* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
9.41 KB | |
2008-01-24 11:41:23 | |
Nyilvános 901 | 3919 | Cím: Zala megye története a középkorban Szerző: Holub József (1885-1962) Szerz. közl.: Holub József Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929- Kötetei: 3. köt., A községek története ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121 Tárgyszó: Zala Szakjelzet: 943.9 Cutter: H 77 Nyelv: magyar CSAPI (Csapi Zala m. nagykanizsai j.) Ma Nagykanizsától északkeletre találjuk. Első adatunk, 1325-ből, Récse határjárásában említi a szomszédos Egyed fiait, csapi nemeseket /ZO. I. 188./. 1377-ben Csapi János fiai, Lőrinc és Péter, továbbá a nővérük és anyjuk itteni részüket eladták Csapi Miklós fiának, Bodony Jánosnak /Fejér: i.m. IX/7. 388./. A csapi nemesek közül gyakran találkozunk a XV. század derekán Andrással a nagy szerzővel, akinek nem voltak fiú utódai és 1459-ben Mátyás megengedte neki, hogy birtokairól szabadon rendelkezhessék. Ő azután ezeket leányainak hagyta /Dl. 15.334., ZO. II. 583./. Az egyiket, Erzsébetet, Szenterzsébeti Forster György vette nőül, aki azután előadta Mátyásnak, hogy András javai mindkét ágat illetik, s ezért a király Csapi várost /”oppidum”/ neki visszaadta /Dl. 16.16. 879./. Forster halála után a felesége Bornemisza Jánoshoz ment férjhez, aki 1493-ban új adományt eszközölt ki Erzsébet és a maga, valamint felségének első urától született lánya, Anna, részére Csapi birtokra /Dl. 19.943./. Az 1513-i adólajstrom szerint Bornemisza Jánosnak 7 ½ portája volt itt. Ugyanezen időben a Halápi Fekecsekkel is találkozunk itt. 1481-ben Miklós fia Fekecs Imre több birtokát, köztük Csapit is, átengedte atyafiának, Halápi Jób fia Fekecs Jánosnak bizonyos időre /ZO. II. 615./. Amikor 1493-ban Bornemisza az említett új adományt nyerte, Fekecs Mihály fia István a saját, fivére és unokaöccse nevében tiltakozott ez ellen /Felsőbük Nagy-cs. levt./. |