* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 1.75 MB | |
| 2008-08-13 10:02:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  667 | 3207 | Zalai Közlöny 1886. 036-039. szám szeptember | Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KÁMZSA, 1886. Szeptember 4-én 3Q-11E HuszondíiKlIk évfolyam. r rr- . . 0 frt 5<) kr ^írrr . - 1 frt2!t kr Euh uas !0 kr H I R I> K T f. 8 K K aboa p -tit«cirb»n 7. aui*i)dsif> mia«i-n t'.rit>t>i ¦ trért A Ér NYHTTÉftftEN inkrul W krúrt v-t-tnak f I »iÁri iilrték biidiícii efnthtr .t-R rt 34) kr. fic-tcndők. ROZLOHT. anjagi részét illető k pedig a kiftdAhivaiilhoi intéiM-ndSk : A nagy-k Jiizsai „Kereskedelmi Jparbank', a 9 nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, a ^zalameqyei általános tanító- Bénr.anutlen levelek nem fogadtatnak el. Kutott* viuza isa kiláetaek . a ,na9V kwdednevelő cgt/esiUet", a „Tuigy-kanizMt tiszti-Önsegélyző ni/vetkezet*, a „soproni kereskedelvii s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmány áriak kivatalox lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megyénk tanügye »tanfelügyelője Társadalmi lap vágjunk ; az Kuropa sierte hullámokat veró po-iitikai mozgalmak csat másodsorban .¦rJekeloeü bennünket és nem lartoznak Hozzánk. A mi lelkűnkön elsó sor-i,an a Közművelődési, » társadalmi mozzanatok fektt«uek. S vajjoa a közművelődés terén mi lehetne megnövelésünk legfontosabb tárgva, ha mm a tanügy ? Országos tanügyi oem ütő muDkáboz nyúlt. Tauulmá- zalom s az iránta nyilvánított ra-nyozU — mint a hadi tervet ké- gaszkodás olyan őszinte, olyan pár-szitő vezér — megyénk tanügyi ái- tatlan. minőnek a ztla-egerszegl lapitát. A tenfelügyelőségi archivi- közgyűlés alkalmával mutatkozott; ómban őrizett jelentések, meg a mikor a lelkes vezér büszkén valtja megyei t&oügy állapotát jól ismerő magát tanuúoak s beane minden azaaférnan és tanügybarátok azután Unférfiu igaz jóakarót, birátot tisz-megmutatták neki az irányt. tel és szeret: akkor oly tényezők vau- Muraköz! Göcsej! inak együtt, mslyek megyénk tanügyé- Az elsőnél tettet kívánt a nem- nek hatalmas lendiletet fognak adni. zeti egység eszméje, a másodiknál a; Dr. Kuzsicska tanfelügyelő, ve- lozgulmak megyénk közönségét csak | népoktatási mizériák. Erre a két zérnek termett a szó sioros értei- ki.zvi-tve érdeklik és érintik; de an- \positióra irányozu tehát figyelmét,' mében; mert — ami minden had nal közvetlenebbül a megye tanügy-, ide öszpontosita tetterejét, a reform- vezéri talentumok köcőtt a legfőbb ,-iiek emelkedése vagy hanyatlása. 'törekvések kereiztül-vitelét illetőleg.;— megbirja nyerni a hadsereg ra- Ilogv megvénk tanügve minőké-.^ig ó feladatának és küldetésének gaszkodását, majdnem a vakonköre pet tár elénk a muitból azt az idő-, tiszU tudatával, lankadatlan erély-j tésig. Telve van ó a mellett ideálisról időre megjcleot tanfelügyelói je- '.ve1 és példás tapintatossággal mun- mussal, mely minden léptét, minden i.-Dtések eléggé feltünteti. Örömmel kált. dolgozóit és pedig szép ered- toWvouását, minden tettét a szent, kcII konstatálnunk, hogy megyei Un- ménynyel. addig a .fényes körutat,''a magasztos ügynek biztosítja és ki-ugjünk felvirágoztatására a legutóbbi az .ünnepélyes bemutatást- várók zárja a nem tiszta szándékkal felkel évben n&gum sok tőrtént. És valamelyike jónak látta a , Buda- \ színre vert s az ügyre nézve káros ebbi>n az érdím oroszlánrésze a buzgó pest' Hírlap- egyit azon időbeli; törekvések diadalra jathatását. tanfelügyelői működésnek jutott. számában a tüntetés nélkül működő Vannak, kik a Unfelttgyel i ál- Kz élőit két évvel Zalamegye tanfelügyelőt meg.ámadui, hogy mért Mást .kormánybiztosi- állásnak sie tanfelügyelőjének elhunytával a m. '»em mutatkozik? mért nem tesz va-j rétik tekinteni, aiitnsterium ezen sok tekintetben kr.- '»¦¦>" m»r? A kíméletlen támadásraj N«gyon tévednek. Azok a ten-tuu< és (vegyes nemzetiségű me - fényesen felelt az akkor kiadott évi. felügyelók, kik állásukat kizárólag g pénkben) rendkívüli finom tapinU- 'jelentés. Abból azután kitűnt, hogyolyanul tekintik, i é' d Snsicska nagyn is okt unj tnügy szellemét békóba veri* a Biztosa, bizomá miJíiójához mét eg kormánynak, ameny 1-r.ilyt igénylő állasra dr. Ruzsicska olv eredméaynyel, mely neai megtá- nyiben a tőrrénybozás s a mínisteri K'ilmánt neuzte ki. Mikor AU&^Át; m&dt&tá.st, hanem kitüntető elismerést' rendeletek intencziójának őre. de első i ' b d pénkben) n p iiit. s egyúttal a nemzeti egység' de. Snzsicska nagyon is sokit mun-j tanügy s miJíiójához" mért lelkcültséget és'"" Mirakőz- és Göcsejben s pedig nyosa ig 1-r.ilyt igénylő állasra dr. Ruzsicska olv eredméaynyel, mely neai megtá- nyiben a K'ilmánt neuzte ki. Mikor AU&^Át; m&dt&tá.st, hanem kitüntető elismerést' rendeletek elfoglalta, az egész megye közönsége, i érdemelt volna. () tetteikéi vivta ki' sorban kiküldött vezér harezosa a tan de kiválóan a tanügy férfiasi iérdő! azt a népszerűséget, azt az általános' ügynek, buzditója, lclsesitdje, védője, f h l arczczal néztek feléje, hogy mi lesz inost? Legtöbben azt hitték, hogy a kinevezett uj tanfelügyelőnek elsó dolga leend kerületéi végigkocsikázni egy-egy nevezetesebb position .kitűnő" banketteket csapni; itt is. ott is bemutatkozni, szóval megcsinálni azt a szükséget, ami egy ily fontos ál- lagnál hngy nagyoo szükséges az iránt, a működésre talajt készíteni leliessen. Mekkora lett azután a csalódás k-i bámulat, mikor a fényes insiallal.t'i. a bemutatási diadalut he-lielt mindjárt a csendes, a lármát tiszteletet, mit helyzetében talán leg- (s ha az ügy kívánja) sujtója is a többen mis eszkSzőikel ügyekeztek tanügy emelésére, fölvirágozasára hi-volna elérni És mtst. h<»gy a leg- vatott harezosoknak. utóbb (ing 27-én) tartott megyei tantestületi közgyűlésen megjelent, már olyau osztatlanul nyilatkozó tisztelet vette őt körül, minő csalr a valódi érdem jutalma szokott lenni. Megyénk tanügyének jövője elé örömmel nézhetünk. .Mikor a vezér-ség olyan férfiú kezében van. minő nek dr. Kuzsicskát a tankerületébeo működő tanférfiak kivétel nélkül ismerik ; mikor a vezérbe vetett bi- Ilyenül mutatta be magát a Z.-Egerszegen tartolt aug. 27-iki tanítói közgyűlésen dr. Ruzsi"ska Kálmin. megyénk tanfelügyelője, éppen azért mi nagyon so<í és szép reményt fűzünk az ó tovább (most már a megye többi részére is inten-siv erővel kiterjusztedhetö) működéséhez s megyénk tanügyének az aegise alatt leendő föUirágozásához. A zaUmegyel ált. tantestület iözgyüléne. Megyénk ált. tantestülete, aug. 26-án és 2 7-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Z.-Egerszegen melyen a tagok szép számban jelentek meg annak daczára, hogy a m. kormány az állami és államilag segélyezett iskolák tanítóinak ez alkalomra a szokásos napi és fuvar-dijt nem adu meg. (Elnyelte ezt is á 20 millió deficzit!) A közgyűlés megfelelt mindenben a hozzá kötött várakozásnak. Lefolyt simán s az ügyek fontosságához mért komolysággal. A megye székvárosa örömmel győződhetett meg arról, hogy a tanügyet érdemes emberek szolgálják. A tantestület tagjai viszont örömmel tapasztalhatták, hogy Zala-Egerszttg, mint a megye székvárosa, valóban követendő szép példát eyuj-tott arra nézve: miként kelljen a nemzet legszegényebb s még most is legkevésbé méltányolt napszámosait az általuk szolgált nagyfontosságu ügyhöz képest oiejUoyolir. A tanítók ott a legpéldásabb vendégszeretettel voltak fogadva. A város derék, ügy-bnzg6 polgármestere: K o v a t s K á-roly. tolyton a Unitok körében volt s őszinte gondossággal nézett utáua. hogy tőrükben jól töltvén idejőket, onnau édes emlékkel távozzanak. Ezt el is érte. mert nincs az ott jelen-volt Untestületi tagok között Ulan egyetieu egy s ¦. ki édesen ne gondolna vissza a Z.-Egerszegen töltött időre. A közgyűlésen is buzditólag lutu érdekeltséget lehetett tapasztalni a város küzönsége részéről. Megjelent ott megyénk ritka-buzgalma és szeretett alispánja: Svastits Benő és szónoki hévvel elmondott szép beszédben üdvözölte az egybegyütt tagokat. Ott voluk még K o v á t s Károly, polgármester. Szegheó István, törvényszéki biró. dr. Gra-ner M. orron. Weisz Izidor, ügyvéd, Lengyel Károly, ügyvéd, Szigethy Antal, Árvay István, iskolaszéki elnök, Kosz lopy Gynla plébános (Z.-Szt.-Ivánról.; A szép renddel lefolyt gyűlésen a jelenvolt érdeklődők meggyőződhettek, hogy miry óriási lendületet vett csak egy-két évtized alatt tanügyünk, hogy mily lelkesen fogják föl a Untestülel tagjai egyeukint és egyetemlegesen hivatásuk fontosságát. Ez alkalommal mntatta be magát dr. Kuzsicska Kálmán megyénk lelies Unfclnnyelóje, ki ezen elsó bemutatással is már teljesen megnyerte a Unitok ragaszkodását és tiszteletét. A gyűlés minden mozzanatában élénk részt vett. A gyűlés legfontosabb mozzanata volt a közp n: megválasztása. Már az eloértekczleten Z.-Egerszeget em legették % a közgyűlés azt egyhangúlag meg is választotta a központ székhelyévé. A tantestület elnöke: Ud var d y Ignácz lett. Mfliódé-sétói sokat vár a tantestület. N'eki már annyiban szerencsésebb helyzete van mint két elődjének, hogy mintegy újjá teremtetten kapji át az egyesfiietet. Bánfi Alajos, négy évi elnöksége alatt igen sokat tett s tisztét oly ritka tapintatul és erélylyel töltötte be. hogy a jú köziszellem megteremtése clmaradliallan ivolt. A tantestületei ily színvonalon megtartani Udvardy feladata lesz, ki hogy annak megfelelend. hisszük, reméljük. Működése eredményéről majdan lesz alkalmunk meggyőződni egy év múlva: Nagy Kanizsán. K közgyűlés megállapodásairól lapunk hírrovatában emlékezünk meg. T í r c t«. ¦ichel Angelo életébél.) - Mfit'irtéueti lanulraiiiy — IriM; yyari Hándttr. (FulvUlás ét *4g«-) Kómibao Oraio* H«lea* grót'ufl mag-b it* d« Vulierr* Dánielt, bogy a asaot l,arum»ág templomát mű-m!4kkel iá*** *, , » müvé«* «lritte * k«í»i tor7r«jio'c*t • grófaAbör, ki fttoo hiibeo élt, hogy ti •.regUichul Au<eioi.«Ulm iú d-. Vuit^rr* ioas » lego&gjobb miÍTMi. Di VuUerr* «soob'D ••> tiists kt fel»d*táaul. hogy a grófaA *• pAMenni binorook t4v*a né*et«u ¦aoacMk eiusil>$«>, baüom okit • m<M'.er ¦cámára meg íi »k»rt» nyerői. S«dpan fejtette ki, hogy c*»k ogj Mich«l Angelo *• >**k egy müvénet lét-tik, t hogy a tn«(i:w baliía a'.áo gyastb* borúi a mü-v*nt, mart még K»ph»«! >¦ tanult t'n, akitől tMio'óa 6 \t taDutt. — A grótod t'békült Micbel Angelo mŰ?éaxetéTa<, torrt de Vultei"« navaíra iOfcai ad<>u ; d" a **ép grótnőt udrariaa, hí««l|;'> aia-vakkal még Agy kötéptierü míivÁai ati-ciiB.ra ia oiflglellMeit volna oyerui; — fttuubai Faasenui b DorDok, bubir Mi hel Aagelo mÜTé*a?tén8k n.gy**g*i et ia ib-mflrte, aemmi biaalommal •«¦ *i»filiol«i'.t fc m<Mter •¦«mélye iráot, — nic o«m «gy »»Utl*iB fordulat által Michei Ao^lo a biborook előtt «gétieo mit iíinb«o mu-laihati* magit, mint milyeob'a látta. — A Bixtiaai kipoloábao levő atoitó i<éi«t i*«l«jeséa« elölt egy Sal w iati nevQ t««tfi érkeuett Rámába, hogy mint kit&oó <*¦) mer tea tő, & kép fölé taace a pipái titnert Paaa«riai biborook nagyoo le vo). »«rve. Bert a ttot tartott, hogy a páp» t> •*j4t oaimoréi Esteli a kép fölé; asoobaa, hiblr r. pipa eiL óbttjlOLla is, Mclmt Au-gelo ha'.anisotlao itleno volt eceo elj4-riioak. a ntm akarta m-'g Qroi, bogy a Faroeati ciimer ou legyen; a pip* p^díg a karicsoDji ÍiDa>*p'<iLet nésm-nliéréaftk-kni nom akarta EOegxavarai tehát, bt aema mTMnn, engedett. ,Nom IIL Pál, iiaaem VII. Kalem-iD rnodehe m-'g a featmeDyi • étért nem a Karaeae, haDem a Medici Ciimer helyeaeadö oda" — voltak a HM-ter ai4V«i. A M dic híe iránti hála eien legatebb ayilváouliaa P^aaeríoít megasé-pyenitette, alegy^ite. .Tudim," — monda Vaaanoa^ — «bog-y a nagy Buonarroti egyai«rsoiÍDd köii ő ia. Siavairal «ey bymouut adott elö. ¦ c+ak ai; oem tudón, ˇajjoo a dij a aseat atyié-ö, kinek ból-cte^égét ' ízlelem, v«gy a moateré, ki mindig *¦ !<«•: Utálj* al, vagy p«d<g a D«ma* Modiciek-é, kiknek emléke oly ¦tea1, marad előttem.' Mícae) AogeJo h&agaía'iról V«*»ri kevsaet ir, c«ak annyit kocói, hogy a mester nagyon hallgatag, ritkán víg ke-délyü. d« oagyoo gyakran ledvntiaci. A iánéoaiembAl atoobaa megtudjuk, hogy Dagyoo aceasélyM amoitoti ieooi K^y alkalommal GraDacci F«renci« Marii Lukici, ké: ti-ital f«ttAt átért jött Ró alibi, hogy a meaf*r által megrita giltaaaik r<jiaika(; e kél fia'a! featö Tolt ason két egyén, kik SigooreJli AiUl te«töt, Sigaorelli Lakic* hiret fettő fii irigy-.égbflliiliióUg meggyilkolták. A m-*ter a •¦• láron ülve viiagüta. a rajtokat. ¦ aiaiia oldalba taMitTa ¦¦ a marat, att mondta: .előre !u • rilaiis aélkQl ott hagyta a két fsa lót — Hűkor agyán •liamert* tehetségükéi, de a fiaUl fsai ők paaaaskodtak Wá.noak, hogy a meater durva volt irányukban. A oie«tarM /raja jeles Itt-mÁQyén i^ eierev-íbetű. A síigoru erkö'csbiró tniol p')kolbtr<í voltiOrntolva, miként Dante a M ¦ n <>a-t g«>adoh«: egy kígyó, m*,\j ének-íiijrtbbao mar mint a Ltokouu-é, a m-!it"ieaur kor«* teker*>dzík . Ke az ur B.agio da Ceaena vult. a pipa werUrúamiatir«, 0 a huiuu fulii alak a tiss'eletre méltóval aeatmikép sem egjeseit míg. B i a (j 1 o termésseLMaen dü-ho# vult, a migroagiiU vulna a képit, ha n*in lett volna oly ro*g»aaa í^atve; a pápánál tett ugyan paoaast, da erndmtíny-telnnül, a a nép tulyi.iu ne re t« a komi-kiu alakot. 1541-bea aa érdukl&déo a kép iráni már kevésbé volt ihalinor m-<rt er évben lett b«tejeivé »e utoiai ítélet, mely 1ü34-1»d lett ia«gkeHlve, a néptöm<-g a HÍx.iaai kápolnától a ainot-liiruiDiág tnm-plomiig h<ti di Vullerra D»oiel kníititte miÍT«it, uooét [gedig vim a Sixtiaabt vándorol!. Ké: n«pp*| * *ixtioai kápo oa ünnepélyes m-goyitaaa elÖU Micbnl Aa-jjelo maga mood')tt kritikát aaj tt muo-kája fele't, Vaie e^yüc dolgoiott egy kAmives, ki D*poat» friaa vakolatot ta-pnattott a f<Mtméiv mttilé, m'ílyaa a m-ffl teraiutáo nvibb fsat^tU .W* az u^olaö, kedve* e»ol?álatot tetted nekem4 — moodi neki MicbeJ Ang«lo. — „Nyolci ér u án e munka végre flkéaiüli. Jórd biD tagadj meg LÓUfn mi ud^o aegédkesé^x, mert ha mé* agyner megkiaértetiéai, as ugj letn aikerülne többé." Mícbal Aagelo e moodásaoaakilgyao ténnyé vájt, mert a ÍMtéssetbeo asatáa aaoi A m»ga aem pedig maa valaki j>b-bat, nagyaaeriibbet a*m alkotót; a aíx i-¦ ai kápoloh fn-o ígasi múkmcae dumioil ¦em caak a régibb m-nuirak, hanem aa •tókor mettareioek mitvM föleit ia. A nagy nap végre eiérkeieu, mikor » aixtioai kápotnit a legnagyobb Ünne-pilylyel megoyitotlák ; mir korán tariu dokoh oda a nép*ég. mert tudomáaa volt arról, hogy as ünnepélyes jelenet tanúi lesznek a páp* é* a b;bornok ii. A nép türelmelieD«égi a«na-ao tokról fukra bigott, fl a oagyBierü í-iatmóoy m-»gaienilé létekor magyaritatot kivant. Qraoacci vállalta azt magára 6* stépen fejiegetts benne a valláa é* múvéíiet köt ti vfisonyt, ¦ a mester müvédtsté' ,A birom egység titk*" ~- moodá — .itviiti a valláat a müvéasetre. H*rom fé e hatol egymiabi, ugy annyira, hogy rgétaazé olvad, 4a mégia tndtgyik vaiamí önaliót képii. Hirom tgyaég^a a mdréaset mint épitéaz, ssob-ráasa- éa feiléazetl* Ha a bárom ogyaé^ea a müve*set emli éae valahol, ugy c«aki« Michal Aag«lonál vao hslyéo, ki igati •oDveraiaitáasal uralkodik a mtivéixet mini a hirwm iga fele 1, • kulónőmn a aix ioaí kapoloaban veh^uS ei éisrn. O t a p«d >**t; as epü ¦•te*, mely a sibyllák ** próféták tóqü1a»^i' urulma'.i. — fea-tetttt egy épíié*t. At aoUltok, m^ly-k a párkányon egymia^al itellenbeo állanak, azobrok., mtVy-ket fgj" e>ubraat taa:eit Ké*iea tmot a négytiótzíl meaokbeii **o a ttrnm éi tönéante. E fw.tnéoyik mmdea vooáaa eliru ja, hogy tzsradjük n«m egyedül feitö. A aibyllák a pogi-ayOknak, aprófeták * tudó ta t k hirdetik, hogy * világnak az üdvőíití fog meg-•lilUtn. É« m^gaiftletett! O-t áll mint as élük ét hnitak bírája, a amit halandó axem aem látott, aat hirdeti amajter. Ami &t vesérelte ai — miat A maga ía beismerte — agy birom -gyaégaa íéoy roh, melyet egy költi: Dante, egy pap: Sruaaroli ém egy rii&réii: Signo- réi li te»tí gyuj'.utt meg. Alatta vau inteni komédia a pokoly kísérteties alakjaival, a ami a kedélyt oly hatalma ' 8»n megragadja, ai a: megkapó pre-idíkácsiók uióbaogja. A rijrnntiuuaok » 'ssahadtig két emberét ia könnyen feíin-marb^ttók, kik kőiül as egyik »imüz«-tett, a miaik el lett égetve ; de a barcfWl, a halálbúi és elxülíéobM kimenti as igas-aág a gy fi tel mi siasldt é* diadal maakodik ott, bul minden dologaak már vége vao. Signoréin Lukica featA siiutén martyr rótt a nem érdsme szerint méltatva halt meg-Michal Angelo látta müveit, s asselíemet, mely asokat áthatja, e fis'mőay feaságé-bea nyilviniti. A nagy holtak mancséi kibéktlltek. Még e*en utolsó, Qaanpélyes jelr-aet-nél i« ajból migism^rjük a meiter aze* •sélyét; mirl alig végezte bf Gr*nacci m<gyarazatá> a n ;p elo't, megj-iUot Bi-agjo d» Ce*«ae a p4.pt.i sioriartái mestnr, ijtlene a p»p* éa a bi bor no kok érkezését. A msstor — ki üun"fi r<ibábaa j>-IflOt mtJ a atxtinai kápolnában — már korábban b-l^uat a sok várakocasb* • •úrelm* ftgytival éier.ivé l-oál tüot «| a *tiob-lyr'j!. Otbuo liü ssolgija, Ur-bino n!5terem é dolgozó rub»jit, ¦ mig a pip* éa a bibornok a Six:ináb*D meg-érkeet-k, 6 már j«vilian dolgoiittt mű ter-méban. — A ptp + nak a meater méltó ta-nuváuya Vaaan (3ryir^y m*gy«r\ea" meg a nagyaterü fö* méayt, milye. » pip 1 éa a biuoraokok dic«érr-tekkel h*lm »«tHk el. Eieo napot lehet Micbel Aagela legdtnbb, leganveKeteanbb s legfon: nabb n*pj inap ueveani, melye'- nié^ ha»t<in-hírom évvrtl élt lal; m->rt 1Ő64 február 18-áo Kómában meghalt.HUSZOKÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. 