Zalai Közlöny 1886 023-026sz június.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2 MB
Keltezés:	2008-08-13 09:56:39

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	745
Megtekintések száma:	4004
Leírás:	Zalai Közlöny 1886. 023-026. szám június Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. ^ 1886. Június 5-én Huszonötödik évfolyam. f. i „ fizet éi úr ,,'... . :. frt------- "" , ¦ - <t '' kr ¦'.,,. . . 1 fr. 2.-1 kr Efyet Ma» 0 kr H I i: 1> K T t. F. K ii.m-t-11 ' ¦«•¦•'! ¦•»«?! fi » r. HYiLTTÉRSEN .. „i k' t i" k.^ii -t t- «¦• rí , , »i* i i i- '<-k n< ni* h tejf«h r I A wigy-k jiízmí „Kereskedelmi Jpnrbank, a anngy kanizsai önkéntes tüzoitó egylet, a „zalamegyei általános tanító- A lap iiallemi TÍtxH ill-tS kaiU-\| i.nsak a Mr k mCt.W\|f ll"i y.-igi r->a'<i ill>-;ő k'tzl im'-iiy 1,-r-iíj; a kia4hi'iii..\|i.<>«h.T«H-.,iT>-\| KMlraUk * ttza im kütetaek 'V'c/. 'J 'íf'9y kamzMii kiadednevclö fgtfesiilet", <7 „nagy-kanizsai titzti-nn&egélyzü xzi'n'ftkrzft11, a „soproni kereskedelmi s iparkamara* nagy-kanizsai külválasztmáiiyditük hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HEilLAP. NUgyarors2»g pénzügyi független $ege - a takarékpénztár — ét hiteltzervezet. II. Bizonyítékok, hogy külföldi tőke j,. .ezekben szakértelemmel, lelkiismeretben és teremtő eszmékkel ke-n-ke ha^zonhajtó és biztos Tért talál MapiarursatiRon a pazdász&n mezÖD aiü.deiiQtt fellelhetők Legnagyobb ténjieg ugyan m^s térre tartozó eleven bizonyíték erre. melynek vasér-v i Magyarország e^yik határától a tflet ke/deteig térj diick, a jelenleg nszirák-magyar álkamvasut egyike a ieguig obb és legjobban kezelt va-?at társaságoknak Európában, mely-oek igazgatása joggal mint mintaszerű hires. j Itt is hasonlúlag külföldi, iUe-lóleg franczia tok- jött jeles mérnö-kök, szakértők és hivatalnokok keze-j i^-e alatt Magyarországba, s a kül-föiűi beruházó pénzeróknek tőkében és kamatodban nevezetes és rendes hasznot hozott, és végre az egész országnak a k&lföidi tőke gyarma-tusitáM tevékenységének utján , a besz&rmazott pénznek polgári kötelmeit oly jelesen teljesité. hogy eme frauezia "lókén alapitott kötlekedfei vállalat m:i már egy honi vállalatnak teljes polgárjogát bírja. A külföldi kezdeményezésnek és szakértelemnek behozatala Magyarországra névre ép ugy mint minden más országra nézve is aldásdüv s megérdemli a sajtó támogatását és elismerését; hasonlólág azonban ép ulv kötelessége a sajlóuak a ri^sza-el^ek és a szédelgés ellen barczoln\ melyek az életbiztositasi elvnek.. ag; i> a takarékosság eszméjének ineehambiiására alapitvák. Eme visz szaélések ha le nem küzdetnek, az urszág kárára a köz n^ég egy részének tudatla:iságát kihasználván, oda rieudik, hogy a tóke-szegén Ma még pénz fog Ame- rikába a legnjakiürúbb ü/U-tek és gemálisau szervezt-tt uiilliúszédelgések hazájába kmtetm. K mellett kizárva egyálttlán nincs, hogy amerikaik, kik * Yankeek országában laknak, inté/rteket Ulál-?ak, melyeknél az ottani fogalmak szerint a töke sikkasztás Tigy bár mely más i-ltüués által a takarék betevők illetve a hitelezők hatalma alul rl vonat Lk. Mindennek daczara axoubaa ismételjük, ni.t a pCorres-pond«nce d.: IVsth* már rég múlt évek előtt mondott, miszerint határozottan óültsóg. és bűnös kömnél mU>ég. ha Magyarországban egy családfő a pénzt, melyet ó magának és gyermekeinek megtakarít, egy amerikai takarékpénztárba küldi, melynek igazgatói saját hazája tör* Tén}einetí elérbetlenek, neki magának pedig teljesen ismeretlenek. Hog> egy amerikai életbiztosító egyesalet az egé$z világon semmi más, mint takarékpénztár, már előbb bebizon\ itutiuk Kz annyira meg döuthctleu igazság, hogy közönségesen csak egyszerűsége miatt ha nyagolt^\|ik el, bár azt belátü salamoni bölcseség nem kivániatik meg. Erre a legkorlátoltabb ész is ele geiidü \v\ én mint oly igazságnak főltogásara. mely tulajdon tépen az ép emberi elme a. b. c.-jébői ön ként származik. Kzek okai óvakodá sainknak az amerikai éietbizioito társaságok ellenében, mely óTakodá-sokhoz mi már s»k érrel ezelőtt. ho>s?u idővel a béc-o Japok közle-méuveit !iiegfiő>.\e a legeliő kezde-Diéo^e/ést ine^iu^ad'uk. Ezen ó^ás az amerikai Tuntina-sorsjárék. és bizto«itá«t vagy is takarékbetét ösz* szépítések ellen azért is szükséges, mert oly mértekben a iuint haszon-Ulanul (minthogy Magyaiországban és Ausztriában bóveu vannak a takarékpénztárA, és biztosító inlé-zrte:.) Magyaror-znírras külföldre és teugerentulra pénz \itetik ki. Ma gyaror&zág tinanc^iális és közgazdá-szati függetlenségének korát késlel tété. Csak ismételhetjük: hogy minden körülmények közü.i megtartja erejét, és érvéires marad. Még akkor is, ha az illető amerikai biztosító társaságok, vagy is takarékbankok még fiz< térképesek. Még akkor is. ka azok nem Tetemeduek arra, hogy a rájuk enyüg)ü. tudatlan tur.ipa aktól bízott : takaiekfíllóreket széd^lgó. Amerika-. bau honos müveletek révén elsik-\| kaszszák. \| Még akkor i^, ha az illető, : Európában ismeretlen igazgatók mio-snnyian becsületes emberek. Még akkor is. ha a tájuk bi-zott idegen pénzt nem teczik ki ama naponkinti veszélynek, mely a kár-' koczkázatok szerfölötti, órQletes kiterjesztéséből ered, s tuelj egy egyetemes játék báni; rendszer ezédületes, kiszamithatlan nagyságával valamennyi világrészre kiterjed. Még akkor is, ha e számos ismeretlen nagyságok * lég szakérte li nimel, és jö szándékká! birva New-Yorkban , és San-F^anciscoban a magyar takarékbetéteket aképen gyü-mölcsoztetik hogy a lóké < I ne veszszei. Mert hiárnozuak az ez idő szerinti jog szolgáltatásnál Amerikában az ott uralkodó financziális, és közgazdászat! morál, s ama teljes biztouságbiány mellett, mely az állami törvényhatósági és. jelzálogos kölcsönöket burjánozva szintagy el lepi mint a vasúti értékekei - az anyagi, közönséges biztosítékok, melyeket Európábad miuden tóke elhelyezés bi/tositására teljesen nélkft lözhetleneknek tekintünk. Az anyugi biztosítékok, a melyeket ama amerikai igazgatók jóakaraU meg nem teremthet, melyekkel azonban, hibáikat fölhasználva m&ok rósz akarata és üzérkedési kórsába a biztosítottak kárára visszaélhet, ma Amerikában ' oly tökéletlenek, hogy minden ép eszQ európai * zon meggyőződésre jut, miszerint számára tőke elhelyezés végett az amerikai biztosítékok egész lépcsőz' tén még csak egy évre sem. fannal k< vesbé pedig 2U. vágj 30 évre. avagy egy egész emberélet j tartamára terjedő biztosítási szerződések tekintetében ama fíitancziálís és jogi biztosíték nem kínálkozik, mellet idegeu vagyonnak minden kezelője fizQkségliépen kell, bogy föltétlenül megkívánjon hacsak a köteles felügyelet vétkes elhanyagolásában magát bűnössé tenni nem , akarja. ! A magyar állam nemzetgazná- szati függetlenségét a mi illeti, csak arra hivatkozhatunk. a mit évek előtt erre vonatkozólag mondottunk; és pedig: hogy a tinancziális önkormányzat terén, annak kifejlesztésére az egyrs polgárok, testületek, törvényhatóságok . társulatok, érdekeltek csoportozatai kell, hogy nem üres szónoklatokkal, hanem tevékeny erélylyel vegyenek részt a reformban, míg végre ama káros és kór"s szokás meg fog szűnni, hogy az adózók egy része az adó terhét hordozó polgárok egyetemétől, az az: az államtol ajándékokat, vagy munkaszol-galtitánokat követel, melyek a belföldi megtakarított tőke segítségével a szabad társulás utján, sokkal job ban. -okkal olcsóbban és sokkal gyorsabban, és még önérzetes polgárok íjelleraohcz ill bben is megszerezhe-: tót. Ismételjük, hogy minden állam-' nak politikai függetlensége legsarka-lato-abb alapjaiban tökéletlen mindaddig, mig a politikai állami önállóság ama financziális. és anyagi erő által nem biztosítunk, m> ly épen azért néUülözbetlcn marad, minthogy minden államnak kőzgazdászati és fiuaucz'ális erői az ország véd-erejének s a védelem Donyolódott katonai rendszerének költséges készülékét táplálui. és föu«rtm kénytelenek. J Minden állam, mely' a- külföldi hiteitói nagyon is függ, és a melynél a tőke árát a tőkepénzesek, és milliónyi belföldi takajcJroSkodók közötti verseny néni befolyásolja, a verseny eme hiányáért is a külföldtől való függésnek — mely ép oly költséges, mint bizonyos körülmények között veszélyes is — következményeiért, kénytelen nagy áldozatokat hozni. A tökéletes függetlenség tinancziális téren csak a belföld tóke-gyüjtó takarékosságának utján érhető el. Mennyire el választhatta n a gaz-dászau nevelés, és az anyagi önállóság iránti érzék az állami függetlenség politikai rendszerétől, látható leginkább abból, hogy a tökeképzés és a takarékoskodás mezején Ma-gyaroT szagon elért sikerek Összege csak az alkotmány visszaállítása, vagy is 1867, óta növekedett váló-b ii amerikai gyor&usággal. A Marko jubileum Lapunk legutóbbi számában jeleztük már, hogy Marko Antal a nagy-kanizsai vasúti-állomás általánosan ismert, derék főnöke jubilál, . de csak baráti körben. Azért akartunk arra, hogy .baráti körben kiváló súlyt fektetni, mert korunkban ajub'.lálás. a minden ároa való üunepelés és ünepeltetés valóságos kórság. Az előtt szép időt el-töltöttek jeleseink egy egy életpályán s eszök ágában sem volt azzal kérkedni, abból vökét csinálni, ami különben is inkább isteni kegyelem mint emberi érdem. Most már még a tízéves, tizenötéves jubileumok is divatra kaptak. A 25 éves jubileumok nspi renden vannak. Hát iszen az ellen még nem lehet senkinek kifogása, ha valakinek* egy életpályán (ff Á o a r a Szerető sziv balladája . Ulj h.lj m.-K A MDHÚ M«U c-lUgok 1 -mW í)íH6b«n olt jár \|ryúrahábn piWnő holtak but birod»l«iba. atj* o«feleju-»e»éűfk t, «tve olj á /.aktit * búbin»t mtíp Ilka acité^n : J'h ídet l«t«lm ' . . adj bt vimua krk« "» >:Tti», . »>ért » elek t Tilig»o? •Letelteit aindíf. 6 volt ldú ny ómban. ódei a p.ir<iicomb»a . .. Halj meg bit... Lalj »ef faáx . hfitlen g boi iMton; ' f Bflo&t lclkcdnek ai I»ten irgaloiauoii !•" . . SsAp Ilka scivén«k fó««piro» vér Káeafpppn a tirdomb fehr kt-reíítjóre . LalHirul Hitán kniv^or »ir-ir»... 8..r.i: •n.f.u-k -¦. volt b.nadája' Bál hit fi Italt nt M-e most it c»k téged iiprftlek oh, éde» ! Te >-n--<l hfi tciven oly k««era«'f«i ¦ . ^•-fpíK»4tjt l»len M-rrtü (zirennek, H Ü.> Bint unoif itcaak téjedrt «er«tlek I". ii; ru.bokron dalit egy ckaJofiuj lirja A (;.onrorö asasoaj ]bor«l a sitra 1 »' 'í»ny ¦ h(u a>txonv agy > >kof aak uí Ar%á kkill b* í-\ imr ' a fáknak f-kete árnyában ^ ¦/•¦!•( zord Tíborct . . ílei tSr * árkában * ''Bei haraitnl axör ntn« mkrákat. Taod<,k).k mord 'éoj-e $jilkv iSrrt.Án.k. H»h: Mlf* tijmm g ly mertd wcgr.aloí húo tscretíS férjed? "*¦¦ >zer«tu nég Do>t it. te nndar . . . ií ! • ¦í\|bd, Et Étervtem, miodif (t uercttaai. ¦''llt Marnok Qr! Degö Ul ivttmm . . . > a m«t u. «iren» i, . öld a»«[ te kefyet Szárnyprébálgatátok. Ina: Heixr Átitat. I. A nap és • hold narrclm*. \|M..«.i E>gv iamerfeÖEQ valamikor azt 4ili- b kőstem 4 »s á!i>m ko t aot - p« hiiü-k keilflU kifojlddoi. h°gí ! A di>Lg ebb'-a lehe fj H'>l as álom k«re«ett eDgpm, hol de- hogy — voii alkaittam a fentebb - <• kÖ/bnu '•pa«tliui, 1) mikor a nap l«m-gy, bitkor f«]-j.d a hold, 2) mikor leijón a bold, kkor 01-g Inmegy a aap; 3) mikor a nap feljön, akkor le-»«gy 1 bold, é 4) mikor lem egy a hold, akkor pe-dig~a oap fölkftl. Kutattam, ker-«tem e tüo«méoy«k okát, T^gre m-fialált.m. A. ki ki ráncai rá, hogyan é* meonyibea az oWaaia el a Abban a boldog toytnologiai korban, mikor oemcoak at emberek bánom as iateoek á» icteoaűk, töt aségi tj«iek ¦¦ kép««ek voltak a »t^p«t iconi é* »«erel-m^akedni, Áli egy igen gadag kiralr, ki o«m mak aok-tok péon-l é nagjoreiág-l d ké éi é^ lá p l, — dn két «riméoyi T>1 1- bir1. E leáuy- í én \| ^* * R^L ' ¦"? lker tMtT^r Fo!t * kerestem as álmai s igy meglőném, ho^y •"¦yir» hssoolitott -gjmaahos, h"gy a kölcaönös k-reagél^bea nem tudtunk \x7)ok- kiráÍJ '• esttoteleo össe.-baastáa es v.t-¦ Ve»It« ók " bogy méjri* bnkövetkmetl, ai a látttóla-gtm nlleoss-Qv kutiÜok oagyoa u m-g-b«iudtoltatoU, — IDe ha termetre, arctra ué*e h«-•onliio tak )¦ egymá«ho« a király Uá-k, gondul<o«á módjuk é k-dé y ál- k I áól t saennt köséok tolakodott harmadik alig ( ^_____^____^ .^j.,.,,.] ».:_. ik. Tolt kApm őt tőlem, engem padig lli \|_ 'Ej rKÍ irott 'fla^tk* kPrfllt a onpok- bfcn kx«iiB köx« : — rffi. f.rakonoiakolai dol N lk h 9______„._^_____, . Nem t-mlf j e tá'Ríakal hasonló f«d Iirozátbi ! alá adtam voloa. Hasas ea«k 's«á'Drpr6b»lga aaok y sár sajtó suDy caak g , g «• magába r.>ault tcrmétsettel birt, Abban m»giat haaAoliio.tak egjmáaboz (ami mai oapaág már — kinek 6röm,ki-n«k fajdalom — a meaék oraságába 'a/-loiik), hogy 17 évet korák dacsára oam tudlak: mi i> uereUm? A k«t leány •i^p»^t'oek «• g«td>g-•ÍK«n»k biro ciakfaamar as «eéai akkori amegieicw Tiligot bejárta • msHit orsxA-k arandokolt ax ifjak ga* «<rege ág azAp»«g«k9t megcaodálni • ífrb^tAsé^ '¦?i>>o ai egyik ktt«t, iíivei éa hi>somayat megaverm L1 u^bbit me-r-111 állítani, az ?Lyik e«u> tar^utiaa maga r4u«>tt íehet^tlenaek, — tot liioklartáa f-lié ele mellett att i« bualmaaao meg-augom, h így ruit köitiik akárbioy, ki egraterrt mind a két lány asívét küíét * hosomáoyát a legmagyobb örömmel fogadta Tulna pl. Dt bát » kél loáoy »«ive minden ftc^dtig bemutató t imdií irnt é'íéket-eu maradt, a ouba a király gyakran nagy frjcurálgata«l hirdette ki a palotájába 0 tgyb-StsregU't kérőknek a koaár kapáat, Utakban mégU örült, bogy leányaitól — kikel míndeo iogó, iag»tUn, avagy magá'ól mosgó cgyooáoál jubbaD •sereteti — meghalnia nt-m knll. Egy alkalummal a király haiti ¦ietó leányait arról % Örvendetea pae-méoyrul érteaite'-ta, b"gy a nap kérői ao-ráb»D a Nap m Hnld U meg t.>g jeleooi. A láoyok moaolyogva fogadták e hírt ¦ ei alkalommal ér^s'ék eloasőr, hogy as idŐ végtelen laaauaiggai h^Iad a valami asokatlan isgatuttaág ve«ior6'. rajtok. Végre elérkesett a 14rO\|;aiási id6, fel ára<tak a aaoonaédoa t«r-m aj ó aair-nyai ét belépett a N-p éa a Hold; as eíad ragyogou féoyeaen. aaépaégéoek biUske tudatában, a máaodik »seréiye», asem-lsalitTe. d« annál igéaobbeo. Éa ime itt u megtörtént as a •tám-talauasor i§métlődó eset, bogy mind a két leáoy a kérrjk egyikébe, a Hóidba letl aaer«lm«. As api nem tuJta megmagyarásni leányai amótlaQ»á^áoak, ábrándua merro- geeéaek okát, de a N-p ajtve a valft', a Momaxéd terembe ké'te a királyt, bot eseket monda neki : „Én Irmitssirembdl, lelkembfii és mÍDtieQ erömbdl aiere!em- Mig h-4«ier végig járok a föld fel«t', add 11; tudtára adbatud., hogy éa fit magamnak meg kérettem a elkesiithat»d hitad végleget el-bagyitára. Ha ptdig kéréaem teijeaitése akár a te-, akár as >1 akaratán megtörnék : oraságodtóí fóoy em éa melegem adaaát megvonom. Akkor ám ti és alattvalóitok láaták, hogy mihez kesdeoek. Irma kétségbeesve keoaett segélyt a aí-retett Holdnál ás es mindig meg ia tud'.a vigaaBtaloi Öt. S»"(íéoy Aranka, ki néma tan uja volt a gteralmeaek boldogságának, at fi ábrándot asivével pokoli kínokat állt ki v>ssomatUo sserelma miatt. Végre fájdalmában, meg abban a reményben, bogy ba Irma Dtm leas jelen, a Hold fit fogja aiereini, megmondta a Napnak, hogy ni vére >oraeny társával sserelmeskedik. A féltékeny Nap a reades-voua ártatlao örömeit élvesfi fiatal pár kösött termott ¦ Irmát hinelen karjaiba réve, eltüot. Éa a sierelmae Hold elment kedvesét keresni ; de bogy a Nepnak erről sejtfíme ae Ugyin, éjjeüte folyta'ja sa-rándokló alját. Behatol minden ssobibt, minden öregbe s ha k'dv«»éhes hasonló arcsot lát, kötelúi est magiboi; bs pedig keresetének baattalanaága teljesen elkeseríti 6': asombe ssáll a Nappal és követeli Irmája kiadatásit ) As ár aló leányt kinos büntetés érte: a Hold Lekiatetér« sem méltatta Őt. Ba. ) Ai .1»o réaiban aa alvajaráam, — a májndikbaa a napfogyatkozásra titeúk caétzás Kzámnnkhoz föl ív meftéktot vanHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÚNIUS ö-é„ kifejtett szorgalma és tapasztalt becsületessége elismerteti^, de hogy 10 —15 évi érdemért városokat, megyéket sőt országokat betöltő ovatiok és oratiok törtéojeQek, — ez már kissé túlhajtott, buzgóság az érdem méltatásában. Éppen azért Marko A d t alt szépen jellemzi az a sze-réDysóg is, melylyel vasúti tisztsé gének 25 éves jubileumit ünepelte; zajtalanul, clronultan, tisztán baráti körben. Csináltak volna pedig nagy hú hűt, csak engednie kellelt volna, azon barátjai akaratinak, kik azt nagy unepélyességel szerették volna megütni, itt Nagy-Kanizsán. 0 szépen megköszönte joakaratjokat és máj. 29.-ére meghívta őket . . . leilei birtokára; de ott sem vitette őket falusi kastélyba; (ott is csak zajos lett volna az) hanem a kies fekvésű kishegyi szőlőhegyre. Az az ő legkedvesebb helye; oda szokott néha elriudulni pihenőre a hivatalos gon-j dok és fáradalmak útin ; ottultemfg szerényen cseudben az emlékezésnek azt a szép ünepét, mely ment volna minden tüntetéstől. Az emberi érdemeket szigorú szemmel biraló s a kötelesség-teljesítésben különös és magasabb érdemet nem litő tisztviselő és főnök hála-ünnepe volt az inkább a mindenek Urához, mint jubileum.' Ezért vagyunk mi éppen elismeréssel; ezért rőjjuk le Marko Antalnak1 az elismerés adóját e helyen. Ez1 elől legnagyobb szerénysége mellett' sem zirkózhMik el; mert ez már nem is neki szól, hanem a közön- i ségnek. I A jub.lans máj. 29 én a reggeli gyors vonaltál indult Lellére. bogy ott a délutáni vonattal érke-zendü barátainak fogadására előkészületeket tegyen. Lellére a vasúti állomás; Boglár. Itt az érkező jubilánst diadal-kapu várta. A diadal kapu közepén egy vasúti tárcsa alakú lapon a következő felirat állott: .Isten holott: Éljen Markú Antal 1861 — 1886.' ' A jubiláns erre elkészülve egy átalán nem volt s igeu meglepte.' Mikor egysori gyakornok tanítványa: Krizmanics, mint bogiári állomási; főnök ót a kilépésnél megkapó, lelkesült szavakkal üdvözölte s egy kedves kis lányka tM«\|zlényi Boldizsár otuni tisit rokona) szintén üdvö/.ló szavak kíséretében gyönyörű virágcsokrot nyújtott at neki: 1 minden sramitás nélküli, önzetlen szeretet és ragaszkodás eme váratlan ovaeziója annyira meghatotta, hogy szólni csak alig bírt; könnyei kicsordultak s öt fogadó régi Unit ványai nyakába borult. A gyors vonat utazó személyzete látva e valóban megható jelenetet, a coupékból kihajolva, tapsolt és .Éljen Markó Antal! Éljen a jubiláns!" szavakkal üdvözölte Markot. Az utasok között két igen előkelő rangú katonatiszt s mágnás is volt, kik a jubilánst személyesen üdvözölték. Markó innen egyenesen Kishegyre ment. hova estére kelve azután barátai is megérkeztek Ott igen kedélyesen folyt az üuoepelés. A jelen volt vasúti tisztek többnyire mind tanítványai Toltak a jubilánsnak. Olt volt Lukács, kassza-revisoi" Bécsből. — Bu sics, szombathelyi forgalmi ellenőr, a Kotzig. szeutiváni állomás-főnök. Krizmanics, főnök. Messléori vasúti tiszt. Boglárról — Veidinger. állomási-főnök. Szántódról - Péczely földbirtokos, Kis-Komáromból — Scherz fSIdb., Boglárról - Hajgató, Gerhauscr lovag és lapnnk szerkesztője Nagy-Kanizsáról. Azok, kik valamely akadály miatt baráti kölelessé-göknek a jubilánssal szemben személyes megjelenésök által eleget nem tehettek, távirati nton üdvözölték Egész özöne érkezett az ilyen táviratoknak, a Délivaspálya különbózó irányiból s több, a Délivasutnál igen tekintélyes állást elfoglaló hivatalnoktól. Nem lehet leírni azt az őszinte ragaszkodást, melylyel jubilánst volt Unitványai az alkalommal körülvették. Annak idején talán nehezökre esett, terhökre volt az a vas-szigor, mit efykori fónökük kifejtett; de most már — mint többnyire felelős főnökök -belátják, hogy az a szigor nem csápán a Délivasut ügyének és érdekének lendítése, előmozdítása szempontjából, hanem az ó müködésök hozzaférhet-lenséee okáért is nagyon szükséges volt. Akkor talán bal szemmel néztek rá szigoráért, — most pedig mint érett, komoly férfiak, öröm-köuynyel áztatták, csókokkal halmozták el. Lélekemelő volt a tanitványi hálának minden felől való nyiivánu-lása; mely a jubilánsnak is sok könyet csalt nemébe, mert nyilván arra gondolt, hogy a legridegebb pályán is terem az önzetlen íóakarat. s a nyílt szivüség számára bala-virig. Bukófalvi Markó Antal 1S38. éti mirczius 5 én született Mantuában (Olaszországban) hol ma gyár származású atyja mint cs. kir. tüzértiszt volt állomásozva Onnan később visszakerültek Magyarországba s itt az alig 3 éves Antal már k -tona-intéwtbe került. E közben beálltak a 48-iki zajos események, majd a forradalom, mely Markó Antal atyját magával ragadta s Górgeynek hadtestében iüzJotte azt végig s pe- ntán Görgey személyesen tűzte fel mellére a vitézség kitüntető jelvényét, I az ezüst babér-koszorut. Ekkor az ifin liciia nélkül méri. Ha pénzért mért rolni, ha jellemeiéi összefért tolna a uLmitódiplomatái sima-ag, tán több és nagyobb azerencsével futotta volna meg tisiti működésének huizonölévét, de nem tekinthetett volna oly nyn-godt öoériettel föl és lefelé egjarant mint jelenleg a becsülettel, a tiszta szándékkal, a k<-gyvadLzattól idege aen végzett hu.Monötéves munka uián A nap firradalmait csaladja körében szokta kipihenni. Övéit rajon- dig oly vitézül, hogv a váczi csata "gisig szereti s tiszta boldogságot csík körükben élvet Legidősebb fiu-gyer roeke mir vasúti gyakornok s ez évben tisztté lesz. Azonkívül tehát Markó Viczutl volt, mint katona-nö! hogy a Dclivasutnak oly sok derék vendek. Görgey egy alkalommal meg [és jeles hivatalnokot nevelt — kik látogatta a növendékeket s mindjiit iránta most oly hálás elismerést ta-az fj Markó útin tudakozódott, nositanak — még saját fiát is vasúti Mikor ez eléje lépett, megveregette vállát s a 9 éves ifjúnak ezt monda: ,Fim, iparkodjál, hogy olyan hős legyen beluled. mint apid.' Azután egy ezüst lázsiást ado t neki A katoni-intézetből 17 érés korában kerül! ki mint had-apród; 19 éves korában tiszt lett s mint ilyen Cseh-,. Német és Olaszországban volt állomásozva. Az 1859-iki hadjárat tiszti pályára szentelte. Vajha illetékes vasúti körökben mozgaiom indulna meg az iránt, hogy a társulattal szemben oly szép érdé meket szerzett derék férfiú huszonöt éves jubileum alkalmából kellő mél tatásban és kitüntetésben isrésztsolne Csakhogy ¦— fájdalom! — ko ranibin már az érdem, a becsülettel megtett kötelesség nagy ritkán, s in alkalmival részt vett az olaszországi! kibb csak a .szolgálat" szokott na-csatákban is és Magentinil mégse-' gyobb szabású babért aratni besfllt. ! A Délirasuthoz 24 éves korában jött; s mint vasúti tiszt, Budán s t áfllönböző helyeken szolgált; majd 1861-ben (tebát csakhamar) fonok lett Szabad-Battbyánban. Mint ilyeo-' nek Tárnok, Bodajk, Keszthely, Siófok Boglár, Lepsény voltak állomás belyei; Beseayei Erní A sít. ajróthi Til. kírtlotnek gji Oraaággyuléea képvinalője galai _____yai Erní, míj 27-éa .«t« 10 érakor 16 év óta pedig Nagy- Kanizsán lümogmibálv fai lakáaio jobb létr. uid-illomási főnök. derfl.lt. Három "gvmaantáoi cikluson hep aelé mén. eileoaéki programmal a ast -óthi kerületet mindenkinek megelégeli tfi.6 emberbarát, tieplAllen ,ü férfiú, báláját — me>yet a eiabfcd-t taoovéd E valóban kritikus positioii ritka szigorral és páratlan erélylyel működik, anélkül, hogy valaba elismerésre gondolt volna vagy gondolna. Mind a mellett az 187.viki mozgósitás idején kifejtett önfelildozó tevékenysé-. •agh.rci dic.6 napj.ibai geért legmagasabb helyről eli.merésul ••i"i»—°'«'l'l>«"~ TÍttoígg.1 - m. .B s "ft J , Kjeiét, kertletél r.ione«ig iierd?i5 ba a koronás ara: y érdemkeresztet nyer- l,6'ét ...„6gy„,kön . mind., jóén, «< te. Ezen kívül tulajdonosa egy német peri, nemedért a. .agyért hevülo lelkének lovagrendi keresztnek is. A kitüntető egéai melegével ca.ügfi uniió-barát Mái-jelvényeket azonban csak nagy ritkán '°u y"' * •">•¦ — és csak kiviló alkalmakkor lehet1, „.N7"' "H""" <i'rJí\J°" ,,, ,. . , . , becaülte flt ai TMág-gyulétoek &,.„.,.... mellén látni; mert az ilyen dolgok Ugj. pirlkutómbg .élkül. - Több i.- alkalom nélküli fitoetatísit léha hlVíl- \| ^ fisaimét k«llí íelMÓIIaláaal a..mol kodisnak tartja ; ennek pedig oemcsak ¦ t»á tagjává avatik őt . m>gyar p»rla gyűlölője, hanem határozott üldözője jeninek. is. Nyílt, őszinte, egyenes jellem, ki1. , I_ Aholi™nVa°dn«nriarad'n gondolatait » leplezetlen »zót ingyért, ke™-•"•"•"íjér', 'halaan,'. m-ijéért de minden utógoudolat, minden ma- mind-oiUi oti Ubaie látni a c.Qgg«dé«t jiba. meghal ateralme a ai Arr» utaxók i vi.ago* aaten • <1 éa imádj t '"g'-yke d. bold..gul« b.o .-m h.WJ. „ju,.od„i. i" " f.bar „J ,\| „,dal. M gj je A M«.k6b.. ..I. h. ,„bb , , . ik„, „ D..„jr, k'r^.llluk .1, h alt í -. oécy i.g- 1 ina.nik pil T..c.l«pok. ¦ok"p a i-pbyr, — nák. hogy hb • -log.oj ét nem .Mo. :ó, b „„„ j" »>b.e,,ki. tud-. I.„.t aléraa..., acabud szegény Aaauk „„„. Est teT'ékeny ssítü olTasom, h. s r>tgL hold világánál as rgyes tárgya- hogy t-gy egykoron boldu^ vőlegény «.« rrsi elrabolt srájkt, — s b« aserelmM el neki fajdalaidat, — ketten magéit betiiek e^ymáit . . . hitt 5 ia asenredA II A virág ko-ioras áldout A mexikóiak legnagyobb ünnep* Tescatlepiík* istea tisstaletére atentei tetett. Ugy imádlak ot a busgo bivek mint egy ig^o atép tértit, aki még öri>k-tfjmágg-1 ,. meg van áldva Hogy ai emberi nem asebbik fele aserette ói kü löooaen, no tutg hofiy h4t ő ia as aaaso-nyoknak vult inkább nagj pátrunusa: •ti talán meg seic kellett toIh- emli-tenem. Egy alkalommal a mexikóiak egy essméníi síép férfii fugitk el. ElhatároE-táa, bogy ot fogják bemutatni a kedvelt tstanségnek. Külön tanítót kapo't, aki abbn okutra Őt, hogy kell azerppét h--táMal ét föléojnyel betölteni? A legpompásabb ruhába Öltöatet ék, a legnagyobb legtsebb tissteUtiel vélték körül virágokkal kossormták a Ila sétálni ment, egéassereg királyi apród kísérie öt útjában a ha essebe jo tolt ralshoi egy árosra Tété ÜDDPp. A foglyot ni'-gfusstotiák ruhái'ól, elválasstotiák uej-it6l é eddigi asép éltének iatn boxssdott kellett mondani. Egy királyi bárka átállított* ílt as öblön ml álló templomból, naaly a tenger bölcaÓjéoél, eny óra járásnyira a Tárostól, rmehe égnek büsskn homlokát. Id ösönlött s nép is, Unuja leendő as áldó- Míg a monet a t«mplomkos «rt. letépte magáról a szerencséién áldosat tí-rágköntösét ¦ óssmesusta a hangasert, m«ly fogiágánsk oly sok óráját TÍdi-totts tel. Mikor felérkestek s hegy ormára, hst áldosárlól fogadtatott, kiknrk össülö hajsátora bősem ceijráa förtiJkbon omló le tituksatos bye^roliphekkel beirt talárjuk fekete redAire. 0<la T«aették sa áldosó kflhös. Öt áldosár ssorosan leköié fejéi. karjait és lábait as cUirkohös, mig a ha-'Oüik egy adott jelre elrégsé Teres feladatét. Itstly által Tulkántkua anyagból kéasitett kiaé»al nagy gyakorlottsággal . fel as áldusat keblét a kesét a vérxA anbbe dugva a még vo«agló saivet kitép'e a g ellbói. ér áldocár míkusban ör magaara oép »roira b borult, ssután oda csapta aVasob.>r istenség talspsatáhos és asé'.'aposla lábairal. As áldomás megtórt«ot. uju«B ¦ qi oasaoe ja dalt énekelni, a B>pf Leán «t elAtte. miut a 6 jól Ti U imj >ykák, leikaia így ••oktatok ér-sétek mog! áldoiataitekkal III. A lom kép. - Raji. - ¦ c*bda est, fekete l<-p-lével beirntve a téli vmi^ki'r me!yn«k •fép-éufből a magasba nyu ó b'gTek ho-(ualyi-a burkon oldalain «liV_elo csillámló j gyerty-féoy, mint méla csi)lgaugár toki •¦( as elhagyott, k»Dyargó útra \|r. Mtnnyi Öröm és rannnyi bán»t, — minA ketségüoesáa éa mio-5 b^dogaáx cop<>r-ti>sillht at rg\»a lakok en'.l világa kÖ-riil ? HAny mfi)í'Őrt remény sira'ja caló-' dol( éieiéi és bany mo«<ilygó ssemncan ' üli örümuapjit as elsárt fl«k csendes 1 rojiekébeu'(* Ki »«dj» est m-gmoadaai, k feíelbeloe err-V? M-glörtes ül « a6 karssékében balaTány uciá' acomorasn hajija \a keséibe Sötét n«ma k&nyekkel telük m«g, Talabáojbsor ai előtte futkoaÓ La bo'dog aággal folytatott játékára tekiat. As uralgó csend-t a kandal óban ossgeumió ssarátnak ha!k nesae, a nő aó haja va^y a gyermek vidám folkiáltá' aai szaki ák meg. Oí* ül o asóiiaoal, mosdalallanul egy helyre néave, mintba m;nden élet «1 hagyta volna; minden igyekesote dácsára sem ssabadulhat attó! ami benne n dent elfoglalt, ami kftréból miadea ssátn-Ütött: s titkos fjdalmaselóersetu5i. Nem érés, nem lát. nem hall, nem goodolha lisra, mint erre: es taftj egés« lényéi eltöltve. A gyermek idegenkedre tekint a isoboraserü alakra. Majd hassá megy, lisalegvs simul termetéhes a félelemtől emegó hangon susogja; .Édes anyám!" A nÓ alig ém, alig hallja «st. A gyér-ik asóllantil leül anyja lábaibos, — rá is átragadt a buakotvor ajtelem. így ülnek boasiau, c«end»«cn. As ókét körül-t«tó oaend még némább, még ijesatdbb sas. Ai •ikaló lüa rilif a hősasaa raj- s<>lja árnjékaikat a as->bi fényes padla tára ¦ fel-fel lobban néba, mintha fsjoa neki a aemsugar, meiy ré«ivé'leoÜl b-mai végvon«t;i4aira. A csiodbe id-gensserü ness, léptek SS ja vegy&l. A DÓ fiíT-l. fclemrilí f-jét. el»ál-lotl l'Ke visaSklérni látssik. A léptek s»ja ming kös«lebb, k6-selebb baogsik. A nfi föláll halvány árosa kipl-rál, asemébxn a Tis-catért remény sugara dereng. Halkan kopognak. As anya Öröm nikultva ruhán »s ajiób<>», d* e pillanatban »i«s»lántoruL Ctonka btu.fi lép b-. Jobb karja febér kenduvol van felkötTe, melynek ai«ó réaset Teresbarnára festé a m«g-aladt <ér. .Hol van férjem ? mind as a mit a nó kimondani bír. A térő ssemében köny prrg. mely latsán vé^ig gördül htiavány arcsáo. Bl karjavai el..bb as égre, smtan • lüldr* mutat: — Ott van ó a többiekkel fenn a mennyben és lenn a sírban. — $0 k»n, nagyon »ok«D voltak. — Egy sirba tettük Ókéi. — Éo hallottam utolsó sóhaját, mely a te neved volt és éa sár-ttm le ssemeit. — I't vsn órája, tárcsája és gyáüi jelentése. — Isten ve-letokl — A férfi elhagyja a wobat. A nó egy pillanatig utána bámul, a titán hang talán a 1 össssrogy A fiu ráborul a csendes létemre • sokogrs susogja: .Édes iarám !" A t>fi n«m érsi nem hallja »st. A kandalló tüte utolsót lobbant, rdagn, bisonytalan tény nyel világi tv* mag a kétségbeesést AI elájultak a t, — asután ó is elsaenderoit. Éa meg f«iébr-d e». aem ismerÓ harctosok eUÓ •óraiban, B«s-seayei Ernőt. 63 eves volt s megboldogult. A kitűnő ssellemi képsettségü férfiú, A g*dí éleilapasstalata emberbarát, s mindenkit meghódító finon modorú geuUemsn, s törvénykeié* terén járiu jogtudós agy ós, nemes magyar családnak sarja most — — ott nyugisik a mi hálj fai tamBt6bD; Ott porlad ai egykoron oly nemesen érsó saiv, ott » aéms hantok, ott — a hideg érseket-len göröngyök kősó t, fásult teáit , néma ajkkal, örökre bosáruli aiemek-kel, dobogni megisünt ssívvel, — — csendesen, - csendesen! — Május 30-áo délután tették &¦ orok nyugalom heljére. Válasatói kösül igen igen sokta, tisstelÓi. barátai, egybási és világi nu-ubilitások mind, mind ott Tálának — a kerületből és a távol vidékekről — & vég'iastelet lerovásánál, hogy végao !