* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 116.19 KB | |
| 2008-01-15 12:32:52 | |
 | |||||||
Nyilvános  898 | 3028 | A cikk a következő könyvből származik (139-141. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság szórna: 1299 fő GALAMBOK Belterület: 182 ha GAUUVIBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8754 Galambok, Ady Endre út 2. Telefon: (93) 358-130,358-372 Külterület: 2209 ha általános Oskola irm** A tilt Az Általános Iskola BASIC INFORMATION Galambok is situated 12 km from Nagykanizsa not far from the M7 motorway and Zalakaros. The area has been settled from the earliest times. The most ancient finds from this territory go back to the earfy Bronz Áge. The settlement is first mentnneú in written documents in 1231 under the name of Kolombuk. The settlement was in an im-portant pbce. In 1420 the area lay on an importantmilitaryroad. In the Turkish times Galambok bebnged to the fórt of Komárom and was invaded by the Tuiks and the Habsburgs. In 1663 the settlement was burnt down by the Tutks. According to popular belief the village lay to the south east of the today\'s village. In 1711 the viliágé was destroyed by plague. In 1757 the Román Catholk ingabitants butít a wooden church in the village. There s a joint co-operative called EGAX in Galambok. The main activity is farming and animálhusbandry. A falu a régi Nagykanizsa-Keszthely országút mentén terül el, a Kis-Balaton délnyugati sarkának közelében fekszik. Nagykanizsától 12 km-re van a 7-es főút közelében, Zalakaros város szomszédságában. Közlekedési helyzete. A község fekvését a keleti és déli róna meg a nyugati magas dombok teszik kellemessé. Határában ligetes erdők és dombok között található Dél-Zala egyik kedvelt tava. A halastó mellett a védett virágnak tekintett ciklámen nyílik. A vidék legnagyobb tájvédelmi területe a 270 hektáros Csörnye-berek. Fészkel itt réti sas, fekete gólya, fekete harkály. A közeli erdőkben szarvas, vaddisznó, őz, róka található. Történelem A község területe régóta lakott hely. A régészek a kora bronzkor leleteit az Öreghegyen találták. A középkorban avar település volt itt, amely a terület történeti folytonosságát bizonyítja. A népvándorlás korában itt már községnek kellett lenni. Az első írásos említés 1231-ben történt. Chernél nevű személy Galambok praedium felét a kanizsai Szent Kereszt templomának hagyta végrendeletében. A település elnevezésének írásos alakjai nem sokat változtak (1238: Kolombuk; 1370: Kolumbwk; 1512: Galambok). A név eredete valószínűleg a szláv „mély" szóval azonos. 1238-ban bizonyosan Somogy megyei község. 1256-ban az itt szedendő vámot, bor- és gabonatizedet a zalai kolostornak állt jogában beszedni. 1331-ben már Zalához tartozik. 1335-ben Nagy Lajos király a területet a budai káptalannak adta cserébe. Fontos helyen feküdt Galambok, hadi nagyút vezetett a településen keresztül Ko-márból. Ezt 1420-ból egy oklevél említi. 1536-ban az adólajstrom ismét Somogyhoz sorolja. Népes hely, Török Valentinusnak 22, 1544-ben Bornemissza Péternek 16 portáját írták össze. 1552 előtt a török feldúlta Galambokot. 1557-től az óbudai prépost tulajdona lett. A török időkben a komáromi vár tartozéka volt, annak sorsában osztozott. Sokat szenved a török támadásaitól, de a császári seregek is gyakorta sarcolták, elhajtották állataikat. A súlyos terhek miatt többször fordult segítségért Bécshez. 1569-ben II.Miksa császár megtiltotta a komáromi vár kapitányának a helység nagyobb mértékű rabol-tatását. A falu egyre inkább elnéptelenedett. 1571-ben a kaposvári nahijéhoz tartozott, neki adózott. 1574-ben a falu a török miatt leégett, elpusztult. 1582-ben már csak három porta szolgált a várnak. 1588-ban 26 házban zsellérek laktak, több mint 100 ház lakatlan volt. Naponta fát hordtak a várba a kapitánynak és a németeknek. A létalapot a lakosságnak csak az állattenyésztés jelentette. 