* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 11.9 KB | |
| 2008-02-13 09:23:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  1116 | 4883 | Cím: Zala megye története a középkorban Szerző: Holub József (1885-1962) Szerz. közl.: Holub József Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929- Kötetei: 3. köt., A községek története ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121 Tárgyszó: Zala Szakjelzet: 943.9 Cutter: H 77 Nyelv: magyar ESZTERGENYE (Eszteregnye Zala m nagykanizsai j.) A veszprémi püspökség birtoka volt eredetileg. Először 1388-ban tűnik fel emlékeinkben, amikor a püspök panaszt emelt, hogy Homokkomári Vörös Bánd fia István fiai az ő Esztergenye birtokára törtek, itt a püspök tisztjeit megverték, két lovukat elvitték és egy tolvajt, aki a falunagy házában volt elzárva, elvitték magukkal Homokkomárra, amelynek déli szomszédja volt, Kanizsától nyugatra /Veszprémi kápt. levt. Epp. Litt. adj. nb. 2./. A püspökség birtokaitól, a zalaiaktól is messze esett azonban, s így szívesen cserélte el Demeter püspök 1390-ben a Kanizsaiakkal Egerszegért, amelyek azok nem sokkal előbb kaptak meg Zsigmondtól és Máriától /Dl. 7580./. Ettől kezdve tehát Kanizsai-birtok. 1455-ben Kanizsai Miklós és László kanizsai várnagyuknak, a baranyamegyei Billei Györgynek adták itteni részüket élethossziglani élvezetre, mert gyermekkorától fogva szolgálta őket /Dl. 14.912./. Úgy látszik, hogy György halála után egyik fia kapta meg szolgálataiért, de bizonyos pénzösszeg fejében is, mert 1493-ban György másik fia Péter panaszt emelt, hogy bár néhai Kanizsai Miklós egész itteni részét, Esztergenye felét, néhai fivérének, Tamásnak, adta szolgálataiért s bizonyos összegért, mégis Tamás halála után Kanizsai László, János, István és György visszafoglaltatták, majd pedig Miklós özvegyének adták, Kata asszonynak, hitbére fejében élethossziglani élvezetre /Dl. 20.068., Soproni oklt. II. 568./. Eredménye nem lehetett ekkor a panaszának, mert 1504-ben is a nádor elé terjesztette ezt oly formában, hogy kb. 14 éve, Tamás halála után, visszafoglalták tőle a Kanizsaiak e birtok felét /Dl. 21.321./. 1506-ban Billei Mihálynak volt itt birtoka /Zalavári ap. levt. Prot. D. 282./. A Kanizsai-birtokok urbáriumaiból megállapíthatjuk, hogy a XV. század végén mekkora volt. 1493-ban Kanizsai György részében nem szerepel. 1510-ben Kanizsa vára tartozékainak urbáriumában 7 jobbággyal szerepel s egy lakatlan telekkel /Dl. 38.646./. Egy más összeírás ugyancsak 1510-ből 5 negyed és egy szabad teleket említ itt /Dl. 26.082./. Kanizsai László részén 1512-ben 7 jobbágy lakott negyedtelkeken s egy szabad volt /Dl. 36.998./. 1523-ban 17 jobbágy volt itt negyedtelkes, és puszta volt 3 /Dl. 37.007./. |