•¦ len hostadot mondjanak a Mereteit halottnak, hogy lanui Ingyenek, mint köl-tösik a hidag airba az kmsk lelkét egéss életén a hsa és emberek iránti sseretetnek magasetos :üse hevité, — ___it sssll la s tótét airbs as, ki egesi éleién át a filágoasig terjesstője. embere és barátja vala. A gyásssert«Ttast Sümegró! Ngo. Hild Mihály prépost ur végnte a grö morei és mihályf>i plébánook, ugy a sümegi s. leikéss segédkesése melleu __ A vidéki, jelesen sümegi, rendki és helybeli lamtókból alakult dalárda megható gyási éneke mellett végat érvén a bessentelé, ¦ miután a aseDD-nél ssebb kotioruk ösönéTel boritott ércskoportó a gyásskocsira bftlyestetett, a ast.-gróthi öok. tusoltok elismerést érdemlő reod fanoUrtása mellett megindult as óriási népsokaaigu gyásime-nat a temetÓ felé. Itt, mielőtt a koporaó átadatott Tolna as any-föidnek Fenyressy Fe-renos ont. képviseló, mint ai or». m. ellenséki pártnak kiköldöttje moodott körülbelül /% órál8 UrUÍ rem«K P)"»-beaaédet. Kitaaő isónokí erővel és a tijdalom osk ki-ki törő nemes hevével ecseteié a láoglelkü isúnok a megdicsóültnek tolt nélküli múltját, mindig (ükor uasta jelleméi, igss hoasMreimét; — és méltatta ugy a megyei életben mint ssa-bsdsigharcsunkbsn és a magyar tur-vényhoais termeiben kifejtett tevékenységét. Kevés szem maradt a remek gyáss-bséd hatása atal. ssáraaan; de nem ciuda bissen oly - érdemekben g td»g féifiu, a kit életében mindenki ti.steit, mindenki sseretett éi osstatia-ml mindcDki még politikai ellentele >• nagyrabecSüU, — mél ó rea, bogy b»-lálsban megkÖDyessdk, megsirtusuk Nyugodjál békeben drága hblt. Sirod lohaaem leeod egymagsbao, 01 leng m-jd ssuntelen laogy sepbirkék alakjában lissteloidnek soha oem mu.ó emlékesele. N-m«a lelkeduék p. rbÖTelye nyugodjék ha borul »o csendben, éa a mi emlékeaeiftukkel egyesülve lebegjen ¦irh>ntod felett asakadatlanul » bekf malasstoa angyalai Ss^bb hasába kóltösMl lelkedD«k pedig fényeakedjék as örók f>Ug, moat és Örökké — Ámen 1 Isten veled! PomaogÁr Gyula. VétoMény. A fSgymnttium dUtvi%gj<ina.k kritikája. A .Zalai Köslöoy- f. óti máj iegj»len l Zalai Köslöoy f. j asámában —r.— aláirásssl f tölve lett a n.-ianiisai fÓgymnaium dissvisagája, helyesebben a sarünnepe-lyének leírása, mely egysiersmisd « ifjaaág eoek a egyéb előadásait is bood-éa alá tossí ¦ mondha ni tsakértdimB Jjegjegytéseirel ia kiséri, melyek sí ének és sene előadásokra nézve asigoru bírálatot, s s múlt évekbeni sikerekkel l°" egybehasonlitss áUsI némi megj^gji** :e: fvg'slnak magukban. Távolról sincs ssándékom s« e^1' em iimereilen s —r.— betűvel jel»rt sikk Írójának kritikáját vele sutnbes 'iU tárgyává tenni, mert nagyra bec-Ö-,ím ss ismeretlent már csk asért m, logy — meglehet — ssakértfli 6íf]' nében réssesitette aa itjuaág müel6adá-¦nt, — s erre ssllkseg is van, — hss« eltéró nósitemnek kívánok osak kif«J«-seat adni aiOn megjegyséee aílMébei, éneknél as uienyréasek belyle'«o beoai- \ miatt. Nem tudói, bogy cikkirí «r •¦' iránti talbu:g6aága aian mUfek veie"" léi, v.gy a ki>«remükód4 if;o»g»1 ' Tánja-e lesaonUni «. további — de csikkéből n Tonhatni, hogy as »" ¦•» Foltuiiá •HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM APSICURAZIOXI GEIVE • v\|>n:l,. Né j ZALAI KÖZLÖNY 1886. Judíui 6-in. 1888. Évi ««Ajn«rtrcli". (IKM.) t-raíiíws.11* """"¦' ^nf, L^kre ad»II e.61«r>k kamatai . . . * ^'j,, ,. k."* rtrkp»i>in-k kamatai 4 MB- „ -,., , .,,1á•••rtckMpi^»kt»bbUt•rt4ku T ÍL í -l <ki árVfrfvam Morim axáaaitva .Ü f a lialil-«ir--ol!iirto«iiá~kr ., 3«.'«>í1 tt-i ! b BK-c-i. -»v «.W> Lií'wtlá-™ MTSf * -J l r rvjuatVkra asoU U»«Mtá> H « tfi..<r/rtt tükrk ji.vejcme : a i'.ial¦ k"\rtl«k kamatai..... fc) fc-A -ki »<l>it .¦Ol.«Pk kamatai . . . t .. :!-.: ~ aáy. cr-rki- Li>irak katMtai . . L ¦ .-. -Zaiuiitk kamatai....... . \.- ^.tiaa-A timra jövthMaM .... f r .-¦ ,,-wiiaíi k&tv.pytkr* afett «A- &MCAMB . . áriból « Ivvonvt a Uftalrk ran4«« )«lalrlu[............ ¦tarmd . . í Sywin 't11puyl kul-iif- rrt^kí4trwk folyt. t aí a.tam r* ma* «Ttrk\|>3..ir»k tAl.blet ertek* ai l-*- ¦<. 31 iki arfiMjauiascriai aumitva mrnKHi _1 f. * 4 t • 1 rt kij frt"~'k- 1 «T7W3 Í717* 1- VlasoatbixtnaitAai Itk&k ¦ •) tftxbLKttU ____ _ kMU tart. mag ki lea Ai b) aslllitaa.-biai. ktfU- kárft—ir«k .TTt,;i.!« tart. Bif ki grn Iml karokra 1«1«j^ el j4ft>Lat<Hitáw kltU káil—»npk 1JC3.ÚU1 tart BMf ai Ba> ftst. károkra I^BT^i a. Dytartalík LHrt. ilai ¦¦—lif M-a* at«c (toíy* a) ULtUAMltát i &x«(Mt jármiékakt 1HÍÍI. » r%á J S. IT'I IlJ Ilii II.....' 4 W) m fa! Halalncaara n. ht«i. Ui-" Jb yacrlaart «i, biii.va. ^ 4-.-Ic; J4radakbtstoMt4w . ' : ¦ ÖNttMn .1 Nrtt^jaradfk . . I . , . h. OrTwrt tl«tHMdijak I „ _ I . . i. J Unm ft kl^«Mlt«>l NttAJftT V. Kamatok ¦itnttak javára ia I-cira» ketea "* ¦ r Oyógy- szappanok ( nrk»l->ippBii. . U ír M^ama^Ba n»», iirplo rí Bsrkilfi rllra. íj kr. Taj¦>¦¦«-aaapltaa, fr/kur^a rlU • ¦rrijaHI IIr U kr t:pr-»K>»paVa. »j»<.iriil. „ ¦¦alu. 4«lx^^rlM-HBa\|tpavai. frfl»»BÉ»fc» ta>llrlCtfk4aappaa. H kr- K^aa'r- p pp H kr- K^aa'r- n»i(4'-riik<.i aiacakrall aaaiaaUlra. «• kr. K^Bf ¦¦k(r4ti)- ¦Uppaa. * amuia tint»l•U««m»»l, aiajfultaa, »• -»l>ii rí irtíi.....ik rlloa «ra li kr Háaiphtruiappa f rirf b U Eapöato: Pritfr Béla nöirszertariban H.-Kannsan .4.-AKI r ft. d«o«mbti- 31-i \- .vt; v o >' 01» ..luaH-veUi . . . j^J- \ W«< ..... rr.. i ú-^fii kUArral! . . - tf-rm-k^k a i»r^-»g fSlJhirtkW Ja K..lrw".ní.k a. tarj ¦'<• . i«hi«i»iíit kAtvenyeir b Akt n .-l'tj»r..4--k..k » mlMlrjf által blxtoaltott. f->k l.a'-'lal. -v '¦¦ v--nüü lűkck vételin ... ? V«iT..a -:»-»...,................ KI.>;-<•-1 * ," jj.'C -íi»lyn»k alapn. I. rx. • p^mC . -. tvtit-k f..H-M KxáuaUa kulöaU^íi bankuktML a* biul 1TOKJJM1 in ¦/»!¦* uasau «J18W1 71 lí.7+14:tTS 9U4>K67 » TökaaiMa nyer+ainjtarta ek . . 1 Tartalak ai artek apirok árfolyam i unaleka........... lafkUaa tartalak............. Tartalékalap krtn kAv«t«lMk fr>ducMr« . . . Raadkirol] r»idrlk««M alatti ¦yrr»«M-oy tartalék 1 aj DijtATtalek eavf érvényben levü binoKitáankra wx A nj^rl<xlH1» V . '. > ¦ Tlrcbr* Tartalék b«i«4«fttMt !• dc=«Bl>«r 31 en ai«c ki ¦ \| ftMtatt karokra .......... I Az A merlntMi..... A M l ¦ Oaarialekalap ai clKblst<iaútáabai ¦itottai javára......... . . . a] A hivatalnokok oyurlujM'ftxtárinuk \-a\|;yniia . b A hivaUiDokok cUátaaí pCBXtaráDak ilLi''iM . í si:« nilKaTtl k i 11 Maradvány a r)-xutt<>^7;t«AÍt.A Kttamla.i«Al . IX Kanidv-anv a( intrwf n-kitisak azieuáioql 14 Maradván, tz A ruTl.^ My. aaisilú'iol ^ . . !• a Ai!'«>»k"k'ili-n'«.iL."> x>n.»k alatt S1Í2C. lSKSÍ77«ij í Figyelemre méltó. I MindcnDemü illampapirok, sorsjegyek stb. vételére és eladására íjánlkozik egy a tózsdeszakmában tökéletesen jártas agy mint Bécsben előnyösen ismert Bank ügynök. Elsőrendű referencziák. Bővebb értesítések teljes discretio mllett készséggel adatnak. Levelek M. K. 3477 alatt Haawnatein és Togler Budapestre küldendők. 2811 1-4 f o OS 3 ?MI.\| -I ^ iííW "Üli ífjiHlHilí- Bővebb zár-, valamint kárkimatatások az alanti FóDgynokségnél kaphatók. Ugyanitt felvilágosítások legnagyobb .béggel adatnak és biztosítási ajáolatok a ttti-, jég- és életbiztosítás ágazatokban a legszolidabb feltételek és legolcsóbb dijak mellett eszközöltetnek. A kanizsai főSgynökség. . Schertz és Englánder. Nagy-Kanizsán Práger Béla ur gyógy-., 5—6 gymnásium osztályt ember gyakornokul el-fogadtatik, nála megtudható feltételek mellett. mm:::m::m::::::::::::: ¦H-+-M-I I II I I I I I I 1 I I I 1 I I I I I I I I Kávéház bérbeadása. >. Nagj-Kanizsás a takarékpénztár utczában (a postahivatal atellenében, egészen közel a fóutczához) a nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank által épitendó nj házban külön e czélra tervezett kávéház 1887. évi májas 1-jétól 6, esetleg 10 évre bérbe adandö. Vállalkozók felkéretnek, miszerint ajánlataikat 5'/, biztosíték mellett készpénzben vagy értékpapírokban legkésőbb f. évi jnnins 20-áig a .kereskedelmi és iparbank részvény társalat Nagy Kanizsán cziméhez beküldeni szíveskedjenek, A kávéház terve és a beadási feltételek naponkint délelőtti 9—12 és délutáni 3—5 óráig az alalirt intézetnél betekinthető!. 2809 1-2 Kereskedelmi és iparbank reazvénytársnlat Nagy-Kanizsan. r r r HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 1886. JÚNIUS b-it ttKXKXXXttttKKXttKX* XXXXttXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X TÁRCSA fürdőhely Magvarboa oaatrák Stajor bataroa Vaamegv«b«n fekank siómba belji 6a aapDL' vaiult alioniáaoíclól 4 óra alatt eiArba'Ő Viae kilüad vaa^arlklmu, fürdflje kivált Dói biteRa^Kekiiél kUlüDÍM jó batáau. n«Y«««r©a-ti a nfii u-OJi aservek biolalniaiDá.]. miod-két Dem idegbajidíI, a légiáai e* <-móaal6ai as«rvek idült bti'Utj-ina, id.i aüumái ZlLAl KÖZLÖNY oooooooo<xxx)Goobőőoöőöböíooooooooooooooo ? doskodra. — P. a a M t»* FilrdJ urvua dr. Thumo Lajoa. — A fUrdóidén; májua 24-éa «g A lurdőfelügjelőség. «* X xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx krtdüdlk. 2779 «-6 s SWADLO FERENCZ hi ¦> trt:sTt:v ü: kao VII Gyára : ker alsó erdő-sor 3. szóm Aj»n j-i »7ab-da!nn.»0ll. tajt-Un, öamÜttndA Ilirrcd0iy.it haliam to't arséllriiiexböl; t»ább -.-aUdalm.i-.lt B a;cek é ür-cik-féle töltő- r- siHlóiteté-., kályháit, v.Utmot kfiiponli tüté b'Tfiidrxéseit. ¦¦.]>.( MabadKlma •¦«-noi, egj v»gj tóbb beljia^f; asámára, mnlj- utóbbiak LtilóDösso i.) vpüleiek-oél, ..knláko.l, kórbásakoal t-h. •il-lfliteté«tel, vngj •te)IAit«é4 nsli, ig«D ciéUtfrü-o alkalmixbatók' Ajáolj további Talam«ODyi h építési stakroábu tartmó amakáit, ugjmÍDi: épület-, rofl , ét Merkeseii lakatot légi é« vakolat felhuó g^p^it kovács ült v»»bói munkái'. Miitakártyik ét k<iltéflvet»Hk .RfyM é beraeitve 2084 2-J2 Csat Taloti oktzo f 050 át. kttemiek , !.• ti dulK>i hastnilüti ' ta folytonotaR nCfvktrdő eltameréib .1 1 ,1 j, , mindeiiDemü bAjo-gktát #¦ bönaláa-. f.j-. «]- éa fOffi-iik Vruriciahonzeszésw. dxiö iíirí ; bor»\|IttHat miídenn.mli »ír8éirk éi •tbfk, Ijulltdiiok éi d«í.n«luk slIen. BBMfllf vízisí ke»vrve, hirtelen l.eleLe,!í,, binv« é» kóiik* ellen Kcr &v. g poot04 nuailiinl 80 kr. ' 27iü Ö-5S MoU védjegyével «¦ nÍT »llir««AT»L Mo11 Tnchlauben RakUnk Nafy Kaaizta Bein* Jn.«f t7 gjizpré«i Rosenf«ld Adolf Fi-im'-hofec J, z.. f Barci Hon.er S Ct»kl.r»y« : U0r-« L gjíjj laPU>Ír»« : FK-io.t ^•»'i (euikty : ívj Ján... Ur mi : Rit. Jino. »ar«ii!i; Inti Férd. z,la-Egariief K..«,r AVi. gfóuv.ier ... UIKUETHE\ V. Ö c«»»i iri rs apostoli Liralvi Mségéark 1885. iv] decetobor hó 19-r51 kr-1'. l«gteiaL eibalározáaa fiiriaD affOonl m^ginditta'.ik a XII-OIK MAGYAR KIR. ALLAMSORSJATÉK. m-ljn-k tiaiu J5a»do m. még p^iig anoak birom-t.a-drii.- a •agyoo lal.o magy. kir. hivatalooknk ntVfgjei «« árrii aegé'j^aéaéra alakított alap, k<tt "tídtéaa.. ai .Aailo Clolilde- fiumm gyermekni«D«d4kháa, kít-'iaeJriíaao ' K«<di-Vaairhalvtt \|4'.eailendft korhii alapra, végi« b :.r<>m-tiiedr«aae a. oraaigoa tanítói irvahiai egjwüUl javára furditatoi. B. aorajá ék naa.ra-, 6,069 b<n rooíailapi'ütl n i-r-méoi •> aa alább kSvetknaíl játék- irrv aieriüt 19A.OOO forintra rugruak . p«dig ' " ' 60,(00 írttal \.i^ b 50 aj" »fjmk. 100 írttal, SOOO lr> „ 1 ojr fy ... I5.Ö 0 . . . 100O0 . . . . 5,000 . lOOOfrtul 50O0 fr 500 . 6000 100 „ „ 50 ., 6000 „ 2000 aora. n, W „ 40000 „ .. ÍLS.-" 4MXI „ „ 10 H tóOOO „ ,_ A hu.». ti.aa.voDbatl.Dul ¦» 1886 <vl jaain hó SU-i* ••¦ .Sr.éoik. Kgy íorxjny ára S frtlal o é. van megállapítva. .^nrgjfKyf'lc kaphatók a lottoi(acgatóaagilil Hudap«atafi {P«it, Förámbáz, félanalet) íiora a Q^^roDdfllt vofsipITT^' ata potta utijTáQT dpmvtt ^aOac b^lcQld^iiilA vala— manny Intto-. a^- ai adáb<auloál; a lartöbb poatahtTaUlnál. a. ¦Lndtn Taroabaa (t n<T,tetea«bb kelyaégb«B felállított «gjébb larajefránilú kAt««nél. ¦a\|«ar királyi MMaaitaltUf liudapft. 1836. éri májaa aó 1-én yy Aíáav kir paaaagjai. taoácaoa «a lottoigaig W A F KIIK \ CZ rlaó magrar gcp- a tüaultó amrFk Ajáulja tryírtmiínyáf, mint magysr különlegességet kutakban 6s mindennemű szlvaty- tyukban elvállal telje Vízvezetékek berendi'7/-set varosok, földbirto ^ kusok, ipartelepek ar-mentesítő társulatok és magánzók rt-szérol modern ttchmkai alapon éti 2712 47—50 BUDAPKSTEN, B..neobiller uic» 66. kedvező feltételek mellett njánlkoeik köz és m a-tfain f'tirilők fel.szerelésírc uagmeniei ürszé-k e k fölállítására é» minden vizmíív'i munkálatok gyors éa pontos kivitelére képes árlapok é< ri'szletes költsdgttrvezetek kiváuatr* dijmentf«en küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. OOOOOOOOOCXJOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOO 3 Hirdetmény. A bécswiedeni cs. kir. városi kiküldőn járásbíróság re\zéru! közhírré tétetik, miszerint 1886. január hó 2ö én LLan)\|rt;nHNf r JálKtN. az én^k nyugati vaspálya Dvugdijazott felQgyelójc. Bécs bon fHengisse 5tí sí. a.) végrendelet hátrahagyás* mellett meghalt. A hagyatéki eljarásnit 140 § a értelmében (elhivatnak a mtgyar korona terüleién lakó neiani örökösök és hágyomáovosok hogy idényeiket f. é. junillt hé 30 ig ezen binisignál annál bizo-nyosabjan jelentsék be, kQiönben a hagyaték ezen ausztriai bíróság részéről a jelentkezett érdekletekkel — jelen esetben-az elhunytnak testvérével Lungsasser Krí-elwt asszonynyal le fog tárgyaltatni A hécs wiedeni cs. kir. városi kiküldött jsrmfbíróságnál. 1S86. május hó 4-én. A cs. kir. országos törvényszéki tanácsnok. 2802 3-3 Bift.8 s. k. X Legjobb minőségű Gcpoliijok Szaponáriagjapjumosú-por. Szaponaria-gyökér, paraffin kocsikenó, zsák. ponyva stb. SzávOszt AlpbouB, 12 ora.iati.jiri. egesilet pinfohsi j\|»lt illó Ifruti;-. tig- es Ihwííiji iileifVi. Budapest, V. Rer. Arany J no* utraa tf »a. 2807 2-3 18 év óta ösmert RKRGEKféi. orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN orvoti ffkíiíiéljok által »joK» Ansstria-lEagy&rorBBacbac, Pr»no«i onsag, ITéinetoruá(, Hollandban, SchveicEbftn, Bomaniában s b. már ¦¦* év o'.t, fóüT^ iikörre) b«MO»vtt»tik m lnűennemú mint síin te u arezbór nlndenAlr lia ellen kui<>t»CM«D a ríib, aa ídUli «• pikkely artmör «1Iqu. a köti, (töniSr rrpidréaj, a fej 4t mijtolt, agjtMTaiBtt rea«aorr, a f a ^y?rm-ktk valamennyi kfilaA í«,bftlaga«gai fulea. E««bfelül mindeo kioek mint a aört tiaitiló moadótter ajásltaiik. Ára ditrabonkiat haKinkUti utaHltitóMül e«yÖtt S5 kr A Berger-féle kátraD} suppui 40"/t a tfiméoj fakátrányt tartalma.! f^!«tbb goodotao vaa kéatite t léoyeg'too kUlóobrtiik iBlod^u flftyéb. a kAreakedésakbso elíforduló kátrány-ata>ppaaok.u5], — m-rt «z-d ••sppiD 35#/#^licTv>rÍn anyagot lartalmaa, fiioom illaUiorasr. ÍS Csalisok kikerülése végett S á gyóg}'8zertártkban világosán Bargw-fék kátrány-tztpaan kérendő s figyelDi kell a zöld csomaogláara. Elismeri skiMuwya kitüntettetett a bácsi nemzetkíri kiállításon 1883 ban. EgyMtiil heUftttet a bel- is külföld risztre ¦ A. HELL niim. Troppau "'• • "•"'"* • !,am-KanÍM»án Pragtr tW a gt6í;¦.,.«.., SZÍ ki- % Horgonyzási vonal. A maiyar kir korinányiival való fiiyíaKéa; narrlnl. A !gbi«t. k){j"bb é* leeul. u'vnaa! FiuLnébtl New Ytrkba Caledo'iia f •«<>• (2(rt7 oDn ,\ Indulá Fmaiébdl jun. 15. Knj»»n"i ímemAlySKilliUai menet jegyk, 1 eeyene mábisás ét ttngfn tflwr.iiiiiU) 1-telek Hud-p«-t ¦ M»ej«r-orsiái nm Í6bh álloDáaaitól E>uk-AmarikM fÖt>b heíjeire. Bzou tárta**; as fjiyf-dOlí ml)r f« an jofo íit M-gj»ror»Ag (Őbb állomásairól • fjvan meii< tjtfyeket arniti.ani el É»«iik»e- tnp»d a\to-k. B-Wrbb'íD •¦ Adrin CampBffití é» H tTinitiinS.ésW. ur»k áltkl Bud-p-xl <• Fumíb.r, V»«é'íifyn"k M-cj-»ror»»»g r«iére U«nd*riton Brothers ur (ÍT >r- gonj-«á«i voü.i.i 21b'J • — 52 Gépészi állást keres Alulírott hutzonnyolcz év óta ekleveles gépész és háztulajdonos a nyári cséplésre egy gépészeti állást keres egy nagyobb arodalomban. Minden közelebbi megtndható 2 - 3 Czech Jakabnál Latearaii VÉD-JKüV. PEZSGŐ FESSKI.IIOKFR JOZ-KT ur S Az Equltable életbimtoaitdtárnnitág NeuYorklxt* alapiltstalt 185tt-bcu íBiiUstisitőldiÜSÓ. .ra 31-ét 911-212-527 M. '.ünrijtngiw, „ ,. 169.411138 '«¦ tu 1886. évben kötött uj biztontátot Suny* 244.829,014 Jrl ¦ Az egész nyeremény a bizto- sítottak közt oszutik szét Minden kötvény bárom é« niuKa megtámaJhatatlknná válik. Dirián'uli k«rüU v.aírügjoök*'- Berger is Wauerman 2771 8--* araknál Nagj-Kaniaaá»- Wajditt Júitef könyvnyomdáját Nagy-Kanizsán.Melléklet a „Zalai Közlöny41 1886. évi 23. tzámához. van elégedve, de a vesetók nem birták hogy a jőveodőbeli . i,o, a pumát. •oalits«o egybe az el o Éré«z«mröl ast bissem, hogy a bát sajaá'attal kell -0 , „.oa.iumi 'fjusag ily aemtt el»dá»a. «rr> képulea vagyok. e„, T-lr>fc,sm Teseiőikk^l asemb-R kri- Aztán, hogy ai erők zseagék, ~»"ái o-ro 'tiroek, t Wk °J' mi>l má* '•¦•tők pedig emberek, kik a saeege ,\|,,ól lepattan a felrfje d"buit megjegy- erőkkel nagy «redméoyeket fölmulaai '(» mar caak -sért ia. mert as ttjaság Bem kép-sek I - Hat bissen éppea ez a ^s e téreu zs-nge, a vewtÓk p^d.g em- baj!— Hsat Hjttság 2O-22eves koré, kik ssenge erőkkel nagy <rdmé rábaa asaage, akkor oem tudom, mikor Tfi«t el sem érkesoek. Ily f»j» knti erősöd, k meg. Tekintsük c-k a uidó-' , pedig csak lsdk»ssiaBi képna a jövőre itkt>la 7—12 eves gy-rm-kekből á'ó " ., ifjúság mint a vötetők titterejet énekkarát, vagy a polgári-iskola több ,, varáét, és s«ibbslani fogná esek jó ] kedves'tlen vissunyoál fogva sokkal ~k!(-e'ut> m'Te' "l^nieréiüoü. álul in- gyengébb a ennélfogva sokkal nehe Itlü aov-azuni áll jól felfogott érd-- ' sebben képezhető növead«keiak elő-dá-,ui)k(Jjn ! sait,s bírálat igazságos-ága -sonasl előtérbe Kleg dicséretére válik ss ifjúság I tép. — lg»a agyao, bogy a astilők nem Btk< i,„g4\ ,if óriási •lf«fisJ(atás mellett, .akarják, bojcy ^yermekeikbő- egyssarre ° ,;v '..'ikendss-rbeaelejbók van tüive, mavést teremtsenek: de jó léekkel biz-¦ oté ass^k beioitéae m-l lelt még ének tosithtiom Í-. doclor ural, hogy ily alapon A 1 is fcgWlkesnak, a atAllal a il való 1ör«kdé«ukröl ad-nyi eko'. . p«dig c««k bslára köte- h-a ^»SU tervi ukt: gjefl jA«, ll?k-ikt>6l jgg mellett w ök«i • t «ttlfik»t i«, kik nem bitesét kiváoják i kiváot«m e szerény ss'bb érsákei tdssba bősei. i lenés: i Ast ia mondja a VéU»mény, bogy a rieaoByok adjecto! korábbi veseiók kedvesebb között oltak. — Coatrt dicúo Azoknak semmib&l kellé t teremteni va lamit, most a megerenUett valamiből less lassaakim semmi. Éa kalönb«B, mikor a Véleményben ast olvsstam, aogy ai csak eltérő nyilvánítja as éneknél at helytelen beosstáss-, a teoé _ y y ali»l » korábbi vesetdk erdemeiből I'-! ne"I » h«og«s«relea gymr!ó«Ag» elleaiben, todoi. de mas részről &llitha<nm, hogy k tenei érték lem mioden évboa egyen-\|Aef jó elő a különböző kom t aagyoa it 6ul ifjúságnál. A korábbi vew Ők m oden tekintetben kedvezőbb körülmé-ojek kötött voltak, de nagyobb busgal-mal azok sem fej ettek ki a mottssi- akoál. Végül ha észrevételt 1-heteM tenni a főgymoásiumi ifjaaág sárüonepélyé-uek mikénti tikere föiou, ugy bitonyára a diaztoroásás asolgáltatoti arra okot, n»rt csak a véletlen okozta, hogy ott a : b»bjionyiij, bogy ebbn asam. De bit a Vélemény erről nem oad véleményt. Lqgyen aaabad tebAt nekem néhány ásóval refl^ctáloom reá. A beotsiá egyike a .seneí kes-de'legeatég" leftegyamerübb, de lgfoato-aabb réaaeaek, ú^yaDOytra. hogy nélküle a legjobb ét legnkolásottabb hangerővel biró énekkarok előadásai it ¦timbavehet-lenek, iot elitéleodokf sert „kivetkAs-tr-ik rhy mikai j«ilagakb6: ai előadandó darabet ;u —a htaguernle, mely oly tok kl ké é kik náteórud -ltoréae foly:án valamelyik . éterencétienül nem járt. i likkitónsk mégi es nyertééi tetasését 1 A tornasisti esskösÖk jósága és liitonnágának megvizsgálása a jövőre lagyobb figyelmet érdemel »naak réssé-')! a ki bei tartozik Dr. Várnék Lámld Lapunk bel munkát irtával a fentebbi Véleményt közölvén, arra a következő sorokat vettük : Vátaiz Ur Kírnek IMitt ur Vek-mén.ere A „Z. K legutóbbi tsámában a fŐgymo. dissvisagájáról közte tttt t a felmutatott eredményhez képest igen í eluéső bírálatom közérdekűségén ói fogva Bséleekörbto mgbesséles tárgyát képest Több oldatról nyert értesítés alapjai mondhatom, hogy az még azon kfiibea it mely általa legjobban volt érdekelve, elfogadtatott, ooba t nyilvánossággal izemben mégxnybébb bírálatot óhajtott volna égy j Debát én es óhajtáaoak nem tehet- tem eleget. A fjmo. féltőbb osztálya növendékei már olvasnak lapoi, éi olvasnak külodOseo akkor, ha abban (előlük is van 'említés téve Régi panats ts már, hogy s itkolailag érettaek nyilvánított fiatal ember, telve nagyra vágyással ét elbifa-lodottsággsl — hagr j« el ss iskola falait. H astan a sajtóban m — dacsára, hogy Ónmagtban tadje, érzi, miként as ered méay aem kielégítő (amint ennek fulu-uujs voltam,) — magát roegdieiérve látja, '¦ormétteles könnyelműségénél fugvs, as elismerést oly olcsó, tőt megkövetelhető dolognak tartaná, mely bármely teltére -Imaradhatlso köretketméoy gyaoáo: buli lábai elé. Már e szempontból sem leheUtt a kritika ¦slikbét;k«ppeni (epodíklíkui.) A kósöoiiég és a laouló-ífjú«i(; jól felfogott érdoke bstárotottaa partikuláris, különös j •Ibirálsat kiváo. Különben s birilst, legyen ht akár alfirmativ, akár aegstiv, ha okadaiolt, érvekkel támogatott, senki által nem fogatolható ki: aoná kevésbé gyakorlati g képz«iu«g-n lapuló tudomány, b y ikaoretikot hagy seneiskolákbaa is a tan árgyaK 1 gnehe-tebbikések iamer-etik el. — Nem mondom, bofiy caak ai irjoa át 6— 7 baag-tserre egyes kisebb darabot, ki elvégeste as ..kademiá', de at átíró bírjon hstároaott teltei érrel, tanulmányotta a dallam, a és motgás szabályait á* ka-.öakéayeaak, ¦ magák ss árak, as )Ü>!H. s 1885. évi arai kő vet k esi időben oly alsesoaysk voltak, DuL7 "Mtí * termelő, mist a kereskedő as qtoltó két évet legrosaubb évei kosé kénytelen ssámitsai. Ebbea járul aaon reákiiooáriojs áramlat, n»ew ayagat és kaaep Európa-1 ba mind<akabb <ért foglal s a „aeatseti maaka lédelméaek" haflgse'oa j^lsaav alatt, a tsabsd kereskedjem elé miod-ajabb kúriátokat emel ; basánk keretks-delmél pedig, BtiveseleaeB a gab«nakeras-kedéat, tamdiakább háttérbe saemja NémetorsságbiO és FrsDosiaortság-bu sí Ig8& év tolyamáo a hossaabb iáé óla tervezett gabona- ás lisatvámfels-meléaek téayé váíuk a habár asuj«bb meglerheltetéa egy réasét át is lehet tán eaea országok fogyasztóin háilLaai : a reánk aeheaedo rést még elég súlyos naa-radaad arra nésve. bogy haiti <erm»LŐ-ink- és kereskedőinknek a vertcoyt meg nehesitse, sői egyet csikkekre nssve lehetetlené tegye. Pedig hova-tovább M agy aromás; valsmeBByí megtaoko t fogyat tó twritJe-téa erős versekysysl áll aaembea ; oly vrr-seoynyoi, mely idöakiat, Umaaakedva tö-megiepmelésére, oly árakat isab, melyek termelőinknek Oo költségeit sem fed esik. Éa Magyarorsságoak isámolaia kell esen árhullamssaokkal, mert atva idő, midőa még befolyással volt Európa a gaboaa-arak alakulására, lelüot. Masap Amerika és Ornssorsság, Indái ét Austtrtlis uralják nyugat Európa piaesait, ¦ Magysror-saág számára aioc* mát menekvés : mint bogy az esők álul tért a tett vtsnoayek-boa alkalmaskodva, kedvezőbb fölarsjsi fekvéséaek mÍDdiaoldalu kiaksásása, metŐgasdssági termelőképességének fokosát* a k i izéi es bitese, t olosó tsárasföldi iiimak létesítése álul, eamije saját ve* aeay k épeseégét. Mindeo egyéb eszközt t módot, mi-aók a véd vamok, állami segélyesetek ttb. ctéltslsBBak, mert emerre Bem vezetők-nak tarvank. — A küzdelem kitört, ast végig kell kezdenünk. Áldozatok sélkut nem fog lezajlani, ea at átmeneti korasa-kok lerméssaUben fsktsik, de nem re-ménytelan Iti a harcsot hosssa Utó óts est bisooyirs éireseUt ayajt a BlsgjeJ«- — A ugy-kaa ¦1 iparos-ifjúság g y Uui é kulöaösea ..merje a. egyes haugsaerek \| Uoui[jk ,.rfcé.Mtét1oly„Dy,r., hogy a., A írás , ^t Bft j § oam riméUttk 0TÓ H\|T\|\|n. .lk.lt.iT.1 ».»>. h.Uj....: mikíp fog de ,, HmrtmlWl_ M.tJ.r<>r„i M.^. az eyee szólam as Öattes songébeo btag- { n sani Veoczel ur birhai mindez iamere- j valóaiina kell I ne "haladják Es elóső krltikáasban lekkel- Kosz baagasereleséa leg ss as oka, bocy as átírásnál siti torok ed oie miszerint as egyes ssólamok a jáUsók teheuégeit ' pedig újra megerősíti mondott ama t»vsimát, bogy vaiuot ulánpóilásról gondoskodva." Ami pedig a tanu)ó-ífjaAg és a vezetők dicséretért van írva t Véleményben, megjegyzésem igen >gyaserü : Vagy van a 'anuló-ifjuafcgnsk és seoe m&ve-- Ha vas, agy az erre fordi olt időben jól ia meg- bőknek as ének és írisére idnjök, vagy oincs. g egtanul akkor kár g vonható kéuégbo jogosulis i k úgy l g jgg taouíó-ifjuság, mint eak vesedAivel ateiD- veBsélyeststve, ha léteié tagadhatatlanul meg ii van aebe-ziivs. A taakség kitttnő UaiMmestar. Mi bituuk benne. S •zon biztos remenynyel tekintünk as elközeigó kösd elem elé, bogy Magyaroraaág mesógasdatága aa aem-osak megállaai fogja, de megerősödve té-sad visssa asea küzdelemből. A többi meseiterméayek, kereskedelmi- ét taksrmáay-tiövényekaz 1883. évben gyenge, az 1884. érben pedig jó kösépteruétt adlak míg as 1885. év, a Urtóa asárssság kÖv«t- ^4: étiében, menoyiségüeg ugysa kiosi, minőségi leg asoabaa kielégítő eredményt Utolgál laton. Ab 1883- évi • t ti r e t ügy minőség •sind menyitég tekintelében köaépaek jelesbeiő; míg at 1884. év ugy menyi-égileg, miat minőségileg kftrfllbaltl egy barm.ddal gyengébb volu Kimagasló helyet foglal el ellenben, nemcsak as utol-\ö két év, bsaem s legköselebbi tassfé! évtiseddel ssembea it ai 1SS5. ébea ssttretolt termény. Hasonló, ugy oaeanyi-ség mint miaőség tekiBte'ébeo egysrást ki.aaŐ ssaratuak 1868. óts oem volt ¦ ksmsrtkerflletaak pia őséi jelealeg esea, magasabb igényeknek ia teljesen megfelelő áru bő tárhasát képezik. — S-jna, a forgalom esen terményünk tekintetében is, s jelenlésünk tárgyát képesÓ évek két sl éjében telette lanyhának bizonyult, minek oka egyrészt kisebb siAllőagasdá-ink gyakran panassolt kezdetleget pjn-ozekeselésében, másré st a Gotihárd alagút megnyílta óta azemlátornáit növekvő A SOprOni keretk OS íparksUMrt'olass verasoyben Uláljs msgyarásaUt. " {At 1885 év ki ttnŐ terménye jelenleg [jobbadán még a termelők éa aőtvotitő öaképso-egylete f. évi jaoiaa hó íi áa a .Polgári K^ylet- k«rti belyiségét>ea as itjasági egylet alapja javéra Kovács " ^bos, Qeiger Miksa ur.k és rl>jgató> Béla elemi-nk. laaoló szíves k6sr«niÚ-kodésével, Wéber AoUl tanár u' vese táse mellett éaek-, sosw és asavslatul egybekötött jótékoayesélu sári körű is-vassi táaosTigalmat r^adoz. MAsor: 1) Nemseti ima Bar .y Edétől; előadja at éaek.kar. 2) Lacremia Borgia, DoBÍsetü-hegedün es csimbslmon előadják Kovács Ferenet ur és rlajftsió Béla. 3) Hs én snUt tudhatnám, Bartalas Istvántól; előadja as énekkar. 4) Gábor deák Vöroamsrtytól, asavalja Stalsy H. ur. 5) Fiametta (Romáocs a Boecaoció-éneklik: Mtraios Ede és Samu L., urak. 6) UéstUt TitatsestmQ dalműből. Mozarttól hegedan alŐsdják Kovács F. es Qeiger M. urak. 7) Be sok falut. Az éa rostám takaros. KáUy Gyula tó! el6adjs as énekkar. 8) Magyar népdalok ; oaimbalmoB előadja Hajgató Bála, 9) Tavaaai dal Wéber Antaltól, (taóvs gél irta Hajgató Sáador,) előadja as éaek kar. — Belép' idij asemélyeakiat bO kr. FtlalfiseiéMk köasöoettal fogad-UtBsk b hirlapilag nyugiáztatnak. Kezdete 8 éa fél órakor. KedvesŐtlon idő esetén as setály a PoJgári Egylet rme-leu teraaebea fog megtartani. — A nag>-kAnfxaai isr. ítkolák-baa ss es évi sárvisagálatok következő endbeo fognak meg tar Ülni: Jun. 12 éo d. u. torna as 5. át 6. osntáiyb és kési-muaka-kiálliiáJ 20-és 21. d. e. kereak. iskola 22. d. e.Ifiu-oasUly. d a I. leány-Mstily. t2 d. e. II nu-osUly. d. u. II. III leáoy-oestáiy. 24. d. e. III fia-oeslály d. a. IV. fin-osstály Í5 d. e.IV, V leáay-tály d. u. V fia osztály 27. d e. VI ossUly. 28 d. e. Vlleáay-osstály éséaek. 29. d. e. tsfeai tiastelet ét ai értesitó ki-oastás. A vissgálatok nyilvánosak lévén, htokra a tsQlfiket éa tanugy-barátoket itateíettel meghívj* »¦ igatgatóság. — BetA detet* Ugy hisaem^Bem kerül re el s tek. aserkesttó figyelmét tsoa tzomoru eteiDéay, mely nem reges jiíj városát érte egy óriási tiiivéas kóveikestáben. A véss nagyságát ha-lároaottaa aaoa eser öl fa okozta, mely a város piaczáaak köaepéu volt halomba akva. A kspok aagyréase erősen megrótt at alkalommal as ottani elöljáró- tanulhatják atsl. amit rosttal hatnak; — ha pedig bíbcs. a dolgot erólte'Bi, mart tasak kultivá lásárs idő kell. VégQl ki kell jelentésem, hogy én aem sí ifjziBágot, tem s vetető ke t aem kívánom lessoritasti a pályttérrÓI ¦ lei-kemei igsg örömmel toltttts volna sl aa eredmény fokosoLtsága. Előttem nem a vezetők tzemélyisége, htoem as Ügy le bepelt akkor ia, midőo bírálatomat meg-irlasp, és pedig fajdalommal írtam meg; mert én ie ast óhajtom, hogy a mfivé-tset ápolása áltsl a isép ét nemessel mennél jobban itmerkedjsnek meg t Uamók, Ét éppen esért a bírálatba! mondottakat újból ismétlem ét fen tartom. E* most eogedja meg, doctor ar, bogy magamat benataatam. Nevem : Wéber Antal föjeloatéso. As 18^3, 1884. és 1886. évek i lyes jaln fÓjeleBtésank tárgyát képeaik, aems«tgsrda«ági tekiatetben nemcsak aa aloteö tiasBayslos év mint politikai öaél- lóA idjk h k ___ . ^ ^ y p ben, kíilftnöseo, ha azok nyilvános vias-1 lósAgank idejének: haaem a kamara gáo matsUják be agy évi tarul ás uk arad. életbelépte óta almákon majd katsser «ly \ ba dökk i ltláabb menyét Hogy a vesetők emberek, ast ugyan fi ösleges vol1. kom tatáiéi, mert ai' mia-deoki tudja;aki pedig oem tudná, köay-nyen meggyAaŐdhetik fefőle; mégis meg-jegTiem, hogy férfiaknál — reodes kurUlményelc kosÖU — minden actio reacliól kelt a így a negatív birálataak Bem hanyatlás, htaem fokozott te vékeaység a termésseiss káW»'ka«ménj«. Eu i.galább — már ai ifjoság érdvkébea u — . aéseten vsgywk. I Hogy s jsloslsa; fstoaUtott sri-' menyi tum hosssii idösaskvsk it, Isg'unulságoaabb évei közé torolaadók. S aaoa ttpaastálatok, melyeket a kteelmult évekből mernünk, aem mib-d«o a^cslomual OrvsedeUsék is. Kivált ŐttermaleM&Bk, főkép periig gabona termetesünk s vele saoros össne-fOggésbeo álló gtbooskeretkedás&Dk, as utoltú három évet teljes joggal a legköselebbi Sét avtiaed laa^rsdoftáaytoleBabb évai késé torolbatjt. Igas agyas, hogy sem ss 1383, t asj J884. áarbaa asm paossskodhmt It évi sredaényekkel hason-'taok tulajdunképeni ross termésről, «At Lom egybe? Kérem, ai nem ia lehet ssátkép. m«rt osak így mosdható ss«f, hugy as idei prodaotum kisebb v-gy aa-gyobb-e? aaashsladott e snfjaság, vagy »am ? Ha aaonbaa as kivan Ütik tőlam, ss 1885. "é» termésének etedtaioys. aa Atla^as termésaf haaaaiát vaUssival meg ia halsdá : de as Qs.et menete esen egéss idő alatt oly aaayira vontatott, ai ár hal-lánuAsok oly aaayira kiaaamitbatlaftok • atuán válik el, valljon sí uralkodó ked-vesiilen üzleti viisooyok nem hiutitják-e meg aa esea termény bt vetett reményeket it. <Peljt kf > Hírek. — Mai asaasajakavól tárásaké miatt „Csar nak* rovat kiaasraslt Aa iparos [Qaaág öoképaő és be tegsegélyső agyetttlete PuoÓad napján a Polgári Egylet kertjében ének-, sane-ét tat vajatok kai egybekótott Unos-astély rendes. Előre ia felhívjak s kOataség ér dsklődéset s as'p ás nemet őséin, agyasa-let sttályéra, mety a jótékoayságom kivtt: aaórskosátra is alkalmat nyújt. Az érdekes aaasss-fcaa a téafci jé ásva ansraplM kiva) as 8 évet Htjgt'0 Béla aevevel találkosank, k> gyermek kora. dacaára már is agáss kis maráss a cimbalmos. As nyatefi sikertilt. Semmit tem aagyitaak, ha ast mondjuk, hogy as első négyest több mint 60 pár tánesolta. Vá/osunk iq-telligeBCziája és tsépjei s legkiválóbbak á:tal voltak képvisel re. — Straaaz Istvaa &a\|tjrilku hullája — 896 ik «> jooiqí 4-«n a paJüoi tanetSben elisatoU, falbonczoltatott — a felisfat <tt kfi-z9nséf m pgnTugtatasárs KSslöm a boocslelet alapján fölett orvoai rélenényt ,V«l«maj. Ls«d hallá bonezolásából kitfioik : a) hogy s sagált Pffjáo. Stráosa felakasstás által halt lag megr Istvin ciakagyait kötcl, ssoo vessélyea körülmény van, aiert t Weiser-féle raktár, a 6sar»sj vendéglő, a Vacskios-gyár, a Polgári Egylet és a hoavéd lak tanya ssomasédságábtn ssíb-téo eser öl ts vs Ösaaehslmotvs ¦ mi több rendkívüli magasságbaB. Nem ért-lük miként kaphatott ily kritikai pon-;ob tulsjdonoss engedélyt? Hí ssomssé-dok gyort intézkedést kérftak. Iiteo óvjon bennaaket s vésztől! Dj ha mégis megtörténik. Óriási felelősség nehezül siókra, kik s vésst megelőzhették volsa, TöbbisomtaédnevébeB : St. K — A helybeli katk. íógymaa lisjBBbaa s hitum vissgálat f. bo 4 éa ÍÓU Papp K. kis-komáromi esperes-ple-báoos, poapöki bittos ar jelenlétében ¦egtsrtatott. A többi tsotárgyakbol jun. 15 kétÓl kesdve folyask a vissgálstok a hó vágaig. 