* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 26.42 KB | |
| 2008-05-07 11:21:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  1051 | 4174 | Orosztony - Ki kicsoda Zala megyében 1996 446old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: OROSZTONY Orosztony Nagykanizsa körzetéhez tartozó, 541 lakosú település. Föltehetőleg már a honfoglalás előtt lakott volt. Első írásos említése 1251-ben: Vruztun. Bizonytalan eredetű, valószínűleg szláv településnév. Ha a község mellett elfolyó patakról, az 1254-ből adatolt Wrustin-ról kapta a falu a nevét, akkor mint víznévről átvonódott helynév magyar, akárcsak a templomcím átvonódásából keletkezett nevek. Orosztony a középkorban a zalavári apátság jobbágyközsége volt. Három különálló településből állt: Alsóorosztonyból, Felsőorosztonyból és Baksaházából. A török uralom idején, 1571-ben Alsóorosztony területén esett el Thury György, Kanizsa várkapitánya. Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják. A falut teljesen felégették a törökök. A templomot 1778-ban építették újjá. Ekkor már egy-beolvadt Alsó- és Felsőorosztony, Baksaháza 1908-ig őrizte önállóságát. A község lakosságának megélhetést a mezőgazdaság biztosított. Fejlett állattenyésztési kultúráját a megyén túl is ismerték, iparosréteg csupán a mezőgazdasági termelés kiszolgálására alakult. Orosztony 1945 előtt és az azt követő években körjegyzőség székhelye volt. Határában a II. világháború után két termelőszövetkezet alakult, melyek később egyesültek, s hozzájuk csatlakozott később a kerecsenyi téesz. A községben 1949-ben gépállomás létesült. Orosztony az ötvenes és a hatvanas években élte fénykorát. Lakosságának lélekszáma meghaladta az 1200 főt. 1970-ben a községet Gelséhez csatolták, s 1972-ben a helyi téesz is csatlakozott a gelseihez. Tizenhat éve, 1980-ban körzetesítették az iskolákat. Az orosztonyi és a kerecsenyi felső tagozatosok azóta a 12 kilométerre lévő Gelsén tanul-nak. Az 1990-es választások után Orosztony és Kerecseny ismét körjegyzőséget hozott létre Orosztonyban. Az önkormányzat újraindította az alsótagozatos helyi oktatást, de a felső tagozat az alacsony tanulólétszám változatlanul Gelsére jár iskolába. A képviselőtestületben Vercz Károly polgármester, Szöllösi Tiborné alpolgármester, vállalkozó, Csönge József nyugdíjas, Gerencsér Antal vállalkozó, Horváth Zoltán autóbuszvezető és Németh Józsefné nyugdíjas tevékenykedik. Az önkormányzati intézmények sorában találjuk a napközi otthonos Thury György Általános Iskolát, és az óvodát. Orosztony a zalaszabari és a kerecsenyi betegeket is ellátó háziorvosi szolgálat központja. A falu gazdasági életének főszereplője a gelsei Március 15. Termelőszövet-kezet, melynek területe Orosz-tony határáig húzódik. A Fagyártmány Üzem huszonöt orosztonyi lakost foglalkoztat. A község úthálózata megfelelő, a falu vezetékes ivóvízzel 1993 óta ellátott. Az országos távhívó telefonhálózatba 1995-ben kapcsolták be. Orosztony civil életében két egyesület ját-szik szerepet: az 1889 óta működő önkéntes tűzoltóe-gyesület és az 1991-ben alakult sportegyesület. |