1886. SZEPTEMBER 4-én A vasmegyei ,aggharczos egylet* zatzlétzenteléu. A „Zalai Kóslóny" tsámár*. Mikor már me.rasunt társadalmunk érvérbe lüktetni; UJtkor a *.ártadalini élei különféle *i*sonyjknak kénytseritő »•• Limánál fugvt, hogy ugy mondjuk tespe dési álmát tludis; mikor a kishitüek kö-ilil némelyek m*r már kezdtek kétkedő « .lágyra termeit magyar nemiét jövője teleit — enyaserre, mist ütlökóa jel' meg ttma nagy férfiú, » ki( m * bála* magyar nemiét méltán diasiUit fel * l"g uagyubb magyar jelsoréi, — • ki mondta ••ok*: a ma mar népszerűvé vált jós-igé-ket, hogy „Magyaroraság o«m volt, hanem less.* Kárpátoktól Adriáig hangauil ómon da< i«erte a kasában, falociiidlak erre a kishituek is, éa • nemaetnek asásesere viaahaagsm.sk, lelkoikbess egy jobb jövő reményével, hogy igenis Magyaror-Stáglets. Gróf Széchenyi István, a Ugn»gyobb magyar volt ez. a ki láaglelkének világosságával. UngNkének egész meggyő-;Ő4étével hitte éa lanitottt, hogy „a mi egyeanek tán lehetetlen, at tömörüld*, Ur ulás, as erőknek ét filléreknek egye aite»« ÜUl, mm csak kivihető hasea többeknek együtt működeié ét az elsti geielt egyae erőknek egyesítése csudákat (¦ívelhet." Hegértette est s jónak ét igáinak elfogadására mindenkor hajlandó magyar aemiet; egyletek alakultsk,ée egyletek «Jakutni.k di' is, mely-k különféle uta kon, de nemesen muukálkodva, — mind aton Menteséi eiéréaéérl törekednek, bogy boldog legyen a nemzet, és a fiainak azeot akarni* ált*) nagygyá legyen a b*sa. A többi egyíe-ck, torábao ily nemesen wuakálkodó, ily ateot csel elérhetéséért kuidő egyesületet üdvözölhetünk % basa asefte .aggbaretot", — .hadas-lyan* elnevezések alatt alakult és alakuló egyesületekben is. Varmegyében, illetve annak ssékhe-lyén, Ssombatheiyen, — a legközelebbi múltban *i*knlt aggharctoa egylet, « hó 22-6d tartá sáaslóssentelési ünnepélyét. E lapok t. aserk ess tőjének azon megtiastelö megbízását, mely agirini es ünepélyen képviselőéin a lapot, illő kécs-•éggal fogadván el, mait hó21-éo megjelentem Ssombalhelyen, hol ai einökaég ugy a rendező bizottság restéről melynek éléa a többek kösött a tevékeny és szorgalmas Lukatáoder Károly városi rendőr* bistot ia állt kinek as ünepély rendelése körül oly nagy érdemei vannak, a legasi-vélyetebb fogadtatásban részesültem. — As indóhásQál teljes díszben öltözött agg-harciotok várakoztak ölelő karokkal, a vidékről é, a Uvoli megyékből érkezett aggharesoa ét \gyéb testületi vendégekre. Ugyancsak o napon érkesett meg * déh vooatul Kőrm mdrol as egylet h»r-csegi védnökének n»je, hg. Bktthyáoy SiratiinanD Ödönné 6 tóméltóság*, a sáaslóaoya, a ki teljes dUrben kivonult fogadó DÍtotttág, éa több helybeli noUbi-titU állal » legfényesebben fogadtatott. — Taracsk lövések, és a íeHnbogóioU vá-ros lakóinak lelkes éljen ki*ltájai fogad- . ták a magas vendéget, » ki mintegy | ÍO—35 un fogattól kiaérve Eredics Fe- ' reocs kir. taoácsothos ssállt. Esti s Órakor, a helyb-li dalárda, a 76. gyalog esred és agyancaak a helybeli seoekar felváltott koaromüködése mellett üdvúsőlte, lakásaeluit as aggharcso* egylet a magú vendéget, — melynek végeztével a Sabarai asállóban gyűltek ömu a helybeli é« a vidékről érkesett agghar-oaoeok, ismerkedési estélyre. Kitűnő teoe, ponto* kissolgáiás és a bejtáni sieretet öröméről fuaaeruett ke- / déiyae ismerkedés köeepetu, megeredek a pohár emeléasel kapcsolatos udvóalések. — Éltették a helybeli aggk-arcsotokat esek vistoot a Budapestről, Gyérből, Sopronból, Hába-Kvres* urrúi stb. megjelent aggharezosokat, — e sorok írója as agghar^soeokra, GyArvároeirs, és a hasára eiaeWe űri lé poharát. Általános érdeklődést kettatt.áa kös-ágjelem tárgya volt, egy * Budapest agg-barcsoeokkal érkesett bölgy, a kit mél-táodiaiitbetÜDk fel a hos jelsóvel, ameoyí-beo. miat állítják, — ssabadaág barciun-kat hAsieaeo végig küsdve, több mint 10 ülkoselben vettréait, fóhadoagyi ranggal a Miklós buasároknál. — Fér6 ruhába. Tolt öltözve. — Tissti panulon, uiooros atlila,48-ai toll«a kalap, as oldalon UR/an-t osaktisstj kard. — Katonás déloseg maga- tartás, minden meg v.ilt, caak as as Isten adta hetyke bajuss kiáoysott, hogy ra-Umi délcs*g tintnek bigyjük a hoa»s«-relem lüsének áthstott melegétói hölgyei. Éter és eser ssivbÓl Udvócolve virradt lal as UBaepélreaesgaek tulajdonképi Í 23 Í H Virradaü 6 Órak«* ria4 ^j kaafaottak a város ulcsáia. 8 órakor a tornacsarnokban gyűltek oa#s«aa agghar- csis tettületek, tusoltok, dalárda és egyéb meghívott testflletek — Ugyancsak et időben gyűltek össs* a kostorát hölgyek is a városi ukólánál, ssámra mintegy 20-»B. _ Qyönyórü látványt nyújtott a valóban igézően kedvrt, tsépeég ét bájjal gazdagon ékeskedő hölgyeknek festői ssép cwporija. 7, 9 órakor történt as indulás at ünnepély ssinhelyére, a Horváth Boldí-M4r-ierr<v — Gyönyörű, ízlés és gonddal dissitett tribüJ volt itt felállítva a tásslói anya, kossorus hölgyek, eteknek vófélyeí és a sáaslóanya kíséretében érkesett méltóságok és nagyságok restére, kik kö-sAtt voltak. Rübonoty evedet huszár tiasti -gyenmbában.gróf Batthyány Zsigmond Vvtmagye fŐ iopánja stb. stb. A tslmoi ülőhelytyel ellátott kor kotepén vüU feiálli'va az emelvény ev vei izemben at oltár, melynél ií 6rakor fidó Horváth latrin helybeli wpe«-ea plébános tábori áztat misét tsnván, mit a katonai sen*ksrnak valóban vallásos buzgalomra indító hangjai mellett áhítatul hallgatott végig, a tekintélye* nagyságú térnek minden legkisebb helyét szorongásig betöltő impoaánaaokaságu nép. — A testületi, és a korulálló palotaaserU épületekről ala fuggö lobogókat meg-m^gleb-beotó asellő, a lélekemelő átér arlátt ki-sérfl sene magaastos hangjainak veráss-hataim* alatt állott keblekre, mint as égből alá szálló áldás ét malaszt tutott iég nagyobb áhítatra gerjesztő magasz-tosulisággil. ; A sz^nt mise*végestével fennebb e«p-rnsuraa emelvényre lépvén, megáld* és b-szentnlé a gyönyörű kék selyemből kéatült egy Inti sásslót, melyet a sászlóanya bőkezűségéből kéazült gssdag és remek kivitelű D<-hé* ts*lag diasitett A beaten-Jéa végettével elmondott, s remek zsd-iki tebettégril lanuakodó szép beiséd-del attadá ast az egyletnek. Eatitáu következett a részint arany éatint eiüstbSl késsült ssegek beveréte, melyeknek száma mintegy 200 darabra tehető, — kötbeo a Dtnka István kis-dedoTÓ kitűnő Tételese tlatt álló dalárda tengte meglepő szép precizitásra,! a Szózatot és Hymoust. Várasdí Károly polgár mester tariaiomdui beszéde után Quttmann fóparanctnok kezébe vette az egyhtsilag megáldott lobogó'. Üdvözölve a kisérc botiéd folyamin a fóméltósagu lástló tnyát, s bemutatta as egyleti ssent jelvényt, mire a sássló-aoya nevében Eredni Ferenci kir. tanácsos mondott h«tan*4 atellemtői. átlengett bestédet. Végül követkesett a h>.lyb»lí, mint 150 ttgból álló, és meglepően islése-sen egyenruhátottaggharezos és mát egyleteknek ugy a vidéki é* más magmb^li egyleteknek a sátzló-anya előtt senessó illett tönéat elvonuláia, mit Ő méltósága láthatólag örömmel és élvetettel nézett végig. Délután 1 órakor banquettre gyűltünk a Zöldfa ssállóban. Mintegy 250 volt a jeluvokak asáma — Jó kedvben ét toasstban oem volt hiány. — A harmadik fogásnál az egyleti elnök és fŐ paranctnok király őfelségére emelé pohara', mit miodnyájan Malira lelket él-jensétek kösött hallgattunk végig. — A közszeretet és tiasteletben álló Horvát et-peret a zászló anyára ; Eredics kir tanácsos a hercsegaó aevében as egyletre a ssombaihelyi megyei püspök és főispánra; V*r*sdy K. polgármester ti egyleti elnökre, e sorok írója tolmácsolva a. „Zalai Közlöny * zserkeaz^té'ének szerencse kívánt tát ét hazafias üdvözletét, az agg-barcsut egyletre, majd a jelenvolt koszorús hölgyekre; isme: V.ratdy K. folg. m ét Török ErnÓ, a Vasm. Köslöoynek e megyében is előnyösen ismert siarkesi ője a hölgyekre; Ko*áts sst.-golhárdi Táros bíró, tggbarctos egyleti főparancsnok a helybeli polgár matt erre emelték poharaikat. Épen mire a kedélyes hangulatban lefolyt baoqu itt veget ért, elketdeltkts ég örömében kenyesni. As igasat megvallva síiveaen elengedtük volna ntki et ast érsékeaykedési, mert t Batthyány Iige,ben tervezett és as előjelekből Ítélve nagyszerűnek ígérkezett tánca vigalmit teljesen elmosta, elkonyesta. — Ám azért toljl a tincs a Ssabária nagy termében, kivilágos kiviradtig. Letessem a 'ollet. isten veled., te minden asép. jó ét nemesben előrehaladó Stombalheiy ! — A falaid kösött megjelent vendégek által élvezett gyöoyörteijet ttép peresek, nw~ tteres áldás alakjában átálljanak viatsa reád éa vendég t**relÓ lakóidra ! — Fogadd el a Zalából feléd szálló legssívélye-sebb üdvösletet; Áldás a hasára! Áldás V-smegyére! / Aldáz a Vasmegyei aggbtretot egy leire! Istenünk áldása raja 1 Gyula GSAfiNOC A váltuát tka. Szabinka lépd^gé' telem Oh mily aselid mi atép, Miként as ös a gy*p lelett Oly könnyen, lengés, lép, özi is sugár termete Arctan tavasz virol, Szeme egy-egy pillantás* Ctillag, mely égből hull. Ha kis ajkán mosoly dereng, A lélek feldorü. Miként a táj. bogfka a n»p Kilép telbok megűl. De itt van im, köss&ntsQk hát; Mennyire elpirul; Ez legszebb szín : a szemérempir A szivvirágirúl. Ar atlanaág vir&gssála E szende asép leány, Ki majd keblére tbsheti Mennyet lel igazai*. S ki ót birandja egykoron, Vagy attól mesase jár ; Vagy mit kivánjen ki itt leas Az eget bírja már. Ssabiaka lépdegél felém. — Oh minő váltosial — Csalódom én? As nem Uh-t! O es avagy táa mát? Övé e lenge ős termet, — De ób <rgalmas ég! — Szemében » begy ke gognek ítélet világ* ég. Ajkán mosoly már nem dereng Helytől a sziv hévül; Da im, im, mosolyog már ő! Ajkán gunymotoly ül. D< itt t*d már; kóssom.uk hit. Elfordul aiépfeje-Sserénytelen, begy ke gognek Legundokabb jele! Es bt:, kit agy bámulWm én. At ártatlan virág? Viiág es, melynek kelyhibeo Kút gAgnek férge rág. H»onan tehát a váltósát, Ki mondja meg azt úb?..... Ssabinkának a fürdőben Udvarolt egy — báró! Irta: Néger. A bakony hő b e - Előestéié*. - Iru: Straub Pál. (Feljutás.) ÍL valaki álmában öielketett ¦ fölébred, at a kéjérte: ssibtst'ja el égett valóját, megtudna ölelni mindenkit, tudna mindenkit szeretni. Ugy volt a fiával is. A boldogság, mbU oti f.inn látott, tsáttor oly nagynak látasott, amint mekkora volt, és a harag anyja gyilkosai iránt azon arányban volt nagy. {): tehát mindes össtökélte bogy rabló tegyen. Megindult a hegyek aljában, ides tova, végre talált egy ssegényes kunyhót, hol enoi kért. A ssegény balász volt as. Sziveién fogadták, felöltöztették kérdesoiköátek kiléte felől, de Ö nem tudott kellő föl világot itátl adni, • miután k esd te magát náluk otthonosan éresni, egyelőre oti ia marasztalták. Tudtkosódtak astán a gyermekről, de senki t*m akarta magáénak vallani; ki sem ismerte őt. Néhány oep malva megtalálták a holttestet ia. Nem lehetett megitmerni jól, nagyon földusstdt, meg nem is igen is-¦trték a környéken, mart nagyon ritkán lépett a világ zajába. A fiu tehát uj otthonán, a hálásánál maradt, a család vonulómmal viseltetett iránta, s fi vitzoot szülőiként ismerte el a jóttivü halászt és feleségét. Nem múlt el nap, hogy t fiu h beatéit volna egy más világról, egy jobb hasáról, a hol minden bővében v mindenki *.ranybaa esüalbea járhat, a hova csak rablók juthatnak. Eleinte cso dáikoitak rajt, honnan hallotta est a fis. utóbb asonbaa mikor megasokták már nem tt törődtek velő, gyermekes badarságoknak tartották. A haláss ki-kivitte * Balatonná osi-kor halássniment; s a fiu ugy látásik elő szerettei viseltetek a vis iránt: gyorsan begyakorolta magát a halászatba, • néha kalöBÖs tortély.yel, jobban véletlea gondolata áJiaitöilötU sseg a hálót, ssit astáa utóbb a haliati* alkalnaasott. Elég as botsa: a halász nem tokára más, ssebb, nagyobb báa*t építtetett szegényei viskóját helyet*; gazdasága szaporodott. Ugjlátszik a halássné óhaja gondolata teljesedik. Igaz ugyan, nem hal gyomrában leltek drága gyöngyöt, hanem a Balaton kebele hozta a gyöngyöt neki, Inni a'ánóhajloaott, Eta gy Öt gye fiu volt. Mióta a fiat karukba fogadák a családi állapot más kerékvágásba tárt át. Nyolca év mnlt már ei. mióta a fiu a halássnál van A gyermekből tizenhat évet ifjú lett oly eres oly izmot, hogy egy bikát is képes volna tán földreteriteni. A köséptserü halász ház helyett kastély izerü épületektömkelege látható mind jó módú halászok básai kik eltanulták a halássat egy jobb módját szomssédjuklól pár év múlva nagyobb vagyont mentettek ki a Balaton hullámai kösői. A mi halászunk végre maga megunta üsni a haláasatot, segédeket fogadott, t ások hatották be s pisos csikkéit. EltÓle géoye Pista, as idegen fia volt. Soha sem fogyott ki uj meg uj Ötletekből mi gyos megkedveltette Ót mind a legények mind pedig a szomstédok előtt. Egysser a jut eszébe hogy tok asent János bogarat erósil a hálóra. Meg i« tette: gyűjtött egv csomót s mikor estére már késs volt vele, söté'.ben megvetette a hálót; ,i történt? A halak éttrevették a Y vány fényt odatódultaksemmi erőlködéssel Mm voltak képesek a hálót kihúzni, «gy tele volt; addig csibálták, rángatták a hálót, míg egyssercaak kiasakadt. Dfl asért n*tu felejtették el a asert János bogarat! Tudta 6 jól, hogy őt eazes gyereknek tsrtják ; kiesit bünké it volt; meghat ieg kell engedni, bogy tsépgyersk is volt Arcza urías jvtlegü, ami a magysr ruhához nagyon illett; hajót vastag für.