Zalai Közlöny 1885 018-022sz május.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.46 MB
Keltezés:	2023-05-19 08:20:07

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	307
Megtekintések száma:	456
Leírás:	Zalai Közlöny 1885 018-022. szám május Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton, megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 24. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY KANIZSA, 1885. május 2-;in. Hoszonnegycdik évfolyam. Rlőf izrttsi ár: pfres« err* . . 5 frt. — — ifi f\ re . . . . 2 írt 60 kr. nTÍ> . . J . 25 , Efyea uU 10 kr. H I K I> K T K 8 K K M huilxH ptitxorl>an 7. másodszor 6. s uiindm további Borért 6 kr. NYILTTÉRBEN • soronlcéi.t 10 krért v«-t«-to»k 11 kiurstári ill«ték isioden egyre hirdetőért SO kr fiz-tcndő. JL Kéziratok vinzt nem küldetnek mm '' iivkhvn ■ I A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbankw, „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egy letu, a ^''alarnegyei általános taniió-(est illet''1, a ..nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztüinsegélyzö szövetkezet, a „ soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány* -ának hivatalos lapja HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A lap szellemi részétillető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi mét illető közlemények pediga kiadóhivatalhoz bérmentre intézendők : X a-Kanizsán Wlassicsház Bérmentetlen levelek nem fo gadtatnak el A közös czél. A kis fsennely és patak hömpölyög, siet a völgynek ölén át, hogy elérje a helyet, hol a többi érkező folyamokkal találkozván, rendeltetését betöltse; hogy óriási víztömeggé válva, egy hatalmas tengert képezzen. Épp ugy van a társadalom is, melynek tagjai egymástól ugyan kü-lónválva, olykor már kisebb csoportokra oszolva haladnak egy bizonyos irány felé, melyet elérni mindegyik vágyik, de mert különböző utat követnek, tehát nem egy idóben s nem is egyenló fáradság után találkozhatnak. A kis csermely, patak s folya" mok önkéntelenül futnak a lejtón, utjo-katcsak az esés nagysága rövidítheti meg, mig a társadalom tagjai az ész és felfogás segélyével a közös czél elérésében nemcsak utat. de időt is rövidíthetnek. Ne tagadja olvasóim között senki, hogy a társadalom minden tagja egy közös eszmére az emberi legjobb, legnemeseb czélnak, a társadalom boldogságának elérhetésére törekszik, s csak az ut különbözik, cssk az eszközöket válogatja tetszés szerint, de a vég-eszmében egyetért, mert czél ja ugyanaz. A legfényesebb bizonyítékot nyújtotta ezen állítás helyességé c városunk közönsége a lefolyt napokban, midóh hazánk halhatatlan hirü múvésznójét: Blaha Lujzát, fogadta; mert bárha a .Magyar irodalom- és művészetpártoló egyesület vette is kezébe a nagy művésznő fogadtatása iránti ténykedést, s bárha nem járult ahhoz nyíltan s karöltve rnas i-. azért a fogadtatás ünnepélyét emelte a város latsainak minden egyese; hozzájárult ahhoz mindenki; egyesültek abbau a jü\ alis közönség teljesen és tőkéiéül!, hogy a művésznőt diszszel, hozzája s városunk tekintélyéhez méltóan kell fogadni. És ugy lón. Nagy-Kanizsa város közönsége átérzi mindenkor, átérezte most is, hogy oly értelmi közönség mint a mienk, önmagával ellentétbe nem jöhet soha. Nem is jött ezúttal sem. Azon szállongó hírek, melyek a „Magyar .rodalom és művészetpártoló egyesület" által rendezett fogad-tatási ünnepély hatását bénitani s a cselekvés erejét lazítani kívánták, valótlanoknak bizonyultak. Nem is nitte azt az egyesület egy pillanatra sem, — nem volt oka hinni, mert ismeri a város mű veit közönségét, nem tehette tehát föl senkiról, hogy akkor, midón az egyesület hazafias szelleme a művé szet pártolásban sikra száll, hogy feladatát bár még csak zsenge idejéhez képest zsenge erővel, de annál nagyobb meggyőződéssel megkezdje, — ezen eljárásban va aki mellékes érdekből — ellenkező tüntetést eszközölne. És igaza volt a Magyar irodalom- ós művészetpártoló egyesületnek. Igaz ugyan, hogy a fogadtatásban egyedül hagyta a közönség az egyesületet működni, azt azonban nem ellentüutetésból cselekedte, hanem azért, mert a fogadtatás mi-kéntiségének meghatározása, folytatása és befejezése iránti hivatását maga a nagyközönség -is mint az egyesület kötelességét ismervén föl, abban megnyugodott, bízván, hogy az egyesület feladatát meg fogja oldani is. Ámde hozzájárult a közönség az egyesület altal rendezett fogadtatáshoz nemcsak, hanem mellette volt mindvégig pártolólag tettekben is. Megmutatta a nagy közönség, hogy érette, helyette s mintegy ne- vében cselekszik a .Magyar irodalom és művészetpártoló egyesület'', mert jelen volt az rendezett fogadtatásnál az egész város; ''óriási közönség kisérte útjában a kivonulást s emelte jelenlétével az ünnepélyt. A maroknyi — mintegy 200 egyesületi tag képezte a hivatalosakat — de ezer és ezer ember vette azt tőrül ama büszke önérzettel, hogy ime ezen egyesület a m i e n k, a mi keblünkön melengeti nemes eszmé jét, s mi mindenkor vele tartunk, mert Kanizsa városára ily egyesület csak dicsőséget hozhat s számtalan eset fordul el£. melyben annak életjelt kell adni .-nagáról, s minden egyes esetben visszahat dicsősége városunkra, melynek nevében működik. De nemcsak a fogadtatás- és bevonulásnál mutatta meg a nagy közöuség hogy az egyesület iránt méltó elismeréssel van, hanem megmutatta azt létrejöttének ideje óta mindenben. — megmutatta azzal, hogy soraiban a legjelesebb férfiak egyaránt találhatók föl, s hogy ezen egyesület hivatva van, Nagy-Kani'' zsa város elhanyagolt társadalmi ál lapotát legfényesebb helyre, az azt megillető helyre emelni föl, arról meggyőződést nyújtott azon kedvező körülmény, hogy az egyesületnek első ténykedését rokonszenvesen fogadta. Bízzunk Nagy Kanizsa város értelmes közöcségében, bízzunk az elénk kitűzött szép és nemes eszme iránti lelkesedésünkben s azon reményt tápláljuk, hogy a társadalom legműveltebb osztályai nem fogják egy ily intézmény szükséges voltát tagadni, sőt iránta ezentúl még annál nagyobb érdeklődéssel s rokonszenvvel viseltetni. Nagy-Kanizsa város közönségétől függ, hogy a .Magyar irodalom-és művészetpártoló egyesület" e városnak hirt, elismerést és dicsősé- get szerezhessen kívülről, s a legkedvesebb társadalmi állapotot szilárdítsa meg belülről. Dr. Fámtk László. - -JU UJ-i" -L - ''■- - ; - ■ Ugy látszik : ezen tömeges kivándorlást a Horvát-országban divS szabaa legeltetés ós á mások tulajdonának bitorlása kecsegteti. Jó lenne a kivándorolni szándékozókat figyelmeztetni, hogy a szabad legeltetés ott is a legelóelkülönitéssel korlátozva lesz. Akkor ezen vélt és remélt előny, melyben ez úttal részesülnek, meg fog szűnni, akkor kizárólag tulajdonuk használatára lesznek utalva. Midón erre a vándorló atyafit figyelmeztettem. — egy másik, ennél éltesebb s keszthelyvidéki lakosnak vallotta magát, ki épp Horvát-országból jött visszafelé, a még itt levő ingóságainak elszállítása végett, — oda nyilatkozott, hogy ott, hova ók telepednek legelóelkü-lönitésről szó sem lehet, mert földes uraság nincs; az a birtok állami birtok. Ezen nyilatkozat is azt igazolja, hogy ezen szerencsétlen kivándorlók tévútra vannak vezetve és mint elkábultak rohannak a veszélybe. Felszólalásunknak nem más a tárgya, mint az, hogy ezen kivándorlás lehetőleg meggátoltassák. Hisz nálunk is a munka-eró hiányzik! — Ajánljuk megyei hatóságunk figyelmébe ezen mozgalom tanulmányozását. Kauzsa april 26. 1885. Kováit J. A kivándorlásrél. A ki a Nagy-Kanizsa városon átvonuló és megyénk felső vidékéből való egyéneket kérdezi, hogy tulajdonképpen hova irányozzák u''a-zásukat, (mert ezek többnyire ösz-szes holmijuk- ós családjukkal vonalnak át) egészen megdöbben az ember. Ha ez soká igy lesz, a felső vidék munka-eró hiánya miatt tökéletesen tönkre megy. Hogy ezen átköltözésnek, mely nevezettek előadása szerint Horvát-országba tőrtónik,^ a helyhatóság tudtával kell történnie, az kétséget sem szenved; mert ritka nap, hogy négy-öt kocsi, apró családokkal rakottan át ne vonulna. Legközelébb Bókaházáról egy fiatal erőteljes ferfiu két kis gyermek* és nejével vonult át. £zt kérdeztem : hogy tulajdonképp hova vándorol ki? Csak'' annyit mondott: hogy Horvát-országba. Kérdeztem, hogy mint cseléd van e elszegődve? Tudtomra adta, hogy mint birtokos ván dorol. Bókaházán volt egy kis háza és öt hold földje, azt eladta 900 frton és Horvát-országban 7 hold birtokot 7 00 frton vásárolt; most oda fog menni. Azon kérdésre, hogy miért teszik ezt? hisz nem nagy a különbség; — kijelentette, hogy ott megfizeti az adót, azután nem parancsol neki senki. Az ily tömeges átköltözködést közönyösen nézni nem lehet, azért szólalnnk fel, hogy az esetre, ha ezen vándorlásnak eleje nem vétetik és ez biztos alapon nem rendeztetik, még komoly baj és gazda- közönségünkre ki8zámithatlan hátrány is. fog háramolni. Blaha Lujza Nagy Kanizsán. Mull siárounkban csak röviden emlékezhettünk meg a nagy művésznő fogadtatásáról. Szűk keretben azután lehetetlen volt leírni azt a lelkesültséget, melyet városunk közönsége tanúsított. Már arra a hírre, hogy .Blaha Lujza jön,'' — valóságos látban volt az egész város. Leglácasabb tevékenységet fejtett aconban ki a .Magyar irodalom- és művészet pártoló egyesület." Ügybusgó elnöke rögtön választmányi ülést hívott egybe, s o''.t egy szívvel, egy lélekkel kimondott határozattá lön, hogy az Egyesület a fogadtatás élére áll i mindent el- TÁEGSA. De profundis. Eltonulra a magányba Felre, csendben, egyeddl Kihallgat a lélek vagya S a szít láza ott kihűl. At a sok bú és szeuv.dés, Ar az őrön, mely ma fáj — fi oh! mennyi ért engemet ás At majd mmd, mind tora axáJL Nem lesz érdek, nem less árdem S mely áhiua, nem a tett; Balgatag küzd átért térden, Mu egy »óhaj eltemet. — Forr, az és* saiv az .enyémért;« Megy, siet, de nem halad, Mint a bolygó int a caálért; l»e as utja kör marad. Uánystor ér el honnan indnlt; Meg''-meg'' újra: czélja van? — Ember, ember ott a lein dúl : Mért vagy olyan oktalan Kártya perg ott: mén a játék; Érdemes tán ? — nagy a tét! — Egy kellett caak, hogy beváljék S ép az nem jött semauaej>. A szít végső saalmaszála Azon veszett a remmy; Kisérts tétet a halálr, Az még biztoi nyeremény. Miud mit reád, Saiv és lélek Balgasága kényszerít: A »tereiét, a gyűlölet... Kénjt, árnya megtörik. A való „ma" miad csak álom; Van, de eltfln, ködbe véss — 8 a mi jó túl a múláson, A „holnap": már temetés. Bátky Lajos. Renisniscentia a diákéletből. Kégon volt as igaz. de azért mégsem oly rég-n, bogy akár as emlékeset szárnyain is vissza ne térhetnék amaz időkre, midón énem még a teljes liberális-musban tündöklött, midón liberális voltam a disciplinákkal s conservativ az njabbí cultusministeri, igazgatói, tanári ukázokkal szemben. Furcsa is attól a tanári kartól, midőn az emb«r szabadakaratát bilincsekbe veri, mert hát ilyen eljárásnak mindig megvannak a maga fanyar gyümölcsei, a melyeket esatán a szegény diáknak kell megemésztoie. Szabadsági es volt jelszavunk, s ha körűimé nyek engedték pedelusi rafinériával tet tűk magunkat túl az iskolaszabta törvényein. Polgárok (természetesen hasonlón az egyetemi hallgatókhoz) szabad pórázra eresztett polgárok akartunk lenni. Éljen a humanitás a szó- és tett szabadsága; le as absolu ismmsal, 1 a komoly prosopo piás zssrnoksággal! Nemcsoda tehát ha ily elvekkel kebleinkben nem egyszer összeütközésbe jöttünk Calasanti József derék követőivel, kiknek ssirt-keméuy sksratán és sokssor karján tört megellent-állásí viszketegüok. Az ily kudarezok azonban nem ölték ki sziveinkből a szabadság &zere''ét, hanem adandó alkalommal a hamu alatt élő ssikra újra lobbot vetett. A diáknak snwgtiltani nem lehet Hogy ne szívja, ha pipára sxrrt tehet. psemega a kurcziszivar, szüsdohány; Disciplina ebhez képest beb sovány I Pöfékeltünk, fumigáltuk a világot, s magyar fügét mutattunk suttyomban a tanári karnak. „Nitimur in vetitnm"* e latin közmondásnak érteményi magaslatára is csak akkor emelked ünk, midőn a farsangi dáridók vették igénybe lábikráinkat, a melyeknek azután nem efcy szer mondva csínált bisonyitvány lett s vége. Nagy urak voltunk, főleg ott a hol nem volt más, értettünk a kupozásbos, járta a praeferansz, akiknek pedig esetleg több volt a havigázsijok azok erősen ütötték a krajezáros ferbli t. Nemcsak nagy urak voltak, de megvoltak az evvel járó passiójuk is. Igaz, bogy őzekre nem vadásztunk, kutyákat nem dresziroztunk, no meg a lovakba se bo ondultunk, de azért még mindezekből nem következik a nagy uraság és urhatnámság teljes hiánya, mert bát ssó a mi ssó: a fürdő nemcsak nagyurakra de a deákra nésve is vonzó. S mi fő, itt teljesen mienk as előny, mert mig a balatoni fürdő grófnak, bárónak az erszéayo: szépecskén megapasztja, addig az apály nálunk épenség-gel be sé állhatott, már csak azért sem. mert mind a báromnak, kik a fürdői idény két napját S«v»nyuv iaen (Balaton Füred) akartuk tölteni, ősasestn sem volt több pénzünk 40 krajczárnál ; de azért nemzet bárói bátorsággal indultunk meg tanári engedély nélkül a msgyarOsten de felé. Vittünk magaokksl egy ssatyít, meg egy fasék méiet, no megat erszényünk duzzadt a fentemiitett ÖMSegtől. A szürkéinkon való utazás kelle- mesnek Ígérkezett, alig hagytuk el V. városát, s a természet egész pompájiban tündöklött előttünk. Viruló rétek, szép remény nyel kecsegtető ssántófcldek, begy-völgy szegélyezték vándorutunkst. Itt s cserjésben % tüiemüle csattogása, amott a magasban a pacsirta danája hangolta örömre ssiveinket; míg a felváltva csí-pelt elemózsia ^issologvs osiklzndosts ínyünket. .Gyerekek telepedjünk le!" Általános helyeslés. Nézzük meg, vájjon a napsugarak heve alatt nem savanyodott-e meg mé zünk ? Éljenzés. A kettős felhívást tett követte s elemózsiánk rövid időtartam alatt ugy elpárolgott, mintha csak főúri vagyon lett volna, vagy mintha minden porosi-kája aetheri atomokból volt volna Össe-téve. Üres fazék, a melyb n a hangyák ezrei ütöttek fel tanyájokat, s zsebre vándorolt üres kendő emlékestettek bennüo ket a mulandóságra s a jövő esélyeire. De hát diák amber nem ismer as iskola falain kivül aggodalmat, bút'' bánatot. Ha egy jó falatra szert tehet, azt többre becsüli Greguss Ágost idealismusánál, avagy Horváth Cyrill sémi idealismusánál, con-retismusánál. Az asztalnál materialists, s üres erzsénynyel idealista. Arany idők ! Savanyú vízen vagyunk. Mindenütt sürgés-forgás, s cs.k a hatalmas termetű Kisfaludy Sándor nem vegyül el a hullámzó tömegben, nem csoda a .boldog szerelem* nem szereti a ssjt. Szép uri dámák, msjd meg píros-pozagás menyecskék lebegtek el előttünk, s mostanáig kellett élnem, hogy ézsazel felé''jem ■ szivemmel átérülhessem, miként lehet az ember aristokra''.ából egyszerre de-mocratávás viszont,8 ha anáchronismussal nem vádoloak antisemítából, filosemitává Hebron rózsáival szemben. A sétatér közepén álló rotundá-ban pedig erősen, s oly keservesen búsla egy Boston ban is megfordult fekete mii-vészbanda, bogy stinte savanyu könyek peregtek le arctomról, az elfogyasztott sok savanyú vizack roíatta. Megvoltunk halva, mélázva merült el szemeink »ugara a magyar tenger sima tükrében, lelkünk elábrándozott, csodáltuk a magyar vírtuozok játékát — de a fizetésig megindulni nem voltunk képesek. Ugyanis miattunk akár Reményi i avagy nkár seraphini-hangokat csalhattak volna száraz fájókból, de zsebeinkből még Liszt se bírt volna egy kopeket se kizongorázni. A hegedű búrjaiban ott van a mélabús vagy pattogós magyar, s legfölebb érteci kell a módját, de zsebeinknél, miután a 40 vasat kiadtuk, az érzét legmagasabb foka, az érvágás se használt volna semmitse. Elfujhattuk volna mi is Petőfi Sándor legényével, hateazem ugy dur scálákban volna letéve, hogy ,a ki nálam caak egy krajezárra is talál, annak jutalmul adok ssáz aranyat." Mindazonáltal adtuk az urat, a miről a savanyú vizet adó, pörsölye megnyitásakor győződhetett meg leginkább, találván abban olyan pénzösszeget (ki sebb-nagjobb kerek köveket) a melyen tudom soha éle''ében sem fog tul adni. Örültünk is e meg nem köszönt bőkezűségünknek, de baasa pórsölyös ugy a tis körme közé ksparithatott volna bennünket, tudom generositását mi se köszöntük volna meg. De hát a deák fölött egyéb HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 2-án 1885. követ, hogy ae Ünnepelt művésznő iránti mély hódolatának mentül fényesebb bizonyítékát adhassa. A szerepek f»l lónek osztva. Mindenkinek jatott cselekvési tér; mert az intézkedésre caak félnsp volt a igy csak is munka-felosztás pótolhatta az idő-hiányt. És pótolta ia, még pedig fényesen ! Másnapon a diasfogatok hosszú sora ée á közönség ezrei vonultak ki a Budapestről érkező vonat elé. A pályatér — hova pedig osak a kiváltságosak juthattak — a ssó saoroa értelmében tömve volt. Az érkező művésznőt dr. Farnek László, az Egyesület elnöke fogadta a következő velős-rövidségü beszéddel: „Nagyságos Asszonyom, mélyen tisztelt művésznőnk 1" Midőn a villsmos sodrony meghozta vároaünkba ama kedves hírt, hogy Nsgy-ságodat pár napig vendégünkként bírhatjuk, N.-Kanizsa város lakósainak lelkét az öröm éa lelkesedés töltötte be. A n -kanizsai Magyar irodalom és müvéasetpártoló egyesület esen örömben osztozott s tagjainak keble magasabbra emelkedett s alatta a szivek hangosabban dobogtak, mert Nagyságodat, a legnagyobb művéssnőt, a Magyar csalogányt várták, kit most üdvözölni ii szerencséjük van. Fogadja nagyságod ason egyesület nevében tisztelet jelül megérkezése alkalmából ezen virágcsokrot, s legyen meggyőződve, hogy nálunk szívesen látott Vendég iesz, mert mi tárt karokkal vártuk már. Isten hosta basánk nagy művésznőjét ! !'' Erre a művésznő — mint már mult ssámunkban is megírtuk — ezt válaszolta: p Szivet fogadtatásukat nagyon iö-tzönöm. Ma csak rövidsn, »sóval, holnap majd dalban köszönöm megi" Viharos éljenzés tört ki megérkezésekor is; de szavai után még viharosabbá lett as és nem akart szűnni. A bevonulásnál uton-utfelen lelkes ovatióval találkozott művéssnőnk. A Csengery-utczán, amerre a bevonulás törfánt zászlók lobogtak, s az ablakok élő, s többnyire tropikus virágokksl és szőnyegekkel voltak diaaitve. A fó-utcsán óriási néptömeg hullámzott. Mindenki látni akarta hazánk lés nemzetünk bütakeségét; aki innen, erről smi szegény, de drága földüukről „el nem ment egy tapodtat sem, meri csak magyar akart lenni." Már az „Arany Ssar-vaa" szállóban pihent a művésznő, a közönség még mindig ot'' nyüzsgött a piaca tárén, lesve, varra, hogy tán alkalma less a művésznőt hosssassbban látni, ha az erkélyre jő. Este felé csakugyan kijött as er-ké.yre, s akkor láthatták a várakozók Éten napon (apr. 23.) egyébként nem lépett föl a művésznő; s igy följegy-tésre méltó más esemény nem is történt. April 24-én este lépett fel először a „Koldus deák" czimaserepében. Leírhatatlan az a lelkesültség, as a viharos éljenzés, as a tapsvibar, melylyel a művészi ssép iránt dicséretesen fogékony közönségünk a művésznőt mindjárt belépésekor fogadta. Minden felvonás után háron szor, négyszer kihívták a művésznőt. A terem zaufoiáaig, aőt ugy ia mondhatnók, hogy fullasztóig tele volt és mindenki átélte Blaha Lnjza művésznőnkért az a martiriumot, hogy végig kiuazen-vedte az ájuláaba ejtő, egyfelvonásos izzadást, mely az elóadáa kezdetétől végéig szakadatlanul tartott. De mit nem aaen vedelt volna el Blaha Lujza játékáért és énekeéri?! Eleg ót látni és hallani, bogy a föld prósai bajait egyzzerre elfeledjük. April 25-én a ,T ü c s ö k" 26 án pedig a „T ó t leány" osimsserépében lépett fel. A lelkesültség napról-napra nőtt. Majdnem minden belépéskor csokor-Őzön fngadla a művésznőt. Egyesek csokrain kivül a „Társaskör" is adott ál neki egy bsbérkossorut. Leginpoc insubb volt azonban a tüntetés apr. 27-én a „C s i gá n » " előadása estéjén. Mikor u. i. a függönyt felvonták és a művéssnó Hózsi szerepében kilépett, a ss nfalak megöl dr. Fárnek Láss 1 ó, művéssetpártolóegyeaületi elnök és lapunk zserkesstője Szalay Sán-d o r, egyesületi titkár, eléjé léptek, s egy gyönyörű müvü esüst-babérkossorut nyújtottak át neki a „Magyar irodalom- és művészetpártoló egyesület" nevében. A koszorú kék vánkoson piheni és kék szalaggal volt dissitve. A koszorú esüs:-sss-Isgjába a következő volt vésve: „A nagy kanizaai magyar irodalom és művészet- pártoló egyn-ület emlékűi: Blaha Lujzának, a magyar csalogánynak, 1885. april 27." A koszorú átnyujtásakor d r. Far-nek László a követkaző azép szavakat intézte üonepett művésznőnkhöz: .Mélyen tisztelt Művésznőnk! Csak a valódi tudomány, i''X'' észét sson óriási nagy hatalom, me tts ember hírnevét megörökíteni s . halhatatlanná tenni képes. „Nagyságod az ¡gáti mfivéaaet terén oly magaara emelkedett, hogy onnét visazahanyatlani vagy még magaaabbra aaállni már nem lehet. „Nagyságod Magyar-hasánk azon hű leánya, ki művóssi nagy tehetségének tudatában is. — megvetve a külföld csábos ígéreteit — basánk bos mindenkor hü maradott. A nagykanizsai „Magyar irodalom-és művészetpártoló egyesület áthatva levén basánk legnzgyobb művésznője iránti hódolatának meleg érzelmétől, nyújtja megérdemelt babér-koszorút, tiszteletének jelé&i, esr-dtzvén, hogy oly kegyseu fogsdni, a megtartani méltóztassék, mint amily boldognak vallom magamat én, midőn ast egyesületünk nevében a legnagyobb művésznőnek átnyújtani szerencsés vagyok." Erre kitört az éljen-vihar, mi közben a közönség nem is hallhatta esen viszi: .Fogadják tzivböl jövő lcöttöne-temet e tzip kitünteUtért. Megtartom e kotsorut örök emlékül és sohasem fogom elfeledni önöket. Asulán a küldötteknek kezét uyuj-totts a azzsl a függöny legördül''. Újból felvontatván, kezdetét vette as előadás, melyben a művésznő igazán rendkívüli hatással ragyogtatta művészetét. Aki őt azokban a vérfagyasztó, drámai jelenetekben lát''a és hallotta, nem fogja elfeledni soha; aki pedig nem látta, nem hallotta, annak fájhat az a mulasztás. Ez az est, es a szereplés méltó koronája volt a nagy művésznő ittlétének. * April 26 án tíastelgett a művésznőnél a „Msgyar irodalom- és művészetpártoló egyesület"-nek dr. Far ne k L á s s l ó elnök, Szalay Sándor titkár, dr. Láng Jónás^ Venczel Rezsőé? Kövendi János választmányi tagokból álló küldöltaé^e. A mű- véssnó k lehető legjobb ssivvel fogsdta a tisztelgő küldöttséget, s körül-belü! félóráig társalgott azzal, igen fesztelenül. Többek kösött csudálatát fejezte ki afölött, bogy itt állandó szinház nincsen; mire egyik tisstelgő megjegy» zt«, hogy Nagy Kanizaán is tervben van as, de nem lehet ilyen dolgot tűzzel, vassal keresatülviani, annál inkább sem, mert elrette-. ?-éldák állanak elHttUnk. „áfy, bogy ?" - kérdé. ,Hát ott van p. Szeged t" — volt a válasz. „Na aa már csakugyan borzasztó, — szólt — bogy ezek a szinház égések oly gyakoriak. Most már ezentúl nem is merem valahova megtagadni a vendég-ssereplésre való menetelt. Mikor Aradra hívtak ée nem mentem, Mgett a szinház. Most S«eg dre hívtak; megtagadtam; leégett a azmház. Ezentúl* nem merek ta gadó választ adni." Sokat beszélt a fővárosi szinészvilág belügyeiről is. Társalgása Oly élénk, mo dóra oly megragadó, hogy — amint a küldöttség tagjai kifejezték — annak varázsa alatt csak pereseknek ünt fel a félórai tisztelgés. A művésznő azután vissont a „Magyar irodalom- és művészetpártoló Egyesület" elnökénél: dr. Faruek László írnál, látogatást tett másik napon. April 26-án a ö U 11 m a n n-c s a-I á d vendégszerető hzsának volt ven-dége. ) Mait számunkban hibáaan jelenvén meg, ezúttal kijavitottan hozzuk. Varosuukból apr. 28-án délután 2 órakor távozott el, s ment vissza Buda pestre, Ez .lka lom mai ia a „Magyar irodalom- és művészetpártoló egyesület" több tagja kisérte ki. Az I. osz''ályu váróteremben itt aok ideig tárzalgott. hol környezetét a kíséreten kívül a Gutmann-, Vidor- éa Grün-btit-családok nőtagjai képesték; kikkel nagyon kedélyesen társai.ott. Többek között ezt mondta hozzájok : „Annak nsgyon örvendek, hogy őnöketis meghódítottam. Mert íszen lud-juk, hogy a férfiakat nem nagy mester ség meghódítani, hanem, hogy a nőket is meghódíthattam, erre már büszke vagyok." Mikor a környezők közül többen sajnálatokat fejezték ki, hogy oly hamar itt hagyja városunkat, igy válaszolt: <Q „Csak volna önöknek egy kis jó színházuk, akkor még ma is itt daloltam volna. De ilyen színpadon lehetetlen volt tovább játszanom. Bel ebe téged iesn volna." Hát bizony mi is az'' mondjuk, hogy a művésznő e szavai meg-zi vleléere méltón ; mert mi hiszsíük, hogy nem utolszor volt nálunk, sőt bizalmas körben kijelentette, hogy a „Magyar irodalom- és művészetpártoló egyesület" meghívására hangversenyre birmikor le fog rándulni. Az Egyesület általában nagyon megnyerte a müvétznB rokonszenvét • 8 it annak rendet tagjául iratkozott be. Adja Isten, hogy mentül előbb ví-Montláthaasuk és gyönyörködhessünk újra elragadó dalaiban, melegedve, lelke-aülve nagy művésze e lángjainál ! II 11 -l-j-Hj- l\-'' - ■ ^Hrt 2j_4fl\|3i '' 7177177 ,Q<J í4 15 22 Sserk. halandónál jobban őrködik aziateni gondviselés, amiről egyébként nemsokára meg is győződhetünk, midőn''kösveilenftl meí lettünk mintegy a föld gyomrából curá-torunk harangozáahos szokott termete bukkant elő. Jaj dáds, more, rajkó fussatok. Csakhogy enrek kivitelében stentori hangjával akadályosott meg. Hát maguk mit csinálnak, mit keresne* itt; hol volt a templom, kitől kaptak engedélyt ? Mind oly kérdések, a malyre egyenként és együttesen sem tudtunk felele el adni, sőt magam részéről arról is megvoltam győződve,bogy acorrect feleletet erre a kérdés halmaara még meg sem tudtam volna álmodni. Annyira megrökönyödtünk, hogy szinte bele ápadtunk a nincs • világnak as a Munkácsy-ja, ki változó aruszineinkből a valódi alapszínben tudta volna egyediségeinket megörókitni. Ily nagy rémületet is csak akkor álltam még ki, midőn vslami nagyobb cainyért tanáromtól a quinternot kihustam Ily körülmények közi s ily hatalmas curatori személyiséggel szemben, mit >ala mit tennünk, mint kérésre fogni a dolgot, csakhogy könnyebb volt volna egy tevét a tűfokon átvinni, mint mumusunkat a béke kikötőjébe terelni. Nem használván a szép szó, más módhoz kelleti folyamodnunk.Tay!l«rand azerint meg veaztegethetethn ember nincs. Miért tenne tehát as általános szabály alól cura-torunz kivételt? Pénzünk ugyan nem volt, de két és tél szívarunk még akadt, épp azért illő hajlongások közt ezeket tiszteletteljesen át is szolgáltattuk Moloch-nak. S íme valamint a boa cnnstructor jólakás után, épp ugy curatorunk is megszelídült. Néhány üdvös tanács, erszényünkre való alludálás után s félssiva-romnak kellemdússsí-vogatáaa közt sétálgatott fölényének tu- datában a kavesos uton tova. Félnapig asitl valóságos kurcsimnak a füstje pedig még féleazteadőre az esemény után is bosszantotta tokhártyámat. Hát astán most gyerekek mit csináljunk, se pénz, oe posztó. Pénzünket elrabolták (mert kérem Savanyu visen s két krajezároa ssemle is 4 krajcsár,) ssivarainkat eloccupálták, gyomrunk a sok savanyu visiól morog, s'''' nincs bal-zsamir mely éhségünket csillapítná. No most segítselek szürke tbeoriák ! S lám, nem hiába hallottuok már egyet-máat a communismusról, asonoal be ia láttuk, hogy rajtunk csak ennek alapelve: „Ami másé, as as enyém" segíthet. Astán meg oly hívogatólag integette* a W.L iványi almák, meg hólyagos megygyek, hogy tán bűn is lett volna ssives meghívásukat visssautaaitani. Utosu neki: .Hull" az alma „mint a zápor" .Ssakad" pottyan „minden ágról." .Ide ide itt még sok van Rázd meg, kérlek rázd csak jobban" (Pály Ede.) Jaj jön a vínczellér I A fáról le — a kerítésen átugrani, Telluss ölelő karjaiból kiszabadulni, s futóra venni a dol-got, egy pillanat ml ve volt. Jó, bogy mint a karvaly láttára a nagyobb csirkék, különböző irányba futottunk, mert különben egyiküok alighanem keze ügyébe akadt volna a conaervattv viaczellérnek a ennek u''ján a brachinmnak. S noha a hivatalos közegek többé — kevésbé com-munisták, as ily magankféle communís-tákkal alighanem brevi manu bánlak volna. Ezt nevezem astán contradictiónak, a nagy vagyonnal szemben communis''á-nak a kis vagyonnal ssemben pedig c»n-servativQ''k lenni. A pohár asonban csordultig még nem volt tele, hátra volt a fekete levet. Nem voit elég. hogy elleaünk esküdött curator, vinczellér, éhség, hogy a Balatonbon fogo:t rákjaink fazék és «üt hiányában el nem pirulhattak, nem volt elég, hogy Gerőfiné bájoa hangját csak Thalia felasentelt csarnokának falain kivül hallgathattuk, hanem még csend»s nyugalmunkból is felriasztottak. Ugy ám, amint a park egy félreeső helyéu gyeppárnán pihentetnék fáradt tsgj-ínka'', egyszerre csak ott terem egy csendőr ét paxusunkat kéri. Hát mivel ezt azon egyszerű oknál fogva, mivel nem volt, előmutatni nem tudtuk, nolens-volen s olyan lakásba dugtak, amely kóternek is beillett, meg talán az is volt. Hiába tiltakoztunk esen önkénykedés ellen, végre is gyósÖU as erőszak, s nekünk megmaradt ams vigaszunic, hogy a sötétség eme ha-sájában legalább nem csipkednek a szúnyogok. Aztáa ne Is-jyea az ember anar-ohista vagy aóráuduljou kl aa unarohis-musból, ha az volt ! Hisz ba azüres zseb elég a bezárásra, úgy -.árják be a fél világot. Hibásak voltunk mi, hogy a Savanyu vízen lévő nagyurak nem karoltak fel bennünket felebaráti szeretettel ? Meg is kaptuk a satisfactiót a szolgabíró ur részéről, ki teljosen ártatUnokoak nyilvánított bennünke , c«khogy nem tudom aláirta volna e » csendőr esn ártatlansági bízonyitványunkat, midőn früsiükjé-hez (no''.a bene: a csendőr szobájába vo''-tunk bekó''erezve) hiába kereste két hetes kenyerét. Igy jöt: napfényre ártatlanságunk, s igy győződtem meg többek közt arról, hogy a líberalin>u'' o amu-nismus, anarchismus ott caar > boz az ember fejére Az egyszeri reciram, uram bticsus-tatója imigyen kezdődik : „Kitka ember, ki a halált kikerüli-" Tárczám pedig ilyenformán végződik: ritka diák, ki a vesszőt nem érdemli. Scherer István. Jegyzőkönyv mely fel vétetett Keszthelyen, 1885 évi april hó 10-én a ke«zthelyi járás községi- é» kflr-jegrsök egyletének alakuló kOzgyOlásében. Jelenvoltak: Milkovich Géza szántói-, Csirke Iván keszthelyi-, Sarkady Károly zsidi-Ángyán János vonyarcai-, Erőss István karmacsi- Ncták Károly alsó-pihoki-t Vinger Antal sármelléki , Bárdió An ai resi-i- és Rimmer Lajos zala-szent-Uszlói jegyzők. 1. Milkovich Géza korelnök üdvözölvén a megjelent egyleti tagokat, eló-erjessli a magas min izsterium által jóváhagyott egyleti alapszabályokat, melyet az egyleti tagok örömmel vesanek tudomásul. Korelnök ennek folytán a keszthelyi községi és körjegyaők egyletét véglegesen megalakultnak kijelentvén, felkéri a közgyűlést, hogy az alapszabályok értelmében az egyleti tif-ztikart megválasztani szíveskedjék. E felhivás folytán a közgyűlés elnökévé egyhangúlag Csirke Iván keszthelyi jegyzőt válasstá meg. Csirke Iván elnök az elnöki széket elfoglalván, a benne helyezett bizalmat megköszöni és kéri a köagyülést, bogy elnöki teendőinek teljesítésében őt támogatni ssivezkedjinek; egyúttal Milkovich Géza korelnök és Erőse István korjegy-«0 ur-iknsk az egylet létesítése körüli frdozásaikérl aa egylet nevében köszönetét nyilvánítja. Esek után elnök felkéri a közgyűlés», hogy az egyUt j-gyzójét, illetőleg pébztámokat és a 2 választmányi tagol inegvátassiaui szíveskedjék. E felhívás folytán egylttijegy. aővé és péoztárnokk& Nóvák roly alsö-páhoki-, választmányi tagokká: Ángyán János vonyarczi- és Sfrrkady Károly ssidí j''gyső urak egyhangúlag megválasztattak. 2. Elnök indítrányozza, hogy Qödé Lajos, járási szolgabíró urat. ki a jegyzői kar érdekeit mindenkor azivén hordozta és ai egylet megalak ulása körül magá--nak maradandó érdemeket szerzett, a kösgyülés as alapszabályok 4-ik §-a értelmében tiszteletbeli tagnak- ét egyúttal az egylet tisstelelbeli eluökéonk választaná meg. Ez indítvány éljenzéssel fogadtatván, a kösgyülés Oöde Lajos járási szolgabíró urat az egylet tiszteletbeli elnökévé egyhangúlag megválasztja és egyúttal as egylet létrehozatala körül kitejtett szíves közreműködéséért neki köszönetet axavaz. 3 Inditványoztatik, bogy tekintettel arra, hogy a jegyzői nyugdíj-egylet Zalaraegye területén máig aincs megalakítva, kerealessék meg a megyei jegyzői egyl6t elnöksége, hogy a jegyzői nyugdíj-egylet megalakítása tárgyában ssükség-8 lépéseket a megyei jegyző-egylet utjáu mielőbb megtenni szíveskedjek. A indítvány értelmében a megyei jegyzőegylet elnöksége megkerestetni ha táros tátik. — EgyidejülegMílkovich Géza ur, mint a megyei jegyzői-nyugdijalap felügyolőbizo''tságának tagja felkéretik, hogy ily minőségében arról, hogy a me-gyei jegyzői-nyugdíjalap hol, ki által kezeltetik, mennyi pénzzel rendelkezik és a nyugdíjjárulékok rendesen befolynak-e as alap pénztárába? magának az illetékes helyen felvilágosítást sseresvéu, a nyert felvilágosításokról az elnökség-t mielőbb értesitni szíveskedjenek. 4. Iudilványoztatik: bogy a me-gyei jegyzői-egylet elnöksége kerestessék meg az iránt, hogy a j''gyzői szígorió bizottság mielőbbi megalakítása végett tekintetes alispán ura megkérni ssives-kedjék. Es indít ány értelmében a megyei egylet elnöksége megkerestetni határoz-tatik. 5. Inditványoztatik : hogy az egyöntetű eljárás lehelő eleré«e czéljából. de másrészt azért ia, hogy a jegyzői kar* ér. deklő fontosabb ügyekben lehetőleg <-gy-önletü határozatok- hozassanak a keezi helyi jegyzői - egylét alapszabály ai és jegyzőkönyvei az összes, Zalamegve területén levő járási egyletekkel es-tről-esetre közöltessenek é egyidejűleg a járási-egyletek felkérendők, hogy viszoüi alapszabályaikat és jegy zőköny veiket esen egylettel is közölni szíveskedjék. As indítvány elfogadtatván,''a szükségesek teljesítésével as elnökség megbi-satik* 6. íoditványozlaü''k : bogy az egyleti alapszabályok Ugalább 100 példányban kinyomattaaaanak. As elnökség megbizatik az alapaaa-bályoknak 100 példánybaní kinyomntta-tásával. 7. A legközelebbi kösgyülés határidejéül 1885. évi május bó 7-ik napja, délelőtti 9 órája Zala Szenlláazló községbe ki tüzelik. Egyéb tárgy nem lévén a jegyzőkönyv felolvastatott, bezáratott é« aláíratott. K. m. f. Nóvák Károly, Csirke Iván, egy 1. jegyző. egyl elnök. Hírek. — Meghívó Alulírt, minta nagykanizsai „Magyar irodalom és művészetpártoló egyesület" irodalmi sza* osztályának szervező eluöke, tiszteletül felkérem az egyesület irodaimi szakosztályának tagjait, hogy az 1885. évi május 6-án délután 5 órakor az egyesüleU. hely ségben (Oroszlán vendéglő I emelet) tartandó szervező ü ésre megjelenni szíveskedjenek. Egyúttal értesítem az egyesület mindazou lagjait, kik még a szakosztályba nem jelentkeztél s ebben kívánnának működni, k< gy\akedjenek a fentebb jelzett ülésen személyesen megjelenni, vagy pedig irásDeliieg tudom* . somra adni. Tisztelettel]: Bátorfi Lajos. — Esküvő. Mult hó 26-án vezeite oltárhoz Alstedt Jakab rádi földbirtokos városunk egyik szépét. Rothschild M<li kisasszonyt. Az esketés, — melyen nagy számú és díszes kötonpég, azonkívül egéez nagy-kanizsai Rothschild- család rész t vett — d. u. 3 órakor bevégződvén, a vendégek a menyasszony fivére: Dr. Rothschild Samu Ügyvéd úr lakásáhoi hajtatlak, a hol az étkezés az egri bikavértől keletkezett víg hangulat közepette esti fél 9 órakor végződött Sikerűit t..-asstok is mondatlak. Ezután tánezra kerekedett fi-taU nagyja, s folyt a osár-dás egész éjfél után 2 óráig. — Soká emiékeze ükben marad az ott voltaknak ezen valódi magyar vendégszerelet között eltöltött kellemes est. — A boldog házaspár má»nap d. u. elhagy ta Kanizsát, hogy saját tűzhelyt alkossanak. I«ten velük ! Sok szereucaét 1 — Eljegyzés. Kániti Samu ur eljegyezte L a u s c h Róza kisa-azonyt,^ helyből. Áldás kísérje''frigyőket! — Hymen. A szép Kozma Mariska kisasszonyt f. bó 29-éo jegyezte el Killik Béla, városunk egyik jónevü fi»" tal polgára. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁJUS -án 1885. A nagy-kanizsai állandó sorosó-bizottság f. é. mája« 18-án, további ja-díus, juliut, augusztus, szeptember, október, november és decsember hónapok 3 napjain tog működni. A polgArí elnökséggel : Babóchay György, polgármester úr bízatott meg. * — Torma Antal zenekara jeleaen «erveik«dett. 12 tagból áll ■ egy igen képzett karmester veselése mellett kitűnő uj darabokat produkálnak a „Zöldfa-kertben* délutánonként ésesténkin;. Igen ^aiípe zenekartól, hogy a több fürdői hely-'' rAI jövőszercódtetési ajánlatoknak,daczára »em hagyta itt városunkat. Haők el''ávoz t»k voloa, egyetlen tisztességes zenekar se maradt volua oyár folytára nálunk. Azórt mái ián meg is érdemlik a meleg és lelkes pártolást. — Gyanús haláleset D-u-sch J»k»bné muzdony vezetőné f. é. april 28-áu megholt Az utczabeli lakótok közt azun hír terj-dt el, hogy a halál erőszakos ni agsatei hajtás folytan követkecelt volna be s azt is rebesgette az asszony-uép«ég, hogy ebben özv Qottreicboé etii éiznó mükudött volna közre. A dolog ekként eljutott a rendőrség fülébe, honnét nz nyomban bejelentetett a vizsgálóbírónak, ki 29 én elrendelte a bonczo-U«:. melynek eredménye még ismeretlen. Hogy »lapos volt-e n gyanú és forog-e fnn bűntény ? a vizsgálat lesz hivatva kid-riteni. — Tavaszi fegyver-gyakorlat f. évben, a cs. kir. kör-ös hadseregnél kettő lartatik. Az egyik május 1-től 13-áig, a misik május 18-ától 31-éig lesz. — Törvényszéki elnökké Nagy-K auizsára Cseresnyés Sándor, ilebreczem törv. bíró neveztetett ki. — Íiyá8zhlr. A következő gyászjelentést vettük: Szigethy Antal kos és váltó ügyvéd és neje Rósa Etelka; leányuk Ssigethy Gize/la, ennek férje Erdős Gézt köz- és váltó ügyvéd; gyermekeik : Erdős írnák és Levente, s a széles körű rokonság nevében mély fájd«lommal jelentik f«\|í»jth«ll»''n s «gyatlea fiuk, testvére, só-go''a illetve nagybátyjuk : Szigetby Zoltán a budapesti kir. tud. egyetem XII. éves joghallgatójának élte 21-ik évében b»s«i»s szenvedés után 1885. évi ápril hó 27-én est: 7 órakor Zala-Egerszegen tortént gyászos elhunytát. Áldás emiékér« ! — A „Jézus szent gyermeksége mn\e* részére ujabban adott M ar kó Lujza 1300 bélyeget és 80 drb. tolla'', AonkelicsMari 340 drb. bélyeget. —''A vetések állására nézve Tür-jérúl értesülünk, hogy ott a rozsot kivéve mindegyik, gabnafaj szépen mutatkozik. Gyümölcs is sok lesz, ha cs«k valami nem éri. — I)r. Kuncz Adolf ő nagysága m. hó 20-án. Türjét látogatásával szerencséltette. E''■ alkalommal a tűrj i belső- és külsővárosi eiüljáróság. az uradalmi tisztség tisztelgett ő oagyságáoái. Szívélyes válasza és ritka megnyerő modora igen jó ligást tett a tis/telgőkre. Bokros teendői miatt csak ra. hó 25-éig maradt ■ >tt, s azután Devecsert útba ejtve, Budapestre utazott. — Tervezete * Zalamegyében 1S85. évre, foganatosítandó beosstályo-'' zásnak. A tapolczai járásban máj. 1-től 7 éig ; a sümegiben máj. 8 ától 12 éig; a keszthelyiben máj. 13 ától 19-éig ; a'' pai-saiban máj. 20-ától 24 éig; a kani'' sasiban máj. 1-élől 8-áig; Nsgy Kani-, zsa városban május 9-én; a perlaki járásban máj. 10-étől 20-áig; a csáktornyai-'' ban máj. 2l-étől 28-aig; a !etenyeiben máj. 1-étől 8-áig; az alsólendvaibaa máj. \| 9-étől 14-éig; a novaiban máj. 15-éiől; 17-éig; a zalaegerszegiben 19 étől 23-áig lesznek a sorozást napok. — A kóbor czigknjok Tűrje vidékén minduntalan alkalmatlankodnak. A napokban egy házhoz éjjel hatan, a kert felől bementek. A kutya ugatott, mire a gazda puskásán kiment és meghúzódott egy bokor melleit; de éssrevették, féléje mentek, s egy bottal úgy leverték kezét, hogy kép''.elen volt rájnk lőni. Segély kiáltására kereket oldottak. Stalapán szintén betörtek és pedig 4 helyre. A mit bírtak, elvittek. Egy helyen a gazda észrevevén őket, kirohant, s egyiket megmarkolta. A másik asonbio rálőtt A lövés a gazdának éppen akkor kilépő nejét találta. Jó volna ez iránt erélye intézkedéshez látni a hatóságok* nak A tulajdonkfcpeni ezen országban uralkodó betegség. Mint valamely tolvaj, éjjel lsp ez asg bennünket Némelyek mell- és oldalnjilalásban olykor derékfájásban is szenvednek; bágyadtság és álmosság által lépetnék meg, szájak ise rósz, különösen reggelenkínt; a fogakra bizonyos tapadót nyák rakódik le; étvágyuk rosa, gyomrokban bizonyos zsibbadtságot éréinek, mely étkezés által al nem oszlatható. — Ssemei beesnek, kezei s lábai hidagek s ta-padósak; kis időre rá kfih&gés áll b«, eleint. csak száraz, néhány hónap multával azonban bizonyos zöldé« szinti kikCpéssel párosaivá ; az illető folytonos bágyadtságot érez, aa álom nem hozza meg neki a kellő pihenést; azonfelül idegessé, ingerültté s roszkedvdvé válik, bal sejtelmek gyötrik; ha hírtelen felkel, szédülést érez, s az egész vi!á\| keringeni látszik véle; belsi eldugulnak, bőr» olykor száraz és forró lesz. vére raegsürüdik s megalszik, szám fehére megsárgul; viselete csekély s setét-szind, s hosszabb ideig való állás mellett ü -ledék válik ki belől«; továbbá az étel gyakran felböfög, mi közben néha édeses, néha pedig saVanyua izt érez, mit gyakorta szívdobogás követ; látása elvész, szemei elStt setét foltokat lát, « a legnagyobb folra kimerültség és elgyengülés vesz rajta erőt. — Mind ezen kórtünatek felváltva lépnek fel, s bizton felvehető, hogy at ország népességének majdnem egy harmada ez-n betegség egyik vagy másik nemében szenved. — Tapasztaltatott, hogy ezen betegségek lényege az orvosok által gyakran félreismertetett; némelyek által májbaj gyanánt, mások által mint emészte tlenség, ismét mások által mint vase-bsj stb lett gyógykezelve, anélkül, hogy ezen különböző gyógykezelések közül essk egy is sikeres lett volna, mig ellenben a .SbXker-kivonat" ezen betegséget minden egres esetben tökéletesen elhárította. Ezen kitünS gy&?/-szer valamennyi alább felsorolt gyógyszertárban megkapható. Oly egyéneknek, kik dagnlásban szen-Aed ek, a Seigpl-féle hashajtó labdacsokra is van szükségek, a .Sh&ker-kivoust-tal kapeso latban. A Seigel-féle hashajtó labdacsok meg-gyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlést megszabadítják a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkeUe-metesrbb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki <zekk«l csak egy kísérletet is tett. azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Knyhédeden 8 minden legkisebb fájdalom -előidézése nélkül hat. Ára egy palacck „Shaker-féle kivonatnak- i frt 25 kr., 1 doboz „Seigel-féle hss-hajtó labdacsoknak"1 50 kr. Magyarországi főraktár: Budapest, Terek József gyógyszertára király-nteza 18. Nagy Kanizsa, Beint József és Maadák 6 gyógyszertára. 2420 3—7 Msvsi SHOMVHKjrc legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaqhu-rútnál. . # Mattoni Henrik, Karísbad é$ Budapest VALÚOI orrosi Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF. 3NT yllttér. Miután sorsom Nagy Kanizsáról el szóllit ós uj otthonomat Budapesre tessem át, — minden bsrátom- és ismerősömnek ez uton mondok egy szívélyes „Isten-hozzád" ot. Ezúttal tudatom leen dő csimemet : Rfcmer Adolf nniál Budapest, Sugár ut 80. sz. — Ajánlom egyidejűleg kézsége« szolgálatomat, — s kérem magamat becses emlékükbe megtartani. Szíves üdvözlettel: KOHN GYULA. \| malaga-sect"! A klosterneuburgí cs. k. borkisérleti állomái vegyelemzései szerint kitűnő, jó, valódi malaga mint kitűnő erfisitó-szer elerótle nedett betegek, üdülők, gyermekek s''b. számára, a vérszegénység ¿s gyomorgyengeség ellen legki''Unóbb hatású. Vi éa V, ert-deti palaczkokbao s törvé nyesen bejegyzett réttfegy alatt a VIKIM SPANYOL BORKERESKEDÉSNEK BÉCS HAMBUR6 frt 2.