* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 121.13 KB | |
| 2008-01-15 12:35:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  1146 | 4941 | A cikk a következő könyvből származik (142-144. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 799 fő GARABONC Belterület: 130 ha GARABONC KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8747 Garabonc, Fő u. 16 Telefon: (93) 340-701 Telefon/fax: (93) 340-709 Külterület: 1726 ha BASIC INFORMATION Garabonc lies to the north - east of Nagykanizsa, by the Nagykanizsa Keszthely road. The setflement is first mentioned in 1335 under the name of Garaboncz. The area has been settled from the very early age. Ancient burialplaces were found in the surrounding areas from the 9-10th centu-ries. In the Middle Ages wine and fruit growing is considerable. In 1548 the set-tlement was invaded by the Turks. In 1600 Kanizsa went intő the hands of the Turks. Garabonc still remamed inhabited. Somé people moved to one of the islands of Kis -Balaton. A stone cross stands in the piacé where the old school and church used to be. An 1710 Garabonc was hit by plague. By the tum of the 19th century the settle-ment became denselypopulated. The streets of the new village were wider than usual thus making the place a bt healthier. By the and of the 19" century the forests were replaced by pastures and farming lands. Harangláb a háborús emlékművel Garabonc község Nagykanizsától északkeletre, a Nagykanizsa-Keszthely országút mellett fekszik. Zalakaros 3 kilométerre északra, a Kis-Balatonba folyó Kiskúti - patak mentén. A falu határában húzódó Zalaapáti - hátságot éles peremmel választja el az ős-Duna által is járt tektonikai vonal a ma lassú vizekkel teli völgyet.. A víz a mai napig fontos szerepet játszik a község életében, népszerű a családok körében a horgászat, a halászat. Történelem A falu és környéke már az őskortól lakott hely. Ezt igazolja a Kis-Balaton feltöltése előtti ásatások sora. Pribina és Kocel kora sok emléket hagyott hátra. Ófaluban két temetőt is feltártak a régészek a IX-X. századból. A település első írásos említése 1335-ből való Garaboncz néven (1342: Gerebench, 1376: Garabanch). Valószínű a szláv, hegygerinc szóból származik, a Grebenc helynévnek felel meg, amelyet igazol egy 1342-es adat. Közszói jelentése: „kis dombgerinc, taraj". 1335-ben írják a Körmend felé vezető nagy út melletti helyiséget, ekkor már parochiális egyházzal rendelkező népesebb falu, mely régtől a veszprémi káptalan birtoka. 1436-ban Zsigmond a kamarahasznát a veszprémi káptalannak adta el. A veszprémi püspökségnek még 1935-ben is 900 holdja volt itt. Már a középkorban is jelentős a szőlőművelés és a gyümölcstermelés, 1495-ben a szomszédos Merenyével és Újlakkal együtt gyümölcs- és bortizedet adott földesurának. 1531-ben a káptalan 15 portáját említik, ezenkívül összeírtak 17 szegényt, 8 pusztát és két szabadost. 1548-ban a török elpusztította. Később is gyakori a település feldú-lása. 1560-ban Zele Jakab várkapitány foglaltatja el. Köves András veszprémi püspök Nádasdy Tamást kérte, hasson oda, hogy falvait a végváriak visszaadják. Veszprém eleste után az Egerszegre menekült káptalan a helység gabona- és bortizedét, kilencedét Thury Györgynek és más kanizsai kapitányoknak adta bérbe. Szigetvár eleste után azonban Zrínyi gróf tette a kezét a jövedelmekre. A káptalan birtokainak visszaszerzése érdekében többször is kérte a királyi biztosok kiküldését, de eredménytelenül. 1587-ben a török csaoatok különösen nagy pusztítást végeztek a faluban és környékén. Ezek ellenére a XVI. század végén viszonylag népes település. 41 házat számláltak össze, két malom után 5 Ft adót fizettek. Amikor 1600-ban elesett Kanizsa, Garabonc továbbra is lakott terület maradt, ám a lakosok bevetették magukat a Kis-Balaton egyik szigetére, itt volt az ófalu. A Csereréti-árok és a Határ-árok közötti terület határolta be a lakhelyet. E helyen ma egy kőkereszt áll, ott volt állítólag az ősi iskola és templom. 