Zalai Közlöny 1880 010-018sz február.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	3.23 MB
Keltezés:	2007-02-13 13:13:28

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	931
Megtekintések száma:	7131
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1880. február - 10-18. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 3AGTKÁHZSA, I88<k február 1-én. nsenkUeneMdik ZALAI KÖZLŐIT előbb: .ZALA-SOMOQTI KÖZLÖNT.1 t-p"" Elftlttttl ir Jegén évr. 1 Ulelí iterkaevtoa&a, ?»7«r Timit matt eSzleaeoyek padig • kiadóhoz beraaBlTt iolmilk: fél évre . . 4 , ,\| negyed évre . 3 , E9V nám 10 kr Hlrtttélek 6 haaiboi petitaorban 7, maaodtzor 6 i minden toTábbi torért 5 kr i Berzseatetlee levele. <uk lseiért . aalku^' •aktot fogatatást al iKtzintek Tinta Ma kalaetaek. í HYILTTÉRBEN toronkéat 10 krért vétetnek fal. B Kinestiri illeték minden legyei hirdetésért klISaf J S0 kr ízetendS. l J.-KanlzaaTároB hlvkatéaá«ának, „n.-kanlmal ónk. taioltó-fgylft". • .n.-«anlr.«al krrtakedrlmi • Iparban-, „a.-kaniuaj takarókpéutár, ? „xalaaegyei általános taaiUtaa tfllet", a .n.-kanlmsi klsded-nevfilo »t;jMiul«t", a „nagT-kanllsai tlarti önsegély!* Siövetkeiet, a „«opro»l kereakftttelml • iparkamara ?.-kaalxaai kalválaMtaaira • tikk «•«! éa táróul RgjenOlot hivatalát érte«iUj«. HeteiikIiit kétszer, vasárnap- s csuiörlökúi. megjelenő vegyes tartalmú lap. Életbiztosítás. Igaz, hogy minden szép, nemes 3 magasztos eszme, csak nehéz küzdelem, sok idö folytán bir népszerűségre vergődni, hogy ehhez gyakran erős megráz kódtatások szükségesek; de ha az eszme egyszersmind hasznos is, anyagi jóllétet is nyújt; nem tudjak, nem értjak, miért nem terjedhet ez eszme akkor! — Nincs szebb, humanusb, messzebbre kiható intézmény, mint az életbiztosítás, nincs intézmény, melynek jótékony hatását, hasznát könnyebben beláthatni, s ' mégis mindennek daczára az életbiztosítás hazánkban nem bír általános lenni, nem tud népszerűségre vergődni. S valóban az intézmény megérdem-lené, hogy jobbjaink vele foglalkozzanak, hogy a nép közt apostolai, hirdetői támadjanak, Kik a néppel ezt megértessék, s az életbiztosítást elóttök hirdessék. Mondom, ez eszmének apostolokra van szüksége, s ki ezt hirdeti, a haza, az emberiség apostola, nemzetünk jói-tevője. Életbiztosítás! Azok, kik ez eszmét fel nem fogják, kik ez intézményt érteni nem akar ják, gúnyolva mondják: „Az életet biztosítani nem lehet. Igaz, hogy a halál ellen óvszer nincs, nem létezik társaság, nincs ember, ki arra vállalkoznék, hogy a halált tőled elűzze, hogy élted fonalát meghossza-bitsa, vagy kezességet nyújtson, hogy bizonyos kort elérendesz. S mégis lehet az életet biztosítani! —• Igen lehet, mert az élet, hogy. jra-lóban élet legyen, szükséges, hogy bizonyos anyagi jólét is legyen hozzá kötve, ha haláloddal családodra az ínség, a nyo mor minden variatióival tör, ha síró, bánkódó özvegyed koporsód felett kezeit tőrre, bánatát még az is fogja fokozni; hogy a lét, az önfentartasról is kell gondoskodnia; nem-e fogja ót az kétségbe ejteni ? S ha özvegyed küzdve nyomorral, nem bír éhező árváidoak, kik rimán-kodva, kezeiket össze téve könyörögnek, esdeklenek egy falat kenyérért, hogy éhüket csillapíthassák, s ő nem tudja nekik e falatot nyújtani; nem-e fogja ót a nehéz bánat korai sirba vinni? Hej pedig ennek életét, te miut ca-ládatya biztosíthattad volna; - biztosíthattad volna jövőjét az eshetőségek ellen, ha keresményed egy csekély részét az életbiztosító társasághoz vitted volna. Hát ott a társaságnál ajándékokat adnak; fogják kérdezni, ott csakugyan előnyökben részesülnek ? Olt bizony ajándékokat sem nem adnak, sem nem adhatnak, mert az életbiztosító társaságnál minden számítás szigorú számítás szerint megy: mórt helyesen mondja egyik neinzetgazdász: .Nincs bizonytalanabb mint az élet, s mégis nincs semmi, mire biztosabban lehet számítani, mint átlagosan egy közép életkorra.' Ezen elven, ezen igazságon alapszik az életbiztosítás halálesetre. Nincs bizonytalanabb mint az élet; ezt kell a család apának szem előtt tartani, ki létének minden perezét, énjének minden izét családjának, azok jólétének biztosítására szenteli; ki kész családjáért mindent tenni, ki kötelességének tartja övéiért önmagát feláldozni — mig a halál ót ebben megnem akadályozza. De halandók vagyunk, s erre nagyon is számítani kellene a család atyának, kinek gondja s törekvése arra van irányozva, hogy övéi akkor se szenvedjenek szükséget, ha ö már nincs, ha ót a halál kiszóllitja körökből, mi által tehetné ezt jobban, mint az életbiztosítás által? Ha Isten éltének kedvez, s 6 képes a biztosított összeget, mondjuk egész erejéig befizethetni, ám szerencsés akkor, czélját hogy övéinek a kitűzött összeget hagyhatja, elérte; de vegyük az esetet, hogy a halál ót akkor éri el, midőn csak egy negyed évi részletet fizetett a bizto-sitóbanknak; ám akkor e bank kifogja a hátrahagyott családnak az egész biztosított összeget, melyet ó éltén keresztül akart családjának megtakarítani, kifizetendi. Nem-e nemes, hasznos intézmény ez? - Ám az egészet elfogistalannl szemügyre véve, lehetetlen, hogy ez intézmény hasznát, üdvét be ne lássak; jaj, de átkunk az, hogy nem akarjuk belátni, hogy mi válik javunkra, nem akarjak önérdekünket előmozdítani, nem bírunk előrelátok-, óvatosak lenni. Minél műveltebb valamely ország, minél gazdagabb mondhatjnk valamely nép, annál inkább van nála az életbiztosítás intézménye elterjedve. Mert a műveltség s gazdagság óvatossá s takarékossá teszi a népet. Takarékosság! ex eaunét hirietik korunkban, tanítják u iskolákban, de a tanítás gyakorlat nélinl vajai keretet ér! S sokan vannak, kik szeretnének takarítani, övéinek bizonyos összeget összerakni, ám de mikor ez oly lassan mén, s nem tudjak vájjon nem akadályoz-e e törekvésünkben meg a halai? Hisxsiük, hogy ez a törekvést lankasztja, sót meg-Bemmisiti; de ez elesik akkor, ha egy életbiztosítást kötünk; akkor caalidunk minden körülmény közt biztosítva van. Mondjak ez intézmény szép, hasz nos, üdvös, csak hirdetni, terjeszteni kell, s a nép előbb vagy utóbb megérti s fel fogja. ; 8 kik vannak hivatva arra, hogy ex eszmét terjeszszék? Azok, kik a néppel közvetlen érintkezésbe jönnek, kik rei befolyással bírnak; s ha terjesztendik ex eszmét, szolgálatot tesznek a hazának, szolgálatot az emberiségnek, mert sokan lesznek azok, kiket az inség, a nyomortól megmentettek, sokan lesznek azon árvák, kiknek ez eszme terjtsztése által létet s jövJt biztosítanak. LÖB IONÁOZ. A tengeri egy ujabb letakarltáa módja B az abból kliolyó előnyökről. Néhány évi i«lai tartózkodltom alatt act vavém étzre, hogy ott általánosan dirik M a aiokáa, hogy tengeri utio taxi gabnát Tálnak. — Ha aa(óas hoatta, akkor ugy — a bogy fölturbatják a földet egyttar t al ú vethetik; de ha a korai fagyok baállanak, ai ótti volée elmarad ? ai elvelett óeti a jól mag nem mu-relt lóid ? a csekély tzámu malag nap miatt, caak teng • sem ritkán taraaakor oly silány, TÁRCZA. Irmának. IV. Szeretlek, szeretlek! , Ilit ií érne nekem es a pnszta élet. Hogyha léged édes, drága nefelejteem HOn nem szeretnélek. Te vagy guudolatim kikötője, réve. Messze kalandozó lelkem tehozzid uál\| Édea pihenésre. Te vagy az én szivem egyetlen lakója. Te vagy a reményem, mely bánatos lelkem CsilggedéatSl óvja. , Te teremtél nxambe egy óriia vilÁgot. Oly nehéz viselnem ezt a kedves terbet 8 mind te érted, látod. Fölépitéd njra aa én menyorszagosv Ne engedd meg újra — édes üdvösségen Porba hullni látnom Hanem vonj magadhoz. Mondd ki csak egy szóval, hogy mi lakik benned? Mire kárhoztattál, mit érdemul leiken, Poklot-e vagy mennyet? SIÓ. A multak emlékei. (Folytatás.) j Julit ily dolgok hallatára, végig borsód j tolt. Hálál adott Istennek, hogy ó Un egy életei menthet meg. Aionban ekkor eezébe ju- \| tott neki, tán jó Tolna tudni, kik aaek ? mert . hisz ennélkül at ezredet nem tudná, kiktől kell óvzkodnie. — Hogy pedig megtudhassa ezek \| kilétét, elhatározta magát a bemenetre. Be- ' nyjtott lehat, üveggel a keiében, amire mind- \| annyian felugrottak és gyanakrólag Juliira néztek. De Julii eltudta palátlolni félelmét éa meglepeléaét, mert igen nyugodtan kérdé. — ,Hol van, kérem, Márton gatda" V — „Nincs van itt", felelt Jareas, a nt» gyadik a caimborák közül, ki titata német lévén, nem tudta magát matkép kifejesoi. Potoff, ki többet tudott magyarul, meg-magyaráaU aeki Várton gaada hollétét. Julit tebát kiment aa udvarra, dekorant-tem átért, hogy Marton gaadát felkereaae, hanem, hogy minél előbb aietheaaen e helyről haaa, éa hogy minél alobb érteaitbeaae as esre dest a keletkeao Tetaélyrdl. Futott égést haaáig; tserencaéjéra nem Ulálkotott senkivel. Háauk elótt megállttá aa ír, de csakhamar elereatti, mivel igasolta kilétét. Benn a aaobabtn együtt találta Konaakyt, apját, anyját t tetaTérjeit. A bíró megijedve nésett rá, látva balványságát és rögtön kérdé tőle, mi a baja? — „Jaj édea apám uram, olyant hallot tam a korcsmában ami igen feliagatott, alig tudok lábamon állani". — „Üljön le hát, édea kia Julit, monda neki as earadet, ki mintegy 45—50 évet lehe tett Ne candálkotrank rajta, hogy tudott magyarul, biaaan jó ideig Magyarhonban la kott, ctak mikor kiütött a lengyel torradalom, tért riaaaa hazájába, hol együtt küzdött a hí- eőkkel. mig régre elfogUk, s besorozták aa orosz aeregbe, hol képaattaége miatt nemsokára esredeasé Ion. Jutka, mintán leült, nem it Tárta, hogy kérdetek, hanemazonnal elmoadaahallottakat Konszky earadet meg volt lepatre, mit elárult kaagja it midin ásóit: — .Ét kik azok, kis Julit?" — „Nem tudom megmondani, ezredes ur, hanem láttam ókét. Az aki legtöbbet beatéit, picziny , kis TÖrös ember éa olyan recaegó hangja van. — .Aha, ez aligha Pjtoff nem less, a legnagyobb ellenem, várj caak, hitTány ujfág irója, majd megtanítják. Ét a másik ? hogyan néz ki ? hogy hirják ?• — „Amásik egy, majdnem óriási ember, hosszú lábig éró bundában, akkora bajusza van, hogy égést arctát befedi". — „Ást nem tudom, ki lehet I" — „A neve ilyen, Kotrón, Katróct, Karay vagy micsoda!' — „Talán Karon"?' — „Azt hiszem, igen, az leaz, mert egy- tzer hallottam emliteni." — .És mikor mondák, hogy leaz tsaran- ctém?" — „Holnap estén, mikor as őrjárat el- haladf. — „Jól van; egyébre nem kérem édea bíró uramat, mint hogy legyen asiret kutyáit bezárni; aa órt álló katonának pedig jó bort adni. — — .De, kérem, ezredet ur, az órt álló egyike a négy embernek; azonban azt jól meg ae tudtam néani kiaoda, mert nem volt bátor aágom a koroamában tovább időzni I — ,Ugy ? no ez már jelentékenyen mag- ráltoztatja tervemet; szinte jobb it ezeretem, legalább ez it lakol Majd én adok neked, várj csak, valami pompát italt. Reggel átadom, kegyelmednek, biro uram, tatéra padig ayujtaa annak a katonáaak!" — „Kérem, édea ezredes ur, megtiaato lem, ralami bajt ne hozzon a házamra? 1" — „Ne féljen, caak tegyen ugy, mini éa mondom, az én felelősségemre. Még egyet, most menjenek el a táborba, éa ezt a hat arabért Tetesse ide". Kazal egy papírra falirta az ide hirandó katonák nerét t a papirt átnyujtá a birvaak. Az ezredet ezután bement szobájába, mig Julit apja elment rendeltetése helyért. A szobában elótzör it pisztolyait riatgálta meg ét kihuiva u elóbbi töltényeket, ujakkal cserélte tel. Mindkettót bezárta ládájába, valamint kardját is, caak diaakardjál bagytakftaa. Azután deszkákkal ugyekezett aa ablakot be-tömni, mely törekvését is siker koronázta a miután tapasztalta, hogy itt tem jöhetnek be, a deatkákat ismét elébbi helyére téré ritaza. Kezeit doraSIra járt fai t alá aaobájábaa, mig ragra lábak topogátát kálira, megállt aa ajtóban. Hat ember lépett be, darék, daliás katonák, kiknek arca éle lengyel származásukra utalt. Sorba állának az ezredet elótt, ki mindegyikkel keaat fogva így szólt: — .Tudjátok — édea bejtáraim — azándékorrat, amely nem egyéb, miit minden áron a magyarokból való stpártoláa. De mott nagy akadályok irörduitek elém". Easel elmoadja a Júliától hajlottakat — „Hogy pedig est maggátoljak, hallja tok akaratomat. Jó darabig voltak ott a katonák, amely idó alatt hihetőleg megutalták as utat-módot, mely álul elfogják, ragy el tégy ék láb alól aa órilámadxikat TIZEKÍILENCZEDIK EVrc: VAM ZALAI KÖZLÖNY PEBRU.lR 1-in 1880 ,,4 hogy nroi érdemes meghagyni. Némileg mód"»-•al azea átjárás, ha a teogerit — mint ax ftjnaégét elvwztet'.e — kúriától kivágjuk a •« ui, vagy a föld szélére 20 kevés kupuíba SaMw rakjak. Attól ne Urtiuok, bog; a tengeri megromlik , vagy msgoem érik. TK^asstaláslMSl mondhatom, hogy az olyan caövek is, a melyek aóldek voltak egészen o!y szépen roefrjSttek 10—15 nap alatt, hogy nnmi különbséget oem vehettem ki a tökéletesítő érett B al igy azcdett tengeri közt, — sera súly, sem mind-•égre. — így kezelvén a dolgot, a talajt fel-szaoth«ijuk van idő, hogy kétsser, de egysaar bizonyosan ? másodssor vető alá. Klónj e az, hogy a földet kielégitúieg m^gmuokálliatjak, vető alá gondosabban elokéziihRtjiik, másrészt e mnnkát — e lerágás, összekötés, kiipoUba rakáat — h'iUlankénl 2 forintértelvégezheljük ; a tengerit pedig ott hagyhatjuk akár s tél el'-jéig ijt; az meg nem romlik. Kkkor haza holdjuk B gyerekekkel letöredechetjtik, meg-feazlmjuk 1 hpctolitrres zsáktól fizetvén 5 krajccarU Mondjuk, hogy t>0 zAk terem egj holdon — 3 frt. — a kivágásért 2 Irt, összes*!! 5 Jrtha jo a letakaritáx. Kz oly óaaz-.g, tnnlynt keveabiteai nem biszem, hogy lehető; bánui módon. — Ajánlom tehát ezen eljárást -li"tiiyé-nél fogva bármely gazdának vagy uradalomnak, mert tudjuk, hogy másként kezelve R letakaritást, holdanként tj —10 forintot dobunk ki. K. gazdatiszt. écre. önkéntes tűzoltó egylet kiiUsfq előirányzata k ' Pénztári maradváuy deCMmber 31-én 1879. 448 frt % kr. Nagy-KauixSH váronévis« gélj-.i 1000 frt - 140 pár uló tag tagnÁgi d>ja pr. 3 fri 420 frt — A n.-kanizsai 1akarékpv.us tár rendttspvi HJándcLi ;V\| írt — A u. kanizsai "g«ly-i-.g) lel rendéit évi ajándéka 20 frt — Esetleges bevételek 80 frt — UnnwD : »JI8 Irt Mtí kr Kiadás. 2 szolga tizeléR?. bnvockint pr. 24 frt 576 irt - kr. 2 szolga óltünye 90 frl — 2 szolga nyugdijára 1879 év czimen 1880 •/, be- f ' ??í fizettetett IG8 frt — 2 szolga nyugdíj alapja lSHI(-ik év czimiio H6 irt — 2 szolga esetleges jutalma zása 20 frt — Világítás 100 h-t — Szerek javítása « reodbeo Urtása 75 irt — Uj bmzeriéaekre VM frt — Tisztelet dijakra (orvos, titkár és kurlöarek) 100 frt - Jutalom Hijakr.< (10 drb. 0. kir. arany éri.) liO frl — Nyomtatványok, iroda sze rek és postadíj 50 frt — Tlizazolgálat (u m. foga tok, fáklyák .ib ) 60 frt - Az egyleti aaasló beaserzé sere 1879. kólls^veten alapján 2 0 frt — Zalai Közlöny előfizetési dija 8 frt - A 7^asló szentalé esetleges kóliftég hiányUlának fe dezett'-re a takart-kpéus-. tarba teendő 2<)0 frt — Kl'ire nem látható kiadáaok 85 frt 9(i kr. ÖBazeseii: 2(118 fri 9tí kr. K-lt Nagy Kanizaán, 1880 évi január bó OROSZVÁKY GYULA m. k. tt«r>-l elnftk- KNORTZKRQYÖRÍ1Y m. k. íjyl tllkár. WÁdNKR KAKOI.Y m k. KOVATS JÁNOS m. k. Helyi hírek. l l b<H^«i tU(lr>má(i:'irM h<wni. ho^y a íi'symn. ifju- súg* álul f. h. -M ,'Ü reud'V-U táocivi^n!<>ni mai egybekötött baagvRr»eiiy itm%m b«vétel« 98H frt. 6i kr., melyből a 323 frt 66 kr. költ ség levonása után 'i-.zta jörödelmül 6C5 fr'. nurad: ezi^l ftn^Ht mbio kfdvtw k(Helesftéf;>un- nik Urtirm a t. uz. s»ülőknek 8 általában » n. é. kó»>naégu^k a aemoa ezri) iránti Bsives r<»»- ?étókért mftlfg kcmsőDet^mi'-t nyilvánítani Pap Já (" ió . A nagvkaaiwfti tjnti y Öv.-tke«)l t. e. tápjait nsannel ti«t«luttel Art<witttm, misterint aa 187ií. évi o«talftk, f. év február hó 7. 8 9. é» 10-én délután Va^ - Vr^-i^ és aiomul, a rendes pém-tári órákban tilvuh^U'ik. Kflt N»gy Kanis»án, 180 jan. hó 2(JMÍ... Mi.nht.rdi »<>v n\|m.k. — íelül fizetési iv. 1880. junuár 21. A«»k néTttora, kik a hnlybftli kath. lú^ynin. aeg<Wy egylete áltKl t'. h. 21-én readezeu tincz-vigiá,!ommal ösüzckototL likDjív«r«eoy hvlkmlmn. val felalfisettek. Nagym. Kovác Zsigmond r. p. 10 frl, fYiti.it. Darnay Utván le. r. jótw. kor. 2 íri. úizl HorvHih Gyula v«»tp papno'v, 1 frt, U'ü»n. í^ta.y r>k k r. házfúnök 3 frt 50 kr, föÜBit. P.p Jáii<* igazgató 1 frt 50 kr, fótiszt. Vűoeky Pál 50 kr, fóússt. Hám Jóxsuf 1 frt, Hmchler T-»tver urak 5 fr', főtiszt. Szeitz AI.J.M 1 fn 50 kr, IÍ»L LuUk Eik 50 kr. í..:ist. Gro,zniK8n lgnács 50 kr. N N 50 kr, főliHBt. Merényi Ltjos 50 kr, Nucs-c Józa^f ur 3 frt, tek. Dr Horváth Ant»l 1 frt IIHIQ Jó zsef 5 Irt, Bárány Dénes 5 frt. Bosnyák Gusz táv 5 fn, FreyU- Adolf 50 kr. Kuhn Ignácz 1 frt, Blankeaberg Vilmos I frt. Kovács János 50 kr, N. N. 50 kr, K>f«rt Antal 2 frt. Kohn Öd»o őO kr, Súljitmi Lipót 2 frt. Seben Zs.g- mood 2 frt 50 kr, PHhál F-reacz 2 Irt 50 kr, Bezerédy Elekaé 3 frt, Berényi József 5 frt, Tsirtr. Károly 50 kr, Stolzer Gusztáv 50 kr, flaufttir János 2 írt, Löwmger Ignáoz 3 frt, Kocsis F-rencz 1 frt, Bachrach I. II. 2 frt, Ssilágyi Lajos 1 frt. Dr. Schreyer Lajos 1 fr:. Et! Jáno« 50 kr, Zók Jozset 50 kr, H-jó* Mihály 3 frt 50 nr, Plackner Nándor 50 kr. Knausz Boldibár 2 frt, Winssie* Antal 5 frt, N. N. 50 kr, L-ndvay József 00 kr, Séllyey Láazló 2 frt 5O kr, Dömötör Lajo« 50 kr. Stingl Karoly 1 fn, H-rtel. ndy Béla 3 frt 50 kr, Hertt-lendy István 2 Irt, Löwioger Lajos 50 kr, Páva JÓ-sftf50kr. Scherz I. N. I fr:, Prág^r BéU 50 kr, Siojkoviu Scilárd 5 frt, TaUI>ér Kálmán 50 kr, Eisinger Henrik 2 frt, Fnxkas Imre 50 kr,Sch«rz Tivadar 1 frt, BrUs Béla 50 kr, Dfimbj Károly 50 kr, Tuboly Viktor 50 kr, Laky Kristóf 50 kr, GyÖrffy Jáoos 5 frt, EbenspaagT Lipót 2 frt, Bartos Jáno« 1 ín, KbenHpiigr Leo 5 frt, Simon Gábor 50 kr, Ci-imont L pí>t 1 frt, Oedinsiky Antal 50 kr, Scherz U>chárd 50 kr. Kot«ch.ld testvérek 50 kr. Vajda Bálint 1 frt, Firnek Káimán 50 kr, O.^eKxly Antal 2 frt, Gu-th Zoltán 5i) kr, Gutm«nn Izidor 3 frt 50 kr, Babócluty György 1 irt 50 kr. Fmwszeg 140 acax: vfryz&x\»%y vvm frt. <>. é. Kult Nagy Kámzsán, 1880. jn. hó 21 én. TöttA«y Imre s. k., r. b. pénxlárnok. A fenn D'-vtiftt Kegyes jóltnvók. vulamiut mindazok, kik <>gvéb a<io mányaikktl a jóték<-ny ctélra segédkeze njrui- tani azivegk«dtök. fogadják az ifjúság hálás k<ütaonetét. Pap J-iio8 fúgyma. igazgató. - Horjatélckal 'gybukAtóit tánezvi galmat rendez l-br. 2H-Ára a oagy-kaniz^ai i^r. jótékony oúe^yl-'t. FradhHtl»tD iftvék^oységut fejtenek ki Weisb Hedvig és Blau Eug«ni» úrnők. — Kivonat a nagy kanizsai onk. tü<-oit4i-(igylet val>.ttxtmÁ<iyának jHf<0. jttnuár dó 25-en tartott ülés;jegyzökönyvét)".. Kloók »z 18H0. évre vonatkozó kiütnég ttrv<íZ6(«>t -lö-terjr->cií. Di'^'y szrrint a b vé'ait^k czimén 20.3 trt \Wi kr. vau elóirányo»va, a kiadások ezi mén p*üg ugvanenn^i s ekként a kiadások a b\ó'<3.ül előirányzott őtort-get meg nem halud- jik. Síinek előtt azonban ezü kolüiég eluirány satot a választmány által c<g<kz tftrjd«ltnébeü helvben hagyatni kéra<; jeUnt, hogy GöV döc* Józsefxzolga idökoibeu megbotegedvéa, s betegsége oly Mggasstó, hogy felépülése esetén ís alig \>-z k>p<-s szolgálatot tenni; miért is eló><> látáH t.-kint-'^ból .-^y III ik azolgn id»ig-lesfen Diiitűségbon 15 trt hvi dij mellett al-kalm«zi»tott; G'indocs Józsefre vonatkozólag pedig ajánl\|a a váUazfmánynak, hogy az 6 hó lefoigÁMAig j^teolegi rendes havi dijat húzhassa, enonk ItíieliM után pedig torábbrai megtartása vagy elbucsájtatám ujabb választmány i h»tá-roxa: tárgyát képezze, az ideigleoea mínőségban alkitlriiazott azolga havi dija ellenben a költség qlűirátyzHt kiadási oldala 15-ik, i«etl-g 16 ik lételuibiíl legyen f^iezeudű. Halárostatott a bet^rjeaztfítt köliH«>g előirányzat a nevezett azolga ügyé be o tett módosítása vnl helypsuek találtatváu, elfogadtatott s hitelesítésével Kova s Janog és Wagner Károly urak buaiiak meg. Kmf. jegyzók5n^ vb<I kiadta Kaortser György, egyl. titkár. — Meghívó. A. nagykaniznai Ukarrfk- péuztár r<zvénytárssÁg folyó 1880. évi f^br. bó 10-ik napján délelőtti H órakor saját helyi ségében \IH-ik évi rendes közgyűlését Ur- tandja, melyre a t. ez. rrázrénywk t7RDuel tisaUilettel meghivatnak. — A magyar-francsia biztosittl tár sulat. Mai hirdetési rovatunkra utalva: a magyar-franczi» biztosító tantálat megkezdette mükodéHét; e nagy tökével biró lárauUt több megyére kiterjedő ffiügyuökaégét a nevitsetes hírű nagy-kiiuiaMiaí Gututann S. H. nagykeres kedői ezég vette át, nzerv^zk^dése Cíéíjibau az ügy>s Kúnay M. titkár ur városunkban idő zik, ki u bizt"HÍtásÍ ügyekben nagy tizakava tuttaíggal bír, már több nagyobb üzletet meg kötött, ennélfogva ajáoljuk a biz'ositó közönaég tigyelméb. — Orttaágofi vásárunk oiy néptelen s kicsiny volt, hogy gyakran egyes heti vásár is ru'posb én oagyobb Nincs róla semmi más í»\- jtígyezni vwfóak, mim hogy a vidék nagyban hajtotta b" m m^rhÁkat, de kevés k^rü[t el adura. Mögható jelenetet itt jegy eshetünk fel: UzHorit tartozás miatt egy tizegéay csüláo! ÖHrizas ta^ja bejött H vÁBArrH hajtott teh<-m-c8kével midŐD elkelt, valamennyi m<gsiratia. A« űet görn^ etfg caaládló "rdnazólí hozzájuk: ne sírja tok, majd dolgozunk s veszünk inánikat. in kabb Örüljetek, hogy oem tartozunk a^akioek. De annri ?•?2. öreg i» megUirültrt nxeni^l IM '-zíffa atk<>t mondott — Verhowiy Gynlii igen oíkerult arez- képét küld-e be sz»rk(«ziős«Vünkbez S/.<>réoyí S»öoyi lstváo kiadó ;iiUjduuo«. Ára 1 frt. Megrendelhető a dij beküldése, vagy uláuvét i&ellf.tt a kiadótulajdonosnál, Ukik: Budapes- t.m VIII. kerület 22. sz. 3 -:m 32. ajtó, vagy — — VI. Másnap este, mintegy tizenegy óra tájban, midőn már a falu utczái le'jsen tűrések valán«k, két alakot látunk bandukolni, mert igen sötét volt, a biró háza felé (I! ,csánat e kifejezésért — bandukolni — (le kissé népiesnek találván, voltam bátor használni, értelme kúrülb-lnl ez: botorkálni). Csekély távolra a háztól megállorUk és egy iiroaz szót kiálltottak, jóformán a jelatol. Azonban választ nem kaptak. Közeledtek az ajtóhoz, hol az őrt, Kahnert, mély, holt forma ilomban találták fekve ; az ezredes szere tehát hatott. Azonban e két ember, nem zavartatott meg ez által, mert bementek az udvarra, hol semmi nesz Bem volt. — „Karoff, ugylátszik, sugá Hotoff, mert 6k voltak, ma minden előnyünkre van; a kutyák nem ugatnak és az egész házban nindenki alszik." — „Hadd legyen, most nem érünk rá tecaagni, hasam csak a dologra." Bementek a szérQa knnbe, amire az ezredes ablaka njiit. . Itt a wlélség miatt kénytelenek voltak a '"limpásnkat meggyujtani, de ekkor nagy meg-' lepetss érte okét; a* ablak fndve volt d'»z kákkal Nagyon megütköztek ezen llgyannyira, hogj Karuff már viasiatérssre gondolt Ki is ?yilatkoztatta ezt Potoffnak, mert, mint monda, agy t« hitbs YM terve', kisérleiek meg. D-Potoff nem asui ember volt, ki az általa ki tüzótt dologiöl egy hamar elállt volna, azért ?urának egén hatályával Karoffot ott mára da.ni buzdití. Er feleletül a tyúkólhoz ment és ax oonét elhoztitt létrát az ablak alá ti-masztá. Míg Karoff lenn tartá a létrát, addig Pótot! fejhágott, azonban azon pillanatban, midin felért, egy kiáltást é» rögtön erre zuhanást hallott. VieszHtekinteni azonban már nem TOK ideje, raivel négy hatalmas marok ragadá soog s trade le a földre. Kiáltani akart, de elfőj Iák kiáltását, miután száját erősen betömték. Feje zúgni, esxmélnt" veszui kusdett. Nem tudott már arról semmit, h-i^j mi uirUuik körülc Mid.'n fe!«j.znn>lt, ftgy sunhában UlAlU magát, <iH««t:knK>zóti k«iekk«l és lábakkl. A vér elhull benne, amint as esred^t én körű'--ismprA kn onákat me^piHanta. Tudtw, éa mug-vult gyA«4prilve arról, mipx^rint a halálra •?! készülhet, Hugy is raámithaina k«^ye\|tmr« annak a részéről, ki mik H h»UUt a kara ? ü — ,JÓ Hotoff, n y h«ly N y y zetb" keltett kp.iiluüd, m-.nd ac ereii<. N--m lennél oly axivus, holnap mimljárl kitenni t UjHágba Sct.-Pétorvárott, ho^v Konszky n%r* d«s mfgkŐtfiztetMt, mivel rtt megölni akaráro. Mondd csak, mért akartál megölni?" — .Mert kmy» vágj, olyan kutya, mint a magyarok, kikhes Átpártolni akartál!' — „Igaz? tehát kutyák a magyarok ? Jó, majd szolgáltatok rá alkálim t, hogy u.- gyaláihasd Őkel tübbé. Vigyelek. Találkozha tó! mindjárt a kedves Karoff\| a pokolbao, hol majd Ulán lenz több i«, kik együtt ugatnak veled'. SajnálUk, dn raé^mn szánlak. KahtiTt legalább jobb sorsban réneáitettem, mert ó mégis csak él, de Arült. HiaJatt igy beszélt, a katonák kettfje kivitte öt. Nem sokára visssütértek. — „Végez'ünk vele, ecrcdns ur, hová tegyük fiket." — „Meghalt mind a kettú ?" — #íg«n, Kmroff még szuasogott, de egy döfés f» vége volt mindennek. Potoff hamarabb kimúlt." — .Jó. mott óvatosm szállásaikra; azu tán jerlek viasza.' A katonák mind elmentek. A szobában Cftak az *zr«dfw, biró és Jults maradtak- KE utóbbi holthnlván;an 4s zokogva. — ,No <fd« kia Jnlisom. mért sir? — „Nem tudom elviselni, feleli Julís, hngy én volUm ez «mb«rt>k halálának okozója.* — .Sohase búsuljon, édes leányom. Vagy tán jobb azerette voloa, ha én veasem el? Ugy baj lett volna as kegyelmetek házára, meri a táborban azt hitték volna, hogy kegyelmetek vesztettek ol engem." - .Nem, most már n:va Bajnálom őket többé. Mnrt m«-g vtt^yok róla győződve, h'gy a magyarok iránt oszio'e sz"n-telt*! vif.e'tetó szív-t mentott-rn m^g a Italai ól.' — „KoVci nöm ez<irrtz«res--n, k(ji"ii..in, hog^ i\y nxegg} (>z HlétseL van .nlulem. DJ uiég jobban köAzÖnnm NZOII AXW^HH^ÖÍ, \n>-\\ n<(l togva fnlfrtd«zte SL% ellenem t«rvez^tt (»an>.o^«- küv<'-t. M-tt; ítitnii »'nn í'.h»jomn.lc :sti«-k ki- , h»(;r bír hftlá'hatnám meg birmiv-1 jméay^t Kívánjon t<hÁt tőlem bármit, nini' m'igtiihei«k mind'-nt mfgi»«ndek. — ,É<1'» Rzr-d-B ur. vnlm. cy kívánsá gom, dfí nem mer<m oyiWánitani." — „Csak bÜran.' — ^JegywAm burexbaa és pedig Öoük ellen. Ha l^h^t kimélje meg ot* — .Kin l»hó, mond az ezrodes, hisz hogyan ism-niők ói auoyi ember küzol meg?" - „igaz; d<- nevét meguioudom, Kurta Miükáuxk hivják. N«véi nxtirt közlöm kegyul-míiddel. mTi ha talán fogságba kerül, tán teh^t valamit szabadon b<cs;.}t:itáiia m ll'tf." — ^Kzt megígérem és ha szükség lesz rá, teljesítem ip." Meg ín t.-tt^ volna az o«idtv hacsak ebben mw nem akadálroz<tÍk volna, hogy mi által, meglátjuk. Kk'izb<ín viMcatértek a ka'-onák is. — „Me^iii; léoi, kétdé az ezredes?" — 4Ij;t'ats, válaszol egyik, annftikül, hog) valakivel találkoztunk volon, tettük le őket az »J!Ó elé." — ,H>ilyeAen VRQ. Most ti menjetek rögtön a táborba, mondjátok meg T kapitány nak, h«Rj «gy óra múlva indulunk." — „Sxolgiilttára, «zrfjde= ur; »zután ki't- szontvH mindhármuknak, eltávoztak." Az ozrede* p^dig megfogja rgyik ke»':v.l a bíró kisét. a msikkal JuliMt, moodá: — .Fogadják kegyelmetek kócz<>t.elem«'. síives fogadtatásomért '<s eltartásomért, majd megtizeu ezt Isten, mert otíhou barom kis gyermekem imádkozik az Ist«tnh»z mind a<» kért, tkik velem jót lesznek. Negvfdik ima as enyém le».« — Mott pedig Isten áldja meg kegyelmeteket, egy óra múlva távozom, talán, hogy sohasem találkozzam rübbé. De ha találkozunk, fogadom, arra már leróttam hálámat. Rmlék<?zxenek ^rre vissza. Isten velük. »Magának p«dig Julisom boldog életet kedves je-gyeaevel.u Tivozutt Juli <w a bir-'i hzrr«nCHi- ktváaa- t«i mellett. Egyenest a táborba ment, hová caomugj^t egyik katona vivé utána. * PÁSLEK SÁNDOR. (Folyt, következik.) Levél egy h51gyhez. Drága hr.lgy ! T hoxxÁ-1 irom e nehAny he tűt ltimtv.lpnai. vK$j A miként Klsnet.1 nat « képxAiCt. TAIÍii ba majd l-üsikiln elotvaaud Mint hitvány tárgyat, fldobod, V»gj gyerty* língjánil elégeted. JA, jA • hűn An nem in kivánon, HuKT titkaid knxé li>mesd A hervadt rúzsa, nefalejti kfl'Mt Si«gény sorok unalmukban Sxégyen'eDék 0)([uk' fingjon, — A ffirba tennéd egjFen»»st. — A tflKre Téldk, láncok k6zé, Mint hiix nem in érdemiének. Oly n««y a f)Qno a ki irta K «ok betilt, óri!,i n\|py Ob mírt ia ujj síerettelck ? S Míg n-nt írnnerem «r4«jéb<&l, t .S e n.ély Sín-rel Hin ábrándjaid , A x««>nzn lüjomot kitt-ptod. a te azt him-d ütQ moxi \fiay, Hngr ttdalnimban imMUl aékarék? Ha-haba — óh — ne bidd, ne h.dd, SSt azt kivioom, Hogy kártya farod Túlélje éd«« anyja sUtit. 8>t tGbb«t, tobbt-t L»gyeo a Tárból KrSa, ingmt'nn ripűir-t 8 udTarlók Torf-mjenek, Mik-Dt gomlia nyári éjtien EU Dláa. ~ It«n veled 1 TTZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 1 ém 1880. Csak magam egész Ausiriaban vagyok képrcs M 75 kél ^ jM jió kifl i fl b'át l " j i g g 2 M 75 krérl <> r t-gy «'K^III<-II jM jiró kilfli.i j [.Áivx vau. t»y iUiiyenöst -iiiláUCxtJ é oraHntcaesal adhat i-t .W r éa .f frt 4<) kr. — Ax <ní-í nr»k ^a f>r\-\xAW li^y Wkaidf»ni « 6 kés** hitua* vu. Csak 3 frt 90 krért ^4 frt 50 krtrt vagyok kfíprii hfi]ejurákat nyaklinrscsl «í.yQtt »ilai. melyek pontosan jirnak « «iy ofii-hntPtUn diaxt m»utic<k Ki nem huwi, oMu rak nsg ex •>r»kat, «» majd bizssyssaa swfvscsrií. óri»«im <-n ónkat 10 frtért adják cl. Csak I frt 20 kréft adok én flffy amerikai ^oh^-^rAt. m-lyet mi" 1-n U Arin át kpII fel- hniii 6* ponloun jr , (»9U 1—fy C-ak I frt 80 krért xdok <>n egy keltő Arit. mr>ly bi«oay>saa ner t>gd elaJadm fcu kúpén vagyok aohé <-%&->t x^^hórmkat 4, S, Cf4«x ü fnért ; ^»k»r nrákat 6, », %&* 10 litert . Rr.rniitmr .'.rá at '> T. <^.'<«x 10 frt-rt; arany órákat 16, 20, »tC'"% ** frtift a l«rnehexebh«-h> t adni; minden uralt"* egy - ''vr<* ««Alá jút»Há»Í jf(fy »0 mPltókrlrf. — MindaXOn drék, M«ly«k ,'.,i.n r«k n»k'-m mnn.ilt. .'?rá* &/.! lombon láthalAk éa ajunott mm ,* rm.d-'lbf(5k : Bécs, Ferdinandstrassi Nr. II 3 lépcső, 2 emelet pedig s2erke2iúaÁgütikbaD az íven. A kik kívánják latot a jól sikerült arftk^pnt, síive-MD hagyjuk megtekinteni as'-rkesztiisegúnk-ben, a hol is s .pártfogói íven meg ú reo-delhetö. — A keszthelyi jótékony n&fgylet saját alaptőkéje javára íebruár 1-éo a Schil- IiDHskj féle vendéglő nagytermében hangver- snDynyel egybekötött tan ez rigóimat rendes. A baugverseay műsora: 1. F-moll cuocert We- beriól, zongorán előadj* Weltner Adél k. a. 2. Magyar népdalok, énekli Zakár Jóxsef ur, zougorán kíséri Wiiiuch Hon k. a. 3. Aeolháría- haugnk, Uialauf C-tül, Csiterán eló»dja Müller Jéi.os ur. 4. BuU't* en traine, Kettereriől. Zon goráa elúdják Wüftsch Hun k. &. és Garay íSáudur ur. 5. A hasáról. KólteineDy Fetófi Sáuduruíl, szavalja Zakár József ur. 6- Ra- kóciy-induló, Liait Ferencstől. Előadják Welt ner Adél k. a. éa ü»ray Sándor ur. Kezdete 7 ómkor, tielépti di; 1 írt. Felülfisetéeek kfoiö Dottej lugMdutuitk és hirUpilagoyugtáztatnak. — Ugy fuiUjuk, hójára Siótokon tar titt mull íieti Balau-a Ie4s»polasa Ugyébeai ülédon tíz h»tári)zU.tott: Legye a ugy mint ré^en volt ! a B&Ututivize ereszteasékszabadon, — A }>ájMl d«vecser sümeg tapolcsa- keazthttly BStemgyurgyi normalvágányu másod- reuUu vasút ügyét elÖkésziiA sBÜkebb kórü buoiUág Pápán m. hó 21-én délután Wuiu Jotsef polgármester elnökiéin alatt értekesletet tarlóit, mely alkalommal Kiss László egy emlékiratot ul vásott tel. Az emlékirat Loekay főmérnök ur szakavatott tollából eredt, mely világos adatokkbl nevezett vasul rentabilitását bebi/.uoyiija, ez emiékirat uzsniit a vasul tn.uBíH 12 egy fél ménfőid l«end s a Biükség<'» t>piiési ée felszerelési trtke két millirt forint; a vasút forgalma alapos Bzámitás szerint a be fektetett toké hét bsázaléttát, mint évi tittzU jövedelmet, a logrouzabb körülmények knsött is tug hoxui, amiből látható, hogy ezen vasút nemcsak, hogy éíeiképra, hanam a legjöve delmezőbb hazai vasutak sorában fog helyt í'oglalui, miből rumélhető, hogy az ppitéahez uzuKftég^s tőke, akár rénzvények kibucaaiasa akar pedig lőkepénzzel rendelkező vállalkozó álul, beazt:rczhetŐ. — Kiss Ládtló ur közölte a bizottsággal, miaiermt a vasút épiiés« — nyert személyes iaíurmácz<ó alapján — a magyar nyUgou vsul részéről ellenzésben nem fog reJkeeüiui, sőt minden lehelő támoga áaban, boil.lt az áJlam rósséröl 30 évi adómentesség beu fog réasesitttttni. Az előbb érintett emlék irat 200 példányban kioyomatni s kioszUtni, valamim a tebruár hó 3-án tartandó nagy gyűlés elé terje&zitttui liHiároz'aloU. ~ TinxtujUA. 18Ö0. jauuár 2->-co a Csáktornyái önkéntes tűzoltó egylet tisstujitó kösgyülescu egyhangúlag megválasztanak:, Pecsornik János eluukuek, Ziegler Káimáu al elnokuek, Doák Júuei' pénztárnuknak, Uusxár Náodur jegyzőnek, Maraodint Balint, Szeiverth Antal pHrancsnokoknak, Dr. Kraeoveci Ignáci, Dr. Öehvari Albert, egy le ti orvosoknak, Gréss Alajos egy leli ügy vednek. A vftlanztmáuy a következőkép alakult iueg. Kouyáry Mihály, Neumaua Igoacz, l'ecsoroik Igoicz, Tódor Jó-ÁeA, Neumann Júzsel, Kürngast Józef, Hirscb ftann Sándor. Nyuzny Matyas, Sárosy László, Wettendorl' r Dávid, Megia latváu, Bernyak Ferenci, Iruazá<;z Alajos szertárnuk, Bors Ist-váu, Uebics János, Hornyuk Károly, Pecsoroik Károly, Mataruvica l'éier, Grilfaldi János, Hcnrich L pót, i'«chter Lamp«rt, Weiss Károly, ifj. Novait Fetmcz, Dulenecz Károly. — Keszt/ielyeti aa alakulandó öokény- tes lüzoltóe^ylel érdekében m.hó 25. a rárosbiró, id.Keischl V.uczel ur elnöklete alatt közgyűlés tartatott, mely a megalakuiáit HM kémje körül fotgó kérduueket igyekezett űsztáxni, s megis- merni, illetve megvitatni uz ideiglenesen ala kult 25-ös bizolt&Ag Állal elkésutett alap éfl szolgálati nzabalyukaL. Az alakulh-itán frd ké beu aláiras> ivek bocsáttatlak Ki; a végleges megalakulás legközelebb váható. — A duiktornyai polg. egylet által m. hó 24 éii r--utití'?'H láuc<k»»zoru alkalmával ac egyleti köny tar ja vara feluitizeiiek : Ssakonyi Zsigmond 3 frt, FOJM József 1 frt, Neme* Kde 1 írt, Neuroan MÚTICÍ itj. 1 frt, tízeiverth An-Ul ifj. 1 Irt, Konyáry Miháiy 1 frt, öasseg ü frt. A Bsives íelültisetőknek Kösiónetet mond a polg. epyíet elnöke. — Szentgyörgyvöígye. A református hívek bu/gósága és áldozatkészsége folytán, még a múlt században épült régi modorú ref. templomát 2iOÜ forint RöltKéggel A mostani kornak megfelelóleg át.domitulták, ugy a pap lakot ú 362 forint költséggel kijavították, iy a javítások költségei összesen 2362 forintot hi telt ki. A uemes tettek nem aioruloak dic«é rétre ugyan, de még sem mulasxlhaiju c el, hogy ason kegyea adakosókn ^k, kik esen óss- neghex adományaikkal járujuk, neveiket a nyilvánosság eio ne hoztuk, üukénl ajáadéku- toiL Horvá.h László lenti uradalmi mérnök ur 4ti frlot, Kavics János aísó-Uudvai ügyvéd ur 20 fnut, K-wjrü Ferenci vürc#oki itpan or 20 frtot, nmélta. gróf Szipáry Gé«a fiumei kormányzó ur fő«>rdésse Lutter Pál az állásokhoz mt-gkiváoUtó fenyőfát, falé részben jutáayos árért, fele részben pedig mintegy 10 forint ért. ingyett adomanyosU,igy az adományok össsftge 96 frt, a többi 2266 forintot pedig a hívek három havi építés ideje alatt kivetés utján a legnagyobb szorgalommal hiány nélkül kifizették >z illető egyházi elöljáróknak, ebb»!i dicséretre méltó tevékenységüket kö>.elÍsni'trRs jutalmazza. Köxli Os. U. — Cttáktornyán a „magyar országo* yí nót-gylei fiókugylete* a f. évi január 11 én tartott i-só kósgyülése alkalmával mep-alakulvin, tagok a ko>etk-Wik : Tódor Karolina, Nruzny Karolina, Pecsornik Anna, Zieg-ler Ljo«né, Dr. Kraasovec Ignáczné, Sárosi Láelóné, KnuyÁry Mihilyn^, H'-g^dü Béláné, Huwár Nándorné, Raivert Antalné. Zakál Hennkoé, Bencsák Ferencsné, Gresz AlajonnéP Grész Lászlóné, özv. Deurbányi Elekné, Ziug ler Kálmánoé, Laky Jócsefné, Cseaznák Sán-dorné, Hirka Domonknsná, Üugovich Pál. Uhédey Fereoczué, Lup^rsabeck Lina, Vran-tsits Károlyoé, Zakúl lkunk, IWnJak F, rencsa^ Buchberger Katiaka, RabolÍCJ> Mária, SziUgyi Gjuláoé. Molnár Elekné, Buch-bergw Füífip, Báró N-ffz«od Károly, ifj. Göncz Lajos és Vrantsits Károly. — Esek kosul vá-lasstmáu} i tagoknak megválaactaltak: Ösv. Deurbányi Elekné, Molnár Elekné, Csessnák Sándor..é. VranUits Károlyné, Zíegler Kál-inánoé, Bencsák Ferencsné, Zakál Henrik és Dugovich Pál uroÓk ée urak. — A f. é. január 14-ki válaaitmáayi ülésben pdig elnöknek: özv. Díurbáoyi Elekné, jegyzőnek : Dugovich Pál, pénztárnoknak : Z^kil Henrik, és orvos-uak: Ur. Kraasovecx Ignáci. Ezen »tiók gy-let" megalakulása a megyR szeretett főispánunk méitóságos Ürményi Jússef urnák és a központi választmánynak bejelentetett. — Altié- iMiritxtrun Kymlay Ágoaiou a még o«ak most legfelsőbb helyről kitüntetett Hirschler testvérek derék könyvvezetőjük f. hó IS án vezette oltárhoz a müveit Wkü Molnár Paula kisasszony \, áldáa legyen fríg} üköa. Vőfélyek voltak: Cseszuák Józnet szolgaüiró és Hirschl«r J^kab urak, nyoezolyó leányok pe dig Uugovicb Betti és FHUS Gizella kisasszo nyok. Egy jel«nvolt. — VadáAMOt Februárius. A medve e« bort még mindig odújában lakik. A vaddisznó nagy térségeket tur össze. A íóvad és az Az délnek fekvő holyeken , a nyúl bozótok és ?zántasokban tartózkodik. A vadkacsa és vad- lud nyilt vizeken, a siketfajd és a fáczán meleg forráson tájakon, a párba oszlott fogoly déli uldalokon, a uyírUjd éa a császármadAr a leg nagyobb sűrűségekben tanyázik. A farkas én róka párzáara csoportosul. Ugy HU ilyenkor párzik a vadmacska, a nyest, * görény, me nyét és a vidra. -- Csáktornyán a móg csak e napok ban megalakult „magyar országos s«géJysÓ — vörös kereszt — ufcgyUt fiók Kgylite, ,p»l-gári egylat" helyiégeib«D tombolával össa^kötött tártia ostélyt rond^z. A meghívók nféLkül-dett'k. B^lépvi dij személyenként 1 tVt, filu! fizetések köszönettel fogadta'nak és a „Zlai Közlöny"-b^n nyugtáztatni fognak. A tiszta jovidel-ra fíle részben a .töröe keres a tiók egyletté", 6* (AP. részben a caAkturnyai „nőügyiét" jHvára tog forditutm. — BflJcrói írja lisBUlt tudósítónk : Jaouár 2H-án megható ünn(M'lyn«ik voltunk szemtanúi, itt Bakon — Ugyani : Sitii György, baki fóldmüveji tartotta arauy m>uy egerjét, egyúttal, leány unokája esküvőjét. Islnn ál dana legyn rajtok továbbra is! — Rövid hírek. Anglia Afganwiánnal felakar hagyni. — A»l»óth Jáno» k^lfti útjáról hazatért. — 10.207 Jowuita vn a TÍIA^HD ; Ausztria-M»tíyaroniágon 525 él. — Rudolf trónörökös nóaüléfti szándékból l>r-»dába uti zik. — Kórödy Péter a „Legény bolondja" írója nem zalai, hanoin aomogyi Bíül-t«»ü — A czár trónra lépésének 25-ik évfordulójaf^br. 19-cn Ifisz — Angliában 3S4 valUsfnlekeset ran. — Az ínség Uagmegyében megdöbbentő mérveket fitt. ^ ^ KI nyert? Prága, jan. 28-Ao:6H 7. G. 41 2ti. Lemberg , . 34. 58. 30. 78. 7ti. Sz-iben , . 50. 44. 10. 37. 74. Irodalom (E rovat alatt acgemliteU raanka Kagj-Ka niuáa WajdiU Jásw^ k«o) vk."f«lt«a^^ alul m«g-remJelhpt^.J ~ Baráii i§ hasajtui kegysletbűl elhunyt jelesünk iránt sxives készséggel adunk helyet, a kftvetkeso .Felhívó Ssosatoak" a nemsHhez. Majd 45 évig működött megboldogult Tnitria iróuk, Vhot Imre az irodalmi páiyán, s bármiot Ítéltek is f*íűl- a vi«on;ok mélyébe píllantaoi ann bíró f>lül'tes -gyéot-k, egykori iényes dic&ű»cgét ingylói, d'csekvés nélkül, sói büszke öntudattal merem itliUai, hogy a* uMbbi 4 évtized a!a!t a megboldogult álul szerkesztett • kiadott könyvek, lapok, folyóiratok, naptárak stb. már egy agé** bíbliothekát képeznek, s több nagyhatású ssín-müve, regény, s történeti irata arról tessoek tanúságot, hogy a megboldogultnak miedeokor fó törekvése volt elnyomatással fenyegetett nyelvünk, nemsetiségünk, hazai kösmfiveltaé-gtiak, alkotmányne szabadságunk, magyar ái-lamegysegünk fejlesztése, gyarapiUUa, ? a magyar nép felvilágo«itasára hatói, ? hogy azok sceiit ügyeiért mindenkor, még a leg nehezebb időkben is. bátran, erélyesen har-cxolt, s anyagilag éa ^ellemileg ueux csekély áldozatokat hozott, sőt ö&sea vagyonát, még ssemélyes szabadságát is koczkázutta. 8 ami egy ik legfőbb érdeme: — még legnagyobb ellenei sem tagadják meg tAle azt, hogy anyagi pártfogása s szellemi busditása által egyes-egyedul ú mentelte m^g lánglelkü költőnk, Petőfi remek müveit, hazánk roppant értékű kiűcaét, büBzkneégét, nemcsak n^msetünk, hanem ai égess világ ssámára. Ha tehát valaki as írók kosüi: ő valóban a legtisstább óuérset-tel tekinthetett vissza lvgujabb évtisedeinek nagyszerű mozgalmai-, irodalmi viszontagsá-' gaival megküldött nyilvános életpályájára. A megboldogult veterán író psdig egy oly becses müvet hagyott hátra nemzeténak, mely hivatva leend nemc»ak az irodalomtörténet helyét pótol ui uémileg, dn egyszersmind a testvérhata nagyérdemű közönségének figyelmét is messe* felkelteni. El én, a megboldogult fí, utóda, ssent kötelem teljesítés megbocsáthatUn muiass-Lásával vádolhainám magamat, ha megboldogul', édtw atyám rendkívül becses irói nmlók-iratainak minél rövidebb idő alatt leend/i sajtó alá bocsátását nem eszközölném — annál is inkább, mert az emlékirat mind tartamára, mind irodalmi értékere nézve oly mii, melyhez hasonló, legalább tudtom és meggyösódé sem xérint a magyar irodaion lerén még eddig nem jelent meg. Szerső az emlékiratokban nnmetak valóságos regényanyagául beillő tettdus életét írja le s mond ítéletet saját maga felett, tüntetve fol fény- s árnyoldalait, hanem egyúttal, valamint egykor Colombus felfedezte a világnak Amerikát: ugy szersA nems<ének fedfls és tár fel sok oly titkol, érdckesbnél ér-dekesb adatot P«tőfiroJ, mely méltán meg fogja lepni hazánk irodalompártoló lelkes közönségét, le fogja tépni a fát/olt, mely Petőfi életét s halálát illető lep a magyar ner&set közönségét félhomály hun tartá mindesideig. A rendkívül natry.bftceü mü asersA életbu arcsképével ,Va-hot Imre emlékiratai" ezim«n 2 kötetben fog megjelunui. A mü már sajtó alá t»d»tott, a rövid idő aiatt elhagyja az<. Miért U fgéi bizalommal kérnm a t. gyüj'ő M előfizetőket: ssiv<tk<:ii\|t»n«k MZ előtíz"téHt iveket 1-gkésőbb f. évi tebruár 10 lg beküldeni, mert különben az átnő határidőn tul érkif.A flőüetők neve a 2-tk kötélből ki top maradni. Éa minthogy »s emlékiratokban hazánk igen sxámue, ugy a 40-ea években, mini a legújabb idókbeo ns<Te p«lt éé ozrr^plŐ honfini (mint államférfiak, főurak, főpapok, képviselők, írók n művészek stb.) és honleányok is, meg vannak Örökítve: — «z»badjon remélnem ast, hog) hazánk irodalompártoló Iftlk^s kösönsé^f »rép számmal fog ac elofixettlK zásslai alá sorakosm s nsáluí a magyar irodalom K férfi k<>ra delén IP^J-köznlebb «lhunyt vtíí»rdn írója. Pit">fi ter^m-tőj<r irói «TiÍemm iránti nlisrafrf^énrk gyöngéd és fényes tanujelét kimutatni, — nemkülönben as i^hunvt veterán író iránt egyszersmind a nemzeti k«gvelet gyÖDg^d adóját is leróni, a mennyiben a tísitajÖvedeUmnek ^^y részét tiui tizent kötflességemo^k tartnndoni meg boldogult édes atyám drámára a h2a irodalmának tett érdnnimh- méltó ftírnmlékko teí-alliUsára fordiuni. A két VAKIRÍÍ k<>t>tt ára egymí^rü (8Ín<>< k(>tésl>*ii 3 frt. dittzköt<hen 5 frt. Kl'ifiioihftoi egyedii! alólirtnál ac ÍMWKt»g elóle^Rs vagy utólngnH bnküMésn m^'lett. Minden tis példány után * gyűjtőnek tiMtnletpél dány jár. AS nssses előfiwUSk névsora a 2 ik kötetben fog kössététotaL A uagyerdamü olÓ fizetők s pártfogóknak pedig szabadaágukba>i áll M elAfizetéti csekély áron felül tetasésük sierint me^ajánlasdó ossseg txirm altírl\|» álul a wrem léknek rövid idÖ alatt leendő f4\|~ állitásáhos hozzájárulni Vahot Gyula, kiadó Badapest N. Stácsió-utcsa 20. isám. Paplrszeletek. Bnonjot tanár oly anatnu előadásokat M« kott tarUai, hogy a Iiot«r«n »ok Ízben kannott w Br«»é\|tfil. Egy alkalommal o(yU P„n .^r egjik tanitvinjiTal ulilkuwjtt u atc«ia á, kéréore ii vonU, hogj miírt nem látoffatja AI elóadA^kat ? Mir« a taaitTiiny azt feleli, hogy ott »ol* a taa-terem ajtajáBál, hallgatódzott ii, de axt TetU •« bogy a tanár ur csak magányosai! tig, tobát eaSn .magAnyotfágot1 nem akart* UTaroi. Hogyan ran u, kérdi borozta kosben a fcU biró, hoj^ a bakter éjjal miodéf c«ak ait kiálltja -.hallja minden hának nr« !? wiouyokat peáig soh« icm emliU? Ugyas mini kérdé. e», felelt a 5rcg bíró, bát míg ast sem tudod, hogy u -itt nyokaak még a bakter u hUbaa wpapol." B. ka»ógb«li lakkok adót fisetuk, <U a \|»lMki-za!6s«t oly együjjü emb«rre bittik, hogy «? Adoaxedo aemmire iem m kitett Tele ; azért bo«a-kigában kérdi: nincaenek nálatok okoBabb embersfcf Vanutk bit ott uram, csakhogy * birik'ur.niik ast mondták, botT adónedó melM as ÜTM 4ajU «ssb«r is ftiotosan Diejrjárja. Hivatalos placzi árak. 1(JO kilfjal námitva. B«m» U50.—IS— ROM » 950. Árp. » —8 50. Z»k 6S0.—7-20 KokoricM 8 —. —. . Kurpon/a 4. — Bort4 ?— 28 LMCM* " —--a>—. B.1, _M SÍ l8o Snla* —í JO. xsajÍ -.—5!. lonn. — —78 DismÍMir —. ^Se. VöriS. k>(ya> — 16. Kughagyn* 30. Cinkor — — («1. Bon líü. P»prik, _.—80. Suppu —.—44. 1 literjével náBlitfft » Iw 18 kr. Oj bor 16—ÜU kr. Piliufe U kt. Ee«t 6 kr KUdla: FAKKA9, ?. pi Sxerkesztől üzenet. :<91u. (1. 8 HMW. I. valónk KatiixsÁu. 3311. Philo«. ít.i..i : kóSs Tettük, nui Soetl Kérjük foly-?ai. :(91:2. L. 3. Nea totataok ról* 3913 S, 8..,t.r„/,1:, Híj „„„, kipt>m u öl,jl rilaut. KHIftnbea rudbeo n>. 3914. K. Kpcst. örveodek, Lugj niir-iiriéi n 3915. V. BpeHt. AfflenDTÍre lehet: iDtéAgdfink. .i'.UIi M Snjo.i., lírolií Qnk «k»JÍI/o.oit 3917. 8«. Kiij.iineltel »»nak C.lto.let. felelős szerkesztő: Bátort LaJM !! Vivmánj!!~ könyvkereskedéaébeo in m«t;j«l«nt: FARSANGI FÁNK, bábakenyér és kéisziniit. k&uitéai titka. Irta: POITQÜET JAQUBS, K«ín<:0jri toldxltk- esazaloo. nin pogic«, jo kalács éa sce -iiJU-ét™ k^ixitási nádjával egy magyar nő. g p -itflst «»-b<'»rát1 mely [>nnu>"tr> jr is p . Kxeo ->rák Ünoinal,!,- éa kiíf-t.b.ín 'A nk ixivasok mnirbizi-nkít, mind eddig díszes kiállítású müvecskének ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésivel ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nótöl megpróbált és tökéletesen sikerült sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. T1ZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR lia 1880- JBC. poim a»Kt«w«Q j.oa 'HOA 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott mmmmmmT If Tj\| J'r* ^kfl\| TRAGYA-GYPS, olcsón -ÉH h^nni-ntpp«n "xál it minden vunti álloinilsbo-, a kezelési rezényle! a „Vortertrlliler (979 4—lő Fost/t: Mödiing, Bér mellett 1 M tofájá Fogfájás minden nemű, akár őre* vagy 'ele, tartósan ét igen gyorsan gyógyítható a hírneves indiai kivonattal. Esen gyógyszer hatása folytán egy halban sem hiányozhatna. Való-dián üvegben 35 és 70 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strein és Klein úriknál (986 1 — 10) kapható. SP ^^ " ^ i E 2Í!2lfíU Já5?l 1-H Keskeny útifű - meUczukorkák, a tüdő «;s mollbaijok, kÖhőt;&«, fojtótöhögés, rekedtsée és tQdohurnt biztos gyógyszerei. í tarmjuM ilíal ? u«nr«tl/t emh-rlUf Miatia r-i ái k un mi-t mlduc W o«n Aerttaftt titkol Íofl-U-aurébaui, mi.jrrin( » f' ' CT«11-vdt »inkh-rtTÍjárm ?? •rt.ybilü bal** crik' ' Schmidt Victor & fiai, ct. k. ez&b&dal gj-irosok H^s, Wieden, AII<-5«M 48. Kaphatok : Prigcr B«^;« gj^(Ey«zt- N.-KanissAo, Kálivodn J I-'«-»JB, Kis A ÉJ/I(rysut. A -LepdTáo, Do"ner K«j »aa- •? ffl»zerVertt«,»disiben SÜBKgMo, Vajviroti, HrtJloiy Jó««f K g>'6g>izi. Zslt-Í-Híorszofin. H6rffcr M.or (3oino_ry) SIOIJI) (9 < ÍI 7-— ) A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- é» Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, Hzállitmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvénye.s biztosítási kötvények ki&llitasara is felhatalmazott. MOSCOVITZ. Bud"pe«t, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztositó-részvénytársasag igazgatósága: SCHWEIQER aryXz lolzrtosltö részvény-társaság igaigalAtaganak feBtebbi kSnéUtdere hivatkoiáaáal alólirott tisztelettel jelenti, miuerint a Nagy-Kanizsai főügynökség TWIMI «liállalu ? a fóügynökaégi irodái megnyitotta, hol it biitoaitáai ajánlatok elfogadutnak s a bistoaiUsi Qalelre, vag; a táraniágra v„n»tko«4 mindenfele Mrilágűaitatok leg- kiasXgeaebben megadatnak. Biztosit pedig a társaság a) tOivexiély et robbanni által okoiott károk ellen; c) »táraion vagy viirn ^xálliloU javak kártxudáaa ellen ; ') jégkárok ellen d) ai ember rlrtérc minden ismert raódozal sierint. A Magyar-franenia bintosUó résMvény-tártanág, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot UTÍ alaptokajebjl a résiTénjetek által mindjárt ksadetben < 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint katipáosben befizettetett, a résjint a ÍŐTáros legelafl pe'niintéseteiné'], réesint pedig magyar á!lamérték^kb?D és elsőbbségekben lett uihelyesve, m. éri október 14 ia tartváo alakuló kosgyüléset, mlyn a táraaaág ugyveaeUaenek álére kSretkeiok rálaaitattak meg: Felügyeli bixtMaáf. Beek Náatfar a magyar jelsálog-banknak igazgatója. Láaezy Let. a mairjr. ált. fBldbit>>l réiuvénj-tarstniiF igazgatója Budapeateo. LBwla JakaB. a kereakvdelmi akadémia igasgatoja Budapesten. Serreaairu In. Haria Earil. a piriii Soí.eu: de rUnion ti erale TnerfelOgj.-ISje Pariiban. Jtóá Vátas2ímány. Elask: Wtl Istváa, ö ftU. »«l. blsö titkot UQÍCSOSI, a Upát-reod o»ijkercsile«e, stm. kúpr. stb. Bp«Mea. AlelsDkSk : Báró BáatM]r Béla, radbirtos, >ns. kíp, ,tb. Badapeitra. iMtamX Itai, a plri.i Hoci.tí ám 1'UaiOD gínerale «laóke no. Pariiban. Vátatttmánvi tagok. Határt »»rii marqnia de BaDoerille, ai outrak déli Tűit i\|asgatiisá(i Ulja nb. Páriabao. lffKÍ-tók: Dr HHItr Altratt, kfis. é. TÍlt^Qgj».<l B«c»b«.n KittNBMiwr Kái^ly & ,Hoffm,DQ Júuef nagykere-kedS ^ég finöke Budapesten. "lBI-tll BártM kir. keraikedeimi Unaoo Budapeilcn. Vflxérigiz\|rat<f : HttkttYfcZ L'jM Rndapnt>m. Tekiatra e tirfauáfnak f«ot«bb kirfintetett t5keerej?t ém az QsletvtfBetii áljn ierS, hasinkban ii nagyobbré-ít ismert óa kaztiut«l-tben álló tfjtnlméteke, bátran slntoaiUutó tehit, biff nem volt »<f ? •fWt moiarcfa;iban bistofíté tar-aai; mind •>« ideij, mely a biztosító kö.ansjgnek annyi (avraDiiit njqjtott volna, mint amennyit o«ki e társaság mindjárt kexdetbcn ti juj tani kíptu. i m mi'ISn a társaság e»«i, eddif páratlao tó4.«ereje éf as éléo álló egytioiiófek jelleme egyregsról Uljea biztosítást njnijt arra né-tve, hiífj a társasán; ü.l<?uttele a a-jltányoMig, a pontouáf <'t* a l«fr»if{orabb beciületwwég míu'ien kűTirtelméajéu'-k MitMlefikor í« t«li«teo mog fog fsíelni, raáaré«tr61 a azakvexeUs aTfttotUága aa iránt U kcseuégfli *oljál, bőgj a tár-aság » dijtét^Uk megssabiiánál it Jtellíí tekint-ttel fog l«oni a verseny jogosult követelményeire- Anid<5a tékát ti«zt«l«Uel alilirott a biztosító t, kö«flo«ég bisalnál as áttila kepviielt társaság iránt ujb<.l fttlbiTja és kéri, megje^zi egySKersmii <1 hopy veiériígyní-kiégi területen ti Tidíki flgynAks^gsk fterTMÓM itljes folvtUBKtbao van es bőgj tflxbiatoritán ajMlatok a már felállított Ogjoök^g-k által kétstégesea eltügadtatnak. maradván teijo* t:«ztf>!f?ttel Nagy-Kaniisánt 1880. jAnnirban. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság 989'-02 GUTMANN S. H. Ntawalc Aratta kir. kereBkp>l. UvicMof nagy kereskw)5. La*? xápori Rafeabart Fereaez, ax Albrecht-vattaija elaöks itb. Bicaben. Báró Tlat) Káraly a. kir. kamarás, aa ont. deli asnt alelnöke, ai oaat. arakbiu tagja rtb. Beab«a. Svak Kárajy Í5ldbirtoko>, or». képr^ielff itb. Budapesten. Kgj-K»nin4n, nyomatott a kiadó talijdonos Wtjdits József gyorssajtóján. 1880. február 5-én. TtaenkHeuezedlk érfoly»m. I A lap ntlnl rMt > •aartentftSa, OttMIssI ir flmt int . . S (rt. fél írre . aasjad ivra . . ám M ZALAI KÖZLŐI! ?J eajafi rimit ülatf boalaaeiiTek pali, a kiadóbot bersteacv. ' intsuidtk: rUGT-EANIUa Wisssetatti. Beraeatotfe lévaiak, eeejt isaaert ?anketár' aaktdl fofaaUaaaak d [Kéeirstek liim ?•• MMetaek. —=— !! Hlrsstíssk ? 6 aasaboa patitaorban 7, siáaodaaor 6 ? miuilan további sorért 5 kr. . STXLTTÉEBES soronként 10 krért Teletnek fel. I Kioeitiri illeték minden legyee birdetéaírl kíIBnf i 30 kr iwumU. i \|B>^ ?•»?? _ _ N.-KanlMaviroa a«Ijkatéaá«Taiiak, „..-kanizsai önk. tfizoltó-egylftt", • »n.-kanii,al kereskedelmi ? Ipai-bank", „n.-kanizaal takaréka«aUr, a .xalaiaegTei általáaa* UnlUte* Mint, a .n.-kandaal kladnsl-actfilA eíjMUlef, a ,n»gy-ksjllz8ai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kíreakeaelml ? iparkamara n.-kanlual kulválaaxtaataya- ? tabb ?Mgyei és farmi sar/esalet hivatalos érteiittje. Heteiikl.it kétszer, vasárnap- s csütörtökön ii.egjeleuő vegyes tartalmú lap. í MOO ŰZLON előbb: ,Z A beteg társadalom I. A hírlapirodalomnak magasztos hivatása van; de legszentebb kötelességét csak akkor teljesiti, ha őszintén feltárja a társadalom sebeit s komolyan gondolkodik gyógyszerekről, mig élet, erő van a betegben. Ha végig tekintünk jelen társadalmunkon, keserű fájdalom fogja cl a lelket a képnek látásán, mely szemeink elé tárul. A szivekből a vallás magasztos ér-zeménye, — a hit kihalt vagy kihalóban; a remény nem ihleti, nem melengeti többé a fásult keblet s a szeretet oltárán a rút önérdek szennyes lángja lobog. Minden cselekvés rugója az önhaszon; a pénznek, e földi Istennek áldozatai esik becsület, élet, minden. Nincs polgári állás, nincs társadalmi helyzet, hová be ne fészkelte volna magát a megvesztegetheted, az elerkölcstelenedés, melyek immár ezerkaru polypként szövődnek keresztül társadalmunk testén. Ami legfájóbb, e métely behatolt a legmagasabb körökbe is; még legmocsokta-lanabb maga a nép, melynek ha vannak is hibái, de legalább alapjában nincs elromolva, nincs megfertőzve. Ily szomorú viszonyok égetően szükségessé teszik e tárgyat tüzetesen megbeszélni. Álljon a sikra, ki erőt érez magában s mondja el véleményét leple-zeüenül a bajról; részünkről örvendenénk, ha jelen soraink őgyelmct keltve üdvös eszmecserére vezetnének. Tisztuljon a légkör. Korunk a haladás kora. Különösei i a gyakorlati tudományok művelése nagy I buzgalommal űzetik; a gőz és villany az ember szolgálatira áll; minden kísérlet megtétetik az anytgi jólét s az élet kényelmei előmozdítására. Helyesen van! Nem ez a hiba. A hiba csak abban áll, hogy századunk egyedüli központnak a tiszta anya got állitá; ide irányulnak korunk összes törekvései, vágyai s az ember szivének minden dobbanása. A czél — eszköz s az eszköz — czél s minden eszköz szent, csak sikerre vezessen. Az anyag minden, a szellem semmi; az hízik, ez sorvad, a széngőz nem táplálja. Visszanyervén hazánk 67-ben állami függetlenségét, a legszélesebb alapokra fektettetett az államháztartás Iparunk nem volt, a kereskedelem csirájában; fejlesztésükre, emelésükre nem jutott idő, a pártküzdelmek minden elevenebb tevékenységet elfojtottak. Legfölebb néhány görbe vasutat kaptunk méreg drágán; no rósz törvényt akárhányat. Az állam bevételei nem fedezték akiadásokat. Adósságra adósságot halmoztunk. A példa vonzott. Ügyekeztünk többet költeni jövedelmünknél. A takarékosság kivétel lett. A jó években nyakig nsztunk a bőségben, rósz évekre senki sem gondolt, pedig ezek sürün lövették egymást. Elszegényedtünk; a szegénység rósz tanácsadó; hamar letér az erkölrs útjáról. II n'y a que le premier pas qui coüte. (Az első lépés mindig a legnehezebb). A többi magától jó. Van más baj is. Annak idejében özönével teremtettek a hivatalok nem egy esetbea épen csak azért, hogy valamely megszorult párttagnak vagy ügyes kortesnek konezot dobjon a hatalom. A képzettséget nem kutatták, a jellemet nem vizsgáitik. Minden agy volt legjobb, a hogy volt. A dolgok ezen állásában lehet-e csodálni, ha egyes, munka körüket is alig isméró magasabb rangú hivatalnokok a tétlenségben keresték és találták fel a gyönyört? A munka súlya az alsóbb hivatalnokok vállára nehezült; ezek dolgoztak, de fáradtságuk dija nem volt arányban a teherrel. Irigy tzemekkel nézték főnökeiket. Lassankint erőt vett rajtuk a henyeség. Ha te ugy, én is ugy! E közben a fényűzés és divat mindinkább terjedt, ma magas polezon áll. Nem is ruha, ha nem selyem. Nem is úrhölgy, kinek szakácsnéja, szobalánya ninci. Neki szegénynek elég dolga akad tükrével és pipereasztalával, csak azt győzze. Hát a gyermekeknek, a jövő e reményeinek, házi nevelése minc alapokon nyugszik ? Vannak szülők, kik majom-szeretettel csüngnek gyermekeiken. Ellesik óhajait, kifürkészik vágyait s két kézzel tejnek eleget bohó kivánataiknak. Ezek báb-alakok lesznek, dologtalan uracsok és gyáva piperkőezők. Az egyik tnlság I Vannak ismét szülök, kiknél a nevelési rendszer jelleme a következetlenség. Ezek ma mindent megengednek gyermekeiknek, holnap meg mindent eltiltanak. Ha büntetnek szigornak, ha jutalmaznak oktalanok. így nem formálódik jellem. A másik t&fattg! Találunk régül oly szülőket ií, Jrik semmit sem törődnek gyermekeikkel. Ott a dajka, ott a bonne, ott a nevelő, végezzék ezek a munkát. Szülői kötelességeiket teljesitik, ha pontosan kiutalvinyoz-zik éretlen gyermekeiknek a b»vi zsebpénzt. Ezekből lesznek aztán a fiatal aggok, kik busz éves korokban régen tul vannak az élet minden örömein; sivár kebleikben a csendes megelégedésnek nincs helye, bé-kétlenck az élettel s kétségbeesve folyamodnak az öngyilkossághoz. A harmadik tulságl De nem folytatjuk tovább. A baj meg van, gyors segítségre van szükség, magként társadalmunkat a megsemmisülés réme kisérti. A nemzet pedig élni akar, csak fel kell rázni kábultsigábol, mert hiszen minden ébredés — élet és minden álom - halál! Hogy mit tartunk mi ez ügyben szükségesnek, czélravezetőnek, arról a t. szerkesztő ur szives engedelmébol jőyóre. (Kérjük! Szerk.) PHIIiOS. Emlékirat egy Pápáról Devecteren ét Sümegen át Keszthelyre, illet/Heg Szent-Györgyre épi- tendö mátodrangu vastU érdekében. Ha aaaKhaaoolitjak vssathálózatunkat a tóbbi államokéval, csakhamar meggyőződünk arról, hogy e tekintetben ia még igen aok a tennivalónk, ha utolérni akarjuk • nyug.iti nemzeteket, melyek műveltségben , vagyou-ban, jólétben és befolyásban messze tulszár-nyaltak bennünket. TÁRCZA. Leng a i. Leng • izellő, s«áll a feli 5, 8 ellnnik a roeslieségben Éle'emnek etép egéről 1(7 tusttl le lányka ípo". KelhO ismét less a« égen. A Hello ia viesa tlvtd. Ámde én mar nem látom mag Soha többé • te képed. Nem lallak mag. De miért ia Volna aresod újra látnom ? Másnak lettél kincse. íke, 8 uekem : boldogtalanaágom. II. Ejb I mit sopánkodjam napról napra folytan? Megcaalattam > aatan aa egéaanek T^C Nem IMI a mulukra többe aemiri gondom; H»uem vágyra niaek a j6vő elébe. SaerMtelrk iga>, egS iienTeileljrljel, 8 boldog voltam, hogj ba ciókolbaltam ajkad ; De köitunk a viaiooyt magad lépted aaíjj 1 Legyen tehát miként le magad akartad. S.