Zalai Közlöny 1881 079-087sz október.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.88 MB
Keltezés:	2007-10-19 16:56:12

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	929
Megtekintések száma:	11132
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1881. október - 79-87. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. Khs trrr - Msii\'í pefíuorbm 7 ninaodw , s minden.to»ábbi x>r.\'TÍ B V\' NYILTTÍKMKN ^nri.i.kúnt 10 kr\'TI viu-in.-k ft:. Iwnrstiri illetí-k minden eg>e- iiinl 3 k fidi .AY 1881. október 2-án, 1. oKtoDer z-an. 79.1a ggn^m ZALAI KÖZLÖNY. évfolyam, A lap szellemi résset illetS kítlemé- öjrfc a szerkesztőhöz, anyagi i^wét ifletS közlegények pedig & ki^d&hox Mnnartre S AGT-KASIZBA ;u«n levelek csak ismer; Kni.-xtok <iuu nerc kíiHétoek. N%-y-K«iizwvároi: helyhatóságinak, ,nag>-kanizsai ÖQII. tüzoltó^gylet", a .nagykanizsai kereskedelmi i iparbank", , nagy-kanusai takarékpénztár, a ,ealmegy« általános tamtótestfllet\' nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", , soproni kereakedeliai s iparkamara nagy-kanizsai külvilasztmánya* s több megyei és várcs egyesület hiratalos értesitóje. Hetenklui kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú Up. fési „ZALAI KÖZLÖNY" íf>Ml-ík év! utolsó iii\'gyedérc. Tiszteletül felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végével lejárt, hogy azt ideje korán meg-ajitaiii szíveskedjenek, Dehogy a lap széiküidésében hüoy merüljön íel — Igyekezünk a helyi visszonyol;-nak megfelelően a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események rtgistiálásában lehetó gyorsaságot. fókép hitelt érdemlóleg tannsitani. Előfizetési 4r a régi. mely lapunk homlokán olvasható. Vidékről legcélszerűbb postautalványon küldeni. A iap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik íUidolf trón-?rökös és neje Stdánií fóherczegnó araoykeretes arczképeiket. A kik az utolsó évnegyedre uj elófizetőkíll belépnek, a szép képeket 5 frt 50 krért bérmentve kapják a lapnak három hónapos küldésével. Kiadóhivatal WAJDITS JÓZSEF könyv Itereakedéae. A phyiloxera ügjrŐI- Hogy a magas kormány ezen a szőlőtermelés és borászatunkat ve-szélvező s ezz-\'l egyideüleg nemzet gazdászatunkat óriási mérvben fenve-geró veszélyes rovar kiirtása s annak pnsztitó hatásárul- minél inkább is Dagyobb mérvben a kellő tájékozást Dyujthassa, tette azon intézkedést, mely szerint már e lapok hasábjain is tudatott 31615 számú intézkedése folytán Zala- és VesrpréuamegyéKból a helyi phyiloxera biztosokat m. hó 21-én Veszprémmegye, Sóly közsé- gébe, illetve annak szőlőhegyébe ösBzehivta, -- mely felhívás következtében a színhelyen megjelentek még pedig Véghely Dezső, Vesz-prémmegye alispánja, Dr. Horváth Géza, miniszteri kiküldött mint előadó, Czigler Lajos, Csigó Pál, Biró Dániel, Kováts János, Thomka Endre, Nagy Áron, ElanoTics György, Horváth László, Hroska Nándor Zala-megyéból. - Perger József, Lakat János. Ngy Iván Körösi Anial, Lakat Mihály, Kolozsváry Sándor. Pap Gynla, Brenner Lórincz, Perlaki József, Nyikos Kálmán, Katner Sándor, Lótze Dezső Veízprémmegyéből. Mielőtt Dr. Horváth Géza nr előadását megkezdendő volt s megjelentekkel a megtámadott szőlőbe hatoltunk, hol is a már ott várakozott napszámosok és a közeli községek elöljárói jelenlétében elkezdődvén a phylloxerának felmutatása és a szőlőtöknek mint bántalmazottaknak beteges kinézése. A ki még phylloxerát soha sem látott, és ha az e tárgyban megjelent számos leírásokat akár a lapból, akár külön e tárgyban kiadott füzetekből olvassa, látra beteg kinézesd és kisebb s nagyobb foltokban föltűnő helyzetet önkénytelenül felismeri itt a baj uagyBágát és a veszélyeztetett helyzetet, mert ez oly kinvó, hogy azt külsőleg felismerői nagyon, de nagyon könoya, ez meg lévén a szólótok kiásatása kezdetvén, a kiásott legelső tőn már a phyllo-xera jelenléte s annak pusztító ha tísa szabad szemmel is, annyival inkább a nagyitóüvegek segélyével látható volt, lehetett tapasztalai, hogy a megtámadott szólótón már az él utű gyökerek teljesen a rovar által, illetve annak milliárdja által tőnkre tétettek, már az ott eszlek rovarok a törzsön élŐsködtek, <>tt is annak az elágazó gyökerek töviben leginkább észleltettek, még pedig nem egyes megjelenés, de azok milliárdjai által oly számban, hogy azok jelenléte szemmel in fellelhető vc!t. - Alkalmunk volt meggyúzódni e rovarok gyors terjeszkedéséről is, mert míg a szóló fondnson észielt egyes foltok Igazolták a rovaroknak ottani elhelyezését, addig tapasztalható volt, hogy ezen foltok körül meg külsúlegegészségeseknek látszó tökéken is azok jelenléte észleltetett, bár az ily egészségesnek Jlátszó tön azon jelenléte csak gyéren tapasztaltatott. Miután azonban kétségte.en,bogy Sóly községnek mintegy 8U catasteri holdat tevő szőleje teljesen tönkre tétetett, az a teljes elpusztulás előestéjén áll, de tekintettel e rovarok gyors terjedésére leneden a legna Etyobb aggodalmat kifejezni a felett, hogy eien terjeszkedés által borter-terraelésü:ik és szó!6tenyésztésu"Qk teljesen tönkre tétetik. — IgaZj hogy ezt meggátolni lehet, de hogy e tárgyban tétetnék valami, annak ép Sólyban csakis azon látszata van, hogy a fertőt len itéshez szűk séges anyagszerek szállíttattak oda s azok Összehalmozva egy hajlékban elhelyezve vannak, de még hogy a gyö keres kiirtásra má? történ; volna, azt ott észlelni nem lehet; pedig az ott tapasztalt szórnom meggyőződés rovaroknak váltakozó éa elszórt fellépte arra ad következtetést, mikép az egész 80 hold területű szőlő meg-mételyezt\'-tvén, mint ilyen a vég-enyészet szélén áll. És hogy e baj, mely nemcsak Veszprém, de Zalamegye területét is veszélyezteti, gyökeresen kiirtasBék, arra egyedüli mód az azonnali szőlő kiirtás, annak ösz-szeégettetése s ezzel a teljes meg semmisités ; és mivel belátja mindenki, hogy csak is ez a2 egyedüli mód e gono z és pnsztitó bnja rovaroktól szabadulni, azért várva várja a gazda közönség, hogy a magas kormány, ki a más nemzetek szólővagyonának e rovarok általi teljes elpusztulását látta, okulva azok szerencsétlenségén gazda közönségünk vig&sztalása s adóképessége megmentése érdekében az innciált területek ki pusztítása és fertőtlenítése tekintetéből felmerülendő költségek kiutalásától visszariadni nem fog. — Mert ha tekintjük, mikép Zalamegyével e gazdag szóló tenyésztéssel ellátott megye közönsége aggodalommal néz a jövő elé, mert Zalának szőlőhegyei kevés kivétellel oly meredek oldalban feküsznek, hogy azon területek, ha mű élés alatt hagyatnak, kizárólagosan csak is szőlők művelésére használhatók, teljesen igazolt azon aggodalom, mely e pusztító rovaroknak feltépte következtében gazda közönségünk keblét aggodalom és pedig a legnagyobb aggodalomba tartja. Ez aggodalom elhárítása és az adóképesség fen tartása kell, hogy igazolja azt, mikép a vészesnek jelzett sólyi hegy teljesen kipasztittasséfc az innét átcsempészett egyes hegyekben mutatkozó terek szinte ki irtatván fertÖÜenittcssenek. — Hogy mi módon érethető el caél, azt fejtegetni nincs szándékom, mert tudom, hogy a hol mentésről van szó, ott az eszközöl; nem válogathatok, ott csak is a gyors kivitel ról kel 1 gondoskodni. — Teszem azt: Sóly községnek van 80 hold szóleje, ennek értéke tesz 96.000 forintot, ezen terftJet most kiirtandó nem kívánunk többet, mint a 96.000 írtnak 5% kamatját évenklnt vagy is addig, míg a fundus ismét a fertőtlenítés ntán szólóvei beültetve termóképes lesz és igy tovább a más területeken a szóló értéktökéjének 5% kamatai mint évi járulék a birtokosságnak biztosíttatván, lehetővé tétetnék az elfojtás mellett az adóképesség megtartása is, mert ezen 5% kamatból az évi adó átalány is ievonatván. csak ia a maradékok fizettetnek r. tulajdonosnak. Ezzel cl érve lenne azon czél, hogy a kiirtás által a rovar tovaterjedése megaka- dályoztatván, a föld után esedékes adó megtérülne és a mi fő a szóm <izédos gazda közönség\' nyugalma és vagyona biztonsága, melylyel a pénzintézetek is nem csekély részben vannak érdekelve megóvaioék, igy ezen egyszerű, de alapos és a ezé: elérésére egyedüli mód létesítésével a kiránt siker eredményeztetnék. Eiek elórebocsájtása után szabadjon Dr. Horváth1\' Géza ur miniszteri biztosnak a pisy\'loxera ügyben tett elöa dasaru visszatérni. Mely előadás URV a helyszínén észlelt tapasztalatok esafc fokozták as? ott ;e-lenYoltakban azon aggodalmat, mely aggodalom gyütrÓJeg hat a. kedéhre, látra, bogi\' ily parányi.ag látszó rovarka rövid idő alatt ■níly őnási pusztítást a gazda, közönség reményét miiy könnyen tönkre tea ni és m°g-semmisitni képes. Bárha az elúadás és e gdftosz rorsraafc szaporodása érdemében tett fel világoaitásért az igen tisztelt eföadó ar az ott megjelentet elismerését kiérúeiDelte. Mindamellett kivánn! valót még is hagyott hátrv azt t. i. hogy a kiirtás módozatai 9S azor eszközök, melyek e czél elérésére legbíztosabban igénybe vehetők, hol talál ható s minó eljárás lesz akkor gyakorlatba Teendő. Ezen előadást kivette Lakat ur srives vendégszeretetéből feltálalt ebéd, melyen a pohárköszflntések 3em maradtak el, de ezekben, valamint a jelen voltak arczaiban az £rÖEn szokott kifejezése helyett az aggodalomtól telt kifejezés látható volt s az egész társalgáson Tágig gyász foltként vonult vé^ig azon aggodalom, hogy mig ma\' Só!y község szőlőtora ületett meg, addig holnap már a sor reánk fog kerülni. - A po hárköszöntést Végbelyi Dezső alispán ur nyitotta meg ; éltette Zalamegré bői átjött biztosokat, kívánta, hogy ha már a sors Veszpréinmegyét a phylloxerás kellemetlenségbe sodorta Zalát az ég ettől mentse meg. — TAR_C_ZA. Őszi lombok. i. UulAod^\'Bif kti>t, Haldokló WrjnA«»t, Müjen gudig volril, « milyen koldu iettúl! N\'emií tudod tested mekelenégét Ett&kfcfni IU ott Uiw el r«k egy két Elhal 16 Uiavél. Régi UmcrSiid, dro, golf. min-t-mind EJhftgTOik. Nioct mire! Sket dídeifetnid 8 í ei aekfd fijb.-it.. « m) »éf rtguzt &dbat. Hogy :JÖÜ majd % tél, t roid borítja majd Fehét uemfcdöjét. &mtí ■.hlklcnmnál hoisiau elmereQgrt Kl-aní««B »»i a. h«.Tidá rirár^t í)lf oáhi% A lálck, ÓL bk hantái lát Ofsi Síéi ivír ük lotnbowtjAn ií. H latfir (í)\'-rj() i(í-\'t UgT eUir a lalkam, óh m frt «E !l irs«m, (n, fa.leTelhuiii.bm, Oh át fáj »i; liui m«O,j. elmalál Napon fij a aiiToek í Mi$t >. tei-U felúSk, a Fftckt-madir t* i. .»4Uj cuk »rr* diinek ! ,° moüd meg jó aajümn&k, bőgj £»j nekem élni, Rogy miként u- én ií, n«m»okAr* én ii ásebb tubába tír.k É* ha &nki, Maki ... fi meg fog •irauti, A n újt»i inyim ... óh, de még le m-nd meg, Hdd remílje , hogy m»f. . . hojy wég cjj\'": S míg eJjöo u 6r» ad Mbb l U. Jaj • Mirnek, mely ama tod í Melj ieb«b«n éf«io j M«£/ t malUt mif BajU Mn íijóv uf S Biani tud A liaj buu tm»TÍbfl-3 tud nmtial iwbb jorít hiibío ! C»alitolt ÍÍIT mért keaeregu aa-ünelícn. Nincs ki leitijon légei, sienredó: : LR7 vidim éa jobb, WejtíJ el 5t, Újra nyílik iiebb TiritóLjb miata ! Cialatott Hív felojtad «1 a multat Ne lépd fel a xyag-ya ó idbet ! Majd az ídó, as Öreg •irásó, Oda bba raiadaat altomét, Öi5:n, bi.ust, hogjüa clpihennek, NynfOTát csak 0^7 lesz a •airnak \'. TOMKA GÉZA. .4z asszony, ha ang>al. - Be^ly. - Ir:» SZALAY SÁNDOR. (Foljutii.) ÍJirisk- TagT KATÍAI Siegétay Krdóa Feri dúlt azivvel meut via^sa Buda felé, hogy oU gyárf«l-ügyel£i\|állá«át elfoglalja. Tele asivei jött; muat ugy éroaé, mintha minden lépten oyomoD valamit eiventene abbóL Felmerültek Ulkéb«o két év elotii emlékei. D» másként volt akkor minden 1 Vájjon as volt-e osak iiom ? A sserelem édo órái, édes aurai, reményei, ábránd jai, as órök hőség eakQje, a forró ajkak ogygyé olvadás, as agygyé ssakadni ke»«Ülí svivek lásas verése, a kéjea ölelés . . . esők roltak« álomképek; vi> SÍQ egy i-rült seraimasaek ? Vagy talán most álmodik?! Attól a püJaoatuii fogva, mikor pí-hanése kőiben &»v. Pusaiainéval találko-sott, s Mtol u óséraatét fellásiió u-aoya-kat kapu, lelke folyton nagyobb rásko-dásokoo ment át. A múlt édes amiékei éa a jelen osaiódá* vívtak agyában és idea Uk föJ kölűolsle jaUneukst. Mikor a két ér elótii ulváláa éd«a kiaos búcsajára gondul\', ujra, ma^a el ólt látta Beregi Mm-iakát köoyáiou nsemoivel, melyben ükkor osak fájdalom vall é§ sxerelem; ujr., éné ait u ÍJ unni nem akaró ölelést, axoküt * hoatvu, édei csókokat, mikkel egrmá»bi osokottik it lelteiket, sxerel-möice:. — Ki iLi édea, et ■ felad he i len ftaiék »Doyir* főUjii síi rét, hogy cak ajomoak hllle ctalódásit. De mcut a c»-lódaa álMU lelke elé a viitostlátia eUfi j»leoetét. Ma;t előtt látU Beregi Muris-\| Lát, * mint a* ol-ár előtt állott hikíny arcscaal, könytelén sxemekkel, mikben akkor caak reméojveaztS hidefi-i\'^ volc, reményUdó «erelem semmi Ujr» érxé •»t & kimoDdbKt&ÜaD, éetbootó lijdalmat, m--ly ördögi karokkal fogt* it azívét, mely fÖlajeott Bziréoek idegeit akkor agy tépte, ugy marciangolta, miut must. Ily Qllootétes emlékek k&czarugUk agyában. A.1 ontény aranj meg-ningcaörreot nebébea. Easébe jatott as a fiaUl, »»ep 6tvf>y, éatTé>fl[ea;itö tó\'él atemeirel, mik ban annyi yigy és annyi azereiem volt, mikor 6 reá nésett Miért? Egj- g^sdag ö«vegy éa egy ategény vándor! Jó iiüt kacsa "ott mkgi.Q. Nem is volt mái cxélja, miot as ■raoyokat láb»ihos Tetői, mert fi üem koldoi. Dehát nrm meoí e be vándorlásiban »kárhány Kor élelmet T»gv aegélyt kérői? Fan-e joj^a egy kopott vándornak »gy ornő kegy adomány át é ii? U neki van, mert 6 eltart nyomort, ueavadéat; két napig aem eTett, minthogy mer nem wolgált falatot tett Tolna nájáb 1 U nem nwgény, mert ükOlűi tdá m&f ábn d^ sít oly kiocs, oly erí, mely míndeo egyébbnél jobban bixtoaitja «t önálló\' •ágot. — ,IgoE — gondolt magábao — viaasa fogom vetni »B erwény — aranyat. Eh nos jogom vo. — Itt vu aassonyom — est togom mondani. — Koldua k. misaoához naru vagyok aaokva, ■ mig e két kéxboii hun megtartja as erőt, » kegyadoBKínv L megaláztatásnak fogom tekinteni.* Asután aokáJe •Igoodoikodott, bőgj nem fog pih&ani, cj> nappallá tett; tanul, dyiguiik, sokjt gondolkodik, de oeki meg kell muUtm • hogy * kink önérsetét egy cnáimy «rny ugy képe* volt föiU-xitani, as ucm asegény ^mber Beregi Mariskáhos, ha mindjárt nem olyan ur is, mint a kiket a véa Európában ssöniyú maradiságankbaa „tekintetea\'-^égökiiél fogva ismerünk ót tartunk tekintélyeknek. Qt)odol»tib» mélyedve, folyionoaao erősebben éa eroaebbeti ment, & mellette elhaladókat éaare MID veti. A leikében dató fájdalom valóságot laif-.nxmk.Wai önte el vtlóját. Rendes körmméayek kosAU képtelen latt volna tovább menni; mindeDe égntt & lattól. De • Mellem a tett erő hatalma óriási a test fölött. A.t a goo-dolat adott neki orót, ** aenté meg ax utb.n való kidÓléstoi, hogy oaki kutde-oio kell és meg k-11 maUtaia valamit, valami oly oagyott. » mit a aemmibÜ kell előteremtenie. Már majdnem teljcMB erftt vett rajta a Iá. S««r«ncaéjére egy kis mesövárot-féle kfiselébe ért. Ott egyenesen a korcamába tartott. Amint be akart menői, onnét • fiatal ösregj hajtatott ki. KrdAf megkQTÜltsB Állott meg. A stép oiregy kedvtaan mosolygott rá. Ssép, mély UUii aSftmeibol ajra as a be-látbatlan világ sogáraott ki, ■ mini ha. ások a kárhosatba csábiui, némác mo aolygo ajkak mondták volna: ^Késd e riligot, os a világ a tied tehet, caak akar nod kell 1 A asép Oavagy megáüitá koosijéc .Hoanét joa ön as Istenért igy ?\' "i, hogy lá»bo r«a. „Seranii bajon aiiioal* ,UII;TUI ne tréfáljoa ! Önoek ágyba kell feküdnie." .Nem lenét. Még ec éjea Pestre kuli érnem." „Üljön fol tehát kooBÍmba I* Saegéay Feri Dem tatba, hogy mit Wgy«n. AS voit asásdéka, hogy as er-sséay aranyat u eisd laiálkoaáa alkairaá-val a iaép öaregy lábaiae* dobja és most, mikor tettre korait voba a riolog, a lag-nagyobb darvaságBak tantfe) eiötta, am biru TégrnhWUai. Aa a gyöagéá bsaá. vod, as a magmgyráBbiiLlB. amivé, beaefttelj-s gnndoekodáa mig önétme\'ét is eloltatia. Pedig aaek •» aranyek ."niDdeo moxdalatára míg-megwömBtak, mintha moadták olaa\'. .Vigyán! A »óf asas-•sony mosolya olalutja oaénetedet és ex \' nem fog többé felébredni." A vaudar felakart ólai a kocsis mellé. „Mit gondol ön ? — Mólt * nép aaesooT. — A Brosay géMfir felQfrys-lflja, teljhatalma igasgatój caak nem fog kiUéafei?" osolygott. Feri pedig Hajtatra álbtt meg, ho#7 mikéat tadfa M a rejtélyes ráaiera a« H « állását is, holott TáadorkoBtoaérol aat áJiláa HUSZADIK ftWOLYAM ZALAI KÖUÖFf 1881 Hogyan kell a leghatásosabb trágyát u igyne* lett nárettet előállítanánk és m tTaCjaal hlMT"ÍlFni»\'* (BolrUtá* ) Ha as árnyéktsék as épület valamely résseben ugy van építve, hogy csatorna Utal som botható kapcsolatba, at emésstÖ gödörrel énen esetben megmérem as árnyékssék padkájának m ga* ságit, ttélességét és hoataát, t esea m.-retek tserint kéasittetek asstaloa által egy ládacakat fény Ód ott kából. E ládára ko-Vbcaotal alulról vasból tan gélt eroaittetek melyre még két kereket alkalmasok, de a melyeknek átmérője legfellebb 15 oentimetar lebet ét tsilárd tsarkeaetü, továbbá t ládát a kovács még agy kalantyaval vagy fogantékkal ti ellátja. At igy felsserelt ládácskát, mely belöJrŐI kátrány tettékkel is be van featve a nedv átujvárgátanak megakadályosáaa végett, atutan betolom at árnyékssék padkája alá. (A pad ugy van készítve, hogy annak elóréra felDyitható és becsukható, a nyíláson pedig a láda ki és betolható.) Ha már fóJig van a láda gaoajjsl, nem várom be, hogy egésseo megteljék, hanem ki busóm foga ti tikjánál fogva as árnyéketek padja alól, • -Ohmom az e végre késsÖlt gödörbe Üretiem, s Üresen vissza tolom előbbi helyére. Hogy a kolle; Ezt követte Kovács Janóénak fel köszöntője, ki mint zalai — bizalommal néz a jövő eié, mert ott, hogy megye legelső tisztviselője a közveszélyt annyira fel fogta, mint helyi Dezsó alispán, ott szalud meny leni, hogy a vész csírájában el-fojtatván Zala és a szomszéd megyék e kellemetlen helyzettál megmenteinek, ezért poharat a derék ügybttzgí alispánra flritté. Eósze Detsó Veszprémi evangélikus lelkész Dr. Horváth Gézára találóan szövegezett felköesöntót mondott előadásának szellemi részét megvilágositaodók. Czigler Lajos Csáktornyáról szinte mondott fel köszön tót, éltetve Veszprémmegye Lakosságát. Ezek befejeztével Forintos ka-noook nr ő nagysága, mint a megyei phylloiera-bizottság elnöke is megjelent, kit is a társaság a legnagyobb szivélyességgel fogadott. A házi gazda egészségéről sem lehetett megfelejtkezni, melyre is az alispán ar üritté poharát, ki sietett is vendégeit a jó és kitűnő 34-ik évi sóíyi termés felhordásával a nyomott helyzetből kibontani, de hiába ott a vósxhelyen a szokott magyaros jó kedvet fellelni egyatalán nem lehetett, haszontalan volt minden vicz, Ígértük, hogy majd ha idővel epusztulás után sólyi hegy romjaiból ;fel-kél és virágzó heiyzetbe jön, majd akkor nagyobb kedv nyíl vasalással mondjuk el .Isten éltesse\' Lakat Mihály háza gazda arat! g ládából az udvaron t*t □< adjon, e végre a ladat légmentese\' dove! el tárom. Ily módon nemcsak •» ját lakhaiHmnál levfi, hniiem még a kö- ntametéd hasaknál levő árnyékasé beD össKegyfllfi emberi ganajt i( egyiijihetem. Ha ily módon a gödör gielleit g».iajj«l, a b&mu, márga v ek hiányában földeli keverést lasEiván el — bosiá foguk a pad :éasitéahex. Elósxör i» lapáttal ki hányom gödörből a t^aoaj, hamu és m&rga v».g Tóid keveréket egy halomba. És amtái ápát fogok ■ essrl kéUter hárumsxor egvágom, a ogysaerBrnitid me^ia fordi-im. Ha már es is megtörtént, egy pár j ) ölnyi tárt betéritek gyp»« ^agy mirga torral, ha e> nem volna iaaap földből elCiülnou porral. S ac eiterített porra egyenlő nagyságú darabokat vágva a trágys gyarmából, sorban lerakom S ba már tele raktam ax erre olkéatitett tért, akkor a kapát vagy lapátot kesémből ietóve, sorba vessem ax előbb lerakott darabokat, • % porba megbentergetve, kesémmel pogácsa lakrt ösasenyomoga-tom ét a Bsántó dessk&kra a kocaíatio-ben sorban lerakom. Ha elfogyott már a kusfcggatott darabok podrotlé alakítása újra tele rakom kapa segélyével at üre-icn maradt m porr»l újra meghintett tért Qgy mint előbb tettem. S esen munkálkodást mindaddig folytatom, mig caak tart a pudrettéoek való anyagból. Magjegy zen dfi, hogy as emésttó gödör mikor benn van még ax anyag, de egy óbbkor is mindig deatkáva! befödendő, sehogy marha vagy gyermek beleeaaen, — Csemegi Károly legfőbb itélószéki tanácselnök AosseebÓl, hol hat hétig tortózkodott visszatért. A büntető perrendtartást — mint az Eli. irja - teljesen befejezve és véglegesen megszerkesztve hozta magával. A javaslat a napokban már nyomdába kerül s Így az igazságügyi kormány a parlament eLó üléseiben már bejelentheti & nagy fontosságú törvénytervezetet. Csemegi az eljáráshoz terjedelmes indokolást is fttz. elvégezve ekként büntető eljárásunk tudományos előkészítését, mint az anyagi törvénykönyv kodifikálásánál történt. vagy felesleges mS vagy hólével megteljen. Leh«t a pudrettet négytteg aUkn-Ug U mint a téglát forma segítségével it vetni. Csak bogy nem oly nagy darabokra, mint mekkora egj közönséges tégla, hanem legfóllebb egy fél tégla aagyságnakra. A veti formát homok helyett gyptn porral vagy hamuval kell meghinteni, hogy ne ragadjon hosxá semmi t padrette anyagából. Ez oaak ások kedvéért hoztam fel, kik kezeikkel félnek hossá nyulai, mert a fentebb leír mód egyszerQebb és könnyebb ni. Hoat aton kérdésedre akarok megfelelni kedve* fóldmives barátom, hogy a padretul mi féle növényeknél mily mennyiségben használjak. LegelÓttör is keadjük a gabna vagyis Üssttartalmu féken a sort, meri itt fiieli meg íao a reá fordított szorgalmat és faradságot, mivel a gabna ezek kriinti főleg a bua és árpa, mindig bittó pi-aexra és vevőre talál A baz> és árpa alá, ha. H f>.Idje r.m suTÍny és valamelyes márpa ta mmil is bír, elég s padrettéb<5! 3 m-50 leKföil«bb 200 kiló egy k»us holdra. Ugyaa onnyi elég akkor is, h iin:óföld nem igen régen 3 vagy 4 év-f\| elóbb ítéltében volt trágyázva. II* an e a földben márga vegy gypat m"g udjuk ba próbául a szántóföldből egy iambra kéosuvat öntünk, mert a márgú üld p«xegai iog ha kdQsaw] leőutnük ; nivel a márgában rejlő siénsKTal as rŐB-bb kénsav kikergeti e* pezagpst .2 elő. A padraüet legjobb porrá inni a etés előtt vagy mindjárt utána a mag >ázakba kézzel bie binteoí, vagy aorveii táu a Bárokba elhinieni. Ez ugyan itisaé ■étó ssaporatUn munka, de kttíseti a 3 \'agy 4 munkáíuak dijját so&szoroaan. nennyivel igy L termec nagyobb lesz aintha ugy asórták volna il a földra a aaretté\'. Meri hintve a maghoz közelebb érül a trágyapor és nagyobb területet ■ l)b"t igy iB^gtrágyásiti vele, mint ba gy szórtuk volán éa mélyebben is kerül i trágya e földbe Soványabb természetű iöldre már lóbb kell e»eo irágja porból, loidankint 300 vagy 400 kiló eló.\'sÁges, ta agy tzórjuk akkor mindig két sunyit :el! ssárailanunk. NA gondolja azonban senki, bogy zzul friivagyaok mentve a c»gy mun-ávl ét tok vooó er5v«l járó saéhibeni raáfrátátt^l Essél ne ámítsuk mtjrun-:at, mon fceserü csalódásra ébrednénk, csak a pudre^ébo! készült trágya-sorra tamakodv«, ategtsünoéok fnidein-áüó; trágyával it bővebben trá-;yáznii SxQkségis azért a pudralto bass-lálata mellet, is legalább 6 év alatt .-gy istállói trágyával ia bőven és ssélti-trágyázni. Ugy járna a föld melyei egy ed ü1 csak padrette porral győznének, int az ember, ki csak mindig egy féle étellel c\'ne — végre kifogyna a termő erejéből. Nem kell feledni, hogy a földnek aem csak a«OT v«.gyí rétsekkW k«H birmia ír: bői s liasttartalan ssem, kaoem olyanokkal ia,\' melyekéi a sealma éa növénynek többi réssei i ps6d?-k. Basa nemesítésnél ig«n előnyösen haasnilhatjuk fel • padrette port. Sőt itt alkalmashatjak a legnagyobb sikerrel. KösOnséges orSban levő földben oemM tett faja busa aiá pudrettévsl trágyasvs, bámulatos eredményeket tapasztalhatunk. A moatani vissonyok körött, midőn s fold birtokok a kisbirtokosok kasén n gyon elaprózódtak, ha as ősatyáinktól anul\' régi módszer steril gaadálkodunk, akkor midőn nemseti fenmaradbataaunk agy terheket róv minden honpolgárra — nem tarthatják fenn család ónkat rostásul mivntt kit birtokunknak silány tr méséböl. Ön fenn tartáson k it parancsolja hogy más gasdálkodás módot követtünk Et sierintem D%in üdvösebb ctélhos vési több mód abban állaim, hogy földeinket g műveljük. A trágya keselésre podíg [iKgyobbssorgaímat ét gondot kell uank. Hogy külső szántóföldjeinket kcriileg mivelheaaük & hol még a Mgnsitás nem történt meg, es volc Isi tuendő. Alább fogok egy kis birto-;onk körülményeibet mért\'/» jobbagyi elekből a egy tagban lévő birtokbot be at:ott vetés forgást ajánlani. De előbb lássuk még mi kép kell a pudrette trigyát más növényeknél is használni s ve\' elbánni. A második helyet a torban gaboi lUn a dohány illeti. Magyarország délib reaze » dohány lermnléare, mind közép hómérséke, mind tóldjé e nétve igen liclmas. Mégis kivéve egyes vidékeket, hol a dohány termest Lés okszerűen ■teltetik — nagyobb réatt igon silány >bány; áliituak elé. Egyik oka ugy axnm az : mi a tán a dohánynak a t#rme-ktŐli beváltáskor a termény minőségé nél nem * dohány illatjára, hanem nagy rn és azinére fektetik a főaulyt, azért a. termelőktől sem lehet rosE néven venni, ha ók is a sokra nem a jóra törek tenek. Hogy tokát és uagy levelfit termelhessenek a dohány alá gazdagon ■ágyainak istállói trágyával, mely a dohány t éa leveleit mtsgneveli ugyan ■gyra, de a gasdg éa nagy levelű do hány lawan ét kéaőo érik, tökéletesen nem it bir megérni. A füllesstőben n nyeri ugyan * szép aárga stiot, de illatot nem, mert ha a földtől nsm nyert illatot, mi mar att nem adhatunk neki, bár mily gonddai késeijük is. Adjunk a dohány földjének nem olj g»A$ rA-p;y ásást, hanem jobbat a púdra ttot, majd meglátjuk, hogy e trágya a dohány jósagán ét illatjác mily bámulandó változást ülés elő. As igen kötött agyagfőid oem alkalma a doháoy termelétre. Legjobb ha a földben agyag, homok, mess Ós tele/ény leghelyesebb arányokban megvannak. Ily oBTeaebb tvmsWctt földei kétó £«,. tael felstántaak, hogy t bólé a lalijU beivódbaaton, ■ a felszántott fQUat p^dij a fagy elegendőleg megtörj. Kora ta, vaa»al masodtaor megtaáotjak, ■hagyjuk állni, mig a dohány plán iái a ki u-t* tétre alkalmat Bagyaágra as arr« kénftlt melegágy ban megnerskeduk. £kkor taci aáotjuk földünket harmadasor, i jó l\'gas boron á vaj megfogasolva, mind«s gáttól magtiastitva éa megheagarezve, t földel a dohány átaltetéaére alkalmatai tettük — hotsá fogunk a dohány sorok kijelöléaéhos és a pudrettéveli irágyátát-hos. Ide sa&kséges három monkát, u alaő kit hagyás kapával kerti stisor mellett minden 30 vagy 40 centi«etar távolságra kis fésskel víg, atáaa uitik munkát Héá kosárban léví p«or%u« porból egy egy fél marikkal mindet ^ egy fétsekbe belehiat, mely. okfcép mef trágyázott fészkekbe a harmadik munka* már a dobányplánlákat fogja flltetní. Et asartsság sralkodnék a dobiiypUnt<« ki ül letétékor as öntöwWt nen ssttbad elhanyagolni. Ha Öntözétael keli altetnünk, akkor az ÖBtösésaek agf vagy fél órával «IŐbb kell történni, miit as Ültetésnek. A fő ögyeleni i fordítauLo, hogy a irágyapor a dohaayfyftkéV koselébe kerüljön, s ha időnk ODgedi, kev<aet öesu keverjük a tőiddel, bogy annál nagyobb térben ériatkeshesaon a trágya a doaásy gyökereivel. A fesi repcaék trágyázásánál « igen szép eredményt hot elő a poudreiu. "él is mint a busánál a maggal együtt y utánna kösvetien&l hintjük a pad eport a sarokba, valamivel bovobbeo t a butánál tettük. Egy kataszter holdra 5 sőt 6 tsáz kilót it aaámithatuoK. Kendernél hol torvetést n«m> any-ayira alkalmazták átért, hogy Saomubb zála legyen, a padreite port joób h> ugy asórjuk ni » tdldöo. A haj ma (é\'ék igen ttáratik az erői képességgel biró trágyát, asért esek föld ét még nagyobb mértékben lebet psdrel-tévnl trágyásni Ssintu igy a káposzta és répa félék földjét it. As ugortta és dinnye (öld)ét nem ssabad pndretls é* niás tiy égvényes tartalma vegy trágyákkal ke-érni, mivei esek ne na asareCÍk aa ily -őt trágyaasereket. Dionye és ugorka legjobban ditslik jó erdei földben, vagy e]porladl növényi trigyában. £gy 6 holdból álló a egy tagban levő agyagot föidü birtokba kivetkezí vei és lorgist ajánlanék. 1 tő évben erős sséltibeni trágyi-la a tagja* agy tisswketled réasébe knkoricaa Vagy bvrgonya, snátikb* takarmány répa, vagy fbbe burgonya, láaikba knkoritisa. \'sasi árpa vagy 2- érben tavi óh érrel vetendő. 3. évbeo lóhere felüli fél trágyásás- sal.Hégj«bben as érben oastsel egy stio-tasbapadre)Ue-trágyáal butát vetüok. sem köv«tkestetheti, Sál a gyárt it meg-nevette. „Na, na, oaak ne esadálkoszék anuyír. Üllőn ide mellém! Itt nem fog átfázoi; meg kényelmesebben beszélhetünk & gyári ügyekről." Feri f«S nélkül engedelmeskedett. „Ha szabad kérdenem, miként tudja Dagy^ad oly batárowttan jelenlegi illatomat, s mit meg tényleg el sem fog laham?* ,Na hát, ne hogy valami nói ruhába Sltüsou kémnek tartson, megmondom, misserínl személyemben a Baretay gépgyár lalajdoDoaával beatéi.\' Erre statan Erdós Ferinek alsó álla egéat a kabátja lefelaő gomblyukáig esett éa érthetetlec tsavakat mokogott .Láaaa, láata, bobó — útit a isép atssony, _ mikor s külföldön egy gyárban Öot megiátUm, kiléte atáo tudakozódtam. Megtudtam nevét, asármatását, lakhelyéi, egész multját. Törekvése ne^ mes ügy ekéseié nagyon megtauaett és gyáramba óhajtottam megnyerni. Nem «mlékwk Ön, hogy egy alkalommal ai otuni gyirfeiugyeiője áltai teltsóllitta tott: aem volaa e hajlandó egy pesti gyárba munkavesetóül menni ? Lássa as-aal én bí.tam meg . gyáríelÜgyeloL Na és arra is igán jól emlékeshetik, hogy mit felelt. Aat monda, hogy mindaddig nem jön hátijába, mig a gépétsetben oJy haladáat Mm less, hogy itthon gyárfei-ügyelői állomást nem kap. - Ssorgalma meghosta a kívánt eredaéayt • ekkor én voltain aa, ki * gyárteiügyelÓi állomásra paiyáaawt hirdettem. Okvotleooi öat Máatam oda, de °>t pirtfogác aélktl, bimoayiuáByai alapja, i, 6> érdsmalte meg pályáaotáraai kőrttt." •De kérem ■ agyiadat, ka kegyad oogem már iuavt, taiért t«tte reiAin art, a mit tett." •Abá, tadoo, tadom t A> aranyakra goodol agy e ? Láaaa nakem at ilyaa paaaiom. %yéb ilyen dolgot ii elköveU betek, mart gyárom oaége ét Mvem s«m ogyanaa." „Ifikint vaniUtMU?-,Hat láva k«dv«« falOgyelfi vagy mondjak oaak uj« bog; ijraacat6 arl\' aNa hát esennel direcloraak neve tem ki. A decretoiDOt "tthonn megkapja. Tehát director or! Az éa férjemnek a BarcBay-CTÓg tulajdonosa, te öreg BarCAay Ferenct nagybátyja, voit. Ax öregDek az volt a kedvea passiója és gyönge oldala, bogy folytonosan fiatalabbnuk mondta magát. É« semmiért se haragudólu-on vira, mintha valaki öregnek mond:«. A gooosr nyelvek ast beszélték róia, hogy csup» hinságból maradt nÓtleo ember, uörnyeo félt az ilyen kifejezésektől. .A felesége is melléje öregedett. Az én öregem. ór«g papa.\' így maradt ai én férjem steren-oaéjére nőtlen. Halals. n\'.ánrs gyárát at én férjemre hagyta. De a ctégreés nevér* oiy büszke volt, miawrint azt kfkötötte, hogy a cségnek, mig az a gyár, gyár marad, mindig as Ő nevet kell viselnie. így maradt as én férjem birtokában is Baroíay gyárnak. At én Bterneoséaire l öreg bogarai kost az nem volt, hogy utódja ia olyan agglegény maradjon, mint ő. Másként sohase lettem volna Passtsiné és a Bsxosay-gyár tulajdonosa. Az én férjem Bek kedves nagybátyja bogaraiból nem igen sok jntott, de volt neki azéinál tokkal venedelmesebb: a fél\'ékeoység. Ennek kOmöohetem, hogy halála utánra, mely bi«ooy ..}u korában bekflvetkesett, a gyár mellett rólam ia végrendelkezett és pedig oly formán, hogy és suokié ne lehessek. A gyárt t. i. oly föltétellel hagyta nekem, hogy másodszor férjaes ne menjek, mihetvt pedig est tenném, a gyár legközelebbi rokonaira fog ssállani. Hogy pedig •> meg ne történjék, Qgy védem it att tanácsolta, mitserint maradjak éa oaak a Pusztai Család bitbizományi birtoka, a gyár megmaradjon as én birtokom. TenoéssetetaB én is e nézeten voltam." Erdős Peri a tsép awsony bessédje alatt egyre UOB tfloodGtt, hogy miért iia őt már külföldről is elbonii és rt is kaUinSaen neki adu az előnyt, sőt mi több as olaő találkozásnál, még tulaj dooképeai állását el sem foglaka, már is a legmagasabb állatra directortágra lelte. Nincs olyao köKöorOs ember, a kit a rögtön jött saerenoae gondolkodóba ne •jteen. A szép asszonynak fc-ltunt Erdős lallgatagsága. de est lázának taUj looiiotu. — .Kern fogok most Öanek többet fisrélni 1-jx erre időnk\' Poaten is. Axéri ettem ki a pályásaiban, bogy nőtUn yályásókiiak előny ftk vau. mert ugy íretném, ba a gyárfelű^v\'-lój* vagy »i már director — eddig ez necc volt. "-gyair-ramiüd házi titkárom i> lenne : Livel mind D tekintetben tartózkodás léikül szólhatnék, ön mint nőttem ember lázamban fog lakást kapni a :gy mindent >tlhonn iDtóibetüik el. Most nyugodjék ia. Talán az álom kissé eny hitendi a ázt? - Nézze itt van egy nagykeudő — .karózték be jól vele!\' Ascal a -tép asszony gyönyörű nagy Mi kendőjét adta át Ferinek ás segítette beUkarásbao. Valami olyau bűvös, olyan "ecdki vűli tlelajea volt a kösbeo a nő érintése, hogy si«gény Feri még erősebb lázt kapott lóle. Agya égett, minden tagja lángolt, min\'-ba parásson feküdt VOID. Gondolatai twtrogoi kesdtek, majd elő álltak a lát rettenetet vistió, ások • bor-saattó emberi formából kikelt alakok; emberek, kiknek csak akkora a lábuk, mint egy gyermeké, a fejük meg a pad lást üti; a tsájuk fültől faiig ér ; a to-gaik akkorák, mint ralsmi óriásnak a hüvelykujja; astác olysn vóríagylalón vigyorognak aasegény lúboieg Mó, hogy at majduem megbai tőle. Atatán látott ciatázni vér<» embe reket, kiknek saájukuól oaak ugy dalt ki & lÜs. A melyik győzAlt a másikat megette. Vé>gr», minlha egy maradt volna osak! ezután őt kergette, de nem tudott előle menekülni éa jajgatott kínjában. Pusztaioé könnyes saemmej nétte - láibeleget, megetelt ssivs) rajta, de nagyon megesett. Kóstolt a kocsisnak, hogy caak siessen, de a sökkenői helye ken jól vigyánon. Asntin k-dvet beUgéi tiépen beukargatta, tejét oda vjH\'a d<i-bogí. szivére ét simitgatta furrü, lázb^u égő homlokát: tokáig elnézte ssép, üeniw vonata árosát ét ri tévé Tágy- tól égű ajkait a beteg homlokára. Heg-ressenva kapott utána ttját homlokához hogy mit leit? Hátha . beteg megérette 1 De aztal vigasstalodott, hogy as nem volt csók. caak ajkát értette kissé oda. Mintegy öt órai baladás után Ba- dapesteu, a ttép ötvegy lakánál voltak. A beteget a legnagyobb gonddal tzállí- •tták BIObájába. A atép atatony asonnal in orvosáért küldött, kinek tadtára dta, hogy er a megmentendő é\\<-i ét as i ssorosan függnek össse. As orvos egértelte, megvizxgálU a beteget éa megvigatttalta Pusztainé ő nagy tágat, mpy a lát nem annyira idegrázkódás, roiüt ÖTÖS meghűlés k&vetkesménye é pár hét múlva a beteg lábra állaod. As arnő megnyugodótL A beg ápolását egyedül végeste, tégelyére egyetlen megbízottja, komonsája rolL (Folyt kövatkemik.) A lakodalmak. A köznépre oésve legűrvebdeteaebb esemény, ha hasánál oássünaepet Ülhet. Ifja és véne vidor szívvel tekint egéts év?a át ez időpont elé. At oly fatosi gaedának, kit as ég nagyobbki birtokkal áldott meg, többszörös munkaerőre vas asukséga; a családi ta^rok tsáma arra, hogy minden földét megmirelje és at Öusegyült munkát elvégezhesse, gyakran nem lévén elégséges elkerülheti? és örvendetes szükséggé válik a fiat meg-háaa itani. hogy esáltal a liáz dolgos menyet nyerjen, vagy fiu nem létében férjbe* adni a lányt »gj szorgalmas ifjahot, ki * ufkiékea fáradalmat munkáiban seri\'sec. Falun eddig as ifjn 20, a leány pedig 14—16 évet korában lépett hásaa-tági életre; atonbaa legújabb kormány-rendelet tserínt a legénynok 24 t a leány-oak 16 éves kora előtt hasaaodni teljét téggeí nem wmbad. A haaaanágok a* egén tnsagban rendesen kéaó óanstl aj borrat vagy iar-taegunD ii\'oaaek véghes, E* asonévssak, mely mn^kdja a gasdinak vérét verej tókkd -xort-U moakabérét. Jó formán iulo un ilyenkor aosúr, magtárét pincse. fo ha épea aanem lenne is, goodotkodnak • vfolyta Talárt a txülík igyekesetük ét takarékoonáguk álial néhánj forntootkát a— ukaparni, hogy asaml •\' lakodahnat megftlheasék. Sőt ha még ely tsegény m i család, arra fordítja legutolsó fillérét, bir félig-meddig megünnepeltessik. Igen termétseles, hogy t vaj;; ouos ilyenkor nagyobb lakodrlmat J > t bb veedéget biv, kik bor ét cigánytooe mámora kost több napon át ünnepinek s teljes örömnek engedik át magukat. Asonban a szegénynél sem tubád hiányozni a lakoménak, osakíiOgy ítt kevft-srbb a vendég o legWjebb at egyh-ngtt duda pótolja a zenat, melynek ln^onló vigságot • ugyanast a karjonga\'.á«t idézik elé. Ssőval gatdag, mint tcegény egyíormán elveti e nap oromét t egjíor-min órzi magát boldognas- Alaó Hagyaroraiagoo, hol a fold termékenysége által inkább van a faJnai gasda bAségbes ttokra, szokassa vált tot Euolbatlannak tartják, minél többet á!-riosni a lakomára. At ilyeneknél rsasesen i csélra egy ökröi vagy egy iehea«t vág-ak ie, bor bőviben van agy, hogy gyak-ao 3 — 4 napig tart a nassftm\'Mft « 1& akóvaJ sem érik b. Felai Magyarorstzágon oiíujibaa a tot nép ukarékoMüb. Sovány "^ídjt miatt kevesebbel találván beérui, »4s-pél it aaapán két n«p tartja mmg, aj font hsat vett a lakomara ét »■ pálinkával ssivatkedik vendégeinek. Ha már köze Igei a késő <Wi, a** t tsüret utáni idő, a mikorra ssukoit rea* deten majd minden hasaassgi tsórAdét t aonak megkStéte aant; vaaimaponkiBt a hátasalai vágyó tohanoaok, ha tájat falujokbái magukhoz ill,\'> ieányt nem találnak (mart a mtabelijöknek viaáig előnyök vaa,) átjárnak a Bsomtséd falukba, hogy ott a templom ksrsaftaról » minden Ünnepen a vatánisipon ttntMpt Öltöseteikbea templomba gyulai stofcoll leányokat msgMemléljék •> egyet ki-▼álasvsanak. Ha a legény tmeme megakidt rala-melyikes, ostkíwniar a dolog atát lat, egy kérőt válaattvin ugyanazon falóból, ki hírül vzi a leány »>úl-i iek. hogy leáüyukoak tsereaoséje »U-Ji. A liátatu-Landó még at nap elmegy k«. attSi a leány hazabot, ki őt már sgétt üsbrpi 6ítfia«th4 virja. Mtg «nk egy t mit L5s5ay6t tárgyról b-ngstsk, A egytstnmiad H082ADIK ÍVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY OECTÓBKR 2-in 1881. 4 évbeu a. busát learatván, még a.on öaszei «gy vagy kétiaántáiba rotaot ö. évben » roz» learatáta után tarló rápát velünk. 6. évben íeie részébe dohányt Tagy repoaet öliaiOaí, illetőleg veUUk egy-trágy ával(pudreU«)mátik felébe hajdinát. A 7. évben már magint elöl kusdjíik. Lehetett volna a tagot 8 velőre ia oaiiani a ekkor a dobaay alán következő évbn rozsot, "tt kova tó évben pedig Zabot bükkönyt, vagy hajdinát. Vigyaxv-ii arra, hogy agy mai után folytonos* li»t laxLalma növények tie kerüljenek a földbe. Mert így még erőt trágyais mellett is hamar kimerülne .azámófóidünk a termő- IV. Vannak háztartások — péidáal mé" tsárosok, hentesek éa veDdégfogadCsokoai — hol évente igen sok csont, állati txor, ssaxv, vér éa körumhulladék körűinek trágyadombra, melyek oti caak igen li Dyönan ét sokara porladnak ei. Ha t«b jtik, t\'lyen aiiati hulladékukat mi asorgal-mwifl öamaegjüjtjtik.Mikor mar jóformát gyűlt Öesze, akkor eg. gödörbe, melyb :.öbb helyen 4 vagy 5 hosszabb karói — milyen » wáiOKaró — könnyedén függö-Ieg leilUi.uk. Ennek megtörtén te uiáo legaiül egy réieg fahamut, orra egy réteg olta ian meszet,erre pedig egy réteg csuat köröm., sí őr éa más hulladékot, erre nmét egy réteg oltatlan meszet éa Így felváltva rétegenkinl otonloi, oltatlan meexe:, faha mu. :u, — ba karul — óotüolt mindaddig mig a gödör be nem telt. Ha be\'elt. akk( kihúzzuk a karókat s ax igy támadt iin gekbe visel Öntünk aoayit, mennyit osak elnyel a gödör. Ekkor íölddei befödjük éa magara hagyjuk mintegy 6 heti id mely ido aJati a hoaaxaa larto hőségben meg a legva«tagbb ökör óe ló azárcaou lok ii elmituak áa ujjaiük között elmoi zsolhatóvá válnak. A hat hét eltelte u in ki Dontjut a gödröt és kihányjttk a g&dói partjára a magomlou cont éa méstauya go\'; ba mégis ott találkoznék köztük össreálló, nagyobb darab, azt a lapát tté lével elzuzzok. Ezen ctont és más el:rtá leit áilati maradváay\'ikal, ha mi a má ooaareite készitéahes kétxenáJló árnyék eeéki anyaggal fteta avagy itjuk ét több-szorosén mngforgatva öaaaekevertük, eszel oaak szaporítottak a poudretia soya gát és emeltük annak trágyaerejét. .Szeméének áll a világ éa .az La lálja meg ax aranyokat, ki korán kei." Ne engedjük, bogy mások elósswnek mag ebben i* bennünket, hanem tieasUnk magyarok a jó tanácsot elfogadni éi noioél előbb és mioel tzorga) masabban az árny ék-széki trágyát szántóföldünkre - - Conpoa! vagy ÍJ poudrotte alakjában — hordán" Ke törődjünk azzal, ha kezünk eisseoye-■ül is, csak keblüak maradjon tisztán, a szorgalmas munka pedig nem seenyezi b a lelket. a háztáj állását is kipuhatolni igyeke: nek, ea alatt a ieáay ftlieriti a* asU tiszta fehér abrosstxaJ a arra egy ujeütetü kenyeret leaz oly cselből, hogy act ■ leány kérű megszegje és jötága felet ítéljen. Miatau óz meg\'őrtént s a legény i kenyeret jó mik; találta, haxa megy mini ö, mind pedig a ieáűykárí. Ha a leány nak a Ugény tötaxik, nem sokat késik hanem tudatja ext vele azonnal a látogatás után. jfléfil anoak, bogy a kérSjéf"! egy ült ismét eijrhet ét a leánynyal kéz fogóját roo£tarthatja. Mire a leány azüle ogynevazett hástoxnézet vé^«tt a legén; szülei basát meglátogatják. Megtörténvén «x ia egy barátságos, rendé vacaoránál vagy ucaoaáná! megerősítik a hasasáig egyezményt. A tótoknál axinlugy a kérÓ (pita\'i tswndoi k&sé Urtozik a leánynézés, eljegy zés s a lakodalomnál •sokasban levő lépések megtételt. Ha a legény már választolt vagy rábeszél Ütve vén asszonyok dicsérete által, (kik falyabelyeken leg-tob házasságot hosnak iélre) egy vagy máa íaácy részére nyilatkozott, elmegy astnfaU kérőjével tgvütt a leány házáho* a péiditoló bos«édb«n,nelyXdim, Erin ■ ai oldalbordái tönénstre ?onatkosik megkéri a leányt, melyre a leány levi átadók it (tótól oddawaoi) b hasgon felelnek. (Folytalaaa küTeÜceaik ) SCtét az éj... Sötét ax éj, lassan esik u e5, Könnyeire ni% t lATolbdl & a«á, Etflémnlt már rigeö a kíi p\'tjpalatj Ofc kit ririg kérlek csalt míg te maradj ! Ke Wjyj ei, e bubáojtlo íjasakán , Barax iwmfl, pOojorfl sa«p kia laanr I Mart ha •laécyM, wtegiaj «iTsm B.gTeped, Ma, »íe»lme Alul 6 b. nem hág** nw vn» ««■ »Va siíba Kálad látóm menjoruUgom kitárra, H* xe nereux, nem Ishewk én im Volt nékem egy hetyhe szolgám, ki már negÖdétkor tudtomra adta, bogy ő nem fog ám árnyéktaéket tutlógatni vagy ganajpogácaát kéaxiteni. \|Mivel Műk tagot volt a cteled, azért felfogadtam, magamban azonban után* gondoltam #T4TJ Ja&oti,magfiogod ám te mégapoad-tes lapátot is." Az aratás idsja almait. ■aratiaak ét szépen beUkaraltank. Egy kw üret időm lévén, aj árnyekizéki trágyái, melylyel a gödör magteleti, kiforgattam a gödörből ogy balomba, agy szer kapával magit forgattam, de az én Jan-otim oda te nézett, nem hogy segített volna. Éo nem is kértem, az igaz, meri hiába iá kértem volua arra. Hauem mikor forgattam a közepe tájra, alól három drb t forintot rahábi tekerve a trágyával ehemellem, és pedig titkon, hogy senki észre ne vegye. Másnap elővettem a szolgát, nagyon aggodalmas képpel kérdot-tam nem taUh-e az udvaron jártában egy ruhába tekerje egy pár darab ezüst forintot. Persze, hogy jó leiekkel mondhatta, hogy nem. ÉQ pedig vállat vonva ext mondtam: , mo->t már nem tudom nam-e akkor esett ki zsebemből, mikor a oopott trágyát kevertem a melegem lé én mellényemet magamról leoltottam. Caak el ne kellene most a szomszéd fi luba mennem, honnan caak holnap terbe-viaaza, hál még egyszer megtordita-i a poudrettnek való trágyát, talán meg it találnám." Midőn eseket mondám, a szolga ballatára, egyik istmmel £gja lemmel kisérLom a szolgál. 8 jól láttam, mínt örült a szolga az eseménynek. jak ugyan elmentem hasairól, a szolgaiak pedig egyéb duigol nem adtam, mint >zt, hogy a cséplooaaközokoi hozsa rendbe, ha vai iraelyik hibás volna ast javitaa ki En mátnap baiatérvs — mihelyt a trá gyahalomra néztem, azonnal amint vár lam i« — láttam, hogy a trágya forgntvi volt. Mindjárt én ia hoi£fogtam a forga-láthox. Mikor odáig értem, hoi a pénznek kellett lenni, de nem találtam. Tudtam mindjárt, hogy a Jancsi itolgám Laláit meg. ED azért neki gyürkoxve hoszafug-lam a poudrett kétzitéthes és sxeliden kérdestoaj Jancsit, nem volna-e kedve késre adogatni lapáttal? E> pedig sxiv< sen váliaikosou és megkérdezte, ha n« ta.Un megtalálná a penst adoék-e be lóié neki? Miért nem, talán telét vagy ulau többet is adnék belőle — mondom. A azolgs serényen dolgozott még a poudrelle alakításában ia ; már végére jártunk a dolognak, mikor mondottam: stehát csak nem találtuk meg a pénzt* mire János válaszolta: ,gazda aram talán aam is it reMtette ai péosét.* ,meg£ooot monden: én bogy maaait vamhattam e.1." Ecxe abba hagytam a pénz hiatóriát, hisz ugy ia tudtam, hogy Jancsi kesére került. Így kevertem ax én bityke szoigámat a pud-rotte kétsitéaéba, ha sxép szerével ét rábasséléttel nem leheléit, ctinnel kellett élnem. PATAKI GÉZA. H<;)yl i.ír.\'k- — őfelsége a király nevenapj* október 4-én leaz. — EütMc6U a nagy-kanizaai kir. törvény.zékí börtönből Trojók Imre prekopai születésű vagrisiaeosi lakót 31 éves, ki lopási bönhaimasatáért 1881. évi julioí hó 9 én 5 évi fegyháara, 5 év bivataj veasté és politikai jogainak fe.\' fUggsaslésére elitéi te te tL Letarioxtatva voh 1881. év ápril 14-t6.. Meg»ök5t 1881. évi szeptember 26-án esti Va8 óra kor a muD ka te lepríl. £ste a ^szükséges bely\'-re bajt s onnan a Zöldfákért kéri lésén kellé átsxoknet. ítélete még nem volt jogérrényes, miután fellobezett. K kerítésére minden szüksége* iotéskedés megtétetatt^ horvát ember lévén, való- ssinfUeg Boasniiba meaeküit. — Bő áldás. Tuboiy Viktor iró- társunkat családi öröm érte- Neje mai szerdán iker fia gyermekkel ajándékozta meg. Mind ax édes anya, mind afiuikrek egészségesek* Kívánjak, hogy a szülők öröme tarlós legyen 1 A. smentgyörgyv&ri szőlőhegyen okt. &H4D vetzi a sitiret kesdetét. Előre láthatólag általában savanya lesz a bor mert a sxílfl magéréaére ninct elég napot, meleg idő. — A köatemetó kapója előtt lévó yasuti bídat újra építik, emiatt a kösle- kádas okt. 5-éig feifaggosstre van. Ca&- dálatoa, hogy « moakálat ép moat telje- aittsük, mikor s ssttretelésbes kén&lod- n«k a Kanizsán lakó ssent-györtyvári ••ólon irtok ótok. — Iaholat&rai kegyelet- — Be »ámolás. - Virágkorában elhalt Petre- kovici Ferencx II-od éves bfilca, k»llga- tonak itkolatárui közt — kik öt annyira szeretlek — momgalom iodult mag az iránt, hogy % ktt-kaniaaai temetobeo lymgró porai fölé síremlék álUtawék. E* ügyben i. é. mareuoj hób--Ji felhívás bocsáttatván ki, — a fenti osélrs. körat-kasok adakoiUk : Cteunák \\ÍÖQ, Far iak 5 frt, CtuUr Pál, Budipett 1 írt, Gaal György, Budapatt 6 frt 20 kr; Halís István 5 frt, Hegedűs Fereooti, Budapest 6 frt, Imrey Ferenoi, KraJjo-vecs i bt, Dr. £eJe Antal 13 frt 17 kr; Knortser &yörgy 50 kr; BLoiáry Jón«f iudapoat 3 frt, Eoe» Mór, Pannonbaima 1 frt, Samu István Fereocx dtto 1 frt, Simon György Tádé dim 1 frt. Se hu eh jtjot Gy6r 6 frí. Zomiiory L ijo* 5 frt. öaszesen 52 frt 87 kr. A airemlék : pyra-mit alako, tailexiaiazürke márvány, mely f. é. tsept. bó 2-4 én . kis-kaniaaai lema-tóban Petrakovioa Fereocz sírja főié már íőiálltltatott. FőÜraU : .Itt nyagax>k itja Pttlrekovios Ferenos II-od évet böicz. hallgató. — t 1877- évi márcz. hó $-án élte 24. évében. Aldáa hamvain ! — Emalteiték: barátai IHS1. évben.\' Ax , lék ki Badapes trfll hozatván, gy ári i. — 39 irt. A fóliát, fölálütaa és egyéb kdluégek ; ló ir: 87 kr. öaacettu 02 ín 87 kr. teuek ki, - s így a bévé tei és kiadás egymást Leljeaen fedezik. Végre az óhaj megv.íoiuit! A küzdő tárának pihenő ]he.y« nem áli löbbé jel telenül. Midőn tíX\'-o eljárásunkról a nyíl- vánoaság előtt beszámolnánk, kedvet kötelBatéganknr<k iimtrjük, bogy a azi- adakoeóknak <l« mindazoknak, k..1-bennünknt e k\'^yele ot csel elérésében barmiképen lámugatak, et utón ia ó»zinte köaxöneiünkel ayi vánüjuc. Nagy K.ani-zaán, 1881. évj •wpt DÓ 29-én. Dr. Kelé Antal pénzláraoic. Hu.Ua litván ellenőr. — Darám MUka kitttní, jele* irsaaága aíerdait eluUsik Meránba. Vasárnap ax .Oroszlán", hétfőn a .K.0-kedden ,O.\'\'iián e azardán eate a .Szarvas"vendéglőben játaz«nak bactu sóul. Uljokban cttütorlókun Coákwrnyáo játszanak. Melegen ajacljuic asvnemüba* rátok pártfogáaábo. — A götfürdó tiss^ogatÁera nézve a tevékeny bérlő uruktól :obb figyelmet ár a kózöugog. így a mait vasárnap egyik városi lanácdOí sértette meg lábal egy kiállott azögb-n. — GgáSMhir. Köztiszteletben áll< Dr. Tomcaanyi Imre helybeli honvéd fcorvoa urai méí> fajdalom érte, ssere- telt nővére Tomcaányi Matild urcó Ssai- mÁrrói testvért:e ennelc caaUdja látoga tására jővén, egy bét alatt meghalt. Te metése ssepl. 28 áa nagy réazvattgí tör ténl. Enyhitae t. barátunk a kedvet csa ládja, ugy a távol levő \\6 ezülők tájdal mii a közréazvét \' — Sósáé János xaia-egp\'-axegi kir. Ügyéssaégi irnok az oltani kú" lÖr vénvezékhes helyeztetett á(. — Dr. ScMebinger Emil bene diklinu* tanár térre teáéról írják Tihany boi: A tihanyi kolostor elbu.Qyt por jelének temetése vaaírnap délatan tfirténL Nem caak a vidék-dl, de még Somogjbol is azámotan jeiantek meg az általános tiaxtrletnek ét kázazeretétnek örvendf tudós férfiúnak ax utolsó tiutetsóget meg adni. Maga Simon Zaígmond apát u axenteltelte be a koporsót, melyet asián községi elöljárók vitték ki vállaikon a kissé távoletó sírkertbe. Valóban meghaló látvány volt, mikor s. beetentelét után jelenlevő rendtártak, köztük ígeo koros arak ia, könyekre fakadlak. Schiobioge Emil hit tudor emléke nagjao magérdemié a szeretetnek es u:on nyüvánuláaát. measziról érkesett gyászvendégek üdité-sere AZ upát fénye, tort adott a csendé zárda ref-któriamiban. — QyáS&Mr- Dömötör liajoa late- nyeí L járáa orrot hosszas beiagntkedét után tsept 29 én jobblétre tsenderüiL 5 árva gyermeke keaergi halilát. A boi dogu.lt azon vidékbsii kurtasksdétrfil vol neresetes, megi* írta Tuboly Viotor rólt Rátsóham a Dömötörre, bogy a népet ne gyötörje! Béke hamvain ! — GyümölcskiálHtás. Villáay Pál ur, a kessthelji m. kir. gasdatág taniutéset érdem iát fó kertessé által Keszthelyen az intései kertészeti belyí- aégoboQ rendesett gyumöloekiállítás jegy zekét igéret&nkhöt képest A kOvetkesó hitelet névjegyzékben kösöljük. Almák : Goldan Noble. Oanabrücki renet. Parkőr pepin. Dovntoni pepin. Oberdick gaiamb- kája. Angol opöT-alna. Arany nyári re net. Manduia renet. ótsi csikós bordás. Landtbargi renet. Tiszafüredi magonct. Barchard ranetje. Csikót ueglelet. Pirt Winter. Bécsi nyári. Orieanai renet. K.o- ai Eozaa calvill. Deák reaetje. Scarlat pirot Agát alma. Van der Lasn reaetje, Piro« 6«xi oalrill. Sándor cxár. Luiki alma. üipston pepia. Csillag pirot raatt. Pannán alma. Nyári pepin. Anyóka. Vérr&röa Bibornok. Megváltó bordát. Királyi kurlatxiíTL Geaeva pepin. Kew-yorki renet. Monbijoo ixletete. Americai kort tsám. Sicaiai alma. Török aiaoa oaikót téli. Koródái reaet. Sxékely alaa. Cataeli oagy renet. Piros nyári Api. Csillag renet. Maltkaapt ranetje. Bérse-vio»i magonca. Ede» tsüxke reoet. Téli arany paimén. Alant Alma. Bbod Is lattdi Leli. Woltmann reneije. Bedfords-birei talált Mátyás magyar orax. királya. Téli otikor. C«iUg Ramboar. Boaoopi szép. Sárga téli calvíll. Mtrkoadi Nöaaér. Csigáay alma. C>nadai renel. Fromm arany renetje. Cbampagnei renet. Gra-ventteini. Gyengehéja renet. Carmiliták reoetje. Sofawarfembach parmon. Csikót tmagletat. Török Bálint. Edét Holaart. Boone Beaoti. Baltvin alma. Carpentin. Moattnoreaey reneL Jánot fÓharcaeg. Hó oalrill. Htwthorndon. Fehér mat alma. Deák moa«otáJy rateije. Prins Camil Roban. Téli ciitrom alma. Piros i oalvili. Aahnas. renel. őszi scarlat pirot parméu. N\\áii Rabm Prigai k-r c alakú. Ki« ssarke reaet. Chőaier parmén Braaanaai roaxmarin, bángtxioa reaet. Pirt* Xargii alma WPI main caArgo almája. Narancs atma TafoU lma. Do-iaer galambkája. Sxáaapap alma, Siaa-ao permén. Harmat alma. Fénytahási róaaa alma. 8s&rke öm r«m>t.Boiki alma. J»ukor araoj reuetjr. L-iimj csoosfl alma. Bretagnoi r<suet. GhŐnng reoetje. Horlin pepinje. Müller ctaotoa almája. Németh arany pepir. Királyi C.Ivtli. Br.baoti herotegnő. Zöld Fejedelmi alma. ó.zi bartng alma. Sredaai xöld. Körték Du-moiit va.joncxa. Hollandi vajoacsa. Kyári Kaimon. Aloooooi fogé körte. Spae vajunexa. Marta Louiaa. Esperen arak körtéje. O»ti azUrko rajon cm. Marianna b-re t égni Vilmos körte. C^.rlot Basíner. Ssep ét jó körte. Korai armíu. Loveojoalí ialetéte. Gregoire Zephirin. Hennaa U->ár. Baronne. Megvetell. Diate Iván. M<-my hercseg. Durondoau vijoDCxa. <>»»ir körte. S»creno»űs körte. Szép Júlia. F-ihér őasi vajonex. Ci#.irge»u. Napuleon vajonexa. Ghelin vajoncz. DesportM Janosoé. Coagrettae emléke. NKIIUM Cultnár. Hardenpont téli vajuncza Diel vajooos. Zwiobotzer. Breati haj kuiie. Armíu körtéje. Jogoigne diadala. Uj Poiteac. Capiumont vajonexa. Har denpon izlit.,e. Klopp^l körle. Craasan pergamenije Cupneino Van Muns. Rooaae-at Vaa d«r Veekeo. Knoop a-oanat őriéje. Piue IX. Bip-ren vadona Sándor caár körte, Davni vsjonc: BoUbanel kubakja. Madame Annn D, portét. Bacliaiier. vajonCÍB. Szilvák : Aogol nagy txih a. Kék tóját aulva. Braunnaai k.jiii uilv. Kírke kotrója. Decaiane rn-giója. Vicloria királynő. Ageni axilv .. Koynr kaj.zi ssilváj; Tarka Pe-\'d-i^on. Merőid ringlója, Gon-dim atilva Wagenheimí korai sxilvt. ííagy czuktir uilva. Sohuyler Gage. Schónobergi sxép Oluz szilva. Tulaon sxilva. Majlandi hutár axllva. Mayreta Eeineclaode. Hartvia sárga szilvája. Bavay ringlója. Aliban ringlói a. Valati horczeg. Aszalt dinnye: Ugorka Maxixe tüskés béja. Garőoi Haage féle Létei óriási nagy. Early Vermoat bargouys Korai ro«aa. Perl- ]\' Emper nr IdahÓ M^oum Bonum. hlarii Ohio üópehely Velliagtoo Wh.ihe. — Tü» Balaton-S«eni-Györgyon f. e. asepteraber bó 26-én e»ti fél 11 órakor tüx ütött ki s több lakháx ©■ gaxdaaági épület etait martatékául gynraan terjedi láogokoak. — A keomthelyi önk. tfixoltó- agyiet tt»p:ember lió 25 ón tartott kös- gyűlésén az tgyl ;t főparancsnokává Pu!y Jánot or, Tálaastmányi tagokká p«dig (kettő ürotedés lévén) Csák Antal urad. számtarló es ifj. Beischl Venczel urak válatxuttak el. — Hanai rövid hírek. Az aj hadügyi közös badget 6 milíó frt. — A orsxágot veretkereait-egylet njab-ban 15 fiókegylettel szaporodott. ~ Több franoia iró Bpestre randáit le a bécti Írói coQgreatútról. — Pécsett egy í,>itő-mettert a iadólt fal agyoniatott. — 11-ík Rákóczy Ferencx születeti emlékkővé okt. 9-én leplezik le Sátoraljaújhelyea. ~ 1912 lakottsl biróTekécópatakcnegy kut sincs. — Braatómegyéből tiiín\'H\'n vándorolnak ki Komán iába, — A keleti marhavéM edd>g caak Dévényujfalabaii lett constaláiva. — Késdi - Vásárhely en asept. 28-an erósen havazott. — A temet Tár-aseg«li vonalon éjjel kiraboltak egy teherrona ot. — Báró Bánfy Elek meghall. — Hamuitott áiváoyvisgyfcrt fog laiuk le Bpaaten. - A király Becsbe utasott, a királyné Gödöllőn van. — Ax újvidéki főgymnatiamot a sseat Benedek-rendiek veszik át — Salávy kösöt mi-oiutar Bo.~zniAba ntaaik. — Sárvároti állami távirda nyittatott. — Kőtaegen „CsalAo* csimü humoros lapjaleoik meg. — Külföldi rövid hirek. - Királyunk aoxárral hirtserint Varsóban taláik<an»k. — Garfield Ösvegyénok 267 exer dollár gyajtatslt addig- — Jövő éi máj. 16-áo nyílta tik meg a ssent-péter- riri rüágtárlat. — Prága mellett hó eeett. —Widovecxen(Morvaorsaág) egy korád öt taga oatJádját megölte, magát meg fei- akttstotta. — 23 eaer óotka kalapból agy balgiai kalapos hasat épitatL — Eo- cbetterböl jelentik, hogy nj üatÖk6t fe deatek íeí. — Iháaa Dániel tirjára Tnrin- ban KoMatb LJOÍ melltzobro: állítatott. — Pariiban november közepén csimba- lom-hang verseny 1<MK. — A német oyilv hódításokat tesz Francsiaorsaágban. — Uptilaati herosAg 3 millió frUrt a^ta el eichborai birtokát báró Hírach pánsai bankárnak. — Sothen báró gyilkota a börtönben megatküdött ked<-eae>el, kisek i4 évig várni kell. - Hotskvábas a nagy basár leégett — Nápoly vidékén nagy bogy omlás volt. — ki nyert? Brünn, szepf. 28-án: 31. 69. 8. 56. 29. hírek. — Tolvajfurfang Ctorváaon történt — u ügy .kényes* tarmetzetéoél >gvs a tsoreplók névéi elhallgatják — bogy egy fiatal ember bement éjaek idején egy oaorráu vagroaM fruda bekéri tett QdTarába, onnét a nyitott utalóba, boonél agy déic«g lovat resetett ki, melyre ktt&n az atcsán répaUant éi relé — ejpatUnt Mátup aoBb« biiug-t<gba araamté a lovat. Akkor femteite * fiu, bogy a lóell04t;Uti mftralet kötriw, a pipáját ajtet-e eL Llmwit lahát a lÓUiUj- ■ dooot guda háaa elé t kenagalte »>pát Kzt meglátja a gazda Maaege t a. V gon dolat vilíac níg tgyábeji, hogy az a tol vaj. ,A pipáját kereei? - kérdé a mit wm tejtő lat-áarlóL „Igenl volt ax ön késytetae valats. No hát akkor maga . lopu el a lovunkat — éa nyakon oaipte a« hot atecony éa a kúaeégbásár. rute. A hétfon a gyulai törvényszék előli lto\\yi végtirgyalátoa beitmeré a legény, hogy igeaia 6 elvitt a lovat, de koráolMm lo-páai szándékból,hanem hogy a háai gaedát annak kereeéaere índolni kéuyatentve, haa-alról ohávolitaa, mert nekie viasonya van ő kelme felaaégeVel. Tebál hogy eh« jathaaton, vasette ki * lova!. Bikonyítja.. hogy el nem adta, haa#m elcsapta A tórrénytxék azonban esoa farfkogocao kigondolt kifogást el Bem bife, hanem valóbbtaineDak Ulálván azt, hogy k ló és em az aasxony iránti eiőaxeretet vitte a \'gényt ax k tál óba; aaaak rendje é« módja ssarint bat bari börtönben alma italta. Vádlott felebbezett. — Lovát a k&x^gkánAL Báttasx«. ken a bó lé-áa assiatl mialatt a ii&ttégi elöljáróságebédasni volt. a kös ^hasánál ismeretlen tetttesek nagy monayiségtt ló-ét marbajárlatot lopuk el. A jarialok tzámoiva leven, a vi»«gátl eddig kide-rité, hogy az 6 kroa lójiratakból 379. tnámtól ke»dv« egeat 401-ig. — t axintén 5 kroa marhalevelekből p-»dig 164-tö! 202-ig bezárólag terjndí saámo iárlaiok lopattak el. Aa utóbbi jirlaiok negyei számai ^6692-tŐI 26700-ig terjednek. ÜíletI szemle- Hacj-atama«aB, IStíl okt. 1. Időjárásnak leloljl héti. nagroc hÍT,-,., u415re fölött kiitíkonja". hatottak ugy, -°S) ramÍDTMnk jó bortennéa iránt jüUntékenTcn Ozitftnib»a utoUú taiítiLanck óu. •. lantba baafulal Tnit araljó. L forgaiom ti„. kély Tolt, malraaiak ezak Iefk5ilebbi nükteg léteiket fadexik, nue a tpotmÍMtiú &z\|at bfaawo ■sflaeteK 1 aegnahsall eiadaj tDiaU a ré-talkacf ia rrenre ét árak csak aiir u-ihat-ját nacutat. - Bux iránt ewkílj ti érdek 15de« ; árak banTatlaaak. Roma jalastaf mintán catkfc kOjött l-p-jebban Tan kereiT* , árak riüamlTel emel- Árpa csak ftnom miaŰMfben keit némi flf7!met. aüg kexiv- 6 aíá<-ead«lt fajok ei Tannak h&nragolra. Arik alább t-i\'ltak. Zab cekéJy dilet^t fejt ki; árak uvm Eükoríczábae a furfaioai nafjon sae-réoj nirrat ötUU; ai nj Urmíi KliiObétj Úrén, árak Uitemeiea c5kkeotpk Babban u salat ma* f«jí5ditlen ; ai 6 kéaslauk ki Tannak moritT.-, mij aj iznbil ■aáf nom ?oh hozatalaik Ax árak Bavnadutisk. Basa lí 20 — lí — ION 8.tO-8 75 irpa 8.25—9 50 Zab 7—7.40 Knkoricaa 7 20-7 50 Bab 10.50—11.- t H Plaesi árak. 100 kilo. Bsámitva. PÁPA. Iia» 11-20—11.50. EOM 6.— Árp» 7.20—3-—. Zab 7. 7-üú. Ko- n 7 10—7 30 VEaZPREM. ima 1I.G0-I2.—. Eot4 &■—. Árpa 8.21!—6.80. lab 7.30 — 7&) ricM Í.5O— 8.— GYŐR. Bnu 11.90—12.40. Ro«« »S0— Árp — .— Zab 7 ÍO—7.40 Koko- 7.10—7.30. BÉCS. Bou 1S.20— ÍJ 30. E«za 9.M— Árpa .— Zab 850—6.Í& Knko- g 30— 7.40. menotxozicl. Indul Kamatáról bora: ■aara \'>r. Frc. Idí 207 £am.k Uvbtn., UoBbuii. fr Ú Tffi 816 , . 2 50 dilnt. 2>>9 , , . 111 jj«i Xtt Haéa-PMtrs (fTOWT««í) & &5 ran>l 304 . (poatavoaat) 3 6 diUt. 212 . (v«t7M voeat) 11 40 »jj< UUj t 16 \'.ff.i 801 , 1150 jja 315 go»ronba 5 iO aisnt 306 Práfcrtiof Kotteri, Otiktomf i 56 raffa 1 47 Utat S01 . , ígjonr) . 10 50 ijje tokaadk K.ninári honnét: 310 Xxkáaj falfii "> ^ ranl 816 .. I 41 «»- 308 , , 11 1 ájjel Ül If^a-PaatrW (v«cT« vonat) 4 15 i^jgel i»UTOoai) t 5 d«lnt 303 B4^u51 »4 ., 10 1& ^Ü1 31S Soproabol 19 í>díib.O 308 Prlfarfcof ilbi (porzroB.t) 6 37 rffl 804 1 0 M. „ -10 ÓO 4jja Feleifia tserkaaxtö : BAT0RFI LAJOS- . HD8ZADIK ÉVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. OKTÓBKB 3-ia 1881 HIRDETÉSEK. l xsooooooe * **** ♦•♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦ 8UCKE2H JAFNOS SZOMBATHELYEN. * C**M Ajánlom nj onnan berendezett telepemet, melyen harangöürésrk minden nagyságban eszközöltetnek és jótállást vállalok a harangok összbangzására (harmóniám) 2. 3 és 4 hangnál is. Úgyszintén amit htraa- tfokuál is nj ősszhangzatot csinálok és megrendelésekoé! kérem csak a harang hangját és súlyát határozottan megiroi óh eze ket csakis vasból készült fedővel és kötéllel látom el a koronán áthozva legújabb rendszer szerint. Továbbá ajánlom az én uj szerkezetű 2 tterekü hydrophor Aprotz fecskendőmet, különösen pedig a tüzoltó-egrrsületnfcnclc egyszerű practikus kezeléssel, mely 5 perez alatt 12 akó vizet függélyes 8 méter mélységről huz fel; fecskendez 6\'" nyilas- \| aal 27 méter magasra, két 5\'" nyilassal 23 méter magasságnyira. Egyszersmind ajánlom a legjobban berendezett műhelyemet, i géperővel, és azon helyzetben vagyoc, minden ezen szakmába tartozó mnnkákat pontosan eszközölni é ajanlatokat mindennemű I vasból készült kutak, tűzi fecskendők, rézszivattya-részek, érezmunkák mindennemű cséplőgépei nfSl. gőz- éá ti.úruaWuok förészman- ! kakát a legjobban és lehető legjntányosabb árakért és jótállás mellett elfogadni és elkészíttetni. 371 6 - 6. i ******************* *************** xxxx ♦:44>t*4:«s«t.t.:.:.t.t.M.t.:4 ♦♦♦♦,>♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ >oooooooooo< Van arpreocsém ii- * etwíjöaen jelecleni, hogy i .Hirschler és Hlstkó* aég alatt helyben 7 é» óta fenillú férfi-ruha üzletből kiléptem, E ngyaoily üzletet nyitok és rezetek HLATKO JÁNOS fótér, az Ebenspanger-téle házban, az ,Anny Szarvas\' vendéglő mellett törvény széki leg bejegyzett ezég alkií A nagybecsü bizalomért, meljljei eddig megajándékozott, mély köszÖDetemetfcjezFéii ki, tiszteletteljesen kérem, hogy azzal engem továbbra is inegtiszteloi kegyeskedjék, és pedig azon leszek, bogy lelkiismeretes, pontos és sxolid munka, valamint a legolcsóbban szabott árak által t. c/.. Tevőimnek teljes megelégedését kiérdemeljem, a mi már azért is könnyen eszközölhető, mert a legei só bel- és külföldi gyárakkal vagyok össze fcöttetésbeo és minden idényre aleg njabb és legdivatosabb szövetekkel, (libériákat is magyar és franc/ia kivitelben) rllatandom magamat. — Egyéves önkéntesek számára szükséges ruhákkal is szolgálhatok. Becses megrendeléseit kér7e, ragyok teljes tisztelettel 3i;3 7 . HLATKO JÁNOS H. SCH1HID gépgyáros Marshall Sons ÓC Co. Limtd. főügynöka BUDAPEST, gyár-uteza 58. (bárány-uteza sarkán.) gőzmozdonyokaí nagysbbitott tüziszekrénynyel, cséplőgépeket magkölörn tó hengerrel őrlő m a, l m. o is; EL t S70 6"6 fogaskerék és szijhajtasra háromvasú ekét, kétvasu ekét, sorvető és szórvavető gépet, szelolő rostát, „Backer rendszer", trieureket szclelövpl vagy anélkül, répavágógépet és daramalmot sat. sat. amerikai lovagoló fürészt. Árjegyzékek ús költségvetések kívánatra bérmentve es ingyen Isten után gyedül az őn Haff János-féle maláta kivonat egészitégi sörének kfiszftnheten ele tea negawotését. H«t JiHB ci. kir. ndv iiAIlili umak, kir. k«reikdelmi Uoáuoi kor--na triMj érdfimkereist tnlajdoooia. * ftbti porot* éi tort r«od«t k. • A Hoff Jinot-féle malataktTOnat feltalálója [ •.•/Mtaii iclc Enró;>» lepöbb fej»de!raének OÍTKTÍ ni\'UUjti Séei ■UHf 2 !rU At Byárk^itár SrafeM, Brlwmr itrasu 8. éxám GYÓGÍJELENTÉS Fr«i«lít, 1381. mic« 21 Am OB Tlog Jánot-«Ie re&liu kinout cgéuiifi lOrének u ín malcj kÖbO\|í^met ill-t.M-R jpeo kitanŐ h^tii* rolt t f«lkírm r4«ri otiiiT-Hel an-lleU eirn iQrbÚl ismét 13 p»Ixcikk»! ■ S »tcki B»1ÍU-eznkdrkit kOldení, n grgjj ^«igi iKturk. mely & MtMMUtknk olj ]4 t^t, SrOmMt nélkOJöaik, egy ujabb •tliité^íi-t kéri 5^1 k nejben. IUM, sainistf>r, utt. Borim, ai Uj Ukünji kórhii, i it^ér-tTtcxtítmB A kítOií Hoff- i k l tUtkk l ]4 t tojj uiob i ftl az ápoió Két ftrtatM «ié.\' HOFF JÁNOS, c* kir advAi> izillitu B«>, firmbta, BrintritraM 8 F5r>tUr»k: S\|y ■ K mii ik; FMMtlwftr Mlttf, í Xl^a. - Z . U - K r • r > To 7: H^litzky A KT.,tb,ly WfaM* F« K . 1 i .- . - . Btfcr B. Uht miat a bldapetti hatodik NAGY LÓ-SORSJÁTÉK tg? lOrsjegyéoek árival, jaiashatoi X 1891. OktÓbOF 19-éll mf hazaion 500 értékes nyerem ényre 5 Q 0- l-íí fönyen lllltlliy üljem felsitrtK faUke üUUU 11L lény osj °éTrXk-f°\'\' 2500 E VI mm lény w>i»«^wh 2000 fit Pályázat. i m«(Őviroitnn — ü»I»an.-uy<-hec Mor«kB«b«u, • róm koliaü tgj tniúiáaói illomik\'-r* \|>ilji»t hirdFtMtJk \'An«kt51 képcsit, i nói kírinmnkíkbDÍ >rt.is«ic it nyelT oídáu kirántnik. — Eri &Mt4w> J2O frt k«íj»r és faorrái i laki. u t»kola.báibm N, nU Ai állon>á> 1882-ík éTi j.Dtiár októl»r li^ Pííyíui kirínék feln UgjenpV HtTfttek al<Hir< Küt h>d;licx«n 1881. i r UD u i r íny ■ ik ■ t .tkalrfeoi. ber 13-An . ■...,.;.. -.-: IGHTÁOZ e«p. pleb. Halljátok és bámuljatok í lríi!á kóretk-j órráíi r»ki_ :..;rti.f.Q ■ u! in mélyen loaxálÜtolUui »d«uk 1 • In »O kr b«k«ldeci> v«fT pedig otátiviwllel mindenki kap ef j kfllfta»tci> n; ij-tntt é 51 4ar>bból áJJc5 briölnieiöt ítk«5■ ••»k5ií1 (■•fj «lCbl> ü (.(ÓD feiQl vok k.piito.. éa »« eTÖ«Mk&sSk fehAmtnHáriért 25 .!rlt !«n joúilrx í. podiC . « tSZtád kél «o(ö! »célpengéT«t M « legfinomabb brittiui»£-.Q.i vlU !• 6 tówítt IIULMÍV brittintaextilt ffvA 12 Icgfinom. t»ríttáajw»tl»t 1 m\'híi briit»oi»tü»t I IS 1 ofhés briíti«i«oQs£ 1 6 »4p n«« ív \'"\' 3 gyönySrü fl.n 1 t«MUZfir< l,-jfinoin»bb f^jU, I igei.- trip oxaktr- M berstarté 8 drb brltlini.Pia.l it^SCuél, HabixoDyiláMt, bofj es» btrde;í» i , . njilrinoiaágT» hoiok of7 pirt u e«erekre meafi köxö«<5- és ntaoren-delC tériekből, ntljeket és éLkesAnwmBiiek el^nySMéff í« nT»léko»j--ságim ron.Mkoái«([ tOhk ti itucnálaU wlás rrsrten - tM\'Ww ma gnat aríJTÍnoT«j, ha a> árn nem Mtavi^ut mi»d«9 k»i:»«s oJwa\' w MI-»w-i. ÍW« -• ezéfrt által WN^tt étkari«»r érlaUJaa ■(« •hit «f7 jú A- rofid iru. akar, a* forddjoa eaakit -> . /•!-\' ■■ b«ljre: L NELK.EN britt&iUaeiüflt gyir^főraktAr Bécs, VI. WlBdnfiUgmme Nr. d«. VatanwiByi nyereaényak a bizottjáj kSzvstitése foty-tin kMzpénziwn is értékMJUwtt. "«MI KarCIbeífll 24 báatp «1SU melyljd talj«s«a nvg T«CT«k d(f^r« > kírti "tr koldí.1 b>lS le ho.iitt in»uai. Ti.«t \'-«•\' síjtMaí iiü-és ííltt-lzlste (Poütitr 8.) Dorottya utcza \\Z tz. Egy raig ft lt>eji>bb karban Iriri pi«» Wajáiu Juuef ar kőojvk Nalken L >m4 &• bar iraak Bé-t ! Én két érte] «s!Stt Oi Uim Kiaára vatteaa é* relé if »n « i-l«iel<ittcl baktól : Vilmar, tr4f fílfj-Dmnn ftíűbiofUn, Pcack Kú.-olj KoWk* ban, TY.cticbama Fvd. cs. kir. vióhrratalt adja«ktt<SI Jamai^ban, S»- , «ttar Kajítantót Tri«nÜ>i, Di«h1 ct. Mr. t»»tt»M«rt« lL«toTÍMW«, \| ^rolmij.r a kir. oM^ért&l Bnctwibei, (CMhűmáf), Boltét t\'<roaes I >eliidoríbBn »at aat S86 1-10. \| TiutHéMr bríoiaU uikóióm ni-ira o^J «««H»\'» U krirt ! BÜftm kapható, óriiai m«fT«»á«lAi»k rét** kérttík a ni<lSbbt »•\' I ! tó K-S ayoutett » k»d6 akjioao, Wjjdits Juaeí .-,:]•. ...•ii.:..Hj!-1> T; :ií ít l»;oí. -ii ,HJ ..-íVS » 1\' 188L október 6-án. QftLtttsi ár; ;,\',>■ reésa érre \'í *" Ifi ém f \' ■ „,-jjeri éTre vt , Bffff $wám\'ia fa-:.- HIRDETÉSEK s buák p«h«ort>M \', 6 ■ atoi«a teHbtn wrvrt sorooki\'nt 10 krrrt rftfiiirk M. oliri iflark mind™ eJJM kir4c- BO-lk IOZLOIT. Huszadik évfolyam. A lap szellemi rétiéi illető kt>ztt-mt ajtk .nyafi ré«zét (Ilrtö köziemén) .-k [>cdig s kiadoboi K A G Y - K AU ,\'. Z 8 A Rérn> otetira levelek csak ; munkaterüktől fngadtatoai Krxiratok liatza ] yáros helyhatóságának, .nagykanizsai öok. tűzoltó-egylet\', a .nagy-kanizsai kereskedelmi * iparbank. ,nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanítótestület" a nagy-kanizsai kisded-aeveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a ,soproni kereskedelmi s iparkaraara nagy kanizsai kQWálasztmanya" 3 több megvei és város egyesület hivatalos értesítője. Hctenkini kétszer, vasárnap- s csülöríök0;: megjelenő vegyes tartalmú lap. ifizetési Mi „ZALAI KÖZLÖNY" T^Sl-lk évi utolsó negyedére. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésük m. hó végével lejárt, bogy azt ideje korin meg-njitani szíveskedjenek, nehogy 1 lap szétküldésében hiinv merüljön fel - Igyekezünk a helyi visízonyok-uak megfelelőd a közérdekű kérdéseket me^vitatiii, a belvi esamépvek registráiásában lehető gyorsaságot, Kfcép hitelt érdemlöleg tanúsítani. • Előfizetési 6r a régi, mely 1«-paDk homlokán oWasható. Vidékről legezéiszerflbb postautalványon küldeni. A lap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik E-üdolf trónörökös és neje Stetánia fóherczegnó artnykeretes arciképeiket. A kik az utolsó évnegyedre uj előfizetőből be-lépnelí, a szép képeket 5 frt 50 krért bérmentre kapják a lapnak három hónapos küldésivel. KiadWvaUI WAJDIT8 JÓZ8EF könyvkereskedése. Budapest Hzeptemb ?r 28. Ő felsége déli 12 órakor a kö-vetkezó trón beszéddel megnyitotta az országgyűlést: „Tisztelt urak, főrendek és képviselők! Kedvelt híveink! Örömmel üdvözöljük ŐDÖket ezen aj törvényhozási időszak küszöbén, mely aiatt fontos kéjdések megoldása képezendi önök feladatát. A múlt országgyűlési idő hiánya miatt több fontos törvényjavaslat nem tárgyaltatvan ezek tárgyalása az önök munkásságát veeodi igénybe A szomszéd szerb fejedelemséggel kötött több rendbeli egyezség fog jóváhagyás és beczikkeiyezés végett őuök elébe terjesztetni. A Horvát-Slavon határőrvidéknek Horvát-Slavon országokkal és ez által magyar koronánk országaival való egyesítése tetüeg megtörtént. Kormánynnk mielőbb javaslatot terjeszteni! önök elé, oly ezéi-bői, hogy az azon vidékeknek álta-iunk nyújtott kedvezmények s az intézkedéseknek egyéb oly részei, melyekre nézve ez szükséges törvény beiktatására, Finme körjogi helyzetet hovatartozandósága agy dicső emlékezetű ősünk Mária Terézia császárné és királyáé oklevele, mint az által egyéb régibb és uja ab törvények által meg vae állapítva, vannak azonban egyes részletes kérdések, melyeket az 1868. évi 30. tÖrvéayczikk függőben hagyott és a melyek vég leges elintézése napról-napra szükségesebbé lesz. Kormányunk megteenái ama lépéseket, melyek szükségesek arra, hogy ezen kérdések a már idézett törvény megállapított módon Fiamé emiitett közjogi helyzetének megfelelően a méltányosság és a közös érdek alapján mindenek megelégedésére megoldhatok .egyenek. A büntetőjogi törvénykezés a bűnvádi eljárás szabályozása által ki fog egészittetni. A magánjogi törvények tekintetében elodáznatlan szükség -z élet v iszonyának megfeleióleg előre haladni és ezáltal a teljes polgári törvénynek létesítését g eszközölni. A pénzügyi közigazgatás javítása és a pénzügyi bíráskodás helyesebb alapokra fektetése égetően érzett szükség. A hivatalnokok és tisztviselőktől megkiváDtatő képzettség törvény általi mégha tarozása, a megyék háztartásának a törvény által szabályozása el nem odázható. Egyéb a közigazgatás érdekében teendő törvényhozási intézkedéseket nem említve, a közigazgatási bíróságok felállítása le-hetőleg miilőbb eszközlendő. Az ipar-törvények javitása, i közlekedési rendszer kiegés7.itése; a kereskedelem előmozdítása és mind az. a mi az ipar, a mezőgazdaság és kereskedelem fejlesztése és &z álul az e^yesfk és az állam vagyonosodása érdekébec iörvéDvhozásilag-tcbetü. hasouló nagy mértékben fugja öujk böics intézkedését igénybe venni. Biztosan hisszük, hogy öuök átértik az ezen irányban teendők nagy fontosságát, de hisszük azt is, hogy ezen intézkedéseknél is figyelemmel ieszne k arra hogy az állam háztartásban helyreúlJott rcn det az államnak helyreállított rendét még ezen ezélok miatt is veszélyeztetni nem szabad, hogy arra, hogy az egyensúly az á.lam háztartásában ha lassan és fokozatosan is, de okvetlenül helyreállkassék, következe-Lesen és ön megtagadással is törekedni kell- A közmivelödésnek oly fontos érdekei is kiválóan kell. hogy önök gondoskodását igénybe vegyék. A főrendiház ujabb szervezése egyike azon kérdéseknek, melyekre már többször felhívtok bú Magyarországunk törvényhozásának figyelmét s mely felhivásnnkat megújítani ma is idején tevőnek találjuk. Mindezen jelzett ügyekben, melyhez még mások is fognak javulni, síelni fog korma -nyauk a törvényeknek megfelelő módon megragadni e k exdeményezést • Megvagy ónk győződve, hogy ónok bölcsessége, hazaszeretete és Ügybuz-gósága képes minden ügyeket ószinté D kegyet Magyarországunk javára elintézni. Midöa ezt önöktől várjuk, örömünkre szolgál uyiivánithatni, hogy a hatalmak kolcáöuös jóakarata, mely eddig is lehetővé letteaz időnkéntleime-rttlő kérdéseknek békés utoni megoldását ma is fennáll, mely körülmény valamint barátságos viszonyaink va.ameny-iiyi kormányhoz alapos reményre jogo-síunak az iráat, hogy népeink a béke áldásait zavartalanul fogván élvez-hetni,ÖDÖk egészmnnkásságuka; az ország belügyeinek rendezésére anyagi és szthemi érdekeknek előmozdítására fogjuk szentelhetni. Áldást az egek-Urától és sikert kívánva hazafias működésüknek az országgyűlést ezen nel megnyitottnak nyilvánítjuk\'. Országos !mat;y. iparművészeti múzeum- j Felhívás. A műipar emelésének és versenyképessége fokozásának egyik ieg-hathatósabb tényezőjét képezik a szak kiállítások. Ezen bó tapasztalatok által igazolt meggyőződésben a hazai műipar é$ a közönség müizíésének fejlesztésére hivatott országos magyar iparművészeti muzenm is, a nagy-méltóságu magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter nr helybenhagyásával, időnként egyes iparágakra vonatkozó kiállítások egész sorozatát tervezi, melyeket jelenben a könyvnyomtatás 3 könyvdiszités és könyvkötői termékeinek bemutatásával szándékozik megnyitni. Czéija e kiállításnak a keretébe eső nagyfontosságu iparágaknál, melyeknek közgazdásza ti jelentősége a közművelődés terjedésével párhuzamosan nóttöo nő, azoknak hazánkban történeti kifejlődését, jelen állapotát és követendő mintáit felmutatni. Ehhez képest a kiállítás alkatrészeit képezendik: 1. A nyomtatást megelőző korból, a magyar nyelven irt és a legielen tékenyebb hazai vonatkozású laün kéziratok, valamint egyéb, hazánkban létező oly codexek. melyek kiállítások fényénél és mintaszerű diszité-sdknél fogva figyelmet érdemelnek. Itt fognak helyet találni a Corvin-könyvtár maradványai melyeket ugy a hazai, mint a külf^di könyvtárakból lehetőleg nagy számmal összegyűjteni igyekezünk, és a melyeket mig a nagy közönség hazafiai Kegve lettel fog szemlélni, a miniatur-fes-tészet művelői és a kaligraphiuok, kiknek napjainkban díszoklevelek, fel- iratok stb. előállítása bő foglalkozást , nyújt, haszonnal tanuluiáuyozbauiuh-. 