* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 31.96 KB | |
| 2008-05-06 10:32:06 | |
 | |||||||
Nyilvános  1092 | 4375 | Garabonc - Ki kicsoda Zala megyében 1996 342old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: GARABONC Az utolsó garabonci család 1854-ben települt ki a Kis-Balaton közepén lévő szigetekre épült ófaluból. A lakosság miután kiköltözött a lápból a Zala megyé-ben szokásosnál szélesebb utcákkal alakí-totta ki új lakhelyét. A település első em-lítése egyébként 1335-ben Garaboncz, élt egy Gerebencz változat is 1 342-ben. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése kis dombgerinc, taraj. Grebenec, Grebenac stb. alakban él a bolgárban, a szerb-horvátban, a szlovénban. Közszói előzménye azonos az ugyancsak szláv eredetű gereben szóéval. A víz a mai napig fontos szerepet játszik a község életében, Garaboncon keresve sem találni olyan családot, amelynek tagjai ne horgásznának, halásznának. A horgászegyesület a Balatoni Halászati Rt.-vel folytatott tárgyalások alapján várhatóan az egész partszakasz garabonci (önkormányzati) kézbe kerül. A horgászathoz kapcsolódik a falu egyik leg-fontosabb eseménye, a hagyományos horgászbál (a félig tréfás, félig komoly Garabonci Orvhorgász Szövetség 1996-ban ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját). A közösségi élet színes fóruma a pajtaszínház, amelynek tagjai saját darabokat adnak elő. A községben van még egy bejegyzett, ám aktívan nem működő sportegyesület. A 799 lelkes falu önkormányzata egy kétcsoportos óvodát és egy alsó tagozatos iskolát működtet. A korábbi évek hagyományainak megfelelően Zalamerenye, Nagyrada és Ga-rabonc felsős diákjai Nagyradára, a három község alsósai és óvodásai Garaboncra járnak. Az intézmények működtetésének költségei megoszlanak a képviselőtestületek között. Garaboncon a művelődési ház és a könyvtár egy épületben található. A háziorvos Nagyrada és Zalamerenye betegeit is ellátja. A faluban hősi emlékmű és I–II. világ-háborús emlékmű található. A község díszpolgára a 87 éves Gaál József, aki 45 évig dol-gozott a Vöröskereszt helyi szervezetében. A gazdasági szereplők közül a garabonci, a nagyradai és a zalaszabari gazdálkodókat tömörítő Thury György Egyéni Gazdák Szövet-kezete, a zalakomári Takarékszövetkezet kirendeltsége, dr. Virág Ernő állatklinikája és állatpatikája, valamint dr. Heller Pé-ter ügyvédi irodája érdemel említést. Van még egy lovasiskola és egy bú-toráruház a községben. A háromszáz garabonci családból csaknem 150 te-lefonnal rendelkezik. Olyan iskola építését tervezik, ami egyben idegenforgalmi célokat is szolgál: a német befektető 8 apart-mant alakít ki benne. A németekkel jó a kapcsolata a községnek: a faluban 32 német család él, s szintén 30 zárt-kerti ingatlan van német tulajdonban. A garabonci látnivalók sorába tartoz-nak a régi, szép házak, valamint a templom és a két harangláb. |
