Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
34.24 KB
2008-05-06 10:11:27
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
895
2886
Galambok - Ki kicsoda Zala megyében 1996 341old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864

A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

GALAMBOK

Galambok Nagykanizsától tizenkét kilométerre, a 7-es számú főút kö-zelében, Zalakaros szomszédságában található. Említése 1231-ben Go-lornbuk, 1238-ban Kolombuk. Talán a galamb főnév többes számú alakja. Ha ez így van, akkor föltehetően egy máshonnét adatolt Golombuk Ber-chy-féle szerkezetből vált ki, azaz ráértéssel keletkezett. A község fekvését a keleti, a déli róna meg a nyugati magas dombok teszik kellemessé. A domboldalakon szőlő- és gyümölcstermelés folyik. Galam-bok jó hírű bortermelő vidék. Határában ligetes erdők és dombok között, szép környezetben található Dél-Zala megye egyik kedvelt tava. A halastó
környezetében a védett virágnak tekintett ciklámen virágzik. A tó partján Halászcsárda várja a ki-rándulókat. A vidék legnagyobb tájvédelmi területe a 270 hektáros Csörnye-berek. Itt fészkel a ritka réti sas, a fekete gólya, a fekete harkály. A közeli erdőkben megtalálható a szarvas, de szép szám-mal előfordulnak vaddisznók, őzek, rókák is. A szántóföldeken és a legelőkön gyakran láthatunk nyulat, fácánt, foglyot.
A községet egy híján 1300-an lakják, a többség római katolikus vallású, sok tagja van a református egyházközségnek is. Mindkét felekezet saját templommal rendelkezik. A római katolikus templom architektúrája valószínűleg Dorffmeister műhelyében készült, a főoltárkép az ifjabb Dorffmeister mester műve.
A lakosok még mindig számottevő hányada dolgozik a helyi mezőgazdasági szövet-kezetben, melynek fő terménye a kukorica, az étkezési búza és a cukorrépa. Galambok ingázó bejárói a közeli Nagykanizsa ipari üzemeiben és a falu szomszédságában lévő, gyógyfürdőjéről ismert Zalakaros kereskedelmi és vendéglátóipari üzleteiben vagy az idegenforgalomban dolgoznak.

Galamboknak választott önkormányzata, körjegyzőségi hivatala van. Az önkormányzat működteti az óvodát, a nyolcosztályos általános iskolát, az egészségügyi szolgálatot és az idősek napközi otthonát. A falu támogatja a községi sportkört. A labdarúgók a megyei bajnokságban, az asztaliteniszezők a Nemzeti Bajnokság harmadosztályában játszanak. A település polgármestere Kálóczi Mátyás. Az önkormányzati képviselőtestület tagjai: Béda Zoltán, Bognár György, Borbás Sándor, Sas Sándor, Szabó György, dr. Szabó Gyu-la és ifj. Szólák László. A körjegyző Bohár Józsefné. Galambok büszke sajátos népviseletére. A községbe látogató vendégek megte-kinthetik Pápai Sándor fa-faragó népművész hagya-tékát, valamint a Somogyi Béla utcai tájházat. A római katolikus templom (titulusa: Urunk mennybe-menetele), a barokkos stí-lusú református templom, a XIX. század elején épí-tett plébániaház és a klasszicista stílusú temp-lomkerti kőkereszt műem-lék jellegű.