* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 128.19 KB | |
| 2008-01-15 13:58:46 | |
 | |||||||
Nyilvános  965 | 5406 | Rövid leírás | Teljes leírás (25.69 KB) | A cikk a következő könyvből származik (499-502. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: ZALAKOMAR ZALAKOMAR Külterület: 5104 ha Lakosság száma: 3250 fő Belterület: 2266 ha ZALAKOMAR KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13. Telefon: (93) 386-037,386-042 Fax: (93) 386-017 BASIC INFORMATION • Accessibility: The village of Zalakomár lies 18 km from Nagykanizsa, on main road No. 7. It can easily be reached both by car and by train. Zalakomár is a régiónál economic center. • Municipality address: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13. Phone: (93) 386-037,386-042 Fax: (93) 386-017 Mayor: Mr. Miklós Varga • Population: 3 250 • Characteristics: The villages Komár- város and Kiskomárom were united in 1969, torming the present Zalakomár. The earliest signs of the presence of man in the area date from the ff cen- tury. The name Komár first comes up in a charter in 1019. In 1449, it is men- tioned as a markét town. The first writ- ten hint to Kiskomárom dates from 1410. The birth rate is slightly increas- ing. • Infrastructure: Apartments with water: 86% gas: 57% phone: 30% Paved roads: 93% • Garbage collection: organized. • Development plán to the year 2000: Extension of the sewerage and the pri- mary school, construction of a bicycle path, a gymnasium and a kindergarten. » Economy: Plánt cultivation. The major / industrial enterprises areZIFLtd. (dried onion production), Zalakerámia (wall tile production), Ciklo-Trade Ltd., HD Tex (garments production) and Sza-badics Civil Engineering Ltd. • Unemployment: 20% • Institutions: Two libraries, two klnder- gartens, a primary school, a culture house and three sports fields. • Sights: The Baroque Román Catholic with frescos by Dorffmeister, the man- sión of Ormándpuszta and the buffalo farm in Kápolnapuszta. A település Nagykanizsától 18 km-re fekszik a 7-es főút két oldalán. Kedvező földrajzi helyzete, történelmi hagyományai jó alapot adtak ahhoz, hogy fejlett község legyen. A vasútvonal megléte gazdasági mikrocentrum szerepét is segítette. A környék gazdasági és kulturális életében is jelentős helyet foglal el. Történelem Zalakomár község "mesterséges úton" jött létre 1969. július l-jével, amikor Kiskomá-romot és Komán/árost egyesítették. Történelmileg a két települést külön kell vizsgálni, jóllehet több időszakban összefonódott sorsuk. Külön fejezetet érdemel a kisko-máromi vár is, amelynek fontos szerepe volt a török kori történelemben. A régtől lakott hely volt. A régészet VIII-IX. századi hamvasztásos temetőt és. Pribina korabeli településnyomokat tártak fel Kápolnapusztán. Komán/áros A Komár név szláv eredetű, de a magyarban is használatos személynév. A település eredete a magyar fejedelmi korra tehető, jóllehet, Szent István király oklevelében 1019-től a zalavári apátság községei közé sorolják. Az elnevezés hangalakja nem sokat változott a történelem folyamán (1019: Komár; 1308-26: Kamar; 1535: Komaromváros; 1773: Komár Város). A te-lepülés fontos szerepet töltött be a megye történetében. A mai falutól északra települt elődje várispánsági központ, Zala megye első székhelye volt. A településtől nem mesz-sze I. István király udvarházat építtetett, melyet Álba Guriának, Fehér udvarháznak neveztek. Ehhez királyi kápolna is tartozott, amely minden bizonnyal Zala megye első, az államalapítás után épített temploma lehetett. E birtokközponton az akkor folyamatosan mozgásban lévő királyi udvar többször megfordulhatott, így a határ olyan épület maradványait is rejti, amelyet Szent István egyik lakóhelyének tekinthetünk. 