Ő0 é. .1.30 eredeti árak mellett. Kaphatók továbbá: igen finom külföldi borok eredeti palaczkokban — e8 eredeti áron Nagy Ksnizsan . M á n d á k<i y. 8 á n- dor ur gyógyszertárában, Srhwarz & T a c b e r vefyeskere»kedé»éhen, Knortzer Frigye« vendéglSjébeu és Bogenrieder I. vaauti vendéglSi- nél. Zala-Eger szege« : Kaszt er Sándor gyógyszertárában ésHnbinszky Adolf vegyezkereskedésében. A jegyre VINADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az ilyenekkel ellátottak a valódiak, melyekért jótállksf Tálalhatunk. bármily tulajdonu legyen ^ is, különösen pedig a ▲ iomlott éa odvaa fogakat, egy pillanat ♦ alatt éa gyökeresen (t''ógjit az idill kivont ? melylyrl a fájó fog bekenetik. Miért is J e kiiünó szernek egy családnál »em ^ T szabad hiányoznia F.redeti N -Kanizsán T T egyedül SCHWARCZ és TAUBER ke- T 7 reskedéaébeo kapható 35 krért £ t X t : — A falun vagy pusztán lakóknak nem ajánlható eléggé, hogy a háznál mindig készletben legyen egy doboz B r a n d t R gyógyszerész féle svájezi labdacs, hogy a rögtön föllépő bajokban (székrekedés, kóliks, vértoluláa, máj- és epebajok stbnél) e biztos es legkisebb fájdalmat sem okozó hási gyógyesert (egy doboz ára 70 k- a gyógytárban) azonnal használhassák. Minthogy Magyarszágban Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak különféle utánzatai léleznek, arra kell gondosan figyelni, hogj minden doboson czégjegy ül egy íebér kereszt vörös mesóben s Brandt R névaláírása meglegyen. KÉKEM OLVASNI!!! i n Mivel Ru mán iával voU nagy összeköttetésem — otUni több aolid házak bukása következtében megszűnt, kiknek én eddig évenként nsgy mennyiségű LÓ-TAKARÓT szállítottam, — óriási halmaz készletem hasson nélkül érintetlen hever, — miért is elhatároztam magam, e készletet bármi áron eladni. E takarók igen alkalmasak ágy- ós fürdő takarókul is, — vannak 190 cm. hosszú 130 cm. széles, többféle vastagságban és elnyűhetetlen szövetben, — és est az összegnek beküldése, vagy utánvéttel darabonként 1 frt 75 krajezáréri szálliiom. Tekintve ezen olcsóságot és kitünü jó anyagot, — hs bárki is nem volna megelégedve a megrendelt tárgygyal, a vételárban mindig visszavessem. Hogy a nálam rendelt lótakarók a vevőket mennyire kielégítették, annak igazolásául as irodámban fekvő ssáz és szás számra menő meg és utánrendelő levelekből bátorkodom egy párt a L közönség elé terjeszteni : .Tekintetes ár! Kérem ré»zemre még 40 db. takarót — mint az előbbbiek voltak — bizto* hstáridőre vasúton, utánvéttel küldeni. Czi-mem: Eilecke Zsófia Bicakowczén állomás, Kalifovszcxizna, Lembergen át." Bizkoweae, márcz. 4. 1885. Br e itbran n, Linc* mellett, 24 márex. 1885. Tekint-tes url Részemre szíveskedjék még 14 drb. takarót cgyana«on minőségűből milyet már vette — utánvéttel küld?ni. — Tisztelettel Gangelberger György, termény-keretkedő. Zabora, márcz 27. 1885. Tek nr! Miután a máaodik rendelésemre is teljesen kielégítő takarókat küldött ismételten köszönöm, — éi kérem részemre még 8 darabot ugyanazon minóségüből küldeni. — Én fogom önt minden ismerőseimnél a legjobban ajánlani. — Tisztelettel GrzeRorzek Józaef Záborz, u. p. Ehibi, Schléziában. Kűzkcdveltségü takaróim megszerezhetésénél a tévedések kikerülése, — de kQlönözen a n. é. közönség érdeke tekintetéből kérem — a kereskedelmi törvényszékileg bejegyzett alábbi czéget pontonan kiimi: Usiversai-Versasdt-Bnreau U. U. 0TTAKRIN6, WIEN. 249ü 2~8 (aaiCUg Kassául, föutoza 86. sz. a,.) saakképzettséggel és nagy tndománynyai összeállított legkitűnőbb ter-no-kissámitása dicséretre mé!tó, mely nem mathematikai kíssámításon alapszik, ő a jelenkor legnagj obb mestere, asóta, ahogy a lotto fennáll lottossámok összeállítása állal még Mt más k^épes nem volt napfényre hozni, mint ő; nyertünk az ő tanácsára az e ső beté''-elre : ! teroót, leniéi, ternót! a prágai, brünni és bécsi egy napi húzáson: Uathilde Wilike Lnnden-burgból, Bukovszky János, sssbómester Sklení, Stolár János építőmester, Poiicaé és Kindermann Emánuel nyngalm. tanító Filippsdorf Qeorgswalde mellett, mind a négy morvaországi iakós. Kisebb nyereményekben részesültünk: Tribucsek Ödős, PirniU 385, Strausi Em«t Hrotovitz, Hanzlik János, szabómester Brflnn, apácza utcza 9 sz. Frenczl Ferencz Morva-Trüban, Sekera Antal Prerau, templom-ntcza 805. szám. Krauzz Gyula Bollmáay (Baranya m ) K>-»nsz Karolina Römerstadt 213. 8abxU Ferencz Prerau, Moudra Yincao Proasniu, király-ntcza 30. Haonmanu János takács Eneelsberg, Fatka Mátyás kereskedő Saraticz, Brflnn mellett, Zo''nner Károly Priedland, a mórra mellett, Kresta Johanna Preiberg, Michel József Römerstaöt 85, Travnirek Mór pék'' mester, Dedica 96 Viskóvá mellett, Witt Antal, Eibenschiu. szélesntcza 115. sa. .Brflnn mellett, Rssler Adolf aszUlosmeatsr, Würbenthal (Sziléziában), Pro-cháBzka Antal Tepliiz ((^ehország), Prohazda Ferencz Draham, Panizil Anna Hatchein 15, Olmütz mellett, Pollak Zsigmond tanító Tnrnau, Hartl József, idb. Siebenhöfen Bam mellett, Nesvadba Ferencz, Zalmasovicz p. Holesov, Kahlik Fanny Brünn, Zeile 39. Svoboda Ferencz Babicz, Kelcz mellett, Raus-kolb Károly Herlsdorf, Körinek Antal Mödritz, Horák Fülöp vendéglős, Fríe-dek, Hoferek Vineze Alíó-Ujozd 106, Kratochwill József Neudorf 58, Oslavan mellett, N^pras József Brünn rendek-uteza 4, Skazel Ferencz pékmester Proas^ita uri u''cz* 1 sz , Launer Ferencz. Rossitz, Appl Bertalan Bintscb 83, Stuhlik János Marchefich, Bat»chovi»z mellett Morvaország. A budapesti húzáson: 2453 5-5 Sehenli József Nagy-M»ros, tégla-ntcza 15, Kohlmayer Ferencz kárpitos Selmecbánya, Poós András czípész Azód, Kazimir Ilona Nyíregyháza, Gross Jakab vendéglős Beregszász, Hsjdn János Makó 272, tanyai szám, Kazár Mihály Debrecaen, bus-nteza 714. sz., Preisz Móritz atzUlos Naf^-Kála, Fasxka Irma Asaód, Gombái István Miskolc, tót-nteza 4. szám. Keinert Rezső ker— tész Budapest, VII. Istvánnt 5. szám, Katona Lajosnú Miskolc* Belgrád uteza IS. szám. V s? Levelezésekre 3 darab 5 kros bélyeg beküldendő. RÖMMER-BAD steleri Castein.) A fürdőidény megn>itása f. é. május i én. A déli-vaspályán (a gyorsvonattal Bécstől 8 és fél. Trt-essttől 6 óra,) igen erős skrathoterek 30 —3l°-ig naponkint 20.000 hekt. vízmennyiség, különös hatással köszvény, csúz idegszenvedés szélhűdés, gyöngeség, női betegségek, havi tisztulások, megvénült exsudok rögzött hurut, csont és izbetrgeégekuél Stb. Nagy viztár, izzadó, szobák, elegáos kiállított uj külön márvány- és kádfürdők, kényelmes lakások, (május és szeptember hóban egy harmaddal olcsóbb,) a leglátogatottabb havasi tartomány, hosszú áruyékdús sétaterek, ujooan épült magas ívóvizforrás vezeték. — Fürdőorvos Dr. Mayrhofer H. müorvos Béciböl. (Lakása npríl hó végéig Bécs, I. Krugerstrasse 13.) Kimerítő előiratok, árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek a Fürdő-igazgatóság által Römerbad. Alsó Steier. 1-só májustól a gyorsvonat is közlekedik. 2471 3—3 i k>aTtuij u jivui ¿„STEFÁNIA ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légió szerveknek, gyt. mórnak s hólyagnak. A krondorfi viz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink szerint mennyilegesen az első helyet foglalja el a birodalom ég-vénves savanyu vizek fölött 2431 11—20 IV Kntvállalkozók Krondorf Karlsbad mellett Raktár Nagy-Kanizsán : HEISS testvéreknél. Kapható minden ásványvíz kereskedésben vendéglőben. huszonnegyedik évfolyam A LEGJOBB ŰZIÜARETTA-PAPIR & valódi LE HOUBLON franrzia gyártmány. Cawley és Henry-töl Párizsban. Utánzásoktól mindenki óvatlk. ZALAI KÖZLÖNY . MAJÜS 2-io 1885. í A crigaretta-papír csak akkor valódi, ha minden t-KJ''^s lap LE HOUBLON bélyegei ás mindenik boriték az'' a Hant álló védjeggyel és aláivá&aai «1 van látta. J rABm/cAjrrr ^ac-Simlle de l''Eti^vette 1? Kai Inpr i Pálll. Bár előítélet ét gvanusitáaok bátrálutják — d« valóban jó végre mágia uut tőr. Hogy ez tóoy, bisonyitja a miudinkább növő • Jcedí kereslet a ralódi horgony Pain-Expeller ulán. E régbivált hátiater a legtöbb csalidnál mint hatékony be-dör8ölé«i ster csús, köoavéoy, tag-azakgatáa utb. ellen folyton kennél tartatik és mindenki álul, akt már használta, hálából másoknak is ajánl-tatik. Aki ennek valóságáról önmagán tett használat atján mag akar gyfaódni, ax osakis .Richtor-Mle horgony Paiu Expellert" kérjen és hamisítványt meg ne vagyon. 40 és 70 kros árb&n a legtöbb gyógyszertárban készletben van. Bichíet F Ad- és társa, Bécs. — Főraktár PrOgá. ban az ,arany oroszlán gyógyszer tárban, Niklaspiats 7. 2349 7-8 H I R © I T É S •i ». WEISER J. C, Nagy-Kanizsán Clayton és Shuttleworth mezőgazdasasi gép; ^Ar fiók-raktAra aja ni: gözmozdonyokat cséplőgépeket göz . ló és UzierÖre, amerikai kórjüré-székét, szállítható szekrény j-cskendöket vetögé/teket ,Uviversal Drill" és szorvavetógépeket, legújabban javított, szabadalmazott könnyű 2 és 3. vasú ekéket, mélyítő — angol, láncz, — kovácsolt rézsútos és összetett — rét müveid hnronákat. kettős vasqyürüs hengereket, rétgyalukat, amerikai kaszáló és arató gépeket szénagyüjtöket, trágyaié szivattyúkat és kut szerke eteket, valamint mindenféle gazdasági gépeket jutányos árak és előnyös Jeltételek mellett. To válotoá; Egy használt és uj részekkel felszerelt tökéletesen kijavított Clayton és Shuttlevorth gyárbeli 8 lóerejü csép-lőkészlet é p. Gőzmozdony teljes felszerel vénynyel az összes csavarkulcsokkal, tüzelő és tisztit«eszközökkel, viztölcaérrel és uj vízmentes ponyvával, 4 légkörnyi nyomásra megvizsgálva. Gizcsepligep. fí 4''// nagyobb fajta, kettős tiszt tó szerkezettel, állítható osztályozó hengerrel, merítő készülékkel, árpa toklrászolóval, fő és minden kis szíjjal kiváltható szitákkal, az összes csavarkulcsokkal és uj vízmentes ponyvával, ja gépek jó szerkezetéről kezeskedve, jutányos áron és kedvező feltélelek mellett. HC Ezen alkalommal ajánlja WEISER J. C. czég g GÉPJAVÍTÓ MŰHELYÉT X melyben mindenféle vasesztergamuukák készíttetnek, vílamintgózmozdonyok. c>ép- X lógépek gőz. ló és kézétöre. úgymint min-dennemü gazdasagi gépek javítás alá fo- X gadtatnak és lelkiismeretesen jutányos számítás mellett eszközöltetnek. X 2469 5-5. C/3 l a 08 ~ » . ■ a — to cc ~ — -»!íW9»l»»OCC e c- g _oo t»_p © © © ocooooe o-► COS c © © © ©~o ©"©"© o © Br 0«3llsÍ8ÍIioÍ^oÍÍ . ír530B333S33E=33 1 2, S --'' '' • --Hr^-^-• • • — <o oc • -IÍMCC M — _ tO SJ o O -1 ODÚIM r. «P* JOOÍOÍCé. - 9>XK« g ü 2 S '' '' 1 • » > « « « a « e o S « «< O ™ - IC ^3 3 3 3 2 3 : 3 5 333 53 c i= 2. i 5 e » — r . Amerikai éwj elf -flLrnoldnó,l Bécs, I. Peatalozzi utcsa- Közvetítés ingyen. K szakban a le« régibb ezt?. Mg Csat nM ba minden dubozon a líyárjefr : » nas éa Moll »okttoro- >i ott Ctéi uyo- maia litbató. K«t»u porolt tart.''., gyó^yhati« inaltad gyoaor é? s:te»thajok fyomorgörc s ♦•lujlakaftoda-, <y.)moró\|ti». rój?»ött dugalás. uiájbiij vértslslás. ar«nyér ¿a a \e gkü-• ftuMrbb Dói betegsegek ellen 30 ér óta folyt.»no«au ..«vek-.15 -(¡«mérésben ré»«e»ni cr«d<-ti dob -r hasaaálati urasitáatal 1 frt Hanisltváaysk tSrvécysses ildiztetaek ns ¡KII Ml Kfiszvjuy , luiudenurmil haao. fatál és Kfuulás-fej-. fül- foKfá-já« HÍkerc gvógyi-taiáhot bedsrzsö- lesre; borogatasnak mindennem i »¿rülétek ét sebek, gyaladisok éa daganatok el en Beasoleg vizael ke»erve. hirtelen betegedé«, hinyis éskólika ellen, fccy 0?ee pontoí * ataaitiasal 8U kr M01 2S_62 Valódi, Moll védjegyével éc nóvalairaaával. MoU A. gyógyszerész császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlauhen Raktárak N a l y - K an I z s a : Beltu Jórsef gyégys«eréac Ro.euf^ld Ad Fesaelhofer j6r«ef. Baros: Doruer 8. Csáktornya: Oönct L. Ryótr Kaposvárott: Borovie* Ad. Kosrthely : Scbl.ifer na K8raea4 : Ráu Jáno.. Marézall : l«t! Kerd. Szigetvar: Sralaj Józaef Zala-EfOrszeg H«U6sy J. gy6c).«eré«. BUDAI KESERŰVÍZ FORRÁS A leftakistéiyeMfcb orroook által ajánlra, — frias tftltért és folytonoi j6 katán. esely minden regyea- és ásTányrlrkerasktdésbea TUmint a legtnbb gr<i(Cy»xertárban kapható. Talajdonoeok : LOSER TESTVÉREK Badapoatc« A torontiuB;efj»i Ca«da.áKi kUllitiaoa 1884 ben EZÜST D1SZ-OKXXVELET aysít A béoaí 1883. éri namsetk. K7«K7aa. klAllltWaon EZÜST ÉRBfET nyert. A vrlMti 1883. ári klálUtáeoa BRONZ-ÉRMET nyert. A (ráoal 1880 ik iri oraaáoa klÁUitAeoi EE18MERÉ8I OKLEVELET • ^ hátink egryik legsiénsavdúsabb > ÜST "3T TJ "V" I kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s n gyomornak az idegrendszer bántalmain »lapuló bajaiban. Általában a riz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fólfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedi kedvelfségnek örvend. Kizárólagos főraktár Édeskuty m. kir. ndY. szállítónál, '' Büdape&íifl. üg^''saintén kapható minden gyógyszertárban, ftiszerkereskedésben és vendéglőben. Nagy Az 1884-ik évi elszállítás 500.000 palaczk. kapható: lesselJioffer J6z»e.f, Bosenfeld Adolf ét Sehvitrz & Tauber uraknál. 2241 6- 12 Wajdüs Jótiej könyvnyomdájábólNagy-Kanizsán KANIZSA Huszonnegyedik évfolyam. V Előfizetési ár: égést érre . . . 6 frt.-- fél évre . . „ .'' üt 60 kr. negjedérre 26 Egyes szia 10 kr. HÍR DETÉ8 EK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor -6, s minden további sorért 6 kr. "NYILTTtMOl . soronkéi.t 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fizetendő. A lsp szellemi részét illető közle mények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadöhi Tataihoz bérmentve intézendők: Xaej''K anlzsán Wlassic3ház. Bérmentetien levelek nem fogadtatnak el Kéziratsk vissza zesi küldetnek testület ( i " '' A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbanku, ,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyletu, s „zalamegyei'' általános tanitó-a „nagy-kanizsai Jásdednevelö egyesületa „nagykanizsai tisztiönsegélyzöszövetkezet, a n soproni kereskedelmi s iparKű-nara nagy-kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Egy tiazaellenes vétekről. Amióta a statistika oly óriási léptekkel halad előre, hogy maholnap azt is tudni fogjuk, hány csirke masirozott le a Tartarusba s a mennyiségtan oly lendületet nyert, bogy innen-onnan minden ember valami számmai lesz equale: azóta magam is bizonyos apiötással tekintek a statistika számösszegeire. A m eglevűkből következtetünk a le-hetókre, a fajok szaporaságáról az emberiség szaporodására s a meddőségből ugyanannak kevesbedésére. Valóban olyan öröm fogja el az ember kebelét, midőn a statistika nem mindig biztos alapon készült szám-összegeit vizsgálja, mint midőn a mathematikus hosszas fejtörés után biztos végeredményre jut. '' Van kihágási-, bün-, vétség-statistikánk; tudjuk, hogy mennyi métermázsa búzát, rozsot stb. szállítottunk a határon át, s viszont mennyi csecse-becsét nyertünt viszonzásul nyers terményeinkért, szóval az ősz-szesités oly «agy, kogy alig van tér, amelyet a statistika .Briareus karjaival "át- és fel ne ölelt volna. Tudjuk, hogy hányan születnek, de iogy hányan nem születnek s nem születhetnek, erre nézve hallgat a krónika. Pedig oly kevesen vagyunk, hogy az első magyar szerint még az öngyilkos is bflnt követ el-hazájával szemben, mennyivel nagyobbnak kell tehát azon szívtelen anyák hazaelleni vétkének lenni, kik vagy megakadályozzák a fogamzást, vagy pedig állati dühvel törnek az ^ártat-lao taéhgyümölcs életére. S ne gondolja senki, mintha ezen vád társadalmunk ellen légből kapkodott volna, vagy mintha valószínű s nem egyszersmind bizonyos lenne. A ki forrón szereti hazáját, kinek utolsó porczikája is magyar, az egykis körültekintéssel, könyezve fog szavaimnak igazat adni. Nem vádolom e haza elleni vétekkel a társadalom minden egyes osztályát, de sajnos, hogy nem is mindeniket menthetem fel ez alól. Neveket nem említek, mert: nomiua sunt odiosa, meg azért sem, -mivel nem az a fő, hogy hol és kik, hanem, hogy hogyan s miként orvoslandó e baj. Avagy honnan van az, hogy az alsóbb birtokos osztálynak csak egy s legfölebb két gyermeke van, avagy hol keresendő ezen egész községekre terjedő anomaliának az alapja, ha nem a suffocatióban, az abortusban? Osak nemrég beszéltem egy hivatala színvonalán álló járásorvossal, ki rövid három hó lefolyása alatt tiz ily sufftrationak, abortusnak jött a nyomára Hát még azon számtalan eset, mely a falubeli vénasszonyok, kuruzslók mesterkedése miatt, az orvosi tudomány előtt rejtekben marad. A baj megvan .'' s e vétek nemcsak hazacllenes, hanem egyszers mind gyilkosság is; mert a régiek ama véleménye, hogy a foetus140 illetőleg 80 nap múlva lesz csak élévé, korunk orvosai szerint tarthatatlan, — '' igy akár az '' emiitett időn belül, akár azon tul lesz az anya vadállattá, mindenkor gyilkosságot sövet el. v i Nem reflectálok itt a suffoca-tio, abortus forrásaira: a szegénységre, az álszeméremre, s nem is mondom, hogy e téren a birtok minimum, — a paraszt hitbizo-mány megállapítása, az agrárpolitika üdvösnek bizonyulna be, mivel egyáltalában jelenleg e b«jra nem állami, hanem társadalmi gyógyírt keresek, s nem politikai, hanem csupán társadalmi szempontból szólok. S ez az orvosszer szerény vélemény szerint abból áll, -^ogy egyszer s mindenkorra vétessék eleje a kuruzslásnak, szüntettessenek meg a kuruzslók, kik az ifjú anyákat meg rontják s néhány krajczárért a becsület útjáról leterelik. Szüntettes-senefc meg pedig az által, hogy két-három község együttesen okleveles szülésznőt tart, a kihez azután minden anyának s leendő " anyának fordulnia kell. Fogjanak tehát hozzá a községek jobbjai, kik hazájuk jólétét és jövőjét 8zivökön hordják, s viri-bus unit is: üzenjenek hadat a kuruzslásnak, a kuruzslóknak s e hazaellenes véteknek, válasszanak s fogadjanak okieves szülésznőket s látni fogják, bogy a büntető codex hatása, ez égbekiáltó bűnnel szemben nem fog elmaradni. A társadalom saját jól felfogott érdekében czak ennyit tegyen meg s biztosítom, hogy a politikai hatóság, a brachium, a járásorvosok ntján majd megteszi a többit, az az nyakát szegi a kuruzslóknak, kik most szabadon űzhetik gazságaikat a szülésznő aegise -alatt, s végét veti a tujafa uralmának. Ha pedig a társadalom erre se volna kész, ugy örvendeni fogunk, ha az 1872. évi cultusministeri utasítást, egy oly törvény fogja követni, amely a községeket okleveles szülésznők tartására kötelezi. Ismételve felhívjuk társadalmunk figyelmét, e legnagyobb mi-seriájára, szívlelje meg szavainkat, míg vagyunk, míg mienk a többség s jegyezze meg, hogy a társadalmi bajokat orvoslás végett felfedni kötelesség, nug azokat a haza a társadalom kárára elrejteni: — honárulás. Az öngyilkosság, párbaj, a középkori ordaliákat, míg a hazaellenes vétek a történelem mezején előfordult mészárlásokat juttatja eszembe. Videant consules! » Hcherer I. A ctáktomyai tanítóképző-intézet ügye. A .Zala" caimú közlöny 188Ó. évi május 3-án0 megjelent 18. tzáma szives volt a csáktornyai tanitóképesde íigyét a nyilvánosság elé besni. Tette eat nyil-vánvalólag aaért, bogy "ezen fontos kérdéshez más oldalról is hozzá ssóllhaasunk s eszel haaznos szolgálatot tegyünk a nemzeti érdeknek. Tárgyilagosan szólván az ügyhöz, ujjal mutat azon indokra, mely befolyásolta a tanitóképesaéuek Muraközben lett felállítását. Czikkiró urnák sokban igaza van, s mi perlakiak nagyon örülünk az alkalomnak, hogy esen élére állított ügyhöz iegjobb tudomásunk és meggyőződétünk szerint mi is hoszá szól Ihatunk. A nemzeti kérdést tekíntőleg egy vé lemény en vagyunk a ci k k lényegével; mert mi perlakiak azt tartjuk, hogyahaaa mindenek előtt, s azon édae anyával gondolkozunk és érzünk, kinek Salamon király bö''cs ítélete visssaadta csecsemőjét; mert h» arról, volna szó, hogy legyen-e Csáktornyán tanítóképezde, va%y pedig a már léteső vitessék el Muraközből, ugy mi perlakiak inkább felhagynánk minden sspiratióval, sőt meg Csáktornyát is hajlandók lennénk támogatni, mintsem Muraköst megfosztani engednénk ezen áldásos intézettől. De hát erről nem lévén »só, kötelességünknek ismerjük cikk író urat arről felvilágosítani, miről egy részben saját beismerése szerint is kellő tájékozottsággal nem bir, és eszel iiass-nos szolgálatot vélünk tenni első sorban is a nemzetiségi érdekeknek, melyek mellett másod sorban legyezzük a mi saját javunkat Mindenek előtt ki kell jelentenünk ast, hogy Csáktornyának elhatárosáaa kínosan érintett bennünket s csak kóssa bírnék vettük azt, hogy a város nem képes beváltani tett igéretét, ennek valóságáról csak is akkor győződtünk meg, midőn a kormány kiküldött közegei meg jelentek körünkben alkudozási czélból; s mos már miután mi á küldöttség által elfogadhatónak vélelmezett ajánlatot tettünk, kötjük magunkat a tanitóképezdének itt Perlakon leendő elhelyezéséhez még akkor ia, ha Csáktornya netán ujabban kedvezőbb ajánlatot tenne, ason indokból, mertas ő beválthatóajánlata semmi körülmény köst sem lehet oly kedvező, mint a mienk, s nem harcsol annyi in- dok a mellett, hogy a képezde továbbra is Csáktornyán hagyasaék, mint a mellett, bogy az onnan ide Perlakra ávhelyez- A tanitóképezdének Csáktornyán történt elhelyezésére vonatkozó combína-tíót, híven adu elő czikkiró ur, de nem szabad elfelejteni azt, hogy Periák már a felállítás alkalmával székhelyül szemeltetett ki, s hogy a képezde jelenleg még is Csáktornyán van, indoka ason kedve-sőbb ajánlat, melyet Csáktornya in ilio tempore tett, de mit a mai viszonyok közt beváltani még czikkiró ur véleménye szerint sem képes. Ily körülmények közt ezután igen természetes, hogy az atyailag gondoskodó kormánynak más expedienshez kellett folyamodnia, a en-nekkifoly ásaként jelentkezik azon alkudozás, mely a magas kormány közegei ós Perlak városa közt folyt. Ezek utáo a kormány résséről teljesen kizártnak tekintendő a bossu politicának még csak színezete is, itt és a jelen kérdésben nem retorsióról, hanem igen is financsiális érdekekről van szó, melyet figyelmen kívül nem hagyhat korminyunk akkor, mikor 30 — 35 ezer forint töke befektetési többletről, b azon fölül évi 2 — 3 ezer forint bérlet különbözetről van sső. v Ha a magas kormányt elhatározásában a szenvedély vezetné, ugy ő neki alkalma volna a képesdét egyik-másik határos megye határszéli községében is elhelyezni ós esen cselekményét éppen ugy megtudná kétségkívül okolni, mint ■a velünk, perlakiakkal folytatott alkudozási tényét, de nem úz boszu-politikát, minden kicsinyeskedést és mellék tekintetet féire tevén, egyenesen fínancstális szempontból hajlandó éppen ason a helyen felállítani véglegesen a tanitóképes-dét, mely azékhelyéül szolgál éppen azon orasággyülési képviselőnek, ki felől cikk iró ur oly véleményben van, bogy őt nem igen ismeri senki a m a g y a r népnevelés barátjának. Már ha a kormány az ezen választó kerület által nyilvánított politicai véleményért zujtani óhaj tana, s ezen czélját az orsságos érdekek eié helyezné, akkor éppen Perlak városának nem lehetne oly alapos reménye a kir. jbíróságnak itt helyütt történendő felállításához. Vannak tehát a kormánynak igenis más indokai s ezek olyarok, melyek Perlak és vidékének közönségében megteremtik éa megszilárdítják a kormány iránti bizalmat, olyanok, melyek ugy látazik czikkiró ur eiőtt ismeretlenek "YiMSA. • t A május fa az Ördtggeriaczez — N''ámet utáo raabadoa irta : — Turüeel Mfhály. Egészen a falu végén áHt --egy kis házikó. Mintegy védelmet keresve, dőlt hátulsó oldalával egy hegylejlőnek és kicsi, ónba foglalt, de tükörsima ablak ócskái v»J, villogó czinedényeivel a falakon és a cserfából faragott zsekrényekkel;-melyek a háziasszony büszkeségét r a saját-kezüleg font vásznatds gyapjút rejték — az e festői fekvésű falucskát sokasor felkereső utaaoknak — mintegy a helység gyöngyének tetssett. — As ajtófákat tOrii loiyondár koesorusta és a k »gondosan ápolt kertecske meghivólag mosolygott a szemlélőre. Most egy él''esb nő, kinek többé kevésbé össberegyült haja egyszerű fehér fejköt& alá volt simítva, lépett a küszöbre és kesét szemei fölé tartva nézett ki as orsságutra, mely as erdő szélén vo— nult el. „Hol maradhat ma? — suttogá nyugtalanul — hisz megígérte, hogy még az est előtt itt lesz! Dehát nem is tudom, hogy miért nyugtalankodom! — dor-gálá önmagát, — hiszen számtalanszor megtette már ezen utat és mindig szerencsésen megérkezett. Ki tudja, tán beszélt a malomnál, aia ¡ért Anna bisoony.aJ nem fpg haragudni, persze az anyának,ezalatt várni kéül Jaj milyen ez a fiatalság most — aaaz hissen — és mintegy boldog visszaemlékezésbe esve mosolygott — mi sem voltunk jobbak." Most a kutya, mely lomhán feküdt egy terebélyes almafa akt-, trgatni kezdett ée a legköseíebb pilUnttban egy sugár ífju, kinek arányos tagjait testhez simuló zöld vadászöltöny f-dé, lépett a hátülsó ajtón át a kertecskébe. .Jó napot Márta anyó ! — mondá vígan — nincs itthon a Gy>iri ?a - .Nincs itthon János — én már aggódom is érte" — visaonzá as öreg nő barátságos hangon, mialatt as ifjúnak kezét nyujtá — ó mír reggel 4ta távozott s alig képzelhetem el, hogy hol maradt." .No akkor bisonyoesau .májusfái" hoz a moluárék Annájának — mondá János egy hamis pillantással, mert tegnap hallottam a lányokat beszélni a kútnál, miszerint Ferencsczel felfogadtak, vejjon melyikük hoz haz* szebb májusfát és én esküdni mernék, hogy ő az Ördög gerinezrn hágott." Az Isten legyen velünk kegyemével ! — kiáltott fel as öreg nő ''ijedten összecsapva keseit — .az ördöggertaos-ről már soksn leestek és hossá ma: pünkösd szombaton kétszeresen veszélyes." „Pünkösdszombatunl — hogy van az? — kérdezé János kíváncsian ...... miért volna e napon kétszeresen veszélyes ?" — .0 ez régi történet, melyről as ember nem s/ívesen beszél — vitzonzá Márta kitérőieg — en csak annyit tudok, bogy a* ördöggerinca nem egyszer volt favágóinkra nésve végzetteljea." „De mi van a pünkösdszombattal — álhatatoskodik János.« Ha Gy5rgy saerencséesen megér- kezik, megtudhatja, — mondá Márta és ezzel az ifjúnak megkellett elégednie. „Tudja mit Márta anyó, mondá János éiénkeu, én most gyorsan 1 haza me* gyek és megmondom atyámnak, hogy Önnek a marhák ellátásában segítségére akarok lenni, mert a mire Gyuri háza jön, késő lehet, készítsen addig csak egy kis vacsorát, mert Gyöfgy fáradt és éhes less s alvégre én sem lessek oly embertelen, hogy meghívását el ne fogadjam: fris vaját és ízletes sajtját még sohasem vetettem meg " Márta mosolyogva bólintott igent és Jánotf távozott. Rövid idő múlva ismét visszatért. Míg ű as istállóban aszüksége-seket elvégeste, addig Márta anyó a terebélyes almafa alatt megterilé as asztalt és éppen az egyszerű étkeket, melyek aranysárga, — étvágyat gerjesztő zöld szőllőlevelen fekvő vajból, sajt-''és fényes czintálban felhozott savanyu tejhői állottak — akarta felrakni, midőn egyszerre csak egy ssivé''yes ,jó estét* hallott háta-mögött, mialatt egy sugártermetű ífju barna vássonkabátban, erős hegyi osis-mákkal és térdig éró bór nadrággal öltözve, vállára veregetett. „Itt vagyok ismét anyám, — mondá vígan az érkezett. — fámat sseren-czéflsen eladtam és jó csomó pénst hoztam haza. Itt van fogadd el. Könnyen megbocsájthsló büsske-séggel tekintett as anya derék fiáira, ki egy marék ezüst pénzt szórt ölébe. '' Derék fiu vagy és hála as égnek hogy sseren.-séssen megérkeztél — mondá halkan — már aggódtam érted — János ast mondta, hogy az Ördöggerincare mentél májusfáért. Nos és ha ez igy történt volna ? — kérdezi György mialatt barnaszemei csintalanul tekintettek. No — bát szerencséssen megérkeztél, — esik szavaiba János, ki éssrevét-lenül köselebb lépett, hogyan van, igazán az Ordöggerinczen voltál ? — Igen — ott teremnek a legszebb nyirfák és még felülrá szerencsét is hoznak, amint hallottam, nevetett vigan György; igen caak ne csinálj anyám oly agg asitó arcsot — folytatá megrémültén rá tekintő »nyjához fordulva, — majd megláasuk, h igaz-e amit as emberek as ordöggerinczen növő fákról beszélnek. .És ha ez igaz ?" — •> kérdezé az öreg nő aggódva. Akkor holnap Annát mint ked»es leányodat vezetem a házba — visconsá György bizalomteljes tekintettel és most együnk. — végze beszédét mialatt as ssztalhos ült, borsasztó éhséget hostam magammal." „Én is beleegyezem bólintott János, vacsora után anyád egy régi mondát fog velünk közölni mely az Ördög-gerinezbea szövődi.k" .Égy mondát a.z Ördöggerinczről,— mondá György, idegenkedve, hogyan van anyám, bogy én még semmit sem hallottam felőle?- — .As ember nem szívesen'' beszél felőle, — vissouzá Márta, dc miután sse-rencttés»en megérkeztél, ám legyen ! a szellemek nem fognak érte haragudni, hogy titkaikat kibeszélem." Midőn az ifjak — kik derekasan hozzá láttak, az egyszerű étkeket elfogyasztották. Márta anyó egy korsó sört tett eléjük az asztalra és aztáu eikezdé a történetet beszélni, amint következik. Nemmindig vo!taz Ö r d ö ge r i n c e ily hirhedt hely és nagyon jól emlékszem reá, midőn az emberek kerülni kezdették. Midőn nagyatyám még ifjú legény volt egy este éppen pünkösd szombaton — mint ma — favágásból jött haza. Az Ördöggerincznél megállt. Odahaza egy kedvese volt: a templom szolga leánya, ennek akari laájusfáf állitani. Tehát körül nézett és csakhamar talált is egy alkalmas fát. Felemelve fejszéjét egy vágást mért a fiatal fa tövének, de ki írja le borzalmat, midőn i fa belsejéből egy • zánalmas hangot vélt hallani, mely e szavakat rebegé: Kim élj engem!" Első gondolatja az volt nagyatyámnak, hogy elszalad, mert hát kitől eredhetett a hang mástól mint valami rosss szellemtől, mely neki ellent állni akart Mi dőn elakart távozni, háta mögött keserű zokogást hallott. Megállt és körül nézett. Amit maga előtt látott, semmiesetr* sem volt hivatva őt megijeszteni: egy gyönyörű szűz, bosszú I«ngő fehér ruhában állt ott a fiatal fának támaszkodva, hullámzó szőke fürtéi csillámló igazgyöngyökkel voltak behintve. Kék nzmei könyekben úsztak és öregatyám mint-így megbűvölve állt ott — nem is mert lélegzeni, — miután fél''-, hogy az ángj}i alak eltalál tünui szemei elől. Most a fiatal lány mintegy esdőleg emelte hozzá hófehér kezeit és suttogo": .Ments meg és én örökké fogom azt neked köszönni." .Mit kívánsz tőlem?" kérdzéAggályául bizonytalan hangon. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALI KÖZLÖNY. MÁJUS -n 1885. s melyeket ugy az országos, mint a helyi érdek megóvása ezé Íjából felemlíteni honpolgári kötelességünknek ismerünk. Tudja e ezt csikkiró ur, hogy a perlaki fejős tehén a Dráván túlról nyeri elesége t>gy részé''. ? Tudja e ast csikkiró ur, hogy Slar-cssvicsék fészke, tőlünk perlakiaktól 10 perciuyi gyalogjáróra van, hogy Siarc e-vics cerberusainak üvöltése hajnal hasadtával én eatiszürkületkor ide hallik, tudja-e act, bogy ha esen cerberusok lersaba-dulnak lanczaikról, agy pillanat Jatt itt vannak városunk falai köz«, hol asatáo nemcsak üvöltenek, de harapnak ¿a marnak is ? Tudja-e ast csikkiró ur, bogy a miudeunapi kenyérsütéshez asükséges tüzelő anyagért a legfelsőbo személy ahal is utáUios üzelmek hazájának nevezett területre kell lépni naponként, s hol a magyar ember kénytelen nemsetét ia Júdás módjára megtagadni? Nem ilyenek, sokknl szerencsés sb bek a viszonyok Csáktornyán. Csáktornya in<ien van a veszélyen, mig mi nemzetiségi ügyünkkel bennt vagyunk a veszély örvényében, s ha e veszély elhári-táaa volt indoka a képezdének Muraközben Int felállításának, annak legalkalmasabb helye Perlak, igenis Perlak, a honnan azon férfiú került a bonatyák sorába, ki felöl jót nem mondott czikkiró ur. Nő de ne kényszeri sen bennünket szabadtágunk és az esélysség korlátain való túlterjeszkedésre. Érje be a csikkiró ur amaz őszinte meggyőződésünböl folyó kijelentésünkkel, hogy a nemzetiségi kérdést csak msgát tartva is asem előtt, a tanítóképezde véglegés elhelyezésére Perlak illetékesebb hely Csáktornyánál, s ezen öqbeismerésünk szolgáljon Csáktornyának dicsőségére. A már irtáshoz járul a többszőrösen hangoztatott financzialia kérdés is, mely tekintetben ugy állunk, hogy Csáktornya — csikkiró ur kijelentése szerint is — lelkét lehelné ki, ha a 12 hold föld« területen és a 20 ezer forinton felül még egyébbel is járulna a oaélboz, mely áldozathoz azután a kormánynak még ÖTez^r forinttal kellene járulni. Ellenbdt. mi per lakiak a városi kőzjövedelem feleslegéből ajánlottunk meg a szükséges földterületei. felül minden kárpótlás nélkül 30 ezer torintot és nyilván valólag többet azért nem, meri alapos kilátása lehet a kormánynak ahhoz, bngy egy ily haafiss czélhoz nem késik a megye sem segítségévei hozzájárulni, nem, még pedig annál inkább sem, mert in van a megyének egy oly telke és épülete, mely a szt. czélr» alkalmas s mely rég idóktöl fogva — mondhatni — teljesen üresen áll és gyümölcsösetlenül hever. Mindesekhes nem igényeltetnék t magas kormány és illetőleg as országtól magasabb áldozat pá» ezer forintnál. Perlakon tehát elhelyeshetó a tanítóképezde a nélkül, hogy az akár a kor mánynak, akár pedig az egyeseknek meg terhel te lésével járna. Egy másik és komoly megfigyelésre méltó körülményt képez a város nagyon kedveső egészségi viszonya, mit befolyásol egy részről a kitűnő ivó- vi-. és a Drávának kösvetleoül a város alatt elfolyó üditő fürdővize. Csáktornya ily kedvező körülményekre nem hivatkozhatik, ■ midőn min- „Nem sokat, adj egy ssákot és ments meg ezen örök gyötrelemtől — hangzott lágy, kérő hangon s tüodéri ajkakról — eadekelve emelé fel a szűz karjait — ós az iiju nyaka közé fűzve, mélyen azemeibe tekintett. .Hát ki vagy te?« — kérdésé öreg. atyám mintegy álomban. .As én atyám egy büsske hatalmas gróf volt, = viszonsi a tündéri hölgy elfogulva. Gyönyörű palotában laktunk, hol száz és szás inas állt rendelkezésemre, hogy parancsaimat teljesítsék. Atyám egy berezegnek ígérte kezemet, de én már egy másikat sserettem, egy ssegény pásztorta völgyben. Sokszor lehallott furn lyájának hangja az erdőbe, hol nem egy boldog órát élvestünk. Atyám nem is lelté összejöveteleinket — hetes, hónapok multak és végre eljött a májas és vele'' a pünpösdt ünnepek. Ennek előestéjén atyám, k; nagyon büsske és ssigoru férfiú volt, röviden és határosottan közié velem, hogy a nekem rendelt vőlegény másnap megérkesik, amikor is lakodalmunk megfog történni . . . Mintegy megdermedve vevém a hirt, de asután összeszedtem minden bátorságomat és kijeleo-tém atyámnak, hogy nem lehetek a berezeg neje, mert egy másikat aseretek. Atyám gúnyos kacsajra fakadt, mely még fokozódott midőn megtudta, hogy kiuek ajadékoztam szívemet. Miután azonban szilárd maradtam elhatározásom mellett, hogy csakis az ifjú pásztor nejévé akarok lenni, atyám örült dühbe jött és csakhamar beláttam, mily oktalanul cselekedtem, hogy kedvesem nevét elárultam. (Vége köv.) den állitásunk megfelel a valódiságnak, pillanatig sem kételk -dünk a maga« kormány bölos elbatározaaának foganatoai-lása felett, sót minden hasafitól is joggal megvárhatják, nem a mi, perlakiak, ha nem aa egéss nemzet érdekében, hogy vesse latba szavainkat, tegye as ügyet sajátjává, támogassa a felvetett kérdést hazafiúi lelke egéss hevével, adjon felvilágosítást as ügyre befolyással biró köröknek s járuljon ason szentély felépítéséhez. mely a honpolgári erények és kötelességek frígyssekrényének leás hivatva helyet adni s melynek fundamentumát önérdek nélkül ugyan, de nemietiségünk és édes basánk iránti határtalan sseretet-ből oly ssivesen leraktunk. Oh, hol vagy te nagy magyart Csak pillanatig is ssállhataál le közénk, hogy ; győződhetnél meg bölcs jóslatod igaz vol-ról; mert testté lón ason ige, hogy nem volt, hanem lesz Magyarország! Nézd osak itt a határszélen azon czivódik két kis város, hogy melyik bosson hazajá-nak éa nemzetének nagyobb áldozato. Csáktornya meglett mindent, de Perlak eleget tett, s hogy többet tehetett Csáktornyánál, as a véletlen müve, azért a dicsőségben oastozik is a megyével, mely hazafiúi kötelezettségével adós soha sem marad''. Csikkiró ur kijelenti, hogy Perlaknak sem népességi, sem értelmi viszonyait nem ismeri. Na, hát erről meg is győződtünk. De hogyan tndta esek uián czikkiró ur oly határozottan állítani, hogy társdaimi tekintetben Csáktornya Perlak felett áll? Tudja czikkiró ur, bogy Perlak nagyobb éa népeaebb Csáktornyánál? Tudja, bogy itt réssben már tényleg) részben pedig m spe megvannak mindazon társadalmi intésméayek, melyek Csáktornyán, leszámítván es időszerint >án még a piacsot, de-azt is kétaégVelenül magával hosandja a kir. jbiróaág és a taoitó képezde. Meglévén esek, Csáktornya la-kóssvgának feUrésse önkéntelenül átván dorol ide Perlakra, s igy megless Perlaknak is az intelligentiája a kívánt azám-ban, mely egyébként, hogy most ia pon derál, kitűnik onnan is, bogy a merőben ideális hasznot bístositó képesdei ügyet oly hévvel karolta fel, s oly hévvel har-csol annak itt leendő elhelyezéseért. Csikkiró ur egyszerűen óhaját fejezte kí as iránt, ^ hogy s képezde Csáktornyán véglegeaittessék, de adós maradt óhajának megokolásával, ellenben mi meg okoltuk kívánságunkat; s mert tény as, hogy ugy a nemzetiségi, mint az oraságos fiaancziális és a kedveső egéssségi viszonyok megkövetelik, hogy a tanítóképezde Perlakon állítassák fel, ugyan asért minden további vitát berekesztve, azt hangoztatjuk : élj-n a perlaki tanítóképezde. 1 Kárty abar lángok, zsebmetszók Budapesten. A fővárosi rendőrség a következőket leszi közzé: .Nagyvárosokban mindenütt sok oly egyének szokták üzelmeiket gyakorolni, a tik főleg járatlan és ke vésbé óvatos emberek kizsákmányolásából élősködnek. Budapest főváros sem képes e tekintetben kivé elt, sőt bisonyos, hogy az országos kiállítás alkalmával érinteti veszedelmes elemek minden oldalról ide fognak seregleni zsákmányt keresendők, áldozataikat — mint rendesen — a városi viszonyokat és a szokásos visszaéléseket kevésbé ismeró, főleg as alsóbb nép-réteghes tartozó vidékiekben fogják keresni, bár előreláthatólag a jártasabbak ét műveltebbek különbőz'', kissákmányo-láaa ia napirenden less. Utóbbi tekintetben figyelmeztetik a t. cs. közönség, hogy a rendőrségnek a kártyabarlangok kiirtását czélzó tevé konysége még nem vesetell teljes eredményre. Vannak Bndapseten magán házakban is oly kártyás helyek, melyekben a házijog sérthetleonégének paissa alatt, épen a müveit oastálybos tartozók, uri modorú iparlovagok által különböző kártya fogásokkal kifoss latnak. Biztos adatok szerint as érintett ipsrlovagokés ipar-lovagnók a kártyán aser^ncsél próbálni ssereló vidékieknek erre bő alkalmat nyújtani Készülnek. . A kiállítás idejére nésve nagy előkéssületeket teltek, a kártyabarlangokat nagy bístonsági apparátusokkal és megfelelő őrszemélyzettel látták el, bogy áldozataikat annál bístosabban kifoszthassák. — Miután e veszedelmes üzérkedés elleni utólagos panaszoknak igen ritkán van a kifosztott kárvsllottra nézve megfelelő eredménye: figyelmeztetik a t. ez. közönség, hogy minden kártyabarlangot karüljön. A ssebmetssSk szintén nagy számban fognak felvonulni, mint a bécsi és más nagyssabásn kiállításoknál ia tapass-talható volt. A reauőrség a rendelkezésére levő esskösők felhasználásával mindent el fog követni, hogy esen vesaedslmes elem preventív intézkedések által lehetőleg ártalmatlanná tétessék, mi adásénál tal a ssebmslsté* teljesen megakadályozható nem lévén, figyelmeztetik a t. cs. közönig, bogy főleg népcaoportulás alkalmával értékeit éa pénserazény ét folyton megőrizze és ily alkalommal a S.zatmasan kőseledó ismeretlenektől vagy erőssakkal bossá tolakodóktól is óvakodjék, még ha as illető ari embernek látásik ia, miután a zsebtolvajok tgy része at eleganctia bizony OS nemével szokott fellépni. — Á zsebmetsző ritkán m&kodik egyedül, ekkor karján összehajtott kaba''ot vagy pisidet viael. Rendsserint harroad-n"gyed-magával működik. A zseb metszés műtéte rendsserint agy eszközöltetik, hogy a társak egyike f kissemelt megfosstandót meglöki éa es által áldozatának figyelmét magára vonja, mit a má>ik felhasználva, agyauazon pillanatban a ztebmetssést Vagy zsebtolvajlást egy gyors fogással elköveti, nem ritkán ugyanaz, a ki áldozatát meglökte, a meglökéssel együtt as értéktárgyat is magához ragadta. A zsákmányt a tolvaj rögtön egyik ''ársának adja át, ki ast ismét továbbitjs, úgy, bogy a zsebmetszést elkövető egyénnél a lopott tárgy caak ritkán található meg. A kárvallás tehát rendszerint csak. a zsebmetszés tettének pillanatában slöz- j het''ó még as által, ha a meglökött vagy '' szorongatott egyén rögtön értéktárgysihos : nyal, hol zseb metszés esetén a tettes ke-\| sét is találja. A zsebmetszők kedvenczj helyei a következők : vasúti- és gőzhajó állomások, zsáfolt lovona''u kocsik, panorámák, azinkásak csarnokai, szóval mind-az >n helyek, hol a közönség tömegesen össsecsoportosul. As úgynevezett sí pisták (ha mis kár- \ tya- ¿s zsinór játékosok, pénz- is arany találók, csalók stb.) as alsóbb rétegbőli vidéki embereket, főleg földmívelőket szokták fogásaikkal kifosstani. A sipista j rendesen jó öltözelben és többedmagával szokott működni. A társaság egyik tsgja a hívogató szerepét jitssa ; vasúti állomások és hasonló helyeken megjelenve, a \| rosszat nem sejtő vidéki embert szívélyesen megszólítja, neki tájékostató szolgá-'' lstait felajánlja és bizalmaskodásai közben áldoza''át a .sipistabarlangba" vezeti, hol czimbórái, kiket azonban ssinleg nem is ismer, valamely játékkal (hasardjaté-kok .hoi a veres, hol a disznó")mulatnak Majd a .kalauz" is játszik és pedig roppan l — előkészített. — szerencsével. Ekkor a vidéki vendéget is rábirjs sjátékra, ki eaakhamar kifosztva, a barlangból ki-utasittatik. Hasonló módon járnak ;el a zsinór- is a tzij-játékosok is, kik áldó-sataikat főleg az alsóbb munkásnép soraiban keresik. Ezért — szorgalmai látogatói bizonyos harmadrendű ivó- és mulatóhelyeknek, hol különösen a szeszes italok folytán kevésbé óvatosaá lett emberekhez csatlakoznak, kifosstási szándékkal. A pénz- is aranytulálók szintén s sipistákbél kerülnek ki és ssintén a kö sonség alsó rétegeinek hissétenységét zsákmányolják ki az állal, hogy egyikük arany, >agy más érték''árgy találásátszin-leli, melyet asián társa farfsngoc segélyével a vidéki emberaek igaz arany gyanánt adnak el hololt a svicleg talált tárgy rendesen teljesen értéktelen azokott lenni. A szédelgőknek számtalan nemeit felsorolni nem lehet, azükaéges azonban a t. cs. vidéki közönséget figyelmeztetni, hogy teljesen ismeretlen emberen bizalmas köseledését és ssolgálati készségé: óvatossággal fogadják. .A ssédelgők mindenféle alakban lépnek fel, mint lakáassersők, vezetők, hordárok, kereskedő-ügynökök, helyszer-zők, sőt hivatalos kiküldötteknek, poig. bistosoknak is adjak ki magákat, hogy a kiszemelt áldozat lépre kerüljön. Budapest, 1885. april hó 26-án. A fővárosi rendőrség. Nekrolog. Meghalt as Ur ssolgájs; jobb létre költözött Feher József cs. kanonok és Sü-megh város piébánnsss 1 évi april 21 éo, a föld mélyébe tétetett 23-án számos pap, jó b«.rát és tisstelő kíséretében. A toronyra tűzött fekete lobogó, a harangok súgása egyaránt gyásst hirdetve, Isten hazába eyüjté a híveket. Délelőtt 9 órakor ft. Pály János esperes a főoltárnál, a mellék-oltároknál pedig as elhunytnak volt káplánja: Ádám Iván, jelenleg reál-iskolai igazgató, rendes ;anár; SsabÓ Ferencs tapolczai a. lelkész és Gáldon Károly aümeghi s. lelkész gyász-isteni tiszteletet tartottak. A temetkezési szertartást Nagys. Ambrus Mihály keszthelyi apát díszes segédlettel végeste. A papság ál.al jól hangostatoit latin-ének után kis-aé gyöngén kőveikesett a dalárda alkalmi quartettje, ason ban s másod- és tosr-madik vers már dicséretesen sikerült. Végtisstelet-adásra jelent meg a sűmeghi tanintézet tanaló- és Unitéi kara, —ovo-da, elemi- és rel-iskola, — mely két utóbbi iskoláknak a megboldogult korábbi években igaagatója volt Akarata tse-rint diófa koporsó sárta a hűlt tetemei, melyet tóbb kossora ékesített. A többek kösött kitűntek : .Tisztelet jeléül Sümegh városa" felirattal. — egy másik — aegéd lelkésse as .ElfelejtbeieUen főnökének" s harmadik, melyet gyáaeoló rokona tett ra-v • ára. A díszes menet rendetlenül ért a - etóhöz. Ily alkalmakkor több eló-intéikedésnek volna helye. — Egyszerre a poros országúton és pássiios K»Ivárí helyen való meDÓs elmaradhatna. — Fehér Jóssef ssületelt 1817 as ácsi plébáoiáhos tsrtozó vati pusslán, egyszerű szüléktől. Sütneghre Zala-Sst. Mihályról jött plébánosnak, hol ason ban már as e!óu káplánkodott, — majd negyed ssássdon volt lelki pásstor* és jó akarója híveinek, a város iránti érsületét végrendelkezése tanúsítja. Fő örököse Csöbőnyei Értse k. a. az elhányt plébános anokahuga és gondos ápolójs. Jótékony crélra hagyott : A aümeghi templomi ruha kész-leire A sűmeghi templom-alapra A . mise-alapi; ványra A . temetői kápolná''a Sűmeghi szegények között kiosztásra A sala-azent-mihslyi plébánia Javitáara — Mise alapra az ácsi plébániához A Veszprémi papnöveldének Domonkos papi ápoldának Veszprémi deficziencsiár« A sűmeghi sst. Fereucz rend tagjainak A budapesti kath. legény egylet ház alapnak Szt. László társulat hoz A vasi pusztai iskolának A sűmeghi elemi iskola kipado-ráaára Sümegh városi Vincse-kúrház-nak Egyébb kisebb czél- és temetkezési jutalmazásra Gróf Ferencz egyhazfinak Hási orvosának 4 cselédjének s/. 50 frt. Kis kora anoka öoscsenek Régebbi gondozójauak Összesen Baját sírkertjére Ennek fantar:á*ra A végrendelet ft. Adám I> án reáliskolai igazgató tanárnál volt leiéve, kit ennek végrehajtására mög életében meg kért. Az igazgató azimén részesült 100 frt. tisstelel díjban. Arany óráját és lánctát fi. Rhédey Gyula püspöki titkárnak hagyományozta. A kiszenvedett cs. kanonok igen rendes élet módot kivetett; még es előtt néhány évvel nem látssott meg rajta a kor. Meg hűlésből származón baja még 1873 ban s bécsi világkiállitiskor vette kesdetéi; as óta valódi egészségnek nem örvendhetett. Hévvizre szeretett évenként ellátogatni ; később egy gyenge ssélhüdés ez-n é<7ésettőlis megfoss''otta. Mintegy másfél évtől kesdve ideg bajn követkestében a szobát kellett őrizuie, mig végre számára aa élet teherré változott; = s most attól Isten jótékony intézkedése megsssbadi-totta. Béke lengjen porai felett! Bánfi. 