2. A magyarországi nyomda szat fejlődését feltüntető kftnyrkiál litás. mely a Magyarországban (bár mely nyelven) nyomatott müveket 17 1 l-ig lehetoieg teljesen, azoutol -napjainkig az, egyes nyomdáknak jel- ♦ lemzó vagy diszes kiállítás által fei tűnő termékeit fogja magában fog laini. Bégibb idő óta fennáHó nyom dáink tekintetében óhajtandó, bogy -azok az általuk felállitúuk őt:t \' napjainkig nyomatott munkák kii-lóbbjait időrendes sorozatban állítsák ^ ki, s eddigi termék\' i k teljes jegy -zekének kinyomatása által a kiállítás érdekességét és tamiságor. vGltát eme.jék. 3. A magyarországi könyvkö tészet régibb díszes példányai ineliett az ez idő szerint működő hazaí könyvkötők munkáiúak kiállítása ; mely, azt hisszük. fcifogU, tűnte;ni. • hogy ugy ai alakítás és díszítés \'szépsége, mint a müűk tökéietej-;-\|sége és az elöaliitig költségei tekin- r * \' tétében a magyarországi ipar tfüftja a külfölddel a versenyt és csakhamar a nyomdászat példájára a magyaror- ; szági megrendelőket a külföldi piacitól el fogja vonni. 4. Egyes magángyüjtók kiáüi- : tásai és általában oly nyomdáizati ■ érdekességük, melyek a kiállítás ezéi- * jait előmozdíthatják. így bírjuk egy kiváló gyűjtő igéretét, bogy régi nagy mesterektől származó könyv diszitraé- nyekból álló ritka gazdag gyüjtemé- " D\\ ét átfogja engedei. A kiállítás történeti részének reudezéwire bizottság alakúit, uieiy ■ aiulirtakon kivül Dr. Bailagi Aladár, Caoutoai János, Dr. Fraknói Vilmos, Dr. Hegedűs Csanád; Lajos, May -láth Béia, Dr. Pulszky Károly, \' Szilagyi Sándor és id. Szinnyei József urakból áll. A bizottság fenntartja magának további, különösen kültagokkal való kiegészítését. TA_RCZA. Ne huni cxlfány,.. siaea Dtkam mit kodvrat ngea engem, QLT bosssu é11xá^4tcLofc ota DK nit gondok? hnid : KTÍOB k reó \'. Ui a aiMgjf stáa, mint föJdftnfBtó? lUdd Móijon Uií csk buus & B6U1 , Hiiien mtiktat hogy i mikípen iólo» \' F- v.íf i^mti témái nwéaj aa Itif, I^ntj* tur^a alixxkkd éa uen p«ttí, Neffl biiti, hogj tfclitlia TÍJ lígjec, ,Sem ladom én, bőgj mi r«n e népen?" H«td :i, kbii Ima ■ m§y«t tsira, Kttsy«kki.-l Ttn cuirdii]Li\| « u«me, Hiu ai arexi kínjLÓ! meoi n«m létsan, ,SIrr víg-d roAr & mt)»r tigao.\' BAKÓ JÜZ8UÍ1. " AÍ asszony, ha angyal. "; — Bwily. — íru SZALAY SAKDOK. {FoIyUtii.) Ápoláa kysben a Üi lofoi?** a Jxllou R uép uasooy o!y»o dolgokat beiegtí), a mik u líten öriltc, hogj U ft Láxüa sem ejtették. AOÜTÍ minden ■se-^&ioii.c áolgol mondott u e! vaUmi M iika foi6U Kibát. uMari«kA? 0 ii ,M»H.k»V cukhogr] fi .Marii* ak irMtoLk. Kég ó beié nem volt még axereime, uem u luheUU ex a fuui beteg. As AUriikft, kit M. boiög emleget, valtkú mú lek«L A tok kérdesAsk&tó* vwinak-e még * Tirigok? Hit u Wj a mit a gZtW p»rtjjU tud- ;ek Sít. IitTáo napján, meg vto-e? Akkor cóki>]l mog elóezör. Emlékszik e ráj»,hogv ulyan piro* lelt, miol a Cíeppeo-lelt vér? Zavarában nem bújhatott más hová, hanem odaboruh kebl\'Tu és ugj sirl ot(, oiiot a (jjernidk, kiouk nem volt □oki édes anyát Esek a ssavak egy igo, ígenssere-lett Mariskát iileUek. An is megLadt Pussuraé a beteg láxas beMédjébAl,bogr megcas.la.tot>. Oij kíaosac, oly aal osoll »rrÜ a beti-g, bogy meg a aúklat Mmél többet hallott PosaUvoe a mái jobbao meggyőzd oly anvat bírni s legsagyobb lebet a világon, anoáJ jobban itraeretlenül ut a nót, ki üy nfswmt férfiat megcsalbatotl; mind«üek felett pedig ast BT ette, iiogy as & ifjna nladof^ asive éle-tébeo elossfir most kssdi követelni jogút. EgyQU sxenvecttek a beteg és ápoló j.. - Három bél éheiével £rd:)B felgyógyult és ál vette a Barctay-félti gépgyár igazgatását. A. egyaserQ, kúpot: vándorból lett ur. Mihelyt fi igüigatiui eikasdte, tlú ratbrmja &« lön, hogy a kk bőréi, valamint a rendes al- b-v-aUloukok fiietéaét Í5l-, monk>idüt lessállitotla. Alt egjáuiáo nem engedte, bogy gyo-aan, el bMCiarkodva dulgouanak, hQ:o, bogy jól, Uaaaa, vigy»i»a ; acirawk BSemre, tuioem erőre la. A mankáwk áldutLik a jó Iateiiaelj ut u órát, mikor kírtjök jött. I Pusztajné ie eeir«7ette hogy sok kai jouban megy a munka, mint egyéb kor. A megrendelik leveíaiböl látta, bogy íokkal jobban meg vanuak a tárgyukkal iegedvc, miot «scii5.t. Erdós Feri m».ga félrevonult láglói. Erősen ragiuzkudutt feltet bőgj neki kell valamit tercmleDie.vala.mi nagyot a semmiből. Folytonosan taoult, düigcwolt, ttií meg itat kisérlelat lett. Euo kívül «z volt a legnagyobb élvezete ás sor»kozáa, bogy í\'eiedheticü »sereimé fájd-lmával kéjelgeu. Egy alkalommal este a gyárból moDi bksafeié. Az egyik utcza-forduiat-aál egy rongyos öreg támaszkodott assög-leti háx fala bot. Erdősnek feltűnt &x tt kopott, nyo-morvíselt ember. Essébe juuut onhány-láa&, mikor is föllet le magában, böfey a maokáüaaok felkarolása éa pártolása leeod élet föladat. Odalépett a gooiui-lokba mély ed t Öreghez, megárinie válu:. — Ax öreg feltekintett. Erdős mrg- iepetve oesett rá. Pál bátyó, u „őrök legény állóit előtte, megöregúva, meg viselve a oyomortol, a munkátlHBságtói. As Öreg csak nézett a tisztes úrra, nem . rá; azt hitte valami oly»n ur, a ki a* iJyen mtg&-fajia csavaxgukatbecsu — Nem b^nlAon az url — sa<Jlt -órl, rekedt hangún — eiuordom én iagm i* — :-hámat. Ai Ördögnek sem ártok ; ma- e mai is jóformán tohoUstUn vagyok, asért nem adnak seboi muukát- — Hát nem ismer rám Pál bácia ? — kérdé Erdoa. — .Egy kicsit rémlik előttem, mijilba látiuo valamikor. Hát Dem olyan •lfogftto ur? Akkor hát aureiMa valóból nekem beoüieicb muokát. üne&üeu » rettenetes nagy varoibu tK>ba tti u-m tála lom magamat. An mondják, bugy i Erdő Feri ÍLt valami gyárban nagy ur lett, de ahhom e) uem megyek, nem éa.\' — .Miért?- — ,Hát csak nem megyek, mert nekem agy te Le tik. Furcsa hirek járnak róla. Különben at ujctnii lóródik vei* azt se tudja: ki lova, fia ?* — .Hugy ne tuunam,hiateu magam v»gyuk Erdő& Ferii Én b:uuy kedvet Fai bácií! Hát hogy meg nem ismert?! Erdúfl Feri meg akarta üleíai &regot. Ez eiejbe Urtoita fliiruz, éhség-lla karjait fán mogorván inérlő végig. — Megálljon a tekintetes ur!* — Mi as Pal bácsi ? - - asólt meg ütöd ve Erdőt, mint tudu, bogy Pál bá- !yó részéről ax a legnagyobb gorombaság, mikor valamelyik régi lanilváDvát meg deei. Ez a titalua meg % mit Erdősnek adott, kivtll etett ax Ő axótárán, ex pel-lim gurombuBágot jelentett. — „Hiv-caak Feri öcsémnek!" — sióit bá-táhsal Erdóo. — ,Hijja az ördög akárminek it! Hál bí* már elejbem hozta a me-ikü, torfja meg, hogy a .tekiole\'es ar" hitvány ember, mert jó módért, nép a*xonyért lfUdte szegény Mariskát.■ Ai öreg egy leönyoseppet dörgölt asét nemében, orrára hattá kalapját aztán odább állott. A sép MSSOOJ igazgatója megkÖ víiltea állott meg. Ilyen u-bÁt a világ, jgv iiél u emberekről?! De kuldobw mit törődik vele, ha lelkiismerete megnyugtatja. As fájt neki legjobban^ hogy m SM 6nf, baot&letcs Pál u agy olbitt* a, Mátaiatot. Csak neki egyeiül neki volt szabad nyilatkozni, a bogy cyüatkoaott Erdős Fori ülőit. A mist a directo; igy tepsiidre moDt haiafelé és némileg elismerte bogy f«tjdüimt. eukat uryhalt a ixep aiasony gondosáig* ío\\y\'Án. < sKul6nben ssiSIt egy kanya.rultJiál Beregi Mariik a most már Kondor , Qy aláné. Kérdés, hogy emlékssik-e rám?- — „Hssodik as ur, mart AI moit b -i ágyat őrzi. Éa tudom, voltam ott titokban. Hanem annyit mondtam annak . u iiugénynek, begy Paattainéból netnso-%ár.i Erd&sné loas." — Afaal ai öreg . odább állott. Erdős Feri dúlt kedálylyel rohant haza, fői te t\'.\') magában, bogy be-idja asunoal lemondását és elhosza Maiakat. Főlumslte két kesét, homlokát aiukba rejte. Ott volt egy osomóban mindene. Az apai átok. Beregi Menybért ajtAja mindenki előtt sárva volt, pedig igen egjnerü okból. Af a tsegeny ssenvedó leány ittenetes dolgukat oenéll- kedvfséhec, kit folyton maga előtt látott. Elmondta < neki, bogy édes apja, mi minden nel fe uy eget te, ha Koidor Gyuláho nem \' megy. Iiyen dolgokat minek tudni a világnak? Á riltg agy kis porweabil begyet osináJ. Mariskáiiow ss&lein es a doktoron \' kirül meg egyetlen lénynek volt saabad - köseledni. Es Beregiek nevelt leánya •: Pergő Jiilcsa volt, valami vadhajtáson ^ rokooságban állott a Bátor családdal, s élfa Berogiaé, ufü. fiátor Kata- — Es a kis 16 érm Jalosa máf r HP8Z AJHK ■ .«!!-<> ..8H szabálvreUeíetet reitekkel, togy szenvedéseihez méltó, nisiterek emlék hirdesse a ti bálátokat. Haránt ifjai, kiköt a költó síi- r flfeer szk6uíácskoáhá1if «clyQek elnöke Ko- elé vác Miliőin ^^ Ér. leg»b it«Bék rétsé ról jaassiczky Lipót kir. iegfóbb^ ítéloszcki biró, a vallás- és közoktsv-f iifnjryi swnitWeriiin. rénérü Boata! l\'cn uc/. közalapítványi flgyigazgato a kir. fujniügymiuiszteriiim részéről Touházy Gyula kincstán ügyési ée az igazságügyminiszterium részéről az elnökön kivfll még Berczelly Jenő miniszteri, tanácsos 4s Dr.\' Gyula kir. aldgyész, mint jegyzi hi vatták meg. vének legtisztább érzelmével szeretett, kit a legjobb és legOuetlencbb barátot veszítettétek el a dicső elhunyt baa: áldozzatok mos) filléreitekkel. hogy szeretetéhez méltó emlék hir-des-e a ti bálátokat. Hazánk örege is ifja, akik gyönyörködtetek a köilú Ulhatatlan műveiben és fennkölt szellemében: áldoz* zatok most filléreitekkel, hogy nagy leikéhez méltó emlék hirdesse az egész haza báláját. Ha e nemes czél elérésére ejryc-;ül a nói gyengédség, az ifjúi lelkesedés és a férfiúi akarr-t: ugy rö id idö alatt Tóth Kálmán szobra állani fog azon a helyen, ahol böl-ahova ő a nagy A tOrvéuykezée köréből. bűnügyi titrgyaláwkjffysiks a saJa-f «r i ki tdéiiUL ;söje ringott ilág zajából vágyott Biján, 1881. szeptember hó 17 ÁLLAGA IMRE, s. k. fójeg3\'zó. DÍ. HAÜSER MÓE, S. k. polgármester, mindig vissza-vissza 1881. érioktoW 6 én. L579. B/81. Sí. t. i Iil ádl Zeofia / társai Iopiual fádul Uk elleni Qgjboa álá 1580. B/81. Ss. 1. Saabi Islváa testi sertéssel vádolt ellesi g 1775. B/81. Ss. 1. Droid Jáqos U >at TÍdolt elleni ügyben régtárgyalia. 1889. B/81. Ss. 1. Molüár Péter lánai iopátaai vadultak «I1««Í b ál — Az uj öt forintos áüiam-péffijegyek október lén hozattak forgalomba. Az uj bankjegyek a császár-király arc/képét viselik ezimer helyett és ugy, mint a 10 frtos baniíjegyek az egyik oldalon magyar, másikon német szöveggel cllátvák. Az alapszinezés barna és a felső zild. — A régi öt forintos állam pénzjegyek 1882. évi junins 3Ü-ig fogadtatnak cl fizetéskep az állami pénztárnál és ezentúl az év végéig Október 6 án. 1730. B/81. Sa. 1. Babi Jassof s társai salvoe testi sertéssel j n Téfttárgy. 2075. B/81. Sr. t. Horráih U rba súlyos le™ti sértése! vadulUk i ügyb-B 1777 1777. B/81. Ss. I. Kiaa Ferencin- os teali ir\'sV—ni váilalt elleni Qgybva ad bir. i\'hird. 1815 B/81. S/. 1. Moj«er Anut.u os teNli eé>tf%<«l vaóN>ft elleni ügyben 1 2 od bir. uhird. 2v66. li/SI.L«t IjaaJM- MiaáJy aa I; oi \|p> i aérléaael radolt elleni ügy beadod S083 B/81. Sí. I. W-beí Jízsef 1 kaastáassl vádok eUeni U^rb m 2 od bir főpénztárnál. l£gy hogy a régi csak a központi úttal mcgcmlitjü irtos bankjegyek október 1-tól deci. végéig jegyzék mellett nyújthatók be osztrák-magyar bankfiókjainál, ftzen-lul a forgalomból kizáratnak. - A kith. fí\|»ap«k téiti OgyétNO a javadalsi törzsvagyon elkülönítése, a javadalrci érté-kekack az elbanyt főpap hagyatékából az örökösök ós netalán i magánhitelezők igényeit megelőzőleg leendő kiegészítése, ngy az elhalálozáskor folyamatban levő év jövedelmének felosztása tárgyában követendő közigazgatási eljárás felól az igazságügyi és a vallás- közoktatásügyi mi- 21! l. B/81. Let. Stiru U«r«aii JÁPM a torsai lopással vádol:»k aUani ügyben 2<K1 bir. íthira. Október 7-6a. 1630. B/81. Sx I. Németh Katalin AiDuemléMf] TAd-k\'-H\'voi flgjb. rtfptárgj. CMrtober 13 ÁJ. 1901. B/81. Ss. L Varga Riga F* ruDc-x s Jára •ukyas tesii NÍriá»ol váJol [»K cliuni ütybtin 2-oá bir. i\'hird. 2IG1. HfH\'.Sz. I.SxokeP^lédtár^i •ulyos testi sértéuel vádoltak elleni Ogr-bou 2 od bír, ithird. Az ujabb köDjvnyomtatási könyvkötési kiállítás rendezésére m; guk a kiállítók álul választan\' bizottságok támogatását fogjuk k kérni. A kiállítás a műcsarnokok a: országos magyar képzőművészeti tár sulat által átengedett tág és díszi helyiségeiben jövő 1882-ik évi jen, he 15-én fog a nagy közönség szí inára megnyittatni Ezek után felhívjak a ház; közönség szíves figyelmét ezen kiái litásra, mely a nemzeti múlt nag; emlékeinek felmutatása mellett jeie-n tékeny gyakorlati czólokat is tan szem elolt. Felkérjük . mindazok közremű ködését, kik ezen kiállítást részvéte lök által gazdagíthatják; névszerini a) a hazai könyvtáruk őreit a magángyüjtőket, hogy folyó évi okt. hó végéig egyelőre az 1711 elótl bármely nyelven kiadott magyarországi nyomtatványaik betűrendes jegy zekét, valamint a kiállításra szánt diszkötések és codexek leírását beküldeni szíveskedjenek : b) a hazai nyomdákat és könyv kötöket, hivatkozva az ez irányban hozzájok intézett elólcges felhívásra, hogy a kiállíttatni kívánt munkák számát, a mennyiben még eddig uem történt volna, ugyanazon határideig jelentsék be. A kiállítandó tárgyak tényleges beküldésének határidejét a jellentke-zőkkel utólag fogjuk közölni, valamint időközben is 4 kívánandó részletesebb felvilágosításokkal készségesen szolgálandunk. A kiállításra vonatkozó mindennemű közléseket .Országos Magyar Iparművészeti Mnzeam Budapesten (sugárút, műcsarnok)" czitnzéssel kérjük ellátni. Kelt Budapesten, 1881. szept. hó 30-án. PÜLSZKY FERBNCZ, mint a könyvtárak és muzeumok országos felügyelője. RÁTH GYÖRGY, mint az országos iparművészeti rauzenm ídeigl. vezetője és felügyelőié. Dr. FEHÉRPATAKY LÁSZLÓ, miut a kiállítási bizottság jegyzője. PelhlTia. Minden nemzet baszkén mutogatja azon emlékjeleket, melyek nag férfiainak sereit hirdetik. Mert ha bir az ealék, melyet tzerctetSnk emel Bzivtakben, maraddbb az érez nél, mégis kötelességünk oly kBlsó emlékkel örökíteni meg neveiket, melynek láttára a haza fiti lelkesülő tanuljanak a czélért, miért amazok küzdöttek és szivökben a bonszeretet mind erősebb gyökereket verjen. Ily emlékszobor legyen jutalma minden kinek, ki egész életét és működését hazának szentelve, ennek báláját méltán kiérdemelte. T6th Kálmán azok közé tartóik, kik érdemessé tették maglika* a haza hálájának e tanúbizonyságára. Mert dalai bezengték az egész országot ; felsírtak a Kárpátok bérczei özőtt épugy, mint az alföld rónáin ; zongora húrjairól épugy, mint a -inó leányok ajkairól. Színművei a lelkesedés szikráját láDggá lobbaotot-:ák a hazafiak kebelében s a nehéz dókben reményt csepegtettek a nemet szivébe egy jobb jövő iránt Hir-apirói működése nagy és jótevői ba-ást gyakorolt hazánk mind politikai, ind irodalmi életére oly időben ión mindkettő egy nyomasztó uralom tks alatt nyögött. De lelkének nemes érzelmei köz-etlenül csak szűk körben hatottak, \'óth Kálmán nem vágyódott a nagy ilág bámulna és tapsai után; elég olt neki, ha jót tett a hozzá legkö elebb állókkal. A hazáért, a szüló-ildért akart csak élni; a hazát, a ülőföldet akarta csak szeretni ;ahaza, szülőföld volt az 5 mindene: a haza szülőföld tartozik neki mindennel. A szülőföld le i< akarja róni a ilút, ineliÍvel nagy fia iránt tartó k. Jöjjön segítségünkre a haza, rujtsa segítő jobbját: emeljünk egyesült erővel szobrot a nagy köl-nek, a dicső hazafinak, a uemes :i vü eníbernek! Hozzátok fordulunk először, ba-.nk hölgyei, kik tudtok lelkesülni iuden szépért és jóért, kik nem te-ntitek áldozatnak, mit honleányt egiéletből a haza oltárára felajánl k. Hazánk hölgyei! Ha valaha önyőrt találtok a költó dalaiban, ia valaha megkönnyeztétek az ő :envedéseit: áldozzatok most fillé- S»46. B/8i: üst: tarja Faraaes és krpaasal vádoltak allaai ifjham » «d 2293. B/81. 8. l Horváth TaUúu Péier lopással vádolt allaai tgyhe í-ea bir. ithird. - ; -- 2366. B/81. Ss. L Oiaaa Albert >«»■ ge* vagra* aaafraa#siáaával videtl ellani Qgybsa 2 od bir. Ukint. Október 19-aa. 1Í64. 1895 B/81. Lei, Harvátk Jánoa erossak s lopással vadolt allaai Qgybeo vérlártry. Október 30 áa. 1778. B/»l. Sa. L Mahoa Pál aik- kasatáaaaJ vsWMt allaai teváaa ; itélethirdataa. 3033. B/81. Sa. I. 8«W reac» ualasaal vjtdeat allaai agyasa : 3068.B/81.Sa 4. id. Bakk Paláik- kaastáaaal rádolt ellaaingT ben S-o« bir itletaird«\'éV. 23 1. B/81. 3s. L Hofer Mária iSMgaavokirat haaMátaaaai vd»li aUaai Ugybeo. Október 27-aa. 2I6U B/61. Ss. 1. l éa táraa .aalyoa taati aértésial\' vádollak ettaai UfThan a-aa Wr iikira. 2162. B/81. Ss. 1. Szabi M.bilj s táraai súlyos tMti aértéisal vádoltak ellesi Ofrjtxa 2-od bir. ilmVd. 21Ü. B/81. Ss. I. Hirschi Heatik éa tiraai katoúla; elleni arnaaakkal vadai uk elleni ügyben z.i. ■ bir. Ukird. «, 1881. sz-p\' 30-áa MUZSIK KÁLMÁN irWa IfastaU ZalA-Kgentaeg, I>SI o.Iíber S A salamegyei Jaldaaági efr-aiU ladig ás saradig ÍJ sa.garol erv ary bia eleijeit; kü( aárlá be a tavasai staat-gaadasági cápkiliütáat, .ár ia ,7 a)h bal lapé mef a;gat«BSsoeeget, s saaay nyiben f, hó 2. 3 áa esSIÓ bor. áa rj. mólc-kiállítást rendaaeit, mejj ben seas csekély helybeli &s vidéki tersaelo vett réast. A kiáUilás aagyoa jól sikarsji. — Aoayi taiaden é szép tárgy sliitsstouki, hogy aa ember telj-s gjonj orral ssani-lélle a pompisö.)pompásabb kiálliuaáajl, ely az .Arany Baráay" asátluda nagy terséében hetyaalstetl al.- A kiálbtaaaakaoae»elyes avageyá-tssa 2-sa delílóu 11 órakor lürtéat; sít megelotolega pféhTafa templomban ia-csp%áitt(»rtalat« Mfíya. b-vég aláa nae-rjssak aaeretett ÍBüpémj Olfvia. L.jotar í m%á, SvaatjU Beaó aliapán ur kiaérelébeo m rgjeleavén.Uáca :y Kálmán a leállítást raadcsó biao UéK elnöke ssép beszéddel a kiállítást roegnyi :ollaak arilvási\'á. A tarazabea roppaat aépionaaK S>61I őaaze.; alig ludtnnk ids 1 udamotogai, miért ia eaak agy neh< sen ssoríthallaak magvnkaaa egy k\'u h-lyet,hoanét egyel-anást esetaogyre v«h«lllak. A beteg állapoU a bir ntia viaaaa seti. Oaakaogv okát aesn tadta Jelcií . ivftl aeaki. Máasap Beresp uram elővette azt a nhajisau aairoa buayolanat, a síit Istenbea boldogult édes apja 6rSa5h -r- aaírf háayallik kaalati. Xa i«aa loa-os caaládi.&rúkaés:. Miadis; a l«Ctaka-re\'«uabb n oMkli Talaati jastysókSayr féeii raa-Wno; ennék lápja&a aértst uOI föl vaj írva, hogy anadegyik &r&-5a m-aayi OrOkaégM kapoV mikor eaalásli klsaodistaiot - aivaua as tenayivel adta át liaaajlusin »k6-íaek. — A. Oaaaefsk maldasa Blads Iknél me(kétsteresod:ek. Barefi MaafhaVt, miat agyetlan áu ArükSIle 80000 (or.allai ó is kittel ve4t ahhoz, hogy as Orfköít tokét a>ajr>4tss»- rnendi. Do hát moat sok kiadás alatt ál Magas vakarta ■ataáfjjaa a)iaayaasr ,-, atJter alirsaH.y fllMabaa arapapi átázásokat rakta- L .Tadod aayjak, macis eaaa farosa lolog ám aa, asiknraa aaBBar ájy páasss \\ padig alraga pénss vess Mksl a C •kibe. Nem volt snaak a lásys.k samsv aja, mig • a a h\'/imnaa; aaaylra aaósa ss»J.\'.\' - h) oknakoíott slaayaart uram a maga rftadea aaeMSsarÍBL .Ugy apjnk, - kardtakoioll ta-.JIIH ásétóny — otaa sam akarod huf; szégyen fejre sbbaa maradjos a dolog AtUa angWilad: aafi\'aami aan, ilys egyssoru népek, miat isi Tagystak, iag ss H»ny aam r^atmalWuttk ahbaa s oae renoaébea, hogy. egy fiskális, agy tskStf irtes r lágyén s vsak." Menyaért ap» «^k.l jobb Maaég-tani és — baeatM •a.nar volt, kotyaem issl mer gondolái is akart velaa, tornl ■ o kedves oMaHwrdija; síért hát caak Mnegyasest. Harmadnapra akár a afargít-Ssig** m virultak xS. Bia es aáéMtocai kfcse _>M>a terH«a»k anutkéson Mariaka tanya (WaVrinSsére; de már aa tos> nrtsf átes l.vtlal áMaM b»«a»a zasjwtibaaVt ■ t rWtftrtllhWi.1 a Ua>« Mslptilif igen távol volt attól a kor ól, mikor már az ember mai ie beérje, hogy magával beazélget. Kbbí! azután az köretkereu, hogy Julcsa nagy <Dagy titokban elmondta kedveskedésből valamelyik, legénynek, hogy miket besxél álmában izegéuy Mariska. AJegény e hírrel hiz-lgelí a szolgálónak ; aa inas-gyerek kihallgatta a hálák mögött. Na és kelle-e ÖBBÖI több ?! Jatk* elmoiidta & mésxái székben, meg a katoál. Gyurka-ínaa aoná! büszkébb volt, hogyaem plotykálkudjék; ki-DÓLátta, kiíüiyölte a nagy uiczán végig, bogy „Megkínosta Beregi a lányát, Hogy felfjlse axrgéuy régi babáját! Fiskálisnak adta volna Bziveaeo, Hejb, de máskén takarta, a jó Isién !" A nóta járt szájról axájra. Mindenki kesdett itliini a szitán. Azt tudták, hogy nem síivé s»e ringnom jóakaratából egye setl asogéay Mariska a dologba; de hogj holmi fen^e^útét, erőszak, vagy a jó Itten mi mind in, háuwágot teremtő szörnyű ígéret is volt a játékban, arról mindaddig hallgatott a krónika, mig Jutka nagy ti-loktartáaábaD a métsirsték ét a kai hallgatást Ígéri publikumának el nem mondta és Qjurkt nótában sem ballhallaniii A dal mindenfelé hangzott Bsregi nem mutatá magit a világnak; őrúta leinyit. Azt hitte, hogy oda be ■ onnét ki lemmi bir nem jár. Nyugodt volt. Ki alatt ax orrot i* erős reménységet táplált, hogy betegének állapota pár nap mai** teljesen jobbra íordml. A vilaágoD már ker«a>UilmeoL, h-aen jaraslása közben, mikor emlékei tintán állottak lelkében: folytonosa gondol kodó, iftomoro, saótalao volt. A* OTTOS attól kecdelt tartási, hogy mélakórb* tsik. Föl M úólitotta Beregit, hogy vala hová szórakozni kell vinni; kálöoben nem ill jól: vájjon nem etik-e őrültségbe. De hát hovi vigyék ?! - Beregiué találta ki. — ,Tudod-e apjuk : a kedves vúok, a tekintetes ar, hogy a toljál itt volt, ast mond\', hogy a Hargit Siketre négjr fürdőre! Milj«tt pompás kit; oda mJ gjlnV MaVisBiral. Ott jotb crkídoek. EddiK ÍJ a\'oban hibáztuk el, így ulyan .bú bele Balázs* módjára csk inéi gyorsabban eakíidjtnek, m«rt az iteaér;! . . . Na tudja apjuk. <-z pimpis il\'jia ! O;t meg keil szeretnie Maris ak ez1, a de.éic, okos V\'iukct a lekin-s ural! A k.olv.tónu Ütközzék mei; Katalin :ony liluluaadó módjában. JSbbext áa kak igy vala őneki gyönyörűsége. .Vőru" 1 a .tekintetes ur" csak egymás mellett ■lek valamit. És Katalin aaszonv le nem \'.l volna arról, bogy atekinte:es ur neki je. Ha meg nem esküdlek ia, de mar t álloltakaz Isten oltára előli; ami több o vej-, a \'ekimelea ur, már esküt is ti Mariskának; tehAt inast nem is sza. iád Deki elveunie. HaMaruika felgyógyul, is elmondja az esküt, aztán meglesz egész. De bogy megint a boldogság nnyira el ne fugja a szivét, megkell jól erősödnie. Bereginé még magiban se bilta ilna el a félvilagérl •:, a mit a kofa-ijelvek beszeltek, hogy Hsriiks Erdős Vi littira ájult el. ,li Grdog hőst* ngyia ide! — iondta sokszor kedves sp;ukiáBak< — ilt hire kell, mig is el. No hanem — ála Iatan I — olhordts vidékünkről a _.J.Ne is jöjjön a szemem elei Hogy mer ,gv olyan közönséges legéuyféle Máriáira gondolni, mikorfiakálisok, tekintetes ak kapkodnak érlel\' Ssegény Mariska meg ez alatt egyre ról a közöneégea legény féléről gondol lintba as ó édes anyjának veje, les nr e világon se lett volna. > szünet nélkül abban a ret-ane alakban állításaiméi elé, a hogy aa iküvo napjáé, as oltár előtt megjelent. BisonyosaD megőrült." — Est gondolta gény Mari. — Megörült és most lásas va kínjaiban irtóxataa átkokat mond o lejére. — Megíl érdemli. Gaak át. mss, a minlbirja! Ő az oka mittdacoek ; tiór biit az álbiraek.miéri bitivel, hogy Vri meghal anélkül, hogy biatos indo* la: kapóit volna. — Periig, ha Ind a !oa hogy él, hogy még meg van,- a kiben c: elhagy lu volna a szülői házat, mikor Kondorhoz erőltették; meut vutna gyalog, nélkülözte, Bunvedv!-, mig Ferit \\ Dr-m uUlta voloa. — D) niiuiaa mio. deoki azt birnazlelte, hogy meghalt — egyetlen gondolata Volt a sirontuli eg)o-suiéd. — X?fíD jnl ^ud\'a, miszerint apját, anyját csak hiua4g \' késsteti srra, hogy védhaa meojoo; oly emberhea, kit aoba sem bzerelclt s nem ia ioe sa- rulni soh 1 Legyen m-ig — goadolia— boldug aágnkl Ligyen vejök Kondrr Gyula Ugy véd ; á a meDyegzű napján vigadjanak a hűlt menTaStsony fd\'ölt. Igen, ó eat akarta. 1)« máiként volt megírva ctl, hoonét emberkéai még nem torUlhelelt ki aoho • gyelleo vonást Javulása kölbon ssáasior is m-gfor-dalt agyában aaponu, hogy mit tett és miként segíthetne rajta? Al írtthséglol canuin aa a gondolat mentette meg. bogy Frrí él; a hogy minden erejével, lelke teljes szőreimével pótoiaodja anaak kiállót! sssavedaaeh. Tapláik\'osoU a remény. >ogy nekik egymásénak kell lenniSk. Egyik napon azonban fontoskodó képoel lépett be Jolcaa. Mariskának ia t. 1- vNo talán caak valami baj t6r- ,Ke lármázz — az laleD áidjoc meg 1 — Mariska !\' .Hát asólj, Uet Julesám !■ BD« m^gigSred, hogy msradsz? eneem áSapo .Ili sodorna ki tombol ?■ , Hanem el ne árulj ám, hor* tőlem hallodladl- „Csak beszélj 1 Senkinek sem asó-lok felóle.- Julcsa cgéss"n Mariaka falébea bs-joll a méj: a kél kezét ia a szájához tette, nehogy valamelyik szónak csík aa árnyéka is tovább joason. .Erdős Feri Pesten van !\' Mariska mi-grezsent.,\' bslántékábos kapott és rémllll srozesal néselt Julesárs. ,Taláo as orBltek hátában ?!■ .ügy.o ne b-.hóskodjll HarUka! Ast el se Vinaéd. KulSsber/gonoasTSríal J larl, az mind bolobd : Há. ha caak - nem?! „Nem értelek. .Áh te Mariska, máskor te oljan „\' voltál. — Hát tudod as Erdoa Fari, s ki olyun nagj-goromban tnegaavarla a ti ^akilvfitokot, a ki olyan igasáa-bo!ond-iurmában jött a tatnplnmba, saiatha ba-\| inrija rom hete nem féulk&dótl Tolna: tnoat elegáns gavaMér, tnkiatelra nr, egy fiatal sép fizregy gyárában igaagato, szerek irgyellje. Mit szótea hozsá? Scegény Uariska elhalváaynlt, aa-tán tompán, mintha koporsóból szolt volna visara, azt moadla: .hsangsíg t\' Jutcaa megijedt Mariska állapotától, ue mindaléle ügyes lány, saonnaf for* ditelt a dolgoa.* .Hát netted most mi jutott estedbe? Hát mondtam én egyebet, miattiogT egy fiatal tsvegy gyárában iga«gatcV? létezik milyen féltékeny vagyi Ast gondolod, hogy, ha egy (ári eiy aaépaavsoay nwltí kernl, as már as erdeje. Isaaav lakai, hogy aa igas ia — forrta\'á Bevetve — lisasni a ta Ferid <st hissean : nass adja el asivét olyaa könnye- aa aKugaak.* Mari a tréfára fordi ott bessidre hidegen asaradt. ,EiUl hallottad, hogy i eaakugyau Pesten vaa aa gyári igasgatdí .Kitol ? I Hál as öreg Pál baesiiól." .Issen as, hs j<SI emlAsaam, mar nincs nálunk." .Nincs bizony, hanem éppen. Pest* ról voit itt, a akkor mondta.\' Mariska nem aaolt többet. As irtat : ian oaacska JoJeaa nem is képtelte, hogy mit tett. Az udHIÍ belei; telj-aoa dkomo-rodolt. A«l a gondolatot, mely as írUlt-aéglSl eddig megmeaté, a, kétség kezd la (oasláayosni. As Dap aa Orvoa egj Bapí d Á dh rárako As Dap aa Orvoa egj Bapí sáat sem .d<ilt. Áat moed\'arhog; m^ reggel okvetlent! riyek asorakoiUtai fflrdöro, Tag; birbori; »art itt kiaso emléke,.ol bibalUik, ts«g minden lirrj allaaaere a jobbuliaoak, ásóval vig/«%\', tSaMa af«gto<ír6tBTa»í kov.lk^ aib ha -.\':"\' \'\' ;"\'lJ 1\'1JÍ!-\'» ■"■"\'1 "■ ! fc i t A i 1tö« L \'OKTÓBER 6-in 1881. A ta« k4z«pé toim «»ul volt taUHitvas ■ bstnenetiel szecábea mnd jirt első sorban . .Keszthelyi Q«d«ágí Inthet- álul kiirtott alma t* körte cw-ponotstisJ tslálkMluik. £z valami ntkr beayomást gyakorolt rAok" Al S7m »lm» & köríe esoportozswk oly iiléstel-jaaen «legantiival vohak •JheljezTs. ét oly szép példányokba, bogy küUiiáaank díszét, koronáját ei képmte. Melletie ugyaoazoa asztalon KUMI Jó»eí zali-egerazgi tsrmeló 151 fajú im» £%e 58 fajú kórte kiálülmánya fog iah heiyet: « ssintéc kellcmPB meglepő iá ti 1 wolgih rink nézve ■ i\'iveseu oazi juk * bíráló bizottságnak orré vonatkozó ítéletét, melyet alibb UÍI szerenoséok köiloni , míg as a»ztal végén Jand* Ki rflly kanizsai termelőnek ngy«erü, ugy stóiviu mindenki előtt bámulatot kelll könéi vonlak magukra figyeimüsket Ugyan itt volt elhelyezve még Korch máro N. Jánosné, ízül. Fhorinto* Lado vika assrouye^gnak atáritoU atzs.lt gyü möice, mely iziure és ire nézve nem csak kiajij* ^kirmoly külföldivel a ver senyt, de ami felüi » ituijv ^Folyl. köveikesik.) Helyi hírek. — ő felsége nevon-pján uktóbor 4-én a St«ni-FcreQCir«udüik egybiíában din iaieni tiszteiéi laxiawit, mdj iotaoitti * Ögya"- ifjú"** ak- ** ■eB0- k-ra. tóbb műkedvelővel léiekenietate mftkídSU kflxru » a. sig^iunu polgári ICXIÖASÍ Wáiást • közoWgel méltó aliaumrcsre ragadta.. — Kiré.ly l felsége nérünsirpéo Zala Eger\'gea a pleháni" Loaipl.mb fduy< isteni lí»lotdl (ariaW.t, maly jalea volufc in egy ni w.ttí k»r, Glavi Lajos lőíp. «r i uritsgt. roiérleie alalt, a ki--, irvszék, kir. jir. t>tró, a pdgári és ehmu i«k. tanútok, Krüb Pl kir. taalalu- gvelo ur éa a_kir. adó ét mérnöki bivals! itámoc elyb«li és ridékJ közösséggel e^yüLL A tksoepAlyas mi** 9 órakor kec- dotett ■ 10 óráig iurloU. — Gyámhir. A várusi tisztikar egyik ugja Alb.uuch Kálmin ftlkapitioy ur boiaiaa aseavedéa ulD jobblítro ssen- dr«U. Tam«\'.és« o^j réuvélUl túrléni A cw)á4i ^yAitjel«»t4i így «>öi : Aib uich KáimáDDé, nül. Uilbufer AuUm.. a maga és gyermekei uevesetofteD Fiú rián, Kalmáu és Eli» nevében ixomoro dutt szírrel j-le&ü (orrún nzerelelt térjé- cek, iliotFe apjuknak Albaoicb Kálmán, városi alkapiliuynak í. évi okt. bú 1-éu éjjeli 11 órakor, eUieuok 34-ik, boldog báx»*igá.Qak pedig 6ik évében tüdó- íé»ií» lürtópt elhnayláL A boldogult bült tetemei f oki. bó 3-iü d. U. 4 óra- kur léteitek a bolybali rom. Jkatb. eir- kertb«Q úrok nyugalomra. N.-Kftoitii 1881- éri okU iui2-ÍD. Boke poraira ! —- Ma, oki. 6 in Tan at arad: véfl»ouk warsok) kirégettetéécok év-fordalá n«pj»- Keerü Ti««iiléfcá ! kir. lörréajíiéki troilatUst a«»ast«taU ki dí£i a oag^-kanisaaví kir. tfir- __ !uU vasárup d. u. keres.tehettek meg Tuboly Viktor ttgy-véd or gyermekéi. A egészséges szép iker fiák nev+i Viktor és Lajos, sman snnak kefessttrftfei Dr. Parsak László )1 és Oroszvár y Gyuls, emennek ke reszUzUltii Győrffy János nejével és Bá-torfi Lajos. A stertartist vidim p.siiU követte, melyen a szép pohárköazöntéaek sem hiányozlak. Tisztelt irótirannk ■ most már kominknak, cíaladi nagy ŐrÖ-léhez azt kívánjuk, hagy a köhöi tollat míoéi gyakrabban vegye fel. — Sárosaim (Zalam-gye) okt. 1. a régrehnj\'ái\'. szenvedő lakósok ellent álluk a végrehajtanak és at Ügyvédi kiküldöttnek oly annyira, bogy as itle löknek .-itirkuzotUD kellett a S&meghröl szabaditisukra érkeistt pandúrokat be-virniok. Nem irigylendó helyzet! Dr Itómer FtórU f évi siepi. 30 o érkes-ll Sümeghrs, hol megtekintette ifj. Dorner tCálmin régészel kedveiének csinukl rendezett gyűjteményét, okt. 1 én Adira Ivin reálisargalónl 2\\\\megye monugr«fiájának érdekében. Bla!on vidékére egész Tihanyig utazott. Egészség környezze fáradozó munkás életét ! — SyrrwtL. Hajós Mihály köztiiz- telelü aíeó-kndvai ügyvéd árnak kellem es tzellemdúa leányai, Ilona kisaaszonyl oki. 4-én Toxette oltirhoz Nábricxky Lajoa kir. aljárisbíró Alaó-Leodviu. Ki* sérje boldogság a szent irigyet! Szerkesz tőségünk követkexő tivirattsJ üdvösölte Ai érdemet szülők magasztos ürönéhtft lelkűnkből kívánjuk; Éij^o u uj pár! — Neerolog. Forber JÓMef zü. meghi ügyvéd. iskoUsréki tag, a tanügy nek lelkes pirtclój* huastai boiegségulin 52 évts koriban f évi sx«pt. hó 29-éi m-ghalt, totóméi 3i>Jn délulin 4 óiako lé\'dttek SümAghaa sz örök nyugalom helyére. Béke porai föiött! — A balaton-f&redi önkéntes >lti>lt a iiApokbaa avaltik fii nagy Ünnepélyességgel uj iccéken dójukat. — Szeptember hónapra ronat- ú ógb»jlati f«ljegyzéak. Köiép bő rflékU: 14 6 C. A légnyomás valódi :ep:: 46 5 mm. Logmagaaabbb hőmér séklet : Ü4 0 CV 22 én d. u. 2 órakor leg»!acony«bb bőmórxéklei: 0 6 C. 25\' 7 órakor. Li^oagyobb lógayomis: 7537 mm. 24. d u. 2 órakor, Ugkissűbs légnyomás: 738O mm. 22-én délután 2 órakor. A napáik námi, m-i r ok CD csapa dék a"" 21. A oaapadekok ÖssMge 70 3ő mm. Nagy Knuissin, október hónap S. 1881. V. — Hamni rövid hirek — A d«leg-itiú okt. 27 re hivutik egvbe. — A kiráiyoé Bp^l-iu c-yik irv^hiiban ukt. 2 úu o/sonüÁt randit ac árváknak. — A budipcsii ásványvii hitnisiló egy Ciab- — Egy soproni 21 érw iparua ifjú a szent Gallért hegyről ugrott le. — A jUkoicsi hsdgyakorlatok közel két millió írtba kerítitek. — Szilágy na -gyében 10 ember lett a vitiszony áldozata. — Ha poleoR Jerome herCBeg Budaposten volt, —- A fővárosban uj pályaudvar építtetik. — KQtfMH rövid hirek. — Uekkibtn lássdia lört k!. - Garfield temetésén •zatezor embernél több jelest meg. — Maokay, az amerikai e«üst király, kinek 600 milió dollár vagyona van Berlinben mulat. — A washingtoni rendőrségét figyelmeztették, bogy ai uj elnök élete flien összeesküvés létezik.—A pápa R/Sraa elhagyása estiére Trientbe kokoskodik. — Zwickaubun egy pápaazemei ló nagy bámulalot kelt. — Kmiékkövel \'" tank fel HZ oroszok a Slpkaazorosnál dttek f"le::. — A „Standard* jelenti, hogy Auízlria-Mpgyurorazig a magyar kormány aggodalmunk elueilnii** útin ■ébe. — ki nyert? — A bícti vároti torijégyek okt. 1. tartott hazájában Köveiken! sorozatok oyer;ek: 165. 404. 559. 634. 788. i 107. 1486. 1770. 1798. 1858. 1871. é* 2829. — A Rudo\'fwTBJegyéknél. pedig a következők : 76. 159. üSw 442. 444.675. 754. 880. 1032. 1044- 1053. 1110. 1224. 1276. 1694. 1800. 1807. 2058. 2124. 2177.2265. 2400. 2479. 2617. 2828. ?88l. 2942. 3069. 3249. 3291. 3338. 3364. 3389. 348G. 3á64. 3€77. 3783. 3S39. Irodalom (K IC»oi«ia l alatt mpgemiiutt — A „Petti Hirlap,\' miut a hot sánk beküldött mnuiváoyszáuiokból és alÖfisflléai föthiviaböl látjuk, a legnagyobb terjedelmű éa isggidagabb t»rU.ima napilapok egyike, smellalt, hogy a legoloóbu M. (Elbfíaslés: ára ^Rétz évre 14 fn fiiévre 7 frl, negyed-^vr^ 3 fr: 50 kr, egy bor» 1 frt 20 kr) M^gjeleuik mind-nn.p egy éd háromnegyed ívin, vasárnapokon pi-ílig kél ód tél ivt-n, aximos rovattal és 15 — 25 restinL politikxi, részini acépira-dalmi, »ílyriko« és íatncroUerjesilfi tar* talmu köjiamfloynyol. Kötól miadesoap regeoyt, bevxélyt, kél-báron: Lirczit és itmellett hetenkéol lübbjEür gondos kivitelű ilíustrAczÍóka.1. Mellékletül uzoukivül zenedarabokat és \'.érképekm U nyújt otv-sőinak. Ily sokoldalú éi válioxatos ttrtkiommaJ egyetlen mis fÖvároai napilap .-mjolonik >Mf.A .pMtiHirhp" iránya DeiDz-stí, fOggeUen minden iríayban KÜíii Mügyaroraiig tini!láziért, gazda aági tögtíetleQságeé.t, » ig.ri liberaliz-rauaórt. Vezere/.ikkeil A legkitűnőbb pub liciiíUk éa pKTtamenti korifeusok irjik Eötvös Károly, Uoffmann Pál, Lukáct Béía, Pulwky Fer-jnc, Tir. Kálmán, StÁmjs dolgotólárs kőiül .-gyének még megemlítve: Boroctyiai Káodor, Erdély jnU, Qj&e\'i Vilmos. Heveatí Jói*f, Jaksb Elek, Eaasonji Damiel, Kakája/ Gyula, Eeaedí Gésa, Hikasith Kálmin Pnl«kv Karolj, Badó A-ntal. Rod uyáosrky öyala, Ssapa Tamás, Szaiueri Atüía, Ujvarí Béta, Viradi Antal\' aat. A aPo«t) Hírlap"-ra a hó bárael; napján leset előfizetni g kÍadóhiv«l«J (Bn dap«at, nádor utóra 7.) megkere»éar£ asonnal dijulanul kaid muiatvinyasi-moka\'. — Bodnár Ztigmond által tzerkost* tett „Magyar Szemle\' októberi füzét* gazdag tartalommal megjelent. Kiadja M-hner Vilmos. Ara 60 kr. — Kompolthy Tivadar azerkesztóse »l«l\'. Vettprémben uj heti Up jelent meg, Csime: .Vcizprémi fQggöllen hírlap." Kpul\'.hy Írói tebetaége, tcorgalma is meretet, az u] Up izép jövfnek néz elébe. Ara negyed évre 1 frl 50 kr. Kiállitiaa díszes. Tartalma élénk, méltán ajánlhat juk R közönség figyelmébe. — Üj ítwmő. Steinacker Károly ffi városi xenamőkerüskedóiiébeo megje lent ,Ficti polka" tipegő, _ zongorára izerzé Sárosi Gyuln. Ara 60 kr. — Hév ,ii Teitvirtk k indasi baa ,Qróf Sséchenyi Béla keleti utazása" űÜbecaei raQ 15 dik füzete megjelent. Ara 30 kr.\' £ füzetet U számos szép meUzfliü kép dístid. — Üj MmÜt>«k. Tibonzky és Farsch senemakrraekedéaében Budapea- mugjeleat. ,A szép aniony kocaisa DÓpKÍDműbóI. Alföldi bangók Az apád az Mityád caellagit. (Elmennék én tebuz-zátok.) Kia karterobüU rózsafa . . (Megérdemli az a leioj- ) Zúg a azellA . . . Kern, azért jöttem én ide. Huber Sándortól. Ara 80 kr. — uNana lednfa csima kiad\' yból Maoii H. éa Tára* Í6vároi könyvkiadónál mfgjoleat a 6 ik füaet Ar&3Okr. — A .Képet CtaUdi Lapok\' ne gydik évfolyamának eUő azimit meg kaplak ■ annak átlapoáa min ismét éa ismét meggyőződtünk, hogy e lap való ban megérdemli ast a aagy kereaetUé- gel, pártulá(, mnlyben a köxonaég réssé si-i. TaiUlmac, élénk, nen heti lap mint nálunk haaoa irányIÍ lap egy aem IngysuM gaxdag mellékletek, as elófíze- láknok ayujiott értéke kedvezmények tekia telében ia pimÜAB^. A kiadó éa aaer keszlAaég — u?y Üusik — vételkedve azon vannak, hogy a caaládok minden támadható igényét kielégítaék, s fel esi o- a^ tAgyék a külföldi aelejtei, kélér-teiniQ becicael bíró termékeket. A múlt ér főtana irodaiul névre! bírók dolgo zutaibao gatdag. Dngré, Vértessy, Lauka, Mikszlth, Szépíaludi, Vajda, Ábrányi Jámil, Brtók, Beviesky, Budnjánatky stb. iróink é költőink írlak bele eredeti dolgosatokat; míg más oldalról Smith, ezen jeles angol regényíró érdekfeszíl£, ragyogó nyel vezet ü egyik regényét kösii egy-egy ívnyi külön mellékleten. A moet megjelent 1. számban Mikizi\'.h Kálmán jA« ostoba. «mber" csimü •r«deti elb« \' szélese kexdŐdAtt. A. izarzóről melléksMB jftgyessök meg, hojy közelebb mtgje lent egy kötet dolgozatát angolra, fran--a • sémetre egyaz«rre fordítják. Szabó idre jó nevű poétánk „Oktobsrben* ctimti hangúiatteljes költeménye; egy pompát aamorecíc, két más saep b^zély, . Wald E. iliostriJt magyar tárgyú re énye. (,A Kárpitok közt8) a hét tör , lénete azellemes csevegáasel előadva, ■ a legváitosaloaabb apróságok az irodalmi művészi világból, a főváros, vidék a a külföld eseményeiből — egészilik ki a főlap tartalmát, míg a boríték talányokat naptári stb. közöl. Érdekessé teszi a boríiékot az is, hogy az elÖfiieták ott egymással conversálnak, egymásnak felvilágosítással szolgiloak s dij nélkül hirdethetnek eladásra, caerére ■sínt, vagy vételre óhajtott dolgokat. Mindez igen ajánlatossá teszi a .Képes Családi La pok\'-st. H* még megemlítjük, hogy havonként egy divat lapot s egy gazdasági lapot külÖD külön ad pompás kiállításban, egészen ingyen; hasonlókép ingyen igazin cDÜvéssi kivitelű ssinnyo* matu arcikóp albumot (egyelóre mfivéss-nóiak arczkép-csaraokát) s hogy minden szám telve vao a legszebb metszésli honi s külföldi tárgyú képekkel: mindez csak ugy hihető el, ha tudjuk, hogy a lap iaár eddig is tízezer példányban njomalik • kél el. Előfizetési ara 6 frt égess évre, mely is Mehner Vürauahcs a valialkc^c szellemű kiadóbos küldendő (Pndspast. papnövelde ulcza 8. az.) Ajánljak a lapot mioden magyar csalid suii\'.aiára ? Vegyes hírek. — Mit uhét Aj/y pár ±*ztyü- Kő-rülbelQl 30 vagy 40 év előtt joll Viddiab-. egy fiatal ember, ki Eusseio uasÍ7Hi, a hely parancsnokivaí kivin\' beszélni. £ fiatal ember szép volt, taint ^gy hölgy, s tis^teletnt gerjesztő, mint egy iélistec. Febér, tiszta borral, kifejeaesleli szőrnek-kel és ilmüt, ée hajlékony termettel bírt. A törökök, kik\' bsbonások ■= ar csatátokra néacc, rsi^élyeseo éa ticste lettel fogadták ot, $ magmatt-tták neki a basa lakását Haste>n Viddin előtt egy pompás ►Atí/rtac lakot:, a fiat<\\i ismeret-les elébe roeci, de épp«a oly időben, midőn % basa rosx kedvébno ?oit. ,Mit akarsz? kérdé nyersen Huss«in as alkal-mallao könyörgAt. ^Kegyelreeassgoú ssol-gálaliba kivinnék lépni.\' .Nékem már ugy is elég szolgám van. Lirivlj." Törökországban a legalsóbb Otztálya emberek is adhatnak ajándékot nagy embereknek a aélkul, bogy as illesdcaéget megsértenék.. A fiatal ember a fönebbi szavakra •lőbuzoU zsebéből egy gondosan óasze göngyölt csomót, átcyujti a btinak s kérte őt, fogadni ei. „Mi ez?\' kérdé a basa, a mint a Lomót fölny<totta. ,K«r lyü, kegyelmet uram." ,S mire való es ?" „Ha kényelmességed anapra megy, a sugarak nem fogják; kezeit megbarni-tani. (Husseía kezei nagyon fehérek vol- M«J-git-S«ifton oJ6»ír ÍJ kedvei vejökel, _•> lekialelM urat kereslek fol, tudtára^dandók, b«gy >geD \' ^ ^ itt vaanai éa aMaxiaka-U ilt KoudorGy. axutic sí ís jári »iorjj ma*n Mariíkihui; megpróbált miade» módot, mit oak agy axereló lélek kigon dulb»t éa aiegadbat, bogy a beteg le.inyt kit igaiáoMÍve mélyéből »a«Tfltatt, kijyó gjiUamélabát itlapotából. De a teiny vele nembeo bidegmaridíj mint »i éjtiak j«g«, melyneE BÍoota engeKkeló "pj-"Hegérkosésük atin mint«gj 10 atp múlva MarUka egy ed tt! járt a Duaa partjio. Lelkébea go&dolal\'gondoia.lot ért. Üigoodolta, bogy most miijén kökel VAD Krddí Feriben. E« talin mégii ugy fog Í4in«o tirotm, bugy a«m i találka*k Mikéül LeiiaUie ludtara adni, hogy via j í ha mag stivébo <wk- agy w rija él M»ak m véjliatnluo axer«Lo«a meiylyel öt a bucau órájába •Tá>Mtott%, jAj^u éfM-b^di •ara-gV! Dihilj öV Vajjoa ax ixép 6iv«g7 Mm le M ÖÍvegyek varásterejével ?! Gondolatai kőiben netit h.Houhiu mögdítt Viaix&forduh; íélig ei/ojtott»ikol láa«aJ futou a kósolébeu álló férfiubos;.. .. £f4ó.Frí áilou dttU. £ 4ái Fcrt gy»agéd«D karolá át Mariikat; arca halvány roll ét cu ajkainak gyenge ráűgi* árulták el gyobb föl indulásit. Caak hoacsu, hossxu öleié* után scólall meg Mariika. ()Uá kkik ) Bodó id rá lsánT, hiúd rá, biud Bodó Pia- tásak mjj^i, a tüuaá a «áj»4. Mbiak»lj hej, aof adu. g»i M hiiW WIKUOM rajUd a b6g6f, eúmualnoil aT«apW>d g p » l»c«í, mnlaiaá\|ra.\' ájok, hdd aeú«li, mit bánása Ma ;g7 lartja kedvem a, látáM iüp Bog a bSg5 i p«tuí ■ dimba!oa bnj>; Pi.U, 8s«l Pasuárai, I«-Uel, UUaaJ rakja. ,IrjaJmiii, oh aram!" tan\|«ik bu av&gées«l ,BsJ rá, haj no ! knrjaot PisU QOIUI .irfSlaftasc, irtalmAZz \'. HuJ rá Csari, Bonkó! Hoej Ottön belátak a maajdorgo* mesTkfi:\' fLégy irgalma* QÍkQnk, mímJ\'-ülijiió Iitro!* .Perdülj, miut a pergó, Pawui, éJoi kincMffl.\' B\\e kiíóriid u Iitout, Patina, Uu liojom N\'e it\'itirUi at Iiteot ■ kCojSrOlj anráJoo ! Hagyf a* 0rd5(- házát, jer Ul«c háxiba 1\' .Ai ám, uram aaascnrv. vUaket a bokája.,.* , Jiű, b* a* t b\'ja a ria esorotalátiAk, Ha «iroi bokii lá^colásr. TÍtyuk : Baacátok, cxlcaoYck ! kend mej jAj;ön, kincem Seoa átkozlak, fiai] de soefT«r ai Iiteo 1 ifíuktk! aagr B! Csurí, Bok6, _ _,. iSKSár, ttsCn meg a DaajkSI\' .Hasaaiok csigáitok, jobban, Ux«s«ltJ>eBl Járjad te íi U»vom, lás.á, »eg}Ut s kWven.\' Éa a radoli táncot já\'j& mind » három; ElSbl me^ wm állnak csak * míirilatoB. ~ íaharau az snek mily báu&LUl, boám . BBSQ5 8ANOI. A lakodalmak (Pol)Utás.) A. lurécimegyei tntok esoo B«gké> réa! modort, ilv a iulókhC>i U!«s«tt kérdésekkel utokiik megkezdeni: — Mmn volaa-e\'ugy tUniborgy ujok aladó ? — Ig^o, de még nem tudni, ha váljon van-e kedve a udvart elhagyni. Eialatt a leány elvan rejtve ■ oaak koMSfci kereé« Lláa találják meg • t> kérinek éten kérdésére : N«m volna-e kedve as udvarból kimeani ? igennel felet, űrre a vőlegény két poharat tűit meg pálinkával kÖJcsönÖ* kivinatok kost egymisii kfiuonlenek a kéxfogó fejében felpénzt ad a menyaassonyoak, mely kél foriat tsokott Jrnni rsadesen. Iíj, előzmények atin ai illető lel-kéu öiítt végbemagy as eljegyséa, mely utia meBvastxooTi ajindékot kap a T© legéay, B4lv a magyaroknál 4 uebkes* díWl, t. i. egj aelyem, egy gyapot t két leokoadőbol Ül, mely atoUók koüi egyik febér, maik tarka. A t^U»k«éÍ allanbaa két aeJyam laébkead^t ■ »gy bokrétát ikokás a Tolagéayuk adói ■ pótlékai egy kaliotot k(Üdének, melyet néha oly Bag/ra amakUk hogy raegiüléiére a kemeaexe axáj&t is bekell fltni. Most már a legközelebbi vtiirnapon megifirléoik at eUó hirdetés, rá pedig a harajadik vaairoapoa ai es<ftvÓ. Ezalatt a ia!u vén asszonyai a külőnféli ta Q á iá lidisok, a l el nem mulasztják a meDyaanonyoil, mikre a \'.apaaztaiatla leányka gyakran stíveaen hajol. Az ily iaoác<ok többnyire kivetkező ktŰOnoa tárgyakra vonatkoiaak. Asun egyenetlenségek elhárítása végett, miket ax „ördög* a bizatsági életben szokott eló* ídésni, mielőlt míüróro megy a meny •*»°"/i •gy pér fogtagym vagy p«trV uel; em szeletet kell, hogy akker lábAű lévó czipójébe vagy cdiimijiba dugjoc hogy esiital miatan az ÖrdSg sem a fog hagymit; sem a petrezselymet nem gza-golpatja, azt magitól elflue. Vágj b» P**1^ gj«reket kiria a hiaasaági életbea, etkavó előU annyi ujjara Uljón menuyi gyermeket óhajt; ellenben ha gy«rmik>le& hiaaaaigot kivinna, egy rosadia lakatot veacen a kútba. Ha p«dig aa a uzélja, hogy házaasigi élete egyilta-libas ild-OLt lAgyeo. mákot DÍBUM az útra, melyen a násznép a templomba ■ot. Több ily babooaa véleaftésj ma is divatoaík. Elérkezvén az eakÜvíS napja, van ám dolguk, mind a kérónek, míad pedig a vóíéÍjek»«k. Vófélyekftl mindig egy hisaa, egy nóilen egyes vilaaiutik. Az elsó fontocabb szerepet visz, 6 hívj meg a vendégeket s a lakománál & hordja fel aa étkeket. Korán reggel &. menyaaazony hasábos mennek, mind a kérő, mind a vőfélyek, réazint azért, hogy a kiházitia tárgyait, mslyok egy a meayaaszoay rahüt tartalmasa vörös virágos, kék ládibél ■ ágTnomübol illanok, ssokott Ünnepélyes aéggel (mi némely helyes délután ének közben tzokoll végbe menni) a vőlegény biftihos vigyék, roMint hogy magiiyiaaik a köswl eaJtövire teaplomba maz>í aim-monetet Elól mennek a vőfélyek, kik kort! az egyik borral töltött fiveggel kezében tiaosol éi korjoDgat, a aiácik taialéo a«t tessi boros kulacsát magasra emelve. [Jl-ook mepy a ^dnyasssony bsxitnőitől környezve: ezt követik a szülők, rokonság • a többi nassnép; végre jő a zeoekar. A tehelősbeknél egész csigioybsnda, t ne-gyekoél szonbao csak egy dadii pótolja. Á. templom el&tt illő távolságra az egéaz náwmaaot megáll, ■ vőfélyek tán-ssolnak, kurjpngmtnalc, usak a menyssi-ssony tartja meg komoly arezvonásait, melyet azen templomi menet igényel. A tincs esslatt is foly, míg a p&p a templomhoz közelit, ekkor a zene elhallgat, ts zenészek künn maradván, a többi egész násznép a pap után a templomba ónul. A. menyasszony öltözet* hasonlít a többi fslui leitay vasárnapi öltözetéhez •sutez járni a párta, mely különösen arra készített* Üveggyöngyök kot ttLzött sxsny csipkével szokott behatva lenni és számtalan tarka relyem czafrangok ékesítik; rssidesen lehér vagy kék posstÓ mentét visel a menyasszony, melyet a tótok Bmentyiknek* hívnak. A többi leányok iiyenkurí öltözete többnyire kék, vagy fehér ri&czb* szedeit szoknyákból és tsrka virágot pusziikból Ül. Csismájok nem ritkán vörO. A férfiak öltözete vagy kék posstó ruha, ujassal és ostamáb. huzoit Badrággal, vagy tisata fehér v ásson ing s gstya. Ujaaaikat vagy sxőr gubijokst (tótól halina) pányol«n vil-lokro vetik. Esküvő után a Dászmenet ngyan-azoo renddel elől t. i. kurjongató tánezos vőfélyek, utánok mitkapir, násznép és zene, a menyasszony hisáhoa megy. A menetet gyakran eg« csoportja követi ac ujáig kívánóknak s általában cseng c falu a víg zajtól. líialin a uisnép % meayasssoDj házánál magát kitáucoolta és kimuiatta, hozzá kézsfllnek a lakomához. Egy-két ftrea iiordót a ssrabába houak; rajok l«sznek néhány száll deszkát, beterítik tiszta übrosssssJ ■ s vőfély (a házas vfi-féiy t resdeses nássnftgynak hirjik) felhordja as ételt rendre, minden tál étéinél aáhány alkalmaUM TOTM! s«»vaWátt ti i miaden nyomon azon igyekezvén, hogy szerencse kívánat mondókik s ne vétség tagjirUtiss, által maUttasss s vendégeket. A lakoma többnyire levesből, sava-y káposztából, lésstás ételekből,,pecsenyéből s divatos kásibói Ül, de csemege gyanánt meg kell a* .örötukalácsaak* is (tótul rodoooyik) lenni. A palocz jobban kedveli s leveees ételeket, ugyanezt 4ko dalmi ünnep vagy buosuospkor 6—7 féle leveles ételt keszit. Mialatt s kása aszúira kerül, bojöa azzsJcicsné bokötfitt kézzel, psosssolván, hogy kesét a fősés-nél elégette, tt&iynek gyógyítása végett pénzre lenne szfiksége, «ra a kezében tartott kaaálbc pénzt vetnek. Ebéd UUU a táoot ojrs kesdMik s t&rt egén világos virradtig, mikor ze&e-kisérettei mínd a táncsos ifjak, mind a l^fénj- a menyasszonytól korcsmába mennek s egypár óráig ott ii el tiaosol-osvk. A tótok alienbeo dél a Un osspssék-ről ocspssékre járnak és mindenütt eltáo-czolnak egyet, A magyar nemzeti tiacsát, a csárdást kedveU, mely lássa lépieiból átmegy a sebesbe és stónkU, a tótokail ellenben a táaez megmarad saját egyfor-maságában és szüntelen ide-oda tologatásból áll, melyet > táoos tót neve is (turikuvaty) magyarul ,tligtoiiia kite jezoi Utszik. SZELESTEY LÁSZLÓ. (Folyt, kfiv.) Száraz Saársi ifra «4U a fccke nevetői, A, sAId luabok oem kod rasek 5 nafci, Táa as«rt HKÜI aa elszáradt -f Irakra, Hogy ásóknak hervadisit sirasaa. Mit nekam a mindig örvendő grle, Csak te léfí am es vadarav kis fecske, Látogasd nez; (jakxanaz tblakomat, És itt a* in hervadiaoiB sirassad. Te psiiig, te WTbékolö madárka, BsálIJ annak a hdüscssk ablakára; Tanítsd meg az tlsOk ■aivtt hBsegre, Bog7 nj hiv«t nálam jobban IMMM. it kimosok, kiöbtyttk, la m egvMftljtík. Swp ltas t .^)y9m. ftloni. B^gi éa pi»koi gyongjoket da* gunank be tMMábi,^ n testál iüuük meg; b* meginlt, viigjak fel. A gjöagjö-ket igüD tisstikuftk é* feoyascknek fog-juk »Ulni. „„, , „. _. _j»aok fel 12 iicz« furróvubau 4 lat fehér borkövot é* 1 \'»t vitriolt «• cHo foljadékbao u. kd-uié- íuióráig ixtaatak, aiatáii kiöbUlvén, meg kell nzarUani. Egy mái ed4uyben áttoMunk 24 óráig 8 iat benaenfit (for-aainbuLut) II lat kékbircarnt (blaahols) 4 lat tiouót é« eiekot íowüt féi óráig, stíirjitk. le tiaitir, 2 lat hiaaiirt ke verjünk kö»é éa ezen folvadékbati ue gyd 6ráig fűzzük a kelmét, nioít R tüxr\')] vegyük le éa hagyjuk a festékben epy úriig, végre vegyük ki és tusit viibon kimorráu az ílrayékban szárittuk meg. papIrMBeletek. Tilalom. pitit é» iuwuú> e TÁroabaJ) til tiTol a di»»oói>ent»clúa a Taros ol- icllott dohányoHii noroian • büaW-tilalmastadk. hm melLH C^ÜUÍ é porexugó réat»-it I- t —-,_-> - gyeuek éu auhasco. niüiug, hnnem hid-g j ^^.0J^* vííben ieie§aék a tüzhöE. Etatán egy«iile : t^s térbe %I lOien foijótt, eriWa forrniu nem 8E»bd, j m^rt eiilltxl a képsodo bab ia be!efo éa pedig a jóeíg rovaüir.--. A zöidaé^féiékboi j kfll vooni a petr^iaslern iev-iiél és gyö \| kbfét, sárgarépát, eelliTt. piílinákof, ke- »-4§ póréba^yroátjögy negyed vöriío h»gy"; mát, uéháuy tsutn nmgyar borsot, egy \| darabka gyömbért és kavée nzerecaundió j vírago!. A lőve agy nép, ha tiecla a asért a megüJ leped étre vigyáici keh. sem p«dig cak ugy belil.loi, ho;v a basaak rosij.i benüü úszkáljanak. (Gaxd. Népi.) — A ttlytia it lyirtony vualdt módja. A báraoay Összevarrt széleit lem vasaló deszkán, acm rubin nem ?aal- hutjuk, mivel az által fény t nyerne, haoBcn ha puha kefére tewzük, a TSJTÍ- I aokat agy szétvasaijuk, hogy a b&raooy ii vajuláa alatt scmioit aen. szenved. A I atíiyomkelme sséleit p\'-dig soha sem kell ! Síé\', vasalni, mire] zt a. t-ícsa csak foiy-io; hagyna maga útin — iijzioi Jííynwi linziór. kimosni. [ — Oh, hojy ne airaék, Fözrük meg foiyó vitSen ai apróra vag balt volna, felfordhatou volna d\\h ti\'sta busa sialmát éa een vizbeo —•>\'•- - —-< E ■ U 1 . I r i. Törik, talár 4a a niB«t A ».a«r»r..ak aokat »ét.U. De maaukitak ft ma^yarolc Még tóbbet, mint sgrü\'t a»o XJsiatu a fo^orroa ■ tátikat a cxijínjűT\'1-- — Hnzmdr hasiad M ■anlat ön, de ai koduám. \'~ rom pori ílniawc A pioeiér er5»«n falai . . . — Tndja, honon cakeai ea;y oijy poi ezié — íoginuki\\6t. KasMTeien airt a íiobaiinj egy doktoi Wioetíiáa. tvúrdeitfk tSlo. lioff mért sir o! hah volna, felforrhatott vo mert tnoit p«a nincs kdlyw HIRDETÉSEK. UÜSZADIK 4 korukat mértiki•»[«•. j<4in, jól reodaselt, id iltíf t^ é minden i»(;atotUJl^tíf n i fll ká é egéts k l^Ő- •ige* foglal koá é* uiewf éMaek <öoiV g e hideg U. A v* id6j6JÓj», ai — J4 jOvS ifi, tniat Öreg emberek l i ii ö hideg U A v j íHitjalc, igen asirai dik é* «rdáaíek o é jj wiea vulgaria D«ra atokott c»loi. Hirf4i Wbb virigj van a oöcéDynek, tnnal keménjohb é« uaras^bb télre va kila- .okáig a ba iz\'ilgftli. kS»£oule ax alg»xU egétz lgíi»l v° le\'"i «lWl a»L i hug; Jf1vC \'•\' °\'.v hideg íz mint aminű forró éa tik\' A« idéo csucaáig vii kövul kötteti éj aiirax te kasaié hfaég volt nyáron. tak,) a ha lovának kanlárit\|UrtjaT ojjai « biir kemé«y«%« iltal nem fognak tsng sprtetni.\' ,8 hogyan kel! éten keertyöket ielbuíoi?* A fiat! ember fslhncia neki at egyik k«ityüt. Moat a maaikat. E»i is megtette. Ekkor Husseia háronutor markába, ütött t bejöttek kiíérotéoek tisstjei, lírk ffilötto csodálkoztak a kew lyü fölött. Evén pár keastyt.n«k, mely JQÍ nek bimQÍiwil ismeretlen, hogy HUBSSÍQ öt Bzolgálulbíi fíilve\'.íe t segéd n-k kíopvcz.e. Eaen ismeretlen Laltaa Mibily horvátországi születésű roll, elfibb >ztrak hidászoknál éa árkászoknil alfel- olt ügyelő, aztán Oroer pasa az ottamán had j — Papnövendékek sereg főparancsnoka. \'* múlt m.p>kLiaD a charkovi acuiinafi- — Az ortzóggyüléi fdrendikdtába ! umliiin. A kispa,pok Ö«azelörék a kezök 2 Khercfig, 6 ér-ek, 29 megvés püspök, ! ügyébe eí ultlokat, padokat, kályha 23 czimzetea püspök, 2 főapát éi prépoat, \' kai, Umpikt é* abUkokat, r«ktort és a IU oratAg-BiAsilóB, 3 miniszter, 56 m»-j tanárokat niuiiazalaaztottAk. A aeudülő gvarországi a 8 horvíitorazági föiapaD, a \' ket tank a kirendeli ku,loita«á£ volt ké- fi\'umei körmi, TKÍ, 2 árulkodó liírcseg, ! pes Icuaunduailuoi. A megindít";, riragá 16 uem uralkodó h-jrcíeg, 360 gróf, l90jl«toál a x?ndülűk kijalealc.tck, hogy báró, végn- 5 erJélyi királyi hivaUloa, \' •ertéa<M:.kban nem k-ípea-k lakni Ugy íta-Maen irhát 7 !3 lag ny<-rt királyi meg \' iilaiik, hogy e<io kijelentéi nem voli hivó levelet. \'egészen alapta.HO, mert az Öiaz^a papoö- — Nevezetes ember halt mg Fló- , vendékeket egj havi t»rtaiar-i h-iaerr-íj. roDcrb,-c, ár. PBglÍsn»T a ról* nevecat. ■ tették s c« idő alatt a ,aerl&t"-üli kügari- siyrup készítői-. Vn- a ki e nevet nem \' lmjait, iani-ri a világ üaszes lupjoioak leghiiaó! — A: arani/hnju leány. Nftgyvá- oldaláról. Valaha b-ritonislR volt. de egy : radról irjáic Upuakoak : Van viroaunk- fttuerikui esoiladoktorói laculta el a min- : bna egy fiatal l«auy, közliaztololü azüK.k deo tork.t kiaimitó BZT gyártását. é«lgyermekp. M-gnjándékoita a leányt » luiliiomoktit SILTZ tt, meiybíl megüpiletlc ! lerméazet miudeuoei arra. hogy szép Flórencib^n a fényes Pagli-.no ttinhiiziit. ! Irgyuu, w-k vgyti ttil«jlull a! neki adni: Mellékein játszón a börzén ia, veartait\' hajat CsudaszerüUg agy szíilettfU, hogy ée .Degbukotr, d^ eiyrupja megint caak I fejéo aoba n^-rn nŰlt egj tsal haja icm miiiiomoeBá tette.* életének 80 ik éré-1 Pürióe aranvazíke vendéghaj íodöz e « ben-it: haijyu a világot. i ieiny t hiányai s koronáita meg a Ijájoa — Szibéria Iakétt4ga »i utolsó \' arexot. Tí kát a caaládon kivü! acaki at-m , népíiimlí-iáa szerint igy áll: 1 388,000 \' tudta » a város fiatalemberei r-jongak a \' leiek ; e siÁm a különféle tartományokr» í szép gyermekért. Pár hit elö\'t a. leány ; ekkt^p oszlik M: ToboUikra esik 463,000,, i totál ad a asomasédba, oak agy kalap Irkuf.akr 65,000, Jaoúeire 164,000, néikai. Egy goaoo uélrobam egy»erre Traosbaikalr 141,000, Amoarra 3000. lekapj* fejéről a vendéghaj-l é* o-t áll Maritimére 13,600, Jakoutakra 12,000 a axegény terimtee at ép viuiroapi tenip lakos. lomból kitoloogó nép elölt, ott knpaacoti, - 100 Í»M égének Európa 288! Ü^.IB-J. rután ÁjuJun rogyott öaa.e a millió Ukója kőwtt vu 3108 siáx <„, \| »\'ot» .Függ«tlewég--D8k irjik, e oapok- egyén, köztük 1864 nó é. 1244 férfi; I .bü ^olyodi. tört fc. rajla. A»t mond , Anglia, Belgmm, Dioia é Swajoxban i Ják\' «yoWUh»t»tl»n. j leptünb 60, 70 és 80 éret. iíor^égiiban i - Qarjuli Untetiu mait hó 27-én és ikócziában pedig legtöbb 100 éeea \| meat végba. A rtwirét áJ:aliooj volt. A vau; FranciiforiuágbaD a hoeata életűek I 12 lótól vonatott haloukoatil Hajn, H«Q óveokiijt cAökkeunek, ioode a 70 éretek j cock, S«hrm»n, Sheridao, lOOwenátor, itaporodnak. A axiféves«k aag«* élet i u államok kormiuytói, a kabinet tagjai, ilfj . fííirik i, > »iro«>k polgirma.ler=. kö-redík. Girfiíld o««li<yM; wnki ». rolt ieWn . m.Oít k5.t. A temeioie. mintegy 6 mírtfisldnvi Uvol.iga uUt » roppant gjiaoló tömeg bon:4 el. — Lonioniui i< gjiwoluk ««en n.pon. A totule i puciok ^»» Toll.k, » kö«Sp6-leteken g;i«.Iobogók és > h«r«ogok hirdették » m«l; gyá«ít. - &«i«!i 6o««t il» W bud\'P"1\' borbíly • mioip ogj "" "mbereo. E« «\' nióbbi jó ur upyiuii« l\'.bbíiór eUlliiog. tolt a borb% _ fel.-..:géh«», k\'""k \'» ■live ogé.1 bőével a.i-\'»rolt EgJMer •looain ronkor t»J»lt lioili menni, mert - a borbelj ollbon vult. Nom Iít»«n egréb kibuFÓl, »íl mondU i. borbé!vn«k, hogy : f«j • fofi«. A féltékeny bortéíjn«k aem k.:llell lőbb, bo!o cr.^siakolu a i»- b« jött D.m Juínt « k»r»iékbi>, » bárjában uj;_>- kiriolütla — raindL-n at»- koiaU. d»czir» — » ui.,ndv«Cí;n»lt patiens egj ik <:géa«S\'ige8 f"g;, hogj jub-bau se k.-lk-tt! tuduiralúk. szappaaaai r. selyea kendőt vagy keU — A Uvétföcíi Ugjott módja. A mellai CJOiii i porciugü réswk lo \\lt /..\' la meguáraá ) Stverkesstéi. Haetiet. 4798. Bs. pe=» átadtak n kiadé hiratainmk. T- 47i9 O- .Tiwtoc&Ul aik&vffig.- Me,. )rptok. A^i oly ■_^<1^ ,» !rof. « »•■ p alnb» a» i f 4730 B, .A k»rról- i^m arlekm océa ourlSW. koaslj\'a. 4781. Br. Qj. í Véaintot .aiknia tOk. Stlre. OdiO-líl \' 47SS. Badas«sc. A kfrant «u kfih megkQldettfU. 4Ű3. B. Füred. Mind > biu l.p j&Tend. CdVSxlet T 4734 II Mca. Indul Kaniiairál hon: Bník, Uobleí, IlomKu.ár B 10 r»re,\| » SZfct Í204 , (potUroual) i 6 tí;M 1 212 . (utjoi »on0 11 20 AVH j 3ia B^«(.» (Sm-nbutk-ty, Sopron i \'•\') • 15 tni.i 301 . 11M Ü. 315 Sopronba 3 40 d4l«t 205 Prlgerhoí KolU-ri, Catitorn/a < 55 re™ 208 . „ S47 f&t WI . - . ÜryoriT) , 10 60 4Jj( SrkeKÜc Eanliiirt honnát: 210 216 208 \|»11 l Í03 201 201 314 316 f«l»l , 5 27 reod 1 41 Üli !\'• 1 ^íjd ittrol CT(>K7«» rouat) 4 15 r»jjej (p«st«T»»ai) 2 5 adut (tyor»»onat) 1U 30 í,j,\| írni, ai ín husi ontoo I bártya-paptros (PERGAHENTPAPIÉR.) jó mioó»gböu é4 olcsó ároi kapJuui Wajflíti MZMf köuyi- ét papirk«r.-ak«dM^ei> M -ttniuii. Duuit a fug.jTTOi a M^blmi: uAb iió ételt fogj-aastoLt el a j 1 HIRDETÉS. A récsei ;\' gazdaságban, Nígy-Kaoizsa mellett 242 darab legeJót javitott mustra l birka el.do. BóreM) ArtMitóst ugyanott azoraitalmi tiszttág, postt Ntgr- í \' Kanizsa. ss> 1-3. SKIDLITZ-PORA. frt «.— frt 6 - JmctMtivl dinitre . rrt 7—10— p papírra nyonra 12-rttfl. hat kiEQnS fUietQ kappeL Szianvoaiaw caímia K«E)edUt kiadii. frt frt Fitiomabban késxit^ Selyem- vag7 biTionfiiOt^a ari Ktaiysi suaaUksrl ; lo. UdvSstéfl 5svHy», / aci»i Biz »\| Islkhrtzér \' Fél hírben, tt.ki.an Efféat Mr, finom aranyra Aoiti kereset ai csattal ZergebSr diiiiiéssel Finomabb kiállított ■ 8«lveS3- rífj báriönvk Ainilminj UtasyM auaaaaks 83-rítí traénlak Uppcl dinUrc, papirk. tokban , AranfintUiéMvI, tokban Acrél karéiig uattal Zcrjebor. ditcaaen • . Se\'jem-barsonj unom dinitoiorBral ... i" \'"" KiS rizsiskert rágj a kath kareutauy ifjOaéff inV •« Saekci kit acacjDfumato uapirkotatbeo, tokban; ara S0 kr.; aoscl »^s»on <• tokbtn jytn papirköUtbeo, tokbao- ara 80 kr ; angol »áa»on j-oitiíwl 40 in-., egéu bGrben reliiipapirarajijm«Ua<Wea, tokban : aczélcnatra 70 k é bSb li í toil é i joitií f-0 kr. : aczél wl 40 in., egéu bGrben reliiipapirarajijm«Ua<Wea, tokban lcnatra 70 kr ; egén bSrbm relin papír aranjmetoximtml éa k-rertt«! 80 kr. k t u.tal>na»ó, n c.k., i» 60 kx. Uiriát ^««7«l>; iMfly aiúsza:, irti T6tn Mika Jazmt tiraakAji tar IV. ki k\'íuvv kehekkel ám fűire 18, kttto aranynyomaaaal Xtj kr. A S2M1 kereszteli i\|t»tst4aj, kép«a kiadia irta Saeaaáti]>i Fer ^ z r. alúoúr, kemánj kstéa, araajtijomiaaal 28. kr ■W üinden megrendeli! posta fo^altara! ea«ko»olt«ti WAJDIT3 JÓZSEF JOOOOOOOOOOOOOC 8 115 ffy i ké«iite» kö «y, & bolj. , ár* 20 kr irts. T6th Miké Jézu á fü 18 k PÁLTÁZAT. A Nagv-Kanizsán egy gj-slog tartalék eiered részére épitendü laktaoya építési terv és részletes költségvetésének elkészítésére pályázat nyittatik. Feltéretuek azért azon szakértő vállalkozók, kik.a bizottsigilag megállapított és felsőbb hatóságilag jóviha- ; gyotf. Nagy-Kanizsán a városi levéltárban betékiotbetó építési megállapodó (Bau Programm) ért6lméb«n 1 : 100 -mérték szerint elkészitendó és részletes költségvetéssel ej- , laUadó oly építés, terv elkészítésére, mely felsőbb ható-ságilag az építésnek alapjául elfogadtatik vállalkoznak, hogy er iránti nyilatkozatukat ezen pllyizat keltétói szá- I miundó 15 nap alatt a munkadíj és terv elkészülte na-taridejének ki tan Ütésével az alulirt biva\'alhoz beadni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsan 1881. október bfi 4-én. 3881-,. » POLGÁRMESTER. «^ö pia i^ Egy mig g nioo átadó K.-Kaa-uaB ; Wajdiu Jóatíf OP P á 1 y á z a t. :;;:" Nedcliex mesuriroiban — Zllarnepyiben MorakSilx , & rom. k»th. elmj iikolinil ej;? (MDÍtoadi illoroásra píljitat MrdMIetk A p jrázó taöi\'ioöktöl képesitú, a női béumankákbaBÍ jiitutíf í* a magyar éa lioirit Ö>»1T tud*** KWáuUlix. — Éri fii«té^ J20 frt, ■zabád lakás az iikolahiibaii i* 6gy kis kocytmWcrt 383 3 3. Ái illomái 1882-íV éri jnair hó l^c Usicn CIÍORIJUD-U. PáJjánti ki»£ok falaxer«lt folj-smodvinjTiik.t f. é. október Hé 30-ig le«jeo«k t>BÍv«a«k alóürottboa bfkQldni. Kelt Nadclicxtm 1Ü81. aseptenber 13 io ; ^ . ■-, - SZStU ICWW^CíSS e«p. pleb. ,.,Í\|Í:-.■.-; ..ti.-... iekolaaíéki elaók. ■ a »b>dBB Aebtu. cxiin4i»já a MI\' Csak akkor valódi, L1 í^^o.t ■ •nyomva. 80 ír AU a l&ejot>l> ttk-reV m«llelí íeaaU\\ kta§attf«k «t emaztia) iriu,Mfy«k, (mint Stv^biartr. htMKtrati.l. tt«it« é, iraiyér Hleo mídot fo.jUtak. Ha>k Sr>><i MitUtn Egy lefetsételt wedeti 4ob«z ára. 1 frt. k. á. CRANCZIÁ BORSZESZ SOVÁL^PI \| A lasaaeRbiabatobb OKI-^ÍITSS aaara txanradd CBIWIIÍP^ 1 atindan b«Ufi é< kflUS it}iill"dtiak!, a )eíldbl> Ulécsac ellen, min den„.„,0 a.l.ciHlnck. frj-. ni- •■ (»(fijil rap nérrtlt t. iTv* «.k-> rákrakaí^k. luuck, laangraljadáa, »iadasii««ia óénstia a» aérftlis Ma. tb. aUaiff - \' . . Qvegekbeti hatznalatt t.ta»it»»»al Bjyfltt 80 kr. ». e. íra egy üvegnek hagználati utawtátsal 1 frt •- í F 6 átállítás Uoll A. gyógysurész, cs. kir. adrari szállitónil, TaeManWD. , MatTviidvt^asknil B«ct«»l& árleancedeibi-i. ré^siQl\'i.k. 4 L U. kulSahil kúietik liaúraactuf; Hqil.lilS, kúiiiKn^l r«:ili-lui ú cak olyanokat •irogadtü, jaAyek Kajál úvjegjani éa aliira-lommal Tanok cllá.va E»kU.ak: Ma«r Uabu Reliu i. r7«i7- P\'«\|ar Büa a\'VJ" íiofaT J<xs«f, RoianfalJ A4olf. Sns««l>\'-K Kanaoa, 3trs» «« K1a4v. J. £ HarBjali lsstl Pard . — aarts Dornar bi a.Mch»r Km. W«r(í U + — 2J«^t«r«Xtf S. — CaskUrajl GOu., L. pítr>" K6ba J. t7°EJ Th. Kedkéur s7«7 f Wb.cS S7ir j KaUwoda i. («O H-4S) MsIM Cncsiuries I.L\' rji/fy. - ÜWltWy Wfc,, ah. Jin. - ZÍJH* ír-.ta-.bo. C.i«. HWIb.ckS. S7ir Holja M AL Ls Kd i «O H4 Maia, A«L fjo<7 — \' j -.\',1 , >(!, Kanr-Kuioán, ajMuiott a kiidó tolajdooo. Wqdits Jiirae ■aí.i vj- l ,h,i ._.j»-t:-..9 .-\' \'■ ,W:«J -laaruaV jaa««-.i. fel éne • •••!\'-• qecjea éjre . • ■ - * \' - ■ HlBOETtSBl" C -i tosikoj petitsorUs í, nmukéui 10 «™«t > Kissstari illeuik min\'lm október 9-én. ■fia.-l.lc/MfAjaa \' t. Jjjfc évfolyam. A la? adW résrét üktí Ichlemá ssvaai rtaaú in«6 k&sleastaiek ., , pe«« « Hedtee. Manataae iatémslek: . ,. , V A8T KAHIZftA /. ■" Wamtasnái. : ti Irvrfek. csak iwam msokstanaktAI fr^sfltatnafc ifl.\' \' isavároa helybatfeigisaa, .nigy-kmizsai 6nk. tttzoltó-ogylef, a „naWkaoiisai kenrtedeluii « ipartant, , nagy-kani«aai t»kmrékpenztir«, a .zalaatgyei általiuM Unilóüstfllel K^lai. bisded.IieTei(i egyertiet\', a Mfry-«a»ini tteB oosegélyzó nzÓTetkezef, * .soproni .erwkedelai s iparkamara nagy-kwiraai kalvilmtmánya* s t«M> megyei é» iyaros y" egyesület hrvatalns értesítője. . \' \' ,, Hítniklni KftUzcr, vasárnap- $ csütörtökén megjeleoí vegyes tartatni lap. „ZALAI KÖZLÖNY\'\' Issi-lk évi utotttó H<\'g>edérc Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetések m. hó végével lejárt, bog}\' azt ideje korán meg-ajitaai szíveskedjenek. Dehogy i lap szétküldésében hiány merttljta fel. - Igyekezünk & helyi visuonyok-nak megfelelően a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események registrálásában lehető gyorsaságot, főkép bitéit érdemlileg tanmitani. Előfizetési ár a régi, mely lapunk homlokán olvasható. Yidékról legaélrarlllib postautalv4«yon küldeni. A lap t. előfizetői kedvezmény árban megrendelhetik Rudolf trónörökös és neje Stefánia fóuercaegnó aranykeretei arczképeiket. A kik az utolsó évnegyedre oj elófizetdkül be~ lépnek, a stép képeket 5 frt 50 krért bérmeotve kapják a lapnak bárom hónapos küldésével. Kiadóhivatal WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése. adakozásra a balaton-furedl „8wre-tetház" javára. Gyakran bizonyították már Kó szeg város érdemes polgárai jótéte méojek és ceues czélu adakozásoknál áldozat készség&ket, számtalanszor bizonyult, bogy városunk polgárai nemes czélu intézményekre bőkezűen és kész szivélysoéggel ada-kmtak. Ezen tényekre támaszkodva bo-Bátom ki jelea felhívást polgár-cársaimjoz, kérve a balaton-füredi .Szeiaetház" javára bárminő cse- adományt is nyújtani. tdgy oly intézet javára kérek adakozást, milynek czélja az agyatlan, apátián, gyermeknek anyja, apja í és ezekből derék, baaznavebetö embereket nevelni. A balatoa-füredi .Szeretetház\'-kan, (melyet a nem rég boldogult Molnár Aladár 1870-ben alapított) felvétetnek oly teljesen vagyontalan, anyagilag és erkölcsileg elhagyott fi»-gjermekek, kik vagy árvák, vagy siklóiktól keüó értelmi és erkölcsi nevelést nem nyerhetnek és olyanok, kik az erkölcsi romlásnak ki vannak téve. A> intézetben felvett növendékek kötelesek az intézetben a 16-ik életévök betöltéséig maradni, míg erkölcsi és értelmi képzettsngékstl és jellemük önállóságánál fogva már veszély nélkül az életbe léphetnek, falzen intézetben nevelt és eddig kilépett növendékek közül 5 tanító, 4 vinczellér, 2 katona, 3 iparos segéd, 15 inas, 1 írnok, 1 kereskedő iuas, 5 tanító-növendék, 7 vinczellér-inas, 4 bányamnakás sat. Ha összehasonlítják a kilépett növendékek mostani helyzetét az intézetbe lépésakkori állapotokkal, — megnyugvással tekinthetni az intézet 9 évi áldásos működése által elért eredményre. Legyen itt néhány példa felsorolva, 1) Azon növendék, ki most Veszprémben lakatos segéd, minden iskoláztatás nélküli pásztor gyermek volt. ■ 2) Azon növendék, ki most Svájczban egy óragyárban dolgozik, romlottsága miatt vétetett fel az intézetben. 3) Azon növendék, ki most Os . . . . n. oklevelet tanító, mint igen vásott fin jött az intézetbe. A b.-fnredi .Szeretethii- az intézetből kilépett növendékekről azok kilépése ntán is gondoskodik róluk, őket figyelemmel kisérik és folytono- san levelezésben áll mindenikkel, ez, lévén az eikölcsi kapocsnak egyik hatalmas fentartója ; az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, b"gy a kilépett növendékek az intézet iránt kelló vonzalommal és gyermeki szeretettel viseltetnek. Íme rövid vázlat a b.-ffiredi .Szeretetház- ildáao; működéséről, ki még bővebben kívánja, az intézet .értesítőjét* (egy 100 oldalra terjedő könyvecske) az intézettől ingyen kaphat beknldve. Egész bizalommal fordulok tehát polgártársaimhoz, azon biztos reményben, hogy ezúttal sem fogják áldozat készségüket a nemes czélu intézet tőkéjének gyarapítására meg vonni. A legcsekélyebb adományok is betehetők az c czélra hatósági enge-délrlyel felállított .gvujtőperzselybe\' mely városunkba köröztetni fog. Adakozásokat azonkívül elfogad a .Kőszeg és Vidéke* hetilap kiadó hivatala (Leitner Nándor kőnyvke reskedőnél) úgyszintén a b. -füredi .szeretetház* álul felkért és megbí zott gyűjtő. Kőszeg, 1881. tzept 6-án. CZEKE JÓZSEF. Hazafiui készséggel közöljük e meleghangú, rokonszenves felszólalást 8 egész örömnél fogadunk mi is el perselyt, bizton meglévén győződve, hogy méltó pártfogásban ré-szesfllend. , ,Zalai Közlöny\' uerkeuiSléfe Tüzultű-eg) létünkről. Alkalmunk volt a donántul: tnzoltó szövetkezet pápai gyűlésének főbb mozzanatairól megemlékezni illetőleg a nagyérdekfl elnöki jelentést és a közgyűlés jegyzőkönyvéi egész terjedelemben közölni. Ez alkalommal tüzetesen l kanizsai önkéntes tüzoltó-egyletró] szólunk. Oroszváry Gyula tevékeny elnökünk vezérlete alatt v«lt öten jelentank meg; a jó hírnév, mely a nagy-kanizsai önkéntes tuzoltó-egyle tet övedzi, méltó figyelem tárgyat képeié > a pápai derék elnökség s lelkes tűzoltó testtjet kiváló elismerésben részesité. Mindjárt az ismerkedési esuilyen Oroszváry Gyula tisztelt elnökünk oly talpraesett felkoszöntést mondott, mely valóban közfigyelmet és zajos tetszést aratott. Ama juryben, mely a szakkönyv megbirálását vala eszközlendó \' és egyébb tűzoltói intézkedésekben bíráló tagul beválasztatváa, alapos és higgadt érvei győzelemre jutottak. Az volt a nagy bár, hogy a pápai tűzoltók vizgyakorlata az ép akkor keletkezett vihar által elmaradt B így sem elnökünk, sem a ktldötuég bírálatot nem mondhatott, sem a gyakorlat egyes tényleges pontjait el nem sajátithatá, holott ez lett volna a küldetés koronája. Azonban az elemekkel daczolni nem lehet Az egész ottlétünk ideje alatt folytonos eszmecsere fejlődött ki a tűzoltás ügyében! újítások és aljul mázasok felett keletkezett vitatkozásokban. Az a vendégszeretet, figyelem és előzékenység, melylyel a küldöttség Pápán találkozott, tiszteletet és méltó hálaérzetet gerjesztett. Bebizonyitá. bogy ily egyesületeknek többször kell találkozni megvitatandó mindazon kérdéseket, melyek e téren felmerülnek s közismeretté tenni a vívmányokat, melyek hasznot hajtanak. Ennyit utólagosan jónak látunk megemlíteni. B, — Az trszággyfllM megalakult. Blnök lett: Péchy Tamás, első alel nök: br. Kemény János, második alelnök: Szoatagb Pál, háznagygyá: Kovács\' Látzló, jegyzők: Bwots Gábor, Beöthy Andor, Pécsy ♦Jenő, Bakovszk.v István, Tibád Antal, Duka Ferencz. - Csehesrtett knkjegyakre vonatkozólag, miután ilyenek némely postahivatal pénzbesxolgállatásában is találutuk, a közlekedé&agyi miniszter, uúlva az ily bankjegyek érvénytelenségét elrendelő pénrtgymi-niszteri körrendeleire, utasitja a 6oe-tahivatalokat, hogy e bankjegyeket ne fogadják el s a netán már meg-levőket kicserélés fége\'t haíadéktala-nnl a postaigazgatósági s onnét az országos fóposUpénztárhoz küldjék be. Zala-Egerszeg, 1S--1. wfetóber S (Foljuü. ) A férfija íüími é* jobb OÍÖMIÁD ay litván urDtk, K gKidAaigi egy«-■Illet érdemdtu elDökeock, & iciiit« só letmek tiu-gyui fog)»luk belret. E úilUtcUnyb<D 108 faj asölf>, 5Ü f.j .ira., 37 fej körte és :übbiéi« bor — rÍHlin^, cramia, opporto, burgoad rib. volt képt-ÍMlve; minden e Janka becjrAl e« minden o\\j cainnai elrendexte, hogy &s fllitmeret koexorajit, melylyel a Jary által meglmteltetett, méltán megérde melte.\' ;i . Ettíl balra Tbeodoroviu Károly ur állal gondoson Eovást eaaládnak ••ílí. gyfLmOloa ét bor terto^ayei voluk elhe-ljeive; nagyeiera n6\\6 küilitmiiiy roh itt ia, melynek minden fürtje feoyea b»«e Djitékot saolgiltatott arra oe«ve, bo^T Theodorovicb Károly nrba* a Koriét cealád asilijének kenleK á" goodozaaá ban asakértAt acereneaéi birbatni. A terem hitao é* egyéb réaceis FábiaoiU Ignács uroak körié és alma csoportjai, Talabér ZaigiuoDd. aae^ almái, aa - oilári orodalom eafilo, alma es Dor kialiitminja,, továbsa. Dervarieb Akoa □agyaserü ptollfi és borai foglaltak bel v«t. E ket olóbbi kiillitóoak nSli í. bor ti-aJlitmáDya nem ceekély íeltQneet ekosotu Béeztvettek még aofean, de igen aokan a kiállításban, kiknek tárgyait mind ismertet sDnrira hosiadalmas volna, bogy a tekintetes iserkescto\' nr végre TARXZA. A névtelen hősök. Prolit. ■ KonéL (ttTtUU k hirl .pirók 4 2 Í ^ i Alul nuuUftott CT ) CI uttijrt 41 Mól, — Anéyíl Mp5kr51, kik etmUkon HxIiUba. meouek, mel/nok ié>** ftremát j j , jobbik - U«rt tok étT* tér ot (e»* miaden iáMKtM. I nefUlen bS mis4Mtik l ^ fi^in Al n, második nü; ■ «j u«ó«-w«k solirükemtit légy; «o»48 l5n- - Seni \' ■<«• Bl nem wd, . »iftá«o átuU. mindett í. íJa kflxt «i»l»k \'^ máÜi: A mttvilKS, ho«j •mborl Ülndeia Wpt i ntaniéUt mcir* * iáAl Ü»* teiadarökre mtoden UnnefrSl -8 bosr BÍktUm «nb«r va lMLUt a fahUpird ■Mkin.k. B* w»« k.l! ÜLkljimk, urt> í, H» T^doi kll jogot, m«evidi 8. Ha ken :e.«.itT. «>«r k4.l vijfc, H» keli itílet, m£fkonf»tja. ék é eq vékoay ki fsixi, «ak Jlirt — fiejjrer kall, lodaotni t%j kolot-wm. - Olj kii tollat rafd, hofy ahho\' képért Dirid parittyakfive 6riaa, fi otnci Oéliáth, kit as>I porba o«i sajt. Aninn drifább a AI46R ■ taláanil T M) vaa »ac7(b kútos, nmint u bneret? Ui a>, mi tftbfa inrrt U súat as aj ? Mi cdwbb, mist foh* •tkaoroUnak Ne» \\Kajú ? Mi leUt viKaastaMbb, Hint <9CJ- 0I7U bicalmaa j« btuAt, Mt »i«Bf f8ítr«>, klo.h .lStted Nicca titka, MÍTideat M>nat>nd megtaail? Ki aind a. sajtó « 0t7 •« leliMteo Níuca Dfafia, niac* napja, éj)l«. A mit a kOíBniég kttD7l«nai«t t>l«aa, A hirtaptrö bajjat tssni naf. 8 há « kftstMlg nte«i.os« <UTM, Hét ott ia OrU • kflmd a hirlapirtj. S ia mU aseri mBakálkodik, togj eu«l S>er«u« ma; QTnfslinit ■ pik»na»<t: A bjrUpiró, ki aiK-teckiBel Több m^skit yifn, sobasoct pihenhet! Mindent keli tudnia, — «"t tadai azt it, HOJJ rúla a«tki ■«■ tn41 Zodai at U, flotj minden sunsiai haU-b sthit a toll, 8 miwtea kiskorún nersett tHsiona Jobb Ww, Mint tt v aiacpa, m\\jljtA A néTtaleu bteCkról aanYÍ dal aÚI, S a birlaptrót n«c nen seaii An«k, Pedig ag? BévtateB «5« atiiidevkl Oicíítiégir. Tilik a Tilifaa, £* dinWgat »«« kér a világtól. 8 at-8 CMt, «. eh! A ki a kirlaiiiró 8s«rela.«, etÜJa 8 kinek kedvttrt Hagy »oat a Uriafirik kWriM Te jS«i tde. Sb4 i«K,«« s ien N«n, tartottból, — mert auak-karfa; l^Ml t k l C«ak lg, i bfM«r<icml un, hágj • PJyÜ TltUauB tetai w aiMrt ■ kiírt 9 W tapaot Iwmtái, add «t a bitiapiró tapahoa aaa tsokatt. O k ate .AZ anszony, ha angyal. — Be»ely. — Irta SZALAY SANEK)R. (Folyt- táa.) .Miként körüliéi ide édea Ferim ? á«51j édaa angyalom! De teneked ralami bajod vao; oagjon b«lvány vagy. Sft&ij éJelem 1 Jöjj mea^Qnk ■xillaaankra !" — Esek Tollak as elaÓ au1.71.lc Mariska ajkain. A .wi-relem kedvet goadotkodiaa megelöste a «emreháqji«t. „V:\\rjottk édes Mariakám, — asólt £rdő« — Alfibb beaséljtUk együtt! . . Tadod-e boasan jövök mo.lV1 .HoaDao ?" „Tóletek." „B . . . ről ? aIgen. Oda meatem, bogy megkér\' je)«k; de aat mondUk, hogj idejöttetek -(ebit ide jöttem egytneaen." .ís^aán Mért jöttél Feri? Hit jer meojOnk apimiioc t" BMo«t rögtön nem megjek. A.bbos egy kk kóuOlet is kell. Tudod, bog; apád, édo aa>ád fölteréaeibeo eDgeaaLeJ-betlea." BNam, Dem, Feri! csak mcwt miod-jirt 1 Litod moct mar o^ U litjik, hogj •aakit uira ellenére vfcl»cíheíer6azkülni sem leket; bole fogak egjeui ° .Magillj otak aagjatom! goodol-Um Taiamit. Mintha veled oem ii Ulil-kortant Tolna, najd oaak i^TJegjemet küldöm u tregekbas. Kiváacai ragjok, mit ásóinak honi? Ügy-e n«m tudnak semmit joltmlegí illapotomról ?" .Seaimil, de semmit! Én M hirMI hsilotUm, de ősik titokban.\' ,Jó, tahit ma otak névjegjemet kflldöm; holnap pedig »«i»élye jQSk «ddig Qg/i« sok dolgom laaa." Még csak Débiny pereset töltöttek egytttt Erdői és Mariska; de es a rörid ido f&Wct egy örökkéT-ló.