* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 136.13 KB | |
| 2008-01-15 14:09:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  1097 | 4445 | A cikk a következő könyvből származik (512-514. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: ZALASZABAR ZALASZABAR Lakosság száma: 670 fő Külterület: 1695 ha Belterület: 94 ha ZALASZABAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8743 Zalaszabar, Újtelep u. Telefon: (93) 389-001 BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Zalaszabar lies in easlern Zala, 27 km northeast of Nagykanizsa, 9 km north of the famous spa, Zalakaros. It can be reached by car on an access road of main road No. 7. The railway station is in Keszthely. Characlerislics: The village is first men-tioned as Zobor in 1239. Following the Turkish attacks and the recapturing of Kanizsa by Plaquada, the village was re-built in the 1690s. Agriculture is signifi-cant. The main crops are wheat and corn. There is an enterprise that grows mush-rooms, another is engaged in turkey farming. The rate of unemployment is 11%, somewhat higher than the county average. The population has been steadily declining since 1945. The development plans include the building of sidewalks and a sewerage. The Román Catholic church is a historical monument. The nearby Kis-Balaton is alsó an attraction. A Szűz Mária templom Zalaszabar község Zala megye keleti részén, Nagykanizsától északkeletre mintegy 27 kilométerre, Zalakarostól 9 kilométerre északra terül el. A falu a Kis-Balaton szomszédságában fekszik, szőlőhegyéről szép kilátás nyílik a tóra és környékére. Eredetileg egy-utcás település volt. A 7-e főútról a Zala völgyében húzódó ösz-szekötő út mentén fekszik. Vasútállomása Keszthely, illetve Zalakomár. Történelem A falut először Zobor alakban említik 1239-ben. Később Sabaar (1335) és Zabor (1539) formában jelent meg. A mai elnevezést első alkalommal 1892-ben használták. A szláv eredetű Szobor (Zubor) személynév vált minden képző nélkül magyar helynévvé. A Zala-előtag természetszerűleg a megyére utal. A XIV. és a XV. században a források csak a település létezéséről szólnak. 1550-ben la- kott falu Zalaszabar, míg 1572-ben a kanizsai gyalogosok vajdája elrabolta Darabos Lászlótól birtokait. 1596-ban a hegyén mindössze nyolc szőlő volt, de a lakosok ezeket sem művelték meg a töröktől való félelem miatt, amely folyamatosan végigkísérte életüket. 1650-ben 25 lovas török portyázásáról írtak, egy esztendővel később viszont a szentgyögyváriak rabolták ki Szabart. 1653-ban Darabos Gergyel kapta meg a területet királyi adománybirtokként, s ugyanekkor a tizedjövedelmet a zalavári apátságnak adták. A Kanizsát ostromló Plaquada felégette, ezért 1688-ben puszta falu volt. A vár visz-szavétele után az itteni lakosok azonnal megkezdték házaik újjáépítését és földjeik művelését 1690-ben. 1700-ban a község területét 60 hold szántó, 30 kaszás rét és 25 hold tölgyerdő alkotta. Birtokosát Ná-dasdy Ladislausnak hívták. A helység lakossága a lutheránus vallást követte. A tizedet továbbra is a zalavári apátság szedte: 1710-ben 16 kereszt búzát és rozsot, valamint 4,5 akó bort. Egy évre rá meghalt pestisben hét gazda, amely visszavetette a falu életét. 1715-ben kétnyomásos művelést folytattak, majd az 1720-ból származó adat IMádosdy Imre birtokának nevezi a települést. 1733-ban templomát említik a források, amelyhez Rada és Orosztony is hozzátartozott. 1745 plébániájának alapítási éve, ekkor öt filia került Szabarhoz, három esztendővel később mégis ezt olvashatjuk, hogy a falunak nincs plébánosa. Lakói katolikusok voltak. 1750-ben 50 gazdát, 4 özvegyet és 1 koldust számláltak össze, továbbá a községben már dolgoztak iparosok: 3 takács és 1 kovács. A település folyamatosan fejlődött: 1757-ben 421 volt a lélekszám - feltehetően telepítettek is embereket, akik irtásföldet kaptak - 1770-ben pedig 102 családban 412-en éltek, s közülük 243-an adóztak. Utóbbi évben újabb iparosok jelentek meg, így fazekas, varga, szabó, faber és kerékgyártó. Volt egy római katolikus tanítójuk. A MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALASZABAR 1964-ben - a környék lakosságát is kielégítő -kultúrház épült 350 főt befogadó színházteremmel, mely egyben az iskola tornaterme is. Az 1960-as években egyházi kórus működött, ez a "Veszprém Egyházmegye legjobb falusi kórusa" címet viselte. A 70-es években felnőtt férfi, majd 1976-ban vegyes kórus szerveződött, s a Megyei Dalostalálkozón "Ezüst" minősítést szerzett. Hagyománya van a húsvéti, karácsonyi színdarabozásnak és a mindig július végén megrendezésre kerülő falunapnak. A vallás mindig nagyon fontos volt a község életében, a templomba járók száma - a környező falvakhoz képest - ma is kiemelkedő. A sport területéről ki kell emelni a futballszakosztályt, amely nagyon jól szerepel a bajnokságban. 