* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 134.76 KB | |
| 2008-01-15 13:17:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  1003 | 4784 | A cikk a következő könyvből származik (296-298. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: NAGYRADA Lakosság száma: 627 fő NAGYRADA Belterület: 78 ha NAGYRADA KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8746 Nagyrada, Petőfi utca 6. Telefon: (93) 389-301 Külterület: 138 ha BASIC INFORMATION • Accessibility: The village of Nagy rada lies 25 km north-east of Nagykanizsa and 6 km north of Zalakaros, the famous spa. • Municipality address: 8746 Nagyrada, Petőd u. 6. Phone: (93) 389-301 Mayor: János Kiss • Population: 627 • Characteristics: The first records mentioning the village date írom between 1308 and 1360. The \'Rada\' part of the name of the village is a Slavic proper name. For úecades, it was part of the Turkish Empire. Since 1945, the population has been declining. • This is due not so much to migra- tion, rather to the aging of the population. The main economic activity of the people is agricul- tűre. Wine production is alsó sig- nificant. • The development plán of the mu nicipality to the year 2000 is the construction of the sewage system. Nagyrada has not been discovered by tourists yet, but because Zalaka ros and the Kis-Balaton He very close, tourism is a potential filed for development. • Infrastructure: Apartments with water: 90% gas: 60% phone: 70% sewage: in process paved roads: 50% Nagyrada Zalakarostól északra 6, Nagykanizsától északkeletre 25 km-re fekszik a Kis-Balaton mellett. A Malomárki patak folyik át rajta. Határának nagy része sík, berek, legelő és rét. Nyugatra dombos, itt vannak szőlőhegyeik. Zalakaros közelsége nagyban meghatározta fejlődésének irányát. Gondozott, rendezett település. Vasúton Zalakomár, illetve Nagykanizsa állomásról közelíthető. Autóbusz közlekedése jó. Történelem A régészeti leletek azt igazolják, hogy Pribina-Kocel időszak területe ide húzódott. IX-X. századi temetőt tártak fel. Valószínű továbbra is lakott hely lehetett. A község első írásos említése 1308 és 1360 körüli időszakból való. Eredetileg Rada szláv személynév. A nagy jelző Kisradától való megkülönböztetésre szolgált. (Rada: 1308, 1326, 1360, 1505) 1360-tól volt papja, ebből következik, hogy valamiféle templom is volt a faluban. A XVI. századig kevés adat áll rendelkezésünkre. Az 1500-as években sok forrás szól földek eladásáról. 1531-ben Nádasdy Tamás 14 portáját írták össze. 1542-ben a zalavári apátságé 12 porta. 1553-ban egy halastavat kezdtek létrehozni, amely 1562-ben már "üzemelt". Az apátság birtoklása idején tovább fejlődött a község. 1568-69-ben 39 hold szántójuk, 200 kapás szőlőjük van. Jók az erdőik is. Megnőtt a jobbágyok és zsellérek száma. Volt ugyan 7 pusztatelek, de ismert a két halászható víz, az egyiken malom is őrölt, de csak nagy esőzések idején. Vegyes gyümölcsöskertről is van tudomásunk. 1571-ben 18 ház volt Radán, más forrás arra utalt, hogy a kaposvári nahijének adózott, tehát a török ide is kiterjesztette csápjait. Az okot nem tudjuk, de 1593 óta a falu teljesen puszta. A határban a szőlők és a szántóföldek megműveletlenek. 1599-ben viszont a lakói között öt nemest is találunk. 1651-ben a kaponai horvátok Pálfi Tamással erre portyáztak és kirabolták a községet. Két év múlva 60 török lovas tette ugyanezt. 1655-ben Rohonczy István zalavári apát halála után a birtokot a kincstár vette át. A következő évben pusztaként említik a területet. Az 1680-as években magyar és török földesúrnak egyaránt adózik az újra betelepült helység. Római katolikus templom 1687 körül Plaquada vezetésével császári csapatok égették fel Radát, mivel Kanizsa visszafoglalását készítették elő. így lakatlan területek lettek a vár körül, amelyek megkönnyítették a sikeres ostromot. 1690 után kezd újraéledni a terület. A parasztok házakat építenek, újra kezdik a földeket művelni. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Bár a terület nagy része erdős volt. 1700-han adományként újra a zalavári apátság kapja. 1701-ben a jobbágyok már tiltakoznak a nagy terhek miatt. 12 jobbágynévvel találkozhatunk. Olvastunk templomáról is, amely romos volt. Az újabb csapást az 1711-es pestisjárvány okozta, a hét gazdából négy meghalt a fertőző betegségben. Kevés volt a földjük (1720 körül), azt is kétnyomásos rendszerben művelték meg. A talaj göröngyös, homokos volt. Elegendő legelőjük sem volt a radaiaknak, akárcsak saját szőlőjük. Tűzifával rendelkeztek, csak egymással kereskedtek. A megélhetés minden lehetőségét ki próbálták használni. 