Zalai Közlöny 1881 001-009sz január.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.11 MB
Keltezés:	2007-10-19 16:18:12

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	894
Megtekintések száma:	11653
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1881. január - 1-9. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. :<o b. «, ZALAI Ki.2Lv.HY 1581. ■v.20.évf.;. jan. 2-dec. 29. 1-104.szám. Teljea. . mell: 1 db: 83.számhoz. Csonka: 57.sz. 3. lap. Az egész évfolyam ne-yor. hib--ís és nshezen clvashatŐ. KAfiY-KANIigSA, 1881. január 2-án. Mit Huszadik\' \'éyfolyam. Eletette! ir: egész ém ." 8 fit. ff] ívre ....... ■* . OLItyecl úvro 2 B HIRDETÉSEK 8 hasábos pttitsurbaB 7, másodszor G s mÍDilcn lotábbi son-rt r> kr, NYH/TTÉR\' ES soninkt\'-Dt ]0 knírt vi-lctni-k fi-1. Kiurítári illett-k minden ogyts hirde- iiS-wt :io kr. fizetendő. ■t illető küileuiPiiypJi 3 kiadóhoz bementve A lap szellemi részét illető közleme- !Nagy-Kantesaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. (Üzoltó-egylet", a „nagykanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", n „zalamegyei általános tanítótestület,", a „nagy-kanizsai kisded-nereló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi a iparkamara nagy-kanizsai kfilválasztmánya s több megyei és városi ■ egyesület hivatalos értesítője. lleh\'iikiiii kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tarlalniu lap. Előfizetési felhivás ZALAI KÖZLÖNY . huszadik évfolyamára. Habár a lap nagyobbitott alakban jelenik meg, előfizetési ára az eddigi, t. i. január—márcz. negyedévre Ü frt. január - június félévre 4 frt. január -deez. egész évre 8 frt. mely összeg mielőbbi beküldése ké rétik, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne törtíojék. KIADÓHIVATAL. tj évre. Tán nincs az emberiség körében oly ünnepély, melyben az emberi kedély oly hangulatban volna, mint újévkor. Fájdalom s enyh, két -ségbeesés s vigasz, öröm s bánat egymással karöltve ál!. Fájdalom, kétségbeesés s bánat dúlja az ember szivét, hisz bucsut kell mondanunk egy évnek, rövid életűek egy szakának, bucsut anélkül, hogy a viszontlátás reménye kecsegtetne, bacsót Örökre! Enyh, vigasz s öröm vonul szivünkbe, midón az éjfél kongása az aj év szülelését jelzi. Reményieken nézünk a jövő elé. hisz az embrr termesze:i hajlamánál fogva, csak jót, szépet ?ár a jövőtől. fclpy év szállt a semmiség Őr vényéin-, ejíy éj[ rövid idő az ember rövid ^lotőben, parány az örökség ben, s mégis minó hosszú időszak! Ho-szu idószali, különösen nekünk magyaroknak, urert ez az év is fekete betűkkel van szivünk mélyébe vésve, gyász emléke maradt lel-kflukben! ÖrÖru s bánat folyton váltja fel egymást :iz ember életében, fény s homály mutatkozik az emberiség történetében, s ez nem is lehet másként, mert a haladás többnyire ke serü tapasztaláson alapszik, az egyén pedig szintúgy mint az egész nemzet haladásra van hivatva, s ha a kese rüségre a haladás, ha a tapasztalásból a* óvatosság fukad reánk, édessé válik a bánat, mosolyoghatunk a könnypző szemekkel ÍR! Milyen volt az elmúlt év? Fölösleges erre a íelelet, hisz mindannyian tudjuk, mindannyian átéltük, átszentedtüfc ! S a szenvedés, az átélt inség tán óvatossá tévé e? Oh már saját kárán sem tanul a magyar, a tapasztalat nem tesz okosabbá, a kár által nem leszünk előre Iái óbbak ! S miért nem? Oh szégyen ránk nézve azt be vallani, mert közönyössé lett nemzetünk, népünk mint egy téli álmát aluszsza, érdekeit nem akarja telismerni, elhagyta önön magát I De miért lett népünk közö -pyössé ? Mondjuk ki véleményünket nyíltan, szabadon, ne szépítsünk a dolgon semmit. Nem természeténél fogva közö nyös népünké hisz ezredéves történelmünk hős tettekkel telve, dicső multunk nagy eseménye, hazánk nagyjai ennek bizon}\'itéKaÍ; de nemzetünk közönyössé lett téve, közönyös leu, mert. társadalmunkban a hazugság, az önérdek hajházás kapott 1 ábra. ez üzi az egyeseket, ez vezeti eg\'"\'sz nemzetünket, ez minden tettüukuek rugója. S e bűnnek szüleménye a bün! Ki önérdek hajházás által nem lehet gazdag, ki hazugság által nem szerezhet magának befolyást, az kétségében fellázad felebarátai nemzete iránt, és végre közönyössé lesz. D<: ha a föld népe látja, hogy azon fér fiák, kik vezérlő szerepekre vannak hivatva, elhagyják, eladják hazájuk érdekeit, a példát követik; elhagyják mindannyian a hazát! De miért nem ébred a nemzet téli almiból, közönyéből? Nem ébred fel, mert R hibát mindig magán kivül keresi, az okot máson, s másban véli feltalálni; pedig a javuláshoz csak agy lehet remény, ha mindannyian szilárd akarattá! Önmagunkon kezdjük eí a hibák felkeresését! A régiek az idő istenét „Ja-nust* kettős arezczai ábrázolat, jelezve általa, hogy az embernek előre s hátra kell tekinteni. S helyesen, bátra :i múltra tekintsünk. mert multunk jövőnek sz.ülö anya. mul tuokból következtéihetjük jövőnket. És a lemult évbÖl következtet-tethetjük-e, hogy a jövő jobb leend? Biz nehéz e kérdésre felelni. A mi némi vigaszt ad, az azon szomorú körülmény, hogy majdnem a véginség előtt állunk, hogy nemzeti, családi bajaink a netovát>bjokat elérték, mindenki belátja, hogy hibás rendszerünkön változtatni kell, hogy a hibás utrói letérni, s a hazafiasság terére kell lépni. Ez ad némi vigaszt, ez csepegteti a - remény enyhítő balzsamát sajgó keblünkre, ez nyitja fel ajkún kát az uj év üdvözletére! Üdvöz légy közelgő uj esztendő, ödvöz légy te csecsemő, melyre meny telten néz az egész nemzet, melytől oly sokat várunk, melyhez annyi remény, oly sok várakozás köttetik; üdvöz légy! De szabad-e az időtől valamit várnunk, nem-e mi nekünk keil-e az idői., a mostoha időt jóvá változtatni ? Igaz, hogy a természettel da-ezolni lehetetlen, hogy sorsunk Isten kezébe fekszik, de hatni, tenni, működni kell az embernek is, s mit a természet megtagad, azt a szorga lomnak némileg pótolni kell. De szorgalom egyedül nem teheti még a hazát nagygyá; ámbátor igaz az, hogy a polgárok -jóvoliában a haza porolta fekszik, hogy csak oly állam lehet gazdag, melynek polgárai gazdagok; de ez csak akkor áll, ha a oép szorgalmának gyümölcseit nem csak egyéni kényelmeinek beszerzésére fordítja, hanem ha a hazát ö..~ ga fölé helyezi minden ember, ha önérdekeit a haza érdekeinek alárendeli, ha a nyerészkedési, őnér-dek-hajházási vágyat kiki kitépi kebléből , ha mi adón honpolgár saját szive mélyébe vési szent elvül e szavakat; .Neked virulni kell oh hazám!" Ha az uj évre mindenki e szent fogadást teszi, akkor kétszeres öröm-iiirl kiálltjuk: Üdvöz légy te uj esztendő ! Üdvöz légy uj esztendő, légy harmadszor ís üdvözölve, ha elöded-nelc hibáit csak némileg is jóviite-szed! Nézd ott ama máskor viruló vidékek elpusztulvák ; nézd ott éhezt családok dideregve húzódnak össze hideg szobájoknak egy szögébe, nézd ott az elhagyott árvák, az elaggott Öregek mim rimánkodaak egy lalat kenyérért, arezukoo a kétségbeesés - s az éhség látszik — s kik segíthetnek, a düsak, gazdagok, szivü-ket^jégkéreg vonja be, a szánalom nem férhet hozzá, nem olvasztja e jt\'-gkérget el a. könyörület meleg napsugara, mert e jégkéreg az önzés. Legyen-e jövő év azon év, melyben a könyörületct- a szánalmat, tartsa a magyar hnnfiui erényének, hogy a jótét gyakorlásában népünk-közt nemes verseny támadjon, hogy felebarátját mindenki testvérének tartsa, S ha szorgalom, hazafiasság, könyörölet leend a magyar erénye, akkor bátran nézhetünk jövőnk elé, erőnk erényünkbon fekszik, s az eré nyesnek minden éve boldog uj év LÖB IGNÁCZ. —. A vadásztörvény módosítása értelmében, a tilnlai időket tekintve, a vadászat gy; korlata tilosnak vélelmeztetik: a) szar vas-dám vád és óztenénre febr. 1-től okt. 30-áig. b) Szarvasbikákra okt. 30-tól, dámvadbikákra nov. 15 tói jnl. 30-ig. ej Ózbakra jan. 15-tól máj s léig. d) Fogolyra decz. 1-től aag. 15-ig. ezenkívül még a nyúl vadászata is megszorittatott. Vadászat alkalmával idegen területre átment vadászkutya kóbor ebnek nem tekinthető ; az idegen területre ihent, s 100 méterre elesett vadat ez utóbbi terület mi vadászati haszonélvezője annak, ki a vadat meglőtte, (t. i. a szomszédos vadászterület haszonélvezőjének) kiadni tartozik. A 32. § oda módosíttatott,\' hogy a pénzbírságok azon; frie része, mply eddig a község szegényei javára esett, ezentúl a község lanügyi ezérjaira fordittassék. Ti- ifi fejezetnek az értekezlet felvenni kívánja az adó-Ügyet, és pedig a fegyver-adót, vadászati jegy-adót és vad-fogyasztási adót. Az utóbbit át:tlá-nosságban a bérsi skála szerint ki-vánja nálunk is behozatni, mely minden tételében kisebb a bpestinél. Az eljárást illetőleg a 3<1. §. igen lényeges változással a következőleg vé-lelmezteíett: A vadászati törvénybea meghatározott kihágásokat a közigazgatási, a községi, rendőri és pénzügyi közegek tartoznak feljelenteni, és ezekre a büntetések kiszabása végett az illetékes bíróság, a vadászat tulajdonos vagy haszonbérbe :idó, avagy haszoniMÍrbe vevő panaszára is, az eljárást hivatalbúi köteles megindítani. -- A JÖVŐ évi állam költ ségve-tésí törvény értelmében január 1-tól\' a posta és távitdaintízetek a közmunka és közlekedésügyi minis tóriumba osztatnak be; továbbá az ál-lamerdök kezelése.- a földmivel és-5 ipar- és kereskedelemügyi miniszte TARCZA. ÜJ évre. kérem ín tőled uj «iitoud< limited 1- Eboldoija bli l\'ZJ A mi ■k, ti ín i.«nt i ■ érzeném kér.-u én leitvfn ni • ■li S pal oláml: .,□ k icca, bor, eli SÜT í. kel ..-1 o borduitíg kéjben ««■ Élntft, EOmjan >t la enj hiUc m ás. eiíyel ad. UJ-g érni énnek\': rn, Art add nvrgírai ó tora énnkem, Hogy eiutin nap helyet ij iejtjen. 1^7 I-n »* a iok négjoo lelki lolt, \' Ki t£\|<Um éo már keblem trrtii. Mrly oly forrÓD láo.oll ^dígelí. IIizImámat B moítan elmúló Hálátlan ,-.- magával elroí Mindent míüdent relé tanetiem el. -Bcíárr* mir kebti-moek ajtaja TitokteljoH Usxek mint irc-»obor Mit me- ncn iiifxt »i idú aoha. Vgy állok itt ^£ uj Sv rengrlíu, Mint tflndrr-íár, a poir-oyok felett, Ki rám tekint, a por bál alkotott Kfll.B ,ii,luí\| nem Ütbat ep-ebet. H ha még U voloa ttja érT.waénjin, £gjruer má-kor, kitel uiego»«Laninn; Ai ciak lo ioDuél iiaaáEDi napj ctillata, E{7at>n egy e földBn még" laláa. T. GY. Újév uapjan. vKarCLol\'0 Az ó év r-Hléjáa ki adud a parmncaolit-F^ri-ncinek (Mtévo, hogy inasodat F-ireuctnek hívják, ás fehére, hogy — an) miamrint holnap roggnl seokit n-iiurjf-u -zobadba er«--8Zt«ni, ellenk«zo-oi-beo minden további kérd«ŐBkiidóe nélkül Bíedje össio sátorfáját én kereMuu más gatdát. Szigora&n t>dod ki a paruu-csolniot, mert H fénye* portára nííívn pnaéggöl nem fontosabb a duicignói kérdés mikénti megotdá^, mini rád léi ve m, \'"ogy inaaod " pHranoihii al- lod aeki, hogy ha valaki dnczara ílatfteíi-latúáunk, mégis beakiirnA borzad menni, emelje fel a porosé pálcult, s jiDnak segiuégéve! ai-Ti-ts^-u azKvatoak. rea-p«km»[. Másnap r\'-ggol édes sxeDdergésed-bői !él(íkemt:l(5 nrmorium elbnló wccordju.i-itoz bui\'Qló elégikus hangzavar ébreeít fel. Siátlóveled szemű agaraidat, — ágy»-d»t a lábijpiiroüvéítilnek: vugy húsz d&rob még fnikeuniies, taenge btijooka Alija körül, lélekzetvétel nélkül öu>véo ki szivük lalirudo jókivánaágait, a egy csomó euvifcstos kéz kösalodík feléd, roiadooik egy kfosöntSt urtva. Méltó ürömre gerjedve ily kitüntető szerencse feleit köíejük röppenLoai egy nyájas pjóreggelt. egyid«jüleg nem mulassiod ti Ágyúd mellől fellőni s. pípaasárt, mit tegnap eale tnttél oda, vagy ha ucsi pipál til, a (i»xt«letgerjmít<5 fark ói botot, mit ei/ivigyazaibtil ilve« invázióra okvet lenül uda. hcl\\ estél. A gyérekéntpori folytatja tovább nivbeli kiváuai^ainak tolmacsoláaát,- kívánják, hogy még élj biromuis esstendetg »tb., hun ura mikor Útja, hogy irántuki gyengéd háládat lerovandó, ké\'iülsE kilépni az ágyból, természetesen anélkül, hogy a legkecseg-tetöbb kiláúeoLra jogfjíiió botot letetted VUIPJ, iramódnak kifelé. ~. Szerétté] volna e nap elfil elmenekülni, de át vagy hatva humánus érzel-ra-íktöl, reggelizőé után megnyitod ajtó-d-t az udakuzá.\'Du ■;. É ajtód csakhamar kin vilik, beőröulik azon a már kora regg"! kiker^ffiett nasxterbad, egy tuczat-tni szaporodva. Fela be se fér a ozobábd. Mimi ünnepi öltözetboo ékeskedik. Egyik m«gám öltötte a .legény" kapuijit. Ujja akkum, hogy még három kölyök bizváfct búin férntf, a másik a jjmajai:eruéB tunikájába bajt, a harmadik a majsetrr molléuyé: caenic el. de mivel ez nagyobb, mint az ő rokkja, finom izléaének elvitat-b»:lan j«léü: e főié huzia art. Osciote jó-ki ánságuk kiaérelében nyújtogatják a „bilétet". Corioaumképen ogyel ketlót megnézés* közlünk. Kgyikreebaiük 7an-nek nyomva.- ,Tankó János köz- éa vilii-ügyvéd", a. másikra: .FoUcDBloin Rebeka és €roldbammer Simon jegyesek." M^-kérdtísed, hogy kinek a nagyreményű növendékei, é* valamennyi biztosit, hogy egytől \'^gyig suszterod inasa, habár annak négynél nincs több. Alig begy e csapattól megtisztult Biobád, egy féíkezü egyéa támolyog be. Liitogaláait aziai indokolja, bogy eielólt huss évvel városi lámpagyajtogató minő ségbea mosditotUeló a társadulom jólétét, s igy a háta felvirágoIti» körül kéiség-kit-ül halibaUtlao érdemeket scei-sett. Semiiáiiiis függókertjét nem díszíthették pompásabb rozaák, mint ami nők ennek orrabogyéo virulnak, változatos síin vegyíilotben. És agy látszik, hogy a mü kertészei e remekeit kiváló gonddal ápolja, mert körülötte a bor- és pálinkának oly érzékc&iklundo&o vegyulékérel telik meg a levegő, hogy az ember orra elcsavarodik tőle. A látogatók láoczolatának követ-keeö ssemét egy ismeretlen felebarát képexi. Siet becaea személyiségét bs-mulatni: N. N. kovács legénye. Örül a szerencsének, hogy ezelőtt nem régen me-kovacsoihaHj kocsidat, noha kocsid soha se volt az életbea. Szónoki méltó-ságenl elrebegi: .liila isten megértük az uj esz len dúl" aztán egyet köhint s mivei szivei a benne áradozó jókicáaság annyirn. elfogulná tette, hogy a szónoki tebeieég m-igbokrosodott, a többit egy papírdarabra bizza, de ami vajmi keveset mond — ha ugyan megnéznéd — mert niac< rajt egyéb, tuint egyik oldalán eg» kép, a másik: oldalán pedig egy nyolcz-soros vers, mely minden fiatal éa vén Uáuyaak gazdag vőlegényt itivHQ a« uj (ívre. Aki ettől átveszi az ajtókilincset, phisiologiai ismereteid alapján azonnal kituiáÍh«t\'Hl, hogy o£ nélkülözhetlen társadalmi tényező. Phan taktikusan felöli, illetőleg osszeborzolt hafzaU után ítélve — ami akármelyik boroaának kemény dolgot adna — 7-gy félreismert lángész, kit a Mttuin. elfelejrett homlokon csókolni, vagy p«dig a bajnriris és rátiroiás feo-köli müfféssetéank olUrán átdozik. Nem sokáig maradsz bizonytalanságban kiléte iránt. Ü a helybeli tudományos oorbély-egyeeü.letnek — mely lankadatlan buzgalommal működik a fodrászat terén ax egéss mÜve]t világra nézve századokig kiható reformok élei beléptetésén — választmvnyUag tgj dül kiküldött tagja. Ünxetlen ezé! vezérelte dri lakodba, nem kívánja Öníclál lozó hivatásának anvegi elismerését, csupán saját éa az egye-ület jókívánságainak kifejezése végett bátorkodik alkalmatlankodni, s egyszersmind, nem mulasztja el felkérni, hogy becse látogatásoddal ezen ml ís tiszteld meg hivatásának azerénv színhelyéi, —ámbár ouhon szoktál boro\'iválknzni. Tekin\'«LieI nemes foglalkozására, megkínálod igéiiy-tclrto öt hfttoosal, mit sértett önérzettéi és azon mentf-get^dzéssel fogad el, bogy r> minden mellékeié! nélkül jött ozive kívánságait élőszavakba ödfoL Következik atáoa egy, az elöbbeai-hez Utkéletesen haaonló személyiség. Ugyanaztfa indokok vezették ide, mint az előbbit, ő a helybeli borbély-egyesületnek választmányiig egyedül kiküldött tagja. É* ntána még jon ilyen „egyedtil* kiküldött tagja a borbély-egyesüleuick féltuctut. Aztán jön egy éltes férfi, megtört lak. Arcra nyitott kónjr, tele írva nflióz . óle\'küideJemroeL Évekké! ezelőtt jómf-du, keresett iparos volt, de a sora csapásai -annyira snjtotiák, hogy tönkre tn ont. Ha háj» rongy foszlány, egyedüli meleg öltönyét egy kopott, vékony nagykeado képezi, mdylyel a kőnyorület födte be didergő tagjait Lesütött, könyes szemekkel kivan boldog ,uj évet/hogy ily íí-aiázó^ •orsra jutott. Neki nőm kíván sonkí. de meg biáb is kívánna, mert az ő életében egyik ér uak olyan kin telje, sivár, mint > másik. Borzad becsületes JeJke ily alamiisnáskodástól, do nyomoralt életét tengőimé kell. És bogy a kép Árnyoldala aunil sötétebb legyen, még ez aa Öreg ember \' ki BO memt Kobidbói, mari. beJép «gy mwuMm. a ,ZaUt taoBgy- U-ilc szám vas rendes ■elléktotiU csatolva. HUSZADIK ÉVFOLYAM riumba olvasztatott. Erról a közön séK tttdomásvétel végiét oly meg jegyzéssel értesitieiik, hogy a mon dott naptól kezdve az itt- említet tárgyakra Tonaikozó beadványnk a. illetékes niiuiszteriumnkhoz nyujtaD . dók be. — A pénzügyminwteriuntan befejezéshez közéig a fóldmivelési mi niszteriumnak átadandó állami erdők elkalönitése. Azon erdörészek, melyek gazdusági kezeléssel állanak lapcsolnbau, tovább is a pénzügy-mi niszterinmnál maradnak, csak a mi tisztán erdöbirtuk, az adatik át a földmivelési minisztériumnak. — Külföldi sorsjegyek eladása tárgyiban a pénzttgyministerium liir detést tett közzé, mely következőleg szól: A hazai hírlapok hirdetési ru- vatában, hamburgi lottogyüjtók és bankezégek minduntalan ielbivják a közönséget külföldi, különösen ham burgi o.-ztniy-sorsjegyek megvételére. Ezen sorsjegyek vétele és eladása a pénzügyi törvények és szabályok hi vatalos\' összeállításának 13. füzete 4. és 55. §. e) pontja értelmében lot tójövedéki kihágást képezvén, a m. Kr. pénzügyministerium figyelmezteti & közönséget, hogy ily tilos külföldi sorsjegyek megszerzésétói ó rakódjék, mert tetten érés esetén a sorsjegyek elkoboztatnak és megsemmisittetnek és a tettes az idézett törvények és szabilyok hivatalos összeállítása 58., 62., 64. és 74. §§-ai értelmében a betétek tízszeres összegétől ötvensze res ősszegéig terjedő pénzbirsággal, ■- behajthatatlanság esetén a meg felelő fogságbünietéssel - fenyit- tetik. ; Az uj 10 forintos. 1881. évi január 3 án valamennyi baukintézetnél az osztrák-magyar bank 1880. évi május 1-rol keltezett 10 fnriníUH baukjrgyoinek kiadása kezde- Eien uj bankjegyek leirisa a jelen Hirdetmény függelékében fog közzé tételül. \' • A jelenleg a „szabadalmazott tieztr. nemzeti bank" czime alatt forgalomban 1-vS, 1863. évi január 15-rol kaltezstt osztrák értékű 10 írtoa bankjegyek be k ivántatnak és bevonatnak. A birodalmi tanácsban képviaeh I- irályaágok éa országok ca. kir. kormánya és a magy. kir. kormány e tnkin- Mtben, egyetértve ai otztrak-magya bank Blanaoaaval (alapazabilyok 89 mikké), körelketóket állapítottak meg 1. A jelenleg forgalomban lévő 186S. évi jan. 16. ríl keltezel! osztr. ér tékfi 10 frtos bankjegyek az oaztrak- magyar bank fő- és fiókintézeteinél 1881. évi szeptember 30-ig fizeléa & kiceréjés utjao elfogadtatnak. 2. 1881. évi október 1.161 — \'évi decsember 31 ig a bevooalai rendélt, 1863i évi január 15 ríl keltezett osztr. értékű 10 frtos bankjegyek a» osztrák magyar bank főintéseteinól Bécsben, ét Budapesten fizetés és kicserélés utján még elfogadtatnak ugyan, a többi bankin\'ózet-nél azonban már csak kicserélés utján vétetnek át. 3. 1882. évi január l-lől kezdve bekiváot. 1863. évi január 15-ről kel ;:r. éri. 10 frtos bankjegyek osztrák magyar banktól többé fizetés gyanánt el nem fogadtatnak, ugy hogy 1881. évi dectember 31 ^el a bekivint oaatr. érlékü 10 fitos bankjegyek be-vonatásának végső határideje letetik. Ezen határnaptól kezdve azonban ezen bekivint bankjegyek az oratrik-magyar bank főin tezetein.il Becsben é» Budapes-teu kicserélés utján még elfogadottnak. Ilyen bankjegy ékért való kárpótlás a fiókintézetakuél csakis különös kérelemre az osztrák-mugyar bank főtanácsának fingedélyévöl teijeaútetik. J£en engedély kieszkőzlése végett s megtérítendő bankjegyek a fiókintéselekbez jegyzék (Con-ion) kÍBéretébuo nyújtandók be. -18tí7. évi deczember 31-ike után JIZ ^BKirák-magyar b«uk már oem köteles alapszabályok 89. czikke), a bekivánl, Í8tí3. évi januir 15 ríl krlteseli oanr. Srtékü 10 írtos bankjegyüket bevallani .■agy kicserélni. Béca, 1880. évi decz. hó Í4én. Osztrák magyar bank. AZ osztrák-ma&yiir bank \'880. évi tízforintos bankjeyyénuk Uirása. Az osztrák .oagyar bank 1880. övi májúd 1-jéről keltesett 10 forintos bankjegyei 132 milliméter szélességű A 90 iillimater magassága rótíormával biruak, vízjel nélkül készült papíron kettős nyomtatást mutatnak, egy oldalon német, máa < Idaion magyar bankjegy-szöveggt--l. A talajdon képeni 122 milliméter ;é!ea én 80 milliméter magas bankjegy-kép közepén egy derékszögű, 58 milliméter széles és 40 milliméter magaa. világosbarna aUpszinü iráametot mutat, sötétkék siinbin nyomtatott derékszögű kerettaJ baatagve, mely a baukjegykép ósssea többi terét teljesen elfoglalja. Ezen sötétkék keret egy&ége* raj-:olÁsábftQ nyolez mezőre való íelunetist -iaftán fólismertet, melyek közül három-lirom egymás fölött csoportosuló mező bankjegykép jobb- és baluldali részét aranyos elrendezésben képezi, míg a többi két mező m irásmezől fölül és alul egész izélességében berekeszti és egyszersmind keret két oldalrészétegytitáBsal Összeköti. ZALAI KÖZLÖNY A bankjegykép erén két, hármai felotstátfu, egymással egyenlő oldalréssé nek mindegyike felső derékszögű mezfcjé-bea as arabs „10* számot világos Rziimel kör alakú ékítményben, a mimet szöveg oldalán: „Zebn Gülden", a magyar szöveg oldalán : „Tíz forint" körir-ttal tartalmassá. A két oldalrósz ewn felső tuezóí keremek as irásmeso fölött levő rétti álul köti-tnfk öuze, melyhrn antiqu belükkel világos szinn-il nyomtatva ez* szavak: „Zehn Gulden,- illetőleg: ,Tiz forint", hosszúkás díszített táblán mu-tatkocnak. A bankjegy német, valamint magyar oldnlán, a két o!dlréazközépső mazőib-m. kör-alaku keretben egy éa ugyanazon üszroénji női fŐ van elhelyezve ó» pedig ugy, hogy ai egyík oldalrész feje a máoik oldalrészen levő főnek tökéletes tükörképe. A bankjegy«n tehát egy és ugyanazon fő nógyazer mutatkozik kétféle í»r-dulatban és viUgitásban, u-kiai-tét mindig az irásmezó faló irányozva. A bankjegykép ké; uldnlrészéüük alsó mezői derékszögű díszes ékítményben, mely uz előbb említett fejrajzok kör alakú kereteihez szorosan csatlakozik, a bankjegyek hamisítására szabott bün\'e-táeről aióló törvényes batározmáuyt mik roskopikos írásban tartalmazzák. EZBQ büntető hatirozmány szövege a neme! oldalon következőképen hajgxik: ,Die Verfalachung (Nachrm.eUnG »der Abfinderung) der von der imtf.rr i-chiBch-agariBchen Bank Husgeferüt;iKii No len wirti in beiden Theilen d«--<t Reicbea aU Verbrechen der VerfüUcbung öffeut-icher ií.rudiispapi«;r« uach din Bettim iiungen disr StrafgeseUe bestraft." És B magyar oidalun kivetkr-ző- BAr. osztrák m«eyar b«nk áliui Ici-buCHÁtott jegyeknek bamiai\'ásA (utAiuáía vagy megmáfitástt) a mouardiia mindkét részében mint nyilvános hit-lpjt pírok ,mÍBÍtásáuak bünióaye.abOutelő lórvény határozmányai szerint bünteiteiik". Ezen szíii\'eg, a derékszíigü ijap-formának megfelelöleg. ig-•: kesliany sötétkék kerettel van beszugve, melyből apró világos antiqua-írásban ismételve H bankjegy német ssoregü oldalán e kilólel: ,10 Galden és a magyar szövegű aldalán: .10 foriuf előtűnik. As összekötetés az oldalrészek két legalsóbb mezeje ííözÖU a-sötétkék bankjegy keret kiegéatitéfle csé íjából diatee ékiimóny által eszközöli élik, mcljoek köznpén lojasdad fo-\'UUtban mono^ramm láuztk. Ez a Dérnél oldalon a német vü baukezé- nOE. U. B." kezdű-b \'üit, & baukjegy nmgyar oldaliio a magyar nyelvű bankciég „O. M. B." kitzdöbfttüit tar In lm a Eta,. A monogramm-tól jobbra éa balra HZ uniiqui líriükkei lyomfctott .Z^hu", iiluiütefj »Ti^* s/. .vak [gv&acsak díszen kikuritnU f<igl-.\| ■ b<ui -annak elli^ivezvc Az összkóp\'-i, moly\'i\'ík egypn ilísitl-ményui számo* mikr- skopiku^ ékítményekből ailau-k, irisy.&lux pz>^i ÍÍÜ ezen soi-szorosan ismételt azavakkal: ,Zeho Galden", illetőleg ,Tiz foriot, Ez iriawaiaghoz Tégsö bofejexés gyanánt csipkeMerüen rajzolt ékítmény OMtta kozik, melynek siabiljoam nmtSUődő réazeiben mindiga ,10" rfim mutatkozik. Egészbuii tekintve, a tízforintos bankjegy német ét magyar\' oldala két hason nemű kép gyanánt tftnik elfi, mely csak K szöveg uyelvi különbaágére és az ékitményi reszlatok egyea csoportjaira nésve külÖnbSsik egymástól. A bankjegy alapja, a mint az különösen a középtő irismflzőn ód a bankjegy szélén szembetűnik,pró, egyea-móretü, haráotos keresziecsk\'ókbŐI (X) álló világosbarna finom ékítményből áll, melyben a mikroszkopikus ,10" szám uzámtalan szabályos ismétlődésben újra éa újra előfordul A szó- szerinti bankjegy szöveg, melyet a tiém«i éa a raitgyar nldAlou a \'bankjfgy középső mezeje a -bank ezilg-jegyzÓsével együtt tartalmaz, a német zövegben kovetkez-ökt-pm haoczik ; .Dieíisierreíchisch uusarischcBunk besahlt sofőrt aiit VtiHnngeu d«m Über- bringnr gegen dieau Anwnisung beí ihron Hauplanstalten in Wi»u und Budapest Zeün Gulden ömorr. Wfihr. in geaelzlicher Münnp. Wiea, 1. Mai 1880. Oesterreich ung»mcbu Bank." (Aláírás.) éi a magyar szövegen következőképen: „Az osztrák-magyar bank ez utal -ány Átvételi melleit bécsi és budapesti ÜÍQleleteinél fizol legott kiviualxa az :lőmutatónak osztrák értékű tíz forintot örvényes érczpéuzbea. Bécs, 1880. iiAjus 1 én." . (Aliiráa ) A bankjegy német szövege fölött az irásmezőben » sorosét megjelölést-, a bankjegy magyar szövege föl ölt ugy«.u olyan helyen a bankjegy agam a vörös szioben látható. Urljl hlnk. — A tutgy- és kís-kanixnai képviseli v&Uat\'HS megiöfióol. Errő\' hosszasan nem szólunk,1 mert sok künn rummal ment végbd ; különben „kifogAa- .il.ioul- törvényesen ; megyénk tevóktuy A köztiBzteletüalispáiiJHdecB.31-én Nagy-éa Kia Kunizsa egyesületét tárgyazó jeles, axép beszéddel nyitotta meg a kép7bel6 üléat é» as .uj" képviselő testületül m-g itette. Tiszteletére délben díszebéd tartatott a .Szarvas" vendéglőben, mely alkalommal lelkesítő pohárköszontést mundotuk : Dr. Laky Kristóf a két város összeolvadását előmuzdiló alispánra, m^jd Simon Gábor a 48 órjiig kiirüükbeii időtő alÍBp^arji emellek poharukul; vála jzoiólkg alíapáo ur virágzó uzép szavak k^l a diadalt aratott kél váruo polgári ne íZüliemi\'oek egyn(értéusserü fejlődéséért ■i.ielte poharát. Szóllak még Kováts lánu. Fiihil Fur.rnu at. Mily rügiüu-EOH kod\'l; t-s dián ■■béd uliepiu urnák — JJr. Trijjfttnmér JtexMÖ ur ügyvédi ir«\'dáJ4i „Széciit-.uyi-iiír 7, PZ." JAHUlB 8-íí ÍÍ8Í. — IV J- .ZaUii Tanügy" jan. 1-éo kelt scáma utoljára in el lóké 1 te-ti k a .Zalai Közlöny" hez. A szerkesztő 128 frtot fizetett rá, hogy eddig mellékeié, miután mint hirdetésért kellé még a postai dijat is fizetnie ; ennélfogva tisztel eltel kéretnek mindazon tanügybarátok éa tanítók, kik e valóban olcsó lapot járatni óhajtják s a mogyei tanügyi életet figyelemmel kisérik, elófiteléseiket mielőbb megtenni\', sziveskedjenek: Ara gósr évre 2 frt, fél évre 1 frt., mely Ötiszeg a lupbau nyugtáz látni fog. — CuriOttwn. A rirosi képviselő választás II-dik kerületében következő ■ iravazó lap kézbesittetett hivatalos névjegyzék mellett, melyhez nem kel! ommentár: Barts György, Pap János, Lengyel Ignács, Dr- Ditrichsteiii Dávid, Hirschl Ignácz, ; Deut«ch Sándor, Dr. B:nciik Ferencz, Dr. Weísz Zsigmond, R-chnitrer Vilmos, Nucsetz Józaef, Ritter János, Vöonky Pál. MaBcliHü.ker Mür, Kürschner Iguáca, Veioz Adolf, Pollák Ármin, Eichbarg Adolf, Simon Gábor. Póttagok: Tnchaaer József, Bachrach Gyula, Burányi József, Reioh Gotfrid. — Igazolvány valamennyi nép- izámláláaí ügynök ur részére. Az 1881. óvi január hó 1—10 napja közt <£\'oski<z- lendő népszámlálás alkalmával az adatok felvételi és MülvixsgáU>.ta végeit a nt\'p- BzámUlo ügynök ur re^«ére kijelölt h z- usoporlbeli ba mely lakieb* éö belyiaégbe megjelenni jogosítva vuu. A t. ez. kozöa- feíhivatik, hogy a népszámlálú ügj-nók.urak részéru a népszámlálájii \'ada;-<-kai szolgáltassa, esetleg azok vaió&\'g.il ioló okmányokat felmutassa. A nép nlrtUni ügynökök ulasitvák, hogy ne- UpHBKtslandó \'eliooftzegüléa esuit^n a kellú renduri segélyt azonnal kieszRÖzol-jék.Kelt Nagy-Ka\'nizsÁn, l»80. decz.üS. A népszámlálási felügyelő Vágner. — KÍ8-Kanizsán a m^gyehizoit- aigi pótválasztás docz. 29 én megojietvén, 176 szavazat közül 108 szavazattni He- grdüs László és 101 HKavazatta.1 Ttiboly Viktor választatott me^. : /j >7nbb csikkben huBz evea vi»Azapiil:iu ássál leírta e Up történetét, m^ly alkalmi tárgy halmaz miatt jövő siimuu k rn maradt. — Zongora eladás. E-v jó karban Invó, kíjalazott zongora aztb-td-kézbőí elóuyon felteiéi ok mellett .-l.lu. Bővebben e lapok B2erke»xtÓségi irodájában - Faültetés. A sörháztól kezdve indóbiiüig vezető ul egyik széle hárs fával l"tt hcult.il.ve. -- Ujabb rendelet érlplméln-Mi IL posUvunnuai letelekedó katonai eg)éai-sóg félkÁrtya engedményét a gyorsvoua-ton is használhatja, mig a vegyes vonni nál in postavooati dijt fiiét \'$— Ajánlkozott. Egy Sata.1 Özvegy ő, ki a középszerű h^turttia vezetésében ljenen járus, >ij»nlkf>zik vidékre gazd- asszonynak. Bóvobbut e \'.c.puk kiadóhi- .tála. vézna, beteg«s asszony, ölében ögy cse-L-Bemőt tart, kát kin gyermeket pedig v«zel. Beesett szemeikből a véginöég erdekei a azánalom filléreiért. Vannak aztán olyanok ia, akikben a felebarát! sz\'retut magasztos érzelme oly erőa gyökere vert, lmgy négynz!T is \' > llátogamak borzad jókivaoságHikkal. Aki ^Mtiáu beloppanik, az senki más, mint a Ievélhordoz6. a kinek érdemeit eléggé méltányoló! nem lehel. ■ Szegény, ő „esőben és ront időben egyaránt meghozza a várva vÁrt hirt. Köz vétlen utina jön u pénrea It-vhordozó. EnDf-k nem sok Mismerétisel lartozunk. mari - fájdalom! — ig.-n krvéa dolga volt vele az embernek az év lolvtán. Moat már azon reményben ringa-tódíol.hogy ennyi zaklaláa után talán csak békét hagynak Azonban caalatkozol, mert még cank moai jönnek az igazi ujóvi gramlacriók. melyeknek őszinteségében kétkedni lehelntUu, az úgynevezett kontók. Szent borzalommal. ájtatoskegyBlet tel nyúlsz énük, mint falami arany-kőtéaű, régi ov.ugeliumhoa. Valami ki-magyarázbatlauul kéjee érzelem járja át az embert mindunuyiseor, valahányszor ilyent nyomnak :t markába. Gyönyör kodve falnrakuagaiod okot, fel nem bontogatod, mert az ebéd ideje itt vín, az étvágyra pedig nBgy a ezttkaég. Vaunak eleven .bilitek\' is. Nem ia azáruitasa ma arra, hogy ezek is szeren caékeasenek. Alázatosan meggörnyedve kopoglaluuk be. ajtodoD, s mikor a gratulalis megtörtént, áttérnek a .tulaj-donképeni" tárgyra, nagyon lekbteleave éreznék magukat, ha ai ekkor és ekkor kSIoaöwtött 60, azaz hatvan forintot lennél szíves visszasiolgalUtui. Jelenleg nem vagy ázna helyseiben, hogy kívánságukat teljesíthetnéd, hanem fenntartod magadnak a uerencaét a legközelebbi alkalomra. Aztán neki nlsz az ebéduek. lioz! öiéieszedle minden ismeretét, amit ötven éves konyhai működése alatt gyűjtött, csakhogy kitűnő ebédet kézit»en. Az ételek ellen nem ÍB lehet kifogást emelni ert Roii született gastrooumiai talentum ée néked — mégsem ízlik. \' Mindenütt ör5m ütött tanyát, miu anfelé HZ üröm derült képe mosolyog. kinek ertlköo hallott a búaég azarujá- ból, az örül, hogy a 365 Q»p közül neki kerül egy jó nap, akit pedig a szerencse jobbkezével támogatott, azt azon öntudat boldogít), hogy scükölkÖdC embertársai ttk juttatott abból, amivet megáldotta a sors. Csak Pepi, a kávéházi „zahl* ellner* és Rincsíca hátmester nincsenek megelégedve. Egyik azárt, hogy már mért nincs minden évben legalább U háromszor ujesztendő, a másik pedig azért. bogy a lakók közül ma senki se akar késán hazajönni. Hiába csukta be a kaput félórával előbb a Bzufcott időnél, senki se csönget H kapun. VIRÁGHEGYI. üj évi remfulseentiák, Üdvö«!égy 1881. Ismételten üdvözöllek. Légy jobb mint elídód, nésd csak 365 napig tart életed. azUn porba, feledékenység be veled. Múlandó vagy, mint minden. Légy tehit jó. Ho« jót ax emberíeégre, basánkra, minden igiaslflkü honfi polgárra, sejtsd a rtMwwkat. ju-almasd a jókat, hoss áldást a magyarra, 1880 nincs többé. Cak volt. El-.Üoik a lapok, levelek, naplók sorából! Csak emlegetni fogják. Áldani vagy itkosni. Nem jóJ matatta be magit. Mindjárt a« első hónap Teresen kÖMŐntott be nálunk. Festetich, Majtényi, Verhovay Schvars, Hajnal — véres demonstritió I Ki emlékűik rei? y,t;K düa , Szörény-, Krassú-. Ny itr«uit-i:i «, uptití éa sikkaattaa. Mar ki utnléK-nik rá? Bezárták a neme\' 8zinh;tai. A nemzet tapolt, a német düliíing>ui. Isméi kinyitották. Tapsol a ném^t. E^ R nem tV Ki a pokolba törődik voleV Még ez évben kelUti annak lür-ténnie. 1880. Öreg napjaira ott & büut it> elkövette, nehogy utódjára, 1881-r^Kxék szégyen. A német színház kérdésével u iagyaroBod»3 ügyét hozták állandóan lönyegre, és nddig a nyilvánosság uapt mdjérŐl nem ia fog letűnni, míg i<ilj-seii f«lesloge«é nom vilik. Budapest óriási léptekkel magyaru sodik. Német színháznak, német lapoknak absolute semmi jövőjük ni ne. (Sajnos, fcogy még jelenjük vau.) Lejárják magukat, mint ,i szeren malacz vagy mint a főtt iák (legújabb divat) fogja magát lejárni. EB évben még egy fontos kérdést elevenítettek tel, a ztndókérdéat. És ez lálank asért volt lplu-tBégeH, mert á zsidók a többi emberUrs\'ól i.enjcs.k szokiera, nyelvre, banum mé^ iM\'vr<: i, lényegesen elütnek. Nálunk a zsidó uz»n nl ráismerhet), mig Francai.\'.- \\ agi Angolurszágbau épenséggel noiii Inhi-őket megkülünböxtotiii, anny ira egy b olvadtak az ottani lakósokba, hanem hiszúm, hogy a mieink észhez fognak " r térni és akkor 100 Istóczy sem fog nekik ártani. Tehit csináltam egy kie zsidókérdést 1Ö80 vidd magaddal ast is. Nálunk példa alig van rei, hogy egy évben annyi ssinhisi újdonság került volna ssinre, mint as évben. Akárcsak Páriában képwlh«tnők magunkat e te- kin tétben. Irodai rinlug nagyon t lünk <eliit. A ti^pnzinh:lsbni. „A legény l)i \', .Borzané MarCaÁja", .Titilla", .Székely Katalin", .Nótás liaia. „A bcuaüU: szegénye" (éd még bany id\'-gen termék). — A nemzeti sziuházb;.u ,Proletárok", ,Mukányi, „A váltó", „Ntívtel«n hóaók", ,A lega/obb\'. Bizony evvel maglehetüuk elé^.\'iiv.;, mert hnbiír kevea köztük maradi.ndÓ bucdü, Ugy a Itígtiilib .luégia »JapjáL k^pn-ziu jobb durAboknak. Ex év bátran nevezheti i> az cuilék-rulok évének. Kosnutli, Pulszk) , Déryué ■mlékirntui unuicxak a. jclüiirc, hauem (.édöazÁzadokra, tniilt íontus liinloricud Ennyit 1880 rol. \' Ha még hozzá teásam, hogy «z év-bűn rövid volt a farsang, forró a nyár, hideg az ősz és meleg a tél (a mostani) éi i termed középszerű, akkor <.-lmoud\'.ain mindent, mi ez évnek .nevezates »se menyei. Elsoroltuk a halottnak minden sérdemeit éi hibáit, üiondjunk neki. !gy utolsó búcsúszót: Isi«n liozzái! Nyugodjál békében ! Nálunk az eeztendűt ugy temetik mint a kaukázufi uidő u halottját (t, i. vigad/H. éa tombolva, Sylveazter napján mindegyik vigad, mindegyik őrlil. Örül, hogy es évűek mar vége. Örül, hog/.egy uj óv kezdődik. Pedig az egyik csak ép olyan mint ÍI másik. Csak a nevük mát. És es is egyike ae emberi gyarlóságoknak. A helyett, hogy kuzüket nivre téve, meg-fontolnák e napon, mit és mennyi bibit, vétket köve ttok el és asent fogadást tennének, hogy ezentnl javulnak és most megújult erővel, kikí aajit erejéhes mér ten így ekeinek miaok, as ilUa, as imburiaeg és a társadalom hasznai\'a viMui, zeCQ\'ilyi ÍÜgi;ette\'>aégét megóvui, szent meggyőződés sioríu^ caal^kbdui, igémit;-!<et mi\'gtariHui.. adónaigot m\'-gfi/A-tni, Vájjon volna-e akkor panasz? SzyLvcBzler DÜUJÖ, miiyen loagasz- ton, roilyoo nagygseiü tjgv ünnep voiQa akkor. — Ugy-b? « lp olvsaóin-k szemei már e soroktól elfordulcak, mert itczdsk lailiiu lenni, wiii morál\'- próditiáíni. No ne búsuljanak. Éo i« csak bort iszom a \\iz-;: pr- dicalok. ia«g u. dláácüe vÁssnd-iái nem vagyok sokká! jobu. Hiába, A-i eiub r cnak árral u>zik. kozuak vigadói, dalárdní, ipuros- IHTKH-"•\' Kgyesületek innghivói a Szylvosz H"vu m.-nj.-k? N-ni -n.ká\'hkbuMik. A mik „biva lalim" közt HZumeDi egv fiuotu kacn kanugÖH vouáaokkaJ in ké^iraira enik, melyen H következőket olvastam. Tiazttílt uram 1 ~ Szíveskedjék nálam Szyl veszi er-es\'élyen megjelenni. Következik a mama aiáirá**. Alább: ■ -v , Tiaztelt barátom ! Ha nem jön el, h&r&gBZum. Mariska. Lehei .: ily lucgiiivÁaniik ellent-állni? Ugy e, hogy HÜHÍÍ Sietek csevegéseimet abba hagyni, mert aieiek — — Mariska nagysámnoz. Már kalapot és botol vettem, midőn eswembe jut, hogy hiszen gratulálni is kellene. Tehit gratulálok: E lap kedves olvasóinak, u szerkesztő árnak,. munkai&rBoknak, szedőknek és njság kihordóknak boldog nyugodalmas pénzes uj évet. SALAMON ÖDÖN HUSZADIK ÉVFOLYAM — Ttsztnfitás. Á nagy kanizs* polgári egylet tisztújító közgyűlés\'. 26. d. e. volt. Elnök Darifl Zsigmond, i.L elnök Saureber József, kiiuvviirno B»b»a3 László, titkár Trípauimer Reza éi báxnagy Knáuna Boldizsár. — A pittcxe törtíaek éradjubui vagyunk. Alip van nap, bogy ily esetet ne hítllnuánk. A közel napokban törték fel közjtfcyző urnák a Bíentgyörgyvái hegvn levíi szfllühazát. Mioden elvihe\'/i eltohajokak, a pinczébe aíooban m-ti tudtak behatolni. — Gyfutxhir. Dr. Stöhr Jrtzse pinkafői orvoid\'CZ. 22-éo este 9 órako éleié 74 ik evében meghall. Temetése d\'-cz. 25-én nagy réswéttrt. tlinónt. A gyógytuH.„nányra „nsj1 vj-aíleség .-1 huny itt; a köíiiazieleiü férfiú » szem\' gyógy B„z«t t«ren külonösm. kitűnt i m-ssz- vidékre elhívták. Bitesbe kélszéi rae^hiviitdit tanrt.székre, da hazáját nem »kfirU «lh«gyoi. Sor inason egy 6 év\' vakok(»d-\' fgyém, Tollúéinmartot.b: «gy 1-4 évig K/emhiüegeat operált »z-ír« c-íaen ai. Á (IÍCHÚÜI1 érdem\'» vew-rjSn urvoe Dr. Horváth Aulnl kanizsai ügy véd n -k i(«:ij . v.iit. Áldiia emlékezeten, béke — öngyUkostiág a zárdába u 1880. é. időz. 29-fin ax es;i órákban, Sümegben a Sít- FerenczrendüVk kuk tájM. («aRkiic- segéd) eddig ismeretlen "kból magái agyon lót te. — Tapolcxa, deczember 26 in. Borüzlemnkbon uz utóbbi hetekben nagy mérvű liKiiyatlás mutatkozik, minek oka résiiiH a karácíujiyi Ünnepek, részint pedit; azon kiirüiméuy ia, hogy u. venni szándékozók kíváncsian n éritek HE aj borok fejiés utati. fejlíidés&re éa a ezerint fogják szükségletűiket fedeiui. Igaz, hogy rendi-atíD márctiu* havát.szoktuk a fejtés havának nevezni, szükséges azonban, Hogy az idfin azt már jauuár hóban vé gezeük, mert a szlTilö rohadt voltáuál fogva, r-ndkivül sok st-prö lévén, ha a rendes leji^a idejét bevárnák, a búrra ■ ártalmas lehetne. A mosian»L>itii eUdutt borok nHgyobbrétizl umsági finom fajtájú borok, ezek fejtve 18 éa 20 krjávnl ;.dat tak el, könnyebb bor usak kicsiny menny iségb<-n vétetett 12—13 és 14 krig, ó burok kevéabó kerestetlek és uagyobb mennyiségben nem is vasáról tatutt. — Időjárás enyhe, tavnBzuia. Pénteken déleifitt j^ges eső. esett. — Árverés Zala megyében. Zsup- páu József 485 írtra b. ingl. jhn. 22. Zala Egen-zeg^n. — S«ff^ricrf Iván 2144 frira b. intjt. jHii. 20. VukHnovüczen. — Horváth György 1094 frt.-a b. ingt jan. 21. Orosztonnan. - Galamb Józs-f 307 frtni b ingt.febr. 18. G"lueszigtsttiD. — Ré■! JÓw.-f 697 frim b. ingl. jan. 11. — Haxfti rövid hirek. A írón ümköi m-jnye^z.je uián f«br. 23-án jfl Bpe^tri- 28 ig lartHtn&k az \'annepélyessé-gek. — A Rab* szabályozására pályázat foghirdniiftini. (H&t a Miii-h?) — A ki-ralyué Bprai »züköikiidóiu«k 3 ezer frlot adományozóit. — A Gellértbegynél uj epy 15 -álló frtról 8KÓ1Ó adóslevelét talállak meg Pápáu. — Tolnán nói klub alnkull a pipere nUen. — Erdélyből frtld-rengíaffkPt jck-xnek. — Magyarországon 5(iP kpj^leuikmr.g _ Szabadi Frank Náczi cpt-rái irt s Páriába k\'üldé. (Sxépn vagyunk.) — Rév-Küöiáromban a ko porsobol egy halott felébredt. — PianyÓn 766 ér-m tnlálutott a földben. — A tr<Siiörö!tÖB teredé Poaonyból Prágába ren<l\'-\'li«telt. — Győrött amerikai disei tsiri árulnak. — — Külföldi rövfd hirek. A helvetiai koztársaaág elnöke óngyilkui lŐn. — 50 Ugti bécsi zenekar utazót Aaaztráliába. — B^csbeü egv nuidarfejii leányt rautogit\'aak. — Az »ngul bi loaiuj-t Aljasig hazánkban b\'-xxütitet működését. Irodalom (K rovt ■.latt muxem.iteU monka Nngy-iftt-áu Wajdiu J.íí«-f kr.i,yikcr.-ik.-.IÍiiíi jdtal tnof roudellM tó.) — „JÖymen" czimü lioti lap fog Budapeitleu megjelenni Szmiiriiiai Jó •rketiziéitH xlait. Ara egédz évre 4 fn, évre 2 írt. a ^egyedóvre 1 frt. Az CIBÚ im 15 ezer példányban adatik ki. — Hirhdger Károly kiadásában _ -gjelent a magyar polgári konyha ké pes 8zakácskón\\ vóuek 2 és 3-dik fiUi;tu, ui.-iy a magasubb j^éoyü háaturtások számára in íratott. ÖanzeAüitoUák ptt] kuvicB üde & bud«p<?sti magnaskaeziDÓ fószakácaa, tízckula Tarezia veudéglúsné ijddeu és Gajdacai Jótsof szegedi tsz. Ára 40- 40 kr. — Múlt lapunkban éa ezelfitt sok szor már megemlékeztünk x „Apolló" eenefolyóiratról ~ e derék ée olcsó vállalatról, mely mÍDden dicséreten leiül áll. Mai számunkhoz mellékelve van az .Apolló" előfizetési felhívása, melyet l. olvasóink különös figyelmébe ajánlunk. — Kaposvárott a uomogymegyei gldasági egyesület ,Népgaida" ciimii .klapot ud ki Roboz István szerkesz--■ alatt. Havoakint kéuzcr jelenik Vegyes hirek. — Diplomnta-alkutz. Gróf Mont- ;elaa, tanácsob a konstantinápolyi osztr.- uagyar nagykövetségnél, állásától rög ön felfUsgesstetPtt, a mi nagy fehüaést ,t:heil. Miol Konstaotinápulyból irják ez igjbeo ig«n nagy bűntényről van szó. . küvelség irattárát. régebben Brumler levü hivataltisit kezelte. Midőn Mont- r-lna tanácsos Londonból Konstanti-lápolyba álhelyaztetett, azzal állt «\\6, lOgy nem járja, midzerint as irattárt ygy is hivatalnok kezelje s arra vállalkozott, íogye dolgot elvegti fi ingyen. Bramler izonban nyomosni kezdle a doljjot B állítólag (uakhturar konstatálta, hogy a gróf bűnösen visszaél a reá bizott híva talos titkokkal. Ü személyesen adta fel B Lloyd !;<"\'T.O!ti)köa mhgánloveleit, B a fel- dás folytán elrmd«lt vizsgálat m?g- lUpiiá. hogy a gróf az osztrák-magyar iplomáczin titkitit flatija uz angol líor- nányn«k és b. R\'-ibschildn»k. Bécsbi; ívták s altásáíiil rög:öu felfüggenatették. — Egy 103 évet ember. Déván é» alószinüleg u«gy icrülelen ez idő szerint figh Károly, Vigh Fureucz képeidéi ajztauár +dn» atyja, a legöregebb ember. 777 ben a Vilik .ión«p 7-ik napján zületett R mint mondja, 7-ik gyermeke olt Bzülőinuk. Réazt vett a monarchiá-iak a század el HÚ fulóben viselt minden hntíjárataban és már 70-en felül volt, midőn honvédnek áliott be a magyar .badságharcz idejében. Moat 104. évét ZALAI KÖZLÖNY járja a tisztéé aggastyán, hanem aiért még most se tartja el viselhet leneknek az élet terheit. — Kotsuth és az akadémia. Az akadémia második osztályához tartozó Ugok körében hallottuk, írja « F. L., hogy a nagy jutalommal többen a Kossuth BIrataiK-t óhajtják kitüntetni. A nagy gyűlés pünkösd hetére esvén, ez az ügy most még iérmésretesen csak magán ter vezés tárgya lehet egyes tagok között. — KezítUn tildbatlantmber. Ha... burgban ritka terméért) ti tünemény lát ható; egy ember, a ki láb B kéz nélkül jött a világra. Már as is csudálatos, hogy njj* gondokságinak sikerűit a gyám»I- taian gyermeket fölnevelni, és m«g csu- daaabb hogy ez KZ ember «ly tftsti ügyes séget a jitiiou „I, meiy képtsné l.-izi ót hasznos foglalatosságokra. A mit in: egészséges emberek kezükkel végeinek, art Kobelkow — Így hivják a nyomoré kot, — szájával s meglepő kí« jobboldali kar-csonkjával végzi. Eizik, pisztolyokat süt el, Ciérnát fúr a tüb-, sőt ir is a né- csudálkozáaa közt Oly ügyesen képes írni, hogy máftfói évig egy orosz városkában mint iinok működhetett. Kobelkow jó egészségnek örvend, két egészséges gyermek %tyja éa boldog férj, A hamburgi orvosok erősen foglalkoznak e ritka tüneménynyel. — Az Atüst piaczon utóbbi időben feltűnő Unyhaság vehető éWe Hosszú ideig az ezüst uncia ára 52 d.-éo vagy vaUmivel azon fölül állt, de most az ezüst Londonban 52 d. alatt áll. Eiüstrud ugyanis Ö19/\|, mexicoi dollár 50s/8 d. je gyeztetik. Ezen hanyatló irányzatnak az az oka. hogy Észak-Amerika feifüggesz- t-tt-: a Bland bilit s nem fogja fulyiatni ezüst dolíárveretést &z abban izott érték szerint Kiiátás van arra, hogy Amerikából évenként 50 millió írttal több ezüst fog ezután kivitetni, e ez okozsa, hogy most az ezüitpiaczno ismét árucsökkenés van. Európára nézve mindenesetre nagy kár, hogy mikor Amerika m«ga ajánlotta az ezusmek pénzértékébe visszahelyezését, ez ajánlattal szemben a hatalmak tartózkodó állásban marad tak. Amurikának most már annyi arany pénze van, hogy nem szorult ezüst pénzre, Európa azonban elúbb utóbb kéfiylelen lesz az ezüstöt pénzértékébe vlsszahe Jyezni, mert aranypénze évről év/e fogy. — Deák egy kis fényképe. Az öreg ur Schwarz Armín vasúti vállalkozó vá rosligeti nyaralójában ÍB töltött egy nya rat, kinek Etelka QÜVÜ kis leányát fölöt tébb megkedvelte. Nem, múlt el egy itenadta nap, hogy a 11—12 évsa ksd-ves gyermek virágot ne ssakitott volna Deáknak. E szeretotreméltó szokásával azután sem hagyott föl, hogy aa öreg ur többé az 5 nyaralójukban nem lakott. A kís E\'elka, fris virágaival, hiven megjelent Deáknál minden vasárnap, akkor midőn a tél beköszöntött, akkor ia, időn már betegen feküdt. Szabad be-meuetelft volt hozzá, és ha délelőtti tia óra tájban — mint rendesen tenni szokta — nem jött, a nagy ember tudakozódott ulána: Etelke nem beteg-e? E nemes-szivü gyermeknek ajándékoit". Deák a. sajátkezű aláirásBal ellátott arczképét, melyről a ,P. Nt* után itt megemlé kezünk, s mely alá sajátkezülug irla nevét. — Czigány-katzinó. Ma még csak ideiglenes ugyan, de a farsang után szer vezve lesz. A Káíozdy testvérpár kezde- ményeiéfce folytán ugyanis fővárosi nép-zenéneink sokfélekép üdvösnek tartván hogy legyen egy társas-koruk, elhatározták, hogy rendes kaszinót fogaak alapi tani — a abba már valameunyi „banda" kijelentette belépési készségét. Egyelőre az üllői-ai 19. sz. alatti vendéglő egyik szobija a helyiségük, hova már ia eokao seoktak ösazejönoi és járatnak egy két lapot is. Az alapszabályok kidolgozására egy jeles főv. ügyvédet kértek föl s a faraangi „munkaidő" elmultával megtartják aj al&koló közgyűlési. — Szomorú élezek. A tőrök állapotokra nagyon Botét fényt vetnek a követkrző élezés, a m«lyet<et egy konstantinápolyi hírlap közöl: Kérdés. Hogy lehetne a gÖr5g-tör5k kérdést legkony nyebb módjával megoldani? Felelet. A kérdésben forgó tartományok kormánv-zását palota tendikre kellene bízni. EÉy két év alatt semmiféle országnak se fájna rájuk ».foga,ugy kipusztulnának. Tudok éu jobb szert, szól egy harmadik: phan rióta bankárokra kellene bizni azokat t vidékeket, azok még egy csontot st hagynának ott, amin a konstantinápolyi kutyák rágódhatnáaak. — A.: Az ex khedive dühös, mert a szultán nem engedte háremét Stam búiban partra szállani B.: Minek is akarta axex-khedive a hasznait bútort a szultán nyakáb sózni. — A.: M- a. íoifoghatatlao dolgok netovábbja ? A körök állampapír. - Fapirszeletek. Kh^tekiiitxióra kellott járci » cs nyoküak a papho. A Ugelaőtől, a mint mint, kérdi a p»p : Kohit more, hiaj I ran. 3, felel a erigaoy. Erro » pap ddtbe • elkergette, a «ij;inyt. ütkOtben Uliik rgy «\'iik <-»iBi..ynyl. Kérdi tÖte: Na 1-iba.t. tudod hány Isten vn ? l, felel okc a cxipinj-, Ko akkor oda ae menj, mondj csiginy, mert éa 3-mat mondtam az se -Ug DG ki. Jancai ina* asztal t«rítjakor elejtett egy ányert,. mely ekként darabokra tört. „Es n LCT meaternég, monda ura ; -st én ia tndoi — ,Htn, mosolygott Jancsi, miután én elóbb megrantattiim." X. Y. helységeket egy patak vilaírtja el egynjirtól. Ax nraiip orvos midőn egyik faluliól másikba ment, » h«lyett. hogy az ntigatí nagy hídra nagyot korült volna, ikább a falu végén lakó cziginyok hátán szokta volt magit a patakon vitetni álul. yiter midón. ogy fél mot«Iet) dade tetto . x szolgálatot, tu: orvos ur j<5 k^dváhen, égő Bsiv«áva! kis»A mogsatötte a nyakát; aire a d«d ntiutegy neki bokroBodva igj xótalt meg : K« i»rkiityanoü tekintetes nr, QCit le Ulilnám vi-tni. Bőid tanirs. „Doktor or, n«m íwves- Keduék nekem egy xdg Strycbnint rendelői ? A pAtkAtiyo&tú\'l Dotn tudok mit csinálni -, etuík nekik golyúcak-ikat BiEŐtci, melyek . „Baiátom, ei nem megy; egyes, magiü ereknek nem adh»iok »ommiféle mérget; im kOldjo ön cl neki-m a patkányokat aa cotie, itt astán 6; Cminel fogom cl- Janci felelete. „Micsoda idő van ott kint, Janciti í* kérdé egy nr iiobijába lip»tt ■géiiyétXI. ,Biionj nem tudom én, teenj ram, felőle Jancsi, mert ugy szakad ai eső, hogy fel sem nésheUcm.11 EskdviSre ment ai uj bítsapár. A ■xo-s kérdések kQxt xz eskető eit kérdé a cxigány völogéujtől : Soha cl líem hg)-od-e feleségedet? .Soha, volt a felniül, csak mikor ledegilni megyek." JANUÁB 2-áa 1881. A f«»víayember veadéget nivott ebédre, _ biz u éhesen maradt. Ekkor kérdoi tőle a fösvény : .Ifikor leu ismét uerencsém e-bedre?" aAkir mindjárt," vilassolt a* éhei rendég. Bére« (vaktában benyit a gróf szobi- Hinc* itt a kooii ? Grót Ön, kérem alásaa, tewék he)yet foglalni! Odakinn van a kocaii az Utillóban. lovakat vakarja; majd mindjárt behívom. Hivatalos placzl árat. Kagy-KaniMÍn, 1880. dae. 29. 100 kilogrammjára] számitva. ■ BUM 11- 1150. ROM 9 9 50. Árpa 7— .—750. Zab 5\'60.6.—. Kukorica 5 W-— ■— Bnrgonjra 3—. —. Borsó —.— 30•—. Lencie —.— —28\'—. Bab .-— 9.—.— Séa -_._2—. Ssalraa .—1-iíO. 1 kílogrammiÍTal ssimttvx. Marhahús 43—.52. Juhhús • S«r- téhn» 58- . 8»alonna —.-86. Disinóz«r —.—92. VörBsUgyma -—.—IS. Foghagyma ■—.-30. Crukor ■—.—M). Bors ._-_l-2u í-aprtk !■—.—. Siappan -. 40. 1 literjével utámitva O bor 02—48 kr. Uj bor 20-28 kr Pálinka 48 kr. Ecxet 8kr kiadta: FARKAS, v. piacz könywesetŐ. Szerkesztői üzenet. 44^0 T. .Dalok K.-hoz". Nem kozBl-hetSk. Mi «s: FAjo isümben gyökerediik a fája, e TÍrágnak a hrija a meoyoruág ? - 4421. NigyKikinda. Elküldotett. 4422 N. Káina. Béciben van reides katinujik. Ajánlatát k&asonjuk. 4423. Sz. Bécs. Magin lerclen sterint (íessen intézkedni. 4424 .Vonós marhák". Sezdetlegea dolgozat. 4425. Tisztelt mnnkatáruinknak ehetyfn boldog nj évet kiránunk ! Indul KaniBsaról n.ora: ■Ilim Ur Perc. 1(19 215 2"9 ■Í04 ■212 31* 301 i>úk, Uubtri, Doml.oviir 6 10 reggel 2 30 dólnt. 11 1 éjjel wla-P6«ire (gyorsvonat) 5 55 regg«l (posUont) 2 6 dálnt. (vegyes voaat) 11 20 fijel pcitie (Rvomnatüoljr Sopron fel) . 6 15 r«KK»l \' 1150 Ajjel 315 Sopronba, 3 40 délut 205 PrágerhofEottori. Csáktornya 4 55 regnél 203 , , , 2 47 delut 201 . F (gyorav) . 10 50 éjjel Brkesik Eanissára honnét; 210 Zákány felül 5 21 reggé! 216 ., l 41 d-Ib. 2U8 „ 11 1 éjjel ■203 201 ■M2 Jll H..d»-P«trSl (vegye, vouat) 4 15 reggel (poitavonat) 2 5 délut (gyorsvonat) 10 30 éjjel i- 1 raggal 10-15 jjel 316 Sopronból <2 5délben aj2 Prigerbof felSl (gyorsvonnt) 5 37 reggel 2?4 B . 1 20 délut. 206 „ 10 50 éjjei Heil naptár. J.onir 2-1Ó1 Január S-ig 1881. jith. éi ^>rot. ! G 5 r ö g I -1) Kat és prot. ev. Meghalv Herod. Máté II. 19—23. Prot ov. Jan. I. 1—-13. Bt O\'OÍBQ 4\|Kedd 5 {Szerda -\'G.CBitörtök Viíkereszt 7jPírtek jRámnnd t 8;Szomb«t\' {Erbárd pk. Titni pk. ift. Kr. 10 yt. \'Se Ki B. b. V. 1JJJ Itanykar. Eglp. fal. jt Istvta v. Felelj, Kerkeastí: BÁT0EFI LAJOS. H IR D E . T É S. A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NA&Y-KANIZSÜN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló K0LCSGNK0NYVTARAT. Az olvasási dij havonkint csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. : :; ; . . Tisztelettel Wajdits József. (16911—•) HUSZADIK ÉVFOLYAM A L_ A I K 0 Z Ii 0 N Y JANUÁR 2-án 1&81. HIRDETÉSEK. % ÍB ! A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság (FRANCO HONGROISE) 5. Szállitmányi károk ellen, szárazon vagy vízen ] szállított javakat. (>. Készpénz- és mindennemű értékpapír postakülde ményt szárazon vagy vízen. \\;, 7. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és í í kiházasitásokra. ff melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, biztosit: és légszeszrobbanás által 1. Tűzvész-, villám-, fíőz okozott károk ellen. 2. Munkaszünetelés-, tűz-, vagy robbanás folytán el vesztett kereset által okozott károk ellen (Chőmage). 3. Jégkárok ellen 4. Tükörablak zúzása ellen. A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztosítékot nyújt a i/.\'ó. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynökség által a leggyor sabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommal a társaság alolirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem cultivált iijitásokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között: A magyar-franczia biztosító részvény-társaság. öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján, eset-■ leg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti. Teljen ti.xu-lctte] Nagy-Kanizsán, 1880. november hóban. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság TezérOgjnöksége 1 _, -Q. g y n. o li: s é g e lg: f Csáktornyán dL Csahrendeken G ü T M A N N S. H. Kerfllett 989 48-52 urnái Zala-EgerszegeH POLITZER JÓZSEF Sümegben E P S T E I N V. A. Keszthelyen PULI J A S 0 S Aisí-LendYán TAÜSZ FEBENCZ BERGER JAKAB \'irmü \' HIRSCHJANX A „ I ,-GYOMOR-CSÉPPIí K, balaso ayó(\|yszer a gyomor mind na biirt<la«! eílen, t:--m u« íirányl.iAtty . \'. ro>..ii/.-.(;ii l-h. Ilet, Maria-czelli Kö/pODtf szílköldésl raktár nagyban és kicsinyben BRJ?LD"Y" KÁHOLT, „í/s ö r n ti g y a l h o\'z* c^miett •Eyúi;ySzeriárdbaii 64 Ö—-.» Kremzierben, Korraország. niittnttntttt LOBIGNÁCZ . „ S c HAÍUMANN GY ü LA-FÉLE Ed dÍ£ oijrhetlcn hmásában n k3nv Ü tl ebb mfjj.ildám ;Í vou&ikoziíbg uel.o- K ■ i- i.j./heu" .\'-tkekr. cinv\'ZtM, vél- j 3 -, "ápliUí ú tcfcter.\'-.iléí.\'n- KE- M ií m WBSÍSSBOK á h á x nipoiikii i\\ kitetni fulvl-in n lm után mt-fUkli-t.ni t/crill li\'uxi:át rVs i.e. idült li»<kiütés, ia.~kr.iU ÍG- ífijis,\' féreg- é k." e-i ificir--kni!l. benválkánadáii n ben3itk««7.vénynél • S K CUlBÍiipnát. Iá6 2—fi Az ÍST rck gvifiysr.\'T iry»ninti husználAt m.\'l[i tt, el<>tt« úp B.v nini aiinxk huznáUta. a].i:t, vla- miut c tájflgos vlcí-taíiísnél is kiHlo5 szolgálíitot IPBZ Kapható xn n ■\'■ i :i kővetkciu raktárkkbAn : Kín jttrin gyógy . A r»d, Stecb Li«m ^vójrpx. Altsnhl, Vsnady lílv , Mi ncxt- r Lipót pvAgyaz. Nnffy-Bo keri-k, J3r. R ítachnek Km I \' fO\'^CJK. b«hrecson, Faji J BJ4RVSX. Dunft-Föltlvi , Kovács" Miliá-y, Sip e lutv.ir \',\'■\'.. »í pyez. íarii ííben, \\VniIr.TSc!i»k C. pyójrynz. Kssi. Kircfioor M tyóirysí. Komárom, Jóó Icnátz r. Márí -Th reaiopf-1. Dr Czilhi Srabá gyó^aK Miakuics, l\'lat* o G , Gros3in(r<-r B. S\'ca\'iiU, Molnár -L.jo., Werey Ant al, Khndy Jí.tsef k\'y^gysa Sopron. Tflrök J<Jx»ef up» én Kríeguer gyÓíJ"^- ?■"\' Solte Rudolf, He nrici F«lix. Pisilury jíyógyss Poíony, Diodntton u t,;d» k-yópvai P-terváraá, Gúmhfis D. gyógy %. Palo A. S non Fereiip?., Lii\'P\'iciv Miksa, Mehluchmídt 1. gyíp y« Oy.ír, Díebaila J., Braun J.Rv\'./yí/. S/éke lehérvá . T Icky Antal cj\'ógyiK. \'Siklós, Bsrcsay xyáw- S/ rged Tarcaty Iatváu, Jahnur \'C. M. r. Tcm envá , Bodroüsv fí. jivój;v«i Tercsovárz, Bel^ Simon Ky6:íyti . Tr«ncűn, Lm Sándor gy.M(m£. T, B;:ue Fc encr, lto^eh.ti\'j.\'Unc. Weiukircl).m, Mnldowan r A. ETJógyBí Woriehou, Wudiunr "A. S. Zombo r, H olloay J. E. gj-ógjfií. Zula-EgoraxpgOT!, v&Umint ss osiUik-niaerr állam jniaden nnfrrobb gj.-.gTttertiri b.in Egy ak»tnly& ára 75 kr. McfrendeléEekoé) legkev v-bb kit tkatulya n tán réttel küldetik Isi fái ^11 1 fi «ll = 41 "-to Árlejtési hirdetmény. Ae slB<-mnr;iközi egynáíi kerülothet tardstl De kan "Te Ui romai kfeth. teíiipl\'.m iBeírnKcyot.hitijiáí a napymíltó»nij v»lli,. ^ köM)kttáji ministerium 1«S() évi mivember hó 5-ón kélt 31660 BÍ mairaa rcn-deletéTel 9198 fn 63 kmyi Öbsie^cel és a hitk6ifíe álul tf-rméazetb^n és iagyeu niolgílaiidíl I59Í kéii é, 679 igáa naiipal engedllyest-tett. Kién mitnkji hi«L<.nitáiia tekinteiúbCI a Dt-k»..ovftri plébánia, hi-va.Ul irodájában 18S1. Ovi jan. hó 26-án repc^\'i 10 Arakor, iráabeli ajánlatok cifugadásáv] f.iroanlt uyüvános s^úbeli árlejté* fog Urtanii. melyre » v«lla]koni n.-Ai.dékozúk jLxial hivatnak mee, h»„ AT. árloj- bánatpénízel elláaiták, mely vállaJkorág e3otáb«n aroonal 10°/. biztosítékra lene kiegt.szitmidö. At Írásbeli ajánlatok 1S81. évi- jannár hó 2l-ig a kir. építé-azeli hivatalnál, aiontul Dekauovoticn fetmt kitett oap reggeli 10 óriij fogadtatnak C-l ; ii.-kbrn «x ajánlattérő iiov, litkána és polgári álliís. V<tntosan ■ kib-i\'tiiiS - továbbá niitnmHl éfi szí.r»l kiírandó aion «áitólÍ «lenctdús. melyért eien munkálatokat elválUIni ítándíkoiik, világosan kifajeícndíi v^gre, hogy ajánlkozó munlcátAtokxt é« feltételek UrUloiát 10°J,-je kéwpémben pli njánlatokhoE a vállalati 5f* rükban hatolandó. -relvényok -■„ Mtite ,! órákban ne^tokin elek,» alulírott hivaul Irodájában * ntliab\'.k _. (2IS 1—S) geBiegoii, 1_88». évi dec< hó 29-én.. - \'A zálarieöyel Inagy. kir. épftítóeli Iiivatal STUliil ÜYOKÜV, kir. főmérnök. > Hillii Sii-lfi! >« íO\|» HIRDETMÉNY. A palllnl Inkey nemzetség ihkros-ber&ny kga r&széról közhírré tötetlk: 1-aiŐr. Á. lengyel tóti bikiÁrí>ct!i bal utón apadií 1K81 ik évi april l-\'.Ai. 2 szór. Á. szigligeti hatÁrbeÜ kütös bala\'na »pad4-s és nádlás 1881. mártiusl-től. i bormáróai jog 1881- 3-Btor. A hicsi évi april -l-iől. 4-tser. A atigligeli haliwziitjog 1881. márczíus 1-túl, három óvre hígíonbérbe aduinak. A bérleti fel- tétilakftt ós a hüMoobét muorjjíségét Táry Elek isp&n nrtól Bogiton (Q. p. Kaposvár) tudhütni meg, ki is palliui lokey Zsigmond jóviihutíyáaanak feütartiaa mellett ■ Bz«riódé>t megkötői faljngŐ&ittatott. Inkey Zsigmond, 211 3—3 . köióa kormánysú. nyomatott a kiadó tulajdonos Wa]dits József NAGY-KAWÍZSA, 1881. január 6-án. Huszadik évfolyam. Elöftzstési ir:; . egész évre 8 &t. fél évre A -.„,: negyei! «;vre .._ 2 „ Egy sxárn. 1O kr. HIRDETÉSEK hasal\'0" jtciitsorliau 7, imisoílszo C s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉR\'-EN sortfikéut 10 kivit ví-U-tm k fvl. im-PiAii illet/* mindvD epyi-s hinl.- ti-sírt :ií) fer. fizetendű. ZALAI KÖZLÖNY. A I.ip Rzellpmi njsziít illeirl közle nyele * g«rk<>szt<ili<>;:. -N A 0 X ■ KAN I 2« A Brrarnlrllrn Iric-lpk csak » I Kíziraluk vissza\' n.-m kuklwoek. Nagy Kanizsaváros heMia1":igiiiak, .nagy-kanizsai ónk. tümitó-egjlet\', a ,nagv-lcanizsai kereskedelmi « iparbank\'. „naiv-kanizsai takarékpénztár11, a ,zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisded-neieln egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi S\'iparkamara nagv-kiini/.sai -kühális\'.tmiinya" s több mi-gyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiiii kétszer, vasárnap- s csütörtökén megjelend vegyes tartalmú lap ■ f -^ i . -^— =^-^_ •■ — • Előfizetési felhívás ZALAI kftZLÖNY huszadik évfolyamara. Habar a lap riágyfibbitoti alakban jelenik meg, elofizi-tísi ára az eddigi, t. i. január—márcz. iiegyi\'déyre 2 frt. jannár —június félévre 4 frt. január—decz. egész évre 8 frt mely összeg mielőbbi beküldése kéretik, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék. KIADÓHIVATAL: A tiswielt \'; Legyen áldott az Ur neve! Ezen magasztos szavakkal bontom ki a iüáris sokat -/taklított, de mindenkor s minden kÖFÜlinény kö/.t .ULntorithatatlanul eiőre küzdött la-\\pom homlokának lobogóját: a huszadik évfolyamot! Lengjen c lobogó még számtalan évfordulaton át kedves magyar hazánk szellemi és anyagi jóvoltának előmozdítására, szép megyénk javára s haladó Tarosunk díszére! Habár lapunk a íapözünben -c keserű tengerben — parányi, mégis nemes feladata volt és van: a megye érdekét szem elótt tartani soha .«em mulasztotta el; mindenkor fófeladatának, szent kötelmének tűzte ki: az érben tiszta vért lüktetni, hogy a központ, a sziv egészséges \' táperőt nyerjen; választási roo/gal-mak alatt nem hintett konkolyt soha, s népet, a mctükásságtól nem tartotta vissza, hanem nevelt, ok-. taton, buzdított, minden szép, jó és nemes eszmékért harczolt; így óhajtott egyesülni a sok elhalt, vagy még élo laptárssal a közhaza jólétének előmozdítására, a nemzet társadalmi életének javára. Ezen úgyis rövid emberéletben huz év Valóban szép idő, s mégis 2U éve, hor lapom büszkén meg állta helyét:. ">r" \'JM- nálad, épit s ha ki nem lehetett kerülni\' - még daezolt is. És ime. itt áll lapom 20 év után is, a férfi kor elején, mint már érett ifjn a haladás szent zászlóját magasan lobogtatva, amely zászlói önmagának kitűzött, siner már sokat; ismeri - a küzdést, a szenvedést, a nélkülözést, a" guuyt és rágalmazást,, mert 20 év nagy idő. — csak egyet Dem ismer: a kétségbeesést, a tespedést Mikor még e lap csecse mi) volt, máris kemény idővel s körülményekkel kellé megküzdenie; csak emlékezzünk vissza azon szórnom korszakra, mely a magyarok történetében gyász fátyollal van bevonva, köny, bánat és sóhajok közt feljegyezve és mégis kitörülhotetlen betűk. -\\ Bach és Schmerling korszakol ismeri minden magyar, hogy miiy áldást hozó volt az a hazára, a nemzetre! Midőn, tőlünk a legszentebbet, édes anyai nyelvünket akarták, szurony-, censor-, ámitók-kal és cseh hivatalnokokkal elrabol-tatni, amidőn minden lap betűjét egy-egy zsandár szuronya őrizte. tam cl magamat szülőföldemen éle tpm és létem koczkriztatásával egy lapot hozni nap viliig-a. vAz akknrt törvények és reii-deleiek értelmében a legelső teendő volt a megyéi fúnököt megnyerni, akinek kötelessége volt a budai kor mányi informálni. Szép reméi\'yt-kkel telve fel is mentem ala-Eger&zegre fóispáni h.-lyi\'itcs ó méltóságához a legs/ebb szavakkal kérve szíves jijukaraiát a/ ügy pártolására, de sajnos, gúnyos szavakkal ut«sittat-tani vissza s remény nélkül Locsát- lai!:im el A/, akkuri állapotokhoz ki-pest boszantó volt ugyan «?.. de a honpolgárnak fájó volt haliam azt is több befolyásos és tekintélyes egyéntől, hogy: örült gondolat provjnezián. hazánk e rideg részén magyar lapot kiadni, annál kevésbé azt fentar-tani. Mily primitív fogalom uralgott akkor! íme a lap él, 20-dife évét éli, tehát a tény beszél s meg-czáfolja az akkori nyilatkozatokat. Sőt az elhaltakon kívül két raá> lap szerkeszterik s adatik ki mellettünk. Világos jele ez annak, hogy itt van bizony egészséges magyar életerő, csak concentrafni s nem gyengíteni kellene. Méltó ez állapot a mostani tekintélyes, befolyásos és higgadtan gondolkodók fiíjyelmére. agyondöféssel fenyegette, minden szerkesztőben egy amidón Bobes- pierret, minden lapkiadóban egy-egy Girondistat láttak, ily nehéz és Balogh Ahjos úrral megegyeztem hogy s, lap vezetését, szerkesztései vegye át, folyamodtunk, de Balogh sr ellen a katonai ható ság oly rósz informatiót adott, hogy a budai helytartóság kérelmünket megtagadta. Látván ezek otán, hogy súlyos körülmények között határoz j tervemet iiy sok küzdés otán sem vihelem ki Zaláin egy ébon lapot alu- pitardó, gondolám: nagy a világ térje, sok jó ember lakik benne, az ügy" érdekéin! áthatottál] 5 kény- telenségtól zaklatva át szállottam a szomszéd megyébe, hol - csak ngy csendesen l.\'íiyen mondva tán karokkal leUem fogadva; és e jó-akanu nekem rövid idő alait a lap CíJtiCcssióját „Zala-Somogyi Közlöny" czinire mégis szerzt; s igy e szép remóny Fodor Pul felelős s/.erkész lé-MV és Roboz István vezetése alatt küzdötte át a néhány évet. később Roboz István ur jimak láita e la-P\'it elhagyni s a „Somogy" czituii lapot alapítani; sajnos, hngy kétszeres erővel törekedett lapom élete el leír, pedig akkoron a küzdés és nehéz viszonyok közt szent kötelessége let-t vtilna nem ölni y& lapot, hanem jóakarólag segíteni, mert kevesen voltunk s lapokra szükség volt a hazában. N agy Széchenyi monda: mi magyarok oly kevesen vagyunk, hugy még az apagyilkosnak, is megkellene bocsátani ! — Kénytelen voitam a lap szerkesztését magam átvenni s minden törekvést- a lap élete ellen határozott erővel és SZÍVÓS kitartó eréiyjyel vissza utasítani. így a lap szerkesztését több éven keresztül kevés segítség-gei Önmagam v.-zetiem. míg 1867 ben Bátor fi Lajos nr hozzám nem jött, ki egy ideig mint segédszerkesztő, később mint felelős szerkesztő inost már 14 éven felül működik. A lap csinos technikai kiállítása s pontos megjelenése temérdek áldozatomba került, és ssjnosan va- gyok k. nytelcn felemlileni, .hogy 20 éven keresztül nemcsak hogy egy rva fillért sem hozott a konyhára, tiaueiu több ezer forintot temettem bele. Most 20 év titán hazafias, nyílt önérzettel járulok Zalamegye bölcs és tetterös vezetőiti\'-z: fogadják jóakarattal, méltú -figyeli; m-uiel e 20 éven ker&sztül tantorit-hatianul megyénk javáér.., szellemi dicsőségéért küzdő lapumat: hogy végre mondhassam: e lap a megyéé, és a megye a lapé. Hiszen a 20 eves Xéríiu véradóval lai luzik a hazának, 21) éves lapom is véres verejtékkel a megye javára küzdeni kész. Vegye a zalamegyei g.-tzdasági fgyesület jóakaró szárnyai alá mint a közgazdászat és kő/Jólétnek híven szolgáló lapot; végre káról eg az isz megye m. t. inielligántiájához ■apellálok, nyújtsanak csak némileg is segédkezet arra. hogy ezen 20 év Zita lángolón, nélkülözések közt is oly szívósan küzdő lap, mely eddig hetenuint kétszer - pontosan megjelent, ezentúl ntcsak háromszor, hanem Szeged, Arad, Hagy várad\' sat. mintájára napilappá alakulhasson, melyhez nem több, mint a megye jóakarata kívántatik. Ezen nyílt kérelmem - óhajtom s hiszem méltó íig} elembe vétetik. Mindezek után amidőn az év fordultával a lap jóakaróinak, törzs előfizetőinek s munkatársainak szivem mélyéből mindeo jót \'kívánok, szeressen Isten bennünket, hogy reánk s a hazára az uj év áldást hozó iegyen. WAJD1TS JÓZSEF. TARCZA. % á g o r. Kop&r, meredt hegyormokon, Hol esti féaybou ég * rom ; S fts.almállutt köví-k feleit, Üuiao m-ri-ng tekinteted : És Idked messze Tisoustíll, HevUlni múlt csatárnál : A rom mi már p«rig omolt. Egykor sasoknak fóaske volt. KiCuilG virt ivott a föld, A barc/.i lárma i»jt Jíüvöit; C$ftt>rul szúi » nü r5g, S ha Bűéiben A [.-vél türög : P«oi«tt sóhajt, ■ mikéül baló A;kín, agj elhil itt * asó ; Mi még i-inl,:kai n.egmar&d, MA. mái enyéetó romdarkb. Nem igy volt miedox hxjdania; A lom h» hegynok homlokin ÁHo" t» vár, s mint f-rgcieg Robnt le a vitéz aerog 8 hot most ririgok kolyho nyit, E drígA fOldoek térnie llarroat lielyetl vér lepta bo Haifí ae gyógyult i/n-p anlie. 1 De mély ágyiiinn od» leüt, A kŐ még álmodott, pihent; Miitor már i« a fSlrf í^lt Ai emb-r ember\' rat>j» lett. A\|.a fiu^ iu apit, A bátya ódóuek hariat\' lla érte, dultu síüntel. u : A harci örök voit, X? «íyn«k krj bóu« lett, Ki megnyitóU« a sebet; Helyett.: Tolt cxarnyi mi, Ki lírt a Hasnak orvul is De hö« KeTéook krj* ép, E. kardcMpáa* .ajt, míkép A Tillám, nom vártt hirwloii : ■Ha. njiit c»uibn- megj«liL. K8«ei Budihoz rolt a harcz. Hol elsápadt a barna arcz ; A hol seuhMlteD üas Ker-, EUenjíffit nem verte Is Tárnoknak Tölgye gráseban áll, V«cére hűlt poi-Aiuái : Égéi nem»etnek «irja o», A hol c bSa temetva ieiz. KorQHe fáradt népt, ott Hadarnak Dyomban áldoxott, Éi mig a máglya ég, lobog; Leánya G i 1 U a «tr, okog. De mig a Hun temet keik S bánatba lOlycd mindenik: ALongubÁrd » tRiSuti, Vért vágyik uj a ootaui. A ám Biexök füirtilai Alloitak-e csatázni ki f Mint toagor árja tug a had. irad. i Ü. m. élxe KettSbe válik a ■< Az •cy\'k imákon ivmeg. A máa G ö c » ej batárinál. A longobárdd&l axembeo áll ,£15 vitás Hon nemi etem " Zígor veiérfll meejeloD, Maga erűs, miat hAi K.,v<-„ Szelíd GiIdája van vrio ; Ki bQn kifleri min enfl t, Sebft kötői éa sebr« üt: AtnABt a hon viteleken, De eit v-d «llea«geken. Ha ptwtU tájon szél rohan, Oly őrült rohanásba\' van As ellen, de Zágor hada, Sokat elfutni nem hagy. Nos) álmodá a Longobárd, Ki fényes gj5ie)emre várt : Hogy bár clSbb & verte le, Most üj had álljon ellene. .Mi zfiruvar, mi lárma ez? Holtak feltámadás* less.?" E1S1 fatók, hátul J6v$k, Futottak, noM Old&sMk & k 1 K\'i-eri zaj a hsn hadat, M«itill, egy )pt«t ion í-al Két el!ensc?.-s had kötött, Áx Qldöxő len uldOsStt. A bfirctí kQrt riadva xng, Miró! a hír M nem bacug : Kyilxápor táll x lígen it. Kifogva a napfiisarát. H a kit tábor mint kit elem, íloey annál v<ír-s <bl> legyen: Egymással knxdv.- <-!i-cgyai, Lankadva, majd ueki hévül. Kevés a nyit. üres leget A vÍTn\';nk cuk terhe lci,r. ■ Klbinjva, a mi ddiB várt; Mo»t i>»t hilált a oaubárd. Sik foldűn árad \\tr6xr,n, Ha elfogy uj patakba jOn ; Ki sem virít a fa, vir-ig. Örökre föld alá tiprák. Elől, s miudlitt hol jár a. vés, Zígor pokolr- CUui kész; KörŰlti- s vivó hadak. Halott halomra hallanak. Vexérc keresve, kOidvc jár, A hoitiu twrn, Unkasztja bár: vltt egjikflok ma. ha va les!\' \'.ondulja n a t&tnegbc vess K^ébon. — mint madár bit -z»ll, Oly gyurs az éles képjaszál; A másban .rémes bárdja vág, Capáit M sem foghatái. .Ki a vezér! Hol merre van ? Nyugodni vágyik liE« hadam: Kiég a harc, jer vijj v-Iem I Kgy dárda ■ bárd a f.;gytwom." Most kar — kar elíoo taeyft>sQl, Két h«re fogjs fsgyrcrűl A paiion és ngy «aj\'. vele, Hofj r.-t#isk, psiu dong bele. Szikrákat hány « hová leüt. Nyomán fér Berked míndi-nütt: De mélté tana, ellsns, Ki :visi most áül «U«se. . Vitlimok hogyhx küldenek, Uit xag, dühöng fergeioy; :Aiolcuik fl«ke unj ropog. Mint itt e sújtó psjloiok, AE ar\'» kiférni, dm.gnd xx- ér, Kényelmet opyikQk se kér ; Cik kQrd-n k, de il!o»lc, Mint trftvfokun A szirtfml&k. Az ellemég Ttír pi(, Tdstén vezethet ne esak át-És ZÍRQT karja gJöaK« bár, Ciuik vir, kegyelmi szót se vár. forgatja LODgobird vasit. (Íj.!rebben V&HK, de tübbaiör ád ; Itt múir -r&, i.tt foKXri — fogy : S * Uuu sebébea 6>csorog A bld nem «dj« mg rnapit, Siég7Bt »olm ! ínkibb balilt-Boisajs. linghevóbe\' vad, kx ell-ntíbor nzéltixlíd ; A győttei hon serog pihcnL A vÖlgjSD tábortQx lobog, Mint égen gjal<S o.tlUgok; KUelkap (így *ikrát Hxól, Tovább repül suttogni fél Katák, kfixdüb lirmdj* r.-f-KJhmgioU, bjűlgt a rídék: Csak m vexer van ébren és Satntbói billstik luük Dyög-\'^. LeaUIl az éj, küröf-körül, A táj álomba sxenderfU; Észak f-lúl a >se! ■uralt, De áltDodtk nyugoát s fóld. Alig van cgj lomb linecé, S h» * rosér v\'beöne él Kom bÍToá htí Gildit SX«T», NyugodUa rolna hSs bads.. D« n 6j e Oild* nincs s«bol, T-lán «l«sre haldukul; V»cr ell«n«áfr vivő rabol, VidetlanOl, bosMtUniiL .Balé vagy el-e ? Meglelem,. V»gy ílve, »agj ilettelon 1" " És Zií-.r ,uáu\', hol hadak Friss bxrmattói a fa bidef, \' De veres harmut lepte mej i -Ezer — s éter ki itt lehullt. Kiie örökre éj borult. Itt L^ingobárd, i.tt R..m.^i Vil.