* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 130 KB | |
| 2008-01-15 11:41:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  1047 | 4782 | A cikk a következő könyvből származik (121-123. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: ESZTEREGNYE ESZTEREGNYE Lakosságszáma: 776fő Külterület: 1000 ha Belterület: 240 ha ESZTEREGNYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8882 Eszteregnye, Kossuth u. 3. Telefon: (93) 375-301 Fax: (93) 375-425 BASIC INFORMATION • Accessibility: The village of Eszteregnye lies west of Nagykanizsa, 1 km from Road No. 7. • MunicipalHy address: 8882 Eszteregnye, Kossuth u. 3. Phone: (93) 375-301 Fax: (93) 375-425 Mayor: József Horváth • Population: 776 • Characteristics: A lot of finds prove thai this place has been inhabited since the New Stone Age. The name Eszteregnye was first mentioned in a written docu- ment in 1388. It was completely de- stroyed by the Turks in 1546, but Lu- therans settled here soon after. Esz teregnye had several landlords in the following centuries. 521 people lived here in 1770, and they used to grow mostly cereals. Alsó grapes have been grown since 1830. In the second half of the last century, there were somé mills, and a brickyard, too. A whole Street burnt down in 1870. Local weavers were very famous at the turn of the century. • Infrastructure: Apartments with water: 97% gas: 97% phone: 50% Paved roads: 100% Sewage: 100% • Economy: 5 entrepreneurs work in the village. Most residents commute to Nagykanizsa. • Institutions: There are a primary school, a kindergarten, a hotel, a community center, a library, and a sports field. • Sights: The Román Catholic Church, built in 1870, and the wonderful vine- yard on a hill surrounded by beautiful forests with many animals are lovely sights. At the foot of the hill there is a hot spring, the water of which is rich in iodine, bromine, and minerals. Eszteregnye Nagykanizsától nyugatra fekszik egy észak-dél irányú katlanszerű völgyben. Az országos 7-es főúttól egy km-re fekszik. Enyhén dombos területen van, eredetileg egyutcás, szalagtelkes település volt. Jellegzetessége a falunak, hogy sok köz tagolja. A telkek fésűs beépítettségűek. A mezőre, hegyre vivő út mellett utca nyílott. Közigazgatásilag egyesített a 3 kilométerre levő Obornakkal. Történelem Régtől lakott hely. Újkőkori lelőhelyeket találtak a Kisréti-dűlőben és a tsz-istállóknál. A középső rézkor emberének eszközeit az Árnyivölgyben és a Kisréti-dűlőben fedezte fel a régész. A Kisréti-dűlő késő rézkor és késő bronzkor leleteit is megőrizte. A római kornak emlékei megtalálhatók. Avar, és Pribina és Kocel korabeli telep maradványait is feltárták. A település első írásos említése 1388-ból ismert (Eztregeny, Eztregnye). A név szláv eredetű, a struga=áradat szóval hozzák összefüggésbe. Még különböző alakokban is felbukkan a község neve (1412: Eszteregnyő; 1455: Eztergenew; 1512: Ezthegnije; 1919: Ezthereghnije). 1388-ban a veszprémi püspök birtoka volt, két év múlva cserélte el a Kanizsaiakkal. 1530-ban 20 negyed telket írtak össze. 1546-ban a török támadás következtében 13 porta égett le, gyakorlatilag teljesen elpusztították az oszmánok. 1557-ben a kanizsai vár majorsága, hét év múlva a kanizsai váruradalomhoz tartozó falu. Földesura Kanizsai Orsolya. 1574-ben a török ismét átjött a berken Szent Bertalan napján. Nagy rablást vittek végbe, az ellenük vonuló magyarokat mind levágták. 1597-ben a falu fele a kanizsai váruradalomhoz tartozott. Kanizsa 1600-as eleste megpecsételte Eszteregnye sorsát is. 1620-ban a király 6000 forintért Melchior Ratknak engedi. 1690-ben puszta falunak írják, a kincstár birtokolta, báró Gyöngyössy Nagy Ferenc vicegenerális vette meg. 1693-ban már 20 házat és 11,5 negyed telket írtak össze, 380 kh szántót műveltek, a jobbágycsaládok száma 16 volt. 13 zsellér is élt már itt. A lakosai lutheránus vallásúak voltak. 