Zalai Közlöny 1885 010-013sz március.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.4 MB
Keltezés:	2008-08-13 09:31:36

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	815
Megtekintések száma:	3964
Leírás:	Zalai Közlöny 1885 010-013. szám március Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. VHY-kAMZNA. 1885. inarczJus 7-én. XO-llt Elit! f téli éri 111 R i'KTÉS KK 8 haaabo. prtittorhan 7, miantaui « ¦ aÍDtai további Mrrrt & kr ¦ t ]0 krért Tétetnek tel icaiari illetek miDáVn eirtes hír detéaért 30 kr fixrtendö. testület' Huszounegyedlk évfolynny A lap sidlrai rtaétiHetf kAsU- aaéoytk * Uifffcesztáaéghn, aoyifi írómét Uictő kOalemények pniiga kiadúhÍTftUlli(w bénaeoiTf DtptieD letelek naa gadtatjuk cl A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó égyl oeí-, „zalamegyei általános tanító- ~~j~ „¦nagy kámzsái kudednevelö egyesület', a „nagy kanizsai tisztionsegélyzii stövetkezet', o , soproni kereskedelmi siparkamara nagy kanizsai külváiasztmáta/'-ának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A jelét fkrriMi. California! Oalifornia ! bégjeidben van a jólét lerakva. Brazília, fövényedből is a jólét tükröződik vissza, t mivel Hunnia aem California, aem Brazília: épp ezért mi honfiak az anyagi jóléthez nem juthatunk el soháv Soha! igy siói az örökös nóta. Igaz, hogy aranyunk, ezüstünk nem amerikai, hanem csak beszterczebá-nyai, nagybányai, gyémántunk meg Dem brazíliai, hanem csak mii-marosi, de mindamellett nálunk is ráakadhatunk California aranyereire a ráakadhatunk Brazília gyémántjaira, csak akarni kelL Akarni, akarni, könnyű ezt ki mondani. Bizonyos, hogy könnyű az akaratra appellálni. csakhogy a hol nincs meg a jószindék, az akarat, ott a tett mindörökre elmarad. Az akaratra kell elóször hatni, ha egyáltalában valamit akarunk, s ha egyszer az akarat a jó agy szolgi-atábal állt, sgy az ennek megfeleló nyilvánnlás is nem sokáig fog kése delmeskedni. Aranyra van szükségünk, csak akamnnt kell és lesz. A bányász, midón a bánya la brrinthjaibjn döngeti a sziklafala kat, nem ölbe rakoti kezekkel várja a jó szerencsét, nem a tokai, som lyói. csopaki nektárral öblögeti tornát es csiklandozz* Ínyét, nem pihenteti ki nem fáradt tagjait a ruganyos pajüagon, nmem verejték .öiepette ragadja ki a föld kebelé -Ml a csillogó erezet. Ha tehát a californiai aranyászok csak munka > fáradbatlan munka után érték el a jólétnek egyik kellékét, ugy termésre tes, hogy ugyanennek elérésére nekünk sem áll egyéb eszköz rendelkezésünkre, mint a — munka. S hogy a munka az anyagi jólétnek valóban, majdnem egyedüli for-rása — természetesen nem reflek- el nem tálván itt a hagyatékokra, a melyei pedig szintén csak igy keletkeztek \| — a mindennapi tapasztalás is mn- Az az ember, ki nem heverészi napot, ki idejének legtöbbje: a kibújóiban, vendéglókben, kávéházakban, mulatságokon, hanem a műhelyben, munkás- vagy iró-asztal-nál tölti el, az ilyen ember rohamosan, vagy bár lassan, de minden esetre anyagilag gyarapodni fog. Avagy minek köszönheté Franklin gazdagságát, ha nem a kitartó munkának? S ugyanez áll a társadalomra, épp ugy mint az egyesekre, mert Európa pedig elég anyagi tó-kéTel rendelkezvén, nem volt oly annyira rákényszerítve a munkára, mint Amerika, i épp ez az oka. hogy amíg ott a munkásság a munka kedvet fokozta addig nálunk ős-diáknál a renyheség, a mnnkátlan-lanság a munkakedvet loha-itoiu. s jólétnek egy Hogy Amerika Európát másfél század lefolyása alatt elérte s a föltalálások terén túlszárnyalta, ez a tény egyenesen kitartó munkásságának tudható be. A munkásság az által, hogy ember összes tehetségeit egy pontra irányítja, mintegy elaltatja végűi mindkettőt szi vonalára juttatta. I j - - — «------ -i------ ,egyesek teszik . társadalmat , épp ^^ a vágyakat, "índnUtokai, ^,?eg7r j6'étíMl Ukld »>enTedél,ekec, V melyek pedig «-» társadalom jóléte vlamint viszont \ egyszer ragadják k, keze,Vkból j6- \ ?^"m J°'éte " egíe8ek Jólé- KS«nk utolsó falatját. ! téliek hú tűkre. „ , A munkába elmerült ember fi- Ha a társadalom egyéneiben gyeimét elkerüli a szomszéd ház szi-kulnk a monkakedv, » kitartás. >%„. Tlgy k&poutás aé^re Dem ugy annak ,oléte fölött is tíhaug- ^ ,lL pln7. Tlgy . ,zanak a .circum dederunt me- gyá-í .zvaspanerre- s nem is zsong fülei- egéleterősebb melynek tagjai . leg. I ciü8 u tevékenyebbek, a, a társadalom «r-\| dolgozik, vend a legnagyobb fok. jólétnek, a\|UénTnTel ^^T D""aerk ^ •Kltaen> - em Dem 'i81neri , Am8nk<- ember boldog, mert neocsak hogy ?Lf^ ^ er™ Am8nk<- ember boldog, mert neocsak Klöttűak európaiak előtt Amerika- xaJtgútg g/.rapod.k. de mivel nak iolét« titnktzArfl mn««í.. J . .. °. . v . . nak jóléte titokszerű tüoemény 8 miért? Azért, mert nem vesszők figyelembe, hogy jóléte munkásságából fakad. Az ó-Tilág kebeléből kilökött, eltaszitott, száműzött, menekült puritánok, presbyterianusok magukkal vitték szellemi tákéjőket, de raiTel ez még nem kenyér, anyagi tőkére is kellett izert tenniök s ehhez csak kitartó munkásság által juthattak. Munkálkodniuk kellett ha egyáltalában élni akartak, ¦ \^ a kényszer adta meg a stimulust a munkára s a megszokott munkásság jólétet eredményezett. ve ritkán juthat túlsúlyra, a csa pongó szenvedélyek csak ritkán vagy sohasem léphetik át medröket s igy életerejét sem őrölhetik meg Lassan ég, épp azért sokáig ég. A mit mnokássag gyújt, azt a takarékosság megőrzi. Ha a felsőház az alsóháznak moderátora, ugy biz ton-bátran elmondhatjuk, hogy a takarékosság a munkásság által szerzetteknek conservator-ja. Nekünk pedig magyaroknak °i az egyik főhibánk, hogy nem isoer-jflk a takarékosságot, dolgozri még csak dolgozunk, néha még kitartóan is tudunk dolgozni, de mibeljt fá- dolja senki, mintha a Toldy-féle em radságank dijától erszényünk dagad, berek erejoket a megemésztett leves azonnal dinom-dánomra áll a kalap, özönöknek, főzelék- tornyoknak, csirke A kedves barátok összegyűjtetnek seregeknek stbinek köszönhetnék, egy kis estélyre, a barátnőit meg mert ha ez igy volna, ugy a ,lom-egy kis tánezra 8 ilyenkor szól a bárdi fördmúves, ki majd kizárólag tilinkó, járja a töltött káposzta a polentával él"-, a .konstantinápolyi vesztfáliai vagy legalább a kassai kikötőben ácsorgó hamal, — törik sonka, megjelennek a ubleaux n a hordár — ki a roa kenyéren kivfll góthstylben épült Bothschild- fagy- alig ismer egyéb ételt"-, s a .Nyulaitok, a TiszaKálmán- tortúrák — got indiáhan élő, a lovakkal ver-bocsánat! — torták, végül a Krach és senyt futó néger, kinek testét és hónap régén a deficzit. Bégi köz- j lelkét a Cassave (Satropba manihut) mondat: Qui non proficit, gyökér tartja össze (Stöhr: Pastorall deficit medicin I. L. 103. 1.) a leggyen- gébb emberek volnának, pedig a vi- Magam sem vagyok ellene a:\|ág legkitartóbb, legerősebb, legszor-mulatságnak, csakhogy ue halmoz-' galmasabb mnakásai. * znn. mnlatságot-mulatságra. mert! az ilyen eljárás még Dárius kincsét Kereset vigyünk a szervezetbe is mások zsebeibe származtatja. Min- s ez által elérjük egyrészről, hogy idennek meg van a maga ideje s > gyomor sohasem lesz túlterhelve, igy a mulatságoknak is, s enged- másrészről, hogy az erszény nem ijék meg, hogy közbevetóleg társas lesz annyira kimerítve, összejövetelünk egyik anomáliájára fis kiterjeszthessem figyelmemet. Háj-' Keveset, de jót, miként a ve- :dani összejöveteleinknek kimagasló getarianusok tartják. i pontját a táncz képezte, s ma miat-[ >ha csak kihalt volna ifjúságunkban' lsyO».k takarékosak. Minek la szép nem iránti érdeklődés, a kár- " » Bok c<se- bec8e » srobában ; \|tya és bor játsza a főszerepet. Majd! r"j»-boji a felöitóiön ; az egyszerfl-!még oda jutunk, hogy miként Ben-,5** díszit és díszesit • » mozaiksze igoaléban (Magyar László) a nók i rQle« ősszehalmozott apróság lehet i lesznek kénytelenek táuczosokat és fér-; ^ de '»l»"»i« "">¦ 'ehet nagy i szerflT* PP UÍT nemfehet óeconomi jeket keresni. lx^/Onk takaréiossak, de gy« ? C»kugy, hogy fölöslegesekre nem adunk k, pénzt . az ekk nt megmaradott összeget kjnatottttT. i szerflT> PP UÍT nemfehet óeconomi-kus szempontból szükségessé. Osak „_ meddig a takaró ér! Minek az öt hat fogásos ebéd, Mnttki881^ «, uk„ékoMág „, A -i étkezik' tehát ebből háromféle körülményekhez képest kétféle, sót egyféle is untig elég lehetne, annyival is inkább, minthogy a kózegészségtan szerint az emberiség legnagyobb része há rouszer többet szokott a szervezet be bevinni, mint a mennyi annak fenntartására elégséges. S ne goo- •/, hogy legyünk gyünk takarékosak, tevékenyek, le-megemlékezvén Leibnitz eme szép mondatáról: , A jelen a múltnak fia s a jövőnek atyja." Seherer István. TifiCZA. g ó aM bamot t, Miik ¦«( « npot fújj* : Láttató itt u ij kórsak MiáKJea di «S h.jp-hüjji , . .Kinek tetetik, )0*k láfarik !• in a difit .aknája ¦ Süliem, Arkfilet, ftoov Ulia! — V.jh, ki fatiBTM tmemH r4j» ? ! Ét a tJM\|«lt iMff kfiiSnséf — Mtot prU&ra hol]Í>-s»re( — Kkill od», laáil rnobd ácjzjl : Tftwik »> áj mind«okinek — Vmm kiCMC. a:nuadr»tt» ! Tftpt, konoríi, , Mind, & ni cwk jó' id« rif. — Siínu y A tömej, — Kikor oIjm pomp&s lehet Somi, iauii Mjd i Ittaoi kor. — mily Nea volt a mit bö Tndjak ianár ; ott u élet. Hol (TOMIK a f«jed»l««. — Hit taott n«f ki(7 m Ás u ifjo nit matogU ? LelkertlUa bMi4I, wiaté Vsrejt«ka, kfianja íké..... Néuiwk e csilU<-k4p«t, Örök ílí miod«fj aeat ; — Á dio#AUf iwp ctilUfft, -Ratfof, Mist m !•(•• Mme. Iu b>k C7 kit . b»l kMÍb«a Sieal a&bkMi lobogéja, bat. »¦ 8»Sk ku-dj, — ll d l«rój»- iÜ j, c htém vik«rfcép ktmd aU«; D «áU 8 Ék BUljáUk 4t - lm » Bifrck. utteikbeti, Miad »ef unfi csudát mú»«l ; Jellem, araDj nindan alak, Látni: fl «j afic amel Jertak körém, matatok aa Addjí aaapat, »aayj nagyot, Meanyit a aalt j6»#ndón(ik Öröfcni aé, Ali h J5a ásatás- mi* afyia u: Doi Kánaán történet, A aukor atiff f«jb«B áasott, 8 fal vflag ot ir.fjíüt. — H<.at, hogy íaj.. méM apadt, B««ff7okbaa al, — itt a kép* Édea laUn, asiod mf Hogy riruljoa újra naaa ! Ma d meK torább, bailgaaaátok: ,,aa elhatott árva anjat" . . ¦ . Adja hir«n, ba» »iákkal, Ho(T a aaivet aaafgatja át — Jártak ide: kobsot U ˇ•(-, „Sióxaf -ot meag, dalt, németet — ScT-két etub.r oda pülaBt, Vállat von aa — toriba b«l Miad hiák-at _ Mi laliat mi* Ott, aofj (rte fai miada^kí ? Látaak osiaét: ,,'íf oparettt, Baliat, kaakaa* éa a töaai - — Hat te kjvagy?! — kárdwaik «l— Saép Uüoktk. áj alakok. Én aa iga* aaaat mfttáaaat, Én a asareej Múxaa vagrok — Bajgaté Sándor. Az éa tárczáa! Kántím Ai •• táraáaoa rajta raa a fog-lalo, p dig tokkal jobb- ¦anrt»n, ha baae voloa. Tiroaát ir»i, akkxw aem kall aok apirtiiu oaafc «fj jó aoa^.-toJl, ¦ •aháa7 paprrkáa \|«adelal; da tiroaát, Déliek mag vaj tárcáit bírni ebbas okvet-laaül «gj ad>g oatobMijr, a enask megfe-l«ló uarvacaa asQkaógaltetik. EtéVt olyao nkiu&k a aaioek. melyek a tircsa-irót, a tárcsa-bírótól elválajitjAk. Dacaira aooak, bőgj at én tir-ctáno különb a mÍDUateri tírcaioil — aneaD^ibeo dobj állanak egjmáaaal Mmmi-Deaifl rokoaí Ö«zeköttet4ah«o-, da-o«ira aaaak, hof-y aa eo tárcsám. — ˇajt7 aa Qjy tatasik tircsiim, ~ üresek, a>«f aam oaeréUsék m«« a mio>aater or tárcaajával, m«rt mig • t övét a kegyelem, • bíialum epiti fel; addig ai 4o tarcaimaak én rag/ok ,ö Íológe", bí-salma« miodeae. A* aiuaaaa igaa. bőgj eaaji nacy toéfbea egj k« uhaia% kell. Tehet-aég! ha a te biráJóid eMambe jutnak, «iadig ,egjr nagyot ütök a siákra a a uiiirri (oodo-1 o k. : Kjaek Ben ing- ne efye magira, lliftdea aaberavak, de kttiöaOaea aa ém tiroaitEDak raadeasa taokott egy ¦ • 6 1 k i á 1 t ó etieoaage laool; pedig ha todaá, hogj aa óré maaayiv! Oroaebb aa émyémmti, biaooyoee> megliéVBe, bőgj kaioaÖDÖaaan) a«kt a magamét Tagy f«i-kerae, hogy aegitaek neki tárotáninal, tárcn-anyagot koldulni. — De Itm aa éa tárcáimból már tár-oaik tárcaája vilik. • aiiad mag aaayii ttree. — Olyao féajaaaa att«tt a atájaa: P o«J ragyogott miat a T«a kuair-1 doimáay gombja, akkor, aaikor « a tár-\| hiatoria rajtam na^aaetL Taaték eo- j gam tol ¦•gértaw 1 Akkaa aa Uftbaa, ati- kor éo még BakoTay Abaenlioa-féle u nokat hallgattam, többi seou tuUjdoe-•ágom kömül bennem még • „népkölté-Baeti adatok* gytijtéee iránti elóaaerelet it ki-ivóleg oagj mérvű Tála. — Talán nem il annyira nagymérvű, mint nagy mórtéka Hogy népkölléesetttnk kedvet tüca-keit- bogarait öeaefogdoabeaam, nya-klUEba Tetum a nagy világot, mag egy pogicaia tarienyát, után megindultam, • miad'addig b«na eem jotom. míg agy tariasnya bolondságnak birtokába hem Uiod uttelin megcaiplan a jubi»-bojtart • •Itnondeüm íel» „Saüi var ¦•omora tflrteDetét. A t^o báajásstól al-laatem a .Banya rem' képiéit alakjit. A kondaa elmondU .Eparjea' ISrtanelat. Melyek mind kilSralhetlen emlékként maradtak meg jagvsateimbeo. Mindesak daosira oljan melv af«ledb«tUn nyomokat egy aem barásdilt lalkembe, mint ni ,én tiroim." — Kint volt, ott hol aaaaat nadvatter" mo iirliló-watHok ékítik a ,S«4i begy bnllimoa t5ldjat. Itt )arlam, mikor u-riasnyámból as atolao krajcsarig elfogyott a pogicea. ¦ a népkAltoaset vig falának atomoraabb vege kasdett felem köaalagni Nagy volt a h&tég, a lég tik-kaattö. Qyomrom korgolt. torkúm kÍMi-radl, s lábaim kssdák - amolgiUtot felmondani, mikor egyik bajiakból imigy aamg Talajai bortafl banf felem: „Siái eiónak ia agv a véfe, Bort kivái a oárai gége ' Ék eat rőglSn megjagrealam ma- gamnak a aa éneklőnek almalhatlanal igaaatii adtain, aot bugv aeset&nk 5awe-egyeaeaet neki tolmicaoljam, kánvtelea Toltam egy nagv BAcjek Iatauel* a bajlékb. nyitni; bonnét eldSrdfllt a hatalmai .Fogadj Irten 1 edea öoaem.' Er6>, villái volt aa oube vagjtlt paraatt emt>er, kinek a asivea vianont-üdTöalel ajkairól elhangvott- AprótfrTOaa-kákkal ékeakedA anya-orra drága talis-máaként «an emlékembe rejtve. Jó kedve ¦ taÍTélyaaiega minta-kepfll anolgái-katna a nigi magrar Tendégateratatztak. Tiasteatsgee ffeioról Gaad.g Hátyáanak hívták aat az embert, ki ehaa gyomrom orvoaáol önkéoteaeD oaapott tel. Graidag Hityáa nramoak mag a l«lka w repeaett abbeli örömében, hogy ló Ml lonkijat • buialiaai kenyeret fen-aégas borával egyalembaa, velem mag-oaatbatá. Diikuráltunk mi a politikáról, a világ folyáláról, miköiben hörpantgataak a kalaslibol gyakran, ¦ nagyokat. T/eB-degloaöm jól állott már, én mag kaadtam a jókadvbe balemelegadni, mint a pék a kenyér vetéebe. Egyaseroaak imigy aaolit megMátyáa gaada: .Ecaém! a drigalatos mi voltját a -la^a tolipantoa kedvónak! Mi járatba* van, • miféle profealiót kerget.' Na— gondolám magamban — Bn-kova/ moetitt a te omaágod. Jöjj «¦ negiti failenteni. A jó eesme aa embert bor köaStt sam aeoku caerbaa kagyni. Eógtoa ali ia álltam vale kOratkanoképaa: .Hal adea gaad'aram, óa Angiim onaágbaa ki-taaolt tfioeiuáló legóay vagyok.1HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HARCZIÜS 7 éa 1886. «aet iré»kébM Dr. Farnak Lissló ar lelket ősik ket irt, melyet elibb egét. terjedelmiben köeltt»k, - i néset-eltécéaQlket a osi k utáa foglaljak egybe. Ttttre M ¦ gysrl Kiaden nemiét erejét aaaak tj.Ue képen. A nyelt asoroeebbei. fttli a népet •gjb< mint a Tallia. Elt a upaistalái bisonyitja, mert ha telilkosunk Talahol utkötben, »egy mit helyen egy emberrel, nem kérdettük tol. minő vallaaa »an; nem kérdettük, bogy Iitenét állva, fSdöu foTel, ragy porba borulva, fodetl-n foVel imadjt-e, banem ba megtsolilani akarjuk már önkeDJT.eleoli ' '" ban a gondolat: ' asél, aaat' melyil Ily jelenet kosben t főleg mát oneegokban adja ma- betaehk, aa .agy él ina. • a lemnél ere- Ne kieaúiye. érdekek Teaéreljeeek jenek éi hatalmának bo toka a ajel» bennOakel, !• a tseat agy irinu kö-ellorj.detliégében nji'vinal. to.yo.seg bOnébeo meredjaik. hanem Iliit mondám, hasink lakói ktlSa- tagytk magánkéra a megkasdett bm-b6sí nyelna beasélnek, t lehet mjnd.li, g«lmet a í.jttünk .tel érdekb«l min-hogy aa igaai haaaLakat esen koralmény : den tolaek telbetol ki, t ne eogedjut Ujon érinti, ¦ mi agy ben lidéroskén Til Iáira. Ét nei iadea hasifiat íratja ' magunkoa tearedli aaoa gaajját maaok-I teheeedik a jobbak nak, bog? mi magyarok iáját haliak oaoda, mari ott látják ét ayelvQnk érdekemé elomoediliei „ .._. .._____,_______._,_ korttl nem tudnnk nemcok tettekkel haaink egyik\|hetario Beeslarcse-, Natsod. j lépni fol, de aaokat még^ pártolni u megyében, hogy nyill ellanv.tena.1 küt- denek t lakoeok a magyaroeodai ellen, bárba hatalmai kormányunk leljeaitei it togja ott a hiufiatlanok elleni kotelee- eégét, de asért eme jeleneég arról gy6s- eón minket meg, hogy magunk it unni akarjunk, • kötelességünkben ii áll, bogy tegyünk nemleli érdekünk elomotdilaaia mindent, a mi állal oraaagunkat eagygyá í git olí, banem asért nálunk tsegény magyar hasinkban it gyakori, mert alig Tan onaig olyan mint a mienk, melyben a nemsetiaégek oly moaaik alakban tűnnének elo. Itt lakik: magyar, német siido, oláh, tót, horrát, iserb, lengyel itb. ttb. egy •aroebao, egy faluban ósesektTerv... Alt biasi Talaki, hogy e népek TalamenByije, mert Ma-gyaroratigban lakik, jó bes»n ? Debogy. Téredéa Tolna est Kérdette meg ciak bárki ii-------- .I_j- magyar ajkat koealok, hogy mint véle- «•"• «o«a>* kedik . magyar tematt felől 1 Kérdéssé •<¦»¦ «»» e . ÍiTmen^fir. érdeklődik . baa. irinl ? •" í)'jakból állanak, luk Ha magyar tette föl ásóknak a kérdést, a válaas megmutatu mindenkor, hogy a felelet nem nemsetiet, nem fiat, volt; megmuUtla, bogy hinni. jrjís 3X makml, meljek arra Tonetkoiaek, taljea I j ijk erőből pártoljuk s elóeegiijak Ily körttlmény kösött alig lehet egj iLti magyar embernek kedvesebb és öröm'eltebb hír miot as, midőn basánk nyugati réasén, ott a bol a ssliv és bor fát fajok és sb»* idegen elemek o>aka«m túlnyomó asámben vanoak, egy mosgalftn indult meg d jel Tünk terjets-tésere és müreléeere. L• bogy ha ebhet még ast is , hogy es« moigaUm kéM i4m it magyar ajkúak, kaki nyíltan %gy a mist bOnös gyávaságban aenvredank és ekkor magunknak és pjdíg magunknak tulajdoniuuk, gy bogy ád g jg mire um tudunk mnni a oo rádoljonk másakat, hogy beaauDket em»lkodé-lüokbea ellentégM iaduUiokkal akadá- Tftrtiot, hogy in még dék koromban a kr . iakólában egy Unitot belyetteaiiettom. A lecskeidi alait a kötéptő padokbaA egy fiának tokja tol lak ka! ét palaTeatsArel egytttt leeaett; a fiu aioonal lehajolni érte nem mert, — • midőn óra végéo keruie, ai nyomtalanul elreasett. — A gyermek bonám jött puuiri, hogy 'Telaai tokját ellopta. — EldastV aiép at^vaj magkérdestsm sem láttam ralak. Imre tokját? A fel«Í«tálta-liaot .nem" volt. Aiatii kértrm aéase meg miideakí holmiját talán megtalált Talaki ¦ oaak elfelejtette. Újra oaaK á!u-lánoi nemmai telellek. — Moet már fe-syegettem, hogy megmotosom ac egéa* i«kólát, ha aionnal elő nem kerQt as et- lyosnak, mert a mikor mód és alkalom ( ressett tárgy, m g b» as elókertll, senki-k máik osi k. annak foaloetágát ¦ hord- \| aek sem lees bántódáaa. Nem basánál i. Elkesdtem a mbtosást, • kikerestem as oastály legnagyobb réaaét, de a iok oeek áem volt sehol. Ujrs kértem, hogy adja eló, aki tudja: hol van, vagy .ki eltetU, erejét felfogni gyeagék vagyunk Dr. Fárnsk . Nagyon ssép tsavsk! Haaai ayelvoek érdekében jó lélekkel magunk»e-k ; g gj csal lakMa, da nem fía ii «¦ í maga Mm tutja magát auiak. Míert ti tarUoá magát m»gyarn»k midÖD ö aem ii tud magyarul. Aj ó bakija as, meljnek oyelréa be«i«M, agj magit megif mertet ni akarja, itt nálunk caak lakik, itt 6 id«geo; osak jónak találja aj itteni t&rtéskodáat, a bol a föld és nép M.rjáa élAikOdni kinyplmeaebb é« b b íéő i y vrtnti rtktnunvüi. ,M»gyer odalom él mftpártoló egyetöie;u-etalapítani torekaaenek, önmagunk ¦ baaáak iránti laeoi keieleaaégankban áll. nogy fj i kk ö li. A. a nép a. í - . mely Tel. bt-! ' több baasnot igérő mint ott, ason or- ' amágb&o, melyet Ő tulajdonképen hasa-'""4 Mam jának tart Ast a basát esereti ő imádatig, melynek oye.rét rokona, melyet ért, ¦ mely sonló nyelven érteti meg magát, És igasa van, mert mi agy éretnénk basánk iránt akkor is. ha idegen oraságban laknánk. Mindenkor basánk felé lük le tus szirtink, sorsunk bárhová retne is el, hasonlóan a exo ifjak, mint keademényeaók torek-réeét Upsokkal fogadjuk, ¦ lelkesült partoláabta résseeiuftk, s őket e nemes és magaastot oséljaik&sa <.nysgi és tt»l le mi erÓnkkei gyámolí.tuk is. Nem astkeJl nésai, kik a kesde ményesők, hanem mi a oati ? Sót ba a kesdemeayesŐk kilétét tekintjük, annál melegebben kell pártolni oka', nemet törekvésükben, s oem léressteni. hogy bs rokontsenvesea fogadjuk est, esájtal as orsság több helyein is hasonló mosgaU rövid meglódulni a hátán kbai fii millió tidé fogja i 0MB'asc" milviéMétilnkél mrköUm, i kataima* anyagi trövél ü m«íni, banem a-son ok miüit, mert a kereskedelem osak-nem kisárilag keséik kösött létesik, — tovább Is ittaik a nemes irányú érde- delej lUbös, mely mindenkor éjasaki irányt kerea. Van aaonban egy hatalma emeltyű, van egy varán eró. melyet ha megtalálunk ¦ alkalmasni tudunk, a Bépekat kosel hossa egymáshas s benne éa ereje által felulálja a teatvér a teat-Téft, hasafi saját honfitársát. E hatalmas emeltyű, esea Tariss-ecÖ a nyelv. NyeJvébon él minden iem-aet. A mely nemséinek nyelvét aokaa aTyth a rét«a folaaál-ó pacsirtáját ennek a gombolyA vslágnak ! Ilyet még tsóllÓs gasda korom ÓU sem hajlottam, öoaéin ! est nekem taviról begyire el es-plitálja; mert mink ii.nsjdék addig al nem mosdulunk, még én a maga mesterségének s mibea Toltját meg aem ta-l ,N« neked kútgéml" gondolám magambaaebbÓl astáa oaifra komédia Tál-1 hátik. És as öreg, bogy szarának ura legyen korsót, üveget poharat, tele eregetett borral » hogy jobb Kedvvel besséljeiD el I neki atuceináJás miben lételét, még nótára I Ugyujott^lyea formán: „Assoagya, hogy aasongya :* „Utcsu kutya ae ugass I Uert meg harap a farksa 9omboo van a lakásom, Oarádios a járásom I" Ast hittem, hogy majd oaak aieg-feledkeaik gaad'oram a t&oainálásról, pedig roetsul gondoltam; mertagysser oaak előáll ason kéréssel, mu ser int ae restelleném rercseigomat abból s tarusnyából elÓssední s neki * elegeben egy saák rarró tttt tabrikálni. Lyra támadt egy jé ötletem ¦ igy esóltam : .Tudja bátyám mi ran a kamatai nagy kalendáriumban megírva?* BNem tóm bis én, hialaja meg as nx-it:en as íróját 1 Hát mi raa abba a ka-kalendáriumba.1 Kárde a jooskáa felboro-sott báai or. aHátas áll bis abban,* mondom én, bogy akinek jörő májusra legröroaebb orra less, ax a kial.ita.baa 300 frtot kap aranyban ' Laaél több sem kellett Gesdeg bátyámnak; újra töltötta uja írott nagyokat • váltig ast mondogatá, hogy most már jöw6 Bftájusig egyre iasunk s akkor majd m-f látják: keCtŐAkfia kirfli lem a y ket i terjassteni fogják basánkban lakó jkk k h dók i j j más ajknak k&ao.t, a ha kereskedők mindny ájaa a saidók mint j érteni fogjak ayelrunket, ugy oaakhamar Upaastaini fogjuk ast ia, hogy a magyar nvolv a esomasédos oraságokban mo leend ismeretlen^ tankból pod'C ki less •¦ontva esáltaj a többi apróbb idegea nyelv. a a magyar irodalom és muvéaaet hajnala valahára koanolyan fel tog 9gHm kön ragyúgai- TÖröaebb orra ember aaoa a híres kiállításon. S éktelea hangon egyre osak aat dalolta: „laaom, iasom .' addig issom ! Mig a fogam ki nem áaik S a ssóllő aa éa orromoa Ki aem hajt a ki nem rirágaik." Egyaaer astáa oaak egy nagyút oraklott s a padról a földre suhant; esés kosbea aaonbaa elkapta kabáton catta réast ssivveí, isesnmi báutódása oem less, mig ba én ta-íljuk osikiro' lálon> moí!. uigoruaa meg fogom büs néseté'.; an asonban aem írhatjuk \| tetni- Moat »em jeleatkesett e&ki. 8 vég dá, hogy a Btidók itt nemteJeáget ké « hát mégi megtaláltam egy fia ciitme-tesnének rsgy ast képesni joguk vola. saárában. >k egygyélettek a-nagyarral ; est vall- j Teaték kérem as ily fásult lelkíl ják, esi tartják ónmiguk kat-nem 1 mosgalom indul meg a magyar irodalom pár1 arra aem a nyelr- éa basairáot) a magyarhoDfiui képesnek vailásfeleknetet éppen mint a reformátusok, unitáriusok, Igen U;KJri°«* réa»ér« hamanuaabb — meg- jegyaendő hatásos — btUtetéat mondani, mint a nyilvános rirgáoa. \| Amíg Uram iskola less — illet re aég indítja és kell. hogy indusa ókét. Tu- ésranas ¦ addig onnét semmi Uirréay ki nem togja gyaráaott, a teakSnyTbea aagédeaakoat találjon ea iamerelek megetilárdiláeira, midón pedig egy dolgot, melyet tanárú "•([megyaráiott. a lefkorlátolubb al. méjű növendék u bármsly tankönjTbel olvaa, lehetetlen, hogy meg ne ér'ee. fel. téTe.miaaerint a könjr általi iámért nyel. ~i Tel irTt. Különben uram, aki taailni akar, la taDárja elöadálából tanai, avn«k á kSayT, ha aem ia mondom föloalegn de oaak irra 'aló, hogy itmélléa alkiU máTal eailékeaetét támogaaaa. Baoainat uram, én leTeléti rend. ir&uk íeltie(iégeinek rédöj. ugyan neaj Tagyok. de néxetem aterint On a tnegnek fejére egjátaláo nem Ulütt; ha iua bitonyoa gyerme-kjáték laeriot a korbá- caol kiratlié, malylyel aiutáa tánadal. munkát • annak nereléti rendaaerét jói iporolja, megjaTilaa : nagyon hideget rajából aa éaaaki tark leié járna. Blauhorn M. 1073/1685. Sarg fi. és táraa, béoai gyártja, an és gl^orin á bbl' •sappan- és gl^ kél h gj, gyáro. caag abbeli' á kl LoasoMlai 1 — Addig a taaitó nem kiknek magyar as édes anyanyelvek, s ha aem as rolna, vagy ast nem ismernék et, akkor méhatlaDul ennék e drága földnek kenyerét. Ók már köséok olradtak i igy tettestül, leik estül magyaroknak kel: lenüiők. Éppen asért nagyoa különösnek találjak réesértinkro. mindenkor annak bangostatáját, hogy „ezt a ttidók tttfk, 9t a %idák akarjak Mintha a iyét — misserint gy< les; is fesyitse, — megjegysendó ba as asflid éa ió erkölosfi — haasnálni, hogy I a taaitó hajlandó egy kftlöabea i» árut- j laa, aselid gyermekéé bossaját tölteni ; ] e gyaauaitást Uram as általános tanító kar nerében riassautssitom. Tessék meggondolni, misserínt s la ni tó is osak ember, mint bárki más; épp agy rsn esire s lelke, torok korftt mindig e. „Int: .UUt,aU épp agy M^ ét ti-teli » iét ét' I-«—:«tén nyi.j nem a magyarok! ladtankk.l a ma-' ¦ -...... f - ' -'- ' • ' gyár irodalom pirtoliaát ii t^yetületi kérelme, hogy Magyaroraság kojdn ctime-rét torábbbasuilhaaaa, elTetteett ugyan de lekintettel «r-a, bogy éten otég Ha-gyarortsig külön ctim. rét hoatsa idd ota jóhitaemaleg mar eddigeie it hatteálti i étsletei nagyobb értéket képTiteloek, a magát mioiatleriam naki engedély' ¦ dott arra, hogy Magyaromig ka.ön otí-merérel ellátott kéttleteit t folyó 1885. ' '«geis aitbadon forgalomba boi-bataa. Sopron, 1885. február haTábau. A kereak. é iparkam Hírek. — Önegj Veiekéijl Horráth Lilla a mi.ltienam iltal engedélyeseit tóbb év óta íennfcllé, magán neveiő ia-téselé. Ntgy K>uiatára teesi át ¦ foljo éTi májú S-in a Fí.téren, ' i-g. .Amin <»élul keademényMl. .11 nebány itju, de hogy ,n«m magyarajka indák - omí n«m acctptdljuk. fiseri erköloaötl, mint mis. L kif.jeeéee, b.bar I •lul mejhatárosott randet untárgj.kou oaak feltételet ia, odaTetell rigaiam, de ! kiTüi — emini érieiitéeében irja — lan't '.Jxl" I °tr' moodbaiom, minerÍDt as ily aár . <a<n>k még nóTeldéjében i frenoaia-, ní-" a teaiwSi-ksr hirneTének arányin folytot, mei-et magyar nyelT, kttl6o5t t.kiatoltei aem fog bigyoi. __________ j Eiutál a t. oaikkirö ar a hedeereg- ~^^~~~ I bet teredet onaét kirán érTet hoani ál- ,,A ml neveiéül rendsierdnt." utat. limog.táaar., de nem goidolja meg, ! milaerínt et érT egyálulán nem illik tár-gyáhot. — Hiat egy 21—25 éraa ifjú E becset lap 8-ik taámábaa egy emelmeiból, tetteibíl egyálulán lem If-déai randtaerttnk' —'— J"'-------- ..»'.... TálaM Hoffmas J. urnák. a tánalgiii konnyedeég eléréeére Alapú. aoDgorataniti* a legújabb tenmódiior tserint, TiUennt éuek n. melynél a han^-képaéere a legn»gyobb figyelem fordil-tatik. Raja, feiléeeel ét tálca. Noi kél-muokik ttmittgy fehérnemft Ttrrit nöirahaTarrát .Neieléti randtserünk* csimQ dolgosai (,., gjXm,a taimira____________ jelent meg, melyben annak Írója egy pár T0B0,, v.gy t.lán meggjotodéte iter: hatalmai ciapitt mer t tanítók fejére, — , ait mir f^Jkorba lépt ifjnt epp a épo lehet helyei babát? illetT. kesére — hogy dobják el mar egy. : mi\|ll(j aaer ast a gyermekgyilkoló pálosit, t ne-' eVM Teljenek égett philantropioe tiestsaaaép, sséval, — a. téTaessék daase folytonoaan ' vi^s a n.Telétt e tanitiaeal, hanem aMOJanak j mindeniknek kelH idít; — Tégol tan-',Mrj_ ko.y».inken bottulj. meg mtgát, pálcáit jeleneég -'okadavolaw felett ügyeién .1- .báaiattsl. Elfogtdai. n.»l^.; .l«.i l-_ í Bk teljét ellititra, Talamint bejáré no-nevelés, elvet le-1 „.^ ö\|fldU <Tl6\| kmAL ^ opp Oíty 1 DOTeodekek' kík M ^o tantárgyaké Lj_ I a francsia nyelvvel epyütt tanulják, 6- • j setnek baronkint 6 frtot. Zoagoratsni- DeD.eojunkto.abb, ill.lT. térjünk !»««>« ««16.Í frlot. Klllo. d.jjt.utnak a as iskolábos. T. csík kiró ar té&yu! emeli ki, mi ,Mni„k M „ „kolátíl. d. . f/»korl» otílály " kdlá fl 1 °r" f™nctia n esiésset, rahavtu-ráa, uabásaatial ánc». Felnótt leánykák ssámára töTT. Agyonett mindnyájt felett. Engedőimet kérek tek. taerkeesto j ártól t e lapok b. olTaadileU elaóaarban, [ nklik. Megmondom tehát én. Nem a tanítóban t aem iikolá "«' • • 'T1' "• "•"¦"•' ~--wi»-.«.^ Pieio s tanítóban s i«n as iskoli aeresett caikkiró unól másodsorban, bm-^,, kol! .onok okát keresnünk, haoei jóréaat s •sulii hátban. Ki ne btvMolU rolna, hogy ijeestge- tik a gyermekeket asaló, testrér, dajka; .Megállj osakl majd el mégy as iskolába, eserint emiitett dolgosatára egj-két B»eg-jegjsést tehessek. Mindeatk előtt egy kis idéaet! .Sokan abban a rógeeamébea van l ikl aak, hogy ai elemi iskola nem lehet meg „„,-„^14, oU ,-.ajd » in,tó! botreadsaer aélkül, — bogy gyermeke- b * J k T4j) M( kfJttitMlBj 8lbocájtni, wi( éa iblá l tuaaiaálá. mibeaTOltát el dig, bogy a keleposéből még is relahogy kissabaduljak inkább ott hagytam kabátom o^üctkéjétatariasayám tartalmát újra »gy tapaastaJ.ttal megsaa-peritra, odébb álltam. Erről a napról datálódik as .én tárcaám.' Mert mikor a asöllÓhegyból befelé baktattam rolna, elmerengve a asesstali koselmulton, egyssei osak megakad ssemem egy a porban fekvő nf7 tárjaán, még pedig péasoe tarosán. Óh egek! minő vermet reményeket helyes-Um éa as első pillan.ásra esen tárcsába 1 Hisa nagy rolt, olyan mínt a gaadag embereknek sarkott lenni. S íme, mikor mohón felkaptam s felnyitám,benne 1: mond egy osstrák értékű krajoaáron kiral, még caak egy eagedély rolt, melynek értelmében annak tulajdonosa orsságsserte elmehet koldulni. Hit tettem? A tarosában lévő egy kraicaárért 'üt és esérnát rásálum, hogy Ó-adag Mát/ás uram áiUl megrongált kabátomat megreperálbaa'am ; a kolda-lási eagedélyt pedig áteagedtem egy el-lenaéfemaek, aki amt eaael keresi kenyerét ; éa pedig megtartottam aak emlékol a tarosát, mely meg moat ia: as ea tarosán! ket aem Uhet máskép neroiai, mint at-leggel- - Hogy a testi fenyítés — asm bot-readsser uram — •« ískolibau asttkseges, sőt el kerül hedeo; bogy a testifeayités mig as raliban fenyítés — és aem embertelen dulakodás, hatalmas végeeaköse a fegyelem tentartásának : már regi ¦ elvitáshatlan paedagogiai elv, melybe semminemű polémia nem fér.,— De tegyük feJ, miaserint nem rolna aa, — eőt menj aak tovább — mosdjuk aeaaegyébb, egyéni aésetaél: — feljogoait-e ea valakit, hogy ast „rógessméaek* nyü.lkostaaaa ? — Korántsem ! — Oly egyéaeket, kiknek fix ídaájuk ran — ragy mint ön kegyeskedett mondani „rögessntében rao aak" — a bolondok hizába ssokás zárni. Pedie ast már önnek is be kell látnia, bogy Magyaroraság tanítóinak legnagyobb réssét — legnagyobb réasét mondom, mert es tényleg agy Tan — még aem lehet a Lipotmeaőra kftldeni, mert nem tudsak oonek túlságosan i« humánus nevelét! elvéiig emelkedni; — mert meggyósAaéaük .BenDt feslett erkd^csll, fásult, makacs, romlott gyermeket testileg is megfenyítettek és meg te fenyi-tenek. — Boosá&at uram, ds bátor ragy ok önt figyelmei telni, miaserint as ellenfél róleménjét nem ugy ssokás tiestelni, hogy egysseruen Útjuk. — Most taglalásába. Példáról voaja öa le a as-bályt; legyea asivat a köratkeaC példáról ssia-téa asabályt dedaoálai. ,rogaiméneka nyilatkoa-bocsátkoasunk állitáaainak Igen kérem, ba a gyermek k6rny«-sete as essme.és iegelso pillanatától ágy állítja aa iskolát a gyermek elé, mint ts. lám javító intését, abol aa a burkue tanító must nem teás, mint ftt, ver, kinos, gvöló-; aagyon terméace'ss, bogy oda nem ssiveeea megy a gyermek ! Már kérdem: elm»nne-e as ilifttÓ ssíveaea »gy ily genoesaak hiresstelt helyre, abo. eser-•«ámra teremnek a martyrok. De kérem, tessék oaak egy sióval megkérdasai a romlatlaa gyeraBekt, aem-e kéaa asÍTe> sen ott hwgyai játékát, sót még a beteg ágyat ia, mert eljött as iskolába meaaa ideje! Kedvessé lett előtte u iskolába járás és taau.