-r boilKkotk romjai; ÜUDok köi"\'i ti nők halott: De Ü.Ida DÍUCS »o\' itt — se ott. Tul <>lt a vBlgjQn nag/ tor áll, Tárnok-N\'OT» hitárinál : Vig-id ■\' fáradt Lron^obárd, Ki futva addig m«g sem i!tt. Sx£ux<irva tarka sátorok, Bcun koc«ka p--rdal.es furog; Játékba hábonUxrfat, ^Ortól ■• vér, a* arc* kigynl. Aranyarai EriítRon kivert 3átorb»n a vecér hev-rt; Mellette TÁ^ot n»je tü, Kit ulfogoU rábn^teOl. Cjntát^ ■k\'-rnlniet d»!l as ajk, De U.ld l>ii«n fet,ob»jt : A lánc, zenit, k nem r.rOl. V.id ,lien>ég -ftrils-körlll .VariLmital, igjU ne félj! K-tŐ, lobog a •xonvi-dély, Lfrerví- a bánok bada, ti le boldog Ifttél áltU.a Vigyáxx a.z eileit uem ptben 1 . W6-«1K j»n hirtelen, NynE»t f-lol sOtél u íg: Kosel Vihat\' viliima ég. Távol már haluk & moraj, A tábor úlod mint a raj; Zágor kiált: .Hamar, hamarI A mig M Aj homály takar. S nyomába mint a ferg«teg Forgónole, kd a serege Fuss, még ha futhat** Locgobir Vesxtedre a hunt mag ne várd. HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUAE 6-ía 1881. -Ul — A közjegyzői rendtartás módosítása tárgyában tanácskozó bizottság kimondotta, hogy a köz jegyző székhelyéről beleegyezése nél kül Át nem helyezheti legyen. A közjegyzői hivatal elnyerése körül a bizottság azon ujitást javasolja, hogy az, ki 8 évi bírói gyakorlatot tud kimutatni, közjegyzői gyakorlat uéj kül lehessen közjegyzővé; ügyvédek lehetnek közjegyzők 5 évi. \'ügyvédi és két évi közjegyzői gyakoílat után közjegyzői jelöltek pedig.3 évi köz jegyzői gyakorlat után. \' i Kimondta még a bizottság hogy a polgári birú által a közjegyző nem hallga;liatú ki oly ügyek ben. melyekben mint közjegyző járt el. "Végül kimondta a bizottság, hogy ha a közjegyzői biztosíték bármi okból a tofvénves mérték alá száll, a közjegyző, ha azt vett folszólitaV utáni zárt határidő alatt ki egészíti, hivatalát veszti. — Az ujonezozás. A m. kir. honvéd, miüiszt. egy körrendeletet intézett valamennyi törvényhatóság hoz, mely szerint az A radon. Beszterczebány:ui, Budapesten. Egen- beu , Fejértemplomban , Kassán , Komáromban, A agy váradon, Pécsett. Péterváradun, Pozsonyban, Sopron ban, Szathmániémetibei!. Székesfehér várott, Nagy Szebonben, Kolozsvárit, Gyulafehérvártt és Brassóban szer vezett áli.mdó vegyes felülvizsgáló bizottságok az lüül. évben, jan. 3-ik napján, február 1-ső napján, idarczius 1-ső napján, április 1-sö és 2-ik napján. mnjus 2-ik 6.-* 3-ik mipján, június 1-sü és 2-ík napján, juiius 1-ső és 2-ik napján, augusz tus 1-ső és 2-ik napján, szeptember 1-sŐ napján, október 6-ik éb 7-ik, úgyszintén 20-ik és 2l-ik napján, november 2-ik napján és deczember 1-SÜ napján fognak egybegyülni. A nagy-kanizsai építkezési szabályok. : Első főj ezé t. Az épitésí bejelentésről. 1. §. Semminemű uj épilkerés, tol dás, épui-ji átíilfckii:i»N.igy-Kafiiaa.^ vároa éa hnurftban elölegea bejelentés és ennek foiytáu nyerhető épitóai eugedély nélkül nem történhetik. 2. §. Mindaz ki uj építkezőt, t-l- dáet vagy épüiut átaUknáat tenni akr. küldés ebbeii nr-án dókát inutbeli kér vényL-yul » vároa tanácoauál bejutouieui. 3. íj Minden éphéai kérvényben kitüntetendő ast építkezés hülye, auntk uagysüga éa rendelt-lejjé, lovábbá z ópittjai anyag uj épitKezésnél épen Ugy, mint a-toldás vagy utalakii ásóknál. 4. §. Az építési kórvényhez min- difi bcfeululaudó : . it) a mltsk helyzeti rajza, a f-uailó íipülfLi»k vagy nj építkezés, toldás vagy ái»la.k:i...* folytán előáilundó helyzet, .b) &■£ epitk-zés tervrHJztv 4 felvételben adtindú be. éa p^dig: alaprajz a lak-rédzek .b-o-z ásával, kereBztmo\'szel a letű sz.\'rkeztit kit Un telesével, homlok zalr&jz és " leieUIejiési rajz; megjegyeztél vei hogy a keresztmetszeteken e» »z ONSZ-rajtokon H 6teUssé%Í, mélységi éa maga; asi^: méretek, pontosan kitűntetenduk, vi - Késő. UivA\'ir a\'kürt, a had Blfiiiníif-ile ha m ugnr.nl HŐ: \' Mn.diltt bunok knií raor- l SÍOp most is mámoros fej<-Múg mimoros bli lesx !«.•!>•;. N«ro iuáal küid ki í.]v,- :irl \' K^ynin-l Glí a hu.ipolujril \' Jelül sótól OIO>LI i"lvl. TíU líltli í-t lAi. >:: nyellek cl; Kccsvcve <iól A l-íiíikí; tf)l:-y Caatik E.jÁtól.^-.í A V» E>. Kél kízre fogjs • r. vasn.1, I)c rÍBiravÁg & Luugobárd ; Atnnx nyilát forgatja meg, . Molvnelf hegyén hnlA! lcbL-p. Iit félvil-g C8tÍ2btnit, Oly rendítő ■■<. íok bnlott ; A^ croberhűlla szerteszét Kfdé * rétnok «Qld fllvét. Megárad ott A kis pftt.1.. -Hollámin csonkított likunk; Ne jöjj — no jöjj még napsugár: l:t a ii-Ulnak éje jár. . Ovibl. is vitii niéx » bad, Uti UÍDCS kivel, a hol bulid : Ki él és futhat, ui.gfntott, A t8b,.i mlud titaie, halott. Tcngerhullám •«\' hiborog, Hx shlinek !. vbu-ok: 2ú)fOIltlLk \' O^pu ia IUftÁlI^ S pihea Yarud lta.iii,uál. lamint az alaprajzoknál a MOmsiédttlkék é$ épületük viszonyhityielft szintén kitüntet endö. 5. §. A részletes leiri* éa 9iüksé-« mellóklotek nélkül beadott épitéai kérve nyék hivatalból visszautasitimdók s ha ezek nem pótoltatunk, Bem tárgyalás i-l nem rendelhet*, som építeni engedély ki nem adható. ú. §. Rajz ÓH tervmelléklelek Ópj;ó áhal tiláirandúk, a.- aláíró »:piti"» mester a felvétel ón méretek helyes kuünteté-ieén péníbirs.ig mellett felel\'«.. 7. §. Kiiv.-ikezö cpilkiMe>ek éa tol dánoknál csakis » holyz-i rajz becsatolása kívántatik, ha udvarokban deszka vagy lécz oldfuatial fakamrák épúitttnrk vn.gy .tgyubbittatn:ik, ha Ugyiti) ily oldazaüai ;iirük, pajták éd Kocdiszinok építtetünk ugy nairyobbiiutnak, ha upyanily olda sUnl csűrök pajták ét kocsiszínek\' épít-■mek, kutak, árnyékezékek, trágyagöd-ik udvuri csa\'oruék épitieinuk vagy tul d-tuak, lm az épület áuUkitásaiii a küla én n magsH»iigi vistonyoií nem i áltoz-cankiü közítiak építéséről, eltávolilá I vbü azó- M.toudik fejeset. Építési elvek t-s tilalmak. 8. §. A váró* CiinosodásH, az egéa-viszonyok éa HZ építkezések áhalfino-kötelező szabályait állapi lani meg, m-lyek a következő sznkaazokban fog-k 9. §. Építkezés tekintetében a város utriilctü négy korvonalra usztutik be j p-idig: B) elaíi körvonal; Főtér. l)) ;4 II is körvonal: FOutcza, Vá >ehái. utcza, Takarékpénztári utcza, Deák »rencz t<;r, Király utcz.i, Zrinyi IÜCÍ.I i-.tUkdzáauig, Magyar uicza, B«Li»ri Ul-is. csatlakozásáig. c) n harmadik korvonal mely ma uábim fogTalja a köTft\':ezt\' utczákut é torokét: Zárda utcza, Nfidor utuzn, Zriuyi ""•■"v, liir.Jy uicz:;. I. kor. Detn\'.-riozú , Bft\'ori u\'cz;i, Kini/di UICEH, Szécae-tér. liülc- y u\'Cz.., Bajza utcza, B;.ttvány utcv ., Iskola utcza. Ctengery ucza, Ki»f:»ludy u\'cza, Eötvös tér, Hu lyadi utoza, Kt-finczi ulcia I. XIngy»r I kor. nemturtozó része ■. klink-rut „. .„.uÁig. Vürösuiurty U;CE». l\'oiiiíi U:CZR íz Atilla ULczáig. ári U\'CZA, 8z«mere utcza, Tal .ki utcza \' " uiuía warkáif;. ü) negyedik kfirvonuimiiiden egyéb iKglevú uicza éa tér. Az ujounau nyitandó utczák mel\\ ík körvonnlba eauek, esetről es-ítre u szaba-yO2ú bizottság határozza meg. 10. §. A körvonalakra nézve kovet- kuzOk állnak áiuláuos szubnlykép. Az ileő körvonalba eaú telkeken kizÁróUg 2 ímeUtes épitkezeaek engedtetnek me^. 11. A második körvonalba eafi tel keken az utczaí vonalra legkevesebb egy nneiet magas építkezés eug\'.\'dleiik c«uk Hl. Az eUC. mí!fiodiké3h-rm..dik üürvoonlou belül a-t uiczúru ;IÍZU1UK. njm ngüdtetnisk meg, részi■■gi^n épit^<iió»<)k ü:di^ csak kiveteiea esf-tb-m, tilj épitke esek azonban, melyek a jó íziés c kóz-aiiiotíoilaasHl ellenkeznek, c^t altalán nem iig\'-íihetök meg. E három kÖrvoDulb^n minden há< •izesulMruáviil látandó el, oly formán, io^y a vizfolyé csatornák kíömlése fedve ■■ezettessék az Utczai ce&loruábü. Míud a három körvonulou belül 5 vi időszak alatt a tanács nltuí kijelelt ;erv ÁS sorrend szériát a járdák éa caa-ornák magópíiendŐk, az épi és » híziui..j donosl kozteherkép illeti. Ugy a/iutén /. «1BÖ, második és a 9. §• d. pontjtt aieria\'-zeo két körvonalhoz beoaciott uj utczák-I\'UD csakis tégla va^y köböl engedtetik oeg az épitk»r.és. IV. A iu£y«dik korvonalra néirv« csak ker\':«2t epületek engiidhelök. meg éi Kigytil i táborlöt knnlt, \' S hopy ovuL\'hAtik a Hun örül : D-\' h j, ki \'ép be sAiorán, Síitúi fürtU ús haloviiiy ? Ilii (ÜMa jött viriuntani, Miit elröpltlnek lm. i Ji. d-,z, jühuuz már upsut;ár, SiOflmcs aiv jGttííilrt var; Hasadj fel baj HLI lámádat, KlUsni most ae álnokm. Siofls nH-gl&Uii mÍDt rcjjül Ajk-sjkra és mikéot hcvQl A íitiv, hnllgand mff miut djliog. II™ a vnér ébredni fog. Toiabb nem is megy mír s had, Vi-\'KO mulntnf itt marad , M-güli hamm nap torit, Ka háUdu.i lluduroak id. Ma már, hol jniodei egykoron Törtúnr, a vér^s hantokon Buja. virÁgfti ftt terem, S xraoy Ualúsz a f81dek.au. Porrá lett mii & bűai nép. De híre feubmajad mütép A iwp ha rég lei-dozott, Az Cgeu piros fénvt hagyott. Mnig- ia bofryha kérdésed, Ki földje vott Varjúd mefrett A tér, TÁlasm, ait kapod: üogj hajdan t>U Zíjor lakott HALASr-BÉL H többi modozHiokra míive m- tről-e^etre a7 ópitési cnj;ed<!ly határoz, a d pontbar körvocaUtótt uj uiotakbaD c^kU »z e»ot ben keüdh^lA meg z épititeíéi, hu valamelyik utcza teljesen kinyílt nini t. IU vlamul_v uteta v»gy ^r kinyit ttiu «U\';D akadály f.Min nem K,r»-. H ki-uyitáatúl számitolt egy év alatt az ujouuan nyitutt utoanba esí minden telek boltelket képea, koztoh«rkép kötoleeek i--btu u tol-\' kek ttilajdonosai egy.évi idŐUrtam nUtt telkeiket uz utctavonalra bekoritesti é* megill> pi\'addó kerQlet aseriuti azabály rutiilíu\'. ;elj-\'tiiteni. V A n»gycdik körvonalon házak u\'cziií tüzfuiUl, szalmával fedvu nem épít betűk, réizlele-4 telfk bcépitéaek és nyilt kipu ■itiíjaratois azonban megenged t-:n>:k. Jl. §- A vanmi flutbilyuz.ni érképen löld vonaliul msgjilelvtt VsD HK Általános épittéíi határvonal, t:ifi) i-piiési h: lArvonnlon tul Hemtni neroli Uképüti pitéee ro"E nftm eugűdheiö. 12. §. Sohol a városbtiu xz-Unáv; fedve femmmi nemű épület nem emelhető. 15- §• A jelenleg feaná\'ló szxImávHl ftídott épülölekra nézve a következők Unak. a) Ua valamely a városbaD levil szalmára! vagy destkával fedett épüiut oly nemű javítás alá esik, hogy a tetőzet\' n<k y3 réaze javítandó, vagy ujitMtidő De, ez esetben az egész tetőzetnek cserép zsindelyre leeodi\' átalakiiása eu^^dte tik ceak meg. 14. §. ÉpUlot közök-szomszédok f„ lüli caurgas építések meg oera engedtet- nfk. A léterÖ csurgó terül"l vHgy ópul-t- köiök beépítendők s ha u csurgót «« I\'\|JI az>maród egyidejűleg megSEÜnl<; ni ■g b\'íi\'pil\'Mii n«ra hajlaad\'í. iikkor f-z épitiifil ki-zdó Bzomszéd közvetlen A (-líg épithet, de a csurgó feletti tetőt jó bá-" ZMW-Ú nllAtui kr.tek-a. 15. § Minden lakházra nézv.í mn- ,ági iniiiiiuuinűk áliapittataalt mg és iif a II. ,t* III. korvonalon K hikhiz ló magaKuágH a járda nive&Qtól uz eresz i£ uem l\'íhel i—5. méterojl alac«o- nyabti, & hol * járdu lejlös, c mi\'ret az építendő h«z kiizepéti\'l veundó & szobák -■ttdUízatáuak » járda niveaujátot 45 cen-uiétcrnéi lua^aatibbnak kell leuni, raU-míut a szobiik beldó iuu^ass:igH az t:l»0 a ,k knrUletbaa a axobuk m:.í;aimi4jin ,b 3-Ö nóier alll. IV. kerület pedig ellenb-U l-tjalább 3 2 méter legyen. 16. §. Kémény nélkül lakházakat épi\'eui tilo.", M kéméuvek csakis legalább n:y köböl epitbetűk 15 cmt. vnstHg fa\|. 1 és kivülr.\'ii orúí-D bevakohnidók a tntú att ÍK. 17. §. A kémények oly helyre, hogy Htokon ÍHatiyHgok fu&gxnak át, nem épit- 18. § Nyitott árnyékszék gödrök építése troa, valamint uz árnyt-kasék god r5k az épületek vaj;)* árnyék ez ékek ulá nem épithuidk, haucm azokiól legniÁbb L méter távolaidra legyenek. !0 § Trágya és ftrnyékez\'fkgödrök H szomszéd t-lekiúl Ugklább 2 méter, éa minden kutiól lehetőleg 9 méter távolság-nyír* eesiMiuk. 20 § Miodazuu beltelek, mely épü tek közt fekszik, közbiíion-íá^i indokból tulajdonos altul bekftriteudó ci pedig • ühuluk felé -só ré»z-n és u siumozédok felé az u\'czAról tekintve rendszerint a jobbról eaö téíz kerítése ugy * bezáró ke- rité* terheli K tuUjdonost. A mennyiben régibb szokás vagy utoza besiögelései; ál Ul ez iránt kétség vagy eltérés támadna, & városi tanács állapítja mug a. tulaj louod Által fentarlandó kc-ritéo von»lít &* I. da II. kerületben az ez után felállítandó uj vagy leljeaRD átidomiiandó épi\'ketri- B«knél az udvar keritéae kü vagy légUból építendő. 21. §. A tervezetben kijelölt utcták ter<;kt»n jelenleg illó épületük, ujxbb épit<\\^ cselében a kijelölt utcs* voDwiahoz t kilUbb vaífy Míebb hely«zendók yerendó v^gy vitsztendő. tér kárpót Uudó. Az ily telkeken az utcza vonalra enő réazi-ci Bum épület t,ildást m-m lényeges Á!:iUkitHsl Be homUjkEmemeléat nem eme let falrukáat H szabályozási tervről \'-liérő-l>\'g ti;aj\'-«ileiii nem siabid- HH ur ily telkeó épüli-1 tnt.Vet .<sz- beü ro-z karbnii léte miii ujj t alak naudii illui k-íitel\'-S H ttlIiijdonoA :ir egész UtCZni épület réíizt lerontani vagy «?. uj épül\'Mitt a Founlig kihozni és « tz .liályuzáai lerkep 1 HZ ntt meíállapitoit uícravrmlra szabályuserii uj építkezést toiJBíiteiii. Harmadidik f •> j e r © 1. Az építési szemléliFÖl <:s engedélyi król 22. §. Az építkezési kérvéuy hu csak hivatalból vüsz& nem utaKÍtaudö, A városi középitéai Ügyeik elöadójinak adatik ki. 23. §. Ei köteles megvizsgálni, t\'ujjuQ e bemu\'.atott terv az általAnox -lvükkel nem ellenkezik e? ha ilyennek találja viofizaatasiiás Qióljából a tanács nak jelentést tesz. 24. §. Ha a terv a h»l!ékekn"k megfelel, as épi tóit el ú adó a szomazédok és két ha\'ótági valamint két épíiéíieti bizottsági Ug jelenlétében a belyssiaéa megjelűuvo felülvizsgálja; vájjon a be mutatott terv a telek viszonya szerint káasult-e és kereutOi TÍtele l«betaége«.e ? Ua azon egóscaégi, rendőri, épité-Bzeli v. íy kóbi«\'tonBÍgi szempontból módoiitádt lát ssfik•égessek, ezt ■■ éptt5-u«k ajánlja — a közös megállapodásról valamint a külöi^ jva»latokn>l kfilon jeluntéot teaz és u ezt magáb .» foglaló jegyzőkönyvet ai Össtes ir«tokkal az epiiédteü hizotUágnak es peüig vélemény ea jelöntésével a vároci tanácsnak mutatja be. Az építés! bizottság a kép vinelú testület tagjaiból a képviselő tel tulet álul választandó 12 tagbál áll, mely Mookét ttj&t köréből válasstja, ki az épitészitl előadóval egyetértve a tizük* aégbez képeftt a tagokat egybe hivjc 25. § A tan MM «i Ügyiratok tViiil- vizsgaluiavul baUruz, én határo/Hlát a inotmyiben elutasító végzés, — ha pedig litíly benhugyó épifési engedély aUpján ai épitéazitti bixottang eloükével s az ér dektett í el olt kel közli, ha azonban * bemutatott terven yáitoiUláal határozott, e/en változtatásokat a terven megjelel- leti éd arról külöu leírást közöl; as igy kiigazitoli terv a lauáca áltbl hilelesitve a félnek kmdaiik. 26. §. Az építési -eogedély kézhex jutása ég jug.-rúre em(ilk«dee előtt semmi uemü épitkecés megnem kezdhető éa as építési engedélyben \' megállapítottaktól eltérni num stibad. A tanács a végzést 14 nup nUtt kiadni \'nrto/ik. 21. § A megkezdett épitkeeés idúitkiut « vArua mérnök álul ellenőriztetik és » nicnuyiban a hatóságilag meg állapított tervtől eltérés történnék, azonnal épi Icai tilalom áll be éi esetleg végrehaj tan utján az eltérő épi lés meg seramisitfndő. 28. §. Midőn az építkezési tárgy aiá- k alkalmáv-Hl az érdekelt felek részé- >i tulajdonjogi kérdé«ük válu^nak vitássá ez ebetekben a tauáus az építkezési engedélyt a meonyibi-n ax a vittissá vált területre ib vonatkoznék, illetőleg ez is beépíttetni szándékol tatnék, uzon feltétel alutt ad Ii uja ki, hogy ai építkezés k ükkor vétethetik foganatba, ha az igényt támaartó fél. tulajdonjogi igéayé-uek érvényeaitóaü végett keresőtök u vele Bzintén közlőtt épilkeróii engedély túleg végzés kézb>»ité«<Udl Biámitapdó 15 nup hiúit a rendes biró.agaál be nem uy uj tolta, ét erről a várotsi halóaágot \'livatulot foleet felmutatásaval nem ér- eaitatie, vagy ha >>z előbb emiitelt batáridőben megkezdett por jogórvónye Ben ítélettel befejezte te 11. 29. §. A befejezeti ópitk-zés» jóvá lagyott VMgy batódágiUg megáll Api tol Hidiui építési terv felmutatásával M-kiiz épitéíi előadónál bejflentendő, ki in 2 hatósági személyt, és a városi orvoamga mellé ^evén, a történt óphéat mog-iza gálja 8 ha art rendben — az épültr.ni lakható álUpotbau találja — Ukhatá»i :agedélyt ad ki, — ily lakhüUsi Rnge-dély nélkül a használatba vétel tiltva van. Negyedik fejezel. : Az építési kih&g&sokről és bírságokról. 30. §. Építési kihág-tst kö^et «) : ; a) Ki KZ épített előre be nem jeieuti i b) Ki az épiié^t bar bejelentett, de iá épiiéii engedély kinyerése nélkül HÍ ■piiést megkezdi. , c) Ki » hatóságilag megállapított tervtől el léről eg épit. d) Ki uz építkezésnél különösen an állványok fejallitau ea biitooiága körül mulasztást követ el e) Azon háztulajdonos vagy épiő oester ez utóbbi önállóan elválUit épít kezésnél, ki az építési Bsabályok bármely pontja ellen vét. f) Ki »\| épülő?etlakbatáai engedély nélkül hasxutiíja v^gy htuzuáloi migodi. 31. § Mindxok, Wik az épitéói szubalyok 30. § saiaak t, b, e ú s pont jait áthágják 10—lOOfrtig büntelbetfik. 32. §. Az cpcéai állványuk biztou sága elleni mulasztásokért u. netáni kár térilésen felül HZ épi tű mr-aier 20 írttól 200 frtig büntetendő. 33. §. Ki Ukhausi engedély nél kül nz épületül hitsznáUlbH bociáljn "\'agy vess) 10 frtió! 100 foriutig büuteteiidő; \'■zen f-lúi ha egéazség rendőri szempont ból kÁrusnuk mutalkoznék, a be von uh .kókiiHk kiköltíjitetcs« ÍK rlrnndelliotő. Köréből/ Bűnügyi tdrgydiátok jegyzéké atal-.-eger tzegi kir t&rvinyszéknél. IStfl. január 7-éo. 2967 B/dO. Wat. Bobir Imre lopáa-t>ul vádolt L-líeui ügyben végiárgyal&B. 2929. B/80. Sz. I. Pauer János caa-láHSül vadult ellent agyben vógtárgyalás. Jaouár lSan. 2282^2370. B/80 S«. J. Blia Ignácz é!e;bi/t<iu-ág ellen, véiuéggel vádolt elleni ügyben 2-"<l birú.A^i ítélelhírd-jtés. - 2792. B/80. Sz. I. Eiiingor MikB* cs».[ÍBS)>l vádolt elleni ügyben 3-ad bír. itélethirde és. 2793. B/80 Sz. 1. Kenetei Gábor iopiiaa.il vádolt elleni Ügybea "^3 ad bir. Ítélethirdetés 2863. B/80. S. .1. Horváth Naray János s társa lopás 1 vádoltak elleni ügyben 2 od bir. itéJethirdetéL 2865. B/oa Ss. 1, Golicz Imre é< társai lopással vádoltak elleni üeyben 2 od bir. ilólelhirdelós. \' 2809,207 . B/80.. Sz. I. Kalóciy Aulai Bikkaazlással vádolt ellőni ügyben 3 ad bíró**! iléloihirdotói. 2876. B/80. Sa. 1. Döröcz Forei.Cz •nly.-t. eérléssel vádoltelleui ügyben 3.,1£J bírósági itól«thirdetés. . Január 20-áa. 2968. B/80. Sz. I. Molnár Jówef súly. t. eérté&sel vádolt elleni ügybeu 2 od bír. Ítélethirdetés. Január 21-én. 2270. B/80. Lot. K.posy K.tali,, gyermekgyilkoaaaggal vádolt elleni ügy. ben végturgj aiás. Z.ila-Egerezegen 1881 január 2-án. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. llrlyf » Ingféuvesabbiiok ■ a leglátogatottabb-n»k ígérkesik; a karzati jegyek teljesen ulfu^yuk ; Bzállasok. felül is élénk kérde-ó»kódó* van. Ki idő azerint páratlan előnyt nyújt e, táncavigalom széphiruevé bet uz a ritka körülmény, hogy országos hirü Rácz Pali logicitüQŐbb zenekura itt Ijátsza elŐssör a legújabb idei tánezdara-\| bokát. Kácz Fali s zenekar* január 7 én a déli vonalul érkezik KaniziáiK. — ÜUOmoru hirt van alkalmunk referálni. ZUmegyenek vaiób;tn tévé keuy és kürühekiatő alispánja Sv^tüics Benó iir egészségének helyre áliitása, vé gett hivataláról leakar koazíinui s a me gyei kötéléitől megválni. £z oly meg döbbentő eset, minőre a megye közönsége nincs ölkészülvr s nam is akar elkészülni, mert a köz tiszteletű alíspáu ur 18 éves m\'-gy\' i IcÖzBzolgáitiM pályája biztos ga- raniia a jövőre aói-e. A megyei köz ügyek helyettyéd bölci eliulétésa alapos és értelmes egyénnél lévéu letéve, mély sajnálatunknak adunk kifejezett ^ nyit vánitott szándék felett B ^ivü^b\'-l óhajtjuk, hogy drága egészségét vissza nyerve ott lissuk, ahol látjuk, s ahui te vékenyen a kfiejólétnek a megye díszére működhetik Cs»k imaot is Muraközbea oly lényt vitt véghez, malynek jótékony eredménye nemcsak a megyére, da »% omzá^ra néivn ia kétségtelenül hi^zunt é* udvui. Erről ngyéb\'oS.tt k\'Sselebh tÜ\'.e- ;esen leee alkalmunk uj\'ilag azólui. - A nagy-kanizsai tiazti öuoo gélyző sz<ivi-tkezit kö£gyU>ése valószínű leg jaoui r 28. iesz. A módosított itUpszu bykl késza kiküldött bzottaág, mely □ek f-ltilviiagáÍHUa kcxgyüiés Által <-gyik érdekes pon\'tit k^pe^i. - Ilih&i- SeretlCS négy kani ts»Í kir. kuitji^vKÚ a köveikező ieveíet ntézte a helybeli kiídodnevolö intézet einöknöjéhez: .Mélyen üszielt Nwgvaád ! A újévi grm illanok roa^urüntoiéséro :zélzó bftlüsagi iutéíki-dési-kaolc erudmé nye egyedül .a társ»d«lo;n támogatása mellett érh-iö rl Eun elvből kiindulva az újévi Üdvözletektől Ifcr\'iózkodtam és annak folytan arra érfam uiKgamut öu tönözve, hogy mélyen tisztelt Nagyvadat megkérjem, miszerint az ide mrllékelt 10 forinioi a kisdedDevei6 ogylei javára elfogadni kegyetkndjek. Moly tisztelettel vagyok Nagy-Kanizsáit, 1881. évijnuuár bó 2-án alázatos azolgájv. Plihál Forencí. KÖMgjfiUés. Az I. aagy kani zsai kereskedelmi ifjak ónképző egvieie \'ulyó hó 4-én tartá lisstujíui közgyűlését. A valaaztások, ko~vetk«ső eredménynyel ejtettek mag: Klaüt Le&gyol Iguácc, ai-ulnök Qrünhut Henrik, igazgató Stero IgiiACt, inkár Kaufmann Béla, péuztár-n»k K.\'R-hcnt\'rld Ede. kö\'nyvtárnok Kei- Juzs«f, válaastmáuyi twgok Fischer Tivadar, Blunieusoheiu Vümna, Neumftu Adolf, Weisd Tivadar, Szarnék Lajos, Stern Odkar, Keichenteld Gjőcó, Gráf István, Spitzer Benő, Schwuria Sándor, Dubrm Jakab, Kobn Jakab, póttagok Kothschild Samu, Lob) Miksa. — K&vetkenő sorokat kaptunk: Tekintetes szerkesstő nrl Beciea lapja f. évi i-lsii sí.ámáak heíyt hírek rovai&ban kövi-tkezŐ köslemény volt olvasható: „Curiosum. A városi képviseld váladztáB . kerülutébeji kü. étkező asavazó lap k?ézbe8Íttetutl hivatalos névjegyzék mellett, melyhez nem kell commeii-tár: Barls György, Pap Jánoí, Lengyel Ignácz, Dr. Öttrichstein Dávid, Hirschl Ignáci, Deutsoh Sándor, Dr. Benciik Ferencz, Dr. Weiss Zsigm-m d, Rechnit-zer Vilmos, Nucsetz Jös«ef, BiUer Jáo<M, VÓoeky Pál, Masohantzker Mór, Kürsch ner Ignácz, Vcist Adolf, PoiUk Ármin, Eichberg Adolf, Simon Gábor. Póttagok: Tachaaer Jówef, Bachr»oh Gyala, Beré-nyi József, Eeích Öottfríed.\' Minthogy o közlemény igy fölül«t«Mn odavetve nem-cAk megengedi, de egyéneién felkeltheti irányunkban ások gyamját, bbalmatlan-sAgát, kik bennünket nem ismernek, e kik személyek- vagy Bblgok megitélé»é nél magukat a „Zalai KLöülony" máu is szokták tájékoz\'ú; ennélfogva annak kijelentése mellett, hogy tökéletesen megnyugszunk aorsuokhao, bármi l«gyen is a tek. sserkeuUS ur véleménye minden egyéb tekintetben egyéni tulajdonaink i HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANÜÁK 6-án 1881. 216 1 41 d-lb. 2"8 11 1 éjjf] ;ll ■ .!j i l\'-.trűl o i-.\'gya- vuual , 4 1L> r-gg I ■»& (po.tav.nat) í üi igyonTOuat 10 30: B^ - ■51 4 l reif^el ;14 10 Ifi -ijcl ■iia ~\'.pr »nuol 12 :> !J bon 2-A 1 20 délat ZOtí » » 10 54) éjjel Fel eli\'ia szerkeszt 6 : BÁT0BFI LAJOS H 1 R D ÉTÉ S. > nak érdekes czikke ran oktatásügyünk töriénetébol, rslóásinQleg ama terjedelmes máokájábol való, mely as akadémia kiadásában fog megjeleaní. A csikk ozime „Pest Tarosán».k jojfi taain-ósetn.* i\'Is a jogi tanintéset, mikor a ra..t;yar főváros ban még nem volt egyelem 1756—1771-állt fen, s a roma és a canon-jogot as aisstrák ssármasási Perghold Pál tanította benne, ki noha jogi műveket it irt latin nyelven eddig jog: íróink még sem (.mlttették. »K ■form vagy for radalom\' czimen Beksics Gusztáv as ir-i forrongásról ir, B főleg a földbirtok viszonyokat iamerteii. Medveciky Fri gyestől 0A bÖlcséstet suihrnpolo^i .i alapja" fejezi be a czikkek soroza\'at » végttl könyvszemle következik. A füzetből külöo megemlítjük még Petelei I«tvu kis elbeszélését .Arra Luttit", mórt aikerült m& éa azerzöjében nem közönséges tn et ismertet meg. Egyszerű, tórtéor-tét, de a közvetlenség oly Üdeseggel adva elő, mely a fiatal író iránt a legeién kebb várakozást gerjeszti. Ujabb időben a novella-irodalomban magvasabb tehetséggel, jobb elbeszélővel mint Peieleai István nem találkoztunk. A „M, Szemle" előfizetési d i» egy évfolyamra 6 frtr negyedévre 1 i.» 50 kr. Egy füzet ára 60 kr. Aa aj folyam Mebner Vilmos kiadásában jeleuik mejr. - A .K\'jw Ctaládi Ltpokm 14-ik ssátoának \'ártalma: Asszony ssamara. Eibaasélés, irta SUmegi Kálmán. — Aí év elején. Kőlteméuy Katangtól- — A nők as ó-korban. Kemenczky Kálmántól. Az ujevi ajándék. — Annominata. Elbe»sélés, irta Groch Román — Vada szat. Ügy csapásra két vadat 1 — Páastor órák. — Szilveszter ejszakáa. — A gamin R.j\' Küredi Albintól.Ráchel, raiot virág árui leány. M. B. — Humor: Szörnyű fenyegetés. — T(ÍoöJ« as állatseregle előtt. _ Apróságok. — Moiíik-Egyve leg, — Szerkesztői üzeneLeic. — A hó; története. Képek : Az uj-^vi ajándék. — Páaztor-órálE. -^ Szilveszter éjszakán. — A tengeri tüskönci- — Tünódés ai a«reglei előtt. — Szörnyű fenyegitéa. — Melléklet: A .Posle r-íUuta" ez. ameri k-i \'regény 209 — 224. oldala. A boriié kon: Hbtmap\'ár. — Palyzat talán; kéazitésre. — Az unnlom óraira. — Kér\' dések, fsldeiek, ajánlatok, stb. — Hi deté«ek. E számhoz egy külön újévi tuü melléklet van c«atolvH. Eiöfizetésí ára egész évre 6 frl, félévre 3 frt. urgyedavr 1 frt 50 kr. Az eiőfixetét postautalvány-lyal Mehner Vilmos kiadóhivatalába (Budapest kalap-utcza 6. sz J küldendő. "paprikát. Ekkor elment aa íaas a kalmárho, íi tartja tánjerát, hogy merjen bele tgy font 1ÓL A mint bele méri a kalmár a sót, me*-"tja tányérát ét monda, bogy ide mep garasért (kH krajcaárirt) paprikát. A tó a földre hollott. A meizt«r oda-kaaa kÖT«tke«ÍUg ksrdeata! Hát a sót hori Ifttod ? ,Ait emide tettem." Kxiel oaegtor-litja a tányért éa a paprika it a földre Imiit. Volt egy keddre* madara a nagy ur-iápuk, ki elatazáaa alatt a«t asol^ijá^a bízrán i^y laólt: .Jancsi, rigyáu madaramra, meri -li(K\' aki mondja hogy megdöglött, rOgtfto UnUiott aa nratás/ «1 patkóit a madár, i lót-fnt, ide od, Arra kriborga egy car-• aegtndvla Jaa^si bubáDatának ohát, nosdá: .He baaalj, majd mg m«itdniB ia a kérdést- Hát mit eaiuál a madiram? Caak merrao, f-lel a citcány Uiryrál- ?■ Ugrál, \'i\\e nem magasat. ,Énekel-e ?* Fütyül. d» nem sanfosat .Mt a patrar, talán m\'gd5flBtt ? ■ Lojje agyon nagaina^át, oagyiá \'Oa nr! maga n Ita l így legitou Jancain a csigás/. j rároa környákén paikaporoa ie- kereket látott egy caigány.; aa egyik megjegyre: Dd t. de f\'ireaa rúna, ha most a meny- pg meska abba a kocáiba bele ii e." „Te l>ibaa! MÓDott a másik, hát bogy kipin-U ml- ^ ily samarat, htsen ott TU & k&tona útrásaa." ítrak. 1Ü0 kilón, tíitnitr K\\POSVÁK: Buaa 1030—1:.5() ROM 9.I0. Arp* 5.30 -S.\'. Zab. a 20 5.50. iiua-Ö-!>.20 GYŐR. Bttia 11.20—11 76. Eoan 10.30 — Árpa 7.10-7.30. 2b 6 l0->6.20. Kuko- f>.70-5.90. SOPRON. Bnaa 11 30—11 90 Roai 10 — Árp» 6 30-8.90. Zab 6.70 -6.). Kok .- 6 6\'—7.80. PÉCS. Bnxa 10.40 10.80 ROM 9 — 6.20— 6.40 Zah 5 80—6 5>\'Kiko- 8 80- Kük ]0?0. ÍU.5U ■icza 9 30. KOM konc 9.30 j . 5—íiM 8Z\\l!\'.áTHELY. ■ Bu« 10.60—11.lo- !»—9.60. Árpa 6.60—7 Zib 5 80—S Ka a 6 4"—7. VKSZPRÉM. Hnu 11. 0—1 i.00. ROM S.c-O. Árpa 7—S. /.ab G.2(i. - 6.3U Knko 5 30-5 60. Vaautl xxx. e Indul Kanizsáról hova: !OT K.-k, U.jl--—, 1\' MUIMIVÍ. f, >0 reggel 2.5 ,, . -2 ,íl) áilot. 2 \'9 , , . 111 íjjel ti>4 . (po^iaiíoiiat) \'l li «Ai«t. Ili . (»«gyeB »on«l) I 2u jel 311 Bic.be (Htomioii\'-i, Soprou tVié, « 15 r.KÍ-l 301 . 11.10 ijel 315 Sopronba 3 -10 délm. 10b PrágetiiofKolUm. Csáktornya 4 55 rn^el 2U3 . 2 ;7 dölot 201 . . (tyorar) . 10 50 ^jiel Krkesdk KaníaBÓra honnót: y lilrek. — Saittya nép vez«u, mint i lk ij y p nii lapok irjá\'<, a budup-dők ügyeit. A . Pr..t-k Mor ké -: Wx Lc.le uek B-rtliold v. Goidoerger.\'egyleti igas-ttón-k Hirscbfeid, elsó pénstárooknak Hertrka maj.<.dp"nrt\'Doknak Birscblei ügyvivők r.eK Ryth. Hoffraann és Boteo slflin. fllenúru^k Sílb<-rkraus, iospektoi nak Pollák, Biooh, H-rczog: választ-nnnyi tagok: .Srr-mann. Kohn. Drucker, Ö<\'dtt«in, Scböckl, L-iwy, Hirschler, Baumel, Lf<>hr. Dornaaer. Ts^herue, Qlasz, RoimQller, Hoffmann , Spiegel, Rida, F-yer, .Lamatte, Miltner, Kutthmann. Itt * u elférne egy kis gyenge név magyarosi lás, — A gaggenaui légpiszioly, a mely ü\'A daczára annak, hogy nem régóta létesik, kösel 10.000 darab forog köz használatban, a legújabban hasonló rend szer aserin: létesfilt testvért nyert, méj pedig szabadalmazott légfegyver alakja ban, mely ugyanazon gyárból és vas anyagból, Gaggenau, b/ Rastadt, Baden ban állittatik eló. A lövés hasonlókép teljesen nesztelen. A lővegkőltaég, mint a lég pisztolynál, megtakarítható és vele oly ssabtoan lehet lóni, mifrt a legjobb teohsBnel. E mellett a keselés királóan egyszerű és a tartó néhány fogással meg van töltvA. — As ár igen mérsékelt. — FbntoM gyomort«nvéá81 Schaumann Gyula gyógy«aeréss ornak Stockerauban. örömmel tadósitom önt, hogy gyomorsájának alkalmazása által egy a gyomornak rósz emésztAdése álul saármasott puffadástól. Összeköt ve gyomor égetéss«l, 2 dobos elhasználása folytán megszabadultam é> hogy gyomorsóján folytonos alltalmasása által aavartalan, jó emésztésnek örvend-k, mely okból as ön gyomorsójit, az e bajbaa ssenTedAknak egén bátraa mernm, mist a legjobb gyógyszert ajánjani Tisztelettel Josephí Károly. Bécs,l87P. máro. 31. Kapható a műkéssito orsságos gyógy sserészaél Stookerauban és as osztrák-magyar biro dalom minden nevesete gyógytárában Egy dobos ára 75 kr, ha legkevesebb 3 dobos rendeltetik meg utánvétellel. Árlejtési hirdetmény. Csáktornya vároBK képviselő tes-tQlete álul választott építészeti bizottság áltat Közhírré tétetik, hogy a Csáktornyán felállított állami férfi tanitóképesde épületéhez szükséges ösases anyag ecft\'li-tás, ugy az öaaseii építési munkák árlej-uiján vállalkozóknak kiadatnak: 1. Ai árlejtés Csáktornyán a város ház tanácstermében 1881. évi febr. 14-én d. e. 9 órkor tartatik meg. 2. AE árlejtés aióbeíi. de zirt írás beli ajáulatok h elfogadtatnak, a melyek a sió béli árlejtés befejezése után nyit tatnak fel. 3. A felállítandó épüieih-n szüksé ges öses-s anyag és munka 73,211 frt 51 kr. ra van elöiráoyozva,_ melynek 10/a as árverezők által az árverés - lolt, akár készpéuiben, — akár t6zad-iileg jegyzett énékpapit okban a napi árfolyam sserini, — vagy jelsálogílag kellőleg bil- tosított óvadéít-levelekbea teendők le, a városi pénr.tárnoknál. 4. A munka 1881. év tavaszán legkexdhet* és az épület legkésőbb 1883. éri augusztus 10-én teljesen készen át* adandó 5. Az árlujtés befejezte után * bizottság álul a vállalkozóval kötött izerzódésnek a képviselő testület általi óvábagyáaa feotartalik, — a képviseW estftUt legkésőbb 14 napra u árlejtés jttáa a asersödés felett határozni fog. 6. A felállítandó épület tervei a költségvetési előirányzat és as épttéd szerződés összes feltételei Csáktornya város tanácstermébeo nsponként d. •■ 9—12 óráig, d. o. 3—5 óráig betefcin- hetók. — ■ t Csáktornyán, 1881. jaa. hó > Ásépltéaseiir ég tea Papira teletek. BUon.TOa Mnban )t fj antatoi, ki inasát »O- it paprikáért kflldU. Kérdi t51e as inas, bojyan Ugy a tót ÍM paprikát agy tányérba, ttiaz nem fér bl« f De bl« f«r ; Jd earjik faiéra a sM, a sáukra r«dic a esek alapján városi képviselőségünkre való hív adottságunk iráni, egéaz tisztelet tel felkérjük, hogy a meon) b-n idevett közleménye becaüleiüok, jó bírunk, dióval jelié mi tulajdonaink gyanúsítását ctélozuá, legyen szivr-s ellőnünk ez irány ban umanz\'bttió kifogásait, mindenesetre acoübun j«l-n levelünket b-c-es lapjában k<»/zft.-Pni. N«gy-K.anizsán, 1881. évi január 4 éa. Dr. WCÍSS 3aigmi>nd h. figy véti és v^r»ai képviselő Simon Gábor ügyvéd es városi képviselő. Di Bentik Ferenci ügyvéd éa váro«i kópviao.ü Vőneky Pál k. r. lanar és várp»i képviselj. P-p Jau<-a tK^g"10 eit v- \'»épviaelő, (Valamint a falsiólaló, ugy a i\'ei mm azó laló tisztelt városi képvisel uruk jellem tulajdonainak ^rautlBitását U"in czélozsa, oetu c<é!"/li^\'ja ama kö<lmnény; ne\' küuk H .szavazó lap" ellen, s nem ai aziin I«v3 nevek tulajdonosai ellan lehet és Van kifog&sunk. Curiosum először ai, hogy nagyrészt tinás kerülőiből állítatott üasze, melyet a líirvóny megen^d ugyau, d fi v<l <gon kor tea fogáig pedig pársz! lm:>-o alkotni varom képviselőtestületet, a -m !Hr(o/.h«uk az üdv^B ténykeii^a-ik közé; nem poli.ikával, .hnnera a város polgárai jólétének, a varos BZnllemi » anyagi erdekeinek Haatoatlitásával kell ott foglalkozni. Curiosum másodszor a, bogy a caudidáló bizottság e ssavazl lapra két hnroisáreszbeu izraelita polgár-tárat vett fel, padig SUttSZtikai adat 8 te riut a váruj lakosságinak csak egy harmadat tűsEik, ez még bagyjáo, de hogy ex a Bzavuzo lap hivnUloa névsor mai kézbesittetett, eulóban curiosam. Hát azt a helyteieu eljárttal minek nevezzük, hogy a tórvéoytzók s járásbirósMg t<tgji teljesen ignoráltatlak, h«lolt a II. kirí let bon lübb háztulajdonos in! Etekbi teletik látni a fej szólaló városi képvia-lo uruknak, hogy nem az <5 btíce eg>éní-aégnkre \\ onatkozik közlemény ünk Sí-rlt. — 8yLves»tereftt. A .Társas- Kör"-ben uly élénken tartatott met; s oly látogato\'.t volt, miDÓru még eddig oe.in emlékezünk- 11 órakor vette a tombola kezdetét B éjf-l utáo 1 óráig tartott; « közben 12 Órakor alfeláaoa üdvötlés <•« gsernucue kívánás kifejeiéae lörtént. A ,KoroD* vendéglőben tarlutt estély szinte élénk s látogatott volt; érezhetővé vált azonban az a körülmény, ho-y jó czigányzene hiányzott. Más számos bolyén régi szokás sz-riot eiiDte meg vol\' tartva az ó-év tói való elbucsurás; Jóié\' konyságról azonban semmit sem báliunk. — NyilvánoH kŐxxönet E vá rosból való távozásom alkalmával atalá bu a t. közunaéguek a külön>aen a t szülőknek s a mindkét nessbeii itjaa.g nak, kik engem szive bizalmukkal ki iiiunr.tök, triehuel há\'ás köszöneteméi uy ilvánilorn, Uszlolrtiel kérve, bogy en gtm beCden emUkezetokben továbbra if megUrtaui sziveakedjemík. Teljes tisz\'e iwttel Nagy-Kaniua, 1881. január 4 én. Krauaz Gyula Wucz- é ill- roUniió. — Érdekes volt a „üoro ■ gyík szubaJAoan látni AuMpilz József Ité: év óu Kitnirsáu ievó cmkraszoak trónörökös »zámrn. készített albumul, mely kívülről viiros t)ars<>nyny») bevonvw, közepéd R. S monogrammal és és belg» hymimat játszó jármű mellett czukorból igeu találóan éé ÖDOIDHD » j gyes par arczképe van készítve szineze t«n középeit, alul z osztrák éa belf cziiuer, milleitúk két kis angyal a 10■-gyár és b«lgM zászlóval, felül két nagyobb angyal Mink virágcsokorral, küzepéu osztrák soroon di«i\'.méay oyel szem he tó, a két kép magyar nemzeti aziuü K.o8í.oruba van helyesre. És ez iniod cu-korbul kéazüit. Szakér\'telmes készitöj-azt muodja, 30—40 érig eláll ét meg tartja, aziüét. Ax ttaszes kíállitáai köluéj meghaladja u. 200 irtot. A héten már elszállítja, de Szombathelyen é» Sopronban szinte ki testi kóznsemlére, melynek lálá aaér: 10 kr. fizet-ndó u\'i költségre. A mÜ valóban azép áa dicséretet érdemel annak kéazüője. — G-yáttzhtr. Novak Pscífii szeotfereuezreudi atya, kis kanizsai lelkész január 1 ón reggel öltözködés közben hir telen meghal\'. 43 éves volt. Temetése ja nuár 2. délután történt, i — Napfogyatkomá. A mait ói utolsó napjáu délután 3—4 óra közt volt as előre jelzeit napfogyatkozás; azouban borult idő lévéof nem volt tátbató, de az elseiétedés mégis észlelhető vla Ezen nap délelőtt villámlás és menydörgéssel Mett aa esú; mi valóban farosa jelenaég, hogy decxember utolsó napján villámlás és m.-Dydórgéa legyea éssleibetÓ és pedig nyngot felói jőve. — Hymen. J»nnár 2-áo délb< rolt a bpestiisr. templomban Hirschier Henrik barátaak esküvője a bájoiFreuad Ilona arholgygyei. ki ez alkalommal ne héí Ubér selyem rabat TÍseit, nyakán és fölében drága gyémánt ékek ragyogtak, sötét fekete bajához, feltűnően jól illlet- tek. A ojMtol 7álányok (ehér luwmir ra bit Tiseltek. Az Mkető rabbi kitűnő mi- t7ar»»ggl nagy hatása beszédet tartott ax aj párhos. Tólünk a követkeso al kalmi tárirat küldetett: Adja léten, hogy frigyöket N» b/.nják meg sóba. Bold >gitsa Hunriket A bájos Ilona; S vi/ont. Legyen éliflk örömtelt. Kes^r- s bubáoattól Örökm«at. Ugyanét nap Alsó-D^mborúban nagy oép-Unn\'-p tartatott. — O DonneUe T<tmóexy Mai vina grófnő operettet írt, melyről sxak-értót n«gy elismeréssel ásóinak. Cxime: Párisi sotibrette, a iiépasinházbaD ingják ilőajui, Üdvocnljük a reg hallgató laikus cöltoDŐt ujubb műve alkalmából. — GyáMuhif. Dóry Imre, Deák Ferenc* oldala mellett Z»l»niegy" elleD- zékéuek i-gjik legfőbb tóny\'-íője Dombo- várott deczember 22 éa meghalt. 1803- bao scQJetett, fénye* nevat, diesteljea em iéket hagy hátra. — KU* Károly srentgyíi^gyvnl- i segédlelkész nyerte-e] a n«gy kolkndi plébánia javadalmat; helyérn Boraódy János t. 1. oevöste\'.e\'t ki püspök ur ó umgi által. — A tapotewai ónk. lüzohó egy let saját Ctéljaira jótékonyCZÁIu tanci vigalmat rendez január 8-áo. — Muraköxy Pál k- azt hely aegédlelkéss SumogymegyéOeo levó osz-mpáni plébániai javadalmat nyerte et. — A kesxthelyi m. kir. gazda- aági lauintiizet ignzgalóaágn tói vesistü^ az értesítést, hogy as intézet gazdasága UD legközelebb 10 drb 1 — 2 éves te-uyésztéire alkalma* aertéskan tog sza b»d kéibÓl eUdás alá kerülői, melyeknek-mpgszersése különösen közaégekr^ nézve igen Mjánlatos lenne. — CwdasxOlött. Korpavárottoly csecsemő nzüietett, kin^k eg\\ik lábfeje Kgeateo vixszxfelé v«n. másik lábfejen fel \'unó kiuövés. Egyik kezén púdig egyellui \'•-z-> Uj siaca. KI és külónbun jó t;h«to. — Nemen tett, Reí«cl>l Venczel ur, Keszthely város érdemtolj^s bírája s keesthelyi Öokéoyies tűzoltó egylet* al. pítti tagja azegylfti nterelvéuyok b\'-sze zéiére 300 fri.it hdomáoyuzult. Üdviizú jük e nemes férfiút » nyilvánosság t-iéo s kiránjuk, hogy a miodeoség htftxlmtu Ur» őt az ember még éé hxzit javéra tuép sukáig é]<>-8ge ! — Meghivá. A kcsz-.^lyi Bála ton fürdő részvény urauUt mali hó 12 tartott k0cgyül«e« »lkAlmával — elvileg — egyhanguiag elfogadtulo\'.l azon iodit-vány : hogy a fürdő 10 évre Honcz An-Lal ur részére nz.trzudésiUg átai Hflocz ur állal benyújtandó tnrvezet éa Bz-rzÓdés végiéi«» m-gkölese ticyében 1881-ik évi j.nuár hó 9-ik napján del-u\'-an 2 órakor a vámsbÁz tanács --rmében ia.nauio folyttití.Ugo* koagytilór réaivenycBok »/i>n határozott kijnie liivaiuuk nifg bogy « közgyiiléa — t^-KID et nélkül a m-\'jnlenő rédzvéoye4-k ■zamára — «. azerzWö* felett véi},, a miud-n réiivéüyesre ér fényes batáro «»t(,í hotand. Kríztbaly, decz. hó 25 1830 A kosgyiilttt m-gbisáaaból: Poitz Pal, jegyző. — A JcetaUhelyi önként** t tekimetb-ín kitüuően nit^rüh. As ott vol hólgykoasoru egy-* v.rg«it képiziék G«rg«r Eugénia, Láz«r Halén ó» Laara Fauchtenberg^r Vilm(N-gy Kanisaáróí) Kiss M-rgit, G-nzinge. Guudi, Rege na berger oóvérek, D\'-Utiicb nővérek, Br«\\ «i Szidónia, Bock B--rta. Weiin-r é* Vajda Doverek, B-mm Mari tirhólgvek. mégi B-ct Vilmoatié, Beicli Kftrolyne, !)r. Siugcroé, Nagy Pal né. Üdv.rdy\'latvánné Hanovill Dávidné és Kiss Jánosné urn4k A kedélyes (áoczvigalom, melyen a né-gyesrkei 45—50 pár lojté, \'■•■^geli 6 óra táji én véget. A tiszta jövedelem körül belül 190-200 frtra tehető. a nagyvendéglŐ érmében tar:ott Szylveszter-estély igen tzépeo sikerttlt, illetőleg a legjobb ke délybeo taxtá a vigadókat 1881. év reg gel 6 órájáig együtt. Az élvteljes mulat ságot részvényes fizetésekből rendesé a táncskedYelŐ fiaulaág A frauezianégye a«k, melyet 34 pár lejiett, a fetstelen aaó rakosás miatu eiég bonyodalmasak vol uk; de annál tűzről patunósabb kedv derítőén perdült a csárdás, valódi ma gyáros ssmattal fdsseresve. A höigyko szoru, miről eloesör kellett volna említés: Unnunk, díszes volt, képiaeive a vidék szépei által ía. Nevek elósorolásába nem bocsájtkozank, miért? .mert többet lát tünk mint kellett volna! Estély, koszo rucska, báli loilettet?] Ugy látásik as egyszerűség elve nem tnd felasinre jutni, pedig a sokat hangoatslott orsságos nyo mor, gasdálkodás est követelné. Külön ben a jelenrőlt hölgyek, ha hasi öltözé kekben jelentek volna is meg ,PáVi* te issévé vei találkosandnak. Á.% előre booaájtottik atán asoaban kénytelenek ragyánk ,Aeris* almáját as egyszerűen öhözőtteknek egyenkint nyújtani: élje- •k! Referens. — Pacsán, 1881. január bó 4-én. FőtUstaleaHlő UjUky József helybeli plé-üáoos ar megpendítette as etsxné\', hogy a társas együttlét fejlesztése és as Qnmi-velÓdés eiőmosditása cséljaból igen kívánatos volna egy olvasókör alakítása és l«fott hossáfogott aj sasme keresstaJTÍte éhes, még pedig ssep sikerrel. Hétfőn janaár h6 3 ás szép ssámmal grültQnk egybe a casioo megaKkitáadhos — £ló-ssör ia a kérdés nygi old^ia besseitet-vén mg, ennél egy érdek e- intermcsso történi. A rendéglós ugyani > megkérdes 1; mivel járul K nelyia^g felsaerelé-séh«z, kijelentette b>buek kost, hogy as ott levő 12 széket ia ateogndí, mire azt jegyzi meg Gaál ssulgHbiró ur, hogy a izék ok sz 6 tulajdonai képezik, é* hoszá is togoit annak bizonyításából, hira k>/,-ván a leltárra. As erre megindult vitát egy jelenlevő tag atsal akwf ván megssQn telni, kijelentette, hogy Bvitás tulajdon-jogi kérdés r-ldönlése nem a cas>né megalakulására, haorfin a peres útra tartozik\'1; szolga bt ró ar hevesen feleié, hogy ,mit jogi kérdés, mit per>M ut, itl én vagyok a jogi személy * — A t. ssolgabiró ur ali» B»j ettf, mily nagy dolgot dott etzel. Ahrens. Schilling most demonstrálhatják Puchta, Pavigay, Un-ger es * jogtörténeti iskola egyéb nagy erü harciosainak, hiába állítjátok, bogy jogi személy nem léiezik, bogy a jogi nzeméty Caak Hciió, bit Gaál ssolga biró ur csak 6clio, hi» ez egy valóság\'. ia ié<ezo személy, Zalamegye pacai já rásának isolgabiraja. As egy ssázad óta folyó ladományos vitának szerenosésen i-óge ssakadt. — A köigj&lós mtggazda (odva e nagy ig>zságg»l, hozzáfogott a kór válastimányának mHgalakitáaához. Ülnökül a kör érdem-s kezdeményezője főt. Újlaki József választatott meg, tit kárrá Sz^bó Pál ügyvéd, pénztárnokká »ÖchQlz Simon, j^yzővé Paodur Fereucz önyvtárookká tisztelendő Kauzly káp Ián, háznagygyá R-ioi z orvo», választ-linyi tagokká Sípos Imre, Erhard Gyula, Placsek Mik ÍR, Gál izolgabiró BoikaFeroticz segédsíolgabiró és Schlei fer Gusztáv urak. Egy tag azon kérdés tévé váljon kell e a uasínónak adót fi r--tuie, mire egy tagtársa azt válaszdtt „nem. mert hisz nincs tia^ia jrtvedelm1?.1 A szolgabiró ur e szavakért hangosan letorkolta, hugy .bttllgnuon, ön nem tud H-m mit, igen ia, nem csuk jövedelem utái kuli ndót fizelai. Így bizonyította be . peű/Ügyi tudomány egyik alaptételének larihajlanságát. Jóvő közgyűlés janaál .5 án tartatik, melyen as alapszabályok é« a költség vslés fog megálUpittatni. Pacaai. — Idejár<t. Borult, oaős, héifőn délelőtt keveaaé havazott. — Haai rövid hirek. Kapu várótl AlUmi lávirda állomá* nyittatott, — Kts-Baczoo hat Arában karóba h caonivazo.1 in 1 lta. — 1849 bon az uro azok 11.&71 embert vesztettek h b»n. — Bexerédy GyuU Veszprémnn-gye érdemes alispánja mt-ghalt. — Uetire c/.oii tnrile t számon ÍVHUCSÍ* J-ZMUÍI óh-]\' tvi\'-iupedni. — A pfivigv^i CH»ÍD< iniudiu német Inpol kiimo\'t tciiréből. — moi nzamlékozoMk. lét-si"-ni. — Az uj 10 íorniios biDkok be-ze-léaet hírlik. — BU h^uóuak 8pleay> bróhuzi férjhez metie telét eml^gtjnk. — — lUUföldí rötrid hirek. A ■ rlandi felkelőt m-gverték az angol ka-UHuuwgot. — Klatász Karácsonykor is FrMDCziaomzái? mellftr lüaiemtt — BUn qui communista raighlt. — 0<asi uagymérvbea fegyverkezik. — Egy 8 millió frank ének a f^nczi* hajó dec; vég«H kigynlndi t a tengerbe aüiyedt. KI nyert? Temesvár, jan 1-eu: 16 25. 3. 18. 2 Bécs, , , öl. 64. 3. 57. 47 Grács, ... 23. 36.86. 1. 88. Inni alom (K rovat «lat: m \'gemlitntl manka Nagy Ka iit»£u WmjüiU JJis^f künyvkt-rek»die által. dU^) — A ,Magyar 8z«rr.U\' első füieto mely már januárra szól, megjelent heted fél sfirÜD nyomott íven. A mint említet tük, a negyedév óta piheni „Havi Özem le" folytatása «z, és szintén Bodnár Zsig rouod azerkesiti. Nagyon, kívánatos, hogy irodalmi vállalataink, melyek komoly kózönaégse számítanak, izmosodjanak és terjedjenek, éa a .Budapesti Szemle", ■ .Magyar Szemle", a .Koszorú" tömege sen feltalálják o!vaóinkaL Elég külöm-bótő csapáson járnak arra nézve, hogy ófdek Összeütközésről né legyen MÓ kö-sotUlk. A .Magyar -Szemléa be ugy látszik több jut bele a szépirodalmi kósle-ményekbol, mint a „Budapesti Swnnlé\'-be, d« kevesebb mint a .Kossora bs, mely agy tisatán szépirodalmi társaság folyóirat. A H. Szemle eme fUsetének túlnyomó réssé ssepirodsimi. Van benn« két eredeti elbeszélés, as egyiknek (,Bella"), mely a szerző megnevezése ueikül indul meg, még folytatása követ-kesik; a másik: .Árva Lotti" rajz. Pele-tei Iit-áoiól. Est követi .Elsa" czimen egy terjedelmes költészeti darab, egy mysteríam Vigny Alfrédtől, Hegedős gondos fordításában. A szépirodalmi reszt még pár fordítás egészíti ki, Misra Shaffy dalaiból. Sziklai Somától, ki egy kötetet .éawftl kiadni • daiokbál. Molnár Aiadár- HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANTJAR 6-ii 188L HIRDETÉSE K. 4 Magyar-franc/ia biztosító részvény-társaság 1 (FAANCO HONGROISE) I melvnek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénz- % ben befizettetett, biztosit: \' $ ;>. Szállitmámi károk ellen, szállított javakat. (>. Készpénz- és mindennemű értékpapír postaküldeményt szárazon vagy vízen. 7. Az ember életére, \'valamint, j\'radék-, nyugdíj- és fi kihá/.asitásokra. szárazon vagy vízen A társaság elén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő \'biztosítékot \\ nyújt a n."é. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynöUség által a leggyor- í sabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. \' Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire ügyeltne/teti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem eultivált újításokat tarlalmaíznak és a biztosító közönségnek egy 5 más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek kö/ött: % A magyar-franczia biztosító részvény-társaság öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsold utján, eset- £ leg már az első évben kifizet és a fejeket minden további dij fizetés tői felmenti. Teljéi tisztelettel A Hagyar-fraacxia Urtasita részvény-tártatág értöké NKi G UTMANN S. H. BERUER JAKAB HIR8CHI1NN A LOB IÜNÁCZ 1. Tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által okozott károk ellen. 2. Munkaszünetelés-, tűz-, vagy robbanás folytán el vesztett kereset által okozott karok ellen (Chömage). 3. Jégkárok ellen. 4. Tükörablak zúzása ellen. Nagy-Kanizsán, 1880. november hóban 989 49-0-2 K e r- ti le ti tt(yn6U>é(ek: Zala-Egersiegen POLITZEB IIÍZBIF nraíl ^ T Sümegben EP8TEIS T. 1 » f Alsó-Lendrán TAl\'SÜ PÜBENCZ „ #■ Csabrendeken 1783 Kám 18BU Árlejtési hirdetmény. Ai lió-mor»koti ejryhAsi feerülethe* Urtosó Dekanovetxi romai j kath templnm roe(Tt»iryoi>tiitá»jit x iispymiltiiifo >»Ili«- é- köioktati»i mÍDiiterium 1S8II évi november hó &-\'én keU 3lG6<i at mg» ren- KM illőjén tiolgAUndu 1594 iáii ét 679 IRÍ- iiappil enpedólyeit t-tt Éten mankn biit>.iiú«n trkintetáh&l x DekAtiovetli plijhánia bi-vlUl irodájábun 1881 évi j.vn. h.i \'26-ÍD tetat-V, 10 ónknr .r>Ul,cli ujáuiktok elfogadúáTitl ]iBrdnIt DjilTÍno» wóh<-lj itl>jtií-n fog urUiní. m«lyr « TÍH»Uo«ni •u»tnit-koiok awat hiratu&k ro\'C, hofp\' ac irt ej-Libeni réntTBTÍs «seiéri\', nupaklit ^ font kitett iS\'gieR ^To"1\' »l>nt bin.tpt-nnel allúsák, mely váU&lkoiis emt^biMi uounal ltr,\',, uiito-itékr» ien kíisgésiitendö. Ai iriubeli KjÁulxtok l8öl. éri j&auxr h/> 21 in K kir é].uí-ueti hÍT»l»lDÍl, montul Dekaii-vpti-u fe:mt kít--t np T-<KKr\|; .0 rtr-iig fogAdutnnlí cl; eiektien m sjaDUttíiTŐ ut-v. Ük** it polgiri Álláaa (tontouK kiWtidü; tovibbÁ iiiniiual I^JI MLÓT«J kiírandó mun ixűtóli k.ifej«»eod3 v^irrp, bog; ijinlkoró tT^tokál»t>ikit kifej«»eod3 TeprP hog? ijinlkoró mttDkálat.ikM u« feltételek Urt&luiát . ■ "^ ^ -tJei \'? S f? "~ \' iwa^ri é. tlfoftsdja. f 1 ? fía,!\'.».s 1 Ax iri.beli ajinUtokboi a vAll]»ü ÖMieg lO^-je kÚM;<é»>ben ■ r-^ ^^C^«S -■\'■?•• »gy ill»mppir<>kbD c»»toln<ló ■ ■ ^ t r ; -"- í - ~ * A mfli»ereWenyk éi felt ítélek A% iiaürolt hiT«t»] irodijib»o a:l JZ; Z 5^. 3 "£ >« 5 ^ c ^ = = •sokon hiviulot árikb»n aeRlokinth^tók f2l6 2—2) \|l ^ö^i^^jS 2"SE" "5"\' K»lft-Ec«ruKM>, 188U éri d««. Uó a9-,é-i \'15 "\'"i^S* "" " " A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal STURM GYÖRGY, kir. fömérnölí., h t I ( s 5 £ •£ - J Marta citeUi y gy marmrviiei^c rovnnKS 1-b-üet, aiHelc. «i»nyu ft-lböf5y-«», kóiik», ejomorhurul, gyomirétxz , h\'C űltípiő ía , lalaáf m uvítk.kíp^dí. fárrMig, nnd-.r fa hányás fSfájá. (IMIII cjutBor^^l prmi), eyomor görc. svék&xiirDirt, ■ gyomi>mk mlier-brlt-épr étc; ^i ital áltai, ciH>ue, láp- é« májb^teKM^K, aranyéra* h&ntalmak rlltn 9 frra használati epyOtt 38 kr. -«■ Kapuul, rran-r Wla ur g1 n^K.rrirá-b.n Ka.?r-K-nÍE«án. v&lanÍMt az o.ilrik-iPACtai bi\'od.lom Nmden n.^obli fyó(fy. h ! GYOMOR-CSEPPEK, KÖxpontl szétkflldésl riktár Babban és kicsinyben riárábm 4öf A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MÜVKI, ÖZAPO.HLTOTT. KÖZEL 4000 kötetből ál 10 K0LCSONKONYVTÁRAT. Az olvasási dlj bavonkint csak 50 kr., negyedévre csak 1 írt 30 kr. ^Wt Előfizetés a kölesönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits József. Knr-K»Után, ayuaitott a kiadó tóUjdonai Wa)£ta -Imuef gyordajtújio 3-IIE szám. NAGY-KANIZSA, 1881. január 9-én. Elölzetíii ir: egész évre . Egy szám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorfoan 7, tniUmlszor Cl s minden további sorvrt 5 kr. NYII.TTÉRHEN"" sorAtikrnt 10 kivit vki-tm-fc fel. Kinrstári illetek minden egyes hirde- ZALAI ROZLOIT. Huszadik évfolyam. A lap Kelletni részét illető közlemények .a szerkesztőhöz, íny.,gi részét illető kü^U-jntajuk pedig a kijtióhox biirtueutve . hitfztnJSk : NAGY- K AN I \'/. S A Wlassicsbáz. ll^nncntctK-ii leveirk "c-v-k isnirrt -munkai inuktól f irHlt-Hn.ik <-i. Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet\'; a .nagykanizsai kereskedelmi s iparbank, „nagy-kanizsai takarékpénztár0, a ,zalamegyei általános tanítótestület\', a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalfálasztmanya11 s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. HetenkiQt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetést, felhívás, ZALAI KÖZLÖNY huszadik évfolyamára. Habár a lap nagyobbitott alakban jelenik meg, előfizetési ára az eddigi, t. i. január — márcz. negyedévre 2 frt. január-június félévre 4 frt. január—decz. egész érre 8 frt. mely -összeg mielőbbi beküldése ké rétik, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék. KIADÓHIVATAL. Általános közgazdás/aM hulyzet A tisztelettel alulift kamara 1878-diki főjelentésében kijelentette, miszerint a tényleges események, ugy az állami, mint a közgazdászat! életben, legjobb esetben csak rézig natióval engednek az 1879-diki évbe nézni. A kamara nem füzölt az uj évhez nagy reményeket s várakozást; és-\'mind a melleit, ha mosí abba vissza pillantunk és minden jelenséget higgadtan bírálat alá veszünk, megkönnyebbült érzéssel mondhatni véljük : huny ezen jelenségek a dolgok jnbbrafoiduhára mutatnak, a mi itcnuü-nfcet, habár szerény mérvben, azqji reménynye! töft cJ, hogy a gaz\'dászati életet bénító és elfojtó tespedésnek végére jutotiunk, hogy éltető fuvalat érezhető, mely hihetőleg rövid időn termékenyítő erőre fog fokozódni, és a kereskedelem, forgalom és ipar terén v örvendetes tevékenységet kelteni. A közgazdászait lendület az 1873. évig addig nem ismert magaslatra emelkedett, azonban az ugyanazon év május havában beállott válság folytán szintoly mélyen, sülye- dett is, és ezen hanyatlás nem ter jedt ki csupán majdnem egész Európára, hanem Éjszak-Amenkára is. De a mint a természetben tavasz, nyár, ősz és tél megváltoztathatlan Örök törvények szerint egymásra következik, ugy a világ gazdaszati életének folyamában is megmásíthat lanul a lendület és hanyatiás egymást felváltja. Láttuk a hanyatlásnak, a tespedésnek korszakát szemünk előtt elvonulni, most pedig ezen hanyatlásnak forduló pontján állunk, most ismét a gazdaszati életnek tavasza kezd reánk derülni. Ha egyes kedvezőtlen viszony-latokj legyes elemi események, rósz aratás, vagy egyéb mozzanatok az emelkedés irányát koronként fel is tartóztatnák, ugy mindazonáltal nagyban s egészben a földgömb mindkét részének cultur államaiban a gazdaszati viszonyok általános javulása szorgalmas megfigyelés mellett léire nem ismerhető, és nálunk Magyar országban is több jelenség ezen javulásra mutat. Ezen jelentésünk folyamába a még többször fogunk alkalmat találni, ezen. jelenségekre utalni. A mezei gazdaságra nézve az 1879-dik évben uralgott időjárás határozottan kedvezőtlen, volt. A gabonanemüek termése egyáltalán nem volt kieltígitö, jobb volt a szüret mennyiség tekintetében, mégis a gumós és takarmány-növények termése, ugy hogy az által a silány gabonatermés némely vidéken leg-aiább v;ilaoiível pótol taton, A mit ly kedvezőtlen termés, a hasonló szomorú jelenségeknek több éven át ta pasztáit ismétlése folytán anyagi rejébfMi amúgy is elgyengült és az adózásnak különböző neme által íul-terhult földbirtokosra nézve mond, az annyira lehangoló és reménytelen, hogy ezen osztálynak léte iránt méltó aggodalom támad. Csak meg kell nézni a telekkönyveket és tudakozódni keli a hitelintézeteknél, és földbirtokosaink, kiváit a kisebbek helyzetéről igen szomorú felvilágosítást nyerünk. Ennél fogva tartunk is attól, hogy a kisbirtokosok hitelintézete zen szorongatott né\'posziálynak csak kevés segélyt fog nyajtani. mert a segély nagy részénél már késón jő. "A barom tenyésztés , illetőleg hizlalás az 1879-dik évben sem képes azon (Tedmcnyt felmutatni, mely azt jövedelmezőnek volna képes feltüntetni s mely eredményt kiválóan földmivelést üző országban elérnie kellene. " A z állam részérőíi hathatós segély és\' a gazdasági egyleteknek bolcs befolyása lesz szükséges arra nézve, hogy ezen termelési ágban gyökeres javítás eszközöltethessék. .Mindenek előtt figyt-lem lesz fordítandó az egyps vidékek éghajlatának és lalajmínriségének megfelelő fajok-kiválasztására, mely átalakulási pro-cessnanál főleg gazdasági egyleteink lesznek hivatva közreműködni. Az erdészet általán még sok kivánandÓL hagy. Vaunak ugyan a nagybirtokosok körében dicsérendő kivételek." de az erdészeti ismereteket nélkülöző kisebb birtokosok, főleg községek, erdeiket kíméletlenül pusztítják, anélkül, hogy azoknak isméti felneveléséről gondoskodnának. Az erdők utáni jövödelem tehát korán sem felei meg azon nagy térnek, melyet az erdők kamarai kerületünkben elfoglalnak. A kamara e tekintetben üdvös hatást vár az ^,uj erdőtörvénytől. Mint Magyarországra nézve al kalmas és n-éme\'y vidéken az erdei gazdászat előnyére meghonosítható iparág, a fasejt (cellulose) előállítása ajánlható. Annak termelésére a kerületünknek majdnem minden vidékén, főleg pedig Sopron s Vasmegyékben, a Rozália hegység kiágazásain talál- tató In ez- és jegenye fényük . alkalmasak és arra mind idósebK mind ifjabb fák 100 m. m. átmér tói kezdve használhatók, A fasejt fökép alkalmazást talál a papírgyártásnál s faszerü díszitményekoél; továbbá pótol tátik vele a viaszkos vászon s használt! :k béregtalpak készítésére. Ameriíu j.n. belőle hordók, vedrek és edénynemük is készíttetnek. Az iparos-tevékenység az 1879 dik évben sem nyerte még azon lendületet, minőt az illető körök már évek óta óhajtva várnak. Az iparos osztály az ipartörvéuynek igért revíziójától várja a segélyt s az már minden tekintetben elodázhat-lanul szükséges is. Tatfali fójelentésünkben kifejezett reményünk, miszerint azon rendelet, melylyel az ipartörvény értőimében a főldmivelési, ipar- é» kereskedelmi minisztériumnak harmadik fokozatban való elbírálásra fenntartott ügyek a közigazgatási bizottságokra ruháztatta k, vissza vonatni fog — nem teljesült. Ntm mellőzhetjük ismételni, mifeép az iparosok nem találhatnak abban megnyugvást, hogy vitás ügyeit, melyeknek eldöntéséből sokszor egyesek léte függ oly hatósághoz vannak átalva, melynek Összeállítása az elvileges határozatoknak következetességéért kellő biztosítékot rém nyújt. Ugy szinte nem láthatják jogaikat oly testületnél, melynél olyanok is működnek, kik ugyanazon ügyben részben első, részben második fokozatban már Ítéltek, akként megóva. mint ( egészen elfogulatlan, következve tárgyilagosan ítélő fórumnál. A> kérdéses rendeletnek visszavonása nem csak megnyugtatólag hatna az iparosokra, de az\'az ügy érdemében is felette kívánatos. Az össz-monarchia kereskedelmi forgalma a hivatalos kimutatások \| szerint az 1879-diki évben, az 1878-1 diki évvel szemben , " lényegesen javult. Az összes bevitel tett az 1878. ■ évben 33.355.000 métermázsát, az 1879. évben pedig 40;72ü.OOO -métermázsát. Az összes kivitel vet 1878. évben 68,553.000 métermázsa, 1879, évben pedig 74,193.000 méter-mázsa A vámbevétel volt az 1879. évb-n 5,729.506 forint aranyban, 6;595.710 forint ezüst en és 360.752 forint bankértékben, és e bevétel az elózÖ évhez képest mintegy egy millió forint szaporodást mutat, miben az összes fcpreskedelmi tevékenységnek emelkedő iránya mutatkozik. Kamarai kerületünkben a kereskedelmi tevékenységnek csak néhány iparczikk, n. ni.: ezukor , szesz, keményítő, agyagáruk, gazdasági gépek és eszközök állanak rendelkezi sere, ngy hogy többnyire a terményeknek kivitelére, vagy a gyarmat-, kézmü- és rövidáruk behozatalára van szorítva. Általán az 1879. év, kamara? kerületünket illetőleg, a kei eskede-lemre nézve még mindig kedvezőnek nem nevezhető, noha mint e\'ózőleg konstatáitatott, némely czikk forgalmában némi élénkség és a kereskedelem Őssz-mérlegében lényeges javulás észlelhető. Vámpolitikai tekintetben feí-jegyzendóDaíűAcziának, ugy Bosznia és Herczegovina tartományoknak az osztrák-magyar vámterületbe való belevonása és a kisebb szabad kikötők megszüntetése. A kedélyeket feszültségben, tartó tárgyalások Németországgal , ter-méByeink, iparunk és kereskedelmünkre nézve telhetőleg kedvező vám- és kereskedelmi - szerződésnek végleges megkötése végett, még mindig folyamatban vannak,-.a nélkül, hogy valamely látható ered TARCZA. A nemzetről. Mit is-ixeot Koisuth Laj»g? Hegfogj ott a regimentje! Megfopyou ma, uiert x magyar O« jeliíBÓt levetette: — Féreg lett az oroa\'-lánbóU Mind n rípők tipor rajta. Egy«x«.- viliiül, nútiur ttszök, Ilyen ez x magsuk fftju. S n i vagyunk most ? osztrák cm A gyümölcsöt leszedi más, -8 üre« ágot dohnak .-lúd. — "Örvúiir fe!é vi« * utunk. Minden ember jajvcEsékel; De egyél,re ninc :* e: ölik ; .Ellünk i-n — nem kfiUnfc lel!. Halljátok n. radsvil&pról: _Tnlj>ra magyar, hl n lia»al-Vagy Ulán mír &r.W, tek si^.c. Mely a bőiért feldobogna? Jó Petőfi, lia te litJi moit, "Átokká Icaz menny országod, Hogy a régi Jic6aéget VclUuk tObbó nem UUlod. Sálba dobtuk; SX&TÍ H pák, Hz az undok kÖs6nyüaég K«gi»égt-r leit b«lole : -.Érdekünlc-1 besöpörlík. Betefaetjük zssKlónkat Is : .Kongy" as immár, nem riiadaf Hddokló a»s ngyii éküuk, Kit a veréb szembe Tagdal. — Voltunk mí már katonák is ; Léb uyij lolt most belSlflok .. Ui..d«Bt, « mi- fölemelne, Csak töreituot nein ce.elliiik Hiút M kiknek .nuc. rcmúiyDk ; Mire roegjöu ixredírQnk, .agyar Mit ii íren: Koat!i L-ijoi Mogfogyott ■ régime ülj Mt;gfogyi)tl nt, nuTt a Ői eréuyét elvetett-. — Lxtsn hxlál íiUDny;tíi:ua, I\'i\'dig ha mar eleuy/-iisili:k Hó- apáink hnmvitibot hr-Hy-a mcltd t-mciísünk! — HAJGATÓ SÁSDOR. Az elHÖ én- A híiz»B élet, ba bizonyos i t,-rmék.:Ue», ká^z « kéué-be^é^. A íérü hibAt Lpre» a nflbon, a nö a férfiban, nem egysxer Keserű szemreháDjA»okkni illetik egymást, eót még uz civálií iiiiUwegét anm tnrtjiík ichoColleDuok. D cperácsio Bemmiért! blég ellenben, hu a boldog remény-tuljes állapot btikövetlc-zik, an sem ud jak mit ca in áljának, gyermukkó leszuulc ;* nagyok és szövik » jövendő awj ál-mitit, szurülnék tadni a mit nem lehet. A mut;* idejére miödea megjfin. De csuk »z egyiknek teljesül szivee óhajtása, a másik csalatkozik. A csalatkozo\'.t azért mégifl boldog, mert a kalendáriumból > kicaiuefc ó válastt n?Tet. A boldogság második fele is meg* jön, cak türelem, a mamának lex Unja, a papának fix, azutáo boazaDtbatják agy mást reggeled útig, melyik kire hasonlít, kinevethetik a kék, a macskaszemet, egymás mellé állíthatják a poétátanagy-énekeenővel. Teljék bűnné kedvök. Kár volna ntjit vágni a gyöDyÖrü TÍsídoak, mert mindoTijan igj vagyaok vele, mindenki szereti fiát nagy embernek, lányát pedig világhírű uiüré«nönek látói. AJ idő JaÜHn ha!ad~aával sem \'agjoak megelégedve, oiak agy lewttk azt az sMdvU pillunatnt, raid\'iD édes gyei mijküok etűs/ór raaga ül fel. Ar édes apa Hzunnal bejegyzi a kalendáriumban, a m«ra« &o<iig eütoi fötüi kezű, örömén Es M második kured^-alij. Jj csak már csúsznék, kiváoják most. Megjön aci.iak is ax ideje. Akkor kzután mí ís tovább megyünk egy lépés Bel: bár csuk jára már. A jAras elkez déte után ajka megoyiJáftát, ajka meg nyilába utáo az iskolába való járása óhajtják. Ez igy fűződik tovább szakH-datiitQui, miodig VJU valami kirán-igunk A gyermek azonban laasau fejlődik nevekedéaét üieieitui nom lehet. Söí zt tHTijik as ör>g, tügaaztult szülők, hogy ;tzon gyermek, a ki id"je korán felettébb kifejlődik, HE meg nem él, de ha m^g él, xkkor érettebb kurában némi bárgynág észk-iht.tó minden cselekedetén, ttzdval zitesik. Ezen néze\'.paedagogusok által ifl uegeruaittetík. A korai kifejlödöttség mészetes következménye as idő előtti hanvailiis, igy magyarázta est noküok boldogult 1>. Tarasy Lajo tcoár ts, pél dákul is húzván fel. Magam sem iátok benne semmiféle boszorkányságot A py«rwekek kifejlődése nem egy idejű, annyi azonban tény, ha csak valami rendkívüli evet sem adta magit eió", a leány gyermek jóval túlhaladja a fia gyermeket. A mózes vallása leány gyerekeknél észlelhető e* Itginkább, nem ritka, hogy egy tizennégy, tizenöt éves fiatal leány ax édes anya minden kellékével bír De maikép áll ex kQJöaóeeo fei idéki tótjainknál. Tixenkét-tiiennyolcs éves hajadon, még ogétsaa gyermek, as édes anya semmi kellékével ueut bír. De TÍMonjt tény uii,i oök általában ha marabb ul is hervadnak minta férfiak Hervadasokat még mf-sterségis ulnn it siettetik az ilial, bogy sok vidéken az arcz festés nélkülözheiien valami. Meny nyire árt az areznak a festés, szinéítnőin kro hivatkoz >m huszonöt barminci eac-tendós asszony, mintha ötven esztendős volna, egymás mellett vannak homlokán a mély barázdák, arcza is minden irányban megránceosodott. En kél gyermekemnél axt tapaszul taro, különösen a mi a beszédet illeti, hogy kis fiam másfél évvel hamarább kezdett beasélni miut lányom. Ennek azonban meg van a maga szomorú oka, mellet más helyeit bizonyára elmondok. A. gyermek minden mozdulata érdekes tanulmány tárgy, hanem hát ugy >gyunk vele, sohasem érn-:k rá a tanulmány oxásra. akik pedig ráérnének, semmi élvezetet sem találnak benne. - Csak egy körülményre bivom fel minden szülő, figyelmét. Bizonyára minden szülő tapasztalta gyermekei mellett, mily nehezen megy a gyermeknek ön raegneveséae. Ha kárt tasi a kicsi, és kérdezxák tőle, ki tette? arra hárítja a kiirt, a ki talán Jelen , de leginkább édes anyja, apja, és ha vannak testvérei, azokra mondja, magáról mit sem tud. ö meg nincs. Mért van es? asérl, mert a gyér* mek aaonosnak husi magái minden körülötte lévó személy és lárgygyal, igy köste és édes anyja, apja, valamint teát-vérei között semmi külíínUéget nem lát. A megkOlönböstat** as én kimo&dáaával kezdődiki S ha akkor teUE a gyermek kárt és kérdenük tőle: ki tette? hallatni fog, sem fog senkit ougnevestoi, hossza nagy faggatás aUn bevallja, é a ! Az én kimondásával már megkülönböztette magát minden körülötte lévő dologtól, tudja, hogy\'édes anyja nem 6, és ő nem édes anyja, ő egy kiilöo álló lelkes lény, a kihez a kiilterméseetnek semmi köze. — Az első én kiejtése nagy fontosság gal bír, mert exentul a gyermek lelkében felébred az öntudat, megtisztul az \'•mlé-kezfi tehetség, égessen ajjá születik^- Vilá-go/ lesz előtte a kár tevés,-melyet az által mulat, ba valamit eltört, eldugja magát, és ha megkerül, sírással, köny orgiám el iparkodik engesxtslödéare bírni. ? Vnnnak szülők, a kik már a legnagyobb kíváncsisággal várják gyerm -keik első én-jét;-vannak a kik egész cdaládi ünnepélyt rendeznek alkalmából, bogy sokat ne mondjak, csak boldogult Szókáct Dániel ev.\' aapenntendenare hivatkozom, a ki gyermeke első én mondását a legnagyobb családi Qnnepélylyel koszorosta meg. y Figyelemmel kisértettem éu. is, kis leányom as els5 ént cegyedfél éves korában.ejtette ki, előbb bessélni sem tudott, kisfiam azonban, már két évts korában. VTDOím JÓZSEF. 1881. Ecerarolcszáai nyolat-aiiegy I Hát k«od nőit mir bora mogy? Tudniillik hogj VKemyolcztxésx oyolciíx Hej! magán de »ok pasassuak ran! ttotoljogra jSU, hittoak nip izaráoiilc, Da rwnéir/iBk mechioanlinak ! Földünk csaknem Sn%t>toxjott, Nyomor, inti^ nótt, a«m fogyott! Kimondani miket tett? Egy wuassal üst n«n l«bet! Csak .niOTJábac Kfi-stráljok Whin A. kwid viaslt dolfa\'nak sorát. HUSZADIK ÉYFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUÁR 9-én 1881. A kék szint átért választották, mert nzt pbotographiki utón nebnzebb utánozni; ugyanex okból a Aémet birodalmi rmir k»k ia kéknk. — A csákiornyai tárnánkör tisztikara H folyó évre k5veik«zőleg kl Elk Ml Elk ll kult iHg:Eloük Molnár Elek, ul«lm.k Dr. rcz J.f ti\'kár Alm-ghy AUJOB, le,/, ízilá^yi Gyola, pétiztárnnk Qünc/. é« könyvlárnuk Schmidt M»rii>n. nagy LKJOII — .Kiki-riki" é« .Presse\' pem jár. ^ iyt! ntlitiil tübb jár Najry-Kanit8>íra Szerk) — Letenyén egy kocsin H nnpuk- bao ifiniiTr-tlen okból agyooiílt^ magát — Ierlakon jao. 2-A» éjjé! egy ruhu nélküli egyéni láttuk h^in menni, közbotrány azért i«. mert eli\'Ijáró. A/ illető 6i éjj<-l a nagy korcamub-tn Vur- tyÁxváo, iuiud«o- pénréi elvoflKiftte i;. Ittilla magát. Nyertes felei m^g rubflilúJ i fk ílló l bi> » szoJ^a\' biró ur nzigoru intézkedem t — Arverén Zalam-\'^yébcn. Kul- Ur Mátyás G83ftra b. ingl. jan. 17. Tü«kV Szenl Öyorpyöu. — Ponisch Lukacs Ű63 firab.ingt.jHii. 17 Huduson. — Luka-tüi Katalin 44U ttra b. iugt. f,<br. JO. rfü-mejjhnu. — Varg* István 560 ftra b. ipgt. febr. 1. Zal-Ejjtírszegan. — liorváh Jáoo« 416 ftra b^ ingt. jan. 11. Orodxton-ban. - — XdÖjárá* száraz, bideg. — Hazai rövid hírek. Miiéiig .ZaasUvn" szerkezteiét átreiiu. — Liszt Ferenc^ j>iu. 14 érkezik Bp-mr". — wüili hajion HHgy bett\'g — Fiuint-b--:i ryar lap indult mg. — Bpeaten n Oi-zellaiéren k<zdik m-g u mlepbouhálÓKut kéozitését. — 88 uxüat érmet aj-tu léko/ou ugv miskolcii k«re«kedij H muzuumnak. — A lembirgi tiaíli c-sino több mugyar lapot is jurát. — A f\'>-. árosi zálo^báz du- czemWri forgalma 78.222 dr»b v-.lt 466.790 frl értékben - Pécsett «gJ ki» ány a feldíiH Umpapetrol:-umt<il mazf égett. — Temesvári néps/ámlálás az- fiiit\' 3 a 8 z é p napi\'. máHUtl is ugv vxn s rnégia csúnyák vagyunk. — ^z.i-m&«on Huttkay M. umenkui pÁrbuj k>»-vetk«ztébeu fAbe ifilU tímgÁt. — — Külföldi rövid hti\'ek. Ki álynénk AD?\'iban Ghníhiiű apátnál birtokát hár^liü ki vadászira. — Hoí-la»dirtb»u 40 falui nluntnlt >z árviz. — ,si L"ja tuiísáírdbau Ü^yes szub i \\-U. — Vilmos cá»iar ujöv reg^flén »?i monda orvosánnk: ruméfftm, az idén nem alálkonHtik. — Berlinbin n^t-lftoeK <\';:yi; ül«ic xlakuli. — Külfoldóa lö niagy«r igyltit VHIÍ. — hí nyert? J»n. 3-iki nuáaban a hitel torxje gyeknél kőv : 104 Í66. 428. 525. 759. 796. 806. 1035. I68u 251. 2376. 2047.. 3010. #>49. 3610. J632 éé 4057. B\'ctviroti Bornj-^yekiuM p dig ; 57. 32. .94. 227 307. 578. 595. Uü7. 1122. (439.1861 ó» 20 9 si)rsjiíj;yekué: 20 ik non) 5-én : S. 28. 3" 12 TJ. A como huzaton ki. Brüun, JHU. lrmliiiom lK ro\\»t nlittt mit){«titliteU tTimik v Nx^y-K* iii^in Wujdits JÓtief kítöyilccreakodíse álul mogréndalh.-tó i . — Brankovids György azerkeszié->ébeti s H>rbáger Kar„l_y kiadásában megjet«pt z ,01va»ótár 18 ik fünet-, mely )fj. Váncza Mihalytól, a czerkeazt.V töl, Dr. ParászUy P, Ferencztöl, Fodor Józseftol, Reviczky Gyulától és Auer- : buchtól hoí kózloményektít. Ára 15 kr. Vegyes hirek. — MadórfejÜ lány. Bécanek jelyn-Sg rendkívüli v^ndé^a v«n : egy 12 évi* ieúnykit, a kinek kkortt fejű van,\' mint «sy egyé vas £yrmeknnk, a léiele najíy-\' bun igHZiilj Darwin (.maz elméletét, hogy ai ember, u. mint azzá fejlődött a mi jeleuleg, éputry/fejlódhatik vissxa ómban álUpotilból. — K inikr.ikephal \\uy-kát tvj* O£f!u>>ac\\)bol hitzla Bécsbe az orvosuk, kórtó.-e. Agyé. mek átírjon aa-játaágos alnk. U-ttlenen kif«jl(ttt testál ■ kmán parányi, madáréhoz hisonló fú ygik, melyet aürü szőke baj föd. N«ve Brcker M-rgit, » l«69-btii> szüle tel OffenbwchbaQ, B gyermeke Becker bőr diszmüárusDRk. második házasságából. - E háza-ág eUÓ gyermeke Helén mtkrokephal volt, B sv.iiletéaa utáu kilencz-dik évében meghalt, a sem be-izélai, aein JÁriii nem tudott. ^Agy veleje, nint t bonccoláskor kitűnt. 219 gramm mlyu volt. A második éa harmadik gyermek rendes fejtödésu. A n.^yvdik e Margit. F«je körBle\'e 33 ctmóter, ^homlok hír-telei esik hátrafelé. Szeilemi mükö mujdnnm Bemmi, de környezetét megismeri. Beszélni csak bárom szót tud: „mama", .papa", "" ° \' ■-\'--■-gok, arc»a bamba, „ja. Szemei tóvete-de aam iitÓ Kedélye szelíd, csftk nagyon ritkán és kevés ideig nyakaskodik. Arra képet, bogy atyjának intésére mindenféle sver-ssámokat e!Ah«aion. Enoi, otak biionyoi menyhez vezettek volna, minek fob tán ilyszerü szerződésnek lélosüléi iránti minden reményünk maj&oei végkép elvisz, miután a német ko: niánytiak tönkvóse egyedül oda in nj ul, hogy tmnuirchiánktúl niessz ható kedvezményeket nyerjen, nélkül azonban, hogy viszont ó valamely tuni-zetesebb engedmén tt-nne. ÍY-lreisuitThetleii. miszei int M iiyarors7.au. tekintettel földtmn Dvoibeiri forgalmára s az attól függi nagyobb iparára, élénken érdekel van", hogy Németországgal tarifa szerződés jöjjön létre. Gabona- és "lisztkereskedésünk b"iieimelt\'Hüuk. állat-, agy fa faárukeresk«dé-ttnk megfelel\'- meg oldást kivannak. h;i akarjuk, hogy körüli órdrkünk kisxámithatlan kán uo szenvedjen. És a mint >émet országgal, ugv a Szerb fejedelemséggel sem jutottunk a kereskedelmi szerződés tekintetében eredményhez. A közlekedésügyet illetve meg-nyugvó-sál emlithetjük, bogy a vas Titakitak álianii kezelésbe való átvétele iránt általank már ismételten megpendített eszme mindinkább érvényre jut s azon kellemes remény ben vagyunlc, h-gy néhány év múlva. \' legalább a hazai kereskedelmünkre \' nézve legfontosabb vonaluk, az állam által fognak kezeltetni. JNohi a vasutaknak az állam részéröli megszerzését idő kérdésé nek tekintjük, ugv mindazonáltal okvetlenül szükségesnek tartjuk, hogy addig is az államhatalom akár törvényhozási, akár ■közigazgatási uto: a magán vasutak, ellenéber mind azon rendszabályokat s intézkedéseket végrehajtsa, melyek közgazda szati állapotaink javulására szükségeseknek mutatkoznak, Kétséget nem szenved, hogy a kormány erre bármily nyomatékkal hivatkozzanak -z vgyes vasüttársulatok az enged-EK-ny-okniányaiknak megfelelő uiaxi-mal-dijtételekre, elvitázhatlau joggal bir, mivel a törvényerővel biró\'vasúti üzletszabály fi6. g-a világosan kimondja, hogy a kormánv jogosítva van, a közérdekre való tekintetből a tarifa tételeket mérsékelni. Magyarország belforgalmának gyakran panaszolt jelentékeny akadályát még mindig az oi-szágutak állapota és a riczinalis utaknak majdnem teljes hiánya képezi. Nem akarunk ez érdembén ismételt panaszokba bocsátkozni, hanem csak megjegyezni, hogy a múlt év óta misem változott. Igaz ugyan, hogy egyes megyék, milyenekttl Sopron, Vas és Tolna megyéket nevezzük meg, majd-.nem erejükön tul igyekvők, az ut-hilózatot a forgalom szükségletének megfelel öleg kiterjeszteni, .azonban e téren évek óta annyi a mulasztás, hogy a telhető legnagyobb áldozat és $ legnagyobb erőfeszítés az általános állapoton nem sokat változtathat. Ezen bajt csak tervszerűen Ebbíl ÍR fényesen kiviláglik • Hogy uraim, itígyeuíre lilik! Előre mentünk vagy bátr* ? Vádlott feleljen i> vádTE1 Fagy, iégMŐ pasititoit. Míg ruzsda i* roll itt-ott. Sidgénv földünk folytouiiinn áiv», Volt-e TÍMB, Rá.