1613-ban csak egy portát meg egy egyke-rekű malom fél portáját írták össze. 1646- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ban az oszmánok kirabolták a falut, 1666-ban ismét elpusztították. 1687-ben Plaqu-ada császári parancsnok égettette föl, hogy a török várvédőknek ne legyen semmiféle élelmiszerbázisa. 1690, Kanizsa felszabadulása után lassú változás történt a terület életében. 1697-ben Garabonc birtokosa a veszprémi káptalan. Az ő megbízásából egy Dervarius nevű nemes végezte el a betelepítést. Az öt letelepülő család három évi adómentességet kapott, ennek elteltével tizedet és más szolgáltatást kellett adniuk. A megművelt terület 70 hold szántó, 40 kaszás rét és kevés erdő volt. Az 1710-es években pestisjárvány sújtotta. 1720-ban továbbra is a veszprémi káptalan birtoka. A possessio lakói nem a falu régi helyén, hanem az erdők és bozótok közt éltek szűkös viszonyok között, mert a határ zöme erdővé vált. Szántójukat két nyomásban művelik, s mivel a föld kevés, a második nyomás csak a fele volt az elsőnek. Rétjük a Kis-Balaton közelsége miatt sásos, a legelő a kevés jószágra éppen elég. Tűzi-és épületfájuk bőven volt, de értékesítési lehetőségük nem. A majorsági gazdálkodás kiterjesztése következtében az uradalom egyre több robotot követelt, s mind jobban megnyirbálta a jobbágyok jogait, elvette irtásföldjeiket és rétjeiket. Az 1727. évi urbárium a korábbi 18 Ft cenzus helyett már 25, a kocsmáért külön 13 Ft árendát és minden terményből tizedet, hegyvámot követelt. A falu erősödését mutatta, hogy 1753-ban állataikat már bérelt területen kellett legeltetni. A településnek volt egy takácsa, halászóhellyel is rendelkeztek és egy egykerekű malom is működött 49 magyar család lakta. 1758-ban a káptalan ismét új úrbéri szerződést kötött faluval. Ez jelentősen növelte az úrbéri terheket, ezért sok panaszban tiltakoztak ellene. A lakosságnak 1770-ben a malmon és a szőlőn kívül más jövedelme nem volt. 235 volt a lakosok száma, ebből 135 az adózó. 1777-ben még említik ősi templomának romjait, jóllehet 1755-ben Szent Adalbert tiszteletére templomot szenteltek e helyen, de továbbra is Merenye filiája volt. 1779-ben 62 házat írtak össze. 1782-ben 396 lélek élt. Kocsma és malom a falu határában létezett. A település a XIX. század fordulójára teljesen benépesült. A birtokos továbbra is a Veszprém megyei káptalan. Javait így említik: legelő, szőlő, erdő, malom. Piaca Kanizsán és Keszthelyen volt. 1828-ban a római katolikus fiókegyház volt Garabonc. 63 házban 492 római katolikus élt. Jók voltak szántóföldjei. 1836-ra már 510 lett a lakosok száma. Sok rétjük és nádasuk volt. 1847 végén 24 úrbéres és 36 zsellértelek volt a helységben. A falu rendezett és tago-sított, a legelő azonban nem volt jól elkülönítve. 1848-ban 654 lakos élt itt. Iskolájának, melyben egy segédtanító is működött, pontos építési idejéről nincs tudomásunk. A szabadságharc kitörésekor Garabonc lakói fellázadtak a káptalan ellen, de már 1848. július 22-én jelentette Hertelendy főbíró, hogy sikerült lecsillapítani a lakosságot. Az utolsó garabonci család 1854-ben települt ki a Kis-Balaton közepén lévő szigetekre épült ófaluból. A lakosság, a Zala megyében szokásosnál szélesebb utcákkal alakította ki új lakhelyét . A régi falu ugyanis annyira egészségtelen volt, hogy a kolera csaknem teljesen kipusztította a lakosságot. Garabonci utcakép A XIX. század végére kiirtották hatalmas tölgyes-bükkös erdejét, helyét felszántották, illetve legelőnek hagyták meg. A kapitalista korban gyors ütemben fejlődött. 1900-ban már 139 háza volt. A lakosság száma is egyenletesen nőtt (1910: 881; 1920: 845; 1934: 887). 1923. január 1-je óta önálló anyakönyvi kerület. Két kocsmája, hatosztályos elemi népiskolája volt. Három szatócsa, 8 kisiparosa működött. Két szövetkezete: Garabonc és Vidéke Tejszövetkezet és Garabonci Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. 