áa, akár oaak a Tadássatoak •port fáradalmai. Másrésst pedig tessék magát bele-képselai, a gyermek saabad, gondtalan életébe, DMlyaek aa iskola véget vet, mert habár kérés leoakéivel, mégis gondot ád, teaaék elk4pseiai, hagy fel^ssik aa iskolába, ahol ugyan as a burkainak bireutelt unitó báoai aem is oly dagyon rosss, asépeo bessél és mesél, de asért egy álló óráig mégis caak nyugodtan ét bekében kell Hm; — most tessék meg-aaoadani saiTeaeo jta e iskolába? Vftgfl! tankdayvaiaket fogja t. cikk iró ar bírálat alá, hogy egyeoesen pálcát törjön t« let tök. Tény ugyan, hogy tankönyvein. egy jó réssé nagyon is tudomáayos, — de aat iá tekintetbe kall ám veaoi, mi eaeriat a tankönyv aem arr. való, hogy abból a taauló a világ Oeue tadenányát ősapja be, haaem, megjegyesTén ast, a mii teaitója, illetve tanárja éioasevaJ n kötve fraocsia társalgáasal, haronkéat 6 trtfisetés melleit. A teljea élelmi ellátásra beadott növendékek fisét &«k at ömim Un tárgyik Uanlásárat éa soogo-rával ^gyfitt . tiseoegy hónapból álló i»-kolai érre 300 irtot negyedéri előlegek ben. A bejtró aöreadékektol • fisetet haroakin i előlegekben történik. Belra-táai díj egy évre 3 frt. A beir>táa f. éri május 3-ig (Nagy Kaaisaán, Batthyáoy-utosa, Divrás Gussiámé úrnőnél) történik. ctia nyelT é* kuöa atik, n.poak b: egy UnuláMal, e^ybe- j p aagy-kaaisaai tanítói járás-kör petitiojári Hajgstö Sándornak, a járáskör elnökének, a követkeaó rálawt kQl-dótte: „Budapest, Feb. 28. 1885. Igen tíastelt Tanár Uft Tiaateit Uraaágodaak saját, éa tnartársai Derében hossám in-tésett nagy bec»Ü tereiére rálaasolva, ran í g aserenoeém értesíte i, miaserint s kös-t.aárok sorsának jt- segi. és feiekeaeti vitása, illetőleg nyugdii saabálytetuk ja-ritáaa aa oristggyaléai mérsékelt ellen aéki párt rénérŐl — melybes éa ia tmr-tosom — általános eiismerétben és pártolásban réasee&l, és esen párt mindent el fog követői, hogy a kiránt eredséay el-éresaék. Ugyanaaért, midőn esen ügy tárgyai ütni fog, s pártnak legkiválóbb aaónokai fogják aat indiiTáayosni, illetó-leg TÓdelmesoí, általánosan aaon nésetbsn lévtio aa említett párt, hogy igen is m<S¦• tányos a kösségi, é« feJeíeseti taaárok ason kívánság, miaserint nyugdíjasáci bálk ké g ssabálysaiuk aképei 30 én, pedig .lakiti 40 éri . hogy tanárkod" utáaas illetők teljes nyugdíjban réasesül-jenek. Ast aeonban. hogy eaea njogdij laabályskt államoaittaaaék, a párt pese s asertot, eiérni nem lehet, annál kevésbbS miután est egy már teoáló törvény lebe-tetlaané teaai, a mely törvénynek mef váltostatáaárm hajlam nem muUtkosik. Á Bérsekéit elleaaék réssról tisstelt U'»-¦ágtok Ogyének hsgmelagebb pártolaa-t határosoitaa, függetlenség pártiak ré aséról is több, miat valóasiallBek bátran merem áilitaai, — A. siker anonban niin-HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. HÁKCZIUS 14, 1886. roauatol függvén, ha aikeríl tiaeUll Ura-eágtukaek ügyük védelmére ason pártul, "gv legalább annak agy tekiniéiyee ré-asét megnyerni, akkor a eiker el nem maradhat. Hogy es eléretheeaék, magam ée periom réaséról a legjobb esándék éa mioden leható kösremukodésUakril lias-telt Uraságlokal legbaiároaouabbaa bie-toailváa, aaivea amlékukba ajaalottsa, maradtam Jgaa liaselt Tanár Uraik liisteloje, ée keet eeolgája: [okay Lesslo, oraa. képviaelfi. — A hangveraeay I. hó5-éo melyet aa .Arany Ssarvae* nagytermében Sterneck Zsigmond helybeli gordoaka-muvées, rendesett — igen eséptn sikerült. Kár, bogy küsönségunk jobbsa ki asm tünte'.te tömeges réssvételével. Est valóban megérdemelte volns. A darabok mind nagy teuaéat arattak. A müvess játéks ésFtedler Piai i d úrnő msgrsr deU lelkee tsptokrs ragadták a jelenvoltakat. A többi sserepK, uévsseriat: Pollák Mikaa, Fiaoher Já-aoa,Mikolásoh Bódog, ifjú Wíjditi Jinif, Weiisme-y e r Miksa éa ifjú Fiacher Fe r e n c a arak asabstos játéka osak emelt* a hatáat. — A hangverseny 10 6rs 30 piroskor ért véget a aan áo agy 1 órai ssúnei kovetkesett Ekkor megkesdodött a tancs. mely körülbelül 4 óra után ért 'éget. — „Magyar Irodalom- és lupái--toló-EgTealet", elepss.bályainsk eli-lerjeaatéee érdemében f. é. márosioa 8-án d. u. 5 órekor, aa .Arany Ssarvas" asálló lermébir. kósgyaleet Urt. — Ai írgalmunénék kik városi kórbásankban ápolokal fognak működni, ebétfolyuu megérkestek a alfogUi ák lakásukat. Négyen vannak. — A kelrbeli Caslnébasi f. bó 1- éo jalmss-eeiélyt rendestek, meiy igea féayeeen sikeralt. A kedélyes mulatságot ceopán «fj — velóssisal>g — aati-¦ emilikus éraelem ól lendített ko ssvarta meg. mely esenb-tn s ksaiaói helyitég-Dek oaak egyk ablak. küleí tábláján ütvéo rést, a btnlevo a jókedvtől elitett levegőt meg sem savarts. — Nyári gáofer, Ispask jslee dölgoió^rss f. bó 8-en (veaárnapnn) a posaunyi .Toldy kórfl-bta nagyon érde-keaoek igérkesi felulvxást tart. Felöl. vasásáoak csifBJ: . A 1 o c i c s aom&véasetben. — IMjáramnk, mely jo ideig f<,lytoaoe«a derült volt, f. hó 3 ás aa-ese-lyee váltosásaal havsaá ra fordalt. E nap mint piaosérnd. Sommer kis-assaooy bájos ssivaránuaot képviselt. Weiea k. a. rjeeoee virsgarusntként aae repslt. Adnak a .viratlia" árnak oaak a pipáját ttgyeltea. Breaer aruek minden jól áll, hát s>ég s koetumja? . . Eosenbsrg nővéreket aem akarom meg diceérai, mert asm volnék első. Roeeu-hsrg EmJ éppaa olyan jó ssegésyt ábrásolt, amilyen jól ss arat todja ját-Négyeshes os.k 12 óra felé kes-dsttek s mintegy 50 psr Uncsolbstu; olt voltak ¦ • - . nem mondom el, bogy kik, mert Jk ugr ie tudják ; skik olt asm voluk, esők meg hadd legyen k kivan-osiak. Egy bál béli /aeaa/. — Hasal* anayok. A köeeii oa- pokbsa kél Quttache vidékért! érkeaett déli gvumölcsáros egjik helybeli keree-kedeabe ment. Ott aranyokat skartak váltási. A kereskedi as aranyokat gya-nussltnak lálváa, aaonaal intéskedett, bogy s rendőrség értssiitassék. Es alatt kulonbosó middel késleltették as'aranyak beváltását. A rendőrségi tisstvi-ae!o megérkeséeekor es srsnyak hamisaknak iamertettok a aa itleiók aaonnal le lellek tartóméivá. A rendőrségnél aat vallották, hogy as srsnyakst S<é-keafehérvámtl jöTot ík ia agy váliot-ák be. mint valódi aranyakat egy tol embertol. Illetíleg est csak ss egyik vallja, a másik ss egéss dologról mit sem akar tudni. 340 fri körüli p.pir-pénst ulálts'oll sálat, ii fogoek adatni a 'issgálóbiróeágaai. — FelhlTás! A keszthelyi b. kir. gazdasági Unintéiet az idei országos kiállitat alkalmából, egy nagyobb szabása, a tanintézet történeti fejlődését ii felkaroló évkSnyvet bocsát ki. Szén kiadvány becsét nagy mértékben és az érdeklődést iránta felette fokorná, hogy ha mindazok nevei benne foglaltatnának, kik Keszthely o végezték tanulmányaikat. Ezen oknál fogva alnlirt igazgatóság teljes tisztelettel kén fel mindazon arakat, kik a régi ,Oeorgicon'-ban, vagy a jelenleg fenálló tanintézetben, úgyszintén azokat, kik az 1874-ig I fennállottfoldmtves iskolában végezték tanulmányaikat, hogy lehetöley legrövidebb ide alóli, tartózkodátuk helyit, alkalmaidtuk vagy tártadalmi állatukat, továbbá mtly évben végez- Lapunk egy barátja február 28-án egy éld essrebülyl (meloloois vulgariaj kul-dfitlaesrkeestoségttokbo. Teljeeen ki van fejljdve. El is teltük exy nyílt üvegbe; farét, levetet tettunk eléje, s még e sorok írásakor, (s beküldés a'4n hetedaspon) életnek orv ead. Verofésjes időben vir-gojos; mihelyt ssoabss komorsbb időt érés, kedvetlen és mosdalstlsnnl hasódik meg a fi siatt. (Ebből aa öregek rendki-vfll jó boros essund&t josolssk I) — A nagy-kanizsai polgári egylet f. évi márosiui hó 8-án d. a. 7,3 órakor s-ját halyisAgébeo rendkívüli kísgyuléet tart Tár^yaorosst: I. Ason keriréssnek, mely ss atcss nyiiss folytán as egyleii kertből eleaelt lejogyséss — s egyuttel ss esért kárpótlásai felsjánlott területnek as egylet javára leendő bakeblestetiae irásti intéskedés. II. A kárpótlásul nyert telek befáaitáss iránti iatéskedés. III. As épiikesés irásti intéskedés. IV. Nsláai indítványok. — Caaiail kotttm-báL Parim mtéjén a kösóDség oly nagy iámmal jelent meg a. Caaino termeiben, bogy tulsjdosképpes sem as s kérdés, kik voluk jeles, hanem as, hogy kik maradtak otthon. Teljea névsort még legjobb aksrst nssllstt sssn nyújthatóak, mivel a laptalajdoneenak egy iv mel-JékUtre laane ssük»égs. A váltosatos Bllösékek, e kollámsó kfooaség meglepj látvásyt synjtotuk a easaslélonek. Volt ott miodsn, de minden kigondolható maskara. Legjelesebb volt s grsadéro-sok esrege, hesonlitott egy vörös garni-tarábos, osskbogy eleven volt és ms-gábs ölelte a karcán Englander Csili-két. a osinos Welisch Idát, > kedvea Weiae-oovéreket, meg s Sséksly Ti radar is ott volL A „baade kommi' epi-sod reatekül siksrflh. Tolaay or agy nésstt ki, nsiat ngy Mftlsts4t kapall* BMiatsr. Farkas Imre igszi vad smbsrt ábrásolu Bakwsy elskibijs sikertelen fsrsdosott. Dr. Repoob és Weiesmeisr arak jól sdlák s hidefvérH angolt: oso-dalom, bogy sasyi saemttts sem todU őket felzsal gítaoi Ebenapaager Leo még koetttmues iá iaksbb gömbölyű, mint ksrcsa. Oattmanné 6 ssgyságs megsso-kott ialésévsl msgragadts s figyslnast. Bosssbarg Adél kisssssoay jél váj sas tott öltoséke diosérstrs mái ó volt. Bi-Sltsky. Ollop, Sostabsrg orsk kosaikaa éaek.i /oisü ksoasjrs Ukeestották a kö-noaaégsi. Soberu kiimnsnny osiaaal, Bonig Juai kinssaoay ssint aiább irt ciim alatt kozOlni szives-¦edjenek. Keszthely, 1885 február bó 24-én. M kir. gazdasági Unintéiet igugatósága Keszthelyen. — Andi Gero asiotársulstáaál a Slioéasek nyugdíj a 1 a pj á r a asinrekerulta péoai asiapadoa Css-kó nagyhatású drámája: A vég re de let, Ugyaaosak s fennti jó ékonycsélrs gj üjiés is indult meg Aradi taraulstánál. A gyüjtéat eddig is ssép eregménynyel Arányi Dessó se O y ö n < y i Iaso vállalták magákra. — Essél kapcaolato-aan tadásitook irjs: vCsifrs Juoni' caimen dr. I l 1 éa Károly nyag. királji ü;yées éa A r á n y i Desso tebeUagee és asorgalmaa komikns alul irt uépdráms, melyaes s seaét L a n g e r Viktor (Tuaa Aladár) esersslte, asfllörtOkon került ssin-re, Arányiaé Vilma aaaaooy juUlom já-tékáal. .Csifra Juesi' sselött pár hónap pai beadatott a népeainháahoa a onnét aj-bóli áldolgoeás mist: viassasdatott aaser aóks.k. — TÚ volt aalambokon febr. 25-éa este. 10 Óra tájban Elégett 2 has, js-táló, ólak. Ugyaneaes mtéa, k6rfllbelal 11 órekor (tebát sa elibbi után egy órára) Bahiják puasts mellett elteiüló ssfilóhe-gyea égett el egy pinceié. A kár 2400 frtot tess ki. Egyik lakhsabiatositvsvolt As oltsa körül sagy basgsimat fejtett ki ~ * uGjörgy kia-kcmáromi lakos, ki e feoekeadóvel Kis Komáromból mesés gyorASsággal s tüs aainhelyéo termett a ott Begy eréjylyel m&kódött. Tóbb laUmboki lakóa is dicséretet érdemel sem különbeo a esolgsbiroság, mslj ugysnosak kitünó erélylyel tette meg ¦ hslssstáat nem tttró iniéskodéseket. — A héwicl Krdót, mely Kesst helytől mintegy >/a órányira fekssik i melyre már évsk óta egy sagui tarssság alkudozott, a dsrurári Bresslsaerés Mül-ler őség vetu 26 évre bérbe. A furdí Festslich Tssailo tulsjdonát képest. — Krwtielyen ss egéssségi álla-pnt nagyon ruess lábon áll. A himlő járvány oiy nagy mértékbea vsa elterjedve, hogy ritks s hss,. hol egy-két gyanták ne feküdnék himliben. Ai,iekolák már hetek óta sárvák. — Bofyay sUteaét f hó 2-án t» nxtiék el, nagy réssvét mellett Sámsel-lékes. A ravstalt tsamos koanoru ékesiW a a vidék elokelóeége miad megjeleni umetéssa. — XSitJtM. Hétfos f. bo 2 áa váltott Scbsrs TUks k. a. Sebén iert lel • miveltlelkü leánya." Ooldetein Jakab árral, a jóhiroevü Qoldatein taatvérek őség tagjával. — Caaló a vidéke H.ruafáa (Baranya m.) múlt pénUksn hsjaisitott bisonyitvinynyal egy magát H orv áth Kkrolynak kiadutt aiketaéma jár-, a fa-labsn s a jóhissemB sépiól könyor-sdo-mányoksi gyüjtntt A biróhoa is beállítván, ea éssrevevé, hogy a bisonyitvanyok bamisitolUk, mire s osaló kereket oldott, de elfogatott a a pécsi ssolgsbiróeágbos beviteleit, hol khallgatáa alá véutvén, kitüot, bogy aiket-oémasága cssk tettetett Volt. - A keszthelyi iparos Ifjúság ónképso- «a bee^ae^élysó-egylets mait hó 25-én tartotta évi reodes kóagyü-léaét. Heaos Lajos, ss egylet busgó el-odke, es ülés megnyitása slkslmávsl asjnálstát fajsste ki s felett, hogy ss egyletnek, mióta Pólts Pál kösségi ta-nitó s titkárságról lekóssönt, niaos tit — '^xrom krajexárrml) naponkint essk ->"a. lehet lostlloknok alapos tisstogstáaát a es által egéss sereg betegségnek elejét vebeljük, melyek s táplál-kosás a emésstés rsadee menetének meg-aavaráaából (esékrekedés-, gyomor-, májas epebsjok, srsayerea báaulmek, vérto-lulás, étvágy hiány, atb.) erednek. Brandt K gyógyeseréss svájosi labdscsait értjük e tieatitó asskös alatt, melyból egy dobos sai 70 krért kaphstni s gyógyssertárak ban. Megfigyeli-adó, hogy s dobos ősim-Ispján rsjta vac-e a febér ksreast vörös mesóben a Brsadl K. névaláírása. g a, mertjgaa idókösben magváisaatott titkár soha feléje aem nésett as k flbij h kár két egyletnek; felhívja tehát a kösgtüléet, bossa helyre as elösö években ss egylet volt alsoke álul elkövetett hibá^ válaaaeaa meg Pölu Pált — kinek aa egylet megalakulása körül oly kiváló érdemei vaaask — ss egylet tissulsl béli tagjává a egy káromugu kdl döttség kérje fel ot s titkárság elfogadására. A kösgyülés elnök indítványát általános helyeeléesel fogadván, a kös-gyülésen s küldöttséggel megjelent Pölls Pál ural lelkea éJjenséeeel fogsdu, a i.t elnök álul sslvélyss sssvakkal üd-vösöl'stvés, s kSsgyülés határoaaUról érieeittetett. — As egyletnek 1884. évi péostári asám-dssai sserísl 690 frt 72 kr bevétele, 302 frt 57 kr kiadass volt s igy s folyó évre meredt tissts jövedelem 288 frt 15 krt less. A ssáma ielülviasgáláss végeit s ssámviss gáló bisotlaágask kiadatlak. As alap- sabtljok értelmébe* vetkesfllag »jt«tett F F Irodalom. j N«fj Euiizsá _U.lt köilfltt. rágj k»p,j»tók rag? \| Wkjdiu Jöusf kGo7Tk«resked»«b«a iá — (AJ .Orzi\| VíWk\|) a kfllföldi kép«« fti U bi séttS k tti t Mrt0aek«t ólebete ne* lépnak mind e&terr» lel, de k tn?t«j ef7»i»niao «-Dved »»okban, anjn mérvben, a mint bortautó b»>tef»f elSbbr haisvd Ha a baj raár rgi, akkor rftrid niru p lép fel, melyet ké6bb kaMpétt^ kö-retock. A kór oacyfoka «lórentUadi>ÍTaI a ptnkot barna tz.at h, i a kiseket ¦ lábakat hid«f tapad& isasriaác bodtja A máj mék -m» kóroi allapoiioak •lffbbrc haladtával aaúsM fájdalmak állnak b«, mellek-él klé á lj ik Dél a rn<.i ( iflen Emerj baj &bfi , l már telj«Mo tiker- in^-tíUfnttícbSl Tkf7 taú««- ifmank, maiját efj kU lé! Mká j fj bfrételév! Mkárit- lapokkal ia bátran aisaemérbeto kepta aeti-l»p 9-ik saáma reodkiT«l érdakea iaru!oB mai ei asip kepekkal jelent mac. Hi;g6 Vik toitol Teleky Sándor esradea ír aat-Uamaa cse-regéat. Hoaaár lmr« pdif a Dafj hfiltf taU litofatáaát írja la. DalBS4y GjSae I tenánjben advBali a aa(y ksltot 84 aaoletea napjs alkalmában, torábbá Hur^ask arj gvo-ű varsát Benedek Elek fordításában ol-tjak. A többi koalemán^ak a koretkesfik: „A falu Braiu, regén? Tolnai Lajostól. „4a Brdsg utóda" Balofa Páltól, „Kareanfi Upasa-talatok" Aüaavivátol, „A nók TÍIs«ásól" Flórától, ,.A mt.tm, vilátból". életkép, Sáml Lsasloeé for'itáaáb.ii. Kisabb kosleaeeyek: „A tróoSrokoa-pár útja", S képpel, „Tsrok Jáaoe. a bpeati uj fSkapitánj, srcakappel, eseukirfil eegj (rrBnvAHt Uluatráeaió mntet-' * * Baatck Lsjol „Káryád emlékek" IjTéből. a(7 bájot genre-kép Leray jalea frsncsis (eatűtol A raodet roratok gaz-dafaáfa ii meglepS. Caak etiairikat aoroljuk fél : Tudomány a irodaloB. lainbás ál Sifi-váaset, njdonaáfok, n«k világa, kesvvplacs, vidéki élat, tport, hvmen, aTáaarovat, rejtvé-njek. — Ax „Orsaág Világ- •15Laetéei ára január— deeaemberra 10 frt, jsaosr—janinara 5 frt, január—márcxinira f frt oU kr As etfi-fixeteai péaxek a .^ailaa" irodalmi áa eronv dai réa>Terytáraaaá(kos ktldealSk adag alkalaw gyor batank, ka aat Mindjárt > kór felléptssek kes-detée slksunsBak Innal fogra f.Unsbb fon-toa, bofj a ba] mindjárt lagelaó feüeneiekor reaan keaelteuék, mintán -kkor mif egy kia adag grógvvaer is alag»ndo a baj orroa-áaára - aöt nig ba már a baj befesakelte 'Olna ii magát, a valódi helyei gyó(vaserrel még akkor ii mindadd>r fel oeiv kellen> hagyni, mig a baj legkiisbb njoma is al aemtflot, nig ai etTágj iámét viiisa nem tárt, ¦ aa emásatáai BMrveiet limai tokiletasen kelfre ninca állítva — Eleo beugaag allao a leg-bistotsbb ¦ l'gbathstoaabb aaar eiyitátaatlinnl a „flbskar-kivonat". ooveovi keuitmiay, mely ss alább felaoroh gjógraaerlárak miadegjiké-beo magaaarasbetó. Lian kivonat s bajt alapjában tásudjs mag, ¦ aai gr&kerertol kürtje a teatbdl 2419 3—6 Olj egyénaknek, kik dncalájbsn aaan-vednak a „8eigel-f«la haahsjté labdacsokra" van safikaegok, a „Shakar-kironattal" kapcao-latban. A S«igel féla hasbajto labdacsok meggyógyítják a dnguláat, eloxik a láxt éa a meg-balfliát, megiaabaditensk a lofájáatól ¦ elfojtják aa epekiomleit. Eiek a legbiatossbb iarkell«metaaebb ¦ vgraseneitnd a lefUkéle-teiebb ^bdacaok mindac eddig kéaaitattak koa&tt. Aki eiekke! csak egy kisérleut ii teu ások bassnálatát bisonrárs nem fogja abban caimQ tisstojitss kö-Hencs Lajoa sttl g j fj eloökké, Fátjol Forenc alelnökké, dr. Haaaj Udőn oi-tomí, Harmatorio* Itt-rán péostárnokká itb. válaaitattak meg. - A. kKithelyi ömk. tftsoltó egylet e bó 1-éo tartotta évi read-ikös-gjaiéadL. Dr. Lipp Vilmoa Hivéijaa meg djmuJ becséda u.an felolTaitatott at 1884. érrfA elkéaai'Qtt éri jelente, — beterjeu-te.eit a folyó évi köluégretét «• ai 1884-ik éri péDitári uámadáj, mel/ek » kös^Olé áiul belre^Aleg tudomásai réteitsK. A tiastujitát k&vetkeaiSleg eu-kösöUeteu: b. típar anciDokká: Pölti Pál, máaió otst. paraioanokká: Huffman Ármold,hírattj tuoisi.paranotDokká: Stie-der Kálmán, irdőr un. par. Rieracb Jó-ssef, asertárBokká: Stegmililer Karolj orvuctá : Dr. Smger fifiraii rálMtfttt»k. Vá.Mttaioit lorábOá: lií ráiautmáori é* 3 MámriMgáló bisotuági tag. — T&X. AW Vidorecaen (Mart-kosben) f. bó 2-áa délatio 15 órakor tűi d kbÓL E 3 j Táborsak; ia Parack eea> 'keraakedéseben „Aa aj ()8So-iki) jogáas caárdáa" eredeti msgvsr longorárs ismareiUo okbÓL Elégett 3 p«j> ggi i Aló-D"jmboniról éa Ö»eui-Miriáról jött derék Momasld-jftink, Üai iectkeadfijakkel ide\|«kor4A s réa-belrén megjeloale k, • igy Maki. m idegen aegiuéggel ai kar Hit a tttsai, röfid idő ..Utt elfuj.»ni • • ngjobb resséijt megftkftdáJyota. A kir ciroa 800-1000 Irt. A* épületek biiloe.itra sem rolttvk. — Ei is ttjB^4ij ? T ó t h JÓM«f 26 érig rolt ósdi tani ló ösregjéaek, MÜl. lleckans Amnának ksrréajére a bi k ifj. Rátt Páltol árs 1 frt Ksi>aató Wajdita Jósaef seaemü kereakeaeaéban. Piaczi áriegyzék. 885. msrcsiBs 4. - Ron 8 frt 7 Bti» 8 frt 7 írt 60 kr. frt 60 kr 7 frt. — Árpi 50 kr. - Zab 7 frt 20 kr 6 frt 80 kr. • Kokoricaa 6 trt 20 kr. — Ssfea 2 frt 60 kr 2 írt. — Ssalma 1 frt 60 kr 1 frt. HALVA X. Eg; agguitó b«t«g»ég, melyben Biám Ulan Eeeo bategaág jalantáktalaD gyomorbsjjs kaedMík, ba siosban elbanyagolutjk kiterjed 'géas teltre, megtámadj a a vasakat, a maját, •'[mirigyeit, aaóvaJ as agáai mirigj-rand. % elannyira, nogy as áltsls magiepeu va. l'tban eeiraoru végxelnek vas kitéve, mígnem ¦ írre a bslsl ntegmanti kínjaitól. Esen betegség igee gyskran más betegsagrkkel tévesstetik osasa, diái « oivssó SS alább követkeső kérdéseket intési magaboa, akkor képra leand megitélkatni, ba vájjon sienred-o oilyan bajban 'Sgy aeaa. — Értek-a in étkazéa után gyomor. lyoaUat, fájdalmat tgy légaasi nebés-éget! Sem lap-e sjeg biaonyoa tompa, Dyomsito ar-sáa. rJmosaágtolkiB«rre? Nem-e sárgásak a ia> " Nem-e gyülsmlik reggelre a« ioycn és sOrd ragadoa ayák, roas' saájia kiaére- teben g y, b<YO0T» T Nioes-e a dal felfarödra, mintha s máj meg d ? Ni dl jl ? N jobb ol-rolna da- f. bó 16-án UrtoU __ gyűlés férjo kasspénsfisetésének egyhar- J» ntáa? üam-a po.b -adat: 30 frt. 94 krt. su.^tt meg évi liS.-^í" "^ ojogdíjai. Ai «mb«r Talóbsn nen tad)>, váljon B«TSMQO-e, Tagj b>Monk(Hlj4i -J iljeo aijirie h»!lsvt»r»? Jól moadu u •gjneri földrj»-irtí: mührtnj* magj* ragj'oo aioljárs" ! - Á Mr«t péesl diüárd* hos-hLjó kedden lartott bohóo^ttcljt. A mtuor iogaagjrobbréftml úláaj ¦•&-•• oou-pieiWI á'letu L mi.U agyuaMk o«ki u meoDflk a pectú Upok » Bl«gjóheÜ0&a d«Í4rdink t » rnkg^aroutAtrói, wkerÜlt Wjü prédikáoúókk.] okutjik a t m-U-ferájok-t, - Kéxrekerfilt sikiuntf. Frit-b o fa a Ed* volt dárdai (Bwaay* m.) ke-rftleti jégyaí, ki oAhiny éml aMlött evekre men6 hivtUjo* pétuekct eUik-kautTa megsaökótt, vogre a i»^«<lic»«-dórtég áJtl a pec«i kir. tórvDj-éino-I elleDeben kitvdot: körö-veave íülytin Fdrittr Jánot (Uner aJau fo\|iÜJut-Tán, iUdatott a tMgedi kir. igjiuaéf-a«k, m pedig a luUtiku kirÜjiOcjéM-•% Stjaa aubaijMerfl •ijárá •«•« KAd-m ? Nin«áv« darál* j«>l«a ? N«n-« al. ha fekT6h.ly«eti.6I hirtelen it'egyntedem? A hú^y kiváUittia Cáwkélr «¦ aetét iBina-c ? ¦ rSritl illái atin dbb • «C7 QH«<U^«t ¦>»-g» ntioT !í«(b-« po»h»d meg u étel Afjomta-baa micdján u eró tisán, • aem-e keletkezik \| paLfá\dá« éi f«>ibOfC([tÍi ? Nincsen-e gjkon hagyni. Enybeded. legkisebb fáj- dalom előidézése nelkfll hat. Ára «cr paiaoak „Bcatker-féle ttirosat-nak", 1 frt 25 kr. 1 dobos „SeAgel-fiU kmJ-baj tó labdaotoknak" 50 kr Magyar orssági főraktár: Budapest, Tirftk iézstf grógyasetára kirily UtCaA 12 Nagy Kaniaaa: Bttis JéZMf éa Umétk 8y, gyógysiertáí-a. Lapresér es kiadó: 8ZALAY SÁNDOR Felelds saarke«to : YA8S ÁLMOS. Laptnlajno..o»TWAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK Bár előítélet és graausúieok báirálutjik — de valóban jó végre mágia utat tör, Hogj m téaj, bisoojitja a mindinkább nSre-kedó kereslet a ralódi borgooj Fai&-Lxp«Uer alán. E régberált háaisser a legtöbb családnál mint hatékony be-dörtaOlési sser csás, köesrény, lag-nakgatis stb. ellen foljton késnél tar tátik ét mindenki álul, aki már hsnnálta, hálából másoknak ia ajinl-talik. Aki eooek ralóságiról önmagán lett baasnálat utján meg akar gjósodoi, •• osakis ,íticbter-léle hor-goo_T Paio Elpftllert' kérjen m hs-m-sitvánjt mog ne vagven. 40 és 70 kros árban a legtöbb gyógjesertárban késsletben ran. Richter F Ad- éé társa, Bécs. - FőrUtir Prága ban ős „araor orosslán gjógjss«r-tár'oan, Níklasplati 7. 2349 6-8. Esztergapad fúrógépek, gyalugépek ttb- legújabb szerkezet Aek raktáron Tannak. K e 11 b a u e r F. Wien asveastt slfogottst a péosi kir. ügyéi ségsak áUsolgáltstls. — Á roaai leli Barsuya-Mágocaooegy Baamann nevtt \| osiDéss, vssároap ssobája ajujára felkötötte magát A ssereaosétlsnaek ss volt s rögessméja. bogy fsleségs, ki vsg7 bárom bét elttt megbsit, miadsa éjjel meg-jeleaik ablakánál asijesstgeti St. L kistV-'St asoabsa asm volt más, bubi rosss lelkiismerete, mely, mivel íeleségéveJ j \| durván bánt, nem hsgyu ijogoslai, és j* végrs ¦ s halál tarkába ksrgstu. oooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Savanyú-Kát STEFÁNIA Konmahatzegni forrásT SténtatxkU, ttmhuUt, égvénytt ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légtö iierveknek, gyimornai i hólyagnak. A krondorfi vii legtekintélyesebb vegyviogilóink »«- rict mennyilegesen u eljí helyet foglalja el i birodalom ég- rényes savanys riiek IBlAtt 2431 3—20 sjsy EntrálUk ak Krondorf Earlaaal nwllatt TM Saktár NatT-Ksnissác : WE1SS tmlftotknH. Kapható aialaa trtanvria kareskeleabea vaniéfMkan. ooooooooooooooooooooooooocBUaJMNNEGYÍDH ÉVFOLYAM KÖZLÖNY MABCZIUá 7 éa 1886. H1RDKTÍSEK. 5O0OO000OO00C) SZtBADALMZOTT CÚZMOZNNY ÉS GiZHOZDOdíGUR C. Schrancz és 6. Ródiger. Wien X. DampfgMse No 15 ajánlják mint kütönlegeuéget a mtl lékelt rajiaerinii mozdonyokat '/,-töl egétt 20 lóerőig Ily mxdonyok 2 é» óti 100-on felül vannak forga lomban s rólak (6bb illetéket uak-férfiaktü eredó biionj'itTÍn)ok fe-kOíznek teieiDk között, melyek sic rint ezen moidooyok h ajibb kor Itgaélmrübb, legolctóbb és legál-landóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakhatókban t mühelyek ben ax 1883 éri márczina lén kelt balárout 68. §-a ueriot, hatóságilag engedélyezve van. Eien moidonyok nagj szama áll Özemben malmoknál, czemerdgy araknál, bányákban, detka fürétt gyárakban, gép-lakatos m0>eU/ekben, és mv üdékben, patiornány gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, turrogat gyárakban, szappan Jözö déleben, keményítő gyárakban, euXergálos mühelyekben, ott-taht műhelyekben, ctérna gyárakban, terjotdikben és kalap gyárakban. u» 10- n Biiooyitó intők ét elismerő levelek fennti moido Dvokrol é« illusztrált árjeg7tékek, Ingjén éa bermeniTe OOOOOOOOOOOOOOOOOOOÜCXXXXXí i HIRDETMÉNY. „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság Csáktornyán lf-íí éíi remles tizollését folyó éri marczius hó 14-én délután 3 órakor saját helyiségében tartja meg, — melyre a t ez. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tanácskozás tárgyai: 1 Ai igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése 2 A zarszamla beterjesztése és a nyeremény mikénti felosztása 8. öt igazgatósági tag és a felügyelő bizottság megválasztása 4 Netáni indítványok. 5 A jegyző kö yv hitelesítésére két részvényes meg alaaztasa Kelt Csáktoruyán 1885. évi február 13. Az igazgatóság. A Táliaitáai jog (rjákorolhatáa tekintetéből, »r alapsiibályok 69. § a értelmiben, a tisztelt réaxrényetek ezennel felkéretnek, miszerint részvényüket, a közgyűlést három nappal megelőzőleg, ai intétet pénztárába — délelútti órákban letenni szíveskedjenek. 2433 3—3 tjyize s kitflnC saolgálatot tesajfSleg as emésztési. tavaroknál a a gyomornak as idegrendszer ' alapuló bajaiban. Általában a vis mindaion kóroknál kiváló figyelmet érdemel, mezekben a szervi élet tánogalsSea és u idegrendszer működésének WlfokoMaa kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. lfS?á>0' asVI dt.cstr-m-m-é-wr Y rn.tn.tt,. Édeskuty L.& Az 1884.ÜÍ évi elszállítás 1,500.000 San-XanUtán kapható: Fesaelhoff.r J, Bossafeld Adolf éa Sohiars & Tauber uraks .1. Dr. HUliKi Károly-féle ¦panyol Calaaatr Dr. Kikolaseh Karolj-ffle apaajol vutarUMH eataaaar. Dr Ukolasek Karolj féle rpaajol #f>tli-l t r. Dr. llk»la»ck Károly fele •paayol ¦¦ittakvr Dr. aikolaaek Károly-féle raakarkan-ber. EDDIG MÉG FELÜLMÚLHATLAK a MAAGER AV.-félo e«. klr. gubádat mázott, valédi, tlsztt, máj-olaj ^S Maager Vilmostól Bécsben. - Al orrtMt tekÍDié'jek ált«l idb^i isigiltKtoa éa köny njen eméatketteexe íoljim %yermekekoek ii ajinlh> 6. mert ¦ legtitetibb. UtíiubbDak flliamTt ts-r: mell- tfl4Ó bajok, görTelf, daganatok, kelését, borkid létek, ml-rigjbajok, gyengeaég »ib. >iien — -ny n»eg ar> 1 frt. — kapható íTin ratlarbao : BeCben, Hetimarkt 3 nánt aíalt, valaisiat aa Oaatrik-Mk^var birodalom leplóbb éa jubb aevfi gJOgfaser-taraibaa. I: Ku'ica M. • S.pica Ialras D; Keak Vilmo. — Spitzer Sándor «a fi., kermtedfcebes. 2407 9-lí A legjobb aa«r K^omor-gjeDgmégflkbe-a, hi-deglelél, id^g baotalmak 1 UTábetegBÁgik •llaa r? '"t ára I M 50 kr KllünA hataau asoD b«trgség«kbeD. melyek véraiegénjaéf, ^%gy roaa Tér'Al aaármalDak , Eg7 1tc( ira I frt 50 kr KeodkÍTÜli aaer mérgna dagaaatok, a gyomor laaaa mftk6dée a at óbból asármaaó be- !O(a«(ek ellai. Et7 «>•« ara I Hrt H kr. A lafbiaioa.bb aaer a gjouior mtködeasro ooa ha<ó siervek telQdiiéaettl Lgy ftveg ira I frt JO kr. A legjobb aaer gyomor- éa bél-katbam.. valamiot egjéb bnlegnégek elleo. Lry Qreg . ira I frt 50 kr. Föraltar Acsitria s laííaromam néin i&alícna és BDtoráa Maager Vilmosnál, Bées, Hl. neinarkt 3. Í3..«oj-, ii ssao- bénaiaa- ..,., fai- «• fo»a- w ál aikerei fTOfV'- Q llH >""ci kiTure, kirt.leo b.toteJ ¦tuitátsal 9U kr Valódi, Kon *4J«C7«T»1 t. k, jjoi.'Uoí fa dapulok el n, fa kól ik» .II.g Ep «t.f poMM 3401 15__18 Moll A. sssg. Bécs, Tüchlauben Raktárak: FsasslWar Jói.. 6176/lk.84. Árverési hirdetmény A csaktornysi kir. járásbíróság le-l.kkóov.i osatalya réssér 1 ktskirré letetik, bőgj öst Goriosáaeos Ia:T4Baé as Lnkte Haha kspelesiki lakos régre hsjtatooak Hamer Qyarfy éa oeje Lajt-mao Uagdoisa kapelosaki lakos Tégre-bsjtssl ssenredettsk ellaai 100 frt toka és járulékai irami Tégrvhsjtiai Qgyébea SB.-kaai.sai kir törrényasék éa oaák-toroyai kir járásbíróság területén levő VI. hegykerfileti 391. as. tjkrben A t 1347., 1348.. 1354., 1S66. és 8102 hr. ¦s. a. végrehajtást aeeavedettea mlajdo-o.al tslvelt 1320 frlr. becallt incatlaook a VI. h.gykeru ei koaség básáaál 1885. évi aprM bó 1-éo délelőtti 10 órakor meg tartandó nyilvánoa bírói árvsrése. el-1 adatni fog. Kikiáltási ár a foan-bb kite t beosár. j Arvereaai kiráaók tartónak s b«es ár 107,-át vagyis 132 frtol kéespeasbea, ; vagy éradékképes papirbea e kik Oldott ' keséhea letenni; egyéb fellételek ajelsett : köaaegnél éa alalirt kir. jérssbirésápiál negtekiottietík. A osáktoraysi kir. járásbíróság, ¦aint telekkönyvi hatóságnál 1884. évi deoaember 30. r ¦¦¦¦«>¦¦¦¦¦¦»¦¦¦¦¦¦¦# «4M«*«««««^v BERGERféi. orvosi Í\| KÁTRÁNY SZAPPAN': oiiiiit, Nómtormság, Hollnadbta, Schveiciban, Románimbn ¦ b. mir lii «t ö'tt tónj likerral :iMiDiltKtik 2436 1 — 12 mlnaennemO. iDörtoetitoHrelt miit Btlnt« u arcibór wladenfítlf tlwtáUUiuiígal ellen kulö-¦ötMo t> rttb, ai időit m pikkely lömfir «!)«¦, * köti, tv §ömie reptd-wémj, 4. f«j ée •¦•vkil ellea, t> stseplA, májtól t, agyQ«Tvtt>ett •IUo. EMofalfti mÍDdeokinek miot * bőrt tiuiitö mo»dó«s«r mjánlutik. ira darabonfclnt hanznaUti utasítással e?>Qtt Sé kr. A B«rg«r-f61e kátrány BUfpu 40/, .. töméoy f.kátriny. twtftlmtvs falettébb goidoMD vu kéMÍtve • lénysgtei. külőuböiik bíwIab Bg7^>' * keraakedéMkbea elAfordoló kilriay-«s»ppuiokíól. S Csalások kikerülése Tépett SS a gyógynertirakban vUágooin Barger-féle kátrány-Mappán kérendő s figyelni kell a told csomagolásra. Egyedül helyetus a bel- ét küljold rendre ¦ A. HELL flóiiiz. Troppau *" 'téVf^tttméS^"* 3a9t/>KanlaWtn: Prapr Bels gyogysaeréssaél. ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦»¦¦¦»¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦¦¦¦¦¦¦ iNAíiY-KANím 1885. márcztiis 14-éo. lX-Uc Bziiin. HoszenBegyedlk evfoljnoi. -I évre . ii ár: 6 frt — — 2 frt M kr. Efjres unni 10 kr. li IR OKTK8RK I* hasaim pfftitsorban 7, s,á»"<t«x<.r 6. e minden további sorrrt 5 kr NYILTTÉWCN i-t 10 krért tvteiaek ir] [kincstári illftAk nitodpo egyes iiir-' déléiért 30 kr fit leadó. A Up uellmi ré««ti]l<-lö kíilf-méayek a uerkesztöt^gbez. ptdigtláadulmiiulbo Bíraenteüe» terelek d«b fo-ptwml el Kéziratot yímji na kIMttMk. A nagy ^kanizsai ^Kereskedelmi Iparbank-, %nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyl aeta, „zalamegyei általános tamtó-testület, a „nagy-kanizsai kudednevélö egyesület, a „nagy kanizsai Hiztiönsegályzö szövetkeze f, a m soproni kereskedelmi s iparkamara nagykanizsai külvá^sztmdny'-ánok hivatalos hapjo. JHETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A nagy-kanizsai polgárt agyiét és r. M 8-»a tartott kizgyfléM. Talán nem lesz e becses . lap t. olvasói eJAtt érdek nélkül, araidon oly egyesület regenerálásáról szólok, mely e megye legnépesebb intelligens városának társadalmi élele és culturális viszonyai emelését már 50 évvel ezelőtt tűzte ki zászlójára. Most, midőn a Lonatvák legjelesb jei heteken át tartott siónaklatokban versenyeitek bebizonyitni, melyik osztálya a társadalomnál altalma* az aristocraeia mellett a főrendiházi testületet kiegészitni, fényesen bebizonyította Nagy-Kanizsa város értelmes polgársága, hogy a társadalmi élet emelése és a nemzeti művelődés terjesztése érdekében képes lelkesedni éi annak biztos jövőjét egy fényét palota építkezése által a jövő nemzedék javára megalapítói. A tényállás a következő : Nagy Kanizsán a tsbbi hasznos intézmények közt jövó 1886. évben fogja f>0 éves fönnállásának jubileumát ünnepelni a polgári egylet, mely nemcsak a társas élet emelését, hanem & város érdekének előmozdítását, az általános művelődés és a hazai irodalom pirtolását tttzte czél-jánl. Már 1836-ban részvények, és részint nemes adakozások által szerzett magasat talajdon helyiséget, melyben az egylet tagjai, (a tagságra mérsékelt 6 írt évi tagsági dij mellett — mely fSlebb nem emelhető — jelentkezhetik minden tisztességes, feddhetlen jellemfl, önálló honpolgár,) szabadon társaloghatnak, olvasótermében a hírlapirodalom, ngy-aiint a szak- és szépirodalom minden érdekes termékei állanak a tagok rendelkezésére és egy válogatott kölcsön könyvtár, mely minden kfUSn díjazás nérkul kiszolgáltatja a hazai szépirodalom jeles munkáit. Az 50 évvel ezeKtt szerzett helyiség most már rozzant épület és a legszerényebb követelményeknek még egészségi szempontból sem felelhet meg, miért is már hnaz év óta forog a vitatkozás tengelye, egy az egyesület azttsségietei- éa a kor követelményeiaek megfelelő helyiség építkezése i áat. Egy közhaszna ezélok szolgálatára szükséges épület fölép tése anyagi költségeinek megszerzése nem képezhet Nagy Kanizsán oly akadályt, hogy azt 20 év óta halasztani kellett voln-, fókép akkor, a midőn a társulat maga is tetemes biztosítékkal bír a szükséges kölcsön felvételére; de vott sokkal veszedelmesebb akadály, — az egyetérteni nem akaró súrlódási viszketeg, — mely nemcsak hogy nem épit, hanem rombol és pusztít, értem a politikai pártok veszélyes dszkét, mely a társadalom ezen békés hajlékába fnrodott és határtalan dühében nem csak ezen közhaszna intézménynek hajlékát fenyegette pusztulással, hanem ml gát az egyesületet is csaknem a fölosilatás örvényébe sodorta. Tehát nem az építkezéshez szükséges eszközök beszerzése forgott szóban, hanem teljes pártoskodássá ' fajult a dolog. Szolgáltatott pedig a viszály élesztéráre alapot az épit 'kezesi hely kérdése. A városi hatóság pártja szépi-tészi és ozélszerüségi tekintetből az njonan megnyílt ntezába, a Baboehay féle háznak átel'enében, a polgári egylet kertje oldalán levő nagy fan jdmra kívánja azt építeni, hogy az nemcsak az egyesület szükségleteinek, hanem a modern építészet sza báljainak is tökéletesen megfelelhessen. Ezen terv szerint az egyleti kerthez szerzett fundot befásittassék az uj épület a kert oldalán fölemel-tetnék, míg a régi épület föootar tassek, hogy az mint jövedelmező bérház, az uj épület költsége fede zését segítse. Az ellenpárt pedig, mel,hez az ellenzék jó eleve a polgáriegy-az öreg tagok egy rés-e is csatla- leti tisztujitas megejtése előtt, fel-kozott, éppen a régi épület szűk színre iparkodván jutni, emberei <ö terére kívánta az uj építkezést, mratzött összeállította a választmányi hogy az a fóntezára szolgál; okul¦ névlajatromot, a többségben levő uj uteami párt is, karácsony előtti na- felbozván, ha az öregek az eddigi alacaony, alig 8 láhnyi magassága helyiségben tndtak meglenni, nem fog az ártani a fiataloknak sem, ha csak egy két ablakos szoba is szolgál i főutczára, a többi helyiséget pedig az udvar felé tágasabbra lehet épitni; annyival is inkább, minthogy ezen építkezés csak 14 ezer forintra van tervezve, mig a másik utrtn lutár0Ultlll „ egyleti helyi-25 ezer frtba kerül. Megfeledkezvén^ aélaiert épittetó8e aI ismer". arról, hogy ha levonjak a régi épület \ terT mTÍnt „on kUöté8 mellm értékét 12 ezer frtot, a sokkal szebb, h t ré^ é fllet u _ mel ! nagyobb és czélszerübb épület csak!