ápgal. AratAn eWiltaic abbao a reményben, hogy maa> nap njrrn tat alkotnak é> hogy ason talil-koiás leend as elaö iépéi a BsenteU bol-dogsigh^x. Maruka álUpotiról as t>r»ot as nap igen megelég\'KletteB nyilat koson. * * Misoap i. Beregi-pir öassedugolt fejjul tartott cawlidi koDfereooiitegy név jegy f»iSU. ,D« hát mond meg anyjuk igaslel-kedre: poi»dolb»tui as ember, hogy a» latén ug; fölTÚn még sor«s.t ?* ,A* Ardög hitte volm. Attáa taUa te »pjak «sa«i mar valami ngy tiatstesaég jirogy-eí* .Olyan tjaatee^ral egy lakatoa \\e-jény ae álmadik." .Utjaa ne beeselj! Hát mi légyen al?" nBisoey tudod anyjuk (iasteletadás dolgában annak ugy dakái, boc;y vtekinf tetesdirektor nrl* ; .Te—kin—>e—les ur 111 1 Ute-lenem, lateneml Latod ember, látod! Soksaor mosdom éa, bos^ te hiába ArfilT Soksaor mosdom éa, os^ i tel nteg. Meg egyeden legényedből H tudtad kilátói: len-e belőle valamire val» ember? Látod en osak egy pillantás: vetek a aairnyaa jósaágra, már m«f oaoadum, bogy ki kell-e mustrálni, vagy magnak valo-e?\' ,Jól van oal Kár, hogy uVia.se > leltól.... Jobb less airdl goadolkod jál, bogy mikípen HLgeeawljflk ki Ferit?* Beregiaá asaaonyom están oeak hyaa eikeadett valami engeaatel6-áldo-•Btrol goadolkodai; Beregi aram pedig nyufredt képpel neeett élete pár^r* és ej-gendolta magábaa, bogy milyenje, mikor ss embent«k gondolkoso masinája is vHa Gs as égess dolog egyetmn névja^y miatt iCrtent, mit gy üTán íeolfa kea-bositett Beregieknél un tsenet kiMre-tebeo, bogy a .tekintetes direktor «r üsateletét to»ndi." A névjegyun es volt: ,Erd«eFerenci, gyár-ia»»l. Bad»s)«»tn.- Mikor eiolvast* est Bei«gi, mindjárt fatott KataliB aaesovyhoa é» tanács-kosuk a vendéglátás folfitt. A s«ndelki> dás uxht a bslee aaaaonyi essre b>patván, a dolog odAlyukadt. hogy Ktalio aes-asonynak a .tekintetes urak" irot rws-paat enákeny delejs speculatiöjában a kit ,taki«l-loai(f kütBt: ingadosás állott be. E>en ingadosás csak akkor ssSnt meg, mi or s „tekintetei vfi édes gondolatával lelke teljesen elteilett Akkor már rá ért arra ia gODdolni, hogy hát issen taUn láeyát se kellene kihagyni a atámiiásbót. No annak meg ative-leTke a tekintetes director uri ! Élkor atntio. a delejtfi teljesen ISrdfe Ferihes haTok. \' A fennti párbeeasa a fir) és n\' ke-sdtt már oaak vége volt esős bosestt be-isélgetésnek. melylyel megvitatták, bogy ulajdonképeu hát mégis nagyobb teno lenne\'rájakneWveia, meg lányukra aésve \' ÍVdís F«ri. Bereginé fonott m ki saár valami ; engesnteteai nvMosuot, de neen ért rá aat kedven térje, órának fojeoskájebe rerai; mert as ajtil kölríl csendesen ntagkupag- \' láttak Beregné nagyot taesitott íerjen ; : ee petig a legksnelabM sOnváriosnon. Fenn : nejgoai e ngyetmeatenée annyü jelentett, hogjl .eaedje Oeese magát I" süt [ogBas- fissfaimoJssrtssaidsVtl Akkor ae tállá* a .\'nád «s ae bimoli, Ka :d 4sm l«ssmek Tilogatósak a boasv ,_ hatalmasok 1 kik hívatva vagy-ik arra. hogy a magyat társadaloisban tué-csillagokal tüodököl>tek, kik ke-seiiekben tsxtjávok nemzetünk, — saját oe»\'ettek sorsit, se engedjétek oda fa-ju!su a dolgot, hogy idójártával a statárium csak jótétemény lagvea tirsadal mtuk nyomorultjaira nésve, mert akkf.r ■tós.toslessébrodéstekt PerioabuB in ntaral* est írjátok _,-, fölé, s Talaniaysaor asoa ki és b« léptek, miodaniyissor gondol kok ja tok ér-■Imc felett Ne hagyjátok könyezai soká a magyar nemse: Creniaaát, snert mar vérkö lyeket hullatj Ugy áldjon meg benneteket a magyarok Istesie, amist megérdemlitok! ,01-i, et aaJvavi ami nam measa,* KEÖD JÓZSEF. lvk,. rongy oa köpeaya alatt hideg .érrdntrt és tftri, teák asért, hogy 0 astia raja a magas fellegek köaül meny-cöveket tsórbasson, bftn tsthessen! Tiraaáaloa 1 nyomorait vagy ! mert lyomoruhakat teremtés! S ba majd eljö - ídfi, bogy nyomorait munkádén saját amUnényeíd .tyojDOruit módon firetnek •-& S87 cseppet se c&odálkassil és ne •áradjon a ssid tátva, mert már kéaö s fogoaikorgatasl Olcsó dicsőség a társadalom folszi-lén lebegve, az elkövetelt büoók ocs-oányságán szörnyüködni éj kapkodni a .egyetlen ég etsköseí után a m gtorlásért Barátja M erénynek, mennyivel i u».v».bb:iii cselekednél, ha a dolog lénye-Igébe hatolva kutadnád, hogy mi hát rolti.képen az ok, mely az okosatokat wüli!? H» est tennéd, csakisakkor löltenód helyesen mzgacstos küldetésedé\'.. Íi akkor tündökölhetnél méltóan Azon a stép polczon, melyr« a jog és igazság védőjéül Isteo ésember helyezett; Nom uagyoo régen történt, hogy LiOnduD egyik utcsáj~b«n egy lakház ud rariból kihajolva aőtt eperfa ágira az >tu.oi társadalom v álam oly ík .nyomo-.-ullja" egy éjazakáa felakasstotta magát. ki élettől ekként való albucsusás aanyira Dúgtelssett több „nyomorultaknak is, iogy ezután mÍDd3B rwggel egy gy 5n-;yilkos hulláját himbáltik Aibion ködös Jtellíí az eparfa ágán, mig végre a haló-«ig kénytelen volt as ágat levágató i, hogy i a kant hassa rá mt jit senki. A hatóság mig itt levágatta a faá ^it,hogy n* akaszthassák rá magukat az ílettol önkényt és olcsó módon menekülni tk&ró .nyomorultak, addig ugyanazon latosig akasztÓ/át állit, B Ó maga akasztja költségnsen erőszakkal a törvény udvéb-io \\ „nyomorultakat", de már csak akkor, ha azok érdemeket szereztek a bi tora, ha gyilkoltak, életet ollotuk ! \' Kérlek benneteket jogtudósok! legyetek oly jók, gondolkodjatok és elmélkedjetek ax emberi társadalom ilyen Forma nyilváaulásai fujetU Kérdezzelek i«g sziveteket ■ ne induljatok cupán z is .kötelesség síül te\' utain. A.törvén betűi ridegek, érzékelle-uük, Bzárazuk, ha az érti ssiv nem me-lengi i értelmökat magyarizat idején. A ríd«gég, érzéketlenség és szárasság pedig nem javít az emberi társadalom tarka-barka virányán ét nnm javított még soha, sőt ront, sorvaszt ée pusziit. R<at, mert nem javít, pusztít, m»r. ■ilotet olt törvényesen. Halomra gyilkol oly egyodekat, kikből más küralmenyek közt Un tündöklő csillagai leendőtek voi la társadtilomnftk. U>"ak 1 jogtudósok! szépen kérlek benneteket, ha fárctsstó munkátoktól mi nekü\'vs kedvet családotok. üdíiŐ légkörében a szeretet melegénél felengedve, mintegy megzuntok, — habár csak pár órára is, — a jéghid\'-g, kérlelhetlen ilé!6 biró l«nni, igy magatokba ssáliva, gondolkodjatok az emberiség magasztos hiva- A soproni her6tbed<\'Bnil H Iparkanara kOrébŐL A nagymélt. »agy. kir. íoldmive-ipar éi k^reskedeJmi miaisstaríumtol ■ett tudósít4» asoriDt Edinburghban 1882. v aprít haviban setazetkösi ha!ássa< i iállitás fog tar Ütni, melyen salak, balá-■zati esskösök és iltalibaa a balássattal egybefüggő tárgyak, mioták es rajsok \'ognak kiállíttatni. Errír as érd^kaliek assal értesít-itnelf, misserint e tárgyban as smlitett iallitisDak „Internaiioail Fisoherias Ecbitnlibe1 eaim aiaU működő irodája, Edinburgh 22 Boyal Cireos, továbbá felvilágosításokat byajt és az illető boj«-Iesteseket elfogadja. Sopron, 1881. október 1 éa A kereskedelmi -•» l * Helyi hírek. — Október 4-én, miat király felsége névüonftpéa, G»ilctWOTÍD ís Üanepélyes isteni tiszteiét tartatott, oj\'v lyen f Ssi.-ForeoesreodQek aj qaardi-ánja, Dolmányos D»me atya celebrált, (Horváth L»joa, az előbbi quardiio pro-vincHHítá neveztetett ki.) Jeles voltak : a helybeli kir. járásbíróság éa telekkönyvi hivatal, kir. adóhivatal, kerüleli inlgabirósig, urodalmi tisztek, as ál-mi tképesde, palg^ ét elemi iskola U nárai, Unitói ét növendékeik, tűzoltói dixcaapat «tb. A kart Hargitai Jósstf képeidei zenetanár vezette, ■ z köiremü-ködűk képesdet n«vBndékek voltak, kiknek pr&cis éneke és zenéje nagyban emelte az üncnp magasztoaságát. — Köweledik a VX magyar lósors ját^k bszáaa. mely október Í9 én törté uik Budapesten. Fúnyaremények 5000. 2500. 2000. írt ériékü equipageok. Egy aorajegy ára 1 fr.. mely szjrkeastosegi irodáakban kapható. bordasék kulcsát, azt kinyitja. Ekknr látja meg először m«nyasssosyát ■ ba nem tetsrik neki, vísssakuldí, hasetn a mir előre kifisetrtt vételárt tenBiszeteseD elveszti. Ha pedig a vőlegény ssépoek ta Iái ja meayasss»Qy4llsTiBáaósfineBsá kisi-rete mellett lakásába vissi. Itt insádkosnak ■ s menyasssosy ssobiiba rthiih. £ perestől ktxdve elvan sarvs asossass férfi _ esküdj leányka . . Se esküdj leányka, S« esküdj ín n«keto — Tniom én, hogy milyen A linj iiorelem- To ii ca&k ieiny agy, Oljao, miat a többi S mit s lny ma ig\'-r^ bolntip jlfeiodi álom — s nem ogjéb ^t nerelem, a azt, élve e«t Hiába kerassm. — Se nyi.d bit újra meg i a »cbet, íir magg7áBTQlt, k mAy mir behegedt. mta\'\'4n oübakvá«r« ^t esse! elvűi f H« > tá-j >ilnl ikv, a MiiuMkit mindeo DB^^oob ■nlii\'nirtg síikül T4gr»-hajtbatjs. Ai olrállásn ti if elegoodd ok, ba Dfljét óh»jtAM föl&tt \'lMuld\'waflk találja. H. a oS bttlUo, íécy^ miit nMiai-gau(t MlMlbati. A »S lobiaea srtkli Mrjengjoait, de m m£gi> mindig magomUkiisik róla ^gradelfltéb«a tgron trrnkraB volt már ab az én ji zaitsm, ~ Tiielt a liticsot i.Örtitce»en, hiTon. — Hítt, romot, weretett, Vart, de mind hiil>a. cuk csalódás lett ai ó jatalma nőit mii fBg^aÜo xettápte a lanczot S kirt, hogy fogadjam Ezt a )6 tanácsot: — He tegyem 5i több S>ételem rabjának, 8 bjk 5 boléogmig A« «mW 5r5ní«tHr..loílg lélekben Mokka), akiket asent ■ tisate uiTb.\'l óbajtja, bog, aaok boldogok !egy»-oek — OD prdig- moat aboldofai^nM ak-rok uólaili. H» anicd^BDapi ébtatfigf!"1^ vúagáljak, ast fogjak UpaaliaUl, boo ai emberak Tigyait, ulrakreMtmiiideiMk falatt «g)- fo u< fogltlkodtatja, »4j mJDt eletoail Ubeg miod««ti elítt> mlj-uok as emberi ajate aa eg/etlea MÓku talált kifajeMat boUogaág. A rigi bslcatoek, kik •• enb« otólj.ioak megbatároaátiril aanielked-tek, óealelaHikbei Demcaik miét ai «•• bari torakvéaak Hoteljai iUitik «S1 a bol-dogtágot, hanem arköloai resdiaArökW u \' a .legfóbb jő neT«wl alatt irtatják ut be. Do a .al^neijek e legiobb jó fogalmiról mindig ol; knionbosok Tálának, bőgj Un nem ok .alkfll ke>«keata^uk, mikép e fogatúmnak meghaUrosáaa nem •paa a ligkónnjebb felmdatok kM tartosik. VolUk, kik Mt a feldi leSmMt ■ H el»t kabit* ni k.tirUlan gjlm}tn\\w* eiTawlébe* goKMik rapaai — >>J ff* ZP, i«m tunit leiojti KÁBOLYÍ i. QYULA A lakodalmak tF„lyi íi TigeO H>utin a lakodalmat rendégsskedéc és tanc» kost egy-két napa menyasszony házánál megülték, a vőlegény hásiboi magy esen egész gyülekezet, bol a bar madik nap hasonló öröm kost ünnepeltetve fejelik be. Ha netalán vidéki a menyasszony akkor annak lakhelyére índu\' több ■*-kémD és ünnepi Öltözetben égess nássnép, A menet előtt két lovas nyargalván, kik virágokkal és sáaslókkat ékesitvék, lovaik kaatárjft tarka kendőkkel folczifrizváfc, sőt ílyen keodfik a többi tseknres lovak tzerssámaihos is tQzvék, végül uekereo ülve cziginyba&da, mely ilyenkor s trombitát, vagy klarinétét nen: nélkülözheti baladnak sebet vágtatva s ó>Ömittasan t«ne és kurjongatás kost azon falu fölé, bot a menyasssony léte. Olt anaak hisinil V már említett ünaeyélylyel ülvén mag HUSZADIK ÉVFOLYAM magtagadva tólttak a közleményt. Áttérünk inkább a Jury működésére, megis-merte\' a nap hóseit, hogy kik és miféle jutalomban ré»esiUeltek. A bíráló bizottság tebát » következőket találta, érdemesuak a jutalmazás. É pedig: A legszebb slm» ét körte kiállitmányért első rendű dio«. oki. kap Uk a .kessthelyi kir. gasdasági intését" és Kaiser József s»Ja-eger«s«gi lakó. II r. dics. oki. Wnlduer István osicsi és Tiborc Mihály mihályf>.i lakótok. A log-sebb alma és körte kiállításért Arvaj István ur 2 drb. 20 frk. aranyal. A legwbb almaért T»lsbér Zaig-mond (airssegi) 3 drb. 10 frk. aranyat A Írtabb köriéért Juid» Károly (kanizsai) 3 drb. 10 frk. araavat. Sáringer Károly szerdahelyi néptanító gyümölcs kiállításáért 1 drb ezüst két frto«. Péntek György paeeai néptanító 1 drb. Must kéi frt. Ngy Karolj zala-egerazegí lakót 1 drb. 2 frtoat. A zalaegerszegi várót községi faiskolájáért 1 drb- 1 frtost- Juháss latrán, Németh Jósaef és Gecsovics Ferenci 1 drb. es. frtot. A legssebb községi gyüinölcí faio kóláért néptanítói díj 3 drb. esü»t 2 frtoat Sáringer Károly szerdahelyi, — 3 d-b. ezüst 1 frtot Schmiod József récaei tanítók nyerlek el. A legss«bb BZOÍÖ kiállításért 2 drb. 20 frk. aranyat Durvarita ÁKOS kílimáai, — 3 drb. 10 frk. aranyat Arv»y István urak nyerték. A harmadrendű dijat 1 drb. 10 trk. aranyat Thoodorovioh Károly kese iése alatt levő Kovács család ssfilty nyerte; ecen fülül I r. dics. oklevelet Továbbá 1 drb.. 10 frk. aranyai cyertek asollári urodalom ésCsács krtsaég. Két drb.Jezüat frtot nyertek, Wald ner István caác«i, — Pirilhi LRJOS, RO Benkrim Jósaef, Juhász latrán, Kovács György zala-egemzegi e* Kó«i Jánoa caácai lakosok. Végre pedig K^rcbmiroa N. Jinosmi eiül. Fhorintos Ludovika asszonyságnak ai „ElsÖ magy. gy&mölcs aasi^ló gyám" (Huszonyáról a kiállított szárítóit aaiah gyumöl^eért I r. dics. oklevelet. A borukról nem lehetek szerenc-iés valamit kötőin!, mintán arm tudtam megszerezni még mai napig sem a bir. bizottság véleményét. Statáriumot nekünk ! Zalavármegye f. é. arept. közgyűlése „belyetlöleg" vette tudomásul m alispánnak azon jelentéséi, ,hi>gy a megingatott aiemély és vagyonbiztonság helyreállítása tekintetéből azonnal megtette & szüksége* lépéseket az iránt, hogy Z&ia-vármegyébüii a rablók, rablógyilkosok, gjujtogatók, bűnrészesek i átok orgazdáira néíve a rogtöoitélö bíróság felál-littasték." »Régi dal, régi dicsőségről !* ... Ha Apolló kegyesebben mosolygó i volna reám, táa képet volnék ezen idé Menybért apó biz1 alig éri rá sseszedódoi. Erdúe Feri udvarias lidvöi-iéssel lépett be. Katalin asszony kecsei mosoly ly aj ugrott feléje és minden te ke-tori a neltül nyakon tarolta ée a tekintetet director ur mágus tetasésével találkozott vagy nem: olyan ssiree csókot nyomott annak ssép arczára, hogy valami saionkó-pee franczia alegnagyobb gorombaságnak vette volna. Ka issen nem kállott ennél több Beregi bátyónak! Ax is caak neki gyüxkötött; elővette a tekintetet direclor urat másik oldalából; astic amit felesége mondott, azt mindjárt ő is elmondta még egyszer. Ebböi keletkesett komikus szobai vissbang. Beragwé: .Isten hozta, kedves, éd\'-s galambom lekiatetes director or !" Beregi: „Islen hozta kedvet, édes galambom tekintetet director nr!" B«reginé: ,Jjh Istenem, mWel tegyünk ssoígálatjára. . . Eredj, srodj csak apjuk, hívd be u izét!\' Beregi: .Jajb Istenem, mivel l gytink. . . . Apjuk híd be az iét" 1 Apjukban annyira benő volt a buz-Ráatgt hogy már a nagy öMkesét köc ben, ha a, foleaege mondta volna előtte, mégis gasemb«rÖlte volna minden más alkalommal aagy tiaitelettol árzött, becses sseméJyét. Erdős Fari teljesen megvolt hűlve. Azt gondolta ugyan, hogy névjegy i után illeudóeo fogadják, de ilyen agyba, főbe ölelő örömről mégsem álm.idott.Es mikor már nagyon elég volt a tyukssemtipró uivet fogadtatásból, hát olyan formán kftsdett mosgoiodni, hogr ,ne lesnék to-vibb fáradni!" Bsregi aram issen csak abban hagyta vola, de ha egyu«r aj asszony nem engedett, hát neki sem volt siabad tigiumia. És minekaránna ssivecségak folytán Érdi Ferinek Talamennyi trak IMDK vérzett, nyakravaíója eloldódott, kalapja, botja földn hallott; arcza pdíg a terméken; osokoktől elég dio»oült«n fénylett: akkor azután nem tágító vendég\' •■K-reicttel nyomták a köcel: uékbeo ■ a rögtös- k ivol-i zett tr»vestitítytval~>ale! .éli bíróság ,rfgi\'« íatéz! . Ut, röviden ét taláiólsfc - de igy gyarlóságom tudatában, gyenge tollai bár, de mindenesetre a jóakarat is sa emberiség ssoretetéaek felbuzdulása ve séral, midAn igénytelen nézetemet és éteoiéoyemet e tárgyra vonatkosólag •yiivánitani elhatámstam. Tudom bisonyotan, bogy különösea a corpos juris megosontosodott tudósai egyaémelyikéaek füldobját kellemetlenül fogják érinteni némely állitálaim ; de én arról nem mhetek. Én lelkem sugallatát követem, s a felelősséget Isten és ember t elválva, harsányan kiáltom, hogy a ÖDÍtélő bíróság nem segit ée nem javít ^lyzflten semmit! Minden iatésraényn«k czéjazerüségi hatásaiban él hatásainak következményei ben nyiivánal. A rögtönitéló bíróság régi intézmény. Javított e valamit a társadalmon ? Mórt ha javított volna, nem volna raája minduntalan ssükség ! Avagy jóvá teszi a rögiönitéló bi óság a hibát aszal, ha rövid u\'.on bitóra huzatja a gyilkotitl? A rablógyilkosok éa gyilkosok által elkövetett bűntetteket nem t«azí, nem teheti már jóvá semmifele törvóny, sem miféle bíróság 1 A meggyilkoltakat már nem adja a u életnek, gyászoló családjának, a társadalomnak semmiféle rögtön itéló bi róság. bármiféle intéskedé is ! A hasa tevékeny és hasznot polgárainak a gyilkosok által kiöntött vére bossuért ktált as égre; de s bossu, melye: a törvény hideg betűje .életet életért\' végrehajt, már nem teszi B nem teheti jóvá a bajt, a veuteBséget. A társadalom a hibás! Miért le remti meg „nyomorultjait" a törvény a hibás 1 mért nem hat javitólag ? majd akkor nem kellene hatnia bü A halál félelme nem riasztja vissza s gonosztevőt a bun elkövetésétől, reája nésve legtöbb esetben már a halál nem büntetés, hanem jótétemény ! Hin valamelyik bölcs is — a nevét bts én elfeledtem, — azt monda, hogy as emberre nézve a legnagyobb szerencsét \' ínség, hogy születik, s a legnagyobb serencse, hogy meghal. Er a bölcs alighanem a társadalom „nyomorult\'-jainak a bölcsője volt. Es ez a műveltnek, humánusnak gúnyolt 19-ík szásad még sem veszi magát észre, gyilkol, bogy büatessen, pedig hát épöű as ellenkezőjét éri el csaljanak ma tnár, midőn az erkölcsök oda qualifi káiódtak, misserint akár hányan bűn követnek el asért, bogy tél ideién a bor töDbeo meleg szobát és kényelmes ellá* g tást nyerjenek. Üuköt a 19 ík sziud ál-humanu mtuának! — nellemi üsskfit! Hadt penselje meg Üstökét! tán majd eszére tér, ha csopfja leég t a helyett, hogy itt a fold snnének fertösött mocsaraiban a bttn$k tenyéssetét i tóik un bölcseletének maguk is letelepedtek a vendéglátás hódító fáradalmai után. .Mondja csak kedves tekintetes di rector sr! — szólt Bereginé. .Édes, jó asszonyság — vágol be ErdŐs — ne hivjon engem ugy nem vagyok én tekintetes ur. De ha as volnék se engedném, hogy önök miskén asólitaanak, mint ahogy sáluk Iétemkoi *ólitoltak. Legyek én a síromig önök élőt;: Feri !« ,Ah, ded^rék ember vált balöled, öcsém!" - szólt elragad látással az ön Beregi, kit Erdős szavai rondo tempó jábw holtak. Nem kellett egj ób Katalin asszony nak.Jaj annak,akias 6 tekintetesek irii sserelmét megsértette. .Hit beszél maga?l — riv.ltBére gire. — Micsoda illetlenaég ez?! Azt hi«: valami inassal beszél, tni ? vagy valam hitvány metteriegéayDyel?" Aautáo rög tón nyájus mosolyba Ukarva haragját Erdőshöz fordult: „Issen kérem alásato san tekintetes dirnetor ur, tüdjt mi azt, hogy mi képen rolt előbb; nem is felejtettük el még csak egy órára t«m; ugy iier-uük a tekintetes director urat, mintha éde* fioak lett volna; de már kérem alázatosan lÍMtesség.dia dolgában egy tekintetet direclor árnak oaak megdukáj a tekintetes titulaa." .Igen is bát könyörgöm alázattal tnkintetet direcor ur, bocsásson meg! i feleségemnek igaza van; én bizony meg\' botlottam. De hát mt^arn se tehetek ról mert lelkem úgyse\' éppn a szivem az rint tsólotí, mintha c«ak azt a saegén; Ferit hallottam vole>* — így iparkodó! helyrehozni a tsegény öreg Beregi meg feled késését. „Sohsementegsteiózsék kedves ura bátyám. Megmondtam éo, hogy nem v* gyök director; hivatalomról leköszöntem Tegnap és ma történt az átadás. Ismét régi Erdős Feri vagyok, kinek ftívösaég teljes életében az Önillóaig, a beotflleies raaaká adta kenyér volt." U«i#ól s»Ursadalosaasjon bibüról, iae-1 lyek a bíw.sok utjiWn AH \' ~] scáiaulasokaál ogTsailTán la«e«eues»e nk. Majd Meglátjátok, szivetek sat fogj. ••ugtti, »ogy mennyivel édesebb tnunka volna oda hatsi, törvéores aton, bogy as élet g<>r5grQs ulain viadorltf ember el no eahnaaék, mist oda hatsi, hogy aki flilba-kott, ast s tflrvéoy DavébeQ bitóra bosas-Isitokl As Isten képére tereoateU ember as el bárxnoly körülményei kost, mig el nőm esett, aassaos tagja a társadalomnak, de ba egyszer elbukott, rabolt, gyilkolt, akkor átkává lett, jobb ba patstul Oh de. pusztulásával nincs helyre ülve a hé s-^g, melyet gedOssáágÁTal a társadalom ütöct. Ei esetben a törvény jogosan gvil kot, d« nem kárpótol és nem javiU Ha v&n kebletekben as emberiség sseretntének csak egy szikrája, ápoljatok, lubbantsátok !ingta nst s szálljatnk le a magasból. A sriv Uogja megmui utja majd as u\'.at, melyen haladnotok kell, bogy ki-, kutathassátok as okokat, melyek a bor-izalmas okosatokat ssülik. Édesebb lesz a kenyér, melyet szá , j\\tokb» tesstrk, s édesebb ÍRSZ a .kenjér-keresed", mert áldás két nyománi Kénetek csak körül, figyelmesen, életben. Vagy étek nemügyre a ksse-,kho» jutó pnr^s akiákat. Ne örüljetek annak, bogy saaporodik a .numerus," moly «gy» vidékekea államaitok szűk ségnsség* mellett bizosyit. Gondoljátok meg, hogy aminl raot megy, az alperesek ul i« fogybataak előbb-otó-bu, s ba imofr tani aüumerus3 szaporító feijHtfesek felül kerekednek, Itten a megmondhatója a&-□ak, am: a".Lán következik. Lapoveatok c*k a hitefköny vek teherUpjai kfiít, nem I IMS neilés megtalálnátok as okot \' \| boyyan s mért megy oly rohamuaan egy idő óta annyi e)r éa eser oaalád. Kik nem régen még jólétnek örvendettek, egy szép reggelen arra ébedm-k, hogy meg . ütik hazuk előtt a dobot, egy rövid óra I árverés, és véfr« mmdeaoek^a jólét helyett ott vas a koldusbot I As éhség ross t&aácaadó, a nyomor es kétségbeesés mág rosszabb 1 A vasvilla hatulmas fegyver, a történelem bisonyitja, nogy legyőzte már akárhányszor a ssu-rouyt és ágyat is. A íss.bkdsigBseretó, és basáérl élö haló magyar nen? jó less rabszolgának saját hazájában, nemcsak azért, mertb<n-ue az államalkotó slem pusztul, hanem tiert egyscer majd csak elpattan a tnlf«-szítét\' hur, t az akasstófa mé^ gyermek ijeas S valaminek sem fog beválni] ttémitsitok el a bünss^noket é megszánnék a bűnök, mert a magyar mig tűrsz kenyere van, cem bántja misét, hacsak mis tehetetlen Dacsió nem késztú Eleven példa rá a sem régiben tör tént g-ulsei rablógyilkosság 1 Hársfáid sev sej., véres felkiáltó jelként illott.l Társadalom, segits magadun, mórt uuorultj..id előbb-utóbb nyomorul »,, két nap a lakodalmat, tsistoly robaj ja1 mint jöttek, visszatérnek ismét ■ vőlegény falujába kisértet/e a menyass-azony asülÓi és rokonai által, bol a legén; hálánál a harmadik napot is öröm «ssa közt anoeptik meg. A leíkészoek esküvő után az eske-téai díjon kívül ajándékot visznek, mely egy tyúkból, marhanyelvboi és egy-két törülköso kendőből áll ét e szokás leginkább a tótoknál divatozik. Lakodalon utáni első vasimsp az ifje pár templomb megy, hála imát mondani. Itt asonbao menyecske már nem áll a templom köse pén a leányok közé, hanem bttl apádba A többi naial asszonyokhoz, kiknek magi1 aj asszonyi atssoliöstébn mutatja - ^:L Őt mioden dicsérette) haimoszik. Első évben as ifju hisaapir gyak -an ■ Örömest látogatja korosmai tancz rigiümakat, de ba egyszer gyermekkel áldja meg as ég. komolyabbá lesz a nrA. Uy régi megörsott szokások B<iUot mulat a nép, folserdülve falusi egyszerű\' ségében a arra nsvelve is. A chlniii nők. \| A obinai n4oek valóságot rabsso l ganöt bciysets van férje irányiban sósa iehet vigasstaiasa, bogy o«ki is vai >k rabssolganói, t. i. férje törvénytelen nejei. ! A obínai nők végképei, kívánt.-. : zárva a férfi társaságokból, még a térapjának unt szabad látni, mennyit as esküvő ut&o s ha véletlenül találkoznék -vele a hás körül elkeli fordulnia. C«ak éven kint e^yaser — uj é napján — van megengedve a nőnek, bogy sűrüa elíátyolozva hordsékbe ülhet a a rokonok Utogatisitra vitetheti magát. A vőlegény bisosjoc összegen ves»i leg menrasszonyit esnek apjától • a iKködaloai\'.g puulás hallás 4a leírás utio iameri öt, A neovaeaaoDyt a lakodalom aapjin ÜBattptiyes menetiéi, csukott hord lekben »v6Ugoy lakáain kweVik, ki ökörtől vont ssekéren eléje megy ■ ■ tény asszony rokoeaítól megkapva a HUSZADIK ZALAI KÖZLÖKY OKTÚÖKR 9 én 2831. helyi létenyeí járisokbas ros* míaí frreBfre termést ígér ■ aa alsó* lendvai járatban er^ab^n g; egerssefp jiráab-oi a aok e2 folytin erft-■es rothad, Talaminl a caikloroy&i já ráaban u, bol e termeojbeo ai aMg. ki jcg^sfl külónböü )■ aok kárt UtL ó 2 el: Tu másod t dig Zaiam vála Tics Ján»s 330 frtra b. inj;t. OKI. 14 B-aacon Tomajon. — Tar Jóuef 444 frtra b. ingt. okt 15. Nagv-K»n ián. — Zakál GyoU 587 frlra b.\'ingt. okt 29 Z jkon. — Pagosic József 450 írtra b. .kt. 28. B.tykoa. - Kanté F-rencz g 320 frtr. ap. okt. 22. il«S Rajkói — Sipos Katalin 4d0 írtra b iugt. uov. 7. Capin. — Kiás Marton 1068 frtra b. agi. nov. 9, Goritafenbno. — Q rgely Dávid 2695 fHra h. ingt. okt. lő én Galambokon. — Kocsi* Pál 986 frtr. b ÍBgt. nov 15 DraskovecseD. — Q^tspár György 840 ínra b. .og\'- okU 12 Nagy Kini«<án. - Horváth György 670 frtra b. ingl. oki. 14. Galambokon- - Pinler 758 írtra b. ingt. QOV. 1. Paiin — Mó»i Jáons 1882 frtra b. iagt. 16. Komorvároeban. — Hamai rövid hírek ~ Gócsel X-Lvánnak adandó disxkard 1p0 db körmocsi wrty értékű. — Bud bevétele jovo évre 6.249.666 fnra elAirányosva. — Egy horvát axolgabiró levelében Bánát királyságot említ. (Ob- hó!) — Pécsett egy 55 évoi egyén f- kaastotU magát. — Liszt Forooci oku 2-án lesz 60 éves — A leég\'-tt tem B.ichai t-lk^t a város 20 emer frlért veUe. — Stadler József xágrábi egvelem tanár nev«st«tik kis««raj»vói éraekké.— Joaaef fbg és C4ilád;a a telet toltendi. — A Dofiovics család kih»l ótv. Bánhidy Júzaefné SE. Dugovics T* resia Szegeden mo\|<halL — Kóbury b Muránj várában emléktáblát ké»itLoi hogy Peiófi ét Tomp ott ralán^k - Külföldi rövid fUrek. -Adenbn megsxiint a choJera.. — Autii rÁliában 40 tagú magyar seiwkar műk dik, a magyar népdalok álulánoa t^isxési aratnak. — Innsbrucknál okt. 5 én töbL lábnyi mugas hó cselt. — Egy míl\'i tranko\'. ajáodÁkosoti Hir.-ich bécsi bank Ofoeaorsságbói ki vándorló itrael táknak. ki nyert? >kt 1-én- 31- 17. 70. 66. 42 76. 13. 39. 58. 1 77. 69. 48. 62. 6C 5-en- 16. 17. 25. 90 b 71. 57. 37. 7. 1. 1Ő.50.& Btldap-st Lin« Triwít Szeben Prága Lb okt. Irodalom taaiaaán W.jdiU J Ai lujbb itio- ,_» . iválóbb ssépirodalmi rállalatok k&sul kéUégkivQl lagaagyobb eliameréat érdemel a mait 6s»el megio-dulí „Regényvilág", mely focséijial ben keletkeaett felfogására, — u eréay átér»é»ére egy en gitti, asoval, toidőn annak !el kébe a bol nagvail lerakja SZELESTEY LÁSZLÓ- dogaág Éljen a >lg azflretl Hogoríi arciixaJ -, De aiert kö»5tíüct FAnye. ]6k»ár «áro Kern jáűianu »iemün Uict e-aak firOmtíU Ajkon, pe^íg aeop: .Éljen * vij irfret! A hrgj pp S a madarak beijed L«]kesit£ nítái 7.i\|gTi»fc as emberek. Ninca s k^r5»öab»» 8 a mámorban síin* Ajkunk pedif S»nti -, Kj«J a vif »aflr«t!" Haa.\'zik ■ wivbec s a Taiphoi szóló tcat; Boldogan ily hQ«Ta Kii i nm érteje\'? Tapi ii tríí árja Érinti a ftU«t ■ -Ajkunk ffiit it>D\|-i: .Éljen a »Ig lattretl1 Döröít olykor-elykor Az OdvoxiB mo««ár ; Kéa-51 k«»re Itwing A trajdosú p«hár. Ttlík a kád i bordó, BLisi U abban Drej . . . 8 ajknak fennen ienp: .ÉÚn a vif ia«T« !• Aee l « kés; LNnd U fBldi &, \' A nraaka, bopfa késs. Odv rá«a a £át is, A bokrot ■ a füvet . . . B ajknek azirt aeDp: .Kljei a TÍC i«Or«!" VASOflY MIHÁLY. — AM wutággvüié9 okt 5-iti, Ülésében kijelenteieu, miszerint Treforl Ágoston ministor ur lemond a ial-«gflr nsegi maodalunjról és a sopi általában j. a bksni kei megválasztott képvii - ■ Ur:j- g > bei lC p«- ket vettek, tennéVe neT« a miaétég ron, mig a meaiy»4g koiipwrönek mutatkoiik, A laulaiaágok ssQkebb körre UlDAk, c<: is & kellemetlen idAjris lebaágultság uralg. lYják p K.aaiárol, hogy boldogult Kálmán vtrosi alkapiiiny hivatali bns-^•ifáaikk lón áld\'rtiUa, ugyani egyik tiUeafitatil meg hűtött* magit mely b* Ulos timeoriciüvé vált ■— PthlyŐMaX ayiitatoit a sala- kir. Ügyeméinél irooki álló lják P- HirUp«»k Nagy l Albb i kerület uj képvisel* — Trefort Agoton minin nokott ke^-aictiel ül lék meg g gyohb ünnopjokot & .Jono Kipur-, ka Bevetett bowsn oapot. A wanUris p oagitntciA napnak neveti « , meri esea ap béküi ki Jehor « pi, mely Lórudolmo«n é* ábi-Uital bevaJlj* veikéit, a íebér bulotuj mbib* öl tót ve verdesi mollet, midőn a gyóo&a éneke : .Uram Iil«-\'SiBla «ióned !• Kloita való «ié- ur külön fft\'.eiuen kiadta azon besz\'d\' melyeket %■"■* Egeni-gcn és Soproni moaduit: vl-vHi.lóin\'< <riogkitd<Hiu « léktii. EgysEcramind jelezhetjük, hngy i eicj» H. aoproui mxndatumot f\'-igad a ei ■ eszerint a ania-fgWMegi k-rül«lb«a jj vAlamtá* LQUE. — Putuui és védekexé* £ lp DCS u égeu, b.Vji és vesoklés és ig^n ki legalább ezen egy , mindaddig míg u\'.oiaó előtti >tám»ban olvastak, hogy egy fürdő vendógan kauiufci fürdő iaié.rben iábát igen megsértette oly singgel, mely 4 bűül kádban lét«z«U, ereimet aj inté xet megruvásáva.1 \'waii, ar.a atóUtráa a kezel6sége\'., bogy májkor uvatOM-bb, elúvigyáxobb legyen. £ nyih paustx oly formán hi.ngziit. s laidó ao, k g g t oe töltené Taliáai ábiia\'ul. Mid\'- Pí zsidó napo i a zsidók még saját oruágukbi . üoiban lakuk ém mg áldoaaii isten ftisitetettel kedvosknltak Jcb»váaak, akkor is már e napol rendkívüli ünnepé lyosaéggel filtek meg. A fApap cakis e napon lépett be a stentélybe, mel; bi kivlile halandu ember soha %* jntt, fehérbe öltőivé a Kamim és Unmnul üve«vo és iti végesie tmij^t. AzutAo eío-baf alt a bQabakol, ast l«váguk, vérévol a* ohir mioden oldalát bfí cakeodasiék ér áidoutDik megégették az ctitároo, egy kos\', pedig el! aj tolult Axaael völgyéb-annak jnlké^eHl, hogy Israel véike magával visii as elátkotott völgyb> bonnét visssa soha se térhet Mág mi Dap ts i^on szép ssokás maradi ÍÖMU am régi idókbói ason körülményben, bog Mósei paaocaa sionnt a guEtUg a SJ< Kipur-t mngelAzó napon singÓQye hitsoraosáoak oegit éa pémi küld r~ bogy a tient ünnepre mHgái mii illetek tulen helye:. Minthogy^ pedig ily\' t«iUuSilalá«uk- * mUwU^k inkább vaJ hatnak hilrinyir, mint elŐoj éro még ■ akkor «. midóu a tényállás máskép áll. £ntal«aségsZ\'TÜnsk ar oium mint Ki tott a nyílt p-maji ellen a« internt javára nviíiao védekezni, milcp köveik Alulírott ai\'\'ggyiin\'iini akarván a aért6 i»eg boUi-le asz <-e". tort r UH te frUttuzoros viugálatot lott\'-TD nv-ly ai&U a»on[ meg-gyóz\'.d.\'sr jutottam bugy** kiálló stégnek tulajdoni ott téi tésLn-t eltárja fdí n B«g okosU, kidbni visel kiMjui nem engedi \'(VeiUit.) A . _DÓég éíéck.ö\'bb mozgásokat telje bb >d«n g k, mely ugyio a baauiofl aarkábam . Szeri:.) Oá vAsAr i«« ott. 10 iiLvéii, e készleten is ugrált s mivel exen siükBAget és el n m távolithtttó, meg sem máaJtbi-í kit emelvéoy 1&>ctk. átérti* elkerülhetetlen i-oh lábickk aére\'.me, nn:iy korü mí;uy eiéi,\' iníl"k arra, hogy a nyílt mftgrovta ellin a me^róvot: ré»zér6lt de az iDi&sot védelmire védukezsem. Tiraanczky. (Nagyon hulyns * feMIágo-siti, legalább \'.ndümáau! isolgxl a fürdő-^«nn«rf\\^n\'"k nogT a veotiífln ne tigrán sziikBégeaeet elUitiuMia. — Zolamegye. Z g alsólendvai, osákLuroyai, letenysi, keaat li A é jáb y y belyi óa Upolc folyik s a kora k i váaár élénk bdtakaritá- ely oaii nyibec Bzokott lenn s-k befejizvék, ar adH-vételre tóbb ked muiaikotik snagyobb p^Dsforgaima\'. stftl. — A nagy-lc(ini*ai önkóo-es tüioltó egyesület m& vasárnnp délatán Uk\'anyáj a választmányi tiléet Urt. — A k\'iMxtirnya épitéie flgyé bm éléak mozgalom áralg A tervek ét kohségvaie»ok elkéazitésére a pályásai már kihirdetv« van. — Daráx* MUka n.-kaniua aeoukara müicíii örlnkijc Meráuba nta-s iábx.0 Ce&ktoruyrtO a Hattyú S&állodt Qa^y tpitnéb D röue«ió)yt ruiid©»ett tnely biroerét és tárciáj* tartalmai egy iránt íokoita. UgjanL-WD éjjel még sere. »ad« k iitssattak vele. ai járaa A retés jvábao tsép lóid; a ropcsev«ié» tornyai és le tényei járásokbon yó, aa alsó lendvaÍDan gyengébb. A tengeri a kesxihelyi jÁráabaD kösepas, a lotonyei járásban silány, az alió-londvai és csák-tornyaí járásokban nebesen érik a rou-b«Q még söld. Burgonya a letenyei jAriiz-baa ktaepes, a keotbolyiban silány, as alsÓ-l«ndvai járásban rothad, a tapclcsai jArásbao újra bajt a sok e6 folytán. A aarju a keszthelyi járásban bó é* jó mino-ftégii termést adutt, a letenyeibnn koae-peal s as egeruegi járásban Biliny ca kiaroyai járás b-m a sarja réesben még beukaritatlao s a sok eafi folytán nehezen Marad ; a gyamöle* e jár&sban oró-sa rotlxad, A ssSlfi a Upolcaai, kö\' vao, oly klilönbö^ó fokoulu különböző egyéoiségnól, begy ember számára egy kulöo nt kellene aa esetbsii ÖAZ tán mindén boldogság sx: ll Bjöi-Ök éipeBtében, melyektől minden fiajdaltnak raiad«n küzdelmek s as élet. aggodalmainak még c»ak árnyék" ie mess MP mesiie jái. Mi ugv vagyunk meggy tnAd ve, mi kép kell egy álulános erkölcsi alapnak lenni, melye as ember boldogságát épít-beti s mely nélkül valódi boldog nem lehet suntti s n«D alap hitflak sseriot ai erénynek megismerése — átérxé« ét gyakorlatában áll. Féder azt mondj ai emberek valódi s állandó jdléle axok «ré nye«étŐl van feltsteleeve. (A j6lét még nem boldogság. Én) s MonWaqairn statin asempuntokat vovéa figyelembe ast ál litja, hogy a po\'gárok becsületessége képein legszilárdabb alapját a status bol-dogsigának- S vaj Íjon nincs-e igazsága ? Nem biionyiija-e a törtedet, sid napi tapaixialáa, mi kép a lvgAdros^bb to>vén<-ek a legmagaiztossabb iastitutiok is onk ugy bírnak hatói s üdvös nredmé-ayekre VÜZO\'.QÍ, ha azokat » polgárok b« cwjletesaéje támogatja erkölcsi erejoVel. As emberi ■ polgári «téav ason maga&ztos erkölesi hwialom, mely egyQ •éknél, úgymint a itatutáletbea a vaiódi boldogság alapját képesi; ax erény ércele kárpótolja a* \'embei Máaok aa ép agóaaaégU teái, axoras-<»és anyagi helyzet B S. kiképeze-t elme Á«bfltftégre akarák ópiteaí a boldogság fogalmának eróditvéuyéi. J?lato egyszc-Hkc ax lít^oaégaek jnnpítmérésében ke résé act, mint adnmáoyotójában asoa nagasetos Arényeknek, melyek még a ^■yomorbao is boldogítanak. Aristotsles azt mondj, bogy a leg-•ftgyobb boldogság az erény, mert általa a teati és lelki jó leginkább ki^sckosolbetó • igy a tökélyre vág^ó ember törekvéseit m teazi le^jutalmazóbbá. Ily fogalmakra Teisinek a Btoicnsek tanai is. Mi ugy vagyunk ma^Kyíz\'dve, mi kép a vóleméayfctilóobség Ic-giukább oa Sii szármkeik, mert 1-Ör. Sokan a lagfíbb \|ö fogalmi\' a boldogéig fogalmával aso Msiiják, boloü 8i Csak egy része amac Aak. 2 or Mert a boldogság kellékeit ész !■«• nyomác aknrjak. xaűgtiaLáraxjii. tért aseVt, mit as inga tag szerencse tőle megtagadott, ai erény érzete biztosítja a törvények iránti tiaste le\'et i nemes irányban rasseü as ész törekvéseit. Éa mégis e« a legolcsóbb és Leg-knttnyebb tana az életnek. Es aaon tündér világ, melybe* a romlatlan kebelnek siját termésseti oastfioo megzaíltatja az atfrt. Asm nemes tannéMeti BsstSnaek megőrzése, ssilárditasa és tCTább fejlen-léae a oerslés feladaU s pídig aoiodenek felett azon nevelése, melyvek alspját már rz atyai há* ktUsfibén boltll as 6dr* jó anya meleg kebelén a sierelet m»laKt-jával egyQtt i«ivj« be a gyérnek , . , S isnen magyarázható meg, mily nagy teU adata van a ufllÖDek a gyeratokcevelés kéről • szirt fnlnlfisiiknt vállal magira, Bicta a>Mk Wkét a n4ffls««kb «í »•\' Már pedi^ vélemény fink szerint •tekét csak tapasztalásból lehet feliamer-■Qnk t mivel as ember tapasztalatai nagyon U korlátú!\', térre szorítkoznak innen Tan, bogy as érintettem kellékekét bittó* határozottággal kimutatniuk nam lehet. IX- hol is van ember, ki e kellékek M jeleiéül mtgira vállalná í1 Mid Ön as \' aanbar él»tébeü idő, hely és körülményok •ly nagy ifrepei jáusanaJc, bogy sokszor még az rnuberi ss.i;Uera i« rabszolgává tö: -fH\\ általck ■ a végleten erfi idegSötében eaak s fi akaratjak szerint mukfidhetik. •i bánysmor esik meg ai életben, hogy \'«gyanasoo ajándéka, ugyanazon áldása •erenoaének egyik emberné} boldogságot, * másiknál ellenkezőt eazköf&l. A* emb«r egyénisége, érielmikore; , hlke emelkedett vagy korlátolt világa az, a mi a boldogság kellékeinek megbatá rosáaáaál sinórménékül asoígálhatna, ha -«aen é\'trlmí kör, esen lelki emelkedettség . ••••« Jrtraikwa, wb a mol+ré-JnyiJrrt;i6ttfbrg»hn«4rItfoppaaf vfy regényirodalom ki — A szépirodalom, a regényirodalom, as qtolaí skbic lálnnk, egyseháoy dioseVöndo Ida kivételével — a nó ssoros érteimé ■ pttHagoB kerart} ássál •agyobb ■unréatal tartótunk oly víliaiatnak, ieJy mondhatni újra tevékenységre ser->n<ett« ifjabb ás idoa«bb, jeli^ebb re iyiióÍDkat.\'£g7 rövidke piUantls arra, t nyújtott e vállalat coar fónnáliáaa il»öé%éb-o olvawiinak — muggyös ar 7 sserkessioáég^ valamint as .Idtwittíéss"kiadok oik>vtUik mindent, agy Ü aser.-nc-é\' aujnia«aok alatt éa •gkíválóbb magyar iruí3k tásogatá«a u megindui i válíiiatoi \|Bagaa nél-aatavonalra b<-!yefcíSlc. Küldve ko oroa írónkon, Júkai Wtu, ki vPáler er caimtt nmek rnk^ilyével Ttaette a vállalatot, a régi jó fcffi8ÍTBek ör-.dó 3aathnaári Károly „U^b^taogi * cximü politiko aocziaiis regényével, ók a L«joi ,Kod elóUem, köd m6g<>t esimti DRgy társadaJmi regényével, EWtaJos István, ,A fé!tadós»k* ciimü regényével it A^ony i Lajos, Az öüvegy tehénkéje" cximü nagyobb lb«éaéléivel gasdagitetták as elism< ,élio vállalatot, mely a külföldi ■odaloofböl vett mfivek válasstáaáná! a legjobbakat és legtiaxtasoégoaebbekéi leemeli ki. A kiadók áldozatta! megaze re« ék a hirn«v&« franexia író, D-iud< Alfons aNumi RnametUD\' czimfi lej miadeB r«ad«s kSajTkeroakedesboa Jansiat egyeaa»«B Kérai Tastvérek kiad6hivailábn EadapeateB; vegyes hírek - Lábbtii fllado raktár. A í Korona melletI. "városi eíadŐ \'b agy nagyobb lábbeli raktár van, a coeiy- , toJdonoaa WeieÍM«Jb«rg«r Jomef ^ iosí csípést s Steierorasági ipa.r-kiálH- , láaaál nagyobb e^met ayert. Tm.rlotk.ir- a csak a TáaároD án ng3relm«Bistjftk a é. köa^aaégAL. \'\' — Bálát földút. Ai elfogott Or- IJT, mSkor méf; s Bokoa poodnoka volt, ott álloBáaoad H>vrák koldusnak min on»p egy hatd^t ssukot: adni alamiu-kép«»; mikof a koldus meghallotta, ugy Orm jt /Amerikából mgbo»tik, ,Tai a Forto^áb* veaotutu magát s » rt6non«ky% aa. vak kai adott át két fo ltot: ^a/t asoo alamissnábÓI gyűjtöttem sxe, ímit nekem adni ssokott — taÜo ost exse: is segíthetek valamit sorsán ■ — Báróim nnp, hár»n éjjel alndt J. a kolossvári vaauti állotnás agyik jnatfQtije. Néhány cap el6tt egysserre caak eltfiot, ■ mert nam jel^ntkesett, a onalon mindeofelé kör&sték, de ered-méayteleafll.Negyedaap 4Aáll aagy «é-gyonkeBvoi elb«a«e4i, hogy fires idejét yufrakjmra kivánrán haasaálni. KajántiS etandn vfttgyéb* naat, hol nem bántja a i«at flo°tt aaja. s ott egy boglyába le ködt. A aok virrasetáa otán ugy ela-dt, hogy c*k négy ad napra ébredt -J. Váljék ageauégére \' jabb f >agon rQuiB Qreville,Ar l ü talamint p aQaB-ja, Quldos .Glóriája" ony kugyelm^ból" i k — U. baja Tan r? — Én bito«ra , bog? birkabin-eanék 1 16 tm fj ilyen okos \| ■alataéf A Ík«u DPD r annrit, tá fj fukar. — l4Cn, riaansai X. , mert axok nem járnak taayírral • hil. E k&aött. Kit. Uttrv találkoúk a kors^a. — Ai, öa gjÍMol kedvesem ! — Iroe, Bzv«(7 Tápot, — ED ii .. . . i hány bócp Aa St — Két hóoap óta t* Oo ? — Wéi ive már i — lh s&nek aiadíf jobban kedveaatt irt, nri»t aakem. — OI-ió müveik mel\'űau sorakoanak az évfolyai edeli •Övi mellé. A vállalat elottOn .kví jii»ű évi programmjából meggy* i6dtlink a felöl, hogy a jovó évfolyai töUg Táttoratoaabb \\«mx még i einéi. Kosaorue regényírónk, Jók Mór ,Egj jáéUoe. »ki njer* csirnil n gyobb\'ciraadahni regényt írt a .Regény világ* részére,Inelynek ixinbelyo har.án gyöngyo: Fiotoe, Tw!»»i L"j<», e elismert írónk ,A neme* vér* czimü jeLöc regényérel és if}. Ábrányi K rEgy m< d-rn apostol caimü regényével BI Terméay ILsletl Jelentés. Budapest, 1881. okL 8-ao. Tao nenoutei irt«»rt«iii, aoft ^ j lirdnlt is soha a m. államTaiat fekbérit « aiállitá I, fai kínálat eimek folrtár még t aróa roft — sódig másriut a malmok nagjobb véulkedve im ojooaao írkeaeH itílárd bancniata kfilfoldi árj«gr>««ek, batárosottas kedvnflbb értkeíté>et ««ff«dik im baaánál — 30 00G m. m. fortalomoál — átUf 30 kr lkdrt matat mait heti áraktól kipon. Art biaaB azea kedresS fordoút, mf- f mir a wáUiáaok me^nditáUt mf- Ivak Ivciobb ártik««it«BÍr3i rondoakodni fórok. LOBUi.TEH ;. F. mi fog járulni a lap ssellemi becséno! emeléséhez. Aboayí Lajos nagyobb aae-báso. muvet ir, melyben egy prazi család tírLéoatét fogja leimi három külön bosó korban. A nagyobb mfi első éa 6nál! vége %As igérei földje* ctim alatt es évfolyamban fog kfts6ltetni. A ni olvas6k0xoDRég körébea ismeri íróm Faaghné Gyújtó Iaabella: .Hullák ár nyaia oaimtl regénye és D&gré Alajosm egy ujabb regénye söntén ex évfolyam programjába vannak föl véve. H* boaté> Szerkesxtűl foenet <-** ^; L Kottori. Mind a k ■•fkapt&k. HialSbb •lolTaaauk- 4786 H. D. BndapMt A kit (J) vohe- sénvt nefkaptak, n ifírt dobosatokat kérjBk, " * beülik ■ után ifvafcesank rila ■zilaol. 4737. E Pápa. Roanai Felelős sierkautf: BÁTOBFI LAJO8. veasxQk, bogy aa .Emlékei* által ált szellemei csevegi, gróf Telftky Sán-fogja e« évfolyamot ,A selyem-gyortik" oimu társadalmi regényével isxiteni — agy reméljük, msggyöttBk L olraaókosfiBségel arról, hogy e vállalat valób-ic a jónak legjavát nyújtja. A nemet füzetes vállalatok tnlt«r)e«xkndé-sét illető gyakraa f-lnwrtlt papssok sokkal aggasstóbbak — semmint hogy íjra As njra oe figyelmestotaök irodaiom-áriolc kötónaegunket oly vállalata, a mly a pártolás: megérdemli éa a mely még árára aéiva is versenyezhet a küi lynemtt vállalaUival. — A ,íie-gényvilág\' évenkint 6 frtnyi előfiietési árért 52 ssámot vagy 26 Ötires fü»t«t nyújt és igy a Ugoloáobb és Isgjelecebb , zép írod almi magyar vállalat. (Elófizet- H I R D E TÉ1 1 ICsakia vásár utánig! JJ Alulirtnak TID szerencséje a n. é. körönaégnek tudtára fcdni, hogy Ó s helybeli Tisárra megérkezett és ajánlja szolid-, tartósságáról igen híres készítményét mely a cs. kir. kereskedelmi ministertam által az értJem-allamdij éreOMeJ a kereskedelem és ipar órdekébeo tfiatettetett ki. URI-ÉS GYERMEK-CZIPŐK, igen előnyös és csinos ránCÍ >S Stóra Clixmak btícai \'&> orosz-bagariából készítve. A n i. hílgyetoek ügyeimét felhívom csinosan és eleginsu készített nói-czipőimre bécsivigi88>l, készítve minden Mrfajtából és posztóból. — Jíjjenek ét nézzék, viztgaljwak ntodent és tartsák BOJ a tegjtUuit - A leg dnsabb kiTiluzUs és pontos szolgílat kitelezuek »ion kérésre, hogy a n. é. kSzBnség sevea és stámos látogatátaért esdjek. W eiehselberger Ferencz, ELADÓ. A városi fóntezan levő Kiiik ForeBCi ar tulajdonit képező Svajczl Stytbm csinosan épült házikó szabad kézből igen jntáajosu eládn és r»?idesen átvehető. Minden kozeieletbi » WlmH"l tudható mg. Í93 1—* T Z Á<tí>A^t& É 0 OKTÓBRE SM».881. Hl. BDETESEK. Efészm irtalaaHu. Jobb és olcsóbb, pt Hármelj leserftríi. 6 hati»n. lIlNDEÍÍKOtt LT BKTEG A hiszKálati \' itaiitá* ai alibb i-lftt FTÓfryMer. tárakban ÍnfTT< se kapható D«ly nmog t akk«r T<" lnbd»eokhati lárölisjrok ártalmatlan\'ifi író! tiOQ- bitón Ylieot tBlOt>k i \' & legűnom. csiszolt ólomüvegből, valamint kitürő \| dnpla tábori csövek, szin-: házi látcsövek, távcsövek alkroskopak kipróbilt ablak-, kerti fBriK é tzoba hímsrólr. vtla megvizsgált, eltörhetlen fém-baraeter,mely ak.5- idÓTiltooíst elóre jelri.Kivinttra posta ólján küldetnek. U»\|:ri.Bddé««k«t kéreso körre\' Wt.Hl ■« alólüt raktáramra kfii deni. ahol is eaak jé latawristi íoTek „>r viUaatikbMi \'.en olcaó árakon knl»tb«B tar* :&tnk. M:ud «,a laftkuiába tar. ■..,.;, nukik ■ ItvItiM laajaa. Ha a. omu juütlrMaa. Orvon! vény nt-4n FÖ-ALKATRÉSZE gyógyhtitásn aÖTé-nyek kivonata. v-.t-if^tor BRAKDT RICHÁRD fyigytzerész svajezi UltiUosal káreudSk, a éljek badon-aie leuciékben adjitnjjt é» pd;fi 50 ww 7<> kr. ■\'■• ) isebb pról.adohnz 15 tűmmel 25 kr. o i-rL - Minden valódi ai-ij-n Uh iaM-^horon \\ fnnot jeli--tt ragjejTT léteiík : ft?hír »rije»í k■-,..\'. T-r-i hetiben a kjui.8 név aUirí.irsl, SraadtRIobanl féflyti «njez! lai Fö-uteia. C.«ucori-utcia > JÓ SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK Halljatok és bámuljatok! ; EgT n^-W brittiaiao»fiat-g.-r ca5dmotn>ju» kí>Tetkeztúln"ii átvett óríáai raktár becmiroa ftiul ii míí/on le»ii!Htolt» adatik ol 6 frt 60 , kx. bekeldéíQ <-«^- pedig otiavétcllel mindenki kap ecj különösen nyoj- \' tott éi 51 <Ur«bból É41Ó brittluUeailit í.k«3-e«tk5í. íaitlr alGbb 4O\| frton f«lal rolt kapbatí) it ■ er6««kí.«0k feliérmradiaáért 26 Írig: iea* )tiHTa éa peAig ; : \\ 6 aartaU kés angol icdpengével 1* 6 iegfinum&bb bnítiulneitu; vili 6 lűmÖU maurr brí\'tiniaezCit f 12 loeflnom. brittásiaesau l oehés br ittioUniOít Itrmaeri, 1 aebés britiáciaeiOst tíjwerí, 2 elegáns flyertytvtarti, 6 szép mu,iv UJiM«r\|eg, 3 R/anTÖrH flnom CZBfcsrUlKZK. ! tlMftsZa»ré J6tfiii<otiiaibb ^J^aT i igen iwp ozaiur- ét btrvtarté 6 din briltiüine»ti»t t«liskaMI, Bebiionjitájo1, hogy eien hirdetís ocm gtédelgesoD alap\'iik, \' lyiWiooatágn bosok egj pirt « derekre mínS kí.«i3nS- éa utinreti-IPIS ler-lekbffl, -n«lyek« én ítke«6»«r«mak vltJnrKMégf- &t nyniékony- j igirft Tonatkotálaj több éri lutamnÁlaU atin nyertem é- kútelei«m ni-gaan»tnyi.TÍno»ii, iia tva ám nem Utatik, Hítmiadeo k&ltaég nélkfil tiiazA- : oi. ÉlaéM út uéffefc áJt&l hirdetett ctkezitiersk értéfctetat itai \' tk Ki tehAt L-KJ jó éa aolid irn; aku-, at fordoljon csíkit a cgr«t- : NELKEN britt&nlaezüst gyíu--főraktár Bécs, TI. Wlndmühlgasse Nr. 2G. kérek ottel Nagyou t. or! Körülix\'lOl 14 hón»p elStt ho"tu.o> öntSl e ní»fiü»t gxrniturát, meJyijel teljeaen meg vfyok •lujredre él ;ntu! mag «{rjs£Cr egy kQtdeat belőle botsam juttatni- Tiast> KleÍD-3chelkenben (Erdélyoraiig.) tViieng". Sii-oc. ev. lelkéar. Kelken L oro»k Bé^a ! ÉD két értei welSit ntSl II garüitarit iraomra. ét btuÁuim »«Amira rétiem éi rele ig-n m Tek még \'gy frnitarit iiimomra küldeni. B.ieTid (8«srbiju) FetraTltt J. További rQn.k könftnetnylviLitíaok éa utó.-endeii«k a köret- .8 ÚTMktól : Vilmar, gróf Pálfy-Daon StUbiajtben. ?rock Káról; Koltá- bwi, W>aU«b.aauL F»rd. cs. kir. adAhirkt&.i fcdjunkttól JamiiHíbin, Ve- retter Kajetinto] Trientbeo, Dieh! ca. kir. poita.mertért5! Hoitoriciban, relmayer a kir. c»endórtől liucheríbon (Ceehorjtag). HoLear Corent-E iliidorfb»n it »at SÖ5 2 —HÍJ. tttinia eszközén, iiámúa tlZJ oacma>(baa 15 krórt ií tnegreu(ieiés -k vö^ett. ki-re ük a stL-lőbbi meg- p kaphat- Óri j JMT caaK &ery fortattal "M ; min: a bidapestl hatodik NAGY LÓ-SORSJÁTÉK „i a= 181. október 19-én , 5 00 értékes nyereményre 5QQ- 2» l-sfi fönyei 8Ü6IF «"■- pis néfíy»» focat foliif-. e>e, értéke 5000 1 2-il nyere HBny w°ei «. jnekerfogit f írtéke , ?500 Bi 3-it lysre ÍOOO E mipt: hiatók. hátin loT&k, ip»r-. t Valamennyi nyeremények a bizottság közvetítése folytán készpénzben is értékesítheti. W , ncyaniit -(181 oklibt-r lft-tól 23-ig tartandó lóviaar ii lóárveré. "^ ménkiálUtAs l" fMintlUli Ulyl.»H t lait- t és Taltö-tflete .POIÍMIT S.> Dorottya-utcza 12. sz. GYONYORUBOM KATH. IMAKŐNYVEK. A récsei gazdaságban Nagy-Kanizsa mellett, 242 darab legelőn javított mustra-birka eladó. Bővebb értesítést ugyanott az uradalmi tisztség, posta Nagy-Kanizsa. 389 2-3. A an szerencsém jelenteni, bogy & kíijtinteletü Heke Kristóf Töröe b\'-rénji róm. kait. p\'ébáuos is hiraeve magyar i irú iit&I figyelemmel stertesttett harmadik é» nogjedik kiadist í ér:, z hitatoaeágot előmozdító, a kth. hívek «sivét nemeeití, I \\4ti><-\', „Biilnn lelki \\Piér" ctimü és tuár tisenkét exer i péMnrtyoTt fHöl a katb. hivek köti elterjedt 1 ; & teljes írói jog^&l örök ároa megrásiroham. \\ r- Beké Q-Utóf píébáDoa ur, a kaib. hívek jobbléleárt lel- j -Jt ímp küzdi lelki atya bökaob beíiti éten imaköpyTek tÜké- ; ge»é(rét, éa «ek álul igyekesett a Dj-eWetroDtó éa Líbia ima- : küoyvek kiküaiöboléaét elfimtwditnni. \| Ittao után egyedfll az ön Hoff János fele maláta- khmiat tgésztégl tSrének kSizönheteai életem megmenteiét. K«fl JAM» os. kir. odt. ixállitó uruk, kir keresk«dGlmi tanácsos koronás arair: írdemkeresil tnlajd^oaa. a főbb porosa éa uétael randák loTacjáaaJr. A Hoff Jánoiféle maláukivonat feltalálója a scredaU k4s.it5j<n.k, E»r6i>a Isjiöbb f.jrf.lmínek Udvari .lüliuSja. M<>, tyirtorjrltif: antaakaf 2 lr«U it fiyirlrmkUr Urakig stresse 8. mm Ezeo imakönyrok megjelenéaSk óta mindenütt aíivoeen fo^kdUttak é« eddig a VMupréinl. p«ol «• Htombathelyi pflHpftki hatánnKoU jtiváhagfá»át kÍD^erték, e etilül ki fejfctéat adtak, nmiörint e azepen kiállított hibátlan imaköoyT«k \\ terfearté»«t a katfc. hivek kőit ajiveaec látnák. \| iyy keren- .1 acxilmet frt 130 frt 1.60\' frt 2.70 frt 4— . frt 6.—. irt . írt 7—10— i 12-rélO, h.vt kitdtiS i ki&dáa. Smwyei ■«ulkM% Tayi« ieljw tarutmn ima- Ét IMIV kithDlikmok huioil^Ur. h.ntmdik bia«ás, öt weto k^pp»l 8-rítfl, filWrben, kfttr«- tokban . . Ecéas bérben, tokban és finom aranymeUsésa^ . 6 é é k at éi iitcuéi«l - T.i(ty biraoeykötéf aranym i WuMBktrí, 1 &w>» p Fé. liGrben, tokban ... £gé» bór. guoK »ruaymeUiii é« tökb / JJ^I kerfut é« eaMUl ... ZetjekSr Jlnliteil . . . - FinomiDb ktillitolt .... Selyem- -»gy hinontk dUttnénj . J aiker 32-rátQ. temérdek i \' pipirk. tokbm , ivl, tokban . - . cnxtml ín 1.30 frt 1.80 frt S8O frt 8.40 \'frt 5—6.— frt 6 -8— irt -.40 frt —.60 irt 1.— frt Í.50 frt i,V 9 őavMyt, ; acxélnu-U GTÓGTJELENTÉ8 T«kint«l« nrl Frnatutl. 1«81 marea. 21 feiAi ék i As 0a Hoff Janos-fetc maláta kivonat eg«s«s«fi sSréaek aa an, maaac* kshoft^i«m.t HletoUg mn kitanS httáaa volt s f.lkirws rava.aw. ntánvít.1 mellen ea.ii sSrbtl nmíl 18 palaoakkl! . í «acak6 ««láu- i czolcortát koldrai. ! Wuka Trra4ar c kir. Sroagr. I HiT»Ulos KJÓsn«Ient«. ocy fin réMiskért, T iitmínynyel .\' KJ k«h ks papirkotéibe k é b& ! Barll., a. nj lakuova kirliáia, a tHair-otcaában. A kití.8 Boff- nj ij« iwü • énskei In. yy pp kbac ; ÍTA 30 kr.; angol Tasson ToméaaBl 40 k\'.. tgén b&rben yelinp^pi raranymeu»éa.e!, tokban kJ. j<\\a£i^}cjatfft 70 kj ; asts bérben veliD papir aranymeuzlaia] és fl iatra^-rp^tMl 60 kr. "■ ak.t taiulmaió. 11-ik kiadáat irt TVCike. ára 60 kf. Ni-iat k«p7«lcrtt«liei0n ti»t«lo , lila maiau.kivor.at «xéa»4gi .Sriak, ..Ív a s.toUtíkook olr jít t.tt, : boer aaok axt a«m oromMt nélkUBatk, tj ujabb saáltitáiM kéri ont . fel az ápoló aokfj\'.V .éviben. «a»«, liaialtír, I Ut MIM alW M UM.ta ai.l E\|yMD tntfclayi. 116 csinos ar^nvmet^ceEael ké«>iUtt k HMMkkMárMl laiéiy. a bold. •ffiueknak janivá, ira 20 kr. IU\|V alSaiat Irta TSt>- Mik. JiiM tiraailiri <.< [T. úadái, vnoi konT» képaUel ira ftare 18, kOtre fcnwynjomaaial 28 kr. A ut«t karwtltl á\|taUtaá(. képei UaJii irta Sa«manjri l,rort nu\|. Kereu i r. áldoúr, kemíny kotéi, aranyojomáaial 28. kr (V Mindon megrendelés poa forraltával •aiUSsolUtik. ^( -I !:t;í;Ti"\'"<ael . WAJDIT8 JÚZSÉT, ■ könyvkiadó K - , HOFF JÁNOS, a. kir.\'.odvati isillltó Baw, BrakaB, Brlaaw 111 Mat 8 FtraiUral: S ai y -K a n i a • a : FaMavtotar Unaf.. Slríai ét •_Zala.K«.r.aer.: Hatiulty ». — Sopron: P. Mvar. - FaraMZ. — Kaposvár Ujrzi\| AltU. — "• U»«-.T T„.,4 JW, ItoM^,. „ép« - Kaal.tk.aj> fyu MÍ6—IS KaliaaVtU... Babptal TrMMriMM 7-k ntm. — Van szerencsém tiszteletteljesen jelenteni, hogj a .Hírschler és Hlatkó ezég sJatt helyben 7 év óti fenilló férfi-ruha üzletből kiléptem, s ngyanily üzletet njitok és veletek HLATKO JÁNOS fótér, az Eben^paager-téle házban, ax .Arany Szarvas\' vendéglő mellett törvánTszékileg bejegyzett aég alatt. A nagjbecstt bizalomért, melyljel eddig megajándékozott, mély köszönetemet fejezvén ki, üsiteleueliesen kérem, hogy ».?&\'. engem továbbra ú megtisztelni kegyeskedjék, és pedig azon leszek, hogy lelkiismeretes, pontos és szolid munka, valamint a legolcsóbban szabott árak által t. ez. vevőimnek teljes megelégedését kiérdemeljem, a mi már ízért is könnyen eszközölhető, mert a legelső bel- és külföldi gy&rskkal vagyok összeköttetésben és minden idényre aleg-ojabb és legdivatosabb szövetekkel, (libériákat i« Kígyaréi franczia kivitelben) ellátandom magamat. — Egyéres önkéntesek számira szükséges ruhákkal ú szolgálhatok. — Becses megrendeléseit kérve, vagyok teljes tisztelettel asss-\' HLATKO JANOE 80 éren it kipróbált ANÁTHERIN- SZÁJVÍZ. J. G. POPP, es. és kir. BÍTEH fogorrostól BÉC8B8K I BocaMgaM S. Gj-Bksraa K7rrwtkn« mondón fojfiJM, mint síintén m.na«t. axij- éi inyb«tí^ti i-llen. Kit\'B8 s»nt»ir;«iló »fi «itoTÍbM«i»-denféle njakfifis ell.\'n. 1 ngy p»Jac»k 1 írt 40 kr., k4aépa»erí palacmk 1 fn fa kia paiank ÜO kr Xtoímvi foffpatzta >r\\i hutaáUt otin «kitó fe- ti f iikttl h»cy "»«k fal*** AJT* «ry do- nak 63 kr Anatherin fogpaszta üveg«eK-ne-íkb«a. 1 Trt t% HiOaX foítÍKtitá ««. (273 9-14) IUOUM fovpaatUt x !e([ki?ilálih IUT a ««4í«rft «• fogak ápoltéira, a épaígb«n fSanUrtáaára. Darl»i» Zt> kr. F ibilb é ínk°rl»S a lyukat .„R__.^ f ái* S frt 10 kr. * i»Kbiml(,a»l>b ét .«ínk Ocmapik iluli betöméaére kdleroo* e«mk&a. £a 90 kr. k6»tto>éf kiretik, hoey Tiairli-taiiiil lutároiotUa A POPP-fíIe ké»itnei>7ek«4 aduia magáuk s cak uokal a 4wabok»t foridj. •!, melj.kenaPoi>p-rJ«TÍdje>yfHné.t»»«. Hacv-Kanftsán Prac.r Bila, Batas ióas.f a7»t7 oraklá! Ceoelnoftr Jdas«f Or nasarkara^adiaibaa — Pipán Tabepaa J. <• Bemlller J.-ovi. — Eaaais Biránri I (vofTasu Ke.ili.ly.n Ulmar F cyófvaaeréaa. — Ztla-Kfanaatm Hol^ar J. E. uotT" - K«prooc»a« Werli (ricTaaariai. — Tararioa Haltar gTigjaatríaz. — Sümfhen Dorner Eajrtán. — 8rt»bat-kalj»« »iaio« A. í. Eoiolf ajorjía. — HatirSrviMW Sa-GTOT-r7»« Fibic E. C. — y«tapr«mbao Onthard Tivadar ■ íatoít F.rmcsi rjogjsiöíaa. _ 8tík»írfi«rvirou Braan J., Bro«o»a»o\' ia Dl.ball> cvoityn. — Lovaa-B.rinjbeo Kwtíaa 1. uojraaeriia — Kaloeaaa Rorvith K gyatTuer\' — Fakaoa MaUünasky í rvogyia. — Kansandan Sonnenrend M. ffj6fjl« — Kapotvirott KohB J., Augnatiii A , Baboohay A. frofrtaar. — \'Siafaaardoc Staaroeakj L. gyofj. — Bonvidon Kramolk J. - Bajin W.UU » H«raC>l4 tai, i. Fill.rcaann E QOCTav — Pan«l Kaal, Ktrriea h SroS. rjorj"- — Zá-idaa BacktUa Bt fjoR^ — M.reaaKban Km fjífyaa — Tolna Blraj S tTof7~- — !>•"- rolré>ott JaBrio I. Aa MUl.r I. arvatT. I717«. — »«aB«^Jy«r. fjBa: Wallaradorfer A, — lho-La«vta Kia. rjijTaa — Ka- honctoa Siaroii tTOfrat. - R«rj-Atidon Pftnaerer t — PartAon &pm K. ssv tjgsvaa. Satsr-Kuiaia, arwMtott . kiadó Ulaúdaaot Wajditi Jáoef 8 h«ábo« petitsorbaii 7, miaodstor G E minden tovfibbi sorí-rt 5 kr. KYILTTKUBEN loronkéDt 10 knrt rrtettck fel. Kincítiri illeték minden egyes hirdfr- tirt SC kr- Sietendő NAGY-KANIZSA, 188L október 13-án. ZALAI lÓZtOIT. Haapadik évfolyam. A U, nelksi rfaaét iHetf tfilt.i «^Mi rtad WeU Níirf-Kamzanváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önV. tűzoltó-egylet\', a .nagy-kanizsai kemkedelmi s ipwhank", , nígy-kauizsai takarékpénztár\', « .zalaMgyei Utaltam tinitótMtüler a ,nagy-k»nijsai kisded-neveló egyesület\', a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s tpail\'uura nagy-kaoizaai kHlválajztiuányt" ■ több negyei és várót egyestlet hivatalos értesítője. HetcnklDt kétszer, vasárnap- 8 csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi, lap. „ZALAI KÖZíX)NY« H81-!k évi utolsó negyedére. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésík m. hó végével lejárt, hogy art ideje korán meg-njitani szíveskedjenek, nehogy a !ap stétkaldésebcc hiány merttljSn fel - Igyekezünk > helyi viszonyoknak megfelelően t közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események registrálisában lehető gyorsaságot, fökép hitelt érdemióleg tanúsítani. Előfizetési ár a rógi, mely lapunk homlokán olvasható. Vidékről iegczélszerflbb postautalványon küideni. A lep L. eló&zctöi kedvezmény árban megrendelhetik Rudolf trónörökös és neje Stefánia fóberczegnö aranykeretes arczképeiket. A kik az utolsó évnegyedre nj elófizetókfll belépnek, a szép képeket 5 frt 60 krért bementve kapják a lapnak három hónapos küldésével. Kiadóhivatal WAJDITS JÓZSEF kŐDjvkeretkodiiae- Nullái eat líbex um mftla, a; non &liqua párta proíit. PírniUi / Bokát tapasztalásból tansl ai ember, de aODyit tapasztálul, aweay-nyi egy emberi életre szükséges, senki séra képes. Kgyiknek tapasztalása kipótolja a másikét s oktatva és tanulva egymás ismereteit sokban ki-pútolhaljnk. De a szó elrepül s a hatás, melyet a szivre vagy a lé-iekre gyakorol nagyon gyakran csak pillanatnyi. Amint elhangzott a szó a légben, elmosódik a nyom, melyet maga után hagyott, hogy njabb benyomásnak eogedjeu helyet. Azirotf szavai hatása sokkal nagyobb. K16t-tflnk áll minden gondolat, mintegy megtestesítve látják őket s m»jd minden értésünkre heesnubb benyomást gyakorol. S ép e fo\'aozot: ha tás u oka annak, hogy sokkal jobban megmarad emlékezetünkben az, amit olvastunk, mint amit elmondani hallottunk s azon kalőnöe sajátság, hogy a hihetetlent i<- könnyebben elbisszük, ha olvassuk azt. mint valami rendkívülit, ha elbeszélik. S a nyomtatott szavak, melyek még a felnőttekre is nagy hatással annak, mennyivel jobban befolynak a gyermekek és ifjak szellemi fejlődésére A könyv a legjobb nevelő, de csak akkor, ha olyan olvassa, akihez való; míg ellenkezőleg mái kezekben a legkarosabb lelki betegségek szülő anyja lehet. Beszélnek gyakran oly könyvekről, melyek minden erkölcsiséget lábbal tipornak, melyek gnny tárgyává tesznek minden nemesebb érzelmet, melyek előtt semmi sxent, semsti magasztos eszme nincs, melyek még az Istent is lerántják égi trónusáról, hogy a földi sárban meghemperges-sék, szóval, melyek berkinek kezébe adva, annak erkölcsi érzelmeire káros hatást gyakorolnak. Az ilyen bírálat mindig túlzás, mert valamint nines ember, aki minden jó tulajdonság (nem is erény) nélkül szűkölködnék, a>iben a gonoszság valóban ördögi lenne: ugy nincs emberi taí, melyben az erkölcsi s4pn:k és jónak fénye legalább egy kissé át ne csil lamlanék a sötét kulszinen. Vannak könyvek igaz, melyei az erkölcsi stllyedést a legkiákóbb, legdnryabb színekkel festik; az emberi nem gyengéit a nagyító üveg által adott kép ntán rajzolják ngy, hogyha azt egy tiszta erkölcsü lény olvassa, elborzad sz emberi gyarlóság felett s ö is azon bűnük áldozata lesz. mert azt hiszi hogy ez közös Borsunk. De ha olyan olvassa, aki saját tapasztalásából ismeri e bűnöket, aki maga gyikran elkövette azokat a BOhasem jutott eszébe az a gondolat, bogy amit ó moai saját hasznin tesz, mások sokkal nagyobb kárával jár, az megismerte saját jól Ulált arczképét, eliszonyodik annak uudokságán, elborzad, látva a mélységet melybe bnkott; — szabadulni igyekszik, s ha még lehet megjavul Mit mondjunk a regényekről ? Nem a Zola télékről, mert azok az előbb jellemzetté. k5zé tartoznak, hanem a sokkal nemesebbekről, mint Jókai, Jósika, vagy éppen Eötvös és Kemény regényeiről. Sokakat már elijeszt maga a nev: regény. — Ez a legkarosabb. legveszélyesebb s iegbaszontalanabb olvasmány mondják sokas; megmételyezi a telket s eaért cserébe csak pillanatnyi szórakozást, nem is élrezetet nyújt. Mások ellenben egyedüli élvezhető olvasmánynak tartják a regényt. Nem erőlteti meg a leiket, nidóa élet-igazságokra, erkölcsi szabályokra, sőt a tudományos kutatások eredményeire is tanítja. Az olvasó einierui hőse küzdelmeinek szemlélésébe s észre sen veszi, mint változtatja meg a regény egósz lényét s teremt bee ne nj világét. S ami fa, ezt gyönyörköd tetve teszi. Lebst e ennél élvezetesebbel! tanulni ? Igaz, hogy a regény számtalan ismeretet csepegtet az olvasó leikébe, melyek oda mélyen bevésődnek, de ez ismeretek nem az élet vaiodi ismeretei. A regény életvilága nagyon sokban eltér a való világitól. Hisz az az élet, melyet ott látnnlt szemünk előtt lefolyói, nem oly ember élete, ki közöttünk él, kivel mindennapi érintkezésbe!) állunk; az a földi ember idcáliiik élele, kiemelve a föld salakjából s raas tisztább lég körbe emelve. Hányszor mondjuk a ieggyö nyörködtetóbb regény koséról, hogy ilyen ember nem létezik a földön. Természetesen nem. De ha a földi ember oly világban, oly lársadalom ban élne, aily.ee a regény világa ét társadalma, akkor az emberek közt is lenne regényhós elég, míg ma- azt, akinek lelke a regényeaség felé hajlik vagy őrültnek, vagy legalább túlzó idealistának mondják. Idealistának ? Igen, mert a regény az idealizálj ember, idealizált társadalom, idealizált világ tükre. A tapasztalallaa lélek valónak tartja e tükör nyújtotta képet, aszerint igyekszik élni, elsajátítja a benne foglalt életeiveket, szive s lelke törvénykönyvévé teszi, mintaképe a regényhós s életét annak elete után irányozza. Az ilyen későn látja be csalódását, midőn már nem tud szabadulni regényes eszméitől, melyek át és áthatották egész lényét. A világ nem olyan, mint milyennek ő hitte I nem arról győződik meg, hogy ő csa* lódott^hanem, hogy a világ romlott Az ilyenekből lesz t regények számol szerencsétlen áldozata. De ha oiyan olvassa a regényt, már ismeri a való világot, aki alkotott már magának hu képet i való emberről, aki ismeri az élet valódi igazságait, a boldogsthatás valódi-elveit, annak lényét nem fogják negvittailaaal a regények. Az látja igyu «(<! emelve a ftidi életet, de todjaú, hagy ez nem való, hogy ez caak a legeké letesebb élet képzelt xépe, hol azigxz-ság mindig diadalra jut. a iaindig.elbakik. Se világ sem változtatja meg eddigi éktaéaetát, csak tiaUitálag lut reá, amennyiben a földi gonoszságot 8 gyarlóságot a menyet jóság B tökéletességgel kiegyeztetni igyekszik. Ó e tet:ú közé igyekszik állani, hogy amennyire lehet megközeliue az ideális életet, de vigyáz, nehogy kiejue iába alól a földi talajt, mert akkor feneketlen örvénybe bukik Ott áll 0, mint tz ókor Herakies szobra, mely két világrészt kötítt fesze, hogy ó is két világot köasín taaze: a Tztóés az ideális világot. Tehát a regény sem oly MSTT, ily akár mindíc erkölcsöt tönkre tenne, ikár az egyedBü hasznos s élvezetes olvasmány lenne. Olyan tt s, mint u esóetepp, mely ki a porta hullik, sár letz belőle, a virág szirmán pedig narmateaeppé válik. R A kladfatok megtírltAse A kiadások megtérített t készpénzzel raló vásárlásuk legbiztosabb elóaonlitója, irta Beek Dónts- Kap hatt minden könyvárusnál ára 30 kr. Fenti mwika tartalma tán eiággé tanúsítja, hogy annak kiadására oMn személyes ok inditotutlzerzot, hanem ctak a tárgy maga éa annak okvel-le» fonta joknttXige & b»ar e kftcyv épnt a tárgy taw jeleotAs- onél fogva már wagáhaa véve BMgénSeaetaé > kiiöoség osztatlan pártfogását, BcsdamelloU Mhirjai reá t. olvasónk és M16a6se> * kr«ke-««k nivtt Sevelnít jól udvi, .ogyki s kérdAshes jóindoüaia állast foglalnak el, ugy anuak kt&atéaí kí-U>t Bem ateavedhet A Wiadáwk »egtérité>ére egy .általános kiadásokat bixlwitó urai lat" tlakiláa ijAnttatit mftv ntéz mén; Angidban nur 1874. óla If tezik éc azon ottol ieu itajutva, hogy álula a ácuil áereAedéztea a Lfezpcnz mcU«tti lásártái b:ht«Ji i,\', tegyen. A_ ki üuíigá. hazai vitw-nyainkai ismeri^ az bizonyára szive-xn látná, ka ez j#t testté válnék. A készfizetés aaáHal voU« bebozkató hegy k,- Hadó a kéopéaz aoetletti vevőnek 5/4-ot elenged Szén elengedés megadására innál inkább szá mithauu, aert abból agy az tinin-oak, nut a vevőnek acnyi eli^e ered, hogy uok egyaájt sa)át ér-dekökben a fent említett ecéhtsk el- T ARCZ A. Darázs MUkkhoz. ii. A leiken if eUUKj. Méib oly ld\'-i CS U álom, De ki tladník e anin: ,H»lloA-6 te Kírfii Uuy?" Cvklftt mumowrj ítéeg niw%, (ttéf ope tU Bú>d« rére!) a b5 d&lodb&a Mikcj bősöd, oly meghUi i „Befáju m> atAt a hé." Temetői letét ircj&k, Xi» rüigrói felénk ssálUak? Oiy MM IMI A halott ctákj. Mikor beffiidCa elxokogj« S imrod süodaa il« remeg .. jTcmctilien litt&l&Jt ínejr. ÍA. Mi.kim \' dlrttelck, Birt » ]e\|kw3: tirt ■ «,tivCr}; Bírt bg«dűd ü r»U«nt5en1 Mind OMSC, ötMeolradt WT^.. ,Eik karikán* ... Híja borjaid bár eróje, Kint « TiUiia Uir elftre S tttnyiwöeujtí tomboláiban Jelied, hojy porba, romb. liaaaa. A bJtTá Ylaii a A borról. .Borban ■ gond Ki a k«3. \' Acokoak kik a aört aseretik vgj . kivé mellett bttsogsak, asokaak legjobb leax e csikket olvasatlanal hftgjní, mert a kávé-, töc- <w vnivák iegBagjobfe lloBtégárdl a bornU asáadékosuDk egyot mi«t olmondi\'BÍ, a roitegy kia tárecacsikk kfretéban egy oij foleimea ét bmtalmu itaJrói ólmondaai lehet — mint a bor, amol/ habár üom u képesU egyikét Bőm ama 4 elemnek, ameljból a riligol asármaaUlják, habár a jóborbaü TUl ea a jé borból axületik a tü«, de bisoujara Thaioa a sagj vifbölca u mán gondola tokra tér, ha ama asámUlan aprtS caelekmÓDjüket megfigyelte volo», a melyokra a bor — h nem u közretlea, á* köivet?a aiüló batándaJ vaji éa amelyben igeo igon aok eaetb«n u emberi \\éay ia, létrejöttének ogyik molUkokll llJilja. Aaonbaa minket a borról ae teuák gondolni, hogy oatk a MÖreti Idény — kenjaserit asolIaAt, niert a nő, a a»-rt»-l«m, a h«ffrWitg Qfin bUonyára Önök w gondolták, hogj aion categoria köveikn-sik, amelj ha <ak m emberiaég fölén ;k kedvei ia, de átért mégu köavellen a c\' után következik: a es mi lenne, mioi bor! Be ki U tudna a kávéról, theárót TÍsrAl, aorröl, vaUmi érdeketel mondani, haJlolt-e már valaki küsfllfink aÖra«ürc!- ríl vugj volt-e afirsctirelen \\gy aor hc- káé^ * \\ al aa éd<K kevés kávénak, aörnek még a tt£Ietée aem történik oly ttnaepélylyel, oly víg danák kost, hogy azokat halálukon fetttl az értük em-lt gyátzoa kit ül, másaal is kitüntethetnénk, míg a marcit, OrmiWt egy „f.ilbidal örökité. Vagy oly régi aemeai caaJádbol aiármaiik-e a aör, kávé. pálioka, bogy uok No> (a Noah) aa elaí 8A/>llíWgaid» idejéig ki bírnák tnui»loi családfájukat, vagy legalább, ha ast nem U, ama hmaa-noa nolgálmányokat, m&!ynkef rfivid életlikben as fmberiaét; történélnéb^n felidézlek? — Én at gondolom uem1 Hiiten még a boruk kosul — p^dig fi as italok királya — ia aa etafi lokají aazubor hire u c*k 1650 ben, a ménesié caak 1 ?»Hbn, a i önné 1720 körfii keral t ila^ elé, a pálinkát pedig 1502 elölt o»ik gyógyssertll haasaáljik * vendégtd hasak, kávéhásak, dohányzók pedig 1500 elölt agy mint l&X) atin 17<jO-íg valami iamerétleoek voltak, ho^y lehoüns tcbit akkor, mídoo a bor, e iinmes ital, mind raagjánál, mind kw-ánál, mind erőjénél, miod elterjcdiaégéne., aiúloLeaéoé! fogra oJtkomáljoaiija — iultárti\'-t öt annyira lealacaonyiíani, hogy máaról twiteljllik, de a dmlerejénél f»g?a M Gt at elaC k«1y illeti meg Bt, mert .három latea él kocöi tönk, bor a szép leány e. a Ust, enélk&l halál ac élet éi vígaltniik ninc alant. Éljen a bor, m-u-i tbben az igavág I Éljen! mert „víiiurxi laeüfic** cor bomiois", nmely kitQno tulajdunaigaí k&zntt még mzt is f\'UUláljulc, hogy raló-aágoa nemző\'i ital. Igen valóíigoa némteti italunk > bor. Ha van alttlásnk, ha él a .magyarok Istene", ha van egy aoramiféle nyelveia Iá4töl4traa örtkélt aeaaz«ü ayelvlak, ha raawk náa oravágbaa fel lea ttlll-hatÓ nép aSíak, van magyar táaaratit. agy ni magyar semmi italoak ii: a bor. D« hiazeft m<^rt ia ne lonn« » bor ti iulank ? N«m Q>im«eii it»-U-e ai angolnak a «&.r-rry, a porter, ■■ a grogg ? a fr»DCÜ4»ak a Bhajitpa^Ber, ■ I qiear, a Bétnntaok é poraasaak á tStt as omaioak a vatkí, ax aoiftrikaiaat • b->raawx, a Utániak a kiitmai (l/\'tej) a yulaak á p-tjnT«l éa ttatttanifta, * ehiaaÍRak, a japanin^ic va^y tib»tÍBiik a theat A tSrSknek a ká.é ? így nem*ti lUla a magjának a bor -^ A bor a legelső ital a világon. Hmri.HifiY feidfi, Caokt»aJ, Poé Edgár a hány jelea kolto Uajrolt érte ■ a hiatoría írja, hogy Haoedoniai Fülöp. C»ti éaPtaift ia asxretlék, ot megengedek jó tirsaaig-baa aa emb írnek atomján tat ú inai még egy pohár kával. A boriváat a Knria arm •■gwi> mz. de awrt Hifi ■ a többi tfir&k ia ra }ong értn, aaérl dantilja : Fáj Háfiaaek \\togj 4 * b--rt Oaák tilkb ítj j t Hofy est mind** ember tttdj* \' I)e vultak ■ vannak valaBiiat min dinben, akik a boráéra iAa — ésivAsban e^yaráataKséiaAftégekei tartják ■ vaUmmt vannak olyanok, akik Ólotükbon aobajMtm Bevetlek, mint Cato Hrraclit. An »iag« na Phokion XII. Károly (.A é>««* caillaga" caimd Ahoovi-féle regény « jelMhoM) ugy bizonyára Tilly ktaoha-^tn kártyázott, «em né" kaiét oen f»g\'a „borneaMiBa- aigáW ia Uláít k8-«- tAkre. - .\' JU bagy kst a fal«jtrt k ei, iM^y etytorin-fcrtM. wnrai — akink tftbbé aratás aolnae keílntt a ber, w^ní-jttnk vfacn mi is ■ aetnsett Halra a borra annak okd« oiáaára mWrt ■ aoveifcet. ■flk a bort B8n«et: itatnak. Hagifeao véve Bapaaífiv b\'onyíié-kokkal keHeireeíoáJrai, fc znat meraérn g, de ba aarsmb int, bogy otrat\'km tfatiaztikttbait.nogy bitáarbaa l^mí heetolrtart elfogyaarttrak Hietvr aiag Daamálataraluftnak ■«f- ÚaW gwulolur^ ty, l/ UA^y«g £igjraztáat ntia4<iBÍáUkés cláaUfi akarja égá úna«Mv é* titAta, ho^y ana ■aántalas BnmzotUégak kin5tL, malyalr « magyar nejawUt alkut jak, ««n«Lck U ratuutk % tik iaoiéL a a&rl aa«ratik — a bort aemaeli italU Lali i D* taláa }opattfc rac távolabb fakio okok irt** ú k«r».zH. kffert biac ai ek hnuliu amellett m«aap Európa kn Sepéa midAa a smr^Ámyaé^ tarjad a pmts- urutu czaporodiil, az arkölea ■U)y«d, bogy * kortsammi, rsadéglök, ca«\|wséb»k lbjók bbk jk, Wa ré y vágy « bor irá«t, aateiy da)a>a«baa ia vwexatükrAzi i»gkl éa ka om Ur>iaáak azt a jelavót .Hofy mi a* embert ai állattól, a magyart m»a ttemsetlál asefr- kfrtteboaieti. nem Appta bvsgiaaaágt fe- nyOzéae és veadAgseret«te (no emek aokan Őrülnek manap n) de r^ptx-ti b r . ir&Dli eloaseratete éa míg at átUt ct»k annyit iasik awnaByít taomja kíván ét tnái ««tBs0tbeit u, a magyar krlí«tAw4] • ibb ih ^Mb Z A\'if&T. K&Z tÖ K Y. i taaV>mim<. vitetett. 8.) Gondnok ar ielkes M hívása t boti bistoaokhot, bogy aa óvodát siorgi. tan látogassák, a jeUa roll váiasn min TI urnák köaxönettel fogadták a iw figjolmestetést. 9.) Dr. Schrerer Lajta egyesüift; os megbízása folytio titkár el&t«r-jessté, hogy a oaagyar-ntcsai ovodáUa at elÖbbi 30 kr. bari fisetés Mpjen ujt„; 1 tíryba, a többség ált] elfogadtatok , 10.) Háaödtitkir kérelme, loköasönt\'elifi ütkir helyetek úg egr he.jettoa.t6 titkár elvben elfogadtajott ■ intéakadeen _ " " etatt. £u«l as uléí véget ér: K.ór.6ijok osuttal Jagóoai Pé-.erf-Józaef mmíiteri bittoa nr levelét, "ma ~ nemet eatme g csel < •sóirán, érdemes. itörben tudumaaul vetessék. 498 —361.Tekintete vároai tani;... Hogy & nii ipar tanttá** — mi űem afcrYij btílóbb BEukséggé válik, arról tógg-fí U ikudtk fttüo mosgaJum, mely bat jr ölütl tortául, kflsüetiicu} Széaem nUa araiig c«á váíl- - K«m atiikat^íw líometnea: azt. h^g)- (nslj áldiKm leh^t egy jóf ítprTe»ett nöi iptr-t».nmubtjljDek mc-lj-beu t, DŐknok u-C«IB;J?, nagyja, korkuloabaée üéit-.u •jtiiBjLiit, msgiaaulhatja a bocuiü» sxsrs\'U me«ter»égét. Az íU ina muhi1, rak felátiitiM ^ fentartáa t \'.irsrdalom tt»rtoiik. váro»ok: e^i-iJUUs .alatt jj ,, Az eljárás, maga, vagy » 57.-nyi elengedés gyűjtésének nódia igen egysEerü. Az augöi Expewüture Ae-surance arra igjekexvén, hogy1 a fogyasztó .a tehető legkisebb kiadott összegét is ismét értékesíthesse, eiad a társaság czéljáhos hozzájáruló Kereskedőnek, gyárosa?* vagy kisiparosnak — aely ikizjájánfiás csak azan nylkUontoi iöíeteli, bogy ai üieti a készpéaa mtllettí iáaariás«á) 57,-at eJengsdni jtaitudá. — jegyeket hat £U6rtöi kaedvt 6t íoot.ter-fingig, melyeket esek a fogyasztónak készpém melletti lásárlát ajiaicaáiftt az elengedés fejében felszólítás nélkül kisaoigáUaükak- £aen jegyek áronba* Bent ai 4>7„-as elengedés, taaem az t%éa kiadott toz-szeg értékét képvúeük, ajü, ha egy fbnt sterlingen Tettam árukat, akkor sem egy Artlingért, aely ai.5V.-oe e]«ge4ének negfeúoe, kapok jegyeket, haaeit egy «gésa font ster A módok éé esskocok ■> roiot é> x melyot kel u ily ipari taomilhely »k MM»-■ilbeldk, * belúwvewL é köH* p. s fcalyi r\'imomfo)tÁ&\\ g éi ipeo uért egy áivwénm I«I&M. erre f«láiüUni ,«w. l«kat, mioíiíoí^ olealeg«aek LVtoo, emoknek bo«t»LU>u •lemeséséba bocitko«ni, mart bino«oi^Tt iroék ic, a némelye* érxolkmit hetlán niKradaa. Falteve ut, bőgj a Lnkiotetec vL-m tanács úgymint eo bucrnttnk tk áíiu- >ak tartana a Tarosban eg^f n5i IÍJ tanműhely létaaiiéaét, móitoxutaék uutt re vtUm k&tólai. kivetkező módozat szerint adandók fe, OfymiBt: a biztosított kor 2S. 30, 35. 0. 45. 50. 55. 60. 12. 14. 16. 20. 22. 26. 32. 40. a kötvények száma. Az ilyen kötvényeknek csak egy éréseknek kell lenni, minélfogva több évig forgalomban levő kötvényekből kevesebb fog kelleni iSzen módozat uerint egy 30 éves fogyasztó, ki ivenkint 1500 forintot költhet 2100 forintig válthat életbiztosítási kötvényt, mig egy oasonkoru. ki azonban 40U forintotkölthet 57 J0 forint erejéig anélkül, hogy egy krajezár dijt fizetnének. érésében, t. i. & készpénzfizetés behozásában kell, hogy támogassák. A» eladónak előnyei sokfélék: a legfőbb a 2 hogy készpénx mellett árul, u ál:a! szinte készpénz mellett sokkal olcsóbban A készpénz aelletti eladás álul biztosítva van a hitelre törlést eladásokból rendesen eredő Tesztwé-gek ellen. ToYábbá azon nagy előnyben részééül, hogy a társaiig fairdet-mecveibeü axerepel, mi által ismer a költséges által j. fogjatzti előnye1 p , g arpam mallftlti Tá- sárliss, Utal kilátást iyer a mindennapi szükségletre kiadott összegeket tebbé lesz, mint hirdetések által. pedig- az, hags. erejéig, sert auayit költöttem mji kell, hogy ináét wisszitap-. Ha "a logyaazltaak Üjen jegjtk egj fent starBag na Mren frtra mtBó öoszegüj összegyűltek, ngy aze-kat a táraságnál egy hasonértékii kttrényre becserélheti. Aztal átvesz a társaságtól egy értékpapírt, mely ót a táraság iránrában semmire sem koWezi, mig a tánafcág köteleire van, axt egy meghatározott évsor után, annak teljes értékéig készpénzben visszaváltani. A visszaváltás ki-sorsolás utján, minden sorszámból évenkint kétezer történik. A sorszár mok mindig egy-egV évbeo kiadott ■kétreiiTek- aamegét tartalmazzák- és 179 sorsolásra felosztva, minden 90 évben teljesen kisorBoltatnak. bizonyos idó letelte után .megint egészen visszakapni, mi álíai. ama kiadások nem elveszetteknek, haneii csak idóközileg kiadottaknak, tekinthetők. Ezt. ujy teszi az angol kiadá-socat megteriló társulat, hogy ai eladv.- álul adandu dúst előre - Allamtisztvisetók Özvegyeinek elsésége Az állam pénzügyi helyzeténé! fogva csak szerény nyug-dijt biztosithatván tisztviselői özvegyeinek, a pénzügyminiszttr elrendelte, bog)- minden dohányámda, ugy-Barintén lottó-gyűjtődé betöltésénél — 12 tíiamkincstár érdekeinek megóvása meilett — -illa na tisztviselők özvegyei bőséggel binauak, ha küluaben a kezeléshez szűk séges kellékkel íel vannak rntiázva. Előbb azi mondottam, hogy egj íöténék 5 70 - os kamatja folytonos kamatozás által m&r a 62- Ik évbei eléri a tökének magasságit, mig Itten 90 év alatti visszafizetésről vaa L adandó 0%-oyi. elengedsz6- E tekintetben szolgáljon fo.vila-"üyüjti és a fogyasztó ré-jg°sitásnl. hogy Angliában azon mig , minaddig lséből vagy inkább azou öaazegb" hmzszor annyi\' lesz, vagy ai 5e/(-nak m^y « 5 s/e -os\' elengedésből befolyt megfelelő tőkeösszeggé Valik. Iiyec a társaság kezelési töltségei ferJeivé- kamalpi^í,áital vaió i^ézé 62 ériére míndeueTcelótt "\'207,-ó\'t levon, a -\'■" :tilA--íf^= i.s.in ,• f tőkésítésre tehát csak" SuY, vagyai áíengeíésnek /i résre \'márad\', miü-taű a tökesités az 5%-ua6 megfelc* töke erejéig hosszabb időszakot a koveüeró köriratot intézte Tá.amennyi hazai gazdasági egyesű-ivthez! „A budapesti időjelző áik>-luls működése és értesítései tárgyi-Din az egyesülethez intézett kötte-mécyeim kapcsán értesítem az egyesületet, hogy t nevetett állomás által naponkint kiadmtni szokott, időtérképeknek mennél tágabb körben leendő elterjedése érdekében ezen id-ö-jeUési térképek oiőázetési ára au ed havi 2 frtról 1 frt.50 krra leszü liuatik. mely intézkedésem í- é. okt hó Mól fog életbe lépni Ezen intéc-keóésemet oly feÜuTÍssJ közlőin az egyesülettel, hogy azt a gaadakösön- — Idójílm. A fökimivetés-vetel s így a visszafizetésnek is te--\|jj,ir_ & kereskedelemügyi m. kir. mi-mlszetéseD hosszabb időre kell kitér-\' jedni. Ha valamely fogyasztó kötvényeivel a kisorsol tatásig várni i.em. akar. ngy azokra yOe/»erejéig a tár- gy /,jg saságnál előleget nyerhet, vagy az" kat a Ursaságsak el is adhatja. De felhasználhatja azokat életbiztosítási szerződésre is. midón évenkinl nyós\' mennyiségű kötvényeit a bizo tár saságnak átadja, ki ezért helyette at általa választott életbiztosítási társa ságáná! vett biztosításért, a diji\'.a megfizeti ségnek tadomá&ra hozni s azt az időtérképek járatására buzdítani szíveskedjék.