* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 33.09 KB | |
| 2008-05-07 09:42:43 | |
 | |||||||
Nyilvános  1053 | 4317 | Magyarszentmiklós - Ki kicsoda Zala megyében 1996 412old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: MAGYARSZENTMIKLÓS 1320: Zentmiclos, 1785: Német Szent miklós, 1908: Magyarszentmiklós. Magyarszentmiklós Nagykanizsától észak-északnyugatra fekvő, 304 lelket számláló katolikusok lakta község. Templomának titulusa Szent Miklós volt. A falunév előtagjai (Német-, Magyar-) a lakosság nemze-tiségére utalnak. 1278-tól több család birtokaként ismeretes (Szentmiklósi Jakab mester fia, János Zala nevű birtokát eladta a Salamonváriak őseinek). 1320-ban a Bikács nemzetség tulajdonában volt, s a birtok felét 1358-ban eladták Kanizsa János mesternek. A XV. század derekán a Damonyai-család bir-tokaként 1300-an lakták, a pálos rend egyik központja volt. Az 1479. évi török betörés alkalmával elpusztult, majd a hódoltság idején teljesen kihalt. A XVIII. században a Batthyány-család Koblenzből hozatott német telepeseket, akik hat új községet alapítottak, közöttük volt Szentmiklós. Később Német Szent Miklós lakói elmagyarosodtak, így a XIX. század végén a község Magyarszentmiklósra változtatta a nevét. Magyarszentmiklós 1923-ig a hosszúvölgyi anyakönyvi kerülethez tartozott, 1923. február elsejével azonban levált a többi német anyanyelvű községtől és a magyarszerdahelyi közigazgatási kerület fennhatósága alá került. 1950-ben önállóvá vált, ám egy évtized elteltével a községet a fűzvölgyi közös tanácshoz csatolták. A szentmiklósiak megélhetését 1959-ig a mezőgazdasági kis- és törpegazdaságok biztosították, miközben a fiatalok a közeli városban találtak munkát. Nagykanizsa közelsége örvendetes módon nem fejtett ki a falura nézve hátrányos hatást, s a község lélekszáma hosszabb időszakokat is figyelembe véve nem csökkent számottevő mértékben. Szentmiklóson azonban úgy vélik, hogy a fejlődést hátráltatta a közös tanács intézménye. Ez az oka annak, hogy Magyarszentmiklós kedvező fekvése ellenére nem vál-hatott sem oktatási, sem gazdasági központtá. 1990 óta erőteljesebben fejlődött a község, mint az azt megelőző húsz évben. Ennek számtalan jele van: 1996-ban befejeződött az 1990-ben kezdett út- és járdafelújítás, ezenkívül lakossági összefogással és önkormányzati se-gítséggel másfél év alatt új templom épült. 1993-ban a világháborús és az 1956-os áldozatok emlékére hősi em-lékművet állítottak, 1995-ben pedig ün-nepélyes keretek kö-zött fölszentelték a templom új orgonáját. A közeljövő ter-veiben Szent Mik-lós püspök életnagy-ságú szobrának el-készítése és felállí-tása szerepel. |