^ mi7 elP is ldmtott _ TJJ 13 fri thá é 000; pon, tehát két nappal a választat elö:t, rögtönözve egybehívott néhány tagot értekezletre. Ezen értekezlet első teendője- \ nek tartotta tisztába jönni az építkezési agygyei hogy ezen megállapított tervének keresztülvitele alap \| ján kandidálja a választmányt. Elfogad- ^ mi7 el is ldmtott JJ 13 ezer forint, tehát még 000; urtlMék kijtTÍtUs8ék & ^Tbe ,dM. frttal kevesebbe kerül. Azon felül M _ pedig éppen a régi épüle. képezi az'• egyesület hitelképességi tárgyát, mely' Az értekezlet ezen hátánzatá-biztositékul szolgál a pénzintézetektől nlk keresztülvitelére kijelölte aztán felveendő kölcsönre. !» köztiszteletben álló dr. Ben- czik Ferenci arat elnöknek, a vá-Ezen két párt éveken át konc-, Uaztmányt pedig, — hogy az ellenzék kai állott egymás ellenében; a vi- elessék azon kortes fogástól, misze rint az ojutezapárt csak azért ra- szonyok mindig zavartabbak lettek, egyik sem .karván tágitni, a tagok gaszkodik'a drága épület emeléséhez, pedig az egylet helyiségétói, mely hogj uttI » „ot adósság lerovása alatt egészség ellenes, jó távol maradtak legfölebb fölkeresték, mikor a pártok érdeke kövelelte hogy közgyűlés alkalmával tömegesen megjelenjenek ott szavazásra. Egyedül néhány öreg és újságot olvasó látogat még oda, részint kegyeletből az általuk annyira kedvelt egylet iránt, részint pedig szokásból és a nagy választékban található híres szaklap kedveért, megfeledkezvén, hosy az ottani szellőztető nélküli, alacsony szobákban felhőtornyokká sűrűsödő szivar és kószéngőz valósi-gos gége- és tüdópusztitc. Ily viszás körülmény közt nem igen lehetett remény a viszonyok javulására. De a végletek érintkeznek, így történt tehát, hogy midin ürügye alatt a tagsági dijat, mely az alapszabályok szerint magasabb évi 6 frtnál nem lehet, folebb emelhesse, minek következtében a szegényebb sorsa iparos kénytelenittes-sék a tagságról lemondani: — a választmány fele részben az iparos osztályból kandidáltatott, melyet a választásban keresztül is vitt, amint ezen b. lapban annak idején közöltetett. Hogy mennyire sikerült ezen ujonan választottt választmánynak kitűzött czélját keresztülvinni, ti-nuitják a f. hó 8-áo egybehívott közgyűlési határozatok. Ugyanis dr. Benézik nr, mint tapintatos, méltányos és lelkes el nöke a polgári egyletnek, többszö- rösen értekezett az ellenzék több előkelő tagjával, fejtegetve és magyarázva az építési tervet és a nagyobb csinos épület előnyeit, sikerült is neki őszinteségénél fogva őket capicitalni, megígérvén, hogy tervét ellenezni többé nem fogják, így történt tehát, hogy a közgyűlés alkalmával Hencz Antal építész nr által kidolgozott, a választmány és egyéb fölkér: szakférlak által fölülvizsgált építkezési terv névszerinti szavazás folytán százaégy szavazattal négy szavazat ellenében elfogadtatott. E névszerinti szavazás eredménye fényesen tanúsítja Nagy Kanizsa Táros polgárságának józan fölfogását, a polgári egylet választmánya pedig fiatal, de higgadt és kedvelt elnökével nemcsak bizalmi szavaztató nyert, hanem valóságos diadalt aratott az által, hogy ai áltaiá elő terjesztett javaslat minden megjegyzés nélkül ily nagy többséggel elfogadtatott. A határozat szerint az építkezés ideje korán foganatosítandó, az uj utexában levő fundoson. A kert pedig az ujonan cserében kapott uj darabbal együtt befásittassék. A költségek, melyek csakis 25 ezer írtig terjedhetnek, fedezendók, 15 ezer frt 6/< százalékra felveendő amortiza-üonális jelzálogos kölcsön, 10 ezer frt pedig kibocsájtandó 5V,-o« ötszáz drb részvény által, melyek az évenkint befolyandó házbérjöve-delemből törlesztendők. A kötendő szerződések az elnök és titkár által aláirandók. így tehát valahara megszűnnek a súrlódások és van biztos reményünk, hogy jövő 1886. február 2-ikán, ezen közhasznú intézet 50 éves fönnállásának jubileuma ünnepélyén, a csinos uj épületben a most dissidensek is megelégedve és jókedvűen lógják egyaránt ezen lelkes és buzgó te- TÁRCÍA. «pp»k« le* .,Knl«kMZtLek & lurnokUf idvjére!* Mait idftkMk borujáb. TiMtutsek E* ¦mivv.bea °>r büMtot útit ének ' Káf ootfottea a mwif «k éjjelin ... BUitiMAkra Tn sutirok bdt a-téré - Caü: Mtk vlttisea . iráfot, uod, lusit rajU látok,— «• b t«47os ím aj A inbaj,á\| Ujsalib* 8 kfctéb« ll 44 Te t»cj . ni. unt jOfáoAk kinUc4> !... —A Ufobi m«p :... komonij... t»nfdja . .— A rugyza hdbwtji- Irt.: Sagy Jómsef .Gyásaiántot enpis » föld t«Ub lht tUlÍ u iff«a ¦sít boaoL* Vie-w. A iaÍBW>«r' palou fe'é M«t tok bívatmlook, »lao«oar, tB»gu, aovány ém ICiér féffi.k kevar«k«, kik U>11>1 kanuk 1 mi owáiyáfaa tax-ti V>«ijh>lvi Hiklda úr, kir uaá- ___— Daiuiateri titkár. — Hogj tanai. oál aokkal MOrg«liB«a«bb voit, biaoajitja jky faogy aa«k mflg4rket«kor rsodaMü DBX javába dolgoaotu — Magú fórfia volt mint égj jft-^•bj«, vékonj mint a lisaa áa ¦ak asilfti oly bfoas caQngtak l«f a asonoru Hla galyai. F«k«t» kabátja ¦ vakig b«Toh goinb«lra, bár ktton a lefBHlegebb n/ári aa]> 1Ü.5U. — Pipájából bodorftattt (csatra maküdolt. Lmi •urulm nélkül mif halandó ambar nen látta. Bamegkaadllt a dili harang: ki aaippaaija m«ig a pipaa«árb«n larő ffia-tol — <S. U'Oíik. — Oitioo már kwaav rárta ai eb«d, oioljst goadoa B«j« aá«si-utt; ki bár átOia a atebb sápokat, . oly nd«i», oly far««: miai lg ítioI iott h»j»doa korában. — Vágajkel/i waat nivdig dogaak érni magát aortoj oaaládi rabm, királl ha aardOM káaykájlra >«<a pillaatiaaif. — V«o<i«f»k ntkáa volt, oaak ¦i>->áka láto(r»t«tt al honájak agy a4Tá«; fiatal ambar, ki Váfujaal>i bol- i kO- nr oiiiáíjibaji Tolt ÍOffaliomigyakorook-ként bMMitva ét kit as öreg tsorgalmá ért nagjos iwret^tt. VágnjbclTÍaí aaa-BMiüjom a legszebb raa^ayeket kAté fts »ló>« tírekffí ifjahot, kisek leáava k«sét >aáau, ha KáJmán elv állomatt nyer, aeljaek jSTodelmébAI két-bárooi tagból álló oaalád megé bet. — Nem ia asámitott roaaaml, mart aa ifja Mivekbeo eaakhaiBar fóllobb»Dt a: .aaerelem boldogító éraete."---------------- — Kálmáa aaeaUlt aéha XJ-fy peroaat ábrándjainak. Ha agyadéi Tolt •¦obájábao, föltűnt alűtw « aagjali Flóra ideáin alakja, elAtte látta égni aa agkek asem«ket, mal/ek Uláa ÜTaUa leasa«k it örökra boldogitaBL — ? . . . - Á nyár maltaTal aaoabaa megráltosUk a -iisoayok, a mvasyibaa Vágujbelji ar oattálytapáeao»á n•Testeteti ki. Uj álluával a oaalád, moly eddig elTOBultfto élt: . íérj — ai atya tanácsára nyilTéooaao keadstt aaerepalai, bár a mi «at aokáig ellesse. ... — A féti b»j hatlaa marad'. -Nem matt el olyu intelligensbát, melyen fik réest aem vettek Tolna, ott kedr« kerekedett, neve napján féflyea flavepélyt rendemi — Magwabbnil maguabb rendű és ránca biratainokok jelentek megev eaMly«n. fiUlmáaperaM mint afelé »egény gyakomakea eatéiyrfll elmaradt, — de mit ia kéretne 6 oly láraaaágbaa, hol aeki faaaillt«a kellene magát riaelaie, dácsára aaaak, hogy kit aseret — jelea vta. — Fóra « eatélyea roaeanáafi selywn ruhát Tett fl — htboa iag"álil. Sötét fakau haja ffasdag fOrtíkbe. omUni Tálaira. Abrándo. kék aae«aÍT«l kúrftjtekin- tett a Teiidégek hoeasu során, de midőn att kit oly forrón iieret k&slük nem tl-lálá: asomoruan hagyta oda a termet. Sao-bájába érre gyortan hányta le magáréi diasea raháit, éa ason egyaserQt ölté fel, melybea .Tele' — megumerkedett Viassa ide»w emlékébe a mait botdog pereseit ét — k&ayosett. Esalatt a (árvaság rigan maiatotL — Saabbaél-tsebb toasstok hangsotuk a 1 readégek ajkiról, melyeknek Vág újhelyi aram nagyon ürült, de neje n«m. 0 agy i oagj örvény előtt látta magukat ál tani, \| melybe, ba nem isakitkoak mÍDdoasel, — a fény&aéi f^a kodorai. — Ssomortun, majdíieai isotlaiialfilt as aastalaáls midőn Teadegeik Uvosiak, kQoytelt aaemekkel férje nyakába dőlt, kérveót: bagjaa feles életmóddal, mely osaiádi boldogjuk megdöatéséTel végaMhetik. — Hallgmst aataony 11 — asólt a mag-• haragudott férj, — te nem tudod a módiját: hagyj föl ásókkal as aasaoayi komédiákkal !l . . De férjem' hiss igy a drága ruhák, a köluége. miadeat fóiemész tenek ! Aragy <,Tá!t6"'lásba akarás eaai? H» igán, mi less belőlünk ? Mi jÖTŐjí la»s Flórának ? Nol hiaa miadent éppea Flór* jö-TAjeért :^sek. Csík láttad Tolaa gróf Halauyt. mily tÓTárgó araaosai iekiot gvtett Flórára 1 Hiaa ésr«TeheUed, hogy a fiatal gróf aaerelmea, még padig — , Flórába . .. Neki pedig tsásesrú vaanak, lami méitás megérdemli a kfiltaégetéi ami !fo:ieáayuik ,g r ó f a é« leaat -! — SsaroosétleB apa [... Képes Tolnái gyerirsked^t áruba boasátaai?) Nem '.adod, bogy 6 mást sveret, ki méltáa \| meg u érdsmti at ?!... i — Még moadott rolaa többet is a ad, ha Vágujhelyi uram boesoaaa el aem hagyja a isobát. A Magány aswoay pWtg kaaarvw sokogéibaa tört ki « • -- Kétsser Tirult fSl a terméssel, mióta. VágnjheJyi ocftáljtaaáoaossá nevettetett ki és ugyananayissor hallatták a fák leTelaiket. A mtaisteri palotába ajra gyH«»* keaaek lakói, de Tágujhelyi arat kÖaMk im lehet taJáloi. A titkán belyiaégbea, hol eaeJÓtt bárom evvel láttak, aj alakok-kalftalálkoatink, kiknek agyikébea Kálmánra iamerünk. Hónapok óU nem látta Flórát. — Vágajhelyi már lekosaöat hÍTaUiárdl, hogy vagyonáaak romjain ttokén bár, de boldogul élbeaaan hálrsieTÓ sápjai, bab.Tehát betaljoault. mit neje mondott [ A ki eselött bárom érrel látta Vág aj helyit, as moit lehetetlen, hogy ráismerjen. Haja óubeborult, bajosca még aaomomabban otQsgg alá. ternmte slóre Körb«dL — Gtjakraa aémán elgondolkodik, estébe játnak a kOseimult eseményei ; ilyeakor astáa könyek gyűlnek beesett ¦aemeibe ¦ nem is lehet bosaá ssóllni, mig ki nem nrta magát. Ha Flóra tekintetével tatá<koik ateme, mélyen elpirul; vádolván önmagát, ki oly sok keserű órát stersett isegéay lányaaii. - Nem álmodik már grófi kérőkről — Flórára ét aa atyjára hagyja válasttást. — — Egy ettt agytttt ttlt a oaalád. Bvsaélgettefc agyríl mátnU, anJt és j^ rorol. Stóba kertit Kálmán «, kit oJyHUSZONKEGTEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY KABOZIUS 14-a« 18». vékenv válasxtmány iránti eliameré •Okét hugozutoi ét az iamert ka niaai tirus éle; vúnanverni fogja ré«i jó hirét Sxent « béke! :nt A .Zalai KWfcry" mait 84 uámában egy nzérezikk jele meg, melyben, hivatkozva kfllAntaen a ktUf&ldre, egy országos lelenczház felállítását indítványoztam, hol a szegéDy, még a azUlók által is elhagyott lelenezek gondos testi (t szellemi nevelésben részesülnének. Tisztelt olvasóim! Rz esxme ma már a megvalósulás kuszibén áll! A főváros minden szép, jó és nemesért lelkesülő bftlgyei fSlkaroI-ták e már többször hangoztatott esz-: mét, egyesületté ilaknltak, mely egyesület czélja a lelenczház létesítése. Az egylet czime: ,Ai országos lelenczhazat létesitá egyesfllet' agyéit a fővárosban székelő központi igazgató tanács vereti. Minthogy az egyesület országos jellegi), működése tehát nagyszabásn, .'elosz-tatik .Megyei szovetkeretre él , Fiókegyesflletekre. A tagsági dij évenkint tiz krajczár. Hölgyeim! Szent sbbeli meggyőződésem, hogy öDök, midőn ily humánus intézmény megalapításáról van bzó, minden lehető alkalmat meg fognak ragadni, hogy mentül több pártfogót szerezzenek az egyesületnek. A nóinem érzelmeire apellálok einttal, mert hisz csak a nő, mint anya, érzi át az anyai szeretet érzelmeit, mert hisz csak az anya tudja, érzi azt: mily fájdalommal válhat el egy anya gyermekétói, midőn kiteszi a sors szeszélyé nek, a bizonytalanságnak. Mentsük meg az anyát, a ki már a bán ösvényére lépett, a gyer-mekgyilkosságnak még s gondolatától is, adjnk vissza a bűnben fogan-tatott gyermeket az életnek. Toroljak le e szegény nők konyeit, kik elhagyatva a csábítótól, ínség éa szégyen között malik gyermekeiket. Mentsünk meg egy nagy embertókét a nemzet számára. Iskolák igazgatói, tanárok, ta-nitók, serkentsék önök is növendékeiket a jó tett gyakorlására, oly mag ez, melyet ha elvetünk, csakis jó gyümölcsöket teremhet. Karoljuk fel mindnyájan e szép agyét, járuljunk mindnyájan a közadakozás oltárához, hadd lássa a világ, bogy magyar nemzet önmagában is él, hat, alkot és gyarapít. rég Dem láttak. Flóra alpirnlt a aév hallatára, mi tarmaaaeloaaB nana kerül ta ki ai éber aaya figjalmét. Megie hagyta férjéetk, bogy egy aévjegygyel falkerea aa ,Ot" éa hívja mag egy kia beesélge-téara; előre aejtve: hogyha feledi lérje aljiráaál alia fog joaai. — Ebbéli reméayabeB aam oaalatko-aou aa aaye. Alig koade eetétedoi, Kiírnia dobon aaivval eleteti a hia fala. — Balépalt a aeobába baráti jobbját ayajtá a eiulík éa Flórának, kikaak a viaaoat-látia órome két ragyogó kSayoeeppel oaalt aaamaikbfl. Ily boldog aatél rég aam élve-aatt a oaalád. — Kiírnia újra miadaa aapoa lett a aseréoy oaa'ádAil éa rövid nébány hét ailn — magkérte Flóra kaaai. —Laáayaai I aaóll Vágujkaiyiaéaaa aaoay, midoa egy eaie ajra egjfltt Qltak— „agyaa karlek, vald b« magad, maaayira ki aam álhatód Kálmánt?' — Alt nem moadhatom, — aaólt Flóra reaaketo haagoa; — mart énam: aam aaólnék igmút. — TehAt aaabad ramalaan ? — kérdé Kiírnia baldogaágtól átfogódon haagoa. - — Flóra aam aaóll, haaaa> keaét ayvjli, aail aa ifja'havvai megoaókolt. a a Két hóaap mai., mi/ Kálmáa a. Flóra aa oltár elolt rebegték aa: .eagem Ielae agy legaljaa"-! 11 .... Ismétlem : egyesüljünk és ada- <osrank! Eptrj—t Imén. a üa#»xworsaayan « a magyar korona-éÜt MfiUtanárok $ tom~ or$s4g»kka f**OS As orsságos magyar kiállítás meg-¦yiláee immár oaak rtvid Í4& kérdése a a magyar főváros több höeapoa at kos-poatja les miad aaaak, a mit » magyar egyetemes aeyagi ea ssellemi termelés felmutatni képes. A kaltftld figyelm* ha-sáakra fog iráayalai s miadea mfielt ¦ D»gy d»mset tudomást veead aemseti oaálló slóh.ladásunk, műveltségünk a es atUi éleiképeeségünKrol, hogy meggyo-s6dj«k, misseriai a magyar eemcei » hivatva van a legmft'eltebb oépek sorában elfoglalni aat a gytirttkapcaot, mely a nrmse'oaaUdok kaltarális láaoaolatát képemi. A magyarnak ea .lkalommal a fold- a muip.r termékei mellett, fel kell urnia a tudomány, irodalom s művészet vivmáayait is. hogy bemásolja, muserint a kor isellema a iráayival elAhaladni ¦ lép«st Urt.ai ladó aemsetté fejlődött s bogy máris oly ssJnvooairs emelkedett, melyea a legműveltebb oépek figyelmére "IÓ. E fonkolt törekvésben a nnset agy osstálya seni aiAradbat hátra, saaát ' ésbé pedig ások, melyek a ssellemi rftluégai • as elöhaladát jelvényét hordjak sásalajakoD. S a hasai művésset képviselői első sorban vaa Bak bívatva tel-baasaálai aa országos kiállnia aagy horderejű mossaDatát arra, bogy aaoal és utie., essmeoserével és társttláassl, alet-épea keademéayeséaael és asellemi ériat-keséaael kib.ióbb lendfi etet -djaoak a hasai mftvettet egyetemes Ugjeoek a •n-aak tovibbfejlddbétéaét mioél ssilard.bb \| alapokra fektessék. ' A .ZeaeUaárok oreságos e magaastos » egyesertmíad aemaeti ess Ől veférel tetett, midóa egj ha ngnl»\| elhatárosta, hogy as ex évi orsságoa kiállítás alkalmival egy egyetemes seee- '. taaári koagreaaaoa megtartására hívja tel a magyar haaibaa é.6 és ufik&do seae- I tanárokat, unitokat, ásóval: miad aso* kat, kia basánkban a senérel főleg pedig a seae oktatásával foglalkotoak. Mart ha- ' bár nem lehel ttgadoi. bogy a legutóbbi éviisedek aJattaseaeniÚ'ésaei is kihaióbb lendaletet nyert sssr baaáafcbsa agy államilag, aint táresaaimilag, ¦ bogy es idd alatt már ssámoa éUlképe* esame és Ige u megtestes< de máa résst »s sem vonható kétségbe, miesenat ép a tok és sokfelé iráoyaló törekvés, társulás és térne.'és, valamint a soktéle tiellemi mag-vetésoek gyatrán rendeset Un egybehal-mosáaa és »'kaimasáa, még nagyon bí-aonyulaa Uillámataoknak van kitéve s ép mert nem mindig egy kosos caélra iránya , iukább gátoltja és nnllifikáióje DÍutsem megasilárditoja a bistos fejlődés .lapjának. S mind ennek okát nem a ba esi erők hiányában v»jy képtelenségé beo. mint mkibb esők sséihúassábaa s Bem kellő felbaasaálásában kalleivén ka- ií : semmi som lehet indokoltabb, mint egy oly orsságos seaéaseti koagresasas megtartása, mely alkalmat ayajison be-.Ui ssameoeerére s oly egyöalata megállapodások, irányítások ¦ társaiáok lét-rebovatalára, melyek íeladaia 1-gyes: tiattásni a* estiseket, rámutatni a legége-íbb aaükaégek s biáoyok pótlására a lehetőleg megtalálói a módokat, melyek hasáokban ia a senemfirésselaek felvi-rágsását ewkoaolheük. Uindesek folytáa a .Zenetanárok orss. egylete" nevében vaa saereaoséok elao sorban fölkérni agy a fővárosi, miat as oraság Ösasea sen-taaárait a tanítóit a átaljabaa miDdaxokat, kik haaáakbaa a ¦eae Ogye iránt melegen érdeklődnek, kogy a t. év julmi havában. Budapesten ¦egUrtaadó egyetemes seneaaeti kong-resttosbaa résstrsani asiveakedjeaek. A eaélba vett .Zcaéoaeti kongreas-saas" a megállapított t«rvrajs sseriat aégy aapra fog terjedői, követktL be koslés tárgvit képeaeadik; fftlkéretnek, bőgj bejelentéseiket i. év marosiua hó ˇég«tg as sgyUl alofikségéaél (Bodsata-atesa 21.) megteaniamivatkedjwek.Ugy-asintéo tői kéretnek as értefcMéeeket • feiolvasáiokat tartani óhajtó egyleti bel-s k<sgok. valamint a t oa. fővárosi és vidéki aeaeUaá/ok, Mnairók és érdekeltek, kik relolvaaáaokat tartani óhajtanak, bogy ebbéli bejelentései kat — ssiatén • feotciimuu elaőkaégnél — a feot kitett haláridőig mef lenni saÍTeskedjenek. A koBgreeasiu ideje a asp)aÍBsk végleges méghatiro áamt, raiamiat a je» lentkec<5 réjsstvevők asánaára a megália-pitandó fellételek alatt nytijtandó előnyöket tudató érteeitvAiy, f. óv májas hó végén fog kossélétetaí. Kelt Bad-pesten, 1885. tebraár hó. A kon gr aaiuii végrehi.jtó bisott-ság tagjai : 8ágk ifai cstmi 27. I 467/B. 86. Se. I. CeéplŐ Jáaos é társai sol?os t«aü aértéa bflalettével rá-soltek elleni Ugybeo. Véctárgy. Zl í 1885. tebr. 28. l Mumik Kálmán irooaigaafalo BvctEá, alelnök QoU Jdiaos, alelaok. b Ábrányi Koméi, Dmnkl N. Jdmo BUiskovick Qy%la, Ridlsy Cok*, FOr Ottó. Láng FViöp OtntMr VitáLyot bisottaáfti tagok. 302, 380, 438/B. 85. Rotachild Már-toa rágaloLasás vétsége miatt vádolt allaai ¦ffjbon. VégUrgy. \| 564/B. tó. Sa. 1. MWicakj Márton hivatalos sik.a«stát bflBtette éa levéttttok ' ¦•gsértés^aek véteégé'Ol vá««li «lleaf ftgybea. Véglárjy I Ky ifai cstmi 27. G8ABN0K. Fviml tárczatovél. IÁ .Forma1 — NI aa aak«daa«k alIU.j Miaí dicaoaag lett volaa aal Nagy-icT-ihiotóo Tifruioi ba abba • kapvi-aalóbiaba, a bova máj fal e»,c aam ma-bniett e rattaatd aaó miatt: aifckaastt! És a vak remáayek otaa saiao ba kia egy aorbaa emlilleui — Fiacber Moriaacsal a. Sohiff Saroltával ! Áa agaaa vároa tála volt aa aiit\| leié* hireval, máj mieMtt a lapok ayi\|. ráButaáfra boaták Tolaa. Aa nleaákea aaevetkaao pirb«aa<<l>ket labatall bal-laai : — Saarvua. ! halottad 7 -Nen! Ott voltál f — Ott ! Hátfal «v ŰTBl. I — HihMe.leal 8L.k. ? — T,a boeap ! A Lipat-váraebae ilyaaiakat ia 1<. betett balUai: — ,E )'• Vorbor.y ! — fil)«a, — aiáitt avig I* Saiakáaaimk aaag mia Elaoaep:iLgy aeaetuárkapao or aaágoa iataaet aletbeleptetáei Sgyéaek ¦agvitaUaa. Máaodik aap: Egy Magtár boa baa alt • aeaeokutiaaal foglalkoaók ayogdij-iataaeta elatbelepteleai kerdaae • módo-aataiaak megvitatása. Harmadik nap: A. általáaoa. kUlft-¦b pedi\|r a baaai aeaai vieaoayokra vooatkoaó misdeB iráayu talolvaaáaok áa anakaaaaek tartáaa. Naajradik aap: Kiráaaoláaok aa MÓrakoeáaor. Mindaaok, kik a caalbavell koa-¦aaoakaa reaatveBBÍ a mtad ama elo ryOkbea reaaeaalBi ob.jt.a.k, melyeket a jeleatkaaok aaimára .Z^aai.sarok oraa. (y1«ta* bnco.it. mioók : maraakait iru 'aaaL- á. goahajói jegyek, elaaáiláaoláa, a kiillitáaaak dlj aálkftli lálatatkataaa itb a melyek rásalelaa korOliraaa ^a ta-d.táaa efy káaóbbi ártaaitaa 4a airlapi BOaAjyi tirjyaláMk lala-aaaraiaal •. Mrvazakail 1886. maremmi. 4. 232/R 8fi. Sí. 1. Kámaa Károly áa táraa balált nkoaott aílyoe taaú aertaaaal vádolt elleni ütjbea. Vegirgjala.. Jfareatlu 6. 173/B. 85 Sa. I. HittalUr Jáaoe áa láraai aikkaaatáa baalattaral vádoltak el leai ogybeB. Ve»tárgy 277./B 85 Sa. 1. Peaaea Veadel >ú-lyoa ttati aarlaaael vádolt ell«ai Sgybea, VígUrry. S04/B. 86. Sa. I. Piriti Sáador aa táraa oealáaaal vádollak alleai Ogybaa. VagUrgyaláa. 346/B. 85. Let. Mibálka Iatvaa lopáa, illetve orgaadaaág bSatattevel >ádoll allaai ügybea. V«gtárgy. 506/B. »5 St I. Kia. Jóaaef k&aok-irat bami.ius.al vádolt elieat ügybaa. Vágtáriyaláa. Ó08/B. 85 Sí. I. Kálmáa Jóaaef a. táraa aályoa Uali aartaaael Tádoluk allaai Ogybaa. 2-od birteági italét birdetéa. ŐH/B. 85 Sa. 1. Badarayik Bor bála éa táraai ns.Káeoktrat hami.itaaaal vadoluk elleei Sgybea. i-oi biróeági it. birdelaa. 63Í/B. 85 Lat. Herteieady Éva aaiadakoa emDeröieaael vidolt allaai Ogy-baa. S-ad bir. it. bird. líarea. 11. S20/B. 85. Lat. Saabo Elek gyil. koaaág bűntettéről vádolt allaai agybea. Vegt rnyaláa. álS/B. 85. Sa. I. Caigáay Matyáa oaalia váaafeval vádolt elleai Ogybaa. Végtirgy. 633/B 85. Lat. F.rkaa Jiaof aa táraa lopáa bfla lettéi el vádoltak clloai Ofybea. Vagtárgy. 6M/B. 85. Sa I. Sabjaaia Jóaaef aülyoa teati aartás bQatattaval vádolt elleai Ugybaa. Vág'árgy. iforca. 12. 249, B 86. Sa L Baláati Elea . táraai lopaa, illetve orgaadaaág bflBtette-val vádoltak ellesi Bgybea. Vegtár\|ry. 450/B. 85. Sa. I. Trajbar Vagrio.o. Jíuef lopáaaal vádolt eÜleiii Sgybea. VAgl.rgy. 507/B. 85. Sa. I. Araayáa Jáooa aúlyoa taab aértáwal vádolt ellem agybea. 2-od bir. ithird. 532/B. 85. Sa. I. Nem.tb Iatváa balált okOBOtt .ulyoa taati aer!ee>e! vádolt elleai aeybea 3-.d bir. ithird. 536/B. 85. Sí. I. Méaaároa Jóaaef a láraai batóaág allnai erdaaaKkal vádoltak allaai Ogybaa. S-ed bir. ithird. 560/B. 85. Sa. 1. Pap Feraaos áa táraai lopáa baateltavel vadoluk elleai ib 3-ad bir. ithird. 581/B. 85. Let. Bioaák Imre a táraai láaadái baa'ettavel vadoluk elleai flgybea 3-ad bir. ithird. 505 613/B 85 Sa. I. Saabo Jáaoa ái láraai .uiyo. a. kooojO lea'i aanaaaal vádoltak ellea Ugybea. Vagtárgy. 53 l/a 85. Sa. I. Sitnoa Joaaaf aa-lyoa taati aértáaeal vádolt alleai Ogybao' S-ad bir. ilhird. Mura. 18. 331/B. 85 Sa, 1. Sólyom Iatváa aaaroláa b&Bteuaval vádolt allaoi Qgybaa. Vagtárgyaláa Karai. 19. 592/B. 85 Sa. I. Ptmpar öyorgy áa láraa aalyoa taa i aarlaaael vádoltak elleai agybea 2-od bir. ithird. 7C9/B. 85. Lat. Tóth Bajaai Jáaoa ea 'áraaj iáaadáaaal vadoluk alleai Ofy bea. 3-.d bír. itbird. Manóm 36. 171/a 86. Sa. 1 Ör. Horváti (Saa-maraa) Jtaaef kOaayl taati sarteaael vi-dall allaai ügy bea. Vágtárgy. iak — á D.mei ¦miDfaii iü a .aafyar ajaáfirák — Hau< Fnpii — Oiaaifoa ki-allitál . onaáfo. cai'akoda..) A iovároa igyilaie a batea a kápvf aalobáatói egy méa bás faiá lordul! ¦ aa a \| báa oda feaa vaa a várfcaa, b.lotu oaoa-doaae< köroyeai. de meg Bgyobb oaöad uralkodik belaj«b«ll a .Fortaa.' ei. Sajátaágoa egy elaeveaáa: sForta-aaa. Hagyarol aaer>BOeet jaleateaeimag- y3 >raak. A aaaliab iiiabáab.a Barcii Árpidtól Almáai Tihamérlol. Hevaai Jó , ^(M f. Hetaayi BiUlol, a aípaaiab... bao padig Saigati Jiaeaból aduk uj da- rabokat. '¦ Saiabáai ílelüakbea aokkal foaio- aabb kortllméay aaoaban ai, hogy aa a hid-gaag, mely a fóvároal aémet aaiubái • • "agyar lapok, i magyar aaiaháiak k0°>' 'aaaállo't, kead aegaataai. aynö lórTeayasek épftlele ea börtoae ez. A mull hét ket erdekaeeredmáayeitt játaaodotl la: aa egyik egy aajto por Tolt, malybaa agy aaap Iaáay volt a vádlott ¦ a miaik agy feayito por volt, malyhaa Varhovay Gyula volt a íov.dlolt. Asalöbbiaem vert fal olyas aagy port, miat a miaik, da a láraadalom aa a jogtudomiay búvárai aldtt Bagy taatl aigokat fedett fel; míg aa utó bbi óriáai iagatoltaágol kelMtt, padig oaak köaoa-aégaa, oaekály mérv uaikkaaatái volt. A .ajtó por jogi oagy foatoeaágát ai adu meg, hogy magyar eakAdtaaék eldtt eloaadr fll. moat agy bo mioi vád Ion. — A fBvároabaa vaa egy Byomomlt aémet revolver lap, a •Cyaakali" ; eoaek a .aaarkaaatoja* valami Fiaoher HÓrioa, aaarolai akarvaa aa aAaieoda éle' e. járadék biato.itótiraaaig<>-tól, kiayooiatott lapjibaa a táraaaágrol ayoloa gy-liaatoa rágalaaaao eaikkat; ~- de aagyoa m«g-aaalodutt, mart a Uraaaág aem falvéa aammifala .lelepleaáaeklól", aem tömte be a revolver lap aaáját, baaem agyaaa-rüeo bepörölta rágaliaaaáa miatt. Mit telt moat a arevolvarB ? Hogy kibújják a bo.oi.KSa alól folberalt agy Sohiff Sarolu oevtt aaép kávaháai pia-oaérleányt — e oaikkek aaeraójrttl. S a aaéplásy oda állt aa aakodtaiék elé: BEa vagyok á aaarad elvállalom a fale-loaaéget, elég véaek vagjtok^ arra, hogy eagem elitaljeiek ? I* A por aokáig tartott, Sarolta aagy< aámaak ke- oap a. két éjjel volt alkalma folytoaoafcB kokettiroiBi aa eekfldt urakkal, kSabeo kihallgattak aaás otveaot la-ám, a kiket Fiacber ur aaérl idéalatetl aaag.aogy 6 aaokkal bebiaoayitaa, hogy aa .Aaiandá'-aak vuaelmei* vaauak, da a kik agyetle'i kivétel oélkfil miodéppaa aat biaoByiUttik bogy aekik aemmi ki-fogáauk aiBO. a tanaiig eUea, a igy a hoeaas. p^r utia aa ,Aaieadas egy eakttdt-aaéki vardiktat él egy biróaigi aatároaa-tol ayert arról, bogy kifogaaulaa aa el-járáaa a bialoaita feleknél aaembes, mig a ravolver-h6at éa asaraaoeétieB ildoaata, a fiat .1 leiay alayerték juulmukat, a bo>-toal. — Ea eaetlal tSbb lap veeéroaJkkbaa foglalkoaoit, a UBulaágait áa aem voBom kétaég'ua é. miedeaeeeire belyeaBak tar i aat a UBaoaot, a mit a lapok M al kálómból a biitosito táraaaágokaak áa paaaiatéaetekBek aduk. Hogy tudaiillik kSvaaaék ea .Aaieada'paidijil, ba vala-lely revulvar-lap aaaroliai eaiadékból piaakolodó oaikkaket ir róluk, oa adja-aak aaaak péaat, biaam pareijék ba, mert ba oaakugyaB aiaoa aljiráaukbaa aemmi kifogiaolai való akkor tgy ayil-váoo. por oem árthat aekik, a6t oaak haaaoálbat, amiot batároiotuo haaasált aa .Aaieodáflak" ia, mert a kdaöaaég a lapokból értaattlvéa arról, hogy aam ai aakodtaaék, aam a biroaig agy hoaaiu aaóraaalhaeogato por alatt aam tudott ki-aa-.ai alyaami reaaaat arról a Uraaaigral, vagy mlAaelríl. • publikum aokkil iakább fog biaoi abbaa, muitha a por tSiprobájáa Bem meat volaa kereaitQI. Pdrt a revolver aauraaliaaták aya-kába,. aakor magaaabadiliak tolok! A miaik pír a .oráago-péaaek tra-gedtája" volt. Igea, tragédia; mart a ho., Illateieg a hoaok elUukiaak, Vrrkovay Oyalat a .FBggatleaieg* aaerkeaatojél elitélték kOataaégea aikkaaaUa miatt mia-fel évi (bortoare. Talia aaaki aem váru as ítéletet, legalább erre eaged koTatkaatetai aa a ftlbokrétiaott aégy-lovaa hintő, maly a .Forluaa* épülete koaelébes arra várt aa rtélet-hirdatéa oapjia, hogy a Wmeatá. utáa a kapviai Itháa elé rtpitaa a rehabilitált Verhovayt. •eFrigya. _ __„---------., birlapirókByagdijiBtéaete javára falié pett a eéma- eaiah.ibafl erre a magyar Írói korbeo Haara tiaataleiére lakoma volt a itt agy öeaaebarátkostak a Thalia miadkét aembeli hívei a magyar ujaigirókkal, bogy — rniad aaokáa m'>adaai, — ,e jó viaaosyból a lagaaebb gytmAIoaoket lehet Tárai.* Ery aagy aaeméay kaad már előre vetai árayakát, ea aa oraaágoa kialliiáa. Haaam aa árayék — aagyoa ao-tét. — Mag mag aiooaea, eaár ia vaaae-kadark raju. Bllbb veelekedtak a piktorok a kiillitaai biaottaiggal a moet a kiillilá-u biaottaág v^aakedik a kiállítókkal. C..k aatio aa a aok baaa voaa i»g ae ártaoB. magasak a — kiálli-tiaaak. Paraaolt iTracakoBÜkaa A vándor mflvénnek saeretik a fördo bel veket meglatog-tiix Hogy ott kívae helyre álljoo ssobeik ngésaaéga- Fajd — lom asoabao u a •pecalfttiójak oem mindig likcrQ!, mrt ossk világhírű aé» vagy valemi gsoie k«dveért cserélik fel a rftr-dAreadégek afriet levert a lásapttafi-te:U (oeak sálunk.) vagy toaraieraaakitelte teremmel (e már miadeufitt meg v-o.)As afféle sisgénj ördög pedig, a ki előtt neve, v»gy legalább gea>ejéoek híre nem jár egy fél oreaággal, benae aar»d a pacibao, mig rtvUmi jó asivft Croeeai, (reodeeen »Dgliiu) ki oem rástja a léből. Hós&ak u ilyen muféaa volt, de bo»sá még a „p«ob* is a aarkibaa járt ! Mikor B .Füredre megérkesett ae-gedüjével, rögtön egj máiodreodO vea-églobe hajtatott. Uiotbúgy aem akarta, hogy a magyar leogor mellett a költségek tengerébe mer dl jön: nyomosa aitat-ta * topincaért ea es> mondta : — Hegedd mQvésMtenaet esaretaén. tgy ooncerteo beaoUtat 1 Öa bisooyár ismeri valamennyi itteni vendéglő pio-oaérjéV Itt vao kéts«áa darab belépti jejy: egyeasék meg társaival, hogy eaekea miként adjaoak tol, mifidea túladott jegy atán kapnak 20 krt. — Ssolgáiatjár. aram ; bistosithatom, hogy 24 óra lefolyás* aJatt vsis-mennyi jagjeo túladok. — Komoly«a ? — Hiadea biaesajal ... Itt na-gyoo aserotik a fa-tgedtknfivéssekeL A pinc«ér tivosik. A mflvéaa gyorsan előkeresi fokete sálonkabátját, fehér piqnet nadrágját, átftltosk&dik. Fejébe nyomja sít a tsélea karimája tnü véss kalapot, késbe a aétapáiosát, • negindat <g7 kis „raadeoháan4. A pnblioum tetsaik aeki. Diato-qoaJ-. Ssive oak Qjrj ttgrál OHimébea. s el kead Naaitgalai: kétaaáa j-g/ 1 frt. 20 krejosárjáva,: 2-40 frt . 20 kr. niadeo j«gy atáa a fopincsárnak . • marad méff mindig 200 pengó, A pém-tári bevétal i. loai oaak .weaigettói" ekkora . . .abból majd fsdesfcetem • világitás, Maekiaeret, tarea a fslra-gasaok kolteégeit Tohál nekem miad«n esetre marad 200 frt tiaitáa ... E-t bies! A 200 frt. li-sla hasson fölötti oromébea, aragy mival tán a .oassa j auad vett vékony, biaioaaa aaa» dom, • mftvésa vacsora aéikttl faködti le. — Almában látta Isjaa a b a b • rt, j aut iáa ébnaodaadoUroB1 a7 tál bab- jHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM Z1L11 KÖZLÖNY atAHCZIOS U«a 1886. art... De o. bániak roes ssójáiésk.l ubát beaa « mS.