10 13-ig lesznek s szóbeli éretaégiek; 25. 26. 27 kéo >magáaviss gálatok. - Grassair A derék Feasalhofer ( otaládot iámét gyast érte a. i. vője Mél-, m«C, fulsdái halál nevében; kitűnik b) bogy s haitin nem léteznek oly jelenségek, melyek kéttifb sózhatnák azt. hofj a kárleset egjén Stráoii István ¦sjátkesfllef akasztotta fel magát, tehát, hogr Qagyüko* volt; et végre ki-tflnikr c) hogy - élTéü — súlyoi tud&grols-diit illt ki, meljnek utdkfivatkesess. ot nu-kakepteleone tettek, ir.e'j körOlsiény aeltáo bessámithato, életontsácból végiatt öogvilk«s-sági oknak. — Nagyobb hitelere aláirtuk — Nafj-Kanissán, I38L. jaaiua k<5 &•«¦. Tsr-sánpik y Jásssf, járási orvos. Aagsnfsl d Fülöp, körorvoi ¦ — Erdósy Eugeala mavéssoóaéi itelgett as irodalom- és mü vésse t pártoló egyesületnek egy négytagú kul-dötuége, melynek tisztelgése mögött as s standék lapptogott, hogy a művésznőt hangversenyt föllépésre megnyerje. A müvéssaő igen isívélyeses fogadU a küldöttséget, de sajnálatul jelentette, bogy nem éaekelhet, mivel orvosi tanács folytáo Btsbsdság idejét teljes nyngalombao kell töltenie Ebbe bélé ia kell nyugodni, mert a müvéssoőaek megérkezése is már annyira familiáris jellegű volt, hogy teljesen kizárU a föltevést, mintha isülótöldjére egyéb asándék vesét te volna s ssvsrtslss, a minden óvatio nélküli pihenésnél. — tVyáry Sándor, lapunk dolgozótársa, kí jelenleg műtörtéoelmi tanulmányok tseraése végett Berlíobeo Ur-tóskodik, — nemsokára basánkba jő, hogy a keszthelyi ásatások mű-emlékeit majdan dr. Lipp Vilmos régéti-tudós tti-vétségéből Unulmáoy ózván, szukát a külföldi mdós világgal ii megiimartetbo-te. Et alkalomból városunkba is ellátogat t t „Magyarirodaloméi művészet-pártoló egyesület vendégenként felolvasást tart Michel Angeloro A jelet és hs'.al mű'ór-tésést telolvasása elé nagy ér-iekiŐdéssel lésünk. Ugy halljuk:'20-ika körül ér botsán k. Bettréft é tör hát-kertnél levó 1-éro virr-dóra umeretlen tettesek, hátulról feltörték s a taivaráruanő astn ingóságot elvitték. Is>p>áft. y Btiv«r<bódét juooius l k h levéa hon, minden — Aa orta. vásár hétfóa, juaiaal-én less várntuokbta. — Ij orvos. Dr. Wainbergar %-náci orvostudor ur — mist értesiilütlk — Budapestről Gelleré tette át lakását. — Egy vísaoBlagságoa élet fe-jesodölt be Ambrui Lajos, ett'.erar-ayei tanító halálával. Egykor s«ep te-kiotélynek örvendett és tsélet kor ben ismert, a.Üvölt, Bokoldtlu ismeretekben gssdag agyénül tísstelték.. . előbb, mis; a vestprémi Dsvidicam egyik nevelőjét, majd mint a pécsi főreáli-kols törekvő a kiváló tehetségű (acárát. öossorgalmia bői emelkedett: autodidacta volt. EleflÉi iakolai képtetttéggel ment a Unitókapaő iotésetbe. Eonek elvégzése után, miat 17 —18 éves fiatal ember, UduIqi ksa-dett a magán-atorgalom ut)án eUajáü-totU a német- és francsítByelvet, (s- tóságot, Lovag Stsrigrsdi Segerct ResaŐjvábhá tanán vizigálatot tett a Osbett-». kir. eseredes. BsdeBbea hosssss tsea-\| bergerféíe gyortiráti reodaserből, ms)d vedét után. éleU 58 évében jobb létre I a tornászaiból is. KésAbb elÓképietta- sseoderült. VigassUlhallás ösvsgyt. há rom gyermeke a nagyasámu rokonság lirstja. — Hirtelen bálái Gerócs Anna helybeli 18 évet leány t hó 2. áo reggel 4 órakor elment hasairól gyalog a Ba-csónskihegyre t olt déligdolgosott. Ebéd utas megint munkába állott ¦ folytatta sgést 3 óráig. Ekkor hirtelen rossnllett hotátartóséinak fejtsédalétrÓl, t gyomor émelygésről panaszkodott. Később bányáii inger it nsgyoa elővette, ugy hogy rövid idő alatt már a assvatt elhalt Édes aay-js • a koHUállók láttán a v»8sély nagyságát, nyomban koosirs tették, hogy hs-aa taállitják.UtkÖBbeo uonbsa. — a város végéhes kötél kilehelte lelkét A mag-ejutt orvoaraadóri vlssgáJat aapasarái k&-T tik estében beállott birtataa báláit koaa Utált — A ,kOTMkes)ö-iQak öaképző egyloU' Nagy Kaaiasáa, saom»at«n, 1886. jaBtai Ó-éo aPolgár-egyleti kertbw zártkörű táncakotsoracskát raadea. Kesdete 9 Őrskor, diemélyjegy 50 kr., család jegy 1 frt. 20 kr. A tiaata jövedelem aa egyle-ti segélyalap javára fordítattk: IZÍves fs-Intfisatések köesöaetul rogadtslatk ét kirlhp lag ayngtásUUak. KadvasAtlsB idő esetében a táocskossoruotka a követ ksaő taombatoB, asaa jasiai 12-én fog magtarutni. — A .Polgári Egylet- álul f. hó 2.-án raadasott Uvaas) malataáf fé- p gének pótlásául 6 gym. osztályról gánvizsgalatot, i a 6 oss^ályu bizooyit-váDy alapján érettségi vizsgálatot tett. Miat Péosre kio«vesett, illetőleg meghívott fÓreáliakolsi Udst a> oklevél megsiérzéséért küzdött ; d es alatt megnőaüWéD, a szereDosétlen házssé)s>t viszályai oly katasztrófába Qz ék. mery Ót elméjében majdnem teljesen megaa-vsrla. Pécset 1 hagyta és sok ideig sa)t sem tudták: hol van Csak sajgó tejeinek begedtével lehetett hallaoí. hogy Q-else-Ssigeten. egy igen igényteleo tm-ubsn ta^itóskodik. Később Német-Sít.-Miklósra, majd legutóbb Escteregnyérs .erttlt. Miadenbeo még a tettet, lelket ölő mámorban is keresett feledést. — de aat szegényDek jobb sorsra érdemaa i.lke osak f. bó 2-An éjjel 11 órakor iáJlott halálával érte ei. Neki valóbaa megnyugvás a mindent eltemető sir — Míg a sors ctapása munkakedvét M oesn vette, több jeles paedagogiai dolgosaiul gazdagította as irodalmat, mik ssórvá-oyosaa jelentek meg egyes saaklspokbsi. Vesérkönyve, mit a tornata&itáshoi irt, s szsga nemében elsÖ és páratlan volt • máig is AitSiánosan hasrnált Uuköoyv. E könyvön Ssauter Antal aeve is fig» rá); de es oask s hála krf^lyasa. — A megboldogul'.nak az volt végső óhaja, hogy két Magj-tUaiasáa lakó barátja kik közöl egyik ifjúkori tanítványa volt, temetését) jelen legyenek. De esek későn értssQlvéa, — e véfsó óhaját nem ta«>jasitbetUk. — Temetése f. U iéovoH Lsgyen álma csendes ! — G) ássjelentés A k8vetke4 gyáMjöleotést vettük: Pál Sándor a maga ugy alulírottak, valamint as öei-ssas rokonvág nevében, milyen ssomo-rodott »sivvl jelenti felejtheti* neje, illetve anyjuk, napa, agy nagyanyjuk PáS Sándorné, sxfil. Jámbor Terésia élt* 57-ik svében f. bó 1-én esti 10 óra-kor( hosssas ssenvedés utAo törtónt gyá-mos elhunytát. Gyermekei: Pál Gyula Pá! Mari, térj. Marakosi Lajosné, Pál Terésia, férj. Táncsos Kálmioné, Pál Sándor. Vejai: Murakosi Lajos, Tán csos Kálmán Menye: Pál Gyulánk, asUl. Valter Terésia. Unokái: Táncsos Kálmán, Táncos Lajos. — Tüt. Légrádon, máj 31-én ismeretlen okból tűi támadt ésegy p»jn a egy kukoricsa-góré lelt a lángok martaléka A t&toltok baxgalma dicséretet érdemel, mert ló nem lévén ren-deikesésükre, maguk nyargaltak uebés fecakendojökkel a véss ssiohelyére. — Varasd-Toplirián — e seép fiirdohelyeo, a névjegyzék 4-ik ssáma •serint már kSiel 500 fürdovendég fordult meg. — A vinám áhal okosott saeren-ősellenségek. Csütörtökön, a a agy üune-nepec délben megérkesett a régen óbaj-tott eso, csakhogy földetrásó tfirgetegnel. Mély MjoaUttal kell a kövstkeaössomora esetei följegyesnüuk. As emlilett időben ft. Kausly, ibároai plébános oktatta a bér ma-jelöltek el a teendőkre. Sokan voltuk együtt a papbátban, midőn egyszerre költjük sojtott a villám, 2 leány azonnb] m-^balt, keltő haKlotan meg-betegedni:, többen megsebastiltek — A leányuk 12. 16 és 18 évosek v.liak. Ugít.D»kk'ír at ottani uraság tak«rm>< nva; i> f'tigvujtotta a leégette a vilUtr . KorpaviroD p«d<g beütött egy pajláb-> hol egy a8íii>Dyt és egy lovat sajton agyon. * p»}'* m^g leégett. — SzitiUör Mümegrn. Ami meg soha nm vujt, most van Sum-gjn, ifjú I Moner Imrpi vendéplís k^rtí hel\it>«t:Á bn Irsny ZiemdDd átinigatgati1! stm kiirt rögtönzött, fkként sikerült 6 "'¦ adásra bérktnt nyitói; Btnbi.dbD élve-setesebb a müvéssettei való pror>">l»ía'á»t néxoi. miot tpr^mbeD. &«mrek«rül' t f maj. 27 óu eddig ,So é: p »nl". BNe d m^g ms anyját, v:dd l a lányát. „Sári léui" és „Secki fia". — As n»i a<ó annyiból igna tapintatoa, hogy ssinmll és vígjátékokat adat elí; másrésst ajánlhatnék, hogy jobb és több tagból álló társulatot MervMien, mert ilyennel alig vállalkoahatik a kötönség igényeinek kielégiterére. -- At igyekosatet tudjuk méltányolni, ha tör©kvéstlituak,amive«ü fogjak méltatni. Kri likas. — GT«i»shÍr A követkeso gyáaa-leleolést vettük: Ssirmay Jós«fné ssüi UU Ssidooia és gyermekei : Béla, S.m.« Árpád, Aladár, a magok és ssámot rokontág nevében megtört isivvei jelentik a felfljthfltlen — hÜ férj • legjobb atyának Ssirmay JÓasef nyűg. uradalmi tissUnó-nak folyó évi május hó 30-áo délutáo V, 3 órakor élete 56-ik évében bosssu ¦seavedés és as utolsó szentségek áj'atos felvétele után történt gyászos elhunytát Belatincc, 18H6 évi májúi bó 20. Áldás és béke poraira! — Szerencsétlenség A légrádi molnár fiatal, 21 éves felesége a forgó malom-kerékbe valami éket akart igs-sitani, a kőiben jobb karját a kerék da kapván, bal keié vei akarta kissa-baditani. Most ost a karját leski-totta. s a csareacsétleD aassooyt el huj i-'.otta. Éleléhw kevés a remény. — A PflnkÖ»di anepekre Kéjvonat indul Kanissáról í. hó 13-áo 12 óra 15 pereskor, a vonat érinti Bécs, Trieat, Fiume ét Budapeatst a Triest Fiume vonaton utasok a világhírű Ad-lersbergi barlangot mely vilány világítással van elátva, atinte megtekinthetik A ssállitási dij igen előnyös, mit a hirdetési rovatunkban meg lehet tekinteni. — A jegy 14 n»pig érvényes. — Altissjruiaai Gsasrui Lapnak hir-detéii rovatábao klliöljük at em ti tett táraasiff 18S5. i káruámadácait Eiek agy >t öilet-lorgftlom terjedelme, s.l&miot n -\in nyere-•4g "gyági nemkülönben jelant^K«tij Ur-tlk(.k i»k el6rláté é gondol fyfljte*- éi A.tsy ib\ által efrarárt imponáló hátán ttya-o oluak. Oly uámokat találnak aaokban. ioin k't c«»k efToafy aráarn oeBMetkftzi tir»-t.ág ke],ek kimntttci. mely a bistoaitá>i Q/1.-I 6<-im agait efyforma gonddal ét as ujknr fi,.r.e« muuaJci etxk&seia«k falhasvcá-;á-áv.l üzi A dij i illetékbeitel as AaaiM ..n.-it.., ágakban 13 064 237 frt 76 kr. Tolt; lbctj-exeit idkák 1 199.179 frt 12 krorl i&»«d«lai t hoauk 1886-b»n kifisvtett t9 576 Kár <M)4-2.:j51 frt 17 krt i fényeit. E nariot tt-bát » Q«Qerali funá^láBa -%tj\ 1831 óu 5»üi:>6 káreMlben 187 4«5,6§9 frt 68 krnyi kir'Ontéíi í\íE7(;rt fileUtt ki, miból cuki hóinkra 96 666 kirea«tb«o S4.876.78O frt 99 kmyi \|«ie« wik. A Üasta Dy»reté( 1. J4Í.ÖSK m 55 krnri Bu««»t ért e). EbbJl a tuUjdottKÍpeoi bístoaitáai fl«)et ssak 677 074 frt 60 krt ri^dm^nycutt »«fy máa uít^I as Sm»pi formaiam .aiot^gj 4\|4-át jÖT«delo>«Zte, ¦ely ieuT nt>\6 bisonyitékit képeú annak. hoRj > O'neraii djtí-telri igen mérsékeltek, míg kárbecsléasi 'r"» kuliuvk Ki érint-tt ti.it* n7«ifi«yh61 141 &44 frt 68 kr w értékpapírok árfolyam infadosásira alakított trt»- Ukko., 848.623 frt 75 kr padig as iscatla tanaiftkalap)áho> caatalUtott, Btly jT* rn.ii.okki] x, el«ó alap 967 419 frt «1 krra, a másod alap pt>g 1055 76S frt 40 krra emelkedett. A dijU't.kékok 1 30S 25ö frt 34 krra uoporitotuk i 21.484>5I frt 23 krnji tBkmtrJye* ÖM«ejtet ertek e(. As iüti»et &us«S t>iitotit«kalaPíai 1,786 UU frt M krnTi gyarapodást mutatnak im 1885. d?cs«nibr 31 t-n 33,279.016 frt 21 krt teaxnek, melyek a leggondosabban és fc l«sj>bb értékekbe vannak eikelyexvc, qjj hogy ">eg a legAggodktmasabb bittoaitottat ii bittoD«áfa iránt teljeten meg-oyaftathatjék. As ohsm dijiartalíknk ily bú»i» javadalmazása mellett mégis axou helysetbrn Tan, hogy * 315 frtul befizetett rMífécjre 31U frank Tagyii 124 frt onulékot aráaybau &zet. Kién körü meny v»l»mint a QvoeraU köstsdomáaa mélúayoasága, garantiái szolgil-Utoak > mellett, hogy a tárMtátoik már >« nagy irányú Usieie még mindig fog emelkedni de eian haladat már UUtoeitva it vau a tar csajában leró a jö»S éTekbec e* ed ékei 22.436 US frt 70 krnyi dijkivtch-zT«Dy«kke] a tusbistositisi áfban, Talamint a 8H.330 607 fft 12 kr. tókebistoaitáual ai életki»tosiUi ág-ban. A kö««yfllése« a tárutág tiastruelSi i« aj váU-stáa ai. ertek éi a tarsuá; magyar irasgató taoáaaai H«gdQs Sándor ét Koriz-mics Lásiló arak egybaogulag ajra m«gvá-taiztattafc. — Testi szervezetünk titkai. A vér égési éven it folyvást hasz oilhaUJaD aoyazokat választ ki, a melyek ha idejében nem távolittat-uak el te«tfloaból, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és ÓBzszel vau az arra való idő, hogy az év folytán testünkben lerakódott fölösleges éa az egyes szervek működését akadályozó anyagokat s nedveket (epe és nyáUa) egy szabályszerű, a testet nem rongáló, tisztító gyógymód-1 dal eltávolitsuk s ez álul más súlyos hajóknak el'-jét vegyük. Nem csak a/uknak a kik emésztési zavarokban székrekedésoen kolikában, bőrkiütésekben, vértolulasokban, szédülésekben. a tagok elzsibadáaában, bysteriában, I aranyérben, gyomor-, máj-, bél stb.: bajokban szenvednek, — hanem az\| egészségesednek vagyis a magokat egészségeseknek taétoknak ép agy' sürgősen ajánlanánk kell hogy azt a. drága, piros életnedvet, a mely ereinkben kering, igyekezzenek a maga teljes tisztaságában és működésének j erejében, czélszerti és óvatos gyógymóddal fon tartani. Erre nézve mint legjelesebb gyógyszert; a Braodt K gyyógyszerész féle svajezi labdacso a melyeket legtekintélyesebb orvosaink is, agy kitUoŐ hatásuk ,mint teljesen ártalmatlau voltuknál fogva melegen ajárlanak, bízvást ajánljuu Kaphatók a gyógyszertárakban 70 kr egy doboial. Megfigyelendő, hogy a dobozon r»jta van-e ezégjegyül: egy fehérkereszt vörös mezJben s Brandt R. névaláírása. — Pi«cri árak 1886. joaioa S. Buaa 7 írt SÜ kr — 7 írt 50 kr. Bon 6 ín — 5 frt 80 kr Án-* 7 frt — 6 írt 50 kr Kokoricxa b frt 80 kr. Burgonya 2 fit 60 kr. Ss4d* 3 frt. ¦l frt W) kr. Stalmi l frt 5o kr. — 1 frt Upveaér és kiadó: SZALAY 8. Feleifis aaerkessto : TASS ÁLMOS Uptuls>jaoDo. : WAJDITS JÚZSEF rtf yllttér.* 300 forintnyi dij mellet jómioflaégü életiiö lOKcuélaierab előállítását nálam meg t»nulb»tGi, esetleg 4 év Óta teooá'ó jó késelés és nagy vevókfti0n»é<grlrfn- cLelkeso élesítő gyáram oagrobb vái«-latok átvétele TÓgHt eladó. Tiss teletol \|f975,tk 886- Arverési hirdetmény. tkvi. o réaséró, kdihirre tiutilt, o^ MftrTttliCf Jósmí o.-k»DiHki lakói v«g. r?h»jt«tÓDkk BaJídi Igaács iDt)i Aqb, K»(«Iio v^rebüj út kieovedö QagT. kaoiiaai Iftkótok «ll«ni Iái frt. iQ^e 1885 «»i »''p"«inbep bó 1-töl jirü ó1 k.m.Uit 28 ll 28 kr. p-r, 5 frt. 95 kr ,«,! r»b«j:i> k«ra!mi 9 frt. 50 kr, jtl.í,^ • méf; felmeraiendí kólugek iri,,, »í([reh«il«ti ügy<b«n • fen n»»e«. kir tö-Tiiiíl terttlotéhes Urtoii o^ ríc.i 496 «t»j_b«n » t 3290 b 3294, hr»«. ». felTell 520 frtr» — n»íjtéc«. 498 ..kboii A t 3395-3402 hm. , i.lTett 294 fnra, 599 o.gyríaei ijkk„ A t 32S5—3297 hr... «. f»l»«t 402 frlr. beotült B»li«t Igoáon oeje A»d, K»Ulm talftjdooit képesA Tiiuághóic le* ÍDgatlaaok birtok msleokeot k&lón kaoo 18S6 angu-itai. hó 244i é t. 1U arckor Kagy-Bcrnén a i,„ tig bíró báaio»[ Ur.^.varj ö; uU ft pere* ügyvéd, T»gy belyelteae kúsbejn tével magartaodó Dyilváoos árveréa.c elad« dí fogaak. Kikiáuaji ara faonetb kil-ti becu- Arreremi kivaoók tanutii.k , beoár lU/0-»t kéatpeoabeu. vagt óv.. dekkép-i papirbsD a kikQid&u kei«h.i leleaai. Nag;-K>D>s>D a kir. luki tijkt lályáníl 1886-bui apr'l bé 22^1. g 2006 2-2 élesitógTá>osSegecl« legjobb asztali- és iiditö ital. kltflnó, hsUsunftk bizonyult köbögfes- 6s sftf»jokii»l, gyomor H hö- lyaghamtDál. 2711 6—90 Mattoni Henrik Karlsliai és Bpest •> L rovat alatt kftsl6tt6kért nem álal MelSságec » «^rk EvtU 2811 1—1 Előnyös kereset Minden riDgu á<iaudó ic-d)6- Irek. kik a törvény tltnl m e encedett állam-én idmkAd s»rs- j SJ) «k rÓ4ilei6iaté« m llati v atj«- •ávaJ (-« 1883. évi XXXI. u>rv. c« aserint) foglalkosoi óh"jti.a.H, Igen el&njüa feltételek m« leit laiod-iuiioi f^lTétrtD^k. Némi x>>r-galum aaetéb«a tőke é« kocxknx-tatá* (ri-iro) nélkül b«\onU 1O0 e«<-ax 300 frt kooin.ii kereshető 23oó l-'.i Ajáolatoic a jeleo foglalkozat tnrg- nv«té»éve>\ intéíeodók a fővárosi váltőütlet-táraaság Adler és társához Budapesten tt«tt: A gráfzi 1880. ivl oraz. MáJliUtao elisaerásl oklevélUl-A triecT-.i 18E3. evi Idillitáaon bronx-éremmel. A bécii 1883. é nemzetk ryogyizciésx. klállttáon SAVANYUVIZE kltáciC a;o)gl»tot t«ra fCleg a» emétttéai savaroknál • k gyomornak ai ixWgr ndn-r banttlmíin alapuló UjMbaa. Áluűábw a-vlx aitDdazon köroknai kiTiltS ftg;«lm-<t rd<-ioel, m«ljrekbeD a >zer. . élet tamogatáaaUs am id«g»o<baw működödnek f&líoko/áaA ktvaoatoa. Borral haszna Inra kiterjedt kedveltsógnek örvend. 1.800,000 N»gy-K»niisán kiphití: Feeaelhofer J. Kosenfíld Adolf Schwkn & Ttaber, Marton & Hnber Prezluujer & Dentsch. MartoD Adolf, Mit Mityii, Strémm & Klein éa Zeiinger Lajos uraknál. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO O A pünkösdi ünnepekre vasárnap Q janius 13-áu 1886. 12 óra 15 perez- Q kor reggel . O majdDem felára leasillitott ueaetirftk F um«, Tneast «¦ Budapeatr. Eaniaalrtl Béeaba II. oast. IC frt 10 kr. III. out. 6 frt 80 kt. Eaniaalról Béeaba II oaat. 10 frt 10 kr. III. oi« 6 frt 80 » Kuiaaáril Tri«.«» Finmíba II o««t U frt 40 kr III otat 10 frt 80 kr Kaninarél Bod»peitr« II o«L 9 frt — III. °a»t. 6 frt — mely érvényes 14 napra. A Trieszt ragy Fiúméba ntazók a vüághirtt adelsbergi barlangot, mely Tillany világítással van ellátva, megtekinthetik. Minden közelebbi értesítést adnak a vasútállomásokon levó falragaszok valamint ogyaaott ingyen nyerhető mttsorozatok. 2726 l-l G-. bwdtja, I Kolomatrtog >¦ ŐOOOOOOOOOOlOOOOOOOO^OOOOOj c. m wrM l . mely egyetlen Európában érkezik Tarosunkba, s csak 3 napig tart előadásokat, és pedig hétfőn 7-én, kedden 8-án, szerdán június 9 én 100 személy különféle nemzetekből, körülbelül 60 lóval, elefántok, tevék stb- Hétfőn esti 8 órakor nagy diszmefrnyitási előadás, kedden és ateruán 2—2 előadás, az első kezdete 4 és fél órakor es 8 órakor. Kedden dtlutáa 3 ét 4 éra között nagy ditzmenet zenével a város fóutezain Minden bövebbit a falragaszok.\A(JY-KAMZSA, 1886. Június 12-én Elifiieti' I ér . i,r 6 fct-------- ,., 2 trlW kr jí.- l <r,»k, II1 B H K T f. 8 E X .bot p~ulaoru> 7. ai^odtin DirB>l-n toribl-i aorért 5 ¦' HYIITTEMEH Ol'kAot I i ilMék wi H 30 k- «tMt f I ! eey«-«li r 24-lk szám 4 Huszonötödik évfolyam. üti KÖZLŐIT. )a» »•!)«¦> réssét lUViftkS »4ay#jfc a M' k-•!(&¦{,• (••« iva«i rM«ét illett kBrtoaéR pdi\| kiadóim ft.albo* bermei dSk Bérnsentotlea levelek tat* ío-f»<ÍU(oak \|. Kezlratek vnza bm kalittá* A nagy-k nizsai .Kereskakimi 1/wrbank'. a .nagykanizsai inkéntei tűzoltó egylet, a .zalamegyei általános tanitá-UtláUr, a .nagy kanhsai kúdednmelö egyesület", a .nagy kanizsai tisiti-ónsegüyzű szövetkezet', a .mi^rvni kensktdtlmt < iparkamara' nagy-kanizsai kúlvélautmányáxak hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HEIILAP. Mi te$2i tönkre u iparost? Nem jogi fejtegetésekbe akarunk ezáltal bocsátkozni. eeyednl t kisiparosok mindinkább nyomasztóbbá iái-, helyzete, s u e aiatt napról-napra szaporodó panaszok ind tanait bennünket arra. hogy kis-ipironk érdiében 8Z"t emeljünk. Nem jaj vr^zéMni akarunk- a válságos helj-ktd.-lveket fölizgatui, zct fölött s clSoeritem. hanem a baj kutforrá-sat akarjuk megmutatni, és annak ortn>!ására irányi jelölni átmenet nehézségeinek tudták be. téDj az. hogy a felszólamlások a torvény alapiin elutaj taítak. a kérdésekre pedig azt válaszoltak, hogy e Utrvésvczikk, alkalmazkodás vé gett. a lectágabb értelemben veendő magyarázandó. A reklamicziók elhallgattak, a nagy és képzeltebb ipiros igyekezeti Hágát ezen nem annyira szabad » rseoy, mint szabad szédelgés ovm, a szegény kisiparos pedig napról-napra kutatja, hogy miért fis megy ó löokrc. holott t leguka- Uióta az uj ipartórvéay 18S4. ^„„bban él, dolgoznék ó sme május ISíd szenlesitéat Dyert,«át» ^ de nem ktp ._ mBQk4t! -mim egy táthautlu betegségkor- Az orgzic,ot pedig nj módjára ellepték a külföld kétes elégéinek utazói, mert most már szabad volt a rabár. Hiponta lehetett ohasni a fővárosi lapokban, hogy : „Maidon zentesítést nyert, a atatlan betegség r-S—a-krcrpírt, kor bár g szabad ipar áldást- hozó Tédangy.laként szerepel. .Min-den iparosnkí joga van. ugv saját, p mint mások készítményeit nemcsak x y képv,8e\|oje Parisból megér-likhehén, hanem azonkívül az or- keie„ , Bifí r,i15zléku újdonságai s/ág bármeiy heh én tartott ortzá- „egteiiDthetók ebben Tagy abban a 'B,s vásárokon. »kár személyefen, a,allo)iibaI1. A f6,áro»i' közönség akár megbízottjai álul eleuatni, to ^^ sjc,ett péntóvel, honi iparunk vábbu jogában áll azokra bárból és raT,!lír,\| , külföldieket gazdagítani. bir«ikor minták elomutáttsával is i ^j l bir«iikor. minták elomutáttsával is, me, t hiábl , mi TIgJ lo„. megrendeléseket gyűjteni vagy gyüj doni uj,ionsAí!, az köiőnségÜDkre rend l«tni. mpgriDdelt munk.t teljesítem, kÍTÜi vonzó hltáet gyakorol. Sze vafy mauka-sai iltsl teljesittetDÍ.* génit honi ipar! Így s»>l rz az ártatlan, négia ha- Leg.lsó sorban szenvedett a iájában kíszMnitbatatlan károkat tormAny 4)ta] oly nagj áldozatokkal niozntt Kszttnkbe jni tatja támogatott diszmuiparunk, a nói és szakasz a férfi divatezikkek ipara, szóval Isxua régi példabeszédet: .Adj a tótnak iparágaink. Közönségnek mennyit ál szállást, kiver ¦' bázsdból,* mert doz fényűzésre, azt jól tndjuk, de szabad tért nyit nemcsak a honi, de mily rosszul esik az' tudnunk, hogy a mi legtöbb baj, a külföldi iparnak ez áldozat nagy része külföldre ván-is. hogy hazánk bármely vidékének' dorol ! Felesl'ges mindazon ipaxág«-iparát házalásával, tolakodásával és kat elősorolnunk, melyek ily módon szédelgéseivel megmételyezze. Még \| többé kevésbé meg lettek támadva, fél éi sem múlt cl az uj ipartör-véay élei belép :e után, már is sfirOcn átcsap ez már az iparról a kereske delemre: ki ne ^smercé a külföldi gyarmatáru kereskedik 5 kilós Ibl- deméoyekkei űzött szédelgéseit érkeztek a kérdések és felszólamlások ezen §. helyes é; tel mezese végett a kereskedelemügyi míniszte- H<>ni iparosaink viselik sz adók numhoi. Ott azouban a bajt nem különféle nemeiben az állam súlyos Ítélték meg kellően, vagy csak az terheit, a külföldiek pedig minden megadóztatás nélkül, mert még a behozatali Támut is • fogyasztó kö-zöuség viseli, aratnak busásan. Vájjon nem-e a pénzügyi tárcím káro-siitatik ez által? mert -n lilétekre adó kivetve nincs, de alig is lehetne kivetni. A fúvárusi iparosok élelmesebb jei i?) és azok, kiknek amuey is kétes existentiája a külföldi invasio folytán még válságosabbá vtlt, utánozták a jó (?) péld»t és elözönlőitek vagy személyesen, vagy utazóik álul a vidéki városokat. IdéDyról idényre elhalászszák a vidéki közönség java szükségletének szállítását s ezzel a vidéki iparos sarokba szorult, mert ó már nem utazhat sehova, ameonyiben ugyanazon famo-sns 50. §. további bek¦¦zdései a hetivásárokat idegen iparosoknak látó gatni tiltják. Tehát megvédi a nagyiparost és a falusiakat, hát a vi déki városok iparosai mit csináljanak ? Fizessék itt ott a 35", — 50", köz ségi adópótlékokat és nézzék miként jár nyakukra a fővárosi iparos és kereskedő mert ma már m ludez le hetséges. Kemcsa* a v déki kereskedőt ingatják meg 5 kilós küldeményekkel hanem a fővárosi bor, szesz, termény, gyapjú és mindenféle alkusz szabadon utazgatja be az ország minden vidékét, a termelőtkel előre csinálnak kötVt mindezt a megtelepült ügyleteik ntán adó fizető vidéki alkuszok rovására. Vázoljuk e szomorú képet to vább? Elmondhatnánk még azt is, hogy a vidéki iparosnak vannak ám munkásai is, kik megtelepedve, családjukat kezök keresménvébcl tartják fent, de mivel munkaadójuknak forgalma megakad, ók önhibájukon trvül sanyarogoak. Meg kell nézni a munkás-osztályt egy vidéki váróéban ; szomorú, állapotuk oly képet nyújt, melyen önkéntelenül is meg kell ütköznünk De ne bolygassuk a szocziális kéidésekvt. áldjuk inkább be kell lator a sorso', ho«;i hazánkat ,ddig e veszélytől megóvta. i E törvéuyczikk tékát nemcsak honi iparunk t'-jlódését gátolja, hanem az állami bevételeket is tetemesen csőnként i ; nem csak azért, hatatlanságái. jelen állapotok tart Buzgalom a haza ¦ paroaok és iparkamarák részéről és minden nyerve lesz. A külföldi házaló iparmokat hiába adóztatják meg, mert az adóját úgyis a fogyasztó közönségre há- mért a külföldről importalt czikkek jritan. Kllenben az 5U. §. nodosi-jövrdelmi adót nem fizetnek, hanem tásá oly módon, hogy .iparcikkeire mert a házalás álta! elnyomott vi- mindan iparom bárhul minták után déki iparos lis-an bar. de biztosan a rendeléseket gyűjthet, de cak ismét bukás szélérc sodorunk, s bár neve eladóknál, nem pedig a közvetlen nem fordui elő a mercantil lapok fogyasztó közönségnél', ez letne vé hasábjai köz- >t. az állam mégis min- leminyüuk szerint a uiod, melylyel jden egyes tönkrement iparosban egy, a jelen iparügyi \iszonyokat ismét még pedig jó adóalanyt vészit. & rendes mederbe lehetne terelni. A j Fönnállása óta e törvény sok "uéki közönség azon részének, mely-'keserű tapasztalatokra szolgáltatott Det igényeit csak fővárosi iptrezikk , alkalmat már is erősen mozognak elégítheti ki, annak van módja ahhoz, az általa sújtott körök. A monarchia n0Bv • fővárosi iparost felkeresse, osztrák feleben ugyanilyen nyomasztó "Ki rendeleten nála minták küldése viszony léte'ik s a linczi iparkamara utn ''j sithesse. ivolt az első mely ezen állapotot Hl egyszer a vidéki kUipá os behatóan tárgyalva, javaslatát a hozzá mrg lesz mentve a házalástól akkor legközelebb esó pozsonyi iparkama nagyobb forgalma álul önként fog ,rának küldötte meg pártolás végett, azon igyekezui, hogy dusabb raktár ; Ez lényegében már tégóta foglalko- » ízlésesebb munka álul a nagyobb zik a házalás kérdésével, de mivel igényeket i= kielégítse. De míg te-a viszonyok nálunk mások, kivána- T0Je aiaei hozza, ajdig nem is tar.-tosnak mondotta ki az összes hazai "•' oly. finomabb cz.kkeket, melyekbe ! iparkamarák együttes eljárását a <*' pénzét ölné, mert nem kére-czclbol. hugv fellépésüknek sikere «" n»'» lenne s a megtelepült iparosok nyo- ! Hiszsittk, hogy nem ered meny- másztó elizetén végre segítve le- telenttl szólaltunk fel. Reméljük: gyen. Mi 'lehet iptruMuk érdeké-1 helybeli derék iparosaink nem fog-bén vélünk fe.szólalui, midőn tolmá- j»k érdekeiket szem elől téveszteni, csoljuk hogy lépjenek a cselekvés terére; ne csak pártoljuk sz eszmét hanem egy fe terjesztetten a soproni iparkamara utján, melyhez mi is tartozunk, igyekezzenek a törvény-csikk módosítását kivívni. Ki tudja, hogy az edd g még hánoritlauul űzött iparok már a legközelebbi jövőben e törvényezikk hatása folytán nem lesznek-e szinten megtámadva E módosítás bar nehéznek látszik, hitünk Bzennt nem keresztül-vihetetlen, mert mérvadó helyen is hanem együttes fellépés álul igyekezni fognak városunk virágzó iparának létkérdését biztosítani. A soproni kereiic. és iparkamara fójelentése. iFul)- .Iá..) KedceiSbbeo titkait.k t atrhsle-nyécttót vicaosjai. » mi Bem moadb&tó l L o t^rrn s gaadMigi «gyMtileteket, fökép pedig • magú kormioyt teljs* «.i»iii0ré« illvtl. Hím Itokidall.D arélylyni ¦ tetamea Tirest. 1 ... Kt-ble-bea ejy c«)«k él ilk UU IIqiIpd »eretSj« KI len mexe)ért. » herraurtá óm: b T ¦.Útiad íre Volt »l ea M«rlaea ll-jh, d ai csak Itt állok nőtt tőrt kajóat Zumott renca/ekkd M^k», amíg bobog- hítcb C^k téfi uertlak KI icv mol<i délibábja lk Btraub Pál. Számypröbalgatáttk. Iru: Weöer AntaJ. I.'. jaáa, de oiswaam Sa, ka ássa allaák D«a:rá'is alapoo. De bőgj bijoa o(vb»ö , Dijiak ia így fogoak-e goadolkodoi? arra 1 oésTs garaDÚat loojival inkábbaam vál-' Ulbatok, mart épp^o egy nép asstODj Imoudta ki • bisonjitotta b«, bog; oem kall miodig elbÍDni, amit ai embtr lát. Ssanoujr ur, kire a legoagjubb bí-selgáa kd fogbatia, bog; atép ember, 49 «<•¦ koriig a barma: ner«[ e küloaö-•eo: a bort, pipiját, mg a barátj»i(. Mikor Bttio életkora att a mg>a tiámot érte el, mely kerekea ié^lasátkt t«»a ki: akkor megsieretett még egy a^gjediket i», ¦ maaodik ssomas'd 17 é>e»> is^p loáujái, íinsikét. Ssamosay ur a Lett embere volt. Amiot megtudta keble ifgft'Ottsigioak okit, ábaüagott a Homasédjabos éa aa emberaAges kössóotásek kölcsönös kiose-re!«W után meg is maodta oeki asire ssic dokit. ,Hit tadja ssoDMBÁd uram, éa al-ˇeas^m as Ercsikét, ha od'»d}a." — Hát édes Szamos; uram, éo xng od'adom, ka elveaai. .ÁH. Debát mikor? — Hát aa már agy dukál, d« jure comp'táa, hogy kihirdelteaauk a ttaa ela»-tessel bárorcMur a dolgot, orhogj ˇalaki-¦ek esséb-* juuoo eiLaete* atyofisigot, sűgorsigot avagj komaaágut keríteni a •yakuakb.. Ebbes kn- barom bet. Ak-^or kai lejük dolga megbatároaai, bog; mikor? .Hit akkor vasársapkos »ég/ Ur tikkor iakabb • »«"oo»fi>o-k ! fel e kérdi^a «loM>dilko«a k d- aM&n - it én » M-j«deto>éb«B aen — Jó lea«. .Atatáa addig mjd oaak •Jláiogaiok ida.' — Ai Bág jobb »•«. »Mr"g egj ki» p^aat, bírt, m»joraá-goa mifélét ka.dok, — t«dj> a l4oda-lombos." — Af meg a Isg ée legjobb leea. BNa bát t,a latea legyeü vettlo^ !" — Saáiljoo reáok aaeoi áidá«a! L<aike le, mo»t bopp;reff«rt osi Háltál, pedig a lutriba »oa teliéi '. Uh awaoaj lesi belőled: aemes oemaetea Szamoaajoé aMtoDjotu! — Ti»eonjolc« kijáró t»béa, ejS-jöfu majoréig, lovak, dieaaók, mala- eaok ! — H»jaj«]ajjj, ledfágaláto »r»-¦70* tabioám, de »-retlek taged! - 200 bold laaotótöld ^v <agbaa. Örokoa di-¦om-dioom 1 Csipp ! — Megeaalek ! — C«»pp ! - Nom Tolt • «santHedbaa vege, boatia aa örömnek éaSavmowy ur dioafli-t«aáaek. ErsaikH pedig titkon est gondul ta: Naédei Gáborom, Deked u frUötótt aa orömaek Dapja. Elmúlt a oégj bé* éa lett hegyea-rÖlgJÖB lakodalom, Érteiké tokát airt, Sumouj or még többel ivott — vége pedig a dolognak ag le'.t. hogj as ötTrO •Ívig ÖST>gT lak megkapta ismét a»a«oaját. De Sa«too««; ur asért ca>k «p 0Í7 odaadaaaal aaerette a bort, pipáját, meg a barijait, miot aseloit. N«jj volt as ö>öme, mikor es u óbbiak aaáma agj fiatal, víg oaimborával taaporodoit. Est aa qj »póa Bterese aeki • Gábor lett a leg-benadbb b-rátja. E>saik* a legjobb l«g-aseretobb bási aaaaos7 Uti; még ea»k gOBdola'.bao sem tért bessá a bfl'lraaeg vádjiv. Igatan ss<re:te •• arát • oaak ** M eg7 baaitotta Dkgjoa tiegéujké', bogv » gasda eeiéakéot sokáig elmuados a kastól, N/itra is tartotu siAdif aa aju- Já' a önmaga j^tt eiej<< b«veseim, lavet k^stfltni, anaely mű étek alatt, bőgj n«m hiányoB-tk a •tirbes bsóIÓ lectkeadások a jó férj kötelmeiről : at otgyoo terme •setes SsamoB§7 ur ilyenkor »lerséke-djQIt» izoritoit* magáboi kit feleségéi éa meg'gérl, megfogadott mindsat. Hogy esek as ígéretek, fogadások aoba sem mentek •eljesedé«b«: as meg m^g terme-eae:es«bb. Eg7 alkalommal asosatlai korán, meglehető* jó láson ajlvA érkwMt haaa tüsemoaaj ur. Beakitxla ojiini as apót, de nem tudta, mart aa tárva fok. — Habó! itt baj vaa, gondola magában 6* benéaett a kulcslyukon. Amit astán ott <•¦«? át látón, atió> lellordult benne minden ke-reattyéai jóindulat. Foroaa hatása van a férjekre, ha feleségeiknél sárt ajtók mögottférfitlátaak. Al 1)7 éesrefevée a jófant résseggé, s résseget jót»nná váltoataja. tixamoesy ur résaeg volt: kijósaoudotL — Heg fog a két késsel aa -jtó k.liaoeét t saoél .os;<a ast b-tftlmasn megrásU, torka atakadtából kiállítva: „Nried ki firvaikd! No, nji.d ki!