* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 148.06 KB | |
| 2008-01-15 13:20:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  1053 | 4218 | A cikk a következő könyvből származik (299-301. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: NAGYRECSE Lakosságszáma: 1051 fő NAGYRECSE Belterület: 91 ha NAGYRECSE KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8756 Nagyrécse, Kossuth u. 48. Telefon: (93) 371-001 Telefon/fax: (93) 371-466 Külterület: 2608 ha Nagykanizsától északkeletre terül ei a település, a várostól 7 km-re, a 7-es országos főút mellett. Határa dombos, a Bakónaki-patak folyik át rajta. A város közelsége, kedvező földrajzi fekvése, a vasút meghatározó volt a falu életében. Nagykanizsa kevésbé befolyásolta életmódjukat, szokásaikat. A földtörténet során előbb a kárpáti üledék ciklusban, az időszak vége felé andezit és riolit vulkanikus vonulatok jöttek létre Letenye - Nagyrécse - Nagyszakácsi irányába is. Erre kerültek a fedő pannon és holo-cén üledékek. Történelem Az újkőkortól bizonyíthatóan lakott hely. Leleteket találtak a Bakónaki oldalon, a Péterfai-hegyen, északi kertekben. A középső és késő rézkor, valamint a késő bronzkor sok tárgyi emléket adott a kutatóknak. A késő vaskor gazdag anyaga a kelták jelenlétére utal. A római kor (l-ll. sz.) kőépítményes halomsírja, a temető a jelenlétükre utal. A vasútállomás mellett avar kori leleteket ta- Új lakóház BASIC INFORMATION Accessibility: Nagyrécse lies 7 km north-east of Nagykanizsa on main road No. 7. Municipality address: 8756 Nagyrécse, Kossuth u. 48.. Phone: (93) 371-001 Phone/fax: (93) 371-466 Mayor: György Hegedűs Population: 1051 Characteristics: The territory of the village has been populated since the Stone Age. The name of the settle-ment vias first mentioned in written documents in 1263. The Serbo-Croatian word means \'a piacé where there is a trench\'. First in 1566, then several more times, the Turks leveled the village, but it was re-populated. Since 1949, the population has been declining. The rate of unem-ployment is 10%. For centuries, the úominant source of income was ag-riculiure. The markét was in Kanizsa. Nagykanizsa, lying close to Nagyrécse, exerts an influence on the lile of the village evén today: many of the local people work in the town. The proximity of Nagykanizsa is, on the other hand, a guarantee for the development of the village. • Inlrastructure: Apartments with water: 95% gas: 78% phone: 40% sewage: in process paved roads: 85% láltak, míg a vasútparton Pribina-Kocel korának Vlll-X. századi forrásai kerültek elő. Jelenleg késői bronzkori telepet tártak fel a régészek. A település első ismert írásos említése 1263-ból való Reche alakban. A név szerbhorvát eredetű, olyan helyet jelöl, ahol árok van. A források folyamatosan szólnak a település élő jellegéről. 1321-ben a kanizsai vár tartozéka, 1325-ben a vajdai nemesek és Osl Lőrinc, a Kanizsai család őse pereskedtek Récséért. Két részre osztották a települést Kápolnás- és Egyházasrécse, de 1453-ban már újra együtt említették, egybeolvadt a két falu. 1454-ben Kanizsai III. Miklós Récsét Csapi Andrásnak adta zálogba. 1542-től Nagyrécse néven is említették. A XVI. században kisbirtokos nemesek is lakták. 1513-ban Both Ferencnek 7, a plébánosnak egy portáját írták össze. 1531-ben Both mellett 10 szegény nemest, illetve puszta telkeket is megemlítettek. Földművelésük és szőlőművelésük volt ekkor jelentős. 1550-ben Georgius volt a plébános, tehát temploma is volt. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. NAGYRECSE A törökök 1566-ban és később még többször földig rombolták, de újratelepült. 1570-ben 12 új ház van, 1598-ban 3 nemesi családi ház mellett még 29 épület áll. A közelben már létezett And vára 1570-ben, amely egyúttal templomos hely is volt, de 1576-ban a szigetvári bég ostromolta és fölrobbantotta. Őrsége elesett, a vár nem épült már újjá, Kanizsa elfoglalása után néhány évig puszta marad, majd újratelepül, de mindig szenved: hol a töröktől, hol a hajdúktól, hol a végváraktól. 1629-ben minden háztól még egy köböl gesztenyével is kellett fizetniük. A hódoltság vége felé szpáhi birtok volt. Adóztak a töröknek, robotoltak a várnál, javították az utakat, tizedet adtak a veszprémi püspöknek. 1650-ben Kapronczai Géczi vajda 15-20 lovassal kirabolta Rácsét és még hét községet, marhákat hajtott Horvátországba és jobbágyokat vitt el megkötözve. 