1717-ben az Inkeyek és Szapáryak osztozkodnak a településen. 1743-ban Szapáry István végrendeletileg a falut Bajáky Istvánnak adta. A lakosság száma tovább nőtt, 58 gazdáról és hat zsellérről tudunk. 1758-ban elzálogosították Inkey Boldizsárnak. Mária Terézia 1767-es rendelete idején 66 jobbágy, 27 házas és egy hazátlan zsellér élt itt. Két év múlva végezték el itt az első hiteles földmérést. Búzát, rozsot, zabot, hajdinát termeltek. 1770-ben 116 családról 521 leiekről és 270 adózóról tudunk. Háborús emlékmű 1778-ban földesura Batthyány Ádám herceg és Inkey Balázs gróf. A lakosság száma emelkedő, 689 lett. Tudjuk, hogy németeket MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. ESZTEREGNYE Erdészház Obornakon telepített ide Koblenzből a herceg. A népesség száma emelkedő tendenciát mutat. 1830-ban magyar nyelvű községnek írják Eszteregnyét. A termelt mezőgazdasági növények nem sokban változtak (búza, rozs, árpa, zab). Először említi a szőlőtermesztést. 1847 végén 22 1/4 úrbéres telek volt a faluban, a zsellérek száma 16 volt. A nép forradalmi hangulatát mutatta, hogy 1848-49-ben megtagadták a szőlődézsma beszolgáltatását Homokkomárommal és Szepetnekkel együtt. 1851 -ben 880 lakosa volt a községnek. 1866-ban végrehajtották a tagosítást a faluban, a birtokviszonyok ekkor megnyugtatóan rendeződtek. A kiegyezés után erőteljes fejlődés indult meg a helységben is. Malmok is működtek itt. Emlékét két földrajzi név is őrzi. Ezek: Hosszúvölgyi-malom és Malom-erdő. A környező erdőket az 1860-as évektől vágták ki, de a falutól északra történt erdőtelepítés. A fa az anyagi kultúrára jelentős hatást gyakorolt. Szőlőhegyein (a lakosság 90%-ának volt ekkor borospincéje) sok volt a borona- és sövényfalú zsú-pos pince. A község déli sarkában a Kisfenyős nevű szántón épületromok találhatók. A monda szerint várkastély állt itt, mely a gazdag Eszter kisasszonyé volt. A nagy erdőt ő hagyta a községre, ezért a nép hálából Eszteregnyének nevezte el a falut. E népies etimológia közismert. (A földrajzi nevek így őrzik a múltat: Kereg-vár dombgya; Kasté-lagi-dűlő.) 1867-ben körjegyzőségi székhely lett, de ez pár év múlva Sormásra került át. 1870-ben egy tűzvész leégette a falu nyugati utcasorát. A vályog, a fa, a zsupp könnyen lángra kapott, s a tűz martaléka lett. Ekkor Eszter-genye az 1023 lakosú. A lakosság egy részének jó megélhetési lehetősége a Haba-féle téglagyár. Ez az üzem jelentette az ipart. 1886-ban templomot építettek, tíz év múlva új elemi népiskolája lett a helységnek. Sőt tanítólakás és óvoda is létesült. A XX. század fordulóján jelentős volt a háziipar. Híresek voltak a takácsok, a fonás és szövés művészete, a gerencsér és a földedénykészítő. Termékeiket Nagykanizsán árusították. A szarvasmarha- és a sertés tenyésztése rendkívül jelentős lett. Ezt a kiemelkedő szerepét még 1930-ban is megtartotta. A lakosságból 80-an a közeli uradalmakban dolgoztak (Rigyác, Bánfa, Fülöpmajor). 1928-ban Eszteregnyét egyesítették Obor-nakkal, azóta közigazgatási egységet alkot a két község. A Fő utca településrész neve Óbornak. Lakosságát együtt számolják Esz-teregnyével. Belterülete: 14,6, míg külterülete: 1868 ha. A "világtól elzárt\'" település csodálatos környezetben létezik. Nagykanizsától északnyugatra, 14 km-re, az aprócska falu festői dombok között húzódik meg. Az ország legszebb zárt bükkösei övezik a környéket. 1277-ben említették először, amikor IV. László zalai és somogyi nemesekből álló bizottságot küldött ki, hogy az ezen a vidéken elszaporodott gonosztevőket irtsák ki. Ezek levelesítették, gonosztevőnek nyilvánították Obronaki János fia Martonost, de mivel ő az idézésre nem jelent meg, birtokát elkobozták. Károly Róbert Obronak nagy részét Vörös Bándnak, hegyesdi várnagyának adományozta, csak kis területe maradt Fű Mátyás kezén. A település nevét különbözőképpen írták (1336: Vrbonuk; 1446: Obornok; 1531: Harbonak; 1534: Garbóinak; 1543: Pwsthawrbonok). A XV. században többször cserélt gazdát először a Horváth, a Rátky, később Hosszútót és Koronthaly család birtokolja. Egyidőben 2-3 nemes lakhatta jobbágyaival. 