* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 95.25 KB | |
| 2008-01-15 12:53:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  939 | 4147 | A cikk a következő könyvből származik (203-204. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: KERECSENY Lakosságszáma: 317 fő KERECSENY Belterület: 108 ha KERECSENY KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8745 Kerecseny, Deák Ferenc utca 52. Telefon: (93) 389-101 Külterület: 1174 ha Tűzoltókocsi a Faluház előtt BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Kerecseny is fo-cated 28 km north of Nagykanizsa, not far írom the Pacsa-Nagykanizsa road. The nearest railway stations are in Kilimán and Gelse. Characteristics: The name of the village was first mentioned in written documents in 1255. In 1550 there was a mansíon in the village, in 1574 a fórt, which was burnt down in 1600. For a century there is no worti on the settlement. In the earíy 18th century Kerecseny started to develop quiekly. In 1754 it had a church, and three years later 269 residents. As the soil was very poor, people made a IMng by grape-production and forestry. There was a sig-nificanl number of sheep as ive//. At present the rate of unemployment is 30%, the population of Kerecseny is quite old. There is a library and medical facilities available once a week. 100% of the roads are paved, 90% of the households have piped water, 15% are equipped with telephones. There are iwo shops and three enterprises, all op-erating in trade. Kerecseny Nagykanizsától északra, 28 km-re helyezkedik el. A Pacsa - Nagykanizsa országúttói 5 kilométeres bekötőúton csatlakozik. Nagykanizsától mintegy 30 kilométerre északra fekszik Legközelebbi vasútállomása Kilimán, illetve Gelse. Határa, de maga a község belterülete is völ-gyes, dombos. A zalai dombvidék településeinek sajátos szép képét mutatja. Történelem A falu neve először 1255-ben leírt alakban ismeretes: Kerechen. A név eredetére kétféle magyarázat is ismert. Az egyik személynévből keletkezett, a másik a szláv kercet, mely azonos a magyar kereset szóval, ebből ismeretlen módon vált a kerecseny "vadászsólyom" jelentésűvé. Várföld volt, amelyet IV. László adományozott el Atyusz mesternek. 1345-ben már kápolnájáról is tudunk. A források ritkán említik, 1472-ben plébánosa Péter, parochiális egyháza volt. Az 1513-as adólajstrom szerint a két Kerecsenyt egytelkes nemesség lakta. 1550-ben nemesi kúria is volt itt. Je- lentős szőlőssel és gesztenyéssel rendelkezett Kerecseny. 1574 körül kisebb erődítmény volt. Őrsége 1600-ban felgyújtotta, többé nem építették újjá. Ezután eltűnik a község neve, de megjelenik Khielmann-sziget, amely a mai Kilimánnal azonosítható, Kerecseny szomszédja. Csak 1690-ben szól a községről újra a forrás. Ekkor birtokosa a szentgróti Lanczy János. 1693-ban a kincstáré lett a helység. A területet a gelseiek használták, 50 hold szántója, 20 hald rétje és 100 hold erdeje volt. 1719-ben Alsó-Kerecseny Nagy Ferenc birtoka volt (Kanizsa török uralom alóli felszabadulása - 1690 - után vehette), majd Inkey János tulajdana lett. 20 kh gyenge szántóföldet írtak össze. 1721-ben egy kis-nemes, Botos Tamás leánya elzálogosítja Eszterházy Lászlónak birtokát. A község erőteljes fejlődésnek indult a XVI-XVII. század első harmadától. 1754-ben volt temploma a temetőben. Három év múlva már 269-en laknak a faluban. A kerecsenyi lakosok 10 évi adómentességet kaptak. 1769-ben 4 nemes élt a helységben. Az 1763-as adatok alapján itt egy egész telek 20 hold szántó és 8 szekér rét volt. Kocsmáltatási joguk Szent György napjáig volt, az igás robotot négy marhával kellett végezniük. 1770-re 86 család lakott itt, 30 volt a nemesek száma, az összlakosság 398 lelket mutatott. Három iparos is tevékenykedett Kerecsenyben. A földjeik rossz minőségűek voltak. Tanítójuk külön nem volt, az orosz-tonyi iskolamester oktatta őket. Egy év múlva 537 lelket írtak össze. Az ezt követő évtizedek tovább emelték a lélekszámot. 1799-ben csak magyarok lakták Kerecsenyt. Termékeny volt a határa, de jó legelőkkel rendelkezett. 1819-ben a 72 házban 429-en laktak. 1828-ból részletes összeírás tudósít bennünket. 73 házban 463-an laktak. 140 adózó, 33 házas és 31 ház nélküli zsellér élt itt. Ekkor már csak egy nemes volt a községben, viszont dolgozott egy kovács. Első MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. KERECSENY osztályú földjei nem voltak. Dombos, agyagos, vízmosásos talajjal rendelkezett. 1832-ben 12 zsidót is összeírtak. Magy szőlők voltak, tölgy- és bükkerdő, valamint virágzott a juhtenyésztés. 