* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 101.1 KB | |
| 2008-01-15 14:07:01 | |
 | |||||||
Nyilvános  1136 | 4798 | Rövid leírás | Teljes leírás (11.54 KB) | A cikk a következő könyvből származik (510-511. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: ZALASÁRSZEG Lakosság száma: 93 fő ZALASÁRSZEG Belterület: 28 ha ZALASÁRSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8755 Zalasárszeg, Dózsa tér 6. Telefon: (93) 371-437 Külterület: 303 ha BASIC INFORMATION A falu haranglábja • Accessibility: The viliáge of Zalasár szeg is located north-east of Nagykanizsa, along main road No. 7. • Characteristics: The name of the vil- lage was first mentioned in written documents in 1468. During the Turkish occupation, the village was completely úestroyed. In 1711 the developing village was hit by the plague. The predorninantly agricul- tural village grew wheat, rye and corn on the good-quality soil. In the 19"1 century orchards were est ab - lished, and animál husbandry was started. • Local attractions: The village is making efforts to promote village tourism by the development of ac- commodation and horse-riding routes. Zalasárszeg Nagykanizsától északkeletre, a 7-es műút mentén helyezkedik el dimbes-dombos vidéken. Talaja zömmel agyagos, helyenként sáros, vizenyős terület. Szerényen húzódik meg a nagy forgalmú fő út mellett a csendes kis település. Történelem 1468-ban személynévként találkozhatunk nevével, 1511-ben pedig földrajzi névként. 1513-ban Sarzegh alatt maradt fenn. 1913-tól ismert a Zalasárszeg elnevezés. A két köznév a sár = lágy, ragadós föld és a szeg = sarok, szeglet összetétele. Ekkor Dyka Istvánnak több portája volt itt, később még négy egytelkes család is lakott itt a faluban. A XVI. század elején egytelkes nemes családok lakták. 1542-ben 7 kisnemest, 1548-ban egy portát, 3 szegényt és 8 pusztát írtak össze. 1555-ben a nádor Terpendi Török Benedeknek adományozta Sárszeg egy részét és a vele többször együtt említett Mindszentet. 1564-ben azonban már csak Terpendi Lukács özvegye és Egry Oszwald birtokolta együttesen 7 negyedtelket, valamint az utóbbi egy szegény és két puszta telket. A török az 1566. évi hadjárata során elpusztította, mert azt követően puszta helységként szerepel. Pusztának említették 1570-ben és 1661-ben is. Ez évben Sárszegi György "Sárszegh hellyé" nevű lakatlan pusztáját 100 Ft örökáron eladta Bán János agilisnek, illetve örököseinek. A török uralom alatt is nemesek lakták. A település földrajzi nevei között szerepel a "harangos-kút", amely elnevezés arra utal, hogy a török idők alatt elrejtettek egy harangot. A hódoltság után csak lassan népesült be. Az 1711-es évben a pusztító pestis itt is szedte az áldozatait, ekkor egy gazdáról tudunk, akinek 150 Ft adóssága volt. A későbbiekben több kurta nemes lakta, akik közül a Bán család volt a legmódosabb. 1736-ban Bán István 70 Ft örökáron megvásárolta Deli István, majd más egytelkesek birtokrészét is, mert a Mária Terézia-féle urbáriumkor már a falu földesuraként szerepel. Még 1750-ben is csak öt adózó gazda és két zsellér szerepel az összeírásban, akik ugyancsak szegények voltak. Szőlőt azonban termeltek már. A Mária Terézia-féle urbárium idején és utána a birtokviszonyok alig változtak. Téglából épített templomának romjait még 1754-ben látták. A falucska csak lassan fejlődött. 1770-ben is csak 12 család, 70 lélek lakta. A hét telkes jobbágy mellett öt extraszerialista családot 19 lélekkel, 10 adózóval és egy kézművessel is összeírtak. Élt még két uradalmi juhász és egy-egy uradalmi kocsmáros, községi csordás és kanász is. Kanizsa mezőváros közelsége miatt a jobbágyok bérfuvarozással is foglalkoztak. A helységnek sem az előző években, sem ekkor nem volt urbáriuma. A szabad me-netelű jobbágyok letelepülésükkor csupán szóbeli egyezséget kötöttek a Bán családdal. Földjük jó minőségű volt, csak mindenkor kevés. Búza, rozs, zab, hajdina, kukorica termett gazdaságukban. Termeltek már gyenge minőségű dohányt is. A földesúr gazdasága sem volt jelentős. A lakosság száma is alig változott (1782: 70; 1802: 84; 1819: 95 fő 10 házban; 1842: 103). 1828-ban csupán két igazolt és két nem igazolt család lakta, akik időközben az összes földet majorsági kezelésbe vették. A 18 adózó hazátlan zsellér a földesúr házaiban lakott, az uraságtól béreltek szántót. 1832-ben új szőlőt telepítettek. Később a szőlő mellett a gyümölcstermelés és a szarvasmarha-tenyésztés vált említésre méltóvá. 1848 nyarán az országba betörő horvát Jellasics bán serege, aki a területen átvonult, megsarcolta a községet. A XIX. század második felében meginduló kapitalista fejlődés nem hatott jelentősen Zalasárszeg fejlődésére. (Ezt a nevet 1933-ban vette fel a község.) 