1566-ban a török elpusztíthatta, lakatlan lehetett. 1700 után több család is igényt tartott Obornakra. Tulajdonában volt Schenken-dorf bárónak, Kanizsa kapitányának, 1717-től báró Esch Ferenc császári és királyi alezredes vette meg a pusztát. Ő telepített ide. Az első hospesek 1722-ben jöttek Koblenzből. 1744-ben Mária Terézia a kanizsai uradalom részeként gróf Batthyány Lajosnak adományozta. Ekkor itt marhákat legeltettek, makkos erdejében pedig sertéseket hizlaltak. 1756-ban három német családot említettek. 1757-ben 9, 1771-ben 6 német család élt itt. 1783-ban egyetlen német helységként kezelte az uradalom a közeli német falvakkal együtt. Allodiális föld nem volt a határban, makkos erdejében az uradalom legeltette a sertéseket. A XVIII. század végén a környező falvakkal együtt egy Csemez nevű zsidó bérelte. Kevés volt a szántóterület, még 1857-ben is csak 67 ha. A XVIII. század közepétől a lakosság többségében magyar és római katolikus, lovat, szarvasmarhát, sertést tartottak, 30 méhka- suk is volt. 457kh-on gazdálkodtak. Megélhetést és kiegészítő jövedelmet az erdő biztosított fakitermelés, gyűjtögetés, vadá-szás révén. 1923-ig a hosszúvölgyi, azután az eszteregnyei körjegyzőséghez tartozott. Egyike volt a legkisebb zalai falvaknak, sem iparosa, sem boltja nem volt. Alig változott a település egy évszázad alatt is. 1828-ban 11, 1900-ban 14 házat írtak össze. Az 1970-es adatok a következők: 39 ház 115 lélek. Az egyesülés után Eszteregnye területe 3454 hold volt. 1935-ben lakosainak száma 1413, emelkedő tendenciát mutatott. Mindnyájan magyarok és római katolikusok voltak. 1928-ban a községnek plébániája alakult. Nevezetes egyesületei voltak: Önkéntes MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ESZTEREGNYE Tűzoltó Egyesület, Levente Egyesület és Polgári Lövész Egylet. A község határában Batthyány-Strattmann hercegnek volt nagyobb kiterjedésű birtoka. Ezenkívül a község és a Haba-örökösök rendelkeztek 25 holdat meghaladó birtokkal. Az önálló iparosok száma 11, míg a kereskedőké kettő. Ali. világháború iszonyatos áldozatokat követelt: 40 katona és hat polgári személy pusztult el. A föld jelentette szinte kizárólag a megélhetési lehetőséget a lakosságnak. 1945-ben végrehajtották a földosztást. 49-en kaptak birtoklevelet. 1960-ban termelőszövetkezeti község lett Eszteregnye. A tsz-ben 208 tag volt, 1965-re ez a szám 267-re emelkedett, a közös gazdaságnak Jószerencsét Tsz volt a neve. 1969-ben a szepetneki és sormási tsz-ekkel egyesült. A rendszerváltás után átalakult a gazdaság, jelenleg mint gazdaszövetkezet nyújt néhány embernek munkát. Szociológiai jellemzők Eszteregnye lakosságának számalakulása az általános tendenciát követte. 1949-ben 292 lakóházban 1307-en éltek. 1962-ben 1163 lakos 295 lakóházban élt. 1970-re erőteljes a csökkenés (241 ház 908 fő). Jelenleg a 287 lakásban (ebből 3 önkormányzati) 776 fő él. A községben 30 fő munkanélkülit tartanak nyilván. 1948-ban három tantermében három tanító oktatott. Az általános iskola lényeges pozitív változáson ment át 1972-ben és 1984-ben. A körzeti iskola fogadta Óbornak gyermekeit és Rigyác felső tagozatosait. A legkisebbek részére óvoda áll rendelkezésre. 1963 óta van kultúrotthona a helységnek, van könyvtára is. A falu többsége római katolikus lakos. A településen 1971-ben épült az orvoslakás. Csecsemőgondozó is létesült a községben. A körzeti orvosi hálózat átalakult háziorvosivá. Eszteregnye látja el Rigyác egészségügyi ellátását is. Sor került az orvosi rendelő és a hozzátartozó szolgálati lakás felújítására is. A helyi sportegyesület 1974-ben alakult, napjainkban az önkormányzat támogatásával működik. A lövészszakosztály 1991-ben jött létre. Sportpálya elégíti ki a mozgási igényeket. Sportöltözőt is építettek a létesítmény mellé. Eszteregnyének 1929-től van kövezett útja. Jelenleg valamennyi útja portalaní-tott. 1957-től autóbusz-közlekedése biztosított a településnek. 