* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 131.04 KB | |
| 2008-01-15 12:46:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  1021 | 4633 | A cikk a következő könyvből származik (173-175. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: HOMOKKOMAROM HOMOKKOMAROM Lakosság száma: 221 fő Belterület: 27 ha Külterület: 1357 ha HOMOKKOMÁROM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8777 Homokkomórom, Jókai u. 18. Telefon: (93) 356-102 BASIC INFORMATION • Accessibility: The village of Ho mokkomárom is situated 11 kms north- west of Nagykanizsa. It is accessible írom road No. 74, through a minőt road. The nearest railway stations are in Korpavár and Nagykanizsa. • Characteristics: The only economic firm woricing in the village is the Egyetértés" agricultural co-operath/e of Fűzvölgy. Two priváté entrepreneurs are registereő in Homokkomárom. 100% of the roads are paved; alt apartments are supplied with running water. 45% of the households are connected to the telephoné system. The number of inhabitants is 221. The village is planning to reconstruct local roads, es- tablish a gas network md construct a sewage system. • Sights: The Román Catholic Church of the setflement was built in the first hali of the 18th century, the building stands outside of the village, on a MII. Római katolikus templom Homokkomárom település Nagykanizsától északnyugatra 11 km-re fekszik. A 74-es főúttal bekötőút kapcsolja össze. Vasútállomása Korpavár, illetve Nagykanizsa. Autóbuszjáratok rendszeresen érintik. Határának nyugati felét főleg szőlőhegyek borítják, míg a keleti sík terület erdő, szántó, legelő. Itt, a Malom-árok mellett terült el a török időkben elpusztult Zsigárd falu. Domborzata úgy alakult ki, hogy a holocén meleg-száraz ún. mogyoró időszakában a völgytalp magasabbra kiemelkedő dombjain mozgásba lendült a homok. A dombok legszebb formái ebben a térségben jöttek létre. Történelem Régóta lakott hely. Alsómezőn korarézkori csoport nyomait fedezte fel Horváth László régész. Ugyancsak ő talált késő vaskori leleteket (i.e. 1990-tól időszámításig), az Árpádkor és a XV-XVI. század nyomait. A község első írásos említése 1293-ban történt Kamar, Humukcamar alakban. 1357- re Humukkomar lett az elnevezés, 1385-ben a HomokKomar forma jelent meg. Homok-Komáromnak 1786 óta hívják a falut. Valószínűleg Komár analógiájára kapta meg ezt a nevet, mely a Kamar szláv eredetű személynévből származik. Az -m kicsinyítő funkciójú képző már a magyarban járult hozzá. Előtagja a homokos talajra utal. Homokkomárom az Árpádok alatt királyi birtok volt, ahol IV. Béla 1263-ban házat építtetett magának. Több hospest akart idehozni és letelepíteni. Egyházas hely volt, a téglából rakott kápolna a falutól keletre, a Nagymező-tetőn feküdt. 1960 táján a magyar alapítású pálos rend telepedett le. Plébánosa nevét már 1477 körül megjegyezték. A XVI. század folyamán több nemes család lakta: a Damonyay, Semjén, Czakó, Kóla, Kovács, Sénnyei és mások. Jelentős település lehetett a Damonyayak nemesi kúriájával, több halastóval, szőlőhegyekkel. A szőlőművelés volt gazdálkodásuk alapja, erre a hatalmaskodások és a birtokperek ügyében felvett iratanyagból lehet következtetni. A törökök többször felégették, de mindig újratelepült. 1531-től a porták számának növekedéséről tudunk. 1546-ban a török Damonyay Pétert Konstantinápolyba hurcolta, s csak súlyos váltságdíj fejében engedte szabadon. Ennek előteremtése érdekében a család kénytelen volt több jobbágytelket elzálogosítani. 1548-ban - miután a török felégette - négy új ház épült. 1562-ben Czako Mátyás és testvérei adományul kapták a községet, mert özvegy Semyen Andrásné egy szökött jobbágy miatti veszekedésből kifolyólag hűtlenségbe esett. Öt év múlva ismét felgyújtották, így pusztává vált. 1598-ban tíz ház állt még a faluban. A török hódoltság alatt lakatlan, melyet részben a kanizsai basa használt, volt azonban keresztény földesura is: a pápai Lőrinte család. 