Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
9.41 KB
2008-01-24 11:41:23
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
899
3915

Cím: Zala megye története a középkorban
Szerző: Holub József (1885-1962)
Szerz. közl.: Holub József
Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929-
Kötetei: 3. köt., A községek története
ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121
Tárgyszó: Zala
Szakjelzet: 943.9
Cutter: H 77
Nyelv: magyar




CSAPI
(Csapi Zala m. nagykanizsai j.)
Ma Nagykanizsától északkeletre találjuk. Első adatunk, 1325-ből, Récse határjárásában említi
a szomszédos Egyed fiait, csapi nemeseket /ZO. I. 188./. 1377-ben Csapi János fiai, Lőrinc és Péter,
továbbá a nővérük és anyjuk itteni részüket eladták Csapi Miklós fiának, Bodony Jánosnak /Fejér:
i.m. IX/7. 388./.
A csapi nemesek közül gyakran találkozunk a XV. század derekán Andrással a nagy
szerzővel, akinek nem voltak fiú utódai és 1459-ben Mátyás megengedte neki, hogy birtokairól
szabadon rendelkezhessék. Ő azután ezeket leányainak hagyta /Dl. 15.334., ZO. II. 583./. Az
egyiket, Erzsébetet, Szenterzsébeti Forster György vette nőül, aki azután előadta Mátyásnak, hogy
András javai mindkét ágat illetik, s ezért a király Csapi várost /”oppidum”/ neki visszaadta /Dl.
16.16. 879./. Forster halála után a felesége Bornemisza Jánoshoz ment férjhez, aki 1493-ban új
adományt eszközölt ki Erzsébet és a maga, valamint felségének első urától született lánya, Anna,
részére Csapi birtokra /Dl. 19.943./. Az 1513-i adólajstrom szerint Bornemisza Jánosnak 7 ½
portája volt itt.
Ugyanezen időben a Halápi Fekecsekkel is találkozunk itt. 1481-ben Miklós fia Fekecs Imre
több birtokát, köztük Csapit is, átengedte atyafiának, Halápi Jób fia Fekecs Jánosnak bizonyos időre
/ZO. II. 615./. Amikor 1493-ban Bornemisza az említett új adományt nyerte, Fekecs Mihály fia
István a saját, fivére és unokaöccse nevében tiltakozott ez ellen /Felsőbük Nagy-cs. levt./.