- Egy kis dnroBvboeée a asobábao, asuláa í-ÍAjrt'.t Krs»ik« s '¦geas méllatlaa-kvdva kérdea^? .Ilit ié^ed síi lalalt?' — Kg; férfit láttam a ssobabtn. BCak képsel ed.tt — Semmi képseltedl As én ase-meim jók! ,Ne» keli ¦••dig eibiaai t mit ax uaber lát!' pattant fel a kit menjeasske a saeifbáaiwtt aaenéremérset • a megsa-vart randea rom miatt boaaaért lihegve. Megfogu a férje kasét a elvesette ót a niitva hag/ott ajuiiól aa advar kösapén álló viitei lohdduaboa; itt axtao rá tette teöjeréí a fej fotnj paerifeni:áaak kopása réts«re a onn>n fogváat o\j balalma-j aat nTümmtott rajta, hogy a férjem uram ' illa igen grortan oo kény telén énntke lésbe jótt a nyak* Ádám-cautkájával: .Hit látsi ott a déiaábanV" — Magamat. .Pedig b«nne vagy-e?" — Nem. „Belátod-e, bőgj nem kell mindig elhinni, amit at ember lát?* Siamotaj ur- iámét érsekanyen ölelgette meg gömbölyű kit teleségét és bocsánatot kért ti'le. Látott ugjan a falak men'éa el§ub»nüi egy alakot,aki igen ba-tonhtott as 6 Gábor bará'.jáhoa, no de hit \| nem kell mindig elhinni, amit as ember lit. I V- ! A HÓ bOBtIljaV L assd közepe táján Pavna aalon-jaibao nagy feltüoéat keltett egj eaeotéay, melyo'k boaooj« egy gatdag tekintélyei : baokirné volt. . Huotieur Hurtier, lyoui gasdag gyártulajdonos avval kecsegtetett • ámított el eg7 s»fg>oy, de testi asepeégbeo mioden (wm«o)'t telü haladó leáoykát, hogy At nejévé tecndi. M kor as'áo Claira neki mindenét feláldosván, megmosdulni ¦ érette aiiva al>u tiltott ttereimé gjttmöl-oaé', a muoatrur -gy csomó bankjegynek ' aa ass aloa felejtéae után ott bagyta a beteg megos>lt leáojt. A asegéuyeégtol, önmagának éa gyermekének fenntartási öaslöseiol kéoyaserittetve elfogadta a leány a péost (¦• emberek elilélA Téie- ! menye aaennt büudiját) Belylye- csapo-dár imádója adott aaavál és bvosttletélHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÚNIUS líi-éa kóltaéggol fár.dosnak hoassabb idfl óta jóteayéstil,Utok terjeestétéa • etáltal ni-metebb, értékesebb (ejA megfaonotitáaáa S fáradság-uk meg is bottá gyümölcsét. Sopron-ét Vaamegyében már túlsúlyban vannak a istáliólenyéatetre alkalmasabb .Ülföldi fajok, mig Zalamegye ismár két f.löd réasben idv-gt-naserrasmarbát nevel. Vnetprém.Qyőr é* Mosonmegyékelleuben, melyek aránylag telemet oeatatlan legelő-terrk telelt recdelkesnek, ebhes képest még mindig a kevéabé ia kényes asép m«gyarfajiu st>r vasmarhát tényéstiik. Ai erdőgatdaaág általánosságban sstnlén kedvező mottanatukat tüntet lel. Igas agyán, hogy bárom ér aokkal rövidebb idöíSuk, semhogy as erdétiet terén tsántsserii eredményeket Icheesen filmuittui; di mindenfele é-tleibetové ' válik már as annak idején általunk melegen üdvösólt erdésseti törvény éa at erdéateti te! ügy el Ók in-.étméoyének b-tá»a — S ha nem it oly mértékben, mint as erdőben gaadag feltó Hagyaroraság, k»marakerületünk is aikeresen táradosoit aton, bogy at ordesteti ütemtervek b--terjetstésével megtegye as elaŐ törvényét lépíet rrdogafdssági vitionyaiok titalá-ao* rendeaésebis. 8 éten lörekvée valamennyi gatdatagi köreinkkel kosos. Mrrt ások torában, kik ütemterveik taámár-a magaa kormny jóváhagyásáért folyamodlak a ast ki is nyerték, ugy »gyet kótségek, mint nagybirtokosuk • kös-birtokoseágok nevével telálkutuok A faárak, valamin- aa égés faütlet atokott' mederben mosogtak, csakb'igy t* utób- ' Dr», at 1885. év folyamán Németorsság résiéról a fara né'.ve ia éle balépleteu j vám felemelések állal épenégg»l nem kicsiuyelbeto vessely háramlóit, miután Caeh-étMorveortságnak.ugy Galicsiánek visstatorlódó fája elo7elálbató!«g Magyar- ' orsságot fogja eiár.stUm, minek kissá-milhatailan árhullámtájok lettnek köve -kesményei. , Kamara kerületünk gyár- ét kés-' mü-ipira tevékenységi), a letűnt három ! év alait ciéitudatos törekvés ét ícorsserfi ' haladás képét tiialtti lel. — S esen örvendetes képet nem homáiyoenh»tja elepyos, t gjár; tomog'e-melés nyomása al.tl fel- ' tariúit.tbatl.nul m-gsemmisülfi kisebb iparág vestie Különöa dicséretei éídeme, répacsukor iparunk, kamarakerületünk es«n legnagyobb a lghaialmas»bb gyáril iparaja, mely as 1884 rv utolsó negyedében kitöri a -t 1885.év első feléreki'er-jedt ciukorválaágalatt,me'f Aussiriábao ' és Németortfágban oly siámos ét nagy j áldoia'oi követelt, életrevalóságának és' ssoliditásának oly megdónheüpn jelen { dá, hogy róla csak t-üameréstel nyilatkot-balunk. És uj vállalatok csiráit gyümölcs- \| csé t-rlela .t utolsó három év. Legelői e té- ' ren Győr s». kir. városa b»Ud, mely a Jelentésünk tárgy.-, képeső évekb-o asm-c.ak tervbe veti visvrsetekét tejesé be as állami tauilónőképetdéi léinsité, s egy '' l^rvényketési paloUs álUmi foghat fel. \| eptiliétUiá : hanem egyid-juieg egy nagy-atmbásu asetsgytr ét marb-hitlaló épité- ' aebe is kapoit-iatt at 1885 év kötepén be is fejeté. Egyáltalán at épilŐ ipar at utolaó három «ret kedvezőbb évei kóssé a -rolhatja, hitt, a mint a,t alább réttlnte- ' ten iá'oi fogjak, k.markerüi«iünk egéts vélte vitauvátároihe-n., de eaégyeaérse I tetői sarkaltaivá eltávosoti Lyonból, hol' mindenki ismerte botlását. Felutatoit; Haltak as évek. \ Monsieur Hortier egy büatke n g) ¦ ravágyo, régi németi ct«adból sttrm.tó kisasasonyt vet nŐQl, kinek kedvéért i>ly Oagy ÖMf-gekel p>t>rult luxua f-jé-beu el, bugy . 6nköeikeiett caódoi rgy Croetus g.sd«gaága Qtlet- ét ifjú tárta Viliiért bankár a«gMtéf>e nélkül alig udas-h»tta volna el. Heg is irta neki, hogy bált kóMúftetét ssemélyeeei, átd»udó neje ' kíséretében telu'asik Pári.b..; banem a>t: már nt-m irta meg, hogy még egy kis pénxm.gra olne ssüksége , est ia s/eme lyten Bterwlaé átvenni. Néhány nsp muháo csakagr-n uira kelt monsiaur Hortier neje ki<retében Pária felé, & i.ol a legféoy^tebb asállud-k egyikében bérelt lakást; meri itx^ n.;n-dig gatdagnak kellett láUtaoia, de meg hitts it. hogy b.ritja tegedelmévr. csak hamar iamél attá le>aen. Mar oil állt a bo>i főbejáratának lépoaői előtt at eUgang uégvea togetu tqmp.gt, bogy a háaat táraakat ¦ Viliiért bankárnál teendő Iá Ogttashos rdpute s ők magák is indaibi akarlak — a fi.tal úrhölgynek teladala volt, ba a stOkaar ugy botná magával, a kérésben txgiteai, neki a baokár bitonyára semmit nem t» g>d meg — mikor bej-jlentetleuül a tto-bábh lépőit egy fitul -sason;, kéren ve seive körülbelül 10 éet fitt. Llképt-l-helő a meglepeiés és ijvlUég monaieur Voriier rétiéről, mikor « nAbea C atre', a hátiénál elhagyott leányt i merte fel. 0 még mindig igen i«ép ro\\ de agy iá ti'ék, asorongatott aayagi körül méayek kötött él; letirt ruháirtil a tse-jeoy.éga gyermekéaek, bár tiesU kábái-jáa miadeaBtt tseaibaOUÓ roltakartatáir. terű Mén j-leatékeny megáa-éa kftsépit- i kesétek foganatosíttattak, melyek esen 'iparágai tanÓetn fogialkostat'ák. aaoabaa a meg bee teles!, a k tárgyát képetŐ idoataknak iparögy ' kintetben a l«gn-gyobb fontoteigot köl-ceőnsi : at at 1884. én XVIII t.-ctikk, as uj .partorvéoynek megaikoláa-i. 1 Tisenkétévi kütdelem s a maga ne mébea példáiUa kitartát>al ét ssenvedé-íyesaéggel folytatott sgiu>i5 u'áa. at 1872. évi VIII. t.-csikk elleneinek ses«kkörü.-I belül a kisiparos oattá y ostses<g4i kép-! vitelek, végre 'ikerüli, a támadás tárgyát képnso törvényt negdönteni. S ezen törvénynyel egy Bt elbakott, a kormánykörök restéről asivös kit-riáasal vedeln»«-zettipartsaűBdtái; nagy rétit? is. Mind-ton-által as uj ipartorvény nem elégíti ki >-t iparos körök várekoaáaát s nem leljetiti va.lamenoyi hangottatott kívánalmaikat Et ígen termettet] >, otiu'.án at aj törvény kölcaönös engedmények Scbl«ménye, melyen as elsenaéget elv«k kieairetsieleitentll vonulnak át, ki, a gyakorlati eMet terére. A crébrendater hívei, vagy mivelesen #1-neveséa'űl idegenkednek, ar ipar minden ágára ftlté leaQ! kiterjeastend'i képaeitét-, kénytsertáraulátttb. el6ht'cu>tai, ot.k hamar tudatára fognak ébredni annak, bogy tt uj iprtörvény a hanyatlásnak iodoU kiíipir ügyén kötvetlenül kereset vagy épen mit sem tegii a esen eredménytelenséget as uj törvény félrendstabályainak fogják be adni. S evvel at aj törvény elleni kUsdelem már m-g m kesdAdött. S et a réginél még nagyobb merre kel fog minden valóatiaüstg aterint ölteni, mívei as iparttabadtág barátait ia as oj törvény ellenei kötött t'ogja találni, etenkivül pedig ai ennek alapján iétetitend6 ipartee-'ftletek éa társulatok, as agiUljtS 1-le'te alkalmas lalsjat képettndik. (Folvt. kö? ) A kis-kanizsai Oyyj A Zala egy asámábao vegye bi-sottaág küldését kiváots * kit-kaniseai ügyben, P. F ur pedig a Z. legutóbbi stimábao att fnjteget e, hogy a válásról taotatiálni 30 évig aem osak abs urdum, de leheirtlen k^rpssta; vinni it, mert köt igasgatáai tekinetben megint csak Kadi-ttára k"" járni a saol^a bíró hot, ás még mily nebés less a Kamatokat felküldem, Zala-Egerstegre. UgyanC4tk ecsikkbea boaatik fej at it, bogy as elválás etsméjét it politikai agita<orok ulálUk fel. Mi e csikket n»m írjuk alá nem átért, mivel atokat a batsnokat, a miket Kit-Kanista aa egyeaQésb^l but, aem sorolja fel; s így nem gyós mg sea-ki; as Öeasetartosandóaág asüksége felől, tŐt ijeta'eget temmiva], 2 ttor asért} mert oem ott kesdi a bol kelleae: — mi as uka e motgalomnak ? HielŐtt mi a fejtegetétekbe alaposabban belemerülnénk kijelentjük, hogy mi, ha ts ur bérre aem umegyaak viaas, — de a kit kanistaiak kérelmeinek or-Toaláaát ét állapotaik j»vitását akarjak, E kérdésben etjelSr. állást n** foC- anélkül, hogy at elválást kiránnánk vagy eaaak sáatló hordotúi leaaéak vagy a váiátbos osak erjr kis porttemmel is járalai akarnánk Pelbonsak néseteinkel eséVt, hugy a«ud atar et »li»ra pexs ; felbostak, hogy meg tmérjék »auk ie, akik a Tároehátánál 6setéaért s'idjik és gúnyolják adúasedéakorak.-kaaitsai-ltat, meghallják ítéletüket és m gtudjk bectmérlŐ ssaraik kAvetkesméa. eit ét tulyét,aast, hrgy mily jó stolgaLtot teasnnk — a vároenk assal, ba básaár- \| tot emb'Trket raknak djllónak t adóate-dflnek, xkit a nép nrm sseret ¦ akik okét a válasttsakur csak aaér', roort kif-kaai-taaiak még a eévlajabomból ib örömest kihagy-tják; —felhotsnk. bogy acok akik auodam-bundám keress'ül vít'ék at 'egyesítési a?, bog/ a kis kanitsmiak kiTánatai fegyeaségi pontotatai) be nem tartattak, tudják meg. hogy taiaiAn roees ssolgálato tettek s Ogyn«k, midőn erő-asakkal vonták at eg/eaaig alá aao-kat, a kiknek külV.ilei c«ak laoács koaáti joggal — • nem egyeseég megkö-léare voltak f«Iha>alstatTs. A Tálát esfméje — moei aem politikai ágit.torok mtre többé, — de alt' fakadt ki a v.roahát f >ldjebfla, ama k6s< ' gyűlései, a mely as általános helypéna ali akarta vonai as ftsatea vároai UkoteaV got; éa habár akkor elodástatoit is — egy Upintatot osássárvágáatal — a legfőbb) ukot mégta -t ed a a válás atsmájehes. Esen iodurány volt at, smely megeér-tetts KU-Kaaita. jogait. Ugyanis tudott dolog ások előtt, akik mindent tudnak, ismernek és mindent vtanek e varotbea, hogy K.is-Kanissáaak megigérielOKt, bogy e várót közönsége •* elválás elfit: létesett jogaiban marad- A létet) jog volt; a helypéat alóli menleei'g. — In sértette meg Nagj Kamata legeűst<ir it vérig Kit L»oi».a,t, ét ennek tudatában e kérdést ma sem' vette In . napirrndről, de Tár veit — mig Kia-Kaoissát vérkép elasakitja ma-gátől, csupa haBtonleeésbőIl N-m vult őetiate Nagy-Kan iaaa Kis-Kanittábgt ) 880. márcaius 20 án ¦ea, mert ba akkor Aetintén fegja fel a kis-kaniasaiak ama kiváoBágát, hogy mivel etek a Ifg-Jő-jogra jobban reá vannak ttoruiva — mint a nagy-kani-teaiak, a m<uián ők ast továbbra is fen akartak tartani — őket erre aésve békében hagyja, s a régi Itgeitetési rendesért fentar-j., vagy a két táros föld és hás-birtokütainak kö!osöo* meg-ál lapod át ár* bitsa — itsonyu sok rcri-minatióaak Teteit volna véget; de ki látj. be: müy aérelem at a földbirtokosra, bogy at aki adót fis't, esuiáu 1 tehenet legeltethet esetleg, at p?dig kinek .- háta. se rétje 1 Irt 50 kr. Ufi-tetéte melleit 5 — 6 tehenet bajt a fűre. Itt ai öntet fatuTua megint: a hattonl Van ebben aok mtgeméstteni való! La mind nem termét tetet állapot 1 A ki fel tudja fogó', bogy Kit-Kanissa foldmivelŐ és marha enyées 6 nép, t aki tudja, hogy a gTOmölos-s-dt, galyág, legelő s páestorválassiát, osost>fut;.dáa mi a földmivelő aép tlött — at n-m fogj- sseesélyaek tartani ama jogoktól) m-gfoattátt, amelyet 14it-Kaniaaa épééiben akart leaUrtani; ét ba '-w A vea«atök, hofy K» Kaaissa aáreli^i, kU-kaniafai képTÍa«lot ajkairól mily meghalIgatialásra talált ; ba figye- lembe reMaftk, hogy as egyesaég nuly fogatok kftaöti b»ttott letr«>, s taitj erAetakos módon bajta'ott réfr: akkor kell gondolau.k valamit, ba taast nem, de aanyit minden bitonyey-J, bogy ranaak lj egyének, akiknek tatása — bestMÍje ée magaviselete többet lett a válá> felidéséére, mint at ÖaMM okok, melyek att finabordusták- Hottuk rendbe aa egy»seéfti pon- tosatokt, adjuk meg jngoe kívánságai kai, ne lekmuük őket a város mostoha gyermekéül — hiratafos énsikesás- ben tekiaUfik ókét it vároei polgárok- nak; me«Uúk f«l 5ket a duló-ayttema alól ve<yak le a belypéaskérdáat napirendről — a ai itgatáa t s elvá- lás méregtogai kihullnak. Hirek. Hadamé Hortier a beállo't tkvar-bin est kérdé buetkén, lenésóleg férjétől: BNem es at a lány, a kivel te egy-bokeiénUnk előtt élté! ? — Hit akar o itt ?¦ .Hadamé — lelelt CUirekérÓ a.n gon és leetttöti atemekkei — bocaáeeon meg, bogy térjét filkerettem; de nekem ebhes jogúm van, m rt n«m mini koldusáé, banem miot gyermekének anyja jötiem ide. As egeas, amiért idi tolakodtam st, hogy Emilem atyjától valami atereió jelei kapjon Teljéén meg lestek elégedve, ha Morti-r ur fiát csak egy caókkai ia megorvendesieti. Dc»ára«me jogoe kérésnek, a bá-«» tártak a iegaagyobb . rélylyel utasi-tutták ast vieesa ; eót mooaieur Hortier oljan formán nyüatkotoK, hogy ó n»m tud e gyermekról eemmú, nem akar r.lla tudni aenrmit éa nem fogja soha elismerni a magáénak. .Hortier ur 1 - k&nyörgott Cla're még bensőbben — ne (ttti'u el ma,-icátol oly hidegen n strgjéay gyerme el. Ne vonja meg mieden rokonstenvét t<Sle! — Asstouyom, asóijon oa ia érdekében férjének. Ki tudja; nem fog-e e fiuateretete önöknek igen nagy ssolgá-latot tehetni? Talán at ó kérése f-ieb-reatti at önök aorta iránt «nnak a« am-bernek e stivébeo a köayÖrQlet«t, akinek tejiUégél igéa^ be taándékotaak venni. „Hég gúnyolódni ie n»rl' kiálm haragtól lángoló aroact^l madame Hortier. .Nem gúnyolódom, osak lOtsk", válaatolá nyugodtan Claír. „Takarodjék ki I" Daranoa«lá madame Hortier, jobb kese matató ujját »s ajtóra iráayotva. „A maga jelsaléié ttéfyn mireánk. Hegkimálem önöket a> további aae- gyentől," felelt Caire keeertn t jUral elhagyta a ttobát. E Bsükaeg okotia fellépée oly is- gatottságba botia a hátas társakat, hogy Viliiért bankárnál teendő látogatást ás napra kellett halatstaaiok. Uiior kiemelték, magákat, Indiákra adta a körayékéa eljaa dolgok Taanak, mik egyre tArheletltaebbé leetaek. .Zal." Upltrtsmk legni^bbi tsámábsa at i'letek m k 6. őket iamdiclie* ssives iatéa-kedésre «ol. otu (M. Ml is buaaá já/u Inak fölssólalasáhos. Atokat a nyilva-aoe hia-kat biaoay minden n»4dun el kellene a kórhát környékéről távoli iaai, mert esők ott vaióeágua bo ráay-kővek. AtoekiTÜl jfte a káaikula; aie fel ént k a kaiéra. A tr-rtéstflep atÁrt mégit Oaak aseet nyugalomba van éa miaamás egykedvüaéggl rakja a taellő asároy-ir- kiállhatatiaa butét. 8ilt u_y bal'jnk, hocy egy aj sorié.kereskedő is települ i le a régi frtée'elep köselébe s ason elné! fogva, bogy „ami ssabad Péternek, .sabad Pálnak las — saíntéa sertéstelepei akar tölállitai. Akkor .¦után egy felül e ter étielepek , másfelől a Caígleniose bácsi Uui pompás tény esők leesnek ar'a nétve, hogy D. Ssekeres kúib^si főorvos ar tudománya i<t N. Ka- — Bátorfl Lajoa a „Ziiai T-o-Űgy * fierkeettöje mmt lUavédőraégi al-k.pilány stép tuditványt nyújtott be * p > ralieta ok tigb^s. At indi'ráoy így ' Angt.k: „luditTáayosom. as általános istoeiláa eaaméjét a) balea-tre, b) h-lál- oire. A t. parancsnokság terj^sssse a válaetimány elé, bogy es érdemben (y ooncret do'gotaio: uyujlaoa at a g kötelabbi kösgy üléenek. * Ügy as -íjrr, T.i.mmt a tüioUók és oaalád- j>ik érd ikeré aésve igen Begy fonloe- kereteiflivúe e. Adja Itten, hogy aa ige testié legyen! — A Mtgy kaalSátal kÖsaági népiskolákban a vistgálatok követketfi na pókon lartataak meg: Juniat 19-én d. e. I II. MeA lUnyMstály, III. fiu oestály. 19 éa d. u. II. Ili IV. L o. torna. 21-ée d. e- pb. a) I. leáay pb. b) I. leáay-oeaUly III- 1. o. 21-ée d. a. IV. l. o. II. 1. o. pb II. leányotstálj. 22-4a d. e. IV- L-, ph. 111. fi, II. fioatiáiy. 22-«a d. a. pb. II. fiotstály I. l-áay-, magyar-uton I leauyuettálj. 2J-át d. e. I. fi-, telekr-utoaa I. fi , Petőfi u'Osai 1 fioas-tály. Ií3-áa d. Q. Pei/fi-u caai I. leány ¦, magyar-utcsai I fioastálv. 8&-én d. e. V1-V1I ker. fi- ét leáa'yoasUlyokban. 26 án maSánvisagáiatok, 26 — 27 én nöi kéaisaaaka. 29-én as érdemtoros,, tok f "»"• . 9-aa. A. >i, de a bisj tsatony vár rajok K határosat agya* aem okosotl örömöt Murtier ura-c, de bogysem 'géti tervéi l«ldja karon foga nejét ét utána lépdelt as előre siető esoIgának, aki őket egy patar féaynyel buto-~osott boudoirb Tnsette. A diváorói egy elegánsan őMösMt deinO kelt fel s jöt: ke: lépettel e!ójók: .H>gli>pi önöket, hogy engem i»t találnak — .tőit ő bbsskén éa hidegen — engem, as elhagyott, eltastitou Cin re t, kinek látogatása Önöknek tegnap stégjén' okoso t; de férjem, ki minden Üaletlervét kmli velem t előttem temmi ¦ lika niaca, 'udtemra >dt- ai Önök helyseiéi ,», és reám bí«ta kérésüknek iseeea.i.M függő teljcitéaét. - Fo-_ Jják tehát itt, . mit a mggyalásotl Claire ét a m-glex-dott Emil, aki fér-jsmben at igatináJ tokkal obb apát kapott, onö-n-'k mátodtsor is tiesu ssi-réből joiiat (A madoaa* áros es a oltó tsavaknál lángba bemli.) Ekkor egy tóm ölt rrtaeayt kelye-aett as aastalra et elhagyU a t rmet Hoatieur Morüer egy pillanatig ha bonon, asutaa — ¦— fogta as er 4vtésjt és eltdate'te őt frakkja be sí aaeb«ben. Moaaieur, valamint madame Morlier mag as np egéaa bo'dogan hagyták >l Örsae ne-Ü leányát mottóba »»yj» f hó 5-éa d« ntáe, nád palócával oly kegyetlent! elverte ét töldhös vagdalta, h^igy a kit leány állapota annyira aggaat iÓ»á vált, b"gT a háab-tiek nem tudván ily gjaláta'Ot emberkinsáat allürni, — jelentett tetteit a rendőrségük1, mely a taagkiusot wag« korú gyermeket ai-on-oal orvosi viaagáiat alá vátetts. — A b'Vatalbol felvett orvosi látlelet a iel-nek külónbosi réaseia megt:ámllhat- daganatok>t, fájdalmas csikókat ét a két eretbimbo alatt forint nagysága bőrkaronolátt tünteC fel. — Hír .i-rioi »s .édes (?) apa s-m jobb a mot'oha anyánál ée így képzelhetni mily gveo-géd ápolásban ré4te«ül most a léi boltra vert leányka. As ügy átadatott ugyan as illetéket büatető bíróságnál, «t asouban keveset fog enyhíteni a gyér mek további aiaoatalaaáa. Hogy t. h«t ea tolj tatait ne ayerjea, stivbÖl aj«nl-j«k a helyi gyámhaióeágnak, hogy ason kegyetlen hiénáktól, kik aem érdemlik meg, hogy aa Isten őket gyermekkel áldotta mag, a gyermeket elvenni é* oly gyermektelen jő lelkű báeatp..rh.a , adni tsivakv-dnék. akikben még <-ni ben é'eé. ée gyermekaaretet l.kik. H as-tük, hogy e gyáttihaióstg talál -rre aa&eiot ét okada-olási, at felj.goeiiva is •Vai magát rá, saert rasvákivtii dolgok rwadkivftti iateekedást igtayeUek. Ha árvahásuak tO1BS) ily astbaa ott ta- láibataa hatósági oltalum alatt ménedé kt a terdllleilea és saenge kom K;«,-mek a háti fagy-tim határát tul cp,l saü'ői barbaririaua eliv-n. — Da htl ar-raháiunk ainoa — Gyáithir. A- köve ke«őg^á«\|. jnleaté. veitük : Holaár Justina Ei-k éa Pál testvérek, maguk é* »¦ öaatea rokoBRág aevéban tömő odoit tsiwel j«alent>k relejtheü«a fivé/ük — illetnie)* rokonuk: M<»laár Alajoe nj ug^lmat. t kir. lörvéeytséki bíró- é bi'es ügyvr?Q. oik, Myó 1886. év, janiut 2-án h u. 3 órakor éleUura 75-ik évében, hősit** bnlrgtég után tor ént gyástos elbuut-tát. MagyKaoiss«u. 1886. junim 3-án. Üke hamvaira. — A nagy kaniasai nyíl, pu'^. iskolai ifjutág ategény Unu-ók B>gelv> eéWe 1886 juntut bó 26 aa a .Pnl^ári Egylet* kartjében, roas idA ee^téa pedig ennek nagy iérmébe Hajg,t^ Béla tsivet kösremüködéee mellet, strtkorü • Uncsctal egybekötött ten— ée di m-télyt rendet, belépti-díj 50 kr. F--u, fije-étek köasfturtiel fogadtatnak a hír lapílag ayagtásiatnak. Ketd^te '/',* ór-kor UtUor: 1. .Sios-l' E^rtmj Bén.161. Előadja a polg. iak. énekkar. 2. „Tavasai da- A bt Fareacs.öl. E..-adja as éfiekk>r. 3 VA váojoflegeor' Petőfi dáadortóL Ssavalja Treibar J., V. oeet. unnltt. 4. .Ima- Weber K M. tói Llfiadja at éa-kkar. 5. „Ee.w, l-g.' Csimbalmoo -16-dja Hajg.tó Béi.. 6 BKf{; ˇ -l«g' u>»gy»r népdalok bol. Előadja u énekkar — Lr^rrkfllt Ulvaj. Plank F,-renos helybeli sasveodéglfts oije f. hó 8-án este 9 órakor, midőn a kooyhi.-b.u leljetitatt v.aaiáat flvágejtt, it akarta vinni a tisstn fehér ruhát a lak-tsobába, melv a korosm* é- koayhst.--lyiaéggej áielUuben «s udvar mánk oldaláé van. — Ai aj óhos érve, a atobi ban eörejt hallott, mire csakhamar eU-asóUitottk. a hasban levő térfioseíéd«ége-, t alig h»gy esek oda íu » t»k, — gj emb^r agron ki a Kktsoba d< itwit ablakán; de - miat kiugróit, nyombaa er^s markuk kosé ssomlt; roigatölött^k és átadták as idŐkösben énsi e;i reod-ŐraégD^k. A rendörök eien ^-bUkon át esalletl kereaő vendégben. Balu^h Jóta-f jákfai ssalolésü, a városból vesaed-lme • aége miatt 3 évre ki i'totl pÍDCiérre ' ismertek. A kesében egy véeő volt, 1 melylyel a működést már megkesdte 1 ugyan, de a v-aalaa éa ií«'ta ruba, miatt rajlaotipstett. Gondatlanság volt Ja hátiaktól, hogy a magánosán álló, 'betart ajtaja lakás ablakát tárva hagy-\|ták. — E«en m»nl b« a géseogúa es 1 ha a vasla véletlenül ninos, hogy ai I aaesoDyaak át kellett mecni aligbaneo tiatta maakát 'éget Blog orfi at ou ; levft esekréayskben. Átadatott a »iu-'g»lű biróaágn-k, hol moet asoo iübő- dik, hogy miért válatttolU ő éppen a vaaalaa aapjst. — H«rkvl Király eilrfcvsza c-i- aált tseatéesiot e bétea vároettskbaa, mely aaoabaa magtekiatéa mán semmivel aetn biaoayalt vilicbirttbbnek a már itt tter«p»ltéknél, af'adöseae csak as tessi aaiöDöeebbe, bogy két óriáai jól hislalt ét betaaitott elefántja, meg 4 saeliáitett oroetlánja ia van. Mind t mellett a mi mApártoló kösdneégünk oly aagy ssámb«a jelent meg produketiom, bogy egy-egy estei publikum bisvást elég lett volna a legtisstesebb stiobási iánulat réssere it tgfat bérlet folytára. At ig-sga'ó néhány eaer forint be-Tétellel boldogabb. — PaaanstTFtttt.k ss iránt, bogy aaagy-kanisaai ttttoltó-egyetfilet nfbfcDj oly egyént aem vett tol kabe'ébe. kik előbb mint tisttek mfiködiek. A vim>«-utaeitá- okát nem tudjak. Et eg) kia^-é furcsa dolugaak vulua minőai'heto, b» nem remélnŐk, hogy es iránt — »r oa as Ügy érdekében ia — f«lvil>-góeitáet nyerünk ágy ptoaeslók. valamint a kötöm ég mefayugtaiátára. — Énekel e Crtlöay L¦«'¦•• K>gy-K»nitaán? fare asve a muli asa-muakban tett aton ktjelenléaünket t'1 tőleg, hogy a müvétsnő nem fog éae kelni — as irodalom-ét m4vi#setpflo11 egyaeüleln k, — bivataioaaa ttii"'°:t jegytőkönyvi kivonatot küldött bozt'tk a nevesett rgy^üVt irodalmi •tk* oes ly», melyben aa foglaltatik, b'(í/ at eg^eattlel Aasi n,t\todvelői előadó** koare fog muxödni. — Warkó-jab.lruinról moit simánkban bővebben meg«.lékea'ül.B. d-> as itteni listtikar tiaaulgééről elkéa** vevéa tudósít.l, arról »• >° [ " ittak eahté-t. A Usategét máj 31-" volt a nagy k-aissai tias ik»r j«ien:éte-ben, melynek aevébea Vasa Uátyá "' sáli tisst mondóit lelkes üdvöeió b««s«-dst b egy gyönyörű emlék-albamot aTOJ-tott át a jubiláló föaökaek a kőveiknó feliratul: „Nagraágoa Pmobói ét Martot-falvi (lebát mi bibátaa irtuk bakóf-i''" sak) Marko Aalal urnák, a os. kir »-->• dáMtTatMéiye táraaaág as^y-kaaisaj állomása fU4ke 86 -vi jabileama •Jk»'"á' bél, ÜetUlele jeléül: . n.gy k»-»t' üi°'ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. 12-en. kanba — non Uliin hamar- : arraaatat — damiaden mUli«uk«r»" Markó ¦•ibilol'u k5-, fürtanak noal' ¦»'» " "?" J"""1"1* "•([•¦I- jik.f A mi • .'waiale vonialroáról biaioai '„U4«-. J _ Csigán) Ok harrtt. Oraaágoa j "oaaák liaatar — Ói ,i.ár "RÍ" '¦ lt> 7"'° r'M' «»-!"••' «•'• "»«. - aiwi ¦ u^jrnerftett malaca-banda j — Mm kell félni mar m^ K K.múíf"1 ""•* •"'• •»•«". • lúllfai l«nalhaluok _ aiDriijU k..~rábl , ot««»«"'-» »»•'•«•«•• -gaaa Kia- — ft«gjlUo».« K K Z.la- í „.„iii folj l.lodult, hol »uUn Hurk» •«•"« g', 60 • » aorllli jómódu m.iiro. l o«ci «¦ H"r»»'b Feraoca na jak, Hur- • két alrjio — hiraiarint - foUkaaa otta ¦b b'e-c Jóaa«t«l y helyen uiegamr- »»í:át Tettének ok» iameretlen. Sej em kalltk. A« i viaagiló biróaignil _ Ytrrt krónika Kire mifeléok t iüó ói* egjm-st éilk a gyilkoesá-L t rm bőrülések, a még a hírük f>6 l0 terjed. A« eaitek etek : M-rcs>us ca felé H«rválh Pál és fia megölték «ké Káro'J csipért legényt a asécsi ,cribt h-gy "dobén. Apnl 9 éa egy 1«- D.br. •síd lahelrtl aaáodékil. regg-l ól E ildéa pril bó __ Karámosban iprii vegén egy fiatal embert egy iá&-•-»b kapáv-l tejb« vágott ugy. hogy •Bwoap meghalt. Btnköcz»o es év ma- ük, oogy agyonverték. .:. —^Ln alffV flata\l an koroamábau o-j- el óbb fölkeli ¦ kinenl a szobából Es •dó kl.u A aa ágya toiő'-t leő karika kó-le'ére. — melylyelmÍDt lolságosea kövér ember fólkeléaéi szokta könnyebbé tenni — tolakeastutta magát Mindest asonban caak featarrással kögiljük • épp«u azért, mert nem teljesen hiteieef\>rrá>abol vénük értesülésünké — a nér leijea kiírásától iá lanótkodluak. — A Bo\«Í Öuk. tusolta ecylet alelnök hatalmas érvekkel támogatott ellea-inditványára a Dyári mnlateág m«fT artáaa eludástelott . Peortárook in-ditváeyoata, hogy a oiűtíkÜ tagok ré- , ¦ , tata, V ¦>« T VB>a.aB ¦¦ML T * WU ^ l«W WJL '" f"""'1^ ..ér. C~hora..7bol ho.a.o.t r.h . — i^at Biia 17 ¦ HaiÁait ¦ aI nt adataia>l kinbeo egy legHj a maa>kat keaael ; k^.Te fc . YA\|M.lBléllytt hogy .w.,.«urt,; májú. 23-áo p.d.g a n- % ^^ Ugok ^^ ^ b.«outSt DL>cai caeo rveae egy awinogyme- [ „^j^^^^j _ ^ „,„ C««h c»é>tŐl— ••«• lí" í»l»Dyc«oipéi« a dobr.fa:d. — i fl„e ^ rubm „ttkl>6g\|,tfi,. Péa.táro. \|WB mellei. agynlőU. \| ^ indllTáll,Ar. litkár tett tJI,_ ._ - G<m4alUoaág nleloiaU. Po- ditványt, melyben kiemelt, hogy háta.-Uneii Jówef k«-kan.iaai íoldmivea a fi«tj.n.ág volna at agy lett Al, oael mait va4ro-p templomba, fileaége p-- pkrlolai akkor, mid fia hasai iparnak léggé fejlett ; titkár ioditváojára iá a ráltMgtmáoy as eileoor\ hogj budspesii caéggel tegve magát ériot éa ha a hooi termék még drá a ia, ilyennel fed«ue amttk -or, fj p othooQ mígukr bagjT- fcé* 3 '/a ítm 'kerte«tvé> gyér- ot j>ek«ik#t; egyik fiu, műik leáoy. Mira eLf u .Dy- b»ujöu, cik « fiat t-láu- u keseabe. UŰT.V0D, kia Orwe leányka pedig -• gább káráju k«r i kutb eett bon eké nacacoy káváju k«r i kutb* eett, hon net mar csak miot hullat husták ki. I " _ Képvlsfl6-rál«axtá«Í Htos-— A kolera Könit-gen A kő- Kalmkk- A nt. gróihi kerületnek ont. •if^i kapiiánjiig való^fioUlet; v»i»mi kep^íaelój, — mint e lapok múlt iiámt-n>iila'a<tgui denatekctiut bajiuit végre ban is jeUslelett — elhalván, a leendő uj sl<<ifi taiiáu jE)timö c.\ru.oo, meljft a képviaalő k'joioiéae ciéljábdi t hó 6-íd .ivAaieg «• Vidéke' . kúr-iketó élkw délelőtt SOm-g-m, éa agyanas oap dela-ngmusokkal denu^cziál: .Messte mou- lin S-(.grótbon tartatott pánssÍDeaet nél-»e Ujrói — S<ép Olaaioracigból — jon kuli ének-aieien Eitoer SÁodór somegi »i ifjú laljan — kosara a k-rjao, — Ukó* képviseiűjalóltnek ki lállt.tott. — ctitrom narauca benoe. — h> valaki Eitaei Sándor e.értékenyült euvakban veaoe. — Bujirja a vároet --a porost me)tköss6DTÓo a feléje haj'Ó bsatmat. a nem aárust — • "da viasi lába — a jnlÖUségtt réssint elfoglallsáKs, réas; városhátab", — Kapné.ny ur néii — egé»«égi aeoapontok mi.ueltonadni egy-de asm te Ütik oéki. — .Ha^aa a ka áltaUuapam volt hajlandó, mégia aaonbao l«pj¦. — ejoje ai eb-dta, — ssép Oiasi- , látva a »»»aiélye körül Ösp >b otalt b>>a-- ' '; — kolera busából — onoao ' iumnak o».gy mérvbeni nyilvánuiá^;, több tde — Ctrbolt oaak isibe. — oldalról iaméiehea törtéül íelkéréaro aj< löltaéget elfogadU. ParlálláiAt kijalealé, ni kép megválaasUláa e«tebea I •tavasatát misdnokor an-n irányba* (W-\| lyaaiteni, mely a t a baaa, s negye é" \| a kerület javára meggy6aft<f«se-é« lelkí-ism eret ének sugallatából képst a legba-' wbb«k taiálaod. ! — Mobai Agn^)-forrás. Nyeles a Dak a mióta a mobai Agne.-fur-ráa K-mpeleo Imre ur birtokán Mohán fdeiletet-, éa m« mar exnn furriavn mely Magy.roraaág -g>'<k ^'UIában «.