* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 34.84 KB | |
| 2008-07-14 13:45:02 | |
 | |||||||
Nyilvános  1253 | 4794 | Cím: "Beszéli a világ, hogy mi magyarok..." | Alcím: magyar történeti mondák Közreműködő: Landgraf Ildikó (szerk.) ; Banga Ferenc (1947) (ill.) ; Magyar Néprajzi Társaság (közread.) ; Európai Folkór Központ (közread.) Szerz. közl.: szerk.és a bevezetést írta Landgraf Ildikó ; [a rajzokat kész. Banga Ferenc ; [közread. a] Magyar Néprajzi Társaság, Európai Folkór Központ Kiadás: Budapest : M. Néprajzi Társ. ; Budapest : Európai Folklór Közp., 1998 ETO jelzet: 398.223(=945.11) Cutter: B 59 ISBN: 963-03-5867-0 Nyelv: magyar Oldalszám: 320 p. Megjegyzés: Magyar történeti mondák gerinccím ; Bibliogr.: p. 49-58. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: BESZÉLI A VILÁG, HOGY MI MAGYAROK..." Magyar történeti mondák „BESZÉLI A VILÁG, HOGY MI MAGYAROK..." Magyar történeti mondák Szerkesztette és a bevezetést írta Landgraf Ildikó Magyar Néprajzi Társaság - Európai Folklór Központ Budapest, 1998 A fiú pedig a vár alatti völgyben telepedett le családjával, és így keletkezett ez a szép falu, Bálványosváralja. Ak: Ballá Lőrincné Dénes Piroska, Magyardécse 1936, földműves, 6 elemi, ref., magyar Gy: Ballá Tamás, Magyardécse, 1995 Az elsüllyedt liszói harang mondája A mai Liszó község egy kis Lizó nevű falucskáról van elnevez-ve, amelyik a törökdúlás idején pusztult el. Később erdő lehetett a helyén, mert az a mező, ahol a kis falu volt, Tuskós nevű dűlő lett. Ennek az északi sarkán, a dombtetőn - a régi monda szerint - állt egy szép kápolna. Most már csak a helyét lehet látni, azt is föld takarja. A templomocska előtt, így mondták ősanyáink, állt egy nagy harangláb, messzehangzó hangú ércharanggal. A török martalócok az elhagyott falut felgyújtották. így járt a kápolna is. Majd a ha-ranglábat döntötték ki, hogy a harangot, mint zsákmányt, elvihes-sék. De hat lóval sem tudták elvontatni. Erre egy török tiszt, valami aga, kieszelte, hogy süssenek el egy ágyút, és egyszerre harminc janicsár kiáltson. Hát annyit elértek vele, hogy a lovak megbokro-sodtak, és elfutottak a vadul kolompoló haranggal. A hámot össze-szaggatták, és szanaszét rohangáltak a mezőben. De a harang eltűnt. Elnyelte a föld. Aztán igen hosszú időn át senki sem tudott róla. Egyszer éjnek idején tűzvész tört ki a kotori falurészen. Az el-süllyedt harang hirtelen megszólalt, és az alvó falut föllármázta. Aztán máskor is meg-megzendült. Akkor, ha ellenség vagy jégve-rés közeledett vagy, ha járvány tört ki a közelben. Most már persze senki sem képes meghallani. De hát a harang is elhallgatott ebben a hitetlen világban. Ak-Gy: Vargavics József, Liszó 1935, érettségi, r.k., magyar, Liszó, 1995 116 |