Őkhen leesűngve borda. Egy|zer elment a kovácshoz ét ast londjt neki olyan patkót verjen a csizmájára melyet tizenhat azeg tartson. A kovács ügygyei bajjal megctinát'asst. de meg nem állhatta, hogy *l ne bestélje másoknak, pár nap tnulv* tudta m ndeaki hogy neki tizeahat szeges patkó van a csismáján. A gúnynevek kiiaíálásában a közlép igen eredeti. Ha kezdenek valakire gúnynevet, az nem ok nélkül, z nem érdeme t les ül van, de aztán sül im az egéas életére, rőt •tájb&gvomáoykéot apáról fiúra ia átszáll t rajt marad a családon. Halásiat közben egyik odikiált Pistának: „Te p»ikú tartsd jobbau ast ki evésőt, mert kiesik a kesédből.' A miCticsánknakee keli több, fol kapja a csoluakbavn levő ssekercsét s ugy vágja a boassntó felé, bogy bt eltalálja, oi-sony Isten mindjtttbucsut vess az árnyékvilágtól. A zsekercse mélyen vágódot. a caolnak ülés-deszk-ájába. Ha PitU nem töródik a ásóval, a puszta légbe hangzott volna el s ts6, s talán többé elő ««b bossák ; de a töbiek átták, bogy haragasik érte; örökké rásü-töttók a Patkó ntvet. Egy vasárnap a legények bessélgett-lek a templom elítti téren, várva síitániát, midőn egyik «gy rossdáa ló-patkót rúgott ki a földből a oda ssól Pillának: .P.tkó, nézd, itt ia van egy patkó, olyan roiadát nt te! Dd az egéts csak tréfából, volt; ami patkónk nyugodtan ketdi : hol van. »I-t m" mondj* a műik, s *>dibb rúgta feléje. A mi pistánk fölr«azi szépen s oda ssól amannak, miköib-'u feléje vágta a patkó: ; „Ne, hogy tööbat ne mond nekem patkó* 1 Nem it mondta az, mert oly keményen ütötte még a halántékát, bogy azonnal ssörnyet halt. Ki ijedt most meg, a mi Pistánk! Msg sem várra a lilán iát, rohant merre a lábai vitték neki egy eseten a Balaton-- Do aesa ogrott ám bele, hanem a p.vrtoo levő ctolnakok köteleit mind elvagdalja, s hetassigatta ^Sba *g>be pedig mtg% ült, s amint etak erejétől telt, ev sett a másik telére Kisek ju'otl volna esaébe áldozni őt. (Folyt, kov.) A közönség köréből*) Ttksfltetn Szerkesztitég. Én ugyan becses lapjának 34-iki asámában leányom b-e egségének nyilvá-lyoaaágra hozatala által azon gyanút, nintha ő a kolera tünetei kost hall voln* meg teljeaen megusátoitam mégia, egy Ráca városi orvos ártól nem várt el len-nyitatkosataak a 36 iki asámban való raegjeleikése alkalmat ad annak egy pontjainak ellent mondani. A kftteletségtuáásró! ír Őlerjedelmes nyilatkoaetábaa vosatkosva bivaulos ha táa körért é* jogosítva érsi magát, aseasé lyaitől veaettettve, a tearosekélyebb folvé tel nélkül, osak a gyanú* nylatkosatokra támstskodv* megkísérteni valamit eon- tstálni; beért«, aszal, hogy a boldogult, habár ezelőtt 10 nappal, Fiúméból érkezett. Ö megengedi, ho%j leírásom hű volt de mondja, hogy egy nevesetet mossaas-tot, amit kösömöm kellett volna, csá|. satosan kihagytam ugyanis, hogy leányom hányását górcsők kösött halt volm magi Ugy hittem, ha es igazaágon alapulna is, nem kellett voloa különösen kiemelnem. Es azonban teljesen alaptalan et iem egy esik meg« valótgággal éa levelemben ia iram, — hugy ő „f. hó 1 l-én reg gel4órakorfájd*lom nélkül elasenderult.' Ricz ur előbb erősea meggyósdddt. nek vélte magát arról, bogy egy kulera halálesettel van do'g», mely be tejesen b«-le élven, mi elő t as ugy navesett ha-lotiszemle megtartását elh*tároxu volua. V«a szerencsém asonkívü' még .iud nyilatkozatot is megezáfolni mintha én magamat Dr. Scbreyer urnái hygimai •sempontból coopetenzebbnek tananátn, Ugyláiszik Rácz úr minden c«aoskaság-n»k nagyobb hiteit aduit, mint alapos okoknak, hogy c*a.k egy m*ga magával ilhite'ett hatást kiemeljen és, hogy hatalmát gyakorolhassa, mert külöabeu, hogyan tudta voloa Dr Sohreyer ur kosié-sét ignorálni, miután Rics árnak ia tudnia kell, bogy egy kolera beteget keialő orvotDik — külöuösea uly helységek hia bol t járvány még nem uralkodik — kötelessége a hivaulot jelentési megtenni. Mérvadóbb volt neki. hogy egynéhányan kérdezték vájjon igas e, hogy a pályaudvaron egy nő kolerában meghalt és et indította arra, hogy a h.loti-ssemlét még az nap teljesítse különben másnap "agy talán DOm ís teljesítene volna. ó est is irá, bogy a beteg halála előtt fin volt ét olvasott. Ez íz egy feltalálás. Ai én tudósításom akkep hangzik - bogy a beteg a betegség lefolyása alatt időlegesen az ágyat is elhagy hala ét idejét olvasással tölté, — hogy ezáltal fájdalom aéiküli állapotát kifejesS4m, miat es a sorvasztó-betegsegek rendes lefolyása. Rács ar még eltassoláseal is vádol, ezt Dr. Scbreyer aroak ia mist ö rá vi>< na-.kősót, ki a halottat as elhaiáloaáa beköv etk este után néhány percactel izemiélte meg, — tudomáaui kellene venni és a bíróságnál a b»c*ü!ei»értéii kert-setel megindítani. Közleményemet, — oly fentartáasal, hogy adataimat tanukkal igazolhatom, kik a betegaég é* elhalálozásnál jelen voltak, besárvt maradtam Kiváló tiszteletlel Fri*U Alajos a es kir szab. delivasttt usttáljmi.-nOk* *) K rovat alatt kozlOttsken at* Hírek. — Z arany tiaitrletdijat kapott aa oriaagoa magjar taoitó-agyatülalliM Kmii; Mór, haljball itr. taoiui ur. taaügyi Értaaitóbeo köatalntt #B i b I i • t -óTÍB|isme' caimti jelaadolgoaauérl, miot ai aliameroaaak bar 3tekaly. de mégii kilfinteU jelaul. É'Jia ' — A (jermekjátrktárcykiálli-táat at Arany Jaaoi-atoaai ovodabao »s ilmalt beiea igea inni lálof allák ¦ '¦ utal k6aöaségttok tnapmu'atta, büg; » lacitfi.a törek*A« pártuláaában ha oeba Liaaé koaik U, de al aam marad. A kial-•itii diatitaaéra — amint értüi&lúok — Ko.áu Etalka. iaatimaTaantöTaadák bat igea atep kivita (t featmeayi kbldölt. — WajdiU Jóistf arat, lapauk iuUjdoaoaát, a magyar köojTkeraakad^k agjaaülata alaökért vilaulotta Ba< • legutóbb, Budapeatao tartott onaaguf LöagjttléM alkalmival. — A aalat;át«rvrr«B uoat mar raláaágoa apor tá laai, — amiot liiank. Ujabbaa magiDi paaaazt vettQak, bofj Caaagarj utcaábta ájoek éjaaakájU • -Mlmaj-, a Heinaimaaa- a a Jahaaffel* háaak ablakait itaoayaaa magdöogett**' A oemaa comp«niáoak agy tagja Ali*' DaerteWeu, a jeleotaat rett r«ad^r>ée as igy oyart fonal aeg«lye»el lagja a tatte-aakeL nyiimoaoi. Uriateo ! D*aa t\igu»a o aiak ma] najd a raadórségiak tolbir-caot naeani. — G)aaiklr A k6Tatk»aí gjáiij«-i! ratttik: „Lengyel L»j<« a " M toairerai Lnagjaf Z^igmod. »• ">' W.cfci Aao., gjarmak.ik Margit, 1I»M -. ZiifmoDd. Lengje: K.ltaaa, •• ">' Bucaylda, gyermekeik Iloaa é. Qj™' ugy uaokahuga, HaíedU. M.rg.ti agjí" ,konok a.rébea, melyaa .^.morodM ;,,,al j.lenti edea aayjak, »afja»jii» .jijóauk illa-Slag aagyoenja 4ar. U»gJ" Jiao.oe.aul Heg-dtti Zauaaiaaa aaaaoay o.a boaaaabb bet.geakade. ulaa, ílaléa.a 76-ik é.abao f. hó 29-ea ialalia 3 «•-kor tórlá.1 alka.yUt. Nagy K.a.»a-1886. a»i aug. 29-*a B«ka kacaira.HUNOSZÖTÖDIK ÉVFOLYAM zalai közlöny 1886. SZEPTEMBER nap ¦ — - Bodavár vlsaiavételének , •j u-tdik évfordulóját, ssept. 2-án, ssépen mrifiiooepelték Nagy-Kanizsán is. A város ,p^tubb épületét aemteti lobogó dísiitette. K-ggel koráo ébresilÓt jáUrott a tusoltói tt-uokar s mussarak durrogása hirdette a y Demseii fontosságit. 9 órakor i hále-istenitissteUt volt a sseat Pr«uctiek templomában. L« alkalommal ,sD *sép énekkar működött közre, mely ;.;. kiemelkedett Pláod.r és Weber Antal ,,,,,,, — as egyes mise- részleteket mossár-[„($¦* éa • tüsoltó egy leti zenekar diszseoé-« jeteitc A templom zsúfolásig megteli; a Art»(iao levő valamennyi tiaxtviselói kar, dioií-p egy'*1 és társulat ssép asámbaa képviselve. - A .HadaMjaa e^lel' Bu- ,. *r visszavételének emlékünnepén tár-.-v»cnorát rendeseit a „Korona" vendben. A« estély fényesen aikerUU. első bísonyoisn fájdalommal fog eMn elhatá- mindig "éken, — rosásáról értesülő — Barbarinra paosszkodhaiuok a írja a Balaton-egylet bénítja ei egy Int legai három éve Tihanyban épTTeU kiasálld hi d«l daraboaként slíopkodUk, agy hogy ujat kellett ah idea késsiteai. As sráoat völybe, illetőleg a hegyekre veaetŐ utón löbb útmutatót kitörek. A Tamia-hegyen j livő Ferenci- pihenőn a jelsó táblát és padot osssevagdalták Ily vaadalismos jövőre való elhárítása végett as egy leti titkár átiratot io tésett Ssentmiklósay Gyala tapolcsai fóssolgabiróhos, a ki késa-•égs»l megígérte, hogy intézkedni fog s as okosoit károkért as illető kösségeket testi felelőssé as esetben, ha a tettest kí nem puhatolják. — Hazafi Yrray János Kaniasá ..Kalma volt eaai egylet nyilvános föllé- ról. „A basa kossorus váodordainoka, a picének, melylyel megmutatta életképessé- jótékonyság nemes barátja* városuokban -ét valamint ssép hivatásának ónérseles'is megfordulván, kellő felkarolásban és uitöliési képességét. — A miategy 100j vaodégtseretetbeo oem restesült, miért tagból állott astélyen ai első feikössöotőt! ia .1 itt mérgében irt verset a pécsi l «ncy«' Ign»cs mondotta a m. királyra. ! oras. daláiüsoepély emlékén kiadott r iána Kabocbay György polgármester egy^GyöngyBorok ciimü, rgy nyoiciad ív n* Kabocbay Gygy pg gy ygy D ,»ép bes*édb«ii üdvöslé a hadastyáafflietkéjében kosié tette, a i-tot •oo.kwip jóvot és állandó lé-gyöngyaor ai.kbao: Lk Kál J kövelkesÓ Károly J mieii Esutáo Lenkey » a200év előtti j hősökrei' busduváB bajtársait hasonló ha-B»aser«te; és ÖofoUldosásra. Majd ismít | Lengyel Igoác* emelt poharat, éltetve aa egylet elaökét Wsrga Imrét, s a hadaa-:yáo egylet tási'ó beszerzésére tett io-üitvsnyt, és a köt*dakoiast meg is kea-d-tie. melynek eredménye 38 frt — kr. leit. — KíUtáo Wabar Aotal egy tartalmas beszédben emlékez tt mag a mattról, é* éitette a polgármestert, miot a város I -g első polgárát. Tunsstját •lünai oem aka-ruéijeotéakúve te. Erre Fóidy Ferenci as ^töményekben oiy gatdsg nemseti történőiből mentett asép bessédet tartva, ^ í tPté a polgármestert. Hukstedt János j -py rövid bessédbe t«ótt« o*gy hs-sáok- ' ri*t Kossuthot, melyetóriisi éijeosés kö-1 v-:eU. Tumc*áoyi Károly a 200 év előtti! bősökről, kik stéttörték a pogány jármot, | különösen p*dig esek iót kimagasló ag kanUtai kaland 1886 Nem tujtáaoa « haxíanva, Niacaec utUo l«lk«s«dés Caapjoa orbut b«on<"t«ket ¦ t«heo*sz. bolaav stb. hanem hogy as igasi bajon leihas. A sápokban astán a férj nejéről segítene, olyan niaos !Mind«zakatán meg- értesítést kap, hogy menjen bossá a ssi- törtéaik at, hogy a sok lelketlen ípargya- getre, is«retne vele találkosni F. a meg- lásók kost ax ii elő adja magát, hogy hívást -"—-"- - —'—•--• '- --> döglött birkát is kimérnek az e ;éssségü^y ioasáv: g gy g e ;éss»égüfc;y rovására, mint egy bisonyos bslyes tór-téot ! A törvény asonbao hallomás sserittí aa i He tát már mól érte. Lágyan kevatabb méasáro* egy köuégb«o, ai képes laat akkor jó marhát vágni, és lan jó ba*. Törje 1886. Hock. — Bátor kÍM8«ony. Topolyáról írják; Mait hó 26-áa éjjel a helybeli, külön pavillonbao el hely esett posta-ét távíró hivatalt ismeretlen tettesek ki akarták rabolni. Klössnr at épüjet falát kesdték feszegetni, de esiel nem menvén semmire, átmentek Koch Mór dr. ker. or* vos kertjébe, s onnan k esd lék as épület ajtaját és abiakaít fessegetni. Ekkor föl-ébredt Döraer Kaücsa kisaassony. posta és távíró keselŐnő, revolvert ragadott, s többesor a rablók kösse löt, egyúttal p»-dig működésbe bosta a ssoba távírót, mely a főépülettel áll Összeköttetésben. A lövésekre, s a vészjelző ctengetyü hangjára as egéss hát hát talpon termett, b Hsdsy György h. postamester ti a Bablók után lőtt, kik eckur már hanyatt homlok me-\ c*'«odórtég s ayomosást meg- csolaakot fogadva, al egy ölt átevesett a ssigetre. A asiget partján kikOtv F . . . kiküldte a ceolnakost, ki ismerte feleségét és annak családját, hogy manjen be a ssigetre és adja tndtal feleségének, hogy megérke-•ett. A osolaakos elment, de caak hamar aaaal a hírrel tért visssa, hogy as ügynök feleséget égessen felindalt állapotban találta, ki arra kéri férjét, hogy menjen hos-sá, de egyedül. A férj visssaemlékesvs apósa fenyegetéseire, gyanú pörrel élt e bár engedett a meghívásnak, magábos vette inaaát ia a másod magával haladt a sviget belsejébe. Nem masase a parttól felesége szülőinek birtokán egy alfordu-lóoál több idegen embert lát msga előtt, kik valamenyien fel voltak fegy verkesve. A férjnek rosss sejtelme támad, meghat-rál b a part felé visszaasalad utána inasa. Alig fordalt meg, két golyó fütyölt el faié mellett, astán pedig formás vadászat in-dalt meg ellene, s puikák ropogtak, de aseroncsére néhány sréten kivül, mely a boldogtalan férj lábába turódott, nagyobb baj neaa érte s sserenoaésan elér'-e a tot s a csolnakot. Hirtelen benáll * Pedig hÖTöiOn nem altam, Kaaixia KfidA váro« N«m ii él meg ottan Jánot Egy fillért vériemért be nem vPttem Azonnal onnan tiettem. Mert hol » nép saivteleu Kihalt ott &z érealein, Vaauti állomásnál igen, Ott tették a j ó t é k o n j- veraem Inker méltóaága • többen Részesítettek ám vendégberetetben Megvették játé kon j vertem Olyan jó baxalit »t itten éltMaen Haaetn bent a. Tár<wb».o qíbckc lelkesedéi Hogy csapjoD orb* beoDet*kK a teh«ü«i. Irtai N-Kaniasáo aug » 1889 mérfembeo Hcumft Veray János » ne»öléinek tsrekvó bajnoka ei váodor kotaorui dalnok*. — Egy mfoyaSHMmy tragrdi nekülUk, indította I — ,A zalamegyei ált- tanteata- W által Zala-Egerssegen, aag. 27-én j x e| ' k hiíQm j - % ctolnh tartott ér. rendéi kősgyülésea a követ- í ^ ^ Bordeauxban nagy féltül késő megállapodásokra jutóit. 1) Hit le- feltett a par le- *rói : Pelhásy, ki alsó volt Budavár l-ja Megrendítő módon válasttott ssét sors. fiatal y volt Budaá J g í. tus ő tastekiagyöaelamjeléta aáMlót;' Ssegeden két ts»ratÓ suvet .máiodik Gábor bmrát, ki a legjobb ttt»ére]ir»gédis, melynek egy viraló, v ,|i koriaak - emlékesett meg. E.utá«' i"7 áldosaUvá esett, egy tissa. assá yha-i^illae Karoly egy ig« találó alkalmi jón Ui-lent. A oehéi a«áiyt cseadesea "l^Zl f JtUk lő hllák S«ent«től egy ig« találó alkalmi jón Uilen. A o y rl^mZil ef- Horváth Bódi .' nngJtUk előre a hallámok. S«ent«től H.d«tyán- veodéglőben felállító t p*r- jött lefeíés a vasuU híd alatt akart kikötni, lólrt ajánlutta m«leg hangon a jó«.vü Már csélpontjáhoi kösel járt, m.kor a baitárs.k tjeimébe.—itt egy ki. róv.d délutáni nagy aiv*tar utoleHe, y l k l ltók oyira lekötötte a hajós nép ügyeimet, ilkur y»rá»»lUl Vfcrtosaok ml. -------------- . _. - - — A< -g> lol .« »Ubb kö»«tk«tS lelir.l-: kogy . jirmiirí B«n> igoo ligyollek. Al l.: Állított M » .H.dutjio' t.üdég- o»Mlj • híd oulop.i m.llstt .Uah.ni, d« lobu eW perMl.t. .Éd« b..i»k „1U- mikor mir kiírt voIe. . ™b.d T...ir.. «- segélyt i ltl Byuj egy peneU t .Éd-s b.iánk olU t*ad a fillért, mit « elhagyatott' a hajó tar. boMáütfidött a hatalmai oss- génylő badastyánnok árváinak lophos. Megingott a tödélwt s a oagy - E»«o s-géiy oly álba- ráakódá. követka-tébeo a. uasály félre-¦ ¦ billn Rettntő iikoly majd nebés ctob réttirv gjüjle'ik, juiotl.k, Dk. bin y billen. Rettentő iikoly, majd nebés ctob- f«l . h.bokiól. A .ienj. iiípt«Ho «ggb.«rc«o«ok {y«raioíoi » miol ¦?«• Hulláin • n iij.oek T.löb.n • köüjöruloini.jr. iiUl-! Mllji'-" folertpo ,.k — Foh.r.t emelt míg, D«tl«r Ji- lulyb. jött, >t hullám • h.)ó lodíi«,l«t Íl Mik bj ) t Mikor t, eg/en- b ,.k — Foh.i *¦• • jó „ _ stt ssivbŐI kívánta minden ki oak. — A tok Ulkes tuaasi kösótt igen ssépen si K«ruli Wajdiis Jóasefé llV: ____________ ; p j g/ t aig, ültl.r JáJmlybm jött, .kkor T.ttók 4. r«, bofy «»dó f.om«.di- Vutt! Bo^k. . kormioyot 16 黫« l ib E l p ibb.B áoyoita, b»LV Nagy-Kamssa varoaa * Üooepel j« mog a török-rabság alóli kiasa- y p 7 Egy p ] elíbb még p«j»iokodr. Alit . h.jó -, kiojin • o«cog»» mutogítl. í p»r- lé nyének, Hammer Fai paocaovai hajósls gényoek * itakadó sáport. Uaoyaassony uadulásáBak 200 éves emlékünnepét l»90- roll a kis Ro.ik., vasárnap lelt v..lna as . K«n esiméjéoek fölkarolását metogeo esküvőjük. H.mmor, annyira megijedt, ..... ' hogy menyaBSsonya mán vetette magát, de már késő volt, mert a ssegéoy leány nyomtalanul eltűnt, A kétségbeesett vőlegényt alig bírták kihatni n. viiből, Táb k á öli N t .jáuluttaa városi tsn.c«n*k és városÖssses • cTyesületemek. At eszme nagyon i> föl-K.rolásra méitú Ugy tudjuk, bogy Nagy-Kaoissa 200 éves monográfiájának ea »1-Kálimra leendő megírása s a 200 éves ÜQ-uepély megtartá*a iránt BátortiL*joe már utujiott o* illa'.ékes helyre macooraodu-iiiut t as essmét a „Zalai T*oügy* ben it megpeoditette voíL HtssstUk, bogy városunk kösöaségt oem is engedi nyomtala-duI elmúlni a török rabiga alóli falssaba-dulásáoak 2 lO-tk évfordulóját. — Geröfj AasiOr ssiuigasgató a lelet Ssoabathelyen, Pápai és Pécsett fogja tötteai társulatával még podig mindenütt két hónapot. Nyáron sem skándékotik. ki-voaulni a kerületből, s igyekezni fog Ka-^ is várt N.-Kaniasát és B.-Füred et meg-Dj^ai. A kombioácsió nem rosst és ha >:kerul, már caak a tÓoaércUk uüköltség kerülése is bistusuja őt éa a társalatot a ücficzit eileD. • _ A Bach korsiai. kisért At ^üyiogí k>r. járásbíróság kiadója — ugy iissik — még ast sem tudja, bogy Ma-(í?arort*igb*n nem ci. kir. bsnem kir. gy g Tissába akarta m»gál Nom tud hető gyortaa tova eveatat és avas. úldö-aő] a partig köretek, sőt már onnao is sor-lövést irányoslak a meaekvő csolnak el- hot a Zalamegyei általános tanítói testület dunántúli közművelődési egyesület érdekében?' — tételt illetőleg dr. Ru-zsicska tanfelügyelő indítványára kí-londatott, bogy e tekiutetben a kesde-méoyesé*. illetve a motgalora megindítása az irányadó köröktől váratván, a további intétkedéB attól tétetik függővé. — 2) As orsságoa árvabáli és E$tvot-alapot illetőleg határozattá lön, hogy a gyüjtÓbi-zottaág mindkettőre oésve a központban legyen. 3) Néhai Krób Pál airemiékére begyült 128 frt 33 kroo felül mutatkozó esetleg költségek fedezése a járáskörőkre feg kivettetni a tagok szám-arányához képest. — 4} Hofftnano Már nagy-kanizsai polg. iskolai tanárnak aA tan aló i íja-ság szellemi túlérettsége' csimü felolva-iása nagy teUsaasel fogadtatván, annak a ,Zalai Tanügy "-ben leendő kinyomtatása eihatárostatott — 5) A Csáktornyái iárási körnek BA felnőttek oktatása a nagy aj besséd elsajátítása érdekében" cximü tételre vooatkoió megállapodása Jv ney Gositáv által felolv**tatváo, e I fogad-Utottt annak többssó'ritése kimondatott. — 6) Hajgatű Sándornak a női késimunka tanításban hassnálandóvssérköny v el foga dáss s ftBoo visszaélésDak. — bogy több helyen a segéd tani lói áláaokraciak tis bóaapi időtartamra, másutt megrendít tanttói ál-lomásokr. 