1925-ben a 164 lakos 520 kh-on gazdálkodott, 35 lakóházban laktak. Valamennyien MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALASARSZEG A Községháza a hősi emlékművel magyar anyanyelvűek, közülük 155 római katolikus vallású. A település képe szabálytalan, mert a domborzathoz alkalmazkodott. Széles telkek és gyümölcsösök jellemzik. A gazdák zömmel 1935-ben törpebirtokosok, de volt egy középbirtokos is 110 holddal és két módos paraszt együttesen 143 holddal. A gazdák főleg szarvasmarhát és sertést tartottak, gyümölcsöt és szőlőt termeltek. Piacozni Nagykanizsára és Székesfehérvárra jártak. A lakosság száma 164 fő, valamennyien magyar anyanyelvűek és zömmel katolikusok. Lakóházainak száma 35. Iskola nincs a faluban. A második világháború után a földosztás igénye itt is felmerült. A baj csak az volt, hogy felosztható és elkobozható föld nem volt Igényüket a Csapi község határában levő földekre terjesztették ki, ahonnan 45 hold földet kaptak. Később még Nagy-récsétöl kaptak 8 holdat. Az igénylők száma 15 volt, így átlagban 3 hold jutott. A többletet tartalékként kezelték. A közbirtokossági erdő létesítésére 150 holdat Galambok határából igényeltek. Az igényt elutasították, mert túlzottnak találták. A 151 főt számláló kis községben a birtokviszonyok 1945 előtt is elfogadhatónak mondhatók. Szociológiai jellemzők A népesség 1949-ben érte el a maximumot. 1960-tól a népességszám hullámzóan változott. Az első tíz év 2-3%-os emelkedést mutatott, utána nagy arányú volt a csökkenés. 1984-re sajnálatosan 105-re csökkent. 1997-ben 41 lakásban 93-an élnek. Három munkanélkülit tartanak nyilván, ebből egy szakmunkás, kettő fő szakképzetlen. Zalasárszegen kéthetente egyszer van orvosi ellátás az orvosi rendelőben. Régtől van útja a községnek, 1992-ben építettek a településen belül utakat, amelyek 100%-ban portalanítottak. A távolsági közlekedést autóbusszal bonyolítják le. A vezetékes vizet 1992-ben vezették be, ma minden lakás rendelkezik vele. 1958-ban kapott villanyt. 1957-ben vezették be a telefont, azóta a községet a crossbar rendszerbe is bekapcsolták. A lakások 13%-ában van készülék. A helységben nem megoldott a kommunális szilárd hulladék gyűjtése és elhelyezése. A folyékony hulladékot 100%-ban tartálykocsival szállítják el. A lakosság szinte kizárólagosan mezőgazdasággal foglalkozik. A földosztáskor 15 gazda kapott birtoklevelet. 1959-ben lett termelőszövetkezeti község, Nagyrécsével együtt volt a közös gazdaság, a rendszerváltáskor felbom- lott. A határ nagy részét az állami gazdaság gyümölcsöse foglalja el. Itt található Európa legnagyobb összefüggő nagyüzemi körtése, amely a Nagykanizsai Állami Gazdaság tulajdona volt. Közben megtörtént a privatizálása. A községhez közvetlenül kapcsolódó szőlőgyümölcsös dombokon pincék, pihenőházak vannak Anna-hegyen és a Kánnár-tetőn. Zalasárszegen asztalos üzem, tekercselő mühelyek és vegyesbolt van. Közösségi épületei a következők: tűzoltószertár, ravatalozó. A településnek nincs és nem is volt oktatási intézménye. A kulturálódási igényt a művelődési ház (klub) - melyet 1967-ben hoztak létre - és a könyvtár próbálja kielégíteni. A község katolikus vallású. Minden hónapban egyszer van mise. A nagyrécsei egyházközséghez tartozik. Az önkormányzat 1993-ban emelte a Hősök emlékművét. Újabban a lovasturizmust és ennek további lehetőségeit akarják kihasználni. Szükséges lenne kijelölni a lovas túra útvonalakat. A vendéglátás és a szálláshelyek kialakítása is fejleszthető. A Dél-Zalában már hagyományos - bár nem nagyszámú - többnapos, hosszú távú lovas túra egyik pihenőhelye, kiinduló állomása is lehetne. A Dózsa tér 6. szám alatti községházának az udvarán a sarokrészen útszéli kereszt van, alsó részén egy márványozott táblát helyeztek el 1993-ban, amelyre hősi halottaik nevét vésték fel. A falu nevezetes szülötte Deli Lajos. Településfejlesztési tervükben lakóházak építése szerepel. Az egészen kis településeknek is van létjogosultsága az életre, a továbbélésre. Elsősorban lakóin és önkormányzatán múlik, hogy miként tudnak alkalmazkodni az elvárásokhoz, hogyan tudnak olyan feltételeket biztosítani, hogy lakóit Nagykanizsa ne vonja el, találják meg Zalasárszegen is a nyugodt megélhetés feltételeit. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Kánnár Jenő polgármester Hegedűs Géza alpolgármester Dr. Gáspár Ferenc jegyző A képviselő-testület tagjai: Hegedűs Géza, Sipos István, Pásty Istvánná PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 4 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 3,7 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.... 0,1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 0,2 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 12,5 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 11,5 millió Ft Msze. kommunális adója: 1600 Ft/év/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATOK: Lakások száma: 41 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 41% Telefonnal ellátott lakások aránya: 13% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: 1 művelődési ház, 1 könyvtár MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