ÍJ« reguláivá\'* $6-&r sok, de vir Ár mi IBlib vsU, Kink tört a ,.u»titft« ftrd tnuyula \\ Hor len volna, de mit ér a\' ? Wegitta A Elűiera ! Lány elég VAU eladó Do" mikor naRT « a<ló Vgy mint hajdan bi«ony m sem kél n Hisx a hizmjuUndA miuit kztmár, — Ott lehet a hölgy erénye, 11 \'LJPI : . Csak a telekkönyv a bibliij ! Abból válásit fs le»épet. Hogyne lúgon majd mükséneft Hogy mi it kflibixtou.ig? Err- is v«n biony«ág Vitéí amk kifeut karddal kézben ^Mbtaiják, Uagy lmunk tvjbon, <uéibe>D ! Kgypar >citbd *-itirt ránk róhatnak. 8 ki érvvel védi maRát, j.ij anosk I LehoL a. fürdü vér.- is: . Halijai, alaiík a Nemeiit! .Amt rongy volt, rougj m»r»dt, Ham huxoált jóakarat 1 Alt mondj* a nóta: ter».f«re! — 8 iHfKÜleiik a heyy ki* »f«re! — és sűrűn vont viexinilis vasaUkna hálózata fogja orvosolm, és remény jük, hogy a jő elhelyezést, keres nagy tőke ízen. az ország jövőjér nézve fontos kérdésnek megoldása felkarolni fogja. A közmunkaleszulgilásáról &/.<i törvényjavaslat ez évben is jtvasl maradt Habar a kamara kéuytel< •olt az ellen feszólalni, mivel al iák értelmében kereskedelem és ipa túlterhelve lenne, s habár enne! folytán nem sajnálhatja, hogy iö vénynyé nem vált: ugv mindazoná tal ki kell jelentenie, hogy eze ügynek rendezése már igen sürgí és gyors, de a kereskedelem és ipái irdekét jobban méltányló megoldás :iVáu. A vizmtak és vizszabályozaso lekiutetébcn az 1879. év ke vese hozott ugyan, de a?.ért a/.»n iszonyi :sapás következtében, mely a/, ipar ;odó Szeged városát érte, annyiba! lasztalanul még si-m telt le, ; aennyiben a Dunát illetőleg a Vas apunaü és a Dévény s Komárom :Özti résznek szabályozása élénken íegvitattatott és a két kormán :Özti tárgyalásokra vezetett, ugy logy legalább a közel jövőtől e; irdemben már többször kifejezet •hajunknak valósulását várnáin ■éljük. A Drávának akadálytalan hajóz\' itása czél jából i szabályozása t ;amara által már számos év óta ivaslatba hozatik; valamint állandó idnak Barcsnál való felállítása is, lely utóbbi óhaj egyébiránt meg-Llósitásához közelebb jutott (Kohutáw ktjvetk.wk) — A forgalmi statistikáról lamint a zálogra kölcsönző in-izetekről s/óló lör vény javaslatok a inister tanács által tárgyal tat VÉD. napokban ő felsége elé fognak írjesztetni. — Az urbériségböl ma i sak az ital mérési jog áll fenn, elynek megszüntetésére nézve 1867-számos kérvény érkezett az írszággyüléshez és a képviselőházon is minden alkalommal szób; izatott ezen sérelmes ügy. A. ma ar kormány már huzamosabb idő a foglalkozik e tárgygyal és az ómunkálatokat e kérdés megoldá-,ra nézve elrendelte. Ezeu elö-iinkálatok be vannak feje/.ve és ost már ezek alapján a b^lügy-uisteriumban a törvényjavaslat erkesztésével foglalkoznak, mely e irdésnek minden irányban való éltányos megoldását lesz hivatva :esiteni. A törvényjavaslat, mely italmérési jognak megváltás utján ló megszüntetését czélozza, az uj i elején fog az országgyűlés elé\' :jesztetni, hogy még az utolsó lésszak aiatt törvényerőre emel- u]y mÍTr ölömébe jink BxtoyDl, s hiuxániak ki tl«ráloa; ■dig ult TUD a hirei roidAt, — HIMD hantnál, mert ni\'-tnvt ciiiiitlta l rdi-iik hogy uinca íörca, HÍDC kopM* fej doktor esael ii csak minket f«j 1 _ „ mk itja a vínjo niiilő, RoDtj* dif(eriti< * biml^l . évben liát mit tegyünk. >gy boldogabbak legyünk? renDk og-ymist mint fülh»rAt, ídjuk & szent és kedves hazát, . -töij.Urt mindent fpJáldounnk iMiotfltt kézzel ca.ik imidko znuk ! Nem kell az ÍY«k kegyrb». Ha. ran bennünk ort ■ Hmo! miniszter jövűro OQ a nemzet 6ro ! aj bankot, jo törvényt caináljon, nemaet kCxbaaxnára váljon, - ey köíi-lÍRÜlUÍg lpgy«n fialunk, ael egy \')& U ácsnál ixolgálunk : Többet vegyw be, mi..t kiad. Akkor aztán majd len— rivátt kedves a per, . _- : evrel nem nyer. Skét oiiiöiöijOn egyt£rtÉiit. » a D«m>Btea ne t&rjOn Mrté-t ! ha feon mégis Idegen ránk «?y«rl, rmyÍT«l Mondja: n« bántod magyart I NMB kell ide >ok replika Ez a. legjobb [■■-:•>\'-■ Felhívás a magyar korona tariomdnyaíban UvS ex. gyógyhely it ánényvit-kérfLMk&U intiieUíhet. Köitudomáau tény nek tekínlh hogy az ásványvizek már a legrégil müveit népek által gyógyertküzöknek mertotlek éa italul vigy fürdőre Uszná! tattak. hat- >Ubár nálunk ii már évszázadi óta Umert az ásványvizek gyógyerejp, ások italai és fürdőnek h«wzniÍlUtna mindamellett a voltaképein fürdőélet Icgjelentéktel-soöbb vult, s cas.k egv u óta, A forgalmi eszköiökiiek sxaporOtíái által lett hatáokbfco aok g.vógytorn őnnj-öbbfn hoitáfórheiúvé, a fejlődői i jobban a fllrdi-Alet ÍB éa szUletett oly grógy ipar, mely uomtetÉ axempontból tekintve, hiratv» v, mas tényezővé válni. FürdiVinióieteiák f«jlÓdése eddi tÖbbó kevéabé ae egye* gyógy helyek h lyi víuooyaitól volt füygó ód fóhg c«a \'cjkább arra szoritkozutl, migu-m » mind okább nagyobb mérvet öftÖ íaváojvii laállitáa e« állapotot meg nem gyógyhelyek viaionyait oly forgalombi iO»t, melyek legmesastibb kihaló értéke iteaére a legoagyobb erélylyel kell tö ■atedai. A fürdő- és gyógjforrás-ipar \'oly tán kell, hogy ai általános ba ,Övetve mindaít, amit a terméséét így köxöuségre érvényesi \'.ne; ed ni kail, gyógyforrásokban oly g .eáokkt a tieovedŐk és pyójíyüUi »5k gyülholyévé leüni, s tntuden ereje :1 oda hatói, bogy basánk é a K-lel tul erre naenö egyeei azévrnkinl milliókn agó ödjste-relíot itt az országbau ktill&él , a nyugat idegen fürdőhelyei helyeit ít igyekeznie kell lehetőleg, idogeu tőké biziusítani a hasai !orgalotnnik. Aiooban hazánk gyógy- éa f->rrás ulajdoauBainak, kik meg vnanak gyó ídva intézetüknek a helyzet magnsUthn ímeléséntik ftzilkségesfté^arül, ho^y.átdo ataik ii fáradságaik egyenlegét bizt 3.k, nlao eorbaa elkerülbelleuíil síÜkeógea, ogy » mágus magyar kuruánynÁl odi uuanak, hogy « a külföld pÓldájárH, i gyógyforrásuk éa H íutojdonjo^ egvédésére idfazertt, a mai jogiucin-lány BZÍQVOQalán álló furrásvéd és ved\' TÜletet bictosiió törvényt alküsaua, lubi->leg még a.t onizággyílléd jelen ülésszuka lati, annál ia inkább, miután bányutür ényeinlc nem elég kiba\'ók a EJ\'ógyfur \'ás-tuUjdonjug, K at aztal Összekötött visz -éienk: ellmii biztosltáara. Hogy mily nagyfnnlosaágu a forrás-ajdoDjoggal biráa, azt a rúmaiük már lí-l^ Cüair ulatl bebizünyitoltá\'K, kikuél filrdö-intézmény a ar. nbból fejlőd >t irdö-éiet oly magasra f>kaxódüU, miuű i. nlig lehet képzelni. Az ujabb idtűkben talált, z akkor majdnem minden áll ic elfoglalt tartományban sok holy \'6 rcmai fürdők maradványai azok kgyazerü fttkvósét és legfényesebb bert-n étét tanuBitják, Ha meg lesz a furráBvédtilem. ak-,. bizonyosan várható uálnok. i», bogy eddig ismtirt vagy még i»merelleu ler-ié^ze<kincsek órvényr« jutnak, 8 K IUGO ány in megmutathatja, mily nagy tere iD ae emberiség sienvedéa«inek etiyhi lére. Gten viaiooyok akiméibe vételé el bitonyára minden érdekeltre kcllerco-i fog hatot azun iTtesüléí, raiszeriut KÍ ililett törvény Utesiihetéae czéljából itt .-kcsxte\'.ik, hogy az a hazai -yógy forrás-tulHjdooiisok Budapestre ;«nivudó gvIllése altul megviuttas és formuláztaasék, a magas m. kir. mánynak be\'.erjesztelbessék. aipét, kiik liiv bcU>;]Skot, t ■ uirtel«D\'ttxaorátt föleit.: x röYÍdUlí«l 1 Lehet nagy, kiciiny * d<Í«ÍJi. Ctak ú ea=da lenypu résen, tmi meR a vcté«»n, [» (abonát viit eladni: árát •«a vigya, igy nem látja kárÁt. ndent legySz a nzil<d ak^rxi, iakolyt no vB«aeo, ur>* liUKHt nriy 85t ast i« jól mcRpncaoljn \' i rozJda meg DB foRJn! Arnök Tegye czirkalmát, utusa meg hatalmát Araion Qgy, ntnt robamoa TÍien, árkot, gátot t-piuen. ;poljon ott, hol lát feleslfff«t, .ol ainca: vea«SMii nda eleget. Várja. Dana, Tina, Kába; línukája nem k-sa hiába! ioít kend ó év pawtuljou, ná«Ík meg ájuljon! k, caven.t vagy JOI enoi lem TarunR, í-het béna BrflmÜnk ■ tán több kárunk, jdfgj] csak járjunk * uiKgauk lálián, kériíjQk es éret, IŰU hoz vallxn ! tűt ex ujjoag, amai áiit: ífyik olyan, mint a maiik 1 Dr. KOViC-í PÁL. \' ~Z"t ragy jÓt ettffl lem ván Kétségei nem itenved, hogy mindazon Tálasa tó kerületek képvu«löi, hol gyógyforrások vannak, ezen emlékirat nak at oruággyQlésnn való «ürgo» elioté-sesére befolyásukat érvénye«it«ndik, hogy a> oly s hasonló esetek, mint minő a ifibbi köiíiu Irg közel ebi* Teplitzbeo (Csehor-■ság)«zérdukeli körOk hálrinyára tör téat, ». jövőre aczvn lehetetlenné téten-acoek. iCiekné! fogva axoo kéréssel fordu-luuk U arhos, hogy 1881. január 20-ig nyilatkozatát » fnrráavéd bizottság kép-vistil/ijéhes: Mandl Ármin ügyvéd úrhoz Budapest V-, hHrminczad-ulczn 6. BT., -hova minden e* Ugybeni aeialáni tudako-ódákok ét l«;\\Tfktk czímze.udok, — i livesktídjéií, hajlandó e az itt la tanneskocásokban szomélyoien vagy fel bainlmazolt megbízottja által részt ven s ily módon bccucs kiiueniiköd-íiíével , Ügyet <;lAmozdiikaÍ, mely nyilatkonit vé ile után ai üssz.\'jiivftel határnapja külön körlevéllel fog tudomására adttni. Hud»peBi, 1831. jantúr hó b-t Mely timelettitl A POKRÁS-VÉD-BIZOTTdÁG. A budai Rákóczy■forrás igazgnlósÁga Loaer testvérek. Dr. Hemrich Kálmán - Kácz.fQrdC igazgatója. A Csáazár-fürdfi igazgatósága nt>vó-: KTQÜttr Fereucs, mint a Marciiba féle Csáaxár fllrdú alitpitvány világi gondnoka egye itilt b ad ni bal kea«rQsófor-;H Mattuni & Wtlk-. A budui Erzsébet királynékba orrüs Itut- éa türdő igazgutúaágu. íie Ferenci: József budai k^seríiviifor- létktildéai iirazgulóftágu Hiracbl Mór. / Az Ungar Ign. fél-! egyen, budai ivdiTÜVizforrásuk ig»zg».lóeága Uugar Ign, A budxi Hunyudy Lns/.IÓ ku«eru- izfurrás kut i^uxgatósúga Scbarf SAndor. — A hetedt(d >)iaczvigalom ki- ünőlrg sikerült. A kunit Btorongisig egtelt, a teremben nem vuhak utiuyií" iut a« eMs-Wvekbfln! A llldik franczia \'gyeit 48 pár iáncít>l\'a, ott láttuk Bauas •:gioa. éa Róza IburOd-Berénvból, Böte édy Ilonka Henctéröl, Botka nővérek Hahóiról, Bo\'k. Irén Újfaluból, Furintus \'rma Mihályiiról. Francaik Niua Tap-unvból. — Hituny Mariann^ es KLetty i. Magyarodról. Halczky Öiz.-IU Mihály-fárdl. Horváth Irma Zala-Szeui-Mihálv Her.eleudy P^-pn- {íustányból, Ková\'u lka éa Irén N»gy-K»niziiárül, Lerob riBkablis-Komaromból.Ro&enfeldAdel %y Kanizsái ól, Skublicd Krzsike éa i\'kv Ztla Sícnt-Mihályról( Svusiics rgil Nany-Kunizsáról, Woliech Bilti, j Veiaz Snbiu Nagy-Kanizsáról, Weber i Emma Paliuból >KI. urhölgy«kut. Ráci \\ n!i kitUoű z^ii^kttra wlóbau kitüuűleg Ilin a fülbe mászó »7ép nótákat. Nagy iami-rés érdemli a fj»r«dlini lan rcudnzo ;JBI t^zen nikn ólveziüÜ fftuyes esiélj uderéseért. B.rjuk egyik munkatársunk énnél, bugy e táuczvigalm! méltó g leirja — Ráci Fali xenekitrával ;yült máfluap, síomb^lon a déli voaat I vinszKUluzoti Budwpesire, hogy ez este ég az .Európa" szállodai ián ez v iga lom-,.a milkodjeuek. Olvastuk a nála levő edeti levelei, mely szer iut toadonb* vatutl néhány nnpra, megígérte elmeetelét, hx az ÖKuxea k&ltaégek fed^íéie ellett még 14 eer forintnyi tinzteletdi t k-poak. — A nagy-kanixtHii k«t nfi«gy- t egyutieseu nzáodékozik tánezczi! egy- \'kötott tombolxeslélyt rendezői saját itéknnyczélj>ikra. — Ariejtés. A délzalai Ukurék int tár altul n volt K.í«-fále telken <rnV adCt dÍBZ<-B kétemeletes ház építését .encz Antal ós Hirschel Ede e czélra ;y<-»Ult válUlkozólc nyerlek el a jan. án délelőtt tarlóit ülésen. — Nyilvános kÖHxönet. Tekin- if-8 Bnlmchav Gy«rgy polgArracsi-ir ur . újévi kt\'tszoutttsfk megvál\'ájiit alkalmn- il a hnlybeli >rr. júiékony DŰegyiet ró zére 5 frtot i.dományoxott, u ]n„ 1 én .rtott Ülésbiii kÖHxüneltel tétetvén, Vn- iftk nyilvánitftHávHl a váUsztraány részé-il megbizattí-.ui. Dr. DiKtricbatein D li-.kár. — JZovát* Jállott nagy kanizsai y véd urat, tisztelt \'munkatársunkat itridÓD egyhangúlag megyei bizotuági ggá választották meg. — I>r Kovác* Pál koazorns ónk a „Győri K<izlöoya-b«n fol fel szó lal igazi magyaros humorivM; tárczaro-\'unkban közöljük ujabb humoros dol ozatii. — Az uj tizet bunkókról ax a r volt olu-rjedve, hogy technikai hibák lytáa viassa íogják vooni. Uiot most ;y bécsi lap illetékes forrásból jeleoii, • ír teljwen légből kapott. A* igas, hogy uj bankjegy kék szine kia»A enged, de yanea «\\régi tizearól U naegj-^yeshelŐ. HUSZADIK ÉVFOLYAM Z A I, á I KÖZLÖNY JANUÁR 9-én 1881. kiváiasztou ételeket eswik. Nagy előaie-retetifcl rajtolga!, krétával előír vouala-kht,- d-t épen aeutmi üg,} --aége iiinca hox/á. Hullani és lálui elrie^é tud. járása i.utló a né.kül, hogy Ub.ú érseke:lenek .-• dluának. — Táraaságbaű szívesen időz, e örül neki, midőn Tele foglalkoznak. Hécsb-n »tyj* elvitte egy azerkeeztő-aégbe: fölvett egy névjegyet és ezt erővel a tyj" sebébe akria gyűrni, aztán mcgvizsgá Iga tuti egy dnhauy dobozt, a jelenlevőket b;>rátaftgoau - sorra tekint gett-i, pacait ia adv» oly,iktiak, He gyakran luuitt uivjáhuí, minth.* fému vnlakitöl Orvosuk áliitsiaa szerint ügyáimk nuly» legtollebu egy otrid« lob-it annak. tndy\'. egy korabeli kifejlett gyermek Hgyvelej.-nyum. B.;ck.-r úiödik g\\ erhieku színién mikrokepli-í, s még nagyolrb mértékben, mint a s^üreiicBéiJöQ Mrgii, mert nem liii. cank hall kisaé, homloka még maga sauli, 8 mind«[i i-Hgja b\'ían. meg Btitu ismer hoiikii. Aludni aem tud, csak beföcaken-deit\'.moinhin segélyével. A h-tedik gyermek szintén inikruKephal voli. éa születése u:áu rö^iön meghall. E\'fl■> házassá ^ából szüle\'ett ké> leánygyunneke reunes \' — Uj élj\'írrit a lej lefölözésért. A teliovi gtizda^ági egyesület legutóbbi uiéséii Bt-ckur Düsseldurf a lejnek egy által a fciiuiB.lt és Ksabxdxlmai nyert uj lefölözési módját mutajtu be. Az. eljárás nbb^iü áli, hogy a \'ej tii"gaí, lojiisdad bsdugedéíiy.-kbriu, melyek fedüKke» vuii iiuk lebontva, egy forró viszel telt és szorosan L-lzárható f«azekráu) be tétetik, miiiybeu 2 ora HIHU mintegy 40—48 lí. fokra mnleguzik z fel. Ekkor a meleg vizet leboesátjk a hideget öntenek heivéue, minduddig, mig a tej 15 fuk K.-ra uum bült le. Ezen hideg vízben hagyják azután a tejet álloni. m«ly ukk.ópt-11 4 — 8 napig is elunható B^cker, ki iciaérle eit tné^ Myiatní szándékozik, míg jegyzi, hogy a legjobb paj »z eiaÖ 12 úráuxn felszálló tt-jfolbúl knpha(ó, a mikor még a sovauy tr.jbol ÍB igen jó avnjo».i sajtot 1 hőt kész-leni, melyliok nzoabnii u. mn-^éréare hosszabb idürc v:iujsziikaége. A Btíckttr-félis eljárás különösen a mezö-^rfzdtitHguaa MÍkHlniHzh.Ltó sik-sirei, ke veobbe Alk«l(»Hs u.gy várnánk -•.ilálására. — A kurvzslda áldozat\'i. Komárom- megyében Iinelven le.^kézelebb agy oda. való. földraivea 15 éves leányk>»JK rübes- aégljta , ric-bici) eseti. A fajtlbau n-;m ló- véii;orva, H szomszédot faluban lakó "\'or vos pedig a löbbi:yire tót Ukiis-ág álta csak ritkán vé:eiik igénybe, egy vén asz tizutiv leit a beledhez meghiva. A bolct tiű, ki már sokakat gyügykezeli Imelyt-n készséggel váiUlkoíuti aazeuved" leányka meggyügyitására és sietett kénből ó big-franybúl álló szereket HlkalmuBÍ. MidÜu ;tzi>obiin \'» vári siker nem jelenik siat ajánlotta, a cdodxorvub & s/.ítlűknek, hogy ti-gyék a gyermeke\' egy autó k oi^ezéue » Itagvják husazü.üb idón ál uu. A sitiil"k, hogy gyerniektiket megment síik a kelkmeikii betegségtől, iitegft>g»d ták a vén asBzouy tuiiácsál, egy ni«gy kn uyéreütiiben tüzet raktuk én mikor már uagy meiiuyUétjü parázs vult u kályhában, a ieáuy: mezteleuüi egy deszkára és eziul ;t parázuhaluaim állitoiiák. Á kezdetben hallgatngua tiirt miodent, ké-KÚbb xzoubun & uagy höaég álla! okozta . fáj lülmjtk kóveikez ében jajveazékelni k«iden. Az orvo«ii8nzony txnácaára MS b»n jmgyt^k u szegény teremsést juji; B tt\'háziiép ol-^zéiedt K házkörüli teendők eiviígüzésére. Hcsazu idő multával aztán megnézték u keuienczébü leti leányt ! remüieuikre láttak-, hogy »z óaaze vinúia van t;gve H nem ád elejeit, Elesziéaí ki «érl«t\'ek telettek, d- eredmény nélkül. A kisl-ány megazünJfélui. HirL Jauoa t-ré-■ ye^ községi jegyző tudom »t vévén udo-lugríjl, aielett ii MzereDCiiétleoség szÍDh<; Ivére éa H vétkeüelt befog^lását rendelt. <;]. kik muaí. a perbetei járásbíróság őri zete aluli vannak a kiérdemeli bünleté-ank\'et várják. T — Blaluíné Bebrec$enb&n. Ar ÜQ-nepult tnüvészuG — xaifii levelezőnk — hé:f(io délután . Debrecenbe érkezeit. A várobbnu rögtön hir\'« ment BUbáné mfigérkezénének, a esie igea nagy közün* ué^ sétáll a piti!,í-uicz.in, hol a miivénznú . nővére éa báró Spiéuyi kirtére\'cben sélál * gátolt Az ottani igazgatónak míudou rá bessélése uiellnlt nam sikcríiJi út pár ven dégjá:ékra birai. — Debreczenben nyilvános ü okként beszélik ím.ir, ho^y i niíivéaznó férjbez megy .Spléiiyi ,b íróhoz BÚ; vauutik, K kik H jugygyüittriil ia tud tiak regélni. A inüvéuzuó mindjárt Hs -í»küv.l utáu, — mely már legközelebb meg fog lartftiiii, — vi«nzavonul a »zio-padtól s állandó lakhelyül Üebreczenbf ,ícc.I;Ö2Ík. — Megdöbbentő ei«tr$l ériesit ben u üti kel eperjesi levelezünk: egy napún Jorlént két párliajról, meljBk egyilce ha- "" \' \' voli. A. Kuzséoazky és ,? e y Szirmay családok közö\'.: ínár hoaazabb id^je foroi* vaUmi örúk\'ösOdési per, mely mindinkább elmérgeaed-itt elannyira, h«K7 Szirmay Alfréd gróf aértó megjwgy-íésaket i.,ti nóvéréro, Luraóuiizky báró-nera;e hölgy fia, Jó«ef báró ezért párbajra hívta íizirmHj grófot, nagybátyját, kJ azonban a pör eldóléMig vivni nem akart. Luasónezky báró a gróf segédei elölt Stirroay grófot gyávának nevezte, — mire nz ügy becaülelbirőság elé ke- rűit , mely Mariásay ezredes elnöklete t kimond\'\', hogy » párbaj itt igenii helyén van, de Luiséimzky bárónak meg ki-H vurekeduie Szirmav -;róf ióaiágigaz- ,töjáv»l, Gund-lfinger Gyulával, ki kú nben távol: rokon«. A két pnrbaj me,í törléot, B Luzsénfzky bár/, előbb Szír aayval váltoLt golyót Eperjes nn-llelt, s zemétei tilrdóuitu. A :ávjl-ág 25 léped olt, 5 —ő Hvunet lepért-el. Három golyót üpiti;t«k -gym^snuk, d- sikertelenül; u ■ egyedik ^oiyóváUr.ünál rizirnmy bihe- nyeru kapuit ert\'m acb^t. Szirm;iy gróf eeiuán r(>gión rCMsaám mázott, liogy otí •gy urvus ismerősének tauácüát kikérje, rain li\'>íjy Kzonbtin HZ orvosi liono nem lal:ih», röglón haza mázolt SíiriiiüBöi- yCir\'t. Luzaéaszky ugjan e nap dél nján megvf-rekedftt Guodelfiu gerrel figyszerrn lű\'.tuk, s mindkeiteu ugyan egy pillanatban buktak föl: Luzsénszky\' báró holtan, mert a golyó tüdejét véne észtül, Gund-lfinger czombjában egy selié sebbel. Luzséouzky hult\'eHiét még a2,D»p elszállitoliuk Sárosra, h\'»\| eliemei ték. — Ez eseoiényre vonatkozólag v- "ugyiiroriBágDak\'-iíHk azt írjük, hwgy HodoEay Ede álUmügyész már megíudi- totia a szigorú DyumozNSt; aegédekü! izerepeltök e azomüru rse;uél G. L. báró. G. M. — továbbá R. M. éa J. Cs Meg említi még azt, hogy a haláll»i végzüdC párbajt egy vuddszlárdasag végig uéz^e, és az Eperjesen szállongó koszit hirl, hogy Luzséntizky báró két fivére fol v: xtni akarja a párbajt. „EiUn"^. — Oyógyitz-iti levelek. III. Ar»uy :rek. Az amnyerek a tünemények külöa- jéle csoportját képezik. Ha külonoden azuu fájdalmat vesszük tek intőibe, melyek s. betegek panaszkudoük. Mind a kínoknak, mind a panaszuknuk jogc alapjuk van. Az ok a végbé< éa alteuv halmozásában rejlik, hol azláa kisebb Q.igyobb vérrel lelt gumók származnak. Így legkozelebbek az ülórészek, ^z ni s a gyuinur, miaek folytán & frtjdalom-b.iu résztvenoi kényszerűinek. Fuleg oly BZ-.iuely:ket lároadn^k, kik kevés moz giis\'. tesznek, s kik a. ei>k üU:a v»gv más vtír;um.jgck«i idéznok elő. A betegnek aggály"" öris«, Bzékitzorulasj, a gyomor éa alieai feleli feszülsség-;, élvágylalan-ságj, srékszorulása alb. mo. E^y idiíbi jelentkeznek »z üléubajból ercdú fajdt mk, melyek a d-iekon éa hátgerinczen átv,nulv«, u. kapát és há\'só fejrészt ia Kinuzzák. Igen sokan ludtukon kívül azeivedoek aranyérben és oly szereket használn)Jc «.»»mlitett bajok ellen, melyek nem B^^iihuiiiek u baji>n, minthogy a legfőbb ízenvtídésre bu uera fuly nak, éa sikeres gyngyiust ho/.ui, nem képesek Az iili^si lé szu\'éi CsAk gvungjiü é run trto.ó baiásuk, fői«g eröa Bíéket okoi. Vann»k ugym gyógy uly anyagok, mellek az einiiieU BZ-Q ved^aek nlienében, különös jótékonynak tűntek íei.amelyek az altest léiar-erérc hatvu, azt enyhébb levékenysétjre késztetik. JEddigolé a 1 kiiüuÖbb módún en legnagyobb sikerrel legjobbnak bizonyult a Bmadi Rtcburdi gyógyszerész állal tícliaffliusen váróvá i kiálliloit sveiczí pilula, melyek miud^uütt el vnmiak terjedv!, hogy itt mint biztos árUimatUn, éa miudenkt-nek ajnnlha\'ó házi gyógyszer meghouo • uljuo. Nagy-Kaiii£»an B -Iu8 Józaef gyiJgyBzeréi ur van tnegbizvu nz ügynök g.-L A VHlódi Bratidt Ricbardt-féU icii piiula RZ öirtzes cidzirák-magyxi birud\'tlom bármeiy pyógytárában, swak t>ádu(;duijozbaQ, mely vngy 50 darabot 7t) kr., vuLtf lö.darabot 25 kr. lartaí m.iz, kapható. Ügyelni kell arra, hi»gy minden doboz, piros fü\'gvéiiynyel , sveiezi kereszttel éa Brandt Richardt igybZeréaz aév jegy éve! vs»n wilatva. — Januárhavi teendők. A mán tó- főidőkre trágyát hordatunk. A gazda unk körül --züiíBég^s f»nny:ii;ot u hó napb»ü iiaza hurdnljiik. A gazdasági eszközök javi tanát e hóntpDau be kell fejezni. A télire ülteti zöldsét;- és főzelék félékrt megvizsgáljuk, a romláuu-k indultukat kiválogatjuk. A burgonyáéi meg kuli tisztítani a c&irahajtásokiól. A gyü-mölcsöel és faiskolát illelófeg keresni és pusztítani kell a hangvaíéíkeket, külö-i^n p«:dig A, harnyófészkekel. A gyü- icafákut tisztogatni kell mohától s raftB alkHirualUuHagoktól. LegiuuácdOsabb ntím-diió- és oltógalyakat most beszerezni, melyeket használatüag n-dvea pinezébe maxiink el. A szótőt is trágyázni kuli. Gondoskodni kell. La még nem volua elegind\'", szőlőkaróról. A zöljaé^e íliua a trágyát szét keli :erilgetoi. A meleg ágyukat déli aj buti ssellÖEieini kell. ■j éjj-íirtí goudoBun befftdni Sí-lmival, gyókéojuyel sib. A kora saláta, erukor-borsó, kalarab, uborka magvait már e hónapban el lehel vetői. Ax iaiálókszoliSt- ^énül ne feledkeiüak meg. A tynkot malátával, pÖrk6U sabbal etessük, annál hamwrább elkezdik a \'ojást. A mébesben a kópüket meltigen kell tartani, ax egereket szorgalmasan irtási. — Köz-jazdatág. „The Gresham" Londonban. A körűi meny e* év jelentése m. év június hó 30 áo elmúlt 32 ik üxlet évről, ezeQ Aneitria Magy\'arorzigbaa ís lé\'ezÓ bi«t(Jsitó-i»(ézelDok, rrily m. év november hó 18-án a rése óoyesek évi rendes kíjzgyüléaa alkalmával adatott be, elóuünk fekszik. Ex«u jelentéiből vesszük követkexú jelentékenyebb pontox&tokat. melyek tuceu intézet virágzó álikpoláró] tanttvkodoak. A múlt év eredménye különösen kedvező "oh. Ezen évben 6205 Losiiúi bevallás lörtéui 58,733.650 frank ér ékben , mulyekbúl 4717 44,008. Ibi) frank biztosítási Önsznggei fu-gadtafak fíi, melyekről szabályszerű köc- lyek ajli Htlak ki. A dij jövedelem, le- ;va H viazbiztuBÍUaru furduou öaazo-g-i 11,174.81^,90 fraak volt, mftlyÖsi iztigbtí »z elöl) \' bizLnaitá.ni év dijai 1,424.034-45 fraakk^l b-leatámitvák. — A kamátazámla mérlege £,903.172 2ü frankra rágott, és dijoevéMt hcizza>idva a társulat\'betéteiét. 14,077.985.10 frankra sroeltf. Az éven át a táreulalhoz benyaj jött és kitiz-t^re e!f"s»doti kötvényét öx««?e 5 422.437-50 fr.nk, moiy ö»sseg-böl 75 000 fran!< bizlo9i:v» volt. A követelések kiállítási és v-gyea biztouiiásí be VrtÜáiokból »ib., melyek esedékessé váltak 2,066.374 frank. Kötvények vissza-áltásara 917,408-35 frank adatott ki. A biztosítási tartalék, mniyauk létezése a szerződési kö teleset tségek kiegyenlítését bistomja 4,408.267 frankkal emelkedett. A társulat á múlt évbeu Budapesten éa Bécsben hazakat is vett 3,u57.000 fraak értékben, melyekben az iutézett irodai yiségei léteznek. A. realizált vagyon öswénékeaz Q^letév végóvel7O,623.179-50 frank voli. A vételárnál kimutatott több et az értéket ilUtuleg tekintetbe nem vétetett, miután ezen értékek még nom v»-ióáUtutuk, tehát azonnali nyeremény forrásnak nem i* tekÍDthotiJk. Kzen többletnek azonban jelentősége igen nBgy: ösz* szili a kezességet, mely a társulat által nyujtatik. — A jeleméihez a társulat egy körü\'méuysv vagyon kimufatása van mel lékelve, melyből\'a követkéz.\', líkeelh-lyezések láthatók, — Az angol kormány biztonságában 3 714.9^9-80 frank, más államok biztüaaágÁb^n 11,616.083.45 frk vasuiréaivóuyek, elúbbuégi éfl tÖrzsróaz-vényekbeo 1.135.119.70 frank, vasúti és mu »dó»levelekbun 20,889.274-70 tr»nk, 1j:v/.biriokbau 11,386.037 80, záiugokl tí 601.611-65 és mas különféle butoeité kokbau 13,279 26^-30 fran, . — Hírlap staiisstiku. Magysror-azágbau ez idó sznriti\'. mcgjelen 49 napilap, 29 magyar, 16 német, 3 szláv óa 1 olasz nyelvet). Ezek közt Budapesten 16 magyar éa 5 német cupiluput Gyomnak. Hetilap 327 jül-a meg, 190 magyar, 83 oémet, 1 fr.uczia, 1 ula^z, I héber, 30 azláv és 19 ruman ayelvou. Ezek kötül Biidapo-t^n 68 magyar, 44 német, 1 fran-ci» és 1 stláv nyelvű hetilap adatik ki. EHízUpjuínk axáuiH 16, 9 magyar éa 7 német. Budapentéu 5 magyar óa 5 aén A icegj-sieiiö tulyóiralok azáma 117 és padig: 93.magyar, 8 német. 15 ezláv éa 1 romaa ayeivtíu. Budapeaics 63 magyar fi-j t német fuiyuiralo: >zerkesxteoek; oaszeaeü 509 Inp íeleník meg a fő városban. - Havxit krajezárotok. A pénzha-laiailit imir péozu-mek legkiasebikére, tí. krajcxárra is ki erj^-d Jelenleg agy a fővárosban, valamint a vidéken a hamis krajczároaokoak egosz özöne van forgalomban. A hamisit-.-aay igeu könnyen feliamerhetú. El(\'»aUpjáu az 1 ea, és vere-téaének évszáma lálhaió. Az A vagy B btUÜ, mely a vaiódinkuál az évvzám alatt V»G, iti teljrou hUnyzik. Hátlapján a ké;f«jü s»a német köriratul ,k. k. öater-reichiaohe ScheidumüDte van, éppen agy mint az 1859 és 1860-ik évben veret- —~A király is Koituth iratai Koe auih iratai iuáa»^ik kötetének megjnle néae után fi feÍBége e napokban paraacaot adott, hogy a köuyvuek eddig megjeleut kötetéi elébe terjesszék, hogy elolvashassa. A legbelsőbb környezőiből néhányan, tekintettel a könyv ismeretes irányzatára, bátorkodtak liazleleíteljea\'óazrdv ételüket megleuni az u:a!kodónak, ki orré kijelen-«tte, hogy mdjtt, mily meggyőződéseket ;all ICüsauth irataiban, miadasáltal háti-ózott kívánsága a müvet elolvasol. Ezse! lerméaz^téaen be volt végezve a dolog, s í, feUége kiráoságáaak az\'incfc.1 elég té-leiilt. Hpgy azután milyen arezot víg a király a-c olvasás után : más-kérdés. — A királyfi aem felfdkeett meg, a karácsocyi ajándékról, és Stefánia hgnó részére .pompás diadémet küldött gyé mántokból s rózsás gyöngyökből. A dia- rióm arabeszkekkel díszített; egy bécsi ékszeiéist müve. A gyöngyök Izabella ipaoyo! királynő talajdonát képezték; a királynő ékszereinek egy részét néhány évvel ezelőtt adta al Parisban * a gyÖD-k egy bécsi óioiarész tulajdonába kerültek. Kem babonás a királyfi ^Izabellát ékszerek régi tulajdonosát elsavarták a irónróJ, és . . és a történet néha néha ismétli magát. — Komáromban törtfnt. — mint & _ Komárom* írja — e m-m egészen uj eftot:Ket odavaló házaspár csajádi köréből nagy visEáJy tört ki, mert egyikfórfi nem volt megelégedve a maga feleségével, ha* DSm a másikéra vetette sseEDét. EbbÓi as* ti a válás kővetkesett, minek «« lett a vége, hogy a két férfi egyszerűen kicserélte a feleségét, s mosl állítólag mindkét\' leo meg vannak elégedve sorsukkal. — Arrtrít csókra. Egyic kisebb lorontálmegjei városkából írják, hogy ax ot-ani fiatalság a zágrábi földrengések állal sújtottak javára a napokban jóié konysági bitsárral egybekötött táncsri-g»)mi rendezett A. mulatság alkalmával D. j^rasbiróné, a baxárholgyek egyik széu-, egy csókot bocsátott közárveréa alá, oly kijelentéssel, hogy az abból befolyó összeg a zágrábiak javára fordittas-sék. A versen1 nem volt óhajtott mérvű, fiatalság csekély számban volt a így ax értékes csók B. E. ügyvédre veretett le 15 trt 11 krért. Következett a vógrebaj iá. A jury egybegyüK, á végrabajtist íioQVedö i-MIgy férje elíoglalá as aioöki bxéket s k. dgr^hajtas a táucztorem közepén e Cxélra felálliiott álvanyon foganatositta tott. — Tragikus etet. Üías, félegyház&i földbirtokos tizenkét éves leányát hétfÓQ délután megvizsgálás végett a Rókus kór ház megfigyelő oastályába hozták. Kéi évvel eselótt a szerencsétlen leány felment a szülői hás padlására. Midőn ott apját felakasztva találta, iszonyú kiáltások kost közeledett a lépesükhöz, savarában asoa- b«n ettévedt és lecuhaot a padlásról. Nyoicz napig feküdt Öntudatlanul a sze gény ieánv .és midőn ajr felgyógyult — órült volt. Felhozták a tébolydába, a bon nét két hónappal eielott egészségesen bo csátották el\' Midőn íiataérkezott, egy megmagyarázhallan Öaztön újra a pad lásra vezette. A kis leány maga előtt vélte átui apját és e balluezináczió következtében kitört rajta ax őrültség, mely csakhamar dühöDgössé változott. Baltát ragadott és mindent öisxetÖrt, mi kezei köze került. A szerencsétlen leányt vissza fog ják vinni a téboljdába. — Egy haUdjaUnlSi következményei. Amerikai történet. Egyik ny ugati lap szerkesztője elutazott és a lap vezetését rábizia agy filal emberre, ki mint Bej szerkesztő működött ugyan, de a hírlapírói páiyáu még ujoact volt. Mielőtt Ulra kelt volua, a legpontosabb útbaigazításokat adta ás különösen kiemelé, hogy ne i lasszon el egyetlen alkalmat sem a lap tekintélyének emelésére és a csekély elÓ fizetési ár kitiiutetó»ére. .Igyekezni kell a lap terjedését lehetőleg est közöl ni éa a bol annak reklámot cainálui alkalom nyí lik, ükkor üase m vasat, a mennyire csak lehet. Aa olvasókat folyton izgalomba: és bámuiatbau-kejl tartani, hogy azt higy jék, a mi lapunk legnagyobb Amerika\' ban." A szerkesztő elutazott. A legelső éjjel. m>dőn a szerkesztő már száz mért fóldnyire volt, neje szivhüdésb-tn meghalt és a segédszerkesztőnek szomorú köteles sége volt ezt az oivaeÓKnak tndtul adni Knemlékeive a kapott utaitá»ra, a kö vettezűket irta : Halva, de nem elfeledve ! Oly bnlyzeibeü vagyunk, mely különb aen nyomasztó és fájdalmas e lapok segéd szerkesztőjére nézve, kít a szerkesztő a legmagasabb pÓnzáldozatokkal szerződte tett lapjához, hogy azt Amerika vezér lapjáva tegye. A mait éjjel ragadta el a halál hirtelen tűzhelyétől (a legjobb tűz helyek lapunk első oldalán ajánltatnak „kálytiák és lüí helyek.\' czím alatt) Burás S»rab Edit asszonyt, e lapok (elő fizetési dij 3 dollár évenként) nagy szel lemü szerkesztőjének nejét A legjobb anyát,-a legpéldásabb nőt! (A hivatal Colé maa boltja fűlött. Erűstm kell zör- getni.) A temetés holnapután délután négv órakor lesz, a kiadóhivatallal szem közt fekvő házból. Ü felrepült az «g ragyogó édenébe. hogy atoonal angyal legyen. (Régi el(Jfi.,::Ők, ha elhalnak, U- puuk ingyen tart fölöttük bucaubeacédet. Egyéb hirde\'ések ára: 10 cent egy hasáb sor.) A főszerkesztő, távirati ulon érte sülve á haláleíutrÓl, a temetés napján jött baza. Alig olvHBta el a számot, melyben a halálozás jelentetik, lekapja kétcaó\'vü fegyverét és azt fé iont nyulBÖréttel meg tölti. A fegyverrel kezében, nagy c«Ó- duletet idézve elő siet a szerkesztői iro dába. A segédszerkesztő épen abban foglalatoskodott, hogy nagy falragaszt készítsen, mely c halottas kocsi oldalaira lelt volna ragaszUndó, a mely azon szava kat tartalmazta: »Koporsót Simonnál vegyetek, a lap kiadóhivatala fölött.* A szerkesztő belépténól a- segédszerkesztő fílhalaványodoit: Oly izgalott és fe&ye- gelŐ arezot nem látott még soha. A főnök lassan fölemelte fegyverét és a fiatal emberre cséJzott. A fiatal ember felordit, kiugrik aB ablakon él a csendes tenger partjáig meg sem atl. Át-óía alap irodájá ban csak egy szerkes^ő van. A szolga oak axonban kiadatott a Ia^ssigornbb parancs, hogy üssön le miodeqkít, ki a lap Bsámára halotti jelentést merne hozni. Nem aj dolog, de nem is ross. . Fapirsseletek. A fStrittj ember veadefat hívott abedie de bix ax ebe«o maradt Ekkor kerdmi tfile ar&sreiiT: „Mikor lesxiimét Herendim ebédre?" ,&ká> aindjárt,1 TÜ.m.lt K« ebes T«d6g, Bérei (valtában beayitagr6f wobájab :; Nincs itt a kocii. ? Qrúf. Óh, kírem alican, tessík heljet falai! Odaklón van a kocais as istállóban, a lovakat vakarj* ; majd mindjárt behívom. Hamis «küvé iníatt becsakták a ezt-t™/ bakit, m«rt esküdött arra, amit még sohasem látott „Hogy mertei megeskOdai arra, ii( sem láttál? Tudod e, hogy moat etkártto-ik. lelked,\' azálotc borja «-gy lelkési. .Lelkem elkárfaoKsik ? Hiaea uokein nincs lelkem.- > iHogy ne volna, neked ia cr^k ugr Tan lelked niot máa embernek * „Ugjr&n ce mondj, ti-elaudű uram ; hát tuog merő. ri ejkidui, hogy ■ ekem lelkem v&u.-\' „Miodenkor." „Hit ti-te-fnd5 ur is meKérdcmli ti bintetéat, mert arra iskQdse Tútg, n mit nem Iktott\' „Ma minden bixonjoyJ eö leai," mondja Jino* gazda. „Hondán tudja ezt kend? kérdá egy iikola, kerül5, mrkantynjAt bOííkía peqgetfi fia a gaadag korcsmirosnak. ,,Hát amott a hit--t5o UT5 sií!rauttó kakasról tudom, felalt Jánoi gazda; mert, ngynond, ha mifelénk forda! akkor e6t jeleit; hs pedig iarra, akkot jó idSt lehet ?irnitl — Níhioy oap maira ott terem at orfi a há>tet5u, agy kfltílitl ksribeo ■ igautja, kOtöí^tü a kakast, ugj j-^ i<I5re álljon „Mit cvinál a< urfi f" kérdi Jiao gasda. Hit a Tarosba kénülÖk, asép időre van «ttkséfem ; Dekem ai a kakas eíót ne bonon?" Tolt U okoi felelet. Uar-aona kiuexéaB katona, tinit erkecett tgj kocfmába ■ mivel ogy het«a at»ki]K na-gj,)D itutta átlát, mieiőtt ereit éa irdti volna " gtílkűbben ia ««t kérJeste S kocamiroitóU van-e borboly a heljsegben ? A kocamiroi mai borbilyt hivatott Hj, mondi a tiast a feaso borbélylegéitynek, aekem nagyon finom bőröm vas ; ha saépen meg borotvál az kit pengőt kip««;h* pedig megvigM, asounal iUsur-lak, it pedig nem te leazeis az e\\mó. —.A. borbély Ufcén)\' elkezd-tt renketni miut a ko-ya ■ felkaprio ai a->sUlra tett borotvát basa iramodott, ■ ax inut IcCUdte. Eonek is ilöadta a tiast feltetelét; de at iou nem ret \'nt vigaca, hanem njojodlan beaKappauoEta a tisit illát, ■ borotvájával oly könnyedén járdáit aunak képén, mintha ciUntja búrjain billegetné ojjüt. Hídon bevégeste műtétét, „hi<a Istennek" axakadt fel kebléből. A titzt • most baszkon megállt a* inas elStt éi monda: miként bátorkodtál te engem megborotválnl holoU todU<í, hogy agyonazarlftk. b* tnegvigitx? * sxsal oyujtá a 2 pöngSt. Csak ngy urm I felelt is ina: el valék határozva, hogy ha megviglftk, azoncsl elvágom » gégédet, ne-bogy lessurj Ekkor ijedt meg a tint, ■ feltette magiban, hog/ toha itc fog borbélyokkal tréfáin L i. varosban, a tárirdiaál, egy német hivatalnok volt MolgíUtban. ^gyaxer oda műgy eiry magyar hr, aki Uviratui akar, a mondja, búgj ez a biaonjM (a kinek tiviratrti akar) püipöti lakban lakik (asiu: : a püspöknek hazában). Erre a hivatalnok est mondja - Viel-licht in Pu>pQk-Ladiiiy, wei) Pflapck-Lsk exiatírt nícht (.Talin PaspCk-LadánybtD, mert POapSk-Lak nem létezik). Tehát 6 at POapOk-L.dlr.yr* kOldto volna. Hivatalos placzí árak. • Nagy-Kani«in, 1881. jan. 7. 100 kilogrammjával axámitva. Bu« 1150-11.—. Roia 10 9-50. Á.p« 7-fiO.—7—. Zab 6-50.—6—.Kukorica* 6.—— ■—. Burgonya. 3\'—. - —. Boraó •—•— 30 —. Lencae —.— — 28—. Bab .—-9.—.— Sxéna — .-2—. Szalma - .— 1-SO. 1 kilogrammjával asímitv. Harhahns 48—.52. Jnhhua -•—.— Ser-teshm 58-—.—. 8»alonna —.—86. Dia«nó«ír * —.—92. Vöroihagyma -—.-16. Foghagyma —.-80. Cinkor •—.—M). Bora .—•—1-20. Paprika I"—.—. Ssappan -—.—40. , 1 literjével azimitva, Ó bor 32—48 kr. üj bor 20-08 kr. Pilinka 18 kr. Eczet 8 kr. Kiadta: FAKKA.S, v. piacz Icönyvve«et5. Heti zx Január 9-t5l Január l&-ig 1881. Hó- és beti- Görög nap naptár ntptár l) Kat. ia prot. ev. Síikor Jézai IS esztes- dS a lett. Lok 11. 42-52.. SVMimip Öl In exc \|28 E 29 Nik. jt$ 10-Hetfó Uarcsiin h »9 14000 a «. f* UlK«dd aígyin p. v., 30 Anixia tt* 1£ Szerda Ern5 pk. 31 Melánia ")t)í 18 CifltÖrtSk Sodfréd gr. 1 Jsn. 18S1. \'SÍÍ U Per tek Vidor hr. f 2 Szilvesct. I5;Ssorob«t Remete Pal 3 MslAkiit » trck.sxi.-tl menetrend-Ilidül Eanissáról tova: 6 10 reggel 2 30 déint. 1 l 107 E.«ik, Uobic. Domb 215 , . B , , jj 20V Rnda-Peatre (gyortvonat) 5 65 raggal •UH . (postavonat) 2 6 delat. Íl2 , (T«grea vonat) 11 20 éjjel 313 K«cabe (SaamhaLI>slr,SoprOD feli) 6 15 reggel 301 , 1150 íjjel 316 Sopronba 3 40 dílut. 206 PrigerhofKottori. Csáktornya 4 Sö reggel S03 , \' , 2 47 delat 201 , . (groriT) . 10 &0 sjjfll KrkeiOt EanliBárft hxnmiét:i 310 Zákány falSl 5 27 reggel 2t6 , . 1 41 dilb. 2U8 p . 11 1 éjjel Boáa-PMtrfil (\'egy, vonat) 1 16 reggel 308 „ (poatsvottftt) S 5 déínt 201 „ (gyomvonat) 10 30 éjjel 802 BéeabSl 4 1 reggel 314 „ 10 15 éjjel 31€ Sopronból 12 5díib»n 303 Prasarhof fel61 (cyorsvooat) G 87 reggel soi , . - 190 déW »6 l , 10 60 íjjal Felelő* nerkessifi: BATOBFI LAJOS- HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI K 0 Z L Ö N Y JANUÁR 9-én 1881. HIRDETÉSEK. ^ 5. Szállitmányi károk ellen, szárazon vagy vizén szállított javakat. 6. Készpénz- és mindennemű értékpapír postakülde ményt szárazon vagy vízen. 7. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és i kiházasitásokra. \\ í • ü \\ Magva r-franczia biztosító rész vény-társa ság (FRANCO HONGROISE) melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, biztosit: 1. Tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által okozott károk ellen. 2. Munkaszünetelés-, tűz-, vagy robbanás folytán el vesztett kereset által okozott karok ellen (Chómage). 3. Jégkárok ellen 4. Tükörablak zúzása ellen. ■ A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztosítékot nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem cultivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között: A magyar-franczia biztosító részvény-társaság öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir." közjegyző előtt történendő kisorsoliís utján, eset-. leg már az első évben kifizet cs a feleket minden további díjfizetéstől felmenti. Tüijes ti.zulettel Nagy-Kanizsán, 1880. november hóban. A Magyai\'-franczla biztosító részvény-társaság Tezérügynöksége iíagy-Kauizeáa, :GUTMANN S. H. ■989 50-52 , 3Eg erületl Zala-Egerszegen POLITZER JÓZSEF urnái Sümegben E P 8 T E I N T. A. Keszthelyen PULV JÍS08 „ Alsó-Lendván TAUSZFEBENCZ „ ügynökségek: Tnpolczán Csáktornyán Csabrendeken BEEGEE JAKAB HIBSCHIAKS A LÖB IGNÁCZ f^\' \'iy^íy •"»»« ^,01.^ r.^\\.r^^^ ^^s -j\\. ir±^,r .f^ . « Árlejtési hirdetmény. Csákuimva v»n-8n ki-pvini-lú t(!8tüiuie jiltui választott épi- \\ ténzeti bizo\'txág jUtol közhírre tétttik, hogy n Ca\'Aktoroyán i felAlliiolt állami férfi innitóképczd.: epülfftíheí Bíükn^ea Össifta anyag sráHiiás, ugy u.z üisxe^ ípitéi munkák ArU\'jtt^s utján válUÍkozúkuKk kiad\'Un^k: 1. Az árl>-jtéi Csaktoruviin » ván.sK ■ -. lanacstermébeD 1SÖI. évifebr 14-éo d. «. 9 órakor iurtmik nie. ;2. Az Ariejtés mób\'jti, de, zÁrt irial>«-li »j.uitatok ia elfő gadtatnak, R mi-lyek t« acóbelt ArUjiéa bcfej.\'zése ,-iitaü nvit-uinak fel. 3. A felállitandá épülethez Kxiiksé°vR oanzeti- anyag ét jtnunku 73,211 frt 51 kr.-ra v«n díiirinjui™, melynek 10% ! az árverezik által az árveréa clűtt, ukár ké-»/.pé:ubtrD, — akár j tízfldr.ileg jegyzett ériíÜtpapiiokbao a napi árfolyam szerint, — vugy jelzálttgUag kcsllólep biztooitott úVHdék,-lt>vul^kben l^ftidők J le, a városi péartarnolcaul, y o 3 4. A munka 1881. év tavaszát) megkezdhető éa az épu let legkésőbb 1883. évi HUgtisztue 10-eo teljesaü kónf.o átad no dó. j 5. Az árlejtés befejezte után a bizottság álla! a vál lalkozóval kötött azerzudésaek a képviseli\' testüUt általi jóvá hagyása, fentartalikj — a képvísbli\' icftület If^késóbb 14 napra ac árlejtés ut&a a sserzAdéa felett határoini fog 6. A felállítandó épület tervei, a költségvetési előirány zat és az {5pr<éíi BzerzAdés ö«zö8 feltételei Cuiktornya vároa tanácsterméboo Daponként i. B. 9—12 óráig. ri. u. 3—5 óráig betekintbetök. — CíAktornyán, 1881. jan. bó 4 óa. AJ. építészei 1 bizotts&g. VADÁSZAT KEDVELŐKNEK ÜJ ÉRDEKES KIADVÁNYOK! Kiadásomban megjeleni és nálam, valamint minden hiteles hazai könyvárusnál kapható: A GYAKORLOTT VADAS/!;. A £áczán- és fogoly tenvOsztís. ugv minden vad ismerteti-so frta: Nagy Ölvedi ÖLT5DY KÁROLY, oki. erdísz, gyakorlott vadász, nébaí cs. kir István föhcrczeg szc-íut-lyo köíjlli testőr-vadász. Tartalma:Azuj crdo- t\'-s vadáuztrtrvfnvrk-kel, valamint a kutyák betegségei és azok gyökeres gyógyításával bővítette egy tapasztalt vadász. Ezen igen diszess 320 lapra terjedő miinek azinnyomatu borítékban Os keniénykötéRben 194 i— d ra 1 frt. S0 kr. Külön ktaííisofeban kuphatrt: - Az 18T9. évi XXXI. törvt\'-nvrzikk. Az tij erdőtörvt-ny Ára fOzvr 40 kr. febr Az itj vadáxz/iti tfírrény. Szentesítést nyert lS72-flc ár hó 18-án. Ára fftzve 10 kr. A kitfyák betegnéffelr&t t\'-s azok czélszerfi gyógyitásáriíl- Irta: egy gyakorlott vadász. Ara ÍUzvc 40 kr. Vatláíti naptár. A vadak jiárzási idője te tartózkodási Lelye a/, év mindeu havuíian. Ára fűzve Iá kr. T o v k h b á gazdasszooyoknak : Farsangi fánk, bába kenyér (KitgeUin/tf) & kétszer sg\|f. (((isziü\'-si titka Irta ; KOl\'Ql\'ET JAQUKS. III-ik Napóleon udvari f5»zakácsa Reményi toM.iK-k- és s/alonás pngársa. j" kalács és széna-rétes ki\'-sziti\'-si módjával. Bővítette : EGY MAGVAK NŐ. K diszM kiállítású miiv.Tskéti.-k ára 60 kr. Postai r-udelések 70 kr. Iwkut-désúvcl ajánlva liérwntcsen küldetnek. KZÍO tiibli niapj\'ar nÖl»l megpróbált és tökéletesen sikerült síltí-si minlot ajánljuk \'bölgyeÍDk fipv elmébe. Postai r&ndeUte.U gyortan f-t pontosan eszközöltfitnfik. mgy-Kidnái WAJIITS JÓZSEF kiadóhivatala. !!! HALLATLAN OLCSÓSÁG!!! Ki")vetiezö 10 rzikk egj- díszes dobotban elhelyezve úgymint: 1. 50 iv levéjpapir 2. S0 hozzá illő levílboriték. S. egy teljes doboz kitiltiö aczéltoll. -t három tolltartó. 5. hirom igen jóiron. G.egy vonallá]). T. egi" lap s/.ivópapir 8. egy aag)- darab percé tv iaszk. í\' egj- törlő gumi. 10. egj- széji jegywkkfinyv aranjTiyomattal. Ára ösa-szesen Bécsbea i fjj. és 5 kr. -és NAGY-KA N í Z S Á K 0V~ Wt]dlt< Iöief könyvkereskedésében r#ai; 85 kr. -^j PoslJii nUlványnynli 1.15 kr. ^küldésével l^arhova is ajánlva bér- mentve szállitutik. Maria-czelli GYOMOR-CSEPPEK, jeles hatása gyógyszer & gyottor minden bántilmii ellen, (fiüniorijpiís , h\' py ültép/." éa , tul»cti« (ttdjis (h* »i a Cí«-ninrt-\'\'il -r-.il, ityumur hclt-é?.- étül ék iul által." i\'Mt-./.:u. !«;- c< BV" Egy tiregcue á ra h asztt ellát i ttt«itAsftl együtt ,V> kr. ~9t i-s frlíllmnlh.ilimi ;vi i\'ívifíyliiiny . . JIH «trik- n\',: PriE.-r B.\'-U Kü l Központi szétküldés! ralftár nagyban ifi klcslny!>eii BRADY KÁROLY, z"- ci\'tnzct; cyönysMriár.-Uian Küií Morvaors/jíjj. 14 énei ezelőtt. Egy nyert gyógyulátnak b2 emléke ép <oost írkeieít Hoff Jáaoi cs kir udvari szállító nroak Berlinbe Főraktár az fttfaztruii oe kir. s!lamo> tíiman mely s üralf, lí r a u 11 e r N É r n H 1 8. H * Á m. arról teii tanaiágot, mily üdltó éi nliy isiwtá«a lehet arab gyógyuyig y őket oly suiyos bajból kiaenté és «ely rájnk a«ve oly jíílekoay voU Kx » !.r. Frai.k.- A. rt-ili«k«ii\' ÍB»«e»l .-l^nAr nmitk frai.. m.-iv if. líjviro., 1S77 okt. 9-éc. Slídin II ÍYVA .relSi: Iiit.d.rni-en T)ÍK. cy\'fí k uj bbi !alcisomr» 100 üv-KK I, t pou:f>.iti beklUd-m, még p«iiijí : l-«iör. 50 ílv-^cl :p"uifitc ki Ribt titkos * innca« ra hí»4talfii:irtk itak ji y y 11 H ,. ;>mn ea i« fo^vtuu f.x &u it.niátt eg^rtépí sű^t hnit i m^dnn közvutlMi viszonyba :ika>nibk finue] Irptu xib. Hivatalos gyogyjelentós. l 1,-vo UjlcasrárnyA-k.irlixzból A kính.ö Hoff-féi k 1 onat ccé^^u^^ írt^K. nic)v a d^bcKnit^kiidc olv J^^ tett lin\'v ^p ROON insnifKt^r Főraktár : Keatt-lbofer Jútníf, Za]i»-Euiir«ieE..n Hubimrky A nÁI ix^grúfv- Sopro..: Milller I\'.. K-nthply Wünsch Ferenc, Kaposvár Hifni V 4 14 sem nélkülözheti toilletje választásánál !! divatlapját!! .V most bfkCvctkereiidíT tíli idény ís u\'< ja.ouir-niirci.iusi évnegyed hoil tin! ■ ■ ■ ■ ■\' - ■ Uayvkirctkeiléicabu Ktatai hual ■• kDiröldi DIVATLA SHUll leri A ki"d-ítdl póit&n küMMvH) h lkt i l^t PÓKRA i len divatlap be, axoti kelit-mn lidyzi tben > ,:BL. m-ci-Un^nk u.n hízhox bdrdithittin ki,\' r»Ky vidékre postával 2 frt SO kr. a frt 50 kr 2 fr. — 1 frt 60 kr. 1 frt 60 kr. : n«.gy kindis 2 f(t 60 kr 1 frt 20 kr. frt V., kr. 7»b bÁrfau] és bárki ilul hirdetett dívstlapokra m> \' nyelven Ír clöfitetítok elfogxdtstoik. , decEember hárAban 1880. helybou\'ís vidík évnegycduhkint Tiiickre tiírmeiit. Vflliiíssel 30 k-n-\'\' \'J Wajdits József. r\'-l. ki -Kanizsán, nyomatott a kiadó Lulajdouos Wajdius Jórsef gyorssajuijáu BÖtortéd ár: egész érre 8 frt. frt évre 4 „ negyed évre 2 „ Efftf szám 10 kr. HIRDETÉSEK^ á hasábos petitsorbau 7, másodszor 0 s műiden további sort-rt ~> kr ÍÍYILTTÉIWFA\' soronként 10 krért vt-tctni\'k fel. Kintstári illeték minden egyes hink- .tésért Sü kr. fizeteudw. NAGY-KANIZSA, 1881. január 13-án. ZALAI IOZLOIT. Huszadik évfolyam. A lap szellemi rí-Kzét illető közlemt- nyék x szerkesztőhöz, - anyagi részét illető közlemények\' pedig a kiadóhoz bérmentvo intézendök : NAGY-KANIZSA BérmeattfUea levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak cl. Ké-íiratok vissza nem küldetni V. Nsgy-Kamsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai őnk. tüzoltó-\'egylef, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagykanizsai takarékpénztár\\ a .zalaroegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet-, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztmánya\' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetfcnkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleni vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás ZALU KÖZLÖNY huszadik évfolyaiaftra. 1 Habár a lap nagyobbitott alak- ban jelenik meg, előfizetési ára az t eddigi) t. i. I január — márcz. negyedévre 2 frt. [ január-június félévre ■ 4 frt. január—decz. egész évrfc 8 frt. i mely összeg mielőbbi beküldése ké- \\ rétik, hogy a poutos szétküldésben I fennakadás ne türlónjék. 5, KIADÓHIVATAL. < Általános közgazdászat! helyzet (Folytaláa <-s víjjc.J A Sió csatorna állapota most \'^ olyszerü, hogy a magas kormány J teljes figyelmét igényli. Ezen csa-1 tornának eredeti czéJja volt, a fe-J hérvár-tolnai f„Sárrét" kiszárítása, a Imi el. is éretett. Az 1863. év óta ij pedig rendeltetése az is volna, hogy a Balaton szabályozása folytán a Balatonnak - a Kapóson kívül — ■gyszersmind Iccsagolási csatornájául is szolgáljon. A száraz évek korszakában ezen rendeltetéséDük niegfe-elui látszott is, a mennyiben t. i. i kisebb gáttörések által okozott áradásokat a parti birtokosok csöndes megadással viselték. Három év óta azonban ezen csatorna a helyett hogy ■ a Dunától a déli\' vasúthoz (siófoki állomás) természetszerű vizi utul szolgálna, fokozatos növekvésben csak veszélyt és pusztítást okoz, Diivel megrongált medrével és elhanyagolt gátjaival nem képes a Ka-jiu-nak és Balatonnak tavaszszal meggyűli* vizeit .magába fogadni, hanem isinúLeltcn légi árterét felkeresi és 17000 hold legjobb minőségű szántó- földet s rétet elborit, a közlekedési utakat elpusztítja és a közlekedést hónapokig megakasztja. Ez azon birtokosokra, kiket ér, súlyos csapás, a kereskedelemnek károsítása s az állami jövedelemnek csökkentése, miután adóelengedések mellózhetlenek. A Balaton tükre az 1863-diki szabályozás által 4 lábbal lejebb szállíttatott; és ezen \', láb-nyi magas víztömeg 20 D mértfőid területről, az átlag 8 öl széles régi csatornán folyjon le? Ez alig történhetik és kell, hogy -itt segély aynjtasséií. Azon eredeti eszme, hogy a Balatonból lefolyó viznek a Sió-csatornában való idóloges hiánya vagy felcsli\'ge közt az egyensúly helyre-:Ulittas^ék és ily módon egy mindenkoron használható vizi ut a Balatonból a Dunába helyreállittassék, — valóban méltó a szakférfiak alapos megfontolására. A Mura, mely Stajerorszigot elhagyva, Petrócztól Ijégiádig Vas-és Zalamegyéket érinti, Stájerországban közköltségen szabályozva lett ; a szabályozott folyó medrében a hónak olvadása és tartós esőzések folytán növekedett víztömeg rohamosan tolni ezen folyónak szabályozatlan részébe melyben épen mert szabályozva nincs, rendesen ]c nem folyhat, hanem a partokat áttöri és áradást okoz és isméulteu nagy pusztítást, tesz. Kn-nek következtében a Murának szabályozása mulhatlanul szükséges, ha akarjuk, hogy a nevezett két megyének illető vidékei tönkre ne tétessenek. De ezen folynuak okszerű gyorsított szabályozása mellett még egy más szempont is küzd. Ugyanis Gráczban a Murának gőzhajókkal való bejárása terveztetik, azonban a gőzhajó-járatok a folyamnak nem szabályzóit részére ki nem terjeszthetők, pedig az a Drávával való közlekedéssel kapcsolatban kiszámit-hatlan elónynyel bírna, sót eltekintve ezen tervtől, a magyar-stájer kereskedelemre nézve lénvegcs haszon volna, ha a línra a hajózásra alkalmassá tétetnék. A Bábának szabályozásában sajnos fennakadás* történt, és a fen-forgó, viszonyok mellett ezen szabályozási műnek leljes felhagj-ása sincs kizárva. Ez sajnálandó volna nemcsak azért, mivel az e folyó mentében fennállott malmok eltávolításával nagy összeg eheszctL hanem fókép azért, mivel a nagy árterek jövőben az áradatnak kitéve maradnának, a mi a sújtottakra nézve kiszámíthat lan kár. Történtek légyen ezen folyó szabályozási előmunkálatainál bárminő hibák, ugy kell, hogy a magas kormány azok orvoslásául erélylycl törekedjék, hogy a már megkezdett, a jövőre nézve tagad-hatlailul üdvös mű,\' és pedig tekintettel a Bábának hajózhatóvá tétc lére, bármily módon, ha másként nem, országos költségein is befejez tessék. Noha a Rábaszabályozó társulatnál tett tapasztalatok szerint azon meggyőződést nvertünk. hogy az 1S71. évi XXXIX. t. czikk"alap ján alakuló vizszabályozó társulatok, a törvénynek nagy hiányossága és tökélytelensége mellett csekély sikerrel működhetnek, ngy mégis -a Kapós vizének szabályo/.ásr. körül érdekelteknek eljárása biztatóbbnak és hihetőleg czélhoz vezetőnek látszik, mivel igyekvők voltak a tör/énynek hiányát a társulat alapszabályaiban pótolni, főleg pedig, mivel ez esetben az egyes érdeU-k ink-ibb azonosak. Kívánatos volna, hogy a Ka-posszabályozó társulat a Siócsatoraa szabályozását i- ügy-körébe vonná. Az állam pénzügyi helyzete a beköve.kczett elemi csapások, áradások és rósz ".erűiéi folytán nem javulhatott és attól tartunk, hogy jö-róben sem feg javulhatni, ha az államháztartásnak szükséglete a rendelkezésére álló eszközökkel teljes komolysággal ősszhangzásba nem bo-zatik. Az állandó deficzij, mely folytonosan nj kölcsönökre késztet, tar tósan el nem viselhető Az adóteher az idén oly súlyosan éreztetett, mint eddig nem, mivel együttesen összemuködó több körülmény az adófizetők nevezetes részének, fizetési képességét károsan befolyásolta. Az adóbehajtásnak több inségaujtott vidékén történt felfüggesztése államférfiui ildomnak kifo lyása volt és általa számosan lettek a teljes tSnkrejutástól megóva. A fényüzési adóknak részbeni megszüntetését különös megnyugvással említjük, miután azt több ízben ma-gnnk is kértük és mivel ezen intézkedés, az illető iparokra, a jelenlegi sanyarú kereseti viszonyok mellett, csak jótékony hatást gyakorolhat. Összes adóügyünk olyszerü reformja, melynek folytán a közterhek helyes felosztása elérhető volna, mindig sürgetőbbé válik. A jelen adóztatási rendszer, mely által sokan aránytalanul terhelteinek, fisknsi szigorával az üzleti tevékenységet több tekintetben gátolja és egyes üzletágak- megkezdését vágy nagyobb mérvben! kifejlesztését — mely üzletek sokaknak foglalkozást és keresete: adhatnának, — megakadályozza; de a kSzerkSIcsiségre is károsan hat, mivel sokakat a becsületesség ősvé-nyéróli eltérésre csábit. Különösen áll ez ar harmadik osztályn kereseti adóra nézve. Véleményünk szerint ezen adónak rendszere téves alapon lyugszik. és az ugy az állam, mint az üzletegyének többségének érdekében a progressiv-adóval — mely a kereseti adóról szóló törvényben sem ismeretlen, mivel a progressio a negyedik osztályú kereseti adónil ténylétezik — pótlandó lenne. Ha tagadhatlan, hogy az adóképesség mérve általán a jövedelem nagysága által képviseltetik, akkor meg is kell engedni, hogy ezen adó-képesség nem szám szerioti, hanem haladványos arányban növekszik, mintán az adóképesség azon mérvben fokozódik, a melyben annak lehető-. aége-is közelebb hozatik, hogy az élet szükségeinek kielégítése után fennmaradó jövedelmi felesleg kevésbé szükséges kiadásokra fordítható. A kamara, mely megbízóinak az adók elviselhetlensége végett emelt panaszait folyton hallani kénytelen, ezen ügyet ismételten tárgyalván, a progressiv-adó behozását már ezelőtt tö b évvel a migas kormánynál javaslatba hozandónak; találta. Ha a progressiv adóval -.minden egyenlőtlenség és minden nyomasztó nem is volna elhárítható, ugy mégis feltehető, hogy nagy mérvben kiegyenlit\'üeg hatna. Az ekként alkotandó adótörvénynek mel-lózhetlen kellékéül tekinti azonban a kamara az adónak állandóságát any-nyiban, a mennyiben a megejtett jövedelem becsünek, ha időközben lé nyeges változás az üzletben " nem tőrtént, 3 vagy 5 évjg érvényesnek kellene maradnia. . A hitel viszonyok a* 1879.\'. évben meglehetősen kielégítők voltak. Az osztrák-magyar bank fiókjainak az év folyamában kerületünkben Győrött és Nagy-Kanizsán tartént felállítása általán a kamatlábnak alábbszállása a vidéki hitelintézetekre visszahatott, ugy hogy \' azok legtöbbjei kénytelenek voltak az általuk követelt kamatnak méltán pa-aszolt magasságit mérsékelni. Az adott kölcsönök utáni kamatlábnak leszállítása természetszerűleg maga után vonta a iakurékbe.tétek kamatlábának leszállítását is. És daczára ennek a takarékbetétek kamarai kerületünkben nem apadtak, sót inkább azok az 1878. évben volt 41,538.922 frt összegről az 1879, évben 44,918.387 írtra TARCZÁ. ? A réuikírály. (Goethe balladája.) Ki jár viharban késű éjjrl? Kp atya ** ki* pyermeköva], Licjan öl-elve védve tartja, üoudos karok köiött az pj». Fiam, areiodra aggalora átállt? Nem látod-o apám a királyt? A rémklrályt, fény üstökével J _ Kiam kod láng Ott EZerte-.\'z£]jel. Te kedves gyermek jer vel<-m, jer! Van itt is «oí,bn6l-Biebb játékszer, Seines virágok ott purk^&n, X anyámnál sok arany raövet van. Nem hullod j<5 xtyám meg moit sem, A rétnkirály mit nug caende«eu ? Maradj, maradj nyugodtan gyeruiuk, Szülheti Icvíl, haraszt iixigoek Akarsz-e gyermek" jBnui YÚlwn ? Li-invim nmjd npoliiak szépen, Majd olvcxuinek éji tánczb, a reád ott JtlUtó-dal várna Aljám, nem látod ott A réiltnek U-ányit, kik sOiétbnn ílnek? — Látom fiam: a füzek árnya\' A« ott, borulva nőma lájra. S^rrtUk, ingerel íh aiwod ; Nt.ni jöit? ba»inál eröasuk, barci oLt ! Ai^ám, atyám a rétakirály itt! Ildim flté Ö16 fajdalmit! Honadva atyja gyermekeve\' Fnt, a* sokog, iiéi Brexte-BBÍIyel; Kiéri hálái Yégref gondban : Dc karja kö»t a\'gyenneV holtan. . HALASY BÉLA. A női világ szdrmazáia, társadalmi helyzete, öieredeti hivatása, naveléte é» egyenjogúsítása. — Jelesebb kútfők nyomán. — Közli: Babosa László. „Az úax a végett van adva, bopy állal a. ae ember a létezőknek lényegét, azoknak erűit, törvú- nyoit, Cíéljalt megismerje, ■ er,» iimorc-L álUl vezetve szellemi ciéljait valónisa.* „Logica:. I. ,Az cubsri nom története, fölalete- acn tekintve a lógoay mozgásai- QOZ haoni;t. Neta Biüná ingú Bzélsöaégak köiötl( melyeknúl az emberi iietn, miután »gy iráay- ban a le^magnasbb pontot elúrle, ellenkesö irányban ismét aülyedm keid." EStvos: Gondolatok Évekkel ezelőtt, egy alkalommal engem bíztuk meg a nök fölött dicéhessé d«tt»rtani; akkor — legyen megengedve ismételDom — a. következőkép ezőltam : ,Midőn nekem ama szép tiazi jut ma, azuk irint {i-.y-zai ki énelmiiimct, kik-r."I egy ozulliimdm iró art mondja, hogy úk megVanDak áldva miadennel a gon.l-eléatöl, mert ók birjík az Jsteunek ndományát u.~m.: ,TBSfbt;n symetriál, Lélekben harmóniát, Sxivbcn eympalbiát, Hangban melódiát, S mindennemű magiit," Ne csodÁlkonanak — (beszélek tovább) — ba akadozni fogok beszédemben 1 Gondolkodnom kell azoo, hogy lehete ax emberiség remekeit Mahoroed- kiat kizárni az emberi Jogok paradicsoma ká\\, midSÜ ök egyedül azoií, kik k.-fiüíjk azt ookünk megter-imteni "i Igüi! ucm mi vagyunk éppen azok, kik l-gjubbaii fukar kodtuak iran^ukbí\\n, ra^rt a magyar nfi férjének íelesége: füUsegi\'ségü, és hi;-vtjii, Özvfgyi jogai a magyar magánjognak örökre legszebb 8 legkimagaslóbb réaxe. De meg ís érdemük úk ! Két boldogsága van az embernek v földön: Ü lélek éa a BZÍV boldogsága, az az a lük&y és a szerelem! S ki az? ki az elaul lei-küokbe leheli! az anya ?! Ki az, ki bennünket boldoggá tea).: a hajadon?! — A régiek & boldogságot a fajdalom-nélküli Bégbe helyezlek, s én igazat adok nekik, mert a cserelem a tükóle\'.es fúj daiom nélküliség; B a nök a szerelem upoatolail — így szóltam akkor a érzem, hogy az emberek boldogsága ró! besz-il-tem, s igy Bzólok — habár h"&S£abb.iii ezeu czikkecskébsn — az emberiség boldogságáról. * ■A üö, nioüdju egy sarcaB^cuJan bafbir iró: .Viri desídürium, fora coniu-bernalis, l^Qtueetí socia, drac^na cus-todita, vip-ra v^alita. pagua vn!.uutari;i, belluní íumpluosum, dUpüidum qu\'ti dianam, hominum procr uudorum üffi cina, pnimtl raalitíoíaui, malum n>;c<:s-fluriam.\'1 Vulóbin, crú.i jullomzíiük ! DJ nagyr&becsult Júfcaiak kibéUitettB - uú-nemit, s jóvá^to elŐdéotík híbájál — kö>elkez5 pirharamban emelre ki a nfit: „Milyen democraták viigyunk mi ?• Füreden tartott fe!olr»sdsában: ,A férfinem sebeket o«zt éa harczo], a nónem gyógyít és ápol. A férfi, a haragbac nagy, a nő z tb A férfinem, keresi :■■ dicifluágdt, a •sC 3serzr a boldugságut. A férfiaké a kenyér irigység, a nőké * asánuloio. A ufi megosztja kenyerét az éhezővel. A férfi megtud búzájáért hallói; de » sű tud érte élni. Kői hu.za árulót Magyarország történelme fel nem matat. A féi6 h-5a a küzdelemben, anőhiSa a sz-^nredéflben." Miuthogy fentebb már sarcaoticui ca alább: való jellemzésekkel éltünk, lehet-leo, hogy Saphir humoroB megjegyzéseit is fel DB, hoztam egyszersmind, kí ait mondja, h"gy a nö: ,as élet azínméze, ezukorboreú az ittlét hüvelyiben; zsir-mek HÍ élet higlsvesén; csnkamáj a ffildi nagy búj: b-n, kiricaonyfa ax eirbcriaég nagy sokadig/inában, ét CBOda-ti:lji;s csavarrugó a Dagy vilá^jépban." KzekrSl lehat, anökről, uiemb^ri-aé6 szebbik feléről — mint a költők , s jubbik feléről,— miat a bölcsek mondják szól j«len kis czikkecske. A nSkról, kik uck Schiller ,Glocko" czimü költeménye y magaarlos házi élűiéi rajzolá; a nfik-r\'>\\, kikrúl a költuk örök urorelmet éne cin-kj a bölcsek szépet és jól monda ik, a ladósok igazat tartanak, az irók boldogságot regélnek; a kikről a törtéaé k követendő példákat, a. sz< ntirás r\'yriumot, a kereszléaység TalUsi éa f«icbarÁti szeretet, türelmet állituuak fel, a lerméazet pdíg gyöngédséget, a bölcsészet: erkölcsöt és kedélyt; az emberek pedig ,taii!os meséi" jegyeztek fel. Egy pillantást fugánk veSni a nők sdulfii heljeetére, történelmileg; kifejtjük, — amennyire sxerényaégünk engedi,.— a oök hivatását és rendelteié\'-téi, tórméMot bölcselelileg egy jnlea bö\\- Cáéaz észelvei nyomán ; megérintjük VÁZ-iatiUg a nőnevelésl több jejes térti szempontjából, 8 végül átmaneodüolí a nő emaacipatio fogalmira s fontosságára. IamertetéaaaibeD a legjelesebb szerzőket Urtám Bstm etótt, ■ ha tárgyam mégsem illőn ók ama oapt felvilágosodottság keretébe, un a t masai váloék^BzoI^áljoD meotíé-geműl, bőgj akaratom jóra tör. n. Anők rege tani sx£rmazá«a; tanok a ; nőkről. Mindenekelőtt a dolgok rendjével haladva azt találom, hogy nem fölösleges Übszfoglalui, a nők esármatsUÁt a mvlbuu szerint, ■ ama nézetüket, rnotjeknsk koronkiat az emberek hódolának, már caitk urérl i«j bogy visaznitlézzük emlé-kein üakbfl axoa szép én magaiiztuskúpzu-leket, ni alj e t az ős időkkel viv<> kúz\'p-kor barbarismtiB <, fentartPü némi rédsbun\' at uj 6a legújabb kor által, a régiek lel-fugásibol ssármazó magaaztu& fo^^lmak kai együtt, ttaijesea megteujminilífiii -* tláiani akart. A regék .i!agábn uu vo\\-elterjedve, bogy a nő éa férfi keidül" egy személy, — tebát egy lel éa l«il--k — Valinak, de z egyoaült erűt, inüly-!yulaz Iiteobk sem mérkÓbéliek, ké lőbb a büragra lobbaol Jupitur(tx\'ílvál;»sz-LOlU: B így lelt a férfi éi a bő! Azonban <i5 éa f^rfi s«renc3étUne\'c valáoak így, B bultioguianok, megküoyürült t^bát rajtuk Jupiter, látva a Bzéuilasziott uruk uyomórait, s elkfűdé. Áuiortj ki a -azere-lem fóua-láncxiral Umé: fgyesité őket. A« ó-kor egy bölcBésze pedig ugy iiyilatkosík, hogy midőn az alkotó a belad »épaéget az emberuég számára fealárlaiii elhatározta, teremte a n&t, kit 1, ás finomabb érzékkel, ÍANUÁE 13-in\'-J/&Í. , \' ALAI KÖZLÖNY felebbemelését, hanem leszállítását tatni hozta javaslatba. Nem mellőzheti ugyanazon okokból a távirda-illetékeknek mérséklése mellett ismételten szót emelni. Midőn a kamara 1879. évi alázatos fójelentésének általános részét befejezi, még azon óhajának kíván kifejezést adni, hogy jövő fő-jelentésében kerületének közgazdá-szati helyzetéről őrrendetesebb képet nyújthasson. Végre legyen megengedve, magára a kamarai intézményre vonat- HUSZADIK felszöktek, következve 3.379:460 frt-t»l sjaporodtak. Bien törülméoy indokolásit találja egyrésit az 1879., év folya-mAbtn is\'nralgott ttiletpaígásban s a vállalkozási szellemnek ljiányában, másrészt pedig abban, hogy valamennyi értékpapírok árfolyama ja-volt, minek folytán azokból sok, ré szint nyereség czéljából. részint már meg nem felelő jövedelmezőség miatt eladatott és: áruk egyéb biz tos elhelyezés hiányában egy idei a hitelintézeteknél letéteményezte-tett. Miután pedig az értékpapírok árfolyama folyton növekedő irtny-ban van és a hitelintézetek a készpénznek feleslege miatt a kamatlá-bot előreláthatólag még alább szállítani kénytelenek lesznek; azon remény nem alaptalan, hogy a töke ismét az alkotó tényezőknél, ai iparnál, gazdászatnál, az értékében csökkent\' földbirtoknál és az építésnél fog elhelyezést keresni. A kamarára nézve, - habár konstatálni kénytelen, hogy a tökének bizalmatlansága mai napig sem szűnt meg, — örvendetes jelenség, hogy kerületében az ismét feléledő gazdiszati tevékenységnek kezdetére oly hatalmas tőkealap készen áll. Hitelviszonyaink megszilárditi; sít be- és külfelé a .valuU\' rendezése tagadhatlannl lényegesen előmozdítaná. Kem akarjuk tagadni, hogy papír-értékünknek értékfogyatéka a forgalomnak tizonyos időkben kedvez és azt bizonyos czikkek-ben egyedül teszi lehetővé, azonban az értéknek folytonos ingadozása a szolid üzletforgalmat legfontosabb műveleteiben megzavarja és minden még oly óvatosan\' megindított üzel-met koezkáztatott val.alattá tesz, mivel minden számítás lehetetlen. Az értékingadozás tehát gazdásuti betegség, melynek orvoslása minden tálhetó eszközzel valahára foganatba veendő. A kamarai kerület posta-forgalma 1879-ben meglepő növekedést mutat. A levélpostai forgalom volt: 1878-btn 11,39(1.709 db. ellenben 1879 ben 11.778.366 db. tehát t«bb 387.657 db. A kocsipostai forgalom volt 1878-ban 122,631.918 Irt ellenben 1879-ben 126,939.324 frt tehát Wbb 4,307.41)6 frt Az utalványt forgalomban volt: 1878-ban bevétel 10.321.669 frt 1879-ben bevétel 12,989.122 frt tehát több bevétel 2,667.433 frt 1878-ban kiadás 4,769.Ot)7 frt 1879 ben kiadás 5.553.474 frt tehát több kiadás 784.467 Irt Az utánvételi forgalomban volt: 1878-ban bevétel 1,855.518 frt 1879-ben bevétel 2,021.063 frt tehát több bevétel 165.545 fri 1878-ban kiadás 301.779 frt 1879-ben kiadás 338.265 frt tehát több kiadás 46.486 frt Az flórebocsájtottak szerint a postaforgalomnak minden ágában ne vezetés szaporodás észlelhető, mit méltán egyenlőnek vehetünk az általános kereskedelmi tevékenység fokozódásával. Legyen itt még megjegyezve, hogy észleletünk szerint ezen növekedésnek legnagyobb részét a borkereskedés terén kifejtett élénkség idézte elő. Az 1879-diki távirda forgulom az 1878-dikival szemben csekély hanyatlást mutat. Az 1878-diki évben a kamarai kerületben kezelt sürgönyöknek összes száma tett 634.801 dbot 1879-diki évben pedig \' 628.445 dbot T-hat kevesebb 6.356 drb. Ezen csökkenés részben a termény üzletnek az év második fi-lé-ben beiltott lanyhaságára, részben a távirdai illetékeknek ezen évbeu történt fel ebbe melésére verethető vissza. A kamara múlt évi főjelenté-seben azon aggodalmának adott kifejezést, hogy a távirda-illetékeknek felebbemelése a bevételnek inkább apadását mint növekvését fogja előidézni és a postabér leszáll.tásáuak levélforgalomra gyakorolt hatására utalva, a távirda-illetékeknek nem kozólag, tennünk. még némely megjegyzést A kereskedelmi és iparkamarák intézményének észszerüleg más ciélja nem lehet iniut az, hogy az állam alkotmányos szervezetében oly közeg is létezzék,, melytol a kormány köz-guzdászati kérdésekben, még azoknak eldöntése előtt, a gyakorlati élet követelményeit megtudni akarja, hogy ezeknek lehetőleg megfelelni\' képes legyen. Igaz ugyan, hogy a kamarák kOlőubözó, közbe-kftzbe felette lontos ügyekben, véleményük nyilvánítására felhivatnak. Azonban véleményük csak ritkán talál megfelelő" méltánylást és sok, a gyakorlati életre né/.ve fófontosságu ügyekben, píldául gaz-dászati törvényjavaslalok készítésénél, meg sem hallgattatnak. Hogy ily körülmények közt a kamarák működése csak korlátok ehet és oly lényeges eredményre iem mutathatnak, melylyel, mint a kereskedelmi és iparérdekek képviselői, az érdekelt körök rokonszenvét nx\'griyeiln\'tték, az közelebbi fejtegetést nem igényel. A kereskedelmi és iparkamarák még mindig, noha tagjaik a választott képviselők minőségével líirnak, — e^yik közigazgatási ágnak tekin-télyteleu osztályát képezik, felülről kevéssé megfigyelve és alulról kevéssé ismerve. Habár ujabb időben mutatkoznak is oly jelenségek, melyekből következtetni \'lehetne, hogy felsőbb helyen a kamaráknak igénytelen, de annál élénkebb működése méltányol- ugy mégis sajnálattal konstatálnunk kell, miszerint a kereskedők és iparosoknak nagy réaze még tivol van attól, hogy ezen legközelebbi érdekükben léteifi intézménynek Knyegét és rendeltetését megérteni s felfogni képes legyen. Hogy pedig a kereskedelmi és iparkamarák saját megbízóiknál is oly csekély rokonszenvet talál hátuk, sőt hogy ezen intézmény még mai nap is oly ferdén lesz megítélve, az csak azon körülménynek tulajdonitható, hogy nyilatkozatainak eddig oly csekély befolyás engedtetett s az államszervezetben ót jogosan megillető állása tőle még mindig megta-gadtatik. > Ha ez irányban változás fog beállani, ha a kereskedelmi és\'iparkamarák véleményének meghallga tása nélkül gazdászati ügyek eldöntetni és gazdászati törvények alkottatni nem fognak: akkor az őket illető tekintélyt el is fogják nyerni és működésük sokkal sikeresebb is lesz! .Soproni kereskedelmi és , iparkamara. kötigatyitáti bizotti\'ig^nak 1881. évi ■ gye kii jnmMri alitibSl. KdtiloVics Oirő Z.U adófelüuyejőjének btt,-rjtíazivonyéből ko ■oljiit a kővetkezőket: Az 1580. év deczember havára v-n az^renctétű jelenlétemet az nltalum kép-l közigazgatási ág állapotáról a köVKtk\'-tőkben előtérjtrszteui. Eií.vneí adóhátralék maradt 1879. végével 902,226 fri 63\'/, kr. 1880 egészévieló- 1,611,587 fri 80 kr. Oí-zesen : 2,513.814 in 43l/a kr. hos ,-ióiránt 2,522,758 fn Ö61/, kr 2o,7ő9 frt liy2 kr. 8 944 fr- 23 kr. leírást kr. tiU 2,496,999 frt 55 Erre eMfi 1Ö80. év jn. hó 1 iói nov. ió bégéig 1,462,026 frt 93\'/» kr. 1Ö6Ü. év deci. Wáb»n 159,118 frt 15\'/a kr. üsaiesen: 1,621,1-45 fri U9 kr. radt éoDtft-ogva \' hátralék 1880. év ^ember hó végével 875.854 frt 46 kr. Össrehaaouliiván az 1879. évi jau 1-től decsember hó .vegéig elért 1.489,076 frt 35 krayi hefiietósi ered. ményt s 1880- évi babon iddssáki erei. ményajvl 1.621.145 frt 09 kr. maui kozik, haiey 1880- év január hó !-:,-,; decsomb^r hó vegéig több folyt t>c 132,068 frt 74 krral. 1879. óvdecrembír havában befolyt egyenes adó fejében 156,127-frt 87 kr. és 1880. érdeczember bavábao, 169,118 frt 1Ó1/; kr.. eanél. fogva 1880. év deczember hnvában több folyt bi\'299O frt 281/, krraL Hídmentessógi díj caimén 1879, évre kiv«ttetett és előiratott 68,901.frt utólag elöiratoit • Ödizeaen ebből leiratolt naradi helyesbített tartozás írre befizettetett maradt hátralék Előiratott továbbá bsdmenlesaérj dij fejében a c) összeirásí és kirptéa) lkjatrom alapján iSSO-ilc évre 68,929^ éa d)laj8>rom alapján 1880. évre 7,718 frt! Bélyeg és köivetlon illeték fejéLKB ii.folyt 1880-ik év deciember barv «o 24,949 írt 35\'/, kr. izölődéssma váltság f«jében . 40 999 frt 39 kr fügyaaftási adóban 14 031 frt 73l/At neléaakben 118,075 irt 60 kr. Ö6zea«n: 198 UÖ3 trt ÜÜ kr. A múlt 1879. év haaon harábto bf-fulyt és pedig bélyeg és köEveiUn tlla- ték iajében 25,128 frt60Va«r Slúdétamu váhság fejében 33 401 frt247,kr. eyuMiasi adóban 10,4 9 frtóöVjkr. egyéb kovet^léat-kben 108 9lf2 fn 99\'/aKr. Összesen : 177,94ií frt 40 kr. étt igy az 1880. év d,c^-mb»r hnvábkQ több folyt b« 2.0,110 fn 6tí krral. Minthogy tapaHzUlum, hogy ai klább nővnzott köznépekben az HdufC-könyvok felette hiányos ás elhany guh állapotbxn vannak ée usokban a hu.tr* léKok öosxrgei különoaeu az előbbi évek béli biányoH és biitleo kezelés miatt le-izamoláa nélkül meg nem ÁlUpithntolt, innélfo^vti ugy n. kiocatár, valamim sgyes adódók érdekeiuek mt-%vétlé&i régeit ar 1S76- évi XV. t. ez. 39 § a ÜÍKJ)-jan az egyeokémi leszÁmoláHt- a követ-k>zú községekre nézve rend«l\'em ei, u. m.; >ZLjboticen, P»dtarén. riít,-MÁri»t GalRf»i>iik , Fuleő Szem^nye , Kapuica, Tárnok, Nn^y Lengyel, Felsfi-Bagud éí Csány körjegyzőségekhez tartozó vala-kfíwiégekri cénve, továbbá Kot-tori, ireÍu7j-Rajk,Beb«a. ZaU-Szl ■\', Pae«ar TUu.i. Zala Apátbi, Horváthí icö\'zségekrn éa Zala-Bg városra néiva, ée a kirendelt les; bifosok raükftdéoüke; réa/inl már kezdenék, részi n c legközelebb kuedeoi fogják sal. melegebb szívvel ruházott fel, átadva az erőt a férfiúik. Solon szeriot ai Istenek cuk kétfélét teremlettek tjSkéleteeel: a nőt 6* a rónát, A katholikua tan szerint Itten Ádimot elaltatva, egv csontjából teromlé Évit, ki az emberiség feunjja — ki a keresstény Un állal oly salvci bünael v&doltaülc, — s kit a szerint az összes világi bajok kulforrisansk, és el5idóojé-oek kellene tartanunk a kit Lucifer Madách ezeu szavaival h&tózott bt:: „Tudsz mint u istea, azl ha élvezed.