\' A kötvények száma, melyek élet-Bútositás esetében > Eixpenditnre Assnraoce-nek dijfiietés fejében éven-nnt átaáandók, a dijak itán irányoí-aak, ezek pedig a biztosítottnak kora után. EanéUegva Aigliáhn 1000 irtnyi bizteótás után a kitrésyek a 7.)CiotUJ ■r kössöfiö levele kell* — A honvédetai aMsztM! esendtrtk nyngdijuásárol szolé ttr- vényj»T«slatot legtózelebbkenyujtja s ezenkivfll még et év folyamiban Bét más javaslatot fog besyvjttoi. - Az eW tSnréay)avulatt az nj országgyttlés elé a ház C-ki dióién terjesztette be a vallás- és közoktatási miniszter. — Újra bemutatta ugyanis a gymnázíális és reáliskolai közoktatásról szóló tőrvényjavaslatot. A uagf-kanlzuai .Klsdednevelő egyesület • kOréből. 1881 éri okl4tx 2 in ttnoti vi- üléttxic jalon voluJt: Kocb yOk, ZsthorMsky Zágmonáoi másod alelnök, Axeoli GyAr\'gvné, Erd&dy Lkjosné, KMSÚ Pftfencsoé, MorpeabaMcr J&aosoé. Somtsteli Ldríncscé, Schréyer Laa^, Stomm«r blilmiaaé, TonáocikT t^é é* Wr.ÜDgar AoUiaé vil««xt-i tg ura^k. Somuicb LőriocZ ork, Leogj-«1 Lajos ügv^ss, Szaidal t p^nxtirook éti Bétor€ L»)o« miftud r arak. 1.) A ■ évi luüu. Zü-kin költ ttmáu^i jkuoyv telol7^KL«tváA Ur.o- 2.) A» képe) i Itkeb- gy tou. ré- mogbi i Htukségt teendőkkel síére ae ilgjvédi rendeltotetí. 3.^ Ai iw bitkőraéj; udvtriban i ■« o^T«ület tulajdonát kípiíiö fák _„_, ben ai iga»íat.Óság iatóíkedé-« b«ije wltoiTco. u Ogv kedvetiJ leboojoüi*.- ii»tóai^oi£. és « állam «U teadomo va. gondnok or újból megbisatik. 4.) Krmésy J6»»f oeielj ur neje Miien Min a aevaM nrno tliomaaai-kon r.ió vigh^Mlen kerrteyök. •> alap«.barjok 19. §-aak 0.) psotja irtai-jnéb«a alÍAtés.J«( nyert » réaaökre a dij-levél eddigi UletnénySkkel kiadalai ran-deltetett. gy ujabb &.) As omágov Üi»ddoTÓ t alap?. 3. 6 ÍTJ , (1«ÖÍ-1887) lagiiigul Ennélfogva köretkesft oi<igker«»éBt vam w.areaoté\' rárow unioahoi ialésni. jeíonütexeiU JC2 6.) Olvaatatott a viroai tekintet Tanácsnak 2800 •». a. végxáw, n>e\'y «« kéretik Ja- g kitti ■ I^lciffy JÓCMÍ DÍBiat«ri bt no* ar dd £úi rtbif érdeco6b. g igjekiük. taonban ygg nem jirulbt, mert s« i<W bJk 2 dik 1.) Van e Talamel? i Tároabao taerrarve, mtilv jótékony c kedeiek csaljáWI alakult? g p portja érUlmébu keli míay ■ a f«lolvuáUon minél •simo»j»bW. gloní igjekiük taonban »uiy»gil»g MAs kárdM all etík ascabkc aiiDü a problomiutk a kK«jté»e, b«g^ » feího meak rtempratjéból. m-t ariftkjégfeak ■teyi :- orcMhira^ vei^églóre. v<gy akár kivéhás ^ bqrhijra mint uaoanjiyeJ Bí0Bjira nincs! olyanok e ní- is 1 lirttdkjiíiíJ Tiuosybk, mini »fa ! Ofy ét t> két & u f, a5kü ? H«n 1 V aulád! tűiiiely ott » ferüt, mint fcH é U^l fc Igoa ! iS\'-ímk \'i Somi ou Ta& érWme a» olyaa Bwiralfo»4ai belyeknek, mi»í \\ tórfk kitéháaak, ott ran hajj\'o » ^iti isf1 i (W«t-érti kÁrpútlácnAk, di> oalant, akik a bá. kirí- Ukarékotsig t a.t ottboc naíoitk » kicccmik j hú bujáanak — erkölcsi, &om isfeikkasia:, aam MBJDQpántokból h«Jye m Wiet; in«rt a kávéUsak íejtó^oM, a-korcMoaJL ogé.- Sr •■ erkölcarontf l«Tegoj« után id&ok«t rabolj el tól&nk, melyet a maoka ntáo ■artünt epedO raaltHnnknik kellene jut- Uitni, mialatt a txagéáy nó T«gy anya otthon a maginoaiáf kini pyQtrlmei kOkfiít pondot TÍMI fikUíkora boidöcbb é I A léiot H nem lit.\' o« » r, ki-rébii, áa a manka át a Csalid k&- f y , y niasé J& élve»4 Pirii, akÜuiak Taoai M Hflieik, gyermekeik, de ftkik flaak aj áloiáet^e nagy a^ulj egyik pihoűöjétal tekútik, ametyre ( öitek let- mit U «aul kelinek isi róla hogy turibb liejaonek » vooaaoltuaik mAgakat aa^a iraalattal, amely tok aeve: álvhajw, áUiúetéa, gy&njor, asinbaji bai, korcama, Mabíll^ caiécaanUnt^ fürdő M . ajakwí Pániban és mi akaffttún, Suta d%Uan köTetjak tmí, mint egy terme>s«t-tórvényt, aaeíyet aidi «mber — Q , iet — a Habard akratra u ib Xh kí t F«&tmk U-At a kiába lttttd rmoajok gandoljok nwg meayi elab^ gy, kör, gírg^ótá^afág; CAKt «üü áilanak fel oaaaók — ti.wt«iet a kir4to- — i(MábWii koroamák?! Háti mennyir« tsaporod e» pálnüuaét^ak, ,. Kenuk meg Becset a birodalmi K Tárpst i a nagyobb városokat, mm C eg ott » nép éjjoí ia a mulato-kcrtek. . miM-t&mve Tannak télen át a ven-fta k bisojijára ouboouknak need >M, kAftem A korcsmát, k slttuknak a kxwwnai éUtit tekintik. — Magyart>r»aagbn még alig van n£ kivínis, Béct aaial U liosekssik. Pedig t »c Tarost élat kftlflpbtwi dráj mellett, a korcsma, a vendégé hás? feríntjiba ker&l egy családnak ? ilorcama, Ié^l5 magival hóna as éjjelesést aa &g, H. táraaai^ot a eaalad roTiaára. A% orkőloai mepnételveMsnek JJI>Ar- °^k korcsma. Himj férj k ki t; bor öli mámorába, aöljedt — asá> .mi^a ianét boIdo^UIsAai^inak kas«r4 kínait Hány kártya* vagyonának romjait? S líiny jó oaalid apa, csaladjának ÖrökSs vUaályál • MtvadéMÍt ? A* bí»>> nyoa, bogy a ciaaÜdí boldogság a hasi otthon esik áldosaiol; íéaytaés ■ doio« \'■Mt níente jiyhi"iffftii saidneK kic^y* r»dhatlas kSretkesményei a koramai ét káTéhán életnek, tdt s DÖtlenaégnok U Jutalmáé baritnéifc. Éses kórl Yalóaágos kor — nsn tiraftdalmi ssflkiéglet. Foguk Ulálni eab«reket akik reggel, embereket akik délben, embereket akik reggel, dtlbeo, ««te folyton <»ak ai ivaa ördögét táplál, jak ét családjaik jóllétét elhnyagoljákj fiQakftt, akik scftlstket toakr tewik, öregeket, akik «isokat í« eaen megrögsdtt aaokáara otibttanak. Ssek wutáa nem gondolják neg mit tesaaok, Mm gondolják meg, bogy as önmérsékletet a^jóman-aágo; a legnagyobb emberi erényt vál-toa^ttákáta ieguagyokb btUné: a re- ggé A résMgaéfet ba^daa a rómaiak nyilránoa ijjaaatí péUakéat hasaillik M iíJMigg1 Membea, manap a, oépek U>rréayl>osá«i.taJigyekesoek a re«a«g. •éget korlátolni, [gy Srajosban a <Mplá. jo«a«k 4 Eraakon WttI hitelem, sem ■•• U4 ki éjjel lármit, u ajtókon aQrget, M %irttk ny agaimat hiborgatja 40 irak biraágot fiaet, de lege.-lvübb Caterv-aldec ki (melyríl B, Pongrác* íl -atlé\'ett* csimfi monkijábas olra- anely a ktWeikavo (egy k< ijUfin) .Dem Jakli Möiler istder Besnch der WirtAeh&mer und allea wa> raascktg cht sa triakea und Jederman ibm dergleicbes geütiga Getrtnke su. verab-reichen verboten. Iit aatsukandeii und auf die fiffentliche Trinksettel su schrei-beo. Aki valakicek ilyen tilalom ellenére is bort á4, gy hóra botáratík. A magyar \' r>Ui törrtay aetn u kfiaonlithato kittnö practiotu módaserkes és nyíl vámvi jaTitóessköshös, agyania kit nai< lottnak, <ragy fogónk hallani, hogy i mtsiaTS 1 É««á»4eV.eeaB" í«résegits«, ragy ki fogja t. Kándékoaaágot bebisonyitanir ha pedig e» nem ígasoltatik, alűáli a gon Uanaágboli leféssegités a mi ennek fc Ai«tés«, ha amannak 50 frt ? A réaseg-séget mindig büntetni kel\', és pedig min dig Bsigoraan. A réssegaéget a régiek u iaüsrt^k. Plaatns aat mondj: ,A bor Unok bajnok legaUawör U libádat üti ki alólad.4 Aristoteles ast isoadá nagy Sándor oak: „A* ftW pohir bor, nolyet megittál géssaége, a má#odik a jokad vé, a har-i a bánaté, a aegyedik a gya-iá>»té. Anaenaraii állitátaként a n&l6 háromféle gyümölcsöt terem ■ gyönyört, a máVmort t a bánatot Anoarloct a legsaebb görogdaJoo-kok egyikét t. borban marad, vsólómag ■jgy Sándort mérgeseit bor őtte meg. Hegedharf. (kisek aej« esgyike rolt BiknÖk) Írja Jókai, hogy felesége halála itia\' három napig nem evett semmit, taaem ivotL írott as éhség ellen, ivott a bánat ellen, ivovt as álmok ellen. K-filö-no« volt ast látni a pohár mellett. Néha ngy tett miatiia jókedve votaa, már tré-fálaú, enyelegni kesdett, egysserre asatán ssikrikat hánytak aaomoi, elkeadait ordítani, airai, olyan hagoaaj>, aoikbea ú«n volt semmi >o>Wí . Zola Emil (e manap oly sokat HSQ-franosia író) as v£mberir^a itt müvében, ahol as issikosaágot ostorossá, ■ annak káros kivetkesméoyeit a jdwasíggaJ szemben kmaUtja sej osal&don, éi bematatja Ooupeaut • Sint Auuben kÖTotkesileg irja le ai iulkor e hóséoek drámai cselekmény ai ben utolsó ritus-tiacsát (ekkor már Conpeaa ^ nap •jj«l szakadatlan téaosot agy aadra csókkal Devont .tsobábao) A hae táncsoU még, a csostok ia ti&osehak. B-\\re alait folyt valami, mintha «gdi folyam volna irhájaalaU. A paprika Janecski gyt/mrival U tánexolt, u iamok voltak egymás ris-a vis i a bdr rengett mint a> dob, a. kesék, lábak fceríngóstek, egymásnak bokolnu As utolsó táncs volt e, südón a bál Tögen kiiéfttdra járják as utolsó galoppot. A rétsegeékedéa ax assenvedéiy mely anyagilag, sseUemíleg, erkölosilej és táraadalmUag t6nkre taas, a4rt Kieo-balo* a g\'">rÖg bölcs jslmo&data a^ volt Legjobb a mérséklet: Berodut weriot u persaa férfigyermekek csak e hármat ta> aulták: lovagolni, ayillal lóni ea igasat mondani, i hogy idején a jósan4gho • a oáborakkai járó nélkfilóséBekbes s»oltjának csapia kenyérrel é« saássával táplál kosUk B italul viset kaptak. BABOSS LÁSZLÓ. (PolyL köv.) &ss2ony, ha angyal- y Irta SZÁLAY SÁNDOR-(Folvutá.) .Micoda ? . . . Hát. . . isé . nem tekintete* . . . hát caak olyan i»é? — Kérdésé Uképedve Katalin asssony. Nem talál. tiBlel£ «só1 asolyafi állapotból] embernek a ki aem tekiatetes ur. nD« hát mi a tnénkf keaeritett » lemondásra Sosem ?" — kordé most már tOMájgoaaii Beregi. £« a betodik égbói — atekioteaaég saennyorsságáDó! — & rideg valóra — a teljes csimfiség mindennapi gÖrttigyére — pottyant Katalin asssony e vakmeró^ ségért nett) rivalt térjére. .Tudja k«dvi» bátyám — f«iell Bu-egiaek Erdó — furcaa et u élet; de még forctábbak as emberek, sünéi kevesebbet toródik velők valaki, annál job-ju dobálják » háu mögött sirr&l. — Nekem igen saép állásots volt, oiyu ssép, hogy néhány év elteltével régtől táplált téayei álmaim mind megteslecit-heiÓk lettek volna mogUkargatott pén-Mmból. Teljes erÓmbAl állásomnak ét la-lulmányaimnak éltem. És tudja mit Loholtak a hátam mÖg6U? Art, hon e* 1 hivaíJos ÖsaiekÖtetesnéí ss^rosabb n-sKmybaa vagyok » gyár tul.jdoBoeával, í oJKvegy PoBStayBévai. Minden osepp vens j fotaándt, mikor as örog Páltói mi m$-\| hallottam; éa beossJtt«mr de még imküíu a derék ní becsülete érdekében b«»dwn lemondáftomaL As Öreg PállÓl agyal»k ker megtudtam, hogy van meg egy sav kimsk fájhat a sok meDde-mosída, • t k: éd«B rentéDysyei fasodik kosáén. £WM tetn magamtwc, bogy oda megyek ; 11 J mentem. Onnét ideutaaiu>ttak. Eljotena tebái .de- Jól tudom, hogy 5, kit ■sima-ben íristem vindorlátois nyom ■ aélküi&sé* napjaiban és a kiudés utau A meg mindig: engem saemL A J»i törtwi ast is csak halliois híre id«»L9»i6, a «ty<- dal gyermeki aanretetból ■ &aíeiá.d(ia* bol tetta. Kijottosa tohkt, t&- m\'1 lf* •ohaaem mondtatc, a mit n«kí mégis sej- allott a ssereieni könyvekbe i«n foftai ható némasága: nyíltan ejmondjaa u önök elótt kedvw bátyám, és megkérése önöket, hogy adjanak arra a saemt ««av lemre áldáat, amire Isten ngyis iWuafct adta már, mikor ssivBÍak eloaafir dobum- tak egymásért. Itt állok önök eloit, mc mint gyár-tgsft>tó, nasess AÍnt«gyMsra íparoa, ki mookát akar, start l«s>ai k r&& és tettre vá>, BMrt erót érss. tm asettUl biasem, hogy küjcdésenare sseotait otum sem fognak haasoatalaook ken&i és nun- kam, ha nyumorrel járaad M, Bem os; nyomuJasol elvessni. Leax mindig ^ry Bt«feuj aaiv, ki mikor elborul koXÜo\'taa., napot ti.- fislém éltetó asei-eii»ér«l" C .Uten ogj se jói b«séUs ítwm ocséal — ssólt ossinte 5roma»el &ee*i most már igasán anve ■sanat btüte meg u 6 kedves régi legényét. Muern b««« lUtaOÍB ss»ar Qegvuvilíásta gyilkos asam«ivej. .Megint, már mog\'ot. Láthtiia ,ogj máx aem gyerek as isé.\' Mi»t mát derogált &»ki, bog/ tórjeüyes, kioslwwt tekintauiaeéggel aHaaimsakodjék. Ttiuki és elkesde\'.t rakosgatni, miotha veadta; at volna a háansi, » kösben aretáa igy SH>H : ,Hm, bt, ulia háx aaért jijit a-gaisé^oftTeilariskit megkérje? Nsfyoa aj«álom, okkor bisoby as ordflenek «r> toeoti ouel as uijával Mit gosdol / mm Mariska menyasssOBya, asas bor»sa moadjaa: iu% íeieaége Kod«r Groia tokUteles anik, * hires fistáHssi«k • B«r«gi aram megad-issai HUSZADIK BVfOLTAM ZALAI ÖJY OKTÓBKR 2.) Mely idő volna «r» legalkalmasabb, hogy én a városban magjelanvf, s mirslt kösöWg előtt, esen ügy felett egy -üttpos kimerítő ét beoktató érteke-sést ur.bwuk. ED isamélyeoen behatóbban fogom u ügyet ióval itmsgyarishatai, ha ugyan «erencé* lehetek a tttstelt közönségei read, rang ói osstily különbség nélkül — fóleg & hölgyeket — értekeié sem meghallgatására megnyerni. Kiváló tisztelettel maradtam, tekintetes városi tanáéinak Budapesten 1881. május El-éu, király-utca 85. késs txnlgája Jagócsi PÓtérfiy JÓMef miöisleri bb-tes. áfiOO/1881. uin. Végzés. Jelen megkeresés tudomájul szolgál vio levéhárbi helyeztetni éa másolatban a helybeli jótékotiycséla nöegyle-tek elnökeinek HSÍVW véleményeibe végett kudatni rendelünk. Keh Nagy-Kanisíán a viroei ta nácsnak 1881. juaius 11 én Urtott üló séhSI. HÓFKK FERENCZ h. föjeKyíí. VAGNEK \'. h, polgármester. Közöljük további Erdísi Biba Eugents kU;mszony, üD rtepeit mövéez nöbei Berlinbe az igazgatóság áital intézett kövelkezí íevölet: Mólyeo tisztelt Üagysád 1 F. «vi ssept. 1 én Nagy-K-aiúz&án rű»daett hna^vörfteuyéoak j n védelmé böl mvee volt Nagyeid at egyesület elnökének kezéhez 16 frtot juttatni, mely kegyttt adomány az igazgatóságnak p 10 óc Lurtott ülésében bejelonielvén, a készpénz át is adatott a pénztár részére. AB igazgatósig őszinte küesöoettel vet Le iíü-gysádnak ovodiakróli i éL, B kedvat töteleuégünkké é 13ik j él tégoé, g telte j«gyoköny vének 13-ik pontja értel-ué^ec,, bqgy az igatgaUSsig kösz^netöt l k l mk Midőn ezt örömmel teassük, fogadja Nagyaid a Iáfóiból eliameréa&ei párosult rokoDMeava 6»iote köeiönetünkst hon-íeányí uemce figyelméért, mely figyelőm « áldozatkészség annyival U becsesebb\' mari Bxülúfoldjéo keletkezett ■ hala Uuii már ■ virtfgai szerény U ajtakel érié. Beigazolta Nagyaád nem»lelkü-wéféaoí ebbéli nyilvinulatával ÜdvÖzí toak ama ksant szavait; hagyjátok hot xim JODOÍ a Icsutadakoll Igen, a jövő, reményeit Upűtilu nemes ifenykedérfévet ■ asalleiui erejével. Viatont mi azt kíván jak Kagysidnak: Legyen boldog! kegyelje a sorsnak s csuggedést nem ismerve, haladjon a tövises pilyin, mert a koatorui költővel; „Kiben aeate BSÍTTBI meg T&a a* akarat Bisooyira orwigos diadalt araL* SéJ Üdvözlőt aa&l6földjéf 511 U«l7l hírek. — Ám ormég&s, vásárt elmosU a esi, mindaittellett asiuos eladó jelent késett, de verA nagyon kovéa- — A déUalai ukarékpénziir épölete\| valóban remek kQlcainaal bír; bérlói asonban nagyréamt voaakódnak bele meoni. Ok tudják miért. A ssép épület tagadhatlanal csinosítja a várost A kirilyotcza is isépűl, amennyiben polgármester ur ottani emeletes htsát ssiDosittatja. — Október 6-án,i magyar ném tet e gyiszemlékezetfl kegyeletei napján tudtonkkal nem volt sem gyászmiBe, sem egyéb gyissünnepély. —■ Jó ezt felje- gyesni! — Bxomoru hír. Nagy-Kantzsa városát a kormány a fogyasztási adóra DÓI ve „tárt varosai akarja tenni — Fe#j>rémm(7ye alispánjának jelentésében oldassak: A ssomszéd Zala-megyébeo Caab-Randeken elkövetett rablógvilkoeság kihatással volt Tárta« gyénkre is. As öldözibo vett rablók kS sül ál utólag Savanyu Józsi átcsapott vir-megyéaktw é« tirsival Oyirólhról birki-kat hajtott el. A birkák tólsk elvétettek, a tettesek egyik a elfogatott, a másik állítólag Savanyu Jóssi asonbao menekült. Zalatregye a csabrendeki rablógyilkosáig indokából rógtöo biriskodaat kért és nyert. Ily körülmények között és lakintettei arra », hogy Somogvvár-megyében a megye alispánja a rablók rendszeres üldözésére külön csspaUit állított öuz" a mert kftlÖDOMKi a ZaU- és Somogy tungy ék b£t meaekvAk varmegyénket igen kfinny«n és köcl érik a ka itt a törvény kivételes tigor nem érvó-nyeaül, vosEélyea ilUpotnak o««hetflnk elé ■ az 1876 VI. L ez. 18 ik ^-ira v.lí [-brratkosissal tisstslettel ÍB^rtváDyoz«m, hogy a megingatott k^bistoBsig azen pontjából a rögtön biráskodási eljárásra vonatkotó kormány engedély kiuzkös-lése iránt a nagymélt- belli^yminiatori umboi folwjesxtét int««tes»ék. —" Zala JBgeramegen okt 2-ia a0Vörös Kereszt* egyeaüJet javára Liocz-Wfalmai reodftstak^eleB vottak as egye aftleti Tilatwiuiny reaatrol BvastiU £«-nóoé, Isoó Alaíoaoé, Hollósyné, Skablics Jenöné, továbbá Nagy Sirolyoé, 8wly Desaoné, Horváth BertaJanné n&récével, Zsibrikné u&rirénl, CiHaíjb átverek, Bsöos Vilma, BkTibfies UariMna, B^ka növe>ek,8kublÍGs Erzsi és R-faeJla,E-íky, Ssladorics, SswMÖdy, Visy és 3 abJic Eugénia kisasszonyok. — Hjomok-Komárombmk is&ret okt 11-«n vette kesdetél- tf Dr. Háry István * la-egerszegi orvos okt. 8-in vetette oltár-hoz Söjtörön Ojiterhaber Xjássló pasat, ederícsi birtokos bájos leányét Ferikét Násznagyok Tarányi Ferenci és Cserián Li«stó arak voltak, — Kott&riban legközelebb állami tivirda hivaUl létesít telik, ruoly a pos- tival lesz egyesitva. A tivirda hivatal korlátolt szolgálatul bír. £xen mnllék állomás rezelójfl egystersmint a tevék«sy kir. postamester Korber János ur. — Gyátnhir- Lapoay G. Márton perlaki plébános éU^oek &9-dik évében elhslilozván, temetése nagy réssvéttel [Örléal okt. 8-in délelőtt 10 órakor. A dicsőült derék pap, híveit buzgón szerető népbarát volt. Az irodalma: hévvel sze rété s a szabadságharc! egyik lelkes harezosa roll. A perlaki tü.oltósig teljes díszben tnsgjolent a vágtisztes\'j-Le\'telén a mintegy 20 azr-n vldékbeü lemész és oagytxámu réaztvevú közönség. Letgjen örök béka a dicsőült hamvain ! As Őrük világosság íéoyeskedjés: neki! — Hamai rövid hirek. — A. király 200 frtot adott a hírlapírók nyugdíjintézete javára. — L% unitáriasok Bpesten anyaegy Házat alapítottak. — Török-Sieot-Miklófton egy Leód! novu iparos Göczelre változtatta aevót. — HoB védelmi miniszterünk fiaF-umebíl nóaülu — Lendl ellen neje valóperi indított. — Sirk Jánt* azaUmiért a királytól 20 ar& nyal kapott. — B. Uaymerlu Hecrik Ká roly külügy tnioisterünk okt. 10-én délatán 4 órakor meghalt. — A jfivö évi hiányUt 36 milió Ertal matatkuzik. — Murocx István jeles gasda&ági iró meghalt, okL 11-éa reggel. — A azarvaai rabbi neje bármaa gysrnuket siuit. Miod egés»é- g«»ek. — Éezaki féayt lá.\'ak múlt szom baton Újvidék. — VerUovay Gyula a vFíigg«Uenség nerkasstóje ar^nytol- la.t kapott a Leadd Goozel ügybeo L).nu- •itott magatartásáért. — Az országos a£ÍBr kiÜlilia vasárnap délután rekes- tetett be. — K«ssuth .Ir«UUa roináo nyelvre is lefordítják. — A kaaaai ssin ház nov. 9 én le«t arái éve, hogy meg nyílt. — Az araai gyÚKÜnnepre a Ing- ss»bb kvossottti Dmjmnoh Özvegye ktil- dötie. — KÜV&UU rMd hirek. - R«nft«ayiEd« Chicagóban bam^verseny©». — Eugénia excaászárné Napoleua Vik tort, Joromé hg le^idEab fiit aeveztn ki örökösévé — Brüsszelben kémeikül! {emi6 mfire aafj faliüoéal kell. — A phylloxera ioír Oro«xiirs<ágbajt. is pu ÚU — Prágában CSk reedíVséi;-) «B déiyiyel Uhet (ekete sásslÓt kKÜzoi, - KI nyert, iTemesrár okt. 8-i»: 81. 65. 41. 77. 61 .Bécs B , 76.68. W. 8.31 iGrios . . 37. b.81. 68.12. Irodalom (E n>Tat aUtt »M«alÍtatt ziuüca H»7 sUniasás Wajdits Jd^ \\&j±tr»AUim aUa] -iCTwdslbU) yjia* magyar seoemft véssek zenemű kiadó részvésytinulata.* A zenéssvilágban nagy mozgalom indult meg. Országos birnevü seaésEeiok közül löbbeo egy réscvényUrsuiat alakításán, fáradótnak, mely a seaetáres, scQkebb körben terméaceteseo ugyan az lesse, ami a magyar irodalom terén az ,Atha»-oeutu* vagy a .Franklin\' társulat. A* ataptóke 15.000 o. m. ért. forint A kibocsátott részvények márna 300. agynak névértéke 50 frt, mejy ösesegaek osakú tele fiseíendő alakuláskor,másik fele a szükséghez képest egy esztendőre lerve-sett réssiet-fisetéaekben. Az ai»pitáai tar-vezot, as alapszabály Urvezet é* a réu-TÓoyalüráai ivek váczi utcsa 24. a íéU emeleten levő zongora terembea megtekinthetők. Eddig már 210. résivéay jegyexUteU 10.600 frt értekben Az aláírás zárideje október lg éa. A társulat üzletágai a következük: aeoemfi kiadás, aaaemu ken-skedés, zongorák, nemes vonós hangszerek bizominyba vevéae. Hangverseny ügynökség Üagyarorssig egéss területére. Tekintettel a magyar zenemu kiadó viszonyok primitív fokára o arra, hogy magyar zenészeink eddig külföldre kényszerültekmüveikkel naesBÍ. Ürömmel üdvözöljük as uj magyar vállalatot s kívánjak mi hamarabbi í el virág-sását. Barty Ede a. k. nemz. saoödei igazgató az grsa. ddánsOveUég elnöke. Huber Károly s. k. sea. tanár és karnagy as oras..dalárszüv«lég karnagya- Barlv los IstvÁo s. k. Székely Imre i- k. Gobbt Alajos a. k. Habay Jen2 a. k. Aggházy Karolj s. k. — HádmU s 1 Ért\' 20 kron soeg- nd^lheió aserzfi&él Mu&vny Pál, Baaa mt, koruaaberczeg-ntcsji 6- •- Uagyax sletkönyv. A magyar közönség üzleti Iátkőrét kitágítani, aa üzlet nagy fontos aágát kimutatni, gazdagító hatását as egyesek és a nemzetek életébea féltőn- tetői, hazánk és a külfoJd OsleU élalét a ű»tsaka é gj # gjr és kedvet felébresateai — volt etalon e könyv megírásával. A ssorso. Vegyen \\\\\\tt\\- ^ idelskeiss törvényasék etótt m.iaap mulataágoa esel tArtéal. A lárgyftiáskor. a vádlatuk már elfoglalták helyeiket, * kjváncsian vára kosUk a t4rviaya»&r. Ekkor megajt lik a laaioatvem aj uja ■ as oloök, ál lllgyéa. és békebirák megjelsaaek ■ jrjalják szokott helyeíkft As egyik békebiró asosba különös jl«&aég vult, s fiatal kora, asellemiségre -4per nem malato , vonásai által nemcsak » kösűtuégaek adott \' alkalmai éíczelodésre, hanem at állsn- , ügyész figyelmét is magár voatik. As elnök mindeat nem litssot< észre ven sí s tirgyaíáshez fogott As egyik tolvajt 8 napi börtönre ítélte a törvényszék, amely • ítéletre a fiatal békebiró is jóváhagyólag hallatott fejével. Következett ogy másik . tolvaj ügye A vádlott azonban minden kjr«édcsár»ot)BivoLtfo\'lUláIhaió, már atár el akarták a tárgyalást haJassUni, \' midoo as egyik Wkftbíró figyelntestette \' u elaAkSt a csodálatot hssoalsUaságrs, mely a vádlott • alsóban forgó fiaUt békebiró arcza közt létezik. ,A békebiro-e . 6n vagy pedig vádlott ?\' kérdexé birtoloü a törvényszéki elnök a £atal embortól. ,A vádlott, feleiu ei olóblii ijed;eo, \'■ majd hozzá tette: ,Uyeü még sohasem történt velem. — ,Velem sem" fejőit " -ganyosan as elnök, mi alatt % kötóaség óriási hahoUbs tört ki. As ilbé ^ebiro : csakhamar a vádlottak padjára került, hol újra azt kiáltotta: ftNo ilyea még velem ntm történt!" — MégttökOU a kocsisával. Londonból írják, hogy ott kínos faltfljiéat kell egy magas áHisn katonatiszt boasoBhirom éve* nejéoek asSkéae, ki * kocsisivai hagyta oda osaliaí tűzhelyét ü. ntaoycske — két gyermek «yja — férjével egytttt sóguriail ajulaWtt Corc-walban, s mig a férfiak\' vadá«z;aU-k, séta kocsisist tett a városbab. A ssekuret ; és lovakat idegen siaberr]. kftldte baú maga pedig afia\'.a] kocsiatálX><svo.ap^rtÍb> hajózott. Oooan íovibb utazlak ■ ( a ki g: eU^ kit»tt a basábas vátMiortárctUatot — évbem «i»dftk»»i. mngtirtmi éa ÍLaratját v-ára* van a haaéj»Bt n é Nagy tinaaig rix rá «,» á^bfa kiket • íöld&a 6 »rsH>tí fci, T^ Me^m^n, ÍUrla, Gábor, P»U4 aio. A »«wst> alapját a liwAftt réssérfti & reUU« sMg. — A csr£«M doö«« tragtd&fyu. i — írja a FigycW, - Mótnr «ar-bert«8. Biszlóaljberi bo a véd dobos • 39. ssims Urakkbaa a^roolStte matt. Md ser K<M-bert sser«t«t1 egy szép Wáoysdt tbsta SSÍVVBÍ, %asia, A. v:«zanuzere-kisan - fájéttom — *m UUH. A k tttóbbíMMb«éaaiadM HlT^ r.hijá\', .. «zen ktrtf aráját, gy&Hijét tilegbásba caapU ■ a pécrst kedvesének »dla, bo^y , fltsel w vegvtttssss,, fffsanyíre szereti. Erdős élateaak 8iÜMÍP moaunatát udta. V»m voltak egymás elótt titkaik. Egyedül szaraiméról, oaalodáairól a«sm . sólqtt.attUa és a aaép asasoay nem kér- \'tele ; el hallgatják bajit, binatit, sseaTt-ideste, nem k alatta sóba, BÍÓITTU * déaeit éa megköoByesik. És a jó Iitoajaz fájdalmat okoaaa FeriaetJ ,De kedves asszonyáig — ■aóll higgadtan Erdős — az esküvői eset meg gyfishetie ölöket arról, bogy • HTOD -el WöveUtt er&atak mily keserű gyümölcsöt torén !* Nem kellett ennél többBereginének ,A mi történt, történt. Ahhoz ma gáaak ludjaiséaemmi köze. Asértéo meg-muWU>m, hogy leányom sohase l&tt olyan amber íeiaaég, a kinek — a mint beaté lik — egy ssép aaazony Meaaéöl függ a keayare. , Asaaűnyom — szólt Feri ménekéit iadalattal --én megmatattam, hogy ax a maade-moiida nem igaz.* ,Hjafa, ha éppea nála nem lakik is, aaerl tutija van aatiafc eaerféle atja, módja. ... Mir nem tudom as én kedrea Ifaayhértem mikéal gondolkodik ? de •ir én ca»k aKt tartom, hogy ilyen körül-a&ayek k&tSttcaak boldogtalasáigba ver-oá a» ember ieinyáL" KrdóíFerí arcíit elborította a vér. ,E fCltevés éretlenebb a rágalomnál. Éa tudja meg auonyom, hogy Mariska •lérto aat a törvényes kort, mikor a nŐ asabad elhitirosiara van jogositva.* aUég osak aa kellene, hogy ne agy történnék minden, ahogyan én akarom. Mariska som lesi öné sóba, tudja isé. Szerettem Lauu: kimond ellent? 1 A mellékajtó caendeeen fölnyilt Halóanyán lépeU be Mariska. Fájdalma tükrösŐ, mélabua, stgy kék asemeit ha-ragrí anyjára függeaité; abban volt a loftiriásibb etilént mondás. Odalépett Er-dteFeri mellé és kesét nyujti neki; azután aojjahos tordalt. — „Mindent hallottam^ aOyáai. Engedje meg: hadd szóljak! . ■ ■ Sten-Todtem, tűrtem eddig;.. ■ de legnagyobb asettredésetm kösben elgondoltam, hogy me>nyít iienvedhetett taegéoy Feri íi Akkor föltatum magamban, hogy ha ót A1T« föitaiilom, lelkem mindeo erejét as fi boldogitiaéra fogom forditani. És hogy ktvQle nem lessek senkié soba!u „Lányom, axIstenért! talán valami bajod Tan ? Hogyan heMelhetai így meny-awony Wtadre.- — 8»ólt ijedten Bere-i»«. Jti leánya réssérSl sem volt ilyen hallatlan vakmeróégh« nokra. Ast hitte, hogy ss orvos gyanitiaa beralónilt. .Nem anyám, csalódik. — Felel; Mariska. — A jegygyfi^t felgyógyulásom óta nem viselem és ma letel kíséreté , ben tissteletleijesen viasza is küldöttem Kondor Gyulának." „Mit tettél te azarencsétUu larem-tés! Megakaru bennünket gyilkolni? — Szólt kikelt arczczal Beregi né. Hallod-ft ember, mit mond e lány ? Végüak van, oda VD becsttletanc, jó hírnév tok, min. den reményünk, boldogságunk. — Ah t« sserencséüen leány! Áldásgyatánlfogadtunk a jó Istentől ét te átokká letté); szörny u átokká, mely Ősz apád és agg anyád fejére száll; Öaszesuzsa fiket es megássa sirjokst." „Csillapodjék anyám 1 Lássa éa az egyen kivo.1, Ferin kivul soha nem birok szeretni, ü beotQletea, jóasivü, szorgalma* munkás ember, angem mm felejtett el; tissta Biivéböl szerei; soereii, Uastali ssÜ-leimet ia. Mért akarják, hogy fölsidozvi szivem szaraimét, boldogságomat, oly férfiúhoz menjek, ki talán szégyennel mon daaá meg ismerősei faggató kérdéseire hogy egy kösSaséges lakatosnak aláayát itta ei?!a .Igazad van lányom* —szólt meg feledkezéesel Beregi. Katalin aaasony majdnem megCh? tekÚD tétével „Hallgasson maga! V&n-e s&tni valója ? Azonnal takarodjék Koudor Gyula vonthoz, a tekintetes urhoiés szégyen ide. szégyen oda, vallja mag. hogy linynuk egy kicsit botlik as eszében éo hogy b&iond órijibaa küldte vi jegygyűrűt. Egymásután, menjen! Beregi indulni késxOlt Katalin asszony férjétől Erdőshöz fordalt ,Ai ur pedig hordj", el az irkáját éa ne zavarja meg egy tisztességes család nyugalmi* sel As ilyen lépés undorítóbb a rablásnál.\' Erdős Feri nem felelt Katalin ass szouy sértő szavaira semmit, haaem oda állott Beregi elé. , Ne menjen kedve* báty ám! Várjon minekünk ly körülmények kötött rögtön végeznünk kell !" Azután megfog La Mariska kezét .Édes Mariskám, látod, hogy a dolog hova fejlődött. A gyarigasgatot, a tekintetes direoter arat lárt axiok, aayai csókok fogadták; aa egysBertt maakist, _ kösönaéges lakatost ngjuumou karok ki taszítják, ugyanason ajkak meggyalix-aák, Látod, hogy távoznom kell. Te már, elérted ast a kort, hogy atabadoo rendet kfiahetel jövődr&rj subádon válafztbatai magadnak férjet! Ssólj ; vac -. «rÖd as követni, kit hozzad semmi e^yeb n-n ilol mint a legtisztább szerelem.* Mariska odaadással simult Erdős Ferihuz. „Uindeahova követlek. É* ha min deoki megátkoz, Isten fo£ megáldani.1 ,Es nom igaz, <-.i nem lehet I — kii] tozoU KauJin a&Bxony. — EJ a leáay megflrült. Ez a gQoosz saiváoy, haramia as oka mindennek.\' Azsal Erdősre akart roba&oi ! Kariska testével fódöste mert tudta, hogy az föí aem fogja as fi anyj* ellen kesét. A dubö* asasoay rettentő ffclindulisában as Erdősre irány zott uaapist ÖDgyermeke fejóre mérte. O- I ditozott miotegy dühöngi Örült. 1 .Menjetek, távozzatok \\ Vigyétek i átkomat! Verjen ai Isten benneteket b«j-j léktalaosiggal! A lagédesebb étet" vCJeít ■ szitokban keserű mérflgg\' Napjaitok: tel-, jenek moskitlaoul, éjszakaitok áiomU-I laauL Szerelmetek s gyönyörűség kUsbaa ; legyen utálattal\' \\ Erdős Feri karon fogU Martakát \\ ,Jöjj angyalom o helyről. Keked ez \'mérget termeszt szivedben. Aatia vmsa- \' fordult as itkozodö Beregiaélu. Í ,Ei átok emléke édesítae meg hiV ; ralevfi napjait 1\' Erre a dühöngő asszony telkében még rettenetesebbé nőtt as indulat. Oda ugrott a lecsuggewtett fSvol, némán Üló Beregihez, felkapta annak kesét „Hát maga, hogy álihat itt sémin 1 Nem hallotta: miként adum áldást rajok? As legyen örökségök ! A távozók után ordított .Halljátok e 1 még as api orúkig hátra van. És a kéz, amit kezem ben tar* tok, sokat tett, sokat munkált lánya boU ! dogaágán. Most én emaiem fal az égre, i mert vUelójét már félholttá tettétek! Ha van Isten as égben, neszetek e kéz helyett as Ó kese nebuzüljöo rátok ! Minden, amit kesétekbe vetstek, váljék rátok oésve átokká .... a mért gyalizatot; hoztatok <a> tejeinkre 1 aWjelak 1 8« Is , gyen apai orftkaégtokl* . i As alálkosottak 1 ia meolek, min \'doű ssó néikül. Az ilyen átokra csak Is-i tan&ek Tan felelete. A« majd fslel HL \| As öreg Bar^gi, inikor eleraasté kezét, nég egyszer, taost már joazintiból fQlemsfte azt és halkan a Uvozók után mondta: .Isten szándéka kísérjen beaa» tekéi,r A két egymásnak termett ssiv el hagyja a hajlékot. AÍaayai ítkotelfolad-ték, oaak aa apai itafr visashangsoti lel kökben. Aaoak átka ildás volt, a mi\' Katalin astiony mondott helyeita, ast iriad magforditvs gondolu. a ssagéty arélyteJeB apa. Lyea örökaogge! lépett atariaka kedvese karjio a nagy vÜigba. Pap ftem eskatte Aket még aaag- de aa * dobogó taivek voréaébaa Istea áldó sm-vasaól. Erdős Feri íftitetta magábao, _ habar Mariaka örökségét jogsai k^vsXeli betaé, soka ag? fillért a) Bent fogad ssftleitol. Egy gosdvlaL ^k b-one, neki mag — Frh»TBfi%\|ffT\| iídásail""rakja vktaa a rajok halmoa#ttátkokat. \'■\'■ .. EgyeWre as fogUtt.oitatit lelkét; kogy Mariakat tiaata, .zony I^ISB birtwv, érdekébsn hdvsvigve addig, ínig as takÚ tetés mftgtörténkstík. . Feaa <« mlut \| Ösvegy Pusstayaénak Üres lóa a TÍ4 lág Brdős Ittmoodáaa és Uvosása citán. j Gyönyörű palottjának emeleti lakáj ban hiába ragyogott, hiába fény lett min deo a gazdagságtól, a jó módból; as uraJ szép arcsára a bu £atyola borult Pár év Ssvegysége útin most éné caakagyaa hogy ozvsgy, hogy nincs a viligonaaaki de genkije: csupán osak fájdalma Tan éi el hagyatottsága, - i Ugy tetszett neki, mintha asegéi iysbb és stareBeséU«B«bb teremtés aesxj is volaa a kerek «g alatt ailiaál. Hoki Öröme, ha volna, fajdalma, mely °!j b&i ven vani ©gyárint bolt, mart megoaxtat^ tanul kell viselnie. Keki még gondelauij holtan kell bordomoi telkében. KJnakj ondja el? Hol rokoale1«k, ki toag-j értse azokat? ; A koldu megill as ismerte ká^ kfesöbéaél. csak addig koldus, míg imád ságát mondja A* akm^snit kap. \' Aztttáo lefitetik, ssap«a. mwlha rég! régi ismerős Tolna; etboaseMg«lB4kj tvdja, ha valaki kónnyez vei&ok, mintha * " * matarfaa a &jdalomból 1 •egééy asop ö»vegy , 6 hiába járt fényes termeia. Ások a féayss -. ;, araays« képek, rag/oga takrök, biraonyBseByagek sess voltak Uyca Wá-BStos aroshos aaokva, ások aaa busói bak " vele, Ma értottók meg. De kinek pa»aask«djék at»k«« kívftl? Öaafbf bariteotsMk, ha a^yta .. Tasnak? Pompában, ürtaús «i« kDH-roseioekV Ások kiaevetik, kitaaaagjak, elfordulaak tMe és basosdMk c«vouk egymás koaötí. Kolduxaak való, kaay-boba Ülik ouk oljaa aWaAdos boload-Ug, a mi fijdalommai jár. Á gazdagnak . gyönyör való, s palota aaak kéjt torom Az élet rövid, as alotalái örfik, as mind boload, ki csak űtappayit U hagy a gyö-ay&rök kelybéUo. Szogéay" PajBUyoé asaretett végte Icoül és életében atfaűr. Farfbes me&e- \' tela csupa asáaitUsM UirUSnl; fcrtlei akarták agy és mgnrinimssksiiiiH Ilyen i hideg belenyugváasai étt aékáay évig férjével, óiig aa meljliaJf és roppsit va- * gvoaát ő rá Hagyta. KftUSldÖa >4rUba> isMta, aug Erdő. Ferit- ssegazerarte és folUU* magába, bogy ast maga mellé vassá barmi áros; : mert fi aasaJ igoa igea boldog liaa. Mag -fogja vele oastaai miadaa gondolatát, oromét, fajdalmát, a agy lessaak miat u édes u-nérek; aawetik egymást, gondot viselnek egymásra, egy mása ak élaek agy üttlétükbea^egjiBáara goaduluat foly -viat tivollétukbea, s agy fegmak mag- ^ balni saepeB együtt <t beidogsiga meat volt minden földi goaaolattti és be is tolja- Erdőssel agy éltek, mintha édes testvérek lettek vslst- Áfaiás kftsbea magtudta, hogr 3 szeretett és vefrt«lesat w aseratett éa a ssareiam gyógjiiaaUaa fájdalommal élt asir&M. Naca Wagudott -értő, sőt az iriat a a» iriat éraett frSulö-letet, s ki Ferit aeoi sser«tta és meg-csalu. 302 Hndi-P»«tre (rjortYo n«t) 6 55 r»ce 304 (portáló nat) 2 6 212 813 . í\'efjoi » n^.-WA rKanniaaAaillálv OQit) 11 30 • 15 \'•Cl\' 301 1150 S15 Sopronba 3 40 diía 20& Pragflrhof KoUori, Csik S«> tornya Í 55 2Í7 diln 201 . (17°™* ) , 10 50 8rkec£k Einintri honnét S!0 Zákánj faiíl 5 27 rc«[U Ü6 • 1 41 itíh 908 11 1 211 Bo4ft-Pa«t\|-Sl (\'OltTM rouxt; 4 15 <■•«\' SOS ont) 2 ó d<íiut aoi onxt) 10 30 ÉJJS 802 4 1 314 « 10 15 316 RoproBbál 12 b4 ftM 1 90 délvt iOC ■ 10 50 "7r¥T"^ "^sjr.-?^--;^" K o OKTÓBER 13-áo 1881. Szerkesztői Qxenét. . 4733. A aévaagvartwtácaos MH6 ÜI. ■itátt é Pejertleti tervesotet Itpmüí jórf, ■tárna bo»a. 4739 F B. K .Va^oii lermés»«tes-n. 4740 D K Sdmeith ÍOgin lerelrt irtouk 4741. .Ukil-oi • SajniUMiokn »mt fc«-KBIhetS. A k(Ud4tl«krt k6u«ut ! L»beietl(m h->íj •alekűi egr példány oem Toin» feBn_\' tartva A m«£tekintésüi iejinkibh iOk»ieel torsjag^bGl 4742 \\ ,V«niegy«i Lspok" kél utibhi i uámiaak terepi!dánját nem kpuk. I 4743. H D. Bpert 8. B.-tól 2 dobói i köJdetett I 4744. „Hopraa Ül a nacT-kacikaat k»- i wáraya épitiai Qfje J&T& Minőnk hacix. 4745 sUanÍctpaJiaa)ai-« rt^y cfOtx»ju. mai1 Kesönettel TettOk. 4746 W B. — üj pouaiimlahl. Somc ff Sámson kStségébtn Somogy S I atnevesei mellett f. évi október h< I királyi po>t»h irata! lépett életbe. . postahivatal kMmíti kerületi! ~ egj-bii, Fotsí Zsitfa, Horvátkút Sá és Sir ,!y kíi«sóp,k. to\'ibbi CíiVÓ Gyota, Marót, Savoly, Ssécaéii; ét btrjt passták fogja* képesfli. — ÜULMÓ Icrokodiící Nemre,\' t,é- biaj krokodil! küldKk ERyiplombM Parisba a ,Jardin des plantes* aliatKyüj- íeméaye számira. As állatokat slebb a Sorboaneba vitték, hol megrisagáluiult ée osstályosuttak. Bori Pil azulas újra .becsomagollattá* és elküldte reDdelle- :ésok tőidére. A veníljes illatokat >zij- £~ kosarakkal Ultik ol, de atkösben >ike : "" rölt as egyiknek a kosár hutaUfoQadélcot lefántani. A azokatlao égalj ófl az éhaeg igen uyugtalanitotta a Feneradakb\'. A VaauU menetrend. Indul Kanizsáról hova: íonil ttim !lriK.rr Ifíf. 207 E»s4k, Mohi^, Ddwho.ir S in r«cS.l stájkoairtól megssabadn.lt krokodil azo b^^k^:r:^r;^^\'^^}f5 b.rgi havira, c^t üskaíyája kiséne. ^-f • várt erexlmeovt; a vad álla du-í^jövet «!tévea«t.tte az ÖB-ény\'. . «gy i h«.«. nekiharapolt a..odadobo.t_ Wk, meredek helyen megcusívi., leatelt a \\ * ugyanawn ptlUnalbu. újra télybe. Es«skö.b«n sserenorére m^.\'» Biájkoaarat, ugy hogy a » axijkoaarat, ugy hogy a ,Ug minden további baj nélkül megérjtoaett -Jardin dt« piattea* ba. — Egy mAtodik háncutdtj. A Miksa kó Ávár iránt nagy haségér&l kidéit fba, igy u vér«re ütött jobbik arciát, ogyik kece p«dig ércéke- — Egy mAtodik háncutdtj. A yen magBérölt. Nem birt fölkelni, dn m-x-kói ceÁsvár iránt nagy haségér&l l l dii lk ! S!Ül Bódo hg öiTegye nyen magBérölt. Nem birt fölkelni, d mxkói ceÁsvár iránt gy ssereDesére voli nála vadiax»ip, melynek ! Bsvewtea S!m-Üalm Bódog hg. öiTegye, navára csakhamar eldaiotett egy hajtó,! miután már oiéggé megairatta férjét, kí a hercsegasszcDyt a földön fekve, vérei < BÓÍI: ment ^v Henoaye nevű angolbos. arcscssJ találta. £p jókor jött, mert A lk ft éi j iit kal \'roegaé elájalt. A paraast levetett cabátját, a hölgy feje alá tette, azti.i a B\'>nnba mentek, de egy p ap tözel forrás Ml víset hosoít kalapjábao n \| a térj Angliába atasott » axl akarta, hogv eaakiiaiaar cikerfttt ápoHját magához ! oeit» kövesse. A oő nem ment ée a térj téríteni. Majd fétíg vwetve, félig karján oaio fiíetW as ígért évi jövedelmet. Pörre , bordva, a kösel vadásslakhos vitte a [ k^-uh a dolog ée % bírásig elváU»u>tU tercaeguőt, ki pár napig fokvÖ beteg voH ! ík«i ágytól éa asxUltól. Do Albíon fia a ktállott ijedtség és aérQlések folytán.; nagyon sserettn a nbeilis keroaegn&t é« Jobb arcxáról aBgha malik el valaha a t miodQs irou bírni akarta. A có asoabaa \':eakeoy forT>dés. \\ bérbeadu kkft^t és álaév alatt a Vier- I: ment ^v Henoaye neű ang angolnak eur frt évi jőve isimet kal- Utt neki bic\'osiuoia. A a eküv<5 után B\'>nnba mentek, de egy pár oap aiulva k h 806 „ 302 Pragwhof folW tfjonvoa«t) 6 Felelos sserkeaitoT 1 GYONYÖRÜROM KATH. IMAKÖNYVEK OLL SEIDLITZ - PORA Tan saareneaém jelenteni, hogy a kfistUsteletu Bekf Krintóf vArós berényí róm. kath- plébános és hírneves magyar író által 6gyeleraniel iserkesstett harmadik és negyedik kiadást ért, as hitatosaágot eiftmozdiló, a kath. hivek i«ivét ni^mnaitS, háromféle kiadású: ,M-DnyeÍ Mntin >Hk«rt. CdvíWsíg ff-vény-, „Bi*o» lelki vfiér czimO és már ihrabét *<- fe!4l a katb. bivek kost elterjedi ímaKönyvelcet a teljes irói joggal óröfc. árun mBgvaaaruiv.u. Bf^ko Kristóf plébános ar, a kath. hívek jobbldteért let- kaa^n kfisdfi lelki atya bölcsen boliti ezen imakBnyvek síükn geaségét, és esek álla] ig?ekestt a nyelvetrontó éa hibás ints- i Csak akkor vatódi, fc - tlrv4lyhi MilitMirt Ejy lepeoételt eradeti W»2 ára. I frt. o e bérben, vakban és finom bfir arany»et»»e». e»t 6i k CMt ** 1ÍSlSJyk»s<» aranl»-tWM.l álaaitv. 1 fitw- p»pirr O^^bM banátaii utasitjami eoyfltt 80 fcr. o. é. ^ 1" " A^A b„ .ISford.ló to«znáta« utasítással I frt o a. Moll A. gyógyszerééi, cs. Itir. udriri nzállitóoá.1, Bécs illata niadeii oi id f i.inOUielc A t K kösoaÁ4c kéretik hatiroiotUr. Moll-iAU éa uek Qljraaokit Sfdi lk WAJD1TS JÓ28BF, N .K»niaaao. ■f—itott • kiadó taUjdwiM Wajdits Jáaef cronMítóiáa. HUSZADIK ÍVfü^TAM Mindso hiába volt, a .marTaajtiivü leány elfogult agyán * pénst, dfl még»« szeratte a ManfiL Pénteken éjjel elstinv magát a legvégsőre a rajongó tsere.in.Wj mélységes mely bojtban lekaptt ssomsiád társának potezánSl « fegyvert, megtol\' töltő, egy levélkét tűzött A puskavetuori éa egy evőkanalat helyezve** fogyva* billeotyÜjére, ttáiáb* vette a cA végét i a lábával «. kanálra lépett, min a töltény eldoiTUtt • a Merenoéllen u«relmet agyvelajél kereMtülfurrt a golyó, UOD na! » miívüágra röpítette a lelkét. A levélben, melyet ptukavesssóre tüsőtt, .ársaítól bucausott el, megmondva teltének u okit. - Kie-rilt f«Uí$tk RoierleuÜ létből (Loiraine) írják: A. helység két vincsolíérje pár év el5:t ast tapasztalta, hogy fiatal feleségeiket nem szeretik mir agy, mint régenteo. Hosttas tanácskozás útin bélyeges papiroson BseraödeVt kötöttek, mely szerint foleségeikst kfilcsö nöaen kicserélik A szomasédok ugyan bámulták ai ej módi cserét, de mivel mindkét házban béke a egyetértés uralkodott, nem beszéltek többet e külöaE esetről. Pár nap ftlött ti egyik kíweréit leleftég leánykát Mült i mo#. a hatóságok lavarbs c vannak, hogy ai újszülöttet K férjnek, a anyjának, vagy pedig atyjának üevea irjik e be t polgári anyakönyvbe — A ,B«ró$m üja: Magyar iroda lomtörténeti kinc. A eddig ismert ma gyar irodalomtörténeti régiségek kost a legrégibb és legbeosesebb írott emlék as, melyet néhány nappal ezelőtt HesS-Vári levéltárában Ki« Mózes ottani városi bíró fedezeti fei. — As eredeti okirat 1066-bál való i magyar nyelven van ssar- kesstve. Tartalma: kimcUtá az non évi munkácsi szőlőhegy trm étéről. Aláírva: Ambrc deák. ü okirat pár HÓ kivéte- lévwl égessen olvasható. Nagysága: egy diósgyőri papirslaka Begyedrét ivlap. — As érdekM és történelem baYáraiiik figyel mére teljesen méltó okiratot wemWni psemélyases ott alkalmunk Ásottban a>t a Misim folhaaináls «* ttletfhg tudományéi értékesítés tsempontjábft! a m- tudományos akadömiihoi «ándaD- ■ik Mkfildem. Kivánösián cárjuk arról & szakértek véleményét. — A kfeönség tá jékozása végett megjegyzendőnek talál jak, hogy as eddig ismert legrégibb ma gyar irodalomtörténeti írott amléket, as u. B. „halotti beated, és künyörgéat* irodalomtOrtéaet íróink a XU. acacad nUUi felóVJ eredetnek üüyái, ta^ú u egy atásad a a többel «Mbbi aradetfi. Éltek együtt boldogan. A uép aissony üdvössége esaményi iserelmébin volt és ast nejB uvarta »emiEÍ bú. ismml fájdalom. £s a bwidogsig agy napon omlott. Erdő* Fari tudtára, adta ornojér jjek, oogy hivaUlát nem togj* tovább viaftlní. Hiába kérte a juép űavegy, hogy s>9 hagyja ptt, maradjon vele, mert na> gj(* M ogyoo boidogtaiaa lesa, ba 9ivái»ak: £rdAc Feri oaigorua föltétele nwlieU maradt f kásául a eap — Eiborr&E&a u 4c alja; — BiborvflrSi ftojt raráaiolt, A lenyüfTÓ nap raája. — A kauáló — ai fcit« —1 luvoffsik végkép s alkon; borai U a tAjra, kit A ofii erdú BomálribjL T f Fl-fal]olift«c a páwtor tfi fl a nellJt a t«sttB\|jáva1, Psjk«* rtdav iátakot tl» iselia bold kit petxxi: Bepillant c to tílkrílt, S birisvfolbSk m6^ bnvik Ide i felhí nem m«\' ilyen Ktsent »oká r«jt»g«tBÍ, 8«ll«iimTÍn tova r«p4i, i Mindet nftBa, nindaa b-r, Alist ovnsik vár. N4h* fciátt osak a eto fj Ü knrÜC madár. . . axtáa njn néma CMSII l«aa, S u íj lág? favaima, umetí,— — A Ugörtgtbi) háxaspár Magf AT- orasá«baA. OUs Jósaef ét aejo duaafü viri lakosok; oJíbhu XO3,ati5bk 101 eve. Uár 32 év óu élsek egyfiu, mini b feíek, sok asép és savaro idít njegéJtok, de a csaiádi bekét körtüt ammi meg oem tavarta, Egéss idö alatt suWem I rt-itk betegek", még oi«t főfájásról sem IpAnaazkodtak, s a legutóbbi id6ig oly tríi áók Ödtek, bármely bostsa xaógaek Örvendtek, bá ttUt * varoabaa gyalogosan 5t fatra fáradiig uélkíll .elük meg ■ 50 éves öuk látogtisár» ily módon sokszor •jlrindul- tak. A napokban as agg\' tásspir hirte len beteggé lett a axóta mind a kettó ágy ban fekví bntag. AE öreg (j-ias I. Napó leon idejében, 18O9beu as os>trák-fran- Ciia hadjárat aJkalmáv! lovakat liföríh sí oaitrák hadaareg réasére. < — Egy fW tartalma Dr. Qmber tanár fülorvos az 1880. évről tett orvosi jelentésében fölemlíti, hogy egy betegnek fttlében a követkesd tárgyakat taláiu: két oe/Mnyemag, két kis kód»rab,három oaontdarab, pihe, óraláaoadarab, képke-retUtrodék éa egy rsTolvargolyó. K» ide-igea testekék legnagyobb réssét minden fiajdalon nélkül viaeJte a beteg fdlében. igea testekék legnagyobb réssét \|fiajdalon nélkül viaeJte a beteg É forgott móíy be. Eeévkdsben eerenc«<Sre ms^a dott kapaukadoi a kiiltö esiklákb* éa kidéit fákba, de igy u vér«re ütötte jbbk vraldsltidti i6 partján »gr villában lakott At Rigni kutatott utina. meg « találta. Ekior rokonainak unszolására megengedte, hogy férje meglátogassa, de csak \| oi^ fellétel alatt, ha u o avér agy !bir.oií.oi vá&áióL 3<ikáig kereste\' égre \|Sui«rorsz4ghan uláitak egy B.»«ÍÍÍTI &h> hold iitíáát] és ott lakaak most ia A \| bftrcsagnónek va&nak tehenei, birkái, «er.6e-j. lovui és ai állatteDyésztéssal tog-I»iko«i« és igán boldognak érzi magát. ÁaLiiu»»val pisctrangot állást, vadászni jér • építi kastélyát. Hasznos tudnivalók. — Stlytm , páston is paimukelmét ré fűteni. Annyi mosaivaló vls- UU\| mennyi 5 font kelméhes tsük&é- ges, olvasszunk fel a tűsnél 1 font vas- vitriolt és a kelmét benno két ó-a hosasatt áztassuk, asutáo facsarjuk ki , é> asáríuuk meg. Hoat készítünk jól 1 kifőzve egy éa fél iont vassal luggos ée a ttutájában az áltatott kaimét, ad- I dig fózzük, míg asép fekete oom less. I Végre öbliiAük ki és azáriUuk meg. : — Státnyat állatok hUg$ég«i. A i háziállatok között legtöbb veasedelem-! Bek van kitevő a liba, p^dig ez korul ! legtöbb* t ,e» »A legtúbb hasznot. A ku libák betegségei ellen legjobb óv-aser 1.) a füleiket kÓolajjal egyssar \| miskor megkenni. 2.) eledeíök közé elein t-s miadan barmadoap keserű ürmöt űauevagdakft keverni s legalább kétsxer egy hélban dohányhamuva! ée bíldöskó i rúággal maghinttíui. 3 ) Ivóvizökbm. gyakran sót adni. Ha már betegség mutatkozik b szirsy&sok között, akkor igen jó szalonnát apróra megvagdalni f paprv kába mártvs egy-egy durnboi éhgyomra beadni. LótxTngyHÜaddt. Bodzi>fa ágát izen- kint elvágni (egyik rügyól a másikig), bélit kitolni; «bb« sót teaD: — a két végit beiapustv.in kö&yérbé\'Js:, sütés után a: kemanezében magszáxaztaoí, a aót porrá; t&rai, est a bályogos aambe inni Máso- J dik fuváe utaa pár n^pra a háiyognak; ayoma eaa lithátó- [ geaségét, és könyvek kiküax&bőlését £sen imaköny Hal-möiolftj. H I R D E T E S E K. D#fci*»ar 6 hniV"- petitaorban 7, másodszor 6 ■ Mindem további torért & kr KVTLTT£BHEN •orookíot 10 krért Tétetnek fel. illeték minden egjes birdo--té*rt 30 kr. fisetendS 1881. október 16-án> ZALAI IGZLOIT. Huazadik évfolyam. A Up HASTKiSIZBi Kéciruok Tiaui «■ ksUtnek. Nniry-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai 8nk. tűzoltó-egylet-, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank. ,uagy-kanizaai takarékpénztár\', a .zalamegyei IHaiiacs taaitotatMlet* a .nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', t .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai ktl választmány a* t tdbb Begyei éa Tárét egyesület hivatalos értesítője. Hftcnkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tártaim Up. .ZALAI KÖZLÖNY" 1K81-Ik évi utolsó nrt;} odére. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésSk m. hó végével lejirt, hogy azt ideje korán meg-njitani szíveskedjenek, Dehogy a lap szétküldésében hiány merüljön fel. - Igyekexüűk a helyi visszonyok-nak megfelelten a közérdekű kérdéseket megvitatni, a helyi események registrálásiban leheti) gyorsaságot, fökép hitelt érdemlóleg tanúsítani. Előfizetési ár a régi, mely lapunk homlokán olvasható. Vidékről legcélszerűbb postautalványon küldeni. A lap t. előfizetni kedvezmény árban megrendelhetik Rudolf trón-trokas és neje Stetánia fóheraígwi aranykeretes arexképeiket. A kik ai utolsó évnegyedre oj eióflietékül be-lépiek, a szép képeket 5 frt 50 krért bérmentve kapják a lapnak három hónapos küldésével. Kiadthivatal WAJDITS JÓZSEF Hogyan áll a mig)-kanizsai Itasz&rnja építési fli;ye? Ezen agy fontossága vámunkra és megyénkre nézve azon reményre jogosít, hogy a kőzígyek iránt lelkesedni tudó közönség szívesen veszi ngy a felmerülő tények, mint a magány vélemény ismertetését. Az építkezés kiinduló pontját képezi az 1879-iki beszállásolasi tir-vtay, mely szerűit a katonai kincstár i beszillásolási költségért megtérítést ád, még pedig olyformin, hogy rendes laktanyában háromszor annyit fizet, mint egyéb az elszállásolásra csak félig-meddig alkalmas helyiségben. Kién kedvezmény daczára azonban nálunk a jelen kamatláb és az építési anyag és mnnka szokott árt mellett a laktanya építés pénzügyileg nem hozza be magát, hanem a pénzügyi tekinteten kivul álló egyéb okok indítják első sorban megyénket s aztán városunkat árrá. hogy mégis igyekezzék egy a katonai kincstár minden igényeinek megfelelő rendes laktanyát felállítani. A megye közönsége elég nagylelkű volt elismeri!], hogy azon csekély megtérítés, melyet a laktanyákon kívüli beszállásolisért a katonai kincstár fizet, nem áll arányban azon költséggel és kellemetlenséggel, me lyet\'az ily beszillátolás okoz, ezért elhatározta, hogy a megye is fizet megtérítést \'még pedig többet, mint maga a katonai -Júnestár. Ha már most ily megyei megtérítés a laktanyán kivulrbetzáHáso lzsnái méltányosnak van elismerve, közel fekszik azon eszme, hogy sgyan azon megyei megtérítés mámba Tételével a laktanja építés tétessék lehetővé és eien eszmét karolta fel városunk, midőn kaszárnya épitéaére vállalkozott. Látható, hogy a lein ügymenet nem igen egyszerű, azért nem ii csuda, ha soká tartott, mig a jelenlegi álláspontra jutottunk; midőn már most agy áll a dolog, hogy K.Kanizsa városa ajánlkozik laktanyát felállítani kölcsön veendő pénzen azon feltétel mellett, hogy a kölcsön törlesztésének egy részét Zalamegye vállalja magára. Ezen megállapodás atán következett az építési programm elkészítése, mely a törvény értelmében vegyes polgári és katonai, megyei és városi bizottság által még a mnlt télen sikeresen végeztetett. Szután azonban bosszs szünet állott be, mig a programm jóváhagyás végett a várostól a megyéhez, ettől a magyar-, euoi t koaagyes minisztériumhoz, ettől katonai szakbizottsághoz és mindezektől ismét visszavándorolt. — Ezért nem lehetett egész nyáron át •nitsem hallani az agyról. Most a programm csekély módosítással jóváhagyatván következik a tervkészítés és ezzel eljutottunk azon sikamlós térre, melyen országszerte, de fökép városunkban sok baleset szokott megtörténni. Indokolva van itt egy kis körültekintés és a multak emlékének felidézése Qymnáziumnak toldott-foldott épülete terv nélküli építésről tanúskodik; utczakövezetonkhez egy vasúti mérnök csinált tervet granit-koczka kövezetre számítva — és máig sincs egyetlen granitkoezkánk, hanem a mérnök kapott 600 frtot a tervért; városházánknál pályázat hirdettetett s aztán a pályázati tervek lényeges változásoknak vettettek alá mig végre a bérház Henez éa Bergh helybeli építészek terve szerint rendesen és pótszámitás nélkül épült; mig ellenben, a hivacaloe helyiségek tervéért Adam bécsi építésznek 2000 frt fizettetett, melyért aztán kaptánk vüzhangos és megfüthetlen taaaater-met, sötét folyosókat, csurgató föde-lyet éa körülbelül 40 ezer frt pót-ezámitást; végül gőzfürdőnk is eléggé uomoru példa. Bele épült 30 ezer frt részvénytőke és az éri jövedelem 300 fttrdojegy. Valószínű, hogy a kaszárnya épitésüél nem lehet ily nagy hibákat elkövetni, mert beleszól a megye éa a katonai hatóság is; de mindamellett csadálatos dolog, hogy a városi hatóság a tervek beszerzése vdgett árlejtést hirdet, mint ha csak a hajdúk öltözetének, vagy néhanv máxsa petróleumnak liferalása forogna ssó-ban. Nem félreértősből írunk á r -lejtést pályázat helyett, amely névre építési bizottságunk uj találmányát keresztelt, mert a hol az > kérté? :ki olcsóbb, ki gyorsabb? ott bizony — u-gyarán mondva - liciit~tió tart tik. Nem kétkedünk, hogy a kiirt pályázat agy fog értei mextetui, hogy az olcsónál olcsóbb ajánlatok közül nem köteles a bizottság éppen a leg olcsóbbat elfogadni, ha nincs elég b i- z a 1 m a az ajánlattevő szemé- y e iránt — és ennyiben a pályázat nem liczitatió hanem épen az áltál van bebizonyítva, hogy a választott eljiris jalen esetben nem az egyenes czélhoz vezető at, hanem csak oly kerülő, mely által az egész ügy lényege a bizalmi kérdés a helyett, hogy komolyan megfontolva megoldhatnák, elódáztatik éa különféle esetlegességektől tétetik függővé. Óhajtjuk, bogy a kerüli ut térattá ne váljék. a Jól tudjuk,, hogy nagy és erős azok márna, kik az öröklött vezetéknevet megváltozUtnijoDban mondva az ideges s nem magyar haagzána családi nevöket megmagyarositani nem hajlandók; de vannak ismét aokaa, kik a magyar állam polgárainak serleg is törtéaő magyarositán érdekében meghozzák ez áldozatot A jó katona életét adja a hazáért, a jó polgár mért ne hozná meg ezt az áldozatot?! Kzek tájékozásául koxtyjtt a Mvetkoóket: Vtadtáa a névmagyarosításhoz. 1. Az anyakönyvi kivonatról. A névmagyarosításhoz kivétel nélkül anyakönyvi kivonat (keresztlevél, születési bizonyítvány) kívántat. - Ha egy apának több gyermeke ugyanazon anyakönyvbe van bevezetve, akkor Bem szükséges minden gyermeknek külön anyakönyvi kivo- nat, hanem egy ivei egyttt mindnyájával ai úgynevezett .csaláü trimti a elegeadó. í. A Mlregakrfl. A ketyeg 60 kr. mindé nagytan tzemély, valamint csalid utia, ha azonban nagykorú családtag is van, untán is külön kell az 50 art űzetni. A törvény értelmében egy kérvényen többen is folyamodhatnak a& egész községek is, de a bélyeg minden nagykorú után uzetepdó. Külföldi anyakönyvi kivonatokra meg kalta 15 kroe magyar bélyeg teendő. 3 A folyamodvány kelUkeiról. A folyamodványt igen rövidre lehet fogalmazni annál is inkább, mivel benne nem szükséges elo&orolni a névmagyarosítás okait. Azonban a kérvényből aem szabad kifelejtem az aláíráson és liiádou kivul a foglalkozást is kiteoui. Szab. kir. és reade-sett t&náem Tirceokbu a t»i»ti"\'. kis- és nsgyktaégéHw. járás szoigabirchoz kell intézni éa hsüArn a folyamodványt, melyben u iüttó hatosát íolkéretdó, -hegy a kérvényt pártolóiag terjessze fbi (a »otg»biró u alispán tttjuO * m. kir. belügy-ministeriumioz. A ki az így szerkesztett > aláirt folyamodványt aze-mélyesen adja It az illető haíotág-cál, mindjárt ott ki&ülgatáaU kéri eaak, megrövidíti és oeggyor-Bljt tz egész eljárást. 4. Az ilietfeégrol és honoeság- róL Glstótéggel mmde«ki ott bit, hol évei, it lakik ■ adót azetetf,. Siakoruk mindig aztUeU taió helyén bírnak illetűóéggel. Oly Wlföldi tn «t érig át az országban bár kü»Bbtzó hetyekes lakik, adót fizetett, s vahimely rá-lasztisi névjegyzékbe he van jegyezve^ magyar honpolgárí joggal bir. 5. Az -.járisról kukors&k á árváknál fordul elő ent, hogy az apa Uakors gyermekének megengedi a névmagyarositiiit, ie 4 maga aem változtatja meg a z*tt. %akor TARCZA. Ax életunt 5 C7 D« in tadotO, h Njooift rúna rajt mig t jondnk, ÁM át, UU«n . . . - Mb 1 1* mir 8 Be«én7te!M) rés nyomorék j TOM ne? tih-mrtilt, ttogj ut N»> ««yi. fel M« \'öld, MM. ég. Mig a JÖT5 Őreit lmrotem, yAHit nrig Tolt Aiet^n ; D* RÚ6U a maltb* rigyom, A fBldi litat merfeUB Bair-dni indult kórt, t-tm, B«tme ol njy u-ni u ilet kunt • limp» Tég£ ffey«, HIj kipkodvi iú-íú éJed A»g u iljnkor deiíc, gpt már K>n kosa; -Legjobb baritini tÁhfjitxk Mint ten-1 £it » Urefe. A WLny — kírKl feI»T6«, ho«j •Uatemnck Oh iBUtiem t U littd lIkemtrt, Éa ■ -rümr;, tnelj benne dalt, UMB «aspá< — empást k&vM U ö lit KsUtt j; De «kkor Mm adtán meg migim, 13 — mit ekkor tus esOgged&k BMtem AB. kOnoodisuk- Drtlt-« 7 aem, t4t jobbu A f«U>g Atom egén, DUtafa i iódá l Jjuyn kfixdelmeicB Wre; — R«aijivetc, mely még megmaradt, 8 Térre m> lett W5l«in? FöldSa nrftaf 5 SS-o«Jott. Hab! de minek tpdljeoi f«l ajr A ngedt »beí lelkem), DCTÍI eltf«t kiásott, (7Ot9rt Mar • kasddBW &Men ■ — T«tM mietme nn soká ktalaúk, Wf tán epet ketttK lobban, Addig hiX pihenjen Hlftu.. Aktán less a •üti sírban. Rüf-A A borról. (Folyt. «• Tége.) A rómaiak 30 éves korákig bort nem ítUk. SvKJczbaD méra^ztlet-egjleiflk nti kdl i* a legjósanitbb nép lakik, • virág sík a polgári erény. Amerikában « pálinka egén fajokat putstit el. A borral nagyon rigyáani k mert hasonló a moregb.es, nteljMI ko ^yógyit, • * sok megöl. A borok kötótt van Bak MM borok (Lan«li mai aga ruouiiloo.) Kémény borok (a magyar a rajnai moseh) alkoholban gaadag borok (burgundi olaw apanyol) oaeraarban gas-dagok bordaaaxi. Pengó borok. Minden ki nem borkereskedő, így nem ii wma-bob a borokat, de mindenki iuaerbeti wját termeasetát, » ne igyé> senfci aaért annyit a jóból, bogy u Degirtaon neki, mert régi páldaasó: .AjObóJ k-r, » «log;\' mart I a megárt, Ütni fogjak, mint air a legrídámAbb tormeM«tti, mint komoly kodik a epés, hogy log torváautí gj.. korlatokat caioálni, aki ut aoh» nem tasajta, mint altsik el es, mint aseiidul C *■ Demoatheneneii len a wófukar b—édM daira takad- res hutása ■sonWn ritkáa esokott elmaradni éa ami fó 6«aiatév< Uasi as embert, amivei sainig van a saiv könnyen kictordul a asájoa a laiia koa-moadás «sea ssavai saerint: »ia viaw veritac,9 aaért a régiek a komoly Sarpo» ráteasek a hallgatá. Utaaén«k riasá adatának Ámor áltaJ ajándokd é\\ min ilyen saarspalt lakomák náJ as aaatalok fötótt, ana-i jeieöJ, hogy ast megpillantva, mindenkit emlékeataasec a íakom kósti gyakran igen vidám beaaálgetés titokban tartására, ianét veasi eredetét eme kife jeaée attü> roaa." — Nem érdektelen, ha mar a bornak hatását ulemeasök via menni bolosejébe, a melyről a magyarok is tw viador Iának, amelyrdl valóennflleg a safil&vesssot ís magukkal hosák. A ssolo ét bor eredeti ssüiófftide a Rm-pi tesgertol délre fekvő vidék. A gfirogök már Homér idejébca KMnerték ea éltek vele, Hamar királyai kenyeret tok « bort innak, Nnma Pompilitu pedig megtiltja a halotakaak borral) befeoskeodesétét. Hasán ban a .aaoi«mi-eiéi Kagy Lajos alaU vet, legnagyobb MdlÜetet és habár most U a asdU ét borfcer tkedé hasánkban asépen viráguk éa aaaak 778. 578 hold asAio íöiájéa 24—30 millió akó bor is magtárom jó evekben, a phyloxera, a asolodé»isaTáll-ság, a mftborok, a nagy vám és a roaa időjárások a asólo és bornak, amelyre tpecsialtter átalva van megakadályosták jelet kor-máaybtstaok, vincielLéroakoUk, pinosa egyletek kellenek tehát — és a hami-itt boroknak szigora aldöaéte, hogy a ar boroknak régi jó hirneve visssa- jtváo Mag/aronsig neotakatcr- maléi meanyiaégérá, de a mtooseg fekis- csattá mom&tn felWv)* a t tétében ia ai ela£ hnljrt figlilhaie al tt eoropai oontinensen. Hiasea a bornak agy kivitaley miadonlalé mntatkosik dacaára a Tammak, de oaak a kosépssertt vagy épp«« barmadrenda boroké, pedig rnkftsk értiekOak, hogy önné. boraink exportál-(■w»nak, csakhogy akkor M itthon való via- éa fnohainoarákat avegyea yig rendwert sem «ntba«l ^kerasstiU riaai, mert ha igas is, hogy a bor t6rtéoete visosoauial eaik öeaae, (asm a Caepregi: Visoaeaével) es aaonban a gyakorlatban nem mindenkor talál kelW eiiame-réaro. Uri oantoaban pl. minden osapLá-roa aki roas bort mér 46 ínuioot fiiét, melynak f«Íe a foljelontdéT moaoyi pestit iehetne Hagy arorsaá^ ban asertAni, ha es nilank ssabáiy lennel Vagyftk pl. Nofímir lustán saemte bort éi nem viaesvéa, annyit ivott nem merréo a bor erejét — hogy megré-«g«da4t ét diutolenal feküdi a földön, — amikor todvaievóieg ot beUktaró fiát Jafetat megáldotta, Cbámot p«dig meg-átko«t- — éa elment haapire, hogy a svtdók, es ídótol fogva — miniegy örökre példát véve é. kijósanodFa — tsetMt ralokaí alig tssnak, * így » boriváibac i oly igeo mériékletasek, hogy. vajai ritxatág rdsseg ssidót Ütni is — holott odotldolog, hogy Hagyaronsig majdaea östsat rtgalei, pilinkaméréMl é« koroi-atidók kesén vannak, Ó<s ók a jósanaig oly valódi bivei, a melyet nem M a mértékUteaaég, haaom egysceaao tér-mé-setaknél folyó faji kOltebtégs\\«k egy j gy hajlandó talajdonitaai. ép mikést fc fraAOsüvaak a gloiri, a nak a kalandvágyat, a magy ftöt é a loragiaatagot, aTS «tyat»ét a fosvsayaégat ét már amelUti s. i mellett harasoí •** m, hogy kitárjad mindenre, még a asa nert o rajok nem áll aa mit KarthaoúájihaA a SMrelemn .hogy a aseraíentaam taámit,* mart &k lósanismffQjLa* as ^latBak lacaUtfrobb. > há^ rom elvantére is atviáük, atri«rik n borra, a d«lr»Á « wttimT, améeí tát/ ni aiwiulhttjak ri^ak • kBammiimil: ,WV íioht liobt W.m, W«ik mi a -mf, doc bMU tUrr «■ litiuU.r « A. p«dig (lvitiatutUa, bfj mái a)£<ú romrm if«a k«v««t adÁak.^i ■■iiláii jó-uuagakbil tiíolyil^, MMly <>■« lar. atéootak, fcjak, elvllialiin klllnaiili^, melv u tea törvényait «lft>« Ka >. kwUlj » UÍT törvéayeuak, «aelyaks«k ibfta kimu»dliAUaa yg ) ktMméayeü — aaaporwlánkhei ■tatitstika aélkfli fT-r-gnihaia-T kAaaf es ivonhatfnk. DB esi as o«m«nékkt«t. est a jo\' saatágot, ast a> a«oetai életet tftama U t* nbar fetaáaUaak, i^baaolgái kegytek magonknak ? N«l E. 100-wor M! A> ipacpa, a nafámiT \'S borto^. erdt, a mftréw, a kMtf I4kwtáátt nyer Vaa-e ki a asabály mellett kivitelt aetn ismer ? Vagy Kríntvs Kmnkaak parabo Iája a kata» eaett Maimar hahti■■<■>■ a vona«ko«jólag, am-« «■» ja^tt^ hagy mUdea hivatala* í^^ihéiyaw .Vaaie ákik^djk b ájvs- j p>Ma» a-y tolag, as éssn erűátoleg, a Utbj* pedig -«haVWO(fr kMTin elmondható hatják, mint a hogy KStvte elmoadja^ ralamikApea (^ekrenükk ét gottáoiko- SALAIIÖILOI! HDSBAIHK ÉVfULTAH ,ar o. Kistoru árva, megmagyarositliatjáic nevöket, . hes az anya. mu természetes vagy a törvényes £yasi folyi és pedig tegeWbb íz iíletékea ar székhez bélyegeden térvényen » ennei eDgedelíníf mérni, melynek meg nyer-e után lehet csak annak csat lása mellett a nevmágyarositMSke relmezni. ttt b\' A névról. A név szííSSdoi .hogy éríl, taendC réuleua ,j«a«a«£a)tj mgj«r kaak aagy:kaaiaaai fiókiíMa-te ■ á fölött h»tári>zni. * .* \' : ^ aa"0Íaat« ma^Tar^bkakiotéaat köjtölt.fi;.i. á1 taflUlat: ciélnak aié:<»9i- iLSríKbOO frtot, kf\'éVe « bai»p".tit. \'\' » \'U „TOrMé-KOi- - üutujj i ae«rdkébea U „TOrMéKOi uujjtó tiaaiUm\' a4a! iö^jttlé^n leginkább & eMbbemek ri- i%J\|fifak JT>. Ikfcy feiatóf; 6.§. tisáoal úgy a nyelv törvényei, valamint a szerénység aestetíka stb. szMnifil!; itanistiiiak \'i kgEjiptat tosmb ebben a szakférfi jk aéxetét\' eloSfc eea\'log as aMaök hatáe. iie* küterjed-aa eréiyt tekintve mindarra i a légrnhwjtA biaottaágnek Tagy köz. gyűlésnek fenntartva nincs, elnököl a bfjtó bizoltaáf banes akSagytlásaii. y<« áz írssbéh teeidd\'ket \'égliV az \'Jirsitárt drai .5 és az. elnokli hiteleaitik a végrehajtó bizoltsai; jagysókönívfit, a közgyűlései: p^g -^nuak 3 tagja. \'•§■ A végrehajtó bizottság hatáskor. bea alti H akadályainak albáritau iránt ai ornag katófigai, tormiara ea tttrrtaybMa<ai>il a utkaagtn ipea«kot negtoui. ^búik felplvaaaaok éa ódaae- ■\'■i\'.-.\'A. vígzésMl. A\'magy. iii. ^íerííjm t névtnagya-rositasi engedélyt -a\' hivatalos Budapesti\' kozic^TDén íriruetteti" ki, kOlftfl\' \'■ pedig-"ifc -illéíétts halói* is éite-\'Siti:. »!"\'BítóSÍg \'■■p^\'1* folyamodót MeTiékieuMhek VisiifacsiiroHsa\'bieileit. oévmagyaroeitási eljárásra -agy hírlapok és nyomtatva atján a közönséget Ki\'eBÍtaai, toré kedven esrvszsr\'mind arra is, hogy »» Qj név & law^jar nyelv szabályainak \'oeg feleljen. trirvényeagedle módot a tömeges oétasa-g; sroalsb érdekébea g; gg aavbe iüir* fBlbaaaaaloi f acen \'.ily- l,;Wfir;«t6 érövei Wr, \'mint\'bár- ), piaooyot körre, tertllcue •aámn <rTéoyniU>4re mikodt hil gokaít KreadalBr. \' ■ »e«ek nemze,tfáe^i aaempoiitból való tó m\'ages\'\\oiae>\'ai;ósitását orezjgaéer-e elő \'os>Vtársa4sili;tao,g.l. i saaa! indÜZai. en latipolaái aa Maadet , a. vxlékoe es lársaUtok alaautisa mellett, . iMjWíi\' fcíWrr^W iífM.v magja,; gybléaéDek caaijtt,- Pgyroodet. migáilapv Kai, régre ,A HoHsUgilLtagja leM »m««» ) gj Dérmagjraroaitaai i/ bap ú a falekaak miadea aaged-lme ■y^<?-tS ó\|jfb 11! ft Jnj ■ á fölött h»tári>zni í.\'y á1 taflUlat: ciélnak M»%6Vb«a\'VáW«ry\'éli^iuMae«rd\'\'kébea d magárai osssoe tagok •/l-"\' \'<*\' 4e»a«yesen háti roa, mindig egyszsrii a«4t?bb>é5\|;el tálja tani s közgyűlést és a\'Tégrehajtó bi- Bottaágot, amaat éTenkint, est bavonkint legalább egyaasr. \' "■\' BemdkiTfili közgyűlést a végrehajt biaottaág határozatára vagy 15 társulati tag kérelmére - végreliajU bizottsági Oleat 3 íizoltaip tag kérelmét, aa elnök. 8 nap alatt kihirdető) tartozik, saját belátására pedig a végrehajtó bizottságot barmikor összehívhatja. 10. §. A meghívások a helybeli lapokban ak ki. a k^ngj ttléere szAió tirjryso- a] \'■•ealább 8 siappal < suóare I-gelauó 24 óráTal ii.es megtartása, elóu — ha a kötgy ülésen a \'ajgok határozásra elegendő számban nem jelentek meg, 8 nappal késóbbre s megirt módon hirdetendő altnak meg-lartáea, mely a megoem tar>olt közgyuté» tárgyaira — taRJai saámáraTsló tekinter-nélkiU határos, mite a tagok az ujjabb megnivásban rigyelmeatetendók. Á végrehajtó bizottság telj*** Ülésben üléseinek idejét\' egész éTre is megal lapítja, msiy esetben külön meghivAs caak rendkívüli ülésekhez ezufcpégafe gj«eo A fel «s!á«: elh ro«s». lm. kir. V rraioj p«iig felg gotatheti. >At «Mbá\'Vo« vicD^Alat útin be is Miintotbsb, a UiwAfr mültt>dö»et, kitUsou ctói játot ohér — i baujit U AU é éli \' \'A fsleazliara vsgy as alapaaabályok \'njotluaitasaVa vonatkoaó határozat fogana-baaháÉ eWtt a m. kir beKtgyisinisterlim-has falierjazsieado. ■ ■■■<■■> Hetyt Mrek. T^v y Ll^oa, ^Onyrtáraok űr. Saukita ■Atiiu.it ki «<ilt :bí T«gdTal aa oaatrik. rátt iktái tegok ai <• DugoTios Paf,\' T«j«t fiulmay Antal hosvaaa.kmBitáaT a, maveltMkttkaaVna Wsyáral Páldy Károly péaaltgTtgasgatvrági bÍTatnlaok Tanuk PaleaW Ofcértr íi OfaarhlW Irta détrTa.nti hir»talaokck-"Bo:d.p«at-rol. Kísérj, boldogaág fHgy«k»t1 egyonMetf hó 86 fa tartja í-ik aga. ráazasat. Ösai.jovetel reöjsl 9 órakor Vaján.11 négy féa^áDiiy^matu arak ép. egy lapon, van s ^\'\'jéx^n. siV\'irü^\'D.sk \'m^iKtnaio Ára 2ö kr. A iovndRlém jótdkon^okeira\' forditii ik. — MeMey JAno* i «J n"*:y»r dalcaarnpk igaagatéaa alatú«rdaliá<HU\|:at mtilatUr)aVözöaa>igÁnket. AssuréUidéuy miau keTéa hallgatója vis, pmrit; -mz érdemelne buzgóbb párttogáat, Ma va sárnap aa ,Arany Szarvas* disztdrmébeQ játsaik. Posfai Horváfb János budapesti .lakos eijegyezAeiForiDtoe Kálmán sUmegh-mihályfai birtokos bájos leányát Irmát — BalatímmetUktröl rfák bugy a korán beállott rothadán miatt- a szürettel várni nem lehetett, s így a must nem felel meg a várakozásnak. A mennyiség turhetó, daa miaAseg miutt kaját - trtért zaal akarják veani, minek o^ytán a borüa^tben tetjae caecd arai-kodik. Badacsony vidékén azonban jobb a termés a ott a közönséges bor héctoli-torjé\'. 12-13 írtért, a jobbzt 15—16 trt^r!. s H badscsoey] éartooitvsi j.r hcctoiilürjét 28 Írtjával veszik. — £Myrrtga»Uá. Oaaktoroya- ról ogyik tisztelt barátuaktil kivetkező torokat vettunk : Becses Lpo<í k eZsiai Közlöay\' okt 94ki 81. eaámának .rflv d birei\' kozott aat olvzatam, hogy ,a Dngovios család kihalt Özvegy Bánbidy JózMÍaé sx. Dogsvios Terézia. Saged>.o meghalt.\' Minlhogy kirtUem Ym és Vónoczkön (Vasm. Kia^Csell mellett) Lovak u. o. nyernek ellátást a nagy- rkorbamatiBft. Ai .egyaa&set viijaa^seBB^Batit padig »»>■. hó 7-en .partja 4aaz«jövelal zailtén 9 órakor reggel VucöciVön. Fut hat minden agár bárkié 1-g-^D ; az egye- »ill-ti iag, ki agarirzl, yrsefj,, b fnai $eí. tett lag.iailrtuli A ií versenyzők kéretnek azt az agylet titkárjánál beje leni.-ni m>- i ig Lenoncze-Tómajr^ n. p. Tapolcza, Zalamegye, fcaoatlll 7-ftgjBan- kMimlra n. p. Kia-Caell, vagy tncil\| k&z- VAtleoavarseny elfitl á ávnísjstí^jNoT. 8áo pedig * 7 iki agarTeraenyoen részt Tett lovakkal rendez veraenyt, d. u. 3 ótjaksr. Erre a b»jolnaté«SK.»«zintóo a tAkár fogadts eí 7 én < izinhelyn. Este 9-drakor Kis-Czollb\'a tulkom, bál. melyrp külön meghívók booaátlatxuK zaét és keretnek mindazok, k* véletlra- aégbol vagy a poau miatt: akboa O"n utotuk áraira igényl. Urtanjüt,; a t»Fk:.r- aoz iordu^oi. Kelt X"senosé-tlomajon. 1881. fel. 14 Herteléna\'y Feií^ogyesU leti titka- (i \' -■ — Hyrnen- ür. Scbwari A&eri Tárom 4s vasúti orvos Csáktorayáo jeg.vm \'aitcu Weúiz Hsorietu kiaaaacciayoyal Bohonctról. — Arvcrin Zatamttntbtu. — rigluvica Lajos 978 frtca b..iagt. axtv. 3. Sándor há:ín. — Ceiniezia LMária 3016 írtrab ingt. nov. 3. Álsö-lJomboruban. - Ki. PítT-400 írtra bfagt. iMi 16 Tibanybaa.— Vak. O>6rgT»éJ0» írtra FaosrngTkbw n ,Dg oaláü «Kb tagjtl irten kagyetmííMl méj «i. kik Dugovies TilUSI — Mátyás dlc\'\' királyunk által ;m«gi.etaasitaa^ ti« : Ou goriea Baqsjiintns . törrAaj »»n s 001 pi.-lhútjk nerlgoácz.8343 frtra tuJnQ. okt. 29. Eéminfáa., — lternaigánL>aaIo.313 V. ingt/oVi. 2f)rÖi!nVeVo1(i«é;." -± Jiao.Sfc frlrstlnxt \'«kt. 1T> rioL -i BatáVáfc. S9 fra» o-^Ü 17, KersmeziSea. - Tólh Brfe trLra b\\ iogt. UOT. 9, ^elso- aú^aaj^M. fógya a. lapod asysa\' illitMa al&ptalaii Mr\'én.üérlefc\'légy ssireá asl\' lol} r6ig»-, itaa!." OaTagy \'B\'Aidy\'JéVaefk^Tha Uh Di IMte l<\' kki A borvájthgMWMfc tartoaatay gyllé- 8 ónak .tájáb. tőldot kell taui, azzal bajlódik, elfeledi gonoaa aso-~ Áv. — Pozsosymegyében a marhavéas ^Dngóvioa- laáa; aola/i akhir ~ utaleó tagja - fvnatebbiek Tolt sDugoTios* leásv, .akkor: learTaJlü. azinübbeo ^DugooicH". -éany\' l"hét».i, áaMjnuyroeií — -ra\'dtotmnal Saegedeo .Dogoniar».£éle-T " álltipW aáaonk iegwbüníip gyB nSt ag7«siaiMk,ia\'9>4k, ^ ~ ae nundeoki lkai - to\'ry a fcortirmí \'MtaUtiaa oii om tnegoiondaBi, Az :iok m^rad é» iá fogok Tele sááHaní," — fe^lt r\\ Erdóa. \' ! \'•\' •■•-- ■\' "": 1 •: \'■ A\'^sap «ZTagy<at sokkal tisstalotbatt, tartotta./)bgj laaa.. ritatte Tolna aazal a mr-nde-mondáTalj \| taiá r SirTetólokTiesaeTCE. yilfaüe maga- EöT •akatndatáaaaaUkslI. \'.-. -. - - A ssép ozaozy oaak aán eBpaúl . besrT Jalaaos«k tréiilt ás ■ iiaa«z . azokat >ta Vagy talán oaak álom volt? MapoaU tizazor ia r usiial asákba i aaotaakba. koi Srdoz Fari.iai.«lV A •jattarok >miud Mt "Vinsaasi; «aj> áüo\'. eaiaoieBr mint stybb<: de—oavJueVtanv .ZBOS Totexakoi. Olyankor aUraa-datt zaaeaveeea sknii ea asiat^gf órtlt Wséit e< .^raakaüea. Mt. Mrajyakhoa. •gjegynpapiríarabot, melyen rvraia TA, naasmsakali. \' atoiryetz-a. ér aaazassoris ela> •aatogra, tnldoko)«s: ^Jgy e.Tiaaaajsaaj, •ajyie aass kssjss ni folasasiailiazaaa,!—?-.. < A lirgyajioezaáa.aaaradtak. fiz a aémaaágiis aatjaieaJaiio, :k»gj a. ,ssSa dfataig eaaaaaatt, ;a»et\'.jó-riseaBi "oka. AjsSrtieU <olyas.«na a. ailig sasgfcy kláaa kitart al- kaU, ügy v><g a»y.!)bak„., bar dn.k "Karaink ; ttonlM- ftldja Mt, hogy mi kflloaWtg van a bor- tt tSrivtk ki tRcr A aAnró nrtta, caendea, íaaÍQ ~Ó lobon;a>, i:il a, r> ;, j - olprtkal :V/mil-ja«(tíhf>Ul«k a^rt, Jiogj Magyaromig «t« «. baSuUitarymig Fr Hl sanllj ninli Seeej-eárd, ViHáat, — ■ ttnA k.antai<aMtá4u«twapagwgn Ukadik Hegyalja, £rn><llk, Mte<a, Mk iBVi* BaUlod-melUkk, adae-a, taariovtt: Véne parj a tokaji, - niá* . iaaf < oaali, ménesi; nutt,\' ajmkáak r - Z twwft Itt Irta SZAJ^AY SÁNDOR. (íii —; „De hát mi okozU, n\'ogj ön Ily regtoa UUtrsni aksrf* — kardé Pusa. tay»é. : . .• \| — aKe kérdezae, mei t aat wi, f gy tiaaagtii «ap.kaay«» ae .aagyaa; «a6ytó4«Uk uti aaobajéba nemi «oh aaaWd otb Wpa». iCWa járt: t Btdla UMab mindemap iáidabsaiask tdltaai. -^ „_., megoaautlacmi, leouad , mindbe 0(c, oti hagyja paloláját, syárái, mln- dep\\ét,nde Eaiodetié!, csak Feri lehessen aa Sve\' Nélkülb e* a sok, aok minden úgy té! csak roppant semmi Dolgozni fognak együtt éjjel nappal, asnvodask. t&mek, mindennapi keny^rtik édeaaégé a köjcsSnöe saerelem leaa. , .. El.is járl ogyedal gj »iog ü»ph«c ssut; minden házba ludzkotód :l. miu den gyárt megnézett. Sehol !nrr nidifek rilabiri muadaai - \' :\'• Mikcor már a saebb aiocakt>aa a«m találta,akkor elment z szegényéé utczákba, a"aöáltó" a\'yomof "mindre undorával " )U. üeas ji, oda, aá«a>r\'<rt>kh<» ssokatt UbakkaJ tépaa. , i.Pe^.iaaáp- aasauuyuaaaig. m^játu aaok>>egyBaÍKXitázi.i8oszaan< oigy . ásjir-ifeák imÍDdaa. ödegét^r naezaomak^dyei bogy táilkraa és zaaaivyiüAyoax\'r Tan i > ..Azt goadolu <BSjEé,bau bogy1 . a nyosoorakakat sagitaoi fogja. £aantol. miaden aap yaasc is ui báarol hasra járva, oralá a; sisisasaiail. si^itri s aaogánj ihni. kikt61 nagy alsjagyatottságukban, \' .a ayaoc Unalmat kelti faaaMbes Isteo, aznber alfartult. avaary aattapalBitaiis, hogy egészeoaj Tilágtámifól lsasaakiat etótte. Aaah, mit ssivaa taareime va^ot: lassan lássak keedatt hegedai. De aaúrt jótavSi arüéksá> •riadzgvSrashS\'eri alán is nda- p g aaaUbdl aUott. Balor- Iáit aaobtuak Tal4aagol sagyák .«atvw.-a mint s hasakat sosbaaierla-— agy a Hlbbiaéi valarnryal ijMkka, i lepett A lakás két — ■aaatsl elótt <a_. taW> egy éseseaszolt öreg köayo álaaatl. hogy sem igen sokst Urodik a. silágcal, anaga, et aiareagatt éa mikor Puaalaynó bel«pett4«i sasn ■ te ktntetl. ^ ... i. -J-. - . .\' uelidea ezözregj.- \' Az orag folensalta fáradt saempil-láit, s félfiUgtol •Wéo»8\\osauló, tört "" "áaa^tíloaTjtíí-.lil.ford-iéfc \'A. - szólt 1»»!"\'- rrfelt Píl az \'kelt föl. tudta, hogy tfile már azt nem.vahoü rosa.xt4voa aeakí. A fényes uanól fem ktnáha mag üléssel, eldasor mert több szék nem ia volt, má sodssor, mert tudta hogy ilyeo hel\\en olyan nagyar félék agy aa aaoktak le-zalai. Caak azért jönnek ide, hogy el ne f-i,»ji««k : mikéBon keli konyasali. Otthon módjuk, ide jönnek és jó pentt adnak érte. Maga lakik itt édes öregem? Paistayné. aÉo la, még más ia t" — felelt _ az öreg kozoayósen. .AJE\'eri.öoáém, meg a felesége." ; - FuaaUyJosssak aVHába .BMköUj a .HbtrV "hrrak a\' maga IVi ÖÍB c«t?" \' -.;\'..\' - . ■ v •;:, j.Mtetépenfirdös Ferinek.- \' i\' \'Puntayné arczábó! minden ^ér liavozotl, resaketvtt, halványan állott) a uyonor banyájában. Id<: jutott t«hii 4z. S Uovc^aégét, raiadenét varti. Erót vett magán és tovább boazéu éggel- ^Valamikor beoaAl^tes Lakatos * gény\' volt, hanem asu\'.in b^eazáilutt efy darabra aa ordQg. egy szép aaaaooyaak, > kinek\' ángy\' gyára van, »zár.-Etj.: lett, azért ak gyári dlrücloröak tette. f\'usziayneVal szédojní kezdőit ^ világ. Talán oawerogyot! volna, ba\' »«z tálba M fogódzik. .Tovább, tovább!\' — ayogé alig lallhatilaga A> areg Pál nem ia hallotta. íznem folytatta j6 aaáialábol. .Bajkor aa^én aség^Qv jóFexKÓc»én) :6l«m megtudta, hogy mit brazél a vi-tr —\' an\'ndjirt lemondott állásáról. Ukotl\'vólrib iá Margllasigoíen furdío szegéoy Waí\'uka, » vét haocjru\'. peregi maiBBtjri\'elt1 a\'^lsinyii. Saegíayt \'aa ia sárkány fortós ziyjs wtvel TÍílatni íjban-korása fiakaliinák a\|cirta adai, oae>m Mariska Csák\'a Feri ösWnet wr»ré, hit szépen er\'llr\'jjit veié.\'Apia, aníja\'jíiál-koala. A l«»y a4dÍK aálani «oh. vfcgyis ktail. FiriaaV meg "\' - leÜTei Mari k4d\'"V:. mind a\'bármaa\'egy helyre mén- tUk lakni.\' \'" \'■v^\'iul ai .HairoazholvsntoglilkoaBarbxi?\' kérdé aalkan ^MBl»yne- :ij ;:,J Fvn .Bizony most egy.kioaii kosoryasea megy Sa^onyeleiatejárt sokfele iSfami jóravftló állás után, de hát ntiar aalnélen-leié ismerték a nevét, hogy miatta állásban vr>Ur iniad^cait igfin^urosa. Baemmel Beatek rá. Azt :gonabíták;-hogy\'í\'Mdja Isten mit követhetett el, rolvkl oMska-TaaeuSk aem ipeai..léaaaak.