1687 körül Plaquada császári parancsra felégette, hogy a Kanizsa elleni támadás előtt ne tudjon a várvédő sereg élelmet szerezni. Kanizsa felszabadítása után Récsei Mihály özvegye eladta a falut. Utána gyorsan újratelepültek. 1698-ban 100 hold szántó, 14 telek, 5 puszta, 2 hazátlan zsellér léte volt a jellemző. 1701-ben már 15 volt a saját kenyerén élő gazda. Terményeik voltak: rozs, kukorica, hajdina, árpa, köles, lencse, tőn-köly, zab. Az 1711 -es pestisjárvány Récsét sem kerülte el, 9 gazda maradt életben. Az 1720-as években a Draskovich grófok birtoka. Kétnyomásos gazdálkodás folyik, a kedvezőtlen adottságú a termőföldön. A lakosok csak maguk között kereskedtek. 1748-ban 152 lakost írtak össze. Volt a faluban egy fazekas és egy kádár iparos. 1752-ben Inkey báró a Három királyok tiszteletére templomot építtet. Templomuk volt, papjuk viszont nem. A lakosság ugrásszerűen nő. 1757-ben 318 ember élt itt és 36 hospes. Tíz év múlva 41 jobbágyot és öt házas zsellért tartanak nyilván. Az egész telek ekkor 20 hold szántó és 8 szekér rét. 1770-ben a 63 családban 274 lélek van. Kanizsán adták el terményeiket, bérfuvarozást vállaltak, volt tanítójuk, aki azonban tanítvánnyal nem rendelkezett. 1782-ben 456 lélek élt itt. 1819-ben 52 házban 445 lélek lakott. Kétnyomásos volt továbbra is gazdálkodásuk. Katonai átvonulási hely volt Nagyrécse. Sokszor kellett előfogatot adni. 1832-ben az Inkey birtokon 534-en laktak. A gyarapo- dást mutatta a kastély, a szarvasmarhák és birkáik száma. Szőlője jó bort termett. Terjedelmesek voltak a tölgy- és bükkerdőí. Az Inkeyek igyekeztek kisajátítani a jobbágytelkeket, elkülönítették a legelőket. 1840-ben iskolát létesítettek, 1848-ban a mesternek télen 40, nyáron 5 tanítványa volt, még segédtanítót is alkalmazott. Iskolaterem létesült a tanttói lakáshoz kapcsolva. Az oktatás magyar nyelven folyt. 1848 júliusában Inkey Gáspár Nagyrécse lakóira panaszkodik, mert a falu eltiltotta juhászát a helység legelőjétől, ugyanakkor állataikat a földesúr területére hajtották. A szabadságharc idején - néphagyomány szerint - a récseiek gerillaharcokkal zavarták Jellasics és Nugent tábornok utánpótlási vonalát, és részt vettek a nemzetőrség Mura menti védelmi harcaiban. A katolikus templom A majorsági gazdálkodás jelentőségére vall, hogy még 1870-ben is 2500 db-os nemesített nyája volt az uraságnak, több mint 460 szarvasmarhát, 581 sertést írtak össze. 1895-ben nagy ménesük és gulyájuk volt. 1897-ben az uradalom területe 2700 kh volt, ebből 1232 kh a szántó, 234 a rét, 270 a legelő, 880 az erdő. A bérlő 70 cselédet foglalkoztatott a majorokban. Többen a kilátástalan helyzet miatt kivándoroltak Amerikába. Ők, a volt agrárproletárok állíttatták az "Amerikai-keresztet", mint emlékművet. Magas volt az analfabéták száma 1870-ben: 380 férfi és 356 nő. A falu határa 1890-1900 között területátcsatolás révén 200 fővel és 70 házzal gyarapodott. 1896-ban újra szép temploma volt, az előző 1801-ben épült, de 1832-ben romos volt. A századforduló után a birtok lassan aprózó-dott, idegen kézre került. A Tanácsköztársaság alatt a nagybirtok egy részét a nép szocializálta és termelőszövetkezetbe tömörült. Nagyobb birtokosok voltak a Budapesti Központi Papnevelde (480 kh), ifj. vitéz Horthy Miklósné (572 kh erdő), Scossa Gézáné és Tsa (900 kh). 1935-ben az 536 gazdaságból 428 öt holdnál kevesebb földterülettel rendelkezett. A faluban csupán egy szatócs bolt volt. 5 kisiparos, 1 molnár, 3 részcséplő élt még a faluban. A vámőrlő malom 30 lóerős és szívógáz-motormeghajtású volt, három munkást foglalkoztatott. A lakosok száma 1496 volt, ezek közül már 1154 tudott írni és olvasni. 1925-től községi népiskola működött Nagyrécsén, három-három tanító és tanterem állt az oktatás rendelkezésére. Szociológiai jellemzők Nagyrécsén 1949-ben a 303 lakóházban 1494 lélek élt. Nagy volt a községhez tartozó települések száma, a külterületi részek: Gáspárhegy (35 ház 123 lakos), Gesztenyehegy (15 - 52), Petendpuszta (7 - 122), Tüskevári-major (40 - 267), Virághegy (31 - 106), Ádámhegy (12 fő), Bacónakhegy (39), Bartulahegy (24), Bálikás (21), Csehipuszta (21), Erzsébet-telep (13), Máriahegy (6), Rózsahegy (15), Rózsamajor (18), Vasúti őrházak (10). 1962-ben 1311 lakost regisztráltak. Napjainkban 366 lakásban (6 önkormányzati) 1075-en élnek. A munkanélküliek számaránya 10%, 105 fő. 1949-ben a 2 tanítós, 3 tantermes, 6 osztályos községi iskolát államosították. 