\' ,Elldl őrök ifjú marad kecaed." S igy az emberiség nyomora almával kezdődik. £lmulvan a romai és görög nemzet dicsősége, s egyidore vele a műveltség éa ssellem fénykora, a no axért még mindig a, üailelet tárgya maradt. A középkor rajongással környezte, a lovagiassagában érdemeit ía ismerte; nem nyilatkozna tünk azonban így a legjubb akarat mellett sem a 17. azáiadról. Röpiratokban kér dés tárgyává tétetik a nők emberisége, a abból, hogy a no, a férfi oldalából teremtetett, a nok alárendelteinek, sőt mivsl, mindoo nyomornak okozója a nő, emberiségüktől elméletileg megfoazlatuk ; ily tartanoknak adtak kifejezést a német boloésaek ia (jíUlrat Lessiag szerint uinca oly bolondság, amit ném«t bfilcséas nem állított volna) Fichte .Terméét jogában" mondja: „hogy a n&a férfi akaratának a legkorlátlambbul alávan rendelve"; Okén: A férfi oly magasan áll a nó fölött, mint amily magasan áll a nő-szövény a meddő, a fa a moha fölött." A férfi több állatfajjal előzi meg a not. Csiga, bal, izalék a no; madár, emlős illat a férfi. A nocsak eszköz a természet cséljaira; a természetitek csak egy végozélja van es a férfi. Bizonyara Sohiller, % ki a nőket a termésűit remekeinek taxii, szintén tartott ralamit férfiasságára mart különben mi inditanáe felkiáltásra ■ ,Ich bin ein Mann, wer istes mebr?". A ssentiris ia sst mondja, hpgy az Itten igy szólott voloa Ádámhoz: legyen a.nő ala-Tétve akaratodnak s légy ural Amott ilyeténként a DŐ erkölcsileg, emilt tiraa-dalmilag lett lealacsonyítva. Schoppeohauer ma is azt bisodyit-gatja, hogy a sok képviselik e viligban a goooss elvet, hogy minden komolyabb dologba? ha«uwveh«üflaek,iök9taiióbb- rendÜ teremtéseknek tartva, a korlátnli •ág bél végé l süti minden nő homlokára. Így Schoppanbauer, dohányán Vaunak ftlcik a női csak sxörakutuUaankra teremtelt lénknek tekintik, akik igy Suhoppenbauer gynealegikns nézetétől em messse maradnak el?l Ha a régiek akként vélekedtek oiua mint a jelenkor, ha a régiek megun toltak volna, hogy legnagyobb férfiak épt»n anyjuknak kiiezönhetik mint létolt,-kot, mint magasabb szellemi műveltségüket, bizonyára a férfiakkal méltó társa-dfJmi polczra, szellemileg és erkölcsileg pedig alább nem helyeitek volna ni. A nők helyzete és társadalmi állása. Mindenkitől elismert elvként fogadja el a tudomány azt, hogy a kor műveltsége a nfik helyzetével és állásával párhuzamot lart. A nők alárendeltsége, elnyomása, jogáéi kUlisége, rabuzolgaságn műveletlen népeknél lehet; miudezok allénk esője a oullurállsmok ban, cznili-Kait országokban Ul ál ható csak fel. A nő állása tehát, helyosebben. a tármdaloi hőmérője. A legrégibb népeknél é az aliobb osztályoknál most is a nőt és fér fit Imson rangban. állásbai, majdnem egymilö jogosultságokkal felruházva találjuk. Pudenaoi munkájában lapozva — a nol a oök tfirtéae.e oly szépen rajzoltatik — azt találjuk, hugj * vadnépek oél a nó" állása rossxabb mint a b-ron><J iő csak esikös és tisctitalan lény s férfival még nem is ehetik — a férfi több nőt tarthat, valamint több állatot. Siná-ban a nő rabsxulg. Törökországban nem más mint as érlek képvisetoj, a vagyon egy része, forgalmi és csere eszkö, a férfi-□ak mulatsága, szolgálója,, akit minden pÜUoaibao eladhat, megfojthat. A perzsa asésooy mint tebirhordó állat fal férje lova mellett, a magyar paraszt neje se más, ki készséggel enged ura kívánsága\' n»k, s ast mintegy fen többségének el ismeréséül „emW\'-nek szólitja, A ssidó □A helyzete kíválőlag megtisztelt, mert férje, nejének miudenese, axaidóaŰ : arnŐ, akin-k dolog és monka helyett, kényelem és nyugalom nyu-ad. régentén aion ban máskép leh\' tett, mert az egyházjogban ráakadnak, hogy a ssidók mony-•Msonjaikat vatták, maaap aiighantm a nők vt-nrik meir férjeiket. A római jogból tudjuk, hogy a nő atyja hatalma l«l!, a íérjééb„u állott. A kfresztény»ég. melv erkülcsilei; mintegy újjá aUkitotu a világot Kriaztus tanai Bzerinl egyeolo léget hirdetve, a férfit s a nő.t egyenlővé tette. A magyar nő férjóneR felesége : feleeegiuége, ugy a házs»ág alatt, mint a hásaaság után — jogai biztosítva vannak, hitbére, hozománya aajáiját képezi, tőt közszerzemény czimén ia van keresete tulajdona; miut bzvegynl lakás tartás, kihátasitás, illeti férje vagyuniból; a régi gyámság, a melynél tugva ha térjhez iem mentek, örökké gondnokság alatt maradtak, megszüntetve és váltoképes seggel is felruházva a legújabb korban nálunk\'oly jogokat élveznek, melyek a jogi képesség legnsgyobb eredményei. Az egyházban azonban természetesen hallgatnak a nők; tanúul azonban — kivéve telekkönyvi okmányokat — alkalmazhatók ét alfelpereakéut perben állhatnak, gyámok azonban az édes anyát kivéve nem lehetnek; mindaz azonban a mi a rótfi jogban „dignior sexus" ; (HK. I. r. 41. 3. §.) .örökös" alatt: a „férfiú maradék\' alatt: „leány" értetett — ma elvesztette jelentőségét, t leazámilva, hogy állampolgári éi politikai jogokat nem élvezhetnek, köztisztviselők nem tehetnek; a női egvenjognság nálunk összb-hasonlitva a múltba], nagy előbaladást tett. Nem igy gondoskodnak azonban a nőkről más törvényhozások. A Cod\' Napoleoa a nőket majdnem minden jogoktól megfoaztja. Kémes és nagyszerű azonban a harcz, melyet a nők a férfiakkal kezdtek s biztos, hogy a felvilágosodás fegyveré vei kezőkben közös a gvőzelem. Adjátok meg mondja laien: a császárnak a mi a császáré s az Istennek ami az Istené — tehát a nőknek is azt ami őket jelen korunkban, a társadalomban megilleti, a ami természetilrg \' rendeltetésükkel is megegyezik. Igy ki ne olvasta volna Dumas Filmek a .Nők kik szavalnak a a nők kik ölnek" czimQ legujabo müvét s annak második jeles részét, amelyben a .folhivis a nőkhöz" czimfi felazóliláat megelőzőleg azt mondja: .Isten latja, ismétlem még egyszer, hogy van elég olyan _ember, aki majd megpukkad ne. étiében, ha az allitutik, hogy a nők napon ngyannron politikai jogok a.: üítlhotnéDok. H muguk rénzém tutut K Iérfi-tk., 66 h\'-g^v kiiáuu&k •> szsvattu jo gát g}\'t.kcrolui ugy miai aaok. A .tel-hivAo p*dig lartAJmazt, hogy a férfi t clönyéru alkotj* lórvényeit,: Cíopor ljunli, hogy köret^lheMÜk magunk nak a Be"bd»ágot, ej lehetőségol müvel6-liokre, a lehetőséget függetlenül és dolgozm élolink, hogy •x&büdoii .vilaaKt-b»MUk »n a pályát, mnlyiiez msgvaDDktk kaeg. A kellékeink. „A Uraulást és nem az aUrendelt-i;: » házasaágban. A nők alkklmazátiit tanácdO3Í, polgári, birói, eekiidti minoségbeu. A választási <&s viJas»ihatö«iigi jo-go. a kötségben ét as illámban. Do-mielŐtt annak ventilnüójára tór- htítnók át, mi az mit egyeojogaailáa alatt legotoefk, a mi az mit az ész pualula- ía; kí kell ffíjieaÜak természetbölcsé- i alapokon a nők hivatásai, melyben Raprecb bites természotbölcsészt il]oii <• babér szerintem akkor, midőn azok tur- mészuére fektetve TÍzsgaltMásait, fejtbitö ki tanát és alapulveit. \\ "^-, IV. .\' &. nők fiseredeti hivatása Hupreoht a b A ború boriadat mait featva maokája elején, kifejti, hogy a háborúk, daczára, hogy oly sok erőtfii fuKiják meg az országot, sok uőt férj elén állapotba, Bok C-tuládot oyomOrba döntenek — a jog és erkölcs törvényeit sértve aj gyűlölőiét és szükséget teremtenek; mégis a műveltsége\' és jólétet egy fokkal sem yuztk előbbre; némely bölcsészek áltanává lett a teremtől tevékenység tagadása, s az isteni gondviselés istenuerüségének, kétségbevonáe, agy annyira, hogy nézetekben és állításokban az embnri fogalumsavar tutfipontfát elértei Mindezek »llen az óv szereket a benső természet vizsgálatában és valódi ismére tében kell feltalálnunk — mondja Ő — mert mindé a szerencsétlenség alapja nem az önzésben és az emberek természetében de oembk \'gyoldaiu képeséjében rejlik. Ugyanis «aállatvilágban mindenütt öröm, jólét, kinyom«Umutaikosik, mert a bangrabolyban, a méhrajban tubjb bóleseséget éa éaxt találunk tenyészetére vonalko-Mlaj-, mim magában «on állam baa, maijai az emberek uántén azon Ciélra szerveztek. A.z egéa áliatviligban uyy Találjuk, hogy a nő már ered«ti ervezete által ie az érdi vzrter emptia-deude) mint ityen kizárú!»i; a család jólétéről óa teDyéazetéről, a fiatalok ó^lelé-51 gondoskodik; mig a hitn az agéazoelt szükségleteiről. A női «lom ia kü;önÖ3íiQ élteti!, és fetuartri a fíinnbbibuE haaonlüá ie Órzó már predeti szorvezote altn.1, (moet a szerötei-ee kedély nélküli) ro-art benne tárul fel ama iíöteiék Ucyb«ííái,\'a, meljel a terméazelrend az ö részéről kivan a termeszeibez, s ezea kötelék egy érző kedély, a BÍÍV, melynek alapj a benaO : a magasbnak f-rjlesztáae, ae otnberbea, mig a kÜlftő, az előny léire hozása ai ászéba férfié. (KolyUtáu kÖTCtkciik) Éjszakáim. Mikor «Dg<-m elkerül az xlom, Qouiídnl r«te:t kinos ujoatoljániűD, Elgondolom houtu aorbau vétric Fijó bivtm kinos neuuved^it 8 ha. raeRíiálIjik lotkemet C k^pek, A rerméisct templomál>a lépt>k, Csélulannl járok kinn az éjbon, Sxütnéjmet fen hordom m ?%cn. S mél csesdbeu boldviligog éjjel Elm-r-ngek sémán ■zprie-azéjjol .„ Mejrbimuloin a ujájai bold aferat 8.« \'Byog\'S CTilUdoi ág l»oit;áU. Mikor p«dig a cssniielyhei órek. Kettős ■.Ínb«n IáuzAiialc e ié.^K, Font a< é».bn\|t wiillag milliárdja, \' Léna tökröiik babok fodr»ba. S néba-néh* oendes éji mellet Száll Ussaokáo «1 * füsek mi>!,li: . A. melyek .i part hussábau állnak N^CIKD, min: a taÍTÍligi arnyak. Kjkibp-liöxbe gyérük oádu láUiik, ArnyékivAl a csermely hab jáUiik, 8 h a >z«lln köieléhe téved, Upy leng uttan, miut iotét kísértet. Ha e]leng--ttvroir a szellő ssárnya, . ■ Újra titkos c>end bor I a Újra... S -«ak ngj néha tori mg a <uend»t Eer«E/ kurik a korhadt fOa mellett. Kein UrSdOm >okat ji««xaTÍT«l, VUshangozza bár iom»zéií tárol.. ljeboraluk a Tirági>a partra, S átölel a •iBniifreésmsk karj. S.M álomban alazom.ekxor tgjtt A lágy" n>ttogO fQz«k melleit, S újult zzelIC rieudo suttogd, Elragad ery boldogabb baxábs. ^ MAROSHA^M HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JAKUÁB 13-án 1881. misserint a köilemény a , Paesai ■ álcsa alá rejtőzött lappangó géniének ason vissketegébŐl eredhetett, melylyel beíga- moloi törekirik, hogy több évi egyetemi látogatás atáa, — ha egyebet nem — néhány jogtörténelmi auotoritásDak ne vét ellesnie már sikerült: csakis a félre vezetett olvasóközönséggel szemben ér » köteieMágot, hogy at Ukolaazaga kérkedő közleményére reflecUljak. Nem tartván részemről erkölcsi lehetőségnek azt, hogy as elburkolt, de itt mindenki által jól ismert közlővel polemizáljak, csati* azt vagyok bátor becses Upjft közönségének tudomására hozni, misre- rint a tamáskor folyó hó 8 áa tartott megnyitó gyűlésén — ezen közlemény jogosuUOansága elnök ur által szőnyegre hoxatváa — a magjelent tagok egyhan gúlag kijelentenék, miszerint ez ügynök uyilvánonaág terére lönént vonszoUsá- ért közlőt határozottan t;liicliK, s jegyzó- könyvil-g határozaitá emelik, misierint a hibán kapott, 8 magához térni IáUzó Schwarz Adolf jog b\'i iga tónak azon bzán- dékát, hogy a társuskoruől kilép — nem Cftak elfogadták, hanem u. társaskör alap- esimájébúí magára a kor re nehezül 6 lodázhatna kötélTUDe\'. fogva, mely gát u. kiírt te«zi elsó Borbno hivatottá ily társa* életi dudrk kipj^ttuiaáru — ne vezeitnek a táraaxkörb<"\'ti kizárását ia ki mondják. Eieu erkolcai elegiétellet xzem bea-.oiáa iranyu nyílaikur-Ki Bzüké eét nem látom — B »t ügy ni telje f^jts-ttnek tekinteni kér^m. Pac-a. 1881. j»ü 9- Gital Miklós BZolga\'űiró. — Idöjtyrá. Száraz, fagyos. Szer dán rgéd* <np gyeagH havazás volt. — Galambokon uj királyi posu hivatal fut: eleibe lépni, melynek veze té-ével Kormeody \'Snodor oltani kör jtijjj-iö bizttutt m^g. — Hnvii rövid hírek A ra-d gyeai bánon helymétfnt f-btír/.anz ü .eoe m-n üre* — A za^rabi mi-gán károk 600000 fnr* ragnak. — A Daák-aiobát aj évig 152 egyen latogmtu. — Bpeateu egy levelbi-rdó allén m-rétiylet követle-■ eti el — Dr. Zárnál Vilmoa jan. 8 án üo\'iepelte Mr«nymonyt;pzőJHt. — Szegeden IUndó azinhaE épit-íaéi li-rvp-ii;. — KaMÁDjaa. lén 360 uj c-eiéd jelent-kezeit. — Halott ógeií kemeoczá? akar nak Bposteo felállítani. — A kir ily fi lakodalma elhalászta tóit — Mtskolczun név magyarosi tó egylet alakult. — A nyiirai püipők jun. 10 ón ülto urany mísés jubileumát — Petőfi szobor\' jnvára jelmezbál lartatik Budapesten a redoutban. KI nyert? BndipeBt j»n 8 in: 34.72 10. 48. S7. Linó . „ S4. 60. 10. 73. 11. Trie»st , , 50. 23. 35. 44. 7. H I R tí E T É S EK. Maria-czelli GYOMOR-CSEPPEK, sxtr ■ gynur Bladea báiiauBtl BIIBB, ét TelOlmnlbstlan as ítrigyhijÍD)-, gyo-mor\|tjBoKe»e>, rouaíagn Irhellet, uelek, aavnyu felbafögó, kölika, gyotnorhnmt, g^omorégéi , h-igjk Őtíptő.l*,, tolaisoa njáiniiéptfidí, aárg^aas. acdur AB hioyíi (ba ac a gyomortól ered}, gyomor «éx«xornUt, * pyomomak tolter-u étel él ÍUI iíUl, pilikita, ]e> ti aranyere bant»lrr.k ellen- -üvegcse ára használati l együtt 3S kr. ~m apiiaUS: Prigí-r B^l* cr gfógjtierliri- Nxgy-Kaniuin, riiamlnt ai oiitrik-tnagyar birodalom mínűen o.gyobb rróry-BierUriban ej kerukedéaeben. Kör.ponü szétk&ldéal raktár nagyban és tlcsinyben őrangyalhoz" ciimiou gyótfyn Kremiierben, Morraország. Császár királyi osztrák szabadalommal Ált IHirn«7 kir minictari inváhamráesaf \' J3.-1 -V éL S. NAGY-KANIZSAI SEGÉLY-EGYLETI SZÖVETKEZET folyó évi január hó 23-án délelőtti pont 10 órakor Helybeli és porosz kir. ministeri jóváhagyással. Dr. Biringttierfng/gkér-hajoUja »haj i aukll íÖritAaírc es tönUrtiaira, paJacik ira 1 o. é. frt. eder te.tiirok haizaajnoa fBldidW aj-tuppuia, darabji 25 kr. 4 drb . csom»fb»n 80 kr. Különösen cat ládoknak ijinlbaló. Dr. Hxrtong nSTeay-keoScae, 1 baj ides Lmsir kenoooii baj fényéi ** ro\| aift^t tokoirj, is agyaxerannno a.* oldAlbkvj fiaaxfltartÁaJÜ\'A ia «vlkaünaA \' ereded dra.bokban &0 kr. Htrtöng china-hij-otaja, baj és xzépitésére rendes közgyűlést tartand, melyre a t. ez. szSyetkeieti tag nrafc ezennel meghivatnat A tárgyalandó ügyek sorozata: * 1-2 I. Számadási jelentés, n. Határozat a Urtalékalap javára megállapítandó összeg érdemében. III. Jótékonyczélra fordítandó összeg meghatározása. IV. Igazgatóság, és sorszerint kilépett 8 választmányi tag megválasztása. V. 3 rendes és 2 póttagból álló felügyelő bizottság leeadó megválasztása. VI. Alapszabályok módosítása. VII. Indítványok az egylet érdekében. Kelt >Nagy-Kanizsán, 1881. január hó 9-én. . Az ■8gBkb Dr. 8nin A. BoDtonnri »iimtoa f..K- int Ö5 kr. g ny, j ltósém éi felé!eatéaére. éa űretekben bélyeg.«« 85 kr. nappana. a. Iogk & foghu épentr-tiaira a, leffáluiinonbb í» legbii-toaabb aer; \'/ éa V. caommgoca-kikbu á 70 fa 35 kr * b5r appan, it Bredméoyiiyel bir, mint a Swxoe tipktara; ára esomagonkéDt 40 kr. bnomaig* é* pohaaigíra eJietfl ét urtó. be/ol^isa álul tűnik ki; 53 tOíl^íll ÜXTŐU LipóU]al ét a magyarországi nc/obb gy6n»ertirakban. Óvás! ?^\'tTáy°lt<1 nünden n> t Btírcharíit-ré]e ilatoi nB»i^,y.IttPp»a-á uj.zerQleg már ekkoriig I, .1 érxékeny péi"biríá«T». Raymond és t&rs, arországi nc/obb gy6n»ertirakban. denlcit ÓTonk, nerexW«n a dr. Soiii de BocUn>rd-fÍl« fogp"«t« ■ * oi nB»i^,y.IttPp»a-á^S^1 aximtalan bmi.ito ■ ások elám«it..i itélWüek xékeny péi"biríá«T». 81 10-10 Helyi hírek. — Hogy a hetediki kitüooleg sikerült Liaetvigalomoftk hü kópét nyújt sak, előbbi közUmányÜDkhes pótló- l»g, közöljük a hölgy kojzora névsorai: Bftaerédy Ilka (Heacaö), Bogyay Aotalnó. Bogyay Ekirs és Ilona (S.-Reodelt). Bolka JáDoaoé és Bolka Polin (Ujíala), Botka LiatlÓDá, Bolka Enae éa An fiyalka (Hahói), ClemtíntLipótné ( PaltoJ. Dam Hugoné éa nóvóre (áit.-Baláu). Foriolöa Kálmánná é« Forint"" Irma (Mihályi), Francaik Ann* (Tapsooy), (rulmuuo Vilmoauó (N.-K»nÍt8R), Háliky Gizeila (S. Rendeic). Haunv Aodorné, Hanóy Imréné, Hanny Marianna, Ka tinka és Ilka (B.-Magyarod), Herielendy Imréné, Henelendy Pepsa (A.-KuBtány), Horvát b Irma (Z.\'-Szl. Mihály), Kcerü Fereuczné (Vórcaök), öiv. Vtíaiprémy- Porciel KaUlin, Kovács Elelka és Irén l^Nugy-KaniiBn), L\'űrch Muriak. (Kia- Kom árum), llerkLj Gabriella fZoia íSzeut MitiHiy), iíoBéí)tcld Adolfué. Rosen féld Adél (Nagj--Ktííiizaa)r iiiv. Skablica Gáborod, SkublioB É»fi és Önsfl (Zala tíz t.-ÍIihály), Siocker Antalné és Stocker Vilma (Keszthely) Svimúw Kirolyné én tíraatiCB Margit (.Nagy-Kanizsa), SíÜC* Iatváiiüö és Szüca Vilma (Derg-rji), V«s- déaDj---) Aninlué és Vaaaéunjei Kiérni (,F.-K»jk). WeiwSamunéé* Weiaa Sia bin, Wellwch Júzsefné éi Wr.li.ch Bem (Nagy-Kanizsa). A karzatun : Alb-Dich K&lmanue, Babochay Gy-rgynó. Bl»u Knuduriie, BUBB Zsigmoodue éa B-tma Doverek (Ih.B^reuj). B-Ulfaeim k. a., B-ika RozBa (Újfalu), Caavica H-lra» (N-^y-Kan.i^a), Dubna k. a., Erdódy J-.jtwué, Fa bit ii F^reocané, Qósuoy Mreaa Gréaz Nndi>rué (T«r«oy), G"id oleiu Fülopné, Gr«b«lli Mtlriai, H«lp hen \' Jlórnó, Hufm»noé (Piiu), Hzv. Horváth Mibftlyné. Horváih Foraocsnó, Horváth T.Ida, Krouu Jáno-né (Zla Egerazeg), Lsekenbacber Irma. Maksy Dezsúue, Nagy Károly ne (Z. Eger«e£;) Neuiwicb Nii.a. Oróaiváry Lumz», Pick Irma (isiombiahelj), Piakor Turnusáé, Plibal Feronciné, Ur. Fóliák: L-joan^ JJÉ (Harumf) tíchreyi-r L-josué. Schrey-r (Ü. Rudii), Siemmer Kálmáoné es nevére, tizy L-ur- (Cafkturuva), Ulimunn Im-Vftnué, Wachtel Z«igm<.ndué , V^rg. Lajosné, WucHkitö Jauoaoé, Zaihureczky — Svastics Benő alispán ur kedden Nagy Kanizsán n képvia^lölcel igazoló gyűlésen elnökölt. Krób PA] kir. tan felügyelő ur Muraközbe utmott az ibkolákat vizsgálandó. — AueT JÁpét h«gedüművész a azent-pétervari t-n^-akadémia tanára, hazánk B7.ülőuje, és Schüu Ede zongora művész Nagy Kanizsán loÖl. január hó 13-án ti „íiaarvus" diartermében hang versenyt rendezn-k. Helyárak: Körazék I. sor A frt. II., III. éa IV. aor 1 frt 50 kr., a többi 1 frt, karzati ülőhely. 1 frt 20 kr., földszint 60 kr., deákj«gy~40 ír. Jegyek alűrd vál\'hatók Prágor Béla m győ^yazcriárábaa é* este a pénztárnál ■Kezdete 8 órakor. Müsorozat: 1. Hegedű Cuactsrt 1. azám Brach M. előadja Aai Lipót. 2. a) Noeturne (C moll) b) Etade 10 op. 4. az. Chopin elóadja Schütt Ede. 3. Adagio és Rondo: Vieuxtempí, elfi- adja Auer Lipót, 4. a) ííorelette: Scha mann. b) Román ez: TechajkoWiky. c) iS:iiadchea: Sobabert Líazt előadja ScbUtt Ede. 5. n) Meloaie: Subiaiteio. b) Ta raotclU: Au«r. c) Lígenda: Wienia-wraky előadja Auor Lipót. 6 Magyar rb&psodia: Auer előadja azerzö. A hiroeves művé szik hangversenyének méltó pártolására fölhívjuk a t. közönséget. — Hymen. Sohwarz Amália kis asswnynyal V«raadról jegyet váltóit Bettlheira Gyfiso n^gy-kaairsaí keres 4 -edő. Kisórje boldogaág a kötendó fri- illxtoa n Dr. p et d él torok ksretolainil, 35 bros eredeti dobosokban. iDguÍer x&matoa koronasseaie íil é. moídóris, mely ax t er6«iti U Qdiü . ere. lacikokau £ 1 fit 2j kr. ég j:e, fekete, binu 6«\'«i5ke fó kofírel tclj f61t terel* 5 foriu eiiamert i,t^konys«p kiQtéteknél, eredeti bept\'uút«lTe 42 kr. Koch - növánycxukorkü, biwiter hűtés, re s- él torok ks — Gyásmhir. Egy ritka jó DÓ, gondot báziai gudaszony, ueratA npya hunyt el a napokban. Általánosan tiiatelt neje. A culádi gyássjentea így ssól: .Semétke Lajos, maga és gyormekei Stefánia fórjcutt Méatáruí Aotalné, Géza, Jótaef, MAria férjezeit Kamocsay Karoly né, vojoi Méatároa Antal és Rs-mocs&y Károly, agj esek gyermekei Lajos, Ilona, Mária, Kálmán, Ella, László, és Margit nevében szomorodott asivvel jelenti fetejtbetlcD nejének illetőleg anyjuk, napájak ét nagyanyjuknak Snmetkn L»josnÓ síül. Skvor Francsisk úrnőnek 1881. évi január 10 én boldog hÁcsssá^a 37., éleiének 53. érében rövid szenvedés után történt gyászos kirnuhát. A boldo gulmak h&lt ieteméi íolyó é>i jaouí.r 12-ÓD d. u. 3Vi órakor fognak örök nyugalomra ié le mi. Az engesztelő szent mise 13-án 10 órakor fog a seest F«renci-rendiek templomába a Miodenhalónak b^mutiaLni. Aldáa é* béke pontira! N.-K-nizaán, IÖ81. jan. bó 10én.« Temetése a jó DŐnek nagy részvéttel történt. Fog»dja a mélyen sújtott család őszinte részvétünket ! — JH&Xtufitás. Za!»-Eg\'tsraEegen január 5 én volt a városi tsztviselŐk MBztáas-. Városbiró Miazory Ignácz, holyelieé Hollóay Ede. UalCaoaok Theo doruvica Károly, Fiiicher Láezló, C\'inder I-IVAQ. Ado«zed.\'. Sinua H.halv, garda Nagy ihály, pé..2Slaruok Jóiiái Orbái Ai uj Liít\'.iknr jn. 10 én d^fel\'~>tl tiatie geu fón-pao ur ő njpltói«ajTAaal. — Z<Uaeger>t%egi kir. tórvai azok uj elnöke Dr. Gyomorey Viuc ■Ümeghi jarabíró, egy ízben Zalamegye fajegyzíjo jaooar 11 Ón fo^Ulia el állá aat. Leteoyei kir. átjárás bíróvá. Nunku vica Saador z-U egarnsegi kir. törvény Stéki jegytő űoveSltiletl ki. — A képvitelöhá január 10 ki Uléaében megvénkbili 3 képviselő BZÓIBII frl a CaíidLÖrvényjaTaalKt largralásabttn .\' Apiihy latvan előadó, Unger Alajos éa Veazicr Imre. — Február7-énZ Szt.-Grűthoo. a lumondaH foiyian mKi;Úrt8edeH kör orvoei állomás Icez bntnltvn, hallomás szeriül eddig kát j«Iöli j-Ientkezett — Burxich Antal zala síint- ivani fthütua.\'-£"uöK. barátunkat és kedves ca«l»djái méij szomoruang éne, ot évea aztíreteire méltó Antal fi* a roncaoló torok l»b aldozaiául eseti. A azuíői fájdalmat enyhiiaa a részvét, mely minden oldalról nyilvánul. — A% idei ujonezozáa márczius és április havakban lönéaik megZalamogy terUletéa. — A xala-«xt.-gróthi kórház alapjavára 1881. évi január hó 16-án .Korona" vendéglő nagytermében táocz- czul egybekötött tombolya UrUtik. Kez dete 8 órakor. Bilóptidij: Szemólyenk\'int 1 frt. Családjegy 2 frl 50 kr. Egy tombolajegy ára 20 kr. Felüjfizetéaek köszönettel foguduinuk. A í. ez. hölgyek kérelnek egyazerii öltözékben megjelnnni. — Közgyűlés. F. bó 2-án a z. ast.-gróthi casinó reiidca évi közgyűlését turta mrg, me\'y alkalommal az általános! tisztuletbftn álló Perényi Antal kápián ur! lett egyhaaguUg elnökké válasxtva. oomabb moiri Bredméoyiiyel b á — Sxylvesxt&T estéjén, mint e: lapokban is jnleive volt, a zala aiL-grAlhi caainóban felolvasások tartaiuk, a pedig következő urak álul: Perényi Antal ur ,A pénzről". Glaier Gyula ur „A dohányról- Koiler EmŐ ur .Az obsitost" Gr»yiól atavalU és végül Németh Zsig mond ur ,Házasodjatok 1\' czimü dolgoza tát olvasá fel. Mindannyian i azép ssám- ma! megjelent közönség részéről meg óljeneztettek. — Következő serokat vettünk: Tekinte ea eterkesiíó url Becses lapja 2. ■zámáoiik helyi hireí köUött egy, szemé- lyemre vonatkozó, s a paesai társaskör alakuló gyűlésén előfordult .érdekes in- termezzonak" jelzett közlemény tetetett koszé. Acon meggyőződéstől vezettetve, Faplrszelet«k. Eí fiaiéit sr-m wr«ti, igiiin senkit Üzenet. Í42S- L. S, 8eeeed. L. K. O. 0. V. 1(16 át L. Bi>e»t. H. D ü. o. P L Győr. Doljoiai nappal, hogy jogod legyei éjjel csendéi nyagaloora. B. Sm. A is B P J. aat Szive kÖí«öa«tl , U27. Pr. CMÜC rfviditre Ub»ttt.v: -\' 4428. K. L. Bpett. Atolrííii utáo bk 44 9. B. E. Ninci lemmi bzj ; sik el nem marad. Ai egéaz mtndeuég iaten hii. Ki !.Ü barátjai boUAiail az elníxi* lep-botalumi nem tudja, s lelke tiasU tQ-körít a ityflhJlist mepnérgejiteU l«helUtT«l oh! a» méttaUan e .nÍTr«: 4S0 Sí. S. A pononji ÍB raeg mind hármat áudum 1 1431. A T. MegküWBttük. tael jő. óláá 4432 .ViliífájdJÜom " Más czi A levelet azonnal átadtak. A hegedd U \' Nyilvános köszönet C±k a rósz fitkuak vanoik Menőéi sebb a Salai iemílj, annál többet Tosit, ha icemérmessAg ot textréré-tk nem nevezi. A rntoa az »rí«y azep, ar erÚBytelen t, legisebbeu r t Alulírott saját, ugy caalád m nevében a legmélyebb haUkösaö neiemet nyilvánítom mindazoknak. kik fttlujthetetlfen nóro, a legkedvesebb anya végtiazlewsé^éuíl on\'ad a vidék, mind a v«rúeuól megjelenni Biiveaek voltak, mi al\'al pó-tflhaUlUa veaztcftógüiikben réaz-vétet nyújtottak. Isméiéit köszönettel vagyok Nagy-Kaniwa, jn. ,12. 1881- Egy »»alaia.fpdelQ konyhé, melyben ieTeta«k, jobb azon palotánál, melyben «irnk SEM^KE LAJOS. ! "\\Teis-CLtl menetrend. A testi jjySnyö dS bflotctéi.\'>k í \| ■ Indul Kanizsáról hova : A j4» t\'ttek M.Z ! 207"B«""! MUh»O., llomho^. 5 10 rOKS«l ■\' M délut. 12->9 [ * ; 311 Bir.mbt, \|M,„ml, 301 . II 1 ójj.I at) 5 ^5 rosíití Eey «ükn-g-« iinprotok núikaü ifj aoh maftirx figyeimot nem von, lojrven ifji sátra, m^c oly»n TÍÍKXÓ, termvto mtg oly AtA ssánnksísa tn[t olyan elÖkelS : 3 í, sxsgtala .1,. Sopron 6 \\5 r8\|íc.-l 1:50 íjjsl \|315 Sopronba 3 40 dílttí. \| 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya í »D nxget - 17 10 50 pí. nag>»«ivü s tem>A«-»tea Épke»ik ,Xani»sára honnét: a. \'ISII ■■k«"go, íérje bol- i -\'7 211) Zakiuy fel 216 2V8 ; üli Íí.i<u.!-Mir ;el d-lb. A kBvelvilaaztx idején tíirt.\'nt, hO kílvetjelölt clött\'ec tiotorcó siavaiófoRÓ jeleuvén xti inoudj«: ,Uram, teo\'en viUmit, mert nagyon ingunk.* 11 1 éjjel ri>gy«< rouat) ^ 15 r-ggíl . 201 302 314 fgy\'oH«M0 1Ő 30 éiU\' 4 1 reggel 1U 15 .-ijcl 12 .r"!ólben 2U2 PrAgerlioí íelSI Cgjorsvornttt 5 :?!r0?.K""; Dwi&ntult placzi árak. 1 20 Áélut , 10 50 éjjal.V 100 kiloc iximitTA 206 FsMS. .»rk«....-,: BÍ.T0RFI LAJOS- PÁPA. Ba«A 10.80—11.50. Ro« 9.60— 10. Árp* 6.80—7.20. Zb 5 30—6.10. Ku-koricx 5 90—6.20. VESZPRÉM. »n«* 11.-0—11.80. Eozi 9 20 9.60. Árpx 7 -— 7.80. Zab 5.80.-6.10 Kakoricz- 5. 5 20. , \' % Richter Engenia Baum József % \' helybeli kereskedő ■ g;i GYŐR Buia 112(1—1135. Ro«» 9\'5— 9.90. Árpa 7.45-7.50. Zab 5.90—5.95. Üuko- n" \' PÉCS Bnu 1CH0--I0.B0. Roi* 9 — 9 30. a.ru* 6.20—6--iO_ Zab 5.S0—6.3G. KoWo. ric-s. 5— .T20 ■ \' \' EWOSVÁR: Boza 9.60—10.40. Ko« 860—9.—. Árp« 5.30-6.—. Zab 5.25-5.40. Kakoricsa ó 10-5.25. Berger\'S medicinisehe THEBRSEIFE Dorch med C»p»ci«tpn pmpfobleo. wird in den meisten Stuten Europ»\'« mi« g!lH7end^m Krfolge annevrcndet gegeu Haut-Aussehláge aller Art inibeíonderc gefö" chroni»rh.. u:.d Schupponflerhten, Kratie,; Grii\'d- opd p»r»«i\'ire Ad-ichlica. «owie Rep H Knpfercao, Frost- ■ baln, 8ch«eis.fn,.., K»P(. «nd H.rt>diiipp<ii _ Berjtr\'s Tbeer teifl fnlbilt 40L Holztlieir and nnierichiidpt licl »roi«ntlic>» roa Jlan obrisen Tk,n.-if.u d.\'i Hu.d,li - Znr Vírí«lm von ;. Ti««0hO»«B« bíjihio m»n .usdrOcklick Bcrj«-\'l T1ieer«elfo nnd Alf ■lldere TfceWMtfe mr Beieiiigun? »1I.T Unreinlieíten des Telnts ú^a?chaéói»túclu> Wank- "ind "Biinetri í»r deo fíjllob™ toterfdi""- ™ .,. 6\'-12 Berger\'s Glycerin-Theerseife dic &5% Glycerio enthElt nnd fein pwfHmlrt irt. Pr>l> »r Stiok Inler Sarto 35 kr. umt BnuaSn. Hupt-Viruadi: Apotlxkar S HELL !■ Tr.pB>> -tein>a.étoexi Torrllliij in Ellen Ap°th-ken der Mo ,uchie. Hu^Uípetl far 6r.-IUilZM bei den Horni Apothekern H. Priger nnd J. Beim. jlK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANIJÁÉ 13,én 1S81. HIRDETÉSEK. Stephama korona-herczegnö. OC»OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán 1881-IK ÉA^RE lil különféle szeg kiállítási népajtár jelent n; számos &zer jiái •ál és kSayrMtSiQél \\ a. m,; WAJDITS JÓZSEF nagy képes népnaptára, bő tartalommal és temérdek képpel. Ára kötve irlapokfcal ellátva 50 kr., fűzve 40 kr. WAJDITS JÓZSEF kis képes népnaptára. Ára fűzve 25 kr. WAJDITS JÓZSEF S/iÜZ Mária, édes hazánk védasszonya nagy képes népnaptára vallásos, bő tartalommal és temérdek képpel. Ára kötve ir\'lapokkal ellátva 50 kr., fűzve.40 kr. WAJDITS JÓZSEF i Ara fűzve 25 kr. WAJDITS JÓZSEF 101, mi sál és ctry éves naptára Ara kemény kötésben 90 fT. Rév-komáromi K. kalendárium. Á ra f ü 7. ve 20 kr. és EGYIPTOMI ÁLMOSKÖNYV ö Csízió, m\'pszerü csilfagzulfal\' is iölib (\'Titokas és baszuos olvasniúiiynyal bÓTÍtett uj kiadás temt-rdek kt\'ppol és szhtuyomalu borítékkal. Ára 50 kr. Postai mo^rendelések £?>ors«ii ós pouíos;in eszközöltetnek. Szfiz Mária kis képes népnaplára. Nigy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorasajtójiiu NAGY-KANtóSA, 1881. január 16-án. 5-llE Huszadik évfolyam. HIRDETÉSEK J^""- iK-litsurbnii 7, lAiKmhizoi miiultu lovilíl.í tonrt & kr. NYIl.TTKR KN ■ tiWnt 10 krvi-t yét.,i«. k, ÍR iiii iÜ.i.h uiiutlrá ef\\\'í-t liinlr-t«-s«-t ftO Wr. ffzrtmilíi ZALAI IOZLOMT. A lap urll-mi rr»ét íllctü kö/lemé-DJCL A szerkesztőhöz. pcrdig a kuilubo7. iteruieoUe H-nmnti-tlon levelek esalc nnsert kéziratuk issjc.t ntm küldetnek. Nagy-Kanizsavaros helyhatóságának, .nagy-kanizsii Önk. töíoltó-«gvlH\'. a .nagy kanizsai fcer^-kccU\'I\'iii s jparb&nk. , nagy-kanizsai takarékpénztár", a ,zalamegyei általános tanítótestület, a ^nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kaniisai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a „soproni kereskedelmi s iparkamara aagy-kaoiuai sOlváUsitniáayi" 8 több megyei és Tárai egyesület hivatalos értesítője. II éten kint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. — Elhaltakra rótt hadmen testegi dij Sok helyen vita tárgyal képezie, hogy váljon a folyó évben \'orp>l<">\'l» janins 1-seje. vagyis a dij esedékes Előfizetési felhívás ZALAI KÖZLÖNY huszadik évfolyamára. Habár a lap nagyobbitoU alak ban jeleaik meg, előfizetési ára eddigi, t. i. január tuircz. negyedévre jannár —június félévre január — decz. egész évre az 2 frt. 4 frt. 8 frt. mely Összeg mielőbbi beküldése ké rétik, hogy a pontos szétküldésben fi-DDukádas ne lörOnjék. KIADÓHIVATAL. Z.iia-Egerszeg, JJH. 10. 18S1. Glayina Lajos főispán ar ó méltóság* a közigazgatási bizottság ülését személyesen megnyitván, az alsó-leodvai és nempti aradfclmakbeli 5 erdó tiszt tette le az eskflt az erdőtörvény 38-it §-a értelmében. Az alispáni kitűnő havi\' jelentés olvastatott fel. Követtezett > felebbe-zési küldöttség és fegyelmi választmány megalakítása, mely következó-leg létesült: A közigazgatási bizottság te-lebbvitcK küldöttség tagjainak névsora: Elnök föispáD ur, alispán ar, főjegyző ur, árvaszéki elnök ar, tiszti ögyúsz ur. Választottak: Sza-lacsy Farkas, Kperjessy Sáador rendes, Skublics István póttagok. Fó-ispan nr által kinevezlettck: Árvay istrán, Molnár Elek rendes-, Tbassy Miklós póttagok. Fegyelmi választmány tagjai: ElnöV főispán nr, alispán ur, fő jegyző ur, Skublics István, Nagy Károly, Sturm György-, Radulovits Ger» rendes, Hátzkj Kaiban, Krób Pál póttagok. ; ■ K/.et u-an a közigazgatási bizottsághoz felebbezett alispáni batá- rozatok tárgyaltattak, a tanügyi be-terjesztvények, adóügy, a katona elbocsátási- és házassági engedélyek, közmunka- és közlekedésügyi szak-béliek s végül a posta és távirda-ügyek intézteitek el. Érdekes volt azon elvi kérdés vitatása, valj<>n a szőlőben levő bu-torozoit szoba mint lak ház megadóztatható e. Adófelügyelő ar igen Meg, míg a többi bizottsági tagok tagadólag vitaták. Az árvaszéki elnök ar jelentése és az ügyszámok kimutatása szomorú képét oyujtá az árvaügy helyzetének. 1879-ről hátralék maradt 4847 188U ban kiosztatoit 19.261 f ö^sze-s«u 24.108. Ebből elintéztetett 16.862 és hátralékban maradt 7246. S mint ballauzik, még 1872-bul is volna hatralek. Ezen segíteni kell. Vaiamint főispán ur. ngy a bízott sági tagok is élénk* érdeklódéBt tanúsítottak az ügy iránt. Eddig a ministerinm egy pótülnök kinevezését engedélyeié, hogy a hátralékok feidolgozussanak. Határozatba ment, hogy Horváth Bertalan ülnök árnak elismerés szaraztassék, mint akinek legkevesebb hátraléka van, a többi ülnök urak pedig buzgóbb működéssel hivassanak fel. A községi és magángyámügy-nél 1880. évi deczember végén 53Ö3 árva részére 1.093.642 frt 20 kr. van kintlevőségben. 54 nagykorúnak a lefolyt évben 12.210 frt maivá nyoztatott ki. ^A fentebbi főösszegből az év utolsó három hónapjában a pyánii szolgabirák álul beszedve cumubüv kezeléi alá a központba beterjesztésit 61.540 frt 53 kr. Kővágó-Eörsön. Podturcn és Dekanoveczfn legközelebb postaállomások fognak nyittatni. JelesvoUak t közigazgatási bizottsági g} ülésen: Glavina Lajos főispán, Svastits Benó alispán, Gózonr l.iszló fő jegyző, Botfy Lajos I-só aljegyző. Cznkelter Lajos Il-od aljegyző, Bes-senyey György kir ügyész, Radnlo-vits Geró kír. adótelügyeló, Man-har.it Mihály kir. postafónök, Krób Pal kir. tanfelügyelő, Sluriu György kir. főmérnök. Dr. Grész Jaros megyei főorvos. Rózsás Lajos megyei .árvaszéki elnök. Bizottsági tagok: Árvay István. Epcrjessy Sándor, Háczky Kálmán, Horváth Mór, Nagy Karoly, Séliyey László, Sknb-lics István, SzaUcs> Thassy Miklós arak. Farkas és gégének napja előtt elhaltra kirótt hadmentességí díj fentartandó-e vagy kitörlendö? Ennélfogva a pénzügy miniszter körrendeletet intézeti az illető hatóságokhoz, m -lyben kimondja, hogy ha hiteles halotti bi-zonyitványnyal igazoltatik. az elhalálozás, a dij mindig törlendő. — A hwivédetmt miniszter köriratban felszólitá valamennyi hatóságot, hogy az idei njonczállitás körüli előleges rendszabályok elkészítéséhez azonnal hozzáfogjanak. A régi veretü arany és ezüst fémpénzek beváltásának köuy-nyebitése tárgyában a pénzűgyminis ter elrendelte, hogy kir. adóhivatalok minden forgalomból kizárt arany és ezüst veretü régi pénzt, habár meg is van csonkítva, de a fémérték szerinti beváltás köz .-elitese végett motattatik be, a hozzájuk forduló felektől elismervény mellett a bpesti kir. fémbeváltó ni rátáinak küldjék be. A kir. fém beváltó hivatal a hozzá érkezett régi pénznek . fómér-tékét folyó pénzben megállapítani^ az illető összeget a fentérintett jegy- zékben külön hasábban feljegyezni és wyTn] együtt a beküldő adóhiva- tálnak haladéknélkül átküldeni köteles. A kir. adóhivatal a beváltási összeget pénzügyi letéti naplójában bevételezni, továbbá ugyanott, kiadásban is elszámolni és az érdekelt félnek kiszolgáltatni tartozik. - aagyar-btrvát uívtgfl levelezőlapot Az osztrik-magytr monarchia, valamint a Németországgal való csereforgalomra szánt egyszerű és válaszoló lappal ellátott levelező kipok Horvát-Szlavonország részére njévtól kezdve magyar és horvát szöveggel ellátva, bocsáttattak K levelező-lapok bár-melv más. a magyar postaterületen működő po.s tahivá la nál is feladhatók. — - Az állami bevétetek az 1880-dik év utolsó negyedébeo a következő eredményeket tüntetik fel múlt évhez képest: Októberben 1.594.940 forint, novemberben 2.763,170 forint, deczemberben 1.551.980 frt, Összesen 5.91U.U90 forintul több jött be, mint a megelőző év megfelelő időszakában. Zulamegyc alispánjától. Nagymé"ltó«águ magy. kir. földroiveles-, ip«r- és kereskedelemügyi mioisiteninni HiV»lk.oiiual » főivé évi december ho 9 én 37849. «im tl.tt keh ki- endeletére v»n >ser«DCs^m !ótCDjé«tle* erdőkébe o bisotuigi eljárás eredméDre\'ról » követ kenS titsteletlelje* jelenléti lenni, u. is: A fentbiTtko«ott migu rendelet l-»6 es a-ik pontjáb&a foglalt megb gyáhot képest a tó asemle a oaáktor ujai-, leadvai- ét perlaki járatok tarüle-ién a megállapított terresat aaeriot behaló reasletoaiéggel teljesittetvéii, as éten alkalomaiftl elŐrowstatt SUIM ksocxákri^l — valamint a kosttlök klilöo outályoaott aion kanosakról, melyek a maraJtösi Dja^ati iga jrlleget képviselő mioúaé gttkDél fogva a vidék lenyMstétének fflj- Íesz:éaére uolgáló löruanragot képei-betBek kdnégankint as illető talajdoDO-■ok megaeveé»ével iserkenteu ét a 3 járásra néxTe külön egybelllitott Öwt«-iráai ktmatatásokat \'/. aUtt mélj tiizio-lettet feltorjeuteni; — eun kimauiisok tantuitáaa sserínt a oáktomjai járásra nésve kitúave volt 3 asemleheljeo — Q. m. Ctáktororán, Kedelicsen éa Mura-Sserdaheljen — eldresettetatt ö»szeen 19 kaacsa, meiyok köxD.1 a kiránt oséla tenjéntéire alkalmainak tmlált-tott 457 ; a lendvai járáa 2 aiemlehelvéa — Atao-LandTa ét Bellatiocaon — c)&-rettiUetett öatzeteo 3139 k»ncxa, teuróas-lésre alkklmuo^k találUtott 633; H per laki járáa 3 uemlehelren — Perl»koa, Stoboticxán • Torctttcaén elöreteHetett ÖM»«on 1880 kuncza, teojésttMre alkalmainak találutott 518; — vagrift \'iMxewn a oevexeti 3 jára.»ból oIövHiecie-;eU 631b kanexa, melr«k kfttQl H mura-k6si igás jelt«g toD^étztésére alkalmasnak találutott 1618. Továbbá ugyaaesea tsemiék arkdl-mával megviiagáltatlajt njÍMtM elövn. N tett mének ét aaok köaül Htmt » v1(ik tenyétactéljának megfelöW jó upalo- kú-lön jogvaékbe foglalt»D alkvIuisHOMáglt bimoojlatul elláUtoU ■ caákturavai j#-rá»bn 4, a lendvai járatban fO, » p«rí«-kibao 2, tauieii 16 men; Bllsob«D m alkalmatlanoknak ulált mének .a fed xéttAl uigoruan eltiltaivin, nzok cint« kQlön jegyiekbe foglalUn h>i:ósági felügyelet ét asig^ro eílea^rxés alá helrettenek. Esea loMemlék alkalmával a tova-MU 3 járatra nésve kül&a éa pedig U4kr toroyáa, Aiao-Lendváo ét FwKkoo as illető járátbeü több érd«kil birtokig lóteoTéVatúk. i«lkéaMk ét künégi rióijárók .bos;ó résstTétévol a biaotuági érto-keiueiek ia megtarUtváo, behac«n meg. vitattattak a« agykor virigault iuurk4»i lctenyéaxléa baevatlátáoak ukai, tejlees. \' tecéaek legcaéiaserübb módoaataj a egy.T áluláo miodasoa tModŐk, melyek aa eioi hiv»lkosotl maga« rndelelb a • külakö^ aen aDnak 5—4-ic po«ij«i a;-.a oborol-rák inaidon rovktM m«g«ruiUtoi bitor.f kódom, hogr a« ért«ke»Utok vtudito B«-táaa a lóteaymlét Bagjfoatc«Eá^u ttgy« iránt fel költött köcérdeklődét örTendstaa nyilvánal4aába.Q Upa»uToaíó volt és as bisonyira jóröre u fonemtrad, ét baas-ooe téorexAü! asolgálaDd a lótonyéBsté elómo«diLáaára, ai értakemletcknak mind- -barom jiraara. néare a tepjéatoiél ét ém TARCZA. nagyontii\'teUndÖ Viola János, műrénye ltLk.iit urnák aranymUij* alkalmára. i I bdrtke tölgyet, ■ mit D« kSojtnk - KliM Hiheti .•Ukt.k. ötven érnek küidel K.gy ni, » kf toH ílittfnm » ferOlé >\'alMáaáoa ntj» ! Aranykorral 1 i iáa léptil KeH i* gimaft, HA [.illánkon al mir ■ uürkOM Éjt jalaB humilys H.JL volt idő. — Én - mmtík—m- - Mikor mij »* évek Ifjú képpel, h«\|;edü»ó mellett Vidám k,dvb-n írwk. Bi> kor wé% jin»« t «k ács táa e ■\', Am hogy w jártd, Mikor mU a bÖlcihö Tolt í&»«l, S.m k «?ho« - lábad. Alrtlk ré»»n kedM cromgnaid; Sagí r.tkán koxod már. Al»h huiján if a: .Cseriből ár, Sárga cs « r ebo l r." A mifoébs el U pön«eU« rajt, C<ak egy töredéke A rp«k.— a s«its«ak.<tó hnr Hát a guöirre ? Talán C»k f f Mw-aafvAn a nótáa : A mit sokasor hallott ajkaidról — ,Hejt rj»re be riiasáatl* V«jr a. ro j MefUÍpj »i óriási fákat Zivatarok kaija. Éppen igj te-s a bontO «aréaset ÉlotAnk fijav.l: Latípvea as Brömökst, elbao. á SsinU látom : <&iat váfod a földhoa Kit »i irka firkát: „Ne cinilj U, ficaem, én belSiem 6 vaaat, «e l<ikkfát!"._ IgKad va». k\'-dTes, jd afg bajnok. He D«.hmt«lj érte, Ho({)- oem »eiit«-m — iuk poéta nyomán Csillagért as égbe \'. Tán mr-rt oba ragyogni nem vágytam MeK"okta már ssemem, Hogy targyst as édes anyaföldnek Porában keressen. A csillag is fakó portomeg, »ak Táróiról van fény" ; Bomb» dolae kolUneU, hogru Jotntuk kfiselébe T maf> pólóson. » kik Sagy finynyel ragjogaU, KöMJbSl ck kosoaségM embert, Vafy »«t sem nBUtaak. A »ld m«ljn r«jl8 aranj fé>v« Ko«el bol leaa nagvobb.... Bftlc* tohát » vg»««a7, aely léged kb t Ál2i t»t«k • <l>i fop» «•* lüinleke«teb«n Csak tréfa °ll * mi^\'t eimomJtam, Hal\' Iatw: asáakeai van Mafírra a« - -eajflak hát magam I - £eag nég a dal, aenf s cremonai ; É* a táacx ii jiraá ! A jdiaft, D.T.IC boaor .em Ssáttott meg vilácgá. A lelek, mely jáuu köpayŐséggel Btorja a saikrákat. Van oly tflasel, bogy a jég-halálra Moaolyogv* várhat. Hogy por leisSsk m^g ran irva FHD a csillagokbao, De átért U j6 sokáig luieaa W4g ia ■ alhat Ilin fejDlíkÖBkbeu, u>vftakb«o lux a te N foltáaiadásod . d Nap foltáaiadásod ... Asért hogjba majdan trombitáinak folytasd nyugton álmod \' SÁNDOR. 8ZALAY SÁ A női v!14c ttdrmaMÓfa, tárt\'idai^i hélyití, UtariUii hivaUiáa, n«o«Ué ét ttgymjogtuilála. Kdmli : BaboeS Lá8zl6. KitfluB- footoaságu életKnkbaa »l emb«ri Lerm^izetoelc ét nemankoek «1-kQlönité« olyAt^iikép, bog; Kt Dflm (X»k ftUki, de toj»gi termrieKetö is< Hikéot a bkDgjabolvbaa ^fi mébrtjbwi eme meg-ontia mmii.gyikiiok uját álliipontjit • bir.Ul köríl kijeleli ugv • bordik BeoajU^e,. BIBICJK % odi sgjvelfi »1-t«U eei>«n S«-r«let. különbbe; ma-utDkk fel B férfival asMnbea, ■ BDftk dúsára, bogr > c£i riaek • ferfiáhos luKiiilók, mégu <aeradolileg kalfioböiík. Uindan nar, mindon narkenl ol; .lütí halöobsóget taatet fol, bx>gv fts ellaotét világos; egeueo miakoot ma\'atkoxik a kaionbaeg a goodulko<liamó<lbo va^T ~oD«k k«T°tke«n><iireibati • oínol, miat • ferfloii, mig fűiül a aj agiaa «jjw át a legmélyebb bomloitaágbs.n é ssé-gyenben képes feirengaot, mint vétkest; addig a férfi erre képtelen; a mily maga-áll a férfi fölött a ssereleaben, gyöngédségben, képsettségben, éle* ess ben, mégis egyesük sobasem jotottak el kósülök ama ssellem nagyaágbos, -melyet mí nemünk nagy embereinél csodálunk. A nő aseliemi tevékenysége mindig a gondolkodás elad lépcsőin marad, melyet ók lokélyeteteu be is töltenek, e*ély, külÖDÖal gyors i tél A tehetség, élos sajátjak, de »sért a goutíolkosáa tökéletes öaa hátidat as ítélet terén, vagy a gondolat mAjségél elérni nem fcépesek. A kis agy (agyacs) legyexö formája as iri náluk a gondolatok gyorsaságai — képselmet ét a makacsságot ejöidési ^ miért is a no már játékiban ktllónbősLk aratói, miat asszony pedig retUDthetlon támlássá less a babonának, előítéleteknek és vallási rajongásnak. S as éraés e jellegét viss-gálhatjak mindenfitt az egéts lény világban, ii pi mindenütt a gyöngédség as érA kedély kinyomatával, mint be fogdó, megtartó n erÖt ss&kségeló — a férfiú pedig mint teremtő, kereső, eló-oyuó ^vonbeilsuchend) jelentkezik ; aem emberi ssámitss tehát, hanem maga a természet matatja me minden lénynek rendeltetési körét és pedig a magasabb fejlettségű világbso a nöt gyöngédebb éneiméivel, kedélyével míadeajÓra, fogékonyságéval miat s jólétet és tény este tol követelót állította fel, és ped\'g a magasabb műveltség tekintetéből. Itt válnak tehát el absolut férfi ét nö. itt Ömlik as anyagi természet fejlődési folyama as élet mU^elödési folyamába. Itt a szív és kedély i£r«, melyek as et kalnsnifst és ienyés&et«l képvis^Te más álláspontot Teesnek as éuétÓi, mely as, élet előnyeit fölkveai; míg végre mind ketten a «eellemi éietoi kosfisos hozaik létrs. Ha tehát as óss a kedily v»z«ié> neikül marad, mi lói melegét és irányát. kapja, agy könnyen fog ti tol égni ; népek, tön kreju tusát s nemzetek ssereocsétlenséT gél okossá. Példát szolgáltat erre a tőr teneiem, mily kevéssé van szándékukban as államférfiaknak, M államnál ast;-valósitása, a polgárok s&aaorodása, » igy hogy mily kevéssé fekszik azemberi ter-méssetben gondoskodni az öszeség: as emberiség javáról, boldugságáról. ViíAgo* ebből, hogy itt hiányuk * nÓi elem befolyása, a lelkiismeret, s a kedély Ofü-veltsége. Mert ha a vizsgáló éss működéseire fordítják tekintetünket a haladásra, nagyon sokat majd rendkívülit látunk téve, de ha a kedély s as erköíoi törvényeire csak lespedést, nyomort 1 Pe ne csodálkosaank ezen, biss világunknak osak egyik rése ttsji ki tevékenységet, as ífjoság taoitásábao, eszének fej-leutésébeii, a másik íela, meJynek híva-, táaa a sávot művelni, a kedélyt kifejleszteni, a lelkiismeretet a erkölcsöt megteremteni as élő termésselben as illetéktelen dolgok a tán törekszik, a es indíthatta jeles Eötvösünket ason mondásra, mely. oek gondolataiba, ad kitejesesl: »£U>gy napjainkbau bisoayos nők arrój panss» kodnak, bogy a férfiak á-l\'al egyenlőknek pem ismerte^uek ei, a pedig éppen bu es valaha megtöriénik, s a nők ason kivált?, sagoktól megfossutnuk, meivckoi azért, elvesnek, mert ókét gyöngébbnek., t^rt-\' jak — otk az aap kesd^daék. \'e^Tk. nyomások." HUSZADIK ÉTPOLYAM dek «gyanasonosságábsn összpontosuld \' eredményét » köveikesőkben van szeren esem előterjeszteni, u. is: I. A maraközi lótenyésstés egykori virágzásának legközvetlenebb és legtób okát kétségtelenül a helyi körülmények, ezek azeriot alakalt gazdasági vissonyok és a különben is szorgalmas munkás lakosságnak a lótenyésttóare Való kiváló hajlama képeslék, — mert Muraköz fekvésénél togva leginkább a Ura-szí termelésre aulrt lévén, könnyebb munkál igényid ■ nagy részben sík földjeinek eredményesebb művelését véges-netté lovaival, s e mellett a fuvarosait íi hstsonnsl Üshutte, — « kettős irány lé Téu lótenyésztésének fdcxélja, innét szár-■\'maiik az eredeti murakösi lónak ason saját joilege, mely alt ugy a. nebeaebb Stájer, valamint a könnyű keleti fajlo-\' vaktól — mintegy ások kosé helyesve — megküiönbösieú, • miatá> a sikeres tanyésstéáre szükséges feltétorekkal Ma raköx megáldva volt, tápdas ndvénysetü rétjei és legelőiben, • talaján a lóhere • éa . egyéb tavasai l»krmány nemek jól diai lenek, a lakosság élelmessége * lótenyésztés fejlesztését oly fokra bírta emelni, hogy meuse vidékekről, tót külországokból is igen keresett és nagy áron meg vásárion lovakat nevelt, — enhes azonban ax ak kűri Zalamegyén ok ralóbuo "atyai gondoskodása is járult, melylye^.az a m»gyar hasábos oly példás hivséggel rsgankodó borvátnyalvü muraközi Ja-koaság érdekeire s igy fölényest lésére is mint jóJéléatk legjelentékenyebb\' fórrá-1 sara kiváló figyelmét forditá, nevezelo-seo közlekedési érdekeire való tekintet bői Muraközben SJI utak már asoo idő ben oly karba hozattak, mindben akkor még as uUk más vidékeken sehol nem Toltak, s tüzetesen * lótenyésztés oéljára a megye 60—65 móut tartván »s «gész megyére, ezekből a muraközi fedeite-tésre évenkint 27—30 darabot adott, mellek kizárólag e czólr* leginkább a jankovics-féle tWeeováczi ménesből és részben más a muraközi tény ésaj el légnek megfeleld osddörók vasárláaa ál al azerez tettek be, a esek utiu a lakosság is számosabb jó aplovakat nevelvén, ekként a murákon tenyésztési igény ugy mennyi ségre mint minőségre nézve megfelelő apalovak tekintetében mindenkor kielé-gitéstnyfrt. ""A. 1848-ik évben beállott politikai valoaások éa válságos viszonyok köveikestében axonban a megyei mének elko-boai»i<rU] ée Murxlcfii i* Maj:> arorsrA^-tói Horvátországhoz osttoltatváa, a kellő figyelemben nem réstesitett éa megszttn-teteti megyei pártfogást \\e nélkülöző ma ráköti lótenyésztés ttgye hanyatlásnak indult, i midőn kéóbb Mur»köafl(1861 ben) Magyarországból ismét visszacsatol-Utou és a kiegyezés folytán a magyar alkotmány (1867 ben) vísssaálli látott, a lótenyésztés ügye más országos érdekű ügyekkel együtt áHami kezelés alá vétetvén, részint »<on körülmény, hogy a fedeztetésre kellő naou mének nem dstbaltak, részint pedig és IGIcg azoknak a m ara közi Woyésijellcglől eltérő s igf a teayéestók igényleiének megnem teleld minősége okohattá azt, hogy a la kossig a fedestetésre adott állami méné ket alig baunálva, inkább ■•gyes magánosok álUl nevelt ménekkel fed -—•- kameváít, J mintán ssen magán i felett egyiltaláa semmi stMBdrsés sem gyakoroltatott, a tuUjdoooifc a íedesáe test tisztán jövedelmi — nem pedig te nyess esi awmpontból kezelték, a nibás spalovak utáai tenyéastée elkorcsosolátá nak bekövetkezni kellé, milwa azo L^ B ki- rttlményii járult, hogy a Ugositások és arbéri birtokrendea^a folytán a kosiage-Idk Degsvftnrén már ez által is — d< még inkább az öntilyokkal létrejött bir tok elaprózások által a lónevelé szerié lett megnehezítve lett és ámbár azt a la kosság mindamellett is a ló tenyésztésre való kiváló hajlamánál fogva( eléggé je leotékeny mérvben fisle éa üzi jelenben is, tény az, hogy a helyes irányú teDyét-tés csökkent, s essél satnyáit a mnraközi eredeti kitiind tenyéazjelleg is és as eldbbi jó lovakért nyert bd jövedelem m^gazÜnétével a muraközi lakoaság jó léréuek Ifgjeleotékeoyebb forrása el apadt oly annyira, hogy már számosabb évek óta M általában iótenyézléssel foglalkozó maraközi népnek ebből vett haax nát leginkább és csaknem kizárólag az egy, sít /t-ed évea méncsikók eladása képeti, melyek évenkint közönségezen a september és október havi vásárokon a kurinthiaiak-, sUjerek-, valamint Sopron é Vastnegyék drségi és vend Ukosai által megvásároltatnak; — de eosek is a tenyéaztétre kárvstn visxsahald két nagy hátránya van, egyik az, hogy a tonyéaz-idk egy«dUlÍ igyekezetét a méncsikók oaL el árus itb utas reményében 1 éves ko rukig való gondozására Ösztönzi, azontúl pedig ugy azokat, valamint egyáltalán a kancia csikókat elhanyagolják, a másik nagy hátrány pedig as, hogy a serdülő méu c«ikók java. átadatván, a megms-rad-. kevésbbé jó, sdt hibásak közül népeit apa lovak a teo}é*téa kárára van akk, minthogy a uép nsokat 2 éves ko--ukiól fogva sot előbb is fedeite-é«re tálja, más megf-ílelőbb mének hiá-iy» melletl lúi- „\' KÍ-U okból ÍB, mert aio ;ért a fedtAtciéni <líjl nem készpénzben, tanem réa^int terményben, részint mun-:a-azolgálmányban fizetheti. A fennebbiekben lehetőleg hü képét vázolván a mwaköii lótenyésztési íl^y álláaáoak ét előadván okait sajnos kauyatlásiinak, ezekhez csak att vagyok láior még megjegyezni, hogv a lótenyéaz-.és virágzásával «g^Üit jólétnek orvon-lett muraközi lakosság a legelők meg-rásárlásából eredd «dóaaági terbei és u öbb évi rwaz termés fuly tán jelenben igeit luj\'ott helyzetben van, és ép ez okból, ralamint a sorsa javulására leginkább batha\'ó lótenyésztésének — melyre haj-íamáu kivül gazdasági viszonyaiaál fogVH J Utalva van —\' kiváoalos helyes irá-<yn fejlesztését SnrrrjébAl essközölni aem képes, ugy másfelől országos érdek bdl is legtöbb ideje annak, h«gy a nem-zeTgasdástatí a egyéb állami tekintetből egyaránt kiválóan becses murtkosi ló tenyéss anyag megmentése végett esés tenyésztés ügyét a mags kormány gyá mitíitó pártfogásába venni s annak fej- ZALAI KÖZLŐ bisto ÁS áldásosán gyüwölosöso sikerfiléshes — ifcyuerzmint «* lu] eljUlUlni j tss«g. 188a évi d-cx. 2. SVASTITSBENÓ.. k aliapái). EJlsMerö 8 blwtmi nyilatkozat Hazafias örommei közúljük i .VoMprém- ■agyérdema Toll sxerkosxtd-jéh«J tiitésott követkesd becsas nyila\'-kosstoi: Fdtisztele^dd Lévay Imre urnák Helyben. •-FOiiaBtelendoségcd legújabb időben a „Vessprém* szerkesstAaégétól risszalé-peit; — sni alulírottak, kik »s«rkeezi£i működését élénk figyelemmel kiaértuk, alkalmat felhasináKa lelkiisraerttünk sngaita elismeréssel adózni elhatároztuk. Önnek Öt évi szerkesztői működése bebiooyitott«, hogy kelld tapintattal megtudta találni azon igazsága Qi«t, melyen baladva a asépet éa jót kiemelni, a rosssat és igazUlant pedig a joursaliaúca hatalmas fegyverével legjobban büntetni lehet. Ily módon teljesített szerkesztői mükíklés méltó megnyugvással töltheti el F&tiaztelenddséged szivét, a ha \'ordultak is eld e lolkí nyugalmat nr«ró mozzanatok, egyen meggyötídve, hogy ax ip-tzak ax n «1:«1 lobogututi zászló á\' uj ék»bno oliak én v»no»k. Fogadja, e nyilatkocatunkut tizivé j •■se" ék* kérjük, őrizze meg számunkra síi vei jóindulatát Veszprém, ltíííi. január 1 éti, Dunst Ferencz polgármester. P.ítchl Károly k. tanácsos Beserédy Miklós püspök éa nagy prépost. Dr Palotay FerencsfóUnfelügyetti. Véghely Dctsö megyei fdjegyzŐ. Kltsczár FereocE ssolgabíró. Dr. Puczek Gjula megyei föpéuz tárnok. Fodor GyuU ügyvéd. Kopáctfy Árpád koeponti árvspéus tárndk. Békáasy Károly orasággyülesí tép-riseld ■ Hertelendy Bála. Ébea X^ászló kir. törvényszéki -1-,egyíd. Androvics Imre jár. utuizto<i. Henci ÖJna. P«rsaiU Krititóf. B.logh U^v.d. j ^ Mátyás. B^rc^ik Boldizsár. Siaily György kir. lanfe Dr. But-rédy Viktor m. aljegyc. T>kácaÁdám m. árvasséki elnök. Vid» Ia«van ellenőr. Maróty Ferenc. Dr. Kerényi Karoly m. ]. foorvoa Aos Rudolt m. levéltárook. Stóke Igaács ellenőr. Mattok Kálmán kcinyvvivó. Ányos Láscló földbirtokos. Koller Sándor törvényszéki jegyzi Víg Jínoi IrieVkonyvvezeld. TetlOsy Mihály m.árvasséki ülnök. Bohunicsky Ödoc .\' Keviczky Ágoston jóssá\|;lc<>rmáoyz6 Har. b«aevask7 Hearieb adófel-ftgylá. Sz«fTnn^ Jó tef v.-z-td ssámtiszt. Pftspök Mihály k. asásalMit. Aogaast Ferenc k. tsántiut. Eaoskó Sándor. Néo.thy Klek. P>p Öyala asuig«bíró«egéd. Petbd JótW- Sssiay Mibály tbeol. Unár. Kovács Gyula. Coeh Alajos. Kak János. : Horváth György. KeserfiElek. , V . Visner János.\' Szeiberliag Mátyás Kovács litván. Végh István. Srili-Horváib Pál. Korroendy Jósa^f. Szanta Károly gyógyszeréi. Köves Jánea k. törvéayaseki btró- Stoll Miklós. Móroosa Zsigmond ügyvéd. Vargha Kristóf Dr. Sándotffy Mi«a* m járúorvos, Devica Jócsef kanonok. Dr. Jám>«ik Sándor ügyvéd. Torma István könnyweai/>. Sprinatky FetcuiCs kauonok. Vikár Lajos városi főjegyző. ÁCdády Sándor kir. mérnök. Csolnoky latrán kir. aljegyző. Vargha Lajos kir. törvéüysz. biró. Tiacbler Sándor. Proder József kir. tlkveseld. Petkó Igoacs kir. Ükvesetd. Suos Ignncz It: törvényss biró. Végh Sándor succentor. Szab> Lajos pmabendista. Furencxy Károly gyógyszerész. Ktsovics Jóssef kanonok-plébános. Ssalay Ferenes. Mesiej Polikárp az.-ferencirendi ál dozár és tanító. Rosos István káplán. Tamaskó Antal szent ferencsrendi tárd t ónok. Hercieg Ohrysolog hitszónok. Közgyei Rescens. Beierédy Iván Irakatos l>ajos nyög. plébános. Kéamárky Jóssef törvényss. elnök. Karácson János k. törvénynek! i. Bod.y Jóssef m. fósmámvevó\'. Vogronics AnUl kanonok. Dr. Zánkay. Zsoldos Boldizsár.\' C<ánk Béla. Mébrs Kálmán. BalUü András. Koller Josef, >• Kenyeres Lajos. , , ; : Scherer István. ■ ,,, Jt JANUAE 16-áa 1881. llrlyi birek. - PWAit^U t. olvasóik figy-l t mai »s<munkb»n megkezd-tt alíapáni niérire, mrly a muraköxi ló>«ayé>ziéji ei oly \'üi.-ios-Q a behatóan tárgyalja. — Gomony Sándor csáktomyai j bírósági segéd lelekkönyvresetdt az igazságügyi minisier ugyanoda telök-kony vvesetdvé nevezte ki. y /jirQ győri táncs- és illemtanár február elején Nagy. \' Kanizsára érkezik, hogy tinct iskolát nyisson. Habár Kraues ur u dasi idényben sikeresen s nosssabb id«ig működött iit, Lndasay nr ide jövetelét Mindkét nembeli ifjttsag örömmel fogadhatja, mert a legújabb tánezok lanit£sa mellett sz4-mos egyéb házi tornászatbfll s illem-gyafcorlatokat iá-alaposán ad at& és gyorsan boiauii. — Kimutatás. A nagy-kanizsai paro* segédek önképaS egyletéből a. i- kult dalárda f.ilyó bó lén tartott tánca- kozsoriival e^ybeköLött dalos\'élyérdi. As fcse bevéuJ 9* írt 12 kr. FelaJfissttsk : PrágerSela 1 in, Fároek. N. 60 kr, Oroasváry Qyals 50 kr, István Jóiaef 50 kr, Höll János 20 kr, F.rkas János 60 kr, Pintér Sándor 15 kr, Konstantin Pocsucttán 30 kr, Csetbofer Athanas 30 kr, Wrber J. 50 kr, Scheler Róza 20 kr, Le>pnik Kóbert 10 kr, Csismadia Jóssef 20 kr, Sxibora Ferenci 50 kr. Melyért fogadják hálás köszönoiünket. A rendezüség aevében K. G. — 12O0 frt értékű °agy kép Tan a xalamegyai gazdasági egyc-sülul «aU-egersz«gÍ saját termében letéve. A mesteri kép ,Ldá"-t ábrásolja. £tt a kép«őmüvoxeti társala tsonjátékán nyerte z»lamegyei nemesi pénztár válaast-mánya a a gasdasági sgyesüUtnek ajándékozta, es pedig isinót a ssékraroai „Deák szobor* bizotta^ának ajánlotta fel, melynek elnöke as Hapáa. Ugy ér-icaülünk, hogy torzjátélc rendestetik e kóp kijálsáars a a bejövendő összeg a sobor fen tartási költségének »lapÖMiegé-b«s csatol tátik A f. évi májusi megyei közgyűlés id«j«kor a ssékvárosbao eke és gépverseny kiállítás urialík, helyes less, ha. a aomJAték is ez idubon tortéa-eék meg. — Atrümeghi .Népbaok-, mint törvényszéki!\'g boj-gytett hit«lintés«it a vele kapcsolatban leví segély, avagy törtabeiéu egyletnek IX. osztályát 1881. év január havában életbe léptette. £s»n osztály a többi négy osztály mintájára alaki tutik, azon különbséggel, hogy esen ossialyual r&tlvevd lársfiseldk két évig a. a további 2 évben 6-/# r» nyernek lOMiat Rési<e:csibb f«lvilágositáat az intését halyia4g«Ma Sümegben nyérhetoi. — Gy<UmhÍr. A tapolosai izr. hit- késség tsonKrrodoit sstvvel jilenti, bofd. Nesbaus Ábrahám Upólcsai kOr. rabbi ,r, éieténak 73 ik, áldao« lelké«zi ml-kódéének 30-ik. évébeo törtéot gyászos elhunytát. A boldogult hűit tetemei mósesvallása axerUrUs szerint folyó évi január bó 12 éh délután 3 órakor Örök nyngalomra kísértettek. AUott legyen emléke I sorsa fölött döntenek boszutól > kogyet-lenségtől indítva, vétkeik büosulyát as anya, vagyis a nevelés hordozza. Jelen korunk ismét a 1? század elé lépett, mert .a ndnrvelés basánkban nem BjeRfalelá, on erkölcsistárradalmikövetelményék-kf melyeknek egy ország buldogságá-hoz ariryitva, Utezoi kelleo«, küiönöeen átl es alsóbb né^oaztályokra, de áll egye le-nleg is, n»bA-, azt vitatni n. m lehql, hogy a taoitónő képezdék, távira a i tan folyamok állal, ugy alapjában, mini feni igen sok van léve •\'s ha nem is levesztem szem elfil araaz osstálysalokat, malyak szerint a aók haláakoro, hivatása, társadlmi állása a igY nevelése irányodik. sMaa JftÜájáiiOK h«soniit.nmi ma sok tekintetben nőink (igaz, hogy forfiaiokról u lehetne ezzul szemben valumit szólnunk), kit azonban legtöbb esetben még sem közeliiének. Bouaaeau Zsófiája már ismeri a ház minden apróságait, forgolódik konyha és éléstárban, ismert az éle lem Merek árát és minőségét, — est ma pedig vajmi kevesen ismerik — visri a számadásokat. Csipke varrással isfoglai-kosik, mivel e mnnkáná) legkedvesebb KMllartása van, „Emil" ó dik könyvében pedig eseket mondja: ,A nd főieg arra való, bogy tessék férjének.\' -Müiotenon asszony aat mondja „hogy a ndket akolostorílag* nem kell, nevelni" „báresjobb a ross családnál, de «za badjára sem kell erentení okef. Ifjabb Domas „fiSrfi nd\'-jében társadalmi tekintetben azt mondja 3 féle osztálrzaia léle-sik nóknek.hogy aclaasicos kifejezéssel éljek: Vesztandk, kik legfölül állnak Matronák, kik középen, Háterák, kik alant, vagy azokottabb s érthetőbb ki fejezesse! élre: templomi nÓk hasi u&k atesai ndk. A azüxek mind templomiak, a férjnél levfik és anyák hasiak, a kéjhölgyek mind u\'-czaiak. Én akkor inkább két fés«M osstom a aŐkol; müveitek A nőnevelés. • : Aimé Márton, e jeles tudós azt nwndja a nőkről irt könyvében: ,bogy minden rou} mit a nők lesznek s okos- sak, tőlünk van, s minden jó a mi. ssünk, tőlük vsnl S es vég elemsésben igast A ssfslyáss rendkívüli, az ember, a család, a társadalom, s as egész emberi aeg boldogságára; ki oltja a fejledező gyermek szivébe ax erényt, tiazia er kfttosöt, aláBgolóboDBSerelme<,azemberi ség iránti tegszebb eszmék AI, mint a no?! A lélek — emes üres lap — nem a tani- téfc álla) emelkedik ig»< műveltségre, hanem a nevelés által, pedig tudjuk, hogy agy különbözik nevelés s tanítás, miként ész és kedély. Hoaeét hajt ki » ralláa mustár magja, ha oem ss anya srivéb s nounét minden máa erény, ha nem család sseatélyéből?! Ha elmondhatjuk Hl, bogy a táraaságb»n fejWdik a? ész, magányban a jellem, elmondh»ijnk azt i. hogy oskolában as éts, cxaláuban a ssiv! Ssiv, kedély, bizalom, skarai, >-.r kfifes, a c»\'ád,a nő erejéből; éas, értelem jettem, a tinadalom erejéből fejlődnek Az állam a családon, a család a nőn, t igy as egén tuindssség a nők kesében njngssik, mert ők teremtik meg s szivet, az erkölcsiséget, a kedélyt, mely as embert embertől különbözteti meg, míg as éss csak as állattól. \' Mi hiánytik Frankhonban á jó ■erelésbdl, kérdé Napóleon egykor Cam pon asszonyt. Az anyák! — feleié es Homer-eosetelései után Göröghonban a nők éa hajadonok semmi esetre sem lehet tefc i Mm i« voltsk oly finomak és érzdk cnfn! jcfen\'eg, de azért ssép adatokat hot lel rólak jellem üt, — szi Ük és józan eszükre vo»atk»>zÓl g. A görög nejében ■aa" okos, s ssámitÓ háziasszonyt, az xnyát, gyermeke nevelőjét tisteié,sh* becsülete vagy erénye kiránts védelmét, veaj ■SMM smwrvs, harcsoft értük. Ai stb1 nem tÖrtéolmében a görögök ntgysserü-ségüket és insgaBstossÁgakat anyáiknak köszönhetik. A „tudós ndka-ben Moliére iram azt hirdeti, .hogy,.a, ndk maradjanak tudatlanok, hasi foglalkozásukból soha ki oe lépjenek, csak azt óbajtja, bogy többet foglalkozsanak Mrjőkkel, mint ttdom«nyoy»l, a el na kergmsék a jó oselédet a mért nem tud nyelvtanilag bályosan beszélni. „A ednek — mondj d — tegyen fogalma minden kfirül, de megkívánja egyszersmind. hogy arról amit jól tud, ue sokat bex<$l< jen, a mit pedig nem tud arról haf Igazion Vigyátsanak atórt a nok a imád kozsanak, bogy kísértetbe ne essenek, i mi máskép annyit tetr, nehogy iilétók b, eszökben elbÍsakodjanak,B a réci«u ses ridicales-ök példájára jussanak; bogy hitvesi és anyai hivatásuk méneké nggá ne váljék, mely a esalád bot dogságát fetzavarva, boldogságát vsré lyestetí! Vigyázzanak a nok, h<>gy Armandda ne legyeouk — (talán manup ép as ellenkezőtől tarthatunk) — s platói szerelmükben oTy negédesekké ne fa jutának mtot Armand, aki megeskBdöu, hogy sohasem fog .barmoskodni", s akik a hásaaiágot a sseretem végéoeks szabad ságnkat elnyeld Örvénynek tartották Pedig a siéliÓtégek korában minden lehető: a sxélsoségek Ulálkosnak. A neveié* terén találkozunk a legjelesebb auctorokkal a kik a nőnevelés fontossága bao — egyformán öasze találkoznak uésetéikkel. Seberidán, egy ndnövelde alapitását következőleg támogatta: .A nok kormányosnak b\'-noüokot. igyekes-lűnk líikílyetesebbeké tenni őket, mert minél felvilágosultabbk lesznek fik, an ni! felvilagosodottabbak loszQnk mi i» \' tA nok fzeilemi müveltaégólol függ a férfiak bölcsesége ■ Hogy ma még gyn rd.. történik, hogy magas képsetiségd. nagy polctoa leTo -^\'/éoi^gek, népek •Írtlenek, vagy máskép: erkölcsösök ét erkdtcatoleaek, avagy saég máskép: auyák és nem anyák, nők és pem m6kt mint Kftlvos: „olyanok kiknek ■sivök-vti, s olyanok kiknek niaest* Válaaaaatok ók, aelyik oastályába akarjátok, hogy gyermekiek tariocsék, •cia-e hol ac erk6l<M, megelégedés, a bol dogaág éa jólét sorakozik, vagy oda hol az utciHÍ ndk. a boldog\'»l»nok, a rajon gók, a bn bon ások, a korcsok, a. nan anyák tartoznak ?I Ragadjátok ki gyermekeiteket a tudatlanságból, da ne Unitiatok meg az erkölcs megvetésére, tsoíuálok hásias-k lenui, bogy nemtCjn legyen ."épség, „kellem", eény, .okowág". Sít piv ail prodeas, potchra, padiea, ootena, mint a régiek kívánlak a nőben; Fene-loo err« vonatkozólag ut nsondja — egy nóhóz irt levelében — .jobb szeretem ha kegyed leánya as udvar mester ssáms dáa«ival tugialkosik, mint a tbeologosok nak az isteni kegyelem fölötti vitatkozásaival. A nő arra van rendelve, h»gy nevelje gyermekeit, fiait bizonyos kortt kig, leányait mig biztos helyzetük nincs; resesse cselédségét, erkölcseire és köteles tégeire ügyeljen, s gazda*gt kiadásokat fedezze, z módját ejtse, hogy a gazdaság takarékos, tisztes legyen." Annak Wvilágositákára, hogy meny nyíre korholja a hivalkodó, ffeyttat, hásíasság nélküli nőket, cssk ntfhány ssavát idésem: .A legtöbb nd azt gon dolja, hogy a hástartás aljas foglalkosás, • megveti, a faJosi éUt már agy teUUk előtte, mint a vadak életei- Miiras otála-tosabb ssc-rintem, mint a féltadós, sze-ssélyes, hivatkadd; fény&sÓ, asemérmet-len és munkakerülő kaczér hölgy — és ■ gyermekét felejtő és másra bisó aaya, s nincs ssebb, mint ezeknek elleskasoje ss ígasi ni Tomps ulajágábao kalönÖa-D sse-és lj»o festi a aőiségst, s abbtsi ae tgasi kel, midőn est mondja: .Valamint több tiszta és bájos hang siftli a ss>v«t elragsJó össztamgoi és ík tllats virág azironjának finom olaja együtt adja, a drága kenetet, melyfyei fe1as«ntelik a királyok fejét, agy egyedül a\'gyrfagéd nnmet illető minden ssép ialsjdao, erény, igss sképség s nőiségbcn. Ennek alkotó részei: gond és básisaság, lisstaaág és szemérem, hűség, •zelidség, mély kedélf, jelievd.\'g és vallásos lelkület a-esekDflkamaSiámialsa finom vállosata a kisugárzása, mnlyeket a női iélek — mint egy bftmester — a kellő pillanatban felmutat a elővarássol." óvói kell a nőt a hanyagság és reeUiigióI, kedvnltetiti a munkaszeretettel, kiirtani belölók a sxép. jó, igaz iránti köiAojt, é« álmasaérmet, felébreszteni beanük a azi vet, a kedélyt, mert a merd kedvű asszony alatt még a föld is megindul — mint a török közmondás tartja. „Gryennekfik képezik szüleik naplóját, a fl«k atyjukét, »leányok anyjukét. Ha két órát töltet* 16 éves bajadonnal, bizonyára 16 éret olvashatsz Q.yj naplójából." Aima nena esik messze fájától. Legyeo a nő nevelése a kedély és szellem nsteesitésére, a n&iség ápolásárs, a vallásié* erkGlcsi essméknek a ssiv beni meggyAkarMiléaére iráuyosva, ak-kéni.hogy a feUlletesaégkei> éU a aéiTebb vagy gyakorlatibb oktatás lapja, ssely képességét sókoidatnsitja, értstaét ftij-lessti, s nem ényt«le:>iti, a kéümaaka , y , egyedttii, sokik által kttlosbea Uigy vett gyarló kereset módra adói magát, a mely pálv* egyazarsmirtd a sséjryen. és gyalásal pályája io leggyakrabban a kis-lelklfik ésssokölkŐdoKoó!, mart sst el- \' kell ismernttnk, kogy a nők sseitemi qoalifieatioja sem etlenkesik sm nemük sem termettetukkei, • csak igy érhető el, bogy v Upsssrtl előbbre vitessék a társadalom, s jtdaMÓk meg helyesen ejTT tánadsJant kérdés, melyet 8»s» Jfíl HUSZADIK íiyFOLYAM — Alnó-Lendván távírda álló- máa fug nyittatni, a kormány engedélyt deci. 28 in k.-ll. AWLdudrilóI Csáktornyáig 380 dar»b o-xlop té\'etik 1«, melynek felálliiá»át tugy részben kös-muuk-v] eo/koxlik. Ell-meréa illeti a derék k-dem.íiiyoaoket,kül6a«a«a Hajié MihAlv ügyvéd uri. hogy e lég érsett bÜUJoU Mgilrunk. — A ctáktornyai nőigytei <op tőkéjének fryaiap.i»sára 1881. január 24. CaakLorii; u a .HMIIJU" »tállód termében crtrikörtl láncc koszorúcskát reod-. totdo.e 8 órakor. Belépn dj nemét jen tmi 1 fr. A fellllfii.lések kfiasönettel fogadtanüí, ■ liirlapilag nyu^tánatnak, Jcgjskelúr válllratók Gönce- LmjiM at námbta Csáktornyán. A ala-egertteffi postahi f- ári deci. ) éli kincstárivá alakíttatván át, H nagyobb öests«!ga poauatalványok közvetítésére felhatalmazol t postahivatalokkal v»lú for«»torobiuj » fentebbi időponttól keidre 500 írtig terj^dfi táv-írati utalványok feivél\'-lére és kifize\'é Bern ii^iin^utott H — LÁyridqn «c> leány Umorei 1-0 okból H D\'ftvibt Utfroil- Tettét ason ban iBu^báuvÁo, sieroncitéít-n kiussott. — Kineveaé. 4 m- kir. péac ügj minisiT Stuckbeil Gú»táv kir. pénz-Öftji twK-liuMÓt ai\'prom Ur. pésattgyi igaig«tóVig mell ott 2. oakt. kir. pénzügyi titkárrá Nfv.-ztfl k — A Balaton vidéke viivewélj- bfto. A HM1I> <>s vidékét, mint onnan ér tetituDck. nagy veszély fenyegeti. A ttalautn vitiiUftaa jelenleg 143 cm vagyis régi mér ék .írna 4 láb 6 hüvelyk. E«tij ivr) lépi iul a vix a sz-b)yusá* hutára!. Tix-nnjolcs év óu egyszer sem volt a Balaton vízállás* tfjévkor oly tna gaa, mint ex idéu. Boné Gésa os. k. kamarás, ^1 ispán, mint a Balaton -szabályozási kormánybiztos, a txabályozás kérdésével kapcai>latoa pana aiok lebelő orvoaláas, kiválóUg pedig a nioioW Milip jelenlegi Kezelése kik ül — a valioioit viszonyok következtében «zük-Bognek látszó módozatuk megállapítása czéljából -t érdekköiö«égl>po áiló tár aulalukat i. hó 26 ik napjáo Siófok kő»-égben tartandó értekezletre hivta meg. K ivánatoa, hogy az érdekellek minél nagyobb számban megjelenjenek, mer Zala é« Somogymegyék restéről 70 ese hold területről van s;ó. — A barcsi ifjúság f. hó 22-éi az „Orpbeum* helyiségében a ssigelvár dalárda azivea közreműködése mellett daluaié\'ylyel egybekötött unczkoaxoru rtjudei líoiepü díj «4ej»éJy«Bkiiit 1 írt cs.\'i-ij-gy 2 frt. Felüifiseléstik köszönet- tel veiéinek é-t hirlapilag oyugUztMti \' A liftta jíWrdtilem Barcsot a vt»i Öwteköio gjaiogut kiépítésére fordittetik. Ktidele n órakor. Műsorosai : 1. „UiUr- ketiv mazar" Zsaazko\'vnsky E- tói. BA kanyargó Tisza mmién* és aNeh is lesz egyszer" népdalok Üzeetirmay- 3 ^Beam tekint- Dungék.r A bt-tói. 4 \' „Vioeta- Abf.ól. 5. „Marse-illaiM* fran ezta nemzeti luduló. — Sümegben * megalaKult kor caolya egylet aggálya a fagy beállta derűre változott; B<láton és folyó hiányába.? ia vígan korcsolyáznak a vis Iá ereast«lt réten. BfivideMD tsinkók, cékek ia kéasÜlaek, melyeken a nan oroMlyáaok élve«b«tik ai oiiso \\ég illeme* hatáaát. \' — dftNMpAefta .Polgári öoképtfl- álul adaodó tiaosTÍgatom t éri i»B. hó Í9 a » oagywadégld t«rméb«a fog megiariáini. £sea a kör könyv taraiak gyvrmpiiicára év<nkint tartott tnulat-tág mmdig Jól stokoit aikeröiní, aaiért 881-ben e«ea virakosán«l néabotQak a ött Dup elébe. — Rtmln a aaÖIo\'hetyrbea Nagy \'ereoos bAgypaitor folyó bó 6-an eali 0 óra tájt agyonlőve lnláUilott. N»gy \'ci a f-n ti napon etti 6 óra tájt ki- » atWíbe • innét éji-11 órakor ki-itt fegyverét ason hírre) hoxtik basa \'ívegy anyjábog: hogy fia a axőlöb-n nlAvtt uláltalott, A megejtett »ii ból kitűnt: hogy a biál oka a [egy ver vi^yásatlan kilfivéaéb^I tmár-iL 1 - BttÜnt. Gól. Jáaoa, keaxthelyi léaa • a Keuibelyea áJlomá«oaó lő. rnsredbeD asolgált kÖ»bu»aá mint. így 14 nappal eznlAtt nir(elen alt&nt. A leginditott nyomosatok, «s iddig eredményre oem veséitek. majori urad cseléd felesége a padlásról \'sjönében a létráról leesett a pár ptlUnai iulva megszűnt élni. — Árverés Zal* megyében. Varga torbála 574 frtra b íogt febr 9. Caa- in, _ Sxabó IBK 500 frtra -b ingt jan. 25. Badaoson Tomajon. — Novak áoo« 875 frtra b. ingt. jan. 26. Z»la izeut-Láailóo. _ Ssabó Ferenc 497 \'rtra b. ingt. jan. 24. Zala-Egerszegen ■»aUi Krizaa 378 frtra b. ingt. jan. ■ Caicsón. — Matkovic* György 6<>6 Vtra b. ingt. ftbr. 28. Nagy-Kanizsán. — Lváa György 800 frtra b, inert. j»n. 29. Póláa — Kráoit* János 600 frlra b. ingt, \|an. 25 Alsó-Zaiden. — Horváth Jánosné frtra b. ingt. febr. 7. Pacaán. — ÍODIÓ Ferenc* 811 fr ra b ingt. jau. .. B-jkw. — Sawai rövid hirek. Patika i« Ferkó fia oro«z nőt vett nőül- — \'romontor kőidében 200 kiló aulyu baroaát fogtak. — A katcnaaáitnál ii betiltlik a tíjlJM szakáiviaelés, — A trónnrököa Algírba utazik vadászatra. — A „FüjrgetlanaÁg ellon a bpeati katonai hatóság "gyaserre 4 «ajtópert indított. — A« 5 frtoa bankjegyek ia német s magyar szöveggel újból fognak nyomatni. — Sumaéiob Pal jan. 13-án volt 70 éves. — A katonaság nj cgT^nruhát k»p. — KMfÓlhi rövid hírek. A boerok köxtársnaags erősen tarija m» — ^an-Franciskoban nj tűzhányó hegy Uut fel. — l£arÍD<bi»baD i«vftzi időjará — Kronstadiban a t.zinbiz leégd — Felső OÍMSZorstágbon nn^y árviipuas tit. — Gráczban ia merényletet k&vattrk leveJhordb ellen. — Osman kttlugymínister lett. — At albán fötkelé-njra k iiiírt. Irodalom ÍK roiat alutt megérni italt mooka N»t i»áu WjtiiU Jóax-r kftojvkrreakd«s* áll eilliaib^U) J - A ,Zaiai Tantgf 12 dikwán tlkesó tartalommal jelent meg: M ZALAI KÖZLÖNY ar nevelÖDŐk. Polgár-é a néptanító agy pária? Udvarhelyi Gyulától. A«n It. tantest, novai járáaköre ifj. Kováca ián dórtól. Ai iak. takp. ügyében. Weias t Ferenoz urbos. R. Sándor ar a ■ névről Or, Strrba Jánostól. Me> yi hírek. Szemle. Irodalom. Oamok: kövek fejedelme Városy Mihályiéi, punk pártolói 47-68. \'Üzenet. Ara évre 1 frt. Idgéss évre 2 frt Teljes Ltnu példányokkal 1830. júliustól solgálbaiuok. - JUifUttü felkérjük t. kftsönaé--i a k5v«tk->A felhívás becses párt-igazira: El^Di-iéai illet&Ug meicrende-a. felhivaa! Boldogult fórjen Rákosi ártló hátrahagyó l kétira ai kost oly Bosea munkái-tok találtattak, hogy saá IOS barátja a lisaiolői ■» elhuny tn»k arra asólitoiuk fel. bogy readnctesaem sajtó .Iá és a bejöven dó jövedelemből emoltes )k airja föle emlékkövet. Megvallom, ijó ssiyemnek jól eseti e bisalmas felhi ras, bogy a d\'CaoüJinek porai felett Ön ir^irgalmának ^ytlmólcsébÓl emeltessék lék kő, meiy hátrahagyott gyermekünknek mutassa azt a helyet, hol édei ipjak alussza örök álmát. Oh hogyne e nék eaen kegy ele tea ténykedés jól ssi-vemnnk, midőn éa att nom tehetem: igénybe veszik minden erőmet s gondjai-it árráa maradt édta gyernnkeimnel ttKaséges felnevelése. Bizalommal járu ok tehát bot logalt férjem jnb-ritai- és smerőseibes, saiveakedjenek faltett jó azándékomban pártfogolni. A mü három kötőiben jolenik meg szerző arosképével • élelrajsával. Ar a 3 kötetnek 2 frt 50 r., iraiv 5ssseg akár előre fizetendő, ak»r Dtegrendelrsre utánvétellel. A gyttj-Lók a aláírók tiszteletiét kéretnek a név sshaJó írására, m«rt nyílt asámadásté-tel végett köalöm a kegyes pár1 fogók na-■eit a k önyv végén. Előfizetések, vagy megrendelések akár faozeám (Budapest Pipa utcza 24. az. foldasini), akár biio-mftoyosom Aigner Lajos ar könyvkeres \' " (be küldendők 1861. évi februái végéig. GyQjtók 5 példány után tisztele\', példányban részesülnek. Mind a bárom let tavasxazal jelenik meg, a postai költség kímélés tekiuietébol egyss»rre küldetik meg. Tápialom as édt-s remény hogy as „Alföldi pucsir\'a\' két kötetét ki s stivesen baJlgNtott volt, jelec k\' íj* ia b\'-e»«» pártfogásával ajáod< koaza meg. Budapest, január l. 1881 Mély tisztelettel Özr. Rakoai Tóth Láazlóo. ;ül. ilntzEmma. — A twmoruxtikvt könfvtár 8. éa 9-dik fusele nx-gjatoot Dobrowazky és Frok« ktadáiában. B-f-j-n Koek n" ,A azert^loieaek u^jn" ctimú nyét a megkezdi #A inUionios ci E heteukint Di\'-gjt-.leQŐ folyóirat elő£ ara. egéM évre 7 frt., félévre 3 frt 60 kr. és negyedévre 1 frt 80 kr. — „i/jnt6»" czimfl szépirodaim tilap elaú snámát veti&k. Tartalma : KI hagyni tégod- Költemény Ábrányi Emil í)l. — bogy házasodott meg Fabiua ur iogy msnt férjhez TuMQolda kisMSZon? Blbeeeéiés B-laaa Sándortól. — Ar ela« ^rsang. Novellette Pokoray Jenőtől. — A Hymen birei: Eljegytéaek, esküvők Faraangi krónika. — Divattodósilá. Mindenféle. — Adomák. — A hasas üág elöoaarnoka: (Házaa»\\gi hirdetések aj első .számban ötven házassági ajánlat.) — Kérdések \'sfeMetek. - Ts\'ányok. — Sserkeastói galambposta. — KÜIÓD önyvalaka mellékleten: A kastély tiika. sAngol regény.) — A lap köxleménynkat igéf legneveseteeebb íróink (Laak», Baláss, Komóosy, Mikszáth) s költőink (Ab-ányi, Póaa) tollából. — Előfizetési ára legyedévre 1 fri, mely a .Hymen" azer-wtfiségének, Budapest, Gyr-otcia 16. m alá kaldnndÓ. A ki nlöfiset, ingyen (tsfilhet hásaesági hirdetést. — A lapot lenurmai József és Gésa ssorkeeztik. —\' Üj ,»tmilvk. Táborsaky éa »rsuh s^numük«reskedéaáufln meejalom :■ -tél d-lok Makróosy János „A b>-cefliet i-getryn* csimfi eredeti népsammu-véhez. 