« IdiBBOtAiok-ból. Astáa biietit .hát .most l»i a«jyik lakatoanál, hol a másiknál kap egy kis ínunkat. tóft\'aTPrtrt erBMboTmtíIIart. Aztán tzngezn is t\'lel ni IjaaiSMIinj ordog a-nyakácK ée\'^nejt tJKftejQ^a^én vagyok. Na a felesége ssegény as egéas nap dolgozik ; abból is", ha nem csurraa, o»5ppen valami Ma;rtz^máad Ul volna oaak lstea neki. ban,r?SOTarÍk,hofy.«*ay »MM& kéreaa k-r-satáii még az ijuaka nAgjotrt) fMs^af mTeijjjklü. Én mar otu ct^it-ragyok,..iwm..lajajzt bírom it.iiidm az é»s.kái. •? laiyaálkan. De .kí-h-.nyssor .eBrwdek;- as ihaV sattnt, hogy a F"ri ncaém fenn ven."Valaaai g^I, o Inri a lí)«t,..{Br..1.r>,rigBjsJslapál, rwí\' i i\' ii !)■ »«s ám aM.aln.in D» talia sok. még mis alkalomsaal.<is eVjo»s. 087 igaz hit a tolnage orom Itlke Feri <x:»c»«oek \'f . D« hogy moos. Majd eUasaiitoni !• Az !■■■■* Pál oiegmoadalt és rogy* isMk-kai m?nl a másik faoba betett áJlajálMNs, csak ugy sArgult minden oaóntja, \'^ .M.riska.j.ijjö.kiagyfcloait!- Erdosaé kilépett. Amint U urait mdglátu hajvinj aCoait ,(v$fge pír boritá. : .....:. :■. v4d-»-«yo»,;:«rf\|e..íí!rt»y^, Uddztg y azenvniaseiku. Ha falazni sa^a aagboldo-gitébb, 4a »n aorattkat. jó or^rl« megtudtam, igen osatoa^nio^afu^EVn.\' „Kosaöoosn sa^wréaaTSttaW-1- saólt Erdfeaé. - Az ég «Mék )» aa#r«t ueg fogja julalowai, sí»b\'»dj»n, Ijejdenem letét.\' s -.;-! l ;,T K« T. orróBBt ^ íkttsau giíndcrikíJtlatiláif Puiitayflí1 da leáfc íigy hosszú levelet irt, összehajtó^ ^Sí- Sdoíf ^rínő^köe : Gtödöllö mellett vadászkastélyt épitteL — _ KMföUU rövid Mrek. — A ispaciak selyerapunkát készítenek, meiy könnyű a mewze hord. - Beichen- bergbea egy örüli «\|fúríazelte »aját libát _ Gambetta mioisterium alakulatáról inak a fraacwa lapok. — Királyunk ö \' felségVött! 18-án lengyel foldüa találko- . «kac»irraJ. — A olasz király eli-n : ftwieeeküvóe\'. feditek tat. — Egyptom "lkirálya Napóleon Jerome less. ^ Irodalom edése ilul (K roTt alatt mi\'BHin lUaMsáa W)dite Jónef kficn megrendelheti.) — 4 német irodalom »gy uj eaólö Biteti kfioyvvf.1 ar-aporodou, — mnlyun csólja szőlőtőkéinknek megvédésére mó dot ismerteid » phylIoxeraellen.A könyv ezime: ,Der Weiostock, aeine Cultur u. Veredluiig von Aimé Cbanipin. Néniéire fordítóit* Profeaaor De L. Koetier Bécs ben 1882. A mü 12 .^: möghÍad é-\' 70 ábrával vau díeiüve.Hxr iobec Á. U1 yv-kiadó hivatala. Ara 1 fr; 80 kr. Kidó Baját tap&By.Ulát-Ar^ hivtttkezv* a\' ;rja, ttogy semmisem oíy biztos óvgzer a phy loxemollcü.iniat ■ ojládűak «zöa luódj mely altul &mí ha-Jai fajúink^1. a-r ara-r ki phylloxem eileocs fr.jos eg.- .\'sitb^v-Felemlíti oévleg míodazou »tu\'-r!iítii faja ki>t, melyeket a phyjíos^r.* m-ig nura ti mad, el nem pusztít- Terjftüelmeai-R r«2-ietwzi az ojlas mü\'iokut, nzait módo/a!it s mindegyikére jót \'■Mái i.brái ou:.n i»l-• Eldterjessti a beojtot: tíkék további gou-dozását. Az ábrák oly éitínkeo vannak kéflxítvc. hogy azoELttk egyszeri áttekintése ■ilágsógea a; -.ijtá- bármely nemetioK. - aikares foganatosítására » természetben. A m(i bocsát a kiadónak szakképzettség-\', í állása, hivatása bizinaitji1.. Tekint in a* - fiddig kcv&bé ismeri tén."".l)adók teUún- \'-\' Letéaét a pnylloxera aileo ajánlói: ojtáei módok \'ismertetését 8 a»on körülményi, hogy kiadó, teljes biztonságot uyujfaso\'lö-i> axiiöknek megóvásban a phylÍMtex* r^1\' les, jeiett mii továbbá, uaiulautuy \|i- vé^fett ■^élttltf-BwpBrtlémli, hog?\'.k5ayv M; tfirlíitfcatl ér-dímaíeHi helyet foglatjooel. t£ E tárgynál több belyen meghaaonlo vél«-Eií menyeket lehetőit olvasni, melyek,; után fe-,1 azon vélűmóoyben vagyunk, hogy u kér f\|v\' déaes tárgy még nincf eléggé megoldva. ^ J^L^P?P- P^J^ mert megűlüva nincs, szók L_j«iw«o4jébe Borakuíuni, kik mindig télnek as aroerikni wóififftjokiól, B mivel \' \'kConyU azok beszállításával növelői a . Itmtijf— art tartjuk, jobb egyeráknek í\'tÍBp akiérlettét\'il«ktel, mintelltipatva --iiekírohwmi as amerikai fajoknak, e oly \'" \' TiltgiéeBPü menni oaölövMBtókórt,—mely basája a pbyUoserának. Annát nagyobb ^íáifríídalftmnk e küérfbt tSiett/.Tnert azt\'ü A azép özvegye csak.reggel feié BBiinayadl ei egy kitué; de sinusai áima-dott, sem ahidott sokáig tali entíny aranyat csúsztatott z aaz-".\'■\'jtalri. A^lhömálybfcO n«m-is láthatták. "~s\\ \'; ifi „IelftD. Önnel !• — szólt a Erdósné-vei kezet fogva, távozót!. ■ ~ Talán a harmadik vagy negyedik háznál mehetett,, mikor- nyomorúságos, yisttltejs.ruhiban Erdős jött elébe. A hal- ..-. vény •alaic. lehorgasztott fűvel, haladt. — "\'"Tudja Isten minő terem\'.ó gondolttlok ■"\'nyomták\'azt at óriási nyomor melletti? Pnsztayné igen izgatottan téri haza. %r. egész éjét álomtalsiiu).tömötté; .foly ton, azon r gondolkozott, hogy miként le- Ü jietne.i.Erdöt J?erin segiJ;enÍ.^A»i. tudt, \' \'&& hozzá a« öregtől megtadottak után ■ •génöiíinenfft^ állásra többé nem megy; segélyt pedig rfíaemíogaá-eeh* senfcitii, mert tiltja bfíffrt^^^twv- ip^áKb ahftOiL tuti" léktalanul fog elvettai^ \' l ~ \' \'\'Ttloif már látta azt s nőt is, kinek J \'olítte sohasem emlité, a kiről újj hogy.megCttikita Ferit. Az. a ve is valóságos angyalt mutat. "! De nátha még sem érdemel meg- olyan nemes szivet, olyan emelkedett lelket, t Feri?! Ha előjönnek & ayo-v&loMgos kísérletei, lwz-t benne Ifikor férjft bejárja a várost reggtti--\'\' 161 estig* es\'egyetlen falat kenyér nélkül —-ter meg: Pedig e% miud megtörténhetik, mert az inség kereke ép oly küvtitkűze-í i,-teeea gürdül. mint.» uer«ncaéé, egész a i \| furdaló ponúg. — Mikor majd a nyomor* i! "JíAgjtla iongyokat w letépik, leszaggatják\'róluk néhány forint árenda fejében U faajtáktalanoá\'iéve koldusként kelt ropnia és meghúzódni valahol a küvöo, vakami emberlátogatattan. i éjjelre, a ott ringatni síró, ezárax t rágó gyermekét. — Pedig, hogy n tk nincs meuse, azt jói látta Puszt&yoé. -■Á\'JIV.- £, jaj- e nőnek, baki nem állja a\' .próbákiall ö szerette farit, bár soha nem mondta neki, de képed letl volna érte le-,,mondani mindenéről, megosztani szenve-1 \'Jeteit, ny\'ómorogűj,\' ínségben-élnf: Síá-mara nem volt hely ErdÓe szivében. At ; fi mindejuégét más ad bírja. Hogy aekí ;yjr gj g J; aentj; Bíeralme. \'.titkárnl Bzált" sirbV- \' De - jaj a ndoek, h* azt a mindenségit meg nem érdemeltei csak acEd% nem bántja áVan fajokat, míg honosító ttokra talál. - amint azonban ezeket feleméastette, m^támadjz azokat is. . — A .Oazdatági Mirnbk\' HÉ: ÓV október elejétől kezdje a .MűaukiHeU-lapB-.pa.l, mfly beleoUadt, egyesül Ve; az eddiginél tetemesen nagyobb alakban és terjedelemben jelenik meg. Czélja * mt zógaxdssájn én műszaki ismeretek úrjeez-téfre,különös tekintettel hazai vinonyunk-ra ée a gyakorlati igényekre. Mos: megjelent e!eÓ száma a legit5 magvar zazdá-u&í Koriimics Lúzlónak kitűnően \'.alált arczképét, é.bi ót jellemrajzát közii » lap élén ; ily éle: és jellemrajzot a .Gazdasági Mérnök ezután minden hónapban fog közölni, legalább egjt a. m<z6<;ada-ságí és a műszaki tudomány és gyakorlat jele£ubb müvülői sorából. A lap e eíámá nak gazdag tartalmából teií-.ineljSk s k5 vetkezőket: Vízi törvényeink. Bud»i Istvántól. — A« építészeti ismerőiek, nép-6ZufÜBJtése. - Uj sterkozitü emelócsíga (ábrával.) — Vízi ü<yek. — Közlekedés. — Hesn?«ndh6ái; — Borásrat. — ÉpitA- ipar. — IpA\'kiáüitáíiok.— VálU\'&tok. — Epitkeiési árlejtések éa azok (tredméuye. — Pilyáz-.lok éa ezoigálati ajánlntok. — Gabonhüzlet Bad«p«Bt^a és a kilifoldúu — JdŐjÁrái. — ViziLllia -■ A „Gazd sági Mérnök* TOfgjiÍBnik iDindon hé\'.en, nagy QI^V eo ret -i i * í\\ o« fl ^íí ^ - "FOBZ mftfiiöi i v~ oyi tarlalomn^: : azerkeezti éa kiadja Gonda Bei a muifrj\'stoiiii m. ;aoár Mua k.i^ársiii sorí\'.bnD a mo&úgaftdnBágí és mi- tudomány tia grakorut aunyí j-1\'--Bérel ifaiálki Z\'iuk, hogy már »z marabun Í« kell6 biztoBÍtékot nrujt .-ra nézva, ho»y a „Gs\'cdasági Mérnök" fcép«e If-ead mogfeieiiji annak a fe!ada:nak, m<;J í ára RZ uk.óber ! én \'\'ata.da.fi hutodik ■A égési évre 3 ft-t, félévre 4 ífí, -e 2 írt. ÁX di.lfi/eté1; a „Gai \' sági Mérnök u kiadóhiva\'.HUba^Buditp Uilfli ut 4.) kuidendfi. ,NanaLlAdíiyr:1 ■■iimll roj^és eV 8-dik tuzts mcgjjleo- üfucb H káatiáaíban Budiipöfilcn.Ara^O- ^°mŐrszdg Xríl4g\'\'czimil lyóirat felhívása vn lapunk m: hoí mellékelve ;-s szép képékkel a bö far talommal bíró jeles lapot ajánljuk a t kösönség méltó pártfogásába. Veeyiw hírek- -- — Rogy cBinálódik a pénz ? Pécs jegyek nyomatáaWíál legyenek ások bank\' vagy államjegvok — msadig szokott öi zooyofl Bzázalókaránvu bastnavehötatien Utt páldáuy i tlófordulni. A jegyek t&H& H legoagy«.bb lelkiismeretéé lőrténik, íha csak a legcsekélyebb .Nevemet ne kérdje ÖE. Majd kó-aóbb jobban megiemerkedüok !\' — így azólt a azép özvfegy, mialatt iilokban "gy líégpongyolában voit, mikor 6zuba lánya egy öreg rongyos koldust jol-mieii bn, hogy he*álai eaerolne 6 üM-gyságiival MiótE PaszúyDé at inségbeo ezen-v»dÖk jótevője ifin, t.öbbíiö\'- megtörtént hogy siókat!ao idúban ie bejöttök hozzá tanácsot kérni, xignsiDílis\'. kapói. Ez alkalommal is megengedte hogy bebocBátbatják. As Örag Pál lépett bu meggörbat- ten, de nem a koldusalázattal, hanem a évek éa in&ég súlyától \' \' Ptiiz.tayné DyRJan képpel sietett eléje ésjcesét.nyujtáj as öreg felé. — £z mioths->-éArv ie veljte.y.olna, Asíreg^e tekintetben >%- ugy j gpödplkozot,, hogy iaaen az ilyen mind (jaak mosdva csmált dolog; azért teszik a j\'gazdtgok\', bogy bo-ezéijenek róluk, hogy. bUletegjek őket az újságokba, aztán iepiugáljik a kal^c dáriomokba. Ő ÍLÖSE&QI alázatosan, nstn szorult ae olyan. b-iMungra; netn-fif a nagyurakkal agy tálból cseresenydfní. \' Pusztaynét az nlóz6 esti párbeszéd én ismerkedés uián mtjg eo leple az ör«g-nek ez «■ -^ /mint a uagy urak szokták mondani — parasztos gdgje. o.Ka édes öregem, ml jót hoztál? Talán aagithetek valamiDen?" .De- hogy -jkéíem aláíatoeság^ai! Hanem há; tegnap esta, mikor valamiért — bÍzo»yLmoat «e tudosn- púért 1 — oda jött hoszáok, Ott feledte az* ersiényíl, aj,\'. hozUm . viasza. .Tették [* ■ - . AJ Ö Pusztayné felé nvujtá az erszényt. »Ast ném tudjuk mí »ao itcűuel1 Hanem egy fillérnek «e szabid.iwMle hiányozni. „De édes Öregem — ásott mosó-iyagva PuBztayné — ón aem feledtem ott erszényeméi." „Annál ro&ezttbb jakkor ugy hagyta olt kéasnkarrai Aki gondolja, nogr mi elfogadjak av.aUmittaát-?\' Szegéoy Feri öcsémnek meg BÖ mertük mutatni, mert inég azt gondolta rejnar hogy, jó szán túnkból \'fj^ádtuk . eff( ;hogy. ^feíaérletbL akarjuk hottii-.\'.-* . Aztán\'szegény Ma-lúkáyal kioko5kodtuk,,hogy ki lehets^ jTw^f i & SXQY-Át jyt^m-, f\\nt\\faft .• mw OÍH \'fiat agy-e hogy igax?l Mí méokttöék j4r moít- a Megéay Feri\'Öí»«m mán? Jfc/lóbó még megint row hirbe hozsa magát it, líba meríl a fel, ax egéezraypmtatott ív aldobíatik mint matulatura « zermfaz?.t<\'.-aen megsemmísittetiV Uj pénzjegyek nyómatáaakor,. kiváii ■ ■ -ínte sokkal. nagyobb százalékarány ily elrootott péni-egy fordul etót.a mi az uj üt forintos ál-iamjegyeknél íz igy történt. Legelőször a jegy papír minden egj^fi ive szorgosan megvizsgáltatott ■ ahasxonvebetleneknek talált ivek még mielőtt sajtó alá jutottak volna a papírgyárban Öaszeiuzattak ; az után pedig eltávolíttatott minden ív, m— lyen még csak a legcsekélyebb hiba m mutatkozott. Ily módon mintagy 25,000 —26,000 darab meg azét aam vágott út forintof államjegy gyü\'a össze mint mn knlatura a közös pénzügyminisztériumban a i.>gköselebb bizottság jelenlétében — ,A Károly Auizdr." Ki mw nap-__o Uj Pesten látja azt az Öeszetort,csak aem rfint;yokba öltözött nöt járni-kplnt az utcákon, alig gyanítja, hogy e nö ezelőtt 32 evvui, mint fiatal leány szabadságh&r-ctunk egyik ,fauszár főhadnagya" a deli .Károly huszár volt. 17 éves voh, tnidóo a m»gy&r (szfibadsigharc kezdetét vett. Szülei Zágrábban jómódú kef)nkKMk vol-lak e leányuké Lebsfich Máriát Bécsbe viuék .a nevoldéba. A fiutui leányt ott érte a béceí forradalom, 6 oíhagyta Bécset 6 Petire jött. Itt \'íjbureoi\'-ftk a szabadság hísö .et. A i-iáuy K .v-dá-zokhoz\'\' beill lo:t Wrfinafe oitözot\'eo. Vadisz. "Iradáaz és fovuufisz! 331 nőséibe3! küzdötte a sz&-badaá[;harcí.ot. s midiri 1&49. évi február 27 ón kéi ---KW. iei\'.tt, H tábornok — Dvmbio-zky — Uirn ?eít<: hadnagygyá a kápolnai cfiatt után Hint hadnagy átlé-p"tl a „Miklós" b\'ifzirnkbcz. megtartva "gyízerü felvcH Karoly nevét, mihe* a hudiirok hozmaiéitól » .huuzÁr* jalxot. b íyy :»i: beifiít -. „Károly buazár." Hint ilyet. Komáromom: voll, hol Méézáros ludügvér fíh^dDa^vtryá léptcte c\\b A K-.!i^dbi;2b«rc«>í végig vívta Annák b-tfljizie mán dokit hjinjvódotc; vfttödött 8 mos1, öaüröny viszonyot^tkÖM éjUJ7Í>"Bteii "elfeledve^ ^1^1, c^^nr^WtijEni kát, hogy aüBae el. de előbb ,tréfából"^ wzli mellé Ifipor\', hintettek minek kö-£ érté ben az egész töl>és agyujtó-Hkon jött ki s a szegény embernek egyik az\'ft- mét kiégette. \' -. — BrUiasiiaasütt. Felhiírjak fllíifc-aóínk é> olvasonoicb különös figyehnét ^avi.wAsluakbaD közölt ^^COD L ur barittajuaesüeigyár: hirdotaaére, (Fó>ak-.tár Béo».■ VI. Windmühlpa«s© 26.) "" eseaoséget* \'i.oz: kósönségnek1 lejr ban ajánlhutjufc és azt legttbgyobb ^ séggd toéezUk, mert ai^l -jgy hoi»tott készletet láttánk, as aieo ezég \'által hir- máj; fstij, ».. ,Kerea5(:D m&gánák\' ílt fenn az emeletekbén,- hagyja meg nyugalmai" a mi pinczelakásunktfak-oU alant f* Pal aa ö ínokott .Öröklcgénjí nyer sesógével elmondóu c.ÍAV4»L_.után JZ er tízéayt az.aaztalri. dobi* * tá\'-ozn.i :akart A Bzép asszony elébe állott. „Megálljon orágem! Valamit kérdések, ha mégmondia.* \' * \' \' " " •wNa mit?\' " „Hogy i& hivjik * maga Feri öcícsa faleségénok apját?" fm- \'\'"\'r:: . ,Br)gi M«nybér(íit:k, közfinaégé sen c^ak Menybért lakatosnak. .- . ,. .Igen. —\' Kihez te akarta1 adni -eróye) Beregil»z^ leáOyáw\'-r „ördögnek az bkarta. Tud ia az akarni. ^MűD^Uao) már^ hogy .leginkább M> v^erafornii feiööóge k\'tJ\'\'": Mi i k „ y >y \'bfdsr bodorfora^a Kondor!". ,A mondani ?• y „Nem éa azt, ha fodiül égjg. lanak ae," _.\'■ . \'■,.. ,Ko»Őaöm- ezt is öregem, köszö nöm!* - \' ; „lateo áldja meg! Hát, mondok, aztáu DU caináijou ám közoUüuk va4«mi-képin izgágát! Éljuo nyugodcao itt íana, hadd éijüok mi is ÍU akut!\' Az öreg FAI szépen aldociögöl; . \' Pusztayné gondolatokba móty&dpíí. ■" E» tnir fényes bizonyságtétel arról, hogyha BÓlkölözéB kösben is Biü^eu maradt e nyomorultak önérzete. Az öre>£ Pal ée.ErdŐ&né el is ti:kolhsttá& vol Peri olítt, hogy valaki pénzt hm-yo náluk s méfris\'felhasználhatták voln TaJán hónapokra bixioflitvi, lettek voioa általa? Es a jót&yő urní, ezavai uiáa ítélve, atá forrás oum U dugult volua be egy hamar. Még sem fogadták el a koldus alamizsnát. — Visszaadták anélkül, hogy I£erit még\' csajt bíróval. ÍA meg keserítették r«toa.. Tehát Erdősnek még csak tudomása sincs arról, hogy Pusztayné l Uás a oyomijruitak y büaiíco íotnaarrárbogy eíSfcelÓk ktogál-ji.Bíek egyeae«« mepmoodják, bo; őket ne báborgasu, mert féltik a jóravi i\'r!;ekt,öMBt ie K hirdetéshez fuggeesiett kíWAOnatayilvániiásokésutin- rendelleek, melyet .a* cség nyert, eléggé bizonyítanakr . . \' ;" ""\' — Ihdu Dtín&l ajremléke a turini proteaiáiUi temetdbe^ következő feliratot viseli:"-, - ■;\' - -■ ■..-.... ■ PÁRATLAN HÚSÉGÍj BAftÁTJA A \' \' . SZÍMKIVETÉS KESERVEIBEN 32 ÉVEN ÁT \' TÁNTORÍTHATLAN OSZTALYOáA Á MAGYAR SZABADSiGHARGZ EGYIK KITÍJÍíÖ BAJNOKA HiSZI IHÁSZ DÁNIJáL ■ EZREDES • EMLÉKÉNEK GYÁSZOLÓ BARÁTJA . KOSSUTH LAJOS HÁLÁ\'S KEGYELETTEL EMELTE. .ÉLT tííS ÉVET 1813—1881. \' MEGHALT COLLEGNOBAN, .: ÁPRILIS tO-IKÉN f. r— UjizaltynkScti. Az osztrák állam- \'aíp4j_Ta t4rsaság Bécs, Prága éeBud-pest tí>K\' k^clekodo vonalain uj szalonkoceí cat hbeott forgalomba, melyekben kis valói; vao hat ül^heiylyel ée öltoxóvel nig a k^>csi többi része két koupéból áll. A szalon használatáért hat eUd onuályu jt>£v rittandó. A vaepálya-Ursasig e rpndelt eiáse máris köil\' pdveltaégnftk Örvend. "- _ . . — &zép lányokra - PÍ5fii«tés. Az ikai őeím«« újságkiadók ojat hatos módját fedezjék- f^a^^i 3ioíyin Ó>k el Volt, hogyha Hprkndii axériodést. fcötöV tek az Unió legstebb ée leggazdagabb leányaival, mely aieriat ezek 4ira köte-leaikaiagukut, hogy csak a lap elfifizetöi-hez mennek náo.1. No ennél Jníg a legkö yeteldbb el 3fiietöfc «em kiyáuhatD ak többet •^Atirhaiom-titka, liazt négy héttel ezelőtt az\'t jelen tette t rendőrségnek, hogy nyitva fslej-teli. szekrényéb&k-ejtUa^. K7r^!~x^W ^ragett csinos * s\\atulya, melyet azért Voiült.meg, meri tetején olhunyt^neje-\'-ek\'uczképe,, kettfis íeoeke között pedig bécítflntea tíirnVvít epy oly nÖtőí a ki gazdag, tehetőé. « múltban szoros összeköttetés ben élt Erdfiwl. Könoyen azti-tnp^dhitná &, vilíj\', hagy ai Özvegy, ouk ismét külooöe érdekei lehetnek nagyon látogatja^ ■;■■)> dírector után jár! ;\\C~\'-~ és gjy^^jp U-s lehet .taauhii. Se a tVsxta i\'\' ^&fr iljfck f^ ^-c\| stiHtMkoJff:Ídes tazáo^balpdi; jüid^tonk, hogy a jogvédelem bajnokai egj-jáíkjn^ játnak innea-unftajf.- Ufím* b, a hol is a mint tudjuk — lgáb il beiiv nem í ott;fenpí JM hA8áj4 hanem többnyire a uyorQor+.iiUég és az Istenhez kiáltó nyomomftMéWW^táyatííl — - A iűlógiiati ~ nem ia\'-őr- á Skai, r „ , tették, hanom a rósevélleo publikum Miért jiejp porolj \' - - - -- jó .magyar, azokáa S-torodén kiltorrá uVezorulion. Inkibb gü hag h\'Jgv fiüküÜs rakj* a ^sebjér. ■" E? Hot:vngytok-ti-bold\'>g idők, mikor ;y-egy. örökösödési pörboi három pröfcft >r-n«mz«d,ck. meggatdagodott? - Hyeá ■ fD! mi-o elmélkodátt ttfctiílar ..rfóíö.piiiDoJügiai alaJtyk»t rajzok %% előtte KávL-fflJpapírTa("m,íífyen SOBD wj" , :., .■■ ■■ _• " ■■_■ ■:.- ; 1 -..: . Sehogysetn voít megélégedv-B hely-zcuévél. MJto^D \'.rizimH^i caötörtökm njoűdott.AiTa ,>Ti] tfkrúkát.\|kdüt VOVZK valami ;oan7Ü ÜWH nUtói kapott annyi pénzt, hogy s-s Ugyxédi viisgálatOí tetehette ét mint vólegéay értótppirtkat váttLrolioo rajta. Halmay \' senkire B«m\'gyanakodhatott, mert Biiao- \' diknojÍDdfc két leányán kivül wnkit ■ sem booBato\'n-aazobába. Ocacaét érteií« . ax esetről »a káromlt fiatalember foljÖU a fovárekba, hogy a tüztviseld\'k egyleté- jiél köíc#öct kérjen. Ás elveszettnek hitt ; péxt> a akfttuiyával agyfitt tegnap déla- tán üápfénrr jutott. Hahnay kbebbik : IMuya, ki\'nelylyel-kÖzz«r örültségi roha- ni"kb«,n szenved, a czifra dobost kivitte - anyja sírjáho* a ferenezvárosí temet£be s \' elilU a rög alá. Tegnap szintén kiaétilt \' a tometfibe s utána leselkedő atyja tetten \' érte ot, amint t skatulyát kikaparta a föld alól. : mdnivalók. : - A ttigák alkaimazáaa baromfiak r. Egy franczia m»5gafda azt ajánlja, hogy a tyúkok 1 más baromfiak olcsó mégis jó táplálására cséUsecÜan. alkalmazhatni a házaikból megszabadult \' csigákat, mely eledel 1 nevezett állatokat - gyorsabban éa jobban hizlalja, mint bár mely más eled!. A csigákat korpával éa viszel lehet kiverni. Azt nem lehet mondani, hogy aem volna annyi csiga, " kivált némely, vidékeken. A csigákat lörülibeo reggel harmat idejében vagy napon it «t6 után lehet szedni, mit \' a gyermekek is megtehetnek. Voralberg- ben a csigák különös kertekben is nevel tetnek « czólra. Ezen kertek 100—3000 négyszög öl kiterjedésaek, a száraz fü- földdel bírnak. Egy ilyen kertre 15—40 ezer csiga JÖD. Az etetés fűvel ée kápotzta- -\' levelekké) történik. AzonföKÜ a kertben dei moha fan halmokban, {hogy a ci- gák hideg, és meleg .ellen megóvhaaaák magukat Téjeo ezen talmok alá bajnak & csigák, s 2 — 3 huveíyknyire a földbe : ássák magokat ,Ennen is kilehet azokat szsdni, s evek fényekben szalma kfizött vásárré küWfeni ■" , küWfeni. . — M£9tertíg6s jir. összeű kelt ol-vazt4öi egy^fon^írüi^gáráoyCaggy uí és ttfjlrm, ^ctutö ^fory&nö ben ^ ftnff.- j^«fckol»jiai . ez* kev^reket^ bjt ke&Fér-jj, ogy lat UíSmm^dc két eld«r&üoU vereshagy mával \'s»rpenj^ben felfortalÍ B átatúrni. Ez valódi szag- ea iraéituli itiranyago\'l ad, mely mind sütésnél, éind főzésnél teljéién pótolja a vajat stet^ne- . seu olóeóbb. A mellett az étriek zsíróéi- jobbizuck, a sütemény konyább. . .- #itV\'i^;-5i.^üi. süTiZ "" - L-. 20AM fÖÜóphBtett\'Söt\' még toviíbb1ia torjedett iá uzsorás nagyielk&ség5. hogy Mikor Koodor ajánlott a doctor, azonnal vz íi föl aa . eg> fukar. — Xgeu, viEtcoomi X, h"»^ »Bok aora járnak láaTirral a kall- rgiioíigetro.Ecegy. Igen.jól f^<ita, ritft \'tierogteé1 \'Mariakfe J isi mi , mi- g mindes on oda íaaSTTíf "féméTt\'6 aigyobb, »öt teljes díadcJra jutni a teűrelem jtolgAban. HŐMiát éf mallett .^ií\'i Íagadh4UitUa)-\'d«e szerelem lángja. &ens- -csapott fat \'n »ja.grafa- \' BSSon^lmp K ésa£ áif reffödta TOIIU vele miodoataísn:_ „Na^on . ^ceretlok, - Kondor csalódott ás bele in oyugo- lféiiyws ^iládáet elszalasztottá, h álftí\'Ük üo bezzeg az dÓii\'é Gyula a legkínosabb váltólázban volt. . .OJME O99Hm4iWben minden eazébe ja* lott,. a mivel nem segíthet r"g4nJ da lyuiÁSfr kijvoi Hej..■ Hej, esspliítw/típjwíMö 4 Aiocseba1, }} Add^ pe45g i^mtnyeiaESt \\Átxz rám, j! £))y4.fL igen igasán S .... ,Mam^joa itt csaplirosié, anxralon, " ít-BQr ísekott K cuplácoi a etapon. - - ■■--■\' ■ ■» keblíbeo, ■ \'■- Tekiauoo rám. sxelídea 1 " iüre íérjöo a. pinaíjSb\'Sl " Hoz ha- a&r n t i npe xn in & guta W \' . -- t - ■£ÍÍ BANDt ii-lil K ö Z L ö H Y OKTÓBíB 18 án\'1881. HIRDETÉSEK. í 1" - Urdé, a ltwn ko«wL mint Urmij. N>m nrxm! •iflinji a* «re* .. írttm, hogy nem ,Uem tnL, ha^Mkt — »jn m\| rn.Tj1 fia-m, hogy TÍp«tiAli. Mi bajod T&O olj itomom vajrj? A r»bbi if>eu líffteíritnU fi(^m, ••!* : UTÓ! bénél. .ogj óránál topább, hocy portól í-iíjniik. » porrá lesxQnk Mindnyáj * n. — NafJ tuliir vagy Me« fiam, IIOKJ e roUtt btuuUx! ne e! \'W»tadi[ Hkt Tolna, lu u-Mjfcól VOIDÍI • porrá keilfiiB .•na ed. mert akkor Ötr»o ^et-\| ct. nt»( vMitMMÖ, d» ifj wn BJITM M ••mi Hlvatalo pUeil arak. Uir-a\'aalaaaa.\'tMl. ekt Is. lOO(lofi Baaa 1(— II- fkaa «« 8. nx 7.40-S.- bb 7- ,H0. Kaaoricaa —.—740 Borija t.SO.——. »mt t> _ Una »«.—■-,—— j, Bab IS- u ».—\'—. Saatea. •-. —. I UlocraanjiTa] niaitni Markaiu 18 —M. Borjaluu — •-. »■ Uab.ai 56 —.— 8a«loBaa —88— Dtaanéui SOF»ító lsJrt .-80. Órakor"\'—.~ftS. Bor .- -í 40 ,frilt» 90.—- 8»»pp»o -.—40. dbor»-Í8kr öj bor SO Í8 Páliak* 48fc{. gcttt 6 tcr. Plaozl 4rak. 100 klloc. wámit& PÁPi.flou 1L-4D—11 S0. Ba> S.40 8 «0 Arp. \' ?.«0-»—. -»b 1 7 30. lo- rlra* P.90—7,— TE3ZPREH »us< ll.SO-^lS.— Eou S.60—»— Árpa a20—8.60. 2b 7 40. -7.80 lukori(3« 7 7 Ifl \' OTŐR Bdu U.10—1210 Bo~ M0—I .4U. Árpa _. .— Zab 7.Ifi—7.40 Sako- j Hru 7.60—T.60. aXOMBTHK_T Boaa 1S.-.-11.W Kau 8.40— WO. Árpa 8. - -«60Za»7.»o—J40 Cakorfcaa T0—MO BUDAPEST. Bnaa 13 80—19 90 Boaa 8 7n_..— Árpa T-50—7 70. Zab 7-rV6-7.70. Kakvrteaa «.7S—7.80 KAP08VAK: So aal0.6O—11.—. Boaa &8«-».10. Árpa 7 7 .40 Zab 6.90.- 7 10 Kokoriea 4.ÍJO—7.—. SOPEON. Bnaa ll.SO—12.— Roai 9 90 9-50 Árpa 8 80—9.10. \'/ ritaa 7-60 ab 7-40 7 Ml Kuka- Vnautl mettetrena. Indul K & n 1 > s ér&l hon: 21& 2 i(l d«lnt 9I» . , U 1 <jj«l 909 Hnd» P«rp {gyorai oaatj & !S& rafval SD4 . (póttal onat] 6 d4Int 212 <»"g7ai rónai) Í: 90 -i,. < lí "«■«■! 801 1150 -jj. S1& Sopronba 3 <U dtlnl 906 Praprhof Kotton, Ciaktoroya 4 » rejje 903 . 141 dünt 901 . . (n°ra ».) . 10 50 ÍH« nliiin bonnit 918 908 911 K»d> 908 901 803 »-.■• 314 SIS <topra>,t,il 904 20f> r 3 209 PrifMhoí felH ( ii«l l & 97 I 11 11 1 («t7a 0O«t) 4 1 ( (iKXaanittl) > F. Ul í,,on.oou- 10 30 4 1 10 "> 1 90 Mint 10 60 4jj«. 5 37 r»jne. S »r.«rfc^,ij BÍTOBFI LAJOS. Nyílttéri RMmberg Mam zene itkBláj* T ea Van aaereoraéis a t «rd»k«U kflaSD4s- tiut alMtclieMD tudatni, bo«7 f évi oktábr & 14e h BlybPB, •ztDKTároaombftji s<-D«ilkolat njitottata. A Xeneunit4«ba\'> kulf&ldOp a0Urj9«ea lb (4k&iáb ]él ikia &n •t E rttrat alatt IcAitottért Tállal a T«w< kahalS u\|]a kiialmaí. k.«! IMS ok «t Uko. Upa> ■tTai oMUtaak b«. eg7-«t7 csoport «—8 n0T«od«kbol in r om<tok kela bironasor kapnak «tT-H7 anl oktatiat. Kiadat •»?<!< loraidakmak Ukepeatalai. ■CJ a nmrim, -i«> >a ÍMUM a lt,,. hb il kOlO A taoéT 10 UnapMl áll, aulraak tifa, QSi«nd4k«k nTiWaaoa TiaHtalatoa basatat. ják haladaáukat &£; a ao&gorajáUkBaa, atiat inekben. A B&T«arjékek T-saraaponkint —12-i«, tótkömapokon 6— e- Mrétíl rt\|«t alolirottsiL Afok réuarc, kikask még umgoiijmk niscs (oadoikodva iwt aa Iriat, horr aian. ka. rryakorolkalaak. ^^ A Uttdij BÜa4aB afya« Umlotvt aaTOB-únt 4 frt. NapT-Eaciua, 1881. októb«r barabas Tatjai tiaatalatte] Roaenberg Mas-áaokuiai óri&ként 1 fn LORGNETTKK JO SZE3ÜUVKOKK a legtloom. c-i^-.nlt Oregból. valamint kitünö dopla tábori csövek, szin-UziláttsavDk, távcsövek ■kre«lN\|Nk,aipr6b41t kerti-, fSrtf-ét tata-htasrék, Ttiunint ■Mgriagalt, tltorhetlen ídóviltoííst el6re zi. K i vin»tr» posta ntj&o küldetnek. Megrpndolesek«t kéran kotvaU l«n01 a> alólirt raktáromra ktl-dánt, ahol ii eaak jo Iataier4asi tn éi >nraaa atzUdlta IIBLFY Cianfter, niria HftUJfttok és bámuljatok! ^gj nagjr brittiaiaoittat-f^ír esSdraon.Uaa kfiTCtk^. oriiai raktir bacaaron arai ii miljan leasáUltoUar. adatik ■r. bek«Jdía« nfj padi, ntáaiTÍteUel aiisdoaki kap »ir kulons.fo njoj tott aa 61 darabból üló brittaniaeiHat étkexfl-o^akoat^ rmalv »lobb 40 frtsn falfil volt kapkato) is aa erSotakfiaSk febénnaradiU^rt 25 évig reaa joaUlra oa cedif : < aartaí Ut inni aaailpongéral I legfinomabb bríttÍQÍaeaOt vla 6 toaott maadv bt :rtaaiaosait 19 lofsnom. brittaniaeabt kin : aebas bríttiaiaatnat lamatM. .. 1 aabéa brtttiaiaaafUt Upaara \\t ~- i llíp I gjftojBHI flooB 1 mmtOrt laftnoinabs fajta. l í\|>a aa<p tx.tr- M kontárt 8 drb brittiaiacilut tajtakuil. BobiaoDjitanl, hor? «ien hirdetés ,. riaoaaafTa honok agy part az eaerc-krr delo Knlakbol, n.ljak« in itknoaanir.n< ■áfára Tooatkoaólag több érj baatnálaU nt (avat arllvánoaas, ha ai In nem torsaik, a>t raani. Illll aaia eztfad Utal MnHtett »\\l láMat. Ki tabat atj jó • >olid .-. ak>- 1« el\'.nynaaoev És nYfírtew t- knt a itt.- rt«w* k f-rjnljor tutt acrondelen bol^re: L M5LK.EN britttnlfteiöst gyár-föraktAr IWea, TL WtodmShlgMM "\'• í6- Sápon t. ETl Kortü>»r»l \'4 Hu, d5B tt a lll ««Jeaa« -af " koaaflnataT\'1\'aoitaaok «a ütórei.deliaok a T^ Mlr>-n«u Mbl.jb-.. P™k Karol? Kotti- Part. ca. kir. adoiiratali adjankttol Ju. Trlaotben, DioU Ct. kir. po^amíalanSl Hoatoneabaa, Wr. e»«iórtol Bacharabf. (Cwlmrti, TtoAliléair brrttirrla aaakBaom anámára i. kapható. Óriáai mefraodalíai k rec»ít BÁRON LIEBIG-"" MALTO-LEGUMINQSEN-CHOCOLADJA f LISZTJE. —~ LegJobblTéitképzJi tápanytg "— 8tark«r A P«Mi w kir físzálllté gyárából Stuttgartban. A JUlta-Legnmlntneii chochoiad a legeUó orton tekintélyek tté léte seit g éb éé kkk léte szerint gyenge emésztésben sxenTedoknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, jjengélkedd leányoknak stb. Utáni, tápláló és kelle-ie« \'«8 italt nynjt. A Mattt-LsgnaiMtM-Uszt H eUbU esetekben mist erósito és könnyen emészthető levesnek mataxkozik, valamint jóhatásn táplálkozó szernek és kitfloó gyermet-tápiáló anyagMk egy éréstől kezdve. A kisebb mértékn árak mindegyik csomagra kinyomtatTák és kapnátok a birodalom összes gyógytáraiban és fnsterkereekedéseibeB; etienbeo nagyobb mennyiségben a főraktárnál EoKarŰt X>CU. Bécs, I. Weihborggasst 24- Raktárak. Zágrábban MTTLBAOH ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁWID JÁNOS gyógysi. Mária-Theresiopel JÓÖ J. gyógysz. Székesfehérvároti BfiAÜN "LAJOS gyógym.. DIBBALLA G. gyógysz. Znpanje (Szlavónia) MATTEE A. gyógysz. Komárom SCHMTDTHAUKB L. gyógysz. «i4»-is ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦I forinttal nlat a MajáitI hatodik NA6T LÓ-SORSJÁTÉK. •C7 aonjatTicek ariial, jataabatal i: 181. buaaon nyereményre 500- p fy ff feiuarlTe, értéke ■HT-B^Í--^- 25001 •O kettll fafat, Ulje«, irUke WTaail: Uaalk, kÜM lónk, ♦ar-, aiaa? «a Mfcllénjat aat. aat a Wzttttág kfzvitttiat My- 500 Hl aaralitik a haaai lolaajliatli jartjm i . kadapaati loraaír a_al-4n a< lO Ittl. oktiber U-tol 93-lf tartaodi lortaar (a lianaria, -,».mnm. IA. fat* ma; alkalmll r ttl alkalmlTal rof auttarutsl (FoHtan 8.) D««y.-ita»lln. Itten «tán egywWl «i fc KrtT JáoM-féto mttta- idvMat sgétzséel ««remk kStzíolwte* életMi ■sgaentétét lf«t JM« ca. kir. adr. •aalliló areak, kir. karfttkoderati tanÍMOa kor^-HÍJ aranv ordenkeresat toiajdorjoaa, a íobb poroaa ea iiiaifil raada lorairjaaak. A Hoff Jinoo-féle malatakiToaat feltalálója ■ «cr«HtaJi koaaitSj órjek, Earópa log-tObb fejadBlménftk udvari aziilttdja. Béct, trrirWylaéf trakaaof 1. Irada aa Byirlnktár fli atn, Viasar itraue 8. tzáai. CYOÖVJELESTÉS. TnkistmeB ur! Proiatadt, lí81. aalrca. 21 Aa Sn HofT Jiaoi-fftlc malau kiionat cgéaaaafi asreaMk u 4a, makaó kabofaaani.l ill-iíl^, i.ei, kiUnS liatlaa roh > Mklnai raaaaaara atisrétal m^Uett ea«n iKrbol iimét 13 palánkkal « S aacakó malau. rznknrkát hrOIrloni Wiskt Tlv«lar ca kir. omatj. HiTstaloe gjígrjulmtt. B«rho, ax uj lakuaja kórkssa, a tsaer-ntexibaa. A kiflLa; Ho<- «■ atalata-kiTonat .ftesiel aorawk, aaol; a aae«(Bt«araa oly )«1 U» bofj aaok ait ao« orOmoat aaUkUSaik. aarj ujabb arfHHiaOt kaki M fel aa ápoló h»lfj.k aeribaa. IMI, BlaiasUr, Ut (ariat,, .w „,, Uláatft UH HOFF 1AK0S, =. kir. odv.n aaalUto etM, anias. Bl-lM. Ili M. \|. VSraklarak: Na.gjKaaiaia: Faaúlkahr Uzaaf. tk« ta O - ZiU.EiariIfl: llaÉllllty A. — 8 o p r o a : »\\ MaaT. - ►♦♦♦♦»♦»♦ K..«th.\'T Wiaaoa Fan«<H. - lip«»l. LalPMl! Utal. -K a 1 ó f ■ . : Betr B. Uaél - Iirul laly 1Huilli\|a» ty<«n — III. ÉVFOLYAM. \|\|agyar olvasó közönségünk körében sokszor lehetett hallani azt a szomorú panaszt, hogy a müveit, és irodalmi tekintetben bizonyos igényekre följogosított családi körök kénytelenek nélkülözni a szükséges szellemi táplálékot, mely egyrészt társadalmi műveltségükkel egy színvonalon állna, másrészt peai? az Ízlést nemesítené, és tökéletesítené. Ez a hézag kétségkívül igen nagy volt: az irók és a közönség kölcsönösen szemrehányásokat tettek egymásnak, s egyik a masikat vádolta hidegséggel, hanyagsággal, indolenciával. Ennek következménye volt, hogy idegen, különösen német folyóiratok ezer meg ezer példányban terjedtek el hazánkban, s helyet foglaltak a legmagyarabb családok olvasó asztalán is. Hogy ennek nem lehetett ó befolyása sem nemzeti fejlődésünkre, sem pedig a hazai irodalomnak haladására, azt mindenki köny-nyen beláthatja. Azonban a szemrehányások, melyeket az irók s a közönség egymásnak tettek, épp oly alaptalanok, mint igazságtalanok voltak, mert a dolgok ezen állásának oka egyrészt abban rejlett, hogy a közönségnek nem volt oly közlönye, melyet buzgón pártolva, emelhetett, javíthatott és igényeinek teljesen megfelelővé tehetett volna, másrészt meg az Íróknak nem volt elég terük, tehetségüknek teljes kifejtésére. Ezenkívül az anyagi viszonyok is folyton kedvezőtlenek voltak, úgy hogy egy ilynemü vállalat nem remélhette, hogy versenyezhet a külföld hasonló termékeivel; a kiadó el lehetett rá készülve, hogy vállalatát mindjárt kezdetben össze fogják hasonlítani a külföldiekkel, s arra is, hogy az összehasonlításnál az övé fogja húzni a rövidebbet. Csak lassanként, a legnagyobb szorgalommal, kitartással, s nagy anyagi áldozatok árán sikerült nekünk az 0r8zág-VÍIág-ot azon .színvonalra emelni, melyen ma áll. és nem riadunk vissza ennek utána sem semmi áldozattól, hogy végre elérjük azon szinvonalat, melyen a külföldi folyóiratok állnak.- De fáradságos munkánkban szükségünk van a közönség támogatására, és hálásan kell elismernünk, hogy az olvasó közönség eddig valóban buzgón támogatott is bennünket, és ha továbbra is részesülünk e pártolásban. s talán még nagyobb mérvűben is, — akkor bátrabban folytathatjuk versenyünket a külföldi vállalatokkal s talán rövid idő alatt el is érhetjük azokat. Október elsején megkezdjük a harmadik évfolyamot. A mi lapunk művészi kiállítását illeti, számos jeles hazai festőnk Ígérte közreműködését, s igy azon helyzetben leszünk, hogy mentül több eredeti képpel szolgálhatunk olvasóinknak. A lap irodalmi részét illetőleg pedig biztosíthatjuk közönségünket, hogy megnyertük irodalmunknak számos jelesét és a fiatal tehetségek legnagyobb részét, s munkatársaink díszes koszorújának köszönhetjük, hogy az Ország-Világ azon színvonalra emelkedett, melyen most áll. Szavaink igazolására álljon itt névsora azon jelesebb munkatársainknak, kiknek nevével a t. Az „ORSZÁG-VILÁG" kiadóhivatala BUDAPESTEN, koronaberczeg-atcza 3. szám. olvasóközönség már eddig is találkozott lapunkban, és kiknek legnagyobb részével ezentúl is fog találkozni : Abafi Lajos. Ábrányi Emil, ifj. Ábrányi Kornél, Ágai Adolf, Asboth János, Balázs Sándor, Bánóczi József. Bartalus István, Bartók Lajos, Beksics Gusztáv, Beöthy Zsolt. Bulyovszky Gyula, Csukássy József, Csiky Gergely. Czobor Béla, Deák Farkas, Endrődi Sándor, Erődi Béla. Fejes István, Fejérpataky László, Frecskay János. Gold-ziher Ignác, György Aladár, Hőké Lajos, Jakab Elek, Kazár Emil, Kiss József. Keleti Gusztáv. Komócsy József. Könyves Tóth Kálmán, Kvassay Ede. Lauka Gusztáv. Lévay József. Majláth Béla, Majthényi Flóra, Mar-gitay Dezső. Márkus Miklós, Mezey Ernő, Mikszáth Káimán, Milkó Izidor, Moldován Gergely, Myskovszky Viktor, Petelei István, b. Pongrác Emil, Pulszky Ferenc. Reviczky Gyula, Sümegi Kálmán, Szabó Endre, Szabóné Nogáll Janka, dr. Szalay József, Szász Károly, dr. Szath-máry Imre, P. Szathmáry Károly, gr. Széchen Antal. Szépfaludi Ö. Ferenc. Szilágyi Sándor, Thalióczy Lajos. Tolnai Lajos, Tóth- Béla. Tóth Lőrinc, Vadnai\' Károly, Váradi Antal, Vargha Gyula. Vértesi Arnold, Xántus János, Zichy Antal. Ezen díszes névsor kezeskedhetik a tisztelt olvasó közönségnek arról,\' hogy lapunk ezentúl is sok és sokféle közleménynyel fog szolgálni a szépirodalom s a tudomány mezejéről, és a szerkesztőség mindig azon lesz. hogy a művelt közönségnek minden tagja lapunk minden számában találjon néhány őt érdeklő dolgozatot Lapunk iránya nem fog változni; szépirodalmi és encyclopaedikus tartalmú lesz ezentúl is. de tartalma, az olvasók könnyebb tájékozása végett, ezentül három részre lesz osztva. Az első szépirodalmi részben főleg regényeket fogunk közölni, célunk lévén ez álta! is emelni hazai regényirodalmunkat. A sorozatot ifj. Ábrányi Kornélnak „Az elvárt férj" címö egy kötetes víg regényével fogjuk megkezdeni, mely művészi kivitelű képekkel lett illusztrálva; ezenkjvűl egy érdekfeszitő francia regényt, továbbá kisebb eredeti és fordított elbeszéléseket, rajzokat, humoreszkeket és költeményeket is adunk minden számban, mint eddig. — II. „Magyarország képekben -cimű áliandó rovatunkban nevezetesebb hazai tájékokat, történelmi nevezeíességű helyeket; romokat, festői népviseleteket stb. fogunk olvasóinknak bemutatni s ismertetjük a népéletet, népszokásokat s a régi magyar életet stb. Harmadik állandó rovatunkban, melynek címe lesz: III. „A nagy világból,- a külföld nevezetességeit tárjuk olvasóink elé, s egyszersmind figyelemmel kisérjük a világ folyását, a nélkül azonban, hogy napi érdekű dolgokkal foglalkoznánk így. azt hisszük, minden olvasónk meg fogja lapunkban találni a magáét, mert a lehető legnagyobb sokoldalúságra és változatosságra fogjuk mindig helyezni a fősúlyt. hogy minden jogos igénynek megfelelhessünk. Ezek után reméljük, hogy nagy anyagi áldozatokat igénylő vállalatunkat a t. közönség ezentúl is szíves pártfogasában fogja részesíteni, s igy minket kitűzött célunk elérésére segíteni. Hazafias üdvözlettel \' \' D* SZINNYEI JÓZSEF, az .Orsaig-Vili£« szerkesztője. A lap előfizetési ára: Egész évre 10 írt. — Félévre 5 frt -- Negyedévre 2 frt 50 kr. Minden második filitethez — mbnt eddig — egy pompás fénynyomatú mellékletet csatolunk, s ezeknek megválogatására kiváló gondot fogunk fordítani. Megrendeléseket elfogad: Wajdits József könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁD. KiGY-KANIZSA, 1881. október 20-án. Elit.rtW b ■■ " ««■ « . tnt » . EPTf KMám 20 kr. HIRDETÉSEI 8 huába p«tiuort»i> \', n"«l««or 6 t miofcfi további torért S kr. NYU.TTÍEBEN joronként 10 fcrért TfrlUfh M. " iüilk minden ma hirde- SO kr. flxetiádö. 84-ttt IOZLOIT. Huszadik érfolyam. A Up rásxét ületó kiü nyak a aMrkesstőaóz, jtfi részét illeti Wsieméorek pettit; a kiadóba bérmeatr,* intézendők : NAOT-KANIZSA Bénnentetlen leTelek csak ismert Kéziratok tissza nem küldetnek. helyhatóságának, , nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kaniz&L. uliarakpónztár", a „zalamegyei általános tanítótestület „nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kinizsai kalváiasztaaáoya" s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. HM cukim kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. riának szélsősége között maradunk, Irul tehát a sérdés. hogy tulajdon nyeit fitogtatja, árnyoldalai-s hátra-Hói? — Ha egész őszinték akarunk nyairól pedig bölcsen hallgat. conversativ mnnicípalismusnak. —jtiglani választás rendszerével nem kérdésével, amennyiben t. i. j és szabad! Ne rémivgessük magun-nemzetiségi kérdést egyedül a tör- kat & ne imitgassnnk másokat azzal, téteti vármegye rendszer elejtésével hogy a ceniralismus »z ibsolatismus kezébe akarja játszani a megyék minden jogait, ismerjük ei, hogy a ma nicipalis rendszer mai alakjában már teljesen lejárta magát; igy azután talán majd megegyezünk & szerethetjük, becsülhetjük továbbra is a megyét, a mely, — mert annyiszor állapotot törekvés megvédett beonüakei az abBolutis-1 annak ideién ép oly aggodalomba MnuielpallB mus-e vagy een-trallsmus? Ha nem volnánk conrersati nemzet, mely az államigizgatás körében felmerülő minden változás és ajitásnak jogezimét fflrkéesgetve, bi rálgatva, a ezélazerüség kedvéért nem igeo szívesen vál meg hagyományos formái- s ínstitntióitÓl; de fÖleg, ha nem volna oly nagy a patrioti&mus köpenyével takaródzó önzés, azt hiszem; e kérdés már rég megoldást nyert volna, igy azonban — bár a kai adó korszellem, nem csak a közjog, hanem társadalmi életünk, polgári létezésünk terén is teljesen azét dúlta a maitat, melyhez jó- és balszerencse között oly szívósan .ragaszkodtunk — daczára annak, hogy a megyerendszer incapacitása a reformok kivivására, már eléggé tisztába hozatott, meglehet, hogy — közigazgatásnak kárára — még éveken át vitatkozunk egy oly kérdés felett.mely már évtizedeken át wtónyegea forog anélkül, hogy a megoldás stádiumába juthatott volna. Mert, hogy a mnnicrpa!is kormányzat reformálásának kérdése nem uj, ezt — azt hiszem — mindenki fogja tudni, ki a magyar közigazgatás történelmében csak egy kis jártassággal is bir, a ki pedig közigaz gátasunkat tüzetesebb unalmán? tár-gyá-vá tette, az előtt nem leu ismeretlen dolog az sem, hogy a statu tarius jog kérdésének megoldása hosz-szu időkön át éppen azért lett szegre akasztva, mert a centralisatió hivei ép ugy, miDt a mnnicipalis önállóság régi szószólói makacsul megmaradtak eredeti positióikban s egyik sem volt hajlandó a másik javára conces-sióba bocsátkozni. így — hogy csak egyet említsünk — hazánk nagy fia: Kossuth Lajos, nemzetünk njjászüle-tésének, oly hamar alkouynyá lett hajnalán, a BU tatari na jogok széles értelmezése által, a megyéknek oly féktelen hatalmat kiránt kezére ját- Bzani, mely a központi hatalom egy ségének megbénítását teljes tönkretételét eredményezte volna, mig gróf Appocyí vele szemben a manicjpaíis jogok szétterjedt s határozatlan körét ÖsszebbTonni s annak végső szálait a minisztérium, vagyis a centralis hatalom kezébe óhajtotta letenni. — S igy ment ez azután évről-évre anélkül, hogy a két tábor közül csak egyik is kivívhatta volna elméletének diadalát a tényleges állapotok fölött, s hogy ez örökös harcz s meddóviia^ közepett, az egymással farkasszemet néző ellenzék között a végszak ftdás még sem állt Le, ez csakis a körülmények szerencsés és történetes ösz-szetalálkozásának s azon, soká meg nem Bzünő hí a reménykedésnek köszönhető, melynél fogva mindenik párt a másiktól várta az engedményeket, mikor azután ennek a cxél-talan öcámitásnak is vége lön, las- elaludt megyei az egcsz élet .in san-lassan szépen ügy s maradt stata&quo" mig nem a legutóbb múlt évtizedben — mert a modem közigazgatás érdeke nagyon is kézzel foghat ól ag rámutatott mnnicipalis életünk kóros állapotára — ai ujabb centralis eszmék újból hadat üzentek A fóérdem itt elvitázhatlanul Grün-waJd Bélit illeti, ki egész lélekkel neki adván magát a közigazgatás ;anulmány órásának, azon meggyózó- désre iutott, hazánkban a gésben van s az összes közigazgatási erőknek állami központosításával, vagyis az állami közigazgatás behozatalával lehetne megoldani s igy a magyar államot a magyar nemzet részére megmente ni. — fagy eszme ez! mely — ha nem ment is minden rajongás s tulió hogy a megyekérdés legszorosabb Összefüg-nemzetiség egyoldalaságtól — képes volt a kormányt, közvéleményt s az egész saj tót felrázni, s & mely, ha soha nem lenne is valósággá, a politikai siker dicsőségét már akkor kivívta, midőn a parlamentben vitatkozás tárgyává tétetett s így ajra megteremte a municipalismus kérdést modem alakban, melynek korszerű, vagy korszerűtlen voltán: vonatkozólag, azt hiszem nagyon is könnyű megadni a feleletet manap, midőn egy-két ér-dekhajhászó cliqne kivételével, — mely minden állami beavatkozást perhorrescál, — már mindenki által elismert dolog, hogy közigazgatásunk beteg, % hogy addig, mig a protectió gyermekei kumzsolják nem is fog gyógyulni soha, valamint hogy kétségtelen lön az is, miszsrinl a ma-1 aicipaliB kérdés helyes megoldásáról addig hasztalan álmodoznak, mig s, centralismus és monicipaiismui; theo- És ha már eg> szer az életfogy tóleg, ha az egymással szemben álló pártok azon régi bűnét követjük e! továbbra is, melyszerint mindenik tábor nézetei és eszméinek csak elő- tudunk, vagy — jobban mondva — nem akarunk megbarátkozni, legaHbb □e vágjak utjá: minden haladásnak a centrális eszmékről való idegenkedésünk által 8 ce várjak, hogy lát-hatlan kezek intézzék el azt, mit alkotmányos uion elintéznünk lehet mus jármától — mig csak a magyar magyar lesz mindig tiszteletet érdemel, de azért óvikodjnnk. hogy e tiszte idet halvány imádássá fajuljon, mely mindenkor útját állja a józan s kor f h j minthogy túlhajtott követelte reformoknak, a napjainkban is éppen e b pj p rajongás oka nagyrészben annak, hogy közigazgatásunk még mindig a régi, daczára, hogy ma mir nagyon kéri azok száma, kik belátni nem tudják az ősi megyei rendszer hibáit s( azt, hogy a reformálásnak nagyon is itt van az ideje, amit különben elég eclatans módon igazol azon körülmény is, hogy már alig van megye, mely nem kérelmezte volna önmaga a re-organisatiót, s hogy alig van nap. melyen a megyei élet corrup ti ójáról fgy-egy sensatiós hírt ne tálalna elénk a sajtó. képen hát miért idegenkedünk, vagy — jobbaa mondva — miért fél és retteg a kisebb fractió olyannyira a megyei élet modern reorganisatiójá- Ismerve a bajt; érezve a reform szükségét, önkénytelenül felme- tiv viszonyához hasonló készült előidézni, — mely ienní, erre nagyon egyszerű a válasz. Az egyik ok az Önérdek, mely tehetetlenségének tudatában irtózik minden reformtól, esakhogy protectió utján szerzett hivatalit továbbra is megtarthassa; a másik ok az, hogy a magyar nép százados institutióinál fogva nagyon is hozzá szokott az önkormányzathoz a nyilvánossághoz s ennélfogva előítélettel viseltetik min den oly intézmény iránt, mely az állami beavatkczásnak csak hal&vány színét is viseli s harmadszor, mert a „régi jó időkben a megyerendszer nagyot is nagyra fuvatta fel, külö-nősen akkor, midőn a municipalis i jognak Kossuth Lajos szerinti értei-; mezese a svájczi kantonok feodera- ( ejté a bon egységét féltő kebleket, mint manap az állami közigazgatás eszméje azokat, kik ebben csak a megyei élet végóráját látják bekövetkezni, — s végül a negyedik\'ok és legtöbb bűnünk, hogy közigazga-\' tásunkat nem tanulmányozzuk, nem ismerjük 8 ennélfogva csak egyéni érdekből vagy levegőből kapkodott okoskodással szoktunk hozzá szólni, róla beszélni. Ami az eisó okot illeti, erre kevés szót vesztegetünk, mert mauap,-midőn éppen a nagy többség által, kimutatott hibák B ŐÜZŐ érdekek ellen indult meg a harcz, azt az elvet, hogy , ,e gyesek érdek e miatt szenvedjen a köz^ Ügy" — ugy hiszem — többé sem fogja védeni, annál is inkább, miatáu — hála a haladókor: szellemnek — már túléltük a szabadalmazott tudatlanság korszakát v napjainkban mir nem igen lehet a hazafiuság, vagy népszerűség eszméi.-vel önön silinysagunk meztelenségéi takargatni. Hogy a magyar nemzet nagyoa i« hozzá szokott az önkormányzathoz s nyilvánossághoz az tény! hi« népünk egyik legszebb jellemvonása a n>iltság s az ósi alkotmányosság szelleme az, melyben élünk, általa >£-lefcrtnk, de azért ebből a szempontból kelni védelmére a mnnicipalis élet bajainak, nagyon is túlhaladott álláspont, különösei} akkor, midónaz önkormányzat joga a megye zöld asztalától már rég a parlamentbe költözött, a midőn már nem a megye autonómiájában; de a parlamentaris felelősségben kell keresnünk a szabadság alapkövét legbiztosabb garan-tiüt. — Az a megye, mely a magyar népet az Önkormányzat eszméjéhez Bzoktatta- az a megye, mely a magyar jellembe a nyíltságot s őszinteséget csepegtette, mi már nincs! Csak egy történelmi emlék az, mely után bi&b& sóvárognak azok, kik a TÁRCZA. Pirouk * fi«B » I»lldoz4 upuk Vigt6 biborririgát-Jl; Pirosak x fl«Tel«k, Halotfeirgák, B H k B Hy laaocoAk rejtőim.,.: ,Őn a halált ránk mért hosUd ? Le TU hangol EltOnt mindet ndf, BonuU és komo-ylji lía Rinc^n OJJ ct«pp njájaMá A lombokat lMép4«lí, Jatuik ásókkal, dalolj ■ -H eképa b&Dcsik bús dak -.6n a blAlt ríok a E nimolui a m»dr»Í, Tafj náj iionba kSltíMok ■) ; Tarka piiliofiS a tájon É 5 ^ g5 Zokor u eüL-mit pM&k, 8 ■ aokofia olj folyton tart S tfcApan i.íl tÓbajtitt : ,O«K a halált ránk a6rt Kihalt a bsWaamillat U, Kihalt miadso porcsfcája. " ■ s ssiUt »« Hálói j&x abba a lilák. Vuk i]ákí fH tjit tördelt i balilt riak ▼ÁAO0T WHlLT AB asszonf, hu angyal. — 3«ailj. — Irt* SZALAY SÁNDOR. {FotjUii,.) „D« togy 5rey«m, de Logy í Iakibb még mii alkalommal U eljövök. Ugy ig»l bit a foleaígo niocm itlhoa Fért ? ,De hagy nincs. Majd elöaólitom !" As öreg Pál megmosdo.lt és rogyó inak kai ment a másik rsoba betett ajtajábos, oaak agy sörgStt minden otoatja. .Mariska, jöjjön ki egy kiosit t* Erd&sué kilépett. .\'■ mint as arnot meglátta hsiráay árosát gyönge pír bori LA. ,Édes asasoayom, isólt Posxtayné, -•> tftojék fel önnek, hogy ide jöttem. Éltemnek egyik legfőbb esélja a sors üldözöttekkel megosztani nyomorokat, .védéseiket. Ha valami, es • lsgboldo* gitobb. As 6a sorsakat e jó öregtol megtud Um, igen oeitosom öoök sorsábui,* „Köszönöm HÚres réssrélét — a* m«, — A* ég önnek }6 tsirét meg fogja jatai m^soi, saabadjon kérduam .Herémet ne kérdje ön Majd ké-síbb jobban megismerkedtink !* — Igy asélt a ssép Osregy, mialatt titok bán egy t«Ii ersmény arssyat osasstatott aa asztalra. A félhomályban Kern is láthatlak. .Isten önnel!" - ssjóJt s r©J kesét fogra, tárosoit. Taláa a harmadik ragy ^ bisaii mehetett, mikor nyomorúságos, TkMltet ruhába. Erééi jött elébe. A bai Tiny alak lehorgaastott fívej haladt. — ~ "" " L mimi Urwrt* fondoUtok PUSKUTD* igea isgaLottan líri baaa. Aa ögei éjét álomtalaDal töltötte; folyton uoo gondoltoiott, bogy miként le-bolne Erd&s Ferin •egiteoi. Ast tadU, bogy ho«sa az óreg;il megtadottak alán semminemű állásra töbW oetn megy; segéljt pedig el nem fogad aoLa senkitől, mert tiltja bQ»kc»ége; inkább eben, haj léktalaDUÍ fog eiveaxni Ho«t mir .1>U «i a ndt ú, kiüek neTet 6 elótte soh-.i«m nmlile, ■ kirfil 6 ast bitts, hogy megoaalla Ferit. Ax » afi rá oésve U Talósigoa acgyali matat. De bálba meg sem érdemel meg olyas nemet asjret, olyan emelkedett lelkei, min. Erdós F«i ? ! Ha elSjAnoek a nyomor Talóaágot kiséríetei, lesz e benn. orő? Mikor íérja bíjárja a várost reggel t&l tatig es egjMloa ía.Íat kenyér nélkül t>r meg. Pedig et mind megtörténhetik, mert as insAg kereke ép oly Köretkese-teaea gördöi, miDt a «SfireDcséé, egéu a fordaló pontig. — Mikor majd a nyomor hagyta rongy ott; is letépik, lesEaggat-ják rólak oebácy forint írenda fejében te hajléktalanná tere koldusként kell rántsorognia ea megbatödni ralahol a fagyoa körön, ralami emberiitogatatlan sugbazt ejjalre, i olt ringatni siró, ssáras emlőit rágó gj érmeket. — Pedig, hogy es ntnos metue, azt jól látta Puaatayné. £l jaj e B&nsk, ba ki nem állja a próbákat! 0 weratu Ferii, bár coha neai moadut Beki, de kápea lett rulna ért lemondani mi&denérűj, megoaxtaai axe& redeaoit, nyomorogni, iaaegbea Óifti. Ssá-msr» nem roll boly Erdóc asÍTábeA. AJ o oúndauégéi saái n6 bírja. Hogy Mki i UÁ m fojja nsgindni ao^a titkával MJI sirt. D« jaj a nőnek, ha ast a mindenséget meg nem érdemelte! A ssiép öiregy csak reggel felé ssaBüyadt ei egy kiasé; de kínost iimi dott, n«m kiadott tokiig. Még pongyolában rolt, mikor ssoba . ._„;_ egy öreg roogyoa kcldost jelentett I be, bogy beszélni iserelne 6 nagyságával. Mióta Puaztayné aa ínségben swn-reddk jótevője löt, többször megtörtént, hogy ssokatlan Időben ís bejöttsk hossi taaacso\' kérni, rígasstalást kapni. £s alkalommal Ís megengedte, oogr bflbocsáthatják. As öreg Pál lépett b« mggörhttl-tun, de nem a kotduasiázattal, hanom a érek é» ínség táljától. PasslayDé nyájas képpel sietett eléje és kezét nyujtá as örog felé. - E* mintha éeire se vette volna. As Öreg e tekintetbeo i» agy gondolkosott, bogy issen ai ilyen mind osk mondva csinált dolog; azért leszik a gasdagok, bogy ba-sxéljenftk róluk, hogy bele tegyék Ókét aa njaágokba, aztia lepíngiljiic a kalen-dáriomokba. 0 köasöai aUsatosan nem asorult as olyan barátságra; nem sseret a nagy arakkal egy tálból oeresxnyésni. Pnsatajnét as e^ösé eli páibesséd és iamerkedé* atán meg se Upke as öreg oek es a — mint a nagy oiak ssokták mondani — parasztos gogje. ,„_ édes öregem, mi }Ót hoswlt? Tiiin aegithetek ralamiben?* , Dehogy kérem aliz«tos«ággai 1 Hanem hát tegnap ette, mikor raiamiért — hiioay most se ndom : miért 1 — od* tOtt homink, ott fl«dte u ertsrfsiyet, a«t T«as4kl - As Ores; iji. - Ast nem tudjak mi van benne? Hinayj egy fillérnek se szabjd belAÍ« hitnyotni. „De édei öregem — szólt mosolyogva PassUyné — én nem feledtetű ott eratéoyemet.\' .Annii rosstabb ; akkor agy bsgyta ott kótzakwva. Ast goodoija: hogy mi elfogadjak az alamissnit ? \' Ssegény Fer; öcsémnek meg se mertük mutatni, mert még ast gondolta, volui, hogy jó ■Bantunkból fogadtuk «1, bogy kisírletbe aiarjuk boxni .... AsUo ssegény Mariskával kiokoskodtak, bogy ki >hoUtt mert a nevét nem moodta, meg. Ka hát agy-e bogy ig»s ? i Mi ménkünek j«r most a siegény Feri öcném után ? Utóhb még m -giol rósz hi.\'br boua magit a, meg Ferit ís. Keresses magának itt fenn s emeletekboa, hapyja meg nyugalmit tti pincaalaki^aoknak ott «.lan\',!\' Pil as ő osokott órökiegényi oyor-soségérel elmondott inni útin as er azétiyt az iwsuüra dobta ■ tiTesni akart. A szép a^esoúT elébe állott. „Megálljon öregem! Valamit kír-des«k, ha megmondja." .Na mit?\' ,Hogy is hívják t maga Férj öcwi** feleségének apiit?" .Beregi Menyhértnek, üöaonsége-es csak Menybért lakatosnak. ,Igao. — Kihes is akarta adni érövet Beregi as 6 leányát.* .ördögnek aa akarta. Tud ís az a>isxni. Mondtam mir, bogy leginkább aa a vipermforsn* felesége akarta.\' , Mi is a neve unak a fiskális«ak-?• „A* útenBrUs, todjs.\'. O.yaa btd(c- HÜBSAIMK ÍVJÖLYAlf ZALAI K ö Z Ii ö N 7 :.{»■ M/, ffc> hez s volt idó, midőn oly határokig jörőben leendő megoldása felvétesse k-e mentünk, hová jutni mis országokba teljesen lebetetlen lett volna. Gn mmiciptlis dogmákból egy talpalatnyit sem akarnak eDgedni. Pedig hasitalan! ÁJlunszerrezetünt. alkot-mioyos formaink ma mar nem igen tűrik, hogy politikai kérdések felett nagyhangú megyei kortesek, elfogult nyers erók határozzanak. A mai kor mar megsrüot egy régi s hiányosnak ismert rendszer báiváDyimádója lenni B nem messze Tan az az idő miaőn a modem eszméken teljesen meg fog sirni a régi megyei rendszer haldokló életereje. Sok és sok szecYedés és csalódás kellett ehhez; mert a régi megyei élet tulterjes* kedése mellett nagyon is honi szok-taak a központi kormány nélkalozésé- doijnk csak az 1825-ik évi országgyűlést kővetó t o n 11 í 11, melyben a korm&nynak az országgyűlés ellenzéki táborán; is több bajt okoztak as opponáló megyék, s a mely akadékoskodásokra a központi hatalom Tégul is csak a megyeház termeinek bezárásával s a megyei pecsét lefoglalásával felelhetett. — S éppen a municipalismus ezen tulten-gésében kell keresnünk a régi megyei élet politikai s erkölcsi árnyoldalát s azon harmadik okot, mely a mai kisebbséget a múlt iránt való utópiák s ábrándokkal töltve be, lehetetlenné teszi, hogy emlékükben az ősi institntiók s traditiók bélyegei elmosódhassanak. (Folji. köv.) — Az igazságügy-miniszter által beadott négy törvényjavaslat, 1. a királyi táblához kisegítéskép beosztandó birákró! ; 2. az ügyvédi rendtartásról; 3. a cariai bíráskodásról és 4. a zsidók és, keresztények közti házasságról lényegben egészen megfej ei a mait ülések sz&kib&a be&dott hasoncamQ tó rvényja vas latoknak. — Eltérés csak a curiai bíráskodásról szóló javaslatban van. A korábbi javaslat ugyanis mind a péti ti óval, minc a választási jegyzökönyvek hibás volta miatt megtámadott mandátumok elbírálását, tehát a házszabályok szerint ugy a b) mint c) alá tartozó mandátumok fölötti ítéletet a Curiára bizta. Az igazságügyi bizottság e részben azt a változtatást tette, hogy csak a petitioval megtámadott. vagyis a b) alá tartozó mandátumok elbírálását ruházta a Onriin, a T4-luztáő jegyz&Onyvek kibás rolu miatt kifogásolható a így a c) alá tartozó mandátumok elbírálását ellenben a képviselőháznak tartotta fen. Ugyanez álláspontot foglalja el az aj törvényjavaslat is - A kir. táblák deczentráli ZÜása. Értesülésünk szerint axon miniszteri tanácskozás, mely az országgyűlést megnyitó legfelsőbb trónbeszéd szövegének megáll api tásival volt elfoglalva, a kir. táblák deczen-tralizálásának fontos kérdésével is foglalkozott, a mennyiben sróba került, hogy ezen kérdésnek a közel izetlen. A Bem trágyázott kariífoldbea km - safög - éim és gvöDge. Oly fttdben, tsteíyre emberi ÜröJék hordatoti, aflinyabb s nm is basoolithatoi e. jakbog v ók kai trágyázott terílet---, termett lm. A lógaaéjos fcídbeu oÖt. ^sére nézve maradhat ugyan, de mi nedve sincs. A legjobb isfl ée legnedvd&esbb azú sincs róla, bogy csak tekén Irigy iva- kóvéri:elt földben nő. Főve, a mint me lék- vagy másodét élnek a kí-nvhán készítik, ieeyea a ember, tehén- vagy [ótrigyav»l mivel-tetett földben nőtt, igen gyenge, szagtalan kellemes iaü. A serléstragjáa íöidben nőtt kellemetlen ize párolva eeio javul ás a jahtrigyás földből vslÓ még főve is fanyar ée izetlen. a tróDbeszédbe. A minisztertanácsban e kérdés nem jeleztetett olyannak, melynek megoldása már a közel jövőben szükségesnek mutatkoznék s éppen e miatt nem is érintetett az a trónbeszédben. Az igazságügy minisztériumban mindezek tekintetbe vételével azon vélekedésben vannak, ha csak readkivüli körülmények közre nem hatnak — a kir. táblák decentralizálásának kérdése a most meg-ndalt országgyűlés\' folyama alatt megoldatni nem fog. Erre mutat azon körülmény is, hogy e kérdés „tanulmányozásával* a jelzett minisztériumban már téDyleg felhagytak. A megyei hivatalnokok \|uajjfikácziójának megállapítása Ügyében 4z egyes miniszteriniBok képviselőiből egybehivatott bizoitság. a tervezet előkészítésére vaió működését már befejezte. A kai, a fehér ée vörua káposzia, hogy ba oly földben tertnMzleiik, melynek javításához emberi ürüle* — árny ék-szék trágya — használtatott, nyersen többnyire bi«onyot csipősséget áru) el; kevésbé ily ssjiuiga s sprtés\'rá^ya után; tehénlrigyáe íüldbnn nÓlt pedig pg benne. b a ; gy inkább rostos ■ alig vau nedv llbb flŰ dé g legalább fellÖDŰen nedvsze^éuy ember é* a jubtrágyaa föld bon oltuníí. u olyan, mely tót rágva* fűlób&l kerüi még kedvetebb nedTiarlalmu. Félig megfőve, legyen ax ló , tehéö, v»gy juh irá-gyáva! j»vilolt talajnak termeké, egyaránt kjla én jó Ülato, eileobao sertét é* emberi triójával mánfc-h földről riaszáa cs»koom anduriió asaga. A fodrot kelkápossta, — Wining — BcrtÓBtragyás földról édes. majd o>i-pó, mbertrágya nUc keaerübb, mint a lótrágyávAJ mivolt UlajbŐl került, B a többi trígyaDemokke! vegyített földtermékeinek egészen Bajáuágos ize Tan. A i megfóve s»»gát illeti, juh trágya* földön termeli keliemellen, » még undo riióbb »ertó»lrágyázott fáidról. A többi útin ur.nban, scaga épen nem sérti ssag-érzékeinket. befolyfcsa a zöldség izére. A«t, hogy a trágya nemcaak a OÖ vények jobb fejlófléaére, bánom a termények, kivált pedig a koDybaiöldség ixea mivoltára nézve is oagj befolyátaal van ; vila tárgyává senki sem fogj* napjainkban tenni, de nagyon ie termesze tea nek kell mondanunk, hu fogyasztó közönség, a kertési és termelőktől, pénzeért nem csupáu szép, tökéletesen kiíejleit, de egyszersmind jó itíi zöldséget ii kíván éa hogy az oijaat szívesebben ia resti. K körülmény tekin\'.etbe Teleié" A karó répa vagy inkább .Qaaka* éven ismeretéé földi kaUrábé, a a«rtéa rágyávüi QiveH földbúi a icgsilányabb s e irágyanem a murok vagy sárga répának is meglehessen fauyar iit kölcsö í DOB. A fehér ée tarló rept elleobön, az i ii yenből igec gyenge, oedvüín ée kelle- ieü és még gyengébb, h&Q«m kíué l g &ipós tulajdonságú uokált földr5i,d« vai özftl ebben nfi leg az em t>ertrágyával ammayi trágyanem »gjobbr&, a tebéo- é i trágyio földben gyenge és csipós A czékla iegédestbb, keliemee éi gyönge, ba jubbogvóvsi kovöritett föld-miveiik ; éde& és jó a le és sertée ir&gyával munkált fóldrSI is, siíái tehén-, fanyar é« isetlen t.i emb-ri gyávái kevert talajról. A különféle retek t aj ok : a hónapos, gondolom, bogy e lapuk olvasói kedvesen j Bya-ri fogják venni, bogy ha a különféle trágya-j * iegjobbi reteknek meg ^yöngee^g t-kimeléb^ nek a konybazóldség izére való befolyását, as alább kóvelkezendokijei némi tájékozásukul röviden körvonalo sikerülnek s ugy jóság mint t tdesen c»jpős kellemes iz mi kivánni valót sem hogyha ember és tebénpauéjjai í javito\'.t földben teremnek, csak közép- A juhtrágyás földben termelt ksla-j w»r& minőségű a tartás-, még silányabb ■ ■ ■ 4, edgg t a jah ■ úgyszólván mit sem ér és kelje- rabé nyersen igen jó isL, ^ „„. , , . . _. . ,g a serlés trágyával kevert talajban metlen undorító szagu a lótragya útin. A petrezselyemnek semmi sai sincs, gyönge és pttfca a ló-, Igen jé sserea is4 a tehén-,• snindeAsedv histeri* ■ vaJó, keméaj * serteatrágyiséí s sonek szava u meger»tbatŐ aton, ajoii -y» ftldben nfV. arösfllstu jő fst k sáUer, ha a«rté«trigyá»ai vegji? UU földben mivttfik, kerteé azár tökben fertőn tő a szarvasmzrlnttrigT\'fti földben termeaatett i», de nem oiy nagyon apró marad: szarsz éa ttetlen ambertrágyával vegyített főidről. de nagyra nü, nedrdús s mindenek fel\' legjobb a lótrágya földben. A pirkagfina uagy o» finom, mulékony — Elüchiig — eaago az ember- és tógAnéjo* fÖldrC!, vzd és keserű írt tehéntrágyázott talajon fii tetve, a juh trágyától ennek izét vese ál; keserű, csipoe, undorilO ize van, bi íertéetrsgyival kevert földben mivelik A vereahagYma eleinte édeses, majd na gyott is ceipós isü ée erős tztgot nyer a lótrágyató!; jó ée kellemee ts&, d* ke-ésbé édes a juh , eleintéa édus, majd csipoe és saiiiságoi meUékisl nyer survasmarbatrigyáva] munkait Ulíjban ; \' \'eset, nagyon nedvd&i ée kellemesei pos. hft földje ser lém trágyával kevert, emberi trágya után hasonló ahos, mely tén -, iUe; 61 eg szar vasmarhstrágy ás földben aótt. S ép oly -feituuo a lrágy mernek befolyása a spárga oyu\'irayékra is. Egy kora a cgyan-gy minőségű földUla jon kéexitett «pirgaágyak, ba télen it ló -, tehén-, sertés* vagy j ahtrágy ávai fedeioak be, as által u kt"" * mástól, hogy legelőbb asaa spárga-(Övek hajtanak, melyek jabtrágjávsl vol ak iskarva, azután azok, melyekel tehén , majd a ló-, i legutoljára, as, me lyet sertés trágyával fedtünk volt Megjegyezni méltó ** is, hogy a tehén trágya* igen vastag, tömót* és erotet-rméa\'. szolgáitat, mig A juh trágya* igno fioom é* győo^e. e a serlésirágya folytán vékony és ayulánk spárgásai la kat metszhetni c-k. Vé»re, babir a fölsorolt k.ODya»-zö.dtég-nemüekkel semmi ouzefüggéeben tem áll, lehessen par szóval a ssóiolol U érinteuem. A szólónak irnyékszéki s Iában bftdos irigy a vaj való trágyázás követkesméoyeiben káros hálással vas a bornak illatára, mig * 1MAA korhadó ée -génien szag nélktÜi irigyaoemek: oeontpor, korom, «-ruforgáei — mely atóbbi a fésfUoknél bdviben kapható — annak nem c#upán iUatát bunem isDat-ját U emoiik. Kuiönben a legkitűnőbb trágysaser a itolüs kénben a lomb, kivált rnuguk a szÖlóle vélek s egy aluliban minden oly haliadéit ok, melyek nagy alkatiakat tartalmasnak. KUNSZT JÁNOS. Almabor Az tlmabor keltésére asamt sins, teljesen érett köribe easdspdi\' le ét szalma ágyakra kiteregetve at^eréeaek teeado ki, ngy swgr ietdtor, \' kéeóa érö fajok r^á^ Imabomt feidolgoabjuók 1^, A borra vaió fe^olgosáa a k6v»t- kezók&en jetsett •ijáris s\\tensil UWw,a,k • ss almák egy, a pr«s otduábot timaastott doeskia fabunkóval Imn, >taak, B így össsesazvs haUnak raey itsnak a ptestK: i»ik«f & pre* m-^: i öasxesusott alma asomaai kiaajio!t»tik ■ - természetesei) micét apróbb darabokra isatik asét ax alt^a, annál jobb mart tnaJ tőkéleteaeU»eQ lebet ait \'kjjj li í ■\'■->- . Az almasntásra különösen e etéJUl •serfcesxfétf gépeket ia hassniloak tae-l?ek az aJmát el&bb kátékkal apró darabokra vag4aiják, s alán a egyeoíeieees széuuzzik, as így aassBuaott altat csefro vagy pép pir óráig UIioj b.gyatik, nely ídó alatt « mastjobbafi kiviíik a gya-mák* hasából, mi ast eredméareti, hogy káló és UVbb aitut nyereúk. A leggyakrabban ha*aáit gj\| mölcszuio gép szork«s«te a köveiket; egy m&lűmkó közepére, egy ? e! bosssB rmd teletik, melynek wégn to\'gó ■Boggal egr oszlopfaoe vagy falh« vao Híve, m<kfh a maJorokfl pedjg Oií6e-alaka TÜyubn áll; i. vályú moglöllet-én almival, b\'-aae & malomkő eior-aitra bajtetik, s esea eljtrrf aJkAÍntvai oetia még Bem eléggé 6MZ*U«»U ftlsaik, faiapái segítségévei t maleakfi -lé u. ittatoak. Midoztas össsas egysorr a ráiyRBa töltött al^i« tökéleteaeo Dwn v&a ZLSTS s vilyo egyik végéaéj léví ajtó felhasv- ree«tül az flsaseiaaptt aiama SMÍTS tJapA i segélyével eg/ * vályú aiá kWyesett edsaybe — takarittaük, -un áiuJ megürlU\'. 7ilú pedig njra megloitetik. Minél érettebb és dusabb, csokor tartalma as alma, taaál jobb %.mator lOl beiÓie, aoabj! j«i keL ögyaie: arra. bogy az almi iái ao érjes, m«rt akkor mar ^iiitti íáüfe ás ig^n ssrés mustot ad. Kétszeri sajtolá* ntán a nini ii»-tia kiforr ásott és k:cs>o»ou téa«sA;re& lordóba töltetik, hol as kfizűaáge« piaoz hómérsék malisU is tt&iar be< akii kiterjed. — Erjvdm kteben a fiatal alaabor igen p\'quant, csipet ital, — kiterjedése a tán asocbaa hamar megüestnl ét akkr ■íjéról leíejthetó. Kisí vagy második ieíejtés után már fogyasztásra kées ai almabor, s kQlonoeen, ha elÖsoteseD visibó^aggai dsrittetett, Ugy tökéletes tükVliszu iuit nyerőnk. Az simabor aimaaavbu gasdsg lévén, igea üditó sa«sz é^éay nyári iuit képez, mely búsitö hálásánál fogra sokak illa! többre beeültetik, mint a asolóbol ,A miaik n«vét nem tudni megmondani ?\' ,Nem én azt, ha fódtül égig nyújtanak se.* .KSesÓQÖiit ezt u öregem, k&ezö-nöf. !* ,I»tea áldj* meg! Hát, mondok aztán ne csináljon ánt kötöttünk valamiképen íígágát! Éljen nyugodtan itt fenn, hdd élj link mi ia itt alant 1 As örag Pál tsépen oldöctögöU. Pusstayné gondolatokba mélyedéit. Es mis lényee bisonyságtétel arról, hogy a nélkfilösee közben is izÜ.ien maradt e nyomorultak Snérzete. Az öreg Fái ée Erdosné el U titkolhatták volna Feri elÓtt, hogy valaki pénzt hagyott nálak t mégis felhanjá]halták rolna. Talás hónapokra biztosítva lettek volna általa ? E» a jótevó uraí ssavai alán ítélve, az » forrás nem 1 dugult volna be egy hamar. Még lem fogadták el a koldus aJuniunát. — Viusaadták anélkül, hogy Ferit még csak hírével is megkeserítették volna. Tehát Erdősnek még csak tudomása sínes arról, hogy Ptustayné ott volt. Máe e nyomorultak helysetében büuke volna arra, hogy elűkelők látogatják. Ezek egyenesen megmondják, hogy Cket ne háborgassa, mart felük a jóravaló férj becsületes hírnevét egy oly nőtől, a ki gudag, tehetőé, a múltban szoros összeköttetésben élt Erdőssel. Könnyen ast mondhatná a világ, bogy a« özvegynek ismét kulőnöe érdekei lehetnek; nagyon látogatja a kunyhókat, ismét director után jár. Pusstarné mindezt elgondolta és elismerte, hogy erényt nem s palotákban kell ée lehet tanulni ás a tiszta erkölcsiek néma nagy nri lakok fényes termeiben, nem ott feont van hadija, hanem többnyire a nyomor, ínség ét as Istanhei kiáltó Ofomor fertósött tanyaiban ott alant. Hösuu gondotkoaás után PuasUyné leült. Egy hoe.su tereiét irt, Stwehajto-gatta, bontókba sárta és csámesrUí Kon-dor Gytüs ügyvédnek Z ... re. Prókátora száll % ftst Ebben a mi prókátorokban soha nem szűkölködő édes hazánkban oda jutottunk, hogy a jogvédelem bajnokai egyenkÍDt jutnak íanen-onnan a tartalék seregbe, a hol is a miot tudjuk — fájdalmas valóságban csak titulus van, de vitulus lemmi. A dologban még az a sajnus, bogy nem U ö : as okai, a kik prókátorokká tették, hanem a röezvéilon publikum. Miért nem porol, miért nem veszekedik jó magyar szokás szerint ? Mert vastag a bóre, mert nincs tisztában jogaival, mert gyára és el.ür minden sérelmet, megrövidítést, kárvallást, csakhogy prókátorra ne szoruljon. Inkább ott hagyja pénsét, jószágát a felebarátjánál, mint hogy £skálU rakjs a zaebjére. Hol vagytok ti boíd"g idők, mikor egy-egy ŐrökösÖdéei porból bárom próká-tor>nemsedék meggatdagodütt ? Ilyen formán elmélkedett aktátlan irodájában Kondor Gyula, mi alatt kü lönféle mitbologisi alakokat rajzolt an eiótte heveri papírra., melyen jobb világban okosabb dolog U elfért volna. Sehogysem volt megelégedve helyzetévei. Minden esámitáa? csütörtököt mondott. Arra a kontóra, [hogy Beregi Mariskát nőül veszi, vala ni jószivü uzsorástól kapott annyi pénzt, hogy as ügyvédi vizsgálatot le tehette ée mint vőlegény fölléphetett. Sőt még tovább is [erjedett as uzsorás nagylelkűsége. Mikor KoLdor meghallotta, hogy Beregi Mariskánk levegő-változtatást ajánlott a áootor, asonnal vett föl as uzsorástól pén* és elhatárolta, hogy Hargitssigetre magy. Igen jól tudta, miszerint Bereginé Mariakat is minden áron oda viszi. Itt remélt ó nagyobb, sót teljes diadalra jutni a szerelem dolgában. Hogy Mariskit a péns-specuiatió mellett szerette is, az tagadhatatlan, de a szerelem lángja nem csapott tul a partgrafu sokon. Mintha csak at mondta volna vele minduntalan: .ríagybn de nekem pénz kell !• Kondor csalódott és bele is nyugodott. Miután a fölvett péazl elköltötte, s a íéoyes kilátást elaülftiz-Olta, haxa jött bevárni a b^követkenendíket. De bezzeg as uzsorása, idáig nem tArjedt jóssivüsége ée nyugalma.. A váltók lejártak. Szegény Kondor Gyala a iegkinocabb váltóláaban volt. Ou ssomoru ültébeu mindet essébe jutott, a mivel nom sagithet magán, de valami lissteaséges expedienst sem tálait. Keservet nyugalmából kopogtatás vartc föl. Kagy alázaiossággai lépeu be a jószivü uzsorás, hozta az esedékessé válott vallókat. „AlázalOB szolgája tekintetes ur!B .JÓnapot!" Csak ennyit felelt Kondor Gyula és sz&rgalmasao tovább pingált, mintha archimedesi rauakit végezett volna. Az aswráe állott nyugalmasan és virU, hogy mikor teiazik a tekintetes ui-nak föl pillán tani. A tek.iatel.ee ur azonban konokul megmaradt papírra szegezett figyelmében. Végre azután az uzsora belefáradt és bátorkodóit ót meg* szólítani. .Kérem alázatosan tekintetes ur, talán nem letszett ássrevecni egészen, hogy ill vagyok ?" ,Mit akar?!" , Könyörgöm tekintetes ur, azok K lejirt váltók.« eBlenjen velők a pokolba! Nem fisethetek!* ,No bit Ulán. én károsodjam ?* .Bírnom ia én. Eleget oyasott, voss-szén valami a maga bőréből ia !a ,No de ne tessék tréfálni, m-rt bisony Isteni . . . .■ „Na azatin mit akarni tennr?!\' .Mit, mít? Kivin ja, hogy megmondjam?" .Semmivel som fog megijeszteni. Várjon beoft3atr«. Mihelyt módoabsa less, ntradeot tkttiba hozok. Hs pedig HetvéoVedik, kÍDsínilom/nogy ogy ffléV-j4hes •em fog jutni." .Micsoda?! Hátaosód mirevaió ? Codöi kérek, igen eaódöt. Astán nem bánom, ha elvész is pénzem." ,Mi ... mi ... miwodi? Aztájs képes voina est meglenni ?• — sióit elképedve Koodor. Afri nem is gondolt, hogy az uzsorás a legkegyetlonebb dol got u elköveti bosxuból. Mindenkinek barátja, a kiea éghetik, kéfleihetlea \| ehen&éga, ki pénzben megkárosítja. Minden fölött üld bÜn sl5ttn;az uzsorás meg károsítása. Hitelező éa adós hallgtlisba mé-ljedtnk. Kondor attgondolta magibs.o, hogy eszel az emberrel még is becsületesebbe kell bánni, meri utoljára megfoastjft oklevelétől. A ! itelezÖ meg azt gondolta magában: ,eh« most ri ijeestettam, «s * kis íje»néi ezer forintot ér." ,Hát lalán egrességre léphetünk,0 szóit barátságos hangon Kondor. ,Mir bizony nsgyon bajos. A fó-Byes pariin elröpült Aztán kérem alisa-losan, a mini tetszik tudni, a mai világban bizony nagjoa bajos jóravaló bása-ságot csinilni. A kinek egy pár ezer forintja vao, igec megnézi, hogy kíhei megy." „Azt hiszi U.lán, bogy az éa sze-reDcaém sj\'aja teljesen bezárult ezzel az ostoba fe\'sQléssel, mi? ,Ah kérem atizatosan azt éppeE nem is akarcm hinni. Tekintetes ur még fiatal, szép ember. Attin mig elég olysa bolojd lány akadf ki tehetős, gazdag ée partié dolgibam prókátoron alul meg se 411.\' „Éi miéV kétalked<k 6n mégis? Miért vonakodik még U kiegyesni ttsz-tességes nyereséggel ?• .Kérem f"">nn inén ssiresea megtennem, de hát — teUsjE. tudni — abhoa még amit elmoudlsm tserejicse is kell ám. Am pedig, még nincs a bölcs mondások k-ösött, hogy „prókitortf. uil! t (UL\' ^emmi irOiTset. ^ksz- s^wXnr\' As ossorsW dörzsüiai koseVé kes«it és mosolygott. .Na ... a- IÍJ!.. Kort ké em sí rtsiko . . . H%aAm ha , . . tústLes- ségee . . B. igen tisztességes prooesUsU kapnék \' „Mennyit kivá»?- ,A k6voteléé kétesei forint. — A. jelsxaram ■— snkl tsjáai Déitóstaiik — mindent v~£gy leamiL Vagy megaCöi a tekintetes ur vagy t«m — vagy jrasdaf "eséget kap vagy nem Eo«4)fogva vagy megkapom a péasemet vagy Dscm, asax mondjuk ugy, hogy ragy négyeaar frtot kepok vagy aemncit> .Tehát A ketsam beJyof., atígyot akar velem alfogadtatni. No mar tudj* még is ^elkotleoség- ,Mi nesc lakkéi dolgosunk, ha-nem peazzel- Tetnsik vagy i«a ?* „Adja lehit a valtrjt!" Az nseorás már nyújtotta a váltót, mikor a levélhordő agy sjaotott Ieveáet vitt be. Kosdor átvette a levele^ vi~ffJ-gatta. Az iráa tel)esao isiaertttlsm. Buda-pestről érkezett. Kiváocstu izakitotta föl és«iasls, közben a-cza egyre jobbaa kidecfilt. Mikor befejezto, hahotszva fordult hite-lezójéhet. Na hát tudj* e mit mondok ?J .Teaaék p».a>cwLai 1" wGaak ayargtJjo «a»pori» vstami^ bölcsből es mondja naki: rpr4kitorra ssill a füsf\' Hab, ka, ba 1" A hitelezi csak BéseU,sJit gondolt* magibu, togy valami gaadsg nagy bátyja halaiáról irtes&Jt a tekintetes ar. .De kat köa^Argon ■Uitossn te-IcinUtes nr, még Ö«D végest&nk* — szólt alásatoaaa az ozsorúss, .Igaz, igazi Hát tudja mit m&odok én msgáswkl* .Parancsoljon ! #Hocaa« kU nekem még aaer frlat de rogtöa. Akkor adok a kasnatokkai «gy&tt négy ezer fonalról viitóL* ,De kérem slántneas " ZA LA I KÖZLÖKT OKTOBKB ÍO-to 1881. iaciasác. — Csordás Katalin 740 írtra b. injt nov. 21. Csapin. — — Hamai rövid Mrek. — A haroadik egyetem Pozsonyban t nom Ssegeden less. —A ,Veszprémi Függet len Hírlap* aser kast tója sllea a»jiopr isditutott. — Siófokon olvasókor nyitta Blhé 55 fi há y forintos háaat tott — Blahané 55 6 minden nehézségnek bátran szemébe minisiter a Csáktornyái polgári iskolához _,_ ,_ _ _,,_■ J"lí-L-JMyokatí mintj segédtanárrá nevezte ki. — A .-Mt.-gr6thi kassinó alap vett. — As országos nSíparkiáilitáa 9 ezer frtot jövedelmesetl — Varainybso a postahivatal kirsboitatott. — Madarfojü 12 éves Iinyt matogaLnak Bpest«&, — A lengyelek ast óhajtják, hogy Andrássy gróf legyen ismét k&lílgymmister. — A hoc fádmenházi akandalumok vé>et ér ték, kibékült«k. — Rákosy Jenő megvált s népsziaháztól, igazgató Evva Lajos lett. — Gróf Szapáry László altábornagy v«- ssélyes Bsivtágulásbaa izenred. — Cseg- """ " Dél — Déla telepítenek tagy az ínség. — léden állandó asinbii e\'püJ\' gysroraságoD hollandokat le, — Temesmegyében Béjhl ll gy gy g Bécsújhely mellett ogj Ifipormaiom légbe repült. — Ai országot vörös keresstogy-letnek 247 fiók-gylete, 31846 tagja és 16356G t>! készpénze vao. — Pécsett vis-gjógyintézet nyittatott. — A királynénak Sócb41 Gödöli&re naponu iróviset aztj-liUnak. — József fbg. Fiumében ö0 Mer írtért villái vásárolt. — Bpesten mozga-om iodol. meg, bogy magyar nők magyar ruhát viseljenek. — — Külföldi rövid hirek — A francaid hadserogben 8 tsr. tábornok van. — A miliő európai utat tesz- — A páps ujabb hír szerint Salzburgba költözik. — Liszt Fer«ncz Beymthbol Romába atatott. — Írországban számos elfogatás történik. — Francziaorszagbsp már egy milliázd frank értékű ssólő&ltetméoyt pasztitett el a phylloxera. — Angliáb&n borzasztó vihar düböttgött. •- A >vé<i király tragoediát irt. — Montenegró fejedelme Orotsorzzágba utazik. — Londonban oly leány czüietett, kíask ve libái, sem kezei nicoseaek. — ki nyert? Budapest okt ló-éa : 75. 58. 47. 24. 37. Li 47 15 42 32 82 p Linca 47. 15. 42. 32. 82. 2. 42. 62, 8- 84. Vegyes hírek. — Egy katona kivigxété B«cbn. Ka»ebaam, ki Hirtel Gyula káplárjánck botsából golyót bocsátott s hátába, ma végeztetett ki a bécsi Aizer kaszárnya udvarán. Ott várta ai elitéltet korán reggel a 32. ezred, melyhez mag* it tar-tozott, ■ Willeobacber hóhér. A katonák fegyvertelenül jelentek meg, ■ as őrnagy • vezényszavára pont 6 órakor vették kÖ-rul a bitófát; ac elitélt 8 percsoyi halálküzdelem után kiasenvedetE: megjegyzendő, bogy a lelkész magyarul tolmácsolta végbocsuját pajtásaitól. — A jelenlevő tisztek aiborzadtak a-hóhér csinis-lin, ki — miután a t«ste: levette a bitó fáról —igy szólt legényeihez : , Munka ntán édes a pihenés ! Most igy ank egy pohirka bortl* nyert bor, ntóbbi\'a] rM SmeWeréaot \| ki alioabor tokaior itép aiWrel tűri. A fooimaradó lirtSlj, a«r!, ragy „„warla etnUaro jél haaaaalbaló, ugj buonlokip alkalmaihauSecaetkiaM-tí.r« U, ulóbbi Mílból » lírkSlj k«»éa VÍIMI fölereaiietvén, msieg helyen tífU-i\'Jt, hol a KHH orjodé« i» nngkexdMik i» 6 — 8 hét mnk> majdnem keai ©caet •ajiolliauí ki »• almatSrkSIjból. A soproni kereskedésiül s iparkamara köréből. kr. kosos htdOgfBitw téri nm azon rubázal ée felaayrelési tárgy aknák besz-ríét* végett pályázatot birset, m«>7k as 1S82. évi füua^ aek fedezéséVe kivin aiaak ét melleknek beszerzésére as általános .verseny fa&a tartv T»D. Eien t.irgysk: Iálki.rők, pakró-czok, különnemü íávegek, í«gjeBC4.