150 — 180 frtul hirdetnek pályázatot — megszüntetése iránt beadott indítványának eltő réssé elfogadtatott, a második rést pedig (a kir. tanfelügyelő minden bejelentett esetre oésve jogorvoslatul ígérvén) viassavooatott. — 7) A hivatalos >r*tok köué:ételére a .Zalai Tanügy" sserkesttősége további egy évi tartamra fői kéretni határostatott. — 8) a vizsgálatot. r4gtöű m9gÍDdiU.tta kel — Mérgezés ciiamn közlött hirüok-a .Zalá'-baa ,oagy-kanistai Don Jüan" eztmen köalött hirkösleményayel izemben B u zái L s j o s, az érintett, koronái piactér, annak kijelentésére kért fel benünket. bogy H e 1 1 A o o a éppeotég-gel nem azért ihatott gyufaoldatst, mert ó tsakitott vele. A szakadás kötöttük már ezelőtt három évvel megtörtént 8 azóta Hell Annával még ásót sem váltott csupán nyilvános szerepléséről volt tudomása a azt is tadta, bogy otthonában foly-too pénzért zaklatták. Tehát ha valami, agy csak is esen körülmény vihette as elkeseredett lépésre. Ami padig Gulyás Kotikát illeti, — ott sem ai ő hűtlensége volt a halál okosója. Igaz, hogy midőn a szülők Őt h án a ágra. felszóli ották, kijelentette, hogy nem nősülhet, mart mire nősülne ; de a leányt nem ssüot m»g tte retní, s így az Ő halálát ii inkább a szülői ;emrehányás okotbatta. — Ai országo* közpoati jegyi ói gyűlésre képviselőké : 8 t i a g ly Károly g^liei es Horváth Gyala káptalanfai körjegyzők egyhangúlag fneg-válaizUttak. Nem tartjuk érdek tel eo- k a kartárBai között ii nagy nép-tzerüségaek örveodő Stingly Károly, gelsei körjegyzőt illetőleg fölemlíteni, hogy már 32 éret töltött a jegyaÓi pályán s ezt mind jelenlegi heiyén: Gátién. Megérdemelné & megüanep^ltetétt. — Véletlen sierencflétleBség. Veoekei János pákái lakos kádármester Csoodor látván ugyancsak pákái lakos fuvarossal folyó hó 21-én egy negyad 4 órakor Zala-Lovára átázott Branknar megélni a kis menyasatoay nélkül, ast jájvestékeltr. Hosbsu küzdelem utiu sikerült csak felvonni > hajó födélsetére, bonnét iámét le akart ugrani. Kosika holttestét sötét estig kereste atyja, a megtört ssivü vőlegény, me g as egéss hajó népe. De hasztalan, oem bírták elŐ-keritem. Elnyelt a a kérlelbetetlea hal-, lámtir. — A ssabadipar é«at egészségügy. A ki a társadalmi vissooyokat figyelemmel kiséri, okvetlen stembe kell tűnni as iparunk hanyatlása; illetőiéi; at ip ro-sokoak tönkre való tevése. Kezdem p. o. a méssáros-mesterségen. A hol azelőtt egy méstáros volt, ma van 4—5. Miért? Azért, mert at előtt c*ak a tistte* és a régi magyar nemaeties b«csu!eteaségna alapuló testület (céh) által felszabadított és magvissgált egyéa üthette akadály nélkül iparát. Ha azonban minden rísz-t méesáros, más meg Kovács György, alsó-oemeBapátii tani- ottani kereskedőhöz. Délután 4 óra tájtónak megyei isaola-alap létesítése iránti ban basa felé lávotUk. Útközben betér-indítványa elvileg elfogadtatott. 9) A' tek a len'ii vendégfogadóba, hol megva-jövö évi kötgyüléa helyéal Nagy-Kaoissa | esoráltak. — Minthogy már esti 10 óra jelöltetett ki. — 10) A volt köiponti vá- " . . . laastmány leköetönvén, a közpoot helyéal Zila-Egeraseg jelöltetett ki • as ottanitagukból a válasatmány kóvetketőkép s>ia- I ugj ,iDC, mir p"áka messse és — míat kult meg: Udvardy Igaács elnök, Bődy mOndá — u«m illik a ssomsséd faluban Jóssef és Páakovicb György alelnökök, meghalni, Vénekéi beleegyezett és tovább Kis Lajos főjegyző, Mendly Károly, Na- ut»ztak. — Veaekei, ki álmos volt, a sze-BÍnssky JÓMefjegytŐ^KissDéneskÖnyv- fcérbn feküdt és csakhamar ei ia aludt. >U, Venokei ott ssándékotott hálni, ason-b*n oem kaphatott ágyat. — Ciondor uossolására, hogy csak menjenak haz , tárnok, Faller Jüzs^f pénstárook; Réíy Liara, Udvardy Vincze, Scbmidt Jósaef és Kooior Mihály kösponti válasstmáoyi tagok. bíróságok vannak, mert múlt bó 27-éo j roaZ metsző «tb. 2204/p 1&86. SS.SZAO alatt *gy hivatalos más! Awiai állapot. Példáal hosok fe né- levelet küldölt a kővetkeaő csim alatt: hány ismert nagyobb koseéget. Etelőtt .Tekintetes C* kir. járás biróságaak l'ápa." Itt asonban a Urelet n«m fogad-.ak f>l, banem viatsaküldtsSk a következő megjegyzéssel; ,O«. kir. járásbíróság Pápán nem ievén, viatsautaatttalik. Hada 'jyula mk. kir. jöir. iktató, ph.' — Aráoyi Dezső a k&skedveltségü k imikus és volt igaagsuí, — a miatkaK-juk — leiépeti a siioéssi pályáról és r'eltő Magyarországon hivatalt vállalt. A kásűasig, ameiy ÓtaBoyi*a«f ntegtspsolta, y gy g 10 — 15 evvel volt volt egy saéssáros a kösségben, most vao 5-0 ! így egyik-aél sem kéké a a bu*, BÍlany apró marhát váaárolhanak b«. Sokssor még az is nya-kí kon büdósödik. Konuk folytán megtörténik as, bogy több esetben egéssea meg .omlott és bomlásnak iadalt húst kap *¦ ember kisebb helyeken- A magas kormány oly nagyfi^yeleamiel »an az egéas-ségügyrs: tisstáo Urtatja a netán egéss-aéget m»gront6 helyakat, működik akar- — A salamPiryH jefcygy oeb aug. 25-éo, Zala-Egersiagea tartott kötgyülésén megválasttatott elnöknek egyhangúlag Csirke Iván k eset helyi kős-ségi jegysö. alaloöknek: Stiagly Károly leij főjegysÓnek : Horváth Gyula káp-nfki, aijegysőnek: Lrős litván kar-mac*i, pénstárooknak: Seholcs Károly sals-Bsentgróthi ; — váluttmáoyi tagok -oak pedii; Idés L<5riiic* nemas-apátii, Dosár litván oagy-leagyeli, Seregélyes Károly kaporna i, Pap Lajos lesancse-tomaji, Ferencú Jánoi kis-komáromi, Verbás liussláv novai, Echrenreich János mara-aserdah«lyi, Ebrenreicb Nás>dor a.-lendvai, Vi«raathy Sándor goricsám. Novak Károly aisó-páhoki.Békewy R»*ső li kéi jk b y p tényei k^sséri ét körjegysók galag megválasslattak. y gyban- LovAldfiies m férjre Bordaanxból Lrják e hó 27-érÓl a kóvetkeaŐ, a hiioér id6kl«gas«bb napjaira emlékestető esatet. Bisooyoi F. bankügyoök, félévvel esalőtt BÓűl vette egy kötmaaka vállalkosónak s leányát. A bása«sáK nem veit ssareocsé* as ifjú pár a hány bós«pj* tölt básasaá-gaknak, legalább ia u^ysnanyissor elváltak, hogy megint össsttkerüljenék. Pár héttel eselőtt a 6*tal nő magiot elhagyta íérjél s hasaiért Oaaaux satfvtM «1« sail- >edig ugyan folyó hó 10-én fog a Mindenhatónak a galsa- templomban b«ma-Uttatni. Áldás és béke hamvaira! — A tonrnure. Minden múlandó! A hölgyek által annyira kedvalt toarnura is lejárta már magát, mert mint Páriából, a divat residanoslájáhól írják, sít alapos váltosásaak vetik alá. A tonrnara ugyanis hátai kísebbadai fog, hogy an-annál nagyobb legyen aa oldal és a tyereg oem áll már viaisinteaen vagy lefelé as övtől, hanem méressen faltaié törekszik. Ai aj di»at sserint őltöskö-dött párisi nő ily képen ugy néi ki mintha egy hatalmas daganat voina s csípője vagy jobban moodva melle körül, mert as Övet meglehetősen magasan kötik mag. — A mell as uj divatnak hátránya — podig oly ssorosaa van fűtve, bogy a talaő test mint egy vékony törss emelkedik ki a daganat által alaárt testből. Ha es as oktalan divat tért hódít, aem egy lányt fog kora sirba dönteni, a derék oktalan fíisőbe iioritásai — Mtnttemltt kész segítség. Varjas, Temes megye. Igen tisztelt uram! Szíves küldeményét s becses sorait vettem Őrömmel tudósíthatom hogy a BrauGt E. gyógyszerész svaj-czi labdacsai nekem nagyon jót tettek. Kérek még egy küldeményt az ön Svájca labdacsaiból. Tisztelettel Meiszner J. A. gyógyszertárakban vételkor jól megkell nézni a dobozokon levő fehér keresztet vöröa mezőben a Brandt R. névaláirásül. Csondor padig loviit hajtotta és nüleg el is ssundikált, mert mikor Ceo-mödér kösség alatt levő egyik híd mellé jártak, h kocsi a rajta levőkkel a visbe dőlt. Csondor, kit a koosi maga alá temetett, nyomban megfulladt, — Vénekéi azonban * szárasra esett, jobb térdének kificamodisával s kisebb sosódásokkai megmenekült, amennyiben sikerült magát a kocii alul kÍBtsbadiiani. Csöndort asonbaD nem tudta megmenteni, mert mir* kivánssorgott a kocsi alul már meghalt az. Vénekéi aztán Csömödérba ment, honaét 7 — 8 ember sietett a szerencsétlenség asinbelyére a hullát, lovakat és kocsit a vitbŐI kivenni. — Csod-dort bő és több apró gyermek siratja. — A kftvelkeie gyástlevelet vettük : Ötv. Selley Lászlóoé ssú'. Hiegler Mária agy Téi é a maga Pl g int gyermekei : B Terézia éa Pál, Develt leáoya Bellóni Jánosné éé ennek gyermekei, valamint ssámos rokooai nevében szomorodott stiv-vel jelentik felejthetetlea férje, illetőleg édesatyjok Séllei Li*sló földbirtokos ur-itt élete 70-ik évében bosstas szenvedés után 1886. évi steptember hó 3-u délután 7 órakor a halotti ttenHegek ájta'oa feivétele a tán tőrtént gyáaaoB el-bunytát A boídogaltnak balt tetemei f. évi szeptember hó 5-éo d. a. 4 órakor fognak a gelsei sírkertben a római kath. asertartáa tserint örök nyugalomra té-talai. As eagesateiő saeat niae áldosa Vasúti menetrend. Isim KaEisároi. Béggel. Pragerhof 5 óra 20 pereskor postavonat fiarcs . 5 óra 45 Budapest 6 óra 28 Budapest 7 óra 20 BécsQJhely 6 óra 35 postavonat gyorsvonat vegyesvont postavonat Délben Budapest 2 óra — parcskor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 bra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 . postavonat. Este. Pragerbof 11 óra 20 pereskor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ posUvouat Budapest 12 óra 15 , postavonat Bécaujh. 12 óra 5 , postavonat. Értent Kaaisara. Béggel- Bécsujh. 4 óra 8 pereskor postavonat Budapest 4 Óra 45 „ postavonat Fiume 5 Óra 25 „ posLaronat Pragerhof 6 Óra 17 . gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 48 pereskor postavonat Pragerhof 1 óra 15 » postavonat Barcs I óra 40 , postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 pereskor vegyasvonat Bécaaujh. 10 óra 26 , postavonat Budapest 10 óra 55 , gyorsvonat Prsgarhof 11 óra 35 B postavonat Barcs 11 óra 25 , postavonat Lapvesér és kiadó: SZÁLAY 8. . Felelős sserkasstő : TASS ALstUS Laptulajaonos: WAJDIT8 JÓZSEF Nyiitté r.*) HATTONI-féle ¦lApsó •L APL ü 6Íteie°pSböl Franzensbadbaa. póxlik LÁFFOEDÓK b^ljett. Bk«t SCI*) ia tósflrask elíi&iliLtjáhoi- OSÁLZÁBFOBHAS-SÓ (Haahajtó). BaAúolda. ¦_ Hatttai Hearík FRANZENSBAD Mattoni éi WUle-néL ) B r«Tat ftl^lt kóilanekón nem rá Üi lukÁrverési hirdetmény. Aluhrt kir. bir. Y*greh»j ilu 1881. <fiLX.i.ci. 102 103. %m ért«lméb«o •tonnái kötbírré teasi. bugy a C.urgói t«kioi«(M kir. járiabiró«ág 2023 iiánu ˇ4Ls4te álul Simoüio* Antftl • nejevégre-bajuií j«vár» Major. •¦ J*no« éá Pribék Ádám a.Uo 350 (rí. toki ¦ woek járulft-tttú erejéig elreodelt kieUgit4ai végreb»j tt* -Ik .Imával biró.l*g lefagUU 6. 12U0 írtrk b«c«Ült 10 ököré* 2 lóból álló iDgó-¦i^akk djiUídm árT«ré*«o ieondfl nU-datás* alreodelteivttD, ooosk a bely«ífl*o vftgvia Síi Miklósoo leeodfl e«ko..*térfl 1886-ik év ssupiember hó 7-ik DipjáD.vk délelAtt H órájm b.iaíndóül kilüsetik ét ¦ibbor. * *enoi Máa-lékoták vs«nael u\y megjegyzései hivatotk meg, bőgj az irioiett .Bgótágok e»eo árvarásoo.is 1S81 évi LX. L cs. 107. § » ertfllmébea » 1»L-Uibbet ígérőnek, bcctirao alul is kA«*péos átnléa m«llett elsdttAÍ fogoak. Miodnok, kik j, , »gy •x<Jb«li jalenté.eiket fti árverés migkes-déa«ie alahrt bir. vegrebijtóbos adjak be. A lidó ók »a 1881. éri LXvt. ci. 109. §-ában m«g-állavpitutt teltét-iek weriot le«'«kifi«eleodí. K."l Caui-gán 1886 ik éri mg. bó 2ü eftajáo, Hubert Zidgmond i kikú' iitt hírútigl végrehajtó PEZSGŰ -Kanitiin JOZ-KF urnái- Equltahle Ottbitlottíd táruu&g Xev Yorkban ¦tcpitUtolt 2771 21 -« Fltcher Sándor ir.il Nagr-Kaiiaá.. HUSZONÖTÖM* ÉVFOLYAM Árverési hirdetmény. Alulirl kir. bir. végrehajtó as 1881 eviLX. l ci. limOStj-aeclelnaelwa „,,. nel kuthirré lewi, bőgj a léte Jeikir. JA ri.t»róet|r 1174/P 188Ó. niiui 'egaeee ál<al Kurtchoer Igaács aagy-k>aiaasi lakás ve(rr-hsita'ó JAváre, E'dsl}i Mi-h.l. totsKrdehelvi lakó. ellen 330 Irt toka • eaaek járulókat erejéig elrend-li kie 4<iU>i ••(rekijii «lk»lni«T«l biró.-.g Mo(l>ll <• 6(X> t>ir< b-dlllt 100 u»l«r •iu. árp4b<il illd m(ó>igo»k OTíl'áoo. irvprAB utjáo la«Dd<S ol»d»tát& elf^odei-UKita, .uo,k . b.ljitiíín, T.gyú M-l-¦Ariban aiperos m&jnrjanál Iseodfi estkot-léa^M I»b6-ik «t, ,S.»pl. bó lU-ik D.p-jtaak iMlalStti 10 ór.j. b>láridlUl krnl-aeltk «• abboi a veODi asiodékot^k «a«n ael olj megjagyséMaal biratoak m<tf;> bof;y ai eriDtalt ioeóaagok own irrtré-•ea. •• 1M8|.4'I |.X I. cl. 107. §-a ir-telniébea a laglübbtt igérAoek becaáruo alul ii kéaipcoa Uiolí. mellntt eladatni fo,n.k. Kiadatok, kik elaobuégi jogokai Télo«k errBDj«at*belai, koreteteiket vtgj ¦tób«li jal«Dteteikat aa ártarea mi-gkoa-dáa«ig alulirt bir, vogrehajtóhot adják be, At nlarTereaendS met^áji.k Tafl-ara at ldHI. éri LX :. ot, 108. «j-ábao oiegillapilott teltételek aaeriat laat kiti-teteodo. Kell Lelencen 1886-ik évi Aigun-lü» bó 26 DapjáD Sehmidt Jánot kikOMCtt birdtagi »^gr^h»jt6. 7. ALII KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBEB i-4m }OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOO( Árverési hirdetmény. < A Szt.-Ijórinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt f k rályi kisebb haszonvételek' n. m. a Baranja Sz.-I.örinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vásyi korcsma, — a Somogy Istvándi vendéglő és vasárjog minden javadalmaik és terhe ikkel folyó évi szeptember hó 28-án kedden d. e II órakor Szt. Iiórinczen a fóbémAkségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887 ik évi január hó 1 tói 3, esetleg több évre bérbeadatoi. Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10% át az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni Löteleitelnrk A bérleti feltételek a fóbérnökségi irodában bármikor megtekinthetők Kelt Szent. Lórinczen július hó 15 én 1886. 18 év óta ösmert . orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN o'írtu t-k in -Áljuk által a|A0>va Aujstria-Hagyarorssagban, orasag, Hémetonság, Hollandb%n1 Schveicabftn, Bomániában nb. mar m év óia féoy^ »i korral ti •¦*oalt>tik rra.ltK3.eiri.ia.ena.tl mint síinto az arc-bor minde-BTel ellen kuiónöaen s rüb. as idillt Áa pikkely eömor ellno. «b» -a, OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOJ VII ker-. alsó erdő sor 3 szám A jénlja ¦ta.badt.ltna.KotL. mjtulam, i>Dmuk>.il'- kmrredőnyeit rótt ariélleiMKbÖl ; továbbá t.»-abada.a.»«<>U Ii aiicok é- Br«<;ika i tfilto- é-> nrllütteténi kályháit, v-Umnii központi ffltr brrrndpst^irjt. atvjit a«aóadi-Jma at**,. ± rio", egy ˇagy lobb hoijiaég Má nira- mi y utóbbiak l.üloaas-.n uj ^piimiKk oél, itkolikoál, kórbisakail s;b. »oi- lAsietÁMel, Tagy t««l|Ast«t4a nélkül igen ciélsserÜAit alkalmaabatók' torábbá valamennyi aa épt-éi bm tartozó munkáit, ugjmioi: épület-, tud-, éa aserkeiei. lakit"" tég.I ét vakolat folhutó gépeit kova- Cault vaiból munkán. Mi. takart *¦« M k»lt.éavfltcMk íafyM éa ¦éraMtva 2HO-Í 15-02 dM. :)l-íi 911-212.527 ín. „ ,. 16§.í!1.138 ín. az 1885. évben leütött uj biztontáaok. ÖMzeje 244.829,014 Jrt Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik BzéL Minden k6tvéay bárom év múlva megtaaiadbauüaouá válik. Du'iaaUli kerülői veseVOg;aókMÍ|;e. O0OOOOOOO003309O003003OO0OOI Miii(i j*;yÓ!>;y-lttr(lő. r Bud&pe»t füTAruH Löxvrllru kfiiflrben :í5" R m*->{ kriéai forriv porc*«Un-, mirT»ny-, ki i- *• kófQrdók xn-ykéfiQ'tSkkcl. nagynírt kert. 30) teljen k^oy>*lctomol beread^ft flobt. '«lpA*Í terem, hűi- ésbolfMilapok, leieloo, ti'ird* »i«s>>kM:ot«Wi»l. naponta irar. Kéraltluk, atlytk edea a ¦arfllt»z(t>U hevviz ktdvttt «r«éHépyiy€l álUUtt KSist.íny, a% i»ü!»tek, iimok, dontbirtyi, i ionhOvi'lj. idolt c*nt A «»Ú«. HTÍny, crSmÚTÍ befaatiaok, typhtn Dtáo faDí-pi hfldéi- «, ¦.át>ák< r*oQibáíí-mik.t. c.onttiút iadlati bajokat ét kSUértesek't klivelA »Uil:osaM>k. Káj-Imi. bégek, aterATcaaéf, húdia, bSrbántaJmak. *i tel lén B.'héuégak, méh éa vflv-bánUlmak. U^g arra K 6gy*1ra«aUt]1lk a t r%. kfifn*^ «t, hngy a »i-í-n vfllantt firit rwdt'tfWit he Dr. Bura it|«)lllh rnéuari tzertat, moly kugiv^nvei, ciúioi i-% id'*ir«t biotAlnxk, valal&ifiC a hiid<-*ek «* i iachiÁ* I i n.rrlét*«;l>en ijf-n Kacba.-6a •¦fád >yógye«ílt<>»t k>-p-M. A Wwttíb b-Ufil-R >dméu;ny«l ba»«náItatott niüll g-vumorliüratnil é, alha*i (ian;ÍBOataál A ">(!*'-íTnii (VÓejiierlJU-, el itTamiod-tinemU ajrái>y>iss«I R^ndflü orroi ér Vtrzar. Bcrlf-tr-kn-l iigj a fflrd,-., miit- a neLeljecyek c|LjQt«" TÍltá»ái.ál irle«n-&** — A MiRft^n ]xk6 fQr<3űv<?niii>f«)[ a íürdb ba*z>ála>áafcl ei a rofnet-:>fkn«l elínjSeo T«txw01i.<>k A fS*á>owal órái-kiut kfttx(>r kótlekedé*. A fürdő tgtny tartama mAj hó 1 tol $tep hó végéig A Ukáiok me({rendelése a itij-eleo a feldnyelői^fí irodában Biulnpeit. A margitszigeti felügyelőség. ÓOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOi NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gieugt' syermekeknek. 