1960-tól idejártak át a kisrécsei és a petend-pusztai tanulók is. 1970-ben nyolcosztályos iskola és tornaterem épült, a kisrécsei, zalasárszegi, Nagyrécse külterületi és a csapi, zalaújlaki és bagolafakosi felső tagozatos tanulók részére iskolai kollégiummal. 1971-ben általános iskolai napközi otthon létesült. Az iskola jelenleg is ellátja funkcióját. Óvoda szintén van a községben. 1960-ban 300 fős községi művelődési termet építettek. Könyvtár is igyekszik a művelődési igényeket kielégíteni. 1960-as évektől hosszú ideig volt filmvetítés is a községben. A község lakói római katolikus vallásúak. A XIX. század végén a romos templomot neo-román stílusban építették újjá. Ez a templom ma is a falu ékessége. 1960-ban orvosi rendelőt és lakást építettek. 1970-ben egészségügyi tanácsadó és csecsemőgondozó létesült, Napjainkban már háziorvosi szolgálat biztosított. Védőnő is van a faluban. A község sportpályáján élénk a sportélet. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. NAGYRECSE RENDEZVÉNYEK: Falu nap KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Iskola Haladás u. 15. Tel: (93) 371-012 Körzeti Orvosi Rendelő Kossuth L. u. 63. Tel: (93) 371-009 Postahivatal Kossuth L. u. 44. Tel: (93) 371-000 Rendőrség Kossuth L. u. 48. Tel: (93) 371-010 Római Katolikus Plébániahivatal Haladás u. 1. Tel: (93) 371-008 NONPROFIT ADATTAR: Faluvédő Egyesület Haladás út 45. Képviselő: Kiffer Károly Termelőszövetkezeti Sportegyesület Haladás út 9. Képviselő: Ország László Tűzoltóegyesület Haladás út 42. Képviselő: Szőke Ferenc Nagyrécsén 1927-ben készült köves út, amelyet többször korszerűsítettek. 1960-ban a termelőszövetkezet korszerű bekötőutat kapott. Napjainkban a portalanított útjainak aránya 85%, 1959-ben befejezték a járdásítást. A 7-es múút közelségének is pozitív a hatása. Vasútállomása sokat lendített a település gazdasági fejlődésén. 1952 óta rendszeres az autóbuszközlekedés is. 1955-ben befejezték a helység villamosítását. A 350 lakás 95%-a vezetékes ivóvízzel ellátott 1978 óta. A házak 78%-ában földgáz van fűtésre. Nagyrécsén a családok 40%-a rendelkezik telefonnal. A hálózat kiépítése 1995-ben fejeződött be. A helyi kábeltévé 1992 óta sugároz. A kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, elhelyezése és elszállítása megoldott. A falu életét évszázadokon át a növénytermelés és az állattenyésztés határozta meg, a terményt a kanizsai vásárban lehetett eladni. 1945-ben 97 gazda kapott birtoklevelet. 1949-ben 4610 kh-on gazdálkodtak. 1953-54-ben folyt a té-esz-szervezés, sőt már 1948-ban működött egy Vörös Október Tsz. 1959-től termelőszövetkezeti község 263 taggal. 1965-től a Vörös Október Tsz Kisrécsével és Zalasárszeggel gazdálkodott közösen. 1969-ben hozzácsatolták a csapi Kossuth Tsz-t. A rendszerváltáskor a téesz megszűnt. A településen 2 kft., 8 betéti társaság, 13 egyéni vállalkozó, 8 ipari termelést folytató, 8 élelmiszeripari, 4 kereskedelmi, 3 szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás van. Jól ellátott kereskedelmi egységekkel. A város közelségének munkaerő-elszívó hatása volt, és van. Hőseire úgy emlékezik a község, hogy Hl. világháborús emlékművet emeltek a temetőben. A község a kastély állagmegóvását, felújítását tervezi. Nagykanizsa közelsége, Nagyrécse feltételei lehetővé teszik a helység további fejlődését. Az infrastruktúra kiépítettsége is alapul szolgálhat arra, hogy lakói elégedettek legyenek községükkel. A háborús emlékmű AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Hegedűs György polgármester Dr. Pintér János alpolgármester Dr. Fitos József körjegyző A képviselő-testület tagjai: Dávid Zoltán, Salamon László, Kiefer Károly, Hegedűs Zoltán, Küne György, Stróber Józsefné PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 63 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 25 millió Ft Értékpapír, portfolió: 16 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 33 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 4 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 350 Ebből önkormányzati: 6 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 95% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 78% Telefonnal ellátott lakások aránya: 40% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .70% Burkolt (portalanított) utak: 85% ■m INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya, 1 helyi televízió MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