öílu zékek, syakravalók, borkevzljuk, fém-gombok, putiiniD^olc é uinórok, zsák, fejszék, csákányok, főzőedények, Ubori palsczkok Btb. stb. A piljiíaü kérvények legkésőbb 1381- november 30. napjáig déli 12 órig a osáax. és kir. kösöshadügyminis-terium igialó Liv» tálához beküldendők. Minden tárgy mustrsaserüen keni tindő. i mustrák pedig s brüni, bpesti griczí és bácsi ruhaü raktárakban megnekinibetők. A részletes halárotstok egy szerző-a éti terveiéiben foglalvák és ez sa alulír kamaránál mindönki fi.ltal betekinthető, ridékieknek megkeresés foljtáo >ráabel faWiiagasútás aáatik. Sopron. 1881. okt. havában. A kereskedeliml <;s ipirkuur. Helyi híri\'k. — Bereai Imre egykori nagykanizsai zenetanár Győrött babérkoazo ruval tUzteltetstl n»g. Ugyanis két nap egjr»ieaü.fl a Lápi lüzkárosaliak javára elosetts tartatott, nJftiyrM a többi fcozt igy ír a .Haiáok" : Ai ének- ét tene-egyiel működeié", ét valóban rcŐvé c:úiádiflá\'. ismerik már a győriek, de a mm műsor* egyszeramind hatafin árzü ítíLrúl i* leUtanu»ágol. A ,Sabadaigdai,\' ,A IIOE£ uacmjn" é & .KoMtub-induló* mind ei^ daraixík, mfilyek 4JuUao» irJketvdést koitiltok a ktaösaégDé!. £ lapolt iiűk kerete nem eogedí, bogy bórebben saöJjauak naknak jele* el Ön d&aarÓii de ugv bidtum elég, ba axt mos dóm, bőgj minden egyes dal a Un a köíöűBÓg tüntetőleg hivte. ki Borecslmr karcBoster urat, mini akinek Kakavi.U>i1 é; oduadö mdvexetéae alatt érte el a jslei egylet jeieslegi töké\'yé\'.. De nem csekélyebb voit k ti.pv »z egyleii renekar álul elöndott „ovit-any* eljÁUzása ulAo. É« tekintetben is a tekstaégat karmaiterl iilnti a siker oroailánréate. Scóval ax étek- oe w»nc egjiet megfeleil a várako- aataak ot ma is agygy«! laaporilotta ba-Urait. A maaodik >16uU> megkndiíae •Mtt u ének- «• t«Dfrgjl»t lugVdfilt függöny tsogott moy ható jeieneUit rög-töaaStt. A aiker, rael/et a gyorí ének- 4t ■ue egylet a kel oatía M aratott, kisiro iag Befed Imre uakképsett karmeater ar odaadó tevékenjaigíoek kfiasoojlelo. néz és aS eiélO Kjwuuiu ■ » BTI »ij uMk) UUBI ; hóa hadvezér, lelkes seregével koonjedén " " ti. Beroez Imre ar a dalok megvá-lábfcn p .ratlan ízléssel bír és azoknak pontos előadásával nyerte m»g a nagy kúsönség pártolását az egylet számára. A győri ének- és zene-egylet jelene és jövője Borecz Imre ar nevével és szemelj évei szorosan összefügg és ezt elmondom minden hiselgés nélkül, mert ss egylet csakis esen [éles karmester esetés? alait kezdnti rövid idő alatt ily szépen virágom!. De Bereci Imre ur nemcsak karmestere ax egylet működő , hanem ösint«, igaz jó barát éd ha valami képes indukolní azon ossz \'saagza\'.ot, mely nemcsak az egylet dala ban, btc-m tagjai körében U jeleatkesik, is egyedül Bereci ar roki aisége. Szeretik egyé- g kisdedek figyelnek eda. Ugok. Műit a anya ixavaira, agy ser«telt a koros firfi.k karmosterük hangjára. Ssóval minden oldalról a szeretet é lisstelet éradméval találkozik működő tagjai és a nagy közönség résséVől i». Ezen szeretet és tisztelet adóját rótták le tegnapelőtt a hálás tagok a karmesterük iránt. Fél hét órakor összegyűltek s színpadon és körükbe ve vén vezérüke L Zechmeister Károly igazgató ur meleg ÍZ* vak ban fejezte ki a tagok érzelmeit s a szerétéi és tisztelet jeléfil átnyujtá a működő tagok nevében azt a babérkoszorút, mely a második előadáson a karmesteri állva nyon. volt elhelyezve és meiynsk fehér, kék aelyemssallagji.in: .Szeretett karmesterünknek a működő tagok, emiúkeül. 1881. okt. 16-án1 stavak ragyogtak arany betűkkel. A meghatóllaágtói elfojtott iungoo és örö\'mkőayekkel szemébec mondott koszosaiét az ünnepelt férffu, k: annyi babérlevelet szerzett az egyletnek, hogy azokból — mint Zecbroeister ur monda — a tagok koszorút fonhatlak. Ec részemről örömmel vontam e torok körébe ai eseményt és kívánom, azon harmónia necsak az egylet dalaiban «. tagok és karmeiter közt, hanem azegylo; és osgy közönség kötött ÍB zavarUlauu-igen Süki fennálljon. — Téves türdolé* következtében lárcxájiaak egy részé. mait Bsámank újból köiöljük. — Sfeghivá. A salamegyei ilt tanítói testület a!a-egers»egi járiekörf v i. novembnr kó 24 éa Zali-Eger-btegcn . polg. isk. rajttermébon délelőtt 10 órakor fogja tarUni 6«xi közgyűlését, melyre a L Ug:árs urak ée tanügy barátok tis;eleUei meghiratnak. Tárgysorozat: 1. Próbata oitáa az elemi iskolában Weisi Joel ur áltaL 2. Értekezés as oktatás ei-meirol, rLov jgj apá;í Un HÓ ar ált]. 3. Elnöki slfiierjeMtTéBjfik. 4. A tagsi. dijak bessedéiM, a bálralokotok neTsinek felolraailJ a ssékn nosaadó voglege* ha tárosat. 5 Egyéb indítványok. 6. Tust njiüU. Bódy Jówf e. elnök. — Kinevtmée Mukoiay Arnold oki. kSxépUkoUi tanárt a vall. é« kfeokt. .bálya er&sitetta. bel Ügyi — Broncx-érmet nyert a nagykanizsai feÍs£-leáoyiskoU az országos nói ikiliiá — Savanyú JózH a hírhedt íegyveres csavargó ugyancsak, felverte a k&tbistonság őreit nyugalmokból. Szí nt a Papai Lapok bo aélyleirái olvassuk M£ egész v.dékel bejártai alapján koreait ia ám mint a lüt. Ez vakmerő rabló, ki Bogyaí Antal meggyi koláaával is rm vádolva, azonban— agy látszik — nemcsak a ruháját, hanem foglalkozását ia tetszés szeri mert érti a szabó, czipész áraljának fillér C:;k&l = nemzeti szent olUr fÖlillitaaáhi> xel;; - xi^yar név. n«k megdiosőitéss leead. A lelkes aso nem hangzott el a passtában, hanem basdi-tólsg hs ott as áldozatra mindenkor kési magyar nemsstre, mert ki-ki mar is siet tehetsége szerio t sstretetadomány árai járaloi « dicsőség oszlopának létesitéaéhea. A kegyes tanitórendiek vezetése slstt állí nagy-kanizsai fógymnaaiam hazafias érzelmű tanári kara, valaminl azorgalmas ifjasiga is a azeot csel elérését lelkesen fSlkarulva, iparkodik lefizetni kegyelete* adóját nem ugyan országra BZÓIÓ aagy-aserü adományával, hanem Bzerény tehet sége szerint szivbdl nyajlott filléreível, sst tartván szem előtt : ,Bis dat, qui cito dat* és .Adde parum modico, tnagnum camalabis scervam.* — Adakoztak : főtisst. Pap János igatgató ur D frt, Kot lek Kándot 5 frt, Vőneky Pál 1 frt, Qrocsmann Ignácz 1 frt, Malonyai István 1 frt, Ssaitz Alajns 1 frt, Martin Péter 1 frt, Szabó Ferenci 1 frt, PaikovioaKiroly d é« mészáros mesterséget, B ha megszorul pia csérnek ia beáll. így hál Isgffiiltbb »t * arcia Lebel árulója, mely atepli\'í és ripiCíot. no m g a hangja, me\'y oly vékony mint a ezér-naaaáll. Jellemtéaére meg annyit mondanak, hogy dicsekedni st^kott. miszerin rendőrséggel jó lábon i\'A, » bogy 4 .yelveD képes magát ki felesni: magfar témel, !ot és horvá: nyelven. ephont késxiteu 2 frt, fíám Jóisef I frt, dr. Omándy Mikiéi 1 frt, P-p Ev. János tanárok 1 frt, Bertay Slek bázfÓn >k és Unár 5 frt 13 kr. — Ö-dik osztálybeliek : 11 frí BO, 7-dik - 9 £n 06 kr, 6 dik: 14 frt, 5-dik : 10 frt-30 kr., 4-dik: 5 frt 37 kr., 3 dik: 2 frt 30 kr., 2-dik: 1 frt 34 kr.. as els-S osztálybeliek közül: Hirscb Alfréd 30 kr.. Páiffy Lá-zló 40 kr, tk. Fesselhuffer Józaef ur 5 frt. Óuzeg: 86 frt. Hasafiai tisztelettel Berzay Elek, bázfónök és lasár. ~ Vj képviselő Tálasztis Zsia- Tapolczáii R^d! Jóuef állami atmester, ! Egerszegea ée Baksán november 10-én " ; utmáréeak ée jelóiéseknél igen ! warUtik meg. y g j g Jó azolgálatoi tesz. Ai égési készülék két bádugcsÓbol s az ess-k hártyájára faaiitett Nnnder fonaibó! áll g a bangó\' poc szeti. Feltaláló ütJi kér ret pnv iot B szt mondja, az vilié őt eg^ időben találmányra, mert i -monkálatokcál an érthette. - A límét tokinttslvei ósi irjs a P. N\'-pló. ad omao v t, n &nen^ n^i íeikftsüJ\'. kisen1\' Borokat, melyekkel egész összeg boizáck jatott, vettük ŐÍZÍ örömmel és eiég étel lel. A levelet főt. Berssy Elek, a kegyearendiek nagykanizsai háziui&k niig\'yérdemil főoöke, a magyar \'.anári tes\'.Ület agyik tiszteletreme: ~6 tevékeny ti-gja intén;e bozzánk. Ls\'.kes or±:: egéti Lerjcdeimében ide iktatjuk, hogy a hasai tanári kar bazdi-táat m«ritsen é* lelketitő péidát regyen belőlük s basgo ré»%i regydn egy ogy nemzeti eszme vaiósitssábao. A bszafias lelkesedéssel Írott levél igy hangzik: ala -- Laputik bezártakor vesssük a bírt, hogy perlaki plébánossá Oadó Má \'P4"0 tyás a líiituztekia légrádi plébános ae v értetett ki, helyébe pedig Varga János zn tir&azen tmártopi plébános JÓ. ll j Jóvő számunkban bővebben. B j — Két szép leány lett letartóz- »^ .»« bogiak W a ha^a. <\'" Torok- » my.tla.íaí, hogy kább ~»zoniinily ngJ\'"rü dolgok lesz otL A két \| szép leány Budapestről a gyorxvonattal Kanizsára jött a kufárral it\'. k«llet. volna találkozótok, azonban nem találkoztak. PéozÖC elfoeyvin gyalog akartak vissza menni Budapeströ, azoobao eltévesztették az utat « a bécsi vasutmentén gyalogol lak, Palinon fölül egy járisi pandúr leUr tóztatta őket t Kanizsára azállitalta. Innen táviratilag ór\'.etiUetett a tóvárosi kapíU-nyi hivatal » minden intézkedés meg tétetett .uüidikhez való vistzajatáa érdemé ben. A lélekkufár eröaea ayomoz\'.stik. — Árverés Zalamegyében. — Szent István eUő apottoli emelendő szobor Ügyé bee t elaő lanka- ■ilyunknak Kovács Gáborné 862 frtra b. ingt. okt.22. \' Nagy-Kanizsán. — Horváth latrán 426 butgalmu diőbarc: üdvözöljük ntól áthatolUa árba! érzel< henfi-j: \' Mihály 658 frtra b. ingt. nov.9. Eaztrog töiemelte\' nyén. — Ifj. Böjthy Györgyné 618 fr a vilagitc fáklyát, sziveké: ébresztőit fel 1 b. ingt. nov. 4. Pólin. — Mikó Jioos 802 L dermedtaégbói ■ áldáiot tettekre lelke- j frtra a, ingt. nov. 14. Le tényén. — Kun litett tzásexrekqt, bo^y áldozatkésEséggel: József 516 írtra b. ingt. okt. 21. Nagy t azerkesztő \| frtrs Íj. ingt. okt. 29. Csapin. — Benke ,Mit de kérem alázatosan ? Hall-gusa e levelet; E« ssóral szóra igy hangzik. Jól kinyissa füleit 1* Tekintetes Konéoz &yala ftgyvéd árnak Z . . . n. Eaeonti fei^mólívom önt hajlaadó-e eüo-g»dci a rB>rcaay gépgyár" jogögjeiiiek képviselőiét? Öot mim 6ata!,kép«eltjogáaz igen melegen ajioiotiák, ■ én es ajánlat alapjáa bivom lei. Ai agyéazi twttelet dijat hatezer forintban állspitotUm meg. Posta fordaitávaj feleletét Tárom Bada-pesten 187 .. ÖíTegy PaszUy Máris, a ,Barcaj -gépgyár lulajdoaoss." ,Ka mii ttói hozzá?\' ,Hát csak axt mosdom rá — asólt a hitelező — a mit a tekintetes árnak is teUsetl mondiDÍ, bogy .prókátorra uáll a füsL\' vKa hát csak trappoljoB spéasért-Rsmélom hallotta ast a hangzatos aJáírást, hogy ,avegyu. Tudja mennyit érőt? Egypár isáxezer frtot. Elveszein a pémeért, ha kileocz .iksi" tiisseieg is a hátán. , Aionnai hosom a pémt, ba páran-osolja nagyaágod ?* rM,hOt\|- A hitelező agy ment, mintha ítél véss alán gombolitott volna. Kondor Gyula pedig ceibokn gyaj-ott és agy füatSlt, mintha már a gyir csakagyao a markában volt volna. Ajtaján tamét kopogtattak. Most már arra sem érdemesité a b^uándéko sót, hogy ^szabad.* Hanem azért ai. csalt bejött nagy (..\'.fratosaa. HA A tekinteten urnák méltjstitott volna oda ekínieoi, Lalán t, fosEiellegeo át JQpí\'en trónnfábói megismerté volna Bur&jp Menyhért busásait alakját. De bi-üony Btuk »«%eu oda, ba^en oaak agy kérdeste, hogj #fci u ?- . .Ea vagyok köuySryÖm alásan te-kiatotes őr. Ugj a bisonv awrweli as id<!? Em Ii arar* P»rste szegóny Borefi uraw a füst- felhőben meg ast gondolta, hogy 5 rajta pihennek * tekintetes fiskálii ar szemei. A ">í b4, a sok köoy, meg aj miiék i Kondor 6 tekiotetessége as ilmorí hangra kegyeskedett agy fél fiiról oda , Maga as édes Beregi m ? Kos m jól hozott ?" , Hát kérem a\'azatosaa iszen tadja tekintetes nskália ur, hogy miképen jár taok azzal a ssereocsÁüea leánynyal,H „Igec egy kicsit emlékszem rá!\' A* Öreg Beregit majdnem elkapta as igaaaágérset e s&arakra, hanem csak elnyelte; hossá volt asokva, a felesége agy kívánta. •Igen is kérem — folytat* as Öreg — hát most a jó Isten tudj* hol r annak ? Se hiroket. se sterAket LW> ballaai. Nem lehetne raiamiképea risszareDdelni s lányunkat? Nincs erre semmi törvény semmi igazság ? A plébános oruSi alvitet-ték a lányom ksresctelfi levelét. Talán meg ia esküdtek?" ,Hja bii as igen vaMszinü. Másért csak nem vitették s ksresilelő-leveiet" „Itzen kérem alizatosaji te istetes ar, hogyan eshetett volna meg a oai aka-ratank nélkül ?- .Mit ért maga aiihos &reg?; Igen könnyeo. Kunatattik, hogy a maga Lánya hat hétig as ott&ni plébánia terille-tén tartóskodolt, ■ hogy a torrényas kort elérte — aztán paoktan. Sót többet mondok [ H* annak a bisonyoa férjnek eszébe j«t»* a leáay törvény! örökséget követelni annak idfjén, aat is megnyeri. „Hát aeot lehetne esen valami képen ■egitení? ÉQ ilyen ross birrel nem merek a fele4g«m sssme elé nienmi. .Akkor menjen a hau mögé! . . . KöJönbea írassa it valakire a birtokát, de\'no ám ajándékképpen, mert akkor ■ owgl+naadbaúák.\' ,Taián "tekintetes V slvégMué?* ,£h én nem bajlódom ilyes spro oseprA ügygyei- Menjen raiami más peó-kátorbos, aki jobban ri Tan taormJra t\' Szégéay öreg Bertái sagy aliatto aao k&caűat és távozott. Konóor táTOssasa kö«b«s atáaa awih: „ Legjobb less r«gje TÚssa íksi nufibss. Moat már úgyis BMfdfiflőtt a takiatstss T41" Az Öreg erre uem ssólt, csak a fejét csóválta, hogy mégis huncsfut es a Tilag! Beregi távozta cián Kondor megírta a levele\'. Budapestre, melyben kijelenté, bogy a telhiváanak — h»bár itteni roppant ügy halmazának átadása ntgy nehézséggel jár is — engoda. fog ! A levelflt bepecsételte, aztán vígan kezdte dudolni valami operetté dallamra, hogy t prókátorra száll, száH, pró ki torra »ZÍLI: száll, azáJl a füst, a lüst, t. fost . . . száll a fost!\' As ozsorás csakugyan beszállótt a* aaer forintul. (Folyt, következik.) Kézfogótfl eéküvoíg. (Elbes^iiz.) Irta. CSÍ.QOLI JÓZSEF. I. A mait alkalommal irtam bia én vaUmi olyan ssivU>rtéoe; félét as újságba, aem tadőm olruták-e, vagy ha igen, tetaa«tt-e s lap kedves olvasóinak ; de mert hát a izerkesslo ar oly kegyes volt kinyomtní, megfogott CL bátorság, még pedig oly tMörnyt módoü, hogy én, — aki soha éietenbcL sete resskiroziam — (még vörös ászra «m) most ss egyswer megkísértem, tan sem less oly kogy»Ü.io s sserkeasto ÜT, hegj annak a kis aaiv-törtéfletnok egy más váriátiéjál ki ce nyomatná. £ helyet a czim helyett Írhattam rolaa ugyan azt is: Möokától Kómáig, DUrt nincs idő, nincs posta ut, oincs nyolos bori de nmea semmi e világon oly hossza, m.ot as u idő. amit * késío-g^uil eskQvo.g alAl a boldog jgy<wpx; de hát kérem legalább a ősimet akulani egy kiesé érdekesebbé tenni. (Itt sarjai közt figyeloMstettun a* olvasót, különben s söaolni Tágyó Saia! amberckst; érdekes ki* história ám ex, — csak tessék belőle aa üdv* tanulságot ) ) B. kösaég éidsmes iskolaszékének kssjyeliníbol elnysrieos as ottani, 180 frt és taljat tlláTártnl dij«sw.t sásod ta- nítói állást- £z, kérem fc mai világban igen jo áíiomás egy szegény tanítónak, igy nekem is jól esett volaa, ha a teljes ellátás mellett nem magamnak kell reggelit és vacsorát fózni. ■ ha mosatnom nem kellett volna, íno természetesen est ia a 180 írtból.) A világit* és tisetogatia szintén wjit goadjsim egyikét (ssai pardon! héttejét) képezé. £anyivel azonban még mindig kijöhet az ember igen tisztességesen, hs csak nem szerelmes és nem nagyon fiatal. Éa pedig mind kettó valók. Most már, hála Istan! egy kicsit idoMbb is vagyok, meg aztán kérem, szerelmes. (De bison nem folytatom tovább ! Isten bocsássa bűnömet, még most se tudtam annyi bátorságot magamra erőltetni, hogy ne remegnék, hs látom asokst s kedves kis keséket Ökölbe szorulni. — De tessék nekem megengedni, kényei dolog is ám ex.) Mivel peaig kitaláltam már mondani, hogy szerelmes voltam, hit ezennei helyben hagyom i folytatom ott, hol ast félbe szakitám. B.... .i tanító vaiék. Főtanilóm H . . . kedves, ac-M-etetreméltó és igazán oainoz ember volt. Ott létem első nspjaibsn bemutatott két «lao megítélés alán — kedves Malidnak, M .... és P éknak A: elsőt mellösre, csak ez utolsóról fogunk azóllani. Nem irhatoai le a szíves vendég ueretetet, mivel bennünket fogadtak, osak azt említem mag, miszerint első tisztelet tevésem a lehető legkellemesebben folyt le, iévAa a családnak egy — mint ast ott létem aiatt megitÁlém — kedrea leáaya, ki is a az. kerentségbeB M . . . . aevet kaprán, azt 16 év óta risslta. Hogy «Üj igssma iuUlm meg a család egjslles kadrenesét s törtézM folyamai ki fog íttnni . Kérem tehát bec««c ar svsfy höl-gyi figyelmüket ! Ügy rolt bt» ■ kérem 1 Az «z4 litos^Usi SAbb is körtU. A papa Dagy kalapácsának mho-gáaa — itt felemiitendőnok vélem azon máaktHönben m«tlék« körnlményt is, miszerint a már előbb kedvesnek titulált családnak érdemekkel kossorcsott feje, az apa, aa aj é törött szekereknek, szegeknek, eke-vasakmk s más egyéb vssssierazámoknak doktora, más azóva! korsós Tolt. — A papa ;»Agy kaiepáosá-oak zaLogára tehát, - mint mondám — s«mmikép«n sem gátolt becaüiiket sbbelijé szándékonkbao. bogy egymás ( bessédére ne, ... esak s magunk gondolatának uír* bocsátásira figyeljünk. (Vége k&T«tkesák.) Ás el hervadt búsan rajfuk Kincm üitár bánatomoak. EJŰTZ \'elűzik fa> elóttem, Kit nxirembél bSo nerttfm, S ki •of««iet 04-7 H«r«t«C, MÍD: a canic a kik •fet. Ef7 ifj a, np (•inyka Fekicsik itt a ravatalon, Virág roll 6 — t elkrra4a. N«m ririt már több unnia. Soh\' s«m hittem, borj a tuOál, Ilrra hamar r«á talál. SB«fénT r\'.rág S Ma hitte Hogy letörj az 6«s zzel«. Nem ti réfen. kit b* íiáti, BAmélEvtmok a jörinii. K«belemr« ■zoiitám St, S boldog Toltam TÍftel«tMU É< moiLaa már f & boldog. És a.«f %finj árra varrók, Betef tMteu, l>eUc lelkest, U ^1 Í h lsmit Utbb m a üksrtbe, Ec7 zord-, riit airixaioauaai, Ináét több TU az eletb. Egy zásEat<6 b&s árrápai. D* irassa, bfv E>«Bs»sars ElkSltaaSB én li oöa Hol sitsitnik a fajdaio. S hol a kedvoat ojra látok.- KJLBOLYI L. GTULX- HÜBZADEK ÍVTOLYAM ZA L A I KÖU O.K.T. O£TÖBR 204a 1881. Sierkewttt tttenet. 0 M- A kiulii Urduiul iud «4a o4« unrik — Mária VaLSHa foWciegofi ét ctirdáa. Mfliler Lajos Valéria föherosegnö ÍÍ édke* via»emUke»éeket kötól a „F. L "Un. Többek kost így mondja el, hogy tanította meg a csár dásra a főhe-rcsegnfit: A királyáé ela\'.a- tiíft után eihttiroaUm hoziáfugoi egy tervem kivi\'eléhez, m^Iy mar kendet tói fogva érlelődött bennem. A csárdásra nkartam megtanítani a fíherctegn/lt. Tudtam, hogy megbízásom határán tul megyek a hibát kovátok el, de híábft magyar táncxoae&ter vagyok e a Ceárdást nagy őrömmel tsnüom. Meg a f3h»rcreg- QÖnek ii őrömet kkartam \' szeresei, a ki mindig kimatatta, hogy isivvel, lélekkel magyu leány. — Mikor elmondtam neki & tervet e hosxátettem, ho ék — Frankéi Móricz & kii fejssámoló, egrik helybeli középiskolában tegnap matitU be rendkívüli ügyességét t fejből való Bzimoláab&o. Biwnyos siAmUní operácxitíkst siédiló, majdnem ijesitó gyorsasággal végei. Második, harmadik gyököt oly gyorsan TOP ki 8 —10 jegyű námokból, hogy felelet majdnem njo* mon éri a kérdést. Mintha nem is gondolkodnék, míntna a feje holmi gépforms, volna, mely nyomban itformilja, kibocsátja, a mit beléje vetettek. KüJ3o5en ügye unnak kistámitisabao, bogy hány nipot, pereset, másodpereiét élt valaki, kinek élte éveit Umeri. Mintha csak leol-Tuní vaiamely láthauüan papirosról, oly folytonossággal elmondja a milliókat is kitevő aximokat A fiu moet 8 éV\' titokban kell maradni, gy korilhoi képeat twtile? eléggé kifejlődött, kié hl d klfib éé : égésinek cs"k igy kissé halovány, de k ül finben egésEséges. lephetjük meg volo hazatérése után Ö Á mily bimalatw siámolási tehetsége, I felséget, kis tanítványom ai öröm mi. oly naiv gyermeki eiméje. A csodagyer-, nem találta, helyét- „Oh igazán nagy mek a fizikai laboratóriumban ugy ax»- örömei sxerea vele nekem, monda elra-ret játazaoi a eierstáiűokkal, mint bár- g^adta:va * a mama nem fog haragudni. nagyon izeretem\'a csárdást. Hissen tudja, hogy magyarnak születtem, magyar m én anyanyelvem B én a magi arokat mennyire sseretam. .Moadanoi r a csárdás Ugy ment, mint sem kell, t parancsolat. A fóhercxeguŐn meglát* Bzott, hogy rátermett sxép nemseti Láo-cztmkra. Olyan kedvesen, tűzzel s oda-adással lejtette, mint akármelyik alföldi sxépség. Alig várta as öt órát, hogy a gyakorláshoz fogjunk, a ba a palota, elé érkeztem, kedves gyermekarciát már láttam kikaadikálni szobájának pompás függönyei mögül. — Daczára annak, hogy s. királyné visazaférée után az ud-r csakhamar elutazott Budáról, t igy a folyamot égessen n«m végezhettem be, mégis megvagyok gy&südve, bogy Mária Valéria fobercsegnö most is versenyezhetne a legjobb csárdás tánczosookkei. — Visaia térése a tán R királynéi Felsége Tmésietesen atonnal értesült e do\'ognJI őszintén gyönyörködött leánya kellemes csárdás- tán cxán. a — (RabiógyilkotHig.) Belovárról a követkeiőket Írják az ,\\gr. Ztg."-nak : A Belovártál egy órányira, fekvő Gado- mely ruaé kis fin. Sí\'- nsgyoc ÍB naiv Ugy odasimul ai emberbe, cirogatj hogy az ember szinte sajnálja, hogy ezt a csinoe kis gyermeket elczipolik ax egéts világba B pántért mutogatják. Az apja különben a jővf éviol fogva taníttatni akaija — ha igst. Eddig-14 irni, olvasni sem tud. nem akarták máawi ÍB megerőltetni a fejét. Kí tadja, mily rendkívüli szellemi tebeUÓg fog elveasni a hei burásában, meiylye! eddig a fin rendkívüli tehetségét kizsákmányolták. A. kie fin eléggé jó! beszél magyarul, de tele tfimik a fia fejét idegpn nyelvekkel, a helyett, hogy rendszeresen, dvalOBan taníttatnák. — Mindenesetre mél\'ó kíváncsisággal várhatjuk, mi válik majd e psychologini csodatüneméoyból. - - Mon várotkában régi saokás sserint u ídén is volt. sgy olyaa bál, melyen a ianjok láncúra pályadíjat tűitek kí. Est CaJlot kína^aony nyerte meg, ki teijea 3 óráig járta a keriogőt, de mikor átvette jutnimát, roMZu! lett és atóta súlyos betegen feküdi; e D»pok-bkE el is halt és utolsó ízkvai ezek voltak : „Hát a gyönyörűség is megölhet?" TSCS tegnapelőtt íaaoDya gyilkosság ssin-bolya volt, Drakk* koroamáros é* föld-birtokos reggel 7 órakor síment kocáin Belovárra * hetiváaárr* s egy órivaJ később hat rabló tört be lúzába, s u oitnoo maradt uazoayt és ssolgáját megölték ás kirabolták u egész házat, 3 ei Fényes nappal történt a község báxa kÖ-vetleo közelében. A törvényszéki bízott aág rögtön megjelent a helyszínén, hogy a lényálladékról jogyzÖkönyvet vegyen íel B a ssandáruk UODD&I oyomozai kezdek a rablókat. Belovirban szatén ugyancsak gyönge lábon áil á közbiztonság, a lopások, betörések napirendben vannak. — Qodard léghajói Vasnoegyében. Tud?alevő dolog, bogy Gocard léghajós Lichtenstein Henrik hercseggel és egy szerkesztőnővel Bécsben kt-ddeo ette 71/, nrakor szállott fel a fdbók közé ez évben utolsxor. A mint velünk köxlik, kedden íjjal 10 órakor s tómördi erd^gben iksd: meg a léghjó a fa te:e;én, baonan bercseg Lichtenet»rÍn veszúdséggel lemá szőtt e embert vagy emberi lakot kert-sendo Tőmórdre érkezett, hol több helyen bezörgetett, de egyelőre sikertelenül, míg végre U.lált mégis embereket, a kik fc éghsjöt szétvagdai-a leszedték s * ievegf rAndor»ií Acaádra ssJUítotUk htjnali 4 Óra tájban, kik olt b vei.dóglóben reggé izteL meg. Túmördön azért nem bocsa tották be őket, mivel n>Bi jtravbac levok-oek vélték. A Síerencséten ruegai-bdul-,ak Fünö Uva és Soproc váró fölött repültek, tova. délfelé, sot 5i>pr<jjmegyében rájuk íe lott«k söréttel, mitfii cóbány izem Lichtensteiu berc»«ge: ért-* 1-, de a nagy magasság miatt árUlmatiiumí Papi rnael etek. — Kivéíiáii pofozliodií Kit eri vmber ö»«Eoestik e^y Hrébá -.n, az f-^jik póton ÜLI a Hiúikat, mtrt «* imponiJó iiel/iotb* vágja mí^it t kérdi : — .Komo]y»n Mjlt ex, víg/ csak tré fából?" — — .Igui, komolyul\' — felei i mislk. — ,Su azúrt, mart ki u kórUcBi ma gamnak at ilyen tréíit.* a«»«itt asái, »ly mityi leaa fj n»«í dalra. A prötai Am«-iiibm leikültíibb tAtfjnmk 4i6t tliK ne é^ kBtk 476]. i rrttau6lu Í7M. P. S. i„M virre MM- I«r«t«t inak int. 8»4k-f^tr.£/ 474 ,.. U rtli»»k kaputok Bilank. 47M- P P. nirn p m»it sa&gé eJ Tál.: nekeii MKr\'.tUjt. mist atedel k^jw, t, «C«SU4KM, ayiraÜas 4 KC4T«S disiaó ! t lácrra M, notlékot Haiaesol A nóláta nt íojj : Cd* ét bailelajs M«rk«oij: BJTQgfi H I R D E T É & XXXWXWKWKXXKKXXXXKMKXXXXXtt g Pályázat. : SzentgySrgyvölsyén — ZalamegyébeB Baksa kftzelében) az ej. reform, egyház, a már készen anyagokbél emeletes bkolit aiar építteti;, a törvény Idia-nalmaiuk megfeleló két tanteremmel 80 — 80 tuoncz szamára. További egy reodos tanító rtaére két labtoba, konyha s kamara s egy segédtanító likasául egy szobával. Ezeken kívül egy tanácsteremmel. X Pályázni szándékozó épitéez arak felhivatnak a hely megtekintésére s az épOtet tervrajzaink ói a kó>:ségve-tés&ek (asztalos- és lakatosmunkával vagy anélkül) a reform, lelkészi hivatalhoz folyó évi deczember há 15. leecdí beknldésére. Posta helyben. Csak azon pályázónak fog megtéríttetni utikfiltftége (és tervrajzi dijja) kivel az építkezésre Dézve aegálla-podásra jutunk. Keh 8z6tgy»ryyvö(gyéa, 1881. okt. 15. BÉNYEI GÁBOB, ev. reform, lelkész, X mint az ípit>eí bisottsác eladk. • SOÓS KÁBOLT, épifteiéri ^oodnok SALAMON PÁ1., egyházi gondnok. HIRDETÉSEK. evvwvvv?^^ NI OLL S EIDLITZ ■ PORA. Csak akkor valódi, lenre 80 ér <Su a legjobb tik erek mellett foaoál] coÍDd«DnemQ jyiatr bet«ga«fet éa mfiztisl tkmdátytk., (a.~mt itváfrrhiiQy, haucomlio, vér t»\|«li.» éb sratyer elUn. KfilÖJiBten olj egrrénekDftk ajioiva. kik 015 ólét-módot folytatóik. Hwiaftiitk tlrvíiytieg hiaiettttatk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. t frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. ^W ■ A lA^mefbizbatóbb C"BiegAly5 Bsere a tioaíedC emberíiéfiiok 1 minden bekfi 4* kttUS RjTilUdiJűii, a Sftgtóbb betegíég ellen, mia. decnemtt tebe»Ql6«ok, fej-, fül* ú fogfájii. rifi tértek éa nyúlt icbuk-rákrokiijek. üixök, iiemgynlladá, mindennemű bénnlá Él tértiéi »tb, tb. ellen. Üvegekben használati utasitássaJ együtt 80 kr. o. é. ilal-inajolaj. Krohn M. és társától Bergenben. (NofTÓfiában.) i balffláj xsirolaj Talamannyí, s kereskedelemben elSfordnló j k5i5tt sí agjedQli, mely orvoii ciélokra haiu^álbató. ára egy üvegnek használati utasítással I frt Í é. Y 6 iiillítii üoll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari azillitónál, Bées Tncblacben. Raktár n állam miaden himerai tjígyiiertiráb»n V4gr fttsj ero.kedé»ében. Ekktár nilküti htlytégtíh tn laaginegré\'nek najjobb egrendeiíieknól megflel£ ári Mopedéi ben rátieiQLaek. A t. BZ. kűiöniép kéretik hniroiotuu Moll-lílt ké. randelai fe§ csak olyanokat elfogadni, melyek iáját ÓTjegyem íi aláiri- E^ktárak: tofy Kaslzss Bein J. gji^j. Prlgar Béla gróryti sM^lbcíer Jiwef, Ro«erjf«ld Adolf, Eo>enberg rerne», Strim es KUla. ^ Zala Ef«ruef Hoilos7 J. E. Harualf Jamtl F.rd^ — Bsre Dorutt j S. — Csáktsmyi OöueiL. gyócr.ieréíi. — K4«SVár B»b<Schj Kálm. ] Kohn J. gjógj. Th. Kecaké«7 gy^sy. — lUarsioza Werli H. gj&gj. i Kész CaaesiaoTies lat ryógy. — Ketrtítely Wüj«ch F. — KSrfMWf j BAltJAo. — ZifTik IrTalm*hos ey^VT Mittlbach 8. gJ&KJ- Holjae T. ~ I Meie7 And. ZJÓgJ- ~ Lltwye EaliwodJL J. C^U W—68) Í Al e c«im alatt Richter lipcsei l.iadóictíietíban megj«;ei.t rBpirat egé"(•töknek mx e!»5 bftagrógi Ula«lek le- [pkfiidiWre, betegeknek pedig a baj sikerei gyógyítására inagbii- batá unácsokat nyújt. K köoyret GortSCliet Rr»)y <rs. kír. egye temi könyTkercikcdéíí (B^u, I., Iítrintcr 6 ) ingyen é* bfrmfntre kQldí m«g i igy t megrendelJnek nem okai [öbb k^lUt-get 2 ti«j- a iurelexS l»pért. 402 1 —ll o \| Kéhai Láposy G. Márton perlaki Tolt esperes Q! I plébános hagyatékához tartozó összes ingóságoknak Q I u. m.: szobai, konyhai bátoroknak, gazdasági ália- Q \| toknak és eszközöknek elárverezésére huáridófil i. ft. évi október hó 23-ik napjának d. a. 3 órája s következő napjai s a netán addig írásban beadandó igényeknek letárgyalására határidőül szinte a fenti nap d. a. 2 órája Perlakra, az örökhagyó rolt lakására mint helyszínére kitüzetik, a mikorra és helyre a venni szán- Q dékozók azzal hivatnak meg, miként az árverés tárgyát képező ingóságok készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron aló! is a legtöbbet Ígérőknek eladatni fognak. Felhivatoak tehát mindazok, kik a leltirilag összeirt ingóságokra tulajdoni vagy elsőbbségi jogot vélnek érvényesíthetni, melj összeírt ingősáijok a bíróságnál lévő leltárból megtudhatók, — miként igény kereseteiket alólirt bírósághoz Írásban még az árverés aapja előtt annál is inkább be&dják, mert tekintettel, hogy a hagyatéki ingóságok részben tart-hailanok, — a többiben pedig csak nagy költséggel tarthatók el s igy az árverésnek sürgős megtartása azükségeltetik, tehát ; jelen hirdetménynek hivatalos lapbani háromszori megjelenéséből számítva 15 nap alatt, még kellő idóbea ugyan, de már az árverés megtartása ntin beérkező igények beigazolás esetén is csak a vételárra lesznek figyelembe vehetik. Kelt Csáktornyán, a kir. járásbíróságnál 1881. október 14-én. GYÖNYÖRŰ ROM KATHIMAKÖNYVEK. VSD ssereccsém jelenteni, bőgj s. köEliMrteleli Befc<; Krí»tóf rttrös herényi róno. kath. plébaco* «s hiroerM magyar író által figyelemmel szerkeasLatl haj-mdik oag/sdik kiadást ért, fti hitatüMágot elóaoxdiló, a kait. hivak MÍréi fiomaití, háromfélfl kiadáau: .Mceoyei M«nB «kerf. Vd%fi"»g ft véoj-", „Bittu lelki vftxrr\' csime « már tUenfc^t wr peld-Qyon felül a kalh. hírek kost «l:«rjedl lxnaK önyveítet a. teljes irÓÍ jogg»f t6- i^ Beké Kristóf pUbánn nr, a kath. hirtk jobblét«4ri W-keten ktUdí ieiki atya bÖlcs«D bli.li exeo íin»kőnjTek tcük gewegét, M "sek álul igytketttt a nyelretronló éa bibaa tuojvek kilcüsEÖbÖiéséi ejfimosditvii. E»B imakönyvttk oieg^«)enéöh ÖU múldaaftU Iti fogadtattak é* eddig a vtnxpréMl, péc»l M y pftftpAkf hntrf^áfcok j«íva-baKyá»«f kiayu-^k, s oMŰis, ki fejosést adtak, miiEorini e népea kiállított híbitlaa k terjesstését a kath. hiv«k kö«t sst« liik ■aMyel Mnátkart, ngjit taljet t»rl»lmB tKa- i éopkÖDyr kerasx- ^ny katlioLiko\'iok húsnáltAra, b,ann«tltk ktata, flt ■tvi.sal aas41at MOtfi képp«l 6-rítfl, Wlbírbeo, köt\'6 tokban . . . Én 1 > figfex bit-ben, tokbn é% -6nom ar»iaUsá»wt . . irt 1.Ő0 Egi»i i ír rkiiynii-t4ö», cut í kere«xt .... frt 2.10 Zergtbőrben, c«»t i* dU«itt»eI . . ... frt * — ^""momaabin ké«ÍUe - . . . - . . - frt 6 — Rflycm ixfr bámonykStei araatm«t>aaei dlsit> . frt 7—10- BtmmjBi mumktkwrt, j finom papura DJO»»* 12-réCB, ital kiH-oí Udvístéf fttVMyt, / icxlmtUietfl kép^«L SiiaoroKain csimUppal. Biztat lotklvezÁr < KK^e^k kiad4«. \'. , frt 180 Aeatál kercsst • csattal *** \'^ Zeriob^r disai\'easel ........ írt B.0 Finomabb kiállítóit ....-\' bárönyk dinit menr papirk. tokban , . , . y, tokban Acél kvresvt, caattai ...... Zerr«b£r, diueaaa \' - Belywi-birvo&y finom dinitnÁoynyel Xii rinilkrt: T&C7 » kktb Kcmxtiny iQ«»ác tÜ csinoi ifaLTnymaio papirk5Ubra, tokban ; íra 30 kr e«Bit ü-omiuii iOir., •g4« birb«n T«l.apa\|,iraraBj» 60 kr. ; «tíc«a.trs 70 ki ; «ftt bőrben Teün papir u «j>él CMtra, kerewttcl 80 kr. azí éMkkkyv, 115 whá«i in«k«l u.-t»Ui«6, riaynieUi»ii«l késsitcU k5oyT»cfk«, ix* 60 kr. liflUnMéurt W^«y. S bold. n Uir^t kr7lrtUijttt» Usateló na^yarokoak ajánlrs, ira 80 kr. hp UtuM, iita T6U. Kik. Ji»« ü~^íl >M ff. kiadí., »«-kunit klpokiel ki ffliic IS, kíttt u-uiy»r»»>.~" »» ki. Biztat lotkivezM bír. unom ArmnyuMni* •• t«kban frt 6—«.- frt —«.— m —.10 &t -.•0 frt 1— frt 160 ttx 6i>< .k«j kn aor«\' visaoa WAJDIT8 JÓZSEF, iy- -i ■■>"-. .--• nyomatott a kiadó tulajdonos Wa>diU József gyor»ajto)án. 1881, október 23-án. A lap ar»k a rarkanWBiat, ujift rtairt ilktó Haln.fartk pedig a kiadóba Mmeetve 3 bankot petiuorban 7, miandator 6 ■ aiadeii további torért 6 kr KACY RA.1IZS1 -\' -JS?O$LÁ ,, m mmm^- M ■ > HM ■ ■ m ■» w ■ V-M- ■ ~JSL _ ,,. : Kincatiri illeték aalndea erjM«We-iftírt 80 ki. liwaü N Sy-Kankaaváros bdyhatóaagáaak, .aagT-kanizs..i onk. tflzoltő-egylet-, a .nagy-kanizsai kereskedelmi iparbank\', ,nagj-: niztai takarékpénztár\', a .zalaawgyei általános tanitátaatUet• ■ [ • ,agy-haaizaai kisfed-nevelő egyesnlet\', a nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kaniziai kalválas/.tinánya- s tttb megyei és városí egyesület hivatalos értesítője. \' aHet<\'Hkioi kétezer, vasárnap- s csl.Or.ok0n megjelenő vegyes urUlai, vagy cen- ? (Folytatna tt vége.) A régi mnnicipaiis rendszer »y«ri« megtartott bennünket a WÚpanti hatalmat egész a régietekig aéittalöni. A táblabiró megyéjében teljejea magára lévén hagyat™, fe-•SnSl ritUii nyert utasítást, vagy na kaaaU -fc, «rra nem igen szeretett btttgMti, nár csat azért sem, mert t rotiisaerist fsak o)y nézeteket partolt, mely a tekintetes vármegye jé-•ábagjtsÉvtl Tolt ellátva, r ha u-BOJI e> meg vált, intézte az ügye. Vet agy, a hogy az í bölcs beiátá sának tetszett. A hatáskör pedig nagyon is szélesre terjedt; nem lé- figy. - A régi mégyégyttlésen kinek Yalanu szivén feküdt, elmondhatta a maga agyszertségébea, sőt a ,te-kútólyektól\' még m-g is kívánták, hogy minden fontosabb ügyben nyilatkozzanak,hogy értet tek-ss dologhoz, vagy sem? Azzal nen gondolt senki, sőt még azaknak is, kik éppen sem auhea un tadtak bmzá szólni, meg rolt a uagnk szerepköre: ezek ri-valgták a „vivátof, nyilvánították tetszéseket vagy nemtetszésaket azon holdas; meggyőződéssel, nagy ezáltal hanpaagari kötelmeiket teljeam betiltottéi. — Így volt ez hajdan, s hogy Dianán hogyan van ? erről fogalmat szerzendó: tessék csak igy megyei közgyűlést végig hallgatni. Közöny és kócony mindenütt! Fényes bizonyítékául annak, hogy a megyerendszer nen csak asi alakjában, de még as ujabb ceotralisticus elvekkel felfrissített idomában is túlélte magát. Hajdan, midőn a sajtó utján még csak kevesen tudták és szokták nézeteiket, véleményeiket nyilváni taai, — ellenben egy a megyegyfl lésen elmondandó dietióval bárki is csakhamar elkészült, — a megye gyalés volt a nyilvánosság egyik legnevezetesebb orgánuma, - a magyar ép egészen hozzá lévén szokva ahhoz, hogy nézeteinek minden hi-mezés hámozás s minden tartalék gondolat nélkül a tekintetes karok és rendek védszirnyai alatt adjon kifejezést, mely ősi szokás azatan annyira belénk oltá a nyíltságot, hogy volt idő, midőn ezen magyar erénynek egyesek nagyon is keserűen adtai meg az árát. Ma színién van megjcgyillés; de hogy hányan emelnek ott szót, azok számát nagyon könnyen megolvashatjuk. Klbo.uAlyo-solt a uinuicipalismus czeu fénypontja is a fótiros eszméi 5 az ország szivéből kiinduló törekvések által tekintélyiyé emelt hirlan-irods-lomnak engedve át azon pol\'iot, melyen egykor a raegyegyolés, mint » nyilvánosság legkiválóbb orgánuma terjeszté magasztos eszméit s a hazafias érzelmeket. Ily történelmi előzmények után, azatan legkevésbé sem kell csodálkozniuk azon, hogy az, ki valaha tablabiró Tolt, vagy a boldog táhla-biro-Tilág növendéke, a mai korköveteltereformokért — melyek lémét, szellemét nem is érti, vagy érteni nem is akarja — nem valami nagyon rajong; de hogy az ifjabb nemzedék is idegenkedjék a megváltozott viszonyé* s uj szükségletek álul igényeit reorgaaisatiótől, ez csak önámi-tás, őoérde» és saját ügyeinknek a közérdek .lé helyezése mellett gondolható; de még akkor is megma rad azon vigasztaló remény, lwgy néhány emberéit a <őzflgy, a társadalom inár soká nem szenvedhet, sót — ha a jelek nera csalnak - nagyon is közel van az az idő, a melyben majd a régi bűnök s tévedések po-lástolhatása végett nem igen hivat kozhatank a múltra, melynek tra-ditióért oly nehezen akarja hiúságát feláldozni — a törpe minoritás. De egyébként is oly halálos döfés v.ilna az a megyei íletre, ha az ad-mini8tmtiót szakképzett éi életfogy-■iglan alkalmazott tisztviselőkre bíznánk?! Higyju, ki tndja és akarja! Én azonban H Semiycyuek a köz i^azgatá^i enquetten - a viszonyok teljes ismeretének tudatával nyilvánított azon nézetet osztom egészen, hogy a mennyiben még megvan a megyékben a mnnicipalis jogok iránti érzék, ogy e jogok ellenórizése s a tanácsadó közreműködése egy iskolázott tisztikar mellett is még mindig termékeny eleme maradna a köziga/.-gHlásnak-. ha pedig ezen érzés inár kihalt, ugy a választás joga sem lesz képes fentartani a municipalis élet szinleges lételét. Egy qnalificált s életfogytiglan alkalmazott tiszivisclSi kar szervezése által tehát semmit nem vesztene a megye, a mint hogv nem vesz-akkor sem, midőn a törvénykezés < gy képzett birőikar kezébe tétetett le, sőt ha a municipalis jogok egy vagy más tekintetben ném: kis csorbát szenvednének is. százszorosán kárpótolná ezt azon elóny, mely a közigazgatás reorganisatiójaból az egés-z országra hárulna. Azzal azonban, hogy a megyei élet bajainak orvoslását a qualificatió meghatározása s a tisztviselők életfogytiglani alkalmazása mellett gondolom - szerény felfogásommal — elérhetőnek, még legkevésbbe sem állítom azt, hogy mindez csakis acentra-izatic merev keresztülvitele mellett \'alosiiható. Éppo nem! Sőt nein is tápiálok a centralizmus elvei iránt va lami csslhaiatlanrtigi hitet, talán azért, mert modern eniopai eszmék, s mert nagyon is jól tudom, hogy a központi \| hatalom erélyes gyakoroltatásának. ö.sszegyeztclése egyes physícai vagy jogi személyek politikai szabadság háborítatlansága és s\'-rtetlenségével képezi az állam köziét rendezésének egyik legnehezebben megoldható pro- blémáját. Az elien a felfogás ellen azoqban, mely a centrálisam* köve tóit, a mnnicipalis jogoknak a kor mány kezébe leendő játszásával vádolja, tiltakozom, miután a centralizátió tulajdoukép csak oly reformat óhajt, mely nem egyéb mint első lépés köz igazgatásaniiat azon magas színvonalra emelni, a melyen már a művelt államokban régen ali. A centrális tábor, tehát oly párt, mely megyei életünknek csak gyengéit, bűneit kutatta, municipalis jogok élete elleu tőr minden áron. ECoránsem! Kgy oly párt mely a históriás emlékek rcs-pectálása mellett a ezéiszerüség el vei nek hódolva, a közszabadság buti. sitáaát ugy, mint a jő közigazgatás gara\'ntiáit a személyes felelősségben keresi fel felé ngy, mint lefelé, a mely e felelősség érvényesítése — s kezdését a ieghatályosabb ellenőrzési jog íentartása mellett, a muni cipalü képviselet kezébe akarja le tenni, egy oly párt ez, mely lépést tartva a culturai haladásokkal, tekintettel a Kar jogosalt követelőé nyeire, a municipalis jogok s a; államhatalom közötti kölcsönös : tartós összeaúködés és egyetértés megszilárdítását s így a kozhaza telvirulását óhajtja és czélozza. így \'°ív* \'el a dolgot, egész joggal tiltakozhatunk tehát B. Seny-nyeyvel azon felfogás ellen, mely az érintett elvek keresztül vitelét merev centralismusnak decUrálja, sót ellenkezőleg, a közigazgatási tisztviselők kinevezése csak decen-ralisatióra vezetne s a központi íatóságok egyszerűsítése által tetemes megtakarításokat eredményezne. De szóljunk végül még valamit a közigazgatási miseriáV negyedik okárói is. — Hogy közigazgatásunkat nem ismerjük, nem tanulmányozzuk, azt hiszem, ezen átlitáso-mat nem kell hosszasan bizonyit-gatnom s elég lesz hivatkoznom a közigazgatás terén elófórdmlii minden \' napi tapasztalatokra s azöri körülményre; hogy a magyar közigazga-: tási jognak egyéo tndomány szakokhoz képest, alig v&n irodalma E miért:1! talán mert közigazgatásunk 1876. óta .állandó ideigtenességben, 8tnylik s mert közigazgatásunk re-formálásának űvrúl-é<:e kihkásba-helyezett keresztöivitclc, még diódig .pia desideria" tagadkmtlan. hogy e körülmény is zsibb^sztólag hat < uz iroi mnnkássá^ra de a fó ok abban kereseudó, hogy a magyar ember"\' már egészen fco .ií szokott a közigaz gaUsi hivatalobkodásról fppec ugys gondolkodni, mint a mezögaidászal ■ ról, azt hisszük, vagy U-gsUbb tn hittak, sőt még ma nap is sokau vannak, kik abban a boldog meg , gyóződésbeu élnek, aogy a magyar ember a gazdaságra, vagy ura, • hogy közigazgaxáai IÍMI viselő lehes «en, csak agy — azíletik > égési: indennapi dolog, hogy ha valakiből\' l. viiégon már éppea semmi sem tndotf lenni, hát ráfogjak, hogy jó lesz gazdáník, vagy ha ga/.dil kodni valóját már eigazdilkodta, uit jó lesz. — szolgabirónak! Uaneui azután, hogy ez az .úa nézet* súly szépen megbouulu magát, akár a közigazgatási hivataloskodás, akár a mezőgazdaság tíréu. eajiek beigazo-lására — ugy gondolom nem kell argumentumokat keresnem, előttünk áll a sztornóra tapasztalás! > kisbir: tokosok tinkrejftása, közigazgatásunk tartnatlan volu, mind meg oly tényei:, melyekből kétségtelen, hogy a jó gazda, Tagy a jó siolgs biró nem olyan valami, mint a poéta, kiről azt mondja a latin közmondás, hogy: .nas citur.\' Ma már a modern kő/igazgatásnak oly fontos és oly sokoldalú kívánalmai vannak, hogy azok köve telményeit csak egy elméletileg s gyakorlatilag képzett szakszerűen iskolázott, jogvégzetl tisztviselői kar TARCZA. f&tlut. Menyhárt Irtván AranjmlBéréje. 1881. útM Mtkaa kakára év«k ilUal kOmdT. cJfj.díi Hi]it p < nláá alk\'-a/ajn Uiuakiot kiblL t ék t« j )1 . Kauni amnka, Oní.UMoUi. . .1 htaaratfaak aoraa Bár cuk ilj«D. Ii4 MJ > Ujt biuu - mU. Ovtm ire ítjm nlv jjt Z>aft. >jkW a ín. — OUtUt Oaa ének atakávaj aoM álra JaU aaak Mi .Uí U lat. Akkor latt wSt kirtil pálvirinu Bt7 «»a Mrt.ta<b«^ «<a> .Jia.fc.IJi Ukal Kanálé. Ók rt <• urh" ">>\' ■ Pálra ■•Irn snra iit KrodaL Hlal a •tatMnW kk mfa, « in k\' Mk ül a.a«k aUaait« JMÜÜ aaHri (jattja Uafakiit, ük aaa lattá aiau bU • a Uat riniMf U »=i« ÍU—ÍM rok IlaUlbaa mlndii j^uua4... Fim folíi k^ij.l.ot cnpaa kUk Mit ltU M Satut tfteea kállaiéi kanaalot; Ulkad t&na atáatt Ui bérre, AlkoaraM koiyka Kall napod. atlW kiddtak aieUMUd, kik earkor atanka kssben fcaartak el ~ ajt( aéked i rátéred mh a aR. •) AUaaárl ávakal tnn. 0(7 illn, arát aa eH\'k boaxk« LBtt7>; Mpl> tibarbau li.iu áfakai, Ujauf* aaMJe Mcnam^ raakáuruek Véai 1S1 neaa^jt •- irujral ad. 0! mai MtOak vit^e t; p A midfia a bála, k«b)ea «Uc7« Újra aa ttr l^pea«jhr« von 1O« talTTel a^j bálát uradnak, Tg7 agy, aint a jimpor SiB Ho(7ka altoa likamjtíx Tálik, 0 babirt fax flruUn ma Jot ktégit, mfl. 8«báa« ]5n akiot ai Draak j, wi «TÍ( blran fárodil ; Sok kerren >Md Urkét a aapaak, Kikre Jolit, lOaUUl raa( rí,. éi l M káUd mervetra általad, a htae mdflléepB, ialeM vett a adna (alaL Saep a aap bár í.lhík Uet aril(<>djik. Tudjuk róla, horj tnn MadakOI. Boartá klaba. Hnjrarar aaovt bol Máük uera taabb mkikat olt. Falterektől tarbet iltrd napja. alkonyatker Alt tafiraMsat; Boldo, .»,, i. \| „.Uod fáradalau Blatot él srtk léraai ntet. OtOROU AZ utfmiy, ts angyal. Irta SZALAY SÁNDOR A Byeatr klaérteteL A ki gnsdag, f«oyb.«í. pompában atdk, as pénaen veasi meg a bOat. A hibor igea kényelmet páralja at erköloai A aMctajkoa, a nyoinorultkoi ia> S raa aMgMik a bttíi. A nyomor legeliam-Ihallaaabb kiairuM a bauat. üo«-(rokho ttft^ett a fUi káifcsaM. A miarl a gKxdagokrdl oaak anttog-Dik, aaert a Djumomltra gjaláaat A batalmaaak Itilki faave meaaa« ragyog, arányeikst, tettoikat na\|tj aEavalckal hird.l. a Krónika. — A koldoaok lelki Mgyaiga a ataoveáfta, a bOnoa ki«értet«k l«kOadá». Minden jutalmok trte a nja-godt oatadaí, mely caak önmaguknak világit, mint taajájolc Baareov m^oa«. Eaigy volt artfe USI fogra m igy leaa Örökkön orokke. Saegénj ErrUaékkea e««nen bo-aaalláaolt a nyomor, a teatet ea lelket 514 ina«g. A munkái keveabeduk, kevoabOlt aa élelem ia. Egy kia fekete keayár, vagy néha egy kia falat aealonn Btelléje, ee volt acTodtli sltlmok. Hud a Uramnak aráéról aipadtaa intlí u «ha«g. De aaert aobaaam panaaakoduk volna egy-Beesik. Mikor oak agy kia darab kenjér kertit mindOe.aa napi elelemaek, akkor miud a három jo volt lakva, ogyik aeaa kiváat eBni, miadegrík a maaik kettőre akarta aroaeakolai, hogy ae hagyják már ott vaani ait aa iatenadt* kenyeret, nst asaUtmenlo, áldott, edea kenyeret I Egyik aa ayull hoiá, mert kettteek lesni kel lett volna éa kínosan aunvodni gyomor->h> Saomom venenygéee volí ei a nyomormi kUsdokuek, a oatnl egymáson h^ miodagyik eUA akart henne lesni Oavpa naratetbfil. Feri moat ia oeak fenntdlti aa éja&a-kák jo reat«t- Kariaka vele virraaatott ktümaikája mellett, Ssegeay öreg Pál-aaa mát MWS volt a mánk. EMf erőt kivált tol., hogy kesét feleowlje. Aa engtay bever éa. .11 erotleatl, <y<gea •(jik aatokhu, a Unért tdtámj marok atajosa it volt alatta- Ott astltán mikor éhaégtol eaempilláit ia alig emalhetu, oeöndaeea flttyöréatott valami tddja latén miféle talvilági nétát. Teljét életében kulöaotea kedvet pantiója volt anagéay-nek a fttlyöléa. Per ne öreg korára átoknak a kaeakaringőa fiatalkori nőtáknak már oaak töredékei mareduk, miképen o ia ceak romja volt a roaeát kedvU ifjúnak. Hanem asert caak el elfutyölgetett. Legalább BSegény Feri öoncee nat goadolja, bőgj jóllakott. Kikor igy banyatfekva, inaégaatal\' telemként a evalmávai hintett penéaaea földöa hevert ét félig ctukódott taem-pillákkal fél ébren, fai álomben fttyö-reave kiitlodott, mindenki rámondhatta, hogy biaony-bUony igea megéret\' a halálnak. Olyan, volt angény öreg, miDlhe aagy gondolatai küxbea elfelejtett volaa meghalni t most igy félig holtan, félig élve kell még eoklif tangödaie, e. \' aa ele6 termiatttt nem tartotta be Erdőt Feri e aagy inaég idejébea kéasea lett munkájával. A találmány egy egéenea aj eaerkeaetu vatati fttkönobol állott,Vielynék nagy becee abbna volt, hogy vatati aaerenotstleneeg nem fordulhatott el alkalmasáét mellett. £ teiáUoányát több vatuti tárta aagaak megküldte rajtban éa Bagys Kgyik napos, mikor nyomorok már tetopoaton volt, levelel kapslt a déli-vatpályatáraaMg veaérignagtliinnaálat BsotMl, hagy tieeaea mialöhh fel, hogy találmányával gyakorlati próbál tehame-eek. Ha a gyakarlatUa ia jónak báonyol alkuba fognak vele boonálkosw.Sneaeérye-eea ajaért fr1! falmenniei Bért neokiaen váUnlaneik » próba megléteiére. £lhatároata, bog; rüjt.ta ua.k indal. De ki leee aa a icéaik . ki a veeeél} eaoek tllriolt próbára váUalkiaei fog? Hie. miudeaki.ek t---d\'«. élele, b. még oly nyomoriiaágo la. AB or"« Pákaak ét n«>é«ek aoia n anelt, aanmn ntaak vaíl a «ne(éay emberek atkaamtlneaágén OllhuK oaak . annyit moWolt, e»>gy kedr^é njáaUttéielt ka pau egy vaauvtáraneagtoi oeta kell Saagéay Mariaka beUsyngedott, tndta, ktkgy miodeiil d érest&a; teaa. t>e as öreg Pál, aaikor baoamt v««t lóbe aa A jd Feri öoxise, nregaaóválta en feiét. u tán aek a* olvetag, iény kelen jeemeá, mintha magiredTcaea\'tak rsina. Átok voltak tán aa mtoUÁ knoyot. .Sokat ne Hnrtl öoaémIU.ídoak mngvnk vagynak^l! — £ooyit feir. o»ak ^ mtudani aa oreitf eatáA viannafakádt etra. n megaeokott fekbeirn ét eaaa aavkáa- . bol, snrl kiolődett. hát ífttyoM keadait. Fari elméét Mariaka egyedll ma -rad: aa önggel. Ae« hrtiék, SlegyanV i ap alatt Feri viaaiajön. Mnriaknaak veit néhány pár herinyája kéeeoe. eladta. Addig beérik vele, m<g ftrje vieeujon — gondolu mariban — etntán imajd oeak {ordít eomkoB a jí lale. talán ai-kerti végre vafetai esoejéay Forinek ia. A harUayák igen roetnü kelták el, báron párért kapott ágy árvv foriatot. f ég a bolekOloft panxit árát in alig fiaet , ék meg, de kénylera* v»li eaogéay oda idni, mart ketten ehettek 6 a a angény trg PáL Még talán Bég egy harmadik (Folyt kor.) HUSZADIK SV70LYAM ZALAI KÖHÖF? ll. elégíthető ki. Szakértelmet, teljes odaadást pedig addig, míg a qualí-ficatiót törvény nem írja eló s míg a megyei tisztviselő kar a választás esélyeitől függetlenítve s állásában biztosítva nem lesz, józan eszi nem várhatunk, annál kevésbbé követelhetünk s azt hiszem: ezt megdőnthetlen igazságul el is ismeri mindenki, ugy azt is, hogy oly alli-tás ez, mely ellen hamis érrekkel lehet ugyan argumentálni, de meg-czáfolni alig, mert csak az elfogultság nem látja be azt, hogy képzett tisztviselői karónk egyéb téren is csak azóta van, mióta a megfelelő qualifieatió elöirása mellett, a hiva-íaloskodis is minden tekintetben állandósítva lón, mar azntán, hogy a közigazgatás reíormáláaakor ezen biztosítás akár az életfogytiglani választás, akár állami kinevezés által történik-e a megyék jogait aJ-teráihatja ugyan, de nem magát hivataloskodás érdekét is. A megyei szolgálat ecsetelt nelyzetét tekintve, ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a magyar kőzigaz gátasnak alig van irodalma, B hogy azt kevesen, vagy a legújabb időkig mondhatni — alig tanulmányozta valaki — hisz az nagyon is könnyen érthető s természetes dolog. A közigazgatási szolgalat teréről ugyanis a mai rendszer mellett, a tudományosabb s rendszerint kevésbé vagyonos elem teljesen le van szorítva, mert egy képzett ember, kinek tanulmányai ezrekbe kerültek — habár a jövőt biztosító pályákon ma már egy nyomóról! diurnísu állásért is élet halál har czot kell vivnia — nem léphet oly térre, hol anyagi léte, vagy nem fögg, y a megélhetés parancs- léte a választások esélyétől 6 így. szava más pályára terelvén, természetes, hogy nem sokat gondol egy oiy tudománynyal melyet, ha az ntolsó betűig is magába töm, gyakorlatilag érvényesíteni alkalma nem nyílik, vagy ha nyílna is, nincs bátorsága azt acceptilni, lévén an nyi józan esze, hogy nem áldozza fel, habár még olj szerény; tte biz tos állását a köxigazgfttásí szolgilai pünkösdi királyságáért, talán az okból, hogy elméleti képzettség* e téren érvényesíthesse s ha az uj restauratio elvestől, családostól, mindenestől elbuk jék. Hogy pedig ároktól* .sacra famíliái\'-tói, melyek még mai nap is a megyei jogok kiváltságosainak képzelik m gukat, mennyiben lehet irodali működést várni, erre nézve ugy gondolom — igen könnyen tisztába jöhetünk, ha ismerjük Petőfi által megénekelt douket: „nem irok, ;m olvasok, én magyar nemes vagyok !• így álltak a közigazgatás ügyei hazánkban eddig. Az ujabb időbe azonban a közeli reform biztos reményében ismét megindult az iroda^ om terén s ha a megyei Üdvös mozgalom, élet reorganisatió- jáboz kötött reményeink nem csalnak, majd csak eJjő az azaz idő is, midőn a közigazgatás terén sem lesz ritka a szakképzettség s a tel jes odaadó hivataloskodás. Csakhogy éhez természetesen évek kellenek, könnyebb semmiből valamit létrehozni, mint egy elhibázott intéz gy és njjá ményt tolva, tizedek mulasztásait pó teremteni, különösen akkor, midőn a megyei szolgálat te rén megöszültek családi existentiájAra is méltányos tekintettel kell lenni, minden reform törekvésnek a főleg midón egy oly szövevényes instítntió újjá szervezéséről van szó. minÖ a magyar közigazgatás. Mert ne gondoljak, hogy a közigazgatás az állam tudományoknak valami nagyon is egyszerű s lényegtelen része. — Tessék csak — Arens, Ptttter, Me-jer, Hugó, lííeber, 8tein, Geratacker Stubenrauch s egyéb külföldi írók Toldy, Récsi, műveitől eltekintve — csak Kassay, Karvasy, Schwarcz Oziráky, Kerékgyártó. G-yÖrk, Frie-beisz, Bartal, Virozsil, Hegedűs, Fésűi, Grftnvald s mások, e tárgy ban irt munkait, .AZ ide von törvények ■ rendeletek tömkeleggt végig olvass!, tanulmányozni, s TaJaki ezekntán is csak olyan „gyerekjátéknak* nézi a magyar közigas-gatást, letessem toliamai: de ha netán zug a kicsiny lök feje az-érintett művekben egybefoglalt eszmék éa paragrapfansoktól, engedjék meg, hogy nekem legyen igazam. Be hát mit töródttak : tudósokkal, törvények s rendeletek labyrinthjával — fogják sokan mon dani — megéltünk nélkúlők eddig is, s ha jő a választás napja ugy is mienk az elsőség! Sajnos, eddig igy volt; de hogy azután is, ha az országgyűlés jelen cyclusában a qnalificatíú kérdése megoldást nyer, — igy lesz-e ? az már más kérdés! legalább nem akarjuk hinni, hogy a corraptió teljesen elharapódzbassék azon körökben, meiyekre az ország nagyon is fontos éra^ei bizvák, bogy egyesek elónye miau a közügy továbbra is szenvedhessen különösen akkor, midőn a nagy közösség értel-ies része — belátva azt, hogy egy y rendszer, mely még a képzett i jó közigazgatási tisztviselőt is megrontja, felületességhez, könyelmüség-hez szoktatja — tovább fen nem likat — nagyon is hangosan sürgeti Í reformot, melynek szükségét s el-odázhatlan voltát lépten-nyomon érezzük s érzi mindenki, azon kis fractió kivételével; mely még mindig a túlélt eszmék, — egyesek bitorolt tekinté-ek — és saját önérdekének bókol, helyett, hogy meghajolna a magyar íemzet józan értelmi 5 azoc magasz-oa erkölcsi tulajdona előtt, meiy — bajainak orvoslásáról van szó — Lem igen szokta eltűrni, hogy egyesek )ünei s botlásai a hazafiaság paláséval takargatt&ssanak. Mielőtt azonban a közigazgatási ■eformot keresztül vinnénk, idézzük fel emlékünkbe egyik jeles pnplicis-tánk azon szavait, hogy nekünk ma- gyaroknak feledni, tanmlni s emlé- f e I e fa i t megyei átfltT\'tégi jó i\|«ket, » iá institmtiók, megnekások ét trafitíók emlékeit. owrt finélknl onk előttietekért, U sUbetten dolgokért ktaíünk mejy MÉ poég már. lázárt id«jök Tioalii, mert enélkül Bokoldli köretelmények kfsjOt^ senki be nem töltheti hatástörét nem T41&sztlutift eszközeit, s régül: Emlékezni, mert a mul-Ut ignoráiTl, történelmi btsis nélküi e nyald tziz ér óu országban még isten erővel sem fog senki sem a közigazgitÍE terén sem egyéb téren maradudó morét létesíthetni. SzóTtü multunkat egészen soha meg nem tagadra, a közigazgatás mezején is haladnánk kell, mert ha akir a meggyőződés, »kir »z önmeg tagadis esélye folytan emelkednnk i« azon szinronalra, meiyről hazinl jorójére egy látnoti tekintetet lehet vetni, be kell ismernünk, hogy ha nípünk és fajnpk közös érdeke ÜU1 tóvint követelményeket az enrópai vilisitió nagy kérdésével összhangba nem hozzak : , ha százszor inkább i; fogjuk szeretni szülőföldünket, min Codrns és százszor több könyet hul latunk is sorsunk felett, mint Niobe mégis azt tapasztaljuk, hogy mindig ppen azon jó, melyet leginkább ki-vántnnk, nem történik meg s éppen zon rósz, melytől leginkább féltünk - bekövetkezik.\' JENVAY GÉZA. — A l&flfítofa itMtzólc legutóbb tartott alé&ében, elófonlalt esetben kimondotta, hogy az ügyvéd nem köteles valló mist tenni saját fele bűnügyében g ha tett, ennek hittel való megerósitésére nem köLelezhetó. E döntvényét üdvözöljük a legfőbb itólö-izéknek, nem csak azért, mert ezáltal >ly elvet mondott ki, mely minden ;altnrállamban megvan, hanem azért 18. mert az Ogyv«et ama leo helyzettől menti ftl, ko«» oly ügyben, melyben a fél n£ja, Htalmá- nil fogva, Utkait bízta, nem lesz kéoy- telén fele iráoyába böüenaéfet d- követni. vaió hadi szolgálatra alkalmatiaa. de « ^ czélokra szUkségee másoemfl azolá Litókra alkalmai és i\|yen azolgála tokra a vódtörvéuy tg Lt . ben \' "■•\'■• 6a nyilvántartása tekintetében a honvédelmi mini&zter, egyetért^eg 6 tg zöi hadtfymitittí^ntl, ^ szabalyo kt állapított meg, nd$ek» a hoo-védelmi miniszter jövóbecu «uheur- vé^ett a tórrényha megküldötf. - A !;«zt9az«atási ^ Ügykörébe uuu — rendé, eiaó íwa utóságok a felek poréról, tinény iílenére olj hosszú iégyi&ííWYvtket résznek föl, hogy azokból az flfy-áQást c&ak ngy id^ taftttjaé aw/ni ie-het kiveoni, — mioek Wj\'! a belügy mi címer feliuvu a tftrvéay-hatoságokat, hogy atasitsák a kihá-gáai ügyekben eljáré cl^ MM hatóságokat, hqgy jövóre az eljárási Ltasítás reodelkezéseihei scigonuu alkal maxkodjansk. feltéve a aénstgysraattó UrsniAt 188L október l&-ea dttaUa S 07J»r UrtoU ftléséiL Babosa László ssorvoa^ Oiiottai^i tag eiÖMlja, hogy a kütponn 2trrm%jx-rositó tánaaág a ert ayMtAtTÉ.rt>kt.i aiapasabüyok&t atb. oaegküMőtte, 1 fcogj iSok a hoijbaü lapokb»n a nev«ag?«#n-rítái baráijaiBak tájékosáaa végeit ma; télBÍlelc, réssb«& a r2ala: Kfa-íoíí 1 * ui totíST 16-in f^fnaki gj^ vek kiboosájtsWát a Mn£j •aialbi beíopes régett t ag azon lapwasiokLak, amWyekb«Q a ár-magyarositó lársole! alapassbáíyw » atasitázai »ögjeíenl«k. agv « .ZBÍinál1, miat a .KöxiinyJ-r>4\\ 100—WO péi-dáoybvt ba lehet — foU iro Kézfogótól esküvőig fElbéléO Irta: C8AG0LI JÓZSEF. (Folytatás és vége.) A* is megtörtént — ée pedig igazán mondom kérem sokszor, hogy mikor 6 (már megengedjenek kedves olvasók, teltételeiéin, hogy az o alatt nem a máskülönben Bieretetreméltó mamát; de a kedves lányát értik) hallgatott, én abba: buzgón légitek vala neki, mely idí alatt aztán agy-ugy megtaláltam némi, hogy ha valaki hirtelen ast kérdezi: mi neved ? biz Isten igy feleltem volna neki.\' Várj tgy kicsit, b&dd gondolkozzam. De aztác kérem mily feledékeny ai ember egy hölgy társaságában 1 Azt gondoltam niaca ie több lány a világon! Dehogy jutott volna eszembe a kedves B . . . . dehogy a világ legszebb lányának Dsve . . . (No ez termésBetes, mert nem ie hallottam sohasem!) Ast tartják, vannak kígyó bűvölik. Hm ! megleűet; de én azért Tamás v igy ok benne, mert még nem Üttam; de megengedjenek kadves olvasók, azt már láttam, tapasztaltam és éreztem íz, hogy a lányok, ezen feltételesen Létesó kigyó-büvóazeknéi sokkal hatalmasabb — no meg aztán veszedelmesebb — osztályát is képezik a bűvészeknek. Hogy bCvésaiesen szóljak, mikor a 4 óra elmúlt, agy oda saodssírozott engem valami láthatatlan hatalom — aaaz láttam bia én azt, hisz épen az volt a baj — P... ékhez, hogy észre sem vettem már ottvoltam, s csodftk csodájs! ugyan as a hatalom agy kis&ndzsirozott mindenkit a szobából (még kérem a meleg kályhát szerető mamát i$) hogy oak azt vettem észre: ketten vágyónk. 1 — 2—3—4 — 5. No es boszaatól Ily hamar malik as idő? Bocsánat I privát óráim vannak, mennem kell. Legalá zatosabb aiolgája 1 Ezeket vr,gy legalább legtöbbször ily féle m«ntegetÓdsáseket mondtam, mi kor a fali óra ölöt ütött Még máig is gondolkodód, toprengek a fel&tt, hogyan lehet az, hogy mindig, de mindig épen mikor kimenteni vagy bucsuítam : .Tessék még maradni\' féle azólásmóddal jött be a mama s csodálatos, egyszer ugy eltalálta magit Btólni.hogy téli időben aa] mentette magát kinmarada4e>t: a kertben voltam. Én aztán gondolkodhattam rajta, hogy mit csinálhatott a kertben. Sokszor megtörtént velem AZ a* eset ii kérem, hogy boldog llmsfWs 4 imból kedves princxipaliscmnrk H. volt a neve, — Hornén kacxaj által kisért ilyetén figyelmeztetése riasztott fel : No, no, 00! öcaém! még bizony elvessti a fejét!! Van elég lova az uraságnak, bízza azokra a basolást 1 H. Nagy szerencsétlenség ért bennünket. Kedve* főnökömnek étere tett neje jobblétre iieoderült. Hegtől fogva várhattuk agyán e gyászos eseményt, de annak bekövetkezése mégis mindnyájunkat megrendített Én, ki már agyszólva a család tagjául tekintettem, rendkívül fájlaltam a kedves nő elhunytát, vérző szívvel gondoltam a kis l1/, éves árva sorsára, s vegnélküli keserűség érzete fogott el, ha láttam az én kedves principálisomat a fájdalom súlyától görnyedve, köaytelt szemekkel oaél és irány nélkül bolyongni. ElsÓ keserűségében Ugy nyilatkozott, hogy eoha aem cinül, sok rábeszélés, érvelés után mégis jobban meggondolván a dolgot, oda nyilatkozott, miszerint szivére vevén az életénél i« jobban szeretett kis leánykájának soraát, nem vonja viasza magát a társaságtól, sdt bogy a lányok közt is — mint ó kifejezte — körűi néz. Első látogatásiak a. gyász után a már fennebb is emiitett P . . 1 éknil volt, kik egyébként távolról E ■ . nak rokonai is lévén, a dolog óén lehetett feltttnŐ. Az elsőt második, ezt harmadik, tizedik, tán •sizadilc látogatás is köreté. Mig azonban az első latogataiokat közösen, a későbbieket k&löa-kttlön tettak. Kérdezhetik olvasóim mi ennek w oka? Az kérem, hogy mig mi ketten voltunk, a csalidban csak egy leány volt, ami aztán nem gátolt benaftaket, hogy mindketten ezepn»k ne találjuk öt. Tetmik latai éneket a pontokat ? Hát ezeket azért tettem ide terem, mert a mi — eddig — önsetleo barátságunk e látogatások utas ilyen alakot kezdett ölteni, azaz barátságunk köteléke nagyon b meglazult. Ha a petendieket oly határ nélkül nem tisztelném, ast mondtam volna magamban : „Ez gond a Petendieknek\', de mivel tiszteletem nem engedett rólak igy lyilatkoznom, mit gondolnak nyájas olvasok, mit tettem ? Hit kérem — sziote hihetetlen — jól orron Ütöttem magamat, ily formán adva kifejezet — ao, no JÓssi 1 (már mint es) te sem vagy ám különb Petfifi ■nnurinil: Jó lenne, ha valami johán u itt míllstted, ak\' bujában egy — Zaiamegyében termett — síi.aj somfa — fütykössel jól főbe tisztelőé. Hát nem láttad át józan (pedig térem egy gyüssttnyi josansá^ sem voh )«AQsm Hanem azért ne tessék ám mind* a morcaira gondolDÍ éaxsxel, hogy atkor egy siegény al tanító rotanitójával enteayez egy leány kegyéért, rendesen fotaniidi állás nyom a lalba? (pedig ar kérem, hogy a B . . . i fotanitOBág E. n>. .iiázsát i* lenyomná ) Mi fagy te ? te, akinek az ur IsteD lég a tzépsóget ie behuny: szemmel s mteki aapoo ad la, te, kinek egyéb idominya sincs, minthogy az aitimora ímekul tud vadászni, te ... te . . te . . > itt már többjC és rósz tn.ajdoaságom un jutván eazembc, oakugyao orroa töttem magamat, de hogy félre érteni ne íéltó<tusának, sietve kinyiia-kozUiom. nisKsrint egy szemtelen légy épen — ha--agtól vörös orromra exállváo ast akartam aectttletre unitani, 6 véletlecül mtgamat utáltam el. Köszönöm ! kössönőm ! . . . Tud-,k kérem miért mondom ezt? Aaért. n ugyM tudom, hogy mikor eat olvas-_, igy saóluk : Egé«égedra váljék ! \'Ezt kérőm magamról tndom.) Ez ugyan kiment már a divatból, xert mott .Egészségedre váljék" helyeit tízezer forintodra váljék"ot szoktak londani, de hát ba egyszer egészségemre ivánják, ossk megköszönöm. Szflkségesaek tartom itt még meg jegyesni, misaeriot es a — prinoZlpáli sommal folytatott — harag legk»vésbé akad ily ozoit bennünket, megszokott r&táaaink folytatásában. Én ogysn szerelmet ax igas nem railottam, de mikor elfogott a bazgósig, oly ájtatos pillantásokat vetettem leendő szerelmem tárgyira — leendő igen, mert még szerelmes aem, csak szerelmesieiÖlt voltam — hogy az a rímócv nyolcak is iflletére válhatott volna — tudva .ehetvén kedves olvasóim előtt, mitzerínt L rimóexi nyul is remekttJ tad pislantani káposztára. Éa ex a bozgóeág D aprói napra bban kerüigetett ■ napról napra szive-ibben fogadtatott (csókkal illostrálva.) Itt e pontok kér&m ast jelentik, tessék türelemmel lenni, mert most az író egy kiazit nyugodni kivin Ugytn ne lógassa a fejét tanító ur, Mony még elvessti! Mién boul? Esek voltak as elei barátságos tza-.k, mikor H. kedves foianitomhos tzólét pedig hát ói ts elég gorombán hangzik.) A jég — a közlések sorozatára — leglevén törve, elÓadjs as én nrinoaipáii )m búját, jaját, baját (de aztán hogyan, >h pádnaí szt. Antal, ahoz képest kérem Jeremiás siralmai hálaadó énekek vagy bordalok.) Hogy ne voloék én — ugymood eromorn, mikor k. dves F . -. i rokswimat akarom kézfogómra meghívni ■ nem kapok koc«:t, p«díg a dolognak Biombatra meg kell törtenui. síb. stb. , . Nem kérdeztem, ki a boldog mvnyasszony, megmondta 5 maga azt kérdezés nélkül is, d-i meg a iegérthBtob-bon megmondta azt a hideg togadtatáa, mint P - . éknil elégszarenciétlen valék tapasztalni (kérem ugy annyira hídig volt, hogy meghűlés tói féltem — holott künn kánikul* volt.) No de én .szereimet lilánkéra, mi igényem is volt nekem M . . . h«? Ax u egjpár osók? Nevetségoa.! (Pedig kérem akkor épen a jobb BSflmem visz* k&dt.) Hisz mi vagyok én ? A! tani tó. Mi ai sxaltanitó? Semmi! Pedig könyör. göm Jgy jó kántortanítói álliscsak többet ér, mint a semmi vagy a kilátásba heiys-tett valami. (No a fotanitó ó olőltük agyú szinte csak ráadás volt a kántori áÜo másra. Ha,ha, h», hal Hát nem ugy gon dol odik mind-Miki? fia huss éves voltam Még eltelhetik 10 év, mire Önálló leszek. No kéremás*n ebben volt is némi iga-zuk, mert én semmitől a világon — még 21 esem elfogatásitól sem — féltem any nyira, mint az orgonától. Inkább ki-mond\'am volna a pagtt uUioiót hat darukra, min\'-sem\'egy nagy misét végeatent volna.Haaem hát a végzet utai kiiürkész-hetlenek. Hosz éves valék — mint emlitém • ime R . . . községtől a pilyásis után két hétre megkaptam kántortanitóvá törlést kinevez tetésemet. Hogy etután mi történt — bármennyire bizetn is az olvasó regény alkotó képességében — kétlem, hogy eltalálják. Elmondom tehát. As történt kérem, bogy P . . éktó] iseretetreméltf M . . . leányuktól a meghívások egymást érték, melysknek legnagyobb részében .szereuoséjtLknek" tartanák, ba .becses" látogatásommal ckat rmegtisztelni kegyeskedném. Én? Nos én ? Bár ez szörnyű adva. riatiansig voft, de meghivsuikal nem fogadtam el. Hja kéresn az idÖ tUU, mig M . - oak H . . . orral i vissonya — tnir mint je- ii vissoDya — tartott, .ékat és eddig kedrataet lányukat M . .. t ia:nerai. Addig mig aitanito — Mgo seotasi ita, jól esett biaaágáoak, üojy b«a-azépségének tómjé5jit lattá, nü-cor már önállóvá lettem, nem biosága, de érdeke kiváata, hogy állandó iméA6 jávástán később férjkameassi lerve»«k vak esikóeévé togyao. (80 Mtert k4« mihelyt meg.adlak önállóvá létekrcot, zi viszonyt H. orral miedes egféh >k nélkül megszakiták, ugy aiamitva ■ □ost többet ér a őa\'al ero — már isiin m — az még sokra vthetir. Ita meg os&k IUSZ éves s már káator^anitó.) \'. Nem akarom itt azt > mesét fasce-getni, síikor s kutya egy darál "sijíót tartván saájáhao, a. vízbe aúett s meg-latU ott ss^át nri por^réjá\|. , A»t gondolván, & viabea is egy katya van, ugyancsak sajtul szájában as oU i4i4aú fajt ottl kap«U," UÖsbím magáét is vízbe ejtette. Ez ígen goromba hasonlat, nem ü ,karom tehát fessngotsú, a kely^it «ís4ak; c sokakra nézve taaabagoe etbeszétés- émet befejezni/ \' ". "* Miutáa H. orrai az eddigi TISSMJ! negazakitak, beismerLe C », bogy csmk álékot űztek Vele, de olyat, mely (ha tó L E. .. i kánCortanttóvá nem loasek) könayeo as oltárnál vogiódhtett Tt)ar eseru czalodisi koonTeA f#4ed^« Éa n\'.ai látok a swv«kbe, de aArt> ilitom o\\y bizton, mely ss esetbe! két .étre >!y forma hirdetést leheteti a rim-atb- templom szószékéről hllnrí . H . . B . . . i tanító wmri m£á iák házasiáraal R . . . fomoJsár h»j»do leányát M . . . 1. HirdetUtnek áacmadaaor- J- Ugyan • a»poo íog»dt«k actáa . öféiykedésem mellett öröt hüzégat ff:\' LT és B . • ■ kOzség legsaebb leanja. Aoserét nem kiasen, bogy f-sUka legbánná bármelyikdjuk is. Hát én ? fogja kérdezni sí olvasó. Megfelelek ri. Miután ötig fi . . ur «k(Lvőj« otán A: meghívót vaiék k«ytei«D P . . . éktfil elfogadni, látogató jegjemM kuldém, melyre e válasz volt írva: SürQ osillagos az ég, V Majd «ned»e játot s«<tg, ;t Da mir akkor későn lesz, ■ Ha . scivam miaé less. Hogy jól lettem e? annak megii^lé-lését a kedves olvasóra bizom. \'A o ,i x 0 ; ZALAI KÖZLÖNY OKTÓBER 23-án 1881. Wbogójával, a helybeli polgári-, felatV,; naagyébeii kiütött a marhavéM. (Közele-\' bogy csak nsassek, majd ha elengedik «éf>-és «Umi iskolák Unitói tesrttstei rt dtltí) — A\'kSsokta.ás&gyi minissteriam jjövfi érre bet adja t adóiba, no d« mog- UDolókkal egyatt, a kir. járásbíróság, a technológiai mtUMainot állit feL — I él»m-e ast ? KiUóaWtt asm iúisia, ha az Xifoti hal^ság, ém •.rtÁakm Ij—lilni atA férni reiStkota B6V«at3éfc«í Qirmy.-ifletíí trtolsó\' óráján volna, IDI^ábassálDa ••©Itéaeytet (fyí«rfobogtÍTxI) e i vidék- tln»pélyt tartottak. — fláromsoékBaa- ragy «gy Mkes pp áltai fig\\ slmestatve bol számos letkéss. Nyugodjanak békében gyében ssékfaly netneetí masevn fog f jönne, bmgy meg m»n .kocsátutik a bftn hamvai! felálBtatni. — A Tátrában aj bsrliogot míg u elvitt jósxág vissza nme adatik. -- BramiUai .osorda ifjasavk\'\| fedwtek fel. — A vessprómi kss-tmó\' skkor tán megtörténne, különben nem aeveste már évekkel es előtt a mftréu : ablakán belőttek. — Hosoaymogj) «lao , hisua. világ okt. 26-an Nagy-Kaninán mftködA\'\' TÍriltstája Albrecht ffihoroMg, én ^ójs 1 Dengremont Mór hegeda mfivésst, kit: ott 45.S24 frt 34V, kr. — Karoagos \' bécsi működése alkalmával a bécsi Up- \| baukÓhamísit^ bandst fogtak el. — Sal-irodalom nagy elismeréssel emel ki, s vator Jáno \' híc-F-í Posonybu fog köÖDng méit« ovatiója köz:. Folytoa teli , lakai. — Kásák előtt játszott, óhajtjas, hogv mö- i - — KOUföldi rövid hirek. — -•---■ - há\'tr. A New-Yorkban a lóvonatu vasút isUllói aegéglek, 200 ló benne vusett — Az aagot pokolgép-merénylet koholmány. — ! m^ A. berlini kir. Biiohizban nagy tüz ■">\'•■ ^ — A brünni helytartó hirtelen - A béri 8ALAMOK JÓZSEF. zala-koppuyi plvfaii. "- Vegyese-hírek. . — A régi Át uj nagy kardók. Az ilsó 1591-ben Heidefberg \'gben készült és fenaálló 212,250 literei bordó. a második 1725-ben késsült Kónig»tein-1 <_, í, ar, b« (Saászorszig) ez 600 akóvalnsfVúbb törvényszék elnökétől 80, Ax Íbarbmehi"íifdó 70,00ü liUrt\' voU ■olt- Freund Qizelia kisasaaonyaya! Hirechler ?»- márkát lopUtt el. — iser atcsai kutyát agyonveretett a rend- ektober hÓ 26 án at .Arany Saarvas* \| \'szálloda diíitermében tarUük m#g Mu-•oroxat: ]) Chopin Andante a Polonaise mÍT ^Tastam il7os féle megadó.tatáai I - SaObatO. Keszthelyen, folyó \' ^S, - utánna ax l88C-ba Umót men- ^-^^, ]U^ okt g A évi okt. hó 19-én d. u. 3 órakor, a viro.: ^^ ft^ót tuetn- de a múlt évi 6 frt leró- ! ^ U]apMttin r£lf, t f,], kivtU as ugyne^tt .csóré-gödör.1^^ •kkor tudtomra adatott, hogy ; £ TIZENHÁROM ■zikók egf ikében eddig is : ke kamutól moat már nem 6 frt hanem ben\' épült házikók egeikében eddig .. mereilen okból tüs Ütö\'tt ki A tiis meíy \| l2 K71 krt fi»>tek^ ösa»»«n ^t évrn . «gy ágyat hamvaaxtolt- el. az alig két \| 10 frt 71 kr iRy hát egy év múlva már > " .t 2000 forinton felül van kamatra kiadva, megvallom megbosson- megfaladt. A leánykán égési sebek nem >• pepaemet, utaaitaoB Helyi hlivk.. KoamaSándor±ir. f okt. 20-Ao fiumei a íjából delni ,. nérmAgjirotitó- \\ínMÍ% náai ]»;árt ét pedig UOD tekintetből, hogy » )Bíké»ek, tanárok, jogytók, Uaitók fel-világosi tit kérik, vagy a vidókbeli ben talált. —- Ax oranágos áijook-egylet lip«bályai beküldeUak cerk< gftífcfcB^íőlkérettüak aBflak főiem! hogy ai egyletnek tagja lehet Magji sttág.tArQtaéo alkalnuMUUban levódijnok. Bővebb felvilágosítással BK>lgá! at elnökség, Budapest, IL ker. Donati-utcxa 4- as. ^Ótékonf/eMéiii aor^fátéh- A rstáfos oíipari tani te nóképczde öpüítítónelt mc^Daf yobbitásárit s & esdi\' nak megfel«16bb módon való áuiakitására ás ípari oktatást s házi ip^r\' terjesstA l«t áltai sorsjáték, rendeztetalt. 510 léov yanr egy sorsjegy ara 1 frt 1882 febr. 28-án történik. By sors-jegyak nerkomAség, irodánkbao kaphatók. A DemcB csélu sorsjátékot ajánljuk fS. ÖV ozx& továbbá} h^gy 1881. október 29 én délután 4 órakor alakuló közgyűlés tartaseék, amsly időig Laky Kristóf ur, mint & névmag^s?\' roaító társasig leendő elnökét is, ének majdani elfogadására már moet fé}kér«s-sék. Hatirostatott gyüjtöivek kibocaáj laadóií 3~-4 példányban ti e^yazersrainc » DévtDugjaroeU^m í \'.fká a népnevei és barátainak buzgó figyelméb — Tisztviselőink /cöréfren élénk mozgalmat idézeti elí azon megpendíteti (Uép enmn, hogy egy .íltaiáDOd danán-tuli tiaj\'-viselú-egylm" lettéiUi-ssék. Mi i» klÜötifaen ajánljuk as. érd-eltok. tijry-U méb> ei eszmét a kérjük »>gyBzersmÍiid. vidéki mptáraftinkat annak terjesztésére. — Deák ünnepély- A ke*Uielyi atópcttataai tuintésotekboa halhatatlan emlékű nay hssafi, a hasa bölcse, Deik Ferencznek e hó 17 én volt ssöistési ara- Láfcünnepe a legnagyobb kegyelettel Qo A vörös ker, rá a ,Zlai Közlöny\'-nél 100—100 néliiajb^B^ «jegreQtiöle.wi dányok pedig a lelkészeknek atb. hanmr itíkúldeDdúk, * közgyűlés okt. 29-re a beTjbsIi tápok által köxxétowdo. áóí aagyrétzban lovai eső lapokoei mtg hivások áJtsl eszk&tlendó: — Dr. Lky Kristóf nr pitiig felkérendő az e".fogadására. ü\' itt Q3 an HOJ™ SZ o. t. azi c»e h«lys«tben van, Q°gy aitugrint g névmagyaroaifo társasig-m<ije nem talált kemény laiaj\'a,s 6 maga 20 — 25 nérma^yaromtiini aksr«5níl bV tudomássál, akik a megalakulás után .-. valósíiuüleg a köz ^elitesért fogják igénybn venni; ssükség^koek tartaná axoab&n "\' aérmagjarositíí telni, bogy a váiaszUDdó uj csak a moiUDi helyeairássalí tatás eqg^dtal^éA S)tf,4 f»> .■ által, s* £j» „<jb* „tb* «b. ■ réV -. Iád nevek e eriteri ama elhagy ami ó. _ \'■ fe!vee^i.iie7ekb«nezansa6iand5)ftjftií.ji.1^»»\'t»» fi** egylete min tü?ftbb\|?py alkalmaié* BtHinag városi tál tkaiojíti kögyÖlést tart irodahelyiség a a fiivételi kod és a na-yterméba. a f-lí-Ütolt ídö mpghatáwzísit. j — Alkalmunk volt Kotoriban ai A Üzluttsig 5freadt«s todomáíTul ottani áliomásWoSk vnodé^aeretú házá- veazi a. köiliaagalat kexlrttösiigát, ugy a^ Wükebb családi körben nevelönó U- . a holyairás azerinti nevekre vonatkoió tal tartott próbaWtea jalen iehetni. A nö- \', további táj^ko^sl. feketsli irodiul u I ™«áókek uámi 3s mégis egéaa napot oTodJkelylsig irodijit óhajtása meg- í igéiybs vett. N«m cwilunk h& leírást kö-nyernl, Íd4fif pedig d. ,u. 3—5-jg ter-i !»>\' "Ha, mert magán jellegű; de nem : jedá WSí^áli atkatmaanült. hallgathatjuk eJ oonstaUlni azt • meg- \'■:■ Bátorfi bÍMÍi Ups«Aály nrw-^ körülményi, nogy a magyar nevelSoo ■-«st a«on pawzuaá:, hogy a> eg< let íént • ÜUi Urtott ViMga Q r ed m é B 7 » "ily nem k«e! módoíitandónak véli, mert i ° r v e ° d e e ■■ Rteom nyelven (BI-nó«ete Marint postaköluóg, bleaqüettákéri I S7*\' nétoot fr"ö«i) folyékonyán ir-5—6 Xr„-MáardMt Meg a nTomUtvi- \' °»k P" dictindo \' E "7e1\'l»t" aeabályo- ;:nyok, poeladitak úr megkívánják, hogy ! k»* ««" könnyttdséggel kesslík < értik. í^kia tarUlék alapja lagyen a társoJatnak, , Zongorajátékuk saabatű* és valóban meg-hogy a szegényeknél a bélyegköltségek, I ieP°- »j«k. arópirásuk lemn.; kivinni «tXté«-bí.üi,yitváDyokb.«1rzésOköny \' Taiót netn hagy hátra > mi fő a hazafias nyeb»fl esik&xÖlheM legyen, szeretné-^ bonleányi irány méltó űrömet cül, » ip»ro«okat a név magyarosi tas eeaé- m\'^rt t1)* elúmoré^eJ a>dóraak a derék .-jenek megnyerni, akik a névmagjarosi- i nevelóno, Tóth Irrna kisaawwn/nak ! .táat vslóssinflleg nirvel ás lélekkel ka \' -- Q~yáamh4r. Fótinteloado Ssitu Volnák fel, étért Földy Ferencs arat, i Sándor hites tt^yréd i gymnasiami tanár \'inint a szervesé kicoUs\\ági tagok egyikét\' fe igasgató, a fÖtiuteleodŐ ceoroaprémoct. -felkéri, hogy as Miméi terjeszteni igye- rei kanonokrend kíérdemull, s legidSsebb :kessék, de &zoa megjegyzés mellett, ha J tag), Kessthelyen, folyó hó 19-én éjjeli ;társuiatniik elve: „a személyes prowiotól 11 órakor, élte 9l-ik, áldosárságinai: 59. "való szigura tarlóxkadás meg ne sértés- érében, a halotti szentségek ijutoe feivé- sék. — \\ tele ntán végelgyentriilés k 5 vétkei lében, A bizottság magiévá tezi b. tag \'jobblétre saenderiUl. Saiu. Sándor. Gábor nr Uitmtmfét, • MMMttt^fre 1c%et tt i\' ssQteteU Alsó-PAhukon (Zalám.) 1790. kOtgyülés elot; ú iuditráiiyba, henu, a, okt. 28-io, * sxervetbe iépett 1816. siept. a néVa»fy»ro«ittí tanok* ayagi g/ara-! 