90f ESF aoboz Q o kr ~^f Disz ok-levél. ARANY- -^ Számulam ÉKNEK ^^é- hizunylatok kiáliitásból. ** \ tekintélyektől ÜVÁRl JEOV NESTLÉ HKKBI StÍElTKTT TEJI WW Elffy doboz 5O kr. 1t íöraktár Otgtr-Magyarornuág résníre; B ER LYAKF, Femlaodr JliMÍ U KeeeaMd Adell kareakedókael «• HafTantnaic tauaa f !«M 4-KI núik pj • ko«s, ¦ %Öm5r rtpudvény, a f*j éa aiakál ellen, k ateplA, májlott, ugjtifvtuott ridfiorr, • fagjdag, a labitsdá a ^jvM-m-ltfk T«Um«nayi kiila^í íi befgt^goi ell»n. kiuek aiint ¦. bi*irl titiiito mo»d6«ter ajÁnkatik. Áru darabonUnt hitsziiá.iiü uUsltAHsa) egj Q(I 55 kr. A llerger-féle katránj suppan 40°/v a toméiij f^kátráujt tartaimoK fVeUébli g.iüdo*aQ vau k(Wsit*e ¦ lény •>L •¦ao küliíODOllk egyéb, a ker-Mked-Mnkbto nlrtfurduló kitráoy-íiuppaooktói, — rt nsHD aaappai. 'Sb°/9 t;l>cx"r>u anyagot lártalmai. tiiDom illstatereaTe ¦ raiud-D ^Q mTt esi SWADLO FERENCZ S Sí Csalások Kikerülése végett SS » gyógi-szertirakban világosan Bsrger-féle kátTaUiy-tzappan kérendő s ügyelni kell a zöld csórna oglásra. Elöuiaré okmánnyal kitüntettatttt a bécsi nemzetközi ki- áliitásM 1883 ban. Egyedül Itelyettes a bel- és külföld részére • finiH7 'IVnnn-di ¦*"" • ¦•••"'•ak •¦ t.áak«. LJlltlüí. in>pp«lll rfátak !¦ kilaeaalk "9Um KaiIl*ftiin l'rugrr Be1* gí-ói_v*z-r^«ín«l ¦ MOLL SÉfDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi' gyógyítás Téli gyógyítás PoL- Vlll'lílí I" aiinJ-n doboson a 17árj«ur re; osaK vaioai, ,„ „ «,>,,,, A „.„„„.hí „(r iijiimnta látható. Exen porok Kyora nfó|rynatasa makses rjnmor- és b<.| bategs^ek, amészt-«i nsheaségek, altestbt.iok, {7oinorKorc*, | aagalia. mijbaj, Tértolalis, sranjér i-a a lefknUtnMiébb o.11 I batafaáfcek ellen «rtis«dek ou folytonosan nü*eked8 aln apreab-'o résreafil. — EgT eredeti dokos hassuilsti nuii- tassa] I írt Raktárak MagyarorSTág mind--n nevptetfsehb gyoa^asertá. rában. Cuk HoU-fstr kciaitmeov kérenáo ¦M.L A lyétyanrási or kk- sívsri szillltá. BMI Staat Taokauta>9 NsponU asétkuldfts utáaTét mellett. 2 dol>osniJ kevuabb nem küldetik Kisziatlrat MOLL A. arkaz Beoskea Vlö foglslkoxisomnil fa|r*s sz üu afoll f^e Seidlitr porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem est etfaser ¦ miadenkorrs a kiTánok arte >iaivp y *a .latén fimas. m-g* «t esek s gyomrot jovi én fat konnjüré teasik. T;astel«ttel Steaka laa F. l~!lí.. Ho metachl ajrban MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Lejjotmbedörzsélószer es minden meghüléw betegségek ellen. O<iA- riUtxli hamiiidaii üveg MoLl. A. védjegyét .-¦ .liirásit T.iel: Aussvétij'. cam, ntiod*Qn -mű .t-»tata(gat4s és b^Duliauil. huro^atás alakjábaa miadeo aérelem i, aaboél, dagaua'ok gruliadaiáDál Belaűleg vtsta! vegyit.e rngtóoi roassullét, nán7..a, kólika és basntauéanel. Eay ivaf ára kaazaálatl itaattáisal 80 kr. a a. Raktárak as orsaág minden neveset*! gyóyicertár éa álványára kereskedőben Csak Holl-file ¦-•.1im.-o, kérandS. MLL A tyéfjaztréai os kir atvarl aiilllM Béss. Staat, TaaMaskaa 9. Elismerés MOLL A. gvagvsieréas urhoi B«a. Kltono Hollóié (rur.ii ^rimi éa sója vidikeman hibeüeall nilkodik Küldjön aekam 60 &vegg.-|, mivl«x emBefMéa/Segítségáre kéax etet 6bajtok tartam m»g»aiDÍ| UUj ti»«t«l«M-l '2720 4-52 Haraaf. lelkéu Uicb. lukban Hirdetmény. A vízjogi torvény (1885. éri XXII'. t. c«.) 189 § a valamint ezen tArvény végrehajtása tárgyiban a uagyméltóságu földnivrlés -ipar- és kereskedelmi és a ko/.munka és közlekedési m. kir. mmis-ter urak által egyetértóleg m. évi deczeaber 31 én 45t>89. szám alatt kibuoátott általános rendelet 87. § a alapján felszólítom ¦ megye területén fennáll* viziművek es vizhasznalati iagaaitványoa tUlajdOMsait. hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt 1887 evi január h« I tó mpjaig nálam Írásban mutassak be. vagy pegig ira^bai. igazolják azt. hogy vizimüveik 1866. évi j.nuir hó 1-jeótahábo ritlanui fennállauak a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. — Hegjegyeztetik, hogy a bej lent-sek a vízjogi törvények 191. § ának másod k bekezdése értelmében bélyegmente>ci Kzen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden bsió-i-1 engedélyre szoruló vizimunkálat tulajdonosára kiterjedt, tehát ön'o/.«i lecsapolási. ármentesitési, ipari vállalatokra, malmokra, tovább* njü vános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre eg.aránt érvényes. A kik jogositványnkat igazolni nem tudják, Tigy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem'jelentkeznek.: a/oknak vizi-muvei az idézett törvény 191. § a értemében nem létezőknek fognak tekinteni s az ily vízi müvekre nézve a vízjogi tArvény 163 és kővetkező szakaszai és a hivatkozott általános miniszteri sia biljrendelet 3—32. § ai lesznek alkalmazandók. Zait-Kgersieg 1886- augusztus 28. atf-aaÓ S k WajdU* Jóuef köni/vnyowidájáW Hagy-Kanizsán.NAííY-KAMZSA, 1886. Szeptembe HoszoiMlíödtk évfolyam. ftlöfi**téM* ár I irt tó kr. Efya* tzui 10 fcr i) i mithk-u t .»ál'o • irt*rí í> k-MYILTTERBEM • Mtfifcriil 1" k'>->t v.t-l rk f i , i i-atán i.i'-t-í niti-t* 11 •¦«!<•¦ h r .Ir-i — rí *l kr lii-tí-.iH.ik m«?i ill»t6 kfizUméorfk )>«% a sjadóhrvaui Ifcoa b«ra»r»tn> ÍDt-«-nd5k : X*tg if-Ka mis»dn Wlaa-.csBás. istzi im kiiáetaefc A mitjy-k nizsai „KrTeskeJtlmi lyarhank*, a „naqy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a ^zalamegyei általános taititó- ¦ ¦-. a Knagtj kanizsai kistlednerel ö eg^sulet*, a „nagykanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet", a , sv^roni kereskedelmi s iparkamara* nagy kanizsai kütválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. \ )>arl)iij ellCIl'i .... ... . .... . l.wbb, .düheimet többesig tónusig. becsniet-birú<ágok alakitan- dók> Kleknek legelőször t (éuvt i Mi megM lMU tdrléBt^ ^^ párbaj ra^odtaua meg a m.- Hg g ^^ „^^^ ,,,,,, „„^ dlat j g;»r társadalma A b»*ar i "U.ato, , ¦ j DíTe i térd*, elveteoJ,seBet illetőleg jog , és «z sieB.poi.u»bol, .Dujir.ii.vM L dkk * k „ .14 kérjen. ,Uer,tve, boy «- « «.üdekuuk s.nését TSItvo„Jv H, , f„ ,a, apa,baj el,e„ beszelni visszautasítják e,t megtenn M. v„l„.k„rus*r,,ee„d„?í.zen ^ ' ^ ^^ j M. v„l„.k„rus*r,,ee„d„?í.zen ^ ' kéráé» nac n.i-e..lu»«, > ezt i.leto- *•¦ .^ kUirln(jűk oerl „ I zeeue-k iöóiu. mit egy te müvei(.tl(;n témbez v.,.v „v- llttoiui,„z ,M m.k.c4 r.g.szkod.s ! *'»' « ¦»"*» engeszlelheiell-nség Ivg szeieue-k iö.óiu., mit egy te .....elves laob.u „Ívjunk. .,«) : A Vrb»j..k el eu . lehelő l,B-.,gorubb .or.,u,ek boi.,.dok. Mlj« m,nd,u .e..nIet « különbség tanduk. XIV. Lajos becstelen-éget halait ailapr.ou ou-g a párbajt t&ulvesztest az éietbea marid ura, ,- által mü elt emberekkel való érintkezésre méltatlannak matatta magit. Ha a sértés ragy túlságosan nagynak *agy aljas és vad érzület szü-leméayének találtatoék, a becsület-bíróság Ítéletét magoK az ilietel.es ítéletéoek kellene köretnie. a OukO aluli oi< gb Hyegzést a meg-örire; Vidor ia király mi udvar-kép-leiei»»égei; 11. -lo/Sef hasonló törvényeket hozott. Oroszország büutetü c»dfXtí'be a párbajt mint gyilkosságot kes/.ul íolvenm s a némrt social de-uiocrata. u^\aut-z[ akarják a brud. limesnek ajáulani. Tudjuk, mit szók uk ez elleu felhozni, hogy t. i. uem leliet lürvtíoyuyel aiirUDi. a mi meg vau az erkölcsükbeo és közfelfogásban. Ez nem áll. Déí-Carulinabaa az elretteuies rendsztre által a pár-baj-oúb Ulje-eü kialudt. lg^z. tiogy fúlviiagoault koruokra t-z elretteütés nagy szégyen, de tu miodig csak a közfelfogásra hivatkozunk, éa semmit ellene nem te bziiuk, suba aéU érni nem fugánk. Mísuiízur, zartkörQ testuletek-ut-1, milyeuek az pgyeteuek éa ka- • A .-~opr.nl1 n.mfi Iwpbol. kötelékbúl elUoc»ájt»na. Kz intéz meny »azuián nem zártkörű ttstttle-leknél is v^lna alkaimazliaLo. Harmadszor, az iskoltbau kölÖ-oös bulv lektettessct az erkölcstiu azon részére, mely a bccsületiól szól. hogy a sok hamis fogalom a b c-ü-let^értésról megszűnjek s még ia kább hogy terjedjen [miszerint a sérteit becsület párbaj utján tifin reparálhato. — Ha az uiczan pfiy hordár me^lÖK valakit, ki fogja ezt b»'Ciületsértéstie|; tar- tan. — Mért ioln» tehit ez az eset. ba ugyané durv.ságot egy müveit osz:ályb«;li• kéreti el? Kordaljunk minden ecetben a rendes ha lóságokhoz melyek a sértőt, vagy fogsággal vagy birósággal fogják büntetni. Hi/.onyos. hogy a büntetés soks/^r nem arán}09 . sértéssel; de ha az még oly csekély is. aluli a sertó az (-gé?z lársadainm elótt megbéiyegeztetik s ez okosabb elég tétel, mint egy lyuk* a b rbe, active vagy passive. Ua . sértés szóbeli, több eset i.-helséges de . melyek valamennyiét •aittt reális sértést fe-nyithe.í a törtét.;. Ila rigalisuás az eset vagyis oly b*^szed. moly nem igaz bizonwuuk be annak alaptalanságát és a sértő az egész világ előtt mint hazu^ fog ailani gyalázatosán és ez érzékenyebb büntetés, mint ha megsebesíthetjük, a mivel megboszultu*' ug}an magunkat, de ártatluságunkat ki nem matattuk. Ha oiegszólas az csel, vagyis igaz, de eddig ismeretlen hibánk nyilvá-ni ssá tétele, akkor a nyilvánító le lövése alul a jellemi folt «L uem t.volittatu. Az igazán *nűreU ember ezt hibája következményének és észben büntetésének fogja tekinteni és szigorúan correct becsületes és jellemes magaviselet által fog iparkodni magát . társadalom szemében rehabilitálni. Negyedszer maga a müveit kö-zöuség változtasson állást a párbajokkal szemben. Ha valamely művelt osztálybeli egy társának indalatos haragban kést döfne a mellébe, az . kiállott büntetés ulku semmiféle társaságban nem találna többé felvételt. És párbaj e<etébi-n ez nemcsak nem törtéuik, haueoi ax éleiben maradt hős még érdekes emberré válik, boiou az ő bűne Isten és ember elöti nagyobb, mert nyugodt meggondolással követte el. Kz nem maradhat igy. A nairy közönségnek uem szaDad a párbajhöst lovagtas bátorság kulto. dicsfényével venni körül, hanem velők mint vészeké dókkel és vérszomjas bosszú álul vezetett muvele len egyénekkel kell baunia. Ötödször, a párbaj lélektani oka iba való éles bepillantásról tanúskodik a tanács, melyet eg\ franezta az o kormányának adott: , Ha ai uj- ságokuak legszigorabban megtiltatik, párbajokról irm, rövid idó múlva az lU'bbiak kiveszőéi." Igaz. hogy egyes emberre nézve nagyon nehéz, egy uralkodó közfelfogás ellen büzdeni. Igen nagy erkölcsi bátorság kívántatik hozzá, míg másrészt n.gy gyav.ság. Saját okos meggyőződését egy oktalan közfelfo gással szemben megtagadni. A ki bitran ki fogja véleményét mondani, bogy a párbajnak elvből ellensége, a szamot tevó közvélemény előtt biz-tos. bogy 6 lesz nyertes. Ismerünk egyéneket, kik a párbaj ilymódon. visszautasítása iáiul semmit sem vesztettek a tfözbecsülésbeii. Hogy egy nem sokat momo egyéniség gyávának mondja az ily embert, mit veszt ez vele? I.yons amerikai tábornok is visszautasitotu elvből a párbajt , gyávának mondtak, ki 1S61 ben hósi halált halt . becsület mezején. Tudjak, hogy vannak nehéz, igen nehéz esetek. Sem törvény, sem be-csüietbiróság az elcsábított bitvesturs gyalázataért és sérelméért nem adhat megfelelő elégtételt; sem nem lehet a dolgot nyilvános peres tárgyalásnak áudni. De ad-e elégtételt !a párbaj, ha a sértett férj esik áldozatul ? És a szerencsétlen nó be-csUlete ellenkező esetben is helyre ran e állítva? Mind hiába, meg kell barátkoznánk a gondolaital, azon való jténynyel. bogy vannak sérelmek, melyekért ni-m létezik elégtétel A 1 háztetőről leeső kó vagy vízbe fulladás által okozott halálért, a halál által elragadott kedves nó vagy gyermek veszteségéért nincs elégtétel, így nincs sokszor az erkölcsi világban sem. és legkevésbé az a jog-és észellenes párbaj igazságszolgáltatása. Sz. M. A kereskedei képesitts. Magyarország, mint agrcultnr állam, azelöt alig tett valamit az ország kereskedelmének elómozditá-jsára, s ha tett, az mindig közvetett intézkedés volt, mert ez első sorban t mindig a teremtő vagy fogyasztó : érdekeit a csak ezután szolgálta e I két tényezőt közvetítő kereskedelmet. Pedig hl az egyes nemzetek a.limi életébe tekintünk-, el kell ismernünk, hogy csak azon nemzet lett nagygyá és gazdaggá, mely a létért, kizde-Icmbeu a békét filtélelcző kereskedelem lobogója alatt indul hódító hadiárat a. Hazánk felocsúdott a szabadság-ha.czunkat l>6vetó lethargiájábol s minden vadat megelőzőleg igyekezett kereskedelmünket is a haladó kor szellemében fejleszteni, hogy a több évtizedes elmaradást rohanásában még utol érni képes legyen. Épiti a vasutakat, biztosítja a külio.ddcli elöntös összeköttetést, egyen<a,yban tartja az exportot az importtal, emeli a hitelt s a mi bennünket leginkább érdekel: fejleszti a kereskedelmi szakoktatást. A kereskedelmi szatokutás és a vele mindinkább előtérbe nyomuló |társadalmi kérdések szükségessé teszik, hogy népünket s annak különféle viszonyait ismerjük; megköve-{telik, hogy kereskedőkkel foglalkozván. (azok szakokutását és képesítését is kereskedelmi statisztikai szempontból itéljü< meg s annak fejlesztéséhez javaslatainkkal hozzájáruljunk. Hazánk legutolsó népszámlálása szerint a szorosan vett kereskedéssel HU," 12 Snállo vállalkozó foglalkozott, kik 73,043 egyénből illő segédszemélyzetet alkalmaztak, vagyis az ország lakosságának l-19°„-».' t. 1. 163,755 személy volt »z. ki magát kereskedőnek nevezte. Az ezt megelőző legközelebbi 187U. évi népszámlálás szerint igaz. hogy a kereskedéssel foglalkozók száma 133.5f2-ót, vagyis 2».173-mal mutatott kevesebbet ki s akkor Ma- T 4 r c x e. Janly karul) nafc » D»g7-k»oiuai k. t. readi tárahát ffinö- kéa«k e. • f ¦gvmo. »gM(E« ójáo»k, laoár- kixi •• XXV. evturüulójío. j.r -u«*a, (¦>•+ lombkouorai kfl.. menBjei éutmá f<-i a axfot w t»r «noDyados«i parassái: Lúaic Uayiuvl, ki cef)eU«»a« «» *ibarában Hordu a kit • tidominy ««i azrtTéioekait; Alj* sx igáknak, ki aaaiid jiiiggal lfalfát - hir tt a n*t7 w'o'1*nJt éfb*l hullutt raU ¦ja***: *¦ OklaM rá, kírttok, a boldogan éU ajttrót. — : Öli, liát anue\>i fcnyt, moi«áoi, ai öröm tfln1 -j-n a »i' mélyéo ea - Oterei J6u*ef. A nagy kanizsai kath fégynn ígaz- yatojanak buszonöteves tanari ju bilaeuma »olt f»ali vawroap »ni«MÍ kiwbblemp- py W5-«gi teu a B«pou egéneu tnukb>o rendmcit norp^ir állal kiráDU » 15j(_tbjd. iftoari k*ra 4a l.ouó ifja«*K« meglepői ueratett btcfroökéi é* igaftgató)al,fci haaioDótévea dé foj«s'« b« et »ik«- Ufllián kiéVdemiile a jelna tanfótfiu a aiofct-l «i«d ojilTánuláait meri rö'id itil^te al»tt ia ugj a Unán k»r, mio- a tanuló itju«*g, a asi^K éa a váru$ atorts-in'.él, liat öleiét vívta ki magának hum«-oda baDáamódJAvai] és Nagj-tCitnisaa tneo legt<*bb t-.DÍuttfie é-iek i-piutalós ves«- AcuaB-pf y r^g,jeti '/, 9-kora tomp-lumbau relte kasdelö', m«ly alkalomra af ieit, eiG»«r<ii JóaMÍ, fAgyma. taaar a aaé- p.O fóiökaaileU füolláx mellolt Cuílegái tKi'es segédletével rautati* be a jubilnos tot. Emalto as laiooiusstalflt t->oyét e ta-au'Q itjuii*git»«. asi*búl j >tt éaeke ét a <tirülméuy< lt d>c*ara is atompomol s»u fulaaia; roe^toiii asüŐkaskés tauügjba-ráiokonk sj!ato« réssvétcle. A as«ilt m>«e Téj-ells>«! a főgf mo • anin kara mxialgeit as üonep*ilt férfio lakk>ia, hol Kriveay Káim«n, « tanáruk iKDiora, ftj ette ki a aap joleolíaégét éi loldicsoUa miado> ájok ragaiskodáját, údrkMáBatait kaMS»rsl«ib>9B álló i&aá- tfjsz'ék be rrmek b aséd*1. mire C%^rei J^isef a iD«itbaiol(••-(( híBgián muodotta •1 -s alkalomra irt epngrammájil es aruj- f6.fiunak. Wób.o, mia a költemény >iut«i mosdják, alegtiaa'il ttróBBkfta/ei oaillugtak a jaJeaTolt»k <jW a jubilaoa ssemébeB, ki végre lakfisdv^ f«i- torű koajeit, tsivbói eredőét asirhei asóió éke* asavakkal, mioÖket caak as ihlet perese sugalhtt as ajkaknak, kOaaoate meg a tanári kar tigje-mét. H.a nem em-lékest«tlék volna re&, ugrmoad, essebe sem jolo'.t *ulaa, bogy bu»*anö; éret Uii-tölt a tanári piiyia, meri ma is. bál* as ág kegyeimáaek, csak olr*n tí*t»l hév lelkeatii pálvsjia, miot 6l-b-o, mikor a rogoa. dss^k lelki orómeiisDTujü ásvéoyre lépett. Vegri a ssep nlé-s-*! kislhtott •m.ék tárgyak átadása uáo emelkedett leiekkel Urosuit » taoári kar, hogy he-Ijet adjoo a tanuló itjunáguak érs->lm«i Ofilvioiti«ira. A fŐgymn. miod«o osttáljiból vá-l*ssU>tt Ü4 jfju joleoi meg erre Manlaáno KtzaŐ, 8. uast. laDu <J éi«a ¦ fejei te ki a fógymo. iíjuaág hódoló tiax'.elelél es kegyeletét atyai jóa ga igaígatója irinl. Ö, mundá a nóook, a oap 'ulajdua»ág4VaJ bír, magának hideg, de a merre a ugara ér, áldaattiutó melegei biot. l^elkaaiilt éljenek ea egy remek virágcsokornak at-oyujtaaA követte a b#**éló sxavait. A taaiotétet ígasg^tója alig t ad ott asóbja jutni a romlatlan itjm lélek iljetéa ra-gaaskodásá; ssemlélve. P«raonetikua be-asedébiD. mire mindig oktatta, mon is a dáa, at^réov viaoleiet, miat asiiju leg-fdbb ékességet ét kötelmeik puoioi lelje-•itétét kÖU):ta as ifj.kiZ^ére. hog; Majdan jó aiüleikoek örömére TÜj.aak éa a •seroiett magjar hasának munkabíró, tőrvény- és rendtisitelő polgáraivá iehes-¦eoek. Őröm és lelkiedéi uralgott minden felé, a a villám gyorsan elterjedt hír ssá- ¦ MQ-ót és taníértiat vooiott a déUiotli u taa«p«lt lakáamra, bog* g jabbkiránatajkat f«j«sbe«*ék kí ason fér- tiu elűtt. kiDek Haséba van letéve h ••(!