ép emléked egykor mljd «ak elfelejtem, Miként elfelejted » ia a« eo/emet. 8 ailáo ha átélte bánátit a lelkem: Usiét vidám arcxcul nei »ean> aa elet. ZAKÁR JÓZSEF. A multak emlékei. (Folytatás.) Alt gondoljuk, hogy Konsiky megfeledkezett egy dologról, tudniillik arról, lugj Potbfl ét Karoff holtlestét kitételre a korcsma-ajtóba, a katonaságot arra a gondolatra indítja, miazerint a magyarok kösól ölte meg valaki; korántsem, inkább nagyop is előrelátó volt a tekintetben, mivel az indulást annvira sietteté, bogy senki sem gondolhatott e két emberre. Ha ped'g kéaóbb jutna eszükbe, egyrészt már jó távol lennének a falutól, de másrészt arra már a falu el is takaritutná őket. De igania, ki hagyta a ssámitásból a negyedik tanát, Járeszt, ki mindennek, kivéve a legutóbb történteknek, tadója volt. Es aatáD tett is e tekintetben, hogy mit, majd kitűnik. ? kis kitérésre nagyon szSkségüak volt, mivel Miska további működésére aem volt lényegtelen. — VIL Aaonban térjünk viasza a táborba, hol Miska dicsőségét láttuk. Ép QgJ beszélgetnek ismét, mint múltkor, azzal a különbséggel, hogy a csoport nem oly teljes miat tegnap. Nem teljes pedig azért, mert nincsen Miaka csoportjában Sail vj Pista « két társa, Bordi, Kató. Hanem ők egészen távol a tSbbiektíl, egyedül Ilinek, mert jó formán titkos megbe-sielni valójuk »an. Mint mindig, agy most Pista viszi a beszédet — „Nagy baj ért ma engem, czimborák." — .Miért? Tattn valamely veszély fe- ayeget bennünk ?' — — „Nem erről a részről, hanem egy má sikról ; gondoljátok ej, apává lelten.- — — .Hogyan?' - — .Hát tudjátok, hogy Boake eljött ve lünk éa itt mint markotanyoené szolgál. Meg történt rajta, már nem segíthetünk. — — .Hiszen ha .csak ez a baj, fel ae vedd Pisfa; ezen könnyen segíthetünk, lláborus vi lágban élünk, táborban f^l sem tűnik egy gyermek elveszése, főleg, ha nem sokan tód nak felőle.- — — .Igaz, de most 6nyeljetek rám. El mondom, mi as oka, hogy félreilivtálak benne teket. Emlékeztek arra, hogy Márton gazda korcsmájában mii főztünk ki ? A kínálkozó al kalom itt van; azonban arra, hogy mi vezetett eagem, még nem tudjátok." — — „Erről még nem szóltál semmit, mond Kató. Tehát halljuk." — — .Akkor, midőn fülembe j«tt az, hogy Miska megkérte Júlia kezét, én u elmentem apjáhos, a biró uramhos ugyanaz végett, da czára annak, bogy tudtam, miazerint Miaka meg is nyerte. A biró himezett-hámozott, csak azt hozta fel, hogy Miska megelőzött ebben. Én erre kérdem tőle, ha Miska meghalna, nekem adaá-e Juliat?" — .Odaadnám tudod, de azegény vagy, hogyan tartanád el fdleaégedet ?" .Pe hátba gazdag lessek, mondám, ha véletlenül egy örökség vagy talált kincs felgazdagitana, reményelhetnék e?" .Jó akkor beleegyezem, de ugy se lesz szükség ri, mivel semmi sem mutat oda, hogy kilátás nyíljék akár egyikre, akár másikra." — Nem is kérdezte, hogy Julis beleegyezik-e, s amint vettem éssre, a biró fos vény, birvágyó ember, leánya keze 'odaadásakor Julis szivével nem is törődik. De én igenis törődöm, mivel szeretem, mint senkit a világon. — .Nem érünk rá itt szerelmeakedni és aohajtozni, hanem rajta, siessünk tervünkkel." .— .Tehát ezt tegyük, de megengeditek talán, na. közbeszólok, Ugy-e azt ia mondta a biró, hogy pénz is kel] ?" — .Azt nem hagytam ki s számításból. Ti is olt voltatok, midőn aa osztrákok egyik csapatát a minap ••elutasítottuk. Mikor esek futottak és mi üldőstük őket, észrevettem, hogy "gyík. közüiök ledobu bornj uját. Engem a kiváncaiaág, vagy vágy, vagy akármi arra ösztökélt, hogy hátra maradva, nézzem meg tartalmát. Gondoljátok el, mi volt? Pénz bará tim, péns, még pedig hétaaáz darab arany ; est folyton őrizem s az abrakoa tarisznyámban tartom.' — .Ezen is átestünk, mond Bordi, csak hogy miután kilátás van arra, hogy Joliit fele ségeddé teheted, jót tennél velünk,* ha egy kis pénsmagot nekünk ia juttatnál." — .Az ám, meg is érdemeljük, vág közbe Kató." — — .Ne féljetek, nem csallak meg benne teket. KI határoltam, hogy ssás-szás aranyat adok mindegyiteknek." — ,N'i hát csak bozd ide, hadd osztoz tunk." — — „Hohá barátim, előrelátók vagytok, mondhatom azonban, majd ha sikerül, csak akkor." — — .Elmúlik aa idő, gondoskodjunk a terv mikénti kiviteléről." — — .KörBlbelól ugy less, mist azt otthon a korcsmába megvitattuk, caakbojr meg ak- — TIZENKILENeZEDIK ftVFOLYAM ZALAI K ö %íi.ö » HKBKDAR 6 em 1180. Ai alkotmány visszaálltával huánk a vssutépiles terén ia nagy tevékenységet fejtett ki, de köztudomásúlag hibáiott, egyrészt mert igen tulfeszité erejét, másrészt mert fényűzőén épitstt. Al 1873-ban beállott ilUlánoa pénzválságon kivül ezen futólag jelzett hibáknak ia tulajdonítandó, hogy a rohamos és lazát építés rövid éveit hosszabb pangás követé. De ezen szünetelésnek ugylátszik végnapjait éljük, mert a kormány maga kezdi már toljtatni a főbb vonalok kiépi'ését s pedig okaivá a tapasztalatokon bólcs mérséklettel és nagyon gazdálkodva; társulatok há-lóiatuk kiegészítéséről gondolkodnak; egyes vidékek pedig, helyeaen fogva fel érdeküket ? a kor követelményeit, helyi olcsó vasutak létrehozásán fáradoznak, önerejükből és áldozatkészséggel kísértve megküzdeni az eléjük tornyosuló nehézségekkel, mert az ország je len helyzetében annak anyagi támogatására méltányosan nem számithatnak. Ez utóbbiak példáját akarjuk követni, midőn ezennel egy Pápáról Devecseren éa Sümegen át Keszthelyre, illetőleg Szentgyőrgyre építendő vasul eszméjével lépünk fel. Ezen eszme nem uj; már a hatvanas években felismerték e vonal fontosságát, de a létesítésére alakult társulatnak minden törekvései daczára sem sikerült eredményt kieszközölni egy másik hatalmasabb cnnsortium ellenébea, mely a Győr-Gráczi vonal kiépítését tűzte ki feladatául. A Gyór-Pápa-Gráczi - vonal kiépítése azonban az általunk tervezett vasút .fontosságát alig csökkenté, mert égető szüksége kétségen kívüli ma is mindazok szemében, kik Veszprém éa Zala vármegyék ezen mindenféle terményekben leggazdagabb vidékét is* merik és megítélni képesek. hogy nemzet-gazdászatilag mennyi kárt szenved éppen ax által, hogy ki van zárva a világforgalombol. Ezen nagy vidéknek közel 120,000 la-kota, több min; 90,000 hold jó szántóföldje, 17,000 hold kitűnő szellője, 130,000 hold erdeje és majdnem 100,000 hold rétje és legelője van. Kivitele gabnában és egyéb veteméoyek-ben, fában, borban, szeszben, élő állatokban, gyapjúban, kőben, mészben stb. szerényen számítva 1.760,000 vámmázsára vehető fel; behozatala pedig kereskedelmi- és iparczik-kekben, BÓbaa, dohányban, vasban, gazdasági eszközök és gépekben stb. legalább 350,000 vámmázaára rug évenként. Ezeken kivül még kivCló ngyelmet érdemel várható átmeneti forgalma. Tervezett vonalunk ugyanis a déli vasutat a magyar nyugotival és közvetve az osztrák államvas-uttal hozván majd legrövidebb utón összeköttetésbe, ez által fontos közvetítő szerepre van hivatva a dunántúli megyék egy részének egymásközti forgalmában. Sőt tovább megyünk; akár Triesztet, akár Fiomét vegyük azemügv-re, vonalunk mindkét kikötőt sok mértfólddel közelebb hozza vidékünkhez és Győr megyéhez, s így ezen oknál fogva is jelentékenvén nyer fontosaágában. Számításainkban, mel/ek eredményét alább közöljük, aagyobb biztosság kor nem gondoltunk ilyen kínálkozó alkalomra, minő holnap lesz.* — — ,Mit? talán megtudtál valamit? kérdé Jancsi." — — .Hát aztán ti még nem is hallottátok? Az az ellenség kit tegnap kikémleltünk, támad meg beanünk holnap." — „Már értem, monda Bordi.' — „Mit értesz?' — „Azt, hogy mit kell tennünk." — .No, ha tudod, mond meg hát, mit?" — — .Azt, hogy mintán van- az ellenségnél gyalogság, meg lovasság, mindkettő támadni fog, a gyalogság a lovasság ellen vagy talán a gyalogság ellen, a lovasság pedig ismét vagy a gyalogság vagy lovasság ellei !" — ' — „Jól beszélsz, mond Pista kacsagva, én hiszen nem értem, folytasd !" — „Akkor aztán a zavarban mi ia ott leszünk és zsúp, zsúp, meg van, moadá Bordi miközben a kezével a levegőben levágó njba- dulatot tón." — — ,De ki visii véghez, kérdé Kató? - — .MegeskUdlünk arra, hogy az viszi végre, kinek jobb az alkalom." — — ,Ne beszélgessünk többet, nézzétek, jön as őrjárat! Most már feküdni kell men nünk, boiaap úgyis nagy küzdelem vár ránk. Sátorunkban egy szót sem, mert nem csak ma gunk lestünk ott.'' — Ezzel elváltak holnapig, hogy oly tettet xigyenek véghez, mely okét a vadállatokig lealacsonyítja. VIII. Belvirradt 1849 ik évnek azon napja, amidőn az emlékezetes I. csata vivatott, mely fegyvereinkre dicsAsséget, katonáink szivébe bátenágot hozott. — Már korán reggel harsog- végett mellőztök az átmeneti személy forgalmat; as átmeneti árukat pedig csak 100.000 vámmimával vettük fel. As imént idézettek alapján belátva vonalunk életrevalóságát és jövedelmesósegét, mérvadó helyen már kérdést intéztünk, vaj jon számiihatna e tervezett vasumak as ország segélyére? E kérdésre azt a felvilágosítást nyertük, hogy a kormány harminca évi adómentességet helyez biztos kilátásba a azonkívül kén minden lehető erkölcsi támogatásban réasesitni vállalatunkat, de a jelen pénzügyi viszonyok közt ez minden, a mit tóle várhatunk. Önerőnkre lévén tehát utalva, a forgalom biztosságának kellő tekintetbe vételével a lehető legolcsóbb módon kell vonalunkat kiépíteni, ha czélt akarunk érni. Ebből folyólag a pálya irányát a főbb pontok kost — a különféle érdekek méltányos szemmel tarláaa mellett, — agy kell vezetnünk, hogy minden nagyobb munkálat gondosan kikerültessék ; a pályaszinttel a megszabott emelkedéaek határai kdzt lehetőleg a talajhoz kell simulnunk ; csak könnyű síneket és ennek megfelelőleg könnyebb alépítményt szabad alkalmaznunk; az állomásokat s azok építményeit a legszűkebb kiterjedésekre kell ssorítnunk; a folyó pályán mértfoldenként leg-töUbb két órhzzat szaoad épitnünk: a pálya elkerítését, útátjárók elzárását, barangjelsŐk alkalmazását mellőznünk kell stb. Szóval egy oly vasutat kell létesitnünk, a milyen az Arad-Kőrösvólgyi, mely kitűnő művezetés mellett, sz orsság minden segélye nélkül, csupán aa oltani vidék lelkes polgárainak áldozatkészségéből épülve nemcsak mint buzdító példa áll fenn hazánkban, hanem a külföld méltó figyelmét is fölkeltette. Ugyanazon elvek követése, szigorú gazdálkodás éa értelmes művezetés mellett 12,5 mértföldoyi vasműnk a rendelkezésre álló általános adatok alapján eszközölt számitások szerint, — beleértve annak felaserelését is, — legfölebö 1.900,000 frtba fog kerülni. Ezen összeg csekély, ha tekintetbe vess-szűk, hogy érette olcsó, biztos és gyors,közlekedési eszközt nyerünk, melynek ezéiszerü felhasználása által fölösleges terményeinket drá gábban adhatják majd el, szükségleteinket pedig olcsóbban vásárolhatjuk be; ha meggondoljuk továbbá, hogy ezen észszerű ea jövedelmező befektetés által földjeink, erdőink, szőllőink értéke mennyivel emelkedik ; — másrészt azonban ez összeg igen jelentékenynyé válik, ha megfontoljuk, hogy részvények ki-bocaájtása által önmagunknak kell azt beszereznünk. Ez nehéz feladat lesz, de komoly akarattal és áldozatkészséggel legyőzhetjük a nehézségeket. Feladatunkat megkönnyíti azon körülmény, hogy aa építési tőkének alig egyhar madara lesz csak egyelőre szükségünk készpénzben : ha a nagybirtokosság a kisajátítandó területeket ingyen adja át, vagy ások értéke fejében részvényeket fogad el: látták vész.torkaikat az ágyuk, melyekre, a mi tüzéreink is bátran viaszs felelgettek ; da czára annak, hogy köatük majdnem több volt a 15—16 év között váltakozó ifjú, mint fel nőtt ember. — Az ágyúzás délig tartott, amikor a lovasok épen evéshez készültek, midőn az erdő fái közöl kicsillámlottak as ellen gyalogságának ssurony hegyei. Rögtön lovaikra ugráltak a huszárok és csatarendbe állottak a gyalogság háta megé. Nem telt bele sok idő, midőn a két fél gyalogsága összeérvén, egyike s legelkeseredettebb szurony hsresoknak vette kezdetét. — Javában folyt as ütközet, midón a -törzskartól jó a futár, jelentve a huszárkapitánynak, hogy csapatját azonnal vezeeae a hegyoldalba, hol az ellenség szándékozik a mieink hála megé kerülni és így a hadsereget két tüz kosé véve, az ütközetet megnyerni. — Kgyszersmid meghagyja a tábornok, hogy a mennyire csak lehet, vagy verjék viaszs ss ellent, vagy pedig tartóztassák fel, miután a csata kimenetele ettől függ. A kapitány kiadja a rendeletet Miskának, mint a ki hadnagya volt. Miska pedig a hadsor elé áll van, így beszélt társaihoz: — .Bajtársak, vitézek I' Egy oly küzde lem áll előttUnk. melytől talán a haza sorsa, mindnyájunk élete, de legfókép szabadaágank függ. Öntsünk tehát szivünkbe bátorságot, karjaiokba erőt, hogy így elölve az ellenséget, felkiálthassunk: .Éljen a haza." — — „Éljen! hangzott száz meg száz torok ból egyszerre !* — „Most pedig siessünk, rendezzétek el magatokat mielőbb, hogy indulhassunk." PÁSLEK SÁNDOR. (Folyt, kivetkezik.) ha a földmunkák előállitáaánál, fuvarozásoknál éa egyéb létesítményeknél a községek is tólfik talbetóleg közreműködnek és teljesítményeikért legalább részben beérik rész vényekkel; ha a pályáhos szükséges talpfákat, követ, téglát, épületfát, meszet, stb. részvényekért sikerűi beszereznünk; ha sínek , sinkapcsoló sserek , váltók, mozdonyok , szerkocsik stb. szállítása iránt gyárosokkal oly szerződéseket köthetünk, hogy több évi részletfizetésekkel megelégessnek ; ha végre a asemély éa teherkocsikat as üzlet első éveiben kölcsön veasszük. És most lássuk meg vannak-e a forgalmi tényesők vasutunk jövedelmezőségére? A remélhető személyforgalom kiszámítására azt vettük csak fel, hogy a vidék mindegyik lakosa éveokint egyszer utazik át pályánk fele részén. Ezen szerény leltevés 120,000 utast 750.000 személy mentőiddel eredményez és személy mértföldenként 15 krajezár bevételt saámitva 112,500 frt jövö-delmet biztoaít. A teherforgalomból folyó jövedelem kiszámításánál a kiviteli, behozatali és átmeae'i áruk szerep'loek mint főtényezók; ezeket a fentebbi részletezés sserint összesen 2.500,000 vámmázaára vettük fel. Ha ezen teher évenként sainte csak felét futja be pályánknak, 15,G25,OOU vámmázsa — ménfőidet nyerünk, vagyis a teherforgalomból, 1,5 krajezár átlagos bevételt számítva mázsa és mértföld után, legalább 234,375 forint jftvödelmet várhatunk. Öaszevéve tehát a személy- és teherforgalomból 346,875 forint brntto jdvödelemre számíthatunk. Levonva ebból 6<y/9-ot vagyis 208.125 forintot az Őrleti s egyéb kiadásokra , marsd még mindig tiasta jövödelem czimén 138,75'/ furint, mely összeg a befektetett tőke 7 százalékát meghaladja. A részvények minden 100 forintja évenként tehát legalább 7 forintot fog kamatozni. Ezen számítás oly biztos alapra van fektetve, hogy helyessége — nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, — kizár minden kétséget. Mindezek felsorolása után záradékul szabadjon még azon meggyőződésünknek kifejezést adni, hogy azon esetben, ha Qgyünk éiére oly férfiút nyerhetünk, kinek nagy tekintélye éí befolyása van aa egész vidéken, és jól ismeri annak viszonyait, ki továbbá áthatva a vállalat hasznosságától és elóoyös ségétől erélylyel, kitartással és fáradaágot nem kímélve buzgón fogja ast vezetni; ha részvényeseink képviselői: aa igazgató tanácsosok önzetlenül fogják teljesíteni kötelességüket; ha az épitéa kivitelére oly szakférfiút hívunk meg, kiben meg van a kelló technikai ás administrativ képesség és jártasság; ha nem fogjuk megengedni, hogy a nyerészkedés és szédelgés szelleme gyökeret verhessen vállalatunknál, sőt ellenkezőleg oda törekszünk, hogy a szigora gazdálkodás és becsületesség elve váljék egyedül irányadóvá feunt és alant mindenkinél, ki hivatva lesz bármily minőségben közreműködni; ha mellőzni fogjuk a vállalkozók szokásos seregét; ha végre as erdekeltek mindegyike csakugyan szivén hordja e vállalat létrejöttét, iránta bizalmat, jóindulatot és tehetsége szerint áldozatkészséget is fog tanúsítani; — akkor e vasút ki fog épülni éa az egéaz vidék lakna-aága nyerve jólétben éa vagyonban rövididőn áldani fogja azokat, kik ez eszmét újra megpendítettek és keresztülvitelén a közjó érdekében lelkiismeretesen fáradoztak; vállalatunk részvényeit pedig mint biztos és jövödelraeső tőke elhelyezési eszközt vásárolni fogják as országban és tán annak határain kivül is, a mint veszik ma már a példásan kezelt Arad-Kóroavölgyi vasút papirjait, melyek az üzlet második évében már közel 9/t-ot ka-matoztak. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zalaegerszegi kir. törvényszéknél 1880. Jebrtíár 6 én. 3417. B/879. Ss. I. Egyed Gy6rgy közhatóság elleni erőszakkal vádolt elleni Qgyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 53. B/880. Sz. 1. Tőrök Olajos Péter súlyos testi sértéssel vádolt elleni Ogyben 2 od bír. ítélethirdetés. Febr. 6-án: 3072. B/S79. Sz. I. Tőrök Vendel éa társa erőszakossággal vádoltak elleni Ogyben végtárgyalás. 3167. B/879. Sz. I. Márti Vendel és társa tolvajláasal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. — 3330. B/879. Sz. I. Horváth Jóasef éa társa súlyos testi sértéssel vádollak elírni ügyben végtárgyalás. 3471. B/879. Let Németh Anna gyermekgyilkosaággal vadolt elleni ügyben végtárgyalás. 3724. B/879. Sz. L Landler Adolf és társai életbiztonság elleni vétséggel vádoltak si-tsai ügyben végtárgyalas 3750. B/879. Sz. I. Fodróczy József súlyos testi sertéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Febr. 12-én. 3464. B/879. Sz. I. Balogh Károly an-lyot testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3 ad bir Ítélethirdetés. Febr. 13-án. 24. B/880. Let Eisinger Miksa csalással vádolt elleni ügyben vegtárgyalás. 42. B/880. Sz. 1. Ráiz István s társai eriszak tétellel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 78. B/880. Sz. 1. Takács v. üuzsi János éa társai tolvajláasal vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás. 3412. B/879. Sz. I. Kovács György tolvajláasal vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3431. B/879. Sz. 1. Slohecz Ferencz sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3477. B/879. Ss. I. Török Ferencz és társai súlyos és könnyű testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3519. B/879. Sz. 1 Bánó József vagyonbiztonság elleni ügyben végtárgyaláa. 3546. B/879. Let. Csancsár Júlia emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Í93O. B/879. Ss. I. Siítsr Ferencz és társa tolvajláasal vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás. Febr. 19 én. 9 B/880 Let. Zsiga János életveszélyes fenyegetéssel vádolt elleni Qgyben 2-od bir. ítélethirdetés. 21. B/880. Sz. 1. Varga Gergely sulyoa testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetés 55. B/880. Sz. I. Szabó János és társai lopással vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. ítélethirdetés. 3357. B/879. Sa. 1. Bnueze János és társai nyilvános erőszakoskodással1 vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 3472. 3479. B/879. Sz. I. özv. Fekete Ferenczné lopással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 3525. B/879. Sz. 1. Mohos Pál sikk asz tással vádolt elleni ügyben 3-ad bírósági ítélet hirdetés. 3592. B/879. Sz. I. Csiazár Ruzinka György veszélyes fenyegetéssel vádolt elleni ügyben 2 od bir. ítélet hirdetés. Febr. 20-án. 36. B/880. Ss. I. Fránder Anna tol vaj -lássál vádolt elleni Ogyben végtargyalás. 75. B/880. Ss. 1. özv. Vida Józaefné gyermeküléssel vádolt elleni ügyben végtár gyaláa. 76. B/8S0. Sz. I. Pál József és társa sú lyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben vég- Urgyalás. 2907. B/879. Ss. 1. Böröcs Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtár- ?T* 2946. B/879. Sz. 1. Hirachl Miksa és tár. sai közhatóság ellenszegülésével vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 3045. B/879. Ss. I. Németh Katalin éa társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 3306 B/879. Sz. I. Markó Imre éa társai tolvajlássa! vádoltak elleni Ügyben végtárgyalás. 3429. B/879. Sz. 1. Molnár József és társai tolvajláasal vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3560. B/879. Let. Göncz Imre emberöléssel vádolt elleni Ügyben végtárgyalás. Febr. 26 án. 63. B/880. Sz. I. Fakó Ferencz tolvajlás-aal vádolt elieai Ogyben 3 ad bírósági ítélethirdetés. 88. B/880. Sz. I. Tápi József tolvajláassl vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. 89. B/880. Ss. I. Havi Erzse és társa lo: pással vádoltak elleni Ogyben 3-ad bír. ítélet hirdetés. 3593. B/880. Sz. 1. Scabó Mátyás és táras szülő bántalmazással vádolták elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. Febr. 27 én. 61. B/880. Sz. 1. Cseber Kálmán és társai erőazakoa nemtt közösüléssel vádoltsk elleni Ogyben végtárgyalás. 2782. B/879. Hóber János sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3111. B/879. Sz. 1. Sohár Péter sikkasztással vádolt elleni Ogyben végtárgyaláa. 3455. B/879. Sz. 1. Horváth Füle Péter és társa lopással vádoltak elleni ttgyben vég-tárgyalás. 3473. B/879. Ss. I. Szabó Ferenc* sn társa sikkaastáaaal vádoltak elleni Ogyben vég-tárgyalás. ÉVFOLYAM. A.1VA I Kiö ZiL'ö N T. FEBRÖARf>és) 1880. takarékpénztár 1880. évi január havi forgalmi kimutatása. BEVÉTELEK. Peaxlár maradvásv 18737 dtxil Sl-én Ptaztár atáala 21 HiulaaSaek. Betft aiámlának . Váltó , KSletsa . ElSlegtzesá . Kamat . Beiratáti díj KintltvS kamat Késedel 3624. B/879. Sz. I. Németh Jánot é* tár iái cttlásssl vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. 3602. B/879. Sv L Gérioz István és tár-?ai lolvijlás buorésansséggel vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. Kell Zala-Egerszegen. 1880. évi febr. hó 1 ín. MUZSIK KÁLMÁN iroda igaagatö. Helyi hírek. — A tUtti OnseyMt/«>egyesulet egykori tevékeny ét ügybuagó elnöke, nagy-kani-uai kir. törvényszéki jegyző Bartha Ignáci következő érdekéé levelet intézte a mostani derék elnökhöz : Tekintetes elnök ur, tiutelt barátom ! Az 1879. évi jan. 31 én tartott közgyűlés alkalmiból a szövetkezet távirati foikö-azöntojével csekélységemet egy ritka ét nagy megtiszteltetésben részesítette. Ennek viszonzásával mai napig — különféle okokból adós ma-radtatr. A viszonzás kedves kötelességének le-rovására, nézetem szerint alkalmasabb pillanat nem kínálkozhatnék, mint épen az 1879. szá roadási évet illető közgyűlés alkalma. Ürömmel ragadom meg tehát a kínálkozó kedvee alkalmat ét ttdvözölve felköszöntöm önt, mint a szövetkezet élén álló, s általam is jól ismert tevékenységű és érdemü férfiút — a szövetkezet ügyei kórul; felköezontöm a letolyt évben oly eredményesen működött igazgatóságot és felügyelő bizottságot; s felköezonlóm végül az egész szövetkezetet 1 s midőn önnek « igazga toság és felügyelő bizottsággal egyetemben legmélyebb elitmerée«met, bizalmamat, s mondhatnám — hálámat Dyilvánitom ezen ünnepélyes alkalommal, azon buzgó és önfeláldozó, s hála Istennek eredméoyes tevékenységeért, melyet a nékem is megküldött vagyon mérleg minden magyarázat nélkül is oly meggyózóleg és fényesen igazol, s a melylyel általam is elvetni s negfogamzani segített parányi magból fejlett plántát virágzatra ét gyümölcsöséére juttatták'. Egyúttal azon kérelmet intézem önökhöz; — továbbra se hagyják e hasznosnak bizonyult és jövőre is szép reményekre jogosiló csemetét jótékooy gondozásuk nélkül, mert az elv, a kitűzött czél, (aegils magadon t az isten is megiegit) és mar it elért eredményeknél fogva bőven megérdemli azt. Részem ről kérem istent, adjon önöknek kitartást to vábbrm ia, t főleg, mert régi közmondás tartja: concordia ret parvae crescunt, disoordu maxi-mae dilabuntur, — egyetértést a további huz nos és jó eredményű működéshez, hogy az izmosodásnak induló fiatal fa jótékony tevékenységűk és egyetértésük áldásos hatása alatt igen hosszú időn át bőven gyümölcsözd terebélyes fává nrtjje ki magát I s biztos villámhárító legyen azon menykövek ellenében, melyeket az uzsorásuk nem épen dicséretet hada, különösen az alsóbb rangú tisztviselők ellen szórni szokott! — Fogadja végül ugy a közönséget naptári, valamint a szövetkezet üzleti uj évéoek elején szerencse kiváiatomat és tisttteletem nyilvánítása'! Kezdi Vásárhelyit, 1880. jan. 19-én. Bartha Ignácz. . — Szép adomány. L«punk kiadó tulaj donosa, Wajdils József ur a .Magyar írók segélyegylete* javára 3 db. aranyat adott át, melyet a nevezett egylet titkára, Vadnai Károly uroak, a „Fovároai Lapok" szerkesztőjének kézbesítettünk. A szép adományért iogadja részünkről is a könyvkiadó ur hazafias köszönetünkül ! — A .Polgári Egylet* minden év ben megünnepelni szokta alakulási évforduló ját; az idén ia febr. 2-án helyiségeiben dísz vacsora rendefctatett, melyen Horváth Lacti és Qrünbaum kitünőleg szervezett zenekara a a vendéglős jó élkei és italai mellett jó mulatság fejlődőit ki. Lelkesíti pohárköszóotést mon dottak: Kován János, Simon Márton, Ter- sánczky Gyula, Csemics, Földy, Rolhmann urak aat. — A nagykanizsai tiszti önsegélyzó- stfivetkezet 188U. éri febr. hó 14 én délután 6 órakor Nagy-Kanizsán a polgári iskola helyi ségében rendkívüli körgyülétt un. Tárgya: Donáth Lajoa szöv. tagnak a azöv. igazgatósága ellen irásbelileg beadott bizalmatlansági nyilat kozata iránti határozat. Nagy-Kanizsán, 1880. január 29-én. Az igazgalóság. — JoacMm hangversenyén nagy száma • dísze* közönség jelent meg, a hegedükirályt • méltó kitérője Bonawilz zongoraművészt za jos éljeniétael s ssünni nem akaró tapsaal fo gadta, A rilka műéivel Ollop Imre és Ero«, ugy Práger Béla araknak ktuönhetiűk, kik semmi faradságot tem kiméhiek, hogy a művé szet felkentjeit körünkben üdvözölhetni asareu- caétek legyünk. — A tüMOltái táncsvigalom, az anyagi jövedelemtől eltekintve kitünőUg sikerült. A bálanyai, szép lisztet teljesítő Oazetzly Antalné arnó szívélyes modora kedélyessé s fesztelenné varázsolta a hajnalig tartó maUktságot. — AM ipartársulatnak 9-én tartandó táact esiélyén kisorsolandó tárgyak Földy Ferenci tzabó üzletében már köstnemlére van nak téve, s oly össze válogatott csinos, hasznot tárgyakból állanak ami az ilyen alkalmaknál ritkán tzokott előfordulni. Vannak köstűk a fehérvári kiállításon érmet nyert tárgyak is. Méltán ajánlhatjuk a t. közönség figyel mébe. — Február 7-én a zalamegyei fiatal ság által rendezendő tánczvigalom minden te kintetben fényesnek matatkozik ; nemcsak Zalamegye szépei, de messze vidékről is számosan jelennek meg. Tudvalevőleg a tissts jövedelem a zalamegysi Ínségének javára for- ditutik; igen óhajtjak, hogy anyagi eredménye is minél fényesebb legyen, a szép és kellemes mulatságot az ínséggel közdók hálakönnyei tegyék emlékezetessé. — Arverét Zalamegyében. Kocsis Jó zsef 400 írtra b. iogt. marcz. 10. Hegymaga sin (Tepoleza.) — Gslencaér János 845 frtfa b. ingt. febr. 12-én Mindazeirtkállán. — Ber talan Hedvig 24.700 frtra b. ingt. marcz. 17 én Balaton-Edericsen. — Izsán Ferenczné 500 frtra b. ingt. febr. 20. Zala-Szent-Mibályon. — Ungar Ádám 2876 frtra b. ingt. Szentpéter- urolt febr. 13. — Lukácsi József 1100 frlra b. ing', febr. 19 én Káptalan-Tótiban. — Futó József 450 frtra b. ingt. marcz. 4. Diszely. — Török Pál József 170 frtra b. ing. febr. 7 én M. Apátiban (T.polcza.) - Soher Ferencz 637 frtra b. ingt. febr. 11-én T.polcián. — Ztup- pán József 452 frtra b. iogt. marcz. 8. Zala Egerszegen. — Gerencsér Józset 694 frtra b. ingi. marcz. 9. Zala-Egerssegen. — Pács Gábor 1777 frtra b. ingt. febr. 14 én Pais szegen. — — Balaton mellékén két franczia bor kereskedő nagymennyiségű bort vásárolt. — Vasvarról írják nekünk, hogy igen jól sikerűit az olvasó kör javára rendezett bál. Jelenvolt sok szép hölgy a vidékről egyike a legszebbike is olt volt, Szmodics Károlyné Lipártról, (fehérbe vad rózsa és Szent-György virággal), Farkas Ilka és Korcsmáros Fanni sat. 20 par lánczolta a kotiliont. — Symen. Balaton-Magyarodon a bájos Uanny Gizella urholgygyel Szat'jnger Konrád gazdatiszt jegyet vállolt. — A keszthelyi közegészségügy bi zottsága febr. 1-én délután a városházi ta nácsteremben Dr. Csanády Gusztáv elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen a bizottsági tagok közöl t. Preiaach L>, Ssinger Bernath, Diek- már János orvos urak; Bíró József jegyző, Lakner Fereocz gyógyszerész, Linter Ferencz városi tanácsos, Torma János állatorvot, Újlaki Mátyásé, isk. igazgató voltak jelen. A múlt ülés jköny ve felolvastatván, hitelesíttetik. Az előforduló felvett tárgyak közül legnevezete sebb volt a városi magán-kórház jelenlegi ideg bántó helyiségének, egyszerű állapotának tár gyaláss, mely a mostani körülményei közt nem lehet más, mint s asegény betegeknek mene dékháza; — elnök mélyen átéraett a nagy ha tást tett beszédével, kéri a bizottságot, hogy a jövőre nézve állapítsa meg a kellő Berendelést és fentartáti költséget, a be'eg ápolók illő fize tését; — ezekre vonatkozólag a költségvetés jköny vileg (elvetetvén, a városi tanácshoz me leg páitolás végett átiéletalt. — Ezen alkalom mai Dr. Stinger B. ur a magán-kurház' ré azére egy bonczessközt adományozott. — Fel szólalt ezen ülésen Lakner Ferenci ur, hogy a t. bizottság fordítsa figyelmét azon helybili ke reskedőkre, kik boltjaikban több féle drasticoi gyógyszereket adnak el minden felelősség nél kül — olyanokat is, melyeket a törvény tilt — és melyek nem csekély ártalmára szolgál nak a könayeo IPVÓ bstégeknek; ét óhajtja hogy a városi hatóság tilts* le ilyféle kereske désekben a gyógyszerek el.dását. Á bizottság hozzájárult Lakner ur jelentéséhez és ezen ügyet az orvosok megvizsgálása utján a vá rosi tanács elé terjeszteni határozta. — Igen taomoru etet. A keszthelyi szőlőtulajdonosok fájdalommal panaszolják, hogy e rendkívüli hideg idóbes a azőlovesnők rügyei teljesek elfogynak; — a balatoni jég vastagsági 18—20 cm., sok nagyon sok ember fohászkodik s tavaszi nap melegebb tagarai, ért. — - MegMvas. A keszthelyi .Amazon' szálloda nagytermében 1880-ik évi február hó 10-én rendezendő tombolával egybekötött tánozkossorure. A ranebzeség: Choschenszky Miklós, id. Garay Sándor, Hoffmann Soma, Király Bála, Kitt József. Kagler János, Ostrich Lajo». Semelke József, Simon Lajos, Sparazam Pál, Stieder Lajos, Vértessy Béla és Meinbold Hubert pénsiánok. Kezd.te 8 órakor. Család- jegy 3 frt. — Ssemélyjegy 1 frt. — Tombolajegy 20 kr. Belépti és tombolajegyek csmk ezt* a pénztárnál válthatók. Felülfizetések és tombolatárgyak köszönettel fogadtatnak éshirUpi-lag nyugtázutnak. A tombola tárgyak kéretnek febr. 9-ig bezárólag id. Garay Sándor ur lakásár* vsgy Wünsch. Ferencs ur kereskedésébe kttldetni. A liszta jővodelem a .keszthelyi csonakegylet" alaptőkéje javára fog forditta toi. — — Jótékonyetélu hangverseny. A keszthelyi jótékony nóegylet áltsl f. ho 1-én saját alaptőkéje gyarapítására rendezett t tánczcsal egybekötött hangversenyről örvendetes sikert coostntálhstusk. Mind maga a hangverseny, melynek mutorozatát elózó tzá-munkbaa volt szerencsénk kStölhetni, mind pedig az est követett táncsmalatság nagyban felülmúlta előlegezett jó hitünket Jótékony hangverseny ! — ily pontnál sz svatotl kritika is engedékenységet ismer; ezúttal nincs rá szükség, mert a tapasztalt siker, idéztessék bár a legkényesebb islés törvényszéke elé, teljesnek mondható. S hogy ilyenné lett, annak érdeme fóleg a fáradhatlan buzgalmn intézónőt: Beck Vilmosné úrhölgyet illeti; főleg, — mondjuk, miután a műkedvelők nemes törekvése is osztatlan dicséretet vivott ki. A tapsvihar egyesült erő hatása folytán keletkezett! a díszes virágcsokrokat nem csupán s szokás hatalma nyújtotta: a legmelegebb elismerés fényes bizonyítványai azok. Az általános hatás megítélésénél mégis zavarba jövünk ; de mindazonáltal ugy tetszett, mintha Ketterer .Boute en trsine'-jét kitérte volna s legkitartóbb tsps-vihar, melyet Wuusch Ilon k. a., ki egyébiránt is egyike volt az est legigézóbb alakjainak — és Garay Sándor ur adtak eló zongorán. MegujrázUtott. Idylli hatást keltett Mai-ler J. ur pracis czitersjátéka is, melyet szintén általános .hogy' volt" és tetszészaj követett. Hallottuk egyikét ama sikerült, eróteljes hang-színezéssel és hévvel, bensóséggei, s közvetlenség gyújtó hatásával előadott szavalatoknak is-amilyeneket csak valódi művészi alakításokból ismerünk. Zakár József ur kellemes harmóniába egyesité mindazt, amit egy jól fel, fogott szavalati darab criteriumképen megkíván. A műsort Liszt Ferencz .Rákóczy indulója* zárta be, zongorán előadva Weltner Adél k. a. és Garay Sándor ur által. Ennek hatásáról talán fölösleges is megemlékezni. Kit ne gyuj tana hevületre oly darab, melynek dallamát az ember — ugy tetszik —- mintha szivével hallaná! Ki ne ismerné a hirea Rákóczy nótát? — 8 ha még azt említjük, hogy a legszabato-sabb játék adta a szivek oltárára: mindent el mondtunk. Weltner Adél k. a. és Garay ur méltán magasztalhatok. Hogy az igazságnak hátat ne fordítsunk, felhozzuk, miszerint s Zakár ur által elénekelt magyar népdalokban igen sok volt s tactus. A magyar népdal ilyet nem igen ismer. Szabadság nélkül nem is élhet, mint nemzete, melynek lelkiviszhangja. — Hangverseny után, meg éjfél utas — folyt a tánczmulataá;, népességre olyan, mint milyen igen ritka Keszthelyen. A vidék alig volt kép viselve , mégis GO-nál több pár lánczolta a négyeseket. Olt láttuk a város hölgy koszorúja nak nagy részét, nevezetesen részt vettek: Brsun nővérek, Csák Irma, Csesznák Mariska, Ebrlich Hermin, Garger Jenny, Gnyschlaeger Emília, Gröber Lujza, Gleimann Györgyike, Uaany nővérek, Hoffmana Regina, Kohn nővérek. Kováca nővérek, Lupenzbeck nővérek, Marcsányi E id ka , Mester Viktória , Nagy Mariska, Oppeaheim nővérek, Pataky Lujza, Regensperger nővérek, Stocker Vilma, Ssabó nővérek, Vajda nővérek, Weltner DŐvérek, Wünsch Ilonka sat. sat. — De legyünk őszinték : mindennél legérdekesebb az, hogy sa anyagi eredméay 300 frt. — ROvid hirek. A tűzoltók országos közgyűlése f. évi aug. 20—24-én Pouonyban less. — A ttámoló kis Franki Línczben vendég- szerepel. — Gr. Szápáry pénzügyminister fal ádáit. — Bpeet főváros s Saécbeny-szobniTa ujabban 5000 frtot adott. — Nagybánya vidé kén az őzek eleveuen s kézzel foghatók a nagy hideg és ínség miatt. — Az inség 23 megye ben tényleg beköszöntött s erre 33 ezer frt. segélyt adott a kormány. — A salzburgi indó ház leégett — ArUtette község Károly-Lajos fbget választotta polgármesternek. — Solmán 3 szolőbirtokot harminca krajcsáron vettek meg. — Schenkenbach Vilma k. a. Székes- fehérvárott megmérgezte magát. — 1864-iki állami sorsjegyek hamisítványaira akadtak Bécsben. • ki nyert? Bécs Grács Temesvár jan. 31 én: 37. 44 75. 54. II. 79. 15. 54. 84. 80. 74. 31. 7. 8. 53. Hásjovedelem Hitra levS kamat Ogyvédi elólet kirt.it Betét kamat 3°/, .Motel Háibér bábalik Frank betét Vegyes Betét arany Ingatlan jö Értékpapír Értékpapír ixslvény Tüakárbist elíleg Hoiaebatald tQZMf dij KIADÁSOK: 20 Adós Pénztár számi. ssámla 18,167 S« KSS4 10,718 (0 «4SM B«tít Válté Vacjes «4S HM 71 1ÍSO DS17 3812 410 9i 1KM 10,(46- 18,0(9 06 33 75 106 3,778\|I4 314 56 1444 1 Betét kamat Kamat f B«ít kamat 3\|. alatik Értékpapír Értékpapír n«Wénj Száulék KSIcaOn OgjTédi knltaéi elólef Ingatlan jSvadelmi Arany lm fraak kamat Arany b«ut Franc betét Háajflvedelam Tlakirbiztoaitáai előlaf ilorarheuki tSmef Tinti fisatéa Ingatlan birtok SIé 54,80133 198,830 96 nsl Péoakészlet 1879 jan 31 ío 3»7,6<l\|»u DARÁ3, könyvvivó. Önaoa forgalom. Nagy Kanizsa, 2/1. 1880. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka-niasán Wajdita Jóxaef knnyvker»akftdia« által mse-dlh5 — Felhívd'. Mindazon t. ct. könyvki adók, kik tömegesebb megresdollsoél kedvez- ményár mellett hajlandók kiadványaikat elárusitsni, tisztelettel felkéretnek az illolo mi példányszáma, szerzője, czime, tárgya, alakja, lapszáma, megjelenés helye és ideje, eredeti és kedvezményára megnevezését alolirtta) tudatni. Dvorzaák János, áldozár. Pécset Scitovszky- tér 20. szám. — Somojyi Ede álul szerkesztett „Or - tzág Világ' Képes Itp 4-dik füzete élénk tar talommal és gyönyörű képpel megjelent. Ara 40 kr. A mümellékletek részére arany keretek ia megrendel hetik 2 Injával szinte Rantmann Frigyes kiadónál. — A .Qatiatági Minők' harmadik és negyedik száms s következő tartalommal je lest meg: a kitbirtokok tagosítása érdekéken. Egy öreg gazdától. — Vízi ut a magyar ten* ger felé. — Az építési modorokról (négy kép pel) Pfaff Ferencztől. — Egy angol földbirtok. — A mélyített szántásról. Péter DénestSl. — Köslekedéai viszonyaink javítása. — Mete orológiai éstieló állomások szervezése s Tisza völgyén. — A német vas ipar versengése. — A szóló trágyázása korommal. — Kukoricza* morzsoló tisztító szerkezettel és ztáíolóval (képpel.) — Gabona tiastitó és osztályozó gép (képpel.) — A borax, mint épen tartó 'szer. — Kiegészíti e M és változatot tartalmat a vegyes közlemények, gabona- és termanyUalel, építési vállalatok, bérlel és eladás, gyárosok, vállal kozók ét iparosok, érték papírok és péninamek állandó rovata. — A .Gazdasági Mérnök* megjelenik minden caütOrtöKon, dizzesen ki* állítva, s képekksl iUmnarálva. Elófitetési ára félévre 4 frt. ?lófizetéseket ez év elejétől foly vást elfogad s kívánatra rottátvány -ctámojal szívesen ssolgál s kiadóhivatal (Budapest, Üllői nt 24.) — TEENKILENCZEDre ÉVFOLYAM Vegyes birek. — Om katonaiig az oaztrák-oláh hatá ron. Érdekes a-iatokat közöl ai .Odezzkij Vaestaik* ctiaü odesazai lap • bó 22 iki •aamábaa azon orosz csapatokról, melyek ax 1879. év folyamában az oaztrák-oláh határ mentén öaszpootoeiltattak. Van ott most oaszn- •en 3556 tiszt, 137,858 kö««mb»r, 21,999 ló, 8688 társzekér. Külöuféle hadiazerektó) 5.745,720 font halmoztatott fel. K csapatok ai utóbbi napok alatt 7762 ujonctci.l szaporit- tattak. — Nt/olcnaa éves iiolgilati jubilaenm. Valóban ritka dolog, hogy valaki huss ér hiján agy aiitadot töltsön szolgálatban. II; nem mindennapi jubilaeumot ült közelebb egy agg no Brachal-ban, a badeni nagyherciegségben., A< anyóka moat 93 éves > nyolcivad esztendőn át egy él ugyanazon családnál szolgált. Egózz nemzedékek nóttek fel mellette. Jubilaeumán •okfélő kitfintetei érte. — trUriUi. Miután a .gazdattaitek «• ardéaiek araiágoa legelj- él njagdij-egyeatt- )eteu-nek aUpasabálj-terveaete már elkéHült ét jel™ nakértok álul megii riugáltatott, bá torkodom tiastelt kartáruim nivea tadomáaára bouii, mi»erint as alanti vaapálra-tánalatok, neveseteten a magyar államvasutak, az osztrák állampálya, a tisiaridéki, déli, alföld-finmei, arad-kíröívölgyi, kasaa-oderbergi, rl»í erdélyi, easakkeleti, első magyar gáoorizági, magyar sytigoti és györ-soproDÍ vaspályák az érdekel teket V] menetdíj engedményben réstfsitia. A gyűlés megtartására aa országos gazdasági egyesület igazgatósága saját nagytermét volt asives átengedni. Az előmunkálatok máris any- nyira haladtak, hogy az alakuló köigyulés, mint aDnak idején Lónyay Béia gróf eleve ki- tuzte volt, okvetlen febr. hó 10-én fog megtar tatni. Az érdekeltek tájékozására a következó- kat jegyeazUk meg: 1. A lesiállitott vasúti iga zolványok megszerzése végett szíveskedjenek az illetik legkéaobb január' 3léig 2-kros leve lezési lap használata mellett, (melyen jól olvas ható iráasal, az illeti neve, állása, lakhelye, megye és a kiindulási vasúti állomás feljegy- ZALAI zendó) alulírotthoz fordulni, 2. A pyülesbea tárgyalás alá veendó indítványokat kérem hasonlókép és pedig febr. 5-ig beküldeni. 3. Az alakuló közgyűlés február 10 é* kedden reggeli 9 órakor veszi kezdetet a köztelken (filloi ut). 4. Az (ismerkedési estély február 9-éo hétfS este 8 órakor a „Hungária" szállodában fog megtartatni. K01 fin helyiségről gondoskodva lesz, és szíveskedjenek az érdekeltek eieo tekintetben a szálloda portásánál tudakozódéi. Azou reményben, hogy t kartáraaim mentői nagyobb számmal fognak ezen alakuló köz* gyűlésre megjelenni, kérem egyszersmind szíveskedjenek az agy érdekében ujabb tagokat is mennél nagyobb számmal az egyletnek megnyerni és alulírottnál bejelenteni. A .magyar gazdatisztek és erdészek országos segély- és nyugdíj-egy léte" szervező bizottsága megbizá sából Krocsák G. Emil josságfelligyeló. Budapesten, Fereocziek bazárja. Szerkesztői üzenet. 3918. B. Kapos'ár amint a >or rá kerfil, kS-zSljflk 3»I9. K. M. „HooTaer- í« « .Népdal* kiad-bauSk. T. p -BJ»1 aiár nem ?»olclhataak. 39ÍO. T. E. 8io»bataelT. Beán <[veaiied6rt azÍTes kOnOnet! 3911. E. Ái album mejkold.uk. 3922. R H. A «íp knllomínjfkel kSuünettel vettsk. TtHtoletteMea QdvQtlet! 3923. U. K. Aminl elkiiiOlnek, igae kérem aielibbi mejkllld4.et 3924. Ci D Hir-atfy^'tJ'^gy- kAl P1 dán; elkmdetett. H93&. A Ula-ef»nizi>\|rt f«br 1-pn tvrintt tán«S vigalom Uiráaát ? a f.lQlfi«PtSk ntvaorat kS'Uaé-Dreiok balmasa miatt jovű acáisnokra ralaak kiny-tal«Df>k baluttani. KöBifínet a g,>ji>li>in^rt! 3926. Allú-LerÉdTa. 8«inte. . V&Hiitl menetrend. A budapesti idomutató óra szerint, inaiul kanlfiir.il Vonat kom : BaAm Ora Prr. idR 906 Ralik, M"hif«,l)r>mho*r a KiaMAHa 4 48 raggal 215 . . . . -J 30 <141ol. 312 BorfaPaatre \| il raggrl KÖZLÖNY ao , ss e»i«t KH . 11 30 ••>»• «H Bieaba (ft.oiakatfcalr. IMca-Ujaalr M«)5 8 ragg.l 801 . II 48 .atre SIS Sopronka 3 38 dílnt SOS Tr,«aib. fa Prágeraofon k«mHI Gráci <? Beeabe ...... 4 58 reggel 901 Triostbe éa Pragírhofon keraHt&l Grác. éa Bacab. 2 « *»«. Érkezik Kanizsára htmnM: 316 Esssk, Mobac, Oovborár • Pináiból 1 41 íílut •AH , „ . . 11 11 «"?" ÜIU R,ida Paatrol 4 20 r.gj-1 Sül „ 2 5 délül 211 .... 9 44 estve :!M H4.-.Í.ÖI (H.oaib«Ui Hír. Ujl,.l,,f. ISI 10 27 astva 30-2 . „ . .46 reggel 1S3 Sopronjbíl II 53 gelal. Felelős szerkesztő: Batorfl Lajot. !! Vivmány!! Wajdlts József könyvkereskedésében tVagy-KaniiRán megjelent: FARSANGI FÁNK, bábakenyér (Kngelbapf) sült készítési titka. Irta: FOTQTJET JAQUBS, Ill-ik K»fml«Y>h UJTKTI rriuakifH. Reméoyi toldali-k- éa azalon-DÍ» pogáeaaJ^knlÁca éesaí-nirtci klucitési mddjával egy magyar nő. E díszes kiállítású mfirecskének ára 60 kr. Postai rendelések 70 kr. beküldésével ajánlva bérmentesen küldetnek. Ezen több magyar nótöl megpróbált és tökéletesen sikeralt sütési módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. FEBRUÁR 6-é» 1890 HIRDETÉSEK. Sérv-szenvedőknek bérmentee megkeresés útin mindenki készséggel és ingyen kaphatja az alulirt ezég által, a használati módját, az Hirsaui, a Svaiczi Sturxenegger féle árUllan alteati-keDfcsnek. ? használati módhoz van temérdek bizonyítvány valamint köszönő irat csatolva a kigyógyultak állal a szétküldéz egy edényben történik, a melynek ára 3 frt 20 kr. (926 0 -8) Kapható: , VORMÁGYI FEREFCZ, a Szűz Máriához czimzett gyógyszertárában Budapesten Keskeny útifű - meUczokorbáb, a tilde és ru< 11 bajok, köhÖe>s, fojtó köhögés, rekedtség és lüdÖhurul biztos gyógyszerét. A Mra»su( álul a ínmre).. HMIH ii«.'r •uua BM>C «<M«C M "•»» dtittu titkot fotrialja Schmidt Victor & fiai, cf. k. tzahadal gyárosok Bécs, Wied^n, Allopssae 4S. Kapbatck : Práger BíU gjójjut. N.Kanisaan, Eáliyod« J. I.tlíDjío. Kil A JJ^gyaít A -Lenívio, Dom«r K«j. TM- • fdraerkíTMkedíníbcn aamegbío, W.rli U irTÓcvKt. Kaprorcián éj ídSsb. Mo<eH F, Va«»árnr, Hnlló«y Jiu<l t SJ6gJ«It. Z«l«-K«erMef»o Berjor Mór (Somosj) Szobb. (97d 8—•) A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- é% Vasmegyék részére kiterjedő hatáskörre Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruháeta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztositási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MOSCOVITZ. . .. . . ..., , résBaBrvény-táfcrs4a.s4^ézr igizgatoságásak fentebbi kBzzetételére hivatkozáwal alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai főügynökség vesetéaét elvállalta s a KOgynökzsgi irodát megnyitotta, hol is biztositáai ajánlatok elfogadtatnak s a biatositáai üzletre, vagy a társaságra vonatkozó ssisdaoféls felvilágosítások leg- ké-^g-ebben meghatnak. ^^ ^^ ^ ^^ a) tűivenélf és robbaaiia által okozott károk ellep; c) szárazon vagy vizén Kiállított javak károsodása ellen; b)jnkár«>k ellen d) ai ember eletére minden ismert módozat szerint. A Magyar-francxia Mutotitó réatvény-tárteuág, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tcrA aiapUkéjébtl a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint kéazpénzben beőzeítetett, s réuint a fivároa legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lelt elhelyezve, m. évi október 14 én tartván alakali közfryfilését melyen a társaság ügyvezetésének élére következik választattak meg: Választmány Elnök Brtte ratvza. í fala ral. balao titkoa taoicaoaa, i Updt-reud nagrkereazteae. oratt képr itb BlMatea aletaOkSk : Bari BaVzzMy Bél, földbirtoa, ,„. kp, ,tb. BudapaaKa. BMtSSn I<a4, a pirUi Sodaté de lTJaioo generálé alnoka aú. Páriában. VálasMtmáft^i tagok. BakeH Meri* marqoia de Buneville, ai otatrak deli >ini igaagatesági tagja atb Parisban Ntmlt Arai* kir. keraiked. Unácaoa nagy keraakadS. Lovag zápori Raankart Fsrs02, ai Albrecbt-raapil^a elnöke atb Baeaben SVSI Káraay fsldbirtokoi, orta. képTiaelS atb. Bndapaaten. Biro TklD1 Uraly a. kir. kamarái, aa oait. déli rajnt alelnSke, aa oaat. nnkbáaa tagja atb. Beesben. FtUtgytlö bizottság. Back Hazaér a magjar jelaalog-bankaak igugablja. Láaezy Lea. a nagr. alt. rsldbitel réazTén7-táraaaag igaagatája Budapesten. Lswls iakan, a kereakadelmi akadémia igazgatója BndaDeaten. Sarrakswraa in. Mária tjsst, a páriái SocuMe át l'Union «•'? erale v. lírfelQjyeüje Piriiban. Igazgattság lgaagatik : Dr Hllltr Alkraakt, kCa. ta yáUto-llg7'#d Bécb^n Nagy-Kanhsán, 1880. januárban. 989 2-62 A Hagyv-fruczla biztosité rétzvény-tanaság fíftgynökaége Nagy-htanizaán, GUTMANN S. H. WltsiMllilll Urdy a „Hos"m«nn Uneí- nagrkereakedS ci>g finüke Budapesten. <lz»sla«l Márts kir. kareskedalnt tanáeios Baiapaiten. Vaiirigaagaui: tjtakiviu L»\|e« Bndapaaten. Kagy-Kaainán, nyomatott a kiadó toltjdonoe Wijdits József gyorfflajtójin. -K A 51X8A, 1880. február 8-án. TlsenUleoezedlk EMtntMii ívre ' . . fű ÍTT. . negyed vrt - ? 10 taarfcazvtffhSz, bo.IoaU.y.k pedig a kisdobos hármeatve intaaaadlk : NAOT láMZSá Wlasstistii Bermaatetlea levelak-eaak itmart maakalár. sakMl fogadtatnak el }K«stratok viaaaa aaaa J klldataak. MlrOttssk hatábof p«tiuorbaa 7, máaodaaor 6 i mfo.leo további sorért 5 kr. SYILTTÉEBEN lorODkent 10 krért vitetnek f«I. \|\| lioettári illeték minden - egyes hirdetésért kflsr 30 kr 6.et.nd5 ZALAI KÖZLÖNY : O z t. O ív -S-. előbb: ;ALABO MOGTI tű let" X.-Kanl»a»vlii.>« helykalíi«4«-ának, „n.-kinizsii önk. taioltÓ-egTlrt", a .n.kanii>ai k'rraacdolnii a Iparbank-, .n.-kanizsai takarékpAnztár. ? ,zalnstet;Tnl általinál UnlUtet a .n.-kanliaal kUded-neveló flcjffaalftf. a „nagy-kanizsai tigltl öasegélyió aaSvetkezet", ? .soproni kereskedelmi a iparkamara n. kanlzaai kOlvála-itmÉnja' t t«t>b m'sTyfti et váraai ««;jrti»l«t hliaLalos erteiiUje. tietciiklnt kétszer, \asaruap- s csüiörtükön me^jeleno veg>es tartalmú lap. A beteg társadalom, n. Si[!yo3 társadalmunk betegsége, az igaz; de erős a meggyőződésünk, hogy alapos gyógyítási mód kitartó munkával s ernyedetlen szorgalommal párosulva óhajtott sikerre rezet. A baj természete hozza magával, hogy a felépülés nem lehet rohamos; társadalmunknak, agy szólván, egészen ujja kell születnie a józan nevelés által, ami nagy időt igényel; de mig e ponthoz érnénk, bőven vannak eszközeink, melyek a baj terjedését gátolni vagy szűkebb térre szoritni képesek. Előbb ezen eszközökről s azután magáról a nevelésről fogunk röviden szólani. Legnagyobb rombolást a fényűzés és pazarlás idéz eló; állítsuk fel velők szembe a takarékosság erényét. Minthogy pedig a példának vonzó hatása van, kezdődjék a takarékosság felülről a kormánynál. Az államháztartást arányiunk a bevételekhez, a kiadást szabjak a jövedelemhez még azon esetben is, ha e takarékosságnak bizonyos kedvencz eszméket kell feláldoznunk. A nemzetnek több joga van az élethez, mint amaz eszméknek. Gyors és olcsó legyen az igazságszolgáltatás. A közigazgatás gépezete egyszerüsittessék; a törvény szavai világosak legyenek. Állami rendőrség. A kormány tartsa kötelességének szigorúan ügyelni a törvények pontos megtartása-és végrehajtására. A párbajról van tör vény, s minden nap olvashatunk párbajról; de arról, hogy a rendőrség megakadályozott valamely párbajt — soha. Szigorítani kell a zsarolókra, csalókra és különösen a sikkasxtókra vonatkozó 1rrényt, kik a lépnek verejtékkel szerzett filléreit vétkes könnyelműség vagy bűnös hanyagság által elfecsérelték. Érdeme szerint bűnhődjék az uftorás. Korcsmaadósságot ne ítéljen meg a törvény. El kell törölni a lutrit, mely főleg a szegényebb osztály demoralisálására nyújt a kormány védve alatt segédkezet A hivatalok betöltését kormányi kinevezéssel óhajtják. A tisztviselő fizetése állásához és képzettségéhez mért legyen. Digous est operarius mercede su«. Csak aztán a fizetést munka által érdemeljék ki. Minden garas, mely meg nem szolgált munkának dija — erkölcstelen szerzemény. Minden társaság őrködjék tagjai felett; csak saját hírnevét emeli, ha kiűzi kebléből a megmételyezett tagot. A hivatásának magaslatán álló sajtónak is szép szerep jutna. A sajtó a társadalom óre. Ki fellép a nyilvános élet pályáján, annak e téren végbevitt minden cselekedete a sajtó bírálatának tárgya. Ki nem tűr bírálatot, vonuljon a magányba, ide nem terjed a sajtó hatalma. A sajtó pedig tartsa legszebb feladatának : ostorozni a bűnt, leálczázni a bűnöst. És e ténykedésében megfélemlítést ne ismerjen. Az igazat megmondani nem gorombaság — szilárd jellem. De ami fö, a sajtó hangja legyen méltóaágos, férfias és komoly. Érv, érv ellen küzdjön, a személyt ne bántsa. A házi tűzhely szent és sérthetetlen. Távol álljon tőle a hazugság és rágalom fegyvere. A szenvedély tüzet oltsa inkább, mint éieszsze. Építsen és ne romboljon; Különben a corruptió véres eszközévé alacsonyul s hatása beláthatatlan. Az anya találja fel földi boldogságát gyermekeiben. Szivének minden dobbanása, lelkének minden gondolata gyermekeit karolja át. -Idejét, erejét, egészségét kedves övéi nevelésének szentelje. E nevelés pedig a valláson alapuljon. Vallás nélkül nincs hit, hit nélkül rideg az élet. Szépen mondja Kölcsey örokbecsü Farai-nesisében: .Semmi sincs ami az emberi szivet annyira fölemelhetné, következőleg az élet mindennapi jeleneteiben a szenvedélyek és indulatok örök ostromában hozzá ragadt szenytól annyira megtisztíthatná, mint az Istenség nagy gondolatával való foglalatoskodás. A vallási érzelem ápolása és növelése még más szempontból is szükséges; ezen érzelem képezi ugyanis a tisztelet és tekintély alapját, melyek minden viszony közt biztosítják a társadalmi rendet. FojUuk el a tiszteletet, romboljuk le a tekintélyt, a gyászromokon az anarchia üt tanyát. A vallással szoros kapcsolatban áll az erkölcs. Erkölcs — vallás nélkül hin ábránd! ,A nép, — mondja Rónay Já-czint, — mely vak dühében a vallás oltárait szétrombolá, erkölcstelen s veszni indul Mig Róma vallásos volt, mig szenvedélyeit legyőzte, gyózhetlcn állt a csatatéren; mig szabadságaért küzdött, nagy volt, s a világ sorsa halalmába került; de a szédítő magasság elkábitá, azon abroncs, a vallás, mely szenvedélyeit vészes hánykndásaikban összetartá, szét- repedt s a honszeretftet arinyszomj; u egyszerűséget fényűzés; az önmegtags-dást ÖDsés, gyára kéjeigés válta fel; népét a vallástalanság és erénytelenség mérge folyá kórul, az egyetértés fiai ktat megszakadt, s a pártdűh szikrái a béke templomát elhamvaszták. És mi lóu sora* a világ anyjának és népének? ön vére ellen lázadt fel, s eleve cseppenkéot ootá azt, utóbb patakzott, s végre mint tengerár csapott össze felette, 8 kitörlé • nemzetek sorából.* Különben .kevesebb szó, több tett* — legyen jelszavunk. Minden ember hasson környezetére, javítson környezetében. Vetkezzuk le az önzést; az anyagot tekintsük puszta eszköznek; mondjunk le énünk imádásáról ; a hazát, megyét vagy várost szolgáljuk hiven és becsületesen: a corruptió el fog enyészni s a társadalmi élet felvirulaad. PHILOS. - és Kla-KanLua városok adóügyében a következő érdekes közleményt készséggel közöljük: Tekintete szerkento nr ! Legyen uivea a bemellékelt kimutatási becsei lapjának haaabjaio Nagy- ét Kis-Kini-aaa város melyen lisztéit és a köstgyek iránt minden időben olj melegen érdeklődő közön ségenek becset tudomására, ho«ni. Fogadja üdvözletem éa kiváló liszteletem kifejatését, melylyel vagyok Tekintetei szerkenló urnák késs szolgája OSZESZLY ANTAL, T. o,lai°v. VJgzd reafás volt az agprak Srftmere, Nem látta már tobhe, gyázaba tant világi TÁRCZA. A fala árvája- SankiDek sem ksllett, pedig kidoboltak. Hogy egy árra tévedt a falu hálához, A kinek tán volna ezive a znrsáhuz. Nyomban neki szánják. Fia-e vagy leány? azt te kérdé senki, Naphosssat hi-ba tirdogált szegéayke ; Bellebb oem fogadtak, a fala végire Kell« tehát menni. Ott lakott az Öreg keregeto János, Egy fiók-pajtába vont tanját mlgábao; Da azért nem mondta: »á* volt hajdanában. Hogy sorza tán átkos. Jimerte mindenki; táplálta aiegeaT, döz; Höe mello vitéz volt étek nagy lorán át; Szolgálta hazáját, fényes koronáját, Azért !• lett koldnl. — Oda taálláxolt be a falu áriája; Ket szerető uiv lett, egybe fértek tzepen; Etyfltt kooTÜrogtek a népez ridéken, 8 hallgattak i> rj» 1(7 eltek zokáig; felnóu a leáajka. Hint virág a ven töraa oldatán, aaaráayen ; Tavzzzi rozzához haaonliták: ípen, ügy mosolygott bája Mindenki eradália; mindenki izerette, Hút a zzelid napféayt kodlta 6ez nakába ; Oa.dagabb ki zem volt mozt a boldogzágfcaa, Mint az 9r>g lelke. Mint hSaégez árnyék járt elte fei.yév.l, Angyal ngz.iUlU, nem vágyott az égbe ; Hejh 1 de nem tokára elborult 5rokr», Hiad a kát zaaméval. — gy Buuo laeDdegéltek, i Cteodu temstSbe ? ig flert tzegény a — Éa 4 nelid zagya], a bzjott árrája ? Olt kOojOrftg érte, ott a falu vegén, Hi.l kápolna diizlik a paju belyebea, Al 0 iaznlzja. Oazdzg nrnep zárja, kiderült idÜTel; A«t.ooy« lett majdneai az egezs határnak. -A Kegeayek, znák mait nála találtuk Jóra, z«iveazeggel. Igj lelt a ajomorbál neaítj, zok zegelybeo ; A mit egykor mondott ntrzz-toron végig, Viz^aahangzik níki; zxázzzor aiegi'ztellik : Áldja a>eg az Itten ! I — HAJOATO SÁNDOR. A multak emlékei. (Foivtaláa.) A awtuaj keupatte rnduluk meg, miut-•gj bárom órai tájban éa mire a hegyoldalból <Sruk, már alkoojodni kbsdatt. A hely, hova értek, taikláa, meredek volt. ElSttflk kél ónáti meredek nirtfal kSaítt T««H«tt «gy meglehe-lit uéiea ot D. falu felé, hátak megélt lapálj törült el, itt-ott egvea kia «rd4' darabokkal. Megálltak tehát, várra aa ellenaéget, de is nem jött. Mintegy három negyed órüg álluk itt, türelmüket majd elveaiitve, »okan már an-golódni keadtek, hogy menjenek olíre, mert már moguuták a várakoiáal, alig tndu Mtak» uekel U lecillapiuni. Már végre a lovak ? canaguk leaiereieaéhe* fogtak, megunva a tt ratato Oléat, midftn ai elooraök nagy lelekaia-kadva jöttek, jelentve a kapitánynak, hogy al. elleneeg lovaaaágn előbbre nyotnal. — „Mennyien lehetnek körülbelül, kérdé a kapitány ?* — — .Lehelnek vágj két nioal többen, mint mi!" — — „Jól van, hadnagy iir, tsdltMiakához, indulónk!- - Tudaaan a katonaaágga), nagyobb a« ellen aaáma, mint mi rágjunk. — „Igeuia, kapitány uram.' Ezután ka- tooáihoi fordult, bol alig, hogy elkeadé mon dani, miaaerint al ellen túlnyomó, félbeasaki- ták, kiáltván: „Jöjjenek caak, majd megfele lünk mi nekik.* — .Mi pedig oeked, »uBá PitU Bordihoa, ujjával Miakára mutatva.- A huazárok alig várva be al indoláai pa-ntncasaót, egéai elReaeredettec vágtattak bi al utra, elhatárolván magukban, hogy dühök egén teljeMéget al ellenen lógják kitölteni. Nem tokáig kellelt előre haladniok. midin végre, jóllehet nagj volt aa uralkodó homály, kivehettek aa elleDteg köieledéaét. Taob te keltett a buaúroknak, mint a tigrii zsákmányára, ogy rohanUk esek a lovaaaágra. Itao-nyu kardviadal keletkezett; kard, kard ellen, mell, mell ellen. Mitka is elaő torban harciolt, irtóiatoa kaasaboliat vivén veghei al ellen aoratbin. Ép most vágja kétfelé ez egyik dragonyoi fejet, midin egy másik oldalról támadják meg őt. Majdnem éle'érel adóiott Miska ekkor bá toraágáert, mert al oldalról támadd már kard ját emeli fel, hogy egy bátor lelket kuldjiín a máavilágra. Ép jókor veaii észre, mert lovának egy oldalforditáaával kikerüli ngjsn a fejére mért csapást, aionbao helyette ast aemet paripája kapja mefr, mely egy irtóztatot nyeritva, rogy le terhével együtt. Azonnal kSrttlvenr At az ellen, de aion aaempillanatban körülvessúk St bajtánu, a mig egyik reálról vádik u elfo-gatás ellen, addig a máaréss felemeli éa uj lovat hxlyei alája. Álig hogy felült lovára, újra as ellenre tor, buzdításul katonáinak, kik il-leuállhatlan eróvel nyomják visaia i dragos/a. aokaLHitka mindenütt legelil van ét ott jelenik meg, ahol legtöbb aa ellen. Egy ily alkalom mai aaoubD hátulról hirtelen agy csapást mart valaki fejére; Miska eaiméletét vessitve, lerogr lováról és i holtak s sebesültekre esik. Ugyanekkor egy lövés dördült el; a kei, mely a est-pást rámerle, Pistié volt, a lövés Borditil eredt. A katonák nemsokára éasrerotlék boa hadnagyuk ehUolét, bátorságukat keidék VI-sziteoi, de helyüket mindsmellett megtsrtottáll, Ekkor aionbű, résiinl u aggódásuk hadatv, gyük eltűnten, rétiint pedig egy ujabb korftl-mény, mely köibejött, Tissxatereire indított Aket. Ugyanis ekkor már a gyalogság résaeról eldőlt a harca, mely a mieink hátravonuláiával végződött. Egyik rési ép agy, mint a másik meggyűlve éne magit ét igy történt, bog; mig a mi gyalogiágunk T. felé húzódott visaaa, addig az ellené aion utra tért, amelyen támadott a lovaaaág. Ezek elonyomuláaa volt tehát as oka aniak, hogy a dragonyosok a hátulról jövő nyomásnak engedve, egaai erővel i hn-mároknik feküdtek. Elek nem bírván fal tartóztatni őket, gyorsan hátri felé nyomultak. Üldözni i huszárokat oem üldözhetlek l dra-gonyoeok, mert a gyalogiág maggátlá ebben. A oaaUlar lebát al ellené lett, kiknak ellő gondjuk a sebeauttek öasseaaedé«e volt. Itt ia* fcVFOLYÍM. I. A I KÖZLÖK Y. FEBRUÁR 8 á. 1880. Kimutatás. N»uy és Ki»-K»niz«» »Ar<M köz'is »dii-hivatalanal 1879. ívben kezelt • kil imTasett város terhére elúirt egYn«» álUuiadók és ogyéb közterhekről n. m : a) allamadAk : 1873. év végevei há'.raléklmii m.r.dt 21122 fr. 81 kr. Tartoiás 1879. é» «lej«n 11291« „ 79 , Öi»w-u: 134041 . G; . Leütve a küsvell^u adóti^-tr.k .dóját 50411 . 