| 846.79 KB | |
| 2007-10-20 16:26:35 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  514 | 1830 | Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3. | A Fekete Sas Szállodát a XX. század elején emelték eklektikus–neobarokk stílusban (1905-ben nyitották meg). A város fő terének egyik meghatározó épületét Pártos Gyula tervezte. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme. A mai épület helyén már a XVIII. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. A XIX. század első felében itt tartották előadásaikat a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid társulatának tagjaként fellépett itt Déryné Széppataki Róza is. Szintén még az öreg Sasban muzsikált a XIX. század utolsó éveiben 12 tagú bandája élén Czutor Béla (1863—1909). "Béla cigány" a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál… " A megénekelt sétatér híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál ma is látható. A ma rendezvényházként működő, gyönyörűen felújított épület fasor felőli sarkán márványtábla őrzi Béla cigány emlékét. A fénykép 2007 júliusában készült. Felh. irod.: Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/ Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004 Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhelyi évfordulók. = Honismeret 1983. 4. |
