* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 75.54 KB | |
| 2008-01-15 13:01:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  959 | 4181 | A cikk a következő könyvből származik (223-224. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 186 fő KISRÉCSE Belterület: 40 ha KISRECSE KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8756 Kisrécse, Ságvári utca 6. Telefon: (93) 371-338 Külterület: 263 ha BASIC INFORMATION Háborús emlékmű • Accessibility: The village of Kisrécse is located 8 km north-east of Nagykan izsa. It is accessible by road and rail- way. • Characteristics: According to archaeo- logical finds disco vered in the area, the vicinity of the village was populated as early as the prehistoric ages. The name of the village was first mentioned in written documents in 1263. Although in 1566 the village was burnt down by the Turks, the settlement was slowly re- populated. After it had been burnt down again in 1600, it remained de- serted for a century. The population of Kisrécse has been decreasing in the last several decades. Currently there are 186 residents. The rate of unemploy- ment is 4%. The village has a culture house, a library and a sports tieid. The levél of infrastructure is fairly high. 100% of the flats have running water, 100% of the roads are paved. The co- operative of the predominantly agri- cultural village went under after the change of régime, and there is no agri- culture either. Kisrécse Nagykanizsától északkeletre 8 kilométerre található. A régi Budapest-Nagykanizsa országúttói északra, (a 7-es útról is megközelíthető). Vasúton Nagykanizsán át érhető el. Hangulatos dombvidéken fekszik. Földje nagyrészt vályogtalaj. A Zalaapáti - hátság déli előtere és a Belső-Somogy közötti völgyi vízválasztót talán az ős-Duna alakította ki. Kis csemelyei a Mura, illetve a Balaton vízrendszeréhez tartozik. Történelem A település környéke az őskortól lakott hely volt. Erről a régészeti leletek beszélnek. A város közelsége meghatározó életmódja, gazdasági fejlettsége szempontjából. A falucska települési képe szabálytalan, a házak többsége dombra épült. A város közelsége csak a legújabb időben halványította el gazdag folklórkincsét. A falu írásos említése viszonylag korán megjelent a forrásokban. 1263-ból való a Reche név. Csak 1790-ben találkozunk a Kis Rétse elnevezéssel. A szláv árok szó eredeti jelentése vált helységnévvé, amelyből magyar hangfejlődés útján lett a Récse szó. A gyepűvonal árkaival lehet kapcsolatos az elnevezés. A helységnév hasonló formában megvan a szerb-horvátban (Rovist-ye), a szlovénban (Rovis-cse). A Kis előtag különbözteti meg a szomszédos Nagyrécsétől. A település jelenlétét az elnevezések időbeli fennmaradása is bizonyítja (1338, 1353: kápolnás Reche; 1370: Kurázkápolnai Reche). A kápolnás előtag a kápolnájából ered, amelyről 1338-ban értesülünk először. Az 1542-, 1564-, 1566- és 1599-es nevek is erre utalnak. A XIV-XV. században kisnemesek birtoka. Itt éltek ekkor Kovács, Kis, Vizvölgyi családok, valamint Porkolábok, Kalmárok, Lökö-sök, Kőművesek. Az utóbbi kettőnek 1553-ban fél-fél portája volt. Kanizsa közelsége miatt sokat szenvedett a töröktől. 1566-ban teljesen felégették az oszmánok, de lassan ismét benépesedett. 1600-ban a kanizsai vár ostromára érkező törökök újból teljes egészében felégették. Közel egy évszázadig nem is igen szóltak róla a források. A falucskáról csak 1683-ban hallunk megint, mint Récsey Pál gyalogvajdának és János öccsének 1575-ben vitézségéért kapott, fiágon öröklődött jószágáról, melyet akkor Récsey Mihály birtokolt egy maga építette házzal együtt. 