08 . Martul az elóiraa as ev elején 12895 , 52 . Ssaporudis »< év közban ÜÜ9U9 . 60 „ Mindiism: ]f>:,995 . 12 . Törlések az nv k5ibn W9O1 . 03'/, Helyesbített tartozás as év végen 13Ü0S7 „ 48'/, 1879 évben lürtéot lx-fitalé öumege ' 115619., 19 , Marad » hátralék ai év végéD 19468 , 29'/, b) köux'Ki adópóilékok : 1878. év vécével fenmaradt magán póil'k 8445 . 84 . 1879. évi kirovia (24«/„) 259O» „ 79 . Ö-Mesen: 34303 . 63 „ Törlés a vároai tiar.it i»«lók '?» a oéptaDÍták ker<B'-< ad''u;» után 122 . 88 , Slarad a tartotta 34232 „ 7á „ 1»79. évben történt liefif.e é« 4st»g* 26351 „ 28 . Marid k hátralék aiécv^gén 7SHt'„47 „ 1878. év végével fenraaradt k.izus pétiek 4641 ,71 „ 1879. évi kiruváa(17"/o) t«352 „ 77 . < Ö»>.men : 229U4 , 4S . Törléa miot a magán pótlék- nál 87 , 04 . Marad a tartuzáa 22907 „ 44 . 1879. évben történt befizetéa ö«6zeKe 18647 , 47 . Marad a hátralékai év véüén 4259 . 97 . A Mskanizsai elöljáróság által a városi adó-ell«n<r ^itrtntjriPse melleit iiual- lóan kezelt 77u<.) Irt 33 kr. >gvfow államadúra 1879 évre kirótt közio'gi köiiw pótMk osszegn 1038 , 43 „ c) Bélyeg é« jng ille ..lékekben balul;t 10353 . 71 . d) Közmunka váltaág- bao 2782 . 14 , e) Idegen haUiaáguk és községek réazére behajlatutt: •riam.dóban . 1705 frt 38 kr. illetékekben \ 3548 . 01'/, désamaváltaágban 947 „ 68 , kUlSn itmtt hátralékokban 2033 „ ló . ÖMzraen: S234 . 22'/, f) Adóbehajtási k«lt»é- gekben befolyt 1414 . — . g) K.ésM»lnii kamatosban 1787 „ 11 , Adóbehajtási (II. fokú végrehajtani) eset elóforóali U4I3, meiv 83WL3 Ut. 50 " ••"?-gel képvisel, elihóí nixnuit ár^ere.»t «set $ hátr.lékossil 113 frt 60 kr. er«jéig. Az adúiu culádtök >iam> volt 1479. & 47&1. Az a) p«nt alatt kitüiKateti 1379. éyte kirótt egyenes államadóból földadó csimrn 16l>-">« frt 30 kr. házbérad . 36641 , 27 „ 1. ésU.oaS ker.xdó . lO&xi.íXJ. ált. jöv. pói:.d.. . I46ós . 90 . íéuy űzési dú , 984 „ — „ tejy ver adó B 144 , — « EséaaWn'-. 7ftlö . 91 » az 1S7C XV. 1. Cíikk 11. §-:i f.ilylán a v-árusi adóhivatHl n saját hatás k<trében.gyüjtr>u iidn* tok klapján vetette ki li.ruA válioú* történt Naey «H Kis. Kanizsna 423. • Adó és illeték ü»ydarab eliatéstntett 2916. Klistézrtl'n 232. Miatn<'gy a városi Asbályrendelet sze-rinl A városi penzt&rnok kizárólajernsMn cstk a befolyandó kozadók é^ pjyt-b pénzek ugy as aLtpok k-z-l-'(tével van hivatva fttglKlkor.n^igy lehat »z elúsorolt óaszeft kozadúk é« egyéb kiw:-te.rhek kiveteHe, b-hajtást. eltt7.ámoUfa kiirüli eljáráa, valamint nz xdók én il!»tékekbn a városi tanácsnál előtorduló ü-«e* l»VRl«vé^ekt a várisi ftdóhi-Htal az HlieniVból, egy irnoK é.<. e.gy dijnukból álló szeraélvEettel ve?«é. M-gjegye7.v«n, bogy HZ ulintéz>-.ti'!U 232 adó éit illetek ügy darab elintézése, ugy a még kint lerú hátralékok rövid idó alittii beliHjtAsa éa a t>ehHJthatlans»s czimén inrlé^lie hornndó hátralékok iránti javanUmk elKéi'/itést i^he tóvé tétetett az fllul, hngy a vÁrosi adóbiva. Iáinál egy dijnok Alkalmazása a frlh:tlmor.olt munka befejeztéig ung'-délyezve lett. liir.-k. y én mt'trható polgári únnep«iy tarUtnit Koitoriban tebr. 5 ^Q, nmidőo kto-tíszt^leiU f'rinpÁQank Ürm^n v\ .!<lwi<-f nr ű méltórtÁff* »temély«n« tüi« HirscbltT Mikaa nr m:\\érc az ö K^Ué^n áital •.d-miáo)-ózott Ferenca Józ-títrend l»v-:tgker'flztjü- » «dt» tud'imáaul IlirBchl'-r Líp»ít én Jakab »r:.kn..k A it-gniMgüab pliatn^r^.tt. A bővebb l<»irái« lapunk jüvö száma h<«XA — A ttagy-kaniMMii po>plri ii-k-ü ban a 1)^Krí-iiiiDi'p^iy mitulnB évb'D ;^egtr a-tik. mi a dtiék ig"7.^ai6 « t«uáú kai h z.ifias* ^rz^séröl texi bti"D}-8Agi>t. Sajnáljuk ho^v UvoUétönk akndá!^<'7.<< t «? ünnopóljfii ré^xt vehe'ni. HMyt Up'4rsu.,k ^rról A kiivfik'^út irjH: A sxép praecifliova) eliWott ének- § ZCD"<1 tr»bok B r«c« Imre én»;k é» WJIB Uiuár urnák flianTTt-sr- tnó\u'< Víü^galnt inií limmt-kntltak. B. M. buzdi'tj n*vAknt intéZ'U' a ifjuitá^hoi A törvénv tii»2t?l«tér>"). A ünn''p«iyi Nacsec* József iaki»ia»x«ki ^Inök tir i« ner«D- csélteté jel«nl«tével és végül szintén néhány buxdiló szói intéxeLt w- tttimló iiiu.íigh<>z. — MeghirA. A ..asylanizsai áltáft- noa ípsu-Uir.-íuUt elaggott stegény tgjai«ak segélyeiéi »!ap javára f. év, február hó 9 éo. A „Korona vundéglé tömében ll-rv.üli Laczi tri.j«« men''kar* közreműködésem*li»»u tombolá val ÖMsekotöU zártkörű :áHC»vigalmRt reodex. K.edeie H órakor. Belép", dij 50 kr. — Egy tombola i>-?y 20 kr. T»aibola ajándékok « felöliiaW^k k.i»«M«t.»l fogudUtn ,k és hir- JapiUg kozó,tétnek. A tombola nyeremény tárgyak Fo.dy M. «cab<$ üzletében WIAABICB háx mellekjnthotók, s a netalán ajúndékos»ndó tárgyak Hziut oda küldetni k'-rela.-k. A — A tuttfy-kiniz)ai társaskíirb-tn t»ir- totf piknik kiluoűen s.került.Jóvó számban bo- T-bben, — A. fléli vaspálya egyik tehervonati Bak néhány kecs j* Fonyód '•» B"?Ur köet múlt ps'iiteken «- sint;kr>'>l Usikln't, eiotalt pOHta« kéiés történt. Ember sérülés n«m yoh. — Jelentén. Folyó hó 1-ón a „Szarvas1 szálloda na^y l-rméb'-n az iparos ifjusác ón- k-'pző » b"teg-sr«(rélv r.A e^ylelek ft'Hpja ja* áru rendezett B 1MI\|AI «gy be Kötőit itinczvigAfmunk szép sikert Aratott, mineku'->nna az látogatott volt, nMt :• pénz'ári maradvány is bizonyít, Ösotttt bevéifi 1 U trt «I6 kr , kiadá* I 13 frt y2 kr Mr dt ttsxta jöve<le!em ő7 frt 4 kr. Felú-tuel/ik névsora: HorvHth Koza 20 kr, Féket- Anna 10 kr, Viklor Aona 20 kr, Dini«r.JÚ ;.. 70 kr, P-uiér Sánd-.rR» kr. B-lu« .1 ií»rtt" 1 trt, Kii<;dmiiui. ll-nr>k 4t, Pctnci F«-encz l fi i, Somin«r Károly 10 kr, Pr>;«!r Béta l fn 50 kr. Milienl»«T{rcr Sindor ftO kr, Irnry F^rnt" 55 kr, O-omráry Oyula 1 frt 40 kr. M<-r»Cr> József 50 kr, JUisánnzker Stn- dor 10 kr. Domonkos N 2O kr, N- N. 00 kr. Prrg'ir N. 20 kr, Simou N. 40 kr. Nuvmay János 21 "kr. N. N. 40 kr, Brill-r Ab-n 20 kr, Wnlwr Káro.y 1 frt, PulUk Ármin K() kr. Frif-dntál Sándor 40 kr N. N.4Okr Öwnon: Ití trt 4f> kr., m<>!y ü-vz<gért « n<m.-s WkQ bauxit Karm-öi.jrütíK U:k. B«rtcz lmr Un ár útzimélib e'inioerését núi Aíá'j • a f'-nir-mliieU két lesvér egylet txgjai s a bál n Otl-röb zotUág — Kettő* gyilknnssgi hírt k'./ol a P. II. ZaUbúl. Kjyik V»op.'w, misifc Koxi;p-Apá<i koKiitiglx.'n törteni volna. — A. beálit kemény hidgek isme: vas- tj»g réteggel v<>n ák be ama vizeket, a melye ken már-m:\r elmem" (élben volt jée- A Bala tonon foty ^ást V-» ag'»dik a. jég, («ik helyt 2—3 Inbnvi már. Két óriási rindás van rujta ki.s/. b'n ; lísyik a fonyódi h»gy aljától B <»U c-»nj i?t » n.Ateirt B.-K.freseiur irányáb<>n a "Z-'iit Mih'üy h'-jiyí k:p'ln;» f'léazalni partra. A h .tártUn o«gy jéfrm"z<u a két riad, szelén f-lt<-Hódolt jVghalmuzz! u^y tűnik f>l. mintha g««rkév«l toUsántották vuiaa as ,5 — G öl széles fehér utat, ágyubomböléshez hasonló mjurajJAl. ni(íly méríföltjekig hallik, kivált h»-é§S^x>}t magának Utat a- jég alatt megszorult lág.1: j-Icnetot cak a nagy telek adják. Alig raáaftl p>Tcsij túrt a m^nydvr^éaszerUJMbbawis s ngyan-niiyi id-' »latt fut végig 4—5 mért f5ld«yi t«rül«teB * repedés. ?— A „kemttlielyi c«iiiak-egyl«f aUp-tókéje gyarapi'Atira f. hó 10 ere tervezett tombolávHl f^ybekúiótt tánczkos^uru közben-jött aktdAívuk mÍAtL u. n. h«» 0 én fog megtar-Utni; nnrÓtat. közönséget tisaleUel értesiti A r?n<\r.üétT," — PUylUnr-era tanfolyam. Hogy a phv lluxr!r>i által mr>gUp»tt szolok minél köcy nyebben és mioél több'-k által f^lismcrteasenak, a tiddiniveléái minister tanfulyamokrtt rendez- tét a ta^HSKSZkl, és p^dig: KfR?-thelyen é» Kolozit-Monostoron, mely tanfolyamon a közép- tHn<KÍák tanárai, továbbá orvosok, vegyészek és mindazok, kik érdeklődőek es iránr, első sorban elméleti módon megitim^retnek a phyi]"X'Ta termédsete éa Srijátságairal, ezek után raeglaioga-.nak egy phylloxera lepett szölötiTüittiet, hogy ott gj'akorlatiUg is el>ajá- tilhaKSák a szükséges ismereteket. — GÓzh'tjósá/i ;i Murán. UrAcebót ír ják, hogy ott egy konzorezium Alakult, na-ly rendes HzfiQély és tfher-for^almu g«>rb<jó»ist akar leVsiieui Graczlúl a mngyar határig, -ttl leg L-^grádig, a Murának a Drávába Őmlé^m, HÚ- li* l-het — a dun»i gózhajó^á.ti társaságiul való c-íatlafcotÁns il — Barcsig acv ^z^k'i^. EiJbü {-Ank két hajót szándéko/nak forgalomba bocsátani, később, ha » forgalom kedvezi^lcg f-jImiik, tiibbet is. ' ' — Kamerái. — Zala-Kgeruegea a kórházi liuottsig egy ujabb kórhát építene cZ'Uj.krói I. hó 1 éa as „Aranybárány* czircü fo?A<\|ó ••?'gy terméb-n p'ilgiri lánczmolatttágot rtioUttrett. A t:\ucsrigalom jól tikériilin>>k moudhatú, H lunaoyib'íu a küioueé^ áthatva a D'm-s ezé! magasztos eszméjétől, szép számmal síet'-u mulntva áldozni » azer^t''t oliarau.Amu- l.»iBÁ? n jii izléns-l diHiittítt ler^mbeu ente X órakor vette kezdetét, s kedélyes jó k«dvv«l kml .g.i.-kivir»dltg tartott. Ott iatuk ^z-ireteU Íi"i-p mű ikai, Úrmónyi Józstf ur ó méltóságit is, ki ra>;:\? [>^t;r<-szkedéite és nypjas nLodorával éjfél ntánij^ az'ir^nc.^f'.lttité a mulató k«íÍiniMsgirt. További k«iz4Z'!r-t"1bl-ii áiló altspánunkAt, SvHtic* B nő urat. A hölgy koaioru ia majd miodim <wztályból képviseltetett. O-t voítnk 8vantic4 Benóué és Mihalovics Káruiyoé ű. nagyságaik, kik HZ^retetreméltó modoruk által egész otry tártaitAgfit lebilincíeltek; é« kik gyengélkedő egé»^»égi>k daczára is jókedveket majdnem tánezban nyiKáuitották. Továbbá: Iliüe^oó, Müngo Károlyné, K mindig kedélye Horváth Miklóauö, Hiibiuazkiné és mé<? igen 8«>kan, kiket ré.ixint féltékenység, részint hely 8/irk-í miatt nem j.'?yezh-:ttünk fol. Csak még a tiul Bemzfdékbol, a tinezoló hölgykosaoru- búi illrtoztuuk. ide egyptr rózsát, kik am>ly lilták meg Miskát ia eszméleíliMitil u^Jao. de élve. A kórházba azállitották üt. hol fel is gyú- gyult, de. tán jubb IÜ lett voiuu meghAlaia, mini arra ébredttra, a mire ébred'-, tudniillik a fo?aágra. Miután te^'Seu fel^yogjult. elvitték NiaGfibeude be a tfibbi foglyok kuté. * , Miat emiitettein F.-hoz húzódott vissza a gyalogság; itt találkozott velük a lovntwág is. kiknek első dolga az emberek oaazeaiedéeébúl állott Nagyon sokaa voltak a hiányzók, de sajnálkozásuk mellett senkit sem biiotak any-nyira, mint derék hadnagyukat MiakaL Hogy iráata tartozó kGtelességükDek caak uémileg ia - efoget tegyenek, néhány bátrabb huszár elhatárolt flt a csatatéren felkeresni s akár élve akár halva ftt HASA hozni. De Ok, miot tudjuk, nam találhatták meg s axért eredmény nélkül kellett visszatérőink, hogy Miska helyett caak fájdalmukat vigyék h«z». Ónak Katót talállak mcgaebcuUlve, kit aztán a táborba ia vittek. IX. ' Ezen atkiwetbeo tftrtéut. hogy Piita ki-bimS lynkat keresvén, a katnnáskodás alól, mfegasOkStt a csata után. rrmÁnynlve, hogy nefn.foj?}ák megtudni siikésél, miután ast tug ják gondolni, hogy elesett. Hazaérvéa, egyéne aeo s bíróikhoz moot, hol elrnondá Miska esetét; hngy 5 elesett az utkóaniben. A bíró erról értesülvén, fájd szívvel bár, de mégis bnleegye seMI abba, faogy Julin nejévé legyen; erre biao-o-fos-an sí elomutatoll pén« ia nyomós okul szoljait. ? Hasztalan volt Jnlin ellmkezeae, haazU l<a álon nyilatkozata, hogy kész inkább OIT magát megölni, mÍDthogy al annyira gyűlölt S«if»jn»k «<ija keiét. D. végre síinleg bele-ogywett. siínleg azonban, mert komoly elh»t»-rofájaá érlelt m»g fejében azon s«áni)ék, hogy a bgotolsó peresig hagyja a dolgot rendes fi,, írásában és majd az oltárnál fojgja bele nem Ljetétél nyilvánítani. Az mktivót már alig par »»p válsasií el, midin egy oly es-mény jott k5»bti. melv a dolgoknak egész vaÁt fnrdu-ktot &d»U. Tudniillik B<»k<* krvss,-! I'ista hjzHérke/.és« ui%a rainlén mcgrÁlt mxrkntiL-Q)USDÚÍ állásitól &t hjizAiBeDt .?jerm«ke ul vfRz'iV'' után. l>e «i'.t Azürnvii do^n'^it hallott, muri a nzoriiftiédaujt eltnoufi», inis«--rint Pi«t liRzasodik é* elrp*. birr^«>k Julicát, Mint » küijkfit .'U-psítr-tt vd riili-iu* m birWk hiH fel« as in eibatarozáAtal. feogv Pisia ra^nvASszn-oyát megöli. Utk''7.hon azoobio jnhbaa meg-gondniU % dűlőit »?mx Dyo^udU>Lg^Hl l'piut be » biró házába, hul a birót, Piaiii éa JuUgi találta ff^rütt — „Jó DHpot kívánok kegyelinMektek. — .Adj' Isién, Bdake. No bo^y tt>A^X\ AZ •'géflzAég. kérdé biró uram ?- — — w Jól, ..»? eil'-m bir<i aram A L, hál* l-.t-a egészfténe* vA(iy«»k, miuUüi kit beti buta^aé- ^ftmbúl tel(f\ óiíyultam • — — „Hit bnn\|C voltál?" _ — ,Á«." - — .Mi liaj.KÍ volt. talán hideglelés, láb fáj-U, vágj pod-gra, vagy mi?" — - pE^jikatm; ^;ermekenD született1 — .Mit b--Hi<-lM, u-, miy g^erm»k'd ?? — e/V. mond Ei»kt!,' iii.k<>%ben fVliln letteli«M tfíkioietet veUtt Písiára. — „Hát mi Inti? ti e vágj lány?' — „B* hul »ÍID?- — y, de el«wtetil" — Hova? bal? bounao V" — „A« I. coa-a uúo, m<kot a huszáruk között jártam, kiküek pAlmkával ssoIgÁliam.'1 — .Hit UKJ Inpiák elV- — — »Ugv, s iAÍfta meg ia ülték. De jj! sikoltotL fel bMzulleo Húskn, j<.j onajc a gz Rinbernek, ki mr^ölu. Fulyj'-n el bár miod-o sepp várem, vf>assna el bar, d« A gyilkost meg kelt találnom. „D^ hát, mond Böske, ajnet craoud senkire?- _ — „Van, h^oem jaj ii D«ki, szól Bekp, öklével Pista f-lé feuj-getve. Julii, ki ekk<)z- ben tfVMitu-iAii ué.tegt)f>tt hol Pntára hol IVi* kér", nlhw^yva iil'"helvé'. rémes ^nndo!a(okk;i\| "gyábxn kiment % konyhára h«f ballt; .tód'"ll. PIHI.I t<-'»karvÁn h-s/nálni »z alk^Im^i a m<% D-kvsn- IVk- HenUioeTiI. falk^lt s AZ ajtó Mé induli. .M-álIj! kiáltott rá B «k, s elébe ug-rot- II ,i,»\| mrj, wtnil mondó v.gyok. — Pista, min' akit l^torráztMic, r>ftgr;dKlme-t-kf-d-tt. A bíró p d <* ránézve, megütkuiott halványtt:<^M én remegóni t^let1. — „Azt tuond'am, folytati a leány, mi- körben !<-ült, AZ Ajtó ^lé huzva székét, mimha mindenkinek m^gakarná tiltani, hogy M szobát elhagyjak, — bngy vao gyanúm valakin; van, ui-g pdi^ alapos gyanúm." — — „É kir.í?- — — „Krrr- i't, biró uram, rámutatva Pis tára." — — .Mii. Pis-a. Ssilsj Pista l«.nn fiad üUlkoBH?" — - „Hwllfrajwin nie^ bíró ur^m *s ítéljen m>t; M>g ul- n>-in értem, ti-mtirf som vollgya-DUm. d ? mihelypít nieghaHoMarn, hogv •? itt, b'.rú ur-ni lányát v«»zi el. ro^ndj.irt err« a g»n-d'ilalra jó tem: Pista fiain gyilkoa, mrt ő Rpja i„ . .- _ — „Apj»? Pista, igi%» waV PiíU nem V?'M8Z>ÍI, h«n<<m f-j-M Uh»r-gaszira mtili:r>. liúli ismét. — .tvuiunb n is, foly atá T«Uh ür^m, ebb'-I ép»í0 n«m következik, hngy Pítá ri\|t»? m«g g\ erm-keüet.* — — Pl>p ig«n is kőve'kfzik, ro g i« mon dom, mért tette •>.! Ub 461? Ha meg nem bli, eogr>m kt?ll elvenni-, mar pedig wkkor pxÁndé kábae állott Juhst olvenní. Flogy ezt tnegt«. h<tr»>(> és v^lr'.ro mindenl viizuoyt ssakí'son, ölte m>'g 6 >niat, az •" gyermekét ? — — „Pistü, sz Tsieure. tgax n n? — .Nem i^ai, éa torkfídra i f-jfrasztok mio<l'-n ily gy^nusi'.ást, felelt Pista. És rá akart rohanni Boa kére, kí egész n álit elébe. E DyugodLság Jegy űzte Pistát, mert Hzment és szemét lesütve, hallgatott. , — .Üe ez még nem minden, biro aram. ED fi'lt«-tl-ín magamban, hogy m'-'"átlőni ösz-szek-léttét JuÜAíial, Icivui a-iak egy boldogtaUo lt:ti;t nvoaiiiriijroáji^k k«rf»z,m.» — .Mit gondol, mii csinál Mi^ka ? K né hallat»ra Pi»ta — .Mi', síitái szegény ? feUI a biró, hát az örók álmát aiuntaxa)4 -^' — „Nem igx, ki monda ezlV" — — „Pi-tta mondta, ki ott volt, mikor meghalt " — .Igen ott volt, mert azt ia > ól te meg- — — „Leány, te megörültél? micsoda ba darokat beszélsz ÓMSze vtsssa? — — „Mind igaz az, amit mondok. Meg győződhetik majd róla. HaMnttam azt, mikor Pista é* atinaborái laoácitkozíak, hogy mikép t'gyck el lab alól Mwkii? K* erre szükséga is volt, miírt bírta biró uram beleegyezését a há- zashagba akkor, ha Miska meghal é* PisU — .MindVctií ialj,-sült, Miska meg is .halt, Pista pedig meggazdagodott." ~ — .Mitka oem halt meg, Pista tic-imÁny iitmi jutóit a péat birtokába." — — .HM van Miska? ha meg nem halt? szólj. Sr.e^é.iy ACUIÜÍ kétségbe vauaak esve tuint^A. Szólj é* vigasztald m^ őket." — — „Kimondom. AB I. CMU elült Pista két czimbnrájával kifoste a tervet Mí^ka mi- kén'i megölésére. Másnnp a CHKtában midőn jMTában tolyt a harcz, Pmta kardjával Miska f -je>» -ulyo* ci>pÁiit mírÍ; Bwrdi pedig rüótt. De cgvikáeni utlj-sült agy, mitit ók akarták. Miska f-pn kspott niry«n sérülést, le is bakóit lováró', axonban Bordi Utvé-f nem talált. M«g- találták «a e-llt-n iestéről, akik észrevették Miska óUiben maradását, tanácskoztak, mi- tevők Ilyenek; egy réz megóini akará ót, mert oly bátran harccolt & annyira megrítkiti — TIZENKILEHCZEDIK ÉVFOLYAM ZAI/AI KÖUÖNt FEBRUÁR 8 iu rflgO- .3 jö:ís\|-fei\|<i\|.iiaJi pgvazerü, ép oly ízletes oltöretök éi kedvévé- i gök által vwaták magokra a közfigyelmet, > \| ezek: Skublic* Eugénia. Skubüc* Flóra, Kri»- ? manits Mili. Kikocker Mari. Annales Iza. Igen ' jól néztek ki még Fisctaw Helen, a fiatal ÖIT. Acsné (Miszori N ). Heinz, K'-mmöller Mari éa Kovács nővérek. Végül D«m hagyhattuk érintetlenül a mindenben gondos é« tev " Teod^TdTits Káftity urat is. ki « uemea _. és vamaiinkut annyira érn>kl"» ügyet Mkftrnl páratlan buzgalommal igyekezik oda hatni, hogy e fontos eszme — kórháj ugye — vé»r« megoldást njt-rjen. Örvendünk ígéretét bírhatni arra nárvu is, hogy az e téren megindult minden roMeanalokról teljes felvilágosítást adasd, mikríl legközelebbi tudósításunkban b-'veu f Kunk nti'lani. Nemkülönben elismerést érdemel III>11.VBV J'izssf gyógyszerész ur. ki a múlt évben a szegények részére kiszolgált t>0 frt. értékig terjedő gyógyszerek árát a bizottságnak nagylelkűen elengedte. • — Mavttmer OdSn budapeati mag-kereskedőnek fóarjegyzéke, mely a leg'.erje-delme-íebbek egyike é» m«iyi.t 2'JCi magyarázó CSÍBOS ábra díszít, megjelent és kívánatra mio-i!-nkÍDt-k ingyen éa bérmeutve küldetik meg. K magüzíet jó híre n<-m uj előttünk, rég ismerjük már kiváló magvairól én szilárd lelki-isn»ertítes fljáráíftl; nem is csodáljuk tfbá ha B^m caftk at auistria-magyarorezá^i g«ads> kiirók telje* b zalmát birj. han^m mar kin toid'in is oly jó hifitek örvend, mely a bazai kereflkede'-mnek disrére válik. minélfo\|;V;i exen magker-.skedéat a kn?.elgi évad alkal:n4-b»l legmelegebben ajánlhatjuk. ' — Jtíegfnffl/VU találtatott feb. 3 án egy totuV'czi ftsztalofi. ki a Csáktornyái vásárról részeg állapotban gyalog indult haza felé. — Zala-Egerxzegcn a városi kórház i javára a casinói helyiségben február hó 1-én rendezett és sikerült tAuezmulat^Mg bevétele 178 frt 70 kr. kiadása 125 frt «3 kr. s igy a tiszta jiivndelem 52 frl 87 kr. v.ilt. — Fölül fizetlex : ÜrmAnyi Jóunf f.nepán 4 trt 20 kr, Svastits Berni alispán 3 frt 40 kr. Farkas üi vid 4 frt 2(1 kr. lUniller István (J frt 20 kr, Dr. II. 40 kr, Ur. M::njin Károly 3 trt 40 kr, Fireher Miksa 20 kr, Boschsn (iyilla 20 kr, Ko«i-ii'liai l^nacz 1 Irt 20 kr. Kro.etz Jáu.u 1 frt 20 kr, Ru«ii>ber» Sándor 1 frt 20 kr, Árinv l.ajfa :>? irf 20 kr, D'-nchiin Kmil '!fí kr. H-My'jilMcf 20 kr, N N. 4(1 kr. Krn at< ls'-váo'l Irt 20 kr, Siurra Oyorey 4 frt 2H kr. Kkublics Kálmánnó 40 kr, P»iír Károly 1 frt, Kfttusz J.ikab 20 kr. Guidting'.T JMUUS 20 kr, llagymáísy N. 20 kr. ifj Stilrony J-lw f 20 kr, ifj. Czukkelter 20 kr, G -TÍnger Ödiin 20 kr, Kus»mer Gyula 20 kr, Sipos István 20 kr, Király N. 20 kr. S»»lav László 20 kr. Skub-iita Zsigmond 2n kr. Kiinigninyer János 20 kr, Tom&sila Sándor 20 kr, Beaseuvey György 1 frt 20 kr. ifj l'»i* 20 kr. Horváti, M.kl.a 3 frt 40 kr. Fiíchor LAizlü 20 kr, Isoó Alajos I frt 2<>kr, L). u<ch Manó 1 ft 20 kr, SkuUits harezsoraikat, azonban a túlnyomó rész sajnálkozva ifjú életen, mepkönyörüJL r;.ju •» elvitték gyunmu a kórházba, hü! f;lgyógyuli. most pfdig a N"-n-beuH';-ben V»D fngvn. — .ÍJogyanV Itihe^ges volna t«zi kiilta Júlia b-roh<nva é* Boák** nyakába b»rul v-», mi- kiizbfln SLT aj'ó kinyit;Uávnl Iloxke szakét odbb lökte.' — »lg'!n Juliaom, ez való. — — „Azt mondtad, h<>gy PUta ocsmány módon jutott a pént birtokába. Mondd el, nai- kép tArtént?-1 — m Azért ocsmány módon, mert ?E ez redes adiutánsÁt iiiftgíilvtiu, a náU levű tábori péDztárból hétatáz darab aranyat kivett és azt magának tartotta meg" — — „Flonoét miod te mindezt, kérdé a bíró?" — — „Kain* beszélte el, aki a csatában ha lálosan megsebesült Mid -n néhány huszár el ment felkt-r-aoi Mitka holttestéi, ott találták Katót sulyusan me^-eb '«ilve. Ezt rn«g a huízá- rok htisUk a tál>»rba, ho) engem m«glálva, magához hitt; én zi gon<l.>l am, palinkil akar, csutorát a szájához tartottam. d« >'. eluUsitoita ea gyenge hai>g'>n elbesídte a következőket: hogy mikép ölték meg Miskát, azoahnn monda nem halt meg. mert látta mid'-n f,t elvitték, en^em pedig ott hagylak, elbes/élt--, mikép rabolta ki Pista az admtánsf, B h'gy^a 700 Ja- rab aran^ bói n'^ki miMt in tartozik száz arany- Dyal. É niivol wm adta meg, azért árulta el tetteit. — Azonban P»ta ezt már n-m állulta ki tovább, kfreftztiil törtetve, rajtok, kiiramodott és azonnal eliünt, heoi js (itták tiibb'-t. Hujy mi lett b-íi.'le, m«fd k^obb megtudjak. Miután pepiig haxt^alan KUtuttak <»8aze mindent, v.awa- tértak.svf«JW^ ^t fwwkbb iülyUlU üoske — „Tovább mond, Kató mit vallott?" — — "Azt. hogy Pista n.m volt más, mint kém, ki bi» ezerét tehette, mindkét részre árul IstTán 1 frt 40 kr Hollósay 1 frt 20 kr.GyOrffy Gésa20 kr, K^^nd'.rfer ^mu 20 kr iNVmvtb Jio» 40 kr. KuidAi: Lajua.I frt 20 kx, Dr. II. 1 frt 20 kr. — Alsó Jjtndván február 3 án nA egyletünk juvára tartott tombolával ??g} b«- kótött táticzi-stélyt kevés nzamu de igen »zép k'i'Önség Utogattti. A tánc: CsicstTt zenetárau lala mellet'- '-^éai reggeli 5 óráig jó hnngulat ban tartatott. Dacrára h"gy m. k.bnca^jtot mcf- hivdkbaa feltilfiMlésnSl azó «'-m volt, cnégiit követkesó urak éa hölgynk voltak czivesuk f^iülfizí'tní, kikn-k 'jzenne tí^yiefank nevében kÖHíöoetÜ n ke t kifejezzük: Dr. Frieu m»na Ji-rn, Budapestről 5 frt, fiajós Mihály 2 ff Karabélyolt Elek 4 frl Kis» Béla 1 frt,L':ndvai Erzsébet 5 frt. Laufer MiksámV 1 frt, Nagy József 1 trt. Lutbár Mitlórt l frt. Kálráczky L»jos 1 frt, Papp Uivid 2 tr;, Voröo Zsigmond 2 trt, Stirling AnUl 2 frt, Stirlieg Francziska 1 in, Dr. Király Mór 2 frt, SkubÜts Imre 2 frt, Pollik Lizár 2 trt, Szilaasy Károly 1 frt. A bevóelek 17« frl 40 kr., kiadások 100 frt 51 kr. T»I* k. Marad tiszta jöv d«lem77 frt yy kr Király K s, nö-egyleti elnök. II.jós Ili.nlca, DÜ-<^yl<iti titkár. Szita Kztaiio , nó-egyluti péoatarnoknő. — Rövid hirek. Kautx Gyula nagy államszó>árt ir. — KoasU!(, íratni, a 4 ezer eló- üz«t4"inéJ tnbb jilt:iitk(»>-tt. — Száiióíy Antal esí'ergomi k«ii<>nnx meghalt. — Ludwigh Ji uoanak. K^márioD «m>éknobrnt Al'itattak — iSomosVeöit a stiíni t':Tgy házba \ itt-.'k. — Vesspremm-gyu szüc-ti h^türÁKaai melej; fornis fakadt löl. — A philippini ezig-Hu^eu tobu hajót tKwzetóri a vifc»r. — A p-ip-* bntog. — Braziliában kiütötte sárgaláz. '— C«epr'gh} Feriiicx jele* azÍÉitafiiró éietéhw tincs temen;. KI nyert? Briiiui, kbr. 4 én: 17. 14 77. IX 12. Irodalom (K rutát Alatt Mnpgcinlit"lt ni* án W.\jtl:U l"i»pf k^jt^Cfr ren<l<-ih< tó \| — HUl Jtítttnf tapintatris megj-lent « .Magyar paedM-jfiíiiai B/.<ni!eu tmnugyi hnvi kóslüny «lső füzete ftim iy 1-tvjiD «rPzk.>p<* A. T-rtülnia a kor-tkezfi: Az iskola én vagyok. Kil; J.-tői. (S.mwv phoiot; p'»gr. kél j k á p j y val.) Kflunék * utrazeli nnfclés kiúéb^l. Irtn Dr. Göúz SdíAci. M»gyarors7á^ egyik mintaiskolája. Dr Kerékgyártó Klek. Válasz K-rék gyártó levelére. Szorkesztft. Peatalrtzzi legfőbb tanítási elve. Z«enK^ri 'Samutól. "Emlxrnez egyf.dül mélu'i párbaj. Dr. Márki Jóxef. Irodalmi KttUuz. Tanitó-'gylci'ík irodalmi mükó-dé«tí. Tani-lögyelok jíleolés:i. Irodalmi hirek. Kiiny vé-iziíi. T»»nii^yi h-'-pok rep-r oriama. TSOÜIÍTÍ Krónika. Szerkesztői mnndnnivalók. Ára 30 kr. EiőtÍ2K;iéi>"ii ttgéaz évre 2 frt 00 kodott. Inteu csudája, b»^y nem jöttek rá. E^'irt pénEt k>tp.iit ^litg-'t mindkét réd/r-"", ^mi: nrid'-s-n náíuin m't'atott e.l; d^ •<. tnint megtudtam. misTCMfit afja tett itzriiHi, rögf«n át adtam aa '•zrei\|t>8ntk a beirgek javára." — Kl-niondá azián, ho^y Bordi Cfioko^ mindenben, w tinók Iopi»áb;ui, ííiska m"göl>^sél>-n é» a tiib-bibén." — — .Hát igaz, h«»l van Bordi V — — ,A fóidb"n,!mert feladliun ; kisült rá a tnn>W é> f.'beWiAí Kató pedig, midAn mínd^ot b^vnilott, -gy lerelot adott at o^kem azuQ hocfáadassal, ?»t>?yi iákkor b-n'sara íei, midőn Pisti megbütihj">dót^ Mí«ka p-d>g Julist eUp.Bzi. Azután kéri, lii'vassam el a lelkészt neki; m gtett-m, de mire a pap oda ért, Któ már kÍ8Tenvedett:-^Ihllil ' — „Mivel jutalmazzalak me? édf^t li i- nyom e BZivení<égedért ?" — — „Ezért jutalmam é^ben van. II .nem annyit mund"k. 8«.knt n- képiének Miska kibo csát tatásával, mer* ^Itaialnak kécni. Ijaz. fgjTií kérem bir«í uramat " — „Ml !«SZ az BiskeV" - — „Engedj.; n»-g. lw>gy én is eimehe^í-k v.-luk Pemre. — Mit akarsz ott leányom/" — — „Szeretnék jelen lenni azon örömóo, m d^n Miska kiszabadul u — — ,J«Í Iftte«emr caak kát b«K'»áianik AZ .b»don, dn tud >d nem igon te^/.ik ám 'zt meg háborús világban.* — — „N-! aggódjék semmit, az Isten ve lünk i<»z." — _ „I^en. ig-fi a jó Isiotl, m<»nd Ju'is. »ajd kiinyörül raj'unk. hngy dv-Kettnrk hitt fl7eretit MtBk.-imat ismét birhasaam. (Vége kóv.) kr. K nagy horderejű vállalatot sj\uljuk a zeti nőnevelés' f bruAri tüze:e ^zd-^ tana-lommal én képükkel szinte m-'tTJeteiit. Ár 60 kr. — Apnl'o zenemű íokóira1 fcliraér- havi füzete bekiüdct^tt h'>7./Ank. ? rnéltó pártolAnt érdemlő kiadvány egy-egy tüzetének íra l frt. Eu'fitetéü fúl«vre Pt frt Szerkeszti * ki.tdj>« Dr Fellegi Victor. Vegyes Kilrck. y. A nagy méltóságú naa-gyar királyi f'Idm> é>Í-. ip»r <U ki-rctke-delmi mioieteríuniDJtlt f. évi jau. 14 én 715. az. a. kult közl>-tnényB szerint, a csási. kir. kö-züshadügy minis tórium R'itter éa Purschitz s Schmarda I. B bocsi vállalkozókkal a mágia-javnknak a busudi é zenicai vasutí indóházak hoz ó~. azoktól v«ló nlszaJíitáan, n •mkÜiőDben a Cftáar. kir. busniai vaspálya szállítási üzletének vezetése, valamint a Zenicán tul meoő javak-osk tovább saáilitash iránt szt-rzod^At kötött. Mirűl as üzleti kórok azoo m»gj-'gy»é9f»et érte uitle'Duk, hogy az említett zertőd6a as alulirt kamaránál betekinthetű. S»pron, l>ídO. január 27-én. A kereskedelmi ó» iparkamara. — Kutyikedvelők jigyeimibé. Egy szegedi müveit attiizonysiig, kJt hat héttel ezelőtt egyik megve3zntt őUbe ro^gmar', vjziasnnyba enett. A szerentfsétlen no1 íg"n nagy kedívrJfij volt H kutyáknak e» vagy (Kot hatot tartott b -(óliik miodig. ?z a *envcdétju l^tt legnagyobb baja, mivel hogy már öletébez síncsnn remény. — H#gy brassói virAgzo korban lévó haj-idon. -gvattAl mi'Doya-s»íony, szinte nle.b harapaAü kövaikextébeo vizirtzony ban <s b»r-zasvtó kínok kózt halt meg iegkdtxlebb. Papirsxelefek. Kry liáxi i cvel» levele X urAfhos : .tirof ur, viu «xi ren^ai-m >int kiwmr« liitutt 6» rlümeiict l« felül a kAv»tk#siikbea érunit«iii: ?IcMeme : kedven fiu. \7 ÍI"I1AÍIIII tuiínmánvoktiA -(•'Cyst-i . x i'ju eiúf ur rfi.denen ri^tC' li 3 ó: akot jü has, kiv«ve non n ^ojtat, ntkwr Itaxa ae * vi/.njá'atni, urn uine« rcm-ny Sc.i al it IÍ»V"II meg v.iyjtik ntétreévA * ' t: ti«i.j.li;> '2 urvos inti a r%i^áujru .at, liogv k'.Nra id«j>'n ő'iAeíjenek, nt-hgv %'. jarviuyt n^i;ku\|>jnlf. rnitur i .-i ;••> Tara; RIOÍ; ttidR..k Oli úii> U la Íú\ry áxajo' lián anól iiesüt'-lii^k, hopj k^t nrj.nt;.iiín .-„-y kom ember k?i01. merik Uruw.ik a a-áiku-ik »\>h\> kft-iaDi? tir.ik Narv-K»tii»»»n Inil-l. í lir 4 lt.i«a 12 :"»».—13— HOXB ;i !)fíO." Á pa T-m.—1»—. aub GSO.—JÍ«Í. Kukoticis 8 5y.-^> lturennta . — U<>r»A ——28 -. Uncne — _-_J6'._. B.b — 12 - feíná •—: - I-M Salmi .— 1-20. S —. — ' ? -16 Kj 12 V zcir '—. —Hí). V(ir<"» hagyma ? -. 8«. Okakor •-,—«t. ». St^pt>au —U 1 litfrjt-vtíi xámita tri kr. Uj Uar li-2t» kr. l'áünk « kr v. p'mcz kfttiy lMac/,1 árah. Pé«« Hil"A H---13S0 Rn«" Ullll-lu.Lii. Ar],i --7 III /.»h 71II-T1U Knkorioa MM) -7.7(1 . -7 III /.»h 71II-T1U Kitkorioa MM) -7.7(1 . Ar, a Ár,., Ári-. Ár; > f — Árpa &i»kal'lMly «n» 13 UXH1..I HI.-1UMI 7 i;u - s _ Xab 7 — 7.'_1> Ka^orir* 7 <i»—8 — Badapest: Hu>i ll^i 1140 U-i.'.'Ni— In. 7.:x>-7.75 Z»l. 7 45-7.7H Koko.-i.-ui 7.7U—7 7i S»pro» IIOIM 1.1.70— li:m Ib»>l:i.5O.— II.-. :-,(!—II — Zah li«> — 7 «) KDkorioi 7 211 7 fuj. Gy"r Bm» 13 70—14. R..«?. !i-l»- S2O_i,.8O 7.»b 7 10-7 1 . Kukoriru (i.«0 — ,CWI Pipa '. Ilma 12 ?UI 13 — llo« A «)-» 50. Ar]>« )j l<» Zilt IÍ4O-(i 7tt. Küftnrirxx li- 6 2M Vtuprea : ix. i.!.4« n--;" Koi- »í" 1" _'" HM9 ZH7'l1HS«kH7 V 7<J> BeOS : H<iz« 14.2.)—It2"> It ix. 10.2 I — in.fid — Z»b 7 ii 7 90 Knk.mc«a 7 áll -. MakiCt : B»«« 13.4O— --.R"«'HI— —Arpa -. — /OaH 7 bO —.— Kakoricsa 7.60 — Czlet. miinyi «zl«t jeleaUac a< .Rwy.'^ciíti* f»n4r^.> A Molyl hé'fd gviipjiib«n csuk rntTcnSkt-lt forgxlnm vi^lt, kabir oAia^1 n trwDCcta mj&m-l&r» eUdaLult i« T»Umi. Körülbelül 1500 máuiiiiiji fnrtralom mellett m üxlet irioya Tált-zatUoui szilárd m&radt. EHd,t,»lt: 200 niAx.a hibátlan féaüs zjupid 94 frt- •ói 96 fniK. : 300 mAua hibátlan feüs KVHDÍU 92 "ffl-uil 93 frlip. 100 roáai. uatmári g>Hiju 83 (cliól H4 friig. ? 4 .^. lliü mim nnuági b/iraok-gj>jii 73J?t. 100 min:. hegjridJki oyári »»pju 70 irliól 73 trlig. > ') ' 100 mftzAa alárendelt hofnokgjApjtt '55 tnlól 57 frlig. . _ ; 200 m»zia niikeljcs gyapjo 42 frttól 44 frttift. , . Ai árak 56 fc /életrend. A bnda-pcti iiVnaulató óra szorint, In4ill Kauiaaiirúl '< . - . , a 31) italul KuiU Pulr- 4 »'i ..48 ditm. 301 . ' ...''. .".'."' '. II 48 ' 315 Suproahi i 3(j 3<?í Tri«sib« ei Praoeraofoa k«rentlll l.nci í- Uárakc 4 58 ?JO. Tnisll... it Vrkf rh.ifou ki-reíjlOl Urír, ,•,. \|:.V„r,.. .... 2 47 rlr-iui Érkezik Kanizsára h.mnM -J16 Bs>k, Mobaca, Iiombovár > KinmíMI 1 41 Jíhit « u. . . . . 11 II «.tr. 3<» .... ? . S 5 delut '411 9 44 Mit W« . .. ..45 r.gg,"l 1«3 -<<>PTUU>>M ... 11 63 Jelel. 211 Bwíl.r.l Oc» m. Unrbiire, Pr.j.rhof '•'»' 4 12 ranal 2 n Tri>.at ^ iUr>h.tl Marh.irf;, Prafsr- "?>» '?11 . . I !M »M., aO4 Tri «l- ín Villaehk^l PrA^erbof Uftl 11 — atv«%< \lartiiirzh« "«tNlditi« Vitl«ch 6n Kranc«n[eiitböl' Felnlós S7.ffrkcsztó: BátQrff LajOa. !! " Wajdiis JózHef könyvkereskedésébea .NnH)-K«niiHnn megjeleni: FARSANGI FÁNK, bábakenyér (K„g.M,a\|.f) és kétszer-söIt wvii.-u.- • egy Diugyar .nő. E díszes kiállítása mflvecskénck íra 60 kr. Postai rrndclésck 70 kr. beküldésévél ajánlva iK'rmentesen küldetnek. Ezen több magyar nótól mpgpnibilt és tökéletesen sikerült sütési módot ajánl juk hölgycink figyelmébe. HIRDETÉS. V a N u t l 11 kt^itzitéai lilki. IrU: FOTTQTJET JAQUBS, Ul-lk S«pu\|p<iQ tultai S -i ™ O .2 Ö JÍ 5C • • llití9fíii!4Sá ?M : i -á x : á-c « _o _= TIZiafKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUAR 8-Í» 1880 SS ?S^5^ :füiáí Mi Fogfájás mind^o oemü. akár üres vagy e!e. tarlósaD és igen gjorsun gyógyitliatd a hirne»e« indiai kivonattal. E»eo gjógjszer hatása folytán egy bizbao sem hiáDyozbataa. Való diaD üvegben 35 és 70 kr. Nagy-Kanizsán egyedül csak Strem és Klein araknál (986 3-10) kapható. aa s: 1^ . II e 12 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TRÁGYA-GYPS, olcsón ós bérmrnteaen ixál tt minden runti álinotiaboa, a kezelési vezénylet a „Vorterbrflhler PoMm: M6dling. Hír* mrllttl (979 S— 15) i-l I31-- Keskeny áüfá-meUcznhorkák, a tfldö és niellhujok, köhöi;ésT fojtóköhÖ^és, rekedtség és tüdőburut biztos gyógyszerei. Scfcmidt Yietor & fiai, e«. k. izftbad&I párosok Béc«, Wied^n, A!legui« tó. Kaphmtlik : Pri(er Bili gjÓe.T«t N-KuÍHáa, Kili>o<i> J. LeitDyia. Kii A \|(j«(t7>»' -Lendtáo, Do-ner Kaj. Tfts- ? nuzerktreikedénlbeo 8amegbeo, Werli U ív6,jlll. KaprouciAn íi idSib. Uoull F, Vuvirnn, Bnllóij J6u«f E. gjóg/izt. Z»UK(«riz«( n. Berger Hír (Somofj) 8>bb. (97a 9—) öilligste Bezugsquelle! ZimiBPrb»s«D mit rotb«a Hut cebnnden : mit Süel 100 Stack Iroitin 8. . 16 60. 500 1000 . 2000 . •iufcb« Bi'a n mit Szagát gebaaden : i.mo.l %i.l 100 S!a,-k koittD 9 1350. 500 .„. S6— 1000 „ . - . 125 • — ÜOOO , . . 240- á 35 SlQck Anf Verlsngpn >eode Prob«i F. C. SCHWAB Ptttsi in SlUsrsiark (992 1-ií) OOOOOCX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX>000000000000000 HALLATLAN OLCSÓSÁG. WAJDITS JÓZSEF könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgyak W feltűnő leszállított árért kaphatók. ~W u. m: mindennemű író, rajzoló, és levélpapirok. borítékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamint szines czemzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és rnhabeiró tinták, veres és színes pecsét viaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmérők, iró- és rajzminták-, köszöntő kártyák és papírok; fhér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen njryelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint 1, 50 iv levélpapir. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy na^y darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgumi. in. egy szép jegyzékkönyv arauynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és \agy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében c>ak 85 kr in anirol levélpapir 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines mouogrammal 25 kr., levélpapirok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász- papir és boríték dobozban 1 frt (50. 2 frt. Nyomtatványok nagy raktára. lelkészi-, községi-, ügy védi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. PecsétViaszk Különlegesség, (Specialitat) y, kilo pecsétviaszk csak 40 kr ?/, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr. Tinták két liter egy üvegben csak 00 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. Irodapapirok 500 iv iroda papir csak — — ,'— — — — — — 1 frt 70 kr. '.' 500 iv „ finomabb __ _ _____ 2 20 3 frt. 500 iv finom >/, miniszter csak — — — — — — — 4 frt. 500 „ „ „ havana — — — 5 frt. : Reztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb '. W Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek ^m tisztelettel Wajdits József OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX)OOOOOOOOCXXX) Nigf-Kaoizsin, nyomatott a kiadó tulajdonos Wijdils Júzsef gyorssajtójín. SAGV-KANIZSA, 1880. február 13-dlls sz&m rizenkllenczedlk évfolyam. Etttzttctl ár Rgy nwtm 10 kr Hlrdetíiek • haábo« potitiorbao 7, Biiaditor 6 t míti.len további torért 5 kr. NYILTTÉKKE N •oronkiut 10 krirt TÍ- letutsk fel. \|] Kipcitiri illetek minden 1 egy" birdeté-árt külöof 1 30 kr t.ft«.id5. ZALAI KÖZLÖNY előbb: KOZLÖNT. Kkw,- A ls> iseneml rii illet! anyagi reisit illető SSlIsmeaTek psdif a \| kiadóbos bermentre intesendf k : ! NA0Y-K4HIE3A Wlfssfelaál : Bérinsstetleii. levtlsk. osak ismert nnokatar-\| saktól fogadtatnak «1. Ktsiratok tisns osm kftldetnsk. N.-K«nlmmTárii> heljlialó«4enak, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet', a ,n.-kanixi,ai «eri-«knleln.i a iparba:!!.". _n.-kani/.«HÍ takarékpénztár", a ,talamez;yei álUlános tanitétet llilel", a ,n.-kaniz»»i kimleilnPielA njeaniet-. a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szÖTetkezet", a ,aoproni kereskedelmi ? iparkamara n.-kanizaai küliiluiztmánxa" ? több megyei én taroiti "i:ji-»ület hivatalon érienit?je. lleienklii. kétszer, vasárnap- s csütörtökön me^cleno vegyes tartalmú lap. A polgári érdem jui;ilm;»zíisa. Nem tudom, ugy van-e a t. olvasó a fentebbi czimmel, mint én. Amint le-irlaui, sokáig elgondolkozáni felette. Sajátságos érzés c/.ikázott át keblemen, mintha ismert alakot látnék, de nem foghatom meg; mintha virágillatot szívnék be, de a virágot nem látom. Hát van polgári érdem? Van, s történik jutalmazása is? Igen. Pedig az önzés világát éljük; a számítás nagy mestersége ül diadalt. Az érdek iránytű. Mint sivatagban utazó szomját enyhíti a forrás friss vize. oly jótékony hatással van a szivre napjainkban tudni s Ütni a polgári érdem jutalmazását. ^ ? De menjünk a dologra. * Kottori községét tavai árvíz és tűzvész pusztitá. mindkét esctb.-n a munkás és szorgalmas Hirscliler Testvérek Al>ó-Poniboruból a hely szinc,n terjiettek s saját életük koczkáztalásival mentetlek minden menthetőt s kit'-lhetöleg segélyezték a szerencsétleneket. Ó Felségének ez tudomására juttatván, nem késett a legmagasb jutalmazás. Zalamegye köztisztcUtü főispánja, í'riuényi József ur ö méltósága február 5-ét tűzte ki, amidón személyesen teljesítő Ü Felsége legniagaíb intézkedését. Délelőtt a kottorii városház tanácsterme a vidék értelmiségével megtelt. Kottori s Dombom elöljárói élén a járás szolgabirája Csesznák József úrral főispán ur diszmagyarban öltözve, zajos éljenzés és ZSÍFÍO üdvözlés közt lépett a terembe s tartotta a következő érzésgazdag alkalmi beszédet: Tisztelt urak, kedves atyámfiai! Ö császári királyi apostoli Felsége, koronás királyunk legmagasb határozatával Hirch-ler Miksa domborul lakost Ferencz Józsefrendjének lovagjává kitüntetve, Hirscliler Lipót és Jakab részére pedig legfelsőbb elismerésének kijelentését engedte meg. Ha nem volnék Kottoriban s nem ismerném e lakosság érdekét, ugy elősorolnám a legfelsőbb helyen kitüntetettek érdemeit, elmondanám, mi indította ö Felségét e legkegyelmesebb határozatra. De olyak előtt állok, kik között nincs egy sem, ki a Hir?cliler Testvér urak iránt háladatosságot. ne erezne. Ismeretesek ók ti előttetek fiaim! tapasztaltátok jótetteiket, balsorsotokban'mily felebaráti szeretettel osztoztak. Szerencsésnek érzem magamat, midén előttetek Ő Felsége nevében kimondom Hirschler Lipót és Hirsch-ler Jakab uraknak a li'guiagasb elismerést és Hir»chler Miksa urnák átadom 0 Fejsége neVében a Ferencz-Józsefrend k>-\agkeiésztjét s ezzel betöltőm, mi rám vala bízva. <> Felsége kegyessége által a nemes tett nemes módon lett jutalmazva, mert ebből királyi két cselekmény nyilvánult. Először: igazság, hogy jutalmazva lett az érdem. Másodszor, mert atyai szeretetét mulatja, örömmel jutalmaz, hol gyermekei jótéteményt gyakorolnak így lép királyi hatalmának használatába: az érdemet meglátja s azt atyailag jutalmazza. Amint tehát a Hirschler Testvér urak által eszközölt jótettekért hálával vagytok, ugy örök hálával tartoztok Ö Felsége a király iránt is. Kivégezvén az örömömre rcám szolgáló tisztet, Kívánom, hogy oly jólétre lépjetek, aminóben előbb voltatok. Legyetek boldogok és szerencsések. Isten áldása rajtatok." Valamint az érdemjel átadása, ugy a beszéd végeztével szűnni nem akaró éljenzés és zsivióval fejeztetett ki az általános öröm. A fentebbi alkalmi beszédet Molnár Antal domborul plébános ur horvát nyelven is hiven előadta. Az iskolás gyermekek a szózat és hymnus előadására készültek, de a terem szűk volta miatt nem férhettek be, a szabadban pedig rémitö hideg volt. Az ünnepélyes cselekmény után a szánok hosszú sora Dombomnak tartott, hol lucnllusi ebéd várta a vidékről össze jött értelmiséget és több község elöljáróit. Hirschler Lipót, a testvérek leg-idősbike vendégszerető h izánál lévén, Itt fóispia ur ö méltósága emelkedett szellemben ó Felsége szerencsés hosszú uralkodásaért emelte pohvát, mit háromszor éljumu'l felállva fogadtunk. Utána Gadó Mátyás légrádi plébános, Hirschler Lipót és Antal, majd Kováts János, Molnár Antal plébános, Bidermann, Jaukovics József, Örökös Horváth Gyula, c lapok szerkesztője, sat. mondottak lelkesítő pohárköszöntést. Főispán ur ó mlga az nap délután még Csáktornyára utazott, hol a .Vörös Kereszt' jótékony egyiet első tonibola-estélyén személyesen részt vett. Ó Felsége álul Hirschler Antal osztrák földmivelcsi ministeriumban levő számtiszt szinte a koronás arany érdemkereszttel tüntettetett ugyan ki, de ö neki Bécsben kézbesítette az illető minister s már Ű Felségénél i hódolttteljes köszönetet bécsi audientián nyilTánitotU is. Mind a mellett fivéreinek e szép ünnepé-Ivén személyesen részt vett s számos emelkedett szellemű pohirköszöntést mondott Muraköznek e közörömére büszke Zalamegye s e megyével az ország, mert valóban a munkaszeretetben példás, a jótékonyságban közüszteletü, hazafi- és polgári érdemekben gazdag s nemes testvérek e legmagasb jutalmazása méltólag tőrtént. Köszönet megyénk tevékeny fó-ispínjanak, hogy az időjárás ily kietlen zordonságában is személyesen tette dicsövé s feledhetlenné a polgári érdem jutalmazását. BÁTORFI. Jegyzőkönyv. '? Felvétetett a nagy-kanizsai tiszti unse- gélyzii szövetkezetnek 1880, január 24 én tartott közgyűléséről. . • Jejenvoltak: Manhardt Mihály szöv. elnök 20. üzlet, róai, B^reci Imre 10. Krsunz Vilmos 1, Haj-galó Sándor 3, Tóth litván 5, Rituper Karolj. 1. Győrffy Jánoa 3, Horváth József ellenőr 1,' Kríomw Lajos 4, Unger Alajoa 3, Tiber Lő-rincz 30, Filó József 10, AJamsits Jánoa 2, Fiedler Antal 2, Batorti Lajos 10, Székely Elek 10, Zacharides Gusztáv 1, Schmidt Káról _v f>, Kadakovics Péter 5, Krucsay Ágost 10, Molnár Vendel 5, Hófer Ferenci 6, Sauthar Gy ula 1, Koch Jóasef 5, Fingerlos Qvörgr 4, Knortier Gvörgj 2, Eberhardt Antal 30, Do-náih Lajos lü, Zidánukj Iván 5, Liutner Jótsef 7, Stenlgrúrgji Detal —, Sopronvi Ki-rolr 2. Bábuig Emil 2, Obál Mihály 10, Hild Károly 5, Horváth József 11, Rotli Uyörgy 4, Vajda Bálint 13, Vennél Kaaso 6. TÁRCZA. Szerelem nélkül a sziv. Mint gyOmölci, melynclt nincs magv, Mint éj, melynek nincs oaílUp.t, Mint fris l»or nélkül a »rleg, M1..1 viliim oilkül a ferjjeteg, Mint «j, melynek nincs harmata, Miut viráfr, melyMk nim-« ilUla, Hint arc, a melynek niiiei >.«n"-, Mint \n, a melynek nincs riiae. Mint f», » mely lomb s élettelen A azW, szerelem oélkül ilyen. erőn. liégy e ,'«Kf vrZ* l,il>or(íir) Mi vem ! Viseld b.'-kén kínod!, A riliara&k bún dühéiül Ne Hijtaad 1« magadat HÍSK fp»ct!»< t míp NEATn Az örfimnek bimbaja. Bixcil ! Mderfll r«ád rr A boldogiiág hajnala 1 El, el . • • El. el "O^t gondolatok . Ne Kínoztatok, Síirem el nem tantorod Bar mit mondjatok. Szerelmem erői le««eo, Mint a bírni >sikl». É« jogait eletem, Ciak neki áldozta. Szerelemmel faszereire Ér az élet Tatamii. A nélkül ai itreketit. Soha udrbos nem segít R II A multak emlékei. iFolytati éa vége.) X. Épen Nxnuokára rí bíróikat Pesten találjuk. „,,in a fogházból jöttek ki, de n»m igen vigsn, mert ott azzal bocsátották el (két, misierint nincs kegyelem; Miska be leas somira tizenkét évre az osztrák katonasághoz, aztán punktum. Hiába voltak bíró aram és Kurta bátyám kiinyrirgrései, hiába Julis könnyei, a katona torvény elienében nem használ sem könny STn könyörgéa. KIcnQgg'dten mentek szállásukra, utkSzben látták, hogy mennyi foglyot riaznek isrnét s fogházba; de ismerős arezot nem találtak közSUUk. Hosszas tanácikozás atán régreelhatárolták, ismét bemenni éa még egyszer minden követ megmozdítani Miska kiszabadi tására. Alig léptek be a kapun, midőn egy katona mellellök elmen vén, a biró uram zae bébe egy levélkét dugodt. Ez meglepetve, hátra fordult; aionban a katona mar nem volt ott. Azonnal hazamentek, hogy a levelet elolvassák. A névaláírást megnézve, nagy bámulatára a bíró Konssky nevét olvasá. Mohón a levél tartalma után nézett, mely körülbelül igy hangzott: — „Kedves biró ursm! Latiam kegyelmeteket tegnap börtönöm vaarácsa katftt. Mert hát börtönben vagyok. Elgondolom kérdezi okát, mi lenét? pedig nem kell meuse men-nttnk, megtaláljuk azt Emlékszik még taián arra, hogy Fotoff és Karoffot megölték katonáim. A negyedik tára, ki szintén be volt avatva a titokba, f-Udott bennünket a tábornoknak. Azonnal elfogtak bennünket; társaim mind a hatan fóbelövettek, én pedig itt, e nedves börtönben töltöm egyhangú napjaimat, várva a menekülést. Azt is tudom, miért jöttek. Miskát akarják kiszabadítani Meg lesi no feljenek. Az örök itt, kik e várban vannak, nagyobb részt embereim, a várnagy pedig, kinél a kulcsok vannak, rokonom; éa Isten valamint ezek segélyével talán kiszabadulunk. Kegyelmetek semmit se tegyenek érdekében; menjenek haza, hol nemsokára megjeleuunk; én is, ha ugyan egy szegény menekültet el-fogsdnak. Ezt a levelet is mindroki tudtán kívül irom, az úr tudja csak és sz a katona, ki kegyelmeteknek kézbesi'i. Isten velük, a viszontlátásig. Konszky." Az öröm egy szikrája tehát megjelent számukra, de aa aggodalom ia felü'é szivükben tanyáját, elgondolva, hátha veazélylyel jár az elszökő?. Hazamentek, hol a félelem s a remény legmagasb fokával várták őket. Eltelt mar pár nap azóta, midőn végre egyik késő este, lörgetiek az ablakon; az öröm sikoltását nem birta Julis elf Jtani, mi-dún daczára az idegen öltönynek megismeré Hiakát s as ezredest Azonnal agyasói ván bevitték, mint bevezettél 5ket a szobába, bol leültették, majd ismét össie-vissza csókolván és ölelvén 6ket, felálláara kénysieriutk. Csak miután kifogytak már mindenből, vették észre as ezredes halváoyságát. — .Édes ezredes ur, mi baja, hogy oly sáppsdl? kérdé JttJis'. — „Semmi édes lányom, csak kissé ki merült vagyok.* — ,De nagy baja van, vág közbe Miska. Gyorsan ágyat bontsatok, bogy lefekhessék, mert midőn menekültünk, egy golyó tslálta vállát." — — .Igazán, Miska, hogyan menekül tetek?- - — „Jaj! azt hosszú lesi elbeszélni, rá érünk még holnap is. Hanem előbb gondos kodjatok aa ezredes úrról, hogy lefekheesék" — amit Konszky hosszas szabódás után meg ia tett. — .Nem, Miska, mondd el most, jobban esik ma, mint holnap. — — rHát hallják kegyelmetek. Hétfőn éjjelre volt terverve szökésünk, amidőn as őrök legnagyobb része a mi embereinkből ál lott. Az őreink, már t. i. az enyéim s al ezre des úréi kinyitották börtön ajtónkat, a vár nagy által, titokban átadott kulcsokkal és ránk egy köpenyt, kelünkbe egy egy pisztolyt ad ván, elmondták a jelszót. Szerencsésen a kapuig értünk, midőn egyik őr, kitkihagy tank a azámitisból, pedig nem a mi emberünk volt, felismerte ai ezredest. Hiába mondtak el a jelszót, kiáltott a többi őröknek. AJ ezredes őt ugyan lelőtte, és igy megakadályozta, szerinte, azon veazélyt, hogy elmondja, kik legyenek a menekvők; de nekünk a legsebesebb futaiban kellett menekvésünket keresni. Azon irányba, tartottunk, mely irányban, monda az őr, hogy egy, előre felfogadott Kocsi vár bennünket. Gondoltuk, hogy üldözni fognak bennünket; e gondolatunk fajdalmunkra be is teljesedett. Mert a lövést hallott katonaság rög'on talpon termett, hogj elfogjon minket; azon- ZALAI KÖZLÖNY. TIZEHKILENCZEDIK ÉVFOLYAM Elnök meleg Havakkal üdvőxölvén a megj«lent tagokat; kijelenti, bőgj a köigTtt-lés határoiat képéé, miért ii ut megnyitottuk njilvinitja. Tirgj: I. Eloők előadja a lemult üzleti évre vo natkozó jelentését, mely örvend ttot tudomásai vétetett. II. Felolvsstatott a felügyeifi bizottság- nak 1879-ik évre vonatkozó jelentése, melyben igazoltaik, hogy ai évi számadások teljes rend ben vezetve lenni találtattak, 8 az igazgatóság nak a nyeremény feloszlása iránti javaslata el fogadhatónak véleményeztetik; mely jelentés tudomásul vétetvén, az igazgatóság a további felelősség terhe alól felmentetik. UT. A mérleg szerint mutatkozó 732 frt 86 krnak miképeni felosztása kerülvén tárgyalás alá; az az igazgatóság javaslata folytán következőképen határofctatott szétosztatni, s. p. 9871 egység, 6 asaz hat krajczírjával mint osztalék a teleknek kifizetendő, a tartalékalap javára az alapszabályok értelmében a tUi a nyereményből 5% ? »? 33 frt (34 kr., a pénztárnoknak jutalmul 25 írt, 12 frt beruházásra a fennmaradó töredékösszeg pedig szinte a tartalék alap javára írandó. IV. Elnök felhívja a közgyűlést a 3 ki lépő igazgatósági Uy helyett ujak vagy iaméti- továbbá 3 felügyelő bizottsági tagnak megvá lasztására, miért is szavaaatszedő, bizottsági tagokul Győrffy János,Krucsay Ágoston és Ho fer Ferencz urakat kéri kiküldetni, kik is tisz tüket bavégezvén, az eredményt következők ben terjesztik be: Igazgatósági tagoku) Sauther Gyula, Krausz Vilmos és Roseublüh Lajos urak szó többséggel választattak, ezek után legtöbb Bza-vazatott nyertek Győrffy János, Hajgató Sándor és Obil Mihály urak. Felügyelő bizottsági tagságra szótöbb seggel Lendvay Jóssef, Komtúsy Ferencz éa Sebmidt Károly urak választattak meg. V. Hivatalos lapul az alapszabályok 32. § a módosításával * „Zalai Közlöny" czimu lap jelöltetett ki. VI. Az indítvány ' tételek Borrendében Donáth Lajos szöv. tag ur ajánlja üzletrészek alájegv eztetése által az üzlettőkét szaporíttatni. Az indítvány helyesléssel fogadtatván, foganatosításával az igazgatóság bizatik meg. GyÓrfly János ur inditváuyozza az alapszabályoknak ujablji átdolgozását, s aonak megtörténte után kinyomatását. Indítványozó vélenye elfogadtatik, az átdogozáasal Gyórffy János, Bátor ti Lajos, Horváth József és r^sortzer György urak bízatnak meg, mely módosított alapszabályok a jövő évi közgyűlésnek betérj eliten dók leendenek Egyéb tárgy nem lévén, elnök a szíves megjelenésekért köszönetet szavazva, az ülést feloszlatja, a jegy«őköoyv hitelesítésével pedig Győrffy János és Hófer Ferencz urakat kéri megbizatni. Kmf. MANHABT MIHÁLY U«T elnök KNORTZER GYÖKGY Hitelesítjük : GYÓRFFY JÁNOS, HÓFKR FERENCZ. JN agy Kanizsa, 1880. febr 5. Carneral herczegn?>k ebben a zimankó* farkas-orditó időben ugyancsak nagy chansjai vannak! például előnye az, hogy kurta a farsang, s hogy vigan csúszik a tikos havon a szán! Felcsapván én is a hercseg táborába dilettáns lovagnak, elhatárovám részt venoi abban a téli hadjáratban, hol puskapor szag helyett ambraíliat mámorában ,vedd szivemet szívedért" a jelszó, czifra bók a csata refrain és piros vérhullás helyett hervadt rózsalevél és az elválás könnyei hallanak . .,. dn ezek is csak ac ütközet — után. A kérdés csak az volt, hogy tulajdoaképen merre forduljak ? Ahá! apropóé! a sok báli meghívó között ime ép a február 4-iki társaskörí batyu-b á I van küszöbön! Már innét egy olyan élel-metes vidéki journalísta mint en," el nem ma radhat! ez a nagy-kanizsai eUi rangú zártkörű elíte vigalom! La veled banda, süvegcsizma és karmantyú! amennyiben t. i. a szűkre szabott egy 3 51 nagyságú qaadrobban számotokra helyet szorítani lehet! — és faachíonabel módon — mint rangomhoz illik — beléptem a velenczei tükrökkel Övedsatt ragyogó terembe! Ezer csillám és villám! d« hiBZ ez lem bál, hanem «gy imposansul felszerelt éuerera, hol inségee-ket, deficitet, nagy adót, borzasztó hideget, mindent-mindent fel-jt az ember és nem is lassanként, hanem egyszerre, mumenián! Négy hossza, dúsan megrakott asztal roskadns a lu-cullusi vacsora elesámlulhaflan étel és italainak alatta! És e mellett elaü pillaaatra bárki meggy ősödön arról, hogy az asztaluknál helyet foglalt elegáns hölgy- és férii'ársaság kedélyre, fesztelen és teljesen házias volt, s megfelelt az ói szokás szerinti pinkedli, vagy batyubál zamatos sziliemének, s a mellett elegantia tekintetében beillett volna egy fővárosi píquenique-nek is! nem is ártana sxelzüilöU socialis eletünket hasonló módon löbbször összehozni! A vaciora 9 óra tájban vette kezdetét, s az in abundance feltálalt éleinket czigáoyaink jó magyar nótái mellett fűszerezte, az ügyes rendezőség által bálanyául felkért Wlasaics Antalné urnó nyájaasága és előzékenységft, ugy mellette a gazdaasszonyok szerepét vitte két szép magyar menyecske: E r d ő d y Lajosáé és Gulyás Jenóné úrnők mindenki irányábani gondonága. Ha mindezekhez a franczia pezsgő villanyos habjait s a bájoló szemsagarak csillagait veazszük, nem csudálkozhatuok a lelkesítő áldomásokon, melyeket Hoffmann Mór kezdett meg, ? utánna Wlaaaics Gyula, Taboly Viktor, Remete Géza, Laky Kristóf a tanaikor elnöke és Wlaasics Antal törvényszéki eloök arak folytattak, elmés és csattanó* toaaztokkal emelve az est élveit. Találóan monda Taboly Viktor ügyvéd szokása szerint rímekben: — .S hogy kedves maradjon nekünk e tanya : Éljen soká köztünk a derék bálanyal' A többi talpraesett verset nem jegyezhettük fel hirtelen ; mert említett végsorokat követő és szüooi nem akaró zajos éljenek gondolatainkat más irányba terelték. De most itt volt ac ideje, hogy szétssó-rassaiiak minden olyan ingredieníiák, melyek asztalnak és eteknek neveztetnek vala! És tánezra is kerekedék nyomban a tüsvérü fiatalság és. táaczolt kivilágoB kivi r a d t i gi Táoczok közben vigtarsalgás közepette szólt a zeae és nyitva állott a kr^deocz, — szükséget iiem ismerve reggelig. Az ötször lejtett quadrille útin oszlaai kezdett z éjjeli fesztelen vigalmat általánosan magasztaló társa ság. Mielőtt azonban mi is távoznánk, btiot kovetoéok el, ha a kedves bálterem varázskert jéből gondos kertészként a legszebb virágokat csokorba kötve — frakkunk gomblyukja he lyett — emlékünkbe vésni nem törekednénk. Dehogyauís kezdjük? A uők kösott láttuk Clemeal L^pótuét, Gatmann Vilmosnét, Ple- heiaz Gusstávnét, Horváth Ferencinél, továbbá Rapoch Gvuláoé. Dr. Schreyer Ltjosné, Bara bás Béláoé, Dauscba Oiioné, Szabó Ráimánné, Tub«ly Viktorné, Varga Lajosné, Za hureczky Gyulánc sat. úrnőket, de nem folytatjuk, mert elsősorban u;yis a kis idylli alakokat, leány káinkat kell vala megemlítenünk és pedig a bájos kis Tomcsáoyi nővéreket, éti é« ... Bo ron kar Amália, WeiasSzabina, Schreyer B^ru, Szalmay Irén, Tnboly Aranka úrhölgyeket... s midőn mar ennyi gyönyörűséget ide leírtunk, az éjjeli muszka climával daczoió tutyikba burkolt, édt* gondolatok között háta f<-lé bal lagva — kívánjuk, hogy a ,társ»akór"-nek Nagy-Kanizsán sok ilyen tartalomdns pinkedli vei östizekiitött hazafias mulnUA^ot arangirotzon még a vígal'imrendexű bizottság! Kgyébiránt drága herczegem adieu! a közelebbi viszontlátásra! És elérkezett a várva várt február 7 tki este is! Ama nap, melyen egy éjjelre ZaUmegve Nagy-Kanizsának adta as elafoeget. Egy éjjeli visitt, mely érdekesebb a komoly megyei gyűlések tanácskozmáuyainái .... a m«noyibeo ott megyéok dalnőit — kársai hiányában — a gyűléseken soha nem láthattuk és oem láthatjuk, míg ellenben tttZala hölgyei — szebb nél-ssebbek — mint ékes virágai as Ast család- FEBRUÁR 12 én I8Ö0. fáknak pompiitakKoortser Frigyes MálWájá-naK dísztermében, — de nézzük meg őket, azas hogy a bált koselebbrŐl ! A terembe lépve, nem lehet kétkednünk hogj a rendezd „zaUmegyei fiatalság* — jól válautott. Díszesebb helyiség a .Szarvai* izal-lodijénál oincs a megyében ! s elismerést kell asavasnank a dissitéseknél ^de még a Wilettek-nél ia) helybeli iparosainknak, kik valóban megérdemelnék, hogy a,külföldi* gyártmányok minden faja as ö javakra mel-losve legyen I Á ragyogó terem csillárainak ősön világa azonban elhomályosodik, ha as ép most lejtett francsia négyes választékos öltözetQ delnőin (a deitíket ide nem értve) végig legeltetjük élv sóvár szemeinket ... a hossza tekintélyes kit colon ból egy hölgy sem marad ki — én ez legnagyobb szellemi vívmánya az ügyes rendezőségnek — s alig lehetne meghatározni, kit illet meg itt tulajdonképen Paris almája?! De mégis! Igen! vannak olyanok, kiknek kecses bájai sál pillanatra időznünk kellett, s meg kell azok kózul, amennyire emlékesetünk nem csalálom — emlitenuuk: Skublics Izabella, Botka nővérek, Egerváry Marcss, Weiss Szabina, Sümeghy nővérek, Rtjky nővérek, Kovács Irén, Vasdényei Clementin, Gózoay Mariska, Darás nővérek, Leránt nővérek, Stefanics Aranka, Fülöp nővérek, Forintos Irma. Ssalmay Irén, Hertelendy Josefa, Portier Juicaa, Keüer Marcsa, Wajdits nővérek, Zuk Lenke stb. kisasszonyokat, — és a stép zalai menyecskék kö tül: Clemuntiápótsé,Laky Kristófné, Gutmann Vilmosné, ifj. Fesselhofer Jdxsefoé, Szalay La-joane, Weiser Józsefné, Plihal Ferenczne, Skubücs Gyuláné, Drás Zsigmundaé, stb. úrnőket. Tessék már must kitalálni, hogy ezek és : azok közül, kiket megnevezni nem bírtunk, k í volt a bál, királynője?!. Ezt a karzaton ünneplőddé a magasság és rövid látásom miatt jól ki nem vohetó díszes társaság tagjai le^illetékesebben meghatározhatnák, meri hias minél felébb áll vagy Ul vaUki, annál könnyebben Cfitizálja azt, aki alatta van. De ni! ni! mi ez?! állatseregiet e? vagy valami círcusi mulatság, gladiátorokkal V ló, elefánt, ókor, szamár, birka Btb. élükön az öreg ssakálliM Noéval ! de ne tessék mgij"dui! mind, valamennyi két lábú tollatUn álUt ez! a cotilJon alatt, L i. oaelynek gazdagon Msserelt jelvényei köztetszés s bámulat tárgyai Valinak, t-gysser csak egész sereg álarczbn jelentek meg tfjaink, azámitván, esznJ valtíszinü kis tánososuöik szivecskéjének megdöbbenésére, és a czél annyí• ból el is vult érve, hogy a masskirosáa a bokor tánctban valódi figura volt. A rend ^süvegnek méltáu köszönetet lehat szavazni, hogy a „megyei" elnevezésnek megfelelni é a megye ínségesein nemes élvek kapcsában segíteni iparkodott. ban a lelőtt ór nem tudott felvilágosítást adni fatásunk irányáról. Azért eleinte más utczá-ban kerestek bennünk; e* csak időt adott ne künk arra, hogy felhasználjuk az alkalmat, az őrianyák kikerülésére, AZ ezredes ur, ismerős leven, a Duna partnak irányzá lépteit; ott azonban, hogy hogy sem, észrevettük, hogy katonák szaladnak utánouok, lövöldözve ránk. Mi, mig lőkészletünk tartott, visszafelelgettüok, amely lövések között több találhatott is, mert feljajduiásokat ballék. Szerencsétlenségünkre egy lövés eltalálta az ezredes urat, ét már azt hittem, hogy elfogatunk, mivel az ezredes ur képtelen less a futásra. 