-timert legaaénsavdusabb savanyu viie as áaváayvtaek knst az «sla'> helyet foglalja el éi nemoaak hasáakbaa, de egéas Európában, aLt Amerikában >¦ nagy eJ-terjedtaégrt és oépstei üéget vívott ki magának, raely körülményt legjubban lellojBeasDk a« állal, ba felemiitjtik, hocy BÚ t évben at ltsál itás 1,800.000. jalacvko' ért ei. E-n feoyea eredmény raiói>kB c»akia fteo f»rráavíi kitfiafi ulajdooaágamak tulajdooiibató. mely kitflnÓ scoiKálaiot :«•% a» eméaa éti éa i legsaer vek k atarrhalia bajainál, as ideges gyoavor-betegaégeknél, "orvosi U-kiotélyéktől a legbifnlgfibb módon el-ismwletett, melynek kellőmé ise bárkit esea vis barátjává leari ; mely a béesí triesati és gricsi és luronlál megyei ki-álliiáaokoo, vai>miat mait évbea a budapesti orts kialÜtáaon aa elafi kitüate-léseket elnyerte. (Hiiáo kirily Őscrai-ában, •aállodatalajdoooiOk London New-Yorkból, ásóval mindenki, a ki eya«er ezen vitet lanjerm taoulja, bfl marad bozaá.) Hogy a mohai Agas vis, rend-kivQli elterjedését oly hír elén laiá.U és áj talán oa népsaerüaegre tett asert, as csakis e tor ráa kereskedelmi megbiaott-jának, a hírneves udv. ásvány vii aál-lnúnak Édeakuly L. urnák első sorbsa kossönheto, mert u'óbbi ea álUl hasai kiviteli kereskedelmünknek léoyg«s asolgátatot tef. Energiájának és ssaka vatottaigának Vösaönhelí. továbbá, hogy a beUé» kUltŐldÖo ele^eodó módon eaen viinek kilüoö mioo»egére figyelmet tetve lett. ast ismerni tanulta és ama oagy eredményeket, miket el áital eléri, legjobban fejezik ki a követke>1 számok: IÖ80 ik évben 80000 palaesk; 1881-ik' évben 295.000 palacsk: lB82-ik évb»a 550.000 palacsk: I8tí3-ikéb^n 1.043.000 palacik ; 1884 ik évben 1,500000 p-lacik; éa 1885 ik é-ben 1,800.000 palacsk lett saéikQldve. Sajnos, esen it sem kimél- letett mefc a bamítitásoktól, mert u lálkotnak oly lelki iameretlea egyének kik a valódi ásványvii h«Iyett egy uo-dórt gerjeastfi utánsatot forgalomba boi oak a m ért ia nagyon ia l^eiyéo vao, ba a saohai ásvány v.nberáaárlaaáaál a vad-jegy vaiódiaágát poatoaan megrizagáljak. - Szegények gyiaüittM A betegségek mily gyakran ejtik aggasztó azokségbe az olj csaladokat a melyek kéri muokájokkal kéDytelenOl meg-teresni oapi keoyerSkel. Ép ezért elismerésre méltó, hogy Brandt R zaríclii gyógyszeréu ár mir évek ÓU ingyeD szolgáltatja ki svaiczi labdacsait az oly vagyonúim betegek számára, kik gyomor-, máj és epebajokban szenvednek s e régből az ilietók-nek csakis egyenesen az említetthez kel fordulni. L.p»«a«r ~ k.adé: SZÁLAT Ül. Feleli. .i«k».i: : TASS ÁLMOS Laplulajao.o. : WAJU1TS JII/.8KF 134,'t. »S6. u. Árverési hirdetmény. Álalirt kikaldölt Téjr.b.jUi aa 1881 éri 60. t. oa. 102 § a áriáiméban ataanal k6ahirré teás', hogj a Jstaajei kir. jbiróaágnak 382. 982./polg 886. 841. éa 15/kp. 886 • . réfséni iltal O.do Mitjáa légadi M.liu Janoa &fj-Téd letaajei aa Kinaai J. aka iiaai la-koa Téf..h.jl.tókj.»ár.Erd«iri Mibálj tétaaerdahalyi lak.^ TAgrebajiaat aaeBTa-détt allea 400 frl líke, aoaak 1864 ér. Aprilia hő 22KI jiró 6"/, k«m»t.i, u. rabbi 16 frl 65 kr. líke, aaaak 1886 éri fobrair 6-uíi járó 6,/* kamaui. magú 30 frl lika. aaaak 1886. ér. l»bíaár 3-tól járó 6,/* ktutu • oaa tm—'ü 64 frt 85 kr. per- é> Tégrahaj-Uai kölUégek erejéig aireadalt kialégitéai ra>robajtáa alktlaiából biróil.g lafoglall éa 1200 frtra baeaalt 4. db. kajldbólállö iagóaigaTÜT. árveré« atjaa eladatai f Malj arv«ré.»«k aa 1069/p. 86 •i. kiküldatéat lartalmkaó réfséa folrtáo a belyanaén ragrit Tótatardb«iysa ai-perea Ukiatnil laondi saikőa éWre 1886 évi Juqiub bó I8-ik aapjáDk délelön 10 órája batáridiai kitüaeiil. é< abho T«Qai atáadékoaúk aa«BBei olr me j«gjaéaael hiratoak m«g. hofj aa éri latt iD^üaág pina árveréaen, aa 1881 é»: 60. ica. 107. § a érltlneton a laglób bat ig«röaek b»aároDalul ia eladatai fog. Aa aUrvaretandA logóaig Téteiára aa 1881 éri 60 t. oa. 108 §-abaa mag-ailapitott faltéteiak taeriat laaa kilna-uadi. KaltL<il<ni;éa 1886 évi juaiui 6-i t>rhmia)t Ja»o kir. TgTb»jtá UÍ2,ti 886 Árverési hirdetmény. A oagj-kaDiaaai kir. I tkri. o. réasérS, kí»blrrí lélatik. fj Tírgyakra Roa, férj. Nag< IatraaDé falad a«meajai lakóa mint 7ég Imre bagjatéka keaalóje végrebajtaUÍBak Z\-kai Qjula régrabajtáat aaeBvadfi lata-DJ.i laköaok íiloni 122 frt 79 kr. lók. 1884 é>i april 18 tói jiró 7" , kaau-tok 7 ft. 78 kr. Tégr.hajtia kérelmi 8 frl. irreréa k Iralmi, • még iolmerüloadí kollaégek ug; a caatlakoaó Tamaa Fa. rasoi lateajei lakóaBak 600 frt toka, esnek 1876 aaept. K'-tíl jiró 8'/, k«-matai 9 frt 85 kr. végrehaj ia kérelmi iráati végrahajtaai ügrébes a feat ae-reaett kir. törvafék íerületébea tartoaó Byai 606 aalrjbea f 414/c bra.. a. Zakal Ojula lul.jdoaáui fglTettviltaág-kötelea 130 frtra becaült, további Qgjan-¦100 ¦jkvben.f 411 hraa. a. fölveti viltairkoteloa 402 frtra b-oüll iogatla-aok 1SS6. jullua hó len d. f 10 órakor Laltrnye kótaég háaánil Málica Jinoavag/ Oroaavary OjuU felperatí Qgy-véd v. helyatleae kóabejötlével megtartandó ay ilváaoi árveréaoo eiada'oi fogn»k. Kikiiiliai r a feooebb kitett beoaár. Arveresai kiviaók tartoaaak a bacaar 10V,-it kéaapéBabeu. v.gT óvadekkép a papirblB a kiküldött kaséhea letenni. Vétó kötelea a vételirt birom egvenlo ráaaletbea, még pedig: aa alatt aa árveréa jogerőre emalkedéaétol ¦aá-itandó 1 bóaap alatt, a miaodikat ugyaaattól 2 bóaap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, miodea egyea réaalet utao aa árvaré napjától asimiundó 6°/t kamatokkal együtt as irveréai feltételekben meghatiroaott helyen éa módoaatok aaerint iefitetni. Kagy-Kmn;aaán a kir. laaki tljkvi oaitályioal 1886. márc . 6 ik aapján tartóit alé.ból. 2815 1—1 Caeremyé* BveU k Flgj elemre méltó. MindcDDemü állampapírok, sorsjegyek stb. Tételére és eladására ajánlkozik egy a tózsdeszakmában tökéletesen jártas agy mint Bécsben előnyösen ismert Bank ügynök. L1-sórendo refereocziák. Bővebb értesítések teljes discre-tio mellett készséggel adatnak. Levelei M. K. 3477 alatt Hmtseniteln én Vo«ler Budapestre küidendok. 2811 2 — 4 A rriesl inso. évi oras. klálllt&aos allamarial oklaTéllal. A triaastl íasa. ávl WállHiaon brona-éramiul. \| A beal 1SS3. á nemsetk rrosTauraai klülltáMn aitat-énmasl. A toróntal maj-vel \|a«lti Wáintáaon ia4 A bud»p«rtl I Wállitáaon a njary arammal •jk.B ' -- . dlnoUaTállaL hJizánk SAVAMYUVIZE I kJtboC ixolgálatot taaz főleg as emésztési zavaroknál ¦ a gvomornak at idafivndaz-r bántaJmain I I alapuló bajaibau. Általában a iz miaáessn koroknál kiválú flcralm^t irdMasl, iwlyektxm a axarvi \| I álét támogatása «• az idarrandaaar mnkMáaáaak folfokoúai. kivteatoa. (Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. ¦. túr »4t. MáJllUlil fkiktár Édeskuty L. éa tadág'.'beii. "~" Az 1886-lk vi elszállítás 1.800,000 JS »s \-K m i zsán kapható: Fesselnofer .1. Rosenfeld Adolf, I Scl.wari & Tauber, Martuii & Hnber Preilmayer & Deutscb, Marton \| Adolf. May Mátyás, Strémm 4 Klein és Zelinger Lajos uraknál. Gyógy - szappanok y^&Lb±L Fanta Mikrától L i j^^3k%&5 gj'6gj"8zertár az tc^ szarra hoz V tJJ^^" »rT>gtk alUl UL\jfiltat.a ti ajanlta. Tmtm-T+l<- Irtaik} •l->\|>i>aa. arriToro.i-a;, tortlrWvi.rr '«•""- Af«»l. .la.#l»í >.««!,.[ >U».. ir. T* kr. - FtV>l«-rt«U K>])1 aa-pBtVM (kIsau.)-Ba«B\|«B). Mr(>4altla r, paranllak »llr.. '.áar.b -fc kr.. I trib »O »r. - f'tvat-ri'\|4- ÍLmrémy én !•»•¦ bAHtJilMak rllrat MaappKai. arskalt ililti r> tjwrt kalua. Ara, I frt. ¦iaUra'aTj Vl7"?^"a»^p--.írt.I,tt.ViVr. V)b^'kVa "»¦„, U kr. - (>rb»l-.S»p\|i»> frrlo.t.U.lto. U kr krn^M.pu caéa. tarai ,, htSrk»trK .Ura. 1^ ír. T.jáa-«x-M»pp»B, f,Jkorpa •Um t arriJxItB .«»r U kr. Kpf-.i«ppM,l»J„,Mrti „ »M\|.. «* kr. - VWT+»m-»+ppm. u Mrcrraáa.rrrr ídlUoa feat. U kr. Gl7fria-«waBaaB. Ucfla•¦•.» tllr(l«-utv.i... ft kr. lrlti.- ¦•¦ut-riikt aapaakritl kauaalalra. 40 kr. tL^mru-ií átrAmj - •HIpH. ai irriilll tlul.tiUn....i. a>>jrltak. llrplok n arriaar,ók ctlva. Ara U kr. KáaMBtaialr-Maaptian. fa.. Trlrrai-d'irtl t>nr .t» •ak. ira tU kr. Xa,paill-«tM>ppa<i. ¦>> a •!••¦¦..¦¦¦ Iwrkliirark rllva. Ira f kr. - MaiaifcaVUtk aviatlrai o^owrrlarkaa. Kajlát!: Priisr Ma ntpszertarikai l.-Kaniisan. Szőlő eladási birdettnéoy! Ahiüntt i&meffondook esenoel koaairrt teasi Bimnn: a Dr. Peezek Gyula é& Peczek Ida »5dt&aec^a» Uttisott • nyilvánoi bírái árveréaD a Homogj kapó-vári fóldktrea- kadelati í* .par-kiul-Ur»alat jelaálojoi biwle.0 által mafvaaáTolt a badacony-tomaji -262 « tkbet. Á. t alatt felvett lO6f7, 106(8 +• 10619 hmiio aét>ai RutMcr veacpren! pflapók tolajdoaát képecett S K ö X ö U: a mérnöki Miére* -"ritt 1Í9H Z «' tnD»iiDT..«gb.n »i 6-aie teraiéi-e. a oS6d-»álaa»tmánT határoa»U foly'áu «ab»d kíabSI ajáaUt (offert) utján elaiok Ai ajialatok, a mepf^rt öauag 10^-áoak mint bi«a-po«.^k mellekleievel t éí juníai he 30 ig alnlirotthoi Kapofárra ftiandók bt>. At «»l<u>tt uSISk bírói becaára 8846 frt volt, ¦ a rsodtömec mint lectóbbet ifr5 álul 7700 'rt^rt váaárolutott aiaf , aa »en 6tasgen a.ol maradó ajánlató* t-bát fijyelembe m>m Tetetnek. A •¦Siók, mf>l7«k«D a reikitflofibb minóeéffl birva badactoo^i bor tar«m — coudoaan mra-ankilvák t* »«»í aaoBaal birtokba l«pbet A fiietHi aflodoaatok tekintatebao a t»cdi wásdékoxók. illetre TevAk a válaait náornral aubadoo eR7«akedhatnék é» pIóovdi («)Wtelckr« biiton ¦¦ámíthatnak, »5t •rre názte mef ai tjá-lai Bértétele alöu it mecaliapoa'áj Iét«i>th«t6 . A beerketS ajánlatok feleit a c<J4>ÉJ»«tmáoj' baladékuUnol batárom, i a* illatokét értaaiD. Ai •Ifogadott ajánlat bánatpénxe vitaia tirtatik, a többinek pedi« asonmal vtaau kaldetik. A báoatpiaxakért a több mint 100.00) frt vafyoanal biró ea&dt«ac kaaeaaéfat rállal Siöbeli va«j Urélbali tadako«64áaokra alolírt tOBmg\|oodnok keaaaegffal rí Imio], Df7«xioto a uoltSk n.«\|iakÍDté#e U ¦^•oiadWÜk Kelt EapiMvirott, 10M, avija* S4. »»» I—1 Makfalvay Géma, OjTTéd. t&meffODdnok.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM Z A t. A I KÖZLÖNY 1888. JÚNIUS 12-éo i \ 5 4 Kávéház bérbeadása. Nagy-Kaniisán a takarékpénztár utczában > postahivatal atellenében, egészen közel a fiutczábot) a nagy-kan.iaai kereskedelmi és iparbank által építendő nj házban külön e czélra tervezett kávéház 1887 évi májns l-jétől 6, esetleg 10 évre bérbe adandó. Váilalkezók felkéretnek, miszerint ajánlataikat 5y, biztosíték mellett készpénzben vagy értékpapírokban legkésőbb f. évi jnnius 20-áig a .kireskedelmi és iparbank resztén}társulat Nagy Kanizsán" cziméhez beküldeni szisesked\|enek, A kávéház terve és a beadási félté telek naponkint délelőtti 9—12 és délutáni 3—5 óráig az alulirt intézetnél betekinthetőt. Kereskedelmi és iparbank részvenytarsnlat Nagy-Kanizsán 2819 2-2 H-M I I I I II HMM II II II I li.fr Rövid használat után vakitó fehér fogak . nyerhetők. ' Dr. Hopp tkromatlkus íoRpaHlája használata által j fogak [traÍMttcii éi múto<ak ipolaaira éi a fogfájá. mvg.zaBtetétére. Da rabja 35 kr ' SzámoibizMiyitvány a legelső M Érdem emlék különböző , orvosi tekintélyektii ^ kiállításokról Határozott ófás hamlsltiis ellen ! ' 37 éven ai kipróbálva! Anatherin száj- és fogviz Dr Popp J G tói c«. ír. udv. fogorv n Bée<b«zl I Hoeu^rfa- 2 a ef kitflnöbb u.r cm „ fájdalmakban. gynladáaoknál. a íogbiu daganatai r. lebnuel; fablnaatjá a leter.2 fogkorpl éa megakadályO'ia agnik nj kep.ódé-aet: az i g ó fogakat a foghat erS.ité* ¦ álul .lilárdttja; ¦ midwi a fogakat e« fugba.1 nindea áitalmai auyigoklól ae;timitja. a .zajnak k .lemet fri««etég<-t kolctODRi a mar rftíid baa.oáLt ülán «llÍT0Ut;a a kellem-iLii t-g"t. I nagy p<Uark 1 trt 4O kr 1 közép 1 frt is 1 kirti 50 kr Anatberln-lOKpaszta dr Popp J. O ct. k.mdT. foeorTost^l Bécsb.n Kaen kéaziimeDj a lebeiet írisaetíjet és túz«azágai fent.rtja »zonki-inl a fofakna- hef.bir^e, kolctőaot. a.,.k ro-laaii n.eakadálvoaui rs a lotansl er&ibit< Ara 1 frt 22 kr. I»r. Popp uővenj-fugpora röTid banoalat >ú a fo.ak.t rakito Cherekké tn.i. anilknl, ho«T azok árl»l-mira volna. Ára doboavukint 63 kr. FOG~ÓLOM, igen g.akorlati t a legbiit^tabb izer a Ivukas fogak-oak önOlmoaására Ara dobf>«onkint 1 f.-t. Dr. Popp orvosi növény szappana Bár 18 ere a l.jntgjobb úkerrel h..i..aii. mindem,e«0 baiWtagfk. kfllSnöteD a b6r.iaU««g. ««(,,, kotz, f.j- éa tzakilkorpa, fapdag, libizzadáa «. Tarák ellen. Ars MJ kr. A !. ca. köaoo.e, lelkirelik Til.goa.n Popp oa. kir. udvari fugopvo^file kítti'aiéDjrke, k«rni, ¦ oaak ai olvaauksi lugadoi el rjie-Ijek uját vMj-gjemmel v.noak ellátva. S.gr.Kaiii..i„: Marhák gjógy.z Bein. Jiztef jjócri,. Prájer-B ITOgyiz. Ke«tlbofer Jóuef, Ko.enlrarg K, Eo.eaWd A 1-ltnlti. Kit. B gjogjaz M.rezalibau: Kia. I.fáo jjóijiz Moiatzoaba to«: Biaócai A o K.t.tbel.e.: Biam. P gyógy,,. Z-E g e r • z e geo: Holló., „ t.ril.n: Eoáliu I. gyöt,... Tapolc.aa: Sxb Cppek g,6,r>. 80míg ben: Staaboraskr L gy. Perliko.: Sip^. 2659 3-5 4HHIHHIHKtt N c % SWADL0 FERENCZ Gyára : VII ker-. alsó erdő-sor 3. szám . •«ab.dalm..oll ra]t.l.o, öomDkodo lárretlsnyHt hullám. to t anéllemezbil; tn'ábbá ..abadalma.utt B aslcek ét Brck,. töltő in saeili>t«té>i kályháit, T.Um.ot kOlpnati fül,, berend^xésclt. tájat atabadalma u«-riot, egy vágj több beljtaég ssimára, mely utóbbiak kQlÖDÖMn ej épftletek-dI, iakolikaal, kórhásakaál atb. unl- Ajáolj. továbbá valameDDji ¦zakmába tartuaó maokáit, agjmioi: épület-, ntfl-. ét ¦aerkeaeii lakatos it> it rakola felbazó gépeit koTá- oa^li ra.bil muakált. Mlitakartyik ti klltié\|nt»Mk ht\|yn a. 2804 3-52 OvOOOOOOO»00000000000000000( 18S8. WALSER FERENCZ Ajánlja cyirlniánváf, mint m gy»r különlegességet kutakban és mindennemű szlvaty-tynkban i-iváilal tflj^s vízvezetékek Ix-rvnclf?/-»t:t varosok, földbirtokosok, ipartelepek ar q mentésit ő tarsalatok és ~ magánzók reszínil modern tichniriai alapon »:s 2712 48 — 50 BUDAPESTEN. Botleobiller uleza Oü. kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz és roa-tránf'ünlők felszerelésére szag ini-nt es ü r « z é-k e k fólállitására és minden vizmíívi mu'ikál:.-lok gyors és pontos kivitelére képes árlapok e., részletes költscgtcrvv/.etek kívánatra dijmenU-sen kül- _ (létnek. 0 o ° Egyetlen belföldi szivattyu-«ryár. oooooooooooocx)ooooooooo_oo\|oppogQgpoooooooooo X Gcpolajok Szaponária gjap.juiiiosó-\|.or. Szaponaria-gyökér, piraffin kocsikenű, zsák ponvva stb w SzavOszt Alpnons, ai un. máj;, mi. wúH fárlínriu alatt ill» l'rnifi;-. mai- H biiumiii i hW\n S Budapi-Kl. V. fcer. Arany J »«> ntrm 11 »i_ 2807 3-3 X( Csak falói }a Lninfloti doboxoD ' K)«rj(-tj : a .a. ¦ Kli .okssoro-HOtt ezég nyoiia- ta látható Ewn rornk tarr.s gy.-KThatá»a maka-. \|ylei< r- es ajtettbajoít gyomorg-lict éa nyálk^aodá. rFW^'-fv rög.Mi Élfalat. má>'.aj Ttrialalat. aranjt'r ét a legkfl.-iMifélébb aii tetettetek ellen JO ir . ta folytono.an r,ovektil6 eh.mfréab.i. rinealll EjJ eredeti doboa baaaailmti uieitiual 1 rl. HnalaltTáqfak tír.éeyetei ilMltttMt y ¦ind ennem fl huo-Katát -. lu-niilr,.-fej-, fül- ¦ fojfi-já* iikr<>S (yÓKji- Frnncia borszesz és só. 27»0 aí Valódi, Moll védjegyével és n':T &l8irsával. DIoU ndv. Tuchtauben Raktárak Miy Kailm: Beln> hofer J. z>cf. Bárt! DOrner 8 CÚkt« %•< iMlUnl; : Paly Jánoi. Mrotlrf Eff«r\|Zif : Kazler Aleer Kyn\|ryptPr> ac Rátz Ja. é>< lUwofell Adolf, r g-<sy Haa.»»ir.H kUrciali ; Is t rVd. Nagy-Kanizsán Práger Méla ui gyógyszertárában, 5—6 gymnásium osztalytvégzott fiatal ember gyakornokul olfogadtatik, nála megtudható fel-„08 2-s tételek mellett. ::::::::::::::::: ö cháns tri és npohioli k rilyi f«-Uégénrk Ii5ö. kelt legtelsl «lh«tároz&sa folyttá en-oo-l ra , d>cemb«r hó 19-"5Í ioditta ik * XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK, wi^m-k UetlK jÖBcdeimt még potüff OB..k h>>,r<.ni-tic9<lré>» • í^y..uial»« m«Sy. kir. hiv»t»lDoknk 6«vágyéi et irrii 8eg«'y^<éeér« alakitou alap, kttt-tÍMdréas« tx .Aailo CUttlde- fiumei Kyerm6kmeoed4kbi», kAl- i««dr««»c a Kéidi-Vái4rb«l_vU U'eaiteodA kórbii »l-pr. végre h nm titedré«e Ki orasáj^M t^Qitói irvahiii egycíölet jtvirt fordít »tni, B toraji ék ÓMIM-. #,669 b^b megiüapitott nyercméoyei ás alibb köveikeiij játék 19ft«OOO forintra rumnak é* pedig terv Me 1 fr,D;er-mÍDj 6fl,t>íX)fjtt»l 15,(> 0 . 1 . ... 1O00O ,. 5 n.Tfrt>nié«7 ¦ . - 6.000 . 1 njr t^jtmk 1000frtt«l 5000 fr 10. , . 900 . 5QU0 „ 100 fr ttal, 5000 fr ¦ c 50 . 5000 .. (1 20 . 40000 . 1 ld . , 46000 „ 5 ¦- 50 nyer e 6 • i ¦ pli 100 , • =«í IÍ000 ion. «7 •„S.C , riS.-" :«« ., A hatá. viwMvoiihatUoal «» 1SS6. ítI jaaiu hé 30 á> -«• .6r teik. EKy orHjegy ára t írttal o é. v«o mesállapltva. Sorsj^ey.-k kaphatók a ]ottoigxrs.tóaá«na, Rudp«t»n lPe»t, FÖT»m'-iáz, ftleni^'et) hovs, a aetrend.lt •ortsjegjvk ir» poiu QI»1tÍi.j nellett t-lőre l.ekQMendÖ; vala- mennji loito-, b<S- <•• iidóhi^atalDáJ; a Ugtóbb pMtahirataioá). te minden Tarosban es Bv<'"Nt>>b hHyi«(bcB felállított egyébb •onjccjáruló kOseKDél. ¦aiftr kffélyi rttt^Mí\|«téU\| FrBywysM AU- KudaPe.t: 1886. éri aájua bó l^o. nanr. kir. Hosltgyn.. tanáooa é« loitjijs«g Horgony/asi vonal. A maii.r kir korinán) u> ni való r\|(vn»él «ai-riut. Fiunébel NewYerkba Calídonia g.lzoa (2017 i...nn..l Indulás Fiuuiíbol jao.15. Kgy.ru>. ...¦iníh.^lln.. :n,,,, jegyek, a egyéne. mi:házis és teoit^n orttác m.« főbb állomáá.itól K.áak Amerika főbb begyeire. Ezn Urk.ae a. pgyrdnll m.ly fe van jogo-hv. M. gyarortzág lőbb áüomátairól • Kyen'» mprj' tjpgyekei árusitapi el Éexaktate. rikába t<>K»d »ttilc. Hlvcbbsu ai Adrin CampAKni ért U<flTtnniin S és W . ur«k >ilt»l Budupesi é» Futnébun. Vrré'ür) Q'»t Migyaruraiág rearérf lleadt>r>on Brothers ur (il r- t;oDyci«i voonl.) 2752 í - MJ E q u I I m It I «- életbtxtOHitö tárna/tág Xev Yorkban alnpiltatolt ISiS»-bi„ BiziosiiisiiökfiSSi. tm. 3l-ii9U.212.s2] ín a liniMfvafT»«a......169.411138 frt az 1885. évben kötött nj biztositások összege 244.829,014 frt. Az egész nyeremény a biztositattak közt osztatib szét. Minden kötvény három év mulri megUmadhatatltnna vilik. Da'ián uli kerüleí vii Rerger ex Wat&erwnnn 2771 9—• urakoil N»gy-K«nií«»o Elönyöt keraMt Mind-D r»DLU á landó j"n¦'¦¦ ¦_v»k, kik m törvrny mHmI im ': eiiKPdrlt állam-(¦•> iiJitKáii »..r>- j Xl«l réaílwfic-fíi. m I —f 1 - aiU -aval i .i 1«83. ^-i XXXI . r- ci titT.nl) t"g!«lko«oi óh»j k.ii" mind-oho. tel\ét-to»k. Némi >-í r-t;al<im ^e>éu^B t&k? ^» kocztH tatá« (ri»iro) ovIkAl hamiitN 1U0 c«r8i 300 frt. kSnit?'" kerpRhptö 2Hoó ;i-^; Ajinlt'>k a jeleo foglalkoxá- ra-í- D-v-zéséve) iolétflod-\|k » fö\ár..si \«ltciöik(-t»r«n^^ Adler ás tárcához Budapesten PEZSGŐ FESSÉL IIOPEE JÓZ'^ WajdU$ JóiseJ könyvnyomáájáói Kagy-Kanittán, 1886. Június 19-éo Hoszonőlödlk évfolyam. t„„ utm H kr MIKII STÉSEaT ih^u* prlit«orb»n '. aiásodszol „i;a>i>-u !o»ihl" «T«rt 5 kr NYILTTÉRBEN inile ZALtl KQZLQHT. A lap ssaJlemi riaiét iti»>i6 kö«l«. ík k&éV lyagi rétiét slWfi y pedig a kiadófclvaialraoa bcrmeat d5k Nagy-Ka Hintán Bérn.aot«Üea levelek nem fo-gndtatuak el. Kazfrata* viaaxa bm küvetaefc A rutgy-k nizsai „Kereskedelmi Jparbank", a ^nagykanizsai ónkénte* tűzoltó egylet, a Bzalamegyei általános taniió-¦- fi Knagtf kantzsat kisdednevelO egyesület, a „nagykanizsai titzti-ónsegéU/zÖ szövetkezet, a „soproni kereskedelmt s iparkamara' nagykanizsai külválasztmányáiiak hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KillilváH eluíUetésre .1 jni. 1-ével beköxőntö 2. ui'Vi'' i j ikerjük lapunk i. t. olva-<,\cü><''géi. hogy lapunkat szíves ^(..iív-kkal továbWa is megaján-'i&eni s azt ismerőseik körében ter-lideni szíveskedjenek! Lapunk e tűmének legrégibb lapja s Isten fcjyeiW'W megért 25 évén át min-deu hahó és smsatio h-ijhászái n&-íiü '<:'" munkált, hogy megyénk és vári'inhk jól Jeljngott érdekeinek tznlqílatot tegyen s olvasóközönsége Szabnál jóakaratát tiszta, önzetlen ! minden mellék érdektől ment mii-kiidmcel valóban kiérdemelje. Kis körben, korlátolt hátán téren országra, világra szóló s kor-szikot alkotó dolgokat kivívni, nagyszabású kérdéseket Jelszinté vetni nem u lehet ; nem is czélirányos. Annyit tettünk, amennyit a közönség szűkebb, k<t]y ugy mondjuk, helyi érdeke megkívánt. Ezt illetőleg a jövőben i.< tudni Jogjuk mindenkor köteles-/¦yünket. Felszólalunk a közügy ér-tiekében ti ináig, ha arra szükség Uend: de személyt nem támadunk, . ''s személyes érdeket nem iámoga-t'.nk soha. Ily szellemben ily föltevéssel folytatjuk pályafutásunkat s hisizük, hogy zép kort ért lapunk múltjára. 25. ^ve Utöltéx után. nyugodt (ráérzet tel nézetünk vissza, iéinden munkánk a közügy érdekében volt. T közönségünket még egyszer 'zivcs pártolásra kérve, vagyunk •tazafiiíi tisztelettel: a szerkesztőség es kladíhivatal. Hol van a baj? Naponként önmagától gyarapodó tapasztalásunk, hogy a mi kellene ír nincs elég t. i. pénz, a mi pedig Lem kellene az van elég t. i. baj ; de hogy hol van a baj, illetőleg mi- ként lehetne i bajon segíteni: erre nagyon kevesen gondolnak, a kik pedig gondolnak s esetleg goDdola-taikat köziéteszik-, szavaik eredmény telenül hangzanak el a pusztában vagy ritkán találnak viaszhangra. Kivánc!>i vagyok tehát, hogy akad-e valati. a ki tanulmánya tárgyává teszi közérdekű soraimat, a mely itt következik: Ugyanis legutóbbi hasonczimu közleményemnek, a lapok által alighogy felemiitett azon negd bbentó felfedezés képezte a tárgyát mely szerint Horvátországban Varazsd-megye főispánja körutat téve .majd nem valamennyi községben konstatálta, bogy a hivatalos pénzekből sikkasztottak" — most pedig arról értesülünk, hogy a fővárosi rendőrség jelentése szerint csak az egy február hónapban 146 sikkasztási és csalási eset foglalkoztatta a rendőrséget. íme tebát nemcsak a Dráván tnl. hanem a Dráván innen is nagy a száma a tisztesség- és kötelességérzetből kivetkezett piszkos lelkű egyéneknek; de mert egy ujabb sik-jkasztási eset nyilvánosságra hozva nem 1- tt s ennek elkövetője a büntető birófág elé nem is állíttatott; valamint a fentebb jelzett 146 bflo-, eset közöl alig néhány százaiékot \|ért ntol a megérdemelt büntetés, ! bogy jól van-e ez így, nem vitatom, hanem pusztán arra szorítkozom, hogy helyes-e büutetótörvényköny-vüok azon rendelkezése, mely szerint legtöbb esetben csak a sértett fél indítványára indítható meg sikkasztás és csalás esetében a büuvadi eljárás vagy pedig nem?! És mert könnyű azt mondani, hogy valami -hibás, de annál nehezebb azt a hi bát javítani, elmondom tehát, hogy az én véleményem szerint min' le-'.etue a bajon segíteni. Ugyanis köztudomású, hogy azért brzatik a sikkasztás megtorlása a károsait télre, mert ez által inkábk van valakinek an agi károsodása ösz szekötve, miut általában a jogrend érdeke érintve s ugyanezért a sikkasztás a lopásnál enyhébb cselek menynek minősíttetik ; de midőn azt a szegény Ulá.-st, aki éhezett és kenyeret akart lopni, majdnem so-lyohabb büntetéssel látjuk sújtani, mint azt, a ki nem éhezett s mégú ezreket sikkasztott ej a rábízott pénz bői, éveken át raffinirt gazsággal lopva meg saját intézetét, akkor alig lehet enyhébb cselekménynek tekin teui a sikkasztást, mint a lopást ; de főleg, ha komoly mérlegelésünk tárgyává teszszök azt, hogy sok esetben a károsultak, ha teljes tár pótlást nyernek, nem kívánják a sikkasitás megtorlását sőt — mint olvasom — oly eset is gyakran for-,dul elő. hogy a feljelentés vissza-I vonásáért a károsult felek anyagi előnyökben is részesülnek s ilyet elfogadnak, nem tagadhatjuk ennek I káros visszahatását az erkölcsi jog . rendre; de hogy mennyire elnézót vagyunk a demoralisatio iránt, eléggé llustrálja az. bogy a sikkasztok csalók 80'., ',,-a és a vétkes bn-i kasért elitéltek 90-60 •¦¦,-» eg évnél rövidebb büntetést kap; ilyen viszonyok között ne reméljük a cor-ruptio csökkenését. De mitől váljak azt. kérdi tán az olvasó. Hát nézetem szerint az 1878. évi V. t. ez. azon rendelkezése, bog; 1 legtöbb ese ben csak a sértett fél indítványára van helye a bűnvádi eljárásnak, oda volna módosítaná hogy: a kinen tudomása van valamely sikkasztásról, feljelentést tenni köteles s továbbá : ha a károsult fél teijes kárpótlást nyer is, mégis bün-teteudó a sikkasztó, sőt ha anyagi előnyért a feljelentés visszavonása derülne ki, er esetben a károsalt fél is el marasztandó, legalább is az el foga dntt anyagi előny megbírságolásában Én ezen módosítás által á gyakori sikkasztások csökk-nését reményiem, mert a jogbölcsészet büntető jogi elvei szerint'is. némákkor teli a töjvénynek szigorának lenni, mikor valamely bűntény ritka, hanem akkor, mikor általánosan elharapód zik egyik másik kórjeleuség. már pedig a naponként önmagától gyarapodó tapasztalásból tudjak, hogy sikkasztások száma hatványozva szaporodik, de a büntető javaslat in- boldogulni melynek erkölcsös, erős edzett és sürü népessége van. Hiába d vannak a gazdag érezbányák, hajózható folyók és a jó termőföldek, ha a lakosság gyér éa satnya; az ilyen országnak előbb utóbb buknia kell, mert az emberi anyag oly kincs,-mit semmi mas ki nem pótol. S mi magyarok ép ez utóbbiban vagyunk legszegényebbek. Más országokban a lakosság, a népség száma folyton növekedik és szaporodik, s dokolása szerint is. „a börtönöket a nálunk majdnem megállapodást, s tag-műveltség gonoszai: a csalók, asik-jnátiót tüntet fel az 18S0 évi nép-kasztok, a hamisítok népesitik a'számlálás statisztikája: de meggyó-mit én annak, talajdoaitok, hogy. zódbetünk népünk satoyulásáról — ezen bűncselekmények megtorlására abból is, ha a legutóbbi sorozatok, nagyon enyhe módozatok lettek al- eredményét tekintjük, s ha tigyelem-kotva és hogy a büntetés alkalmazása be vesszük azon sajnos körülményt sok esetben a károsalt felek tetszé- — hogy az alkalmas ujonezok esésére van bizva. kély száma miatt — a negyedik Az angol nemzet elfogadott korosztályt is fei kellett állítani. minta-nemzet s megteszi, hogy ja-1 S mi ennek az oka ? A felelet vitgatja a helytelennek bizonyult íl- igen egyszerű: a gyermekek hanyag tézményt s igy végre k tökély egy ápolása, rósz gondozása, a szülök fokára jut el, tehát ha a b. t. k. közönye és egyes közegek iodolen-rendelkézéseit itt-ott hibásnak tart tiája, melylyel a közegészség iránt jak, javítsunk rajta. A kinek tehát viseltetnek. Mert népünk, a magyar kedve van. szóljon hozzá s mondja faj eléggé életrevaló és szapora, a el : mi kifogása van az én észrevé-' születési arány nem is mondható ked-leleim ellen? mikor aztán én is el- vezótlennek, s etekintetben, bármely mondom még a magamét s ha enépfajial kiállja a versenyt; hanem thémát illetékes helyen figyelemmel igen is kedvezőtlen a nép szaporo-kisérnék, hát okoskodásainak még dásra nézve a nagymérvű halálozás, haszna is lehetne, mert ennek nem; mi a 7 éten aluli gyermekeknél év- snbad igy maradni s kell, hogy .a tisztátalan kezekkel szerzett vagyon feltétlen megvetése* — legyen jövőnk .ielszava. Budavár 1886. június 12. Weber PM. A közegészségről A ezivilizált népeknél i linden- kor nagy szerepet játszott a közegészség, s különösen nagy hordció-vei bír jelenleg ; mert a mai viszonyok közt csakis azon ország bír ről évre előfordul. f<iem múlik el egyetlen egy tél is, — hogy helyijei közzel járványos betegség ne dúlna a gyermekek kizt, — s Isten csodája, hogy mindannyit le nem kaszabolja a kérlelhetlen halál, — mert nálunk — a földmives osztálynál — a beteg gyermek úgyszólván semmi ápolásban sem részesül, orvost csak kivételesen, ritkán hívnak a beteghez — s nagyobb részt akkor, mikor a végső vonaglásban van, s megmenvéséről szo sem lehet. Ideális közegészségügyi törve- T á r e % i. Barátaimhoz! .:i,-z?m ésr-avDj F-n bogjaki kOid,ann»k ! iritogói -Bilid ff magaMbb haUlnmk • PrUa L Mo -, rri küzdé»t.k a fárad a .tok bére, > j.-ir.. l>ol'1OK>Actolt keietekb* tér* ; KVdvet ba/áiva 1 ' Ks moit tlráltok ti tólem tan Rrókkí 1 Meri « •oratzeasélye* • Bem boi bennünk Ösué A- ílst írjam ! N- vrstétvk meg mit utoljára mondok fc^íi.-lkdl M>ba i«n lehettek boldogok. &fre,»itek Mei nip magyar hazátok Híjrtek •ittkúge to a«gLa-riMk rátok - <er-rt4 wiTek-e, N-igy•ágának fénye elhotBál-romit már. Híjoj-oTá tenni mail im reá'ok »ir : ll^u n«m.dekrf. Mü. t-n dolgotokbin rogÖ« páljftokon A üai »zer«tet láo.-ja vüágiuon ! Hnniani nlgj Ungcr 1«IX földi álWek ; ü.itoi konnáo;«fra ran bát MÜkaágetek, * •'¦ a bit Ti'ága. K-rluei baiátaim, miüdenben mit kas luk, ¦¦--y-dQl e lenét bittó Teséretek ; >' > r >>mpa! ¦l'i. ítík otjam a hit nem világit, ¦'-u-zru én el kito>Ott ili <eit«k uert, b»a->m a«irt ti, mÍT«l oly rend-slTéojokot (Kscipe) biruok tőU, ía>ér macával a ré^i iíkola böl-g, oemotak; haaem még me\|(-readel4«e é* alkMiil^M •« körül pintbe, dki ílh l i y torban huuitok Ulkem uól, mlékfll 'ti barátotoktol, k ! ü jti é< o'-át : rftgtl páiyátokvnl, kdékh á fi 4j j i"ig»i:okban rám ¦¦ gondoljatok ! . . ¦>: Itten veleuk kedT«t jó barátok Dugovich TUu»* Álomképek. (Syáréji táreza ) A palermói iskola, igen jó úkola 2-'.«'.t a régi időben, aemotak u4r\ ott skél/ tadooáajr y tienot, ¦ miodiü f adják;pedig sok &MSetátel6'il áll u. m vidor kedély, mérlékleiM élstoiód éa gaium. vagjia mint aat ai akkori íaliD filá^bao kifejailék é moodu^titik tti a K»cipe tulajiiooatép \gy baogioit : Sí t.bi d«fi<-i-niiot medici, Jáadci tn>í fi wt, Haac t ia: Menj bilaris H-K-nie. Dtoderata diaeta Kratt-EbiDgoak hijjik — ut bi-n — aki a legutóbbi idők be j küiőoöa érdemeket atarze:'. a iden;eaaé(( terméase-aegakadály^áaál iltetAls-;: de éa elmerem mondani, bogy mnden bjn«k gygjiMro oaak e három — ¦ «• óén álon-kép • Allato-kep, akttrocH mondaoi, álomkép llagyaroraaáx óonáilóág füg(í«t-lhége, oemieti bankja, ¦•maali bad-ege. — Eiek álomképek a addig, mig ások a t el ae ¦¦ érjük, addig oinot is oy agalom! Da e« «g> eiredévea álom, am>ly még raló it lehet, átért isgjubb nyugalommal néioi a jövóbr kiás egy a»gy \ó ast álmodta: ho$y ,Magy»ror-,«ág oem ˇolt baii«m leas 1 Aludjunk mi is tehát é«álmodjunk! t m • Álom tep! Nyugulom! Vau • most nyugodt ember — a Taa-e a mai éietbeo igasi ¦ y agalon ? Debogy 1 As .örök widó" p#f>onifinaliója m •ak-aratk. Hofj u eastimo megm.riad hálájában • Gr5»U»doi I axereti, a laptAldi utálja aj«>ge'. a a Ifta-fó dön jobbal érái magát, mint amannak éjggönctei között, hogy ma már egyik 'ilág réttbfil a miaikoa aem lör ba aam D-iiogisskáo. sem Tamrlan, éa forradalmak nean nyugtalanítják a világot, — a« >k álomkép mind! A vilá- egy nyugtalan gep amelyen egy pereiig pibenéa ainoa, a wp Uoyagváaa, álló csillagok caak álomképek biai Arobimedea ia oaak egy oyugponot kén, hogy a vlágtn ki-tie«ae a.rk.ibol éa t^lált-e ? Nem ! Nioca «¦ egé«s világon pibanég a világ egy örók moidony a nyugalom >gy álom kép, * Vagy Dil is beeaáJek : nincs-* K»-tisaáo nyugalom, n>m nyupaíik-e ipar k«rrak«déa, nem uyugo»sna.k-e aa ügy-iak, nyugssik minden cs«od9saa ; még 'ároai tanáca ia, dacaara, hogy IC-Kani-asa nyugtalankodik s válni akar , de M caak álomkép 1 Heaa légy, ne atáilj ráanl • * • É* as emiior e ku eget ealromlö titán (hogy ae mondjam epigonl) es nyugodt tudna lenni, mikor koraliue minden ¦a»lad, forog, vallónk és siet; naikor aa jdŐ al óra, a kftitő, mind mind arra intik : — élj as időről! Siess, kaas, alkoss 1 Ott aem lehat nyageág — vagy aa oaatk egy álomkép lehet. S as ia. Nem mondja-e C«ld«ron: ,At ember élte, tette, járta oaak álom; király álmodja, hogy uralkodik, iat, praaoao) — aa pedig c ak álom, aiéttlsi miadaat a halál! A dua álmodja kincseit éa a sae-géay, hogy rátalál, amit kerea kerget, pedig miades oaak álom! Almokat lát a a- tét gond; a gyttlfiiel m«ly átkokat mood: ló' birtoka ia — « álum; mikor megstü-¦iad oaak áloa. A reméoynek taljoattlte nftnk lenni, gondolni és érasni. A kőlto • uj remény — mind alom aablte a ».lá- . elteleju gondolatát, a királyoak meg.un-goa. Mi na élet? Törekvés es a ralóraéb- oek gondjai, • a .-legénynek nem fáj redésha. Hindea fögg mintegy hajaaá aemmi! Es as igazi arcadia. Van e ua-lon. Mi as élei ? - Amy éa álom í ' fjohb boldogság, ssebb álemkép a vi- Tehát álomkap miodeo. Elnyel min- lagon mint a nyugvá. ? — Nincs. den' a Dagy Cocitus! 