1851-ben összeírtak 586 katolikust és 20 zsidót. A Kerecsenyhez tartozó külterületek a következők voltak: Ádám-, Boszorkányhányás-, Erzsébet-, Fehér-, Kis-, Új-, Lujzahegy, valamint Gudor-völgy, Kis-puszta. Külön ki kell emelni a Törökcsapás-hegyet. A földrajzi név alapján azt állíthatjuk, hogy erre vezetett a törökök hadiútja. Kis-puszta neve a valamikori falu helyét takarja. A község ma nem az eredeti helyén fekszik, hanem attól délnyugatra, egy kilométerre. Lehet, hogy a törökdúláskor, hogy magukat könnyebben védhessék, Kerecsenyi Bálint kastélya és majorja körül tömörültek, és így alapították meg a jelenlegi Kerecseny községet. Római katolikus templom A Bach-korszakban Kerecseny adóhivatali székhely volt. Később nagy szerepet játszott a község életében a Remete család, amelynek ma is van birtoka a község határában. A község az általános tankötelezettség elterjedése előtt alacsony műveltségi színvonalon állt. 1870-ben 360 analfabéta volt ám 1910-re már 424-en tudtak írni és olvasni, ez a szám 1930-ra 656-ra emelkedett. Külterületi adatok a következők voltak: Erzsébet-hegy 196 fő, Gudor-völgy 82, egyéb terület 130 fő. 1925-ben öt iparosról tudunk a faluban. Két tanerős római katolikus felekezeti iskolája volt 1935-ben. Két egyesület is működött: a Levente Egyesület és a Pol-. gári Lövész Egyesület. 1935-ben a község területe 2021 kh. 852 katolikus és 4 izraelita lakott itt. Mindnyájan magyarok voltak. 493 gazdaság 2016 földet művelt. Nyolc 25 holdon felüli birtokosa, öt önálló iparosa és három kereskedője volt. A népesség a többi településhez hasonlóan alakult Kerecsenyben is. 1949-ben a 2021 kh földön 216 házban 850-en laktak. Külterületi területei: Erzsébet-hegy (40 ház -166 fő), Fehér-hegy (26 fő), Gudor-völgy (17 ház - 57 fő), Boszorkányhányás (4 fő), Kis-puszta (4), Pogácsa-hegy (38 fő), Törökcsapás-hegy (45 fő), Új-hegy (2 fő). (1960: 224 - 802; 1970: 213 - 611) 1997-ben a 150 lakásban 317 lélek él. A település lakossága az utóbbi évtizedekben-nagyon elöregedett. A fiatalság elköltözött a községből, mivel nem volt biztosított a munkalehetőség. Jelenleg is nagyon magas a munkanélküliek aránya, ez 30% felett van. 90 főnek nincs munkahelye, 84 fő szakképzetlen közülük. Szociológiai jellemzők 1948-ban részben osztott iskola volt a faluban, 116-an tanultak a két tanteremben a két tanítóval. A gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt az iskola. Az iskolások Gelsére, Orosz-tonyba és Zalaszabarba járnak, míg az óvodások Gelsére és Orosztonyba. 1958-ban a településen könyvtár létesült. A községben élők római katolikus vallásúak. A szentmisét a fiatalabb és idősebb korosztály egyaránt látogatja. 1968-ban létesítettek orvosi rendelőt. Hetente egy alkalommal van orvosi rendelés. A háziorvos székhelye Orosztony. A községben a sportot egy kispályás labdarúgócsapat jelenti. Kerecsenynek 1926-tól van kövezett útja. 1968-ban a. településen utcák kövezését valósították meg. A falu útjai teljes egészében portalanítottak. 1959-től van a községnek buszközlekedése. Több járatpár bonyolítja le a tömegközlekedést. 1960-tól van villany a faluban. 1963-ban közkutakat létesítettek. Jelenleg a lakások 90%-a van ellátva vezetékes ivóvízzel. Telefonálni a lakások 15%-ából lehet. A településen nem megoldotta kommunális szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése. A folyékony hulladékot tartálykocsival szállítják el. A lakosság a mezőgazdaságból él alapvetően. 1945-ben megtörtént a földosztás. 50 napszámos összesen 125, 12 gazdasági cseléd 60, 43 törpebirtokos 52 katasztrális hold földet kapott. 1960-ban a tsz-nek 211 tagja volt 199 családból. 1965-ben a Törökcsapás Gyöngye Tsz-ben 204-en dolgoztak. A közös gazdaság 1968-ban egyesült az orosztonyival. A rendszerváltás kedvezőtlenül hatott a mezőgazdasági nagyüzemre, csökkentek a foglalkozási lehetőségek. Ipari üzem nincs a településen. Egy diszkont és egy vegyesbolt üzemel a helységben. Három a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások száma. Az önkormányzat és a község gondolt hőseire is. 1992-ben az I. és II. világháborús emlékművet avattak. Településfejlesztési tervükben a község útjainak felújítása, a ravatalozó bővítése, illetve felújítása szerepel. 1998-ban új hulladéktelep építése szükséges. Kerecseny község földrajzi fekvése, adottságai biztatóak. A lehetőségeket ki kell használni, s akkor olyan feltételeket tudnak teremteni, hogy lakói elégedettek lesznek, jól érzik magukat falujukban. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Odrovics Józsefné polgármester Dara Tímea alpolgármester Tótivánné Kulcsár Edina körjegyző A képviselő-testület tagjai: Dara Tímea, Both László, Tankovics Lászlóné, Tóth Ferenc, Réti Alfréd PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 11,22 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: ...2,93 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 0,41 millió Ft Értékpapír, portfolió: 0,59 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 5,22 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 3,72 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 150 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Telefonnal ellátott lakások aránya: 15% Burkolt (portalanított) utak: 100% KÖZSZOLGÁLATI ADATTAR: Postahivatal Deák F. u. 36. Tel: (93) 389-107 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