0 azonban megnyugtatott, a figyelmeztetett arra, hogy egy kis szűk sikátorba térjünk be, mintegy egér ut állal kikerülendők az üldözők figyelmét. Ez sikerült is. Ionét csakhamar szabadba értünk és arra futottunk, hul gondoltuk, hogy a kocsi vár ránk. Hosszas, czéltalan kóborlás után, végre rá akadtunk. Felültünk rá gyorsun, meghagyva a kocsisnak a leggyorsabb sietést. lej haladva azonban azon veszélynek voltunk kitéve, hogy lovas katonák üldözvén bennünk, elé-endnak, kifogtuk tehát a kocsiból a lovakat, puszta szőrre ülve, elvágtattunk, miután a kocsUnak megígértük, hogy minden kárt pótolni fogunk. Derék, becsületes magyar ember volt, ki látván, szegény, menekvő voltunkat, nem tett ellenvetéseket. Gyakran visasa«v issza pillantottunk, nem követ-e bennünk az ellen? de szerencsénkre azok elmftrtid'ak, hihetőleg eltévesztve az utat. Hagy szerencs, hogy ut-kősben nem akadtunk ellenre, mert máskép elfogtak volna bennfinket. Azonban legnagyobb szerencse az, hogy most iithon vagyunk. Hogy vannak szüleim?'. E kérdésére áronban Mis kának nem felelt senki most, mert mindenki azon oldalra fordult, hol az ezredes feküdt; aki mélyen felső hajtott. Óriási meglepetés tárult szemük elé; aa esredee küzdött a halállal, amiről tanuiko-dék égessen el kék ült arcss. — „Segíteni rajtam nem lehet, ssol as ezredes, az ágyához közeledőkhöz". A seb el mérged t; a nagy izgatottság csak fokozza fájdalmamat, közelíti végemet. Egyéb ninCJ bátra, « utolsót tegyék meg velem, hívják el a lelkészt". A bérest gyorsan elszalasztottak a papért, ki nemsokára meg is jelent, közeledve a Bíró Julis és Miska, a bíró s biróné által körülvett ágyhoz. A gyónáara már nem volt idd, csak az utolsó kenetet adá fel neki sietve. Ezután még egyszer rajok erasli Kemmt, kesét n^ujtá Miakán \k és sorban a többinek, egy rándulás, mély sóhaj és egy nemes, a magyarok >ránt hü kebel elköltözött a földről, egyenest a mennybe. — Mély szomorúság áraaztá el kebleiket, midőn o bű barát lelke korukból eltávozott; sok jót tett velük, méltó tehát, hogy szép végtiszteletet adjanak neki. Pompás temetése vult, a talu tegnagyubb része kiséré nyughelyére azon férfiút, akinek köszönhették, hogy a talu lfgderékabb legénye, Miska, visszatérhetett. A^bmeté uUo megjelent Böske is, ki örümniril üdvoslé Miskát. Mindjárt fi jy el mez 'ették a lóvéira, mert, mint mondák Miska szerencsésen hasatér. — aIg»o, feleié Böske, de Szilaj níno még megburfzulva!" — „MicW. Szilaj megboazalva, hát mit tett 6?" Ki mondák neki, hogy mi történt addig, mig ó küldött, harctolt a basáért Midőn ason helyre jutott Böeke, előestéidében, hogy Miska tejére Szilaj intézte a csapást, felkiáltott: — „Hogyan ? as nem lehet, húz 6 leg jobb barátom volt?!" — .Igen, azinleg, de háta megett jobban nem óhajtá aenki halálát kegyelmednek, mint Ő. Bizonyítja ezt Kató levele, melyet csak ak kor boa Undok fel, midőn rajta megboszulom magam". — — .Mért kívánod annyira halálát, Böske? kérdé Miska? — „Mert megölte fiamat, fiit!" — .Ka mi kép gondolod megbénul ható nak ?* — — „Igen egyszerűen, elmegyek a volt ezredes urhos é» elmondom neki ki s mi ó? Megkérem ót, hogy mihelyt csak jelentkezik Pista, bánjék el vele ugy, mintegy kémmel 1" — „No Iám, most jut nekem is eszembe, Pistát többször kellett eltávozása miatt bün tetnem, tehát kémkedése lehetett az oka". — ,Jül mondja. Most pedig Isten velük. Én megyek. Adja Isten, ha addig nem talál nék hazajönni, kívánom, hogy minél nagyobb boldogiág érje az ifjú, házaspárt" — Juha el pirult, Miska pedig szivélyősséggel fogott vele kezet, mert neki kösxönhaté Julisát, boldogsá gát és megmenekülését. Térjünk viasza oda, midőn Pista menekült. A zavar első pereiében az ólba bujt é* ot: várta bu, míg a zivatar elvonul; azntán sietve as éj leple alatt aa ellen tábora felé iráuysá lépteit. Valahonnan as újságból megtudta, hogy hol időzik must ason tábor, melynek ó kéme volt. Iszonyú fáradalmak után végre megérkezett ason helyre, de már későn, mivel a sereg egészen ki űzetett az ország határa felé. Ekkor L. tábornok huszár seregéhez szándékozott menni, ott remélyve szíves fogadtatást. Csakugyan olyant kapott, amilyent nem is várt, minek oka as volt, hogy Pista ugy ad la eló távollétét, mintha as ellenség togt* volna el, csak huMS*, idő ét szenvedések után menekülhetett meg. Hitalt aduk •savainak, minek Ptsta nagyon megörült, mert remeié, hogy titka fel nem fedeztetik és nyugodt eietet élhet. E reményében keserűen kellett csalódnia. Ugyanis megérkezett Böske, ki legelőször is as ezredeshez meat, hogy Pi»ts hollétéről tudakozódjék, otthon találta St és szi vesén fogadtatott. — .Hát te, Boske, ismét fölkeresed tá borunkat, hogy vitézeink szomját enyhítsd? — .Nem azért jöttem én. megtisztelem alássan, ezredes aram !' — .Hat mért jöttél?" — .Itt van-e kérem alássan Szilaj Pista?- - — .Pista? Itt tan, szegény, as ellenség tói m-oekült meg". — „Az ellenségtől? Csalódik asas meg csalatott, mert ő csak n-ro rég kényszerült menekülni hátairól". — .Mért kellett épen hazulról szöknie?" Felvilágosításul BÖvke az eired*nek is elmondá a történteket. Itt is ugy járt, mint Miskánál mert, midőn a kémkedésről kezdett beszélni, az ezredes figyelmesen végig hallgatván őt, így szólt" : — . Lehet, hogy igasat beaséUs, édes leányom, de hát mivel bizonyítod be?" — „Nem elég bizooyiték-e at, hogy as ellent kikémlelve, itthon előadja a látottak és tapasztaltakat? és, hogy ezért itthon felvegye a bért?" - — .No e mí következik ebből?" — .Az, hogy ha már elmegy %t ellent kikémlelni, nem egy futtában történik-e meg neki a mieinkrül is tudósítani az ellent?' — „Igaz, igaz mormogá az ezredes. En nek tuUjdoonhaUJ tehát annyissori félrevezet- tetéiünk az ellenségtől? és annyi véráldosat árán megszerzett nyereségünk ? Jól van édes leányom, folyUta, most elmehetsz, többi az éa gondom." Bóike távozott, de csak a sátorból ét nem a táborból, mert be akarta várni Pista vígét. Ai ezredes pedig ezután egyenesen a tábornokhoz ment, kinek elúadá a BóskétÓl hallottakat. PÁSLEK SÁNDOR. (^Vége kör.) TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK Y. FEBRUAB 12 4A 1880. A siker után joggal kérdezhetjük Nagy-Kaoissáo eseulul, melyik 7-oek less uebb jo-vóje. január vagy február 7 oek e? A sümegi bálról. — Ah! — Meglepetés, vagy kicsioyletaek • fel kiáltást Ella nagysád? kérdi a karján Tetetett bájuB hölgytől, amint a tanétterembe léptek az (jj ik rendező. As első örömemre, a második, fájdalmamra esoék . . . Hogy gondolja, miként ily islésteljes berendelést kicaiuyeijek ? Hát oly követelőnek tart eDgem ? ? Bérlést meg nem bocsijthatotn ! — Mégis bocsásson meg, « haragjával ne rontsa el a feletti örömemet, hogy fáradová- hiiuk ily kecses ajakról nyeri első elismerését. litAtfgtem a gondulattól, hogy nem fogja tet fzé:mket kinyerni, s ez téteté velem e két el- ieniétes kérdést — Ez alapon tehát me^brcaáj ;o!c a ren dezőnek, s ha önöknek < rümére szolgál, ujóUg kiínjesero tetszésemet. — Kezét csókolom ... S valóban fényesen volt berendezve e bálterem. Csillogó tükrök függtek a rózsastia tariatáonal csaknem egésxen b«vunt' falakról, inelvtíltbúl vigan vetődött vissza a csillárok rezgő fény, (no niep u bele-bele kaczérkodó szépek mosulygó arczi is) s a dtisan használt zuld ívnvü galjak, s széles levelű délövi növé-uy«k kellemes údeséget kulcsönzén^lc a terem-nek. Csupa tény éa csillogás! Se csillogásban t-zebboél szebb alakok járnak kelnek, ragyogó n»«mük.bön as el netn palástul lm tó türelmetlen seggel: mikor kezdődik már? * S elkezdúdött. Először csak lassan, alán-dalitólag, majd erre fel karján tv a, mintha, kedvét lakozni nem tudná szólt a hegedű, s a vér-pezaditő hangokra oly tüudéri bajjal, oly tützel jiru as ifjúság a csárdást, oem&eiünknek ezen uiÁDozbatlan Bzépdégü tánczát, hogy látva, önkény teleo visazaszállt a lélek, viasza-vissza azokba » daliáa időkbe, mikor még nem ismert a rnagyar mást mint ami magyar, s nem tánccolt má* accordokra, mint amit harczikürtjábÓi csalt ki egy-egy vitéz égő képzelete .... Oly kecsesen, oíy ólvrel tánceojtak a hölgyek, hogy csak nézni is gyönyörűség volt — b>»t még részt venni !...'.. „Tessék felállni! Ei » rendezi harsány szava, s tulajdonképen azt jelenti, hogy a tiszteli tánezoló közönség szíveskedjék párosával egymás mellé* sorakozni, ha a frauezia négyes hadgyakorlatában" részt óhajt venni. Csodálom, hogy a négyesre való felhívást nem igy kiáltják: .tessék sorakozni I" mert minden izében ha sonlit egy kisebbszerü (s mégis nagyszerű) katonai gyakorlathoz, már pedig ott a felhívási szó: .sorakozzunk." (Nem a németet értem.) De elég az hozzá, hogy a két átelleDea sor legnagyobb rendben szembe van állitva (még is csak „tessék felállni") B teljes hidegvérrel várja az ostrom induló első hangját, és ott az egyik sarokban gubbaszkodó báli re-porteur pedig as első „séta jobbra* vezény ssavat, mert ez a legalkalmasabbnak látszó pillanat arra. hogy ironja alá kapjon minden nevet, amelyek egyébként kivétel nélkül arany betűkre érdemesek. Oda állok háta mögé, s olvasom amint következik: Mészöly Juüska, Takács Irén (Noszlopról), Hsgyar Feliczi (Gogánfáról), Takács Vilma és Janka, Forintos Irma, Babona Mariska és Malvin, Merkly Gábris (Z.-SzL-Mihalyról), Polczer Irma (Szombathelyről), Ssladovits Róza és Mariska (Boldogfáról), Mujzer Janka, Noszlopi Laura (Dukáról), Perlaky Emma és Jolán (Hosztód-ról) Pataky Antónia és Karolin (Nagy Bajom ból) Czopf Mariska, Bogyay Ilona és Elvira (Csabrendekről), Horváth Isa kisasszonyok; továbbá : Kijáoz Elekné, Hazay Ernóné (Gjírből), Eitner Sándorné, Czopf Tivadarné és Oszterhuber Petemé úrnők . . . Valóban páratlan szépségű füzére a ne féknek, ssóiilom meg, amint nagy munkáját bevégti, mire i ijedten zárja be jegyzökönyvét, • haragúé tekintete rám mered. No lám, az önzés mily fe+t-uüó példája ez még a báli tudósítónál is 1 Bizony ujólagi átolvasás végeit oda nem adta volna fél világért sem. Jó, hogy elég éles emlékező tehetaégem van, mert különben rájöttem volna a közmondás igazságára : „kaparj kurta . . .* Füzértáncz. Találóbb nevet már alig adhattak volna neki. Igazi asszefüződési ideje minden báli eseménynek. Kezd-'dik a rendező leleményességének lánczazerü öuzefüzudésén, s végződik számtalan boldog pár szivérzelmei-nek öaszefiizódésén. - Állíthatom, hogy e bálban ugy a keidet, mint a vég ósswfW.déti ecete a legeorrectebben é* fényea eredméuynvel ritetett végbe . . . * * Párbesréd. Elftö reodexő: Sséoa-« vagy «a]ma ? Második rended: „Deficit !" « * * Paiar fénynek — komor árnya. GARAY SÁNDOR. Helyi hlr.-k. — Zala-Egersxegen a .Zöldfa" szál loda nagy termében febr. 21-én a Stern család alapítványi vallás különbség nélküli kórhás javara zártkörű tásezkoszorucska tarUlik. Kendéid bizottaág: Mayer Jakab, Isoó Alajos, Fischer László, Hollósy Jéasef, Deulsch Manó, Farkaa Dávid. Belépti dij személyenkint 1 frt. Kezdete 8 árakor. Felülfiietéaek köszönettel fogadtatnak. — Sninhás Furzt J. az ismert bécsi színigazgató társulatával ide érkezett és most kedden a szarvas nagytermében megkezdte előadásait, folyton novitáaokat igér, ügyes komikusai a közönséget jól megnevezetik, a társulat ugyan nem nagy, de válogatottszemély zetből áll. Rövid itt időzése alatt naponta tart előadást. — Árverés Zalamegyében. Kardos Pál 475 frtra b. ingt. Mindszeut-Kállán márcz. 2- án. — Czigány Jánosné 1089 frtra b. ingt. febr. 21. Kis-Szígeten (Leteoye). — Hegyi János 580 frtra b. ingt. febr. 21. Lesencze Német falun (Tapolcza). — Poszanetz Mihály 743 írtra b. ingt. márcz. 23. M»SK oveczen. — Tóíh István 982 frtra b. ingt. márcz. 31 én Gardinoteczen. — Horváth Lénárd 2817 frtra b. ingt. márcz. 8. Polmoveczen. — Hóber Já nos 308 frtra b. ingt. f-br. 11. Kerka szent Miklóson. — Spolarics Iván 1344 frtra b. ingt. márcz. 20. Csáktornyán. — Rúzsa Mi- hályné 1494 frtra b. ingt. márcz. 9. Rendesen Tapolcz.). — Gáspár Is'.vánne 560 frtra b. ingt. febr. 21. Kóvágó.Eóraön. — Egyed Márton 1200 frtra b. ingt. febr. 20. Mindszent-Kállán. — Zala-Egersxegl kir. törvényszék ügyforgalma. 1879-ik évben 18478 ugydarab volt, ebból : Mihálovics Károly^kir. tezeki bíró ur elintézett 3043 darabot, hátraléka 184; Szeghő István t. k. ur elintézett 3371 darabot, hátraléka 19 ; Hrabovszky Flóri t. b. ur el intézett 3389 darabot, hátraléka 228: Somogy János t. b. ur elintézett 3582 darabot, hátra léka 130; Mészöly Lajos k. t. b. ur elintézett 2730 darabot; hátraléza 194; ;>kubiies Kál mán és Nunkovics Sándor kir. tsséki jegyző urak elintéztek 154 darabot, hátralékuk nincs ; kiadó ur elintézett 1252 darabot, hátraléka nincs. Összes bátralék 928 darab. Elintéztetett az egész év tolyamaban 17550 ugydarab. — OyásMhlr. Kádas Rudolf prem kanonokreedi tag, győrtankerületi ny. fóigaa gato, körünkben is ismert lelkes tanügybarát 64 éves korában febr. 2-án meghalt — Csepreghy Ferencz jeles ssinmüiró Göbers dorfban 38 éves korában halt meg. A hol testet neje Budapestre szállitá s nagy ünne pélyességgel adatott viasza as anya fűidnek. — A pápa deeecterSümeg ketxthe- ,„. vasút létesítése tárgyában Pápán— miként korábban jelestitk, e hó 3-án megtartatott f s értekezlet; a nagy ssámmal összejöttek élőt* Woyta József pápai polgármester köszöneté fejezte ki az érdeklődésért, mire a tanácsk^s mány vezetésére fölkiáltás utján elnökül Kiss Láazló, jegyzőül Horváth Lajos választattak meg s az utóbbi felolvasá a lapunk múlt ssámában közlött emlékiratot. — Ezután szót emelt Kiss Láazló, az emlékirathoz csak a tervesett vonal jövedelmezősége és építési költségei tekinteté ben kíván szólni, tekintettel a földrajzi viezo- nyokra azon meggyőződésre jő, hogy a jövede lem kiszámítása valószínű alapokon nyugssik az építési költségelőirányzatot — ösezehason Iitva az épülőfélben avagy tervben levő vas utakkal — még olcsóbban is kiépi ihelonek re- ményli a vonalat; s utalva a vonal álul álaze lendő vidék természeti adományaira, kereske delmi viszonyaira örvend a tervesett vasú létesitésén. — Trstyánszky Lajos Keszthely város polgárai nevében a legszebb áldozató' helyezi kilátásba, a vonal létesítése véget vagy pénzemberekét kivan megnyerni as ügy nek, vagy aláírási iveket indítványoz kibo- csátatni részvényekre. — Szilágyi Gáspár megemlékezvén a korábbi szerencsétlen vssuti politikáról kérdezi, elfogadtatik-e az emlékirat ban kijelöli irány 1 Antal Gábor a tervszer vasúti vonal végpontjának kiindulásáról azólví Jáaosháza elleneben minden esetre Pápát sok kai fontosabbnak és mellozhetetlennek látja Szauter Ignácz a ki nem aknásott noazlop kőszéntelepre fordítja a figj elmet, mely a vál lalat jövedelmezőségét tetemesen emelendi. — Dr. Nyiri Lsjos a magyar nyugoli vasút képviselője a társulat nevében a legélénkebben üdvözli * vállalatot, melyhez a társulat minden endelkezése alatt álló eszközzel hozzájárulni i öleUsaégének tartja. — Steiner Antal a „tengerre magyar"-t hangostatja, aa elvet megközelíteni ígérkezik a tervezett vonal; mert Dunát Fmmevel és Trieszttel egyenes ösrae-öttetéabe hozza. — Toch 3. L. csodálkozik, bogy Győr érdekei a tanácakosmány ban képviselve nincsenek; e vasutat az ország leg-életrevalóöbjai kosé siámitja. — Gaál Ödön mérnök a jövedelmezőség meghatározásánál az ilőirányzott teherforgalmat valószínűtlennek, túlságosnak, a személyforgalmat legalább U :elényire aláazállitandonak találja, a vonal jövedelmezőségét 31/i'/s~r> teheti, a tervnek nem ellensége ugyan, de nem hiszi, hogy a kormány engedélyezze ezen vonalat, mivel a magyar nyugoti vasutat az állam 1.800,000 Tt garantiában részesítvén a garantia a tervezett vonal által csak szaporittatnék. — Az elnök közbeszólva megjegyzi, hogy a kormány támogatása kilátásba van helyezve, mivel e vonal, épen a nyugoti vasútnak is szállít terheket. — Lóskai mérnök Gaál Ödön szavaira vonatkozva védi aa emlékiratban felsorolt adatokat ngy a személy-, mint az áruforgalom, a jövedelem és építési költség tekintetében, mert azok lelkiismeretesen gyűjtött tényleges adatokon épülnek ; — szóló sserént meglehet győződve az értekezlet, hogy e vasút által emelkedni fog e vidék vagyonban és jólétben. — Vécsey István hangsúlyozza, hogy nem a bét sovány esztendőből kell as adatokat meríteni. — Szabó Imre a részletek megállapítása czéljából egy bizottság kiküldését indítványozza. — Pap János a jövedelmek tekintetében a pesstmisták küzé sorolja ugyan magát, de mégis is hajlnndó a közérdekű vállalatot támogatni. — Lóskai Miklós kimutatja, hogyan biztosíthatja as érdekelt vidék népe a vállalatot, Hanauer Béla remén/li, hogy az érdekeltség takarékpénztári részvények mellett tőkéjét vasúti részvényekbe is befekteti. — Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a pápa-keszthelyi vasútnak az emlékiratban és térképen kijnlult irányban leendő kiépítését s az ügy keresztül /itelére egy 34 tagú bizottságot alakított következő tagokkal: elnök: gr. Eszter-házy Mór ifjú, h. elnök : Kiss László, jegyző: Horváth Lajos, bizottmányi tagok: Antal Gá bor, Barcza Sándor, Beck János és Sándor, Bogyay István, Csesznák Láazló, ifj. Csigó Pál, gr. Deym Nándor, Dorner Kajelán, Eitner Sándor, Hátsky Kálmán, Haoauer Béla, Ihász Lajos, Kr.tusz Samu, Lóskai Miklós, Marton Gáspár, Pap János, báró Puttheany Gsaa, ReiscM Venczel, Skublics Gyula, Steiner Antal, Szabó Imre, Szalatkoy István Szilágyi Gáspár, Trstyánazky Lajos, gr. Zichy Nándor, gr. Wallisz Gyula, Vécaey István, Wizner Raimond, Woyta Adolf, Woyta József — A pápa-kesthelyi vasútvonal lé tesitése ügyében f. é. febr. 19-éo d. e. 10 óra kor Devecserben (s nagy vendéglő termében) tanácskosás fog tartatni, melyre a Pápán meg választott bizottsági tagokat meghívta ifj. gr. Eszterházy Móricz elnök. Itt fog a bizottság magalakulni, as előmunkálati engedély kiesz- közléoe iránt intézkedni, az előmunkálati költ ségeket megállapítani, és ezek fedezéséről intézkedni, végre az indi'.ványok iránt ha tározni. — Rövid hírek. Klapka Konstanti napolt ban magyar egyletet alapit. — Rudolf fhg. trónörökös Matild száaz hgnóvel jegyet vált. — A párbaj mánia teljes virágzásban van, alig veszünk kezünkbe lapot, melyben ne volna ily rémhír. — Monyorón egy parasztnő 4 gyermeket szült, mind egészségesek. — A magyar korona területén 56Ö hírlap s folyóirat jelenik meg, közte 368 magyar nyelven. ki nyert? Bpest febr. 7-én : 75. 38. 87. 1. 17. Lincz , „ 32. 67.42. 13.28. Triest , . 66.53. 78. 4. 79. Irodalom. (E rovat alatt megemlitatt munka Nagy-Ka niazán Wajdia Jessef kOuytkeraaksdéae által iaef. rendelhető.) — Mthner Vilmot kiadásában megjelenő .A fold és népei" szép vállalat 15, 16 és 17 ik füzete beküldetett hozzánk. Hellwald után ki dolgozta Dr. Toldy László. Ára 30—30 kr. — Tetley Nándor és Társa fővárosi könyvkereskedők kiadásából, P. Szathmáry Károly nagybecsü xrüvének: .Az emberi mű velődés története" 6. 7. 8. fület megjelent. Igen szép ókorbeli számol ábrával bir z ára csak 30-30 kr. — ElSfMttín fMaiéi Pap Kálmán ,Pásztor tüzek' czim alatt kiadandó ujabb költeményeire. Pap Kálmántól egy „Pásztor tüzek" czimü verskötetet szándékosunk kiadni. Szerző az 1875. év elején tett, költemények kiadásával kísérletet, mely kedvezőieg fogad tatott. A most kiadandó ujabb kötetben Pap Kálmán nevével az 1875. ér óta a lapokban (a Vasárnapi Újságban, Magyarország éa a Nagyvilágban, Üstökösben, Házi Kincstárban, Ssegedi Híradóban, Pápai Lapokban és egyebütt) megjelent költemények vannak öüasí-gyüjtve, s belőle as olvasó a szerző komoly törekvéséről és haladásáról győződhetik meg. Költőnk égésien a szív embere : szive mélyéből erednek dalai, s megutálják utjokat a szívhez, mert valók és igazak. Fölkérjük tehát mindazokat, kik szerző irodalmi dolgozatait figyelemre és törekvését pártolásra méltónak tartják, hogy előfizetéssel vagy előfizetések gyűjtésével a verskötet kiadását lehetővé tenni szíveskedjenek A könyv fűzött példányának előfizetési ára l frt; diszkötésü példányé 2 frt. Gyűjtőknek minden 10 előfizetés után egy tixzteletpéldány küldetik. A kötet, — melynek kiállítási csiojáról gondoskodva leend — 9—10 nyomatott ivre terjed; folyó évi már-czius hó végén fog aajtó alól kikerülni és az előfizetőknek haladéktalanul megkOldetik. Az elótizetési pénzek a jövő hó végéig alulírotthoz Pápára, a .Pápai Lapok szerkesztőségéhez czimezve küldendők be. Megjegyezzük, hogy bár a kiadás körüli teendőket mi teljesítjük, a kiadandó mü s'erző tulajdonát képezendi. A. gyűjtők és előfizetők nevei, egy a könyvhöz csatolandó ivre kifognak nyomatni. Ismételve ajánljuk a „Pásstor tüsek"-et a közonaég rokonszenvébe. Páps, 1880. jan. 15. Horváth Lajos, jogtanár, a .Pápai Lapok" felelős szerkesztője. Vegyes hirek. A dili vtupdlya magyar vonalairól pénzügyi körökben azt beszélik, hogy a kormány és a déli vaspálya társaság közt komoly tárgyalások folynak e vonalak megszerzése iránt. A kormány a déli vasút magyar vonalait arany-járadékban szándékszik kifizetni és ezeknek kibocsátását a Rotschild házra bizza. Ha ez ténynyé válik, a déli vaspályának nem szükséges tárgyalásait folytatni az adókérdésben, csupán az osztrák kormánynyal kell még rendeznie az ügyet — Négy hitig a kürtőben. Jóaefstadtban történt, hogy a naasani herczeg ezredének egy katonája, ki e^y tiszt oldalához volt beosztva inasnak, öngyilkos lett azért, mert ura megfenyítette. A szerencsétlen felmászott a kaszárnya kürtőjébe s ott magát felakasztotta. Négy bétig függött e helyen, míg végre egy kéményseprő felfödözte tökéletesen befüstösödőtt hulláját. Paplrszeletek. A legénység kenyérért megr. — Lábhoz t — veaényti egy szerelmes hadnagr. — Bocsánat! — izól a sorbot kilépv« az őr mester, — fegyrer nélkül vagvOnk. . . — Vagy ügyi — nól amaz savarodottan, — elfelsdten. — Tehát: Valihoz! Elnök (a vádtotthoa): — Honnét szerette aa ilknlciokit? Vádlott: Emlékek szegény boldogult atyámtót. Felelős szerkesztő: BátOrfl Lajot. H I R D E T É & Zur Fastenzeit eropfeole : Frische ausgeweidele ScaHfl<ls«, DsrsOk, Cablias, Sesnssjea (sog. oder Sebolien) per 5 Ko. Kiite (Bruttó} fi. 1.75, 3 K. 45 kr. billiger. Fr. NatlvíS Assters, 5 Ko. K. ca. 60-70 fit. 6. 2,30, 3 K. 6. G,60. Nns iszaJz Herlsje, boti. Vollh. 5 Ko Fa»s ca. 25 81. fl 1,75, norw. Flohm-Fettk. 6 Ko. F ca. 50 St. a. 1,15. Delikatsssh. 5 Ko. F. ca. 300 St. a. 1,15. Brab. reife SardeUsn 5 Ko. F. fl. 5 30, 1 Ko. F. a. 3,—, MarísHe «sokt: mss. Sar-díaen, 5 Ko. F. a. 1,75. Rollherínge .(RoHaopfe) oder Fiscbrontade obne Grttten per 5 Ko. Fass &. i,:iO. Hu. boll Vollh. 5 Ko. F. fl. 2,30; io feiner Batter ffebratene u. dann in pikanter 8ance mari-?irte Ostsee.FettberiDge pr. 6 Ko. F. fl. 2,30; saar. ScheD&scbe odar Seézaogen 5 Ko. F. fl. 2,30. Keunaugea [Aalbrickeol 5 Ko. F. 8. 3,70; Aal in Oelee 5 Ko. F. fl. 4.-, 5 Ko. F. a. 2,40; Christ.-Anehovis 5 Ko. F. ca. 300 StOck 8.2,70, !?/, Ko. F. ca 150 St. a. 1,60 ; Haztanr [sor Scbeeren und 8chvaaaeJ 9 Dozeo á ijt Ko. nettó Flaiseh zosam. 9. 4,15, 5 D. fl. 2,60; Ltok, 9 Dosen á '(, Ko. net. Fleiaeb <usam. 9 1,Í5, 5 D fl. 2,70, FranzSs. 0«l-szrsiaaa :\i a \ Doa. zns. fl. 5.—, ^ u. A't Dos. fl, 3. Gorins. Flseat: Speekflgndern ca. 6 Ko. Kiite fl 3.—; SpeckbOcklinge ca, 5 Ko. K. S- 1,75 — 2,10. Lacolherinjc ca. 5 K. a. 2.20, Aal 4 Ko. Nettó fl. «,—, 2 Ko. Nettó fl. 3,30; Lachs in '\|, n. '\|, Fischen 1, Ko. a. 1,20 Qetrockneten Stssktsek oder Flaoz-Isea per nettó 41/, Eo. a. 2,30. CtvuV'. f«iner nea<r ElbtaTÍar, F. á. 4 Ko. Nettó B. 6,—, l Ko. N. í. 3.30, 1 Ko. N. 8. 2,-, '\| K. N. a. 1,20; neuer aTOb korn UralCaviar F. á. I I. H. L 7,80, 2 I. S. 1 4,50, 1 Ko. N. 9 Ko,—, '\|, Eo N. 0. 1,40- B»l Ab-nakms von 3 CollU varsehisdeiier Waaren 85 kr. Eabatt. Von den Artikeln, welche theilbar sind, konnen aach mearers in eincm Sortiment bestelit wtfdeo. Saamtlíche Preise versteben síeh frmnBo (portofrei) per Poit aach jedetn Orts OssUrraich. L'Qgarns Regen Nachnahme, Kocbrseepte, Verpackuoa; ind aufílbrlicbe Preislisten Ober Kije, Kaffea, Tb«e Cooserven etc. iTatis Kichteonvenirende Waaren nehme gegeo Naebnahme snrück. leh rersaodte in 3. 1879: 112,000 Postpackete, eine Zahl, velche von kelnem meiDer Concnnenten bierund aaderzwo anch ment ann&bernd erraiebt wordeo iat. 996 l-l A. L BOHB, Ottesssz b. Hamborc TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBBUAR 12-én 1880 Magya tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-. Baranya- és Vasmegyék rúwíns kitorj.-.lo határőrre anizsán főügynk állítván fel. annak vezetését A Magyar-franezia biztosító részvény-társaság outi, hogy Zala-, Somogy-, Baranya- te Va Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel. annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit eíryszersmind a tüz-, szállítmány- i!s ji!gbiztositási ágazatokban jogiirvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhntnlmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franezia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSCOVITZ A. Magyar-franczla tUsstosltó részvény-társaság igazgatóságának feDtebbi közzétételére hivatkozással alóiirolt lisítelettfl jelen:i, miszerint a Nagy-Kanizsai főügynökség vezetését elvállalta i a föügyllöksígi irodát megnyitotta, hol is biztosiiási ajánlatok elfnfrudtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a fárcaaágra vonatkozó mindeníéln felcilágoaitáaok leg- készségesebben megadatnak. Biztosit pedig íl társasai? a) (üive-zély éa robbauis által okozott károk ellen; cl xlármon a»y VÍZCD szállított javak káro«ndáa» ellen ; b) jégkárok ellen d) at pmber rlrtére minden ismert módozat azerim. A Hlagyar-francxla blxtositó régzvény-támaaág. melynak 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tjs^íjjdap tőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetbao 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzben beözettetett, s részint a íóváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar allamérlékekbui éa elsőbbségekben lett elhelyezve, ra. évi október 14 én tartván alakuló kÖsgyülését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg: Felügyelő bizottság, Beek Nándor a magyar je!Álog-banknak igaiga^ja. Láaozy Le« a m^. ált. föMhiifl rúvxréay-tátstnág ignxfftója Budapenten. Lewla Jlk«b a kereitk^di-liní akadómia igazgatója Budapesten. Serrebi>rce J«s. Mária Eaiil a párUi Societé de ITmon RÍ- erale Trxírfelügj'>ll5;» Sgazgatómág. I(fa«e»t.'>k: Dr HiHtr AlbreoM, kr,. i» váltó-üfyv.d IWrsbm Klsttaaiacber Károly a nll..trtu.:on J-Jt»«f nAgykercukedií --s-g f<5u3ke Badap«slen. SchweJger Martoa kir. kereak^dflrai UD.-ÍI-SOS Itudap«iten. Vi-írn^ay-giit.'. . M«8k»VÍCZ UJM Hudaji-st n. mrolibrÚH/.t ismert «« k'">^tÍ3xtel-tI>ea álló o^y'niif'Vrkf', liátrao toIcnondbatA te tűit, h iát nj-njKitt ml na, mitif amomvit n->ki c tántanaf mind árt kenlethen Választmány "" '" '" Eloök: Bittó István, ő feU. val. belső titkos tanácsosa, a Lip-H-rond ngykrrr»itei«p, or^i. ki-pv. stb Bp^iten. Aleloökük : Báró Báabidy Béla, föMbirtoá, orsz ké\>v Uh. Budapesten. BtatMX Jeafi, .\ i-íríd: Societé de ITHÍOH géiieralc eluüke atb. l'áriiban. Yálatstmányi tagok, Róbert Morin mftr.ims de Rjinnrvillo, t n^xtrák drli vstmt igmig»t«''3Ági U?ja ?tb rir!nl).iii. NeuweU Armil kir. keresked. tanácsos nngy k^teak^lö. Lovajr iH\|>nri Regeahart Fereacz, az Athifcht-vjupAIja elnöke stb. Bűcaben. Sváb Károly t<il,ii>irtok<>8, <.w. kéiivísrlő ntb. iior,pes;pu B.-'trú Tlnti Károly a. kir. kxmaráx, tm o^zt. dc-li vasu: Ali'lnilke, az o«t. urxkliÁza t»jj;t »tíi. Bécsben. Tekintve e tárjt.-wasnak fentfbb kilöntcteit tökearitjAt és ar Qlotvezcté« élén Irso, basinklm^ int tá moRarch:á)>an bizto&itó j <ly a btxtositú j gt nem »(il( mí)r ax á di Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. A Hagyar franczla biztosító részvény-társaság fÓütfvoukaég'e Naej-Kanizsán, 989 3-52 GUTMANN S. H. * lii Billigste Bezugsquclle! Ziminorb*i.en tnit rothao KMSI jubumton : it Sü"l UH) SUi.k ka.l^n H. 1550. iSsó J GÜ Iái Giiölil 145 —. . 280--. lm ti 13<f>O. «»?- • 12-- 24<r- lOOrt etnf.irlte Bf• u mit Sp.\gjtt gi'hnDde surnrit Had 1(K) Atdi-k kom V 500 K»>0 3. -SS Ant Vertangen •t-tnit Pn>beti á 25 Stück. F. C. SCHWAB Peltn in Stter»art 1 I s § K^y különös. ig«o gyorsan éa biztos aikert eredd gyógysaer em; e csepp k a váltó láct rÖgtfto gyógyítják, ét^jn-dig ugy, , hogy a beteg két k»ná!nyival vevén a atrrWii, lüareletfsfn kí- I gyógyul, mirf. nézv« jótáiláa nyujtátik ^, cseppek továbbá bá mulat oa gyunan k'gyógyítják az idült gyomorburutot, gyo mor gyengeséget, a gyomor romlottságát » étvágybiáoyt, min- denuetuü bélgnrca<'it és kólikát 15 perei alatt, a basmeuéat axonniil elállítják- K cseppeknek egy háztartásban nem s»a- badna hiány<»oi, valamint utaxáknak különóaen ajánlhatók, hogy ear'tUg e!)»d»Ddó bajuk ellen betegségeknek eleje vétessék s ax egéassé^ iámét helyrrállitaasék. A ki egyszer e cseppeket I hasznába, az gyors és biztos gyógyhatásúkról meg fog gyur/dni. ? Kgy ürpgi^cflke ara haaznáUti utaailáAsai együtt 1 frt 20 ! 2-2) i kr. Kiiphxtó Hudapesten minden nagyobb gyógyszertárban, \| Nagy Kanizsán Scnwarz &Tniib«r kereskedéaébeo. S 5 '(994 9-3, Dr. Schöfft Károly. \| r A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló KÖLCSONRONYVTÁRÁT. Az olvasási dij havonkiot csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e lió bármely napján történhetik. Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF. ,Nagy-K»DÍzsin, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 5AGYKAMZ6A, 1880. február 15-én. nienkilencsedU érfolftm. q EMtiatislir legez. '". . . Jfél évre . . ..gred "• . . a , ?zr»; sZKtns 10 kr ZALAI KÖZLÖNY t frt [ l hasábos petiuorbaa p sjáaodszor 6 s min<len további sorért 5 kr. NYtLTTÉRHEK 'soronként 10 krért lé- ! tetuek fel. J Kioestári illeték mindéi 1 egyes hirdetésért klltnf J 30 kr íKteodo.í elibb: .ZALA-SOMOO OZLON (i..K«il»«'>-o« heljh.téxiKáB.k, „n.-k»nlxg«i ónk. tfiw>ltó-egylft«, i „n.-kuliMl k«re«kf>d<.lmi • lp.rb.nk-. „»..k«nlMi»l takarékpénztár, . .ial.ni egyel UUIiaoi Unitétei-tülef, « ,n.-kwilM»l kl.d«dnr-Tf,ló eSj«i0l«t\ a „nagy-k«iil««l tteitl Önsegéljió MÖTetkezet", > soproni kerMke4«lmi • iparkamara n.-kuliul kDlTiluztmánrá ? több ?aegjei éa társti ffrresSlet hii.Ulos értesitije. Heleiik.nl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Farsang után. Lehullott újra egy homokszem a természet nagy óráján; egy farsang lezajlott az ezredévekből, — szokás szerint minden örömével s talán keserveivel is. Az ádáz hideg száz nap óta tartja zsarnok bilincsei között az időt, s a századokban ritkán előforduló kegyetlen fagy mint óriás hatalom szorítja jég kebeléhez az idei telet, s ez szokatlanul oly erőt fejtett ki, hogy jégkérgeinek felbomlásához s a halotti lepel eltávolításához valószínűleg megfelelő időmennyiség fog ki-vántatni. Elmúlt a farsang, el kell múlni a zordon hidegnek is, és mig amazt a nagyböjti vezeklés és csendes mcgpihenés váltja föl a házi szelid tűzhelyeknél, addig a tél jógburkolata olvadni kezd, s e nagy munkát a közelgő kikelet fogja siettetni, hogy helyet foglaljon az emberi remények jogosult csarnokában, s buzdítsa az ezernyi munkás kereket az óhajtva várt tavaszi fájdalmakra, hogy megtestesülni segítse a természet által kirendelt óhajtásokat és reményeket. A főid tehát jégkérgének lerázásában nagy munkáját megfogja kezdeni, s az alkotó aether illata fogja fölváltani az óriási telet, hogy az ember hozzá járulhasson az alkotáshoz, segítségére legyen a természetnek. A kipihent föld uj erővel fogja megteremni a szorgos emberek számára azt, amit a téli napokban elfogyasztott; csak aztán az ember ne tehessen magának méltó szemrehányást a miatt, hogy az elejbe mért feladatot jól megoldani nem tudta. Munkásáig az emberi élet föladata. A méhek szorgosan összegyűjtött mezőkből táplálkoznak, midőn a virág szirmai már nem nyújthatnak nekik táplálékot; a szorgalmas hangjasereg fáradhatlanul gyűjti földalatti kamráiba a téli szükségeseket, 8 ugy ezek mint amazok is fogytán kezdik érezni összchalmozott készleteiket, pedig ... nem is farsangoltak. — Hát az emberek? ezek pazarul bánnak összehalmozott kincseikkel (?) pazarul bánnak azzal is, amit testi erőnek nevezünk, mert habár máskor fukarok vagyunk is pénzünk és erőnk s egészségünk megőrzésében, farsangban elég mentségnek találjuk azt mondani: hiszen csak egy farsang van minden Évben, vigadjunk, majd kiheverjük azt. -r Pedig vajmi nehéz ám s vajmi ritkán sikerül ezen emberi okoskodás számtani demonstratiója. No de emberek vagyunk, s kell, hogy mulassunk, mert a mérsékelt mulatság az izmoknak, miként a fáradt golyónak az akadály, — uj erőt kölcsönöz. A mulatságok fóidénye tehú ez évre végét érte; most immár a munkálkodás ideje fog kezdődni, s arra szüksége is van nemzetünknek, mert politikai láthatárunk úgyis eléggé borús, ott nincs kilátás arra, hogy kedélyünk benne felmelegedjék. Kell tehát, hogy elfoglaljuk magunkat munkával, mely megkönnyíti a terhet az élet elviselésében; kell munkálkodni, különösen a családos apáknak, kik a gyermekeik részére megszerzett farsangi élvezetekért nem rettentek visz-sza talán erőiket is túlhaladó anyagi áldozatoktól. Dr. FÁKNEK LÁSZLÓ. Hetes krajctár. Cseppekből áll a tenger, porszemekből a hegy, perczekból az élet, s a könyv egymáshoz illesztett betűkből; — betűből lesz a szó, szavakból az eszme, eszmébe! a mü, éppen ugy, mint a krajczárból lesz a forint, forintból a száz forint, a száz forintból az ezer forint, csakhogy érteni kell a ragasztást, meg az építést im. Krajczárt krajezárhoz tenni és azt nem bántani sem jó, sem rósz kedvünkben, az a legszebb házépiiés, idővel a a házból palota lesz, még ellenben, ha krajczárt krajezár után dobunk ki zsebünkből, bontjuk a palotát, csak akkor veszszük észre, mikor már a teteje a földön hever, bennünket is jól oda szőrit a földhöz. Nagy szerencsétlenség az, midőn valakinek a nyakába szakad saját háza fedele, mert ami azontúl van, jobb nem beszélni róla, ami pedig előtte történt, az még ugy fáj, hogy legjobb elfelejteni, el is lehetne felejteni, ha a szép napok emlékei nem kisértenének, nem zugnak folyton a fülünkbe: pazarló. Sokan, igen sokan vagyunc, a kik ma, nem gondolunk a holnapra, a minek aztán az a szomorú következménye van, hogy a holnap elnyel, azt sem tudjuk, hogyan kerültünk a sáros földre le a magasból, a hol senki nem ismer bennünket, és ez mind azért van, mert a krajezárnak lem-miféle értéket nem tulajdonítunk, pedig hogy van, az tény, csak körül kell egy kicsit magunk körül nézni. Kezdjük meg az építést lassan, minden láz nélkül egy, két krajczárjával, Ivagy a kinek mennyi telik, azután tegyük félre, adjuk olyan kezekbe, a hol fTTaa ezeneal fi f illet! közleménye ' sserkesvl^boz, anyagi rissét UlatS kSsleaéayek pedig • kiadóhoz bérmesjsv* inUzendok: NlOT.zIiNIZai Wlasssasaai. BérmenteUesi levelek. oeak ismert msinkatir-saktól fogadutnak el. t — =~ I klldeaek. biztosítva lesz, s egy pár év múlva oly szép és magasztos eredményeket mutathatunk fel, hogy magunk is leborulonk előtte. Csak a kezdet nehéz, épen azért kezdjük meg, mert ki tudja, mit fog hozni a közelgő nyár, a jövő ősz, nem leszünk-e ott, a hol most vagyunk, ne adja az ég, de ki tudhatja, ki lát a jövendő titkába, hogy legyen mihez nyúlni, min fát és kenyeret venni. Az eszme szép, nem is 'nehéz, csak egy kis akarat kell hozzá, semmi több. Karoljuk fel a magunk és gyermekeink érdekében, és ha mi már ner vennok hasznát, annál jobban fog áldani a jövendőbeli nemzedék, csókjaival fogja elhalmozni sírjainkon minden lengedező fűszálat és azt fogják suttogni felénk a sirba; nyugodjatok ti áldott porok, akik csak azért nélkülöztetek, hogy mi ne tudjuk, mi a nélkülözés. — ?•?? Ki fog hallgatni rám? a ki elfogja olvasni szerény czikkemet, fog-e felette gondolkodni? ugyan kitörődnek vele, azt fogják rá fogni: édes phantasmagória. Ha minden család, tekintet nélkül minden vagyoni állásra, minden héten csak egy krajczárt von meg önmagától, egy pár év múlva a kevésbé népes falvak is rendelkezhetnek egy pár száz forinttal, lesz tőkepénzek, azt sem fogják tudni, hogyan jutottak birtokába, mikor nótt meg a perselybe rakott krajezár száz forinttá, és majdan, ha ismét meg fog látogatni bennünket egy sanyaruságteljes esztendő, jut abból a hetes, félretett krajczárból kenyérre is, fára is, sőt többet mondok, vető magra is, nem leszünk rászorulva az emberi szeretetre, mert az TÁRCZA. Hagy F. barátomhoz.) Hogyha tündér tolnék, liljom fehir habból, ' Ragyogó szálakkal ceillag-sugarakból Rzöném mioden sorit boldog levelemnek; Átadnám titkait kit rózsa kehelynek ; Szárnya köze rejtném hófehér galambnak ; H mikor oromkbnrim javában omlanak, Akkor iuti ám meg szemem harmatával : <-t] kíldeiiém hozzád a nagy téren it«l Orúotatajlol ittas szárnyaló galambom. Mtr Ws* á/nyat teslene as alkony, ÁrtaUM köretem olt volna mar nálad ; S mikor képzeleted fonva fínyesezilat, JátMva szövi át a multak birodalmit 4 hozzám is beveti repülő fonalát, Kürul fonva lakom forrú Méretettél: Akkor érne hoztad bold&g levelemmel, Akkor búgna korfll éde» enyelegve; Bftvoi, titkot hangon boldogságot tengve ... Tudom, hng7 elténkint el-el gondolkozó), 8 merengő arezodon a köay végig omol Mikor gondolatid LörOlem fonódnak, Felmerdl em éke a sok régi jónak. _ Felediietlen órik, régen eltflnt ilmak, Halviny levelei a hervadt virígnak. — 8 lelked minél jobban merül be a múltba, Annál fényesebb le«» gondolatid útja;. De merengő lelked útja tivolival Folyton búsabb éné. fogja I«iv.d iul; Mert hm nsép mnludat • jelenbe, méred, Akkor tűnik csak fel roppant veszteséged. 8 ilyenkor azután r«zgó Botét gyöngyül Merengi arezodon egy-egy k8n* '"íofdnl. «• as emlékeiét mindeu caepp kilovébeo Jól tudom : nekem ni » legnagyobb reeMm. Pedig hidd e), pajti", buUlan életen ; Njogton, békéu élek; ? mi kell mii é»«k.m ? I ?) M.utriaT ? * , sajti alatt UTÓ k oltemínj «.evebír. Én Istenem, hogyha mo«t agy elgondolom, Moeolyganom kell a régi ábrándokon. Balga ifju fSvel hány átat megjártam, E kösben a sora is hányszor ssegte ss-trayun ! Nyakamba akustim a sséles világot, Felkutatni benn a békét, boldogságot .... íme megtaláltam. De ki hitte volna f — Ne vund ajkaidat keeerfl mosolyra, -- Hogy pemísses falú, szegényes szobában Teljesulend egykor az éi fé"yes álmám. Lakótársam csak a fél-rongyos siegénrség. Ur vagyok akárba palotában élnék. Éa hogy ez egj könnyen ae írjén majd véget, Hítam hajlékomba egy vidor vendégel; Agyat vetettem a megelégedésnek Így várom mcwt nyngtoo, hogy a javó övek Mivel köszöntének sseréar bajiékomba, Varom nyugton, békén. Mosolrogv. N'tem nagyravágyó harezit * világnak, Mely goggel épit a kéef unokáknak Óriás romokat, a mik folltt egykor Hjd as ecer évvel met-ifjadó tsebb kor Moiid tandér-regéket pattogó tus mellett, Játszik felettük az enyelgo képzelet; Avagy egy-egy tudós tunódve mereng el ; Kik éltek Olt előbb «gy otgy csereddel ? Foly a bábeli barez; én meg jó estéket . Ceapok kis szobámban Néha be-betéved Apolló-uram ; és csap. tiszteletből Mulatutisira lantom is megpendQl. Egyszer csattog ki<sé, miskor meg royeleg. Amint rajt szilaj, vmgj sselid dalt verek. Isteni békébeu telnek •! • napok. És én folyton érzem, hogy boldogabb vagjok A sors 8 felsége most már jó barátom Keresi a módot, hogy miképen áldjon .... Hát veled mint bánik 1 írj édes Feróikéra I Hogj folynak napjaid? Lidd én az sem bivém Hogy számodra egykor boldogságot hozzon Szak csillájával a szomorú kolostor. Te, ki kicsinyléd e végtelen világot, Kinek égó lelke folyton oda vágyott, Hol az Isten földje szabadságot terem : Lemondásul élsz a világtól zárt hely.n; Félig meghalva a ragyogó világuk , KlVjmctve mélyen, mit a régi ilmak Jovődre festettek, birt éa diesSseget . . . . Vagy Un a szabadiig, melyért lelked égett, így ISn birtokoddá; mert a szabadságnak Ott van esak hazája, hol a fnldi vigyak Nem törnek egekig. Ki nagyvigyú észszel Rohan igya után a világban sséjjel ; A kit korbácsolnak ég5 szenvedélyek - Az Fercsik-m. rabja Hnon-életének De mért is beszélek? Tekints rsak szivedbe, 3 a mit még mondanék, emlékkéot él benne ! . Írd ki lelkedbfil a sok szép gondolatot, Mit kinc.01 oda a tapasztalás rakott I Kaid el jó szivedet kedves soraidban! Pziveabó! ngy is már nagyon régen sírtam. .írj ! badd sírjam tele szemeim konyével, Mon4batlaa orfeum haraat-osonével. 8ZALAY ftiNDOB. 1 multak emlékei. (FolruUi él vége.) — „Én el ti hisiem, tábornok ur, végfté bmzédét u ezredes, meg nom U; mert mindez bisoDyitékr. Bsornl". — .De honnét Tomiink bizonvitftof 1 — .Már ut en nem tudom, . dolog kia«i boDvolult, több megfigyelésre méltó," — „Ah! kiáltott fel a tábornok, ea ezzel homlokára UWtt. Egy }6 gondolatom támidt. Ha Szilaj Piit. ct«kugy.ii megfordult u ellen nél, hogy mtDket eláruljon, sakkor . fogoly kalonákuak úmerniSk kell ót.' Ezután nengetett, mire . napos káplár megjelent. — „Káplár! s. foglyok kSsól veseese be u evedéit ét két kapitányt Kévé* vari.tr. megjelentek ; k.tonáiui köuönték és . tábornok amin annak, hogy ellenei volt.k, kikkel »«mk6it állott, sorra kötet fogott velUk: — „Üdvözlőm önöket, ur.im. Egy kém Tan itt, kit mi használtunk önök kikuUtflára; barátilag felkérem önöket, hogy mondják meg, vájjon nem szolgált-e, önöknek U . mi ká runkra?' — — .Legyen zsirea, táborfiok ur, Ham- besiteni Tele, Lián igy megümeren, mondd u egyik k.pttány": — „Jó leei". Ismét csengetett, mire hÍT.tU . káplárt . végbSl, hogy Szilaj Pistát Tezene be.. Káplár ca.kh.mu TiaaujDtt, uonbu Szilaj nélkal. — „Noe, hol Tan ? mért nem jött al ?' — ,A pókolbu, tábornok ur". — ,H°gyn? mi történt? kiált (el u etredes ét tábornok egyszerre." — „Fíbelotte magát és e kii papírt hagyá hátra. A tábornok átretta és olruU . k5nt-k azokét: — .Láttam Boakét, tudom, mi * szán déka. BeTallom kém volum, nem akartam, hogy bajtársim végeuenek ki, ma^sjn ölöm meg magamat. Boeaáaun.k meg, te is add bocaán.tod»t, Böake! Éljen > haza! aminek jóságára! oly rútul risssuéltem r* Megh.tottu hsJlgaták . felolvasottakat miadnyáju, dacsára annak, hogy kémmel rolt dolguk át egy elvetemült rost embernek voltai utolsó sorai. — .Káplár, kiált . tábornok, hirja ide Bőikét, a rolt markotányosnit. — .Igenis, tábornok ur.- — ftÜnök már mehetnek, araim, kostd- nöm . MÍTSS akaratot". — TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBBUAB 15-ía 188a mindig \ keserű, a kormány segedelmére, megfogunk tndni állni saját emberségünkből lábunkon. Biztosítsuk magunkat jőrendóre, és tegyen minden család félre hetenkint egy krajczárt, gondoljunk mi magunkra és ne Tárjuk azt, mig mások gondoljanak ránk. VIDONYI JÓZSEF. Kimutatás Nagy-Kanizsa város kapitányi htiatala által 1879-ik Cvben tett munkálatok -Js elintézett ügydarabok fölött. j A város kapitányi hivatal által az rgfész évben a személy és vagyonbiztonság, a csend és rend tentartása tárgyában letartóztatott, — gyanús egyén 1035. ezek közül: a kir. tvszéki vizsgáló bírósághoz áttétetett 19 a kir. ügyészséghez » ' a kir. járásbírósághoz , 44 a helybeli ssolgibirói hivatalhoz , > idegen hatóságokhoz . 6 eltolonczoltstott Jíagr-Kanizsáról 235 kötött menetlevéllel kiutasittati.lt 41 . . ( buiakórban 132 311 41 1035 l mis illető 114 2024 2232 42."HÍ .rendőrileg megtenyillelelt vizsgálat után elbocsájtatott Összesen : Kzen letartóztatott egyéneken kivü hatóságoktól ide tolonczoltatott és innét ségükre továbbitattak A tárgyalási jegyzőkönyv szerint panasz tétetett Mas hatóságoktól megkeresés beérkezett ^^^ Összesen: Kögtöiii nyomozás végett sür- gönyöztetett ^j Mezei rendőri panasz és jeleotés tétetett 146 Igazolási jt'gy kiállítatott 211 Cielédkónyv kiállitatott 2>>ü Idegeneknek tartózkodási enge dély kiadatof. '.'43 Helybeli cselédeknek tartózko dási engedély kiadatott 1440 Cselédekről vezetett nyilvántar tásba bejegyeztetett . 1ÍI83 Iparos segédekről nyilvántar tásba bejegyeztetett 506 Vasúti munkásokról nyilvántar tásba bejegyeztetett 110 Kéjnúkről nyilvántartásba be jegyeztetett 114 Házalási engedélyekről nyilván tartásba bejegyeztetett 129 Migj^gyeztetik, hugy minden egyes bejegyzettnek elismervény, vagy tartózkodási jegy szolgáltatott ki. Egészségügyi vasúti szemlélő bizottság által szemle tartatván 52 Tüzeset e város területén elő fordult 6 Összesen: 113#6 A vásári bizottságnál adás'vévé* folytán átíratott ló, szarvasmarha és sertvés 14.188. Ezenfelül a város kapitányi hivatal álul büntetések és nyilvános helyeken tartott tánca vigalmi é* más egyéb előadási engedélyek után a városi asegény alapjavára bevé- tetett 715 írt 70 kr. A kapitányi hivatal illetA-\|eg a vásári bizottságaiul átira-tási dijakból szinte bevétetett 709 fit 40 kr. Öiasesen: 1425 frt 10 kr. azz egyezer négyszáz hnszooöt frt tíz kr, mely összeg a városi pénztárnál lefizettetett. Nagy-Kanizsán, 18Ö0. febr. 12-án. SZAKON YI, T. főkapitány. Helyi hírek. — A nagy-kaniz€ti kereskedelmi és iparbank 1879 ki tizenkettedik Uzletév kimu- Utása szerint mérlegszámlája 173.403 frt 34 kr. Veszteség- éa nyeresegi számlája pedig Iü.3»;V frt 96 krt tesz. Mait évi tinta nyere ménye 6328 frt 32 kr. — A magyar frmicxUi biztosító tár saság életbiztosítási osztálya i< megkezdette működését és pedig oly elónyiw módot átok és díjszabásokkal, mely valóban méltó figyelmet úrdemel. Minden tüzetes fel világosi tant és magyarázatot készséggel aii a nagy-kanizsai fő-ügynökség, u^y a társaságnak körünkben ídózö érdemes titkára Kóaai M. ur. — SxitlJláz. A körünkben tartózkodó Fürst-féle sziutárBulatnak ügyes komikusai folyton víg kedélyben tartják a nagyszámú közönséget, noha a színpad gyarló, melyrű egyébként még szólni tngunk. — Kiadói kérelem. Felkéretnek e lapok n. t. előfizetni, a kiknek még ez évi „Zalai Közlöny* 10 ik száma meg volna, ki adói hivatalunk 10 krajczárjával beválUndja. — Vidékünkön egy borvásárló fran- czía időzött, kí csak megromlott, nyulós bort keresett s bectolilereukét 3 írtjával vette. Uj bor, jó bor nem kellett neki. Borról tevén isó, szólunk valamit a szőlőbirtokosokból is; ugyanis a „Vigneron champenois" czimü fran- czia szaklap szerint egy szőlős gazda, ki phylloxera lepett szőlejéből néhány tűkéi ki ásott, azokon a phylloxerákat élettelen találta. Ha ez igy volna, akkor sok sztíreocfétlon szőlő birtokos áldhatná az idai kemény telet és szí vesen vigasztalódnék a felett, hogy a szőlő haj tásai elfagytak. Mindenesetre érdekes vnlaa tudni, mikép áll a phylloxera a mi magyar országi vészes helyeinken? meg kellene vizs gáltatni, ártott-e, s ha igán — mennyiben a keméuy tél a rovarnak ? — Postá#XOt. A poste restnte postai ku'demények (levéi, pénsea.evél, csomag, utal vány) megőrzési ideje 1880. évi január hó 1- lől fogva, az Összes bel és külföldi forgalom ban bárom hónapról két hónapra szállittatik le ugy, hogy a mondóit Daptól fogva rendelteté sük helyén megérkezett poate-restante külde- méayek a megérkezés napjától számítva csak két hónapig fognak a czimzett rendel késesére tartatói. A megonési időt as nem szakitja félbe, hogy valamely küldemény azért, mert a czimsett fél más helységbe költözködött át, oda utána küldetik, hanem akkor is a két hónap azon naptól azámitutik, melyen a küldemény az első rendeltetési helyén megérkezett. Az utánvétellel terhelt poste resUnte küldemények asoobao tovább is, a belföldi forgalomban csak 14 napig, a Neme torssággal, Helgolanddat, Luxemburggal és Svájczcial való forgalomban pedig csak 7 napig tarUtnak rendeltetésük helyén. — TitMtnyból a „Veszprém- követ kező érdekes tudósítást kapta febr. 3-ról: Nagy nap van ma Tihanyban, Simon Zsigmond apát ur ó nagyságának születés napját uonnpték rendtársai és tisztelói. Dacsára a 13 fokhideg nek a v'tdék miiiden részeiből ide robogta* a fugátok. Mindenki hodolatát, tiszteletét és szere tetét akarja bemutatni a közkedvességu apát nak. Nagy sürgés-forgás van a házban. Á csen des kolostor rideg falai közt ma pezsgő élet vao. Tömegesen tódul oak a tiszteIgók as apát urhos — 6tfy-gy szószóló ad meleg szavakban kiffjesést a szerencse- és üdvkivánst jrsesei- nek. A lovagias és kitűnő ékesszólásu apát mindenkinek szívélyesen felel ékes köszönő szavakban. A vendégek sorában ott látjuk az angol főkoüsult AndJey Goaiing urat és mis ter Youogot. Fesztelen társalgás éa jókedv között fnulik as idő, míg végre megkondul a cseng^tyü, m«Iy ebédre hivja a vendégeket. Fejedeimi ebéd volt ez — válogatott tisztán magyar ételek — magyar bor<>k. Jókedv és élcsesés közt jutottunk a pecsenyéhez. As első, ki poharat emelt apát ur Ő nagysága volt — ki lelkes német szavakban üdvözölte az aagol főkontutt — kifejezvén köszönetét és éltetve ót és családját. Harsogó éljen és koczintÁs követte szavait. Most a fokomul emelte fel poharát és mindnyájunk bámulatára röviden ugyan de magyarul köszönte meg a felköszöntéat. A tihanyi convent nevében tő tiszt. Schiebinger Emil perjel ur ékeoen szóld szavakban kössön tötte fel az apát urat, Écsy László igazgató ur tiszttársai nevében mondott egy ssellemdu* és jeles tnaaztot. Dr. Engel Gyula a füredi höl gyek megbízásából köszöntötte fel az apát urat s a b. füredi fürdőintézet nevében válogatott német szavakban köszöntötte fel az angol fő konzult és mister Youugot. Végre főtiszt. Kopaczky Vidor as ismert elmés é* élezés szó nok monda el fe.küszöniését a somogyiak neve* ben, az apát nr, ki minden egyes szónoknak leereszkedő nyájaseággal felelt sxellemdiis sza vakban. Csengdtt a pohár, pezsgett a jókedv. Végre odahagytak a retectóriumot, s egy része a társaságnak a főkonzuli kísérte, ki meglá togatta egyenként a kolostor szerzeteseit, és megnézte Tihany ritkaságait — minden te kintetben igen kedrezőleg nyilatkozott. Késő estig tartott a társalgás és mulatság, egy réssé még éjjelre is itt maradt. — A kesMthelyi csónak egylet által sa ját alaptőkéje javára f. hó 9-én as .Amazon" szálloda nagytermében renáesett tánczkoszoru fejezte be a farsangot Keszthelyen. Ez utolsó tánczmulatság ha népességre nem is, de fess- telensége éa kedélyessége sxempooljából nagy-baa főIülmulU elózfiit. A rendezőség dicséro-tére Ügyen mosdva, minden tekintetben aaon volt, miszttrist a faraangi benyomások ezuttaj orikittessensk megAzelegnns közönség hölgy-kosaorujíból s körSB^ nevekre emtékszün k : Caennák Mariska, IjTürda Lujza, Oalba Emília, Garger ?ugenía, Qeyschleger Emília^ Qleimann Györgyike, Király Lujza, Luperaz-bek nővérek, Pataky Lujza, Nagy Mariska, Regensperger nóvérek, Hosenback Ilka, Só-lyominűvérak (B.-Bxlericsról), Stieder Eleonóra, Stocker Vilma) Töreki nővérek (N.-Vitáról), Weltner Adél stb. atb — Mint biztos forrásból értesülünk, a caónak-egylet alaptőkéjének gyarapítására is szép összeg jutott. — A phylloxera vaatatrlx rovarról Dr. Müller Ottó, a keazthelyi m. kir. gud. tanintézet derék tanára f. hó 11 én délelóit 10 órakor a gud. tanintézet egyik termébea nagyszámú vegyes közönség előtt fölötte ér dekes előadást tartutt. Szakavatottan' ecsetelte a rovar föilépéséoek körülményeit, pusztításait; kimutatta a phylluxera által megszállott terű* letek biztos veszedelmét, megismertette hallga tóival, kik folyváalfeszültérdekeltaéggel csügg- tek ajkain — a veszélyes rovar életviszonyait. Végül a veszélyeztetett helyeken követendő óvintézkedéseket, milyeuek a szénkéneg és kslitartalmu anyagok alkalmazása, s mi még legegyszerűbb lehetne, a szolőtalajnak víz alá vétiie. Bemutatta magát a phylloxerát is gór* csövön természetben és sikerűit illustratiókbau. Az előadás cssknem két órát vett igénybe, de amelynek lefolyását as érdeklSdó közönség alig vette éazre feszült figyelése közben. Har sány éljeDzéi zárta be az igen tannlságoa előadást. — Alsó-Leiulván 1880. febr. ltWii. A „Vasmegyei Köslöny* ez év ti-ik számú lap jának vegyes rovatában, nó-egylotünk által múlt hóban rendezett tánczestélyröl egy közle mény jelent meg, melyet válasz nélkül aem hagyhatunk, mivel hiven tükrözi viasza azon részrehajló szándékokat, melyeket a tudósító kebleben horaozá, és egyletünk derék elnöke megbántására irányult. Nincs legkevesebb ki fogásunk as egylet alelnöke és titkára iránti dicséretei ellen, de lovagias-e vagy nem, a l«g. nemesebb nói törek vések bői, anonymos köpö nyeg alatt izgatási fegyvereket kovácsolni, azt e becses lap olvasóinak tuegbirálasára bízzuk. Kél éve csak, hogy as álulánoaan érzett szük ség hosta leire njegyletüakat, mely vallás külöobség nélküli tsgokból áll, de t rövid idS alatt is bebizonyitá, hogy fenmsradására bennft van már a keiló életerő, est pedig főképen egyletünk köztiazteletben álló faradhatlan, te vékeny elnökének köszönhetjük, ki aa ár v ab az felépítésére még a téglákat is maga hordozta ösaze. Alig van is egy jó család vagy egy mü veit ember kis városunkban, hol pártfogást nem talált volna, do van a békés lakosság* közt egy-két egyén, kik jogosultlanul bele avatkoznak mindenben, mihez legalább ők aemmiue adtak még eddig, izgatások pedig a mit könnyen eláruljak a vefyes egylet — következőleg al elnöknó ellen is irányul. Eien — — Ezek eltávozta után nyomban belépett Böske könnyezve. — „Tudok már mindent, tábornok ur!" — „Mikép van az, Böske, hogy ellened hal; meg s mégis sirss?* — „Ellenem volt, de mégis kötél volt hoszám, mert fiam van tőle". — .Fiad? és el?' — „Nem, azaz nem tudom hová lett. Azt is Pista, emésztette el tán'. De most, könyörgöm alássan, tábornok ur, legyen szíves e levelemet elolvasni, mely-Mi talán felvilágosítást nyerek fiam felől. — „Szívesen, leányom, mond a tábor nok* — miközben felborita a levelet és olvasá, ami itt következik : — „Bosznból teszem ezt, hogy meg mondom Pista ti a hollétét. Buszúból pedig azért, mert az ígért, pénzt nem adta át. A gyermeket én velem lopatta el ós meghagyta, hogy a szegényt elveszítsem. De én a gyer meknek ártatlanságán m:gkönyÖrülve, nem ültem meg, hanem átadtam az F. faluban lakó lelkésznek; kinél megtalálható. Kató". — ,0 jóságos Isten, mégis könyöriiletes vagy a ezegény anya iránt, kiook visa/uadod elveszettnek ."Sitt gyermekét, mond Böske, térdrehullva, s könnyei záporban hulltak". — .Kelj fbl, édes lányom, oe sirj, ha nem inkább örülj". — „Köszönöm, tábornok ur. mindazon szívességét , mely -A iránvomban tanúsított. Most elmegyek fiamérts aztán haza,hol remény lem, hogy a jóságra Isten nyugalmas éltet ad". Éa a tábornokhoz közeledett, kinek kezét megcsókolá és elment. A történtek után pár napra Kéreg faja ünnepélyes napnak nézett eléje; mert eaen napon volt egybekötendő a bíró leánya Kurta Miekával. Mindenki örült « frigynek, mert derék házaspár válhatott belőlük. Minden el volt már készitve az esküvőre, csak épen a papra vártak, midőn megjelent köztök B^ske, gyermekkel karján. Örömmel fogadták őt és meghívták a lakodalomra, de mintán jött a pap, nem késlekedhettek, hanem elmentek a templomba, mielőtt megkérték Böekét, hogy nyugodjék és majd a lakodalomban beszéJje el a történteket. Elmentek tehát éa az Iateo színe előtt fogadtak egymásnak holtomiglan- holtaiglan hűséget. Lakoma alati pedig, midőn a lüz«« vérü ifjúság járta a ropogóst, as öregek pedíg édes pillantásokat vetve az ifjn hátas párra, visszaemlékezvén, midőn ők is ily fia talok valának, hallatszott egy férfiú felkiáltása: .Halljuk B'^skét." Ez nagy szerényen elmoodá mind azt, amit mi már tudnak, hozzátéve, hogy tut csakugyan felulálu a lelkésznél és avval fej ez tó be, hugy oly boldog életet adjon az Isten a fiatal hasasoknak, amilyen boldog- Ulan volt az övé. MV<ca és Juli pedig viszon' kérték, hogy maradjon örökre náluk, amit meg is tett. * * * ' rEz az. amit el akartam, édes unma»k mondani, végsé be kocsisom, Szilaj PísU volt édes atyám, Böske pedig anyám. Mtskánál \\> eves koromig felnevelkedtem, amidőn elm<ui tem szolgálni. Sok helyen megfordultam és min deniitt csak ast tapaszlalUm, hogy nyomorult éd szégyenteljes az én élotem, kinek oly apja volt, mint Ssílaj Pista.* -> HassUlan volt vi- gaszulásom, hasztalan annak erősítése, miszeriot Szilaj mind e tettének Julit iránti szerelme volt rugója; hasztalan mondom, mert megvigasztalni nem tudáro.