1656-ban Homokkomáromnál por-tyázott a török, s közülük is többen életüket vesztették. 1685-ben Lőrinte János - Szentmiklós pusztájával és más ingatlanokkal MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. HOMOKKOMAROM együtt - öregségének gondviselőjére, Pa-csay Zsuzsannára hagyományozta, aki azonban hamarosan eladta örökáron. Kanizsa felszabadulása után megélénkült a birtokforgalom. 1700-ban Bedők Márton vásárolta meg más nemesekkel együtt a birtokot. 1703-ban fakápolnát is építettek már. 1716-ban özvegy Schenkendorff báróné intézkedett a betelepítésről és a fizetségről, mivel még mindig lakos nélkül volt. Korábban már a férje külföldi telepesekkel szándékozott benépesíteni az uradalmat, de a Rákóczi-szabadságharc alatt kifosztották és felégették a majorságot, így terve nem valósulhatott meg. Schenkendorffné próbálkozása sem járt sikerrel, sőt a bárónő 1717-ben eladta tulajdonát Esch Ferenc császári és királyi ezredesek. Ő valószínűleg 1722-ben kezdett el telepíteni. Koblenzben lehetett egy titkos toborzó iroda, amely Magyarországra hívta a felesleges vagy jobb létet akaró németeket. 1743-ban a források a faluban lévő juhászairól és uradalmi szőlőkről tesznek említést. Egy évvel később Mária Terézia - a kanizsai javak részeként - gróf Batthyány Lajosnak adományozta Homokkomáromot, és e család maradt a birtokosa egészen 1945-ig. 1744-re állt új templom is - bár a régi, romos kápolna még megvolt -, melynek alapkövét 1722-ben Esch Ferenc tette le, de csak a gróf fejeztette be. Az új tulajdonos, akinek megjelenésével a helység jelentős fejlődésnek indult, kitisztítatta a halastavakat és csatornákat, friss halállományt telepített a tóba. Svájci tehenészetet és fácánoskertet létesített, vadgazdálkodása is tervszerű volt. 1747-ben Kanizsáról ferencesek érkeztek a helységbe. 1750-ben a szepetneki juhásza-tot áttelepítették a községbe, így aklokat kellett építeni. Ebben az évben már Batthyány Lajos kezdeményezésére készült a tanító háza is, a templomba - melyen az utolsó munkálatokat végezték - orgona került. Új allodiális szőlőt telepítettek a kiirtott erdők helyén. 1753-ban arról tudunk, hogy sok az eladó bor a településen, és Kanizsa város a kocsmáitatáshoz innen volt köteles beszerezni azt. 1757-ben 29 család élt itt, az összlétszám 126 fő volt. 12 szolga, 7 szolgáló, két iparos segéd, egy tanító szerepel. Öt hölgy esetében úrnőnek jelölik. 1768-ban 604 adózó gazdát vettek lajstromba, akik összesen 399 akó bort tartoztak fizetni hegyvám címén. A terjedelmes szőlőhegy nagyrészt irtás eredménye. 1770-ben 30 - elsősorban német - család élt itt, mivel a majorsági földek megműve- lésére telepítették őket Koblenzből a faluba (1740 körül). Ekkor 120 lakója volt, köztük 12 iparos. Termékeiket és borukat Kanizsán tudták eladni. A tanító Ebergényi Ferenc, hét tanítványát csak hittanra, olvasásra oktatta, s egyben ő volt a harangozó, az orgonista és a kántor. 1774-re felépült a római katolikus plébániaház és a ferences zárda. 1777-ben szeptember 6-8-án a nagy tömeget 60 pap gyóntatta. Magyarul, horvátul és németül prédikáltak a papok. (1759-ben gróf Batthyány Lajos új kolostor építésére tett vállalást.) 1777-ben tűzvész miatt az egyházi irattár elégett. Kiégett a kolostor, a szerzetesek lakóhely nélkül maradtak. Volt időszak, hogy kolduló szerzetesek laktak itt. Egy évvel később 132 főt számoltak össze a helységben. 1780-ban 354 szőlősgazda volt Homokkomáromban, a század végén pedig a szőlőhegy már 477 holdat tett ki. Két esztendő múlva franciskánus plébánosát említik a források. A svájci tehenészet és a birkatenyészet továbbra is működött, erre fektettek hangsúlyt, mivel a homokos talaj gabonatermelésre nem nagyon volt alkalmas. A makktermő erdő gyakran hozott jó termést, az uradalmi téglaégető, a vendégfogadó, a pálinkafőző és a mészárszék is jól jövedelmezett. Az 1992-ben állított Szent Orbán szobor, melyet fából faragtak 1802-ben 120 a település lélekszáma, mely a következő évtizedekben lassan emelkedett. 