* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 94.26 KB | |
| 2008-01-15 11:27:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  1113 | 6062 | A cikk a következő könyvből származik (086-087. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: CSAPI Lakosság száma: 154 fő CSAPI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8755 Csapi, Arany János út 18. Telefon/fax: (93) 358-800 Belterület: 154 ha BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Csapi is lo-cated 14 kms north-east of Nagykanizsa. It is accessible by an access road from the 7. Characteristics: Its name was first men-tioned in a written document in 1325. It belonged to the Csap family in the Mid-dle Ages. It was destroyed during the Turkish invasion and resettled only in the 1Sf century. 238 people lived here in 1848. Viniculture has been very impor-tant. The number of residents has de-creased since World War II. The unem-ployment rate is only 3%. The munici-pality wants to create lodgings and a cy-clepath in order to develop tourism. and alsó intends to financially assist those who want to setfle here. There are ther-mal wells that can sérve as a base tor establishing a tourist center. They alsó intend to develop forestry as a branch of theeconomy. A hivatal épülete a harangtoronnyal A zalai dombság között megbújó - Nagykanizsától északkeletre, Zalakarostól délnyugatra fekvő - kisközség, a két város vonzáskörzetében él. Nagykanizsától 14 km-re, illetve az 7-es műúttól 3-4 km-re fekszik. Vasútállomása Nagykanizsán van. A Zala-újlakig vezető köves utat a domboldal közepébe vágták, oda, ahol a régi földút is volt. így a gazdák telke - országosan is egyedülálló érdekesség - az út alatt folytatódik. Ezért házaikat az úttól keletre építették a partra, míg a nyugati soron az istállók és ólak voltak. Történelem A település első írásos említése 1302-ből való Chopi néven. /1358: Chapi, 1370: Schopy./ (Egyesek szerint az első feljegyzés 1302-ből való) Alapja a magyar Csap személynév, amely a birtoklást kifejező -i képzővel azt jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. Tulajdonképpeni jelentése Csapé. Nemesi család volt a Csap, később is nemesi családok laktak itt. A 15. században kitűnt András, a nagy birtokszerző. 1469-ben oppidumként említették. 1513-ban András rokonának Bornemissza Jánosnak 7,5 portája volt itt. 1546-ban Bakónakkai és Istoccal együtt a Kerecsenyi Nagy, majd 1563-ban a Kerecsenyi Zalai család kapta adományul. 1548 és 1566 - a nagy török hadjáratok ideje, amely mindkét esetben nagy pusztítást eredményezett. Teljes megsemmisülés következett be. A község északi részén van Hollófa, a törökök a fogságba esett magyarokat itt akasztották fel, a hollók vájták szemüket. A XVIII. századig nem is települt újra. 1752-ben még mindig pusztaként említették, Niczky György kapta ajándékba. A Niczky család hamarosan grófi rangra emelkedett, és itt majorságot létesített. Búzát, rozsot termeltek, legelő, erdő, szőlő volt elegendő. Szántóföldje viszont kevés volt. A jobbágyoknak sem urbáriumuk, sem szerződésük nem volt, szabadmenetelűek voltak. 1769 körül nőtt meg a település létszáma, 1782-ben 84,1802-ben 122 lakosa van. Az 1828. évi összeíráskor II. osztályú a falu. Kétnyomásos gazdálkodás folyik még. Katonai átvonulások nem terhelték a falut. 54 adózó, 9 jobbágy, 20 zsellér alkotta a település lakóit. 1848-ban már 238 lélek lakik itt. A források magyar nyelvű iskoláról szólnak, amely roskadozó sötét és kicsi volt, 40 tanuló járt oktatásra. A szőlőművelésnek továbbra is nagy szerep. 1857-ben a határ 29,2%-a volt szőlőhegy, míg a szántó csak 28%. A környező erdők irtása is biztosított némi jövedelmet a népnek. 1897-ben Sommer Ignácz a földbirtokos és tulajdonos. 1500-ra már jelentősen megnőtt a szántóterület és a belsőség. Akkor kismértékű tagosítást hajtottak végre, a parasztság helyzetén ez sem sokat változtatott. Az 1920-as évek elején e Proletár részt agrárproletárok vették meg. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Csapi közigazgatási szakfeladatait a Nagy-récsével kialakított körjegyzőség látja el. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Dr. Tóth László polgármester Szabó Imre alpolgármester Dr. Fitos József jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 59 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 54 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.... 