1600 után, a hódoltság alatt a falu tovább élt, de a lakosság sorsa még sanyarúbb lett. Adóval, munkával egyaránt szolgáltak a zalavári apátságnak, a komári várnak, sőt a töröknek is. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. 1663-ban a törökök újból felégették Galambokot. A bizonytalan helyzetre a földrajzi név is bizonyságul szolgál. A Gánica-rét elnevezés a török idejéből származott, mert a lakosok csak itt mertek főzni, ugyanis minden oldalról magas domb vette körül a területet. De pusztították a települést a zalavári vitézek is. Kapronczai Géza vajda, aki 15-20 lovassal jött Horvátországból, de még a szentgróti kereskedők is megrabolták Galambokot. A Kanizsa felszabadítására gyülekező seregek pusztítottak 1687-ben, hogy a török számára lehetetlenné tegyék a várvédelmet. A középkori falu a néphit szerint a jelenlegi Tüskevár dűlő domboldalán feküdt, a mai településtől délnyugatra. 1690-ben Galambok területét 180 hold szántó, 25 hold rét, fél mérföld hosszú tölgyerdő alkotta. A birtokosok között a nagyszombati vörös barátok voltak. 51 házhelyet alakítottak ki egyenlő szántó, rét és gyümölcsös területtel. A régi helyüket foglalhatták el a jobbágyok, öt évig adómentességet kaptak, a szőlőtelepítők kedvezménye tíz évre szólt. 1696-ban már 34 családfőt írtak össze, egy év múlva nem volt puszta telek. Volt malmuk is. A lakosok katolikusok és kálvinisták voltak. Az 1700-as évek után az esztergomi káptalannak adóztak, 1711-ben itt is pusztított a pestis, 16 gazda halt meg, de hamarosan újra talpra állt a falu. 1754-ben az óbudai prépostság birtokairól tudunk, majd a Központi Papnevelő Szeminárium tulajdona lett. A jobbágyok panasz-szal fordultak az úriszékhez, mert örökös jobbágyszintre süllyesztették őket. 1767-ben 65 jobbágyot és 7 házas zsellért írtak össze. Jellemző volt a rideg marhatartás. 1770-ben 106 családban 456 lélek van. Három fazekas, egy varga dolgozott Galambokon. Földesúri malmának patakja gyakran okozott áradást. Terményeik eladása, bérfuvarozás hasznot jelentett a számukra, a katonai összevonások és gyakori átvonulások nagy kárt okoztak a település lakosainak. Volt tanítójuk: Molnár Pál. Harangozott, kántor, sőt jegyző is volt egy személyben. 1757-ben a római katolikus lakosok fa templomot építettek, Urunk mennybemenetele volt a neve. 473 ilyen vallású lakosa volt a településnek. 1783-ban Galambok protestánsai oratórium létesítésére kért engedélyt ötven család. 1790-ben tulajdonváltás következett be. Eddig a kiskomáromi uradalom tartozékaként a katolikus Generál Seminariumának birtokában volt a terület, ekkor a Vallásalap kezelésébe került. Ekkor épült kocsmaház, mészárszék. Volt a községben juhászat is. A lakosok káposztát és répát termeltek. A lakosság száma gyorsan nőtt, 1805-ben 131 házban 880-an éltek. 1832-ben már 1131 lakost számláltak össze (774 római katolikus, 377 református). A lélekszám tovább nőtt. 1400-an éltek itt 1848-ban. A tanítás nyelve a magyar volt. Segédtanítót is alkalmaztak, télen 59, nyáron 35 tanuló látogatta az iskolát. A nagy arányú létszámnövekedést a telepítésekkel is magyarázhatjuk. 1845-46-ban Tölös községből telepítettek Galambokra, külön utcát alkottak az új lakosok. 1845-ben nagy tagosítást hajtottak végre. A megvalósítás módja a lakosságból elégedetlenséget váltott ki. Az 1802-ben épült barokk templom A kiegyezés után a birtokelaprózódás fokozódott. Népes község lett a település. Állattartásuk mindig magas színvonalú volt, főleg szarvasmarha és ló volt többségben. Elsősorban magyar parlagi lovat, majd 1900-tól a hidegvérű muraközi lovakat tartották. A kisföldű parasztok és földnélküliek a közeli uradalmakba jártak dolgozni. A község földterülete 1935-re 4488 katasztrális hold lett. A népesség tovább nőtt (1910: 1906; 1920: 1786; 1934: 1868), színmagyar község volt a két nagy vallásfelekezettel. 1925-ben volt római katolikus iskolája két tanteremmel és két tanítóval, míg a reformátusok szintén két tanítót alkalmaztak az egy tanteremben. (Az utóbbiak templomukat 1861-64 között építették.) 