* FÁSLEK SÁNDOR, Téli- tájkép. Az 5ati ise)lő nem enjeleg többé a fák lombjaival, a hulló levelek balk cörgése nem hallatszik többe, a zordon tél, a te-méa«et ba lála, kiterité szemfödeiet. Amerre a szem te-kiut: szumora, föisziM az egész világ. Mindenütt megdermedt alráa, efdó és meld téli öltözetébe burkolt, a fik lombtalan ágai uel^hes hótakaróval fedettek, csak az őrük zöld íoloodár éa feo^ük adnak azebb ssineze-tet lepleik alatt. Áz erdő behavazott sűrűjét bevilágítják a fák ormairól lecsillamlé milliárd hójegeczek, melyeket a felkeli nap. kodon áttöri balvánv sugarai legelőször tidvózlenek. Most zörgés, moraj hallatszik át az egész erdőségen, de oly halk mint egy árny suba-náaa; az ágakról aláereszkednek a cailUrzó hó-pelyhek s elterülnek a kérges hóréiegen, melyet mint a nyár harmat cseppjei a mezői, gyengéden balepnek. A nemes és ragadozó vadak nyomai, melyek az elsőhajnulsiürkül-t-kor a vigályzaton áthnzóduk, mindinkább láthatóvá lesznek; itt a félénk Sz iramlott át, űzve a ravasz rókától; ott a nyest lopódtva fürkészte át az egész erdőt, zsákmány után törve: a lélérti küzdés nyomai mindenütt. Mindinkább nlevenrbb és élénkebb lesz. Az erdő szorgalmas ácsa, a tarka harkály vig kalapálásától viszhaOgzik az egész pagony. N?) ugrásokban futamod ik ágnil-ágraa tűrge evetke — nyomában a nyuszlmnnyét az üldözés vak dühében: küzdelem élet halálra, a tölgy kérges tövében széthullott tollasat mutatja, hogy még nap felkelte elótt, egy ártat-Un zenér vérzett el karvaly körmök alatt. fenn a ködös légkörben megkezdi útját a nsp, felszáll magasabbra éa magasabbra, a fák és cserjék szebben csillámlanak, melyeken a pirók egész serege cseveg és lármáz, tollsza-tok kirívó színezete oly ellentétben áll hóval takart ágak azinével, pompás látványt nyújtanak, egy képét a tropicos éghajlat bizarr stinezeléoek tárják fel elénk. — A varjuk gyász legiojs, felijeszlve egy msgányos vándor leplei által, szárnyciattogasok közt hagyja el kedves nyughelyét a kihúzódik a mezőre. Majd tompa recsegés rengi át az erdőt, mintha az egész föld megingana, halk suttogás s néma reazketés fogja el a fák koronáit. A fejsze erős csapásai alat' darabokra forgá-csolódik szét, mit száWok érleltek erős tör-zsökös fává. Az erdész nem ismer kegyelmet, könnyebb ölni mint teremtem. Olt egy öreg anyuka görnyed terhe alatt, minden lép'en nyomon fel-fel sóhajt, és mégis naponkint látja el komor aetét kunyhóját fával. — Ezalatt lassan leszáll at alkony szürkület, a varjuk seregestól visszatérnek éjjeli szállásukra; de előbb gondosan körűi repülik a helyet, mielőtt lenyugodnának. Végre minden lecsendesül, csak az est késő óráiban még itt-ott a borzkdalmas „hu, hu, hu", kiáltása a baglyoknak és a rókák rekedt ugatása arra intenek, hogy még nem ment az erdő minden élő lénye nyugvásra. A magas égről milliárd csillagok fény-lenek: tiszta fenyők megtörik a myriad hó-jegfczAen, melyek mint tengernyi gyémánt feivüágitanak. Az erdő némán alszik, álmodik a jövő tavasa napsugarairól és madarainak bájló csevegéséről. TKENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. FEBEUAB 15 én 1880. törekvés ollón tiltakozik az agylet tagjainak nagy többsége — lilukoiik az egylet érdekei, melyeket a teljét bizalommal választott elnököd nem hiúságból, hanem városunk ssegény-sorsaak javiTs, mindenkor minden réssrehajlss nélkül, nemes ssivében hordozá. Ai zlsó-lend-rai nő egyletnek számos tagja. — Alakuló gyűlés F. é. febr. hó 5 én tartotta Zalamegye tanítótestületnek Al- aó-Lendva járási köre alakuló gyűlését Alaö- Lendváu. A megjelent 18 rendes tagon kivill jeleuvoltak l'app Dávid és Vöriíe Zsigmond alsó leodvsi segéd lelkei urak. A gyűlés dél előtti 10 órakor vette kezdetét. — Udverhelyi Oyula ur, mint a központi választmány meg bízottja üdvözlé a megjelent tagokat, emelke dett beaiédébea előadja a tanítótestületek czél- ját és haasuát, s a tagokat ösxzutartásra, mun kálkodásra buzdilá. — Kvután a tisstviselók megválasztása következett. Elnöknek Udvar helyi üyula alsó lendvai polg. isk. igazgató ur, alelnöknek Liuhár Mártou cánicsai áll. népta nító ur, jegyzőnek Pozsogár Lnjoa alsó lendvai néptanító lettek megválasztva. Iváöyi Andor ur azon indítványa, mely szerint a kör részére a „Népnevelók lapja s az Aradi lapok" mint a taniigyuek hu képviselői meghozat'ássanak —? helyesléssel fogadtatott, — s azoknak előfíieté- sével elnök meghintik. — A jövő gyűlés he lyéül, mint a járás központja Aleó-Lendva, ha táridőül pedig f. é. május hava l>n kuliive. — Néhány apróbb ügy elintézése után elnök ur az ülést bezárta. Alsó-Lendva, febr 8. Posso- gár Lajos, egyleti j=gy«ó. — A kin komáromi tánezvigalomról kaptuk a következő leírást: Engedje meg be- coes lapját néhány igénytelen sorral megtolda- uom s a kis-komároini bált írásban is megörö- : kitenenj, hiszen a közmondás is azt tartja: „Szavak elhangzanak, de az iras megntarad 1" De ne képzeljen ám a kedves olvasó valami élite v. casiuo bált, korántsem, hanem ezeknél sokkal érdekesebbet s hasznosabb czélut: „kiskoruároini vegyesipsregyesiileti bili",eléggé caiausau díszített teremben, s mit ennek ékétól a mostoha anya természet a lord téli időben megvont, bőven pótolta a fiatal lánykák üde arczrózsija, melynél szebb díszt én még képzelni sem tudok. Az urodalmi tisztség jelen alkalommal is megmutat, mily nagy pártolója a huzai iparnak, s mily igen szívén hordja annak felvirágozását, mert szép számmal volt képviselve. Különösen Mészáros Antalné s Ba-rosné úrnők nyájas szeretetremélló modorukkal mindenkit kórtikbe vontak, egyátalán Dem uralgott itt lesz és fényűzés, mi leggyakrabban ixellenoé teszi a mulataágokat, otthonosnak érzé magát mindenki, s azért arcukról csak is a jó kedv tükrözött vissza. A zene meglehetős jó volt, mit as is eléggé bizonyít, hogy nem csak a liatal lánykák, de még egy pár ma-mácaka is táncskedvet kapván, végig lejté Terpsicbore csarnokát; a franczia négyest mintegy 26 pár tánezolta, egy kis confutio kivételével, mely nélkül érdekes nem is lehetne a legnagyobb renddel folyt le. A szép hölgyko-jioru egyes virágszálát kepeiek as úrnők kosul : Eris Reuóné, ki elegáns alakjával > sok kifejezést tartalmazó ábrándos szemeivel nem- Ilyen * tél, fagyasztó hideg, tolt kttzde-lemmel. A tavasz a nyájas béke, biztoi felébre delében reményünk éltet. De hátha majd a természet jótékony körfutása megszűnik, mikor örökös lelolvadhatlan jég és bó fogja földünket takarni! Borzadálylyal gondolok mindig Du bois Reymond szaraira, ki földünk fokosalos kér- lelhetlen kihűlésének jövő sivár képét, oly bor zasztóan tárja elénk A föld évmilliÓDyi időközökben fokonkint veszti természetes, benső melegét s hül csendesen. E bülé' folyamat a sarkoknál veszi kezdetét s megngyelbetlen lassúsággal az egyenlítő felé húzódik. Évmilliók múlva a délszaki tájak ormait és mezőit hideg jégtakaró vonja be 8 ama buja, dna növényzet, mely most olt a legbizsrrabb szia-pompát játsza: sárga és szürke zuzmókká silányul, nyomorult less, mint a körötte fokonkint aatnyuló emberiség. A melegtelen, teher napvilág unottan hinti le majd sugarait a puszta tájakra, melyeknek egykor vígan rohanó folyói jégbiliucsekben álianak s egykor laugyos tengerein éles széltől üsött jéghegyek ingának, úsznak czéltalan. Évmilliók múlva az egyenlítő tájain egy magányos eskimó, hóréle-gek k&é vágott kunyhójának ajtaja előtt üldögélve s siorongó lélekkel merengve a fáradtan elmerülő nap utolsó sugarain — fogja bezárni az emberiség történelmét." Mily nyomorult torsunk, mily ^fagyasztó végzetünk, minden tudásunk, minden fáradalmunk a tokélyesadésre hiába, majda. egy haloka eskinóval zárja be napjait a kimerült emberiség. SZÁSZ. csak a férfi , de a hölgyvilágot U elbájolá to- i vábbá Tóth Gyorgrné, Boromé, Bendeko- vioané, SchneUemé, Lerchné, Szanlnerné, Sirtzné, ifj. Sirtrzní, ifj. Schlegelné, Dttm- martné, Pa ver né sat. Hólgjek közül: Boros Mariska, Berger Josefin, Glater Katinka, Györ köt Ida, Gombol Hermin, Galambos Teréz, HoSmann Júlia, Lerch Mari ét Tinka, Singer Julcsa, Berger nővérek, Psyer Lujza, Molnár N sat. A tisita jövedelem 112 frt, mi az itteni viszonyokhoz képest igen sok. I. F. - Nyilvános számadás. A múlt hó 31-iki sümegi bál alkalmával a reáliskolai tápintézet javára következő felülfitetések tor- téntek: Nmlgu Dr. Kovát* Zsigmoud 10 frt, Kubaas Mihály 1 trt, Tury Lajos 1 frt, Berger Jenő 1 frt, Palts Pál 1 frl, Gidró László 1 frt, B°gy»y Antal 3 Irt, Helyei L.joo 1 frt, Fekete Gergely 2 Irt, Ádám Iván 10 trt, Dr. Stirling Sándor 2 frt, Keilhoffer Ferencz 2 frt, id. Schmidt Ferencz 2 frt, Kováts Sándor 2 frt, Petlanovici Mihály 3 frt. Üsesesen 42 frt Sft- meghen 1880. febr. 11 éo. Hetyey Lajos, b. b. pénztárook. — AM aUó lendvai takarékpénztár 1879. évi összes pénzforgalma 1.892.914 frt 84 kr volt. Mérleg számlája 25H.528 irt 76 krt, veazteaég s nyeremény számlája pedig 25.510 frt 22 krt tüntet fel. Hetedik üiletévi köz gyűlésére a következő meghívás bocsáttatott ki: Az alsó-lendvai takarékpénztár rendes évi közgyűlését f. 1«M) ik évi márczius hó 15 ik napján délelőtti órákban Altó-Leodváo a pol gári olvasó egyesület nagytermében tartandja, melyre a t. cs. részvényes tagok az alapsza bályok 59. § értelmében ezennel '.isztelettel meghivatnak. A közgyűlés napirendjét képező tárgyak a következők: 1. Az 1879 ik év üzleti eredményéről előterjesztendő igazgatósági jelen lés. 2. As ugyanazon évi zárszámadás, s lekin- toleg a mérlegnek felülvizsgálata, s as e szerint elért jövedelemnek a felügyelő bizottsági jelen tés alapján miként eszközlendő felosztása. 3. As igazgatóságnak s a felügyelő bisoltaágnak 1879 ik évről adandó végleges felmentése. 4. Egy igazgatósági, 2 felügyelő bizottsági rendes ét 2 póttagnak 2 évre alapszabályazerüleg leendő megválasz'ása. 5. Az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak 1880. évre as alap szabályok 80. §. h. pontja értelmében meg határozandó rendes fizetése. 6. Az inléxeti szolga szsbmányának megszsporilott teendőire való tekintetből havi 18 írtban leemdő meg- állapítása. 7. As intézet javára esetleg méltá nyos áron megszerzendő bázvételhez az- igaz- gatóaágnak adandó meghatalmazás. 8. A kis birtokosok országos földhitelintézetével óhajtott szövetkezés érdemében hozandó határozat, és e czélból as intézetnek mint alapító tagnak fel vétele s belépéséhez szükségelt kamatozó ala pítványi tőkének 500 frtban javalt megszava zás. 9. AZ es idő szerinti betéti kamatlábnak netán szükaégleodő leszállítása esetében az állandó vagyis egy teljes évig bennhagyott be téti tőkék után az összes be éti tőke arányában a tiszta jövedelemből kamat helyett a betevők nek adandó és as igazgatóság által megálla pítandó osztalék tárgyában hozandó határozat. 10. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldendő 2 részvényét megválasztása. 11. Esetleges inditványok megtétele. Kelt Alsó- Lcndván, as igazgatóságnak 1880. évi január hó 20 án tartott üléséből. Zárjeczky Vincze, m. k. vezér igazgató., Lendvay Mátyás, m. k. ?gazg. tag., Tautz Ferencz m. k. könyvvezető s jegyző. — Rövid hírek- Szarvason Sipos Soma fiatal író nyomdija leégett. — A spanyol király elleni merénylő halálra ítéltetett. — A Bosporus mellett, egy török kaszárnya összedült, 200' katona meghslt, 3O0 megsebe sült. — Kaposvárott földrengést észleltek e hó 9-én. — Királynénknak Angliában a vadá szaton folyton balesetei vannak, de komoly baj nélkül. - A kolozsvári .Magyar Polgár derék szerkesztője Papp Miklós meghalt. — As olasz királyné megőrült. — Ottlik Gynla 6-ik huszárezredben kadét főbe lőtte magát. — A bpesti egyetem évszázados ünnepélye f. év májat havában lesz. — Albrecht fhg a czár jubilaeumára elutazik. — Blaháné beteg. — Dr. Sínnyey József Honleányt veas nőül. — Ctepreghy müveit Rákosi Jenő sajtó alá ren dezi. — Cremieux francai államférfi meghalt. — Eugénia excaáezárné maros. 25-én indul a zuln földre, hol fia megöletett. — Yeddóban 15 ezer ház égett el. — Stent Pál apostolnak két eddig ismeretlen levele találtatott meg az Áthozz hegyén lakó barátok könyvtarában. — A moazkvai indóház s 112 vasúti kocsi leégett. ki nyert! Ssefeeo Prága Lambarg febr 11 én: 51.49. 72. 70.85. „ 73. 58. 60. 68. 2. 23. 6. 55. 83. 14. Irodalom (E rsvat alatt megemlített moaka Xagy-Ks-aiaián Wajdits Joisef knaytkereskedise által megrendelhető.) — A .íipzBmüviixtii ntnk' febr. h»vi füzete megjelent. Ssarkeazti Prém József. Ybl Miklós arczképét is kosli. Ára félévre 3 frt. — üj ztmtmü. Táborssky és Parsch zenemű kereskedésében Budspesten megjelent: Székely Katalin. Eredeti operett. Énekhangra soognrzkisérettel vagy zongorára külön ssersé Erkel ?lsk. Szövegét irta Lukácsy Sándor. Tiz dal: 1. Szép az élet 2. Édes kedvet kit hazám. 3. Szivemben két indula'. 4. Az én szivom. 5. Tizenhat éves kit lány. 6. Árva kit lány, szegény árva. 7 Egy csalódás nem halál. 8. Kupát ragadj. 9. Kis pacsirta édes társam. 10. Nem messze van. Ára 1 frt 50 kr. Ezen operett a budapeati népszinhásban nagy tet szés mellett adatik elő. — Koriimict Láttló nagyérdemű köz- gazdászati Írónktól .Vizeink ügyében* czinsfl röpirata jelent meg. Valóban széles elterjedést igényel ily figyelmes munkálat; óhajtjuk mi nél szélesb körbeni elterjedését, hogy az illető körökben a nemes eszmék áldásos gyümölcsöt teremjenek. — Mátik hasznos havi folyóirat, a .Nem zeti nőnevelés" februári füzete gazdag tarta lommal és képekkel szinte megjelent. Ara 60 kr. — üj ztfnamti. Pirnitzer Frigyes zenemű ké ntk édesében megjelent Katzau L.joetól .Téli ábránd" polka mazur Ára 60 kr. — A .Kiptt CtaUii Lapok" 9 dik füzete megjelent. Áldor Imrének .Lant és kard" vagy Petőfi élete és halála ct. érdekes közleményét hozss. A képek közt van Virág Benedek arcz-képe is. Ár. 30 kr. — üj lettémU. Táborszky és Psrach urak zenemű kereskedésében megjelent „Diabolin" galopp ifj. Fahrbach Fülöptói Ára 60 kr. — mKrimi Sonettek* Miczkiewxdtól, lengyel eredetiből forditá Qárpár Imre. A száműzött nemes lengyel e szingazdag 18 so> nettjét Gáspár Imre jeles fordításában olvas hatni gyönyör. Ára 24 kr. Tettey és Társa bi- zománya. — Abafí Aigntr Lijot szerkesztése-és ki adásában megjelenő „Nemzeti Könyvtár" ol csó, de igen hasznos vállalat 43., 44. ée 45., füzete beküldetett hozzánk. Tartalmazza: Ka zinczy Ferencz: Erdélyi levelek 3. — Katona József müvei 1. — Dayka Gábor kőkeményei 2. Ára egy-egy füzetnek csak 30 kr. — „OUtdíok a ítlset." czirou egyházi beszéd küldetett be hozzánk, melyet tűzoltó egyleti ünnepélyen mondott Nagy Gerezden 1879. évi szept. 28-án Trsztyenszky Gyula ev. lelkész-esperes. Vegyes hírek. — Magyar aranyjiradik. A magyar kormány által kibocsátandó még hátralékos 15 milliónyi aranyjáradékot, — mint Bécsből értesülünk, — s Rothschüd hitelintézet konzor- czium fix átvette. Es összeg átadásával, befe jeztetett a nagy magyar járadék operácsió, mely 1876-bao kezdetett meg éa az 1876., 1877. és 1879. évi törvények alapján kerek 400 millió aranyjáradékot foglalt magában. — A% Oistrdk magyar bank most már előkészületeket tess sz uj bankjegyek nyoma tasira, melyeken a czimer helyét valamely e m b I e m togja elfoglalni. Miután azonban ez igen nagy és figyelmes munkát igényel,' az uj bankjegyek jövő január elseje előtt nem fognak kibocsáttathatni. — Több vidéki lapban igen helyet ét praktikus felszólalást olvasnak, hogy a végrehajtási árverések as illeti megyei lapok ban birdettessenek azon eltagadhatlan előnynél fogva, mivel a hivatalos „Budapesti Köslönyt' alig olvassa 30embar; míg a megyei lapokat a vidék minden olvasni sseretó lakosa igyekszik legalább áttekinteni, ha mindjárt azokra egy vagy más okból nem is prenumerál. E takin- tetben felhívjuk a törvényhozás figyelmét, hogy hasson oda, miszerint a perrendtartás §§- ainak e tárgyra vonatkozó módosításaival uia- sittassék a kormány egy oly értelmű törvény javaslat mielőbbi benyújtására, melynél fogva a végrehajtási árverések, csődök, örökösödési hirdetmények legelső sorban a megyei lapok ban és csak az örökösödést illeti hirdetések, vagy a felek kivánatara as árverések és csődök is a hivatalos lapban szintén köaöltessenek. A nagy kösónség érdekében igen üdvös lenne ezen méltányos intézkedés, mert most a legkö zelebbi szomszéd is nem olvasván a .Budapesti Köslönyt" máskép nem mint véletlenül értesül az ilyen dolgokról, s annak következtében nagyérlékü ingatlanok potom áron kótyavetél- tetnek el és készen van a — koldusbot. Papirozeletek. Egv tani/ erkotarSl tartott elSsdáit, metrót s kis polgároknak bsllfataiok ksllett. .Ét kSlSaSaen kediti hallcauSina", isiit elSadáss lorranábsn, .fl-gjelaextetlek, sárjátok bs flUeitek«t gondosan minden rou bmiá eljl' Aaoanal bsdngták füleiket a hallgatók. — Tudja meg 5n! Bpesten két tisatesaéges «c7éo kártyajáték közben Ssncvsnett! mire a« egyik fslkiálton: .Tudja msg ön! ha as áJlatkiniiielleai tárrolat tagja nem volnék, most 3nt azonnal arezal Btncm. Tanár: — Es egj emlős illat csontváza itt, is pedig miféle illaté ? Tanaié: — DaglStt állati. — A patikába esett. Sokszor beasélte a bajos kapitány matrózainak, bogv a tengeri vit ninden betegiég ell en a leijobb grógvuer. Egj tiíltiia alkalmával a kapitány a viabe esett, mire egj matroa nevetve felkiált: a hnn ni l kapitányunk a patikájába saett.- Heneegett at ipse, ? agy teremlek nyakon hogy csskngY -tédult belé. Csak nem hagyod annyiba e gyaláaatot, ezt, csak párbaj moabatja le, — ki kell bivaod. „Tán bolond vagyok, elég nekem et se egy baj ia, nemhogy m«g pár bsjt akarjak." Üzleti szemle. N -Kamuin, 1880. február 10. Aa idojária nálunk még mindig tartoa hideg ei többnyire borolt. Ütletunk atoUrf tudósításunk ota azakadatla-nul enjbe is bágyadt volt. A forgalom a lezaaakebb keretbe »ioritko«utt. Heti vásáraink níptelenek, a bo-.au! piaciunkra alig amlitéare méltó, egyáltalában a kereskedés nálunk Oref fogalommá látszik rálni. Mindamellett árntulajdonoaok merevek é* várakoaó állást foglalnak el, sível a tavasz beálltával jobb üzletet várnak. Az árak e korUlménysk kóat nem voluk nagyobb váltósatoknak alivetve. HinSasc saerint: Buaa 12-40-13— Rou 9 50—9 76 Árpa. 7 60—8 50. Zab 7JO-7 5O Kukoricás 7S5-7 4O. Cinqnautin 810—860 BOkkony 6 50— E. B. Szerkesztői üzenet. 3927. W. A. A lapot megindítottuk. 3923. H. A. Bia. Samtc. Cl.5-.let 1 3929. .Királyutcza leáuyiuak-. Nem k 3930. .A tili tájkép- mielőbb jó. 3991. H. Nem lehet. 3932. By. Már elSbb ksptnnk tadoaitút 3933. Aurora Magán jellegű. Aa éraés, ha lsép és nemes it, nem mindig a nyilvánosságra való. A beücélyt még nem olvashattuk el. 3931 Sí. L. „Sokas Istók" életkép megir-érkeaett. Sorát kerítjük S935 B. .Treszka ncni i, en". UielSbb elolvastuk. Üdvözlet! 3936. .A teiemtésnek óriási müve". Síivea koasonettel vettük. 3937. T. í. ,As alfoldSn- sem ko.01h.t5. Saétt. tull, lelkeaitt sat. csak ogy t-rel iratnak. KISbb ilyesmit meg kell tanulni. a 8 u t 1 menetrend. A budi-pesti idómutató óra szerint, Indml KaiilssiárÁI Vonat Hova: • s»n> Ora Pere. W 106 K..ék, HoUes,Doaibovár a Klamiba i 48 reggel 215 . , ,2 30 dilnt. 312 Hnda-Pestro 4 58 rsggel 202 . . . . , ...... 9 S dslnt. 204 . . U 30 eatve 2nBicsbe(8nombath«lr, Biet Ujas4yfel<\|5 8 raggel 301 , 11 48 eatve 315 Sopronba 3 38 dilnt 303 Triestbe is Prágerhofon kérésztől Gráca ia Bécsbe i 58 reggel ' 201 Triestbe és Frágerhofon keresatol Gráca is,Beesb 2 47 délut. Érkezik Kanizsára lumntt: 216 Essik, Monáca, Dombóvár a Fináléból 1 41 dilnt 20« , , .UH eatvs 203 B..da-Peatrol 4 20 rsggel 201 2 6 délnt 211 , 9 44 estre SUBicaböUSaombsta. Bies-Ujhely)fel51 10 27 estvs 302 „ „ . ,45 reggel 163 Sopronyból U 53 delíL aU Bécaböl Orács, sfubnrg, Pragerhof felöl 4 12 rsggal Itíi Tnesal- ia Bieabil Uarburg.PrSfsr- bof fsl3l 1 21 dilnt. 304 Trinat- is Tillaelibol Prágerhof (aJ5l 11 — estvs Itarbirtba esatlakoisa Villaeh ia FraneesfeftbSl . B . Fiano«sfeatn61 Felelős szerkesztő: Bátort Lajot. A „KORONA" szálloda éttermében f. évi február 14-én, és vasárnap 15 én KOFLER A. énektirsulattnak fellépte Graczból. A társulat 2 nő és két árból áll. Kezdete 7 és fél órákor. — Belépti dii - * E rovat alatt kSalSIIirl hlsISasiget asm álll jaszor s iiBfdim Xpuupq oq a tm?jAAiio5iuosDi05[ n fip js?m\|o y\ OOOS puiiu qqoj 'jjajiAoq uasauia^o^ ja^aAiuu fn ^apjauiaj sa umiuofn U«SZIO«H-^«N jaszor SXIOTVA t?fjut?ft? \|iisa;\|o;opi qqosaiuono^Soj sa qqosoioSaf y 'ZOYMOI l 11131)1 so UI34S ^I^o inpa.(3o 3 Z -t 986) Í3Í3 '0881 JÖJJ; qn J3tmWJ3PI0A" B J3IÍH3Z31 R3I3Z31 í oHiyaiun^ tjotYA DDpatm ji;iy»i n»§aiaauuf»q BS \|EXUXUPUI)(O }8\|8;Z»!J g se piouiaj? " U-T 866) ?)«j)t«o a» J«.t«Jii uopaitö — ooa'oie'99 SP! -OOO'OOO'SS "'! S6«0'9MS9 «"J '8 J8UU3II0 ' :i\|ag j uequopuon „1TISHI9 HU ^* !IPlTi nox* 9P01"?!1! (:A(«xi #i> (Fülűim qq«Ao\| ? opuaj,.^ ......... ^^ TV [fOfUitiiq ííojtjni* Íi-g cnixjjym IA» -J ajo)«]uyr* i^qtyji sy „ ?? ???????????????????????????? 19M3S3ÁHBJ1! niana ÍTISO CD í HHfSí??g'"=3 37'!' >(».= «init>< 9 j «o;tiq 99 uoXS xt ' ci WV.tM •? i9K>-><H>l»q nmgauap '8 '0 J)( QQ UQAD9 \|B8SE}!SBjn \|JE\|BUZ8Bq la vrinnaq oniso11^?!!!111 '"? • ?\|ft>l«p«Hi>íí o»[Dl >í Jiu?^! V k _^1 _ — ^ _ ^_^ ^^B ^ ^^^ ^^n ^^ ^ ^ Í^K ^^m ^ A ^ 1VA0S ZS3ZSH03 VIZONVH -e 0 -}j; 1 EJE zoqop papája ;\|8}9soed8\| A03 ? Sí ff II ' ?" ^ 0681 »?-9i 1KQ1ZQS IV1TZ 11880. február 19-én. ís-olis: Tbwrakflencsedtk'éTfo! r~i OHatMir § frt.f Jt ? Mim 1 in . A lap aulhnl rfetil I* illeM btanimeevek a 10. r Hlrfetittk í hajából petitaorban ', náaodaaor 6 • minden toiibbi loritt 5 kr. NYILTTatRBV B uroakint 10 krírt t»- tetoek fal. Eiseltári illeték aaíiden anai hiri'atéaárt k«l« ^ 80 to iHM agyagi rftaéc illetS knsIanaoT^k padlf a kiadóból bérninwa intéaeodok: NAQT-KANIZ8A Wliuteitáz Bénneatetlen le-raUk. Hat iaaaait mnakaaár-aaktói fogadtattuk "I. ZALAI IOZLOIY OZXJO IV' L-SO MOQ N.-K«nli»aTár«. k«l')tiUiiácának, Mlet", • ,B.-tniiul kl«d«d-»«t#14S a wA.-kanit>«ai krrpftkpri Sak. .n.-kanÍT««l Ukarrkp«a«tár. .7.alamnr;yel altaláno* UnitAtna- * nBagf-kanliml tiszti öuHegéljió nÖTCtkezet", a .»opro«l k«rrako4«ilial • iparkamara n.-kaniisal kBlTálanxtiaánra* > töbk • vfcroai »fje«űl«it bliatalon gyei «? vfcroai efjesúlet hliaUlon ártesiUje. Heienkh.. kétszer, vasárnap- & csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Farsang után. 1880. rövid időt mért ki rigaimi atpoiuaí, minek iöwelkeztébaa gyorsas le is pergett az. Gyorsan a mulatóknak, de annál lassabban a nélkülözéssel küzdőknek. Változatos az élet és az ember szereti a viszontagság teljes napokat; csak az benne különös, hogy minden halandó a viszontagságoknak barátjává akkor leszen, ha a változatos körülmény reá nézve kedvczó. Éppen a farsangi idény alatt nem fgysier hozá a sajtó az Ínségnek elé néző megyék neveit, valamint számtalanszor tévé közzé, hol és merre, miként, mily fény és diszszel tartatott meg itt és itt a bál! Ha az előbbit ez utóbbival hasonlatba hozzak, némi ellenlét ötlik szemünkbe. Saját nemzetbetink ínségnek néz elé és mi vigadunk, mulatunk ! Az ellentét csak elsó látszatban mutatkozik. A fiatalság a kedély kora, e kor kedélyében szokott áldozni oly ezé-lokra is, hova az éltesebb vigalom nélkül nyújt. Igy volt ez régebben, igy a múlt farsangban is. A vigalmi sorozat közt majd több a jótékony czélra Menteit, mint egyedül csak mulassonkra rendezett bálok özöne. Nincs szándékom az egész ország, sót megyénkből sem statisticai adatai szolgáltatni a megtartott bálokból hány volt jótékony czélra és hány nem ilyenre rendezett? csak Sümeghró! jegyezem ide, hogy itt január 25-én a .Polgári ön-tépzó kör' könyvtára javára ós 31-én a sümeghi reál iskola táp-intézet alapra tartatott vigalom; ezen kivtl mintegy bocsát veendő a farsangtól febr. 7-én:. fok. egy minden tekintetben mkertll kasxo-rucska. Tehát, két bál rendezősége jótékony czéll tűzött ki. Az önképzőköri könyvtárnak jutott 60 frt; bár a táp-intéiet czélra rendezett jövedelem nem fedezte a kiadást, még is az adományok és felni-fizetések 72 frt alapot engedtek létre hozni ezen üdvös intézmény alap javára, farsang után vagyunk, nem részletezzük az elmúlt balokat annálinkább sem, mert már olvasottakat kellene ismételnünk, azonban az Ínségesekről tettünk ma említést, a szQkölködók tápra szorulnak, ennélfogva a tápot nélkülözök mikéat leendő .segély nyújtásáról bestéigessünk még e böjt folyama alatt, err&l elmélkedjünk jöveben! B. A pliylloxéra fmuztitása tárgyában a nagy kaniztai állam Jegyházban e hó 8-án Tersánczky József megyei tiszti járás orvos ur előadása kifolyásából. K tárgyban mrodenelőtt visszavonjuk az olvasó figyelmét a .Zalai Közlöny ez évi 4- és 5 számára, mennyiben előadó ur egyikében közérdekű sta-tistikát tüntet fel a pbylloxerárnl. másikában hallgatóit megismertette a phylloxe-raral, ilyeket górcsövei be is mutatott Ezt követte e hó 8-án ezen kártékony rovarok pusztítására vonatkozó nézetének előterjesztése, mely alkalommal nyomatékot kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy a phylloxérát: 1. nagyobb hideggel, 2. nagyobb melegséggel, — és 3. meszeléssel lehet sikeresen pusz títani. Nagyabb hideget a fagy ád, árt ez a phylloxérának mindenesetre, mert a fagy a vizet és földet oly annyira összetömőriti, áihüti, hogy e két fel-étel által lehetetlenné válik részben a phyllo-xéra életének fen tarthatása, részben azok petéinek érése. Hogy pedig a földet legkevésbé 3 láb mélyen egész terjedelmében átfagyasztani lehessen, javasolja a megtámadott földnek — oly mélyen megejtendő rígolozását és pedig őszkor a derek beálltával. A fel forgatást körül irkolissal ki-vánja megkezdetni távolabb a megtámadott területtói, hogy szélesebb tér essék zár alá, ennek megejtése után javasolja a forgatás foganatosítását legkevésbé 3 láb mélyen, még pedig hantos munkával, tehát hogy minél lazább, darabosabb legyen a forgatott föld. Ugy kívánja, hogy a kiszórt tőkék azon helyen tüstént el-égetlessenek. A munkások más dolgnző-és más haza menő mhát viseljenek, s más szőlő területre ne lépjenek. A hó, esó átjárván a forgatott talajt, télen át fenékig megfagy, megfagy Vele együtt a phylloxéra is. Nagyobb biztonság okáért ajánlja egyúttal a nagyabb Meleget is, tehát tüzet, élettelenitó fojtót is kivan egyesíteni a forgatással, hogy a nagyobb meleggel a phylloxérákat megfoszt hassa az éleny nagy részétől és képtelenné tehesse a felesleges meleg által a peték érését, kikelését és fejlődését; a tüzeléssel kifejlődött fost által belégiésre nem való, tehát fojtó légkört kivan elárasztani a föld rétegei közt; ilyent óhajt szaporítani a tüzparázs által azon czélra szénéleg minőségben. És hogy a jelzett czélnak teljesen megfelelő intézkedést lehessen tenni, mondja, hogy tavaszkor a már felforgatott talajt legkevésbé 3 láb mély, ily széles árkokkal kell ellátni, de ugy, hogy minden két árok közt ugyan oly széles választó fal legyen. Most az Irtokat megtöltetni kívánja szőlővenyigével olyaakép, hogy a venyige vízszintesen takarja el a földet, de hogy nehezebb, fojtóbb füstöt lehessen éleszteni, helyenként kátrányba buktatott szalma-csomót ajáal elrakatni a venyige közé. A moggyujtott szőlővenyige és a kátrány ad nagyobb meleget, nehéz és nagyon fojtó füstöt, melyek átjárják a rigolozott föld rétegeit, közfalait, a visz-szamaradott tüz parázs pedig kifejti a szénúleget, mint leghatalmasabb éllel teJe-nitó tárgyat, a tüz elégeti a választó falak közt netán visszamaradott gyökrészeket, ugy mint a többit is. s hogy a földszinre emelkedni szokott szárnyas phyl-loxérákat minél biztosabban lehessen elpusztítani, az égetést április végén, május hó eleje felé ajánlja végezni. Ugy mondja előadó ur: szükségbőt ismételni is lehet a tüzelést szürcttáj.m és pedig az iménti módon, de most kereszt ártolissal az előre bocsájtott elterítés után. Meszelést is ajánl óvszerül a szomszédoknak, a netán átköltözködhetett TÁRCZA. Honvágy. Oda Tigyik lelkem viaaaa, ' A bol =í'?k<>r 8T«n»<* volta. Hol életem legnebb ríaae Lefolyt csendes boldogságban. A bol minden perei oly éde» Emlékeket kélt bennem, A hol én » bú ulájit Soha föl nem lemértem 1 Oda vágyik lelkem riaiaa, Honnan ?•raom seájnkivetett; Miaaeo ott caak örömlánya Volt a most Oly Sivár elet! — No add, ne add jó letwem, Hofj e földön halja anei! Inkább otthon tiaaaer eanyit, Ss4aa»or ennyit asenvedek! Htaa vágyik fájó kebitm, — Éa lattnem ! be sarjon fáj I Oly jól esnék a betegnek, Aa a régen nem látott táj I — Hasa vágyom '. — ott talán még L«ax iiaámomra egj kis tér, Hova fáradt tettem, leiken Örtk pihenSre téri Népdal. csikós Jaoc«i eik6.T Mirt T«gy oly»n bubintó ? .Nem T*yok én órám olyo, — Cgak M éjjel oem aludttá t .Táncai ssáfim, mórt tágulod? Látom, mé\j » te bánatod, Furolridbau két hét óta, Mindig búsabb l«u a nóta. ,N«m tndoffl ! — aofc« tudón É j, A mióta Juli elment, Ofytt nagyon fáj ide b«nf KADAEKÜTHY MÓR A férjek. Irta: ifj. De>B«sy Ferrnrs. IV. A férj mint güzdumzonj. Galieouahoc a hirhedett rómaJ caá-siirhos, ki oly sok fcü.&ofrfle rántásokat é* ajOMckat talált fel, ca&K aaDj'bin huool.t, hogj tweret kotnyeloakodoi, s as ételekbe bele* kóstolgatni, emiatt gyűlölt u olö konyha per-BODáltól kesdve as utolad motogató leáayig, miüt a háláló bflo. — A* ily férj takarékos, rendes, jótao és jő családapa, de kiállhatatlas és mi több, fösvény löbbé keveabe, a takarékosságról tulsott elvei vannak, s esért kétsser annyit fisét rendesen mintegy ahhos érU- egyén, kitol fél, hogy megcsalja, vagy éppen fi neki drágán Táláról. Kedves családi képi A férj a kandalló előtt ftl, künn fagy, csikorog s hó, benn Ttgan lubog a tüs, s ss«5-nyegen gyermekek játazsnsk, as iróasstal mellett egy barna M«lid aresn so ül U wámot valamit egy neietke papiros. — Macsikáa, saólt s nő férjéhes, vas egy k« időd ? A férj óráját TO»J« ki; bawéij Heién ? még nea megyek a hivatalba? Csak ast édesem, hogy össsessámoltaro, •s nem jövök ki a péaveamel ? Abá tadtam én art, mikor már ast hal-lum Macsikám, mindjárt as következik, .nem jövök ki a péasemmal", hogy lehet az HeMn, ftohse jos« ki, hi« es borzasztó ! Kérlek, kérlek, vissonxá a af>, ne indulj fel asért, hanem hallgass meg ; Tudom mi kö?Mkn«kr .nagy a drágaság" nemde? Eltaláltad, csakugyan minden a agy un drága, lehetetlen igy kijiinnffm . . . Hagyj fel kérlek, csak te vásárolsz mindent oly drágán, ott van Mtthild, pár nappal mondta ezelútt, hogy igasin Örül, mert minden ugy megócsalt! Msthild, édesem pesti nö, ő neki olcsó as, mi itt nekünk drága. Asért dicsekedett térJB, hogy itt félany-nyival kijön ! HÍM magad ellen bessélss, perese hogy jobban kijön mint Pesten, hol még a vízért is fizetni kell! Lári, fari, a pazarlás átka a hasnak, fó-s<«s takarékosabban. — Kérlek ne ingerelj Jósai, hiss te fitymálss mindent, ha egy kissé szerényebb étkek kerülnek ai asztalra, ha a jó konyhát szereted, fizesd ast meg és ne zúgolódjál. A férj mérgesen pinkáita papucsaira) a kandalló rácsozatát. Ait hissem, saólt ingerülten, annyi péos-Ml, amenojit adok, egy oly konyhát mindig feant lehet tartani, mint a mienk ? Hs a férjeknek nin<enek olyan gyengéi mint neked, akkor igen t Kértek te olyakst hozaji fe., saai egyáltalán nem ide tartozik .'. . Perwc nem, víszonsá a n& hangjában egy kis gúnyos éllel; én szeretem a malsci pecsenyét, éd^s^m gyönyörű kappanokat láttam, ma fürjeket és fáczánokat láttam a pia ezon, a vaddissoó hecali befőttel isteni étel, cst-nálUss édesem, élek-halok érte; ezek különben a te felfogásod szerint nem tartozóak ide Qgye bá'r?- Helén ne ingerelj! Isten mentsen ! meghivsi pár jó barátot, vagy véletlenül délben, Ötöd magaddal lepsz ra<>g: édesem kapunk valamit? Meghívtam jó barátaimat ebédre, én akkor, hogy nem késsültem! hozassak a vendéglőből, csnkrásstól, vetessek csirkét vagy ru-czát a kofáktól kétszer oly drágán, ezek mind mellékes kiadások, mit te nem számítasz, de as én pénzem fogy éa ha nem jörök ki? kiabál** ! rftttenetes ily pazarlás, tönkre megyek, mit gondolsz az Istenért, hova teszed ? pénzt, azt hiszed as ablakoo repül be ?. Ezek mind igen szép phrizisok, miket ast hisced örömmel hallok ? Hetén hallgass, nekem már elég volt. Nekem nem, agy látszik te hamar meg unod és nékem ezt mindig hallgatnom keil, pedig én sem örülök neki. Megyek, különben meg üt a guta 1 Mehetsz, csak add oda azt, mire kértelek, pénzre vsa szükségem, vissgáid át jegyzeteimet, akkor azt hiszem méltányosabb leazesx. Mít bizonyítanak jegyzeteid V semmit. Abból nem látom meg. mi volt szükséges, mr nem? Próbáld meg egyszer te, akkor majd meglátod. TIZENDLENCZEDII tVTOLTAM ZALAI KÖZLÖNY. FKBRUAB 19-éa 188a nirnyu phylloiérék irtására. Sikeres ro varpasztitó keveréket ismert fel eloldó ur i mész, hamu és terpentin olaj keverékben, legkivált gyümölcs fiinil. ügy mond; e hirom öeszevegyitve, ha a tó-kére meszeltetik, például őszkor födés előtt, tavaszkor metszés után az illető érdek lett szomszéd fél biztos lehet abban, hogy a megmeszelt tokén phylloxéra lenni nem fog, mert a meszeli meszelésével elizakitja az allatokat, ezek petéit, megöli még a kéreg alá rejtőzött rovarokat ia, sőt, mivel kemény gyurmává válik a tökén, azon keresztül nem hithat egy phylloxéra sem, még inkább biztos a terpentin oUj, mert ennek szaga is elég, hogy halált okozzon. Állítja, hogy amely gyümölcs fát végig bekent tiszta terpentin olajjal, abban fordáncs meg nem maradott; amely fát bemeszeltetett a fenti keverékkel, an-nalt kérge alatt minden alárejtőzött gyü-mSlcs pusztító rovar elveszett; amely gyümölcsfát a furdáncs rombolt, azonnal megdöglött, amint terpetin olajba mártott pamutul dugta be a lyukát, szóló venyigét mártott végig terpetin olajba ószkor, tavaszkor elültette, elojtotta és megfogam-zott, megtartván terpetin szagát; semmit sem talált sikeresebbnek a poloska irtására a terpetin olajnál; a mely ruhatárban terpetin olajjal nedvesített papír, ruhasxeleteket tartott nem zárt üvegben, ?katulyában, abban a moly nem pusztított, elveszett. Ennyi sokoldalú rovar pusztító hatással bírván a terpetin olaj, azon meggyőződésben van, hogy a phyl-loxérát is képes pusztítani. Megejtésével a javaslatba hozott irtómódnak, első teendő a földnek termőképességet adni jó trágyázással. Előadó ur e 3 irtó- és óvmódot ajánlja alkalmazni, mert nincs kétsége a felett, hogy a fagy, tüz és terpentin olaj helyes alkalmazással a legkielégitíbb eredményt képes fel tün tje t ni, mely előadásra megjegyezzük, engedje az egek ura, hogy e sok jóakarata [hazafi nyerhesse el a nemzet érdemszerü elismerését. JUHÁSZ PÉTER. ny kivonat a nagy-kanizsai általános ipar-társulatnak f. hó 1-sö napján a vámház tanáet-termében tartott rendet évi közgyűléséről. Henos Antal elnök ur meleg azsvakban üdvözölvén a szép asámmal Sssiejölt Ugokat, ason reményének ad kifejeséat, miszerint ha a tagok mindég ily érdeklődésiéi viaaltetnek a tánulat ügyei iránt amint a mai megjelenésükkel tanúsítják, a társulat fel fog virágoani t módjába illand megfelelni a maga elé tftaott caélnak. Eaután jegyző felolvaasa as elnöki jelentéit, amely a válaastminy évi működésének eredményét tartalmassá, a részletesen ismerteti. S végül busditja a tagokat a láraulatbani tömö-rfllésre éa minden Ugnak tehetsége wrinti közreműködésre, jelszóul ajánlván: Mindannyi egyért, a egy ni nd sna y iér t Elnök aiatán beterjeszti s könyvtármok jelentését ét a könyvtaznokságróli lemondását, amit a tánulat helyiségének alkalmatlan voltából eredt rendetlenséggel indokol. Ebból kifolyólag többek álul asóbahosaiik a' helyiség változtatás, ami hossaaa vita útin a tabbség álul ki is monda tik t ha kiviheti! fbganatositni határoztatik. Eaekulán a pénttárnok mutatja be a olvassa fel a számvizsgáló bisottság álul már előzőleg átvissgált t rendbea talált pénztári kimutatást, éa a jelen évi költségvetési előirányzatot, ami a következőkép áll. u. m.: Bevételi előirányzat. 161 tagtól Ugaági dijakból 322 frt. Uj tagiági beiratáaokból lü , Szegodéei. laabaditáli éa Unuló leve- lekérti dijakból 50 , Temetkeaéai tag dijakbal 161 . Gyáiikiséretért 60 . ÖsssBien: 603 frt Kiadási előirányzat. Lakbér 100 frt Hírlapokra 20 Orsságoa ipar egyesületbe Ugaági dij 5 Irodai költség és nyomutvány 20 Pénstárnok ét jegyzői illetméy 100 Iskolára 40 Ssolgálsti dijasás 60 Ötsaeaen: 44Í írt. Péutári kimuUtáa 1879-ik évről. Bevétel. 1877-ik évi tigsági.dij hátralé kokból befolyt 4 frt — kr. 1878-ik évi hátralékokból 78 . — . Ugyanatokból agyéas álul be hajutott 104 „ 94 . 1879 ik évi Ugaági dijakból befolyt 64 . - . Uj Ug beiratásokból 6 . — , Szegődét, ssabadulás éa tanuló levelekért 85 „ - „ 1878-ik évi pénstiri maradvány 8.7, 3őü írt 01 kr. Temetési segély dijakból. 1878-ik évi bátralékokból 15 . 40 , 1879 ik évi dijakból 52 . — . „ . gyssskiséretekért 70 . - . Össsei bevétel 487 . 41 , Maradék 28 , 76 . Fóessseg 487 . 41 . Kintlevó követelések. 1877. és 78-ik évekről 230 . 34 , 1879. évi tagsági dijakból 266 , — . , . temetkezési dijakból 110 . — . Pénztári állomáay. Követelésekben 696 . — . Késtpéntben 28 . 76 . Ösassaia: 624 frt 10 kr. Marad liasU vagyon 383 „ 10 , Kiadás. Lakbérre 156 frt 28 kr. Jutalom és illetmények 75 , — . Szolgálati díjazások 70 . 19 . Könyvtár rendwSséhes i . 60 . Myomutványokrs 4 » — , Hirlspra 4 ? — * Irod.i költség 1 , 02 . Ögyész által kifisetletalt Kator cser Frigyesnek régi urtozás kiegyenlítésre 30 . — . Előbbi jegyzőnek 15 , — , Fáklyákért 12 . — . Ügyéezi kiadá«.k 1 , 66 , Segélyasésre 3 . - , 373 frt 65 kr. Temetkezési aegélyesésekre 85 , — . Összes kiadat 458 , 65 . Kiegyealitéi vég-ll viasza 28 , 76 , Főösszeg 487 , 41 . Tarlusáaok. Lakbérre 60 , — . Pénatáraoki illetmény 40 . - , 5 temetési segély illetatéai 100 , - . 1878-ik évről feonuradtszámla irodai etikusokért 41 , — . PénzUri állomány. Tarlosásokbun 241 . — , 241 frt — kr. A kösgyuléa által tudomásul vételik. Következő tárgy. Aa alapuabályok értelmében minden harmidik évben, ugy as elnökség ói ü^ynas, valamint aa egésa válaast-mány uj vállaltán alá eaik ; tehát elnök mind loaga, mind többi tiasttáraai nevében be adja lemondását, At felhívja • közgyűlést uj vá-laastatra. A válaastáa vezetésére kor elnókul mint a Ugok köiött legidősebbet Nsgy Károly urat kéri fet. Aki axunbun mielőtt ast elfo^iduá, indítványozta miaserint Hencs Anul urat, akit a tánulat élés minden Ug oly aziveten lát, t akinél méltóbb egyént azon helyre ugy aem válantbatnánk; kérjük fel, hogy as elnöki hivatalt továbbra is meg tar Un i és s Urtulatot veaelsi iziveskedjék. As indítvány általános tetszéssel fogadtatott és Hencs AaUl ur egyhangú lelkesuh felkiáltással njra elnökül válassutott Ugy-szinle Eger Ignáti alelnökül és Lengyel Lajos Bgy-éd ur s tánulat ügyészéül. A választmányi Ugok rzavasat utján válassUtván azavazzt azedókül Leagyej Lajos és Vacskics Jáaos urak neveztettek ki. A beadott 32 azavazat közül: Beocsik József 28, Nagy Károly 27, Engl Adolf 27, Ceemicj Károly 27, Tóth György 20, Topoliu József 26, Fehér György 26, Vuctkict János 26, Szakonyi József 26, Földy Fereacs 24, Gáspár Ferencs 24, KolanU Jánot 24, Kocsis Ferenci 23, Lierheim Lajos 22, Löbl Lipót 20, Schavel János 10, Koronya Gergely 20, Leber Ignácz 19, Veigoni Ignács 19, Bódit János 18, Daacs Kálmán 10 ieivas»ttal válatztmányi tagokká. Továbbá Keller Ignáct, Pál Sándor, Vss Károly, Milteuberger Sándor, Samu József és Mttrsköaj Lajos urak választmányi póttagokká válaazuttak. Ezután kösfslkiáltiasal békéltető bizottsági tagokul válaazUtUk Ctemica Károly keller Ignácz, Topolica József és Nagy Károly. Számvizsgáló lagokul Vucskics János, HArtmsa Ignács ét Miltenberger Sándor. Temelet rendezokül Zettel István ét Pxrkó Péter urak Végül s kiotlevó követelések miiépeoi beszedheléte kerülvén tárgyalás alá. E réss-ben ioditváoyozUtik, misserint ss sdós tagoknak tartozáiiik Sease tzámitUtván, velők tudassák, s egyutUl annak lefisetési határ ideje még három hónappal meghoazabbitaaaék, és oaak ha ennek eredménye nem lenne, hajutsék be tőlük por utján. Ai indítván es értelemben elfogadta tik. Tóbb tárgy nem lévén elnök a* ülést berekeszti. Jegyzetté: FÖLDY FURENCZ, tanulni j«s7° Helyi hírek. — Megyei közgyűlés lesz valószínűleg msresius harmadik hétfőjén, mely alkalommal a gasdftaági ogyroület is közgyűlést tart • ek kor döntetik el a siólőszeti pályaművek aoraa. A bíráló biiotuág ugy halljuk febr 22-én tart ex érdemben ülést. — Or MiUler Ottó a keszthelyi fels. gasd. Uointézet Unára múlt vasárnap Nagy- Kanizsán a városhása tanács teremében nép szerű, gyakorlati elóadáat tartott a phylloxéra léteséae , putstitáaa él terjedéséről, ugy szinte aa óvintézkedésekről. Elóidálát nagy figye lemmel, hallgatu a legnagyobb részben Kis- Kaniisáról beérkezett ssőlősgssds kösönség. Emlité aa érdemes Unár ur, hugy Frzocaia- orazágban a azólóállomáoy egy harmada már tönkre van téve. Kloaterneuburgbao azinte erősen dul, hszánkbsn Panctován féaskelte be magát, hol már 70 kat holdnyi szőlőterületet lett tönkre, egyebütt k fellépett, de erős éa — — - Bistosiulak kevesebbel kijövök ! Hát próbáld meg, nagyon örülnék neki! Ne igen betsélj, mert megteszem éa ei a te károdra ieaa. Nevetséges, már ugyan miért, mag egy-?aer, akár százssor kérlek, próbáid meg, legalább miikor békét hagyiz. Jó, nem megyek ma hivatalba, ugy ia uj év napja van, elfogadod? Orítmmel, ne itt vannak kulcaaJm; eaael egy kalca csomagol oldott le uvéról a férjének adu . . . Éa ts mit fogaa csinálni ? Bámullak, mint etermeatert, kinyugaaom magamat éa elhanyagolt levelezéseimet hosom rendbe, viaaonsá a nő elfojtott jó kedvvel. A férj tontoa arcictal foglalt helyet a pamlagon, a nó pedig az iró assulhoz alt ét irai keadett , . . Kavéa /ártatvs megizólalt a férj! Ha caak ilyen kevés dolgod van angyalom agaada-assaonykodáaeal, akkor gazdaaeszooyiiak na-gyez> kellemea lenni. A nő nem ásóit aemmit, a a férj a gyermekekkel keadett játasani. Nem sokára jött a ezakácané. Aataonyom, mit főnünk ma ? Forduljon ai urhoa Netti, viatonaá a no, ma ő mondja meg ét ó »d ki mindent! Ili legyen as ebéd nram ? Először ia jó levet majái gombócánál, aaólt a férj fontoa arczraal, p»radic»ora mártáa, fóselék, töltött kápoaiU; ujye édeaem, fordult aejébes, jó leaa egy naranci fnlfojt ? Éa nam szólok semmibe, paranoaolj min-dast agy, ahogy tettzlk, viszoosá a ni. Jó, tehát narancs felfújt éa malaca peese-?yi aalátival, értette Netti ? Igea uram I A férj tovább jálaaott,. fiacakáját térdein katdte hintáui. Egyszerre feltekint, s azakáesné meg mindig ott állt. Akar valamit még Netti ? Igen uram, tessék kisdni mindent az élettárból. A férj felkel AB a azakáctoé után megy, és kis leánykája ott hevnró bábuját óaaseti-porja . . . A kis lány tele torokkal airai kezdett. A férj visszajött, kiadott mindent. Kevés várUtvl visszajött a szakácsáé egy kosárral. Kérem ursm pénst, megyek bevásálni mindent — Mennyi ssükséges Netti? Kell húsra, díacnóhosra a káposstába, malaczot venni, t pár oaraecant a felfujlhoz, és s tojál is elfogyott A férj s legjobb srcaczsl fizetett és mikor s szakáctné eltávcrzott, a férj megint megszólalt; azt hittem nehezebb M gazdasaesooyko-dás, pedig látom nem éppen s legkellemetlenebb dolog. A nő nem szólt aemmit erre a bombára, ami as ő táborába esett, csak tovább irt csen desen. — A kis lányks pedig sirvs nézegette összetört bábuját A férj otititotU egy dsrsbig, de mit veit teanii becsengette s szobalányt éa egy uj bábuért küldött A férj tserepével tökéletesen meg volt elégedve, s jó kedvébeo egy hosszussárn esi bukrs gyújtott Kocsoguttsk as sjtoB 1 Ssabad, kiáltott a férj. Asszonyom, megbozUm a csípőket, ozess-sea hat pár, éa boldog uj évet kívánok, ásóit s torzonborz csipesz ínsi. Forduljon férjemhez, ó fog fizetni, szólt s nő; mennyi jár a ciipókért ? As urfuké igen el volt szakadva, meg-kelleti talpalni mindegyiket, öatseaen öt forint 40 kr. A férj letette csibttkját, fisetett, ? pár krajcsárt adott inaanak as uj év kiváaáaért As ajió újólag kinyílt, jött a levélhordó, s as ia uj évet kívánt . . . Megint le kellett a oaibnkot tenni, a pár hatoai adni, már caak csupa tsokáaból ia. M'gjött a ssobaleány a bábuval vele együtt Lacika a legnagyobbik fis Kedves mama, a taaito ur mondu, egy foidrajs éa egy tankönyv szükségei, adjon kérem ssépen 90 art, meg a palatáblám ia eltfi rötl, meg-meg, hebegé elvörösödve a kealtyu mel elveastettem már hárua nasjja és igen fás nak keteim. — Kérj szépen s papától Laesikám, szólt a nó fiacakájít homlokoa csókolva . . . Oe hisi eddig mindig te sioklál adni; ma a papa ad, attól kérj népen, A papa arcza pedig borulni ketdett mint as októberi idő, de nem szólt aemmit, hanem letette a caibnkot megint éa pénst sdutt. Apácskám, eaeagett a fin, vehetek au dalás csukroi, oly szépeket árulnak a esög-léten? Végy fiacskám, vigyázz a pénzre, hogy el ne veszíted. Jött vissza a izakácané . . . A malses drágább volt miat i emeltem aaszonyom , kérek olajra éa narancsra, még pénat. Fordnljon as urhos I Szerfölött drágán vásárolt Netti, s piaz-sei gazdálkodni kell, iaté as ur a szakácsáét, még as egysser itt van, de sasakor ki kell jönni i konyha pénzsel. A azikáeané döraiögve távozó t és tsidu sz olysn férfit, ski oly Kstiess. Kopogazk aa ajtoa 1 Nézze meg Jukaa, ki as? A szabó van itt, akit a nagyságos ur • ide rendelt. Jó, küldje be, rSgtön ! A izzbó jött és mértéket vett, as ur alkudni kesdett éppen, midőn megint jött a azakácané Elfeledtem a hectli befőttet a vaddisznó hoz, kérném szépen kiadni. Hát nem lesz ennek vége sobaaem, tört ki a férj. Hisz elébb paoaazkodtál, hogy unod magadat, gazdaasszonynak lenni igen kellemes dolog, viasoozá s nó mosolyogva. A férj dühvei távozott, mire visssajött, még két ujjabb meglepetés várakosott reá. A folt tiistitó hozta meg a ruhákat, a a varró leány a fehér nem&eket Alig, bogy őzökkel beszélni kezdett, jött s ssobalány, bogy a tejea asszony ét a halárus van itt, a megrendelt halakkal. A férj trémásni éa iasadni kezdett, cai bakja kialudt, enizénye pedig sováayodott De hias ez borzasztó, fizetni, fizetni, mindig fizetni, hiss meg üt a guta. Csillapodjál éa rendezd a dolgot, azaz fizess édes Józsim, ma nekem semmihez semmi kólóm. — A kocsis ,kéri a padlás kulcsot, zabért akar menni .... Meoj«n a pokolba, hát ma nem lesz egy pereznyi pihenésem sem??? legalább még mindent el nem végzeez, vissonzá a nő. De hisz így, meg kell örülnöm, kiállta dühöseo. Sokszor msgsm is azt hittem,- talált neki neje. A férj határozatában ingadosni kezdett A nő észre vette ét Clendessn mosolygott. Igen azép nyulst hozott az erdőa ttatn ayom, nem teUsik megvenni? kérdé a ssobsv lány- ZALÁT KÖZLÖNY. TEENKILENCZEDIX ÉVFOLYAM. >zigorn óvintézkedések gátot vetnek káros elterjedésének. Megmsgyarásta ? állat szaporodását, s hogy mit kell tenni, ha már fellépése conststálva van. Hasonló népszerű, gyakorlati előadást fog tartani átebr. 24-éu Zala-Egerszegen, február 29 én Sümegben és raárci. 2 án Tapolctán, melyre- előre is felhívjak az érdekelt közönség figyelmét. Sajnáljuk, hogy ezt Kaoiiaán nem lehettük. — GyátmMr Fábiáu Terésía urno, férjesett Caeaanák Jánosné Pussta-Magy»ródon febr. 16 án este 58 éves korában három havi súlyos szenvedés után meghalt. Férje és St gyermeke : Bení, Sándor, Ilka, József é( Ödön • ssámos rokon gyássolja a jó nő elhunytát. — Magjerek Károly m. kir. honvéd főhadnagy urnák fiatal jó neje Stephany-Fanny atssony 25 évea korában síinte febr. 16 án hunyt el Nagy-Kanizsán. 4 kiskora gyermeket: Antalt, Károlyt, Máriát ée Jétaefet hagyva maga után. Áldáa emlékesetUköo, béke hamvaikon ! a nagy-kanizsai ált. ipartár-•alatnak f. hó 9-én a .Korona vendéglőben tartott jotékonyczélu tombola ée tánczeetélyé-rol. Tombola nyeremény volt: 24 ambó, 12 leroé, 12 quatteroó, \t quintternó, 5 tombola, öaasesen 65. Tombola tárgyakat ajándékoitak: Cseltzer Jánoe porczelán ée caerép vázákat, Altmann Mihály kávé fózot, Czettel István do hány mi lát, Pránger Eriaébet k. a kristály poharat, MilhofTőr József coral inggombokat^ Keller Ignács fehér aelyem csipoket. Eger Ig-nács piros borcsipőket, Lobi Lipót bádog forraló edényt, Csámpa Erzsébet virágtartót csinált virággal, ugyan ó, ssalmafonat képrámákat, Bátorfi Lajos 2 könyvet, Hsjgató Sándor versei könyvet, Fischer János bepecsételt tárgyat, Wajdits Jóiaef egy kéii hőmérőt, Berber Kegina k. a. saivarkákat, N. N. egy sonkát, Csemits Károly egy tortát, Kyweck Károly egy üveg somijait, Sommer József egy gyertya tartót, Miltenberger Sándor női csípőket, Mát-sek Jánoa egy pár papucsot, Lisstner tanár ogy porctelán pipát, Zoli Térés k. s. levólko sarat, Zotl Emma k. a. tálcsát risttortábol, Kott Júlia assionyság csinált virágot, Hein Mihály egy pint liquert, Anek Juliska k. a. egy lámpa vánkost, Habinka Vilmos párisi hurkát, Tóth György egy tortál. Belépti jegyeknél folülfiiettek : Schneider Ferenci bank igazgató ur 1 trt, N. N. 50 kr. Hergenrfllh-r Mihály 50 kr. Lowioger Ignáez 1 frt, Topo-lita József 50 kr, Nucsetz József 50 kr, Ring Fái 1 frt, Ctelhoffer A la o áj. 20 kr. Mantuanó Jóuef 1 frt, Kocsis Ferenci 50 kr. Hubinka Vilmos 1 frt, Eyweck Károly 50 kr, Sebestyén Lajos ügyvéd 50 kr. Lovak Ede 50 kr. Knor-tter Káruiy 1 frt, Engl Adolf 50 kr. W. 1. 1 frt. Felülfiietések öasiesen 11 frt 70 kr. lom bolajegyekért bejött 72 frt 40 kr. belépti je- Ne legyen feledékeny Julcsa, fordaljon férjemhez, ma mindent ő vásárol. Takarodjék, lármázott a férj, nyulaatól mindenestől, mert nyulával együtt kissórom. Figyelmeitellek Józsi, estére társaság Iwei Dalunk; anyulat te rendelted, ne tedd magad nevetségessé acáltal, hogy amit meg-reodelsz, azt visszaküldőd. Oh, oh, mormogá a férj dühösen, hogy aa a nyúl? Egy forint 20 kr, de igen szép nsgy ! Továbbá, gondoskodjál theáról, rhumról, valamint pár csitrom ée narancsról is. Meg kell itt őrülni, nem less már vége? De hogy nem, csak légy türelemmel; valamint szivar árusod is ide küldte a megrendelt szivarokat. Kevés a zsir, asszonyom és a liszt, kérek czukrot és egy kevés vanigliát, toppant be a nzakácsné. Hallod édesem, szólt a nő és a legnagyobb nyugalommal leveleit kezdte lepecsételni. A férj nem szólt semmit, de a kulcsokat "gj vágta a padlóra csak ugy csörgött. Nem leszek én egy óráig sem ebben a helysetben, mert ez kész megőrulés. Mondhatom, hamar meguntad. És ex mindig igy megy ? Legtöbbsyire igen, de vannak napok mikor nem, ma ifibb volt a kiadás, mert sok jött egyszerre össze; most már látod, hová teszem a pénzt; vagy te mindent fele áron fizettél ? kérdé a nő vig kaczajjal ? De his ez engem megölne! Nem is neked való, megmondtam agy e, namar megunod ? Ne, itt vannak kulcsaid Helén. visssa-adom, nekem elég volt torkig, én megyek sétálni egy kicsit. A nő mosolygott, és kiment a konyhába, a férj pedig gondolkodva sxedte fel csizmáit éa télikabátját, és mennél többet gondolkodott, annál inkább azt vette észre, hogy feleságének .csakugyan igasa van". gyekért % frt 50 kr. Össsea bevétel 180 frt 60 kr. Kiadás 106 frt 48 kr. M.radt 74 frt 12 kr. Amidőn eteket a n. é. kösoaaég tudomására honi szerencsénk van, egyúttal leghálásabb köszönetünket fejezzük ki a szives pártfogásért és az adakozóknak nagylelkű adományaikért. A társalat nevében a rendezőség. — Kemthelyen f bó 9-én a .Kesst- helyi caonakegylet alaptőkéjének gyarapitá- sára rendezett tombolával egybekötött táncs- kossoru minden tekintetben sikerültnek mond ható. — A nyers jövedelem ugyanis 167 frt 70 krt tess Ki, még pedig befolyt belépti és tombolajegyek után 156 frt 70 kr, felülfizeté- sek pedig 11 frt, levonva a kiadást, mely 119 frt 50 krt tess ki, maradt a fennevetett egylet javára 48 frt 19 kr., es összeg 50 frtra kiegé- szitve tek. Dr. Csanád? Gusztáv tanár urnák, mint az egylet elnökének ál is adatott. Fe- lulfisetéseket teljesítettéit: Jísgyt. Csesnák László ur 2 frt, Sóiyomy Lipótné úrhölgy 2 frt, osv. Boröcsf/ Antalné úrhölgy 2 frt, Reinle fóhadnagy nr 1 frt, ifj. Keiaehl Veoczel ur 1 frt, Tory Lajos I. éves gazdása ur 1 frt. Mano- vill Dávid ur 1 frt, Ángyán János ur 1 Irt. Nem mulaszthatjuk el e helyen, a nagyérdemű közönségnek, felGIStetttnefc es tombola tár gyak beküldőinek, a nemes ügy iránt tanú sított pártfogasakért, legnagyobb kössSnetfln- ket nyilvánítani. A rendezőség. — Árverés Zalamegyében. Berlyák Józsefné 1066 frtra b. ing. apr. 5. Alsó-Dom borún. — Hérák Imre 1-128 frtra b. ing. mar. 30. Csefuieczeo (Csáktornya.) — Belets József 11.984 Írtra b. ingt. ap-. 10. Rács Kanizsán (Csáktornya.) - Mihiczi József 1600 frtra b. ingt. febr. 19. Udvarnokon (Zala-Egersseg.) — Szőke Ferenczné 776 frtra b. ingt. mar ez. 4. Becsebelyeu. — Schram Márkus 346 frtra b ing. marcz. 12. Nagy-Récén. — Benedek Ferenci 720 frtra b. ingt. febr. 27. Leseucse- Istvándon. — Prukor Mária 425 frtra b. ingt. marcz 27-én Zala-Egerszegen. —'AM alföld fiumei vasút nagyvárad-eszéki részén az eddi(,-i díjssabáíokhoia IV dik pótlék febr. 15-én érvénybe lépett; ezen díjszabási pótlék szerkesztőségi irodánkban megtekinthető. — A Dráva másfél méternyire még mozdulatlan átló jégboritéka felett egy mé ternyi mag isságban rohan alá, a hirtelen be állott enyhe idő és esőzés folytán, a vís, a ha a jég meginda), a drávaparti vidék elbontása kikerülhetetlen. A kormány a véss idejére Eezterházy István grőf pozsonymegyei főispánt nevezte ki biztosul teljes ministeri hata lommal. — Alsó-Lendva, 1880. febr. 13 án. Az alsó leodvai pulgárság által f. hó 8 án tános- estély rendestetett, mely itt sz eddigi farsangi estélyek Ingsikerültebbje volt, s alig hagyott kívánni valót maga. ntán. — A díszes tánezte- rem már 8 órakor annyira látogatott volt, hogy tánexolni alig lehetett, azonban a mulatni ked velők szenvedélyük és a jó zene álul elragad tatva, a karambolokat fel se véve, vigsn tölték as éjt késő reggelig. — As 1-ső négyest 44 pár láocsolta, melyből emlékezetünkbe követ kezőket sikerült megtartani, a m: Szita tiyu- láné, Prey Györgyné, Steiu Antalné, Kelci Gyuláné, Keserű Ferenczné, Brüil Lipolné, Ehrenreich Jánosné, Gomperci Emiiné, Poppal Lajosné, VresiU Elekné, Lóbl Ignáczné, Pol- lák Lázárné úrnőket, — továbbá Kiss Gizi, Hajós Ilon, Zarjecsky Gizi, Gerenday Etel, Fausti Irén, Hagymásy Viki, Ráth Oc:ávia, Brünnsr Sarulu, Zakó nővérek, Reichenfeld Juha és F'ippel Izabella úrhölgyeket. — Meg a polgári iskolai szegény tanulóknak is volt anyagi haszon, mert a 16 frt tiazta jövedelem részükre jutott. Farsang. — JUhrld hírek. Bosniábsn sok ma gyar régiség találtstik. — Irlxnd legszebb siinháza Dublinban leégett. — Á czigány zenénzek segély egyletet szándékoznak létesí teni Bpesten. — Bourclett C'itts bároné 5 milió forintot ajándékozott az ir iuségeseknek ; beh helyes lenne, ha magyar volna. — A szombat helyi közkönyvtár megnyittatott. — Soldns Sándor a komlókerti daltársnlatnál föllép. — Félegyháma vidékén a marhákon ebduh tort ki — A hírlapírói egylet megalakult. — H- M.-Váaárhelyej a nyomdát kirabolták. — A .Függetlenség- idei'gl. szerkesztését Hoitsi Pál vette át. — A horvát bán lemondott. — Abdel- kader nem halt m«g. — Paulír Gyula az ezer évea ünneplést 1895-re trsxi. — SacherMaaoch Bpeaten két felolvasást tart. — A azalontaiak Arany Jánosnak diszalbamol nyijtotuk át. ki nyert? Béos f- br. 14 é. : 53 69. 77. 31. 64. Gráoz . . 29. 82. 9. 48. 1. Temesvár . . 40. 26. 64. 8.87 Irodalom. (R rovat alatt megeatlitatt mnnka Nagy-Ka-niuán Wajdits Jiuef ktarvkersskaUu Utal ••>-rendelhető) — Iparmaini figyelmét felhívjuk a „Magyar ipar czimfi kitűnő gonddal és sza- kavatottaággal azerkoaatett lapra, mely as „országos magyar ipar-egyesület* köslönye s megjelenik havonkint ké'szer. Szerkeszti Mud* rony Soma, fomunkatárzak Ráth Károly ét Streitman József. A lap mind kiállítás, mind tartalomra nézve bátran sorakozhatik a hasonló ctélu legjobb külföldi lapok mellé. A lsp fő- tőrelcvóee, hogy az i[>aros o.stály minden ré tegeit öntevékeny baladásra buzdítás, és egy- ssersmind az előmenetelre vezető utat meg matassa ás egyengesse. As előfizetni szándé kosoknak a sserkesztóség szivrsen szolgál mutatványszámokkal. Az előfizetési ár egéss évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr., negyedévre 80 kr. A szerkesztőség * kiadóhivatal Budapest, Ferencsiek-bazárja I. emelet van, hova as elő fizetések és megkeresések intésendók. — Battnot kis könyvecske jelent meg Kaposvárott Dobos Jáno. pénzügyi fogalmazó és somogymegyei kir. adófelttgyelői helyettes től .Kalans" at összes adó- és jövedék ügyek ben. Ára 20 kr. — Oj poíio-mMW Piraitzer Frigyes zenemükereskedésében megjelent ,Des Meeres und der Liebe Wellen" csimü ssén kiállítású polka mazur Ü.-uUch WillytőL Ara 50 kr. Zenekarra 1 frt. — üj tmtmU. Táborazky és Psnch urak zenemakereskedésében megjelent: „Ama zonok indalója" Székely Katalin csimü eredeti operettből, zongorára sserzé Erkel Elek. Ára 80 krajezár. — A Ujm családi lapok 10-dik füzete élénk tartalommal megjelent, ára 30 kr. Kiadó Mehuer Vilmos. Egyúttal megemlítjük, bogy Ribáry Ferenci képes világtörténetének első füzetei elfogytak, noha 6000 példányban volt nyomtatva. — J^rndg-vildg* V-dik füzete gyö nyörű szép képekkel és egy Ildik .Igin" melléklettel megjelent. Szerkeszti Somogyi Ede, kiadja Rautmann Frigyes. Ára 40 kr. Vegyes hírek. — A uikéiftUnári ssinhás elárverezése megszűnt; miután as építészek, kik követeléseikéri ai árverést kérték, kiegyeztek a színházi részvénytársaság igazgató válaaslmáoyá yal. Kapnak 22 eser foriot készpénzt és 5 ezer forintot a szinháx bérházának jövedelméből. A főtényező gr. Zichy Jenő ajánlata volt, ki a 22.0ÜU forintot kamat uélkttl kölcsön adta; de elismerést érdemel az építési urak eljárása ta, kik 5000 néhány forint tessteeéggel egyeltek ki. — Südumyi Béla gróf birtokain mesés hirek terjedjek el a gróf chinai útjáról. A P. U.-nak erről a következőket írják : .Széltiben beszélik, hogy a három év óta távol levő gróf már megírta haza Csenkre, hogy Szittyiát föl találta. Amint egy kunyhó előtt haladt el, a kunyhóból egy ember lúit rá. Ekkor ő in pa rancsot adott embereinek, hogy lőjenek a kuny hóra, az ember s tüzeléstől megijedt, kegyel met kért, és Széchenyi gróf a legnagyobb ámulattal hallja, hogy az ember magyarul be szél. Erre a gróf beszélgetni kezdett s megér tette, hogy itt sok magyar lakik. A kunyhó lakosa is nagyon megörült, megvendégelte a grófot és társait, éjjeli szállást adott nekik, másnap pedig elkalauzolta <>gy napi j .ró f>>ldre, hol a szittyákat föltalálta,, kik kunyhókban laknak, vadászattal foglalkoznak és foldmive lést űznek. Széchenyi most sok gabonát vette tett s'addig vissza sem indul, mig le nem arat nak. Aratás után pedig a terméssel és a ssity- lyákkal megindul az uj basába. Ast is megírta Czenkre, bogy a szittyák kött egy monda órsi, hogy sokan kózülök uj hazát keresni .elindul lak napnyugotra." — ínenntat vunyakt. A párisi törvény szék elölt nemrég a következő jelenet tolyt le. Egy nő megáll a biró előtt, s oly jellemsőes kscsint annak sseme kosé, bogy es utóbbi csak gyors félrenésés által tudja megőrzeni komoly ságát. A jegysrt, kinek e jelenet nem kerülte ki figyelmét, maga is figyelmesen néai a höl gyet, ki vele ssemben is hssonló müveletet viss végbe. Erre a férj megindult hangon szó- lani kezd: .Én imádom nőmet, s mindamellett mégis el kell tőle válnom " A szerencsétlen nő zokogni kesd, e közben azonban oly szédítő pillantást vet a szolgálattévő readór katonára, bogy ez mintegy védelmül kénytelen a csákó ját a homlokára nyomni. A férj folytatta: „Ssegény nőmnek ugyanis betegség következ tében ideges rángás maradt i balazemében. Ez idő óta miudeu férfi, a kivel csak találkozik, nyomon követi, s ír neki, ngy hogy levelekkel tormaliter el vagyunk árasztva. Es nem egyes- FEBRUÁR 19-fe 1380. tethető meg becsületességemmel, s azért válást követelek.' Az asszony megerősíti e vallomást s hozzá testi, hogy férje köteléket akart tétetni bal izemére, de u abba sobs bele nem egyesik. .Hisz ez ellen igen egystertt estköz van, mond a bíró. A pár mohón kap rajta: .Mi ? mondja kérem!" .A hölgy ezután osak este járjon ki. A hátas felek el vannak ragadtatva e kisegítő estköztől, a férj vitsttvettí a váló-port s karonfogva elveteti feleségét As asssony azonban még mielőtt elmentek volna, ügyvédjébe! fordul, köszönetét mondandó ennek, a akötben ugy kacsint a szeme közé, hogy a jelenvoltak méltán gondolkozóba eshettek rajta. Paplrszeletek. — Ninc. otymn a világon se ! S 4es fiával volt a vásáron okrOl vásáriaadó a falusi biró, d» ?e» vettek. Otthon a (Terek aljának ijen dicssr egy párt, mit as avja kért is, de Imi nem Hrbet- tak, a többek kost mondja : .tudod anyáa (karjait netterjeutve) ,llj«n nagr ssarva volt, salán vot olyan nagy, mint apám" ! erre as apa kosbe nol: ig« !H>I7 «««P j»«ág volt, de oljan bolondot ae bsszslj, hogj oljan nagy lett volna mint in; olyan nagy marha nincs a világon se I — Miért nevezi on! ... Egy kérkedő arsa- láo táriaiágban kerds a jelen volt ninmSirótól: miért nevni oo. mtvett tragoediáknak és ?