1959-ben vezet- ték be a villanyt. A lakások 97%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. (1994-ben történt a teljes bevezetés. 1995-re megvalósult a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése Obor-nakon is.) 1990-91 -ben valóra vált a gázprogram, a lakások 97%-ában van gáz. A családok 50%-a rendelkezik telefonnal. A községben megoldott a kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szakszerű elszállítása és elhelyezése. A településen 5 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. 1967-ben 210 fő járt el a faluból dolgozni, Nagykanizsára. Jelenleg is itt dolgoznak a legtöbben, de jónéhányuknak a rendszerváltás után új munkalehetőséget kellett keresni. A község jelentős műemlék jellegű épülete az 1870-ben épült római katolikus templom. Az általános iskola udvarán 1848-49-es kopjafa, a templomkertben I. és II. világháborús emlékmű. A községben jelenleg még kiaknázatlan az idegenforgalmi lehetőség: a csodálatos szőlőhegy, a hegyet körülvevő erdő, a lefojtott melegvízforrás. A falunak egy szállodája van. A település északi részének erdeiben vezet a Rockenbauer Pál emléktúra útvonala, mely az országos kék túra útvonalának is része. Az úton keleti irányba haladva Homokkomáromba jutunk, míg nyugat felé Valkonyára. A másik turista útvonal a sárga jelzés, amelyen Sormás vagy Bucsuta falvakba juthatunk. Az önkormányzat az 1996-2000-es időszakra tartalmas fejlesztési tervet dolgozott ki. Lakótelkeket akarnak értékesíteni, járdát és ravatalozót építenek. A legnagyobb vállalkozás az obornaki melegvíz megfelelő hasznosítása lehetne. 1952-ben olajkutatás alkalmával Óbornak mellett 98 C-os igen bővizű hővíz tört fel, amely kiváló gyógyvíz jód, bróm, ásványi sók tartalma miatt. A hőforrás festői környezetben erdők között a szőlőhegy lábánál van, távolsága Nagykanizsától csupán 9 km. Könnyen kiépíthető úton jól megközelíthető lesz. Környezete erősen dombos, egyik oldalról 25 holdas akácos szegélyezi. A lehetőség mellett ott a jelen is. Csodálatos erdeinek fő büszkesége a szarvas. Vaddisznó, őz, róka is nagy számban található a területen. Az obornaki vadászház kellemes pihenést biztosít. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Horváth József polgármester Bogatin Sándor alpolgármester Nagy József jegyző A képviselő-testület tagjai: Bogatin Sándor, Gerencsér Zoltán, Kelé Istvánná, Szökrény Lajos, Virt László, Fülöp Ferenc, Dr. Kovács Szilárd PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 43 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 38 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 1 millió Ft Értékpapír, portfolió: 6 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 20 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 10 millió Ft Msze. kommunális adója: 1500 Ft/év/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 287 Ebből önkormányzati: 3 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 97% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 97% Telefonnal ellátott lakások aránya: 50% Burkolt (portalanított) utak: 100% FEJLESZTÉSI TERVEK: Járdaépítés, Ravatalozó építése, INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 szálloda, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Búcsú - augusztus 15. Mikulásnap - december 6. Öregek Napja - február KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Altalános Iskola Kossuth L.u.1. Tel: (93) 375-305 Körzeti Orvosi Rendelő Kossuth Lu. 31. Tel: (93) 375-310 Postahivatal Kossuth L. u. 20. Tel: (93) 375-300 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
