* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 106.12 KB | |
| 2008-01-15 12:44:21 | |
 | |||||||
Nyilvános  1055 | 5109 | A cikk a következő könyvből származik (168-170. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 1337 fő HAHÓT Belterület: 182 ha HAHÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8771 Hahót, Deák u. 63. Telefon/fax: (93) 363-001 Külterület: 3719 ha Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyenlő távolságra helyezkedik el Hahót község 25 km-re. A 74-es számú főút mellett terül el, annak egy szakasza elkerüli a műút mellett elterülő szokatlanul hosszú - 6 km - települést. Magyarország egyik leghosszabb községének is szokták nevezni. Eredetileg egyutcás volt. Határának keleti fele a Szévíz-csatorna árterébe tartozik, lapályos, áradásoknak kitett. A műúttól nyugatra eső terület partos; szántó, erdő és szőlőhegy található itt. Alsó- és Felső-Hahót már teljesen összeépült, 1901-ben egyesítették Hahót néven. Történelem A régészeti kutatások igazolják, hogy a késő vaskorban volt itt település a mai tsz-major helyén. A középkorban avar település volt Sárkány-szigeten. (Az ásatások ma is tovább folynak.) A település "folytonosságát" az eddigi kutatások is bizonyítják. A település nevét először 1234-ből olvashatjuk A templom barokk oltára BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Hahót is situated 25 kms írom Nagykanizsa and Zalaegerszeg. The settlement lies along main road No. 74. Hahót is 6 kms long; H is one of the long-est villages of the country. The nearest railway station is 5 kms from Hahót. The eastern borders of the settlement belong to the flood basin of the Szévíz canal. Municipality address: 8771 Hahót, Deák u. 63. Phone: (93) 363-001 Mayor: József Szabó Population: 1337 Characteristics: The dominant branch of the local economy is ag-riculture. A share company, 3 limited companies and 4 deposit com-panies work in the village. The number of priváté enfrepreneurs is 38. The region possesses significant hydrocarbon resources which have not been exploited yet. The village is planning to utilize the local ther-mal water resource. Infrastructure: Apartments with water: 97% gas: to be installed phone: 40% sewage: 97% paved roads: 100% Sights: A Román Catholic Church, a parsonage and a chapel are viorth mentionig. Ali three are piáin, Ba-roque-style buildings. Hoholt alakban. (1356: Haholth; 1456: Hahoth;1466:Hahowt). Hahót léte a bencés apátsággal függ össze. A veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozó bencés apátságot Hahold Arnold comes alapította Szent Margit vértanú tiszteletére. Az apátság virágzásának idejéből való a hazai kódexmásolatok közül kiemelkedő értékű Hahóti-kódex. Korát tekintve a második írott és fellelt Magyarországon. Salamon király idejében írhatták. A zágrábi érseki levéltárban van a 111 lapból álló mű 1094 óta. A monostort a Hahót nemzetség tagjai alapították 1234 előtt. A falu földjeit II. András adományozta nekik, de Arnold ispán fiát, Miklóst 1270-ben hűtlenség miatt megfosztották birtokaitól, a monostor kegyuraságától és Ponith bánnak adományozták. Házasságok révén kerültek a környékre a Himfyk, Héderváriak, Sárkányok és Rajkok. 1292-ben a Kőszegiek foglalják el Hahót vá- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. rát (Buzád-sziget). 1320-ban a hahóti monostort a somogyvári apátság fennhatósága alá rendelték, mindenkit eltiltottak az egyház háborgatásától. 1479-ben a somogyi Egyedapátság fiókmonostora, de ugyanakkor hiteles hely is. Magyar falunak említik. Alsó- és Felső-Hahóton 141 ház van 1079 római katolikus lakossal. 1513-ban Alsó-fakos is Hahóthoz tartozik. Még ez évben Szent Margit tiszteletére kolostort építenek. Ez a tény is igazolja a település jelentőségét. (Már 1478-ban vásártartási joga volt.) 1440-től a debrátai Himfy család birtoka. 