200 frt 100 e 200 ■ 100 100 * 1000 » 200 a 200 • 200 • 50 * 100 * 100 * 100 n 300 B 300 » 100 V 113 » 100 m 100 r 200 » 1600 u %0 a 5663 B 200 a 100 • Melyben lepingálom ama duellumul: A szemek ssineért két ifijar mit vívott. MÁSODIK ÉNEK. A költő Zrínyinek emlékosslopánsl Ellenfelek, orvos és tégy secundáns áll. Pipacspirosssinü volt as égnek arcsa. Epesagár''. lövellt a „véres piaosra«.. Huszonot lépésnyi ssörnyü disláocsta ! Az egek urábos megy két is áuctia: A kihívó ifijur imádságs egyik, A kihívóit félnek könyörgése másik. Megtöltve a pisstoly ólyomgoly óbicscsal (Majdnem elhibáztam I) ... jó puha £,»(. rommal. Deakulum flastrom volt bizony ásókba''. Ilyen golyócskákat tettek pisztolyokba. Elhangzik az .Egy !" — ef\|a .Kettő!* — a .Három l . . .« Az egyik ráröpült Bendegúz orrára, A másik Botondjak a füle csúcsára. As orvos ur pedig nem birja egymaga Levitkarni flastromt, mi oda ragada, De jó aegilaégre egy zsandár érkezett Vakaráshoz néki nyiljjLou segédkezet. HARMADIK ÉNEK. Nsgy áldomást isznak Bodsafa bácsinál : .S<3rvus kedves pajtás! . . . iszom: te is igyál! Felejtsük a multat, vessünk rá firhso- got!. . .• Hat''yu szállodából hallunk ilyen haogot. Világos reggeiig úrfiak illának,-Ölelgetésekkel megbarátkoztanak. S noha nem folyott vér kuraánczi erdőben : Ám folyt a szegszáidi a nagy ebédlőben. Berekesztés, i .Véghös vittem immár nsgyhirü munkámat, Melyet irigy üdó, sem víz el nem moshat". És a garalléraág ezekből tanulhat: ólom helyett flastromt pisztolyokba rak hat. GSAENOK. Krónika a knrsaueczl párviadalomról. Anno: MDCCCLXXXY. Megénekelte vala: Lzstss BálIst Diák. P r a e f r t i ó. Én szeretett Múzsám! segéljed nyelvemet, Hogy eldaloihaaaam » legsaebb éneket. Kegyos Históriai édes Einlekez&tl Ti valamennyien mostan segítsetek. ELSÓ ÉNEK. Csáktornya városnak egyik korcsmájában Két ifiar ivott keserű bajában. Mindkettőnek szive búbánatos vala, Csak Isten őrizé, bogy meg uem hasada. • -X ft - . * Oh! csodás ereje bűvös sserelemnek I Árnyéka sem lehetszssmpányer üvegook. Feltüzeli a bor a hó fsatásiát: A bolhában is lát as ember egy bikát. A nagyságos asssony szép ssobsleánys: A két ifiurnak drága ideálja! Tündérkisasssony lett ssivüknek a Böske . (Nem hallott még ilyet Kis é* Nagy Pö- löske!) Im öaazeperelt a két ifiar ason: A Böskének kék vagy barna szeme vagyon? As egyik oefelejts ssinüoek állítja, Cserebogár barna, — a másik ast mondja. Ssórul-asóra pedig annyira menének . . . De erről zengni fog s második ének, írek. Megh ÍYŐ. A nagy-kanizsai tanítói járáskör f. évi május 19-én, reggelid órakor, a sormási kösségi iskola-helyiségében tarundja rendea tavaszi közgyűléséi, melyre a kör tagjai a az érdekelt tanűgy-barátok tisztelettel meghívatnak. Tár gyai: a) gyakorlati előadások: Altmano M. ur a számban, a Anders K. ur a földrajzból. b) A központ álul kitűzött tételek: „Mi okozta és mely tényezőkkel lehetne a tisztség viselés iránt észlelhető közönyt a taniló-egyletekben meg»züo-tetni?u Továbbá: .Mik volnának a tanítói tekintély emelésének hathatós eszközei?" megvitatása, c) Folyó ügyek (pént-tár, gyűjtések stb) elintézése, d) Notáui inditványok. Kelt Nsgy Kanizsán, 1885. máj. 5. Hajgató Sándor jkör elnök. — A „Magyar irodalom- és művészet pártoló egyesület" irodalmi szakosztálya i. hn 6-an tartotta iiorvező ülését, melyen elnöknek Bátorfi Lajos, másodelnöknek Tuboly Victor,jegyzőnek Jáfzai Ármin válasstattak meg. A megalakult szakosztály tanácskosási tárgyat a szakosstály teendői képezték. — — Kérelem. Áson t. gyűjtőket, kik kisdandó .Angyal és ördög* czimü bessély-kötstemre megrendelőket gyűjteni szívesek voltak, — e he!yen kérem, hogy a megrendelők neveit máj. 1 5-é i g — hozzám ,is beküldeni szíveskedjenek ! Nagy Kanizsán, 1885. májúi 7-én Ssalay Sándor. f — Tanügyi jelentés. A nagykanizsai kath. fógymnasiumbso az 1884/5. tanév végén as érettségi vizgálatok írásbeli része májua hó 18— 22 s a szóbeli jun. 10—12. napjaiban fog megtartatni, miről az erre jogosítottakat ez ulon is értesiti: NagJ-Kanissán, 1885. májas 7-én, as igaigatóság. — Meghívó. Alulirt, mint a n»gy kanissai .Magyar irodalom- és művész«'' pártoló egyesület" zenei szakosztályának szervező elnöke tisztelettel feikérem " egyesület zenei szakosztályának lagjsi^ hogy az 1885. évi május 12-én eB»i fél 8 órakor az egyesületi helyiségben(Oro»«-lán szálló L emelet) tartsndó szerved ülésre megjelenni ssiveskedjenek, nemkülönben mindazon t. tagok, kik ezea szakosztályban kívánnak működői. Ti««-telettel: Vencsel Rezső. — Meghívó. Van szerencsém » oagy-kanis8ai „Magyar iroda''om- és művészet pártoló egyesület" ason «. tzgjsú. kik a dalárdái szakosztályban kívánnak működni, felkérni, kegyesk-djenek » 1885. évi május 11-én esti fél 8 órskor as egyesületi helyiségben tartandó s»er-veső ülésre megjelenni. Tisztelettel: Bi-schitzky Miksa, sservező elnök. — Tárosunk egyre épül, wép«-Most négy öt helyen i8 nagyban (olj* építkezés. Hol előbb alacsony, jelente* telen épületkék állottak a szépislés rová- HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS -n 1885 sára, most egy. kétemeletes hásak épülnek. A .Polgári Egylet« is kiadta már fs épitkeaéat Saller Lajoanak 25.000 fortfttárt. — Ép''t kezes itt, épitkeaés ott 1 Csak aa csudálatos, hogy azért a házbér nagyaága ellen csernyi a panasz. — Zalamegye rendea tavasai oagy-gyülésén májas 4-da asámosaa jelentek meg. A terjedelmes alispáni jelentót ¿lénk figyelmet keltett a érte elismerés ■za vaatatott. Letenyei saolgabiróvá egyhangúlag Zarka Miklós választatott meg. A megyei tisztviselők nyugdíjintézetének alapszabályai némi módosítással el-(Ugadtattak. B. Putbeány Gésa urnák pbyloxera- iigybeni indítványa élénk lelkesedéssel fogadtatott, hogy a megyébe sehonnan ee szabadjon saólövaeasőt ho-satoi. még a kecskeméti állami saólőte lépről sem; ezen helyes indítvány alispán ik ujabb ¡oditváoyával, aszal toldatott meg, hogy a kormány Kescthelyen tortóuő azőlőtelep felálliláaára kéreaaék fel. As ia örvendetes tudomásul vételalt, hogy a muraközi lovakból a ki-ai lilásra néhány mü fajbeli ssállittaasék s erre 400 írt költség utalványosUtott is, t»vábbá: hogy Nsgy-Kaniaaán csendflr-p.rancsookság állítatott fii s már mint 1-én meg is keadette működését. — Uyufa-oldatott Ivott «gy helybeli napsaámos leány, ki a Kinisai ut-czában kőmivesek mellett dolgosott. F. hó 7-en u. i. egy jó csomó gyufalejet teteiben oldott fel a a mérges oldstot megitta. Rosszul lett ugyan tőle; de a gyors orvoai segély megmentette as életnek. Hogy a különben ép, egésaséges, életerős, fiatal leányt mi késstette eaen tettre, határozottan nem tudható. — Kávéházainkban, abban as idő L»eu, mikor * caukor és kávé megdrágult, — egy-egy adag kávénak ára fel lett -melve. Hát ez » rendjén volt. Csak aa érthetetlen, hogy most, mikor a caukor és kávé ára tetemesen leszállott, mért kell kávéházainkban a kávét éppen oly árral fisetni, mint előbb ?! (Egy kávéid.) — Jótékony esó volt Nagy-Kanizsán ea vidékén f. hó 3-án. Aa eaózés körül-belül 3 napig tartott, meg-»zakitaaokkal. A növények újra éledlek ; a szomjas földet is munkálásra slkaltnaasa tette as eső ; de utáns áUsndó erős ssél követkesett, mely két napig tartván, a földet nagyban és rohamosan kiszárította. As időjáiás azonban olyan, ¿agy ujab> eeóaéere van ismét kilátás. — Kereaztjáró napok hétfóo, t. ¿ó 11-én kaadódnek. As eled napon Kis-Kaniaaára, a másodikon a temetői kápolnához, a harmadikon a városi (felsó) templomhoz tartalik reggeli G órakor körmenet. — Véres verekedés. A mult va aáruapról hétfőre átmenő éjjl a bily-bali bonvéd állomá«parancsnok lovásza későre elmaradva, valami könnyű vérű leány felett összeütközésbe jött néhány kiskanissai parazstlegénynyel, kik verekedést düh ól megssállva, a lovásit ngy összeszurkálták, hogy kórhásba kellet szaKitani. A tettesek ellen — kik köst bizonyos Mákos Ferencz név alatt ismert szenvedély«» híre« verekedő is van — a vizsgálat megindittatott. — Zeneelóadás. A helybeli kö-kedveliségü .tűzoltó senekar" f. hó 14-én csütört kön, .Oroszlán'' vendéglő kertjében „aeoe előadást rendez, — mely alkalomra a pártolásra érdemes vendéglős friss kőbányai Dréher-féle király- és ászok-sört méret. — A kedélyesnek igér '' keaő mulatságra különben falragaszok u ján is fal lecnd hiva a t. közöuség figyelme. — Az országos kiállítás mennyi lőtt. Jelenvolt a király, trónörökös és számos főur. A trónörökös b«siéde igen jó hatást szült az egész hazában. Mindenütt — különösen pedig Budapesten — vagy »a öröm és lelkesültség a kiáliitáa megnyitásának sikerülte felett. .Habára legutóbbi sseles sápor alkalmával a kiállítok éa látogatók leikesültségét nagyban lehűtötte aa a saomoru tapasztalás, hogy a kiállítási épületek a lelkiiamrret-len építés miatt sem as embereket, sem a tárgyakat nem védik meg a* eső ellen ; a sápor keresztülvert rajtok. — A keszthelyi csónakázó-egylet csütörtökön folyó hó 7-éo tartót* megnyitását. A disz csónakázás d. u. 5 órakor vette kesdelét aanekiaéret melleit, melyet kedélyes bankett fejeaett be. Aa egylet es évben ismét 2 hajót rendelt meg Young balaton-fttredi hajó gyárából. — Nagy megbotránykozást szült az a „erimen iaesae puriUiis," mely Kot-toriban történt. A tett elkövetőjakónt Blauhorn Márk otUni lakost állitot-ták a vádlottak padjára. A leány (11 éves) egyenesen erre vallott. As elsőfokú bíróság a lány vallomásárs nem fektetett — ágy látssik — zulyt, mert Blauhornt felmentette. Az ügy lelebbezve lett. Ki-váncaiak vagyunk a felaőbb biróság Ítéletére; mert — amint értesülünk — s leány még mindig állhstatossn ragaszkodik sbbeli vallomásához, hogy a eriment Blauhorn követte el. A felaóbb biróság minden valóssinüséggel uj vizsgálatot fog elrendelni. — A keszthelyi gazd int hallgatói a napokban választották meg Hévisi mulatságukra a biaoltaágot. Elnök« választás nem volt ezúttal oly heves mint bálalkalmával, hanem egy hangú lag választották meg Hayden Sándor III. éves hallgatót. Alelnök lett: Bre-aovay István ; pénztárnok : Kiss Endre, ellenőr ; Ssilassy Gy., j»gyaó : Lénárd Jenő. Bizotisági tagok: Simnoyi Kálmán, Ihrig Ernő, Paulovita Jáuos, Mihály ty Karoly, Antal Fsrencs, Baán Gézs, Tőkey Jenő, Hayden Jósaaf, Dörnhöffer Retaő, Preuenhoffer Jenő, Kotamann Kesaő, Bakos Béla. Gallas Ödön, Francsics Jóaaef, B&pp Károly.— Csigány vajda : Méssáros Lajos. Amu-latság juniusba le<z megtartva. — A hérvizi fürdó, melynek me leg kénes forráaa és issapa csús, köszvény éa izombántalmak ellen felülmnlhatlan hatoau, május 1-én megnyittatot. E fürdő, mely Kessthely varosától félórányi távolságban fekssik, különösen kiemelen dő regényes fekvése és pormentes levegője állal. A vaauti állomásra és zsámos kirándulási helyekre társaakoosik és magán foga ok köslekednek. A lakások teljes kényelemmel ber^ndesvék, melyekre vonatkozólag osakis Govorcsis György .ottani jóoevü vendéglős szolgál felvilágosítással. — Csász. klr. ssab. P h ő n i X biztosító Ursaaág. Értesülésünk szerint a Pbőnix biztosító társaság igazgatósága as e hó 28-ára egybehívott XXV. rendes kösgyülésen a mult évi nyereményből a dij- és nyeremény tartalék jelentékeny ssaporiiását és emellett még l5/# osztalék fizetését fogj- ioditványosai. — A ha-aánkban kiterjedt (islettel biró Pbőnix biatositó társaság bevételei a mult évben ismét tetemesen gyarapodtak és össses bistositási ágazatait nevezetes nyereménynyel sárta le. '' v — Csekély költség mellett nagy nyeremény vau bistositva mindazoknak a kik Brandt Richárd -gyógyszeress sváj-csi labdacsait használva (dubosonkint 70 kr. a gyógyas^rtárakban) testöket kitisztítják s ez által sst uj életre serkentik s megerősítik. Minthogy Magyarsságban Brandt K. gyógysseréas svájosi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hegy minden dobozon cségjegyül egy fehér kereset vörös mezőben s Brandt R. névaláírása meg-Ingyen. —-- Szerkesztői üzenetek. B Gy. VéfSd ,4las»\| neadei árny alatt?* As epi gramm légkörei bb tálalva len H. S Páps. Két verse van benn. Nemsoká''a jönnek. N J. Lovászt Cz uctal oem soroztak be dolgozatainak egyikét sem. H. Cy. A -Domború Itt-ott almi tehauég felcaillao versében; de aeért nem k6s6Ih«t£ Próbálkozzék más téren! B. B. Csáktornya. Tán tflrelme is veszett a hossza késedelemért ? Halasztást nem tardolgok szorították ki e* ideig lapnak keretéi b''l, as Bn kfi«léara f.vjrptt munkáit. M. Gy Veszprési LegíSlebb caak egyet hozhatunk mutatvÁnyul S beküldött versfkb&l. B A Süaegh B. köaleményeidet tár-nüke miatt nem vehettBk fel. Bocsánat! B L. Tata A «rép költeményeket kS-srAnjQk Én aligha jntolc e nyár folytán az ország szivébe. Levélben többet! „BlakaséfcozK. ha dalt inté ünk, annak olyannak kell lenni, hogy az 8 tiszta haagoV-hoz szokott érzékét kellemesen érintsük vele. K P. Ksrks-Szt -Király, a bekoldöttek-b«l ítélve, öntSl jobbak is kertinek. Azért ezeket félretettük. Sük i. Lábsd. A lapot elküldöttük. Annyi bizonyos, hogy a postai hanyag expedi-tió ellen száz és egy s panasz. Bőbb-atóbb az országos hírlapírói egyesület letz kénytelen keaábe venni est a dolgot Ny. S Hol vagy? Berlinben, Párisban vagy Londonban t írj I Vagy a dicsőség atján már megfeledkeztél rólunk?) Kit nem akarom hinni. Árverezni kívánók tartósnak s becsár 10 százalékát készpénzben vagy ovadékképes papirban a kiküldött ke-séhes letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig as elsőt ss árveréa jogerőre emelkedésétől ssá-mitandó 15 nap alatt, a másodikat ugyan ason naptól asámitandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, — minden egyes réaslet után az Srve-rés napjától számítandó 6 asáaalék kamatokkal egy (itt as árveréai feltételekben meghatározott helyen éz módozatok szerint lefizetni. Nagy-Kanizsán, a kir. tssék tkvi osztályánál 1884. évi november 14. 74« t sa~ Érk. decz. 10-én/tkri 1884 Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir. trrazék telekkönyvi osztálya részérSI közhírré tétetik, hogy Bodica Márton merenyei lakói végrehajtató nak Pirman Katalin özregy Megáll GyörgynS és Megül (jyftrgy végrehajtást aseovedS me-resyei lakósok elleni 80 frt tóke. 40 frt 1879 márczius 26-tól. 40 frt ntán pedig 1879 évi DnTtmbsr hó 10-ik napjától járó 6% kamatok. 21 frt 40 kr per és végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi és még felmerfllendS költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. trvsxék területéhez tartozó marenyai 61 sz. tjkvben A I 1—10 hrsz ss. a. felvett ingatlanokból Megáll Györgyöt talajdoni joggal illető 534 frtrz becsölt egyharmad réssé külön, mégis ugyan ason tjkvben A + 1—9 sor az. a foglalt fekrőaágakből ugyan annak tnlajdonát képesó 382 frtrs becsült szinte egyharmad része 1885 évi jssiat M l-sé napján d. e 10 érakor Keresyés a községbtré házinál 8imon Gábor felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár Árverezni kiránók tartósnak a becsár l0°/o-át készpénzben vagy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenló részletben, még pedig az elsSt as árverés jogerőre emelkedésed] számítandó 15 nap alatt, a -násodikat ugyanattól 30 nap alatt a harmadiL«t ugyanattól 45 nap alatt, mindan egres réssiet ntáa as árverés napjától szá-mitandó 60/0 kamatukkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módosatok szerint lefizetni. Esen hirdetmény kibocsátásával egy-ideüleg megál apitot: árverési feltételek a hi vatalos órák alatt a nagy kanizsai kir trrszk telekkönyvi osztályánál s a merenyei község elSIjáróságnál megtekinthetek. A kir. trvssék mint telekkönyvi hatósága Nagy Kanizsán 1884. évi deczember hó 12-ik napján. ''2606 1—1 beosült V, réssé, — végre a 20661 sstjkvben A f 1 iot ssám alatt felvett ingatlanból, ugyanast illető 90 frtrs becsült Ve d/résse a becsár mint kikiáltási ár és ennek megfelelő 10 /, bánatpénz lstétsls kötelesettsége mellett s perlaki kösoégbásnál 1885 évi juntus hé 5-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó árverésen eladrtnii fog. — A részletezőbb árverési fettételek esea kir. járásbíróság telekkönyv osztályánál és s perlaki köaségbirónál be-tekinthetők. A kir. járásbíróság mirt telekkönyvi hatóság. Csáktornyán 1884 deczember hó 20-án. 887 s /1885 2504 1—1 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó as 1881. évi LX.t CZ. 102. §-a értelmében ezennel köshirré tessí, hogy az alsO-leudvai kir. járásbíróság 3958/84 szama végzése áltál Lenk Samu soproni Ukos javára Trásayek Iván kUpalínai Iskos ellen 497 frt 50 kr. tőke, ennek 1884. évi juniua hó 1 ső napjától ssámitandó 8 ssástóli kamatai és eddig öaaseaen 17 frt 32 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le fogialt és 565 frtra be-csült egy tehén, két kasai sséna egy ka-koricza góré, egy üssŐ, egy bíkaborju, 9 darab sertés, és egy vsstengelyes szekérből álló ingóságok nyilvános árveré« ut ján eladatnak. Mely árverésnek az 1803/1885 az. kiküldést rendelő végzée folytán a helyszínén, vugyis Kizpalinán alperes lakásán leendő eszközlóaére 1885-ik évi május hó 18 ik napján délelőtt 9 óraja katáridőül ki tűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivstnak meg, hogy az érintett ingóaágok ezan árverésen, az 1881. évi LX. t. cs. 107. §-a értelmében a iegtöbbet ígérőnek becsáron alnl is eladatri fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 181. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Alsó-Lendván 1885-ia évi május hó 4ik napján. Zakó Dániel kir. bírósági végrehajtó. 6568. sz./tkv. 1884. 249S 1—1 Árverési hirdetmény. A nkanisszi kir. tssék tkvi osztály» résséről köshirré tetetik, hogy a magyar államkincstár végrehajtatásak Bot György és neje Hercseg Anna vég-rshsjtást szenvedő kerecsenyi lskos elleni 213 frt 5 kr. tőke s járulékai iránti • végrehajtási ügyében s kerecsenyi 153. ss. tjkvben A f 1 aor 458. hrssám alatt felvett 150 frtrs becsültingstlsn külön,— 2. sor 472. hrssám alatt foglalt 242 frtra becsült fekvőség külön 1885 Hí évi május hé 22. napján délelőtt 10 órakor Kerecsenyben s község biró házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. — Kikiáltási ár a becsár. _ irveresni kívánók tartoznak a becsár 10 százalékát készpénzben vsgy óvedékképes pspirban a kiküldött kesé-hes letenni. — Vevő köteles a vételárt három egyenlő réssletben : az elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől ssámitandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanáttó! 30 nsp alatt, s harmadikat ugyansttól 60 alatt, minden egyes részlet után az árverés napjától zzámitva 6 ssástóli kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módosstok asrrint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsátásával egyideüleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-ka-nizsai kir. tszék telekkönyvi osztályánál « Kerecseny község elöljáróságánál megtekinthetők. — A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság Nagy-Kanissán 1884 évi october hó 31-ik napján. Lapvesér és kiadó: SZALAY SÁNDOR-Felelős sserkesztA : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF. 6 805/tkv. 1884. 2501 l-l Árverési hirdetmény. A nagy-kanisssi kir. tvsaék tkkvi osztálya rétzéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye ösasesitett árvatárs végrehaj tatán »k Parti Jósaef és neje Kolon-gya Anna végrehajtást saenvedő nkani-zsai lakosok elleni 200 frt tőke a jár. iránti végrehajtási ügyében s nagyré- csei 279. az. tjkvb«n A t 1 ">r (3409— 3412) hrsz. vál ságköteles, Parti József és neje Kolongya Anna tulajdonát képeső 296 frtra becsült egéss ingatlan külön, — a nagyrécaei 317. as. tjkvben A f 1 aor (3458 -3461) hrsz. a. felvett fekvőségek ugyanazok tulajdonához tartozó 226 frtra becsült hasonfele 1885. évi május 20 ik napján délelőtt 11 orakor Nagy-Récaén a kős-ségbiró básánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett bccsár. 6179 tkv. 894. 2498 1-1 Arvevési hirdetmény. A nagy kanizsai kir. trveaék tkvi oaatálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamagye oassesitett árvatára végrehajtatónak Balog Antal kiwécsei lakós végrehajtást ssenvedő elleni 200 frt tőke s jár. iránti, végrehajtási ügyében s nagy récseí 317 sz. tjkvben A t (3458-3461) hrsz. váltság köteles asőlőnek Balogh An tal tulajdonát képető 373 frtra becsült fele Nagy Bécsén a község biró hásánál 1885. évi május hi 20 ik napján d. e> 10 órakor valamint a kis récsei 66. ss. tjkvben A f 36/6 hrsz. fekvőségnek ugyan Balogh Antalt illető 80 frtra be csült fele 1885. évi május hd 20-ik napján d. u. 2 órakor a kis réiaei község biró házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadékképes pspirban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig as elsőt as árveres jogerőre emelkedésétől asámitandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyánattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanat''ól 3 h6nap alatt, minden egyes réaslet után as árveréa napjától asámitandó 6/0 kamatokkal együtt as árveréii feltételekben meghatározott helyen éa módozatok szerint lefizetni. — Nagy Kanizsán, a kir. trvssk. tlkvi osztályánál 1884. évi október hó 13-án. — 4512. az./tk. 84. 2496 l-l Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság résséről esen-nel köshirré té''etik, hogy Zskal Henrik Ügyvéd által képviselt Neuman Bolta czirkovljáni lakosnak, mégis a kimondott caatiakoaás folytán Caavlek Jakab sst.-kereasti lakosnak Horváth Istvá. mint jelaálog bírtok tulajdonos perlski lakoa ellen 57 frt éa 125 frt tőke a jár. iránti vegrehajtáai ügyében a □ agyrkaniaaai kir. törvényazékhez tar« tozó ezen kir. járáabiróaág területén levő a perlaki 398 satjkben Áf 1-3 aor as. a. felvett ingatlanból Horváth Istvánt illető 136 frt »/« krrs bessült ''/6 réaz, az 1569 astjkvben A f 1 aor szám alatt s/s részben kiskorú Zotics Borbála, Mária, Iván, Krisztina és Pál ''/« részben végrehaj''ást ssenvedatt tulajdonául felvett 110 frtra becaült ingatlan az 1881 é. 60 t. cz. 156 §-nak d.) pontja értelmében egészben at 1689 sstjxvben A f 2. asor szám alatt felvett ingatlanból végrebajtáat szenvedettet illető 110 frtra BARLETTA VAROS KÖLCSÖN-SORSJEGYE hitelesíttetett ét biztssittatott királyi okirattal 1870-ben. BIZTOSÍTÉK. — Ezen kölcsönt biztosítja első sorban egy ingatlan lelzálog 20 millió ¿rtákben, mely Birletta váro» tulajdoaa ; másodszor: egy jelzálog ugyanezen vároa minden rendea- ét rendkívüli bevételeiről. Minden kötvény ri.nafizetí 100 frankig, vagyi« 25 frank, miit legkiiebh nyeremény és 75 frank & befizetett kibocsájtott értékre; — mely bixtositott 25 frkoj nyereményt, ni 2 millióra ''kinCheti magát. A Barletta várói álul kibocsájtott kötvények ep- kfllöuö, rendszerre vsának alapítva, mely a nagy nyerő sorsjegyekétől égésiéi kü öobüző, mert ezea kölcsön sorsjegy, mely maga játtzik is, ha egy vigy tJbb nyeremSnyt ciiaál is, érvé-nyes tovább a minden búzáinál nyeremény osztiléko: kap és pidi? mindvéijig a kölcsön, illetve sorsjegy elenyéaztéif. tfinieo kötvénynek leb jtjégei 300 íorsjegy/vel játszani, mely 5 millióig nyerhet. ÉTENKÉNT NÉCY HUZAS február 20, — május 20, — augusztus 20, — november 20, 140 ezer nyereménynyel öaaze«en 2507 1—1 UARMINCZ MILLIÓ ?el5^kóIött kfllöuf«le nyeremények léteznek éspedig i millió, 1 millió, 000,000 250,000, 100,000, 50,000, 20,000 én lg? tovább. A nyeremények a bázis utáni napon kíszpénzbenazonnai kifizettetnek KIBOC8ATOTT ÉBTÉK A. elhatározást a tulajdonosnak szóló 163 hn-zasra, valamint az eredeti kötvény aláírást Barletta váró« helyhatósága eszközli, ugy szintén a részletezés német és franczia nyelven — és készpénz fizetés mellett 7j állapítá meg. — Lehetséges 60 frt részlet fizeiéssel is eszközölni oly formán, hagy 5 frt 15leg fizettetik és bátra ''eví 45 frt. 18 hó alatt 2 frt. 50 kr részletekben fizetendő minden hó elsó hetében — 1885 jnlius 1-tól. Ezen kötvények ép ugy játaaanak és nyeremény osztalékot kapnak, mint a fent érintettek. Minden vevS megkapja mint Ígérvény jegyet a franczia-sorsjegyet, melv min den hónapban 7 búzáson e folyó évben szerepe'', mely hnzásokon eey sorsjegy 500,000 egy 100,000, egy 100,000 és 3,000, a többi nyereménvekre ö.siesen 3 millió hozás leend. Xicc. sem Olaszországban, sem egész Európában tgy hasonló köl<;s5n-sorsjegy, mely a Barlettihez hasonló volna mert ez az egyedüli, mely oly óriási Baazegü nyereményt, ét oly aok éa fólytonos kilátáat nyújtana ; ez nyújt különben a tulajdonos részérSI megdSotbetlen bistositékot is. Az aláírás marad a megnyitott május 18-ig e banknál: CROCE FBJEHES DE FEU MAKIO IN GENTJA 32. St. Georgsplats (Italien.) Levelek 36 óra alatt jfinnek meg. Fizetések elfogadtatnak: papírpénzben, levélbélyegek- és járadék-szelvényekbon, melyek bár mely országban érvénvesek — A viszonválaszra 25 kr csatolandó. f-xmx+x+K+xmxwxix+x+x+x+x J Nagy-Kanizsa raros tanácsát ól. j 5 Z1. Árverési hirdelmény. 5 { ^ agy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhírré téte-J "tik, hogy a város tulajdonát képező, 14660 frt becsértékü, a nagy + kanizsai 6G. sz. tjkvben 863. hr. sz. alatt felvett ingatlan tartó- £ zékaival együtt (régi kórház) folyó évi május hó 29-én reggeli 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fogJÜ adatni. Az árverezni kivánok értesíttetnek, hogy árverezni csak a)( becsár 10 százalékáoak bánatpénzül letétele melett lehet. Hh + A többi feletételek a vá osház tanácstermében a hivatalosat órák* alatt a városi levéltárnoknál betekinthetók. - ifi + Kelt flagy-Kanizsán, 1885. május 2-án. J ♦ 2506 i-s _ A városi tanács. X *+M+X++H+H+M++X+K++X+K huszonnegyedik évfolyam ZALAI'' KÖZLÖNY <1MÍJÜS 1885. I T É SI 6902 /tkv. 884 2500 l-l ^ * Árverési hirdetmeny A nkanita»i kir. tarék ikvi oaa''.á-1/» restéről közhírré tétetik, hogy Knor-czer Frigyes nkanizsai lakós végrehaj-tatónak, öreg Zoltán., Jáno« végrah&jtAat szenvedő bekónafci lakó« elleni Í10 írt * ¡W....... t&ke • járulék»i irán''.i végrehajtás: Ügyébe a bakónaki 37. számú tjkvben öreg Zoltán János tulajdonát képesó A f 1Ó49 hrez. 57 frt, t 1731 hrea. 51 frtra,-t4733 hrsz. 15 frt 50 krra, f 1849 hr««. 57 írtra, t 2049 hrgi. 82 frt 50 krra és t 2076 hrst. 29 írtra bectüU fele réaae az 1885 óvj jnájus 23-án d e. 10 Bakónakon a koaségbiró fsánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltáai ár a fennebb kitett becsAr. Áxvereani kiránók 0 tartsak • becsár 10 saásalékát kéaapénzben yegy ovadékképes papirban a kiküldött kóréhet letenni. Az árverési feltételek 9 hivatalos órák alatt a nkanizsai ktr. Uték tki-oaztáljánál s Bakónak kózséghásánAl megtekinthetők. Nagy-Kanizsán a kir. tazék tke? osztályánál 1884. noTember 21. f J I TAROSA fürdőhely '' Magyarhou osztrák Stájer batároo Vasmegyében fokszik tsombathélyi és atpangi vasúti Állomásoktól 4 óra alatt elérhe ó. Vize kililnó vastartalmú, fiirdóje kivált nói betegségeknél különös jó he^áaa, nevezetesen a női nemi szervek báatalmainál, mindkét nem idegbajainál, a légzési ée «mésztési szervek idült hurut-jainál. a húgyszervek bajainál ztb. _A vendégek ellAtáaáfál az ntolaó években uj épttletek ál- lal lett gondoskodva. — PÓata ééjáv^rdai állomáa a fürdőben. Fürdóorvos dr. Thomas Lajos. — A fürJóidény májú» 24-én kezd&dik. A lurdőielügyelősé. 2470 4-6- : ki Ifi +x+x+k+x+x+x+x+x A poloska és ag yiievezett sv Ab bogár tökéletes JOirtása egye 401 és kizárólftg Főnynereaény esetleg 500,000 ■árka. Aiyéreaéaj u álla« Alt Wzteattat jelentés. Meghívás a Hamburg állam által biztosított nagy pénakisorsoláa nyeremény- esélyein való rétsvételre, melyekben 9 millió 880460 «árkán \| felül okvetlenül nje^etik. F.zen előnyös pénskisoaolás tervsze- rüleg 5»»zélllitott nyereményei, meiyek • csak 100,000 sorsjegyből állapak a kö> vsikesók: t i. ^ r l A ''»««mx^b »setleg 1 dij 300,000 tn. 500 4M márkaol 253 ny. 2000 m 5''2 1000 ■».•• o * 100,000 m. 818 , . (MV) m 1 * 90,000 m 25 p 30-1 m.-< 1 r 80,000 m. 61 . 200 m. 2 » 70,000 m. 64 . 150 rn 1 f» 60 000 m. 31720 . 145 tn. o . 50,000 m 3950 „ 124 m. - 1 r> •10.000 m 90 . 100 m. 5 r 20.(00 ta. 3950 . 94 m 3 » lö.Oon m. 3950 . «7 m.- 26 p 10,00^ m. 2950 „ 40 tn f> 5 000 m 1950 . 20 m. • s.ooo m. egészben .60^00 m. mely nyerPméuyek LÓhány h$aap alatt, hét o»ztályban okvetlen hozatni fognak Az első nyereméayLaaás hivatalosam. állapitutott meg, melyhiet '' 1 eg ered sors csak frt 3 60 v. C 1 fél ered. sor«. csak frt I 80 V 3 ■ 1 négy. . sorsj. csak kr. 90 V. !''/,■ '' kerül. E.n a* tilsa '' által blztosiUtt eredeti tortjegyek (nem pedig tiltott ígérvények) az összeg btrauates békül dése aeliett stég a leftivelabk-kUkr ta uétkflldetrek általa Minden érdekelt, eredeti sorsje--g r e k mellett tólem az Állam cximeré- I vei ellátott eredeti játéktervet dy uílkül kapja meg, valamint hutás után a hivatalos ''nyereményjefyaéket minden feUtólitás nélkül. A nyereaesy kifizetése é< szetasz-táta általam közvetlenül ettkö-töhetik a résstvevókbfiz pontosan s a* l^nigorobb mellett. titökt art ám Bármi megrendelés egy egyszerű postautalványon vagy «áaJett, fcréUe^l tehető. Forduljanak tehát megbízásokkal bizalomteljesen 2480 3—3 f. évi májas 20-áig . SAMUEL HECKSCHE&»»- bank éa Táltetéuez Hamburgban. A LEGJOBB CZIGAEETTA:PAPIR11 a valódi franczia gj-ártmány. Cawley és H«nry.töl Utásiátektél ■Indeekl tvatÜL A cxigaretta-papir csak akkor valódi, '' ha minden eeyea lap i egyes lap ON bflye Zacherl által érhető el. A valódi gyártmány eredeti üregekben név- és védjegygyel eltátva kap. ható.5^ valódit ckak azon kereskedők árasitják. hol az erre voftatkqzo pU^átok a kiratban láthatók. 2406 2-4 VWJegy +x+jc+x+x+x+x+x+x+x+x+x+x40x+1 KÉREM OLVAS NI ÍI! Mivel RumAaiAval volt aagy őss««kottetésem — ottani tfibb aolid házak bukása követk-ctebea megszűnt, kiknek én eddig ¿venként nagy mennyiségű LÓ-TAK Afi Ó T BzAllilottum, — óriAsi halmaz kéaaietem hasson nélkül érintetlen bever, — miért is elhatároztam magam, e keszletet bármi érőn .iW m E takarók i^en alkui masak ágy- ét fiirdfl takarékul is, — vau- nak 190 cm. hosazn 130 cm. széles, többféle vastagságban és ehiyíhetctlen szövetben, — ée ett az ösnegnek beküldés, vagy utánvéttel '' '' darabonként 1 frt 75 krajezárért aaallitoiB. Tekintve eveu oloeóeágot őe kitiinü jó anyagot, — ha bárki ie nem volua meg-lég«>dre a megrendelt (Argygyal, a vételárban mindig visszaveszem. Minden rninóeégü selyem ágytakarók » legfidoreabb- se-lyemból, a legkedveltebb színekben: vőroa, kék. sárga, zöld. na-rancaaain, sAvoa, — minden nagyság- és szél«-ngb-n a legnagyobb ágyra is darabonként 3 írt 25 kr, egy pár csak Ő frt Hogy a nálam rendelt Iótakarók a ,vevőket, mennyim ki« elégítették, annak igazolásául az irodámban fekvó szAz ós azáz •zámra menó meg éa utánrendeió levelekból bátorkodom egy párt a t. közönség elé terjeszteni : „Tekintete« úr! Kérem réizemre uiég 40 db. takarét — mint az előbbbiek voltak — bizto h tiridCre vasúton, ntanvéuel küldeni. Caj-mem : Eileeke Zsófia Biczkowccén állomás, Kalifovzzcaiana, Lembergen át" Biiko vcip, márcz. 4. 1685 Breitbrnnn, Lanca mellett, 24 már<-z. 1885. Tekintetet nrl £é-saemre szivetkedjék még 14 drb. takarót ngyana>on minö»ég0b51 milyet már vette — utánvéttel kífld-ni. — Tisztelettől Oangelherger György, termény-kereikedő. Zabors, márcz 27. 1885 Tek ur! Miután »-oáaodik rm>4elésem re i$ teljesen kiefégitó Ukarókat küldött ismételten köszönöm. — és kérem résaemre még 8 darabot ugyanazon minőiégübol küldeni. — Én fogom önt minden ismerSseimoél a legjobban ajánlani. — Tisztelettel Grvegorzek József Záborz, u. p. Ehibi, Schléziában. Közkedveluégü takaróim megszerezelésénél a tévedések kikerülése, — de különösen * n é kftaöntég érdeke tekintetéből kérem — a kereskedelmi törvényszékileg bejegyzett alábbi ctéget pontonan kiírni: > Uinveraal-Varaaadt-Barean (J. U. 0TTAKRIN6, WIEN. . 3"8 öl • le Savanyu-Kút STEFÁNIA Koranaherczegno forrásT • Csaí ralóii i .ha mi/íden doboson » pifj''T : » »aa éa Mail soksaoro. •itott cség ^ nya-maU látható. . Eaen porok tartós gyógyhiri»» makacs \|yar- és alteitbajak, gyomorgöfct elnylákásodAs, gyomorégés, rögaört dagalit, máj baj verteimet, aranyér és a legkülönfélébb eil betegaegek ellen 3<> ér óu folytonosan növekedő -li«merétb«n ré szetOl Egy eredeti doboz hasaoAlati utasítással 1 frt Haailattvityok tírvényesea Dldiztataak. MOLL SEIDLITZ POR Tri»«zt 1882 srswy erem. ói 4$ rEtlqoette Szénsavdús, természetes, égvényes ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a LégzÖ szerveknek, gyí mórnak s hólyagnak. A krondorfi viz legtekintélyesebb \ egy vizsgálóink sze rint mennyilegesen az elaó helyet foglalja el a birodalom égvényes savanya vizek fölött n 2431 12—20 Hy Katvállalkozók Rrondorf Karlsí-ad meüett -^t Raktár Kagy-Eaniasán : WEISS testvéreknél Kapható minden ásványvíz kereskedésben vendéglőben. Köszvény , esnz. miadennemO hasogass éa bénnlát-. fej-, föl- és fogfájás sikeres gyógyi-0 tavához badSrztö leara; borogatázaak mindennema sérülések és sebek, gyaladások és daganatok el en, Beaaoleg rizael keverve, hirtelen betegedés, hányás éskólika ellen. Egy üveg pontos utasítással 80 kr. 2401 24—A2 Valódi, Moll védjegyével éa névaláírásával. moii A. gyógyszerész császár királyi ■dv. szállító. Bécs, Tnchlaubeo Raktárak : N a I y • K a a I Z s a : Belu* József gyógyszerész. Hoseufeld Ad Fesselhofer József. Baros: Dorner S. Csáktornya. Göncz L. gyógy Kapazvárott: Borovicz Ad. Keszthely : Schleifer fia Kftraead : Rátz János. Marözall : IsztI Ferd. Szigetvár: Szalay József. Zala-Eflerszeg: Bollösy J. gyógyszerész. H E ß G EKféie orvosi 9 oevoai tekin''éljek ál«»l aj«m>a Ausztria-Mayyarorsaagban, Francsia oraság, Kémetoraúg, Hollandban, Schvoicxban, Bomániában a b. már tia év ö«a fénye« «ikerrel haeznaltatik 2436 5 — 12 ■italt jsalste u arezbór ntlndenftle tisztátalanságai ellen kolé- nöaen a rüb, az idftlt ée pikkely sömör ellen, a kosz, a süm3r reped-vény, a fej éa «sakAl ellen, a asepló, májtolt, úgynevezett ret^aorr, a fagyda^, a lábizyidás, s a gyermekek valamennyi külső íe;belegaégei ellen. Etenfelül mindenkinek mint a bórt tiastité mosdószer ajánltatik. Ára darabon kint használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan 40°/o-a tömény fakAtrányt tartalma« felettébb gondosan van kéasitve • lényegesen kQlönböaik minden egyéb, a kereekeaéaekben előforduló kátrány-eeappanoktél. SS Csalások k&er&lése végett SS a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zö!d csomagolásra. Egyedül helyettes a bel- és külföld részért • A, KELL 2MJSZ. Troppau ^ V^^étU^ 3 agy - Kanizsán: Pragtr Béla gyógjaseréssoéi. BUDAI KESERŰVÍZ tc <s ro I Cl a legtöbb gyógyszertárban kapható. FORRÁS A legtekintélyesebb orvosok által ajánlva, — friss töltésű és folytonoa j& hatása, mely minden vegyes és ásványvizkereskedésben valamint Tulajdonosok : LOSER TESTVÉREK •> Badafestaa o <o 51 iietai Mm elf Arnoldnál Bécs, L Pestalozzi utcaa. Közvetítés ingyen. - E szakban a legrégibb Harcz mén a imlmíul D-czára a «ok gyanúsításoknak » valódi horgony Pain ExpeUer ma wé-gia a legelterjedtebb ia legkedveltebb háziszer. Etrek tudják .saját tapass-talatuK folytán hogy csúz, és kötvény ellen jobb szer nem létezik, mint a valódi P-in-Expeller. Ezért jogC»> tanácsoljuk »nnak meepróbálását. ÁT* 40 és 70 kr. Készletben a legtöbb gvógyszertárban. Richter F. Ad. és társa, Bécs. — FőraktAr Prágában az „arany orostlán " gyógyszertárban, Niklaaplatt 7. 2350 4-b. L WajdUs Jóuef könyvnyouulájábólNaoy-Kanizsán. XAGY-KANIZSA, 1885. május 16-ao. E töf izeié* i úr: i-VfS* «vre ... í» frt. — — ''.-1 évre . . 2 írt 50 kr iM-(fvedévre 1 . 25 „ Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK - hasábos pptitsorbau 7, másodszor luiu^ea további sorért''5 kr \ NYILTTÉRBEK sorunkat 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egves hirdetésért 30 kr fiz tendfí. Huszonnegyedik évfolyagk A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentre intéxendők; X agy-Kanizsán Wlassicshát Bérm^ntetlen levelek nem fogadtatnak el te stület'' Kéziratok vissza nem küldetnek A nagy kanizsai „Kereskedelmi Iparbank"1, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyletu, a „zalamegyei ¡ílialános tanitó-,nagy-kanizsai Tásdednevelö egyesület", a „riagy kanizsai tüztiönsegélyzö szövetkezet", a .sopronikereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapia HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Tan-irodaimi ismertetés. _ a zalamegyei altalános tanítói testiietaek Sümegben létszó könyvtárából. A központi választmánynak tankönyv biráJó szakosztálya TersálICZky József orvos és iskolaszéki - tag ¿Ital szerkesztett „ A jó gazdasszony-kodis alapelvei" ezimü könyvet részleteiben átvizsgálta s azt nép- és polgári iskolákban használatra igen siralmasnak lenni találta, miért ezt Ádám Iván reál-iskolái igazgató, a szakosztály elnöke, hozzám ajánló nyilatkozat és két Írásban benyújtott ismertetéssel tette át A tanügy fejlesztésének vélek szolgálatot teljesíteni, midőn ezen nyillatkoza-;op s mindkét ismertetést a zalamegyei ált. tan. testület hivatalos: értesítőjében a .Zalai Közlöny-ben közzé teszem s tagjaink, valamint az érdeklődő közönség becses figyelmét e munkára tisztelettel felhívom. Sümegh, május 9, 1885. • Bdnfi Alajos, a megyei tantestület alnSke. * „A jó gazdaasszony kodás alapelvei'' útmutatás a középrendQ háztartás vesetétére. nép- és polgári leányiskolák, iskolán Kívüli leányok ssámára irta: Ter-ssociky József, orvos és iskolaszéki tag. £ munka, mint tan- és olvasókönyv n/''ra átdolgozva és kibővítve csak nem rég hagyta el a sajtót. A leányiskolákban működő tanítók szívesen ia fogják látni a tankönyvirodalmi téren, mint, szerint m a kitűzött csélnak minden tekintetben megfelel, mind beosztása, mind pedig értelmes, könnyéd modorban irt bel tártaim inál^fogva. A szerző három fórészre osztá fel az anyagot. Az első rész szól: a kül- és belgaadaaeszonykodásról. A báz berendezése, tisztántartáaa—, varrás—, konyh»-, éléskamra-, élelmezés-, főzés-, világítás-, cselédügy , számvitel-, stbíről. A külgazdaasBEOuykodás pedig felöleli a kooyhafcertéazetet, a termények betakarítását és eltartását, baromfi-tenyésztést, méhészetet stb. A II. réss tartalma a konyha- és ruhavegytan. Elemsi a vizet, as állati-, növényi- és ásványi élelmi czikkeket. Nagyon szükséges, hogy a gazdaasszony ismerettel bírjon a konyhavegytanban, mert igy sokkal biztosabban tudja a saját és csaláHja egészségét előmozdítani és fenmartkaL — Leginkább az állati, növényi és élelmi anyagok ismertetésével foglalkozik — e részben, bogy miként kell vegytanilag elkészítve lenniük, hogy biztosabban eltarthassuk minél hosszabb ideig; vagy pedig ha már Oly vegytani átalakuláson mennek át, hogy élvezhetlenekké váltak, mely esetben lehet és miként keli őket ismét használhatóvá tenni. A III. rész tárgyalja a házi ipart ; megemlíti a varró-, kötő-, fonógépek hasznát, ajánlja azon házi ipaiczikkeket, melyeket könnyű szerrel lehet a háztartás közben, különösen a téli éazskok alatt űzni. Ilyenek: a szalmafonás, kosarak, lábtörlők fonása gyékényből; dobozok készítése papírból stb. A IV. rész az egészség előmozdítása éa megőrzése körüli magatartás. Segélynyújtás rögtöni balesetek alkalmakor. A betegek gondviselése éz ápolása, végre a házi gyógytár berendezése körűi nyújt tanácsot. Már e. tapintatos, mindent röviden és értelmesen magában foglaló tárgybeosztás is tanúsítja, hogy e müvet tan-könyvirodnlmunknak csak nyereség s használata, úgy a népiskola nagyobb, va lamínt a felső leányiskola osztályaiban hasznos- tan- és olvasókönynek fog bizonyulni. Sümeg, 1885. május 6. tíáüii Mariska. »A jó gazdaasszony kodás alapelvei. — Útmutatás a középrendü háztartás vezetésére. — Nép és polgári leányiskolák, iskolán kívüli leányok számára. — Tsn- és olvasókönyv. — Ujabban átdolgozott és bővitett kiadás; irta: Tersánoz-ky József orvos éa iskolaszéki tag. — Ara 40 krajezár. Ennek elaő kiadása 1874-ben jelent meg s tartalmaaott nagyon ritka nyomata 85 lapot; a leány osztályban hasznos szolgálatot tett kézikönyvül, egyszerű beosztásából a gazdaasszonykodáznak megfelelő tételeket leiratás utján as évfolyamon át s beosztva az idényekhez igen könnyen be is végeztük és gyakoroltuk jó sikerrel. — Az ujabb vagy harmadik kiadás tömöttebb nyomata, 112 lap. Négy részre, mindé i rése fejezetekre s ezek §-okra, általában rendszeresebben kijavitottan s dúsabb tartalommal van beosztva. Magában foglal minden az okszerű gazdaaaazony.kodáahoz szükséges tanácsadást éa felmerülő mozzanatot egésa az apróságokig. Állandó becséért árát igen megéri; egyetlen háztartásban^sem sza-badnabiány óznia. Irálya kifogástalan, magyarosan zamatoa, néhutt kedélyes hámorban tart. A tételek legtöbbjének végén megillető példabeszédek és kösmondáaok. Ter-sánczky ur a jó gazdaasszonykodásnak valóban kimagasló apostola. Müve nem csak beillik, de ízlik is. Kivánatos, hogy mie!öbb ujabb ki adást érjen s as ujabb kiadásban a mostani 38. lapon a ludtenyésztésnél előforduló 12—15 ki költési nap 30 teljes napra igazíttassák ki, Előszót irt a műhöz bírálattal és ajánlattal ellátva két igen tehetséges tekintély, akikhez én is csatlakozva óhajtom annak a leányiskolákba leendő behozatalát. Sümeghen, 1885. május 6. jKönnye József k5sponti könyvbir. bizotts. tag. A magyar vörös-kereszt-egylet telepe a kiállításon. i Országos kiállításunk egyik fénypontjának nevezte Ó felsége a király a magyarországi vörös-kereszt-egy-let gyűjteményes kiállítását, ama festői elrendezésű telepet, mely e népszerű egylet nemes irányú mű ködését tárja a látogató szemei elé. Ugy a király maga, valamint az uralkodóház tagjai ismételve kijelentették az őket kalauzoló Ivánka Imrének, az egylet buzgó és fáradhat-lan gondnokának, hogy e telep méltóan mutatja be a hazai közönségnek a magyarországi vörös-kereszt-egyletet. mely Európa e nemű intézményei közötc a legkiválóbb helyek egyísét foglalja el. A vörös-kereszt-egylet kiállítása már felfogásánál és elrendezésénél fogva is nevezetes. Kitünteti az eljárást a sebesültek felszedésé nél a hareztéren, első ápolását a tábori gyógyhelyen, a szállítási esz közöket a tábori kó.bázban, a tá bori kórház berendezését és a sebesültek áthelyezését nnen a tartalék-kórházba, a hol véggyógyulásukat várhatják. A legkülönbözőbb hordágyak. azoknak elhelyezése a kö zöncéges parasztkocsikra és a városi szállító eszközökre, a hordágyak rendszeres alkalmazása a szabályszerű és eddig legjobbaknak elismert L ő h-n e r t-féle sebesült szállító kocsikon vannak itt feltüntetve; nevezetes továbbá a hegyi sebesült szállitó oszlop felszerelése melynek rendszere az, hogy a magaslatról a tiroli hord-ágyakban lóháton lehozott, vagy egy csusztatón tovább szállított, vagy pedig bosnyák nyeregre helyezett sebesültek idáif, lejutnak, a hol már két ember rendes hordágyon viheti tovább az egyszerű, de igen leleményesen fanigóval ellátott parasztszekérig (Tarantas), a melyen a legrosszabb uton rázkódás nélkül juthatni a kötöző helyig, a honnan már a rendes szállító kocsi \iheti őket odább. Látható itten egy mű sátor is felszerelve mindazon múeszközök-kel és gyógyszerekkel, a melyek az első segélynyújtáshoz szükségesek, sőt nagyobb műtéthez is alkalmasak. Mellette áll a tábori kórház konyhája, különböző főző készülékeivei, és két tábori kórházi sátor, a melyek eddig m nt legjobbak ismertettek el: t. i. a Döcker-féle különböző alakban ösz-szerakható csinos ház és a franczia hadsereg által használt Thollel-féle. Ez utóbbi ágyakkal, az orvos rendelő szobácskájával, az ápolónő tartózkodó helyével, fürdővel és egyéb szükségesekkel van felszerelve, míglen a Döcker-féle sátor azon taneszközöket mutatja fel, a melyek egyrészt a sebesült hordozók, más- ** észt a betegápolónók kiképezteté- sével használtatnak. Előttünk láttunk egy sor kocsit, melyek célszerűen berendezve a tábori kórházi ágyszerelések elhelyezésére szolgálnak, továbbá sebesült szállító kocsikat és több efféléket. Ezután belépünk a vörös-ke-reszt-egylet kiállításának főtárgyához, magába az épületbe, mely nem más, mint egy ideiglenes tar-t a lét-kór ház, a melyet a kiállítás után szét fognak szedni és ugy a mint van, az Erzsébet-kórház telkein felállítani, hogy ott 44 sebesült elhelyezésére szolgálhasson. Az épület szerkesztésének egyszerűségét, világos, szellős voltát és beosztását a szakférfiak általánosan elismerik. A belépő előtt függ a szemközti falon ó felségeik a király és királyné igen jól festett arczképei, kiknek védszárnyai és hatalmas pártfogása alatt nyerte az egylet gyors fejlődését, melyet a keletkezése óta a mai napig változó igazgatóságok névjegyzéke, de különösen azon két térkép tüntet fel, a melyeknek egyike az országban levő választmányok és fiókegyletek létezését, a másik pedig azokat a kórházakat, nyugvó és üditó helyeket tünteti fel, melyeknek gondozását a magyar országos vörös-kereszt-egylet vállalta magára. Különböző minták, az egylet kiadványai, az Erzsébet-kórház tervei foglalják el az egyik oldalt. A másik oldalon nyolez különböző ágy és felszerelés van felállítva, a mint azok az egylet kórházaiban használtatni fognak. A kórteremből a folyosóra kilépve, jobbról egy ápolónőnek szánt szoba van, balról thea-konyha és fürdő. Innét jobbról az ovos szobája, kézi gyógyszertárakkal és egyéb szükségesekkel, balról a műtő-szoba TÁEGSA. A szép halász-legény. — Balatoni néprege. — Viharzik viharja Balaton vizének, M: baja eshetett zajongó szivAnek ? Méit olyan haragos zöld hulláma mos''an, Mért zokog fájdalom a zsongó habokban? Aié : zúg viharja Balaton vizáoak, M».