* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 135.65 KB | |
| 2008-01-15 13:10:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  1124 | 4675 | A cikk a következő könyvből származik (263-265. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 944 fő MIHALD Belterület: 165 ha MIHALD KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8825 Miháld, Fő u. 2. Telefon: (93) 367-001,367-007 Külterület: 1520 ha A Művelődési Ház és a Könyvtár épülete BASIC INFORMATION • Accessibility: The village of Miháld lies east of Nagykanizsa, in the valley of the Dala stream. There is good regular bus service to Miháld. • Municipality address: 8825 Miháld, Fő u. 2. Phone: (93) 367-001,367-007 Mayor: Mr. János Takács • Population: 944 • Characteristics: The nme Miháld derives írom ihat of archangel Sl. Mkhael, the pa tron saint of the village. The area has been inhabited since ancient limes. The first set- tlers in the 9* century were Germans and Slavs. Hungarians came in the 10* century. The first record menttaning the village, the toundation charter of the monastery in Almádi, dates from 1121. The village was destroyed by the Turks in 1532, to be re- populated more than 150 years later. Mi háld has been part of Zala county since 1950. The population is decreasing. • Infrastructure: Apartments with water: 98% phone: 40% Pavedroads: 100% • Garbage collection: organized. • Development plán to the year 2000: The renovation of the public buildings of the municipality. • Economy: Agrkulture, once significant, has bst its importance. The main emptayers in the village are the local government, the Balaton Fish Co. and the culture house. • Unemployment: 100 persons. • Institutions: A library, a kindergarten, a primary school, a culture house and a sports field. • Sights: The mainstay of tourism is na- ture. The nearby fishing laké, the vine- yards and the forests in the vicinity of Miháld attract lovers of nature. The church is a historic monument. Miháld község 1950. március 16-ától tartozik Zala megyéhez. Nagykanizsától keletre fekszik a Dola patak völgyében. Tengerszint feletti magassága 150-200 méter között van. Történelem A település neve Szent Mihály arkangyaltól származik, aki a falu védőszentje. A Mihály személynévhez -d képzőt adtak hozzá. Régóta lakott hely. Illírek, kelták éltek itt, 8-9 körül került a rómaiak kezére. Középkori avar település nyomaira bukkantak itt a régészek. Pribina-Kocel időszakából telepet találtak, Malom-dűlő ma a neve. A 9. század elejétől németek, közepétől szlávok telepedtek le. A 10. században magyarok is jöttek ide. A falu első írásos említése 1121-ből való az almádi monostor alapító oklevelében. A segösdi főesperességhez tartozott 1240-ben. A 11-12. században valószínű királyi birtok. 1317-es adat már önálló plébániáról is szól. Ezt erősíti meg az 1332-37-es pápai tizedjegyzék, ahol Mihad, de S. Michale a neve. 1363-1464 között a Kanizsai család birtoka a község. Az utolsó év- ben Csapi András vette zálogba. 1461-től Szentgyörgyvár, másképpen Békavár tartozéka. 1535-től 1550-ig Nádasdy Tamás a földesura, bár az 1532-es török hadjárat megpecsételte Miháld sorsát. A törökdúlás előtt Vincéden egy szerzetes-ház állt itt, amelynek Mindszent volt a neve. 1534-ben már nem szerepel a 20 lakost meghaladó községek között. Az 1555-, 1556-, majd az 1566-os török hadjárat után Somogy megye oszmán uralom alá kerül. A hódoltság idején a pécsi vilajethez, illetve a mohácsi szandzsákhoz tartozott, ezen belül a segesdi nahijéhez. 1555-ben egy jobbágytelket írtak össze. Pestis is pusztította a lakosságot. 1566-ban a török elöl az erdőkbe és a szőlőkbe menekültek a lakosok, pedig ekkor 54 jobbágytelek volt itt. 1597-ben viszont teljesen üres Miháld. 1690-ben ért véget a török uralom. A megmaradt lakosság visszatelepült. Katolikus papjuk velük élt a török idők alatt, de a reformáció hatása miatt elhagyta Miháldot. Az első hiteles adat Miháldról 1696-ból való Kanizsa felszabadulása után. 1715-ben 11 a háztartások száma, három év múlva 13 jobbágyról tu- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. dunk, 1719-re 17-re nőtt a szám, de 1720-ban is csak 14 az adózó családok száma. 