14 iparos dolgozott a faluban. Az esztergomi főkáp-talannak saját kezelésében volt fűrésztelepe, ahol átlag húszan dolgoztak. Téglagyáráról is tudunk ez időben, 8-10 embert foglalkoztatott. Alapvetően agrártelepülés volt, földrajzi fekvése, adottságai, lakóinak szorgalma jólétet biztosított az itt lakóknak. 1945, április 1-jén hagyták el az utolsó német csapatok Galambokot, A településhez tartozik Tölöszi puszta, Aszópuszta, Kis-cserpuszta, Cigánytelep. Szociológiai jellemzők 1949-ben a 409 házban 1705-en laktak, 1962-ben 1578 lakos élt, 1970-re a szám 1390-re csökkent. Jelenleg 455 lakásban (ebből három önkormányzati) 1310-en élnek, 210-nek ideiglenes lakása van itt, az utóbbi években 70 lakóházat vásároltak meg német állampolgárok. A munkaképes 683 személyből 92 nyilvántartott munkanélküli, valós számuk ennél jóval magasabb. 1948-ban az államosításkor volt 3-4 osztályos református iskola. Az egy tanteremben a két pedagógus 51 gyereket oktatott. A részben osztott római katolikus iskola egy tantermére és tanítójára 112 gyermek jutott. Most teljesen osztott az iskola, szakrendszerben oktatnak. A körzeti jellege 1990-ben szűnt meg. A 8. osztályt végzettek 80-90%-a továbbtanul. Az iskolában 1986 óta diáksportkör működik. 17 pedagógus 178 tanulóval 11 tanulócsoportban foglalkozik. A gyerekek 37%-a cigány, 24%-uk bejáró. Van négy napközis csoport is. Az iskola 6 tanterme (A épület) 1962-ben, a B épület 5 tanterme 1983-ban, a tornaterem 1986-ban készült el. Az iskolai konyha, étterem könyvtár, stúdió 1992-ben lett kész. 1962 óta óvoda is működik két csoporttal. 1952-től van a településnek művelődési otthona, 1953-tól mozija (1990-es évek közepéig), 1945-től 1960-ig letéti állományú könyvtár működött, azóta önálló 10000 kötettel. Az 1960-as években sikeres öntevékeny művészeti csoportok tevékenykedtek. 1979-től történt az újjászerveződés (énekkar, pávakör, tánccsoport). A lakosság többsége római katolikus, de magas a reformátusok száma is. Az egyházak fenntartását a hívők anyagiakkal támogatják. A hitoktatásban való gyermeki részvétel csaknem 100%-os. Református imaház és lelkészlakás 1997-ben került átadásra. A községben körorvos működik. Korszerű orvosi rendelőben egy ápolónő és egy írnok segíti a munkáját. A terhes-és csecsemőgondozást védőnő végzi. Galambokon 1966-tól idősek napközi otthona működik. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. GALAMBOK A korábbi évtizedekben több szakosztály működött a településen (sakk, kézilabda, lövész). Az asztaliteniszezők és a labdarúgók jelentették a minőséget. A sportolás feltételeit a tornaterem, pályák, turisztikai és sportcentrum biztosítja (1983-ban készült el). A sporttelep 1949-ben jött létre. 1993-ban Galamboki Autó Sport Club alakult, az országos bajnokságban szerepelnek. Az utcák kövezése 1957-ben kezdődött. Portalanított úthálózattal, szilárd burkolatú járdákkal rendelkezik a község. Rendszeres autóbusz-közlekedés biztosítja a kapcsolatot Nagykanizsával és a környező településekkel. A közeli vasútállomás Zalakomárban van. 1948-ban került a villany bevezetésre. A 255 lakás 95%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, a törpevízmű 1969-ben épült. 1993 óta van a községnek vezetékes gázellátása, a lakások 65%-a rendelkezik ezen fűtési lehetőséggel. A telefonrendszerbe bekapcsolták a települést, a lakások 30%-ában van készülék. 1991 óta kábeltévé is működik. Postahivatal és takarékszövetkezet is van Galambokon. A szilárd és folyékony kommunális hulladék szervezett gyűjtése, elszállítása megoldott. A településre mindig jellemző volt a mezőgazdálkodás az állattenyésztéssel együtt. 1945-ben a földosztáskor 171-en kaptak birtoklevelet. 1955-ben hat hónapig Békegalamb néven működött termelőszövetkezet. A tsz-szervezése 1959-ben kezdődött, 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezete. A Zalagyöngye Mgtsz-nek 1965-ben 368 tagja volt. 1969-ben egyesült a zalaszentjakabi Napsugár Tsz-szel. 1974-ben létrejött a nagygazdaság (Május I MGTSZ), amely öt község határában dolgozott. 