1750-ben 12 gazda volt, egy zsellért tartottakszámon. Leleményességüket mutatta, hogy 1757-ben Primen István hamuzsírt szállított Stájerországba. 1756-tól újra van itt birtoka a zalavári apátságnak. Mária Terézia urbáriumának kiadásakor 20 hold szántó volt az egész telek és 8 szekér rét. Szent György napig volt kocsmáltatási joguk, 28 résztelkes és 38 házas zsellér élt a faluban. 1770-ben 218 lelket említettek. Volt egy urasági hamuzsírfőző és földesúri malom is a településen. 1771-ben tanítójuk Kelemen József volt, 5 tanulója van. Ő egyben a hegyközségi jegyző is, amiért külön fizetést kapott. Nem volt külön iskolaépület, a tanító szobájában oktatott. A településnek ekkor 328 lakója volt. Nem tudjuk, mi volt az oka a nagyarányú növekedésnek, valószínűleg telepítés. Előző állításunkat próbálja megerősíteni az a forrás, amely 1786-ban Radát német faluként tartja számon. 1778-ban 318 főt tartanak nyilván, ez a szám 1782-re 417-re emelkedik, de ekkor már se temploma, sem papja nem volt. A lélekszám az elkövetkezendő időben tovább nő (1802: 427, 1819: 445 és 60 ház, 1828: 481, 1842: 479, 1848: 582 fő). A forradalom és szabadságharc évében az iskolában magyar nyelven folyt a tanítás, volt segédtanító is. Télen 64, nyáron 6 tanuló járt oktatásra. 1840-től volt a településen iskola. 1849-ben szembehelyezkednek az urasággal. Erdeiben felszedték a makkot és eladták, engedély nélkül makkoltattak, a legszebb fákat kivágták. Kihasználták a kaszálókat is. Nem akarták a szőlődézsmát fizetni, ezért katonaságot küldtek rájuk. A kiegyezés után élte a település a megszokott életét. A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés, de csaknem valamennyien rákényszerültek arra, hogy népes családjuk számára más jövedelemforrás után is nézzenek. 1910-ben az írni-olvasni tudók száma 670 fő. 1925-ben római katolikus népiskola van a faluban, két tantermében két tanító oktat. Tíz év múlva már 741 -en vannak az írás és olvasás birtokában. Ugyanezen évben a nagy birtoktestek a következők: Községi Legeltetési Társulat 416 kh, Pannonhalmi Szent Benedek-rend, Győrszentmárton 576 hold, a további 242 gazdaságnak 2206, A zalavári apátságnak a határban 972 hold földje volt. így érthető, hogy sokan mentek el kepés aratónak, részes kukoricaművelést és krumplikapálást vállaltak. Több banda is ment el hat hónapra munkára Somogy megyébe. Mindig volt rideg gulyájuk, és jelentős volt a sertéstartás is. A gazdák nagy részének volt egy kis szőlője, de nem termeltek olyan jó bort, mint a közeli településeken. Az I. Világháborús emlékmű Mindig jelentős volt a halászat is. Leginkább a közeli Zalára jártak hálóval, varsával, emelővel. Szociológiai jellemzők 1945-től a népesség alakulása Nagyradán is az általános tendenciát mutatja. 1949-ben 198 háznak 956 lakosa volt. (1960: 886, 1970: 846) A jelen évben 232 lakásban (ebből 3 önkormányzati) 627-en élnek. A népesség kis mértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban az elöregedés miatt. Az elköltözés) folyamat napjainkra már nem jellemző. Az elmúlt tíz évben 12 új ház készült el, melyet általában fiatal házasok építettek. A munkanélküliek száma 55 fő, 6,4%-ot tesz ki, közülük 34 szakképzetlen. 1948-ban hatosztályos, részben osztott iskolát államosítottak. Két tanító, két tanteremben oktatott, nevelt, 1959-ben új iskola épült. A következő nagy lépés az új körzeti iskola építése, mely 1971-ben kezdődött. Az öttantermes iskola 1973-ra készült el. A felső tagozatba a helyieken kívül Garabonc és Zalamerenye községekből járnak. 1989-ben új tornaterem épült, melyet az iskolások, a falu lakói és a sportkör használ. A tanulólétszám 70 fő. Óvoda a szomszédos Garabonc községben van. 1957-től volt a településen művelődési otthon, melyet 1968-ban bővítették. Van községi könyvtára is. A lakosság döntő része vallásos, római katolikusok. Templomuk 102 éves, felújítására 1988-ban került sor. 1960-ban már volt orvosi rendelés, 1965-ben volt az új orvosi rendelő és lakás építése. Napjainkban heti két alkalommal jön háziorvos rendelni, Gyógyszertár a szomszéd községben van. A régi iskolaépületben 1983-tól az Idősek Klubja működik. A 1960-as években sikeresen szerepeltek a megyében a nagyradai kézilabdázók. Sportegyesület az 1980-as évektől működik, városkörnyéki és megyei versenyeken eredményesen szerepeltek. A kézilabda csapat a megyei I. osztályban játszik. 