* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 133.98 KB | |
| 2008-01-15 13:55:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  997 | 5228 | A cikk a következő könyvből származik (454-456. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosságszáma: 1008 fő ÚJUDVAR Belterület: llOha ÚJUDVAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8778 Újudvar, Petőfi út 2. Telefon: (93) 360-201 Külterület: 1520 ha 1256-ban - Nova Curia alakban szerepel. 1377-ben Wyoduarnak hívják a községet. Újudvar történetének kezdeteiről bizonytalan adatok állnak rendelkezésre. Valószínűleg tervszerűen telepítettek ide lakosokat. Feltételezhetjük, hogy - még 1193 előtt ■ Eufrozina királynő, II. Géza felesége a székesfehérvári Szent István monostoregyháznak adományozta. Egy 1236-os oklevél arról ír, hogy itt johannita lovagok rendházat alapítottak. 1259-ben első monostoruk nyomairól kapunk hírt, 1266-ban pedig az újudvari konvent első tevékenységét igazoló oklevelet olvashatjuk. A rendház ténykedése egyébként pozitív volt, a település hamarosan vásáros hely lett. 1325-ben nádori gyűlést tartottak a faluban, amelynek Keresztelő Szent János tiszteletére felavatott egyházát 1350-ben említették. 1381-ig hiteleshelyi feladatokat is ellátott, a következő évben azonban a johanniták elzálogosították a Kanizsaiaknak a területet. Utcakép BASIC INFORMATION • Accessibility: The viliáge of Újudvar is located in the m idd le of the Kelet- Zala hill country. It is situated 10 km north of Nagykanizsa, along the Pacsa road. • Municipality address: 8778 Újudvar, Petőfi út 2. Phone: (93) 360-201 Mayor: Mrs. Tibor Gregor • Population: 1,008 • Characteristics: According to legénd there used to be a monastery in Gurbadűlő, south of the village. The name of the village was first men- tioned in written documents in 1193. Although the area was settled by force, by the 13\'h century the settlement became art important market-town. In 1519 Újudvar had a mill, and around the middle of the century the area became known tor Its wine-production. • Agriculture, as the main source of income, has always been dominant. The levél of infrastructure is fairly high: there is piped water, gas and sewage. The village has a kinder- garten a primary school, a sports tieid, a culture house and a library. • Infrastructure: Apartments with water: 80% gas: 90% phone: 50% sewage: 80% paved roads: 100% • Sights: The settlement is making efforts to develop village tourism. The plans include the construction of a fishing pond, hiking areas and a ski-slope. Újudvar a Kelet-Zalai-dombság középtáján helyezkedik el. A község Nagykanizsától északra mintegy 10 km-re, a pacsai országút mellett fekszik. Határa részben dombos, részben sík és mélyen fekvő, vizét itt a Morgányi-patak és a Principális-csatorna vezeti le. A falu utcaképe szabálytalan, a domborzatot követi, fésűs beépítettségű, szőlőhegyek és erdők veszik körül. A településtől délre lévő Gurdadűlőben a néphit szerint régen kolostor állt. Történelem A helység nevével először 1193-ban találkozunk Ojvduor formában, bár egyes források szerint első írásos emlékei a faluhoz tartozó Bagota pusztáról származnak 1138-ból. Az elnevezés egyben magyarázatot is ad keletkezési körülményeire: ezen a helyen valaki új udvart, udvarházat, kúriát alapított. (Az alapító feltehetőleg valamelyik Árpádházi királyunk volt a XI-XII. században. (A középkori latin nyelvű oklevelekben - így MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Régi tűzoltókocsi 1400-ban Szent János-kápolna építéséről szólnak a források. 1519-ben már pontosan leírják a jobbágyok szolgáltatásait, s malomról is hírt adnak. 1531-ben 28 portát számláltak meg. 1548-ban Nádasdy Tamás a földesúr, s a helység 29 új házát szintén említették. Két évvel később Simon a község plébánosa, 1552-ben 147 lakosa volt. 1563-ban 189 szőlőbirtokos szerepelt az összeírásokban, míg egy esztendőre rá 60 telek és egy zsellér. A kanizsai váruradalomhoz tartozott, Nádasdy Tamás özvegyének, Kanizsai Orsolyának a tulajdonában volt. Ebből az időből gazdag szőlőkről tudunk, 1568-ban Kanizsai Orsolya Borsmonostor apátságáért átengedi Újudvart (is). Ekkor 128 negyedtelket, 2 zsellért találunk itt. A helybéli plébánia 12 negyed puszta telekkel rendelkezett. 