1217-ben Wruz-Oron nevű jobbágyot II. András nemessé emelte. A tatárok 1241-ben elpusztították a helységet. A lakosságot IV. Béla igyekezett pótolni. 1263-ban a komári hospeseknek kiváltságlevelet adott, akiket a környező földekre telepített, magának pedig udvarházat építtetett. Komár fejlődése csak akkor torpant meg, amikor IV. László eladományozta a Csák nemzetség-bélieknek. 1252-ben a zalavári apátság dézsmaközségei közé sorolták. 1293-ban viszont már Hahót comes fia István mesternek birtokai között szerepel. A bencés apátság alapításának idejéről nincs tudomásunk, csak az ismeretes, hogy 1341-ben tűz pusztította el. 1356-ban már a budai káptalan birtoka. A Domonkos rendiek létesítettek itt monostort, amelyet a források 1356-ban és 1524-ben is említenek. A budai káptalan 1356-ban Ágoston rendi kolostort építtetett Szent Erzsébet tiszteletére. A katolikus templom 1449-ben mezővárosként említik Komárt, ez is igazolja jelentőségét. 1552-ben Nádasdy Tamás országbíró rendelete szerint Komár oppidumban a földesuraknak vámszedési joguk volt. MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. ZALAKOMAR Időközben változtak Komár tulajdonosai a budai káptalan mellett. A Marczalyak és a Rozgonyiak tulajdonába került település birtokainak egy része. Rozgonyi Rajnold építtette Komár erősségét, majd később a Marczalyak megváltották. 1568-ban a zalavári apátságnak dézsmát szolgáltattak, ugyanakkor a töröknek is adóztak. 1600 után meglehetősen nehéz helyzetbe került Komár Kanizsa elestét követően, de élt, létezett, a kiskomáromi vár próbálta védeni. Az élet egyik jele a működő malom, és a serfőzde is igazolta létét. 1644-ben a nagy "mirigyhalál" miatt (pestis) a környéken 600 ember halt meg. Az élet meglehetősen nehéz volt. A török sok kolduló katonát is levágott portyázása során. 1690-ig török földesura Alii Begh volt. A reformáció terjedt, 1618-ban a II. egyházmegye székhelye Komár volt. Tudjuk, hogy 1629-ben a település lelkésze és püspöke Pálfy János volt. 1687-ben a szerzetesek is vissza akartak térni, de kevés sikerrel. 1690-ben, Kanizsa felszabadulása után puszta falu volt. Két malom és két puszta tartozott hozzá Kollen és Ormándpuszta. Birtokosai a nagyszombati vörösbarátok voltak. Pethő István óbudai prépost a letelepedni kívánóknak kiváltságokat ad, azt szeretné, hogy 101 házhelye legyen. A komáromiak csatlakoztak Rákóczi kuru-caihoz, 1709-ben csata is zajlott le itt. Hamarosan kezdett benépesülni. 1738-ban egy egész, 22 fél és 17 negyedtelkes jobbágyot írtak össze.1702-től már volt plébániája. 1724-re a templom újjáépült, 1744-ben fatemplom létesítését kezdték. 1754-ben az óbudai prépostság tulajdona Komár és környéke, majd a pesti papnevelde rendelkezett a birtok egy részével. 1815-ben újra Zalához csatolták a községet. Az 1830-31-es kolerajárvány tizedelte a lakosságot. Jellasics seregei átvonultak a településen. Burics tábornok szállta meg a helységet. A térség életében jelentős évszám 1861, a Buda-Pest-Nagykanizsa vasútvonal átadásának ideje. Áldását minden téren érezte a lakosság. A kiegyezés utáni kapitalista fejlődés éreztette a hatását. 1871-től hívják a települést hivatalosan Komán/árosnak. 1917-ben nagy tűzvész akasztotta meg egy időre a fellendülést. 1925-re a lakosság száma 1734-re emelkedett, a döntő többség magyar nyelvű. 337 lakóház volt a falu- ban. Egy római katolikus iskola három tanerővel és egy római katolikus gazdasági továbbképző is működött. Polgári egyesületek - Polgári Dalkör, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Levente Egyesület - is voltak itt. A község gazdasági életére nagy hatással volt Szatucsek János téglaégető és cementgyára. Gróf Somsich Antal, a Pesti Papnevelde, a Legeltetési Társulat és a MÁV rendelkezett nagyobb birtokkal a falu határában. Önálló iparosa 17, kereskedője 6 volt a településnek. 