1452-ben az apátságnak négy és fél portája volt. A XVI. század rendkívül mozgalmas volt Hahót település életében is. 1531-ben 55, 1542-ben csak 16 portát írnak össze. 1544-ben a hahótiak területeket foglaltak el, oda építettek is. Négy év múlva Zichy Benedek fiai kapták Hahótot. 1598-ban 21 ház volt itt összesen. A török időben vár volt itt, amelynek Fakos nevű vitéz volt a parancsnoka (Fakos-megye). A Sárkány-sziget pedig az egykori jobbágy nevét őrzi, ezeket a földrajzi nevek igazolják. A XVII. század az állandó török támadások időszaka. 1637-ben, 1648-ban voltak portyázások, támadások. Ez utóbbi évben 200 török lovas járt itt. Polgárokat hajtottak vármunkára. 1654-ben újabb 110 tallért követeltek tőlük, mert a település feldúlásával fenyegetett az ellenség. 1653-ban a magyarok hajtották őket Egerszegre robotra. Egy év múlva a kapornaki végváriak dúlták fel a falut. De a település minden alkalommal képes volt a megújulásra, újra és újra kezdték az életet. 1628-ban itt malmot is építettek (Erdelő malom). Sok, Kanizsához közel levő település sorsára jutott Hahót is. Az 1690-es kanizsai ostrom előtt Plaquada felégette, így 1690 után kezdték a házakat újra építeni, és a földeket művelni. 1694 után gyakran zálogba adták Hahótot, ezért sokszor cserélt gazdát, mivel nem tudták kiváltani. Tiszta úrbéres falu volt akkor, katolikus és lutheránus lakosokkal. Gabonatizedet a veszprémi püspöknek adtak. De még 1700-ban is volt 6 puszta telek. Az 1711 -es év csak 13 gazdáról szól. A nagy pestisjárvány miatt 16 gazda meghalt. A következő években is kétnyomásos gazdálkodás folyt. Szűkösen volt legelőjük, ezért bérelni kellett. Volt szőlőjük, épületes tűzifájuk, de értékesítési lehetőségük nem. 1748-ban kezdték építeni a bencés apátság helyén templomukat Szentháromság tiszteletére. Volt már ekkor tanítójuk. 45 hospes is élt a községben, az összes lakók száma 232. 45 gazda élt, sőt volt egy kerékgyártó iparosuk is. Gyakori volt viszont a jobbágyszökés a műveletlen területekre, hogy ne kelljen szolgáltatást fizetni. 1757 újbóli emelkedést mutat a lakosság számában (Felső-Hahót: 470 és 55 hospes, Alsó-Hahót: 272 lakos és 45 hospes). Az 1770-es adatok szemléletes képet nyújtanak a község helyzetéről. A két Hahóton 934 lakos él: mészáros, varga, molnár iparosuk van. A postaút melletti kocsma jelentős jövedelmet biztosít. Szabó József tanítónak, aki harangozó is egyben, 13 tanítványa van. A plébános és a község azt az elvárást fogalmazta meg vele szemben, hogy számtant is tanítson. Lakása viszont düledező volt, nem volt földje, kertje. A földeken elsősorban búzát termeltek, a trágyázás már általános volt. 1778-ban Hahóthoz tartozott Fakos, Sárkány-sziget és Pusztaszerdahely is. (Ez utóbbi helyen vendégfogadó is volt.) 1772-ben Felső-Hahóton is építettek templomot "kemény anyagból", a plébániaépületben öt tágas szoba volt. A katolikus templom A föld egy részét a Freyviziek bérlik, Fakos-puszta fele Festetch birtok. A mocsaras területeket a megye akarta lecsapolni. 1782-ben Szent Margit-templomuk volt egy plébánossal és egy káplánnal. 1194 lélek élt itt(1802:1299). A XIX. század elején a falu továbbra is fontos szerepet töltött be a településkörzet eletében. 1819-ben a két Hahóton 137 házban 1048 lakos élt. 1828-ban 12 nemes család 28 férfi tagját tartják számon. Katonai átvonulási hely volt. Az előfogatok állítása és a beszállásolások nagy terhet jelentettek. 1832-ben már postahi- vatal volt Alsó-Hahóton, található volt major és vendégfogadó is. A források a szőlőhegy jó borát dicsérik. 