>?>•» uomorojátékoknak ? — Álért, mert ha játJk. ak kor nem ssomora -, s a* nOMOru, akkor nem játék. En csak egy esrtet tndok, hol belj. van a ..lomom játék- tzónak, t. i. mikor ai embsr kirtyajálík»a slvessti a [Miniét! mond eiHsolsg az iro. — Lelemeayes piocér .Pii.t.kl' - kiált a vendég A pinessr irónt vasz el5, ? megírja a számlát. A> ebéd felnámitáimál a kápo»Ut roviditve írja. A vendég neme megakad esen i tréfálva ssut : „Hiába van a számlában.'' — „Mi ai kersm r>* „Nem tudom ai ei : káposs., innn ait híssein ki-maradl s „t". „a1-. — „Nem tess semmit,'- — vála. nol napórán a pincaár, fogja az trónt s oda irja a saámláhos : „Tía 40 krajcsár." — Mondok olyat! . . . Heves ssóvitáhs el.-gyodék két Ogyvsd a biró előtt, ? ?• eiyik uljas relinduluággsl kiisr: .hallgasson In ! mert mondok önnek olyat, mit még eddi? nem hallott!" A másik, gyanítva, hogy tőle a biro előtt jiértó Havakat csikar ki, l-líhe kW. ? keményen kérdé: í. ai leaas ai ? mirs előbbi halkan válaszol : .hogy Sn talpig bocüQletea ember." Plaezi árak. 100 kiloc isámUva. ttssáea ::Bua 13.40 .-. Ross 11.40 —árpa —— Zab 7 36 Knkorícia 7.50- A ..a Árp. Ar,,» Ar,,a Árpa •yör: Busa 14 1125. E<u 10S0 —1060. 8 30—8.80. Zab 7.25-7.S0 Kukoriesa 7 40—7 70 Sstrst. Búza 13.^.—14 20. Roaa 10.60.— 11.— 8 8 60Zab 7-50—7 60. K.koricaa 7.40 7 6U. Psei Buia \i 80—13 50 R...110—10.30 Árpa 7 20 Z»h 7-10-7.50 Kukorica 7 40 -7 70. SzssssatieJy: Boaa 12.40—13 60 Kom 10—1OM) 7 00—8 20 ZaH 7 —- 7-AlKukori... 7-60-8 — BtdastSt: Bui. 14 50-14 60. Rosi 10 40—In 60 7.50—7.75 Zab 760—7 80 Kok,,ri.-«» «. 80. r Bnu 18 50—13 — KOM tO- IO.25 -—. Zab 740-7 60 Kuk. 7 7 40. Szerkesztői üzenet- :l'i38. H I, Lipol csak a kiailó kalilliel 3939 J Lapunk technikai heosttása (• uon lei mefcjel. néee nem engedik meg a késöu kulilstt nikkfk asonnali kosléset. 3940. Hi'n A kiadó hivalnlbs.i intíihula tr.rtént 3941. 82. Palin. A memorandumok oHUld-ttek it illető hi-l}ekrc postailag. 11 d. \ a * u 1. I m e 11 e I r n 11 A buila-pcsti időmaUtó ór* szerint, ÍMJISI KuniiMiiriíl .»»,» Ors Perc. ldH «I6 K.„íli, M,.i....,l>.,->....1. . Ki«~ík. 4 48 reggel 21 f> , . . . I HU delu! 2l-/ KII<U l'..ai.-.. 4 f,H reggel Ml . ü 6 d.loL 2O4 . 1130 eetve '^lHR^abe \|H«.imb>tl.«lT. H^« Iljhelr Íet4^6 8 reggel 301 . II 48 eetve 315 Sopronba i 38 dlal 303 Trieztbe is Prigírbofou kereeital Gráa •< Krrsbe 4 58 reggel 301 Triestbe és Prágprhoí™ kerentnl Gráa is Bicsb 2 47 délal. Érkexlk ?2IS Ess.ik, Mohács,Doanovár • Fiaméból 1 41 dsUI 206 . . . . 11 11 estve H1H H...1. rnetrtl 4 iO reggel 901 15 délnl 211 ., - - 9 44 estve 31 < HtVebSI (Iknaihalk. Hbi Ujk^tK- l»l 10 27 eatve 3<rj , „ . .45 reggel 153 S.,,.r,.n)W,\| . . ... 11 53 lilal. 114 WnkSl (Irán, MarVarg, Prairerkaf' felJl "4 IS reggé; VUTneeet í- Heréből Ueraurg,Pre(Sr- r,oí felöl I ül dalul »»Tii «»t-e. Vill.rkbJl Prágerh.ir U«l 11 — fstve Merbargbe n>U-<k«<Á. Vill.a . Kr.,.-..r.-.lhtl Felelős szerkesztő: Batarfi Lajos. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HIRDETÉSEK. • K nnl alatt kasleuérl falé] Bsséget n.m Barátaim és ismerősein, fíkíp pedig > helybeli tek. tiszti kar tagjainak uon részvétéért, melyben bon szeretett Düm eltemettetése alkalmival engem résaí-nitettek, a én. valamint gyermekeim nevében legforrobbb köszönetemet nyilvánítom. MAGJEBEK KÁROLY. m k. hooTÍd fÖh»dn.gJ Für dia xafalreirhen Bewcise d«r Thei1n«famP, áie nir bti der B»erdijjiii.jr, nieioPr ÍDni(f«tgelÍPbten Gattin von Frcund-n und Íí«tt«not«ii., txj-onder* b«r »on di>n Herren 0/fiiierén d«r hiesigan Ü»rni-on er- • wif«eo «ord«n, aprerhe ich hif?rmit för mich und atMat Kinder den liefftsíBhiten D»nk 0«- KARL MAGJEBBK, k. tv IJaátntte Ob^eattiiaiit (3 l-l) TÍllaJ a Birtok-eladás. Kerecseny községben (Zalamegje, Oroszton mellett) egy szabad bormérési joggal (regale), nagy belsőség és 3 hold (octal-sessio) földdel egybekötött korcsma-haz, alulirt tulajdonos által szabad kézből eladatik, vagy jutányos feltételek mellett azonnal bérbe vehető. Nagy-Kanizsán, febr. 18. 1880. Hajgató Sándor (4 l-l) felt. népiak. Unitó. Fris vetőmagok. u. m.: Vcresvirigu stájer lóhere. Franczia és magyar laczema. Obemdorfi, óriási palaczk alakú, angol Klumps és más fajta takarmány répa. Angol és franczia perje. Legjutányosabban kaphatók Nagy Kanizsán Rosenfeld Adolf (1 1—8) kereakedéaébea. Ház eladás, Papán, a Corvinns ulczában 275. szám alatt. Magtárakkal, bárwi BSMIS-tes padlással és nagyszerű pinczévtl ellátott egyemeletes ház a hozzá tartozó szántófölddel együtt, kedvező feltételek mellett szabad kézből eladó. A venni szándékozók bővebb értesítést a háztulajdonosnál RECHIHTZ VILMOS árnál Nagy-Kanizsán nyerhetnek. (2 1-3) D E T É S Keskeny útifű-meUczukorkák, a tüdő és nieilbajok, j, és tti.lüliuruf. hirtos gyógyszerel. gyárosuk c k. Kiiphlok : Priírr KnliTod J I.flenyén. K Durner Kaj aa- -? Werli M. (tvóitjin. Kapron Vuráron, H»lló«y Jóvavf K Berger Mór (S»n 3l Schaüdt Vletor & fiai, 1 I "S 1 I \|i a íj?-. - I 1? 5 HJ1 ? J "• m 9 - l? 1 li A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tixztelettel alólift ezennel jelenti, hojjy Zala-, Somogy- Baranya- (?s Vasmegyék részire kiterjedfí haráskörrel Na^y-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak !: GUTMANN S. H. ÚRRA rubásta, kit eírysz.rsiniiul a tüz-, szállitmány- t;s jt:gbi7,ti).<<itási árnyainkban j.)_;iTVrny.'.-, biztositási kötvények kiállitasArk is felhatalmazott. Budapest, i8«<>. januárban. A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: 8CHWEIGER MOSC0VIT2 A. Ma^yar-íranczla biztosító részvéuy-taraasas gaigatiaágiaak fgat«bbi kSzzélételére bivalkouUaal alólirott tisxtniettxl jcleuli, raiaieriul a .!?. Í'-.-T. i Nagy-kanizsai főügynőksés C eUállalU s a Mügvnokw'gi irodái megnjitotU, hol ia bi.lo.iliai ajiol.tok elf..eniUlnak ? a biitoaitiUi üalelre, vajrj a tlraaaágra 't>Batkoi4 miod«Bfél« falTÍIág<MÍtáaok lag- bb m»s.d»tn.k. BIZÍOHU pedig a tórsasAj; a) tflivoirly Ae rabbani'm által okoioll károk nllno;- cl ••?rainl ,t^y vixra ?lállilott javak károaodáaa tilsa; b)jl ellca d) u rmbfr elviére miod«n ismert mddoxat aasriai. ? A Magyar franczin bixtottitö rbupénytánaxág, maljnek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot teví alapWkéjebíl a r^aiTéajeaek által mindjárt ksadetbeo 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint kéeapéozben befizettetett, ? részint a l^vároa legeisi p4osiat<saleinél, részint padig mag var államértékekb^D ét elaltbba^gokben lelt elbeslvaire, m. évi október 14 éti tartván alakuló melyen a társaság ügyvezetésének élére következik választattak meg: FetagydS bízóimat Beok Náia«r a magyar jelaálog-banknak igazgatója. LaBOZy Le, a magy. ált. foldbifl részvény-társ«ság ig.isgatója Bil Lewla Jskab. a kireakdplmi akadéssia igaagatója Hodapfaleii. Serrebaarof les Mária Eail, a párisi Soeieté de lUnioa «•? erale vczérfeUlgT.'ISjs Párisbaa. Választmány Elnök: Bitté Istváa. o f»l> val. bel<S titkos tanácsosa, a Liptt-ri-nd Dagyken'sstear, "r.i. képv. stb Bputen AlelnSkSk: Báró BáaMdy Béla. fiildb.no., orsz képv stb. Budap,..l,n BaatMI Jami, a párisi M„ci.t, de TUaion generálé elnöke atb. Parisban. Válatxtmánvi tagok. 1 gir.ua'.ik : Dr Hillar AlbrMkt, kr.i. í. »«ltó-0sJ"d Bee.brn KisttaBaoher Kárily a .KaSnunn Jóasef- nagykerpakedS rag fűnSke Boaap«atea. Sokwelger Martaa kir. kereskedelmi taoácMt Kudapeaien. VéiU ?•akarlcz L>\|«a Bndapnfn. Rafceri Mtrll marqnis de Banncrille, az ossuák deli trasnt igaagatósági tagja >tb Páriában. Naawejt Arai! kir. keresked. unácaos nagy kereskedő. Lovag sápori Retealiui FereaOZ, u Albrcebt-vaspálya elnöke stb. Béesbcn. Sváb Káraly f^iilbirtokos, orss. képviselő ilb. Budapesten. Bárd Ttot) Király Cl. kir. kamarái, aa oszt. déli vasnt alelnöke, as osat. orakaáaa tagja stb. Béeaben olt még az esen, eddig itelménveire. figjnOkségak Tekintve e társaságnak fentebb kitüntetett tlkeerejét és aa Osletvesetés élén levü, hasánkbaa is nagyobbréast ismert é< koztiuteUlben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hog< oe>- egész monarehiábaa bistositó társaság mind es ideig, mely a biztosító kösunaégnek annyi garauttát nyqjtott volna, mint amonnyit nski e társaság mindjárt kezdetben iiynjtani képes, s a mMSn s társaság páratlan tőkeereje és as élén álló egyéniségek jelleme egyréssrő! telju biztosítást nyiijt arra né4v«, hogy a táraság as!«uitele a méltányosság, s p.tntosság és a lftgsaigornbb beesaletesség minden kBvi mindenkor és telieien meg fog f-lelni, máaréssr6i a szakTeielés avatotuága as irá»t i" keznaségnl szolgál, hogy a társaság a díjtételek megisabásáuál is kellli tekintettel fog Isnni a verseny jogosait kov Amidéb tehát tisztelettel slólirott a biztosító t kSsSnség biaalmár a« általa kepviaolt társ:iaág iránt n\|b>'il f.'lhivja is kéri, megjegyzi egyszersmind hogy s vesérflgyoökaéfi terfllelen a vidéki szervesése teljes folyamatban van és hogy tSzbiztositási ajánlatok a már felállított Hgy>Sk>ag..k által késsmge«ra elfogadtatnak. maradván teljes tisztelettel A ?agyar-franczla biztosíts részvény-társaság fciüeyDÖksége Nagy-Kaoizaáa, GUTMANN S. H. Nagy-Kanizsán, 1880. januárban. 989 4-53 Nac-Kaaixaao, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorasajtóján. SAGT-KASIZSA, 1880 február 22-én. 16-CUlc TIsenkileacsedik évfolyam. IIT DHatMt ér i «TT. . . I «rrs . ; uow »rra. . a ; tatm 10 kr frtj A la* sulisra) rtts* p kisdíkoa bi iatausdjk: NAQÍ-KANIZSA Hlrsstéssi % haaáboa petitaorbu 7, Slajodtior 6 t miatta! toribbi sorért 5 kr. NYILTTÍKBK1Í ' soronk«at 10 krirt ti- t«tn«k fel. Kioeatiri iUsték atindso hirietésért k 30 kr flmeUiidS. tldi Imtak. , osak iaa»rt saaakatar-saktól fofalutaak el.; elíbb: .ZALA ZALAI IOZLÓIY OMOOTI KÖZLŐN a „n.-kaBlimi k«renk«d«lml « Iparbank", „n.-kanizxa.! tak ? ,i«lsns«f;T\| álUláaos U»ltétes- N.-KmnlxiuiTáro« heljh»té«itTánmk, „B.-k»nlig»J önt. MIef, ? .D..k«l».l kUded-nefeli egrwrtll.f, . ,nmgyMitotí ttertl önsegéljxó BÖTetkezet", ? .soproni k«rMk«del.l , ip»rk.m.r. n.-k«l«.l WlTálMit»luiT.« • t5hh mejrel és Tire.l eirjetfllet hlrsUloi érte»IUJe. wj IODD Meteiiklut kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalmú lap. A szegénység útja. A józan, szorgalmatos ember keze munkájával, arcza verítékével keresi meg mindennapi kenyerét. A szerencsére nem toizza magit; nem várja a sült galambot szájába, hanem tiszteségesen megküzd az élet terheivel, bajaival. Jókora élhetetlenség kell ahhoz, hogy valaki a boldogságos véletlenre bizza megélhetési sorsát, a mit szerencsének nevezünk! A felvilágosultabb osztályt nem is jellemzi annyira ez a szüklátkörüség, mely aztán vak szenvedélylyé fajul el, mint a szegényebb népet, mely tehetetlenségében arany álmákban ringatja magát s boldogabb jövőjét a szerencse kerekének üres nyomdokain keresi. Mi természetesebb, hogy e vágya teljesítésére a hozzá legközelebb áUó eszközt a lntrit választja. Azok közt aztán, kik egyszer beléptek e szabadalmazott játékbarlangba, száz közül kilenczven, a szegénység Htjára tért. Mert mint egy-átalán minden játék, agy a lutrizás is szenvedélylyé aljasul többnyire. A gyá-moltalauabb nép pedig nem tud, és nem akar szenvedélyeinek parancsolni. Inkább utolsó megevó falat kenyere árát is beviszi a lutriba, csakhogy a nyeremény reményében pár napig a boldogság aranyos szappanbuborékaiban gyönyörködhessék. Uiaba, beszélhetünk aztán az ilyen embernek; kimutathatjuk neki azt az aránytalanul roppant sok valószinütlensé-get, mely tété egyetlen valószínűségével szemben áll; mindez legkevesebb gondját okozandja s tovább ballag a szegénység utján, mig elnyomorodván testileg lelkileg, koldusbotot vesz kezébe, amelylyel aztán a sírig elküxködü . . . Mig törvény biztosítja a lutri fönállását, addig e tekintetben csak társadalmi utón, a nép felvilágosítására hatni, lehet kötelességünk. A lelkészek, tanítók feladata legyen megértetni a néppel a lutriszenvedély elmaradhatatlan szomorú következményeit s felhozni azt a számtalan sok szórnom példát e térről, melyek egész családokat tönkre tettek s az inség panaszaival dúlták fel a családi tűzhely boldogságát. ?1 kell jönni annak az ídinek, hogy a magyar kormány abban a helyzetben lesz, hogy más civilizáltabb allamok példájára, melyek a lntrit régesrég száműzték, szintén eltörli e mindenfeléit káros intézményt. Mert hisz igazán mintha ugy állana a dolog a lutrival, hogy a nevelő az (állam) neveltjeit a legaljasabb szenvedély gyakorlására serkentené, mintha az édes anya (a hon) saját gyermekeinek kirablására törekednék ! Szegény vidékeken , nálunk valóságos átok a lutri, mely a szegény népet az utolsó garastól is megfosztja. Itt különösen kell kiterjesztenünk e szomorú körülményre figyelmünket s tenni ellene, mi hatalmunkban áll addig, mig a kormány is abban a helyzetben lesz, hogy administratiójában az egyensúly fentartására nem lesz szüksége a lutrira 8 védője lesz a szegény nép érdekeinek, amint a hazafisága meg is követeli. Vajha minél hamarább következnék be azaz idú! Ez érdemben a kis Románia mily dicséretes nagy lépéssel ment előre. Olvassuk ugyanis: A román hivatalos lap szerint a román igazságugyminister, tekintve azt, hogy a lottójátékok által több millióra menő összegek kivándorolnak minden haszon nélkül az országból a külföldre, de leginkább Németországba, legközelebb egy törvényjavaslatot fog a kamarához benyújtani, a mely szerint mindenféle lottójáték kitiltatik Romániából és szigorú büntetés terhe alatt tilos leend sorsjegyeket elárusítani. Ebben kivételt csakis a jótékony czélból rendezett sorsjátékok képeznek. Jegyzőkönyv, a ,Zalamegyei ált. tanitó-testület" közp. választmányának 1880. január hó 10-én Keszthelyen tartott rendes havi üléséről. Jaleo voltak : Ósalhó Alajoa elnök, Nagy Mariska, Belíoyi Tivadar, Fried Ignícs, Hascbpel Jó-asef, Reich Miksa, Ertl Karolj 6, Vöross Jiaos közp. vaUsaimioyi tagok. Tárgy: 1.) A múlt iilés jkve pontonkint olvasta-tik éa elnök ss egyes pontokban a/ert megbízatások teliesitéseird'l referál. A jkv. észrevétel nélkül hitelesíttetik <U elnöknek intézkedéseit az ülés magáévá teszi. 2.) Elnöki jelentések: a) Hajgaui Sándor volt testSleti buzgó slník a hozzá küldött kérdésekre megkuldotte válaszát, melyben említi, ho?y megyénkbea tanítói segély-egylet nem létezett, létesítése volt ugyan tervben, de egyelőre sem sikerült. Tudomásai szolgál. b) Kéoey György volt testületi könyv tárnok tudomásul hozza, b«gy a testületi könyv tár ügyét a Bagy-kanizsat tanteslalet Teszi tár gyalás alá és a megállapodásról az fog majd értesítést küldeni. c) A nagy-kaninai jkőr slsoks a JkSr tagjainak névjegyzékét kiegészítette, a Mt.- grdth vidéki taaitd-egylet én a upolezai jkör azt beterjesztette. Ezen küldemények ? testület ösans tagjainak a legközelebbi öunsUliUaa alkasmaVil figyelembe fognak vétetni. d) Elnök Krób Pál megyei taiielügyeli urat állomásai való TéglegsaiMM alkalmából a testület nevében Üdvözölte; tiyaxémei fo gad tátik. e) LakiU Vendel budapesti igazgató tanifi, „A budapesti Unitok segély-agyhté- nek alapszabályai" egy példányát megkuldotte testületünk Mamára; küldónek a választmány jkvileg köszönetet szavas. 3.) A nagy kanizsai jkör elsőkének 41. as. átirata ezen kifejezését: „a segéiy pina-tárra vonatkozólag tudathatom, kogy ama indítvány termékeny talajra talált, 4e otak külön a .nagy-kanizsai járási kör" ssazsára; mert SZÓD pénzeket a központhoz beküldeni, járási körünk tagjainak többsége 4p-p o n nem hajlandó* — a válaaat-mány ezúttal a kezdet nehézségének tekinti. 4.) A szt.-gróth jköri elnöknek a tagsági dijakat illető azon tudósítására: Fhogy igenis késsek azt beküldeni, de csak akkor, ba tudatva lesz, hogy a többi fiók egyletek is be-kUldték azt* — az ülés elnöknek a jköri elnökhöz menesxtett 45. sz. irata utolsó poncában foglalt és sz ülésben felhozott jelentését kielégítőnek találja. 5.) Elnök elóf irjessti Keszler Gyula gaid. felső népiskolai tani'ótó], mint az ideigleneseD megalakult tapolezai járási kör elnökétől érkezett hat darab iratot, melyekből kitűnik, hogy tapolciai derék tagtársaink megtettek s megfognak tenni mindent, a mit csak kívánni lehet, hogy a járási kör végleg megalakuljon ; miért is a választmány elismerését nyilvánítja. 6.) TárgyalUtik a t&meg-jkörnek G6 ik számú hitelesített jkve. A jkür kivánatinak — s .Tanitó-egyle-tek orsságoa szövetsége" tárgyában — a központ eleget tett akkor, a midőD a múlt havi TÁRCZA. A teremtésnek óriási műve- A teremtésnek óriási műre: Még DÍncien befejezve azt hUnom ; Látják a végett, torrongút áa köidót, Bár merre Bízunk, mindig, mindenen. TskélyMen as illat, a növényzet, A* ember, t5t az eszme is talán: Még Qm lele meg a min megnyugodnék, És vágyva vágj a txebb, a jobb után. Meghal ax ember, elvésx a növ«ny«t, Elporlajiak •xíp meatermüveink ; D« máa alakban njra látunk mindent. Újjá Bsaletve, • porladva megint. .. A caillagraiidazer fíoyiő oagy sorából Hull, buli a gyémánt egy-egy oagy világ, Eltöo, e)porlik, i a mí egykor elmúlt : Sxv-p aj csillag fényében nex le ránk. Majd nagysokára földünk i* leomlik, És porrá eave mással elvegyül; 8 kerengve, forrva, mit lehullt világgal : BOlcs terv sseriot alakká egjesOl. Nem fogják tudni, hol leaxank sár akkor?! 8 nem mondja hírnök máa világnak el... Ki Mjtené, hogy titkos mühelyében Mioden porssem mily nagy csodát mivel ? Minden fató perce: életet, faalilt rrjt. Habár oem litjnk mindig mindenen ; SsemOok oly gyöage, megbishatlan, vége* I Vagy fátyol van tán fíildöo és egén ? Ama nagy fátyol a titok siest fitjla, Melybe teremtöok müvét burkolá, B°gy »fjkor, majd ha be letsea f«je«T«t EllBjja aat, gyöngén lehelve rá?l . ... És Akkor meg lesz a mi atán vágyunk, kfJU sejtelme telkeinkben él: Afieplaxetleo nyugtató, nagaiztos; A^erentC kési müve: a UVkftJyl FLÓRA- A démon. Hiép áltat as asszonyi alljt, Sxép és veszedelmes ; Arany pobárlun mvregital... PETŐFI. Haria ! mi ctattant ug^ ? a fogas kérdéuel rootott be édes &D^ja hirtelen a fel rántott ajtóo; de már kéŐ volt. A caattaaáioak már viashADgja is elhalt, — én ri-deg.ji^ugalonimal ültem ssékemen. — ó uja-godt ridegségfrel a pamtagoo. — A pangaoétom hullott a földre, oéoi- kám,aBCsatUDt, válassolám. A felelet kielégítő volt ét anyja látMÓUgOB' megnjugTáMal ismét magaakra hagyott - 4 Ason korban Toltam, midőn még latin ssövegfl btionyitvánjnya] nem tudtam érettaé gémet igátolni, de már felébredt volt bennem ama ünénet, melyet minden ifjú u et«<3 sii-varka kábito fOatjéaek behatiu alatt álmodik ; í . . . . kitanalU masodnsor a táncsiakola tanfolyamát. Elto isben a mufréuetet, ludralevoleg ? zceoge gyermekkorban tsokták Unalni, as i-kolalátogatás évei alatt asonbu taljesen elhanyagolják, ? így kárba Téa, — masodssur kósTetien a négy elemi naatály befejeste után és ettíl fogva hiven gyakorolják, ápolják a •írig. — Anyáin ét édesanyja barátnők voltak. innen származott iamerettaégüok. Oyakran együtt töltöttük as estvéket, melyek nekem nagyon is rövidekké lettek, mihelyt 6t megismerem éa tekintve kedélye, vidám- s szere* tetreméltóságát, éppen nem esett nehexemre naponkint több órára odasarándokolnom. Ai idú sokat haladt, barátságunk sokat DÓtt ét oaponkioti céevegéeüok , enyolgéaüok szükségletünkké vált. Ki időben caapUm fel önkéntesnek. Kinek ne lett voln* már egyszer egy csákó, vagy egy tábori sipka fejében? ki ne vetett volna még egy pillantást a tükörbe, éa kinek arcsa nem moaolyodott el akaratlanul, vére nem pestgett élénkebben, szive nem dobogott höuMben ? És mind silány értelem ei ai ifjaéhoz, ki uj teljéi csillogó egyenruhában jelenik meg elŐesör as előtt, kinek két ragyogó sseme as 6 tükre, ki amogy is édes moeolyt varássol aj-kira, pezsgőbbé bűvöli vérét, vitésebbé edxi ssivét. Ily hangulatban látogattam meg őt egy isép óén délután. Kicsi volt a hajlék mint 'a család, kicbi a jövedelem és ép picii a kiadás. De én mindezt nem láttam, hisz nekem MQ volt még semmim, — csupán amazon termetét, nagy fekMe izeméit, gasdag ében fürtéit, ki ár is ajkait és ssikráso elméjét mérlegeltem. Felérnek esek hercsegnŐi kelengyével! Édes anyját mint rendesen, házi munkák és gondok fogisikosutták. ő as ablaknál hímzett és látssolag nyugalommal fogadott. De as a tévelygő tü, feszelgő ülés, ögyelgő tekintet el áru) á, hogy ott benn cháossserü zavar Kering, melynek ragályossága fogékony lelkemft it csakhamar áthatotta. Baigatag kérdéseim fo- nákul vissoná, tűjéből kicsusumlott a fonál, hímzés helyett fejtegetett, a lég fojtogaUWá lőn : éreztem, hogy 6 nyomasztó helyzetet meg kell törnöm és gondolkoztam, de eszem felmondta a szolgálatot; arezom kigyult, karjaim remegtek, a föld rengett alattam ; nem láttam, nem hallottam; megtompult minden érzékem : csak annyit tudok, hogy az első szerelem els<5 csókja elcsattant. A csók 1 eh ütött s csattaná-sára felocsúdtunk. Mintha mi sem történt volna, ült 6 a pamlagon. én elfordulva tőle egy ssé-ken. Ekkor rohant be édes anyja és kérdé.. hogy : Jézus Mária! mi csattant ugy ? Ez alkalomtól mindvégig nagy becsben tartottam panganétom és most i> halárai említem, mint a* üdvösségem villámban tóját Uj hivatásom sok időt vett igénybe, nem jöhettem oly igen gyakran Ilonhoz, mint as előtt, néha hetek multak análkü!, hogy csak láttam volna. Engem ax epedés még hevesebbé tőn, mig ő következetesen hidegebben fogadott. ' Hónapok multával "föltűnt közönyössége s éa még inkább fokozta sMnvedélysmet, szerelmem rajongássá fajult, bálványoztam és. mennél jobban szerettem, annál inkább fokozódott kimért, kiszámított közönyössége, s mennél kösd* nyösebbé lón annál inkább imádtam. K&lÖnö- * S«D feltűnt, hogy oly gyakorta tekint ki as ablakon és még gyakrabban a tükörbe, 'öltözékére jóval több gondot ferdít, modora czikor-: nyáaabb, beszéde valogatottabb ; megfigyelem, s kezdtem keresni a kifejezést, mely e változást szüle, ítéletem abban állapodott meg, hogy es a kaczérsá^. ö, ki még néhány hó előtt sze' mérmesea elpirult, ha észrevéve rássegzatt tekintetem ; kinek kebelében a hímzett rózsák és ÉVFOLYAM. ZALAI É. 0 Z Ii ö N Y. FEBRUÁR 22-éa 1880. ülés meghagyása folytán az elnökség a II egyetemes Unitógyülés végrehajtó bizottiagá-aak elnökét megkereeU a végből, hogy a szövetség essméjét a legmelegebben karolj* fal és teljes vejével hssson oda, hogy a szövetség alapszabályai itdolgosvs (megerősítés végett) minél előbb felaóbb helyre terjesztessék. A tervben Iev6 segély-egyletót illetőleg — minthogy a jkör végleges határozatit e te-kiautben a tavaszi gyűlésen teszi meg, — felhívja a választmány a jkürt, nyilvánítsa ki egyenesen, akarja-e vagy nem a testületi segély egyletet? ha igen, ugy tegye a> ügyet magáévá, ssóllitsa fel a többi járási köriket u kasoncselekedetre, • elfogadva a segély-egylel tervesetét, segédkezzék aanak minél sikereseb keresztülvitelében. A visszatartott 200 frt üdvösebb, s hass noaabb oélra alig fordítható, mint épen segély-egylet alapja gyar.pitá»ára, melynek megtétele asért tem ütközhetnék nehézségekbe, mert a 200 frthoz a jkör tulajdonjogát, (mint elévülhetetlen összeghez) fentarthalja ? a segély-egylet megszűnésével alt visszakövetelheti. A Unulságos felolvasások éa előadások, minőkről a jkúri jkv. ia emlitéat Uss, egyrészről igen érdekessé taaiik a gyűléseket, min részről a jkörők igy felelhetnek meg helyeaen u alapszabályokban előirt feladatoknak. Nem hagyhatja •• alá* figyelmen kívül a jköri elnöknek ason indítványát sem, mely nerial minden egyea község tanítója, as is kóláról, melynél működik, a történelmi ad a tokát összegyűjtve, nyujtaa be a legköselebbi jköri gyűlésen; e» oly nép dolog, melyet, ha megyénkben mindenütt uiveaen megtennének a tanítok, agy Zalamegye iskoláiról egy ha éa kimerítő leirást lehetne öaueálliUoi. A midőn ai irkák hátlapjaira vonatkozó tétel megoldásira a jkör kebaléból 11 en "ál lalkoztak, megmatatu a jkör, hogy uoa viaz-ssaéléseken, melyeket aa irkák lapjainak mindenféle káros képekkel való fölhaeználásá-nil elkövetnek, ha egyöntetű eljárást tanusi-tana valamennyi tanító — segíteni lehetne, ? aa ülés a jköruek a kivitethet a keidet erélyé he. méltó kitartást kivin. A jkv. többi réssé tudomásul szolgál. 7.) Olvastatik a nagy-kaniasai jkörnek 1879. nov. 20-án Nagy Kanizsán tartott koz-gyaléti jkve, A jkörnek as irkik hitlapjait illető ha tározatánál a választmány nézete abban nyilvánul, hogy leghelyesebb lett volna a tétel kiviheUtlenségét mindjárt a tételt elfogadó testületi közgyűlésen megvilágítani. A .Tanító-egyletek őrsi. ssövetségo" ügyében, a jelen ülés 7 tárgyának erre vonatkozó résie közöltetik a jkör elnökivel. r A segély-egyletnek a nagy-kanizsai jkör saját kebelében való alapitáaira nésve aa elnökség megkeresi a jkört, h«gy ebbéli hatá-rosatát a legköselebbi testületi köigyülés elé terjesisse saerveiéa végett. A válasstminy szivéből kívánja, hogy testületünk tagjai ssámára ne csak egy, hanem több segély-egyletet is lehessen szervezni; fó-törekvéae asonban oda irányai, hogy a legelőször felállítandó segély egylet legyen megyei és igy élvezhesse azt a testület minden rendes tagja kivétel nélkül. lepkék gyermeteg örömet fakasztottak ; kinek keresetlen öltözékén tandéri rendetlenség csillogott : ő most közönyös szüzi csókjinak féltékeny órtóje iránt; túlbecsüli önmagát és vágyait átröpiti körének bástyáin. Hm, kaczér, nagyravágyó s mi bünösebb — csalfa. Téged okozlak csók, te a tudás fajáról snkitott édeni alma! Gondolatokba merülten hagyim el, fi utánam tekintett, s ez gondolatim méla egére még egy utolsó szivárványt idéiett. Künn as utczán egy fiatal emberrel találkoatam, kit tobbssör&nkint láttam már ott fel-alá ácsorogni, szánva éa irigykedve nése reám. Irigyelt, mert Hontól jövék, — szánt, mert Ilon tekintete őt követte. Hég ajkamon lebeg tündéri oaókjának üdítő favalma és slivea máris sajog a csaló-iisnak maré fájdalmától. Szerelem I minden caóknak oaalódás lesz ára ? oh akkor bánom, hogy megismerkedtünk. Édes, nagyon édes csókot nyújtottál, de hidd meg, a caaiódianak egy ftrömoseppje tomér ily csókot megkeserít m. Künn már as alkony fátyola el bori tá a mircziusi hó ragyogó csillsgsit és Ilon még mindig kési munkával elfoglalva elégikas hangulatban ült ai ablaknál gondolataival a képzelem tarka mezőin bolyongva. ?lötte rószant lámpás sastorgó lángja lobogott, melynek hivs-táaa hasonlóit a holdhoz, — nem annyira világítani, mint inkább világíttatni. — Mini daljás, pelypegé Ilon, ha paripáján üget, mily feltűnő öröme, ha véletlen találkozunk és kecsel köszöntését titok teljen viazoaaom. Kirágó tánczával szivemet is oira- Hogy az országos nyugdíjalap kimutatása miaden megyei bizottságnál megküldessék és abbeli kérvénynek pártolása végett kerestessenek meg s többi magyarországi taaitó egyletek — mint akarja é-Ulni a jkv? Kérdés intézte-tik s jkör elnökségéhez. És pedig azonos e ezen indítvány a kösp. válasslsnánynsk mólt év nov. 9-iki havi ülése jkvéaek 6. pontjában foglalt iaditvinynyal vagy nem ? ha igen, ugy a vilssstminy e tekinutben már megtetu intézkedem A gyakorlati előadásra vállalkozókat üdvözli a választmány a kívánja, hogy a jkör alapassbályilag körülírt teendőit sikeresen végezhesse. A jkv. többi pontja tadomásl vétetik 8.) Olvastatik a megyei közigazgatási bizottságnak mait év szept, hó 15-én 1094. sz. s Oherl&nder Samu kővágó-eorsi izr. tanító ügyében hozott, a 1116. ss. s. s ssolgabirósag utján megküldött végzése, melyben s közig, bízott, „akként intézkedett, hogy a nevezett hitközségnek a tanító elbocsátására irányuló szzbály ellenes eljárását megsemmisítette és a Unitot hivat.lában véglegesítette A közig, bizottságnak az ülés jkvíleg fejesí ki köszönetét és erélyes s rögtöni iutézkedését örvendetes tudomásai veszi. Elnök s kosig, bízott, végzéséről Ober-linder Samu Unitot azonnal érteaiutte, s es válaszában as irinU Unusitott figyelemért köszönetet mond. Tudomásul vsn. 9.) Ivinyi Andor polg. isk. Uniténak a lendva-jirisi kor múltjáról hozott érdekes tudósítását sz ülés köszöni és Udvarhelyi Gyula alsó-lendvaí polg. iak. igazgatót megbízza a hivstolt jkór megalakításává!. 10.) Fridrík Ferencz decz. 28-án kelt levelében közli, hogy a pacsai járásból 14 Unité jelent-meg Z. Szt. Mihályon sz alakuló gyűlésre és ezeknek többsége s .pacsai jkört" el fogad ta. A megjelentek közt volt Herbolyi Antal sala-apáti i unité ,a kis-komároml felekezeti kör elnöke", ki lelemlité, hogy a kis-komáromi kör hajlandó less a pacssi jkörbe lépni, előbb azonban a meg nem jelent Ugok írásbeli nyilat kosztra hivandók fel. Erre aésve határozhatott, hogy ITerbolyi AnUl kéressék fel, miszerint ő is nyújtson segédkezet a pacsai jkör megalakításában. — A járáabeli Unitóknak a gyttlé sen való megjelenésüket pedig örömmel vessi s választmány tudomásai. Kmf. CSATHÓ ALAJOS m. k., testületi elnOk. VÖRÖSS JÁNOS m. k., tpatfiltó Ií-od jegj". Hitelesítjük: RE1CH MIKSA m. k., FRIED IGNÁÜZ m. k. A phylloxera éa a nép. „ . . . Ejnye ezek az arak, ezek az urak I már megint mit gondoltak ki; háromszor is megbicsaklik vagy kikámpicsorodik s majd hogy ki nem törik as ilyen magunk szőrű ember nyelve a kimondásában vfil lok aséra! megirigyelték tőlünk azt, hogy már most laa sankint mi ia eltanulgatjuk tőlük a szőlőnek különbféle fajokkali nemesítését és hogy eb- gadja, édes inttogisibol kirí a műveltség, ba karöltve helyemre vezet, barátnőim irigy tekintete sohasem érzett boldogságot szeres. Czi-meres neve, délcseg Jakjt, pikáns merészsége, nevelt modora, örökös vidámsága, könnyelmű bőkezűsége, ragaszkodása, mind arra ösztönUi, hogy viszonozzam szerelmét. És én szeretem, szeretem inkább, mint amaat, rideg őszinteségével, majdani légváraival. Minden vallomás, ígéret, eskü nélkdl csikará ki csókomst, kizsikmányolá egy gyenge peresemet, majd hogy magam is el nem érzé- kényükéin. Gyáván kifogást hazudott anyám számot kérő kérdésér-. Ob mi lovagiaaan lé pett volna fel Hágó hasonló esetben. „Asszo nyom t megcsókoltam Ilon nagysámot, nem as ön leányát, hanem Agári Sarkantyus Hugó báró jegyeset, az én imádott Ilonkámat." Es én aokogva keblére rohan Segítség! t&z van! Ilon kétségbe esett gajdaaáaa volt es, ki rövid idő múlva valóban Hugó keblén akadt meg. Ilon annyira beleélte magát a képzelem szülte helyzetbe, hogy a .rohantam volnát* kupytn meg ia tetta, a< előtte allé lámpást "eldöntötte, melytől a függöoy lángot fogott Szerencsére egyéb baj nem esett. As örökösen a kapánál ácsorgó fiatal ember, Hugó diaz-őr, rögtön borohant és kiragadá Ilon nagysámot a legbiztosabb halál torkából, miért aztán hála-iatosság jogcsimén hasi baráttá avatta a jó aa. BOG ADY. (Folyt következik.) ben már eddig is saép eredményre vergődött elszánt törekvésünk hát vérszemet kaptak s mert másként asm tudják elejét venni, vagyis megakadályozni ssőlőinknek amolyan jobb-ízű borttermelő tőkékkel való nemesítését: ki-komponáltak egy .férget" s mi megeszi aasóló-tőke gyökereit, igy — még smogy . . . De nem hiszünk ám nekik! . . . Uraim! kérem ne Üssék nevetni. De igy beszél sok helyen s nép, mely s maga észjárásával, jóakaró felvilágosítás nélkül ily ssélső gondolatra — nem is csoda — ha veUmedik; ötödik hatodik vagy Isten tudjs hányadik száj ?táa hallva, a .bir szája" szerinti ezer féle el-ferdítésében, mythosi k idom bori tálában • valódinak — nem is lehet másként. Mi, a aép között élők, iamerjük annak aa ily vagy ehhez hasonló alkalmakkori minden logica nélküli senuntiáit; de tessék csak visssa emlékesni a 3U-as évek elején lefolyt porliza-dás illetőleg a cholera alatti (bár akkor nyilván tudvalevőleg roazakaratu félrevezetés folytam) slspulan vélelmére, — as .arak" éa orvosaik felöli balgatag hiedelmére — a népnek : s bárki előtt valószínűnek fog látszani e fen-Ubb valóban is tőről metszve adott észjárás. Egy másik, nem kevésbé, s nem kevesebb, Unulság merítésre slkalmas észjárás e kővetkező: „ . . Osstán mekkora állat légyen voltaképpen as s filokssers? As egyhssfi kinek minden vasárnap ajságja is jár, még a plébános úrtól is mindig megkapja a hírlapot, ast mondja, hogy olyan kicsike, hogy „ókaliré" vagy „reepeg" (Perspectivum) célkül nem lehet meglátni. — Hm, (mondja rá a másik) akkor már éppen nem igaz; hogyan voloa képes olyan, még a Ulünél ia kisebb féreg valami kárt Unni azon a gyökéren ? én szt gondoltam -alább is van akkora, mint egy meglett, jókora ssarvasbogár. A harmadiknak eszme menete pedig ily tormán hangzik! „Ha volna a dologban valami agy akkor nem hallgatuk volna el a hírlapok róla" ; persze ez nem gondolja fel azt, hogy most télen a holt növényen nem észlelhető — mert nem mutatkozhat — kórtünet. De miért derítjük mi napfényre mindezeket? Miért hoztuk fal a siámtalao közül e néhány furcsa okoskodását a föld népének ? Felelet: Hogy beláttassuk: mennyire szükséges s népet jóskarólag figyelmesUtni esen óriási veszély köselgéséra egyrészt; másrészt ebből következőleg mennyire szükséges ismét csak jó ssándéku szíves megmagyarázás s a veszély nemének érthető megismertetése álul e hazánkat fenyegető csapás ránti közönyéből k i v e t k ő z t e t n i: nert a baj kicsinyléae, as ellenség becsmérlése éppen oly nagy malitia s nem eléggé kárhor-tható, mint annak elrémitő és vak lármája, a sok s nagy hűhó semmiért. Ne várjunk mindentcsak kormánytól, a segélyt egye dül felülről; Ugye meg minden egyes ember a magáét! Különösen pedig s kiváltképpen a nép emberei, vezetői mint kikre leginkább s legszívesebben hallgat s kik bizalmát bírják, legyenek snnak érdeklődést kellói; ssives útba igazítást, tájékínait, föivilágositást a Uná t sdói. Egy közérdekű, e célra kiválóan s ép azért eléggé nem ajánlható füzet fekszik előttünk ; a czjme : , A phylloxera, vészkiáltás * magyar szőlők érdekében irU Herrrann Ottó." Átolvastuk s csak snnyit kívánunk megjegyezni, hogy vonzóan s népsserU stylusban irt merítő tájékosást nyújt: a phylloxera történetéről, mikép okosss a bajt, — kereséséről Felismeréséről, — mit kell Unnunk mihelyt ízre vef.uk ? — mit kell Unnunk, hogy a phylloxerit megne kapjak 1 — mit kell leniünk, hogy ne Urjessszűk, végül: jsvsslstok u álUls ellepett területeken teendő szőlőmive-!ési kísérletek ügyében. A müvecske árs csak kr. Minden olvasni tudó szőlőagazds meg értheti fgyzzeri figyelmes átolvasás után. BÉKEFY ELEK. Helyi hírek. — Nyilt ssátnadát. A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egyletnek, f. é. janoár 31 én meg tartott tinczvigalma uUn, bevétele: belépti jegyek útin 136 frt felülfizetésak alán 87 trt, összesen 223 frt, kiadás agyananyayi. Felöl fizettek: Oazessly AnUlné 15 frt, Oroesváry Uyula 5 frt, Wegscheider Krisztina 2 frt, Malholek Andrásné 1 frt, Buchgraber Anna 2 frt, Topolics József 1 frt, Szommer József 2 rt. Fleiscbacker Jakab 1 frt, Schneider N 1 rt, Práger Béla 1 frl 50 kr, Hain Mihály 3 frt, Keller Ignács 1 frt, Klein Ede 3 frt, Reichenteld Ede 50 kr, Ring Pal 1 frt, Ebens. panger Leo 4 frt, Krebecs Lajos 1 frt, Löwin-ger lgaáca 5 frt, Löwinger Izr >el 5 frt, PelU 'éter 1 frt, Plihil Ferenc 4 frt, Tanai Jó- asefné 1 frt, Gelssi Gutraann Léaér 9 frt, Knortsar György 1 frt, Pető János Csurgóról 1 frt, Walbaoh Mór 1 frt, Rosenberg Ferencs 1 frt, Wajamayer Mór 2 frt, Benczik Ferenc. 1 frt, GrOnhut Fülöp 2 írt, Dobrio Beo« 5 frt, Albanich József 1 frt, Hirschl Ede 2 frt, mely összegekért legbálisab köszönetünket nyilvánítva azokat ezennel nyugtássuk. A nagykanizsai önk. tűzoltó egylet nevében Knortzer °7«rgí. W1- titkár. — Méffhivá. A nagy-kanizsai tíazti önsegélyző szövetkezet igazgatóaágának t. tag jait 1880. évi febr bó 26 án este 6 Arakor sa ját helyiségében tartandó igazgatósági rendes ülésre tiszteletül meghívom. Tárgy. 1. Múlt ülési jegyzőkönyv felolvasása a hitelesítése. 2. Elnöki jelentés. 3. Kérvények elintézése. 4. Nelaláni indítványok. Nagy Kanizsán, 1880. évi febr. hó 22. Manhardt, szöv. elnök. — Figyelmébe az illetőknek. Aca. kir. hadügyi minÍBterium folyó hó 3-án elrendelte az ez idei fegyvergyakorlatok megtartását. Minden tartalékos tiszt- az 1-ső és 2-ik fegy ver- gyakorlat'it Uvasssza), a század kiképzések al kalmával, a 3-ik gyakorlatot pedig őssszel tar. tozik leróni. A legénység részére s fegyver gyakorlatok megkezdésének határideje még ninca tudatva, valószínűleg mint eddig, ugy most is májas 15-én less. Az idei gyakorlathoz behiva lesznek : 1., az 1871. és 1875. évben besorozott egy éves önkéntesekből lett tartalé kos tisztek. 2 , azon tarulékos tissuk és egy éves önkéntesek, kik a tényloges egy évi szolgálatot oly hosssu időre halasztották, hogy ennek befejezése után kevesebb, mint 7 évet tölthetnek csak s tartalékban. 3., az összes 1871. 1873. évben besorozott legénység. 4., sson óaraes legénység, kik csupán csak a 8 heti kiképzésben részesüllek, mint önálló gaz dák, tanítók stb. A gyakorlatok alól felmen tetnek : a 2-ik pontban érintettek kivételével azon Urtalékos tisztek és kstonák, kik as 1879. évi részletes mozgósítás alkalmából tény leges szolgálatban állottak, s ssok, kik ezen alkalomból a rendes szolgálati időn tul tovább ia ténylages szolgálatban Vissia tartattak. A szekeréss csapa. fegyvergyakorlata csak őss- ssel lesz, Rzonbao ennek kezdete és tartama még nincs meghatározva. — A lumvédmenhA* Ugyób in Krivi-csi József a honvédmenhás elnöke a következő felhívást teszi közzé: — A boovédmenházbsn lakó 1848-49-es rokkant honvédek könyör-adományokbó! éleimsstetnek oly módon, hogy városok, községek, nemkülönben egyesek éven-kint egy bizonyos összeggel járulnak bozsá. Keresztül vizsgálván könyveinket, azt látjuk, hogy sokan ezen nemes adakozók közül még 1878. évre is hátralékban vannak, vagyis a , megajánlott összeget A mir elmúlt évekre be nem küldték. Tisztelettel felkérem azon váró sok, köraégek t. elöljáróit, valamint a nemes-keblü honfiakat és honleányokat, kik eddig az elmúlt évekre kőoyőradományaíkat be nem küldték, méllóztassék azokat kegyesen beküldeni. — Ki-Kanitsfm a napokban este egy fisul ember részint baltával megvagdalva, részint toilkéesel megssurkálvs, bárom napi szenvedés után f. hó 18-áu meghalt, A lettes vslószinüleg féltékenyaégből kővetU el az orgyilkosságot. Gyanúból egy egyén fogva van. — — Athelyexés. Szabó Sándor nagy-ka nizsai kir. törvényszéki írnokot a nagyatádi kir. járisbirósighoz éa Laszka Antal nagyatádi kir. járásbirósigi írnokot a nagy-kanizsai kir. törvényszékhez helyezte át as igazságügyi mi nister. — Alé-Lendváról irják lapunknak: Zalavármegye közszeretetben álló főispánja Urméuyi József ur ő méltósága, mqlt vasárnap este 5 órakor jelent meg városunkban, hol főt. Stirling Antal esperes ur vendégszerető házá ban vette éjjeli szállását. Alig szilt le a kocsi ról, már felkereste a szolgabiró ur kíséretében ama hátakat, hol kis városunk szép hölgyei as ünnepi Dapokban seregeaen szoktak összejönni, látogatásának egyedüli czélja volt, ő felsége, a legkegyelmesebb királynő, védelme slatt álló „magyar országos segélyző nő egylet részére, fiók-egylet^ megalakítására hölgyeinket fel- ssólitani. U méltósága, ritka lovagias és le ereszkedő finom modora által, hamar megia nyerte városunk hölgyeinek nagy részét e nemes czélra; tapasztalása e ukintetben is ő méltóságának rendkívüli nagy lehat, mert a fiók-egyleti tagok megszerezésére, a ritka kedvességgel bíró, és szellemi tulajdonai miatt nálunk legnépszerűbb Kiss Gisi úrhölgyet, Kiss Béla gyógyszerész szép leányát kérte fel. A kisasszony már is házról házra jár, és szives fáradozását leghatárosotub sikerűnek jelez hetjük. — Zala Egerimegröl írják nekünk, hogy sz ott állomásozó 5 dik hassárezred első századánál levő Farkas József káplár február 12 én esU 8 őrskor ismeretlen okokból Kbe lőtte magát. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. FEBBÜAB 22 4a t88O. — A kfaöé katonai jótékonyeaélu VII- dik állami sorsjáték hatáii jegyzéke, agy ?lista a bécsvárosi szegények javára rendezett sorsjáték jegyzéke szerkesztőségi irodánkba megküldetvén, a sorsjegy tulajdonotok által mag tekinthető. — A aata-egermegi takarékpénztár jövedelmi kimutatása mait érről 74081 frl 27 krt, forgalmi kimutatása 1.918.359 frt 13 krt, mérleg és vágjon kimutatása padig 693>77ö frt lil krt tüntet eló. — Ugysncaak a zala egerszegi szövetkezeti önsegélyző egylet for galmi kimutatása 77.501 frl 55 krt, veszteség és nyereség számlája 17.850 frt G8 krt, mérleg- és vagyon kimaUtáaa 205.509 frt 26 krt tess. Közgyűlése márcsioe 7 én tartatik. — Kádon Rudolf volt gyír-Unkerü- leti főigazgató f. hó 2-án, mint már emiitok, meg halt Pecte Szent Mártonban, Nagyvárad mel lett. Vidékünk tanárai s a tanügy barátai ke gyelettel emlékeinek rá, ki mindig tanférfiu ét jóakarójuk volt. Kádas Rudolf 1816. január 24 én született Jászon, Abau\|megyében. 1832- ben tépett a jászóvári premontreiek kosé. A theologiát Pesten végezte, ? ugyanott l(S37-ben a bölcselet tudorává lett. Tanári működését a kasaai kir. nemes fioevelő intéseiben kesdé; három év múlva a rozsnyói gymnasiumba, majd 1843-ban a nagyváradi kir. akadémiából neveltetett ki a bölcselet rendes tanárává és hitszónokká. 1851 óta a teljes gymnasiumban tanította a phil. propaedeutikát és görög iro dalmat. 1856-ban Pestre jött, mint a Szent- István-Társulat aligazg ja. Szerkesztette ugyan itl a társulat álul kiadott .Katholikusnéplap"- ot 1801 ben a győri tankerület főigazgatójává neveltetett ki, s e tisztben működött nyuga lomba lépéséig, mely másfii évvel ezelőtt tör tént. Sokoldalú, kilUnően képzett tanférfiu volt. Mint iró főkép journalisztikailag m&ködött; mint főigazgatót lankadatlan buzgalmáért, hu mánus bánásmódjáért tisztelték, akik vele érintkeztek. — Nyugodjék békében! — A. farsang elmúlt, s utána nem egy kebel titkos sóhaja repül; ah, hisi annyi vágy maradt teljasttletlenUl! Hány siéptég számított arra, hogy a hosszú farsang neki fejkötőt fog hozni! Azonban a tapasztalat azt bizonyítja, hogy minél hosszabb a fMrsang, annál keveaebb a .holtomiglan-holtodiglan." Aiok a kurta farsangok rendszerint a legjobbak szoktak lenni: olyankor, megesik, hogy napja ban 3 — 4 párt is összeköt az isten szolgája. Szép dolog is az a házasság! kedvencz essméje az emberiségnek, mit az is bizonyít, hogy Ádám óta, — ki azt felkezdte — nem is ment ki a divatból. Népszerű is. mert majd minden egyes embernek van állásához mért kedvencz kifejezése, melylyel e cosmopolitikus pastióját jelezni szereti. Így a szenvedélye* játékos .jó parthtie"-t óhajt csinálni; — a Thália papja .Hymen oltáráról- ábrándozik; a tengerész a házaság csendes (?) kikötőjébe vágyakotik; — a rendjelek után epekedő .házi keresztet' kap; — az építész ,meg akar házasodni"; — a diplomata .örök frigyet' kívánna kötni stb. — Szóval más-más kifejezést használva, mind egyik .papucs" alá kívánkozik, ez lévén a földi boldogságok netovábbja. Hogy aztán kikí mennyire találja fel kedvet oldalbordájá ban a .boldogságok tárházát," — kutatni ép pen aem vagyunk hajlandók, sem illetékesek 1 Oyilievésx községbői értesülünk, hogy ott egy izr. fivér nőtestvórének eicaábi tóját heves szóváltás közben meglőtte; a lövés jobb lába czombján hatolt keresztül. A tettes F . . . r, hir szerint Keszthelyen a szolgabiró-ságnál önként jelentkezett; mig K . ., a szép ' leány csábitója veszélyesen beteg. — Iháros-Berénybdl szinte gyilkos- Ságról veszünk tudósítást: egy drótost vert agyon oagy fejszével Horváth Marton alias Kia Jankó nevű egyén múlt szerdán. A tet tes fogva van. — M.isaMy Géxa műtermében. Mészöly Géza festőművész hazánkfia, kit külföldön sok kai jobban ismernek és méltányolnakv-mint idehaza, jelenleg Surdon, gróf Zichy Ottó ur o méltóságánál van, kinek már a mait ott óta vendége. Egyik ismerősünk, olvassuk a »Füg- getlenség"-ben, ki a művészt pár nap előtt meg látogatta, — ép munkában találta. Üj képéhes, a „Balatoni komphoz" rajzolt alakokat. A A tihany-szántód! révben kiköl egy teherrel megrakott vitorlát komp, ? jönnek ki belőle az utasok. Egy nő fején »ékával, a másik kezé ben batyuval. Kz a műterem fődisze- A többi képek, melyeket Mészöly azintén Zichy gróf megbízásából készit, talán csak a jövő őszszel lesznek befejezve. Van itt »agy hu— 60 Unni mánykép, melyek egy része Béoi tzámára késsfilt Egy kis miniatűr vadáazkép (Zichy gróf vizslás szalonkákra); majd a „balatoni alkony" a bécsi kiállításon tetszést aratott képre esik tekintetünk. Van még néhány állat kép; vadgalamb, tyúk, kakas; mind élénken színezve. Egyszóval Mészöly surdi műterme vetekedik bármely fővárai művészével. — A catUctornyai tűzoltók tánctri galma, — a mint írják — február 7-éo kattt- nően sikerült. — A parancsnokság a követ kező t. felülfizetőknek mond az egjlet nevé- ben köszönetet: Neuman Ignácz 1 frt, Hirtchel Tettterek (Dombom) 5 frt, Schulleg János 8 frt, Granicz József 1 frl, Morandini Bálint 4 frt, Konyáry Mihály 1 frt, Lokovnyák János 1 frt, Fischer Nathan 1 frt, Mayor Salamon 1 frt, Mildt Vencssl 2 frt, Hincbmann Sándor 2 frt, Huszár Nándor 2 frt, Ernszt Mihály 3 frt, Ziegler Kálmán 3 frt, Clementes Ágoston 2 frt, Bayer Ferencz 1 frt, Bárón Lipót 1 frt, Pal- lesch Ferencz 1 frt, Szabolics Antal 1 frt, Pallay Zsiga 2 frttal járult a jótékony czél előmozdítására — Egy garéudálkodó. R. L. megyei aljegyző f. hó 17 én este Zala-Egersiegen az .Arany Bárány" czimn fogadóban több barát jával mulatott, ez alkalommal annyira meg feledkezett magáról, hogy részeg állspotában borzasztó dolgokra vetemedett A teremben mindent összetört, a lámpákat feldöntötte s a kifolyt petróleum rettentő lánggal égett, nem csekély veazélylyel fenyegette a házat, De es nem volt elég; kiszaladt az utcsára, lármázva verte fel a békésen alvó szomszédokat, egyre fenyegetődzvén revolverével azok irányában, kik őt cteadre, hazatérésre utasították. Azon ban csak most kezdődik garázdálkodásának súlyosabb neme; utczáról Htczára futva, be verte Nunkovica, Gózon, Arvay, Rosenthal, Mihálovics, Páslek, Piriti stb. ablakait, as őröket, kik hazatérésre szólították, agyonlövét- sel fenyegetve megszalasstotta, miköst lement a pandúr laktanyához, t>tt a letartóztatott nők kibocsátását Divataiból követelte; de itt már még sem futottak meg a pandúrok, megtagad ták követsléiét. Másnap fóljelentetvén a vizs gálat megindittatotl — JUMd hirek. A papiros ára felébb emeltetett. — A dyphtheritítt torokgyik he lyett .torokpenéaznek" kezdik nevezni. — Bécsben ? növekszik as árvis-sggodalom. — Serajevoban is tartatott álarczos bál. — Tisza Kálmán helyett Gr. Andrássy Gyulát emltge- tik ministerelaöknek. — Schneller Adolf Szombathelyen szivén lőtte msgát. — A csár ebédlőjét aláaknázták s felrobbant, 8 őr meg halt, 45 megsebesült. — Temesvárott egy ko csis öt miliő Irtot örökölt Angliában. — Az endrődi templom beszakadt, egy embert agyon fitött. — Berlint erődítik.— Az Aetna háborog. — Magyarország ez idei qnótája 31.315.795 frt 25 kr. — Noszlopy Pál Győrmegye főszám vivője meghalt. — M. Halasy szerkesztése alatt Budapesten .Tagblatt" indult meg. — Angliá ban viz alatt villanyfényt sikerrel próbáltak. ki nyert? Brünn febr. 18-án: 19:38.53.82.35. Irodalom (? rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wsjdita Jóiaef kanjt>kere»k«4«e Uul megrendelhető ) — Somogyi Edé szerkesztésében meg jelenő „Hagy: r Lexikon" 46 és 47dik füzete beköldetett hozzánk. Melléklete: az akadémia palota rajza, ét megyei czímerek III. Névste- rínt: Arad. Jász-Nagykun.Ssolnok, Szilágy és Hunyad. Terjed a Cölln szóig. Ára 30—30 kr. — SophokUt tragotdiái, fúrditolta Ciky Gergely. Kiadja a Kisfaludy társaság. {Buda. pest, TVtt.y Nándor és Társa.) Sophokles tra goediái, Ctiky Gergely kitűnő fordításában megjelentek magyarul. A fordítást a Kisfaludy társaság, mely a vállalatot megindította, jelen tékeny áldozatul eszközölte s ebben elismerésre méltó részt vettek a kindók: Tettey Nándor és Tárta is. A nagyérdekü munka irodalmunk legbecseeebb gyarapodásához tartozik az ujabb időkben. Kitűnő magyarsággal s költői hangon tolmácsolja a görög szellemnek hét kiváló al kotását, melyek miodegyike a mai mi-ell ol- vaaéra is as élvezet legnemesebb és legmélyebb forrása. Antigoné, a két Oediput, Elektra. Ajas, Philoktetet és a trachisi nők az antik irodalom nak megannyi remeke Valóban: minél na gyobb elterjedéare jut az első teljes msgyar Sophokles, annál meggyőzőbb bizonyságot ad közönségünk raiveitaégéröl. Tettey Nándor és Társa kitűnő, s a magyar könyvpiacion szo katlan diszszel nyomatta a munkát, tiszU Elzevir-itléMel. Terjedelméhez s kiállításának díszéhez képeot ára it olcsó. Megjelenik ugyanis 12 ké'heti füzetben. Egy-egy fűzet ára 35 kr. A teljes mű ára finom angol vászon- kötésben 5 frt., gyönyörű pergamentben 6 frl. Vegyes hírek. — A trónírSkös menyasszonyáról beszél nek s lapok, daczára a dementinek, mely az ez iránt fölmerüli el»ó hirl követte. Ugy látszik, hogy talán még tm egészen légből kapott dolog, hogy Rudolf főherczeg Matild szász herczegaot veszi nőfil. A herezegní mozt lép 17 ik évébe, s amint írják, 6de, izőke leányka, aem eszményi szépség, de csinos alak. nem hódító, de rokonszenves, csupa kellem és élénkség. Á kereastaégbea igen tok nevet kapott: Matild Mária-Auguszta-Viktoría-Leopoldina-Karolina-Luiza-Franciaka-Jozefa; az utóbbi kettőt kereazUpja kedveért adták rá, ki nem más, mint I. Ferencz József király. A trónörökös az apja keresztleányát veszi nőül, — de s rokonság nem olyan, hogy ntiatta disz-panzáció volna szükséges. Az uralkodó ház jobb választ nem igen tehetett Rudolf főher-csag részére. — Európatzerte a katholikua uralkodó herczegnók száma igen gyér, mást meg a Habsburgok nem emelnek ősiek trónjára. Matild herczegnő a szász királyi pár ezüst lakodalmakor mnUtUtott be az udvarnál, akkor még serdülő kis leányka volt — A iiSlok miként metszeténél nálunk Msgyarországon igen sok helyt nem a belyi viszonyok megfigyelésén alapuló okazerü el járás, hanem a hagyományos szokás, és a pa raszt vinczellérek előítéletei irányadók- A stólómeUzét kétségkívül a legfontosabb mun kája a szőlősgazdának, melynek helyet esz közlésétől sok esetben a szóló jSvedelmezése is függ, azért nem lesz fölösleges, ha gazdáiok nak néha e tárgyról is szólunk mások gyakor lati UpassUtásai nyomán. A metszés ideje nálunk Uvatsra esik, vannak kik ss őszi metszést pártolják, de ez általában csak ott ajánlatos, bol téli eltagyát veszélye fen nem forog. A Uvaszi metszésnél a nedvek fölszállása folytán némi veszteség állván be, a metszést lehető korán kell megejteni, hogy e veszteség minél kisebb legyen. A metszésnek czélja a Ta- és gyümölcs képződés. A gyümölcs mindig csak az előbbi évi fából nőtt hajtásokon terem, azért ily termővesszőket hagyni, de egyúttal a tavalyi termővesszők eltávolításáról kell gon doskodni, hogy a tőke nedveit a tokfelé hsj- tásbsn ki ne merítsük. Azért csak snnyi termí- vesszőt hagyjunk, menyit a tőke jól elbír. A meghagyott rügyek számát is a gyengébb növekedésű fajtáknál kisebbre, a gyors vagy erőteljesebb fejlődésüeknél padig többre hagy juk. Saámsserínti utasítást itt adnunk nem lehet, mert ebben igen sok helyi körülmény irányadó. Erősebb növekedésű'fajuknál, ét erőteljesebb talaj mellett hosszabb metszést tehetünk, ellenkező esetben rövidebbre kell metszenünk. FiaUl tőkéket általában az első 3 — 4 évben mindig rövidre, 2 — 3 szemre kell metszeni, hogy gyümölcs terméssel meg ne erőltessenek : csak ha több évi visszsmetazés után erőteljes tőke nevelkedett, hagyjunk termővesszőket. Általánosságban kisebb hiba ha kevesebbet hagyunk, mint h hoszabbra metszéssé! a tőkét tuleróltetjük, mert a már egyszer gyöngített, s kimerített tőke nehezen hozható helyre. A metszéshez a szőlómetsző ollót ajánljuk a kés helyett, miután azzal gyoraabban, kisebb fáradsággal dolgozhatni, s élesitni sem kell aaayiszor, mint a kést. — A kigyá-tfaber. Bécsben as orvotok társaságában közelebb Üagy érdekű eset tör tént. Dr. Helmes Károly megjelent egy telje ten kifejlődött coorgő k'gyóval s általa három szor megengedte harapni jobb kezét, hogy az-' tán az általa fölulált uj mérgezés elleni szert bemuuthassa. A harapás után a kígyót azonnal elsárU s hirtelen elővette belső és külső hasz nálatra szolgáló orvosságait, melyek segítsé gével tia perc* mulvs már mind-in életveszélyen tul volt, csak a harapás nyoma IáUzott a kesén. A sebek vérzettek é* méreggel voltak teli, mindasáltal sem rotzul nem lett, sem ájulás nem környékezte a vakmerő kisérlettevőt. Különösen csodálatos volt bátoraiga és lelek- jelenlétt. — Han»«n s a közegészségügy. A bécsi delejeső prodnkcsiút a bécsi közegészségügyi tanács igen árulmaaoknak nyilvánitá. A rend őrség vizsgálatot indított t ügyben s ennek eredménye az lón, hogy Hantén tanárt a mag- netizáláslól eltiltják, illetőleg megvonják tőle az engedélyt, hogy a színházban további elö- adásokst tartson. — inaÁgtM pogácsák. Forgách Antal gr. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának leg utóbbi ülésén négy pogácsát mutatott be, melyek mindegyikéből egy liter rántott leves készíthető 5 peres alatt, még pedig, akár ke mény mag, akár riss, skár leocse, akár bable ves, ki milyet akar. A ínséges vidékek lakói nak e pogácsák valódi jótéteményül szolgálná nak. Egy pogácsa 4 kr. Gr. Czebriin László indítványára a szakértői szemle nyomban még az ülésen megtartatott, s alig néhány pecz alatt kél Ul rántott leves párolgót! a zöld asztalon, s a főispántól kezdve mindenki megizlelte as ínséges levest. — A dili vnrpAlyn 1886-ban czim alatt Bécsben egy röpirat jelent meg. A röpirat meg iráaára szerzőnek az szolgáltathatott alkuimul, hogy a vaspálya Ursulat as osztrák és magyar kormánynál a jövedelmi adó alóli további fel- mentését kérte. Szerzője a társulat statisztikai adataival ás története elemezésével bizonyítja, hogy a fisetendó jövedelmi adó, mintegy három millióval növelné t társulat kiniítsnr' ét a kiadat okvetlenül tönkre tanáé a nagy fontossággal biró társulatot. A röpirat szerzője elmondja, hogy a deli vaspálya azért it számol-hat a további adómentességre, mert az 1867-ki megegyezés szerint a megadóztatás csak azon esetre volt kilátásba véve, ha időközben sikerül a már akkor elkerfllhetlennek tartott adóreformot keresztül vinni Ez adóreform azonban a mai napig nam léteeittetett — Szerző továbbá megemlíti, hogy a déli vaspálya 1880-tól nem részesül állami kedvezményben, melyben részesül majd minden osztrák-magyar vasút. A mi a vaspálya organizácaióját ét üzleti forgalmát illeti, az egyike s legjobbaknak, mind azon által pénzügyi helyzete nem kedveső, sőt egy pár év óta komolyan veszélyeztetve van. A részvényetek, kik as első években jelentékeny osstalékot kapuk, 1865 if mindig kisebb osztalékot kapuk és végre 1875-ben teljesen beszüntetett at osztalék fizetés, mivel a társulat tiszta jövedelme sUrtalék igénybevétele mellett sem volt képes a kamatterheket fedezni A pénzügyi kalamitátckat aszal mentegeti, hogy a társulat vonalai 1876 ig Ausztria-Magyarország és Olaszországban terjedtek ki és as osztrák-magyar vonalok jövedelmi többletéből kellett fadasni a vaszteaége-ket sz olasz vonalokon. A röpirat még azt is búonyitja, hogy az államnak a jövedelmi adóból igen kis haszna volna, mig a részvényetek nagy kárt szenvednének. — Végűi megemlítjük még, hogy s déli pálya a kormányhoz terjedelmet emlékiratot intézett, melyben elősorolja a múlt hibáit is, de a főauly arra van fektetve, hogy a társulat kész a kompenzaczió terére lépni. A kormány egy enquetet bízott meg a beadvány megvizsgálásával és sz állam ellenköveteléseinek megállapítására. — A farkatok áídoiata. A Nagyvárad a következőket beszéli: A múlt héten egyik közeli községbe ment a farnati gör. kath. lel kész. Kocsijához a mezon két farkas közeledett, s mind a kettő megtámadni készült már s lo vakat. A lelkész elővette fegyverét s az egyik farkast lelőtte. A másik tarkai erre megfutott, l a lövet álul mtgriasatott lovak a kocsival szintén megszaladtak. Midőn a kocsis a lova kat megfékezte, a lelkész ur azt mondta, hogy térjenek vissza, legalább ne hagyják ott a far kast, már csak a bőréért sem. Visszafordultak tehát, t miután a lovak a tekvő vadállat lát tára ismét bokrotodni kezdtek, a lelkész ur egyedü. szállott le a szekérről, hogy a farkast föltegye. Midőn annak emelésével birkózott, a lovak ósszerugtak, a kocsit elragadták s a lel kést ott maradt. Kevés idő múlva három far kas tért viasza a helyre, s a védtelen lelkészt, kinek még fegyvere is a kocsin maradt, meg támadták. Mire a kocsit a lovakat megfékezte s a nevezett helyre visszatért, gazdájának már csak széuzaggatott véres ruháját találta ott — Atnai magyarok. Nemrég sz Ázsiá ban élő magyarokról egy közlemény jelent meg a lapokban, melyben Liebl Gynla nagy váradi órás visszaidézett egyetmást reminisz cenciáiból. Liebl Egyptom Zagarig városában bizalmas lábon állott egy hajdani karaván- kereskedővel, a ki Ázsia nagyrészét beutaaU. Ez azt állította, hogy Karau s Orenberg közs lében tartózkodik egy törzs, mely minden valószínűség szerint rokon s magyar néppel. Él közöttük a monda, hogy az ősidőkben egv velük atyafitágot nép nyugotra vándorolt s ott letelepedett A hátramaradt törzs megUrtotU ős sajátságait: fehér lovat áldoznak újévkor, a mely egyasercmind álulános kibékülési ünnep. Ezenkívül dívik náluk a bikaáldozat is. — Uibe került Frsncsiaországaak a német háború ? A Siécle ilyen békés időben jelenti, hogy a francia kormány végleg meg állapította, mibe került Franciaországnak az 1870-ben Napóleon álul indított háború. Mint a nevezeti lap értesül, 1870-ban a költségveté sen kivül 1315 milliót költött Francziaortzág hadseregre, a hadikárpótlás és kamatjai 5315 millióra ragnak, a némát sereg ellátása 340 millióba került,- a háború álul sajtolt vidékek kárpótlása fejében 487 milliót fizetett ki á kormány, az adó csökkenése és sz elszassi állami jövedelmek elvesztése, négy percenttel tőkésítve, 2420 millió veszteséget képvitel, a hadiszerek pótlása 2144 millió költséget oko zott, végtére a penzió áJUl okozott költségek, az annektálás következtében elveszett csator nák jövedelme, stb. 1314 millió frank veszte séget tesz ki. Vsgyis 14,456 millió frankjába került Francziaortzágnak e háború, a mely óriási összeg fddözésére föUett kölcsönök 632 millió évi kamattal szaporították Fraacziaor- szág terhét. — Umygt&i ruhában — a halálba. Duna-Vecséna következő izgalmat keltő ön gyilkossági eset történt. Ca. íiz. jóházboi való müveit nő, egy fiatal iparos neje, kivel két bét előtt esküdölt meg, a múlt vasárnap a ref. — TEENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 22^.1880 templomban véglett itteni tintelot atan ugy, a mint Tolt, menyegzói 18170111 ruhájában • im»kSnyvvel kesében, a Duna jegére indult; a partról sokan integettek feléje (» miaok — óngyilkosaigi aiándékát felismer /e — meg i» kísérlettek utána menni, de hihetőleg féle-l.mMl isméi visszafordultak). Egén Apóstagig ment a jég hátin, folyton küldve borcasstó elhatárolásával, mig nem majd három órai kóborlás útin, midiin ismét Duna-Veiae iri nyában megjelent a itt G. A. a mások menté •ere nettek, előlük beszakadt a sik vitbe. Jég ali kerUlt a meg menteni nem lehetett többé. Vegietei tettének okáról miUem tadni. Papirszeletek. Ott mir én is jelen vagyok. Anatkiállitas alkalmával egyik kiállító polgár dicséri lorát a mi-lik cak ? kérdi résül: mit ssól Ön bosaá? — mir aa igaxat megvallva (vila«ol a mink) paripakho.. éppen nem értek , de a hol ökörről v«n w^, oU ?