8ajó vize zavarosan. 2. Es a kis lány. D-lolj dalolj. 4. Mikor a leánynak itt t. idnje. &. Eayim vagy te gyöngyvirág H<j oaak sózva; éneknangra zongora-izéről 11 vagy zongorára külön szer-eazté F. P. Ara 1 frt. hírek. — Qyomor»Ménv«d5kn4k fontot. chaumann Gyula gyógyazeréaa urnák ítookerauban. Gyomorsója , közvetlen öntől hosatva, nem osak nekem, hanem ás szemelvnek is azolgál kilttnó hatása al, a miért kérem utánvétellel ismét 6 tobozt küldeni. Hereenberg, 1879. febr. 0. Tisztelettel Hurnaus János. Kaptató DÜkáasiiÓ, orazágos gyógysaeréas urnái Stookársában és az oaztrák-magyar bír, minden nevezetes gyógytárábao. Ha legkevesebb 2 dubos rendeltetik meg. ugy 1 dobok ára 7& kr. .4 honvéd tgyturuhdk váltosta-tásáról teljesen meguifhatú íorráaból a következőkről értesül az „0. Em A gyalogság a vörös nadrág helyett, mely csatában messsa kirívó cséipontnlszolgát kék nadrágot kap; a lovaMagnál a »ub bonyra Umét hehirszák * «mórokat, az irfoapk a\'lilájs pedig kissé világnsabb zinÜ poazlóból lesz, eceu attíla azabása azonban, valamint a gyalogság nadrágáé :oved változást a ennélfogva a hunvédlovastiág mbbunyáraés az orvos* k irn uéíve a Upnkbau jelent eherí hírek é- koinbioácziók lé v^sek. — SüiünÖt etodojtülöttct hozlak Bécsbe, Egy ik-rpár az, mely ^audsiaJOnaágbou még a világhírű ai«mi ikreket ia f^ÜnDulj-. A két test feUW része a, hatodik bordától ugy nőtt beaté, hogy as ikreknek caak kél lábuk van. Ai orvoai mngfigyuléa kiderítette, bogy két fiúnak kiilón gyomra van, mig aa "£yik alszik, a máaik ébren iebet, aa egyik nevet, a máaik sir, a jobb láb, jobb testvér, a bal, a bal iker akarata szerint mozog. Mindegyik fik Önállóan lát, hall, gondolkozik, emlékezik, cseveg, eszik, iszik. A két gyermek egészséges, vidám, éa ig-n jól matatnak egymással, Született piemontesiaiakés jelenleg bárom éa egy negyed évesek. Az olaszoknál as> káaos élénkaéggel beszéloek és sokat hadonásnak négy keséikkel. Fejeiké lerméazetesen erősen oldal vast tártját Mindegyiknek meg van a maga rendes 1 odőju é* szive Anyjuk muskáanÓ, apjuk mániás, neve Tocci. Az anya jelenleg 22 éves\', csinos, csendes, aieréoy nÓ. A bénsi orvoai hetilap az ikrek rajzit közli. JAKÜÁB 16-in 1881. — A iutretolydteU áJdouia. Tatán ispukbao ■ ottani tavon oagy aseren céüen«ég történt. Egy 14 éves fia alatt Veasakadt a jég, s a saareaceéllen oj om ;«lajial eltttnt. Azóta fegyveres pandúrok .Uaak a tó partján. Szerkesztői fl»enet. 4483 B. A. A rxi«nalaf rolt hibáun N ; Boát Bár r^míle™ randban ran 44S4- K K- »p«>t MeckOldetett. 4i3.. ZUut«c7« nn»iim.tíkijiiio« ntU UmÍDj- J5 A kftn/T. t mefkOldöttllk. 4436. O. P BpMtrSi Upsok besártaif; mi -«m «rk«tett. 4i37. O. 8. Berioy. N(nc* atart baj. 4488 K. Nacr-KSrOa. A KSlUkeltcket tSu«tt«l V«tt«« UdTfialei! 4iM M. C«áktort./a. W^y 144-\'. Barci Nem i«h»^ak. 4411 Veupram. 8>iv«S fldvOxlal. Intis- Hivatalos placil árak- Hatj-KanUaáa, 1881. jaa. 14. 100 MlofrajBm}ával nánitva. Bnma U 12 - Bota 9-fiO .10. i 7—.—8— Eab 7-—.—.—. Kukoricás ■— ■—. Burgonya 8\'—. — Bonó —.— 80 —. LMCM —.— — 88—. Bab . 9 —.—8—- Ssalata •-■ .—10. 1 kilOfraamjával aaáatltva. Uaritahaa 48 — 52 Jubhna -■-.— Ser-—.—80. DissnÓxair —.—86. VerMbacvma —.-16. Focbacrma — -80. CzokOr —.—80. Bort .— -10. ~ prik* 1—.—. Saappan —.—40. 1 Ittorjével a^mltva ú bor 3-48 kr. Uj bor 30- W kr. Paliaka 46 kr. BcMt 8 kr. KU4ta : FAEaU.8, v. ^aaratl zra.ezLet37ezix3„ Indul\' Kanizsáról hova: -n»t twAta ()■« fai". 1-11 7 £■■<■■, Masina, )>omhovár 6 10 raggal ? 6 . . 9 90 dalul. ** ■ . . 11 1 JJ»t 20ÍÍ Bndi.-P.jtre (rrortvonat) 6 56 raggal (pOBtavonat) S 6 düot. (vagyea vonat) 11 SU aljai 811 B«b»(Sm»mt..ti..lT, Sopron r.Uj I 15 rMr.l , 1150 iJiel 315 Sopronba 3 40 dalot. 206 Pragerhof Kottori, Caáktornys 4 55 regfel , 2 Í7 dalát - Igjorav ) . 10 50 ajjel Brkexü Kanizsára honnét: 210 Zikínj f.161 b r, regfal 3L6 . . 1 41 dilb. 208 , 11 1 éjjel .\'11 ;judaPMUSl (vegrat vonat) 4 15" ragfel ^03 „ (poBUvcnat) 2 5 délnt i01 „ (gronvonat) 10 30 sjjal 802 Bárhol 4 1i . 10 15 316 Sopronból 12 SOS Prg«rhof fslfil (c7or»Too.t) 5 37 r 2<JÍ , . 1 30 délat , , 10 50 ü«i Jansir 16-tSl Jaoaár S2-ig 1881. .pd. J*P 9) Kat. U prot. av. MeovakzSlon (alilaai !Un>ban Jáa. II. 1 — 11. B2 Jé, nav I 47 Hétíi lAntal ap. llS\'Kwld iP,ro.k» blllPsnak \\Tkb ét Seb. I 8 Dominik MK 1 \| 9 Folienkt »a An. \|10 (iwcflj Feieiós sserkesaiA: BÁTORFT LAJOS. 9A Q^k rabs»olg-sága* {TS oí Wofflen) csima munkájában oly két ségbeejiőleg tár elénk, ni időn rajzolja 4,ho\|;y H nfi falülex«sen nevelve, énelgé sei. «. férfink ürca biie.géaei által, mintegy aanuk itmncjpíaroabau, sorvsszija 4lelé\' miuth^ az lenne jeiszava : i>önek tizi fAzőkaaái él arrd« ««sMMleiésed t ihl< Aimé Márton a nevelési rendszerei hiányát abban találja, mert böleeés* »lapéi vei szerint az allatember nem kíilon uactetik meg a léiekembertol, pedig az erlelmméií nttm ié7ön as ember cb»rac locisiioönja, a lelkiismeretet es erkölcsi .afcbud*got lt«U oril«ri«B>Bk, íléilÍt«BÍ Ks utóbbit aemuii állatban urm találjuk, mart enn^fugv az emh^r magát érieki ké)«k-be marttbeii, vagy attól megtarlúz-utJA, Tábúat J6 éa rost k9at <es eaeo \' jftte badaág vaJtuthitilaD lórényt>k alá vetett anyagban nem létezik, a hatalom, hogy toaganak törvényt asab az ember " Meyagi világ semmi combinatiójában ... uém fordul. Világos tehát, — ugymonc — bogy es as a lételem az emberbe mely as Állattal nem kúafis, mely ne« inalékony : anyag, hanem balihaUtlan léUk ! Az embernek a J étel eme volt ~ gyoo elhanyagolva eddigelé a neve . ben. Pedig ez nem tanítás, hanem il ktiv«ike«tében fejlődik. VI. As egyen jog uaitá kérdése. .Itt rní nálttnk n«m ú bajiuUloU még HoloU maafaol a nap már agy rafTOf. PKTOF1 Wy DumaanaJk jelet munkáját <~. vnava »agy Stuart\'Mill ,Nők rabazolga -gA;« ta-nnlojAByo^v,, vajmi nab " helyes aÜMpoatotfogiaJ^i »kk-er my mid inanap már mindenki el ia meri, hogy nők atatissüksiUg megállapított tulsi.. p..rodéaa, a férfiak közöDye, akorssoliem a kereaetképea^g késÓ eiérése, hdlyíete igasaágus megoldást kivannak árs»dalomb«n. Alt láttuk, bugy Sobop penhauer és vele a néDMt tadóaok 1 tartósnak ason nemes harci sászló v közé, a kik a ní»k helyseién segitni akar-náni>k ; Dumaa, Stuart Mül p«-di< éppei a máiK szélsőségbe eauak, audúa a nök nek sxtvasat! jogot viudicalnak. Stuart Mill .Képviseleti kormány jiban upjanis exekei mondja: ,£n a politikai jogokra nézve ol; ÖkéleitMan jelentéktelennek tartom >emi különbséget, mint a termet vagy najssin kost levfi kaiönUég«t. Uind emberi lénynek egyenlő érd-kében van, hogy jó legyen a kormány, mindenkinek jóléte egyrnlöén érdekelve van általa tDindenkiaok egyaráat nükaéges, bogy Htavs tegyen botzá, hogy annak jótétel böl a mag» résié t bictuaitax. Ha van valami k&lönbaég as csupán az, bogy núknek es még ssükségnsebb mint a tér fiáknak, mintbagy tesiileg gyengébbl lévén, a törvénytől éa a táraadalomtái inkább függenek." Dansas a ao enianeipatiu f vei foglalkosva, „A nÖk, » kik Ölnek s nok, m kik szavasnak* cximü munkája-baa ait mosdja ugyan, bogy a nő amidőn «ii kívánja, bogy na legyen többé a férfi rabja Ía midfia ugyan akkor aat képzeli bogy a férfiiíl foggeilenitheti magát ninM igaaa, de aat kiráeja, bogy aikot Üssék meg a nSk ssavasat jogáréi asóló törvéoy. ita Uaaak minő érvek ásóknak oöetoanc«piio melleit éa milyent elleoe, bogy Ítélhessünk. Aa emanucipai fogaimé karmsa értelemben szokott b»« naitatoi — a teljea fQggwtlonitéa, tehát aso tágas értelmében, a kilerjedtebl munkakor — a aso kösép H a tóbb jogosítva/ — a szo magasabb érUlaaéhan A fuggntlttnités aaon o«zmé)«nok, i a nőt a férfinek — ugy no vésett — rab sága alul — a hot oinca — fölasabadi ni, kevés, a másodiknak, mely m. nő uok tisztességes munkakört kíván, sok, azon eazménck pedig, ansly a noknok több jufFOsitványt akar, azt gondolom mindenki barátja. Az eloő kérdést maga Dumas oldj\' meg, midón aat mondja hírneves mun kajában: »bi>g_v a QÖ uem rabja a férfinak — csak ba ugy akarja ba hozz: megy feleség&l éa aemmi törvény sen ysaoiiu Őt a férjbe* menéare. Ázutái i i* leboine elkülönített élete filgg\' tewtve a férfiétftl, mert a férfi nem ol; munkát véget, melyre a nő képtei .A no es<TÍut helytelenül áll elő vzoi kívánsággal, hogy bizaasék meg a biró és as eakUdli ügyek vezetésével, éppen ugy nem lehet ól telrtthásat azon joggal. hogy kormányocsM az állaaut, amim nem lehetne ől kényszeríteni annak meg vódésire, légy n eK\'ibb katona, lehel tán biró, tanácsom és esküdt. A második kérdrt mellett jel •tói Stuart Mill .nemzetgazdaságában agyán ason okok, melyek hathatósan asólanak a melleit, hogy a szegények ne függjenek többé a gazdagoktól, ugyan azon okok asó!anak a nik emancipálása mellett a férfiaktól s a legkevesebb a mit a jog é* méltányosság megkövetel as, bogy a nőit ne kéaysseritnasenek tovább ia oly álláabaa tnaradni, melybea egy urokaég nélkül maradt nőnek alig l«het mii útja magát fentertani, mist a férj-be» menetel. A harwadlk a több jogosítvány mely ellenzékre sem ia UláJ. De TisagAljak meg, vájjon mí ed ható meg mégis a nőknek a társadalom bem ál BÚ as álUmban, ha ugyan valami kívánhatnak; mert, hogy egy j«les ir<S nésele épp oly egyoldalú lehet, mint akár másé aa kétséget nem aaenved. Hit lehetne kifogásul fölhozni ■6k asavasatjoga, műnk a képessége a egy átalán jugoailványaik ellenében. Fethozsák a többi között kifogásul az egéss nem ellea, bogy megsefinnék nj lenni j megfősz Ülnék lényének sajátképi jellemző réazétfil, mert máa a no jelleme, kedélye, szelleme, nvut * férfié; felhoz-zák, bogy a nfi magazünik a család esi méjének képviaelfije lenni; bogy a oö közéletben bizonyos fokig állást DM vállalhat, bogy sp-.jilia hivatását el nei oagyh^ija, mert asámbavécéiével annak, hogy\' olete felét oly áll-pótban kell tölteni, mit „terméaseti sajátságok" nev; alá toglalunk. mind meg annyian oly tartós kodást és kíméletet igényli cselekményét, melyek a no fele életéi igénybe vessik; 1 wÖ teatre ia gyöngébb, agy veleje, isoi ereje, idegeasége pedig mcgtagadU löle férfiakkal való legfensÓbb értelembeni egyen jogaságra — a képessegeket; a nf aaeHemi munkásaága eilenkesik a afiies seggel — esek ason kifogások nagyjában melyet aa egyenjogúsítás ellen felhosnak és ezekkel ssemuen hivatkozom még Bapreoht fentebbi "Elíroaésseti munkája ban előadottakra is. Mellette felnoapák, hogy a katona aág gyáripar, évenkist mindig több nő\' tees önállóvá; egy n4 mindason képsett aégekkel bírhat, mint egy farfi, lehet bírtokoy független, esaládfA, adófizető (es a ssvasat melletti érv) a no ol; munkát végeihat mint a férfi, lehet költi, íro, mttvess, kereskedő, iparos, földbirtokos, háatnUjdonos, bérld; a nÖk választó tépeseége caak kösokutáu kérdés; a no képeseégekkel bír a a ki kéo-^SggeJ bir, ■ambadsággal ia kall biraia. Uegai, u»ait eaae bépaét által «ak ép agy fejiaesthet-mínt a\|érfié, bogy 1 férfiak is kivannak téve betegségeknek; nem vess el anőiaég és aa erkölcs sem, mert as oaafc a jd neveléstől fftfig minden körülmény ok kózött. Esek a pro- és oontra-érvek nagyja ban, % melyek között mint Pbarosí világító torony ál! a párizsi alkotmányost ry&lés 5. Ey-a; .Hogy mioáinki munkaképes, de azon munka, melylyel a társadalomnak mindenki lartosik as nem a fizetett munka, hanem munka míndaa, mely a tá/aadalom vesztesége nélkül — nem m«llöíbeto. azért a nÓ, ki idejét és erejét annak aaentelí, hogy kötelességének mint hitves megfeleljen, .s oly nd\' dolgozik a aso legszorosabb értelmében". A nő munkája így habár nem kö»-vetlen is, oem szemléltető, de eltagadhat lan ugy annyira, bogy kénytelenek vagyunk beismerni, hogy még ott ia, kik akár a természettől, akár magától tárta* dalomtól, akár hivatásuktól, habár- ki-vetélésen is kösvetlen munkára vannak u\'alva, a monka — miaoeégileg nem, csak menyiaégileg kulőnbAuk a férfiéiól. így a nőt munkaképessége tekintetében nem egyen jogának nem mondhatjuk; ami pedig hivatalképeaségét, politikai jogait illeti, Dnmaaaal tartok, mert nése-tvm: hogy á nő a oaalád alapeleme és itt a nő Ulkéletesen egyenlő jogot élve, oly annyira, bogy annak elhanyagolásavat megssonnék nemosak a esalidnak, de as • •aen áJtó társadalomnak ia alapítója, el-tetoje és haasBOs tagja lenni, mig megfordítva, annak nem tője, szelleme s aa ■ egées emberiségnek koronája képemi a kiről elmondjak Schillerrel: „Tiszteljétek an6z.eL.6k aaőnek és fonnak Mennyei rózsákat a földi bonnak.* HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUÁE 18-án 1881. HIRDET ESEK. ááBfttft^aar :-séí A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság (FRANCO HONGROISE) melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, biztosit: szárazon vagy vízen 5. Szállitmányi károk ellen, szállított javakat. 6. Készpénz- és mindennemű értékpapír postakülde ményt szárazon vagy vízen. T. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és kiházasitásokra. és légszeszrobbanás által 1. Tűzvész-, villám-, gőz okozott károk ellen. 2. Münkaszünetelés-, tűz-, vagy robbanás folytán el vesztett kereset által okozott karok ellen (Chómage). 3. Jégkárok ellen. 4. Tükörablak zúzása ellen. A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeerője elegendő biztosítékot nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló karok pedig alólirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommal a társaság alóiirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság »\'ethiztositási feltételeire figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem oultivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy ii mém hazai társulatnál sem létező felülmnlhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között: A magyar-franczia biztosító részvény-társaság öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján, esetleg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti. N^-Knnhsn,,, 1880. „ovembcr I...W, • - \' •\' * lUnyar-framaia\'biztosító ré«zvény-tár«aság Tezér&gynoksége Nagy-Kaomin, .(ÍÜTMANN S. H, 989ÖI-Ő-J \' Kerületi O. g y n. ó m a é g e le: nrnil BEBGER JAKAB HIR8CU1ANN A LOB I (i N A C Z Tapolczan C«áltornj»D . Csabrendeken Zala-Egprszegen POLITZER JÓZSEF Sünieden ~ E P S T E I N V. A. Keszthelyen PfLI JÁNOS AIsó-Lendvan TAISZ FEBESCZ memmmml \\ VADÁSZAT KEDVELŐKNEK UJ ÉRDEKES KIADVÁNYOK! Kia<];Lsomhan megjelent és nálam, valamint minden liite.es hazai könyvárusnál kapható: A GYAKORLOTT VADÁSZ. A fáczán- és fogoly tenyésztés. Ugy minden vad ismertetése Itta: S&xy Ölveiii ÖLYEDY KÁROLY, oki. erdeu, nyakoriot. vsdasz. néhai cs kir István fChera* sze-nirlyf körüli testúr-vadász. Tartalma: Az tij erdő- és vadászt orrén vek-kel. mlammta kntjskbetí-gséfiei PS azok cyökeres gyogriláaáv. bővítette egj tapasztalt vadász. Kicn igen díszes s 320 UpiVterjetlü miinek gíinnvocofttii borítékban és keménykötétn>n l$* 5"* á ra 1 frt. 80 kr. Külön kla-.áuokban kapható: Az 1879. évi XXXI. löm-nyczikk. Az uj erdolórvénY Ára fueve 40 kr Az uj VO4ásx<iti tórvfintr Szentesit^ nyert 1872-ik érj február hó 18-án. Ára fűzve H, kr A kutyák betefftéffeiTÖl és azok czéisierű grógyiOsáról. Irta : egy gyakorlóit vadász. Ára fűzve 40 kr. Vaxtfutz naptAr. A vadak párzási ideje éa tartózkodási helve az éí minden havában. Ára fűzre 12 kr. További Bud.uuMyakMk : Farsangi fánk. bábakenyér (Kvgelhupf) és keUzer tflt készítési titka Irta : FOl\'QUKT JAQLT.R, Ill-flc Napóleon ndrari főszakácsa Reményi toldalék- és szalonás popácsa. jó kalács és széna-retes k^itesi majává! Bori tette : KüV MAÍiYAK NŐ. E díszes bánitiíit nilrec8kriu>k ára 60 kr. Pósui rendelések 70 kr. beknl-déstTCl ajánlva l^rmfotesen kuldetnek. Elten tfihb magyar nőtől megpróbált és tuk^leU-sen likerült lütéai módot ajánljuk hölgyeink figyelmébe. Poitai rtndeUielc gyortan 6* ponto$nn étzhözöltetnek. :::HALLATLAX OLCSÓSÁG ... ffAJDITS JÓZSEF kiadóbiTatala. SÁG ... KATCÜcező 10 raikk egy díszes dobozban flhelyezre uimnint-1. 50 iv le?élpapir 2. 50 bozíi illő lerélboriték 3. «rr teljes "dobra kitűnő acjH-ltoll. 4 három tolltartó. 5 bárom igt-n jóiron G fjrr Tomliaií. 7 ee>- Up sziTópapir 8- egj nx^y darab [ieoai>tvtuxk\' 9 egy törii. gnmi. 10. egy 8zép j<^iz<-kkfti]Tv artnvnyomatu.1 Araöu-íipscn Beiben 1 fit > 5 kr. és N A G V- KA XI ZüTs .IT Wijíltt Ji»ef kön)Tkcreskedésíben caok &S kr. -«■ Portai utalvánjnjali 1.15 kr. beküldővel Lárhora iB aiánlTa bérmentre Rzillittatik. Árlejtési hirdetmény. C l l éi álasztutt épi CíAktí.tn, Áa Cáktornya vároa» képvi-i-la t<-atu téftzeti bizu.uá^ AÍtHl küahirré tétetik, hogj fölállított állami férfi uinlóképeHi^ Áptile.iéliez azük i ii ik á 1. Az arlojté* Caiktofnv«n a varoshoz laoáoaterDaébcD 1881, ófifcbr I4éa d. -. 9 ór.kor i«n»iik meS. j 2. Az iri-j:«. afób^li. do a\'rl iri.b-n -ju,:itok ia elfő t;»dlatDHk, K mrljek » aaóbali árlüjiéa beíaj-tétse utáo ovit- I 3. A i,.lillit.„dí, épUlelh-z .zttk.ék\'... -m.7\'. .„j.g 4. ■ mánk. 73.2U frl 51 kr.-r« v«n olóiránv.nva, mcljoek K%: \'az árvereafik által ax árv<-res rlfiu, akár Ués/pénilma, — ikArí t>«ad«ilcg j«gyz«lt ér^ékpapuükbüD a uupi árfoljam aaerint, - [ v»gj jttlaalogilag kallűkg bittoaitoli óvj.dií-l«velkbco Ueddök j I 1B, a városi péoziárDokpil. 2 3 3 1, 4. A munka 1881. év tiranáo meekeidbető éa aa épQ j l«llegkétóbb 1883. éri .ugu.ztm 10^0 ielj»«oo kéu-D átadandó f. 5. Aa irlejtéa üntejeale ntán H bitonaág álul a Tál-1 Ulkozóval kötőit aiari.Kiéiiiiik a krpvúi-IA te«tül»t általi jóti hagjáaa foolartalik, — a képviaolí lUlül.t l-gkíaíbb 14 nap. az árlejtés után H »seri(5des füleit határolni fog. \\ 6. A felallilandii cipiilet tervei, . kóhségv.léai olíiránv-j z»t éa az épi\'é.: rjonMéj iisaaoi feltél.l, i Caáklornya T«ro. \| t.naoatermében naponkint d. o. 9— 12 óráig. d. u. 3— 5 óráig I b«t»kintbe.ik. - Caáktornj át, 1S8I. jan. bó 4 én. j kr. építészei! bl/.ottAe Maria-czelli GYOMOR-CSEPPEK, jelű tutÁu fyifyazer ■ gy«Mr BUM aaitalMi aitw, felaiiDolbaUlu t ítTigjhíiny , ff>^ fclbflfó^R. kálika, ftyomorborút, éaxrla. Ky éul ea ital álul, RÜUita, lép- ém y báutalnak H1»D- JBm üvegem ár* U4l ittt 3ö kr. tirx^íifí. nádor i* hanjái joinuri-él creJ), gyomor K»pfa.U4: PrAgf Bíl« ar g^Rjitarriri-bn tifcpy-K^niMin, vAiamim •• ovttrik-ta^sjr birodalom mimleo n^jj-obb gyófrj-g«rtirtbn i kereakedéxban KotponU gzétkfildés! raktár nagyban és kicsinyben ~~ "IADT TC ÁHOI Krenwierben, Morraorszá^. 14 éffíl ezelőtt. f myrt iy«\|yaUMMk H M<ke 4p Mit trkentí H« Jiist o. kir idvarl •ziiliti ira-k B«rlib« Finktér z MTtr.al et kir. illiM»k iziaára Hr» DÜ-T"! r » M p 8- «ánt, ■ely arr.l itti tnmU^t, mily it< ét miiy jttatáav^lHNt a-a \|yi\|yaiyaf ■•ly aktt orr •"?" 4MI k\'BMté éa mtj raja wve aly Jéttkwiy v«H r A hí Fraukf A. rcált\'kuiaU ig%g%u>-tanár nrn^k írna, meJy ijj «..] Ujánw 1877 okt 9 ín. «íd?n Ii <TT«Í ««I8il Bi-.a-nh«.n r.lik, gjöej-e e Ü m.lát* kitoaxi »t:™iv \'^^ t»blwi5r busnilua. U«n kírem CQrj-reqJa]ésJm t poii\'o«n bekold m, »g pe.lix": 1 -n tr. &0 HIT^H ip«tmi»k. kinek exirn- Ri«br.ntrop titkol l«««ot rí liir-mlfó^k nraak UjTároiban, A R 2-sior W»gi... ..(jimára Cdlbe elSbbi lakatomra 100 QT«gg--l, mélyít inpfö*-tok b\'.r4timin»l íi collexáimnta.1. Dr. Ol.dmi %ym. Íí»ig»iA ar^al, ly maláta kéi Un énjének gyúgyhalútt i* itabályoa körtk«oiítijét nejín ia ftnraa-^~., m ffki.irtroi akarj-. Cel\'«l--n ii fo^too a> ön m.láta egéitiégi «Orét huj-náltam d« moat a elfibbi m-^dnn köjrotlen rfruonyha ak.n -k Önnel Upni «ib. Hivatalos gyógyjelentét. B-rli". Pio»irttr>M»-).eii I>\'v5 ajkuaáraya korháxból A kitűnő Hoff-tvU maláta-kivonat egétujgi törnek. raf\\j a ••b«0lüknek oly jót teli, bog/ DOB KireMn nelkOlftiik, mirl5bbi iimítelt kai.Msit ac ápolónők oeTÍbcu kérrm ROON miniiat-r FiírakUr : Fejwelhofer JÓMf£, Z)»-Ec«ru«ff«>it Hnbinaaky A,ni\| fa > (ryégT- t-irliai Sopron: MOlfer P., Kcnthelj WOnach Pareaci, KApoavir Lajp»>? Aaainál. a—* Á nagy-kanizsai segély^gyleti szövetkezet folyó évi január hó 23-án délelőtti pont 10 óratter _ -A.BU3ar<í>rxa.&«ry- termótoen ÖŰÉ RENDES KÖZGYŰLÉST tarUid, melyre a t. ez. szövetkezeti Ug arak ezennel megbi vai na k. A targyalandé figyek ttrozata: I. Számadási jelentés. II Határozat a tartalékalap javára megállapiUndó összeg érdemében. IIL. Jótékonyczélra fordiundó összeg meghatározása. IV. Igazgatóság, és sorszerint kilépett 8 választmányi Uf megválasztáu. \'■ »—S V. 3 rendes és 2 pótlapból álló felttgj-eW bizottság leendő megrálasztása. TI. Alapszabályok módosítása. VII. Indítványok az egylet érdekében. Mslt i\\agy-Kanizsán, 1881. január bó S-en. Az i Nagj-Kanizaán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wa\|dits József gyorasajtojáii. B«tMt>! ir: ejfíai érre fél érre ...\'... V negyed éT« HIRDETÉSEK 8 hasábos petíteorban 7, másodszor g B minden torábbi sorért fi kr. NYILTT&RHEK-soronként 10 kiírt vétetnek fel. Kincstári illeték jnindcn egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. T V. i.) .1 1881. január 20-án. ZALAI IOZLOHY. A Up szellemi részét illető közlemények a. szerkesztőhúz, anyagi réaté^lletü közlemények pedig a Iriadohoi béraeutve ;. .-. i&téxendók: NAGY-KANIZSA ; \' WluttotfeAz. Bérmentetlen letelek csak ismert mankatárfiaitól fogadtabuik el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Nagy-Kanizsav&ros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztártt, a „zlmegyei általános tanítótestület11, a „ nagy-kanizsai kisded ne veló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet\',, a „soproni kereskedelmi s ipwkaaara nagy-kanizsai kül választmánya" a több megyei és Tároaí egyesttlet hivatalos értesítője. , Hetenkint kétszer, vasárnap- s- esfttörtOkOn.megjelentf vegyes tartalmú lap. \'••: Megye. \' A ,faai»\' szó után, — a m»-gyar nyelvben nincs lalkesitóbb e szón&l .megye\'. A megyei intézmény nélkül, a nemzet a világ színpadjáról rég letűnt volna. — A megyei intézményben ragyogott a valódi magy»r genius, ez volt bölcsője a magyar közlelkesedésnek, — itt fejlesztetett az őszinte, bátor, szabadságszeretó, nagylelkű magyar jellem, itt emelkedett a zsarnokság által végbe vitt vagy megkísértett törvénytelenségekkel szemben a villanyszert hatalmas ,veto", ezen intézmény tartotta fenn i meglevőt, s visszaszerezte az elvesztettet, — ez szüntelen védan-gyalkéot lebegett vigasztaló araival a. nemzetnek sorsa, viszontagságai felett, — miért is emlékét a nemzetnek Örök hálája, kegyelete fogja övedzni. Habár e_ világon alakilag minden a változandóság törvénye alá van vette, de azon magasztos szellem, mely a megyei intézményt át-lengtc, nem fog koránkból távozni, nem lehet távoznia, mert a nemzettel őrök időkre van frigyesülve. Ezen dicsőséges szellem meg-meg fogja értetni á nemzettel az idők intelmét, hogy\' most nemcsak védeni, de teremteni is kel!, 8 a nemzet a beállott szükséghez alkalmazkodva, a formákon\' tágítani fog, tágítania kell. A magasztos szellem a megyei termekből át fog költözködni a községek szerény kunyhóiba. Ne higyjttk, hogy e kunyhók ban aem jól fogja magát érezni, sőt ellenkezőleg égi eredetű lévén, az Srömkőny fog szemében ragyogni, hogy munkásságának nj, még nagyon is parlagon heverő ■ tér nyittatott. Minél többször s számosabban gyülekezünk itt körülötte, - annál kegyesebben fogadandja hódolatunkat. \'— Itt fogja ő a haza iránti sznny- nyadozó közérzetet felébreszteni, -a rend, munkásság, takarékosság, mértékletesség, jogtisztelet erényeit ernyedetlen buzgósággal lassanként meghonosítani, s a magyar közmi-veltségnek paradicsomát feltárni. Á megyei védbastyálc helyett ezer s ezer — a kor igényeinek megfelelő védmflvek fognak elöállittatni, melyek mögött a nemzet a dühviharok közepén is bizton érzendi magát. A megyei intézmény jelenlegi alakjában a netnzeti erők gyors ki fejlesztésénél most már nehézkessé généi s más el nem hárítható fogyatkozásainál fogva tagadhatatlanul akadékot képez,\' miért is alakjának gyökeres megváltoztatása elodázhatatlan szükséggé nőtte ki magát. A nélkül, hogy szerkezetének részletességeibe * bocsátkozhatnánk , jövőre a megye — főleg -- az állam kormány és a községek közötti gyors, erélyes, szakértelmes közvetítésével a buzgó felügyeletnek fáradhatatlan gyakorlatával fog hervadhatatlan babérodat szerezni. Miután ebhez képest mi szak- érlelmes — kitartó tevékenységű működéseikben megbízható megyei\' tiszt\' iselőket óhajtunk, miután a ne- potismns karjai közül a lehetőségig kibontakozni akarunk, miután a me gyei hivatalok — ha csak magunkat mystificálui nem akarjuk — most már majdnem kizárólag ugy is csak keresetet képeznek, s az úgyneve zett „nobile officium\'-nak- lenni meg szűntek, — mondanunk sem kell, hogy csak az állam kormány általi kinevezést tartják egyedül czélsze- rüneb. ■\' ■ i GÖZONi — A polgári házasságról szóló s legközelebb már ■ a törvényhozás elé terjesztendő tőrvényjavaslat szabályozni fogja a keresztények és nem keresztények közt ugy a nazarenu- soknak egymáskozti esket&ét, \' valamint a polgári anyakönyv vezetését. - A* ui ttxss bankékról az a hir volt elterjedve, hogy művészeti hibák folytán vissta fogjak vonni. Mint most egy bécsi lap illetékes forrásból jelenti, e hir teljesen légből kapott. Az igaz, hogy az uj bankjegy kék színe kissé enged, de ugyanez a régi tízesről is megjegyezhető. A kék szint aiért választották, mert azt photographiai utón nehezebb utánozni; ugyauez okból a német birodalmi márkik is kékek. - Az Országos filloxera bi zottságot a töldmivelési miniszter — mint az ,t)rsz. Ért." írja — köze lebbről összehívni szándékozik. A bizottság teendője lesz véleményt mondani a jelen évi irtási eljárásról, valamint az Amerikában megrendelt és már Angliába megérkezett szílő- vesszőlíre nézve követendő eljárás módozatai iránt. - Tudnivalók mészárosok és marhakereskedók részére: Minthogy a keleti marhavész Horvát Szlavón- országban és a Horvát-Szlavón ha- táriirvidék teroletín megszűnt, a főldmivelés , ipar- és kereskedelmi minisztérium 37600 sz. a. kelt körrendeletével a szoros határzárt megszűntette, és megengedte 1. hogy a Horvát-Szlavonország területéről származó kérődző állatok és ezek nyers* termékei a határszéli belépti állomásoknál az 1874. XX. t-ez. 3-ik ^szakaszában foglalt feltételek mellett az ország területére, behozat- tathassanak. 2. A Hortát-Szlavon határőrvidék területéről származó kérődzőt- és nyerstermékeknek be hozatalához azonban minden egyes esetben a minisztérium külön előle ges engedélye kívántatik meg. Ilyen belépti állomások Baraayamegyére Déive ai eszéki átjáró híd, továbbá, a páléi rév a Dráva mentén. - A tevéibordék biztossága érdekében a budapesti föposta-igz-gató a köretkető rendeletet boesij-totta ki: Azon sajnos eset következtében, hogy egy budapesti péozes-levélhordón hivatali kötelmei teljesítése közben rablógyilkossági kísérlet lett elkövetve, indíttat™ énem magam rendelni, hogy: 1. -jénzesleve-let és értékes küldeményt, mely szállodában lakó egyénnek szól, a szállodai kapus vagy más szállodai alkalmazón jelenlétében kell kézbesíteni, ha pedig a \' czimzett nem volna otthon, vagy ha szállodai alkalmazottak részéről a közbenjárás megtagadtatnék, akkor a szállodai kapusnál értesítvény hagyandó a küldemény beérkezéséről, a külde-jnény pedig a postahivatalba, hozandó vissza és poBte reetaate kezeleadd. 2. Ha ilyen küldemény inas, a városban lakó oly czimzetthez van in-tézré, kit a levélhordó nem ismer, akkor a kézbesítés a názfelttgyeió jelnnlétéb«n eszkőzleodo, ha • pedigji van intézve, a kézbesítésnél a bérbeadó jelenléte szükséges. Ha ezen jelenlét lehetetlen volna, akkor-a fönmrt értesittény álUtandó ki, s s. fönn irt eljárás "követendő. Az érték-küldemények kézbesítése reggel 8 órakor veszi kezdetét és 6 óráig estve tart, mely ittö után a levélhordú a, nem kézbesített érték küldeményeket a póstahivcUlhoz tartozik visszahozni, téli időben a kézbesítés nem népes városrészekben este 5 óráig tart. A czimzett személyazonossága megállapítására vonatkozó egyéb szabály érintetlenül megmarad. Fölhívom, a postahivatal főnökét, hogy ezen rendeletem pontos megtartását szigomau Őrizze ellen. Buda pesten, L88X. év január hó 7-én. Zalamegyo alispánjától. gyg nug-f. kir. £Sldmiv<sle», ipar- b k-makadeltnUgri miuuteriuml : (■ rtge.) U. Al említett cuil «l<Sn5zire mul-hallanál esükjégee teendők kfot a meg-Urtott helyi értekezletek egyhanga véle- ■ menye sseriBt\' ellj halyen Ü1 s mintegy * »lap fart-kelt képes u, hogy > Maraköz ben duité nya-roti noriféle teayászjelleg-nek megfelelő jó apa lovak hunyta segítve legyen, ét énal együtt meggátolUa-sék a1eayesztea karira Invo korcsmének- * aek fftdeztetéere használása.; — erre nézve minthogy a- már fentebb jelzett okból a jelen vixsoayok k&st sem a közsegekc-t megfelelő apalovak tartására sem a tenyésx-líket mönUrió uovetkatetek alakítására -me--nyenii nem iehet, e módnak mint legcaélnerübbsek jfivóre remélhető1 Bike- \' ree e»s6»olhete>éig iz — a ménuükAéglet fedele ■ & tenyésztés f&jleaztése erdekében mulhaUftnu! sa&kseges volna, az állami gyámotilájtasf zegélyBeado tenyéutee » Btcm\'.éh mkzlroiral h mnrakdzi jelleg tenyeuteiert alkalmasnak talált és koz-segenktni Oesüeírt 1618 drb. kanciikra miut tfcraaayagra ilp-píttatvin, ezek ssá-máfa biatoaitaaÚQak tigyaa a szemlék alkalmival \'megriMgilt s egyesek talaj-donalao tevd — tenyesz jogosítványra erdei nek iíelt 16 drb mének közül » .tkozé kimutatásokban megjelölt 9 drb mén tulajdon ósdiknak már a jövő fedexta-Jdényrí adandó 60 frt állami dij mellett oly Miérttel,hogy méneiket kiai-ró)&g az amütitt k&oczák fedesésére ax iUotfitnetgalakiSott jiráai lÓtenyófez bisott-\' &g felügyelete t-lmt a legfollnbb 2 frt. fádnctettíai dij ért közre bocsissék, esőken kivül pedig kegyeskedjék a magas roiniu-teríam ugyan at Üsaieirt tenyész. kaccsik fedeséfláre még malhatl&nul szlik.Bégoe 17 mllami mént a kö/etkezö fedeziclési allo-misokra feláílítUini, u, m. Nedeliczre \'2 mén, Mura Sserdahelyre 2 mén, Bácz- Kanizsára 2 mén, Beliatíncsra 2 mén, Alsó Lendvára 2 mén, Perlakra 2 mén, Szoboticzára 2 mén, Kovakövééire 2 mén, rabbi, ezea álUmi mének fedezte téli dij is 1 legfeljebb 2 forintban lenne meg* állapítandó, agy, hogy esea dij aratás atáo szedetnék baz illető községek utján fedéseit kanczák tulajdonosai tól,eílenban • TARCZA. Némán Néfflin QlSk kia KsndallÓBbaD a tfl Tört kobtljel i Minden óriX, minden pereset. Körülöttem ttri «s«i)d tan, KIIDS vihar sag vad morajjal, Hallgatom e MMI djűnokot, Míg daaija mpane elhal. De Kivemben a ueav«d<Si Viusuúgja ex éneket: ■ — Kit a QTI U megitkoiott Boldog s itt már nem leheti" ■ Eoldu botul is Téra6 nirrel Járom be a fel világot, Ugj fáj a ieb mit asÍTemen A. Eiamok ion kexe vágott. Ujy íij, hogy tán ma vagy hoin Én U oit vándorolok, Hol Djug»]m«m nem Kavarják, Csalfa képek, arany álmok ! . . \' Njild virág aa ífjaság, lUgjotf gy«ngy es az ilet, A* elhsrvad, ■ e» \'rabja len ii aoráizet tengerének 1 S aa vége a virnJá»nak; — Kinek a ion létalt adott, Annak egykor Hrt is ásnak! — HEBKBLINO DÉHICS. flárom hó titkai. — Bf>«ély. — Irta: Szommer Sándor. \' T. FEJEZET. A kedves lakása. Bécsben a Ijipdtvárosogyik téireesí utcxájának3 «melet(» bálába két ifjút látunk gyors léptekkel besielni. Gtyoraan feleiefek a lépcsőkön a második emeletre s olt epy csinosan butorosott szobába beleptek, bul gyorsan levetek köpenyeiket éa egy-egy .fouteuillo\' redobák tnagukat. „Hadd láasuk mit tarlalma e poste rostán te levél" — monda ax egyik egy kis levélkét vonván elo kabátja xsebjéból és íelDyitá. — „Olvasd hangotan, Béla, én ís sze relaék tartalmával megismerkedni!* — „H.lld! a levél igy ssol:" .Kedves Bélám!* „örömmel vettem tudomásul legkedvesebb soraidat, melyekben ujabban tÍBila Bterelmedröl akarás meggyűsní, — biábu VMIÓ munka az mái kedveaem, mert állattam, hogy trántami vonzódásod s szerelmed tiszla mint a nap. — Meg vagyok hódítva, a győző te, vagy és igy egészen a tied vagyuk, íegy meggyőződve, hogy szerelemben lángoló szavaid visszhangra talállak keblemben, a tied vagyok, örökké, mert kimondhatlanal szeretlek." Fogadd addig is igénytelen soraimat, mig kárpótlást lelsz forró csókjaimban, már alig varom aa alkalmat,. hogy té^ed sseretett Bélám keblemre Ölelhesselek^ — De as Íd6 még távol van, hét nap és es valódi bét évsek fug előttem feltűnni. Az ódee anyám ast mondta, hogy e hó 214 & reggeli vonatul megyünk Bécsbe, bol a diszmonel alkalmával ott fogunk maradói- ha lehet rá fogom beszélni, hogy a nyarat is ott tültbessuk, amiért már K.A roly bátyám is megkérte. Tehát e hó 21-én, — az este ott megérkező /ooaUal jövök, de cak ugy iatétd a dolgot, hogy leid ki, malyik vendéglőbe stállunk é-22-éareggoli9 órakor a kapunál várj, hol Erasi szobaleányunk •lói — ki a titokba be van avatva — egy kis levelet kapi. A város nevét nem írom ide, honnan a levél jíin, hogy elvesztése esetén gyanút ne kelthessen. —Pista barátodnál nyilvánítsd tiszteletem. 1879-ik évi ápril hd 14 én. Iaten v«isd! Csókol htt Irmád. „A kedves aDgyal megjön — foly taU Béla — hét m.p vagy hét esztendő, mit szólsz hozti PisU ?\' „örülj, barátom a gondolatnál, hogy milyen boldog leszelsz.ha ily ou kedves angyal lesi életed párja." .Barátom! ha nem tudnád viszo-lyomat, ukkor decUmálhatnék elcgoi róU, do tudod atyám ..,.\' „Tudom, hogy atyád a házasság ellen van; de te most ma holnap n»gy-kora, önálló és igj- korlátlan vsgy, — azt teszed a mi neked tetszik óigy astveBzed nőül, a ki neked totazik.\' — „Azt nagyen jól tudom, de az öre gek nagyon mait ácsok és én nem akarok iregemmel haragoB viszonyban lenni." — „Meglátszik, hogy egy együgyü, jámbor szerelmes vagy ; nem hiába még nem nŐaiiltél soha, nem ie tiidsz ró!a>. be ssÓinL Meglásd, a házaseAg után öreged oaak njegbékül.1\' — . , .Mintha már csak te Qjeghásoaodtál vulna egyszer, épen ugy besséls* róla. „No! oaegházasodni . . . azt epon nem mondhatnám, hogy megházasodtam vuloa már, á» tapasztalatból, azaz inkább hallomásból tudom az efféle históriákat,\' „De hát mi mit is beszélünk t. házasságból, mikor előttünk más teendők is varrnak előbb. Mondauk, kedves. Pistám, hogy fogadjam * vasútnál Iraaááfct.t?\': „Hogyan? hát nem veszed ki a , veiből, hogy csak in cognito jöjj elébe ás tudd ki ssiilásakat, őrizkedned koll, hogy észre ne vegyen a ma macskája, mert különben végd van mindennek. Okvetlenül szUlLttégeo, hogy veled, menjek, mert különben még dugába dől a terv és meg van - ,Mikor is irta, hogy mogjCn? ■ Szórakozott fráter! huzen kezedben a levél, nem olvashatod onnét ki? tudja Isten hol jár az eszed 1* 1 „Iu a..evé!;aztirja,hogy&hó21-én este itt less. A kedves angyal igénytelennek tartja sorait.- midőn oly becsesek, oly kimoodhatlan drágák" — monda Béla, miközben a levelet c&ók)Ívai halmosáéi E pillanatban kopoglak az ajtóo. ; .Szabadi- kultftk ifjainlt. — KóglÖu ft»luyill<Waí as ajtó, egy- Wél-hordó beléptitt is kértH : .Kérem, itt lakik VágiBélaazjgorló orvps ur ?. : ,Igftn, itt!\' „Tessék e varéoyt xiá^rni, és én egy..pénzes levelet adok.\' ~ Gyorean aláirta. BéiRDOTÓ, és a kór-déscfl levelet átvclta, — , ,Ugyan kérem -:, \'olytata a Jevél.-hordó — ide va?A csjmeíire . Sejá; Ul?M, szintén szigorló orvoe urnák egy levale bol lakik? „adja ide, én vagyok — mondi Pista.- — . A\'levélhordó távozott. — „Épen jókor jött es, — monda Béla mikdzben * felnyitott levélből 6 darab tises bankjegyet kivett — jó less kölisé-„ gekre." — ■ ■ \' „Míotha csak Ssssebesxélt volna az apán: az atyáddal, hogy nekem is most. kftidi a pénzt; hanem én jő gyerek vagyok, mindenkor elfogadom; reménylem te sem fogsz taragadoi miatta ? „Cseppet sem barátom 1 csak küldene as édes apám legalább kél ennyit, inkább mégis köszönném nála külön levél-bit,\' ■ „Most csak fossak a taplót, forraljuk a tervet, mert a mi eddig sem volt: a péni, az most meg van.* „Igen, meg van addig, mig egy compagnia hitelező aem kocsogtat.\'1 : „2J«m baj, pajtái J majd azon ia túlesünk, csak dologra 1* — „Hát mihez fogjunk legelŐiször ? „Legelőször Károly bácsitól kellene . megtudni valahogyan, hogy mikor jön fel, "Bécabe Irma; persze ezt agy véletlenül kellene megtudni, — nehogy gyanút. keltsen." „Hit gyerünk Károly bácsihoz és egy szerllen megkérdezzük jön-e Irn>* Bécsbe vagy se íj" — \' „Nagyon hu sas vagy barátom és-tanácsolnám, ha as égési ügyel reám biz-, ád, mert mint-már elŐbb-: mondtam, tartok, íől&y hogy elpaítázod. , . ^tisz tudod, Pwitám.hogj megbizom-^>enned, tehát járj el belátásod szerint. .ni iTAM az Összuirts a murslcözi jellegtenyésztésén fizijst káticzák \'tulajdonosai is szigornál ^kihatván attól, hogy kanczáikaitenyés: jogosítvány nyal el nem látott ménekké -fedoztessék, enn«k sikeres ellenőrzés* végett elrendelendő leune, bogy;* kai tz:ik tulajdonosai minden csikó után ai ap^lovakat tüzelésen megjelelő igazol-váuynyal flllátaíaansk, s ezen Igazolva-n\\ »]< községenként nyilvántartatván, azok alapján H teajédztést károsító jogotiilai méu.\'k használatáért a kanczák tulajdp D..SHÍ is meg bűntettese inak, A felálümndd .áiiami niéuek m\'nő siíjí\'íru nézv<> u/ükeégee, bogy ások a mur ^ggj, H :. nyésztők igénye hutirosottao ahhoz t..rrj ■ magái, és csak ie oly ménekkel kívánja fedte te t»i JUbcxáit, — amennyi,-ben p\'wiíg\'jelenbeli Jfly npalovak elégsé-goa •óimban rand«lk«c«Vr»-»«fl8 yoíik e tekinleiben as eftefcexletek.es áluláuo-sün li.ingozt&tott óhajtás" abban össponto-■ sült\' hogy a felállítandó állami »éoek \' lebitóleg Burgnsdés Ardenni fkj riik váeárláa* . által ^szereztessenek b, oj^lvok által a maraközi kanczák után a ezélzott jel) g-tényéV/tésénear aikere bii-ton várható. " III. Tekintve továbbá,\'bőgj a.eld. hivatkozott magú rendelet 4 ik pontja Bütrint ÍB a csikóknak cz^buerü felneveld-; — s tüzetesen a sikerült kanexa ca:-kok egy rédzéuuk tenyésztésre való meg-thi tusa, valamint az «p»ló szükséglet jövő biztosítás* érdekében a jó\' méncsikóknak észszerű tartása éa gundoa felnevelése a helvea ir4nyu tenyésztés eluogedhetién f-1 téléi képezi, ezen nagy fontosságú fel adat sikeres megoldása a bizottság^ érte kézietek beb a tóm egri tatása által sz \\dí-szerint cnftkÍB oly móddal tűnt kí lebei-S\'/geanek, bogy a Nagyméhóságu níinisx-V rítim k"gyeekedjék «zt míndkéi irány • biin az állami gyámo^it&s tárgyává lenni o.yképtsn, hogy a rourakoxi jeliuget jó niÍD^R\'^gbuu képviselő kaoczák sikerült csikóira, valamint a tenyésztésre gondosan nevelt 2—3 , év.ea muraközi kunosa c-i kokra az évenkinti állami lotenyéaz díjazások iilkajmával külön állami dijak tüeeusenek ki, melyüknek buzdító hatása á jelen viszonyok kost egyedül képe* — de remélhetőleg bizton fogja is a kívánt kibaszni! sikert eredményezni; a jó hpaló szükséglet jövő biztosítására szol giló méacsikók lelaeveléaét illetőleg pedig, miután ép e tekintetben forog1 fenn a hel>í vinconyok által támaastott legfőbb BEÜks^ge annak, hogy as egyéves körteiért mónesikók feloevolése lahulüvé l^te&sék, e czélra kegyeskedjék a jgy niéllósága miniaieríum R lótenyésztő also-Jendvár^ két murabözí jArasok kfizponf-jin, remélhetőleg a c&áktorsyai uradulum-tól móltány\'oB bérért kinyerhotő 50-60 bV.duyi alkalmán téreo állami gondotit én Ki-ícléu »1U tartandó kÖsös ménesikó legeltetést AUittatni, melyre » sike\'rtlíl mtiraközi egyévos és izon felüli mén.pai kók 4^5 forini bérért elfogadtatJ£áQ, észszerű tartáa által * jövi leiijéa^iói biztosi tá&ára felnevelteBáebek; — mi:;:jegyzem itt, hogy erre a bitotl-SH^Í értekezleteket! nyilvátjult éede-kelUégi vélemény oly nagy súlyt fektéi, míszprim csakis ily móddal idueik «lérhelonek m, hogy a murakÖai jelleg fenntartáaára és fajleflEtétére képe* mén csikók felneveltetvén, ásóknak könnyebb beszerezhetéte álul a kőszegek - i vetkezetek sőt egyes tenyésztők is mén-íartáők SötŐnCztesseftek, a ekként a jó apló szükséglet jövfire teljét bizton tájt Ezek ntán a Hagrméltóeágu minis-Uwinm asoo kegyes intézkedése eredmé-oyettl, melylyel Tanfi Gusztáv ministed titkár urat mint vásárié bistost a Muraközben apalovakol előny daen használható mének és wrdalo méncsikók megvásárlására falkawlmatni méltóstatott^ mély titstelettál jelenten, hogy a lóasemiék alkalmával megvásároltatott 2 drb 3 évee máa, 4 drb két éves éi 5 df b egy érea méncaikójOsazeaeB 2125 frt vételárért. Végre, midőn a bizottsági értekezleteken az összes érdekeltség által kifeje-S«ttiiálás..közőn4tet;mtgyém nevében a nyilvánítani taeréncaom van a nagymét-t ósága mini«xterium azon kegj eaaégeérl,. hogy » MnrakÖsre oly nagy fontossága lótenyésztés ügyét kegyes pártfogisáb. fogadni méitóttatott, a midőn kifejezni bá • torkodom a méltán kiérdemelt elismerést azon tapinUt éa ttgybuzgóságért, mely-lyel Tanfi Gusztáv minitteri titkár ur, Ttóiot FadtalUn UpiUny ur ez ftgy-bíoi feladatukat oly áttérésen teljesítet ték: még réatemrŐl ismerem kedves kő teleaségfimnek kijelenteni, azt, hogy a nagyméltóságu ministerínm által ez ügy ben tiieodö intézkedéseinek lehető" síkeres és pontos foganatosítása képezendi leg-bosgóbb igyekezetemnek tárgyát, minek biztos eszközöl hetéae végett már a biaott sági értekezleteken téuyleg megaUkitat-,k mindhárom járásra nézve külön a ló-t"oyéai bizottságok, nérszer\'nt gróf Festetics Jenő ur tbeli elnöklété éa Ziegler I»ajot gazdasági tanáoaoa ur ügyvezető elnöklété alatt — u alsó-lendvai járásra nézve Lénk Ödön, Zárjeczky Víncze, Horváth László, BMoaits János, Kisa Béla, Szinnay József, Koczet Mátyás, Tóth Fülöp, Sxente Ferencz ét Bátory Siaador, — a Csáktornyái járáara aézve ftdŐ Szela Ignácz, Titlér János, Báró Knezovics Konstantin, Vrana Frigyes, Szmodits Elek, — a perlaki járásra néxre Hegedűs Bél, Mesztrics Gábor, Glavioa György, Stabó Imre, ftdŐ Molnár Istváo és Tóth István urakból, kik ís Qgyérdekeltangük és közvetlen a tenyésztők kúrébftpi közrehatásuknál fogva LZ Ügy előmpzditáaát sikeresen esskÖx.t>lni cépesek és fogják ia. ZaU-Egertzeg, 1880. évi deci. 26. SVASTITS BENÓ s. k Bécs, Jaunár 16. 1881. L ,Zaki Köclöny- egyik múltkori Rsamában egy osikk ason állitáat bos\'.a, miszerint a német színpadokon lőadóit darabok, mint .Fábrictius ur oinya1 nem egyéb mint . Csepreghy Sárga csikója", taig .Umaooit\' Nestroy német iró áha! irt darab ttgyanasoaos Siligeú „Uliomfi\' darabjával. Mint a „Zalai KBilöny" rendrs le-velesöje éa rounkálira kÖteloMégomnek ismertem a dolog nyitjára hatolni és egvwagjílni » tényállást. — A múlt be k egyikáa a bécsi KárolyHzinhazban .Neftroy betel, tartottak, emlékfiöl annak, hogy épen akkor volt síáz é^e, hogy II. József csássár » Károlyszinház-n\'ak\' a szabadalmat mögadta; tehát az egész hélea mind oly darabok adatuk Z A L AI elő, melyeket néhai Nestroy Jáno "ró és Akkoron a Kirolyazioház ía#.a s ké«Sbb ícasfatója irt; Nestroy János és Schoioa Veocsel rilághirtt komikusok voltak an nak idejében, —.lehat nem csuda, ha a Jtáz zsúfolásig megtelt és a részvét arra. indította a Kirofyazinhás mostani igazgatóját — Tewele Ferenczet, hogy a darabokat még egy hétig „Neatro/ Ciklus* név alatt adják. 1881. Vi január 6-án csütörtökön adták „UnverhofiV 3. felv. színmüvet és titánt „Umtontl" 1 felv. színmüvet; elsÖ bennünket nem érdek ni, as n\'óbbiról pedig bátran kijelenthetem, hogy as a sző legszorosabb értelmében nem más, mint .Ulioinfi." — Aazinpad\'két azobát képez egymástól elválasztva, mint „Liliom £"-baa; — a Profeaser or szerepét itt egy Finster nevű regensburgi kereskedő viati; aa Öreg kisasszony ugyan a> Wispel Anaslasia névvel éa Steyer vá rosban történik mindez. — A tanár u prámleántya Basch Emma, Liliomot pe-diij Arthur nerü szinészazel cserélik el, » többi színészek Pitzel (UIio»fi tárta; a f&szergerí ví; Bevét már elfelejtem, mert évekkel eseiőtt láttam a darabot), M«yer, Mülí«r, Fisoher, — azután Wildoer agena. — A szó legasorosabb értelmében sióról tzára ugyanaz mint Ltliomfi és caak agy korcsosul 1 félvonásossá, hogy — mikor a Professor gyámleányának \'liliomfi levelét mutatja, melyben £ leány Anti szerelmét semmisnek nyilvánítja, — sőt, bogy már ő nős és a leány még a oknak sem bisz; — ekkor a tanár be- .ja az ál Liliomét és mikor ez megje- len és a leánynak szemébe is megmondja azt amit irt, akkor látta a leány, hogy ezzel a csellel csak a Protessor urat fony-ták be és szivéből kaczag. — Ekkor az ál Liliomfi a leánytól egy bucsucaókot kér utoljára, —■ de ez a hozta közeledő elől megugrik, körül tatja az asztalt éa beszalad a nyitott ajtón Liliotnfi axobá jába, ennek ölelő k»rjai közé. — Az uiá-nuk rohanó Rsgensbargi kereskedő est meglátta, fejét csóválta és Ut\'a, ho^j fáradsága biában vun (Utasonst mii aeino Möhe) neki adta a leányt. — Innen nyerte a mü „Umsonst" eztmé\'. — Ezz^l a függöny legördül és vége vaii a színda rabnak; — tehát Szigligeii munkája adatott elő más író neve alatt és pedig mgkorcsoeiiv», — min .hogy •. 2 éa 3 ik felvonás elmaradt — E színdarabot 847. márexiu? 7-én adták elő logtilőezür. — most &z R kérdés ií lopott? — valo- sztnü a némnt atyafi! — De kell e «zt tűrni, hogy r.% írói jog ilyetén módon & ily érzékenyen m«i^ért«Mék ? - H* megfordítva voint a doiug. akkor óit már bizouynya! szájhŐsködtak volna! — Ami pedig ,Fibr:-cziuB ur leáu^ál" illeti, azt cttxkia a császári imrgszinbfLz-ban adják elő; iegköz«lebbi alkalommal act is megnézed é# MC eredményt az ol-vauó közönséggel tudatai fogom. SZOMMEE SÁNDOR - Axon tUttelt haladok és urak. afo^ryninaBiumi ifjimap áll»l \\nv.26 :in tartandó zártkörű táocivigalomra. megbi vót nem kaptak s H>T« ígécyt tartanak, a rendezd bizottmány elnökénél (fógym-□asinra) méitóclaiisitnak jelentkezni. A rendező bizottmány. ,,.\\_ÍK- — Hytnen. Jan. 15-én vezette oltárhoe Talabér László liptfti ispán lm rey Katicza kisaaazonyt. A diszlakomáo melyet a menyasszony sógora Smettena Ferencz, városi tr\'Jl-\' ibíÍű«B»jitlakás4n kivié figyelemmel -Jeti, c vároa intelli-gentiáj* nagy ezámma! volt képviselte, pohárkoszfintéét mondottak Plihál Ferenc kir. köxjdgyxő, Svastics Károly szolgabírój Szakonyi József városi főkapitány iát. A. vigalom reggelig Urtott. A násznép nagyréaz« szánokon Lipótra, a vőlegény lakására kisérte az uj párt, hol ismét kedélyesen folytattatott a lakoma s csak harmadnap érkezett vissza anásznép,bogy ajabb lakodalomban vegyen részt. Jao-19-én vezette ugyanis oltárhoz Kugler Kora kisasszonyt Hutter István Matuse vilzról. Kisérje boldogság mindkét frigyet ;, 1880 január hó 15-én. Tekintetes szerkesztő ur! Elutazásom előtt tekintetességednek, miszerint a Nizsiba leendő utazásunkról valamint Magyarország volt kormányozójánáj teljesítendő haitel-éaünk felől a történteket levélbe fogom megírni, ssavamat beváltva ezennel van szerencsém tudatni, miszerint Milánóba érve először a „Dal verme" színházba léptünk fel, hol ís a legszivé-lyesebb elismerést nyertük at olasz kösőn-Bég részéről, az olasz fairlapok igen szépet írtak felőlünk, valamint zenélésünk felől. Itt két előadást tartottunk mindig tele ház előtt. Harmad napon meghívott bennünket est ebédre a„Societé artűtiqua patrj-otica/\' hol is ezen clubbeli urak velünk egy asztalnál vacsoráltak éstoasztot mou dottafc reánk — mit mi rövid szavakban megköszöntünk e éltetvn beszédünk végén az olasz nemzetet. Innét január hú 7 én elindultunk Tnr.inba.odi. érve délutáni 5 órakor, hol is a Porta, Nuovo féle Állomásnál, h^ánkfi* MennyeyFe-r e n c z ur (számvevő az alto Itália vaspálya társaságnál Turinban) vári b^nnün kbí ét> bemu\'&tta magát mint útmutatónak Kossuth Lajoshoz való eljuthatás végett (szüknéges-emliteni, hogy M«nnyey nrat Milánóból bizonyos Kútasy nevű ma gyár uri ember értestté sürgffnyileg érke zésünket illetőleg) Mennyey ur b«nnün ket elvezetett a Baracoone i vaspályához és már 6 ómkor Bxracconéba szálltunk ki, hol is Ihász ezredes ur és Gunst Adalbert ur vártak és vehettek bennünket Magyarország volt kormányzója Kossuth Lajon ur elé; — oda érve Kossuth Lajos bennüaket a hizábaa levő első emeleti dolgjró szobájában fogadott, rövid czxvak kai előadtuk.miszerint tisztelegni jöttünk, mire Kossuth Lajos ezt válaszolta: kós2ö>-Díim ónoknak jó indulatát, de bocsásRunuk meS> bogy zenélésüket mng nem hallgat-btom, m\'-rel hogy a zennh«Ilás oly sebot tépne fel keblembe, melynek kellemetlen utóhatása lenne egészségi állapotomat il letőleg, már fian> zongorázását nem halt gatbatorr néhány\' év óta. — Ezsn szavak után megkínált bennünket,bogy foglaljunk helyef, ós szívélyesen kezet fogott mind\'.-gyíküukkel. J<r>\'l esott látnunk, hogy Kossuth Lajos 78 éves kora deczára is még ép, egészséges ember— erre kÓrdé tőlünk hányan vagyunk, mire azt mondtuk I-íen de ^gy harg véletlenül azt roondá 13-un, mire Kosauth azf felello: a 13 mas szám szerencsétlen; de-iwen szót inmél egy má sík helyre vágta és azt monda, hogy a banda létszám* 14 fobAI áll. — Ez után eltávoztunk és M-inny«y, Ui Kossuthtal ,\'.?,?,{ azon utasítást nyerté, nógy legyen utma tatónk; elkísért bennünket a vaspáiyáhoi \' és szívélyes elbucstreá* után tovább utaztunk Nizzába,. hová 8-án est« megérkez tQok és most teljeaitjük váUftlatankbD kötelességünket: már kétszer léptünk fel a ,,The»ter francaise" ben és egyezer voltunk C a n n e s b a, az nri körbe s miodenütt nagy eljamerest arnttunk. — Szabad időnkben pedig élvezzük a tenger partján a jó tavaszi l«vft£.\',tf mslr délelőtti 10 órától délu\'..ni 4 óráig nyári levegőnek mondható Fogadja «t. Hor-\' váth Laczi, Hotel da U K"S« 1U rueMnt-tenó. — Örvendünk a sx ruucöt\'uj\' uluzáa felelt B igen köszönjük a ra^-iiiidkezé^i; kérjük továbbra is stivea tudósításai, bizonyára ériekkel veszi azt t. közönségünk. ■ \'«S»crk. — A Csáktornyát noegylet alap- tőkéjÁuek gyarapitttsára löfel. janoár 24-én Caikiornváo, a „Hattyú szálloda1 termében zártkörű tánczkoszorucikát rendez, személyenkiot 1 frt. belépd díj mel iet. A feiüJfizetésftk köszönettel fogadut nakshirlapíiagnyugtáztatnak. — Ugyancsak Csáktornyán, f. hó 22 énarönkén; -tes vüiolto-egylet ren.tez zártkörű íán<w vigaimat, melyn ik lir-zu jövedelme a tűzoltói ulap gyarapítására fordittutik s felül -fizetések kötrzönette! fogadtatnak. Bel^pti díj 1 frt — SrinüOU- •Jkabffy. Gáborsxjn- társulaU Csáktornyáa f. hó 13-án a zág rábi földrengés által karosuk ottani lakos aág jav-ára jótékonyctélu előadást akirt udf^ni, mely pártoláshiány tniait nem lt megtartható. Az ok, mely ezt előidézte, kétféle: először a kellemetlen, ZB-gurnje idö, orős bavasádsiJj^- máiioddzur p-^di^ HKon körülmény, miszerint az a-mugy is csekély számú lakosságnak a!Í£ ttxedrésze vche\'ó fel színházlátogati\'i számba, ez a kis közönség pedig — agy látszik — .már megelégelte a sűnpadot, elegendőt mulatott - de más részről az er-Btények ía megelé^lik a színházat akkor, midőn az oly kevéa Maeconisraszorítkoz hátik Ionén van, hogy az első bérlet idoj« alatt folytonosan telt ház elüttjáusnaLtak JakabfFyék, ma már c*k olykor olykor telik meg a nézőtér főiig meddig- Ebbúl az a tanulttág, hngy ba vniaraeiy Hzintar-sulat C-áktornyiin óhajl,idázni, jitszazék le egy 12 —15s«ámu bérletet s aztán vég\'1, ha nem akar a későbbi kai ámításokkal küzdeni, melyek természetszerűleg bokö-oikcznek. Ilyenkor már a második bér ít durekin — alig akad darab, mely flM ingerrel hstna a közűnaágre. Ezért bukott meg Bérezik Árpádnak a,HÍSft silók\' czíroü kitünö vígjátéka ia aminap. — i—r. — A jánoHhásíli ,B«rznenyi kör1\' könyvtára gyarapítására 1881. jauuár hó 30-iiu ««ját nagy tsrmóbon (SzedUr Fu- rencz-féle hibban) tombola valeffyb?ki"»öt( fányt-j fit Tártkfini liocsvígRÍinat rf«fJr- z«nd. Bclépti dij: Sz»m«ílyenkint 1 frt. csalátijegy 2 frt 50 kr. Egy tombolajegy rn 20 kr. Felülfizetéaek köorőneltel fo-fndi:ilntík és bírlnpilap nyugtázlatn»k. K«zde e 8 órakor. Jegyek előreválthatok K\'>tm Jakab, Kohn Mór, Sabberger .S. oniköaei és Marton Iiipót urak kereskedéseiben; wle pndic a pénztÁrnAl. — A xala-szent-tfróűii kórnáz nlip javúm f. hő 16 án m- plartoU tombo Iával egybekötött táncrvigalom «. várako zá«im felül sikerült. Igaz, hogy nagy ügybuzgóságot tej lett ki a rendező bizott- "* »JCjj"véTórn Klroly DÍcsíHöil\' ■ ■\' .Gyerünk 1* — . Útnak indultak, é» »lig egy aagyed óra múlva az ugjoeveaeit „Ta&órBlraase\' egyik épületébe léptek, hol as ejsőemele> ten megállapudtak.\'. "i> / ,. „Itt vagyunk, Bé\|», koczojjt.ass é« UW tégy, mintha ccak .egyszerit * látogatóba jöttünk volna ; Irmáról szót «e ásolj, azt majd éo kezdem mag." — K percsbon BéU kocsogtatott. Néhány másodpercz elteltével szolga folnyítá ai ajiát és ag ifjak tak. — „Itthon vau Károly bácsi? kordé a ozolgákil BéU." „Ig«n itthon v»u, csak tessék beaé-íiiai a szobába." — ,Szerencfés jó napot, kedves Károly bácii" — mondák Bolk.es Píitaagyz«rre ft flzobába lépve. — „Szervusz, kedves öcséira I No Isten adla rosx gyerekei, bJiony miattatok m^ hulhatna az ember, - még «n júnnétnk feliSja; hol voltatok eddig aemmirevaiók? ,Ba tudná kedves Károly bácsi, — hfifjy milyen sok dolgunk van —. monda Béla — ugy ncmis venné ruas néven, hojíy ..." ,Eh jají hiába való deák fogás, — szakitá félbe Károly bácsi — tudom, mi kor deák voltam, milyen kifogásokkal állottam gyakran elfl ; ismerem az ilyen deftk tempót!" „Higyje el kedves Károly bácsi — biztoeítá Pista — legjobb akaratnnk rael lett is lehetetlen voH eljönnuk. ,Hát miért jöttetek?* ,Ugvan tráv* Károly bácsi, Miért gyóntat bennuDket. ralnt a OD? nondá Béla. - ^^ „Gyere ide fin, hadd lám nem dobog-e a szived ?" .Valóban nem értem, hogy mit akar Károly bácsi! világítson föl, kérem ?■ „Hát a véletlen szerencse küldött most ide; valakitől levelet kaptam, azt írja. hogy rövid napok mnlva meeiön. — Örülj Bél.!-- „Ki jön meg ?• ,Aki téged nagyon érdekel ! „Eagem? ugyan ki érdekelne- on-gem aneyira?* ,No, not gondolkozzál egy kiccit-bát vaJId meg öcsém, nem rágy szerel- -IM?" „Ugyan ne izéijen Károly bácsit\' moadá Béla, mikoxben fülig elpirult .és szemét asemérmeteQ suté le. — ,Caak lassan! ugy teaselsz, miotha egy 16. év» kin ártatlan szerelmes leány volnál, pedig tudom hányat ütött as óra ; és asután is, hiszen már neked asabad etní." — .Hát ha tudja Károly bácsi, akkor megmondom, hogy én Irmát kimoadha-ttlan nagyon szerotum." — „így szeretlek öcsém, csak légy mindig nyiit axivtt, továbbra haladsz vele, mítt titkolódsásatddal; talán itt ma rad Irma aa egéaz nyáron?" — „Az Istenre kérem, ne ingereljen, jó Károly bátyám !\' .Itt a levél, olvasd l< monda, ra ik ősbe n egy levelet oyajla át Bélának, ki azt fen hangon olvasá: „Kedve Károlyoml" Vfűoazina, hogy e hó 2iéa sz. esti vonatt&l megérkezem Irmámmal bozsád mogoéseadS u Ö felségeik 25 éves jubi lenmárs pendesondö diaxmenetct Irma azt akarja, hogr a i.varat Bécs kornyékén töltsük; ez ügyben legjobb insz veled tanácskoznom. — Addig is Isten veled ! ölelő húgod Mari. ■ „Édes jó Károly bic-ikám. monda Béla a levél elolvasása végeztével, ha egy kicsit szeret engem, akkor ..." holi ,Légy meggyőződve róla öcsém, — szakitá Őt félbe Károly bácsi, — hogy mindent elfogok követni, mi cré!i>d -elérésére vezet. Miért ne? hi«jó, darék fin így, B szemmel kísérlek mióta a bocsi medicinát hallgatod; ma már szigorló iap in Ár ngrozu voe vagy s így mi mot kell Unned. — Bulatum, ho^y érd vagy Irma kesére, csak liizzál ben nem, mint tulajdon Htyádbmi !* nE tekintetben jnbbri bitóm r.nbftn, lint tulajdon atyámb-u kedves Károly bitcsi, mert atyám . . . . — lom ar. ngésí bistón it üctém, de caak bízd azt is reám; atyád tói több rendbeli levelet kaptam, l»"g) legyek fi* gyelemmel reád éa bánjak t-\'itrd HZ apa telje* szigorával, n szerelmi históriákat akadályozzam meg, már (1 ktviiluitzlottfl életed párját." - .Ugyan ki lehet as?" »Ea nem ismerem s. leányl, hanem ŐTalamitisstartóék Marcsájitrol (eszgyak-rao emlitést; hát mond csak öcsém, te sem ismered azt a leányt? „De igenis ismén.ra ; Cénktmgy, — amint már azámulanszor atyámnál is kijelentettem, agy inott is kijelentem, hngy én őt nem szeretem és nÖtamé nem veazem aoha." —• .A* igxz, atyám mindig tat mondja, a szerelem megjön a házasság után ; — csakhogy én aa effélékre nem adok étavl veeaem nőmül, aki nekem tettek.\' — „Tökéletes igazad van öcsém; de ha az firog mégis oil>n« fog lenni t* « háV lasságba nnm -gjezik, akkor mit fugsr .unni ?\' .Nem vagyok-e már nagykorú? és nem bírom a jogaimat érvényesíteni V, — BEz mind sfép! csakhogy elkerülhetetlen akkor a harag." — .Majd találunk egy jó Károly bánt, aki addíg íog működni, mig az üre get megbékíti." — „Csintalan fiút tudsz tn támasztke-reani és Ulálni, b* szükséged van reá. — Hanem a kedves. )ó é* rang még Isten tudj, milyen Károly bácsit cak akkur galjuk meg, ba szükségünk nn n-i, máskor nemii ismerjük; — agy kedvem" IK. most b\'Miit-jieket egyt«l ■•yyig-lvir-gázni, hogy jiivürt, gyakrabban jiinn-il\'-k ^ígérjük,ígérjük, hogy jövőre íí>«k-b»n jövünk I" — kiálták ifjaink. — ,Ko akkor jó, ha Irma megjön, toiu vel«t«k!" .Isten vein Károíy b-Vcsi!" — mnn a távozók. — „Szervus, mz Isten áldjon meg Len- Grorsan távóztak ifj-iink a hizból és rövid idő múlva lakásukhoz értek. 1879. évi áprilm2i-ik van. Béla és Pista már korán reggel talpon voltak éa vajmi unalmasán talt el nrc kik esno oap, alig várván ez est közeled tót. — D-a a Iá D ■/, 3 óra tájban a .Karrae-liter Kirche* közeiében egy kocsiba szál lottsk és a kocsitoak azt mondák, hogy, a déli vxzpáiyához Djtson, mire az a lovak kötA csapkodott ét a könnyű jármű tovarubngott. " „Már alig vÁrona azt a pillanatot, ,midőn »7ÍJÍ ktdv^H augyall nfe,;pillant-hutom" — k-\'zd.í a beszállt Béla" BEn niíqi hÍKiem, h-igy az\'>n levél l<- itiáa Jo vaUroit UuoJtftl v-.Soa?" ,Hát az csud? hiaz «gy ilyen angyal ugy raegbüvÖli z embert, — hogy mire Bem képes." „Sr-ereDCdétlen egy állapot lehet as a. szer.-ltii\'-s állupoU" .C^ak addi(í barátom, &mig ax em b<-r a. viszun»6relémről nincs meggyö-tödvo;deh* aot már taJesett, akkor kezdődik még a valódi édeni álul." „DJ bias.::i te meg vgy győződve Irmn irsniadi ».z-rolmérfii? .Túkcleleaco !* . rTehÁt ext a nyugtaUn éloUít, íme-\\yiit ta fulytatnz, nev(!»«»a te edeníiek >r ,N«;m ugy van az I)unitom, amint to gondoitjd; itt még két n.k:idá.!y van le-gyúifndr>. — Etössor: .íz én atyám, má sodaaor: »r ú anyja." „Hohó barátom! bit Így vagyunk? még megérem, hogy az anya nem egyez bele a házasságba, vagy talác azért tr-uUkodik idejönni a nyáron lakúi, hogy Irma éa künV.tiíd az öaazejövetelt megaka-dálvozhassa.!" „Aiaplalnn gyanúid vannak barátom, mart Irmának édes anyja még ke vesbbé pedig gyauitj. hogy mi Bieretjük egymást."; .Azután tudod édes Bélám, meglehet, hogy « ő anyja 6 nekt is már ráakasztott valami féle tiszttartó Bélát, roiat >tyád neked tÍBztUrtó Marcsit 1 ° pFurca» embr VJI^V 1 ba mondom, hogy a világ kincséért sem veszem el azt a leányt, — aki nekem nem tetszik, hát n«mis veszem nt I IZÁÍ/ÁI i b 4 t S N Y JÁNUia 20-in 1881. 5 leggoi 1 . d ll>. 11 1 éjjel at) 4 15 r-gp-1 t) 2 dclut it) 1U .0 éjjel 4 10 ; 15 reggel t) J> 37 ragsii 20 délül 10 50 hasonlónj a sonkák nagyaiga Bierint ha-tárwstaük meg, átlagban azonban 4—5 hetet tees. Innen levétetvén a sonka, még egyuer tiattára mosatik, B részint külső csinos nyerése, résiint a bepiszkolód ás elkerGléie Tégstt, durva váazonrahába leaz bevarrva, hogy igy aztán a forgalomnak adaatek át. A szállitAa olcsóbbitása ■Mmpontjibol sokhelyt kissedetnek, ille-tilng elralaastatsak a csontok a lágy ré- — ktfil; es atonban a dolog lényegén mit i valtoitat, Ai itt leírt módszer szerint aaonban otak a nagykereskedők, illetve bantetek dolgoezik faj a sonkát, mig as egyes westpháliai hazaknál csakis kony." hü»Ó és salétrom képezi a BÓZÓ anyagot, az arany e keveréknél 6: 1 lévén. A többi eljárás, a tisztogatást éa füstölést illetőleg, teljesen m»gegyezik a. f-int leírttal, s csakia a boróka bogyó és gályákkal való kezelés eeik el. Mindkét eset-ben, t. i. a fahamaval és a salétrommal való sózii esetében a feladat a BOnkák szép píros síinét megtartani, illetve azt megadni, melyet mindkét anyag a ben.-nök levő légenysav nagy oxigén tárta! mittái fogva igen jól eaiközöK minthogy köetadomis azerint a légeny a píros vér-sejteket sokkal TÍÍigosabbakká toszi. A konyhasó pedig — mely idójóaíásra épeD ez álul vilik aikaimacs£, hogy nagy-mennyiségű vizet képes magába szívni — a BOftkábaü foglalt -m elvonása által annak felbomlását (rothadásáO, akadá- tlalyoiia m&g: tartosaboi téve azt igy. "Llthajuk tehát, hogy a sonka készítési Tiiód uilaDk is majdnem ugyanaz, B hozzá, miutáa eertesüok. hasa ixletesség tekietc- tében nem mögütte, de előtte áll a német sertésnek, láthatják szintén azt is, hogy egyaitsJáa nincs okunk a westpbálíai aonkú iztportilásara, s hogy az azért adott pénz ki van dobva. g>. Papirszeletek. SpaiUbatt Talami idepco, midőn jarn-l feli.UEtá egyik libára, imisik félIÁbíc á\\\\v> íte azt ■ igy (.»61t egy apartaihoi Nem non tea, faogy i de nincs niloak iud, melj nzt ne tudná.1 il omber, ki a hol több isini EIvcIt- itlott, " ■ heáim egy barátjáho kll gaiáitól; Hát azok as Ökrök még nincaenok itt f — Nincsenek, kedvos barátom, te r»gy kötelük »t eU5 i[\'^ sróU boimsui a. Saul hiri ffmwJd- Egysíomü fogsdott A kétasemflvpl hogy-többet lit ralntax. A fugadíü a. kút ip «xcm mt\\ b!rá olfogiau. .tícii-nyertftm a fogadást!\' txÓlt U egyHIomü; mert én kúr»«in>-t litora Önnek, de 5n csak egyet lít." — De édea fcle»íKei n ablakot, mikor ujyií meleg TSn a í«obiban. \' — OdaküűD négy fok VAI ui bemrssxtem, akkor lear 16. liogy nyithiloti k ikú Két lord Ulálkoiik London epj-ik SBÜ-ntcsijib«n. Mindegyik njapft liajtváo, — -•--.« korülni. Végre ai egyik ülége ebb iíélíbe akatxti a EjeplSt, elővett \' így njsáffot és olvasott. A masikat ez Iegke-■éabbí -»em hosta St sodrából, hsuom átkiil-tot- ínkibb: Ha elolvasta, kérem majd az njs&got . Egykor három cigáoy utato" oeyütt \' jakban, egy eháTelysáelt\' birinyt tiílt«k, — fío more, et ué le«, ki legn. : i&at tmi kaxndni, nól ax egyik. A miiik erre rögtön rigynjl a sróra : tlytiaképen: A« ia Apám nagyon nagyon g^s-dag volt, cs»k ngy hiuyU & aok arauyaL Do jatt,* ingj b«tegiég ■ a péní olyan beteggé lelt, Lógj mind belehalt Meg olyan nagy tora. volt apámnak, hogy a király íteier tunkol igért érte, ha neki ajándékozz. Erre boixiuia & májík két ex irány iry kiált fal agruerro : Nem igac, haiadsz \' D« mikor «. birinyt njcgodUn felve«zi >ad}s: no liuátok, milyet hazudtam! a birány as enyém ! — hQlt cl a többi a síid- -tik önöomafuiJLt, hogy társaknak igy segiMt-fek ■ báríny elnjerétében. zn.erLe-tz\'exxd. Indul KanÍEsáról hova: 207 Kisűk, Uofaki, l).mho- 5 10 r 5 -.■> x 1 6 < 11 20 6 15 r 11 50 3 10 (poUaTonat) (vegyes Tonat) qil.atl.nlj, Sopron ■lOi 12 301 /.jjel dtiut. 316 Sopronba 205 PrigerhofKolturí, Csiktornya 155 203 . . 2 47 déíat 201 "■ ~l , (gyoTÉY) m 10 50 íjjrl Brkeaik Kanissára honnét: \'210 Zikany felöi J3O2 Pfigerhof íolol (gjoraTí 206 ".\' \' ^ FoielSe unrkeutS: BÍ.T0BFI LAJOS. ság az ügyben, de melynek gyümölcseit csakhamar téphették. Á nagy terem, — mely bátran mondhatjuk ki, e megyében párját ritkítja — varázsoló üléssel volt feldíszítve, a parqaet mind megannyi tükörnek iont szemünk\'elé. A caÜlirok egész légiója vetek fényüket a Terpsí ohore istennőnek hódoló tánctoló kösön-■égre. S vájjon kit dicsőített e ritkx Ízléssel ellátott decorátió? Én azt mondom a renden\' bizottsági tagurakat! De mii csevegünk mi annyit! Foglalkozzunk — a mennyiben a gyenge nemhes mindig oda vonzódtem — ínglalkocsunk mondom a Bttip ttsámmal megjelent hülgvkuszoru-val. kik oly édm kegye h«i.gon biriák a tombolajegyeket reánk tukmálni, hogy cwk Ist«n ig««ába! — no! Ott láttuk » többek közi: ([Grróf Battyány Guidót 2 fiával (Kustány ból) Mgos Novak Fcroncz arat (Gúnyból.) Hertelendy Bé-lát(Kuslányból]1Er(Íos nftvéreket (Tűrje) Ma»sÍts nővéreket (Gógáufa) Büchlor k. a., (Zalabér) Mayor k. a., (Belovár) Bolfi Mariak* k. a. Koréin Bolti k. a., Németh Irm.. k. a.. Wiener Giza k. a.,Steiner Eliz és Berta kisasszonyokat, Fcigletock Flóra, k. a.,SteinerSarolta k. a., Hoffmann nővéreket. (Zsla-3ebt Gróthról), Wiener Irén k. a. (KőrrOeDdrol), Klast nrivérekel (ZulapárólJ.Szul uíaey nővéreké\'. (Hár magról)! N^ubaucrGizalla k. a. (Gogáofáról), Her\'-l\'-nciv PepBa k. a. (Kuítánból), StrauBz k.\'a. (Zuln-Egersregrol), Schrei-ber k. a. (Sümegről). A fórjee hölgyek io szép ssámmul voltak jelen: u m. O UBgys. Erdós Ferenczné (Türjéről), H«rte-lemlymi (üusiáoból), llöhr orvosD.\', Stei ner ÁdAmné, Németh Zsigrnondné, Wiener FüÜipnfl. Glazw Móór Károly né. Holy József un, G uláuÖ. KremKadón\'i, Morgen-steru Iguác^né, FaigeUiouic Dávidaé, SteiaerSitlanionné, íizücsuél, (Zala-Szeot-Gróihról) Kozirynét (ZaUbérbÓl) Botfi Lajoanét (Zula-Egerexegro\'l) s Féd«lm nél (Türjéről). A fraoczii négyes! 40 pár lej lel te. A mi e tombula anyagi eredmó-nyél illeii: »zt következőiben registril luk : BMépti díj fűjében számitvan a feiül-fizetéicket befolyt 190 frt TuwbuU jegy «k eláriiüi\'áiiÁból Oíi frt., Össccsen K9G írt. Á tiszta jiivfid«lein. muly n jóté kony ezélra marad, tehát iíOOtrl. Anyagi viszony túiskiUiekiü eibe véve, uz iu«glupű eredmény. Fogadja a kórház alapító bí iotlnág A BZ\'-nvpdő emberiség ncvébei legforrijub kf>ezüuutünket - Faluul caetuUlet. E hő I4-«ín Cdáfurdou egy Koloian nove^util ozwlga, abbeli bánfában, hogy bulegaúgAujl í-l kelv\'én, arcaán himlfl hely.-k rauUtkoz tak — özivún lőtte magit. A szerencsét, len halva maradt a helyen. - H\'tztii rövidhírek. Stefánia íiguŐ magyar iiv»\'lvin«stero Slettina Ilona tanítónő lett. — Á bpoati mágnások eleg&os gyermekbált rendeznek. — EUlkelfi an- gul vndánz áreiiság jó .a Kárpátokba — vadászatra. — Zágrábnak 28 ÚZ<T lakóé* van. — A fehéfiumpliimi városi kapitányt három csavargó megtámadta. — A szol noki kapitányi tolluuk egy ,,kőszivü le ány\'" miatt agyonlőtte magát.— 0 felsége a Verhuv&y iMujlhétiyi párbaj Ujttcseiuck megk-gyeimmel L- Kolozsvárnak 30 869 ,Éu iiekem elég jó beszélsz, csak ótt is ember l^gy a rés^n a hot kell; - mert nem nekem veszed a felesége\'., hanem magadnak !" „És én hiszem, hogyha Irma iga zin szeret engem, akkor máshoz csak nem fog nőül mnni mint hoztam?!" BAz is & körülményektől függ." „Hogy érted ezt? világosíts fel!" „Látod a nagykorú fia az apa en-gedelme, tudta éa beleegyezése nélkül ÍB nősülhet; de a nő addig nagykorú nem lehet, mig férjbea Bem megy éa addig H szülői védnökség alatt állanak, ásóknak engedelmeskedni tartoznak. .Barátom,! ha nem tudnám, hogy orvosnövendék vagy, akkor azt hinném legalább is jogász — ha nem fiskáliB — v»gy? u£y érted a törvényeket !" -JEfl te nem adsi. hitelt szavaim uak?" .Tökéletesen hiszek; de Károly bácsi mindent megígért, hogy el fog bár mit is követni, hogy a nyarat itt töltsék és a többi magától jön. „Hányszor fogsz naponta hozzájok viiitbf. menni?" ,KagyoD sokszor!" .Legalább at kálóm losx Irma any-_ ^jáaak beléd unni." $"* .Soh\'se búsulj azon pajtás, uem fog "■■ alkalma lenni belém uuni, mert út mindig Károly bácsivá! hagyom, mig ma gam Irma társaságába íev«rein." »A terv pompás, csak ugy sikerüljön U- Legelőször Irmával kell tudatnom a ■\' JegelsŐ „légyolt* helyét." ^Hátha nem is jön a mai vonattal?" .Ugyan ne bolondost! mée két-? . ^gba ttláJu ejteni.■ »No, no ! csendeaQli!" E pillanatban a kocsi megállóit. Ki nyert? 4%-°« Tiiia\\ölgyi Bojgy j 15 ik házasában köretkesÖ 9 torosai ny»rt: 686. 1091. 1296. 1771. 2040. 3158. 3515, 3819. ót 4018. Főnyeremény a 2040 soroíat 56 számra eset<. Temoavár, jan. 15-én ; 1, 6, 23, 45,61. Bécs, „ „ 48, 77,34, 9,85. Grácx, ,. „ 23,49, 65, 7, 38. irodalom Ka.iiisáu W^jdiU J<ís«of k&nytki1 TCQUO!1I> t/r : — Kip«i tzakúctkönyv. Díszes ír állításban jeleut meg Hirhágor Károly kiad&sábxn Budapesten Endrényi Lujoa és társa helybeli nyomdájából egy nagy képes Biakácakönyv öt elxő füzete. Az pddig ew nemben.rnpgjeli-nt kiinyvnk mind nyájáná] az volt a sarkalatos hiba, hogy egyoldalúak valáutk. E nemben igazi speczialitás a most megjelent „Képes szakácskönyv", melyet minden hasnál, a palotában ép ugy, mint a szerény pol- pári konyháknál czélssvrüQQ használhatni. \\ könyv najry terjedelménél fogva" (30 agy oegyodrét füznt Insz) felöleli^ az ösazes Európában ismert ételeket, külfSnöa tekintettel a magyar konyhára. E váffbflj num is írhatta, azt egyetlen egy ember, hanem hárman egvesttík izliUüket. — Azt a részt, arait.az „urhk" asitala igénye), Palkoncs Ede a budapesti mágnás karaiuí fostakicam szolgáltatta, A magyar konyha kedveocs eledeleiook késxiláse módját S»ekala Tsréri. a Segedeo remrk étei«i-ről méltán elismert .sógorasszony, és a halétkek készítéséről messze töldü\'n hire&sé vált Gajdaosi József szegedi halász komponálta össze. Az egész országban is, de kivált S«ng«<lon n«gy kelendősége lesz az uj vállfttatoak, melynek mindenik füzetében izAmOB illusztráló kép mellett minden második füzethez még külön "gy-egy gyíinynrü Bzinnyomalu kép is lesz. Az eled kél tüzet pompásan uk<;rült szilig képei a következők; „Kisbh csukorsü-temények.