1935-ben a község területe 2026 kh. Lakosai magyar anyanyelvűek és római katolikusok 98%-ban. A lankás területen fekvő község nagy szőlőtermő vidék; rétjei, szántói jók. Római katolikus elemi iskolája két tanítót foglalkoztatott. Volt postahivatala, tej- szövetkezete. Az igényeket 9 önálló kisiparos, köztük esztergályos, fazekas, molnár, takács és három kereskedő elégítette ki, és működött három vízimalom is. Garaboncot mindenkor törekvő, dolgos és szorgalmas nép lakta, ennek ellenére a földínség állandó volt a községben. Két 25 holdon felüli birtokosa volt, a veszprémi káptalannak még mindig 941 kh földje volt, főleg legelő és rét. A helyi legeltetési társulat 425 kh-val rendelkezett. így a gazdák fele 1-5 kh-as kisparaszt, de 101 gazdának még egy holdja sem volt, tehát a betevő falatot sem tudta otthon megtermelni. A halászat és a horgászat elterjedtsége valamit segített a nehéz életkörülményeken. A kiterjedt rétek, legelők következtében mindig nagy jelentősége volt az állattartásnak. Az uradalomban juhászat is létezett. Értékesítési lehetősége rossznak mondható, mert a vasútállomása messze volt. Alapvető változások történtek 1945 után Garaboncon is, fokozatosan összeépült Kisradával és 1950-ben a két községet egyesítették. Rada ősi, Árpád-kori település, 1019 óta a zalavári apátság, birtoka volt. Parochiális egyháza nevezetes. 1560 körül elpusztították a törökök, csak XVII. század végén költözött vissza néhány jobbágy család. 1750 körül vált szét Nagyrada Kisradától. A településrész 1756 körül kezdett népesülni. Földesura továbbra is a zalavári apátság volt. 1900 körül Kisrada területe 1194 ka-tasztrális hold, lélekszáma 381. A lakosok mind magyar anyanyelvűek és római katolikus vallásúak voltak. 80 lakóházban éltek. Volt egy elemi népiskolájuk és egy római katolikus továbbképzőjük. Elemi népiskolájuk 1935-ben egy tanítót foglalkoztatott. A község határában a zalavári apátság rendelkezett nagy kiterjedésű birtokkal. Jelentős terület volt a Legeltetési Társulat kezében is. Négy önálló iparos egy kereskedő dolgozott a helységben. Szociológiai jellemzők Garaboncon a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat. 1949-ben 282 lakóházban még 1136 lakos élt. 1970-re 283 a lakóházak száma, a népesség 967-re csökkent. 1997-re a 297 lakásban már csak 799-en élnek. Nagyon magas a munkanélküliek száma, amely eléri a 120-at. 74 közülük szakképzetlen, de 37 a szakmunkás, sőt van két felsőfokú végzettségű is. 1948-ban a római katolikus iskolában is beindult a nyolc osztályos képzés, 1960-ban már korszerű általános iskolával ren- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Különleges építészeti elemekkel díszített régi lakóház delkezett. 1975-ben pedig központi körzeti iskola lett. Ma kétcsoportos óvoda és egy alsó tagozatos iskola működik csak. Egy német befektetővel olyan iskola építését tervezik, mely egyben idegenforgalmi célokat is szolgál, 8 apartmant alakít ki benne. 1948-ban művelődési ház létesült, 1984-ben történt a létesítmény bővítése. A közösségi élet számos fóruma a pajtaszínház, amelynek tagjai saját darabokat adnak elő. A könyvtár a helyi olvasók igényét kielégíti. A falu lakói római katolikus vallásúak, a hitélet a templomhoz kötődik. A háziorvosi szolgálat biztosított (1968-tól van orvosa a községnek), Nagyrada és Zalamerenye betegeit is ellátja. Jól működik a vöröskeresztes alapszervezet, amelyben 45 évig dolgozott Gaál József, a község díszpolgára. Az dr. Virág Ernő állatklinikája és patikája vigyáz. (Állatorvosa 1968-tól van a helységnek.) A községnek van bejegyzett, de aktívan nem működő sportegyesülete. Sportpályával is rendelkezik a település. Garabonc útjai 100%-ban portalanítottak. 1970-ben a termelőszövetkezet jó bekötőutat kapott. Az autóbusz bonyolítja le a közlekedést (1940. óta van autóbuszösszeköttetése), naponta 22 pár járat megy keresztül a falun. 