* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 79.59 KB | |
| 2008-05-07 15:52:22 | |
 | |||||||
Nyilvános  924 | 4267 | Zalakomár - Ki kicsoda Zala megyében 1996 527-528old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: ZALAKOMÁR 1308-26: Kamar, 1410: Kyskomárom, 1535: Komaromváros, 1773: Komár Város. Zalakomár mai nevét 1969-ben kapta, amikor Kiskomáromot és Komárvárost egyesítették. Mindkét név (Kiskomárom, Komárváros) magyar. A Komár szláv eredetű, de a magyarban is használatos személynév, ez vált helynévvé. A -komá-rom végén levő -m kicsinyítő-becéző képző. A Zala- előtag a me-gyére utal. A középkori település fontos szerepet töltött be a megye történetében. A mai falutól északra települt elődje várispánsági központ, Zala megye első székhelye volt. A településtől nem messze I. István király udvarházat építtetett, melyet Alba Curia-nak, Fehér Udvarháznak neveztek. Ehhez királyi kápolna is tartozott, amely minden bizonnyal Zala megye első, az államalapítás után épített temploma lehetett. E birtokközponton az akkor folyton mozgásban lévő királyi udvar többször megfordulha-tott, így a zalakomári határ olyan épület maradványait is rejti, amelyet Szent István egyik lakóhelyének tekinthetünk. IV. Béla egy 1263-ban kiadott oklevél tanúsága szerint a tatárjárás után rendezte e kirá-lyi udvarhely sorsát. A király megemlíti, hogy magának Komáron házat építtetett és jó-nak látta, hogy oda hospeseket hívjanak. Komár fejlődése csak akkor torpant meg, amikor IV. László eladományozta. A Szent Erzsébet tiszteletére épített ágostonrendi kolostor 1356-ban épült, a települést pedig 1449-ben mezővárosként említették. Az egykori királyi kúria építőköveiből a Marcaliak várat építettek, melyet aztán a törökök 1664-ben leromboltak. A török kiűzése után nagy újjáépítés kezdődött. A kiskomáromi templom 1744 és 1770 között barokk stílusban épült. Az 1848-as szabadságharc alatt Jellasics seregei átvonultak a falun, Zalakomár "Burics tábornok uralmát nyögte". A térség életében jelentős év-szám 1861, a Budapest-Nagyka-nizsa vasútvonal átadásának esz-tendeje. A második világhábo-rúban (1945-ben) az orosz légi-erő erős támadást intézett a köz-ség ellen. Ekkor vesztette életét Mazzag József és Ágoston János helyi lakos. Komárvárosban 1947-ben hatá-rozatot hoztak a templomépítés megkezdésére, de az erre szánt építőanyag egy részéből végül a művelődési otthon készült el. A két település egyesítése először 1946-ban került szóba, amit a helybéliek elutasítottak. A falvak végül Zalakomár néven 1969-ben olvad-tak egybe. Zalakomár polgármestere Varga Miklós mezőgazdasági technikus. A képviselőtestületnek Bedővári Pál tervező, Boda Gábor adótanácsadó, Druskóczi Ferenc kőműves, Fodor Ernő mezőgazdász, Hatos Tibor belső ellenőr, Lakner Lajos iskolaigazgató, Mérei Zoltán műszerész, dr.Niklesz Tibor állatorvos, Szabadics József mélyépítési vállalkozó, Vass László fafaragó és Zsovár László kereskedő a tagjai. Az önkormányzat munkáját pénzügyi, szociális és egészségügyi, településfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai, valamint oktatási, kulturális és sportbizottság segíti. A Polgármesteri Hivatalban 12-en dolgoznak, a helyi általános iskolában 320-an tanulnak. A községben egy 50 és egy 75 férőhelyes óvoda van, és 2 idősek klubja működik. A Művelődési Ház hímző, fafaragó szakkörnek ad otthont. A kertbarát egyesületet Sziva Sándor, a teke és labdarúgó szakosztállyal rendelkező sportegyesületet Bagó János, a tűzoltóegyesületet Szántó József, a polgárőr egyesületet Harmat János, a VirágZIK Ifjúsági Klubot Grózner Gábor vezeti, a Zalakomári Hagyományőrző Egyesület munkáját Németh Lászlóné irányítja. Zalakomárban a víz-, a villany-, a gáz-, a szennyvíz és a telefonhálózat kiépítettsége jó. A település legnagyobb munkáltatója a Zalakerámia Rt. üzemegysége. A ZIF Kft. vöröshagyma-tisztítással és szárítással foglalkozik, a Ciklo Trade Kft. vámraktárt működtet. Növénytermesztés, virágföld és tőzeg értékesítés a profilja az "Árpád Vezér" Termelők Szövetkezetének, a Komárvárosi Gazdák Szövetkezete pedig kirárólag növénytermesztéssel foglalkozik. Az 1772-ben épült, gazdagon díszített barokk Szentháromság-templom műemlék jel-legű. A szentélyben Péter és Pál búcsúja látható, a hajóban Szent István felajánlja a kereszténységet az országnak, II. Ferdinánd adománylevelet ad a nagyszombati szemi-náriumnak. A képek Dorffmeister munkái (1781 és 1793). A település közigazgatási határán belül található még az Ormándpusztai Szociális Otthon. |