és. 178 flOr és 40 ke- jlt almait. Háanap korái Ulpoa óó tell Tolt Bár, lületboa as a meggyösódai a íe-ól, bogy a atéfcek rendben rsnnak-a ? Még hogy a többi eldkéfilettéi mennyire ju'ottak ? Sok oésAji akadt e fnlragsssain.k ? Aitát. be irt a T-adáglobe, asintén oém. eldkéasaUtre. Majd mf>g bebaJlng ¦sobáj^ba Alig foglalt helyet, joa a fo-pincaér. — Noa? — Kérem valamennyi jegyen túl-adtunk, amit nagyságodaak előre meg mondtam, épprn űaak k<t nénet uUaí tutia '»•" • j-gy«ket asoo m«gjegyaéa- \| wtt „ M e J e ^ •el, hogy Ak a hegadu hangjától kólikál1 kapnak. — Caak kettő maradt meg? Hias es pompás! — kiáltja örömmel a múvéss. És kapja heg'dtljéi, égig haasa rajt' vonói a oly«n TÍg bangók-, eaal ki abból a négy búrból, — asemei neki .Oiesed-nefc, baja,, miaiha táncára kein, a egéss taate caak úgy remeg . . A négy bar njjoag — (aláa« mtréta anin se job-bas . . Aatán ki merőire a ayugarra dói • m piocénŐI, ki éppen Saáss Kerolylyal gontdolkosuti: .Négy kn borban ennyi erséa nem <• tudom hogy fér m>g ? — kérdi- — A péns már önnél r.a ? — A pént ? — Ige ti a péns a 198 jegyért, a melyeken tuladoit — Ah! Nagyságúd talinaatapéast érti, melylyel fáradságomat igérle jutalmaim? Nagyaágod legjobban tudja, hogy még risos nálam . . . Mi-eso—da? Péaa, mely 1 jel én tartótom öonek? — Hiasen éa a jegyek-rÓl b«asélek 1 — Igen, igent én m-g a 20 krsj-csárról, meyet nekem a jegyek után járnak . . . — Asi ön iesavámiibatja \| — De hát miből? — As 1 frt 20 krosárból! — Mictods 1 frt 20 krosból? — Hát a jegyek árából I — Éo nam értem nagyságodat — Engem nem ért ör? Hát aem kerül minden jegy 1 Ért 20 krcaárb-1 Hat DÍnos-n as rájuk nyomtatra nagy. tekét- betűkkel ? Ha Ön es barátjai túl adtak a jegyeken, ükkor hát ünnek aay-oyiuor kell 1 írt 20 krenárt átadnia, a báay jegye, eladtak . — Hieaea nagyságod aa 1 frt 20 kr-t nem i- említettel — Én? Mit? N-m emlitetum? Hi-¦ion rilágoaan ki raa írt-a r jegyekre! — Éi ur I — — D adott tul jegyeimen ? — Én aaéto-atottam, mint nagyságod parancsolta — Scent Isten — Kérem én még nagyon jól em-lékeeen. arra, amit aagyaágod ntondoti „Hegedd mfivétseteme. aaerntséi egy conoerteo bemutatni. I» t.b kélssáa d»r»b belép ti j-gy ; egy essék meg társai ral, bogy es«ken miként adjanak tn Minden túladott jgy atán kapnak 2C krajcsárt. — JÓ. De hát önök miként adlak tal jegyeimen ? — A .Magyar Király" as .Arany Bárány' éa a „Komlókért vendégeine teritékei alá teUök; mindenki elritte jegyet éa ssebre rakta. A két nemeiét ki-ré»a, akik ast mondták . l9 — Borjú I biraly 1 - 4 - Mit? Nagyságod Telem gorom-fcsskodoi akar? Adja meg inkább * 4C méay raaig ísnaiott, mikor a pódiumra lépett, bele ¦•m aaimitra a 40 írtől, s pm-onir követelését. A Baöréesmak kát melege Tolt, mi-,or elkaadte hasni, mégis a pabükum •saJsdt ki a büaro, a mint mondják él-Tenni s langy esteli eeellót, bámulni a oaillagoa egei . . . stb. Utoljára már csak egy anglius maradt a teremben, as hall-. tfirelensael . . Mikor a asfiréss lejáUsotts a program mot, ss anglius odalépett boasi a karjára öltÖiU. Aatán ritte a oaeeáho* s megtérítette a deficitet, mert »eki teU \| - Wajdlti JÓSMf urnák lapunk l tulajdonosának boro- pinosejél furcsa ren- érkeatek körünk b« ] dégek látog. iák. Három egyén lolraj égre, ralabara Oeröffy oa-kugyan fal-. kulcaoaal bement oda éa ai ott leró bort, ttlUlett bennünket, nem jött. Helyette pálinkát haUlmaaan dés-málgat'ás-.Végre Sághy Zsigmond &0 'acból álló asietá>. [ a hira'lan rendégek rajta Tesdtettek a •¦lau keadte mag •.osdásait f. hó 10-én j moat rárják a béreit eseesr- a kijosilanó ,A ¦ a b in nÓ k elra b I á • a* osimt. fekete lerest . . . . , aa .gaaságssolgál tatás társulat méltán megérdemli a'meleg pár-' tét olták ki, melyek mindegyike egy-egy tolást. métára él bosesabb, a jó Tastag rolt. — - A »Pt)igárl Egylet* f bó 8-an E.ek ugy.n korán kereaik a Urasa ! A tartott kövgyaléséa tekiaiély-a eid'öbb-] köanép jó időjárást, bótermést nb. jóaol, ¦éggel határosaiul kimondta, bogy a rég ba Sst.-Qyorgyaap elfir* kígyót lát; há< terTeaettépitkeséatfog-oatoaiUni fogja, as < a maros. 9 én pároeáTal megjelent kígyó uj-aiosftban. Nagyon örvendünk, bogy e' régtói vajúdó ugy régr- kedresÓ fordala-tot veti. Ufy halljak, bogy a legutóbbi ösgyülésen már nem Tolt annyira as«m- «6iln' s saéibnnán. Vajh. as uj épülettel rs föl lám adna és élne e •séposélu egyé- meaéaek tetaaó — 'aatvériaa agymértéé! — A keraaxi kápolaa folavoata-léae márcaioa 17-ére balaaitalotL Ekkor tog as délelóli 9 órakor eeokáaoa Onnepé- ne m oi Tartam, nagy aágoe aserenceétlen, hát hogyan frtol . - Te fioskó btUin! éa raád SOO j-gyei — B4m b»U, bogy a4jak km tul. Hát én a teritékek alá tettem — De én na ért adum ónnak, hogy eladja aaokat! — Nagyságod nekem ast mondta . HcgcdO Baftréesetemel eneretném egy oonoer.enabematstni . . .* — De aem ám isgyen, te steren esetlen! Ss»gény ké negbeaaat'. Hol ?agy a terembért, a Ulragasnok ét rilágitá* kdliaégeii ? Pedig a ooaoertet sségii meg kellett tarUni — reseantée kedreért Kesébe Tette a heged Öt ujra, be-gyakorlaadó aa esti !(5«dá.ra asáat darabokat, banea a játék mopa gixer to! Hiába, a* ihlet bleraC.d a peobbe! As aet elérkesett. A 198 jegy tn-iajdosonat pontosan megjelentek, (i ne pártolták rolna a múréeaetet? mibe •e került! . . .) de s termet félig sem toltóuék mag. As iagyes j«gyea igen tiasteU pnblioQJa) asnmái aség barma asaporitotiák, a kik a pécstároál Táltoi iák basatisásjot, akarom mondani jegyet 1 frt 20 krjáral. Srgo a bevéwl ösasesen 3 frt 60 kr rolt, s koiteég kenk 180 frt, dniatot nen, ad a dolognak, ü. i. 3 asilsj ök.Öláa 1 bikát minden reaeték Délk01 éppea akkor hajtottak ai Iskola-uloaáu égig, mikor a gyermekek tis óra ntán aa iskolai épaletból ^regesen tódultak ki Habeb Samu. H i r t k. Z»jakra t. btraok megbokrot>oduk • bi toBji>r» kfoejjök fOMtoimk voIbíl, btt *-rmcaárs egj irb«Mn .rr» dju^-ÍÖ fogat atjokai aem ii%}. Jó toIok a aiavrh* áthjU iráai eréljetebban iotéskdDÍ ' — Tujmk gazdaUkodávsa. K^p- pnt Bt>gj iwrtsg kbeo, mim meg^Kaoji •ötéi felbA, röpködlek m«MÍaken t> vmr jak .wertaMtit «• a utmsí T«tt%ftkMI » .gut kipa.tit)ák. A ptvllioi mosás nt ikkt lák ieii b«boro «tték ki » g p) p ¦»«i>kkflt láttak, tvmiBt ¦ ¦ált vetétbÓl l magot. Gaadal-nk, hogy gasdamk réssé- röl e iriot trtiym tioik. oem t6r- lyásokrs bjsaük. A pályamű terjedőim haladjon mag saáa sort. A kesiratok ; • ayen olraahatók éa osak a papír' 'ik oldalára legyenek irra. Slóayben inak oly mdvek, melyek tárgyukat társadalomból merítik. Pályadíjak. Elad díj : ket oa. k. arany, második díj egy disskotetQ »-odaírni mö. Pályásat) határidő: 188 Mresiu* 31. Pálysbirák: a ¦iMagyar násiaassosy' sserkeaztoeegÓQek . A pályadíjra miad-oki pályáshat. Á" pályadíj a pálya bírák áltsJ leg-jobbeak itélendfi monek ápril 15-én fog kissolgáJutni és as a .Magyar Hasisai-•sony" legkSaelebb aviamában fog megji lenni. A aserkeaatoséfF fenUríja magának asosbvnaat a jogút, hogy egyéb, különösen a pálya bírák áltai dicsér«tr» roéUa-tandó pályamÜTeket ia koss*ebeaa«n. A ¦ at'oaiml. roTaiuokban emlékesdak Í >eg at etftadásokról. Annyit asonbaa idyen ia elmondhatunk, hogy a derék \ — Karai ébredéa. Máronitu 9 én a aalavári taaitók aétakoibaa — a nap lrgénél piritkoaó — két kígyónak éle lk k lk idik regi — most már asiate ••pltibáaetár lyességgel régbemenni. A suta senei °KÍ TégeaBÍ. - TéglegMltés ijfli polg. iskolai rendes tanítót a és kosokiatásftgyi miniaieriam jelen állásában regleg megerősítette. - Sterneck haiifjvenenj.•) J«- gordookamtTéVsQnk hangrarseaye iiému iotelligeiu Löaonséget Tonsott lit jeleni? I — - Gyiuxbir- Neme.h Jáaoa ktr. itélAUblai UBáoaetndk urat, as itteai körökben U jól i»mert éa oagyrabeoalllt jeles férfiút, mélyen toj ó caapáa érte; leje jobblétre isead rdii. Vigawtalja agy ói, it é miat ai egéss [tea o«aládot ason ál bóf>-én mébe. A h aaár mait anámnnkban jelestfik — ér- .Siarraa" asálló Bagj ter-nuaora, — mint dekei i é* 'áJtoaaio-4.0 'volt 0eas«álliUa éa t-puikcdik a njeater kWiló beUégérol, leginkább asoaban jó uni-táai rendase-éról. A mftaor 1. pontja: Sebibárt .Momeatea muaicsias' toU, melyen kövem tt kod lek a hangreraenysön kÍTttl, aaJTességbol Pollák Miksa ur éa kftlAaléle hangaseraken l mflréas Unit-Tányai. Mi Pollák nr játékit illeti, ea alkalommá.! is a asokott konsyedséggel éa eleganosiáTsl játssott, mi pedigleo a taoi-ráayokat illeti esek valóban di-o»ére!6re válnak aaeslarAkaek. EaaUn hallottuk Goltermaas : .Grand dao eon certaate* elóadTS gordonkán a hang-lysó1, songorán Pollák Miksa ur; által, a pedig nagy práoiitá«aal aiBd a mellett a esáaodik réaa Talódi mftrénsiea a.óadás által rált ki. Est kö-Tette: Kftcken .Still «án Hen in Liebe glllht" ének darabja, melyet 1egn>gyobb órömaokre Fiedler Paulina ur<\6 Hoff mann Mór tanár ur ssiTesaége folytán ¦agyarul énekelhetett, ssután Hilsel: .Darre Blttter' jét hallottuk. Fiedleraé uraŐ ssép kellemes hangja, leginkább aa-onbaa magyar éneke állal sajoa tapsokra ragadu könönaéget. A möaor 4. pontjába? mint kít&ao songorajttssót, 5. pontjában mint ralodi gordoska-má-réest hallottuk Sterneck unt. Hiába a gordonka a gordookemaréssnek hang ssere. Must iámét Fiedler Ptiliaa ornfl éaekelt. többféle hangtver kiteretében, ntvly alkalommal as éaekeand haagját Fiseher János ur gyönyörű fuTo.#aasa a agy od elAnyöseo emelte. Esután köret keséit: Doppler .Ábránd magyar dal lamok feiett' íutoUd Fiaober János és Waiaamayer Miku urak által elóadra. kik árséaaejjátanották a ssép dallama ábrándokat, miért ia a múérto kösonség megérdamlett Upeokban réaaaiitette ókét. Végűi: Wagner fiiehard vT»snbtuser' islánot lésarét. me]y tisstelóik mindeofiti megnyugtató benaóséggel nyíl ránal. A kisdott gyánBJelantéa így asól .Méaetb Jánoa kir. itéló táblai tanüos-eln&k ugy s maga, mintgyermakeí: Mari, Krssi, J4.00a éa Lásaló nerében, •aomo-rodott ssirrel jelentik fel ejthet len nejének, illetőleg édetaoyjaknak Németh Já-noauéssel.NouríhrerLujsáaak.a hniotti asenteegek ájtaioa felvétele utao,élétéaek 58 ik érében, 5 napi betegaég után, lob koretkestében, 1885. éri márosiu* bó 4-ik napjáo délutáni 3 Órakor tortéoi gyáasoa elhunytát. Badapest, 1885. már oaiua 4-én. Áld^i éa béka hamvaira !« — TíUámJafl toU ridékflnkoa f. bó 6-én eate éppea olyformán, mint ká nikolai »sárasaág idején asokott lenni 7-éa a délutáni órákban megint er&'een ríllámlott és dorgfltt; este pedig iftru sáporbsn eaett babnagyaága jég E»u tán néhány napig melec »do következett, mit 10-én oroa, 9aipöa éjuki tsél váltott fel. A korai dörgéare néara u oregoknél as a kösntondáa jár,(hogy: Bk o r a i d ör géa. kéiói inaég," Ennél fogra at idén minden je! oda moiat, hogy nagyon bó eantendó lesi. Csak asutáa ne osalód. jttsk a prófétai j^lekbeo ! — ToWajláY Bisonyoa Köriem Jóesef aerfl lab'yúmavésa legény (pardon segéd) Buda ómról történt tjltávasá. alkalmával valahogy magáboa taiái Tea ni mankatárSa seebóráját éa .any gyűrűjét, — A bodeórai kVjegysoaéf asonbaa tudta, hogy as eayreskesfl segéd ur Nagy-Kanissára távo«ott, sttr gönysott tehát a kanisssi kapitányságbos, hol Koráoa Jósaef egéáa árUtlaa .rea-esal f. bó 12-én jelen ikesetL Terméaae-teaen itt asonnaJ lefülelték, as óra még nála rolt, de a gyorflt már elaálogoai-totttv Tettét beismerte és moat bűvösön ssidjs ast a poinakra akasstott drótot. mely Kanissára oiy hamar maghonU as ó enyres meatérségét, — A BOTSi Mikefa kósségben g mQ dalműT- ) hallottunk egy reaale- h gy tet, meglepd ösashaugsatban eiőadra as Aaanei bangreneoysAk által. Es alkalommal elónyöeen kall kiemeltiaak Pollák Miska ur harmooioai, — nem kuldnban ifj. W-jdiu Jóns«f ar gordonka játékát, ¦int mentére hangsserének egyedali kéf-rieeJőjat. Emtán tánosrs perdült as ifjnság, • tartott a jAkedT éjCil utánig beutt Talna a napokban aa iskolás gyár mek-k kosfitt ha a T«l«Üen karfTeao (űr- BásaMs mswk Mait py pá]yamfiv«k jaligiel láLaodák el ea mindegyik pályaműből egy. a péjyáaó tartatto*ó ea kiTfll agyaaely jal •Hatott, márt boritok oaatoiaedó. A paJya-mttek ily oiimeo küldendői.: A .Magyar HáataéMZODj" ¦•erkeaatAaége, Buda peat, rácsi-körat SO — Tttsréss puwütött maros, bó 6-ia Zála-TárBoken. Ugyania a> ea litatt aapua reggel 6 órakor Hoffmana Mibály ottani lakóé Malma kasala eddig treüea okból kigyoJadt. moggynladt t51e aa iatáJója, ioaét a Momtsed koro- Etahás és a mellett leró 2 bái. ¦ en 3 básraelléképaletekkel egyfia lett a lángok martaléka. A „novai ónkén* tea tasoltó egylet' járásak kedves ssolga bírója Tat élén a vess asinbelyén rögtön megjelent, • s ttla tora terjedéae oaak hamar as erősen uralgó délnyugati seéJ dacaára, localiaálrá letL De meg mely atkatai által el bcb oiilatható — ei beesnek, ks«i > U >ai hia«c«k ¦ U-padoaak, kif id&re rá köbRre- ül ba, eJdnW etak isárax, nabiny hónap Baltával aaoabaa taonyo loidaa wiaO kíkop«Ml pároamlva ; i illető folvtonot bágy»dt»áfot erei, a« álom iám hossa meg n»fc ¦ kalld Dthenéit; uor rel0l idngaaté, ingerülttí i roszk«dTilre válik, >ai MJtelBSk {TOtrik; ha b.rtel. f.U.l, nh-Uéat eret, . tu tffin ti Iái kerinfeDi lataxifc Ue ; belei •idofnlBak, bfir» clykor asáraa ea rro lau réra nerittrUdiít i ffaér« ia^mirfn[; tjielttt caeKé J «xabb ídeif raló álláa Biallett Qi-ledek válik ki b.161. ; továbbá as étel crak-síi felbor&i, mi k&eben oába edtraea, oéh. aavaovoa Ut áras, mit gyakorta asív-ím kOvet -, látáaa elvesz, taemei el5tt setét'foltolut lát, ¦ a laf&afTobb forn kiéi elfTanffliea vea rajta eret. — Mind esen kónBoatek falváltva lepnek fel * bitton f«.T«betd. hofy u orsaáf népea-<' >najdnf>ni egj butnavda esen betefaef egyik Tat7 náaik ne tűében uaoved. — Ta-;ultatctt, boj7 eien betepafek lányega rrroaok által gyakran fáirataertaUtt; na-¦•ly«k által máj baj (vanáBt, aiaok álul miat i«g, tBTaet mátok álul mint vaae-baj itb lett fjócyke»«lve, aoelkal, hofy eaen kdlOnböto i5&c;k«;eléak köstU eaak ejy is tikeroa Uu volna, míg allanbaB a ,8hlk«r-' * <Data eaea betaf«Ag«t Balnden efvaa Oaet-tökil-uwn elbárÍtOtU.Ea«nkittldS fjif-ˇaiaHennvi alább felaorolt pofjuertár bac mejkapható Oij egveoeknek, kik do^aláaban »« n-., a Sei\|-el-féle baabajtú Ubdacaokra U ran asükaécok, a .8blk-r-kiToiiaí>taJ" latbao. A Saigel-fíle baaliajto Ubdacaok ; I7ót7>tják a dagulaat, elOmik a Iáit áa tmtf biliéit n.egnabaditjik a főfájáttól » elfojtják as epekismléct. Lsak a legbiatcaabb, legkeli-itUi-bb ¦ agyia^nmínd a lagtokélateaebb labdacaok minden eddig kéuil«Uek kOa&tt. A ifikknl caak ef7 kiierletct ii tett, aaok basuálatát biaonvára nem fogja abban hagTaí. Eojbedaden ¦ BÍndei legkisebb tajdaiom elS- ksll amlitem asl, bory Tárnok kSsüasielet- és tseretetben álló kösség derek bérlóje tek. Qréas Károly nr — s tfia looalisalása után rendégaseretó hasánál a kifáradt tQsóitokat — maajyaro-•an megTendégelte. A leégett épületek kösfll 3 rolt biitositra. - Tlllim C«sp«tt mároa. bó 7-én, eate Mábomfa köstégben, egy hasba i ast mellek épületei t»I egy Ott albamraM-otu. Ab iatálóbtn benn égett 7 drb asarrssmarba és löbb dfb aertéa ii. ek kosaégben bisonyoa Setiayog Jánoa n egyén, ¦ f. hó 8-án éjjel, — midón ápolói elaludtak, — as ágyból felkeit ¦ ss u osán lérÓ kútba ugrott. Segély-kiáltásaira a hásbel.k eJösiettek, s még élre huaták ki a kútból. — A nonU orsságos ráaár 1 h 9-én jól sikerül: ; — mert nem esett as asó, — mint as előre egy eaó-jóaló meg' profét ál ta. — Besseg, asegény próféta egéss nap nem merte ám is murién i élőt magát matatni, hanem a káJybc mel. letü kucikoba elmélkedett jövend(5bel. prófótálássJ felett. KtllQnben a fásár elég élénk éa népea volt. Sok rolt eladó, de keréa a vsvfi. - Tfti é* innét UU F. hó 9-én éjjel 10 óra után, Sst Koim.dombj köaaégében issonya délnyugati asél mei latt rémea tüs pusetito t A résa helyén a norai járna köskedraltségü tac _ bírája, — éjjel rftgton a „noraí fink, tftaoltó egylet" élén megjelent. A iteletkenesi oka, — alighanem bossu miire. A dühöngő rihar által mégjob-ban élaestett tusét localisálai alig 'eh< tett U lakó bás Öassea mel lék épületei Tel együtt lett a lángok martaléka. A kár igen ttagy, A as«renosétlenek nyomorán a résstTerfi nemes emberbaráti ¦etet Tan bivatra anyagilag aegélyesni plébáHÍáhon tartoso k. ta sitii állomásra pályásat hirdattetib. Ltí jŰTedeiem : osabad lakáa, elegeodó tosifa ét 300 frt. 50 kr. réaeant kéM-pénsben, termény ékben ét földbirtokban. Pályán.! bntáridÓ ápril 5. Saemé-lyet matjelenea nem kírintatik. Kellő-úg falMerelt kérrények Íl6. Tornyos Gábor noTst eaperea urboi kttldandók. - Püy«.ntJ Urdette. A .Magyar Hásiasssony caimü, vároaunkbao éa megyéokb-n if nagr elterjedtségnek é« kedetí#éfiiek örrendó bástartisi, gasda-aáfi éa aaé]>irodalmi hetilap ujabba a iámét élénk jelét adu annak, bogy komoly törekTéae as áJtaJa képriaelt saak.rodal-mat basánkban minél magasabb ssin-Tonalra emelői. E végbÓl a folyó IY. er-folyam 9 delelt egy mára írandó éa a lapban megjaíemeadl esikkre, melynek föltételeit siább kteol-jtk. Óhsjtanjdó rolna, hogy ráraamBkh-ii é kbAl i bl lk l k uámában páiy>tttot i» bir* a .Magyar Haaiasesony" asáV Ára anT palacak .Bhaker-fala kiroDat-nak* 1 frlStTkr.. 1 dobói .SaBjaJ.fita bat- 50 kr. Mafjarortrif i főraktár: Bodspeat, Tirik Jénai gyógrasertára király- atcaa IS. Kaoisaa, fte.w iézaaf 2— 7 1420. . 11; ér.) Béci, 1686. máresiua bó. T. ex. Bitorkodom esefinel tiaatelettel ér-tesitani, miaserínt jó hirnéraek SrrendA béesi i nároaius 15-én iámét í. én (Ebeospanger fele báiban leró elóbbi bolt belyitégemb i) fogom áthelyesni. Hidón e» által ismerőseim kíráns-tának megfelelek, egyasersmiod ajkaimat lyujtok a t. c. kósonaégnek, bogy aaak-mámba ragé miodeo íérő-rahanetnüt n,-kaoiaaai tősletemben épp oly divatosan és jó minóaégben, aaonbao aokkal jutányo- sban mint j éa kényelmesebb módon, , megssereshet. Sok éren át Nagy Kanissán, rsls-utolsö idóbea Bécsben ssenett t»-paastalalaim ason reményre jogoaitoak, hogy a t os. kösönség igényeit minden tekintetben a legpontosabban fogom ki* elégíthetni, miért U bátorkodom Urasá-godat megkérni, hogy ssíto* megreade-léaeirel engem illetőleg n.-kanissai Öntetemet mogtiastelai méltóstanaék. Mély tiMtelettei HIfttkó János. SzfJtteet. SaghT Zaifaioad asintarsaiata f. ko 10 éa kaadalU Beg eliadaaait. Idáig előadtak 3 darabot, naTaaaríat ,A sa-blaask alrabláaa. .Kolduadiák- és .Ba-borékok ositott müreket. L barom eló-sdia mindenkit maggyosbetett arró', hogy Sagbr asiniáraalata jó erőkből Tan iser-TesTe, As eg«e saarepak betöltaséra nésTe baaasas bírálatot as uttal naa adhatunk oaak is as addigi ftllepasak-baa kilBnt arjket, nénsariat Sághyni Ei B JC/U O EnUi Berta, Mémén* Ilka, "i>oss , Oywman AUc. Követi Róaa, ar hölgyeket ét ŐáfAy Zngmcnd, Aradi °--J-- Tulutrai Loránd, Krém 8ám- dor, Tuitoi Mikta, Ftlbiitn IAuló, e. Njfirtgyhíai Vümot arakat emeljük ki aa atul. ^itniánoeeigbaD padig minden babosai aalkHI el lehet mondani, hogy a tarsalat sokkal nagyobb uartolaat aV-dsmel, mint mekk&rábaa e aabiaj el6> adás alkalmiTal reaiMalt. Talpra .Irodalom és muTésset pártoló Egyastlat1! A ntttTéssetairt baaaJai aem pimlaaba jtí dulog I éa megyenkbÓl is, bol a lapnak oJy aok olrasoja éa b-xátja aa, Baisét tAbben Tennéaak rédi e pályásaiban. A feltételek a köretkesók : A csikk tartalma, bár mely, a nórilágbel merített, a nÓket ki-' oirkor derakfájájban Tálóaa érdekló kérdés; n tárgy ^^t \|\|J ^-JjJj^Jj^ társadalmi. hásUrtáai. gasdasági, sere-1 fc^yoa tap-^6 aj A talaj4e).képcaJ eiea orsxngbaji Miai vaUaalv tolvaj, ejjal lap es Uf beutaket Nánta^ek steQ- éa oldalavilaláabam ......... ivednek, bácvadt- léai aaL a mag atarUsi, gasdaaigi, aaTa-. Tilaaslaaa taljaaaa a fi- \ naa, freankbaa biaonjof lalnhiiHaliat ataa- NyiMim kfeziMt. KSteleaségemoek tartom t. Lange Kelemen ideigl. helybeli állatorroa amak ¦yilránoaan megköszöoni, hogy loramnt nagy b-jáböl kigyógyitotta. Ily eaebiknél miadeokinek bátran ajánlhatom i nagyon Örülnék, bs Tároaankbao megtelepednék, Lackenbacher JSde. legjobb asztali- ét üdrtö ital, /' kitűnő hatásúnak bizonyult kébojétail, (égebijoknal, gyomor- ét bolyagaaj- rutMÜ. latt«DÍ Henrik, UtitU n »«.má Lapreser és kiadó: SZÁLAT 8AN1HÍI1. FelelAa taerkeaitA : TASS ÍLI08. Laptulajaonoi: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉS Gazdatiszt gyakorlott í) tapaatalt, ndt, azonnal oagy későbbre áüátt karú. — Ct.n kiadóhivatalban hova tutiig ajánlatok .SKtetatiSZt" cám alatt küldhetik. •) Eravtajskoe)suartieaialaU,easi lartaiau ""-¦-•<— aem vállal feleleeaafet nHUSZONHBQYIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MARCZIU8 14-4 HIBBITÉSIK. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Vörösberényi tanulmányi alap ui odaírni képviseletében ezennel közhírre tétetik, miszerint a mondott urodalmat megillető kenései és vőrösbe-rényi Balaton halászati jog, az ahhoz tartozó Ke- 2 nese községben fekvő halász ház 38O öl belső te- 5 lek, jégverem és halász-kunyhóvali 885. november 1-tól hat egymásután követketkező évre írásbeli zárt ajánlattal egybekötött nyilvános árverésen bérbe fog adatni. Az árverés „Veszprém megye* Somlíivásárhelyen székelyő számtartósági irodában 1885 év martius hó 30-ára tűzetik ki, a hová is lO°\|o bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatok is intézendők. Az Írásbeli zárt ajánlatok csak is a most mondott számtarlósághoz nyújtandók be a fentebbb mondott nap d. e. 9 óráig (esetleg a szóbeli árverés megkezdéséig). Nem magyar nyelven, vagy hibásan szerkesztett, távirati utón tett vagy elkésve érkezett, valamint az utóajánlatok is figyelmen kivül fognak hagyatni. Feltételek jelen hirdetmény megjelenésétől kezdve szokásos hivatalos órákban ugy a somlyóvásárhelyi számtartósági, mint a Veszprém városában székelő kenései ispáni irodában megtekinthetők "»'-' írásbeli zárt ajánlatra 50 kros bélyeg függesztendő a beigért }f öszeg számokkal és betűkkel kiírandó is annak kifejezést adandó, 2 X[ hogy az ajánlatot tevő az árverési feltételeket ismeri és elfogadja. ¦* \|V Kikiáltási ár 1759 frt. ~^Q Somlóvásárhelyi m. k. közalap, számtartóság (UTÁNNYOMÁS SEM DUáZTiTIÍ ) . 11300 fajd rém! noisette-. tartói- és remantani X réxsákat I 2 mindennemű fajban igen * ajánl Szép Mihály, róxtikert tulajdon b K6i«egi olcsón ^ • 0 I TTt1 <l S . . « :0 iO 0 0 Talál maliitok, kik hetenként 0 0 rendesen szállíthatnak, keres 0 0 Ütnek 2Ji» i-s 0 2 Lud Hlnterschwelger, 2 /} Eít GroukWiunj, Q f\ Wien, Seohahauj, Saokgaase Kr 4. Q F^>enlitő fúrógépek, gyalugépek stb. legnj&bb szerkezetűek raktáron vannak. ^^^^B^^^^^^^^^B B e 11 b a u e r F. Wien . XordbahiHtrame 5 ocxxxxxxxxx SZABADALMAZOTT GÚZiOZDONY ÉS GAZMOZDONYGYiR C. Schrancz és G. Ródiger, Wien X. Dampfgasse No 15 ajánlják mint különlegességet a mel lékeit Tajzszerinti mozdonyokat </, -t/H egén 20 lóerőig Ily mozdonjok 2 év ót» 100-on jelül vannak forgalomban s róluk több illetékes szak-férfiaktól eredő bizonyítván} ok fe-kusznek kezeink között, melyek sze rint ezen mozdonyok az ujabb kor legczélizeriibb, legolcsóbb és legál-landóbb üiemerejü gépei, melyekbek felállitisa lakliáiakban s mühelyek ben az 18<S3 évi márczins 1 én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van. Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgyáraknál, bányákban, deszka fűrész gyárakban, géplakatos mühelyekben, és szövődékben, paszomány gyárak ban, villáma készülékeknél, könyv- és kőnyomdákban kenteteknél, hámorokban, turrogat gyárakban, szappan Jőző dékben, keményítő gyárakban, esztergálos mühelyekben, asz ¦ talos műhelyekben, ezérna gyárakban, serfőzdékben éfi kalap gyárakban. - ms n-ii Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdonyokról és illusztrált árjegyzékek, Ingyen és bérmenive &OOOOOOOOOOOOOOOOOOOŰOO A LEGJOBB CZIGAEETTA-PAPIR a valödi LE HOUBLON gyártmány. Oawlty ét Honrvtol UtáuáMktél Á csigEntta-papir cuk akkor valódi, , ha minden egyes lap LI HOTJBLON béljaapl ' lt bornak ai allant iiB <id- aláitaual «1 m latra. ¦í 5 0 0 jfMIl > I Eliq»t»e II U fcnapr I Harcz rra a iróztltiluiz! Dictárft a tok gj»ou«itá»okD»k valódi horgony P»in Exp«Jler ma i lljlbb lkdl g j g káinier. E-rok tadjik MJit Upa« LalaiOK folj'in hogy oaúj, • kött-vóoy ellen jobb i«er nem Ut«sik, mint » valódi P.ÍD-Lxp«ller. Eiért jo.it-.1 tanioaoljak »oo»k mecpróbá!á«ái. Ar» 40 . «0 k.r Ké^IfltUo a i^iflbb KTóK).««-iirb4n. Rlchter F. Ad. é társa, Bécs. ~ Főraktár Prtfibu. as ,arany orMiláo" gy^yaserUrbao, NiklaapUU 7. 2350 3-6. I A poloska éa úgynevezett sváb bogár tökéletes kiirtása egye dal és kizárólag Zacheri poloskapora által érhető el. A ralódi gyártmány eredeti üvegekben név- fa Tédjegygyel eltátva kapható A valódit csak axon kereskedók árusítják, hol ai erre vonatkozó plakátok a kirakatban láthatók. 2469 1-12 YédJeKf: MIKOLASCH S. templom-, szoba-, czimer-festó-, mázoló és fényképész Nagy Kanizsán, a honvéd laktanya átellenében. Ajánlja magát a n ó. kőiönségnek mindennemű szakmájába vágó munkák elkészítésére. I Helybeli és vidéki megrendelések tisztán, csinosan és pontosan teljesittetnek jutányos árakon. ^ makACi 0HHT. Csat Taldii 0 iii>4«a deaoioa v * t?arjf7 : i iái Q U IMI Mkuoro- A ¦ilott etilt ajo- V mat litkatd. Q tltaathajvlt, KJomorfBrct «• Q rtltfU é lko pak t grá.t/i 0HH taj, KJf eln)likiaoda>. ijomori€«t pótéit áaa^il. niajbtj vtrtaltfU, aranjér •• a l-fko- isnfélibb ¦« tllliniat •'!•= S» «' 4" falrtoaoau »5»e»-aí •li.aeri.bu «<l isnfélib ¦« tllliniat •!•= S « 4" aro e E(7 er.d.Ü dob ¦ hatanalaü u a.ltanal 1 frt HaBÜKváayall Hrrttf— IMfctltMk tatái • Maalal- I í.j -, (ol- M fo,fa- 0 jái likere ffróffTt- ft a* daganatok el ¦'Q, l Mfriia. 0 laart, ItrtfátMaák mindeaoem'l t«raU««>k éi t.b« ¦MMltf Tii.e. ke.«re, birulm betefJev U>;í. «. kól ika .il.ii K^ .... Q ataaitá«aal 80 kr t401 Q Valódi, Moll Tádjagyivsl •• nánlünúlml. o Moll A 0 »4' axállltó. 0 Raktárak >i\|\| Iliim B.la. Jimaef jyíjj.. OFekMlhufer Jó/.ef. BárU: Doruer 6. Csaktvrayt: OOüu 1. BoroTici ád. Kmtaaly : Schi«í.r Sa Mnama : Réti Jánx. 0 Szajttvár: Sialay Jów.f Za<a Eavruif BoUóiy J. g;óff7«>eri.i 0 0 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOoOOOOO Bécs, Tocblanben ¦tapMvar«tt: lattl F»rd. OOOOOOOOOOOOC01 Savanyu-Kút STEFÁNIA Kon.naturczign5 Slénsavdús, természetes, égvényes ASZTALI egyúttal gyógyvize a UgtS steroeknek, gyt A krondorfi vii legtekintélyesebb < rint mennTilegeaen ai elaó helyet foglalja vényee uvanru viiek fölött mr KotrtUalk s6k Krralorf Iarla»a4 aalleu Raktár NatT-Kaoiárt> : WBISS tmtvtl ttméi Kapb.»t<S aiindu ÉiraojTit kuaakadáiban r.i víboooo IZ < hólyagnak. vizsgálóink 8ie a birodalom ég-2441 4—20 XXXXXXXXX5000CXXX1XXOOC fe-:, WajdUs JítseJ könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán\m-kA\K$á, 1885. márcziiis 21-éo. étíalym Mltflmttétt éri ¦ e«i» . . - a tn.------ iri éne . . Ittub. áV . l . ti , UI>'<(TL1 EK ¦ 7, aaa éauir t. ¦ MMeie to- Mrm fr kr. »oronk> t 10 krert winirt le! kiacatari illrtek núaeea eajea kir- » kr is leaoo IOZINT. _L ti lparbank", ,nű^y-tant2«t Hlfoitó agyíeí", a „xalainepyei általános tanító- il>p szellrau rétvet illeti koelc a»a<r> • teerkeenőeafkea, MTif rtuét ílleCS kőeleméére' petifakiaaeai'ataikoa temem 5a iKaaiitáa "lattktha! b«ra«nt:tlea levelek aem fo-ledlatnak el (éiiralea alma tea kmaMat Hestidet', a nna^y-kamuai kitcUth^eveiÖ egyetüiet', a „to^y hfiwutai taitiöruegÁitftŐ novttktzst, a maopronikentkeáeimi t iparkamara nagy kaniztai külváieutfwiáxy •ának hivatala* lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Jtzn Swit n»rt Héfassk wi-." Lj ctim akut leteuk hasán k- bu egy gyeraet-társalat. Tagjai niad merő apróságok, ártatiaa kis-ledek. & ezei i kU jószágok olyan dolgot művelnek, ami becsületüké vállasak deleló korbtn levó megért » férfiaknak is. i Bzen tájsmlat tagjai t. i. ha-vonkint 2 krájezár tagsági dijat Etetnek be, egész évre tehát 24 krt, oly osszeferakét, mit a szegényebb sortn gyermekek ii kéjesek esetleg kapott filléreeskéikból nélkülözni. De kát tok kieainy sokra megy. A tárraltt kalönben u az efésx föld kerekséére kiterjedvén, a Páriában székelő központi tanáa szá-auááaa szerint 1883. évben 1.257,267 frt 61 kr folyt be. Bzen összeghez adott Mindenki előtt ismeretes lehet iránta aj lelkesedést kelteni. Hivat már az. bogy Chinában, Japánban vák erre kolomtsmi a Wkéez és ti-1 a ssaletett gyermekekkel éppen aem aitó arak. Ók wiIsmmiCJI i be aé-káaaak emberileg. Beadeseo otromba ptnkkel ia, bogy eaak agy és >kkor próbákkal megkísérlik: vsjjon az aj lehet valóban boldog az tsaaes em-szatott életerősnek mautkoztke ? benség, hs a sairatori ajkakkal kir-Ha a próba kedvezőtlenül tt ki, akker kiteszik valahova s ott a vadak felfalják. Vagy vannak vidékek, hol az aj aztUöttet. ahogy megszfl-'hogy nem nézi pogány-e, zsidóé, mo-. letett, tolyóvizbe vagy tóba dob-Ihamedán e vagy leresttéoy, felebarát -ják; s ba a vízben szökni, rúgni naktekint minden embert kivétel nélk&L kezd, akkor kiveszik; ha pedigIA felebaráti szerzetnek gyakorta mozdulatlanul marad, akkor ott hagy- j aára pedig egyhamar szebb és fénye-ják elmertlni elveszni. sebb alkalom nem kioálkozhutik, mintha filléreinkkel a kisdedek tár- detett szeretet tűzi egjmmihm tatjait ; és hogy s keientéáiji szeretet-nek éppen abban nyilvánít teatége nó szolgálatra, közbenjárásra örömmel vállalkozunk. Oaak a szent Agy tiduktbau tett felhiránnt pnszUbs kiáltott szó ne maradjon! Szőlősgazdáink sok minden módot megkísértettek már a légből, hogy szőlőhegyeinknek jó hírnevet biztosítsanak Iparkodtak és iparkodnak minden észszerű módon be-látutni a földmives osztálylyal is, hosry eaak olyképen muuthat fel szólőbirtoka után hasznot, hs azt szakszemen művelvén, tisztes ter- Osztrák-Magyar monar- chia ...... 68 593 frt Praaeziaország ¦ . . 493,583 . Belgium...... 113,782 , Holland a . . . . 57,694 . Bajor-ország ... 72,064 . Baden és Warteaberg 25,072 . Elzász, Lotringia . . 30 204 , Porosz-ország . . . 116,506 . Sveicz .... 22,846 . Olaszország .... 117.079 . Augolorazág ... 18,592 . Bpanyol -ország . . 83,640 , Portugália . . . . 9,448 , Dánia . ... 183 . Európai Tórök-ország . 222 . Ázsia . . . . 5,502 , Afrika..... 775 , Amerika..... 67,668 . Óceánia 8,482 . Orosz-ország . . . H . Igj és ily Bettikben rakják a parányi kisdedek ét ártatiaa gyer-mekek áldozauikat a axeretet oltárára. Mert az a ezél, melyet e kisdedekből álló Urániát maga elé tfl-lött, az önzetlen kereeztényl szere-tet gyakorlata. roit etlen dolgot és goodolkozUk felette, hogy miként lehetne ezeket az ártatlan csecsemőket megmenteni az emberiség, az élet számára. És igen természetes észszel ízt gondolták, hogy a kisdedek szivéhez fordulnak Igy alakalt azuUn egy kisded társalat világszerte, melynek Billióvá nőtt könyör adományaiból az 1882. évben 402 935 megkeresztelte tett; éleiben maradt és neveltelett. Az életben maradotuk nevelése- és kiképeztetésére vsn 382 árvaház. 2255 iskola. 175 nnhely, 54 gazdasági udvar és 521 gyógyszertár. Igen természetes, hogy mindennek létesítéséhez és fenntartásából aem csupán a befolyt tagsági dijak éa gyűjtések járniuk nagyban, ht-neui a bélyeg- és toll adományok. 1868 ban indáit meg kazáak ban is legnagyobb butgósággal a hé lyeggyttjtés. Azóta azonban nagyon hanyatlott s ma már azok is félbebagyUk, kik abban az időben időben tekintélyes mennyiséggel járniuk ahhoz. Tekintve pedig a valóban nemes és szent ezélt, nagyon jo tolna — akkor meg szón bámgl, hefT miként terem meg a jó éa raaaz oly tőszomszédságban. Mindez azonban leginkább onnan in, mert a uőlósgazdák nem mindegyike fogékony a haladás írást. A dédapja, öreg apja, ősapja igy teu igy dolgozott, ilyen szólófajokat Hitetett; ha annak jó volt, miért ne volna jó az unokájának ii. A maradiság ezen szomorú elmélete szaUn mindenben s igy a szőlómiveléeben is aegbeazuljs sma-gát. Vegye szakértői bírálat alá valaki azon azólóteralet termését, hol nemesebb Ha a lelkész és Unité arak ez iránt bozditólag fognak hatói bizonyára több szülő beíratja gyermekét és ílyképpen azok lelkében korán fejlik és érik meg a <ágy Istennek tetsző dolgot cselekedni. A Ugsági bejelentések miaun árnál elfbgadUtaak. valamint koty- vtuntnál tönkre nem teszi. Helyivel koxtel a jó akaratuk, a szakértői buzgalomnak lett is gyomoicsé; földmives népünk szőlőmivelésében a szakzzeraség határozottan nagyot lendült. Még azonban van egy óriási kism* ately az egyes szőlőhegyek toraüaattgétMk hírnevét nagyban bélyegben azok be. vagy toJlbaa ahol a traditionalis szerelés getet: kadarka éretlenkedik! Mily óriási lesz s tűlönbség! Pedig s ta- laj, az égalji viszonyok egészen a- ionosak. Vagy hogy nagyobb mértü összehasonlítást tegyuak, bíráljuk, vessük egybe Szent-Győrgyvár és Szabad-hegy borát! Mit tapasztalunk? Azt, bogy a szabadhegyi termés sokkal kellemesebb hagyott uólóCajoknak vétkes konok- Az igj begyalt összegek egy-házmegyékkéat összesítve, Parisba küldetnek a központi Unácshoz, ín-1 lenfll Nagy-Kanizsa kö nyékén. Itt i nen azulán szétosztatik a 99 hitté-ritési kerolet apostoli vikariátoaai és elöljáróságai kőzett. Szabad-hegyen a taiaji Felhívjuk a szent czél érdekében ngy a lelkész és tanító arakat, valamint a nemesért buzgó szülőket, hogy a ,Jéznt szent gyermek-ségének müve" társulat részére mentül több tagot és könyör-ado-mányt gyűjtsenek. Mi t szép czél érdekében nagyon szívesen adunk teret lapunkban nyilvános nyagU-zásra. Sót. ht valaki részletesebb felvilágosítást vagy utasítást kivan, levéiileg is megteszszttk azt. Bármi- juláljuk sz ominózus hírnévre vergődött Szent-Györgyvár begyhátjait, a bagolai begyhátot, Látó- Gáspáréi Szabad hegyet, ua meg hát számiunk ide Vörhénczet is. Ezeken a szőlőhegyeken — egy két szóló-gazdának birtokát kivéve — több ayire átkozottal aavanykái bor terem. — Szinte élbámnl az ember, ha egyik, másik gazda borát mtgizle-!i, hogy miképen lehet olyan savanyú áldása t jó Istennek. Ellenben ízlelje meg u ember s szomszédjáét — ba t. i az szakértő szőlősgazda fajú szólőfaiok vannak meg. nonoeitva; mig ellenb n Szent György-vár valóságos gyáazfészke, az ott megérni soha nem biro kadarkának. Ez irányban kellene saég Bak értő szőlősgazdáiuknak tpedaliter helyben, általánosságban pedig gazdasági eyyesolateinknek hatni, hogy az egyes szólóhegyek, illetve azok termése minősegének hírneve emelkedőé k. Mert ez s bai kisebb nagyobb mértékben majdnem minden bortermelő vidéknek baja, kivévén azon helyeket, hol a szélómiveléan van elsó sorban s gazdálkodási smly fektetve mint p. Balaton Miiekén. TlRCXl. EfJ Kea i Zta, üt, T itt, tfr. mm. Ut neje. wki.; <e-«U«a mt a porka fitt. A aátra* barna nap: Toráét, lorább. >.t Efj koeeeu, kinoi Éjt. — A'ar aaa axavljv étel Lepi lábak ayovaát — MtiakAra' aaeejflk ^lorfankat. Xf; káaaei méf tortbb Uián a tunko' Iák Mjeu táa T Üal TeltMe, - aéf lati. Iákkal, — Boa? aaál tani ári lelem — ) f EeMrfiki kukán: k •alorttaku lorább. 