ár én is jelen vagyok. — Égj angol a mioapiban diesakedvtt öjjik amerikai baritj elAtt. hogy Angliában tóba lem aegy U a aap. „Éa soha Bem fektttinek 1« a* adii- nedSk* — felelt rá .Upiotattal" a értett Onérseta TWiktM. Javában ég a tQs a kamcnczében, de az ablakok tárra-njitva raoofck. Hauérkeiik a hi»iw»onj. — Megbolondultál Zsuzsi ? hogy kinyitod az ablakokat! — Nem biz én kérem altuian, caak kedvében akartam járni mindnyájokoAk : a nagyságos urnák a kinek mindig melege Tan, s a nagysAgo g asssonv- oak, a ki miodig fáaik. Hivatalos piaczi arak. Naiv-Kaahsán, 1880. foto. 18. 100 kilogrammjával asámtrvm. Bau lí-50.— IJ — Ro«s 9- S <0- Arp . 7-50.—8—. Zab 6 60.—7-20. Kukoricsa 8—. SM. Burgonya • . — Borsó —.—28 —. Lencse — _•_«—. Bab — — -12.-. Sséna —.-lío Szabna -.—1-tO. 1 kilogramajával ssámitva. Marhabul -.—52 Sertéshús —. — 60. Sss- lonna —.—78. Disznózsír —.—80. Vdröe hagyma —.-16. /oghagyma -.-30. Cznkor ?_.—,v>. Bors - 12". Paprika -.—80. Szappan —44. 1 literjével esámitv Ó bor 40—<8kr. Uj bor 16—20 kr. Pálinka 46 kr. Eeaet e kr. Kiadta: FAKKA8, v. piacz könyvreaeto. Szerkesztői Özének 3942. Csáktornya. Gratulálunk t Sok szerencsét és oromöt I 3913. F. Egerszeg. Magán levelet irtunk. 3944. H Snrd. K hóban még meglátogatlak; a kípet bepakolás elült okvetlen óhajtom lábai. Od. vöslet! 3945. 8ch. Mielőbb elolvassak. 3946. Sa. A. Rendben van. I t 1 1 t I menetrend. A hada-pesti idómotató óra szerint, Iáéiul Kuiae«r»l Vonat hova: ssám Ora Pari. IdS 305 Eaiék,Baoháei,Do.sjl>ovár a Kínáéba 4 18 ragrtl 215 . . . , 2 30 ailnt 212 Rnda-Pestre . - . 4 58 reggel 801 .36 d.lat. Mi 1130 aatve 213 Biesbe (Saoabalh.lv, Bies UjhelT f«lé)5 8 reggel 301 . 11 48 estre 315 Sopronba '38 délot 303 Trieatbe es Prág<irhofon keresztül (iráca éi Bécsbe 4 58 reggel 201 Triestbe éa Pvágerfcofon keresatfll Qráea és Bécsbe S « íé»«t. Érkesik Kanlssára honuét 21» Essék, Mohács, Dombóvár a PinmébAI 1 41 délut 206 , . . , 11 11 estve 203 lluda l'estrül 4 20 rogg.1 301 „ i 5 délut 211 9 44 nstve 314 Kíc.SSI (8»>s>kaUi. Bio» Ujbatjr>f»aSI 10 27 Mtve 30-i „ „ . .45 reggel 163 3oproayb6l U 53 délei. 214 Bécsből Orárs, Marimrg, Pragsrhof fald 4 13 reggs JO1 Triesst- és Rióból Marbarf, Prafec- hof íelíl 1 31 dálot. 204 Tri~.t- és Villesbbol Prágerbof tslSI U — eatv. Marbnrrba csaüakosás Villacb éa PraneesfestbSl . rianoufestbol Felelős szerkesztő; BáttiTlaJM. Zur Darnachachtung! Jobann Láng in Kindb«rg saadte mir am 5. d. M. pr. FrachtffQt mit versicb«rten Lieferseit 3 Fisser nod 1 Kiste Ápfel naeh Gr-Kanisaa. die am 9-ten bier anlangLen. leh war auf ei&ige Tagé verreist und konntu erst am 18 d. die Sendnog abholen Lei-ier faad ich statt der 4 Koli nar mebr die i klein-sten; die '2 grossen wardeo in 17. sur Decknng der Kracht VOD 15 fl. 44 kr., wie man mir sagte' verliei-tirt, da der Inhalt schon tchlecht wurde. rovat alatt kíjünért r.!el«as«^t nen Tállal a Die beiden grossen FKaaer Toll Ápfel worden ?leM yartleltlrt, soDden aatar lér HM an Berro Oesterrvicher bier ura 16 fl. varkmlfl, die eipea Werth von 130 i. haltén. Daaa die Apfel iMlt slMsoM warea, bev/ekt, dass Uerr Oesterreieher daa KH« sa 18 fcr. «rkjrfl. Dasa >elbe ajoat vorticlUrt, soutern nnr ??tar 4ar Hajaa vtrluwft warNa, beweist, daa weeer jemand anderer anf d«r Babn, ooch die Wiederver-kauterínnen in der Stadt, — die docfa die erstea Klafer waren — ein Wort davon wuasten. Aueh (len Frachtbrief gab mau mir Dicht retoar. — Die Beartheiluug dieser a:genmsehtigen Mani. pulation ünerlassa ieh den P. T. Publicam. Stipcsicfl Franz, ' Hrfl aaa Stiaws. Anf obige Daratellung dea Herrn Pram 8tip-eaica wird erwidert, daas, nacfadem der Adreaeat hier nicht anfanfinden gewesen, an die AufgabssUtion um nihere Angabe telegrapbirt warde 0. von dórt die Antwort kan., dasi wtdr Aaf\|ek«r MOk Urat att btjkuat ttfea Ein Fass wurde geoffaet u. da der Inhalt tbeils erfroren, thails angetaolt war, wur-den bei der löbL Dirtction Verbaltunfamaasregela erbeten, a. die Antwort war, \|e«M aaOt § 6L in BitrMarafrnant vmaaakM, und so geachah -> auch. Die Licitatioa warde wie gewShnlich ftng«aagl, und dass onr BÍD Klafer enehien, ist kicot naaare Schuld — Der Fraehtbríef wird von der Direction aus-gafolgt. Bahnstation Qr.-Ksnitsa. (51-1) mi fi fai a SEIDLITZ - PORA. h* mi°de" dob<>l cai 4, „ en .oknomsUou r,íg.m van lonyomva. 3U év óta a lefjohb gikerek mellett fennáll mindennemű fyeater ketefatfek es méaztéai ikadilyek, {mint étvágyliiány. haas«nrnláii <er ?tt«\|ál ús truyár t-llen. Iviiiunüaaii oly egyéneknek ajánlva, kik aló óh'i-módot folytatnak. Huilattátak tírv/ayllej Mitittetnk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. e. é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL ? A legmei'ljixliatoiili mn. g.'-ij 7.u Jtter'* » sx-invedr. .?ni1iTÍK«!\|fnfk \| minden belaö é» kiilnű oulUdjum,!, a lrglőM) hrt^gni^ vWea, min dennemO HebetUléark, fej . fQ!- t-s íogfijáj rt-gí lének rái uyilt ?•ttx-k-rikrekityek. ttsiOk, izeuigyalUdáii tnisdenDAmO bcoalit* ía érfllvs t.tli, ftb. elUn. Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. llal-inajolnj. KrohnM és társától Bergenben (Norvégiában;. Eaeu halmij zstrolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj hísott ai egveíul;, mely ,.rv,,ji ciilokr ba.milhsti Ura egy üvegnek használati utasítással I frt o é. Fő •lillltii Moll A..gyógyszerész, cs. kir. udTari szállítónál, Bécs Tuchlauben. Raktár as állam miniieu hírneves gj6\|(vtzertAráhan vagy fflsser-kereakedéaében. Raktár oélkuli belrangekhcD magám-gyének nagjobh megrendeléseknél mffrfelelö árUengedéaben réHxenDInek. A I. « kosSuséc kéretik határozottan Moll-tále késsitménvt renéelni és csak olyanokat elfogadni, melvek aaját óvjegvem és aláirá-aoaaaaal vannak elláiva. Baktárak: NafjyKulzu Triger Réla ÍJÓIT.T. Bein. J. gjógy. Bmenberg Ferenci Feaarllioror J.Wf Roaenfeld Adolf. — Zala E«arue\| ,Qv6gynertár a szent lélekhez". - Btret Dorner 8. CaiktarBya Qötirx •• T. g7Ó\|rvszeréss KaaatvÉr Kohn J. B«b<trhay hálrn. fty'ey. Th. Keeskéss; gyíjj KipraUza Werli M. gjdgy. Kiaief Csacainovirs I»t. gjógr. Kattól !>t. grogv. Keaztkeiy Schleifer A. WOnach F. BáU Ján. Ugrik Perklet Kcrenei ij'.zy. Mittlbach 3. Irj.lma.hoi M«aev And. gTÓg;. (980 7—4») 7 éremmel és 6 tisztelet okmánynyal jutalmazott TRAGYA-GYPS, olrsAo és bérmenteaen •xillit tninden vasali állomásból, a kezelési raenylet a „Vordertiröliler ?yps-liáiiyaiiiifelés.'' 3000 Pályázat. I'osta : MötUing, lirrs mellett A nagy-kanizsai ált. betegsegélyzű egylet részérül egy orvosi állomásra, — mely-lyel 300 frtnyi évi fizetés és az átengedendő irodai helyiségért 50 forintnyi évi általány jir — pályázat nyittatik. Pályázni kívánók szíveskedjenek a nagy-kanizsai ált. betegse-gélyző egylet választmányához intézett ajanlatukat folyó évi márczins 10-ig alulírottnak beküldeni, kinél az ezen állomással egybekötött teendők iránt fölvilágositást nyerhetnek. Nagy-Kanizsán, 1880. febr. 10-én. LÖWINGER IGNACZ, l»í>7 3—3) egvl. elnük FogfAjÁ mindeo Deroü. akár üres vágj (ele, tartósan éa igeo gyorsan gyógyítható a hirnevw indiai kironattal E«en gyógyazer hatása folytán egy házban sem hiányoihnna. V»ló dián üvegben 35 éa 70 kr. Fris csiraté Nagy-Kauizsán egyedttl csak StTM) és Klein nrakoál (986 5-10) kapható. vetőmagok. , u. m.: Veresvirágu stájer lóhere. Franczia és magyar luezerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakn, angol Klumps és mis fajta takarmány répa. Angol és franczia perje. Ijegjutányoubban kaphaLnk Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf (1 2-8) kereskedésében. Vendéglő bérbeadás! Zalamegye tűrjei belső városi (hol 4 országos vásár esik) korona fogadó folyó évi márczins 16-án Hyt-valádon az urodalmi bérnökség irodájában folyó évi július 1-tól kezdve 3 évre árverés utján bérbe fog adatni. — A feltételek posta utján közölhetők, de agy is megtekinthetők; 7 1 3 Nyavaládon: a bérnökség irodájában, Kemenes Sömjénben: árendásnál. cs. kir. sxab. C2S nebköajT. ff/ jegyaékkourv minden megkivantitó rr<íeszkOsa«l a. m. I per. gament lap, tinta esakOs, fvertra, pecaétviaaak, toll stb. basárva /i eenüneter vastag, felnyitva 6 eentimstar, tnoni bérkotésben, aranTnat-siássel. kOlsileg báraouv- éa ael7emssel 3 frt, bSrkotésbeo 2 frt 50 kr. Fentebbi irútssko< ngésa berendezéssel, kénvelna aéikal, szép, tartós, sselenrse alakn, érrsból, arany- vagy esQstísvn csak 1 ft SO kr. Mint ktlnnlegesség, tintaessköi irotábliral orvosok ssánára 2 frt 25 kr (6 i_.) fiyir: K J. Gotabach.r, VI. Mittelgasae 6, 2. 8toek Unka, Thor 18'/,, Bécsh™. Fraktár : E. Bosdun, I., Juomirgottatiaase Nr. 6. Kapható NagvKaniasán Wsjdita József klSnyvkersskedeaébsn U Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. HAGf-KAJOZSA, 1880. február 36-án. 17 Tlsenkilenesedtk 1 Etttattaiar «?"*• 10 r rllratttuk s, hasábot psüuorhsa 7, siáaodnor 6 s mift>lsn \| toTábbi sorsit 5 kr. ; NYILTTÉRBES soroaksat 10 krért ii- temek (el. 1 Kincstári illsték aindeo a hirdsts>irt 30 kr SseuadS. ZALAI KÖZLÖNY OZLOSTT elíbb: .ZALA-SOMOGYI 1 A Is? mini f UI«J Uslssisi ' narkasrtSl Sotlntsysk r fcisdosos berqMa SAOT KANII8Á Wlautataái. Bamuleclsn l»sl«k. csak isnsrt monkstsr-•akbil (ojadutnsk «l üsüatoh Tistss ssai kaldsusa. N.-Kanlzaariro* híljBaté«át»nak, „n.-kanizsal önk. tOiOlté-egylrt'', a ,n.-kaninal kprrakrdrlmi ? Iparbank". „?.-kaniuiai takarAkpéntUr, a .zalaiangjei ilUliuoi UaiUUa-«let«, a .D.-kaaimal klad«<l-n«ielo (tcjMfllcf, a „nagf-kanizsai tiartl önsegéljzó nÖTetkezef, a „soproni kírnaknífilnii ? iparkamara n.-kaniiaai kalTálaaitmáaya i több ra»ÍJ»l t» Tintái (tarjesülAt alialalon értsaiUje. Helenkint kétszer, usan-ap- s csűtörtOkún megjelenő veg>es tartalma lap. Népesedésünk kérdése. Pusltulnnk, Tesz Midóo őseink t Volga folyó partját ezer évvel ezelőtt odahagytál; magáknak itt, a talán jobb hazát keresendők, akkor az igy felkerekedetteknek száma a Kárpát begrek béreseinél összeszámlálva, bárom százezer családra rngott. Ne gondolják azonban tisztelt olvasóim, hogy talán történelmi multunkból kívánok valami ismert dolgokat elbeszélni, s nem is azért kezdettem ott ezer év előtt a tárgyat, mintha a három százezer családnak viselt barczait, vagy éppen kalandjait sorolnám elő, — melyek ugyan közbeszólva, talán meg is szám'.álhatatla-nok lennének; -- hanem azért kezdettem ott, mivel a tárgy, melyről írni szándékom tan, követeli: hogy bevezetésemben már törekedjem bemutatni azon tekintélyes számot, mely egy évezred előtt gyökét képezte e haza jelenlegi magyarjainak. — Három százezerre megy azon családok száma, kik a Volga parti öshelyet odahagyva, a Kárpátokon át Munkács alá érkeztek, s ott Álmost, a hét vezér egyikét fejedelmükké választák; s ezek voltak azok, kik a népvándorlás nyomása által ide szorittatva, e viruló hont fegyvereik dicsősége által hatalmukba ejtették s itt le is telepedtek. Három százezer család, — egyre csak négy tagot számlálva is — egy millió két százezerre menó lelket számlál; azok, kik e honban lakva, a győzők által békés lakásaikban hagyattak, legalább is kétannyian lehettek, 3 fel sem tehető, hogy ily nagy kiterjedést földdarabon — Magyarország térfogata a kapcsolt részeken kivül 3727'7,,0 M mértföldet tévén ki, — kevesebb lakó lett légyen, a kikkel az uj hódítók összeolvadva, körülbelül négy millió lelket számláitanak. Ezer év előtt tehát e haza lakosainak számát 4,000,000 leiekre bizton feltehetjük , s mert bárha ezen létszám már akkor különbözei ajkú s nemzetiségű népekből állott, s bárha a későbbi idők viszonyai folytán a nemzetiségek itt még inkább szaporodva, összekeveredtek, — mindazonáltal, mert nem külön nemzetiségekről akarok értekezni, hanem a haza lakói alatt annak minden népeit értem, - tehát ezekről mint egy nagy családról, a hon összes lakóiról kívánok beszélni, ngy a mint kitűzött feladatom igényli — a népesedés kérdésében. A nemzetek vagy népek életében ötven évet számítunk egy nemzedékre, s igy az ezer ér. mi nálunk immár húsz nemzedékre terjed ki. A népesedési szaporuság húsz nemzedéken át rendes viszonyok között tiz-szereztetik; s igy véve föl a létszámot: Magyarországban most 40,000,000 léleknek kellene lennie. — Rendes viszonyt azonban egy népnél sem lehet bizton felvenni, azért a szapornsig nem is ekként szokott történni, mert a népek nemcsak háborúkat folytatnak, hanem különféle járványok által meglátogatva, s ezenfelül a foglalkozások többféle nemei által bekövetkezni szokott halálozások miatt a népesedés koronkint nagy fogyatkozásnak, pusztulásnak van kitéve, tehát a rendes szaporodás ezen okok miatt soha sem állhat elő. Magyarország jelenleg alig 11 millió lelket számlál, ennélfogva ezer év alatt még meg sem báromszorozta a létszámot, ami kezdetben volt. Mi lehet ennek oka, s miként kellene amennyire lehet oda hatni, hogy ne csak nemzetünk létszámát tartsuk fel, hanem a számnövekedést is előmozdítsuk5 — Dr. FÁBNEK LÁSZLÓ, (Folyt következik.) Jegyzőkönyv. Felvéve Nagy Kanizsán 1880. évi Jebr. hú 10 én a nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság közgyűlésében. Jelenlevők i ' Trilh Lajoa első igazgató elnöklete alatt, DarAs Zsigmond titkár niiDt jegy»ü-k5Qj vve-z<-t"> éi Ax. Dli Ujürgv, Blsu Fal, Bl»u Lajos, Blau Nándor, Beuiheim Samu, ÜAnneberg Jakab, Dobrin tinoú, Eb?ORp»ng'r Lipót, Eb«Mi»pntig(>r l^ttó, Eogláadxr Lijos, Fesselho-fer Júzsaf, iQ. Fujuelhoíer Józset, Fischwr József, Gurai Benő, U<ilsei (iutmann 8. II., Out maau Sitnoa, Hlphen Lázár, JHCÍC Frigyrs, Juhász Ujiirg}', Lúvinger Iarael, M'tschitnzker Mór, Ollop Samu, PlosaztT Igoá<rz, Prág-r Bfia, Priger lleurik, Dr. Preanburger Jakab, Kosenfcld Sándor, KosADÍuld Adolf, Ki>senbirg I»ra-<l, Knaenb-rg Ferenc. Rácz Antal, Scherz Lipót, .Senort Albert, Suraetke L.aj<w, tiln-m rai Klein, Stern I. M., SommiT Sándor, Samnifr Miksa, Sanvebcr JúMpf, L)r. Szűkíts Nándor, Wagner Karolj, Walb ich Mór, WVias M»n<S, VVOIM Samu, Welisch Samu és Weiser I. C, üssx'&en 49 részvényes tag, kik mind üsite 194 darab résivénjt képviselnek. Einökló igazgató ur üdvözölvén a megje lent réstvénveseket, nyilvánítja, hogv a résavé-njeaek határozatképee námban Tannak jUa, minek alapján a köxgjüieat megavitja, a jegyzőkönyv hitelesítene™ Qarai Boní és ifjú Fesselbofer József urakat kérvén fel. I. Megnyílván a köagyüiéa, feiolvaalatott ai •/. alatt csatolt igaagatóaigi Uxleti jelozlaa, mely teljes megelégedé«el jováhagyra, tudo másul vétetett. II. Felolvasutott ezután a felfigyeli bi- zotuágnak a közgyűléshez intézett, a lefolyt évi mérleggel együtt kinyomalott ás az alap szabályok 47. §-á értelmében a réaavéoyeaek kezeibez kellő időben eljuttatott, itt 2 /. alatt csatolt jelentene, melyben a mérleget a valódi helyzettel megogyraöleg felvettnek nyilvánít ván, a tiszta nyereményből résavéayenként 80 frt osztaléknak kiadáaát, ? az igazgatóságnak. a lefolyt 1879. évre a felmentvény megadaaát ajánlja. A közgyűlés ugy a felolvasott felügyelő-bizu'.tsági, valamint az igazgatósági jelentésekből teljes tneggyősődést nyervén, az igazgatóság leskámoiásánaz: és a mérleg felállításának helyességéről és alaposságáról, a mérleget min-d«n (áltoztatás tóikul megállapitja és a nyeremény osztalékot részvényenként KO írtban felosztatni határozza oly képpen, hogy az/, alatti igazgatósági jelentés jóváhagyott ós a aalt évi közgyűlési jegyzőkönyv UL pontja tárgyában hozott határozaton alapuló javaslata értelmében minden egyes részvény szelvényre 50 frtot készpénzben kifizettessék, 30 frt pedig részvényenként a felemelt részvény töke kiegészítésére torditasdék, az ekként még felosztatlanul fentmaradt 930 frt 72 kr. összeget, az igazgatóság ajánlatára a Következő adomáuyo-zaftokra fordítani u. m. ' 1. a főgymnaniumi múzeumnak 20 frt i 2. a polgári iskola szegénysorsu növendékt-iuek taDHZer< és ruházatra 40 frt 3. a népiskolai szegénysorsu nö vendékeinek tanszerek és ru házatra - 140 Irt 4. az izraelita iskola segély eaéaére 140 frt 3. 3. TÁRCZA. Egy vlr&g élete. Cl hoi H. Róiftibimbó B«ép g, Mind<'g s kert dis>e voltAl. Magy.ror«Ag "ülő anjAd, ?Urm^tg7^D«7KJfl> t&pliJt dajkid. Jó fcir-D-aved messze torjedt, Áldott ksrtési ftp>lt i oe»elt; Ki egy viruló hajnalba' KöTctkei&leg Ümoda: 8sép Uratz volt laogy iiell-j-reL, Növekedtél nappal, éjjel; HUtosva, fejlcde«ve, Oralt ki csak reád néze Hogy Talami bi ne érjen, A sivatar megkimiljsa; ?1 De lepjen a kert lomjba, Bevitték a <ririghaba A kertésznek legfőbb gondja, Csak reád Tolt irányosva; Te voltai a virág eke, Veled nótt édes reménye. A virágok Ünnepnapján, Egy gyönyőrfl Püoköad napja n: R«rté«sed el lett bÖvöWe, Kifejlett bimbódnak kelyhe. Nagy volt as Öröm e napon, Virultál a föld páuitoD- MÍDdenki gyCnjörrel níxett: A nig egy ifjQ "I *a 8y<rt- Elvittek a jó kertésstöl, Asiveten ment kisérSQl, Viricpajtáaiddal együtt Kmléke kitért mindenütt. ?gy mis kertbe Qltettek at, Melléd tettek a retedát, Hogy ixámodra gyöogyen-t»épen Mindig illatot terjessseo. fcUil róna illatarban, Uj kertészed námorab,n; Tudj' islen hogyan t miként . . . Ex mar bÜTíiKséggel MrtÓnt ? Egysser kora bajnaltijbatt Változás lett a virigb«, Mire a Bap acépen t eljött . . . RÓSSA mellé bimbó is jött. A keló nap aannatirja, As édenkert töndér piirj* A caalogány éutakeUe, E napot megünnepelte. Diwtlett, víntott klSrQled, Anysd a boldog termésset, Sxebben fejlesztett mindent ki, Hírcleta 15n inteni- Kis bimbód másik követe. Ez alatt te fagyni kesdél; Téged ti a végzet ére, Hogy mindennek Tagyon vége. • . • E töndéres ilom otán, Legyen áldás a *ép ró«An; Bár mindennek vagyon vege . . . A nép rózsát soká érje! 1 SZ . . . J A démon. (Folytatás e« vége.) Midón néhány n»p múlva felkerestem Ilont. Hágót is ott találtam. Nem engedtem ni vemet éretni, de annyival »inkább megerőltettem elmémnt. Sértve éntéra emberi méltóságomat, büszkeségem fellásadt, öoteltségembna égésien el a karina homályoaitni Hugót, vagy legalább túlragyogni. CealódUm. Nekem is megtetssett. Heg Tolt benn aion igas arasláni vonás, mit ök ad-Tariasságnak neveinek, melylyel mindenkioec simulni s alkalmsíkodoi tadoak. Beléptemkor végig mért és bőségesen tájékov« volt felőlem. Bestéit miadenrűl, mi kedves volt előttem, es-Ml és ISleg minden ssarából kirívó AssÍKto be- csületességével megnyerte tetssésemet. Ilon is megssünt oly dermesstó hidegen binni vélem, mindnyájan feividullunk s mintha mindnyájan rég óhajtottuk volna e talalkotást rajongtunk egymásért. Ilon kis lorántot rögtönzött, örvendve elfogadtuk, elköltése közben köd?telten adomáztunk ós kaczagtuok. Aztán felkértük Ilon:, hogy énekeljen. Éa ü énekelt, igéién, soha még nem hallottam út ugy énekelni Valamely elftre rendezett mulatság megközelítőleg sem sikerülhetett volna ugy, hogy ennyi kellemet, szórakozást, élvet nyújtott volnai Nem sokára együ't távoztam Hágóval, bisalmasui, karöltve. Mind más volt ű a Biabadbao s szabadon, Ilon varázskörén tul. As élezés bohókás, köny-nyelmü ifjú, komoly, tapasztalt, muokakedvelŐ férfiúvá vált. Ögyelgései közt is szellemével szakadatlan munkálkodott. Mennyire képes a látszat csalni 1 Utunk szétvált, mi ia elváltunk. Ö távozott, én ön kénytelenül megálltam és atánna tekintek. Valami nagyon különös benyomást gyakorolt reám egész valója. Nem voltara ké pes megfejteni rejtélyes magaviseletét. Haragudnom kellett volna reá, és e helyett me^fcjt-hetlvn vonzalmat érzék iránta. C«ak mikor már honn voltam, ébredt fel ismét konok büszkeségem, emlékemben felmerült a mai ltok, fülemben eriém cs«ngení hódító énekét, szivemet szúrdosták dévaj enyelgéseí, fnllázitott angyali ordögaége, fájlaltam, scégyeniém vesz-teségein«t} s e azégyRUtől menrküloi vágytam; megtagadtam fennséges bájait, letör!éra tün dokid szellőmének himporát, leikér profáa po- kolnak képzelem: és ai én lelkemben feltámadt iránta a gyűlölet, Ilon iránt, elképcelhet-len, határtalan, rettentő gyűlölet. IV. A laktanya hátsó felén egy magas dombon állt a fegyverraktár. Ott őrködtem egy magamban, unalmamat csak saját gondolataimmal üzheióm cl, tekintetem a városon csöngött, melyet innen teljeaen át lehetett látni. A völgyben illatoa bársták szegélyezek az utat, a nap forrón tűzött, kihalt a forgalom ; csak a harangok szomorú cugáaa élénkité a lanyha vidéket, s egy népes gyászmenot, mely a hársfák kösött lassan közeledett felém. Már haliam a zokogást, a kántor gyászos énekét, érzem a fáklyák füstös szagát, kívehetém az egyesek arezvonásait, a cypraságakkal, szalagos koszorúkkal, tarka czimerekkfll feldíszített koporsót, melyekkel ugy el volt bontva, hogy alig bírtam az arany szegekkel kivert nevet elöl vasai. Elvégre mégis öaszebotüztem: Agári Sarka- . tTus Hugó báró, élt 25 éret. Nem hittem szemeimnek, kerestem biao nyitékot, egy gyűlölt személyt, ki sebzetten, megtörtén kísérné a szánandó lovagot sírjáig. Nem vult a tömeg kost. Elhitettem magammal, hogy csak csalódás volt, a képzelem koholmánya. Szemeimmel kísértem a meaetet, mtg m Örökösen nyitott kapun a temető pyraranai közé tűoedazett. Álmadosva bámultam a ki-aszott földet, gépies«n adtam át helyemet tár somnak, a felváhó szabadost tudtom nélkül kÖTotéra, csak az órtanyán ocsúdtam fel, midén a báró élettörténetét haliám, ki zavart pétw-viszonjsi miatt golyót röpített sshrébo. Valjoa TIZENKILENCZEDIK EVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUlR 26-ia 1880 5. az eTangelikus iskola segé lyezésére 35 frt 6. a görighitS iskola segélye zésére 25 frt 7. keresztény kórház javára 70 frt 8. az izraelita kórhii jaTára 70 frt 9. a keresztény házi szegények segélyezésére 145 frt 10. as izraelita hasi szegények segélyezésére 145 frt 11. kisded óvoda javára 25 frt 12. tOioltii egylet javára 50 frt 13. betegaegélyzfi egylet javára 30 frt Össsesen : 93Ö frt a mégis ieot maradt 1 frt 72 krt pedig a folyó évi nyeremény számlára visszahagyni randeli. III. Aiuj részvények kibocsájtási iduje és módoiatai tfrgyábun aí •/. alatti igaigatóaági jelenlés javaslata alapján elhatározz* a köz- gyűlés, hogy miután a 300 darab meglevő részvény ntán a II. pont alatli határozat alap ján viaszstarlatni határozott; szelvényenkinti 30 frt önzésen 9000 frt, összeg a már meglevő 48,874 frt 87 kr. részvéuytókét 57,874 frt és 87 krra emeli, a hatvanezer forintból e szerint meghiánysó 2125 frt 13 kr. beszerzésére az e< ér elején kisorsolt 10 300 Irtnyi szolódézsraa váltaági kötvényekből eredi é» ez évi julitts l-4o befolyó 1854 frtnyi nyeremény összeg, va lamint a még hiányzó 271 frt 13 krnak kiegé- ssitésére a több év óta felosstatUn hagyott s 163 drb aranyra éa 83 drb frankra felszapnrn. dott üaleti nyeremény felhasználása fordittas- ?ék, ilykép a 60,000 frt részvényeké teljes lé- véo,aa uj részvények már f. évi július havában kiadathassanak, a melyek is már aa ea évi üzleti nyereményben részesitendók lesznek. Egyebekben a kibocsátási módozatok megál lapítása az igazgatóságra bizatik oly hozzáadás sal, hogy az aj 300 drb részvény kibocsájtási val egyidejűleg, a régi 300 drb. részvény még meglevő 7 drb szelvénye is ujjakkal és pedig as uj részvények szelvényeivel egyenlólej rati időre szóllokkal kicseréltessenek. IV. A részvénytársaság üzletkörének ki terjesztése és a tartalék alap felemelése tárgyá ban az igazgatóság az alapszabályok kövntkezn módosítását és pótlását hozza ugyan az /, alatti üzleti jelentés helyeselt előterjesztése alapján javaalatba. 1-ör. Az alapszabályok 32. §-a után a kivetkező uj szakaszt kívánja z alapszabályokba bele foglaltatni. „Könnyebb kezelhetés czéljából jogában áll a társaságnak, a részére jelzálogul lekötött házak és épületek tüikár elleni biztosítását közvetíteni, s e végből biztositisi ügynökséget vállalni. 2 or. Az alapszabályok 33. § ának vég paasusából, mely igy szól: „» hogy nsvetetasen az évenként elhelyezendő tőkének legalább fele, a részletenként! törlesztés kikötése mellett ingatlan javakra adandó kölcsönökre forditas-aék" — e %%6 évenként kihagyaasék B ily képen ezen szakasz szövege köTetkezőkép illapittaasék meg. 33. §. A takarékpénztár saját pénzeit vagy a betéteket nyerészeti vállalatokba nem fektetheti, hanem azokat egyedül biztos kamatozásra adandja ki, különös figyelmet fordítván arra, hogy a kulömböió elhelyezési módok közt illő arány tartaaaék, s hogy nevezetesen az elhelye- nem találta-e a golyó ott Ilont is? Uj kérdéa-oek tekintem Hugó ez utolsó lettét; rejtély volt előttem, miként ölheti meg magát egy ember, kit Ilon szeret. Felkerestem Ilont. Ott ült az ablaknál. hímzett a régi muukán, régi módon kikacsingatva az ablakon — csak kissé közönyösebben, nem keresve senkit. Közönyös dolgokról beszélgettünk, jól tudtuk mindketten, hogy egy obelisk áll köztünk, melyet nem merünk érinteni. És én távoztam, Ilont nem csak gyűlölve, de meg is vetve. Most már teljesen érteltem Hugót, — csudáltam, hogy oly gyorsan kiismerte Ilont, sajnáltam szánandó sorsa miatt. V, Szolgálati időm letelt, polgárrá leltem ÚOlét, kezdtem folytatni félbeszakított tanul mányaimat, felkerestem as elhagyott társaságot, utazgattam, felhasználtam minden alkalmat, mely szórakozást Ígért, eljártam minden mulatságba, de rettentő gyűlöletem perese sem ssünl meg kinzani. Addig, addig kincott, mig megbetegedtem beié. Mikor már lábadozóban voltam, felkerekedtem azon hissemben, hogy elmegyek Ilonhoz, megmutatom neki gyűlöletem, tán megszabadulok irtózatos terhem egy raazétól. Éa volt bátorságom elmenni. Kopogtam, beléptem. Ilon elvété mupkáját, mosolygó arczcaal eleibém jött és kesét nyttjtá. Meg lfip«tt a változás, melyen a néhány hó alatt átment, mióta nem láttám. Megzavart az előzékeny figyelem,^toinóben még sóba aem réssesi Utt. Beláttam ,>«)ogy merészségem csorbán zendó tőkének legalább fele a részletenként! törlesztés kikötése mellett ingatlan javakra adandó kölcsönökre fordításáé. 3-or. Az alapszabályok 35. §-a köv.tke sőleg módositlaasék. 35. §. Minden akár nagykanizsai, akár vidéki lakót törvényszerű tulajdonát képeső váltókat mutathat be a takarék péustirnál leszámítolás végett, eteknek azonban következő kellékekkel kall birniok: ,a váltók váltójogilag kötelezik, ? legfeljebb 4 havi lejáratra ssólaodók, rendszerint elfogadva, s ai illető tulajdonosra kellőleg forgatva legyenek." 4-er. A tartalékalap felemelésre vonatkozólag az alapszabály ük 48. § a ntán a követ uj szakasz felvételét ajánlja: „A 2. §-ban jelzett réazvéoylőke felemelés megtörténtével, ennek megtalöleg a tartalékalap is legalább harminca eser forintra felemelendő olyképpen, hogy a tartalékalap éven-kéati kamatai ugyan ezen alap javára mindaddig tőkésitendók, még a tartalékalap kellőleg kiegészítve leend, érintetlenül maradván a közgyűlés joga ezen tartalékalap kítjgészilésére az évi tiszta nyereményből tetszés sterínti mennyiséget külön megssavazoi. Ezen javaslatba hozott alapszabály mó dositáa- és pótlásokat as előterjesztett szövegezésben a közgyűlés egyhaoguliig elfogadja éa jóváhagyja. V. Eiutáo á.térve a kilépés és eltávozás folytán megürült igazgatósági, tagsági és fel ügyelő-bizottsági helyek betöltésére, miután el nöklő igazgató ur felhívására a köxg) ülés a szavazat-szedő bizottságba Som mer Sándor, fto&szer Ignácz, EbannpangT Leoo, ifj, Fessél hofer József és Prág«r Béla részvényes tagokat megválasztotta, ezek a szavasatokat beszedvén éa összeszámítván, a következő jelentést ter jest le ttok elő. Beadatott összesen 193 szavasat, obitól esett 3 évi időtartamra : 1. Hosenfeld Sándorra I8n szavuzat 2. Ebísn8fíiiiger Lipótra 183 „ 3. Rotenfeld Adolfra 180 n 4. Englánder Lajosra 178 „ 5. Dr. Fressburger Jakabra 168 » G. Fesselhofer Józsefre 162 „ 1. Sanveber Józsufre 158 . 8. Babochay Uyörgyre 148 \). Semetke Lajosra 137 . 10. Blau Nándorra VZ2 n 2 évi időtartamra 1. Práger Bélára 110 2. Blau Lajosra 104 mint póttagokra 1 Danneberg Jakabra 91 » 2. ifi- Feaselhof«r Józsefre 73 3. Beréoyi Jöu-fre 73 felfigyelő btsottságí tag<>kr« 1. Juhásx Györgyre 173 . 2. Ollop Samura 173 ' . 3. Wagnor Károlyra 173 „ a köBgyüléfi a váUsztáB eredményének kibirde tését tudomásul vessi. VI. Az ioduványok. megtéteíero elnök ar felhiván a kösgyülést, miuián a közgyulésbúl senki iem lépeit indilvány tétellel, elnök ur a tárgysorozatot kimer.tetto«k és a kösgyülést hagyott és távozni fogok lujtó terhemmel, niRly halálom kutf'IJK leend. A kerevet ruganyo* párkányára dülo-stéra fejem, otthonias egy-kedvüséggel htillgatám Ilon gyengéd, "tereiéire méltó szavait. Ismertem már weretetre mélu»-ságái, feíraorült emlékesetemben ama loránt, melyen a báró is jelen volt.; akkor ö iránt volt oly figyelmes, mint nőtt velem; akkori via«le let szerelemnek nevezem, és a mostanit?! De mit is hasinál na az 6 szerelme, ba én őt kí-mondhatlan gyűlölöm. Soká tűnődhettem igy. II n hozzám jött, megsimogatta borús homlokom, nagy fekete •zeme'teí sxáoólag — kérúleg néanlt reám, és részvétteljeseo kérdé: Mi baja önnek, Béla? Megbormadtam e kisériésre, gj&löletem fellángolt, és e láng felemészté szabad a kara tom, józanságom. Nem volt LÖbbé erŐn elfojtani a lángot, ki kellett törnie. És amint ott homlokom czirogatta, szemeivel esed esett, epedő ajkaival csalogatott, megragadtam éa öuzecsókoiám. Midőn édes s,nyja berohant, nem kellett kérdenie,hogy : Jésus, Mária 'micsattant ugy ?! * — Kedvet feleségem, Ilonkám ! — Mit parancsolsz, édesem ? — Jer csak kis démonom, porozd be e sorokat. BOGÁDY. befejezettnek nyilvánította; essél a közgyűlési jegysiSkÖnyv besáratott és aláíratott. Kmf. DARÁS ZSIGMOND •. k. titkár. Tisztelt nagygyűlést Egy foldmiveló orsságban a gssdaaági vissonyok nagy befolyást gyakorolnak a péns-inléseirkre, különösen azokra, melyek főleg a jelsAlog kölcsön üa lett ni foglalkozva a gazda* közönséggel Hsoros érintkezésben vannak. ?zi filcre bocsátva csak annál nagyobb megelégedéssel lépünk most jelentésünkkel a t, nagygyűlés elé, midőn a tavali kiváló mos toha vi^z(lnyokra utalva mégis azon örvendetes tényt conatatálhaljuk, miszerint a lefolyt évben még kedvező eredményt is kivívnunk sikerült. A mérleg főbb tételeit szemügyre véve, alig fogja becses figyelmüket elkerülhetni, hogy a kamathátralék ösasc^et ismét szépen leapasztottuk, — ugyanis tavai. 63,122 írt 90 krról 52,288 írt 75 krra, tehát 10,834 frt 21 krral kevesbedett. Ily rendkívül szerencsétlen évben, hol már a bátralék szaporodásnak megakadályozása HZMZ a folyó kamatok rendes be hajtása is nem csekély felad«tot képez, bizonyára csak a legnagyobb erély kifejtésével vált leh"tiWé még a régebbi hátralékot is csökkenteni; — miből azon megnyugtató bizo nyosságot meríthetik, hogy a**n — annak idejében aggodalmat keltott — bátralék Összege' a legköz-lebbi jó évvel ha nem is egénzea, d^ minden enetre nagyobb résab^n elenyész-tftbetni fogjuk. Ha a peres ügyek lebonyilitása. oly igen hosszadalmas nem volna, már idáig is nagyobb eredményt mutathatnánk t>X Mindösszu 59 árverésen kellett a múlt évben megjelennünk, és bár mennyim óva kodluok magunkat uj ingatlanokkal megterhelni, az általános pénztelenség mel lett mégiA kénytelenek vaUnk — uagyubb vtísa-teségrk elkerülése végett — néhányat az in tézet résséni megvásárolni. Az ingatlanok ctímén kitett összig mindazonáltal csak 8166 írt (»6 kruyi többletet tüntet ki Rvalhos képest, mert as év folytában azokból már ismét el is adtunk. A meg* maradottak értékét p^dig lényegben leszállítottak oly árra, melyen azok könnyen elad hatók leesnek és a jelenben már kamatjukat is behvssák De nem caak az ingatlanokat véltük fel a lehető Ugulcsóbban, hanem ugy a kiutlevÓ kamatokból valamint egyéb követeléseinkből is kiválasztottuk és leírtuk mindazokat, melyek csak némileg kéteseknek mutatkoztak Drt mindezeknél sokkal jobban bizo nyiija a mérleg ío állításánál tanúsított nagy lelkiismeretességet azon tény: hogj összes ériékpap.rjniukat csakis oly árfolyammal vettük fel, melyen mi azokat magunk vettük vxla. Ha a törvény enged * deczenober 31-ki árkelettel vKtuzük fel, akkor oly nyeremény-líibbletet tüntetbeiünk ki, mely as egész osztalék magasságát jóval is feléri. De mi helyesebbnek tartottak inkább emelui a részvényük belórlékét, mintsem ,egy véletlenül szÁnnazott rendkívülí nyereségnek kiosztása által részvényeseinkben oly reménységeket kelteni, melyeket rendes körülmények közt kiolégiteoi nem lebeine. Állampapírjaink jelentékeny állagánál fogva Hton nzerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden időbea tetszés aznrínt nagyobb értékeket \A niozgoaiihatunk, és igy bármely esélynelt in nyugodtan elébe nézhetünk. A ra«t'eg főpontjához t* i. a himzi>o ered ménv én ennek mikénti t«losatAához áttérve, van szerencsénk a t. nagygy ülésoek követ későket javastatba hozni A 29,828 frt 60 krnyi ósstjövödelemből az alapszabályok értelmében levonva ai igaz gatóság és tel Ugy elő tanácsot megillető 12 atsástúlii 3579 frt 43 krral, - továbbá a tiszta jövöilelemnek a tisztviselők nyugdíj alapjára 5 száxtóliját 1312 frt 45 krral, felosztásra maradna múg a mérleg utolsó 3 tételében ki tüntetett 24,936 tn 72 kruyi összeg; — és h« ebb'ti az eddigi isokás szerint jótékony kfiz-czélu adakozásokra fordítandó 936 írt 72 krt kihasítunk, még kerék 24,000 frt, vagyia réazvényenkint H0 frtnyi oastalék volnar^ndl-k ex és re, — melyekból azonban csak 50 frtot fognánk kifízetéire ajalni, mig a maradó 30 frt, vagyii öasxesen 9000 frt a tavali nagygyűlés által fulemelni halárusott réssvénytöke kiegészítésére volnának fordítandók. A befizetésnek ezen módját különösen azért hozzuk ajánlatba, mivel annak ttpródon- kinti beiizedése a távollakó részvény esők tői a miüt tapasztalásból tudjak — sok nehézséget okoz. A mint a kimutatás leh--rlap]ának 1 só tételélxSI kivehető1, részvény tőkéok ekkor 48,874 frt 87 árból áll, és ha et-kim. mz uss i\|ékuak oailitttlt 9000 frtját 4 n «t évbets kisorsolt 10,300 frlnji ssAllődeisma váilaági papírok — július havában befolyó 1854 frtnyi — értékkülönbözetét hozsá vesssük, akkor a 60,000 frt kiegészítésére csak 271 frt 13 kr hiányuk, melyeket a több év óta Össseffvult éa általunk felosztásra nem tervesett 163 darab ara: y és 83 franknyi nyeremény maradvány egy részéből fedezve, as uj részvényeket már f. év július havában kiadásra is bocsáthatják. A felemelt, részvénytőke s jelentékeny betéteinkhez mérten kell, hogy a tartalék alap további erősítéséről is gondoskodjunk, egyelőre legalább ismét 15,000 frt ertjéig. Erre nézve legcselsserübbnek ajálkoznék azon eljárás: hogy ezen tlapot külön kezelve saját kamatjai által szaporítjuk, mely után még a nagygyűlés elhatározásától függne, az évi nyereménynek tetsző részét ÍB oda fordítani. Hogy pedig ex akadálytalanul eszközöltethessék kívánatos, hogy ennek az alapszabályokban is nyoma l«gjen, — miért is es utóbbiaknak a tartalék alapot tárgyazó .48-ik i? ának ily értelembeni bövi'ését indítványozzuk. Ezenkívül még 2 pontra vonatkozólag akarjuk az alapszabályok változtatásit illetőleg pótlását a t. »agyjryüieanek javaslatba hozni. Az 1 só pont as általunk lessámitolásba vehető váltók kellékeiről szóló 35. § melynél fogva gyakran a legjobb aláírásokat viimlo1 vidéki váltókat is vissaatasitani kényteleoit-telünk, ha azok valamely helybeli cseg alá írásával ellátva oincsenek, — miért is ezes czélsserütlen megszorításnak kihagyását a forgalom könnyebliitésére ajáljuk. A 2-ik pont pedig a nálunk jelzálogai lekötött épületek tüzkármentesitésének sza-bályozáaira vonatkozik. Miután HZ Összes IQzbistO'iitáai kötvények már ekkor is nálunk Őriztetnek és nyilvántartásban vezettetnek, de mint a mérlegből ki vébe tó, oiég az esedékes díjjak egyre szét is saját biztonságunk érdekében 'a felek helyett befizetői kénytelenek vagyunk, — Sr mm ivei löbb munkát oem okozna, hanem ellenkezőleg még némü júvödelmetis hozna, ha valamely jóhitelü biztosító társulattal közvetlen érintkezésbe IcpVH, ügyuÖKségel vállalunk, és j<Uzál<>gaink tüzbiztosilási Ügyét egészen ma gunk k^zfljük. — E-re nézve azonban szinte szükségesnek véljük, hogy az intézet Üzletkörének ilyetén büvitéAe az alapszabályokban felemlítessék. Reméljük, miszerint a t. nagygyüléd az intézet emelésére czéízó és jól megfontolt összes ajánlatainkat helyeselve, elfogadja és jelentésünket egyéb részeiben, /alnmint egészben is jóváhagyó tudomásul veendí. Helyi hírek. — „Ax iskolai takarékpénztárak Magyarországon 1879. június végén" czimmel Weiaz Bernát Fercnczlől egy füzet jelent meg, mely ben Zalamegyéből olvassuk, hogy itt Bddy József, Katona Pál né, Réfy Laura, Schmidt József és Udvardy Ignácz Zala-K^er-azegeD, Rosenblüh Lajos Nagy Kanizsán és Tóth Lajos Sum'gh Mihályfán kezeltek isk. takarékpénztárt. NyUatkosataikatszime közöl jük: XIV. Nagy -Kanizsa. Államilag segélyevett községi fiu polgári iskola. A azámok ss „Értesítő vei eltévedtek. Da a kesetó Rosenblüh Lajos azt írja, hogy „volt több szegény izr. fiu, ki konditiő után megtakarítóit bébány frtját kivette s ünnepj* beálltával ruhát vett Egy másik atyja eltetnetése költségeinek fedezésére ha«ználta a megtakarított pénzt. Ha a pénzek — szokat szerint — nyalánkságra nlpazaroltattak volna, e jó ezélok el nem érethettek volna." XX. S u rn « g h -M i h á 1 y f a. Itt Tóth Lajos tanító már 4 év óta kezeli a kÖzsr népiskolában a takarék-pénztárai; 51 tanuló betett 272 frt 74 krt, és hozzá írja T. ur a következőt: „Az intézmény anyagi baszna a fennebbi számokban mutat kozik Ha a kezelő tanítónak ez által indított meg takarításait is tekintetbe venndk, én sokkal többért tartozom hálával ez intézménynek. Erkölcsi jó oldalai mellett fölösleges ma még dicsőiteké* zengeni; hanem egy-két fontosabb mozzanatot az ügy iránti szempontból tartozom megemlíteni. Az irigység, önzés, lopás és egyéb hozzákötött bűnök — melyeknek némelyike, rutjxul kezelve, álu la tagadhatatlanul kifejlőd hatnék - ép agy, mint a hogy a különben igen hasznos késsel önmagunknak kárt ia tehetünk, mondom.- a hozzá kötött bűnök most az 5-dik évben aem jelantkeznek. És teljes meggyőződésem, hogy aem is fognak snha éa a«hol kifejlődni, ha az intézményt tul nem becsüljük s Önmagunk a többi erény rovására DKin dédelgetjük, nem erőszakoljuk. Hanem — kontra önzén —: a szegedi árvízkárosultak felagélysére alkalma volt löbb szegény gyermeknek is lakarékpénztári Összcgecskéjébo'l segélyt küldeni. Kiváló örötnom van a fölött, hogy vannak qri lánykák, kik ez intézmény által serkeDtve, kerti- és baromfi gazdasagot üznck és saját kézi-munkájuk gyümölcsét hos-sák a takarékpénztárba. Vaa fiu, a ki tőkéje- TESRNKILINCZEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAB 26 la 1880. vári tvszék elnökére Kelemen Lajos ügyén neveztetett ki. — 76 polgári iskola van hasiakban. — Szent-Pétarvárott ujabban 6 ezernél több egyén lett elfogva. — Syriábajt nagy a szalonka bőség. — A nagyváradi törvényszék talált Kossuth bankókat elégetni ítélte; jobb lett volna, ha museuiaoknak adja. — Lafitte bpestí könyvárus csődöt mondott. — Hansen előadásait Bécs be o magánkörökből is eltiltották. — Ilorvát bán gr. Pejacsevich Láasló leas. — A .Vasárnapi Újság" K. Papp Miklós arca-képét kóslé. - A katonaság fegyverei átalakíttatnak. — A Széchenyi szobor leleplezése május 23 án len. — Siklóson bankjegy hamisítókat fogtak el. — nek legnagyobb részét kivéve, uul atyjának kereskedő lára> leve." XXV. Z * I » - E g e r . » » e g. Innen Udvardy Ignácz igazgató irja, hogy ott a polg. fia- és falit leányiskolában 68 tanuló ukarított 414 frt 15 krt éa honi adja: „tiszta lelkiismerettel merőm nagyságoddal tudatni, hogy három év lefolyása alatt legkevésbé lem volt alkalmam olyasmit tapasztalni, miket ez intézmény ellenesei a meghono-ei;ái alkalmával ellene felhoztak. A gyermekek közül többen betéteiket, h. kiveuik, agy azt vagy tandíjra, vagy tankönyvek vásárlá eára fordítják. Vannak olyanok is, kik meg takarított pénzükön maguknak ruhát vesznek, mig a legnagyobb rész benhagyja az össze gyűjtött pánit. — Zárom igénytelen soraimat azon óhajom kifejezésével, miszerint nagyságod szemlélhesse egykor áldásdus haasnait azon intézménynek, melyet hazánkban oly hévvel felkarolt és melyet, mint féltett nme tejét oly hSn ápol." — Jótékonyáéin wini-eloadáe daljátékkal, élőképpel, tánczvigalom és sorshúzás-sal egybekötve. Nagy-Kanizsán 1S80. évi febr. hó ü8-»a az .Arany Szarvw" vendéglő1 diaz termében. I.'Bsakasz: A regény vápaj. Vifjáték 1 felvonásban; irta Szépfiludy Ó. Ferenci. Személyek: Slefanie, fiatal özvegy Weiss Irén k. a., Ypszilon, iró Löwentritt Ödön ur, Kánya Pál. ügyvéd Kolhscbild Jakab ur, Arabella, táncsosno Schreyer Borta k. a., Zsófi, azobaleany Weis. Szabina k. a. Történik Budán a Svábhegyen. II. siakasz: Dallamok éa duett a .Varáza ital* cíimü operetté- Ml. ?Személyek : Röschen, Piichterin Weiss Sabina k. a., Péter Ollop Imre ur. A dallamokat ion gorán kiséri Ollup Ern6 ur. Eit követi: ,RÚ zaacsokor" élőkép 26 k. a. síives közremlikodé sével ; rendeli Blau Lajos ur. III Bzaka«z: Hanos Dampf. Daljáték 1 felvonásban, a n.-kauizaai dalárda síives közreműködésével. Személyek: Hanna Dampf Bachracb Zsigmond ur, Kust Ollop Imre ur. Az ig»xgato Eckst^in Mór ur. Szolo-énekes Bíschitzky Miska ur. Kar: A nagy-kanizsai dalárda. Z-nekÍBérel: Ollop EruJ ur Utal; karmesterek: Bereczlmre és Ollop Ernó urak. Kit követi a tánczkoszo- KI nyert? Budapeat, febr. 21-én: 21. 87. 62. 43. 51. Lincz „ .71. 13. 83. 88. S4. Trieszt , 34. 8.48. 17. 85. Papirueietek. — MH rSseaz ? kérdi a napos tiszt a ?ása4 zaakácaálol, ki nagyot hallott. — 84 emberre főhadnagy nran. — Bány emberre fótei ? — Savanyn gombóctól, fShadnagv aram. — Rzamár vagy te. hallod I — Igenis, preaUvel, fShadaagy uram. •raKkaf A kisasszony már n«a gyermek; ig-j ss< egy tánaaágbao: — Tegnap Toltam elSsaor bálban- — Hányadik atrsangei nagyzád? k«rds egy udvariatlan soibsr. Űsletl szemle. N.-Kamztaii, 1380. fetnár ). IdSjárásuok o haton ageaaen i»rtj«<igllt s isjdoem U'aniaa jelleggel bírt. A hóolvadaa álul orzxáguuiak elpuutnltak és nehesitik a kűilekedéit. Dacaára a jobb hangulatnak, mely a tóvárosi iaciokoD érvé&yrv jathatott, Qaletank « héten tea Vjiett ki aagyobb éléskiiget éa minden c.ikkr aésrs ietant^ktelea rolt. Mindamellett, hogy a kínálat csekély tolt is mind.n hosaUltól net ralink fosztva, a legtsbb gabnaneoiok árjarslás nélknl aaradtak UiuSaiz lavriol: Bnia 19-60—1310 Rozs »50—9 86 Árpa. 60—880. Zab 7'M-7'9a. Kukoricsa 75—70 Cinqaaatin 810—H» BllkkSny 6 30—6 40 E. B. ruceka. Éjfélkor: Sorshúzás. Helyarak: Kor-»zék 2 frt ; zártszék 1 frt 50 kr.; számoiott ülíhely 1 frt.; karzati ülőhely 1 frt 20 kr. Gyermekjegy 50 kr. Belépti dij 80 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uiugláztatnak. Pénztár-nyitás fél bét órakor, kezdete pontosan fél nyolcz órakur. Jogyek ulfire válthatók Prá\|,w B. ur a .fekete saabot" czimsett gyógyszertárában. A nsgy-kauizsai iir. nG-egylet rendező bizottsága. — A magyar-franaiia bíztoaito tár saság életbiztOBÍtási díjtáblázata beküldetett h.zzánk. Szerkesztőségi: irodánkban meg- tekinthetó. — Kérelem. Tisztelettel kérem mind azokat, kik a megjelent .Adatok Zalamegye Történetéhez- czunú költséges kiadvány dijai ért hátralékban vannak, alt f. hó folytán annyival is inkább beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben a per útjára vagyok kénytelen menni. Nagy-Kanizsa, febr. 22-én l»80 Bálorfi. — GyásaMr. FaBCÍatti Bertalanná síül. AIürmer Joni-fa a raaga, valamint leányaBertha férjezett Manhardt, ugy férje Manhardt Mi hály ennek gyermekei Málvina, Kezaó és Jolán nevében szomorodott szívvel jelonti felejihetlen térje, illetőleg atyja, ipja és nagyatyjuk Fasci- atti Bertalannak magáoyzó és városi képvise lőnek folyó hó 22 én déluUni '/,ö óraltor élte 58-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos kimúltál. A boldogultuak bult tetemei folyó hó 24-én létettek a helybeli airkerlben örök nyugalomra. Béke hamvaira. . — Lapunk külön mellekletén! vesiik t. olvasóink Fóldessy Lijo», Budapesten M.- Valéria utcza, 7. sí. a. levő és 15 év óta a leg jobb hírnek örvendő magkereskedésének uj- donsági árjegyzékét, gazdasági magvakról ter jedelmes termesztési utasítással, ábrákkal és a területi S'ükséglet ósiinte ro>-ghaiÁrosásával, a mit eddigelé még egy magkeresked'i sem nyuj tott a közönségnek. Terjedelmes és ábrákkal ellátott idei árjegyzékét levelezési lapon hozzá intézel' kívánatra ingyen és bérmentve küldi meg. Ajánljuk mind a két árjegyzékét, külö nösen amerikai nemesitelt tavaszi búzáját, ki tünö tak»rm«ny és eredeti ázaiai dinnye mag jait a t. ci. gazdák és kortészkedúk becses fi gyeimébe. — Keszthelyen márcziui elsó felében len a pbylloxera irtás és pedig az e clélra rendelkezésre álló összes szakerók kőzremükö- dése mellett. A peér. siőtfkben 26 holduyi te rület vao iníciálva. A löldmivelési ministerium által elrendelt keszthelyi irtáson lapaök szer' kesztóje is személyesen megjelenend s t. ko- tó»ségünkn-k hüleirást fog e lap utján kS- """' - StaM János szenvedélyes statiati-kus, kinek több bec»es, s műgonddal készített statisztikai muokája önállólag megjelent, a Cse- PUczl árak. 100 kilot izinűtva. Bnia 13.40 .-. Roia I0J0 — Árpa — Zab 7.40—.— Kakorieia 7.40 — ÍJfSr: Buza 14- 14.15. Eo« I(r3o —10 60. Árpa 8.a)—8.80. Zab 7.25 -7.30 Kukoricza 7.40—.7 70 Sepraa. BUM 13.60— U 2U. Koai 10.7U —11.10 Arp. UáO—».— Zab 7-60.—7 60. Kukoricsa 7.40 7-60. SlMtatMy: Síu 13.40—13 80 Bozs lü.e >-ll Árpa 8. 8.20. Zab 7ÜO - -7.40.Kokoricaa 8- 8 40 Sisnat: Boaa 1260—13 — BoU 9SO-.1U25 Arp« 8 50— —. Zab 7 60—7 70 Kuk. 7. 710. PáBlíBuu 13 60—14—R»i. 10 40— IOÍO.Árpa 8 60-9-40 Zab 7- 7.40. Kukorica 7-5J—8.—. Bées: Biiza 14.32—14.40 Kosa II. 1150 Árpa —. .— Zab 7-85-7.90 Knkoricsa »"80 -, 9.90 — SléktsfsMrvir: Bui. 13.10-13 40 Rou 9-70 10 20 Árpa 6-70— V— Zab 6 6(1-6 W. Kukuricía 7 45. 7.65 Péss Baaa 12 80—13 60 Bou 10. 10.30. Árpa 7.20.--7 40 Zab 7-30—7.60 Kukorica .J.7O—a. -. Szerkesztői Qzenet. 3947. Sp. Saent-Qróth. Kooöoet' 3948. E Bppst. Örveodek, hogy SrGmmcl vet ted, Mert most már alsbbeket, jobbakat nem igea lehet küldeni. 3949. H. S>ékufohérvár. Aj aa, igen. Alkals, lag itresBem CdvÓzlet! S96O. D. .Az é!etkiprk".b«l ojablao két résat vettQnk. Jobbalán kiváoonk ! 3951. M. llpeit giivesen vettak. 3952. Kérjük t. nankatáruinkat s miodaio- kat, kik katlaraénrekkel tisxtelaek meg beoaQnkBt, hogy kBsUm.-nyeiket a papirotaak cssk sgyik ol- dalára írják, t% a nyomdászat egyik méltányol követ«léae, mi által a axerkeastőaég dolga is köasyit- tetik. 3953 M 0 8somnston. 3934 Féca. Kénaéggel tlkaldöttuk. 3955. V. K. Nem JÓ. 3956. „Bűvöl álom". Maradjon álamnak, ha bQvoa is. Felelős szerkesztő: BátMÜ Lajo. H I R D E T É 8. Magas fontostig zrU.jQ.ca.en. szemnek! A valódi Dr. Whlte siemTli ?hrhsrdt Trangott-tól Orossbreltenbaekban ThBring TUágbirt 1833. óta. Levelkivonat: Ehrhardt Tr. urnák. Azon Tilódl Di. Whtte szem Tize egy jótrteménj minden embernek, hol két orvoa 2 hónapon át sem ladna aegiteni, itt 8 nap alatt •egiteU. Carby^ 4/2. 78. - J P. Witthoft Továbbá: Miuth»ry as »n valódi Dr. WMte siemrixe már igen használt, tebát reményiem, hogy én egészen egészséges szemeket nyerendek általa (kíiv. a megrendelés.) Minchenwalde, 6/8. 78. Rangé Férd. (10 1-11) Kérjék nakla a Dr. Wkite-féle gzemrtiet Ehrhardt Traafatt-taL pelaziget csocsára tervezett arzeaal ügyében pedif Koaautb Lajoz nagy hasánk&a terjedelme levéllel tisztelte meg, jelenleg vidék ünköa vas s most Olement Lipó' ar pslini minta* gazdáaiaiát veni fel. E szép, de száraz és hálátlan tudományág derék bajnokát haaa&ai örömmel üdvözöljük. - Régénél. Egyháissbttkki Derve- rics Kálmán kir. aljárásbiró alsó lendvai régé szeti kutatásairól Karomerer Krnó febr. 24-én az oraaágoa régészeti a embertani társulat ülé sén jelentést tett. - Zala Bgersaeg városának elité kö zönsége folyó hó 18-án a kaazinó termeiben pikniket rendeseit. A sikerül, mulatságon j« len voltak: Mihalyovies Károlyné (háziasz- szony), ávastics alúpánné, Hajik Istvánná, Somogyi Jánonné, Síinbiica Kálmánaé, Skub lics űtvánné, HésaSly Lajoené, Krosetz Já- nosné, Horváth Bertáié, Hollosy Jozsefné él Hideg Jozsefné, a 6atal tánczosnók karéból kiemelendő: Botfy Irma, Sladovics Mariaka és Kóza, Skablics Mariaka, Aniaits Izabella, Sze- csódy Mariska, Viosz Mariska, Strauaa Buake és Skublics Eugénia. A négyest 32 pár tán- cz'>lta, a csárdás gyakran ismétlődőit, mig végre virradtig eltartott. - Gyilkosság szerelemféltésból. Gtel- sén f. hó 20-án este Balogh Jánoa fiatal házas egyén, kiszolgált katona Kurucz Jozaef község bírót egy doronggal agyonverte az istállóban, bol nejével szerelmi viszonyban találta. Miután a tiltott viszonyt észrevette, előre figyelmez tette a bírót, .hogy halálával fog a csábításért akolni. A nő elszaladt, különben as elfogott tettes szavai sserint, azt is agyonverte volna. — A Mtila egerstgi fiatalság több tagja as elemi iskoia szegény sorsú tanuk'i rubáaatának beszerzése czéljából 188l.. már-tius 6 án Zala Egerazegen, a „Zöldfa" vendéglő nagytermében tánczczai egybekötött zártkörű hangversenyt rendes. Belépti díj: Zártszék 1 frt 50 kr. — Kdrszék 1 frt 20 kr. Állóhely 1 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uyugtáslatnak. Kezdete 8 órakor. Müaoroza.: 1. „Uákóczy Rhapaodie1' Liszt F<rencatól, zongorán előadja Skublics Kolmánné úrnő. 2 .Románcé' Ürtnerlól, fuvolán előadja Horváth Ferencz ur, Aniaits Izabella úrhölgy zongora kisérrte mellett. 3. .Lohengrin" Wagner Richárdtól, zongorán négy kézre előadva Hollosy EdénéJ^EÍó és Aoisíts Izabella úrhölgy által. 4. ,S2erolni és lemondani" Szász Károlytól, szavalja Dr. Zárka Zsigmond ur. 5 .Fantaisie* L-ibachtól zongorán előadja Vadona Vilma úrhölgy. G. .Grand solo" Tuloutol két fuvolán előadják Katona Pál és Horváth Ferenci urak, Aniaiti Izabella úrhölgy zoogora kísérete melleit. 7. .Magyar népdal egyveleg" előadja zongorán Skublics Kálmánné urno, Sknblica Antal ur hegedj, Horváth Ferenci és Katona Pál urak fuvola, — és a helybeli zenekar néhány tagjának hegedű kísérete mellett. — Nyilvános köszönet. A s&meghi takarékpénztár már több ízben igen nagylelkű pártolásban részesítette a helybeli reál iskolát. Ezelőtt üt évvel 200 frtol utalványozott egy vidékünkön eladásra készen állott szép madár gyűjtemény megszerzésére. 1879-ben 42 frtot küldött a könyvtár gyarapítására, f. évben meg. tarlott zárgyülése alkalmából 30 frt juttatott azon nemes ezé! megvalósításira, mely a reál iskolai szegény tanú ók étellel való ellátását tűnte ki faladatul. Midőn ezen öomagát dicsérő példás áldozat készségéért, a reál intézet nevében, legősxintébb köszönetet mondunk, nem mulaszthatjuk «•] kiváló ktistóoetünkel kifejezni azon férfiúnak is, ki mint igazgató.elnök a takarékpénztár ügyeitép oly önzetlenséggel vezeti, mint a mily gondoa ápolója minden nemes eszmének, mely városunkat s kivált tanügyünket előmozdítja és gyarapitja. Sttmegh, 1880. febr. 14-én. A reálinkolai igazgatóság. — Sütneghen. Mély fájdalom érte vá rosunk buzgó alapnevelójét. Németh Béla óvót: tők, ki tevékeny nejével gyengéd szeretettel ápolja a kisded csemetéket, — a kérlelhetlen halál sziv kertjébe tolakodván, elragadta a kis társak álul is kedvelt 6 évében levő Izabellát, a sújtott szttlók szeretett leányát. Az agylobban febr. 19-én kiszeuvedett, szombaton 21-én délután 4 órakor adatott át az örök nyu galom helyének. Ai érző «zülők leljenek eny hülést barátaik és tisztelőik részvétében. Égi űdv az elköltözött ártatlannak ! — Marhavásár. A nagymélt. magy. kir. fóldmiveléíi, ipar és kereskedelmi minisz térium megengedte, bogy Zslamegye területé hez tartozó Mara«ze-dahely községben múlt év október 26 á* elmaradt országos marhavásár he lyetl 1. évi márczius 3-ára potmarhavásár t»r- tassék. Sopron, 1880 tobr 17-én. A kereske delmi éa iparkamara. — Árverés Z.l.m-gyében. Tóth Pál 1323 frtra b ing. febr. 26 Diazel-Sáaksn (Tapolcai.) — Tóth Miháiy 775 írtra b. ingt. márcz. 10 én Szigligeten. — Tölli Mária 641 frtra b. ingt. márcz. 1. Kék Kúton (Tapolcza.) — Nyiro Ferenci 280C frtra b. ingt. márcz. 2i. Lemezén ÍTapoleza.) — Trombitái József 1300 frtra b. ingt. márcz. 22. L. Istvandon. — Gulyás István 372 frtra b. ingt. márcz. 3.Z.la-béren. — Tttboly Gáspár 2916 frtra b. ingt. márcs. 30. Szest-Liszlón (Z.-Egeraaeg.) — Kamler K. 1324 frtra b. ingt. febr. 26 Koszt helyen. — Végh Imre 759 frtra b. ingt. márcz. 19. Lakoain (A.-Lendva.) — A esabrendeki ukarékpémtár VH-ik évi uzleienek 1879-ki kimuutáaa sze rint a forgalom 742.740 frt. 83 kr, mérlege és vagyona 201.H19 frt 2 krt, veastoség éa nyere ség számlája pedig 19.565 frt 9 krt tea. Tiszta nyeresége 3600 frt. Be.fisetett résivénytóke 20 ezer frt. — Borvásár. Aradon f. é. márcsius hó 14 én és 15-én ai oltani kereskedelmi éa iparkamara által rendesett borváaár fog tar tatni, a melyre való bejelentések legkésőbb márczius hó l-ig a czimzett kamarához be- kuldendók, mely alkalommal egyszersmind a bejelentési dij is lefizetendő, ez akként lévén megállapítva, hogy a bejelentett eladó bor mennyiségnek elsó 100 hectoliteréért 2 frt., minden további 100, hectoli térért pedig 50 krajezár jár. Mi" oly hozzáadással hozatik köz- tudomásra, bögy bővebb felvilágosítás vagy az aradi, vagy az alulirt kamaránál szerelhető. Sopron, 1880. február 20-án. A kereskedelmi és iparkamara. — A kesathelypipii vasút ügyében Devecserben febr. 19-én tartott gyűlésben fel olvastattak a közlekedési ministeriumhoz ai előmunkálatokra engedély iránt, továbbá Vess prém, Zala és Somogy megyék főispánjaihoz, illetve közönségeikhez a vállalat támogatása iránt intézendő kérvények fogalmazványai, miket változatlanul elfogadott a bizottság. — Ai előmunkálati költségek össsege, bele értve a tracirosási, utalási ét egyéb előre nem lát ható kiadásokat, 8000 frtlal irányoitatott elő, mely összeg 100 frttos részvényekkel batároa- tatott fedeztetni, megengedhetvén azonban 50 frtlos féirétsvényeknek alájegyzése is. Az alá írandó s azonnal befizetendő összegek a vállalat létesülése után elsőbbségi részvényekkel fog nak kicseréltetni. — Az aláírások gyűjtésére Hanauer Béla, Gulden György, Eitner Sándor, Háczky Kálmán, Csendéi József, Bogyay Ist ván, B-ck Sándor és TraztyáoszkyLajoaurak kérettek fel, oly utasítással, hogy a gyűjtő ivekkel a vidékbeli nagy és közép birtokoso kat, városokat, nagyobb kereskedőtől,takarék pénztárakat és országgyűlési képviselőiket keressék fel, és az aláírási iveket as ajánlott összegek 25/„-val együtt legkésőbben márliua hó lóéig Hanauer Béla úrhoz mint a végre hajtó bizottság pénztárnokáhos Pápára küldjék be. Ctigó Pál ur a tapolezai és a vidékbeli érdekeltek nevében kéri, hogy Tapolczát a vasútvonal közelebbről érintse mint tervezve van, sőt hogy az Tapolczát megkerülve a na gyobb bortermeléssel biró hegyek aljában vezettessék. Ki)elenlé egyúttal, hogy Tapolcia ai esetre, ha a vonal a városhoi közelebb vite tik, anyagokban, fuvar és muukábtn nevezetes áldozatokat fog hosni a vasút kiépítéséhez. — Steiner Antal, Bogyay István, Biró Puleány Géza, Kiss Lássló, Lóskay Miklós felszólalása i h l T után a bizottaág kimondta, hogy a vonal Ta-polezához lehetőleg közel fog vezettetni, vagy pedig ha ez túlságos költséggel járna, akkor Tapolcsa városa szárny vonalat fog kapni, mely a fővonallal egy időben lesz kiépítendő; — ennek következtében a tracirozáasal megbízandó mérnök utasittatni fog, hugy mindkét irányban készítse el a tervet és költségvetést hogy a felett azután a bizottság halároshasson. A Csigó ur által ajánlott uagyubb eltérés, még a lalamegyei érdekeltség részéről sem támo-gatlatván, elejtetett. Trsityánszky Lajos ur a tracirozásnál netán leendő tájékozás végett átadja a már egyszer Keszthely és Sz.