* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 105.35 KB | |
| 2008-05-07 11:14:33 | |
 | |||||||
Nyilvános  1019 | 4218 | Nagyrécse - Ki kicsoda Zala megyében 1996 433-434old | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: NAGYRÉCSE 1264: Rethe. 1773: Nagy Récse. Szláv eredetű helységnév, megvan a szerb-horvátban (Rovistye), a szlovénban (Roviscse) is, közszói jelentése: olyan hely, ahol árok van. A Nagy- előtag különbözteti meg a szomszédos Kisrécsé-től. A község Nagykanizsától észak-keletre, a Bakónaki patak mellet-ti sík és dombos területen fekszik. Nevét 1264-ben említik először Bille határjárásában. Ugyanitt a Szent kereszt tiszteletére avatott egyházáról is szó van, tehát egyházas, nagyobb falu volt - írja Holub. Aközépkorban várjobbágyok lakták. AXVI. és a XVII. században több néven felbukkan a for-rásokban: Récsének, Egyházasrécsének, még Kurázkápolnairécsének is hívják. A XVI. században néhány nemes család birtokolja: a Récsei-, az Istvánffy- és a Bot-család. Az 1566-ot követő időszakot követően többször földig rombolta a török, de a község mindig újra települt. Később szpáhi birtok lett, majd a török kiűzése után - a XVIII. század közepén - ismét több nemes család bírta. Temp- loma 1801-ben épült, de 1832-ben már romos épületként em-lítik a források, ennek oka nem ismeretes előt-tünk. A romos építményt a XIX. század végén neoromán stílusban építették újjá. Ez a templom ma is a község ékessége. A település életét évszázadokon át a növénytermesztés és az állat-tartás határozta meg, a terményt a nagykanizsai vásárban lehetett eladni. Az elvándorlás iránya a korábbi idők-ben Nagykanizsa volt. Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően, a víz- gáz-úthálózat kiépítése, építési telkek kialakítása következtében e folyamat időközben megállt. A fiatalok az olcsóbb telekvásárlási lehetőségeket kihasználva ismét a falut választották lakóhelyül. A további fejlesztésekkel - a MATÁV telefonhálózat, valamint a községi kábeltelevíziós-rendszer kiépítésével a bezártság és elszigeteltség megszűnt, eltűnt a falu és a város közti különbség. Az elmúlt időszakban a település lélekszáma nőtt, ma 1057-en élnek Nagyrécsén. Az 1990-es választásokat követően Nagyrécse, Csapi, Zalaújlak, Kisrécse és Za-lasárszeg részvételével körjegyzőség alakult, ám e közigazgatási társulásból időközben Kisrécse és Zalasárszeg kivált. Jelenleg a környező községek közösen működtetik az általános iskolát, az óvodát és az orvosi rendelőt. Az első szabad önkormányzati választásokon Hegedűs György nyerte el a polgármesteri tisztséget, alpolgármesterré dr. Pintér Jánost választották. Az önkormányzati képviselőtestületben Horváth Árpád, Medvenics Jenő, Hegedűs Zoltán, dr. Gasztonyi Ferenc, Ország László és Harangozó János képviselő tevékenykedett. Az 1994-es választáson is-mét Hegedűs György lett a község polgár-mestere, dr. Pin-tér Jánost a nagyrécseiek al-polgármesterré választották. Az önkormányzati képviselőtestü-letben Dávid Zoltán, Salamon László, Kiefer Károly, Hegedűs Zoltán, Küne György és Stró-ber Józsefné munkálkodik. |