1945-ben a szovjet légierő nagy támadást intézett Komárváros ellen. Több ház és pajta is leégett. A háborúban 46 komár-városi áldozta életét. A hősök emlékműve A földosztás során 1200 kh grófi és papi birtokot vettek el. 1951-ben tsz alakult, majd 1952-ben a Kápolnapusztai Állami Gazdaság. 1955-ben bevezették a villanyt. 1960-ban alakult meg a Petőfi Tsz. 1963-ban Betonáru üzem létesült, 116 dolgozót foglalkoztatott. Volt MÉH telepe is, amely gyümölcs és zöldség aszalását végezte. Kiskomárom Első ismert írásos említése 1410-ből való (Kyskomarom, 1440: Kiskomar), ekkor különböztetik meg Komártól. 1499-ben Somogy megyéhez tartozott. A terület védelme érdekében várat építettek ide 1540-ben. A kanizsai főkapitányság legfontosabb erődítménye lett. 1565-ben királyi tulajdonba került. Egy év múlva 21 katona szolgált itt. 1568-ban Thury kezdi megerősíteni, őrségét megnöveli. 1573-ban a török feldúlja és kirabolja, 1577-78-ban jelentős költséggel építik újjá, de már 1591-ben arról panaszkodnak, hogy rendszeresen elmarad a zsold, zsindelyezni kellene a tetőt, mert korhadtak a gerendák. 1599-ben Paradeiser élelmet és pénzt követelt a várnak. 1600-ban a magyarok kiürítették, a török előtt szabad lett az út. 1601-ben visz-szafoglalták a magyarok, s fontos végvárrá vált. 1604-ben Bekő Farkas 100 gyalogot kér, mivel a török közeledésének jött híre. 1619-ben olyan állapotú volt a végvár, hogy az őrség meg is szökött. 1630-ban 600 marhát hajtott el a török, s mindössze három napi élelem maradt a várban. 1637-ben II. Ferdinándot Batthyány Ádám generális kérte, hogy Kiskomárom várában 120 lovast és 210 hajdút tartson. Ugyanis az előző évben a vitézlő nép megélhetése érdekében kereskedésre adta magát, a kapitány sem tud mit kezdeni velük, nem tartózkodnak a várban. 1640-ben a kapitány Bessenyei István volt. 1644-ben pestis is pusztított. A vár pusztává vált. Új helyőrséget és pénzt kértek, ugyanis a várban és a faluban 600 ember halt meg. 1651-ben Batthyány 100 németet küldött a vár megerősítésére. A végváriak éheztek, nyomorogtak. (1648-ban a faluban koldult a várnép.) 1654-ben 2000 Ft-ot kapott a kapitány a vár megerősítésére. Egy év múlva Egerszegről 150 lovast és 240 gyalogost rendeltek a várba. A későbbiek során állaga romlott. 1681-ben lerombolták a várat, ugyanis a vasvári béke után nem építhették újjá. 1542-ben a barátoknak és a plébánosnak külön van itt birtoka. 1586-ban a zalavári apátságnak adtak bor- és gabonadézsmát. Az 1597-es birtokösszeírás szerint Kisko-már a váruradalomhoz tartozó falu. 38 telek van, az ekék száma hat. A XVII. században a megye egyik legjelentősebb iskolája működött Kiskomáromban. 1624-ben tanították már itt a gyermekeket. 1634-ből ismeretes a presbétérium szabályzata az iskola részére. 1635-ben kezdték bővíteni az iskolát (Gondán Zsigmond volt a schola rechtor), amely 1654-re fejeződött be. 1650-ben Lórántffy Zsuzsanna 320 tallért adott az eklézsiának iskolamesterek és lelkészek eltartására. (A török rendszeres támadása hátráltatta a munkát.) Szőllősi Gáspár volt a tanító, még két segítője is volt. A század végére azonban az iskola elpusztult. 1679-ben csak 23 lakott portája volt a helységnek. 1715-ben telepítettek lakosokat a nagyszombati jezsuiták, akik a terület föl- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALAKOMAR desurai lettek. 1717-ben még sok puszta telke volt. Lassan történt a benépesedés. 1738-ban hat fél és 30 negyedtelkes jobbágyot írtak össze. 1735-ben mezőváros. Elég tágas temploma és plébániája van. A szolgáltatásaik magasak voltak, ezért 1754-ben az úriszékhez mentek panaszra. Továbbra is vallási központként jegyezték. Filiái voltak: Magyarod, Karos, Komárváros, Galambok, Szent Jakab. 