-t alant a mélyben járnak a »sírénak. Csábo« hableányok járnak lent a mélyben ti feicssng & bűvös gziréndal az éjben. Árért túg ilyenkor a vizrek viharja, Halandó ember, hogy a dalt meg ne hallja; Mert ha meghallaná: leszálloa a mélybe, A ctábos szirének halálos ölébe. partik viharja Balaton visének u fdeseng a mélybfl a csábító ének: „Oh, jersse borulj le Szép hókehlemre! Ringatlak ölemben, Titkos szerelemben! S bíbor ajakimnak Lángcsókjai vannak 1" jer cseng fel a mélyből a csábitó ének 5 vihartik viharja Balaton vizének. 6 im, a Balatonnak háborgó zöld vizén Egy «ajka rang, benne egy szép halász legény. A tihanyi partra evez át ma éjjel El visszatér onnét ha virrad a reggel. A túlparton várja őt szive rózsája, Aranyo» mindene, drága Piroskája. Y^arzik viharja Balaton vizének E« felcseng a ...élybol a csábító ének. A ««ép haláazlegésy a bájos dalt hallja, »Kerüld ki as örvényt!" — s»ive ezt javallja. kten is őrzi, hogy Je nem ugrik gyorsan Ét el nem merül a xeng5 hullámokban. M::idcsábrtóbban cseng a szarelemének ■s elveszi ép eszét a balászlegénynek. Edeten itong a dal, mintha álom volna....... BPiroskám\t —igy szól, — ottlent megtalálom I" 8 elbódulva dói le a forgó örvénybe, — Azt hiszi, hogy a hű Piroska Ölébe. .. Elnémult viharja Balaton vizének, Nem zenged es már a csábos szirén-ének. Elvették szerelmét a halászlegénynek, Elvették örökre a viai tündérek. A szép balászlegényt a habok elnyelték S a tihanyi részen ki, partra vetették. Piros pünkösd napján hajnalhasadáskor, '' Rózsafák-adáskor, sctrelemnyiláskor, Ott lelte Piroska Lacziját, szerelmét, A szép balászlegényt, árva szive gyöngyét, Ott lelte az édest elUrülve holtan: Balaton partján a sárguló homokban. Forró c.ókját nyomta hideg ajakáia, Átkarolta forrón, karjaiba zárj. Kivitte a. csendes, árnyas temetSbe És belefektette egy sirnak ölébe. Behantolta szépen, koszorút tett rája. — Meghasadt a szive, s úgy boralt sírjára.. Bálint ff y Bálint. A május fa az Ördfiggerloozen. — Xémet után szabadon irta: — Tünkéi Mihály. (Folyt, és vége.) Pünkösd éjjelén Arnold, — igy hívták az ifjú pásztort, — egy májusfát akart ablakom előtt felállítani és midón az semmi rosszat sem sejtve, közeledett, atyám zsoldosaival, kikkel elrejtőzött, megtámadta és agyonütötte. Korán reggel felébredve, aiettem ablakomhoz megnézni vájjon állitott-e májasfát, de a kép mely elém táralt. jéggé fagyasztá véremet. Egy gyönyörű má jusfaállt ott, melyen az ifjú pásstor véres teteme függött. A kétségbeesés erőt vett rajtam és siettem felkeresni atyámat, kit elhalmoz» tam szemrehányásokkal és hideg gúnyja altal a végletegre ragadtatva, annyira megfeledkeztem, hogy elátkoztam. Alig hangzottak el a végzetteljes ssavak ajkaimról, midőn egy borzasztó mennydörgés as egész kastélyt megráaá és es lakóival együtt elsülyedt. én pedig elvesztém ess-méletemet. Midőn est viaszanyertem, egy fiatal nyírfa tövében találtam magamat, füleimbe pedig e ssavak hangzottak : .Maradj addig, míg valamely má« jusi varázs megnem szabadit." És már több mint száz év óta alszom itt az erdőben, mindig várva a varázst, mely megszabadítson, de még mindig késik 1 Csak egyszer minden évben és pedig pünkösd éjjelén, lehetek oly sseren-csés, hogy emberi alakot ölthessak — ha e kevés óra alatt a mentőt megtalálnám, nem lenne kárára — minden ékszeremet neki adnám, csak bogy lelkem nyugalmat találna. Akarod e le, kit a sors ma utamba vetett, a megmentéat véghez vinni ? — „És mit kellene tennem ?" kérdezé nagyapám elfogódva. ,0 — nem sokat — engem három-ssor megcsókolni; a harmadik csók feloldja as átkoj, de csak pünkösd éjjel." Esdve tekintett nagy atyámra es már-már odanyujtá ajkait, midőn az menyaassonyára gondolt és a kísérteties tüneményt magától el taaaitva, agy csendes imát rebegett. E pillanatban — a csillagos égből egy villám csikkázott alá — az ifjú el veszté eszméletét és nyögve rogyott össze. Midőn ismét magáhos tért, as ördóggerincs tövénél feküdt, a harmatos fűben, karjai közt pedig egy ifja nyírfát tartott erősen átkarolva. Nagy nehezen felkelt, — arcza és kezei levoitak horzsolva és megdagadva — bizonyára leesett a hegytetőről ée szerencséje, hogy egy lépéssel odább nem gurult, hol egy borsasstó mély&ég tátongott. Az ily nehesen megszerzett május-fát odaülteté kedvese ablaka alá és a májusi varás szerencsét hozott az ifja párnak, mert ritkán találtatnak oly megelégedett hásaaak mint öregszüleim voltak. öreg atyám sohasem bessélt kalandjáról, csak midőn fiát, ki szintén felment az Ördöggerínczre, hogy májusfát bosson kedvesének, másnap szintén ott találtáz a begy tövénél, összezúzva, horzsolva, beszélte el azt családja körében. És most megtudta, hogy fiát szintén, midón aa a ifjú elátkozott leánytól megtagadta a csókokat — egy villám sodorta le a hegy-ről. Ez az, mit azördőggerinczról tudok és befogjátok látni, hogy ijedségem nem volt alaptalan, midőn megtudtam, hogy György honnét akar májuafát hozni. Az öreg nő mélyen fellélegzett e szavak atán, m-g az ifjak élénk izgatottsággal tekinte tek egymásra. Mily különös történet es anyám, — moodá György fejét rázva — kár, hogy a szüzet megnem láttam, szívesen megszabadítottam volna. „De Györgyi — kiáltott fel az anya rémülten — hogyan birss ily istentelen lenni! És mit mondana Anna? Tudod mit György — esik aaavá-ba barátja — ma éjfélkor felmegyünk ketten az Ördöggerincsre ée a ssüz kívánságát teljesítjük ; tán megkapjuk ék-sterei t. Miután az anyaellenvetésekett-tett, megígéri a két ifjú az ftgyal a jövő pün-kösd-üunepekre elhalasztani. De a midón n&siAükára György anyjának jó éjt kívánva eltávoztak, mintegy összebeszélés folytán egyenesen as Ördöggarincsfelé haladtak, .Különben téged nem is kellene magammal eresztenem, — mondá János, — mert ha ezt Molnárék Annája megtudja, aligha felnem mondja a barátságot." „Dehát János, hiss a csókot te adhatod as elvarázsolt szűznek, — nevetett György. Ezalatt a hold már felkelt és a két ifjú beszéd közben előbb ért a hegycsúcsra mint hitték volna. „Most hát várjunk a varázs szűz megjelenésére, mondá János ké-nyelmesen elnyújtózkodva a puba mohon. Azután mint ketten hallgatózni kezdtek, mert ugy vélték, mintha, suttogást hallottak volna, Semmi sem volt, — mondá János kis idő múlva, — a szél susog a. lombok közt; ez tévesztett meg bennünket. És mégis ugy volt, mintha tisztáu h .llottam volna nevemet említeni, mondá György, még a hang ia iamerőanek tetszett. Hogy ís ne 1 gúnyolódik János, még utoljára azt képzeled,.hogy az erdei lelkek ée kisértetek épp ugy óhajtják társaságodat, mint a Molnárék Annája? Én-- HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. -n . felszerelve & tudomány legválogatottabb eszközeivel. Belepünk a második kórterembe,''; de ime, ez már nem kórterem, hanem a honvédség felszerelése. Itt láthatjuk azon fegyvereket és töltényeket, amelyek azon sebeket okozzák, melyeknek gyógyítása éppen a vörös kereszt-egylet feladata. A vörös-kereszt-egylet szíves kézséggel engedte át ezen kórtermet a honvédelmi minisztériumnak, a mely viszont majdnem 500 sebesült hordozót engedett át állományából, hogy azokat a vörös-kereszt egylet saját költségén kiképeztethesse, felruházhassa, felszerelhesse, mert ezek vannak hivatva a magyar vörös-kereszt-egyletnek több mint 200 kocsiból álló sebesült szállító és kórházi oszlopait a csatatérre kisérni és együttesen az ápolónőkkel az emberiség legnemesebb feladatát teljesiten»''. Nem mellőzhetjük hallgatással azon kis rögtönzött gunyhót, a melyben 5 ideiglenes ágy van elhelyezve. Az egész gunyhó erdei fából és ga lyakból van összetákolva, gyekény-nyel födve sárral tapasztva, nincs benne egy szeg sem. Egy fürész, egy furó, egy balta azon eszközök, a melyekkel készült és mégis télen, nyáron, mint mindenki meggyőződhetik, biztos m e n h e 1 y e t szolgáltat a szerencsétleneknek. Vidéki levél. Pallin 1885. májai bó. A társadalmi ¿let erő forrásainak minden tényezőjét fölhasználja Palin derék intelligentiája, hogy as általános kór lüne''.ként mutatkozó apathia, kö.önbös-aég, ne lépje át községének határait, s itt valóban Dem is kell áltól tartani: érsi ast minden ember, hogy as élénk társulati szellem íeontartása nemcsak as élet kei-lemesbé tételére szükséges, de as egy öntudatos nemzeti lét érdekében meg is kívántatik. Szívesen ad egymásnak itt találkát a vidéki ismerósök serege; a vonsorőt megadja a mintaszerű gazdaság, a szépség minden kellekével megáldott vidék panoramája s fókép az ősmagyar vendég szerelet, itt elfeledi a gasda a rósz időjárás s esőhiány okosta boszankodásait, as ügyvéd a kedvezőtlen Ítélet utópiáit s as orvos p.tiense lamentatióit . . . Za''hurecsky jósságfelügyelő ur kezdeményezésire sürü gesstenyefák által árnyalt gyönyörű helyen teke-pálya állit-tatoit tel. i:nnepélyea megnyitása május 3-ára volt kitúsve, s jóllehet as ég áldass jó ékony caeudes eső képében elüsé a vendégeket a tekéxés színhelyéről, éb benőt a vendéglő heiyeiségeiben vig zeneszó mellett annál kedélyeeebben mulatott a társaság. mert két János itt hirtelen elakadt tisstán hallá e nevet .György" és ifjú ijedten tekintett egymásra. »Nos — mit ssólss most? — Kér dezé György barátját; képseletbeo hallottam csak hangokat." „Nem, — mondá János, most magam is hallottam, de ki kell puhatolnunk, hogy ki ismer itt bennünket és bi. Ha nem csalódom, a hang onnét jo t — ott van a forrás és nétd — nésd — mi esV" izgatottan ragadá meg János, baráija karját, és mialatt a neveaett irány felé mutatott, gyorsan magával vonssolta^ Amit as ifjak láttak, a hely és a késő idő vissonyaibos képest eléggé különös volt, A fórrás mellett két nyalánk alak mosdott. — A vis fölé hajolva érthetlen szavakat mormogtak, belemártották keseiket a csergedesó habokba és megnedvesítették vele homlokukat, azután letérdellek a ku forrás mellé. Arcsaik a két ifjútól mas irányba voltak fordítva és így esek csak a fénylő haj tekercseket láthatták, melyek a fehér kendők alól kibontakodva sláh állottak. „Eogedj bennünket sietni, — sut. togá György — ők nem ugy néznek ki, mint valami rosss szellemek és essél óvatosan feléjük siettek. A pnba moha, mely afóldet takará, elvevé lépteik nessét és már-már elériék a forrást, midőn egy ssáras ág törése a térdeplőket figyelmessé tette. A két jó bárát gyorsitá íépteít, de már késő volt. Egy félig elfojtott felkiáltás és a két női alak gyorsan lessaladt s lejtőn slá, üldostetve a ket itju által kiknek kíváncsisága tetőpontját érte: vájjon kik lehetnek e titkos lények ? Árkon bokron karesstftl ment • hajsza és a távolság mindinkább gyérült kösiük, midőn György hirtelen lehajolva egy — a De lehet-s as máskép ott, bol a bájos Cl-ment Lipótné s a ssép és ssellemes Zathureosky Zsigmondoé úrnők vitáik a quasi bázi-asssonyi usrtet. Ott volt, s kedélyes társas játékoknál ssikráaó ''szellemét ragyogtató Sebestyén Lajos ié N.-Kanízsáról, Wieber főerdészné, as örök vig kedélyű Nisner Fanni k. a., Grunner Ernőné Egerből, Vieber Ásna és Carolin kisasszonyok, Gö''se erdész mérnök, ki: az ily mulatságok rendezésére kiváló társadalmi képsettségei qualificálnsk, s Brodik Lsmbert urak mindent elkövettek a társaság mulattatására. Azonban s sors különös szeszélye, hogy as emberek örömei közé mindig sse-ret üröm cseppet vegyíteni. E mulatság utáni nap május 4-én vívta hslál-tusáját Clementné és Zathurecskyné úrnők aedves testvére Fáyné Godina Hot a. Ki ne emlékeznék e kedves jelenségre, midőn még mint bájos bajodon szülőinek körében napsugarss mosolyával büvőlé el ismerőseit »agy pedig mini hitves szerető szülőinek látogatásara itt Palinban időzött ? Nem tudom mit bámultunk nála jobban, a hálás gyermeket-e, vagy a szerető testvért, a gyöngéd hitvestársat, as önfeláldozó anyá , v«gy szívélyes ismerőst. S most mindez megszűnt lenni, a szép ko szoru öt virágából — öt szerető testvér — as egyik rózsa elhervsd''. Végtelen csapás a szülő és testvérekre s tengernyi az ő bánatuk, kiknél legszebb erény az egymáa iráu''i odaadó meleg szeretet* Adjon enyhet fájdalmukra az általános részvét s a bit magasztos balzsama. az elköltözöttnek pedig legyen köunyü as eltakaró anyaföld. Áldás emlékére 1 Ruesz Antal, i r e k. — A „Magyar irodalom- és mű véssetpártoló egyesület" köréből. As egyesület dalárdái ssakosstálya L hó 11-én tartotta elénk érdeklődé« mellett sser-vető ülését. Karnagyoknak egyhangúlag Bischitzky Miska és Webar Antal, jegyzőnek Rothmann Béla választatván meg. elhataroststott, hogy a gyakorló órák minden sserdán és szombaton és as előkészítő órák hétfőn és csütörtökön esti 9 órától 10 óráig as egyesületi helyiségben tartstnsk. A dalárdába még belépni ssándékciók szíveskedjetek ebbeli szándékukat a jegyzőnél irásbelilag vagy szóval bejelenten?. A zenei szakosstály f. hó 12-én sserveskedett, ameny''.ben közfelkiáltással megválasstá elnöknek Ven-csel Rezsőt, alelnöknek Sterneck Z«íg-mondjt, jegyzőnek Zerkovits Lajost — As elnökök egyssersmind a szakosztály karmesterei A jegyző a követkősó értesítést teszi közsé : ,A zenei szakosztály határozata folytán esenaei felkérem ason t. tag arakat, kik esen ssakosstályban réssint mint haladók, részint mint kesdók kivánnsk működni és ebbe még be nem iratkostak, ebbeli ssándékukat e hó 19-ig vagy irásbelíleg, vagy pedig az egyesületi helyiségben estéoként 9 órakor sse mélyesen velem tudatni. A szakosztály első működő estélvét f. hó 19-én tsrtjs, melyen a t. tag urak hangszereikkel megjelenni szíveskedjenek.* — hold sugaraiban fénylő tárgyért.Csak egy pillantást vetett a sséles esüst láncsra melyen egy aranyérem csüggött és vigan felzaczagvs monda Jánosnak: «Hagyd csak János — én a májusi vsrázat már meg oldottam és a rzüs ékszerét megsserestem — jer menjünk hass !• ,De György, — ;veté közbe János idegenkedve. — milyen ember v .gy te ? — A legjobb utón voltunk, hogy a két nőt elérjük s ime l — most már égésen eltűntek." .Dej''ssen még megtaláljuk mi őket — nevetett György - itt a kezemben van a hatalom, melynél fogva tartom a kisértetet. De moet jöjj mon-jünk haza, én ugyan elfáradtam a futástól és asután meg a májusfákat is el kell még ültetni." Minden további kérdésre György adós maradt a felelettel és Jánosnak bele-kellett nyugodni. A faluba érve elővonszolták a fiatal nyárfát és mielőtt a hajnal meghaaadt volna, minden leányos hás élőit májusfs díszelgett. János készségesen segített Györgynek és s legényeknek elkeilett ísmerníök, bogy s májusiak as Ordöggerircsről valóban a legszebbek. György, hogy magának még vagy egy órai alvást sserezsen, elvált barátjatói és basatéri, míg János, ki as ardéssnél állt ssolgálstban, még egy körútra indáit az erdóbe. * * * Pünkösd első napján a harangok bivásara, a falubeliek csoportosan siettek a templomba. A ]»ányok köst bizony -nyal nem <alálkosott egtsem, kinek ima-könyve egy kis nyirfa ágot te rejtett volna és nem egy gondolt a legényre, ki ne ki a májusfát aliitotta. As isteni ssolgá-latnak vége »olt és as ájtatoskodók el- — Meghívás. Van szerencsém as irodalom-és műpártoló egyesület tiszteli tagjainak tudomásárs hozni, misserint ss sirodalmi szakosstály" f. é. május hó 6-án tartott alakuló ülésének határossts sserint, — etentul minden hó 1-sőée 15-ike utáni sserdán és ha elseje vagy l5-ike szerdára esik, ugysnazon napon délután 5 és fél órakor fog ülés sni. A Ug-köulebbi ülés májai hó 20 án d. u. 5 is fii órakor Uend. melyre ugy a szakosat» ly tisstelt tagjait, vslamintaton nrakat is, kik netalán az osstályba lépni óhajtanának, ezennel tisztelettel van saeren-csém meghívni. Jászay Ármin szakosztályi jegyső. — Igen alkalmas ünnepi ajándék. WsjditsJóssei könyvkereskedésében gyö nyörü imakönyvek kspha-ók, igen ssép bársony- és elefánt csont diszkö''ésben.— Minta kóselgő pünkösdi ünnepekre kedves sjándéknl szolgáló tárgyakra — felhívjuk a t. közönség figyelmét. — A »Hadastyán egylet« f. hó 10-én tartotta alakuló ülését Nagy Kanizsán, s városház nsgy termében. A választás eredménye követkető: elnök: Varga Imre, ny. ízer- dee; alelnökök; Plihál Ferencs, Heinslmann és Dlmsnn István ny. törsstisstek; főparancsnok : Tretter Mihály, ny. ssásados; slparancs-nok: Roaenberg Ernő; főhadnagyok : Ssmeltena Ferencs, Ossessly Antal; hsd nagyok: Dolmányos Ferencs, Harrer Róbert etb. — pénstárnsk: Löbl Miksai ellenőr k: Zock Nándor, Ossessly Antal; — egyleti gyám: Horváth Boldizsár; ügyées: dr. Tripsmer Resaő; bemondó: Verhás Sáudor; törzskürtös : Csillag Károly. Mindnyájan egyhangúlag lettek megválasztva s as ünnepélyes esküt aton-nal le is tették. A tagok ssáma ez ideig ugy 130. Alskaló üléekor ss ülésterem ssafolásig megtelt. As ülée folyamán legnagyobb hatást tett a Horváth Boldi-ssár által kidolgozott ésMol»aaot> gyámügyi terveset. Egyleti orvosokul: dr. Szekeres József és dr. BUu £:mon ajánlkoztak és fogadtattak el. — Ho-ssu életet kivánuuk a szépirány u egyletnek I — A -Hadastyánhoz* lessc«imes-ve as előbb Kozma-, most Nagy Károly fele vendéglő a Szent Györgyvári-utcsá-ban, as ujon sserveskedett .Hadas-; tyán egylet" megslskulásaemlékére. így akarja est Nagy Károly, a vendéglő jelenlegi keselője, ki ss nj egyletnek ssámvivő őrmestere. — Had as tyán lapot ssándékosik j indítani Batorfi Laj«>s a .Zalai Tanügy" > szerkesztője, mely ahadastyánok érdekeit lesz hivatva minden esetre védni és elő-mosditaní. A Ispioduáshos szerencsét kívánunk. Jövője bisonynyal less. — A helybeli gönb. tüxolté-egylet" részérő, az alábbi sorok közsététe-lére kérettünk fel: .Jegysék. Dr. Kele Antsl, Bartos Béla. Qrunner Ármin. Gre-^ bens Henrik, Hild Ferencs és SseilerFe-renos szolgálati mulasstás miatt, —tHoch-s ádter L>pót pedig illetlen magaviselete miatt as egylet kebeléből kisáiattak " — Két oltárkép eladó. Az egyik Szt. Balázst másik Ker. Sít. Jánost ábrá-solja olajfestményben. Fekee kere:üek, 6láb magasak és3 lá .»szélesek. Sző.őhegyí kápolnákban és kisebb templo-nokban mép igen alkalmazhatók. Nagyon olcsó- ért megszerezhetők. Réssletesebb értesülést Wajdíte József könyvkereskedésében sserezbemi. — Országos vásár less Ns?y Kanizsán, f. hó 18-án (hétfőn.) — Tersanczky József urnák, ''a punk ssépnevű munkstársának „Jó gss dasszonykaö > apelvei" csimü tankönyvét a „Zalám* ^ ei ált. taniesifl''et" kőz ponti válassimáoyának bíráló bisottsága megbírálván, a kiadott véleményt lapunk első oldalán közöl jüc. Ajánljuk a tanfér-fiak és taoügy barátok ssives figyelmébe ! — Zárüunepély tar tátik s a agy kanissai ka''h. főgymnásiumban, május hó 23-án d. u. 4 órakor kö\ elkeső műsorral : 1. ,A kápolna." Kreutzerlól. Előadja a főgyrnn. énekkar. 2. .Aria," Doni-setii .Ezredleánya* c. daimüből. Hangszerelte Vencsel R. Előadjs a fŐg) mn senekar. 3. „Az éj.- AbitÓI. Előadja a gyermekkar. 4. .Msgyar népdalegyveleg.- Hangsz. Vencsel R. Előadja a fő gvnan. senekar. 5. .Kupaktanács.u Lisz-nyai Kálmántól Sssvalja Kaan K 8 "Sz . tanuló. 6. .Honvágy." Zt. F.-től Előadja a fógymn. énekkar. 7. .Qui Nive I" (Galop) Gans W.-től. Zongorán előadják Hónig Imre 7. és Sípos Antal 6 osst. tan. 8. .Dalkeringő « Zi. E fői. Előadja a főgyrnn énekkar. 9. A pályadíjak kiosztása. 10. .Jókai indaló." Tissa A.-tól. Hangsz. Venczel R Előadja a főgymn. seneksr. Disstornásás. — Időjárásunk Nagy Kanizsa vidékén, a hét első felében hideg, szeles volt. 12 ée 13 kösötti éjen a bab. burgonya s as sUcsonyabb fekvésű szőlők elfsgytsk. A hét másedik fele esősésse/ múlott. As időjárás általábsn olyan, hogy nagyobb mérvű fagytól is lehet tartani. — Dr. Kovács Zsigmond megyés püspök nr a közügyek terén sser-sett érdemeiért as I. osst. vaskorona rendet nyerte kitüntetésül. — Nagybátya halála és örökség már olyan elvalassibatlan dolgok, hogy nem is igen szár ssemet Még a regény és dráms-irók is rendesen egy-egy ismeretlen nagybátya váratlan halálából ssár masó örökséggel oainálnak vagy oldanak bonyoldlat-csom ó. A nagy bátyai halálból és örökségből asoubsn annak jut kí a jobb rész, ki azt tényleg megkapja. Ilyen •serenosés válaastotijs lón a sorsnak K o-sinssky Sándor, néhai Kozinssky, s vendégsse ételéről hires egykori ssepet-neki vadáss fis, ki jelenleg as igsli (Somogyin.) telekkönyvnél dijnokként működik. Ssomoru diuroistai életét a nyomoraság kerékvágáaából egy bonyhádi nagybátyja után neki jutott husieser forint örökség aökkentette kí. — Érdekes váltó- és okirat hamisítási ügyet targyslt e hét elején a nagykanizsai törvényssók. A váltóhamisítást bisonyos P o 1 ssk i Ferencs peklani-osai lakós követte el; ki annak dacsárs, hogy irni olvasni alig taoult, egész hal-mas ráltót és okiratot hamisított; községi bisony itTány okat állított ki aláírások kai és hivatalos peosétiel oly hü hamisítvány-'' ban, bogy a .Kisbirtokos fóldhitel-inté-sece" egy kölcsöniránti kérvényére bivs-tslos Tálasat adott. A tettes (még csak alig 21 — 22 éves, igénytelen, szellemtelen külsejű horvát) 4 évi fegyhásra, atyja: hagyták a templomot, mely eló''.t a legények állottak egy csoportban, nevetgélve és uéfálkosva egymással és emellett csodálatos volt, mily hamar talált bol igyik, hol a. másik e templomból kijövő leányok köst egyet, kinek különös ssi-vélyességgel mondott jó napot. György is s legények köst á;lt, --éles esetni csakhamar meglátta a Mol nárnél leányával és egy barátságos .áldja I>i6o''-nel hossájuk lépett. Am.a csak félve vissonsá as Qdvösle-et ée ss ifjúnak nem kerülé el figyelmét, hogy scemei voröeak voltak a sirástó . A mol-nSrne batarozotian boousan nésett ki. Nem sokáig tartott 6s György megtudá as okot, mely mictkettójük kedvtelensé-gét előidésie. A Molnárné meglehetős bo-ssosággal kösölte veie, hogy Aoos, midőn tegnap este a mezőre volt sslátáért, esűsv nyakláncaát as aranyéremmel, melyet keress tspjától kapott emlékül, el-vesstette. a büntetés pedig ss ieend hogy ma délután nem szabad neki elmenni táncsolni. Anna bűnösségének tudatában lehajtá fejét mialatt a Molnárné mindinkább nagyobb méregbe besséhe bele magát es daczára annak, hogy György m»»gigérte neki, hogy még ma elmegy és megkeresi a nyakéket, nem bírt megnyugodni. A malomhoz érve, hiába várt as Itju arra, bogy őt a Molnárné — mint máskor asoata — behívja és így elkeltett búcsúznia. Azonban tslált alkalmat An-nanak tűiébe súgni, hogy as őt ma délután a malomkertben, várja be és midőn az igent bólintott eltávosott. Ebéd alatt oly víg volt, bogy anyja nem (bírt eléggé osodálkosni, végre ast kérdésé tőle : vájjon nem e kínoséi tslált valahol .Meglehet", mondá nevetve, de bővebb kijelentésekbe nem bocsátkosott és ebéd uUn csakhamar eltűnt. A kis malomkert gyönyörű helyecske volt. György ott ült egy kőlépcsőn ée Tárta Anna megjelenését. Kis vártatva cs-ndes, könnyed lépteket hallott é a kővetkező pillanatban már Anna karjai köst feküdt. ,Te sokáig maradtál, -- mondá as itju gyengéd ssemrehányá »al — elfeledted, hogy mit határoztunk ma délutánra?* .0 nem, — vissonsá s lány szomorúan, — de anyám annyira felvan háborodva az eivesstett nyakék miatt, hogy tán jobb is volna, ha as ügyet ma nem hosod elő néki. ó és styám nagyon, nagyon nehestelnek rám hanyagságom miatt ée — .Hát hol vesstet''-ed el a láncsoi ?* — ssakittá félbe György. 9Ó ast jobb sseretném elsem mondani, — feleié Anna elpirulvs. — nsgyon nagyon sségyenlem magamat." „Csak mond el nekem — kére György — hies nekem mindent sssbad tudói, ami téged érdekel." .Ha megigéred,hogy nemnevetss ki" .Ments Istsn 1 hogyan gondolhatss ilyent ? — És ha tudom, hogy bol vessett el a lancs, talán mégis találom még ?" .Félek, bogy es lehetetlen, — mondá A nna szomorúan —ott hever as bi-zonyossn valahol as Ördöggerincs köziében.'' .As Ördöggerincs köselében ? — moodá György csodálkosva, — hogy lehet es ?'' — ,E fogom mondani, csak rám ne aéss, mialatt ostobaságom felől besséiek. Azután elkesdé: Tegnap előtt itt volt Zsuzsi néni és a többi köst a kóselgő ünnep ée as aasal egybekapcsolt mondák és tsokásakró! Polsskí Iván, pedig bünréseseég mim 2 évi börtönre ítéltetett. Ai itéiet ell«a vádlottak felebbestek. — Szerencsétlen kalauz. Bisonyos Nabich Gyula nevü bud»pe«ii vasúti kalsus, a Budáról, f. bó 13-án reggel jövő 206. számú postavonatról, Ke-márváros és Nagy Rcse közölt — amint az utazó jegy«k átlyukt atá»a végett a kocsi-lépcsőn végighaladt — leesett • annak dscsárs, h»gy s sebesen haladó vonat meg sem érintette, — rögtőn ssör-nyet halt. Midőn baliáját megtalálták, még a lyukgató vasat akkor is gör<-sftaeu ssoritotta. A kanisaai kóskórhásba ag«\|. liiották s innin teme''ték el f. hó 15-én. — Meghívó Amu-aküsi tsniló kör es évi kösgyülését junius hó 3-án reggel 9 órakor a perlaki állami elemi népiskola helyiségében fogja megtartani, melyrn ugy a agok, mint a tanügy barátok esen-nel tissteletteljeaen meghívatnak. Tárgyak : 1. Évi jelrntée. 2. Az Eöt ös alap és as árvaházi bicottság jelentése. 3. Pén.-táros jelentés". 4 Milyen legyen as i-méiló iskolások kónyve falun, milyen városon. Előadó: Csizmesija János. 5. A természetrajz tanítása, anyaga éa módszere a népiskolában. Előadó : Mendly Lajos 6. A törtek tanítása a népiskolában. Előadó: Thorday János. 7. Az olvasó könyv. Előadó : Tóth Sándor 8 A tagsági dijak beesedés«; miért is a tagtársak tissteleitel fel kére: nek misserint a • agaági dijat vagy hátralékot magukkal homi ssiveskedjenek, 9. Indítványok. Kelt Csáktornyán 1885. május 11 én. Hasafias üdvözlet''el: Jeney Gusztáv körebők. — Meghívó. A kógy ár berki viz-ssabilysó társaság tisstelt tagjait f. é. ju nius 7-én a gelsei vendéglőben tart ndó kösgy ülésre, d. e.9 órára, tissteleitel meghívom. A kösg) üles tárgyai leesnek: 1. A pénslárnoki számadások megvizsgálására kiküldőit bisottság jelentése. 2. .A csatorna teiső stak ászán as ásatási munkálatai iránt kötendő ssersődés toga^atosi-t ás ara kiküldött bizottság jelentese. 3. A csatorna fenntartására vonatkozó javaslst készítésére kiküldött bisottság jelentée«. 4. Indítványok es előforduló egyéb ügyek elíntésése. Kelt Alsó-R.jkon, 1885. ájűs hó 8-án. Koller István s kógy tr-berki visssabalyosó társaság elnöke. — Balentlcs Imrét, a ssomoru hírnévre vergődött gyilkost, a budapesti I. fokú biróság kötéláltali halálra i élte. Maga nem, de védője felebbesést jelentett be. — — Yerhovay Gyniát és Lajost a ktr. tábla teljeaen fölmentette. Ügyökben véglegesen a Kúria fog dönteni. — öngyilkosság. SsijSándor Csáktornyái ügyvéd f. bó 14-én reggel, a va-rassdi hídról a Dunába ugrott s as ár őt magsvai ragadván, kimenteni nem sikerült. Mi indította őt e vakmerő tettre ? — nem hírlik. — Jótékonyczélu majálist és láncs-vigalmat tart f. bó 27-én a nagy bajomi israelita lamtóiesiűlet. Kivonulás reggel 7 órakor, tános kesdete este 8 órako-, melyhes a belép:i-dij ssemélyeiikini 50 kr. családjegy 1 trt 20 kr. A tirsta jövO-delem iskolai tanesskösök bessorsésére fog fordillat ni. beetélgei-ünk. Zassi néni ekkor elbessélí, bogy as a forrás, mely as Ördöggerincs lejtőjén ered, pünkösd éjjel különöe varáss erővel bír. Ha as ember nsVMett ej-jei kesét, arcsá; a friss viszel megmoss ée ezalatt egy ssere.eti egyén nevét háromszor kiejtjük, ugy minden vágyunk, melyet a névvel kapcsolatba hosunk teljesül és a jövő év cs»k aserencsét hoz reánk. így hát tegnap este, mikor anyam mar rég sgyban hut, egy barátnőmmel kit ssintén beleav«ttam e titokba, bátrsn elindultunk as ördoggeriocare. Midőn odaénünk, a fala tornyában éppen éjfélt kongoti a harang. Mindenfele cend volt, a hold világította ceak ssende sugaraival a néma vidéke''. Ugy oselekediQnk, amint Zsussi néni mondls : belemártottuk keséinket a visbe ée megnedvesítve sr-csunkát, kimondtuk s neveket.'' .És miosoda nevek voltak ások ?— •sik szavaib« György, hamiakás mosoly-lyal." »Hogy kérdeshetss ilyent, mond Anna kedves duzzogással, mikor jól tudod, hogy mindig csak te reád gondolok. M«ri barátnőm ssintén kedvesének nevét ejté ki. Kétsser már megnedvesítettük árosunkat és midőn harmadssor leakar-tunk hajolni, a bokor mögött, mintegy a földi ő; kinőve, megjeleni két férfiú, ükei meglátni ée elaaaladni egy pillanat müve volt. Visszaérkezve a malomhoz, csendesen szobáinkba lopóds''.uuk és csak iit veiiem észre, hogy nyakékemet elvess-tettem. Ostoba tettünk a helyett, hogy narancsét hozott volna, inkább rosssabt)* tette helyzo ünket." Anns sokogásba lört ki, de György vigassialta őt mondván : .Légy gondné -kűl Anna, — amit a hegyi szellemek tőled megtagadtak nekem megadták, ké- ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 16-án 1885. — A keszthelyi m. kir. gazdazági .^intézet hallgatósága által 1885. évi ja0ius hó 6-an segélyegylet ós Deák Fe-reoc« könyvtára javára a „Hévvis4» fürdőhelyiség nagytermébeu zártkörű tava-„i tánczmulataág «artatik. Rendezőség: Hsjden Sándor elnök, Berzovay látván .islook, Kiss Endre pénztárnok, Lénárd Jenó J-gy«ö. Aoial Ferencz, Baáa Géza, Uórobófer Resső, Francaié* Józaef, Gai-,a«z Ödön, Hayden Jóasef, Ihrig Ernő, Kotsúíánn Rezs"\ Mészáros L»jos, Mihály Károly, Pauiovica Jánoa, Pretten-b ffer Jenő, Rapp Károly. Símonyi Kálmán. Szilaaay György, Tókey Jenő. Belépti díj azemólyenkónt 1 frt. Család-jegy 3 írt. Kezdete G órakor. Felülfize-t^tfk köszönettel fogadtatnak és hirlapi-l.g oyagtáztatuak; kik tévedésből meg bnót nem kaptak s erre igényt tartanak, jjiv-skedjenek a bizottsághoz fordulni. — A gazdatiszti czim éa névtár ¿rdfkéoeu. A m-gyar gasdák évkönyvé-beu foglalt gazdatiszti czim- és névtárnak oijél tökéletesebb kiállítása caéljából egesi tisztelettel s bizalommal fordulok a t. urodalmi igazgatóságokhoz, mint aluliban a 1. gazdatiszt! karhoz, bogy a mUlt év óta történt tissti változásoknak puaius feltilntetbetése végett, az orodal mi tiszti csim és névtárt legkésőbb juni-u» bo égeig akar a Eggenberger-féle konvvkereskedéaébez (Huffman és Mol oárj Barátok-tere. akar hoazám (Epres-kert-utcsa 4.) bekü-deni szíveskednének. Kodoláayi Antal. — „Kiállítási Kalauz" czimen egy valóban basznos és gyakorlati irányú oúntca került ki sajtó alól, igen elegáns vssion-kötésben. A kiállítás minden rész lel« képekkel van illastrálva. A kiállítás tiines térképe is mellékelv van hoazá. Hivatalos adatok alapján sserkesztették : Bslogb Miklós, kiállítási titkár, Toldy Ferenc s, az orsz. biz. jegyzője e* G e 11 é r i M ó r, az orsz. iparegylet titkára. A munka igen nagy gonddal van összeállítva s mindent felölel ű;y, hogy ut kézbevéve, teljes pontossággal átte-ktnthető bárki által is a kiállítás. Min-dtnkinek melegen ajánjuk, bogy nélküle ne induljon el as országos kiállítás megtekintésére. Ara 50 kr. Megrendelhető Grill Károly könyvkereskedésében (Budipest Dorottya-utcza 2 ss.) vagy Waj-űiu József köny.vk-reskedése utján, közvetve is. _ — Gazdag Imre biztosítása. Szol-ookról ápril 13 ról írják a .Pesti Nap-i''o''-nak: .Talán nem lesz érdektelen annak megemlítése, hogy a meggyilkolt Oasdag Imre a trieszti általános biztosítótársaság (Asaicurasioni Generáli) szolnoki főügynőkségénél mult év junius havában baleset ellen 15,000 frt erejéig bis''.oeiiotta magát Miután meggyilkoltatott, a bal esőt-biztosítási feltételek értelmében a kötvény birtokosának a tár-suiat a 15,000 frt biztosított összeget, melyért éveokiot csak 17 forint 70 kr. díj volt fizetve, kifizeti Gazdag Imre me-gyenkbeu ismert egyéniség volt. A provizórium alatt miut azolgabiró voit Szolnokon alkalmazva." A .Pesti Napló" közleménye valóságon alapszik. Gazdag Imre mint illetékes helyről értesülünk a Generáli által éleibe léptetett, első oszt. alt. ualesetek elleni társalat ügynökségénél Szolnokon egy 15 000 frtos kötvényt halálesetre é> egy 15.000 frtos kőt- sóbb megtudhatod majd, bogy mikép történt mindez, most azonban vezess szüléidhez, beszélnem kell velük.* Anna kételkedve tekintstt fel az ifjúra, di ez oly bizalomteljesen pillantott. hogy nem mert ellenszó''ani, hanem — habár ssorongva is, — bevezeté a szobába. — .Itt van György, — szólt a csodálkozva feltekintő ssülőkhö» — besséln: akar veletek.* Mielőtt a szülők szólhattak volna, György odatevé as ezüst nyakéket a rajta tű gő éremmel as asztalra és minden teketória néikü! elbessélé a pünköad jjel történteket. .É» most megakarom kisérleni a májusi varázs hatalmát, — lé szavait. Adjátok nekem Annát feleségű! és ti bennem háladatos és szerető fiúra fogtok találni "— A Molnár és neje majd egymásra, majd az Ífj.kra tekintettek. Essük be ju-tott saját ifj ságuk és sziveik felmelegedtek. .Mit gondolsz anyjuk mondjunk-e igent? — kérdezé a molnár. „Isteunevében — visaonzá a mol-nárné, jóllehet g azdagabb legényt ksphatna Annánk, de derekabbat nem." .Az ég áldja meg e szóért anyám — mondá György örómtelt hangon, mialatt karjaiba zárta A n n á t. — Mit fog »nyám mondani 1 — Midőn tegnap este figyelmeztetésünkre elbessélé av Ördög genncz mondáját, nem hitte volns, hogy neuem sikerülni fog a varázst megoldani. Áldás a májusfara!* .... vényt rokkanttá válás esetére váltott és 2 éven át évenként 18 frtot be is fizetett. Egy i y cs-kély áldozat mellett aaját ma gát vagy legalább a casládot lehet ba •-aetek által e''őidézhető anyagi kAvetkes-mények el ©''i biztosi ani, melyeknek a legóvatosabb • mber ia ki van téve. — (Le Habion«) Egy fődolog a czigaretta kedvelőknél azon körülmény, hogy a legtöbb gyártmányú papir megnedvesítve, az ajakhoz ragad, mi jg-u kellemetlen, sőt a folyón leragadó p«pir darabok által as egész czigaretta szét-bomlik. — Mindezen kellemetlenségekét egy valódi jó czigaretta papir által lehet kikerülni és ilyen c-iak egyedül a párizsi .Le Hublon" Ca-w.ey és Henry gyárából kerül ki, mely tiszta fehér, minden festék- és vegyilék nélkül, as átázástól ment és az égésnél szagtalan. — E papírokból Osztrák-Magyar országba naponként 10 000,000 felül ssállittatik, mely körülmény a „Le Hublon papir közkedveltségét hova tovább jobban iga zolja. — A .Le Habion* papit azonban hamisiltatik is gyakran. Ugyanazért a vevők figyelmeztetnek a védjegy pontos megvizsgálására. Különben minden hamisítást Cawiey és Henry asigoraan büntettet, hogy az egyedüli jó és ártalmatlan papir becsét ne vessitse. — A Popp féle Aoatberin asájviz több mint 40 év óta rendeltetik a legki-tüoőbb orvosok által, köztük a boldogalt Oppolcer tanár által is. Drasche tanár is ujabban nagy eredménynyel alkalmast« a bécsi egyetemea kórhazbr.n, úgyszintén Scbni.zler tanár is a ssáj, nyak. foghus és saájpadlás betegségeinél. És esért sokak saámára a Popp-féle - Anatherin száj viz, mely kaphatö Nagy-Kanizsán minden gyógyszertárában, épen olyan biztos gyógyszer, mint nélkülözhetetlen óvószerré le''t és less mindenkinek, ki azt s áj, torok és foghus betegségében használ a. Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájvíz szédelgő és gyakran káros meghamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsaljak. Minden eredeii patacsk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend as osstrak határokon kivül éa egész Európában »őt Amerikában és Ausztráliában is vannak csodálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp J«G. os. k. udvari fogorvosnak anatherin fogupa-szára és növény fogporára, mely igen alkalmas és híres fogtisztluS sser. — Az „Anker'' élet- és járadék-bi tosiió társasag Becsben (Magyarországi vezérügynökség Badapest Gizella-tér 6. sz.) e hó 24 én tartá Zichy Ödön gr. elnöklete alatt 26.ik rendes éri közgyűlését, a melynél 420 részvény volt képviselve. As 1884-ik évre vonatkozó jelentés a biztosítási állomány tetemes gyarapodását, s általában igen kedvesó üzleti eredményeket konstatál. Mint a jelentésből látjuk, a benyújtott ajánlatok összege l9.3l7,48l frtra ment, s ebből 10,463,467 írt uj éieibiatositás lépett érvénybe, a tiszta szaporodás 5 millió 846,000 frt s az összes biztosítási állomány az 1884-ik év végén 139 264.818 frt tőke és 41,363 frt óvjársdék bistosi ;ás volt. A díjbevételek gyermek- és halálosé, t biztosítások atán 3,483.586 frtra rúgtak, a mi a mait év ellenében 313,532 frt szaporodásnak felel meg. Halálozások alán, évjáradékokért s lejárt gyermekbistositásokért 4,222,801 frt fizettetett, ezen összegből lejárt gyermek-biztosi ások. a 3 493,446 frt esik. Ezeo biztosítási módozat eredménye különösen kedvező volt, a mennyiben a befektetés a ''Csoportbistositásoknál 7:/z ssásalék kamatos kamatnak felei meg, s a minimális eredménynyel garantirozott biztosításoknál (E. táblázat) a biztosított özssegen felül a tőke 25 ssásalékos nyereségét eredményes-.. Ep oly kedvező eredmény a haláleseti bizioeitáaoknál, esen osztály külön mérlege 390,675 frt nyereséget tüntet ki a bistosito-.tak javára. Ebből a felekre az évi díj 25 százaléka esik 1885-iki osztalék gyanánt. A díjtartalékok bistoeiláai alapok a a gyermekbiatositá-aok vagyona 30,654 ezer 989 frtot tess. As értékpapírok ingadosására külön tartalék ssolgál, mely a saját értékpapír készlet 17 ssáaalékának felel meg. A 251,098 trtnyi üslemyereségbOl (a mely ben as értékpapírok utáni nyereség nem foglaltatik ben) 55,000 frt tartalékba helyeztetett s osztalékai réssvényenkint 270 frt állapíttatott meg. A közgyűlés az igazgatóaágnak a bisiositottaz és a vállalat érdekében kifejtett tevékenységeért kössönelet sz vazott. mellett számomra 6 doboz SVájoai labdacsot szíveskedjék küldeni. Az ön svájczi labdacsaiból alkalmilag két évvel ezelőtt Bécsből rendeltem meg néhány dobossal, s ezek kitűnő batáaaal voluk egészségi állapotomra. Teljes tisst«letlel Milutinovik (Jros, dist. f''pap. Brandt R gyógyszerész svájczi labdacsai a gyógyszertárakban 70 kron kaphatók Minthogy Magyar-országban Brandt R. gyógyszerész svájczi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon czégjegyül egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R névaláírása meg-l«gyen. Irod&tome (E rovat alatt közlött, »agy bárhol hirdetett munkák kapiiatók vagy megrendelhetik Wajdiu József könyTkereske désében Nagy-Kanizsán ) — VettBk az .Olvasókör'' képes regény folyóirat 27. füzetét, malylyel e kitűnő regény végat ért. Ezen, valóban díszei kiállítású folyóirat legújabb regénye a ,P á-r sivérdráma", mely a francziák l«g-móveltebb irója. Montepín Xavér tollából folyt — E regény fOzete is épp oly szép-és díszesen vzn kíAIlítva. mint a most véot ért .Gyémánt király. — Előfizetési ára egész évre 6-, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatvány szám mindenkinek ingyen küldetik, ki eziránt a kiadóhivatalhoz fordul, meljr Budapest, stáczió-ntcza 31. ss. a vau — Megjelent s szerkesziősegankhös be-kflldetett .Az adó «égrehajtók kézikönyve« Állami adóvégrehajtók szolgabirák és községi e.uljárók használatára as 1883. évi 4i L ezt ás pénzflgjm. utaaitás alapján átd lgozota második kiadás Irta Kassay Adolf. Eaen má mely a törvényeket és miniszterirendeleteket magyarázz tal adja «16 ás vománjpéldákkal látja «1 irányadóul szolgáltad es könnyebbséget fog nyújtani al adó végrehajtási eljárásnál. Ara «zen 180 lapb«l álló mQnek csak 1 frt. Megr.-ndelhetö S c b • n k F e r • n cz könyvkiadó hivatalában Hudap^atea IT. ker. uj-világ utcza 12 az. a. • t — Uj kisyvsk. A Fraoklia-Társala kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Az Olcsó Könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál, 182—188-ik füaete 182 fttzet. Abont Edmood. A csonka-falO mber. Regény. Francziaból fordította Fáy J. Béla. Fűzve 50 kr. 183. ftt-zet. N ményi Ambrus. A franezia forradalom hírlapjai és hírlapírói. Fttzve 80 kr. Tartalom. A saintár. — A komolyak. — A vérszomjasok. — A szatirikusok. — As elhaayatlás. 184. ftlzet. B ileatL A költész«u51. Tankfilte-mény négy énekb n. Francaiából fordította Erdélyi János. Második kiadás. FOsve 30 kr. 185 fttaet Két házaspár. Vígjáték három felvonásban Picard ntán francziából ford. Csiky Gargely. FOsve »0 kr 18«. fttzet Dngonics András Kún Lásaló. Sxomoru történet ségy szakaszban, melyet (l79á-bon) a magyar já-tékazinr« alkalmaztatott Második ktadás. Be veae éssel dr. Beinrich Gusztávtól FUzve 40 kr. 187. fOaet. Torgenyev Saergéjevics Ivan. Egy vadáss iraUi. Oroszból fordította Csopey László. FOíve 1 frt 20 kr. 188. fttzet. Tneuri. t A. Aurélia néni. Regény. Francaiából fordította P. L. Fttzv« «0 kr. — Rózsavölgyi és Társa zenemű kereskedéseben szintén magjelent: 8«. .Magdolna* Rákosi Jeao népszínművének öSsses dalai. 1. Kertek alatt sarlósom án a füvet (arató-dal) 2. Piros pdnkósd Oanepe de messze van. 3 Búra hajlik a szomorú fasága 4. Essél eső. 5. Akáca-fa akáca-fa de könoyen virágzik. 6. Pexsg6 b>r dala. Ének hangra és zongorára szer-« • Serly Lajo, ára 1 frt 60 kr. — Orvosi taasssadé városon és falán. Szerkftaautu Przmysl''i dr. Leagy«l Dániel-volt bonved-őrnagy törzsorvos, több. tnd. társ, tagja «tb Má«odik javítva s bövitvs átdolgozott kiadás. Ára fua»• 1 frt 50 kr. Tartalma: L Eletrtndi szabályok az élet és egásaság fentartására. IL Betegségek éa azokban való eljárás. III Gyógyszerek és azok hassnálata. As orvosi tanacsado azon ezáln»k kíván megfelelni, bogy as egéasség fentartására, a leggyakoribb időveszté« miatt néba veszélyt okozható betegségek megíamerésára, azoknak, mig orvoai segély érkezik, enyhítésére, s a veszély eltávolítására ntasitásul szolgáljanak. Hogy feladatát minél siker««ebb<n negoldaassa, bárom szakaszra van felosztva: az elzőben életrendi szabályokat talál aa olvasó, éUt« és egéazsége fentartására, a másodikban különféle betegségek vannak m«g«mlitv, az azok-bsMi való eljárás módjával; végre a harmadikban közönséges és résaiat háznál is tartható gyógyzaerek foglalnak belyat, néhány egyszerű vénynyel Ez aj második kiadásban oly b«Ug(ég«ket ia találand az olvasó, melyek as alsó kiadás megjelenésekor vagy k«vá«bbé voltak ismeretekek, «agy nem voltak annyira elterjedve mint most. Megjegyzendő még miszerint ez nj kiadásban a vényeknél a métermérték alkalmaz tatolt. — Étvágy néllk&l nincs egészség s épp ezért mindenkinek, a ki gyomorbajban, étvágy hiányban, bűlögésben stb. szenved, asonnal egy alkalmatos ssert kellene bassoální, hogy nagyobb bajnak eleje vétessék. Erre vonatkosik a következő köslemény : Murowits, Horvátország. Brsndt R. gyógysseréls árnak Züriobbe, Kénytelen vagyok közvetlenül as őo azivességébez fordulni, ason kéréssel, bogy a köaelebbi postával utánvétel Egy csodálatos orvosi műtét története. Aa amerikai nagykövet Kasson ur Bécs-b«n, kormányának nemrégiben egy csodálatra méltó orvos sebészi műtét érdek«s tudósítását küldte meg, maly eselötí nem rég Billroth professor ur által 16n végrehajtva Bécsben; •s egy csodálatra méltó módon történt gyomor-kivágásból állott, melynél a gyomornak csaknem egyharmad részét kellé eltávolítani, s a mi még csodálatra méltóbb a beteg iámét felgyógyult, oly eset, melyen eddig még soha elS nem fordult- A betegség, mely miatt esen műtétet alkalmazni kelle, gyomorrák volt, mely az alábbi kórtünetektől kísértetik: As étvágy felettébb rosza gyomorban valami aajátságos, leírhatatlan, telettébb gyötrő érzés uralkodik, melyet leginkább valami meg nem határozható xsibbadásnak lehetne nevezni; a fogakra különösen reggelenkint bizonyos tapadóé nyák rakódik le, mely igen kellemetlen utóixt hagy maga után; táplálékok élvezete uem látsaik ezen sajátaágos zsibbadt érzést eltávolítani, sót ell«nkes61eg azt inkább még fokozzák; a nemek beesnek, s megsárgulnak, kesék és lábak hideg s tapadósakká válnak, mint egy hideg verítékkel fedve A beteg folytonos bágyad taágot érez s as álom nem ad n«ki uj erőt; nemsokára rá a beteg ideges ingerűit s roszkedvttvé válik; bal sejtelmek gyötrik; ha fskvő h«lyzet«ból hirtelen felemel- kedik, elszédül, fttlaugást kap S meg kall fogóznia valamibe, kogy össae ne rogyjon; belei eldugulnak, bőr« legtöbbryire száraz és forró lesz, vére megsdradik s ál vadékossá válik s nem caírkulál rendesen. Későbben a beteg az ételt evéa után csakhamar ismét kihányja, melynek olykor savanyus poshadt, néha pedig édeaaa Ize van; gyakran szenved azivdobogás-ban s azon hiizemben van, hogy szívbajban sarat ed; végre azonban már semmiféle táplálék nem marad meg benne, miután a bélcsatorna nyílása vagy már tökéleteaen vagy l«g alább nagy résst egéaz «1 van dugulva. De bármily elriasztó legyen is ezen betegség, mind a mellett a fenti kórtfineuk-ben szenvedők még se csüggedjenek el, m«rt ezer közül kilenoszáa kilenczvenkilencz esetben nem zzenvednek gyomorrákban, hanem pusztán caak emésztetleaségben, oly betegségben, mely igen könnyen gjógyitható, ha helyesen gyógykeaeltelik. A legbiztosabb s legjobb szer ezen teíe»aé* ellen a „Sbsker-ki-vonat'' növényi késntz»«ay. mely as alább felsorolt gyógyszertárak miadegyikében megszerezhető. Ezen kivonat a bajt alapjában támadja meg s azt gyökeresen kiirtja a testből. — Oly egyéneknek, kik dugulásban szenvednek, a Seígel-féle hashajtó labdacsokra is van ssükségök, a „8blker kivonattal" kapcsolatban. A Seígel-féle hashajtó labdacsok meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlést, megssabaditnak a főfájástól s elfojtják az epekiömléat. Ezek a legbiztosabb, legkeUemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki ez«kkel csak «gy ki«érletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enybéd«d«n s minden legkisebb fáj* dalom «1 ¿idézése nélkül hat. Ara egy palacak „Shlker féle kivonatnak'', 1 frt 25 kr, 1 doboz „Seígel-féle hashajtó laddacsoknak" 50 kr. Magyarorazagi főraktár : Budapest, Török József gyógyssertára király- utcza 12. 