* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 82.23 KB | |
| 2008-01-15 15:43:19 | |
 | |||||||
Nyilvános  940 | 4091 | A cikk a következő könyvből származik (529-530. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: ZALASZENTJAKAB ZALASZENTJAKAB Lakosság száma: 389 fő Külterület: 635 ha Belterület: 64 ha ZALASZENTJAKAB KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8827 Zalaszentjakab, Petőfi utca 33. Telefon: (93) 367-301 BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Zalaszentjakab is located 15 km north-east of Nagykanizsa, along Ihe Nagykanizsa-Budapest railway line. It is easily accessible both by rail and road. A harangláb Characteristics: The name of the village was first mentioned in writ-ten documents in 1329. Outing the Turkish occupation the village suf-féred a lot, and was deserted for a long time. The population of Zalaszentjakab has been decreasing in the last several decades. Most of the inhabitants commute to work, unemployment is high, around 45-50 persons. Agriculture is still a main source of income for many. 90% of the flats have piped water, 80% of the roads are paved. The village has a sports tieid, a culture house and a church. A község Nagykanizsától északkeletre 15 km-re, a Nagykanizsa-budapesti vasútvonal mentén fekszik. Vasútállomása 1866-tól van, a 7-es műút a falutól 3 km-re húzódik. Földje termékeny, sík és enyhén dombos, agyagos. Történelem A XVI. században Somogy megyéhez tartozott a település, 1536-ban a somogyi adójegyzékben említették. A helység első írásos említése 1329-ben történt Zenthjakab formában. A bibliai próféta nevéből alakult ki a magyar Jakab név. A Zala-előtag a megyére utal. A XII. század végén és a 14. század közepén Chernél comes és utódai tulajdona. Ebből az időszakból nagyon keveset tudunk a falu életéről, elsősorban csak a létezéséről szólnak a források. E családnak 1527-ben volt itt 2 puszta jobbágytelke és 12 hold szántója. Közben - a 14. századtól - más részbirtokosairól is vannak ismereteink, így a Szentjakabi Répás családról. A település sokat szenvedett a török támadásaitól. 1560-ban Chernél György leányáé lesz a birtok, a község azonban Kanizsa közelsége miatt korán elpusztulhatott. Nyilván nem települt újra, hiszen hosszú ideig nem említették a nevét, 1644-ben is csak puszta faluról beszélnek a levéltári adatok. 1680 körül Sárkány Istvántól kobozták el a birtokot. 1697-ben a területet benőtte az erdő, a közelben egy rossz malom volt. Három évvel később némi szántóról és rétről olvashatunk. Vontatottan települhetett be, mert csak 1750-től szerepel az adóösszeírásokban. Ekkor 4 gazdát, 1 özvegyet és 1 zsellért tartottak nyilván. 1754-ben a falu mellett található régi templom romjairól olvashatunk a forrásokban. (A templom feltehetően a 14. század első felében már fennállt.) Ugyanebben az esztendőben 115 lakos élt a községben. 1767-ben Festetics Kristófnak 19 részes jobbágya, 6 házas és 1 hazátlan zsellére volt. A feljegyzések szerint 1765-ben működött két forgómalom, rendelkezett kevés legelővel a település, és egy egész telekhez 20 hold szántó és 8 szekér rét tartozott. A következő esztendőben 22 jobbágycsaládot írtak össze. Kukoricát, dohányt és szőlőt termeltek, áruikat Kanizsán értékesítették. Erdejük volt elegendő, de a legelő kevésnek bizonyult. A jobbágyok szabadmenetelűek voltak, kilencedet csak a Mária Terézia-féle urbárium után kellett adniuk. 1819-ben 30 házban 222 fő lakott. Két-nyomásos gazdálkodást folytattak, megélhetésük azonban nehéz volt, ezért a környező szőlőkben vállaltak munkát, 1827-ben katonai beszállásról szólnak a források. 1830-ban két molnár dolgozott a földesúri uradalomban. A lakosság száma a 19. század első felében megközelítőleg azonos volt (1828: 235; 1842: 240 fő). A nép ló-, szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel, valamint méhekkel foglalkozott. 1847-ben 26 zsellért írtak össze. A falu fejlődésére jó hatással volt az 1860-as évek vasútépítése, ez alapvetően megváltoztatta lehetőségeiket. Az emberek tovább folytatták a korábban megkezdett erdőirtást, de a hatalmas rönköket már az állomás közelében létesített fűrésztelepen dolgozták fel. A múlt század végén Inkey László rendelkezett itt mintegy 450 holddal, melynek fele szántó, fele erdő volt. 1910-ben 353 az írni és olvasni tudók száma. 1925-ben a felekezeti iskolában egy tanító oktatott, ugyanakkor öt iparos - egy-egy asztalos, takács, kovács és két cipész -, egy szatócs dolgozott a faluban. A fűrésztelep ekkor hat munkással és egy 8 lóerős gőzgéppel működött. 