1597-ben török megszállás alatt volt, s nagy adót kellett fizetnie a törököknek. 21 jobbágy élt a faluban, egy átlagban 14 hold földet művelt. Kocsmáitatásra nem volt lehetőség a garázda katonák miatt, mert nem akartak fizetni. 1598-ban 18 házat írtak össze. 1620-ban a király 6000 Ft-ért Melchior Ratknak engedte át a Kanizsához tartozó településeket, így Újudvart is, majd húsz év múlva Ratky Miklós özvegye elzálogosította. A 17. század közepén többször történtek rablások. 1670-ben a kaproncai hajdúk jobbágyokat és marhákat vittek el. 1687-ben Nagy Ferenc zalaegerszegi kapitány levelet intézett Batthyány Ádámhoz, amelyben utasítást adott arra, hogy a területet hagyják pusztán, mert el kell pusztítani. Plaquada fel is égette, de 1690-ben már megkezdődött a házak építése és a táj művelése. Egy évvel később ismét elzálogosították, 1693-ban pedig a kincstár tulajdonába került. Ekkor 18 lakott ház volt itt, míg 1699-ben 6 adózót számláltak össze. 1711-ben 5 saját kenyerén élő gazdáról tudunk. 1719-ben Inkey Jánosé a birtok, három malom működött, a szőlő gyenge bort termett. Kétnyomásos gazdálkodást folytattak. Egy évvel később, csak hárman lakták, a népesség azonban 1740-re jelentősen megnőtt, már 122 lakosa volt. A század közepén 20 gazda és 4 zsellér szerepelt az összeírásokban, egy kovács is dolgozott. 1754-ben megemlítik a templom romjait. 1767-ben 17 jobbágy, 12 házas és 5 hazátlan zsellér lakta. 1768-ban egy egész telekhez 20 hold szántó és 8 szekér rét tartozott. A következő esztendőben 345 fő élt már a településen, nincs temploma, s megint említették a három malmot. 1802-re 363-ra emelkedett a lélekszám. 1848-ban a 454 lakos rendelkezésére állt már magyar nyelvű iskola, amelynek épülete igen rossz volt. Télen 60 tanuló járt ide. 1870-ben az állattenyésztést emelték ki, lovat, szarvasmarhát, juhot és sertést tartottak; fontos volt a méhészet is. 1880-90 között pedagóguslakás épült a helységben. 1910-ben 545 fő tudott írni és olvasni. 1925-ben új iskola létesült, mely két tanerővel működött. Két iparos dolgozott, valamint egy téglagyár és egy mezőgazdasági szeszgyár üzemelt. Öt évvel később már 865 az írók-olvasók száma. Közben a né- pesség tovább bővült, 1920-ban 1044-en, 1934-ben 1175-en éltek Újudvaron. Szociológiai jellemzők A lakosság az 1930-as évekig mezőgazdaságból, szőlő- és bortermelésből élt - a földművelés mindig jelentős volt, főleg gabonát, kukoricát és burgonyát termeltek -, míg meg nem kezdte munkáját a községben a Magyar-Amerikai Olajkutató Rt. Ekkor a legfőbb megélhetési forrása az ipar lépett elő, hiszen olaj- és gáztározók épültek, 1938-ban olaj- és gáztöltő állomás létesült, ugyanebben az évben 11 lakásba bevezették a gázt. Újudvaron 1949-ben 235 házban 1225 ember lakott, 1960-ban 1253 volt a lélekszám, s többen a faluhoz tartozó külterületi lakott helyeken éltek. Jelenleg 1008 fő a lakosok száma. A népesség lassú apadása mellett jellemző az elöregedés is. A munkanélküliség pillanatnyilag 5%-os, elsősorban a viszonylag nagy számú cigányság elhelyezkedése nehéz. 1948-ban a nyolcosztályos iskolát államosították. 1960-ban új iskolát építettek. 1975-ig alsó és felső tagozat is működött itt; ettől az évtől döntöttek a falu vezetői amellett, hogy az utóbbit megszüntetik, így a gyermekek Nagykanizsára, Palinba és Gelsére utaztak, s ez a községet mesterségesen megosztotta. A hibát a későbbi elöljárók "kijavították", és az 1996/97-es tanévben már az első nyolcadik osztály ballagott. Közben 1993-ban az általános iskola bővítésére került sor. Óvoda is van, melynek konyháját 1992-ben korszerűsítették. A kultúrotthon 1957-ben létesült, benne könyvtárral, mozival, ifjúsági klubbal. Rendszeresen vendégszerepelt itt az Állami Déryné Színház. 1992-ben újították fel és bővítették a művelődési házat is, amely ma Faluház néven működik: ez a kulturális élet helye. Az évenként visszatérő rendezvények közül a legfontosabbak a júniusi falunap, az augusztusban megtartandó búcsú és az őszi szüreti bál. Önálló plébániája van. 1965-ben orvosi rendelő készült el, melyet szintén az 1992-es évben hoztak rendbe. A községben a futballcsapat jelenti csak a szervezett sportot. A mosdókkal ellátott sportöltöző felújítása 1992-ben történt meg. Újudvar infrastruktúrája teljesnek mondható. Valamennyi út, járda portalaní-tott, vezetékes gáz a 320 lakás (ebből 8 önkormányzati) 90%-ában van. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 80%, csakúgy, mint a szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsoltaké. Megoldott a szervezett kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése és elszállítása is. A helyi vízmű tulajdonosa a falu önkormányzata. Csaknem MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. az összes lakásban (95%) tudják fogni, nézni a helyi kábeltelevíziót, s a telefon a lakások 50%-ában van. A földosztáskor 436 gazda kapott birtoklevelet, mivel a határ jelentős része a nagybirtokhoz tartozott. A tsz 1950-ben alakult meg, de hat évvel később felbomlott. 1959-ben létrejött újra, majd 1967-ben egyesült a gelseszigetivel. A gelsei székhellyel működő tsz jelenleg is üzemel. A község lakosságának egy része ma is mezőgazdaságból él, de a fiatalabb korosztály üzemekben helyezkedett el. Itt található a TOTÁLGÁZ, melyben főleg helyi alkalmazottak dolgoznak. Munkalehetőséget biztosít az AGROKÉMIA KKT, valamint a "Március 15" Gazdálkodók Szövetkezete szárító üzeme. 1972-ben két fontos, a helység életét alaposan befolyásoló létesítmény kezdett működni, amely további munkahelyeket teremtett. Elkészült a gázpalackozó épülete, és átadták az újudvari TV-tornyot. Utóbbinál üzemel az ANTENNA HUNGÁRIA Rt. kihelyezett cége 1992 óta. Az elmúlt években a társaság szakemberei a PANNON GSM és a MATÁV részére is végeztek szerelési és egyéb tevékenységeket. A század elején a faluból többen kivándoroltak Amerikába. A Fő u. 61. számú ház előtt vallásos jellegű emlék található, melyet "Újudvar község Amerikában elő fiai 1910" állíttattak. A temetőben az l-ll. világháborús emlékmű a hősi halottak mellett a polgári áldozatokra is gondol. Római katolikus templom A "falusi turizmus" most kezd indulni. Ennek érdekében a fejlesztési tervek között halastó építése és kirándulóhely kialakítása szerepel. Tervezik a már meglévő sípálya, sífelvonó korszerűsítését is, amely szintén növelheti az idegenforgalmat. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Gregor Tiborné polgármester Ránnár János alpolgármester László Ferencné jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 59 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 28 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 13 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 18 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 130 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 130 millió Ft Iparűzési adó: 8 ezrelék TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 320 Ebből önkormányzati: 8 Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak:.80% Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 80% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 90% Telefonnal ellátott lakások aránya: 50% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .95% Burkolt (portalanított) utak: 100% FEJLESZTÉSI TERVEK: Halastó építése, Kirándulóhely kialakítása, Sífelvonó korszerűsítése INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Búcsú -augusztus, Szüreti Bál - szeptember, Falunap -június KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Iskola Fő út 59. Tel: (93) 360-203 Óvoda Ország u. 33. Tel: (93) 360-210 Római Katolikus Plébániahivatal Fő út 50. Tel: (93) 360-207 Postahivatal Ország u. 20. Tel: (93) 360-223 NONPROFIT ADATTÁR: J Házasok Klubja Faluház Képviselő: Merenics Istvánná Ifjúsági Klub Faluház Képviselő: Tóth Zsolt Termelőszövetkezeti Sportegyesület Ország u. 57. Képviselő: Török Sándor Újudvari Község Fejlesztéséért Alapítvány Petőfi u. 2. Képviselő: Ifj. Blaskovics József Újudvari Faluházért Alapítvány Petőfi u. 2. Képviselő: Bacsné Hajdú Anita Újudvari Vagyonvédelmi Egyesület Petőfi u. 2. Képviselő: Blaskovics József Z\'ART Kör Képző- és Iparművészeti Egyesület Dózsa u. 12. Képviselő: Stramler Lajos MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