3 ei i nyagTás, a As állatok elsaibbadnak s as egéas nyugpont a halál, és ha Aro hímed es birt, telet átaJuaaaák — s annak, akinek roess volna oly cudarőrel mint Jésoi — í'a ieikiiameretc, oioca egy nyugodt órája e nyugpoa«bót ép ugy képes lelt volna aj— egy perese, járhat ea éa kelhet, al-pokol kapuit kÍTettelni mini maga a mehet egéasaégv levögöt ssini Olassor- gó! ab álom és a halál — ai igaai nyag lom. Teles a terméeset burkolódsik f-bér háló köntösébe a buasa la magát hideg ágyába, nyáron pedig ai ember piheni déla'áni á.mát. &i alvás as igaai nyuga- aaágba éa o-in jő álom ssemére. Ai alvás a kimerített erők pótlása. Hány kimerd 11 em ber v aa — a'. uaai k i nem képea életében v iaatapútoloi erejét. A fürdéi kitüaí hatáual vaa at alváara a a hossza ul; de thea, puoca. lom, a ai alvás aaáaolata a halálnak, a; fiuserea életek, nagy fogfájáa nem riogat végsÓ ieoya\|>váaoak, aa enyéssatafik. As bennQoket álomba. álom aa alváa virága. Legssobb álom aaooban minden álom koaótt aa ifjúkor álma, et ai arany JiU..».k akkor re ttok k°kL ' * ••1«»'»,m h°'" '"¦' —l1« • "—'l • <H< r«d, nyugalom a világon, aa álom legnagyobb nyugtalanság — lké pig aladt Eailiag«kbeü. Nem volt-e idó> m döo a m>gyar nemaet 28 évig dermedt j A nemaeteknek vannak teljéik éa ny«raik ; vannak akik nem ismernek álmot tem télit aem, nyárit — d» vannak olyanok ¦•, akik nem ismerik asaentiván-éji álmot aem amely megléveasti érseke- hogy maga ggy y éa a»jooi ea oem álomkép. Boldogok lehetnek ások, ki^aek álmaik t->lJMednek, esek talán édesebb k i k kikk iket — a csalódásba riogatja öket ; es a álmokat aluasufk mint ások, akiknek a kón-s álom, amelyből nehés felébredni. A "aiára nino> Mébredé-i! y legasebb álomkép az örÖkoyugatom, aa örókbéke. melyet a nagy bölcaéaa: Kant álmodott meg. « Bölcten readeate aat a alkotó nagy keae, hogy e világon, a hol minden moaog a anadao él — Ta* mia4akiaak agy kö- Ami aaoobao meg ekkor ia kisegít bennünket nem egyébb, mint a vidor kedv a mérséklete életmód — aa nya-gaiom. Tuboly.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. Joaíu 19-én, oyöat. ily eljárás mellett, csak írott malaszt leend örökre; mert nincs ki azt végrehajtsa és a törvény érvé nyesitse, a nép zöme pedig önmagától nem hallgat a kor intő szavára és nem fordul orvoshoz inkább fordul a babouához, a kuruzsoló és javas asszonyokhoz, — mert több bizalommal van ezekhez — s az eredmény az, hogy népttnk pusztul és fogy. Népünk nagyobb része a családi élet szentségét és magasztos voltát még nem fogta fel helyesen, egybekelésénél az egyesülésnek és természeti vágyainak kielégítése vezérlik. s csoda-e" ha ily családnál a gyermeket nem becsülik, sót egész tehernek tekintik és szívesen menekülnek tőle, hacsak lehet. De tehernek te kinti a nép a gyermeket azért íg, mert fél a birtok felosztástól, — s mert a gyermek mig csecsemő — a szülőt a kenyérkeresetben gátolja. Népünk nagyobb része földmivcléssel foglalkozik és nyáron a nőnemnek, az asszonyoknak is részt kell venni a mezei munkában ; ilyenkor a gyermek egész nap otthon marad éa még annyi gondozásban sem részesül mint a barom; egész nap éhezik és sir. S mikor este az anya a mezéről fáradtan hazajön, a gyermek az összemelegedett és megáporodott tejet, mi egész napon át az anya emlőiben Összegyűlt. — mohón szívja magába, - miáltal megbetegszik — & ha meghal a szülők egész megnyugvással mondják: „Hal Isten, de jól járt.* Fogzás. hascsikarás stb. betegség látogatják meg a fíjlódö gyermeket, s ha ilyenkor sir, — a gondos ^?) anya nem a valódi bajt kutatja. hűL1} orvosolhass, hanem etetés és itatás által akarja elcsende-siteni ; a beteg gyomor tulterheltetik és ez által kisebb bajhoz még nagyobb szegődik. Ha az ember az utczán játszadozó apró gyermekeken végig tekint, szinakozás és fájdalom fogja el szivét, mert ezen vézna gyermefc sereg jó nagy része sem phisikai sem szellemi munkára nem lesz alkalmas. A fej és a has rendkívül nagy. a szemek beesettek, mig a test lobbi része fejletlen és gyenge ; és testalkotásárúi korát is nehezzen lehetne megállapítani. Oka ennek is részben a ro?z á^jwlás-és gondozásban kereshető, részben pedig a pálinka, bor és dohány káros hatásában. A pálinka úgyszólván napi itala a munkás embernek. — s tudva van az, — hogy az alkohol mint lassú méreg hat az ember testszervezetére, fókép a krumpliból készült pálinka, melyben legártalmasabb és legöldöklóbb méreganyag is van, mert ebben az alkoholon kívül kéksav is szokott lenni, mely az erjedés alatt fejlődik ki; és ez a pálinka fogyasz-tatik el a legnagyobb menyiségben, mert legolcsóbb — és ez a nép vérét megfertózteti és egészségét rontja. A kisded gyermek már az anya tejjel beszivja magába a megfertöz-tetett vért, — sok szüló meg itatja is a gyermekét pálinkával, — mint ifjú és férfi naponkint nagyobb és nagyobb menynyiséget fagyaszt el; hozzájárul még az is, hogy 12 —14 éves korában az ifjúság elkezdi a dohányzást, és ha nincs péuze do-háayra, — akkor rászokik a pipamocsokra (bagó); s igy amit még az askohol megkímélt azt a testrészt tőnkre teszi a nikotin. Társul az elsatnyitásboz a nyagoti czivilizatió számos ferde kinövése, igy például: az élvek idóelötti megkezdése, s mohó, mértékentuli kiaknázása, elanyi-ra, hogy ifjúságunk — mint a kocza-vadász — haszontalan vadakra vesztegetvén töltényét, azon veszi észre magát, hogy nemes vadra nem maradt tölténye, s ;gy és ily életmód mellett nem csoda, hogy Nubia párdueza csakugyan gyáva nyulat fog nemzeni. A fajtalati élet az erkölcsök lazulását hordja méhében pedig ha ez erkölcsi élet solyed, akkor : .Róma ledől és rabigába görnyed." A lakások és öltözködés is mind egéazségellenesek, de ezek leírását' egészeq mellőzöm. Sok tekiotetben az iskola íb vét a közegészség ellen, mert nálunk a hat éves gyermek még fejletlen az iskolára, fókép falnsi iskolára, hol gyakran 100—120 gyermek is görnyed ez a czélszerotlen padukban, magiba szíván az elhasznált és szénsavval tett levegőt, mi ugy satnvitja el az emberi szervezetet — mint dér a növényt — A hosszas ülés által a gyomor tevékenysége, az emésztés gátoltatik, a hátge-nncz elgörbül, a tanulás által az agy kifárad — és a Develésben.a szükséges összhangzat aszellemi és testi fejlesztés el nem érhető. S még sok szüJÓ azzal sem elégszik meg, ha gyermeke naponkint 5—6 órát tölt az iskolában ! oda háza magán leczkéket adat a gyermeknek mert azt akarja, hogy gyermeke minél előbb, tudós és bőlcá legyen. Hogy m ként lehetne ezen sajnos helyzeten javítani és hogy mikép lehetne a közegészséget javítani,— arra szerkesztő ur szíves eagedelmével, jövőre visszatérek.) Láb Simon A soproni keresk. és iparkamara fójelentóse. (Fulytatat.) És még egy mátik törvény it mess •zekiható fon-oaaagot bizioait ajelentéaünk tárgyátképeső-dőssaknak.értjük as 1883. évi XII. t.-csikket. z 1885. évben Bu-dapisten Uriund" országos általános kiállításról Éten kiállítás eszméje ugyan • aiékeafehérvan kiállítás óta mindig napirenden állott, mellette ét ollene b-látht-l»n menyiaégü; írtak és beszéltek, mind-azonáiiaí tán ob» lem nyert volna, s-m-mi azin alait ped'g ily impozáns kiterjedésben meg<est-sülét, ha a magas kor-mány nem vet'e volna kezébe a főrendé zést. Kamaránk ezért teljét elismerésével, haxatiui kössöoelével adózik, m-rt a mí k>markerülntüok ia a kiállítók hopteu sorával vett .éatt ezen legelső, a izé sso-roa értelmében vett országot, általános ki-álhtáton a büszke önérzet tölti el keblünké;, midőn bazfctiui lelkesedéstől vtsasa-tekiatve basái iparunk éa termelésünk éten világraszóló kiállititira, kamaráke-rület'ink ipsrotainak ét termelőinek ason tekintélyei azámára utalunk, kik a teremtő ész éa versengő mun i a esen fényes küidteréről érdemkoasorusotiaa tériek vissza. A kereskedelem as utoltó há rom évet a legutóbbi két évtiaed Ugkod vetőllenebb üzleti évei kosé torolj. Kivált a terménykereskedés helyzete viii, a mint ast különben fenntebb as őslermelét tárgyalásánál már említet' tűk, mind rostsabbá. A kereskedés esen ága tudvalevőleg k&svetienül as aratás előtt ét az utána következő elaŐ kél hónapban éri el legnagyobb ki'eijedétét aminthogy eteo időtsak forgalma mérvadó az egéss év forgalminak jellegére S épen as 1884. ét 1885. évek ezen idŐ-i szakában jegyestek fófogyaaxtó piacsaink ' oly hallatlan oicaó árakat, hugy velük a termelők tartózkodó a beváró magatartása mellett, semminemű nagyobb Üzlet gtadag olats bor, mely kivÜt -ettsétre felttte alkalmat, a magyar teraaéoy ve-tsedelmea versenytár»ává lón. Sse-encsére Olatsorssifaak as 1884 év folyamán rossz szürete volt, ugy bogy rétsben maga ia bebozaUlra szorult ¦ régóta félbentsakituttÖMseköttetéseket volt kénytelen feleleveniteni. Ennek köveikestében a borkereskedés as 1984. év végével némileg emelkedő iránysatot vóo s esen élénkebb hangulat as 1886. évit ia uralta, bár nagyubb, megemlítést érdemlő áremelkedétt nem vont maga utia. mivel a folyton növekvő kedveső stttreti kilátás a tulajdonotokat kétalettk eladáaára őtz-, tönsé, a vevőket pedig nagyobb tsabátu ütlet«k m-gkötésetöl viaasatartá. Csak a azüret idején, midőn as 1885. ér termónyé-nyének minden irányban megfelelő kitttoÓ minősége nyilváav-IÓvá letf, fejtett ki a borkereikedés «gvssrre asinte lixat tevékenytéget. Homsu Urtamaasoaben ifinek s«m volt, miután a termelők ssoka'-Uq magas, bár a termény kit&nó volta aielleljesen igazolt irakbosragtsakodtak, melyeket sem az üzletszerű borkereskedők, sem a borkereskedéstől különben távol álló, de - jó asüret utal oaztőnösve, esen üzletágban tőkéik számira jövedel-letÓ etbelyetéat kereső körök, nem vol-ik hajlandók megadni. Mindazonáltal az 1885. év utolsó hónapjaiban ltokat Un nagy mennyitégü bor került eladásra, mely jelenleg jobbadin kamara kerületünk nagy pinezétzeteiben, többnyire asilárd kesekben.van elhelyezve, s esen körül meny nem maradhat esen üsíetig jövő alakulására nézve hetolyát nélkül. A fakereakesésa megszokott utón haladó t. KamarakerÜleiünk déli rétsét még miidig aateierortsági és ka-fintbiai furétsolt- és épüketfa uralja, Győr- é« Motonmegvéket as erdőben ét fában gatdag féltő Magysrorssag Iája el: ugy hogy a kamarakerület terjedelmet faállománya, magab»n a kamerakerÜlel-ben ia csak M«tte korlátolt fogyasztó ta- aem volt létesítheti ; i i 1883. é>b«n ép «ien idotájt, ksmarakerüleiünk külön- bösó helyein, a sbajtá mér- gos virágjait, elámított caóctelék vette lyesteté itkoa üselmeiva! isi dó no!g4r-tártaink életét ét vagyonát a as ural kod-páni félelem ólomoulylyal nehesedett ke retkedéi"m t forgalomra. Kamaránk ast i koron kötelettégések íameré. hogy )0go-' eult utálatának t indokolt megbotrán kotásán»k bangoa kifejezett adjoo : a a [veszélyben forgó sösssabedtág, a megtá-' madott személyes oi tton tág. a megiogatoti kereskedelem és forgalom érdekében rögtöni aegélyt a óvó rendszabályokat követelő taavát felemelje a mai nap caak ismételhetjük akkori követelésünket; mert jeleneteknek, minőket az 18 3. év meztelen brutalitásokban elénk tart, nem lehet, nem tsabad iamétlődniök: hacsak Magyarországnak eleggá nebesen kivívott a kiállitáa álul iámét megssilárditott bitelét a jó hírnevét, hacsak jogállamul való elismertetését nem 'akarjak kooski-ra tenni. S hasonlóan a gabonakeretkedéthes borkereakedés is felette vontatót fejlődést vőo a legközelebbi három év alat Olaszország, mely mely hasa borkivi telünkre nésve már éT ékkel eselött el vessett, as utóbbi évok során nkar ason helyzetbe jutó t,hogy tetemet irumf.noyí' Bégéivel előkelő helyet loglalha'ott el a kiviteli orssagok sorában s a tettes, ssin- ) Nacv «röaas«l é« kczaöaetul vaazufik. Sssrk. társa Trést i aeaaoar, ezt meg nem ssert tseriate a doktorok nem tudnak sem-Btit. Jobbaa érti a gyógyítást Füvea Mi-ri ott Piripóoaoa. Többet tad ea asaa doktornál 1 Elvitték tebáta beteg Ltjoskát Fü ves asszonyhoz. E» astán addig gyógyította, addig etette, itatta, meg keayegette, íig vegi-e három hét malva kigyógyitot-k a — :emetóbe. Volterre olyan tirat ri-áa, bogy még a bölcsőben fekvÓ kit Ma íska i« pityergett. Sírtak a hogyan csak írtak. De már hasztalan volt a tok sírás. «ejotka meghalt — eltemették. Egy easlend&a korában a kit Ma-iaka ia beteg lett. Most már nem hallgatott Saéniai uram as anyjakom tanácsi a. Nem vitték kí Piropóctra, hanem hi r attak egy gyermek-orvost a as, latén >»gittégével, ügyessége t tudománya által >terenosésen ki it gyógyi otta a k's Ma-át. Azóta mindenkinek asi tanácsolja Széaási Ferenc, hogy a beteget orvossal gyógyíttatás a ae a tanulatlan javtgaMto-yukkal. Bizony, ba az ember elpondolja, jogy » karuteolók, — akik magukat a boszorkányok tanítványainak a utódainak árják — micaod* ronda kotyvasstékot ttötnek, itatnak meg a beteggel s milyen kenócacsel kenegatik testéi, a ki est tudná, Ügha fordaln* boti íjuk segélyért, A hetvenet évek elején ast olvasam as újságokból, bogy a kálvinittik Rómijábaa. Dabreetenben fölfedezett a hatóéig egy híres kuratsoló konyhát. As embernek még a gyomra is fölkeverrdik, ha otk elolvasta a papirosról tónak a tok orvotaigaak a nevét, a melybőt as ottani vén javatatasony két ti tette a koiyvaas-ékot, a hnsaiforduló betegek g Volt ott emberi koponya, amin még é bi rülelre t«lál. gy azonban as molaó bárom évben a fakereskedée má megUhntu ked verőén alakolt : a minden o'dalun le!ébredi építési köveikestében as épülelfa mindig e^énk keresletre talált; a szertzáo.fa, különösen a kádárt, telemé sen megszorított gyár tás mellett mindig kési vevfira í«lt; • pr-quette- ét w»ggonlaink valamint előbb, ugy es idő alatt is Auts náb»n és a kü>-füidöo, neveveesen Franczi országban könoyeu v«lának eíbelyazhetók. A vasutak egroldaia előnyös díjszabásai, a hiányos s télviz idején legnagyobb rétsben járhat! a n u> háló tat, • másodrendű és he-lyiérdekü aotak teljes hiánya, sajna, a jelentésünk tárgyát képeső években i bá-ráltatták fa kereskedésünk tsljts ki f«jlődé«éi s a jövű dolgs leeod es«n nehézségek elbáritása. (Folyt kSr.) A javasastzonytkrél) A babonás szegény embernek különös bajában, betegségben megrögzött bi saima van a kurus«olÓk, a javataatsODyoK ét a bábadoktorok iránt. Talán egy orttág aincs a világon, a hol annyi jtvasaswiy féle gas kurusaóló megélne egy rakáion mint nálunk asép Magyarországban Egy nép einca a világon, mely annyira bolond "a lenne a javasasszonyoknak, mint a m magyar népünk. Már pedig es határoso-tan a Dépértelmetlenaéfrére, butatágára mutat, Mert ctak ostoba embert lehet egy kit titkolódzással, iamrreüen hókuas pó kutassal bolonddá tenni Eltsomorodik as embernek » Ulke, midőa látja, mily rövidlátó még most ia tselleomileg as em beriség nagy része. Ninoa hónap, nmos hét. hogy ne olvashatnánk valamit a ku rastolátról egyik mátik újságban. Mom tt, majd amott viasik a beeget a babonát kurussoló aatzoDjhos, ki annyit én a gyógyitátb(.s, mint a tyúk as ábectébez a hujdu a haranttöntéthez. A kurutiolo attaonyok nemcsak hogy gyógyiuni nem tódnak,hanem még rendesen nagyobbitják a bajt. Sőt Igen sok oly eset ia fordult elő, bogy a javat-asssonyok az oly betegeké, a kik i.rvosí tegitaég által könnyes meggyógyíthatok lettek volna, b>bonáa kurastiataik által a mit világra küldöttek. Törtéaik ia esen hitvány fajiat 9'lea elegendő panasz, tokasor még aa újságokban n — de mind hatstalan ! Előbb ki fogják irtani a fillok aserát, mint ezeket a tűsre való vén ba nyakat. Bizony nagyon tanulatlan ember at a ki manapság ia kuráttolók istentelen kesére bízta a maga, apja, anyja es gyér meke egétstégét éa életéi, ét a ki a dok tort, m»g a patikát elkerüli. ' Latsank csak egy meg'örtéot pél-dít, ami Ssénátiéknil a matt nyáro eseti meg. Széaási Ferenci asstaUx"-mettérnek nagyon megbetegedett -kisfia, a Lajoeki Orvos, akart hivatni, de a kedvet hítet- * Mo'atránj S í tanító s ^pnnk iakt Andor p« táa JL hb i orvottágát. Vl a baj iarajta volt, kiégetett emberi csontok, azáradt kígyó, varangyot béka gyík ¦ egyéb usdok Üreg. Vo>t ott halot'-kö-röin, akasstott ember madzaga ét haja, táp'Óját, peoétzet kováts rothadt fog bkgrat, avas szalonna, tojáshéj . ¦ . é. mas toiudenféle kotyvasiték, amikből a beteg ember számára kenegstni való és megeoni, inni v«ló gyógyaser kéisül. Jó étvágyat kívánok az ilyen ebéd besl Én ugyan meg nem kóstolnám as Ijea moslékot a viligér. sem. ügy kurustoló-könyvet ia talál tak ott a d-ibreczini javaaattaony konyhájában.Ebben abönyvbeatzép ttáx ezz- betpg^g és af ok orvossiga. Ilyen betegségek a tárgaaág, nyilamlar, attiy, rontia ssemhilyog,pokolkelat(pokulvar) vetsatt-tég, a uebéaaég^t^ivasoritás), körtmméreg lobbanáa, rüb, lorokgyik, görcsfik, azem-verés (megigésé), a csömör t még stásfé-le kalevéoy és e^yéb baj. E betegségek felaorulaaa után mindjárt kz ia binn vn a könyvben, hogy miként kell ogyikrnátik betegségre as or-vosaáfot elké»z teni t milyen hókuta-pó-kutz dnrmögétt kell hossá oinálaí. B látbatjuR. tehát, hogy a javat-attxonyok a legundokabb piátokkal rontják a beteg álUpotát. Pedig a betegségnél ia fő a tiSs'aaág. Akik egj ilyen könyvet végig olvastak, ások még aokat minájak mondani a javasaaasooyok gonosasagiról t általában a kuruttoláa mottertégéról. Én ia 'égig Upoztam egy ilyen könyvet s legjobban ason botsánkodum, bogy a lel ki i»m éretlen javasassaayokleggyors bb orvoti tégelyt igénylő bajoknál t«, mint t pokolvar, veszett ebmaras ét torokgyik — olyan bűnös latuaággal a olyan könnyelmű módon bánn»k ei a beteggel, hogy tii ősül kilenci pár nap, r»gy óra alatt a kezük kost bal meg. A kinek az essréstaive h«lyéti van, sa nem vitzi betegétjavasaatswaybos soha temmiféie be'-egvég etet én. Beteget ctak orvos tudbat fölgyógji aai. SirUaka Andor re a t. ez. asfllóket éa laael tiwtelettel meghívja at igazgt. tósig. — Iskolai értealtes. A o-kaai. i polgári itkolai tantettület által ret, desett leiay-tanfolyam es évi sárvizgá-jajaniut hó 2O-»n reg;«l fél 9 órakor jog megtartatni,mire a t. stülóket éa u-nttgybarátokat etenn-1 tistelettel m-gbjt-ja as igazgatótág. _ írói tAmOrftlés. Ury érte«dl-ittak, hogy Vars;L»j<uür a .Zala' aa-r. mstŐje, városunk birlspiróit legkötelebb értekezletre szándékozik egy behivsi, hogy 1 üéiforgicaolt erők lömöritéte, egyati-éte iránü teendőket velők megbeatélj-., E szép törekvést Örömmel vettük uc&-másul a hítstsük, bogy kellő ouigalom _ tellett siker fogja koronisni. Ez nagyon kívánatos volna már caak virotuok erd6 kében ít; mert ti tagadhatatlan, bogy t mott pangó és pedig leginkább az -rSk tsétforgárcsolodáta folytán pangó sajtó állapot me^atüntével és est illetőleg ked vesóbb viszonyok teremtésével a város köstaelleme ia nagyobb, üdvöaebb iranju lendületet fog nyerni. Mi t«hát Varga úr nagyfoototságQ törekvését wljesea oaztjnt ét magunkévá, letsaxttk. Hísatzük, oogj as minden oldalról a mienkéhez hasonló fogadtaUsban rétseaülend — Dr. Wlasslca íi>ula jogtu dós virotunkoak tsép jövő elé nexóata-löttje őfelsége LlUl igasséuugyiminiiteri titkárrá nevest^tett ki. A fUta. jug;udós lódi bütsketége városunknak; mert égést fittaloú tsép nevet vívott ki magi-nak a tudós világban. Csak nemrég vt-Iátitatott be a „Magyar Tud. Akadémia" levelesotagjivá; a es ujabb kiaevesettet megint csak aagyratorÓ busgalmsnak ¦ kiváló teheUégének adatott tér, hogy mielőbb mé.tó helyére küzdbeate tel migit. Kiaérje áldás mindenüvé 1 Magy-Kaoissa mindenkor büzke örömmel nézi ifjao Hirek. — Nyáry Sándor, lapmnk jelet dolgozótársa, fiatal műtörténész, Berliuoól jun. 19 én tart fololvasátt a ,Szarva" veudéglí diss érmében. A feloivatát minden tekiste-Weo aikerüJtnek ét nagy ér-deküoek igerkesik a igy biatttük, hogy nagy látogaiotuáftnak íf- fog örvendeni. — A nafj-kanlisai főgymnaaium-ban érettségit tett ifjak néhány tagj* % .Deifc segéyső" egyesület javira 1886 janiui hó 19 én A „Polgári-Egjt«-kertjében, roass idő etetéa peaitf; estaek lermébet) zártkörű tisoavigalsiat rendet. Ü-Upti díj 1 frt. Családjegy 2. frt. K.es-dete yt 9 órakor. — Iskolai értesítés. A n-kani-saai polgári fiaiskoiibia as 1885-86, tanévi readea visrgálatok juniat hó 17-én vették ketdetöket és tartanak e hó A magáavistsálatok június 25-én fognak mngtartalm. Ének-, taavaiat- és a JQtal-mak ki ott tátival egybekötött saWftnnepély ¦apjául joaina 36-atttaetettki, MJadasek* J — A Hertésieiepeket il.«i61et legújabban arröl « korülmdnyrÓl jö'. én«-talét, hogy a városi tanács elé a kapiii-nyi hivatal — mely a aenéate epek W tzünietétét tartalmasó 'égíéS foganatoti-tátival annak idején megbiiatutt — oly érteimŰ jelenteti ie^', hogy ások mar ba vannak tzüotetve. Mivel pedig azon jq-lentés s valóságnak egyálalin nem tel-1 meg, — as annak alapján nyug'on levú várcsi tanács síi vet figyelmét, a veszélyei-teteL'ek ez uual, itt a nyilvánosság eioti fölhívják ason, a valónak igazán megfelelő tényre, hogy a aertés-tel epek ugy * Ceogery- miot a Toleky-utozában sértetlenül éa teljes diasoen fenillanak. Tehát első torban a ktpitinyaigi hivat!. másodsorbaa a tanács vn ilykéut i~l-Ültetve, a markukba oem ok nélkül oevo tŐ sor tét te lépes urak réttérA). Megérjük hogy ily körülmények kösött majd ük lessnek Nagy Kamatán a hetedik nagy-hatalom. — Állatvédö egjeifllet nem létében figyelmeztetjük asokat m gidi-kat, kik egyet építkezésekhez lovaikat vishurdátra küldve, aok mellé Bsolgaikit vagy Buhanczfíukat adják, — bogy oéhs-aéba tekinttenek el a Ciiglemcse Ltjára, honnan a víset hordani szokták. Itt meggyőzdbotoek, arról a kegjelleo 16-hajssolátról, mit asuk a lelketlen tubaa-otok elkövetnek. Nemctak as ürea Ujual vágtatnak étivettelten (amit a rendőr araknak sem áriana éssreveinii) ntetr tele UjtUt is nyargalaara késsttk á egény kihajtsoit párakat. LMó! -r-ü a tsem-balyog, • rofckatmá se^yebuivto baj, mely ba bkév«UezeU — Bsegécf gasda agjosiUftpreaghet s még aem birjt ku441ai: bonnan eredt. — Aiyonlótle iu«a;át véletleDül hó 9.-én bisoeyos Csaasár FereoCi evű, geUessigeti földsaiveió, éleléoex 65. éviben. A szerencsétlenség uoo»n eredt, bogy egyetövü puskáját — mielőtt hazulról elment volna, s>éue<ltes a töltött csöve1 csizmássárába rejtette. Alig ment azonban a faiu ól éter iflp-ayi távoltagra, a fegyver elsült s » »• lét a sserenosélen ember fejének ^ felét teljesen tzé staggatta. A mefj^1' ortosreDdÓri boncsolaakor afojiis, ny^cl nyulseréttel a fejben megtaláltatok Ai illető megátalkodott orw.dáai volt fegyverét mindig rejtegetve tsokt <>' gával vinni kirándulátn alkalmával helybeli öok. lütoltó-egylet — »•'¦' múlt »zámunkbaa essiiMUttk — °^ báoy olya egréai maaitott 'i'"1 * itV, kik előbbi időbo dl" oaéretssMtj működöt tatjok <ot.B, aíl1 jegyetület kebeléből kilépek- Két ilj" viMzaUiatitoit doyent állítottak öaf»«-I tökben sérted tartiatesiot és n>^t>n-(itéln bíróság «lé a Potyli malomit-,C«uba H'éS ura sem hitte ám. b"K7 lap«k «>csáit>«n már eléggé b<lb' 1 tatlaDÍtott msisM statarmm és btsIob- hitsi legyen Ped.g agy lón. ki sIo hitsi legyen Pdg gy lón 1 15.-én dé.utia a vádlók, kiket ¦wle" ••, oogj agykor kiép«tt társaik uj^» viasaa akartak térn. a tűzoltó let kebelébe, valamint a két Ttd tagjai a Potyli malos»HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÚNIUS 19-fa Tt» t $ A r.uduUak ki ¦ ott formális — \|_j nyelvi <artotiak: A vádlottak el- rosaoba. Keismann Arnold tanítja: as rajuk pokróc* Ur.itatett. angol, franczia ésolass nyelveket minden isumorua pislogó fsgygvu- köselabbi WajdiU JósM^könyvkeras- :ettek; ételt, italt, saivart kap- kádaséban tudható ^^ nelyiyé — Gomba.. asigoru Horváth nevű újlaki rtciólioiie-..."- Uj töilöllek \J yvere»- Ónset nailatt vagy negyed kora reggel kimeot fi ¦ atutáo p-dig végre lón hajtva aa nyaini. Jó Suk vargáayát Tosolt b.sa ° ' At ítélet „a térlias magatartás j e meg csináltatta vacsorára. Aüg kól-lapján (tötték ssoaban el, rosszul keidlflk ma ;akat érezni s éjfél tele a nevezett föld-ivosaek két gyermeke (F»r«ncs ona) kik szinten sokat ettek t lányából, — oagy kínok kösölt "¦ Koggelre m.gát, Horváthot i ináét- me« ' ril /oiudtti véisóg i. A jalanlevAk igen jól tragikomikus dnlgou; ami iro ártatlanabb elégtételül irdok6-tekaek is, miuth* a egyesület alltn fogcsikorgatva kt volna. így azután addig szépen nyugodhatnak a deiikvens urak. w _ muU asamuokbaa teit felszólalás rA « :uí«ilk-egylet'.öl hívlatos folvi-iiLW'.«t uca. oyeroek tápunk u jáa. Ré-iiuaKrú. wr előre is abban a véie-néorc-o vágjunk, hogy * viszatérés áU> ,-.»«»"Dyusodaai vétségbe* eseit urak to; uem Víle.e aligha egjazerü ms-niijb I történt. — A í-Bük porköpöiijeg ,U>-rii ao> eagoU már az ének, m:o a Unt 5, iai. s»61 V — kesdi nagy Tompánk ti i bajlckárói sió-o éueket ... és keidjUk mi is -gy idótstraüdnul vendég-$er<-]> e randu t parkopöayeg Mü>é'«-,o •tomoru hisióriaak»t. Hat a tdi uanrpekre egy k&tsibelyi fiatal úr raodult el Kanttá* koseléba- Mi v«i olt a Balaton buiámai tsép csen d-teu vannak, s as ég konye uem hull a mgTr tenger -üadéréook hullám btusu ysjara: gondolta magában, hogy eppeu alkal<jm»«orii l«as ujuo sserseti pjrktjpinregét m-gvsjadégsserepeiLetni. Purkopenyt öltve és pslexikai ragad va, róna ra üli és as ordog lova V'gQ priiss-sóit vele varosunkig. De beasrg ittsso-muruín kslleti meggyőződnie, hogy a lvettihelyen ánadóao sser^pio porkö pioy-g könnyeo felsüíb^, ha fC.tm.ita r* jv vendé.gsserepelsi. As övé is ugy •in: mer itt as rs5 majdnem aiakadal-ikou e«ik; az idó húvi>st • ily küritl-meuyek koxou as oiÖkelóbb ussikabái deuefér-c.uba sterepnlnek az ídú-járM ^Kionagságaivai daczolók sziopadái Hucj is szól csak a magyar közmondás? ,Té oo a kenyerei, oyárun a ruhát ott-ti^ü oe hagyd!" — Ai iparOft iljak ftnképsö kö ívnek haug\er»( uje si^peo sikerüli í úo ía-ao » „Folg-n Egylet- ker i b«lyi- és var-meg-b»l a taiáluk. Igen tanulságos e szomorú ese' azoknak, kik mindenféle gombit vásárolnak és elkészítetnek a néi-ül, hogy biztosan .sm«rnéic. — A nK)-Kanizsai építészeti s-;édek által f. é. jun. 6 án tartott mu ,aUág alkalmával foiülfiioltek ; Ábrahám idi TO ki. Kelemen István 10 kr. izeiler Ferenci 1 irt. Tóth Mihály 1 trt. \>ib Fer^ncs 20 kr. Hm nk János 20 kr. Wotsar Bánatuss 4-3 kr. N-gy orgy 40 kr. KHpatzné teos.sion> 90 kr. Mulaár György 30 kr. Csángü ilvao 10 kr. Sw^rci 30 kr. Saller .»ju 1 frt 20 kr. Perko Péter 1 ín. N. N 4Ü kr. Hán. sios Ferdinánd 10 kr. Bordin József 20 kr. Piatér (S.ndor 40 kr. N. N. 10 kr. N. N. 10 kr. N. N.20kr. N. N, 10 kr. Fog.djsk s t. f-,iaifísetők ',u kÖsao'ne'.UQket, — araDd<4Öség. — A Varassá topliciai jel< ürddnek eddig »00 — látogató]* -oh. — Alapítvány. Ebeospanger uelyi xereskedovilág egyik derék tagja, annak emlékére, hogy E'no li .s éreltségi vizsgálatot sikerrel kiállotta, ' fú^yaanasiumban kétszás forintos alapítványi teil s azt a fógymo. igasgatójá-ak két darab Ö-/-° magyar járadék kölosónkotvéayben le is fisette. A lóké iedékes kamatját a tógymo. kebelében fennálló gyakorló-ískolána. szánta pílya-tjul ; ba p;dig >• valaha megasüunék a aimessetrajsban legjrtasbb növendék [ jegyek stb. vételére és eltdás&ra ajánl ;u<alm.zásara. Istan éltese a derék alapító^ [ ^^ egy & tózsdeszakniában tÖ iíécsben g g ségében. As eoett-<j»rnbukat ige lalt»gesal és ut>«tojan éneke.i y helyes as ön p gói heg«du duo tet jataió K.ovacs et Qeiger urai teuaé-t wallak 5 nem kfllúnb-n a kia ! éves íKjga'.ó Béla is; ki síép csimblom játétavtii i«pt« me< a kósonséget. Kár hoftj • pjd.u^u szilárdabbra nem vol tL«ss»tve! így »czimbiom s a taiaps« himbaiódcáss. aa upera-egy veleg játasS' a.kvr kissé me^sa'-arta a ki* űüvaudék müresst. Mr a magyar darabok • marséi!Iss-t induió előadásakor asooban osleiörodólt bílyseéoi s a h.iuyo* 6* r'jasz viiagi;ásdacs«ra viharos ta.poL »ra'O priicisitaasai ^áUsult. Egy ér volt al k.lmuok hall«ai. miat ssép rsmenyekri jtgj»itó uaturiliiUi; • must egy é uun, miaikó'>ii.a,rag«da tiámulatra u ba lgtó ságj. A legnehezebb ü em-baussiaaái uper»-tóredekoi ssinte príma vista jáiasssi le. — Ssalay Mihály tiavsiau is t«tssé«l r:o;t; szórai as og*s baagverseoyrö. at^lt a véUméoy ihogy így még egysser »em •!korún ss iparosifjak öoképsó-kö rések baugverttsuya. Midőn « vélemény örömmel regisstráljuk, elismeréaQnkei fojfítúK ki ügy a d»lirdit vase'-ö Webei Aou. urnMk, val«miDl a mütod-i l%ok >uk is, kik üres óráikat ily s aep irány k>4c-ialé«al töltik «1. Kár, hugy mto fg_Tebitor kellett esuMal is koastaUlaun1 ke.i hogy az ily üdvös irigyus a SLciaÜ arKmiaiük».t rllensulyoió működést pár' lulol Irgiakább hivatott körnk üo'stőleg úvoltanották magokat. Petiig s«'fe joboan éa hssafi<skbban tak volna itt, mint Udel uram u<mpl«tijei mellett. — A Magyar iroesUou-és vésir.tpitLu.ió Agyeafile: irodalmi ssak fstálya, nsely lagadhataü^aul ss'p vékenys^vet fajt ki, elhatárol'•, hog; o-gyo'bb érdek lod-üs keltése céljai ' ¦¦ludorgyűíé-ekel is lart Legkoi l«bb VAodorgyÜlés í bó 20.-.o l««s a kis Ha oumí .Olvasókor" helyiségében ti e»n gyűléseket »etleg egy-egy feiol vasiasal i# etryb-lcóti ssakosstáty, ug meg érdekesebbekké teheti »sok»t. — Ciiftarettálá s városunk fél r<j-sih-.lyein ujdutMó 10 — 12év«* suhau coit boiránykustatják kóxöaségiiokei nap r»l QMpra uagj obb szambán Bnony nagyoi )q vo\|a esőkre n^svd ^oudolní vl»mii !;», hugy as iskoiai helyiségek elégto-l-nek. völnáü»k k tanköteleaek b'íogad *r«, ut, atuk mindnyijaa sttgoruaa ki M^ztatnsaek u iskoltb járóra D-< ra J«o as ílvképpin lerjossk dö erkölcsi 'amlotiaág aem roppant oagy és '?«• ár e ki iakoiák saaporliása fulytAi f=lmortilÖ pár et«r íoriatiaegtakariiá-ért Árverési hirdetmény, A aagy kanissai kir. torvscéktkvi isUlya réssérÓl közhírré tétetik, bogy Ltodvai Juli és L?ndvai Aana végre-hvjtaiókoak Pio e Aona térj. Lakatosi Jóaselné végrehajtást szenvedő egerara-c«ai lakos elleni 40 frt. >Öke, 1876 Ju-s 29 til járó 6/0 kamatot. 4 frt. ií kr. per. 3 frt. végrehajtás kérelmi 9 írt. 50. kr. jelenlegi s m lg f-tmerü-d5 költségek iranli végrehajtási ügyében a feoi neveseit air. torTasék teiü • éhes Urtotó csapi 38<J •«. tjkbvu A t 1 -2 sor az. a felvett 814 írtra b-cuíi incatlaa a C. 5. s. Tompa Auoa oiv. Pintér V'eodelné javára bakebleseit so g»lmi jogépségben hagyásával 1886 i l.tt» t-áa d. e. 10 Órakor Csapi ] kosségbtró basánál liv'rlTy János felpe-ros. ügyvéd v. helye tesa aózbejötével megiartaodó nyilvános árverésen eladat-n. fug. Kkiáltási ára lennebo kitett becsár. Arvffresni kivánók tartoznak a becsár lO7,-á_i kósspé«sbcn v. óvadék-kep-s papírban a ktküld-nt kezéhez .i-teaoi. Vevő kotelas a vélelart bárvm egjeulú réasU'bea még pedig as a •z árverés jogerúr« emelkedésétől asá-tni.audó 15napaiat<, a másodikat ugyanettől 1 hó nád alai', baimadikat agyaD-atiól 2 hóuap alatt miadegy<;s réssle után as árverési napjától számilaadi Ü/q kamatukkal együtt as árverési feltételekben meghatár sott helyen és mó dusa'ok sserin. leÜieini. Nagy Kanizsán a kir. torvsaék ikkönyvi ossiálysnal 1886 évi február hó 20. napjáa t-r-oi; üiésból. «18 l-l Cseresnyés elnök EveU Flg)elemre méltó. MindcDnéiuü állampapírok, sors- — tierman sód«K) áros. népit pift?ián egy festőit koc»i H ; kéleteseo járUs ugy miot o.pokioi te, ««, m«iyen > köretkeiS^jó'elóuTösen ismert Bank ügjDÖk. El- flit lhtó Sd er sőrendfi referencziák felirat da beste tabricat, in Qroai QrossKaDÍzss. — Édes sodswaser bnkans urlnem mundaná meg hogy al tekssik as * Gross-Kamssa? Hats«n- dorfb* agy Nürnberg táján. Vagy ta> >tikvis«i c«ak a német gyomrok rássére gyónja? ly zégyeo\|e'ei germa-íaIísi sem ill k ám tenni sson vároib«a lyuek m>gyar Uku«aitöi él WAiser sórendfi refereocziák. Brauhause Bővebb értesitések teljes disere tio mellett készséggel adatnak. Levelek M. K. 3477 alatt és Voxler Buda ók. 2811 2-4 I I I IMI II I II 1 I I 1 + Pályázat. A kereskedelmi éa íparbíüi-réezvéDytirsulit N.