1726 és 1733 között Inkey család szerezte meg a területet. A 18. század elején a Muraközből horvát telepesek is jöttek. Ezt igazolják a délszláv dűlő- és családnevek is. A 18. század elején a lakosok áttértek a protestáns vallásra, Iskolát is létesítettek, de ismeretes, hogy már 1723-ban üldözték őket. 1767-re már 5 egész, 26 féltelkes jobbágy élt itt. 15 a házas, 8 a hazátlan zsellérek száma. A további fejlődést mutatta az 1784-85-ös összeírás is. 70 házat, 91 családot, egy-egy papot, nemest és mesterembert regisztráltak. A lakosság létszáma 482 fő volt ekkor. A 18. század elején fatemp-lom volt a helységben egy haranglábbal és egy haranggal. 1760-ban kezdte építtetni Inkey Gáspár a mai templomot. Csak a fő-hajó készült el (a két oldalhajót 1835-ben szentelték). 1770-ben már volt katolikus iskolája. A tanító Beray György volt. A patró-nusaaz Inkey család. 1804-ben a földet kétnyomásos gazdálkodással művelték. Rozsot, kukoricát termeltek elsősorban, jelentős volt a szőlőművelés is. Viszonylag jelentős az állattenyésztés is. 1835-ben gróf Zichy Károly lett a földesúr. 1848-ban 2085 urasági és 2424 úrbéres katasztrálís hold föld került paraszti tulajdonba. Az 1848-as események lelkesítőleg hatottak az itt élőkre is. 1848. május 28-án 85 fő jelentkezett nemzetőrnek. A szájhagyomány szerint az első iskola egy tanteremmel és tanítólakással jött létre. A ludimagister kántortanító volt. 1880-ra létesült egy kéttantermes iskola. Az 1855-ben súlyos kolerajárvány pusztított, amely a falutól 52 halottat követelt. A művelhető terület 3240 kh volt. Ebből 700-at a budapesti papnevelde birtokolt, 22 család dolgozott ezen a területen egy gazdatiszt irányításával. 1864-ben egy belga bank vette meg a birtokot a Zichy családtól. A terület egy másik része a palini Inkey Lászlóé és feleségéé lett 1906-ig. Tőlük Szájbély Gyula vásárolta meg az uradalmat. 1874-től 1949-ig működött a Miháldi Vegyes Ipartársulat, amely a helyi iparosságot fogta össze. 1932-ben fazekas céh működött a községben A parasztoknak minimális lehetősége volt birtokvásárlásra. Nem csoda, hogy 1918 végén Berke József Latinca Sándorhoz írt levelet, földreformot sürgetett. Két malom és a papnevelde került a Tanácsköztársaság alatt államosításra. Ekkor Novak János képviselővel az élen rátámadtak a direktóriumra, de a karhatalom helyreállította a rendet. A Nagyatádi-féle földosztás 30 kh-at és 52 házhelyet biztosított Miháld lakóinak, de az égető földhiányra nem hozott megoldást. A XX. század első felében a lakosság száma 1433 fő volt, ebből 1400 katolikus. A foglalkozás szerinti megoszlás: 1054 földműves, 210 iparos, 17 kereskedő, 12 szellemi foglalkozású és 140 napszámos. Az ivóvizet 11 kétvödrös közkút biztosította a falu lakóinak. A katolikus iskolában két tanerő oktatott. A hat osztályban 170 körül volt a létszám. A faluban 30 analfabétát tartottak számon (1910-ben 120-t ). 1945 előtt is csak két tanterem állt a 153 tanuló rendelkezésére, akik három tanulócsoportot alkottak. Működött posta is a helységben. A katolikus templom a háborús emlékművel 1926-ban Miháld körjegyzői székhely lett. Hozzátartozott Csermező, Cserpuszta, Sá- rosdpatak, Mezőhegy, Örömhegy, Gradiska. A két világháború között élénk volt az egyleti élet. Tevékenykedett a faluban Testnevelési Bizottság, Levente Egyesület (Náray Sándor körjegyző volt az elnöke), a Polgári Lövész Egyletet Slavanics Sándor kántortanító irányította. A második világháború kitörésének évében működött a KALOT, a KIE és a KALÁSZ. A katolikus ifjúságot fogta össze. 1943-44-ben volt téli gazdasági iskola is. 1939-ben volt már szövetkezeti tejcsarnok is. Jelentős volt a belterjes szarvasmarhatartás is. Rendszeresek voltak a szakmai tanfolyamok a faluban, mint az Ezüstkalászos Gazdatanfolyam, amely igen nagy népszerűségnek örvendett. Szociológiai jellemzők A település közlekedési viszonyai viszont nagyon elmaradottak voltak. A község népessége 1965 után stagnált, míg 1975-től 1980-ig emelkedő tendenciát mutatott. A Nagykanizsára való beköltözés miatt csökkenés indult meg. Főleg a fiatalok költöztek el. így a faluban elöregedés jelei mutatkoznak. A munkahelyek megszűnése, érzékenyen érintette a munkaképes korú lakosságot. 1997-ben a munkanélküliek száma eléri a 100 főt. A bejárási lehetőségek is romlottak, a bejárási költségeket a munkahelyek többsége már nem fizeti meg. 1948-ban államosították a felekezeti iskolát, 1954-re elkészült az oktatási intézmény II. számú épülete, 1958-59-ben 5 tanteremben 168 tanuló volt. 1966-67-re hat tanteremben és két kultúrotthoni szükségteremben 10 pedagógussal folyt az oktatás. 1967-re az iskola III. számú épülete készült el szolgálati lakással. A következő évtől kezdve Patról is idejártak a gyerekek, 224-en tanultak hét tanulócsoportban. Ez évtől megvalósította a község a napközi otthonos oktatást. Jelenleg nyolctantermes iskola működik, melynek épülete 1975-ben készült el. 1974-től óvoda is van a településen. 