1690 után - Kanizsa visszafoglalása - megélénkült a birtokforgalom. 1691-ben Karácsony Erzsébet, Récsey Mihály özvegye teljes birtokrészét Nagyrécse possessioban és a harmadrészt Kisrécse praediumban Kéry Balázsnak és örököseinek 75 Ft-ért örökjogon eladta a pusztává vált birtokrészeket. Ugyanez évben Antal János teljes praediumát Kéry Balázsnak és örököseinek 100 Ft-ért 8 évig vissza nem válthatóan elzálogosította. 1700-ban területe 100 hold szántó, 30 kaszás rét és elég nagy területű tölgyerdő. Betelepítésre több kísérlet történt, de még 1750-ben is csak öt család lakta. 1754-ben már az Inkey és Rajkovics család birtoka, később az egész terület az Inkeyeké lett. A falun kívül volt a régi templom, ide temetkeztek a kisrécseiek. Az 1770. évi urbárium szerint II. osztályú falu, melyben szabad költözésű jobbágyok laktak. A szűkös birtokviszonyok miatt a falu csak vontatottan népesedett be. Ekkor 54 fő élt itt, közülük 26 adózott. Termeltek kukoricát, búzát, rozsot, zabot, hajdinát. Állatállományuk viszonylag kevés volt. 1772-ben Inkey Balthazár a földesura. A település 1777-ben Nagybakónak filiája. Még tíz év múlva sem volt temploma és papja a 116 léleknek. 1802-ben 146 lakos élt itt. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Az 1828-as összeírás megállapította, hogy földjének ötöd része jobb minőségű, de több a közepes, sőt gyenge, agyagos talaj. A rétek csak egyszer kaszáihatók, a legelő kevés. Jövedelmet a parasztoknak a szomszédos nagybakónaki hegyen végzett szőlőmunka hoz. A lakosságnak később is a szőlő- és gyümölcstermelésből volt a legtöbb haszna, bár a módosabb gazdáknak jól jövedelmezett a marha- és sertéstenyésztés is. Még 1832-ben is nemes helység volt. Kisrécse szűkös határa miatt a jobbágyfelszabadítás után, a polgári korban sem indult fejlődésnek. A XIX. század második felében a határban lévő szálfaerdőt a kanizsai Guttman-cég kitermeltette, s a hatalmas rönköket Fiumébe szállíttatta. Helyét gabonával vetették be. Ekkortájt szerzett itt 225 kh-as birtokot Kherndl Imre, aki korszerű gazdaságot igyekezett létesíteni. Az általa épített Sándor-major még az 1960-as években is lakott hely volt. 1870-ben 25 ló, 99 sertés, 81 szarvasmarha, 9 méhkas jelentette az összeírt állatállományt. 1910-ben Kisrécsén az írni és olvasni tudók száma 232 fő volt a 343 lakosból. 1923-ig a zalasárszegi, azt követően a nagyrécsei körjegyzőséghez tartozott. 1925-ben egy-egy cipész, ács, molnár kisiparos volt. A vámörlő malma 40 lóerős gőzgéphajtással őrölt és három munkást foglalkoztatott. 1935-ben a község területe 592 katasztrális hold volt. A község ekkor fejlődésnek indult, nagyobbodott. Ezt döntően elősegítette Kherndl Imre a község határában lévő uradalmának parcellázása, mely Sándormajor néven Kisrécséhez tartozott. A település szorgalmas lakói a község határában levő földeken intenzív földművelést és állattenyésztést kezdtek folytatni. A terményeiket Nagykanizsára szállították eladni. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés az 1930-as években virágzott. (Az 1900-as években csak a szarvasmarha-tenyésztés volt a jelentős.) 339 lakosa római katolikus magyar volt. Iskolával, plébániával nem rendelkezett, Nagyrécsén voltak ezek megtalálhatók. Léteztek ekkor gazdasági és kulturális célú egyesületek, ilyenek voltak a Legel-tetési Társulat, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Levente Egyesület. 25 holdon felüli birtokos kettő volt Kisrécsén, egy önálló iparos és két kereskedő működött a faluban. A település lakosainak száma fokozatosan csökkent. 1949-ben 411 lakosa volt 89 lakóházban, 1962-ben 376-an éltek itt, a házak száma 93. 