-ifik legdrágább km cm, a város jővö re mánye. Dé i egy órakor barátf-ágcw ebédre gyűjtő:te úaase a jubiláns igasgaUÍ a ke-gyaarendiak vendégtseratd mttlt köré a ván* elöljáróit, a helybeli tanintéietek igatgatóii és több más tsoferfiut. A po-hárkösiriatók hoMSÚ sorát as tlso fogás után Dolmányot György, masodtóaök éa hasi lelkiaty* ktsdette megi a kegyesrend nevében, miot annak egyik veterán tagja, Udvósolte J»aky Károlyt klasati-koa s*matu betsédével. Huiionötévi ter-bes, de áidiaoa múkodésének végpontján as írásnak ia>» feloaielí •savaival vig*a»-talt«, hogy a kik sokakat tanítanak as igasaágTk, miat a csillagok fognak tUndó kólái Örök időkre. (Qui erudiunt muhus ad iuistitiam fu'gebunt quaie atellae in perpstuai aet*rnit*la*. Uanproph. 12. 3.) As igaigaió Dolmányos Györgyre és a Uoárokra kíiftöoU poh*rá.t, ugyan caak Ő a vároa fejére, érdemekben g»*d*g pul-gjirm«-*t«róre ; k^gyeletesen emlékesik m>*g ason saámosokrol, kik a múlt idok-b-n a nagy kanissai fógymn. léissitéae köVUl magáknak érdemeket tserestek, ason ssütÓkroi, kik ssivök asoretieit unn Uttintését vallás-erköiciöt narelésere é« propaedeutikus oktaláa&ra bissák. Nagy teutésoen rés»f«a tek saavai, midío kiemelte, mily ingatag, vállosó ai ifjúi ke-bel; annái nagjoub beláiásra, okostágra tttrelemre és asereieire ran tehát ssüksé-ge a tanári karnak, hogy as érselmek viharos tengerén ogó sajkájukat bistos révb* jattatDi sikeraijon. A Mttlúk reaséról Kovács Béía, jé- anutwn e.iamert j«le« pohar-t^ emelkodett fai • magvas goado lataival, Tálasitéftos nókkai é* as elnadáa tp^thosAval olyan m«g*«ra asállott. hová ót a lársaaig mindegyik tagja viassataj-tott 4élagsettel követé ós «lum«rés#»l bajolt meg eiÓtte, mint a ki leghívebben tolmáosoha a sstilők bálás értelmeit a« igasgató • asoo rend iránt, melynek a magyar nems*tiaéjg, a hasa, a tudomány ea mfivéasilek örök idóre adósai maradnak A toasstok hoaaiu »i>rat Cserei Jóasef tejesé be, mint n ünnepeltnek eeyk*ri ta-Ditvácya. S>«rencsésDek mondja a agát, hogy e nevesetet o»p-u aooyi sok régi taoitTány^ nevében 6 Qdvösolheti, kik mindig a legnagyobb hálával éa •töretette! emlékesnek a sseltdlelkii ifjiuág-ba-ráira. Eien boasm időn át ki nem balt értelem legfényesebb bisonyitéka annak, milyen kedvsa volt egyénisége, milyen állandó emléket épi ett Janky Károly tanítványa, azivébeo. Meg sokáig maradt együtt a rig társaság, aói a délután folyamában folyton uj vendégekkel ss»porodutt. Mindenki éreti.e keblébeo, bogy a mai nap a leg-ssebb társadalmi erénynek, a aseretetnek volt üttonp-^, me ynek a jubiláns férfiú busgó apoatola, praegnana kégviselóje. Vegúi asoa jó kiváuatokksl távotott a jeJeovoltak mindegyike, naelybes mi is c*a:lakosunk: Adja Iaien, hogy Jaokj Károly, a n»gy-K»oii»*i fugymn. íg&sga-tója. ötvenévé* tanári jub laeumát i« bok ¦ ros érdemek köaött ép érdben és egéu-ségben érje meg! Bankav JHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZÍ.LAI KÖZLÖNY. 1888. SZEPTEMBEP 11-4. pirnriiiinrtpni'cftMi-rMrfVflfi''. -a volt kereskedó, tehát az 1880 ki néptzáaiáláa 1 19'/,-val szemben a javaláa mit 0337,; caak bogy ez agyú csekély százalékot nagyon csökkenti az. hogy a Bépoámlálás a 17.277 egyénből álló vasnti és gó<-hajózási tisztviselőket, az 5,605 egyénből álló posta és távirdai személyzetet, az 1.337 szzmélybó! álló pénzintézeti és 802 egyén Ml álló biztosító intézeti hivatalnokokat is a szorosan vett kereskedők kfizé számította : csökkenti továbbá az, hogy az 1880. évi népszámlálásban a Mintegy 6.000 lélekszámot kitevő közönséges hajós, révész, hordár, bérkocsis stb. szintén a kereskedelmi forgalommal foglalkozók, tehát kereskedik osztályába soroltatott. A népszámiálás irányát, helyes vagy kelyteleo voltát bírálni nem tartozik föladataink közé; csekély, oagyon csekély a népesség arányában a végeredmény s ennek a főnököt és segédszemélyzetre való megoszlása még azon esetben is, ba a fenti számokban kimatatott nem tulajdon-képeni .kereskedőket a kereskedők osztályához soiozvá. igyekszünk a kereskedelmi szakoktatás rendezését sflrgetó statistikai képet magunk előtt felállítani Az 1880. évi népszámlálás al kaiméval ugyanis a kereskedőknek jelzett 163,755 lélekszámából esik : önálló »i'lalko«ó [foook&k, 90712 vifj 55 40°!, . e> bj.n.lnok 100*8 , 6 18', . »5»M . 15 8>" . 8»!2 , 5 4S', •önki. . ' 20*59 . 1S-5J*,, . . 8491 . 4 57*1. axas 4 577,-al képviseJvék, szinten miad a nem hivatott kenakedeket, á kis szatóesok számát nevelik. Meri csakugyan a lehetetlenséggel határos, hogy a 36,011 üzletvezető és segéd száma a 8.972 tanoncából kerüljön ki; lehetetlen, hogy » 10,068 lé-tisztviselő és üzletvezetői, tehát a ; magasabb kereskedói képzettségű szakembert a minimumig ménékeit egynéhány közép kereskedelmi iskola | évenként nevelni képes legyen ; miért is nem lehet feltuoó, hogy Magyar-ország kereskedelme Ausztriáé és a külföldé mellett elmarad, és pedig azért, mert mig Magyarország kereskedelmi isxolái megközelítőleg éven-kint átlag '200 tanulót képesítenek, ! Ausztria körülbelül 7000 et nevel {évenként, kik szolgálják Ausztriát s annak kereskedelmét. A hiányos szakképzés, a nagyob-bára korlátolt latkör s ennek következtében fellí-pő töke szegénység az. melyek a magyar kereskedelem vállalkozási szellemét elsatnyitják; ezek oksi annak, hogy Magyarország a világkereskedelemben — noha előnyös földrajzi fekvésénél fogva erre hivatva volna - részt nem vehet; ezek okai annak, bogy a magyar kedó tanoGcxok — kiknek szellemi, nem pedig testi ngyeaségra van sxttk-•éguk — az iptros-Unonczoktól ka-lön váhíztva. ne az ipartörvény, hanesa kttlon kereskedelmi törvény szerint taníttassanak és képeztessenek. Kereskedő unooczainktól elóké-szoltséget és szakműveltséget kivan ván, fejleszszDk kereskedelmünket, emeljük tekintélyét Anglia és Né-netország példájára a kérjük a kereskedelmi torvényekben a ezégekre vonatkozó szakaszoknak oly irányú kibővítését, bogy kereskedő, vagyis bejegyzett ezég csakis a kellő előké-szdltséget felmutató egyén álul ve zetett üzlet lehet; kérjük ezt annál is inkább, mert a kereskedelmi siak-okt-lás mellett, kereskedelmünknek, viszonyainknak magfelelóleg egyedül az adhat lendületet, ha a szorosan v*U kereskedőt a szatócstól megkülönböztetjük ; ha a axa-tócsot a kereskedelmi czégjegyzésből kizárván, ót a külföldi hitel élvezetében l> hetetlenitjük s ezzel a ke-reskedöi fizetésképtelenségek és csődök mennnviségét s minimumra redukáljuk. Emeli ük a müveit és szakképzőn kereskedők tekintélyét s az e pályára lépők ambit óját ugy itthon, mint a kereskedelmi politika csakis az osztrák j külföld előtt. Mert ha a mai napság által vert nyomokon, csakis ennek | agy erkölcsileg, mint anyagilag ke- árnyékában haladhat vontatott lép tekkel előre. I A magyar kereskedelmi osztály 1IS766 1OU — % Megdöbbentően szomorú kép az. mrlv előttünk feltárai, ha e számoknak egymáshozi viszonyát kutatjuk ; elszomorító az eredmény, melyet ez adatoknak egymáshozi összefüggéséből köietkeztetésképeo levonunk A számadatok ez alakulásai szerint a kereskedők 55-40,,-'-» ónálló üzlettulajdonos : ba már most a* üzletvezetői, segédek és tanonezok szám arányát ö-steveesxük. ez 27 48'/, ot teu ki. vagyis két üzletre esik egy a szo legszorosabb értelmében vett lereskedói személyzet: azaz, a minimális számban alt állítjuk, bog; átlag egy rendes üzletre egy legéd-személyzet, t. i. keféd vágj taoonci esik, az önálló vállalkozók (üzletek) fele részét a tulajdonképeni nem kereskedők és pedig szatócsok, zsibá rnaok, kufárok képezik, kik Magyar-ország kereskedelmének fellendítéséhez vajmi kevéssel járulnak éa járulhatnak. A kereskedői létizáa ez alakulásában rejlik azon örvény, mely a tömeges bokátoknak okozója, kereskedelmünknek ez aránytalanul nagy számban nem hivatott kezekben való Atszetorlódísa indító oka annak, hogy Magyarország kereskedőinek nemcsak itthon, de a külföld elótt is nagyon ingatag alapon álló tekintélye és hitele van. Ha a statistiks felvett fonalát a fentebb jelzett számadatok összehasonlításaiban tovább folytatjuk, fenn kell akadnunk azon tételnél is, hogy a 163.755 kereskedói létszámban a tanonezok csak elenyészóleg csekély 8,972 számban, vagyis 5'48y,al vannak, képviselve; holott a kereskedő munkások 20,559 számot, azaz 1255'/,-ot adnak. Nem-e világos bizonyitéks ea is annak, hogy a kereskedelmi pályára nem hivatott szatócsok, knfárok, a fent kimutatott esetet bizonyitólag, r. kereskedők közönséges munkásaiból leaznek azzá, a minké lenoiök az ország kereske delmének fejlődése szempontjából szabad nem volna ; bizonyítéka továbbá annak, bogy kereskedelmi unonezczá ily csekély számban csak azon szü lók adják gyermekeiket, kiket anyagi vagy szellemi tzegéoység ritka kivétellel e pályára utal!! — Mea-e világo' consequentiája ez annak, hogy az úgynevezett családi kisegítők, kik a tauoocz "?—-i*1 majdnem egy arányban, vagyis 7,491 számmal, — kevés kivétellel — hagyomány-szerdleg ragaszkodik az elődeinél látottakhoz, épen ngy, miot azon föld-miveló. ki az apa által használt fa-ekét nem akarja a czéhzerflbb, ki-adóbb vassal felcserélni. A vagyontalan gy kereskedő szegénységének tudatában, vagyonos pedig önelégültségében vésre becsalt lényt ismét ezégnejegyzési intéz-régi nimbussal köri- tettük, a külföld focjá tudni becsülni a mivelt kereskedő által féltékenyen őrzött ezéget s kereskedő e kincsét, a becsületet, s el lesz útja vágva a most annyira elharapódzott csaló bukások éj csődök száz meg százának. Nem közvetlen kereskedelmi qna-lifioatiót javaslnnk. hanem alapos készültséget teremtő rendszeres ke- mitsem tesznek a nemzeti ker°eske- reskedelmi szakoktatást, mert ennek delem fejlesztésére, s elhanyagolják nyomában a nemzetgazdaság nagy saját gyermekeik és a jötó nemzedék szakmivelését is. | Anglia, Németország. sőt a kis 8vajcz kereskedói met átértő ¦ ezért lelkesülő keres-Belgium. kedo' osztály jár. Legyen s kontár: te. házaló, kníár. szatócs vagy bármi resik, kutUtjak a helyet, hol keres- Dé'cn nevezendő ttzér; de az e pá- ' kedelmOknek lábat vethessenek ; gyár- 'í»™ ké«alt éa »¦•«»» kiképzett kenutokat alapítanak, hogy terjeszked "»ke(14 leWeD b4Mks »rr»> h°Or hessenek s fejleszsxék a nemzeti mint kereskedő és a nemzet egyszerű kereskedelmet; csak mi vagyunk n»P«án»osa. társadalmi osztályaink megelégedve az egyik napról a ma- egyikének leghasznosabb és legtevé-sikra való élessel, a nélkül, hogy a kenyehb tágja, helyi adásvételen til magasabb esz- Ugyanezért a kereskedői képesi-mékért, kereskedelmünknek s mai t黫 progressiv fejlesztő kereskedelmi haladó kor szellemében való terjesz- szakoktatás és az ennek nyomában kedése és emeléseért lelkesednénk Jir° »red«énj a hazai kereskedelem Ez önző közöny katforrása - elnelése tekintetében szükségéének tisztelet a kivételnek - a hiányos UtJak : vagy épen nem létező magasabb ke- bogy a kereskedelmi szakoktatás reskedelmi szakműveltség. az 1884 évi XVII. törvény-czik- Kevesen vannak, kik magokat bői kiemelve, az ipartörvénytól fug- kereakedóknek vallják, mert a la- getlenul rendezteaaék; kostág 1 19'/. a oly csekély szám hogy az 1875. évi XXXVII. az összes lakosság számarányával törvényczikknek a segédszemélyzetre í szemben, mely nem felel meg ha- vonatkozó szakaszai különösen azzal iánk közgazdasági viszonyainak. Ke- bővíttessenek ki, bogy kereskedó ta- vesen pedig azért, mert fejletlen és nonczul csak oly legalább 14. élet- | uskmüveltség hiányában tengődő ke- évet betöltött ifjak vehetők fel. kik reskedelmlkuk nem ád megfelelő ál- a polgári, gymnasinm vagy reáliskolást azoknak, kik életpályát a lét- la négy alsó osztályát járták; se-fentartáai czél szem előtt tartásával géddé pedig cmk azok minóaitbe-ambitióból is választanak Nincs meg tők, kik mind tanonezok — az kereskedőink túlnyomó részénél a»«n ipartörvényben helyesen szervezett — qualificatió, melyet az ambitió életpálya választásánál teltételei. A magyar kereskedelem múltját a nemzet küzdelmes éveiben fölvert porfátyol fedi. Jelene tarthatatlan, mert a múlt, a nemzet létérti küzdelme, a közgazdasági ezélok szem előtt tartását és az egyes osztályok szilárd alapjának megvetését lehetet lenné tetté; de előttünk van a jövó és a jövó nemzedék kereskedelmének, mint a mai haladó kor egyik leghatalmasabb tényezőjének fejlesztése s alapjának megvetése. Epei tartozunk a nemzetnek, magunknak és a jövő nemiedéknek Sürgetjük a kereskedelmi szakoktatás rendszeresítését, s ba ai iparoe-lanonczoknak a szakmájukhoz tartozó testi ügyesség fejlesztését helyeseljük; kiváujnk, hogy a keres- gyen elrendelhető ha az üzleti könyvek vezetésére éi a ezégnek per proeora jegyzésére egy kereske-dó-segédi képesítéssel bíró ezégve-zeto neveztetik meg. Ez intézkedéseknek viszonyainkhoz mérten való keresztülvitele vethetik meg alapját hazánkban a nemzeti kereskedelemnek s csak ily ezekhez hasonló intézkedéssel fogjuk elérni azt. mit Smith Ád4m angol közgazdasági író annyisszor hang- súlyozott, hogy nemzetet a munka mellett még az eazélyesség velódés tehetik nsgygyl" 3 éves tiüfoljimo kereslredói U-dodcz iskolát sikerrel v^eztek, avagy a 3 éves tanfolyajna közép kereskedelmi iskolát végezve egy évig mint kereskedő gyakornokok voltak egy üzletben alkalmazva. VégQl kivtnato?Dak, de %Ót a külföld -ősi világitisával szemben,a nugyarorszigi kereskedói hitel fel-leoditése leaintetébeo elodizhatiao iotéxkedésoek hisszflk : hogy az 1875. évi XXXVII. törvéDyczikkoek a kereskedelmi ezég-jegyzék és ezégekre vonatkozó axa-kaszai azzal toldassanak meg: 1 hogy a ezégbejegyzést csak azon kereskedő vagy QzlettaUjdoaos kérhet, ki a fent részletezett kereskedelmi szakiskolaxis a tán keres k ed ó-segéddé minősíttetett; 2. ragy. ha egy nem segéd ki ván kereskedői Qiletet nyitni, a ezégbejegyzés caak uoq esetben le- egy és takarékosság öumú Gyula. CSARNOK ¦ilyefl vagyt* ? Zrtld a kikiricsaek indája, Sárga virág bajtik Is reája. Af : a tivuii jelképeti; E«: ai 6t* ¦¦inét vtt«li. Ssem ii ily torma ra^/ok, m, arcsom caak a$y cagjo^; Mie « BtÍTem bú^ol ajotnr* L«giirnj«<i * airfaklomra. Kánitm Béla. A b.kony hőse. Irta: Straub Pál. A B.koor«rd6 déli rétaiakél ember b«*iéigst «^TmáMal. Egyik, kl o Ávm, beoüldtM kineséaa. mitik f, tiisoBjo'uf évM Ifja, ttép magyar öltft«otbeo, miotha Qoonpi rubábaa volttá. AlDtoatl «gj fnjase meg fúrén, agj UUcik ftvágó, emeonél aetnmi *iac«. UgJ hallottam, bog; itt l«b*»t wÍTá-ajokat ia látni, moodá ai ifjú. Ssereiiék •gyet látói, aéf úgysem látum »oba. Hagyjon tői tattal barátom olrao lkkl A Bb h gj g haramia baada éJ, ba ksaökbo kerdl, don nem m«a»kal oaaaa ¦oh«. i ki a.ok- Dobogj * haraatákaak? M>Dca T«aAr&k, BaUl btrUom, éo legalább mág a. a hallotta* a *t*4r(.k éc ^| No ba BÍDOa Tasérflk atajd hát !