8u, c Cergetr* a luoknak Tart aejlel nerteeaél; A k«v • •»•¦ 7i B ¦agn—". u* - wó Hit. — Maakára n«ljak atKitik l ¦« U'ikk. EUbb • ff' - *** ••kamk, bir tfl r L.raUbb )4 Imi L« mmjí l«fkk«««, A hk« *r€ < rem lUk ^k ta H, arersak, fjaraak Mat anyeim manjaak,- aa kát kevár S lekaai aa alá ... r Lakall pillája i kaldbkolra azol ttö! halkan urrákb : MaakAra, aeeajak aátorfáakat Bdtity Lafot. Hagy srtm volt a nAabaa. A fiatal boldog anya repoaj örömmel etoritotte ktbléhee kit leánykáját ét oaokolgatla aaokat az ejevea ait enemeket, melyek elv kivánoaiaa teaioleuac kárai a félhomály ban derangA tsobábea, núg a boldog apa, aeemékan aa Orom oaillsgo ko-ayével tekintett arra a jeannatra, aaely aaivét <áj nagy bolaogtá(Val lolté el. Aentán aaaeonyok jöttek, íelftltOn lelték a leánykát anép fahér patyolatba, bafektették a fehér páraáa btlotobe, a hol aemaokára elaladt. A boidoc anya ia altiondtrillt, aa apa padig anarevl pillát-táti valve miadkeltire, lábtjjbegyan a aaobát Aaapmár vijrao Mtfaril ktUittta üin; aa MopMutl aa ablak ra yeta karaaatlU abDa a «aobái>«ii, meljea dea álonbáD pibeül a boldof ¦•)¦, ki •IfalMie <D«r tájaaliaaic éa kioaita leaoja, k d At alkonyai leeaállotl a földre. Saor-galmaa földmli'eeek dalolva térlek n. » a msaoríl. illatot aeello naail ál a léfta, tmig agtataa be«ateledntL Aa apa iámét ott van a ¦aobébaa, iritve aneret einek Hm álmát Odahajol e bSIoeo felé, t aemi leánykájának pioai aronát; aitttáa egy kartaékbe veti magát t édeten elmereng röpke gondolatain; oakéattlen ét imataarfl éhaj lebbea el ajakáa, vajba e kia teremte, maly ott a bólotoben íekttik, nőne fel ttepan bai nélkül, ee leane boldog nagyon boldog. A várót tornyán éjfélt kong aa óra. A esellemek órája ea. Láihautlan tOadérek venaik kortl a kit lányka bolceoját ... Mély stend te-rll al a taobébaa, bol a boldog apát ia alayomta at álom, bogy álmában tovább eeojje esőket boldogító gondolatokat, melyek egéea napon ál annyira eUoglallák. A ceftodea aaobábao, mellet «gy lámpának balváor világa toltAtt be, oaak a n«mtok autlogáaa hallataeik, kik ott e Ulsao kórui lantkodnak. Megjelentek, kogy a kit leányt kedveoettkkétraatak. Oit v»lt lang« bajában agy liliomoeokor ralatseráayteg nemije;; ott a j ó-• ág tftndére; ee tokán olt Tálának a ttorgalom ét oemetbeoavágv a k o m o 1 y aág at k i I ar t áa, ara méay ea b italom; a gyermeki l e re t e 1 ét bála taép tOndérai. Megjelent inBréliet ieten níjeit, bomlokán ragyogó fanaéggel; arcaán aa örök if jntág ' aedérvarátaával; éneméiben e réanet ét konyorttlet fe-lyével. Ott <o'.lógtak halkan a boloeí kft-rOl: végre a eaerényaág tandére monda : .Téged illat, movéeaet itteanije, hogy aaókotUal tUtnlr avasd fel e kit kedven- onanket, mi oaak alnanlot enolgálftid vagyunk.' — S a mavéeaet teteandje oda hajolt a kolceí fölé éa aomlokon otókolta a kii leánykát aa monda: .tiavéaué léaana, kia kedveaonam, lelkedet belAlti majd a művénél va-ráeta, a le neki fogod magadat áldotni. An évek mainak majdan, a hir enár-ayára vetai nevedet, ¦ e bármae béroa basájában eerea ét earen bódol va vtaa-nek korai. Légy ha gyermekem t tnn-reed e mavétaetei — magáért," S oda fordul ia a többi nemtokkoa. montU nekik: .Tagyéek meg köteléé tagtekatl* S a eaerénjeég tandére magotókol-u a Kit leánykát ét mendá: 9A valódi maéttet dawe a ttereaiyeég, légy tae réay • mavénaeted annál inkább ragyogni fog • - 8 a joaág toadera eaéll' vGonoeatág ae térjen anvedbet, légy minden korai-mények kSaött jó. • minden köraimények köseu boldog lanaeti.' A etorgalom tandére monda: .Tégy arodbot képeti, d. keveeebnot eobe, en a legnemeeabb gyamolcaöfcat terem.' A nemet beotvagy nemtöje tnólt: ,Ht taorgalmaa vagy, ne nemtelen beot vágyból légy et; e nőmet beoevágy fal-emal, a nemtelen leealyeetc." A komolreég tfindére igy beenélt: ,A vidámeégot ápoid lelkedban, de ha aagj oaélra tdraa, n komolyaág legytn kiaérM.' A kitártát tanáért padig atoll: .A ki.ariáat titer l«gjobb biatoeilaka; ea kitertd." A reménr laadére eaolt : ,Ha ee«f-gedéa fogná ai leHtwlet, a réméay Ia. gyaa biataté angyai^d.' La a biaaiuaa aemioje: VA kysar lom padig a remén; eeUa taalvért; ramélj é. binaál I Agyarmekitterelttái bála tSadére:,a gyartaeki aaiv legiaebb diaae a aaerelM ét hála •mUeid iránt. Ápold a kél virágot auredbaav* A tsndérak altáreelak 8 ¦eanavká-ra a derengő hajnala elao aagara amaa-totta fényét egy boldog kia oaláeVa. A kú leányka non nsflleiaak ápoló gondoakodáaa alati. Snerény éa tn\|a4al-mee volt, e már teaaga korábaa péroaalt nála a aaorgaJem a fcitartanaal ét komaly-aággal. At a oeoa;, meiyet a mavétaat iatenndja a caeoaemo ajkára lehelt, ,áiba-tutia a kit leéay lelkét • évek multával forró vágy ébredett benne e m&véoaet iránt. Már a kia leányka ákrándoaelt átokról a koanornkrol, melyekkai a má-veaaet íelkaaljaU jstelmaasÁk; e lapaok. ról, melyekben at elragadutéa ét telkeiül uéf tarák reanérol nyilatkoaik. S aa ábránd adet álmokat ttólt. A etraatar, melyet at avatatlan a bangók világában lát, ae o gyermeki lelkében édet harmóniába olvadt, ¦ ottbon keade magátéresni a hangok metetteiii világában, t a monge gyermekleáoy lelkében eejtelem timadt arról a búrfte betaiomroi, mely atembert wivet majd édea álmokba rínga'ja, aanj4 a vigaattaláa ihletuégérel aloetlatja a lélek boraját, mely láogra gyajlja' ea amimét, mely lelksrtléare ébreant * otadáa világba ragad. Olt álluk mellette a aamtok, tan-HUSZONNEGYEDIK ÍVTOLYAK ZALAI KÖZLÖNY MABCZ1US ll-d> IBM. Igen jó Tolna azért i gazdasági egyesületeknek i falusi lelkésrekkel és Unitokkal egyetértve mindent elkövetni i Tégból, hogj az eg ' szólóhegyeken, talajuknak megfelelő nemes fajok honosíttassanak meg Mert bizony külöoös dolog az, hogy kadarkával kiülódnak még egyre ott. — hol az sajátságánál fogva meg sem érhetik — mikor a rizling burgundi ntán ugyanonnan tisztes zamata bort lehetne nyerni. Nem akar e néhány szó szakszerű vélemény lenni; csupán c«ak jóakarata figyelmeztetés azon gazdákra nézve, kik maguk ismerik, tudják és követik is a jót; de mert a többi szőlőbirtokos hagyományon ragaszkodásából nem enged, — a .rossz szomszédság török átok* ismert igazáDál fogva saját jobb minőségi! borukat nem bírják zöld ágra vergódtetoi ! Az 6 érdekttk kívánja, hogy segítve legyen e bajon is! A nagy-kaniztai KaraakadelM és Iparbank rétzvMytarMtat utal 1SS6. évi február hó 24-én tartott XVU. rendé, kötyyülésm elater- jetttett igazgatótági jelentét. Tekintetes kosgyalé ! MidAn önöket a folyó évi — társulatnak fennállása Ata — XVII. rendes köegyülétre egy behívásunk folytán meg jelent rétsvéoyee urakat, üdvösöljük, kedvet köteleaaéget tetietiiQak, midAo önöknek a lefolyt üsle.évbeni ogyveee-téa eredményéi tüntető sárméi leget elA-terjesstjük. mivel es által alkalmunk nyi* lőtt, intétetünknek as utolsó évben tóbb tekintetben tepaestaJt örvendetae hala dását s evén baladáanak megfelelA ered-ményt a tekintetes köegyüléa beoaea te-domaaára hoaoi. MidAo intésetüokn.k as utolsó évben ésii.lt lendületét f.lemlitjak, örtSn-aiel eoaeUláljak, hogy a bank usletfor-galma a lefolyt évban aagy mérvben fo-kosódo't, mert a vállólestáiritoláai ttslet, mely 1878. év:ól fogvs minden évban omelk'deü agyán, as utolsó évban aránylag oly kiterjedést nyárt, miaaariat re-méljak, hogy as elért eredménynyel a tekintetes kösgyfilés is teljesor* meg fog elégedni. Nem tartják fölöelegeeaek ennek bebisoayitáaárs, de kalónöeen mintegy as igaagatoaág által es évben botolt egy fontos határozatnak — melj re e jelentésünkben viaesatérni fognnk — elAlegea indokolásira, a visasleasámitoltsi ötletben 1878. évtSI fogva éaslelt forgalomra voDatkoaó adatokat aaért is (elsorolni, bogy es által a tekintetéé köagyulét társulatunk éten IS üzletágának emelkedéséről önmaga is világos ét beható pillantást nyerjen. A bankintéaetonk által leeeemitolt vallót s as érték papírokra adott előlegek oseeege kerek aaámokbaa a tövetkeeó volt: 1878. 1.382.CO0 trt, 1879. 1 584000 . tftbblet 202.000 frt ..... 219000 , 1880. 1.803 000 „ 1881. I.837O0O . 1882. 2.139 000 , . 1883. 2.251000 . 1884. 2.942,000 , Öesses többlet 1878. évben) 34000 , 302000 . 112000 . 69i 000 . l ö60,0"0frt Eteo kimuutáaból kitüaik, hogy egyedll as ntalaó évban 661,000 ír ital - as 1879. év ketdelétnl farn' 1884. év véréig osaaeeaa 1.560000 fn értdkü vál-tó'al több. — 1884 évbea pidig aa 1878. évbes képest több mtot kélanayiváió .11 in éaelüak állal leeaámiiolva. Eeea, inténeiankra aéava mindea télre kedveeo eredményt a tekintetes koticynldt becses tadomnetre hotván, n.m hagyhatják emlitetleaaj, hogy üs-Uil-I.iak asama aa ntolaó években jelen-téksny.o oövekdlet , éa as igstgatóaág feladatává taeu ki. bogv minél t6bb vi-deki pénaintéeeiekkel öasaekölleléaeket .éleaita.n, mely fáradosáaaok nem maradt alker nélkül, mert jel-nleg aaámoa déki pénaintétet vasai már igénybe nálunk vieasleesámiloláei hiteléi, mely kö Slméay igen jelenték.ayea bosujá'-alt ttsleiforgalmaok éleakitéss és emelésé hes, — ia ételünk pedig uljesan felfogván hivatáaáoak osélját, dacsára a Ufolyt évben a p taepiecsou mutatkosott rálsá COS jeleknek, tökéletesen magfalalt aa irányában támnsstott igényeknek, mi ason reményre jogosít fel beaaüaket, hogy a jövöbon la feladatának leljeeeo meg is fog felelni. Örömmel emeljhk ki továbbá asoa körülményt ia, hogy a lefolyt évben inla-xetuokel semmiaemü veesieaag nam érte; isrl as idei sármérlag veesieeégi rovatában ielráa étimén elofordnlc 102* frt 72 kr, a Mavquiter Lajos és Matqniter Mihály .féle még ee 1883 évről fennmaradt tartozáaból lön lejegyeeve agy, hogy et-n Urtoaáaból, mely keedetbae 8870 frt 73 kr volt, 1883 év vegén 2227 tn 93 kr. — 1884. év végén további 1027 frt 72 kr íratván la, jelenleg osak 615 frt 8 kr marndt fsnn. melynek már esullaii leirá-aát aaért nem véituk iodokoltoak, mivel sem a Moequiltor Lajos, sem padig a Mua-quitter Mihaly-féle ceód mag le nam bo-oyoli.telvén, kilátta van arra, hegy eneo össaeg mint aa egéaa tarioaáaaak oae-kély réaae, s jelaett csődtömegekből be-folyaad. Do esen aaflkségostaé vált leírás követkeatében nem volt lebelaégea es év-a ayareménynek egy réaaét a UrU-lékalap gyarapitáaára fordithatoi, mert a tartsjékelepnek 1884. évi 437 frt 17 krt tevó kamatai, továbbá 590 frt 55 kr., mely oeaaeg különben a lefolyt évi tiaaU nyereményből a tartalékalap javára be- uhtsás gysnánt v-.aaaabagyandó lett roloe, — öassesen tehát 1027 frt 72 kr éppen aaoa Oaaaagaak felel mag, mely a :eoot eriatett MaTqaitter-féle leírásra for-dilUlott, miaél fogva a tartalékalap állománya 1884. év végén uagyanaa maradt, cint 1883. év .egén volt. Most már áttérve as 1884 üsletév égeredményóre, aaas a tiesu hassoara, elao p'liaoetra kitalasik, hogy ez megfelelve at intdnelank álul elért nagymérvű. lorgalomnak, a megelóso «vekh«s képest Fölötte kedvesÓDek mutetkosik; maris veast. és nyereségi Bámlábe,n kimatatott 24,653 frt 35 kr nyers jövedelemből la-onve as eaaköaolt 1.Írást, a kifisetall éa lAkésitett betétkamatokat, aa eaee b.tél-kamatok utáa fiaetett 10"/, adó-, aa osa-kóltaegeket ás adót a végre aa igaa-getóetgi jatelemdijt, még mindig 11320 Trt 40 kr tiaata nyeremény matatkosik. Ebból .W eorbaa 100 frtot a lé ositondó nyugdíjalap javára fordilván még 11220 frt 40 kr miit bsaeon SMr.d. anelyból alapassbályaink 58 § a értelméb.a 50l« frt a résavénytaek javára elknlöaileadö, — a továbbá m-gmar.dt 6220 fn 40 krnak fele. eset 3110 trt 20 kr ogyao-aaon ssskaas értelmében t reetvéayoke kiegéesi lésére, a máaik 3110 frt 20 kapádig a már elkoMniteit 5000 frt buaaá- tSnoave ét butdilva 9t; a oaOggedéi aem fogta »1 lfjii lelki- banem támutai vo uk a remeay és biaalom. t menaél nebez>>ib voit a feladót, mely erejét próbára Uiite, aaaái nagyobb volt a kitartáa, — a a ne-hétaégek ugy tUaiek előle, aiiot fényét naptugar e.'-l a kSdpára. A kiUrláap.d'j caélhos vesét. Már a astttoi hátat ia elhagyta volt. A gondot etUlok agy maeterre biaták > kis Qiaeilát. hogy beaTaaaa a mAvéas>t mély tiik.iba; ea beveaette. I t megitmer-keditl aaokkal a nagy anellamekkef, a kik •gy "g»« 'ilájtct t.r.mtrttel a b&roa baarokbói: kfdvoaeaei Uttek. s^val«-haayaaor toagoraboa dl. me»aaol.lUtj-«-ket a taelleaiLket, hogy a haiigaté aai.a alragad'alá^aal mereng al r.jink. Ai mondái végre a ipaatar : .Mntad be mOvéatetedat t nagy vilagaak. 8 ama 'nagy várotbaji, hol jalM tói Uvol a mtréaaalia'eaaojénokáldoaoil sok év.a at, egy aie> faayaa oeillogó w-rambea nagy iaraa-a( gyűl" egybe; fé-ayat halgyek, cmllogó di-ar.b.b.a, l— ketn olifne Q arak, oailiogó egy^eruhtja a. oa.k, rljöt ek eirk m.d aaeghallg.tni G i t e I i á t. Tudót, pap.aa>maa arak u voltak ott. a kik .íjo-lek, hogy itélalet mondjanak a kit magyar laáay mtvé. laetéró : mert német váraabu torliol aa éa mindannyian kiváanaiak valtak ai aj CMÍllagra. mely a mfivéaaet egén feltant ét sokan atáarlálgattak már, hogy tarioa fényű ciiltag leaa a m-jd. vagy olyan m7 'tJ pillanatra magjalaaik ot gyor-aan )' fai. 8 mikor od« ttit a toaguraboa é> ajj.i.al végig faiolt a billaotyoköa, akkor a n»gy féayea teremben oaad-a leit mind-néa ábiiatul hallgatták; éa a ttép rahaa hölgyek kia keaeikkel upaol-lak éa a komoly férfiak ia éa as agyea-rDhát katonák ii A papaasemD todóa urak pedig ast íruk aa ajaágba. hogy •'B I hat at máakép, aat a Qteellál a mnvéaael laienaaaaoaya otokolta homlo koa. — De hát a j« asalSk gondolták, hogy ha volt tBéoaaek, legyea Badapaataek ¦a, m-rt Ö.telU magyar laaay, a aa 0 d etoaAge a magyar nasnaet dioaoaégo ia loea, bt egjkw beragyogja majd a baaai aaé>aala(«t, a mi biaony aamaokára mag fog törlénat. É. tata! Mtgyar atÍTMI j»ll as éljen! T.p aol nk n»ki. S palotákban kon;hőkben [ zengik muat dioaératat, aaamyára v«tie nevét a hir tne'y aat anoadja rék. aeary nagy reménye, baaakeeége leaa a aegtael-n.k — Qalyaa O.aalla. Aa Isten tartan meg aeépre, aagyrm éa dióséra. H nM&r sdáséval Oaaaeana 8110 trt 20 kr a múlt 1884 é. atán járd oeataMkra íordiendó válna. Asooban, valamint agy résaról öröm mai hosiuk a tekintetes kút yöléa becaea tudomására eaon leadület', m-ly ínté-aeiaak réeeéról kttlöaöeea aa a oleo ben konatatájható, nem titkolhatjuk al maa ráaaról aaon körülményt aem, hi»gy est tapasataliak, mtanerint a már mog-ké raereaedeti Qjíeifargnlom és aa irt-nyaekban támaaalotl magasabb igények kövatketiébeo aa eddig befiaetett réaa-vénytAka többe nem malalkoaik elegea-dAnek. Aa ig.igstóeág lehat a mait évi dicsember 26-ao éa folyó évi jtnnár9-én unott üléseiben exen ügyat bebaióaa tárgyalván, érett megtootolaa utáa aaon meggyAsAdésre jutott, hogy s b ek érdeke a résavéoylókénsk teljes kiegéanését mnlhatlaaal ssakségeseé teaai; ennélfogva as icasgatoeág ta elepesebályok 12. és35. g§-aiban^óraliri jogáaal fogva aa iatéa.l. réaavények teljét befis.iését .1-hatá osu s a befise'éei el »s rendelte. A réaavéoy.k 200 frl. névértékről ssólváa, me ,yekr« eddig 120 irt. lett be-finatva, a hátralevő 80 frl. kiegéasitéaél a kövelkeaő módosatok ssarint indítva nyoaank megállapítani: Mindenek elAtt s 1884. évi 8110 rl. 20 kr. tieste nyereményből 8032 frt. 15 krt. a réasvéoyakr. leendő befisalésbe Madatni javasoljak ; .hhen járatna meg alapstabaljaiok 58. §-a éneimében acélra viaaaahagyolt, reasvéeytóke kiegé anitési alapot ké- peaA . - . . . 2857 frl 65 kr. további ngv/aneaea slsphos 1884. évre visesehagyasdó . 3 10 frt 20 kr. i áliál öasseeen 14000 frl. a résavé-nyekr. leendő befiaetésDe beeaámiiaodó volna. Aaekkéct 134 000 fnr. felsnapo-rodott reetvénylókéaek 200.000 írtra idó kiegéesitéséhea 66.000 frl. illetve minden réaavény ntán 66 fr'. salkaágal-etvéa, es a réssvéayaeek álul három egye IA és pedig 22 fr ból álló raaalet-bea: — aa 1. rdaalat 1885. éri martai.. 1-jég, 2. . » , janin. 1 jéig és 3. . . , tnep. ember 1-éíg lesaen befise endA. Etsal a reasvéayak 200 frt. séver-téke lerjesea befisetva leeadvén, ea ide-igleaet réaavanyek végleges réeaváayek-kel fognak kioaerélletni. Mivel padig as elapssebályok 15-ik §-e saarinl aaoa réesvanyeaek, kik a ki irt befieelést a kiiueö't haláridAkig aam uljeaitik, 6'/, kéaedelmi kamatot urioa-aak megtóriieai, aaért méltányosnak hinné az igaaga oeag annak köogy üiéailag laendA albatarosasá', bogy viaaont anoa raaavéoyeaek, kik eaea befiietéal koráb baa fogaak talj.eiteai, a 6aaiéai aaptól aa eaedékaaaag napjáig 5/a kamat meg laritéaben raaaaaittsaianak. A végleges réaavéayek kiadására vonstkosólag aaoabeB as igaegetfaég anilisartnak ulálaá. hogy aa addig;. 200 frt. aévarték'AI asólo réasvéayak mindegyik. 2 dsrab 100 frtos reaSvéayrr oas-taasék oly módon, hogy a résevénytókét képviaalA jelenlegi 1000 Jarab aev.se-riati 200 fnos idúgieaaa réaavéay helyeit a tejet befitelét után 2000 darab 100 frtot végleges réaavéay adatnék ki, a melyre vonatkotó tnalitványaakat kfl-ISnbea a teklalelea koegT&léaaMk a ki-tasöit 'árgyek aorr.odjéa m-g'eenalj^k. Midóa as igasjratoetgoak SB ^Irae delt befiieéare von.ikosn laiéstedését a tekinieiaa koigyüleaaek bejeién j&k, esi aa.s benaó mcggyAiódésAok nyilvánítási leetaattk, hogy esa haiaroaataak asflkségas. folyomásya vuli esőn komuly és ősim e tör«kvésttakoek, a melylyel intésaiank lendttietéi elómojdi'eai s érdekét aaotKáibi óhsjtjak; s ha aeleláa agyat réeaváayejeea. jasan b-fiaetéai a maguk réeieroTMdueetaak lakiadnak, bá torkodank a«oa kóreMaaéayre fiicyelnien-li, hogy eiAsaar is a ra^vények leljen br.fi.-ie é>e aiao. — minthogy eseatoj a további b-fiaetés eshetóaége kiaárva la 1 — a résvények aránylag aa eddi-giaél kadveaohb árkaiéinak örvendeni fognak; de a réaaványak jövedelme is D oaai a n.gas.hb réetvéaytMe miatt, hanem a/.on kördlmaayaél fogva sOvekadaad, mival eaeatal as éri lisats nyarameayaak aaon jelerrékeay rdaae, mely addig aa alapenaoályok 68. §-a érlelmébea a réaavéeyHkf kiegéaal-inai alap javára fordittatott. val.miai aneo slapnak eddig aaiB'éa risfáatarlo^ kamatai ia a réaavanyetekaek ki fogata adatkatai, a igr a jövtbea magasabb oaaulékra biataa kilátta lehal. Eaekaél fogv. vsa saarannaank a t.klnieiea koagytléuek inditványaani, miaaerial a aarsaérlacbea kitaateiett 5V67 frt. 86 kr. f-aebb i. emlit.lt rése. vényloka ki-géeailéai alap, ngy as 1884. évi 8110 frt 20 kr. tiaata ayaresnáayból 8O3J frt. 16 kr. aréasvéajlAkéaek 188L év folvaaákaa leljeaitoadó kiaganaitáanr. , gy j% retünket bnáUottuk; , erre nétvt ;„ BorTáli,lí<r. ,M .oUk,„ ,„. több, a megyét nyüvánouág Úrin D7örk6dtauek. Ti s eljak n gaastasaa-jeleten tzereplö egyén levéültg ii_/«- kn ; oaak legaláub aat látnák be, bogy jetett. nagybectü elimeréte van ke- nam Zágrábban .annak ... és ne élaéeek íímí kötött. Éppen átért erőt yüi-'11^" ••»'»b magy-r faldto nu\| . , .. , , r. ,v mi hacTomáayea hirnevt taMranoniáok- tevétunk, hogy uerény, aendu ma-; ka(TzL iánkkal jík éékUj jíakaratu mértáie-tiinkkel at etimerétt mind-inkább ügyeketünk hiérdentlni. — A megyei emményeket mint eddig. fordittaasdk, a 78 frt. 6 pasiig aj enémlár. .lAjagyestetaék. Vagtl kérjük aa elAurfenatatt aár-msViag.l j4Táha?yai, a joleaubaakal pa- aradék I nl»t* baktldte hoaaaa: mait, 1884 tv. rtl taólo aármérlegat, melynek taaVleg. Iája 536 508 frl 32 art, veeataaag. dig tadonaaal venni s aakftnk a lefolyt érre taolé fslaeotvéoyt megadni. Na«-v ^.amasáa, 1885. labru.r Aa sratgeióaág nevajbaa: Qid~muii D. t. k. titkár. Otlfi Ottmem. Btmik t, » alaök. H i r e k. éa nytrasag ssámlaja ped g 46,4&4 lorinl 94 krt taslel ki. - Gyönyírtea bekitattt im- klay vek olosű arert W-jdi't . Saaefköayv-kareakedé-ébes Kat.r-Ktaieeá* k.pb.ult - CandirargltBk sínpár adása A m>niaterínm. a kösigaagatá : biaoiuag illttarjeasléae folytan megeng-dle, hogy (reléén Arsállomáa laerventssték; a nagy kaaitsai Artparancanokaég pedig caakaat-paranosaokaággá lépletteanék el4, állomá-aya 2 oeend&rre] aaaportItatván. Ls mia- d>nenatra aagyoa stép laiéakadaa, habár u \|^0 tealU aai'Doal nem lehel ia a oseod- - SéaMt íUlgerek Ntmaokára rátaü,Jelkénú,)u)gyla{nmkattoiábbii angarájaSba mennBnk; nvart van in vá- pártolni, terjeszteni mvejkedjenek. roaaakban ia oaháay magyar, a hírhedt — E rövid évnegyed alatt megguő- .bekoltSeou.k" f.jtájáb!, kik ^ryik dhk hogy T 4»jé»UU%é-, $>> •16k'14 "'•*»? «" .•"•- k é ,«rw.i r«ir»t«Q fi. k ' eddigi b -AketiTátiri keljnXg, a ssarvaaaiarhák as sertéaekre nénve mag lett váltoatatva. K. hó 18 án már nem a halyaa, haaeas a KJrály-aleaa végén. fejé saeei vaafhllyavoaU tt mag. Ea aaért trtat, vásártaraa a oseadatt kívánó Erre nézve dtrék tudintünk aivei ét önzetlen buzgalma bittó- nj kórbt.'áll átékot nyújt nekünk. Átért hitzttük,' - Kütadomtw dolog, hogy Béoa- hogy at igényeknek minden oldalra Ml h,fVb(> tk~'k ,PMt" ff '"'• meg/eielnünk i a arieaa1 "'" Baatril Hot7 l'hame tehát roasn kiérdemelnünk. A «tó-. ,; roppan! távolság folyttá majd három fizetett ár lapunk homlokán olvat-' aspig ér egy levél nndaltaidai helyére. ható. — ' Af. hó I7-iki eset kimeatkrto, asan hát litftelettel ' .Icaeralodött ¦ érem a asállitmáay. — A át ViatnkivQtol launyaiekaek ninoa. okok anart tága-Ct alalOLTaUL lódni, bUt ti övék belyett megérkeeetl — öalat ktefaatat mondok a ' " iharos herényi ét saardai poaui átállít helye, mindenen n. t. barátaimnak , mtay ; es a katií oaak ér annyit, minta iameröaeiasaek, kik advaaponva JítoI-I l«««ayai ból vagy helyből nagybeoaí jókiváaau- ikkal\|,olam mageattékeani asivaaak voluk. Aldaa, béka Wgyaa mindayájok- kai I - Stalay oVtaJar. — A a4Ue«i>ayk eotwmnieje allea télaiatt nálnak p-aaas. Többen megbolranykoatak n i aaon, hogy aa- D"'T helyen a péklegteyek asemérmal sértő1 meatelanséggat ssoklak fogadni aso* k.i.<«ldW»yok.t, k.k w- háaak- ; W\| , lfltt, T..ol' E pék k«..oaéb. vi U^tro- m 188Í. XU7. .orvéa7o«k 16 „ik y^. „, d ;.hÍV képeel.i, hogy «k § eleb 8 h hé 1885 é. §-ea ert.lmeb.ui 8 a.pon át a vároni adó-hivatal h^yiaégebea köaaumlére kitéia- ,ég~h.t.ék, .... kiratal h^iyiaégebea koaaae.lére kiteld ká'k,. , kj „ birnák 4\|),dí a kem.roea l>k aaon figyelmette'éaae:, hogy aa abbu ' al<^t mi\| TArj. és kiváain to!tk Y*'-"öl-egy-adójéiel-k ell« netán ^ki, hogy ba^Ubi k«rk.W..».k, o. beadandó felnaol.láax>k a mai napiéi asá- I ^ Jjkde-l.i \| ¦ n.pKIaaá-l^.iTY, _ ___, miuadó 16 nap alatt a várom UnáaMál „„«,., ^ ;iobb~raéat foí láaM fe-a. aaok.ak iJeUkas helyra la»« fal- d.,\|M-fp\| .. bo,r.11Tk„u„...k. - Z 7 -,.. „ ff ' Kgyik, maaik aaHIÍ, család k ányábaa a8- K..n~áa. 1886. márcain. 10 aa. Bab»- TM4l4k (uU. mrf .^á,) l^nyktját ckey György a. k. polgármasur. — Tán* koakirkái föls.aateléae kéaytalee alkfildeai a bevetendő kaayar-rel.Elkepe.lb.tei, hogy m.ní haUaeal ifaaianén), latpaaaas uaoepélyeeaeWgelfalyt rabat kfltöaOeAe aa ilyad fajlAdd leáay-le I bo 17 én a délelőtti orákbas. As an-' »kra a pékeagad arak manetlenaéfa. — nepéljaa onáai néptomag vett réaat, áj- J •••aa, ke aaaa pékanln mlajdonoaej, ulos énekek sengedeaéaével amalve an- , k1 ilyHU botrányos nommoditas lábra aak magaaatMaágkl, Képvkwlva volt vá- kapót , aaaek megeaaauiaas irael areajd-roaib.tAaágank.élénBabaohayQyórgvIaraég boavaikoaáea aélkol, snkéatlalan-;polgárm~ttr orral. Otl volt aaoakival hedanaek. (-árosnak isbb jalat aoiabilitáaa. Miadea- -Talvajlaa. Tóth Aatal. b-lybel> kieek anaartSt mig.Ugsasj ang.raatt. K hdrhoeai-taUjdonou.k Magyar aioaáa, a •nap épllat coatm. ai«li. .miék anok ! Koluy-fél. bá.ha lavA aagáaoa aaaá-réaaére, kik véroanak eenaléana boafol- ' jáha l ao 16-án éjjol aa alatt, míg « a Taa- kodnak éa kiaaagaaló Jele vároxak gyors ésörömieljes ens.lkedéaéa.k. Lagjanek áldotuk, kik folállitánán aséval és tállal faredosuk! — A nagy-aulsaaű UasU getjeA snav. kasai 1886 évi maró dnlnián 3 órakor N.gy Kaaiaséa a polgári iakols kelyiadgébaa raadkrvali köa-jylé.tlan. A kaaejülás tárgyai: 1. A lakoaaSnt elnök : Nynli Qyórgy s Bernerd Sándor ígaagatóeagi tag. valamim ea alap snabályek 22 ik §4 4. bakaadta> árt.l-snébee ki'erMÍ Hajaraló Sándor a Liaattaar Jóeaef igaagaióaagi ug arak helyett njek rálaasláa. 2. Ketáui laduváavok. — Ai en>a«M twJtói árrakte javára a .a.gy kaaiaaat taaibói járaekar megbiataábil d. ftakéalea vállalkoaáa folyttá) várotank néhány derék ueiió-nóje kéeyor-adomtnyokat gytjt. llgy érteatltak, hogy . gyljiésaek már ia aaáp eredménye Tea. Midia agyf.lAI «fö lani Oromteket nyilvánítják, másfelől bankák vágynak városnak d»ek polgárainak aldoaatkéaaaégéra. Adja as ág, hogy városaok e stép eié'a intesményre adakoeók .órában aj alsók kSsött legyen ! Amint biavaet hiaaaaak, hogy leaad isi — A aagy-kaalzaal Urtm-ogylet ráláss snánya egy lorn tanfoiyan létaai. vaaét határaaia al, miért is fekéret.ek mind a aak, kik aaaa unfolyaanen ráaat reaai éaajtaaek. ea agylet mafel-ngyelijéaél Milhofer Ödön nrnál jeleel keani A tornagyakorlatok ai egylet tel Ugyelete alatt hetenkiat kélaner ss esti órákban fogaak tartatni. A taadij aaroa-kéat 50 kr. Tn réaetvevj j.l.atkeaea< atáa a unfolyasa megayittatlk. — A - - - - non volt - tolv.j- hatolt, laaláje iékját feltörte t oaa-a 50 frtot tllopoti. Kbben n károtodáabae Totbaak md( a» as éri-ási aaar.aeaéja, bogy oa.k 10 Crtot lophattak el Aia U i. aebáay alappal el»bs vatta ki a takaréhpéoslárbo! anagukari-to 16000 frijtt,mivel a Pel-io.-réle bánat magakaru vasai, fianat naaaag ia a láda-fiókban volt a moad u eepig, akkor dé -alán atonban elint" vejek t, bogy tegyék el ott mórt aála oiaca teljét bistoa-aágban. Ei volt asereoceéjn Ha a s.gy as kvaervesea megtaktrcatoít Qaaaeg is oti volt volna, koldusáé leeod.it. Rendőr- séarank arályat.n nyomonae át addig meretlea telleel V. tettaaeket. — flyerek eattMrek Darvariet Jánee radovecsi kor^amároa Odovaaak Iatváa favaroaáaak koosiján Ba-tat bort bavásárolai. Koroamároa aram — agy látssik — ksriáraeiaa,k berára kiváncai volt, mert Lateayére már pityekos állapotban éri be tavaroaával együtt. Sysre- kas ingerka4ésaal lg aem a fnvai salatutták Odoreaek egy mánt. Itlván tréfát félre értve kéel tíúrt Darvarioa-aak hasába. A asárás saerenneéra aem vetséiyea. A aéralt maga Beat a latanyn* gyógytárbe. bol orvaei kanaaiaral onak-kamar gondoakodva latt. A fnvares tel tefcól űtj megij^it, hogyj átss été rsa adlktl haaafalé illa.nl. — A aaíyatádi taknrtknénjHr bekaldta hoaaánkXII. e.i (!8»4-rAl aeAlo! aámaámaduáoak forgalmi kimutatásé.: 1.177,931 frl 75 krt. nyereség- éa veaats-aag-aaámiájt: 39.91? frt 79 krt. eármér-lage: 491 &9» frt SÍ kr, eaat.i fal. - XfctiMt »y«Ta»nAn. A ¦ aaegki takarakpéMtér 60 irtat, n nagy-HUSZONHMYIK í .TOLTAM ZALAI KÖZLÖNY. m_», keaiaaei paéVg 20 irtot >o)t aaieai • aa- \| laaftgyei titaiáioe teaitói taatOJet által gyftjlendö 3000 frtoe oreaáfne taaiiói er rebas alaptteáaykoe adai. Fogadja Ba-reaatt Ui laiéeet betaüat ig.ig.tóeaga ét kStgyOJéae mély kSeaonítOnkel. S«-magb, maron ne 16. 1886- Báafi Alajoa, a megyei teataaiulet alaAka, — ¦árcilu U-lke, «mt • Ktaat-bely legutóbbi aeám> boeta, Zilemagya-bev eebol eea tartatott aag; eaaak elle-oéb«a artamfl boánk k&atudoBáara, mikéit 8ar>gh>a et .öaképtokar' ke-iTittgébu ditieeal tolyt le. A polgárikor t.g,.l > HáBM III lobogó (JaU.1.1. ¦•(lett f. éri aárcaitu 15-4a g. a. 9 áre-kor lavoault>templooame,hol .ToDaaa <¦ négyet dalkerbao ónkléeael dioaarta at Unt. At ünnepély efen pompáé Tolt; Hyman', >aótatéa egyéb elka'midalok mellett. Pouoovijóaeef kleloók igei éraékeay taxikkal sdroao te a joleole»óket. Bea fi Alajoi or tartaloiadút tnirillii* urtott, mi általáioe lataaéaefil kötatte le a hallgatnia* figyalmé. Vadkerti Lejoa nr padig PaWS .Talpra Magyar', koltaaéavé'. ¦tarejta al. A aaóiok éa ataraló agyaráit meg lett éljeaaave- Eata barátaegoa tiraaa ötaeejoretel roll a kor kalriaégébaa, hol lalkotaóitókbaa aem roll k.áay. Örtm rolilátoi. mily aeép egyalénéaael éa baráti etereteltel fiooepelte mag a darék tü-megbi polgáriig a ttabadaég beJDeláaak évfordulóját. - Ha magyar Utaiáaw Ml- UtttÓ-tárMaag. El«a táraeeeg ráleast-meaye aa eloiarjeattalt mérleg alejjía I. hú 5 éa tartott Oléeébea elkatáraita, bog; a f. bó 14>é° megtartaadó at éri koagyfiléaea aiadao egéét réuréaj atáa 220 frtayi oeeeelék kioattáaei fogja io-dilványoaei. A láreaaág kQI6atéla tartalékai — a aefrelóaó ér.el aaembea — 1.261 465 fn 70 krrel UMlkadtek at pe-dig:. 159,079 frt 09 krral 1883.1.601.952 írt 23 krrol 1884. 1.661,031 frt 33 kire. A ayereaéay tartalik' A taljeaea teher maitee rui- és aeéjlitmáay bmoaitáai díj ia.taiék, mely 72 26/,-it taaai aa éri kéeapéaa dijB»rél«laak, a 98,512 frt 84 krayiaaakalyehbdijba»tal«)a«aáre; S2S16 frt 96 krrai, 1883. 1.780,663 frt 69 krró! 1884. 1.811,480 trt 65 krra. A saakaam kiaárolageaaa aálogleralakbJI áUÓ arték-papirokaak árfolyam knloabOai tartaléka 113 753 fri 13 krral. 1883 J41.789 tn 03 krról 1884. 465.542 frt 16 krra. Aa élelbiaoiitáai díjtartalék : 907,931 frt krr.l. 1883. 9.27-4,114 frt 61 krról 1884. 10.162.U46 frt 41 krra. A ayereméay jogoaaltaácgal biüoait0t falak biatoaeági alapja: 16.999frt 83 krral. 1883 193,754 fn 20 krról 1884- 210,754 frt 03 krra. A kibáaaaitaai biaioaitaaak araranénr tartaléka: 12,938 frt 34 krraL 1883. 263,136 frt 83 krról 1884. 266,075 frt 07 krra. A tiaatriaalak arigdijalapja 17,844 frt 66 krral. 1883. 417,428 fit 90 krról 1884. 435,273 fn 56 krra. Öas uaaea 1561 463 frt 70 krraL 1883. 13.762 739 fn 49 k-rrél 1884.15.024.203 trt 19 km- Ai öitaia bisteaité-aiigak kéaaaéas iijkaTéla la 1884 érbaa 8084,000 f a r i ¦ t r a - (K«t kttteé uer.) Bsdaaati F. bó 5-éa boaiás ib^i.u bscaat mda-koaáaára aaaiiej rai aaargaoiéia artaai-<aai, b«gj a Braodl B. jrófjaaaréaa tráj-cti ttbdaoaai igaa j« batáaaak I u af gyenorbajoaibaa éa aaékrakadaifbaa a lag\|»bb taolgálatot tatUk, a bajainoa ala puaaa aagitaaek. Saért aarájcai labd caokat (a g/ógraftartáraktMB «gj doaoa ara 70 kr) Biadaukisak lagjobb meggri tWétanata. ilfj ajialoB. BIBt a Isgbl aaaabb grógraatrt. Fogadja a takiatataa 4r lagboaaibb k&aiiaalaBat értik, örak ké b»l«a lakoi«l>auji: Eo.aflbrar Oaa kár, VT1. kar. Dobiuaa 8. Sztaémt. Uaronaa 14 éa adaton Jikaiaak BÍadaatll »agj Muátiitkaltatt.Araaj bar* taial 5 lalroaaaw aaiaBlrt, t«i baaoaoaimS r..éa.Tébíl dalgoaoti A darab réaalataa iaBartatéaéba a«B >• b»caiikoaaak ; a ragéaj a^OBaa ugr i» lagtóbbavira miadaaki iaosari aaaak aaéjét, aan-aplt atf aljait, » atlél oaak Ut-att xf al a Mtadarab Baaéja. Aa ala kok még magkoaalitilag aiaoaaaak ugr kidoabornra, BÍa. a ragéajboa. A Baae oaalakBéi; nélkül, iokabb caakitaarap-Uk aJul elbaatélra bonyolódik agT-agv, a létakaak aaiolajól aao epiaoddal fttaaa-rasra, maijekbaa aéesi oaalakMlay ia raa. A Bagoldaa falé baladUbaa a darab agjra dranaibb jalLget ólt; a oaelakBé-ajak agrniat érik; jél goXItl. Oaak ia ai taaai labatlvé, bogr a ktataaég 4 éra Taljáaig képaa ttralaBBal régig-alai éa régig ballgala>, A kaiatt ridéki t a bj-•akbaa baaooló, öaaaetákolt aaíapadoa aagrbao oa^kkeau a diaalat^k biaay. Mmd a mellitt a kőaoaacg Bagalég«-déaial bagjla al a aaiakaaaL — Bal jé réaabaa a aaaraplAk jél kidoaboritett ala-kiUaaaak lakatatt koatiaai. — Méa a á-ro. Ilka (Tl»a.) Q;naii Alioa, Ho«bí) Sajkjaé Aaaa (Atkaiia) Oroat Kala(Taraaa) Fibiia Léaa-í(T.bit MOKréaar Stadar (iria-Iria Tódor) Aradi Séador (Braa»-rioa) igaaáa aagr aliaBaréat érdeBal-aak a balyaa fatfogál aa kitftaó alaki ia-aért. — Bagi Ojala (Kadiaa) iib biri aaaripéb« miligadii. Unt. l»é» taiara karUl Margi-tai D.aat .Etraa baaké wal 3 falro aiaoa aéaaaiBsara dalokkal ét taaot-caai. A darab aaiap-di hatiara aaáat apiaodokkal, éa Tiragaó ragr alriragaott Saragy-aataoirokkaJ taljat. Valami kft' löaoa irodaimi baoaa mot. Tapaot ara-totltwiae: Erdej Barta HagadBa Katája! Tolajdoaképaa oaak hmm aajat-iaa alak rolt kidiBbaritra, a tSbk4 — ágr aaéUrii — alsoaUatt a igj aaakaak a aaarrplAk aaa atanakaitok érréayi. ¦iKI. 1« á» ,A roaaaaJ óraott la-aarok* caiaia fraaeaia rigjAtékot adlak. A darab igaa jól goVdtü éa Bllatta'ó. Méaaarot Ilka (Lajta) Sigbjaé A d a a ''Pitaaciar) Gy or c a a a Aliee (PkiloBéla) Aradi f/Baudrráoort) éa K r é-ai> iCb.Tlgai) kitsaoaa t>"Uiltíilk aaai tyflkat ét aaJM tapaokra raga dtak oaakélf kaaJaaégat. Eirti. 