* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 147.95 KB | |
| 2008-01-15 13:07:53 | |
 | |||||||
Nyilvános  1145 | 5296 | Rövid leírás | Teljes leírás (15.85 KB) | A cikk a következő könyvből származik (257-259. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: MAGYARSZERDAHELY MAGYARSZERDAHELY Lakosság száma: 582 fő Belterület: 54 ha Külterület: 1567 ha MAGYARSZERDAHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8776 Magyarszerdahely, Petőfi u. 1. Telefon: (93) 356-001 szabdalta mocsaras vidék volt. A községen országút haladt át. Ezért választották a helyet a pálos barátok lakóhelyül. Kolostoruk a mai Herke-dülőben állhatott. A férfi szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, vásározó hellyé vált. Megállapíthatjuk a feltárt leletekből, hogy Magyarszerdahely területe folyamatosan lakott hely volt. Levéltári adatok a 14. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1323-ban Zeredahel néven említik (1699: Puszta Szerdahely; 1720: Szerdahel Szigete; 1854: Magyar Szerdahely; 1863: Magyar-Szerdahely; 1877: Magyar-Szerdahely). A név a szerdánként tartott vásárra és piacra utal. A magyar előtag különbözteti meg a Zala megyei Tótszerdahelytől. 1320-ban a Hahóti család birtoka volt a terület, 1360-ban Hahóti Mihály fia, János mester az itteni, a Berzence vize melletti kúriáját a hahóti monostornak adományozta. Vár is állott a településen. A 15. században A Szociális Otthon épülete Újnéppusztán BASIC INFORMATION • Accessibility: The viliáge of Ma gyarszerdahely lies 16 km north of Nagykanizsa, along the road to Zalaegerszeg. • Municipality address: 8776 Magyarszerúahely, Petőfi út 1.. Phone: (93) 356-001 Mayor: Mr. György Marczin • Population: 582 • Characteristics: The first settlers ar- rived in the area in ancient times. Written records first mention the village as Zeredahel in 1323. It was a significant markét village as early as soon after the Magyar Conquest. • At the end of the 16"1 century, the village and the Pauline monastery were devastated by and went intő the hands of the Turks, and was re- populated only 90 years later. After centuries of growth, the population began to decrease in 1960, to slightly grow again after 1990. The unemployment rate is 3.6%. Throughout its history, Magyarszerdahely has been an agricul-tural village. A number of people work in nearby Nagykanizsa. The municipality plán to delineate new lots and to develop public services. Infrastructure: Apartments with water: 95% gas: to be installed phone: 43% sewage: in process paved roads: 96% A község Nagykanizsától északra, 16 km távolságra van a Zalaegerszegre vezető út keleti oldalán. Határa részint dombos és sík, a település szabálytalan kiterjedésű. Történelem Régóta lakott hely, kedvező volt a megtelepedésre. Ezt igazolják a régészeti kutatások. A középső rézkor emlékeit a Homoki dűlőben találták. A korai bronzkor települését is feltárták. A késő bronzkor leleteit a Homoki és Kardoskúti dűlőben találták meg. A késő vaskori jelenlétet a kelta sírok bizonyították (Hamuszínpuszta, Homoki dűlő, Újnép-puszta). A római kor emlékeit az I. század közepén találták meg. A feltárt temetőt folyamatosan használták. Találtak hamvasztá-sos és csontvázas temetkezést is. A népvándorlás századaiban - többek között - avarok telepedtek meg a község területén. Az 1970-es évek ásatásai bizonyító erejűek. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. MAGYARSZERDAHELY Tűzoltókocsi házasodás révén más családok is feltűnnek tulajdonosként (Tejedi, Pápai, Debrentei, Himfy, Darabos, Kaczor - a Hahót-rokonság révén a Kávási, Sárkány és Zichy család is). 1466-ban Mátyás király akarta eladományozni, de Kanizsai László főlovászmester-től kénytelen volt visszavenni. A Szent Márton tiszteletére avatott templom plébánosát 1470-ben még említik. Ezelőtt mezőváros volt. Határát középszerűnek írták, de a jó terményértékesítési lehetőséget kiemelték. 1495-ben a településnek világi papja is volt, de nem élt békességben a pálosokkal. 1542-ben 8, más forrás szerint 12 portát írtak össze. Hat év múlva Zichy Benedek fiai kapták a területet, majd Erdei Gáspár tulajdona lett egy év múlva. 1565-ben volt itt halastó és malom is. A területet 1570-ben, majd 1594-ben elzálogosították. A XVI. század végétől puszta volt. Lakói a megújuló török támadások elől a környező mocsárban fekvő Nagyszigetre menekülhettek, amelyet okleveleink Szerdahelyszigetének is neveztek. 