1930-ra 457-re emelkedett az írni-olvasni tudó lakosok száma. Szociológiai jellemzők Zalaszentjakabon az 1950-es évek óta egyre kevesebben élnek (1949: 557; 1960: 528; MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALASZENTJAKAB II. Világháborús emlékmű a templom kertjében 1970: 453), jelenleg 389-en lakják a települést, közülük 45-50 fő a munkanélküli. A községnek még 1948-ban is csak egyta-nítós, egytantermes iskolája volt, mely az államosításkor a galamboki iskolakörzetbe került. 1962-ben a felső, 1969-ben pedig az alsó tagozatát is Galambokra szervezték át. 1994 szeptemberétől viszont két óvónővel napközis óvoda áll a gyermekek rendelkezésére. A helység kulturális életének központja az 1967-ben épített művelődési otthon, itt tartják a különféle rendezvényeket, hagyományos bálokat, ünnepi megemlékezéseket. Ebben az épületben működött 1996-ig a mozi, s jelenleg is az olvasók rendelkezésére áll az ezer kötetes könyvtár. A lakosság római katolikus vallású. A közelmúltban (1986) társadalmi összefogással templomot építettek. A hitoktatásra járó tanköteles gyermekek száma csaknem teljes. A falu a galamboki orvosi körzethez tartozik, hetente egy alkalommal helyben is dolgozik az orvos a községházán az 1992-ben kialakított rendelőben. A legnépszerűbb sport a településen a sok évtizedes múltra visszatekintő labdarúgás. A szakosztálynak 56 tagja van, csapatuk a városkörnyéki bajnokság II. osztályában szerepel. Emellett atlétika, asztalitenisz és női labdarúgó szakosztály is működik. A labdarúgópályát nemrég épült sportöltöző egészíti ki. A falu 1967-ben kapott kövezett utat, ezután folyamatosan portalanították a további járdákat, utakat, s jelenleg 80%-uk szilárd burkolatú. A 143 lakos 90%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, 1987 óta törpevízmű szolgáltatja az egészséges ivóvizet. Egy évvel korábban PB-gáztároló kezdte meg működését. A folyékony kommunális hulladék elszállítása megoldott. A községet bekapcsolták a crossbar rendszerbe, a lakások 40%-ában van telefon. Zalaszentjakab mezőgazdasági jellegű település. 1945-ben 51 gazda kapott birtQkle-velet. 1960-tól termelőszövetkezeti község. A Napsugár Tsz taglétszáma 1965-ben 132 fő volt, majd a szövetkezet két esztendővel később egyesült a galamboki Zalagyöngye Mgtsz-szel - utóbbi székhellyel. Napjainkban egyéni gazdaságokban kukoricát, burgonyát és takarmánynövényeket termelnek. Az állattartásra továbbra is elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés a jellemző. A zártkertekben szőlő- és gyümölcstermelés folyik. Az 1960-as évektől azonban sokan járnak el Nagykanizsa ipari üzemeibe is dolgozni, és többen vállaltak munkát a MÁV-nál. A lakosság rendelkezésére egy magán vegyes diszkont, valamint az ÁFÉSZ-tól bérelt vegyes- és italbolt áll. A falu méltón emlékezik hőseire: a harangláb falán lévő márványtábla az I. világháborúban elhunytakra gondol vissza, a templom kertjében található emlékművet pedig a II. világháborúban elesettek tiszteletére létesítette 1992-ben Zalaszentjakab lakossága. A község él és élni akar. További előrelépéséhez alapot adnak az utóbbi években elvégzett fejlesztések, rekonstrukciós munkák, építkezések. A település kedvező földrajzi adottságai, jó fekvése, lakóinak szorgalma biztosítja a jövőt. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Petrás Zoltán polgármester Lamm Józsefné alpolgármester Bohár Józsefné körjegyző A képviselő-testület tagjai: Lamm Józsefné, Gyarmati Jánosné, Németh Sándor, Ruschel József, Simon László PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 10,46 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 8,6 millió Ft Helyi és átengedett bevételek....0,1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 0,6 millió Ft Msze. kommunális adója: 2000 Ft/év/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 143 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Telefonnal ellátott lakások aránya: 15% Burkolt (portalanított) utak: 80% fS$\': INTÉZMÉNYEK:, ^jjj 1 óvoda, 1 művelődési ház, 1 templom, 1 sportpálya KÖZSZOLGALATI ADATTAR: Postahivatal Petőfi S. u. 37. Tel: (93) 367-310 NONPROFIT ADATTAR: Sportegyesület Petőfi út 26. Képviselő: Szántó Tibor GAZDASÁGI ADATTAR: Zaiakomár és Vidéke ÁFÉSZ Vegyesbolt Petőfi út 31. Tel: (93) 367-304 MÁV Állomásfőnökség Vasút út Tel: (93) 367-302 Ruschel József építőipari vállalkozó Petőfi út 95. Tel: (93) 367-219 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