174a adatait .Boeeaeeid,' iir aalaak ia igaa-igaa iaaart aparaC ialrb«B Er d «i Bar la a ea>maaraf-kaa. to'ébbi T a kor ai (Soalal) Booa-kó Dóra (Baatrioa) Kóraati Bóaa (FiaBatia) Aradi (major doaoa) Kré Bar (Piairo) kaláBal taarapaluk. A darab álulábaa jól aikartli lurj ¦ raada-, Biat a aaaai kiáéraI dioaaratat irda-BaL Eoaokaag oaakélr taáBbta Um 18-éa adták a ,C t é k* ét 19-áa a ,K é t arra* OKat darabokat. Miadkéi aikaloBmal jól aikartlt aa alí-a4áa, a aaarepló taiaéaaikról dioaéróleg aaMkaabotbk aag. Caakbogj kftataaé-g«ak a Bar látatt éa ridéki aaiapadaa aatia dolgába* kóuaaikart.kaak bia> aralt daribakat aaa iga* látagtX Igaa jó rolaa takat lakatólag «j darabokkal lépai 161 »agj padig olyat lamátalai, aut agy alkaloaaa^ a kntoatég a>á> tllatató taisiéawl togadott. Több oldalréj balloi lak példial, bog; ai .Ara aj nkirM (7j, »»«teii, rilifoi oépirj* njtiTr-n m»cTB>a«** biráij* kvOf7 . ludk<rt«l••• h avma ofcfj U5me\|», a«lj-a»k nioes mrSdjábut • tőrré"7k éa re tUle Uk tárit fcn-futai. t jatiiiyosárm »i»U(60 kr ) könny«o aefttvfreal>ct5 könyr rétéo icIjmm » Ucf5l>b tm lfffonU>»bk 7«B ut-odö'ilkajaaaul m^ b .U«i ftMkaU B-rr vilj •«*» 4a k> noa ¦¦okit Ténau a>«rt2 t«gjVWn a«fiUlb>tai »-Wil, ha f-Uoroijmk iu tv BáW«s tirfylt t6bb kérdtW-ket: Mi:? feliitelak .Utt meattv lik r«i u «fj>>U«n fia, tnokv 4mifr» jutott td-trérck «C7 b«TJ»- UlTábbi a mottolu • te MWtu fitMtér n»t i* fo\|»4(iU fto jof Ök u«liairk "6bb« b«b k«t.U«.«tÖk. OtW);« •üy í'lUuitk aUtt boeaátutstvk «a.l>tvUácr. . ptvf.jtifilt«k ét p-pBOTatUéktk, f5"» kit atotaá owtáljibil b«n> lkk éi lá-ai. Taláa aaaak koaau a jobbaa kiLlaiaé > u «t7«b" T He(btuiro«u iMl;n tat • aiUkitaln-k ¦— flk iuliairk "6bb« b«b Lu4lk6u.«Mk , a _vépoktati«i uai»U- tuiWM éti unltójl«ltjei, — - tívoit ciiik MT«s<iik(i, n ftrSklÖtt bu«i (u áfok blrtokoui, t tel-pit*»yet»k 4« a créasati rk<7 bAJóépitén uointm«tek bárailj elhaltáé lefraa le eaaa ' * a aeüeet i la' * aaastéa bej. a.' m, alj likll . j ifai kaaayaa tTlulikall, ka Iram tjójjk^aluak 1 latbiaioaaab i Uc-jabb «a«r caas aoMfaac attaa i .«¦! -ki toaaf' a»aari kaaintaar. aatr at aléaa (alaorolt (Tópatattérak BiaaafrilJkaa Bar aaaraakacE. laaa ki'oaat a batt tla»jtba» támadja aa( ¦ axt gyaairataB kiif^a a taat-fcS. — OIt V át aaaak, kik éaaaUabaa taaa- 8il4k jta laklaankn i- H V a, a , 8ai(al4ak aaaaajta lak •aa aaakaifSk, a ^alaac-Hriaatltl* eaoiatban. A Sairtl-fíl. baaujti laM •af!7°«7'rjak a dafalkj^ elMk ¦ to a i act-bUMt, Bac<aal>a<iitaak a fifájártél ¦ •!-fajták aa apekionlast Eták a l»gtiltoaakb, lafkellaaieteaabk ¦ a(7w«ragiiDd a legtokalate-aabb iaMacaok minden eddir kaaaitettak kfi-aett A ki eaikkal caák tfj kia«rlet«t it tett, a>ok kaatallatát biaooyára uea fafja abbaa bacroi EojWd.í.D ¦ aiadea lagkiaebb fájdalom alSidiaéM tilkll tiat Ara a(7 palacak „Sbiker fal* kÍToaat. aak-, 1 M tt kr, 1 éoboa „BeiteMila kaa-bajii l»4tao—taak- 60 b MaiTaimaaaai flraktár: Ttrak Jóaaal tjéfjaaanára királr- •ua> U 1118 5 < Belot Jeaaaf . Haadik G. t7é(rtaartara Nylltt ér.) j ¦it6Úpwl«i I-Mluk, a fS i III. o oni 4s Ore41UkoU TII. »lea Uq-JAi, a kaj«g«pi- aaÍkettlM k, !5d « « 7 bftnté«y«k ifj vSt»4- « •* •CT »¦ Bokiajtai «ea My A ÚHtan eak a «aél tri«t. 1-JkMr-éétMl irt •, BvaapeMM. Haff«l auc. • 60 krért c filaL, — 4a f«k «iau foasutik ki4i Egy CMdálatM orrad miUt tirlrt- mete. Aa aBWka aagykB^at lUeaoa or Béea-kaa, komiariaak ncaraf bfa fj eaoéilatra mi\J> orrot aabéaai mQtít irdekaa todátttiaát keldte aaf, ¦•); •melött aem ref HiUrKk profeaaor ír iltaJ ISa YOfrebajtta Bíeakal; aa an caodtlatra Béltó modoa MrUut (joawr-kiiifiabol illou. «lriitl • rjosoruk oaak-ea aa^haraad réaaii kelte eltávolítást, a a >í sec MoAalaere MU6ab a bataa iámat (al-grogralt, oly aaat. HaJraa eddi( B^r eoka alt aes fordalt A batecaaf >al7 matt "» ailtatat aik.l.um kcUe, (roaurrik -olt, anl> aa alábbi bértlaokkin kiaarftik: l itráaj felettébb raet; a groaoraaa ralavi Mjátaácna, leirbautlaa, leletiibb cratra ané< aralkodik, Beljel lefiakabb ralaal mf kaUroabaiá taibbadáaaak leketse neTeaal; a fo\|akra kalfiaöteo refrelaokiat bit oajoa tapidoa nrik rakódik la aerr iraa kelleaet lea ntaitt bafj maga után; Uplalekok alre-aéte aan IáUtik •¦un ¦ajátaáfot uibbadt ér-liat elUrolitaai. Ml ellaakeaolei att iakibb mif fokoaaik; a aaaek beataek. * ¦affaárf aak, keerk ét lákak kidej ¦ upadoeakká rll-aak, Biat efr kidat remekkel fedre Á bata( Mrtaooe bá(;aluáV>t area ¦ aj áloa aaa 14 Beki aj eret ; aeauokára ri a bfltCff idaffea iacartlt • rottkedrOré 'álik; baj aejtalaak lyatrik; ba f.krí balrtatéMl kirulen felaaal-kedlk, altaédfil. fflliafirt kap ¦ aiaf kell fe-réaaia vaiaaibe, kof7 Baau aero(r)oa; belet eiéaffalaak, bora .eftöbbrrira aaárat •¦ ferré laaa, rere •-fXlrtdik i alradékoeaá Telik t aaei eeirkalál raadaaaa. Zeefbbea a baUf u étert r-u atái -Mklii.ir imM klaiirjt, aaliaek olykoi umn aoakadt, aika téeit aaeaea iáé »«; f^akraa aaaa'ad atiTdobofia-aan ¦ atoa kieeeabea tu. bO(j aairbajbae eeeerved ; régre uoDbta sár eeaaiiféle táelá lék aaai sarad meg beatté, Bietáa a bálcaa. torna ariláaa raf* már tokélataaea rag/ lég alább &a<7 ritat egeat al raa dagvlra. asztali- it MM Hal, Utfeaf határnak MzMjratt HH\|É»i), \|iaaba\|a«-il. gyoanr- to kMyagto- , nrtail. * lattvni Henrik, (ir!tó o 8 frt 90 kr régrakajtáa karelai, 9 frt 60 jeaiaUgi a Bég talaarHaadl Ktllaégak tráati régrakajtáai kgyébaa a faaai a«-• eaatt klr laVréaieaék tarJa:ékaa tar-u»ó karaai 242 aa. tkrbea A f 6S7. krta. al.tt felrati rálUágkolelaa 688 frtra ba-oetJ, bgaüaa 1886. éri áaril bé 7-ik aapj.a dWlalStl 10 arakar Karoabaa a kteadebiró baaáaál Tóik Lajoa falparaai •gy'éd ragy kalyattaae koabejatldral aag taraiadé ayilráaoa árraréaea aladetai fag. Kikiáltáai ár a faaaabb kilati beoaár. Arrareaai kiráaak lartaaaak a bacaár i0/,-<t kéaapéaabea r. éradak képet papirbaa a kiklldott kaaibaa la-taaai. Tért kotelat a rétalárl bároaagyaa-ló réaalatbeD. még ptdlg at alaot aa árra-réa jogaróre amelkedéaéiól eaámiUadó 15 aap alatt, a máaodikat agyeaattól 60 map alatt, a karaadikat ogyaaattól 90 aap ala<t; aiadaa agyea réaaiet utál ac árra réa lapjától wamntndc 6/, kamatokkal agyllu aa árrereai feltétalekbea aagba-tároaott halyen aa moduaatok eiarial k-SaaUi. , Eaaa kirdeiméa; kibooaitáaáral egyidajBIag magállapitoit érraréei taitétalak a kiralaloa Órák a aagy-kaaiaaai kir. trraaék tkkri oaaiályáaál a a karaai kóuég a!&ljároaágáaál argtekiolbotó'k. K r. irraaak aiil tkkri kaiáaág N. Kaaiatáo 1884. eaepi. 12. \| Gazdatiszt gyakorlott ói tapatztalt, nöt, azon nai vagy kitöbbre állá lurtt. — Ctim kiadólttvatalban hova eteti) ajánlatok .621 tiszt" ca-m alatt küldhetők. 3448 S_3 •) S rotat alau kselottért tes alaki, •«¦ tartal»i tekiatatkea .a eáUal feleltedet a Lapreaér éa kiadó: SZÁLAT 8ÍNDOR Falelóe rtwkeeetí : T188 ÍL108. Lapulajoaaoe : WAJDIT8 JÓZ8BF. HIRDETÉS. 5270 aag. 30. tk. 884. Árverési hirdetmény. A Begy kaoiaeei kir. trrtaék tkkri oeitálra rénéríl koabirré létetik, bogy Tétb Lajoa ogrtéd aagy-kaniiaai lakóa régrebajlaióiák Soóa Jóaaf ée arja Fodor Roeálíe régrebejtáat aaeoredo^ gara boaoti lakówk ellaii 72 frt 51 kr toka, 1882 J.oaár 20-átol járó 6/, kamatok, A LEGJOBB CZIQAEETTA-PAPIE LE HOUBLQN franc2:a gyártmány. Cawlay éa Eenrytöl Pártaabao. Ittáaiáaaktái ariHukl eraUk. a/ A Oa^aretta-papir caak akkor raléai, TV ka miadea egjet lap [f LB HOÜBLON. wl>efí>1 » ao-Slalie de rEtiaeette IT lm anar i nittQ ¦»>»»»¦¦¦»»»»¦¦¦»¦»¦«) ¦¦»¦¦»¦>»»••¦¦¦] ¦¦—•ilERGER-féia orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN o-»oai t-kia'élyok állal aiAalra Al_ -___ oraaác. Mamatnraatt, Hnllanjhar, SoltraioabaA aUimánrában t b. már ti. ir 6-a fény-a alkarral kaaaaáltalik 24J6 2-12 mindennezaü ToörjttitaSavelK ¦lat uiatc u trtiiii mündemftlt tisxtáuljuuagal ellti kalt- aáeea a rab, aa idlh éa pikkely e«a)V etlea. a koaa, a a«iD> reped-réiy a fej ét atakal elloa, a ata-pló, aájtolt, agyaareaatt raaeaorr, a fagyda«, a lábieaadáa, t a gjermekek ralamaaayi kibe1 feibatagaégai ellao. Eaenfelll aiadeakiiek miot a bort tietuuí aoadóeear ajáalutik. Ára darabon kint huuiUati ntaeltassal egjOtt $5 kr. A B«rt»r-ftt« kitrtoj uappu 40"/,-a tSméo, f.kátrányi lartalnaa felettébb goadoaan raa kéaeit'o t léoyeg-too kílönboaik aiadea agyéb, a kareakadéaekbu alofordaló kálráay-taeppeaoklól. Gsdisok végett * gjógruerttrakban riUgowi 8anrr-féle y kércDdí s agyelni kell t told cioniroliiit. Egyedül htíyettet a Ui- ét külföld rtaére? A. HELL Düro. Troppau te" 'éX& Pragtr Béla gyógy ¦¦)¦¦»»¦»¦»¦»»¦•»¦«>«>¦¦¦•¦¦¦»¦¦¦¦¦»¦¦¦¦ yooooooouocjooooc Szabad, téglavető gépeket g«»gy.raa EknafeM KSlakaa • Kaju aellrtt kimh\ Arnoldnkl Baoa, I. Peatslseml ntoav KttvetUit ingyen. E makbu a legrfjglkk i « A RADEIM SAVA1VYIJVIZ. Európa legdCwabb tartalma ttíkeny lavanyot •avanyuviielnek egyike Hathatós és gjógyerejfl alkatrészeit tekintre min deo hasonló forrást jóval fölülmúl, fjnválócm lavany-tartcd-ma által tűnik ki, t mely még eddig ily nagj mennyiségben egy iSTáDTTizberi sem találtatott. Elért a rideini stranyuvii kfllSnös grógjhatása mindazOD betegségekben éa bajokban jótékonyan dyiWánn]. melret t hagjanr talsagot töloslegén álapnlnak, mint kitZ-vaoy, naohlkafiíl éa kagycMtakárml. Gazdag uénur és sii«enj unalaAnál fogra merem ajánlani ennek használatát különösen: gyomor- ét beThwrut, tápkór, tzűkúUt, v&tebajok, hurutok, mirigydaganatok, golyva it idegbántalmak ellen. A radeini uranynviz tavanykás borral vagy gyü-mcict-ntdwekkel vegjitte a legjobb tv üdítő ázna 'VAS é« jóra! eléje teendi a ¦esteraéifesen készítetett szik ti xeknek. — A radeini sarinjnriiek foraktira Ehrensleln Bernan nr- nal Tan NaíJ-avanltoán P resburger féle baz és Knor- crer Károly nr vendéglője melletti boltban. r r r l r Y (> !> I* tHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1hc7«í a»id«-á«l kiÁllltM* 18S4 b-n EZŰS i»3 évi M«m>tk. aTÓ»T7>a k 4Ul1á.«B EZÜST 18S« »»i ki.Jllti.oi EF.C.I.Z-EF.KIT »r«« A fc.o.1 18b3 A Uratl 18S« huánk egyik legrszéns&vdúsabb S J^VJl. INT Y TJ ^T IZ IE ~>:im<» szolgálatot tesz li~li-L az enu-sMi'si zav%rokiiíl s a {jvoro rnak »i idepr^ndszfr bántalliiaio apuié bániban. Áln.líWn • vix umiiai.m kóroknál kiváló fcvelmK ériirini'l, melyekben a ttzervi élet támocatÁea ói> :<•/. iríi$;re ndszi r mUködi n-nek fttlt'okozftsa kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. Kizárólagos főraktár T JLi* m. kir. Ddf.sUUHóBát, fiuítu minden jgytigyszertárbai., iüezerkerrsk-<Jó»»bei és vendéglőben. Az i88^ik évi elszállítás 1,500.000 palaczk. HTaíy S anlzián iapbato: FetneUwffer Jiutf, Rvtenfeid Adolf ét Schvurz át Tauber umítuii. 2241 2_i2 EDDIG MÉG FELULMULHATLAN a MAAGER W.-félr 08 klr. szabadalmazol t, valódi, tisiU. ^r C s u k a m á j-olaj 3g Maager Vilmostól Bécsben. As erroei tekintélyek ilul aiegiaagilt«tott éa köay nyen eméuthetfoege foljtio gyerm-ieko-k ia »iaolh«'6. mert a legtiastább. legjobbnak elíaiD'r'. ai»r: meti- tfialő- bajok, gtSrrelj, daganatok, kelések, torkln léaek, ml-rlgjbajok, gyengeség a<b. ellen — egy avej ara. 1 frt. itó írjíri raktárban : Bimben, Bmtmarkl 3 mám elán, u OeeUák-MafTjer birodalom legtöbb ée jobb nevfi gyógyecer- Q-So«ett lUbplUaVtO: Ko«ice M. éa Sipfes látván ; EteebVilmo. — SpiUer Sáador éa fi.i ke.eakxléaébe.. ______^ 2407 10-12 Dr. likelatea Kár»ly-fele A legjobb aaor Kjamor-gyeiigaaeajakbaa. h •paayol defleléa, ideg báotalmak 'l ' '-- Cala.a.r Dr. WkolaMh Karoly féle ¦ panyol »aat«'Ula» eWaa ae>. Dr. aUkolaseb Károly-féle vpaoyol pipali kar Dr. UkoUsck Károly-féle py , a ¦ a t e • ¦ • r Dr. MlkolaKh Kirolj féle paoj..l , idg allui f-n °>ec ir> I M St tr atáaa aioo bet^aégekbeD. melyek vérsegéaya4g, LJ roai vártfii aaármasoaa , Egj I.e, ar» I (rt S« kr HeadkiTAli aaer CD^rgea daganatok, a gjo-mor laaaa m&k&dé«« • u ebből aaarm«so be- tei.<[.k .llu. E<7 íth ara I f« 50 kr. A legbistoetbb aaer a gjumor m&k&tUaeVA n«.n ha>d uarrek lelfiáiiéieiU Egy ü»er ara I frt 50 kr. A legjobb aser gr^mor- és b4!-katbaru», valauiot egjéb belefraégek ellea. Lgr &ve\|c ara I Irt. 50 kr. Ffiraltar Ausztria 5 laiyarurnítra ííne (&alicna és Bitoráa Vilsaoynál, Bées, Ul. npawarkt S. ¦MOLL SEIBL1TZ« Csat Taloü ¦ IUII K)kB»oro- n ea«\| a7o- w mata látaatá. Q . gyeaer ¦ alteitbajak. IBntélínb al keteeaetak ellen"! ic óta ínlytoo^an mi.eic Jö -li.a«é«b.n ''"'" E»7 eredrtí dobn aaaaualati naaitiaaal 1 frt »a«leltrtaye\lrvé«yeeM iiaHltataek § Egyenlítő furégepak, gyalugépek ttb. legujabb szer kezetfiek r«t-tiron Tannak. Reltbaner F. Wien 2. yordbntmitra*3 S -, ffll- ém ff.tfi- «ikere« jvójtyi- létre; lHi^fftUMak miodfuDea 1 tir.l.í^k éa I B«S«olef vmel kev«rv«>, hirtslt-a be tegzes, hin uuu.itúbo.1 W tcr gy4 f é kái ik& ollón KfJ c Moll A. Valódi, Koll védjegrévfll öa esáaiár királjl ndí ülitö Bécs, Tuchlaoben Raktárak Nafy-lliiliti Beiuo Jó«ef fjo Feuelbofer Júzief. Barct Uorner S. CtAktortya: Gönc* d K . Bororlc: Ad Knrthfly : Kcbl»ií-r fia. teratef . Rau Jino>. aUrazall : lutl Yni. 0 Szajatvár: Sialay Jóia.r Zala-E\|araia\| H-llo.T J. í!o,j..,rí.i. í^xxxx ooooooooocxxxxx ¦¦»•»•»•»¦< Savanyú-Kút „STEFÁNIA ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ \|1300 (ajta rózsaf ^ Gyönyörű fel éa fcgéat aial^a ^ ^ téa- BQisétte-. totioi- es reiotiaít ^ r^zsikat X mindeanemü fajsaű igen olcsc ajánl Síép Mihály, ikcrt UÜ^doD • KÖ««fi 3416 2—9 Á aSs^ruatxfój. természetet, égvényes ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légző szerveknek, gyt mórnak s hólyagnak. A krnndorfi vi: legtekintélyesebb vegyvizsgálóink sze rittt mennyüegeaen az elsó helyet foglalja el a birodalom ég-.i-----unBJa yj,ek mi5f 2431 5—20 ayy KatTallslk a«k Krondorf Earlabad mellaá fQ Raktár Mau-Kasitaiii : WBISS tvtré, tinit ¦íd4m aireeyTn kareakedaaae I oooooooooo ooo<> Ttját szállítok, kik hetenként Ö rendesen szállíthatnak, keres- 0 . ^- tetMk Mis 2-s 0 2 Lud Hlnterschwelger, 2 í» y p.-._/3___i__íj___ v s SZiBADiLMiZOTT GÖZMOZDONT ÉS GkZMQZOQRT&TiR C, Schrancz és 6, Rödif er. Wien X. Dampfgasse No 15 ajánlják mint külmlegtttiget a mtl lékelt rajzuerifUi mozdonyokat \',-töl egéa 20 lóerőig Ily mozdonyok 2 é? óta J00-oi\ Jelül 'annak forgalomban b rólak több illetékes aak-férfiaktól eredő brzonyitrámok fe-kdtznelí kezeink között, melyek sze rint ezec mozdonyok ax ojabb kor legczűtzerübb, légolcióbb és Ugál-landóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban t mühelyekben 0 1883 éri márarios 1-éü kelt határozat 68. §-a szerint, hatitá-gilag engedélyezve Tan. Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, cementgyáraknál, bányákban, deaka fűrész gyárakban, gép lakatot mühelyekben, éa tzövödékbe, paszomány gyárakban, villámot hiaiUékeknA, könyv, és ktm/omdákban henteseiméi, hámorokban, mrrogat gyárakban, szappan főző dékben, keményítő gyárakban, etztergálos műhelyekben, asz taios mühelyekben, ezérna gyárakban, terjözdikbert és kalap gyárakban. t40s lt-is Bizonyító iratok éa elUmeró levelek fennti mozdonyokról éa illasztrált . árjegyzékek, Iltfieuífe bérnenive w A Eier-öroukandlung. A Wien, Bachihaiu, flnn>aaa«ii »: a Dcaáre c aok gyaouailaaokB&k a valódi horgooj Pain-Expeller ma o»«-fU a legefwrjeélebb ia legk^areltsbb báaiafer. Esrek tadjik aajit Upaaa-telaiuK folytia hofty múz, ea k&ea-liny eit«a jubb ae«r ocbd lelesik, ni«t a ».:Wi P.ia-Elpetlw. Eiart jogfal tentoaoljak anoak mecprúbáía«4t. Ara iO é> ~,n kr. Kenletbra a l.\|-iöbt gJ(iKj.a«:árbal> RUater F. Ad. it Un, Béea. — Ftraktár Prafabak aa „eraay oroasláa g^ófryaaertárbaa, NiklMp fi 7. 2360 3—6. I IKIKOLASCH S. templom-, szoba-, czimer-festő-, mázoló és fényképész Nagy Kanizsán, a honvéd laktanya áte i lenében. Ajakija magát a n é kfiiOnségnek mindon-bmbQ sukfliAjaba-vágö mankeÁ «)Mraité««r«. Helybeli és vííiéki megreDdelések tisztán, csinosan és pontosan teljesittetBek jutányos árakon. 'VI IMS t-S 30O0O00OO0000OO0O00OÖ WajdUé Jóst/ könyvnyomdájából Nagy-Kamuó.VÁGY-KÁMZSA, 1885. márcztns 28-án. 13-llt s évfolyam. KJe7<seié»s ér: I erre ... 6 fit — — fel étre I h M kr negyedévre 1 . s* . tavas stási M k>. HIlDITÍlIs 8 hasábos petitsorbaB 1, másodaser e, ¦ auBlen wrtbbi aarért i fa ¦oronkii.t 10 krért Tétetnek tet Kincstári illrtékuioees etjei sir- fetéeén su ki- nolesai ZALAI lÓZlJMT. J_ A lap uellemi ré**t illet? kóxle- iaéoy»k a uerkesxtoségB«x, anyui réstét iHető ktaleménjek pedig kiadóturaullao* bénnent K L/•' ftaiiit4b levelek gadtataak el A nagy-kanizsai ^Kereskedelmi Iparbank", „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó - egylet", a „zalamegyei általános taititÓ testület, a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület', a „nagy kanizsai tisztiönsegélyzÖ szövetkezet, a „soproni kereskedelmi m iparkamara nagy kanizsai külválantmémy'-dnakhivatalot lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Herczegpriaáwnk a mbúi kér-der«. Sinor János herczeg-primit • lefkötelebb Unott Sxeot Ittrán tár-nlati UH)lM»e», megnyitó btaié-débea oly mélyen kitató szellemmel szült a nilnnk ia égetóvé Ttllott munkái kérdésről, hogr attól az irinj adói jogmnlnágot lehet. áMgUgadni nem Belenyúlt a kérdésbe mélyeo és taglalta a vallás szempontjából. iránymoMágot lituk Tévedtek. Olyan alU-lánoe jellegű az a remek beszéd, Igen sokan beszédjében. és a vallásos ériéiért csökkenése, az Az » kor azután békés viszo- aheeí •okuágot. Mások erdekéről, mások egyház befolyása elíel irájryaott é> nyokat teremt és a mai társadalmi javáról gondosnak le.ni.es a nit . világ kereaxtalvitt ictiói/nagjoo aioroaleletet corrnnpáló motgalmak, as a aaraeftggéaben vannak, « így i non- rettenetes sok .ismna végtl tír-kfeok helyzetén ax erkAleai ténye- izartr önként meg fog szánni. i6t visszaállítása nélkül — csupán reália tényezikkel segíteni nem le-bet. Axért kellett herczeg-primá-sonkoak midőn nemes lelke a sanjar gatott ét elhagyatott munkás osztály ügyét felkarolta, — határozottan a keresztény reiigio alapján helyezkednie. De hogy beszéde, (óindolatu s minden önzéstói, a legkisebb elfogultságtól is ment, is bog; az egy- bogy a'subjectiv voruüotások mel [ház befolyását az államétól ridegen lórésével mindenki elmondhatta Tolna 'elválasztani, függetleníteni nem cél-a haza és ember séf érdekében. Nem zata, fényesen igazolják eme szavai: a magyar egyhái feje szólt ott, ha- ], Nemlétünknek életereje lesz és lenem a'hazája boldogságán, jflvójén;gyen: ai egyházi ét állami hata-és embertársai jólétén melegen esün-jióm bitóimat, testvériét együtt wríi-gó ember, — ki a mit mond és ködése". amit teaz, azt nem egy felekezet, Nagy fontossága az o remek nem egyháza, hanem a keresztényi'. beszédje azért is, mert annai szel-felebaráti szeretet szempontjából mond- lemé Bzétárad hazáok egyházi fér-ja és teszi. fiú" ; ezek lelkökbe azivják a ma- Mert hisz a munkása-érdes nem gasztoa igéket és hangyamunkávs.1 csupán a rom. kaik. kitfelekezeté, j buzgólkodnak az ország fópapja in- hanem az emberiségé és sperialiter......."' nálunk a hazáé. Azok a munkások, kiknek jóléte erdeiében herczegpri-másuni mély bölcseségról, nagy olvasottságról és tudományossáKról ta-noskodo szónoklata kozvcüennl a Szent-Istfán társulat tagjaihoz, közvetve pedig hazánk keresztény lakóihoz volt intézve — nem mindnyájan rom. katholikusok, hanem van azok között talán minden fele-kezetból. És igy azt csak az írás letudok és farizeusok állíthatják, hogy abban irányutosság rejlett a rom. kath. egyház hatalmi állása megszilárdítását iUetóleg. Ezt csak azok állítják, kik sötét szemmel a fényes nappalt is éjszakának látják. Mert a munkáikérdés, kasok jelenlegi nyomasztó helyzet* tentióinak keresztülvitelén. És kell is. hogy mindnyájának szivében a jeles lópapéhoz hasonló hév, lelkesOltség lángoljon s oly fölkent ajkú apostolai legyenek a keresztényi szeretetnek, mint Simor. Akkor az erkölcstelenség — mely a társadalom minden rétegében rákfeneként evódött és pusztít elvész, kipusztul. Gazdag és szegény, gazda és munkás között újra tanyát fit a régi szelíd, patriarchális erkölcs .... Es a jelenlegi istente-lenség, semmi szenttel, semmi magasztossal nem törődés iszapos fer-tójének megteremtői, a más verejtékén való rohamos gazdagodás csavarjának Archimedesei majd leszéduM-nek trónusukból. Akkor lesz majd gazda, éa munkás, nem pedig zsarnok és rabszolga. i i Ezt ezélozza Simor berczeg-primásunknak a Szent-István társukat marra. 19-én tartott közgyűlése alkalmával e'mondott megnyitó beszédje is, melytt — mivel lapunk olvasói legnagyobb részét csak jól, rosszul csinált kivonatban vagy ugj sem ismerik — itt egész terjedelmében közluak. .Tustalt nagygyűlés I Sserencaesnek érsem rnsgamat mindaanviisi r, valakányesor » nagv-gvnles alkalmából din« korfikben eaeg-je'eBve, mindnyájokat QdvöcitAok isaat-4$o neTabao Úár6«ő hetem. Es»lkftlom-n»[ figjelmdkel irodalmi mtkiXlaaaak masejen olj keráétre kiTáaUm falhivai, mely «]ól, birmüy remületas legvao U, kilaVoi kiig lebet, érten a maokátok kérdeaái, aoa-lv ft DtagélhetáaDek,oal»B«ü a* tÁrtMlftlaii iöonmftXadhaláaDftk, cbíd-deo iatielt6goak. miodao arkö!c«i rasd-k kardiáé Eurüplb.u (Helyaalai.) Haiáakbu DOm aialaleU, banarn kSaeak dobnolt e kardéi, sart uokbai u a'áoottok a külföldet, melvek ott e íériiH ufiianiaa;aslak. A vád, Kabar oak huo mevgáaban, itt >• mag van aa feojaget; de kadvaaobb balyaatttak. mart a betegeag kasdetáa állnak, a meglevőnek gjógyitáaé. » fearagatÁ elem további fejiöd«aáaek megikadalyosáaát, a kor-miovsók boloaaaega, a oemset asaretate kSonyttra lahati. Ke kelteea caodÁlkosaat, bőgj e kardéiról, habar oaak legfíbb alemaiban, írányaioak caak legvékoDjkbb veaiaai-bao en acolok. L¦ a laagéoyaeg figre álulábaa, ai as örök igaiaignak, az er kfilcai lorvauyoek, tebát aa evaogeliom-nak ogje aa aoyagiakbfta, es a pártoláa, a vesérLee ugye aa UgyafogTOttak eaaMas-re nyúlt láboráb»o,hogy a Ulkedan va-aerek alatt a ketsegbeeeás ínSngíaíitJl alkapatva, a mit eróesakkal gjógyitani akarnak, taljeaaQ gyógyithatatiaoná De tegvak. (Hely «•!«..) .Miaereor snper turbam," aaiaom e acragat, laölt Odvöailíok, látván as ma Dobásén fog fel, miaden lelkipantor. Mikor •, miat válaaatott potpök as oltárba téptam, aa eagaaa falaaaatalo pOapök as agrbáa nevében e kérdaat in tasta bossám: aakarss-e a •segaaTBek, aa idaganak, as ügyefogjouak iránt ssalid aa irgalmai lenni ?* feleltem: „akarok." Ily társadalmi kérdés megaldasáaál falszólslni, kosra működni Angemet paa-pOki fogadalmam kötolos. (Élénk halyes-léa.1 — reisten; társadalmat; a mai véss tivoli eredete ai. hogy a k«r hittől elasakidt tanok javaslatai triat, a társadalom Sseaieeges atyáak Kómában s pus pökák püspöke. Ó aaokaak ntódja, kik a protestáns Moller eeerint aa európai társadalmat megalkották, kik as angli-kas líaeauiay asarint Európában minden királyi has bölcsőjénél virraastottak, éa ki tnintba Angolország fővarosát mai ábrában asemlélte volaa, Írja a pápákról, bogy akkor is a láraadelom mentői less-?ek, mikor as ausstrálfsi vedoaból kikerült tdegeo, London tdbidjának romjain merengeni fog. Esea kidat akarták pár hét elitt eeetrobbentaai. — Ssent atyánk védtelen tlbagyatott-ságábea a mankáaok-, aa ip arosokat, saóval a társadalom elbagyatottjait több* ssör már védelembe ajánlotté, és bogy magakon kar. társulatokba sorakoava a kötrend megráskodtaaása Beikül segít-1 lenek, többeaor busditotta, legQJabbsn tolyó évi február 17-ea a bdjü biUMSao* kokat fogadva eaeket moodá: BSsemeiss elfilt lebegrek a siralmas, a asomoru tár-aadalmi vissonyok, melyek as istentelen e forradalmi tanokból fejlődve, nemesek as egvhásat, de magát a társedaínaat is végvesservlvel fenyegetik. As emberi DSl-oaeaeg nem talál orvoasigot, — as eiba-gjott keresatéoy elvekre keli viessatemi; legyelek rajta, hogy erről as elméket feivilágoeitaálok, meggyosódéare bírjátok.' Ily érlelembeB ayilslkosott febr. 22-én, mikor a francsia iparos egyletek küldöttjeit togedta. A Byomor, a nyomornak forrása, a Byomornak vosaélyeeBege és orroaaága a Ssent Atya álul megjelelve, és a ssent atyának a tisstelt asgygyolée tagjaival együtt engedelmes fia, s Ssent Atya rövid mondatát röviden taglalom, (Halljuk.) Ab egyhás mint Ukeletes társadalom ssttlta, eared év folyaasáa át ler- főelemeit : a háaaeaáfot, a osaládot, as iskolát, a birtokot, a tekintélyt tari tea istent alapjaiból kiemelve, t«H te. órélíl elasakitva, as önérdek, s bír-. a nyer-, ! a kéjvágy szenvedélyeinek át- ssolgáltatták. Allamkormánvaási readasarek embernek a murai, aaert váltósok , a társadalom, aaas: religió, család, birtok, tekintély, Istennek müve. eseri mindig ugyenasok. Iit valamit lényegben sser-veani, ueyi, mist rontani. Isten nélkül oioc* religid, nincs valiáa, — vallás nélkül ninos család, ainca nevelés, caalád nélkül nincs birtok, nincs tekintély, birtok és tekintély nélkül nincs táraadalsm, táraadalom nélkül fölösleges as állam, mely éppta as Istentől alkotott, aserve-sett társadalmi rendnek megóváeára kai-delik. (Elénk tetssés.) A nyomor legkóselebbi forráss ott rejlik, hogy a nyervágy korlátlan fol-jogositáss mellett ss iparos mindea tár-sulsti kötelékből, meiy egykoron óvadéka támaaaa s vallásos vigaasa volt, kiesakit-va, minden erkölcai bivatáalol megfoest-va, pusslan mint aservesett erö, mint árucsikk tekintetett, mely Cobdee sse-rint a köapiaosrs dobvs, értékében snnsk •sámoasága aseriat emelkedik, vagy hanyatlik. Mondták : asabadsága megvédi 6i;-kit védett meg a saabadság as eh-bsláltól ? Megvédi ipsrostársaival kötött ssovetiség. Éppen e siövetkesés a mai véss. (Ugy vsn! Élénk helyes-lé s.) - Ily helyaet, ily viasony önmagában lem keresstényi. nem igasságos, nem emberi, nem Ursadalmi. (Igaa. Helyes- véste, a lesadó ssenvedély, vagy talen hatalmaskodáa ellen védte fek-ke- As eaabtri maoka jutalmat követel de as oem áru, mert &s maga as ember as ő családjával, as o bivatáaával as Is-tanbes; ő erkölcsi ssemély, erkölcai rand, erkölcai méltóság; as ő munkájára a lár-aadalomoak ssüksége van, d« neki napi-béren kívül, még más figyelemre van joga, mart a nemsat jóléte nemcaak ast követeli, hogy as ipsroanak mindennapi kenyere, hanem, hogy erkölcaöaen nevelt osaládja is legyen. (Altalános tetssé.^ As áraesikk-elmélet est figyelmen kivSl hagyja éa asért erkölcstelen. (Ugy van.) - TÁRCX1. .¦agda daUl'-M 1U aoaa aeni aurHatt, - Aa aesi tudja m as elet. A ki sóba nea csalódott, SserelemrSl aem beasalast I. Raa>, »..! Noa asereleai leket. Mikor a aaiv bbj kead vemi -.. Limai arák cs<sk eaea, Kmt kit eaüék «¦ Béf Mása, S »- u>t aoaaU ervébe savai De a 1117801 lajtTa érái, Beldorsáffioi. caenéfes riraas Nem vesatbet •¦ aa érset Kaaetebb jár. inkább Tibet... A kalál&os, örDléakas . . . H. ''Caak ne látnám: "alul ölelik Laaf«e( asép jtarmeted ... Ami ntán árra esireai Annyit, annvlt epeáett.. . Csak sa látnám: núat Rossapiroi ajaksá . . . +kmi ntáa titkol ejjal taottaa féojea slawkat .. l Csak ne tinintÍbIi ^ai^ 04 ls^tavanni Ifi mi boldoglett Tttlatl... ÖrOa>atébb elvüffbési m. Oa sú as»W aulyos aiaat Lalkad, W'^ S-u adai . . És Biadesek bcljéb csak e«7t é» s»tT«t. »c»ot kapni Vel« lao&i, ballami fit, Látni síikor matert tfi ., ¦ 6 bon láttad, balihasaas St E c Mind Itahajtik f«j«ikaC. -Te hBlj«tt.d 5k írtU mag é« ia ¦44í Ablak anion Bipadt cnll«« m(j Huj-. .. 8 &koK7 m«fl^ k&yt kmltat & ?irá(ok kekelyír* ... . .•Krti lulii, EIkesde.sk f .iloa u onk, ¦.ety —¦tó—Itt, Mittt (ott* te ujd boiéoftnri.. De a aárem feldobbu ri; Art sucja : ép «m öli »«C ¦ ¦ ¦ Él DH taiok . . Cuk nntlü Károly Estékezét Szataárí Kártlyix (t 1885 mireani 15-én ) 1882.éTMepUmb«réb«B ogpk •só., umtvnkóa nap ro^gfalín, 7 óra 30 poroskor egy »l»oaoDj, tömőt, •r6t«ijsB1 %%t>k, pÖrge kal»pot, magyar raba ember kf5-•«Önt«tt be hossim. Irgalm.tlaDal kopott, {élig ttloyüU. MrebeMjett paraplit hosoU bé. alall. Éppen ftkkof leptem ki uobin »j-ujia; i«daiJbMi Toltam. — „Stareaoae* j6 i^ggelt mIjou I-tesf — Mólt «a feMm lépett. H» nokáMm »o1d» aa előttem i«je> g«o embereket rahijókról M megj^eaé-•ükl?l ílAIdi meg, — ait kerdw^m toIba, bőgj mí j»S. bo»ott T«gy kerget t.ijimf>^7 D« i«k«a> m & kcokiaom, bogy mi--djirt • két ««Bliek melyaege* feaekét ker> i. Éi a jó wtoa tudja oaak: miké? — ilyenkor a asemek megeyiloak «löt-t«aB, s ásókban, mmt sima té tfikr^beo as 4g boltosatit, Utóm a b e 1 s 6 amb«ri. Erről ssoktam mo^tudBi, bőgj melyik embernek milyen kAsatorilaj ralö? Ilikor Saatmiriiiak kit kAkoli i»-t«kíniett«m osak agy TÍlláosgyor-....^1, — feWje nyajtottam kesémat s j\|y b«BaAaigfeI ssoritotlam msg as Őrét, hogy Öokeateleoai ast ké>dest« lílem: „Talaa ismer ön engem ? Ls teljes meggyósodóaaei mondtam: „Igán, oaak a nertít aem tudom.' .Siitnán Károly vagyok, a debrecsani „É b r e 1 s t 6" ssverkeM> tÓje. — „Isten bottá, kedves collegim!* Ásatás megöleltük, megosókoltak egymást így osaréltfiiik ssivet elaó talál kásásunkkor as életWa 1 Ő akkor PiomAAl rÖtt. Eg^as sereg debreoaeni eiis rolt vele. CompaaiábaB a t ástak. Valami tusol tó ojinepély, vagy Kiállítás vagy u ég tudja: miféle embersereglés volt ott ikkoriban a fiaméi magyar barátkora okáért. Most már bis én nem emlékesem határozottan. A kálomista Kóma cívisei kirin-osiak Toltak, hogy milyeo es a mi Tárosnak, meWról 6k a debreoseni geográfiából ast ...dták, hogy valóságos Jerusaalem Már t 1. bogy iu éppes olyan sssvpora asímbao akad isidó, i»int Debrecscn-beo káiomisu. Asért kissilluk megnésni D« TÜrosqQk aselleme nem Talami er&seit magDetiaálta dkel; felnapi ide oda tekinthető atin elf%työlt reJök s masiaa. Ssatmári, as itt maradt- : Meg is matogattsm neki minden leTetateasége^. A aKoronában" ettftak bedet. Itt mindjárt prodokáJtam. bogy miijén kitöcő a levegínk, milyen reod- kivftl tápláld ssarTasmarháiak hasa, mily gy ajtók boraink! Bf matattam neki Ssig- ríU Robertet. SkÍts m«Jyéb61 kaosagott a nagy in trodactioVal eJéje bosott prodaotnmoak. Ebéd a tán elveaettem a hotelek hoteljébe, as „Araoy Ssarrasb-.' Tetsvett neki itt is mindeo, oaak assal a osátsár fej jel nem birt megbarátkoaoi, * mi a dissterem egyik sarkában disaeleg. Mert sseretett 5 a világon talán mindenkit, csak I. Fereocs Jossefet és Tisca Kálmánt nem. (Esért a kis aotipa'biáéft másfél ess teodei öakéo telén peaitenosiál kellett is ssegénynek tartania aajtÖTétség miatt a vácti államtoghásbsn.) .Menjünk tovább oollega I — ssolt. — Es aosássárffi (Nem ismertééi királynak!) nem okos sekem gyönyo-rOseget. Mikor minden neveseteaségot, a f&b-bek kötótl a Tároshását is (persse csCk agy kívülről!) bemaUtUm seki, — valóságos kálomista képpel, JÓssítQ ravassv káa mosolylyal felém fordul • ast mondja: .Sót asépet, «ok mindeot matat»U maga aekem kedvas oollega. Csársárjok pláne több is Tan, mint kellene. Amint SMTsibol értettem : városuk sak kiváló notabititaaai '<% vannak. P^osiatésetekbea i.qoi ss&ksét\|. Van bo«ég, péas. bsladá* ! Ls miod igeo ssép. De hát matassa meg, •s Isten áldja meg, ast a helyet, ahol a Táros atindeti reodö és ranga lakója ta lálkosik, ö,tr\ü: ahol nincs rangos vagyon küJöoöíéi;, a egyenlő miaden-ki; abol béke van és eg/etértés! Ha ilyen helyiségük is van akkor gara talál ok as 6nök sajgó, oyÜssgfi kalmár Tarosának." „Van ilyen is. Meg is matathatom." Karonfogtam és vesattem. Talán ast bissi valaki, bogy a Polgári EgyUtbe? Nam. Ilyen Ólsinte kálomista léleknek tissta bort kellett Oo-tenem. KisétálUm v8le. más dolgokról be-ssélgetve, w Ssent-Oyorgy vári - ulcsába, egéss a vasat felett it vese ti nagy hidig, mely éppen olyan forma ott a temető tö~ v íbeo, mintha a Styxen vinne át. Megálltunk a hidon. Innen as ide-geure igen kellemesen haló kilátás nyi-lik bárom égtáj felé Si.lmári egy ideig merengve nésett a távolba. Egy sserre (tsUán, mert rokon goodolaiokhos ért lelke) felém fordul: .Na oollega, hát merre kell mennünk ? La vagy fel ? .Egy tapodottnyit sem! Cséloál ˇagy ank.a „Hát melyik as a helyiség, abol a Itaniaaai polgárok egyenlőség-, testvéri- Némán mutáltam a temetftre. Tetssett neki, goodolUm ; de e fölött még osak O"tn i« mosolygott. Nagyon Ujt nemes íslkéoek, ha as embereket, lángolón sseretet: basájának fiait, bárhol is ssabadaágbao, egyenloség-bea testvériségben boldogul élni nem látta. Bis akkor kár volt neki éppen Kamatán sslllni le a vonatról. smi -^—^— fél iv MilékUt va« cmMvi.HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MA8CZIUS ti-ém 1M6. A társadalmi egyee oettály olhenya (óláéiról Cicero, mist állemböloeóss meg jearyeate; ,(^ni parti o:vium conaulunt, partém autam neglígunt, rem peaeiaem ín ciTitntem inducnat: aeditioaem a'que diacordiam" (.hogy a kik a polgárok egyik oestályáról goadoskodaak, a mseik oeetályt elhanyagolják, a lefa.gyobb rosssat Tisaik be ai államba: a lánadáal éa aa egyenetlenségei) Proudhonnak sok állitáaait lehel ¦ kell ia lagadoi; de mikor iija: .tagadni a töke ás a mánk. ellentétét, anaylt teás. mint tagadói as okot, mely aa ellentétel {¦ Betilts, sas: a táraadalmi igaaaágtalan-ság." (.L. Capacilé deaclaaaee' oavriera* a«elvaetek mellette tanuakodnak. Egyes gyároeok lehelnek még ér. aékeayek munkáaMkaak nyomora iránt ; de a névtelen rénavóny társula'ok ? — Esek köat-dta biányoauak as érsekst-leaek, előttük a munkás gépkerék, mely ha felpattan, megindulás nélkül máasal cseréltetik t-l. E helyaetról irja Meauil, bogy: ,i muakátnek nemjcaak erényre, baaem bóait* erényre van asükaóga, bogy ne gyűlölj í láraadnlmat, malybnn ilyesm. vedre alatt történhetik." — J°g dalomban, írja Leroy-Beeuliou, oaak embercsoport van egymáa mellett. pedig erkölcsi ember; eaek eeymáe keblökbeo cs.k hidegséget, ingyaéget hordóinak, két -áborra aaakad fel tehát a táreadalom. bármelyik tábor gyóaelme as egóss társadalom roekadása — a milyen roakedás!? A aeearedélyek magas lángokban oaapnak fel — a hadi anerresós a muakáa-keaek millióinál befejesósebea könnledik, a vasérts vak aae% vagy me rósniiti fogjs megndni ós a BÓpTáadorU-.nok siralmai — saámum, aa égeió eaói, — oycion. * forgó aeéj aaárnyain rohanó rls- lolcaér puaatuláaai csak áraykepek------- aem akarok aagyiuai. matt a Tad esea Tedély rohamainak rombolásait előre ki mérai aem lehet (Éióak U'eaee ea ó: jeeaás.) Tiaenöt ót elótt meg nyugodtan le beutt tudományoa felolreeásokat tarUai a munkájkérdáarol, -a lenni kell és meaeieláló bölcsei aggal, mert kuruaslns oaak mórgetiti a betegséget. A resaél; Jeleoief as. hogy a mnnkaa vóduleaaea hívén magát, Taefegyelem asiferával kö- eóri: (Élóak tetaaea.) éneknél a nyomor pestül; e gasdagaál, miként Moliuári megjegyui, a gnadagaág elresaletie an állandóságot — a dui aaaUlaál koséból . kanál kieeik, .m gaadag aam bi- ik" A , . gg sooros. hogy holnap bot esetik." A nem-aetg>adáaaet álulábaa a vallánoa — ar-köloai al.p biáayábv being — nagyon be'eg — e Tiaaonyok, a mint ananl atyán« bíd ká bíl látlt g bírd ti, a k , y b.ttíl elpártolt, aa- ért istentelen ós forradalmi uaokbol fej-lodt-k (Helyaa.) Hol Tea a gyógyaaar ? Ab állami hatalom aem oldja meg s kérdett mert a munkások kérdése ma gábau valláaoa, erkólcai kordáé. As egy-r-maga nem oldhatja meg, mert llcaroató helyeietek anyai easrá-nak h.láaat eitompitjak. (Helyoalée.) báa -gy aa erkol egyessr ryilek s kesében, dynnmii a aaebóbea. (Élóak helyeslés.) Mi evja meg a talajdoaost an önérdek énen aemea, de oaábiló taoáoaaitól ? Mi tartja meg türelemben, feláldoaó aaa-reletben nómeiy mnnkáeainak bálátlan-ságniTal esemköst ? Mi fogj. • muukáe-nak lelkét at isgutaaok ellen vértetni, mi fogja öomegtagadaab.a u:tam. ? bogy a gyártulajdonosban, mindén erélyek kőae-pelte legnagyobb jótevójót ét ennek R.s-dagaágában aajál jótevőinek biatoeiágát rje el?