1970-ben már csak 329 főt számláltak, de adatunk van arra, hogy Sándor-majorban 19 házban még 71 lélek lakott. Jelenleg a 67 lakásban 186-an élnek. A településen 4%-os a munkanélküliség, ez 7 főt jelent, akik szakmunkások, illetve szakképzetlenek. 1948-ban osztatlan elemi iskola működött 1-4. osztállyal, 41 tanulóval. Egy tanteremben egy tanárral folyt az oktatás. A felső tagozatosok Nagyrécsén tanultak. A gyermeklétszám és a gazdasági tényezők miatt a teljes képzés a szomszédos Nagyrécsén folyik. Művelődési háza és könyvtára igyekszik a helyi igényeket kielégíteni. A városnak, Nagykanizsának nagy a "kultúra-elszívó" hatása, de ezt a tényt pozitívan kell értelmezni. A lakosság római katolikus vallású, a nagyrécsei egyházközséghez tartozik. A háziorvosi ellátás Nagyrécséhez kapcsolja a települést. Sportpálya van a helységben. Ez lehetőséget teremt az alkalmi mozgásra. Egyesületi és szervezett sportélet nincs Kisrécsén. 1940-től van köves útja a falunak. Útjai 100%-ban portalanítottak. 1950-től van autóbusz-járata a községnek. Az autóbuszjáratok kielégítik az utazási igényeket. 5 km-re van vasútállomás a településtől Nagyrécsén. 1958-ban történt a villany bevezetése. Vezetékes vízzel ellátott 100%-ban a község. Öt ásott közkútja is van. A telefon rendszerbe bekapcsolt Kisrécse, 30%-ában van a 67 lakásban telefon. Nem megoldott a kommunális szilárd hulladék gyűjtése és elhelyezése. A folyékony kommunális hulladékot tartálykocsi szállítja el. Kisrécse alapvetően agrárjellegű település, igaz, hogy a város közelségének nagy az elszívó hatása. 1945-ben a földosztáskor 33 gazda kapott birtoklevelet. 1959-ben, 1960-ban volt a tsz-szervezés. Termelőszövetkezeti község lett. Nagyrécsével közös volt a nagyüzemi gazdasága. A rendszerváltás után a tsz felbomlott. Ipari tevékenység nem jellemző a falura. Nagyobb arányú elvándorlás 1959-1960-ban kezdődött. 1960-ban Kisrécse vegyesboltot kapott. 1949-ben közös tanácsú község Kisrécse központtal. 1960-ban a közös székhely Zalasárszeg. 1970-től több településsel együtt a központ Nagyrécsén volt. A hősök emlékműve a Turul madárral a falu nevezetessége. Az I. és II. világháborús emlékmű tisztelettel emlékezik hősi halottai-ra. A második világégésben hét lakosa áldozta életét. Az elkövetkezendő időszakban az út felújítására fordít gondot az önkormányzat. Kisrécse helyzete két szempontból is különös. Kis település, a fejlesztési és fejlődési lehetőségei kicsinyek. A város közelsége szintén meghatározó, amely negatív és pozitív is egyszerre. Összességében mégis az állapítható meg, hogy a kis településnek is van jövője, a város árnyékában jól élhet tovább. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Milei Vince polgármester Szabados Józsefné alpolgármester Dr. Gáspár Ferenc körjegyző A képviselő-testület tagjaj: Bognár Lászlóné, Friskó Jenő, Ország Árpád, Szatai József ■i PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 8 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 6 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.... 0,2 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 0,1 millió Ft Költségvetési hiány: 0,5 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 5 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 4 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 67 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:.... 100% Telefonnal ellátott lakások aránya: 21% Burkolt (portalanított) utak: 100% FEJLESZTÉSI TERVEK: Útfelújítás INTÉZMÉNYEK: 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 sportpálya MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. |
