* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 100.71 KB | |
| 2008-01-15 12:29:21 | |
 | |||||||
Nyilvános  1056 | 4517 | A cikk a következő könyvből származik (136-137. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 158 fő FŰZVÖLGY Belterület: 24 ha FŰZVÖLGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8777 Fűzvölgy, Kossuth utca 52. Telefon/fax: (93) 356-102 Külterület: 290 ha BASIC INFORMATION The settlement lies 10 kms north . east of Nagykanizsa. Ther fírst written mention of the settlement comes form 1744. The set-tlers were originaHy ethnic Germán who brought thér family traditions, lőve to wotk and beüef írom ther country. They gradu-ally became Hungárián, only somé names of ther economk devices remind of ther origin. Most of the inhabitants were Catho-I\'K. In the 19 th century people in the area made their tiving from animál husbandry. Germán and Hungárián were both taught at schools, However, hatt of the popuhtion couU not read and write evén in the 1870s. The population has gradually decreased in Fűzvölgy. From 1966 schookhildren go to school to the neighbouring Nagykanizsa. Most people are traditionally involved in ag-rkulture. Somé people commute to Nagykanizsa. The settlement\'s twin city is Koblencz in Germany. This is the place where the inhabitants orig\'maűy came from. Falurészlet I: A község Nagykanizsától északkeletre 10 km-re található a Nagykanizsa-Zalaegerszeg országúttól egy kilométer távolságra. A Principális-csatorna völgyében fekvő apró település, amely létrejöttétől kezdve a homokkomáromi uradalom tartozéka volt. A falu sík területen fekszik, eredetileg egy-utcás község volt. Talaja jórészt homokos. Ezt a növénykultúra is bizonyítja. Tipikus alföldi, homokpusztai növénye a hüvelyes csenkesz. Történelem Az emberi település nyomait a falutól keletre eső szigeten őskori edénytöredékek jelzik, amelyeket dr. Horváth László régész talált terepbejáráskor. A római kor Borostyán útja Alsó-Lendváról ágazott el, a mocsaras Kanizsai-berket csak észak felé haladva kerülhette el. Iránya valószínű Hosz-szúvölgy - Fűzvülgy - Magyarszentmiklós -Magyarszerdahely felé vezetett. 1940-ben egy római castum és út nyomára bukkantak. A honfoglalás után is lakott hely lehetett, Kanizsától Hahóton át vezetett az una magna via (országút) a Mai Korpavár, Fűzvölgy, Magyarszentmiklós területén. Középkori forrás csak közvetetten utal talán Fűzvölgy meglétére, ugyanis Domonyai Tamás 1519-ben magyarszentmiklósi kúriát 10 hold földdel, egy réttel Fűzvölgyben és egy fél jobbágytelket, valamint szőlőt adott el. A kérdés az, hogy itt a „Fűzvölgyben" határrészt vagy lakott helyet jelöl-e a forrás. Kanizsa felszabadulása után megindult a birtokforgalom. A Fűzvölgy környéki területeket adták-vették. Báró Scheckendorf Farkas Kristóf várkapitánt volt a legnagyobb vásárló, aki itt allodiumot létesített. Külföldiekkel akarta betelepíteni a birtokot. Neki, majd özvegy feleségének sem sikerült ez, így 1717-ben 8000 forintért eladta a birtokot báró Esch Ferenc császári és királyi ezredesnek. Magyar betelepülőkre sem számíthatott, ezért hazájából, Németországból próbálkozott. A település eredeti neve (1744: Frei-visen, Freywis - fényes -) a régi németben szabad, megváltott rétet jelentett. Egy 1792-es térképen pedig fűzfával benőtt völgyet jelent. Ez utalás a vizenyős határra, a rajta nőtt fűzfákra. Földrajzi névként - mint Domonyai Péter rétje - már 1519-ben szerepel. A terület 1744-től a Batthyány-Strattmann-ág birtokába került 1848-ig. Az 1750-es összeírás 15 gazdát említ, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1756-ban 75 napi robotot kellett szolgálniuk. Az egész jobbágytelek 1768-ban 22 hold szántó és 6 szekér rét. A fejlődést jól mutatják az 1770-es adatok: 23 német nyelvű család él 129 lélekkel és 49 adózóval. A községben egy-egy varga, csordás és kanász van. Terményeiket köny-nyen tudták értékesíteni. A lakosok mind katolikusok voltak. Kukoricájuk, szőlőjük volt, a földek II. osztályúvá váltak a berek lecsapolása következtében. 1802-ben már 180 lakost írtak össze. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. 1832-ben már 350 lélek van a településen, a szarvasmarha- és sertéstenyésztés a jel lemző. A fejlődést mutatja az is, míg a 18. század végén 956 nap volt a kézirobotok száma, ez 1845-re 1456 napra nőtt. Ez év ben Fűzvölgyön 28 jobbágy mellett 13 zsellér volt. 1770-ben a homokkomáromi tanító oktatta a gyerekeket. 1836-ban már saját iskolája volt Fűzvölgynek, 1848-ban már 265 a lakosság száma, magyar és német nyelven oktatták a tanulókat, télen 112-en, nyáron 37-en látogatták az iskolát. De még 1870-ben is a lakosság fele analfabéta volt. 1870-71 -es tanévben Varga István 22 felnőttet tanított a betűvetésre. Ekkor már csak 10% vallotta magát németnek, a többiek teljesen elmagyarosodtak. Bár a község határa szűkös és homokos, a lakosság mégis jómódú, mert a szomszédos határban is volt földjük, szőlőjük a homokkomáromi szőlőhegyen. Rendkívül szorgalmas és jó gazdák voltak. Terményeiket a kanizsai piacon értékesítették. A gazdaságok 8-10 holdasok voltak, uradalom nem volt náluk. A századforduló körül 8 méteres mélységben szénrétegre bukkantak, de nem volt gazdaságos a kitermelése. Az írni-olvasni tudók száma örvendetesen emelkedett /1910: 245; 1930: 279/, igaz, hogy a lakosság száma fokozatosan viszont csökkent /1910: 329; 1920: 309; 1934: 306/. A fűzvölgyiek döntő mértékben katolikusok voltak. 