Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
38.43 KB
2008-05-06 09:51:25
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
998
4222
Fűzvölgy - Ki kicsoda Zala megyében 1996 339old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864



A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

FŰZVÖLGY


A Nagykanizsá-tól északra fek-vő Fűzvölgy ere-deti neve Frei-wies volt (1757), amely a régi németben sza-bad, megváltott rétet jelentett.
Mai alakjának első említése 1796-ból való, Tomasich 1792. évi Zala megyei térképén még a német név található. Fűzvölgy fűzfával benőtt völgyet jelöl. Az 1720-as években alapítot-ták a Rajna menti Koblenz környékéről betelepített németek. Az ősök magukkal hozták a kiegyensúlyozott családi élet hagyományát, a munkaszeretetet, a szorgalmat és a hitet. Az idő múlásával identitásukat elvesztették. Leszármazottaik már nem beszélik a német nyelvet, és feledésbe merültek a néphagyományok is.
Fűzvölgyön nem született messze földön híres, afféle "nagy ember". Egy helyi mondás szerint "mindenki tegye a dolgát, keményen és lelkiismeretesen dolgozzunk". A hetvenes évek településpolitikájának következtében a lakosság lélekszáma 250-ről 158-ra csökkent. A házak többségében idős fűzvölgyiek élnek.
A községben működik az országosan elismert, a recessziót átvészelő Egyetértés Termelőszövetkezet, a munkaképes korúak többsége mégis Nagykanizsán dolgozik. A családi jövedelem szerkezeti alakulásában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kistermelés. Említést érdemel a homokkomáromi szőlőhegyen nagy hozzáértéssel foly-tatott bortermelés. A gazdálkodók a nagykanizsai piacon adják el termékeiket. A falu víz- és telefon-ellátottsága jó. Az 1991-ben társadalmi munkában épített faluház az ünnepek színtere. Az alapvető élelmiszereket a nagykanizsai ÁFÉSZ vegyes-boltjában vásárolhatják meg a helybéliek. Kevés településről mondható el, hogy kocsmája korábban sem működött - ilyen Fűzvölgyön a háziasszonyok nagy örömére ma sincs. A községben a rendszerváltás előtt Községi Közös Tanács működött, ahol hét település

ügyeit intézték. Az 1990-ben megvá-lasztott önkormányzat Hosszúvölggyel és Homokkomárommal körjegyzőséget alapított. Az óvodások és az iskolások 1996-tól nagykanizsai iskolákba járnak. A község polgármestere Schmidt István, az önkormányzati képvi-selőtestület tagjai: Laki Attila alpol-gármester, Schmidt József, Szép Károly, Nith László, Hohl László. A templomot 1980-ban építették, 1996-ban átalakították és adomá-nyokból bővítették. A templom Kis Szent Teréz esti imája című oltárképét Udvardy Erzsébet festette.