29-én, ünnepélyes fogadalmat tett 1822. podáswt «r6aban aacak igazi barátaira apr. 7-én ujmisét 1822. nov. bó 5-én. 0 hint; az iparosok közti mcngaloni meg- \' aranymiaét 1872-ik évben mondott. A teremtés egyhangúlag halyesiwk véle- boldogult emlékű B mindenki áltai ss«r»- ményestetett. v BÁTORFI LAJOS, ■j -" \\ HOFFMANN MÓR, \| \' " BABOSŐ LÁSZLÓ, J" Olvastam és teljesen osztom. i KÓVÁTS JÁNOS, r id. elnök. lett és tisztelt pap, jó tanár és jo burát hüjt tetemei folyó bó 21-éa d. e. 10 óra- \' kor igen nagy részvét melieu kisérteltek ki az örök nyugalom szinhelyere. A^yász szertartást Svaatics Sároiy apái fényes \'S6£4dWtt«! végezte. A gyiszazerlartáson i réeit veitek : Á boldogult rendiársai a m. kir. gasdasági tanintézet tanárikar, a Igymnasiumj iíjcaág fehér fátyollal bevobt ertó kÖsőaaégÜDk se maradjo prugrammot mm iiimuak hossa. — Hymen. Ur. Fraen fóvaroai ügyvéd éa kir. töivényazéki hite to\'máca jegyet váltott Freund Sánrne kká fbldbirtokoa bájos leán ki! Hih Heurik. kedvea nejen«k nővérével Fel legteien boldogság fciserje frigyöket! — WeÍ9S Joel zaia-egerszep is ^ k..i»-isaz^atótanitó; ú f«i»ége r.z anioy I érdem kereszt t:l t (Intett- ki. óhajtjuk, 1 hogy a ve\'eran \'.JIDÚÓ wkáis: gvönyörköd- . j-\'k a luéltó kitüntciéscn ! ! — Detitfremotit Mór hegedű- \| művész és Lettért György zonfjoramű- zongorára Leilert Üy. II. 4) Wioi Polonaise brillanté D-dutr hegedűre Dengremont 5) a) Ritter. Les Coorriers b) Liízt, Khapaod.Íehu)i.groÍ8e icagorára Lei-\'.er: Gy. 6) aj Chopic, Ncolurne (Sara-s«te) b) Leonard, >ouvenir de Haydn hegedűre Dengremont. Heíyárak : 1 ső BOI 2 \' ■ ~ \'gy sgJH hamTaaztolt el. as alig két négyszögmeternyi zzobacskiban oly nagy fűslöl torjssztott, hogy az otl leví aaztait e. lidat egálon megbareitotta. A házikó mlajdonosa bizonyos .Hodics\' D.T-QDfcp-azamoaDak «gj 1 «s fél 6TS« aikatndma leánya, ki egyedül ^"olt ottKon a füstben finom >erbaráti tiszta éiztíme által mir elíbb három évig Periakon" Káplin müíödót!. Kísérje Iaten áldMa \| szent hivatásában, éljen soká híveinek j aoidogiiisára, és kedves haxánk disiére ! 1 — Hanai rövid hirek. — JA „Gazdasági MératJk- 3-{k siáma Mo-\'róo* István aroikópét ho»»a, — Mo#ony- 5rs4g. _ , ^^ j^r^iot atólt<sk „, , ,MBkél ^ 154^-ban lett ííetbontva. Hiret még a Közönség kOrébŐI) Zalí-Koppiny, okt. 16. 1881. Tekintete, iUrkirtíeíf! B«!.e.Upj»tUlilUinj6ntk, é.leg-rtabbn^w »la Jgyei i.p.2, \' iclosterneuburgi hordú, meiy M99 oiEtrák tí6 lK\'rt tartalmai, legutoljára • múlt :Wáb\'f\'!rjUj;bÍ1 n " k."iii\'.ek ; Brema v^o. p,B- 48.00(1 ujabb pf„ifior k<MÍ: d. dóben késiQlt hordó B-rkUu Ferkicgs benve> hallottam, hogy tdlem 6 frt t6ke kamatot is követelnek eszerint hát 1\'JOG forinton, volna kiadta, hogyan fit^ss^k ; én tók!$ kamatadót? mondám. m:utáo ne-\' — A wLntha* hankhasnak. Bécs, i .Bécsi tőzsde" ci i mii hirdetésire áló figyelmet kérünk égestetést helyén emelt dombon, hol . 6 án oly megható ünnepély tarUlott, ilékkÓ — miot.a* ,Ar-»d RH Vi- h.to : VÉRTANÜ KIVÍGííZTETÉS! HELYÉNEK MEGÖttÖKITÉSÉRE kodva mondottam: M mir igazin gyalázatos binásraód, elmentem ismét a zala- SH ELTETETT 1881. OKTÓBER 6-an. ■ A gúla felsí, többi három oldalán 4763. C. 464. Fr T. E Mámtui: lers: 47Öb. 9. U. Várwnk. 4766 li s oiug kedvei ki 476?. P. P. Még jókor jcu. 476Ö. W. Öy. Saoáljnk, aoc ^-.^ ^íf.mgJJo^gh« . k.,.1.""- ! , üasnhirom TérUj.o nevei vannak ar.1T tom laki: mmtin én nem tndom a kama- ; b.tntke, }mi,n ^ „„., kiilliu, ki. íleiugy , írtam a osolva? — nem vissaaélést, de ieii-e tuáom. Azsal kéri a jegy«o»ég ie ssámot, ,wkesitó : BÍT0KFI LAJOS. •l E rovat alatt kozISUén fdelónéget\' ön, vállal » - Bssrk. HIRDETÉSEK. BÉCSI-TŐZSDE. a LaíMj iiisi s a Lajttá W. epeill a bécsi fele. áaa tetomej hátriojoz-Bt. melrfket bizosroi vállalatsak egj minta bstelji, él skar«t nclkoli pnTOeEín7 rliékl tlztdei iMnyedoi keü — S Tisaont egy fStSZSdesii működéi roppant elónyelt — mint aiinténs koraánj é» r. tirsnUi ét tital<st«k tzékhelyét, kiknek esimei ■ piacwja fororiak, rtn,,ok. sbol ajánlatok ét tudako.óiiá<ok líwtmk, hol aio- aea üiairéazbsi a todiiitííok ömpontoratnak, > hols politikát csinál- J-.4 s«l » lepus^W npilapok jeljansk meg, a hol a natj Hzíxk«- dések s toz.ir.k u arkel«.t »ináUák, s.óral un Tarosokét hol mini iílr\'ííf\' °\'""i kei™\'ó""» enl.leui anaak idejíbíri teteto.k i sst- <HM saélo.bb körökbe ki.iiriropu, , leDUatasulb Irtasllessá id^ jaa-oráa nyerhetők, »mi által azanzvs ax árfolyamra befolyással Isbetünk - .mtet rtpiratunkbao f2«. e. 42. tep) kia.rilo.a elSsdtuk. - A tozssttoíz kfczőMt álló »«gj n,ozi»l«ail Té re iekintetr» s aztkai apecalation éa u annyira kedrelt Ursaissl Jzlelelnken kirtU a •tárait ks« ksízkirtsUtas/ «w< ■■rtietektf ajánljik lejt«kibb ■ k»I«n"sen\\ miit dijat (e,,tl,g „yfrcjdg: egyaránt skár emelkednek, akir e.nek az ártoljasiok) rai mellett a dijak még a legkedreiötlenebb esetekben iia veohetnek t«fc eteseo el. Julsléki árak s legolcobban. — A »ei«rkorok. UJI kSzelcbM vi«c,.;ai«ki>ál fogva egyen-, kozretlen i. s!„, 4rMu«. seaks] szoljálniüink (azakértöen ■ ksluíj uélkal.) PntM tUaktirtia io«U«t» kirit^. KtajS f»rraso» ÉrtMKÍ levelek iirfren. ■■V A jeleniefi pflmri^onyok ■ s befolyó tókék kóreUesiéban aioo «e!yzeTjen vagvurjk ffliiierint ax Izeraamesj ritntafz-él • a Ukék és ertekpKpirokra Kölcsönöknél s kamailib&t évi 5%-is lezzálütaattok (fíi"•■ ■■ Mutatránfizámok a .Leltas\' páazagji ~ sonotts: tnne. -ff jjf Tartalomdasi nílkulílhetlan wra\|efr m ( zex európai játekteTrezL-tek), ekWytxéai. llérÉtliéei lllllUSi M Meklt, ser»JstT»ltt»slt«sek«t (Ss7elenu-s máltó a UasOMa sjjó im-íííílziar líaíí";"\'\' " t"1""* röpiratokat, kirakatni ú>cr»és 3Í70/18BI uám. 4W 1—3 Hirdetmény. NagT-K»nij8» viroe rendezatt tantea rrSsréríl ezennel közhirré tetetik, hogy ÍZ orszigos m»rh4-vásári helypéittsiedísi jog folyó éri november W 15-én délelőtt 10 órakor Hagy-Kanizsán a Tiroshiz n»gytennéb«n — sió vagy 50 tros bélyeggel ellátott iiisbeli zárt ajanlatok elfogadása agy az emttil 1520 írtban megállapított éri bér mint kültási ár mellett nyilvános árverés otján a legtöbbet ígérőnek 1882. jannár 1-ével kezőódö három egymasatáni ■ évre a városi képviseio-testfllet jóváhagyásánai fenntartása mellett bérbeadatni fog. Az árverés megkezdése előtt bánatpénzül -a \' tókiálitási ár 10\'/, leteendő. Ai áiverés egyéb feltételei a városi számvevői hivatalban megtudhatók. tbgy-Kaaiztw, 1861 oki. idén. A virati tanács. >OOOOOOOOOOOOOOOOG Árverési hirdetmény. Most raGtörtíkSQ f hí 27-t-a át!e)6u U irnkor & Dík FwtM téren levO UJtfe FSTMOZ tir mujdoait képfa6 stfewltzl húikó • »eij- J •xinéil » U>bb«t iférfiatk irteré atjáa eifcdAtik. Btáajüi tkiotíiyat íreiu; nemet t-s o> orro« továbbá őámoi orrmi tcakUt< r réle^fajt alapján, a S»ii«irha*obeo Brandt Eicliará gyójtyneriíii ül. -\\ fy4xyvtTt>e7*b$\\ kéiritett iv«iui labda- —- $. oiliűl ioc s tetl árulmára roioának, ■ tí miiidec sseAsn, a hol Kjwfc aék^téttl Ff— «pe- é« nyák-kinrittbdi:. vérásztitM.u •)[éi ^^_ ^^—F^/ ei»«t5lMrvek éUakitéM. erówtéíe keli, V^^taJÜF^/ taiBt M»tos. fájtUioa. nílkfi! h«á o;co \\x\'1C^:t^r^-// K76t7«x"rt, mindenkinek ler«eiefeLÍ--o N2^P NS^y ajáSatj^k. 3W )-• ^ ^^ Vitakot Braodi Richárd <?i\|7»e- sm/881. résn íreitsi labd«SJ kérendík, »«b- bid&Kí-eieQesékbti. adatnak éi pídig 50 ízem 70 ki, é* kíaebb próöadoboi 15 oema»\' 26 kr o t. A Tilödi rreitzi labdacsok mindeB rtelencatjjiQ a fentjclimí ragjetj Tan\'feaér sTeiUi kar«Mt Tör5l ntaótea. a kéazitú néTaiáiráiával. — A hanoálati utaiitáa ax alibb jelzett pófTwertárakbao .ofcrer. kapható. Saktár: Belu* József yJ^STi- Nagr-iíulcúa Eiráetmény. Joj ■ tetetik ho\|r a belsS piaczi é Heti marbavltárí b hai nafTtemében t6 T£J 60 kros Wlyegp-1 Vüitott irájbeli zár. A ajánlatok etfoeadaa ngy az enttal 1859 M 9° krbM »«\|aJlapi»ö évi Wr mint kikÜJtári ár mellett — nrilvánoi irrerés utján a legtdb-bet icr8n«k 1882. január l-ércl keidúdó hirom eg/matrat. a rárosi kÉDTiiali testület j óvihag)\'A»ánax fen tart) •?«tt báotp«Brt! . melle iTÖ: Kat} aasJlsas 1 681. oktébar 19-én. I HUSZADIK &VWOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. OKXÚtBKE 2&-éX$il, HIRDETÉSEK. « legfioom. csiszolt ólom-Qvegból. valamint tcitünő dupla tábori csövek, szín h?zi látcsövek, távcsövek mikroskopok.ki pro bált ablak-, kerti fUrdé- és «20ba hemerók valamint megvizsgált, eltörhetlen f«»-taroaieter,..\'el.r a kö itóriltoria ri6r« jelii.KiTÉnatri posta m jtn küldetnek. ittes után egysdffl 12 80 Htff ***** téle iverat agémég! sörének kfezfahttm életen mgmntését. Haff JAai e». kir. n<ÍT. .aállito nraak. kír k-r«kodeimi tanaejo. kor«. nu ra»í írdemkereíM tnlajdoaoa. a f&bh poron é -«rt r«nd«fc .0T«f.jiailk. A Hof Jino.-féle malaUfcirö! feiialalój ■ •xyttttfi S^ Európa legtöbb ferdémének qdwi .xiUitóia. fiétt, Bbtef 2 lr«l« é» fiyirintkUr SrmkM, Britawr- 8 tk GTÓGYJELENTÉ&. c. 21 ín, enre láta TekiBMtoi or! FreuUdt, 138L A» 3n Hoff Jáao»-file maláta kironat rgéusér saréock ai m«.ki.ca kÖaSg«iero«t Ülnőltg igt-n kitűnő botija vott t felkérem ríi □tinTt-tel mellett e»«u lörWI iámét 13 piixexkka! t S ticukó ma ezokorkát kQldoni, Wufcfi TlnÚMT C kir. QTÜÍgy- HITSUIOS gjögyjelentés Berlin, M uj laktanya kórbál, & tOsér-alCxibiii. A kiIQaö Hoff-féle mJilA-kivooBt egémégi iSriu\'k, rotlj bogy aok a&t nerc örOro&vi niikfUötiif, egj ibnQltekuck oly jút tett, iáliitá«írt kéri ön: Két firiatM kJil ■« kildetik szét. HOFF JÁNOS, c. kir. Qdvmri nillítú Bécs, fira&M, BriiMrstrwM 8 F5r»ktlr«l: S.j; I.t;i.. FlIllMll iiütf Strtt t> (Mi -Z.l.-tiinin: HaMnzfcy » — Sopron: p mi\|,r - K . 111 b o i y WiMOk FflrMaz. — Ktpos^r Lf J»ozr\| Által. — K a U t. « Bttr B Upit — V i r s ■ d : (uy ItooUkjfV \|7<fyu — 7-a «>» - 37a 7—r2 JÓ SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK O OO OOOO OO€>O OOOOO O0000^>0 todréss » p pufi Eli«b«Ui E Mnjitók Halljátok és bámuljátok.\' Egy n&gy brittániaesfijt-gjár cjSdtr.ondá** köretkertébee áttaLt áai raktár becsáron arai í« milyen IMxállitottn adatik ni. S frt 60 . beküldése Tigi- padíj utánTteUel Bundeoki kap egy kDlöaöiec nyoj t éi 51 darabból ülú briuinlaeittit ítkeiö-e-skBit, fmdy ol6bb 40 ■>n feltll volt kapható) is as ev&Mtköxök fehérmarftdáaáért 35 írig ii jötülva íi pedig : 6 atZtlfl kfc* angol acélpengéd B legfinomabb brittáoieiü«t vilt 6 tömíiU mnÍT brittániaeiQit n 12 Ugflnom. bríttaniacílít 1 céhé* britLámteiüit Itvetatri 1 nf>bés britUniaetűst ttjnierí. •2 elegam gyertyttirti. 6 itíp mui.t UjÍlStrlB\|. 3 gjCoyOrü üaorc CZftkortalGU. 1 tkMSZlri ieg-Éantnibij ;-jU, 1 igen i#p cziktr- és bsrttirti t drb brittauuifljt ta]é.UÜ. Bcbuonyttároi, hogy eien hirdett nem ítédalgoaen a\'apwtik, iTánowágra hozok «gj párt az eierekre menfi köti«o5- é> utánreo-6 lev.lekből, -Qüljekai én ét eiŐ«r Bemnek elónvKMPge ét nyolékorr-TÍra votiatkotálag 13bb éri huiuáUti után Djericm (■• köteíezam ni-nt nvilváaotan, ha u ira nem teUiik. an njüiden ksli^c nÁlkfil viusa-»i MJMM MÍS »z«\|0k álul hirdetitt étkuiizarak értékttlM itái-ok Ki tebát epy \'6 é" »o!id áru. aiar, at fnrddljoc ciakis a> egyoí-merrendetóíi helyre: NELKEN brittAnlaezüst gyár-főraktár Bécs, TI. Windmühlgassfl Mr. 36. boaattam jutt&tní. BntSl tgy brit-dve i \'kérek Tintelattel ■neöfel Simon, OT. leiké!. T! ÉDU in gyorf brittáníaffl»t kflldiíit ec meg ra.gyok el6)r«dre. — Ön ef^H joggal :c. hágj ez nem BtéAtlgi. Legyen aiire* onkem még egrner a mliieu kísitetei mejíkaldeai. Lm Heiorico lovag lAttrah kir. \'xaácíoi a cB k. fí hí vauinál ét pénztári udTarnál Grálban. Tavábbá fannak k5siöaetcyilrÍDÍtaok ói ctórendeJ^ek a körct- irakto! : Vilm-r, gr6{ ^álíj-Daac 3lQbÍQ(tb«n. Pmck Károly Kolti- VTntarhttma Férd. c. kir. adóbirauli adjonkttot Jaronitaban. S"e- KajoUntól Tri«Q-beii, Diebi ci- kir. po»UroeitertSl HoitoTÍcbn!:, laysr cs kir. csendi\'irtöl RrjcLenbeo COebor»xág), Uolxer Ferenci orfbaL. Gríf Forgácb Károly Ghynieí. gat. tat. 385 4—V). TlfZtittpvr brittáoia tjikőrém itárnára nagy caomagban 15 krín kapható. Uriási mcgTendeléMk fégott ké.-ítik a mielőbbi meg. Pályázat. SzentgyörgTYÖlgyén — Zaiamegyébec (Alsó-Lendva, Baksa közelében) az ev. reform, -egjház, a már készen levő aöragokból emdletea iskoiáí ak_ar_ építtetni, a törvény kívánalmainak megfelelő két tanteremmel 80—80 Unoncz számára. Továbbá egy rendes lanitó részére két laksiotn, konyha 3 kamara s egy segédtanító lakásául egy szobával. Bzeken kiral egy Uná«teremmel. Pályázni szándékozó építész urak felhivatntk a hely megtekintésére s az épület tervrajzának és a köl\'jéjve-tésock (asztalos- és iakitosmnukával vagy aoélkol) a reform, lelkészi hivatalhoz folyó évi deezember hó 15. leendő beküldésére. Posta helyben. Csak azon pályátónak fog megtéríttetni ntikSltsége (és tervraja dijja) kivel az építkezésre nézve megállapodásra jutónk. Kelt SzentgySTgyvSIgyén, 1881. okt. 19. \' BENT El GÁBOE, ev. reform, lelkéar, mint ax ípitke«5 bUotuáf elaóka. 39= 2-4. SOÓS KÁBOLY, építkezési gondnok. BAXAMON PÁL, egyházi gondnok. XagyoL t. cr! Körülbelül 1,4 hóoap a-"-2üit ifarnlturát, raelyije! teljesen mi ■tal raég (.Rrszpr egy küldélt belőle hí leiii-SciieikenbBii (Krdeljorwág.) Mélyen tisztelt .Veiken i k.ptAm ét vele rtpi i li uuS) moj; * mafrögtótt bajok U gróg7^1»!ák, ba a megfel ^ „. Q.--.->k hasxnáiutnak. A aqh ért WeaTedhéi "uHa régóhajtott fel-gyúgyuiáa OrrecdetM remónyébos kérek kOUeni tat. — Ilyen kocx&nat-nvilTáDitáaok nagj uámiD! érkiwnek bo ■ eaert egy bat«rnak tr-a k-\\-UDB clmulagatani a &icht«r-f«le lipcei kiad 6-in tértben mir 29-U: ki-adást ért „Betegbarát" ctímü rOpirataak Qoriackek Károly <x kir pgyetemi k0cyTk«re»kede«éb61: (Qéc, L, Jjtrin-tej 6.) raií meghoaatá-tát annyira! inkább, misthogj kClUigebe iMffl kerűi, mert iafyu 6 >~* • \'■■\'J-tii- 4SIR 1 "i — —jyÍTi! inkább, mi bérm«ntre küldetik meg Néhai L4posy G. MArtoc perlaki volt esperes Q Q plébános hagyfttélcához tartozó összes ingóságoknak Q Q u. m.: szobai, konyhai bátoroknak, gazdasági illa- Q Q toknak és eszközöknek elárverezésére határidAü! f. Q Q évi október hó 23-ik napjának d. u. 3 órája s kft- ft Q vetkező napjai s a netán addig írásban beadandó igények- n n nek letárgyalására határidőül szinte a fenti nap d. Q Q u. 2 órija Perlakra, az Örökhagyó volt lakására mint Q ^ helysziDére kítüzetik, a mikorra és helyre a venni szarv- Q Q dékozók azzai hivatnak meg. miként az árverés Tárgyát ^j képező ingóságok készpénzfizetés mellett szükség ese-Q tén becsáron alól is a legtöbbet ígérőknek eladatai Q fognak. 0 Felhivatnak tehát mindazok, kik a leltárilag Q Q összeirt ingóságokra talajdooi vagy elsőbbségi jogot Q Q vélnek érvényesíthetni, mely összeírt ingóeáffok a Q 5 bíróságnál iéró leltárból megtudnatóe, — miként Q 5 igény icereseteiket alólirt bírósághoz írásban még az Q Q árverés napja előtt annál i& inkább beadják, mert Q Q tekintettel, hogy a hagyatéki ingóságok részben tart- Q 0 hatlanok, — a többiben pedig csak n&gy költséggel 0 Q tarthatok el s így az árverésnek sürgős megtartása fi 0 szQkségeltetikj tehát a jelen hircetménynek hivatalos Q 0 lapbaui háromszori megjelenéséből számítva 15 nap Q 0 alatt, még kellő idóben ugyan, de már az árverés 0 0 megtartása után beérkező igények beigazolás esetén is 0 0 csak a vételárra lesznek figyelembe vehetők. 0 9 Keh Csáktornyán, a kir. járásfairóságnál z ^ 1881. október 14-éa. J. ooooooooooooooooooooooo HIRDETMÉNY. Ó C8ÁSZ. É8 APOSTOLI KIE. FKLÖÉtiÉNFK i jauair bó U-ír51 keit l«cfoi»2 IX-* MAQY. KÍÍALLAMSORSJÁTÉK, melynek tiszta jövedelme %nnk b^roa>-batojria^ a nip\'ir királyi - ^ c egy iríí MTTl kdrbávnai iegélyoié«re fog for^ittatnú bns mejüJapiioLi nyrmíiij«i a alább eí jiUktev t 1O.OI OO 1 \'oru Lti-a. r- "gnívlr, «. podig: I flajt* .4., . . 70JO0 frtU] j i% Q. 1 «•.-.«• OAH7 ■ 25 000 frlUl > pipir irldíki 2 Wayere m. egym \' BSÍ0 frt ssono frt ) kBtr écrk™ 8 nyer. S 900 Inul, 10 100 frt 8 njer. egjeak. íiOO , aooou . 5 Bjer. ■rr«k 1000 . 5000 . J 80 Bftl. efjsnk. 500 . 16000 , 1 100 nyer. ISO . 10.0ÜO . 800 ny.f. crmk 50 . 10000 , 3000 egrenk 10 . M.\'OO - AbozásvisszavanbatatfaiNil 1881. évi deczenber M 5 én tiHénflc. sas 1-6. Egj Mi^jegy ára 2 frttal o. é. van Sor tgatéu ignál Badapcsten (Tort, f5v ásháa, : félt :melet) Talameoaj-i lottó-. ét ad ohJTatainál, a legtöbb poi .laiiírft - i Uli .ál ás u üaden vároabao éi i ne rexela sebb heJywgtMn felállít ott M. kir. lott&iraxgatósic Bnd»p««tii 1861. éri október hó 23-ic. Freyseysen Ádám m. kir. p. ü. min. osztálytanácsos 63 lottóigOígató. e». kir. szab. Mindeddig ntolérfaetlea. MAAGER A W. CSUKAMÁJ-OLAJA MAAGEB VlLJUtS-tél BÉCS-taa i lekítttély«k r Att fymakBknak kn!ooö«ra ajiolh legjobb) tinta i« kaiályMuifa il:»j «lia«rt ts b cróp.riTd bír M^I- ÍI lIKIiijifc, flnrto, i £» ^«it«zk ára I frt, CTár>-i>stinAb« 3.-) raluaiut ai ont rák-tta gyár l>i>o<laio«a l«ftíbb éi wgjobb f^nerkeki]itib F f SoMafald Adolf é £oa«Bb«rK Farmba fBaa«J-kM-«k»<lMíb«v. — VfcftM 4M : Dr H]l«r A , L -Jlil Ed. cy^ryiz — $frma* : JáMj AJI-(., Hl VÍT L , EKk.rl E. Károly, Vof* A. rrójy. - ««#>rir»tt ESoeh» Kálmán, Anfnaztia aantir KJÓgriwr! arxkoáL 494 \'— :i ) Ujabb itJtb»n éii:olholí, ho(\| tfibb ctéf — rxnkamijolajat baramx&& Qribtm M kér«(ik » n. latt c»aiajn vaanak, A* U y k5ic.niic csak won •rec«k«t , oltjj»[ isiutuotk •iuu»»riu, Bij palacakoo, eata«o, aeni .n«Q2ielk6ti Hall í» Eurkíi „S /■í tírsa FLeguii!:n f7 bköt5-t)-4r* főraktára, * ••mnlUi !ln« od.-ut fjíri\'imk fSrakli \'1-fyár fSrakUra. GYÖNYÖRŰ ROM KATHJMAKÖNYVEK. Vu merencMin JÖUDIOUI, bugy a kustiaxulalü Hrk« Krítlúf r0ni« bnréuji róm. klh. p\'ihkno e» hirnúFe* »gyiu\' irö álul figyelemmel »ic. ke,ivo(L íí«rmaik 6a nojjodik ki«4á4t i\'n, az hitalouágDt vlőninxáiíó, a kath Kivok uirét DDBÍMÍU, háromféle kiadású : „WfPityci H«a» •nkrrt, f)4v6>»f ft»-véoy", HBisio« lelki vnér* c<íinü A« nár llimkM tmrr pfUÁnan Műi a kalh. bivek kő«l«f>lter>dl XXXXBLIS. önyvotot a telje írói jcgfral Arök áron magviaaroltaa. Béka KrUtóf plébáno* ur, a kalh hi*k jobblot«en \\i-kt«B k.á»dt5 lelki alja bölcweo b«látá e«o imaköojTek Bs&kai-goMfigé\', é* *ek által i^yekeett a nyttirstruuló «• laibá« i»»-kiiDjvek. kiküasúböléaéi oIÓCDOxdisani, Éten imaköDVVek mo^jeUoóaik óta miadeaU.i sair«««B fog»dtaltk é eddig a veaiprrml, prr>»f A» ns»Mtfclh»tyi p#Hp6kl h»(o>tágok j«ívab«Kfa-At km/orUk, ■ MAJUJ ki-fe)Mubt aduk, niiin i • imifmm kiálluou UMIÍM i■■>■) irt ) , p terjo»té««t « katb. hírek küst nir«Mi iiiaik. ÜMMjtí MWÉlktrt. np,. U)j«t UruUl ÍBA- fa éaek&ayr tinj katbolikmok b.a»i>ilatira. tarmadik kiaAi-, £; »tt4.MÍ •satfl képpel S-ríit, fí1trtMf k«te tokban h 1.80 . fct itS írt 4 - frt •- —- fit 1—10\' E^éai bfirben, tokban és fUwia irt.^tto^ Effa 18r ar«ny«tUwk, cut ic kar«t Zefflxirt «o, cut Ja dissitUaMl Pinotubban késxilTe Se\';j«a>- vágj bá/»onjkö taaei ■HBáakirt J J NK>4ik LMvtM+f Otvteyt, Btrtw taiűmzér ín 1JI> Fel Mrbea, lokhan Efétc bir, Írnom IT ín 6—.- kt e-8.— Finomabb kláJÜtott Bal^aai- rafr bársoojk ■■■)■! BaMáaktrSJtTitB, papírk. tokban , bt -.> Ért 1 frt 150 frt I6U U á.«k«i kn anf>4 vátaon AranjTncmésa ^ tokban A né! kvresxt, csattal Zerr«b6r, diuaaan .....\'. S«1jrem-tiarsonj EBOC d.MiUcíoynyei .... Kl« réztásktrt, .T»p a kath k«rwsti«7 itjsaác >«\' caioof arasjDj matn papirkötóiben, lókban, ára 30 ki eslst ajomáacal 40 kr., «g«aa bérben Teliap.piraraajn 50 kr. ; acx«l«aatra 70 kr; •fíti b^rb.-n tel 3 p-yir araa/meUf 4a»a4 ú acél csatra, k«r«nUel 80 kr. WAJD1T8 iÖ&BtT, Efyttzl t—fclfciyr lf& aebá.i ip.k.l L»ttlmaift, Il-ik kúdA.1 árt CSIBOI anuirmatMéKMl kéraitott kö»?r#e<h., ára 60 kr &r«mtott ft kbdó Wtjditi Jóotf ■ •HUSI™-!\' I_* A lap aseDeaii rafe Illető kfriiemé* nyék a uerfcett£h6x, ujv rttaét UletÖ küiienu-jij<-k pedif t kiadónoi bérmeni ■• N\\«f-If.flnHI»rc«81. október 27-én. l IC kr-\'-rt v<-t<-tnfk M. [Mt\'-k minili-ii r^veí liirtit t :;<> kr. fii.Wdö ae-itc N A G T K kV 1 7. S A terelek osi ismén i fogadtatnak ei. Kéxirstok i N o-Kauízsaváros heh hatóságának, „napy-kanizsai önk. tüzoltó-e^vlet", a ,nagr-kanizsai kereskedelmi i iparbaoh\'. , nagy-kanizsai takarékpénztár, a ,zlamegyei Utalásos tanítótestület\' a. ,nagy-kanizsai líisóed-neveió egyesület\', a nagy-kanizsai tiszti önsegéhzÓ szövetkezet, a .soproni kereskedehui s iparkamara aagy-kanizsai kdlválasztmánya* s több megyei és varos egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkim kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Reflexiók népszámlálásunk adataim ,T»remt-e Isi n ttSbb mtgy rt MÍ£ a világ n-íg n pj» Ur:. Ha mink i. «lfog>ánk?- A magyar költőkirálynak e mottóban kifejezett hazafias aggodalma bao osctoKom, midőn reflektálni akarok a közel múltban végbement or szagos népszámlálás szórnom adataira, llyszerö aggodalom sajnos! nem alapszik valami másod, harmadrangú bizonyítékokon: itt a számuk kérlel-hetleo szigora szül hozzánk. Ez ellen oppositiót kifej te DÍ, ezt a szám adatot feirugtatni nemzeti, szoros kötelesség. Az országos statisztikai hivatal ép ez idót-ájt készült el a legutóbbi népszámlálás adatainak szakezera fel dolgozásával, tehát bizonyos tekintetben időszerűnek is látszik, hogy a már tndományosan ösozeáílitott adatok rendszeres részietek nyilvánosságra bocsátutisa elóe tárgy ventillálussék. Magyarországon eddig 4. rend szeres népszámlálás volt a következő eredménynyel: 1850-ben 13.191,553 lélek; 1857-ben 13.768,513; 1870-beü 15.417,327 és 1 880-ban 15.608,723. Hazántt népességp tehát 1 5.008,723 leiek. Mint ez adatokból világos a szaporodás üz év alatt 191,396 lélek. Kiviláglik továbbá az is, hogy fajunk szaporodási aránya nem versenyezhet a többi nemzetével; mert mig az angüi 36 év alatt, a német 45. a franezía 55 év alatt megkétszereződik, addig a magyarnak - az utóbbi Í0 év alatt mutatkozó uépe-sedési rövekedése mellett — 600 esztendő volna szükséges, hogy lakossága megkétszercsedjék. Igaz, hogy a lefolyt 1 0 év alatt kétszer (1872 és 187 3-ban) volt kolera s voltak ismételve igen rósz termések ; de volt az 1857-70 alatti 13 év alatt ugyancsak 2 kolera év. 1859-ben és 1866-ban ; volt Ínséges termés és volt két pusztító háború is. De a pusztulás hatása 187 6. végén már ki volt egyenlítve; ugyanis Ma gyarországban, a társországok nélkül. 1870 ben a népesség 13 561,245 lélek volf. 1876. végén pedig 13.67O.624-re ment. Az IH76-ikév igeu kedvező volt, mert Magyarországon 145.166 főnyi szaporodást hn zott. Csakhogy az utóbbi négy év alatt megint tespedés állolt be, meri a szaporodás 1877. elejétói 1881 elejéig Magyarországon és Erdélyben csak 27.375 ember. A magyar frrodalombeii nép számlábról edd;g közzétett átaláno? adatok szerint emelkedést mutat a Duna-Tisza köze 9-5 •/© szaporodás, vagyis 21)3,000 lélek. Ámde ebből magára a fővárosra 85.000 ember esik. Mennyi hát a valóságos emei-kedés száma ? A Dunántúli kerület aránylag még legjobban áll, noha* korántsem valami túlságos a 6% oyi szaporít dás ; csakhogy mégis szaporodás. mely-Ivei ineg lehetünk elégedve. A szegény Tiszán inneni kerület csaknem 4\'/,\', a Tiszántúl 3y3, s Erdély 3 V.-it elvesztette népességének. Maga a hires Bánát 2% fogyással jelenik meg. Az egész Dunáninnen 21,000 lélek szaporodást mutat — ké; mi-líora ! Ez is szörnyű hanyatlás, de legalább oem fogyás. Horvátország 4Ve-nyi emelkedése elég megnyugtató. Általában szomorú eredmény es, □agyon szomorú. Sót ha Összevetjük más országok népesedési statisztikáját a magunkéval, igazin megdöbbentő. Megfogyott népességünk mindenütt, a Dunántúlt kivéve. De hát kit tegyünk ezért felelőssé? — Magunkat magyarokat kőzerkölcsiségünk lazasága miatt. Igen, mivel az utóbbi liz év alatt békés Önkormányzat alatt éltünk, s az eredmény mégis izomo-ritóbb, mint a háborús és ínséges évtizedekben. Ha ez így tart, vájjon mi vár reánk ? — Okozzuk talán a végzetet? — , Kmber, segíts magadon, akkor majd az Isten is megsegít!" Kz az igazság. Régi frázis, hogy a magyar faj nem a hitvány macska, hanem a dél-czeg oroszlán szaporodási rendszerét követi. Frázisnak szép, de büszkévé nem tehet. Inkább T együnk arról. tiogy a köznép uérut:ly rétegében — ha mindjárt a vagyouo&ibbjából való is napról-nnp-a több tért nyer z úgynevezett .egykézés Akkor is annyit szül az illető anya, a mikor: és a menü yi neki tetszik Ha egy fia; van. elég, van örökös, legfeljebb még egy leányt óha;t. H? két gyermeke van, főleg leány j akkor , nem ad az Isten többet* . Az ily lelketleneket birtok aránylag meg kellene adóztatni s ez adóból a sok gyermt-kkel megáldott családokat jutalmazni franczia mód szerint, láz volna a legpraktikusabb ei-járás a gyermek vesztés undok bűnének megtorlására ; itt az egyház 6s iskola csak megszokott és föl sem vett tanácsadó; a törvény meg nem igen jöhet nyomára e bűnnek. Természetes oka még népessé günk apadásának a sok magyar aggle gény. — Hát ezek a sivárkeblü hazafiak ugyan miféle jelszót tűzhette^ erkölcsi életük kétes sunü zászlajára? Talán a aógyöldlet vagy korlátolt anyagi helyzet az örv, mely alatt különben sem igen teszik le a szerzetesi fogadalmakat Egyik se lehet alspos indok, amaz cziira.divatos hazugság,emez pedig sokszor mankahizony kifolyása. Kivételesen azonban mégis ok a pályáján vakoskodó szegény ördögnek, kiuek balcsillagzata esküdt ellensége marad a sóvárgott sírig. De van ám proletárunk is annyi hogy .fele se két ■. ezeknek örökhivatása a dijnoksig : egy kis irnokságon tol nem is aspirálnak, vágyaik oly nagyon messze nem mennek, ergo be kés polgárok maradnak. — Hát ame- lyek meg éppenséggel abüliard-asztalt és hártyát tartják mühelyük tókéjénet;! A kész vagyon rohamosan fogy, a aztán ? . Eh ! de nr erről, igm sötét képp» bori\'.ikíiziuk ki ez eszméből . . . Ezen a bajtiu csak a korszellem segíthet. Hát a/, agglegények ? .tizeket, főleg ha pökhendisegból lettek azzá, derekasan meg kellene adóztatni. Hogyha van hadmontességi dij nem lenne méltatlan az agglegény-adó sem. Ebből aztán jutalmaztatnának a szegénysorra nagy családok. — Mindjárt gyérülne a Tadháiassagok szá-oiii is. Valahánykor magyar agglegény meliett haladok el, mindig akaratlanul szoruí Össze mind a két öklöm . S tán másé is. — Sokan a polgári házasságtól ^árják, e baiok orvoslatát. És részben igazak van. A polgári házasság a közerkölcs iségnek egyik javitó föltétele ; assimilálc hatása pedig több, mint el-margchatlan; ámde a nagy közvéleményben hiánym a hozzávaló rokonszenv s igy ez orvoslás csak részleges marad és bizalmaüankodása elfogadta-tik ott, ahol éppen a czél által szentebitett eszközül kellene tekintetnie. , A kövekből is magyarokat keli teremteni s még az apagyilKosnak is megkegyelmezni, csak azért, mert magyar. — írja Széchenyi. . Nem hagyhatom említés nélkül ama nem csekély fontosságú körülményt sem, mely szerint múlt évi népszámlálásunk éppen az év végéreesett. Kimé let i sxem pontoknál fogva védelmezheti ez Hót a statisztikus, de mint a gyakorlatigazolta,inkábbczélszerüt-len. A városokban tartózkodó vidékiek főleg tanulók, a korácsonyi ünnepeket jó részben otthon töltik, s ez időzés kiterjed még január első napjaira is. lenes származik aztán a zavar, mit még a népszámlálási szelvények kifogásolható szövege is elősegít, arra nézve hogy az ügynökök nem tudhatták & kiosztásnál határozottan, hogy hány szelvényt tegyenek az ideiglenesen meg bóvölendő vagy megfogyandó családok-ná!. — Ez nem közönyös dolog ily nagy horderejű kérdéseknél. Tényekkel állunk szemközt, melyek világosan bizonyítják, hogy más idóbeD. pl. deciember elején, mint Németországban, sok-kaí czélravezet^bb megejteni s népszámlálást. Természetesebb a föltevés. hogy ilyenkor mindenki állandó tartózkodási helyén található Néhány ezer — azt hiszem — szamba vehető Ösz-szeg a népszámlálás nagy jelentőségű munkájánál. Annyi pedig bizonyosan elesett a kalkulusból\' Végre, ha fontolóra veszszük, hogy bevándorló őseink számát semmi esetre sem tehetni többre másfél miliő-nál; a ha visszapillantunk történeti multunk gyászos fpocháira, nagyon meg lehetnénk elégedve szaporodási fokozatunkkal, -~ ámde csak a múlt évtizedig; legújabb adataink arról tanúskodnak, hogy nemcsak megállapodtunk számban, de meg fogyunk is. — Ennek lehetőleg elejét venni legyen minden magyarnak hazafias szent kötelessége, mert „Teremt-e Isten több magyart . . Ha mink is elfogyánk ? GARAJíVÖLGYI. - Felhívás «!848/9-fk évekbeli honvédtársakhoz. A honvédmen-ház odajutott, hogv saját erejéből fenn nem áUhat, — keresni most már art., hogy mi képen jutott jelenlegi tehetetlen, ügyefogyou állapotán? a legközelebb lefolyt napokból ismert dolgok után keserű és cséltéresztett fáradság volna , de keresni és felhasználni az utat és módot, hogy fennállása eme háznak gyámolra utalt egykori derékfc bajnok társaink javára biztoaitani lehessen, ez volt utóbbi években törekvése a budapesti honvédegyletnek és becsü-letbeli kötelességévé válik ma májminden 1848/9-ikévekbeli honvédnek. TARCZA. Az a nóta. - . ndóxtc, Hjt, mjta. mbe JÚO l Eídanoluim, & bot 5 , g. Mert a. Biirein . j»j tregéoj isiremnek 1 Sere az ÖTÍ, az onyhn rcpoj neg ! . . . ágja. . om aaC,ajDÍ4iut . SZABÓ LÁSZLÓ. Uej, bogyb* vti tudnak pauuiol fii biualom kitudunu diiiolni ! De nem birom. ctk tii — H» BOOit Ütta tn.lom \\i asa^ony, ha — B«mly. - Irt SZÁLAY SANDOK. (PolytMij.) Bu HS m agy furiot e»»lt háxom apig tu-tott. Podig o»ak knayirm úplil-ko«uk, hogj éhea no b»)j»Dk, Moot mir num voít hovi fordalaiok. Ferit hiába várták. A« ilall a UpokbfcO o]v»liitó vall, bog; «gr fiat,! magyar g^pÓM, ralamr Erdői Peri nagjwerfl »ami atkö5t Ulált fel, de a gyakorlati próbára Miikitem vállalkouk rel«. Ata-UB a»i úr aUoa tették a lapok, bőgj bir weriot * kitflnfl g80ie . Isgn.gyobb oyomorbaa ál, s e Ulilmánj tikerétAl fftgg további ítmnmaradi*. & csndilko-zi«ak»t fej^sték ki, bőgj a kBlönboD bitorságáról ét vállalkozó neUeméról birm magyar nüaaietbflo egretlen olyan •uk<rt£ gépé nincn, ki a taliimáa mngTJtagálása után próbatánui váliaU kotoék., holott — a atiat hírlik — asagéoT feltaláló már a jőreduiem felét ii hajiandií átadni. AUg par aapra e seDBtioaalú bir után mir ast írták a lapok, hogy már ment fel Bécsbe egy fiatal gyári mánkat Badap«itr6l. ki hajlandó Ertto«8«f a pnibát meg\'^aoi. A fiatal gTri lakatodról ar«g-jegyeiték, hogy igen roMadeimot alak jututt bénáé a béetiek kosé. Aliglu tűbb aai vei &&% nem hÖdit alakja, mist bátorsága. Híg ilyec éa haaooló hírekkel jártak ttéi a lapok az omagban, a alatt tse-gíy Harukit éa as Öreg Pil kifogytak mindenből >s utolsó falatig. Egyik napon ai esti órákban OSÍDOS küiiejil or iéprtt b« tanyájukba, blrdöan* ntio tadokocödott. A fiatal aassony már alig bírt Upni a nagy crot!enégtAI. BBocaáaaoa meg aacaonyom, hogy jót Lem, de ugy biítom (ionét éJ .Uram, mi nem élünk alamizsnából !\' — Melt sértett Önérsettel Krdoané. „ön oly né^j aauonyom 1 Mily kár kegyedért í Eoayi nemeMég egy háíádat-1 kesében. .Mire csélos ön?* „Ssegéoy még nem U tudja , . Hát ast hiaai astxoDyom, hogy éo otak jé kedvemből léptem ide ? Nem. Én kegyedet tóbbsör láttun u atcaán. Kiléte utáa akoaodUm. Megtadtam, hogy kegyed Erd6» Ferinek, ama bisonyos ei rektornak a neje. Miemde igás ? „Ka ltí-» >i éa vérem fóliásad:, mert kegyedet férje . . . De nem uolok Maradjon ön továbbra ie asoo bitbea hogy férje kímoodhatatlaaul ssereti!" „De aram mi\', akar átérni mind •wl?" .Semmit é> mindent ■ ■ ■ Kegyed tó. függ! Ha kivioja, lepleietlenöl fogós siolni ■ tudni fo^ arod«at-* .Ssóljoo ! Az igas sso ovaghallga-tisra érdeme. n Kegy ed monda, tehát légyen ! . . . Tadja meg kegyed, hogy férje i leggya-lásatosabb módon visaaaél Bserelmével ém kétséget soha nem ismerő bisalmával.u „Uram, gondolja mg: mit beuéj?! .Tudom, ig?n jol aieggonáüitam.* , A«t is gondolj* meg, hogy öc ki gondolt rigai mával tőnkre tehet, meg BemmüitheL* .Mindent muggoudoltam." BT"h£t folytaasai* „Még egysser mondom, bogy a kegyed férjn gyalázatosán vis«sa«J a bisal máraL" Erdösné elaápadt; reroegre lépett ax ismeretien or köselébe. ,ön hajtódik ; ön él viaata gyaiá*-toft»n ugy védtel^D 06 bisalmával. T4-ék !\' .AMsonyon. ne üszőnél! Mindenre kérem! Jöjjön relém ! Én Őnt megnc>lM-ditom rettnotA nyomnribol roelj i«iveaael tépi, marcssngolja.1 .TáTOssék ! Átkosolt legyen a pillanat, melyben e hajlékba lépett í . . . A éo férjem irUtlan. így caak gososs ellen-»ége beuélbet felŐie. • „Assoayom, még most sem hús? Ne kirinja, hogy bixooyitekokkai ÜlUk •Ut .AJ ón rágalmai bebiiooyitbat-UntíK.* ,No« tehát tudja meg asuooyom, ^°gy férje jelenleg nem valami kenyér-keroMti ügyekkel bibelodik, baoemBéos-bea iges ú kényeimesea mol«t egykori sawstoje, osTogy PonUfné ááA ,gg,g de már minden idege remegett a feliadn-láalol. .Ha kételkedik, íit * bisonyiték.* Ea atáü a fiatal u< táviratot nyújtott át Erdosnéoek. A sseg^ny nó mohón kapu a tári ratot. A -serény méca alig terjeutett annyi világosságot a ssobábaA, hogy u alakok kinh «tők legyenek. A fiatal ur aaebjébol éji íámptt vett elo ■ as bbn levő gyertyái is moggrajlotU. Erdoané ** idegenre nem u tekia-telt, haaeen a nagyobb vüágOMágaál mohon kesdte uivarai a táviratot. Annak tartalma as volt: .AaoBDB.1 kérek eser forintot. £ljöt- inkkor nem bottam elegei. t>dű« F-rinek minden átkerült. Vele vagyok. A többire néare otthon intéskedem. Osv.PanUyné.* £rd6sné haláisáp&dtan sésett a UTI-a, majd aa idegtűire vetette ssemeiL Akkor még sápadtabb Idn. As előtte áilc ur kia«é megválioava, nagy városias kfll-löve] Kondor Grya\' i iigvved volt. ,Most már értem aram as ön bosn-mö»éL — ssoit megveiétoei Í!>d6«né — így akart botsnt állani, a miért térre #e-lem ssemben nem sikerült. ,Ne bigéje! Miután feitamort, nwg-moadhslom, hngy éo ahá**ági o»ttro fiba teJje«o beles; ugodUm. Hanem aa l ébéb ss^mély, ki miat; elsó báa#aágom nem aikerGŰt, a második is veaaélyectetve van," .MÍOMMU? tahát ut hiaai, bogy Feri as osvegyet isereti?" ,A« sseot ig»>!s „Távowék! Önt as ördög küldte nufE heljett." .AanoBjom oe émlegjank. Éc kegyednek hoin»pig ^oodolkosásí időt adok- H* boloap a«kam eBekttáa kije-Unti, hogj férjéiól yaJnj óliajt és e Uk\'ia-tetbeo a teendőkre né>79 .engsm mint ügyvédet megfetJma: ősnek aortát jóvá tMseiD.tot bisttwitoB egén jov$éLs .Távossék, már aokasor mondtam. Ast hissá, hogy a üyonaor mindenre ké peaaé teasi » embert f Még ha iguak is, miket &■ moadott, Inkább íájdjJmmbau mint u a>áalotí lépést mg- ■i! ,£rÖnakoini nem akarom a dolgot. Goodolktnék 1 Bn hol nap ismét eljövök \' A fiaui ügyvéd gyonaa távosott. Saagéüf Kanak* essméJoÜesiÜ ba-nyatlott a még cgyeile* amUrsv, mely a jobb világból flftognwftdt éi airL keserűi. Nagy • irtában, de legiokább u éh-aéf miatt végre agy üJtében flaJodt. ásegeoy öreg Pál nem hallott abból beaaélgetébÓl. a mi Erdboé és JLond\'.r között folyt, semmit. Amint ott Itaian ^ao fütjorétsett ssegénj, valami mély áJom lepte meg. Mindig mélyebben, BUÜ-dig .mélyebben aJadt, acután egysserjoaak mf([állőtt ssegénysek lélegset«, ajkai agy maradtak fuityölve, valami álmodott ked. aóu torad^kén. Ax éhség a baiái pármájás fektette a ott igaoán elaaendettUt OKTÓHB 17-^ a mmfpmr é. >áa«t I meben elhatároasa, kogy as uj válaest I Lányt »Srfi és l&»liaís^i«egalko?-a:j késsüiáke\'. látai, adat .. BPhöaix"-et,mely e Elhatjuk, hogy honvédek Talánk Honon e caUn a bajtárti bizadaloa miafl tfbbtaket tané. - Kelt a 1» rtUtffca in;>u»iri jártas egyéc e lapok kiadó hiv.ataiábaa aaoaaml foglalkesáat ayerhet. — tymm. WeUz Latos sácrábi okt. 25 éa déteán tartotta esküvőjét a bájoa St«ra Iréai kíaaataoay-•y«i a nagy-kaaiasai iar. iaBaháaban. - Kommá Sámder ffiál laa- a moh hó végea Kessthelyen volt. .intette a kir. jaráabiroaigi börtös- _„_-. ktüfttdi találmányt ■ noritott múdw ■• sok-otwitó kíesü léket. hasoatt .PhoaJx\' nyoiflat dipeotí honrédegylol . \| ngyis mint az egylet teljhatalmú végrehajtó bizottságának 1881 -üt évi i október hó 11-én tartott üléséből. ifi-[W Zsigmond 1848/9-ki honvéd al-mint egy leti fojegyaó. Feletti ,Miklós 1848/9-ki honvéd\' százados \| mint egyleti elnök. A .Phöolx Lapok.* A .Phönix Lapok\'-nM K»i Mihály budapet.i ugwéd < serkMKto^gdBikbaa ,. gy gjfinyOrft nfii fej, melynek eredetijét lipoaei .Illoftlrirte Zeitung\' h<iu, « kepét a „Pbfoix Lap* miodon rajtolia aéikftl Ot ptrc« alatt »okMoro«u>tu meg t «ak4r4Ak tapaactaJaUatáa mondhatjuk, mikép a .PbAoíx" oyomatok OIJ kitü-&öek, bőgj aaokat ▼alúbao mfivéHsaue kéknek moadnatjak. E Davesetes Ulilminyn».k főr»k-lra Kirolyí Q-yÖrgyn^l, BudRp-t«n Dorottya utexa 10. Mám alatt »n, kinyomott mintákkal. hMtaalaü ata&it&l bbcD asolgál. mit figyelm^tetÓMel említünk meg. bogr forduljunk baexoa ala- külföldi gyártmány utáo. midfia ma^BDknaV: ép<n « — HHtUtmet Balogh Al»j«. «ia-tártulat Csáktornyára erkoaatt a «16a4a-aait nalt vasárnap k esd te aeg, sstare br.svia Willbraadt A. yeim rnnmáröi, .Fabrieiua ur leánya\'.." A caáktornraí erteiBniaéí;, mint mindig, agy most « kel tó pártolásban réasesiti Tnaii* papjak- Ba logh táraulala pedig mindenkor igaaolu. a kösöB é% btmalmát. ■oray ».. »R_, m sokat em le^ut\'tt találmányáról kell otuUal meg ilékesoünk. E lapok az egyetemes m>kas<>rosi tásra vannak szánva, a feltaláló, - A tó-mriáték búzása okt 19 «a Bttdapewt\'ín^ni-^történvéQ, a Dye-remáoyek kimn\'.atá a szerkeaxlAsé^i iru-dánkban megtekíoibito. — Uj iWaimUíaok. A baka»i ke. rüiet kepvianióje Targaayi Lajos lemond vÁn, e kerttlntben as uj válaasuáa okt. 29-éo lesi. Jelöltek; P»ck KiruTy kor- máoy párti, Chorin Fereaes meraekeft elleoaéki és Tbaasy Miklós aalaloVoi föld- birt«kos fnggetiettaAgi. — Ugyanekkor uj választás less Zala Sganaegea ia, Tre- fort Ágoston lemondása folytán. Jelöltek . Modrovits GrergeJy sala-apáti apát kor mánypárti, Háosky Kálmán meraékeft el- leoséki és CMrtán Kirolj fOggMleaaégí. — A hesmtJutiyi m. kir. gaada-sági tan in léset segély egyletének lisslvt~ laelfii a folyó laaévre követketölng válási \'uttak el: Ssep-Ulb Mihály 3-ad évos elnökké, Jakabházy Béla 2-od éves re!-sokké, Choczeossky Miklós 3 ad évss pénzUmokka, Kerekes Lajos ?-ed éve tő — és Fozy Kálmán l-ö éves aljeg}-itÓkké, Bitoumáayi tagokká váiawtaiiak: Szabó Láailó, Adamocs £l»k, Kes«rQ Béla, Wieman Bernád 3-ad, írza\'wi ÁvaMi Bóae Gyula, Hayáekker Láscl^ $-oé M Stoíaiu Pál, BjBgeasberger Jáacs, Seaa rnek Jówef 1-so évesn . — &ivatalG9. Zakmegye. Keatr helyi járás. A vetfe )ól halad. A. leoaraí, n. kanizsai, letenyei, Q^or»se^i. «tiü)9gbi, c-áktorpyai, novai, pseasi ét Upoloaai A veUat h. aok mt> hátrálUtja, as \'ai járáabaa a v«ténket as «géf istilja : repess u a--lendv»< e aümegi járjistfkbata jó, st megéri-terád* az a.-íandvai járftjbaG j6, a ke«tbolji »• pacaai járácuKbaD közepe, a kanizsai éa Upolccai járát>iti>»ai imég rii«u, a oaák tornyai járáaban must törik ; a burgonya a letenyei járásban közép, - ksezlholyi. a.-leodvaí és le tény a. járásokban atiany termést adott; a répa a kaoizaaí és ta iláimányáv»l _ „ közönség- jő ip»r kiillitáoon, hol iLálmA^vra ÍZ e^UAt eremmel ieti kitün-■etve. mindig nagy csoport közönség íe-rop lett Öesce. vaKhánrasor Pbdnix gyár nyilvános kísérletek által mutatta meg, :ép lehet « lapok fcxl bármely iromány t, ;ot, tfil oyomUtványt is papírra, vá-i asonra, fara, porcilánra és üvegre m«-e-laokssorositani mindenfele képzelheti asi >kbeo anélkül, hogy az többé kimosható nne. K lapokat Budapesten a vasnti igazgatóságuk, valamint kereskedelmi és máe vállalatok irodái általánosan haas-nálják, az Ügyvédi irváák mag épen nem nélkülösbetík, mert 10— 12 forintnyi ,PhőnÍx L»pu álul agy írnok egén évi £seiéét bittoBiO megtehet általa gasdál kod ni midfia ma^BD p tiren páratlan k ■.iünl k és gyiruiinyuak v»n. gyobb W\'öoast okost-agy » «z.kkf)rbt)n1 mint bea « különösen i ány nőkem UH). U.rt\'k. V&rö-Kcreat egylet kö»- y«™~. A miot már lupánk számiban ís j-S-itük, a pagy-kanizsai VötÖB-KT^íZi egylei fiókjai e hó 2£-án délután 3 órs, kur tartották meg egyÜttea kÖsgyülé»ü~ ket a vároahá* nagytermében — Kevéí \|sul barom óra után a megjelent bölgy ée férfitagok asimsz-riat %tn i terembe gyűltek e* elnök PhbálFerencseóúrhölgy melegna üdvözölvén a asgyszámbas meg jelent tagokat, a közgyűlést megnyitott- aak nyilvánítja, a jelentés felolvasására Plihál Ferenc* urat, a jegyzőkönyv f-1 rételéra Huffmann Mórt kérvén fel. Ptihál Ferenc* ur olvasváD n. jelesen azeriteszWt jelentést hfi képét vázolja az egyesület iddigi tevékenységének számokkal bizo nyítván, mily nagy erfi fekszik az egy>- Bttle: akaratban ét tevékenységben Kie meli, bogy ujabbau is aaepssamu tagok Igyfijlellek, bogy az egyesület Piihál Fe- rencz és dr. Tomcsányi Imre urak által képviselve volt az orsz segélyxó nfo-gylst budapisti közgyűlésen is, melyben uoru. veres-ker«*t egylettel vsló egyesülés ki mondatott, a roelyru n&zve itt u határos utai fog. — A közgyűlés l\'lihái F ur jelentését örvendeten ós heU «•!«. mázni vesxi. Erdóay B.ba Kttt j-^u- r vi kí>«snnetrt tuvsz, miot ki nek jútákoayczélu föllépéíf uiin a vwtsa i keresit egyeaül&toek is jutót\' fgy kiaödz- szeg. Plthál Ferenci ur olvassa továbbá gróf Károlyi Gyulának á\'iraUi -LZ a] ala kulás, illntoteg egyesütés iránt. Az >gy«- ■Ülést a módosított uj ulapszabáíyok sce- rÍBt a kótgyüies kimondja ee etek énei- K magyar találmány oly sikert arstott, minít rnég -ddig magyar találmány nem képes felmutatni; Berlinben, Londonban és Nev-Yorkban egymasuU.ii állíttatnak fel gyárak e Ulil máoy gyártására,\' B biztoaan hissszük, mi-izvrint maholnap a „Pb&oix Lapok. kai való azimoe sokazuro«i\'.áai nnmeket épen ugy fogják az iskolában tani Un i, mint ms a sxép írási ée rajzol tunitj^k, a minthogy valóban a badapeeti ipar»rajstanoda felkeresés* folytán, feltaláló már tényleg megkezdte előadásait több mint 60 ball. gató előtt, kiket felette meglepett azon bámulatom eredmény, melyet e* uj laiií-mánynyal elérni lehet, tigye hogy azonnal ujtbb hallgatók j« ienikezt k, kikssámára egy ujabb tanfolyamot U-M—\' —»"r\'- md lond megnji melyet d jab y Níoca olyan ny L i .Phonix Lap* viasza, ne dua; — de közönséges irás megsokazoritáza oly ogy-i szerű, hogy azt egy gyermrk ís elvégez [heti, ha a használati utasítást elolvasta De nem is lehet már más sokszorosító p SDSBáBÉC ÉfWSÜTAM Á tisztelettel tlulirott egylet nyugodt tadatUl kiilthitná most fel: Megtettem -kötelességemet, a sikertelenség felelőssége azokat terheli, kik törekvésemet meghiasitoUik! s a mait márczias hóbaa megtartott rendlrivtü orízágos honvédgyülés tagjai bizony&r& igazolni fogják e ítataknak teljes értekét, mert ma már látniok kell, ha& épen e törekvése miatt tartatott távol a budapesti honvédegylet az emiitett tanácskozáson való résxrétdtÓl. Mondhatni & budapesti hon védegylet, hogy: vajha az 6 útját követte volna a többi társegylet már a múlt tavasssz-al, bizonyára nem vált volna t honvódnév oly keserű meghurczolások tárgyává I Ezen egylet azonban a bonvédmenház történetéből és jelen állapotából azon meggyőződést látja meríthetni, hogy ÍZ eme ház fentartásáért - ííülönbozó nézetek szerint — különböző utakon vivntt küzdelem immár véget ért; a különböző nézetek képviselői a végső pontnál találkoztak és itt be kell látniok, hogy innen uj czélt tűzni ki 5 uj küzdelmet inditani meg, semmi körülmény által sincsen indokolva. Belátta ma már a fővárosban élő minden 1848,49-ik évekbeli honvéd, hogy a honvédmenház az eddig követett módon fenn nem állhat és nincsen más hátra, mint annak fenntartásához a mélyen tisztelt országgyűlésnek f. évi april havában e tárgyban hozott határozatát igénybe venni és bizonyára magukévá fogják tenni ezen meggyőződést, ma már a vidéken élfi honvédtársak is. Félre tehát bajtársak a czélra nem vezetó további személyes harczczal! Félre minden a honvédmen-ház s a honvédnCv tiszteletbentartása iránti törekvéssel össze nem férő mellékes érdekkel ? A most november elsejére Összehívott országos honvéd-gyűlés hivatva van adtte és tisztességes fordulatot adni a honvédügynek. Kövessük az elénk táruló utat egymásiránti férfias szeretettel s a kipróbált katonához illő jóindulattal. Legyen ezen gyűlésünk előünnepe ama magasztos napnak, melyen kezébe vevén majd a nemzet a honvédmenházat s azzal öregjeink és tehetetlen társainknak gondozását Isten és ember előtt büsz- [— A. "élibbT l«"ráV_ t Ferenos ar melegen úiokolt Intet tessi, ftofiy a ni \' let is alapítson egy indít- kfiap kórház azámára, „ bofry as egyesület oMgorMtetas \| Ufizotneti as daaseget 4 rátában. B» vány is elfogadtatott Sotnsaieh L4n»< nak asoa z»6doaitásával. JkOgy as óMseg 8 ev al.n fisnlrsaift le. l&Sagadtaiváfl u gywaU!áre caélso indítvány elaokno a uvasó biso;tság tagjául Somaajoh Lo-inez Ebroapanger Lipót éa Plihál Fe-jrenca urakat kQidvée ki, a acavaaás öt órakor kezdetet teU.j, maly 7 órák befejeztél vén, a kÖ vetkőzi eredményt ssolgáltatta. MegválascUtUk: g«k : Plihál Fweoctné, Somaic _ né. Elxjnspaoger Uipotné, Erdody Lajos-né. Laky Krintótaö. W^iss Samuvé, Hoff->«BQ Húrné. id F»elbuffT Jóxsefoé, iiaing-T Hturikttc, Gelsei Qutlmano rilm«vsné Blau Ntodorné. Somait Sán-doraé. ÜnauBr Boldizsárom, Koaeaberg Uraelné, Weiaz Htaríkn^ KOrschner Ignáczai. Zadabánasky Lajos né, Leesoer rlenrikné Kérfitagok: Plihál Fereacz, Horváth LdViocz, Hoffjiann Uór, Ebea-spauger Leo, Knátuz Boldizsár, dr Laky itristóf, Ebeoifpanger Lipót, Gntmaea Liaár, rl«nos Antal, rVaky Andor, Blau Lajoa, Valbach Kórt dr.Touesányi Imre, Fwchel Pál, Hirsdil Ed-., Wolheim T\' Oitop Imre, dr. Weiss ZsigmonJ. A —« fúbb szavazatot nyertek kösü.1 eeetleg be* hívandó póttagok föl jegy estettek, a böl gyek k&sul: Fndeosky ornagyne, Weiler I Hómé, OoeeBÍeld Adui foé, a térfi tagok közül: Wéber Károly, dr. Tuboly Gyula, ÜMi«er János. A váiaaatás eredménye ki hirdettetvén, a k«sgyülés vóg-t ért. Kft bet molva aa elnökök mi-gválasvtása os^l jábol a válaastmány ülést fog tartani. — A névmagyaroMtó egyesü ,„. alakuló ttóagyuléséi jö\'í szombktoi tartja, örömmel regisztrálhatjuk, hogy az elnöki tisztet a minden humánus intéz mény éri lángtówel visel te\'ö Dr. Laky Kristóf kamarás or fi méltósága elfogadn- hajlandónak igárkeseU, amennyiben i ss«rveso básoUság koidfittségének (S.0 váu János és Bátarfi) est kijelenté, mf d&n nála október 22-én tiaitelgntt — A *&retmUare nem a legjobb idő járt. A bídeg, uedvea idd nesi egy kiaéfEÖ - Bigj/Atmon Vak Jáno. birtokában oly cochifl chinai tyúk v«n, mely hat font súlya. olt tprvoxett ssüre\'í mulataág megtArtáaát akadályozta itt ott azonban m-igie b >-gyományos d<nom dánom koaötl vig azQ. ret folyt ; br * termes ered mén \\ e egész megyénk területén sem minőségileg, sem sseret, elAbb utóbb szivébe jutok * akkor törvényes egybekelés nélkQ) bir, de ur> leacek a roppant gasdaaágoak ; ha pedig sseret valakit, akkor bitónyctaas Krd6« Ferit tzereii. De Erdős F n férj, uhát nem lehet föltétlenül az özvegyé. Mihelyt e gátló körülmény nem let*, PusztaynÁ — e tekininben ismerem - - iokftbb r>-yooától vál meg, mint Erdostfil. Mihelyt fcrjhez m«»gy, a roppant vagyon szóidat ..rdktasokre azalUod. Én ez alkalomnál I mint a gyár ügyéize • pert as öevegy ellen megiudijom éa addig busóm, addig ctüröm csavarom, boey utoljára az egész gyár aa enyém less. Érti aasftoayon ? É bs kegyed a* Ügy első részére L i. válóperre oesre meghalaiojaziit ad, k&telv aem magamat, hogy kegyedoek urD<n aharláaaról gondoskodom. Noa?" .önnek! uram, ugy latsaik : mind ne tgen ügyesen kigondolt számításai vau nak, de a kivitel dolgában ssereDOaedea ! szokott lenn>. Tngoapi válaaaomba nyugodott volna vele! Mert tudja meg, hogy a földi nyomoroknak ninc olyan kísérete, mely a bűnnek megnyerjen. Ugy bíssea. ön is megsértett engem?" Aüg végié Erdoané tsavait, raiósá-. gos baramiakéct tört b« a bází ur. Vei* \| hozott rendőröket is, kik a aam várt ellenállás eaetén közbelépjenek, azon kivul kórnáxi szolgák jöttek a hullaszálliióval, hogy a holtat elvigyék. Kondor m-gtudta, hogy mit akarnak a szegény Erdőséével tenni, »opyir* ttein prókátoruskodolt meg a szive, bogy ily körülméuvttk kösuU ssán«loin u«-k-U volna beeaa. \'Odalépett a h« arh—. .Mit akar öa itt? Tán hátr-lékbaa. vannak as áreudival e lakók ?« .Igenis károm alázatosan. Es m-r •okasor i uwu., Mlialatt kezeb vette-az asztalra tett «rsz«ny<, — Ne felejtsd el az\'.aképot soha!\' ,Te Msrí. ai Öreg nem lélekxik, ■ftg van halv> !" .Igeo ö meghalt becaül«tiel, as éh „£g karjaiban. Tudd mog, hogy hárman éheztünk sok»«or oapokoo át. de aU-mixsna után m>m nyúlt karunk sóba sem becstelen falat oem került szánkba. Se-lyonifuhádoii. ékszereiden éaez ersaeoyeo ta a becatelessétf wumiye aöiéledtk. Tá vozaál \'«lÖk, <a-rt megtalálod fertóztetni halottas Btobn i vag/ljét. Viád oyomo* ralt pénzedet \'■\' Erdóané odadubia Julcsa lab»ibo» as erszésyt a elfordult tAl. , Ab nj-gnuy koldus kevéíy! — \|azoh megvetÓMcl Julusa. — Most már •m csodálom, bogy férgekkel jutottak esek egy tan>áj <ba. fii.n«m még ugy látesik nem Ufluilak belÓle. Ka már oinos ncivetségeaebb, mint 4 koldus büsakt^ég 1 jSaegéoy bobod onk affokUlj !" " rg4 Júlosa odább rúgta as er-, ._£rdoanét löbbasör haragosan vé lézvo, livozolt. Erdosaé utánni, it,vn nóziti. Mar jól távol menetatt Pergi Jnlc, mikor éairo-re:te, hogy az erasényt ott hagyta. Ki-Xyuladi arcseüal k»pu aaL lel éa MZ aj ót feltárva a. kapuhoz mect ós kivágta az utcsa kovezeteVe. Ha más megutálja, nyugodtan elköltheti, wlán eegitv« is lesz rajta- de » kí tudja, hogy mioú sxenay tapad ahhoz, anttak a sárba kell iiporut. Éppen visazatérüboa volt, mikor Kondor Gyula üdvözölte a Uutcrtek lakba. ,Nos asszonyom, gondolkozott roár? i — kérdé a szobában Kondor. — Lássa én [javát iluroa Perase egyszersmind a magamét ii. Nesze caak! Ea Erdds F< \' caakajry»n asertlmes Pusslstynéoa, nkk. as ön áluJ indított válóperbe belenyugszik ee uem gyrdii g&iat; h» pedig nem szerelme, akkor nem hagy blenyugod 1 nék, »H kegyedet mindeaképsn meglógja ■yugtattai és\'megkövetTéa, kerftli a gyanúra oolg^ló slk.alsaakat. Tahát kegyed-Bek aem veesteség, baaees mindes ke ralméoyek k&aött uy«rea«ge laaa. mert meggy osÖdési asarea esmtUI Mrie ssarel-m\'^rol, v»gy hfttl«Megé>ol. Moei már vegyük as és sseeapeatómat 1 Éa Mftzve gyet, itletolag anoa^k vagyonát akarom bini. Ha már í»ost al 9a-vagr saakitBAoi nem ismersz rám, Mariska?" .Taun Julcsa f .Peraxehogy as. » te csiotalao Jui-jcsád, P«rgí Jalcsfc. Hoet mar Ttiköroé Férjhez mantem ám, angyalum, férjhez bizony. Igen jóravaló férjem van; B a mi a fó hiszékeny, türelmes óe Btamir! Ugy ilek müllede mintba mu&t i laAny voi-lék. — N* de nézd én a oag-y bestédbeo nfg se csókoltalak !* Pergő Juica, térjetet\' Tükorué aagy kény&seD meni Erdfaoét megusó-kolai, nehogy piszok érje azép selyem ■uhájái. .Hol laktok férjeddel Julcar — kérdé Erdisoé, ,Jjh kedvesem micekück p»mp helyünk van. Kogam Í8 egy e^P01 wr el, i \' . - -- léi. Mo.t «gy jómödu il k » ki oly .il hogy" ju -„^\'\'■\'■•■?D."hitti „hol »m úk-ül« illi.t k.-i; ki.,<.l« sebol sem siKeruiv »•»■ —r- , volt egyik, másik lakatosnál segédkép-n dolgoani. É mellett mÍDdeoünkb\'1 kifogy toak így laaMaakint." ,Hát nem Ludtil valaki pártfogót ;aaereui? Te sxép astsooy voltál, még moit U as vay. Látod a mai világban nem mvg> másként.* ,Mít gondolsz Julcs^ az Istenért ? Ezt te csak könoyelmü tréfából moud-hatod.\' .Nem tréfálok biz éa ! T" «ÍStted aohaaeza titkosodtam, most is osak meg mondom, bogy ea > drága a«lyem ruha ez a sok asep ékszer mind az ur>aágunk ajándéka. Egy két esztendő alatt megaze dem mellette magamat, aztán adió! . . , Rólatok hallottam ugy félfüllel, hogy ro-azul megy dolgotok. Gondoltam: eljövök és ha lahet aegitlek benn-tekét addig is, ősig jobb sorsra juttok. Nézd ezertzéoybe tettem egy kis pénzt. — Segits vele magadon 1 De « mellett jó Un ácsomat fugdd el és kövesd pé;dámat.u Jalcsa as asztalra Vitte as c-sxenyt. E kosbeo asouban a«oo sarokba talált Ineanit s boi az ftreg Pál bullája feküdt „Nini, te Mariak, ez az öreg Pál bácsi? Taláa alazikpsegeoy oreg.Hngy.a ^ mit, eo az árondál eseoael í, a hátralékot ia, meg egy ne [gyedére előre. Konaor ereseayéM elővette ■ nyuj j íotu a pensL Erdösaé odaugrott, v „Horn uram iakább iit hagyom <• laxoi. Maradjon itt, a mi kiosinyüj&inég van. Talán kiválthatjuk? Mii goodol? Mim 6n nekem? Még caak legUvoUbbrál »em rokonom. £a tadja, hogy as üj jó"tőitekhez Binc emberi véieméwy f&aodik? N«n, inkább metJaalok- Öatíl akalloLUk >a tiltja leJLkiiajr—•— - ikerOlt bossitok.- .Imuuirag Pál, . bMrtla balett/. Owk jól m<pM I — MÍlt Kr Pál, . bMrtlat miféle ostoba gépjével? Ismerem én már fj ét öawa olvasnak ■i e iajta népet, össze-vtassa olvasnak I aserféle regényt, Unulják a hunezfutságot, \| Öt-hat féle mesterséget U értenek ; és ezt mind arra haszoáiják, hogy\' a hiszékeny embert rászedjek vele. Proletárok öaök proletárok ! tudja V Ha nekem egy ón múlva as árendát be nem etetik, bezárom az ajtói. Érti? Ha nincs péor, szerezzen! Lehet azt teremteni, csak akarni kell! Ei utóbbi néhány azót oly baogos éa oly nyomatekosaasal moodla a jöazivu házi gazda, hogy ErdSsnének srczába •zokött a vér; de leküzdött* felindulását. [Szegény Pálra gondolt; most azért el kell tűrnie e megalázó czélzást. I Inkább közelebb lépett a házi tirhoi és a megindulástól reszkető bangoa sióit hozzá: Hejb, ba hallotta volna, ha olyan igazán nem aludt volna, tudom lett volna menekülni gondja Kondornak! Szegény Erdósné csak reggel éb redtfel Ai éiuégtÓl elcsigázott testek álma boasEU szokott lenni. Mikor odament Pál báoiboz, hogy megnézze: ninos-e valami baja? az olyan nyugodtan néaett rá ásókkal a tény telén szemekkel, bogy Erdósné megborzidoU tóle ,AU«Ík még Pál bácsi?" Az Öreg nem felelt semmit. Biz aludt ám asegény. Csakhogy, a mit as ó Agyán álmodtak annyi milliók, sem be-síelte el még senki. ,I>- uram nézse ssegéay o _ tünk halva fekszik. Legalább addig vár-\|jo&, még eltakarítjuk szegényt!" A hasi ur egy pillantást vetett Erdfisné lehajolt botsa, megérintette lehanyatlott keséit. Nagyotsikoltra futott el tíle. Hidegek voltak, nagyon hidegek. A halál borsatxna rettenetes. Szegény aasseny nem tudta : hova forduljon ? Sehol egy parányi remény ; miodeofelól ínség, nyomor. .Rokonok volt a megholt?* .New?* .Hát mert tartották?\' .Atyámnak volt regi legénye. Feri > igen aserette." .Ehe, hál nem ia volt közlük valami rokoni kölelék? Hajswm én est as eljárást is iamerem. Perese as öreg «** » nyörületet keltő alak volt, alkalsnas a koldulásra, így segítenek magukon a tetle nek. Tudja a-wnyom, -g M* -» hgy « « —^^ T lt dolog as én - „ Hah, hah! volt nekem mái- ilyen dolgom. Csalok, nyomorait eesiók!\' Erdásne megvolt scmmiaitTe, asólni sem bírt; andorrai fordult el fc kegyellD embertAI, a ki esjéas nyngodUn távosott aaaal a biztatással, hogyha egy óra múlva keséi kösött nem less as árenda, beaaxja elöUttk aa ajtót. ; Alig távosott el a hasi gaada, egy gasdagon öltosóU DÓ lépett be. ,Iit laknak Krdoaák ?-„Iger <tf — saó:t balkan ErdAaae a oda fordult as urnohos. ,Sc-it bten Mariaka! de megvál tostál. Astán hogyan jntotlak ebbe a ayomoniaágos fáasesibe? Jujh kérlek, bis ide boraangva lep a* ember.* AtQtin a> urai elkezdi a falsaadni selyem mbij!, os hojT valami farg \' kapjon. ,Ugy • Valamelyik jtórhásba vitesse as öreget? Ott ugy bánnak veid gorombán, kegyetlen embertelenaiggei, mintha rabló lett volna. Égési életében ngy ragassko-dott hoaaájok. Milysn hála lenne ea a . halál atáo?? Csak Ferit hoss meg a jó Isten, hogy tahetaénok valamit. AB tálas módját ejtené a tiástaaségM eltakarításnak? Dj&s gondolatok keltek Erdoaoé lelkében, mialatt sürÜ konyhulUtással néste az örök álomba merült negény „órök-legónyL^ Olyan nyugodtan fekQdt az régi fekhelyén, mintha most is együtt éhesnek jó Feri boscsével meg liariská-vaj s mintha nagy éhestébea most is fü-tySlné ilmAbsja asokat a dal töredék eket, a mikkel aat akarta moadani, bogy fi miatta ne bnsoljaaak, mart 6 nem éhes, jól van lakva, azért fütyöl, Mariska nem sokáig gondolkodna-•ott, mert as ajtó felnyílt és belépett a hasi nr, &sas hogy megillott a küssöbon. .Késien van-e az áreoda? Es volt a Bsives adjon ai Itten, mely után asélben tágult termetét kiaa« beljebb tolu. Erdóané letöHé k6oy«it s a hasi ur köveiébe lépett. .Még csak néhány napig tegyeo türelemmel uram 1 Férjem már több nap \' ót» Beoaben van: Minden Órán Tárom. Ke féljen mi meg nem csaljak, kifisetjök-\' ,Ejh, nekem hiába beesel 1 Eleget biztatót l a férje is, bogy csak eddig várjaki Talán valamire astfr, nem tudom HUSZADIK BVK&YAM ZALAI KÖZLÖNY. OETÓBKB 27.* 1881. ezen disie* kiállítású éa gatdsg tartalmú j - ., , . . « , , , ] í r lapot olvasóink figyelmébe, mert valóban j . , dias» állású nata.1 embernek m^érderali bogy minden szalun aszta- ^ amí„to szerelem éeett e leányért! ds attól EéiTén, kc%j tsiáa irui tod; uttj MW forUtot haráoswlt Sswe : na bob akart polczai járásikban kösepes, a slso-leDd-v»i járásban gyenge A szüret általán megindult, " aisó-le«dvai járásban » bortermés j«.bu a tavalyinál, a sümegi járásban kös\'-pes ; & kanizsai, csáktornyai, iölenyej, paeaai es novai járásokban a »t(>\\6 igfi rohadt, minélfogva kevés é< rosi minőségi) tírmé-t ád — Hasai rövid hirek. — Aradon A hasaló kereskedés elttltatott. — Az ofslrák mnjyjtr bank Serajevóban i* tiókb-nkut állít f«I- - A .Vasárnapi Újság" Liflzt íVrencz arczképét hóna. fuly .nr\'di\'tt a. kormányból. — A királyi C^ÍIAII Karácsonyt Bécs b un tölti. — A v>;dliuiiyaili vár r-BtauriUsára ujabban ]O ezer frt fordít aiik. — A varsányi [...sUahivfttal kiraboltatittt. — Murmaroí b-n uj po\'.roleatu forrásra lei tea. — Trónörökösünk ujabb iu <gy kölel muu kát Írt. — Saékelyfoidön kumlótolepnket aílita»»k tsl. — Kuliig; miniszteri nlkalmasínt griit Káin >ky !«az. — A (i-ie^Rtiáit novemberbeu hivatnak Öesze. — /^-rabban 23-au ismét oagy földrengés vnit. - A p»rren<Ítartási növeli uj év napján l^p életfa"!. — Bécsben magyar ér/tíiiná Upot akarnak létesíteni. — Edels-Lcioi-Gyulay í\'-igyóg* ul. — Az olasz ki rfclyi pár Bécsben v;in az onr:rit császárnál ■ miért n.im a magyar királynái Budapesten. — Végh Ignácz asabadlibra helyeit<:t«n. - Külföldi rövid Mrek. — Fömter Henrit boroséin érsek meghalt. — St. Ltuí-b\'n a legvastagabb, a legvó- kujyabb emberek congressusa lesi. — A gursteini fegyházban élelraezóa m a ffig-vanctek fellázadtak. — A dug? pa-iuiábnű nagy b-töréeea lopá* történt. — Umbertó király okt. 2b án jő Bécsb". — Bluotschlí János Karlaruhebao meghalt. — Amerikában 962 napi lap jelenik meg A tuniszi bsrcztéren egy Eaiterházy gróf mint Imnczia tÍBzt elesntt. — QarfieldDek atobrot emelnek KI angolok. — Trieszt ben a jövő évben kiáliitáa reniiosloLik, A csár és czáme koronázására rendben készülnek. — lS8á-ben lesz Romiban világkiállítás. — A Pyraonnken át ali Kf nyert? BOCS, oki. 22-én: 25. 27. 31. 05. 42 Grici . , 17 77. 14 66. 39. Irod&iom t alatt mepPiBlHott ro k EtÖjUvUrí ft&ivdt gróf Belez-aay Luiza, a viiágtalan köHőoő ,Ej Virágon" ozimü költeményeire. ,A Erre azután Kondor kac«ag-va tavo-sutt, a hági gaida meg izgeit, mozgott hogy ez rottenulei, et hallatlan egy jóni-vü ur nagylelkűséget így eiuWsitaiii Hiába ctak élhetetleu aép ei a prole Ur-oép! Ps.1 balláját & kórházi Btolgák bele teiték a saállituba. és kivittek a koceihos A háii ur becsukta az ajtókat. ö egóny Erdóané u rajiav^lojibac m.-iit a kórbázi kocsi utao. mm ha Cdak i örök nyugalomba kísérte volna u. y öreg Falt. A kórházba már sem mehetett be megaliuU auoak egyik aarkácál. Hovi ment volna szegény ? HajiéklaUnná tett\' a végin»ég. Ott csak oicgíeai, meghúzódik a kórhi korúi — gondolta magában. — Ha ra kerül a sor, legalább nem kell érta Kiesaie fáradni. Eljött az éj. Ott aiud> el a Lideg kövöo asxai a gonaoiatiat, bogy ugy sem fog többé f&Mbredoi. l^Vége kóvotketik.) fczerelem büszkeség. .Biiba SrUted Sifii György, biába, fcivébeu kinyílt a )er.-i«m v.rága.. Hiába CÜjtötteii azc * lok pénit 5i6f : S»Í«I.J lepécyt Bioret Hj,lu Jósait Örw» Szereti, "eret., majd hogy Biojaa! érte De h«rallaai tiltja itkoi biliske«ege.* ".Hit kortfll a row hir, hal^d t uép lányom ? Uoaái. kt,hogy aem ica«,moi>(id oly T4TTS Tárom.\' .KimoaJom bit apám, ne;n hiibaa várta ■ Mem loazek éc 5ví . . . inkább örfík uárLs," Uasudt ac ajka. mert oive réník **** -De atatatei tiltja áiko= bl»iJteéí.;. XÍB kertjében örwe, a 1 ejrhalrioybb rírif. HUinyubbr faati «. íaende bcldniág, Blőtte Hajdoné, Jirii öreg anyja Könyfirgö kérést rítaw oílkfll hagyja. Hegy m«ne 7 arm megyek i igy váiaaaol végr. &,e k«ny«eriti átkot böstki-séze. í;félt kinj ai óra, mets»o, neme Pih«n >t egiu ;áj, miodcD-miudac aUtik. H.ngOí IBTÍÍ dördfll rémesM a rendbe Hajdanj iikokra borai a bűit L«sU\'«, Kian, fitm ah raindenoei vége ^íf átkoton örxM ■ lelked bOiikoíAfe. Jtét balotut tejnek le a a«udn iirba ^felkor tapad. „, utmvl ott .irra á»jd kacaa^ra fut frt 4, 1, » íil,ln rég* Apja oi s Molgik nUii alio nnk o«ffvaa «tr» Sittr hiíijiir « béke Li* Iám. mire villa iüto» bü.tkMÍgp. HEGYI ÜCSZTÁV orsnak alig van aagyobb osapiaa, mint egfoeitva t<-noi a szem világától. Ámde .% örök s5l4u4gra Lárboatatott egyÍQék nek is megvan u 6 ^latörömök. rigaasU- lódiaok ai én és kápseiera világában. A^ilááSl f lá Latsa is, legínkáb\'b a költéssel hónában Ulálja fel örömét, boldogságát, cak ismeri, d« nagyobb részt kívülről tudja H magyar költők legtöbb máveit, s csendes éjjelében angn is teremi ncbb-oél szebb költői virágokat. — É én, hogy még nagyobb (írómét nierezas-\'k plelkü leányomnak, ki orvai ápolás B adón báaáamód m«llott mé? vissEj»Bver-ti szome világa\', alhalárusám ai o költeményeit "gy bokrétába fűzve kiadni, a ha n-m is oly tökei-tasek azok, mint » vak Homér is Müion ünnepelt jlurméajeí, de u migyar oivawó közön-■4 még Í3 szívesén fogj ankat venni, már cak irányuknál frvgva is mÓHányo-ndjv* EH ért Örömmel n némi büsz<e * lufiul öntudattal mondhatom •!, hogy ányom rcraeiből azépirodHlmi lapjaíok lepmé!tányr.»abb dic-sér-^tek kiaéret-ében kősóitok mutatványokat, min idézett fel-híí-áíiomat H. roind^n szép. jó és pemee irán: hevúi<"> magyar olvasó kösönség a legnagyobb réazvé lel fogadá, s a balsors álul oly méltatlanul suj\'utl leányo-j inkább bazdítá arra, bogy köliői világának tandér kertjét később is még s«-bb é nemesebb virágokkal a. Minthogy pedig leányom j Luiza költeményeit számosan keresik, — a köskivánatr* elhatározáni vaiogaiott \| verseinek epy kötetben leendő kiadáaát ii, a a nagyérdemű hazai olvasó köcönséget, a mÚnek melep huzafiui. > emberbarát! részvéttel való kellő pártfogására, íllxiőleg a költeményekre leocdí elofis^témére f-lhioi. A körülbelül 1^ ívre terjedő diíxee mu előfizetési ara csak 1 forint, aranyosutt pompás diszkötéeben 2 forint. Ki * koiu\'.n,\' nagyalakú hü arcskép"1! ^Barabástól) ts birni óbaj\'ja külön 1 frt»t ssiveakedjék beküldeni A t gyűjtőknek minden 8 u\'án e^y tisi- tulet ptildánynyai szoigáiuk. Az aiáiraai ivek és pénz-k beküldésének határnap jául f é. u\'»vv:nb«r 25-ikét tusom ki, — s uEokHt egyenesen bozuim, Budapest. — CsáazárfürdŐ, beküldeni kérem. A már anjtó ulall lévő mu t. ci. előői\'jlúl- nek nevei emlékül a könyv végén \\i fognuk nyomatni. A könyv f évi decjena- b-r hű G-ikán fog megjelenni. Belo«nay Árpád gróf." A legmelegebben ajánljuk l. kőiűo&égünk pártfogásába. Eiúfizaiő- ket mí ís elfogadunk. — Uj Kén«müvk. Táborasky éa Pcrsch zeneműkereakedésében Bp««ten megjelent: „Z^ogó bokor." I. Selyme Panna. 2. Szeretni. (Már az aztán valami.) 3 Gyászba borult . - 4. Hét utcía-va^ s. falunkban . . 5. A bírónak. 6. A rózsá nak tövise van . . Enekhangra soogora- kisérettel (vagy zongorára külön) eené : Swolinnay Elemér. i.ra 1 frt. — Naptárak 1882-ik ivr. A „Franklin-Társulat" magyar írod. iatasst által épen mosi küldettek be szerkesztő- aégünknek a következő, közkedvtlwég- Den réezeeüiő, cainoaan kiállított és & ieg- nagyobb gonddal sierkesztnít 1882-ik évre kiadott naptárak Valamennyiek a fóldmiveléa-. ip«r- és kereskedeleDSÜgyi m. kir. minisztertuoiban összeállitott leg ujabb adatok oyomáD sterkesziett ontá- gOB vásárok kimutatásával ranaak ol látva. István bácsi otpun vagyis családos házigazdáknak és gasda asasogyoknak, cépnovelőknek, helységi elöljáróknak, Íparusokűa!i és főid mi ve löknek való képes kalendárium 1S82. évre. Alapitá Mayer István, szorkessti Kőhalmi bHimmsr.ain Jósset\'. Közlemé nyekkel Nyulassy Antal, Udrardy Imre, KiasRessó, Zámolyi Varga Mihály, Frank unár, Horváth Béla, Markovich Incse s többeké. XXVIL évfolyam. Ara fftive 50 kr. Falusi" gazda naptára 1882. évre. A magyar gasdák, ksrtéssek, leikéssek és Unitok ssámára sserkesaú Sporson Pál. Közlemények kei Orossi Miklós, Erdélyi Károly, Nagy József, Ébner Sándor, Pókni Desső, NoMbeck Sándor, Sia«ovios Károly, Abonyi Károly, Dömötör Lásaló, Villási Pál, Iby Kerencr ■ többoktŐL XVIII. évfolyam. Ssámos ábrával. Ara fűzve 80 kr. Borászati naptár 1882. évre. Több Kakember kösremaködésévelsaerkessteiteDr.Kyáry FeróDOS Uoár. IX évfolyam. Ssámos ábráral. Ara fűzve 80 kr. Honvéd* naptár az 1882. érre. j Egyúttal ka.onai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. XV. évfolyam. ,Bem tábornok\' (1831-ikÍ arczképe) nagy czím- és sok a szövegbe nyomott képpel. Ar» fasve 60 kr. L i d é r c z naptár 1882. évre. XXI évfolyam. Tártaiméi bűnesetek-, osodálatoi tOne menyek-, t&Ddérregéket, vadász- és aü- ksJsDdokat, stb. ssámoa képpé!. Ars flisve 60 kr. A ,N é pi is z 1 ój s n ap- tára 1882. évre. A magyar nép ssámára szerkeszti Aldor Imre. XIV. ér folyam „Az 1830-kí iengyeí szabadságharc* hő- «\' üagy ősim- és ssámos sssöveg koszé nyomott kiasebb képpel Ars. tűzve 40 kr. Kossuth naptár 1382. érre. Sser- Hüitfi Tiiamér. XH. , A giroodiak utolsó peresei (PÜOty festménye ntáo) Dagy esimképpel t több kisebb képpel. Ara fftzve 40 kr. A ma gyár Dép naptára 1882. érre. Képes kaleodaríam sokféle bsssnoa és ma-latiató olvasmányokkal ellátva. Sser-kesiti ifj. Tatár Péter. XXVIL évfolyam. Sok képpel. Ara fűzre 30 kr. Nevessünk! mulattató naptár a gyö-nyo-üségne 1882. eastendőre, megcsi-nálu vala egy Asslromókas. Ssámos illostratiókkal XíII.érfolvam. AmfUzve 40 kr — As. „Olvatótár* 47 dik füaete megjelent, síurkeszti Brankirica Qvórey kiadja Mach H. és Társa Ara 15 kr. — AB r0rtz4g V\\Uíy\' ctimü képsa azépirodalmi ée istneretlerjfwztő lapnak. eíyet dr. Szicnyei József nz«rkeMl és a Wilckens F. C éa fia czg ad ki, megjelent az idei harmadik smm, mint mindig agy mr>«t is ipen érd"k>ís tartalommal ée mÜTésti kivitelű illastrácsiók-«.al A lap harmadrédíé: szépirodalmi közlemény -.k f-jglalják cl melyek kőiül eísű be!\' >ín érd\'-m«l cmü\'.ésí ifj Ábrányi Koriéinak. > j-les natal regényírónak .Elvált férj" ctitnö humorisztikus regénye; továbbá Reviczky (JrTuiáuak és Ebeciky Bélí.nak fMin^ \'.uileménywi; eev i^f.n kedves spanviL á\'gi u ao»eila ee ,A báróné síeli eme" csimü érdek le-■zitő francai a regény. At Umere: terjesztő -észben Nagy Gyula igen érdekes és anulságofl leírását adja Rákóczi Fere izüi\'háxa kétasás év eiítú állapotának, Xanfus János folytai j« a kbinai jövendő londókról szóló csikkét, K^meaciky Kálmán az ÖaviUgi emberr61 ériekesik itb. Ugyanebben a számban ?&n közölve ac érdemekben megőíüit M.oróci le;váu éa Haymeríe K ül ügy miniszter ne< életrajza ée arcsképe is. Vé^re azámos apró rovat, u. rn. irodalom, fene, axinhás, képzőművészet, díva\'. régé»«i utazások, közlekedés, >-port, \'.irsulttok, stb. é» tjivéajrek zárják be a lapot. Azitlus;rá\' jy j p lás.U\' az ,oUo áldoxáet, a budai gymna eziók közül kiemeljük a .fürjek-vándor- Ián helyei foglaljon. Az .Ország Világára egéiz évre 10 frt.. félévre 5 frt, cegyedévre 2 frt 50 kr.. fütetentint 40 kr. Előfizethetni minden könyvkereskedőnél, ragy egyenesen a Kiadóhivatalban, Bu.ds.poet, IV. itcroüaae szeg utca 3. az. — wEmlíkirat as onságoa magyar iparegy jület ed.dip-í mfikúdéae, annak eredménye ée jövőben megvalósítandó fulsdaiárói\'1 megjelant, meW az orss. m. íp-^regyeeClet tagjainak és a hazai ipar fejleutése irár* érat-Vlodőkbek ajánl ts tik. Ára 10 kr. — Gróf Széchenyi Béui nagyérd»kü kelsti atazisának lc>ásabrt, megjelent h 17-ik füJtei. Révai Tt-stv.jrek kiadáaa. Ara 30 kr. Megrendelhető az elaő aaám tol kesdve. hirek- — Virfagynutó rablógyilkotKÍgrci értesítik a , >zékesf eh érv ár és Vidékét\' Varpalotáról. Szocorjaion nsie £ és 9 ór« kóií, két, eddig im«rel!eo smber befeke-tiiett arczcaül tört be Guld (J-erzson várpalotai lakó« házába Bezárták az ajtókat és irtóztato vérfürdői idéztek elő. A gazdának 90 éves atyiit, a gazdát, nejét és 3 gyermeké:, kik kőiül a legkisebbik g — gyilkolták l gy ccak 6 bőcapoA cá őléd p gy mog é egy nőcaelédet is súlyosan •ebesitetlok. Ai egyik 12 érés leányka hantalao könyörgott, bogy legalább a csecsemőt ne bántták, a gyilkosok nem hallgattak rá. Ac aassony még él, de essmélet nélkül van, as hihetőleg ssbetbec már eddig meghalt. A gyilkosok mindet értéket tárgyat magukkal vivén, eltá-vuviak. A oaeléc vallomásában osak annyit tudott mondani, bogy as egyik nagy, a miaik kisebb ember volt. A gyanu már több egyén leié furdalt és a rendőrség nyomói** a tetteseket Hogy bossa, vagy oaak. rablás volt-e a véres tett iodoka, azt eddig még nem tudni, de mint hírlik, at üzleti főkönyvből a tettesek néhány lapot kiasakitottak, ml-bŐl ast lehotae goodoloi, hogy adósok követték el a Tertagyasstó tettet. — £ gyilkosságot illetőleg még a kővetkező részlegekről tudósítják lapunkat: Ssombat este 3 órakor az Üzlet még nyitva volt és u>ig az egyik tet\'.es azon jött be, rfig-ton bezárván maga jtán az ajtót, addig a másik s.t udraron kereestül a konyhába ment és tiin\'ér. bezárta ai aj lót. Ekkor píaituíj t caegesve a házigazdára, mindenkit baiÜU! feny^et\'.ek, a ki egy hangot mer kjej leni és felszöliták a gssdit, bogy adja elő péasét és pénzértékét. Míg es megtörtént, & caelédnket te & ssobábs hivták ét L miot & péa* birtokokban volt — elkedléi. a inóasárlást. Előbb a 90 éve« örag embert, a házigazda apját, aulán a gssdát, DQJét, 19 éves, 12 éret leányai ée a* 1 éves csecsimít. As egyik celédook előbb csak nyelvé: vágtak ki, is megöltek. A másik oseléd is súlyosan [ mogaebesfllre lerögy-ott, de es nem halt %, hanem osak elájult. Reggel, midőn odaértek a vevfik, issooya látvány táruitj a asemeik elé\': 8 áldozat feküd; vértóc«á-\'\' bas, as asssony még élt koreastöJvágott 1 lyakksl é« rögtoo kórhasba asáliittatott. I íj a kia grennekok. fölött őrsé gondví-1 selés menUtte voína egy kis fia életét i i érés leány karjai k&zt feküdt a Térben, de át. Ni í% b\\>ií ieaívére meg akarta meeteoi. ti. tetgí csanvedte érte a halált. Mind "ion rédtlet\'k-t a/, elitben maradt cseléd vallja, hozsáttvén, bogy ii <gyik at-.k-.llaa, bajuazoa nagv ember, > misik kidbb volt. A házban Ukó pék-iuk két 6-it, súlyos gyaou terhe alatt már elfogták. Esen az eskü vön két ember borzatsstő sorsa pecsételtetett meg. Egy felül állt az iltárnál a remepfi s remélő szerelőm egy fiataJ ember vonagló szivében ; másfelüt >gy pokoli eltökéltség é* acakilás a> er- ..... ., ^ há- gy p g kölcccsel Bgy^angyalfoju leányéban sem lakuti as a f peresre iában ;Jny — Egy #Up attxony tragüdtdja, A váltóhamisitú miau íetartóztatot: May Arpádnér-31 s ,B. H.\' következőiét irj» : Ngyoa a tép volt és szegény vuh. Szép-• virágában gyuj.otU lángra annak a férfiúnak a szivét, aki szerencsétleőségének oka let; ■ ; ki viszont érte ew általa homáiyosult t»l >gy fényes jjiily. cuaso-■jév. Et a léinu mostoha ü volt nagy történe\'irónkuaK, — Ssalay Lászlónak, kiről az id\'°btji egyik helyben oapila puakbao érd^-k-a cxikkekeí IB irt. Kiváló lehntségokko küzdelmeinek arénájába, ■ míoihogv készültséggel is volt hoszá föiíegyvtirköice, gyorsan nyíltak meg eiótte a sserencse sorompói, gyorsan tá ruit fel egy nagy karriere perpektívája. EÍ a férfiú, miot egéeifiatal ember elérte már, cmi nem tehetség nélküli férfiaknak csak egy munkás éle, után jut szinte ju-taiomképen osztályrészül: tisztes, meglett korú alakok kollegájává, a királyi láb\'a itélőbir&jává lett. Ée ex b férfio. a kivel szépség dolgában mostohán bánt e! non, se^iEÓ: a szép fiatal hajadonm vetette. Sábsi elé tette \'szerelmes ssivéi, képeoeé-geit, jövőjét, mindenét! Az ifjú leány nem "ssiouos\'.a kérője éneiméit, de eőt elteD-k^só érzelmedtől hajtva, elfordult tőle ■ sok ottboi Jnyugaiom tem a hásak- ban, sem a ssivökben. Alboldogtsian férj munkája minden gyümölcsét, állása minden előnyét, hitelét — mindenét imádott oeje la.bai sietette. Előtte kedvednek lenni, neki kedvei szerezni, szórakozást nyuj taoi, ogy mosolyt caaioi ajakára: rnydeo gondját csak ez az édescs^l vette igénybe. Az a "tép aassony acoubao mosolyát,kedvét, kedélye ragyogása\'^ eziiatcaeneésü nevetését nem u ti hon, nem férje »iá mára urtog»tta. Még most is szinU- lá\'-otn, mint veti magát egy izgalmas tourtáncz u\'in a vig»dó nagy termének egyik patula^ára pihegve. a táncs i a láraalgáa bérétől mámoroa szemekkel, legyezője aia csak félig rej.vc csábosau hátranegeU tóiét; ■ mint iogial helyet boldog lánczodu köx vetieb seilette. mint kaczagnak. mint éJ-veaik gondtalan szilsjaággai a múló órá k»t . . . S midőn a férj teli vágygj! égő asamébeJ, de félénkséggel it közeledésében felkeresi Ót: a bűbájos szyrén egy el méttéget mond balján ÜÍŐ — táncsosának s egy keoaes és mérés* mosdulsttai apam-tagon jobb felül odateremti babos ussályát, mieldtt az a gyűlölt szerelmei ember oda ülhetne. — De ast a boldog 11 an térjet semmi sem riasztotta visasa édás k&sdel- ő\'. Nem akart, i i tudott lemondan , g napon disaes áílá- a reményről Már már vég! essköseibes nyúlt, már-már kimerítette esskOseit, kimeritette hitelét, k\'napromitálta állását, de asért küadótt fu dakolva, mint a kétaég- di áílá viíbehaló be««rt viíbehaló Egj nap aától fölfüggesztetett, majd szerény nyűg díjba tétetett. Kiesett keséből as utolsó tégy ver, kiesett tsivébít as utolsó remény. AJ aassony elhagyta. Most entendeje ért véget a válóper . . A boldogtalan iérj, akit Vénás tett koldássá, a csalfa tstenac fiánál keresett menedéket. Ettől, ha csak órákra is haliga\' kínja ... A ssép aas-asoay pedig uj táncsos karján Tetette magát aj meg ismét uj tánca bóditó kéjeibe. A fővárosnak érdek* alakj* volt, közhelyeken gyakran lehetet látai dae-moni tűzben ragyugé asmeit, a tejüéi fehérebb, a rossáoál rózsásabb kéj orcsá-ját. De akinek a bün uszályán lépett, annak a járása lanadik s azt as igazság •lén. A ssép asssony ma egy sségyeatol-jes fenyitő eljárás hőse - a sserencsétíef férj elfelejtett, mep^sán alakja a társa-dalomnak, melynek es asszony nélkül di-sse lehetett volna . - A/Snény víg. A Peater Joar-náloak Írják Szépiákról: Itt él talunk-ban régóta egy Galambos nevű vagyonos paraast, kioei kapxsiaá<a és íAavéoyaége üié kösiEondáso\' Rat ussora álul sok lenni, amerikai nábob, t minőkről az ajságok asoktak aranyos képeket í-aeteni. Nagy vassaekrénye tömre roit pé issei; a kincses tárt asoaban nemrég isma stJen tettesek föltőrték s a péut elrabolok. Galambos a fölött ugy elbusoJta magát, hogj megtébolyodott; azt hissi, hogy ő Peabody, az amerikai milliomos és húsz millió frt ja vu. Köselabb felhozták a lipólmesei őrültek hasiba. — MmajrU ér a magyar ember. Egy bolgár lap sserintBerre makedónisi város mailett görög rablók elfogtak egy magyar embert (a nevét nem emiitik\'; és 120,000 \' forint váÍtaágdiJ4t köreteinek érette, ragy p^dig török fogságba kérdi- Niko kapi tányuk asabadoneresztését. Ha se pénz, se Niko, asxal fenyegetőznek, bogy föl konczolják a magyart. — J6 fogát. Öyirteleken a bíró kidobolUtta, hogy u. uj tisesek csak Ót napig bimak érvénynyei — )s addig adóba elfogadtatnak; esnek aioo er-dménv leu. hogy mindenki befizette adóját. — A gumi ember. Katicánk amber volt\'elég; most jön a gumi ember.