1925-ben állami elemi iskolája egy tanteremből állt, egy tanító foglalkozott a gyerekekkel. A településen egy-egy kovács és kádár, három kőműves volt. A malom négy alkalmazottat foglalkoztatott. Jól működő Levente Egyesület működött a községben. A birtokviszonyokat az 1935-ös statisztika így mutatta be: 104 családnak 503 holdja volt. Egy fő 195 kh-dal rendelkezett, 51 lakosnak 1-5 holdja volt, összesen 112 holdat birtokoltak. A községbe 1945. április I-jén értek a szovjet csapatok. Más világ kezdődött akkor. Szociológiai jellemzők A lakosság száma fokozatosan csökken. 1949-ben 307-en, 1960-ban 261-en éltek a faluban, 1970-ben 58 lakóházban 243 fő élt. Jelenleg 55 a lakások száma, és 158 fő tartózkodik állandóan Fűzvölgyön. Két képzetlen munkanélkülit tartanak számon a településen. 1948-ban 8 osztályos iskola mű- ködött egy tanteremmel és két tanítóval. A tanulók száma 40 volt. Az oktatási intézményt ez évben államosították. A gyermeklétszám további csökkenése és a szakrendszerű oktatás igénye miatt Nagykanizsára járnak az általános iskolás tanulók 1996-tól. A település rendelkezik művelődési otthonnal és könyvtárral. 1991-ben faluházat építettek társadalmi munkában. A templom a hitélet igényeit elégíti ki, 1980-ban építették, 1996-ban átalakították és adományokból bővítették. 1948-tól van kövezett útja Fűzvölgynek, 1957 óta jár be a községbe rendszeresen autóbusz. A lakások 100%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A telefonhálózatba bekapcsolták a falut, 70%-os a telefonnal ellátott lakások aránya. A helyi televízió is sugároz időközönként adást. A szilárd és folyékony kommunális hulladék gyűjtése megoldott a településen. A község élete hagyományosan a mezőgazdasághoz kötődik. 1945-ben 38 gazda kapott birtoklevelet. 1959-ben lett Fűzvölgy termelőszövetkezeti község 91 taggal 60 családból. 1962-ben egyesültek a hosszúvölgyi ugyancsak Zrínyi nevű tszszel. A további egyesülések így alakultak: 1969-ben a magyarszentmiklósi, 1971-ben a homokkomáromi termelőszövetkezettel egyesültek Fűzvölgy székhellyel. A közös gazdaság életét nem befolyásolta a rendszerváltás, ma is működik. A család jövedelemszerkezeti alakulásában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kistermelés. A gazdálkodók jelenleg is a nagykanizsai piacon adják el terményeiket. 1959 után megindult a faluból az elvándorlás ipari munkahelyekre, az ingázás. 1965-ben a lakosság 40%-a járt el dolgozni az építőiparba, a gyárakba. A településen egy bolt működik, az egyéni vállalkozók száma ugyancsak egy. A lakosság vegyesboltban vásárolhat, de kocsmája korábban sem működött a településen, amely kevés faluról mondható el. A község nagy tervei között szerepel kistérségi társulásban a vezetékes gáz beszerelése, valamint a szennyvízcsatorna megépítése. Dicséretesek a település külföldi kapcsolatai. 1993-ban a romániai erdélyi várossal, Kovásznával alakítottak ki nagyon gyümölcsöző, élő kapcsolatot. 1995-ben felvették a kapcsolatot Koblenzcel, azzal a német várossal, ahonnan az ősök jöttek. A svábok betelepülésének 275. évfordulóját ünnepelték meg fényes keretek között 1997. szeptember 27- 28-án. Az idő múlásával meggyengült identitástudat, az elveszett nyelv, a feledésbe merült néphagyományok erőre kaphatnak. Hőseikre I. világháborús emléktáblával emlékeznek a templom falán. 1996-ban külön II. világháborús emlékművet avattak. A lakosság szorgalma, munkaszeretete, kötődése újra erősítheti a községet, haladhat a felemelkedés felé. AZ ÖNKORMÁNYZAT \' TISZTSÉGVISELŐI: .í Schmidt István polgármester Laki Attila alpolgármester Csizmadia Istvánná körjegyző PÉNZÜGYI ADATOK: * Éves költségvetés: 17,34 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.:... 4,28 millió Ft Értékpapír, portfolió: 0,67 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 16,91 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 3,38 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 55 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:... 100% Telefonnal ellátott lakások aránya: 70% Burkolt (portalanított) utak: 100% FEJLESZTÉSI TÉRVEK: "" Gázhálózat kiépítése, Szennyvízcsatorna- hálózat kiépítése INTÉZMÉNYEK: 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 helyi televízió TESTVÉRTELEPÜLÉSEK: Koblenc - Németország, Kovászna - Románia KÖZSZOLGÁLATI ADATTAR: Orvosi Rendelő Kossuth L. u. 52. Tel: (93) 356-170 Rendőrségi Körzeti Megbízott Kossuth L. u. 52. Tel: (93) 356-108 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