(Holyeelós.) Caak t keressény bit, oaak a ko-resstény erkölu. Nagy lóvédat, nagy bua volt a törekvőt aa egybáaat a táraa-dalom minden poolj.m akadilyosui, mel lónni • aólkale ail •llene mindent alkot- pj Egyea oraaág erre gyenge, mert egyeteméé — roTÍd idönaak nem ) baj elég, l mert majd lem egy aaaaad tóvedósei aaül tók e rémületen kérdést. (Élénk belyes lót. Ugy van.; latéi en, hogy ae Istennek müvót rombolni bflaulleaüL nem lakét. Anyagi eró nem Beáit. Muaska oraság a példa. (Ugy van.) Engedmóoyéli a veeatett elórelatáa gonda'laDisgának ¦sülöltjei, ntit aem eayhiUnek, mert Fraacaieoraaag, a legnagyobb beteg, már egÓMeógea volaa. (Igee.) Póas nem aegit. — Aagoloranág, ba igas, a oaaták gyóeel-meit péaaeB ráiirolhatja, de as ó öieaás millió fraakayi évi aee(óayadója caak egy ca-p via a homok teng arbaa. Maaka-aaabadaág nem jbtíi, mert ép %s a nyomor atflldj. Kormányaiéi űgjeasag, r-gy evijroru ceeedoreeg, mit sasa kertel, mert Poroasoreságaak nyakán a reasmly. (He- g gy Tat. aat, a ki neki ved g bár ea lagaagyobo oaaló, kormoefofl (Hl) k f ¦gór, lenne fo Méltáa mondhatja a naaM atya .aa mberí böloaeeág oaa ' orroeeágot. A fi oaai, mi in imied aa, hogy aa ipailajanneaiaa ee aa ipermuBkáa aaóval a maakaaaU áwanaa-káa kott aa erkólcai, a Telláei kötegek Tjeaseéllittaaték, mind a kettőnek or-d.ke kÓTOteli est (Helyseién.) Q.edag ói eaegóey mindig volt, leaa ia e toidöa: együtt éltek ének. egyltt kall álaiök ; aa latna egy másra eauritetla eket, hogy a eeeretel ás Bála éltesse miad ketlójóket. (Taajaóa.) - \ ni aka Bl. (. Élénk !•¦) A tineabarmadik atanad eleján ka-aoaló lárandalmi íeloanláa fanyagattn Európát; ki hnrlelta meg a Teeaolyt? Aaaiai aaaat Kar.oc a> o ookántat no-gamyiágáTal, na aaent Dooonkoa aa ó r4naafIlareT»l. P.ulai ment Vmo»e a mai nap Ogn Boaeo •aer»«l«a lóbbel tettek a munkaakérdée tnenoídaaára, a-m mint a világ tudónai egyrlambea ; mnrt miat agy amerikai eeocnialiela írja : Ba táran- dalmi fői.dalok megoldnaára elág aa óbb, eaiT iá kell koaná na milag róna. •ót, ai eabarieóg egy nagy róanóaek aTedeaei iráat." (Zajoe helyeslés.) Simea Qyala, aa iamert aeaatnr 1876-ban anólt, miaél halyeeebbra a ni Vinone egylet egy legbungóbb tagja aem eaólbaioit, meadváa : .a rcada^k n\|mnnkáa ottlály hanyatláaáról éneket irta: .Müv máa jeltaet «oltee"ldtt a m&-h.lybw ' á c.en gondoakndott arról, hngy nn vr^roa a TÓdanentbnn aajál BMgát •a«mlólje. Ott Iá ta 1 asant Honorioat, mikor a knayórtónntát a kemnneaebe nkta ; máa máhelybeo aa. Eboil, mikor a ttnaa TaaátTarte; iá. Crcpint, mikor varrt; nv. Crrponiant, mikor a bort matéltn. A osih kápolaájában ott Tolt Jóaoi kópa, a ki eaSlete.0.1 bármelyik királyi oeniádot Táiaaathatt* Tolna, TálMtott iparoaaá lőtt királyi oaaládot. A pap an ieleai áOBOsentart hirdatta aa iparoaoknak, a Bnaaaal után mondhatta, bogy an egy has keadetás akót mutogattak, mely Jéaua keaaibol kertit ki, i aa ipnroa örvendhetett, mert Jerua a kéamuTeeek egyike. Mily maaképeD gondolkodik, nily máa aradmanyekat mn atbat fal aa agybna a kéimQvee oaatályában; ő ludja aa >par állitáai tárgy. A legbirenebb magyar i per OS ágak ingyen kenaitik. m-at egy fe-nynt jaléül a h»ai iparuiri.ág hódolatá-aak királya iráBt A műoaaraak gyöayörü majolika diesitáeaiTel már t.ljaaea kéeaaa áll. Málló kareta >-s a viruló magyar képsomftre-tteinek. Bejelentő már aanyi akadt, bogy bajoano lsen lehető valameaayt nearkeaó műtárgyat beoaft elbelyeeai. A keleti p.villon ttgys utóbb ó>-rendet lendületet Telt. Gróf Ziohy Jeoó legutóbbi b-lsrMi utjának aa a fónya. ereumóaye lett, hogy a aserb kormány ás a aserb király aaonnal in'ótkedtek, bogy Sserbia kiállításunkon a magn ipari aa mesógtBdaaági risaunyaiaak teljea ót kimerítő képóvei legyen kópvieelre. Ugyanét jeleo'betó Bulgáriáról ia. Sáa-aor fejedelem maga ia igen élénken órdek-lódik e kiállítás ügyei iránt ót mint báró kölléeeetól éa nemeeaégól megkadveltat-1 Biegeleban nófiai követünk irja. aaemó-ni; mi a mfthelyból n munkéara bagaeot \| ly^aen rend«le el, hogy hedeerege min-caiaáltnak, a kónnBUTaMkból, pedig orS-joan fegyvernemének talj«a ftlnnrilnaai koar.nok.t' (illaiáaoe lelkaa óljaaaóa.) a keleti paVillon bolgár oulályábu ki-(C. L. OaÍTara 6Í98. na. fabr. 26 188&) állittnanannk ; aaen.i. Illa bolgár kormány TUalalt kongrfllna! (Halljuk!) Ma meghagyta a járati foaaktkaek, hogy a társedtlmi Teseéiyek ugyanannyi os-torosó bitküldórek aa el' év ad t elmék mogtérilósére. A nagy angol lap Tímea — térnénk, hogy nem katholikas — a aapekbaa iru: ,ssai aap a holio'ámaat a koaread érdekében lehet nólkűlanni.' Tbiers 1830 bea. ka- aem eaódelgo. (Helyea.) Amuakáaeekat látott, aokat tejuit; o aagy «koláa esett át, mert b. aaabad rolt, koroaákai, urseágo-kat feldalai. elfoglálBÍ, a erre ót mint essköst Tesetlók: mi nem rolns etótu asabad, a mit vógfebajthetai gondolr N- a- i oit plebe i«juaa timere, = as óbeaó ao-kaaág óim iamer fóle!niet, a en abaág roes Uoáceadó .maleeu da temet, megmondta már Verril. A munkát unult. megtanulta, hogy ninoa jog, ninca igas-aág, caak melyet a többség teremt; S el bi.it. bogy o a tobbaág, ÖTÓ lehet aa ál. lambeUlom, (Alulánoa ólénk tetaeéa.) i akkor majd teremi o magának jogot, te-remt igaaiagot, ¦ meg leaa a paradicsom n földön. (HoeaianUr'ó helyetléa.) Kutdelem a fönléiert a haladás, kötgasdairodát gf anáat dioaérietett, mely-ból majd kijut mindenkinek, a ép erről irja Lenit Bl.nc, ,ba a kuadó felek egyen Ullenek. a aaabadiág oaak as elnyomás fegyvere • Néhánynak hirtelen gasda-godáaát 'Básesereek elssegó^ydeee ki- Aa ealót egy alvógre aao caárdában tSltötlik. köael a raautbon. KórulbelttI baun jo titok oaaae. Ceeiideaan kead'uk, mint ahogy magyar embernek márvóróban vna,a,kTa-torkák melletti beBMlgelóat. Snatmári élettonóaelól hallgattuk. Mialba aoha nem ballon bialiai pnnaiót olTaaott volaa Tele volt aa barca-oaal, kuadelemmel, laenTadanael, Boát fónyben nnulomb.a eserepll nagy fórfiu igóratÓTel, asoaaegéaével, boaaujáTal, ••j-t4f°f1ííí'' Ba ai ág tudja mivel nem 1 Ei Bloutlak állott, helyeeebbea ol a. Igénytelen ktlaejfl embajr, aki mi.d-aaon aaenTedóat tulólte óa aam bi ta ae tnsiót, ae lelkét megtörni aam a nyomor. Mm a hatalom. Ekkor kead'em <il aa embert anm ónak bec.alnl, norntni, hanem bámnlniia! a LaaaaBkint ugy ültünkben kicaa-pott .alkunkból a jó kedv; dalra fakad-luk - Eleinte Saetmári ia vartnk daloil Igranar oaak fólbubagyja éa figyal. Mikor Tágára jutottnak, - kálvi-niaU-nyiltaágu Drom kitAréaael oaap H.j-gató Sándor Táliára, ki ama tan koattak «ll. — .Halija kadTaa pnfaannrkám, magával óa v.raaayt fogok óaekelai. A ool-•Hám. — nnminl rnanea óeara — jó aó-«• »7«rak, - légy.. J vamaayhirónaWi eiaok; a UbbinK lagyna«k aaavaaó káruk. Titkoa anavanatl . . . Miadagyik n kadvaa aótáját fana .1 !• Megtortéat I A titkoa auattna! aradejóaye lett, bog, SaaiaUri gyoalt'. Egyik ronnaytriró Miaaaaikáaak paraaoael adott as Ialea aai t felebarátjáról, a gaadag ós aaa-(óny ^alálkoatak, mart miadkeitójök alkotója aa latea, moadja a aaentiráa. Láaadaa aa la'an allaB, ÖBtót ea ayervágy aa:a meg na űrt a kettő köaött; kar. ig.ntJgnak. kar. eneretelaek kell sat ue-hordaai, kiegyealiteai. A duakáa aoraa mindig sanyarú volt, marad ín senyaru; oeak a kor. bír. kor. arkolot fogja meg-akadályonai, bogy törhetetlen ne legyen. Asert irjs Blaaqui : .a gaadáas&li kérdések ^ibaaem fognak megoldatni, — haoaak a religió oem veeni esőket keaó- "..... - " ÓT de mótfia ntya volt; a munkáé nem rolt példás oaaládtag, de mágia oealádtag roll, mert vallás erkölcsi kötelék voll könlük, ma pusstán érdekre vsenak ntalra, en pndig ellentélbe bonaa ókét." Egy tetó alatt ólUk, egy aasulasl ótkestek ; aaa eate felé bejegyeatetvén a Bapi bér, a munkáé tároaik, mart 6 éjjeli teker ós resaóly;Ted voltegykor s baaeál, ma nem a békáeek eleme tan eaayira, aa aByegi aeaem ae erkoloti javiua. Belápei kell a ráakasM, n maakánek btabsdt lakaaatba. anefviaai aeki aa alet 'ademáayil s je-lesjra, na alapot rimányi a járóra, tel-kanesai n Müusaál>li aaaaayadoeó lel-kak. balaraágel najieai bele; >kkor, de eaak akker a benőtt jótétemény nem Inna aló a eaóiyeágbe dobott koboa, mely ___jit ekoa, atatáa örök osead vsa. (ÉUek eelyealós ) Mitjl ?arja Liabkaecht a síkeri ? ,M-ddig a maakás a papaak jirma alatt raa. - - így eaufoljs ö a kereaataay kit-aek befolyáaát — eaaleleaa^e; várai hogy • "önkii knaaaéirea easkös 1-gyee kese 'k kóaöt'.* Éi B.kmn.n mnól várta ? aAnópaek kell, bogy jobb karunk lefyea ás begy s ksr tellea at kererjea. fel kell eaabadiuai es latea ós ss örök alet hitótól ; Bem e!óg. hngy teVsatielijeiakael meg legyea at alheiamua, kell. hogy ea Qnelen, párisi érsek, palotájának/ rom ttolója. öreg napjaiban keaya arait be-rallaai : .Kaihelieismas nélkül Európa g Máa helyen írja: .Harminon e'dtt * gyároe aem Tolt példáa atya, L l a kotkatoeakat ia politioa di Muaini áehai 1872.) (Theologia Mily mélységei b^losáesetul moadá Agoalon : .Jétust kereti mindenki, rik (yüiöle>ból, másik aaereta'ból. smas, bogy Jósuat megölheeae, emea, hogy örökre bírhass, ű as Bt ó as igas ság, ó ai élef; at ó biányn a asivekben. aa surópai társadalom nyomorának Ifg élesebb ayomors.' B9tiet olssáa ss eT.ngeliumct, berallá: .bogy et e lársadalai gasdáanat legfőbb kérdóaeit oly órulmitóggei oldjs m"g. misaerint köretkeatetni kell, bogy aa erangehutn óa a társadalom sersóje egy éa ttgyet>ei.a As anglikán ftodcher pedig asen meggyosódéaóaek adott kife-jesást, hogy s „káaoojog a legtökéletesebb táraada mi törvénykönyv." Domood eocieliata baaonló irányú ujaágb.n (LiberU) múlt bó utolsó napjai ben Zola regényének egóas urtslmáró aem adott be kttlön TÓtemóoyt. Éa akik iamaria; Hajgató Sándor falamile-conc^rtjeit, anok jó Saelmariak gyoael-mát igeu teraóaseteaaek találhatják. Mert TÓgre a rónaiban ia oaak kell Talnbol h.-tárnak lenni. Na áa ón biaioaiihatok min denkit, hogy a bang roaa.-aaaginak határa Hajgató Sáüdoraál v.i moru Mekkánkat,... hol a p róf óta alga i k . . . . a aboTa bemarjábaa éppen eaórt nem mer eeegodni máa próféta . . H.caak Anti-Eriestua képóben aom ! Est is o mondta, Ea aam moodteaa Caak elhiuem. Nem tetaaett Saatmár ajül, knlrt-niit. vaqJlemének ami narkonó, tartóako- Ssegény jó Sratmári etoabau aem do, feauca, bisalmatleakodó táraadalmi így vette a dolgot. Örült, ujjongott fo-jóleQos. Anórl — miat moadá — kót kod. res emléket kspott rárosaakban is: b a-rstaáganknt ón a hungquali-f i c á 1 ó bisoayitmáajt. " Asóu aaegéay ió Saatmári barátaak lelte. .Uraiaj. öa«k el aam gondolják, hogy milyen diadal-napom es aeksm ! Le rsn tósve egéss Debrrosen ; le rsnnsk fósr« miudenek felett a oolleginm profee-eorai, kik aat merlek moadaai, hogy roaasabb haag amoi a föld kerekaégéa, mint as enyém. Nagy áldomást tüttek ki, ba fiumei uumban olynn asereaoaetl ea floliara akadok, kiaak roaasabb baagja rao min' nekem. Na kadraa profemor. kim, aa latea tárta, meg aa éa beigom-sak repuUtiol saarnett haagjával 1 .... Uraim, nekem bilelet biaonyitráaj nd-j.nákl* Megírtuk, kiadtak aeki biaoa;iu •áíyb.e. hogy agy Hajgató Sándor nul aagy-kaaissai aaereaeaéileB fllótésaak bb áaagja raa, miat S i J»r- K 1 r o I y a a k, a debroosaai esereeosót-leo faralyásaak. — — — —-------__ Kata 11 inkor tároaetl kartnból. KikiaáVtük mladeyájea a voa»tra. O.t ayakábn akaaatotu aal a retu aetea onikóbóroa 4alaenol, mely Debre-tói Fiaméig térti nyaktaliarat utáa adu ki oaak Iáikat, - ás harsogó álje-ak ktaarelábea hagyta al aat n mi nso- elnémult orokre. Saabadaágórt. agyaalónógerl, unt Tórinágarl vert jó aalva aem fáj, nem örül ubbó aoha. Negyoa ssóp ángyon bosaá móltó aapoa anaal Begy verene aarofin 1&-ÓB. Butánk a Tiasoatlátásbeal Nea láttuk többé egymást en élatkea I Mnaaae volt D^braonea Bagyoa ' Most oaak egy olayival jmott má-lyebbra. Éi éppen aa a parányi táToUág i bóhl Hogy ran a, idk pp aa, ami boórheletlen gy , leaa-e mágia h.tnra nagy, Magarnyi idók multán ? — as a mindenható latea titka. Miiyea lebet a te sírod, esageay jó ?! y b.rátom?! Nagy lelket takart Boraidat addig tia »\|«p , marja an uadok a mpbikia iok serege. - — — Vajjoa aaok uadokabbak-e, ragy aaok, kik itt finn jó lelkedet marlak?! - - Svotoy atmdor. Prasaaaaó. proitestáaa, raöoaalitU aaea évi február XS-áa s fraaoaia aeaa. taabaa eaekel monda : .E tnrelmetlea-eég ae ellaaeógeakedat aa egy káa ét állam köet, korsaaaló körelkaaésaket fog aaOlai an államra: meri a religió meg-eló.öti mindaa államintéamóeyeket. tal ia fogja ólai aaokat, miután o örök elveken ilapaaik. Én elónyt adok Qniaet Edgár annván.k: oulóduak, bahiseeűk, moBdeeám: .na Is ea hivatalból gyAjtaók I nópjeli ket, báni iparoaikkeket stb. a kiállítás saámára. A kiállítás ogyébb raaaaiben U óléak terekenyaég uralkodik ás nisot kóteég beaoe, bogy oraaágoa kiálltláeaak a legteljetebb aikert fogja miadea takia-tetbea aratai. Aaonaágoa kiállitáai biaoltnág f.l-kéru haaáak kiváló ladóasi. ós eeekfér fiait, hogy a kiállitaa idej> alatt a kiáili-táa ^gyee CMporljait róre alapul, nép-aserű feiolraaásokat laruaoak. E felolr-aáeok a haagveraeayieremben belépi díj nélkül fognak megtérteiéi. Vámbery Ár-mia hiraeret ladóaaak már kánanek ie ayilalkoantt a kelet éle'óról ée iparáról aaóló ilynemü falolrasáa tartanára. e A kiállitaa területén levó readág lókban jatsao eeuekarokra aeerre ely in- bogy miadea c ak aayui eró álul te j teák ed ea tartóét, bogy e eeaekarok egeaa remterík, oaak aaya^i eró álul korma- : napoa at díj alaBnl foaraak jálanani; tá-ayontatik. Emlakeaaaork P^lletán Odöa aróro.e.oeak esti hat órától fograaa.bed b»l' meg. E, iniéikedáa osólja aa, hogy a látogató da mi bal.uok meg nalkülr." (L Uni-rera febr. U 1886.) Tanulhattunk, uaulaatuak eaatáa u aokat a kolloidtól, de riaaont a kul foldaek ok utáa t is adhatunk, miadea nemaeti éa társadalmi i» óaméay»ket a keresstéay religió, s ker. arkötoa alapjai ra f«k t tvan. (Helyenlóe.) N a m • e-tünknek életereje less ós la- gyea:saegybásié b a t a I o m b i álla. Imaataatvó-riet együltmüködóae. (Alulá-DOt lajoa helyaalóa.) Legyenek általam ftdröaólve nagj-gyüeaüak tagja,, legyenek bálát köaao-netünkkel tetetve táraulatunk magas méltósága elnökei és e mindennapi munkában fáradni nem tudó liastriaelói. én a gyűlést eaoDnel megnyitom. (Seaa-ai aom akaró lelkes óljeanas.) Az KiáJattáifét. Al onságo kiállitás területóa ssa-kadatlaa munkálkodás folyik. As ápitke-sések már befejesrók ; ss állráuyburkok egymáautaa tünedeaaek ós lepíeeeilen asapségben áll immár kóiaon a kiálli ás. lelcp tnaaoál több épülete. A kiállitás főbejáratát kót óriási sáaelóárboos jelai, miadegyikök 46 méternyi maganaágu: rtlóaágos torosyfák, amiket a görgónyi haraaok fény Tanaiból saállitotink nsgy fársdoaáasal ide fel a fórumába. E bejáraton át jut a látogató ama nagy tárra. köefineéirei a eenecarok pétteaaedéaa"! legalább aaon idóben n • terheljék míg a kiállil.a épületei syitrák- e AbaagremenytnrembeB egy orgona fog felállittaai, melyaak kóatilója Acgaler Jónef pacai orgoaakóaailó i e nagyeaarű haaganer aa obrováosi róm. knth. temlom naámára kéasül:. de megreedelaje dr. Hsynsld Lajos biborookértek megenged a kiállnia tartama alatt a kon- y rserttereaibea felállittanaók óa rajta jáUa-baaaanak. e A Franosisoreeagbét Budapestre s kiállitáara árkeeó állatok tekintetében a frlaouu kormány a Isgelóaókenyobb módon megeagf-dte, bo^y a trenoaia aaarTaamarbák FraBcniaoraaágban kót nnpig tartó obaerTaoaióval óa orvoei vim-gálnt mellett TÍaaaaaenllittanaanak áaegy-ssersmÍDd hyen esállitmiayokre Tám-mealesaógat adott. A kiálliláa eemselrosiaaekonaialya e hóban kó üléat 'ártott áa p"di\|[ mérce. 6-én dr. Hanoh Károly óa 16-óa Z-chy Jeoó gr. alnöklale alatt. Mindkét uiáaaak érdekes tárgyai voltak. A maros. f>-iki ülóabea a grpik megvitagiláaira dr. H» rioh által aóBsitett saabályast tárgynl-tátot! ós onekely módoaitáetal el is fogad-tato l. Haanalókóp elfogadtató l egy a ....... kUl jagyaó állal iogalsi i l g gy t> k&rUval aaOTege á lyi l mely kinyomatva már ral ,ely akiáilitát fiépO e o, a dieaes ó. lm- külföldi kiál.uóaak megkűldeUtt s a meiy poaáDi márelü iperosaraok elótl terül el; [ a kaialóguara, biatoeilaare ee rgyebeki e lóraak köaepéa karcsú raaoaBlopokoa ' ...... ayagró sátor emelkedik a aeaekar aai mára, mailette pedig taóles márráayme-deaoeéból egy snokSkut küldi tólfeló ba-talmaa riaaagarit. A tere! koroskörül snebbael snebb épületek naególysik: kei readógló eeólea larraaae-okkal, s kele'i kóréhéé gyönyörű kót meosetlorayárnl, n főváros ptriiloeja eredeti barakk illés gy Tonatsooó tudnivalókat tartalmasáé. A maros. 15 iki ülóab'B ujabb be-jaleatóaak köeül a kóvatkesik fogadut-uk el: H C. Hoffmeiater Bóoaben két gósmotorr^; J. Hipp Bécetoeu. faldolgono-enakSaokkel; J Aager Béoabea, T.rro-gépekkel; arurnkopp et ooisp. Kielfeld-ben, baaoniókép varrógépekkel; Win-diach et K.aote Meia Db-n aKyagiparboe ló kki F J Wid tetőseiével, . teállodesok reaaiaaaoce I való laeranamokkai ; Fr. J. Windamaan palotája, as igasgatóiág csinos kup.jláju ! éa Baaohkr Béoabea góamolorokkal; C. caaraoka. De koronája aa egéas térnek es { Scblickeyren Berlinben lóglagyiriáa egyn'U a kiálUtáa oaasee lelepeaak a ha- boa esükaég-i géppal ; Soctótó naonyme d'alec'ricité a Gjurbevoi-, dinamo-elektri-kui gépekkel ós villanyoi lámpákkal; C. Boeeius, Bócebee wa^oB-kéeaitéahes v..ó gépekkel; C. K Hailfiager Bóotben konyhssaerekkel; D. Schwaadiner Becsben ersaymürenek, könyvkStök, brons-ipereeok it pap.rjyártok aaámára raló aa-raaáaaokkalj Mayer el Oo. Kslkbsn trleurrel; Brueaer teatrerak aaabad petróleum-lámpákkal; A. Niaskn Drsedábm egy uj fűtési readssarrel, malykna iám tűs, tem futlresetó nsm kell; i. Müllxr Hsinspaktb.n, forrsaató kályhával ; Pur-oaliu Bukarestben slereomóterrel. Eaekea kívül mét Tarnóosy Quantár jeleault be talmaa iperosarask, diadaiÍTbea haaoaió kapuaaui'al, imposáas idomaiTal áa to-reayayi magaanngu téayea kupolájára!. E tér körül caoportosul a kiállitaa lobbi ópoleta, iniadoana. aaáaaál tónk épület, a lagkUoaböaibb stílusok Táltosa oa kóajót ajajtá A kiállitaada tárgyak már a bó ílaeje óla esi porán árkénnek be. Magábaa an iparcaaraokbaa aeróeyee folyik a be-reaaesesi moskálkodae; as állványokon ki.ai itt már befejanáióhea köael állnak na óriiai orgoBa. a dimes aaökőknt, s aao-aaltlkák. amikbea a magyar bútoripar fogja a maga remekeit kónnsemláre ki- A királyi perillee, a magyar ipar o megkapó aaepáegl remekmuae, aaiaiaa belese neanankárs lejaare. Ka aa egóss ómTerM tagétól a lalapeaiáig, a bereavie-nast, laaláat stb. besnórtvs maga a ki- g ajnbb küllőid) melyek aaoabaa érti biaottság aló ulaeitletlak. menogaidnaági gép-kel. megbiráláara egy ssak- FMyttttl »HU8Z0NHEGYKD1K ÉVFOLYAM ZALAUKÖZLÖNY HIRDETÉSEK. mabczius f^a-i--^!" klá C7 f^ tM IMI in iMKlt I7»C7™ küllltá. A VUutl \|8«X <Ti H.lllt.... BEOKtRKI A (XUtf 1886-1 éri . timiilii oiuviiji »•» EZÜST DiaZ-OKJJTVXUT -/•« EZClT ÍKMIT niiaiik egyik leeszénaawdúabb s kttllni •aolgáUtot tea. ftleg aa eméartési zavaroknál s a gyomornak a. idegrendaier bántalmain alapuló bajaiban. Általában a rk mindaxon kóroknál kiváló figyelmet erdemei, melyekben a aaervi elet támoaatáaa és aa idegrendazer mükodéaének folfokoiáaa kivánatoa. Borral használva kiterjedt kedvelfségneJc örvend. Kizárólagos ftraktár Édeskuty L. a lir. idT. uíllltiJiíL BnikpactaB. Ugyetintén kapbaw minden gyógyszertárban, ftlmerkereekedéaben ea veudéglebeo. •ik évi elszállitás 1,500.000 I Kan kapható: femeUioffer Jóaef, BoMmfeld Adolf ia Schram Jt Tauber uraknál. 2241 3—12 EDDIG MÉG FELÜLMULHATLAN a MAAÜER \V.-fél< o Ur m»b«<lH:iDi/.oit, valadi, tiszti, iX C s o k a m á j-olaj Maager Vilmostól Bécsben. A< <.>¦—• Uiklillalyftk álul mnev[„gik.i. ,¦ «, kömj-njen eméutketfaege folytán gjermakekook ¦¦ íjialb.io, amrl & Irjrtiatltbtt. ifjúbbnak eli«m<Tt a»r: mell- tAdÓ- bajok, görvely, daganatok, kelések, bórkiniéaok, aü-rljjbajok, gjengeaég itb. elieo — «Sv Qto,; ars 1 ftt. ¦0 gyári r>inrDn : L«(»Aen, Heumarkt 3 tmánt >lait, »• Oastrák-Magyu- binxlabB lepdbb •• jobb ¦•>» gyógyiser- Péosett KLSLX2b.at<±>: Ko<áo> M •• S.pAoi In.án gyigytárabm ; Ke«b Vilmo. — Spilzer S«ndor í. fi.i kereikadcaábea. 2407 11-lí Dr. UkoUMk Károlj-ftle ¦ptoyol Ckliaktr Dr. Ukolueh Kirolj-féle ¦ paayoi vaata'-talMi eUaa-ber. Dr IlkolaMk Károly-féle >p.oyol p ¦ ¦ ¦ I ¦-• • r Dr. Mlkolwek Király féle •ptoyol ¦tpttikcr Dr. HlkoUMh Károly-ttk pknyo) A legjobb taer c7OD>er-gyeogeaef«kbea. bi-deglelei, idrg biatalmik t mibatega&gsk •ll«o kn iTüf ári I frt 50 kr KitQaA bat*a asoo b«t«giég«kben, m«lyak ertmegéay»ei;, rgj roat Tértdl ¦Bármasaak Eg, o.ef ár. I Irt 59 kr RaDdkivQli it«r mrgM dfteaaatok, a gyomor laaen Difik&des* ¦ as ebbdl aaármaao b«- ttl-ifk allaa. Kfj 0»f ára I Irt 10 kr. A ÍAfbi«to«»bb aaer a gyumor mftkodeaere De.n ható nerTek fel&dnéceQI Lgy Qvac ár. I írt M kr. A legjobb a»r gyomor, éa be]-iatbarru, valamiai egyéb b«teg«egek alleo. Lgy ftvag ár. I IM. H kr. Fürattar Aiiitna s laflinmápa Beire iöaliciia es BHonia UréteMrel) Yilmosnil. Bécs. III. íifnitnarit S. SOlsBORSZESZ VKjafy 319. éi 310. náa. Figyelmeztetés. Ai ilt JáDoit.* ia»ert. jó híroira^k Orreodó • több oldaUI&r kÍtOnt«ttt .«» lrtMÍUnD?em — ki-Umdí^íít-tl foST» - .ok otáosánKk IÍWdu otíbbi kitéve, «lbat4roitftni, bo«y aaokoo ointjetcjeimet má4o«itoa ¦ vn kik djo tbui uját h<ui kol 8 alakját Tenan ful, bej«f7«st«téi. ut il éd kt bati ipykiál Itb itb. i jó haia- F'fTjttrt^ nrrül i» if»n ¦jnlb»:<í, * rr ennyit eo a fognak fényét fafhuat triaMti c a ezaj tiszta, Ka«naian ixt nyer a aseaa elpareifása ntén mát ajaalatoe - .«er felnomáira ii a bajlriafak «r5aitet4re, a fajkarp* kép»M»k mef-akada>];ozai<ara ói ano<k oltár0L1 tálára. Ara fit? natT iTeud 80 tr, aty tisetií ireuel 40 tr. iitaaitáa aVjacjaf va^r nént DTCÍTaB ^taftm4gT^fsatTn néno\ toé»« fjora «B>biUtt ki i«tyinité\|lfc RAKTÁRAK RA6Y-KAIUZSAII: a^.^f.ld A , Rehvaru k T.«bpr, Sumd & Klein, Few«lo, ffer J. .,< Bein Jów.f, Miudák Gj. 8. Pr«lm»Ter é* D«ut»cfa. M«rtoD él Hober. Práter A Brt^zay Ba«Upeit«n. IT. kertiét, M kteelgó húsvéti ünnepek alkalmával szombaton, f. évi ápril 5 én I A aajdoem felére l«aaáilitott meaetárak mellett Kaaisaáról Béoabe, to vábbi Kaoiaaáról Fiume-, Iriealt- «• (goabajóa) Veleaesebe. Kuiuárol Beob- II oaA 10 Irt 10 b III oaat. 6 frt M kr. Tn.utb. II. , 14 . 40 . HL , 10 . » , Talpasába II. . ít , 40 . III. , IS . >0 . A trieeati, fiamai éa velenoaoi ataaáaaál nieglekiotbeto a vilaoyayat viUgitott viligbirü adeíaDargi barlaag. Bővebbet a kjtaartlí ea miadenfilt látbató falragaaaok, U vábbá miadeo VMatállomáai portáaaál miioroaatok iagyea kaa-halök. — ¦OHROBEX G-. ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦»¦»¦¦ rxxxxxx XXX XXXXXXXX XX^) A „GONDÜZÖ" szépirodalmi hetilap f évi ápril hó elsejével harmadik évoegjedbe lé* és íennáJliaa ót* rendtiTüI dús is változatos Urtálmioal fogva oly pártolásnak örvend, mely az irodalom terén valóban pi-ratknal áll hazánkban. A „OobIÍXÓ" erkioa6t nemetlM e Wket slvelí. er-dakfaasitíl «• gondokat íxé olvaamányaival kimerithetlea tárháaat képei oaaládok • agyMek aaámar. M mnnk>tinai P. Siarkaary Király Telaal L.\|«l «t- ¦aeiy Mzatf. «• Jáiaef. lUraluy Onté lUkizátli taiaai. Siiaa Taaua. Tátk Eadr Veriatl Araels. Kazár Eaiil. É}izaki Karaiy. Emáriúy Saatfar. Ba lan Saasar. Dalaaty tybl, Préa luuf. Hiataller Lajai, Silklt; laaei, Rt «leity tgrala Palatyi lifaa. Léviy Sáaaw »b «b A „GooMao" továbbá megkaadte „A gránátköve* uu- SZOai' Earlltt E. világhirQ rrgéo.teork kcizléats e(yedül jogosított magyar fciadáabaa. mely ra^ÁDy egyaaerre hat nyelven j«leoik meg. Végre pedig ÖTTeoJve emiitjük meg. bogy Jókai Hér e« Beilrzkyne Bajaa Lenke koeaorut íróink ieére'«t bírjak, bogy ¦> ^Gondőzö" stamár. itdí fogo.k, mi áil.l oly kelleme. büiy«t[>« jututtuok, bogy b.sáitk irodalmi kitUqOfrégeit oaoportoeiuak l.paak körll. A Gondil megjeUa mindéi veaára.p bárom la (éJ i. ori Uruiommal éa ára a bermeotea aaétkttldeaaal egyttlf aegyed érre csak 1 M 50 kr, félévre * frt. Mitatvány naHmal mindenkinek aaivoaen MWlgál in-gyen ea brraentvo. ki e végett koiaánk fordul. As ftlAfiaetaei pernek legcselaaTubbeu po«ta-atalTáay-nyal a „GondÖrÓ" kiadóbivataláboa kOldrn ijk. SZÉKELY ÁLADAB j petieo dob-utcu 14. tpoooooooooooooooooooooooooooooc 2xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxi ÁLLATSEREGLET a legszebb iUmI»I. afrikai, amerikai és asárnjas állatokból. Lathatt EStvis tér (Gyanatfan eWtt) reggel 8 érátél egész napén át este 9 éráig. Van szerencsém a d. é. közönségnek következő élő állataimat bemutatni: 1 éasak amerikai medre, 1 Óriáai kigjó (Boa Conatruktor), 1 tenf«ri maoaka, 1 pavtao ét sok achakma aaranir éa majom családok ¦tb. atb. Valamennyi illat _____________________________________________ erflaea el»árt ket- 2 jagftár vagy amerikai tigrie Pana-maa hrgjtégbt>\, . 1 afrikai aramjni-lü leopard, 1 indiai ordüg medre, 2 fekete tengeri pelikán, 2 síbei-iai farkai 1 afrikai király oroeilao igoo nagy M (fyöoyörü p^idánj, 2 saép afrikai orotw-Ua oIt aulid, bőgj bárki é »h njajt-hat nekik, 1 déi-afrikai foltoa hyoa, 2 egjrptomi diikoa •Inai fehé> fejű kondor aaa, recsben vao, i fogva a t. oa. kö-aooaé^ a legbátrab A* etetés délelőtt 9 órakor éa d. q. 6 órakor történi t. Helrárak: I. bely 20 kr. II. 10 kr. Egéét Ukola tálrok oloaóbbárak ban rviaaeatldaek. 55 A í. látogatók kívánatéra fiam a vadáilatokkal mutatványokat eszközöl. ^" Skamoa láu>\|[aiáa«ri ead Prochaaka Eerencz. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCi <i>-diilarulika a .laio.toialoaltaU ^ .ftt.kalia DélkOl . . 8l«llltin»7-M»t«lttf. laToaili'al . . (IlMUtl kirok • rlM0.lbUtoirt»t4 t a>aradl kink Urulika irrbaU l\|aacat4al keltatak illa A k8.atBal a'aak dijurtaUka > Ttuo.lkimto.itoK III. .UfblitoaJU. Viaaonit.i.tu.iii...k 4i KIAaatatt kif«k a TiaaoatklatoaltoU rill lavoaitival Biaraiai . Ifaaaalial kjBItaaf ak a riaaoalbiaUlrtiaok atf»l lavoniaa atia . . BalJAJttiailaa, kor.tcliaak lairiaa . A %a><U Urul«klobÍDak ka»alja Tárlataiéit kttt.iDTflk ^j VlaaaaTiltolt katTtnjebirt HalálaMtek útin nagtiriUtt Saaaag Lajirt kibiaMltiai tflkakart . . ''. KlhiaMlliai biatbattiaokaAI TlMaal4rll4a ii 6 birok MrUlika ETjarad4k.okirl ....... Vloaatblitoaltial dijak l (irToal dijakirt Baaraia! 4. dnbakajUal koluifak........ Babajtballan kOraUliaak Mritl ;....... aa «t Bw4ap«tt, 18S4 ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TAfiSASAG BUDAPESTEN. I. Tűz-, 8zállitmány- és jégbiztosi tási üzlet. évi r.ámzámla 1884. január l-től deciember 31-ttt- Bevttelek. Vágyra 1884, ilfeozepiber 31-én Tök .er. dsaatall birbk • ri..ombntí,.itott riaa leooaaa mi. . Fs^jOUn maiad' birok tv Palika....... Matiif k»RMt.k a »(Sioatalj1o.loU tiaa ulial baiotal I i_.AM.i _>\| * 01 laletfl urlitlo IfaafatAal kolla. ia aio 89M418I 84l»7oUi IWJ4 II 174M60J48 7M»7o M 80CWM HMHll 410406W 811804 1983. ifi aa-aroaiay ttiaalt: BaajradvaBT....... I. Tliblstosltaa. Aa 1888 irrol ilboaoll kiaapiaa díjtartalék a TitUatUa-toaltstt riaa laToaiaBral ia Viadal) MfUrhalia eilktl. 84814M3S frt 14 kr. katott blaWaitiiffc Iliin ia a f. ifb. laj. dljriatUtakbei baf. Ujak (rl Hi8»l3.»8..... laton* tori. dliak frt H3jS9t.fi' Tialonlblatoa. M , Mt,M9 40 lalart TlaaabialujSaai dli-r4i.l«a>k M . (rt 4«8,6gt 32 frt I 144,148 41 . . . Aa 188 «.b (aa». tarUlAi (étfllbol toII kÍrókart . . II, twioH dl\|U>Ulék 40 kra>i kotott Aa I8SS »r«l „,-------- _..._. fS.07aJMl frt 49 kra>i kotort biaftaltAattk utial dtj^...........rrt 148,081.49 IfTO.ta iMaaaMtl dijak Irt 6,860 T..o.»>l.llallajl dljaf M/m 16 . 684»0.1T Al IBM érbaa (nuuMjit tarejlik (a%I<tiaD .olt kitokirt. III. Jr%bl\|t«»IUj 71.711,(76 frt 46 krojl holoM bliaMitiaak nUal dijak. IT. Egjéb k«Tet(lek. Barilfctl aa»M>rak glia. ralaalol e(jib kaaatok aa TaraalaSFfcaak illata Jotadala* ......... 1741S4S 14844M43 liMMM 7HMI! 8ÍÍH1I M816JÍ «H0t6l I' Klbaljoaotl Ukapiaiab: aa alai kad] Ukarikpiailirail, a. a\|;artll kudaiwau (I.iriai Jaaa&kaiaat^niil, a m. oraa ktf UkaHkp4aatir J? á ».Ijul4.o. UMbukUl a aaaf;ar ilUaal klaoatirl patárJa\|jNkbea • ér.ikpaplok: a) 174,000 (rt ¦ íoldbiullattoaU 6'/,'/, ailofKtelak • 10O1/,.......... . 171.000 frt - kr. b) 1017,100 (rt aa iankkalaK Taaail ala aa kMTigTak^á 97.6OV, .........10Ö6.W1 frt 60 kr. t, 893,800 Irt klafjar ari<aU Taaol U Ub ala. n kot- Tiarak » 98 60"/......«87,t»» (rt — kr. d) 850,000 (rt Kanar (icaoraaiai raaul U klb. ala. ea«at kolTiarab i tiWl.......StJ8,(M frt - ki. a) 118 800 (rl Put.a-dra.al raaajl alalbba aa. ksniajtak 1 n\........ 1J1.W41 (rt - kr. f) 80,000 (rt I .H raa. a. ala. k. 1 »7 75>/a frt 9,N6 a^ Llord-tira. kot a a(ib 4rtika. M1.4TA frt — aV b) O/..a alapit! k»ti Llr S7S,000 i 96,60 fra, 881,818.60 i U.W/. frt 17«,6(J0 > faMI irlikpaplrok ntiii a> a. ical\| oaailkaa k»»«tak «8.17i frt II kr Laaakpttoll ia anjib .állok........... A tO>ui\| hiaai BudaaaaUa........... (allWfale addaak : a) Pt.ik4a.lM «t xara. b) «laradTÍ>70k .IdajiJ . M\|blaloiltiai o.iatj (ol;o tl.HaU piaakaaakl 17* 146887 111O0W aavmf ¦<¦ tí ¦W11 -6 aUaarinjllapttkai W\|JaM* bWa.l»U •000 a«4aa téiirii; • !<> frt . ......fcoflOOO- U.niatal.ptlka : ta\|\|aa<ai bataMatt W00 fii r 4 ¦ I T 4 a ; • 80 Id-rlat ......lOOgeOO^ Tiraaaifl Urlaliktlka . ...... TlablatoiIUal dUUrUUk kiaaataa. Ina a TL.oalbl.to.ltou riaa l« ToaiaiTal ét ailadan MMarkakia ailkU.....I.1Í6,»SO4S Sai\|lla>i>; blxoalUal dijtartfkék kiaapaubai a il-oatWaaoaiww riw laToaiaiTai it Bi1a4aa ¦¦§!» bakla ailhQI .... I8.