1600-ban Kanizsa eleste után Magyarszerdahely is török kézre került. A török mindent feldúlt, a templomot és a kolostort lerombolta. A kegyetlen világ 1690-ig tartott. A XVII. században többnyire lakottnak mondták. Keresztény földesura Ákosházi Sárkány István és más nemesek. A török földesúr 1640 körül Olay Bég volt. 1666-ban három házasember élt Magyarszerdahelyen. 1690-ben (Kanizsa és a vidék török alóli felszabadulásának évében) 60 hold szántó, kevés rét, fél mérföld hosszúságú tölgyerdő és igen kevés szőlő volt itt. Tíz év múlva már 150 kh szántót, 200 kaszás rétet, 100 kapás szőlőt, 30 hold erdőt, két jó malmát említették. Maradtak puszta telkek, a betelepülés folyamatos volt. 1739-ben tulajdonosként itt is megjelenik a Festetics család. 1768-tól a falu földesura Inkey Baltazár lesz. A fejlődést bizonyítja, hogy 1750-ben 27 gazda és két zsoldos volt, sőt van a településen egy-egy takács és kovács is. 1752-ben a palini Inkey uraság költségén Szent István tiszteletére építettek templomot. 1770-ben 61 család élt 406 lélekkel, 35 jobbágycsalád volt közöttük. Szokatlanul népesek a családok, akik közül 16 zsellér. Három molnár, egy takács dolgozott a faluban. Volt tanítójuk (Fuss Márton), de tanítványa nem, harangozott is. A földművelés mellett kezdettől jelentős volt az állattartás és a szőlőművelés is. Főleg búzát, rozsot, árpát és kukoricát termeltek. A szőlőhegyén gyenge minőségű bor ter- mett. A jobbágyok helyzete az allodiális gazdálkodás intenzívebbé válásával mind súlyosabb lett, mert a rétek, legelők egy részét az uraság kisajátította, a nagy uradalmi nyáj tönkretette a legelőket. Az Inkeyek majorság központja Újnéppuszta és Hamuszín-major lett, nagy ju-hászattal. 1778-ban urasági vendégfogadó is létesült. A lakosság száma 394 fő volt. A XIX. század fordulójától folyamatosan nő a lakosság (1802: 427; 1819: 430; 1828: 522). Szőlőhegyére kápolnát építettek, de papja nem volt. II. osztályú úrbéres falu volt, még a két-nyomásos rendszerben termeltek. 1842-ben a 49 házban 545-en laktak. 1847 végén 27 úrbéres telek volt és 5 zsellér élt Magyarszerdahelyen. 1848-ban 644 lelket számoltak a községben. Magyar nyelvű elemi iskola működött, amelynek berendezése nagyon hiányos volt. Télen 65, nyáron 36 tanuló járt iskolába. 1870-ben 632 analfabétát tartottak nyilván, ugyanakkor 158 6-11 éves és 12-15 éves ismétlő tankötelesek 71-en voltak. Az 1860-as években vasútállomást kapott. A határban az 1890-es évekig mintegy 2000 holdas nagybirtokon Ebenspanger Lipót gazdálkodott, 50-60 cselédje volt. A fő termények a gabona, kukorica és a burgonya voltak. A juhászat továbbra is jelentős. A parasztság nagyon szegény volt, átlagban 4 holdon gazdálkodtak. Sokan kénytelenek voltak eljárni summásmunkára. A 20. század fordulóján a magyar és katolikus lakosok száma 1910-ben 956 fő volt, akik közül 555-en írni és olvasni is tudtak. 1925-ben a községi elemi népiskola két tantermében ketten tanítottak. Kilenc iparos dolgozott a faluban. Volt egy vegyeskereskedés is. 1828-ban már köves úton lehetett megközelíteni a települést. Működött a faluban egy 5 munkást foglalkoztató mezőgazdasági szeszgyár, kézi erőre berendezett vaj- és sajtkészítő telep, 15 lóerős vízimalom is. A község határában még 1935-ben is több, mint 1000 kh-nyi nagybirtok, valamint három községi erdő. 25 holdon felüli birtokosok száma 5 volt, 6 kisiparos és 2 kereskedő tevékenykedett Magyarszerdahelyen. 1930-ban az írni-olvasni tudók száma már 770 volt. A II. világháborúban 25 lakója halt meg a falunak. 1945-ben a földosztás itt is megtörtént. Áprilisban egy szegényparasztokból álló földosztó bizottság állt össze. A földosztáskor 72 gazda kapott birtoklevelet. 1949-ben a településhez 2838 kh föld tartozott, 188 lakóházában 985-en laktak. Ide tartozott még Cigánytelep, Borsosoldal, Újnéppuszta, Csárda, Hamuszínmajor, Kis-szerdahely, Szőlőhegy (összesen 365 lakossal). 1962-ben a 202 házban 968-an éltek. 1970-ben 747-en a külterületi lakókkal együtt. Érezhető erősen a lakosságcsökkenés. Jelenleg az összlakosság száma 582, 169 lakásban, amelyből kettő önkormányzati. A nagyarányú csökkenés 1960-tól következett be az elköltözések miatt. 1990-től van némi emelkedés. A munkanélküliség 3,6%-os azaz 21 fő. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. MAGYARSZERDAHELY Szociológiai jellemzők 1948-ban hatosztályos iskola volt a faluban (1-4. osztály 54; 5-6. 31 tanulóval). Két tanító két tanteremben oktatta a gyerekeket. 