1848-ban az összlakosság 1089 fő, Magyar nyelvű elemi iskolája van, de az iskolaépület használhatatlan. A tanítónak télen 70, nyáron 41 tanulója volt. A kiegyezés után a fejlődés egyenletes. Mutatják ezt a lakossági adatok, amelyek a századfordulótól megbízhatóak (1910: 2228; 1920: 2362; 1934: 2428). Jellemzően dicséretes adat az is, hogy 1910-ben 1282 fő írt és olvasott. 1901-ben egyesül a település két része, 1907-ben Hahótot már nagyközségnek nevezik. 1925-ben két felekezeti népiskola működik 2-2 tanteremmel és 5 tanítóval. Két szövetkezet működött az 1930-as években: Hahót és Vidéke Hitelszövetkezet és a Hahóti Tejszövetkezet. 25 iparos dolgozott a községben, működött egy gőzmalom is. 1930-ban 1798 személy tudott írni és olvasni.Jelentős volt az egyleti élet is. Volt Levente Egyesület, a Polgári Lövészegylet, valamint Önkéntes Tűzoltó Testület Iparoskör, Községi Mezőgazdasági Bizottság. 17 huszonöt holdon felüli bortokos élt a községben, különböző elnevezésű csoportjai a következők: Jobbágy, Szabados és Úrbéres Közbirtokosság. 29 önálló iparos és 6 kereskedő tevékenykedett 1935 táján a településen. A II. világháború iszonyú áldozatot követelt Hahóttói: 99 áldozata volt a szörnyűségeknek. Elveszítették a legjobb férfikorosztályokat a frontokon, s kiirtották a teljes zsidó lakosságot. Mérföldkő 1945 Hahót életében, alapvető változások történetek a községben . A földosztáskor 145 földigénylő közül 95-en kaptak 400-600 négyszögöles területet házhelynek. 1949-ben 6794 katasztrális hold föld volt a község tulajdonában. 3400 kh volt a szántó, 600 a szőlő, a többi rét, erdő, legelő. A tsz szervezése már korán megtörtént. 1952-ben egyes típusú tsz alakult 10 taggal, 1959-ben lett termelőszövetkezeti község. 1960-ban 509 családból 528 volt tag. 1565-ben a Rákóczi Mgtsz-nek 503 tagja volt, 550 szarvasmarha és 15 traktor jelentette a vagyont többek között. A rendszerváltás után a tsz átalakult a Gazdálkodók Szövetkezetéve. A tulajdonosok nagy része bent hagyta földjét közös gazdálkodásra. 1950. decemberében Vegyes KTSZ alakult a faluban: bognár, kovács, fodrász és cipész részlege volt. 1959. után szeszfőzde léte- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. sült, amelyet 1968-tól a Rákóczi MGTSZ vett át. 1971-ben vágóhíd létesült kényszervágásokra. Szociológiai jellemzők A lakosság száma 1949-ben 2536 fő volt, 508 házban laktak. Ide tartozott még Alsó- és Felsőfakos, Belső-hegy, Öreg- és Örömhegy, valamint Sárkány-sziget összesen 374 lakossal. A lélekszám az 1960-as évektől kezdődően csökken, az 1970 körüli városelszívó hatás következtében kevesebben élnek itt (1960: 2600; 1970:1997). Jelenleg 498 lakásban, amelyből 16 önkormányzati, 1337-en élnek. A fiatalok a városba mentek. A munkanélküliek száma 100 fő, 7,4%. Helyben kicsi a foglalkoztatási lehetőség, a városok távol vannak (utazási költség). Az önkormányzat a jövedelempótló támogatásban részesülők közül többet foglalkoztat közhasznú munkásként, ezzel is javítják megélhetésüket. 1948-ban három településrészen volt iskola öt tanteremmel, nyolc pedagógussal, a gyerekek létszáma 357 fő volt. 1952-ben épült egy nyolcosztályos iskola, de még 1960-ban is négy épületben folyt a tanítás. Most két óvodai csoport négy óvónővel dolgozik, az iskolában 100-105 gyermek van, napközi is működik, 12 pedagógus oktatja, neveli a tanulókat. Az iskola tornateremmel és sportpályával is rendelkezik. Művelődési háza és könyvtára is van a településnek, amelyek próbálják kielégíteni a kulturális igényeket. A házat 1960-ban és 1965-ben bővítették. A község 95%-a római katolikus vallású. A Szent Margit templomot 1955-ben tatarozták, a tetőzetét 1975-ben cserélték. Kisboldog-asszony kápolnájuk a XIX. század végén épült. Az egészségügyi szolgálat megoldott a faluban. Külön centrum létesült, amelyben orvos, fogorvos, védőnő tevékenykedik, az idősek gondozásáért is sokat tettek. 1970-ben fogorvosi lakás, 1971-ben egészségház épült. 