50 gyermek elhelyezésére alkalmas, konyhája az iskola napközis gyermekeinek étkeztetését is biztosítja. A dolgozók iskoláját két alkalommal indította a község sikerrel. 1957-1960 között épült meg az új művelődési ház sok társadalmi munkával. 150 főt befogadó nagyterme lehetőséget ad MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. Falurészlet közösségi rendezvényeknek. 1985-ben felújították, funkciója általános művelődési központra változott. Itt 1994-ig mozi is mű- 1946-tól jelentek meg a könyvtár csírái. Jelenleg 10000 kötet elégíti ki az olvasási igényeket. A templom műemlék, felújítása most van folyamatban. A körorvosi szolgálat átalakult háziorvosi szolgálattá. A rendelés az orvosi szolgálati lakással egybeépített rendelőben történik, melynek felújítása és bővítése 1993-ban történt meg. Ugyanebben az évben épült egy gyógyszertár és egy gyermektanácsadó is. 1947-ben alakult a miháldi sportegyesület. Szakosztályai voltak a következők: asztalitenisz, atlétika, labdarúgás, röplabda, sakk, tömegsport. Miháld község labdarúgó csapata a kiemelt járási bajnokságban szerepel. Téli időszakban teremtornában vesznek részt, asztalitenisz és sakkversenyeket szerveznek. Sikeres a tömegsportmozgalom. A település szilárd burkolatú úthálózatának kiépítése 1968-ban fejeződött be. A tömegközlekedést autóbuszjáratok biztosítják, valamint a jelentős számú személygépkocsi is hozzájárul az elszigeteltség megszüntetéséhez. A falu 1960-ban kapott villanyt. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma 98%-os arányú (350 a lakások száma, ebből 10 önkormányzati épület). 1997-ben a községben vezetékes gázszolgáltatás indult meg. Postahivatala van a településnek. A crossbar rendszerbe 1994-ben kapcsolták be Miháldot, a lakások 40%-a telefonnal ellátott. A helyi kábeltelevízióba bekapcsoltak száma 45%. A településen megoldott a szervezett kommunális és folyékony hulladék gyűjtése, elszállítása. 1945-ben itt is végrehajtották a földosztást. A papnevelde 582 kh földjéből 165 család kapott átlag 3,5 kh-at. Az első termelőszövetkezetet 1949-ben hozták létre Új Út néven. 13 fő 105 holdon gazdálkodott. A termelőszövetkezet a rendszerváltáskor felbomlott. Az ott dolgozók többsége jelenleg is munkanélküli. 1969 környékén a földműves szövetkezet szeszfőzdét üzemeltetett. Jelenleg nagyszámú vállalkozó működik a községben A vendéglátást egy-egy fagyizó, kocsma és presszó elégíti ki. A községben három élelmiszerbolt működik, melyből kettő vállalkozásban és egy pedig szerződéses. A település foglalkoztatói a polgármesteri hivatal, a Balatoni Halgazdaság és az Általános Művelődési Központ. A község műemléke a katolikus templom, különösen barokk szószéke érdemel említést. A község lakói megemlékeztek az I. és II. világháborús hőseikről emlékművel. A turizmust a Horgásztó, a vadászat, a szőlőhegy segíti. Egy személy foglalkozik szobakiadással. A falunapot pünkösdkor tartják, míg a búcsú szeptemberben van. A településfejlesztési tervben az önkormányzat épületeinek felújítása szerepel. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Takács János polgármester A képviselő-testület tagjai: Csik Imre, Csik László, Kömczöl Csaba, Lukács Imre, Maricsné Zámbó Margit, Szarka Sándor, Véghelyi János Az önkormányzat mellett működő bizottságok: Pénzügyi Bizottság, Szociális Bizottság PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 56 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 28 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 1 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 5 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 16 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 9 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 350 Ebből önkormányzati: 1 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 98% Telefonnal ellátott lakások aránya: 40% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 45% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Falunap - pünkösdkor, Búcsú - szeptember KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Művelődési Központ és Napközi Otthonos Óvoda Fő út 6. Tel: (93) 367-251 Általános Iskola Fő út 6. Tel: (93)367-010 Körzeti Orvosi Rendelő AdyE. u. 1. Tel: (93) 367-002 Postahivatal Fő Út 73. Tel: (93) 367-000 Rendőrségi Körzeti Megbízott Dózsa Gy. u. 1/a Tel: (93) 367-014 MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. |