* ,RntutzH.bb minőségű marhahús és jobb mtüúségü mar babus. Rósz könyvára füzetenként 40 kr. Ajánljuk ast a derék magyar hazai asszonyuk mn-leg figyelmébe. - ,AnBvildg* 6. füzetR Brankovic* György fordításában és Hirháger Károly kiadáitábauérd^kes tartalommal jeloatmeg E füzet Hindo^zián néptörzseit ismurtuti, s ig«n érdrkea képtst nvujt » hinduizmus ról. bAlváDyimidásról\'M.jd ogyea hindu tortánk oél Bzokáeban volt özvegy égetést, IfiÁnygyilkolást és cmberáldozatokat írja \'e, vonzó modorbj.a a tanulságosan. Ezu tán a többnujüséget, a ve-yos ház&ssá^u k»t, a (házasulandók vásárját1) rajzolja, szóval minden tekintetben igen tanulságos és érdekfs tanulmányt nyujt,a mi nagyon méltóvá t--azi a tömeges pártolásra. Ai nlőbbi filze\'.ftk ageorgiíii-Pi»erke0T-/tatár- örmény-, görö<;-, kurd-, nesztériánua lazarénue , arab-, druz-, beduin,, turkf\' tián-, üntbék , kirgiz-, knlmfik-. afgáo ab. nőtt életmódjáról, táraadafmi helyze-léről cealádí éa nyilvános életéről, viselő térőí; a házassági\'-szokásokról stb. adtak érdekes, szép kopekkel illuBtrált leiráao- Gyorsan folnyitá a kocsis az ajtó és kalandos hőseink kiléptek, mi kosban Béla egy esüst forintot nyomott a kocsis murkábi, mondván: .Erre a kocsira preoiimerálok;\' on reáuk, mig visszajövünk.* „Sioigilntíra* —■ mr-ndá ;i Itrcsis .lázatosan. <;Ko!)Ul:ua kSveik.iik ) Boldog uruk. Hallom uit bf-nn miitjiit tombi.l. Mint h\\%H fínyl roindfn r-jtr/.i. A pllia-.gi\'riiSíi\'r^ko.í\'1 \' Olyjn boldogul éi»ek ~>i. : Számokra áll éden élet. ; Vigadjatok, vigadjatok, Vigadni biss i.í\'kt-k leb\'.t, ÚrtStí már IJÜICSIJLÖV: futott KözelrieU-k kuuj-hóii.khoi. I^pj.\'t-k ouik kttjiÖl.Unk nt, .Scctuláljút-k nyomorQük»t, Mint vott hú és k>n i"t Lányát Orom helyett nyonaoni-\'i)! TSit el nmdm keblet ituiu, Mi u úlv ? nem tudja sanki, ■ Jn\'yiul itt ti«j- « kiotói miii\'I-n Vigadjatok, vigadjatok. Vigadni liitt uckttk lehet, ŐfiCtt már bylc4ÜtŰk fi-!-11 ti kebled elég t»g éreioi, S ine^goiidolod, &kit Ht l^t^ig Uogainaaok tÁn vigxdáitCk, S kéj helyábo gondok si-HÜnak, S meggondolod, martalíkja .■ To is lesxesz a hAÜlnak \' Yigadautok atnig lőhet, JBn idfl, hojry nektelf is csak Kojfa len-u sirtok f.;lolt- kat, különösen terjedelmesen tárgy alván a török háreméietot a p\'-néiník tíle\'ét aa (időre v«ló) hátasságot, «. sah háremé stb. A gyönyörű kiállítása füzeteket »oy nytval is inkább ajánlhatjuk olraaóink"■\' kulöaöjen olvttaÓDÖink figyelmíba, mivel a nómet irodalmi mű.vok köíött «r az agyedüii, a mely igazságot ssolgáltat a magyar nőknak. amint aíta (Főváron Lapok) nem rég kifejté, B mivl hí irodalmunkban ilyen vagy ehhex husooló mii eddig még nem lé taxik, Ax egy. fü setnek 30 kr. é — Uj zenemű- Tiborazky és\'Fantd urak zenemőkareskédesében megjelen .S^hwtfitiariwuB geadci-vouay \| -pol^a frascniSA-zftii^ot\'ira^ st«rtó ify PVhYbaci Fülöp, /ra r>0 kr. A termékeny Bierzó- nek ez már » 151 ik zenie.roÖve. — Üj xénemüvek. Pirnitiw Frigyea- fSvirosi hangjegy kereskedísébao .m^- jelentek Deutnch Wíllvtől ,,Sprechen Sie mit Mama" czímü polka mazurjcongorira írva, ára 60 kr. Ugyancsak - Denttob Wíllytől „LM In&éparables" marsch-polka zongorára írva, ára nzinte 60 kr. ot — Jttóczy Gy&zS M ropiratántk )ÍH. Jri-ki IV dik füzete követkosó-tarta-loíaaia] jelent mng: Újévi kívánt.. hyOvác KirL.lvlói — A.7«idó kereskedelem koldusbotra juttatj.1 a kerwsitónyeket. Ifj, Sletéb51. "Hidvéí\'i Ö.-tfil. — Múlt és jelen Ülurmen-lől. - A zaidók Olaszországban Dsman b^y.tÖL — Üsmun bey nyílt Je rts\\v StNrckerhez. & oémpt esiszin advni predrkiitorAhní. — A «idókérdéB » po ro»i képvuoiúhiubas. — Hangok, a vi dékról. Nyílt levelek a axerkeaztőhöz Ben-gh-, NÓerad , Qömör- éa Zala-me gyékbúl, \'ugyiiintn Ungvárról, Egerből és Veszprémből.Ára 50 kr. Vegyes — Gm-maiitz-ító updct>ík. Egy le kiu\'élyus jóisefvároHi polgár panassko dik, hogy a pesti bíilcsöde ogylet intézi tében alkalmazna apáczák kösÜl csak egy beszéli n magyar nyelvet, mig a többi nemcaak. hogy nem k\'inyít liozzi, de emellett még ugész indignaczióvalszoklák kijnlentf-ni A véletlenül HZOD intézetben mfgforduló magyar látogató előtt, hogy ők ,,«zt a nyerst" nem beszélik. A t küldő rútkes küanyelm-üsognok jelezi bölcsödé el (Mj Arós-tg íodoJencziaját dlium nynlve iránt, melyet elkövet azxal hogy gondjai alá vett apró gyermekek már bölcsőjüktől leezdvo germanizáltHt: engedi opy ktlt apacza .kedvéért, kiknek u raagvar nyelv ép^\'n nira akar inyükri* lenni. Van élés d\'-rck magyar ap icia kik aíivesan teljesítenék nagyobb tapin tatOBsággnl én gonddal a kisdedek ápol A sál » legiilább a kőzömég megovugvásl iuUlblna abba, hogy az czea jótékony intéze<bi>n ulh\'ílyeiett gyermekek magyar szellemben nevelteinek é qem kényszeri tetook ar!r; az egykéi apAc»aP kfdvóéx nemeikké íeirai. — Az egyenruha kezímVilün irány- btii divatba jönni. Az iga/BÍgögyraÍDWzti.T kdzeleí\'b rt-udilté el,>>gy ax"\'ig» í\'rif g£ Bgyi híviitalMioljfiík -iwnKifa .En-nde!utsok dot okíMcott a szegény bivatal«zolgáknk s el ifi Határozták, öugy ez ügybeuküldött-eégcVindítnak Ptiuler míaUzter : nchez PH.na-zuk legfúkebb :ibból AII, hó^\'y nem levéo elókcezüivtj «rra. hogy az állami ruha ilyen rögtönösea fogrészükre kiszól gáltalni, azon reményben, hogy a f. év eUjéjli az előbbi bzokáshm képest, a rubft-A\'alányi össregrtt megkapják, saját megtakarított péuzük&n k^eitlettek maguknak ruhát, m.ily most, az\'állami ruhaki-szolgalutasa után, teljesen basznavehetflt-leo lutt. Arra akarják tehát kérni a mi nisztert, hogy tekintettel arra ia, hagy i fÓTÍroflban uralkodó drAg»ág közepette cswkály fizetésükből »lig tudnak megélni, — róezükre ac idea még — Jyvétele#op — drágasági pótlék czimén az egy óví ruhaátalányi ü&szeg kiutátváUy«sia^<ic, — Kivildgitd Edison lámpával. — Múlt hó 30-An esié Edison nagysrerü\' kí- világítási prübát tartott New-Yorkban, manlo-parkí lakáján, a sajá\' maga fella- lálta lámpákkal. AB ünnepélyre meg vol tak híva N«w York polgármestere és aí- dermanjei. Edison negmagyarizta vaZ- dégeinek az eg&si készüléké\'., s a pénz kérdésre térve át, kifejté, hogy \\ 3000 gyertya nrejü fényt 1.50 dollárért állii sió, mig most ugyac oly erejű gázféoyi 2.25 dollárért ad a gaxlársulat. A próba után nagyszerű lunch fogadta á vendége ket, meiynól terméfzetesen nem híányuz-í Uk a dicsőítő beazédök Edison iámpijára. — A kötői hadserey uj egyenruhái nak megváltoztatását 6 felsége már hely benhagyta. Különösen a lovasság egyen ruháját vAlto-stafJak meg. A huszárok- ruhája alig változik. A dragonyo* tisztek k^bátján két Bor gomb lesz; a külöuféio stinü hajtókák megszűnnek s minden dra- gooyoa ezred butérv:irös.hajtó!tás lesz ; a gombok pedig aa ezrei számait fogják vi selni. — A töitóoytáftkat* tisztek wles- aranyazijon fogják YÍBeíoi. A- -frabáhíí fölül a tisztek d(rinÜ»5Eerü öltönyt fog nak bordani bolyhos gaiiérnü,mely a hnr rállrojtok fogják dUntsnj, mint a poron bad*egben. A piroi bugyogó nadrágot kikOnObfitik a helyette szttrke nadrág loei piros bórbe tóttal. Á dragonyo legénység nem fog kmbátot Ttselni; a soké helyett világot kék xttbboayL fog hordani, m-lyet • mostani kabátok megkojtitáaa által fognak késxi eoi A zubbony fölé akamt}a % bekecset; mint a tisztek. A dsidásokoál ai ulánkara Ut «OT gombot varroak,apicoa mellposs({6v!aJ <aiatóapr^ mm beke«et fognak hordani A gyaiog-aig egyenruhájának Tá^tota** még nincs végleg e!határosra. — Z>rdflrt pünkötdi házattdg. Há\' év előtt Bécsbe jött egy John QooJd ievü britÍBh-burmahi, rendkivQl gasdag ember, ki megérkeiéae után .nemsokára egy Lftis Rósanevü kísassEonynyal ismer* kedett meg, ki bár mir $8 éves volt, read-1 kívüli atépségáTíiL csakhimar Anayita elforgatta Gould fejét, bogy a leány atyjához Budapestre jött, megkérte a leányt s meg is kapta. Rómának már volt jegyese, de erről lemondott azon feltétel alatt, hogy a narxődés alairáaa napján 250,000 frtot fog^kajni fé^jétfil. Ai etk&vó napján «(án kijelentette.-hogy ő otthon tölti as éjj«it.í nem íétjévtU\'M Groald eD^odett es tí5 Bzeazélynek. Róza pedig á\'kocsiiott a csiUzárfürdŐbe, ahol találkosott előbbi jp-y^évot. Másnap elutaztak Bécibe B egy nzállóbao lakuk, hol Rósa betegség ürügye alatt még mindig távol tadta ca-gnói trUnj f«rjsl,seJLaot>en a volt-jagyec-stl foíjUti » ktih$s v;iÚ0By t BécsböB US Goutó végre tudtára jTRt neje nötí«i;9égí-Bek » viioi akart, .iar^nOTzete^en ftxoa feltétel alatt, hogy nejétől az átadott negyedmilliónyi jegy pénzt visssakapja-Az awzony mit Hm akart róla tudnL (xouJd aztán elvitte feleségét Londonba, honnan a dragalátos megszökött a szereld vei, ki od* is követte, a kövelkesí sorokat hagyva fórján dl: „Minthogy az olyan feHépásek, mínt a legutóbbi volt, életemét veszélyeztetik, kénytelen vagyok visszatérni wüleimher.* Aszal aeloindult eclt a-250,000 foriatból vigkn a pír, Eu fürdőhelyében. A fórjp«dig elutnolt Indiába. Két óv mulya egyszer megjelenik asasazony —saférj-irántj ki már hajlandó lett volna mindent, megboosátani, — éj oly elnyomoráltul viselte magát^ min -ág a kijeién tat le, hogy csak azért téri húzza, mert innen pénzt akar küldözgetni rokonai részére. A botrányos dolognak a napokban votett végett a bécsi törvényszék : elváUazfptta a- házas felakot, de az úrhölgynek még a válásért ÍB sikerül 50.000 frtot kicsikarni. S ax indiai nábob nak igy belekerült e házasság félmillió frtjáb: — Í8$í. Ez évszámnak mint a ,Frank. Ztg. kiízámitoít sok sajátsága van, miért » jogosan_,a A3-ik •"vaek lehetne nevezni. Ouzeadáa utján nyerünk y 1=18; 148=9, 8 rl=9; T 1 e 8=3, i^ j kétszer.^ Ha 81-bÖ! 18-at levonunk, ny^ rüuk-GS-^t, mely számok összeadva ismét &-flt ejedmciiyoznek, sokszorozás ut lín peaíe--7 sier 9 bői származnak. Hí 81 -ai 18 aJ elosztjuk, ugy a hányados 4 és a maradvány Üegint 9 Hat»o4ó «ajit>-sága volt az 1863-ik évnek. Itt a négy uUzorzata 1 8 6 3=144, mely :eiva 9-o(.ad.: es h»lS63 at 9 el szo" [akiugy\' £Ot:et fiy\'erüokj"melynéfc :endás. ismét 9 et eredményes. Hasznos tTidüüvalók. — Szivattyúi kutaknak befagyása elteit Heiss, landshuti Bzekréaygyárus a következő, gyn.kurUlílag kipróbál; oliÁ-rást ajánlja : Vegyük körül a ku\'.allványí ?gy a&orosaa «Uáró szeÜrtíoynyel, H fúrjunk » ozekréoyen belül » kútfőijeiébe légy vagy. bi mioUgy 5 om. nagyaágu lyiliUt. ÉVkor a föld melege, "levegője, Bely JI Mit méiyé^ ij»íy tonoieo . tgtódjk^ izinHyútakih. ínfnt egy k\'éin«nyen\' íel-\' emejkedik, » a £QgantyfL. ^yil&aán^l k.it íramlík: \'Az így eflátott\' kutat\' nem" kelt bekötni.\' • .— A iotttphaliai-aonk,a UÍt\\Uti ■módja. &lhÍr«T8De£l>kere8rtBÍt sbniíát Jk»í: zitéai niódját,kivpnom leírni, nem any-lyira^ai atántatt megkönnjí^»6 vágy-íe-letővé tétule végett, mint inkább «nnak lebízoByitasira, hogy mtnt, ,zok másoál, ugv ennél is csak küJfcIdi volt; okozta oly kedveHté levését. A sózó teknfibeha., roomegyed réz köiö\'^sóges konyhasó s\| egynegyedrész fabamunak keveréke képezi At ágyat, melybe a sonkák sózás végett berakatnak. Általá&fJV íolrowik, hogy 200 fontot nyomó disznótól nyert sonkának 5-bélig kell a sózd teknóben feküdni; ennél nagyobbak hosszabb ideig — bat héűg\'—■ kisebbek pedig rövidebb J4ü>g hagyatnak: sm* helybe«Í Ha keilő leg ativóduk a sé levétő^ ^a; ,k, azaiáa borók«kbogyók a^osakbor^gy nut5!tetwit: nwg kissé." Ltán laogyot meleg vízzel tisztára mo-ttrak fa t rUstdlés ^végett a kvménybeo fcfatAflbífM "iőtartama, elyből rövid ideig való állás után kivé-éokbor^kaíagalyaiból ra : .. ... Z A 1 41 K Ö Z L Ö N T HIRDETÉSEK. ~~^yáfáie¥wyvfiy&&fi&qnfiyy^ SS- DÍSZES ÉS IZLÉSTELJE8 FÜZÉRTAlVCZ-JELVÉNYEk (COTILLON-ORDEN) TÁNCZVIGALMI MEGHÍVÓK és TÁNCZRENDEK .fi i \' nagy választékban • t}l iWAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében! igen olcsó árért kaphatók, ^ ^ KNEK ÁNYOK 1 1 \| 1 r ! = = ■ ■= .2 I 11 <=, ■>■ Q \' \' UJ ^J 1.= 2 1 ■•s\| e = 1- OQ ^ — ~ 2 •« tí ?l 2 f j 1 cs \| SQ =- cc l-= j •—3 ol^j^s 3 i 3 ^ 3 3 § 1 I I 1 s I i Íj- ~JS 11 \| 3 ~£ iío! S = 05 \' S « o iíl ■»-„ss.- ■g lilái ílí5 £ ?f J\|Í? é # 2ti£: £ c Maria-czelü GYOMOR-CSEPPEK, tatása gytgyszer > gyoatór Hlnden ttstalsa] tilsa, Í8 felíl!inolliatl«ji a« ítvkgyhíiny , gyo-tnorRj\'eocí\'íÍK, ronajapn lí-hrllet, aiolelc, WTíDjfu felbüfögét, kátikx, gycmorharnt, gjomorégée, h..gyV5kípiő !és , totwigoi nyxJkikípiSdéí, nái^uáfc, andor é biDyjt* fSfíjií (h* ii a eyomorK<Sl preű), gyomor KSrat, ncknumUt, » Ryomornai tnlCer- hch.újTP étel és ital álul, (n\'lisztá, !íp- éa niijbeteeiíg, aj-anyorci bintaimak ellen. ■^ £j(7V üvegcse ára hasztullati ut«/tíiással effj/űü 35 kr. -^M Knplmiá: Prifi-r fíélx ar gjágyaEerliri-l N^y-KAnixi-in, valamint ai Oíitrák- rt.ira.lian us Sccrtskedésehcn. Központi szétkűldási raktár^ na^jban és kicsinyben »^zz őrangyalhoz" qi-mreU griscj-ss 64 43—5? Kremzlerben, Horraország. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság (FRANCO HONGROISE) melynek 8 millió arany forintnyi részvénytőkéjére már 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, biztosit: vagy vizén §§ 5. Szállitmányi károk ellen, szárazon szállított javakat. 6. Készpénz- és mindennemű értékpapir postakülde ményt szárazon vagy vizén. 7. Az ember életére, valamint járadék-, nyugdíj- és •kiházasitásokra. 1. Tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által okozott károk ellen. 2. Munkaszünetelés-, tüz-, vagy robbanás folytán el vesztett kereset által okozott károk ellen (Chómage). 3. Jégkárok ellen. 4. Tükörablak zúzása ellen. ■ A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeereje elegendő biztosítékot nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk pedig alólirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztettnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem cultivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között: A magyar-franczia biztosító részvény-társaság öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított összeget évenkint magok a biztosító felek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján, esetleg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti. Teljen ti-Kteleuel Nagy-Kanizsán, 1880. november hóban. , \' A üagyar-franczia biztosító részvény-tárasáa • : . i ■ ■ Tezérttgjnöksége Nagy-Kí-ni^íin, 9K9 S2 - 52 GUTM A NN S. H. területi Zala-Egerszegea FI8CHES KISSA Sümeghen EP8TÍIN T. A. Kesithelreit PtLI JÁK08 Alsó-LendTte TAÜSZ FERENCZ Tapolczin B E K G E B JAKAB Csáktornyán H I E 8 C H H A K N A. Cs&brendeken LÓB I6NÁCZ urnái urnái B"~lJ". BjiMUtatt > kúdí tulijdoiue Wljdits József gyorssajtójAn. NAGY-KANIZSA, 188L január 23-án. v v. 7-llc aaséu Huszadik évfolyam. HIRDETÉSEK 8 lugábus íRÜlsurlun 7, másodszor C s miuden további sorért 5 kr. KYlI.TTÉRHEli soroukt\'Ut 10 krert vétctűeic fel. Kiucstari illi\'Uk iuiüiii-n rgyea hirdetésért 3t) kr. fizetendő. ZALAI ROZLOIY. i A lap szellemi rrtxét illftő k.V/ioa.-ü\\ek n taci\'kv&xtüliux. pedig a kiadoUoz NAGY- K AN I ZS A TltnjH ntctlcu lovrJ. ít c-ak ismert mnnlcittámkMl f.-.gitdtiitnak cl NfU-KanizsíTáros helyhatóságinak, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", » .nagy-kaaiasai kereskedelmi 8 iparbank-, ,nagyW«sai t»k«rékp«nitír", a .lalanegj-ei általános tanítótestület-, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület\', a nagy-kanizsai tiszti tasegélyzó storetlcczef. a .soproni kereskedelmi s iparkamara ugy-kaaiaú HUrttaartmiajt" s t6bl. megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiptjaétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A zenémet! nevelésr Napjainkban alig szükséges inár bővebben fejtegetni és elemezni, miszerint a lene minő üdvös hatást gyakorol az emberi kedély és érze-ménj világra, s hogy e szerint min den jó nevelési rendszernél minő fontos szerepet játszik az ifja SZÍT és lélek kiművelésére. Alig van müveit és gondolkodó ember, ki ma már it ne látná, hogy az embernek Teleszületett ösztönei vezetése és kifejlesztésére, azok fen-tartása és nemesbítésére több igéoyel-tetik, mint emberi és isteni természetünk- paszta öntudata; a ki át ne látná, hogy az embert nemcsak a gyakorlati tudományok és gépies mesterségek gyakorlata nemesiti, tökéletesbiti magasztos feladatában, hanem az élet prózai szükségein Virul esó szépművészeti és költészeti foglalkozások is; a ki meg. ne lenne arról győződve, hogy életünk czélja nem csak az érzéki, hanem a szellemi élvek kielégiuV.\\ müvelése s a rokonérzelmek telköltése felé is irányai ; s. a ki ne erezné magában, hogy nemcsak az okos, számító erkölcsiség s az elvakult vallási buzgöság teszi az embert boldoggá, hanem a földi életnek magasabb értelemben veit élvezete is, melyre a művészet, költészet, szóval: a képzelő tehetség szellemi élvei első rendben sorakoznak. Tévednek azok, akik azt állítják, h^gy a zene kiválóképen csakis a kedély kifejlesztését s változatos feltüntetését tünteti elő. Minden tanító, ki a zenén ki-vül bármely más tárgy tanításával foglalkozik, mindig.csak a gondolkodási tehetségét veszi igénybe. A zene-tanitú ellenben a gondolkodás mellett tárgyának sajátlagos tényezőinél fogva — minők a hang, rythmus, harmónia, nemzetiesíég stb., még az érzéki ,s akaraterőre is igyekszik hatni. Kern lehet tehát eléggé ajánlani a szülőknek, hogy zenetagitóik választásánál körültekintők legyenek. Az igazi zenetauitó nemcsak zenész, hanem egyszersmind neveli is ; ó neki nem szabad mellózni azon tényezőket, melyek egy zenei egyén megteremtéséhez okvetlen szükségesek, milyenek az izlésébresztés, az értelmi érzelem és az emlékező eró művelése. Az ízlésébresztése végett oda kell törekedni, hogy a növendék minden elébe adott zenedarabon a külső alakot agy fogja fel, mint a belsőnek, az eszmének, a gondolatnak hü kinyomatát. És ez nem is oly nehéz, mint első tekintetre látszik, csak a fokozatos lépcsözetet ne feledjük ki tanítási módszerünkből; ne a fenségesen szépen kezdjük a dolgot, hanem a legegyszerühb és legérde-keltebb érzéki szépen, pld. a magyar hymnusról ne csak azt todja a tanítvány, hogy szép, hanem tudja és érezze, miként mily átalakuláson kellett nemzeti zenénknek keresztülmeo-nie. mig azt a minden nemzet zenéjétől VHIÓ elűtóséget, azt a rythmi-kailag egyedüliséget elérte, melyen most áll. Az értelmi érzelem ébresztésénél mindig agy kell halni tanítványainkra, hogy azok bármely zenei tárgy tudására, bármily zenei isme ret szerzésére jntottak el. abban találjanak örömöt, gyönyört és megelégedést; ezen megelégedett kedves kedélyállapot tovább fogja őket ösz tönözni a zenei ismeretszerzésében, egyszersmind azt eszközli, hogy a zenei munka terén nem fognak minden csekély akadálytól visszarettenni, hanem a nagyobbaknak látszó akadályt is törekedni fognak ugy szellemi, mint testi erejökkel legyőzni, szóval, az érte mi érzelem lesz tényezője az önmunkásságnak, az öntevékeny tovaképzésnek is. Az emlékező erő művelése könnyüségben, hűségben, tartóságban és terjedelemben növekedjék; mint ilyen ne pasztán a külsők iránt váló iageilödéstül, vagyis a memória me chanikátul függjön, sót ne is egyes képek társításán maradjon, hanem a szellem öntevékeny munkásságát, a felfogast kell tűzni ezéu.l. Sajnálatul kell keresztül tekintenünk némely zenetanitó mflködéeéa. Megvan csaknem mindegyikben kisebb vagy nagyobb arányban a tehetség, a jóra való ügyeVezet, de hiányzik bennők a tíírel -m, a felvett tanmódhoz való tántoríthatlan ragaszkodás. Nem czélom a zenetanitásról értekezletet irni. hanem gazdag tapasztalatom tárházából erre vonatkozólag egyetmást elöszedegetni, amikor is, mint e város lakosa, kötelességet rovok le a szülök iránt, felmutatván előttök a zenetanitásban követett visszaéléseket, s azon eszközöket, — melyekkel alázatos nézetem szerint, egy megközelítőleg zenei egyént lehet alkotni, képezni. A zenetanitásnál is — "mint minden tanításnál ,— két prin-tzipium áll egymással szemközt: a tanító és tanítvány; az egyiknél a pénz, R nyereségTÜgT. • másiknál a hiúság, dicsvágy, hírnév a rugók. Kddig még jól menne minden, de ha c kel tő közé egy h »rma11ik U lép, a szülő, á ki sokszor egy fia-vával — csupa j\'i akaratból — megsemmisíti a tanító egész működését, kétségtelenné teszi az eredményt, olyat kívánván tőle," ami talán tanraódjával tökéletesen ellenkezik, akkor aztán áldozatul esik a tanító is, a tanítvány\' is. Számtalan család taníttatja gyermekét a zenére, a nélkül, hogy 6-nönmagukkal tisztában volnának annak szükségessége és c/.éUzerüsége fe\'ól. Hány család, hány i-yermek meg- sínyli következményeit! \'A trfllók eá erőszakolják gyermekeikre a zene tanulást, jövőben egy-egy Lisztet, vagy épen Síenthcr &ófiat látván bennök ; s midőn tévét nézetükből kiábrándulnak, már akkor oda van a hiában elvesztegetett idő és pénz. Voltam családoknál, a hol a gyermeknek egész órán kellett könyörögnöm, hogy játszék; ha én, mint magán Unité szigort aikalam-tam, a szülők léptek közbe, mivel — úgymond — igy elriasztom a zcnetannlástól. Ilyen esetekben czél-szerübbnck láttam * tanítást iSlmon -dani, de itt is veszítettem ; elveszítettem hírnevemet mint olyan, ki nem képes a zenettnitisrt. Ha pedig kérdést intéztem a szülőkhöz,* hogy miért taníttatják gyermekeiket, mikor agy sincs sem kedvök, Bem tehetaó-gök a zcnetarraláshox, miért pazarolják rájuk az időt és költséget? azt felelték: ,ez és ez a család is taníttatja gyermekét, csak mi nem maradnnk tótólt hátra, azt tartván felölünk, hogy szegények vagyunk?\' Voltam családoknál, a hol a gyermekek egész szenvedélylyel csügg let a zenetanuláson, a hol kifejthető lett volna a zeneUnitása maga egész nagyszerűségében; itt is aialők álltak elimbe akadályként, követelvén tőlem holmi: , 8zuz imája .Balaton háborgása" stb. izlésrontó müvek Vagy inkább kontárságok be-tmitását. hogy igy — felcsigázott képzelődésöknél fogva — minél előbb kiléphessenek a nagy világba, bemu; tatvan magokat művész-óriásokként. De több esetben nem is a szülő; nem is a gyermek oka a rósz következményeknek, hanem a tanító egyenesen, mivel többen köiülök nem bírnak a zenetanitáshoz szükséges helyes ismeretekkel, tapintatossággal és leginkább czélhoz vezethető me-thodussal; czéljok lévén a pénzszerzés, a nyereségvágy, a minél több óra beszerzés általi foglalkozás; nem lehet előttök az a szent czél, ftogy hivatásszerűen oktassák a gondjaikra bízott gyermeket, meghajolnak a sokszor roszra vezető szülői akarat elílt, s igy elveszítik önállóságukat.- Alázatos nézetem szerint a következőkben lehet összefoglalni körülbelül azon szabályokat, melyek a zenetanitásnál leginkább czélhoz vezethetnek, hozzácsatolva a. czikkem elsó részeiben említett dolgokat. 1. A zenemű értelmezése. Meg kell ismertetni rövid vonásokban a zeneszerző életrajzát: a megragadó s a további fejlődésre rendkívül ható epizódokat életéből elbeszélni ngy, hogy a zeneszerző mintegy példánykép álljon a tanítvány előtt, hogy belőle mint egy nyitott könyvből olvashasson, az erkölcsi következtetéseket magának elvonhassa, a jókat kivetvén, a rostiakat eltívoztatván ; a szerző egyéb müveit is, de különösen a megtanulásra szántat legalább főbb tételeire szétbontatni és ebből kifolyólag mint egy hü kepét teremtetni az egészről: az alaki te-kintethen sikerültebb jnü^ek mintájára egyes kisebb darabokít utánké-szittetni, és ha az elkészített mű rythmikaiiag helytelen is, de ösztönzésül szolgái a további munkásságra. Hol a vázlattal késaen vágyónk, könnyebben sikerül a kivitel. Kgy technikaüag kcresztülvitt zenedarab tanításánál, amia* diszité-sénél^ úgyszólván fiNzerszáinozá-sánál találkozunk a iegtöbb visszaéléssel. Akár hány zeactanitót ismertem. s<5t ismrrek városunkban, akiknek kontár-mflködésök keserűséggel tölti áz ember keblét. Tanítanak ók szorgalmasan egészen az óra végéig, csakhogy növendékeiket nem szoktatják JSntudatosságra, önállóságra, a kezeik.\'alól kikerült gyermekek valóságos gépek, működnek öntudatlanul; lepörgetik elejétől végig az. eleibök TARCZÁ. Bort, bort elém, a legjarát ! Hideg van ,,tt kinn, súg a uól; Melep. vágy a vír. a ixiv, S ma már a hév c«ak borbau i\\., Ki olt »« l«ioi, wawmor jaj n«ki : K«bUn fagyaJ«tják élet-ri«7kit ; Sugár helyett kiftyikat «»4r reid, Oh! a TÜig gy1110\'1" an***11^- — Bort, bort eLem ; de liagolót! Hadd gjuju fel, ki elbomlt; Napot nem la tűi ugyae most... Borin » lég, nagyon borait Sok benn\' ai iray; UfLJ hittem: embarek; Seff«»y Y1.1Ó! — mi acebb, ha álmodunk ; Álmodni, bajhl de a i5t4t ebek Fel-feUvarnak.... « nyugodt lorunk. Bort, bort elém, ■ honi\'csigáuyt! Ny«lvOk\' ne halljam min mulat; Hozd ri! teaéd hullatni*! Temesd el 5rth hutgjakat. Lelkem repüJjOn & magajba fal, Hol uent ai üt, ninci «agjrva gBpredék ; Alant a. »ir nralg . . hi«\' por Tgynnk; Ott nebb a iet, ki túl emelkedik. Bort, bort elém, habsó kehelytt A gyönKJ úgyis ma oly kevéa; S mit a világ aziTdokbe ojt. Caak (sinalom vagy megvetéi. — Hámort nekem ! mely ringat, elbQrÖl, Kittit fakuit a rút görSugy ttelyéo Mámort a niTn-k, bi»i\' mi volna mi, Mi boldogít x gjáizoi föld Síén í! Bort, bort elim, de lángolót 1 Hídag ran ott kina, s&g a «él; Hohao toTább, & aúw britíi A wk kattr Tontt, vtiin._. Hasd ri c«ig4oy ! kacsajjoa dallamod ; Derului fog, Mik huiaad h igyál 1 "-TCÍUCH mia, mint Ml, — i»v«axt nekem1 . S bölcaebb ki rolt?.. . Weljen a halál. FUJGATO SÁNDOR. flárom hó titkai. Irta: Bzommer 8eua.ca.cftX-. (FolyUÚí.) Gyorsan felsietett Béla é> Pista . váróterembe és alig egy negyed óra el teltével délután /»4 órakor a soproni vonat berepült a pályaudvarba. Belát saWdobogá fogta el és valamit súgott Pista fiilébe, miután mindketten kocsijukhoz viuzaaiettek. „Siessünk Pista -~ monda Béla — nehogy észre vegyenek bennünket, mert különben vége mindennek. .Üljünk be gyorsan, — monda Pista, miközben Bélit a kocsiba tolta — itt biztosak vagyunk. „Látod ott jön 1 — mondiBél. — „Ott! látod, a hol a 271. számú kocsiba beakar azálUni." „Aha! azsal ax éltes nevel ?" .Igen,azaz!" „Most tökéletesen reá ismerek, valódi angyal; a mamáoskája hogyan sietteti a beaaállás-a — Néid csak de körül tekint, keres bennünket; add ide fehér kendődet, as anya ül már is nem láthat meg benn&nket, integeaa]" Béla f«hér kendőjével integetett. A fOrkétfrf nő szemei a fehér, lobogó kendőn megakadtak óta két iíjat jobban nem&gyre Tenni latszik, mig végre édes mosoly vonult végig arcsaa ét egy fejbicscaeoiéwel ada ifjair.knak tod-tul megelégedését. Gyorsan bessállott a kocsiba és as tovaxobogoU. .Látja azt a 271. számú kocsit?11 — kérdé Béla kocsisát. — .Igen látom!\' .Mintegy száz lépésnyi távolság ban mindenütt kísérje.* igenis" — monda a kocsis, mi közben a lovakat futásra öaztönzé. — £gy fálórai kocsitás után Irmáéit, kocsija a lipótvárosi „Európa" szálloda előtt megállóit. — „Megállj!* kiáltott Bék kocsisának; — a kocsi diját kifizetvén, eltávoztak. .Tehát itt lakik!" — monda Bél* Pillához. — .Itt!- — .Várjunk, mig bemennek?" „Igen várjunk" „Hisz már viszik a málhákat; most megy az asszony a szobaleány nyal és az angyali Irma még a kocsinál áll, do JÓ volna tudtára adni, hogy itt vagyunk." .Nem lehet pajta! mert az asszony észreveheti: Irma agy sem marad egyedül itt, mert rögtön bivni fogják." \' .Ah! már megy.\' .Látod, jobb a csend." .Isten veled ángy\' * vissontlá- g!« monda B*la h«U&n. „Távozzunk barátom a kedreajaká- tol, mert elő késsül eteket kell még. ten- nftnk." ~ : „Igazad van pj1*, » .kedves laka tói távozzunk !* Mindketten gyön léptekkel siettek haza faié. U. FKJLZET. A Tiiiontlitit Ai 1879 ^vi pfili§ 22-ik nap reggelén teljes pompájában raKyog0tf a nap a steptotlen láthatáron, midőn B/t9 óra- kor két ifjút láttánk as BAspems aton. az ,Európa" szálloda felé felkanyarodni. Az egyik maga, nyúlánk tarmstü; kondor fürtéit Kossuth kalap fődé, arcsa barna, iMmsi feketék, mig szemöldökei kisaé SwzenAve voltak. —Fekete bajossá alatt az ajkak fehér fogsort takartak, mélyet barna arczazine még érdekesebbé igyekezett tenni. — Arcain ós egyáltaljáo egéz létén valami nyugtalanságot árul el és gyakran sug valamit társa fülébe. — Ezen ifjú Vági Béla. — Most már kétséget nem szenved, hogy a mellette haladó ifja Setét István, kinek nyilt tekintetén rf magyar deáki élénkBégéa^umor asonnal észreveheti. — Gesztenye szína haját szintén Kossuth kalap födéj-tnig arcait petyhedsó\' txakal övedaé. - ,Itt illjuuk meg Pisu!" — monda Béla táraihoz, amint at Európa ssilloda köaelóbe értek. .Itt legjobb helyBnk ia len; — vi-Mónii emez, — \' mart ha a szobaleiny caakugyan lejön, ugy innen könoyen ész-\'evehetjfik.\' .Barátom te ugy bessélss, miiitba még most is kételkedne! azon, bogi a szobaleány utján Irmától levelet kapok." .Cseppet s«a kételkedőn axon barátom, éa n«mis akarom hinni, hogy Irma talán téged lóvá akar tenni; aert ba komoly szándéka nem lenne, akkor jÖV.ériíl nemis tudósitott volna.\' — .Igazad áa; haigj bez«l«ijobbaa neretlrk, mVt gjakori kéidrttdmftsé^e^ -.. — H-nem margóra —íulyUti, miközben órájára nésett — és 6 tstég oam oiutalkozik." — ■■■ E pillaaalban egy oaiaoaan és izléf teljesen fílöUflzÖU »bao«iawn forgjlód-v xott az Koropa ssáüoda kapujában éa nyugtalanal t^kintg«teLt körül, mintha valakit várna. — .Néxd Béla azt a leányt az Európa kapujában — szólt Pinta — nem at az úgynevezett Eresi siobaleány ?" — ,AHgba nem o HE! De egy kicsit messze vagyunk, oem bírom kivenni; ha közelebbről meglátom, nzít közölt ia meg-ismerem.* — - E asavak után karon fogU Pistat\'ée mindkAtien a kapu felé ballagtak. — .Jöjj gyorsxo barátom, — monda Béla közelebb érve — 6 az! megismertem." — A választ be iidm várva, gyorsn haladt a ifjú elöro, tiruát magával voa-•solvin. — ,Er»si, Er»i!\' - kiáltá Bél. -A leány az ifjúra tekintett. — „Sxareocfés jó ru^It kívánok doc tor ur, T mondA öi-ótnaugárzó arczctal .— a kisasnoDy megbagytn, hogy itt önre várjak és valamit átadjak — monda, miközben kérdi tekintetet vetett Bélám. Psttit gyanús szemmel kisérvén. — .Előtte ninci titkolód^ui valónk Erasi, & Setét István . . . " Ugy» István doctor ur ? — moadá éléokeo — a kisasszony, üdvőik-r«t kflldi fiDQek doc tor ur" — folyiatá, miközben Pistához ímárá b<-siódfi(. — .Fogadj forró Vösííinetflm értu^ és kérem jelentse ki a fcisz->ssznnynát UZOQ-Í leg«Uta\'Oiabb tisstni\'-terat-í:" U .Dologr* Erzs;, - Éür^dé Bé\'a -i, hogy ilyen Qgybea retti rendelt-Ak sok idővol; ntmin móg a\' a buj ts érhet bennünket, hogy A mamácskA é culekedetünket.- HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZ L ö N Y / V \' rfilmények kítött tehát országos érdek h á 4& 4hek enyhite»se- k hH y hogy a már mg4j y nek és a kerested elmünkre . oeh«zeH akadUyvk^JeheLflég etfeáritáBsanak, vagy i, hogy \'tnkábbj\'tfí" egsíis \|TÍSBI bel leni vilt addk larbei-kSnajítewenek, minise ások ssaporiti&áTal a írikerfllbetlen nem zeti lönkrejat-\'U közelebb faosattavsék. Ily és még námo* már agyié köz- tsmereta érvek ások, melyeknek kapcsa- bao és fenti baUrosatunkhos képest t & l í tett zeacmttíety B^sá6ÍteQv\'tíK&rá ják léíektés nélkül, s ha az embi kérdi tőlük: tudják-e mit játszta egy örökös fcérdnjel maradnak. Egyel len zenészfeti jelt, egyetlen zenészei műszót vagy kifejezést nem ismernek A zenemű betanításán ál-a rideg a száraz technika mellett a kedvesen, . a kellemetesen ható ékítményekbe való játék is czél legyen. Mennyir élvezetesebben hat reáüb egy darál kenyér, ha mellé van egy kis csúsztató. Olyan a csupán technikailag hntanult darab, mint a húsleves, ha nincs benne füszerszám, táplál ugyan, ae nem élvezetesen. A rosszal alkalmazott tanmó-teremti meg a hibásai,\' ai értelmetlenül játszók légióit. Városunkban az ily módon teremtett zenetaoitó sokaságával találkozunk, tanitnak nélkül, hogy tndnák mit, s az általuk teremtett zenei egyén bárdolat-ban, műveletlen, Önállóságot ismern: nem merő és nem akaró dilettáns lesz. K-m. — A kereskedelmi és iparkamarák részéről utóbbi időben azon panasz emeltetett, hogy a szifeviz és eczetgyártás egészségügyi szempont ból nincs eléggé szigora ellenőrzés itlá vetve. Ez okból a beltlgyminisz tur — mint értesülünk — különös nikintettel arra, hogy a szikvizgyár-tás ^s fogyasztás, nemkülönben az eczetgyártás is ujabb idóben tetemes lendületet nyert és igy a kérdéses gyárak száma az országban jelentékeny módon szaporodott: utasította a " hatóságokat, bogy ezen fontos Ügyre kivi\'ó figyelmet fordítva, az e tekin-letben fennálló rendeleteket az illető közegeknek újból emlékezetébe hozzák t\'s oria utasítsák, hogy a szóban levó gyárakat közegészségügyi tekintetben gyakran váratlanul vegyék szigorú vizsgálat aláí.s, az. esetleg azok körül tapasztalandó^ hiányok mielőbbi meg szüntetését szabályosan eszközöljék, a felmerülő visszaélések megtorlása iránt pec%g a törvény s az ennek alapján fenálló rendeletekben foglalt módon járjanak el. p tísstel órniggy.fit &"■\'<• mélyen ihé esedezOnk gy egén\' tornyöstil6:Jf«Uegek eseo njabbi villámcsapását, a csukor-, kivé és sorfogyasstáBi adónak isáodékol behozatalát elvetni, és a helyntt a drága és rósz kormányzati rendszernek megváltoztatása\', 8 nemsetgazdássati politikánknak helyes irányba leendő tereiéit álta{^ fagadhatlaaal aggaszlőlag fenyegető pénzügyi helyset axánajidó nyomó riből a nemzetet üdvös törvények alkotására! kisegiteoi méltoctassék. K. m. f. A népgyfilée határozaU és megbízásából ALBANICH JÓZSEF a. fe. oépcrOiétí elnök. TUBOLY VICTOR B. k. A háborút Áldozatai: As első Napóleoni harezok Fraacsia-orsságnak kerültek 3 millió emberbe és 26 milliárd frankba, 1800-tól 1815-íg a hadiköltsége Olasz, Porosz, Ausztria, Spa-lyol- és Angliának, 93 milliárd frank, ressteség a. emberben 6 millió 745.000. Anglia a maga részérő] költött 12 liliárd 300 milliót; Görögország felsza-iftdulásáért 3 milliárdot; as európai nemitek 6 milliárdot. A krimiai biburu Francziaorazág-iák 200«ser emberbe és 2milliárd frank ba, Angliának 22.000 emberbe és 5 milliárd nkba, Piemontnak 2000 emberbe és 175 millióba, Oroszországnak 630.000em-serbe és 4 milliárd frankba került. öaszesen az orosz háború Európának .1 809.000 emberbe, 11 milliárd 574 lillió frankba. Az olasz habom került Francaiaor-szágnak 80.000 emb«rbe és I milliárd és 100 millió frankjába; OU«zorBzágnak 0-000 emberbe, 150 millió frankjába. Liisztriának 120 000 emberébe én 7Ő illió frankjába. Öaizeaan 260.000 ember és 2 milli-írd 125 millió frankba. A mexikói háborúra Francziaország Időzött 70.000 embert és 500 milliümut. A sziriai expediezío került F<-^n-csiaonzágnaic 15.000 emberbe és 125 illió íraokba. A schleswigi háború ForoazoTSság-iak 30 000 emberbe és 75 millió frankba, usztriának 15.000 emberi>a és 60 millií .nkba, Dániának 12.000 emb^ba és millió frankba. Aí 1866 iki Ausztria állen vezetett láboru került Ausslriának 65.000 em rbe, 985 millió frankba; Poroezország-nak 45.000 emberbe és 222 raillió frankba, paragnai háberubun Brazília veszteit Í25.000 embert és 3 tmUíárd 75 mülíó n kot. ^Felirat az ornzággj öleshez. Nagj-K«nizaán detz. 26. 1880. tartott . népgyükls határozatából. Unger Alajos képviselőnk bonyujtotia j»n. 18. 1881. Mélyen tiwztelt képviselőház. AZOD maga-nos honfiúi érzettől áthatva, melj a. magyar nemzetre nehezedő j<ilen válaágoa időben a haza mindun egyet hű polgárának keblében olthat), nut ég; folyó évi decsember U 26 D-pjác Nagy-Kanizsán » kórtniny áll cséllta ffetk-^fnkiof , kávé- é»iarfogys: lási aáiSíü<vjfov}»s«lat tirgyátón hel béli és vide&i ia&oaság ezrei- ajtal láto^ lőtt n é p g y ft-1 é ■ tárulván — mídí ezen gyülekezelttakbeii egyhangúlag h( sott hatirocatua^iOapján a fönt említet addtörvé«yjYaaJat «íleoi nyilatkw kaljelea-feliratODk^tal a mélyen lelt kápviselőhátboz juttatni bátorkodunk, Qncepély4-sen Ujelen tjük, hogy bár a ha. elisogéayedés jelon pillanatában — mídőn mindenki meg van gyoződvearról, bogy adóemelésről egyállaljában nem legfSHebb adólwngedésről (ehetne c szó — érintett nyilatkozványunhat bővebben indokolni szükségesnek nem tar juk;, mégú s orsiigoa jéös}vé)«ményne ezen ügyben már számos oldalról nyilvánított jajkiáh4«át-nsT ír egy Őszinte hanggal emelni óhajjjak, a említett törvény javaslatot határoiottan rosasalván, ellenezvén, s nemzetünkre nézve károsm tartván — fenti népgyülesüók által naak nevében mélyen lítxtelt képvi ulőháznuk bölcs és kegyes törvényhozói figyelmébe teljes lisstelettul a kővetkeső-ket ajánljuk. 1-ör. A czakor-, kávé- és s5r fo ;yasstáaí adók behotataJával a nagymérv >ep fenyegető pénzügyi deficit csak kis -észben sem lenne fedezhető, s igy az — ax orazág pénzügyi egy ensaly inak helyre-illilájára legkisebb jogos kilátást nem ayojt. 2 <>r. Az exen adók behozatalává fellépendő csempészet ellenőrzése a sir-/onal felállítása nélkül lehetetlen, és ■ mpésiet m-g egyrészről as illamhata->m Cíáljával merőben ellenkező nemzeti -IcöloitelcQitesre alkalmat nyújtana, aásréswŐl amaz adókból várt jövedelmet ■gybuo leszállíthatná, s a mennyiben as Menírzes lehetővé lenne is, az már maga i reményiéit jövedelmet legnagyobb ■essben fölemésztené, de 3-ftr. A folytonos elleoorsés, kuta-,i é» faggatások reodasore, mely ásón Mkkkl k«rólt?e jár, asillotŐ kereskedő st elkeseríteni, s üiletkedvüket megtá. isdoi lenne hivatva. 4-er. Métyeu lnonénnk sujtca álta ) a iogyasslók, f.lleg pidig ason vi sxegényubb eorsu iparos polgárok, kot-k háztartásukban a cinkor és kávé r elterjedt élelmi czikké nőtto ki ma-t ma már, hogy ezekre nézve azoknak \'gadózUtáfla val&baa nnponta érezhető herként jelentkeznek. ÉB végül 5-tir. Kétséget nem ssonved, hogy eu adónemet tárgyasó csikkekre föl m örülendő forgalmi nehézség y bilincscsel ismét többet verne már ;yÍ8 nehézkes és maholnap koldusbotra lt-i kertíakwiejmüok azbad menetére, a már minden lépten-nyomon rongyokba .kadó nemzet testének foszlányait egyel cak növelnél Meri Mez kereskedelmünk coamo liticue rendedre majd kizárólag beho-Iból áll, s a be!ipart laJekzeibei jutni TOgedi; tengfldik a, helyseié nem i\'ductiv, B ídűgen érdekeknek van véglen préda gyanánt oda dobva 1 ily kö- AB áleogedési híboru került as Egyesült Allamoknat 400.000 emberbe ófl 12 milliárd 200 millió ezüstjébe; as abissiniaikkal való hábora kerülViiogliá- nak 25.000 emberbe, 265 millió frinicba; as aasanti háború került AnglÜlÁk 27 millió frankba, " As Assembler Nationaleelónyujtult jelentés szerint a fmacsia-néaiet hiboru költsége a fraocziák részéről 9 milliárd 288 millió frank. Afraoczia mioissterium nagy gonddal Sssseszámiti e babom által okozott költségei «! vdtstesegeket, de neír számitá hozsá az átengedett két províncsi •Vtékét, melyet 4 milliárd 333 milliór becsülnek. — Ha e számot a M a g n ur jelentése sserinti 9 milliárd 287 mi Ilii hoz adjuk, 13 milliárd 620 millió frank nyi rettentő veszteséget kapjak. habon alatt Fran esi aoraság 225.000 embert vesstett. Az 1870-ifcí háború költ* _ motekre nézve sokkal csekélyebb, tekintvt ■t, hogy seregeik idegen területen mü-kődtek s nekik nem valának váraik, lyeket élelmezníök kellett. BUmarck ítélt, az északi konfede rácziónuk köluégekra 1 milliárd 148 mii lió frankot, de bátran lehet állítani, költségek összegét, a németekre nézve 2 milliárd frankra. £xea hadjáratban vesztetlek a né- letek legkevesebb 300.000 embert, kit közül \'190.000 a h&rczmezőköa veszett el. Bromu8 Inennis. faji nzára; Hogy a rossnok-nera < könnyebb vegyületü meleg, talajon otlhonne és a- magas fokú nyári hőnek a hosszú szárazságnak flikereseu ellentáll. Má^ócson fCaoQgrád megyében), hol e növény honunkbat először I«U a í-ziníóföldro átültetve, évú etJck;ótn cuiidtatált tény. AE árva roz^ i oknak fulkarnlasit és térj esc teáét m«ő nkben roindoaekelőtt as indokolja, hogy növény nem ideges klímának olyar arjü, mely magyar földön még. acclima saíióra szorulna, hanem mint honi ^irá yunk flzerencsós h-lencae érvényesili íií-utását évtizedek óta mint takarmány övi;uyniiik egyik legfontosabbika. — Jiíy»nÍB H legtartósabb aszálynak ellent-lló szivősBág\'in kivQl, ajánlja a Bromui erinis azzá!, hogy zölden és szárítva ázol b<>l éa legelűn mindenféle jószág ,gyi>n Bzereli ■ hogy magttsra nyúló iv«í éa nagy széU-B leveleivel a kasza lati gazdagon őzot. Mágticson volt iigy ngy vágásra 30 máza a széoál adott ■iOÜ Q ölről; lehátíianyjt, mint ugyanő lucceraa három vágásra azokott Adni, e dlett erős tttreedéeVel rfikru kiható tartósságával miotlegelőfü ís rendkívül jutalmazA,.- MágÓcaon egy hold ilyen legelő eltart ; tizenkét juhot, van pedig ÜU tábla, mely már 13 év szolgált, elAbb mint ksaxáló, utóbb mint legeli; nagy «* Őnye továbbá e fúuck még a luczőrua felett ÍB az, hogy lermiV » altalajnak ««m Ldrmészetére, sem humusztartalmára sem oly követolő : ét álló helye számára mt-«sze se kíván oly költsége éa gondos ftlőkészitéat, mindez utóbbi; vógn hogy termesztésének sikere as által i biztosabb, bogy Diucsen olyan veszélyes Le sőt sok ellensége, minő a laoíernánii például fti aranyka ; sőt vegyesen vetve Iuczornával," h* tf^Voazélyes élősdit egészen ki nem filheti is, teFJetiését legalább bizonyos ha tárig gátolja. Lehetőleg korán tavaszszal tavaszi kalászos növényre szokták vetni ■ tavaszi búzára, árpára, zabra, mivel így : a főidet jobban kihasználhatják, mintha a fűmagot tisztán vetnék el, mintán az elsÖ évben a rosauok ugy sem kaszálható, éa legeltetni sem tanácsos, nehogy alegfllő . marha lábával á gyenge növénynek föld- r.\'iisén elterülő gyöfceroit kivágja. — Le jt J> •-■JüáDokot ŐBzssel ia vt-tni, k tekintetben az ószi vetés (oov-m sikeresebb. Rendesen őszi buzÁr. A fűmagot a fölszántott, elboronált földre kél ó ük fil kézzel szórva vetik, figyelemmel arra,hi>gy . egy kis szélben történhessék a velés, ason okból, mert a íümag könnyűféménél fV>gva : csendes időben csomósán hull a földre. Ha [ pedig kedvező mérsékelt szél fuj, akkor :\'. izéi alá kedv sserint teríthető a földre. Ha ez megtörtént, akkor nyomban a sor-vető géppel a kalászos növényt vetik . ugyanazon földbe ; így a sorvető géppnl az elGbb elvetett fűmag a földbe könnye- -déo bele boronáltatik ; magától értetik, r; hogy még a sorvetés után a ffild ti>v>a i boronával elsimítandó. Ha az árva-rozs- í nok luczernával vegyest vettetik, előbb a < kalászos növóoyt (ba l. í. a luQzeroa felül • ? vetésnek történik)^ azután a fűmagot,., és /: utoljára a: laczerná,t vetik a fon többi mó don sorvetővel. Ha pedig felülvetés nélkül \' teszik, akkor először a fűmagot beboro nálvan kora Uvaasasal, ennek kikelése után a iuezernát reá soroszák. A luozer-oával való vegyes .vetésnek as z előnyw i bogy az araayka terjedését moglebe n akadályozza. Nem gátolja ugyan meg as aranyku pusztítását, de terjedését ; ]»seitja; az arany kaftilton a luezarna he lyelt olt marad érintetlenül a fu, B ha idővel 4 — 5 év múlva a luezerna akár as arany ka pusztítása, akár a föld tulajdoniága miatt kivesz — ?&gy túléli magát -a fa még ezutin is suk éveken át diadalmasan olt marad s a legjobb, legkitűnőbb kassálóval fizet. Annyí sok évi tapasztalás után mondható, hogy ilyen keverve vetett fümagvus kaszálónál nagyobbazerü, luczeroa-rozsnok takarmánjuát tápdu. ■ ibb mim Jétuzik, A rozduokmigbúl «gy 1200Q öles holdba kell: 25-30 kilo, luczeruÁval vegyest 18 — 20 kilo. Mogtu ■om ott, a hol u. luczerna, de ott is, bul » lucíerüa már nem díszük. Egyáltalában nem követelő növény, nem is elí ugy a ilajt,. mint n luczeroü. Szereti a kőnoyü Dinok vegyülaiii, a kissé szikes kotó:t keto iüldtjt egyaránt, és a mt fi\'idulo^, hogy i\'2—lő övig is teljes eróbea díszük. Kaszálása akkor legczélizerübb, nitdón -zabját (kalászát) kihányta virágzás előtt. Egj kaszálásra ad annyi szénát, mennyit a lucserna 3—4 kaszálás utáo. TápUrl-otera a luezérnát sokszorusan fölíilmuijn. i jószág igen szeret!. H* netalán K rot-iok o^gy szárazság vagy más lényezők oíatt riikán kelna ki, akkor az első vá-;á»t nkkor kell tenni, midőn már magja-jól egy keveset elrepített, igy= önmagát negbokroaiija. — Különben, ha magba lágyuk is menni, szénája azért megtartja rtékót. Kkkent hangzanak a mágócaí U-lasztalatok alapján «zer/.ott informátiok „Igz& van doctor ur!" „Tehát miféle megbizásai vannak?* „Legelőször its in egy levél a kisasszonytól* — monda, miközben egy kis levelet v-fmsíolt elő zaebjébol. ,Hát mé^?" _Enyje! neroÍB hittem vnloi, hogy olyan türelmetlen legyen doc\'or ur." „Az égre kérem, ae ingerkedjék vekni?!" „Tehát hallja tovább!" „Beszéljen!" „A kisasszony tegnap az anyjával Károly bácbiéknál volt, hol megtudta, hogy Kíroly bácai megmondta önöknek jöveti-. lünkut; azt mondu, hogy önök ma dél ben ott leainek, amikor mi is ott fogunk lenni," „Csak beszéljen tovább !* „A nagyságos uaszonyt nagyon megörvendeztette a hir, hoev önnel ma találkozhatik." ■ ,Iíe mondja 1" v j „Debizcny, tiszta való!" I ,Es Irma?" I- „Irm* kÍ8«osioiiy pedig a pereseket számlálja; mindsn páros egy óráig tetszik nekí." „Köszönöm Erzsi szívességét, majd megfogom hálálni; vsgye addig e csekély-■éget — moadá, egj aranyxt nyomván a saobacziczuí markába, mit az köiénye zsebjében rejtett el — és mo«tlsien velő!" „Még egy szóra doctor url" »Mit kivAn ?" ,A kisasszony ast üsenteli vnlem, hogy itt létük alatt naponta kilenc* óra- . kor itt fog találni engem és tolom levelet t átvehet, vagy nekem átadhat." i{ ,Hit még?\' j\| „Igen szépen tüstelteti és wókoí \\\\ .Üdvözölje nevemben Emi, c«ókol- ! tetőm keséit 1* A szobacsicsQi eltQnt a bejárataal. aNo most gyere hasat" — moodá ita." „ElŐbb eloUauuk est a levelet." •IU a« ulcsáa ?" ,És miért ne?" „Lásd! it< a szomszédok 1 iüak ben-:okot egy ssobaczicxiisaal beszélni ér it fognak gondolni, ha egy tőle átvett relét itt ai utcsán elfogunk olvasni?0 „Igazad vaof sieuQnk hasa 1" Amint hasa értek, egy kis kártya küdt azasxtaton. „Károly bácsi kártyája" — monda lel a. .Mit ir?- .Kedves ocséim T — olvasá Béla — aa édes anyjával megérkezett és R íteletükre adandó mai ebéden részt isnek, melyre benneteket is elvár ölelő ,tyálc!f Nyireasy Károly." No! ma megvagyankhivaeb-ídre — mdá Fista — és igy kikerttlhetetlen a iálka. .Örülök rajta barátom!" aKiváncsi vagyok, raicaodw benyo-iáat idézése eld Ernyeyoévol ?" ,Majd elválik; egyábiráut n-ik-jmő ;ytem kell, hanem csak a leánya.\' sHo, ho 1 csak lassacskán !" j .Azigazaiaamákkegyát k«\|] min-: _ gtiŐazár álnyeM^ éi igy juthatni: iák czél hot ° .Caakhogy egys»r mégis megen- eúod, bogy aekem it igazam vao !< < „Barátom 1 ha igazad van, én min-ig igasat adok neked. •Tudod mit B4la?\| Eimegyünk t egyet körűi tekinteaf^ váriban es ra kell, elmegy0>k Károly báesOkOx.\' Eljett okoa agyad aokéig!" ítra ktgyták el lakárakmL Nyireaty Károly magányEÓ lőkepén egy „Foateaille-be eresskedve ké limesen lámasskodott annak támlája az; keresztbe vetve lábait tekinteti naga elé, mig szájában hoaszuszára 5b-öa pipából ssivta a füstöt, melyet, mint ikár egy felhőtömeget fujdogált ki ezáján. — Károly bácsi as ötvones évek örül lehet, mindamellett hajfiiríei már :be vegyülni kezdenek ; komoly arctan ibályot vonások matatkosnak, melyről igyssenmHid a magyar vendégsieret-t -ogira» J^B^ól mellette egv mintegy 40— 45 évefliö foglal helyet/ kinek Károly bácsivali hasonlatoaságánál fogva uránnal ennek nővére, Ernyey Pálnéra ismeriUk. Károly bácsi baloldalán Irma ülr kinek ■séktámlájára támaszkodva teaint maga elé, mig hullámzó ar-oy hajával Károly bácsi ÖrömrepedÚ kebellel játszik. Annyit észre leket venni, vigcsevegésbe voltak elmerülve. Egysserre feltárul az ajtó ás ki ir- hatja le a határtalan örömöt —; Vági Béla és Setét iBlváu ssieorló orvosok azun \' beléptek. - , Egy pillanatnyi néma csend utáni annál viharosabb üdvözletek Itövelkeitek, melynek végeztével ki-ki helyet foglalt.: „Valóban, váratlan kellemes meglepetés kedves nénikém raink nézve, bogy önök a kedves Irmával meglátogattak bennünket; — tegnap itt voltunk Károly bácsinál és ő tÖle tudtak meg jövete-löket." — „& Önök siettek bennünket látogatásokkal sserenoaé] telni kedvet uram ocséim!« — ltÉ« legalisatotabb tisiteletüoket tanai 1" — moodá Béla. — „Nagyon szép! kedvM {kaétm; tehát akkor Önöknek nem fog ketlemetle-■.ttl hangzani, ha tudatom ŐDÖkkel, hogy az egész nyarat itt fogom Irmával (tölteni" — [ t.Ab! as nagyon is örömünk re fog \| szolgálni és ktVeni hedve* nenikém, gedje meg, hogy néha-néha 1 o^alázatositbb tiattelotlinkot tehensük ?\'. „Abba már nem (i^\'Qzem bele; — kérném, szeren csel tessenek ntponta ben üüoktít ssivea látogatásukkal! ?* „igen alkalmatlankodnáuk napon-tat zaklatásainkkal és . . . .- „Semmi ét ? ha ér kérem ?■ - „Akkor szívesen engedüok kérelmének ; hol fognak kedves néni lakni?" „Károly bátyám nyaralóján ,Dorn-faach\' ban: valóaxinüleg ismeretes less mar ön előtt e hely." „Nagyon kellemes nyaraló és bizto Bili>m kedves néni, num fugja megbánoi, hogy kiköltösik." v£lzzel biztat eogbm ÍB Károly báty Sm; továbbá Irma iá szeretuo itt Bécs közelében lenni a nyáron." £ szavaknál tiél& ,és -Irma édes pillantásokat cseréltek egymással. .Ami azt illeti — moodl Béla — Irmának igaza lehet; mart olyan kellemes ítt, asas künn a nyaralón az idői tülleot, bogy valódi paradicsomi élvezet.* ,Nó, I«ten neki I — monda Ernyeiné — mivel Béla öcsém is annyira ajáulj, hát itt fogjuk a o sirat tölteai, de c^uk oly tel\'éle! alatt, ha Pista és Béla öcséim good"«koüQic róla, hogy ne unatkozzak magunkat. • „Ohl S^-dves Uorim — monda Károly bácsi — esek u gyerekek eleven ma gyár deákok; csak az a ká>, hogy kerü lik as embert, mint as ördög a tdnjéat.\' „De bizony én megkívánom, hogy naponta nálam legyenek kedve craH}-öcséim 1" C»okolom keséit kedves náoikém, ami engem illet, — moodA Béla — lelje sen rendellcecéMSr\'- állok.* .És Pista ö&tém V* „Bocsánatot kérek, de én májusban énytelen leszek Béc«t olhagyni.\' „Miért?" — kérdek kivánexiao. „Májusban rigorozurao: leszek és szüleim kivánxága, bogy Magyarurszágba leoj^k orvodí pályámat megkezdendő." „Ujíy? már májiiHliiiu rigorozumot ;oszV Hitt HeU öcsémre mikor kerül a sor?" „Siintén májusban." „Tehit Űut ü elveszítjük mijuB- „HÜ nincs ellenükre, én a nyarat t fogúm töltuiii " j,Kéri!m — monda Ernyf.yoá — csakis örömünkre fog szolgálni; — de, Pista öcsém májusig csak taláu lösz n»-ooUs/erencBKiik?" „L\'^azeknlv bátnr!" jjTtihát már mijusbandoclorok leszek?- „Igen!" „Ugy-.n ÜAUl^octorok, alig 24 éve-ok !• , A tatán meg már talán megvan índeakin^k a kivál.iszto\'.t leike<»ucscs»]a iegyió inug Károly bácsi I „Ugyan kedv* Károly bácsi! maga adj árt oiyunmire gondol* — monda 3ela szemérmesen elpirulva. nNo ! <\'des (káéra abbm semmi síucs 1 tát mikor házasodsz meg? eugem csak legfoges hívni a lakodalmadra?* „Adjon kérem más themat beaiéd-ilyamul, mert ebbea a tekintetben igen ügyetlen vagyok?!" Es pedig csuda, — moüdáJBrnyey né — mert a deákok szerelmetek ssoktak .Dehogy ía nem szerelme* — monda Károly bácsi — csakhogy Bzemérm<uike-dik a galambom." E besséd elől kiakarván térni Béla, sroraazed asstslhos sietett s mintán egy HUSZADIK ZALAI K Ö Z\'L ÖNT JAKFAB 1881. \' i» a migóosi termőföld nagyobb ré-i nemcsak könnyű és" meleg, de nersmind televénytartalomban ép-t D«m czegény fekete talaj is, mégis a tör t^ot kísérletek bizonyítják éa esek alapján priiatkosik 1876-ik évi márcsius 14-én u országos gazdasági egyesület földirive [éli siakosxtályában tartott felette érdé kei előadásban haiánk első gaidái $gyik«> ftoárky Gyula ur, hogy as árva rosn-Dok háromféle homokba, aÓt egyenesen fu< lóbomokba vetve, nem tagadá telette értó-kM tulajdonait. Azon páratlan nehéz helyiéiben, melyhez magyar gazdát aasályos éghajlata a mesterséges takarmány termesz téeaul aiuritja ; midőn az Kgési növényor •zág ezernyi fajai közül csak egynéhányat ismer, melyek közül előtte e tekintetb-" az ado".t vissonyokhoz mórt választá. nyitva áíl, megérdemeloé a föfélók eme kiváló fj«, hogy 4ltHÍtiosn elfogadias-ték eí hogy haszoiihajló képessége tele ván> ben kevésbé g-tdag könnyű talajo koa. i»t egyeneaen sárga és futó homokon i* beható kUérlutek tárgyáva lótwsék. — Ilyni-mü n» ény m«gvak valódi minőség ben Fromra«r Á H«rmann ma^kereske dósében Budapesten Károlykörut 9. as. kaphatók. Ezen ezég * tavaszi kepe* ár-jegyzéke is megjelent, és kívánatra ingyet UVlyl Ulnk. — ííagy\'öröm érte WeiserJó- csef urat, lapunk tÖntselöfizetőjét; kedv** oeji; január 13-án egészséges fiúgyermek kel ajándékozta meg. A boldog apajan. 23-án a uagy casinóban paszitát tart, melyre a varos iuielligentiaja meghiva van. Emlékezetül Weiser ur a kath. éa itr. szfgényeknnk lüO — 100 frtot, az izr iskola szegény növendékeinek pedig 25 trtot adományozott. . Ki vauja az egáoz város: Orom be Ü ue legyen hiányua Sem * József, sem » János. — A nagy-kanimai fógym •iumi ifjúság segély éa zencgylete javára i 881. jaiinar 26 an Na^y Kanizaáu a ^■sarvKM\' vendéglil uagy termében tancz- vigaluinm&l egybekútöti zárikörü hang- ver«Kuyi rendez. A szumély és karzatjegy 1 frt. ÓU kr. A kik uet:.lán lévedé-ből meghívót u«tn kpuk volna, szivenkod jenek ec iránt a r-juduző bizultaigbuz tor- duiui. —~ A ua.Q£ ^ eruony músoroiatj kúwtkrzó: 1. .im.iUl," Erkel aBnk bán\' czimii dalmüvéb!-Előadja a fúgvm naaiftmi énekkar. 2 ,<J>iVHtín>.,u Verdi .Attila" cziinü dalművéből. Előadja a fögymn. zenekar. 3. .Ábráud," tuvulára songura kiséreUi-1. .Lucrezia Borgia" cziinü dalmb tételeiből összeállttá Bricci- aldi. Előadják Godina Lajos 8. és Fried Ödön 7. iw»l. tanulólt. -4. .Dal/ Bariton- Solo és négyh»ngu cn«kkara Kanté tői. Előxdja a főgymn. énekkar. 5. .Zrínyi Boldi/sar,- Illyés Bálinttól, «av, Krúu Károly 8. oszt. tanuló 6. „Erdélyi emlék \' KüvÁts Endrétől. Eló»dja a fő gymn. xenekar. 7. ,,Magyar népdalok" átírta Varitazky Ferencs. Efőadja a íó- Rymu. énekkar. Ö. „Kar"" Web* „Preci- os\' ez. dalművéből. Előadja a togymn ének- é» zenekar. — A nagy-kani»8tti önkéoiw tűzoltó egylet záazlófelavatási költségei olt heverő album megtekiotéséreengednl-met nyert, ott leült. .Ejnye! de sok ismeretlen arcikép ez; ennek egy részét sem ismerem," .Hát ha megengedi én majd megnevezem őket!" —- mondd írra. .Igen lekötelez vele, kedves Irmai* E szavakkal Irma egy széket vont ogészen Béla mellé, melyen helyet foglalt. „Hát te PtBta öcsém I nem vagy kíváncsi arra az albumra?" Pista, bi igen jól felfogta, hogy ez i\' legjobb alkalom a csevegésre a szerel-meeekQél, nem akarta őket oltlétével zavarni, Károly bácsi kérdésére valaszola: .Bizony én nem vagyok reá kíváncsi kedves Károly bácsi; azután biazen én már azt elégszer láttam." .Tehát én Önnek mindent megfogok mondani" — monda Bélához Irma." „Csak azután többet ne mondj neki i kellőnél\' — ÍBgerkedék Károly bácsi. .Ugyan kedves Károly bácsi, maga mindig más malomban őröl; mit akar iái mondani* ? t No! tudod olyan fiatal gyermekeknél, mint ti vagytok, gyakran mást súgtok a fületekbe, mint amit tulajdonképeii kbllene.- (Polvtaláaa követkeiik ) Esti dal. RepfllS «eüűe«k«, — Búj m snsogáfi Te tudod, fao^y hiuyai Sóhajtok után. Hogji kit hirmngnak Ssomortt ceD8i,e Mondjad kodveaemaok Imiakflic.ni érte. Áldja és tar ti* meg-örök szerelmünket. SZÖS^KS. nek fedezésére fabr. Í2-éa tombolával «gy bekapcsolt táocsvigalmat readei Tombolatárgyak besseraésébes a bizoit mány már is hozzá fogott. Felhívjak különösen áldozatkész hölgyeiokot, hogy nemeskablök sugallttá szerint tomboJn-t Árgyakat ajándékozni kegynakedjenek. — A ,ftutgy-kanÍMai ukarók- pénztár réu vény-társaság" ..» b. üredi .Szerétéihái" javára 25 frtot .adományo zott. A szeretet hál igazgatótanácsa hála a köszönetét nyilvánítja kegya adomá nyért. Nagy "Áron igazgató. — Orttuágoa V&sár lesz Nagy- Kanizsán január 31 én. — Háfuvatagok miatt a csütör tök éji posta szombaton r"£gnl nrkea^tt eg, míg a pénteki déli poatát lapunk bezártHÍg aem kaptuk meg — Zene-egtély. A .Korona" szál loda éttermében f. é. janaán hó 2Í> An Barcsa Józaef kaposvári znoekara kösre müködnnd , melym ia felhívjuk t. közönség figyelmét éa m<lyre számos látogatásért ed Saigritz Róbert vendéglős. — A nagy-kani#ai tiszti ön segélyző szövetkezet 1881. évi január h<! 29 én délután 6 órakor Nagj -Kanizsán i polgári iakola helyiaégében Urtandja év rendes közgyűlését. Tárgyat. 1. As igaz gatóságnak a lefolyt évrŰli jelentése s a mérleg előterjesztése. 2. A felügyelfl-bi sottságnak az évi számadások és mérleg iránti j«lentéae. 3 A fe!ügyaló>bizotuág vizsgálata alapján az osztalék irán\'.i ha tárocat. 4. Az 18S0. évi január 24-ik közgyűlés határozatához mérten a módo sitott alapszabályoknak bemntatása i izoktiak jóváhagyása. 5. Az alapssabá lyok 15. §-a éneimében kiUpJl igazgató ,agi agok, s. p. Győrffy János, Osseszly Antal és Kántor Pál urak helyett ujak \'álasztása, vagy ismétí meg választat.* ügy sziutu 3 f«lügy«ilrj bizottsági tag vá ia. 6. A közgyűlési JMgyzAk.myv hiialasilésére 2 tagnak megbízatása. 7 Tisztviselők fizetésének raegálUpttáaa. ti Netáni indítványuk. Kelt Nagy-Kanizsán 1881. január IMa. Az igazgatóság-Mér leg 1880. évről. Vagyon Pé»»lár számla bau US frt 82 kr. Előleg kölcsön szám Iában 10884 frt 85 kr. Owzesen 11<X)3 frt 67 kr. Teher. Üzlelré-z azámlábx-i 8749 fr:. Tartalék alap számlában 628 fr; 59 kr. Fol Q-ra vett osztalék azámli ban \'.1879. <iVrÓl) 27 frt 24 kr. Kölcsön tÓke 1000 frt 874H frt üzleti tűkének 0 •/0 kamat nn-dniAnye 524 írt 94 kr ~ zla nyeremény 73 frt l.»0 kr. 5iiR fr kr. Ösz«epn U4K13 frt (J7 kr. K-ll N»«y-Kanizaán. 1880. d-n:z. 31 KrRU« Vilmos m. k. szöv. ..loök. Kn«.ria«i Gyürgy m. k. szöv. tcönyvvivő. JfIon ;«t a bemutittott fő- Án m«llékkóny vekknl öeazebasonlttottuk s minden egyet tételében megneynzónek taUItuk. Ngv-Knnizaán. j 8S1. évi január hó 11-én I^ndvay Jóss«f m. k. .fnlügy. biz. tae Komlóy Ferenci m. k. felügy, biz. tag Schmidt Károly m. k. telügy. biz. tag. ~^yuti»l tudomásul hozatik, hogy a mul Avben 14 Ug 1U7-2 üxletrészssol kiUpatt 16 tag 74 üzletreraxct p\'Hig belépeti 1880. évi decsomber hó 31 én állomány 874-9 üzletrész 134 lag álul képviaalve. — Vj mise- Léleiemeló ünnepély f.»l_U Ír f. hó 18-ác Veszprémben. N H»rváth Gyula, nagy kanizsai születésű veszpr.-egyházmegyei áldozár tartotta B miséjét az irgalma* ufivérek kápol\'iájában. Vezetője Duvich József helybeli kanonok ur ó n»ga volt. A He ék főpapa legnagyobb áhítattal éa meg batoltaággal segédkesett a tény magasz-tossága — a feu»ég>; megfontolása miatl elfogult tat-Dgö álduzónak. — Nem ke ésbé volt nxívet és lelket egyaránt m^Iy meghatottsággal eltöltő a sz-rény nővé rek áhítata s az ngész ünnepély alatt ta noaitott viseletmódjuk. A lelki öröm jámbor arczaikról lesugárzott, mit különben teltleg ie nyiivániioitak azzal, hogy min dent elkövetlnk, miszerint as ünuepély illünóen széppé togjék. A külön bon is di»zet kápolnái ez alkalommal fényesen felék esi tel lék, külonöaen as oltárt, me lyet páratlan diazességüvé varázsollak. Mise alatt egyik apacsa fUzhármuniált s a kis növendékek gyönyörű szivemtló duettet zeagedeztok. — Misa után kx>- si; as áldás. Ismét az hí latos apá dák tüunek ki itt, kik azt oly szűnt i-r zést éa meghatottságot eláruló módon fo gadlak, hogy a jelenvolt nagyszáma vi lági hivűk nem titkolhatták el e fóloLli megille\'ódéiüket. — Az uj áldozó ie!j« teg voll lepctve a nővérek álduiHi- késJLaégén, leijeseo eiérzéknnydlve hagyta el az örökre emlékébe fűződött kedves hilyet. — Ennek nyilvánításául a- nö vendék lánykáknak emlékképeket ajáu- dékoxott s az oeziályokat külön-külön áldásában réaeesitette. — Adja Isten, hogy a megkezdeti nehéz pályán as «l- kerülbetleu küzdelmeknek kitartó har- i lőhessen !!! K. V. — UjonCMOMÚS Zalamegy eben. Márczius 2 án felszólamlás 3 — 5 ea 7 én ujonezozás Léten)én; 9-éo felszólamlás 10 — 12 és 14-én ajonczozái Perlakon: 16-án felszólamlás, 17 — 19 és2Í- 22 én ujonozozás Csáktornyán; 24-én felszólamlás, 26 és 28 — 31 én ujonozozás AUó-Lendván; apr. 26 én felszólamlás 26 — 29-én ujonosozái No ván; 1-én felszólamlás Kanizsa város uj soroaó járásra és 2 — 3 án ujtmczoiáa Nagy Ka nizsán; 4-én felszólamlása kanizsai járásra nétve 5 én és T — 9-én -ujoncsosás Kagy-Kanizsán; 11-én felszólamlás, 12-én és 14 17 én ujnnezosás Kesxthelyen ; 19-én felszólamlás 21 — 24 é- 26-án ujonezo-sás Pacaán ; 28-án felnzóUmlás, 29 -april. Ü-áD ujonezozás Zala Egeraiegen. apr. 4 én felszólamlás, 5 — 9 és 11 én ujonezozás S0meghen; 13-án felssólam lás 19 -- 23-án ujonexosáa Tspolosán. — Boskoviem hirnuves béosi opH- \'rfusakanizsai vásár atkalmávaTkoVankbe érkezik s hat napig fog a .Korona ai loda 16 számú szo\'uájában tartózkodni. — Leujtó fájdalommal vettük tisztelt ba rá tank A ..Vasmegyei Közlöny\' derék szerkesztője s családjának követ- kezó gyáazjulenté4t: Török ErnÓ és neje született me^yesi Megyessy Amália ma gok és leányuk. Honorka i a rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik feledhetetlen kedves fióknak ifj. Török Ernőnek folyó évj január hó 19. napján délután 4 órakor 24 napi azenvedéa után életének 3 ik évéb«n ronccoló toroklob következtében bekövetkezett elszenderfil tét. A kedvf« hamvak pénteken délután 4 órakor a Kernssi-utncában aMatics féle házban fognak b^zenteltntni ée a azent- mártoni sírkertben helyestntnuk örök nyu ealomra. Szombathnlyeo, 1881- évi jan hó 19. napján. Jáiazál angyaltársaidda oly korán tulvilágr* költözött kicsike magzatunk ! — Hymen- Kállay Nándor ur a fonciere pesti biitoeitó intézet felügyelője Keszthelyen jegyei váltott Gleainger Zsigmond g.\'Uoi orvos ur bájns és kedves leáuya IIurmina kiaasssonynyal. Kisérje boldogság frigyüket ! -í- Keszthelyen .lproa ifjúság nlakulóban. Az iduiglorfb liazlikar következőleg vála&ztatutt: Rierseh Jó elnökké, Mauheim Adolf alelnökké, Lich-tmiwalner Forenci igazgatóvá, Fischer Pal jegyz\'tvé, Har&sztovicd Istrán gond nokká. Gáldonvi Adolf kimwtárnokká. Ezenkívül -cy 24 tagból álló idaigleoes igazgató választmány vál<.sztKU>tt. — Perlakról veazszük\' a követ kesA fura torokat: Tekinloiea HBOrkesz^ ur\' A\' BNeu"s Pester Journal" f óvj jan 1 i-én 10-ik szám alatti lapban. „Bunttw a na df-r Proviiie rovatb\'.n a „Zalai K.Ö löoy-re hivatkoráaaxl olvastam, hogy .ein Prrlater Gemeind<»vorateher, t. perlaki birÓ. a ki i-Irnl-1T en alalirt .v< gyok, a V\'-adé^-fogadóban kártyáival minden pénzemet eljátszottam, azután ruhÁmat is, és le vetkőzte tv én kénytelen voltam „blüaoo" haza menni Tulajdon becsületem érdekébe* ómen ne kinyilatkoztatni kérem, hogy én csak hi vatalos teendőim alkalmával fordulok meg a vendégfogadóba, — de semm: nemű kártyajátékot nem játszom, \'(övet kezAUg január 2 án nem is játszottam, — A .Zalai Közlöny" lapban foglaltak lehal idétlen rágalmazótól »aármázván, h»lyret£aziusM annyiban szükséges, nogy Riichweíu Anta! községi Kttküdi köz: működött a játckuftl, és »t\'..n tónynél, hogy L-gin Bódo^ bálidnak szerencsi játékarmiatt webre rakott pénzének erő LI való -Ivó d-t. Invetkóztetéasel segité elő. Periak, 1K-1. január 16 áo. Glavina András perlaki város biró. — A tisztelt biró urnák nyilatkozata furcsa és szomorú. Farosa, mert idétlen rágal másénak mondja levelesünket, holott a tényt teljes meztelenségében maga biró ur mondja el, mig mi szégyehük a nevek közlését; szomorú, hogy Muraközben e hazafias vidéken nam magyar, sem bor át, hanem német r igy amint tetszik látni .hamis" forrás után olvassa a helyi eseményeket. Lapunkban mi nem Bbirót" uaak elöljárót említettünk, ez pedig es küdi is lehet, amint a tisztelt biró ur fen íebbi nyilatkozatában kijelenteni szíves colt- Ily furán járnak mindazok, kik sa ját viszonyaink ismeretét )<tgen torrá sokból nmritik és a helyi sajtót ignorál- ják éa oaak akkor emlékeznek meg, ha az .igazat" bár szerényen és el burkol tan jelzik. Egyébként kÖszÖQut, hogy a tra- icomoedia hődéit helyettünk megnő vezui jónak látta. Jövőre tulajdon becsü lete érdekébeni ílynemü kinyilatkoztatá sokat a .Neues Peater Journal" német lapban e n-m a „Zalai Közlöny" magyar lapban tewék közölni. Szerk. — AM országos Vórö»k eruaz t uóegylet lala egerszegi fiók egylete t hú 7-én lartá Zala Egerszegeu a megyeház nagy termében évi közgyűlését. Az elnök évi jelentése után a pénztáruok jelentése került azőnyegre, melyből ürömmel con-statfUbatjuk, hogy a fiatal egylet 706 frt 1 kr. évi jövdelemnek örvoud, melyból az az alapszabályok értelmében egy harmada, azaz 268 frt 67 kr. Budapestre a központhoz szállittklott, a fönnmaradt 437 frt 34 krból 93 frt frt 80 kr. a hely béli szegények segélyezésére ée egyéb aprólékos költségekre fordittatván, a többi pedig a helybeli takarékpénztárba tétetett le kamatozán végett. A közgyűlés Örömmel vettq tudomásai a pénztár előnyös állapotát a a rendelkezése alatti öaawgMl még a földrengés által károaalt horvát testvéreink réazére 40, aa-» oegy ven frtot szavazott meg, mely összeg a belügy min iaieríum utján haltuJékulanol rendaltstése helyére küldetni batárosta tott. Ezután a kisorsolt választásim U-g"k helyébe nj váiaaiimányi tagok be-válautasa tsaksÁgelletvén, a beadott azavazati jegy ok utáa ismét as elAbbiek válaatattak meg. Póttaguknl Horváth MiklóHé és Hajik latvinné úrhölgyek választattak meg. A kessthe\'yi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói által as intézeti „segély egylet\' javára nndesett Uncsvigalom folyó hó 15-én tartaíott meg a Keszthelyen levő .Amazon ez. ssáltoda nagytermében. A tánozvigalom, melyen a négyeseket 18 pár lej te, esti 8 órától reggeli 5 óráig tartott. A táoczteiem különféle gazdasági eszközökkel, zöld kossorak és lombokkal fryönyÖröen volt dissitve. A táncivigsl mon megjelent hölgykoszoru egyes virá gait képestik: Babochay Niaa (Fenék), Bittó Ilka (Mesitotrnyő), Csák Irma, Ehriich Hermin. Gárger Enp«nii, Kiw Mar?it, Kovács Irma és Mathild (Süm«gh). Péosely Emma (Kis-Komá rom), Sólyomy Irma (B. Ederios), Stock^r Vilma. Sí .W Terka (Kaposvár) és Szabó N. (Maróth) úrhölgyek, mégis Gy^rty Pongrácsné-XKöves-Kálla), Kieffert An-tatné (Maróth), Nagy Pál ne, Pé-czely LáazlÓné (Kia Komirom) és Ud-vardy Ittvánné urnók. Sajnálattá! kell e helyen megemlítenünk, hogy a fárad-hatlan rendezőség bnzgó tevékenységét a kelló anyagi siker nem koronásta,- s az oly fényesen sikerült tánczestély után, a helyett, hogy tiszt* jövedelem maradt olna, mint hallottuk, deficitje maradt a rendezőségnek, Md Károly keszthelyi jegyiö a mait hó ban állását bejelentéi nélkül elhagyta, a nélkül,\' hogy ezen ídfl ÓU hollétét tudatta volna. A keszthelyi ssolgabiró felhívj «>gva a nevetett jegyzőt, hogy 31 nap alatt elhagyott állásában jelenkeztéV: különben arról lemondot\'.nak fog tekin tetői. — Perselyek fővödelme. A m gyár g*daaszonvok országo« egylete még 1878 ban Kralovánscky Istvánné asszony indítványára elhatározta, hogy egyes ca ládnknál. üzletekben és intézetekben „magyar gazdas»zonyok országos f-gy tének Árvái javára" feliratú persely-kei h\'lyes el asoo czélból, hogy embirbtu-4 lok kÖDjAradományaika\'. betehesék a -okba. Hogy e határozatnak mily üdvös foganatja lett, benyitja, hogy már eddig Hznrütazás ilyen perselyt bocsátott ki, s hogy azokból 1880. év végéig — tehát két év alatt — hétezer ötszáz írtnál több folyt be az árvák javára. As igy b»gyul pénzekből aztán alapítványokat létmite nek « a meonyiv! szaporodik a növendé kek eltartására szánt alapítványok száma, annyival több. növendéket vehetnek fel az egyesülőt árvaházába. Miután azonban még nagyon sok vidéken nem tudnak ezen perselyekről éa az essél összekötőt ntrmes ccélr4Lemmit, as egyesület most f-lbivja Mindazokat, kik ily perselyeket akarnak magákhoz fogadni, forduljanak ez «j-ánt való kérelmükkel as egyesület elnökéhez Damjanich János özvegyéhez ki a peranlveket posta utján fogja részükre mngküldetot. Emu perselyek közül a 331-dik szi«i« azarkesstöségi irodánkban van letéve; tartalmasitására f«ihivjuk a nemeskeblüdk figyelmét és pártfogását. — A\\aümegi „Polgári öu képzőkor" íját könyvtara javára f. 188 I január hé 29 éa a helybeli vendéglő termében tárl-körü táncsvigalmat rendezend. Kezdete 8 órakor. Belépti dij személyenként SO krajezár. Jegy váltásnál a meghívó előmuUtandó, és másra át nem ruházható, akik pedig a tánczvigalomba részt renn óhajUnak és tévedéabÓ\' meghívót n«m kaptak, kéretnek arendezóségbezfordat^i — A jánoahAmi .BerzsrtQyi-kÖr" bálbísottságk a nagy érdemü közönség szíves tudomására hozma, hogy a folyó hó 30-án tartandó „Bercsényi kör" bálja al- kaimával Biii Gyurcsí keszthelyi bires zenekara fog. közreműködni. A bálbizott ság nevében Salsberger Mór, a bálbizott- aág elnöke. — Külföldi rövid Mrek. Lon- lonnak 3707.130 lakoas. rao. — Bécs :elló közepén as utczán efy nő ében balt meg. — Patti Nizzában egy «sti fet- léptrért 15 ezer frankot kap. — Gambet\'% Bécsbe jó. — Halottégető egylet alakult Bécsben. — Parisban ministerváltosások- il beszél nek\' ismét. — KI nyert? \' Brüno, jau. 19-én: 64.53.31.82.62. Irodalom I K rovat ilau meg«mlít«U moaka Magjr-[aaia»áu WajdiU JóiMif kfinvvkerMkdise 41lal — A magyar történelmi társulat •ecset folyóirata a „Szásadok 15-dik évfolyamát is megkezdé, az elsó füzet megjelent. Sterkénti\' Snlágyi Sándor, "arialmát Salamon Ferenci, Thaly Kál- mán, Szilagyi Sándor, Thallóezy „.