| 347.93 KB | |
| 2008-01-11 08:40:22 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  1188 | 4035 | A szócikkek felismertetett szövege: | (A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Zalaszabar, Szabar: község Zala m.-ben, a Zalai-dombság K-i szélén, a Zalaapáti-háton, Hévíztől 15 km-re D-DNy-ra. L: 1370 (1910), 681 (1990), 633 (2001). Idegenforgalom (horgászat, vadászat, lovaglás). Neolitikus, rézkori, kora bronzkori településnyomok; késő római telep; Dezső-sz.: kora középkori település és 9. sz.-i temető (81 sír); Borjúállás-sz.: 9— 10. sz.-i település erősített udvarházzal és templommal (vsz. boronaszerkezetes fatemplom), 805 síros temető. Kis, 12. sz.-i földvára (motte) a Hahót nemzetség birtokközpontja volt (a 12—13. sz.-ban már elhagyták; árokkal és sánccal övezett, belsejében négyzet alakú kőalapozás, körülötte cölöpkerítés). Első írásos említései: 1239 (Zobor), 1335 (Sabaar). Ered. a Hahót nemzetség, a 14. sz.-ban a Hahót nembeli Szabari és az alsólendvai Bánfi (Bánffy) család birtokolta. 1384-től heti- és országos vásárt tarthatott. A 15. sz. elején Ostfi- (Ostffy-) birtok, majd a Darabos családé. A török hódoltság alatt lakott maradt. A Kanizsa (Nagykanizsa) felszabadítására vonuló császári csapatok felégették (1690), újratelepült. A 18. sz. elején a Nádasdy, a század második felében a Sallér család birtoka volt. Lakossága szőlőtermesztéssel, méhészettel foglalkozott. Neve 1892-től ~. R. k. templom (román, 12. sz.; bővítve, 15. sz.; átalakítva késő barokk stílusban, 1753; román oszlopfőből készített szenteltvíztartó). *Zalaszabar: község Zala m.-ben (Ny-Dunántúl régió, Nagykanizsai kistérség). Körjegyzőségi központ. L: 633 (3,6% cigány; 2001). T: 1695 ha. A szócikkek a következő lexikonból származnak: Cím: Magyar nagylexikon Közreműködő: Élesztős László (1949) (szerk.) ; Barabás Éva (1943) (szerk.) ; Berényi Gábor (1946) (szerk.) ; Bárány Lászlóné (szerk.) ; Adelmann-né Kertész Judit (1945) (közrem.) ; Froemel Károlyné Jáky Éva (1936) (közrem.) ; Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállala Szerz. közl.: [... Élesztős László főszerk.] ; [szerk. Barabás Éva et al.] ; [bibliogr. Adelmanné Kertész Judit] ; [kész. az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon Szerkesztőségében] Kiadás: Budapest : Akad. K., 1993- Kötetei: 1. köt., A - Anc 2. köt., And - Bag 3. köt., Bah - Bij 4. köt., Bik - Bz 5. köt., C - Csem 6. köt., Csen - Ec 7. köt., Ed - Fe 8. köt., Ff - Gyep 9. köt., Gyer - Iq 10. köt., Ir - Kip 11. köt., Kir - Lem 12. köt., Len - Mep 13. köt., Mer - Nyk 14. köt., Nyl - Pom 15. köt., Pon - Sek 16. köt., Sel - Szö 17. köt., Szp - Ung 18. köt., Unh - Z 19. köt., Kiegészítő kötet, A - Z ETO jelzet: 030=945.11 Szakjelzet: 030 Cutter: M 14 ISBN: 963-05-6611-7 [!ISBN 963-05-6615-X] Nyelv: magyar Megjegyzés: Az 5. kötettől kiad. a Magyar Nagylexikon Kiadó ; A 6. kötettől főszerk. Berényi Gábor ; A 6. kötettől szakszerk. Bárány Lászlóné et al. ; A 6. kötettől bibliogr. Froemel Károlyné ; Bibliogr. a szócikkek végén |