1963-ban kövezett út épült, ez folytatódott 1963-70 között. 1970-ben a téesz korszerű bekötőutat kapott. 1945-től autóbuszjáratok kötik össze a falut más településekkel. 1958-59-ben történt meg a község villamosítása. A lakások 90%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, már 1972-ben törpevízmű jött létre. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 60% körüli, 1994-től valósult meg ez a program. A települést bekap- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. csolták a telefon rendszerbe, a lakások 70%-ában szól a telefon. A helyi kábeltelevízió a házak 90-%-ában nézhető. A szervezett szemétszállítás 1990-től megoldott, a zsákos rendszert 1997. július 1-jétől a kukás váltotta fel. Megoldott a szilárd és a folyékony kommunális hulladék gyűjtése, elhelyezése, elszállítása. A falu lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. Jelentős a szőlőtermelés és borfeldolgozás is, de egyre nehezebb az értékesítés. 1945-ben elsősorban a zalavári apátság 972 hold földjét vették el, 154-en 645 katasztrális hold földet kaptak. A községi tartalékalapból 49 igénylő 800 négyszögöltől 5 kh-ig jutott területhez. 1959-ben alakult a Thury György Tsz 269 fővel. 1966-ban beleolvadt a Garabonc-Kisrada Kossuth Tsz-be. 1993-ban három részre szakadt. Az anyaszövetkezet jelenleg Thury György Egyéni Gazdálkodók Szövetkezete néven működik. Három község területén gazdálkodik. 54 dolgozót foglalkoztat, ebből 10 fő Az iskola tornaterme Az Általános Iskola helybeli. A termelőszövetkezet keretén belül 1962 és 1968 között nagyüzemű szőlőtelepítés volt, 1964-65-ben és 1967-68-ban korszerű tehénistállók épültek. 1967-68-ban gépműhellyel gazdagodott a falu, 1969-ben téesz-iroda létesült. 1972-ben konfekció és dobozoló üzem adott a lakosságnak munkalehetőséget és kereseti forrást. A község gazdasági fejlődését jól szolgálta a belterületi vízrendezés. Jelenleg 3 kft., 20 egyéni vállalkozó, 4 kereskedelmi tevékenységet foglalkoztató egység van Nagyradán. Három élelmiszer- és egy italbolt van a faluban, és ez évtől újra üzemel a szőlőhegyen lévő Hegyi Csárda elnevezésű vendéglátó egység. Az idegenforgalom még nem jelentős a községben, de a Kis-Balaton környékének további alakításával, Zalakaros közelségével a fejlődés lehetősége adott. A falu méltón gondol hőseire az 1934-ben állított I. világháborús emlékművel, valamint az iskola udvarán a 31 áldozatra emlékező II. világháborús emlékművel. Nagy-rada híres fafaragója Perc-zel János. Településfejlesztési tervükben a csatornahálózat kiépítése szerepel első helyen. Nagyrada földrajzi fekvése lehetőséget ad arra, hogy a népesség csökkenése megálljon, a munkanélküliség eltűnjön a faluban, az idegenforgalommal összefüggésben. Szükséges a helyi összefogás, melyre jó példa, hogy 1996-97 évben teljesen újjáépítették a falu központját. Az új utak, a vízelvezetés megoldása új arculatot adott a településnek. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Kiss János polgármester Tulok Ferenc alpolgármester Hervai Edit jegyző j PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 27 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 18 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.... 0,8 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 6,7 millió Ft Hitelfelvétel: 1,5 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1,09 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 22,36 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 20,38 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: 5 Lakások száma: 232 Ebből önkormányzati: 3 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 60% Telefonnal ellátott lakások aránya: 70% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:.90% Burkolt (portalanított) utak: 50% i i FEJLESZTÉSI TERVEK: Csatornahálózat kiépítése INTÉZMÉNYEK: 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportcsarnok, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Búcsú - augusztus 20. KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Idősek Klubja Petőfi S. u. 8. Tel: (93) 389-306 Általános Iskola Kossuth L. u. 51. Tel: (93) 389-305 Római Katolikus Plébánia Kossuth L. u. 49. Tel: (93) 389-350 Postahivatal Petőfi S. u. 20. Tel: (93) 389-310 MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. |