— A ti->p\'kban bekopo^utou egy bécsi lap esztóségebn fnk«tc kabátos, fehér-nyakkend&s impressario kioéreteben. Hívják Haag Henrit ne t és ssüleiutt Bajororozágbaa, ahol a jó HŐT terem. Es a rendkívüli ur a bőrével csinál olyan grmnásttikát, a minőt még nsm pipáli as Őt világréss kosai egyik se. Nyúlik * bőre. aioths osupa gummi-lebernyeg Kecsesen maghajtrán magát az előtt, megfogta tokáját és ugy írehuzla, hogy mindnyájan elrémülUik. \' A rémület aIsaömyedéssé lett. mikor a gumi ur nralos tokáját — akárcsak pala-»ioU volna —- föl vonta a képére egész a homlokáig. A kese bőre ssirtén csapa gumi. a karjáról pedig °gétz bőrvuorlát feszít ki. melyben világosság f«lé tartva. ; láusik as érháiósat. Ha kuiőn megfizetik, kibúvik a bőréből. Doktoruk előtt fogja magát produkálni, majd a tias- ; osimű kösootég elé lép. méltón kép- : viseln- a XIX-ik wázad talésónek fejlett : — Egy párisi diwttüslsU Parisban f. hó 3 án u] toüettel* kiálliifcaa nyittatott : meg, a Grand* Magsain* du Louvre-bao, ! ,elyetasemlit«tt ;ie.pon,tőbb naint 72,000 nbor látogatott. A bevétel a legnagyobb volt mely ily divat-üzletben még valaha egy nap aistt begyűjtési.740.000 íraokra rúgott. Ez össswgből 785.000 fr»o k selyem árukra és 138.000 frank köpönyegekre esik. — Birdétí* miatt s&éíw. A wies- badeni törvényszék a napokban 30 márka birságra itélt el egj ottani oapiUpot, mi vel köVetkesd hirdetést vett föl - Egy önálló ur (ösvegy) kosos kirándulások - oséljábol egy wintén önálló ifjabb -nővel érint késésbe óhajt lépni. — A képvi4ÍŐkiz íölirata, melyet , Tiasa Kálmán nyújt át a királynak, ele- ga>u kiállítású okmány. Egyes lapjai minden cukornya-disz Nélkül valók, de , azért nagyon isléses leirátuak e keskeny nemze\'-i szalag álul fOsvék össze. — A sseveg boritéka barna sajtolt bőr, első ol- L dalán aranyba nyomott orsság czimerével, háUó lapján u ér ,1881" feliráasaí. A r boríték belső oldalai fehér atlassassi van- ■ aak b vonva. ^ — Jómtéf fükércség vatuti ka íandja. Jóssef főherexee legutóbbi had- . gyakorlati aljából a következő érdekes epizódot bessélik : A vonat, melyen a fő hertseg Fiumébő! s pécsi hadgyakorls- tokra utasott, késő este sokáig áiiou Zá kánynál Égési éjét ott kellett aUöltnní, - mert osak reggel indult Péc* faié a vonat. . A fóhercseg a assJonkocsibsJi javábsA aladt- Éjfélkor érkesett meg » budapesti gyorsTODat. Egyik falusi ember, ki meg- oalic\'.ta, hogy a magas reedéff itt van aa állomáson és padig sssJoakocsijábaű, oda sietett, hogy — udTötólje. Tőbbssör ko- pogUtott egymásután B kocsi ablakán.- ,KJ as, mit akar?" — kérdé áimaaan a fohereseg. — .Semmit\':" — feíel4 embe rünk, — ,Cak ast akartam kiáluni, hogy éljen Jóssef íóhercseg, éjien, éljen !\' Jol Tas Eam, csak most hagyj aludni\'"\' — Még egyaser: éij«n Jóssef főhercssegl" kiáJtá ss atjafi teljes torkából. ,C^h ssi vem parancsát köpettem, aswióc o f«\'jsé^ét igy Udvöziém, a mint ma bisoaToesa senki som udrösfilte-\' As atyafi kiabsiá-. sairs odasietett egyik hivaülook, embe-rüaitet elfogatta s bevezettetve as iro dába, ott as illomásfÖnök uiegtagadu ■ további alasbatást a gyorsvonatuk — további íntéskedésig. Reggel a főhercseg kisssilva kowijából, a perronon sétált, hol már késsen várta «s állomá* össses sse, mélrsete élük&D afóaökkeí. Hirtelen oda lépett embnrűnk, kirei a főberczeg kedé lyes bozsélgetésbe eredett ■ niLtegy negyed óráig táraalgott vele. Ekkor s főber. ei es embernek hibáját főnők ur, -mondi a hercseg — sásslótsrtó volt «-redembea s óhajtom, hogj semmi baja ne essék. Sstre roDsalmát ka?atie . mit tehet róla ? — Babona 6ktfrkb»- Egy »t.-pé- terráh éksserés kirakatában egy iá bt a eketkedik, mslytii as »ks«reket a ko- HÜBZAOTE Jí £ 4 r a L ö r- OMMKO. tf-tmmt!- s^s^s^n^ Iák. lmcr »J4 bM>Hl f«r. Tárták de Hiba xartik k«t 4. ttl mmimáai. Két «. fii MtM«« Míkfa Mállt •CTUMT, v^fig t>or»lo>U acktl««i tofcint báaban ca »«g(uit«Jt: Taurrk b« U ablakot, o»vt Ncai H aiólt ott ■ in I ia aolM Éa rkttiiniít \'Icapatt i>, «« »ac Élemedatt »6 áll EJoöfc; Kon? NS: HiuxoakUcacz A iujdaui bolto hirU - f&lu ! jit l».,,fí T Ue ki. Mikor furaroi, a kérdéare, hopj i lelte a ím«ab«j5í8ko«k mit vUt ? — > .Nem tudna n«k«o krumplit -be , Vannak-e oly nagjrok, Hivatalos pUczl árak. 1881. oht. «6 ci* i.ita II- U— Rou 8--. -9. - 8- Zh 7--—.7 60 Kokoricia Blg!:\'\'S ~ "i?"7Í C . Í50.—•- 1 kilofittaMJávai múnitv* ■•rUli «8.—M. Borjúim - 711 • «>—.— Sulonaa —&>- Dis.ul Se, V0rn«bt7m. ■—.—H. Fnfliai; 30. Cxnknr —.— tó. Bor» .- l nimitti Ó bor a8-48kr. Oj bor Í8 kr. E<9« 6 kr HWHHM tndBtralók — Baiol faiára /W. Egy kual l kell tenni a viafae, vagy kovet itib. kütve a bt ko>o, lsry pobir. megfJI. Lotz&Agyutlmi\'ii Midöci AZ áilat setmo kSajea oaponkiat 10—12-«I.T c«14 TÍsael motai. Ha u nem haaKnxl tégy tojás fehérjét, keverd el annyira esakorra], m«onyit felveai, aiutio hag^d a levagöo asáradni, vafj t«dd mtlef; helyre • tűrd porrá, áUxitáJva egj root tzetiftadtolloB kore«tQl fájj a beteg «• meo i nggel ét eatre^y j<5 kéahegynyirts vaiót,\' köcb«n tiasta viszel kell mosni. ; ÁM tfftrék it patkányok kiirtása. Ujabb tapasstaUiok aceriat egy csapdi-bao fogott eleven egeret vagr patkáayt kitráDyba kel] mirtaaí, fajét kivéve, u>»iy nyok veiket humoros módon kinilja: Gyér-19 el; unoka 38, dédanok. 18, Lnri. «r roekeít viaeljenek — acbstot, . melyj atyja 107 éve rolt, uik«rtli«ghll, .B~- honuu életet és egéit»égei jerent; ez Sn- ppedig 100 enteodot ért meg < igy »S _ ge£ — aqunjnáriDt. « mely balokért je-! Ltrwiwok, ki 75 éve* Tolt, mikor Angol- i.t.1 leányo* — gromintot, »J onságbdl kiráBdorolt AnMtráliab., ro- ruiiinilgui jeieot; fi.uj uaso-\' ménje 1.1 et, hugy meg jó ideig éldegél b^raiok — almándidot, a mely \' hot e «r«Jom-»«igybeo. jelen\' : sz özvegyek — amethys- \' — Fhtms. Asokat, kik a f. «T ing. irt. - mely . szenvedélyekre v«Jo hajla- 14 én megjelent .Fiumo\' c«imü emlők- mo< i-lenti- • bankirok - boiyblt, lapot megkapták, de miadrcMig árit be mely ..er.ncsét jelent; lókedvelík - nem küldtek. ^OTD«I l«rt-lett»l felni iurk.it H mely üzlet s.ereocs«H jelont; li\'om .anakpoeu. fordultáv »Hb«kaldéére . :»nuíó ifjúság - heliotropot, mely MO-: hogy . .Mari. Arv.hi." s.1 ..-..bti rényuéct j-lent: a j-fc-yw" — gran.tot; elvállalt köteleteMeepemn\'k mielőbb ele- n.»l< illh»uto»«cot j.l-ot; tíWrek. épi í"1 \'ehesek. Tíratelottel Károlyi György léetek — sm«r«i;dot, mely ••eronwét ! ki»dó. Budapesten, Dorot.yatilcu 10. sz. jelent a ^állal.toknil; ven leányok és _ CtaJl ul teltetett a számadásuk felfii .- , „ hivatalától hngy mién kell a naim Mzaspárok — íardomiet. mely , j^ rik!ir m„j,káj.. ,,jm r, napoukin -i«r«n»ée bázaí életet jelent; papok •„, fillér tejre, holott ai él»!m.ési raktál h.v.„lookok - carneolt, mely stalsxd , „„^.j. ,Umir, három űnir ;, dftaii sá^ii jelent. ; ugyanaion csélr.. A kérdés elég fontos - HMUokottMvi. Teen.p este j volt é. .»kav.tot v.U,t kflvet.lt Ho... h-fdfé: ír.kor egy . munkí. oe«tilyhcí \| ««" loprenkedé. aUn • p.ranosnok k»-;»rt..». eite«ebb ni\' » kirilyutc«u Mo : velko^I biv,t«lo. jeleotést terjewtett fel. .»,...v. féle bí.b.n levő lotiógyujtobe I -A elelmo«S.i rikur m.oskij. lUiliel lép-:- kerri.zí.kSdfk vnjjoD . ií-.s ■lim : «• g«boniv»l bnl.lt eprekkel Uplilko-kijfí"-?A lottogyujlj tal»jdo»o* igenl4l»lk » bír r.ktir m.ckíja .sonbu ai< • íel-pínyek - op.lt. moly « reményt E,,y neln0, „re<1 jelenti; a megcsallak és elhatottak — kérdés "rabint, mely elfelejtett ágyáért j«lr — ,»gy meg Q< k«ll ereBiteoi. Es » patLinj TX^y .-gér-járáaokat misdeaüu bekeoi.ecnek k»vKt kei ében e kártókon} állatok ajom cél kSl eltűnnek. - B: - A. : - b\'rbull.dékokkal tsngelik éle tűket IoneD niAgynráxb.to »■ atobbi mncskfl nagyobb tejsxükaéglete." — As alapo« indokolás mcgnyugtatbatla .felül. TitsgáUti hivHt.Ii. meri . parancsnok azóta nam kapót: macskákra vonatkozó! kérdéseket gyott j h\' kKjjf-it, »ZMV» elüt éi ájultán rogyott r.rr hivtak PIO. A ki . •t-rencsétleot ko DÁrban H Kókusb. B^llitotU. de midöu ott . kwírból kiemel\'.i •k.riis már mee volt balv. Megmotozna alkalmával zsbében -gy íiree tirciit és több lottó- rescnnlói t.UIUk. a mely ...Atn a Ing-utolsri huzáí aik«lmá».l \'l 1 frt 90 krt uven. A Bzeirény as.K>Djt, kinek kilétét lehetett. A 11 frt — Tdi taldta tökből A zneage, éretlen tökfik mieli\'.tt ma^vok fnrmí\'iid-n«k, megazedetrén. megmoaatváii, meg tortUtetvéo és uíkkajmtitvau., erő* •cm rn-beo addig fóxette\'Bcx, míg egy kevéué .gpohuln.1- ufrvan, de nem váloak ege-aseu porbaoya.A- Darabokra vá^oi l-i» D DODI kell, bujám egáaien Bxinte, mint - C agorkát iaokáa, jó eczottel é« Bzokaa-1 t.«n krTmíii) It faszerekkel hordócskákba rakni. j \| MJdfln hansoara »ícarjuk íurdi-aoi az így ! \' kánitett és Urtoit aknákat, weietekre i \' apritván, lek^orman a aaiátatalba rakjuk j 100 irp^7.-- Sxertlmi dradosd nem kípei [ é* a* awtalra friuiben reladjak. Sokkal i büniéo)t. A« l-í torvéoyasék nemrég ab- kolitfioeaebb a* igy eaiaált sallta aseexet baa a kérdésbeD boeott ítéletet. Ko«y e?y \\ béli ugorkáaál. y kipahatului nem megü;ö;t^ a puta. \' t levéloetc Dj\'ívásoft helyes vaió . — Etottda- vagy gyUnöLcsfoitot f«- > kr. oyerenx\'nyt a lottóüetet\'a\'ajdoDO* lí i t ■ lakodalom- Victoria Sandburat vArosAbao t Luwia-hAíaapár g-yémint lakó. alté. A férj 98, at WUODJ 80 j \'modketto teloUuisa becaüleuertéM képei-e vsgj ; bér romából kivennL Valiméi extn- len? Egy fi.t^ ember ugyani, bepörölt &.7egedéoy mog öltelik torró riszel s . &ty t.n.\'út. rorn » ^gy korounábaa t rondafolt cak edény fölé t.ruitik i egj e^y forró nmUngésekbea gsd»g Merel \' kevés cxitromlé csepegtetik reá Mind.d m&A lf.7el.;t olvuott fel, melyet as emli , dig iamételtetik, mig . rond.folt . mkán teti üai^ ontber egy . tani.ó álul ismert, meglitssik. Minekutána, e módon . folt kiaaMvinybox invézett. A lorvényssék elenyéasik, . folt hlyét frús vix^-1 ki kimondotta, bog> ez . téo> bwesületsér- I kell mosni. K sserínt . legm.k.caabb test n»m képér.. \' mint a gg makk. Gyermekök 17 volt, kösfilök \|gyaxa01wfoltot is kÍ7ebetni. Plaert ink. IM HU, ■ZOUeiTRKLf tw»et. i <T70 Ci .ő„i i, Sorál krritjflk. L. .Mik., menstrend. IoduJ K«nl.«»r6l hon: 20* n^. p« ÜO4 p fít. ,bof Kou.»i, 1 47 10 KJ fcfce^k laaliiit, hosmét: no « nn.1 1 •\' 441b. 11 1 éJJ.l 1) 4 15 ,.„-! : ■. wint 10 1 li LÚ0N Felelóc uerke. HIRDETÉSEK. Hirdetmény. N^v-KaaiE.a város rendezeti UKLOML réazér51 ezennel k&zfairré folyó -in novu-ubL-r hí 15-ér. délelőtt 10 érakor Nagy-Kanizsáu > Tdro«->.;ic uA^ytermébeD tsó va^7 W kios hélyesjre! ellátott írásbeli zárt .iiá:i!xtok clfofr. iása ug7 az ezutt.] 12859 o-t 80 krban meKállaii\'tott ■ \\; l.ér mint kilriáhiii ár mellett — nrilrános árverés utján a leglob-Ut:l iíérüuek 1SÖ2 ;Rnnir l-ée! keiáSdfi három egymásután knvHk^td i\'vre a i;ircsi képvisel"* tartület jóváLagjúának fentartá»» melleit -berbeadatsi foc. At árrerée meKkezoésa eÍ6n bánatpénznl a kikiáltási úr lúg/--ka leiBondS. Ai árverét egjéb fehetelei a városi uájsterői \'ársal tusáét SKIDLITZ - PORA J Csak akkor yalódi, 1; ."\'" „srz ! 4; ííéhai Láposy G. Márton perlaki volt esperes plébános hagyatékához tartozó összes ingóságoknak u m.: szobai, konyhai bátoroknak, gazdasági állatoknak és eszközöknek elárverezésére batáridőül f. évi október hú 23-ik napjának d. o. 3 órája s következő napjai ? a netán addig Írásban beadandó igények-ne\'k letárgyalasára batáridóal szinte a fenti nap d. u. 2 órája Perlakra, az örökhagyó volt lakására mint helyszínére kituzetik. a mikorra és helyre a venni aaán-dékoKik azzal hivatnak meg, miként az árverés tirgyit képező ingóságok kéazpéniíietée mellett szükség eee-tén becsáron alól is a legtöbbet ígérőknek eladatni fognak. Felhivatnak tehát mindazok, kik a leltárilag ösüzoirt ingóságokra tulajdoni vagy elsőbbségi jogot vélnek érvényesíthetni, mely összeirt ingóságok a bíróságnál lévő leitarból megtudhatók, — miként igent kereseteiket alólirt bírósághoz írásban még az árverés napja előtt annál is inkább beadják, mert tekintettel, hogy a hagyatéki ingóságok részben tart-hatlanok, - a többiben pedig csak nagy költséggel tarthatók el s igy az árverésnek sürgős megtartása szükségeltetik, tehát a jelen hirdetménynek hivatalos lapbani háromszori megjelenéséből számítva 15 nap slatt, még kellő időben ugyan, de már az árverés megtartása utáo beérkező igények beígazolás esetén is csak a vételárra lesznek figyelembe vehetők. Kelt Csáktornyán, a kir járásbiréágnál 1881. október 14-én. í i M Miiutéal aluéályek, fmitit AtTi^htánv. tVfttíil is artttysr PÜen Kn]flnB«»-i« olv egj-énekr»k ajAolva. kik íli raódot folytatnak. KtalaltáMk tlrv6iyjlea blitettatiek Egy lepsesétett eredeti doboz ára. I frt. o e. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL r A l^moebiiha^bí, a,> gl-.?X „ere « ,^nr-H.; (.... itótf^k \|" <nm<\\,.D boiíS é- kDUo íiulU.Ii,!.-!, B leg^h\'. l.-tae^s ellen. mii. i.eBB"n>t) «cl enolétek, f<íj-. fül- é* :"uj;í"j" r^i itru-if ,-» nji\'i -rt.-k. rákrekíljfk- itirflk, accmrroliitdn.* m; MiTimnU H,-ij:K. í- ,éni;.\'„ íti.. t>>. ehan Ovegekben hasznalati utasítással együtt 80 kr. o. e. in egy üvegnek használati utasítással I frt ■ e Uoll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari .szállitnu:il. Raktér a> állam miuúen hirin-ves r^<>i.y&eria.-á!iM v*y ÍOMO-\| kere»keUúe<\'bMi. ll^ktár u.lkflli h.lys«if-kt-i\'H naf>á..eejy^ni.k o^evtildi Atn- kikinnBéc ké\'atik iiabirozoLuu Moll-léle kKaaitinánj. rmrilrlui ee caak uljanokat vlfutH^i,;, w Íjak .njái in^yttm áa aliin.-•oaanal T.ns>ak allá\'va Kaktárak: Nlfy-Kantzu Itelo 1. cy^r>. Pragor Hela gvótyu. Keaa^tbofer Jósaef. RoseufeU Adulf. Ro£enbe\'K Keren<->. StrAa it Klain — ZaU-t4»m\| Uollo., J. £ tterenJI li.ll C.rd - Bm Doner S. -- ClAktanya G6:ie* L sjúgvar.er\'-iti — lUfOtvár tUbórkay Kálm. Koh. J. gjógy. Tb. Keeskéaay fj^Rj. — KarnW2S Werli H fjifí Utzm Oaraiaovica lat. ryftgy- ~ Kcaztlaljy Wonarh K. fliajmj , BáuJib. _ Zátrtt Ir.ialm.al.oi tyóüj.. UM.bncU S. njitj Holjac V. i M«a.v Aod. o&tT — Lltfye aaliw..da J (Ü10 87—6») Pályázat. Szentgyörgv völgyén — Zaiamegyében (enda, Baksa köztlibi-n) az ev. reform egyha2, a már készei- levő anyagokból emeletes iskolát akar építtetni a törvény kivá mlmainak megf.lelS két UDteremmel 80 — 80 ttnoocz sxámira. Továbbá eg} rendes tanító részére két iakszoin, kunj ha s kamara s egy scgédUnitó lakásául egy szobával. Kzeken kivül egy tanácstoremmcl. Pályázni szándékozó építész nrak fejbivatmk a boly megtekintésére s az épület tervrajzinak és a koluég\\e-tésnek (asztalos és lakatosmunkával vagy anélksl) a reform, lollészi hivatalhoz folyó évi december hó 15. leendő b<-kfildésére. Posta helyben. Qsafc azon pályázónak fog megtéríttetni otlkSltsége (rs tervrajza dijja) kivel az építkezésre nézre megállapodásra jutunk. \' Kelt Szentgyirgyvilgyáa, 1881. okt. 19. BÉNYBI GÁBOR, ev. reform, lelkész, n>ní u ApitknS bilotUic el^k^ sas 3 4 S(3ÓS KÁBOLY, építkezési gondnok. SALAMON PÁL, egyházi gondnok. Hirdetmény. ( Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részérül ezennel közhírré tétetik, hogy az országos marha-vásári helypénzszedési jog folyó évi november hó 15-én délelőtt 10 órakor Nagy-Kanizsán a városház nagytermében - szó vagy 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli zárt ajánlatok elfogadása agy az ezatial 1520 frtban megállapított évi bér mint kiáltás ár mellett nyilvános árverés utján i ltgttbbet igérónek 1882. január 1-ével kezdődé barom eorsuntáai évre a városi képviselő-testület jóváhagyásának fenntartása mellett bérbeadatni fog. Ax árverés megkezdése előtt bánatpénzül a kikiálitási Ar 10\'/, leteendő. Az árverés egyéb feltételei a városi jxámvevői hivaUlban megtudhatok. Nagy Kanizsáa, 1881 okt. l d én. A ntmi taaic. Joatf 000003000000000 188L október 30-án. 87-lk Huszadik évfolyam. Mgyed érre aslm 10 kr. tibbi softrt 6 S.XI1.TTÉBHEX Mtnwicut lű Jcrrt víu-twHi f Kiunun jU«í minden cgjei k ZALA I0ZL0I1. A lap aall«ni rx«t fllet Jrzl«»- nyok * a anjar rénét ükt* NAGYKANIZSA KfefcMtnk tmza nfm knliMn#k. ^^K helyhatóságának, „nagy-kamzqsi önk. tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kerekedd mi i iparbank\', ,nag;, \' ni«-»T t-aVaivkpíiiztár", a .zalamegyci altalluot laiiitútestö * ,nagy-kanissai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti Önsegéiyzú szövetkezet\', a .soproni ker&skedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttNálasU nAnya" s tfltih megyei és í Pliycsület hivatalos értcsitóje. H«teukiu( kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi lap. Halottak a»pjin. BJrm nte(j8 — A fa "jr A halottak Bosan-busan szólóak a harangok, Halottak upjfc van. Menjünk a temetőbe. — Sóba az életben nem sorul el kettőnk annyira, raint mikor az elhunytak eme gyászos szórnom orszá gba tépünk. Mennyi kincsüjiket, örömeinket, vigtozt, gyánolót födél lelki bteneiak. elöl a sirhalom? Minó szivet metscó hangot ad a koporsó födelére zuhanó rőgdarab — mit a temetó azomorn napszámosa gépies egy farra a&íggaJ teljesít. Valóba, ez a hely az, hova a tintáé «rtó kebel áhítattal lép be. teé% i legelvetemültebb gonosztevő Is magiba szili, has e bel; re lép. Ha miutiiíp iiajaudü mindig Ofy erezne, miut midón az elköltözöttck eme gyászos .országába iádul leróni halottjai iránt kft6fcsaóg4t, mennyivel jobbak volnának aa emberei.-! - De halottad ntpja rati, Menjniilr a temetóbü. Minó fényárban uazik most a tesoclö. Szebbuél szebb, drágábbuáJ értéke-cbi> koszorak Övedztk a sír-hantok frjfüt. Nézzünk kissé körűi, Az első sirkövöu feltűnik a gazdag aranyozott felirat; Wioyosan valamely fíraírgtí hamvait födi, ki meglehet életében kCüiyörtelentti ereszté cl ajtaja elől a kétségbeesett ébezót g holta min véli nagygyá tenni azt, mit életében gyakorolni elég fukar lehetett. Minő ellentéte a szomszédos szerény sirhalom egyszerű fakereszt-jóvel. Nem ragyognak azon íéuysu gtrtr — csak egy pislogó mécs, melyet a kesergő özvegy illesztett a korán elhuoytnak. Szomorúan, báua-tosar siratja négy kisded árváival a kenyér kereső apát. - Távolabb gyászoló Hjn karolja át az elvesztett menyasszony emlékét, némán térdelve a félig letört emléken, kftnyeit hni latra a mindig aj aló aefelejtsre. Még a fű is zöldebb a sírba! mon, mert meleg forró kebel alussza örök álmát oda lenn a halotti ágyon, hova oly korán ment lefeküdni. Emitt rokoc. ott barit — amodább jól te ráért hallanak a megemlékezés édes bus kö nyel Hiába emelkedik magasra a gránit obeiiszk, elenyészik a márvány tükörsima lapja azon tadathan, hogy itt nincs rangkülöubsóg. — Bgyen-lóvé lesz itt király, koldus, ellenség barát mindenik az enyészet aláren delije. — Ma még a legvégső érőt megfeszíti halmaz kincsei gyarapítása végett, s bo\'oap már a közös anya gyermeke a földé! . . . Di hagyjak el e bánatos helyet. Üt a halottak órája. Távozznnk. --Toroljak le igazi kőnyeinket s tekiut-suuk a letneló kapa fölötti felirata: .feltámodank!" Nyagodja nak békével, hisz ex életben tán eleget szenvedtek. Legyen könnyű hamvaik fölött a rög s az őrök világos ság fényesküdjék uekik. SAMAY ISTVÁN. - A ré«i tíz ftrtatet bankje \|yak. Felsőbb rendelet fetdaóbeu a fctr. adó- «s aanimatortaa 1. M«fr czember 31-ig «z osztrák-magyar back pénztárainál pedig 1883 de czember 31 ig fogadtatnak el. - Hagyartrczigttk összes ki adása 1882 ben 292 millió 757.137 forint. Ebból kimegy a királyi ud vartartásra 4.650.000, kfeösflgyi ki adásokra, központi és egyéb nyugdi jakra majd 42 millió forint; maga a belügyminisztérium 8 milliónál töb bet emészt fö\', a vallás- és közok tatásügyi minisztériumnak hazánk leg drágább kalturczélj&ira alig marad meg 4 millió forint. — Az itsiwérMt regale mag- j Váltására folynak már az előkészületek az igazságügyi- és pénzügyi uiiűiaz erianjbao. A .hűbéri kiváltsa-; gok ezen legfontosabb és legsulyosab ban érzett maradványának eltörlését már rég ogjhangaiag és következeié sen sürgeti a közvélemény. A szóló dézsma-váltság terén szerzett szomora tapasztalatok után azoaban alig akad hat komoly politikai, ki e megváltást az állam ntjin akarni végrehajtatni. Mindenki tudja, hogyan sza porodnak évről-évre a bátraiékok, s hogyan szaporodik ennek következte ben az állam terhe mely pedig eredetileg csak a közvetítésre vállalkozott. Az italmérési regale megváltásit tehát csak agy követelhetjük, ha abból az államra s eizei az adózókra semmi ajabb teher nem háromolha-tik. Ez elvet tartja ?rem előtt a ké-szüló törvényjavaslat is, mely a megváltását nem az állam, hanem a községek iltaJ akarja végrehajtatni. Kz elvet csak helyeselhetik mindazok, kik a kérdéssel foglakoztak. A községek állal történendő megváltás természetesen feltételezi azt hogy akadnak magánpénzintézetek, melyet a műveiéi közvetítését Eagukra vállalják. Szerencsére a. pénzpiacz mai helyzetében uom lehet axoo kétkedni, hogy csakugyan akadnak maid pi«w-iiitétetek, melyek a kellő b.ztoeiték mellett e nagy műveletre hajlandók. S némi jóakarat mellett e biztosítékok megtalálás?, sem képezhet le gyózhetetlen nehézséget A mi magát a megváltást illeti, a következő irányelvek körűi fuly az eddigi eszmecsere. Az italmérési jc* mindenütt a községre szállna át, mt)y azt Önmaga nem gyakorol hat ni, hanem a körül menyekhez képest egy vagy több bérlőnek adná ki. A bérlet ugy volna eszköilendö, hogy annak oarmínczkét évi jövedelmével a megváltási összeg tőkéstül és kamatostul teljesen törlesztetnék. Az italmérési jog eddigi birtokosai a kárpótlást egyszerre ó> tőkében kapnák meg. A megváhás :rgyit maga a jog képezné, az illető épületek, korcsmák és vendéglők tekintetbe vétele nélkül. — Nehogy azonban oly helyeken, hol a r- gale oirtokos épületein kivül mise Ciélra alkalmas helyiség nincs, s a község ennek következtében csak nagy áldozattal, vagy épen nem adhatna, bérbe az ital mérési jogot, minden ilyen helyen a község optió jogával birna azon épületek haszonbérletére melyekben eddig az italmérési jog jgyakurolutou. A megváltás alapjául azon regale-jövedelem szolgálna melyet eddig adóalapul bevallottak. A régi bjibéresek itaimérési joga, mely i nél fdfeva mindec szőlőbirtokos Szt. Miháiytól Gyertya-szentelÓig saját bo-I rá; szabadon kimérhette, az italmérési jog megváltásánál érintetlenül hagyat nék. A többi\'kisebb haszonvételek, a nftlomrpar és halászati jog egyelőre változatlanul fennmaradna, s csnpán a:iní érdekes adatot akarjak felhozni, begy az előbbinek tőkeértékét 40 millió fcrüftra, ci utóbbiét 18 millió fo rintra becsülik. Az«j száz ftríteM MÍ- atán a maera? és osztrák pénzügyminiszterek helyben hagyták az osztrák-magyar bank által a régi százasok be-\| váltására méghatárotott határidőt, az nj száz forintos bankjegyeket okvetlenül ez évi október 31-én adják ki. Az aj bankjegyek valamivel nagyobbak a tízesek"él és ogyanannyival kisebbek, mint a kiadandó ezresek. A színek ugyanazok, mint a tízeseknél, csakhogy a kékszine tónusa kissé finomabb. Az egészben a százasok oly lényegesen különböznek a tízesektől, hogy azok felcserélése lehetetlen. Miga tizeseknéi a felírás derékszöget mutat a százasoknál a felírás derékszögű tagolt keretben levő tojásdad alakot tűntet fel. A medailHon helyét itt gyermekek fog- ialjA\'; el; balra a föld termék enysrget jobbra a tudomány é- műrészeiét áb rázol va. - Az adóhátralékok —csnpán az egyenes adukat \\évc — 1880 végén kerekszámban 40 millió tcrinira \| mentek; a pénzügyminiszter föltevése szerint a hátralékos, az 1881. évi Ij2 fizetések kedvezőbb eredménye dácsára e-t év végén megint 40 millióra fognak menni. A pénzügyminiszter az nj adó-kezelési törvényben szabályként szándékozik kimondatni azt. a mit különben mos: is rendszerint követnek, hogy ez adózó által az egyenes adók törlesztésére befizetett összegek azon esetben ha az adózó mait évekből srártnanr hátralékokkal tartozik, ezer. hitníé-kokras az azok után járó kesedeímr ka-nutokra és behajtási, illetékekre köny-velendók mindaddig, mtg ezek teljesen törlesztve nincsenek, és csak azon része f \'"dkható a folyó tartozás éá járu-raiékai lerovására, tceiy a hátralék törlesztése atán fennmarad. A pénzügyminiszter a kalönbo/.ó czimeken mintegy 10 milliót vesz fői. int esetleg törlés alá kerüió hátralé-koLa;, a hátraluró 30 milliót pedig 3 évre felosztva, azt remélt, hogy ajŐ76 I törlesttetni fog. A költségvetésben egyébként nincs egyik direkt adónál sem nagyobb Összeg elóirányozva,mint mennyi a folyó s a mait év tapasztalatai szerint hátralék és folyó adó a:án befizettetni fog. Az eredmény csak az lfr!7., hogy a régi hátralékok helyébe ajak keletkeznek és az összes hátralékok csak annyiban fognak apadni, a mennyiben a régiekből az alaptalanul kivetett vagy behajthatatlan tartoxá-sok töröltetni fognak. A nyilvántartásban azonban még nagyobb lesz a konfatió. TARCZA. Halottak napján. IMutUk MAÍ4 van . . A nap busui kait f-1 , Neheieu volt itf«u ua..ruU\| vn t V.Ádtx. át ■■ 6gn , Halottak napja rma . A »«iv olyan Iw.rt, Sóhaj kel t a»UWÍl S a a<-m rörkSnjt ejt, Lkjijolt p uá A holtak Halottak napja TU A níná! kÍTeu«tt; Hok,n-U & (irt Unlliuk a Ut.lefc Zokog M 6«i ixil Sir^k I-M-jitK-ji: ,A ttruk lakája EfTMt-a hajtt ■!!♦«, aíit BQ /írj ■ MftOU 6k 5íb Halottak Up\|i ,M . Ugy eiiunüolkodoB;, Sírba lökött bouow. kbjeab«n a poto! Mit fcioját 6rm. Pedig Ule.i ArUi! . A boi. haUlabó! KiJjei] f»[, mint KriKt F tik fit iuc[ iirjibíl, Ti-adjon f.l W.ldo( VAROSY MIHXLY. ÁT asszony, ha ángyul. Irta SZAXAY SÁNDOR- A balil bi.almái )\' atiat a ■■"géor am A pomp«, » féoy akármiIvao uo-roorn •sertsrláaaklt csÓkk«atJ iMajtí h» •jUit. Mikor k koponót t«jo rskjik gy^ vörii ko>«oruk,k»l, b«lela«sik ragjogií uctiba, melyl; el wborwékoír* indul m«g a tfLodérioMa (el^keu ott nétym, vágj halo« fogat-, a muuiktuok rákúdaitak Umi gváMÍDdolót: tm m aokfüe rmgjo-, s« a miadfak^pen ki^o«dolto»«riiB-nifc nS7 o\'rtjti ttAlQnk a bUJ «ápadt képéi, kogj még a motolv i* ott nrftd ajkuakott. HkAeitt mikor nsa Ut m ember máat, osak ogv pár do*k«d arabból &■•»• tifcoh ftopor4t, mel/r«BHm te«sa«k gjet-toB koMorat MB, d« aaeii iftbb köajar! hulUljik tele; mikor odaáll a ktaTwAk kos6 uomoni ftaaepéljoi képpel a pap éa sem ttgr kasdí raial a gaidagok, bataJ ntuk fel-U, bogy .boldo<ag» kompéból ■solitoiu T«^yihft\' uUr,—baaem aaoa kctidi, bőgj .iámét agr földi raeavedöa riU u Ur;" mikor a ftrtrta ri é teá ÜUk WÍ ■ boldoguk földi maradványát i agy Tinik Qémán, ugr ki»érik lírva, sokogva: akkor UplevtlflaQl Ül eldnaok a bal ál, asm fogja al a atomom képet •ló)fink lemmi; akcor lelépj ajkitqkró! a moaotjt &i boraalma t kait b\'üfiűak a halil gondolata, Éa a gaedagoknak még a holt atáci fájdalma U többnyire Ünnepi köDtö, oaak kalöB&a alkalmakra mví f«l; de a eae-géoraBk miml«Q[<api rabija; még roa-gjait u »oká hordosxa akkor U, mikor a gaxdagok már ast w tudják: miért ri lik? Harmadnapra •aomOCa UMi ki mm ör«g Pált örök nyugalomba. A korbáti balottasÜlitó kocÍ olAn gyedül ErdAtné aioat. Ott bilt a kdrbás mellntt, sem volt hajléka asegéayBek, bit ott buódott meg, a hol lehotatL Ily állapotban vették még legjobban kflrtÜ a cyoíDor kisértstei. Eljöttek bo*a a tirsadalom frdógei, riooso képB réti aMSOQjok a bűnök fertőjéből, ideg-borsongato aJakba& emberi forrná jakból kivetkosött re-teoetet kepék, ígértek neki kén/elmet, fényt, arí módot. Milyen otaboa, éMkábitó aurák •vek annak, kinek aino* egj falat ke-n/ere ■ a ki sem tudja: bol bájtja le f.jel? I>e Erdfi^oé folt»lLe magában, hogy inkább éhen fog haJoí, min.aem caak ^gT«,ti«B egvitar is goadolsa beeatelttn dologra. Kondor Grnla asavai igfti, bogy mindig fQlébea eaeofr<ek; de íegvoxte lel kében a gjaiat. ,A« nem Icbet! — gondolt* magA-baH. — figretleo egrasor Utto ast » «6t, de a>n«k ind jó MJTéaek kell knni. Ha Farit, d« moat ntir véf» rom I Kanak; olöbaluttként hordóst* tsivébeu; Bem tof^ja ast kivfllo megtudni soha senki." Temetés utlo a vaspálya felé iatéate lépteit. Bisonyoaan PussUyné tirnsaiga-bao foff viaasaérkesní férje, — gondolta - ott fogja o hit várni a vaspályánál. Bevárt* vaUneaayi vonat érke-\|«éét. Asalati igea sok umeretlea egyéa msot el mellette, Egyaser két egéuen idsgen ur bécti kiejtettél benaétrén, térje aevét hUotU említeni. ,T»hit teljesen sikerült?\' - kérdé flIg»n, — faléit s aiisík — ouk-hugy ssareDOétleaaéggel.a ,Ho«y-hogy?- BA.l fíftt«t magyarIkkktm legéay. ki • kMrletakrt Tii\'.tlkoaott, buláloua rth. Erdoané kCretni akarta a két idegent, bogy többet ii halljon férjo felől, de au>k caakbatnar gyirí dolgokról kenitek beasélgetai. I Alig várt aapobaa pehény pillana- tig, mint a vaapitji állomáj felé nesett, 6romaikoliicl futott egy ktt»e!«dfi férfio-bos. As volt ErdŰÉ Feri. ■ Krdflaé odavetetU magit férj« kar- jaiba, asntán mindketten némán ölelték egymictCMk bonnsa oleléa,. tok aebÁs kfinyoaepp atan tedta meg£rdó FPTÍ a tórtéoelokeL Snomom képpel baladt neje Dtellett, ,Mct már légy nyugodtan njy-í lom t Itten Tég^« megnegitett benaaaknt; talilmányumat teljes tnUjdooí joggal meg> ▼elte a déli rcaottiraaság. Üs ÜUl oly l rendelkecem, bogy bá^an gyárt „Bit éd<M Forim — «ÓU Erdi«á — ki roll as a 5»tal lakato* legény, ki a prób in r<4«d riltalkocott ? kSlobb b-saél te két ur, mugy 7«Mélya»«a megaéHllL* M kérdnad aagyaloa! Htodén t nngfogai Mdai 0ak ti—tünk, mart mi«-dea peres nafy ké«a4aiml* &rdó«B« kérdfl pillaaatoU vetett fér jéVe, de tubaasa ások la kir»DMi kérdetek k -1 octromolai. Hőtan haladd a Un agy oiiaai meleUi sUb* léptet, bol minden feltar-t^sUtáa aélktl niutek fel as emeletbe. A. WW larecbbAa valaMÍ «ob* lUnyféle fogadta ei Őket, Erdfe lanaan kOseledntt boani. .Hogy van t »agytiro* antsoay ? — kérdé. ,Nam todona. As orvoa minden ii-galmal megtiltott." £rdfi< aegiehntfie ütsta«séfl> 31 ti cetben vnlt de Bsagény nej a Tiaelteu, ko-, pott rubájibaa. Kai nir asobai«iayi gOg gal mé/egelt* régig a fiatal leány. „atesjen oaak, kérem, jelenlae be ö k Edőt éi aejét," — IBOU A ■aobttleÁay uosoal TÍMS»l4rt, iy 6 amfjtíf örOmnttl íogfidja 6k0l. Kikor beléptsk, B-dJ< oügtogu aaj< k«sé(, odftTsMtte a b«t«g i^yiko. I -^N^ad ABgjalom! iu ti a aMBM \|asjr, > ki ■rsttaak ISláUxU Somául !" A beteg nfi PiMBUyaá Tol:. Krdbiii llUwtfy beteg ni kuit jotókjiiTil, t6ey«».L ,Éd~ tUriakim, ugj-o aokal «■ ■•6doU? Na haragml)ik: <• mttta ka magát pröbára, hog; igmaát. amersti^ far jet, ksgV ram«ita«tls> maiad-o a Itutóeuk ■ D» látam, lk>(7 TSÍ&Ü "- ZALAI KÖZLOWT. íxt/iar- -itt- a tojadad ífrTifipiny\'nrHiá, Myis JMfi,j««J tlra és j.>bbra kiemel-1 ^^ " ~ ~" "\' »aléba. r jáUzott b«t, hogy a játékiic ^oza^ol, miszerint lehetetlen >». (Leiti eUő a programm f pgm eW, -zémAbaa íipin, Aatfante a pr>!Oaai»e) nfailhw kgeo hagyU 4 kütóiué^ taláo. icus hangon Hóit éjéb h g g iué elegicus hangon Hóit seoéjébe Mé^ük dobjába,, a. ^ bkód mid&n pedi neve ann&K, ■■-!•■"»•■ j»» °>J>IÍWI!I ,tigfiműok.>o 1 fonetikai tapsban tört ki, igremont contigfiműok.>o [irBne"KI" "penao tört ki, agy ép ugy, ra-pt az uj vilá^réaíbeo magira \'t^1 ÍM»telnie.tt kellete" A bem Uettríninscrj gy A kék derAkazog^cttgt. fent leírt KosépképcL könUk^* j HUSZADIK 8VFOLYAM Ar. i. évi «IÁI forintot* bankjegyének letrása. ke o jobb é> baloldali rétzét kép>«, míg; a uibbi két mefj ft> irizm\'z5 felett ém ;»ueltrdl és » keret két oldsirAuét egy d«rákat>ggé Muoktti. . . . A bankjegykép két három lago, •gymiphuz hasonló oldalriisztfaek miftd; •gy>k«v feiao derékszögű A.I oMrák t»i»gv»r tiHok ttiSO. mt.-ju l-r6! keltezett 100 forintos btokje-gvei 153 milliméter szélességű é* 107 milliméter magassigu rtitforamvai bírnak és a vízjel nélkül éhsége* anyagból W-i?Űlt papiron ke\'.töh nyom\' y oak oldalon német, a mAsík olda- gyar bankjegy-sz<iv,.-ggül Eb kit Egészben tekintve a bzáz f( oankje^y német ée magyar oldal. A két appul, Körülvéve egy kéV~ sziliben nyo- atLitl, :ujáwdau 12 mi-.imiieruyí 8zél»8- gü kére; által, melye: egy ugyanazon inb^n nyomat"", a bankjegy-ép telj«a dé k b p j . kcroi be- y Lobbi reoiet kitömi. A lojaadad keret ktil atárolás. Wt milliméte ■igymásba fonódó a»ltgok álta! képezte-:ik, melyek egésí hosMusigTikban a ■» iagazélekkel párhusaiQoSK.Q hlndó két kenős rónaion belől, aaabályoa — caak apró függől<ig«8 keresztecBke által meg stakitott — Borrendben a ,100" ssimot sokszorosan víseHk. A szalagok egymásba fonodái* Utal tiwmnégy kis négyoldalú m-tö között tusoké, tu körUku érem kép keleLkeaik, me\'ybol a esemtólóre tízünkét axoDOe gyormektelj»rckép tekint, mig az előbb emiitett tizennégy mező tíz mezejéből világos Mámjegyek-oen sötét karikán aik flkitmóoyi motivu, mok által körülvéve, a al00" aim ki-tinik. Eien kit aiámmeaobol négy ói pedig a tojásdad keret felső in alsó kiize péo kdttú-kettú az épen j<lr»tt h^yk-n alkalmazott tirpnitBok által majdnöta eijeean fedextetik, agy, hogy tn#a me-lók caak egyee réasei láthatok. A íoW palts tojáadtul wakbftű a aémet Baövts^-, oldalon anémetbaokottíg ,ÖÜB\' kewlö-bÉtüit, a magyar oldalon a magyar uyelvil cíée .0 M B- kowJAbetüit %l«l]a m«-i gábuD. Ai alsó paiífi világon ^világon barna) aUpon a sdtétnyomatu .100" stámjegyet t&rtaloaKi£&. A máaodik fej-•irRmképné!, az irtómetí tojásaid \\n-azo-tíéiye»é»éat;k íel»í áa alao zírpaizaitól\' jobbra és balra, egy-egy, rajz- ée azinben « bankjegykép kék derékszögű keretével mezeiben 60 milliméter magasságú k"k vannak alkalmazva éa pödip a irá* u»sótA. balra egy gyorn»«kal«k a föki-mivelée ée bányászat jilvéayaivel, az iráamasŐtől jobbra egy mitíik ■ -udouiiny ♦ művészet jelvényeivel. E\'i«n nlnkok roaaloa háttere igsn keskeny derékszögű sötétkék keretek á!ta] van körül vére. melyekből apró viUgo* antíqaa-betükkel a bankjegy német aeövegoiaaUn „Hun dert Gulden* és a magyar szö egoldalin „SzíU fonni" jelzés ismételten szembe tűnik. Eien keretek abennfogUHantiqus írásaal együtt azonban réwint .tt alakok és yel vény síkrajza, részint %■/ irismezo tojásdad kerete által több hely--a elfedet-nek A bankjegykép mindkét .4da>r4sé-nek alsó mei, melyeken a gyermekalakok sarkallanak, sötétkék, é^iiményes keretben mikroskopikui írásban a bankjegyek hamisításának angbtt etetéséről szóló törvénye határomnányt tartalmazzák. ÜÍOB büntető űatároztaáoy szövege > német oldalon következőképen hangzik: ánberun^) ber Don bet cfttrtti(^i\'\|(6-ini9Jí riít&cn San! auSgcfertigten \'Jiotrn tptrt1 in fcCT m$ ben ©cftinnmrogen t<r befttaft a magyar oldalon pedig: ,Ai osztrák-magyar bank által kibocsátott jegyekatk hamisítasz (utánzás* vagy nsogmáeitá*) a tnooarohía mind-: két részében mint nyilvános hitelpapi roí-: hamisításának bűnténye törvény hitározmánvdi Bzerint bünteltniik." bewcoká n«zók álu g Ö««sekotvék, melyek ai iraame«ö tojáedd alu ~iÖsie[ egy AI íráamozó ée enüf-k tojá&dad Kerete Által fedőit derékssögii középmezö Hzögíeteinek képieleodÓk. pükön exen tojáadad kerei előbb^mlitau két zÁrpaiiBának nyagvó pont]ául a«ol-gálaak. Ezen mezők voaaloe hátierét, A bankjegykép két oldalrésee felül és gozott fóképe toég 4& Snom •m>[tk..^i--i ékiln»é«y aliaj bekefiuetik. A - baakjegy- TjlAgo»bzt» Biína &yoiat»tó\|t alagja, «l míot M légit \' ro«o umetlódo kapcsolatos oyoicz frö-getb.\'l képei te tik, melyekbeo a „100 aiám mikroskopiku* zámj«gykD«n folj-tooOMD ísméÜMik- A bokjop_y saövvgc, meiyet német ée magyar oldalún a baokj-gy kinép-laezejfl\' a baak Saruimat, a nén lez hangzik: vagb\'-n ícfert auf anftalten in 3iíien önb Srbawft ofttre. SSöfining í j Oe«t«rTeiobJBcb A. M o ^,1 osztrák-magyar bank ez utalvány á;.vt-ieW mellett bécsi éa budapeiti f\'iio-tézetetnél fizet legott kívánatra as elei-mutatónak osztrák ertókQ SUz frtot rörvényeí éretpénxben. Béea, 1880. mijus 1 én. Os«trák Magyar Bank. HonrA. Wodiioer Leoohardt Téré rtif kir.» et •»ft\'"ge ffclötl írasmetében a sorozat ra bankjegy magyu szüvege í<\\\\ helyen a baokjegv gtáma vn látható. Bécs, 1881. oki. 20 áa. Helyt hírek. - Sötáríum t tecze a nagy-kuiztai tor. tírvényszéknél twbiap. bétfdn okt 3f-éR 1 e. 9 érakor. Rablással védett s?t-grotbi tHeté-ségfl Horváth János étien. Panaszos r Bflky Lörmr.7 hakónaki laitWL A rögtöni tóié biréság következőkép alakittatik meg: Elnök: Gózony Fe-rencz Rendes birsk: Miklós Károly, fc-oly nck tSvotker.iéboa folytan Iuk. . — Hangverseny. Kitéve a fil D i g fiatal D\' az i.kVuri v&l a legt& i lcörutj» ajkalmi, b ZROekrilika\'>k is rmekról. Owíaiéo t>vraltra mi aaeo ] krilikai kiaté inbottoak s caapao aaoo ;nkd;viili körülméaybúl mgynrijjuidó- •k uxiouuk, bdgy egy 12 érés fin kora boz kép«§: oly technikailag nehét dara- l 4 g j esio\'waabb játékával. Uttt b brres bokstépés meglepi előadásira villáik\' malyek másttgyancaak józenstah\' megáidvti . halaadÓkftál évtistdeket igény bt vrszaek, DeagremOBtoak f. hó 28-án varosunkban megtartott hangversenye alkalmával azonban meggyosód-tünk arról, ho^y itt nem a jövőben szép racoényekkal kcoaegteio iíjuval, hanem végzett s a világhírre érd#me* mt-1 van dolgunk. IdészOk vias«a emlék\'.selünkbe az ig«n czinos fiatal művészt g nbi&k a janivá.; E gre y ben KlOazör variatiakn matatott \'be étAí Leonaídtól. Cor«tiw4 g p átl. Mindas, ami » heged Öt a legnehezebb h i D ] k non pina ultrának larto.t fok d i h lh E »a t Ul\\] köny ha»gnerre tessi, dl é g adagioban. a -«i v i A k g g g interpreUtto. A kötóoség ■ darab befejez tól llk dlj id magával ragadó é db bfj oldatik mag. Gyors faUntai és gördulékenvak, kotuS fogásai tiszták és bataruvottak, staccatoja k&lónöaen a vonó lehozázával gyöngviserH. Iftndesek fulölt bámulatra toéUó ft hangsa\' megadó vonókezelése s kulőaö: p g tóv lelkesen dljeovett • ót minden ljá bb ki tzim eljáuzása után öbbsz&r kihívta, Viez-íavzzky PoíoBkuféé; liKaonío brarour-ral játszotta.Cbopinnak tS»raate által átirt Nocna<TM>etKC. maly mar imcbb olaasical atylusban v»a tartva. Dongremoftt az interpreU-tióitHO is igazi művésznek matatta magit, mi különöian azon korban, Jos-ffy). Eitka széptocbnikaj* »i e t-a, meryet JílXIFi^Tad XT Í6leg p gyí liagesiDe séat megadni tudó ^peaaége oly lolajdo- B-i, meiyak öl I>egrKaeiit méltó flé tanává tasik.-S így a kteoaség, b aíakadó t6 ^ dcaars Uép saámmal jelent meg, Öröamol f<>. -: LUksaai O^ k^ , ajjoi na^áaak alkalommal asaraott. — Tegnap lati kibocsátva: »a vV godat a helybea 188l.\'oktobar bó 29-ea déln\'in 4 órakor 4 polgár UkoTaj •aekis mben megtartandó .nagy-^aalsaal &* magyar»«tó tAruaáfr\' alakttU séra ttsitalflttei ae^bivBt. Nan 18AJ. oku 23. A A S tMf- Táí- gyai L 1. A szervoao bisottoág j4s»li>Q. 2. Az alapsaabál7ok •Ifogadiaa. 3. A Una- á k6ik U 4 > g g g adások fedezése iri.i ránjok. kién kaidöitség t^k balkán lelkes bes»éddel ft^lsiu 1. Ok Wi S j Bb L y Babot L«Ml?, Tivadar. Tóbbirf! ■Ok W«iss Sama. p«B«Urook jövő saánbas. — A c kkaiaosk- m, y * ^W 4wiaaxo£ oldalán UvÓ ablakai sjtobká al«kittatut át-, valamint ec, agy a na bédlBW is tg«s ité kü tatou. bizonyára a tovékany T«fid«gi4s or Byére azoigalnak. ktr, sóbivatalBál Porhoacwák Aadrác ur nvugdijazasa foljlia a aotámok; éiiaara pályázat nyittatott* Aztán lassan, töredezetten elmondta, bogy minő kísértéseket állott ki Mariska. Végre áttért & gyár ügyeire „Ügyvédem már megkóaziteU-: a -iTxődéa\'.. már alá ie Írtam. Csak önoek is alá kel! irnia ErdÍB ar!* „Hogy? A gyár megvétele érdemében ?" ,i?ea, igea ! — Éa a pé^tböl D«m tartottam n.eg semmit; többnyire jótékony czélokra jelöltem ki. Ugy ÍB S jó Istec tudja hasznát ae venním.* .Isten jobb, hogy sem valaki ue-mes ÖDÍeiÁldozásá\'. \'ekiotetbe ne venné," — asolt Erdős. TöTitib ii bBBíétgetttrk votna, de Poaztayn^ tgeo elgyesgült voh Erdóékftt »i épület másik szár nyába KálUaoiták. C\'u ebpondu. Erdős nejének, hogy önképen. naot ti-J íérfiru- bában ÍUaítyné Bécsbe BOUJekntke- zeu alpróbira.. A pxóbioak fcbfcxH keltsU állania, bogy két (uowltjoyj «gyn» eiloo kellett vesetoi M álteia föJuilaU ütköző vel eilálva, .,.:.- ó szakértő társat káresett, mert az minden ese<re aeük»éges volt. Arról nem :s álmodott, bo^y fiatai társa Pimtayné. tgyea. £rd6s hitM *akÁcl«i t»ébeo, íu«; b d yné aában , íadottThAuij&b i ittkösó egyik ruganyAt nwBsul zártáéi ntkrizé* a!kn!tnáv&l r. moadunyrol pár iye kidobta. üaa .oldalán irtómtOB tátongó e- kupol, meiyen át aa oesietört bordiJtat láiiu lehetett. Góshajóa asállitoiták haza. Még cl aem végeste teljesen beaséd> jét Erdőé, mikor a sxobaluaoy gyorsas oenyítot! B kérte jElrdósékst, hogy man jenek, a nagyságos issr.ony kiváaja ma- gáhot 6-k«t. ■ \' ... Erd5e óa neje gyorsan oda siettek. Szegéoy Pasztayné m<ir küzdött a hulillal. .ígj - ■ -\'ig/ ~ »gJ - rebegte — jöjjetek í . . Milyan j6 igy — me«balni. AÍájoa mag Istca .. Mariska . . Feri . .• Az utóbbi neíet már kelté vágta HJkán a halál. í\'e}« lebanyitlJott; két Kezével még egy daráiig íogta Erdis ée Mariska kesét, astán aaok is lehanyatlottak. Mariska keservesen .sírni kezdett, Erdda oáiman, meceven nézte\'a szép. halottat, aki 6 ératto bak mef. Harmad—pra-kisérték ^i érék mjn galomra gi sitayw^t afjvnszmaiMkaUU, a hol szegény öreg Pál nyugodott. A temetésen ott volt ac öreg Beregi é* felesége is. Erdfls t. i. agy fizetett nekik, hogy mihelyt ügy sível tiziát>an volt. még Béc«bö> irt, hogy 5 mr^t <;aedag ember lett, hát jöjjenek fel. Fel ÍB jöttek a óppeD szegény POBZ tayné temetónére. TemetéB ntán atonnnl m»gW>rtónt aj Ujrvéoyes átadi. PauUyné összes va-j gyonái Erdős veHe SMR. Minden szeevedésük meg lett jutalmazva, boldugan éltek- Bereginé ia csak belefayugodott most már a házasságba, «k asért -n«tt birt BMgboosát^si Erdo»-nekj hogy már mért nem eng-NÜ magát „tekintetes urnák" hivatni, mikor ax megduká) neki. Legjobban ki bók ült az élettel és a teljes cBÍmtUéggel, mikor Mariika férjét agy asép egészséges !i;ÍDykáv»l ajándékozta meyj. Erdős és Mariska ■> két .irt ápolták annál ezorgalmasabban. minél boldog ab bak vollak. 1 \' Ne fékjetek teti\'a édes agglegény barátaim annyira as asszonyoktól ! Az ördögöt Bokssor feketébbre festik, - mint a mini. Házasodjatok meg, vagy legalább i* fr-letégoaedjetek! Sxereeíetek, bogy viszont »zereí[e»st;ick, de egyarentnrod ják, bugy kiaér;.>tbe ne tut t<-K ! Az a ao a valód\', kcgyal, aki kuér-tetbs SOOA nem ejt, de maga sem raik. Honestus. Börne müveiből Kanltz Lajos. Oszkár egy fiatal svéd, Parisban a festő mű vésse ti el foglalkozván, mindenkor vígan élt, habár sokat küzdött ie a nyomorral, erivét gonos. tettekkel még sem mocíkolá be sobs Gyakran berontott barátaihoz har sáoy hunion ranndvÁc! .Rajta fiuk! aieajünk H igyunk!- Egy veutÍégHSb-> siettek: illatotó itélekel, drága borokat paraftcacdanak, d> Oatkár csak mértékei :«o ereit a tálból és «prók -t tkÖrpiotStt i pohárból; u fi c-^NttskkabU agyú i*4> vérrel volt telve é mindea felett. Egy napOn as olasz operába sietett, hogy .Mozart don Giovanciál" megte- Thalia temploma még zárva volt ée rettenetes stírzavargás uralkodott a va-rskoxó sokaság közÖtL ö a tömng közé vegyült a utulsó tallérját kivéve a zsebéből, hogj iie Keljen v árakosnis, ha majdan a pénztári megnyitják. Ekkor valaki meglökte i s péntda rab caoröpapoivo hoilűtl klá keséből, tova gördülvén as utexa köpeteién. Egy vén koldus bicsezent eléje két mankón ■ átadá neki a pénzdarabok at. .Fáradságod fejében tsriaad meg magad azámára, becsületes öreg," monda Oszkár. „Fáraffságom jutalmául er ntgyon sok," rilaszolá amaz. .Nekem nem, n«gyo& Bok," feleié Oszkár. Pedig Ó nem vált gazdag A átért gyorsan tova sietett, nehogy a körüUilók egyike öt hazugsággá! vádolhassa, ..Oszkár a város egyik Uvolea^ ressébeniako\'.t és siető" léptekkel ment hazafelé. lliddc lakására érkezett, az :méut említett öreg koldust ajuja előtt iel:^ KÍ imigy zzólitá_m-g: ,Oh fi-lal ur, ün ig;-n gyocajárásu !a „S le öreg még gyorwibb v»g^j._i* feleié a mcgszolitoll. . Arai rageoj illet, mendá az orn,-n>utui\\ogva. én nem gyalog, buntítn kocm jöttem. O«kár bámulva tekiate.t\|rá ■ ainn-dá: ,Ugy-e jól asaitfireg -.t kis " — Beakwt lépni lakásába, de » öreg eléje t»rtá mankóiL ,Ke Biesa olyan n^gyoa előlem, it gondolj felfllem vajamely roinml azérl, ho^y jótéteményedet maga i kényeimére oadzualL&m f«l — Azt biaied. hwgy kul-\'duioi ulo küDnjii dulug? Kísértsd wu% csak t^yszer. — Adni oehéx, elvenni még nehezebb, de legnehezebb követelni. — Gyakran, hogy egy gazdag inyeaoztől, kinek én e mankókkal szeretném üres fejét, twvagdalni, bizelgó axavakknJ kell koldaÍBom: akkor .érzem caak miijén ke sérti kenyér a koldoz kenyere ! — Tegnap alkonyatkor láttam egy férfiút, amint köpenyébe burkoltan egy beenülete polgár házából kisurrant, kuwk leinyit eicaá-— .Ne f«Wdke«\' el a szegény ., aattogimi^éje és " uree lény ereméi. — A gosoasléUk felka-ctagott és egy aranyat adott nekem. — Ah, a koldus kenyér, uehés kenyér! Hányszor fel nem tevém már magamban, hogy Öreg napjaimban kényelmesebben ceeU&asem, dolgozom és nem foguk többé koldulni; de a ttokás caalékony parancs, még a börtön kínjai eem tudják azteiüani.* Oszkár összetett karokk»[ állott az úreg koldus előtt. „Igen okosan besaélsa* öreg; agy látásik jól begyakoroltad. — Jó éjt ki-vánok !• ,Kem, fiatal ur még ne m«n] el! — Szórakozást • kartál magadnak keresni és örömödwt nekem* Áioosad fel.~^ Az ezt hosszú, jŐjj velem; igen szépeket akarnék neked mesélni. — Latod ott ama házat ezen felirattal: ,ac gagae petit??\' — O:t lakom." .Látom ama felírást, — monda OM kár — de nem ludem, bogy mit jeleot sen az." ,Hogvn, táa csak nem fog* félni tőlem, nam latod milyen Öreg, milyen gyenge vagyok.\' Vagy, tafek tSled, mert nem volna szabad elirned erfimet hasmálni," AJ örog\'ttVgrag\'adázz\'Sfjrf-kSzét és i:-: tjgéas a Ki-sig-, d^Lyoék kapuja kupogutÁ* uun om^ayih. : Feiiaeniek i.-gy lépcsőn, >>* ör«g gyeryá: gyajtott éa Oszkár báoiulu\'.ul tfckin:a maga korüi egy barátságos uo-bácskiban, mely minden vagyonos embernek asuk»é£es kellékekkel el val»Ws. ,öűnek igon jól mehet dolga öreg ur, moud Odskár." .Peraxe, peraze! válassolá akajdtu. „De kzért seaamit sem loplam, mio-deat bec^uleiesen koldultam usaze ■ esés feiü! — tevú bo«Á halkan és mosolyogva büétl fllk g .Valóban?- kérdé Oszkár nevetve. Ejnye. hdd iássak bat egyet büvó szeleidből." ,K.oo3M»lyao o«ojidod fiatal ember? — Buenyitéiokal kjvajoaa.? — Vas^« bizalmad ,»mci\| kiáHá az ífjtt hevein. -Brtiktámaekiajm b>sek: azok csataak, mert gyzkrmo tnege>>!BtA<k; kerézs máz embert bohóságaid Végig oésMré! lam inoi?\' — A« öreg küneat ■ atouo kára három üveg borral tért visssa, „Öreg igen jól mehet dolgod r mo.da Oszkár. .Nem magam számára tartom, és soha sem iazom bort. — Esi mind n^eö hoztam — a ha tán kevés volna.; naja ooiunk még többet." — Az örog tölUtt. Otskzr tnkinlete erősen a\' pohiira volt ssegezve. - • L ■\'•- Mint olvasstotf arany, agr-fwiliozptt á bor s minden csépjébe* gv&gy fónylett it csajt, eg/ azép leán/ , párjaként Owká,- kiüHté, a koldos\'njra tol-t&tt. — Otskir «grr« gyarrtfab»» -ivytt, ai Sreg pedig gyoraabbaa tökfigz^ttt. . Á.E ifje vér* peB»«gre&ia$t rég* őreiben, szive gyossa&baa vert, ajkai r-megtek. .Vén sas, borfd kitAaof" >• ^Nemde ígaz gyerBsekest ?" .? . aDe még jobbal ii birok. \' : ,Ide vele nyomorék!" \' . "\' .Türelem, elózzftr ssép\'e^jeizaáte mat akarom neked megmutatni" Egy függöny ezutkadett a magasba és a mámorcs Oazkár feje fflfott Kritál palota keletkesék, melyben eaea Útba tat Un gyertya TÍligíiott; — mitaf-ld mily öle kincsekben eltakar, tait z rmberek kese mo7észftte csak alkotói tudj oilndazt ca>.gíban rdjié ■ pompás terem. Ar»n/, e-üs- éa drága kövek íedtsk a padozatot s exerféle ékszer, keh, fis s«rig áUoti jobbról és bilról ; a faiakon mia4enD«oifi \'fegyverek lógtak cvillogTt B azaz madár QBÍcsergett, énekelt srddpösttUa#>avTess-sokon ide s tova. Osakar mély bz&aiaiba Mtt. — Kkkor rekedt hangom kiáltá VBÍ.IQÍ ; „B gem vigy 1 eng^m vigy f Ozskár odatekintett és egy seregélyt pillanU\'tt meg, melynek nyakáról selreóa muston «gy t-fany háromaxög lógott alá, — Úgy gjé-m^nt, egy sáphir és egy rubin diasíié a háromság aarL.it. — EUonillUatatlap baUlommal vocsá en»« drágaság Ostkai* tekintetét. .Eogwm rígy. aogom vigy 1" k iái la a seregély. e Uromszfigat wtkam -öregl adood!- ^Folyi. , HUSZADIK ZALAI KÖZLÖK? OKTÓBKR 30-ia 1881 — Meghívás A talame^y l kii jáák t»oiió testület n f. í»i novembe kor, Hagy-Kanizsau a polgári iskola D«p . ÖeWn- - V\'"J JiSxaefné köt, akar s másiktt külön, akár pedig 14 fru b. mgt. nov. 31. Boacxídidön mindkettőt Bgyüit«en. 2. hogy olcsó, mi- l HIRDETÉSEK. j g — A i le-imek : a) alaőici jelentés, lé ) c) pénztár ú) lúvauyok. -ÓQ 1881. bi folyó ügyek almi. jfcri rálaíítmány kijeíijh uikli or ;. t»D-gJüléa z Jiimeg u^L-te, fi a O«vAiagyarosÍtas ij^ Icórlati \'"-ióadárofc, fi) ne\'ání ín V;t N^gyKaéizaáQ, okt 2 Hajgaló Sándor, jköri elnök. \| — A pótképvielö i párti Farkas Dávid, Baksán p-dig \' 1 Ferenc egyesült ellenzik! tettek I70seóiöbb&éggei & függetlao- k Dáid Bk di g\| — A SUik-féie schweiczi hi U1 a íiutcaio idrigleoea mészárszékiti zaáitatott, Horváth József vendégiós etteineg 201 ínért. — A* UJbOT Qpc\'óját a nagy-ka i piuton .£ fn ÓO— 4 &0. kr köd DÍtB X — Örvendetes hír. A áUlaki\'a&a következtében * minisitu- iuin eMlil RU)Q Bsáüde\'^átol, hogy a. fogva*-t»jí: adókra Dézve Nagy- oa KU-Kaniesa varasát körülaárja és vám hivatalokat áftiuoii fel. Tftcdépiő disrterméb\'in. Baatítr hollaDdi k\|r. \'udvarj bűvész tiígnap ölÓBtör, ina vjpaáruap et« aziote ei&»<iást Urt. T\'tbb IsAbfro dicsérettei é* elismaréaaol említve "líT*Uk,aa4rt fa] bírjak fcÖaöas4g figy«l-cMi » kitftoA bQvész eiöadáiára. ZirUxék ói kr.; ttSbbi szikek 40 éa 30 kr. Bome-t <4,>ar»l 20-20 kr. Kezdete fel 8 leérni, tneKné! az árak raéraé k éjjel B J mirnap r<-^«lre hólepol bo- oldásnak indult. Lajo i pedig a működik kó\'mgyüléae / gfty p 4rcfifeÁéoak. «y Zichy ja fe S ajhh S, pat-MikióaoD \'; Ju^j-arí p ig m diszns aj oltárt kérilieLeK. A f d^ p^ÍT« m«, lufté a ik a Alsó-Jarmé-V fai le telepedéit l üéi i Ódi kamara ügyiéi, a soproni ábíT kííörül\'etetí. — Arveré a ingt. 200 Hcrmaon Pal és neje 795 frir D«T. o. Kapoicaon. — Tóth Pál it 3 D p frtta b. iagt. nov. 3. Difl2«I-Sáflkáa. — Faj i lí»fdol«a 350 írtra b. iagt. DOÍ. 30. UjUkon. — Pp Ii\'Táo 380 frtrm b. icgi. okt 29. Gryflrszogen. —Maistr Ferenci 345 Írtra b. ingt. acv. 8. UjlakoD. — Dornina Illéa 517 frtra t. ingt. nov. 5-^n Orositonban, — Varga Islvao 1165 fru-a b. iagt. decs. 12. Palkonyá - Tóth Aotal 461 I i b. ingt. d«cz. 5. . — Balogh látván 626 frlr* b. Hasai rövid hírek. - 42 23 milió deficit belvett Uv matatkatik. — A H&uasi csobor litása ágyéban as egyí\'emi po\'giraág fllwYv—\' Laudaoer bp+nú helyiaégébe bfiLör&lc kÁarekerilé^re 20oO frt jatalou van Icitüzvo — Öer^fi aiintársul:- Kw aán nem réjzeröl pértoliíban. — Az amerikai párbaj áldoínUi egyre Maporodaak, ujabban egy 15 éroe na. in £Bbe ióite magát Bpect^o. — Deák Ferencz ötikw be- szédei irpalolai jelentek. — A rablógyilkotokat elfogták, hárman vol- tíik, egy tirsnkat önniaguk agyon lő:tűk. — Szende Béla honvédelmi miniszter .,z cUí oíziálya »a»knronarendet nyorta. — Edelsheim — GyaUy p-irbaj folytán lelt beffíg, MariaAíy táboruok lT>t:e mng. — gató s első beg\'-\'düsnek ssersddleic\'.i -• - KülföUU rövid Mrek - A görögik hadikéxül6dáxii jelzik — Spanyol áct Fraocsia orsmg közi kezd H viaionv feszült lenni. — Gambetla ellen sikerieloa merényiét köVettutctt ei. — párbaj\'. — Uhrich tbook jStrasíburg vé-dój roegbalt. — Or. Sarkadv Sándor háziakűa Sydneyben magán kórhaza\' alapított. — Metternich herőségtől MiU-nóban egy i2 ezur forintos gyürlií lop-Anierikáb^D a rault hóba 58452 y ralyoét Madridban gadták. - KI nyert? «»kt. 26-áu: 40. ZO. 53. 29. 3í> Táodcmlt. — Ieb«lla exki- BrrlD; InMlalom moaks. M Jl^KJ megrendelheti.) g gy iban van, valamint tarUlo egterjedelmesebb, meri a „Dal- jl ké kéb — BiÖ)Utéti felkivd. A ,Magyar Dal album czimü füxelee. vállalatra, mial • OM^qrar a4p dallamainak songarira al kalmazolt egyetemes gTÜjtemínyírii. — Gvüjti éa ssexkeatii Limbav Eiemér.Zon-gorár* alkalmaua Nnmesovits Antal. Uj folyam I. kötet 1 — 200 dallam, vagyis Hfi folyam III. kdtet 401—600 dallam. Megjaien f. é. aot ember ho 10 tolk;»dve/ minden hó olajfa egy-egy fizet. Vállalatink ezja: A magyar nép dalait és dal-íranit epjbeyrajteni és ez által samcd&k a feledéstől megóv fii, baoem sizoJut ba-aiakbao é külfttfdön a lehető legjutánvo-áron a iegBsélnsebb körben tarjóoz-mopiHtnoriotai én megkedvelte tní — nk n<gn az cW>, mely azon ciél-b<il indult meg/fcojrj népdalainkat egy begyűjtse, de jelenleg ez az egyedül^mel? folvi nézve i Album* ajt\'£Jeleni két kötetében már 400 darab, zongorára alkalmasat! daliam foglaltatik, mig szövegkönyve a BMagy:.r Daltár* kÖse] ÖOO olyan dalt köaölt me lyeket unn daliamokra énok«loi szokásos A harmadik kötet megjelenése útin podig gyűjteményünk majdnem annyi népdalt tartalmazaod, mint cddigeló a nyom utasban megjelent összes kötetes és fúsetes kiadások. Gyűjteményünk kivált előnyei 1. bogy a szöveg és dallam küiöa-ktiidD Jeleaík meg és pedig asért, hogy mindenki jrint T«he< riai ai eddig kiadotlakaak alig kerüJ agy liaad résj^be, 3.hogv a zongora-átiratok köaiyü oiödorbaii ss«rkentTék. 4 bogy a kiáiÜtás a leheti legdissesebb ée Tégre 5. bogy a régi seép dalok meilat a iegajabb népdalok is köíöketnek. Mindezek köreik estében vállalatunk rendki vüli sikert aratott, mert a „Dal Album* nemcsak basánkban található majdnem minden zongorán, de a kUlióidön is sok oz«r és eser példányban van elterjedve. Nem nagyitank, ha azt mondjuk, bogy ujabb időben nem jelent meg zenemű, mtily rövid id" ..lalí oly reodkivüli ke Jetnek örveui\'ftt voica, mint gyüjtemé-oyftnk ! így tehát vállalatunk kitfizött czéljának tnljrsén npgfelelt Ezen rend kivüli «rt\'dmény által bardit\'atva gyüjt-ménj üok kiadását addig folytatjuk, mit: es a kötőnség részeró! az addigi pártolis-ban r«ne«al. Hogy p<-dig a gyűjtemény n^-\'k mind kidofgor^sa. mind pedig meg-Bserzése megxönnyabbittessék, a BMugyar Dal Album" eientui havi füze\'.ekben fog tBsgjulenm ói pedip flz>p\',ember és októbert kivéve mindbe hó elsején egy-epy füzet, mely epy ivbíl, azaz 8 óidéiból ál laod, 20 dallam tartalommal ét csino boritokkal ellátva- 10 füset képez egv kötetet 200 d-\'lammal A \'.0-ik íüzelbez !oz mellékelve a kő\'et ccimlapja is. A kiállítás nagyon di&zes lets és mindea kö-tothes egy valóban isléBes dissbekStési táblát kéasittottünk, melynek ára csak 80 kr. és minden zongorának díszére váiand. Miután a muböz töab ungyobbaserü kés-irat i népdnígyüjtemény vétetett meg, melyek köst kitQnő aíföidi, vRÍamint székely népdalok ís vannak, ezeckivQl a műnek füxctea kiálli á&a úgyszintén ásóknak ai előfizetők részére való bérmentes bekül-léa- a kiátlitisi kö Uég\'ket felettébb szaporít ja, ez okból a ^Dal-Album árát kény telének vagyunk a reá fordított költ ségekkdl mérsékelt irányba hozni. Mind esek daczára gyűjteményünk oly olcsó marad bogy más kiadásban eonyizeBemű litazene többe kerüíoe. A .Magyar Daltár III. kötete, mint a .Magyar Dai Album\' III. kötetének tzövegköny ve akkor jelenik meg, ha ai nióbbi be le?t fejezve. S-Ulönben ha slúfízetóink kivánják, elóbb is közre bocsijtjufc és pedig 50 dallum szövegeit tartalmazó füzekben. Árát an-annak idején közöni fogjuk. — Hasznot könyvicske jelent meg Miskolcion Príncs Miklós fogyasztási adó regale ügynöktúL Csime: .Útmutató fo gyasztási adó éa regale ügyekben. Fo zyasstási adó és regale fisotésére köteles felok éabeszedístérr hivato-.t közegek basr &alatára a fennálló törvények, rendoUtek és utasitisok alapján. Ara 50 kr. — rAthaeneumr,agy képet naptára11 eíjrkeezti G\'^nch* Kárul;-. A legnagyobb terjedelmű naptár, sok képp?\':. kitűnő ol- vasmánynyul és hasznos tudnivalókkal, a jeles esarkeiztő heU\'ee beosztással s kö- rültekintú ltpintkt;6sággt.I oldja meg fel adatát. Czimképül adja Józsof foherczeg és Klotildé föhercsegnő arcsképét; tovább* a trónöroköepár, Tóth Kálmán, Kévéfiz Imr- Ibász Dániel, gr. Károlyi István. Takács Lbjos, Kübnel Ignictné, bg. Kóburg Ágost. Garöeid, Beaconsfíeld, Girardin, Bartoluccí Viktória k. a, Lévay Jós»ef, Urvary Lajos. Torma Károly, Tol- nay Lajos, PalUviccini Ede arexképeit B hazai s külföldi eseményekre vonatkozó illosetrácsióka.\'. Szépirodalmi tartalmából megemlítjük . .Szegény asssony* ballada Sman Karoly tói: „Haj tó vadassal* eíbe-asélés Balázs Sándortól. ,Dlok- Ábrányi Emi Itől. , A Panna némi imidaago könyve\', rajz Váradi Aataitói.»A (Moaka dal\' Tóth Endretol..A ssorolmos snssé-lyes. eibesaAMf Porssolt Kálmántól. ,A magyar fold", költemény Bereci Kirr.iy--tól. Gazdasági taduivalo is van bonue, tÍL.ti ezímtára pedig a legterjedelmesebb mindeo neptár k >«■ A™ ; f\\ Vegyem ttirefc- — Rtghtyhh. A napokban halt eg Henson Joziab, kibek madame Bee- ch-r■S\'i\'we által dramatizAlt ólettórtóaete, — a mint ma ,T»IUÍB bátya kuuybójá-ban meg v«n irva, a 40-ea években az érzékeny « vftek könycaatoroáít erősen igénybe rett«. E derék néger, miután több mint 40 eaitendón keresztül rabasoign volt, pap leit Kanadában B általános tiez t-l«lnek ür-.eodet\'.. Marad Ii gyermeke, 44 unokája éa 6 dédunokája; eléggé \'.e-kintél ea s«rjadék Irra, bogy Tamás bátya kunyhóját betoliae. — Értentét ii f elhivat. A Kereske dőkre fr< a keres köd 6 segédekre igen íon- tos intézményt létesített és a gyakorlati szükségnek nagy ssolgálatott tn\'.t a „Ma gyár Kereskedik Lapja, midőn kiadó- ! hivaidl-tbiB a helyeatközló-oaitUjt oser-! vezé. A exégfÓnökök a közvotiiéat aion J erkölcsi megnyugtatással vebetik igénybe, : bogy rendszerint teljesei\' megbisb&tó ! szakképzőt, személyiéire, minél gyoraab . bao é a 1-hetó legkényelmesebb aton i tehetőek ssert, — miért ís Bkját órdekok-\' ben fai kéretnek, hogy üzleteikben elóíor-duló üresedések alkalmival, ások betől-í tése eséljából, nemkülönben a kereskedői \| személyzet a 1 kaitnásása tekintetéból — Jft.Magyai Kereskedik lapja" helyew-köilö rovatát ugy helyben, mint a vi-dékrfil, miséi námosabban keressék meg. A belyessköxló rovatban folytoooaao tzámoe üfosedés és alkalmazást-keresó egyén "-ta elŐjegyesve — a- ily .hirde-léieksl ^ddig kösöHük, mig eredményre vwMnek, a miért egyszer mindenkorra raak.2 frt fixstendS. FelvílágosiUssai. a váiaszbos szükségelt postabélyeg bekül déae után a kiadóhivatal (Budapest, váczi atcia 10) megkeresésre díjmentesen és kéasségeieo ssolgál. A .Magyar Kei ked6k Lapja* kiadóhivatala. — A ki saját magának nagyot^ Amerikai lapok egy öngyilkosról Írnak, kinek csismaasárában csédulát találtak, melyen öngyilkosságinak oka köveUe- t>5leg van felj-ígyeavB, .özvegyet vettem núüL-: kínak felnfitt leánya volt. Atyám megszerette mostoha leányomat és felesé gül vettn. így lett tulajdon atyám vömmé, mostoha leányom anyámmá. Egy év muNa. nőm fiúval áldott m«g, ki egyszers mind atyám sógora és nagybátyám is lett, mert mostohaanyám testvére volt. Atyám felesége, vagyis leányom, sziatén fiút bzült: a ki fivérem és unokám is volt egyszerre, mint leányom gyermeke. Fele ségem nagyanyám volt, mint anyám atram . \| kossigb I anyja. Én feleségem ura és unokája voltam és miután egy személy nagyanyjának az ara, annak a nagyanyja — így \| én, Btegóny szerencsétlen tulajdoo nagy-rám lettem! Ez kergetett as Öngyü-:ba. — Egy aaláá tragédiája. Rákos l Palotáról jelentik a követkesó borsatartó esetet: Egr parasst felesegével es 8 hó napos gyermekével a mesŐrA mt\'.t a- száloi. Déltájban & parasst elment s ka- & tmi1 A k ■"i^ J87 &fc«« rmiri1si. A ksjwa bos.n: kést felesége keblébe döióU. Mikor lát; a píros vért felssökelni, kötele\', ra gadott, ■ a legközelebbi fára akasztotta msÁt A ők éték lá nonban eldőlt és oly sserencséÜen&l esett a fa alatt hersrő gyermekre, hogy annak torka\' aaoanal elaatesette, ugy, hogy rogíön meghalt. A parasst visssatér\'v i látU eat, s oly düh. fogta el, bogy agy bos.n: kést felesége keblébe döióU. Mikor lát; a pír ét flökli kötl\' l gad, ■ a legközelebbi msgÁt. Arra menők észrevették, s levágtak, ót is, fel«égét is «Kiaéi«tlen vittek haza. oly levelet, >. Mint a kerek k&pfinyoged S oly p> caétot ütnek raja. \', Mind k.ii»pf>d karimája • Vrj- meg a Jíia* Kiinzta* * ■KJ. vagy tCbb nyelv. j ériieite!; valakit, tiogr leánj-át taníttatja-* tObb Diejrre i«? — Nem én, — TÍiai«ol_ a kérdett — E«7 bBl.Tb.l: k.reikedS három tárryat delt BAcibSi, de c&ak \'-{vei kpoti. tadako- _ ria atáoa, a m&Telt becsből aat • viiusE LipLa sgy !«r«lNÍd lapon . IÜ dam tor 16 8 keúie Wahre bettommua habot, da blo :ca inlamt\'di >eodiu>c Proklanirau laatea. da^ día Pott-BcpUse io der Hnd habé Valaki uebkendojet rette elS erét kSi- ■ oTrihoi ^tte. ^ & 6gj«lt»e» hasi asooy »ór»koaott- " ->ol ri txiAl- hit oeot adtam ■al»étit! ? " Szerkesztői Hz^net. 4773. Becs A kBltam«srt • életrajzot Z. T hó «74, aaldtoc kiadó crbo* fo-4ulni 4775- „Beteísdik." Ifa, d jobb i »;■-\' áft- 4776 C^aktoraya. Vá/jak. • 4777. V. K Elfűgrotl a nóta. 4778. Papa. Míf misdic kink ralaatod. Indul Etnituról ho^a: V.mat «»ÍJ« "■■■ P»[ Í0? Ra««k, Mohira, Oo^hoTir b 10 i 216 11 Bod» Pwfa-r (fToriroaat) & 55 r.fg»: 204 (poiUToaat) 2 6 diloU 212 (r«ff7« vonal) 11 W) ÍJ* 81.-. Bicaba (S..,„ uM»Uieiy Sopron ír\'í. e 15 301 ii 50 315 3 40 dilQt 206 Prig-rbofKo lton, Ciaktoroji 4 55 203 . Sí\' délat ■AJ1 . ;frror.v) . IŰ&0 ejje Srkeaik Sinliein honnét 2ld Zakáuv felfii 6 27 reeí«I 216 r 1 41 áilb. ■JfJS 11 1 211 .\'"d«-P««ir6i (ve^yw vonat) 4 15 rgge! (potUTonat) 3 S délat •Xll (Cjonvonat: 10 30 ijer 314 10 15 íjjel Sopructóí 12 214 1 L 20 délat üüt; 10 50 «jjel 202 Prigerboí U iiailgjorsToo-t, 6 87 Fe! <-l6s sserkeM itó; BÍTORFI LAJOS. KÉTELKEDVE kérdi némely beteg önmagitól: melyik gyógyszerhir-detésnek lehet hitelt adni? "Rx rsgv icabiríflté< nityiági. által tüuik hl, a b^tejr TÜaizt « a lee^übb eaetbon epen — a l«frOMi>Íb»t I A ki ai i yra Ca-lidíst ■ 2. h\'imha. \\-M> p.\'nikíAdii.it alkaríÜQÍ akjrja, acnuk tici-«t»lju»: bofty Gorlsckek Károig, W kir. ecetemi kö:nriru»íüi litrintér 6 ) Losáua s«f ttaginik a ^BetefbirÉt" cii^S c-t, tnert abbkn lepjobbaknak bisi\'crnU KT>^7\'Irr\'\'k \'%AS ei JcimonLOQH vjLCQafc IBQDtrírtT^ HFT ho{EV minc^£L k. A f-nnt„bbi, már 29 kikdást ért kOi\'jTecske -agyt\'.: <jl b Bi-ptve küldetik meg * megmid«ISack. tehát nem clioi trb-b int 1 krajcsáxt » Iev«4as2 lakért, niely magva.\' is lehet 405- 1 U T T E R Bank M vittéűzlet Bic* I. BagsargatM. ma október 30 an fÖATIERIeDIABLE TÍIÍglífrü iíT— m\'á»oroiRi második átvételére &■ rciodaaneaiZ Uára te réMlire. LioflTeleket. ▼mlamint aef Ajánlj magát minden bank é* TáltöQtísthei U. bel- ís külfCldí, aracj oittK pernek é» értékpapírok Kib-esajt tonjtsjek* rf .alxfixetesr, 4rtk«it bel kfllföldi 4rtikpapirokt ét Uf.iool hosott sonjatT-keti «aiogl««lek«i e •lobbi j^gn kötélerreor-k^t it nem jirt kamat sselvénTk«t le-golosóbb feltítelekkeL A becai él küUúldi tludukr* KÍ16 m«fbííi»ok, podtosaii e» »»Í5oruan iiajtatnak rúfbe Úzérdy 2 frt 50 kr. aArUtnál és mérsékelt fedesotteL Mt-grisiroit örtikpapiruk addig tart»toak a. raktárban, mii aaeií oT«r«^í»^l ei oem adatnak 8irijeyyel( aiDdenhHzáiittz. k kó**e.ffgel lugjen i bénnentvn iiolfAJtatnak ki. 1\|GY GIEEÍEKI ELŐADÁS mérsékelt 4ron. ^OOOOOOOCX^OOOOOOOC ♦♦♦♦♦♦♦tttöáSö XXXXXXXXOCXXXXXXXtXIXXÍOOOOOOOOOCXXXXXXXíOOOOOOgOOOgOwg ON LIEBIG-FELE MALTO-LEGUMINOSEN-CHOCOLADJA ES LISZTJE. _.gj»bb vértképzn tápaajat TW Starker & Poboda ct. kir fttzáJlito oyiríb* Sttttdirttea. A Maít«-Legumino»eii choeholaá » legelsí ónon t«ntiyen íte^ •ete awrmt g ye-cgi eraésrtéBbeu BwnTedíknek, íérsiegény gyermekeknek, szoptító nőknek, gyengélkedő leinjoknik stb. kitttní, Upláló ée kellsmes uü í»" »y°Jt- A gatffr-LftgumllWMII-liWt u. előbbi esetekben mint erísitó fe könnyen eméstthetd levesnek muutkorik, v»linünt jóhításu tiplilkoió szernek és ctnflo gyemé -■ táplil4 »DyagnU egy énstil kezdte. A kisebb mértékí árak mindegyik csom»«r& kinyomutTák és kaphatók i birodalom összes grogytiniban és fasierkereskedéseibeD; elienben n»» gyobbmennyiségben a főraktárnál ESolCEkrílt \'JRÖ.1 Bécs, I. Weihburggasse 24. \' , ,L , ii„i,ni «,;íU:,-W(to«ll..rZ4tr»bb»n Itm-BAOH ZSIGMOND gyógyai. Estéken DÁWID JÁNOS gjogysi. Miria-Theresiopel JOO J. gyógy"- Síékesfenerrar ii BBAUK LAJOS gyógysi.. DIEBALLA Q. gyógyst Znpanje (Szlavónia) MATTEE A. gyógysz. Kom&rom. SCHMIDTHAÜEB L. gyógyai. »" \'«-\'» »♦♦♦♦«««»»J3l \'V^^É\'^i^f\'^i^fa^l^\'^kr^Vlr ^l#^^^J^^^^^^s^^ar ►♦♦" OOO HUSZADIK YOlYAM ZALAI KÖZLOKT OKTÓMB JO-fa HIRDET. ESEK. HIRDETMÉNY. Ö C8ÁSZ. ÉS APOSTOLI KEB. FELSÉGÉNEK 1881. *i jaanár hó U-erSl kelt loffelBÍ elhatáro»iaa folyta IX-ik MAGY. KIR. ÁLLAMSORSJÁTÉK, melynek tiszta jövedelme ítii- réaibftu, va^j-U annak hároin-halodráaZ\'- a Tnagyar királyi vigyoa-italaokok ÖiT(.g7«i- él árváinak i«géÍToscsérealakitott alapjarára. ifjdr^si a pe bÖlcsóáe-ajyielnek, vé<n »K7 batodría* j^bti i^JiacibíthiijüiE LULOBIUC ri k<Sr hátnak kagélyeiw tfcrc fog for-iittaUu K nun\'átí c Ólaiéi -, &MS-b n megállapít. itt nyerem t-n vei as alább kOretkei 5 jilékU/rv aao.ooo torintra in : ftnyere meny 70.000 frttai , 5",„-i>» magyar I tón .ere meny . 25 000 fr:tl p pirjír.da 2 fór.yí-re m. fgye ck (2 500 frt Üó 0<>ü r-._ kötvényben nyer. együk 5 000 frtu 1U "O0 frt ö nyer. t-jjTt-uk. 2,500 . 20.ÜOO 5 nyer. •cyonk 1000 , 5000 30 nyer. pgypnk 500 . 15.000 B JOO nyer. egy Bűk. 100 . ío.twü ■ 200 nyer. •gyeak 50 . 10.00U 3íW0 or-nvcr 10 . 30.000 A húzás visszavonhatatlanul 1881. évi deczember hó 5 én történik. 3% 2-6. Egy aortyegT ár* 2 frttal 0. é. TU megállapítT». .Sor»jffyek kapbatók ; a I<jtt<JiftU.íat<íaáfDál BadapfSMr; (Peit, f5TÍaliá»_ félemelet, valamennyi lottó-, tó- KI adoöivatalnái, a legtöbb poMahÍTi Ulnál é miodoo Taroaban ót aerexeteaebb hHyaegben f.lál\'ilotl egycb közegeknél. M. kír. lotti%agalóság Badapoaten IÖÖI. ÚTÍ október hó 23-án. Freyseysen Á d & m m. fcir. p. w. ntn. osztálytanácsot ét lottóig&zgató. m dljaitatfk Pályázat. Szén tgyörgv völgyén — Zalamegyébeo (Alsó-Leodva, Baksa közeiében) az ev. reform, egjház. & már készen levő anyagokból emeletes iskolát akar építtetni, a UJrvéoy kívánalmainak megfelelő két tanteremmel 80—80 tanoncz számára. Továbbá egy rendes tanító részére tét lakszoba, konyha s kamara s egy segédtanító lakásául egy szobával. Ezeken kívül egy tanácsteremmel. Pályázni szándékozó építész urak felhivatnak a hely megtekintésére s az épület tervrajzának és a költségvetésnek (asztalos- és lakatosmunkával vagy anélkül) a reform, lelkészi hivatalhoz folyó évi detzember hó 15. leendő beküldésére. Posta helyben. Oeak azon pályázónak fog megtéríttetni útiköltsége (és tervrajza áijj&j kivel az építkezésre nézve megállapodásra jutánk. Kelt Szentyvörgyvőigyén, 1881. oki. 19. BÉNYEl GÁBOR, ev. reform, lelkész, SÍ^ * 4. SOÓS KÁROLY, építkezési gondnok. SALAMON PÁL, egyházi gondnok. 371/881 M 407 3-3 Iürdetmény. N«c7-K«oiua Táró rwiárutt tanfeaa réKér(l eteosal kBanirré léfctik, hojy t bel» p»<wi é* a«ti ■ arkaiairi hyt»«iuM*d4m jat folyó ÍFÍ «>To«btr la£ 15-ía éÜtíZu 10 urakor Kacj-Kamwái. a w«- t.áa aArjV^mi-bfv ni »a>j 50 k.oc bílyeffW t-Uimu i■ ál^li «irt •jáalaiok rtfor* \'i«* DCJ u «att»] 1K859 frt 80 krUn »^ÍllA\|>.tr>n ÍTÍ Mr mint kikilHi* ir melMt — nyil»4no» irreré* ntjin » le^iah. bet igér5n»k J882 j»nQ> l-éT»l k«»iMíí hirom rtjTni.Qli.\' kB»rtk.-«í érre s tírom képri^Ié ivaiaiet joTÍh»íj.«iiiic (»utjni» n^U\'-u bérbtAd&toi foc-Ax irrerét megkexdé»> el^ii bloatp«nxfl! a. kikiáitúi ^r 10/- "Ita I#l^cnu6 ÍUL irrorfei ^ff^ ifitíti\'M\'i a Tarrini naffi^"O\' bivauMiar. mg:u<ihKt4k- 1881. oktáber ;9-eo A vtr»K laaáot 30 éren át kipróbált ANATHERIN- SZÁJVÍZ. J. G. POPP, es. ée i»r. ndwi rogorrostól BÉCSBEN xaj\' ei in} btftofcg k 50 kr. asxta r élkQI. ü\'> al&csk 1 frt é* ku ntá.c v^kitA fe->n* Ára efy do- Kövény f üiné Leuxi a fo^at bk D- /ogpasztu ümg««l<-8C\'4kb«ii. I írt 22 . ki finS füflisztitó t»r. (273 l\'J —14) ÍUatO* fOffjxuKBta » 1\'gkívaláWb n»r * ..ijün-í ét k ipoláúra ■ ép#ÍEb«n föatittxUUfcra. D«m><;a K:> kr. bb Í Jlilb ixer a lyukaa fogaknak Somagnak aluli b«titné«Are. Ef? WÍCfl7 ára 2 írt 10 kr. kcliemsa acakóx. Ára 30 kr. A \' küzüniéfr kéretik, hogy váiár^ávaiaál hatiroxutt in POPP-féle kínitta&Kjvktt adaai\'a macának i csak -lókat a Ihetó darabokat fogadja Stgr Kaniiaín Prájer B4l«, B^ui Jó»«f Kyógy\'»Pré»* urakDil. FPiselhofPT .ÍAief ar ftl«ierk-rf»kcdt«tbei: — Pápán Tthepen J. £■ BenDÖllcr J -cíl. — K»«-ia BárinTÍ I- gyósj^i Kes«thB)yeB LaJtner F jyócT^e^" — Zjla-Kj[«rMegeii Holl6»y J. E. K7Óf7«« — Kapronczán Werli gj^if/uariai — Vaxasdon Halier ^J(^JH.BTÍZ — Sa-uffheo Doraer Eajetin. — Pwmbi\'-helyen Simon A í» Hndolf fjbgyn. — H.tarSrridéki fiz. üyör-KjBn Fibic E C. — TeMprémboc Got^ard Tív»d»r • fiaioil, Főrendi irágjtté%. — Sx«ke«fal>érYá>on Brami J., Broaeaann éi Dioballa g7\|ÍK7« — LoM-Heró:tybt-n >íorii.i I ETAíri«erí4B- — Kalocíin Borrá.h K piÍ£Tt* r. — Pikon HaUtiosskj A. %jt>rj •- — KQn&ond&c BoaE3PD.rCrtd M. S71Jíy* — KapoiTárott Kchs J., Aogartin A , Bboch«f A. cjOejíMr. — 8i»j»»irdotj St»nrocikj I. ry-\'-gy. — Eooji\'lon Kramoiin .1. - B.jin Michiti 8t Henfold &AÍ, él PalUrmxEn B gjófjn — Pf-iett Kni.I. KOTÍCJ éi Sipó.-i g7"ej-»r. — KirtdoD RachtiU Rt gjiiíj\'"\' — M«rr«libau KÍ»» H^ÜBT** -- TolDa Hirav S S7"E7«E.\'— Dun- földTárott Murin I. é« Müller I. .">tvejryí r\\Ay x. - g-ent Grf\\r gyön; Walioridorfer A. — Alia-Le.idvir KÍ.K &■\'■&•% — Ho- Loucxoii Simon gyÓ(T7«í. - Sa\|ty.Atdo« PfiííUrer K. fj6fyi». OOOOOOOOOOO Q 4O6 3-3 Q Hirdetmény. — Perlikon Sípos K. BIT pryócysx uraknál " Nagj\'-Kanizs város rendezett tanácsa részéről ^ 0 ezence! iíézhirré tétetik, hogy az országos marha- » ! » vásári helypénr^zedési jog folyú óv: november hó » » 15-ÓD délelőtt 10 órakor Nagy-Kanizsán a városház T i Y nagytPrmébeD — szó vagy 5U kros bélyeggei i-llá- r j Y lőtt írásbeli zárt ajánlatok elfogadása ugy az ezutial x j S 1520 frtban megállapitott évi ber mint kialtási ár 9 1 negillapit ^ melleit nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek V * 1882. január 1-ével kezdódó bár: m egym:isutání T * évre a városi képviselő-testület jóváhagyásának z i 2 fenntartása mellett bérbeadstni fog. X Q Az árverés megkezdése előtt bánatpénzül a A \| Q kíkiálitási ir 107, leteendő. * Az árverés egyéb feltételei a városi számvevői 0 A varod tanács. hivatalban, megtudhatók. J Nagy-Kanizsán. 1881 okt. 19 én. Hallj&tok 6s bámuljatok! tatl •• 51 •Ural.bel klU t frtou felHJ rótt kmpkmtá) aa a. lraa JÍ.OIIT. a* p- 4if ■ « if^.-vBKbb britticiia.-rft«-. 6 lAwútt sm.it briítÁnaas 12 1-fínr.m britÜJn.^ I >eUi b ittioia.ifl.t X oeao» gjr«rtyatarti. 6 ««p ma..* t^t^ 1 •«■ l-rt^ HehiimvitiíB1, h-t)- ec.n hirdeti* LnoBaápra aoaok arj párt •> exarakre BM > kda4í- ti nem tattuk, ast n Záaa>k Ki tb>t n:j jó D> »olid áru akar, < : L NELKEN brittánlaezfijit g^ftr förakt&r Béos, TI. Windmöklgaas* Nr. S«. KörQUIOl 14 k^nap elStr kouttaa SntAI »fT Wlt af; kdldaat b«lC k hoiaia jatUUi Mílrn Untelt N»ik»-c nri ÉE u ta C7<»-\'* f\|;k.pLB> aa »«lr Leljenen n«f rafjok •!<.(•«?»■. ön ar»« Jawnl rdrru- bo^y az nem U4-izt* Lefr a a/ire* uakoa aié\| -»«»; r. ni rm ite t kéaalet«t magk01dat.i LAOI H»inrich loríj T Timii "Ar • aaicao* a et k. f3b.raUlaáJ ir p^atttiri n4v»r»il Grtataa. Továbbá Tannak k&MnaatCr.lráaÍtáwk áa atftj,.«4elé-A a tört- .E maktAl THmkr, r úf f ilfy-Dawi StAUMfbaa. Proe* Kár«^ KM- n tf.«Urkami Far«i. (a. kir. adákirataU »«jw>kB«l JaiWiítc** Xa- ttar ICjeiiutiSl TnanUMüi. Di»al c* kk. po.li.e^UrtB! Bo>4arMaa>aa:, tulaiHy-T a kir. ci^uOírtöI Ilnirh-nb -r. (doh-Tnifi Hula«r F«r»a« dixd.irfbac, Gr/.f Porfíct Kámlj Gt>TM" ML oi 586 4 0 TÍIZtli»«r hrittáma AOUHÍ. aaiak4ra ary a>oiB«bM lí> krart ijUB kaphaui. Óriáii me(T«ad«lB« k Tif«lt keieü> MÍ<-1«V* »ac- dl& ct. Ur. tztl. Mindeddig stotérhetieu. MAÁGER Jk W. CSUKAMAJ-OLAJA MAAGER VUMS-tál BÉCS-aw A l-pelaí on-oii tckintélyak által mefriiafiJn á« jó»áh jy»a, — k«ay-nypn em^ntb«tBi\'-fi\' miau EjennekaknaL kQlüü6»«i aiáalhatii — l Biat Lermé»xeti Ugjobb) lidtt ia aatályoasáfa álEal eíiassr: ajar ~ a Ifif-bathatciaabb gjócyeróvel l\'ir ■#!)■ i tUMaiivt, \|lc ué»ji •••i\', MA, Mrklfitéaek ellen Efy paiank ftrm : frt. r)» \'Taktarambac B«cs, &«-marki 3 ; ralamint az oaitrák-naa^jar birudaiom laftSbb {júf7acartá-raitian éa na^obb fDacerkaretked^a^ibeD. N«\|y-llaUltztál kapható Bíioi Jáuef, PnLfar BÜ» CT^KT1- VakiÜ, KManfeld Adolf é> Koettb^rg Fer-nca fasaorkareaka4£a«.b«a. — Virtll- áM : Dr Haiu-r A , L Ilit K<f t70fy.i — Sofrwaítu : M^^ lD4r.. kfol- oár L , &«ckart K. Károly, V^a A. n^CT" ~ IUM«vAr«tf - Baoaty KAlmio, Aaroattiti Qot%tár gy6gyn.re« órainál. 599 í—15L •) Ujabb idői,re ésxlelbetó. öOf7 -6bb oséf - kö.JD.Í^i tiaatátíaa caokamáj-olajat hár«BaaiOfn áTx«>kb«s - kiaaf«r vslikli Uartítu«t-.l>ora«B>- >j (yanánt arualL Uy riaar^áiaik (a Bat<teal4ttk.at! j {j y fH kiretik ne* körÖOHÍe ci.k IIOD Üref.kat .VaUü >M\|Tr f" UMt-tott caukamáj-olajjal töltSUnek oliamarui, naaljak famti adj6fy(jal allália vaDuak, A mt-lyekxel a palaczkoo, eaimam, éagw burkolatom 4a kaauá-lati uuaitáaoa a aii .Kfcmfar" áll. } ügyanort ]ét«aik tt aaatrák-niacyar binxíaloÉ. aaájatir •em . nemi-tkön í.bíötí-^ir\' főraktára, ueoikűlOobaii a -a HaU M Bucka! .So«MÍout tyira\'uak fKnk-Ora •» iMBsiUi é« lána , Legamiaoaw-fyár f3raktárm legfinom. csiszolt ólom-ivegW-!, valamint kitflní dupla tábari saivek, színházi fátoiivek, tavc3vak mikrnkapok.kipróbált aUU-, kerti-, fürdő és Szaba-Mnérik. valamint megrizsgilt, eitőrhetlen fsm-barMBetar,m elv a kö- vet bei A időváltozást elóre jelzi.Kívánatra posta utján küldetnek. Ha\|[rrade]éa«ket kérem kSzrat. landl a< alólirt raktáromra kOl- doci, ahol ia caak jó láuríríui W álkb y f7 lteoltó\'árakon kíaxlolbon tartatnak. Mind asen Havkmába tar- s ffytrMB JÓ SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK Iste. után egyedS az ia HHT tfaat fite aattta-vasat egészségi ctréaM UsziatNtaai élataai riét HÍM wu; ljik ■aáltit^ ónak, kir. karak4eti tnlajdonoaa. a Cbfc poron Hof Jáaoa-féle Balitakinwat feitaiálija t .tJli.W fiyárWy^«f eretwktof 2 IrwlV ^"#^^1^ fcTam, \'Vtoir-•truw 8. «zte GHJÜ1 JKLEHTÉ8. T»k intet* or! Fnistaát, 1881. mim 31 A» Cn Hrf Janot-Ule aaaUu kjTOoat rtfuiiiaj tArack ai á-, anakaea k5aefia««aMt Ultdlac if« kttflaS hatása volt I otn-tal KftUett e«aa aörbil iaaét 13 paUexkkal a 1 aacsk& cxokorkai kftláaai, W&ska Trviéar. a kir. HiT»tav)o« K7Óg7Jel«atte. - Berba, aa oj laktanya kórtáxa, a tOser-vtexabas. A kittatJI Boff-íílo naláU-kiTonat rféauagi aflrnek, aiaiy k, M>aa4)(ekaMk oly )4 i«U. bofcj aaok act nem &rfimat o«L<itU3ik, ajy ojaba MáUltáairt Uri 6a* fel az áfotí Ml^jek Dériben. Két hrirtw «lél — ilUltfc utt. HOFF JAN08, M. kiz. FSnktink FSnktink: N>I7-K>ii>i>: NniilT" ÜUtL. IMa tt «W>. -Zil>Ei<riii\|: IMillti i. - S°r\'" P. BBhr -K-iuk.l; IkriFnc- c>rci>ir Lakul\| Jkatal. — IIIIÍH: B*r I. Upit -Vmil: bqr «il\'ii\|i nrivu — Nacr-Kaaman, nyomatott a kiadó tulajdona; Wajdits Jozaef gjorssajtójaa.