«•¦. Utaa áldja arbál Hóra aia g Hasa a*gj«k! f •• I«t»B*rt ¦ B«koajba? ! A fg jgg satig aem mdoit notdalii OMtv miadig mílyabbr* tivoao ifjú f di volt m«radT«, pilla- dl é Tágra lbi megfordul', tatai keidéit amist ceeB. Ubei bírtak, ¦ meg ito ig«a avagodoit a Ba-leiuaig ; ott Caelnakbe üli, • áteveeett i uaaavi begyek fele. Fél Bepig bolyOBgot mit esirjuide oda u erdobea, de eemmi avomra aen akadt; BÍ( ri Oleledetl • ekkor egj Iára Beatem la!, bogv e refedoeok aeák miaváal Be eeeek. AmiBt » fa utejerd vegtg tokióiéit, távolabb, egy kimagasló partról TiUfroeaágot látott oeiilogou Aa iriajt megjelölte, ¦ aaáeaep alját eeoe iraavba tely tetve, Bea rablók teBjiját p j okára elérte a I gae lakói mist mi. odjart yj Mi bel ti éeeTerettek ot, ayolct lovaa haramta aaoaaa: körbe fogia, ¦ Fölktserlék ' a virkuteljb*. Kik«rft«i«k miad«a awbjét, ae ma-radjoa sála aemmi f«gyf«r, • **iáa kést dodfitt a t allata*. Ebeséit miodea-ahogjaa Tolt, ¦ Togre ast id moadá, io-gadják táraakaak, mert Aaéki egyedaki óhajtása haramia leaai. Hosssai taaáetkoaás atáa ast háta-rosták. b<>gy m-gfogadják raha-titatiió ¦ aak. Ö eltagadta , — otak hogy egy-•ser beao legyea már a b-rsmiák kent. Nem tokáig kellett ruhát porolgatfli oeki, m«rt a haramiák caak hamar fölismerték beaa a j«l«a t«het#éget, befogad-lak esiakos táraukaak. Néháay TálLaUt-aál oly kitflao t^betveget árait el esea átkos pályás, hogy rablótársaik próbaidőre fAaÖkaek rálasstotUk meg; Bem is tették U több* N hány bÓaap biti «gy né* re-remegteté meg a gaadagabbakat: Pa'kó, a bakoayi baramia-b«nda f«je. Akisek fé vaiöja volt, as Bem hagyta otthoa, elkftldte, el HU* histos helyére, meruttihoB aem volt soha biatooaágbaa a raelóklÓL Hai évig oste így e banda garásdáj-kodaaait, kifoestva a kftroyeksl; uaoayQ sok kiaoMt balmoslak ösasc a várbaa. kifoeatva mtodss helységet, peaitárokat. Rejtoknket soha aeo ulálták f&l, bár-meaayire katatták m; aagyoa atessse bmd meruk behatol a i ai erddba, mert mtadenki teltette aa életét. Égj Bapoa, e kepiteay BeveBapjau aoBrit oe ptak a keetelybeB. A be-¦eéigelerbeB eloboeetott esi aselóti ná« • vvel t6n«al u. Kle lehetett e keately? mosdja a, egyik baramia kerdoleg. Val6««iDUÍ!g a lörSkók idojebtt, épült. Sok g«sdája Uhetett mar oeki ! Bieoar eok, de moet vee egjaiorr^ legiebb. gaadag lakói még aeaa ie voi. tek tadom. M.g ilj oda egy másik, Llh*llgas., kastatlak, kiáha a kapitány durráa. No bisiea uem mondtam máat mm igasságot, tsolt ai meo'eKesAdva. A kapitáoj fölállt; iotett bárom hu-ramiáoak, aaok megragadták m»t ét b»-harcsoiták piacsebortonbe. A Tigalom még masoap reggelig tartott, akkor egyik erre, a másik arra dü , a aladtak miaoap délig; mindenki mtf-esott a toguijrról.et Ciak negj-edoap jutott esattkbe, mikor hiáaj osm Imac as asstalnál Őt. lsfonya bossat eakúdött a kapitáaj f«je>« ¦ még örült ia, bőgj Üjen aoKá o<-m nestek feléje, legalább nem ok nélkül akart bonul állani a jogtalan bánásmódért. Pár nappal a dutyiból vaJÓ km*-badaláaa uláo elérkesettaek látta m id-H. bonáfugDi bouuterve kivitelére. Atou ürligjet be»*aoálva fol, hogy aéaxi asuk-•égletet akar b»sseresDÍ , • távolabbi v»-roebáá ment, aranyosai mogiömott tsebek-kel, ott as'áa a péos* bmoi helyre eUr, s meot bejeleateoi a b«r-mtákáct, s «gyat-tal vesetóaek it ajáolkosott. KeaA éjjel volt már, mikor acteodór-ség a kastély kóselébe ért ; ott uujAt ütötték, a támadáat mátoapra határosuk. do TesetAjUkben oem igea b>*Uk. asert Ariiét wlatt tano'.ták. Reggel, mikor a road-hidet leeresi-tették, a csendőr»ég egy robaoimal eltog lalta att, • bevágtattsk as udrarra. A haramiák e nem várt támadásra roppantai megdöbbentek, ast sem ladták mn tegyenek. Kevés \d& mulri as ege«s kastély a OseodtSrók keiében volt, a haramiák at Artoronyba menekttitek, de a oaendórok ott is meghallották 4kH, s midőn látták, hogy niacs ut a menekttiesre, sorba álltak, egymással ssemben mindenik társára iráayoata fegyverét, s ecy Teseoyssd'-a •laötöuek. Borsasstó roll as, mikor a harm'iDcs-négy egytserre rivtaa b*láliue»t. E^yik ordított, másik ide oda rohaat, tamak miadentiek; miaik pillaoatig rnnredteo állt ami ni meg Irtl Uve; némniyik aion-nal lerogyott, máaok meg a fogy Térrel Üiütwk társukat. Lli Tadaagot k&vetelhetett as ilyen tett. A OMeodorOk sátán bitörtek; miod halva Ulaltik dket, egjtol egyig. A kalaut astáo megmulaiott nekiK minden seget iogot, el ¦ esette apéosiárba is, megmaia.t* a börtönöket, de egyaii>> a bitófát is saját maga sasmára. A osindorök s aok kinoset magukksi ˇitlék, legnagyobh réssel magáknak tar-totUk meg! Mi vao abban........ Csak akkor ijedt ám meg ss áxu.o. mikor a oaeodórök agy maUtják be a bíróságnak miot P-'kó Pistát. &aktld6»dtt hogy o n«m Patkó P»U, oem is ismerte Palkó', sóba sená is látta Patkót, o árutl.o égessen. A csendőr káplár félrebirta a bírót. halkan besseit rel*, a biró katáa mt-u bárom oeead&roek, a ok mogkötósiék ai 4rQ,ó; nelveseiték egy földalatti paU-b«-hét malva saijy a^ptömeg L,VJ lekésett a piaosoa, ast mondták :'""'•l akassiják a PaUót. Lám, iám, akarata ellenére hiro^M ember lett, magas polctot foglalt el — ss aka stofán. KeUtkesett asián egy servg nóu " róla, a kösnép még most w b*lor emW* aek tartjt, habár elég g;ára volt. Asdta a«m olyaa v«eae<telma« * fi*keayerdo A közönség köréből*) Tekintetes szerkesztő ur! Kérem legyen iitM becses lapi^bsn eien soroknak helyet adni és a lej[köse-lobbi lábban, kösse tenni. Fri>dl Alaj*. a o«. kir. asab. délus-tat oMts^yaieroökéoek a „Zalai Kóslóoy 36 ssámC alatt kelt es a kösonség körebél hosott kösleméoyére röviden cs*k '^ válsasolom, hogy as elhalt leánya H7^ ben lönéot iméskedes sserintem ifE-» " alapos volt, meri ní.Tsnason aap, n"«or a bullassemie m^gtörtéot a Táro-t k»P'" táoy. hivatalnak egy.k kös-ge est* ™ órakor egy rend6rt kttldött bosssm, «¦ ast kerdeaU tőlem, ni-« tudomása sr- •) E rotatt alatt k8al6tek»ls« ssmHUdZONÖTtaHK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 11-éa rw bo%j as itteni vasúti állomásom egy oaapác által akarta ártal fjumébó' ide érkesett aó cboler* betegség [mi réaabea sikerült maeiei kost birieiee meghalt ? Erre ast t-,-,:<m neki, h-gy a hullása aVe m»g-. . e ,i éa aa eiieme<éa iráat atár iatés-j-ji-tu; erre a readAr eltároaott. Esea körüim.jeybJI elég világoeaa-,,tuui*- DOcy ea Daa> *&J***^ meode mjOaij» u-ao. b>aema asó«sor«>a értalmé-D.Q . tt.eioeég te'hn a«tt rám bisott ma-,M k^rmáay-readeiei értelmében teljesi-t, lem kátelesaégomet. Ha mindesak utáa y ied, uraak eljáraeom allén kifogás* (»o rag; baiki as állal becsületé bee ^riv- «rti magát, kertsaea jogorroeiást, m ,. «a *ljÁr*awmért m>adeakor és bár-L. m-5i;fal*l«i kéa» vagyok. Kitoí at ügjet ai éo réeaemról be-;¦ -s-tinek tekintem. N»gj-K.»m«a aiept 7 éa 1889. Kiváló tiszteltei : Rác* Antal rároal orvea. Hírek. v. . helybe , a* I Agy rí i f hó 5-éa -«adi ¦.Jaaky háaaak á>»íán<M>B Uasteit ,,_-b_ -,- -___ töltötte uaáfaagá- u>i SÍŐ-iK erét, melr »lkaJom<a*l read-e» taaártar«>i s • tanulóifjúság réasérÓI lettes ovatiokbao réasesült, Iu«a t^rUa ó: mégig«n sukáig s hasa jártra s a Ma ugr to<virág<jat*:áeára! — Bírtiaato sajtóhiba Ltpaak oiu.taaamaoak AS»n bir-koalaiuéurebAI — meiyban W»jdiu Jósse! lepiu ajdoBDeaak-D«ka m. orss- könyv kére**, edók ngyesttiete <«l at-elaokke tortéoi mogralaestatá aat újságoltuk —ei »atóiag Ba." ki mari Líuuai kij«te;otjük, hogy aem e l a ók ké u»nem a 1 e , o o k k é rSl.es laton aaeg. - Eljegyséfi. GSixe Róbert, a p.l-joi aradaiom erde«a>méraöke, e'j«gyeaie 'MQor Aon* fcia**a«ony k jgy D ósdiból. Qor Aon y — A nagy-kauisani u>ra»«gy létben u öesi turn»gyakorUtok e»flp'iimi>er hó lS-tQ reead k beadótokét és batenkiat haromeaor : bettúo, eierdáa éa péotakan l >gnek meg — Agyonverte u ia*aat Seabó i l W V as atcaára és ni aga ia al la* aaoa esáadékkaJ menekül, a lopjtt árukat ismét aai boltjába, %t utcaára ment. de os«16 dőlt, mert »«on egyé .. kit boltjában ért 25—30 .épéenyiról tieasaforduit s négr-r Maadlerra lőtt. Egy lörés jobb íelso jáB meat át a a mailbe fnródott, ¦ töb bi három löréa oaak horsaolta arcsáa s oaombjáa. Maadlera Iftvéaek után beaie tett lakására, meri amúgy >s öreg a beteges ember laréa, a asenredett lóaebek a rérresstés nagyon elgyeagithatlék; ea alatt a aadrágo* a kabátos ember, kitol ralóssinüleg a lő rések ia eredtek, a kertből kiugrató két gaiyás s dolmányos, me sitláboa társárai riasaament, as utcaára dobált árukat magukhos rallék és ugy tarosuk el. — A aorai járás f&ssolga-biráj* a jaráaorroasal nyomban megjeleal a beiyasmén, a riaagál-lol beJutOaa tei-jesileile, minlh»gy asoabaa károsa11 a ut eaek egyikét sem ismerte fel, gyaauja pedig eea kire sinoe. s a kornyéken atnes roat akarója — eredményre nem Tetetett. — A« ellopott áruk értéke a 80 frlo Oaaiti. — Érte*Üé». A ICiadadaavelA Lgj«- sQlet által Araaj-Jáao«-a oami aj orod* baijisefébea readas«tt „Q/eroaakjá^k-ktilutáa* e heten be«árait*«k ; eaaétfog* ra ttasteiattal értMÍttaiaak aiiad*sok, kik e»eg Beat látták, aairaakadjeaek mielőbb aMglekia eai. B-lépi. d<j 10 krajciu-, feial fisauk. Alkalmilag nsef-jogjMsak, hogj 30 aap alatt teu^saa 164 &Mlé«as "gf«o látogatta, ¦«<, éa pedig fsladtt 518 g/armec 266 fisaira 65 fr- 60 krl. 77 fei6 fi.etötói befolyt Mtri. 9^ kr. E.adaiott 662 darab, illa re >rgy ín. ti kr. értékbeo , Jóuef, belyb«li lakaU* muWr V«iao Vnmoa aavu 14 érss uoOucMt $* Uivájt-Bftpjáo úgy megreria • üzk* F»«a«', b>jgy »• 1. hó ti *r» as »kkor vedelt Teréa kovaikosiébea o«f orvaiiyaték boaccukaat resd»U al. vkleoa btlBTiMgilatn^iad — Tll rótt t. hó bó 3 4o a vi*r»y-uto*baa, malj alkalooamal két lakhas, paju 4. Üá u«kér stéo* égatt .1. A kar 1400 frL A Taaséiy oagjaágit BŐr«íl4 a megreadalleteu 252 darab, illetve köteg tárgy 243 t,t 19 kr. értékben. — Pé.a tari aiiomaay 316 írt 96 kr. — E«4tr«. Grílab.aa» Pál. <,N*u é* Grüabaua csAa; lagj>) f. hó 8-án ea->en|küdöu örök buaeget Kemény Hór taaár hó|bajoa é« mdraitlelkü leányán.*. Bertának A tsoreacn* csillaga legyen hu kiaérojük. — Bálorfl Lajostól msgyénkaek még míudig ifjú nerr«l munkálkodó ismert írójától anegjjleat » lapunkban már előre jelfa ti „Ireakn* oaimü kőheméay jftt, aónek j g) p Öre jeljati (Ir«okt>' oaimU kőha set. Caime onttaa «red, hogy n a aonek kia aaukljára! : Iréakérel való költői ctorftgéeéi (artalaiassa. Érdekeséé é» becaaasé taastk a eatkorayátlao k&arel-laaaég a a jóníi és itt-ott mulattató aair-aáfbas »yiL*tkoaó ígaai baasiaég. Adja lt.ea. hogy a koltó d&d-apasi«;át is ilyeo mely miatt derek tdiolióiok akedtlyosr* Tolt Át«lában e lciák oamok karé* kuttal reo- aalkesoek s a moalsai ragy tu.ytáa asukbaa ¦• ctak Uláléfl asáraaaág Halálosvé'gfl verekedée roi: t. hó 5-éról ti ára a«o'> éjjelen a T«leky-i'-csában. Néaáoy kaAiassi és •egeadi :jidosirea öaeser«eeett « ea aisalomaial M-rkuViC* Imre eqge*di lakos o y sulyoa illéseket kapó t. hogy 6-áa délre megbajt. A riaagálat a tettesek ollen folyamat J«D TlD. t- Vakmerő lopás. Sohw.ros Si miiéi dereoaeri arusaállito több árut vet * Tapuiciau toTessállitás régett. As árn-&a; barom kocáira dobták fel Scbrarcs ijcíia»i a Ddreoaernek retiék utjokat, n i^j a telrelt arukat átadják gatdájok-u*K. Uiköabea asonbaa egetóea aüt^tt a nap s a kocsiaok elálmosudiak, ée mm: »*ik dolgokat jól régesiek. majdoem De* vecserfg aladták as igaaak álmát. Hassam ajomoru Talóságra ébredtek, mait a kö-tépso kocsiról, Stíbwarcs Jakab Upai-ctai koreakedótói Átvett ragy 250 forint értékű árut tarta!m»só rskess hiáaysott. Kogioo Tiaasaiadultak a nyomosáéra éa t»om is keilett eoká nyom^sni, mert ~ fak ra aggatott selyempapir, melj be finomabb árak csomagolrs voltak, oda v«ietlék ókat a oyirádi ardó KÖsepéo. as at mellett kittreaiteti ladábos. Dj a teu«-¦*kBflk oeaJc bült helyét taláitá«, atost pu<re keiül a doiog, mart egyik sem •dr|>i kárt megtéruaaii. 8am Scbwarea • itáili ó, aama kooaiaok, akiknek Tigya-i>.i»a*ágábó! tóri«nbeteU mag a lopás, --sí teríthetik meg a kárt Schwaros Ja-' «o p'd k nem «og»d a 48-ból. — Baalaa Mandler Z <tg vond Bagy egyeli :*km bvlthelyieégébe f. évi au-vL.tu. hó Sl éa éjjel 11 és 12 óra kó->ki, ft boiujiósak lefeasitéee után egy ttmereileo egjén beha olt. Mandier, ki c*i>iádj*r&l a bolt melletti eaobábsn fe-*udl, m bo.tájion alkaliaaaott caeagetylj '•jara foiéoredréu, kiaeat a holtba, hu 1 termetű, aadrágoa éa dolmá g °)<j% e^yéat látott, ki egy j k oaomó *rjaikft»Öti. Hidóa M*od-; émsrerett^ kilelé etetett, hogy elme-takaaaaaa.iaUadler aaunbaa a áaa ro-H, aa ajtóban Q lu, ifyekesvéa gen Mandleri fejére mért több ököl- ' bamorral óröki heaa. meg ! — A kesiiholyi Kard^e-fela njemdának Táléban Jiaaéra valé oatnoa fásat ára : 60 kr. Kapható a ssersSaéi. Lahe-Ólegm«legjb-beo ajáaíjuk a Bagr o*pák, papik a miad*sok üdveimébe kiknek a psptaágra így a nagyap*aágra kilátásuk van. - Cxlganyok gariidalkodáan. Vftssprémmsgyebao, kulönö«ea Deveoler környékén, o.int Upuvkaak írják, a kSa bistontágot a agyban Toaaéiy estetik a ki borló eUbeaigaayok, kik már aeaaoaak kwebbaserü lopásokat köreinek el, hai ' egyes helyekre be is törnek így a folyamán betörtek a readeki molnárból s oanaa kdiostéie é.eimi saereket, liastar kanyaréi, aairt, stb. éa eltolrajolták a aaol nárask kát aaép lovát Magy a gyasu, hogy ast a rakmere* lopást ia, melyról lapunk más helyén ssóluak, a osigányok Tittek réghea. A tapoloaai és a devseaeri esolgabiröeag csea^Órokkel ayjmostatja a garáad ál kódokat, kik koaü) mar többet r1 is fogtak. — KirrskesUlml tudoamáayok.cs mft folyó ir»t iadalt mag Budapesten s tadományos egjeiem keresk, akadémia és s fóráro* elaó kereskedelmi ískoláíaak rod«lmi maködéaéröl régea Umert aamk-Uaarat koréból. A folyó irat két betaa-kint 3 irea jelenik meg, melyek egy egy ire önálló kereak. iadoak«ny ágat taait a1 harmadik ir pedig miak kersk. éa péas-Ugyt saanle asokoak, kik a kereak*da)mi éa ipar teráa moaugnak, aemosak értékea de a pemiota»<vek a egyébb kereak. rá)-; 1 álatok tis>iriaelóiaak valamint a kereak. Így ékkel foglalkoaó jogáaaokaak kimeri heti eaéa Bagy beOBÜ.olrasmáBytnyújt. A moet hosaáak beküldött alsó füset as usleti köeyvreaetéatéavál^-itmét tanítja a minthogy a folyó irat, aaserkeastoi üae-aetofcbea a taaulás tekintetébeBÍi, utmu-tataat ad aa egyes tudomány ágaak mmt kAayvritel ráltó isme, kereak, éa politikai saámtaa, aetnaetgaadasági, pénsiaté-aaü Üsietrit*! stb. magán utoa is megta> aalhaté. i folyó irat Zachár Qrula taaár éa ismert kögasdaaágt iro sserkautéasV bia jelaaik mag a munkatársai Dr.Boeh-kor károly •cyeemi taaár. Dr. tíóóa Jó-¦aef tanár. Dr. &inedi Oéia Ügyvéd a sPw -i hírlap" aseikeaatfije. Lengyel Sía-dor kereak. iskolai; Roller Mátyáa keresk. iskolai igatgatók, Dr MatyasOrssky Lui' 1Ó taaár ; N«vy Láasló a budapesti karask, akadémia i^asgaló be yettaae, BoW Já-««AaBoaertalaiatésatigaag« ója. Sehme- lar Al»>a»a ao»i haaái sW takarékpéaa- tár fAkönyrreawtója. Ajáa^nk eaaa a ssakirodalmaakaik rgj magábaa al Ó aagv baosü muakát na érdekalt körök figjei -¦ebe. MaUtrány asám a sserk«ssióh')s (ZachárOyulaBad'apeatalbreeh' ut 8 as.) iBiéaeltmegKereaésre, bérmentTeésiogyaa küldetik. — .A VaJlalkoiók Lapja* és a ' BauunterDahm«r uad Lieferaat" csimü, a fórároebao megjtteaÓ általáao-aaa elterjedt asaklapok gyors és poalaa értaaiiéat ayajtanak a Tállalkomáa köré be tafosó mindennemű hírekről. As *pi-Ues. a saállitó, bérleni ssiadékoití, regy akaró, a reró éa eladó atD. egjaráat magtalálja benne as &t erdaklfi dolgok*'. Éa inert, bárhol történjék v»-1 a rállalkősó figyelmére méltó e lapok hasábjaié megtalálbaió léréa, aem oaak magaaodok. hanim a köah»tó-ságok résséról ia megérdemelt figyelemben résaeaUl. AUg ran hatOaág ragy tea ülat, i-lyaek qaasi hiraUloa köslónye nem volas, C«ak legutóbb is a rállás- éa kös-oktatáaügri miaissteriaai rendeletileg ttlasitotta, as alaatoa hiratalukat, bogy birdaléaeiket " lapokban Tálé kömiia régett anegktildon. el ne mulwzak. As egje-aek éa tealületek eme nagynaérrü pirtolása folytál most már aayagi anyag áll kesaióség tendalk**é*ére. hogy ao-aak feldoigosáaa, hotankiat agyaxer meg-jelenő ia,p köreiét túllépi ugy«a*sért, hogy rendiilieiéeéaek méc inkább megfelelj f-a. olvasói igéaysittokoaotubb mérvbea kielégítse, nem riadva rieasa as es álul reá háruló anyagi aldusatlól, aautáa heteakéejl kétaaer fogja a aerasett lapokat legjelenutai anélkül, hogy ki elófiselési árakat emelné As általános rállalkojasi kedret fokosBi éa így kötratre a J6d»t amaiéaére hiratott am< lapokat ajánljuk as érdekeitek figyelmébe. ;ÜaL Paloaecs M'háiy orebori osai asstaloa, 55 évae, a mull bét*o agéai >p mühelyében dolgosott. Eate magra-oaorásott, »stán nssta ruhái rett magára s kesét nyujiráa feleségének ast monda aeki, hogy adja el asersaamait, m^rt ó többet aam jó basa. Paleaeca elmeU a mo*t sem té.-t riaasa. A kösaegbea na^y teliünést okosulL P«lc*flC< altüuéae, a ki ssorgalmaa iparoa é* békéfl ember htrébin i-lott Qfermekei niocaeaek. Ast gya híják, ho^y a Drávába ugrott. — A .Keaitfaelj' sserkeastAje 1 lalamegyei á<t. taoiiói-testület kösgyttlése alkalmából Z *U-Egersse|reo rolt, hol Ó is a többi néptanítókkal egr<-t"inbea a vaodégaseretet miod^aféU atmaiben ré-sseaüli. Aaooban a bérkoosi-réasréaytár-aaaág c*uful telült^tta. Ugjaaia kocáit rea delt magának, melyen 27-éo eate Ss*n'.-Iránra rolt meoendA a raeutboz. hogy N-K-aoisaán át hasa utasaék aa éj folytán, már már haleasthatlen teendők rártak reá. Ur*maa! a megrendelt bérkócai elmaradt s osak másnap té-ia d. a. tél 5 órakor érhetett hasa. — Felbirjuk 1 as.