-Kinizsin a Ukarékpénxtári utczábin egj 35 30 méter hosszú emeletes híut 36,749 frt 29 kr. előirányzott irban építeni szándékozik. Felkéretnek tehát mindazok, tit ezen építkezést átvállalni hajlandók, m szerint a kikiáltási árul szolgálandó előirányzott építést összegnek megfelelő 5'/0 bánatpénzzel — akár készpénzben, akár ovadékképes értékpapírokban - ellátott ajánlataikat áUkros bélyegÍTen folyó é\ és bő 2ív délelőtti 12 óráig a bank titkári hivatalinál benyújtani szivcskedjeoek. mert későbbi ajánlatok figyelmébe vétetni nem fognak. A végleg megállapított épitési terv, költségelőirányzat, épitési leirás és árlejtést feltételek a hivatalos órák alatt a bank helyiségeiben betekinthetók; m>gjegyeztetik, hogy az ajánlatokban világ san felemlítendő, mi'zerínt a vállalkozó az árlrjtési feltételeket nmri s azok határozm&nyainali magái .mindenben feltétlenül aláveti. Nagy-Kanizsán. 1886. jnnius 18-áo. ¦iereakedelml éet Iparbank + 'ittoinytánulat Nagy Kn'azt'in. & IIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIII+¦ XX3 xxxxxxxxxxx KXXXXXXXX?) iVIftlom béri et. Kaproncza közelében, Ratinja helytégben a rasinjai tón egy téglából épült malom négy kőre, X a melyiken egy keréken mindig érteni lehet. y hozzá tartozó téglából épült lakás, istálló. 2 hold szántóföld. X % hold rét és szarvasmarhának való legelővel — X f » július hé 4-én Séhitán 2 eraker az nrodalmi Q irodában 1S87. évi január hó l-iől 5 évre a legtöbbet igé- O rönek bérbe adatik. V Árvrrrmi kívánók kütrlesrk 1OU frl bnoatprnit Irtmui X Börebbet a urodalmi tMámtartöl hivatalban. JUiiuj. 1886. juoiiu bó Ilon Báró IiiUfj Nándor Huiojáo. U. p. KiproDCia (Horvitoraság.) xxxxxxxxxxxxxxx: ,A taoitóoraz iskolában." Ltt monda ki a királyi tábla egy fehérmegyei tanító ellen folyó porbea. A tanító egy gyermeket becsukott ebedre s mikor atyja érte ments vele goroaibáskodoit, est is be-sána a délutáni előadásig. As »p* pn-szára a vaáli járásbíróság 20 frt birságra telte a tani ói; mit e* fellebesváo. a sir. tábla által iólmentet'ett. — Az .Or»ia- l" erkö!cinem«9siti5 egy-süle^* érdé-kéban, tagok saerséae és fiók egyesületek alakuas* korüli támogatás iránt a bel-ügymio.sster szegyos törvényhatóságok-hos körrendeletet intézeti. — II Lajos bajor király f hó 14-én a slarhombergi tóba olie magái. Orvos-, ki vissssa akarta Ót tartani, a vuo« fűlt. — Jánosi Ágo«-too, veszprémi ssékeaegybási kaooaok és püspöki irodaigatgatá a Sseat-Bne- .rói neveset; boruhí ciimietns apátságot ny<rie. — A fővárosi e'fogott zavargók kösal 237 el 3 — ü napi elsárásra itéU a IV.— X. ker. járásbíróság fenyitó oiróság«. — Patti, a v.lághirü éaekesnÓ. iakod-lma f hó 13-án ment végbe An-gol-orsiágbau.amüvéssnfi velssi birtokán. — EK) geiluSltevot végtsek ki Ug utóbb V«rsa\|lleba gailotinnal. Esek voltak utolsó szavai: .L'r.irn, azt akarom ODÖknek mondani, bogy kivégesétetémm intő például asolgáljoo a korombeli fiat amWekaek." — A iratba* HéslÖéves testvérpár magilt agy 15 éves leányt. (^UDokahugukat) a mért iiereimóket as vi-ssoDozai Dom vult hkjl-ndó' — .\rpK) A lés volt Ssombih"lyea, hol kimondatott, miszTÍot a képvi»nlLhás kérvény il-g migltaroíLeM it sftrgS iot^sk«désr-< at ír^Dt, bugy > kötos h.ásereg tagjai a magyar alkotmányra fo4etk"tta»aeiiftk is aJauasky-ugy kílolyásakéot t«kimb«tL Szerketztéí Ozenetek. nem kapott vil l i .ZaiaSMayt W—r A —I miudf »Od levelére, oifi. bii'j q pr» postára ad >tr. Posta f rdnltával ¦sives ériMit^st k«r, b-j^ a mejlerS kriira Cokat &sSiej[>-iréD, bfkttlüie-e rag; mb? ,A 'S»Mok atia jöasi fog. Lapveser ea kiadó : S/lMY S, Foi«lds saerkessiA : V.\SS ÁLMOS LaptulaJQOaoa: WAJDITS ItJtiiiitc»tt«-tott: A etíczí 1880 évi orsz. UálUtaaoa aUsmsrésl oklevsUal- A trieszü 1082. évi klalUtáson t>ronz-«remm«l. Abocil lt-83. • mmiítk ryósyssaréaz. kiállításon ssftst SAVANYUVIZE uol^áiktot un fsl«g i mé«tá^ ^TftroknAl ¦ a gyomornak u alapuló hajaiban. Általában a tíi minfeMB körokaftl kiváló tgjelm* ardmMl, melyekben «lt tamogatáaa «¦ aa idaffnodaMr mnködéata«k fölfokozáu kiraoaUM. Borral használ* kiterjedi kedveltségnek örvend Az 1886-rk évi elszállítás 1.800,000 N agy-K ..n i 7. ,á ii kapható: Foselliufer J. Eosenfeld Adolf Schwarz & Tauber, Marion & Huber PreilmaTer A Deatsch. Marion Adolf. Mav Mátyás. Siremm & Klein és Zelinger Lajos araknál. huszonötödik Évfolyam ZALAI KÖZLÖNY 1M6. JTJHIOS 1SW. OOOOOOf Q HÉVÍZI KENFÜRÜO. Kclmik Zlan.«g)"« le>fcr--Lr.y-»«bt> vid«k«a aa a k^atlhelyi állumáai.i 1 ' t urára elérhető. Magán é* Ursaskocti kiztokadé* napMkmt négyszer A türdo-lutéiet május 1-én nyittatott mee- Eien fürd'. i.aapoa bé>iV.rráaariak ha'áaa follllraulbala'l.a Karok « e«r«k nj-erték »iaaaa eKeaiaigók.t. Küló»öa .ikerrnl rjaaaoalü.'ó caua, kfitvéoy. lléí büdót ¦ ég m ingf-d a c an «. 10 k ea aa aaekkel ríikou lí»j"k «I1«D. — A fiíid'»-he^-BO, mely K«« h«'y várnától f# -óránvi UvulaágbtQ tik.aik. a bi'u^^k asn-kjBá»áról goüdoíkudva van Kényeimt mibák «¦ kilünu ellátás jutányot áron. BOvobb ér.oai-eít oyujt • tUrd.'.-ortin «. alulírott GOVORCSIN BYÖRttY l —l a fiirdó bér!fij-. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOU Nagy-Kanizsán Prápor Héla ur gyógyszertárában, 5—d gyinnásium osztálytvégzott fiatal ember gyakornokul clfogadtatik, nála megtudható fel-s,oé s-> tételek mellett. II Anatherin száj- és fogviz l)r Popp J. li. tói Cl. -ir. udv. fogorv..a Bécsben I. Ii.isuerg.M- 2. a •gkuut.óbb u.r raaso. fajdalaikban. Byuladaaoknái. a iogki n daganatai i-t lebeiu.]; \|Rjol»a«tia a leiezó íogkovet «• mefakadMlyoua auaak aj krpmédé->cl: u i fi l„r.k»t a íiiKhm er5iit~- álul m.ilárdil'ja; ¦ midőn a focakat •• foíh-iit minden ji-Ulma aiiy ignktól ™ .fUMtitja, a Májnak k l]em«» imieaé(et kt>lc>"iii.z ur már rövid baiaálat ctán eltávolít; a k!letn!lt-n isignt. I palark 1 trt 40 kr 1 kittp 1 frt H 1 kirti 30 kr. rttfHMtl I I I II I I I I I I I I I I++ Rövid használat után vakító fehér fogak nyerhetők. Dr. Popp arouialikus fogpakUJa baszoáltu által fogak i tenaéasttea) el mfitorak ápoláiára é> a fogfájás m«g.xnat«téa«re. Da rabja 35 kr. Számosbizonyitvány a legelső orvosi tekintélyeké! Érdem emlék különböző kiállításokról Határozott óváa hamisitáit ellen ! 37 éven at kiprobálra! U»zr a leurUt ir. fofo.ro.t.il IW.Í.-3 ieiígít i-. ti-itasagá: tenUrtja. aauuki aauk .ooiiaaát MrgahadáJyeaaa é» I,tb.iii croabiti Ara 1 f.i -•-• kr. l»r Popp rur.d i.a»Dálal útin a fmak.t rak.lo f. hértkke lea.i, anélkOL botr uok irt ,\|. n<ára rolaa. Ára dul'OBUhkiut 63 kr FOG-ÓLOM. i««i (<akorl.ti • al«rl.iat.>aakl. .zrr a lv--kai fo.ak- Á Ára .1 .l ] Dr. Popp orvosi növény tiappana r :s íre a UciiíTolb stkirri-l huai.álr. miod«.....,n i.s .tt«t.-k. kaiooö.ra v!«zkrten aoiiiör. kokZ, faj- im aiakál kurpa, fa^rdac láaiaaadáa éa rarak A :u k n Ara :u kr. A SC mm«l v.uaak «..atva. kir. udvari Xa.jt-Kaoia.áü: Mániák gjó,,., K>lua Jil.aC CTOfria. Plior-1 O<>C>« >•...tlbofer Jóíief. «u..i.l»r« K . K.-« .Ma A ALodrao Kia. B Krair.a Mar c t a 1 t ba i. : Ki.. I.t.át. t,ity" IKUIOtv t «; Bauocn A jy h,\|ilbllí..:B^„ P Uu«yu. Z-E g r r ¦ < c. e * n : H'>1i<mv ir K a r á d .. n : Roblita 1 gyógv. T a b j 1 c « ái. aab C.ppck DOcr» S 0 tn t r b e n : íi..h.,uk. I. gj P.rlik.i Si^oi K oir g)if;u. X asj-Alád: Fti.l i.r K. gyógy,. X a i t-B a. ,. m b a : Macaky M jjófra..,..., " " " ' 2659 -í-5 hihh>. 00O0O000000C>rV5000000»00000 X858. WALSEIi FEREXCZ a lüioltó .terek gyára, karaag- gyártmányát, i mint m»gy»r külOnJe-i gességet kutakban és mindennemű szlvaty- tyakban elvállal teljes vízvezetékek bercmlt zó-s;t varosok, földbirtokosok, ipartelepek ar-mentesitö társulatok es magánzók részéről nv>-rn t. uhuikat alapon és 712 49-50 éroatalódaj. BUDAPESTEN, Botlaabillar atcta 06. kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz én m a-g a n fürdők felszereléseire szasjinenfes ü r w z e-k e k fölállítására én minden víz művi munki tok gyors é* ponti S kivitelére képen árlapok részletes költségtervezetei; kívánatra dijmeiiteeen küldetnek. Egyetlen belföldi szivattyu-«?yár. oooooootaoooooooooooooooooöoopooopooooooooc 5 SWADLO FERENCZ Gyára, -g VII ker- alsó erdő-sor \| mir4Bji« buliám. f zből; toráub* svkbadftim»to(t 6 ic«k ét Br-ctk«- siellüitet->i kályháit, v.Ummt központi (Btr* riidfzfnfit. »•)' •rabadklm ue-t, egy r»gT lóub belyis^g uátnára, ly utóbbiftk kiilono#«a uj íplileiok-i, UkolákD!, kórháti.knál «;b. ss.l-lÖMel, vagy Hallóste.4« a^tkül igeo cséUtr.xü'o &!kalniAtbftiók-nij továbbá vftUmeoojri » építési MAkmáb* turtntó muokiit, agymiot: épület-, mfi-, ém Merkeieti Itkalo* téglk é* vftkolst felbuxJ gépeit kovácsolt T»»bÓi munkáit. ¦littkártyik éi klltiegvetnek tofyM é* bérantve - szappanok E a Itátrin) — aappan mk.. karaa-, lahli«<lu>r •!». 'In. U kr. 31 »r. - <-mr\|al»ai»am». ríVl»»tIralto. U kr kri-iuia <-¦¦>». >bÜ f« botk.tfc "¦!•¦¦- r. TJ<kJtBBa«-aa:kyB>a\B,. fJkr». •il^ t arrmjailln nrr >• kr. F.ar-aittpp. Éajaoi-ntó n •¦>•• an/.it..-r^i\.i aavaakratl feawaaJatra. a ar. Hr ¦ra-kálrilaj- at«aa)B>aa. a.«tvr. Urb.trt'.irl rllra iar. alkalnak t,r> SS hr. - Brms-Ki»a>piia). >' arr»«na th'Titalaaucal, •«jr-1l»». >U'alot fi irruwút rtlra- «r> i ar. Káaaril-a>l-H>saiMB>«Bm. fai). frlrra«4ip\|I kr •!». Kapkitó: Práí^r Béla Csat fa;oii mmxnm uri * c<>fybtt» maJcftr. lyoa^r- >¦• a.trttha »k gyomorgöm fa 7 y...réí«« rÓK»«t teff^* ••>'¦* vértiil«l. U«.)«r ft > l«fkí- LÍ«lbb B«i fcet»f«t«fc eii--n W) ér .u folyt...!o»«ii BÖ^k-1.'. «..-ireré.b-o ré«««üi di d hussÁUti uu:(tu.l 1 trt Mamiutvúyo UrvéayMM 8.<bt«lMfc Kftuví t min4 -i Dfnul ! \|tUl p« bío- f»j- fül- n f .'á» tik ere ?7 Uiiho* 1 —dn FranriabomzeszésM t 1 9.) kr. Valódi, MoU Moll Tuchlauben Raktárak Nagy Kaaliaa K,1.. Joual tj o"»tii Hnaenfald Adolf F<1«!- J Kr( Baret Uomrr S Caáktorayi : <>bi»-» L VTty KH>VÍr«tt Ft^mar (aartray : l'olj Janoa. IUt u aM Kit* Jáo... Karuili ; liai Peiil. Zala- HIKHETHIEXf. 0 (••>¦ iri n apoatoll tral>i frlaégrárk 1H85 evi d-cemb-r hó 19-rJl k^b ifgtmaA ' Ibatároaaaa fuytan #k^d»oI m«c;indiita ik a XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK, m-i_v:i-k ti-i:. joi»de m- rafeg p-d (5 anoak harom-titadré- a iip..BI».«s mugj. kir. bivatalooknk o«Te^yei éa ártrát aage) jeaaaáre alakított alap. kél tited-p^r" ai .A.ilo Clotide' fíumai ([yermakmeaeilakfaás, k«l- is«<dreaae a Üétdj-Viaarheljtt lÁ'.aulm:dó kórhía alapra. »gio b n.ra tiiedraaa« ai or.Bie1^ t^aitói árvaháci egyeaület jayára fordít atni B- aorsji ék öaasea- 6(ft69 bsb me\|rülapitott ajBremaajai ai alább köv«tkaso játék- tér* .lenüt t9ft,9OO rorliitrM rúgnak • p^'f 1 f6B)tr«aié.y . . . 60.1 xKJ frtaal \ t = 50 nvrr a^yeak. 100 fittal, 5000 fr s 1 . ... l5.t>0 , Á írj E i! 1 , ...10000 . (\|;\|. 1OU ¦ ¦• ** ¦¦ 6000 ,Jí 1 n;i 10. , . . . 0.000 . ionomul MOOfr I 500 . 5000 .. S000 aora. 10 4Ű000 . »> , , 10 „ 46O0O „ Im Jl aaiáa W...avooha'l.ool aw ISSft. <T\| jauiaa hó 30-áa •«¦ .or ínik. Ka;y aorajeay ára S frtlal a r. vaa ma«állapitva Kor.jeijpk kaphatók: a lottakfaaratiaáiDal Budapeatao ÍPaat, Fö.imfcái. (elaaialet 1 bora a menr.od.lt aarajefjak á-a po.U ntaKat; aellatt előr. iLkOldendo; tala- m...ntl loito-. iá. ái időadatainál; a l.nobh ooitakivatalntl. «a .lodeo Táro.ban (. D.r,aela«kb beljat(bva te illiuu e\|7Cbb aoiajeC}áralo koiamél anyar királyi MMfUaaUall FrayMfiaa Aiai, ndapíitt, 1886 t-ri aajot bó I-é« <C7 kir. pctuftfjM. tmoieaCM • loUrjigaig Horgonyzási vonal. A raanyar kir. turiiianj ny»l való rKyAsaéK mt-rint. A !esbiat. Uejobb «• leíol. uivona Flaaébtl New-Yirkba Cale4oaia (<>6a (2017 -oin> j lnduláa F.umíból jao. 15. Egjese. .aeai.Utaáinuai menet ja«v«k, ¦ «g7enea má.háaii é. taaitf-i Ukerasillili l-'.lek Bud.pa.t ¦ M«í>"r orasic »>¦ fobh illomáaait4ÍI Eisak An.ríka fdhb b«r7air«. Ea.n urim-tg ai euyedali m.ly '• 'a» jo(o-íit» M-(yaror.xág :óbb állomáaairól • fej^aes men. Ijí-fjeket iruauani el É.aakame-rikiba Rakumáarok a földkAsi i-o l^sr krjsbceaá ktkStAi iiAmara -I-togad'atoak. BrWftbban aa Afiha Campacni f» H (Tin»Dn S>• «. urak által Budapn.1 e« Framéb^a. Veié>ürjD"k M-evaror.ág reaiére llrndrraon Brolhera ar (II r- Knovaáii ron.i.' 2752 10-."-' Az E q u I t m b I e iletblttositö lánuwág -Ver ForA'6'"' alapilUlolt 19áV-k«u . .«!. Jl-íi 911-212.527 r' ....., 169.411138 " az 1885. évben kötött uj biztosítások összege 244.829,014 p-t. Az egész oyereméDj a bizto-sitcttik közt osztatik szét. Minden kötvénj bárom ér mulvi megUmadbaUtlanni vilik. Doiaa'ali kardot »««Srüg/ook.,v'. Berger em Hamerm-inn 2771 10--* urakoil Nag)-Kaniia..D. EKnySs kareset. Mindeo raofru illandó laeriié-Ijak. kik a töriény által m'? eacrdelt állan-ra laasáo siirs-jrgyrk ré«ale<fía«té« mrlUti r adM-•aval (•• 1883. avi XXXI. lorr. Cl- asTÍut) tnglalkoaDÍ óbajlao^. lge« elüayö. fellételeV raciett miad«oboi teUétemik. Námi ai >r-Kalom (wet«b«B tftke éa korta,"' talá- (rifiro) aélkal katonta 100 rgrsi 300 frt kftaDvra kereshető 28uó 3-» Ajánlatok a jeleo foglalkoia. m-ír- BtvsebcVe! ÍDts«odók a fő városi valtúűllet tarf-asac Adler ét tanához Budapesten. PfZSGO Ayala&Co Lajt. ; FESSKI.HOFEB JÓI'KF Wajétt Jóut/ kui^vnyonaájáoi 1886. Június 26áo . 2 f,t Hl kr üít- lln SS kr ^yn •!•¦ 10 kr IIIKTtlEI , \|. : t .Ti'-l-i ¦ -'KTt it l «íitrrtii«E« r 3" ÜB»t«ti45k Huszonötödik évfolyam. ZUilIOZLOIT. A lap M«lle T>* li* a kiaá6[m .V a ff tt-K attimmá B<* tr.rn «tl>>* letelek gM'Utl'.lk «1 Kftirttefc «un ea 1 A nagy-k nizsai .Kereskedelmi Iparbank', a .nagy kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a .zalamegyei általános tanitó- rnagy kanizsai kisdednevelő egi/esülef, a .nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet', a .soproni kereskedelmi s iparkamara' nagy kanizsai külválasztmányánaJc hivatalos lapju. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HElILAP. IV elí'fl'eiésre ^ jul. lével beköszöntő 2. tW ígérjük lapunk i. t. olva- -" "<kal továbi/ra u megaján-\ jgi s azt ismerőseik kórfbm ter-, Lteni sziveskeajenek! Lapunk e L««í legrégibb lapja s Itten toLtmSúA májért itó évén át min-i'„ kM ét »en$ali, h'jh.ísiás nél-: ¦tiil ..!„» munkált, hogy mfgyéi ét v«.»k jól jdjogott érdekeinek aiq<üatt>t Ügyen s olvasóközönsége ¦„¦alniát jóakaratát tiszta, önzetlen , mlWen mellék-érdektől ment mü-üdiürel valóban kiérdemelje. Kis körben, korlátolt hatást ti-n» országra, világra szóló s kor-tokot alkotó dolgokat kivívni, nagy ahát kérdéseketJelszinre vetni nem UUel ; nem is czílirányos. Annyit Hűnk. amennyit a közönség szűkebb, » 'W mondjuk: htlyi érdeke ,'tgkhánt. Ezt UleUtog a jövőben is i.kAii Jogjuk mindenkor köteles ^iiw.et. Felszólalunk a közügy ér-leiében ¦ inág. ka arra szükség itend: de személyt nem támodtink, .'» személyes éraekrt nem támogattuk toka. Ily szellemben üy tölUvéttfi foiytat-yk pálynJiUátttnkat s hisszük, hogy ,:^ kort ért lapunk múltjára. 2ö ,ce betöltése ntán. nyugodt önérzet trl nézhetünk vissza, tündén mun-kánk a közügy érdekében volt. T kzöntégünket még egyszer >;ives pártolásra kérve, vagyunk lmzafuü Hitélettel: a mxerke—Jó'éa é« kiadóhivuUtl Mi ce»/.l ifinkre »» limrost? A c/iniet elokasvi. bizonnyara a-r» gundu' mindenki, hog> » Z. K. 2i ik számában mi'gjeleiit veiérczit beu »z nj ipanörvéujr 5U §-ának tglajduniioit bai orvoslására aján- lutt aioo módosításhoz fogunk hoz zászólani, a mely állal .a jelen iparQ(?\i viszonyokat ismét a rendes mederbe lehetne terelni.* Eltalálta. Ugyanis az uj ipartörvény jelzett pontja szerint minden ipirosnak joga vao — készítményeire bárhol minták elómuutásávál is megrendeléseket gyűjteni vagy gyfljtetui." Ezen annyira kifogásolt s czikkiró szerint odá volna módosítandó, hogy : .iparczikkeire minden iparos bárból minták ntán rendeléseket güjthet. de c at isnét-eladóknál. nem pedig a lözvetlen togyas-ztó közönségnél". Uk}*Q kérem meg voloa ezen módosítás által mentve a vi déki iparos a házaiutói s nem maiadna e 9zabad mjt nemcsak a honi, de a mi igaz nbaj. — a .alföldi iparnak is a szabad házalásra? Mrt eladó nemcsak kizárólag iparos lehet, de főleg azért sem fogadható el azon modositvány. mert a fogyasztó közönség közvei ve azaz csak az ujra-eladóknál tehetne megrendeléseket, a mely közvetítésért az ujraeladó iparodnak jntna egy kis perczent, provisio, diridenda, természetesen i közöoség rovására. Sokkal jobb vé-leményuyel vagyok a magyar iparosok fel(l, semhogy feltehetnek náluk ily .furcsa* né/.eteket. mert nem a köz nség van az iparosokért, hanem az iparosok vannak a közönségért. i De ha Kai az. bogy .a háza-las által elnyomott vidék i iparos lassan bír. de biztosan a bukás szélére sodurtatiU* akkur véleményem szerint először az 1852-11 évben kelt haza isi pátens, vagy helyesebben .a házalás" volna szabályozandó egy ujabb törvényben és pedig talán oly formán, hogy a nagyobb községekben, hol a lakosság szagségletei a me^telep1 deu és súlyos adókkal terhelt ipau^jk és kereskedők áltál teljesen fedeztetnek, a házalás eltil- tandó, kivéve azokat, kik a jelzett pátens lT.jiban fel vannak sorolva, mint: drótosok, élelrai czik keket árulók stb. Különben az én meggyőződésem azeriutaz ipar terén észlelheti bajok ka: forrása ne-ncsak a házalásban keresendő, hineot a vámszerzódésen kívül sok bajnak otozója a fegyencz-ipar is, mely ellen a védelem szintén joggal követelhető, mert bár a fegyenezmunka erkölcsi és államháztartási szempontból nem mellőzhető, de az iparnak jogosan követelhető megvédése szempontjából olyan iparágak volnának erre választandók, melyek az illeti vidéken vagy éppen nincsenek képviselve, vagy a vidék szükségletét szabad ipar ntján ki nem elégíthetik. Végül igen kívánatos a n e m-zeti ipar nemzeti védelme, mert ekkor majd nem vándorol csupán ruházati ipari tárgyakért 222 millió forint hazánkból 3 knllö dr.\ lakberendezési tárgyakért külön 23 millió, fényfizési czikkekért dedig 7 1 ',, millió s továbbá akkor jó hazai szappanunkat külgyártmány nem szorítja sarokba és a gyufát, mely mi-gyár találmány, nem idegen ország szállítja nekünk stb. stb. Szóval akkor lesznek jobb napjai a magyar iparnak, ha megbecsüljük a migunk véreinek munkáját s ki-ki luxusát e szép hazában elégíti ki stb. íme tehát a házalás szabályozási, a fegyencz ipar rendezése, a haza ipar nemzeti védelme, az ipa rosszakoktatás országos rendezése s az önálló vámterület felállítása azon kellékek, amelyeknek hiánya teszi tönkre az iparost, ne pedig kizárólag az 50 1 k § s 'addig is. míg ezek a kellékek hi anyunak, a közönséget a megrendelésekben korlátozni s az iparusokat : vagy pláne az .eladókat" a kózve I ütéssel filruházui nem tarthatjuk a baj orvoslására elfo.adhító helyes iránynak j igy az ajánlott módosítással szemben inkább azt kívánjak, hogy az i pa rsza bádság agy a mint annak eivei az nj ipartörvénybe le vannak fektetve, jövőre isérintetlenfll maradjon. Budepest vár, 1886. jun. 15 Weber Pál. Az jtktiai év végén Mielőtt a komor és kopott falaktól hosszabb időre bucsut vennénk, vessünk csak vissza egy fntó pilan-tást, tekintsünk csak még egyszer vissza azon helyre, melyben tíz kemény hónapon keresztül törmeltük a komoly tudomány nehéz emészteta sziklakSvét az ifjn nemzedék fejletlen és fejlettebb — de alapjában még zsenge — csemetéinek leikébe. A bucsuvétel keltette érzelmek egyén és körülmények szerint knlön bözók lehetnek ugyan, de egyikünknél sem állhat fen nézeteltérés arra nézve, hogy a nehéz, fáradságos és küzdéssel párasait, egy időre tevég-zelt munka után megnyugodjunk; kipihenvén a fáradalmakat, hogy res tauralt erővet foghassunk magasztos föladatunk folytatólagos és teljes megold isához. De minő lehet e megnyugvá snok ? Nem kívánom mérlegbe állítani egyik-másik tehetségét, nem óhajtón tükör elé állítani egyeseknek a tanügy terén buzgósággal kivívott érdemeiket, oem czélom javítást ered-ményeró fejtegetésekbe bocsátkozni, ítéleteket hozni és következtetéseket vonni abból, a mi van s arra a oii nem létezik; ezt emberi gyarló-ságoncál fogva nem is tehetném, csak egyszerű szavakban akarok- clmélked ni a helyzetről, jelen állapotunkról, mely állapotba bennUket a .meg nyugvás* körülménye helyezett. Minden ember saját kovácsa s ezzel szemben talio fclál-lithatnók e tételt: mindenki öna készíti megnyugvását. Lássuk csak mennyiben ? tia nem tévesztetf pAIyavCász-tás, ha nem kényszerűség avagy a véletlent játszó különböző események, hanem a józan és komoly és? szülte megállapodás nyitott előttünk utat a fáradságosán szerezhető tudomány ösvényében, ha tudatával szent és magasztos hivatásunknak, önként és iszívesen, nem cötelességszerüen avagy cuk ugy propter formám léptük át a komoly Unokát és üdvös tudást kiszivargó szentély küszöbét, áthatva azoo érzelmektől, mely egv a még jövőben nyilvánuló s helyesen felfogott missiót, már föladatunk '.egalsó fokán is kedvessé tesz előttünk : úgy a fáradozás nem maradhat eredmény nélkül 6sa megnyugvásnyugodt és kellemes lehet még akkor is. ha sorsunkat s helyzetink ket javító módosítások csak részben függnek is tőlünk. 1 Mert hogy tőlünk független ele-,mek, bennünket ignoraló beavatkozások intézik íegtöbb esetben soisun-kat, az nyíltan fekszik előttünk. A tanító, mint a jövő nemzedék erkölcsi és szellemi erejének egyik I legfőbb nevelője, leghathatósab faktorának válUira nagy súly nehezedik. Súlyosbítja a terheket még jobban azon körülmény, bog? nem előnyünkre szolgál mindaz, nem sorsunk javítását ezélzó eszközök azok, melyekkel előb-re tolatunk. Hátráltatás mindenben, megakasztasa azon viszonyoknak, melyek folytán egy állami iskolábin mnködő tanító, az ügyi; egész évi elzárkózottság után, már most még inkább magába zárkózni lesz kénytelen. Nem út a baladásra, hanem gáncs, korlát az úton, melyen a tanító előbbre haladhatna. T í v c t a. lréuke.'j hit ípjrd»t kebUaire hajtva, — Vau-i m«í mit a »»iTea onajtuat- Huvlukodnak tinta derojébee, Mint c«iliac«t a taramzi jln — Rit^^i látom álmaid képét, altljet a bidef átall 8 iem <«p aét Méf moat hoazad köt«ledui n«n mer Sem a balál, tan a gonoM énbe". Ne i» jőjjM. Tadelmealek t fod. Odaadnék asáz életet értrd'. Niifjod] tovább ketielemeo laventetv, Hutól, (Ondtól fájdaiotntái menten. Kit? ia tifed nem. Tdrlmexnelek? Ta ancvalL ártalui kii lelek. K-ám buták fik, k:k tárol t5l«"d. Mindig jé hirt li.lUnak fatCled I>tá(ábt>Tac7 nekem. min-. •••¦ féar«, Hint rt fftld, B'ot u c miud«MÍf« Ki. fajeddrl kb«íemcn f--kr«, Sjug^) to-ább, njagodj MBd«rcrC«. Hajdha avatán »tól beftadea ajkad: M.ud «!, bog/ a lfTUabb«t ílaadtad. Bátorfi •) HaUt.aoj ««rxóo«k Mjtí Uj kl0Abíl gj «ra ftU kfajexir. Vissza emlékezem. 0885. f«i>r. 9 ) Ob »4p Tidék t[ — Te Tdr»gtf 07M Máira1 Kp»d lefealTa, b.Q»n Ül lékM«t->mboo.— A mikor u ar«D^ kkláaao«, Jéíi bábot rínál olbagjr-i, libáidnál piheolBm Q--R, miot uép imDj «16tt aa ifjú ¦serslmea isi. ábiiatul tékÍBtcl-tem •rdó koMoru»ta tetődre. N«ra t%fj ta, oem tvgy o\j ••<4d]tő maga, mint a f»-gyoe, bómkurt HoItáI hegyek, oeo, te oem vgj >lj koptr, miit a Dtoári alpok kopa-tc ormai ! Te •s4p »HJ- ""^P iat aa eeketűre mioí müi; kfloye •el im arcaodfo Tg"g P»«"f(a köeyíiA, •> krutiljtisi • pikok által jótékony ma ö Ualt DjujiMi ai eltikkadt uiuotk, ki asép««ged n»gy»«r(l««gét bámul"a, a ,Hidaioál" e%y k5re telepemik. M.ij kéjjel • elragadutáMal I-(?«)-tetem eeemeimet rajiad. Kéke, — weay-¦fire óbajiotlam fölhágni tatÓdre, bogy oaoel •• iamert ridekea, & ringó araDy-kalá-K» Alfoldöa egjaterre T«;ig tekUl-heesek — Ddlib^boe Alföld, erdOe he-gjek, tugó patakocakák 1 esk mel.é épi-teli paloiák aem alkotnak-e asip képet ? GyÖD/Pfü nyári alkony volt. Jótékonyan űdiiő baltsam illatos ttepbirek leo^edeatek. Kedvem kerekedett fólha-ioloi cser kossornsta homlokod.ra te »»o begy, hogy köse! legyek a« égbaa, bol aa embei átlépve •>¦ anyagi** viligol, — képMiiMn. mist a barosi ¦• b>\|>mu ÍÖlemelkedik, fal égést a osiJIftgok kö«, ;f6la>> ábraodók hooábs bol kéjitusta ulat. Mar ormodoa állok, • látom, hogy «P nik-iat bAotuik el » lidii g«s. — Egeat fetedelmi pompáv.l aail-loil ata arany sseg^lyd bibor-kópeoybe burkol-/áo a Iáiba'árt köntÓ bárány f«l-booakéket, melyek nyugoii trón at körül bullámsak. — A aik alföldnek sofár tornyai kejeaeo tUroaitek bádog tueiHket ¦ás aranyoa eu-jarakban, — as öreg Mátra éji köntösbe burko ósva, keaiüU a oyu-galomrft, ai éneklő madarak ia rl.eglal-iik feaskeiket. ¦ ott pibeotek mi,-; ssár-¦ Tiik alá bajtTáa picii fajaoekéjiket. — M«iy cseod booült mindeaiitt, melyet oeaK a hegyoldalon ayájat legeim'.1" páes-or fia fsTotyájáoak, oly aaomoru m még is édea boa hangjai ¦varának iaeg. — Oly jól eeeti bán) »tott kablemnek e ma-gáay; ssiole erestem ossladoini «OBak ea viharát il »;á ai Arturuk móge — S a nap a«s ulaiása? — Síép TOlt feo* g Még mindig ott állottam a uiAa, gyönyörködve a ttvméssel eme po napája a fcifv*erre m-tfkondal ast «eti harang. M»Kdöbbeove, mint búoöa omoliam térd re, esetit ihlettel kapcolva imára kesémet a mindeoaég teremiAjshes. Taláa sóba aem imádkostam ily igasáo. Nemsokára ragyogó sephirekkel telleti meg as g, s egy ideig a csillagok tiborán&k élén legtöadóklÓbb Tolt as ee<-bsjnali oaillag, régre a éj királyaéja emelkedett f4bb fejedelmi (eaeégével, asende rilágot térje*tt-in ko>nyes»térf>, Ily feoaégea látrany még a legsi-rárabb lelket is képes as ábrándok bo-naba TsráasolaL — Miadea iránt a mi •aép. oly fogékony lelkem ka 6ubfeU Jmek M-riot tett moii ssáláaadója. Ü^ytwer kimondhatlao boldogság, más-sm>r a aOtét mély bánat reag* át «siTsm búrjait. Egyszer be árult »lÖ:i«m amnao/, i»}d m-g uj életre ébredre, uj hátában oliam, s e boo, as ibráadok booa volt Képaeiem egy gj6oyór(i alakot, — akkor azt a bgy bájoe iflodéréoek gondolván. — varáaaolta elém. Letérdelek f>U* s bevmllám neki láogoló ¦aerelme-iet Ö oem hitt nekem. Ekk<r kitéptem •aieno«í, kósepén ké'telé vágva oyuj-tám neki. Esette tÖlem a asive1, a e ásót olvasá benne gyémánt belükből „ateret-lek." — Lásaaao leatem esatán mindeo mosdalatát, gyorsan kitépte 6 '¦» ssivét. a enyim»t as 6, Övét az enyém helyébe tévé. — Eojém To't hát a«iv#, eayém örökre — — — — Mily boldog voltam, est to'l leirai oem képes. — — Térdepló belysetbeo bámultam ö', ki asebb vuit VeouasnáJ, kedveaobb Kbo-meo Juliajáoál.. — Aitan felém nyujtá hófehér kezei! ; éo l&eaaan ragedám mg a halmoatn» el forró csókjaimmal. Majd mgéden mellém vontam azután gyönyörű izeméibe tekintetűm mélyen, tü-¦ee«n, még egy heves ölelés, ajkaink Oaasefornak ; léoyemet egy megmagja-ráshatlao kedvea énés fatá vég'g Én alabaatrom teher ráHaira osÖarQ gyllrua bjfilrtjeivel játasottam, 6 liljom karjar tooá nyakam kór0.1 s voná fejemet hal-lámsó keblére. Megnyílt eióttem a ^g, hol Örfiköa tavMB vao, hol a filomélák bájdos sen-gése meg nem aaümk. lemét egy osók, és éo eUsámlál-tam keeaeit mert nem lehetett ssebb nálánál lodooe Diana aimpbija nem lehetett ékeaebb Herre, nem ragyogóbb Hebrua aranyaainü homokja. — Elmoo-tam tan asáusor is aaivem méljébAl eredeti aaavakkaJ, hogy meaayire sae- ,„.^m. h >g^ soha •¦> h >gyjuk el «Ey-má«(, bogy, hogy ba elkeileae valósok, oeta bírnám tol élni fájdalmaimat. — Még most iá látom : mily sseretettel Dily gyönyörrel ¦•! gaila ••»»v»imat, mi alatt &é: ^Öoyceepp o-dvesité m>g bár aony •¦empilláit; agu-áo még egyaser érettem forró, illatos labehetét, és elhagyott, mint egy kódfátyoi tüot el előttem, el, el örökre. — — — Nálam hagyta ugyan ti ivét, de o meg elvitte enyémet el ast iá örökre. Nem álmodtam többé. Melletlem egy röfögd vadkan csörtetett el Ismét a v^lót Uttam magam előtt, rideg te kiotetével. — Isten veleiek asép ábrándok ! Iaten veled te ssép vidék ! — s ki megcsalta telkemet, te csalfa tündér kép. — — — Ai éj királynője a helváoy bold »«&St kop-oye alatt indul Um léteié, a' kosben * kedvea képet mélyen vésve saivernbe, hogy soha se leUjttem el többé. — Tán asért oly ssép vidéked nekem te vén Mátra. A távozik után. (A főfjvknasinm vég-cett ifjaihoa.) Feln&ttettek tíbit; Kic»: 1»U a fessek. Nem képe* &ár adni Menhelyet t " ' Kinltt már toltatok, Ebnpülni vágtok , l Elhacrjátk otra L• al jö aavátek.HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK Y. 1886 JniuKia A mostoha anyagi visronyok-ról felesleges is szóUoom. Hisx ait mindenki legjobban tudja, menynyi H Í T 0 k. gj j, yy — KérelM. Mélyen túzteltelö- a javadalmazása egy nagy hivatást fizetőinktől midőn Uett einítéit ké- betóllö néptanítónak. Ei tarvény rünk a jtler UttdtUmért, indokol- adu állapotánál fogva nem ilhaszát. jtJc azt a nyomdai teendőknek — az Béla, a ki. 8 évaa eaimbalom mu'éaa, ki aa attal ia bámaiaiaa lf veaeégfel ját-aaotu la a. opera é aéfdal-acyvalag.i . miat batároaott aaaai talán ¦— matatta magát Z.joe tapaokra ragadták a iMcatoaégot aa aa énekkar álul előadott baMgatoaégoi darabok. Hoek Jánoa éaakunár ni de.«i.«.;kedi...i( elhnbeo egy iatot* értesítőkkelj* - t,dj»ln,o-1««^^If ^^TZtLlk aátutáTi ismeteltén *- j . .... egyszerű hivatalnok dijaiasa munkája zotttdgáv, ntin sokszor nagyon is hedvezóleg nézett kérnénk, pontouágot igérvi gyarapa k, bogy táu valamelyik ta- vagyunk kiváló tiateiettel nitó meg is irigyelhetné, meghason- . lásba esvén a sorssal, mely ót arra, kárhoztatta, hogy négy éven kereai-' - A h«elMtyá» «cyh<, mely túl koptassa a praepirandia padja.t. »• i«aaán ..m»oaéljav.. (.l.ggot. v.gy ,í . , i_ , elaa-jrénvrdelt, barcee.o. erkö cai ée Vegyük tekintetbe a sok helyen .nJ,fi umigáiá»e elbaláloaáaak eee.é tulhalmozut! növendékek létszámát, „ ,KT\|oC kóllaégen leendA el.emette'ea hol Számtalan esetben Száz, meg en- \| vjaaa.maradt bevegyenek éa árváinál nél 19 t8bb gyermeknek erk51c»i és .egélreaeae «e iak°laaLlaaa)te!:erjeatel szellemi nevelése ko.eteltetik egyetlen ' •"•P-'bálya.t . «»'»'«* j«'«fv.«v" , . , , , ., éa a borau aláai aáradékkal ellátlr Unitotol, a törvény szigorával, bár lgmUn 6r,.odailk . homan». ez, elég okszerűen, 80-ban állapítja m,g.i.kuláaán ¦ takiatve aat m^g az egy tanító által tanítható mar ia 145 tag tratkoaott be biatoa re gyermekek létszámát, Lehet- e szó méjuk, bogy á'dáaoe moködéeét oeakbe-egy ilv növendékekkel túlterhelt is-'-" "i"1'.' ka.snaég a.gy , , . , . . , • ¦ mérvű pártoláaaal fogja támogatat Varga kólában kedvező egészségi viszo- „rwi/„,o5k _ .."^htl Ferenc. nyokról ? Khhez járulnak még a elník urak a. egylet lelv.rágoaUláaára gyakraD hiányos vagy éppen nem is irányult laovkedeaet. Adja l.len, bog; létező taneszközök, hátrányára a ta- °«v legyen! nitó amugv ii nehezített munkáján-' - .Niikéal»«a>k.-kii.llliaí«t . b«ljbeli népi.koiáaál ea évben ia mag Uk ! tekintene a Kiededaevelo Egveallet bi- Az iskola a család és egyhát ' „,.uáf., a teljea megelégedéaének adót, részéről egyáltalában gyenge támo [ kifejeeeat. U.uére.tal -maiiét ki, gattatásban részesül, pedig hol ez k* munkára fordilolt idóböe képeal min megszűnik, ott nem várható jó ered- í d"» °"lál> b" '<- -P mánkét »m.i. -..c- -- :-i.~.Li/.i ia-a.. . n.