1962-ben kaptak villanyt. A lakások több, mint 92%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A lakások 62%-a vezetékes gázzal is el van látva. Postahivatal működik a településen. A telefonrendszerbe bekapcsolták Garaboncot, a lakások 35%-ában van telefon. A helyi kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya 63%. Megoldott a szilárd és folyékony hulladék gyűjtése és elszállítása, valamint a folyékony hulladék ártalmatlanítása. 1945. áprilisában végrehajtatták a földre- formot. 1960-ban Garabonc termelőszövetkezeti község lett. 1965-ben két termelőszövetkezet működött itt. A névadó falu Béke Tsz-e 227 fővel működött, míg a kisradai Kossuthnak 96 tagja volt. Az utóbbi 1966-ban beleolvadt a nagyradai Thury György Termelőszövetkezetbe. Említést érdemel a faluban a Thury György Egyéni Gazdák Szövetkezete és a zalakomári Takarékszövetkezet kirendeltsége. Az egyesült községben nem volt elég munkahely, ezért a férfiak főleg kanizsai és zalaegerszegi üzemekben dolgoztak. A lakosok közül sokan a nagykanizsai kenyérgyárban, vaj- és húsüzemben, a vendéglátóknál dolgoztak. Helyben 1959-ben működött egy szeszfőzde is. Jelenleg öt részvénytársaság, kft., három betéti társaság, 20 ipari egyéni vállalkozó, 9 kereskedelmi, 10 szolgáltató tevékenységet folytató jelenti a gazdasági élet fellendülését. Található egy bútoráruház is a helységben. A Kis-Balaton és Zalakaros közelsége sajátos helyzetet teremt idegenforgalmi szempontból. A kemping is jó lehetőséget biztosít az idelátogatóknak. Ugyancsak vonzó a külföldiek számára a lovasiskola. Vendégcsalogató a hagyományos horgászbál is. Hőseikre tisztelettel gondolnak a helység lakói. I. és II. világháborús emlékmű található garaboncon és a kisradai falurészben. A kiskomáromi kultúrkörhöz tartozott Ga-rabonc népi művészete. Híres fafaragója Scherman György, híres énekese Anfer Antal volt. Garabonc népének szorgalma, népművészeti hagyományai további alapot szolgáltatnak a község fejlődéséhez. A két kiváló adottság: a közeli termálvíz, a Kis-Balaton természeti szépsége nagyszerű lehetőség. Ezekre kell továbbra is építeni. A szép házak, a gondozott porták emelik a település fényét. Megvan a lehetőség a "hazai" fejlődésre. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy jó a kapcsolata a németekkel a községben. 32 német család él a faluban, szintén német tulajdonban van 30 zártkerti ingatlan. Garabonc a székhelye a Zala-merenyével közösen fenntartott jegyzőségnek. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Mezőfi József polgármester Gódor Károly alpolgármester Kőcs Ferenc körjegyző s.. PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 38 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 20 millió Ft Helyi és átengedett bevételek....1,4 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 7,4 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1,4 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 11,4 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 10 millió Ft Msze. kommunális adója:...2-3000 Ft/év/ing Váll. kommunális adója: 2000 Ft/fő/év TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 297 Ebből önkormányzati: 2 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:...92,6% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 62,2% Telefonnal ellátott lakások aránya: 35,3% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakás:..63,3% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: : 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 camping, 1 sportpálya KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Fő út 60. Tel. (93)340-713 Orvosi Rendelő Fő út 22. Tel: (93) 340-715 Postahivatal Diós u. 1/a Tel: (93) 340-720 KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Garaboncért Alapítvány Fő út 16. Képviselő: Mezőfi Norbert Termelőszövetkezeti Sportegyesület Fő út 44. Tűzoltótestület Fő út 93. Vagyonvédelmi és Bűnmegelőzési Egyesület Fő út 121. Képviselő: Római László MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