2418 5-7 Nagy Kanizsa: Belus József és Mandák G. gyógyszertára. Nyilttór») Én, alalirott kereskedelmi ügynök a napokban az „Oroszlán" szállodában megháltam s pénzemet a vánkos alatt felejtettem, est azonban caak Kessthe-lyen vevém éasre, mikor is sürgönyöztem vendéglős urnák, ki ia pénsemet asonnal beküldé, miért is fogadja Horvát Jóssef vendéglős ur gyors és pontos eljárásáér. bálás kössönetemet. Esen bscMstu veitiigUtí bátran aján lom a L utazó kötöntignék. HIB8CRL SAMU Bécs. •) E rovat alatt köalöttért sem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal feU15««éget a Saerk. Lapvezér és kiadó: SZALAY SÁNDOR. Felelős saerkesstő : TASS ÁLMOS. Laptulajaono.: WAJDITS JÓZSEF. YALÚOI orvosi \| MALAGA-SECT \| A klosterneuburgi os. k. borkisérleii állomét Vegyelemzései szerint kitűnő, jő, valódi malaga mint kitűnő erősitó-sser elerótle-nedett betegek, üdülők, gyermekek S''b. számára, a vérszegénység és gyomorgyengeség ellen legki ünőbb bstásu. Vt ^ 7a er-deti palacskokban s törvényesen bejegyzett védjegy alatt a Í1HAD0R SPÁKlöL BORKEEIEDÉSNEI BÉCS HAMBURfi frt 2.50 és 1.80 eredeti árak mellett. Kaphatók továbbá: igen finom külföldi borok eredeti palaczkokban — és eredeti áron. 2494 2-5 Nagy-Kanizsa s :MándákGy. Sándor ur gyógyszertárában, 8 c h w a r Z & T a u b • r vegyeskereskedéeében, Knoytzer Frigy«« vendéglőjében éa Bogsnrieder I. vasúti vendéglős-nél. Zals-Egerszefss : Kaszt er Sándor gyógysaertárában ésHnbinszky Adolf vegyeskereskedésében. A jegyre YDíADOR, valamint a védjegyre kérjük különösen figyelni, mert csak az Ilyenekkel ellátottak a valódlak, melyekért jótállást válalhatnnk. MM Fésyneresseny esetleg 500,000 sritrka. at i. Asyereaésyek állási által{ tssttatsak. jelentés Meghívás a Hamburg állam álul bistositott nagy pénskisorsolái nyeremény - esélyein való részvételre, melyekben 9 millió §§0.450 márkán felül okvetlenül nyeretik. Ezen eli''uyös pénakisoraolás tervez«-raleg összeállított nyr-mécvei. melyek csak 100.000 sor.i gyból álíanak a kö-vetkraók - t. i. A legnagyobb esetleg díj 300,000 m. ny. 200,000 m. r 100.000 m. 90,000 m 80,000 m. 70,000 aa. GOOOO mJ 31720 50,000 m 3950 > 80,000 m. 90 20.000 m. 15,000 m. 10,000 m. 5.000 m 3,0OO m 500 000 márka. 253 ny. 2000 m. 512 818 25 61 64 3950 3950 2950 1950 1000 m. 600 m. 80«i m. 200 m. 160 m. 145 m. 124 m. 100 a. 94 m. 67 m. 40 m. 20 m. egétab-n 50,600 m. 1 1 2 1 1 2 1 2 1 5 3 26 56 106 _ ____ mely nyeremények néhány hónap alatt, hét osztályban okvetlax» húzatni fognak Az első nyereményhnzás hivatalosan állapíttatott meg, melyhez 1 eg. ered. «orz. csak frt 3.60 v. 6 se. 1 fél ered. sors. csak frt 180 v. 3 ■ ln«gy. . sorsj. csak kr. 90 V. l''/ta kerül. Ea~n as állási által btztssltett eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott igérrényak) az issz«\| bénssstss beküldése SMilett síéf a legtávslsbb vidékrs is szétUldttzsk általasi. Minden érdekelt, eredeti sorsjegyek mellett tőlem az állam czimeté-vel ellátott eredeti játéktervet díj nálkai kapja meg, valamint busás ntán a hivatalos hyareményjegyaéket minden felasólitáa nálkai A syeremeny klflzst se és szstsu-táss általam kösvetlenül esskC-zöltetik a résztvevőkböz pontosan s a legazigorabb titoktart ág mellett. Bármi megrendelés egy rgyzzerű postautal rányon vagy ajánlott levéllel tabető. Forduljanak tehát megbízásokkal bizalomtaljeaen 2480 5—* f évi mAja8 20-áig SÁMUEL HECKSCHER sen. bank és váltóOaletéhez Hamburgban. o >o s Ameritai Mm elf A.rnoldná,l Bécs, L Pestalozzi utom&. Köxvettté* ingyen. r* £ szakban a legrégibb crég. Támaszkodva a bizalomra melyben a mi Paín-£xpelier készítményük több mint 1& év óta a közönség által részesíttetik, szabadságot veszünk magunknak, azokat kik e ssert még nem ismerik, egy kísérlet tételére felhívni. Esen régelismert háaissernek nincs szüksége a reclamra, es önmaga által legjobbeu ajánltatík. a mint azt egy próba igazoloi fogja. A Pain-Ex-peller bedörzölésre használtatik csúz és köszvény ellen. Ara 40 és 7Ü kr. egy üvegnek; készletben a legtöbb gyógyazertárban. Hamiaitványok elkerülése végett, csakis ,Richter-féle horgony Pain-Expeller" kérendő s semmi e«elre se más fajta. Rlchter F. Ad. &8 társa, Bécs. — Főraktár Prágá ban as a rany oroszlán" gyógyszer tárban, Niklasplats 7. 2352 4- 6. i : : PÖSTTÉNI FÜRDŐ Általánosan ismert kitünó gyógyhatásáról, különösön a kössvény, csúz. iaü- > let gyulladás és ebből kövatkeaő csont és bőrgyulladás, csonttzuhosodás, velamiut a ■ kapcsolatos alfilis és görvélykor, úgyszintén as ezekből kifolyó bénaságokban szenvedők részére; mindeonema bőrbetegségek, kateg, hólyagzás érciomósodás, ér-vérdaganat és lábkössvény ellen. Egyenes vasnti összeköttetés minden irányban. Villanyozast és az ál (alános gyógy késelést veseti dr. YEINBEBGEE S- fürdóorvos 1869. év óta. HUSZONNEGYEDIK ÉVTOLYAM u ------ ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 16-4». 1885. A tcrontá! megyei kUlUtiUo» 1884-W EZÜST DISZ-OKXIVELXT A becsi 18S3. éri nemsetk. kjó7»« kiÁllltá»oa EZÜST EBJCET »7«t A trie»«ti 1882. évi kiÁllitÁaon BRONZ-ÉRMET »ywrt. A grácjii 1880-ik é-ri oniijo« kiálUtÁaon. SE1EMXRÉSI OKEEVEUET aywt hazánk egryik legszénsavdúsabb IN" TT "V" 1 kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain aiapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál királó figyelmet érdemel^^glyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kiváníwf. Borral használva kiterjedi kedyelfségnek örvend. Kizárólagos főraktár Édeskuty L. ql tir. ndy. siAllitóril, BodapistM. Úgyszintén kapliató minden gyógyszertárban, fliszerkere6kedésben és vendéglőben. Az 1884.1k évi elszállítás 1,500.000 \| palaczk. Iffagy Kan zaán kapliató: le&aelfwffer Jótuf, Bosenfeld Adolf és Schvurz & Taxiber uraknál. 2241 7—12 TARCSA fürdőhely Magy&rhoo oaztrák Stájer határon Vasmegjéban fektiik ttombathfilyi és asppngí vasúti állomásoktól 4 óra alatt elérhe''ő. Vize kitüoó vastartalmú, fürdője kivált női beiegaégeknál -ÜÍÖDÖ8 jó hatása, nevezetesei: a női nemi szervek bán (almainál, mindkét nem idegbajaioál, a légzési és emésztési szervek idült hurut jaioál. a húgyszervek bajtinái stb. A vendégek ellátásáról az utolsó években uj épületek ál-tal lett gondoskodva. — Póata éa távirdai állomás a fürdőben. Fürdőorvos dr. Thomas Lajos. — A türdőidéoy május 24-én kesdődik. közelgő pünkösdi ünnepek alkalmával vasárnap, f. évi májns 24-én MjTtlltOk Milní majdnem felére lessáilitotk menetárak mellett Kanicsáról Béctbo, ind. 24-én 12 ó. 5 p. d. e. továbbá Kanicsáról Fiume-, Triesst- és (gő«-hajón) Velenerébe indul 24 májasban 5 óta 10 pereikor reggel. Kanicsáról Bécsbe II. oazt. 10 frt 10 kr III. oszt 6 frt 80 kr. , Fiamé vagy Triesztbe IL „ 14 , 40 . HL 10 , 80 , , Triesat is Velanaébe II. , 2« . 40 . III. . 18 , 80 . A triessti, fiaméi és velencsei a tasásnál megtekinthető a villanynyal viUgitott világhirü adelsbergi barlang. Bővebbet a kimerttő és mindenütt látható falragaszok, továbbá minden vasatállomási portásnál műsorosatok ingyen kaphatók. — BOTTROHIKT. GK •U6 bcd atuiai irodája, L Kolowrmtria« t. Csat ralódí hamÍDden dobozon » : a »as és Moll "O kscoro-•iiott ezé R nyo-miU látb »tó. Eseu porok tartó« gy<J<yhatá»«. makacs gyomor é> a''testbsjok. gyomorgSrcs ®a elnylukásodás, gyomorégés, rög»<5tt dugulás, toájbsj vértolni8, aranyér és a legkülönfélébb női betegsegek ellen 30 év ót» folytooosau niWek^dö «li«merésbm ré»»esfll Egy eredati doboz hassnálati atasitással 1 frt Hamisitványsk törvényese» üldöztetne- Kfl«svény-, csűr. mindennemű haso-gálás és bénulás fej-, ffll- és fogfájás sikere» gvógyi-t&sihoz bedörzsö- lésre; ''borogatásnak miuiicnnem I sérülések és sehek, gynladáso éa daganatok el in, Bensoleg vizsel keverve, hirtelen betegedé, hányás éskóiika e!len. Kgy üveg pontos utasítással 80 kr. 2401 25 — 62 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. Moll A. gyógyszerész császár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlauben Raktárak: Nagy-Kaniz s a : Belus Jóssef gyógyszerész. Roseof«ld Ad Fesaelhofer Józ«ef. Barcs: Doruer S. Csaktornya: Göuc* L. gyógy. Kaposvárott: Borov.cx Ad. Keszthely : Schleifer fia Körmend : Rátz Jáno«. ílarczali : Iaztl Férd. Szigetvár: Sz&iay Józ»ef. Zala-Egerazeg: Hollósy J. g)ógy»«erész. J Nagy-Kanizsa Táros tanácsától. "fr 5 ns Árverést hirdetmény. j * \r + a\|i 1\ agy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhirré téte- % X tik, hogy a város tulajdonát képező, 14660 frt becsértékü, a nagy + + kanizsai 66. sz. tjkvben 863. hr. sz. alatt felvett ingatlan tartó-£ ttzékaival együtt (régi kórház) folyó évi május hó 29-én reggeli + HhlO órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fogjjfc )C adatni. , • ¥ + Az árverezni kivánók értesíttetnek, hogy árverezni csak a)( JCbecsár 10 százalékának bánatpénzül letétele melett lehet. + + A többi feletételek a vá osház tanácstermében a hivatalos IC órák alatt a városi levéltárnoknál betekinthetók. + + Kelt A agy-Kanizsán, 1885. május 2-án. J + 2505 2-s a városi tanács. X +x+x+x+x+x+x+xhhx+x+x+x+x+x+x Szénsavdús, természetes, égvénges ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légzö szerveknek, gyí mórnak s hólyagnak. A krondorfi viz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink szerint mennyilegesen az első helyet foglalja el a birodalom ég-vényes savanyu vizek fölött 2431 12—20 MP* Kutvállalkosók Krondorf Karls^ad mellett , Raktár Nagy-Kaniasán : WEISS testvéreknél Kapható minden ásványvis ksraskedésben vandéglóbes. tc BUDA! fi ^L A legtekintélyesebb orvosok iiul ajánlva, — y ^ friss töltésű és folytonos jö ''íatásn. mely min- v den vegyes- és isványrirkereskedésboo valamint a legtöbb gyógysxertárban kapható. Tulajdonotok : LOSER TESTVÉREK Bodapeatei KESERŰVÍZ FORRÁS. Fesselhoffer József Nagy-Kanizsán, Göncz L. gyonyszerész Csáktornyán, Klein József Barcson, Kika- ker K., Kirch IN. Szombathelyen stb. ajánljak t. cz. vevőiknek „Z A C H E R L" legújabb kiválasztott porkülönlegességét. mely eróre és biztonságra minden eddigi szereket fölülmúl : ZACHERLIN minden ártalmas és alkalmatlan rovar teljes elpusztításáért és kiirtására, mint poloskák, bolhák, svábbogarak, moly ok legyek, tetflk, hangyák Stb. Különösen arra kell figyelmeztetnem a t. cz. közőniéget : u Zacherlhr-t nem összetéveszteni a közönséges rovarporral! "Zacherlin" csak eredeti üvegekben, de sohasem becsomagolt papirosban vagy nyil- /X^ > tan mérlegelve lesz eladva. Az eredeti üvegnek névaláírásommal és védjegyemmel kell ellátva lenni. 2404 s—12 EM Bizonyítvány. Az alulírottak egy általak eszközölt szoros vizagilat alapján kijelentik, hogy * párisi Cawley ét Henry urak franczia szivarkapa-pir-gyárából származó „LE HOUBLOX" sxivarkapapirt kitinö minőségűnek, minden idegen alkatrésztől különösen minden az egészségnek ártalmas anyagoktól is mentnek találták Bárskes, 1884,-i májns 24.-én. al: Dr. Pohl J. J. • ueksolocte arU. miln im>w a »in kir. »t<7i»i» ali Dr. Ludwifl L M WTMI T«(7tu oa. k. »TÍIO. rwdM > biad eircUac. áL: Dr. Lippmann E. (Teiuabbi aUJnUok hílre.ié^» Dr. Hommn J. e»A.j, ktr. ierT& bt ital Bírtben blionrlttatott. Faotebbl bltoBjitráaj aláíratott a cúll. kir. külügy a laíiurlaK é a Med (rasefia által 18S4 -i raijiu 18.-<n Figyelmeztetés, \| A mélyen tisztelt közönséget £ figyelmeztetem, hogy Spitz? ^ S-nek Bécsből az én múter-J mem részére sem megbizást, ♦ sem pénz előleget ne adjon, £ — mert elkövetett visszaélések ^ miatt üzletemből elbocsáttatott. ♦ Kröger Pál, : akadémiai festfi ^ Bécs. VIII. Lá^gegagse^ N™ 60. 1508 l-l t 1000-1500 frt. becsületes éyl jöyedelem minden külön idóvesstea töke éskoos« káztatás nélkül, flgyes és megbízható sgyénsknek, — bármily állásnak — különös-n kik önállö flmltttel bimak. — Ajánlatok alőlaKKel aa alább jegyiét: társeséghez intésendök, hol bővebb értesítés nyerhető: Hausenstein & Yogler hirdetési iroda Bécs, Ho 1076 a. : : bármily tolajdonu legyen is, ktliönöscn padig íomlott és odvas fogakat, egy pillanat alatt és gy6k«rs«n grógyit as I s d I s i ki víiit malyly»! a fájó fog bekenetik. Miért ''e kitűnő azernek egy családnál s«m ^ Ssabad hiányosnia. Kredeti N -Kanizsán X egyedül SCHWaRCZ és TAÜBER ke- ^ '' rskedééb°n kapható 35 krért ^ t Wajdüs Jőtsej könyvnyomdájábólNagy -Kanizsán NAGY-KANIZSA, 1885. május 23-án. Rlöt ízet és i ár: ^gese cvre . 5 írt. — — tel évre . . 2 frt 50 kr. iifgiit-dfvre ... 1 , 25 Egyet szan 10 kr. U1KÜKTE8EK 6 hasábos p<ítitsorbsji 7, másodszor 6. s mioden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEK soroakéi t 10 krért vétKnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fizetendő. Huszonnegyedik évfolyam. _L A lap szellemi részét illető közlemények a Lzerkeaztőséghez. anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intéxendők: N agy-Kan Itsás Wlassicshár. Béraentetlen levelek nem fogadtatnak el Kéziriisk vlM2a sec kflldetssk A Tiagy-kanizsai ^Kereskedelmi Iparbank, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egy letu, a „zalamegyei általános taiútó-testület", a „nagykanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztwnsegélyzö szövetkezet'', a , soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai Jcülválasztmány-ának hivatab HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A szülői ház és az iskola. Minden gyermek, mielőtt az iskolába lépne, életének e korszakát t családban tölti el. Tehát a nevelés a családból, a szülői házból indul ki és ha onnan némileg ei is távozik, idővel azért oda vissza- > tér. A család — ideszámítva a szfi-óket, a gyermekeket és azok közeli környezetét képező cselédséget is — befolyása alatt szilárdul meg lassanként a kisdedből ifjnvá lett nö-vendék lelki állapota. Az anya iránt tanúsított szeretet, az atyát megil-lecó tisztelet megadása, a testvérekkel való egyenrangúság, a legfóbb erényekben való gyakorlását és azoknak elsajátítását eszközli. így az atya komolysága és következetessége a tekintély elismerésére, az anya szeretete pedig a kedély bensősé-gére döntő befolyást gyakoroL Ámde család és család közt nagy különbség van. Az egyik család tűzhelye szentély, a másiké bünfészek! Ott búzát müveinek, itt gyomot, gazt s konkolyt növesztenek. Termelnek, nevelnek ezik is, izok is. Ezek rosszul, amazok f é -1 i g jól. Tervszerű eljárással és szakismeretek utján megállapított neve-Jéssel itt sem, ott sem találkozunk. Nagy baj továbbá az is, hogy a aztllök nagyobbára akkor kezdenek a neveléssel foglalkozni, amidőn gyermekük kényszeríti őket erre — s akkor is vagy rosszul, vagy csak félig jól nevelnek. Olyan szülő ki egy jóravaló neveléstani köny vet lapozgatna s azt tanulmányozná — még manapság — fehér holló. Ott az iskola — gondolják magukban — neveljen az ha tud. Azt hiszik, hogy azzal, hogy gyermeküknek életet adtak, ót táplálják és ruházzák, — már eleget tettek szülői kötelességüknek. Mikor aztán az iskolába kerül gyermekök, azt hibzik, hogy teljesen lerázták _-Jl nyakukról a felelősséget s ha baj lesz, annak csak az iskola, meg a tanító az okozója. Ha rendben van minden, akkor övék az érdem. ^ A szülők nem akarják belátni, hogy a jó nevelés elengedhetlen s egyik fókelléke, hogy aki nevel, az maga is nevelt legyen. A nevelés tehát, hogy annak eredményé sikeres legyen, okvetetlen megkívánja, a szülőknek a nevelésben való teljes jártasságát. Ez iránt pedig csakis a házi neveléstan nyújt kellő tájékozást, a mennyiben megállapítja azon szabályokat, a melyek szerint a gyermekek nevelése otthon a szülők által elintézendő. A házi nevelés közönségesen a gyermekek tankötelezettségéig terjed, a midőn az iskola vesz át részben a nevelés teendőit, de szorosabban véve az csak az ifjak önállóságánál szűnik meg. A házi nevelés eleinte főleg a testi ápolás eszközlésében nyilvánul. A köztapasztalás mutatja, hogy a testi ápolásban való járatlanság a gyermek életét menynyire veszélyezteti — és éppen hazánkban a kisdedek nagymérvű elhalálozása főleg ebben leli a magyarázatát. Pedig irodalmunkban van néhány megbízható mú^ mely a házi nevelés ezen teendői iránt a szülőknek kalauzul szolgálhatna. Ilyen művek : »Tanácsok a gyermekek természetszerű testi nevelésére. Irta S t e i n e r János. Továbbá „ A gyermekápolás rövid kézikönyve. Irta Wittmann G. S e két műnél még többet érő Yarga Mihály ,Házi nevelés" czimű jeles könyve, melyben a nevelés példákban van előadva s két részből áll. (Az I. kötet a test ápolásáról szól, a II. rész a lélek művelését írja le,) E valóban jeles könyveknek egy népkönyvtárból sem szabadna hiányoz-niok s kívánatos volna, hogy min den szülő olvasgassa ezeket, mert ily könyv nélkül vajmi kevés szülő alkalmas arra, hogy gyermekeit jól nevelje Jól nevelni! Nagy szó ezl Ennél fontosabb és nehezebb feladat nines! Sok szülő inkább rontja, mint neveli gyermekét. Igen '' helyesen jegyzi meg Ourtmann, hogy ha az életben minden a maga rendje és módja szerint történnék, nem lehetne azt megengedni, hogy olyanok, kik gyermekeik nevelését eszközölni nem képesek, szülők lehessenek. De miutfu ezt elérni nem lehet, legalább od kell hatni, hogy a szülők között a tervszerű nevelési eljárás iránt az érdeklődés Jel-keltessék és az ehhez szükséges ismeretek elsajátítására buzdittassa-nak. Mondanunk sem kell, hogy a tanítók és lelkészek tehetnének e tekintetben legtöbbet! Igaza van Varga Mihálynak is, midón azt mondja, hogy minden komolyan gondolkozó szülőnek elsó tanulmányozási tárgyává a neve lé stan t kellene tennie. Ennek rétegeibe hatolva, a nevelésre nemcsak kedvet kapnának, de valódi gyönyört éreznének és gyermekeik nevelése által saját nevelésüket egészítenék ki és fejeznék be. 8ajnos azonban, hogy nem egy szülőt ismerünk, ki bármi mást szivesebben tesz. -olvas s tanul, mint a nevelés szabályait, — hisz ezt önmagától is tudjál — — — ismételve mondjuk: szüzséges, hogy a nevelő — szülő — maga is nevelt legyen. Ismerje az embert, különösen azt, kit nevelni akar. Ettől függ legnagyobb részt a nevelés sikere. Ezeknek előrcbocsájtásával ¡vizsgáljuk: mai társadalmi viszonyaink között minő kapocs köti össze a szülői házat az iskolával s viszont az iskolát a családdal. Ha a család és iskola közt létesítendő összeköttetésről beszélünk a szülőknek — ennek elsó pillanatban örülnek, de nem sokára ismét hangoztatják azon indokolatlan panaszukat, hogy az iskolában romlanak el a gyermekek, mert mig otthon nyertek gondozást, panaszra okot nem szolgáltattak. Viszont tanítóink közül akadnak elegen, a kik szülőket vádolják, ha iskolájuk sem a tanítási eredmény, sem fegyelem tekintetéből nem felel meg a hozzákötött várakozásoknak. Már most ki a hibás, a tanító vagy a szülő? Legtöbb esetben mindkettő! Mert legtöbb esetben, ha alapjában vizsgáljuk e kétrendbeli panaszt, azon meggyőződésre jutunk, hogy a panaszlók oly érveket hoznak föl állításuk beigazolására, amely ekltól csakhamar kiderül, hogy e viszás állapotokat legtöbbnyire azon körülmény idézi elő, hogy a család és iskola, a szülők és tanítók, egymást törekvéseikben kellően nem támogatják. A szülők joggal követelhetik az iskolától,; hggy a tanító necsak bizonyos ismeretek elsajátítására és a rend fenntartására legyen tekintettel, hanem nevelóleg is hasson a felügyeletére bízott gyermekekre, — e végre azoknak az iskolában és azon kivül tanúsított magaviseletéről, szorgalmuk, valamint - tanu-iásbeli előmenetelükről, ¡haladásukról Őket kellő időben értesítse. Be viszont a szülők kötelessége minden alkalommal a legnagyobb tisztelettel viselkedni a tanító intézkedései iránt és azok végrehajtásában közrehatni. Ez pedig nemcsak abból áll, hogy a feladatok elkészitétésót ellenőrizzék, hanem az iskolai rendtartás pontos megtartása is ide tartozik. Ha például az iskolai rendszabályok a színházak és korcsmák látogatását, vagy egyéb nyilvános helyeken való idözést meg nem engedik, >a szülők ezt respectálni tartoznak,,mert el- lenkező esetben maguk a szülők szoktatják rá gyermeköket a törvény megvetésére és kijátszására. Legyen tehát a szülőknek fő törekvése, hogy az iskolával minél szorosabb s ósaxintébb ... összeköttetésbe álljanak. A család közeledjék az iskolához s &z iskola a családhoz. Legyen a családi nevelés előkészítő iskola s legyen az iskola a szülői nevelés folytatása. Legyen s szülői ház iskola és az iskola * család-Család és iskola, iskola és család elválaszt ha tian ikertestvérek legyenek. Ismerjék egymást, mint apa gyermekét, mint tanitó növendékét. A gyermek tanítóját ismeije atyjában és atyját tanítójában. SirUaka Andor. Egyleti élet. Jegyzőkönyv. Felvétetett a n.-kanissai járás köaségi és körjegyzők egylstéuok Laagvizen tartott közgyűlésében 1886. éri májas 7-én. Jelen voltak : Stingly Károly egyleti - elnök, Grünfeld József egyleti jegyső, Dénes Ferenoz sse-petneki, Pandúr Ferencz sárszegi, Unger Alajos langvizi, Dénes Béla bakónaki, — körjegyzők; Starasinssky György szepet-neki, Fáner József sárssegi, Kusmics Ferenc« légrádi, — okleveles segédjegyzők ; Komlosy József szolgabírói írnok, okleveles jegysó egyleti reudes -^t éstek. dr. Fára ok Látató n.-kanizsai ügyvéd tiszteletbe!; tagok. I. Elnök a gyűlést megnyitja, üd-vösli a ssép számban megjelent egyleti tagokat; jegysó által felolvastatja Sár-sxegen 1884. évi aseptember 18-án tartott kösgyűlés jegyzőkönyvét, mely jóváhagyva hitelesíttetett, * II. Elnök, Ferenosy János kis-ko-máromi, Talabé." Gyula galamboki, Hof-fer Ferenci kis kaníssai és Wehofsics Adolf szt-balázsí kör jegy sók egy U ti rendes tagoknak a hozzá intézett és elmaradásukat igaioló leveleit •! bemutatja és jegycó által felolvastatja. - Ferenoiy János, Talabér Gyula és Hoffer Ferenc»egy,eti tagok elnökhös intésett levelükben felhosott indokok alapján igazoltatnak, mig ellenben Vehofsics TÍEG2Á. A sors utjai. — Elbeszélés. — > Az éj sötét fátyoléval borította a földet. As egyébiránt népes város kihaltnak látszott Csak ritkán lehetett egy-egy hasatérő polgárt látni, as is törekedett miné! előbb födél alá jutni, mert as eső c ak ugy szakadt. Hideg, metsző sséi fujt. A házakban minden világ el volt ojtva; Ukói mély álomba merülíek. Éj félre járt as cdó; Herttlendi földbirtokos palotájában is sötétség ős cseod uralkodott — egy első emeleti ssobát kivéve, melyben égő gjerya mellett fiatal ember járkált he-veaen fel a alá. Igen fölindultnak látasott, arcza égett, melle görcsösen zihált. Időnként as égre pillantott, mintha onnan várna segedelmet, vigaszt . . . Lajos volt, a földbirtokosnak egyetlen fia; eszes, szorgalmas ember, atyjának egyetlen öröme. Fel volt indulva; as as óra -határozott egéas jövője, egéss élete fslett ... * Vándor kötéltáncsos .trupp" időzött a városbsn, melynek több látogatója volt, mint a magyar színháznak. Hja 1 nem hiába diosérték ám a »művészek'' ügyességét s különösen az igazgató Mó-zai leányának szépségét. Lajos is elment egyik este, hogy meggyőződjék, vajjón az Ünnepelt a dicséretet, melylyel minden oldalról elhalmozták, megérdemli-e ? Meglátta s''szemeit le sem vette róla. Olyan nemes vonásokat, olyan gyermekies ártatlan arczot még soh''sem látott Ugy látszott, a lánynak az általános ünnepeltetetés inkább rosssnl esik; mert szemeit is alig merte felvetni és szerepe végeztével, nem törődve a közönség taps* viharával, meg sem jelent. Lajos ugy tért hasa, mint egy álmodó, ki ébren sem tud a szép álom hatásától menekülni. Mindég lelki szemei előtt lebegett az angyalszépségű lány arcza, termete. As éjet ébren t&Ué — álma-dozva .... Másnapra egészen ki volt forgatva lényéb5l. Az azelőtt oly vidám ifjú, ki tudott tréfálósni, nevetgélni, ha a dolog ugy hozta magával; most szótalan, merengővó lett, elmélyedt magába, lelkébe, ssivébe, szerelmébe .... Hogy a kőtéltáncsosok egyetlen előadásá« sem mulasztotta el, nagyon ter-méesetes. Hanem ő ott mást nem látott, csak őt, az imádottat. Annak egy mosolya: mennyország volt neki; egy pil lantása: éltető nap. Lajos olyan ember volt, ki feltett szándékát keresztülvitte, még ha rajta veeitett is. Érezte, hogy Evelint elhagyni, oélküle élni nem tud: «határozta ót követni jóban — rostban. De hogyan ? Csak egy mód volt előtte: beállani komédiásnak. Ohl a környék legvagyonosabb, mindenki által tisztelt földbirtokosának fia vándoroljon városról-városra, falubólfaluba egy kóbor komédiás trupp-psl ? ! De ő szeretett. Szeretett elző szerelmének egess hevével, s mit nem áldo-dozott 7oins fel ennek l? De h Evelin már mást sseret? vagy tán nem viszonozz* szerelmét? Erről meg skart győ-sődni. Azon ürügy alatt, hogy testgyakor lási órákra járt, sikerült neki Evelin atyjával megismerkedni, és bálványát gyakrabban látni. Evelin sem tévesztette, ssem elől a csinos fiatal embert, kinek szemei valami különös ragyogással szoktak rajta megakadni. Ha közelében lehetett, olyan jól eső áram szakadt végig tagjain s elpirult. Távollétében valami ugy nyomta szivét.... Mikor'' megszólalt, szinte meg rándultak szive húrjai . . . Néhány nap alatt megértették egymást és a hőség esküjét egymás ajkáról csókolták le. De Lajos óvatosságból elhallgatta nevét meg állását is és Mózsinak mint Evelinnek ma^án álló festőként mutatta be magát, ki, miután a művészet folytatására nincs anyagi segélye, elhatározta magát a társulatba beállani. Mózsi, persze nagyon megörült a dolognak, mert Lajos igen Ügyes volt, s szívesen látta ót társaságában. Szorosabb viszonyról nem mert addig az ifjú beszélni, mig más vidékre nem játnak, a hol majd a rokonok segítségével az atya beleegyezését vélte kieszközölni. A kötélttánczos elutazása ason éjre volt kitüsve, mikor, mint említém, Lajbs olyan hevesen járkált szobájában. As ifjú szivével harcsolt esse ellen. Ssive a kedvest mondta követni; esze a maradást javaslotta. Azután meg látni vélte as öreg atya fájdalmit, kindk gyengéd sseretét rút hálátlansággal szándékozik viszonozni. Hallotta a kárörvendő barátok kac&iát... ós mindent egy — kötél tánczosné miatt. . . De a képzelet, ez a remek csalóka- kép-festő eléje hozta Evelin képét is, szépségének minden varázsával, a «ere-lem dicskörétói öves Ve. A kép hatott. A sziv győzött; határozott. Egy bácsu pillantást vetett még az ifjú az ót környeső tárgyakra — annyi ssép emlék tanujára. Aztán lassan betette maga után as ajtót Még egy nehés utja volt: a szeretett atya kesét akarta megcsókolni .... még egyszer, — talán utoljára megnésni azon férfiú arczát, kinek annyit köszönhetett., s azután el, — el a falakból, kik néma szemtanúi voltak ingadozás ánák. Csendesen osont be atyja szobájába, félve lépett ágyához. Az atya aludt; nem sejté, bogy fis eljött neki tán as utolsó istenhossádot mondani. Lajos, lehajolt as alvó arcsa fölé, as megmosdult — rosz álom iátssott őt gyötörni, homloka össze-ránozolódoit s ezen ssavak: átok, átok! — hagyták el ajkait-- Lsjos megrmülve állott, jéghideg borongás futotta át tagjait Neki asólt es? — As ég intése volna ez? — Visszaforduljon? . • . Ahl de a kép: Evelin > épe megint ott állott előtte ---Látta amint feléje nyújtja karjait, hofcy keblére szorítsa, hallotta édes ssavát susogni: .Lajosom, te távozol ? — Aztán mintha hívta volna valaki: jöjj, jöjj I . . . Hirtelen megcsókolta atyja cezét és kisietett a házból -- Hideg szél csspta meg, ez eső meg-megnedvesité torró arczát, nem vette észre; elhatározottan rohant as utcsán keresztül. Egy hidon kellett átmennie, mely mégelválasztotta őt a kedvestől ; azon egy heves szélroham elkapta kalapját: nem törődött vele. ö Evelinhes si«- etett. Mi dón-belépett két puha kar ölelte át, tüzes ajkak érintették as Övéit Kedvese voh. ''J — EljöUÖ végre Lajosom? Azt hittük, nélküled kell utaznunk--Oh, te rosss Lajos, hdgy megijesztettél. As tfjü mentegetődzött: dolga volt; búcsú látogatásokat kellett tenni néhány barátjánál, kik Őt tartóstatták. " Fél óra elteltével elkéssültek s az utasó kocsiba ssáiltak. A város kapujánál Lsios mégegysser visszanézett azon város felé, melyben született neveltetett; még egyszer megnézte azokat as ismerős épületeket; ki tudja, látja-e még valaha ? És egy köny csillogott szemében — Eve -lin az öröm könyének nézte azt és lecsókolta ... c * Midőn másnap Lajos atyja megtudta fia eltűntét, megtett minden lehetőt, hogy nyomára akadjon, hogy megtudja eltűnésének okát As ifjú bárátjai ismerték a komédiás nő iránt való szerelmét, de annak kifej esést adni nem mertek; múló szeszélynek hitték az egészet, mely eltűnik as ast tápláló nővel. Egyik se bessélte le Lajost e szerelméről, nehogy as sllenkesés . által éppen ssenvedélylyé növeljék a futó és nevetségnek hitt szerelmet Most azonban, hogy nyomtalanul tűnt el, egyik barátja elment atyjához, tudtára adu az egész dolgot, kezdetétől fogva egéss .az utolsó estéig. Pár óra múlva elhozták az eltűntnek kalapját, melyet a folyó partján találtak meg. Ez a megszomorodott atyának még a reményét is egészen megsemmisítette* ateg volt győződve, hogy fia Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva huszonnegyedik ívpolyam '' '' ■ - > t '' . / 1 ♦ > •''/-•■ y 11 ; 1 l\ fj ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 23-tn 1885. Adolt egyleti tagnak levelébe« felhosott indokokat aa elmaradásra alapos okai a '' közgyűlés el nem fogadta éa elhatározna, miszerint jó vőben a minden alapot nél kűlöző elmaradásokra a közgy ülésiUg kiasabott 2 frt birság leflsetése fog kimondatni.. III. Elnök bematatja Ferencsy János egyleti pénstárnok által hossá küldött hátralékos tagságii dij kimutatást, egyúttal kéri a kösgyQ ést miután pénstárnok nem jelenhetett meg, egy helyettes kinevezését, ki is a tagsági dijak beszedésével volna megbiaandó. A hátralékos tagsági dijak besredé-aével a közgyűlés által Grüufeld József bisatott meg, ason utasitással, hogy a befolyandó összeget a fizetők névjegyzékével pénztárnoknak mielőbb küldje el. IV. Elnök előterjessti, hogy f. é. május hó 4-én Zala Egerssegen tartott megyei törvényhatósági bizo-tsági közgyűlésen egy bizottsági tag felszólalt a jegyzők ellen és beszédében bántó kifejezésedet használt, mire Tűboly '' Victor nagy kanizsai ügyéd ur bizottsági tag a jegyzők megtámadása és -a használtkifejezések ellen tiltakozott és mint valótlanokat visssautaaitotta, a mi ast eredményezte, hogy azok felszólaló által nyomban visssavonattak. Kéri a közgyűlést, hogy a jegyzők érdekében felszólaló Tuboly Victor urnák köszönetet ssavasson. Tuboly Victor ügyvéd ur bizottsági tagnak a jegyzőket érintő felszólalás ellen tett tiltakozásáért a közgyűlés egy-hangalag köszönetet szavaz és felhívja elnököt, mrsserintezen határozatot jegyzőkönyvi kivonattal vele közölje V. Elnök előadja, hogy a jegyzői szigorló bizottságban egy tagnak ugyazorssá gos jegyzőt egyleti gyűlésben egy kiküldöttnek a járásból Isendő megválasztatása a megyei egyletnek ajánltassék. A szigorló bizottágban leendó megválasztatásra Ferencsy János kis-komá-romi körjegyző, az országos egyleti gyűlésben mint kiküldőit: Stingly Károly egyleti elnök ajánltatnak. VI. ElnJk bemutatja a kessthr''.yi járás jegyzői egyletnek hozzá áttett jegy -zőkönyvét és azt jegyző által felolvastatja. — A felolvasott jegyzőkönyv tudomásul vétetett és határostetott, hogy jövőben ezen egylet jegyzőkönyve is a keszthelyi járás jegyzői egyletnek esetről esetre elnök álul megküldessék. VIL Starzsinzsky György egyleti tag inditványosza, hogy sz alapszabályok 100 példányban nyomattassanak ki As indítvány elfogadtatott oly kép-pen, hogy az alapszabályok után a befizetett tagsági dijak nyugtázására rova-tos lapok legyenek; a kinyomatáseszközlése iránt egyleti jegyző megbizatik és a költségek kiutalására elnök felhatalmas-tatik. VIII. Augenfeld Gyula egyleti rendes tag bejelenti, bogy vezetők nevét a nagyméltósága magy. kir. belügyminisztérium 1884. évi decaember 27 én 702 80 YLI számú magaa leiratával ,Ssemrőa-re változtatni megengedte. Tudomásai vétetett ée pénstárnok utasitlatik, hogy as egyleti tagok névjegyzékét e szerint igazítsa ki. Elnök a jövő gyűlés helyét és idejét megállapít ani kéri. A jövő gyűlés helyévé Légrád. hó első fele állapitjegy ső- idtjje sseptembtt tátik m-g. Egyéb tárgy nem volt, a könvv beaáratott és aláíratott. Kccf. ÜTINQLY KAROLY •gyleti elnök. QBÜNFELD JÓZSEF egyleti jegyzi reménytelen sserelme miatt való bánatában vízbe ölte magát. Aztán megsiratta — :<-- Egy év mu''ts meghalt a fóldbirto kosnak báty,, utána egy 15 évee sok re-méuyre jogosító ifja maradt. Est magához vette a megssomorodott atya és soha sem volt oka, e tettél megbánni; mert Henrik szerette ót, őszinte fiai szeretettel s eltűnt fiához annyira hasonlított testileg lelkileg, hogy sokszor azt hitte maga mellett lenni. ~ / Tizennyolc év mait el amaz éj óta. — A várostól min''e^y négy óra járásnyira, as országúton rósz kordé feküdt: tengelye volt eltörve. A kocsi* eltávozott segítséget hozandó. A kocsin beteg feküdt, kit két nő vigasztalgatott, de sikertelenül. A beteg Lajos volt, a kötéitánczos. A nők egyike — neje, másika — 17 éves lánya. A remélt boldogságot a sserelem neki nem adta meg egészen. Eltűnése ntán egy bóva'' megesküdött Evelinnel; vele boldogot éltek jó darabig, mert a nő szerette, imádta őt. Bárhovs mentek, néhány, évig jó jövedélmők volt, ugy bogy belőle egy kis pénzt is rakosgathattak össze. De az öreg Mozsi egyszer leesett a troperról; belehalt s vele Lajosék szerencséje is. Sehol se fogsdrák b« a társulatot s ha megtörtént is elvétve, kevés nésőjők akadt. A társaságtól tehát több tag meg vált; nemsokára astán Lajos magára maradt; de nem volt azért egyedül; hisz'' vele vok neje s leánya. Rövid ideig hát caak kóboroltak as orsságban, mindig tűrve . . T . . mindig remélve . . . Midőn aaonban kevés kész-pénzök elfogyott, Lajos betegeskedni kez- Budapest főváros kiállítása ós a külföld. Hogy a magyar állam történelmi és hatalmas kulturhivatását mindenütt elismerjék és hogy a magyar állam tekintélyét ne csak a múlékony rokonszenv pillanatnyi hatása alatt, ha nem beható ismeret alapján tanalják tisztelni, ehhez csat az szükséges, hogy Magyarországot az igazság színében ismerjék meg. Magyarország fővárosa, mely a legszebb gyöngy Szent István koronájában, a legjobb és legkellemesebb alkalmat szolgáltatja a külföldinek arra, hogy Magyarországot komolyan kezdje tanulmányozni. Budapest a legszebb keret a kiállításhoz és magában a kiállításban a fóváros pavillonja bizonyságul szolgál arra, hogy mennyi komoly munkába és áldozatba került az, mig Budapest elsó rangú európai várossá lett. Budapest szépsége befelé ugy mint kifelé első bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet az ezeréves küzdelemben mindig fenn tudta tartani önállóságát és öntudatos fejlődését és be tudta tölteni kulturhi-vatását. Mert Budapest Magyarországon nemcsak a politikai élet központja, hanem egyúttal minden Közművelődési és nemzeti törekvésnek közvetítője és központja. Ebből magyarázható ki az a tény — irja a „Corresponűance de Pesth'' — hogy Budapest politikai magyarosodás érdekében a legnagyobb szolgálatot tette a magyar államnak. Azt a kai főidet, mely nemcsak czigányo-kat és szegény legényeket kíván itt feltalalni. Budapest kitűnő községi kormánya és lakossága — mely különböző faji jellegénél fogva a fővárost mintegy a magyar állam mikroszkosmos-ává teszi — legjobban fel világosithatja arról a tagadhat lan tényről, hogy Magyarország-nak minden hű állampolgára fajkü- j löobség nélkül arra törekszik, hogyj a szabad és önálló magyar államban szabad polgárok lakjanak és jólétnek örvendjenek. Budapest főváros a városalkotásban és igazgatásban is mintaképül szolgálhat az ország többi városainak és éppen ezért szükséges volna, hogy minden magyar város vagy község tanácsa testületileg keresse fel a kiállítást, különösen pedig tanulmányozás végett a fővárosi pavillon t. A kimerítő kép, melyet Budapest fóváros pavillonjában Budapest haladásáról találunk, egyszert-mind szemlélhető érdemsorozata mindan nak amit Rátk Károly főpolgármes ter, Kammermayer Károly polgár mester, Gerlóczy Károly és Kada Mihály alpolgármesterek a bizalom őszinte nyilatkozatai közben fárad hatlan erélylyel és szorgalommal i közjó érdekében kivívtak. Ezen ha ladást feltüntető rendszeres és jól tájékozható gyűjteményt Gerlóczy Károly alpolgármester rendezé hosz-szas fáradozás és utánjárással a főváros pavillonjában, melyről a „Correspondance de Pesth" — melynek hivatása a külföldet a magyar vi szonyokról politikai és közgazdasági szempontból tájékoztatni — a Következőket írja: A kiállítások fontosságának tudatától áthatva Bnda-pest főváros az utóbbi 12 év alatt minden nevezetes bb hazai és külföldi tárlaton részt vett, bemutatni óhajtván időközönként való előhala-dását. Mindenki érezte azonban szükségét annak, hogy ugy a főváros, mint az egész ország anyagi és szellemi fejlődése, minden iránya és eló-haladása egy Bndapesten rendezendő általános országos kiállításon mutat -tassék be, s midón ez irányban az országos magyar iparegyesület által a mozgalom megindíttatott, a fóváros hatósága annak élére állva, a kiállítás czéljaira szükséges területet készséggel átengedé, egyszersmind a kiállításnak crkölcsi és anyagi támogatást biztosítva, hason értelemben felterjesztést intézett a kor mányhoz. Egyúttal elhatároztatott, hogy a fóváros mint kiállító egy külön collectiv kiállításban fogja magát bemutatni. Jelesül, hogy e kiállítás felölelvén a városi közigazgatásnak minden ágát és ezekben mind ama kiválóbb alkotátásokat, melyek az alkotmányos aera fejlesztő hatása alatt a fővárosban ennek saját erejéből keletkeztek : a fóváros állásánál ¿s fejlettségi fokánál fogva, úgy a ^el mint a külföld irányában egyrészt eprásen tative másrészt instructive gépjén fel. tervek szerint . z úsztató rendszer nálunk a legalkalmasabb arra, hogy a gyárvizek, csapadék és öntözővizek mind egy és ugyanazon csatorna-hálózatban lehető leggyorsabban távoli itassanak el a házakból és az egész város területéről és pedig oly gyorsan, hogy eriedésbe ne mehessenek. A javaslat Pestnek területét négy vízterületre osztja fel, s ugyanannyi csatornába kívánja levezetni a csapadék és szennyes vizet. E csatornák mindegyike a Duna felé irányul, hova is tartalmuk kiemelésére gépek alkalmaztatnak, melyet az fisszekötó vasúti hidon túl, egy a Dunába 4.0 méterre lesülyesz-tett vascsovon a Duna vizereje által hajtott sz vattyutelep eszközlend. Az uj csatornarendszer 800.000 lakos igényeinek megfelelóleg építve, 3 millió forintba fog kerülni. Ezek mellett nem kevésbé érdekesek a budai-szivattyutelepck, vizszedőterü-letek, Buda jelenlegi csatornahálózatának térképei s kivált az ördögárok boltozásának tervei. Változatos képet nyújt az ut és utczkövezet, világítás, fasorok és mükertészet kiállításra. mely a fóváros szabályozásának keretében, jelentékeny erot képvisel. Itt vannak kiállítva az utczatisztitási gépek, a Ferencz-József rakpart, a Ferencz-József-tér helyszínrajza, több térnek és utczá-nak keresztszelvénye és távlata Budapest nagy horderejű vizvédmüvei-vél és hídjaival együtt. Az építészeti szakasz egyik kiváló osztálya a földesúri jog alapján gyakorolt kegy uraság czimén való építkezése a fővárosnak. A ferencz-városi templom foglalja el ezek között az első helyet melyet Ybl Miklós műépítész román ízlésű terve szerint s vezetése mellett építtetett a főváros. mi-sodik helyet foglal el az érdekesebb tárgyak között a Lipót templom, azaz a Bazilika, távlati gipszmintája, melyet az építést tervező s innak kivitelével megbizott felügyelő Ybl Miklós műépítész felügyelete alatt Marchenke'' Vilmos szobrász készité. Érdekes ezek sorában a régi városháza, továbbá az uj városház tervezete és ez utóbbi pazar fénynyel díszített üléstermének távlati rajza. Folytatólag a főváros pesti részén lévó, majd a budai oldalon álló szegényház tervezetei, beosztása, s fény -képrajzai tűnnek szemüukbe. az .Erzsébet" szegényház tervezetei mellett. A népszínház, vigadó, közraktárak és elevátor tervei, képei, s jól sikerült agyagmintázatai. Nagy feltűnést kelt a vágóhíd, de kivált- dett: elhatározták vizsza''érni annak ba-zájába s rokonoknál enyhülést, segélyt keresni. — As atya halálát ugy is biztos-nak vették, mivel még eltávozásuk után olvasták, hogy Hertelendi földbirtokos meghalt. As utolsó állomáson atban k»p:a őket a vihar, s hosszabb tartózkodásra késs''.eté; midőn az elmúlt, újra folytatták ¿tjokat, azon reményben, bogy még eate előtt beérnek a váróéba, de kocsijok-nak tengelye tört. Kénytelennek voltak emberi segélyre várai. A beteget láz> k noxta, nyugtalanul hánykolódott ide s tova. Neje vigasztslta, lanyha kezeit összekulcsolva forró imát küldött a teremtőhöz — — Sebtében jött most egy lovas. Megállott, résztvevőleg tudakozódott az utazók baja felől. F.vehn elmondta, hogy férje beteg, hogy a kocsist várják, ki segély keresni ment, a kocsi helyreállítása végett. Eközben a beteg láza egyre hevesebb lett. A körülállók alig tudták őt a 1 felállásban meggátlani. El akart menni. ''A lovas ast ajánlotta Evelinnek, bogy '' térjenek be a legközelebbi majorba, mert a beteget ilyen állapotban a városba szállítani lehetlen. Egy kis vonakodás után elfogadta az ajanlatot. A kocsis is éppen jött néhány emberrel, kikkel a kocsit hamarjában ngy-ahogy összeállították. Aztán követték megmentőjüket a valami száz lépésnyire tekvó t>sza házacskába. Világosan sütött be a nap a szobába, abol Lajos nyugtalan éje ntán megvirradt. Az orvos eltávozott, felgyógyulással nem igen bistatva a nőket, Szomorúan ült az anya és leánya a fájdalom helyén, midón as ajtó megnyílt ás vendégszerető gazda juk egy öreg úrral lépet b«. — Amint meghallottam — mondá i - A fóváros kiállítási pavillonjá- nak te vezetében az illető műépítész Pest város régi czimerét — az órtor-nyos városkaput — kivánta jelképezve kifejezésre juttatni, mit közép kori ellegü stylben Kauser Józsei dei • ''műépítész igen jól oldott meg. Az épület áll egy felülről világított középteremból, melyhez két symetri-kus szárny csatlakozik, végeikben fél nyolez szöget képező termekkel. Az épület egy lépcsőzetes terassera van építve, ugy hogy a középső terembói jobbra vagy balra haladva és a hátulsó terasse-t megkerülve a főterembe térünk vissza. A pavillon területe 1080 méter, 57 méter hoszszal és 33 méter legnagyobb szélességgel. A nyolez osztályban való csoportosítás közül első sorban szemünkbe ötlenek: a földmérési szakaszban Buda és Pest városok régi térképei, melyeken a 17—18-adik századbeli város sza- i balytalan utcziíval. dísztelen házsoraival, puszta vidékével és posványos kiöntéseivel érdekes képet nyújt. Mintegy megfelelő folytatásul következnek e régi felvételek után a mult század közepe óta úrbéri szabályozás vagy más czélból eszközölt felmérések, a mely munkálatok alapján vált lehetővé a fóváros rendszeres szabályozása, építkezése s biztos alapot nyert csatornázása s vízvezetéke. Ezen kiállítási részlet pedig annyival inkább nagy horderejű a mennyiben nemcsak a fóváros fejlődésének múltja, de jövőben való fejlődésének emberileg megállapítható törvényei is fel vannak tüntetve. És pedig terjedelmes parkok, jól készített s széles utak, egészséges házsorok, fürdótele-pek, csatornyák s vízvezetékek, továbbá á Duna védmüveinek részletei: ugy mint avédtölté 8''ák, kőrakpartok és zsilipek, l- jtőméretek, a sziklapinczék bányaméretei és a talajmagasság mérésé-neK rendkívül fáradságos térképfölvételeivel egyetemben Budapest ut czahálózata és ipartelepeinek átnéze-te élvezhető rajzokban s dombormű-vekben van feltüntetve. A csatornázási szakaszban a csatornahálózatok, régi és jelenlegi képe van tó állítva. Ezeknél azonban érdekesebb az évek hosszú során folyt tárgyalások s munkálatok kidolgozása s a fővárosi mérnöki hivatal csatornázási osztálya által kiállított uj, azaz végleges csatornázás terve/.ete. Minthogy pedig a már szükséges fedezetről is gondoskodva van, a fővár".: végleges csatornázásának ügye, úgy szólván a létesülés stadinmába jutott. A fővárosi hatóság által megállapított az öreg — bogy a házban beteg tartózkodik, nem tudtam elmenni anoélkül, hogy felnekeressem, hogy magam tadjam meg: mit tebetek fájdalmi enyhítésére .... Az asszony könyes szemekkel fejezte ki kössön?tét as élvesett jókért mig az ifja védentseit vette szemügyre. Az anya arcss, bár a nagy gondnak jeleit vizeié, elárulta as egy kor szép vonásokat, lánya hasonmása volt, hanem az ifjúság varázsával és üdeségével. Sokáig állt igy rajtok feledve tekintetét- As öreg pedig Evelintől tudakolta utazásuk foctosabb mozzaoatit, férje betegségének okait. A beteg most felébredt. A leány ágyánál termet- s atyja honlétét tudakolta. A többiek szintén odaléptek, Lajos felült, csodálkozva hordta körűi tekintetét, szeme? az öregre estek a e ssóval: Atyám 1 hanyatlót vissz párnáira. Igen, atyja volt kit a szerencsétlenek iránt való rokonssenv hozott fogadott fia védettjeihez. Halottnak hitt fiit most karjaiban tartja szótlannal — se kények végig görögnek ősz szakáién. Lajus nem sokára magáhos tért; atyjának röviden el beszélte élte eseményeit és sokogva kérte bocsánatát. Az rég megbocsájlolt már — elfeled ¡e a bú''t mit okozott, aztán msg a vi-ssontlátás örömed agasstá keblét. De még is meg kellett tőle válnia, mert a sok beszéd a felindulás egészen kimeri et ék a b<eg< t, annsk nyugalom kellett. Meg is találta nebáoy peres múlva — elaludt örökre , Vigasstalhatlanul állták körül a hátrahagyott kedvesek a drága hoitat. Hertelendi a koporsónál fogadta meg hogy fia nejének éa leányainak gondját viseli. Ssavát beváltotta. S midőn egy év malva ó isbalá''oa ágyán feküdt, anokája kezét fogadét» fiáéba tette — és boldog mosolylyal mult ki. Szerencsés pár lettek. S ba el-ei mentek családjakkal meg-megláiogatni a két drága halott hamvait mindig eszükb jutottak; a sors utjai. HABER SAMU. Trics-tracs. Snekely O Oéxdtól. A .Zalai Köslöny''-ról akarok t. szerkesztő ur engedelmével szólói, még pedig a .Zalai Köslöny''-nek, illetve kedves olvasóinak. Hogy asonban szerény csevegéseimet a papírkosár éhes szája ellen némi leg biztosítsam, ismerve a kezdet benyomásának fontosságát, as elismeréssel állok elő.