„ Kerékgyártó Árpád, fUdvánosky Béla sat közleményei teszik. A tagok e fezeteket kapják, tagsági dij 5 frt. — ,JL \\atai i>ar" mint társadalmi-és nemxetgadáazati szükséglet,. Irányú nulmány. Irta Kiss Endre (Endrefi). Ara 25 kr. Nyomatott Nyíregyházán Sserió hasafiaa bérrel, alapos és czáfolhatlan érvékkel írja körül a felölelt tárgyat, óhaj-taudó, e helyes irányú éa oemes osélu müvecske minél nagyobb terjedést nyer- hirek. — Qyógyátsati Uvd«k. IV. Széi- szorulások. A táplálék batétele lég hozzá járulást is 60! a gy>\'murban >* ooaét s a beleibe. Evvel párosul a stélszoruláaok kibontHkozása. Egéasaégéseknél a» üy ssélssoruiátok elhárittalnttk, még pedig larmészetee múdon. Mindazonáltal aka dály gördül a szorulásnak a bélcsatorua* bői való távoaaaa elé, vagy igen nagy tö megben fejlődnek ki, mire az emésztési készlet b \'leges állapota nyújt alkalmat, és ilyenkor bélgörcs-féle hascsikarás áll sió, a teát felfúvódik, a beteg nagy fáj. dalmat érez a szomszéd Jelszerekben és testrészekben, sót iélekzési szüksége, »xo- roogáaa, ájuldozása, vértóduiása, főfájása, makacs szorulása is van : a beteg egy je lentékeny kim«rűléat érez, mély a testre larhfeien hal és elhiteti a beteggel, hogv egy biUó heves szeo védéstől van megtá madva. Mindenaaetre képesaszélssoraláa, mely főleg az emúaztheteÜeuségből és hasazorulÁsukbo! veszi eredetét, koma• lyabb bajt okozni A »zelszorulá4 legjob- btn ápollatik és It-gbíztutabbso elKlrít- ható akkui-, ha az iuditó okot öitávolitani igrnkbsünk és elillanásukat tsrmé«zetes módon engtdjük történni. Izgatván ható é« eröa széket okozó szerek minden kimé- let nélkül eiviMeudűt, inert csakis azáltal, hogy a bélrészekru jótékonyan éa enybi- lóec halnak és a bél tevékenységét elö- seginük és erösbijük, szabadulbatunk meg e terhes, gyakran veszélyes vendég tói, Azon orvos szerek között, melyeknek hatása orvosilag is a legkitűnőbbnek pi- zunyalt, és melyeknek anyag összetételé ben egy ártalmas ezer ainc, méltán fog lalhat elsó helyet a, Hrandt Richárdt sohwnícsi íabdactai. Mindazon betegek, kikti-K. azeDvedése az emésztési szervek megroinlo^. működésében keresendő, mint például aranyér, hypochondria, gyomor én bÁikínuk stn. méltán ajánlhatók e biz tos gyógyaikorü schweiezi tabdC\|ok% Ar oly csekély, hogy megvételéből\' a szegényebbek sincsenek kizárva, neveze tesen egy bádog dobozban, maJy 50 lab dacsot 70 krén vagy 15 labdacsot 25 krért tartalmaz, az osztrák-magyar biro dalom legjobb gyógyszer tárai ban kap bat4. Braudt ur helyt-Uese megküldi le vél utján való rendelésre. Beloa József gyógyszere** ur van megbízva ai Ügynöki aéggel Nagy-Kanizsán, ügyelni kell arra, hogy minden doboz , piros fUg?vényn^úi, aveiezi kereszttel és Branlt Richardt névjegyével van ellátva. . — Gyomor tt&awdSknék fontot, Schauniann Gyula gyógyszerész umak Stocknrauban. Gyomorséját próbára téve, a bevevés után tapacsUltam, hogy gyo- morhunttom teljesei megszűnt és más uraknál és hölgyeknél, kik hasonló baj ban szenvedlek, igen jó következményű volt. Fölkérem tehát e gyomonóból 5 dobónál küldeni. Maradok üazteiettel uabraok 1878. zug. 11. a .Kaiserjager- Reg. cs k. főhadnagy. Kapható ma késeit ö orsságos gyóajj"\' szerész «rnál Stockerauban és as osztr X-magyar birodalom minden neveawtea gyógy tárába. Egy dobos ára 76 kr. Utánvétellel, ba legkevesebb 2 dobos rsndeltelik meg. — A makadímiábóí. A magyar kir. orsiágot zeneakadémiában ez idő tefint nagy sürgés-forgás uralkodik asst Eerenes közeli megérkezése miatt. A világhírű zeneakadémiai igazgatóra, •sámoa meglepetés vár; a kormiojr. a köcönség, tanári testület és as -fr-\|fl5ür lövendékei vetekednek egymáasal, hogy Liszt m,inél megelégedettöbbnek érezhesse magát köztünk. A mester megérkezése után növendékekegy küldöttsége fog nála isstelegni, mely alkalommalaférfi növen-lékek nemeefi satínü ■ feliratos ssalagu >■ a nő növendékek feliratos :ehér selyem szaiagu virágcsokrot fognak loki átnyújtani. A hírneves mester né- lány nappal megérkezése után átveszi t felsőbb tanfolyamok hallgatóínak zon ;ora oktatását, ezen olóadásokra Béos- „ ból, MOnchenbol, GráUból, Berlinből, Ál* Uvolabbi külföldről U érkeznek b\|ll^ itók, kinek egy részé \'már-be is iratkozott a zeneakadémiába rendkívüli hallgatójának, a másik része pedig ideérkeste* kor teszi azt. —- A mi Tóth Edit m»y»U». A Fala rossza" felejthetetlen költője hagyi-tékáboLu .0 —g\' igen érdekes apróai-gokat közöl, mely okból adjak a koratke^ sót; Ma három éve (T872.J aimsnkos, cudar időben egy nyári kabátban, 5 firttal indultam el tis mérlfóldnyire K. UnttlaU Magam voltam, miat as njjasB, HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUAB ÍS-ia 1884: i\' placzi árak. aniuio, 188 •- jan. 19. 100 B««J 11- 1i — ROM 9-50— -10. t 7-_._7SO. Zal> 6-.6-50. Kukorica "" ! 6 50- ■ Bnrpoii-» 4— — Bon6 30.— pok»c élt együtt, egy pillanalra mégis 3U _ i^BW —JÜ—. Bab . 9.—— intha mag-ibo térne. De akkor ia caak i Sx4«a -— - 2— StUn..« ■ .—1Ü0. hanem , S\'-jti, n«m tudja, hr>sy az, a ki ágyabozi lépeti, \\ Alaha volt. Kgy p«rczro íölrezien j agóniájából, mintba H Imrátí seemekbŐl \| J^Í,,,, 53. 8alonn .—80. Di«wnS«ir kjl meg az ottani nagyobb városokban. Jó fiietéaért felváJIaljAk, bogy a cselédeket j á Biigánháaakban, s utazókat a vend ép- : 1 lökben teUzésszerioti idŐbeo korán feléb : ressiik. A szobiban, hol a koránk.lé* Jaáal K mániájának szerencsétlen áldozata alszik v<< ig«n en\'-s hangú haraogtnüvet alkalmax- oaK, mely bizonyos meghatározott időben borzjutztó- lármával koiompáloi kezd, * legmegatalkodoitabb hót alvót ia eaimó létre hozs* s mindaddig dühöng, mig a szoba tulajdonosa fel nem kel ée a bot ráaynak véget nem vet. iát) 11 20 ijel -\' —g- Pt-un \' [ Felölő Bserkztő: BÁTORFI LAJOS 313 B«.h . . Mi) 6 15 r»gg\\ ^» 315 Sopronba - 3«) di\\ut \\ M I K ü E T E S. 205 Prig.:rhof Kottorí, Csáktpraja í 55 regRf SÜ3 , ■ . . M7 déln; 201 / -<w»>. 1050 ^\'Ivendégftgadó bérbeadása Brkesik Kanissára homiét: \'. Ta_. \\ nit "0!;^ örök áron való eladása. 11 I qjrl! ..írói (Yeg,.. v.uai) i is r.gg.-i) - A Migyar-utcziban Nagj--K»ai-levö ^Magyar Király\'-hoz ■ndégló szabad kézból jó 10 15 íjj-i \'Teltételek mellett eladatin, esetleg \' .5J4lb"ibéri.evehet6. Csapiárosnak is iuda- wirMrssmcjbo^Oh oli ., 1 Él fél tj i «gv rve, rafc^sislogoll a nir-Uíim éji uiiíiít ..mily karácsony I a oagy Mgö eltörött. Ennek megcsinál■ u-^éíi caárdéhoz ■ tatása végett a banda öt npig volt kény-roéaes odab«no.! telén Lombardia fővárosában vesztegelni, éji aiáJiáat kérői, du BS ivö- j mihUtt a agyik Kinháabau hangversenyt W.. Isé/\'ob goowt/képtt pra»«iemurfjii rende«U. ameljaiagy jeleavolt rop borurotl hágj nW lanksdtságora m.l-\' pánt síire a kőzóoi,ég, wrat a helyből! IBI- is a tovi&bmeoétalre fa»\'ározván ma\'. B-jló rendkívül kilttnlalöleg fogadott.B.r g..m egy rántottat Ai vj mrtielv b»H kesék « ké^delera folytán oem tiszteleg rend-ltom. Máa páDZ^m\'nem lévén, az\' hettek KoBaulb..ál újév oapj ÖN» baoktiral kellett fizetnem, melyből a\' csak jaouir 7 éa érk<;»tek TurTuba « zsi.ló korcímáros, elúbb utasításokat ad- ! ugyanakkor ceté Boracconéba. Azonban ván a követendő1 irányt illetőleg, uégy frt j Koasoth, ki jövetelükről értesítve volt. hfivn Icrnjcüárt oivaaolt vissza. A !><>r-\' intézkedett, hogy muzsika szóval meg ne tM riifllegitve. uj erővel kehem ntr-t n i lepjék. A barna fiók t«hát a ruat-átlb már jó dm-abo. haladtam, midőn eeercn- ! maaon letették haog»i«reiket s Üres késesére — mert koromaetót volt— megcsu j zel vonultak in corporo (rtimra 14-en) sz\'.m é» egy mély, Beáraz garádba suba-1 a közeleső villához, hol a nagy buafi Okot D«»k. A sánczból nem találván egyhamar \| dolgowJ-Kobájában fogadta. Aít monda kijárnBt. annak mentén folytattam uta-, nekik, bogy néhány nap óta beteges, de mát, mikor fö.»\'tem a parton maiamé különben is fájón aaoék neki annyi idő rém az utszéli caárdiban volt «gyik pa- , UÚQ a magyar dallamokat hallani; tehit raszt rekedt, akjátaágos hangját: .Erre. j^akaiatukal köazöni, de seDéjiiket el kiillött mönnie, ki nem sznbtídulhal a \| nem fogadhatja. Aztán még néhány per-kürmünkből !" A máaík kedveüeniil fe i ctig barátságosan beaxéigetBtt velők s lelte: „Ej. hátha má8f«l<i ment. d« négy \| végül mindnyájokkal kexet szorított. — forin; hetven krajczÁrért nem ia érdemea ! Ugy Berkes mint emberei teljesen mé\\-sokáig fázni!9 Kerekedve lapultam a fa i tinyolták Kosaath okait s igy ia elégedve g-vofl fflldhöx. Semmi kétség, hogy engem j távoztak, vivén magukkal ki egy gályára-várnak, e igv fekve t..!lőttem halálfélel- \| kát, ki pár lovolet » kert bokraiból. j megunva a czirkálást, tá uzuka őll meg. AzótA el kühógés. közt köt }<j órát. míg Üldözőim\' — Tóth Kálmán betegágy, mei tett íztak. Ez M éj ! c. immel Ábrányi Knil megható szép tár-em hagyott a I ciít közöl a ffMagyaroraságu-baaXtveftz-uük onnan a bevezetést: ,,Leirom azt, a I ,,, — öngyilkotok itatisztilcája. A mit láttam. Ob 1 bar ne láttam volna ! — Héi il i tt jbb fájd iry Kewit-w\'-ben Dr. Kui-h-3sllit[)ttésl>iányu daexára ,•...„, _ J ... , 9.1 Közöl az on^vilkssok odásáról. Adatai a követ-1864 tői ázatnának gyai kerÚK : OU 1 S~8-ig 30-ról 37-re, Belgiumban 1831 tői lH7..-jg 39-nil 6^ ra, Nagy brit tán iában l>i60-lél 1878 ig 66 ró] 70 ra. Svéd- és Norvégországbun 1820-tól 1877-ig 39 ről i 878-ig 70-röl 122-re, Fraucíiaor»z«g r.au 1«27-!Ó1 1877 igö2 ről U9\'r«. Porosz ..rarágban 1820-tól 1878 ig71 r<31 133 rn. l)DÍHban 1836-tól 1876 ig213-rói258 ra, az Kgyfxült Államokban 1845 uM Ifl7ft ig IM7 r..\| 16:>-ra B h kisebb nemei államokban IS35..Ő, 1878-ig 117 TÖ\\2S\'.Í re emel k.-detlnt iingyiJkosok évi száma. Mint litható.az emelkedés mindenütt megvan. „zAgb. g — Mnyt/nr czigfat/ok Kottuthndl. Régi tisztelet, régi sseretet, ujabb fájda IUCD éa részvét arra bírtak, bogy meglá-to-ga&Bam a nehéz beteg költőt, a ki Lipót-uLciai lakásán boszu, hossiu, gyötrelmen 1 hónapok óta sinylik. Síirem elaxorult, j mikur kezemet az ajtó siliucaére tettem, i De mikor beléptető a azobábü éa meglát \| lam a beteg költő ábrázatiit, — aaivem öosze volt zúzva! Még mikor a nyáron utolsó ízben láttam, kü.!»je viruló volt a mostanihoz képeat. Haja nng egészen b»roa, arcza teli é» karjai vr6a<;k. Aszea-vedéa" még akkor nem sokat változtatott rjt«i. Ajkai körül fellelsz^tt a régi mo S"ly, cne!vbeii «nnyi gyöojrédség, annyi yáJH>.tiág volt; és a méla t-kiotetii aze-lekböl még nem költözőit ki égésien HZ >t m--lug fénye. A. különbség akkor és ia közt rémitú. Ma caak «J.T lélek tő viz fekszik ii irják: Berkes Kálmán zen»k;\\rát, nely Nizzába menet KoBauthnak ia »«er«-ládnt kéa\'zölt adni Collegnn la Bai ieban, az a kis baj érte Miltnoban, hogy J egy Lázáré ; a barna haj megŐMÜlt; ;gy éhea kutya, Tetágott arctxrri! mindeo [ huat éa befestette haláloa ttárgasággal. A i só- görcsödén rem-gí karok aovínyak, mi<it j betegágyon. A betegség, kutya, letágott í! I saemek kilobbantak. Rom 1 rom ! Keres-um Tóth Kilminlés — nem laliltaml Tóth Kálmán ninos többe 1 Hónapok óta élo halott. Att mondják, nem ismer 3xn kit. H.j6b«it kondik: h«, oly.-. a kit .«r«Wt «ldu . » kil bb n gj, r»dó delej mükitdésre bimá ra-gT8Íbbftdt időéit. Atatin megint vit8asti!yed komor alUpotib. s homiljo« ssemeit . otőndeé uob. falára mereuti." — Hogy kM korán kelni. A.% ame rikai tiviró Urániátok, mint otuni lapok \| l jlUhik mt, ait rég^U tad.im, de !iogy üy betpg 1«-._yoii, vslában nem hiltom De cher cousiu. Öu egésr;ii iCt-gi- — Én ? Hát lsén hinttett ma ref te! •talmit x ha elé? - V$y ugy Tudj 1, toxuiif. .atvn — \'Hiába Kukat veaiietlduk) <-<a<lt& férjem kocsijai, lovát: félek, üoity (;r.rcs«kBt !Íapuék, faa X né fogatát erre robogni hxIlaiiMn. A núpsami--háltkor. A tCmctűben Cgynök . HAnv e«x<ndt"s HJ»E>.anyám í — Ait 110111 tudom, kirt-m ás«ri>teitcl — Mi-iyik óvb.n «:n\|<rttt 1 — Uikur A nify forgeteg vut — Dgjn..l( : Hugy hinV, kis fisn. ? —- Att DPm mondom niíp — Miírt ? — M".rt » mamii roegtjitntu — Hát -t mamát hogy lilvjxk \'1 — Azt se mondón meg. — M írt ? — Mert a--t n tata tiliotla m.T —.-86. Vördthagyaií ■—.- 18. tfy —.—30. Czakor —.—N3. Bon ._-_l-S<i. P.iprika 1\'—.—. 8««ppan —.—40. 1 litorjérel axáraitT. Ó bor 32—tó kr. Ul bor 20-US kr. 48 k Et 8 k KUd KUdtt: Pátínka 48 kr. Ewt 8 kr. KAEKA8, T. ptacx k 2.r7 Kai a.5 ili-.r«, nuinl>««ár 6 10 roggal , . 2 30 dilot 2 -9 , . 11 1 íjjel 202 Bud« PP.u-e (crorkronaO 6 S6 rKK1 (l>oiUv»nat) 2 fgyorsYoiixij 10 JÜ t>\' -itf4 . (potUvonat) i 6 dílut 112 . (T»irywi 1 I :tU , 1.116 «up,.,i,l..,l 10 50 éjjel Szerkesztői Q»-net. 4413. tventh.ly Jobb azt elbsllgatcl iiszímlálási ad\'tért kOnOnet. 4444. E. M. A. Be>. N» 4145. B. Effer«MK. Sairei 4446. Z. L LMÍnr .PhUotaa* e». trt- fO«diijil mielObb elolrauak. 4447. R. H. TiutsleU«lj«> k»»«AimtUl TI HOk H. biritank itt «m ; él i% ar«,kod.k 4448. 3 A Paaa. UÍDUH Qall Or b.-f,"- jeito a pol«miit, nj proTocatidnak tért euRodui aem lőhet. A- nyílttéri iffínyb« Tebali, do m irdfinbao a kiadóbo* fordaljon. 4449. fi. Z. N«m kBxOlh«tl.. b«rukkolt, 4410. S». L .Ctímx P mi mep majd kirukkol tatjuk. 4451. T. E. 5«ombs.tbe!y. Fogadd Ssiiolc JS:et^l naptár. Janoir 23-wl Jaanir 29-iK 1381. i»ptar naptár 4J Kat. ée p-x>t. «T. Mikor Jéio lejött i hí-orrSI Miié VIII. 1—13. ; / D i poud 27 C«flt&rt8k 27 A gs.Jio,l Th. Pértek 28 Margit amJle Pit. Sxombat \|29 SP 17 M A WSxombat ií.Ferencr 17 N. Antal \|rf* !24Tnaotpk ».!ls Taciin. \|25 P»lfordo].13 Jonnil ^Plpp Ralit «. Jio,-l?> Th. Pil Jl Pi tik. Bír 6 hálószoba, 2 ebédlő, nagy istálló s egyéb hozzátartozandókkal. Értekezhetni a tulajdonossal. — Az átvétel akár 1S81. február, akár az ívi májusban már megtörténhetik. HIRDETÉSEK. DÍSZES ÉS IZLESTELJES PCZÉRTÍNCZ-JBLVÉNYEK (COTILLON-ORDEN) TÁNCZVIGALMI MEGHÍVÓK és TÁMCZREXDEK nagy választékban ! WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében : igen olcsó árért kaphatók. U írni ezflőtt Ejy nyert gyigyuliaiiak hü ealtke ép >ost erkeiett Hoí Jan> cl kir sdvirl szalhto aroak Benitbe Főraktár sí aasitriaf cs kir. átlasMk szsaara »\'\'■■ <í rabén. Rraunc ri.tr.i nap 8. « . a IU «ely arrél tesz taiuaigat. «ly iditó és .ily ;,balá„ lrt,,t >., néninai «ly oktt My ,„,,.. tajbil U.«té ét -Hy r.j.k .é„e .1, j.tek.., ».H r.. > l>r. Fr«uk» ». rrili>k.,lat iia.eat.i.Unir .nit ,„,. mrí, i, -.1 ljv,rui 1S77. „kt. MII. \' \| fTV„\| «elSll \|ii„d,„b„ ,jik l!5 hil ! Í p.mn.k ki. .b.n » 11 .: EK siíi lo.!H,,5r haunilUU. !„.„ »Jii™.t p,,,:,,.. b.k«U-ai, .í. p,..lií: !.„,-,.-. 50 ü,.„,-] mn..: Eiebíntrop uiko. l.nír.o. f, MY^uiróulik urn.k Ujvir \'■ ""I" i«amár« CIlWs előbbi laká.i.mr. HMI Hr... I, n,. .5ríl ha vW i ak«,j.. \|5lb Hivatalos gyógyjetenté. n.rrn,, l,o„ir.U.u.-.\|.ei. le,ö ojki.iirnyakirkiib.il A kitíuj Hol airu.tiYi>uat <Sé.a«e. .5rn.k. m,,y , •.besülleknck oly jót tett. boij :\|"ID "dkílnsik-, „i.lObbi i,m«,eli kaLUtil aí .polí.Sk ».YÍkc, kire" Kóraktir: F.o-lbnfcr Jí„,f. Z»l« K-.r...£..„ Hubiamkv l ní"4.°w r,.a,. Sopro.; MOUe, P., K..,thely Íp ^p s\'°\'- 200 3-4 A leplcsótli és lec.elleaicseü) íióUltésll ajánlja WAJDITS JÓZSEF Xiigy-Kanizsáu i»mét igen sok aj raúvekkel szaporított közel 4000 KÖTETBŐL ÁLLÓ K Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 80 kr Előfizetés a köI cs<"> II k BII j y I árra e hó bármely napján történhetik. TixUel cttH .69,3-. Wajdits József. Maria-czelli GYOMOR-CSEPPEK, Jeles bitita gyógyszer « gy»or ■•■dem káitalaai ellen, fCííjá« (ha ki a gyomorul -red), nyomor R.-ircn. xsukiD.Ytr.uljU, ■ fEyomi-n.Jik ialior-hclt-íj-f. étel él iul áltsl, pilínia, Up- « BiájbctCss\'\'\'!:. arany rrm hant almák ellen ■ ■V1 /ÍOV itFff/riw Ara ItasznUlitti lUnKiMwtii fffyÜit ."?-> *\\ -^S Kapliai.1. : lVá^rr licla ui t;>.if\'jBxl.riirá- l,.-ti NMt.y-Ksi.iT.-Ai-, valami.-t ai tiNíirák- n;iit\'ji (.íioHalom ramrirn im^yobb iTTÓSry- ú kkdél f.l:i]mulli»t!c a ítvigj\'íiiái))\' , RJÜ Központi szétkflld^i raktár nagybui és kicsinyben „az öranffyathox" cs.mzett -i Kremzierben, Morrao Byowtott * kúdó Wajdits Jóaef NAgY-K.VmZS.V; 1881. január 27-én. masam.. am. Egy Hí,» 1O »■ HIRDETÉSEK \' hit.\'""1 jxliunrliau 7, máamtacoi C> mindi\'n további sori\'rt T, kr somnkt\'nt 10 krvn vi-u-Ui,-k IVi, uiKHÚii íll.-i. k uiiuil, ti cgyt-s binlf tt-Ht-rt SO kr. fizi-tcndü. ZALAI I0ZL0II1. A \\%f sxellemi rétiét ülMŐ kúzlemé- uyek * Merkeutőhoc, anyagi rrórt illető kösieményck NAGY-KANIZSA B^rtnenteÜen lerelfk axk ismert raunk&t&ruktó! Kéiiratok IÍSIU aem küldetnek N ly-Kaniraaviros helyhatóságának, .nagy-kanizsai flnk. tűzoltó-egylet, a .nagykanizsai kenskedelrai s iparbank, .nagy-kanizsai takarékpéniUr ■, a „lalamegyei általános tanítótestület, a ,nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti iusegélyjó szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kfUválasxt-ainya" > töbL megyei és rtrosi egyesület hiraulos értesítője. Hetcnkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. higgadt, megfontolt ité eleket mondani, egymás iránt ellenséges érzü-! Kyakorlatian. « mi műveltségi vi letfl peres feleket okos tanácsokkal\' monyaink «»»« - «i időszerint lecsendesiteni, kölcsönös engedékeny- mé« Wákorlatiatlannak bizonyult be öíHéjtl M Göcsej, 1881. januir hó. A magyar embernek egyik leg kiválóbb tulajdonsága a perlekedési bajiam lévén, ezen nemes hajlamának,-sót mondhatjuk szenvedélyének, hol ápolására - hol pedig Virlátozására már a régebben múltban is igyekeztek különféle törvényeket alkotni, mig végre különösen századunk második felének jntott a szerencse, hogy systematicns mederbe szorítsa és paragrafusok által kerítse be. korlátozz ezen szenve-dély idószakunkint erősen ki-kitörő árjait. Alkotmányos korszakunk hajnalán már meg lettünk ajándékozva a a .polgári perrrendtartás" czimü törvénynyel melyben a többi érdekes pontok között- minket eeattal leginkább érdekel azon rész, mely a községi bíráskodásról szól. Kzen rész ngyanis elmondja, hogy harmincz forintot meg nem haladó kereseteknél a községbirósag mint békebiróság működik; azonban. hí a bíróság előtt megjelent felek kii/.ül az ogyik kijelentig hogy a községi bíráskodást nem fogadja el. vagy pedig ha a kereset egyezséggel nem fejeztetik be: ugy az ügy a községi bíróság hatásköréből kilép •» a felek szabályszerű peres eljá-ra-sr« ntasittatnak. Ezen törvény végrehajtása, gyakorlása igen kevés főfájást okozott a tisztelt községi békebiróságokuak ; teljesen ^sommás" - szóbeli — utón intézték cl az e törvény alapján hozzájuk beadott kereseteket és ritkán tordalt elö eset, hogy .érdemleges* határozatot, Ítéletet kellett volna argumentálniuk, mert a legtöbb esetben a fel-k nem respektálták a békebiróság bölcs belátását és nem fogadák el areopágnl a községi bíróságot, vagy pedig — ha már a kiegyezkedes .Kérdéséig szerencsésen eljutottak volna is: ott már megszűnt kedélyességűk és a .jussomat nem engedem, enyém a fütty* magyar - népies — jogi flvnél fogva kijelentek a békebiró-ság színe előtt, hogy igaz ügyüket tovább viszik és .fiskálisra* bízzák, napnái fényesebb igazságot bebizonyítását. Úszott tehát a hijsz krajczáros korcsmai adósságokról szóló per is zép csöndesen azon mederben tovább, melyben a több száz forintról szóló súlyosabb keresetek aktáit hömpölygeték az igazságszolgáltatás hnllámai, e hatalmas folyamon kedélyesen himbálózva sajkáikkal — a jog védói, a .Sskilis" urak. A ,jussnak ezen bizonj-itga-tápi módja azonban a pöHekedni vágyó közönségnek anyagi tekintetben financiális szempontból meglehetős kényelmetlenségeket okozván, a hosz-.szas panaszol , feljajdulások odáig órlelték ezen ügy reformját, hogy a lörvényhozas módokat keresve, olcsóbb és egyenesebb ösvényeket talált e kérdés megoldására s ekkép jött létre a bagitell, vagyis a .kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról- szóló 1877. évi XXII-ik lörvényczikk. Kitűzött tárgyunkra — a köz ségi bíráskodásra nézve e törvény mar határozottabban intézkedik, a midÓD a községbirósag fóruma elé Urtozó keretek maximumát húsz forintban állapítja meg ugyancsak, de itt már kimondja . feigy minden esetben tartoznak a peres felek akár egyezségi utón, akár egész az ítélet hozatalig elmenve. ügyüket föltétlenül elintéztetui, természetesen fennálltán felebbezósi joguk. Ám idáig - elméleti szempontból - csakugyan üdvös volna a törvénynek ezen intézkedése, mert a közönség előtt el van vágva a költséges és hosszura nyújtható régibb .sommás eljárású* perlekedés útja; nem kénytelen ügyvéd által védel- meztetni kisebb agyéit, sót a köz ségbiróság ítéletét fellebezve is, még mindig saját lábain járhat, ameny-nyiben a bagatell rendszer megen gedi. hogy szóbelileg intézze, illetőleg intéztethesse el a másodfokú bíróságnál ügyeit. De az alap, melyre e kérdés gyakorlati megoldása van fektetve, lett tévesen megbírálva, az egyének, kikre a községbiráskodás ténykedése törvény által ruháztatott — képességeiket , műveltségi helyzetűket tekintve, — ideális szempontból lettek megítélve. Ugyanis:1 a törvény kimondja, hogy .a községbiráskodást kö/.ség-biró gyakorolja az elöljáróság két tagjára! — kisközségekben; az irásbili teendiket, ha az elöljáróságnak erre alkalmas más tagja nincs, a körjegyző vagy be lyetese, avagy egy e >2élra meghívott alkalmas községi lakos végzi. Hangsúlyozzuk e szót .kisközségekben, mert hinni akarjuk, hogy az úgynevezett .nagyközségekben" az elöljáróság elég értelmi erővel rendelkezik, hogy az e törvény által reá ruházott l<mlO3 kötelességet alaposan teljesíthesse Ámde kisközségeink elöljáróságai majdnem általánosságban — értelmi fejlettségnek oly kezdetleges fokán állanak mé>. hogy ismerete elengedhetlen kellék kell ezenkívül némi gyakorlati de itéló tehetséggé!, kissé csiszolt gondolkodási képességgel bírni: tudjanak rübb közigazgatási ílgyeik elintézésére sincs elég képességűk, annál kevésbé remélhetni thát, hogy ott; — hol az ide vonatkozó törvények ségre birni. Ám amennyire ismerjük a községi elöljáróság szervezetét. tudjuK, hogy a községi elöljáróság bölcs esz méinek feljegyzojo, a tanácsban a községbiró után következő, — t>n nek alárendelt egyén köznyelven: .a falu pennája, mai rendszerünk teherhordója, egyszóval a községi vagy ujabb idioma szerint ,kör--gyző elég képességgel, törvényisme-réttel birna, hogy a községi areopág-nak a bíráskodási eljárásnál ítéleteket és ezeknek indokolását sugalmazza ; ide tárgyilagosul megfontolva szegény quoctlibet helyzetét, okvetlen be kell vallanunk, hogy im már roskadozni kezd a vállaira napról-napra hatványozottan terhelt snly alatt és inhsmanns eljárás lenne, ha a községi bíráskodás teendőit is egészben — ezen fljabbkori Hercules vállaira segitenők. Amúgy pedig az itéleütozó köa-ségi testület tflrvénytndománya nett terjed ki odáig, hogy bármely egyszerű ügyet elintézhessen, következőleg a húsz forintod «lul perlekedni vágyó közönségnek vagy mérsékelni kell ebbéli Ogrdremtét, (ami gazdá-szati, takarékossági szempontból mindenesetre elég jó eredmény;) vagy pedig a törvényhozásnak kellene in tézkedni. hogy USrvénytndó fórum gyakorolja a bíráskodási. és igy nem felel raelvnek elérésére meg a czélnak, lett megalkotva. -y- -t Nehogy azoniiln czitVflnk i kiszabott ; méreten túlterjeszkedjék az eddig elmondottakból egyszerűen levonjuk a zárkörtUlMXteféft. hogy : a községi bíráskodásról szóló törvény nemes tntentiójit el kel! ismernünk, belátjuk, hogy az eddigi bonyodalmas, költséges perlekedési eljárást — a kisebb pereknél — egyszerű •iteite, egyszóval, hogy elméletileg kitflnó e törvény, de az életben, a - A hMvMeW ainitzter értesítette a torvényhatóságokat, hogy a közös hadsereg és m. kir. honvédség legénységének őrmestertől és ezzel hasonrangu altisztektől lefelé, az 1881. éri január 1-től ugyanazon évi deezember hó végéig, átvonulás alkalmával a szállásadók állal kiszolgáltatandó ebédért minden egyes legény részére kijáró 28 dekagramm vagyis 280 gramm marhahús árának a katonai vagy honvéd javadalmazásbői leendő megtérítése fejében naponkint fizetendő összeg a közös hadügyminiszterrel egyetértó-leg következőkép állapíttatott meg: a Danán inneni kerületben 19, a Dunán-tuli kerületben 21, > Tiszán- nneni kerületben 16\'/,. a TiBzán-tuti kerfHethen 17, a Királyhágnn-tul 18, .Budapesten 24, Pozsonyban 26, Kassán 21, Temesvárott. 2F/,, KoloaHíott 19, Nagy-Rzebenben 19\'/,. Zágrábban 20\'/,, és Finnié-ban 24\'A \'krajezár. — Bécsi nemzetközi gabona ■ngvátir. A bécsi terménytóisdí-ellljárósága majdnrm egyhangúlag elhatározta, hogy nemzetközi gabona-és magvásárok Bécsben ezután is meg fognak tartatni. Azon iniiit-\' TáBy, arjely szerint PZ az iutézmény tddi" álljon fönn. inig Rndapesten tlgyaníTy szarázataj-ányny.!, elvette tett. Eízen különben a besvatotnk nem csndnlkozliattnk: nemzetköz: magvaUárok .Bécsnek hasira, Buda pestnek kárára vannak U 1881-lk évi né pKzáinlAliü eredsnénye Z»l»ae«;)éb ,n Tapoloaai járás 41653 Abó-lendvai járás 40138 Perlaki járáa 35589 Csáktornyái járás 34386 SQmeghi járál 35423 Sala egeraswgi járás 33721 Kaniawat járás 29060 Paeeai iáráa 27606 TARCZA. B&uat szállta. B a g Ör&m rég el kSltScGtt, Bklaors aujt le cak ongv Lplkcoa Kjri«tb» 61l8»öu Stiiij mf[ enfiets aJi, Un Adj mú nékem i U\'W Ki-lim int mii &> enyin Éi & hilt! lei^kAUt\' Hndd d«rfllj6u bál BOrao ború után, bajaalpir, Badd feaeljen Tégii»p«mr» ir»n, reméoj, égi ir. Három hó titkai. Irta : (Fol^utú.) ,Ro«j Karoly bioii!\' — monda Irmi. himitkámao. .Dehogv ro«il tudom, mikor deák voltam, Áa HD voltam jobb." .De hál «o oem vagyok deák 1* .Te nem vagv, de Bála deik.-.Ne törődj vele letnmit k«dvea iei- nrom! Károly bátyád oaak iogerkedik veled: _ légy «ive>Bél« öcasmaek fel- világosiimai, > kepék kilélét.* Ks»«l a diacaraut veget érL Er»yeyi>, Nyire»y e. 8elél Pi«U különfélékről bwsáltek; kulODö bevvel Pút* ai elokéuulatekral • diasiae- non mindkét kaiig- Uja 6grelmét magára vonta teljesen. — Ö csak est akarl ulérni, hogy Béla saa badabb legyon Irmával. Minket ugy sem érdeke! az öregek társalgása és hiszem jobban cselekssünk, ha figyelmünket Béla és Irmára fordítjuk. — A szerelmesek tulboldogak voltak, hogy minden gyaou nélkül — lehel moo dani — szauad folyást engedhettek ér-Kelméiknek. — Amint Irma Béla mellett beljet foglalt , elninte magyaráaatot tartott a fényképekről, míg a kölcsönös és különféle megjegysések kövctkeitébensaerelmi themajukra tértek. ,Oh! milyen boldog vagyok ked-v-a Irmám - kezd* Béla - alig vártam megérkeztedet.* — .Hát én 1 minden perez egj óráig tartóit nálam éa azt bilfra, hogj sóba. sem fogom elérni azon boldog időt, a mi d\'n kedves Bélám veled beazélheasek, léged mogöWbeaeelok és megcsókolhaa salak!" .Kó»iönSm k«dv«. angy»l, hogy caakugyan liazta síivbol sz«r^tMz; d<-moat oem tud,>rn hogy hol és mikor lenne legjobb egy találkát sdni, mindenesetre beleegyezéseddel !?\' .Látod kedves Bélám! « moal a diaimenet elolt leljeaen leb-tetlen, mert mindig anyám oldalánál kell lennem, d« ha aa el fog múlni, akkor könnyebb losr a találka; hisz addig türelemmel fogai lenni, nemde?" .Édes a fájdalom, amely addig gyötör, de miattad angyal minden l meg-teasek, mert nagyon, nagyon aaeretlek I" .Köaaonöm bél, kSaaínőm\', De hiaai később Dornb«ki>sn fogunk Ukm és ott nspoou ösaiejohetünk mindaddig, amig m^ nem unsz! .Angyal! téged megunni? feltehe-led-e rólam, hogy becsület szavamat éa eskümet megasegjem ?" „Soha Béla, aoha!" .Tehát meg vagy gyósodve rol hogy szivem tiazta mélyéből éa igazán szeretlek ?• .Teljeaen !- ^Ogy nem fogaz ellenéVf lenni egy találkának?- .Nem!* .Tehát....?* .Légy meggyőiodve réla. hogy •mint a körülmények engedni fogják, nnal értesíteni foglak roia; hisz már magam is szoretném!- .Következletésképon tehát a meff-jelelt helyen naponta várhalok egy rú-I ujjaid által irt levélre?" .Nem Béla! az Európa asaUlodánál hiábsn várnál, mert Károly bácsi nem akarta megengedni, hogy ott lakjunk; áthozalt* málnáinkat a igy itt lakunk. — H» tehát oly aiivea akarsz lenni reg-gelenkiot 9 ó-akor err« jönni, ngy Kra»i-.61 átvehetsz levelet vagy Üzenetet I" „Ugyan kedves angyalom 1 meg-biihato egyéniség o a azobsleányod ?• .Teljesen megbiahataa benne; 0 hü éa jő leány.* „Még most aem Ultitok régig aao kai a képeket?* — k iái ti boaaajak Ká-■ bácai. — .Épen moat végeztünk! * — monda Béla, miközben mindketten a társaságba elegyedlek. — Esalatt a terített atmUlboi üllek. „Béla, nekünk menni kelll* _ sdá Párta as ebéd végeztévé. - indák „Igen barátom,\'aMgyüok! . áradjanak még!\' — mindnyájan. — .Lehetetlen kérem, dotgsak vanl* .No hát es»k menjetek — monda Károly bácsi — Mm akarlak tartóstatai benneteket; — de hát mikor jstttk ismét?- _ .Holnap ismét itt leszünk !• — .Magamat ajánlónál* — .Csóknlotn keséit!* — .Isten önökkel!" "— .Servna oeaéioil* — Rövid bnoaa nti* elkagyták a lakot, hol BéUl a viasoatUtáa oly kioaondk* tatlan örSmSk bö4oaaiéb-a ringalU. . III FEJLEET A kár l T sjóss £. Mindetek utáa Bél* saposU meg látogatta Imaáékat. hoi affávesea látott ven-Aeg lolt. As idS asépeoskén túladott és m.ár el ia múlt as oly Unyeaea aikertlt diaz menet; aem-akarván hossaas fejtegetésbe aoosálkoiai a lelőtt, bo«y a 16, asámu állvány 13. ■- tlohelyénól latj.gyóiiyöru igyál fehér kendövei integatett a diaz-ennt felé, saaly nea aanyir* aatl, mial egy • daákok , avöaul szintén inlegetti ■Hotelt, kibn aaonul Vághi Bélára ismerünk. Nom akarunk a mája 1 éjei napot, ilietve a kirándulást a «•. Práterben koeenabba* megnsalileai, melyen ai egéaa onáaaári udrar résst vtttt, — hnem aie-tflk besséiyamot folyUUii, mely ca^nao érdekel. . . Bej ssnlU 30 áa reggeli 9 őrakM Károly báosi lakásának kapójánál Irma ssobaleányátol Brasito! egy levelei veti át követkaaó tartajnmaaal: .Kedres Bélám 1* Boridon értésedre aatom, hogy hol->ap májaa 1-ea déistáa 6 örmkor anyám éa Karoly baosiral * Praterból baaatérek, amikor k«l»nféle dolgokat keU elvégez nem, — tatát a hasból Enai egyedüli ki»ér6BlD«l ehávotom. Ha tehát a régen óhajtott ulálkát ki akarod esaközölm, én aajvesen beleegyezem ésasándékodat irá>-belilef; e>ea levél átadójának e kitfiaött helyen és időben kéib-a>t»d — Tudaad a twlyet éa Wít, ahol találkoaiatnnk; 6 órától keadve bárból ia •lvárhataa. — Addig ii légy oleiT-s oaékoló Irmádtól. Béla gyoraan haassistatt éa mega> kart* a levelet Piatáaak mutatni, de ez otthoo nem volt. — Ei épen ma találkozott néhány col-legájával is e«ek sem bocaájtótták el többé aa amicét. — EgéaiBapkasoutéig velük volt éa már közel üa óra felé b»U-dott sa idd, midöo végre haaa vergődött. .Jé, hogyjoaaavl* — monda Béla. .Miért, mi történt?" .Ugyan karlek, hol voltál ma egéaz "api" — >B«J pá> ji ™»0 collég., kikkel reggel találkoitam, aem arosztett el egéasen moatíg." — .Már regnltol keadve várlak !\' — .Miért ?• - .Irmától levelei kaptam.* — .Aa fasm njtág, nálad napirenden .De amilyent ma kaptam, nem azo-kott AaniteBjáaB lenni !* — ,.Talá» lem^adoll rólad, vagy beléd unt ? tndtanj, hogy ^1 less a vége á sok Kingáidnak I; - Z A f. A I KÖZLÖSY JANDAB 27-én Kvrflict. MII .1. •:. óóy 606 11, . 3156 374 ur 241 263 IV. 252 265 V. 389 465 VI. 533 581 VII. 513 583 Víll 613 673 IX 673 693 X ■2!4 327 XI 46» 467 XII. Í>?U 604 X1JI. 477 509 XIV. 321 359 XV 176 192 XVI IH2 168 KMIÍZ-AU 6636 7129 >■«"» 2318 2410 kedni fog annak mielíbbi létesítésén. \| lapok felelt, a mely itéiel végigsérthetett Fenttastett sdakosó s kesdeméiyezó1 gadja a nyomorban siol&dŐ sokasai; □< bAD emberb»riti cselek ed «teérc hwK» -liemor^üok mellett ÓMio\'f kiVtíínei ket. - — Lapunk alíbbi asám-ij»n liteitQk, hogy Weiser Jóssef tevék 24783 i Félti Pihok 219Ó 2277 18.19 ./th.lvi Urásh. ■Dvn jarüsbaD ! minden önérzettel bíró asarkeoztAl hírlapírót. Sem többet, sem kevesebbet nem mondtak ott fenn ások a jó hon-tyák, mint, hogy a vidéki lapok — skandalumokból élnek. Kease vidéki hii 1870. évi oép , mely 883 23\' urik ftziporodu felvilágo- lapirodníom, teljeaitsd polgártárnunk apai Örömében amellett, így löbb módon jótékonyságot gyakorolt, barátii jó íameróaei róssére paszi-tát rendet-\'t. Mait vasárnap délben a lu-uoi d jtíuot kitűuoleg síkerÜJt, mint-500 m-^hivott vrndóg tölti be a najsy-c»»iiu> t^rmtit. Róssá* kedvben volt » derék hasi ar a rokonai, kik folytonos éberséggel figyeltek a kia«olgálat Kedélyesbnél k-dólye-b pohárköcsöntéwk mondattak az ujskQ-Idttre, ed-s anyja és édes atyján S«omb«helyr6l megérkesett nagyasü-lökre. Nagy hatást idegit elő Plibál Fe-ncs kir. kösjegyzÓ humordua felkón«f>n-tése, nem különben KOVÁCS János. Oats Benó, Gro»m»nD Ignáez. Hoffmanu Mór Oósony Farenoi, Rosenherg Ferenc a»t uraké. Ac örök mosolybaa fdrdú W-MBI-barátauk dörgi\'i elj«méoael kiéért íVliö \'Öntése vendégei jdléter^, "wlóuan íelek n>Ifi volt, nem kevésbé nemes érzületé-ii ado\'-t tnabitonyBágott mid>\'n fgykW Bitója-- Horváth Pál igazgaió oxrálun k-t koszon lé fel. A kedélyes együttlét alutt számon üdvi>zlő tavimi érki-c-i iitélrózsx minden irányából. t<gy Am i ■ o k : ni. 1881. i 4U81 44S1 49 M ftOÜó 5341 Ó9O2 19Ü6 3127 18393 \'"7"i 9439 Egvü.i: 1S393. \' .ti7Ü-beo vul; : N\\Ky-K»iiin»o 5454 5674 _ Kis-k»ni»«n 1985 2012 - Ö««.»D: 7439 7686 Sgy ütt: 16125. OdiuehiiBoiilitvK &■ id«i íiaaioi eredményével: a Hzaporalat: 3268. 284 126 70 705 113 658 306 67 m i!06 268 113 81 Nnam-Boldonavoojf* 28 SimelMk 195 Éüoiilöld 87 Z.larir 160 93 26 Z.I. „i/LiwK 119 Alaó * Felaí KuaUa; Gjulaté" 3895 12M4 12539 lérfi Ili. A soproni kerested\'•> ml » Iparkamara kBrébol. Páriában folyó évi auguizta.. 1-tol imb-r ló etg villamo**:. készülékek-rrndezendo nemzetkösi kiállítás\' íog tni. Aoi.sk főbb tárgyait képsendik : TerméssettM és mesterséges delejek. rányiük. A villamosság tanaim ányocására ssolgálo keuftMkek. A cillainosság alkalmazásai. Távira-stJtru., a hangtovábbítására, megfejles-té^r-i, viUgitásra, jelsési szolgálaijkra j bány ákban, vasutak-iál, hajósásnál; » ssép műveseteknél, a gaJvmiopi»atik»ua.l, i müvegyéssetben; a motdiióorő «iöá(.í;á aánál és átvitelénél Stb. sll* kába küldöttaürgönyváltás 29 frtba ke- rü!1. Adja Isten, ho^y » tisxtr •h i-Jád KI ujrtlilött honpolgiban connii ii bul íog saguk fokozását érjék el H mi im Gar&i ugv v éd ur mond, ■ hiu. bu.iue i bü és j.j fit»L nyerjen. — SvuMtics Benő m>ej ,«nk koi- hHZteletÜ nlispanj . junuár 25- n K\'-szt hclreo tartott Mternflv-« cluók leti; itlftlt ér in keslctet » i\'aiH\'onaziibályui :KH úgyé- bD s i lift tői ng H Siófoki naaj gy ütésen A kik «s«n kiállítás ir-.it érdek li.d nek ésabbao resst vonni kivannak Hf.-.vn* k»djVnek atonoal a* alulirt kereak«delm és iparkamarából fordulni, ni^y nekik is általános asabálysatot ét M bejelentő vet megktlldondi. E mnllatt még megemlítt^-tik, ho^y a bejel-ntésíjknek a nagy méit. magy kir. közlekedés és közmunka ügri miniai\'eri unnál loftkésAbb f. évi m arcaim IO-éig i keii érkeuiök. Sopron, 18Ő1. január 26-án i mihextarláa végett. Tudvu levóleg a siófoki népgyüiéanek fófeltéiei^ \'olnMaEa.»U>n ok- é« ctéUz-rü a»i>ál>(> Londonban 1881. évi jaoiua hótól október haváig nemietkösi k.állitáj fog tartatni, melyen a nyersgy»pju éa minden-:ü gyapjú késsitmóny leead képviselve. Ei oly megjegyzéssel hotlik u érdekelt kftrrik tudomására, hogj s bejelentés f. é. apri] bó l-éig teljesitb \'tfi. Sopron, 1881.jtnuár 20-án A kereskedelmi .8 iparkanura. Helyi hír-1. így alkalmasint most ia inkább a Sm ailipeeés tíil^tn fú felu^vclel-t tárgyHMK míg 2»la és Somogyine^yók érdi-fcei uhg kerülnek HSŐcyegre ; azért meleg»u üdvo-ük fáradhaiUn tevéknuj»égu »Üspá-kai, hogy e nagybordorfjü ügy íeud--séeáhei erélyesr-a hot* ktott. BiznuyárH. is érdekeltek sorakozni fogunk mellé — Hytnen- Borookay Kámly iá gy-kanizaat f(\'e]<-mi tanító ur bájos és isellemdus leáuya,Amáliakisasusonvnyal Paisssegi Ptus Ködre králjeveczi ^osu mester ur január \'A2 én j-^yei váhott Boldogság kisérje fripyoke:! — Magunkévá Yé -»fjk Lév Imre >. 9V«-ss[ a .Pápai Lapok" .has politikai lapokat. Az o Ítéletet moodut-. j kóslo\'tt (tov^tkw a teltem ma le szággyülé* tegnap a aiegé idéki p vidéki py A nyomor étnél kQlövéabeo asenvedAembenaég legoem. ab jótevői köaéUrioiaak kéuégteloolll ttxok, kik a népkonyha felállila.t oexkí>xlik. Városunk ily nemeakeblü polgár Weia-ír Jóuef ur 100 forintot iett le alapul e sx«ot csélra polgármaater ur keiéibe, ki ahely-i n&egyletek elnökeit oaauhiva, intés titó, népnevelő, nemseti miaaiódat, mikor ébó fjd lák , p, , a törvényboaó atyák igy fejedre olvassák a aaeotencsiátt A vidéki hírlapíród: lo nagyobb éa össsehasoDlithatlanal erki_.-csűsebb és h.Eaőaaabb réasének nevében tilukosnunk kell «en felfogás ellen. Ha van a vidéki lapok kost olyan, a mely eladta lelkiismeretét, eladta meggyÓsMé-aét, •DDak aj okosóit ott kelt kereanünk a> orasághás falaia belül, akik léiekvá aárló hálóikat olykor olykor ki kivik n ény vidéki lapnk egy némelyikére, bogy személyes érdekeinek közeget te remUenek. Az ilyeo mnge.»tt lapok azután nagyon lermész-\'tes. mindig egy nótát kényielenek dodálni és hogy az egyhangúságot el ne unja olvanó kAsönuégült. kapva kapnak egy egy kövér skandalumon ém m^ abban tarthat é<Íi-« örömei aion rágódnak is. Ott lenn a hib. uraim, oli feou kellene »z »jtók. <-lóit a morál B söprút olvk\'T véjjig húzni! T\'>bbkanda lurnot cHÍaálnuk a VÍfit^tl honatyák néha, mint a mennyit K szegény vidéki l-pok így év al«!t iJMítkörmoinek. SapienU a! — A\'<ifft/-Kaj>orwtkról "j k lapunknak, hogv ■* ottani E\'-ZT\\Ü I\'IIÍ; malom h--%■■» fülé« k\'^-ik-zlébeu azét-robbaut, a téglák 50- GO öl meet-teségre is hullounk. Az urodalmi vincsellér 12 évt-s loánv áu-k lábát törte el » ölében volt ki»dednik p<dig homlokát sueta i kö be. Három h-tc szenvednek minden orvosi l p j ét o vétkes gondatla daimi j»z-uita kurnaioy i él ságra i ápolás nélkül. Feihirjuk a hatóság £g é ék dlá 1TK f. hó l\'J én . zágrábi I drengéd^ltal károsullak javán 1 ^gybekutóti lánczkoszorucskt K-lyei annyiból ia \'nrtom xzük innak tn/,1 téya s;k< tan »gy \\ A-ittv<-ie11 mi frlot tud■■!! heto t. ex. közönség elé hosni, mi ve Ua jiivötjelro- után í\'.\'-\' v — érültnek mondható. Ez v>ilÓ lunak du^r.^^CTr: u válik, lxjgy iul»tság után a rendtizö^^g 4." i ilUtdknek elküldeni. De knek élén t. Prenoer T«r«z Ürschl-T H-r.nin uri-.;.k ^il" l«k ; — mm különben Főtiszt. Moln«r Ani»l Jir^chlef Lipót. Pichler Imre, és bei) be; ámortanitó urak ni in1, k\'izr ■iuűk(>d»tt\'k — talamiat . Upint(tltu.l választót )ue>vich Bnlti belyb. Uniton\'., F-ICB in-lU, Mandl Gizella és Qabrittila ur-lolgyekn-\'k is, a kik rövid kin Ál ás utái 200 dbo: eladtak. Tombo a után k>vet a úncz. a mely i. Hii\'schier Ja ■en.iazéae folytán y Ifgjobb kedé % in-llett eitartotl reggftng Ss. J- — A Csáktornyái társaskör (eddig polgári egylet) tisztikara as aj alspaxabályok értelmiben következőig alakult m<-g: Molnár Elek elnök, l)r. Schvarz Albert Jelníik. AUi-ghy Al»j.»a titkár. Göncz Lnjos pónztárook, Ssilágyi ii\\ ula báznagy é.iSchmidt Marton könyv Umok. — A nalaatentgróiM kórháx \\-c 3 annak bálja. Napjainkban oly gyskrn furdul eli! a szegény Ogy, aonak reüdezéea ée helyes irányban tÖrléasad\'\') mefroJdaBH, hogy éppen uem csoda, ha so-knkat fugUikostat; n^m csoda, ha egye* hehek külöoféla módokat és >-<-zköz(ikei ragadnak roog eme ügy helyes irányban tonén-ndú megoldására. Zsla-szt.-(iróth közöan^igc ia magáévá téve ec ügyet, már évekiól fogva iparkodik szegényei ssá oly létet uiztosiUui, moly reájuk nézve h* nem is éd-*é. legalább lüihetAvé tesst as élet-rt s enybiti an nak önhibájuk oélkill reájuk neheaüh nyomorait és szenvedóaeii E^t ieg inkább az által bitié elérhetni, ba azá-tnitva az emberb«ráti részvétre a eréssvét >)dozat ké-saágére egy kórhát.t alapit, meiy m«nbrtljüi inogni aielat üldötóttei-4<;R ssámara. Ami. reményiéit, megléte aülés fwlií sml. inidún évokt.^l togva gyüj ogr-ief fillérei ma már tnkint^lym AMZC tei képvis-lnek. — GOOO frton feidl s -fai-tiWé t-szik, hojjy rövid idÖ mnlva íi\'i^kezdcutló épülete, a béke és nj ugaJom \'>"jjííi l«gv.-it szegényeinek, « adakn-:ókntk púdig édes nyugtfuUldoz<>t fiJIé roikrűl, hogy nemes cselt segumtak el<. A kórháiügyét mindinkábbelöroosditani, annak tőkéjét szaporitwii roit feid»l* z Z ízt.-Gróthon e hó 16-án * bisoi:aág áhal a\'kórliái alap^arára rendezett bálonk : mely köszönet & szép számban megjeleui unflógnek. va]ób»n tetcruRs Öasteg^el t;yarapi\'a H kórbáz alapjai. Azonbanép\'\'n nemes czél, a meleg pártulá* s a dun lakozAH KÓleliwsagévé ie-lu a bisottság-.k, hogy a njilvánoaság utjia adjon iimjt baljáról é« jóv edöiménjl éa momL jno A pártolóknak és adakozóknak hálá< kószönrtet. — A bál lefolyásáról annik rs»l^" -iríii, iel-nlev-kr.\'>i a Ztlai Knxlüuv ti-ik aa:ifnaban u^y jelen vult tudusiU;! ii ük ix-külilésii.\'1 már jelzé ur crudméui \'. do i\'z nem zárj* ki, bogv n ri-ndz6 bi zotUágszám-.dáaának teiÜlvizc-gálatH U\'HII K biztn összeget ne jelezte- A bál neit<i jövódelme, maly a kórh. bizoitság péuK ta.rn"káiin\'t «iyul(;Áll»\'..ii: Ül" fn 55 i-r. F-lüllizcté^^kct tHiicík: Ba\'ó Mi kos u. Mik.ud lUf\'i. ür. E.cbburg Józs.-f ur Z.la-szrnt GrÓth 4 fr\'. a.iflMacltHvicti Gábor ar Z«labér 3 ín. Páiy JQ»s ep.) ro« ur Ki« Gürbú 3 frl. Mól.osg. Novak Förcucz ur Ctány 2 fri. Tavasz Janói ur .Sil.-Gríith 2 ín. Grün-if«.ldJiiinib ur Sít.-Grótb polgártáras 2 frt. L^ckenbachitr Füliip ur Sí.-.ml»the!y 2 frt. Hechnitzi-r Lcopol^in* uruu &it. Cirótn \'2 trt. ELianx József -ír Z»lapa 2 frt. Tav.asi ístváu ur Gróih ü friLackeobacbor Adule urui ,No, mos: De tórd a fejedet, g g R2 Iote ,Ko. <>lvud át ezt & levelet é» tutáa g megértsél lelted a nyelv I g ug(íiliégór< giik ar léptn .« félb. PÍ.U — egy kii papramar Mov^usegre. — De Wd olvassam csak a levelet, mit ia ír oaak ?• — .Lépj közelebb a lámpahux, meri ügyi. kettíiik~s uVmed a lOlé^ben.\' BKu, no! le esakuftyaa biaied, hogy bevagyok rúgva, padig nem ifn; ha marod eloivaaom fooUangon e levelel egy hiba nélkül !" — nKoMÖDúm Pista! tudora, hogy n.-m vagy imrugv* ; bál ctk olvasd ma gadnak, óo ugyia iamerom UrUlmALs ~ „MioeolU „oly«n igou!" k.káruk magamad lijrea kifejeaéct; mert áaa«m mit ..m v»K,o» boruBv», csak ituun." I .A«t elbúniu bogy ittaj ; _ de u»»lc cwadfiülj bubim, mert f«U«red a baiMiepet. — Oivaotl k leveled" lettel Piíla ilolvaii a leTél tarui- ^Barplom, felBí^ea levél es !u . Ma^aro Í8 ugy nioMmt" .Hi«i h; lalátkaroi nn «KS ? . „Ugv ,»\'■_ . \' „Nos h&; most mi: fogai tenni?" »E tefcii.tétben értésére akarom aoÜI, hogy osztom nézetét; de, hogy hol letíj-t-u u kérdéses hely, azt valóban non mii".., elhatáruxn,; mit gondolsz, melyik ..h. „NéMs.\'-ra BRerin a városliget.- — „EB -mák melyik rész«?« — „Már eliéveszthcinmiii a 2«lÍnka ■nál legjobban találkozhatnátok.\'-„Elfogadom indítványodat éssietek r-\'í "Q értesíteni Irmát." ■ Most de irj; rá én. holnap ia, ad- d\'K pedig még vaUmi előadhatja m igát." „Nem tudnám, hogy mi adh.lná magát eio holnap reggelig\'?\' _ -Haj okvetlenül keii holnap írnod ■Természetes! hiís m«x holnap !««■ májai eUeje és ekkor délutáni\' 6 Órától k«dve van szabad ideje, minthogy kft- lonféle bevásárlások csimén több helyre keii manai* ■ ,Éa egyadQl fog meaoi?" .Nem] Eraci a atobmtaáiiy fogleuDÍ flje.- - .A. baji< .Dehogy baj! a leány a ti tok b* be an avatva éa hallgatag, amint e«t nekem rma monda." — ,B«la] egy inditványom volna." — ,H.lljak!- - „Nem volna kedved jóaoltatni ?* — ,Jó«olu;uil?\' — l „Hogyan jut ns most ■Tudod, valami nekem ast sagja, bogy jóaoltass magdnak; egyébiránt "l>: &7 husiAsba k«rüi as e^éas.* ,Már csak kíváncsiságból is meg-^•«em; tehát hol jó«>ltassunk ? »JjÍ velem lu — „MOSL, késő éjjel?" — ,E« » legjobb alkalom. — A sxél aséfu é- alv8göhtivö«; nem árt ha >penyeinket magunkra vessssfik.- Es»eJ csakugyan iMgukra vették kftpeayeiket éa gyors léptekkel oibagyták a hasat, mielőtt annak kapáját ahasmes-mr által felnyittatták. — Ssótlanal.ha larftak egymás mellett as ifjúk és amint a ■TfcSorstrussen* »4gig m«ara a Ferdi nand bidjáa a Danán — boi a ssél hűvösebben fújt, — átmentek, kópenysikat jobbaa QsMehuatik. — I" jobbra fordultak és a .Hotel Metropole- baloldsján a „Saisgries" íelé inyeák lépteiket, míg e«en végig ba >dva búról a aTief«r Ghrsbeo\'-box értek. — Ut a bolthajtás alak a ir alatt, mely felHi asugyneTes«tt .WippÜngeratrasset" képesi — elmen tok és azonsai egy a jobb oldalon beljebb es* ésigy aJif ésssreveheto lépcsőkön, mely a „Wlohter* utosába veséi, felmentek. — Srtk, aagyon ssftk alagu<boa hasonló ntoo kellett keresetül menőtök, melynek s«lessege alig haladta meg as "gy lépésL — Ennek n-jdsem a végén egj aJtoaoay ajtó m«llett aMgillotuk. — .OsÍBál vagyunk !< - monda Pista. — „Honnan y&e as a sebes bOsfis ssag?" a piaaei lakaikból." Essel as ajtón kopogót;, — Mintegy tiz percinyt idó \\i-n lusta tipegést hallottak a lépeaókön i>-ljonni. mígnem as egészen közel jött; HE ajtó sárban s. kulcs fordult, az ajtó tVnyilt ée hőseink ajött egy véo anyóka állott, kexé-égó ftklyadarabot tartva. — Ruhája rongyos volt és piszkos, srcza fekete ötj«e»iir»dt, kezem ptdig a húsnak semmi jele, csak osont és boribúi Iván az.. Rövid köszöntés ulán hőaeinket kér-deste kivánaáguk mmti éa mi dót Pistától azt megtudta, ifjainknak int -tt út köveUii. ,,Tessék utaxtam jönni urmm I éo elől megy-ek, hogy világithnssak." Mintegy 12 lópcsún haKd-uk \'\')-\'■ ink és egy terjedelmes uregb«n találták magukat. — Innen jött az a penésses pinoseszag, mert ez csakagysn oly nedves fallal bíró, butorosatlan ée -ötét hely volt. — „Csak jöjjenek tovább,- — monda as anyóka. — Mos. balra kojarodUk és az \'gyík srokbin egy oaglop mögött egy kis ajtó. nyiiott fel, honnan barátságos fény áradott eléjük. — Beléptek. A kia axobácaka jóvul kisebb volt ■ előbbinél, de annál csinosabb volt. — Raodescu b« vitla buioroi.va ús ügy látásik, gondos kesék allai ipolcát k. — Amott egy pamlagun két gyönyörű leány üldögélt, melyeket az ör«g unj ók* bugáinak nevezett. ,.Ki akar karijnt vlteltti? \' k>:rdé as anyóka. — „Ez az ur!" — mondó PieU B^Ura ,,öu uram aieujttn a másik -tubnl,* monda Béláhos és csak akkor jöjjön ki, ha hivní fogom. — Mari húgom ! vigy be Bgy gjer.yit é* maradj oda benn, mulattasd addig as urat! — Egyike a loányoknak felkelt, gyertyát gjnjtott és Bélát karon fogvx bove sette a másik ssoDába. — Béla, mint aki nem tudja mi törté nik vele, minden* hagyott magávn.1 tenni és köTetU vesetőjéi a hasonbutoruhi mel lék nobába. — , ,,T** p^dig «tt az urat mulattasd. — aaODd* ac -nyóka ae ott maradt leaoybof, miközben Pistára mutatót;, — éo egy negyed óra múlva viasiajövök." — Ezzel egy kendőt vére magára, el hagyta a földalatti üreget, a két párt külou-kúlön szobicskáKa rendelvén. — Hagyjuk a párokat magukr k dó\' l ag cselekedete- gyj gedjük ái öke ikk lláb gedjük ái ökei aztínvedó.y^ cseked iknek, legalább nem savarjuk ókét; te kintsünk as anyók* után. ,.Hogv ett a két leáayt megrend-1 •„in, — moodá, miközben at utcsára ért -■ nagvyt (og vetni a latban. — Ok uenis gyanítják, hogy ttiüum kilétüket, podip gyakran taUlkosUm veiük Nyiressy Kár..ly házában, de ük nem ismernek reáuí. — Hugyan is? hisz nera méltatják a szegény koldus asszonyt figyelemre, midőn raogjokhoi illőkkel TÍJ dolguk ! Ámbár a fiuklól nem veszem rósz néven, d- várj csak vén Nyiressy, most megbo _^ull»k ! emlékezetedbe hozom azt a napot, amikor szolgáid álf«J a lepcaököo ledobst iái ! ax igaz, neked igasad voh, mert go-romba vultam, de azért a fájdalmat óo éreztem — Vági Béla szereti Ernyey Irmát é* ez ot; most a fodoiog az, bogy ez a ««e\'eíetn légbe menjen. — Ez pedig o!érheti ax alt.!, haannak a növénynek a levét megíta\'om Bélával, riiindcne«t-tre Pistának is kell belőle inni, hogy gyunu\' ne keltsen. - Haaleány-ok-kal moitt m-^f-\'rnsk, kkkor sikerülni fog nukik ac ifjakat megkinálui egy itallal és ezek — biazem — nem fognak kosarat adni — Hej! <le bátnéoskodnak majd. ha üiükb- mondom, hogy ón Vagt B^i.aé" rimót litván, mindketten szigorló orvoa umk ; hja! nem csuda, ha tüdőm, olyan ••gyéniség, mint én, ki gyakran megfor duitara Nyirescy Károly házábaD, gyakran hallok több efféléket. — Azután ti szokutom magamat a nyaralóba „D»rn-bach\'\' lia és egv ügye* tettem által irmát \| is elküldöm imádottja után, de csak tiire lem. Oh", mint fogok akkor karörömet hallatni, ha Nyíreasy Károlyt m<^b<> ssulva. látom! — Ha. ha; ha, ha!\'\'— ka-exagot\' és a köKeÜ Qicwlban eltűnt. Esalatl ifjaink különösen jöl feltalálták magukst, osak Béla elolt tűnt tel l "t az egóz eljárás talányszerüen. — Nem tudia miért küldik fit egy ictnynyal más izobuba, minthugy őneki eznatn TUII szán deka; du végre ii belenyugodott aaoraba és oem tagadta m«g a£ auyóka Kívánalmát. — Pista ellenben elejeiül vé^ig ouhouiasan éreite magát caak uz volt elítte talány, hogy az anyóka jaomt miért távozott el, mii máa alkiomtD»l ot»m sso- < kott tenni. — Rövid idő múlva lansu, csoszogó lép;-:k j^lfzlék az anyóka jöttei — Néhány másodperc* elültével* ar. invóka beU-putt a szobába és ki.Ula : „Mari!1 - A mellékssobából Mari és BöU kijöttek. - ,,Vedd est!" — monda Marihoz, miközben egy papircsumagot nyújtóit át leánynak. —" E< azt felbontá e« beióle egy csomú különféle füvet vett ki, a másik i«án\\ D;.k gyet íatett és mindketten elhagyták n. szobái. — ,,Tehát most magunk vagyunk — aondá ax anyóka — micsoda ügy b m essek kirtyát?" — .Éu szeretek valakit, — mood* Béla — mit tartasz jó anszony e aznrt-ltni vis/ouy íelM és egész életem folyásiról ?• ,És önt jzereli ai angyal ?a — .Igen.\' — ■ .Te«sék ide ülni az asztal mclié, niudJHrt kivöiem a kányákat." — Eziei ki/»ká a kártyákat. — ,Hm!, az ön szerelméből mint-m esz uram !u — .Miért V" — monda feloe\'-ülve Béia. - .Nagyon ismeretlen előttem i> as >k ; de csak adja ide kezét, hadd oéwm meg as élet .rót ?!• — Béla odanyujtá kesét. — .Úr-mi lrsz-« elég erős egy hírt ,ll«ni amely <»■ lesjujtja ? .Szólj, woljl\' — „At élet ere it Tan mtss»e és ón-K meg Kell Balnii\' — .Menn/i idó aratt ? — »A«t btsunjooaB nem tadosa; de gy napfttlkettAslotiokveÜeflUl megWl, asasent!" —. - . •■ \' ■ H08ZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KOZLÖHT JANUÁR tf-ta 1881. 1, DoMbo ri, 10 rfi.1 J 30 delat. 11 1 (froravoo fi ?v5 regg.l (p«BUV<M at) a € delat, o,u.erólh 1 fft- Sóit Pongrác urSüm.g ffri Major Jóawfur BalUrarllrl 60 kr. L,iidort»r ar SuSpl.k 1 irt. H&bartaer „, ] frl. J«llit»k. nr I frt. Oa.pi Zaig-„ond plébánoa ur S.l.-La».ló 1 frl. May.r l>.al<! ur Zal.bor I frt. K«lln«r Anlal ur ZiUb^r 1 frt Spiegel IJano ur Koppány 1 lri P^rényi Antal ur S»t.-Gr6lh 1 frt. ilitturai.T\'r Antal ur S«t.-Gróth 1 fii. biblia Laj™ ur Sít Gróth 1 frl. V»rg -K-roly ur S«t Gróth I frt. Tóth V«od 1 ur Sít. Gróth 1 frt. N N.Sxt.-Gróth 1 frt. íú„ K«dó ur Bógötn 50 kr. Boti? Peior u, SitGrótli 50 kr. Siíinnr kaim ur s„ Qruib 50 kr. Bock Zaigmoud urSit. Grith iW kr. F.,ig.l.iock Dávid ur S» ■ Gríí,b 50 kr. Kocái Gyula ur ti.,..Qrólh 00 kr. S. N. 50 kr, 0«aiea»n 55 frt. — ildók n«««i>e» • b"ül *** rmirti még. — At ,0h<u6Hir\' i . fOMto mag- jeleot. Sserksuti B-aakorica GyOrg* . kidj Hih kiroly. Ara egy fősei- y g g ordajj s tüzet r-kui a asszony segíteni fog neki, asenet éa fit hdj ki hAid fi f halott a ragyoai jólét aaulkadése fordított arányban történt. %. Nemosjüc sí adóemelkedés nagyobb mint bármely más államban, hanem a Tissoniagos adóteher is. S. Allamhástartásonkban a kös-r«tett adók emelkedés* lassabb rol t, mig ■gyes adók roppant progresszióbu emel-Ledtek. kilj kiviuüel »«t "ost i* mralkodik fiale-váulksdv, stint akkor, }«UoJaf ia oafToa mersékrl. ■ caak a lfk^s«labb NftkssfW Uitíitére Moritkoíü. Ha «a«n &rBls«6&v«kbt>i mif hozsátesnQk, mits«rint >bb árak reminjÁbtii aa eladók li várakoaó állást fofUl.iak el, 047 (Uíeti vifzonvaink kett-vttafklan voháról teljét kipet ajajtótUnk. Baaa aakélv ngv«.emre talál U aláren-dalt ■ín&aéceken váfkep el vas haavacolva. Eoa* ndntén lanyha iráarutot kDveti ; árai azonban oin változtak. -Árpa finom n.in&a>igkbfl valamivel ksressttebb éa azokban jobb arakat U4r.il; •s aláraadslt fajtákban saonbaa pauf. Zab cstkelr kiazlMak nWlstt a belfo-U saáBára mafajabb árekon^ vétetik. Kukoríoaa naponU nagyobb maBnjiai-1 marti i-\\ Aa o\\ew& kínálatok, zteivek-kl kiválókipM. Tolna- Baranva- «a Fehác-m«-_ \' áriazták el eladási haljsinhet, nm bibáx-ruvták Slasját áraikra ii hatásoi reactiot íja-korohű, sieÍT lnjoft« árcafikkeoiaekbea ajil-Tánsh. Babbaa B«niB.ÍBeiB0 forralnánk n\\n<, árak caak avss«rintik. Bút 1O60 —11.90. Boa 980.—9-&0. Árpa 7 —-8—Jíako.85 —6-10. Kakoríe»4-tó-5.5o 6BO.-Í60 BabrehsrBtO. . Bab baraa 6 60. — X. B a fii fog. kiadj n«k 15 kr. ■ Ilink* emea r haláo kfezfti en ÍB . A re. \'Vid hirek- A duna- larsulaluak 186 i«ha: gi.iii»j«."~- .. " . . __ 1 Düákurrkljök DagJ álammal pírodnak -Jódon «gJ 106 « eevéDbalimeB » nspnkban. -A kat< n»i határőrvidék Horvátországhoz csaio ■ . ^ faurváf delegátusok száma a ■»r iurv<uvbucásbatn «zmul 40 lesz Fereöcí Bpea tre érkeett. — Stíil Kiin>D lakására tolvajok lört«k. — Gr. E\'dMy Sábdr-r Vépen meghall — A (nJMftnií)ló kis Franki M^r Szegeden van - Szegeden Ti ezer lelete lakik. — Vei. Ferenci: országgyűlési b<-atéd-:i Kóuyi MUQÓ aajtó ala reodezi. - Gr FraC-elics György és Gr. Andráasy Gvul. * trónörököí mnunyogzfijekor herczag koronát kapónk. — Lugosoo katonanríí vei keilctt a népszámlálást es»kúzöliii. — Xs ür»üigg> iiléa bír aéériui ;ij>r. 16-ÁL lyiek küidötttiégileg kézbesitúk Kossuth unit .t di«polgári oklevelet. — - Külföldi rövidhírek. K»n-manlinipolyt a törökök TÓaitik. — Athénben a háborút kikorülh\'fl! Unnék tarl ják. — A .Hamburger Correspimdeoz\' 150 éves. — A av^d király értekceéii n Huniéiról. — Los/ionban 8 láb maga Sserkesztői finnét. U5S. fi M. Márt niaea K—B Mi«15bb J5, dil Ul J5, . og dilyea Uvalsdr* tálasáéin. f 44&S. .Patofir61- mux VfiaoUietS. .Sok iroló leáoywrfttrv Btfj gondolbi ily badr-aágot? . 4M. Pápa. Nn» , mJ.15»b aacántevslot Irmuk üdvoalet? 4456 G. U B Saiver k«H0n« 45€. ,A taraanffi lőve!" kSaleiet Ut-lyi k dlk . hogy brakkoltál Ke- i k U57. L. KotaSnet, 4468. . . . íaj H 4469 B. Bazkfitoljnk 4460. leadva. JÖT6 ■aáaban. Indul Kan lasáról herm: u) ■.!>•! v, Sopron • 1» \'-«•> 801 . II 50 éjjel S 40 dilul. 306 Práferbcf Kottoh, Caiklor.7. 4 56 rKK«i SOS . \' , Í47 dalst , Ifvom) , 1050 üel K a n i s 1 á p • ■ hónait: 310 Kákán? M&l " & \'il recgel Irodalom liU. Jűif kttnyvkereaki 1 41 <i-te. II 1 éjjel (vegye* Touat) t 15 ragfel (poiUYouat) S f> delat (gyoravonatt 10 Üü ojjal 4 1 rOígel 10 15 jj«l \\2 5 Jelben S16 208 — Jríbortzky if« Pfinck nemneti lenemü kereskedésében BudapetiteD mo jeleot; „A aEtirelem sülét verem." Luk, cey tiíudor nepetiumüvéüek legkedvel lebbd^.\'.i. 1. Róxsáa kedvvel jöttem é< 2. Nőm kell a BíomorUrtág. 3 HOIMU BOI Ua Kzál! a vadlud. 4. BÚB &Z en.>V 5. Re püt a etán. G. Ha én piros rÓM volnék 7. Mért Cflalogatat barna kis lány. Enok 3Oj 314 316 203 Pnlf.rhof f«]£l (c,or»von<t) 5 37 reggel 1 20 délat 10 60 «jj«l gra zougorak iáért) t.el külön) stercé Erkel Felelós szerkes.io: BÍ.T0ttFI LAJOS- aiáminak tartalma: ANSODJ Elbt.ail.. ina 8tm>gni Kilrr Lapok" 17-ik amara. (Foly- vonjak eiéltó! aoha utás ) — A forradalom után. Történelmi emlék, kftsli Dr. Ompolyi zd Eroó. -isomorú sora. — Változás. Fóldváry lat rán köheménye. — Anneminata. Élbe-ssélés. Irta Grocb Román. _- Haloitégeto ház Milanóban. — A vigadó ssegényle-g^oy. — A kiértée órája. — Franczia beszélyke. — M^nyegso as eszkimóknál. ■— Humor; Sériatt önérzet. — Czélszorü lálmány. — Adomák. — Moi-iW: Történeti apróságok — Egyveleg. — Szerkesztői Usenelek. — A Lét történet-. Képek: Szomorú sors. — Halottégetó ház Milanóban. — A vigadó szegény le gény. — Sértett önérzet. — Czélszérü találmány. Melléklet: A „Rejtélyes házasság" cs. regény 17 — 32. o\'ld. A borité-kon: Hetinaptár. — Kérdések, feleletek, .jáolatok stb — Hirdetések. K számboi \'an mellékelve .Novilág cv. diratlapuok lanuár havi asáma. Előfizetési ára egész ívre 6 frt. félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Ac előfizetés póstaulalványnya Mehner Vilmos kiadóhivatalába(Budapest alap utcsa 6 az.) küldendő. — Igen hattnot kis könyvecske bagyta el a sajtót a napokban ■ ez Ter lánssky J. Zalamegye kaaisaajárási tissti >rvo«a, orvoasebész, iseméss, és ssQlész mester áital Írt\' .Népszerű oktatás* ■ blt«etnk alkalmával sz&kségnssé válan-flott segélynyújtásban, as 1876-ik évi 14-dik kósségügyi t. cs. első r/ssének V-dikt^jezetekik>lyáaából.£ velős rövid seggel irt müvecskét a nép, néptanítók hajósok, halászok, mozdony és vonatveze tík, bányászok, rendórok, halottkémnk, halottakra felügyelők, betegápolók sat. használhatják. Ára csak ~20 kr. Óhajtjuk, bogy minél izéloab körben "kérjed-an, kívánatos minden család birtokában tudni. Fáradhatlao merést érdemel. ,— Orots szerzőnk teljes elis .Magyar tfjnság. lb l a. Nagj éac alt könyvtárának\' II. évfolyamában as lső szám megjelent. E helyes irányt, folyóiratot aserkesstuDr. Kaposy Laciao győri tőgym. tanár. Minden hó elején egy-egy k<Het jelenik meg kemény kötésben. Ára félévre 2 frt. 25 kr, negyedévre 1 frt 15 Mig egy-egy kötat 50 kr. A jelen füzei „Az árvák atyja" czimü eredeti elbeszé lést tartalmazza, az ifjúság számára irt. Dr Stadler Károly. Ajánljuk e képekkel megjelenő vállalatot az ifjúság barátainak méltó pártfogataába Veeyes hírek. - Igy aknrják a mi ctéUdernk i»-Egy amerikai lapban a következő apró hirdetést olvassuk: E^y kis csalid «gj .Mkaros leány, keres, kónnyu ha. 1 vagy uog< Klek. Ara 1 frt. munkára, mosus nélkül. Főzésbeo a házi- -. Bküldtt. Az illetók tán jobban megértik igy : FUgmdm mntatmHum MaJnruf aa .mn beeitser enlaehmen wir der jft>g-■n Nammer des Hannorersohea Koa «rs: ebt immer Eure B&rgerpflicht, uoh wesn es achneit and friert. ergesst das Aachenttreuen nicht, Soost werdet Ihr ootirt. or Paragrapb steht niohtnai gpaai n Unserm Ortastatat, ad w«r sohua aaf dem.... Pflaster sasa, Der weisj, wie weh\' dai that 1 Hideg-ét melegr is a * izvea <ék kél csapján ömlik. A leány mnden délutánjával badon rendelkezik, vasárnap pedig egéés nap ninca •emm dolga, minthogy ekkor as ebéd korcsmából bosatik. Ha aéu helyett inkább barátja a Belének, a songora rendelkezésére áll. Fitetés kituno. — A finykipwt ujabb húaddaa. Jottaer sevü fényképéssnek sikerült a .Övetkeso asép kísérlet: Minden általa -ett sranélyról két negatívot vess le; egyet nyitott * másikai behunyt szemekéi s ezek egy á/látaxti finom papírra oly-épen ragaazUtnaV bogy egymást telje en befedik. Ha asntan »wa kettős fénykép egy lobogó lámpa falé tarlatik, a néaó eU\'tt ugy rémlik, mintha as illető lefényképezett egyéD pislogna.; Paplrsseletek. — Hi t katona ? Valaki ífv batároata «: .A katona agr anyanfllu, doetor n taflüt, frajtar nafnvirta, káptar negnj cfontot" majasoló, mea&kat bajszoltt, hat krajcaárt faszoló, •■emimot pacaoló, paraaBt-ul traczMoló, laakácanMrt bozili, priesr cran omló, dicaSlict, kasaárnra-tmroláara «re valahára obdt-a.efkapá«ra Uramt«a — A Jureségprimát Esztergomban nagyszerű palotát fog építtetni, mely vé gig fog vonatni az egész- telken, sót a szomszédba kisajátítását in maga után >DJa. A hercsegprimáa régi óhaja, hogy gyűjteményei, képtára, könyvtára stb. egy főépületben legyen elhelyezve, most teljesedik. A palota két emeletes less s építését Lippert lov»<; tervei szerint tarassszal kezdik m»g. — A npámláU>kor. tett baritosa T — .Ebb\' a hónapba.. — Hiny ftaatetidSs? — Honon nyooa. — Katonai — Nsm — Hat tai? — Blaháni végre megkötötte szerződést Evváral, a népeziohás leendő igazgatójával három évre, évi 18,000 fr nsetéu^l s minden külön fellépésért 150 frt játékdijjal. Ide jegyeotik, hogy Bla- háne csakugyan br Splényi Ödön neje ki bonvédbaazár századosi rangjáról .lkain 1 iint le fog mondani. E(T báli pirbaaid : — N»d caak Lmara, M bankimö tw- ráDraága dácsára miiven kÍTágott rabában eUnt n«f. — Ciodálom, p«-ii(r mint bankár nej adhatná, bog? minden deficsiut fedezni k«U. Élj máaik: — A&I barátom. V. kiaaaazoar ma otak MtgMketillt actóktól, Amerikában történt. Egy 4Ü éves nő Olt a songo ránál. — Férje, ki hosszabb utazásból tért haza, nesztelenül mögéje lopódsoti és fülön csókolta. Két nap malva a n észrevette, hogy ballási szervei meg van támadva, a lassú beszédet nem hallja a zongorajátékot tíllaérlönek éa visitónak találja. Orvosa megvizagáha és kijelentette, hogy a heves oíök idézte elő a hal lási saervek e betegségét. cyf — Marjon t«rmaMt«a. addif a baltatmat el n«as fárjst Mm nödU. — tU ■ikartlal fog térre — Már «lk«r«lt. — É. ki aa a f«rj\' — Uáanak a fArj. hagyja, mif — Magyaroftág aéÓydnak emelke\' dése 1838-1877-.fr. Weiss Béla érdekes statisztikai tanuimanyt körölt e tárgyban a „Nemcetgasd. Szemle\'-bfn Gondos -tanulmányra mutató adataiból megtudjak, hogy Magyarország adója korszakonként mily rohamosan emelke dett. — 183S-IÓ11847 ig fizettünk évig át- C/,letl Nacy-Kanix>áfl, ltíSI. ja g lók Délkai 1877 tol 10-20 mill.ó adót. 1848-1Ö57 ; fiieuüok átlag S>S mii üti forintot 1863-1877 ig s.iniéu fbldt«h-rment itési jár Iliódó áüag 100— i adónk évről-4vn éa Vio ^° í°rinl (konrenczió« pénzben eseti e>;y mnvgy..r amborru, 1877 ben forint 90 kr. twik minden fúró Szer .dalaiból a kóvetk oso eredményeket von ki: 1. Az adóteher a basánkban az utolsó 40—50 év alatt tokkal oagjobb i emelkedett m>ot más államokban Id<\'jar«Mimk Mljorm UH j«llt»f»t SltSi DcrO\'t \'g mellett c«ip6« hidegek uralkodnak ugy\' h«fr egr — 10— 12«-nyi bom^rsékle, n«» tmrtoxik nálank a ritkaaá\|koa. áa utóbbi hóeatWk nmcaak a ■aántoYBIdekst lilik el jötíkonj. lepellel, ban.M a kSalekedaaaek U l«nref«« hatanára ráltak a mk&óü fj kit&n ■aáum>t alkotának. Oalelflak folyamaU ntolao tado«iU aunk ÓU caekel; Tállomáat .s>«t>rd<tt. Ami líluilArioi sUKDatió, melyet annak ideiét jelem, kellematUn \' ■ - Éa ÓD? — monda Pista odanyujtva .Szent Isten!" — kiált* fel az unj óka rémülten. — „Nwe! mi történt?" — .önnek is hasonló a sora.!" — „Tehftt a reggelt uom érjük mog?1 mooda kétségbeesetten Béla. — nNem fognak addig élni!" — #É» aíerelmem ?" — ,E szerint mitsem ér. — Ámbár ön is nagyon sserettetik és p\'dig > áltai.. .* — monda, miközboo gondolatokba mély ed i. - ,Hát Lalán a nevét is tudod a leány nak, jó aaizony ?* — „Igen! da tű ég az óuukét is megtudhatom !• —4 „Ha csakugyan megmondod n ti veinket, akkor hitelt adok jűulúszavaidnak, k&lönben aem 1" „Azonnal meggyózöm azavaím ig»»-ságárói" — monda, miközben Ujainknak sokáig a szemei kosé néxett, miutha os nan akarná leolvasni. — „Öut — monda rövid saiinet után Bélára mutatva — Vági Béla ur ; éa ón Setét Litván és pedig — folytat4, mikoz-ben iijaiokat szemeivel végigmérto — mindketten szigorló orvotok." — Béla ét Fiaia bámészkodva lek. in-■ tettek egymásra, dm egy siót aem birtak szól ói- - BÉa a leányról mit tud*?" — kérdé Béla. — .A kisasszony nem idd valói" — .Az tényl\' — „Magyarországi! - „Nualéenere?" -Ai anyóka gondolkodóit, — .Aha! megakadtunk?" — kérde tíéja.- A leáoy neve Ernyey Irma, ki jelenleg anyjával itt idóz nagybátyjánál Hyiremy Károlynál! monda as aoyóka, büaski: önérzettel tekintve Bélára. — „S mit tadsz élete folyamáról ? v< kártyát!11 — A anyóka engedelmeskedő ti. — .£gy hónap eltelte olött vagy meg-mérgefti magát, vagy meg fog mérgez tni !" — WS ki lesz a gyilkos?\' — „ICgy bostuálló !\' — ,Tehát a kisaasznny véikds ?■ — ,ó nem, de nagybátyja z ; s igy ■z aDgyal halálával akarják megboszalui az öreget. — „S mí a aeve a gyilkoccak ! hol .kik?" „Azt nem tudom !\'■ — ,,AsazoDy \' ba megtudtad neveinket i Irmáét, akkor azéi is tudnod kell ;mert különben jóslásod humis!-\' — .,Meg fog gyóiödui igawágáról " — ,A gyilkos nevét kiváDum meg ludoi és lakását!" „Azt nem moudum meg. nem mondhatom meg!" — ,,De ismered?\' ,,Ugy, mint Önmagamat I" — ,.Csak e^y oapig élhetnék még, ak-kur kipréselném belűled asssony. de ígj nem uiiötom!" monda Béla izgatuttan.— Az anyóka kopogott aa SEt»lon éa a két 1-áuy egy egy csésze párolgó italt bozva, utzal eióbbi mulatta lójukat meg* kínálták. „Lássa uram! — monda Bélához u anyók* hifiid hangon — az un órái meg Bzáulálvák ét u uoé is — mutidá Pi»u boz — lehá; e aébáoy órát töltaék vidá-oian, hogy utolsó perczeik vidámak legyenek. — Ezek a jó leányok gondoskodtak egy kis meleg italról ia, mert künn nagyot\' fuj a ssé) ■ hideg van ; mosdhatom, bolnap elao májnak or aovetnberi napánk lesz. — Ugyau kérem oe kosa ratzák meg e kedves loányokal, igyanak, hiszen tiszta saiv l>öl adják 1 ? Hozzátok be a maradékot is!" — monda a leányokhoz A leányok isméi kitviettek éa épeo azuo pillanatban az anyóka könyökével lelökött egy kaBalat, melyért lehajolt. — Az id^t, mig a* anyóka a földön idósott FiiU felhauaálráo és minthogy Béla melleit Olt, sikerült neki magyar nyelven ugy, hogy senki által sem lett meghallva fülébe súgni: „Ne igyál! mert különben ég»d vaui\'\' - Itt megemlítjük, bogy a convei mindenkor oémet D^ elven folyt a donkivel. — Hiába erólkodou A< anyók., hugj igyanak, az ifjak bozzá sem nyúltak cs<szél> h-s. ,Itíy<.aak araim, biss azivból ad juk!"- „Tudom! — monda Béla, — de sem inni aem pedig enni jöttilnk ide, hanem csakis a jósláséri; ezt befejeztük most távozunk. — Egyébiránt azt sex tudurn, hogy mi uknál fogva akarto épen ma bennünket tractálni, midőn még soha e«nkivei sem történt?" — „Azérl uram, mert a leányok ige jól érették magukat M Önök társaságában, mi másokkal még nem történt meg ; tehát ;gkériek, hogy engedjem nekik önök. tiasteletére egy kis me»eg italt főzetni, irt a hideg levegő kílnn különben megártana!" — „KóssÖDjük a zsivességet, mely állal Dagyun ís megtisztelve érezzük magni kai, de uem wsuok; elég meleg roiiáin vannak-, mely bennünket a hideg eJl védheas-sn.^ - „Igyanak ! ?\' „Uem iszunk l" — vKell, hogy igyanak — monda a^ anj óka kétségbe oeve és szemeit forgatv miközben »roz» eltorzul i — ha asépég a«n aem isznak, akkor kéuysseriUni f som önöket reá" — égzé, mí közbe vad állati düh vei nézett ifjainkra és hoatz karoiu ujjait vakaráakészen tartotta. — Béla gyakran hallván é tapasztal vác a nagy városi rablások éa gyilkosságul sokaságát, éjjeli kirácduláfcaiban reodes« egy revolvert dugott zsebjébe. — Hotl is Bála wlt, minek — menekülését is kö ssönheté. ■— A kétségbe esett no látása, az eltorsult vonások, a forgolódó szeme a radal.aü tekintet, as éles bcasan kör mOk, mind a régsÓ tettre vihetik aa an szooyt. — Qyorsan zsebébe nyalt, a revolver kivette, felvonta a kukást és a már feléj rohanó asszonyra ox^isott és kiáltott: „Megállj! vagy kereMtül lőWt!«-ÁE asssony egy pillanatig baboof egy percsnyi gondolkodá* H(D VMM nyerte lélek nyugoduá^át és szelíden „Bocsánat araim, boosánat! éo nem akartam valami rósz szándékot végfaeg vinni, dejiogy esek a leányok megeoaa rastattak éa muukájnk hiában rolt, a fáj nekem!" — „Semmi kosom hosaá,ki paranasoUa, hogy fóaseyk ? < „Senki i . . .« „Tehát kinek as engedőiméből csinálták éa ki részére ?" „Ai éu engedelmembdi, as önik réaiérel" — „Bendeltonk mt ilyen italt?" — „Nem rendeltek !" nTo&ál, akkor nemis kellett volna ilyent kéasiteni; egyébiránt mi már ré-gestOnk, s tadni akarom, hagy mivel tartósom ; mert aimegytlak ?!\'f — Hsilgattak v&lamennyieo. — „Nos, mivel tartozom assxoay?!\' nössBesen egy hoszast esastben fiast-nekazarakl1\' — monda tettetett mo-solylyJ. - )rFisesd ki kérlek Pisul nekem fegyver vau a kesembon." — „Itt as esfist boasas" — monda Pista, mialalt egyet az asztalra tett. — „Smutt — meadá Bél — magyfla. menj asasony elől és zárd fei az ajiotl\'\'- As asszony szótlanul eagedelmesk< dék, a gyertyára! elöl ment és aa ifjakat kibowátá. — „Ez nem sikerült — dörmögé as anyóka visszafelé menve — ao, de sefcmj majd aikerOlni log a mérik ; magolbeUen volna most Bindakettot, kabar fogy varok is volt, de csak badd éljenek, legalább ők ia fogják éresoi a fájdalmat, amelye a családnak Irma kisasszony halálával okosok. — Magam is sajnálom asaogyalt, de mindegy: ó less as áldozat." — Asutáo bement a leányokhoz. — „Heajetek sJadni semmirevaitik nem tettetek semmit !M — „De mi mi a dönt stég tel t&ak ksd vükre amíg maga hasa sem jOtt, és akkor szívesebbek róluk is mint most; de mi nem teÜetftok Hla, hogy a«m ittak" — mondák, miatán miadkettea a beUó szobába sititek. — Ezalatt a fiatal orrotnorendékek agyaaaaoo as ntoa amelyen jöttek, hasm-siettek és miatán a mai nap átélt események felöl sekáig bemélgett^, el a) aduk. Másnap reggel P»ta eloasör ébredvén fel és aa ágyban bereréssett. Boridén reá Béla is kibonUkosstt Horpoens karjai kOsttl és midón meg. Uttft Pistát oda kiáltott hoasá: „TePisU! mégélssf" — „Én élek! hát te is élss?\' „Amint látod éo is élek 1\' - „Hát ilyen formán nem baiiajik meg, pedig a kártya ait mondta 1M — „Gondolom csak agy lett rolna igas a kártya jóslata, ha a asirbÓi eredő meleg italt megittuk volna." — „Ugy vau!"- „No, de most írok Irmának L -. .. £mwl leazállottas ágyról, íelöltóiött, aa íróasztalhoz Olt és irt: „Kedves Irma! Kívánságom és kívánságod Ív* kénest értewdre boaom, hogy ma 6 órától kezdve a városligetben a „Zeliaka4 szobor közvetlen közelében elvárlak. . . Isten veled ! osokol igaz híved, Béla." A levelet 9 órakor átadta Eminek, aki ast mideitetesi helyén juttatta. — Ugyanazon délután, \\/t6 őrékor Bélát •gyedül látjuk a Fráterból -gyor léptekkel sietni a .Sinbeartagen" kwesz - t&l a városligetbe. (Folyt. k0v.) ^ Fan&Dgi IIo0 rigaAzik ax «= 8 as ÍWekel mmt kmjMMnák! Dal «s tena, vig aaj * tincs ÉÜ-l-aappal egyre járják-Tidáataágtol dagad k.blftk S areaok ax Örömtől lángol! -SteaCk pedig sikráa.k a Lcirhatlaa boldogságtól. Da nem csoda: hisz fártang va Í c Kajta Utat i KOM VAU iwiye, Most a fflldl tcennTo magvak. Te »ivek aaarsok királyai OrSa««st IMI ■tiHU ia Nagv hatalmad abaaoltáis. VÁ&O& Miail.Y. HUSZADIK ÉVFOLYAM 7 -A Ö ■ X : \' ■ ■ : L ZALAI KÖZLÖNY í AITOAÉ 274b í€íi:. HIRDETÉSEK. ♦■♦♦■«>♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ Családi csokoládénk raak akkor ™I<MH, h» M^M minden csomaROn fenti aláírásunkon kivül Er"f« mé« Men »<JST Tan al- mgyg kalmarn. Ara » jó mmúaégun-k tu-g p«pir!.»n I racfU-g 50 kr. ÍDom , r<«..tii. . 1 . 70 kr. finomabb ,■ n!d - 1 » 80 itr. Itefioom. „ f.-hér . 1 . ;-r- «<•■ " R«k.«r N.f-j-K.nii.á,, : BOSKNFEI.D ADOLF 6. .STRKM íc KLEIN arak kerok^dés^taf).\' Keskeny UTIFÜ-MELLCZUKORKAK, a tudó és melltwjok. köhögés, fojtóköhögés, rekedtseg és tüdöhnrnt biztos gyósrygíí ~ ~\' \\ tfrmí«et ái a) ■xuia<Jff eml prlíi; iftvara títemfett mi>eb cQ b«i?rn Venltr-nj- uttfO »>on mir -cidi M ii-rn d- riieU ÜU ■■< foj{U!. » vek ej6synlÁ«iíi mind. n tekiuti\'tbeii lehelül : Miután tíArtmáoynDk.tii lt <no kor ís kc-kofiv útifűből ti.it* vpeyil iíkr.\'l ki-i\'eíkedHnk. fflíaufi\' AcTífötn H« aixnljiik bildnieiljig bi-jeeytett T-ífijrjjfl^ket st liobOKön ! -vo alá- SCHMIDI VK TOR & FIAI cs, Hr. ml jtTttTosot Becs, fiedeí Alíeesasse 48. ■V 1 tslca.trixlT\'a. öjra, 30 ltar. ~VQ Maria czelli GY ÜMO H-CSEPP K K, )«lt> kiUu iy6(y«ie> a báatalaui eilei, «»v»njo Wbilfftijíd, kóiikn. (tyomfirbor f("fÁj«» (ha * a eMiiD\'r\'.íl >-rfiií, nvoin :gf L-te, éli ÍU] Által, citinfa. lí;.\'- " EffV üvegrne ára haxnálatt ut"rttáMutl együtt Ít5 kr. ~Vai Mlié«b™ Közpooü széUfildési raktár nagyban e« „az őrangyalhoz" nim 64 A&—b+. KremzlRrb^a, Mor Kapbut.\'k ■ Priií^r Hí] pytif.vt Bi-iun J ej-\'-Kj-t. N.-Ksnii-in, í. föa.i\'rke.f.k.\'rfí.íhfii -flim>ith«.ii, Wurii M. ay\'-L\'Vl Kap-onfKin, i^."h SCHAUMANN GYU.LA-FÉLE K7te f i, fab^rkár dSkört f&\'. 3—S »Ar\|t»»\|r, idolt b3rkiütái, él Aúál fijis. férft- roirt otí\'íjro K <ht«Rtic»ba«l. b«nyilkiodi » tbj K« I TÍ«k K7ájCT"K<>r\'V vauin ti h.«nilai m-lUtt, .Intfe p U(ty awm ar.n»k hamuilaU »l« KT-kí.ei^níI i> ki\'tQnB tsnltriUtot t>» Litván Dr R. nnak kA»y.it3iétiil, RaH»a(- pj^s7E«r^«x Rtr>ck»ranbn ^ a k.>vtk««ő r«.ktir»kb»n : Kiu Arad, Stch Uaj^n íy<S(CJ« Alr-\'I.I, Vanidy Irtr , Htnetfr.l.ipAt ryőH7« N»ity-B« »kerrlc, mil (tyÓEja. D«W«c«»n. P»p J ey^KyM- D»n»-K»liWár, Kovie^ Miiti y. Sip<ic. UtviB ^ víry Gyíírrj KJÓKT" NaEyrá.»d, Príífr Bíta ftyAíyíx. Xw™"". MHHfr P 1. SPÍH Krai<a-hoii, WftndrMrhík C. iTyAfTT" Kan-, Kirom«r M íröíí". Komárom, J6Á ]rniu l Chi SM ^ Mil li»v«n G. Gro«»io(fPr B Nou.nt,, JÍ„in,r cy , y - Mim Miri-Ther«ifip»l. l\'r Cxxihi SMM -tupa. é« Kriffn-r (ry6((»«i. P^rt a KJ&K7* P-U-rrár»J. OomLös U. Oy.-r, DiobalUJ , Braun J.Ky6tyx. d Tarci«V Utrán, Jihnt-r C. M , Lam Sind<>r ey.\'.ityíi L»jo, Me«cy Antal, Khndy J\'.w^f iryáf[T« Sopron. TfifOk JÍTi S>lti Rudolf. Hpinrici F»Ux. Pin^tory v?6ty\'- Po*>ny. Jhod^itm Ü-AcT-x. Palom, Simán F.r.nr. Lii>poc»j\'Mik.a. Mebl-c-!imidt I Kj S ékésf-h^rrilr. T^ptty Antl cyAffT-i:. SiltlAi, Bar^ay RT«K7\' r, Bodrosiy O e7^«yc Tereíovncí, B«U Simon , y e7«y nyyy Werichetx állfttn min A. S BQWfctfsM£^l^ r ItiiPÍ Frv(ici, HoTíphiU J. "lln. WÍMk>Tb.n, Mnidowany A. fryó(ry«« i. H«llo«J J. K. rjipysn. Z»J- KKi.r«««-i[«tt. valamint » ..sz«T.-üi-inaK7* b P ktt i 75 k Mdlkl lklb két kt OÍTÍCüI Házeladás Nag^y-Eauizsán Nagy-Kanizsán a Batthyány utc/ában ["e/.elótt Ga bor-utcea) egy szép nagry lakisból állú, míg 9 é<ig adó mentes uj ház szabad kézből eladandó. FONTOS neme-, Mi- és A Csengprv-utczában egy Di^g 3 övig adómentes Öt lakásból álló nagyobb bérház szabad kézből eladandó A legjobb szemüvegekkel szolgál jótállás mellett Ilolfy B. látszerész IVagy-Kscuizsán az „ARANY KORo.VA\'- szálh«la átellenében. Aneroid Barométerek minden nagyságban \'••♦♦ a ♦•♦♦♦•■•%♦•♦♦• *V T-HEERSEIFR Bővebb tudósításokat Wajdits József könyvkeres kedésében nyerhetni. " 232 .