1771-ben Kiskomárom nemcsak mezőváros, hanem anyaegyház, mater is. Tanítója Horváth József volt, aki rokkant obsitos katona volt 1770-ben 23 gyermeket oktatott. Olvasást, írást, hittant tanított az iskolateremben. Templomát, mely 1744-1770 között épült tiszta barokk stílusban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A 875 lelket egy plébános és egy káplán segítette a hite gyakorlásában. 1790-től a magyar katolikus Központi Papnevelde Generál Semináriuma volt itt a kiskomáromi uradalom birtoko-sa.1828-ban 328-an laktak a faluban, a templomnak 3 filiája volt. A vörösbarátok is kaptak Kiskomáromban birtokot. 1873-ban Kiskomáromban Római Katolikus Önképzőkör alakult, amelynek nagy szerepe volt a műveltség emelésében. A lakosság létszáma 1890-ben volt a legtöbb, 2102 fő. Már 1910-ben is 16%-a foglalkozott a lakosságnak iparral, illetve kereskedelemmel. Nem volt jellegzetes házi ipara a falunak, 1900 körül híresek voltak a takácsok. 1910-ben két tanítója volt Kiskomáromnak. 1895-ben Kiskomárom és Vidéke Községi Hitelszövetkezet alakult, amely kizárólag banküzletekkel foglalkozott. A világháború utáni inflációs időszak csaknem teljesen megsemmisítette a szövetkezet vagyonát. 1923-ban történt meg az újjászervezés. A legnagyobb birtokos a Pesti Központi Papnevelde volt, melynek kiskomáromi központja négy helységben több mint 7000 kh-as gazdaságot irányított. Az uradalom birtokából a község határában 3220 kh volt. A nagybirtok szorításában a parasztok túlnyomó többsége 5 holdon aluli törpebirtokos volt. 1925-ben csak 24 gazdának volt 10 holdnál több birtoka. A mezőgazdasági termékek közül kiemelkedik: gabona-, kukorica- és burgonyatermelés. Termelnek még cukorrépát, napraforgót, paprikát és babot, jelentős volt a szarvasmarha- és sertéstenyésztés. A szegénység miatt vállaltak részes aratást, eljártak Tolna és Fejér megyébe hathónapos munkára. 1924-től nagyközség lett. Volt körorvosa, két kocsmája, egy vendéglője, egy fogadója. A római katolikus hitközségi elemi iskolá- ban 3 tanerő volt. Rendelkezett a helység három vegyeskereskedéssel, két kisebb szatócsüzlettel, valamint több kisiparossal. A község a két világháború között igen fejlett társadalmi és kulturális életet élt. Az Ipartestület az iparosokat fogta össze, gazdasági célú szervezkedés volt a továbbélő Hitelszövetkezet. Volt Legeltetési Társulat, Hegyközség. Tisztán kulturális egyesület a Kiskomáromi Daloskör. Létezett az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Levente Egyesület. Dolgozott a faluban körorvos és körállatorvos. Két magánorvos is lakott itt. 46 önálló iparosa és 8 kereskedője volt ekkor a helységnek. A második világháború alatt lefoglalták az iskolát a német és magyar katonák részére. 1945-ben végrehajtották a földreformot. 250 gazda kapott birtoklevelet. 1948-ban hétosztályos iskola működött. 1949-ben 460 lakóházban 1983 lakos élt. Kiskomá-romhoz tartozó külterületek: Behiákpuszta, Csaletmajor, Kápolnapuszta, Bányavölgy, Kiskomáromhegy, vasúti őrházak. A gazdák jó részének szőlője is van a galamboki, karosi és a csapi hegyen, mivel Kiskomáromnak csak egy szőlőhegye van. Jó szőlőt és bort termelnek, fejlett a gyümölcstermelésük is. A II. világháborúban a község hatalmas vérveszteséget szenvedett: 68 lakója veszett el. 1951-ben sütőüzem működése kezdődött. 1952-ben Kiskomáromi Vegyes Kisipari Szövetkezet alakult a következő szakmákból: asztalos, bognár, cementáru-késztő, cipész, férfiszabó, lakatos, köteles, szobafestő. Építőbrigád is alakult. 1956-ban az iskolában megvalósult a szakrendszerű oktatás. 1962-64 között új művelődési ház készült el. A termelőszövetkezet is fokozatosan erősödött. Az Árpád Vezér Tsz taglétszáma 1965-ben 437 fő volt. A férfiak nagy része Kanizsán, Pécsett dolgozott az építőiparban és gyárakban. Zalakomár településrésze Ormándpuszta. 