--A .Zalai Köslöny«, mint jártamban keltemben tapasztaltam, sok helyen igen kedves hási barát; ds X ülönösen a vidéken. Oh a kanizsaiak nem tudják eléggé méltányolni e lap értékét, miként a vidékiek, vagy a messze távolban levők, kik vendégszerető örömmel fogadják kedves ismerősüket, érdekkel olvassák a „b i r e i t, (Oh hányszor varázsolja hasa as embert gy bálnak, kossoruoskának névsora) kik nem krhisálják a világdi csóség mértékével, hanem élvesettel olvassák Hajgatónk, Bátky és többi poe tanknak as édes otthonból felénk sengó dalait; s nem hagyják olvasatién Te--sanczky urnák népszerűen irt ludomá nyos közleményeit. No Szalay munká latait nem említem fel. Hiselgésnek venné. Azt pedig nem akarom. Ugy is gyanua as a jósága, hogy a tissteletpéldány kegyében réssesit; tudom asért teszi azt, hogy oly ritkán saklatom költeményeimmel. Gyanúmat, tán felesleges bár, de indoklom. ítélj türelmes olvasó 1 A sserkosstő ur egyik hymenhire sújtotta reám ss első csalódás végsetét. Már-már kihevertem tv fájó keserveket (öngyilkosság nélkül.) S\imel'' Az eisó szerelem megtört romjain e boldogító érzelemnek aj rózsája fakadt. Prózáb»n szólva: zserelmes levék másodszor is. (Ez a mai drvat. A nők vonsó példája csábit) A vallomást versben tettem meg. Részint mart bizonytalan volt ,az eredmény, iránt réssint mert, tetszik tudni: szégyenlős vsgyok. Voltak kérem e versben égitestek(hold, csillag) virágok (nefelejcs, róssa, viola stb.) ssóval mindeu, mit» siker elérésére jónak láttam. Beadtam a „Z. K."-nek; az meg malitiosus ssiveesággel kiadta. Hála Ist-o nyomatva is megvolt. Ennek csak bis«, _ gondolám magamban. — Átse olvssvíf rohantam idealomhoz s Lili ©gyik szereplőjeként véletlenül ssebemben ts-lálva,átnyujtám a költeményt. A verses.® természetes az Ő neve volt. A végen pedig esengve kértem arra, hogy balig»»» meg hóeaserelmi »engzetét, annak, k i oly sokssor elmerengvecsun göt t bájd usdalán. Egy lázas ej. munkám hatáaát semmiaité meg e versben e végzetes aajtó hiba ,K i o 1 y • <> ssor elmerengve osüngot hájdus oldalán.- Csengő kac»»J hangzott fel, melyben én mánodvirágsá som iialáiharan^ját hallottam. _ _ Folytatas a mellekleten.__ HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MJUS 3-án 185. telmot kí. — Hégyéty Ilon, egy siklóéi ssüietéeö kisaaaaony a trónörökös pár »rcsképét 1400 iro''.t saóból állította, össse ttgy, hogy aaokból a pár életrajaa s a naestinnepély leírása olvasható: — Árpád tirja feltalálásáhos már biatos kilátással van, a ó-budai áaatáaoknál, Torma Károly rágósa. — 125 libát agyonvert legutóbb a jégeső, Fehér-megyében. _ A fillokstera a balatonmeliéki saőlők-beo kiveasó félben van. Sőt máa helyen ,8 örvendetes pusa''.uláa észlelhető a szőlő e veszedelmes «sllenaégében. — Egy vettprémmegyei jegyső egy legfőbb ité-lóatéki végaés ellen a veizprémi törvényszék het nyújtott be semmiségi, panaszt. Nem rosaz! — Zala Egertteg, mi ni rendesett, tanácsú ráros, mar tn-»választotta tiaatikarát. Polgárm <stere: Kovács Károly ügyvéd lett. — üonvid katzomyát fognak építeni Keszthelyen — Balassa Benő Za''aegerssegi polg. istcoiai tanár pünkösd-napján esküsaik büs^get Rosenberg Henriette-nek. — Kirabolták Kéthelycn Práger Salamon Uiletél. .........._ ) Irodalomé (E rovat alatt közlött, vagy bárhol hirdetett munkák kapuatók vagy megrendel-belök Wajdits József könyvkereskedésében Xzg>-Kanizsán.) — Az „Orazáf-Vliáfl" 20-ik (májua 16.) kiáma kellemes m glepetésben részesiti olvasóit Minden mái képes lapot megelSzve matatja be a halhatatlan Huszár Adolf „Vénasz"-izohrát, mely olyannyira kiválik a kiállitás műcsarnokiban látható szobrok kOzdl. A. szobor készüléeének érdekes történetét Berényi Láízló irta meg, a művész kebelbarátja. E kitünö képes lap ezcnkivül több becses közleményt ooz a kiállításról, igy Degré Alajostól, .képek a kiállításról"; Tolnai LajostÜ, „A galambok* ;0. V.-tól .István bácsi eaer mfi-krr-sztjei"; továbbá a Danán horgonyáé torpedó- ajó leírását. A lap többi közleményei a következők: .A boldogság perczei", elbeszélés Madarassy Lászlótol; ,A fala urai, regény Tolnai Lajostól; ,Osztó igazság", költemény Lauka Gusztáv, a spanyol románczok veterán köll6jét6l ; .Hiáhan élt", nagyérdekü elbeszélés Tutsek Annától, e legújabban feltűnt irónőtól; „A hegedd", költemény Malom-heg ji litvántól; .Telefon a harminca éves báboru alatt s „A hét története* 8aékely Haitártól. A képek közül a művészi kivitelű ,VeDUsz"-on kívül m gemlitjük Tolgyessy Artbor jeles festőnk , Harcskeszeu" czimü rendkívül bájos képét, me''y a mflvész olsj-feitzsénye után kéúdlt, dr M-yer István 2-ik éi 3-ik ezer »»¿keresztjeiből, melyek a kiá li-tit d láthatók, mutatványok; a budapesti aj lóverseny-tér s több érdekes rajz a májusi lóversenyek alkalmából Aa állaadó rovatok: Tudomány és irodalom, ssinbáz és mdvésaet, újdonságok, a kiá lilásról, nők világa. kOnyv-piacz, v.deki élet, sport, hymeo, gyas^rovat, innen-onnan, rejtvények. —Az .Orzság-Világ" előfizetési ára : j anuár—deczemberre 10 frt, január—juaiuzra 5 frt, április—Júniusra 2 frt 50 kr. Az „Egyetért s"-ael együtt; egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyed évre 7 írt, egy hó a 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pa! las irodalmi éa nyomdai részvénytársasághoz küldendők, grár.átos-ntcza 6-ik s»ám. — Megjelent a „Gondozd 34 száma szokott változat oz tartalmával. Fő mozzanatai aa országos kiállítás megnyitásának leírása képezi, Tolnai Lajos avatott tollából. Előttünk fekszenek a f5városi napilapok, melyk országank e uicső és magaaztos ünnepéről irtak, de leplezetlenül kinyilatkoztatjuk, hogy Tolnai Lajo* leírását a legtávolabbról se közelitik meg Ezt követi v. terán-költőnk, Tóth Eadre satirájának IL része: ..Szalmadi Pál politikai tanácsai Gelssy Mihályhoz" P Szathmáry Károly, Tolnai Lajo«,'' Margitay Oeasó és Marlitt E. regényeinek folyUtasáu kívül Bodnár Zsigmond jó nevfl irónk „Az i. azi" czimü kedves novellájával találkozónk A bOríték di. attndósítást, hasznos todnnivaló-kat, kertészeti csevegést, vegyeseket, talányokat és taláoy-megf-j léseket hoz. A Gondűző ím ár első évfolyamának Tége felé közeledik és bátran hangsulyoztatjnit) hogy egyetlen száma sincsen, m»Iy ledéit volna a kitűzött Ösvényről; maga körül gyűjtötte legeleó Íróinkat éi köz.eméuyei * melleU, hogy szórakoztatnak, emelik a lelket és neUtesiiik as erkölcsöt. Héwe) ajánl juh e kitűnő lapot olvasóinknak, fordaljaoak * kiadóhoz Budapesten, dob-utcza 14, kí szívesen szolgál mutatványszámmal mindet-kinek ingyen éa bérmentve A vasárnaponkint megjelenő Gondüvónek elő. fizetési ára: egy évnegy#dre 1 frt f>C kr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt. A kis Lexikon 2-ik füzete is megjelent ; tartalma következeti arányban áll az első fBzetével • belőle azt a meggyőzódéit meríthetni, hogy helyes alapon nyugvó életrevaló vállalattal állunk szemben. Most már a „Carmen-'' szóig terjedóleg aa Ossza« anyagnak egy oly jelentékeny részét karolta fOl, hogy (mivel mé? meg ne-n jelent füzetek tartalmára soha uem utal, ban.-m mindent ott tárgyal, a hol legelőször előfordul) sok esetben már ia »ikerrel használható. A caikkek benne a hasai víazonyokhoa mérten vannak megválogatva és minden, a mi a keresés tárgyát képezheti, megvan benne épen agy, mint akármelyik terjedelmes nacy lexikonban, röviden, de meglepőleg kielégítően Havonkint 1 füzet (5 rendkívül tömör ív és 4 kéret mailéklet, 30 kr; a ¡2 füzetbC 1 álló teljes munka 3 frt; aa előfizetés (4 füzetre 1 frt, S-ra 1 frt 50 kr 8 ra 2 frt) a „Pallas" nyomdai és irodalmi társaságnál eszközölhető. — A .Magyar HázíasszosyAz e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági éa szépirodalmi hetilapnak, mely a ma gyar gazdasszonyok országom egyletének híva-talos közlönye, — elfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legcsélszerübbea postautalvány által a ..Magyar Háaiaasaony4i kiadóhivaialá- i van szükséfök, a „SháVer-kivonattal" kapeco-hoz Budapesten, váczi körút 20. — MuUtvány- latban. A Seigel féle hashajtó labdacsok meg- számok ingyen küldetnek misdzoknak, '' kik a & kiadóhivatalhoz ezekért — legcaélszerübben levelező lappal — fordulnak. A legajabbí szám igen változatos tartalommal jelent meg Egy aggasztó.betegség, melyben szám-talan osztály szenved.'' Ezen betegség jelentéktelen gyomorbajja kezdődik, ha aconban elhanyag ,ltatik kiterjed az egész testre, megtámadja a veséket, a máját, a mellmirigyeit, szóval az egész mirigy-rendszert, elannyira, hogy az általa meglepett valóban saomoro végzetnek van kitéve, mígnem vérre a halál megmenti kínjaitól. Ezen betegség igen gyakran mán betegségekkel tévesztetik össze, de ha az olvasó az alább következő kéidéseket intézi magahoz, akkor képes leent megítélhetni, ha vájjon szenved-e őilyen bajban vagy sem. — Érzek-e én étkezés után gyomor-oyomátt, fájdalmat vagy légzézi nehézséget? Sem lep-e meg bizonyos tompa, nyomaató érzés, álmosaágtól kisérve ? Nem-e sárgásak a szemeim ? Nem-e gyülemhk reggelre az ilyen és fogakon sürö ragadós nyák* rosz szájíz kíséretében a nyelv b-veuva ? Nincs-e a jobb oldal felfivódva, mintha a máj meg volna dagadva ? Nincs-e dugulás jelen ? Nem-e szédülök el. ha fekvőhelyaetóól hirtelenfa''egye;>esedem? A búgy kiválasztás caekély és setét szinü-e? s rövid állás utáo nem e hagy ülledéket maga után? Nem-o poshad meg az étel * gyomor-bin mindjárt az evés urán, a nem-e krl-tkezik puffadás és felböftgés ? Nincsen-e gyak-ri szívdobogásom ? Esen különböző kórtüneket jólehete nem lépnek mind egyszerre tel, de a beteg egymásután szenved ásókban, ason mérvben, a mint a borzasztó betegség előbbre halad Ha a baj már régi, akkor rövid száraz köhögés lép fel, melyet később kiköpéaek követnek. A kór nagyfokú előrehaladásával a felbőr piszke« barna szint ölt, s a kezeket 8 lábakat hídegv ''apadós izzadság borítja A máj gyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlését, megszabadítanak a főfájástól a elfojtják az epekiömléat. Ezek a legb ztosabb legkellemetesebb s egyszerBadud » legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. Aki esekkel csak egy kísérletet is tett azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédedea s minden legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat. Ára •Zj palaczk „8chJLker-féle kivonatnak", ! frt kr. 1 doboz „Peigel-féle hashajtó isr-dzisoknak" 60 kr Uagyarorazági főraktár: Budapcát, Török Jézsef cyógyzietárit kirá!y \ utcza 12 Nagy Kanizaa: Belos Jézsef éa Msndak 6y. gyógyszertára. rvj yiittér ) Piaczi árak. 1885. május 20. Búza 8 frt 50 kr. — Rota 7 frt 50 kr. — Árpa 7 frt 20 kr. — Zab 7 Irt 20 kr. — Kukoricaa 6 frt 80 kr. Burgonya 2 frt 50 kr. — Széna 3 frt Ssalona 1 frt 50 kr Lapveaér éa kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős saerkesítő : YA88 ÁLM08. Laptulajuonos: WAJDIT8 JÓZSEF. és veték ama kóros állapotának előbbre baladtával csúzos fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógykezelés már teljesen sikertelen. Esen baj emésztetlent égből vagy eméaz-tési gyengeségből azármazik, melyet egy kis adag alkalma gyógvsz-r bevételével elháríthatnak, ha azt mindjárt a kór felléptének kezdetén a:kalmazzuk. Ennél fogva felettébb fontos, hogy a baj mindjárt legelső fallépésekor helyesen kezeltessék, miatán ekkor még egy kis adag gyógyszer is elegendő a {baj orvoslására : sőt még ha már a baj befészkelte volna is magát, a valódi helyes gyógyszerrel még akkor is mindaddig fel nenr kellene hagyni, míg a baj legkisebb nyoma is el nem tűnt, míg az étvágy ismét vissza nem tért, s as emésztési szervezet ismét tökéletesen helyre ninca állítva — Ezen betegség ellen a legbiztosabb s leghathatósabb szer elvitázhatlanul a „Rháker-kivon&t'', növényi készítmény, mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megszerezhető. Eten kivonat a bajt alapjában támadja meg, s azt gyökerestől kiirtja a testből. 2419 2-6 Oly egyéneknek, kik daguláeban szenvednek a „Seigel-féle hashajtó labdacsokra14 SMwromr legjobb asztali- ¿8 üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégetaajoknü, gyomor-, ós hólyaghu-^ rútnál. ^ lattoni Henrik, hH«w l Botest A A A A •) E rovat alatt közlöttért iem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelős«» gel a Sterk. Az 1885. szeptember 1-én megnyitandó l értesítője, mely ezen nyilvános kereskedelmi szakiskola szervezetét, tantervét s a íeivételi feltételeket réstlete-sen ismerteti, a Kereskedelmi Akadémia igazgatóságához Pozsonyba caim-zett megkeresésre kézséggel megkQldetik. As intézetet illetőleg felvilágosítással bármely irányban szívesen szolgál JÓNÁS JÁNOS 2511 1—:j igazgató. A ili iái iá ifc A Ai A iá iá I i I t xxxxxxxxxxxxxx yyippppjc^^ I R E FC gyógyít levél utján a különleges orvos dr. KILLICH Drezdában. — Kí a bekövetkezett számos sikeres esetért a páriáéi tudományos egyesülettel nagy arany éremmel jutalmaztatott. — E<yetlen német orvos s«m bírj e kitüntetést ma t egy sem képes hasonló eredményt felmutatni. 4512 1—2 üLegujabb legújabb!! Igen díszes levélpapírok legolcsóbb árért. 9 NAGY-KANIZSA" felirattal színes domhor nyomással szép fehér papiroson, egy diszes dobozban (a dobozon e felirat van „Üdvözlet Nagy-Kanizsáról") ára 1 frt Ugyanily felirattal, szines papiroson nyomva 1 csomag 30 kr. „Üdvözlet Nagy-Kanizsáröl" felirattal igen diszesen kiállítva finom szines papiroson dombor nyomattal csinos tokban elhelyezve 25, kr. Továbbá mindennemű más levélpapírok, fehér és szines, mono^rámmal és anélkül valamint díszítésekkel a legcsinosabban kiállítva dobozokban, csomagokban valamint egyenkint is legolcsóbb árért kapható Wajdits József könyvkereskedésében N.-Kanizsán. síi HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 3-án 185. É&TESITES. tr A mérnöki szakin ában bevágó mun -kálatok végrehajtását kezesség mellett elvállal Felbermayer JÓZSef oki. mérnök N. - Kanizsán, Szemere utcza ő. sz. 2513 1-S Figyel mez tol és. J A mélyeo tisztelt közönséget figyelmeztetem, hogy Spltz«* 8-nek Bécsből az én műtermein részére sem megbízást sem pénz előleget ne adjon, J — mert elkövetett visszaélések miatt üzletemből elbocsáttatott. : : t : : : »kademiai festő ^ Bécs. VIII. LangésasseJ N™ 60. ifoe 2-2 ^ Krüger Pal, PÖSTTÉNI FÜRDŐ : : Á Itali. tioan ¡«mert kitünó gyógybarásáról, kfllönössn a köszvény, esüz i»tt-♦ let gyulladá« és ebből következő c»ont és b Srgyolladás. esoatsxnhosftiJton ijü^ist ♦ kapcsolatos slfilis és görvélykor, úgyszintén .»« ezekből kifolyó bénasigokban szeuve- A dók részére; mindennemű bőrbetegségek, kateg, hólyagzás ércomósodás, érvérdaga- + ost ét lábköszvény ellen. ... j„.Ulg . ♦ Egyenes vaantl összeköttetés minden ir; nyban ♦ VillanyosÁst é< as általános gyógykezelést v«i«tí dr. YEITíBEBGEB S. TI fürdóorvos 1869. év óta. ........„„¿B ÍC Nagy-Kanizsa város tanácsától. jg 5 Árverési hirdetmény, $ * '' \T * ^ JN agy-Kanizsa város rendezett tanácsa által közhirré téte-$f Jf tik, hogy a város tulajdonát képező, 14660 frt becsértékü, a nagy + ^kanizsai 66. sz. tjkvben 863. hr. sz. alatt felvett ingatlan tartó-K Jfzékaival együtt (régi kórház) folyó évi május hó 29-én reggeli + ^ 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen el fog)t »«látni. '' #\| ^ Az árverezni kívánók értesíttetnek, hogy árverezni csak aX Jfbecsár 10 százalékának bánatpénzül letétele melett lehet. + j A többi feletételek a vá osház tanácstermében a hivatalos» »órák alatt a városi levéltárnoknál betekinthetök. ♦ í '' Kelt Jía^y-KanizsáD, 1885. május 2-án. »1 2505 3-3 a városi tanács. -1 Savanyu-Kút ,STEFAN IA KoronahffKegnS forrás! Triászt 1882 rtm. Színsavdús, természetes, éovényes ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légiö szerveknek, gy< mórnak s hólyagnak. A krondorfi víz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink szerint mennyilegeaen az elsó helyet foglalja el a birodalom ég-vényes savanyu vizek fölött 2431 14—20 ■V Kntvállalkozók Kroodorf Karlibzd mellett Raktár Nagy-Kanizsán : WEISS testvértknH Kapható minden ásványvíz kereskedésben vendéglőben. 9MK Csal: ralóti ha minden dobozon a gyárjsgj : s «u és Moll so ásaor0. •itott czég n y_ . ,, » -.-.----——-. matt láA atd. eloTlfí!11 a?* Urt''í fyágyhstása makacs gysmor- é, altettMrf. gyomorgörcs és f« r-fi^X fy°mor8ré«- rögaött dsgslás, njájbaj vértalHás, aranyér és a legkülönfélébb sói betegsegek ellen 30 ¿r ÓU folytonosan növekedő «li«a,9réibea ré . zesfll -gy eredeti doboz hassnálati nusitáazal 1 frt Hsalsltvásysk törvésyeses fild&zt« tssk. B E ß G ERfeie orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN orvosi tekintélyek áltól ajánl; Ausstria-Magyarorsságbsji, Francsia-orsság, ICémetoraaág, Hollandban, Sch valósban, Bomániábmn s b. már ti* év óts fényes sikerrel használtatik 2436 6 -12 mint sxlnte az arezbór mindenféle tisztátalanságai ellen különösen * rüb, az id&lt és pikkely sömör ellen, a kosz, a sömör reped-vény. * fej és ssakál ellen, a szeplő, májtolt, úgynevezett rezesorr, a fagyd*, a lsbizzsdáa, s a gyermeket valamennyi külső feibetegségei ellen. Ezenfelül mindenkinek mint • bórt tísstitó mosdószer ajánltatík. ira darabonklnt haszuálat! utasítással eg> ött 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan 40°/0 tömény fakátrányt tartalmaz fe''ettóbb gondosan van készítve s lényeg»sen különbözik mind''ti egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanoktól. S Cstlisofc kifeerilés© végett 5 a gyógyszertárakban világosan Berger-félec kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zöld csomagolásra. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére • A. HELL mini Troppau b agy-Kanizsán : Prager Bél gyógysset észnél I hova a ■•fblzáss* és tsdskszé dássk Is klldsadék. TARCSA fürdőhely Magyarhou osatrák Stájer batáron Vasmegyében fekszik szombathelyi és azpangi vnsuti állomásoktól 4 óra alatt elérhe''ó. Vise kitűnő vasiarulma, fürdője kivált nói betegségeknél különös jó hstása, neveseteseu * nói nemi starvek bántslmainál, mindkét nem idegbjinál, * légzési és nmésztési szarvek idült burut> jsinál. * húgyszervek bajainál stb. 1_A vendégek ellátásáról az utolsó jSvékben uj épületek által lett .gondoskodva. — Pósta és «ávirdai állomás a fürdőben. * 7 — ~ '' Fürdóorvos dr. Tboma Lajos. — A fürdőidény május 24- A furdőfelügyelősép:. én kezdődik. 2470 6-6. . . mammm Köszvény-, csúz, mindennemű baso-gatás és bénnlás-fj-, ffll- és fogfájás sikeres gyógyításához bedörzsö- ^ —— lesre; borogstássak miodenne^l sérttlések és zsbek, gyoladások''és daganatok Ven. Benső leg nzzel kererve, hirtelen betegedés, hányás és kólika ellen. Kgy flTeK poatos atasitással SO kr. ^ . "%401 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásával. - '' —» ■ A v gyógyszerész császár királyi udv. szállító. O M^^r "sgy-Ksalzss: Belu« Jószef gyógyszerész. Rosenfeld Ad Fesselbofer József. Bsros: Dorner 8. Csáktornya: Qöncs L. gyógy. tapasvárstt • Horov.cz Ad. Keszthely : Schleifer fiz. Körmend : Ráu Jáno». larezail : Iis ti Ferd Szifetvsr: Szalay József. Zala - Eger szeg : Hollósy J. gj ógysserész. MoU A. a* v Bécs, Tucbkuben B U 0 » í KESERŰVÍZ a» FORRÁS A legtekintélyesebb orrosok által ajánlra, — írias töltésű és folytonos jó hatásu. mely minden vegyes- és ázványrixkereikrdésben vzlamint * legtöbb gyógyizertárbar. kapható. Tulajdonosok : LOSER TESTVÉREK Bsdspestes Fesselhoffer Jdzsef Nagy-Kanizsán, Göncz L gyonyszerész Csáktornyán, Klein József Barcson, Kika-ker K^ Kircn ü Szombathelyen stb. ajánlják t cz. vevőiknek „Z A C H E R L" legújabb kívilásztótt porkaiönieges ségét, mely eróre és biztonságra minden eddigi szereket fölülmúl : „Z''A CBERLIN" minden ártalmas és alkalmatlan rovar teljes elpusztításáért és kiirtására, mint poloskák, bolhák, svábbogarak, mo-% lyokj legyek, tetflk, hangyák stb. Kalönösen arra kell figyelmeztetnem a t. ez. kötf&ségét: "Zacherlina-t nem összetéveszteni a közönséges rovarporral! "Zacherlin" csak eredeti üvegekben, de sohasem becsomagolt papirosban vagy nyíl- p tan mérlegelve lesz eladva. Az eredeti üvegnek néviláirásommal és védjegyemmel kell ellátva lenni. 9404 3-12 A LEGJOBB CZIGARETTA-PAPÍR a valódi LE HOUBLON franczia gj-ártmány. Cawley és Henry-töl Párlaaban. Utánzásoktól mindenki ivstik. i á cxigaretta-papir csak akkor valódi, ha minden egyes lap LE HOUBLON bélyeggel és mindenik boríték az allant álló védjeggyel és aláivással sl van látva. " 5 0 Oj Vruújüs4 , MCHITL- -i MJII1., Fac-SIsille de rEtlqoette 17 Isi Ensesr I PilUjP 2 1 Aierííaí É\m elf Arnoldnál Bécs, I. Pestaloasi atom 1. Közvetítés ingyen. - Északban a legrégibb Harcz nm a imMu! D-czára a sok gyanusitáaoknak a valódi horgony Pain-£xpeller ma mégis a legelterjedtebb is legkedveltebb házisser. Esrek tudják saját tapasz-talatufc folytán, hogy csúz, és kóss-vény ellen jobb szer nem létesik, mint a valódi Paín-Expolier. Ezért joggal Un ácsoljuk annak megpróbálását. Ara 40 és 70 kr. Készletben a legtöbb < gyógyssartárbsn. Richter F. Ad. és társa, Bécs. — Főraktár Prágában as „arany oroszlán" gyógyszertárban, Niklasplata 7. 2350 4—6. FfsyMresiéay esetleg 500,000 jelentés. Aaysreaisyek az álla« által hiztssttataak. 253 ny 512 , 500 C00 márka. 2000 m. 1000 m. 500 m. 30<l m. 200 m. 160 m. 145 m. 124 m. 100 m. 94 m. 67 m. 40 m. 20 m. 818 25 61 64 31720 3950 90 3950 3950 2950 1950 üeghivás a Hamburg állam által biztosított aagv pénskisorsoláa nyeremény-esélyein való részvételre, melyekben 9 millió §S0,4£0 márkán fslOl okvetlenal uyeretik. Kzen elónySs pénskisorsolás terrszs-rQleg Ssszeállitott nyirrményei, raeiyk csak 100,000 sorsjegyból állanak a következők : t. L \ A legnagyobb esetleg 1 díj 300,000 ml 1 ny. 200,000 m. 2 . 100,000 dq . 1 . 90,000 m 1 . 80,006 m. 2 „ 70,000 m. 1 „ 60.000 m. • 2 „ 50,000 m l „ 30,000 m. 5 „ 20,000 m. 3 . 15,000 m. 26 , 10,000 m. 56 . 5.000 m 106 . 3,000 m. egészb. n 50,500 m. mely nyeremények néhány hónap alatt, bét osztályban okvetlen hazatui foguak As első nyereméuybazás hirataiosan junius 10-ére állapitutott meg, melyhez 1 eg. ered zors. c»ak frt 3 60 V. 6 ■. 1 fél ered. sor«, csak frt 180 v. 3 ■ 1 neKy. , lorsj. csak kr. 90 V. I1/»«-karai. Ez?n zs/állssi által blztssltstt eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott iérréDyek) sz összeg bérsientss bekll-dése mellett stég s legtávslabh vidékre 1« szétkfildetrek általsa. Minden érdekelt, eredeti s 0 r s j e-gyek mellett tólem az állam czimeré-rel ellátott eredeti játéktervet dij nélkül kapja meg, valamint hnzás után a kirataloi nyereményjegyzéket mioden felszólitás nélkül. A nyeremény kttzst^sa éa azetszz-táss általam kfixvatlenOl eszkö-EÖlteük a résztverőkhöz pontosan s s legszigorúbb titoktartás mellett. Bármi megrendelés egy egyszerit postautalványon vagy ajánlott levéllel teheti. Forduljanak tehát meghizázokkal bizalomteljesen «480 6— f. évi junias 10-éig SÁMUEL ÜECKSCHER bank és váMttcletéhez Hamburgbcs. WajdÜU Jóue/ könyvnyomdájából Nagy -Karnisán. ».Melléklet a Zalai Közlöny 188ő-ik évi 21-ík számához." képen a Hunyady-téren felállíttatni szándékolt vásárcsarnok s a Ferencz-József lovas laktanya. Ezek mellé «orakozik az Andráeey-út paiorámá-ja, fényképekben, melyet Kldsz fényképész állita ki meglepóleg sikerült folyóképekben. A következő csoportosítás a tűzoltási szerek felszerelések, tökéletes mintatömegét foglalja magában, melyek 18G9 óta gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére szereztettek be. Ebben az osztályban mutatrák a gózfecskendók, mozdony fecskendők, pincze és épitési szivattyúk, tömlők, vizhordók tolólétra, vízvezetéki csap, háromrétű dug«», mászólétra, légszeszfecskendó, tűzjelzókészülékek, csoportfényképek nagyobb tüzesetekről és gyakorlatokról, továbbá egy fali térképen a tüzesetek statisztikája. A következő teremben az erdészeti tömeget tataiáljuk, mely kimerítő képét nyújtja annak, hogy a fóváros e tekintetben mintagazdálkodást mntathat fel. Érdekes e sorozatban az erdők felső és alsó talajából szerzett kőzetek változatos gyűjteménye, továbbá a budai kopárhegyek fősz mintái, továbbá az erdészeti üzemtervnek guudos kivitelű rajzai, melyeken felvaunak tüntetve a külömbözó területek nagysága, termési viszonyai fanemei, íakéczlete s holdanként való nÖTendék famennyisége. Ezek után következik a statisztikai hivatal által kiállított anyag, mely húen és rendszeresítve tükrözi vissza ugy a hatósági működés, mint a iakós-sag életében mutatkozó tényeket és viszonyokat, a melyek szükségesek vag» czélszerüek arra nézve, hogy a helyes közigazgatást elősegíthessék és a fóváros mingen érdekeinek felismerése statisztikai szempontból lehe-tóvé tétessék. A statisztikai hivatal ki&ilitása két részre oszlik : irodalmi wíiködésánek bemutatására és grafikus rajzokra. A kiállított irodalmi müvek közül az önállók: ,Budapest főváros statisztikai hivatalának közleményei" czime alatt német fordításban is, a nemzetközi közlemények csakis franczia nyelven állíttattak ki. A graphikus rajzoknál az egyes táblákon levő feliratok és jelmagya rázatok kelló felvilágosítást nyujta oak a szemlélőnek, Budapest fóváros épen ugy mint minden nagy város, ezen jellegénél fogva, közegészségileg fenyegetett hely, s mint ilyen folytonos éber közegészségi felügyeletet igé- nyel. Ezen óvintézkedések mint állandó intézmények körül tapaszulható haladás három főcsoportban van összegyűjtve az , egészségügyi szakaszban. V-aBonek első részében a fizikai közegészségügyi tényezők és pedig a talaj levegóáramíatok és viz külömbözó válfajai mint fó élettani szükségletek, második részében a társadalmi viszonyokból folyó hátrányok elhárítására szolgáló intézkedések, harmadik részében a közegészségi szolgálat s annak nyilvántartása és működése közben elért tevékenység statisztikája s eredménye vannak előnkbe állítva. Kiváló figyelmet érdemel az üllő-uti pavillon rendszer szerint épült uj kórház, továbbá a heveny-fertőző és ragályos betegek kórházának tervezete és agyagmintája és az uj temető beosztása. Az artézi-kut és annak szelvénye a kőzetekkel, melyek fúrás közben jöttek napfényre. Fővárosi fürdők tervezete, a bel és kültelki egészségügyi táblázatok s végre a fóváros természetrajzi monographiája. Mény-nyiségre és minőségre nézve leggazdagabb s a város jövőjében is leg nagyobb szereppel bír a közoktatásügyi szakasz, hol uj iskolák tervezetei, reáliskolai-, polgári-, fiu- és leány, úgyszintén elemi népiskolai tan- és tornaszerek, iskolai bútorok vannak kiállítva, melyekhez a magyarosodás táblázatos kimutatása járul. Ide sorakoznak továbbá a fóváros tulajdonát képező elemi, polgári, reál s gymnasiumi, — továbbá ipari szakiskolák által bírt gyűjteményekkel, rajz, írás, festészeti, faragvány i s más ily termékekkel, melyek közt kivált a múrajz, festészeti rajz, szobrászat, agyagmintázás, üveg- és kerámiái festészet a növendékek által kiállítva, igen szép példányokban van képviselve. A tanügy felvirágoztatása mellett a fóvá-rcs, mint a nemzeti kulturának székhelye s mint a hazai műipar központja nagy gondot fordit és sok áldozatot hoz a képzőművészet meghonosítására is. E czélból hirdetett pályázatának eredménye készen áll .előttünk. Mint a főváros tulajdona a középső nagy teremben Ranscher Lajos .Budapest távlata" czimű nagy képei; Scholz Károly, „Justi-tia" czimü olajvázlata, lovábbá a főváros szebb látképei; ezen gyűjteményt kiegészitőleg van kiállítva az aquincumi amphitheatrum és a pap- földi római fürdő alaprajzai az ása tások alhal mából színre került érdekesebb régészeti leletek. Fölhívás a nemzet koszorús költőjének Kisfaludy Károlynak születése százados évfordulója alkalmával Győrött felállítandó Emlék-szobor ügyében. Kisfaludy Károly irodalmi egyéniséget s rövid életén kifejtett múukásságá-nak érdemeit nem is szükség bővebben fölemlegetni. As a fél század, mely sírjára borul, sem a rögös pálya emlékét el nem fődheté, sem érdemeit ki nem törölhette a nemzet ön (adatéból. Jöhet talán kor, mély nem zengi többé dalait; jöhet idő, mikor színműveit csak olvasásból Ismerik majd as irodalom barátai; — de mig^> földön mélgyar él, nemzete múltját ismerő; mig S fejlődés diadalmas magaslatáról a kezdés etssánf munkásaira visssa-vísásanéz a hálás kegyelet : addig Kisfaludy Károly (emléke biztosítva van. Hogy költészetünket, mely soká csak nyelvében volt magyar, — nemzetivé tette: olyan érdeme, mely [egészen s múlté nem lehet soba. Ezt az érdemét zz utódok haladása, bármennyire jusson a kezdettől, el nem feledteti; sőt inkább — miként az oltovány nemes erejét — a szerencsés fejlődés csak neveli s mind gazdagabb gyümölcsökben mutogatja az egymást váltó nemzedékeknek. Kisfáiudy Károly emlékét müvei őrzik. .Nem pontai dicsőség után törekedtem* — írja ő maga. Szerénysége nem kér osslopot ércsbŐl; de érdemei megkövetelik. Midőn tehát Gyórmegye és Győr szab. kir. város közönsége, mely büszkén vallja nem egy czimen közelebbről is magáénak a nemaet e nagy munkását, ezennel szószólójává lesz azon eszmének, hogy Kisfaludy Károly érdemeit méltó emlék hirdesse szülőföldje szép határáH : teszi ezt azon meggyősődésben, hogy míg a kezdeményesés és kivitel munkájával önmaga iránti kötelességet teljesít, egy-ssersmind oly nemzeti érdeknek tess szolgálatot, amelynél fogva az erejét meghaladó vállalkozáskoz a nemzet hű fiainak közremunkálását széles e hasának minden vidékéről várhatja. S hogy e hazafias eszme megvalósítását lehetőleg már a költő szüleiének századik évfordulójával együtt ünnepelhessük: Laszberg H idolf gróf Győrmegye alispánjának és Macza Ferencs Győr szab. kir. város polgármesterének társ-elnöksége alatt megalakult 100 taggal a .Kisfaludy-ssobor végrehajtó-bizottsága"; mely lelkesedését feladata nagyságától nyerve — miután az emlékazobor költségeire gyűjtendő pénzek gyümölcsösé kezelésére Gyórmegye törvényhatósági bisottságának 28. B. 885. sz. a, kelt határozatával a megyei házi pénztár asives ssolgálatát megnyerni szerencsés volt: a jelen felhívással fordul a nemzethez, a nemseti művelődés körül szerzett érdeme- Megérdemlené a szerkesztő ur, hogy raUmi sürgős, csakis postán elküldhető »sállhmánya legyen Letenyeről valahová, v»gy még inkább, hogy csalódáso m-□ s k vagy 3 kötetnyi quantumával árasz-izam el. De nem vagyok bossuálló, n«m ''.essem est, inkább áttérek tárcsámban a letenyei mozgalmakra. — Egy kis Kedélyes, vasárnapi kocsis verekedés ki Vételével a szokott kedves egyformaság-bn toljoak le napjaink itt Letenyén. ílgy formaság alatt azonban korántse tessék ^yhanguaágot érteni, mert a mi falusi életünk érdekessége nem függ, mint városiaké, as újság váltosó ingereitől; ''megszokás altal mit sem veszi térdek es-•égból. Van Letenye főútján egy kösös kerekes kut, mit bizvást pletyka-kutnak i> neveshe nének. Itt jönnek u. i. össze s heiységnak érdemes konyhadonnái, itt szapulják meg egymást edsett nyelvi képességgel; terméssetes, hogy gazdáik es sónak háznépe is réssesülnek e megtisa-t«lésDen. Nagy feltűnést keltettek tehát a kut publikumának tagjai köstazasaentáló bizottsággal együttesen megérkezett honvédek éa bskák. A máskor csendeskorcs-m* megélénkült; nem különben a kis mezővárost is, nagy csoportok sétáláea, sürgés-forgás, bokrétás kalspfl nyalka ''egé»y«k dala tőlté be, a levegót as elmaradhatatlan nemzeti knrjantásokkal t¿szerezve. Az azsentálás a maga humor»« epísódjaival igazán eredeti. Itt egy kegyetlenül sántitó, béns-esü,de ugy látszik harczias szellemű bécsi legény éoekli furcza gusztussal: „A latén is katonának teremtett.* Ott egy má-«k földije dicseksaik a leányoknak, hogy °»iy okosan játszotta ki a doktorokat, ''gJ, amúgy hozván el ssáját s elforgat-▼a ssemait. Amott a pintérlegénynek ki-<i a korcsma, az ajtóból hirdeti, kabát-, mellényt ledobva magáról,jó kedvét, bús-magyarosan kapdosván kezeit a füleihez, melyeknél fogva rángatja fejét. A templom előtti téren a tanító uram lestgyakoroltatja a mezitlábos nebulókat. Egy arra járó politikusatyafi már össze-füg gést talál a sorozás és a gyerekek testgya korlata között: .Vigyázza caak meg kee, mellen háború lesz maj, — mondja szóm ssédjának — már ezeket az apróságokat is berukkótattyák." A bóbiczai völgyben érsékeny jelenet játszódik le. A legszebb lányok egyike várja kedvesét. Ép most érkezik Kendős János a várakozóhoz. Elkesere detten tör ki belőle a szó. .Táglik vájok, NaczámI Mondtam ho behúznak." A leányka nem szól semmit; 2 könyezep-je lefolyt liliomarczán, melyen egy élet keserve van kifejezve. i Hozzá zimal a délezeg legény, vigasztalja, biztatja hűségével, sséj» jövőjével, elmondja, mit az a jó főhadnagy ur beszélt nekik, mikor fetaeküdtek. Milyen urak lessnek, hogy kitanulnak majd. De íme megszaporodnak, jön egy szakácsnő is. Feledésre inti a leányt, dorgálja a legényt miért bolonditá el e szép gyermeket, ne beaaéijen neki'' hűségről I Nem hiába ssolgált öt évig Kaniaeán; ismeri á~ legényeket. A kis leánygyermek álmodosó szép szemeit a legényre emeli, majd félő sejtelemmel „és a világ tapasztalatú szakác néra, ki öt évig szolgált már Kanizsán És?? . . , Megcsókolja a deli Kendős Jánost, s újra hiss. Nem tudja szegény, hogy előbb lehetséges állandó színház Kt nissán, semhogy a legény hű maradjon a leányhoz. Aa aesentáló bisottoág minden rendű ée rangú tagjaibak egybehangzó ítélete szerint Letenye vidéke meglep szép. Meg is hiszem azt I Itt van például a kastély kert. Mit nem,adnának a ak e kis paradicsomért. Nem ok nélkül nevezem igy ; hisz sokan találták paradicsomnak. Ab ha a hívogató padokra hajló, sutto''gÓ lombos fák regélni kezdenének a boldog légyottokról^ holdvilágos estékről, csillágssőtte ábrándokról, miket a F.ma oly prozaiasan ad eíől De meg is van ám becsülve e kert. Felkeresik csörgedező patakját, rendezett ssép sétányait, igen sokan de különösen as arany kedélyű ifjúság. Most is íme kecsesen mosolygó hölgyek lejtenek benne ingerkedő, sárga kamáslis lovagjaikkal fel és alá. — Na de nemcaak a kamáslit, illetheti megjegysés, hanem ahos a „tttrnür" vagy micsodáhos is jóforma gondolatsor fűződhetik ... De hallgatok erről. Ugy ígértem. Kis fii órányira terül a csilári erdő, mely madárdaltól zengő zöld sátorával, kiegészítve a rézsut eső bóbiczai völgy gyei oly regényességet ad a vidéknek, hogy egy mesteri ecsethes is méltó tájkép lenne. Vagy a Kurtabegy fekvései Ha ** ember fölérve, körültekint, a azemsugár messze elkalandez-hat, míg a lá''.haron megtöltik. Go-ricsán, Perlak, Kottori, Légrád tornyai szétszórva fehérlenek felénk á messzeségből. A iátkörnek gyönyörű, tenmAtte-tes ezüsl-ssegéiye a Mura; kanyargó utfibán, hol éfcejWWve, hol tél tűn ve ismét. — A Kurtahegynek különben as a jellemző nevezeteasége is meg van, hogy ha ott egf bizonyos szólőgazdához betér aa ember, meggyöaődhetík arról, bogy a magyar vendégszeretet nincs kihalva, de egyúttal visszatértükben igen sokan már arra az alapos meggyőződésre is jutottak, hogy a föld csakugyan forog. ket tettei is méltányolni késs hazafiak ás honleányokhoz, hogy a kegysiet és hála müvének méltó végrshajtásáhos, amire egy szűkebb vidék legjobb erőinek megfeszítésével is elégtelen volna, — ssivük és tehetségük szerint járalni kegyeskedjenek. A kötelesség, melynek teljesítésére megyénk nagy szülöttje iránt vállalkozunk, elző sorban minket illet ugyan; de as a magas érdek, melynek eszel is szolgálni kívánunk, édes hazánk és nemzetünk közérdeke! Mert meggondolni való igazság as, hogy népek életében a méltatlan feledés nem a multat temeti el, hanem a jövendőt teszi meddővé; s viszont minden gondolat, minden oly eszme, mely a mult érdemeit méltányló hála melegén fakadva, szóvá és tetté leszen as élők ssomei előtt: megtermékenyíti a nemseti közssellemet s aj érdemeknek fejleszti osirát Nemseti feagyiétűnk uj ézerbe néző reményei — Isten után — csak a jeleseink ssersette érdemekben köthetnek gyökeret: hadd álljon tehát a hasa szent földjén minél több ayilvánes bi-sonyzága annak, hogy es a nemzet méltó örököse as érdemeknek, melyeknek remélni meri jatalmátl Kelt Győrött, a .Kisfaludy-szobor végrehajtó bizottságának" 185. évi májas hó 4-én tartott üléiéból. Gróf Lasiberg Rudolf m. i., GySrmagys alispánja, bízottá, elnök. Lacza Ferencz m. k., Győr srab. kir. város polgármester«, bizottsági elnök. Kiss Ferencz m. k., agyvéd, bisottaági jagyzS. kor lakatják meg a budapesti néme. színházai, midőn a legalsó magyar előadás feivik otL Igaz ugyan, hogy a gyapju-utcaai űéc-t ezinháaat Feleky crak félesaten-dóre béraiie ki magyar előadásokra s mondhatná valaki, hogy a vállalkozáa sikere v»gj kudarcza magánüzleti dolog, de nagyon csalódik az, ki azt hiszi, hogy itt caupán Feleky színtársulatáról, boldogulásáról vagy talán Blaha Lujza diadalairól s általában egy félesstendei vendégszereplésről van ssó; itt arról van ssó, Wy » £JPjQ útenai német ssinházból a német szót ki keli örökre szorítani a teremteni keli egy állandó uj házat a magyar fővárosba a magyar színművészetnek. Sokan egy orzzág, egy váró* műveltségét azután ítélik meg, hogy hány temploma s hány iskolája vsn. A műveltség ismérvei közé kétségkívül épp oly joggal felvehetők a színházak is s egv város csivilisácsBÓját ifteglehet ítélni abból is, hogy hány ssinhása van. Fővárosunk rég érezte már eg oly izinhás szükségét, msly a drámai kösép fajok művelésére szolgálna a nemseti ssinhás kiégés sí tése ül s Feleky Miklós és Blaha Lujsa leginkább képe sek arra, hogy meghonosítsák és ter-jeszssék a magyar népszínművet és a magyar bohózatot. A gyapja-utezai seinház azon az utón indult el, hogy mindenféle üzleti fogás nélkül elefántok éa acrobátok mutogatása nélkül csupán irodalmi és művészi esskösőkke! hódit közönséget a főváros uj magyar ssinhásának. A fővárosi sajtó egy hosszú meleg támogatásban réssesili a merész \| vállalatot a fővárosi és a vidékről ide rándult közönség fogja majd eldönteni as uj magyar ssinház sorsát. Uj magyar szinház a fővámban. Budapest májúi hó. Az ország szivében a fővárosban napról napra Százával séregleuek a vidékről a kiálhtás látogatói, számoszn vasnak ezek között, kik a fővárost régen nem látták, s esek büszke csodálkozással szemlélik azt a nagy haladást, a mit fővárosunk különösen as utóbbi évek alatt tett. A kftzfatéfceték Ygéít sóra keletkezett az utóbbi évek alatt s a ki élvezni jött a fővárosba, az épp ugy megtalálja a mit ¿¿f-é&fr, mint az áfci tanulni jött ée számos öí ariiokot fog az is találni, a ki tanulva akar élvezni, s élvezve akar tanulni; s a főváros vendégei kőzött kétségkívül legtöbben lessnek ázok. — kik tanulást as élvesetteJ szeretik összekötni s esek a kiállítás ékes pavillonjái mellett színházainkban fogják megtalálni" a mit kéresnek. Sok besiéd tárgyát képezte a kiállítás elŐtr as a kérdés, hogy a kiállítás alatt színházaink mily élvesetet nyújtsanak a hazai és külföldi vendégeknek s az egéss fővárosi 4ajtó elismerése, bogy e kérdés a lehető legjobb megoldást nyert. A bslyc''.l ugyanis, hogy a kiállítás területére nagy költséggel uj izitiházat építettek volna, bfennt a városbán keletkezett egy uj magyar színház azáltal/hogy a díszes nagy német ssinházst Feleky Miklós kibérelte magyar előadásokra. Még mindig élénk emlékezetében van mindenkinek, hogy pár évvel ezelőtt mily nagy vihart keltett a hasai és németországi sajtóban a gyapju-utezai német szmbás ügye Magyar részről eré-lyea hangok emelkedtek, melyek a német színház bezárását követelték s e kő vetelések híre egéss Németorrzág magyar faló aajlőját ellenünk zúdította. Akkor e kérdés megoldása elmaradt e csak most, midón már a kedélyek lecsillapodtak nyerte meg legjóbb megoldását. Feleky Miklós as orsság egyik legkivá lóbb művésze alkotva össse ast tlhrulatbt, mely bevontait a gyapju-utezai német színházba Blaha Lujzával, az orsság leg kedveltebb niűvésznőjével éién. Nagy jelentőségű volt ez a bevonulás nemcsák művészeti, hanem társadalmi és politikai tekintetbén is. Elhangzott az első magyar szó abban a házban, a melyben eddig idegen múzsának hódoltak a magyarok; az eiső magyar szó egy Feleky Miklós és egy Blaha Lujza ajté-ról hángsott el; és as első meghallgatásira az orzzág trónjának örököse sietett ó<la abba a azinházba, melynek királyi pá)-holya, soha királyi sarj''adékornem togá-dott magába, mig a német mússa volt a csarnokban. Bármily pirthos tartozzék is valaki, lehetetlen el nem ismernie a trónörökösnek ós fenséges nejének az* .as uralkodóknál is ritka és mégbecsül-heietlen tulajdonsága''^ hogy as irodáíom és művésset iránt határtalan ragaszkodással viseltetik. S bár teljtsén távol tartjuk is msgunkat a politikától, lehetetlen eltagadnunk annak a''tébyne''k a nagy horderejét, hogy Rudolf trónörökös és Stefánia tronőrököfnó minden'' előleges kérelem, sőt bejelentés nélkül éppen ak- Por zsolt KáhnáfL Vidéki levél. Keszthely, 1835. máj. 19 A városunkban állomásozó, de őszkor áthelyezendő 5-ik számú Windísch-grStz dragonyos ezred helyére 2 honvéd lovas osztálynak Keszthelyre leendő állandó áthelyezése » valóság stádiumába lépett. Az említett hádosztályuak a n. m. m. kir. hcnvéd^imí mtaísterium itteni beszállásolásit, z megye hatósága pedig anyagi bozZá''járufását a megyei katöna-beazállásolási pÓtaáókDŐi a város részére 25 évre bistörttot a. A kaszárnya épités czéljaira kiszemelt 37 c«t. hold, sörház átellenében fekvő területi FsétAích Tas-síló gróf a városnak bírói becsű utján megallápitándó örök-árért átengedte. E végből a város tanácsa által a végtagra szerződés érdekében kérvény intéztetett a honvédelmi ministeriumhos. Miután a-zonban az építkezésre szükségeltető anyagok előállítására a város es idő szerint képtelen, a legutóbb tarfótt képviselő testíflet öl étén elhatárostatott, hogy as építkezésekbe arbkséges összegek beszerzése részvények 3''ián fog észközöltetni. Egy ily r^zvény ara 100 frt leend. Ennék 2Ö''/V 41 fcláirá« és szerződés meg-sötése után 8 dap slatt okvetlen kifise-téndó, a többi rész pedig háromszoros időközönként 3 havi előre bejelentés után fog tisstástatni. A biztosítékot maga as épület fogjá képviselni. Ai aláífási íVek á városház tanácstermében tétettek ki, hol á feltételek is mégtekitttBatSk. Időjárásunk olyan, skár október vagy nóvembei'' h''ófcspban volnánk. Két bét óta folytonos esőzés és erős éjszaki szél uralkodik. Elmultak a fagyos szentek is, a as idŐ még sem akar kíWge<iní. sít tóM''dfÁább sordöüabhá válik. Ma különösen kellemetlen időnk van. Az eső folyton esik, a szél sokszor egész or-kánszerüvé fejlődik. A Balaton erősen háborog, méternyi hullámokat vet. Vetéseink sem nyújtanak valami vigasztaló képet. Bár nagy szűkség volt az esőre, de ez is csak ugy használda, ha eső után derült napok következnének be. Vetéseinket as elfagyástól idáig csakis a folytonos szél mentette meg, mert pl. ma is a hőmérő délben 65 c. fokot mutatott a fagyponton felül. Sétáinkon nem igen látni embereket, téli felöltő nélkül. Gyümölcsöseink és szőlőink is szépen ígérkeztek de biz ily idők után örülni fogunk a Kösépterméenek is. Az országos IdáMtátfóT. fegyencz- és rabmunka az orsz. kiállításon. Külsőleg sgyike a legigénytelenebb ''kiállítási épületeknek a fegyericz- és rab-munka csarnok, de tagadbatlanul érdekes ''annak béltartalma, a mit azon körülmény ''és igakol/högy abban mindig igen nagy ''számiT látogató köz nség ván s a rfzakér-tők art ismételten szokták megtekinteni. Vaióban meglepő is á tühnkatermé-kek sZÓn változatossága, aránylagos tökélye és külső Ottója, mellyel a szirth-1élíe csáiTÍb''kbairtklínkoz5kj>r bár szánalommal az elbukottak felett, mégis HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁJUS 23-án 1885. nagy megelégedéssel tapasztalhatjuk, bogy börtöneink ma már nem a tunya tétlenrég «színhelyei, hanem oly iutéztek, a melyekben az elitéltek nagy «zárna valóságos pótnevelésben részesül. A kiállított czikkek ö«sssége igen érdeken. Olt látjuk gyűjteménye« össse-állitasbau, bogy mily okszerűen űzetik a fűim ívelés oly feghazaknál, a bol erre al-kalmaa talaj létesia, egyéb kézműves loglalkozáa meghonosítása pedig lehetetlen. Látjuk azután a kosárfonás legkülönfélébb termékeit is, elkezdve a fekete vesszőből font legdurvább szénhordó kosártól a legfinomabb 6s sxépen Bsiuesett nő munka — és egyéb disskosarakig. A közönségesebb kosárfonás legtöbb termékét a kecskeméti kir. ügyészség, a finomabb kosarak közül a legszebbeket a miskolczi és ipolysaghi kir. ügyészség, valamint a nagy-enyedi orsz. fegyintézet állította kí. Méltó tárgyai a közfigyelemnek a kisújszállási és kalocsai kiválóan szép gyékény fonások is. Egyszerűbb famunkákat igen sikerült minőségben állítottak ki és pedig kádármunkákat az egri kir. ügyészség a munkácsi és váczi fegyintézet.Ez utóbbi különösen azép gazdasági taligákat is mutatott be. Kerti bútorokat s kési mángorlót a zombori kir. ügyészség, egy szép borsajtót a sároralja-ujhelyi ügyészség küldött be a kiállításra. Butornemüek nem nagy számmal állíttattak ki s esek közül határozottan a váczi orss fegyintézet termékei a legtökéletesebbek. A lipótvári fegyintéset ssép kötélverő- és szövészeti czikkekkel dicsekszik. A saa-mosujvár fegyintézet különféle pokróczo-kat ée daróczszöveteket, a nagyenyedi a mülakatosaaghoz tartozó czikkeket, továbbá hajlított fából késsült ssékeket s pamuUzöveteket, az iilavai fegyin<ézet pedig igen ssép esztergályozott éa faragott famunkákat állított ki. Képviaelve látjuk még e csarnokban a kefekötést, »Kalmakzlap fonást, képkeretekhez való lécsek előállítását, szabóságot és csípősséget, kötssővészetet és gyermekjátékok készítését. As üveges kíállitási ssekrény. oen a mária-nosztrai női fegyintézet kéri munkái és akalocaai kir. ügyészség gomb-kótéssete mutatnak be ssép termékekét. Már ezekből is látssik mily sokoldalú munka-oktatás folytattatik fegyin-tézeteinkben s börtöneinkben, — a szemlélő meglepetéssel tapasztalja e munka termékek tökélyét s azon meggyőződésre jut, hogy a börtönökben csak a leggya-korlatiabb a oly aézi munkákra oktattat-nak a rabok, a melyekből kiszabadulásuk után viasonyaik köst meg is élhetnek. Érdekes tanulságul ssolgálnak e részben azon feljegyzések, a melyek a tárgyak legtöbbjén fölvilágosítást adnak az ast elkéssitett rab korábbi életpályája iránt. Meglepetve tapasztaljuk, hogy e vsgy ama szép tárgyat egy oly ember kéasitette, a ki elitéltetése előtt cseléd, napszámos, marhahajoaár, üvegestót. vagy másefféle Tolt, tehát a mesterséget a melyben most magát kitünteti, csakis a börtönben tanulhatta, s örömmel vehetünk tudomást arról, hogy azon a bejárattal szemközt álló faragott karssék, mely figyelmünket okvetlenül megragadjs, oly kezekből származik, a melyek az iilavai fegyintézetben megtanult mesterséget most is nagy sikerrel folytatják, s szorgalmas munkájukkal elfeledtetik a foltot, mely egykor reájuk tapadt. Mint kösállapotaink javulásának világos tanujelére, bátran átadhatjuk a közönség figyelmét ezen csarnokra, melynek berendezésével az igazságügy-mi niszterium csak elismerést arathat. ,11. Ösztöndíj iparocszak-oktatást látogató fjak-nak...... 300 „ — 12. Utazási költségekre . 