* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 26.48 KB | |
| 2008-05-06 10:53:03 | |
 | |||||||
Nyilvános  1073 | 4624 | Hahót - Ki kicsoda Zala megyében 1996 357old.A részlet a következő könyvből származik: | Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: HAHÓT Hahót ősi település, melyet a Cseresznyés-dűlőben talált római sírok bizonyítanak. A település Nagykanizsa és Zalaegerszeg között félúton talál-ható. Nevének említése 1234-ben (illetve a XIV. században) Hoholt, 1356-ban Haholt. Magyar helységnév, a Hahót személynévből keletkezett. A veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozó bencés apátságot Hahold Arnold Comes alapította Szent Margit vértanú tiszteletére. A falu földjeit II. András adományozta a Hahót-nemzetség tagjainak, Arnold ispán fiát, Miklóst azonban 1270-ben hűtlenség miatt megfosztották birtokaitól. Házasság révén kerültek bir-tokosként a környékben a Himfik, a Héderváriak, a Sárkányok és a Rajkok. A bencés apátság virágzásának idejéből a hazai kódexmásolatok közül kiemelkedő értékű a Hahóti-kódex. Ez korát tekintve a második Magyarországon írott (és fellelt) Szentkönyv. A kézirat százti-zenegy lapból áll, s a miniatúra-festészet legrégibb fennmaradt emléke. A kódexet 1094 óta a zágrábi püspöki levéltárban őrzik. Közismert az a hahóti eredetű népmonda, ami a damaszkuszi - azaz a tövis nélküli - ró-zsáról szól. A kanizsai pasa a Hahold család törékeny leányának, Hedvig kisasszonynak ilyen rózsát hozatott Törökországból, előzőleg ugyanis azt az ígéretet kapta, ha tövis nélküli virágot ajándékoz a lánynak, az hozzámegy feleségül. Mire azonban a rózsa megérkezett, Hedvig kisasszony bánatába\' belehalt. A helyiek szerint azóta virágzik a hahóti hegyi horhos oldalában tövis nélkül a rózsa. (Dobó László Hahóti emlék - tö-redékek című könyvéből). Az 1756-ban épített barokk stílusú, a bencés apátság helyén épített templom Hahót község büszkesége. Hajójának baloldali falán rokokó stukkóke-retben dombormű látható "Arnold ispán a mohácsi vész idejéből" felirattal. A műemlék jellegű templomot többször felújították. Az 1338 lelket számláló Hahót polgármestere: Szabó József vállalkozó. A hahótiak 1994-ben Csizmadia Alfréd mezőgazdásznak, Cseke Péter esztergályosnak, Gáspár Lajos vállalkozónak, Gáli Márton tanárnak, ifj. Poczak László üzemmér-nöknek, Rosta József vállalkozónak, Tóth József is-kolaigazgatónak és Szigeti István gépkocsivezetőnek szavaztak képviselőként bizalmat. Az 1988-ban épí-tett, egészségügyi kiscentrumban orvos, fogorvos, védőnő tevékenykedik, az idősek gondozását három alkalmazott látja el. Az általános iskolának 115 tanu-lója van, az iskola tornateremmel és bitumenes sport-pályával rendelkezik. A sportegyesület labdarúgó szakosztályának egyik csapata a városkörnyéki baj-nokságban játszik. A polgárőrségnek 42 tagja van. A település ellátottsága jó, benzinkút, panzió és több vendéglő található a faluban. Hahóton negyvennégy vállalkozó végez szolgáltatásokat. A falu utcái szi-lárd burkolatúak, nemrég elkészült a szennyvíz-tisztító, a kábeltévét 250-en beköttették. Az idegenforgalmi nevezetességek sorába tartozik a fakospusztai lovarda, melynek egyre több a külföldi vendége. Hahótnak az említett barokk stílusú apátsá-gi templomon kívül a falu alsó részén található Mária-kápolna a másik látogatott műemléke. |