ÍJ8 »7 Túatilatalltial ftarf kirak Urta I4ka .......... AOHIIaiia; bUtoailaal (¦((< kaxk tartalih. ........ ArkfflBDbOi.ti atAala . . . , Dulaparti bia .'.dittajtajika . '. . nflafila UMlauIk . . Elübbl ...krí' addl fal ».• .alt o..UHk„l . . ¦lai - ÜL kteMin. lij-ti,t TlairuaalSk ajajdgaJadJk riHljjataall. aaatil; foljo laiaiJi 1S»1 í.i •raraarfa/...... OJ^rUlik -m 1884. rl ayan. -iajbll aaMlkalMI 1.818,t«O frt 6fi krra. SOMMOir iuükf HWROIt 19tI4»81 14BH7B 466Ö411S 89197 14(11 411 u 8M8MTE II. Életbiztosítási iifzlet, évi 147.76 07 618.7B 01 «»'8»l 81 54SJ9 1I . 180781 »f " ll«lí 18 94MS71 M71 deq»ember 3l-ig. 17t»7SO TI 18M14 4I 19I4T4H A aiall irbll ilkoiolt dljtartalik........ Befolil dijak: aa irb» kiül lton bot4afak aUs, aa .KKbl arabbaa klilltta MnéalMt—P a blato.ilou toka aaialiaira íordltoU ojara •r»............'. Halt 41 (Ifaobaa rolt kirok tartalika ... -IllMikah................. Kaautjüadtlaa ............. BevéUlek. \| Vagyon «6« >« ¦ 11147411 6f ikpapl.ob oijai 1 101 SOOli Mojl »atr»r fOUklulUi4a.il 6'/,',, U.o(l«r« ¦ lataJ«O Wjlral.............. 3 6M74O0 frurl malTM foldkltril.tiaaU !,•,',-< aajo.l. Tálak IU0 frtjáTal............ 5. 1148000 (rtüTÍ aa\|rar f»Hk\|Ullirt«at( 4'/,'/,-oa 4rV»k« Tt^4^Truír. "anu AldS ailo,la.al^ llÖ'/,, rrlj t. 118900 rrt»l paatl nai .•lotl.i.iol I0U (rUAial 6. 178IOÖ frin,l oa. ,ik Ka 100 (rl\|ÍTa) 7 8108 l.lra iiaaa S'/.-oi i Kapar klriljl állat. piMl^aJacraV ..... I ilMbrn nid. ka.<l. 4a alaaia pi.ak«l4a«i»j 9 Jalailoi boMfok ............. 10. Kotriar-kAlsataok ............. ,11 »la.oatb4l« kírrfatT lolaaoook. ........ 13 A kaapo.t Urloaiu (olrj lÉMll 18 Taair- ia Ktr.sk^fl. mU»k larlaaáatl . St.l'.aUaMi 5/,^a'irci irtaka V.l ,....... kr kiraikaíaMI baak •'/,¦¦>¦ ........ , . ja, buk 5a/,ot .Uo\|laVal.l ............. tVadak ia kaaalal . . . . 4, decneniber 31-«$n. I DIJtartaMb: laOOTa Tlaaontbii- lotili.l dljurulak 1. H4atn«ai<i A\|K\|, . í, Hóra a.fUR iljal ¦ , 4Tr. . . VI. ko( 16N 108M,0lr>4o IOI»04o SU)164OJ f015 7 Fwkt RiKWf. G A, Z O- Jk. 1 Híjéi jfcMf, Harkányi OrtaMy Vilmt, l(aa\|ato. UIImmw Kár4(y Pál, allgaafato. A fenti laUiUmlákat. és mérlegeket megTiucálfán, azokat * tirrényben a H alipeuvbtlyokbkD meghatárr»ott elrek sierint kéaiűIMkaek «• ftok efw tMtteit a it- éa MfMMnrtkkal tel\|M«n oege«jaK.knek találtuk. Peri Vilmos, Budp««t, 1885. mirosiui hó 4-éa. ^ faltliyalö blsottaTlba;t Ktrivlaiakv 2í ilatblat oialál»(«nOk. ¦¦¦«¦» 4HD8Z0NMEŰTEDIK ÉVFOLYAM ZALÁI KÖZLÖNY HÁKCZIUS 28-4. 1886. H I 0 i 8 I I. j - Je ...' Ne.-, ie.-koe rtrí utbee a avat* a áal lelíavUm, >.« _^ __________ raa-i ' Niaee-e tegtlái jelen r Meeve eaeéUak .1 ka f.tTSaelTaetaol eirolea falap.....iiail Akit) kirflaaelát cetkél; ea eeaai eiM-t' . rstid illái nála a.. . W17 Üledéket »a-la eti' r Neme >eakad aMf ai étel ..fj-mor kaa »iwijáxt aa eea o'ea, a eeat-a kelalkeaik arfj.. aa feleMoiear ineeaM-e uak.r, anvdehoriaoai ? Eaae knlnabaao kortant' jeleket n.» lepo.k mind aj..... \|W, le eftef efjmáeaiaa tartavai aeekaaa, a< arfTbee. a eúat a koraeaart beleftéf eltenre aalag Ha a eaj »ir ráfi, akkor rtrid aairai krLor. lép hl, »el7« keaobb kikopéaak re ¦rtoek > kir aa(Tfoki aMcTaklalaairal a f«lb5r pieakoa barma ra<Bl eh, a a keeeket a likakat bidet tasadúi iaaa^aat bontja A aUi «a >~4k a-a keroo illaaeiaeak eltkare ka- . paa lek laaiitel eeaaoa fajd.Imák alreak »», D« • nrfa \|7<(7k«i«l«a sár J ulo lm b«t atairek tikw- f kstuk, ka a» d rik Blaojart . kir falUMfeak k» .B.a«l ben f.Uli»> iM- alatta ri^» f jj If al«(wiU a baj orraa. Jáaira aftt Baf ka sár a baj baHaakalu m.aM u uarái. a valódi helrM aef akkor U BiadAddif fél ae is My ni, míg a bj legkiaabb B/oaia ú al acai ttat, Hif as étTáf7 iaBl nmi nem tart, > ax taintéai nHarra«»t tavit t6kil«t«aeB halyrt •» allins. — Bm bHátait .IUe a laf. kituaaljb ¦ lubalballllkk aaar •Intasbatlaaiü a ,nik««naal, ••& kaoiUaiaj, ulj u ¦!'" Maarok tjtfTSMlaiak aiadr^ik-t^-i. m»r«a«r«sktA. B«»a bjvoaat » bajt aUa-'ában tiate«> BMf, • aat (7»kar«Mol klirtfi MI 141 S—« 01; ejjío.ko.k, kik aa(alá.bu ««• nk a ,.S»i\|.Ifé.. hukajtc Ublacokrf raa nflkaáfSk, a ..Saftkar.kíToaattal" kapevo-^tbaa. & Bltl fél* baabajtó Ubdaeaok BMf-I7aa7tt\|ik a dacalút, eioafk a lan éa a B«g-kolátil, aat»kba4itaaak a fSUjijta! 1 »1-fojtjik aa as4kioaiU«t Eaek a lefk ttoaabb Hki lliaiillaahti ¦ at7«terkmiad a leftskéle-tevabb UbáaMok aiaiao addit kéaaiurtak Uatu. Aki asaVM caak Bf; kiaérinal ia ott aack baaaxilatát bikoajariL aea férj* &bbaa aafrei Eajatí^i.t • >ua«a> latkuabb taj-dalóa elóidéarae nilkftl kat. Ára ac? aalarak Jldt»r-(4I. klrnu-aak", 1 frt 25 kr. I dobol „aaifti-fiu ku baju WanQbuk: 50 kr. Macjararazifi f&raktar: Oadapnt, Tark léaaf niflawlara kirilj li 0 Táját !! ojasüo Maliitok, kik hetenként 0 0 t 9 lekDenak » 0 koe Tagrek 0 frt toké éi szállíthatnak, kert* tétnek mm 3-t Lud HiDt«rschwelger, Bit Oroaai-moW.no. Gazdatiszt gyakorlott á tapasztalt Crim ajánlatok .SinUttef am Í2-45 tk. 8. Árverési hirdetmény. A oaiktonvii kir. 'arilbiriaa telekkönyvi eMtelye rí.^,41 kStnirre ZeaoUi Jiár> iák Novak Bálim avikarljini "la-aet aaeniedett elleai 60 toké é> jaralékai irial TefTchajiiai kannáéi kir. tArveeraaek oa aaáktomyaj kir. járáabirnaAg tartaft-«¦ 1«'O Miao.lyáa konenfi U-ik .aáaii tjkvbra 24. llu, 118. ISI ét 273 br 103 aa. Ijkvb.e 67 br. a a 147 br. a 106 aa. rjkv "no. A bel 108 br. aa. alatt véfrenaftaat aaa. k\|nai ÍTi-4. Jí vxiert Novak Bálint tnle.jioae.ul f.lr.tt ea oaaaeecn 842 írtra beleüli tele Mi-botiján koaeég haaiaal 1885. «.i ap ril hó Íl éa déleKtti 10 órákkor mag. tartandó nyilvinoa bírói irrarAien ei-adatni fognak. Kikiáltáai ár a feBMbb kitelt becnar. Árverenni kiviaók Urtoaaak a breeir 10/, it vegyit 84 frt. ÍO kr kéaapéaabea va^y óvadékképea papir-ben e kikllldSU keeokea letaaai. Egyob feltntelek a jelatt koae»oéi él aljJirl kir. jaraabiróaigoál nagtakintbetdk. A oaákiornyei kn. jafiibiro.lg miat telekkönyvi hat»ee«nA. 1884. »vi 'dtenemb>r hó SO-"k lapián' n>s, azon kens. — kova esetleg alatt « 3-S G^OOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXK 7) Náci BMW Umf • BaaMk 6y útá LaptMfe «• kiadó: SZÁLAT SÁNDOB. F.I.IS. ..»rk«.U : YA88 XLIÜ8 L.p;uiajaoaoa : WAJDIT8 JÓZSEP. Hlrűetóaelt Késipéntbeni Sietáswl keres- tetik „ 11 r oda lom Zala, Baranya ét Tolna megyék beü legyen 400,000-tói 800,000 forintig. Szíves ajánlatok kéretn-k t birtokotoktól a kőretkeii Savanyú-Kút STEFÁNIA Koronahcrczsgnj forrásT 1ÍM IZ természetei ASZTALI egyúttal gyógyvize a légiö szerveknek, gy, mórnak t Ulyagnak. A krondorfi viz legtetintelyesebb v egTTizsíálóink t«- rint mennynegesen ti elsó heljet fogltljt el"» birodalom ég- vényes savanyú Tiiek fSlOtt 2431 6—20 Oa"* CatráUalkoaűk Eroadorf Karlibad mellau -Baktar Kafj-KaiüaaU . WEISS UtvtrtknH KaraaU anivdaa aariama karaakedeabaii Taodéflob ¦3OOOOOOOOOOOCXX XXXXXXXXXXXX^ § Kön. unj. pens. Oberjörster Bor- 0 VÚXh & Richárd Pali, Wien Mar 0 Ef, eredat dob .k'kaaaaálaü ataaitaaiel 1 frt gareth;nstrasm Nr 12. 0---------------------------------------------- a p«rok larti< t7Ijba!á»» aakaca (ytaar «> altaatfeaftk a7B0fTrc ** elaTlakaaa<U^ uomaritia rot»6" tfatalát. nájbaj vértalalU, araajér « a Ivffkt- .Oofílibb a« II lailiat alias 3n h Ma f(,irioa ,^o aSrek>d5 -li>«eriaban irtl E dt db báli il 1 f llaaMtvtayea. IlllttJ— ************ noe l i.8o tiik 7. i«44 2-S Y léara; aaranaltlanA miodeneesa liraieaek et »bek, aTkwlaaol V »mlli\| rtaael keorre, airtalsa tawnotéi, kaajrai éa kol ika allaa. etaauiaaal »U kr. Valtkll, jatoU iédi«i7aT«a ae nrralalnnral. tatát ~ beaaláa- Z faj-, :fll- éa fot<i- V i Jáa alkarét potji- Q uaáko. eaatnae X ét dataoatolí el eo, r fi( poatoi M01 18— U Moll A caáitar kirilj I b4t aUlUtó 0 lUktárak üi\|) Iliim 'A raaaelliofar Jo«..( tana: Dornor 8. Bécs, Tuehlauben lua Jóaaei c>ó\|j»eriu. EoMOfa:d Ad. i Caattltnrjri «0nc. L <.í,j taseaTtreti . BoroTics Ad. KMUkely: gcalairer la. ttrsaaa Riu Jaao.. >arállT7anl Fard 0 Sia}«l>ar Saalai J6ia.f Zili-E\|eraat Hollóm J. f,ofji..té.i 0 0 TnT-ftn föutoza 3«. ¦». ek.) «• oívgj iadoi»4i,jny«l 5—leállilott lagkiiiiaAbb ter-BO-kÍMáD)iti«m díc»érevo m^ltó, b«I; a«m m»thoto».iiín k.is«An.uáv.oD «!• pasik, 6 jele ókor legnagyobb HMters, »«<ii, bogy » 'c'.tt fonná!! lottOMámok 0ms«íI1iií» 41ivl ai4if ut mit káp«» oem volt s.pf^Djre husni, miot 6; ojrtüi>k »• ű .atnáctár u el»> b«l4'olre : SS1 .térnél lemét, ternót! * pragti, brÜQOi M béci »>gy napi baáot>: Mathilde V>'> ,L« Luod^D-baigböi, Bakortskj J.oo«, •sab-Smenter ákl«Ú, SioUr Jiaoc épitfl mottar, Poiioaé ás Kiod«rm>.an EaiktMel nyogalt-i. Uni'Ó Filippádnrf Gnorgtwaide oisliett, miod a^fj morrftorasiKl lakó. Kinebb nyereményekben réHEesQHQnk: Tribactwk 6dto, PirniU SdS &tnLO»» Emit Hrotoriu Hansllk Jánoa. mUMitar Brftam, •fAen-attak 9 M. Fraocii F«re>e. Mo™ Trök»«, Sckw» tistai Pr«TM, lamftttai iTtttti SOt. •», Kraaw Gy»l- Bollim-ay (Hívu). ¦ ) CrmyQH K»rolín B0aur«a4t SlJ. Sabsta y«ru«t Prerss. Moadr* Viacae ktrilj-a;cu S0 HanRBwni JáatM teka^a tac»l»b«rs, Fatk* Mátrái Sau»oci, Bt-flan nf-lleu, Z«lio-r Karolj Pnedluid. a aorra aelUtt, Jofauna Fr.il>«rS, aLebal JoaMf Eö»rnr.'t 85, TraTDi^k Mér pék . D4ic« 94, Vialtova -itleu. Win Aoul, EíbcMcuu. -ití«-ux* 111. m. Brtaa au>ll«u, Ea«l«r Adolf aMtalatvotM', WOrbanthaJ 'Síi esiábu.). Pro duikka AnUl Tvaliu Cel>or»mé() Prohaada Famvts Drat.aa. PaAvail ivnaa Hatcbeío lö. OlmöU mellttt, Páliak Zaipsond t-vailA Turoao, Hartl Jón!, idb &b»bBf«L Bán ¦dlwt, N—»»db» Fereact, ZaJatatoT1es P HoI«mt. KaJhlik F»cny BrOaD. Zeile W. =>Tobod« F-r.na Babioa. Kria ¦•H«l B„-kolb Károly HerUdorf, Kono^k Által MMnl, Horik FdlAp vudéfUh Yru-d«k. Bofvek Víocm AlatS-Ujoul KM, Rratochwill J4«»«f Nvudorf M. OaUa* MelivB, N«pra« Í6mmi BrDaa raadek utexa 4, 6kas«' terme* p4k»e»-ur Pmautu ttri-ates* l u, Laasar fr—a EotMita, Appl B»»taia« Baatwk 8J, Bta^lik Jáan ManAaéVh, BuUclwüs amlieit JíoM«or«H A budapesti hatáson: Schcoli Jótsfaf Karr-Maroc, téda-otexa '5, Selaacabásrn, P»<i« A odrát cxipéM Atd, Katinir Ilo Jakab TtodégtS BcrefsaaM, Hjé« Ján«- lf»kV 271 t bály D«brM««B, koa-atoa 714 as. PH.»* aWnu aJiUl lnatv A-.4d. Goaibál latTán MUkolts. tAt-uUsa 4 wáa. te** Bodap^, VH. Unánat 5. ním, Kato.a Lajai utasa IS. Máin. mjT FerMea kárpitot ona. Nfire^káa, Groa* tuyai axáat, Kaxár H> lo. N»c7-K»U, FaaU* Keinert Rt.i^ kar— ^ Mi.koU. tíijrá-i Levelazéatkra 3 darab 5 kra« belyej beküldendé. 3; A RAÜEIM SAVAWlllZ. Eurúpa legdduabb tartalmú szilseny lavanyos savanyuviseliiek egyike Hathatós és gjógyerejd alkatrészeit tekintve minden hasonló forralt jóval foltlmnl. s kiválóan Lavany-tártalma Utal tinik Iá, a rneW még eddig ily nagr mennyiségben egy ájuráivrizbeii sem találtatott. Esért a rad«ini savanvuviz kDJAnös gjógjhatlu mindaion betegnégckbeL- ét bajokban jótékonyan nyilvannl, melyet a taagyany túlságos fölöslegén alapninak, mint kitZ- vetry, tyalvijakiiil h bugycwtakárnál. Gazdag uénuv és sziaeoy tartalmánál fogva merem ajánlani ennek használatát különösen: gyomor- ét béOutrvl sápkór, szűkülés, vesebajok, hurutok, mrrigydaoaTtatok, golyva éi idegbántaimak ellen. A radeini savanvívii savanykás borral vagy gyümölcsnedvvekkel Tegritve a legjobb ¦V üditö szám 'Wm és jóval eléje teen,jó a meitersé^esen készítetett szikvi-zeknek. — A radeini saván; avizek furaetára Kureosteln Hermán or nál van >'eWty-Kan1»»Ín P resburger féle ház és Knor- cier Károly nr vendéglője melletti boltban. FeaiaUvoHer József Nagy-Kanizsán, Göncz L. gyógysz. Csáktornyán, Klein József Barcson, Kikaker K. Kirch M. Szombathelyen ajánlják t. ez. vevőiknek „ZACHERL" legújabb kiválasztott porkülönlegességét, mely erőre és biztonságra minden eddigi szereket fölülmúl: g g „ZACHERLIN" miaden írtaim* éa alkalmatlan rovar teljes elpusztításáért és kiirtására, mint poloskák, bolhák, svábbogarak, molyok, legyek, tetük, hangyájk 8tb„ Jf Különöset] arra kelltigyelmezfetnema t. ez.kötónséget: „ZACHERLIN"'--t oemösszetéveaz- jLL\ s/tJ^^^ teni • kösflnséges rovarporral! „ZACaíALJN" csak eredeti üvegekben, de sobtsem be- \^é%yl^*~'^ caomagolt papirosban, vagy nyíltan mérlegelve lea eladva Ai eredeti üvegnek kell hogy oévaláirasommal é» védjegyemmel legyen ellátva. yrmmr A Palo-Expeüer! TiaaaötéT aiait e-saa r«gb«'4lt hiii aaerrel caúa, koa> vénr. ttb.-aél elért eaareanaea gví^y-irodmélitík koaoa-kedaek arról, bogy tfj beUg aeai fogja megbánni, ha eme fijjalmei Ui. álul egy kiaerlet tételere birstotl. A legtibb cealiilal Jnir kíallelb.ü tartaük a valódi horgoiy Pu'b-Eiptllír Ára e»«B Migoruan ao lid andeii kiaaitmaljaek igen mftr-askelt, ogyania palaonkon kiit 40 ea 70 kr. nagvaág aaerml a • legtöbb gyógjaaertárban kíaajelben »••• Ha mianráav kikertlaM '•««». l«»«k jgy ,y sj Sicltter !•¦ Ad. e* tárta Bée. í'Orakar Prágában aa ,»rany oroai-láos KTÓSTaaeriÁrban K i k I a a- pl.t.' 7. 2S51 3-6.„fflelléklet a Zalai Közlöny 1885-ik évi 13-ik szamahoz." Gr. Zichy Jsao iadilTáayárs ClaytoB ot Shuttlevrorth cség fel fog aa< litutai lealmakolalfosó gégék kíállil atra. — Mindkét liléének eseakivHI eL footoa kárdéaa volt a oemeetkosi oastál; kiállításáról késsilendó katalogna, mely Nagy Uaaao. Miklót öd&a, ét a biaeti jegyscje dr. Told; Láalló fognak aaai keasteni. A semaetköM oss'ály kiálii lába több igen érdekel tárgy, hely atfik mistt — daesára a két oaamok sagy . — asm Tolt beTohelö. a feVárosi lakásirodában márcs. 1 ig 335 lakáét jeleaieitsk be. keretk. « körit 1. Hiritmi,. A Bémetorasági birodalmi-UB alfogadváa a gabonanemUekre, [iastre egyébb őrleményekre j.vealstba hosot vámok felemeléséről eaoló törvénytár latot, ogTesenmtod ason határosatot bosu, hogy as oly i.«Uitmáayok, mslyek ki Utha'ólag I. é. január "l5-ike elótt kótst oilet folytán vitelnek a német vámtera létbe a régi vámtélelek alá essek A. ősiéinek jaalár 15-ike elétt tént megkőtéae eeak eeoa esetbea fog bs. biaooyitotaak lekiatetai, ha arra sésvt valamely németorasági bíróság vagy kot-j-gy.0 elítt koli.lt, vagy áltatok hiteim tett iiersódét molattaük lel, vagy pad ha a kérdéaei kSrnlmésy valóságát kéi német tana, kinek hitaleaeége eltea k fogát nam tebeto, bisoByitja. Miről as érdekelt kórok aaaaaai ér laaitietaek. Soproo, 1886. máresias 12-ee. A aagyméit. megy. kir. foldmívelée-, ipar- ét kereskedelemOgyi züaiateritiia-aak éruaitéaa aseriat as osstr. OS. kir. kereskedelmi misieterium a hasaló ktrja-kadéat Arcé gyógyhely laralaléa a gyógy id< tarumáre(é.eakéateseptember I Ml májat 31-ig) megtiltotta. Kaea tilalom hásaláai aaaaaavok 17 § hsa ét a. . §-ot kiagaatiHÉamahiri-deletekbsa bisnsyoa vidékek lakóioek antesitott jogokat aam erieti. 8sareB, 1885.- ssara-m. havOaa A kérem. á% íparsjasx. CSABNOK. í NEM JUH. — Ai .Életaél* •erilaSl. erv kereakset an«A- Hiábe várjak. Néháay TerMéeyas nap, hogy Ui.jTÍk leli kabátaiske:. mia'. •k°fT agy e^ooaan eerrkesstsit • .el éleiből" eredi elontatéai felhívás elég, hogy iM.gjük at altáaala.1 árt. Sokas mar lelatiék miad a kattot, aajil va^; aUaik bÍTaUloa.0, naháojaa ca>k ufr paauóboJ. Es uióbbi .oi.jiyal kallama-Kbb, bog; a paaaiót Mokaaoa JÓI mag-Smioi; mig •lloabaa a biTataloi l<u>aa ¦ár magábaa véra ia kaHametlaa, mart miadíj kftlao b«(ol7laaak aradmaaje. Da hál mit csiaalJKB ai ambar, — a Urm4-aaat köborljáDak ap ng; aagcdaflak kall, -<íbi ai aroa knW bafoljáaaak. S mi raa abbaa. ha már agttaar fal ia íü-IHak. alsgtatalt találaak mi abbaa, bőgj magtattttk magunkat, Ittasakkal padig magkaadaai, n«m indánk. Ujr.teivota«Ok lali kabáijaiakat, padig ketaaoat akar-Inak r«á faiTeaai. Nemossk a rabbi, haaam a seido ügyekezünk iérdemthú. ~ A m boavéd i. ki.ebbaégbas mar.di, már l. «I • ^„(„ydu, „int ,&-aálask a asisbaabta. Pedig ba kár .">!< ** ¦ "^ ^* el aam jónni. magsaaris te nak eaáltsl Dont Xtaig - a alább fi bejathatott volna volt ofaa ovagá-tat t leg- — Ks báeai éttermébe; de hiába Baki ia oaak eooyiJut 9iu íUtktl* rniat * tóbbin«k Úgy latsaik asosb>s, hogy jobb idók fjgoak jósai, mari eddig osak mis dig ason psoeaat hallottak, bogy .ok ss adó, moel meg as a bsj, bogy kevóe as adó. aol harcaag Eeatarbásy Miklésssk, napán asért, mert éveakéat 300.000 trt sál több adót fisét, ssámUlsn irigyei ii vasnak. Engedjék meg, bogy kereekedo-tegad leiemre bátoraágol Tettam msgsm-osk ily sagyranguagyéarol említést tanai, da ée értek a gescba! has. Ha a t. olvasók látni fogják, bogy éa aaoyir. be vagyok avatva harcié* Eaelerbásy Miklóa flgyetbe, hogy mag sst la tadou, manayi adót fiae , ugy btsváat att fogják követ-kasleiai, bogy éa jó iamerfiae vagyok és es álul a kaodeosatt jöaai fog. D. oda Buda, éa asaa ianaerataége t épaa aav oa érdemts Tevőknek koseoaaessae kik kttadkck.fiok mitutt a. igf hosaiak Bam jöDoak, mart as iltat'anca<mam vas falig lilva, fslig logrt («.r 1. i. . lé rás) a hírlapokból ilf samQ iamereiaegat kol-belni ; .L( agáiul még olj oaaUdi titkok ia jutnak ndomiaomra. mikat ahirl.pok, ki iló lád i j p — takilttve aa illaió oaalád táraadalmi takintályét— a legkíméletesebb hasáartlm bososk a kósosség taai bisvsannek titok UrtásáDsa. At sserkeasto arak némelyike agyi menteni kósleményeil pedig es ssm helyee, mart épea agy mist éa, más siaca asoa kellőmet helysethaa. bogy miadeakor ,<u iUMf maritbame ae-láai Bdósiiáaait. Aaért 'egtóbbnyire mmdai mi .as álettM- jelleget hordja magán, Bem asokott való leaai, hasam legtöbbsyire Tslami képseit. 8 ly gyakraa haseaaluiik, aaaak aka ¦ bogy még miadig aj Toasatóval bír kóaóaaégra. Nem keal aaofib»a miodest ké.ip«asiiek vaaai! Ne meajeo a t. olvasó aem aáism, sem másnál lepra. Re kosAaség aem fogjs loaa aa figyatmas eiéaemet, de sokakra kellemetlenül f<g katai. A hstsa saososs aam általi kltaé befolyás, b Erre ném derék tudítitáink ant ét önutltn buzgalma addig buta titékot nyújt nekünk. Átért kitűnik, hogy az igényeknek minden oldalra nkeriiiend megjelelnünk, t a áznx pártoiáttkiérdemelnünk. At éiS-ár lapunk komiokán otMu- ható. — listtelettei: i uert..zt.iwi K tialsliratU — HetlTkatr a iafolyt hetao ag; ál<aláB s«m volt A aaardáa tartatéi kotl heüváaár aapját lafogíalt' (par alfogl.lu) ai arra ee6 annepaap aa így kfdden latt volea a halyattaa bettvaea akkor mag oly roaaa idd rolt, hogy a vi dákról ey lólak »m jött ba e. agy vároa belaejab«e l.vó piaosok Diist m.rb.Ttairtér treaek voltak. — baart a (liacai árak e»m voltak js(j«shot>k — OmigtM Tssár laai Natjy-ta 1. f. hó 3o-áa; mely óU sapaa ia loes, mivel a lagatóbbi heliváasr alkalmAfal a ro««a idómagaka>.otia vol a koalekada.'. — Twoti tiutTiselólak. kik bét folyUo Oflállutt aívaiaroa idóbas vallak ho. A kiÉatui« tooterdek isaadtak lodaat W. órai késésssl jétt. A rths ¦tsajajt, agyar, arfei m idaataiik alo, aam b i < 0 a y o a aaa agkiMyan alul. Sok.a logMk isieóhajusi: vajjoa viaaoat táuadjak-a»t? Midos magam k laiko ia esaa kardsánál agaagyobb.'aaglepa'éaamra l lkb F ggyg ember lap tslettakbe. dl F6e6- mag kóm arcsa deralai teád, aa eayém otsKáttl. Dart és hars agyasára Ea; Vaa aaeraacaém, mivel gálh.tok ? ó: Kérem se írjon többé tárosét Én : Ha tadisa volns urm, bőgj w elfogja olvaesi, Bem téliem volae, rí ea oaak passióból irok. Ú : Karaskadaaagadnak nem esebed yan paaaiójáaak lenni, mert .as eiat-osak éo ssoktam írni. Ém: Jól van aram és Bem irok ibbé, de remélem, bogy os irni fog. Fóaokóm eeenparbeeadel hallva, oseledik bossám a így aaó i: .Miai ket->m, maga Urasát irt ,«J éístoK,' sem .„ a, embereim ily Samu dalikkal foglalkoasak, da miatbogy mar lejtartéot, ám lagyaa, ea aa ar esosbes íját állitáaa asarist hivatva vaa egyel-máat irai .os élatMÍ* é> biv.u oeea pártolai as irodalmat, ha Ben leaaé. akkor jogába, áll önnek beteokéat scy Tassa Talameaoyil késleltette útjában. As issadó bivbUiaokoksak biaany abbaa a osadar időben aa labeutt Tslami kelle-iss, ott a ,jo moieg BBobibaa. — Eljegyiéí. Vároeask egyik .sáp-jét.Blsa Jóste kieaaetoay, eljagyesls dr. Parko Viktor, keproacssi u,yvéd. I.taa áldása legyen rajiak 1 — A tstsOit&k sássióját, mely Heacs Asul, rolt fdperaflotaok báasaál volt, f. hó 22 éa v,tték át egées taor-pélyeeeéggel, a lü«oliói se.akar ksraogó isdalói kieéreteöen Saller L.joe, ajooi válaesto^t foptraaotnok lakános. — A ttati ÖU. BT«tk«Mt»«k f hó 22 éa tar olt readki ^li kósgyolé-aéa Nytili (}yorgy lakossoat alaOk belye.t kosfelkiáltáau HsgoaaayKálmáa gráf arat, Bern.rd Saador lekoasöatigas-fatéaági lag helyébe padig Tílto.ty Béla torv. bíró arat válaaatolUk msg. — A esévaikaaei kebalébea addig lalesatt fagraaat.ai oaaUiat — érusüiésaok sss-rist aa uj einök aamoaak taBUru.i, ha-aasa még bontani is- Óhajtja ; sé' kslmeáraval éa 'u.ilávaj. — HaTsjBS volt Tárosaakbaa és vidékéa. i. hó 22-én éa a kóvetkesó Bs pokbss. A dartli napokat agyasén e ssa lat, komor léliaa sápok váltották fel. — A „Irtás >. gyersletség* ¦ir«* réesare aawkaasiéaégaakbe ktldoiiU.rkó Lajsa ÍSO drb. < Kai l.s dar Mari 563 drb alh.at Bált bélyeget Vajba meetul több aövei-dak bu.golkodnék « a.ép oséla tsraala. lUBEájáoak aifimoadltásásl A aagjobb oaaaago, . hotsánk bessolgálutou gytjté-ssket mindenkor birlspilag nyogtássak. — ealjásGiMU* kiessssony k.sg- veraeayef. ho27-aa rendkívüli haUs ki-aaratébaa feljt le. A fisul mivé folléplérol lapask joto esámában fogaak AJ> ' asólaaL A közelgő honétl onaepak alkalmával ssottbatoo, f évi ápril 5 éli kéjvoaatok iadalnak majdneo] felére leaaáJlitoit aatárak mellet' Ksaiatárol Bécaba, továbbá Caniesáról Fiume, Triesat éa Velencébe A triessti, fiamai — KáatorteBlU válMstás láss Paesáa april hó Ifj-éo. — HaaiU basxkrajexárotwk forog s.k k6.ke.-n Kötal«aae\|IUkaak unjak arra koeoaaéguDkei figyelmasUiai, hogy péos-álvétaloél oindaaki ÓTatoa legyea. Llas hamisított haaakrajesároeokal leg-Wasabbas peagésakról lehet mag. marsi. B-lttl i. i. sárga résből Tanaak • cek ktlaa)flk t.d nagyon TÓkoByaa es-asttel fattatra^ eoaélfogTa aokkal tompább peagéaaek, snst a valódi hosskraj-osároaok. — Kirlonat. Sok minden csodás dologról aaagait már ss saak. Hellstiaak mesét már repuio békáról,!kleloi.aayog. ról, TágUló otigáróí, vé. uomjaa biráay-ról, legtöbbel pedig a resorrú bábáról. A. aaoabaa .mit aaktak Wsraadról írnak, párstlsaol áll a mesék rilágábaa u. Hát még valóságban I Ped g b.a megtörést éa mi lobb: Warasdon, as a még as- k-l fal_____i____. 1 ¦ . . valakit, vágj ..g.m valaki ;• d. o.gon- J0D »•«¦ ""gy a dőlj. ám a t. olvasó, boev as a. éa só- '"k mí"k '""l bet kolóaoe ia. mert eddig ss Tolt s saó- ¦• •"•1 »¦>. Telem pedig járás, hogy kereekedo a r4f-al, keoske rag oollagám 1 flótea erejéig kseeragjok •gy ae aormálw idókM,«irodalompártolást Asask legalsó k, volna a tollhos, »r* osappjait .ai tlalool* mariiattak. Flóressiak oda vaa ak. .A, alt,. bel' sem lett semmi. Ó sem joal s káponténál. Éa élaédk. aem ii fogtam 4a ba februárbaa ayárí kabálbea, már. oaiai végén pediglen tál- kebelbe? jár aak, ugy biisem sem lehet caodálkoaal aaon sem. bogy keraakedóeegéd létemre tarosát irok, mag kévéébe aaoa, bogy tárosámask olyas oslms-. adtam, mely 'áa csak ritka ssatbec kellames, de je- '•alag dlTBtos éa miat karaskadóaek a diT.t iUi kell magamat irányítást, p a. aem joa a kaadecbaft — sem j> a ssidó a főrendi básba — sem jós a k aoaség s esiabssba — aót .os iUtUi' pártolni aam jroa sniadsakiaak sgy s mist akarj., Hírek. Az oj i$mit j gy i jjj hátrak vagyunk lapunk pártolóit éi ba- k»- rátait,Jelkérm,lugy lapunkat továbbit Mf átli terjttttmi hávakedjentk. á éd alatt X és goadoekodaáa. flaaktearal m,'kim ÜMl. a Maai mgUvámauág as aKiibM már agéaasa raltors.lt toUs jelemn mrtplo ajys%l aat^aiisa kift-a Tilág; padig, hogy aég aam fordalt ««¦ aiimrasrafl afiBaiai (m nsa sl> M, hrbistsaabh j^ ^ . tU~A.k 3 ' 'M§ " Mmrtm PB" "" ba. Wfcríruai, W»V mágl . ST . (wtói«. régi hJyas mrLL, ZT^ w „ kánkkal átírt mrit fb% •urémy, caftili mun-t jóakaratu mérúklt-ai eiinurétt mmd-mkább - Hetöraaai lopás. F. hó 22-és vrrr.di'r. Kallsrmaas Jóssef kie-ksai-•sai lakótaak atappoa hásfadalét ismeretlen tetieeek falboatotlsk a ossst a padláadmakak feltsedét. ntáa a kamarába batoltsk, tflstólt hsat egy véa-daly sairt ée agy véadely olvualott raiat elloptak. Láiasik, hogy kósaleg S huav.' ' ... - .-" p gy g éi. A syomosáa erslyaeea folj. Tlrn '....... mart btaooyos Rnsta sérss ismert tol-• sj miat agyik. a betorókaak s ks eiaaai taolgabiráaégaál f. hó 27-éa 9a kée- jeleatkaset'. ~ ' ^-negiwB amali bét liés agy kasban, fogná adják egyik napjának yl padig, — a Tslóesiaalag elállóit gesemberek agvike, — geade psdláaás gysaot aargéal hallott. Magtadaadó a asokstlan ssj okát, kilépett •subájából, síig teli esoabaa néháay lé patt, agy s fajéaak irányozott balta atéa tel a földre tarlttaUtL — A sahaaáara kisiui óraak egy hatalmú KSrésael fogadta. — As élet golyót, mely mellébe hatolt, aa élet I halál koeo'.t labago asssosyask, — e ao-rok iráaskor — mag aeaasikerult sIUto-nuai. — A laUeasket ayomossák, a bua.uk iá. hogy arélyu oseadóraégttok-aak ss irányban it kifejtendő ébsrsage, késre keríti a gaaokat. — Nagy tfti volt f. hé 20-án dél-atáB V> órakor Ssast Péteruroa. mely alkaJomkor 9 hás msllékéa«latakk-l agyat! l»«g.tt. A tas kelé keaése iamerallaa, gi olasa Ofarát ránuaak etí, aasaasá' kalöab Uaaa, ast hiasem 9a ss álliUBi. És ssm kívánom, nogr Saksipeara drámáit, MolisVa vsvjávékeit, MoratÓ darabjait Tagy radja latan mi% habár eaakre ia tsáaKt tarthat aaak. Ast aa moadsm, bogy Saigligali, Obar-ayik. Kstoaa Tagj Tóth éa Kitfalady vagy plaa? Dobta darabjait asadj^k eló; holott esaket kívatalhetaésk 1. Da hogy rém-drámikért, 6 sessss álul kíséri oparéké't. diaaletaélkllli Araaj-emberért, s faBtiekan kívül még a Ceapragy-.Csiky., , Tóli-féle darabo-k Rékari Asopasát ássa . legújabb operetteké ét a v.jJátakok.t egy ily nagy és jserejn t^raaaág sem adja, as elég ok arra, hogy a kosCnség kOsoaye aaját kosoayllknek kapuj. lagyaa. Vadgalsmbot, Lilit. Kipp v.n Visklé'. Oaiparooét, E-dí.»éDt Figaró lakodalmat, Ara lkdl b k de sejtik, hogy I iQve Tolt. Alig 2 kap oly baaap alatt ea a harmadik taaeeet 5ssat-Péteraroa io! fol aem jegysett história ts-lovak megbakru bogy 10 d 11 éselragadtáka peats kocsist. Hjsh, jé aa s jé horvát véri D. mit asólaak skbes Chiaoráay Bódi bátyásk bolas-ayogslma posU-gsbéi f I — A r.y«r<) gyógyMsicr (ma-age) ujabb idtben legkiválóbb orro..-k álul igen jó eredmény.yel alkal aauuk ssugoaok, banuiáaok e. caaaoa ksulmak alháritáaára éa megesQBtelére t e osélra s legjobb hsiásasak oyil-áaitjak a Brásay-féle sosboraaaasL Erre osstkosélsg Dr. Lorisosy Csrsaos ar, k. >. orvosok orsságoe agyeatla-téaak titkára, tfldA- és saivgyógyáas, i kóvatkasj levelei ieléate Brásay Iá'-•áahaa: .Bud.paat, 1886. mároa. 12 Braaay Káimáa aagykaraakado or. Bak Badapsales. Caosoa (rhaamstikos) Arany lakodalmat atb. Tártunk a onk balyéba .elikéasulal alatt' _., darabokat .ahol uaatkosaak. Xaak atáa sántán a kósöoaég itosak aet mosdja laghalyeeebbes : .Váljtsk al !• * Babom* Helyet adtunk a feali i.yilt U-vélaek ; mert tadjnk, hagy miadaaki Méreti éa a liasteaság korláui kost síoaogTáa, al ia Tírjs, bogy .aleméay-•yilráaitásáaak a eyilváaoaaágti.k assat lap helyet adjon. Nem sseretaók asoo bw, ha asea, — bár kiaaé eroa baa-goa lel', de tagadhatatlasul jóakarata íelasólslu bármelv réearol it félraarial. aék. Aaoyit a dolog enyhitéssol mts-dea esstrs meg k.l jagyatnlnk, hogy a mOávésy éa miadaakor agy kosoaaag ijgeava ssm Bt s vidéki taiaig.sga- p báaulmaknál. as etksstébaa gyakraa i betegségek ko-fajlódsi ssokott vbajok alh.ritata cssl\|ából. valsmial Ltaos beié légsal, sgyébb gyógyhs-ly mellett igen c.élsseru ss ugyaeve gygygyod mtttage) • ateo mavaletsél aa öa által téatiteit kitbno oauetélaltt aóaboraaasst iadaa eeetbea igaa ji eredaéeyny.l tsokam baesnáiai, a igy sst miadea-aak ajáslhatrm. — (ttsromkrajctarrml) aaposkiat asskóaolm lehet tatltukaek alapos tias-togatátát i as által egy egéas sereg beieg-ssgaek éltjét vabaljUk, melyek a upbÜ-kosss a emésstét rendes meoetéaek mag-irarásábél (até.rekedéa, gyomor , máj , > apebsjok, aranyeret bánulmak, vérlo-[14. étvsgy-bissy, Jtb) erednek Braedt ¦ gyógytaaress aTájca labdseasit értjük lattiuí aaakös alstt, melyból egy dob 'i I 70 krért kaphatói a gyógyasarurak • a MagfigyaWadó hogy s dobos ősim pjáa raju vaa-t a fehér kereeal Torsa lasóbes a Braadt K. névaláiráa. Mait jalea l Szijéztt A ssinhial npertolr tárgyában a valkaaé talaaolalasi veitdk: ,Nagj- --;—w ,u,T. sUaissa, 1885. Tisstelt ssarkessio arl gsrásdélkodása. Nam .sart, lagksTa.aé asm, mival ma aasmttatról vaaárnapr. átmeao éj va. éppaa a uraas kssdeta ét Uysakor hajaalban, agy kie-kaaissei ha- misdeo ember iobbaa bssdal- é tóask a kat 0 kósl faaforgó koloubeag ral kall mindig kulonbiaó módon — at eltér, aérvéhet képaat — Táad«rlaee poaiiioin megalkudoia & hagy «.ghv N«gy-Caais«áD a korQIrsénynysl sem roaasul alkudott osag. mm'atva a tap\aa-t.lat. A aagy-kanisaai koaoaaég éppes s darabokra aaraglett legjobb.a. miket feltaélalé kifoguol fj. a további repsrtoira ia olyan darabokat t.rtalm... matyók véUméayaak eseris; nsgyon-iagvon mgfelalaak a aagy kaaiaaai „fajlett mfl igéay e k se k, mart kóalttk vaa, kérem. •.Vtdf.l.ar1 ia. — Baseliakról hisassOk, hogy . ama. igesgatd or miadaa módot alkSvei a rap,rtolre válioaatostá taHale irást, «j darabokat ia asivaaes maUt ha, oask i6a6naégftak it vegyi napi repertoire-áb* a asiabsa-iátogatsat. A fsati ayilt talasélalia éa mag-' jagTséanak kiaaé tarjadelmasaa igénybe Tevés a rovatot, rívidaa aaak aa alóadott darabokat amlitjak mag. Márcaiaa 21-141 27-ig ssiara kerallak a ,Troa»a-dear«, „Csigé .y Pasas', „Zaidébea'éd-, .BDvoa vadáas* at .Sárga oaikó' o.imS darabos. A kosóaaég — kaiaossa s .Troa-badoor'-sao mufoláaig megtöltötte a hasat, mely mag a lags<obb< sirataraa idobaa ia eléggé látogatott rslt. Irodtloa. {B rovat alatt kStlott, vaav társai airaautt Bankák .apkalok va(j aMfTendel. aatSk Wajsiu Joaaaf ksavvkareakaaiaaaaa Natr-Kanisaia j Partca ÜJ aeaeal Táboniky ét - ksn.kass.eits asaa- SMf (I\|aaat laekaim -------, Ereded dal, .ser, goalóéy QyaU K.ekaanrra aoasora kiteraatel afkalaaatt ikrányi Kéméi ára 1 f,t. Kspasta Waiétta Josaaf ksan át tesamll karsskaé'isasaa NagT Ksaiaaás. - VsttTa • aessari- M. asámát - váltoeataa tartaJaanaal: tás nj fsa "fia," re»a.7, Telnai Lajsatil; „Pemeá. onaát," asryr. EadrSdi 8áe4onél; „A véf reraay, UarriUv DeaaCtfl . ,JD tatlsr' eaesátr, iru Issár K^l, „Ssékal7 táaud. lseket básja." Urtanetl rajeoj P Suik«lrr íárolytol . , EC7 ki. t«vadK" ado.a 8-») PawOI;^ rráaáakiM. aamoay," Ksrüu lafaiaaa rarenye, feréttana stánaasTy Pn «7.t. „A varaeta. levél," a»ortask Eaakat követi a boríték érdeket unalma, a. B A BM- na, o. B A BM rjar \|uiuno>i '.greaek, uláavok, taláaT-fejtők at ktil A é á fejtők at aiinéaa v.eár- aaHiatlal naasak lsit aalsta- 14 Fiajal' arj ..tus hé^ál virr-s-tok, a W.,,^ j ^^„^~ "IZ,' Jüí^ ?LLL?ifiLt, 1ZL,JS^Jí kia«4 .indankln^ uo ,41 atsutváaTaaáanaal ¦ atjaa e. bérnenrra, ki a végre kaaaá foréW , . ,' rj----- — —* ~ w "^ *s aaas, uaci >U\|áB á na Bégére anteit k.nosók tsrUlmától oly gsdtat velem, . kaaat merasas-alai valan. riw. v-j-iLk.., „i,.L i___i. 'it. j, . megssagsiat vslem térét kosbtn atjokba eae Weinbar-gar Nálbán k,.-k.niaaaj saalóos haaá-aak ablakjait basaaUk. — Miatáa as ¦ aam tartoaik a Tirraaalási osare saoaiábss, a garásda lobaacsok allaa visagála' folysmatbaa vas - PaKMtSrtt. A aaaokkaa Tá- » Jaa»a garsboaeti lakóaaak ngyaa- »ak a garabonesi b-gyeo !e<ó piacáé- jé« iammUen lettesek f.l.orték ét aa- \ bogy H, il, rárosb.. a* „^.bb m«_.yi»ége Siskát h, a^..!S../k „ ki fogadásomat; egasssB mát tárgy. •«eü .•sparloir.smeljoek tárgyában ké.y-teiea vagyok asért falsaóislsi, hogy nem aaayirs s mást itt lev« asiséaset érde-kébaa, mia: a jóróra idejóvandokébea ¦•P»g7»m éiarsTételetmet és pedig aaaáliakább, mart 6a ia oaak a már itt lalsralt darabok érdskébea emelte fel osak ssavát. Ast tj biaasm ia is jól tadj., it Kaaisaa, Bgy aggasitó kMegtAg, \|»riyk«an<ai talán oatal; sjeaTed yg \|pkat lop A ceesdoraég a lolvajokal aré-Byomana a a bal&rókaak ugyaa-osak s kormakrs agaatatt . ditog. ----------¦ -. j.lentakuleD fyoaorbajja kaadadik, aa i...b« .]b..,-.\|..a,ük kitárjad as asém tastrr, ae«tá>a4ja . veséket, . «áje» asart, tlsaarU., aof> at áUals ¦arl...n v. lAssa maaera Tégsstaek vas- kiatvs, Micnssi 'arra a halál mesmeati ktsjattál. gsss.sta.itt ifSS ryakraa auU baUs.eag.ikel ti flaa. , aasia, áa ss a. alvaaa. as atsM klia! ¦ -,------ Lsiaaysa, kéraasakat iatéu Btrasoa, satav ksa^Ttátd ¦ofy a mi raaertoiroak miLá./! aiartalsaui, sa vajjo. asaavsá-a IU;aa bajbaa rt, mivel kosb—.k».k___________ I Ta7 taa. — irask-a ás étkasm alá. ivoaar- mist akar Leadván, .kár áa\ Z aaért, mivel kuabaa-kaabsa fl-HJ n- n^saasat vagv