-3 „,. .1 rv„r,iiJL v ...„„í..l,!,-t.. » rd ,n A.-, Bor s borszesz legózolgo appara us i ^ Szemüvegeimet es aneirod-barométereimet ! »: 29 i ~ S9~ \'^ uapi próbára adom. W Haut-Ausschlage aller Art i.i-l. -«.. .d#re topp- f-b\'U\'tK-h n <l S.-h»pf.wft h n. r i».. «ri d <n:<) i.r^-Í-ir« An—■ -IUEP. L.W..- .je« -.• Krt\|.lV ■ i ■--■ Kr.-t-I. n\'di. Sr\'.w.-nfn ... K-.[if- nn-i !t-r l«-h\'ip\|.\'i - B^rgw** Tlieer ,ti-.-i. » »«.f« iim:iJ- 4O\'\| Holltbew n..-f unter rf t • . i. «■,- t> V..T, ■,!!,.„ iit,-,K „ Th r- jf.-.. .!■- Hsi..l-l- Z-.i V^rtiat»«1\| Tftmclivafra lir--iir m<^> m-dMirk u 1. B«raM-\'s Theersfíf Gazdatiszt-ajánlat. Unreinheiten dea Teints "•(t«-ii ll>au nud u-pfamt-i-Miie IÍ-T K»u"le-, •■»»■..• al» uii(tl>" \'rc-fflirkr tn.m^tí-\'-i,,. WttOk- und Bad«Selft fi\' \'!-<> tÍgl\'CWi B«d»rf di-oLr 2-JB f-i Berjrer\'s Glycerin-Ilieerseile •i\' ■ S.1"" „ (ihfisrir. -nt üli \'114 f.\'in f.arfilmirí i«\' Prett per Stfiok JMler ScrtP 35 kr. »a«»l BroBOhare tUMpt Vertsndt Apoibeker 6 KELL i» Tropps Vurriti,.^ in -Ah-. Ap..tli-k-i. d- Mo ir.\'S..- Ha«pWepotS I\'nr Br -Kanizw 1. Kgv gazdát isyi sjánlkn/.tk bármely gazdaság keze léMÍrc, aki msgái kcszthi-lyi gazdasigi intézetben és Bu dan Kncz Fcrenrz igszgKtása alatt a hasznnkertészíít, szólés/et é< borr.szatban kiképp/.tf és már 12 évig ni\'wit rt\'nállo Jtazdati^zt raúködött 36 éves, nos. óhajt azonnal állásba r,,in. B vebb fel világosii ast W\'eise.r János sébín Nagy-Kani/sán. "íí \'5"\'US11? 5 DÍSZES ÉS IZLÉSTELJES -JELVÉNYEK (COTILLONORDEN) ■ J i TANCZVIGALMI MEGHÍV Ók és TiNCZRENDEK na§"y választékban x W A J DI T S .1Ó Z S K F könvvkei-estedésében olcsó árért kaphatók. I ♦♦♦♦♦»«»»i»»>«♦♦♦«» nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyoraajtóián. EffH tám 10 hr. HIRDETÉSEK > hasábos iMsuttorban 7, másodszor G s minden további torért 6 kr. NVIl.lTÉRliKN soronk.W 1U kriTt rHeUi.-l fel. KiocfUiri illi-tt-k minoVo egyeB hirdc- ti-si-rt iw kr. fizetendő. NAGY-KANIZSA, 1881. jannár 30-án. 8-llE Bobaté.l Ír! ZALAI KÖZLŐIT. Huszadik évfolyam. A Up szellemi részét illető közlemények a uerkesxtSfaoz, anyagi rmét illető közlcmi-nyk pedig a kUdóhoz bémwi,,v<- ÍBtézenddk : NAGY KANIZSA. Btrmentetlen levelek csak ismert monkatánaktól fogadtatnak ■■! Kéziratok rissza nem külüetm-k <Í?-K.í.i««város heljbatóságin.k, .nigy-ktnimi 6nk. tmoltó-ígylK-: , .oigy-ta,,^ kenskedelra. , ip.rbu.k-, ,oi<y-kammi WktrékpénzUr-, . .al»megjei álulános tanítótestület" L .„.gj-k.mzau kuded-neveló egyesület", a n.gy-ka-i^i tiszti 5-segélvzó szövetkezet\', » .soproni kereskedelmi . ipartamar. nígy-kanizsai WlviUsztmányf s UN* megyei ée varoal egyesalet biTatalot értesitóje. _HftfBklnj_fcetszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleni vegyes tartalmú lap. Januíir 88. DEÁK FERENCZ halAU érfordulójin. hr «ihlt die Hlup\'er íainer Liob«n, Dicsó Eötvösünk nemzetttnk kincsének » .szentelt fájdalmat\' mondja. Nemzetünk szomorú múltjában elég oly kórsuk van, melyet joggal fájdalom korszakának mondhatunk; de. kiválólag alkalmazható e kifejezés azon korszakra, mely szeretett i hazánkfiának. Deák Ferenczünk haliln óta az örökkévalóság tenge-1 lezajlott. A hosszú fájdalomnak rövid ideje! S mégi? mennyi lisj. mennyi veszély érte alatta halgaz , hogy történelmünkben unnak korszakok, melyek nagyobb ve-zt, nagyobb Ínséget is hozának, de ama korszakok más nemzőtök, idegenek\' által keserítettek el, tétetlek oly szomorúakká; s a szenvedések közölt mindinkább kifejlődött Minkben az összetartás, növekedett a.iöcfkvés a haza sorsát jobbra fordítani, s amit egyrészt anyagilag vesztett hazánk, másrészt morális oldilról ujert. - Mert ugy mint rések életében. ugy a nemzeti bon is a szerencsétlenség ama próbakő, melyen az egyén értéke is-tncrfeírt, D»gy idők szülik a nagy <!mbeiei,et; s valamint * igaz, hogy az-ember inig csak él. addig remény) ugy a m$p csak addig él. a ni» reményi. A nemzet, mely reményleni megszűnt, az elveszte bi-almat önmagában, az elveszte lét-t is, arra a történelem kimondja : ,Wir werfen ihm zu d>-n Todten." Deák Fereqcz halála óta ellenig nem dúlta hazánk szép virányaít, i mégis mennyi baj, mennyi szerencsétlenség ért niinke\'. Az elemek eskfivének össze ellenünk ! Tüz, viz, földrengés, minden-minden pusztította már e hazát. — Csoda-e, ha a nép lankadni kezd, csoda-e, ha nemzetünk elveszti önbizalmát, ha kételkedni kezd önmagában, dnsorsában, 9 a mindig oly büszke áhítattal említett .Magyarok Isteneken". Nem csodálkozhatni a felett, mert ember csak ember ellen küzdhet sikerrel, s a legjobb akarat, a legszentebb törekvés is lankadni kezd, ha számításba nem veheti akadályok merülnek folyton s folyton iel; emberi gyarlóságunk közé tartozik, hogy azt, miben több izben kndar-ezot vallottunk, oserben hagyjuk, legyen az bár a legildvösb czél De mert a történelem elég példát ad arra, hogy vannak a nem zetek életében megprobáltat&si időszakok, melynek sikeres kiállta után iudul a haza virulásnak, s remé-nyeljük, hogy édes hazánkra »ézve e szomorú kor képezendi ezen időt, s mert azon tudat, hogy hazánk egy Deákot szült, egy Deákot bírt, kinek minden lehelletc. szivének minden dobbanana. létének minden per-cze e hazának volt szentelve, ezen tudat, mondjuk, elég bátorságot, elég önbizalmat önthetne szivünkbe, hogy nemzetünk élni, s virulni fog. Azonban ne véljük, hogy az, miszerint nagy. világhírű férfiúval bírtunk, oly férfiúval, mioóvel még egy nemzet sem dicsekedhetett, hogy ez elég kezesség volna jövőnkre nézve. A nagy férfiak emléke csak ugy marad örökké, a késő unokákra nézve is áldásos, ha azon elveket, melyeket ó vallott, tiszteljük, szent hagyon)áoynak tekintjük. S kérdezzük,* Duak Ferencz halála évfordulóján kérdezzük önmagunktól, szigorúan számot vetve szivünk titkos gondolataival is; tettük e, követtük-e atyánk, a hon atyjának példáját ? Önzetlen hazafiassíg vezérelte-e minden tettünket minden lépésünket ? Kinek ne jutna eszébe Deákunk batvyndala, utolsó szónoklata, melyet a testileg már megtörött, — de szellemileg folyton . s örökké ifjú - ember mondott? A vallásszabadságot hirdetve, vön bacsót a magyar országháztól, melynek újjá alakitója ó volt, a magyar nemzettől, mely szabadságát néki köszönheti. S a nemzet, mely háájit ily ritka férfia iránt törvény által örökítette meg, bizonynyal tiszteli szj-retó atyjának végrendeletét, végszavát? Vetkeznénk nemzetünk iránt, ha átlag e tekintetben elitéinők, ha nem mondanók, hogy népünk nagy mondhatjuk müveit része tudja, mivel tartozik c tekintetben hazánknak. Deákunknak ; de fájlaljuk, hogy e hazának mégis akadnak oly romlott fiai — éretlen gyermekek — kik megfeledkezvén Deákunk hattyúdaláról, a vállástürelmetlenséget szítják, a viszály magvit törekszenok elhinteni. Pedig összetartásra, egyetértésre van szükségünk. Deákunk ■ halálának évfordulója nemzetünkre nézve örökké gyásznap marad, mert hazánk reuiénye szállt sírba; büszkeségünk enyészett el; S maga ezerekkel-ezcrekkel én fel, vesztesége kipútolhatlin ürt képez, mely csak a nemzet minden nemes törekvésének összpontosítása által pótolható némileg. Tettre tebát fel! Eégente anépnél mindig uj korszakba lépést jelentett, ha a nép megszámlálta magát. Nemzetünk is e nagy munkát végezé, névszerinti számlálás volt ez, a fajdal masán eshetett, midőn a nemzet elmondbatá: .Er záhlt die Háupter seiner Lieben und sieh\' ihm fehlt ein theures Hanpt, fájdalmas érzet ez oly fájdalmas, mint midőn egy csalid apjuk koporsója fölött ölel-kezik, mikor a drága halottól vég-bucsut -vesz, s még akkor is két-ségbe<seu pillantást vet, mintha nem akarná a szomorú valóságot elhinni, és ily szomorú pillanatban szent fogadást tesznek, hogy a fő elhaltával a rémek nem fognak sxétvillani. Boldog, ha ez valósul 1 Deák Ferenci halála évfordulóján tegyen a magyar n ily szent fogadást; békés összetartás legyen a kapocs, mely a haza minden fiában, tartozzék bármely nemzetiséghez, bármely valláshoz, erős gyökeret verjen, s akkor a haza atyja, di-csóftU Deákunk örömtelten nézend alá fiaira, kik nemesen fogak fel parancsszavát, kik értették végszavát. Ekkor bármily vész között, bármily veszély közepette megáll kemény szirt gyanánt a magyar mert hazánk védője, Deákunk emléke közöttünk él. LOB IGNÁO6. - .A balatMi halászat §iyé- baq. A földmivelés , ipar- s kereskedelemügyi miniszter £alamegye közönségéhez a következő leiratot intézte: A balatoni halászat rendezése tárgyában folyó év márczius 22-én Keszthelyen tartott értekezlet megállapodásai felett az érdekelt megyék által tett nyilatkozatok, uem különben a már előzetesen kihallga tolt szakértők véleményei alapján értesítem a közönséget, miszerint az értekezletnek ugy a halászati tilalmi idő leszállítására, mint az úgynevezett .vejsz háló használhatására vonatkozó megállapodásait figyelembe vehetőnek nem találtam s e szerint a balatoni halászatnak gyakorlatáról szóló szabályrendeletek továbbra is érvényben maradnak. Az értekezlet által hangsúlyozott ama panasz-, begy a tilos módon és időben gyakorolt balászás akadályoztatása tekintetében a hatóságok által gyakorolt ellenőrzés kü lönösen az utóbbi időkben nem kielégítő, a közönség által is alaposnak találtatott, ennélfogva {elhívom, hogy iáját bűvkörében tegyen meg felelő intézkedéseket arra nézve, hogy a szabályrendelet intézkedései szigo ruan végr-haj: :ak. Budapesten, 1880. decz. 31. B. Kemény, m. k. — Az •ruágos csenddreég felállításáról szóló törvényjavaslatot a napokban tárgyalta és fogadta el a képviselőház Ennélfogva bncsut vehetünk immár nemsokára a sok vita tárgyát képezett, de hagyományos ősi szokásaink keretébe mégis legjobban beillő .pandúr* intézménytől. Helyette a teljesen katonai lábra állított .csendórség" fogja állami közbiztonságunk őrségét képviselni. Melyik volt s lesz jobb, azt majd az idő fogja megmutatni. - A kártyabélyeg tárgyában uj javaslat tog az országgyűlés elé terjesztetni. Az eddigi bélyegilleték jélentékenyen fel fog emeltetni és p<dig 32 lapig terjedő kártyáknál - különbség nélkül a játékkártyák finomságára - 15 km, 32 lapnál többel bíró kártyacsomagnál pedig 30 krra. Zalamegye ailspáuihlvnialiilAI. B&rrtttdtlét valamenn urhot. Slaj«roraÁgbriI történt bebarcso IÍ4 kovetltanélxw • himl< irir M.-.!in<3 luítícm A. D-kl-»iu kö»w;-kt,.-ii In-vibb\'i K«pt»!af» i, » looimi j.r»« UjUk tömegében vindnr c^igAnynK ál ta] behurctoÍTh járráBjoun t\'ejlépvéu. Daiotio e tok Áldozat kivanó jitrÁoy terjedMtai alaposan l«ltA! l«rta.ní: fclht-▼om •solgmbirú arat, nngv BiábftD IOTA járvánj\' urjaánaínek m\'ogaliuUlFOtau ctóljabAI, n könBBgi eliljiroiágokal M koTTMÖtat, tostgánf ok,vándorló egyi-ack «• > kOatiglM jövő ideganek U\'Mt T>1Ó ébor folagvslóre, a kóbor oijjányok nak a leötfrégekbe való b« nem bocsátására asonnal irigoruAB ataaitváa, ezúttal elmoluxthatatkn kötolaiaégévé tegye ». kftzaegi eldlját\'oságoknak: hogy a köz- TARCZA. Nem csodálom én. ■ ■ Nem. cftodálom in b* bást * \' Világ ujft, Urkuági, És emtk nntat tőidet; Viriírti part köött ÍOJJÍÓ. Mély h-llima. ciöndei folyó Volt ugjía »■ «l»ted. Se íi törj 11 móló fényre, HÍM \\}j hiug- nrMíégre T.I.M jobbui írjemr. . CaiUogó «iut, kfilai tni*U - Mi UM T.U, esnpáo lat-Mi, A nwiaynig Dem keres. Maradj te csak rajtve i.yiW, HUtotti virigbimbó, V>rág<rzúl csak nekem; Pumpa a birr« én e vagyon. Helyettem ia vao ki vágyjon- A rágy agyi* gyötrelem. L«« oekDok i» otthonaok ha G ifimölc»Giik majd a mauka, H Uluritunk jó koráo : Mnjd ha tett ildáu rajtnak, Vig moaolyr* nyílik ajkunk, KajMií rigyak nimorio. FnlyUlW mii a kttidelmet, A mi megöl taiTet-IeUcet; Bírja mia a klncuket : Unit ■ jÖTÖhen olmerMiKTe, Éauxel éW« a Jelenbe1, Két ily ni, boldog \\ BÉLA. Három hó titkai. — livutíy. — Irt« : (Folyt.tii.) IV. 1\'KJeZIT A lal « I k a. Amiol as emboT Bécsbeo a .Park Kiag" felAI a városliget középső ajtAJil bemegy, rgjr gyönyörű, ngy ésköralaku pussta., de csinos téren vesét keresetül uemQnk tekintete. — Ax utak jobbra és balra elágatnak és folytaiódva különféle kanyarulatokban járják át a ligetet, mig u iokibb jobbra iránynlo ot a kristály patakbos vesét, melynek lolso oldalág kisiiklábol ered a forrás, mely lumpa morajt hallatva, kis lakjában omlik a tóba. ja tó nyugati résseről "mintegy 20 lépésoyi távolságbso, tehát a f^BD e-riatett köralako pussu t<r teljes kötapéu, egy kissé emelkedett helyen -vao Dr. Zeliuka András Bécs váró. volt polgármesterének stobra felállttra. — Délután 6 óra raa. — Egy £.iái embar, — kibeD Bélára „ ani — türometieanl járja körül • tért, mindmegaonyiuor óráját megnéli, tekint és isinél nincsenek kielégítve d, Dvugulmakodik, mert Irma még Úost k6»sl a bejáratnál egr p»don helyet foglal é. s.ettiV!l folylou a ben. ■aütrA kösöasée kost csirkái. - ^£^íe .bejárat felé irinyzi a^meiTé. ob t öröm : Irma épen akkor lépett a ligetbe Enwi azobaJniny kwensté-beo. — Rógtöo mellette termett, éa mielőtt még Ír in* által észreváteteu volna, udva alsten DOSOK, kedves Irmám I\' — monda Béla. — „Jó napot édnaem 1 tehát megvár tál!" — TÍ»oná Irma, mikosben Bélának, kesét njujtá. — Béla at odanyujiolt kacwSt ajkáhos emuié, egy forró csókot lehelt rá éa monda : „Tudod, hogy éretted mindent meg-teasek ! hát a kedve* találkát hugyni. molaattbattam volna el ?■ — „Nagyon acép édeaem ; de moat leg eloasör ia ralafaoT* leüljünk!* — „Sswbad karomat ajánlaoum ?* — kérdé Béla, mikfeben Irmának karát oyajtá. — Irma ai odunyujtutt kun köuönete tyilránitáaával elfogadta és együtt át-oeot"k & paUkoo, hol nem vuh annyira a tíget népeiedett mint máshol, éa egy terebélyes fa koselébeD egy padon helyet foglaltak. - „KI-MÜ* — niondi Irma. — nTewék paraucaolnü* — válaszolt is. — „Vedd mftg mindéit arai eseo a pa-piron irva van; éa itt megvárlak!" — miköibe a kirdéaei papirt éa egy öaueg pénst a ssobHluánynak átadott. — „Igeifiai\' — monda ss, miközben sietve eUároaott. — .Kedvet Innám 1 neretss-emég oly tán, am.nt egykor M«-rettél ?" — „Édes Bélám I saázssoria jubban, mint eitilőtt. — Minden oap, minden órában, de minden pereaben e»«emben voltál, agy ed Q] i goudolatvm te kedves Bélám, MJQI te voltál t nemde te is szeretai 7* „S est még kérdésed?" — ,Nem galambom, egy peresig sem akartam kételkedni igax sserelmiMlen mert mt-gvaiék gyosddre férfiassigodró és tudtam, hogy adott *avadjios ba marad..! - vKöss5nöm angyal, kösaonfimE"> -,D« réged nem öleltelek keblemre éden Bélám" — monda egy kedveső alkalommal, midőn senki által nem vétettek észre, Bélát keblére Ölelvén és egy osókot adván oeki, mit Béla vissoniott. „Hogyan ts lehetett volna, mikor én Bécxbon voltam, ta pedig otthon." — .Mindig féltem, hogy hódítani fogas és ulfugod to!ed#i a téged oly forrón szereld1 Irmát; pedig látom, még szerelsz 1" .Kedves Irmám I hidd el, itt a >eg-Jobb akarat mellett sem .lehetne valami szerelmi viszonyt kezdeni, mert itt egy ál-taJjában nagyon ritkák a ssép nők • ) — ni nősének ám itt olyan angyalok, mint az én drága gyöngyfa) Irmám ; és ha tol nának is, nem volna annak a nőnek auiy-nyi varasa erejt, hogy engem tőled kedves angyalom elragadjon ; mert ismétel-aem kell ason.ssás és esersaer tolt nyilat kuztitomal, hogy én téged imádott Irmám kimuudhataüannl nagyon nagyon ■xereL-k!« — „Kedves Béla!" -„Igen Irma! szeretlek sokkal job ban, mint valaha és naponta jobban és jobban szeretlek ; ma már felnőtt ifjú vagyok, félre tehát a gyerekeskedéwel! itm ég bennem egy 16 éves deák zn-Aai lángja, mely csak aa első feihevttJÓ illanatban lobban fel és, ismét elalszik. > CukagysB Igaa • hanem -valódi szerelem és szeretet ég beű" nem irántad; ma már egy araaztnyi tér váia»stelazÖnálloságtól,egy agy«ns.kkora as AngwdátoJ. — Tisenöl na.paiattriguro-aamot tessék és ónsÜó orvos fogok lenni Tahit kedves Irmám te is már elég okos vagy felfog, mit tesz a jövő boldogságáról gondoskodni, itt as Isten szabad ege alatt Ünnepélyesea kérdezlek, felelj: ké pas leanél-e éUtemet boldoggá tenni? — Mély ünnepélyiet weod állott be ; Irma és Béla hallgattak. A oswdet Béla zavara míg. .Irma te hallgatsz?" — „Ke csudáid kedves Bélám 1 hisz olyan zavart vagyok, hogy ....« — .Tehát nem felölsz kérdésemre?* — „Mit?- — „Hit nem méltatod kérdés-metmég válaszra sem?" — .Mi* kérdeztél an-iyaiom?3 — „Ha biraál-e boidoggÁ t"nni?" — „Hogy érted tzt?" — Egyszerűen gyöngyöm! nőül jön-zél-e hozsim ?" — ,Ha én nöál mennék-e hoztad ?■ — „Igenl- - „Bélti komolyan betcéls?- — „Komolyan és határozottan; felölj l jönnél e hoszám? tégy twl-iog^a Irmai- - ,Hi boldogságodat abban véled el ayemi, hogy n6d legyek, akkorssjnAlink íedvei: Bélám, mert csalatkozol; mert én nW nem lehetek!" — „Kern? ■ nemű akarsz?" — ..Akarnék és sseretnék »; de lásd a sors minket nem rendelt egymásnak; bármint szeretnék is nW lenni, habár ik niot nőd vélem boldogságomat el-lyerai, as, a valosxin&leg ittalad ÍB ÍM HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JAOTÁB 30-án Í881." ségbe érkező éa himlő kórtól lepett gént tova bit nem boesáiván, a* o! külön telt helyen azonnal ápolás ée gyógvi alá Veendő. Ha pedig K ki>isé<;beíiek kö/.\' lép M Íiimii"> kór: minden b\'-u-giil ■-PI-I a községi elöljáróság ál\'al s/olgab um..k, a körorviis altul p -dig » j«i urvusiutk tüp\'ón ln\'j«:lentetid\'i, éa a stük ■-..-^WH uv én gyógymiézk\'-dések az ur Hj^raeó- kororvuhok alui a leguHgy..b jj\'iii\'.díMaggai rii^iou alkalmazandók, küi tmsuii p\'-dig « hnnir> betegek »z -gistizs gijpiktOi "IkQliJtiiivH orvoniUg gyógyk z-lcsiidók é« oly egyének által ápoUndók, r jo er--diuéuvüyei beoltalak, vagv bzitivs himl»"i kiáltottak. zükséges kend további HS ol l, melyekböi^htmlő balegek vall —r" könnyen felismerhető jeiök á, j bli iká y gboli t»] lnegjeleltetuj, H b iif háxakkal. a «zomszédo6 ki.zsé grkij. p^iig a járvány ]i-pt« ki>xi5Sgt;« vuló küzlekedéslőli tartózkodásra uiaui tani. ^ . Kül«nü« orvosi éa íauitói felugy* Í.-Ö gyákorlandó az iskolás gyermekek ft-letj. H azon esetben, ha azok köíöt himlő, Irór mutnlkuiik: a betegek ai iskolától távol Uriaodók, BŐI ha »zük«é\' g<-s. KÍ. ihkuláuak bezáratása iránt hozzám röyifiii jelentés leendő; jelenléti váiok nj>\'£ ár. fűéiben is, ha a járványí nagyobb kií-rjtrdést: miatt, ö^gédorvon alknlma-záan volna nzüköé^ee. Himlő kórbaui haUl ceteknél halotti toruK tartás* szigorúan eltiltandó, é« * huliAk nem emberek által vieiidúk. h-.[].-in «z«kéreu srailnaudók H :i>i<-:úbo. - A himlő kór lefolyásánál pedig akár imlállal. akár gyógyulással végződön ai, K furtótknitóa szabály oZerÜKn teljesil<»i<iő. és a gyógyuh himlő be!egek oaak if bu tegséir trij.-s lefolyása, iiletŐltig tökéi\'-tHS felgyógyulásuk á ruháiknak fenőti-ni-lése után bocoáihatok mások közé. Mindezen övíuiézkedéttekro nézve, méí a járvány fellépte előtt a közaégi .tilölj-íróságok, kör és járásorvosok szolga biro ur által már most kellően Utasítn dók: himlő kórnak tényleges előfordulta ■ t-jtiíttíböii pedig, at összes gy^gy és ovin lézkedés-\'k azunuaii életbeléptetése a/.oiga-biró ur. azuk pontos fuganaloBÍ\'áBa feletti folytonos felügyelés és & betegek gvógy-kezelés\'! ftzonbau a járáa és körorvosok haiáskiirébt- tartozván, ezen főúton éa nagy t\'-l--]Ö9öégg.-l járó liivatalos kót«lesagn<-.k blkiiflm.-r.:tes puiitusaággal leendő telj-rsi-i»Mét ugy szolgübiró úrtól, valamint a j«rá«i és kórorvosuktól elvárom. \' Vfgre a híraiő járvácy terjedtük meggáliiisiuiak egyik leghatásosabb i-s* köze a himló ojtáa lévén; a járási és kfir-orvoaok s\'zÖlgabirü ur részéről arra különösen is uiaaitandók, hogy magukat ojtó-anj-HKga! ózonnal ellátván, az ojtáat főleg .:i még b> nem ojtotlakon, továbbá a múlt évi himlóojtástól elmaradtakoD, s azokon, kiknél a himlő meg nem eredeti, nem különben a ■nt ojiist tg késedelem nélkül teljesítsék. ég szolgabiró lő járvúiyoak eselébeo, mait □delet érteim e- Figyelmeztetem urat arra ia, hogy a hii járásában való fellépte evi 4943 száma itteni re ben szerkesztendő felvételi jjfjty vet ^zonnal, a tudóéi tó táblát mindéi tést aconnai -hozzai Miz; be- t, ZaU Egeiizegen 1881. évi fan. 22, SVAST1TS BENÓ alíapan Hilyl lilrk. — Glatdna Lajos Ő miga. jan. 28 á* » nagy kanizsai kir. törvényszék fogházát hivatalosao megl lógatta apun — A népkonyha ügyében ,1 jlőbbi szamában közlőit hírre vonatKo tolag közöljük a polgármenier úrhoz b« ;-rj«azLetl szöveget: „Azon sajnos lapaat falatot Dyryón., hogy a( helybeli, az-gé y«k közt nacy nyomi r -uralkodik, mely nek enyhitéaére egyes adományok álla kelji\'-"sogedelem el Qem érhető, miután uagy bajon itl Nagy-Kanizaá: ig<:n cxélscerü, hazánk több városában mar mint általános eredményű segt-delem ipasr-taitato:t csakis alapítvány által In\' et segíteni, bátorkodsám indítványozni Czélru t-tiy népk-iuyhát a helybeli két Jegyiét közbenjárása által .ÖiBpbania L-ljja királyi korona h^nő ó fensége ov« »gyis „Stephxnia-ntípkonyha" czimalati lakiixni. Ezen alapítvány h\'-i^ájárásn-;] kér^tn időzárt 100 frt azaz száz forio ilfogadui és « n«mes czél elérésért? a nagy nyomor gyors enyhítésére xé^t-s teendők végett kellőleg intéz-,-dui méltóztasaék. Nagy-Kanizsa 1881. nuár 26-áu. Kiváló tisztelettel Weiuar itaefué BZ LÓwenatein Hermina, óbajt-k. bogy a nemeskeblü knzd»ményexéat léltó síker koronázza. — A nagy-kanizsai polgári ;yl-tí választmány nevében Dnrás íigmond elaök ur álUi következő felhi ás bousájiutván kí: .Felhívás a polgári rylet tisztelt tagjaihoz! A nagy-kanízaai ilgári egyl«t lelkes alapiról állal áldó -ik\'ész adakozás utján szerzett egyleti gjilet egyrészt düUdezett állapotban, násrészt az egy leli czélokra elégtelen !e-én, ennek újbóli megépítése elodáchat-ütiá vált. Ez-50 körülményt felismerve, E egyJet közgyűlése elhatározta, az elfogadott épiiésí terv és költaágvelé \'szerint mintegy 18000 frtba kerülő épi\'éat foga Hogy azonban az építés foga- \' natositása lehetővé váljék, a szükségelt asazeg bizonyos részének a t. tagok áldo-za kész hozzájárulás .val kelleod egybe-gyülnie, moly hozzájárulás, iiogy a leg-■ésbé tebotős egyleti tagnak is lébe- , tfivé telessék, 400 darab 20 forintos, a I ■fizetőnek 0% kamaut hozó bekeble zéssei biztpsított 8 évi kísorsolás ■ utján visszafizetendő kölcsöa-kötvény kibocsáj-tását határosta el a választmány, mely összeg az aláíró kivánaiához képest egy év leforgása alatt is befizethető.u — Ki-\'áncsiak vagyunk, mily eredménye lent felvibáanak, s az újonnan nyitandó ut* czák barcza és a laktanya épités nem fognak-e még több nehézségeket gördíteni azon czél elé, mely a polgári egylet régóta vajúdó megépítését égető szűk seggé teszi. Február elseje megfogja mutatni az aláírók számát s a kötvények mennyiségét, a váUntmánye leueo a: oToulán rész, a foganatosítást haladék\' lanöl\'karáitül vínní. — A fögytnnafcnU itj«« hangveraenyoyel egybekötött táncz galma az idén ia kitünőleg sikerült, a ■■ gély ée z«aeegylet részére mioteey 60C frt tÍ83!ta jövedelmet eredménye««tt. Az élénk s figyelmes rendezőség mosolyogva fogadi a város éa vidék nagy axámban összejött szépségeit s verették a tw-embt levő üi.bfljy«kre. A hangverseny válogt :ott mliaarabjait zajos bttyesléstiel s lapi viharral kixérle a nagyszámban megjelel cőzöüsftg; Kníb Károly kitűnő szavalat általam* elismerést ara\'ott; a törekvő ifin vajha többször voln* alkalmunk hall Iwtni; Gndina Lájoa fuvo^játéka k«Ho njeften hatott, biztos ée könnyűd jiék> hinnünk eogedi.liogy nagy tökélyt éréi Az éoek és zenekar ÖAszhaDgzatosmükö-a derék tanárok helyes irányú tanmodorát mutatá. VA magyar népdal :m«ét iítnítHlni ia keltett. Elismerés izmion Igoácz és Vencsel Rezső :oak ! s köszönet a működő lelkes if-uságnak, hogy a haisnoat a k«lle\'n«\'s«l tíy í«>szet3gyeztetni igyekeznek. A hölgy-•>szorn névsorát lapnak jövő száma bozzi — Vgyanex érdemben köve\'kfz* jrukat kapluok : A hangvtirst.ny ?éf ível Barcza kaposvári zinéz»k zt-i itngzolt fel. Szeren\'iséokre nem láttunk teremben bénát, mwrl t-zt csakugyan \'jnálhattuk volna, elgondolva ttzi:géuj ek m^ly lnlki fájdalma, mert biz. n \'betétien, hogy a jó barna legénvek h "diijébe tűz ne lett volna. Terpsichore ■Vűndbetett beptllKQtani díszes tériünkbe, s ha Horváth Iutváonak igaza olna, hogy a görög a magyartól szárma J«, ugy T . . . .nek sok N«kiártól kellé "?gfoszUnia jó kedvében Olympus lakóit ■tva mily élettel, mily kedvvel járták t a caárdáat. Ez volt csak H jó mulatság fiatalabbvirágszálak közöl, ítn egy azólt az alkotás ellen, hogy mot oly hamar siet az ídŐ. A helybeli éa idéki rózsák, virulóbb egyik amásiknál ly kedélyt mutattak, hogy Örvendhe- :ett a mámorít\'aa ifjusereg felójök kóze ledn;, nem szüneteltek az 1 órakor bekö- itkezett szünóráig, mire tzüísée; volt ;van. de mindenki elengedte volna t»lán. a gondos anyák, ámbár köszön\'-t a kí ■ételés kegyes türelemnek, kik tudták, tgy máskor is szükség I-ÍSZ mé^ a lábra. ;t nincsenek. De rövid szünóra után K ikb»n már majdnem -\'sar itnokká ■ált Biikrát a soupe-csárdás uaakbamar >téleszté bennünk, újólag a terűmbe csalt iost már ki sem mehitiünk, mert dorék eszeink (megérdemlik val6ban a D«- et) kikeltek ók magakért nem ismertek vtArt. aem fáradtak et ők, egyetértettek tásczolókkal, húzták ki világos kivirad- ig, ami nem csak szó hanem tett volt, z anyák megérdemlik türelmükért őbbi szavaim, mert bizonyára úrümrcl, vvel nézte"k a rów^s kedvű fiatalság.. \\ óráig Cfttn zavarták Icudvra ceemeléik^t hálával kötelezték le ^pi\'.y mállás miatt ánatot öltött deákságot. K — Syitven- Horváth Imre füsser ;ereskedő január 27-én jegyet váltott ~~ajdiU Katicz* kisftsazonynyal, Lendvay mérvü látogatottság garancia volt a reális aíker iránt; a finom ízléssel ékített nagy-lereXD kellemes benyomása pedig csak fokozta a törbetleo jó\' kedvet. Az egylet JHvara t«ő tiszta jövedelem iránt nincae.-uek megbizb>ló adatai ok ; de hol a né Jótsef kir. pénzügyőri biztos tir nevelt leányával. Az psküvő febr. 7 ér ](%. Ie-tetf^aldása kisérjB frigyöket! — Magyar SMinénxét.\' tanezoija: ott aligha >nost szel lemre 1 — A 36 par kisért a deficit « ragyogó hölgy koszomból a következő nrv.-kre „tülekszünk:. Beflcaák nővérek, Bernyák Mtloí, Foraterné, Qleimauo Gyiirgyike (Kesithelyról), Grésztié, Her-er Flóra. Horváth Berta (Lentiből), Horváth Deliuke, Konyáryné, Konig Paula, Dr. Krasoveczné, ^krosayné, tíaá-dár Mariska, Siy Lauru, Tódorné, Za-klDé\\ Zir-glerné s«b. stb. úrhölgyek, mindmngannyi fesJó oyiló rÓB izorucskáuak. A odor Szá kasfehér várolt működő kiiünő t&rsaialafelruár köxepéo Nagy-Kanizsára jő » itt tart előadásokat húsvétig, örvendünk, bogy egy JÓI szervezett s a vidéki \'ntársufaiok eUője érkezik körünkbe. - A kitt-kanizsai nagy ven déglő .»rméU folyó évi február hó I-ső napján zártkörű tancsvigalom fog tar tatni Szalay János zenekar közreműkö dése melleit. BnUptidij: 50 kr. Kezdete iti 8 órakor. Bérkocsik az . tj."»«zíins limü szálloda ölŐtt (személyőr .é«. 10 kr.) tflálhatók. a k.>- — A Utpolczai tűzoltók táncz- gg 24. A lüzoitó-bál f. hó 22>éu i „Arany á y lermébeo vára Bárány" szálloda ká flt i y g kuzáson felüt sikerült. Reg láthattunk bálon annyi es tvzépeu válogatott közönséget, mint jelenleg, mit leginkább aaoak merünk tulajdonítani, hogy a farsangi muiaifágok közöl az idén a tozolióké voh az eíaősé^. A balanya, Tarányi Fn-renezné ó o»gyHág pont TIJOICK órakor lópwtt a igrembe, férje éé a rendezőség kisért, lé bún, míalail _» tüzuhók sorfalat képezvén, f.;!liaiigzyU ur. üdvözlő zenr. A Urnául » Lüzoltó főparancsnokok. Mayer ÁkoH ÁA Kovac K--<rt>ly urak kezdték m\'-g. 1 -Ikea --leven tüzíel, kiunással, mely akaruioly huaz éve» iiul en.bérnek di-Hzér.- val: volua A. közönség esala-.t mitiiiiuKáb:j érkmt-Ai, a társaság miudtg ultsv.\'iitíbb nzini nyertt míg végre tíz órakor aunyiiA ni\'-^ielt.-a scépea díszített iur.-m. b"sy »\' t:töc2oi<ik tyuksxfimei nem i-söké-v veszedel-\'uib\'-.ti érezték magukat. A iu^gyok kiilouöd dzép s/ámmal jelen-tok iu ÍÍ; .ri:zaik<itt jókedv tüiírözódöir, lui.iút ri:k>L búi ulkaLuival látható. L>« meg in t-til a mA^a oka; mert a rendező l A tapolczai önkéntes tűzoltó egylet folyó hó 8-án rendezett tánfetvi-galma fényesen sikerült, a rendezői fáradozásait a kellő siker konzoruzta. táaczterem különféle tüzolló-jilvéay kel volt díszítve. Fűzzük a tánczeatéiyen ielenvolt hölgyeket egy koszorúba, merte&uük e ezebbnél-szebb virágokból Öasztiállitott koszorú egyes virágait. Oit ttuk baj és kellemdos Schramm Emai hölgyet, továbbá Caébi Ilk», Vájd nőv.^k (Keszthelyről). Moyier Mari, Ádám Ilka. Nngy Mariska (Vitáról"), Siegl iin» Kovács Marí. SzaJay Roia Lu, Ilka, HoffiiiKuu Sridi. Marton Teréz ölíjytjk.ít. Újvár né Dr. i.iiwe>i»ohniié zn-Ttié atb. umúkiit. A ki-dély1 iánczvigalom \'.-Sti 8 ömko:- vett- k<:zd>; . B c«k a késő h»jnli órákban ér íel. Á keszthelyi íink lüzdtó-e^^ lel eti-ura t-ljcrt dísz «íy«brnhAbAii j-.leut ■%. mig M tHpolceaiak frakk éa chilin* darbun. - Megfagyott ««y SU& -roh«. H ul! héten QynneH-DíáBnii. y VÍ8nll« Dili nem lehet; <>iy kiiar- UuCíolL: hogy mindou n szavak támadlak: :in mulattam !u A M.p ló J^ oiy bb iui jobb.t lulk -fl-n k«b!éb -n jobb* — Egy xirkerexztJit viti .-1 * t.> <-t\'.!)ói Míla. József k-íiiuhi-íyi zvnw. :oiyó hó 26 é-* 27 ik napjai k\'uzti (jj.-l í-sz helyű fgyik alsóbbrendű cnaptuék i-n Bö«.t Lajus s ttil>b"kkel b»ro^<it. áq. HZUII VHkm-rő s mondhatni nzemt--isu fogadást letté, hogy 20 krén azonnal [ \'»óigy — éjfél u\'áni V1 órakor — alm-gy a \| »Sohi stőbe n inoé; i-£y sirkertiaztei el h ak iio virágxl tudoáit nthogy idézni ;d« m y ^ — e^y pohá tnak indult » intióból egy air dö d- irii l-láü ; >r kiü iléac ulAu — >ros déli részén l-v<\'> T"BZ\'il bozott a \'12 ék HJtHját benviloita. u jelen! HÍZIHITX dobta. A 8irk\'iü!»ict ialán: .R-.zália". a másikon: >ll olvaHható. A temeti juli-nl-g igész(?n hóval van ell\'-p»" t ijíy a vak k-rfíszt«t egyik sorról \'órh\'!:tií i«. M ez ügy Hxigoru mt!gvÍ/.»gAlását íz illető hatóság finyelmébe. — Kiigazítás. Az orsz. Vörös-:ereazt ngylet zala egerszegi fiókegyletó-k választmányi sorába póttagul nem Hajik Ist-ánné, mint » múltkori szám s van, hanem Á\'Vay Istvanné M ha emlé , azer.:iném mind «7.l nem bírom és 3iigedn<i ni\'-g; ugy lika IVIn -vök egyik néháityai Kiíiök a cst>korba.Oa voltak it» Íz k. h, Z.-Eg-rszcgr6l; Fark»a k :-., Vasvárról; Grail Ezaiko k. a. Irmuk. a. U-seub\'-rg Viluia k. , K-hal 13 TU k. a, Zala-Egerstegről. Skublicd J.-ni k. a, rWnyőből. Skablica \'ÍK Zal. E-crategről. Stern Meláné Béosből Továbbá M.ángío Károly né, Mnyer Ákosnii, Uajik Isiváonó, Hoiváth Míklösné, Bódy JózsefQÓ. Krosecz Jauusné, H.»lió^y Józsefné, Rosenberg Sáadorué, JA Viiraosué.RigótFerencsuéHb. slb. A louesZük hasiák szakadatlanul/ a mu .g kivilágoakiviradiig tartott. — Háromszoros istosáldás. Gréx tott áU — A otaktornyai nöegylet 4-iki táaczkoszorucská\|H minden tekin ül fényes sikert eredményezett. A \'inzea hölgy koszorú feltűnő el^gantiája í^beí-onhatUo előkelősége: kólototi ölt a vidám mulatozásnak; a szokatlan Karoly natránfai bérlő urnák szeretetro inéi ló kedves u.-je Ztlu TSgei szegen f. hó 21-éu a azülői házbaa három igei. derék n.ak adott életet. Az anya, valamint kis azülüttek ja a legjobb egészségnek vcndeuek. Az atya távolléte miatt nem leb-uvéa tanuja a váratlan meglep- „És moit-imádott angyal engedd, hogy kérdezhessem és kérlek felelj: ha mindkét részrőli beleegyezést megnyer-1 tük, boldoggá fog6z-e tenni, vagy tartóz-1 tat e ettő! még valami viasza ?■ .Nem kedves Bélám! azután már nem tartóztat semmi vissza; örömmel lézek jövóm elébe, de attól tartok, hogy sajkám az élet hullámzó tengor^n kemény szirtbe fog ütődni !" — .Hogy, hogy ! magvarázd m>g éd« sem?" — : .Ha atyád megkívánja, bogy azt vedd nőül, akii kiválasztott számodra, mit tegyüpk ttkkor?4 — n rftint atyánkat lamerem. szaoau választást fog nekem engedni; de mi lánczol téged azon hilhez, hogy atyám nem fog Bzabad választásomba bele ni?- — .Az, kedves Bélám! meri atyád megígérte már a tíszttarióéknak, hogy amint rigorozumot teszesz, haza hozat és mngUrtják a kézfogot, oeked mondván, hogy et lesz a feleséged, minthogy zl \' választotta ki számodra!" — ,Már p^dig kedves angyalom ! ha ibb<il a kézfog6ból vaUmi csak agyán lesz! akkor az, HZ éu beincgyeaés<-m é-i Egyszersmind jelenlétem nélkül fog meg történni." — .Jelenléted nélkül kézfogó nem tör ténhetik!\' — .Akkor az nemis tog megtörténni Uöha!« — : .Hanem?" — .Mint már előbb mondám ! egyébiránt nagykora leszek ós jogaimat érve nyesiteoi fogom a legrosszabb esetben." ,De nem hiszem, hogy anyám be lee%yesne akkor; mert atyáddal, mini különben is rokonával jó viszonyban van, tehát nem akarja a harag magva köstuk elhinteni!\' — .Hidd el kedves galambom! ssépen » dl fog vépódoi as egéu ügy, tniuden egyezn meri oknál fogva leljesm lehetetlen V — „Ok?micaoda«>k?\' — „Hát tu még nem tudod, hogy kicsoda jövendőbeli nőd ?" — „Eddig azt hittt-m te leszesz; de minthogy te nem akarsz, mást e világon ■nem ismerek." — „Ok! ue mond Béta, hogy nem aka rok ; lásd nekem ÍB vérzik * síi vem és fáj, hogy tervem dugába dől ; de azérl v* "\'gyünk mi pmberek, hi>gy türiii éa snen v-dni tanuljunk. - Légy férfi és küzd \' le fájdalmaidat, nyugodj a sorsba ée meg lásd megtanulsz engem feíi-doi!" — .Irma mi leli, hogy így beszélsz? - talán édee anyád ....?■ — „Oh! m-m, édes anyám még roind-* ezek felől miteem tud; hauum máe * .Kicsoda?? - .Az atyád!" „A^yám?" — ,Ige3!" - „Mii -.udsz felőle, mond; kérlek ne gyötörj annyira?!" — .Hát űlég nem ludod, .hogy számodra kiválasztotta liszitartóék Marceá-ji.f - ,Ob! te kin hamis, de reám ijet t^uél; utiati^m. spiritiinba tehetik a Ma csajukt,t, méjr e,. les/ ;nás az én oői miiil !■■ imádott aogyaioml" — ,É« ha atyád ellenzi?" — .Akkor ni.jd találok módot, hogy be\'^-gryt-zéíiét kies/.kÖzöljem; da anyád h» nem (fg^ezík bela ?" — „Öt Karoly bácsira bízzuk; mint\' nekem ra<>&dá, már veled beeselt ez ügyben !\' - ,Oh! a jó Károly bácsi belálji . leendő boldogságunkat és\'mindent igyek- atik clttovetui, hogy egymáséilegyünk!\' „& sz által hálás köszönettel tarto-xunk neki s annak idején nem fogjak elmulasztani hálánkat tényleg is megma tatnil" — >rag nélkül é* akkor oh! akkor lajd meg kell őrülnöm » boldog gondodtól, hogy egy ilyen angyal foglulajdo-omba kerülni, amely angyal oly bol-toggá teendi életemet!" — \' „Hidd ol óa ren ikívüi örvendenék, ba oldaladnál boldog lehetnék !\' - .S akkor igy kólc-.önosen boldoggá inénk egymást!" — .HIBZ más ezéiunk mucd, mint, ogy boldogak logyünk !" — „Igaead van galambom!" — Ismét egy forró ölelés ; az ajkak so-:áig pihentek egymásoc és kölcsönös\';!) szívták a szerelem mézét. — „Mikor költözködtök a nyaralóba .Dornbach* ba?« - kérdé Béia. .Valószínű még ~> hét-n; reményem, napunta meglátogatsz beanünket ?" .A rigorozumig \' lehetetlen, mert >oat kell as utolsó vizsgára készülnöm; ie azután naponkint ki fogok meoni." — „Mikor teiZMsz* rigoroiumoi?" — .E hónapban." — .Sok azerenoiét hozzá; mert uttói jövőd boldogsága!" — .Köszönöm angyal, köszönöm! de in biszem Isten negiuégé\'vel H^r.-nc^. llesom a gáton !« — T^ - 1- 1. .Igaz! láttad a-királyi caaládot ma Praterban?\' — .Igen láttam! még az( i- éazruvel-!m, mikor Pista barátoddal uonau a f. lellől fehér kendövei kocsink h»« int--i»il isit viszonoztam!?" — ^lgen angyal, kiinzönc fi»ví>lni\':\'i irt!" - „Kisasszony! — rcmnoÁ a mrmtivdit irkeső Erzsi — siessünk haza, lúiíri 9 úr: lmult." — Csakugyan a csevegés közben non vették észre, hogy már sötét lett ésagáz lámpák folgyújullak. — ,A beráftártani valókot Erzsivel .oljeaittelém, — monda Irma, — hogy ax att veled lehessek; otthon majd ugy imidjuk, bogy ketten visárlottuk!"- — „Tejóaügyai! --Még egy ölelés és bucaacsók és -ma Erzsivel, m:g Béla egyedül elleu-;ozó irán_\\ bau elhagyták a városlígotet. Távozásuk ütnn mintegy tíz perez* egy ör<-g wnyúka lépett ki a kuzeli lokrok koaűl, kiben itártyajóanŐnkre ía merénk. — .Mindent\' hallottam! c^ak épiitiétuk Mlégvárat "ubiczáim, majd ar várat- lOul fog ÖS8T."dÜlnÍ !" — Ezoket és Eobb --.ffólóktt fogai köil lurmug\' án, »ziu én ^lhagyá a ligetet. — V. KKJEZKT. Á ni o r, mint ment ű. Május végéra járt )« idő. — BéU éa PiHta kitűnő sikerrel kiál-ittik az orvosi rigürozumot éa oem mu iBitották el Ernyeyéket naponta m«gU-igani. — Kéa-\'bb azoobaa Pista hazautazván EulŐihez Magyarországba, tehát Bélának (jgyedül maradt a kedves foglalkozás, x :ép Irmának udvarolhatni — Rfig.-.U érvben vuit Einyeyék & Nyiressyéknél, e két fiatal orvos tiszteletére ét sikeresen kiállóit azig.irlat omlé nére egy kis ünnupályt r"iid>ízni, d^ -zt akadályoztanzJBkörülmény,hogy Pia tának rögión ct kellé utaznia, megígér •. éu .ionban, hogy eiy !>ón-í\'p eil»i<ív<>l ismét iftcüii-; éé -■gyuzursmind D>rnbachba fog liDni. mi-iy alkalommal készséggel f\'>ií a J>Sl.i éa ax c". (isíieietért; feiideiendí\' Ünnc >ély<m részi venni. — Min: máremliiettük volt. BéUegye-lül nnponiii tiszteletéi t^tte a kudvn* caa-adual D^rnbucbbxn, hol nnm ngyi 7oh alkalma az angyali Irmával egyedül árBalgásba bocsájiki>zni. — Csak a htta lombok, a gyenge reg ^eli Tagy alkonyí napsugár, as éneklő madarak, ragy % méla hold, — ez a Bxe relmeiwk. egyedüli és örökös kísérője, mely lykor-olykormosolygutteiüsti»arczával, mujd p-.-dig meUnholicus fényével 4raszta el a vidéket,-— majd pedig az oly «ok ezer-iliní litnk birtokosa, az oly regényes kis bérezi p^tak hallgatta szerelmi Ömlőn éscik"t, mely gyenge morajt hallatva, uüogv-a muati a sziklás béreset éa tova klott kriítily habjaival, — majd pedig cjjíuu.lan zepbircsente el tőlük titkukat, mig ó aurtogva, majd u)v«ive járta át M. Iák koronái: és uuú\'ák leveleit mozgatá, a forró nyári estéken lo-iehajul a tíUutíd-íkbes és hüs lehélleiévei enyhíti. g\'-lö napiul forró keblöknl, meiyboo ugy in a szerelem tüze. láogol. — A gyönyörű villától jobbra elterülő kis park volt szerel triömlengéseik tanyája lbertzélgtiuek ajövűról éa maltról, szerel lük cj-^detéről és ha Isteu ugy akarja — eudÓMboldogságukrók — Egy ily alkalommal szé\'v&ltakegymástól, megígér, én egymásnak axonban, y masnxp * szokásos időbea ée helyen üt ca.-vt;gbelu«k. ■— Egy gyoiiyiírü^ap délelőttjén Béla li egy lóvoDRtr, mely őt Bécsből Dornbacbba az^lkiloila. — Leg\'-l-údolfja vo!t,amiataNyireesy ; villát nUrie. í^lninfo; a lerniekbe. — A folyosón Karoly bicai jött nlébe. ,Jóu:.p\'>tadj.>\'i.Isi-n,Károly bácsi !" kl>s»Öiité illi-dotmcseo a Saul ember a ,i gar-dai. — ,S-;i vua öcaém! — bál coak gyore in vao Mari húgom is a teremben." Béla szótlanul \'engudeit a meghívás nak. — .Csókolom keiéit k«dves néni 1" „Laen hoz■» Béla öcsém! — vi-ixonzá Erayayué Kéíáaak kesét pyajtva. Béla az -.tdanyújtott kezet HJakához imelé éa egy csókot lehelt raája. — „Hogyan méliÓsUlik lenni fcedvas lóni?" — .No\| iDQyira mennyire jól énem magamat; Károly bátyám eléggé gondos - HUSZADIK ÍVfOLTAK IAIA1 ÍÖÜIOH S JAXÜlS SO-ia 1881. tótník, h»i«rkMt«kor gymgíd-aWrWat-tol öleli magár,™ a kiadadaket, n«j« »i gaaaUláaa... tiielenireii, hogy • legnagyobb ee. n,«céü.n.eg e—k aaon wi.tr. erbeloe. ha „ három kfUBI egjikel ia ol-veaatení. Siivl.il BdrStóljttk « aaeretí a.Ulíkei «, . k,. Horaoiueokat. — Sümegh lacóaaioek Hámt u 1881 evi Mvéi ■<arii>t; férfi 28S6, »* 2639, 5»«».t.i. 5025 N» több 254 el. -^Hire fart, l>»gT Snrd »■<•■ den farkaa kóWol. randestotfitt i> aaon nal b»jMv«diss», áronban farkaal n-m .iitlallak. Kentoelyről telk.ri a..ruk.l: A .Z.lai KSalúnj" ui„lsó ■ aa.m.Un a „K««th«!yr ipari." ifjuaag «okíp«í ee b«togaafr<!rjr«« ^yl«t<"-rol írt kl>tl<-a>4ayb/! » penalírnok neve ián le>-dé.ból kimaradt. Kérjük tehit i ,»rkeeat6 ural beceea lapja kSaelebbi »,ímáb»n kSriilni : hogy a ne»eaell agy \|..t pei.íwro,rfiiul N . g y !-• t i á 0 ur válaaa ai»tl meg. — VioncMotás- A M. k. 76. gy. :eared kiegé.»ito lertleialna Lrloaó Sopron-, MoWny- * Va»i»«gy« járaaalBán a folyó evi ujODcaoila uokott mód i«erinl kei aoro«ó-bi«ottaag altai fog •aakiíaöl i.lni ét p dig: I Caepragben marcaitia 2. taleólt»mlaa 3—6.- ujoacaoaaa. N.-Mar unbsa\'1. falnóLunliaV—10. ujonosotlU. S.iprou jániaa 12. fel.tol.mUa 13-17. ■ uj,mc«otia. Sopron >aroi 18. 4e 19. fol-aiól.mlaa éa UJODOIO«M. Kuaston 21. fel-aíóinmlaa el UJODOKOSÍS. Kia H»rton vi-ro. 22. foUsólamlaa ajollceoaae. Kié-Mar u>o iára. 23. filuólamlaa ü-t—28. ujon ciníia. Neiriderbeu 30. felatol.mla. 31. »pril 4. M.\|(y»r-Óvltrotl 6. felesóiamlai 7 - 10. nj<nc>o>i>. Magyar-Oviról! • K.g.-ndorfi II. folnólamUa 12-13. ujouoioaaa. Caornau tó.Jolaaol.mláa 19 — -23 ujoncMwia. Kapuvaron 26. felaíolam-H- 26 -30 ajouc»o»U. II. Vaavárott 2. Mnóiamláa 3—5. ujoncrciaa. Körmén d-o 7 Mnólunlii 8—10. ujoneaoaa.. Némel-Ujvárott 12. feluóUmlú 13- 16. . ujoncuKi.. Felso-Korttt 18. felaKilamláa 19— 24. ujoncaoaaa. S«orob»thely Tároe 26. felaadlamláa 27. ujODcaoa^a. Snmb1.-h.ly jirá. 28. felaaölamlaa 29-31. Ki.-Cvsllbeu 2. felwélamláa 3-7. ujoucao-aáa. Sarvarott 9. feleaólamlaa 10-13 ujonc/o»aa. Koueg jaraa 19. felaaol.n>laa ao—22. ujooctoiaa. Koaaeg »»ro> 23. f.-l.iól-mUt í. illitiJ. Fcltí-Pulvin 25. f^iKBolRinUs 26 — 29- ujonccozÁt — ^ barett ifjúig álul « hó 22 ifUdexett tincrkcesorucskáDak eredménye. Becélel: belepli díjakról 119 frl, Múltiaotfaak 19 frl 41 kr. Öuaeaeu 1S8 \' frl. 41 l<r. Ki«dá»ok 160 frl. 51 kr. D» c«ir« H 22 fr . 10 kr. biioylatoak • 19 ín. <v> 41 krból illó tellllfiietélek. Baroaot H »a.ull»l ÖM«»k6lo gyalogat kiépiK«Sre .IMUIOU. - A i. f.llUíaetók névaora: Aadritauvica Uívia Barca 1 frt. Stern A. B«r<a 1 frt. Unrnor S. Barca 1 frt. Klein Jóíacf Barcs 1 frt. Engel Lipó\' Barca 1 ír: Fried Deaao Baroi 1 frt. Bogenaieder Jóoel B»rca 1 frt Scbulbof A. B>ret 1 frl. Krernaier Mik.. Barca 8 frt. Heraog K»t..ly Baro 1 frL Fttr.1 Qyul. Pícarol ] fc. Kain tiaxturtó Turnócaaról 3 frt. W«iai Bolh.iról 1 frl. Koiáca Antal Cuk lyiríl 1 frt Joó. Jiao. H. 8l GyOrgy ríl 41 kr. Eagol Zaigmosd St. Lorino 1 irt. ÖMaeae. 18 irt 41 kr. A rendaaMg aeroben Dautaeb laidor. - Árvert* Zalamegyfi T6th AgO"* 756 frlra b. ingt. lebr. 19. Habóti.o. — Vata Jáaoa 429 frtra b. ingt- febr. 5. Egeraracala. — Varga Julianna 540 frtra b. ingt. febr. 88. Nem.t f.lno. — Denino Lávló 670 frtra b. iogL febr 16. Oroutonban — Hagy Koaali» 619 frlra b. ingl febr. 10. FeUÍ Koatanybao. — Raiako MitTaa 723 frtralh. u,(rt j.n. 81. Tótb-SiMt-Márto. baa. — Bonc. Jdaaef 549 frtra b. iagU mára. 8. N^fK.ai-ao. - Balogh, itria 1500 Írtra b. mr. f»br. 14. Ksrea- illéa. \' -Hatat rövid Mrafe. Buda- >atnek 365,512 lakoaa Tan. — 128 gsduáK\' eg7lat °>lk«dik haaánkbaa. — Hiklóa litván lemondott kopviaelíi álla-•iról. — A láncahidnal rerp<n-a«díül ket no alkalmaauiotu (Állami aaolgálat!) — Kaaaái egr aaokau katona kÍT<go- tetett — A fArárori ket iparegyiet fnaio ■ált. — A .Fóraroai Napilap- megtafiat. - Gjírolt 21017 lelek lakik. - A bacai bibornokeraek meghalt. KI nyert? Ssebeojan. Ü6 án : 69., 62. 10 13. &ö. Prág* . . 72. 66. 52. 83. 4. Irodalom (K rovat alatt megam0tett mnoka Nagy-Ka listáu Wajditi J&MMIÍ k&D7»kt>rMkdW« Utal dhtó — A .fiywn\' caimfl ssApirodalmt hetilap 3 ik aaama kövotketj váltosatos tartalommal jelent meg: A sé>rodal.ai rétiben: Ü^t a fdvarosbat.. Költemény (ÜMpár Imretíl. - .Huh!\' Kalaadoa történet Lauka Guwtávtól. — A táoos- ier«mMl. Farwngi tárcsa Oáapár Iaré- tol. — Karnevál. Karoaolatok Satyrtól. — Vegyea ktalemébyek: A .Hjmen- biret. (EljegyaéMk, eakttvok \\ - Far- BKDgi krónika. — Divat-tadositáa. — X^eveleséa mindenről mindenkinek. (Kér d«s«k é feleletek.) — Hivdeofél. — Adomák. — A háaa«aág elocaarDoka. (A Hym«n háa»atági ki hirdst«ei. — T lány. Begéavm-lléklet: A kastély titka. Angol regény. Érdeke* iodilváoyt Un a .Hytnen* aserkeastójft \'»pj* ^lén. Kit, bogf ••■ agglngéoyek — 30 évnn felüli nőtlenek — jSv delroUk artoyában m«g- »dóstaaa»nak — At élénken acerk«ntAtt Up ára negyedévre 1 frt, mely Budapest, Gtv.tr Bteam 1&. u alá küldaudó. Toljos isámu példányok még »Bnak. — üj s«M«m« Bogdán Lajos btheU •égés ifja ■enessersAtdl Als<S-L«ndváa ujabban megjelent .H a j B a 1 k a" c. pnlkamaaur, aongorara sseraé éa nagyt. I\'aranyiFerflDoiné, asOleUtt báró Riefl Mária orhölgyaek ajánlá. A mfl asenA ■ajáija . nála 60 krért megrandelli^to. Bogdán Lajoa aa ujabb amrieményét is eredetiség jellamsi s meltéa megérdemli a aadakedvelok figysimét ■ a soogoráaók pártfogáaiL Murait a a.omWthaiyi aaa«- kar batanalU és aa alaö-leatlvai fobraár 1-én tartAndö táncsvigÍombaa jálasani gj ónajtaatid, hofj a többi aoaekar ia béta Balja. - BarteUu hm tÖvaroai kooyv- kiadi nyomdatnlajdonoanál aaftó alatt ranaak .Rejtelme* éd«s.a Amolyan kiosi korrajaolé tánadalmi tanulmányok oaimtt mfl, irta Sa»jk« Onkár. Elofiseteai ára S frL A tartalom jegyieket át otvuva, valóban élvmetea műnek mutatkoaik. To- vábU: .A koMégbirói hivatalból- vagrU a kftsaégi birák hatásköre éa teendői. to>éaykesési éa köngaagatári tekintet- b«n irománypéidákkal a legújabb törvé nyek éa miainterí nndeletok aaarinL Irta Kaaay Adolf. Ára 1 frt. Napjaink ban, midfia a tdrvénykeaéa, mind a köa- igasgatas nálai a koaaégí biro keaéa aaSvAdaek át, mid<3n námoa kSsigaagatáai és polgári törvények keletkeznek, melyek aselflbbeni asabályoka: és esekkel öaaa«- kötött aljaráit (a melyeknek íam»retét a kAsaégi bírák már megaseresték), njak- kal váltják fel, agy hogy eaeknsk tbmke- lagébea aaon tonalat, melyet a bíró hatáa- kfiréh«s tartoaó Ogyekben követnie kell, Bagv fáradtaággal lehet feltalálni. A ki tehát a torvények ujabb éi ujabb alkotá- aait figyelemmel nem kitéri, axoo tömke legbe, melybe a régink ai ujabbakkali felváltása sodorhatja. — aligha bír ki bonUkosni. Mind a törvényketéu, mind a k&sigaagatási eljárásnál e művel egy veaérfonatmt kivántiuk a kBaaégi Urak kesébe adni, mely nekik hatáawarfl eljá- riaaikban némi ntmaUtást fog nyújtani. A kBaaégi eMljaroaág hatásk&re éa teen dői a bantetd ügyek körat. Ai aj büntető törvények és nrioissteri rendeletek saolle* mébeo. Irománypéldákkal. Irta Kaaaay Adolf. Esen mfl a büntető eaelekménye- ket a birói illetőség aseríni ontályotva adja elfl, t. i., hogy a bűntény •ken kívül, mely vétkesek tartósnak a kir. tórvéoy- asékek, mely vétaégek «s kibáeáaok a kir. j arái birák. és mely kihágások a ^gtgatási hatoaágok hatá«köréh«, mely oastályosáa tájékoaást nyajtand a birói illet&aég iránt — Továbbá; előadja a köaaégi aldUiniaagoak a bÖntető Ogyek körüli teendőit, t. !., hogy nriképen kell a k&aaégbea elköveteHbflntetond5 oaelek méayttk, a tettesek, bon nyomók éa gya nus viasonyok falfedéssé körül aa oj bontetÖtörvények aaeDemíbefl eljárni. — E mft tehát e tekintetben ís nagy hiáayt pótot. Ara 60 kr. Esen kSMsQkaegQ mfl SKÍVM pártolására, éa kSrébeot buagó ter-jeastéaére a t. köaaégi éi kferjegyso1 nra-kat felkérjllk. Mindkét munka február végéig okvetlenül megfog jelenni. A jryflj t>Skoek minden 6 példány után egy tistte lelpéldáDynyal asolfráknk. Aa elofis«té-•eket kérjük (legcsélsa«iübban a mellé kelt postautalványon) atólirott köoyv. nyomdájába Budapestre, VIII. kerület, Ecsterbáiy utoaa 12 nám alá küldeni. Boo>peat, .831. rftttoár hóba. BJ Imre kiadó nyomdatalajdonoa. — MtffdmU a Humoriastikua köoyvtár 10. éa H ftta^t. melyekan .A milliomos" caimQ érdekes regény Dobromky és Fraaka bodapeati könyv kereskedik mint e vállalat "kiadói oanpa vig és mslattiió regényeket oyojtátfak abban u oivaaokonön«éffaek. a ai M évfolyamot a világbira bumoriaztikui regényird Kook Pál regényeive, kendték meg, melyekből aa eddig kiad-tt fflae-tokben már ,A SMrelmeaek ntja" és „£gy férj aki nejét keresi\' oaima két-két kötetes regények teljesen megjelentek, sikeraltképekkel illoatrálva. — .A bumo nastiku könyvtár\' osimfi képea regény-folyóirat hotaakiut jelenik Baeg, egy-egy négy ive Hbwtben. Előfiaetéai ára aa egén éri folyamnak (63 fftaet) 7 trt; félévre (26 flUet) 3 frt 60 kr.; évnegyedre (13 fOset) 1 frt 80 kr. — Teljes nana példányok aa elsA föaettől kaadva folyvást kaphatók. Megrendeléaek „Dob-rowsky es Fraek« könyvkereskedésének, Budapest. egyetem-utoM 2 aa. osime ■endők.* — Eaen regényfolyóirat fose-tonkint ia megaMreshetA bánaely könyv* árusnál, egy fuset ára 16 kr. Vegyes hírek. — A balvdtyiai gyógykinoaak kosfitt, melyeket a termésset a aaeovedA emberieeg áldáaára teremtett, hasai forrá sunk, a Dudái Ferenci JÓiset keserfivia elvi tisbatatlanul egyik elafi helyet foglalja ei. Európai hirü orvosi tekintélyek, mint Korányié. Keaminafcy. Unárek Budapesten, ép agy Batnberger és Leidesdori Béosben, Soansom. Léube, Hiraoh német klinikai tanárok, tovább* Immermann Baaelb«n, mint atdntén a páriaai gyógyássati akadémia ajánlják véleiDéoyeaéaeK és klinikai fölolvaaások- ban s Ferenos Jósaef keaerflforráat, amely as által különb&iik minden ismert keeerttibrráatól, hogy kis adagokban (V, boros pohárral) kellemes is mellett bistot hatással bír éa sservesetre még hoasaabb hasanáiatnál is legkevésbé hátrányos. A FerenoaJósaef keherttforrás a legutóbbi parisai világkiállítás alkalmival ki lett tüntetve; valamint as 1879-ki magyar oraságoa kiállításon as arany éremmel, s a múlt évi grácsí tartományi kíálÜtáaoi pedig as érdem éremmel dijatva örven detes jetéfll hasai iparunk sikerének, a mely mindenütt ti bírta vivői a megér demelt eliam«rési. Csalódások elker&lése végett különben ajánltatik, hogy a gyógy asertárakban és ^ereakedéaekben határo- ajttaa ,F arenci Jónef keeerttfor- ráskéreasek. — Bartka Miklót orv oaai. dr. Brandt József, a Sttbéaaet tanára, s aasissteDae. ér. Benel János, a törvénysaéki vísagáló bisottaág jelenlétben múlt •serdán álla pi tol tik meg a ssakértöi vélemény: a ssen - védett sebesQlésak követkasményei felől a igy H«lfy ora»ággyOlévi interpelláció, já>a . minüatf>t«lo£.k által adott válása ama paoBJ, hogy t orvosi ssakvélemény kéaéae gátolta * virágzat befejozését a asael «•\' Ítélet tn^ghosatalit, most már el van nárítva. Burtha Miklot, mint r .KsieVírja — <onn és künn jár ■ »gé«x aége teljesen helyreállottnak mondható de Keséit majáin semmire aem haas- nálba^ja. — 8»ipMgrénd«Utt oainált Wag •er Layite birtoioa. ki aéháey nap előtt h.U meg. 80000 frtot érÓ birtokát a „ots^ágoaV* hagyta oly csélbo\'l, hogy »bból Teiheo és Kis Uartán javitÓ inté-setet Allita«Dak föl. Ha pedig ily Ja/itó intései Málütása eséleserUnek nem biso-Vyorae, aa ingatlanok eladhatok — 80,000 írton alul asónban semmi esetre és aa Össseg árvahásak, lelenoshssak és más jótékony célokra fordíthatok teasa«k. Aaoakivftl több ssás forintra nenó Oasse gsket hagyott Kis Harta Megényvtoek és árváinak. — A Bartka-Mgy a befejeaéa stádi umában áll. A végiegei Ttaagálatote asak- énó bisottaág már teljesen be\'ejeate. A meghívott orvosok konstsjálták mindkét kesén aa állandó nyomorékaágot. E viss- gálát rendén kitint, hogy csupán a bal kés mutató ujja és a jobb kés bövelyk ujja fogják visaaanyerni teljes mosgaai képességeket. A többi ujjak réasiot egé- ihaaanálhatlaaok, réaaint isületi merevségek miatt eeak kövesse leesnek hass náihatok. Essél asemben dr. Brord egye temi tanár assal bístatja \'Barthit, hogy 5—4 hónap moiva képes less írni. — .Vdlpmk d !° As esstergomi 6 a a e n t • a e k eMH a lefolyt évben oasaesen 386 v&ióper volt folyamatban. A kibékuléa egy esetben nem aikertlt. Elint éa teteit e perek kötül 66: A rómni pápáhos a bermegprímáa utján a lefolyt évben egy fél aem folyamodott díspenaa-tióért. — PuakarManét. OMÜnyébol jött táviratok asjerint A&tiviri borsasstó rom botsa sainhelye volt. Egy templomban, hol 150 hordó puskapor a vagy eserláda töltés volt fMhalmosva, irtosatos dörgés ■el párosait robbanáa történt. A robaj még Csettinyében is ugy baJlalasoti/mint hatalmni égsengés. Sok has beomloU. — A halottak és sebesültek asámát Ore teasik. — Banmfi knsáilításars vállal ko- sott egy angol kereskedő a Félegyhiaán és kornyékén nagy mennyiségben váaárolja fiasse a saárayaaokat a a tojást é» asálli- ■ utjakiAnglába. — Dbrcsn vdroaa- Európa aserte hirea méneaébAl tudvalevőleg két gyö nyörű vadáftskocai- lovat nyújt Rudolf trónörökösnek menyegsÖje clkaimábol ajándékul. A két ló. a híres ménes két legremekebb ca^^r-oilcója, aa ugetéaben naponként ■kor^alDuass gyakoroltatnak, hogy aeoaak mint kitOod fajlovak, hanem mint je.es ugetök ia me^oyarjék a trón örökös tetssését. Esuttaf megemlítjük Jósaef f Aherovegnek legutóbbi Debreosen- ben Mte Allnümával a várua ménesére tett igen jellemsA aion megjegyséaét, a melyet a ménét megasemlétésekor Siróc>of> \' Imre polgárnteiterbes istésett: „bgyre fis;yelme«teteai,Edes polgármester ur! csak • itteoért, ae senunesitaék . est a ménest, hagyják meg ast oaak a maga or iuvídk. D—ky &tváo honvédelmi mininieri titkár Miksa csá •sárral volt künn Mexikóban, s ott benao1 baritaágot kötött egy gasdag bankárral, a ki Mexikó legnagyobb fErldbiriokoaai kosé tartosott. A baráti viasony o<-m sxa-kadt meg akkor se, a midőn Miksa oaá-txár sserencsétl^n vége után ai öokényte sek hasajöttes; nfagf^rofaságba. V. ia eljött, hasam néha níha levéiváltáantjáo feltartotta,, a jó isfaor^tsÓget. A bankár bér ev év után múlt, nem bírU elfeledni kodik róla, bogy Bemmikép teni unjam magamat. — Tegnap délután, mint uram Acaéra ugyia tudja,egy kirándaliat tettünk vidékre éa el nagyon jót tett nekem I ^Tudtam áo est mindjárt kedvea nóni éa eaért tanácaolum ia.\' — .Aaigas! hiasértheti, ön már orvoa.8 „Károly bicsi is vele volt?" — .Tormésaetea I" — „É. lrm.?- _ ,HitIrmatCM.lt nem h-vgyom itthon hk éa elmegjek, ast tudhatja; de hol ii 7ttD moat u a \\eiay ?" — ,Biiooyoe»D » kertben van !* — muDflA Károly bicai. — .Igasad lehet; minek uokutod mindig oda le, hol a oeWd«k el vaaaak foglj.lv!?- - „Nem árt az Kanak lemmit, édea bu^um, legalább belataoal, ha - maga «»w«Bya IMI a cwlédek alán oésni; — egyiSirint mdbatod, hogy as ilyen fiata leánykák ueretik a virágot ■ Így ne ctm d áld,-ha DapboMxat * virágos kertben VaOi" — .Irma » kertben vao ?" — kérdi Bla.- .Igen I monda ífimyeyn — n«ret-DÓm felhivatoi, ha valaki must itt volna; b tudtára adhatnám, hogy Ön itt aHa kedv«« néni megengedi, árle megyek 1" — ,Ha Önnek ugy taumk, Mívesen oiegetigrídem.\'\' — Béla kalapjáért nyúlt és lávosott.— .Hot van Irma kisaaasony?\' — kérdé agy e)ibe jövő notgávíl. — „Ai £rui •soba.leáDyDyal felment a caelédlakba!1 — vtponiá emes. — Á villától n ug^tra mintegy kétnáa yi Uvolaigb egy egynerflea tísflU Uk Terül, ei, SoMaaD elnyúló gyU ^is áé 7irágoakertt«l övedsve. £ lak fald vette B4a léptait, melyeket tftrelmetleosége folytán kettoV teleit. — Kösel aa ajtó melletti ablak elÖtt elhaladva, a nyitott ablakos egy tőr re ptttt ki, amely épen előtte majdnem tövig a foldba furodatu Lehajolt es felvette, nüdAn agysserre aa ablakon kéréseiül Irma kétaégbeesett hangjait hallván, ki is kiáJtá: „viassa nyomorult I" — , HiadeMk JxUláaa után Béla rosi sejtvén, Örült gyorsasággal sietett aa 6 — 6 léposÖD fel a lakba éa as illető ablak sso bájának ajtaját telakarta nyit tani, do as ellenssegflft. — Eddigi gyanúja erős gyökerrt lat-ssék benne verni, min a kidobott tör, a kétségbeesett kiáltás és a sárt ajtó leginkább okot isolgáatartak. — Egy hatalmas lökéssel felnyílt as ajtó és o belépett. Mielőtt elbessélésflttket tovább Ibly tatoók, térjünk egy-két órával viassa ■ múlt tengerébe. — Reggeli 10 óra van. — Épen moat érkezett meg a lérona BéoabŐl as Utolsó dornbaohi állomáson A* utasok kiesálloUák, mindnyájan kQlönbösó irányba vették utjókat. — Legutoljára maradta figyelmünket magára vonU egy sütemény ár usaŐ, ki laasu tipegd léptekkel folytatta útját, — Korára oésve már nagyon ia öregnek nevethető, mert a vejehotott botra támaas kodva balUghai eaafc elír-. - Hyakáa sséles sxiji-fl függ elöl terjedelmes kosara, melyben különféle adteniéoyeket hosott eláruaitás végeit; areaa már ősaseráncso sudott, mindamellett komor tsttrke sse meiből a boaso lángja libegett — Es as asMÓny kébegen kivtll kár-tyajösnonk voít — .Hála Istennek! esakhogy itt vé> fjok; - fohásskodék, mikösben utjá^ fblyUtá — ma, vagy soha 1 sokat járok már ki és bírom valamennyi kegyét -t Tegnap oh! tegnap legjobb alkalom lett volna tervem végrehajtására, de én nem ia gondoltam reá éa elűkéssuletltnul jöttem ki; de m», oh! ma meg kell nekí -iörtésai, hinúár* ki/s vagyok) hogy ai Kraai asobkleáoynak i>sagoa olajat hossak egy üvegcsével, de tudomr\' ha egyaser megtugolja, akkor ast többé nem f^gja tenni. — Do elAre, el^re! mnrt as ido drága és ha a kiasámitott időnél késVJbb találnék jönni, akkor oda van a tervem éa a sok fáradaágom. — De oaak bátorság éa a pokol segiten fog; hiss ó neki is egy áldoaatot hozok eseo tettemmel éa magamat meglógom bossulni. — Most vés Nyireay Károly 1 moat fog tttaí a boaau órája és asasÖrnyQ fog reád oéave lenni ^ — megfogod islelni e Ujdalmat és nővéreddel Irma MyjávaJ gyássolhattok Örökké. — Ámbár Vági Béla tudja e -titkot, oaak,a,gyilkost «em innen; de ssttkség esetén magamat faljelentem, én úgyis vén vagyok ; öt nappal elAbb vagy utóbb h gyom el e világot, ax nekem egyre megy. Sőt inkább néhány nappal előbb akarok meghalni, aébány a apót áldozni akarok éltemből a boMDnak, de meg kell boasul- nom tettedet Nyireasy 1 — én elveeiek, de ü beoaetej^örőkkéejrni fog a. fájda lom kiölthatlaa tüse leányotokért fcs oKl ha maggondolom a fiatal orvos lelki asen- vedéaeit, ki már biatoaan nejének tartja Irmát, akkor igaaán steglágyalhatna bV ssoló kő esÍTem. de nem. anértaem] bak> ,oia kell a gAguek! — % Bq iilajdoükepao miaH válaasiot-tam ki amaagyalt. es ártstlaV, selM galambot boasum tárgyává? nincs lénki máa as Ernyey vagy Myiresty hasban? oh! v«n> igema vaol d« esek e^entese nem okaamá olyan nagy és elviselhetien fáiaafsnat, nini amÜneat .írnia kalaja okos; — kiváhkopen, midin nem terme aaetes halállal múlik ki, haaem orysva Valóban cvodálkosom magam felett, bogy nem boraaJok e gondolatnál, amely még egy boaantÖ férfinek is sok volna;— do mindegy, megmoUtoEsr^ogy ai ass-WQnsok\'és tudqaik vérei boeiut állanit* Fogai kosi rsekét mormogván Nyi-reeiy lak.áhoa ért, — Qyoraan neJépett a ayitoU kapao ai udvarra, kémkedve tekintett törttí és 5rvendi-eT« tapaastalá, hogy ai udvarban egy öreg ooceeléden kivOl aanki sem volt jelen. — „Hol ran as Irmakísaassopy s«oba-leány* Erssi ?a — kérdé as árusnA a ssoU gátol. - „■Mién ketesi ?* — kérdé emas. .Beodelénakjt leit togaap nálam ■ eseket végrebajtván, tehát kftaöloi akar* ■ám vele as eredményt* — „Épen most ment a cselédlakbi Irma kisaassonynyal; valóssínu, hogy még\'oU Ifcaraek." —t .Akkor oda megyek ;■ — .Várj jó awtaony ! majdnwgkérdem olóbb hu bobooaájthaUake, a 5a csakugyan igas-e, hogy rendelés tétetett náiad.\' ,Ej ejts te olyan gyanúsnak ta lálas erigom, hogy tán valami ron tettre képea vuloék? már a sségyent és bűnt reg napjaimra nem hagynám nehe- di 1" ,Ne osudáld jó aaaaony. hogy g> ouakodom; mert napjainkban gyakr» torténnek-ioajdoem haltaUan dplg"k.\' EI fJH^ Médl aietetL — Néhány peresnyi várakosás után iatoét kijött és kérdé . , .Tutajdooképen mit hostal jó asz-asooy ?^ — ^-Bjn^e, d kivánoai vagy leányom t no, de negnoniiom. — Krast eiobalgán v saámar* satgoi elajat hoswm^ asonkivál tüte meny nyel kereskedem.* — (rlti kdÜik) tép Ratgnvn (dS raa, rtrO p1rhek ecnek, S u egén TÍdekao «xert-xít r«pe«nr>k. járaa. károg, w A Uru> öll)» Fr-»t a teT^6t> r%&? tT^fá)¥ eltei &rkaa ax OMméli , crowrve, Martalékra kóasen. i-iUám «be mptd uiroy. á k ák Lakzira • a öiífn ugy vístik a aiptt, sCntha a.índm«g&DD7Í uUtok lék Vígatokban áll a hia kiaunv^e aagyja, JÍikt ii í fátykei adjs ; p vált a lasm aapja, MT fsjefem isest U aokrétáa kmlafrja. Sól a ezisáay hatja, kanof s,vif cnak, Járják a vic kablfi lánjok áa Itf^ny k £a kére lefOttaa, kinek núeara párja. " tr A>b ds náaiorába\'. -k. 8 ka elmnl a lakai, láltM pvtpákon Rfipfll a BWBTaassoaj át a posat-tsáffoD. 8 a tSOiBSSftd <alaban takarói kla )é\\-k Saen« témj lm* u %é% hii népú Saiton W5 <ui, lOrű perjrhek tunek. Aa acats Tidaten nsert-^H^t repr 8 miat repalS «iIUm x-bei rflpW lUpttl aaert«-aaéji«l * »h « HidSn a lordon téli éj báll, . SStát lpl borai tájra io, & T»a vjauk1 rámholú asela . A.tij «ÍBtt Qielt« jár. ■ . JrQlTt- rásaa fel a ki* lakot, Hag-aeg raxxentva ajtót, ablakot Tovább dUOug... mig r^e t»U hj illl S a f«>T«t«K otán nac7 Ax ij tüko* ntTJm Basjl A táblád hágj t5i« a viiág«joinot, (Aa ilth iefeatío«.> .;\' ilvts v® kttStt. \' \' • atABOSBALIIT HUSZADIK ÉVFOLYAM ZáUÍ AKHÖ % h íO » J g wálak ra- —ftriH. 11 ke oly »yomornlt, mint egy dÍTathoe", eraeltnai oly radak éa pisák o-tak. — miat ^TtiaedlUk tsellema, — s, böe. Behiselegte magát egy boosttletes öreg gróf kegyeibe, ki gwUg volt, tekintélyes is volt; de agyedfil Tolt a világon. A gróf magához vette, aryailag bint vele, bialmaa volt kossá, mint ca»k egy oly ssiv lehet, aki ssaret bennflaket. S mivel jatalmasta e fiatal nyomorait, — o«m a asáaad pisikoa ■aellarntt, ••seretétet? A nt megvcté lábát a birtokban »z itja. \| itnt kiaafl aaubadon mozoghatott, s«cr- I aett magának, orvosi iljekkel elmebetegnek oyilatkoctatU jótevőjét s addig veastogeidtt, dolgozott, ármáaykodott, mig as Öreg grófot as órühek basába oaakatbjktU, hol as goo dolkodhatott eléggé joaága jutalmáról Fense a fiatal ember gyöngy világot élt a gróf vagyonával. Grófi oti i? barátját, ki aJt» ionból m«gl «l hj kö & álk gj j emb«rr« v«lt, ■ haja lk N eib , j gyültak. N«m regiben kapottD—y niexi kói bjáól j ll l veit fel, költött, mulatott, vigalmakat eodesett. — EtAkelÓ nőknek osspta a le-?et éa épeo keaaülöbon voltegv magasabb ■angn hívtalaok gyönyörű leányát BÓül inni. A gróf pedig as". Órtlilek hásábaD láláhoa állolt kfisel. Mielőtt meghalt, > lelkésznek elstoodolt mindent, s oly meg-iodiióan beea41t« el sorsát, hogy es hitelt adott neki a az orvoeok véleméoye ellené-beadu jelentését 4 hatóságnak, \'ompás menyegsore kéasitltek as ifjú grófnál.* — Pária szépségei varássolUt-Uk a lembergi grófi palotába s a meny* assaooyt Lsmberg aslpeí környssték. A ,grófa busákén lépett arája mellé, bflas-k<Jo és elégttdelten, mert ma é* teaQ.lt. as öreg gróf meghalt Müve meg 13,725 OZDIU (450 lib) taámlált, í W íf g g g ainden eddig ismert aeqaoia-t 125 \| TOU °™ÍTM. és be volt befejezve. Egy- lábbl maluffltil. TörMkerÜlete 80 láb, \| "««rre "tByiU * \'J4- Fegyvere irök vagyis körülbelül 2440 caentimétar. léptek be rajU, kika vőlegényt b>lincabe ^ A ^ »ogko ömy^et kar- Maria-czelli GYOMOR-CSEPPKK, katáu gyéjyMS- a jymar alacta Uatalml n!Ha, Házeladás N gy-Kauizsán. Nagy -Kámzsán a Batthyány utczábao (ezelőtt (JA bor-utcza) egy R\'-ép nag}\' lakisból illó, raég 9 éOg adó mentem uj ház szabad kézből eladandó. A Cseogerv-otczában egy még 3 évig adómentes öt lakásból álló nagyobb bérház szabad kézből eladandó. Bővebb tudósításokat Wajdits József könyvkeres kedésében oyerherrti. 23s s—3 y ) KÖKponU s7>tküld.\'Hl raktár nagyban <■* kicsinyben „sí őrangyalhoz" riimiri; író^y.f. 64 46—5% Kremzierbeu, Horvaorsziig. 14 ÉVVEL EZELŐTT Efly syert lyigystássak hfl emléke ép nos) érkeiett HttT Jsost cs, 1 kir edvari irálllta anak B«rllase. Főraktár az mztr.t! e« kir. , állaaiok lusirt Btch, Grnben, Uriniicrx(r;i>«c 8- «-. ■«Iy arrél tetz tauzágst , aily idlti ét aUy ;óbatás~ lehet mi , gynyaiyai aiely íkti oly saiyoi. bajból klsteaté és swly ráfrt sézre I oly )dteko«7 v«4t E» a Dr. Franké A. ri>áli>ko!ai ipaíg-at<l-ta,üir ornk irat, »\'/ igy «0l : Újváros, 1877. ukt. 9-éo. Míd5n ll íw,-i -z«.\|(í-.t Bn.d-n-m raUk. íy6fj«:e;0 maláU kiroaat npiar^ifö Jtrtr! [u!<l<»«r i.sannalUa. I(í«n kérem meprendéléseimn pooto»»n bekold oi, méff p ;<Ii\|r: !-■>]-. 50 Öreggel ipámnak, kinek ciime: Ri»beotrop titkoa IAIMCMI éa \'>irj-LaJf&a&k aroak üjTárosban, > R 2-sior. M»cm swlmára Cellb\' lSbbí lakásomra 100 ÜTOg^el orlrtl mf({■«»tok baráUimin^l éi cűlieei!™1-I>r. Cbelngi gjmu. iggiU úrral, ki malát».kii«ítmí„yén.-V gy/>a\'-tix ii sxabályos köTotkeimínjít npjín í« önmaRÍn m-pVi\'ért-Qi akxrj-. C«)leben ii foljrtóo ai 5n mJáta-egAaii4fr,i iSrét aaHnáitan, ö T>nat a klSbbi módoo kSiToilen viuonytia akm;k ünnel l-\'pm «tt>, Hivatalos gyógyjelentós. Berlin, Pionirtrit«ae-)ieii h-vő njkaJárnya-kórházitól A kitűnő Hoff-felc mali-ta-kivonat «iré«tíípi iSmelt. m^\'r a ebesfllt<-knck oly jót tett, bőgj nem aiTes»n nélkQlft«ik, mielőbbi i«mDtelt knia^ét ai kpntt- nSk nevíbeo kérem ROON minissLcr Főraktár : P.eaaelhofer Júuaf. %a]a.£xeras«g<\'n Hab\'iuikj A,-ni] * a KT6?vtárban Sopron: UflUer P., K«sithely Wilntcli Fareact, KaooaTár X^ÍDOÍC Antal*!. S30 4—4 hmv biztoi hatása van.s B-«iapo«t\'ii. .Kiralé e]Sny«> > l»CJobb eradm^ tBntstte fel." b«Uff7a»okn. íi HU> kitflnS haabajté aser T-. T-,. ajinlbatÓ." Jür. Kiss kbrh. igaznté Bndio -Jítel hti« Ált"\' ""■ ■^ \' ^i : gyomor «» bílhamtttál, mej- i ropott asékrekedéMka., vrto- \| "•aigataaaftw Ba4a««tBa. aeit ittza 18 433 1—6 gy g p kói gas<Ug barátjától ajr» b kl jált uelj h i ga<Ug j j , j beti MI komoly ajánlatot tett oakí, hogj j\'-jjno el hof«4, ■ iegywJ ftassea jaraínal ftigaagatója S mivel ÜT tiaalség aorán; dn.táu.! nem járhat, évi 5000 dollá\'i fiz«iéei ajánlott fel oeki, a wnfideo 1\' é Tolna, megkoieodó az ajánlat elfí D il kll j gadáaa esetóo, D — j mily kellemesen h Irtpte m«g a távoli barit o izép meghívója, ép oly fájdalommal atasitá ast viasa, a csaláíi, a rokoook, idóskor — a a ssegíoj magyar föld szeretete miatt. ~ A föld legnagyobb fája. A leg Kvobb sequoia (Wellington.) Kaiiforni ábarjCalaverasGTOTebanvao991Ö aseati. méter magas. — Pár ér előtt Viktóriába-kutatók sok röppent magas eae«lvpta töraekflt Utáltak, s as ormág ataoerdéai hivatalnoka a Wata folyó partján meg is márt egy letört törsaet s es a gyökértől végéig 13.267 cseatiméter (434 láb) volt. Ha asonban ast Teasiük, hogy a fa begye le volt törve s hogy ea a töressél meg 270 csm. (9 láb) kerülettel birt, agy igaz az a felfogás, bogy a Talóaág\'w ma-gaaaág legalább 15,000 égess 16,000 cm, vagyis 500 láb v6lt. De a fa kihalt éa h Df>m is kétkedünk, bofty aokkal magasabb volt. (niDden most feltalált s-quoia-nál, még ae scámithatjak a moit étók kosé Nemrég asooban Viotoria Daadoeing egy eacalyptua a magdaitnas j iemtóeteméoy történt Lembergben. Egy fiatal ember, kinek azive oly sivár, mini találtatott, mely a fóldtdl ágáig 11,590 czm. (380 láb) magaa volt éa teljes magas sá^a 13,725 crmi. (450 láb) saámlált. Valameunyi tessrtre között miit Dr. Korányi tanár l\' LJT. ive _ öbbi kevesebb Dr. Darányi kért. igazgat, Dr. Ambró Utakémftrt. igaq. ru elitaene, feM kad- 1 litanével atámitra Ó bor 8»-8 kr. üj , bo Pálinka 48 k k 8 j 80 »8 — Hát 4d« felt(«iD, aaminit . tetetek, kofj vna.madat «l(laa«Bi ? — D« igao. _ Nos, kérUk ? — Menj — •[! i t EcMt 8 kr. Kiadt* : FARKAS, r. piac* k»ayvwwV Heti i «. jp t ^ i". hBK ér alStt Mm ii\'no» fia- mint most! Jansár 30-t8l rabroár &-ig 18-1. I Q 8 r fi g \| nap^ar n-ptár \|, Két l>arátuiáko«ik aa utcxin — UitTiuesa. Alfonz T — Egj tacaat kestvlt., Ninicliaek, ni- i ajaodAkal, v -• Mit, k»«tyOkt? Bjs> « «lítt min-[ iktxer.ket íittil ■•ki ? — Hja baráUm, tudd mg, hojj %gj b) Kat. éa v^t ev Romcovén Jéatt* a. hajéba. MáU VIU, 13—27 18 D2 N. Ai. Uaxim. 33 Timótb. 23 Selem H. Pét« h. Ijnáca p. T Gv. ta. B. Aj d«lis p. T. loánvákoa i síiak Óettj , n T.Utek, i«miokára honn Ie««ek Imit — de maígatokra kí Hama .(haaolrol tárosra ÍDjéhei); ,Moit i n Ie««k Ii j?4 XAnia. . Szerkesztői Hzenet- halhatlak beoo«t«k»fí • I^ány ; ,0b, k«4v»a aoráoi; ha dol, hát raiok tárhatod a> ajtóiL\' Í4«l- T. íi .A Urotbol * J5 UE2. L B. Valamink ^Imect. ÜrótaS : D« mir bofrv U határoikatU cl macát a birónS, higj a polftri «ulrin»iu " igyhoi mnajen nSOJT BáríoB: Hátftakof7 mtri ast co»dol-Um, —jobb ag7 (ri ni nélkül, mint egj n«r férj nálkfll. 446S .A boldoV«lt\'. GotYOi bason □ np k6lt«mny«re «m^kt>acet .Mig 77 láttalak.. • Elhamarkodott valani. K bbet, de jobbat kirílak. H(X Brdd. S>m kall. 44tó. Kaposvár A esik jE. A ki bjt kikaroaaQk Hivatalos piacit árak Hai7-KanL*áo, Iö8i. jac 29. Indul KanlBsiról hova: 207 E«k Huh* ÍI5 100 kitofraMmfával HÍ BIM II- 12—. 9 50 .10. Árpa 1— .—7 50. Zab 6-- .S"S0 Kukoricaa 6 5<>__ ■— Borgonja 4 —. — Borsó 30.— 80 —■ " "" 8éna naO -(KToriT (posUv ( 6 10 r«fK.1 S 30 dítnt. II I jj«! 5 5 r.íe»I 3 6 dlnt 1! S0 /\'jel —28\'— ■— -2—. Siafma • 304 1 morrammjaTal »«aBiitv» \| Mii 8 15 rsjfi I Marhaliai 46 — 52. Jubhiw - -.— Ser- i 301 " --0 -jjel , tialmi 58 . S.il-iiinm —._80 Diaiuouir I 315 Sopr..nl.i 3,40 dí!(lt. —.--86. VörBihagyma ~ IS. Fogh^jmaJ >0& Pn^.rhof Kmtori. Csáktornya 4 56 rf^e1 \' ■—.-30. Czakor • -f^Ö. R..rs . 12" \'203 , . . .247 dilmt. j Paprika !•—.—. 8«appan -——40. 1201 . - . Ütyoriv ) . 10 50 íj jel , OPTICUS. HIRDETÉSEK. FONTOS messze-, rflyill- és A legjobb íizeniílvcgekkel szolgál jólálliis meljeft Helfy B. látszerész Nagy-Kanizsán az ..AHÁNY KORONA" szíllmla átiOlcníhen. Aneroid-Barometerek minden nagyságban a Jöidmagneü és meteorológiai intézetből vl ■Sy Bor- t borszetz legízélgó apparátus Szeművegeimet és aneirod b&rometereimet i -2 SV~ u napi pröt)»r» Kdöm. Gazdatiszt-ajánlat. Egy gizditiszt ijinitozik bármely gazdaság kezelésére, aki magát keszthelyi gazdasági intézetben és Budin Énei Ferenci igazgatása alatt a haszonkertészet, szőlészet és borászatban kiképezte és már 12 évig mint önálló gazdatiszt működött 35 éTes. nós, óhajt azonnal állásba lépni. B rebb felvilágosítást Weiser János vaskereskedé sében Nagy-Kanizsán. 2n 2—6 K»nl>iíra komiét: 310 ZákiDT falfil 5 27 regí»! llí , , 1« ílb. 908 ;. 11 1 éjjH 311 H..da-P»«trol Cvec7«* vouat) 4 15 regf-l 203 n (posttToaat) 2 6 d.jlut Í01 „ ísjonrontt 10 30 é^.l ■302 8J-.1.8I * l rsrger- 314 , 10 15 Ajjrt 316 floproa.L.01 13 5delb«o 202 Fflgmrhoi fUJtl (f>o«Too«t) 6 37 r. 206 1 10 50 Feleloaaxerkeazt6^ BÍ.T0BFI Nyllttér) Hlraetés eget nélküJöxóknek ég szia ház-barátotoutk! Orsságos vasáru ok alatt 30 év óta fenálló cég időz vároíUDkban is öl ad szemttvegat, papaizemet és távcsőt a legjobb fehír Qvegc»l bBigva., amely íe«i rint ba>xtxála, a látási kpeiég«t ntna.k er6sbiti, kanéra teljesen w«íjobbitja. A r»ktir birtokostól távol vaana.1 szinhizi-r és hareztéri látcsövek, mclyk emtmrint kö«el«bb b<)xsák Ai Dagjit- jik a tArfHfck.t. továbbá feat-lépserík. lásváJt: kfllonféU Mvaérfk, \'>rro»i éí minden e faj. tátn biionvitvAtiTOK í^aa^lj»kr KI tQnn H^CAIQ . k«, és » táiTTvak kiváló OIPJA »ron kaphatok A régi távesövek kicseréltetnek:. Teljfs timUUttcl 23411 BOSKOVITZ A. t kelylséf az ..Araay karosa" bea főtdszlat SíÁá* (da ** a ponj\'trí\'iíl TO 1\\ gyomor j, •(ókiiiirDlat-, s fj-run\'írnak laller--rgt t-tí-; ó» ÍUl álul, ciÜ^Kta, láf- ^* F-ffV iltfyme Ara ÍAl 3.% kr. "V* ur gj r\'.ey*ier:ÁrÁ TÁIUI a DÍSZES ÉS IZLÉSTELJES FUZÉRTÍNCZ-JELVÉI\\YI:K (COTILLON-ORDEN) TANCZVIGALWI MEGHÍVÓK és TÁNCZRENDEK választékban W A J DIT S J ÓZSEF könyvkereskedésében igen olcsó árért kaphatók.