* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 23.8 KB | |
| 2008-05-06 15:23:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  1071 | 4700 | Kacorlak - Ki kicsoda Zala megyében 1996 367old. | A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével KACORLAK 1513: Kachorlaka. Az 1436-ban felbukkanó Joannis dicti Kachor de Laak azt jelzi, hogy ere-detileg Lak volt a település/udvarház neve, amely egy Kacor nevű ember birtokába került. Egy XVI. századi birtokösszeírás alkalmával Kaczor György és özv. Kaczor Miklósné szerepelnek, tehát a Kaczor ekkor még személynévként is élt. Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza című munkájában azt olvassuk, hogy "a Kaczor (laki, gencsi) család Kaczor-Laka helység földesura, aki 1548-ban a berzencei Babolcsai-családtól Berzencén vásárolt részeket". Ez a család itt, Zala megyében Pacsától délre számos helyen gyűjtött birtokot, egészen Somogy megye határáig. Egy 1505-ből származó oklevélen a "Kaczér család" elnevezéssel találkozhatunk, eszerint Laki Kaczér Endre a nevezett megyének rákosi országgyűlési követe volt. Az 1549-es birtokösszeírás szerint mindenesetre Kaczor Györgynek 5 portás jobbággyal, 2 zsellér-rel, 2 újonnan épült jobbágytelekkel és 3 urasági szolgálatban lévő személlyel, özv. Kaczor Miklósné 1 portás jobbággyal, 1 zsellérrel és 1 urasági szolgával rendelkezett. A község akkori állapota (Dusnak és Pölöskefő is beletartozott): 20 porta, 9 zsellér, 10 újonnan épült jobbágytelek, 1 major, 16 urasági szolga. A falu lakosságát a XVI. század közepén 200 főre tehetjük. Kacorlak története nem szűkíthető hadiesemények ismertetésére. A községen két út ha-ladt át (mint erről Holub József a Zala megye vámhelyei és úthálózata a középkorban című munkájában említést tesz). Az egyik Nagykanizsáról indulva Zalaszentbalázson át Zalaegerszegre tartott, a másik Pacsát és Gelsét érintve Bakon ment át. A hajdani települések e két fontos út mentén helyezkedtek el, s miután a középkorban még nem szabályozták a környék mocsarait, az útmetni falvaknak a nádas viszonylagos biztonsá-got jelentett a török portyák alkalmával. A faluban ma 263-an élnek, a polgármester Takács László. A képviselőtestület tagjai: Bocskai Zsigmond alpolgármester, Jankóné Kukor Zsuzsanna ápolónő, Hajmási Tibor Ferencné kereskedő, Koszorú Endre tsz-művezető és Magyar Zsolt MATÁV-dolgozó. A körjegyzőség Zalaszentbalázson található. Kacorlakon a tűzoltó és a faluszépítő egyesület megtalálható ugyan, de ezek nem mű-ködnek. A faluban a mezőgazdasági vállalkozók mellett a karosszérialakatos, boltos és fodrász tevékenykedik. Kacorlak a Principális Menti Önkor-mányzati Társulás tagja. A falu vezetékes ivóvízzel, telefon-nal, csatornával, szennyvíztisztítóval rendelkezik (ez különleges, Magyar-országon egyedülálló, úgynevezett Kickuth-féle nádgyökérzónás szenny-víztisztító). Az összes önkormányzati út aszfaltozott. A kultúrház tetőszerkezetét 1990 után kicserélték. Kacorlak neve-zetességei a fésűsborona épületek. Ma mindkét régi parasztház hétvégi házként funkcionál. A pap Magyarszerdahelyről jár misézni, a falu római katolikus temp-loma műemlék jellegű. |