„a,av ak b a düvendéaek. Laaep eredm'ayér Ugyba.gí Batotí aaiejaegv aaK7.pa. éoy az iskoláiul, lévén a gyermek ,llio>.r4,Bk,t , ¦ ,„ ki a nap idejéoek nagy részén a csa- jumiónoknek i«. Iád: tagoktól környezve. Igaz, hogy! — „Iréake* cnmu ad ki errenézve a tanítónak kellene szoro :Lejn»; a .Zalai Taallgy* aaerkea. sabb összeköttetésben illan, aszalók- k°"'-«v-tttaeie.. melyben kel, csakhogy erre akadályul szolgál iÍTöo^.tk'^mely u't 'rod azon fogalom, melyet ugy neveznek j k.j fW ^i,.'s,a etrkoaott .1. A fn~t in hogy tekintély Mi egy szegény néptanító egy magas állása hivatalnok szemében ? A protekció is a legmagasabb tetőpontjára hágott mmár, ugy „u„k. f ,„ .„, kiUl j,lMÍk at% hogy ha egyik másik Unitó ilyen \| a. e:ó8,eté i péti.ek mielőbb, de. f. évi nel aem dicsekedhetik, nézhet kenyér jilm. hé végéig beauKendok, bogy a aUn — vagv megkell neki elégednie «y»">'-aundé példányok man 60 kr. Qylljtoknea b példán; után tiaa-te!e<példányt ad. S miután könyvpiacára ' inkább i név. fuaelhe. eaatolja. A p kiadvaoy ' "»—»" '.„r.t emlékül mmár, ugy „,,„k. f , y Bm booaáiulik, l«réo, olvnemú állomásokkal, a hova ¦ ' Ie"« ."J0"* '•«»•¦. A -a.ka. , , - , , . . l'"°" •'»"• aj»nlgaiDaak fólóalegea csak a legvégső kényszerűség vagy „„rl ,.„rlJo„t, i«.gT,okb-a italt tava a nyomor kergeti, bármiut boldogul k-nv multj» t (h>barmiod<ia aroo .öreg" l l) fíl bl Il ÍS ott. ) Mindezek után jelen megnyttg «ábao gaadag jalaae vasunkból nem nagv ujitó erót, nem Itik,""' h°g/ 'í" . _ . _ •" — • ».*»m m" aajvi«ai\|,«é«aj .aj I t71BfJa\|Ull ? U ' aV és kedves v.gasítalo reményt, Bi.„.y.y.l , m4Té„l lno,b„ J,\ lóg sok menthetünk, hanem csak meghasonlást ftnmagnnkkal.ilégedetlenségeta helyzettel s elcsOggedést. Quid faciendum? Az égető sebek fájdalmait enyhituni kell önma- ___ guuknak ; a küzdés és nyomor borús jucai elvei képeit letakarni aönyt.nkkel, a fáradságot és iielkulőzéít elviselni nyu galommal, liirui, várni és remén;leni azon jobb jóvót, mely a Unilói hi- j ( acr«lDe leaai) fí»t»l barrel áb d l gge m«hót knüo'etíí Ja aat nyer: Aarlpaai iskolák airvla«gálatal megtartatván, aa atokon jalenvolt tú^, miot einnkök, azuu véleméayókoek aHtkk kifejeaeeT, bngy miadeD caitalybaa 'ghelyeaebb éa l>gciélrave>elítib didi ln.lmaaá... lá-Uk, ¦ hogy a. er-dménynyel álialábaa meg v.aaak elégedve. — Eno.k éppen ellenkeaojé C'Q.tatálváo a „Z«laK lega^bbi veaér c kkje. — a tanteaiflUt r-pa'-aiiojáaak m-gvedéae aaempoaljábol ttléat Uio. gadéa aaempoatjáMI tt vatást nálunk is megismerendi, — de a a rágaimaaö c.kk ellagábaa egy perczig sem tévedezni a meg-!oi l»ü - j kezdett pálya elótt s örömmel tel- j Eladó innf ora. E»; jó k.rb.o l jesiteni izon hi;atást, mely ó ld6 H? d bízatott. " Az égi jutalom nem maradhat el reánk"' aoagora eladó. Hol? — megmoadja a aaerkeaaloaég. Kinevpafj. Aa igaaaágogymiaiater Rópaljetek kát cMk Magaars, miaA jooba Ast lálják m. földöo áki macataa van. Kiaek iútDT> i.veofC Nao) r6pü!b«t f«rei>7 Ai elbayyott MrstT^r MeffTetnétak itt l« t ? Tétjetak aiag (vaaran A* Sli (iwUu, L«ik«tek « világ Zajától itt meat lew. Viiadjaek a viffgal, Slrjuok a úrftv&i, tt (jiajiuak ast a>«f, Kiavk túrén eb nn. icio; k a7 !>• aaait aa uácyent Has akoakat a,ktrk Kueaa Jéaaaí, nagykaniaaai.Srvéoyaaék i dijaoko. a latensei járáabiraágkoa iraokk á naveata ki. Gratulálunk. k n-kaninal Iar ba'oaaUlyu 6a- éa leáoyi.kolában juo.u. hó 20 ikaió be.árólag ugyané bo 28 .káig oaetálv aurrendbeo é> a nagy koaöaaég legeién kebb érdeklodéae melle't megtartott én-aáróviaagálatok aa éaekviaagával ünnepélye, véget ertek. Nyolca oaaUly «. p 4 fiu éa 4 leáByoaaiáJy tanaldi a. iekw laépnlet nagytermében gyfillek egybe, bol már dieaee vaadégkoaaora « koá-liaaialelbea álló aa kőakedval eégnek 6rvendó fSkántori, Kartacbmaroff Leo tanár urat kórSIvetlr, ki Unn-pélyaa imával melyet ae iljuaág kifogáalalaa öeaahangaatben elén ikelt, a viu^átmag nyitotta. Nebány oaatunó. h»aa&aa .ael lemu dal éaekléaa után követkaaett i .Saentelt hajlék Iaten boanád a v,Mge berekeaat«tett. A A •lláf tatai. Aki ¦elkUtel, Vl if al. flcaraeaak hát egjmáat, Há. kiraaaat >i»n, 8sálljatok mafaara, Kue jra at l.ten'l y volt Fekete Jf. nűérto koaöo.eg aaivélyeaen Udvoaölia Kartachmaroff taaar urat aaép aikerébea, melv egyedül aa < buigó éa oeaeatelen fáradoaiaanak eredménye. Kiruchmaroff j tanár ur, k. ugyani, didaktikus a ae-I Béanat >eréu,ceupán óaaéataíea Ogy.aere-, tatból veMti aa éneklenitáat aa i.r. ia-! kólában. I — A hrlybeli polgáriakolai [ növendékek aáró baaepélye tyló 26-án ! tartatott mag. Ugyaaaaon aap ea'éjéB . tánc.vigalommal egybekötött kaagvar-jaeníi read.aiek a .Polgári Kjrlef kert-Ijében. A bangTeneayea koaraaiukodStt 1 Weber Aatal ur lanilváaja: Hajfató y aaapen lakoláioti bangja finyaaca Uaua-kodtak Hoek ar kuttoí lakolája mellett — Ipaaáa kát. bogy e aa«p aikertt haB(-varaeayaai többen nem voltak jelea. Aa ily BaagrilVáat érdemlő kSesay, biaoay Bem bat bu^di'd'ag aem a tanári karr, aem as ifjuaágr. — Ai urnaai kOrnaraet alkal- mával nagy g nébány keroakrdA l ll i rank»aáataaait, bogy ég a k5rmenet alvó- b blj y g ouláaa alkalmira aem aárta ba boltját. Nevüket iiii.I nen< amliljllk; de ia méüodaa eaa én a> ia magteaaaaak, bo.y ianerje miadaoki aiokat, kik ily modoa aaarjak a valláai tu-elatatlanaég magvát elkinteni. Kár elfeledni, bogy .aki aaalet , vibart arat." — .\jilváno«»lsaaiattUaa nagy kaa^aaai Iprea Maág öuképad agyi«»a-nek 1886. jooin. hó 13 lariot a dal aa telylyel egt b'k&tnlt táocavigalmáról. B^-vélel jegyk u'án 138 írt. Feltt fiaal«aak 10 trt 50 kr. Ki.du pedig 97 t'rt. 60 kr. Haradt tiai'a jövedelem Dl Irt. FelAlfi-aalik. Aúi-ul-IJ L.joe 60 kr. Weaeaal I.itío 50 kr. Haacitca N 30 kr.Trébár N. 20kr. (Kiapccaiaat) K.arl 8eaalica bO kr. Sivay Aadrai 50 kr. Erdélyi F< 10 kr. Koroatei Aatal 30kr. Toaaoaáavi Károly 30 O ^pár Kon 40 ar. Uiltéayi Sándor Mkr. K ogba&ar L.joe ÍO kr. Oerlner W.liDoa 40 S>mu Jóaaet 60 kr. Mát) áa piocsér 5 kr 30 TbS 2 bával .f volt ; kfilsabu aa j bával .friat ; aam kap'nalott volna bajt. A gyermekeknél aanvira fokoaMott a b-j bogy aask 11 éa virradóra meghaltak • a kiakomá-romi Urnr.o. érkeatrkor kilaritra apa, aaya pedg kiaok kóailtt f.kOilek. A« orvoa a gombanaVganéa lolyt.a baaUlott balál ká.aégi.Ua jelel látván, a báliak eltemé éét megaagrdta ; a még élalben le'ikaak padig K»Komáromból allaaaaart kaldvéa, aa eaevil jeleotéat tel a ken.-aaai aeolgabiroi kivatalaak aaoa katárn-•ott kijeletée»al, bogy apaéaanya mastve vaaaak ! A aaolgabirói bivatal a vett ér-taa.teare juoitu lS-én Újlakra klldólta ké hl ki ki törény lan Moll kéaai'maoye eiatk gyári jal. véayével éa aláiráaáv.l karan4o. — KiV»»ltek a természet inuj azavát! Midón a terméaiet boisiu téli álmából fölébred és mindenütt dnzzid.'¦ új élet fejlődik ki, mindenkinek arra kellene gondalni. hogy a téli idős ak alatt teltünkben fölhalmozódott, föio,-legea, föl nem használható anyagoktól egy alkalmas, tisztító szer álul megszabaduljon s így elejét vegye sok túiyoa betegségnek. K czélra a mindenütt elterjedt ¦ legjobb hirbeu álló j koaagét, hol anagy-kaniaa.. kir. törvény- Bra„d R gyógyszerész féle svájci, .^kk.k0ld5ttj..té..-.gm..t..i..kb,;t M (kapható a gyógyszert. Horvalb JíanefaHbalva) ulálU. — Ai ., ,„J ' y^ .... jg Horvalb JíanefaHbalva) u ügyet a tArvényaatk aiktldttjei magukévá taván, a aaolgabirói hivatal kény te len volt vtaaa-'oaulai. Ekkor a már el'e- k l rákban 70 kr. egy dobozzal) legmelegebben ajánlhatók. — A Pepp fele Anitharin szíj- ó d metetlhul.ak fölvétele a\|ugy éneknek vala- Tiz [öbb mint 40 év ÓU rendeltetik 1 mint a mi* egy * órával elóbo k mait Horvá b Joaaefaek bonc.oiáia elrendeltetett. A bono.olaaaalréaa'vettek Dr. Sob'a y.r Lajoa tdrvéayaaékl orvoa a. Dr. Kát. Kálmán borvá'baaeatmikllMl (Somogy m.) körorvoa, mint eaakériok, tovább. Hild Láaaló aa 1. aagy-kaaiaaai lemetk»é.i vállalat Otlatve.6 öje, mint Bém-aaakar.ó, de b.i>. hulla-bonoaoli. (.?) — E.ek a gombámé feaéai aiet ujabb réaaletei, miket aam bajvbatonk minden megjagyaéa aélktl. Saabélyulan volt a kiekomáromi kororvo. eljáraaa, mikor aa eaetról — mie-lóit aké> htllseltemetetéeéieagedelyeeta legkitűnőbb orvosok által, köztök i boldogult Oppolcer unárálulis. D «. sche tanár is ujabban nagy eredméuv-nyei alkalmazta a bécsi egyetemei kórházban, ugy szintén Sehniuler tanár is a száj. nyak, foghiu és szájpadlás betegségeinél. — 6s ezért sokak azámára a l'opp-féle Anatbenn szájvíz, mely kapható Nagy Kim-zsa minden gyógyszerurában, épen olyan biztos gyógyazer, Dint nélkt .biroib.va.dt ... ért«t.t,.lozhetlen óvosztr lett és leaz minden-volt; guadatlanv.ii padig akkor, mikor a kinek, ki azt siáj torok ét b i-gei egy.aerOan ott b.gyu, holott aa betegségében használta. g gy gy ellessser bévé eléA állta kellet volna Arii- figyelmeitetÜDk e-xajm szédelfjó és aie. A. ... éppen .^t balt m.,. mer. hamisiUsaira, m,(vek •s ellosnert nem vette b<-. Saoaiora •- . , .. , 3Okr. T^achX. 20 kr.llüblboíerN.aO kr passtalaiot -Tájt a köse% lakóia.k tu- g7«r° A keielo orToet is negcisljái. Wiita-rN 20 kr Takács E»dr« 50 kr. \ dtlanaága ia.' Hat amos taen<\juk ? Ha Minden eredeti paUczk nyakán ott Trojkó Péter 1 írt. Kun»r N 50 kr.lvaa, akkor neki csak tudni* k«\|l a oép- TaD B Kovács M hálj 20 kr. Hild Lissló 80 kr.' ukolákraé«Te köteleaÖv t.tteUm.-géaa-H.lv.x Fr.gye. 30 kr. Horváth Sáador\|eégtanból. kugy ily seetben a Befiör'éot ... 10 kr. Wiatagw AaUl 10\|kr. RiiohBÍtaer káayás a tan legjobb aserfe. keeerft fekete- ilTQ" Saal«aBre 20 kr Wut Öioa 1 frt. Tunika [kávé, a a aoevin. Ha előbb a taait4, ké- »r Tédjcgy, mely az eredetiség-¦ — B gyógyszer rend-ítélynek éa elterjedésnek oturák határokon »iftt Mikié 5 kr. Fogadják -t igeo t. felQlfi Vbb aa orvoe ily allensser gyor.alkalma- éa egéu Európában sót AmenU-a tok o. m. »>vet kosremükOddk névleg! sásával álltak volna elö.táoegy sem esett q^d és Ansztriliában is Tannak CSO- Popp ü g Ttc F«r«nei Qeiger U<k» ». H-jf- Bét k b i k ki tó Bét* ur.k továbbá mi ad »iuk, kik u j -oiuk bármilj oioa kösremüködoi. M^aokst loribbrt. ^ ki ¦!«») pár ío- mély tuttaU- r«oá«%& b i- IS a gáttb* ajaolv- m raduok satuig.. — Iskolai ving ¦ÍMfti falftA leáuyiskol* 9 l. A o»gy-k«- y ugilKtjt. volt uo. 19 éa, m-l7 ilk>bma»l m atWeo<l6-l U l g .oln. áldoaatal - A mily agy kedv!, .olt dáJ6i FigJ.elBie ttetjük tovt ,„„,, alM. k. 7 k«kulpu<M«ti j k Igu lepek mg gyakoroti j.lkalmt oő-eadtikek K.eeyft »Mpp.o, ili k y uttooykodMUD á ButKtták be pp»o. g5töll miay, eoiet, kery peltok ott, ipio' » uöreodékak tftját pro-duc'um«i. A ts^p «radaténjirt l ille ) Kóuk^ól^yi Aoul és H j^»'ó So-dur uoitó tn-t.K«l. Neve/ teué»b-<o r •ült -<Mgát.t ré<«T 1 Tori»D.«ky J aaék be.viko.aaa éa aljaráaa. Horvátb anatherm fogupasiára és nővén; Joaa.f 12 órakor balt meg délben a d'lu- fogporára, mely igen alkalmas és h;- tán 2 órakor mái mg tórléol a bolla- re$ fogtisitító Mer boooaoláa. Aat pedig a n.m.aaakért4ké.l _ (Aj .^„„ , aaerepelt bnlla-boncaoló (!) la lodu.l\|a, htíi éleil>>aloait«-t.raa>iái] a apoabaa kíidK bogy gomba-m«rgeiéaek alkalmáv.l aok aaet a lefoljt mnk&déaenek W-ik érerel aidl^ aaatben tauaba ál aovetkeaia ba. Vájjon H«l«' kimntatáaát Bi»toa,táai ill.\|. a lefolji 1- .1. l. u íj 1 t.,, é'ben 12^ mii ló owtr. ertáktl fonottal kon.taláUia. . H,á úrral - mie.ött ,lli2l2 5J7 0„u. 4„ékll ,orio-.,. en>elke<!,u. a boncakéat mUkodéabe boa.a — a baléi beálltát?! — Vél.menyUnk aaennt leg heiyeaebb volt volna aa elöayomoaáara illetéke, .aolgabiroi hivatal eljáráaet be-vítdí a eaak ba aa Agy lermaaaete vagy l l \|«« •¦oriójéovjk abbeli iD cAsbofóli fTbiivi cök b«t«\|{jrii ¦aM»ir» tto ki:\|v«íkáli»l M s utu — Knj iulnt« mtgáB> bau. A berctt«iAj. k Ukó belybiii t j , bojj kórbia b illat) polgkr, Btvltvtoo Ijáa é k parljin «gj kis iál I y j j gj útion., melynek Ukój - ét ktelóje király I Nagyot aé«Ms im eh ol»-«J jól todoai • ó é A ki gy ¦sóra; és taégit sb.Iimb Ikkójt. dó j vsa. A n^Hett ki király! M«f- h gyseadd -aoa kQlönb«éa^el: hogy en a koronát síitében éa le-kések b«hm ér-ttébea hordj. Eteo fé<fia valócágosgyé-máa'ja ai ip«roBokoak. 8skoiájábaa képi-t ¦ Táraad-lni tekinietbeo disséra i égési iparos u«z:ályo-k. llodea stép és \ó Qgy ielkea támogatóra lel benne. Páratlan C.alátUpi és QavelÖ. A k vele, v»gy gyerm tkeirel láraalog, m lepetve ávosk aooak koréból; és ast 6kajja magábait: bár daa ai íg sok ilyen iparoat a b»aáa.k. — Ai CjUki Lapnak legutóbbi •¦Ámábaa mái-tllk röviden ac újlaki gooiba.mrgitésról ssoló hirt; ajabban at alábbi éesitletekkel egéaii jak ast ki : Horvátk Jów-f földini-ves már > gomb-asedés atkkitoaval tigyel-mealetve volt, a vargánya köaott levő mérgeegom bakra ; de ö assl a kijaleaé' •sl, bogy „máskor iseve't már olyasokat* asok^t továbbra is a vargáaya kósott lagyta. Ottkoa. síikor sjéoek aJkéasités 'égett átadta, ei is figyeltseetette 6, bogy t nem mind jó gomba. De aautáo férje masolá»á/a még it csak negkéasitetu a argáoyát savanyába, a mát f-jta (gyanús) gombái pedig édesen. Ai apa ésgytu--askek (a 12 éves Kati • a 7 éves Jóska) ai édesen késaitell (tehát a mérges) gombát ették meg ; as eassoay pedig a vargányát. Nemsokára mind a aégyen roasaul faányáat hasmenést kaptak. Tej iát a v-rgáaya is magthos vette a né--1 kiesei h«<et^lei 1965-ben kiutt-k 4,475,11 otstr iriikB íor.D-«t, ni as 1S84 evTl u«a>b«n S 96« 43S oaatr. ártekS f bUt. br-vétalt «m-lkv)0it jalent á kiadá-Ok kitnuk S"',10U649 irtot «• podig: Eaedék-i kdt»>ny» ._ kárt «¦ OMU^kokai't a butoiitott (Veknek u.gjon kényes volta igényel ?oln» — fieiKk 17,&46.72S frt., a ré«svénraM«ka«k aUp-iebei-u s kellett volna ast torvénysté ^t>''"?, olmt'k» íejíben l,áOO frut •¦ ai visagálat :án;yává tenni. — ! ^ ey a saomoru gombamérgeséi tü&b oldalra ii,en t-nuliágot eaet. étbw kölö t 244 millió foriutori ojbiatoiitáiok ¦tá&i ntntii pro tí ti ót, — 7 246 4^7 frt. A h»- A. k.^L-l.t KiBioa Irtu. -»46sáf ifea kedve-fi volt a tár«slat vafvoo" '"¦ír^T f . SlS«i,«3frttal«lkde»t. igykiteUlSSA é. oros«toBy. ssUUtetU 20 éve. baj.don »^ réfével I«7n.i8í frtot. As etobb e-btrtt léd jao. bo 2^-án déJ elölt gyöt .oldatul , Tajo-B6t--di.Wl 11.582 »9 írt jatott a dij-ak«rt véget vetaiéletének,-¦ oldatot me( urtalák«ak «• 8 8«« 1Í9 frt a sj-teaig tárta léknak, ¦«.? á l , — • tanaUkot 4° alapján kináautva — 1886 ev v«fé-v«l 36346,110 frtot utt ki Ai Kq,n.tble, sjHt •¦ év január 4u mBkadasét a aigy^r korona atáfaira kiurj«utett«. — fif.éemíael u i lték kilHé U Ihát ¦ • itta, de BBÍdoa roetsul lett, köroyesvte me^ladva a dolgot, kórbásba saallutat ták. A esegény ts«reaoaé les leány ugy adja eió caeiekméoyének indokát, hogy .oivto.0 ^.u^.-.^.i.- «L Z^liZFúXX'iXXSSi nntilan aaolgálati helyét a elhagyni joo^er fonnt,61 H5Ü saer íonniayi -agyar 5°i, papirjáradekra feUmelt és a> erre Totn-t-koso istéskeaeieket tésrlef mkt mg U t-u As E^uiubl* Mafraroraxáibaa ei idSnermi mk' a« &aamM nrTe»«ta>ebb á osokbas k«Spri- g y g kénytelen, — annyira elkeserítette, bogy k ak-rt válaj ettől a rongy k é y örftkre j gy élet.ol.— Falgyógyaláeáko. v. B rrméay Jótékony intémiek volnának hivatva ily aaoroec«étlen páriákat, ba as életnek vis-aaa>4ataak s«géljeeai és goodoakodoi 4 bogya viassaadoU életn«k aasaaát is Tehetnék — Eltnrr Bá>t«or •ilmegbi bir-okos elleajelöh hi&ayában am. Kó SO-án sat-Qróton megejtett TiluHu alkalmával a sst -gróthi ker. orts. kepviaelAjévé hl l — TaUvlt ijrrmtk Megyénkbeli Véged koeaef Baum^aédaágábaa fokvö Baluvár vumegyei kóuég határában a legkoMie^b mnlt napok efjikéo, a gabonák kosett egy ujj ssstüott ki.dftde i találuk. Uinden jel arra matat, hogy a ¦sivtelan anya elhagrá m kék keltén^ ssdlés a tán aaonnal ;a«iáL afesitelen teste egy darabba1 volt betakarva. ssája pedig egy Mebkendő rosgygyal betömve; miadaaon álul migii tudott némi hangot adai, mely ai arra járókat, mielőtt meghalt toIb, nyomra veietie Jeienlag Baltavárott ápolják. A mint ertaaü'Onk a kő jeli halyiségakbea erélyes ajomoaást fk di Kll i ' ~" g y fogaak megindítani. Kell is rosa példaadái elmaíi Vé'ke ha volna ennek iM a«r KOetvényes éa bek éB dafanatok gyógyítására Uoll v.lódi Feranos pálinkája mint oloeó gyógyts«r ajáalutik Üve-genkiot B0 krárt kapható. Saftétkfildés naponta qlánvéttel A Moll oa. kir. adv. wállitA, gyégjaaaré-s álUlBéosbes Took lanbea 9. A vidéken minden gjógyaser- y g gygysz refUrUlmit as alatt, miga mérgM gom- ' tárban és fQMwkereskMiésbea, határotwt- cf . Andriaay ai 12 •¦ Upveaer és kiadó: SZILIT S. Pelelós aaerkento : TA8Ö ÁLI08 UptuUjaoaos: WAJ0IT8 íffyllttór. %& ititali- ét Wito ital. kltflnó. hstáannak bíionyolt köbtH • g«gebajoknkl, gyomor é« ho-lyagharntnál. Í711 í-29 MattoniHenrikKarUlai esB^i •) E rovat alatt kaaloMaaévt aea. 'állal feleUeéget '*'HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JÚNIUS 19-4n SWADLO FERENCZ rigTi BUDAPESTÉ Qyara : ker-. alsó erdősor 3. Htm '»\|l'l«, óomukudú aarrretölvHl hullám abba aaabadalmaautt B ag cek éa Br-cika- nté. tele Ulti- <¦« si-aiiiteU.i kályháit, bertiidearaeit, aajai etabadalma n«. rml. egy vagy több belriaeg Márnára, mely móbbiak kalöooaeo uj üéi. nkoláknol, kórbáuknál aib. •• I-toiMel, vagy eselloaie éa o«lküi igen oélaaerü'Q alkalmaahatók' Ajáalj továbbá TalameoByi ai épueai aaakmába tartósé munkáit, ugymiot: épület-, níU , éa aserkea«li lakatra é^la éa vakolat felbusó gépeit ková- ceuii va-bél munkáit. ¦ialikarlyáV •¦ kiltaáinttMk tafyaa éa Mraaatta 2804 5- EquIUblr iUtbimttuUAtarMnag XevYorkban alapittalotl 18á» bn. m. H-fi 911212.527 írt „ „ .. ,. „ 169.411-138 frt at 1886. évben kötött uj bütontátok őuzege 244.829,014 frt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik síét. Minden kötvény három év multa megtámadhatatlanná válik. , Duiáo'uli kerület vasérQgvDokaég. fUrüter Sándor 277111 -• urnái Na.-K.n jaao. harmonikák leneméi t-k Jth. N Trílnmetoél BÉCS, VII KiiientraMp T-I. >k irjejj-íke infj-va éi JOOOOOOOOOOOtKX A lecjobb czigaretta-papir MM II—M LE HOUBl.ON fraDcti". gvárimova. Cawley és Henry párizsi UKinmawktól óvatUc pf fffrU l»r. JJ. l'uhl Dr E. L«4t1;, Ur. r LIbbbimib béai ve %jé%tt\ tanárok álul, kik a Ufjobb ajiánlato adtak, Ugy a kitOní miateéf, Talam&t ax; éi árlalaa* tifii« toltirál, » bőgj áb U /Asi vonal. A raaKyar kir kurmán) nyi»l való rgyftxnéft airrlnt. A Iwgbiít. legjobb él lejfol. "uivoDal Fiúméból NewYirkba Sidouian gAsöt (1382 toama.) Induláa FiaméMI jal.15. Efjnn icpnélTitéllitui nenet jagyek, ¦ «KjeD«a máibisát éa taoferi tcbrazállitó Imreiek Bud.pe.t ¦ U«cr»r ontáf mai f5bb állomásaitól Éaaak-Amerika főbb becjrair. Et»o tartatig at í^yMOlí m«ly felrn jofo«it» Ma-gyarortuf több állomaaairól ffjeott meoftj^freket iraaiuní e) Éaakaai«-rikába RkomáDyok a íóldköai teo* ger köiüeea-') kikötői asimára -1-fogad: atoak. Bórebbcn ai Adrin Canpagiii >• HoffnmiiBi S és W. urak áital fiudapeat éa Fiamébao. VasérOpyDok M-gyarora»ig réasére lienderaon Brothers ur (Húr- gooyiáai vonal.) Ü7Ó2 11 — 52 BUDAPESTI HÍRLAP FELHÍVÁS ELŐFIZETÉSRE! A .Budipesll Hírlap" VI. évfolyamai járja. E hat esztendő publicistái paljánk legszebb emlékeit egyesíti, hehéz feladatokkal jár az ilj napi közlöny megala-pitisa. de nekünk azokat gyönyörűség volt teljesítői. A szellemi munka értékét a siker próbálja ki. Sa .Budapesti Hírlap' fokozatosan növekvő, a magyar hírlapirodalomban példitlan sikerre hivatkozhat. A m«gyar közönség a .Budapesti Hlrlap'-ot mindjárt megindulásakor kiváló rokonszenvével tüntette ki. A politikai irány, melyet válás;tottonk és következetesen fennurtánk: a magyar faji és nemieti érdekek ápolása függetlenül minden párttól, ugy a kormánytól, mint az ellenzéktől — megnyerte Magyarország művelt osiiálvnmak szentesítését. Pártkülöubség nélkül csatlakozott hozzánk az egész haza legmagyarabb közönsége. Mert hat éven át naponkint meggyőződött róli hogy a .Budapesti Hírlap* a magyar nemzeti ügynek él, ennek alája rendel minden személyes tekintélyt s mellékérdeket, ezért harezol összes szellemi erőivel s függetlensége nirgadja ueki az igazságkimondás bUorságát, mindenkor mindenkivel szemben. " A „BudapaSti Hírlap' ma a legelterjedtebb, legnépszerűbb magyar uj ságlap. A közönség lelkes támogatása tekintély! adott szavának s cselekvő befolyást bizoUitott neki agy a politikai mint a Ursadilmi közéletben. S hogy a .Budapesti Hirlaa' erkölcsi tényezőkkel nemcsak a nemzeti köztzfllem és tetterő fclfokozásáboi járult, hanem hatása konkrét eseményeiben is nyilvánult, — elég, ha két mozzanatra hivatkozunk: a c s á n g ó ü gy r^e, melyen a .Budapesti Hírlap- olvasói régebben 14000 frtot, u.iibban pedig 4000 frtot megközelítő adománynyal nagyot lendi-teitek, — s a közmivelódési országos mozgalomra, melyet a .Budapesti Hírlap" kezdeményezett. Üli CM6Ít Tárca-rovatunk eddig is előkelő irodaim színvonalon álltak. Jeles tollú bel- éi külmunkatársak egész talanxa dolgozik e rovat izámán., melyekben a komoly és mulattató elem arányosan Tállozik. Az irodalmi dolgozatokról, aj színmüvekről itt közlőtt tanulságos kritikák a müveit közönség legkedveltebbol»«»mányai. Zenészeti, történeti, természettudományi közlemé nyeink mellett tovább is elókelú helyet ununk fenn a szépirodalmi, főleg a humoros tárcacikkeknek, melyek a „Budapesti Hirlap" egyek vonzó elemét tették mindig, A„ valamint ebdig. agy ezentúl ibíleekivtlóbb. legfQggetlenebb magyar publicisták írjak, akik a közkérdéseket pártatlanul mindig a nemzeti érdekek szolgálatában tárgyalják. Politikai híreinket agy a kőzhitóságok, mint a monarkia külső képviselete koréból megbízható magánősz sze'kőttetéseink utján szerezzük. Az országgyűlésről gyorsírói jegyzetei alapján szerkesztjük a tudósításokat, melyek a tárgyalások eleven képét s a beszédekből a lényegest nyújtják. A vidéki politikai és társadalmi közéletről távirati értesítésekkel látnak el levelezőink s Magyarországon nincs város vagy nagyobb község, hol a .Budapesti HirUp'-nak 1 — 2 reudes levelezője ne volna. ; Távirati tudósításai í Európa minden fővárosából: Bécsből Londonhói, Parisból, Berlinből stb., a politikai a egyéb eseményekről köz feltűnést keltenek. ÍSzek a .BudapMti Hírlap- ot a leg gyorsabban és legjobban értesült lappá tették. A hányszor a hazai vagy külföldi események érdekessége, történeti fontosság* igényli, a .BtldapMti Hirhp* a szerkesztőségből küld külön tudósítókat. Az utolsó keleti válság és háború alatt az összes magyar lapok közt a BwU- > pesti Hirtap~-nak voltak a leggyorsabb és legkimeritcbb tudósításai, mert a szerkesztőség nem kiméit költséget és kitűnő tollú külön tudósítókat alkalmazott Konstantinápolyban, Belgrádban s a szerb főhadiszálláson, kiknek táviratai, cikkei, tárca levelei, térképrajzai a közöaiéget alaposan tájékoztatták. Tóth Béla, a lap belső munkatársa a válság alatt három hónapig időzött a Balkán félszigeten s cikkei az egész európai sajtót bejárták. Kelet fővárosaival most is állandó összeköttetésben vagyunk. A .Buatap-ali Ilirl-p" oyMndai kiállitáaábaa igyekosuak a íjomdai lekoika mlodeu hogj a .Budapesti Hírlap mely napookiol A hírrovatokat a .Budapssti Hiriap'-ban a magyar zsurnalisztika legjobb erői vezetik. Széles körű levelezési összeköttetéseink biztosítanak, hogy a rovatok ezentúl is g<ors, hfl és irodalmi szempontból is élvezetes olvasmányt nyújtsanak a napi események tarka világából. i A törvényszéki csarnokot a társadalmi drámák e sötét rovatát külön tudósító látja el, ki naponkint kízvetlen értesüléseit jegyzi fel ugy a rendőrség, mint a büntető bíróságok előtt fel-merült ügyekről. A végtárgyaiásokról részletes jelentéseket ír. A közgazdasági rovatban fölkaroljuk mindazt a mi a gazdát, a birtokosi, az iparost és a kereskedőt egyaránt érdekli és ugy önálló cikkek valamint pontos és gyors regisztrá lása által annak a mi naponta történik e téren, alaposan elégítjük ki k közönség igényeit. A regény-csarnokban a regényirodalom legkitűnőbb termékeit matatjuk be a közönségnek. Fötörekvésűnk : hogy a lap regényei érdekfeszitők, irodalmi színvonalon állók s a közönség nemesebb ¦ ízlésének megfelelők legyenek. skös4t íaIKmioaIdí. tdtrinoai féle piriti roiaeiá«-g4p, vae'7 alul Upaok avomaúk, bistoait roU, 18,000 példányban jelenik m-g máalél íra alall kiivuaatra, pouloaaa éfkeaik aa olvaa4k kenihoa - Ajáoljuk lapunkat él tőrek'éaaiakat továbbra ia a a>i Ulke* magyar kaaöaaégiluk rokonaaenvébe támogatáaaba. Az előfizetés f 8 I t é t e 1 e I: Egész évre ___ — __ — — — — 14 frt, — kr. Negyedévre — — — — — — — — — — — 3 frt. 50 kr. Félé,re —__ — ___._ — —.— 7 frt. — kr. Egy hóra — — — — — — — — — — — 1 frt 20 kr. Ab flofiaeteWk vidékről lagcsélaterttbbeD poataatalváayajal Mk6x61he.ldk követkaad csiaa alatt : Budapest, IV. ker. kalap-atcsa 16. ssám, a rBUDAPESTI HÍRLAP" kiadóhivatalai) ak, Bud.post, 1886. évi juDim bóbao. TiaataUtl.L 2821 1—3 MaliKiDvasámokkmi iogveo iiolgilmik. A. „S ÜDAPB8TI HIRLA T" uarkoutói it kiadd tal«jdooo«ki.huszonötödik Évfolyam IUAI KÖZLÖNY 1886. JÚNIUS 19 éa ¦¦ ¦ li: Hirdetés. Letenyén a Mura hidja mellett egy 6 szobából álló 17 m. hosszú, 5-5 m. széles és 2 5 m. magas baráka, melynek 4 fala tégla — a többi része pedig deszkából áll. július hó 18-án délután 3 órakor a helyszínén nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek el fog adatni A tulajdonos. ooooooooooooooooooocxooooooooooooooooooc ALAPITTATOTT 1858. WALSBR FERENCZ elati magyar gép- éa tlUolti Merek gyára Ajánlja fryártmányát, mint mngyor különlegességet kutakban és mindennemű szivaty-tyukban elvállal teljes Vízvezetékek berendewí-si'-t varosok, földbirto-y kosok, ipartelepek, ftr - mentesítő társulatok és magánzók részéről modern tichmkai aispuD és é. é-eaSaUldaja BUDAPESTEN, K.jitaDbille>r mcaa DG kedvező feltételek mellett ajánlkozik köz és ína-Hánfürclíik felszerelé-én-azagmeiites ü rs zeke k fölállítására és minden vizmüvi munkálniuk gyorx és poiitis ki-vin-1 re kép-s árlapok <••< részletes költsi'gtcrvvzcteli kívánatra dijmenti en küldetnek Egyetlen belföldi szivattyu-iryár. o őooooooooooooooooooooooootooooooooooooaooooo 2761 11-12 , Klttintettetett: A rrieal iaao. éri arai. lUlllHna aUsaaréal akiavallal. A triaaatl uu évi kdajlltáaoi k™ava-éraaaaaal. ' ¦ ""J..... tk tyéWía?r4„.ki4Ulté-.« ..tat-émomd. Stó haaánk SAVANYUVIZE I Utaai aMl(iUtol tan fM«j aa emaestau lanrotoiál i.ron,>„il ai idnr. a.ta-r Iuujoúi I alapuló bajaiban, ilulábu • t!» miadaaoo atrotaal k.Tiló o^eba-t erdemei, neljekbea . izerri élet támogatáea és aa.idafreodeaer m&kodéaéoek ÍBIfoko J jBorral ha^ználvarkiterjedt kedveltségnek örvend. ^__________m___________— .airtÍT.I Edeskuty L. , r&az«rk«r«ike<téat>«n ** Tea<i«glÖb«n. Az 1886-ík évi elszállítás 1800,000 N »ny-KanÍ2sáu kapható: Fesselhufer .1. Hoscnfeid AJo.f I i ; Ttuber, Marton & Haber Prezlmajer & Dtotsch, Manói. Adolf, M»y Matyis, Strémm & Klein és Zelinger l^ju^ urikral - szappanok B'anta ^1 ikrától iiár ax egyszarvúhoz 1 \ JJJkI^ Prágában. iImuh, !<.« \|, <luhrlr»r b.m.«-Jrl lr» i Fan.ré Váf>«l7f faappM (htVM) -«»>\|»>Ui>, HT»blllt '. Sar>tlt>k íIIíí. 1 >rat 14 kr.. I tarák M) kr. - FavatA-rélC k«ixv^«> f* lt>> b4at»lMak rllrii .U>pp>\>. srabaJt blitoi n «jr» ht>v>a. Ár« 1 frt. Kítrái, <.l)rrriB-»i«ppi». >«B's-hk>. a.k « iTrr.r.rk ».-<rL íi ír. ( irbo!--(ipp«a. rrrlujlrlrmlla. U kr. U^H-osapptva í"\V" "ri\>-«-V.p1^^ », N^7"."iprí'",;dít'í'r'h"t11' "ttVÍ1"" 4^1] ^^HbhuppMa. 1'cftaBpaabb (t>llrtlr->iappaa- Ü kr. - Britor- ai*l4>-«>ikni ¦¦pnakratl kiuinlilri. 4O kr. Ki'Ht-H-kéf r4») ¦ ¦saip¦>•>¦. ¦»kar« bnrhrlrK>r\|trk rllra Iára alkalatan. in « kr. BorlI-a>aiapp>Bi. ai arrtMfa tii\|jirmlaBiiKalt aimjfaltoh. ir^k«ik m arrtar^'ai»k rllra. Ara 14 kr. Káwphar-MlppM. r»I- d-lrr.,,rdrirlt b..r itt. tll-. ir> ti kr. YKpfc(.l-..ppi,M. Hl.'lraar.lB 1,., r ili t,.,i. rtUa. »ra t* kr. - M«vpk>t«k aMlBd<>> ij^jurrtárbik. Kantiitó: Práüsr Bíla L?oLys.BrtarsliaD N.-Lanizsan. Csat valtdl \| M h.t niodeü<iobon «rjeiry : a «¦» ll -Ok^nro- rzéj nyom- ]ít6 ri>k4M>44.. .yomoreffé rOgtAlt ágfllM máji-, vért lltt, >r.i.\i-r és & l<ELu- Kj •reaeti doix.« h»í..i jf, .ti«t sit i rt. Htaiititváiyak tirvétyein i döztemtk fj-. fül- ea ff fiái ikeréi fyf>%)i- Franríahors k rmttmk i i k é» ¦• li k, rva'U.ti'ok t^i íjag nati-k eMf Moll Valódi, Moll védjegyével és ní> alairaa udv. ce, Tuchlaulien Raktárak lUfy Kmíiu B«1d<< Juu«f tJ fy•"•! Koienfeia A<lolf K-s>« ofer J(.!>,•(- Btrct Dorner S CukUfftyt Göi <•» L gjógy %Mf9»VÍr9tt F-emer amu KttztlMly : r'u'j Jánot Klro «rf : Ráts Jino Mftrozalí ; U.: Férd 2, , f«rt2tf Kaixter Alea* \|yófj.ier/i. Malom bérlet. Kiprono. közelében, Rumja hilytégbM a rasinjii tón egy téglából épült malom négy köre, a mlyiken egy ke éken mindig órleni lehet, hoizt tartozó téglából épült .Imkás. iílilló. 2 hold szántóföld, 2 hold rét és surrasinarhának való legelővel — f . juliut hé 4 en éBbitán 2 éraker <z uradalmi irodában 1887. évi január hó l-iól 5 évre a legtöbbet igé-ráneii bérbe adatik. .irvrreui k vaaók katrlnrk 1«« frt k.aatfxoit Irtrani Bővebbet a* urodami mtámtartái KíeataUxtn Kumja 1886. jaalui bó ll-éa Báró Inkcy tímdor urodalsí igasgalfaaga Buiojaa. U. p. K»praaoaa (Hor.átoraaij; ) 3CXXXXXXXXXXX'XX30OOC tliaága BuÍDJaa. f\ Í878 2—S A oooooocQ II I R D E T II É \ V. 0 caitKKri f« apostoli kirilj i Mségéark 1885. évi december hó 19-rSI keh legtelaL elhatároaáaa fo yláo etenoel megioditla ik a XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK, melyQ'ík tiaiU jöftedelrae még p»dig »nok hirom-tii^réita • vigjuoUÍ»n m»gy. kir. hÍTat«lookok öt végjei «• irrái s«gél j nbée« alakítóit al»p, k^t tiitdréai-. .< .Aúlo Clo;ildea fiumei gyermekmeaedákhia, ki\- isedr^te a Késdi-VicirViflytt le-.eti'.eodí kórhis .lapra, tégre h rom titedr<WB« ai oritlgoa t.nitó. ári-ahávi. ofyeiület jaTira fofdit atoi B «ortjá «k 6,669 bab megáll a pi lőtt njereméojoi ai alább körelkesA játéktér t aaeriot 19A.OOO forlutr» rumnak • pwiig 60,000fmal S- _ 1 M nytr. HT&- 100 írttal, 6000 fr« 1 15 Of 0 " * ' i ; :: loiooő : fií.: "» .. .. » ., «»o., 5 ajereaiéLj . S.000 . . Í.-J j joqo „,,. ,, jo „ 40000 „ CZ. 1 n7r aejenk louOfrttal 5000 fr ?a,S \ = 10 . . 500 . 5000 „ i'g,-" ItMO „ 10 „ 45000 „ )'. A baaáa ci.eaavouhailaotil aaa> Ig86. <vi janloa hó 30-áa ta öreo.k Kiy ori-jegy ára % írttal o e van megállapítva. Aortjegy^k kaphatók: a lottoi(asratoaágnái Badapeeteo iPett, KÖTátnháx, félemelet) hova a neitread.lt torajegyek ára potta uuItíoj mellett előre bekQldendö; t.Ik- mennyi louo-, ló- éi adaaivatalsal; a leftöfcb poeuhiTatalaal, aa miades varotban e* Dexiseteaebb aclraéfbea felállított efjébb aonjegjáraló ksaefoél. aairar királyi Bi>dape.MSS6 éri maj Fravaeyata Aaáai . kir. paasftfjm. taoicsOB él loltoictg Előnyös keretet. Miod&o rDgu ÜlftadÓ tfmé-lyek. Wik • törvény Mtal nt c mordéit álUiu-éf> iiin\|t;in 8»r$ j'K>4-k réflilet6>«té« m-llrtt! ¦ «da-k%-al ^> 1883. vi XXXI. t..rv. cr Bterint) foglal kötni óh»j'«p í . Igrn előnyön feltételek me lett o>iadt.ho! felvét«tD"k, Némi ai>r-g»lom ueiébflD töke i>» konknz t«tá>. (ri^iro) nélkQl h>>>nnt;. 1U0 «-K-8i SOO frt. kSnayt-u kereshető 280ő 3— ti Ajánlattuk a jolea fogUlkotis m>-g- a~Y<-iétévn\ inn*-Dd-'ik -fővárosi váltúOslet lárnüsaiz Adler és társához Budapesten PEZSGŐ ktir Nai;y-K«n F ESSKI.IIOFER JÚL-K.F WajdUl Jóutf könyvnyomdáját Nagy-Kaniisán.