1828-ban a földek kedvezőtlen fekvéséről és terméketlenségéről beszéltek a források. A búza egyáltalán nem termett meg, az őszi vetés sem volt lehetséges, s a réte- ket egyszer kaszálhatták. 22 házban 169 lakost írtak össze. 16-an vettek részt Homokkomárom lakói közül a magyar Szabadságharcban. 1848-ban a plébánián lévő tanteremben magyar és német nyelven folyt az oktatás, ebben a segédtanító is részt vett. Télen 27, nyáron 23 tanulóval foglalkoztak. Az iskola ellenére a község kulturális szintje alacsony volt, 1870-ben a lakosság (257) több, mint a fele analfabéta. 47 ház volt a faluban. A templomot többször javították. A környék lakosai adományokat tettek az Isten Háza javítására. 1752-ben felújították a belső részeket. A polgári korban is főleg szőlőhegyeit, legelőjét és állattenyésztését dicsérték. Az 1870-es évektől azonban a falu a nagybirtok szorításában alig fejlődött. A parasztság fő jövedelmi forrását a szőlőművelés jelentette, mivel a jó földeket szinte kizárólag herceg Batthyány és két másik nagybirtokos bekebelezte. Szántója rendkívül kevés volt. Az uradalom főleg birkát, míg a parasztok szarvasmarhát tartottak. 857 nemesített juhról, 165 sertésről tudunk. 2636 kh-on gazdálkodtak. 1990-ben 332-en éltek itt. Döntően a mezőgazdaságból éltek., 13-an éltek az iparból.1910-ben 259-en tudtak írni és olvasni a 353 főből. 1925-ben egytantermes római katolikus iskola működött a faluban, valamint öt iparos dolgozott: két takács, két ács és egy kovács. Öt esztendővel később már 306 volt az írók-olvasók száma. A lakosság fokozatosan elmagyarosodott, 1934-ben a 418 főből csak egy volt német, idegen szokásaiból azonban sokat megőrzött a nép egészen napjainkig. Elsősorban szőlőműveléssel foglalkoztak, emellett a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés jelentett némi jövedelmet. A nagy határ (1935-ben 2931 kh) több, mint fele ugyanis - főként erdő - még mindig herceg Batthyány-Strattman László hitbizományi birtokában volt. Önálló iparos kettő, kereskedő egy dolgozott a faluban. A vallástanítást és a lelki vezetést Bándy Ferenc végezte, aki egyúttal a Levente Egyesület elnöke is volt. A II. világháborúban 31 lakost vesztett a falu, köztük a haláltáborban húrcolt zsidókat is. Szociológiai jellemzők A népesség 1949-ig - ekkor 429-en éltek 90 házban - gyarapodott, azóta lassú ütemben, de csökken (1962: 404, 1970: 371 fő). Je- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. HOMOKKOMAROM Piéta Szűzanya a halott Jézussal, Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, Szent Vendel az állattartók védőszentje lenleg mindössze 221 ember lakik itt, ebből kilenc a munkanélküliek száma. A lakosságra jellemző az elöregedés. 1948-ban nyolcosztályos iskolát államosítottak, amely azonban 1969-ben megszűnt. A gyermekek Nagykanizsára járnak iskolába és óvodába is. A település Hosszúvölgyei és Fűzvölgyei közösen iskolabuszt üzemeltet. A római katolikus lakosság élénk hitéletet él. Külön is ki kell emelni s Nyolc Boldogság Katolikus Közösség homokkomáromi működését. Hét testvér 1990. márciusában Szendi püspök atya meghívására jött a községbe. A kolostorépületben ekkor hat szoba volt lakható állapotban. Sorra hozták rendbe az épület szobáit, az egyiket kápolnává alakították át. 1990. szeptember 14-én történt meg a házszentelés. Minden hó 13-a a zarán-doklás napja. Nagy tömegek vesznek részt az egyházi programon. A közösség békében él a falu lakosságával, így Homok-komárom a környék egyházi életének központja lett. 1960-ban művelődési házat adtak át - öt év múlva