0,5 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 4,5 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 60 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 53 millió Ft Építményadó: 92 Ft/év/m2 Gépjárműadó: 400 Ft/100 kg TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 85 Ebből önkormányzati: 3 INTÉZMÉNYEK: 1 általános iskola, 1 könyvtár KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Petőfi S. u.5. Tel: (93) 358-802 A volt Niczky kastély épülete 1910-ben 485 lakosból 320 tudott írni-olvasni. 1934-ben 461 -en éltek Csapiban, a lakosság színmagyar volt. A község elemi iskolát tartott fenn. A 25 holdon felüli birtokosok száma három volt. Társadalmi egyesületei voltak a Levente Egyesület Tóth János, a Polgári Lövész Egyesület Styrvari Béla elnökletével. A faluban dolgozott egy kovács és egy asztalos is. Volt egy szatócsboltja is. A II. világháború során tíz lakosát veszítette el a kis közösség. 1945-ben 53 gazda kapott birtoklevelet. A község életében új szakasz kezdődött. A nép nagyon szegény volt, átlag 3-5 holdon gazdálkodtak. Szociológiai jellemzők A lakosság száma fokozatosan csökkent. 1949-ben még 401 lakos élt itt, a külterületén pedig 53-an voltak. 1962-ben 103 lakásban 352-en tartózkodtak. 1970-ben már csak 295 lakosa volt a településnek, 1597-re 157 lett. 85 lakás közül 3 volt önkormányzati. A munkanélküliség 3%-os, 5 szakképzetlennek nincs munkája, a jelenség csökkenő természetű. 1948-ban nyolcosztályos iskola volt a községben egy tanítóval, 1960-ban új iskola épült. Körzeti általános iskola jött létre. 1971-ben megszűnt a felső tagozat, az alsó tagozat működik. Nagyon jelentős változás történt 1972-ben, a volt Niczky-kastélyban cigánygyermekek részére általános iskolai kollégium létesült. A környezetből kiemelt diákok a hét végén hazautaznak. Kb. 25 községből 218 gyermek jár ide, köztük van 53 beszoktatós óvodás. 1966-ban művelődési terem és könyvtár létesült mozival. A római katolikus vallási életet az imaterem biztosítja. 1966-ban körzeti orvosi rendelőt hoztak létre Csapiban. Jelenleg a háziorvosi szolgálat Galambokhoz kötődik. Szociális étkeztetést a cigánykollégium konyhája biztosítja a rászorulóknak. A falunak az utolsó periódusban kapott villanyt. Az útkövezés 1967-re készült el. A járdaépítés 1968-tól 1970-ig folyt nagy ütemben. 1971-ben autóbuszvárót építettek. Tűzoltószertár 1970-re létesült. Vezetékes víz is van a faluban. A szilárd és folyékony hulladék elszállítása megoldott. Ma már a telefonhálózat is kiépült Csapiban. A település agrárjellegű. 1960-ban a falu termelőszövetkezeti község lett, 1965-ben a Kossuth MGTSZ taglétszáma 119 fő volt. A nagyrécsei Vörös Október Mgtsz-szel 1969-ben egyesültek. A működés a rendszerváltásig történt, utána ugyanis felszámolták. A munkanélküli ráta 10-15% között mozog, 6-11 főkörül. A település gondos fejlesztési tervet készített. Szálláshelyek biztosításával a kiránduló és üdülő turizmust akarják fejleszteni. Tervezik kerékpárút létesítését. Gázellátás nincs a faluban, a KÖGÁZ már készíti a tanulmányterveket. Az erdőgazdálkodás fejlesztésére is van elképzelésük, ebben kisebb fafeldolgozó üzem telepítése is szerepel. A falu szépítésében fontos az építészeti örökség megőrzése /Arany János út egy részének meghagyása/. A község támogatni kívánja az itt letelepedni szándékozókat lakásépítési és telekvásárlási pénzzel. A halastó a horgászathoz, vízisportokhoz ad lehetőséget. A lefojtott termálkutak lehetőséget adnak új gyógyturista centrum kiépítéséhez. Az oktatás területén mezőgazdasági szakiskola fejlesztését akarják. A tervek szerint kiegészítenék egy oktatófarmmal, mely munkalehetőségeket is biztosítana. A középszintű képzés beindításához a feltételek megvannak, az elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt biztosítani tudnák. A temető bekerítése, új ravatalozó további korszerűsítése fontos feladat, A tervek és lehetőségek megléte a község lakóinak hozzáállását kívánja, akkor a település fejlődése töretlen lesz. Ez a gazdasági felemelkedést fogja tovább szolgálni. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