1991-ben szétvált a szövetkezet. Az egyéni gazdák és alkalmazottak közös szövetkezete az EGAX nevet vette fel. Profilja: növénytermesztés, állattenyésztés. A vele egyidőben alakított Hombár kft területe a takarmánytáp-gyártás, terményszárítás. A castrum Gyógykempingnek is résztulajdonosai. Nyereséget termelő gazdaságok. Fő terménye a községnek (hagyományosan) a kukorica és az étkezési búza. A kisgazdaságokban a burgonya- és babtermelés, a fóliás zöldségtermelés jelentős. Dicséretes a szőlő- és gyümölcsművelés is. Jó hírű a borvidék. 1945 előtt téglagyár működött. Grünfeld örökösei tulajdonát 1949-ben államosították, 1969-ig tovább termelt, de nyers- anyaghiány miatt megszűnt. A földművesszövetkezet ez idő tájt szeszfőzdét működtetett. A tsz-szervezéskor nagyon sokan mentek az iparba dolgozni Nagykanizsára. Ipari üzemei fafeldolgozó és értékesítő, terményszárító és keverő, építőipari tevékenységet folytató, kéménygyártó, hatósági vágóhíd. Boltokkal és vendéglátóhelyekkel jól ellátott település. Galambokon jelentős műemlék jellegű épületek vannak: barokk stílusú római katolikus templom (1802) és parókia, valamint református templom (1864) és lelkészlakás (1871). Jól adja vissza a régi idők hangulatát a tájház boronaistállóval. A község lakossága 1989-ben szép I. és II. világháborús emlékművet állított. Zalakaros közelsége fellendítette a turistaforgalmat. 1995-ben 544 férőhelyen 1487 vendég 11843 vendégéjszakát töltött el, 1453 a községben megpihenők közül külföldi volt. A falu büszke lehet sajátos népművészetére, és Pápai Sándor fafaragó népművész hagyatékára. A településfejlesztési terv fő célkitűzése a szennyvízelvezetés megvalósítása. Az utóbbi húsz évben különösen megszépült, létesítményekben gazdagodott a falu. A szorgalmas lakosság, a találékonyságuk, a lehetőségek kihasználása biztosítja Galambok további felemelkedését, haladását az urbanizáció felé. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: | Kálóczi Mátyás polgármester Borbás Sándor alpolgármester Bohár Józsefné jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 57,45 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: .36,21 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 3 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 18,25 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 455 Ebből önkormányzati: 3 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 95% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 65% Telefonnal ellátott lakások aránya: 30% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .60% Burkolt (portalanított) utak: 100% | FEJLESZTÉSI TERVEK: Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése f INTÉZMÉNYEK: S 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 könyvtár, 1 templom, 1 camping, 1 sportpálya, 3 étterem s| KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR:,.m Háziorvosi Rendelő Ady E. u. 2. Tel: (93) 358-134 Óvoda Somogyi B. u. 30/a Tel: (93) 358-489 Postahivatal Ady E. u. 4. Tel: (93) 358-330 Általános Iskola Petőfi u. 2. Telefon: (93) 358-132 Igazgató: Szólák László GAZDASÁGI ADATTÁR: EGAX Szövetkezet Ady Endre u. 15. Telefon/fax: (93) 358-300 Elnök: Kálóczi Mátyás Növénytermesztés, állattenyésztés. Hombár Kft. Ady E. út 15. Tel/fax: (93) 358-033 Takarmánykeverő, szárító üzem, raktárbázis. Prima Szövker Kft. Somogyi Béla u. 3. Telefon: (93) 358-365 Fax: (93) 358-742 Ügyvezető igazgató: Csontos György Kis- és nagykereskedelem. A cég 1991. január 1-jén alakult az ÁFÉSZ és magánszeméyek tulajdonával. Szervezeti egységei: Zalaújlak Vegyesbolt Zalaújlak, Fő út 42. Telefon: (93) 358-918 Garabonc Élelmiszrbolt Garabonc, Kossuth u. 52. Zalamerenyei Vegyesbolt Zalamerenye, Kossuth Lajos u. 8. Telefon: (93) 340-707 Galamboki Élelmiszerbolt Galambok, Somogyi Béla u. 3. Telefon: (93) 358-133 Élelmiszerbolt Galambok Galambok, Ady u. 15. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