244 . 13 13. Hírlapi hirdetésekre . 300 . - 14. Véletlen költségekre 343 . 60 15. Visszafizetés mellett adott előleg .... 16. Az 1885. évi orsságoa kiállrás cséljaira Összesen Pénztári maradvánv az 1884. év végével* . . 10495 frt 99 kr Sopron, 1884. decsember 31-én. A soproni kereskedelmi és iparkamarának 1884. évizárszámadása. B e v é t e . . Pénztári maradvány az 1883. év végével 11234 frt 48 kr 2. Illeték fejében befolyt ...... 14136 S. Kamat fejében idő leg elhelyezett összegek után 4. A kamarai helyiségek egy részének albérlete fejében..... 5. Védjegy lajstrom dij fejében..... 6. Visszafizetett előleg. összesen 278 31 77 250 , - 16 . - 290 . - 26204 frt 57 kr Kiadás. 1. Lakbér a kamara he- lyiségéért . . . * . 2. Évi fizetések, lakpénzek és napidíjakra . . 3. Irodaszerekre . . . 4. Nyomtatványokra 5. Könyvek, hírlapok és könyvkötómunkákrs . 6. Fűtésre..... 7. Világításra . . . . 8. Postabérre . . . . 9. Járulék ipar- s kereskedelmi iskolákra . . 10. Adomány és évi járulék a nyugdijalaphoz . 1067 frt 70 kr 6905 217 528 413 230 31 100 680 3488 7* 93 68 58 60 71 290 „ - 566 „ 57 . 15708 frt 58 kr Gazdasági tudósítás. A legközelebb múltban régen várt jótékony eső a gazdákat egy kissé megvigasztalta, mert aa április havi száraz időjárás által megcsökőtt őszi és gat>nM vetéseink egyre gyarapodnak, szomorú kilátásunk a jövő aratásra jobbra fordult, óssi gabna vetéseink között még a búzák állnak legjobban, de esek közül is csak a korai vetések, — a rozsok különösen rosszul néznek ki általában minden felé. Gyümölcsfákat a cserebogár na gyón megkopasztotta, pedig ugyan szépen virágzottak, de a virágzás ideje alatt fujt déli szelek sok kárt tettek a leendő gyümölcs termésben. Mindezek daczára is még eleg szépen mutatkozik a gyümölcs. — Szőliő kihajtott ugyan, de nem látssik Valami bőven, pedig a regiek azt mondták, mikor megygy bőven van, akkor bor is bőven terem. -- az idén aligha lesz igazolva e jóslat. Takarmány, különösen széna is vékonyan fog taka-rulni, mert a rétjeinken ugyancsak ritkán nőtt a fű. ha caak ezután nem fog meggyarapodni. A tavaszi kapás növények is kukoricsa és (krumpli) burgonya későn kerültek a tőidbe, a kötöttebb ta-lapu földbe, mert as eső előtt a gyengébb vouóa markával biró gazdák nem szánthattak a kukoriczák alá. A gondos és szorgalmas gasdák, kik s mult óssazel megsaántották kukoricza és burgonys zlá földjeikot, még is korábban vethettek, me.''t esek a szárazság daczára is felszánthatták földjeiket. Most mondogatják a szántással elkésett gasdák, ezután mi is még ószszel felszántjuk kukoricsa alá földjeinket. _jP.—a. CSARNOK, 80 A dicsőség ösvénye. Ina: Horváth Gyula. A történelem geniusa, mint egy hatalmas fény ár ragyog ki a mult homályából, rávésve lángbetükkel a dicsőség temérdek titokzatos regéje. Átrepül hatalmas szárnyaival minden időn, minden téren hirdetve a sötét alapokon nyügvó fényes dicsőséggel, mely föl a magasba a halhatatlanságua vezet. Ott állnak előttünk a dicsőség martyrjai koronázott fővel, mely alól a lángész vércseppjei gyöngyöznek ; vállukon a nehéz kereszt, s túlvilági hangon kiáltják: mi vagyunk a közvetítők Isten és emberek között s Óhl szörnyűködjetek el! . . . a .tudatlan tömeg gúnykaczajjal követi a hasa s a emberiség jóléte, haladása munkájában össsekinzott lelket: — dühöng, tombol, a ó. ületes mohósággal szétszaggatja azokat a hatalmas ssárnyakat, melyek őt az égbe vivék, s azt hiszi, hogy ez által megzemmiaitheli. E világhőeok faja örö-kön-örökké élni fog. Idézzünk íei néhányat a tényes alakok közöl, kik mint vezércaiUagok tündököltek — rövid ideig — a jövő egén. Hamar letűntek e asép csillagok, zer- és ezer darabra omolva. S igy jutott el dicsőségük az egész világba, bol az őket megérté későbbi kor megadá: hódolása jelét — haláluk utáu. — --Egy borzalmas felkiáltás remegteti meg Athén lakóit. Hómer meghalt! Versenyre keltek egymással a városok a dicsőségért, hogy Hómer születés-helyét magaévá tehessék. S mikor? Midőn Hómer meghalt ... És még életben volt ? Bámuljatok I Ott halad városrólvárosra; básról-hisra. téveteg léptekkel, ősz fürtökkel megvakulva . . . Kér, kol-dnl a fenséges dalokért egy fslstka kenyér, vagy átkos elűzés a jutalom. De azért csak megy előre, föl, föl a magasba .. . útjában töviaek tépik azét'' a költő-király zolduaköntöaét. Ily véget ért aki az ó-kor istenei és harczosait oly bűvösen örökítette meg, Nagy karaván csoport tsLrul szemeink elé a múltból. A tevék drágaságokkal terbelvék. A kincsek egy dalnokhoz küldetnek sma fold fejedelmétől, kinek népe a dalok által megnemesitve, a hasa felvirágosásáért küzd. A nagy költő aljas rágalom által ssámkivetésbe üsetett. A karaván útjában egy szegényes halotti menettel találkosik, s a halott akit ők keresnek: Firdusi I — Elérte a dicsőséget lánglelkeért — a koporsóban 1 — lm ismét egy képi Meaitláb, gondolatokba merül ve, rut vonásaival járkál Athenutciáía egy férfi. Nagy sokaság tolong kórülte A bámész tömeg kikacagja a testileg nevetséges egyént. Majd megszólal bűvös ajaka, s rút vonáaait megaranyozza a szellem fenséges szépsége. E férfiú, ki Atheo legnagyobb bölcse volt; ki Xenó-phont és Al^ibiades'' a veszélyes harcaobi kiszabaditá, aggaágában bevádoltatik. elitéltetik s ő vidám beszélgetés közt üríti ki a méregpoharat. Halála eszméletre hozta a népet, s megadá a legnagyobb dicsőséget egy emlék szoborral, melyen e név áll: „Sokrates." A vasrácsozat mögött egy férfit látunk. Szakálla, haja bozontos ; arcza halvány, s kétségbeesetten kiáltja : .Találmányom minden század legnagyobb találmánya, s húsz éve már, hogy fogva tartanak 1" E fogoly, kinek csodás sejtelmét nem valának képesek felfogni. De Caux Salamon, a gőserő felfedezője. A nagy feltaláló zavartnak ítéltetvén, az őrültek házában hal meg. És ba tovább haladunk a dicsőség utján, uj és uj vándorral találkozunk. Sötét éji homály ban tűnődik a nagy tudós: G liléi ö a hatalmas, ki a természet geniusának titkos szózatát meg érté, ki nagy gondolataival a ciilagoka< ¿rímé ; a ki először érezé lábai alatt megmozdulnia földet: vakon, aüketeo, ínségben ül ; alig birva mozdítani lábait, melyekkel egykor a földre toppantva, igy kiáltott a fátyolozott jövőbe: „És mégis mozog a föld I* Egy angyali nő. gyermeteg kedély -lyel, hazájaért lángoló szivvel ül a magasra lobogó máglyán, s a haza védan gyála, Jeanne d''Arc megégettetik. Dicsőségét halálával pecsé''elte. Fullasztó, romlott levegővel telt sötét börtönben, fejét kezei közé hajtva, ül a nagy hadvezér : Miltiades. Miért ? Mert basája dicsőségéért küzdött, kitárván keblét a barcsi veszélynek. Dicsősége aljas irigyeket ssült, kik hazaai uló nak declarálták, s bilincsekbe verték. Az éji homályt rémes fáklya-fény tépi szét. Egy óss, nsgy szakálu egyén halad kimért léptekkel, s megdicsőült arczczal a katonaság előtt. A csend borzasztó. Mi történik itt? A tömeg megáll. Az őbz egyén letérdel, e imádkozik. Az ,amen"-t hatalmas puska-durranás követi, 8 a nagy magyar, kinek lánglelke a hon « embertársai dicsőségéért küzdött ; — a nagy magyar, kinek ártatlanul kiosztott vére as igazságos Istenhez bocsánatért kiállt : a magyír független minissterium első elcöke: Batihyáuy Lajos gróf. Lapozzuk tovább a jelenben, s küldjünk egy áldó fohászt arra a szent síremlékre, mely alatt a 13 aradi vértanú az»nt pora pihen. Oh emberiség 1 Fel tudod-e fogni, mi az a dicsőség ? Átértedé-ama perc üdvét, amelyben minden kétségbeesés; minden vér ő seb; tövis szúrás ;m«gvetés, átok. gyalázat, minden balzsammá változik ; — midőn minden dissonans oly gyönyörű melódiává olvad össse ? H-joljatok meg e dicső egy én-k előtt, kik küzdve küzdtek ama dicsőségért, amelynek ők áldozatai lettek ; a akiknek tövises utja áthidal a múltból a jelenbe, megaranyosván dics fénynyel a főidet és az emberiséget ! vettek, hol Pusztai vendéglős valóban kitűnő konyhája ée pinczéje valamintTo r-b a Antal, kedvelt zenészünk nótái mellett a jelenvolták vajhml könnyen elfeledték a künn duló zivatart. — A postahivatal főnöksége tő a következő hivatalos tudóiitáat kaptuk : „A „Zalai Közlöny" hetilap tekintetea szerkesztőségének Nagy Kanizsán. Szíveskedjék becses lapjában közzétenni, miszerint a folyó hó 17-től a posta szolgálati korlátozása vasárnapokon is meg szüntettetett és igy vasárnapokon is a köznapokra megállapított szolgálati idő és rend fog megtartatni., Utalvány ki- és befizetés azonban vapar- és ünnepnapokon csak d. u. 5 óráig eazkózöltetik. Nagy-Kanizsa 1885 május 14-én. Vajda, hivatali főnök." (Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül ezt az ujabb rendeletet. Annak idején mi is aokat sürgettük, bogy a posta-tiszteknek is adassék vasárnapokon délu>áo pihenő. M«g is történt. Nem zúgolódott ellene senki. Annál kevésbé ért jük, hogy mi okozta annak a nagyon humánus intézkedésnek a visszavonását !) r — Ipariskola fog életbe lépni Nagy Kanizsán a jövő tanév elején, f. é. szeptemberben. Jágócsi Péterfy József ministeri bistos, dr. Ruiiici-ka Kálmán kir. Un felügyelő kisére-teben f. hó 20-án városunkba jött s itt az iskolaszékkel ülést tartott egy ipariskolának a helyi viszonyoknak megfelelően leendő felállítása, szervezése lárgyában. Az ügy érdemleges megvitatása után kimondatott, bogy egyelőre csak 2 előkészítő 8 egy rendes osztály fog szerveztetnL''4 tanítóval, kiknek fizetése egyenkint 120 forintban, a r^jz tani tóé pedig 150 forintban állapiitátott meg. A helyek pályázat utján töltetnek be a helybeli népiskolai tan testül"! ból. — Addig is, mig e tárgyhoz érdem egesen szólhatunk, örömünket fejezzük ki városunk haladásáoak ez ujabb jelén. — Eljegyzés. Tópolics György n.-kanizsai m. kir. postatiszt eljegyezte magának Pápa váras egyik ritka müveit lelkületű szépségét: Koczka Julier Matild kisasszonyt. -- Hamis posta utalványokkal s édelge''-t városunkban valami ismeretlen iparlovag oly módon, bogy különböző nevekre utalványokat állított ki s azokkal posta-zárlat után egyes kereskedőkhöz beköazőnts az előmutatott utalványra kisebb nsgyobb összegű kölcsönöket kért, mondván, hogy ő utazó ügynök gyorzan el kell utaznia s nincs ideje megvárni a posta-nyitáat. Többen adtak ia a hamis utalványokra kölcsönt. Csak akkor tudták meg, hogy generalia csalóval volt dolguk, midőn a postán beváltani akarván, azokat ott hamisaknak jeientették ki. — Paprihás saláta. Feri ur egy kedves vendégszerető háznál vacsorán van; a kitűnő konyhát vese.ní tudó há-ziasssony feltálolja a pecsenyét, jó tömött fejes salátával; a gerezdekre metélt saláta belsejét pirossal tarka pöttyök ék«sitik. — A jó kedélyű hásiur komoly arcaot vágva, ráfogja, hogy as paprikával lett még a tövén meghintve s igy az paprikás saláta. Feri ur szakértői szemmel vizsgálja e tagadólag int, hogy dehogy paprikás, — hisz ez ilyen tarka fajta. FaJatozás közben a/.onban egyszer csak megszólal Fen ur, hogy de bizony paprikáé ez a saláta. — Falrengető kai-zajban tör ki a kedélyes házi gssda ; Józsi bácsi, a képzelődő felfedező észrevételére. O ti városi urak, menyire ismeritek a a növényvilág tarkaságát. — Borzasztó szerencsétlenség történt városunkban f. hó 22-én as esti órákban. Ugyanis a most épülő Weiser-féle hásnál mint s meszes gödör melletti fundamentumot ásták a meszes gödrölt elválasstó fal bedőlt és as ott dolgozó négy szerencsétlen munkást a beomló föld ¿s mész maga alá betemette. Midőn e sorokat írjuk egy embert szabadítottak csak ki szerencsétlen helyzetéből; életéhez kevés a remény. Bővebbi felvilágosítást jövő -zámunkba. — Előléptetés. Stíngly Károly urnak, az előnyösen ismert gelsei körjegyzőnek fiát: S t i n g I y Zsigmon-ci o t>Miavára cendőr- hadnagygyá nevezték ki. őszinte szívből gratulálank nemcsak a törekvő fiúnak, hanem a derék apának is, ki mindegyik fiából hasznos tagot nevelt az emberiségnek s a hasának. — Hymen. Göncz Árpád kir. postaigazgatósági fogalmazó f. hó 20-án d. e. 9 órakor vezette oltárhoz Fehér T i 1 a kisasszonyt, Fehér József urodal-mí mérnök leányát Csáktornyán. — Haladunk. Galsáj önkéntes tűzoltó egyesület alakul, — e végből se-gély-aíapja javára Torna és Pmkócz közötti erdőben f. é. május 17 én majálist rendeseit Főparancsnok : Borsiczky Kálmán, idl. alparancsnok : Illa Mihály. — Éljenek a derék kezdeményezők 1 — a következő gyászjelentést vettük ;Idb. Rajki Rajky Lajos maga, agy gyermekei: Lajos, ennek neje Skub- S i r e k. — A keresztény-világ holnap, f. hó 24-én ünnepli a Szent-Lélek eljövetelének ünnepét. Ez alkalomra boldog ünneplést kivanva, óhajtjuk, hogy szálljon hazánk polgárainak lelkére a Szent-Lé-lek és töJtse be ast a béke, sserelei és egyezség szellemei — Gonosz sajtóhiba maradt lapunk mult számának, azon hír közleményében, hol Szíj csáktornyai ügyvéd öngyilkosságáról emlékestünk meg. Ahelyett u. i. hogy a „D r á v á b a u gro 11" akként volt ott, hogy a «Dunába ugrott" Ezt a Háry János-féin ugrást egy vén-huszár barátunk is veazett-bolond ugrásnak találván, kijavítjuk. Legjobban sajnáljuk azonban azt, hogy a mi hibánk folytán enuek az ugrásnak több fővárosi lap ujdonságolója is neki ment. — Pályadijat nyert lapunk szerkesztője Szalay Sándor ,A p o k 1 o k felé czimü beszélyével, melyet a .Magyar Állá m" szerkesztője: Loakay Antal úr által kitüsött beszély pályázaton 100 ar. frc. (második jutalomra) érdemesítettek. — A „nagy kinliasi tanitói járás-kör" tavaszi kősgyülését f. hó 19-én tartotta meg. Sormás on. Az ülésben az skkor dühöngött s egéss nap tartó vihar dacsára a tagok elég számosan vettek réast. Élénk érdeklődést tan ásított a tan ügy iránt ez alkalommal az ottani körjegyző :Grünfeld József ur, nemkülönben a község elüljárósága és as iskolaszék tagjai kik közül körül-belül nyolcsan végig hallgatták az ülést, s még as utána rendesett banqastton is résst lies Elza. s Irma leányuk, továbbá Iza-\| bella és Anna leányai, és* a azéleakörü I'' rokonság nevében is, fájdalmas szivvel jelentik a felejthetetlen nő, drága édes anya- illetve nagyanyának, szüi. Bez--rédi Bezerédy Eleonórának élete 55-ik boldog há asságának 32-ik évéban f. évi május 21-én éjjeli egy órakor tüdőlob következtében rövid azeovedéa után tör tént gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. évi május 23-án d. e. 10 órakor fo-jnak a helybeli sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat pedig folyó évi május hó 23 án delelőtt 11 órakor fog Felső Rajkon a Mindenhatónak bemutattni. Felső-Raj-kon, 1885 május bó 21 én. Áldás es béke lengjen hamvai felett'' — Kinevezés. Általános örómöt keheit ama bir, hogy a>-sümegi p!éb°iát ft. Mi!d Mihály sármelléki plébános • esperes foglalja el; aminő közszeretetben van jelenlegi hivei között — oly szivélyes Istenhozottal várja Sümegh közönsége is. — Nt. Gáldon Károly sümeghi s. lelkész Sármellékre plébánosnak ki van nevezve. Sok szerencsét az uj állomáson. — Színészet, Thalia papjai sátort ütnek Sümegben, — már harmadik éve. hogy nem volt itt társulat msszük moat szerencsésebb lesz Irsay Zsigmond dráma, vígjáték és népszínmű-társulata, mint elődei voltak. Bérlet-aláírások folyamatban vannak. A mű sorozat elég ajánlatos : Buborékok, Nóra, -Busa virág, Isten keze, Senki fia, Egy rósz ember, Pásléiomoa kis angyal, Falusiak, Arany ember. Csákon szerzett vőlegény, Vörös sapka, Egy nő vétke stb. — A 22 tagból álló társulat több kellemes aslét szerzett a szent-gróthiakoak. Ugy Í gyen Sümegben is. — A mai nap, midőn a czigaretta mindjobbnn meghonosul, nem lehet eiégge sürgősen figyelmeztetni a dohánylókat — a czigaretta papir minőségére; — mer. ha a papir nem jó, ugy lehetetlen a legjobb dohányból is jócsigarettát készíteni. Egyetlen papir sem nyújt oly hiteles biztosítékot az általános tisztaság és tökéletes ártalmftlanságáról, mint a francai« gyártmányú „Le Hublon0 Eavley és Henry párizsi gyártmánya. — Legvilágosabban igazolja ezt dr. Pohl J. J. Ludwig E, és Lippman E. bécsi orvos tanárok által — a papir vegyi vizsgálatáról — kiadott hivatalos okirat: .Bizonyítvány. Az alulírottak bizonyítják hitelesen, hogy a párizsi gyártmányú .Le Hublon" czigaretta p a p i r t, mely Eavley és Henry gyárából való, vegyelemzée alá v-ttük, s kitűnt, högy az tökéletesen m ent minden idegen alkatrészektől, nemkülönben ment minden oly anyagtól, melyek az egeszségre ártalmas hatással vannak, mely a feltaláló érdeme. Bécs. 24 máj. 1884. dr. Pohl J. J. rendes nyilvános tanár a cs. k. magasabb vegytani müintéze tében, dr. L u d w i g E. cs, k. orvosi egyetem vegytani tanára, dr. Li ppman n EL a vegy tan rendkívüli tanára, a bécsi egyetemen." (A fenti aláírás hitelességét igazolja dr. Homaon J. cs: kir. közjegyző Bécsben. — A fenti bizonyítvány megvizsgáltatva aláíratott a bécsi cs. k. mi niszterium által — és átadatott a francai* követségnek.) Bécsben, 1884 28-ik má jusban. — Három krajczárral naponkint eszközölni lehet testünknek alapos kitisztításéi s ezáltal egy egész sereg betegségnek elejét vehetjük, melyek a táplálkozás s emésztés rendes menetének megzavarásából (székrekedés, gyomor-, máj-és epebajok, aranyeres bántalmak, vér-tolulás, étvágy-biány, stb.) erednek. Brandt R. gyógyszerész svájczi labdacsait értjük e tisztító eszköz alatt melyből egy dobozzal 70 kérért kaphatni a gyógy-Szertárakban. Minthogy Magyar orsaág-b»n Brandt R. gyógyszerész svájcsi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon czégjegyül egy fehér kereszt vő rös mezőben s Brandt R. névaláírása meg legyen. RSvii foire&e Hugó Viktor aggasztóan beteg. Leg-zözelebb egy képviselőhöz a követkeső szavakat intézte: „Barátom, holc em ber az, aki önhöz beszél. — Farradalom tört ki San-Salvadorban. — Egy gyilkoi önként jelentkezett, Béosben, bevallváo, hogy még 1882 február 6-án ő ölte meg Streinsberg uzsorást és gazda-asszonyát. — Dr. Muraközi Bózsay József fővárosi hírneves orvos meghalt. — A Balaton-Füreden megtartani szándékolt yacfet versenyt a dühöngő vihar lehetetlenné tette. - Damjanich Jánot nagy vértanuk kardja a Múzeumban helyeztetett el, bova Poszády János nyug. cz. kir. őrn»gy küldötte be — Karagyorgyevict Sándor elhunyt szerb herc«g 48-ban as osztrákoknak saját költségén állított segéd csapatokat ellenünk. Ez egyik-másik ra-vatali koszorúnak magyaráaatol és ér- I NAGY-KANIZSA, 1885. május 30-án. Huszonnegyedik évfolyam. Blötizet ési ár:'' évre . . . 5 frt.-- lel yvre . . . . 2 frt .60 kr. negyedévre ... 1 . 25 , Egyes szán 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6. s minden további sorért 5 kr. nyílttérben soronként 10 krért vétetnek tel. Kincstári illeték minden egyes hir Jetésért 30 kr fizetendő. i A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intezradők: . N a sry-K an izsán Wlassicsbáz B<;rnipntctlpn levelek nem fogadtatnak el Kéjirít&k vlssra nem kűldetMk * '' • t ; A nagy kanizsai TKereskedelmi Iparbank", .nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet", a „zalamegyei általános tanitó-lestületa „nagy kanizsai kisdednevelö egyesületa, a „nagy kanizsai tisztionsegélyzö szövetkezet, a .sopronikereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. »■ - * "- ■ sseacaBeMgi^»»»»»^ <m — i ■ i m ■ ■ i . ■ ■ i ———- A csáktornyai tanitöképző intézet adóbb körökben is foglal kőzni fog ügye. Hogy a jelen ügyhöz nem volt szándokunk bővebben hozzászóltam, azt már korábbi czikkQnkben jeleztük, de mintán ujabban provocál-tattunkKer kölcsi kötelességünkké tétetett, s igy hívek maradunk a kibontott lobogóhoz és eme nemzeti érdekű ügy mellett szievesen har-czolunk tovább is. csakhogy helyzetünk kissé problematicus; mert nagyon bajos fellelni azt az utat, a melyen haladva kikerülhetjük az öndicséret színezetét és Csáktornya el-vitázhatlan érdemeinek kisebbítését, haüem azért megkísértjük a feladatot, de azon fenntartással, hahogy antigooistáink elhiszik azt, hogy a kimondott szó olyan, mint az elrepített kődarab, .vagy a fegyverből kilőtt golyó, mely irányát meg nem változtatja, álljon bár annak útjában Bathyánynk önfeláldozó, avagy hós Zrínyink nemes szive is és ehhez képest az ügy érdekében ovatosabbak, velünk szemben pedig igazságosab bak és kíméletesebbek lesznek. Ezuttali felszóllalásunkra al-Ulmat nyújtott a .Muraköz'' 177-Ik szamában ezen lapok hasábjain korábban megjelent közleményünkre adott czáfolat, és hogy mi a szerkesztőség részéről provocált szellemi harcz küzdrerét meg nem változtatjuk, ennek oka egyiészt conservativ természetünkben, másrészről pedig azon meggyőződésünkben keresendő, hogy mi a magunk részéről ezen lapokat a ''Muraköznél* illetékesebbnek találjuk és pedig nemcsak azért, mert egészen indifferens területen jelenik meg, hanem azért is, mivel e lap számosabb megyei egyesületnek, különösen pedig a „Za lamegyeí, általános tanítói testületinek is hivatalos organuma; több garantia nyilvánul tehát a mellett, hogy az ügygyei szélesebb és irány- nak. Mi nem a lapnak nem a kicsinyes helyi érdekeknek, — hanem az egész megyének, az egész országnak kívánunk szolgálni, midón kijelentjük, hogy a keztyút mi csak ezen lapok hasábjain vesztük fel, azon lapok hasábjain t. i., melyet azon megye vall sajtójának, mely itt a határszélen örök időktől fogva oly édesen viseli a két testvérnem-zet közti vaskapocsnak súlyos terhét, s mit oly tapintatosan toldozgat, óv az emésztő rozsdától, hogy az még a jelenleg duló viharok daczára is biztosítja a jövő generatió számára a békés egyetértés édes gyümölcsét. Egy ily magas hivatásu megye pedig annyit elvárhat tőlünk, hogy az ő ressortját oly közelről érdeklő ügygyei ne vonuljunk a sutba, ezt ott ne magunk közt suttogva beszéljük meg, haaem igenis előre az érvekkel a megyei lapokba, itt hányjuk-, vessük meg az ügyet és ha itt le is győzettünk, örömitta-san nynjtsuk át a dicsőség hervad-hatlan koszorúját, mert hát mi valóban csak a közügynek vagyunk igénytelen harezosai, kik vereségünk után is szivesen védjük a felajánlott koszorút honszerelmünk Iánghevével a tél zord fagya olltn. — A tanító-képző intézet ügyében m< perlakiak álláspontunkat és nezetünket már jeleztük s azt olyannyira megokoltuk, hogy a .Muraköz* vezérczikke okaink czáfolatát mondhatni meg sem kisérlette, vagy legalább is semmit mondó alakban, hacsak döntő ellenérvül nem fogadjuk el azon elég könnyelműen odavetett kifejezést, hogy „a czikkiró sem muraköz, sem pedig egy k é -pezde viszonyait nem ismeri.'' De hát igenis ismerjük mind denefk''előtt, habár bietünk megjegyezni, hogy a képezde időleges vi- szonyai ezúttal szóba nem jöhetnek s eme megjegyzésünkkel rectificálni óhajtjuk azon megjegyzést, melynek czélzatát valóban nem ismerjük. Mi szegény ország vigyünk, nálnnk 20—30 ezer, de mondhatjuk 50—60 ezer forint differentia sokat ponderál. s egy helyes gazdálkodásra utalt kormány ily különbözetet — helyi érdekért — figyelmen kivül neu: hagyhat. Mi. mint nemzet a világ előtt még csak embryo alakjában jelentkezünk, előbb magyaroknak, magyar nemzetnek kell lennünk, s aztán hozhatunk a helyi érdekeknek oly nagy áldozatot. Már pedig Muraköz Perlakról magyaro-sodik, mert Perlak Muraköznek középpontja, jobbról esik tőle 38 és balról 83 ezer lélek, északi irányban tisztán horvát ajkú magyarok, délen pedig nemzetiségre nézve horvátok laknak. Csáktornya magyar \| érzelmű és magyar ajkú, Perlak ellenben horvát ajkú és vegyes érzelmű. Ide kell tehát egy intézet, mely eredményezi az elsőrendű kellékeket, fel kell - költeni a mély álomban szendergő titkos érzetet; mert hisz a vak költő is azt tartotta, hogy haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatlan dolog. Az, hogy a vend vidék magyarosodásának ntját szegné a tanítóképző intézetnek Perlakra való áthelyezése: álom; mert a mi nézetünk szerint az a vend fiu, ki Mura szombatból, vagy nem tudjuk honnan Csáktornyára megy kenyérért, higy je el czikkiró ur eljön ám ide Per-lakra is. Egyébként ez csak egy ember, kí igaz ugyan, hogy hivatva van a nemzeti eszméket a nép alsóbb rétegeiben is hirdetni, s ekkép magyarosítani, de ezen magasztos hivatásának egy alakban megfelelhet, szívta légyen magába akár Csáktornyán, akár Perlakon a szent igéket. Kétségbe vonja t. czikkiró ur, hogy Perlakon a képezde missióját teljesíthetné. De miért; mert Perlakot jobbára földmiveló nép lakja ? Ugyan mi haszna van Csáktornyának a spekuláns iparos- és--.kereskedői osztályból? Az iparos és kereskedő az marad Árkádiában is, ott is megél, de a földmiveló osztály helyhez és röghöz kötött, ki az u-tolsó talpalattnyi földjéért kész vérét is áldozni. Ilyen népből kell magyar embert varázsolni, s akkor lesz magyar nemzet, de hatalmas. — Az iparos és kereskedő nemzeti érdekekért ritkán küzdött, kevés példát hozhat fel czikkiró ur a történelemből, megmutatta ezt most is a csáktornyai iparos és kereskedői osztály, mely előtt«a nemzetiségi ügy csak idealismús, frázis, ők inkább materialis érzelműek! s m.vel a képezde kevés hasznot eredményezett, a lefolyt évek alatt meg is tagadták a hasznot felülmúló anyagi áldozatot. Hogy váljon Csáktornya közép pontja-e Muraköznek, arra máríenn-tebb megadták a tagadó feleletet, hogy azután Csáktornyának Muraközben praedestinált missiója volna, tagadjuk, de mindemellett igenis beismerjük, hogy ez idő szerí&t vezér-szerepet visz, s miért? mert a hatalom kezében van összpontosítva, de hogy missiója nincsen, onnan tűnik ki, hogy a hatalom gyeplőit kezében kénytelenek vagyunk olybá venni, mint kis gyermek kezében a kést, mely 1 jel önmagát metszheti meg. — Adja ide Csáktornya azt a hatalmat, meg fogja látni, hogy ez a kicsinyelt földmiveló lakta város rövid idő alatt minő helyzetet fog terem ni Muraközben. Itt is fog ám azután még pedig rohamosan kereskedői és íjarososztály képződni, de ennek ferde lépéseit elég erős leend ez a foldmivelői nép ellenőrizni és meggátolni. Ha megnyeri Perlak a kir. járásbíróságot és képezdét, csakhamar Csáktornya fölé fogja magát kinőni; mert helyzete és viszonya sokkal pro dnktivabb, mint Csáktornyáé részben megvannak, részben pedig meglesznek mindazon elemek, melyek egy falusi szervezetű városból a szó szoros értelmében várost varázsolhatnak. — Ezt Csáktornya igen jól tudja és érzi, azért félti is ez idő szerinti elsőségét, — nem lehetetlen azonban, hogy későn ébredt öntudatra. — A mi a közlekedési eszközöket illeti, Perlak egy batkával sem áll Csáktornya mögött, országos és megyei utai ép oly jókarban vannak, mint Csáktornyáé ; a két város vasúti állomása közt pedig csak névleges különbség létezik; mert a mi állomásunk csak mintegy 5 percz-nyi távolsággal esis messzebb Perlaktól, mint Csáktornyáé Csáktornyától, s mivel az oda vezető ut, nyáron és télen át egyformán jó, ez nem képez számbavehetó differencziát, de még az sem, hogy Csáktornyának uj vasúti hálózathoz van kilátása, mert hisz Perlaktól számítva az elsó vasúti állomás Csáktornya, tehát Csáktornyán keresztül mi is ép oly könnyen juthatunk Zágrábba, mint a csáktornyaíak; azon felül pedig mi perlakiak gyalog haladva 1 és fél órával előbb érünk Horvátországba, mint a csáktornyaíak kocsin. — Igy tehát mi vagyunk kénytelenek a heki ismeretek hiányának betüdni azon állítást, hogy Perlak nincs közvetlen érintkezésben Horvátországgal. Nincs nap. hogyjne érintkeznénk horvát testvéreinkkel. Hát hogyha megnyerjük a ; marha belépti állomást, mi iránt folytonosan alkudozásban vagyunk a kormánynyal ! S meg is fogjuk nyerni; mert mondhatni kizárólag tőlünk függ, mivel Varasd és Légrád közt, tehát mintegy 60—70 kilométernyi távolban a Dráván Perlakon kivül egyetlen egy átjáró hely sincsen, s igy a magas kormány is érzi a be- k. Hugó Viktor halálára. Nagyot fordult a pörge koczka : — Az idő 8rök: fet, forog. — Egy ember-öltő áttaposva; Vad éjszakák, fényes napok-- Ma „Nyolczvanhxrom" dőlt a porba 8 as ember-nemből egy : a jobb, Ki kartöt fujt feltámadásra: A Századok ózz Messiása. Ajkán a mythoa újra éledt — S & hány kor annyi látomáoy : Egygyé foly a halál, az élet, Zoidó, keresztyén, vad, pogány. Csatás iszony, bősz nep-ité:et. Vér- s fénybe ínlo tartomány — — Könyvébe van mind festve, zárva: Az az 6 szentje, bibliája. Végig lapoztam, át könyörgém Áhítatul; szédülve bár — Meg-megragsdt a gyilkos örvény, Mint ki fény- s ámy-vakitva áll. 8 a kétség kfioyát le se törlém; Bizalmam újra ége már — És nem tannltam tSle mitsem, Csak — mit tagadtok, — bogy van Ist<n.. . Nyugodj, világ öreg regése, MOit icár a mult s jelen se fáj; Kiméit a halál: egyre kése — S te énn-halmazba roskadál — Örök : nagy lelked röppenése; C«ak a por vágyott mnlni már: Ami teremtS, isten -munka, A test, a gép balálig unta. Ha jajdul ajkunk, föl ns érezz, Önzők vagyunk, ne hajts reánk, Ke hidd : szivünk, hogy éried véres, Oh: el ne hidd, mert hátha bánt. — S beizennyes oly közel az éghez Édes, magasztós, jó atyánk — — S tán megnyngaszt, mit ránk a föld hagy : Hogy nagy vagy, szent vagy, hogy örök vagy. Bátky Lajos. Két népballada. i. Bársony Boris. , Adj'' enni Boriskám, édes hitvestársam! Nagyon kiehültem. búzát vetni jártam." .Nesze zöld saláta, edd meg drága szentem ! A virágos kertben én magam neveltem. Ki is öblítettem, meg is eexetextem, Edd meg a salátát, naked készítettem.* Eszi a salátát, eszi a jó lélek, Megeszi egészen, bárcsak ne enné meg! Megeszi egészen, de rosszul lesz nyomban . . ! , ... Jézusom!• s végig dől a lóexán megholtan. .Vége van immáron as uram-férjemnek, De miért Dem tetszett 5 az éa szivemnek? Különb legény nála én aranvoo lelkem. Ait eddig csupán titokban szerettem Felkereshetem most, átkarolhat hévvel 8 boldogíthat engem édes szerelmével !...'' Megyén Bársony Boris a szeretőjéhez, Oda ér a házhoz, — s oda kap szivéhez ... Az S édes lelke, aranyos Pistája : Egy csattanó csókot oyomott ép'' ajkára, Rózsaajakára biróné lányának ... Megborzadt a szive Bársony Boriskának. .Örökre átkozott légy te hűtlen pára! Érted szórtam mérget a zöld salátára ^. Éned az én szegény féijemet megöltem ... Könyörüljön rajtam az irgalmas Isten 1" Szalad Bársony Bori» a falu végére, Leugrik a tónak setét fenekére. Tetamét kifogják máspap a halászok... BArsony Boris asszonyi mojf se sirassátok ! — II, Piros Panna. „Hy te Panna, Panna! — hej tsPiros Psnna. Szeretnéd-e crecsemődet, ha az Isten adna?" a8zeretném, szeretném!... jzttntslen csókolnám, As én picsi rseesemőmet haláltól is óvnám 1 Kebelemre tenné x, tejemmel etetném, Nyalka huszár legénykének szépen felnevelném I... ...Verje meg a csillag a vén Szamóczánét! Miért adot nekem inni magzathajtó kávét? ... Verje ki a villám a szemevilágát! Miért csábította bűnre a fala szép lányát? ... Miért vitt fel engem urak udvarába ?... Aranygyűrű nem lett volna szüi-voltom ára! '' ■ v . Nem kellett vón'' innom magast haj tó kávét... Verje mez a haragos ég a vén 8zamóczánét! A világ kitudta, hogy én mit miveltem, — Srúzok közé a templomba nem szahad vót mennem. Egy legény se,... nem vót, aki jő szót adjon, Aki édes feleségű engem «''fogadjon. ... Verje meg a csillag a vén Szamóczánéi! Miért adott nekem ioni magzathajtó kávét ?" Igy mondta el mindig, ha valaki kérte, E szomorú történetét százszor el-nesélte. Megvénült a Panoa, szegény Piros Panna! Temetőben egy rossz kereszt, — ott az ő'' sírhalma. — Bálintffy Bálint. Elég alkyg3é\|^^pit a zalamegyei nép életét tanínMi^Vzni és as itt-ott hallott történeteket — mint a nép belső életének megannyi aranykalászait — ősz-szeböngészni és kévébe kötni, jegyzetekbe foglalni. Két ilyec hallóit néptörténetkét matatok be ezúttal a népélet ős népirodalom t. barátainak. Két népballadáról lévén agyanís szó, minden tévútra vesetés gyanújától magamat tisztázandó, eleve kijelentem : miként ezen két ballada meséjét önmagam dolgoztam fel, — talán nagyon is gysrlóan, de élethiven — ugy, ahogy azokat hallottam, ahogy azok közöltetnek. A .népballada'' nevezetet pedig azon jognál fogva adtam nekik, mert a .népdalok4 is szabadon termenek »nélkül, hogy azok a nép ajkain születtek volna. Hogy pedig valóban balladák-e eme dolgok ? — azt alábbi fejtegeté* seimből óhajtom röviden beigazolni. Veszem tehát ezúttal a közlöttet, melynek czime: BÁESOFY BOBIS. Meséje: a hűtlen feleség férjét salátával megmérgezi, de titkos kedvese viszont ó hoszá lesz hűtelen s igy kínos csalatkozásában az asszony vízbe öli magát. Es eset évek előtt V. falvában történt 8 én azt akképpen dolgoztam fel, amint azt a falu vén birájától hallottam. A vers hót részecskéből s ugyanannyi srófából áll aszerint, amiint egymásutánban a történet fonala legömbölyödik. Elóször is a férj szólítja meg feleségét, Borist, hogy adjon neki enni. A második részben a gonosz feleség kínálgatja „zöld0 salátával s igy e hat sor a férj és feleség közti párbeszédet — bevezetésül — foglalja magában. A harmadik as elbeszélő — as író — rajzolja as étkezést és a férjnek „Jézusom 1* ssóval való rögtöai elvesztét, mintegy gyenge sejtést nyújtván a mérgezésről. A negyedik a gyilkos asszony mo-nologja, melyben végbe: vitt tettének iaditó okát, a mese kulcsát találjuk. Az ötödik rész azon jelenetet állítja elénk, midőn Boris rajt'' éri kedvesét •* iránta való hűtlenségen. A hatodikban, Boris átkozódása és jajgatásaiban a cselekvény vége felé közéig, minthogy a bűnös nő nyíltan kivallja tettét, de egyszersmind szánalmat ébreszt bennünk eme bűnbánó szavaival: .Könyörüljön rajtam az Irgalmas Isten!" A hetedik strófa a befejezés, illetve sz isteni igazságszolgáltatás. Bársony Bo. ris megmenekszik a földi törvény ?ujtó keze alól az által, bogy kétségbeesésében öngyilkossá lesz. Q-onosz tetteért méltán bűnhődik a — halállal. Tetemét a halászok kifogják s ugyan ezekhez intéztetik az utolsó sor is : "Bársony Boris asszonyt meg se sirassátok." Ezen rövid kivonatból is látható, a naiv, népies elemnek e részbeni való főszerepe. És most áttérek a másodikra, melynek czime; / PIEOS PANNA. ■ Éppen e lapok egyik utóbbi számában volt szó egy vhasaellenes vétekről" ae ,u. n. angyalcsinálásról, vagyis más szóval a magzatelhajtásról s jelzett czimű versemnek ugyanezen, a nép közt annyira elharapódzott anyai bűnnek utálata. — Ezen ballada drámailag gyorsan perdül le, mit nagyban elősegit a külfor-ma, eme vereidom szerint: HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM iLAl KÖZLÖNY MÁJUS 3 C''tr 1885 lépti állomásnak szükségességét és czélszerüségét. — Ha azután er is fel leend ál-litra, Csáktornya ismét csak veszíteni fog, pedig a belépti állomás sem Perlak kedveért, nem Csáktornya rovására nem fogva felállíttatni, hanem azért, mert a 70 — 80 ezer lelket számláló Muraköznek Perlak város a czentruma es mivel e szerint az opportunitási és szüksé-gességi érvek mellette barczolnak. Mindezekből tehát kitűnik az, hogy nem Csáktornya, hanem Perlak Mu raköz középpontja. A Igaz, hogy a marhahajtás éj a képezde ügye közt kevés az összefüggés és bocsánatot is kell kérnünk ezen érv f e lemlités eé r t; de a két város forgalmának összehasonlításáról lévén szó, kénytelenek voltunk erre is hivatkozni. — bár szerény véleményünk szerint valamely város kereskedelmi forgalma, nem befolyásolhatja egy képezde viszonyait ; mert hisz a növendékek bent az intézetben nyerik kiképeztetésü-ket, ami itt Perlakon ép oly helyes és czélirányos lehet, mint Csáktor nyán s azért nem Í3 véljük, hogy azon emiitett több horvátországi növendék, Csáktornya kedvéért, mint inkább kiképeztetésükért mentek Csáktornyára; kik azután ilyen czéltól vezéreltetvén, kétségtelenül Perlakra is eljövendenek. — A tanári kart illető szükséges társadalmi élet pedig önmagából bontakozik ki. — Ha Csáktornya a vend vidéknek vasúti állomása és piacza, az fog maradni azután is, ha a képezde Perlakon leend; mert nem akarnók hinni, hogy a képezde teremtette volna ezen sajátságos helyzetet, s hogy a viszonyok megváltoz-hatását eredményezné a képezdével esetleges áthelyezése; mert állami segélyezés mellett ide is elsétál ám az a vend fiu, kinek távolság tekintetében az ut mondhatni egy akár, akár Csáktornyára, akár pedik Perlakra. — Az intézet látogatottsága iránt sincsen nekünk perlakiaknak kétségünk, még pedig annak daczára sem, hogy a növendékek nem Perlakon teendenek szert az alapismeretekre; mert ott van például a pécsi jog-lyceum, van ott fógymnásium, a hallgatóság számát mégsem pécsi, hanem a vidék teszi ki. De ezen érv ellen is csak azt hozzuk fel, hogy a mi nincs, az még mind lehet; mert Perlak népessége a járásbíróság felállításával és a képezde áthelyezésével előre" láthatólag annyira fel fog szaporodni, hogy ugy a közép mint a polgári iskolák felállítását a törvény teszi a város kötelességévé. — A mi pedig a térhelyiségeket illeti, elmondhatjuk, hogy nagyobb épületekben bővelkedünk és számos .Királyasszony kertje Kivirult hajnalra. Fehér rózsa, piroi róna, 8x5ke lein/ barna!" (aRANY.) As elbeszélőnek itt semmi beavat-kosáaa sincs a dologhos, mint csupán a a befej esés négy soránál, mert as elbe-ssélést maga a ballada „hősnője" — bogy igy mondjam — a ssegény Piros Panna fejti ki és veseti kilencs ssakon át, ke-rek kidomborításáig a mesének. As első strófát valami csintalankodó gyermek intéai Pannához, hasonlón mint Arany .Ágnes asasony" ában as utcsi i gyermekek: „Ágnes asszony, mit mos kelmed?