1988 adta a jelenlegi megoldást az Egészségügyi Kiscentrummal, gyógyszertárral. A sportot jelenleg a futball jelenti. Az ifjúsági és felnőtt csapat a Zalaegerszeg városkörnyék I. B osztályában játszik. Az 1960-as években jelentősek voltak a hahóti sakkozók is. 1967-ben a sporttelepen új öltöző épült. A település közúti közlekedése megoldott. Jó minőségűek az útjai, 100%-osan porta-lanítottak. 1960-tól van korszerű bekötőútja Hahótnak. A községet elkerülő szakasz egé- szen kiváló. 1950-től van autóbuszközlekedése. A vasútállomás 5 km-re van Hahóttói. Már 1971-ben benzinkút is létesült a faluban. 1952-től van villany, 1954-ben elkészült a községi hangosbemondó. A lakások 97%-ában van vezetékes ivóvíz, ugyanennyi a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt é-pületek száma. 1996-ban a csatornahálózat és tisztítómű jött létre. A községben a lakások 40%-a rendelkezik telefonnal, ugyanennyi a helyi kábeltévét venni tudók száma. A településen viszont nem megoldott a kommunális szilárd hulladék gyűjtése és szakszerű elhelyezése. A folyékony hulladékot a szennyvíztisztítómű ártalmatlanítja. Az agrárjelleg a meghatározó a gazdasági életben. A településen egy részvénytársaság, három kft., négy betéti társaság működik. 38 az egyéni vállalkozók száma. A gazdasági élet fellendülését hozhatja magával a földben lévő szénhidrogénkincs feltárása. A községben 6 élelmiszerbolt, 4 vendéglátóegység, virág-, hús- és tápboltok vannak. Hahót műemlék jellegű létesítményei a római katolikus templom és plébániaház és a Kisboldogasszony kápolna. Mind a három építmény egyszerű barokk stílusú. A templom mellett műkő kereszt áll, a magyar szabadságért vesztettek emlékére, II. János Pál pápa látogatásának évében állították 1991-ben. A temetőben I. és II. világháborús emlékmű található. Idegenforgalmi nevezetesség a fakos-pusztai lovarda, melynek egyre több külföldi vendége is van. A település-fejlesztési tervben a termálvíz kihasználása szerepel. A történelmi múlttal rendelkező falunak adottságai, lakóinak szorgalma, természeti adottságai lehetővé teszik a további fejlődését. Remélhető, hogy nem csökken tovább a lakosság, egyre többen találják meg boldogulásukat a községben. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Szabó József polgármester Gaál Márton alpolgármester A képviselő-testület tagjai. Gaál Márton, Tóth József, Csizmadia Alfréd, Szigeti István, Póczak László, Rosta József, Szabó József, Cseke Péter, Gáspár Lajos | PÉNZÜGYI ADATOK: ; Éves költségvetés: 64 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 33 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 2 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 29 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 28 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 28 millió Ft Msze. kommunális adója: 1800 Ft/év/ing Iparűzési adó: 1 % TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 498 Ebből önkormányzati: 16 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 97% Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak:.97% Telefonnal ellátott lakások aránya: 40% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:.40% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 2 templom, 1 étterem *** KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Deák F. u. 4. Tel: (93) 363-003 Orvosi Rendelő DeákF. u. 51. Tel: (93) 363-008 Óvoda Kossuth L. tér 3. Tel: (93) 363-227 Postahivatal Zrínyi M. u. 2/b Tel: (93) 363-000 Rendőrség Béke u. 8 Tel: (93) 363-009 NONPROFIT ADATTAR: Fakospusztai C0NC0UR Lovasklub Fakospuszta 68. Képviselő: Kovács László Tűzoltótestület Deák út 89/b Tel: (93) 363-129 Képviselő: Gáli Márton Termelőszövetkezeti Sportegyesület Deák út 63. Képviselő: Kiss László MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