-Gyórgy között teljesített előmunkálati tervet. As elnök lég felhatalmastatott, hogy a tracirozáasal meg bisandó mérnökkel elólegesen egyezkedhessek sót a bizotiság utólagos jóváhagyásának fen-tartása mellett, a szerződést is megköthesse. A következő bizottsági ülés martiul hó közepére Tapolcza városába tüzetelt ki. Ülés után a biz. tagjait az elnökség az uradalmi tiszttartói lakba volt szíves fényes és gazdag lakomára meghívni, hol a disaes társaság kedélyes társalgásban beszélte meg uj»bban a vasút ügyét és teljes szivélyeaséggel adtak egymásnak találkát ajövó Illésre egyik vagy má-ik zalamegyei birtokos vendégszerető házában. — A fel-kösziiotéaek sorát Kiss László ur kezdte meg, éltetvén a biz. tagjait, Trsztyánszky Lajos ur Qróf Eazterházy Mórica úrra a bizottaág eln& kére emelte poharat, mig Antal Gábor három toasztban, a helyettes elnök Kiss László úrért, a háziasszonyért Gulden Györgyué úrnőért, végre a bizottságnak zalamegyei tagjaiért ivott - Rövid hírek. A világon 23.29C njság van. — Herron Ottó megszűnt a F — munkatána lenni. — Veszprémben Dr H'.ff-mann Mór roegmérgecte :oagát — A kap< HZENKHJíNCEEDtt ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK T. FEWUAB 2 ti. 1880. Fris vetőmagfok. Q. m.: Veresviriga stájer lóhere. Franczia és magyar lnczerna. Oberndorfi, óriási palaczk alakn, angol Klnmps mis ftjtu takarmány répa. Angol és franczia perje. LegjntáDyosabban kaphatók Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf (1 8-8) kereskedésében. SS88SSS8SS88888888S8 í Mezei gipszet, P építészeti meszet vizi kóragot Román Cementet Portiandi Cementet, Portlandcfmtnt kövtieti táblákat, vuvtzttiki ctBvtlut lótakarmányi (saját terménye) sat. sat. ajánl és kívánatra árjegyzékeket és mintalapokat oétkald SARTORI OSCAR, Nagy-Kanizsán. (8 1-3) ^" Ház eladás. Tótb-Szerdahelyen (a. p. Ijetenye) a nagy korcsma, áll 3 szobából, előhiz, nagy konyha tűzhely Ível, 2 éléskamra, nagy pincze, mészárszék vágóhíddal, jégverem, istálló mindennemű barom számára; minden épület téglával építve, hozzá még egy nagy hazikort is folyvást eladandó. Kívánatra még egy '/, sessio (12 bold) szántóföld is hozzá adatik. Bővebbet erről a tulajdonos Ehrlich Ignáez vendéglős Tóth-Szerdahelyen nyerhető. (9 1-3) xsebkönrr. es. klr. szab. Efj jegysekkBnyr minden megkiTáotató iroeaxkoazel a. m. 1 per. galnent Up, tiau esakOt, gyert/a, pecaetTiasxk, toll slb. b«sárra </€ centitaeter Tattag", felnyitva G centiméter, finom bőrkötésben, aranymet-sséssel, kal.Slf, birtonj- e« .eljsm.el i frt, bőrk6l.b«n Un M kr. Fentebbi irúfsikd. egésa berandeaiaael, kényeleai oélkSl. Mep, tartóa, aaelenrve Alakú, érrzból, arany- ngj ezQatdave eaak 1 ft 60 kr. Kint kalSnleguaég, tinUe»k6a irítábláral orrotok laimara 2 In íb kr. (6 2—•) Qyár: E J Got^aeher, VI. HiUelgaase 6, 2. 8toek Unka, TUt 18'/,, Bwabcn. Finkiér : G. Boschao, L, JaaomirgDttatraaae Nr. 6. Kapható Nafjr-Kaniaaán WajdiU J6slef k>n;TkrMk«Maél>ait ia Vendéglő bérbeadás! Zalamegye tíirjei belső városi (hol 4 országos vi-sár esik) korona fogadó folyó évi márczius 16-án Nya-valádOQ az nrodalmi bérnökség irodájában folyó éri jnlins 1-től kezdve 3 évre árverés ntján bérbe fog adatni. — A feltételek posta ntján közölhetők, de agy is megtekinthetők; 7 2—3 Nyavaládon: a bérnökség irodájában, ICenene Sömjenben árendásnál. Ház eladás. Pápán, a Corvinus ntezában 275. szám alatt, magtárakkal, három emeletes padlással és nagyszerű pinczevel ellátott egyemeletes ház a hozzá tartozó SZánttffiJddel együtt, kedvező feltételek mellett szabad kézből eladó. A venni szándékozók bővebb értesítést a háztulajdonosnál RECHNITZ VILMOS nrnál Nagy-Kanizsán nyerhetnek. (2 2-3) A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala-, Somogy-, Bsrftnya- is Vasmegyék részére kiterjedő hftíáskőrrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állitván fel, annak vezetését GUTMANN S. H. ÚRRA ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztositó-részyénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER MOSC0VITZ. 3SkI»a.Hryar-rrea,rio5tí.Ea, biztosító bi köuétetelére hiYatkotájMtl alólirott tiirtelettel jelenii, mitterint a Nagy-Kanizsai íoün;) nökséíí ilTállalta a a foügynökaegi irodát megnyitotta, hol ia biitoaitáai ajánlttoL elfogtdtalntk ? a bittoaitáti ütlelre, vágj a Urtatágra vuaatkoio miadenféla falrilágotitátok leg- kte.Sgo.blx.> magzatnak. BlítOSit pedig » társaság a) tOívcaaély és robbanna álul okotott károk ellen; 'c) aaáraaon Tag; viara ?lállilott javak károeodáea elloa ; b) jégkárok ellen d) aa etaber tlrtére mindea iámért modoaat ttarint. A Magyar-francxia bitoUó réaxvénytáritaxág, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot terí alaptőkéjéből a retarényeeek által mindjárt keadetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint ketspaa.ben befiiettetett, ? reuint a fírároa legelao peniinteseteinei, réa.int pedig magyar államértekekb-n ei elaobbaegekbea lett elhelyetre, m. éri október 14 éa tartrán alakuló melyen a tartatig OgyTeseteaánek élére kiretkesAk Tálantattak meg: k: WtM latYim. 5 falt. ral. boliS titkol Uoánoaa, a Lipdt-rmd aagTkeríötew. orn. képi. Itb Bpaatra AlelHksk Báró Báakidy Bála, róldbinoa, omi ki?r. uh. BadapuKo. Intan Jaai, a pári.i Soci.tá •a rtJaios gaaanűe aliioka atb. Firiabaa. VáUuxtmánvi tagolt. ?akart Marti marqoii de Baineiille, ai oiatrák déli vaaot ira»rato»iri t.rja «tb Páriában Namrt Anti kir. karelkta. Uoá<s<» nagj ker«.kídö Loraf lápori Raatakart Firaaez, aa Albr«ht-t«ipil7, elnSkn >u>. Bécsben. Svak Uraly fsldbirtokoa, orsa. képriaelS ttb. BndapMteo Bárt TarH Waty a ' Baek PUatiar a magyar jeltálof-banknak igasfraűt Liaozy Lat. a magy. alt. földhitel résZTén;-ta>s<aá_ Lewla Jakta, t kereskedelmi akadémia igaxgalója Budapesten 8amkaeT0a lat. ?árit Ea. a párisi Soejeté de liTnion I ertle TriérfelOgyrloe Piri.bat ,e»e. on%. kép, atb. Bpeateo. L Baek PUatiar a magyar jelsáloff-banknak ifaavat^ia. > Budapesten. fóoske Igtsfatók : Dr. HHIar Alkraakt, i.e.%. ée Táltó-Igyréd Bénbni Kllttatuakar íártly a -Hoffm.nn J_.trf- oagykereakedS ts»g Sekwatfar aUrtai kir. kereskedelmi tanácsot Budapesten ,-__•_: , Hatkairlai L'\|ea Bndspsiten. 1 cs. kir. kamarás, as otst. déli Tasnt alelnSka, as oaat. arakháta tagja ttb. Becsben. Tekiotre s táraságnak fentebb kitllnt«tett tSkeerejét és as Oaletre.ete. ílin le,ő, basánkban i. n.ty°bbré.« ismert é< k.l2ti««d«ber. álló eíyioifc.^k.-, b»tr»n flmoníhat.i tehit hosr nem Tolt mér sí afáat ssotareluábM b.^osltó társatác mind n ideig. n.My a biatositó kösOntégnek annyi gtrutiál n,»jtott .o^»^ mint amennyit n.ki . társ»sá« mindjárt kesdetben nynju.i kép« . a miló'. a Urtatár esen eddit páratlan tőkeereje é. a. élé. áll. e_jár.i.«ek jelleme «»y.é..r.l ulj« bi»o.itásl „y,,jt arra ..„.. h..„ a tár,.., ü.l.t.itel. a «il.á.yo«ig. . p-nu,^ és . iji-igorubb W^soű^ «,J.„ k7r^l-.„,á.ek máaréssröl s is.kreseles avatotuárt as iránt is kcs-ítségtll tsoUál. borr » tár»i"»- • ^i;ir-i-k .M...kl.j.íi :. 1...1X .-.:_. .... ,-._._ . .._ ..'. _únd..kor és talJHen meg fog f.lelni, másrés.r5l s .sskTeselé. ...fttsáít a. iránt ,. kcsítMglll tsolgál. b»gr . Uraaúg . dijtit.l.k megsiabásáuU i. keilí tekint.tu.1 f.,g lenni a ,„,.,.- ^.„„.1. kö,e..l-i,',.ire UT)m fol^amatbui Tan ét hogy tftibiito_p.tá___ ajiolatok a i Nagy-Kaniuán, 1880. jaauirban. 5-52 már felállított fiKJDök»g-k által ..ésuéf««i. elfogadtatnak. maradrin teljéi tisztelettel A ?aiyar-fraMaU biztosité részvény-társaság foagjaSkaége Nagy-KLaniiaiii, GUTMANN S. H. NagT-Kaninán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gjoresajtóján. 1880. február 29-6B. T BHatttlfe: ^ ásra . . Ifct.l svra. 10 BatHaorbaa 7, Biaodsaor 6 l rtotUa további torfrt 5 kr KYILTTÍRBíN saroaksot 10 krirt ti- w»k fél. \| Kiaealari illeték aaiadss ISif ZALAI IOZLOIY el«bb: .-BO MOGTI eseSeat reea* ?•r«<i reeaít illMÍ »9al«s«B7ek pedig a idk 4 4 ioteaeaáö'fc : wi lev«4«fc. aaiahstár-aakMl fogaaiUliia* «V ^siratok riaaaa n« ktldetaeV VKanlzJutAroa h«lvkt6,áa;án»k, „n.-kanll«aj öuk. UiloltÓ-OfTk't'', a ...-kanlz.ai kfrmkrdalmi < lo.rb.nk". .n.-kaniraal Ukar'kpéxtir, a .calamotjyel általános UnttotDa-Mlet", a .a.-kanlzaal kl«d«4neteló a,,jM«\|a\|. a ,«agy-kailrlMl tiszti SagepérjtO gxövetkeief, a .Mproal k«rMk«4Rlmi a iaarkanara a.-kaaizaal taltálan/tmánja* • több mi-rrpi 6* táróul mrrnuIM hltatáloa írtesltije. Heienklm kétszer, vasaruajt- s c»üiOriOkon megjelenő vegyes tartalmú lap. Ktpesed&fia* (F.lytatis.) Pnsstnlonk vesttnk TOMPA. Kikezdett kóeleményemet az előzó 8zámb»n azzal Tegeztem: mi lehet annak oka, hogy Magyarország nem népesedik, s miként kellene a mennyire lehet oda hatni, hogy ne csak nemzetünk létszámát tartsuk fel, hanem a szamnövekedést is előmozdítsak ? ~- Hogy e kérdésekre — felvett vezér eszmém irányát szem előtt tartva kellően megfelelhessek, vissza kell térnem őseink némi szokásaihoz, s futólag ériuteni szükséges az ezred éves hon lakóinak a mait azizadokban történt szenvedéseit. Hazánk történetének lapjait fölvetve, ütni fogjak azon viharokat, melyek az itt élő nemzetek, s különösen a magyar nemzet ege fölött nem egyszer törtek ki sújtó villámaikkal, s csodának mondható, hogy e földön ,él magyar, áll Buda még!" - Nem hiszen, hogy túlzásba mennék át, midőn mondón, hogy csoda, usserint e nemzet ezen ezred év alatt végleg el nem pusztait. Azon harezok, melyek a kaland vá-gyój különben is a nomád életet kedvelő magyar ősöknél oly gyakoriak voltak, soraikat erősen megtizedelték. II. Bődre király uralkodása alatt a magyar nép minden volt csak nem : magyar. IV. Béla alatt a tatárok betörése végleges pusztulást idézett e hon lakóira elő. A mohamedánokkai századokon át folytatott harezok, melyek nyugot Európát mentették meg, a magyar nemzetet pusztítót ták. A 16-ik század elején az agy nevezett paraszt vagy Dózsa lázadás, s később a sok testvérharcz, a Rákóczyak korából, mind oly jelenet, mely egyenkint véve is eltörléssel fenyegette e nemzetet. A gondviselés mégis őrködött fölöttünk, de folyton pusztultunk, vesztünk; nem csoda tehát, ha e hon lakói nem szaporodtak, nem csoda, hogy kellően meg nem erősödhettek, s talán ha annak idején nem IV. Béla, egy Nagy Lajos, egy Hnnyady Mátyás ül e haza trónján, nem mondhatnánk most el ,él magyar, áll Buda még!* ezen körülmények eléggé indokoljak, hogy e hon lakói miért maradtak el a kellő népesedéstől; s e mellett van még egy nagy, egy igen nyomós ok, a mi tényezőkint szolgál arra, hogy népesedésünk folyton visszamaradjon; erről azonban később fogok szólani, annál is inkább, mivel éppen ezen egyetlen ok lehető elhárítása inditott jelen közleményem Írására. Hosszadalmas lenne, s taláu nem is szükséges most elsorolni mind azon okokat, melyek a nemzetek s különösen nemzetünk népesedésének arjában akadályul állanak, s nem is akarom azokat egyenkint felsorolni, hanem áttérek arra, hogy miként lehetne akadályt vetni a nagyobb mérvű néptelenedés elé. Nem kell, nem szabad azért kétségbe esnünk, mert más nemzeteknél is vannak hasonló, — habár nem oly nagymérvű — okok, melyek a népesedést gátolják; sőt befolyással bir arra az éghajlat, a kormányforma, sót a nemzetek jelleme is. Külföld azonban jókor észrevette a népesedés terjedhetésének akadályait, s már is siettek mint: Anglia, Franczia-ország, Belgium s több mások gátol vetni a pusztulásnak. ? Nem vagyok barátja a majmolásnak, s nem kedvelem, hogy mihelyt valamely intézmény külföldön létre jó, nálunk is meghonOHÍtassék csupán azért, mert ott is van; hanem igen is pártolom a külföldiből azt, a mi nálunk is hasznos, szükséges, vagy éppen életkérdés. Dr. PÁBNEK LÁSZLÓ, Oor.éd. (Vége köv.) Protectió u irodalomban. Megszoktak, hogy az életbon megzzfint értéke a legeminenaebb bizonyítványnak, ha aiaca valamely aag/ ur protagáli levelével apékelvc. Megszoktuk, hogy ha a legjelesebb hírnévvel bíró tanintézet jeles végzettségű fiatal embere pályáz ii valamely éhségcaillapitó díj-nokságért, nem ezt fogják oda kinevezni, hanem azt, a ki nagy ar fia lévén, nem látta szükségét a tanultának. íme az ipar, a tanulás, a komoly szorga-lom, törekvői, éjjelezéj, éi a tudományos kép aettaég jutalma az életben ! Szerencsétlen,-felfordult álUpotok ezek, melyek a nemzet jövő életére aötét árnyékot rétnek, A kiknek kesében a kinevezési hatalom, ? ilyen felfordalt állapotokat osnleknsznükSssze, bizony-bizony mondom, nem tudják mit csele-keazaok .' Creaturákkal telve a baza szolgalata oda feut, croaturákkal trlve a haaa szolgálata ide lenn. — Az előléptetésre ha nyiiik egy ajtó, e crealurák asimÁra készité annak kilincsét a lakaton. Aki érdemekkel bir és ludomáoynya] e kilincshez küseledui, az maradjon tőle távol ; mert az égő cipkebnkorbol ma Bm aa érdem- nek mondja tűiébe az ar, hogy j&kttn felém, hanem a protegáló levéllel spékelt bizonyítvány mutogatnának! Ma bizonyítványokat nem a tanintézetek, de a nagy urak, • a pajtáaok állítják ki. Azoké oaak a torma, ezeké maga a tekintély. Nem tagadhatjak, hogy biz ez így van! Nem tagadhatjuk, hogy ez a nagy beteg-aég immár átragadt a nagy közönségre ii, midőn az irodalomban nem azt nézi mit vasa, hanem hogy kitől vess. avagy próbáld meg barátom I írj könyvet, legyen müved a legfárasztóbb munka eredménye, legyen aa olyaD, melyhea haaonló még nem existál a-magyar irodalomban, tfit fogaa tapaastalni ? Elküldöd a lapokhoz ismertetés vegett.De jól jegyeid meg, hogy a p r o -t e c t i ó t ki ae feledd a azámitiaböl, különben müved elbukik. Hanem kereazz barátokat ott a k ö a p o n tb a n, ha nem irzl nekik, hogy miiedet agyon dicsérjék, de kttlSnöaen, ha nem tudják ásóknál a .tekintélyes* lapoknál, hogy ki vagy? ki a vidéken meréas-kadtél az 9 tudtok • talán beleegyezések nélkül írni egy oly müvet, melynek fárasztó munkájától ok irtóznak: no akkor édea barátom jobb leaz, ha fóldhöa vágod lolladat, a megátkozod még azt ia, ki valamikor írni, a önállóan gondolkodni tanított, mert m(iv«d bu-káaa bizonyoz! Lerántják azt biaonyoa kikiáltott anctorítáaok. Sugény magyar irodalom! íme a protectió az irodalomban ! As irodalmi, már tudniillik az ephemer irodalmi kufároc azok, kik legtöbbet jajgatnak a proteetio, a creaturáa rendazer ellen, B hol tenyéazik bujában e mákvirág, mim épen az ó körttkbnn,? ók keltették ki ez utálatoa teremtméayek tojámii! Nem caoda, ha példájok után ráragadt az oeszea táraadalomra e baj. Kiaebb-aagyobb mértékben e betegség a fővárosi najióról átazivárgott már a vidéki aajtó egyez két-kulauos orgánumaira ia. Hogy tovább ne terjedjen, a nogy nag-vaatól együtt kiirtaasék a protectió a tini dalmi a állami életből, mutasson rá éMpéldát maga a sajtó! TÁRCZA. Sokkal jobban ? . Soklul jobban, •lm«rüll«, Már nemeid néséaibe ; Bókkal iDkább elmélyedtem filééb jT p-rc«re íi feledjem, Bájos avremod kia gml»H>», ilolyuek kedvei ép TOniait, Leiken rejtekébe sárom. Vig T HA feléd náll gondoUtóm É4s« kéj fntj át ?íivftn, Ha felőled ábrándozom. Hí gyen völgyön át repüloék Hosxád, tÍTol mes«s««égre, Hogy ÜUlheMelek forró* Ert>d dobogó isiT Ceók. Édea a Cék, mit ktilrntak Titokban rejtve ád, Édelebb mit bacinxóul Ajkankrt csal a rágy. Édesebb míg. meJjr álul hí C'xeijainkut Hlérjs.k. LegedeMbb, ha u által SíBok bánatát eloiauk. Caskot ossson aát, kia«k aiif Andaliti alom élte, Cs^Ha oókot, ki ntrelaiet, Be nd fogadni, wi'ébe, Cxikra fel bát. ki a eatkbaa. Kéjét, ud-et, feltalaU. CSktiSobc fojua éltét, 11% aotUM/ét IMáata. & U. A férjek. (Életképeit.) Irt.: ifj. Bosásiy Frnmcx- V. A férj otthon, és a »Ui« el«tt Az oly n6 patheo»t, <agy obeliakot ér demel, ki az ily férj melleit hü marad. Az ily férj pedig a legutálatoaitbb teremte* a világon, ki a világ előtt aejét bilványozsa, otthon pedig valódi Arbueai kinaással gyötri, ninca egy nyugodt percze, egy nyugodt órája, lefekvése rettegés, mit hoz a bolDap? felkelése kin, mrrt kezdődik a pokol. Az a jö?ó pedig, melynek a nő még mint myrtua koszorúul ékeskedő menyasszony as oltár előtt eléje nézett, sokszor a legazomorubb tragoediává változik. Tisateljétek aa ily nőt; rejtett sebet, ezer halált hord az a saivében, s ha voltak martyrok, bizonyára az ily aó az, ki a menyorazágot megérdemli. X. aaazonyaál, ki eatélyt adott, éppen fél egy órakor kezdték a nagy galloppot. Huszonhat pár tiaczolta a négyest, negyvenkettő a galloppot; a terem zengett, a sené-saak pedig valóságos dühvei játasottak. A terem nagy volt, kiki ugorhatott tetszése szerint akkorit, a mekkora tstssett, a nélkül, hogy ssomasédjáb. ütközött volna. A mellék teremben pedig, kártyáztak; a terem körttl a székeken a mamák és aaéltesebb nők ültek, háboritlanul pletykáihattak a harsogó zene hangjai között, anélkfi' hogy azt valaki hallotta roloa. Eat a Hma szórakozást pedig különösen kit deiaó uzto, kik tsstsszégat, kaJoaosw pedig élftmedett koruknál fogva a galloppban ré^st nem vehettek, azért az első pártól fogva, az utolsóig mindenkit megszóltak. Istenem, szólt Cortexné nézd Átokháiy-nél, hogy táncsol, mintha meg akarná magát öloi, eUbb a gyorapolka végeztével két pohár jegea vizet ivott. Igazad van Laura, ha nem tudnám axt, hogy Átokházy micsoda figyelmes, gyöngéd, szerető férj, azt hinném hogy Sn&n magát akarja tönkre tenni. ' Nézd tovább kérlek, rettenetes, hogy ruhán az aa asszony, aézd, B<tmody alig bír vele manni. A gsllopp bevégaődött, az a fiatal aő, kit elébb mt két éltes dáma megnevezett lihegve engedé magát táaczosa állal egy pamlaghos vezettetni. A nő cainoa volt, a alig huszonöt éves; arcaa szelíd, megnyerő, saemei mély tusben églek, a hőség dacsára ia halvány volt, caak arczáo égett kétfelől két piros folt, s többször, száraz üres hangon köhögött. A nő történetesen a két éltes nő mellett foglalt helyet, a tánciosa pár unalmaa, küznapi bók után e kérdést kockáztatta : Nagyaid nagyon szenvedélyes ticcus? Oh igen uram, különösen aaebtatáacxokat szeréten! As ndvarió még bakolt tovább ia, asulán a kivetkező keringőr* felkérte Átokhiaynét, mit es meg is Ígért. Önnel szeretek tánczoloi uram, végsé szavait, mert ön a helyett, mint a többi féríiak laseuaágra intene, persze csak szokásos udvariasságbél, hanem inkább rohan velem, oh, én uram, a aobea taacsot aagjoa szeretem. Cortexné eit meg nem állhatta szó nflkal. Pedig édes Lillám, te leánykorodban % lármás mulatságoknak ellensége voltál, s valóságos csuda volt, ba egy keringőt táaczoltál valakivel. Oh édea néni, változunk az idővel, láasv most asssnny vagyok és a természetein is m^gvállosott. Cortexné, Rodixaéra nézett, tnel a magyaráaaUal sehogy sem volt megelégedve. Felharsant a keringő. Átokháayné mint valami játszi szellő, ugy lebegett tánezosa karján, íaMköaóakéat szárasán köhögött és zsebkendőjét többször ajkaibos vitte. A két jó néne caudálkojott; hogy tia-czol ez az asszony, mily sebesen, mintha meg-akarná ölni magát, pedig köhög ia. Hanem azt nem látták, hogy mikorÁtsk* házyné a kendőt elvett* ajkairól, piros vér-foltok voltak azon. A keringő harsogott, a tánczoaok repültek a parquetteon, Atokháayné pedig valamennyi előtt, szélvészként keringett, aehéz* ziháiáaát, padig caak táaczosa hallotta, vagy tán nem is akarta hallani, hiss bravov as, mikor as ember oly nővel táacsoi, ki vala-BMBnyi tinezoaát ? ifáississa Bevégtődött a keringő ia, Átokhaayaé éppen agy pohár viaet ivott, midőn férj* alójött, valahonnan a kártya asatal sasJLői. Az Istenért, LÜlácakám mit csinálsz, htaz megölöd magadat, jég hideg'vizet iaai; mikor agy fel vagy hevülve. Tévedsz Béla, saólt a nő, egy kül5«4* takiatettel, nekem Bagyón jól esik. TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖHY FEBRUÁR 294a 1880 Mig ez be nem következik, addig a magyar sajtó ne seperjen a mái hasa elolt, tudván, hogy elég a seperni Taló a »ajit báliban is! SZERÉNY! ENDRE A gyümölcsfák az onzáguUkon. A .Magyar Föld" czimű közgazdasági napilapban ilj caim alatt a következő érdekei éa figyelemre méltó torokat olvassuk, melyek buzdításul él például ••olgáljanak arra nésve, bogy a gazdaságilsg oly fontoa bffásitás vala-bára okaiéra módon keresztttlvilessék. Al országutak mellékének befásitása egyike ama jámbor óhajtásoknak, melyeket a basája jóléteért él boldugulásáért buigó magyar oly nagy aiámban tartogat, melyekből .eszméit' szobán és iráaban meríti, de melyekért oly neheien éa oly keservesen ten valamit. Nem gondolunk mi arra, bogy Talameny nyi országutsink mellett gyümölcsfát ültessünk, de igenti arra, hogy oly vidékeken, hol a nép természete, sűrűsége és egyéb helyi körülmények megengedik, pl. a felaó vidéken, az erdé-iyi réaaek saékely éa német vidékein — leg alább ko«ijuk meg ama intézkedéseket, melyeket már régen foganatosíthattunk volna. Tanulságos erre nésve Hannover példája. Olt ma már valamennyi állami ut mellett gytt-mölcsfa van ültetve, söt a kerületi utak nagy réne mellé ii. Törvény, mely e faültetést köte lezóvé tenné, nem létemik, mert erre uükaég nincaen. Az ülteiéi mikéntjére nézve megjegyzendő, hogy a fák nem köivetlen al ut uélén hanam a járt úttól '/a méter távoliágra állanak. Al utak uéleuégének minimuma 8 méter, tehát valamivel tóbb, mint 4 öl. Keskeny utak mellé magasra törekvő fák alkalmasak, a uélei, alacsony koronáju vagy lecsüngő águ fák mel losendok. A fák távoliági egymástól 10 méter (5 öl.; Keskenyebb utakon a fák nem állitan-dók egymársal szemben. Ai ültetést eleinte a községeknek jog gyanánt engedték át. De ezzel kevesen élvén, a< állam ültette be gyümölcsfákkal ai utakat, a a községektől ii átvette ai ültetéseket, a fák ápolása az ut fentartó lieméiyzetuek kötelessége. Minden kerületben rendesen néhány ut-kaparó, ki ügyesebb, faápolónak kiképeztetik és erre bízzák azután a kerületbeli fák metssé-aét, ápolásit. As ültetvények jiivedelme önként értetoleg a kincstáré. A beültetett országutak hossza pl. ahildesseimi kerületben 216 ezer méter. Ezekből bevétel gyümölcs után 1877-ben 42,00u márka, 1878-ban 29,000 mk., 1879-ben 25,000 mk. A gyümölcsfák száma e kerületben mintegy 30,500. E ssám harmada még fiatal csemete, mely alig terem még. A hannoverai kerületben 25,000 fa után az utóbbi három 33,000, 10,000 éa 18,000 mk. volt a bevétel. A göttingeni kerületben 37,000 fa után 25,000, 19,000 és 17,000 mk. A költségeket illetőleg egy fa fentartása évenkint 5 kxra lehető. A fa csak 14—16 éves korában válván jó termővé, a költségek a következők : fagödör ásás él termőföld 30 kr. * 2 mét«r magas csemete ára 621/, kr. a 3'/j m. magas karó ára 15 kr, karosát, ültetés, kótés, metszés, körültöviselés 5 kr, a 16 év alatt teljes ápolás, a tönkrement fák kicserélésével együtt 10 kr. = 1 frt 60 kr, k«rül egy fa 2 frt 72'/, krb» As ily fák átlag 40 évig tarUoak, tehát mintegy 25 éven it jövedelmeinek. A fák őrisete nem vess nagy apparátust és kiadást igénybe. A« úrtés szüksége mintegy 3—4 hétre terjed. Hogy es kevesebb kiadással járjon, na gyobb területekon egy időben érő fajtákat al-kalmaaaák, és akép intézkednek, hogy az ál landó utkaparók éppen az őrzés időszakában legyenek a rendes munkákkal pl. kőaprósással elfoglalva. Éjjel 1 kilométerre egy őr szükséges. Helyi hírek. — A nagy-kaniMaai kereskedelmi if jak önképző egylete ismét műkedvelői előadásra késiül. Elősdalaak általuk márciius bóbaa .Erlinf és a .Rablógyilkos" csimtt 1 — 1 felvonása fraacsia vígjátékok. Hiszssük, hogy mint az eddigi előadások, ugy ez is fényes sikert arat. — Tersáncaky JÓMtef orvos és iskuls- széki tag ur, febr. 25-én, a helybeli felső- leányiskola növendékeinek igen értelmei és vonzó előadást tartott az ,egészségUn"-ból, melyért nemes buzgalmának méltó elismerése mellett, ezúttal ia szíves köszönetünket nyil vánítjuk. H — A kUdednevelö egyesület márcsios Iván azombaton egyleti helyiségében válásit mányi ülést tart, melyen oly érdekes tárgyak kerülnek elő, hogy a választmány lehető nagy ssámbani megjelenése igen kívánatos. — X>r. Bentmik Ferenc, városunk jeles képset'ségil szülöttje, ügyvédi irodát nyi tott atyja házában, miután febr. 14-ki kelettel a zala-egerszegi ügyvédi kamara lajstromába beigtattatott. ~Gyáshir Egy szép tehetségű fiatal ifjút ragadott ki a halál körünkből, ki drága reménye vala jó anyjának. Síigethy Aladár II od éves bölcsési febr 27-én hajnalban jobblétre ssenderült. A nemes torekvésu itju lapunkban is dolgozott s egy .ideig segédsser-kesstó képen működött. Áldás hamvain! — Birtok-eladái. Kerecseny község ben (Zalamegys, Oruaztoo mellett) egy szabad bormérési joggal (regale). nagy belsőség és 3 hold (octal-sessiu) földdel egy bekötött korcams- ház, alulirt tulajdonos által subád kézből el- adatik, vagy jutányos feltételek mellett azon nal bérbe vehető. Nagy-Kanizsán, tebr. 18 1880. Hajgató Sándor, fela. népisk. Unílo. — Öngyilkos Özv. Fucz szül. Kolom pár Juliánná 64 éves rom. kath. nyereggyár- tónó, ki heveny bélloban ssenvedett, f. é. febr. hó 27-én hajnalban a szobából észrevétlenül kiment és a lakása melletti kertben egy stilva- fa ágra öngyilkoe«ági szándokbó! magát fel akasztotta.Hslálának legközelebbi mint okaaz a boncz vizsgából kiderüli, guuatéssel párosult fulladás volt. — A geUei nomuri esetei Ispuak előbbi ssámábao közöltük; a tettes fogva van s miat halljak Dr. Fárnek Láasió ügyvéd ur lesz védője. A majdan megejtendő érdekéé regtár- gjalásra eleve is felhívjuk a közönség figyelmét. — ítélet 1879. évi májas 6 án a vin dornyalaki erdőben Kutasi Józsefen elkövetett rablógyilkosaági ügyben r kir. tábla Pető Györgyre nésve helyben hagyta a nagy kaai uai kir. törvéoyszék által hozott halálos Ítéletet, mig Somogyi Károlyra nézve azt 18 évi börtönbüntetésre váltostitts. Avégtárgyslást lapunk m évi 67. s következő számai közölték. Az eként hozott ujabb Ítéletek a legfelsőbb III-«d fokú bírósághoz felebbesleilak. — Elmés pohárkössönlésl mondott a kta-komaromi köstiaztelelu esperes ur a napok baa, amidőn a káptalani aradalom uj gazda tisztjei együtt valának, éltetvén a káptalan erős mészáros legényét' Azaz: Erős ispánt, M é s s á r o s tiszttartót és Legény kasaárt. — GyáaxKir. Forster Vilma és férje Ssmodies Károly, Forster Mária és férje Dr. Casnády Gusztáv és Forster Elek zaját maguk, gyermekeik, valamint ss elhunytnak mostoha gyermekei, testvérei s összes rokonsága nevé ben szomorodott ssivvel jelentik Ulejthellen édes anyjuk illetőleg napúknak Kollár Klára ösv. Forster Gyorgyaéaek, Keszthelye, f. hó 26-áa reggeli 10 órakor életének 60-ik évében végelgyengülésben, a halotti szentségek fel vétele u-án, történt elhunytát. Áldás és béke lebegjen porai felett! — Se fa, se pénm. Szigligetben Iskik gróf Forgách Béla ő méltósága. Miután azon ban a gróf urunk igen mulatságos passziói vanoak, jónak látták Át gyámság alá helyesni. A gondooka sa)át édes atyja, a Somogymegyé- ben lakó gróf Forgách. A fiatal gróf azonban nemrégiben a szigligeti párasatoknak fát adott el, s annak as árát fel ia szedte. Mikor a jám bor atyafiak hordani akarták es erdőről • fát, mint a drua ex machina megjelenik a tutor- kodó apa, 3 eltiltja a parasztokat a íahordaetól, miután fiának nem volt ssabsd BE Ő beleegye zése nélkül fát eladni. A tapolczai járásbíróság is igssat adott as öreg grófnak, s most a sze gény emberek botul sem üthviiik a pénzük nyomát, — m-rt se péns, se fa. — Hymen Király Lajoa ur, közszere tetben álló keszthelyi ügyvéd leányát, a szel- lemdus Vilma kisasszonyt febr. hó 23 án ve zette oltárhoz Melczer Gusztáv kir. mérnök Békés-Gyuláról. Az esketési szertartás Kővágó Korsón ment végbe Horváth Sándor evang. lel kész álul. A mindenoldalú elégültség kifogy hsllan áldása kísérje és övosze a boldog frigyet! — A nagyatádi takarékpénztár VII. évi zárszámadásában a forgalom 701,772 frt 81 krt, nyeremény és veszteség ssámiája 18429 frt 50 krt, sártnérlege 193.569 frt 41 krl tün tet fel. TissU nyeremény 5487 frl 59 kr. Oas talék 15 frt. — Badaetonban as ottani •aőlóbirto kosok pinczeegylet létesítésén fáradoznak. As egylet megalakiUsának előlegez megbeszélése czéljábol » jövő bél valamelyik aapján Bada csonban értekesiet fog tartatni. — Árverés Zalamegyébaa. Nagy Jó- zaef 330 frtra b. ingt. febr. 26. Ssentpétsruron. — Zakál Gyula 411 frlr. b. ingt. apr. 7 Aodráshidán. — Beréayi József 4340 írtra b. ingt. apr. 3. Nagy-Kaaizsán. — Novak Értse 4500 frtra b. ingt Sient-Gróthon május 4. — Kaiaer Anna 80 ezer frtra b. iag. apr. 24. ZsU-Ejerszogrn. — Parrag Ferenci 985 frtra b. ingt. tebr 28-án Köveskntou (Keszthely.) — Tóth Ferenci 1800 írtra b. isgt spr. 14. Szigligeten. - Gradiosky Jósaef 4365 frtrs b. ingt. apr. 3. Nagy-Kaaissan. — A gySri gőzhajósási társaság (efyst- lea agy magyar vállaiat hazánkban) múlt évi sánssmadsuibsn üsleti forgalma 367.566 frt 24 krt, mérlegisámláj. 564.781 frt 18 krt, •ysroaég- es vessteségssámlája pasiig 161.901 frt 88 krt mntst fel. Nyereség 54.644 frt 89 kr., osstalék 55 frt vagyis ti1/,. Van e derék 15 év óta fennálló hasai társulatnak Bt gőzöse, 23 uszály hajója, a jól felszerelt hajógyára. Aa igaagalóság: id. Peregi Mihály, Ssalacsy Lajos és Pf.nnl Károly urakból áll. Titkár Páyer Káruly ur. Felügyelő bizottsági tagok : Maysr Károly, Müller Károly és ifj. Opits Fereaes urak vslának. — AUó-Lendvárál hiteles kézből caáfolatot vettünk, egy szinte hiteles egyén által sietve irt sosleméoyre, mely Ispunk 16- dik számában jelent meg. A czáfolat kulönbea helyreigasitás lévén, bocsánat, hogy egész terje delmében nem közölhetjük A valódi tény as : bogy főispán ur ő méltósága ss idő revidségs mialt csak három cssladaál tehetett látogatást. A kifejezéseket illetőing aem veheti senki sem sértésül, mert sem roassksratot, sem agy elle- nességet nem, de meleg érdeklődést kívánt tsnositsni. — A aala-mentgrótht szövetkezeti önsegélyző egylet első üsletévében a forgalom 19242 frt 28 kr., vagyon kirauUtása 18982 frt 23 kr, jövedelem 897 frt 45 kr. — BOvid hírek. Boyton kapitány a hirea úszó, meghalt — A torokpenész miatt Ó-Gyallán az iskolákat bezárták. — A főrendi báz B. Mujthényi Izidort nem adts ki az igazaágszolgál Utasnak. — A czár sgészségi állapoU a merénylet óla aggasztó lett — Kecs kemétnek 38 ezer hold közlegelője van. —' Erdősi Eugénia k. a. Aradon vendégszerepel. — Straasburgban egy merénylő 19 nőt stiléttel mellbe sturt. — Gr, Pej.csevich Lászlót ő felsége horvát bánná nevezte ki. — A czár jubilaeuma márcs. 2-án csendeden tarutik meg. — Bécsből a japániak fővárosunk rend őri intésményének Unulására Bpeatre érkes- nek. — Gr Széchenyi Béla lemondott vess. lyea tibeti útjáról. — A bolgár fejedelmet Plevnában meglopták. — Tarnsy ááador Makó péaslárnoka tőbe lőtte magát. KI DJ eet .» Prága, febr. 25 én: 35. 16 43 m. 50. Szebsn ? • 66. 7. 26 46 86. Irodalom (K rovat ilt megea.lit«U no aki, NsgjKa-Dimsia Wajditt iómaef kftnffkertaktxltWe iltml m«f-raatifllhetA ) — EL&fatáti felkivcU mHire* magyw aók," (kulteméajek) czimu sterkeastatt mik vemre. Et tis iv (lÜO Up) éa iefyele»«bb Íróink ÁSOD verteit Urt&lmasu, moljek tnrfiAnelaiileg neTesnta* booleiajaiokat magatsUlják. Knajr-TSIB ár* egy forint, 1M.5 koséim f. é. ápritii bó 5-ig alflre kttldeadA. Qytijtfioek ölre egy t. példáoyayal asolíilok. Muakám megjelenik 6 — 3 bét alatt- Temea-Lippin, 1880. február hó 25 en Váruay Mihály, Unár. A férj neje mellé ült, egyik kezét, kezeibe fogta. Oh de gondatlan vagy Lilla, gondatlan mint egy gyermek, uram, szólt as udvarlóhoz, lesz szíves nőm kendőjét elhozni. Mit gondolsz, így is majd megfutok, i e hőség mellé még beburkolózzam ? Ezt kedvemért meg kell tenned Lilla, meg, ezt nem tagadhatod meg! A nő pillantása egy kardvillanásboa hasonlított. Az udTarló egy könnyű gazé kendővel tért vissza, mit a férj aggódó gyöngédséggel terített neje vállára és egyengette azt azon. Azután karonfogta nejét, i párstor kS rtl sétálta vele a termet. A b&ffetnél egyszerre majd százfélével kínálta, unszolt, kérte, majdnem ugy tdmte nejébe as édességeket. Fennhangon beszélt, s aem volt as a sseretetteljei kifejezel mit nejére ne halmozott volna. — , S s nő, csudáUtos! mindezek mellett hideg maradt! A férj nejétől bocsánatot kert és kártyásai ment, de a kártya ssstaltól minden ae gyed órában fölugrott; mit csinál nőm ? félek, hogy Lilla aokat táocsol! olyan miat egy gyermek; tán valami hasitőt kíván? vsgy hasa akar menni ? oh én azt teszem mit nőm akar, én őt imádom I S az egéis társaság Atckházyt a jó férjek mintájának tekintette, a nők istenitették,! ami csuda ! még a férfiak ii elismerték, hogy csak >(JB.B mintaképe s férjeknek. Végre a nő csakugyan hasa kiváakosott, s a férj, rohant, törte magát, neje felöltösyéért. savoláért s egyéb jószágáért. As satély után perese későn keltek fel, ? a férj, mint rendesen otthon, mogorva volt! A nő halványan, kimerültén nézett ki, és sokat köhögött. A férj nem állhatta szó nélkül. Ugyan Lilla, ez borzasztó, mennyit kö högsz, es borzasztó, nyugodtan nem ia reg gelizhetem Egy kis hüléa és nátha, semmi egyéb! És egy kis gondatlanság, amiből önben nagyon sok vao asszonyom, szólt s férj epét.eu, tegnapi táaozával nagyon nevetségessé tette magát, egy férjes nőnek aaoyit táucsolai. Hanem ugy veszem észre, tegnapi modorodat egészen olt hagytad, pedig udvariasságodból mára ia meghagyhattál volna valamit. Ah, ah, a galamb csípni is tud, oh asszooyom, tanácslom önnek hallgasson. Igazán, szólt a nő keserűen, s fájdalmas rángassál ajkai közül, te a legkíméletlenebb ember vagy ? Hallgasson, kiabált a férj, kesével hadonászva, hallgasson mert .... Mert, szólt a BŐ, csak kivele uras, Sa nem szokta szavait válogatni itthon ; rajta uram. Lilla, ríkoltá a férj, hallgass, kuióabea nem állok jót. Igen, tomboljon csak, tudom miadenre képes, hisz nem ez az első. 8 amint a férj hadonászott, kávás csé-sséje feldőlt, s a forró kávé slawrokja uíjába ömlött - A férj felkiálllott, asatán felugrott. Knnek mind te vagy as oka, de tovább nem tűröm. Persze én ! a te ügyetlenséged és finomságod, okold e kettőt. [la aem hallgatás, mindjárt bossád vágom e csészét. Tőled kitallik, le gyáva, - szolt a BŐ köosyekkel és egy lesújtó tekintettel. A férj felugrott és villámló szemekkel ragadta .-<eg neje karját uey, bogy es fal-sikoltott. Meg fojUlak, hürgé — R»\|t», szólt a nő elhaló hangon, legalább aem szenvedek többet. S a férj dorván lökte el nejét, ugy hogy es végig zuhant a szőnyegen. E pillanatban kopogtak as ajtón. Villámgyorsan rohant aejéhes és fel emelte a földről. Lilla egy szót aem, különben a folytatás következni fog, suttogá gyorsan, s aejét egy székbe nyomta Egy látogató jött, kivel s férjnek spróbb üzleti összeköttetései voltak. Es udvariassá benyitott, s a aóask kesét csókolt 1 Hogy érzi magát aagyaid ? Oh. aóm, sietett a férj felelni, és egy villámgyors fenyegető tekiatetet vetett Bejére, nagyon jól; csakhogy ssesnei vörösek kissé, amint as estélyról hasa jóttüak ó még ágya baa olvasott, ngj s mindig mondiam, as olvass este kedvesem. Persze, asgyon isgatja a steaukat, — sietett a látogató valamit beszélni. Orvosa is tanácsolta, de as éo Lillám egy kissé makacs. S a szegény ső pedig, mint egy halvány visssbáb ttlt széken és szenvedett. Amint s látogató eltávozott, s férj nejéhes lordult. Köszönd, szólt durván, hogj sgynoUsm. jött, mert kiállhstatlsaságod a végletekre vitt volos. A nő nem szólt semmit, felkelt éa szobájába távozott, ott aem látu ssaki, a világ, a férje; a psmlagrs roskadt, ott szabad volt sírni. — Az ilyen jelenetek pedig ismétlődtek mindennap, csak hogy különféle variatiókban ; a világ előtt mintaképe volt a férjeknek, s otthon pedig szörnyeteg; s a nő lurt, szenvs doti. nem panssskodott, csak napról.napra hal ványabb lett és szók a piros foltok lettak nsgyobbsk mindkét arczán. S a világ előtt pedig, a nő halváuyságs és survadása egy óriási kérdőjel maradi mindaddig mig as orvosok, megnem fejtették sssel az egy szóval .tüdővész.* Mikor a Uvasz beköszöntött, Atokbázy-nét ss eirő nspsugárrsi, ss első verőfénynysl temették el a (old alá; s férje pompás obeliakat em-lt föléje gránitból. Tán a kegyes olvasó megfejti, miért táncsolt olyan sebesea, és miért ivóit bideg viset s táncz uláa, Átokbázyné. Aki humoresket akar, tfe olvassa el, as életből van ilt egy darab, s fájdalom egy olya* darab, ami megtörtént. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FSBRUAB29ea l8«0. Láitló hírneves nerasel-gszdsazunktól megjelent s „Gazdasági Lapokból" önállólag a gabnatermelés s nővénjmive-lési éa állattenyésztési kérdések tárgyalásánál tett nyilatkozata a köztelken tartott kosgsida-sági értekezleten. — Oj imsmtaitk. Tiborsjky és Psrseh zenemlikerezkedéséhan Bldapeaten. Nyolcz ere deti dal (Blaháoé Lujza úrhölgynek ajánlva.) 1. Galambposta. 2. Jaj istenein 3. Három mes ter. 4. Leány álom. 5. Falu végén. 6. Bura hajol. 7. Kis gyöngy patak. 8. FŐBB a lombos. Énekhangra zongora kísérettel (vagy eongorára kül5»)irtz: Aliaga Géza. (.Szeretlek én" éa „Befutta az utal* szerzője.) Ára 1 frt 50 kr. — Qatdatigi érdekeink emelése, fejlesz tése terén kétségtelenül igen elismerésre méltó tevékenységet fajt ki a Gond a Béla muegye temi m. tanár által szerkesztett „Gazdasági Mérnök* csimü képes hetilzp, mely s mező gazdaság és TishaszBositáa s sz ezzel kaposola- toa ipar éa forgalom tgyének előmozdítását tüste feltdstáui. A midőn e köshzssuu Ispot a müveit gaidaközönség különös figyelmébe ajánl juk, tájékozásul ide igtatjuk ez évben közölt nagyobb csikkéi kort: néhánynak a czimét, milyenek : Gzzdaaági érdekeink éa a szakiro dalom. — A mezei komócsinról (1 ábr.) Dr. Roditzky Jenőtől. — A mosonyi öntözött mürét II ábr.) Gonds Belátói. - Porhanyito és gyökérmetazó gép {l ábr.) Péter Dénes talál mánya. — Termeljünk olcsón! DiÓezegby Sándortól. — Az építési modorokról (3 közi. 6 ábrával.) Pfaff Ferencztől. — A baza kapá lásáról yG ábr.) — A kis birtokok tagosításáról. - A mély Kánlázról (3 közi. 1 ábr.") - Ku koricsa morzsoló (1 ábr.) — Az állami gép gyár hiányai. Katona Endréül. — A földadó- kataszter. Dabner Rudolftól. — Az erdik befolyása a légkíri tüneményekre. — A hamu, miat trágya-anyag. Koritsánczkytól. — A Tiszavölgy rendezéséhez, gróf Karolyi Sándor tól — A kosárfül művelése és felhasználása. — Gálvédelem (5 ábr.) Szojka G.-uíl. — Köz munkánk vezetéséről. Schwarczel S.-tól. — Az öntési majorság a kapuvári uradalomban (1 ábr.) — Az eperfa- és selyefateeyésetéa érde kében stb. Ezeken kivik! readeeen közíl a lap üzleti tudósítást hazánk és a külföld neveze tesebb gabona pisczairól, közöl mindennemű építkezési, szállítási, birtok eladási és haszon bérleti hirdetményt, hasai és külföldi híreket >tb. A „Gazdzzági Mérnök" megjelenik minden csütörtökön, képekkel gszdagoa illaaat-rálva. Előfizetési ára fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. — Előfizetéseket ez év elejétől még mindig elfogad s kívánatra mutatvány számot szivesen küld a kiadóhivatal. (Budapeat, Cllői ut 24 az.) - — Cj zene-mii. Pirnitzer Frigyes budapesti zenemükereskedésében megjelent: „B a r c a r o I I e" (Ditea ia jsuaa belle) paroles de ' Theophile Gaulier, musique de Maximilien Schülz. Ara 75 kr. — .A füld ét nipei' cíimtt Mehner Vil mos kiadványából a 18. 19 és 20 dik füzet ia megjelent Hellwald alán Dr. Toldy Laszlo fi gyelmes forditásábsn. Árs egy-egy füsetnek ' 30 krsjczár. \|\| \| Vegyes hirek. — Páriéan 194 él« egyén haladu meg a azaz évet. Legtébb ezek közül 114 özvegy asszony, 40 özvegy ember, 2t vén kisasszony, 10 aesznoy, 5 agglegény és 3 nos ember. — .StdtharminCM milliós kocsis. Temes váróit Traueeh kocsis közelebb roppant vagyont örökölt. Hatvan év eliU-T«sese> a^péazUkatna ki Czebza fsluban született, váaeorolni BMal s húsz évig hírt sem hallatéit magáról. Negyven év előtt Londonból érteaité családját, hogy nagy üzlete van s egy gyermeket kert, a kit adoptálni kívánt. A kiszemelt gyerek T-ausch mostam kocsis volt, a kit azonban atyja neaa engedett oda. Azóta feledéabe ment az egész, ezet. Tavai azonban híre járta, hogy Trauach, ki magyar születésű tizenhat év előtt meghalt a tizenhárom millió font vagyont hagyott hátra. Törvényes örökösök nem jelentkeztek. Végre hosszas utánjárás útin kisült, hogy Trauach temesvári kocsis egyetlen örököse as elhunyt gatdag kivándorolt angol magyarnak. — A kftoktatdn tanács, egy legajabban tartott élesében kiroondutta az elvet, miszerint a o8k is tehetnek nálunk érettségi vizsgálatot, de miuden kedvezmény nélkül. Az engedélyt a közokt. miniater adja meg ezetrSI eaetre. De, mert a mi egyetemeink nincsenek ugy beren dezve, hogy nok is látogathassák az előadáso kat, aa illet A nők még most egyelőre aem élhet nek az érettségi vizsgálat által nyert jogukkal. a— AkrcAim szlletési háza. Coalaaáoak Una vároaálaa, még az utóbbi időben is muto gatták Ábrahám patriárcha ssületési házát. A bennlakók .Bet Chalil Allah" (Isten barátjának háza) aem aaltak neki. A mnlt banán Urza városában tüz ütött ki. A lakosok azt hitték, hogy e hajlék megkímélve lesz, ssért minden drágaságaikat oda hordtak. Véletlenül csakugyan mag Ion akadályozva, hogy e ház elégjen a azóta a nép tség Bagyebh tiszteletben tartja. — Kiváló tgyintk gyakran abban hason-Kk a kozőaeéges halandókhoz, hogy nékik is aaag vannak a kedvenci eledeleik. Petófi Sándor nem irt meg mit szeretett, de azt tSbb helyütt eaiKti, hogy a tejfölös tormát nem szenvedheti. Meglehet, h>jgy a foghagymás le rest se szerette; a minthogy alig ia van ember, ki azért rajongása. Aanál érdekesebb, hogy Patti Adelias a díva, aa iataai énokesnó, él-hal Bomcaak a tejfölös tormáért, hanem királóké-pen a fakhagymis levesért ia. K titkot egy páriái 1aj> esak a napokban árulta el. — ^0««ihaaUrtás«ak 10 «vi kimutatása: kiadás bevétel fölösleg kiáay 1368-ban 154.0677431147^3)3100 6.531593 1869 ben 162.517789 Itö 684587 lS.0e6.798 18JO beo\|l71.224038l 199.973383 28.749,346 1871-ben:l79.577338í215.132191136 054,853 1872-benl86,6278B8 237.527042 50.899,174 1873-ban 181.707410251.214746 69.507,336 1874-ben 1875-ben 19O.294896Í252.112U861.8 17,223 192.727006235.995018 43.267,963 1876-ben 211.5162O8I246.5O6361 :S4.999,153 1877-ben 218.628966!2ö2J<52819!33.623,853 — Magyar mbtr mint franczia trón ? követeló Nem rég emlékeztünk meg, lleTez Ágoatról ki azon tudatban halt megf hogy XVI. Lajos unokája. Most írják a ,N. P. J.«-nak, hogy egy más ily unokája ia van XVI. Lajosnak még pedig hazánkban, mint egy szerű nemes ember, és aoraaaaa megsyugró Iroa-követeló. XVL Lajosnak ez állitolagoa unokája a Kóhalmától mintegy két órajáráanyira fekví Petek magyar faluban éló nemesember, Berry Lajos, ki hatirozotua ? szilárdan azt állítja, hogy aa 1792-ben lefejezett franczia királyi pártól származik. A még most is éló állítólagos királyi unoka atyja, a hasasa évek elején jött Kőhalomra, mint francsia tánca és nyelvmester. — E franczia tánezmeater, ki különben mechanikával is óracsiaáláasal ia foglalkozott, határozottan állította, hogy l az igazi danpbin, s a Temple bór'.önéból éa Simon varga kegyetlen bánásmódjától egy angol nó azabaditotu meg. Kőhalmou nótkl vette egy petéki nemes ember leányát, s a 30-as évek végén megnyervén az erdélyi indigeoatnat, egyszerű székely nemesembor váll beióle. A* öreg Berry bősünk atyja azt is állította, a hogy kétségbevonhatatlan okmányokkal be ia bizonyítja, miszerint a Habshurgházzal is rokon. A juŰusi forradalom alatt Bécsbe utsaott, s ott igényeinek támo gátasára elómutatta okmáayail, de ezeket Metternich ulsikkasztotla. Így állítja ezt fia ia, a még most is éU Berry, vagy mint a környéken nevezik: .Berry bácai." Tőle azonban nyugton alhatik a frohadorfi Koy. Egész külseje székely kurtanemeel mutat, a a saürkeszakállu erős öreg úrban, a mint n>gy tajtékpipájával a dohinyaaacakójával a kőhalmi marhavásárokra ellátogat, senki s«m gondolná XVI. Lajos uoo-kaját Különben tetőtol talpig magyar ember. A franczia nyelvet már csak töri, s hozzá a katholikus vallásból Kálvin bitére tért át. Ép oly mechanikai talentuma van, mint állítólagos óséaek, s ezt a Baagyar szabadságharca alatt érvényesítette is. Bem csapatai részére valami mitrailleuae félét szerkesztett Hajú kedve van, igazi ráczürmoa mellett sokat szeret atyjáról, „Fraaoztzoraság daupainjsrol beszélni. — BaUtt az állatseregletbeu. Pár nap •MM a Bidal-féle menasseriában, melyet jelen leg Calaiabaa ma lógatnak, szomorú scarancsét- lenség történt. Este az előadás alatt beszakadt s tető ; a gáz kialudt, a felaőbb sorokban Illők leanbanuk csaknem a vadállatok ketrecseiksjz. A koromeelétUu lefolyt jeleaet leirhatatlsa. Mndan ielól kiabáltak, a aebesflltek jajgattak, a fenevadak bömböltek. Egy vadállat egy nőt, kit kalitja fölé sodortak, fejen ütött Upával. Senki sem hall meg, áe aukaa megsebesüllek. Nóvelti aa eset iazoay atosalgát, hogy a k85n ség neaa tudts: vájjon s leszsksdt tető nem auzta-a szét a fenevadak ketrecsast s azok nem szabadultak-e közéjök. — At StSdik merény lettől menekült meg most kedasn Sándor ozár Az első merény letet 1866 ban követte el ellene valami Kntu- kazov nevű kurtanemea. Ekkor kalapoa legény mentette meg a ezárt, leteperréa a gyilkost A kalapoa legényt gazdagon megjutalmazták a nemessé tették. A második merénylet 1867 ben, a párisi világkiállításon történt, a mikor ia egy Becezovszki nevn lengyel relótt a Marz- meatu tartott nagy haSazemlébol hazatéri czárra. A harmadik merénylet volt a Sao- lovjev-féle, 1879 ápril 14 én, a mikor a merénylő revolverrel négyszer lítt s czárra. Decz. 2-áa Moszkva mellett levegőbe röpítet ték a ezer poegyássát vívó voeatut, abban a hiazemben, hogv a ciár azon utasik, holott a czár vonata már előbb beronogott Mosakvába. Af Stödik az legborzaazuibb merénylet a most kedden elkövetett, melynek igen könnyen as egész ossri csalid áldozatán! eshetett volna. — Oiírdi minister, z ki magj árul tud. Aa uj osztrák miniszterről, Kriegaau báróról ait irja a „Magyarország", hogy hazánkban számos öaaseköttetései vannsk, melyek ss áltsl tűnnek ki, hogy Kriegaau báró magyar iameró- seivel folyton magyarul levelei. Az osztrák pénzügy minister nyelvünknek teljesen hatal miban van. Mikor s magyar nyelvet meg 'anulta, 8zalay László híres történetírónk „Magyarország története' czimü nsgybeoza munkájának nagyreszét németre fordította. Az osztrák pénzügyminiitorek közt Kriegaau báró as első, kivel a magyar kormány férfiak magya rul ia tárgyalhatnak. — At a somogyi ktldöttaég, melyről emiitest tetttnk, sorra nézte a (óváros neve zetességeit s ia oorpore elment a népszínházba is, megnézni a Székely Katalin előadásit Ott volt Varga látván bálványosi biró uram is. De már s .pitvarban annyira elálmélkodott, a sok, soha nem látott gyönyörűséges dolog felett, hogy égessen megfeledkesettarról, amit otthon az anyjuk erősen s lelkére kötött: .aztán vigyázzon kend a pénzére.'1 S csakugyan valami zsebmeteső rá is vetette a szemét Varga uram duzzadó kék pruazlijira s míg ó gyönyör ködött az ambituaban, oldalról felvágta az újdonatúj p>uazlikot, s eltűnt s bagyeláris meg s sok szép rupogó bankó. Varga uramat köz költségen kellett haza szállítani, de nem ia j5n ő fel többet Budapestre. — Só- ÍM doUmy egyedárusság Boeniában éa Herczegovinábaa. AZ osztrák-magyar kor mány a sóeladást és saállitást e tartományokra nézve a magyar hitelbankra bírta, mely inlé- zettel egyelőre három évre kötött azerzódéat. A só kiszabolt áron adatik át a magyar hitelbank nak, mely a szállítást a rendeltetési helyekre aazközli és ott e czikket a kiacstár által megál lapított árakon tartozik áruba bocsátani. Eddig is ez as intését közvetítette ugyan a sóazálli- táat és eladást, de sz rgyedáruság rendzzere- zitve nem volt. Az üzlet tetemes hasznot ígér, szsklérfiak körülbelül egy frtot számilanak mázzánként ; s minthogy 250 — 300,000 mázsa olt S2 évi fogyasztás, z nevezett intézet nem csekély előnyben lett réazezitve. Érdekes, hogy a szerződés poatozatai szerint z szükségelt só- mennyiség nagy része a szegedi kir, sórsktá- rakból fog azáilitUtni. F. évi április hó 1-től kezdve a dohány egyedárussag ia érvénybe lép Boania éa Ilerczegovinabsn, és csakis „tra fik* dobáayt és szirsrt lesz szsbsd árulni és füstölni. Ugy a sóra mint a dohányra nézre ellenőrzés alatt levő raktárak állittataak. — A fSrmcUk körében, miat ,P. N.< hallja, élénk megbeszélés tárgyát képezi s kér dés, vájjon b. Majthényi, s Verhovsy-párbaj miatt, kiazolgáltaasék-e a törvényszéknek vsgy nem ? A nézetek igen eltérők. A praecedens az, hogy a törvényazék által párbaj miatt kiásol- giltatni kért mágnásokst s főrendek nem szol gáltaiták ki. De ez helytelen praecedens. A párbaj nem képezheti a törvényhozók zzaba- dalmát. Az orazággyttlés megszavazta a büntető kódexet, mely a párbajt büntetésre méltó cse lekménynek jelenti ki, s s törvény tiszteleté ben a törvényhozóknak példával illik előljárni. Valószínű, hogy ez s aétrt fog lölülkerekedni s s Verkoray-MsjUtényi párbaj, a maga rendje szerint, a törvényesek előtt fog letárgyaltatni. Jó taaáes Siodor esáraak A teli palota \t%-ber&pitfetést! kit kiréoiii T»«df„.k alkalmat adolt, bogv % nihilisták IUi-lm«irSl «umeeseréb« mélyeajs-aek. As orjik kaaSISk k«lon9aaa keU«i»tla>a«k la-lalu a cxir bal^Ketöt B negp)eat^sJ>'a '-?ak egy módot tartolt Ubt5ak — S m> leun az ? — kardé társa — Ha o laawek a cair — monda s jó taai-eaolé, — Mrba Uaám Uroaaoraaáf't Eslscaildaak HUjsn ixizipisaa ss njazodtaa laaeoa as dWI elai a eaöases — Niasaban! — Takar nelktu. Bomagy a aaaasetes aaaaonj vaairnap recgsl etstés «ISu as (atillába s latja, bogr aa orag br»s b«t látapa Kellett bomtválkosik da tflkCr nelkal. — .Kinek a bi'npa ?• ^— aHát ke-s«t csúkoloaa oemaetas sssaoov aaért, hogj lássak borotialkaiai." — .Takar sélkll ?* — .lgse- .... ?>rs s aentsates astsoey elfajta a Uatpásokat s János caxda aotatLan aiatatta ki aorbÜ7lndoaiÍDvál. Hiroai saeajessd volt efvsaerre a Calubaa téfj szap aolfj ardeklouvo kardeai a Mkiaat: '* — Nemde öroaia telik benne, mikor Bvaian láacait nubati a saereta párakra? — Kereai, nem vagyuk kirörvaadö, feleli a saelleeies pap. Ssíp airatzaf. — Bisoajoe kis»in»i nafj la-koai alkalmi>al as OfjalleD bajdu réfig iülí aa alispiaue wl/eia rubájár aeiroa lévai ** igj Beota-geté magát: .Ne baraljon Uaaaaaaoajoai, mag elaf lavaa .aa a keavkáaaa, miséjárt mist Soaok • HlvmUlos pl-c-sl árak. NHT-aTaaiasaii, 1880. fabr 25 100 kilogrammjival aaámitvz. B,u liSO— IS— Roas 9 50—10 50. Árpa 2^ 7—.,—7-aO. Sakoncaa 8 DO. 9.—, Bsrgoa;a 4 . — Borsó '—.—50 —. Lesxaa —' ——28—. Bab — — —13- gataa — -l« Saalma -.—110. 1 kiloframmjával ssáiaitva. SUrkaia, ?-.—6S Sertasbu —-to. Saa- loana ——Tg. Diaanózair — —80. VIros aagyma '—-30. Fofiafrma —. — 16. Cinkor _.—ÍJ. Bors -1-S0. Paarika —.—30. Suppaa -.—?. 1 literjével aaimitvs. O bar lí— kr. üj bor í- kr. Páliaké 4 kt. Seaat « kr. Kiadta: FsJUUS, v. piaez koavweaetS. Sierkesatoi üzenet 3%>7 K I. Bpest. Olvas nincs! Csak oly munkákról faszunk smliUi:, aalvsk koaalak bekald«t-aek. Ea attltinros ia. 3958. Y. L. Sopron. Hamarabb aem lehetett kozolai. SaiTes odrlzletl 38S9. Zala-Egeraaeg. Kar előbb megkaptuk. A pálraaal s hírlap kiírást nem basrailhatjok, csat aredeti híreket kariak. A ieirt asaut lapsok la-ik szama már hoata, 3960 .Boasns vaj/ok.- Sajnáljak, de a varast axért nam koa&lhetjuk. J»61. U. M. Kaaatlielv. aUrcziaabas taaaaaa nilzd tisaulatemet. 3962. II. XoaaSnat sairas irdeklsdaaeiart. Biad rám. 3963. P. Saásutok >\|iretadre. VaHiitl menetrend. A bnda-pesti idámuUtó ón szériát, , laaal KaaU>arál Vonal ásva : •tia Kr. Fere. Idl 106 Kaa>k, Hokira.Dosabovii a KlamSba 4 48 raggal S16 . . . . 3 30 dalát. 113 Hnda Paatro III raggal 301 . . . í t dslaa. lOi 11 10 «n ÍUBfcib. (fta.mbMBslr. B4ea Ujbel; feUj5 8 raggal 301 . . ." 11 48 aatva 316 Sopronba 9 98 dalai 303 Triastba as Prageraofoa kareszUI Qrácz ea Becsbe 4 58 reggel ?iOi Triastba éa Prágerhofon kersestsl Oriea aa Bacabe í 47 sálat. Érkexik Kanl».r. 216 Eaaik, Mohács, Dombóvár a Fiújánál 1 41 dalát 2W . . , 11 11 sstva »I3 H.ida-Peatrtl 4 20 reggel 201 „ SS délut 211 9 44 estve 314 Harsból (Sao.bala. Baa UjbelT)M<l 10 27 aalva 302 „ „ . .45 raggel 163 aopronjbal 11 53 dalai. 114 BacabSI Oraca, Marbeirg, Pragarhof Míl . 4 12 reggé tOlTriMal asHa^aallBlarbiirg.Pragai- íof feiSI I 21 dalot. -1H Tríuaat- aa Tillaobbal Prigarbof falul 11 — astva Harbargba oaaüakoai. Villua is VranaeefeatbU , . . , rianiesfeatnll Heti ra.JSs,iptó,i-. Fssratr 49Ml Bártllat 6 kJ I8M Ud- Uhu , Halk es e< .,t li I r > \| 1 f aap^ \| aaptir aaptii _u 9. Jea na őrdotot Ds ki Lnk.ci IX 'iSVaaaraaa C3 Oculi j 17 r Sapt. i Harc 'Antónia 18 Len p A 2Ke.\|d 8implic p. {19 Arcb.* S.Siarda Knnignnd 20 Leo c. ; JA 4 CsUtnrtnk jTbeopbil 21 Timotb Js S Péntek Ko.ebmi 22 Engen •? öjSa.t mhal ;Krigj,,s 23 Polvk. IS* Felelős azerltesztó: MttHI Lajt». ilktul adom - t cs, kösótu^gDek tn- hogj mai oapon o«m cs«k rongjr-gjal haodléroiunk, haDem már a koporsókkal á el k esd tűk, ét még o\j u«mtelealil, ho%j mi* baljt valakit várotuokban kéUaef laji a hidag, Weiaabarger aauaoal aaem alá vet ti é%o\j rara-asul lesi. mint macák a as egeret, bogT miheljt A íjukból kijön, asooDal elfogbataa. Ép ugy A iá, mihelyt a beteg lseiukja ?aomeit, S atonnal .aagkesd. a háodlét, ea történt padig pénteka uu folyó hó 27 ea, N. N. nr hossám jött elhunyt 6Terének agy koporsóért, de miral ástak arria, hogy ódea anyja kiránaU veriat lágy en, foiasolitoU, neooók al relé édes mj)i-boa, hogy as 6 kiáa»ta aserÍDt megroM.! luaae. As idó alatt jutt Weiaaborger, hogy 5 olcaóbb-u ad koporaót ea aa elótt » mir párasor rolt nálok. Kst nem asért koslöm, hogy tán magam excusáijam, mert eddig i«m örültöm senki halálán, ason pár foriatórt, a melyet A koporsóért kaptam éa hiraüan n«m ia meatem sehovs, hanem b«Tárlam, meg hoatáci jöttek. S esért kérném ILCI. kösönaégat, vanaé egy kiaaé figyelem alá e ssemteleo handlét. Feleioa: Cseplks Utráa. E rfvat alatt f»! •ISMÍC•* ?•« TT7iKNHn.RW7.KIMK ÉVFOLYAM EB«tüO. te i 33 E! T JfloLL SUIDLITZ - PORA. Bergenbep i Fogfájás minden Demü., akár urna vagy 'ole, tartósan m (Norvégiában\ 'gen gjoraat) gyógyitht<5 a üirnevMi indiai kivonattal. EHD a kereekedeleaben előforduló gjigTSXW hatáia fnljti. egj halban aem bUnvoíhaloa. Vali diu üvogben 35 éa 70 kr. .Cl 1 nU1,A1i „AIAÍU l>» "indái dobos c»in.Iap,ia «u Csak akkor valódi, u „ iB Mk„oro.itott ?{«,« Uoromva. 30 év íta • leijobb liktrek mellett funall mindennem" \|yM»r »«••»«•< ti artKttol tkUály.k, (mim íiváfrbiany, aaanorniáai. vér ?tl\|á> íi «ra»yf ellen. KalOnoeen olj éjjeneknek ajánlva, kik 116 ala-modot folytatnak. HuUttiltk tlrríiyllet Mattttatnk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o é. CRAHCZIA BORSZESZ SÓVAL w - k \| nindao b«U5 é< kflWf KjalL.diaú.U. & leftóbb betefstg elles, min. dennemü sebeiQl^sek, fej-, föl- ei fogfiji. ráfi lérrek ét nyiit isbek-rákrekilyek. öaiök, íiemgjolUdii. mindennémO bén ni ÍJ íl aérlli* itb. tb. Ovegekben használati utasitássai együtt 80 kr. o. é. Hal-tnájolaj. Krohnl.éstinUtól Eieo halmij ziiroUj vAlam. faj köxoU «? eg?..-<i3]i, tnely orvosi cxélokra busnilható Ara egy üvegnek használati utasitássai I frt •? é Fö ?••llitás Moll .4. gyógyszerész, cs. kir. udvari fszallitóoál, Bécs Tucblaaben. Raktár ax állam miajen hirneTna (/6\|(jrsxerlarál}au TaK7 fflnor-kere>kedé^ben. Raktár DélkUti bel^ierekbeD raagáaegyáuek nacjobb merraad«léakn«l megfelelő árleengedétben rei«««Qrnek. A t. U koi5oa«; kéretik batárolotun Moll-tele kéaiitaányt reodetui ét caak olyanokat elfofadui, meljrek aaját ÓTjefTam áe aláirá-aommal vaonak ellátva. Baktirak : Nafy KaallU Priger Bíla ÍJÓIJt. R«IQ> J. ... _. Roafnberg Ferenci Feaaelboter J<Stuf Koeaafeld Adolf. — Zata-Cfaraiaa \| a07Óa7»ertar a izeDt lelekhex'. — Baret Dorner S. CtákUrtyl OOnci L. T gjógvateréex KjpalVár Koba J. Babócbay Kilm. gjógjr. Th Ee'-^kéM7 cyigT Klnr«ICZI Werli K gjigj. Kiazflf Caaeiiaovirs lat rj-gj. Kdttal Irt. t7°l7 lantkatr Bcblatfar A. WOnach F Kati Jáa. Záfrtk Perklet Kerenci gjífj. HiUlbacb 8. ír f7°CJ Sipril lleae; And. gjigj. (980 8—•») 7 éremmel és 6 tisztelet •mánynyal juttlmazott TRAGYA-G"YPS, "'cióo (? b»m<<»tra«Il ntllit mli.dca TUati AlloslUkai, a kezeiési yezéiylet a „Variertrtíiler Pattá: tHUUttg, Bée* melleit. cs. kir. ssab. tj ]nT minden aefkirinUM irisukSiMl a. ? 1 f«r Up, tiau Msk&s, gyert/s, ^acsítviuik, toll tíb. bsivrs '/« centiaeter TUU^, felojim 6 c«ntiin»t«r, finom bórliOt«Bben, arakjvel-n<n«l, kaliSle( bárnonr- «? leijeim.! 3 f^ bőrkolíjb«n 2 Crt 50 kr. Peotebbi iróesxks eeésx bernndesáMel, kénjrelem nifrftl, OÍPT Urt«a, tscleiK'se nlaku, érrsbót, r9f- v>ü7 esflatAsvft e««k 1 ft 60 kr. •fiat kOlSnlefmaif, tátunk«> IróUbláv.l oxolok ssiaUra 2 frt 26 kr. IS »-•! Svir: E J. GoUbaekw, VI. UiUnIgnsw 6, 3. Stock Unta, THr 18' „ nlob.n Firaktér : B. BoKlun, I., Juo»iriotuti«»« Kr. 6 Kapnatt Mac7-Kaaiarfa W.jjiu M foil Nagy-Kanizsán egyedül csak Strm és KMn araknál (986 6-10) kapható. ooooooooooo oexxxxy ooooo Vendéglő bérbeadás! Zalamegye tűrje) bdsó városi (hol 4 orazágM vásár esik) korona fogadó folyó éri márczias 16-án Nyl-vaJádOO az uradalmi bérnötség irodájában folyó évi július 1-tól kezdve 3 évre árverés utján bérbe fog adatni. — A feltételek posta utján közölhetők, de agy ia megtekinthetik; 7 3-3 NyavaládOfl: a bérnökség irodájában, Kenenes SmjéntMu: árendásnál,.^ Fris csiratepes vetőmagok, Veresvirign sujer lóhere. FraDCzia és aagrir lncxern. Oberndorfi, óriási ptlaczk aliku, angol Klnmps és más fajta takarmány répa. Angol és franczia perje. kaphatók Nagy-Kanizaia Rosenfeld Adolf (1 4-8) krr.lk.de.ibM Ház eladás. Tóth-Szerdahelyen (a. p. Letenye) a nagy korcsma, áll 3 szobából, elíniz, nagy konyha tuzholylyel, 2 éléskamra, nagy pincze, mészárszék vágóhíddal, jégverem, istálló mindennemű barom számára; miaden épület tág-Iával építve, hozzá még egy nagy házikert is folyvást eladandó. Kívánatra még egy ?/, sesaio (12 hold) szántóföld is hozzá adatik. Bővebbet erről a tulajdonos Ehrlich Ignácz vendéglős Tóth-Szerdahelyen nyerhető. (9 «-») A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind 3000 kötetből álló KOLCSONKONYVTÁRÁT. Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits József. Naty-Kaaiiaán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits Jóaef gyorstajtója.