1997-ben új sportöltöző építése kezdődött meg. Zalaszabar népessége 1945 után fokozatosan csökken: következő esztendőben Sotonyi György már öt tanulót tanított szobájában, mely egyben iskolául is szolgált. 1772-ben a földesúr a Saller család volt. A falu lakossága újjáépítette a templomot a régi épület romjaiból. A tanító 1777-ben már nyolc gyermekkel foglalkozott. A jobbágyokról tudjuk, hogy urbáriumuk nem volt, csak szóbeli megegyezés alapján fizettek. Külön terhet jelentett számukra, hogy a birtokos Saller István nem itt, hanem Molnáriban lakott, így a szolgáltatások odaszállítását is el kellett végezniük. A XVIII. század végén közel 600 fő lakott a településen, a templomban egy plébános és egy káplán fogadta a híveket. A filiák száma tovább emelkedett. 1828-ra 626 lett a lélekszám. 1832-ben már vendégfogadó várta az embereket, s jelentős rókászat és őzvadászat folyt a berkekben. 1848-ban 735 katolikus lakosa volt a helységnek. Az oktatásban egy segédtanító is részt vett, hiszen télen 95-en, nyáron 30-an tanultak. 1910-ben 869 fő az írók-olvasók száma. 1925-ben a hatosztályos római katolikus iskolában két tanerő tevékenykedett. Ebben az évben már üzemelt a Zalaszabari Tejszövetkezet, valamint 10 iparos dolgozott itt, (négy cipész, egy-egy szabó, asztalos, kőműves, kádár, ács, kovács) és egy borbély. 1930-ban 1084 lélek tud írni és olvasni. A faluban 1935-ben elsősorban kisgazdaságok voltak (708), csak két fő rendelkezett 200 és 500 hold közötti birtokkal. Ekkor a község területe 2921 katasztrális hold volt. Az 1406 lakos - két izraelita kivételével -római katolikus vallású. A második világháborúban nagy áldozatot hozott a község: 43 lakója pusztult el. Szociológiai jellemzők 1945-ben a földosztáskor rendkívül aktív volt a földosztó bizottság. A bonyolult birtokviszonyok miatt sok vita és per után alakult ki végül az új helyzet: 305 hold került felosztásra, 139 fő kapott földet, 13-an igás állathoz is jutottak. A termelőszövetkezet megszervezése nem önkéntes alapon történt, de a Béke Tsz taglétszáma 1965-ben 334 volt 1576 holdon gazdálkodtak, melyből 627 hold volt a szántó, valamint 201 szarvasmarha és 7 traktor tartozott még a szövetkezethez. 1970-ben 100 férőhelyes istálló létesült. 1974-ig viszonylag jól is működött a té-esz, de - miután összeolvasztották a szomszéd faluval -, helyben megszűnt, a szépen kiépült állattartó telep pedig teljesen tönkrement. Az Általános Iskola A pusztuló épületek egyik részében magánvállalkozásban gombát termesztenek, míg a másikban privát pulykafarm van. A tsz búza, kukorica és olajos magvakat termel, de sok a parlagföld. A magángazdák 500-600 darabos marhaállományából mára mintegy 20 maradt. A rendszerváltás után a visszakapott földeken a lakosok megpróbálnak dolgozni, a terményeknek azonban nincs piaca, eladhatatlanok. Ezért van hanyatlóban a virágzó szőlő- és bortermelés is, pedig a szabari bor az 1896-os londoni világkiállításon aranyérmet nyert! A kisállattenyésztés sem jelentős, a méhészeknél 90 méhcsalád van. Jelenleg ipari termelés nem folyik a községben, korábban ragasztó- és gombüzem működött. A lakosság ellátását az 1991-ben - az ÁFÉSZ-ból kivált tagság által létrehozott Hangya szövetkezet biztosítja, melynek két boltja, felvásárlóhelye, italboltja és presszója van. A munkanélküliek száma 30 fő alatti, átlagosan 11 %, kissé magasabb a megyei átlagnál. 1948-ban nyolcosztályos iskolát államosítottak, mely három tantermet, négy tanítót és 159 tanulót jegyzet. Épületét 1959-ben egy tanteremmel és egy nevelői szobával bővítették. Jelenleg - 1990-től - római katolikus egyházi iskolaként működik. Az önkormányzattal karöltve komoly erőfeszítést tesznek a csökkenő gyereklétszám ellenére a helyi oktatás-nevelés intézményeit színvonalasan fenntartani. A nyolc osztályban 110 tanuló jár, és 13 tanár tanít. Az óvodában 2 óvodapedagógus neveli a 18 kisgyermeket. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALASZABAR Szentély a hegyi úton A jobb munkahelyek egy idő után kiváltották a városokba költözés, viszonylag sokan hagyták el a falut. Az elöregedés miatt magas a halálozási arány és kevés a születések száma, s az is probléma, hogy a vándorlási különbözet is negatív. Jelenleg 200 lakásban élnek. A községet 1960-ban kapcsolták be az autóbusz-hálózatba. Az utak közepes állapotban vannak, csak 30-% portalanított. Villanyt 1950-ben kapott a falu, míg szőlőhegyét 1989-ben villamosították. Vízvezeték 1972-től van, az ivóvízzel ellátott lakások aránya 90%. A gázvezeték az utóbbi időkben (1994) készült el, de csak a lakások 30%-ába kötötték be a gázt. Bekapcsolták a crossbar rendszerbe a helységet, telefon a lakások 1/5-ében van, míg a helyi kábeltelevízió tizedükben fogható. A folyékony és szilárd kommunális hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Zalaszabar a 70-es évekig körorvosi székhely volt, ma orvosi rendelés heti két alkalommal áll a rászorulók rendelkezésére. A körzeti fogorvosi rendelő viszont hét települést lát el, és a gyógyszertár is helyben működik - több falut kiszolgálva. Zalaszabarnak műemlék jellegű építménye a Szűz Máriáról elnevezett római katolikus templom, melynek helyén román stílusú kis templom állt. Emellé építették a XV. században egy nagyobb méretű gótikust úgy, hogy az eredetit sekrestyévé alakították át, A XVI-XVII. században romossá vált templomot 1753-ban építették újjá, külső képét ekkor kapta. A barokkos megjelenés mögött a környék egyetlen megmaradt középkori temploma rejtőzik. Szenteltvíztartója román oszlopfőből készült, figyelmet érdemel egy művészi értékű fafeszület a XVIII. századból. Az épület falán I. világháborús és 1848-49-es emléktábla látható, kapuja mellett az 1989-ben felállított emlékművel tiszteleg a falu a hősök előtt. A templom előtt kopjafát találunk "48-56-96" felirattal. 1983-ban a Borjúállásszigeten megtalálták az ősi falu fatemplomát, mely a honfoglalás korában épült. A település nevezetes szülötte Boldog Búzád bán, országos méltóság, aki a tatárjárás alatt vértanúhalált halt, mivel a templomban maradt a menekülésre képtelen - beteg és öreg -híveivel és védte azokat. Az oltár előtt mészárolták le a tatárok. Zalaszabar helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy a község a városoktól távol fekszik, így sokan - a bejárás nehézsége miatt - a munkahelyükhöz közelebb telepedtek le. A faluban maradt lakosság azonban a jövőjére gondol. Erre utalnak az utóbbi években elvégzett fejlesztések, a távolabbi tervek. A helység a jövőben több fejlesztést kíván megvalósítani. Ezek között járdaépítési program szerepel, pályázatok segítségével a szennyvízcsatornázás, valamint a Deák utca északi oldalán lakótelkek kialakítását tervezik. A településnek vannak lehetőségei: a Kis-Balaton közelsége, a táj szépsége, az ausztriai Grazcal és a németországi kisvárossal, Plauével kialakított kapcsolat bővítése az elkövetkező idők szempontjából fontossá válhat. Zalaszabar további fejlődésére a lehetőségek adottak. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Varga Dezső polgármester Takács Zoltán alpolgármester Rozman Illés jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 23 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.:....10,3 millió Ft Helyi és átengedett bevételek...0,36 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 4,12 millió Ft Vállalati résztulajdon: 1,7 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 30 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 19 millió Ft Építményadó: 450 Ft/m2 TELEPULESFEJLETTSEGI MUTATÓ Lakások száma: 200 Ebből önkormányzati: 1 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 30% Telefonnal ellátott lakások aránya: 20% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 10% Burkolt (portalanított) utak: 30% FEJLESZTÉSI TERVEK: Járdaépítés INTÉZMÉNYEK: .\' 1 óvoda, 1 templom, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Falunap - július KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Újtelep u. 1/a Tel: (93) 389-028 Orvosi Rendelő Deák F. u. 38. Tel: (93) 389-003 Óvoda Kossuth L. u. 65. Tel: (93) 389-007 Római Katolikus Plébániahivatal Kossuth L. u. 2/a Tel: (93) 389-012 Postahivatal Deák F. u. 50. Tel: (93) 389-000 NONPROFIT ADATTÁR: Faluvédő, Természettudományos és Természetvédő Társaság Újtelep út 1. Képviselő: Gyöngy István Zalaszabar Sportjáért Közalapítvány Kossuth út 65. Képviselő: Varga Béla Sík Sándor Katolikus Iskola Alapítvány Kossuth út 1. Képviselő: Takács Zoltán GAZDASÁGI ADATTÁR Kis-Balaton Restaurant Újszabar, Fő út 1/a Tel: (60) 399-310 Ügyvezető: Josef Hierzer MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
