| 223.55 KB | |
| 2006-12-31 17:52:23 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  547 | 2040 | Eger, Vár | Az egri vár hazánk egyik legismertebb és leglátogatottabb műemléke. Története Szent István koráig nyúlik vissza, amikor székesegyház építésébe kezdtek az Eger patak fölé magasodó domb teraszán. A vár ma látható része e köré a templom köré terebélyesedett, amikor a tatárjárás pusztításait követően Lambert püspök várépítési engedélyt kért IV. Béla királytól. Az erőd szerepe a XVI. század előtt is fontos volt, ám igazi hírét az 1552-es török ostrom során nyújtott világra szóló védelmével vívta ki. A vár és vitézeinek tette a XX. század elején vált legendává, amikor az 1897-ben Egerben letelepedett Gárdonyi Géza a Vár közelében álló házában megírta Egri csillagok című regényét. A vár mostani főkapuja mellett jobb kéz felől emelkedik az előugró sokszögletű, lőréses kapuvédő bástya, a barbakán, a hódoltság kilencvenegy esztendejének egyetlen török várépítménye. Az egriek Török kertnek nevezik. Belépve a belső várba, jobbról a lőrésekkel áttört Gergely–bástya magasodik fölénk, amelyet a várfal egy talpig lerombolt szakaszán Dobó István utóda, Bornemissza Gergely tervezett és építtetett; köveit az akkor már jórészt romokban álló várbeli székesegyházból hordták ide. Észak felől a középkori déli várfal szegélyezi a falszorost, benne egy négyzetes alaprajzú toronnyal. Itt volt a vár eredeti bejárata, amelyet már Dobó befalaztatott. A torony felső falfülkéjében az itáliai Modenából hazánkba szakadt Estei Hippolit egri bíboros–püspöknek szinte sértetlenül megmaradt színes címere látható. A falszoros felső végén a Varkoch–kapubástyához érkezünk, amelyet még Varkoch Tamás várnagy építtetett 1542-ben. A Varkoch–kapun át érkezünk az első várudvarra, itt lehet felmenni a várfalakra. A bejárattól balra, kicsit távolabb esik a Dobó–bástya, amelyet a nagy várkapitány emeltetett 1549-ben. A várudvart észak felől a XIX. század végén épült egyemeletes épület, a Dobó István Vármúzeum igazgatósági épülete zárja le, amely a hajdan lebontott Dobó–palota helyén épült. Kapualján keresztül juthatunk a belső várudvarra. Az ősi várudvar, az úgynevezett belső piac tere volt az erődítmény életének központja, körötte helyezkedtek el a legfontosabb épületek: a székesegyház, a kanonoki házak és egyéb épületek, amelyek ma már nem léteznek. Történelmi viszontagságokat elszenvedve, ma is áll viszont az 1470 körül, gótikus stílusban épült egykori püspöki palota. Legszebb része szerencsére eredetiségében fennmaradt csúcsíves folyosója, gótikus árkádsora, amelynek szépsége csak Mátyás visegrádi palotájának fennmaradt folyosójához mérhető. Felh. irod.: Eger. Bp. Panoráma, 1973 Wellner István: Eger. Bp. Panoráma, 1987 www.vendegvaro.hu |