bővítették -, ebben heti egy alkalommal filmvetítést is tartottak. A kulturálódni, szórakozni vágyó emberek számára ma a művelődési ház és a könyvtár nyújt ilyen lehetőséget. Orvos nincs a községben, Nagykanizsa-Palinból jár ki hetente egyszer a betegeket ellátni a közelmúltban épített orvosi rendelőbe. A portalanított utak aránya 100%, valamennyi lakásban van vezetékes ivóvíz és megoldott a folyékony és szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása. A települést bekapcsolták a telefonrendszerbe, a lakások közel felében (45%) van telefon. A helyi kábeltelevízió adását 80 lakásban tudják fogni. A földosztáskor az erdőt állami kezelésbe vették. 55 gazda kapott birtoklevelet. 1959-től termelőszövetkezeti község, 1965-ben a Béke Tsz taglétszáma 55 fő volt. A szövetkezet 1971-ben egyesült a fűzvölgyi Zrínyi Miklós Tsz-szel, utóbbi székhellyel. Jelenleg az Egyetértés MGTSZ, (Fűzvölgy) tevékenységébe kapcsolódik be a falu, más ipari, kereskedelmi üzem nincs. Két egyéni vállalkozót tartanak nyilván. A településfejlesztési tervek között az útjavítás és a gázellátás megvalósítása szerepel, továbbá a szennyvízcsatorna megépítése kistérségi társulásban. Látnivaló az 1992-ben állított Szent Orbán szobor, melyet fából faragtak, és a Hősikert. A Kossuth utca 2. szám alatt lévő emlékház a helység nevezetes szülöttének, Szántó Bélának a szülőháza volt. Szántó Béla (1881-1951) a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa volt. Műemlék jellegű épület a volt ferences zárda, amely egyszerű, barokk stílusban készült. Ma a templom szomszédságában lévő építmény római katolikus plébániaház. Homokkomárom műemléke a Kisboldog-asszony római katolikus templom, mely a falun kívül, dombon van, tájképű értékű is. A XVIII. század első felében létesített kegytemplomot 1878-ban, majd 1939-40-ben renoválták. Ez alkalommal tárták fel a torony alatti kriptát és nevezték el altemplomnak. Az épület tornya a szentély mögött áll, zömök, gúlasisakos. Oszlopos, gazdag díszű főoltárán művészi tartóban Madonna kegyképet - valószínűleg Kob-lenzből -, valamint Szent Félix vértanú csontvázát őrzik. Rokokó szószéke, tágas kórusa van. A község idegenforgalma éppen a kegytemplom miatt jelentős, nagyon sokan felkeresik, és évente búcsút is tartanak benne. A település tiszteli a múltját. 1997. szeptember 27-28-án a "svábok" letelepedésének 275. évfordulóját köszöntötte és ünnepelte a lakosság. Mindezt kiegészíti az a tény, hogy 1995 óta Koblenzcel kapcsolata van a falunak, három évvel korábban pedig a romániai Kovászna várossal hoztak létre baráti együttműködést. 1997. vvben elnyerte a település a „borvidék" címet. Homokkomárom az utóbbi években véghezvitt beruházásokkal - 1993-ban átadták az új faluházat is - és a következő esztendőkre szóló településfejlesztési tervekkel gondol a jövőre. A kis falu csak lehetőségeinek maximális kihasználásával biztosíthatja önmaga számára a fejlődést. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Petek Istvánná polgármester Csizmadia Istvánná körjegyző A képviselő-testület tagjai: Pusztai István, Tátrai Szabolcs, Bogdánná Orsós Éva, Halász Tibor PÉNZÜGYI ADATOK: | Állami hozzájárulás, támog.: 4,3 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 0,3 millió Ft Msze. kommunális adója: 3000 Ft/év/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 80 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:... 100% Telefonnal ellátott lakások aránya: 10% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 96% " FEJLESZTÉSI TERVEK: Szennyvízcsatorna és gázhálózat kiépítése INTÉZMÉNYEK: 1 ifjúsági ház, 1 emlékház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 helyi televízió KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Orvosi Rendelő Jókai Mór u. 18. Tel: (93) 356-116 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