1960-ban kéttantermes iskola létesült szolgálati lakással. A gyermeklétszám fogyása miatt 1975-ben a felső, 1993-ban az alsó tagozatos iskola is megszűnt. Napközi-otthonos óvoda viszont működik, mely 1961-ben jött létre, 1989-ben pedig új óvodaépült. A községben 1960-ban művelődési terem volt, 1965-től kultúrház és könyvtár próbálja kielégíteni a kulturális igényeket. Népfőiskola működik sikeresen, 1992-ben kapcsolódtak be a mozgalomba, amelynek záróeseménye mindig a házi borverseny. Nemzeti és társadalmi ünnepeket, nyugdíjas találkozókat tartanak műsorral egybekötve. Augusztus 20. környékén rendszeres a falunap. Minden évben a Magyarszerdahelyért Alapítvány műsoros rendezvényt és bált tart. A faluért tenni igyekvő polgárokat a Magyarszerdahelyi Belső Hegyhát Kertbarát Köre tömöríti. A lakosság nagy többsége római katolikus vallású. Templomát 1974-ben restaurálták. 1966-ban körzeti orvosi rendelőt építettek. A falu népe a zalaszentbalázsi háziorvoshoz tartozik. A fogorvosi ellátást a hahóti fogorvosi rendelőben végzik. Jól működik a községben a vöröskeresztes alapszervezet. Falurészlet Az egykori Elek-kastélyban, Újnéppusztán a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete és Otthona van. A sportolási lehetőséget két sporttelep biztosítja. A községnek futballcsapata van. Nagyon dicséretes, hogy min- den évben beneveznek a Kihívás Napjára, amely megmozgatja az egész falut. 1929 óta van Magyarszerdahelynek köves útja. Az elmúlt évtizedben kiváló minőségű elkerülő szakasz épült meg. A portalanított utak a teljes úthossz 96%-át teszik ki. 1967-ben 2 km kiépített járda tette biztonságossá a közlekedést. 1950 óta van jó autóbusz-közlekedése a falunak. 1967-ben belterületi vízrendezést hajtottak végre, amely javította a település infrastruktúráját. Villanyt régen bekapcsolták a faluba. 169 lakás 95%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A községet bekapcsolták a crossbar rendszerbe, a családok 43%-a rendelkezik telefonnal. A helyi kábeltelevízió adását a lakások 54%-ában nézhetik. A településen megoldott a kommunális szilárd hulladék gyűjtése és elhelyezése. A folyékony hulladék ártalmatlanítása viszont nem történik meg. Magyarszerdahelyen a lakosság döntő többsége a mezőgazdaságból élt. 1960-ban alakult a tsz, 178 család 190 tagja lépett be. 1965-ben az Új Út Tsz-nek 173 fő volt a tagja. 1969-ben egyesültek a bocskai Bocskai István Mgtsz-szel. Épített a közös gazdaság istállót, borjúnevelőt, gépszerelő műhelyt, sertésfialót. A következő lépésben, a nagy tsz-egyesítés után a Fűzvölgyi Egyetértés MGTSZ gazdálkodik a településen, a kárpótolt terület nagy részét is a tsz bérli. A rendszerváltás nem érintette a gazdaságot. Működött fafeldolgozó is a településen. A községből többen eljártak dolgozni Nagykanizsára. Az utóbbi időben dicséretesen megnőtt a vállalkozások száma. Két részvénytársaság, három kft., két betéti társaság működik. Az egyéni vállalkozók száma 14. Kereskedelmi tevékenységet nyolcan, szolgáltatást 12-en végeznek. Műemlék jellegű épületek a 74-es főút melletti Csárda, valamint a Szent István király nevére felszentelt templom. Hőseikre is gondolnak. Az I. világháborús emléktáblán az "Istenért, hazáért, királyért 1914-1918"-as felirat van. A Fő úton van a II. világháborús emlékművük. A településfejlesztési tervben 2000-ig telekkialakítás és az új telkek közművesítése szerepel. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Marczin György polgármester Rudics László alpolgármester Pozvék Istvánná jegyző A képviselő-testület tagjai: Rudics László, Hóbor Zoltán, Koszorú Gábor, Kőhalmi Miklós, Porosznyák Imre PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 19 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 5 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 10 millió Ft Hitelfelvétel: 3 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 0,5 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 0,5 millió Ft Msze. kommunális adója: 3000 Ft/év/ing Iparűzési adó: 8 ezrelék TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 169 Ebből önkormányzati: 2 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 95% Telefonnal ellátott lakások aránya: 43% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 54% Burkolt (portalanított) utak: 96% INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 2 sportpálya KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Fő út 5. Tel: (93) 356-004 Óvoda Petőfi S. u. 5. Tel: (93) 356-084 Postahivatal Fő út 26. Tel: (93) 356-009 Szociális Otthon Újnép puszta Tel: (93) 356-010 NONPROFIT ADATTAR: Magyarszerdahelyi Belső Hegyhát Hegyközség Egyesülete Képviselő: Pintér László Tudat Mezsgyéjén Alapítvány Újnéppuszta út 9. Képviselő: Takács Sándorné MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