* A kérdésre válaszol astán Panna egy hosssabb mesével, melyben a gyakori ssitkozódás: .Verje meg a csillag a vén Szamóezánét!" nemcsak asemélyünk lelki állápotát tükröst elénk s nemcsk hogy as egéss történetet mint mai tat varássolja fel, hanem követkestetnr enged a nyílt óssinteség rra U, miként Panna elméjét a cselekedet és kitudódott vétek — a magsatel-hajtáa — kissé megsavarhatta. As olvasó elé festeUk a kurussolás osúf mestersége ia, de még ason időkorban, amidőn büntető paragrafus nem volt as ellen, s igy Panna ia büntetlenül maradt ugyan, de rajta saáradt as egess épületet boccájtottunk a járásbíróság rendelkezésére s akadt is, maradt is; mert hát köztudomásu dolog, hogy Perlak járásbíróságnak és adóhivatalnak székhelye volt, s ezen helyiségek — mondhatni — jelenleg üres-sen állanak. — Azon felül Perlakon van vállalkozó szellem és anyigi tehetség.'' kapnak bizony a tanár urak lakhelyiséget quantum satis, még pedig valószínűleg olcsóbban, mint Csáktornyán. — Hogy könyvkereskedés nincsen, — bocsánatot kérünk — ez nem való állítás. Van bizony, de természetes dolog, a viszonyoknak megtelelő, hisz Csáktornyán sincs olyan, mint csak Nagy Kanizsán is ! Egyébként mi volna Csáktornya, ha ott annyi tanintézet és biróság nem léteznék? Nézetünk szerint Csáktornya 50°/akal Perlak mögött állana; mert Perlak ily hiányok és fogyatkozások mellett, is, versenyképes Csáktornyával. Félre tehát az apró helyi érdekekkel. Igy kiált fel czikkiró ur. — Mi is azt mondjuk. — Perlak, mint földmiveló közönség nem számit haszonra, Perlak városának nem közvetlen érdeke kívánja a képezde áthelyezését, Perlak a megyei az országos és a nemzeti érdekeknek kivánt szolgálni akkor, mikor a kormánynak elfogadható ajánlatot tett, Perlaknak esze ágában sem volt a képezdénik áthelyezése, ezen gondolat a magas kormány agyában szű-lemlett meg először. Perlak megtette az elfogadható, ajánlatot, s most köti magát a képezdéhez ; mert önzetlen hazafiúi érzete azt sugallja, hogy a tanítóképző intézet befogadására Perlak, Csáktornyánál sokkal illetékesebb, mely város Muraközben habár visz is vezérszerepet jelenleg, mindamellett nem alkalmas a magyar eszmék terjesztésére sem Muraközben, sem a Dráván tul; a tanítóképző intézetnek Muraközben történt elhelyezésének pedig tudomásunk szerint — ez volt egyedüli indoka. Hogy Csáktornya küzd hegemóniáért, azt csak helyeseljük, de akkor kizárólag csak magáu érdek vezérli ót, ezért pedig egy közös és nemes czél után törekvő város pol gárságának lelkesedését sem direct, sem indírect alakban kisebbítés tárgyává tenni nem engedhetjük és csak azt mondjuk czikkiró urnák, hogy a ki az egészről akar ítéletet mondani, annak az egészet a legparányibb részletekben kell szemügyre venni, mit ha nem mulaszt el czikkiró ur, ugy nem liczitálhatja fel Csáktornyát jelenlegi előnyeiért és meggyőződhetik arról, hogy a mily hiánya jelenleg van Perlaknak, — annak pótlására fokozottabb mértékben lehet kilátása és sokkal gyorsabban s biztosabban felelhet meg azon feladatnak, mely eddigelé Csáktornyára nehezedett — Átgondolva, átérezve tehát az ügyet ujabban, mi perlakiak megmaradunk álláspontunk mellett;mert nem csak szívre, hanem nyelvre nézve is magyaro akarunk lenni, s ez utolsóért küzdünk valónk egész erejével ; mert csakis igy leszünk e hazának és a magyar nemzetnek hü és igaz fiai. — i r e falunak megvetése, mely lelkét még vén korában is ólomként nyomta és oka bú* elmesavarának is, mely neki logikai bün hódése. A .vén Ssamócsáné" nem költött alak, hanem élő typos, milyen majdnem minden faluban volt és létesík még ma is, ki róssás ígéretekkel körülhálósza és könnyelmű uri ifjak kezeire ssolgáltatj as ártatlan szűs áldozatot s hogyha hónapok múlva a megcsalt leány panaszkodik, — .magsathajtó kávét" fós neki as anyaság ellen. Esen balladának bár nincs tragikus catastrófája, mégis eléggé szomorúan szólnak a sársorok, gondolatainkat mintegy tovább fűzésre késstetvén : hogy vajmi szebb volna, ha a kereestfa mellett imásó gyermekek térdepelnének, kik bánatos könyeikkel öntösnék as édes anya virágos sirhalmát. - Piros Pannához hasonló történetet többet is talál tan, s ilyaket bárki találhat falvainkban. ic Eszel verseim szerkezeti fogyatkozásainak elnézéséért esdve, bazárom vás-latos ismertetésemet, bocsánatot remélvén ama sserénytelenségemért, melylyel verseimnek — majdnem — önkritikusa lettem. '' g g — \|HU60 YiKTQBi a vílág-iroda-lom óriása meghalt. Ilyen nagyság ravatala fölött csak könyezni, — szól ni nem lehet; de nem is kell. — Meghívás. Van szerencsém a nagy-kanizsai .Magyar- irodalom-és művészet pártoló egyesület" ,irodalmi szakosztályának'' tisztelt tagjait a juniu» hó 3-án d. u. 5 és ''/a órakor ¡ártandó sska-osstályi ülésre-tisztelettel meghívni. — Jászay Ármin szakosztályi jegyző. — — Tanügyi jelentés. A n.-kani zaai kath. főgymnasiumbsn as 188/» tanév végén a nyilvános vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: juu 1. vallástan mind a bét osstályban. jun. 14. franczia nyelv, jun 15. mtgyar-és német nyelv a 7 osztályban; torténe lem, terméssetrajs és mennyiségtan a 6 osztályban; magyar és latin tyelv a 4. osztályban magyar és német nyelv as 5. osztályban; német ny. ssámtan és mértani rajs a 3. osztályban; migyar és latin nyelv as 1 oss''áiyban. jun. 17. latin és görög nyelv a 7. oszt lybao; m-igyar és latin nyelv a 6 osztálybsn; földrajz számtan és mértani ra\|s a 2. osstályban; jun. 18. latin és görög nyelv as 5. osstályban ; terméssetrajs ssámtan és mértani rajs a 4. osztályban; magyar és latin nyelv a 3. osstályban ; jun. 19 történelem természettan és mennyiségtan * 7. osztályban; német- és görög nyelv a 6 osztályban; fóldrajs, ssámtan és mértani rajs as 1-ső osztályóac. jun. 20. történelem, terméssetrajs és mennyiségtan as 5. osstályban; fóldrajs és történelem a 3. osstályban. jun. 21. gyorsírás, jun 22. német nyelv és történelem a 4. osstályban magyar és latin nyelv a 2- osstályban. jun 23.-24.-25.— magán vizsgálatok, jun 29. .Te Deum" és bizonyítvány kiosztása. A fenjelset'' nyilványos vizsgálatokra a t. cs. ssülóket és a tanügy iránt érdeklődőket tisstelettel meghívja N.-Kanizsán 1885 máj. 27-én. Az igaz gatóság. — Erdósy Eugénia, as ünnepelt művésznő, városunk szülőt je, máj. 27-én hasa érkezett, bogy egy hónapot töltsön kö rüikben. örömei údvösöljük büszkeségüu-ketki lánglelkes agarával még asokat a nyugalmas berlini németeket is képes volt fellángoltatm a lelkesültség lagmagasab''o fokáig I Isten hozta I A dicsőség verő fénye után pihenjen édesen a mi városunk árny ai ba n! — Pályázat. A nagy-kanissai kös ségi népiskolánál egy 500 frt évi fizetés és 100 trt lakbérrel egybekötött rendes tanítónői állomás jött üresedésbe, melyre ezennel pályásat hirdettetik. Folyamodók kellően fölsserelt kérvényeiket június hó 30-ig alulirt isk. széki elnökhős küldjék be. Kelt Nagy-Kanizsán, 1885 május 23. Babóchay György s k. isk. széki elnök. — A fógymn. sár ünnepélyei As ifjúság anyagi és alaki kepasése egyike ason tendenciáknak, melyíyel a jövő nemsedék erkölcsi éle-ének alapja vettetik meg. Ssivben nemes, jellemben szilárd testben erős és elmében tudományos ifjúság reménye a hon fel virágsásának s ha általános az elismerés, hogy a főgym-nasiumi oktatás tudományos és alapos: akkor as e bó 3 án tartott sárünaepély meggyősholett mindenkit, hogy asssiv-képző és aemes is. Ének. zene és ssavalat a ssépmüvészetek e háromsága sem ismeretlen as ifjúság előtt. — As ének és sene rész — lesaámitva a lessámitandókat: — igen jól — , a ssavalat kitüaően sikerült. A sárünnepély a következő számokból allt: 1. Kápolna, Kreusertől; előadta as énekkar. 2. Ária as esredlányából, Donizettitől; előadta a zenekar. 3. As éj, Abttól: gyermekkar. 4. Magyar népdal egyveleg: Zenekar 5. Honvágy, Zsas-kovssky''ól; énekkar. 6. Kupaktanács, Zimaytól; szavalta Kaan Károly 8 osst. tao. (Kitűnően sikerült.) 7. Qui Vivel (Golos), Ganz W-tői. Zongorán előadták Hónig Imre 7- és Sipos Antal 8 osst. ta-nulók. 8- Dalkeringő. Zsaskovssky- ól: énekkar, 9. Pályadijak kiosstása. E ssám nál Haam tanár ur lépett a pódiumra s as önképzőkör működéséről igen érdekesen referált. Az önképzőkörben megbirálás végett 60 irodaimi dolgosat adatott be a 40 szavalati előadás volt. — Pályázatul következő tételek j^ltettek ki. 1.) Kívántatik egy szabsdon választható ter-méssettudományi értekesés. Pályadíjat nyerlek Csurí Jenő VII. oestáiyu — és Mátéffy János VIII. osst. tatnttk; as első .Földünk dióhéjban'' - második „A napról* cimü dolgozatával. A jutalom 10 — 10 frt, a Pap alapítványból. 2.) Minő szerep jutott hasánkaak a 30 éves háborúban? 3. III Hoaa, vak Béla neje. 4.) A lyterátura fejlődéséről. 5.) Egy «c-rosticon és b.1 chronosticon. (1885) Mindezen tété He 7 pályamű érkesett be, és pedig 3 terméssettudományi, 2 szépirodalmi és 2 történelmi. Knausz Boldizsár ur 1 drb. aranyát Puzekovits Jószef VIII. oszt. horvát, de a magyar nyelvben igen szép előmenetelt telt tanuló nyerte el. As accrosticon és chronostioon pályadíját, Berzay 1 d b. araryát, Eben-spanger 20 frankos aranyát éa a Grosz-mann-alapitvány es évi kamatait Kaán Károly VIII. osst. taculo nyerte meg. Jutalmat nyertek még: Fridi Jenő, Fülöp Kásmer, Mantutnó, Kondor''Jenő és Sáringer anulók* Haam tanár ur jelentéstétele után Pap János fógymn. igazgató tartott egy, a eveléa és okta:áa terén nagy j lentóségü beszédet s végül köszönetet mondott Haám József — , Vencrel Rezső és Vörös Márton tanáruraknak, melybes mi is elismerő készséggel csatlakozunk. A sárünnepélyt a műsor 10- száma: a Jókai Induló zárta bs Hogy a jelenlevő nagy számú és igen disses, főleg hölgy közönség részéről a műsor minden ssáma tapssal fogadtatott, talán felesleges is említenünk. — Házomlás. A Csengeri-utcában lévő Schönfold-féle hás udvara kösepéo áll egy rosoga épület, melynek teteje pünkösd napján megunván a keserves tűnődést, nyngalomra vágyott, s rádőlt as épület padosatára. Szerencsére ebben volt még annyi életerő, bogy a barátságtalan érintésre nem Iyuksdt be; kü''ön-ben aligha ssegény lakók feje nem bánta volna meg a tető életuntságát. A rendőrség, mihelyt a dologról értesült, elrendelte a kissállásolást. Legjobb volna azt egészen lebontani. Valami sok hasznot úgy sem hajthat. Mellősése állal pedig a hás udvara s as ott levő lakások — s ssép udvarral — sokkal keresettebbekké lennének. — Gyönyörű példával lépett a jótettek terére a helybeli m. k i r. adóhivatal. U. i. onnan 4 frt. azaz négy forint segély- összeget küldött behossánk a hivatal főnöke a követkesó sorok kíséretében: „A „Z 11 ai Közi ny" tekintetes sserkess tőségének, helyben. Tisstelettel kérem: a mellékelt csekélységet as illetékes helyre juttatni szíveskedjék. Nsgy Kanizsán, 1885. máj. 23. Zók Nándor." Mi as összeget a gyüjtőivvel együtt kézhes vettük; ssövege es: »GyüJ ő iv a nagykanizsai m, kir. sdóbivatal léizéről a f. bó 22-én a Weiserféle ház épitésénél történt megdöbbentő szerencsétlenség által lesújtott özvegy- és szegény hátrama-rsdott árváknak némi segély esésül. Zók Nándor I frt. Szita Gyula 50 kr. Rittu- j per Karoly 50 kr. Scbmots-r György 50 j kr. Gáspár Antal 50 kr. Sárets Ede 50-kr. Bicbler Ignátx 50 kr. öesseg 4 fr''. Zók Nándor, m. k. magy.kir adótárnok.0 Esen 4 forinthoz járult W aj d i t s J ó-s s • f laptulajdonos ur 1 frt- és sserkesa-tőségünk 1 forintul; s igy egybegyűlt össsesen 6 frt, mely ősss get a kapitányi hivatal előtt oly módon osztottunk el H o c h édes-anyja és ösvegy M á k n é aözöt'', hogy amannak mivel csak msga van, 2 frtot, emennek — mivel 4 árva gyermekkel maradt 4 forintot adtunk át szabályszerű nyug-a mellett. — Vajha az adóhivatal szép éa lélekemelő példáján a többi hivatalok is lelkesülve, sietnének filléreikkel legalább részben letörülni a nyomor és fájdalom kö^yeit A könyör-adományok nyugtázását és kézbesítését szerkesztőségünk a legnagyobb készség-gel teljesitendi. — Á megyei tanteaület es évben tartandó közgyűlését illetőleg ason óbajt táplálják legtöbben, hogy ne tartassák megl Erre nésve praecedensül emlegetik a bécsi kiállítás alkalmát, mikor a tan testület m»gyei közgyűlése ssintéa elmaradt volt. Na már pedig, ha a bécsi kiállítás a gyűlés elhagy áaát magával bosU, úgy a budapestivel ssemben — ilyen prae-cedens után — habozni sem kell. Tud tunkkal a megyei űiés úgysem eshetnék meg kellő részvétel mellett, mert az egyes községek, kik esetleg tanitójoknak a kiállítás megtekint hetesére — igen helyesen t — bizonyos össsegü költséget adnat, két oldalulag, a méltányosság ssempont-jábói caak nem terhelhetők. Igen jó volna tehát a központnak e tekintetben a kö rülményekuek megftlelően a gyűlés el-haiasstása iránt intézkedni! Ajánljuk e dolgot B á n f i Alajos Ú-, a megyei tantestület tapintatos elnöke, ssives figyelmébe. '' — Azon szerencsétlenségre nésve. mely as ujon épülő Weiserféle hásnál máj. 22 én történt, — a követkesó réss-leteke: közölhetjük. A szerencsétlen eltemetettek éppen as alap ásásán munkáltak, midón a mész-gödörül használt régi pincse falsa±a kidőlvéu, két munkást teijesen, kettőt pedig féligeltemetett. Horváth Gyula kiü kanissai kőműves 7t óra alatt sértetlenül ki lett meut« ve. Nagy Ignács nevű kőművest azonban, kinek osupán feje volt künn, esti 9 óra után, tehát 2 órai munka után lehetett osak kimenteni; mert nagy mennyiségű messet és törmeléket kellett körüle eltakarítani. A munkát azatán még lázasabban folytatiák a mentők petróleum fáklyák világánál. A helyet kalonas. g vette körűi, hogy a kíváncsi tömeg tolongás» folytán ujabb baleset ne történhessék s a mentési munkálatok. háboritlanu! folyhassanak. A két mésik eltemetett muo-kást csak éji 11 órakor emelték ki, már mint hullákat. A sserencsétlenek neve ; Hoch Károly ée Mák Győrgj. Es utóbbi nős és 4 gyermek atyja. Neji ott jajveszékelt kétségbeesetten; megrázva fájdalma kitörésével a legfásuliab''n sziveket is. Hoch Károly nő le ■ volt agjao, de mint szorgalmas, takarékos munkás, agg ssüiójé-jek támasza vol . As eset nagy isgalmst szült vároassnrt. A tőrvényszéki vizsgálat is másnapon reggel rögtöo megindult; a végzetes heiy lefényképns ete''.t es szakértőileg megvizsgáltatott as iránt: vájjon csakugyan fo rög e fenn vétkes mul sztás? Kihaligatái essközlése végett az építésnél alkalmazv . volt munkások neveit mind feljegyeztet''« a vizsgáló bíró. S igy hissszük, hogy a, as elégtétel, mitfily szomorú eseteknél a igasság szolgáltatás — bár caak porsse műi — nyújthat, nem fog elmaradni. — Az áldozatok temetése pünkösd nap ján ment végbe a helybelyi kórhazbó:. mintegy 3000 ember részvétele mellet''. Wejiseru a kettős temetésre távirati uton — mert nem volt honn — 160 forintot utalványosott. Egyúttal — amin, halljuk — ssándékában van azoknak családjáról gondoskodni. Ha es — amint hissszük is — csakugyan ténynyé lessen, ugy kalapot emelünk a derék ur előtt.Igy jó lelkével enyhi''eoi,, feledtetni fogja as átkos emléket,mely egyénként palotájához eltörülhetlenűl, ső''éten fűződnék. — A postautalvány hamisítók elfogva. Lapunk mult számában már röviden emlitve volt, hogv hamisított ponta-utalványokkal osalások fordultak elő ; mint bővebben értesülünk egy háromtagú consor''inm Komáromban,Győrben,Szom bathelyen és Székesfehérváron sikerrel működőit mer sikerűit nekik magánosokat kisebb nagy .bo összegig mükifejezés sserint .becsapni." Pünkösd vasárnapján astán az érdemes társaság két tagja Ka-nissara tette át működése terének főhadiszállását, mert keltezéshez uj számokra volt szükségük, ast itt akartak megcst-nálta ni j — a rendőrségnek asouban a dolog pünkösd hé tón fülébe jött s még a délelőtti órákb .n a két zsenit nyakon-csipve megkutatta. — FőhadissálUsukon, mely Knorcser Károly vendéglőjében volt, as általuk birt szobában levő vaskályhában elrejtve volt eszközük is n»p-fényre kerül . — Volt ittKanizsa, Szé-kesf-hérvr és Győr városok postahivatalainak sikeresen utáoocoit postabélyegzője, festék és egyébb kellékek, sőt a mé.? kitöltésre váró post»utalványok sem hiányzottak. — 55 irt készpéns volt még » ket érdem s urnái, nemkülönben egy Sséknsfehér váron vásárolt dupl»f«delii esüst remonioir óra stb. A kap.tányi hivatalban ünnepet nem tekintve, egész nap a két jó madár kihallgatásán dolgoztak, as egyik Kovács Józsefnek, másik Meier Jónásnak Bívesé magát. Burghani nevü harmadik tár-ukatSzékesfohé''varou elfogta a rendőrség. Hogy ezen gas csalóknak késrokeritéae mi y kívánatos wK már igazolja as is, hogy mihelyt Sskee-fehérvár az elfog«tásról értesül'', az ottani városkapitány személyesen lerándult Ka-nísssra. — Azonban már ekkor a két saení át volt adva a kir. törvényszéknek. A vissgálat hosssabb időt fog i^nybe veoni, mert több felé követ''ek el oaájást s még as ''s vita tárgyát fogja képeim, bogy melyik törvényszék less illeték-ssz eljárásra. — — Forgó sátoron forgott f. hc 26-án bisonyos N ag y György nevű nrgyradai subancz éa pedig olyan sokszor egymás után, hogy ásott időző városi rendőrnek szemet ssurt as a sa<>kat-lan kőnnyüszerü fizetkesés afele paraszt-suhancs részéről. Mikor tehát a forgó-sátor megállott, oda lépett hozsá és kérdésié. hogy hol vette a pénzt? A suhanc erre feleletet adni rögtön nem birván, bekísérte a rendőri hivatalba. Iu es id> alatt bisonyos Gyergyák Györgyné kiskanizsai lakós panaszt emelt, hogy tói « egy pár osismát elloptak. A gyanú a su -háncsra esvén, kihallgatták. Beismerő vallomáat tett s kisült, hogy a lopott csizma ka: egy helybeli asibárosná. avultakkal becserél-e, 65 krl felüifisettek neki s ezen a pénzen mulatkoxott olyan éssvessetten a forgó sátoron. Most hűvösön álmodik a forgó sá''or gyönyöreiről. — „Jézus sz. gyermekségének müve társulat réssére ujabban aduk: Sárecz A n n a 90 drb. HajgatóJan-k a 116 drb. és KonkoUct Mari 824 drb. elhasznált levélbéiyeget. Fogadják köszönésünkéi ! — Hamis aranyokkai akart csa lást elkövetni két vidéki atyafi városunkban, a f. hó 27-én lefolyt hetivásár alkalmával. Csalásukat a ssokásos ravaszsággal olyképpen próbálták meg, hogy as «gyik szétjárt a vásárban, figyelemmel HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁJUS 30- 1885. kitérve;»hogy kiknek van kuksi ▼erő »»ándé. ennél fogva: kiknél Tan péns ai ■féle könnyen raasedbetó emberek kösött. Bixonyos Arv»i Jóxsef nevü aaigárdi gulyái <pp-n alkudozásban rolt egy üszőre, midőn a szemlére indult egyén őt félrevonva. figyelmettelte, hogy ne vegyen most sta''vasmarhat, mert nagyon drága; csiuálbat pénzével mo«i jobb vásárt is. Asután elmesél e. bogy egy ember ma 15 darab 10 forintos aranyat talált a most igen olcsóért hajlandó eladni. A gulyás hallgatott szarára és felkeresték az »ranytalálót. Ez a ragyogó, de minden rsetre hámi» aranyokat nagy titkolódzással megmu''atta s kijelentett«, hogy b»jlaudó a 15 darabot 40 foriotért oda-»dni. Szerencsére a gulyáa pénse nem nála, hanem feleségénél levén, aat is be-kellett avatni ar alkuba. Az »asaonynak azonban volt annyi esze, bogy előbb egyet kért az aranyakból, megtudakozni: vájjon mennyit ér egy-egy. A sxédelgók ebb-9 nem egyesiek bele s igy az arany-vétel elmaradt. A gulyás később esen esetet, elmondta Kovacaics Jóasef hely-Delyi számtartó úrnak, ki as eaetről a rendőrségnél rögtőn jelentést tevén, a két ,r«nyas jómadarat csakhamar elcsipték s hetivásár terén, hol vs^ain&leg folytatni akartak a szerencse próbát. Ekkor már as aranyak nem voltak náluk s állítólag — miután beváltani nem bírták — elásták Hogy hova? — aat tőlük ex ideig megtudni nem lehetett. — Tekintetbe Téré asun körülményt, hogy alkalmi xenesxersemények ritzán részesülnek általános tetszésben, Taborssky és Parsch nemseti zenemű keretkedese egy disses czímboritékot adott ki, melynek használatánál minden tetszés szerinti zenemű budapesti orazá-got kiállítási emlékké váitostatható át. As előlapon van a királyi pavilion, to-vibbá ízletes arany nyomatú, arabeszkekkel gazdagon flisxitett oldalszegélyen 6 Felségén-k, a királynak, ő Fenségé net, a koronahercsegnek, Matlekovfc Sándor és gróf Zichy Jenő kiállitáai elnökök fi kerül i arczképei. A hátlapon a a zenésxetí pavilion, a műcsarnok, a m. kir. operaház, a népssinház ós a kiállítási igazgatósági épület képei vannak. A b«-Is oldalokon as iparcsarnok fóképe lá ha''.ó A cricnboríték Ullman J. könyvnyomdájában Budapesten készült. Ara ÜUkr. — (Le Hublon ) Egy fődolog a Cfiguretta kedvelődnél azon körülmény, hogy a legtöbb gyártmányú papír megnedvesítve, az ajakhoz ragad, mi igen kellemetlen, sőt a toly on leragadó papír darabok által az egész eiigaretta szét-bomlik. — Mind-zen kellemetlenségekét egy valódi jó czigaretta papír által lehet kikerülni és ilveu ciak egyedül a párizsi „Le Hublon" C»w ey és Henry gyárából kerül ki, mely tiszta fehér, minden ies(ék• és Vegyi-ét nélkül, as átázástól ment és az égéauél szagtalau. — E papírokból O ztrák-Magyar országba naponként 10.000.000 felül szállíttatik, mely kórülméuy a „Le Hublon" papir közkedveltségít hova tovább jobban igazolja. — A ,L-i Hublon" papír asooban bamisittatik is gyakran. Ugyanazért a v-vík figyelmeztetnek a védjegy pontos megvizsgálására. Különben minden hamisítást C w ey és Henry szigorúan büo-tetl-t, hogy as egyedüli jó és ártalmatlan papir becsét ne veszítse. — Egy meglódító kössőnőleYÓl. Budapest, Tisztelt uram l A Minderható Ur Lten ezerszeresen fizesse meg mind as a jót, a mit ön velem tett! Erős szívdobogásom, sséd&!dsem, gyomorgörcsöm mint eltun''. A jobb időkben Tischer tanár hÚMi évig volt háziorvosom, de nem segíthetett rajtam — önt pedig a mindenható Isten küldte hoszám, azért egéas lelkemből buzgólkodni fogok, hogy az ön nsgybcsü lebdacaaít ajánljam mindenkinek : a mai időben úgy is igen sok a nyegleség, ány-ovira. hogy az emberek már nen hisznek másnak, csak ha magok megpróbálják. Ha módomban volna, újságba tétetném a nevem alatt, bogy aztán az emberek hozzám jönnének ■ tudakozódnának- De én sjegény a as egész világtól, mindentől elhsgyatott asszony vsgyok, csakis egy vigasztalót küldött hozzám a Mindenható Isten, az ön svájexi labdacsait (egy doboz 4ra 70 kr. a gyógysxertárakban) melyek szenvedéaeimtól megssab»dl''0ttak. Csókolom keséit ssámtalanssor, > há ásan koszönöm mind azt a jót, á mit vetem tett, s a mit csak imádságommal jutalmazhatok meg. Alázatos, hálás ssolgálójs özvegy Mihalovisoh Anna. Szegények háss ajtószám 100. Minthogy Magyarországban Brandt R. gyógyszerész svájcsi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon czégjegyül egy fehér kereest vő rös mezőben s Brandt R. névaláírása meg legyen. Közgazdaság. Magyar Francxía bixtosrtó r. társa-•¿g. Az 1884 ik évre kiadott üzleti jelentésből örömmel győződtünk meg, bogy ez intézet műveletei es év folysmában ked-vesA sikerrel jártak s hogy as in éset üzletköre jaa intését emelkedésével lépést tanva jelentékenyen t-rjeszkedett. A társaság tevékenysége össses ágaiban neve-setes haladást tett és egészben ugy, mint as egyes üsletágakban kielégítő sőt részben kitűnő eredményeket mutathat fel. díjtartalékai ismét jelentékenyen növekedtek és kártartalékai bő javadalmazásban részesültek. Az elemi- illetve s tűs-, szál itmsny ¿•j^S^ban a brutto-bevétel 7,091.827 frt 04 kr. rúgott, (az előző év 6,371.161 frt 62 kr. bevétel ellenében), vagyis 720, 665 frt 42 krral több mint tavaly. Az élet biztoaiiás az 1884. év végén 8859 db. kötvénynyel 17.888.263 trt 12 kr. tőke éa járadék biztosítási állagot mutat fel. A társaság 1884. deczember 31-én az elemi biztosító ágasatokon 1,168.852 frt 17 kr. az életbiatoaitáaí agasatban 1. 084, 020 frt 24 kr.''együtt 2,225.872 frt 41 krt tevő minden megterbnléa.ői ment díjtartalékok éa 1.311.976 frt 27 kr ágióárfoly am k&lömbözet-, nyereség- és kfÜönleg-a [tartalékok felett rendelkezik. Ennélfogva a mait évhez vissoayitva ez öasaea tartalékos 780.800 frt 53 krrai ssaporodtak. A társasági alapbetétek 5,274 469 frt 80 krról 6.164.791 frt 03 krra tebat 890. 321 frt 23 krt tevő tekintélye« öes-aaeggel emelkedtek. As l8S3-iki mérleg 635. 875 trt 31 kr. tiszta nyereséget mutat ki. A jelentésben foglalt adatok bfi éa kedvező képet nyújtanak a társaság Üsleti és pénaügyi heiysetérő!. A társaság 5 évi fennállása óta 26,982,924 frt 79 kr. dijakat vételr-sett be és károkért 18,384.030 frt 59 krt teví tekintélyes össseget fiaetett ki; ezen felül 4,357.567 frt 90 krt helye-'' sett vissza különböző tartalékokba. A tnlajdonképenl ezen országban uralkodó betegség. Mint valamely tolvaj, éjjel lep ex meg beneflnket Némelyek mell- és oldalayilalásban olykor derékfájásban is szenvednek; bágyadtság és álmosság által lépetnek meg, Stájuk ue rósz, különösen reggelen kint; a fogakra bizonyos tapadó nyák rakódik le; étvágyuk rosz, gyomrukban bizonyos xsibbadtságot érésnek, mely éücexés által el nem osxlatható. — Szemei beesnek, keséi s lábai hidegek s ta-padóaak; kis időre rá köhögés áll be, eleinte csak száraz, néhány hónap multával azonban bizonyos xöldes sxinü kiköpéssel párosalva ; az illető folytonos bágyadtaágot érez, a* álom nem hozza meg neki a kellő pihenést; azonfelül idegessé, ingerültté a roszkedvüvé válik, bal sejtelmek gyötrik; ha hirtelen felkel, szédülést érez, s az egész világ keringeni látszik véle; belai eldugulnsk, bőr« olykor száraz és forró lesz. vére megs&rüdik s megsUzik, szám fshére megsárgul; vizelete csezély s setét-szinO, s hosszabb ideig való állás mellett a • ¡érték válik ki blőle; továbbá as étel gyakran felböfög, mi közben néha édeses, néha pedig savanyus izt érez, mit gyakorta szívdobogás követ; látása elvész, szemei előtt setét foltokat lát, s a legnagyobb foko kimerültség és elgyengülés .rsz rajta erőt. — Mind ezen kórtfioetek felváltva lépnek fel, s bizton felvehető, hogy az ország népességének majdnem egy harmada exen betegség egyik vagy másik nemében axenved. — Tapasztaltatott, hogy ezen betegségek lényege az orvosok által gyakran félreismertetett; némelyek által májbaj gyanánt, mások által mint eméazte Üenség, ismét mások által mint vese-bsj stb lett gyógykezelve, anélkü'', hogy ezen különböző gyógvkezelések közül csak egy is sikeres lett volna, mig ellenben a .ShXker-kivonat ezen beteg-éget minden egyes esetben tökéMeaen elaáritotta Ezen kitflaő gyógyszer valamennyi alább felsorolt gyógyszertárban megkapható 2120 5—7 Oly egyéneknek, kik dugulásban ssen-aed. ek, a 8eigel-féle hashajtó labdacsokra is van szükségök, a .Sb&ker-kivotiat-tal* kapcso latban. A Seigel-féle hashajtó labdacsok meg gyógyítják a dugulást, elűzik a láxt és a meg hdlést megszabadítják a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb, legkelle-metesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki ezekkel csak egy kísérletet is tett, azok hasxnálatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden s mindea legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat. Ára egy palaczk .Sbáker-féle kivonatnak" 1 frt 25 kr., 1 dobos „Ssiftf-féis kss-kajts Isbdacssksak" 60 kr. ^ Magyarországi fóraktár: Budapest, Török iázssf gyógyszertára király -utcza IS. Nagy Kanixsa, Btlss Jázsof és Mazdák 6 gyógyszertára. Nyllttér.) (jJ^Tcm^ ivr** snmmw? legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknil, gyomor- ét hólyaghu-rutnál. Mattoni Henrik, WsW és Mapst Lapvezér és kiadó: SZALAT SANDOB. Felelős szerkesztő : TASS ÍLK0S-Laptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF. 37 sz. tkv. 885 2517 1 — 1 Aryevési hirdetmény. A nagy kanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya rész ról közhírré tétetik, hogy Zalamegye összesítet'', árvatára vég rehajtatónak, Tóth Gergely Dávid, Tóth Gergely Eerencz, Tóth Gergely Jóssef végrehajtást saenvedtek elleni 1000 frt tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyben a galamboki 182. sz. tkvben A I sor 241. hrsa. a. 524 frtra becsült egész ingatlan külön, 2—8 aor 699. 975.1281.1329. 1389. 1689. 2221. hrex. 525 fnr* becsült fekvőaégek külön, a csapi 221. tjkvi A f 666. 668. hrss.a. váltság köteles 270 frtra becsült fekvőaégek aszal, hogy a galambok! 182. as. tjkvben felvett! 1 — 8 sorsz. ingatlanok Darab Zsuzsánna özv. Tóth Gergely Jánosné javara bekebelez" tt bol-tiglani lakáa szolgalmával illetőleg ennek épségben maradásával adatnak el, továbbá hogy a galamboki 182. sz, tjkvi. I 1 — 8 csapi 221. sx. tjkvi f 1—2sorsz. külön — külön átverezendő jószág testek az azokra Darab Zsuzsánna özv. Tóth Gergely Jánosné javára egyetemlegesen bekebelezett 1 mérő busa 2 mérő re^s, 1 mérő kukori cza évenkint kiszolgáltatásból álló kikö!-méaynyel szintén együtt adatnak el az arány, melyben ax árverési vevők ezen kikötvényt kiszolgálni kötelesek az egyes józaág testek vételárában arányitva megtartandó sorrendi tárgyalásnál fog megállapittatni, — a galamboki ingatlanok 1885. évi junius hó 27-ik napján d. e. 10 órakor Galambokon, a csapiak as nsp délután 2 órakor Csapiban a község bírák háaánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. — Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezői kívánók tartoznak a becsár 10 %-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. — Vevő köteles a vételárt három egyen lő r ssletben még pedig ¿s elsőt aa árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt minden egyes vételári részlet után aa árverés napjától számitandó 6 °/o kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. ..... Nagy-Kanizsán a kir. törvényszék tkv:. osztályánál 1885. évi január hó 16-ik napján. — GUMMI ES HALH0LYA6 c ak valódi párisi, mentőnként 1—5 frt, rövid (Bonts americains) fi. 2 — Legfinomabb párisi 0Tat0S8ágl sziTacsok (Sa-feti Spongee) teztként 2. 3 frt, legfinomabbak 4 frt. Hú-mell (Gum-mi-meil) párja 6 trt. Továbbá több rendbeli különlegesség. Magyar ár-jegysékek • ingyen és bérmentve. Szállítás a legnagyobb titoktartás mellett (utánvéttel is). WEISZ J. iunisr. BÉCSBEN III. Liwengasse 28 & A Paln-Expeller! M Tizenöt év alatt ezen régbe^ált házi szerrel csúz, köszvény, stfr.-nél elért •zerencaés gyógy eredmények kezeskednek arról, hogy egy beteg sem fogja megbánni, ha eme figyelmex-tetés által egy kísérlet tételére biratott. A legtöbb családnál már késsletben tartatik a valódi horgony Pain-E x p e l 1 s r. Ara eren szigorúan szo líd eredeti készítménynek igen mérsékelt, ugyanis palaczkonkint 40 és 70 kr. nagyság szerint s s legtöbb gyógyssertárbsn készletben van. Ha misiivány kikerülése végett, tessék a gyárjagyre »borgouyw-ra figyelni. Richter JF. Ad. és társa Bécs. Főrakár Prágában as .arany oroszlán* gyógy szertárban N i k I a s-p 1 atz 7. 235 1 5 — 5. 2 I kmM nüjeEy ©ír Bécs, L Pestalozzi utcza 1. Köxvetites ingyen. - E szakban a legrégibb czég. IOOOOOOOOOOOO Az 1885. szeptember 1-én megnyitandó PcisosFí íeresteilslni Afcaflemia § érteítóje. m-lr -z»-n nyilvános kereskedelmi ssakiskoa fiierrezetét. X Untervét s a felvéteU feltételeket rÓezlete-T. ii.merle!i, h K^re^ke X delml Akadrmiá igazgatóság«!hoz Pozsonyba cz>!i>-i«tt iu. gker^sé?re 9 kézséggel megküldetik. Q Az intézetet illMŐleg fel világooiiás-üal bármely irán v banszive- Q JÓNÁS JÁNOS 25H 2-6 igazga''.ó. ♦ a. ^ A ^i. ^1 ^! ^T ^T ■! i* Újonnan díszesen berendezett szálló a „VADEMBEfi"-íiez Varasfton Hotel Zum „Wilden Mann.u Van szerencsém a n é. közönséget, főkép a kereskedelmi ügynök urakat és fürdő vendégeket értesíteni, hpgy azállodámat újonnan, a minden kívánalmaknak tökéletesen megfelelőleg rendeztem be, melyet sxíves figyelmébe ajánlok. Kényelmes lakások, kitűnő konyha, friss itafok előzékeny szolgálat kocsik minden irányban. Tiaxtelettel W^fdits toré 25''.8 1—3 szállótuUjdoDOs W»ra»don. NAGY PÉNZ-SORSOLÁS! 1,000 márka mint legnagyobb nyeremény nyujtatik szerencsés esetben Hamburg államtól b<ztositott pénz-sorsolás által, illetve: 1 dj nyer. A. m. 300000 1 nyer. A. m. 200000 2 nyer. á m. 100000 1 nyer. á. m. 90000 1 nyer. á. m. 80000 2 nyer. á. m. 70000 1 nyer. á. in. 60000 2 nyer. á. m. 50000 1 nyer. i. in. 30000 5 nyer. m. 20000 8 nyer. á. m. 15000 26 nyer. á. m. 10000 56 nyer. á. ra. 5000 106 nyer á. m. 3000 253 nyer á. m. 2000 512 nyer. A. ra 1000 818 nyer. á. ra. 500 31720 nyer. á. m. 145 16990 nyer. á. m. 300 200, 150. 124 100, 94 87, 40, 20. Ezen 50500 nyeremény 5 hónap tartalma alatt és pedig 7 csoportban követke zöleg huzatik ki. Rcsn legújabban Hamburg állam magas kormánya álltai eng^déljezet'' és az összes államvagyonnal biztosított nagy péoz-sorsolás 100,000 ssrsjegyet tartalmaz, melyekből 50.500 ssrtjegy tehát tsbb mm: a fele ac ide oldalt jegyzett nyereményekkel hét osztályban folytatólagosan sorsolái alá k-rfll. A sorsstás alá bscsatott összes vagyon 9.550,450márka K na<y péuzsorsolásban kisorsolandó nyeremények dus tartalma, valamint a pontos syer emé ny-kiflzetés iránti lehető legnagyobb gzrantia a sorsolaanak mindeuütt a legnagyobb kedreltságet biztosítja F. so solás a terv hatá-ozmáDyái szerint kü-iCo e cxélra kinevezeti vezérigazgatóság által intézte''tek ég az egész vállalat az állam által ell enóriztetik. E pószssrsolázsak lényeges előnye abból áll, bogy az összas 50.500 nyerési eny s még azonkívül egy elsőbbségi nyeremény hét osztálybs sorolva biztosáé kisorsoltat ik. Az elsS osztály főnyereusaye 50,000 márka, emelkedik a második osztályban 60,000 márkára, a harmadik 70,000 * negyedik 80,000 az ötödik 90.0C0 a hatodik 100,000 a hetedik »»etlee 500.00'') de mt»-denesetra 300.000 200,<>00 márka st •. stb. Kzen pénzsorsolás eredeti sorsjegyeinek eladáaára az alullrt kereskedelmi ozég lett megbízva s kéretnek mindazok, kik az eredeti sorsjegyek megváár.á»ánál részt venni szándékoznak, hogy megrendeléseiket közvetlenül e czéghez küldjék. A tiszteH megrendelők kéretnek, hogy a megfelelő összeget ssztr. magy papir-pénzbes. vagy levélbélyegben küldjék. — A pénzt postantalványnval is lehe-küldeni, vary kivánatra postautánvétellel is küldetnek sorejegy- k. Az első osztálya nyeremény-hozáshoz I egész eredeti sorsjegy csak frt 3 50 o. ¿. I fél , . frt 175 0. é. I negyed . . , frt 0 90 o é Uindeoki az államczimerrcl ellátott eredeti sorsjegyet kap és egyúttal hivatalos sorsslásl tervet, melyből minden bővebbi nyereménvbeosztás, a húzás napja és a különböző oszt. betét -i megtudhatók, a hazás után azonnal a megrendelő a hivatalos, a,i államczimerév«l ellátott nyeremény-lajstromot ka-''ja mely pontosan a nyeremények t, illetőleg a kihúzott számokat tart lmazza A nyeremények kifizetése tervszerűen és pontosan állami jótállással történ ik Hz úttalan a megrendelő nem volna megelégedve a sorsolást tervvel, akkor készséggé, visszavesszük a sorsjegyeket hnzás előtt és visszafízetjak az összeget, kívánatra elóre is bekUldjQk ingyen a sorsolási tervet betekintés végett. Mintán ezen nj nyereaényhuzásboz számos megrendelést várhatunk és hogy exek pontosan teljesíthetők legyenek, kérjflk a megrendeléseket leheti legkorábban mind-neaetre azonban 2412 1—2 1885. junius 10-ike előtt, sz aléllrt ffsorsolási Irodához közvetlenül elküldeni. VALENTIN & C° KÖiiigstrasse 36—38 H a m lo u r g. Mindenki nálank abban az előnyben részsül, (hogy a sorsjegyeket közvetlenül és minden közvetítő mellőzétével vásárolhatja, ennélfogva nemcsak a hivaulot nyeremény lajstromát kap ja a lehető legrövidebb idő a att felszólítás nélkül hanem az eredeti sorsjegyeket és a tervszerűen megállapított áron minden felülfizetés nélkül. Az első osztályú hozás hivatalosan ez evi junius hó 10-ére lett aiegálapitva. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. \!''J Ä MÁJUS 30-án 1885. I E 0 K I K. A toroatálm.ry.1 «a»eUsáCi kiAlliti.«« 1884-hen EZÜST DISZ-OKLIVILIT nyert. A bécsi 1883. évi nemsatk EyoCy»i kUllitison EZÜST ERMET Bywt A trie ati 1882. évi kiiillitÁaon BRONZ-ÉRMET nyárt. A erécsi 1880-ü évi oniáfoi kiéllitéaoi elismerési okleveeet MO« H hazánk ejjyik legrszénsavdtisabb S .A/V^A. ÜST Y UYIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain xlapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. j '' Borral használva kiterjedt kedvelfségnek örvend. Kizárólagos f&raktár Édeskuty L. ñutir. adY. siállitóaál, Budapestül. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, fíiszerkereskedésben és vendéglőben. Az i8S4-ik évi elszállítás 1,500.000 palaczk. Nagy Kanizsán üapliató: Fenneihoffer Jóttef, Rothenfeld Adolf ** Srhvurz & Tauber uruknál. 2241 8—12 4 i 5 i BERGEKfé.e orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN orvosi t-kin^élyek áhnl ajaniva Ausztria-Magyarországban, Pranczia-ország, Németország, Hollandban, Schveiczban, Romániában s b. már tu év ö''-a féayes sikerrel hisinAlutik 243Ö 7—12 minaennemü öörüütegek: mint szinte az arczbór mindenféle tisztátalanságai ellen különösen r rüh, hz idült es pikkely sömör eli«?n. a kosi, a sömár repsd-vény, a fej és szukái ellen, a szeplő, májtolt, úgynevezett razesorr, a fagydag, a labizzadás, s a gyermekek valamennyi külső íe;betegségei ellen. Ezenfelül mindenkinek miut a bórt tisz''.itó mosdószer ajánltatík. Ára darabonkint használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan 40%-a tömény fakátrányt tartalmaz felettébb gondosan van készítve s lényegesen különbözik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanoktól. 3 kikerülése végett SS i X a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zöld csomagolásra. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére • A; HELL mrni Troppau bova ^¡fft^í"0'' JV agy - Kanizsán: Prager Béi gyógyszerésznél. Anyereaésyek sz állas által jelentés, butsstutsak. M<ghi«ás a Hamburg állam által biztosított nagy pénskisorsolás nyeremény - esélyein való- részvételre, melyekben » millió SS0.450 márkán felül okvetlenül nyeretík. Ezen elónyös pénskisorsolás tervsze-rüleg összeállított ny-»r-ményei, melyek cszk 100,000 sorsj.gyból állanak a következők: t. i. A legnagyobb se log 500 000 márica. 1 dij 300,(00 ra. 253 ny. 20o0 m. 1 ny. 200 00) re. 512 . 1000 Dl. 2 W 10O.000 m. 818 . 50«t m. 1 f> 90,000 m 25 , 34) '' m. 1 n 80.000 m. 61 . 2<>0 a. 2 * 70,000 m. 60 000 m. 64 . 150 a. 1 » 31720 . 145 m. 2 50,000 m. 3850 „ 124 ra. i f¡ 30,000 oi. 90 . 100 m. 5 r 20.« 00 m. 3950 . 94 m. 3 i» 15,000 m. 3950 „ 67 m 26 * I0,f«0 m. »950 . - 40 m 56 p 5.000 m 1950 . 20 m. 106 9 3,000 m. pgésxb.n 50.500 m. trely nyeremények nébány hónap alatt. Szénsavdús. természetes, égoényes ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légzö szerveknek. gye mórnak s hólyagnak. A krondorfi viz legtekintélyesebb \ egy vizsgálóink szerint mennyilegesen az elsó helyet foglalja el a birodalom ég-vényes savanyn vizek fölött 2431 15_20 ■V Kutráilalkosík Krondorf KarUbad mellett Raktár Nacr-Kanizzan : WEISS testvéreknél Kaphat <5 minden ásványvíz kereskedésben vendéglőben hét osztályban okvetlen huzatai foguak As első Dyereménybazás hivatalosan junias 10-ére állapíttatott mef, melyhez 1 eg. ered. sors. csak frt 3 60 V 6 w 1 fél ered. sora c»ak frt I 80 V 3 m 1 nefj. . sorsi, csak kr. 90 V. I''/« SB. kerül. Ez"n &L állast által biztosított eredeti sorsjegyek (nem pedig tiltott ígérvények) sz 6sszeg bérswstss békül dé»e «elleti még s legtávslsbb vidékre is szétküldetrek sltaisa. Minden érdekelt, eredeti sorsjegyek mellett tőlem as állam czixeié-vel ellátott eredeti játéktervet dij nélkül ka^ja meg, valamint búzás után a hivatalos uyereménjj-gysék-t minden felszólítás nélkül. A nyeremsny kifizet se és szétosztass általam közvetlenül eszközöltetik a résztvevőkbOz pontosan s a legszigorúbb titoktartás mellett. Bármi megrendelés egy rgyszerü postautalványon vagy ajánlott ltrréilel tebetS. Forduljanak tehát megbízásokkal bizalomteljesen 2480 7—* f. évi janias 10-éig SÁMUEL HECKSCHER »©xx. - bank és vál«óQs1etéhez Hamburgban Magyar Prancxia biztosító-részvény-társaság. Részvénytőke 4 millió forint aranyban. (Alapilott 1H7S bru ) Kimntstás 1884. éri deczember 31-ról. li»Ct. teett ».-serían........."x ''ÍJt Apto tartaléktűkr ............ ..... kíndeUexéal ra nysre^csy-tarulíkalap......- • . , Anoly.~ kaiiol-''r«ti tsitalékal.p . . -...... , Kl-ml blatoairáaok dlJUnaUka...............,''^-f" '' Kletblatoaitáai libarla KX.............í * 1, ™ I)ljáltú-tárcsa . . .......4.-0.1» - Krtrkpspí''Ok. íJl.n-0 ír: «»/.-o» m»cj. <asakkrle:i vs»«i el öbba. kraayb. 1Z7.Í5 . fn J-''?."6 .— 1\> . . syssot, . . . J. ¡J- . 19. 00 . S^. o. . .< . - . . 11. V».— - . >!» V» ''-— 17V0 . .''•/.-«• . . . . I. S''TO . 17 í« n:.<oo . :•),-— . . ^ . .1- w.—. , iM» — •1>0 . «/.-o» . srSBjrjéTadrk .... "i.95 . . I07V.H.- MOOu . . piplrj4<»«ifk.....90.« • . 45.475.— N. 0» . «/.-. i o.xtr. k.....-r— . . 77>©>.- 31 sro . •/.''/••"» nsidkir.lii t. .»locl- .... >0l.> . . U.7<>30 ll.OW) . . ......U- , »»"•— %.0W) . maryar jeliiloz« »sk kBlvBy«k . . . .OS. O . . SM! ■— 10.0UO . a Peat tííO''Í k&lcais . . «Í74 . . -.74.— 1-.000 . .«^-a. . . ......1 . . I» 0— dk "Ma»)dckl TMtl ■•.trftj . . »«•- . . I7.0«>.— 1 . Dt-4a-B»stemal r»«Bt» itaaiény .... . fO.OOO o. 1.. o^aazjáiadvk á «".T5 o. I.. t H.XQ o. L- . . 78,"41 » KSIAb:Az< kinoBió láru«i«ck r^axr.iiy»l . ... . ».»•> -OT.M» Aa vlato.xtálj r'' u kpa¡ i''jil, 11,400 írt V>U airaid-Samri vaasU .laS-la. I »».»0 frt HO.-4S.- ,4®, 00 . kaaaa (xUrUrjl . 1. . >.TO , ♦».« •— i-fito . ''W«T°* OS. trik Jcigjar i rck slorl. 10, %0 . 0 ~''— 7 0,000 . va^» p«.:i au.jAi krt»kedrla.i ka^k silóit. . . . 1>.000 - 10 • 4«/^-oa kUllnokaaok íílobiirliBUs«» isloci. . ISO.— . . SS.''««— f.OOo . 4a;< oa oaxtrik papírja-ad<k.....8 10 •. «_ 5-00 • . i. . 4.-S0- 10 0 . nartr papl>Jár»d<<k . 0. 6 . . 0 50 . 4...0. B)agyar ar«njrjíra(.tk . 5»¿ . . 9.1 4.75 A festi ►rtálpapírok mát az «V rtfrr eardik«« kamatok is osztalékok . 60^$8.<5 S.7t7.7e0.7.'' Értékpapírokra alott kAk^a«k..........S3.191.S4 JalzilagkMcaAsfck ........»• .990.7»= l-észiotézaukstl «lkclyezatt i6krprazek........5S1 «J.44 Vall¿ tire ta..............SS0.791. 4 Éreavilték .............58J»>.— A UriKic Kasai BsdapraUn «« ...............l/07.«94.r7 PéaxU jegyek .... .... t ... . SO^.0Oú.-XSzponti pvnaké zlet .1 . - frt 71.867.»9 Fiazkészlst a UpvU.IÍa.''f«»1............. :tS6.> Kr-zpriirdiJ betétei: 18».ik ^V».- I- Mk ^»k. 18 t.ik ívh. 18!<4-ik a tfizUstoeitésokdrt frt I 2S4.7Z9 87 2.18?.??L70 S/7S lt7 2« 3,74 54385 3.91SJ42-S0 f t 13.S&3 I9S.6I szillitniay . . M2J2S73 1 387.T9C £3 ?.260 914 1.494.335.« 1.659.76) 30 . 7,194.422 64 jif . . 543,337 91 El5.055.32 T69 4H 27 57S.570 46 »0S.00SJS - 3.601377.95 U—xa.au tn24.74SJSS.20 kiCzetrlt károk: lSS^-lk l''H -ik l->r-»k ív.. l»í-lk .V-, 1 «4-(k rTk»n tflfbWoettáaok ntia frt «SS.W.9I 2 227.247.02 2J43.7Ű.I4 2-IW.4KL45 2 447 838.23 frt 9.706 099 75 •cálliiSB. k.xt. ala . tSS 73S 70 669.123 38 I 577 IF6 59 1865 657 81 1.302 337SS . 5.550.102.43 )if . . 6S6 840 82 573.201.45 590 394-52 499 322.IS U2JISJS . 2 84I.9S7J5 Öa.Mm frt 18,098 110 03 FinCUs Hv4 károkért tartalrkba h.ljnt»> t .frt 79í.719.r2 A Uraaaág inainak <6>d«!M« a az ¿rrkyapúok éa keUUk atiai kamat . . , Aa éUtkisioaitia itlaaa ... .........n.JSS.S-J.- Az „ dTiliJa . . . ......... 6''.T7Í.35 As életbíztoaitiaok atáa klSzetatt károk &aa tg- ....... Ul.GS7.il Az ¿IstkizUxitiaok fürgSVen laró károkért tartalékba hslySztetett .... 74^:^.— Az I!«4-tk «V» Bjaie.^i ........ 635 875JJ a) Oaztaléktrfppea, a 4. nial arslvéajr b«Tiltáaá-a, flzstteteU rinvéttyrakést 50 fraae sraaykan, teiuw 60".000 franc ■ {ri r«-00.- S) Zrr kSKa. az ltcSV&i Jíglzlet jar.ra «zolráU ta trílik aUp. fordíttatott . 50.» 0.-C) A» «ler&xletkOB tórlanteadő tzarxMi kiltaegekbjl leíratott . . . . IOOjO O^-S) A tintviaelSk nyugdíjalapja m^Mrem hetéaéBek czáljáköl adományoz. . . 20.0)0.— •) Az SrUkpapirok áHolyaaáaak •aaikodéaékil azirmaad sysroaót . . 4Ű.30S.13 az árfolyamkUAaMaeti tartalékhoz eaatoltatotL Bizonyítvány. Az ahilirottak egy általuk eszközölt zzoroz vizsgálat alapján kijelentik, hogy a párisi Caxcley és Henry urak franczia szivarkapa-pir-gyárából származó nLE HOl''BLOX" szivarkapapirt kitűnő minőségűnek, minden idegen alkatrésztől különösen minden az egészs^nek ártalmas anyagoktői is mentnek találták. Bérskes, 1884.-Í május 24.-én. AL» Dr. Pohl J. j. • T«S7l tackaoiacW aril«, rtsdn tanára a AL: Dr. Ladwig E. m «''Mi Tacjtaa n. k. ayllo. l»l« I a bdaai nyttiaw. at: Dr. Lippaann L a vagytaa ftt. laaára a Mo» (Tea^bM alálrátok btlyeaaé^t Dr. Hsmsaa J. Mr. Jfjxt ar átal B«-«b«n btionrittatott. FeaUbbi biioBjitTány aláíratott a eaisz. kir. kfilBgyalalsteriam é» a béeal frame«ía kóretaég a''tal 1884.-1 máju S8.-ém. ÉRTESÍTÉS. A mérnöki szakmában bevágó mim -k ál atok végr eh a j t á -sát kezesség mellett elvállal Felbernwyer JÓZSef okL mérnök N. - Kanizsán, Szemere utcza 5. sz. 2513 2 - 2 BUDAI áftóczy KESERŰVÍZ FORRÁS \ a legtöbb g>őgyszertárban kapható. A legtekintéJye» bb orvosok álul sjánlva, — friss töltésű és folytonos jő hatású mely minden vegyes- és ásványvizkereskr désbeQ valamint Tnlajdono»ok : LOSER TESTVÉREK Bsdspestss. Cl Csat valódi ha minden dobozon a gyárjagy = » és Msll sokssoro- ■II w ■ r Mf ■ f f »j r > » ■ r ^ w^rn a ''M aitOtt czég nyo- \ ¡■■■■■■■■■■HHHHHHHi mau Ezen porok tartós gyógyhatáia makacs gyomor h altestbsjsk, gyomorgSrcs és elnylákásodás, gyomorégés, rögaött dagalás, raájbtj vértols''as, aranyér és a legkülönfélébb n>M betegsegek ellen 3() év óu folytonosan uőven-dő -liameréiben ré saes''il Egy eredeti doboz használati u''.asitiszal 1 frt Hamisltvasyok tőrvényesen üldíztetsek MOLL SEIDL1TZ M S\| bármily tulajdonu legyen^ l is, különösen pedig s ▲ romlott és odvss fogakat, egy pillanat ♦ alatt és gyökeresen giógyit az Indlsl kivonat melylyt-1 a fájó fog bekeaetik. Miért is^ e kitünó szemek egy családnál sem szabad hiányoznia. Eredeti N -Kanizsán egyedül SCHWARCZ és TAÜ3ER kereskedésében kapható 35 krért. Köszvény , estis, mindennemű h&so-gatás és bénulásfej-, ftl- és fogfa-jáa sikeres gyógyi-tasáhoa bedörzsö- iesrs; borogstssaak mindennemű sérülések U sebek, gynU lások éa daganatok el en, 8eas6>9g vizzel keverve, hirUlen betegedé«, hányás éakólika ellen. Egy fiveg pontos utasítással 80 kr. 2401 27-52 Valódi, Moll védjegyével és névaláírásév&l. Moll A. gyógyszerész asászár királyi q(1y. szállító. Bécs, Tucblaubeo Baktárak: Nsgy-Ksilz It: Belas Jóssef gyógyszerész. Rosenfeld Ad Fekstrlhtifer Józ ef .Barcs ; Dorner 8. CsSktsrsys: Göncz L. gyógy. Hspssvárstt Boruvicz Ad. Keszthely : Schleifer fia. Ksrmesd : Ráiz János. Msrozall : Izztl Ferd. Sztfítvár: Szalay J6ss<-f. Zals - Egerszeg: Hollósy J. gjógysaerész. Wajditi József könyvnyomdájából Nagy -Kámzsán.