1412-ben Ormandhyda néven említik először (1768: Ormánd, Ormánhida; 1832: Ormándpuszta). Komán/árostól délkeletre, Zala és Somogy megye határán sík és enyhén dombos területen fekszik. 1412-ben a Kanizsai család és az óbudai káptalan birtokperében szerepelt először. 1544-ben Both György tulajdona. 3 portát, 5 szegényt és 10 puszta portát írtak össze. 1548-ban a török teljesen elpusztította. 1564-ben Both Gábor puszta birtokaként említették. Nyilván a komáromi vár közelsége miatt később nem települt újra. Az 1768. évi úrbér rendezésekor földesura Somssich Antal, a leszármazottak tulajdonában maradt 1945-ig. Ekkor csak 3 házas zsellér lakta. Az 1769. évi urbárium szerint a prédium frissen települt szabad menetelű jobbágyokkal. Lakói a majorság körül segítettek, más terhük nem volt. Faizásuk ingyenes, a makkoltatásért két garast kellett fizetniük. Volt elegendő legelő, sok erdő, irtásra törekedtek. Napszámra nem volt lehetőségük. 1770-ben már 11 család lakta 43 lélekkel és 29 adózóval. Volt közöttük uradalmi kocs-máros, saját juhait legeltető juhász, uradalmi molnár, hajdú, majorgazda, aki egyben varga is volt. Voltak háziállataik, kereskedésből évi 55 Ft jövedelemre tettek szert. Temploma, papja nem volt, a tanítói szolgálatot a kiskomáromi tanító látta el. 1828-ban faluként emlegetik, 14 házban 107 katolikus élt. A lakosok zsellérek és cselédek. A XIX. század második felétől Komárvá-roshoz tartozott. 1962-ben külterületi lakott hely 226 lélekkel. A nagy parkkal övezett eklektikus stílusú Somssich-kastélyban 1945. után SZOT iskolaszanatórium, majd gyermeküdülő működött. Már 1946-ban kísérlet történt Kiskomárom és Komárváros egyesítésére, de akkor ez meghiúsult. 1969. július 1-je határkő a két község történetében. Zalakomár lett a település neve. Szociológiai jellemzők Az 1073 lakásban (ebből 12 önkormányzati) 3250-en élnek. A gyermeklétszám kis mértékben nő. Rendkívül magas a településen a munkanélküliség, 20%-os, ez 650 főt jelent. Közülük 630 fő a szakképzetlen. Nyolctantermes általános iskola működik, a 17 tanulócsoport, 334 tanulót 33 pedagógus oktatja. Két óvodájában 5 csoport van. 118 az óvodások száma. 10 óvónő, 5 dajka, 2 kisegítő látja el a kicsiket. Zeneiskola is van. A kultúra feltételeit a művelődési ház biztosítja. Sokirányú tevékenység folyik itt. Kiemelkedik a Hagyományőrző Egyesület, az Ifjúsági Klub, a Kertbarát Kör és a Hímző Szakkör. Zalakomárban van mozi is. Két könyvtára elégíti ki az olvasási igényeket. A község kulturális értéke volt a Király István vezette rajkózenekar. A lakosság döntő többsége római katolikus. Temploma az egész környéken híres. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALAKOMAR Két idősek klubja működik Zalakomárban. A klub 1968-ban jött létre. Három sportpályája a lehetőségeket biztosítja. Labdarúgóik a városkörnyéki A osztályban szerepelnek. Tekézőik I\\IB. Ill-ban játszanak. Sportöltözőt 1976-ban építettek. A háziorvosi szolgálatot két orvos látja el. Van két védőnő is a községben. Biztosított a fogorvosi ellátás is. Az orvosi rendelők 1964-ben és 1969-ben készültek, míg a fogorvosi 1967-ben. Úthálózata fejlett. Útjainak 93%-a portala-nított. A vasútnak a közlekedésben óriási szerepe van, de autóbusz is biztosítja a személyforgalmat. A villanyhálózat kiépítése teljes. Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 86%, a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakásoké 38%. A szennyvízcsatarna 90%-os kiépí-tettségű. A vezetékes gázt is bevezette a község, jelenleg a lakások 57%-ában van. A lakások egyharmadában van telefon, helyi kábeltelevízió negyed részében. A kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, elhelyezése megoldott. Működik szennyvíztisztító is, amelynek teljesítménye 300 m3/nap. A Kiskomáromi Árpád Vezér Termelők Szövetkezete növénytermesztéssel, virágföld-és tőzegértékesítéssel foglalkozik. A Komár-városi Gazdák Szövetkezetének kizárólag a növénytermelés a profilja. Zalakomárban 13 részvénytársaság van, amelyből három külföldi vegyes vállalat. Van még 9 kft., 9 betéti és 79 az egyéni vállalkozó. A legjelentősebb ipari vállalkozások: ZIF Kft., (vöröshagyma-tisztítás és szárítás), Zalakerámia, CIKLO-TRADE Kft. (vámraktár), Szabadics Közmű- és Mélyépítő Kft., HDTEX Kft. (varroda). A település büszkesége a római katolikus templom, amely műemlék jellegű, gazdagon díszített barokk építmény. Értékét külön növeli, hogy freskói egy részét Dorffmeister készítette, aki 1781-ben és 1793-ban festett itt. Nevezetes az ormándpusztai kastély, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, amely sok látogatót vonz. Dicséretesen szép az emlékpark. Az iskola előtt áll az I. és II. világháborús hősi emlékmű. Idegenforgalmi látványosság a Szentháromság-szobor, valamint Erzsébet királyné emlékfája. A település nevezetes szülötte Kodályné Péczeli Sarolta. Nemes terveket tűzött ki az önkormányzat. Ilyen a belvízrendezés, a szennyvízcsatornahálózat bővítése, kerékpárút építése. Iskolabővítés, tornacsarnok és hatcsoportos óvoda építésének terve is szerepel. Zalakomár adottságai, földrajzi helyzete lehetőséget ad a további felemelkedésre. A Kis-Balaton és Zalakaros közelsége biztató idegenforgalmi szempontból is. A vállalkozók megerősödése további munkalehetőséget biztosíthat. A falusi turizmus is fellendülhet. A településfejlesztési tervek megvalósulása méltó lesz Zalakomár történelmi hagyományaihoz. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Varga Miklós polgármester Lakner Lajos alpolgármester Vörösné Joó Zsuzsanna jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 130,05 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.:..77,05 millió Ft Helyi és átengedett bevételek...3,82 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 12,74 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 139,35 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 29,53 millió Ft Építményadó: 500 Ft/m2/év Msze. kommunális adója: 2000 Ft/év/ing Iparűzési adó: 8 ezrelék TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 1073 Ebből önkormányzati: 12 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 86% Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak: .38% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 57% Telefonnal ellátott lakások aránya: 30% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .25% Burkolt (portalanított) utak: 93% FEJLESZTÉSI TERVEK: Szennyvízcsatorna hálózat bővítése, Kerékpárút építése, Iskolabővítés, Tornacsarnok építése, Óvodaépítés \'^m», INTÉZMÉNYEK: 2 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 mozi, 2 könyvtár, 1 templom, 3 sportpálya, 2 éttere, 1 helyi televízió RENDEZVÉNYEK: Szent István Napi Ünnepség -- augusztus 20. KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: ..M Általános Iskola Tavasz u. 15. Tel: (93) 386-035 Művelődési Ház Petőfi S. u. 9. Tel: (93) 386-314 Orvosi Rendelő AdyE. u.2. Tel: (93) 386-205 Óvoda Hunyadi J. u. 7. Tel: (93) 386-206 Öregek Napközi Otthona Petőfi S. u. 8. Tel: (93) 386-008 Postahivatal Petőfi S. u. 12. Tel: (93) 386-000 Fő út 338. Tel: (93) 386-210 Rendőrség Tavasz u. 13. Tel: (92) 386-003 Római Katolikus Plébániahivatal Kossuth L. u. 15. Tel: (93) 386-053 Ifi? GAZDASÁGI ADATTÁR: Varga Üzletház Fűszer-Csemege Petőfi u. 20. Telefon: (93) 386-044 Fax: (93) 386-020 Tulajdonos: Varga Zoltánná Zalakomár és Vidéke Takarékszövetkezet Petőfi u. 2. Telefon/fax: (93) 386-343 Szövetkezet elnöke: Bogár János Pénzügyi szolgáltatások. Zalakomár és Vidéke ÁFÉSZ Kossuth u. 37. Tel: (93) 386-007 Elnök: Péter János MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