-egerssagi hatóság fi^yéiméta bér kocái-réssréoy társaság esea eljárására. — Mire jó a vArÖshagyma t A derék hasieeeaoByeioket e kerdeesel bisoayárs aam hos'uk sararb*. Ssásiéle alkalmasását is elő tudnák 4k sorolói ssép ssintt, de nem epea ksllemaa ílista növénynek. Él m^gis al kall köret-aünk r«lük ssembea as'. u udrariat-laaságot, hogy ki kell jelentenünk egy amerikai ex polgár mester által raló ietó-aeiéaükei. — Ha kegyeteket, hátiass* baonyok ssásfélsképpea tudják hass-Éálai a röröshagymát, ó feltalált* haas-nálatáaak ssásegyedík módját. — A aapokbao egv bécsi lap Peansvlraniá-ából a köretkeaó ier^let kapta: ,Uj fölfedaséa. A Tör&abagyma beleheléaa ál-ajoa, nyugalatat a enyhülést ad. A ka-toaa gyaloglál kösbaa s a kimerült raa ¦aakás nagy aróre teamek ssert, ha *«roabagymát eesaek. KöaaÖn ayakára egy fries hagymát, döraaolje meg jól hogy ssftga teljesen kifejlődjek s ily oao-doL egéanaégm álmot bistosit magánakai éjasakára,." Minthogy ideges saiak nekünk ia Tannak, kötőjük ast aa uj amerikai talfedeeétt, ámbár addig ugy ragyunk meggyósodve, hogy ép-pec a hagy maiilat taaa idegessé aek emben — E1égt«4 Siófok boa fél órára eso KilíU koaaégbu egy férfi éa B5i munkáa dolgoaott a téglagyár rermébea. Korütöt lük ssalae rolt tölhalmo ra; de a man-káaok elfelejtették a lajtorját oda támaas taai a verem saájáhos. — így tortéat, hogy midAa aa aaasonf befutott a keman-caéb«. a láog kicaapo'.t és saalmát meggy ujtotU. A saerencaétUaek létra aéJkaJ aem menekülhettek a tüsool, és miad a kettea oda égtek. A aőaek férjj Bida-paatan Tolt, hol katona fiát látogatta. — Caalásll dráma. MaroeTáeárbe-lyea a mait hélfón délatán Ssegedi Károly odaraló l«kóabossubói meggyilkolta najéi Holeár Ziussikát, kirei agy avval e*e ott lépett háaaaaágrs, a asutáa ' Tán férje kioaaaoagáaáit, több íbom is kiadta aeki ragképea as a tat. De tud-rén a no, hogy aehéa leas aa általa már pyülőit férjtől egyhamar mogsaahabulai * amogy ia beta^ea lévén, elhatárexta, hogy a nyarat egéss*o fürdóo tölti al. É* oaakagysn Ssorálára át ia randáit ée ott több hetet töltőt: ÜdÜ<ést azerexre, nyugodalmasan, távol férjélÓl, megelégedetten ólt, mígnem régiére is auguaatoa 20 áa haaameat Maroarásárbalyre asját hasába, hogy rendea magános életét aa-vartalaaul torább is folytassa. As alkalmat már rárra-rirta bossua férj, kinek neje oldala mellett jól töltött heaye, kéayel-ies élete még mindinkább érlelé and ok terrét, mignem ss említett napon délbeo as ethidegült aó lakáséra rontott. Ott e kérdésére, hogy .Zaursika! ígasáB nem békülas-e meg többé relém?" tsgedA Tálaasl kapott, a mivel bisonyoa péas-öaseget a*m tudott kicsikarni: asaap Táaárólt forgó píastoiyt aoebéból elfiráat-ráa s as alsó törést ágyban fekrfl ae-lérecaélsá, a lóréa eldördült, de caélt UTeastelten fúródon aUlba. Tüstént eldördült a második lóréa is, a mely rak sseméa találta saereacsótlen, áldó sátra isméit n&t, ki rög'.Öa meg is halt. A harmadik lóréet saját magának ssáaU ; ssira tájékáa furodo tt át a golyót és földre terité as életerős embert, kit h< álos sebbel kórbátba saalntottak As eset a rároabao fel üoéat kellett. Térrel magáa ej vott baláloe a****. As y gC berek kosul. Chevraal híres fr»nciia »»-gyées esete ki 100 esstendós kora dacsára nem Teaatette el ss«lleme rugékooyBágát külóntéle riaasaemlékeséaekre a öataeha-sonlitásokra ssolgáha'ott alkalmat, fölött* ritka léréa aa esat, hogy nagy tehetségű emberek ralamely fogyatkosás nélkül maga* életkort érjenek al. így Kant Im-maauel, a laageeau filoaófoa, égessen hu-lye vott mar, mid6a nyolcsrao ér«s lett. Newton Isaák-jak pedig, a nagy <er-mésvettudósaak, a ki 36 éret élt, éle tolaó éréiben ugy dhomalyoeode- i • esetiemé, hogy Ssent Jáaoa kioytlatkoa tatásán citqI más sseliemi muakát nem mdottélresoi. Mind«s által tagadhatatlao hogy a o»gy rugékonrtág a magas életkorban mág rakabb *i olyan emberak nél, kik inkább mehamkei testi munkát régesnek Hogy mily körülmények mü ködaek itt kötre. ait éf oly keréaté lehel tadei, mint ast, hogy mily körülmények • L tügg Általán a magas életkor. Annyi bisonyea, hogy egyedül asegytorma élet pálya eb ti oem elég. Példa rá Humboldl Sándor easte, ci a sok riatontagtát;, aüril éffaljráltosáa a rendeden életmód dácsára 90 esstendöt ért el. Cornaru relaocsei ae- lea, ki 35 érés korában kicsapongásai kÖTeikeatébea aulyos beteg lelt, negyren érea korábaa ped g Qgyetleo gyógyítás kűretkos'ébeo majdnem meghslt, hirtelen megráltoatattá életmódját a gyönge teste dactára 104 érig élt. 110 A irm Loagueril le báró titsser hásásodott m»g s 100 érés korábau meg gyermeke ia ssUletelt. A legöregebb emberek egyike egy Perre Tamás DerÜ angol paraasi roll, ki 152 árat • ki lenes höoapot élt. Es aa ember 121 é>ea korábaa harmadssor nósült mefr s kileacs királyt látott ai ango> trónon Obi. 130 éros korában még miadea pa raaatmaakát todott ei regeim, sót még oaépelt is. Parre különbet Tegetariánus Tolt. Sajtot, tejet, sarót s kenyeret érett egyedül a ki tudja meddig élt roloa még, ha I Károly király aasUlánál *\ nma rontja a gyomrát. A király ugyanis 1635 ben látni kiránta a ritka halandót, meg-hirta magáho* a fejedelmi módon meg rendégelte. Egyébiránt róluk oem rege-Uriáouaok iassámosan. kik hnsssa életet éltek. Ilyen rait « tötbek kOajt De Ca-pallia báró, ki 104 érig élt s egy csórni svéd haláss, kik 130 — 140 érig eléltek, — Cttkély pár krajezárnyi napi költaégbe keral testüak gyökeres ki tisztítás*, a mely által egész s reg betegség kitörését meggátolhatjuk, mik különben a táplálkoxáa s emésztés megzavart rendéből ^székrekedés, gyomor-, máj és epebajok, aranyér, Tér tolalás stb.) támadnának. Brandt R. gyógyszerész srájezi labdacsainak (do boionkiat 70 kr. kapható a gyógyszertárakban) használatát értjQk itt. Ügyelni kell, hogy minden dobozon meglegyen a ctégjegy; egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. oaak ujabb biaoayitékát adta aaaak a ki-ráló műgondnak, melret es annyira si-kerMnek bisonyult rallalatra fortlit. Nem keroeebb, mint tiseonyolcs kötet jelont meg es elsó árfolyamban s oly írók mtnt Obnet, FeuilUt, CoDiray, Peyrebruae, stein, hanai jeleaeink koaül Mi kasát h Kálmán, Tolnai Lajos, Petelei latrán, Be-oicakyaé Bajsa Lenke, Tannak benne képvisel re caupa válogatott müvekkel, melyek már egy efréas, nemc*ak külsőleg " as, de holsó értékkel is bíró kis hasi könyvtárt képeiaak- Mmdes kalló biito- iiékot nyújt arra, hagy as uj folyam is teljesen meg fog feleim a rárakoaáaoknak 1, hogy a kösonség tovább ia hatbatós párt- ogáaában fogja réaaeaiteoi a derék rália-latot, m«ly ugy a nyújtott mürek kiiü-BÖaégéBfll. miat a köayrek d>sseaaégéaél és olcsóságánál fogva ralóban hésagot pótolt a egy rég éraeit ssükaégletet elégi* lett ki. L.gy egy piroa vássoaba kötött. csinos kötetnek as ára 50 krajcaár. ate- egen ajioíjak a kítüoó rállalatot olri-aóink figyelmébe — bisony e piroa köny-rek egy caaládbanae hiányossanak ! — „Ax uri körökben", re&éBy irta HamiltOD Aidé. (Sioger és Wollner kiadása Budapest) Ama oagy ikjéoyek mellett i», melyeket ma már kösöoség és '.riliks a társadalmi regény iránt tá-saast. a jelen mű DAtrao állja ki a prö-bát. Kamcaak mint érdekes olraamáoy ások asáaára, kik as irudaiom e fajában problémákat kereanek. habar a iun4 laiasólag — de caakia látasolag — nem foglalkozik eaekkel. hanem általában is mint kitünó regény ajáolhaió a jeles angol író e munkája miodasoknak kik a ronsó előadás, életbü jellemaés, elleaté-tnk asembeállitása éa » meilett érdekes mesessÖrés kedreloi. A francsia társadalmi éltftoek asámoa ismertetéae forog réti óta köckéseo a magyar olraaókó-aönségben; as angol társadalmi élettel, oereseteaeo .a felsőbb tises^r" életmód-járal, alakjaira! jellemére! körülbelül e regény beo tog olóatör megismerkedni kösónségünk, ¦ így e könyv, már aaép-irodalmi cecaéo kívül ia mindenesetre sokak előtt érdekes less. A regény as Egyetemea Regéoy tár tiaoo nyolcsadik kötetéül jelöni meg; ára csinos piros riaaonkÖtéabea 50 krajcsár. Szerketzt&i üzenet. H H, Kil-Ksalzsa "a m.-ctámadja » ottani pottat állapotokat, de n?r«t meg caak a t»rkesit3a4(gal aem tudaLja; csupán aao&k keidó betait 1^7 f«li«óUlaj4n»k heljet nem adhatunk P. S Téli. 8»ítcí kald«n«D7ed«t köwö-n<>m. Leveledre majd érdem.•*>¦• rálaut a4ok; ejyflóre csak annyit, hojy le*«l«net f*lr*ma-gyaráxtad. Sem randa; ta a ai«atiráet ia ,m-badon" m&gjaráxhftiod Ama bnonyoa dolefra re lep etek aé( kf» tareiammal I Cdrtalet Vasúti menetrend, iáiul ELaiuiaral alig 30 éras férúut reode len, k>faás;ú pasar életmód)* késitatte a ssorayü Utl elkÖratavére, Ugy aais readaaerato, otihoa-taaV • tolytoa hatagsjakado neje g* irodtUm. — Ai Egyetemes Regém?tár má aodik érfolysma si megindult Obnet György, a Báaya asenojáaek .a Croix-Mórt grófadk' csimu kítüoó regényével meif s«e>aribe* avas éii anoffitta a világ-hirá vaéraÓ elÓbbi m&reiask. lélektaai fea-téa éa megkapó jeleae.ek tekintetében pedig fa.Üt is múlja tsokat. A budapesti Siager e- Wolfaer caég.asEgyaUaias fte-génftár kiadója, a mft kiTÜaaaUsával ia Pragerhof 5 Óra 20 pereskor Bsrca 5 óra 4c> „ Budapeat 6 óra 28 . Budapest 7 óra 2U „ Bécsajhely 6 óra 35 . Délben Budapest "l Óra — pereskor Pragerhof 2 óra 45 „ Sopron 2 öra 15 , Barea 2 óra 25 . % Este. Pregerhof 11 Óra 2U pereskor Zikáoy 11 óra 5 „ Budapeat 12 óra 15 , Béosujh. 12 Óra 5 . Érteni Kannára. Reggel. Bécsuja. 4 óra 8 pereskor posta róna Bud*poal 4 Óra 45 , poatarooa Fiume 5 óra 25 „ poalarona Pragerhof 6 Óra 17 . gyoravooa Miben. Sopron 1 óra 48 pereskor postaronat Pragerhof 1 óra 15 , postaronat Baroa 1 óra 40 » pjstavoBat postaroast. postsvoost postavonat gyorsvonat vegyesroot postavonat pOatarooat poataronar poalavoaat poetaTOOat. gyoravonat poataronat poatarooat postavonat. Budapest 1 óra 59 Este. i Budapest 9 óra 50 peresko Béosuujb lO Óra 26 Buóapeat 10 óra 55 Pr.gerhot ! 1 óra 35 n Barcs 11 óra 25 Tegyee'oeet postaronat gyoraronat poataroaat poataronat Lapresér és kisdó: SZÁLAT 8. Felelős eeerkeeitÖ : TASS ÁLMOS Laptulajaoaoa WAJU1TS JUZSKF1IUN0SZÓTÖD1K ÍVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 11-4. sryiltt* r.*) Nyilatkozat. AlaliroUtkeseanei k.j«leaijtAk, • aZ » 1 •¦ 35 wámáaak ajilitar Utt kijeÍ«Qt4tüok, miotba Uagir Igoáci ar S. ar által magkorbácaulutiit vulo OBÍsdeB alapot Délkülós, miért is megjelent ciikoek Uogár Igaács Tonukusó tarul mát m adea pun'j •ajoálattal viHiivonjuk. K+U Nftgj-K.Qiuáa 13B6 «u «-}>-tstsbtr 7-én Előttünk : Arvay Lá*tti> Ber*c*ky Viktor Hali* István Horváth György I-t SmipHhi Elemér legjobb asztali- é> üditíi ital, kltnnó hatásúnak bizonyait köhögés és cíeebajokna], eyomor és hó \yagbarntiiál.' 2711 19 -¦¦!« Mattoni Henrik Karlsüaí es Epést Hirdetmény. A vitjogi tönénj (1885. éri XXIir. t. ci.) 189. § « YaUmint eien tftrrénj régrebajtisa tárgyában a nagyméltoiágu földmivelés.-ipar- és kereskedelmi én i kötnunka és közlekedési m. kir. minit-ter urak által egvetértöleg m. éii deczember 31 én 45R89. szám alatt kibocsáto'.t általános rendelet 87. §-a alapján felszólítom a megye területen fennállt vizimüvek et vizhatznalati jogetitványek tulajdonosait. ho:rv a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt 1887. evi január hó I-M napjáig oálam írásban matassák be. vagy pegig ira-ban igazolják azt. bogy vizitnuvtik 1866. éri jaDUir hó 1-je óta hábo-ritlanul fennállanak a nélkül, hogy mások jogosait érdekeit sértenék és miut ilyenek az illetékei hatóságuk által károsaknak talál tattak volna. — Megjegyeztetik, bogy a bej leütések a vízjogi tör-véoyek 191. íjának másod k bekezdése értelmében bélyegment»,ck. Ezen beiLQtatási. illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szorulu vízimunkálat tulajdonosára kiterjedt, tehát öotözési, leesapolási, ármeotesitési, ipari vállalatokra, mulmokra. továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magái csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipedre egyaránt érvéDyes. A kik jogosítványukat igazolni nem tudjik, rigy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek: ároknak rizi-müvei az idézett törvény 191. jj a értelniébeu nem létezőknek fognak tekinteni s az ily Tizimüvekre nézve a vízjogi törvény 163 és következő szakaszai és a hivatkozóit általános miniszteri szabályrendelet 3-32. §-ai lesznek alkalmazandók. Zala- Kgerszeg 1886. augusztus 28. Mvii*IÍIn Benő s. k. lOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ Érdemérmek különböző k I a I 11 t a « • k r I. Számos bizonyítvány a lag elto orvosi tekintélyektől. ¦V harmincz éven át jónak bizonyult ANETIIEK I N SZÁJVÍZ ¦ len.)ele*-bb **" t«loi<lj* a fogkÖTet fogakat a íoflii* e jaftil (a*fTitMUt miuden kt-llemet eo l.'>a;-'tS *i« m iD^al Dr. POPP J. G.-&2J,."L,,..*;"-» ö ckuioi foff.ij «, a fogba* gTulladtta, dac*- at« |.afiedea film f\ a nafak>dál/nxi» a»D»k k«pi>6dé«el, Hmilárditja az inf<á->*A V ¦5tift»« áltat, • miután a fogakat é. ¦ f..|íbu*t oundm kiru. fj ¦lagot [Vgrovi (fhb hissaáUt atáa. Jónál, biíonjuit -int ót. V torofcbajoko.it *• Dypbntto-n -I. Me^lcftunyiti a fogó ¦•-< Q i féfpwa w.A buiuilat utíu a fugákat m. Ar« dobo«i>nkint 61 kr. | l fri 32 kroi OT«jdoho«okbin. tartjaua leiegs«c frtM-n^^ét és tiwtaai^át * aMakivdi arri fk akító f«hér»«get ac)jt>a, hogy azokat a rimiaat íiuék. llltttt fefpa>tl- Kcii ha.zaáUt utái Tikit • fohér algil. b'>s_v a ú é fogboat lll Durabonk.Dt 35 kr. " Fi( ÜM gyakotUti 4* l L Dobosonkint ára 2 frt 10 kr is«r a fogak <>u n PEZSGŐ Ft>St:i.HOfF.B JÚZ-LF urnái. A legjobb czigaretta-papir a valódi LE HOUBLON fraoctia gyártmtaja. Cawley ét Henry uírizti Uiánmátoktől óvutik E*p» papír ttCfTTUHtráltklott Dr. JJ. Pohl-Dr E. Üdvig, »r. E. Llppnus bécti ret ¦ yéawt] tanárok álul, kik % Ugjobb ajánlató adták, ugj- . knflDŐ miatiég. *alamiBt n, «*í'» oen ártalaa* ti»i:ta .oltárul, t faogr ' nial ilyen, a aagi •m*ben egr«U*ii. NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek é> j;\ení;(1 gyermekeknek. "3W~ Eg-y doboz 9O Disz ok-levél. ARANY- _? Számtalam É K M E k Í^L& bizonylatok <6bbfel« ^^ kiállításból. GYÁRI JEGY NgSTLK HINEI SüHITITT TEJg W*~ Egy doboz 5O Itr. "W f örafcfAr Onntr -Magya ro r «*Ag rétimére: BERLYAK F. tekintélyektől Fft.elhoffer Jittef i* R*««nf-ld Adolf kereakedÖknét é* Ha|jaroruáfr •-Í8M 3-10 M.rtiraiban. <s A dr. POPP orvosi nivenyszappan: ~ ^itfloű nip^r*tí*i" a •öoODr, ktlteg, a máj folt it ixepl" ellen a tilftti, ii,:- . *rc« elCMniJitá^a éi feuniattáis, az atka, pSrsonéa, tiaztáulatt arcxbfir kc- Z lia-ík ellen, Darabja S» kr. fc A t ci. kosonavg felié rétik világoatB Popp c*i*t kir ndrari fojf.r- g voa-fálti kéKzitaánj^k^t kírui, t ciak olyanikat fo(f»doí el, melyek tajá: °- Tvdj egyem mai Tsnuak állatra Kechea, Bulapett«a é« loaibrnckban iegn'.ólili k i« tóbb utáoió él eiáruiitó igeo énékpuj péntbiraágra )«tt a tirrénj ált«l I NiKfKioináD Mániák gyógyít Beáus Jázsef gyógyiB. Práger- , B g>ügy>s. Poaat-lbofar Joaaal, Boseniiar/ K. Ro.eutVU A A-L' n i i * n- his* B gyógyít Marczaliban: Ki*1 lstiáu gj-'Fí'Si Muriiinmba ' t-n: Bánúcii A Kf K«ltlh«!T«i: Biaim P fíCeytZ. Z-K R «• r x s e- | (rn: Hollóty «y karádon: RohHu I cyógyi-. íipokiin Sah - Cnippek gyúiyím S t m eg h e n : Stamburssk; L gy. t* e r 1 a k o n t Siin» , K öit. gjógy&s. Nifj-A(ád: Pfiat r«r K gy-igyt* N agy-Baj u m b a: | ZUczky M gyÓKj-ucrrsi >ÖOOCXXXXXXXX)OCXX <XXXXXXXXX) 3^ E 4 u I 4 a b I f- ársaság NevTorkban ¦lapittatott 1859-bei. 31-cH 91I-Z12.S27 ín' *iimiig«U«i„ „ „ 169.411138 fri' az 1885 évbm kötött uj biztositátok. összege 244.839,014 frt. Az égést nvereménj a bizto-sitoltai közt osztátit szét. Minden kötvény három év múlva megtámadhatatltoná ralik. Du'iáD uji kerülői T^iérQg Fischer Sándor 277122 -• ur.á SWADLO FERENCZ t Gyára : VII ker-. alsó erdősor 3 Ajánlj" •««b»d«lm«al>U. ••jt«i«n, Snmukodí inrrrdi.DJilt hullám ion >rléllrm«Ibal ; toTibb. •..b»d.lm.«ott B a^oek é. Br.cik.- ö é llütti klhit Uío> k«ip«n<l fBtí. ; t»ltö- é« nellüatetri.i k.ljhi.it, berendeaéseit. aaj*t aiabadHlmA ate, nnt, egj vág; Lóbb belyiaég Mámáxa-mglr utóbbiak külÖDöun uj ípülelsk-oél, iakolákoal, kórbiuknil alb. aa>l-MltotéM«l, vmgj aiellAatetéa nélkül igeo ciélasArjlen alkalmashatók- IAjioljt továbbá Talameooyi ás épitéi asmkmáb* tartott muokáit, ugjmint: épürfr-, mu-, éa aurkesatt lakatoa t*g»T éa vakolat felhuaó g^P*^ kova- oaolt vaaból munkáit. ¦UatUartyak ia k«taá|v»ttMk tofya. n •tnratit * 2804 10-52 ooooooooopopoo h%] svajezi fj kíván szilárd nagyanrszági bortermelők és borkere-keUfítkel üzleti összeköttetésbe lfpni. Ajánlatok H. 4171 Z. an d.e Annoncen Kipedmon IlMafte Nteln * »ojcler Xürirli. czini alatt küldendők. s»«1 '—' oooooooooooooo ELÓWÖS KEBF.SKT! Uindm non álla..dó Ii<nwlT-k. kik a ttr»ay által KfMfidatt alt aar*|»gyek l6é 13 •laiaaa XXX ' Mr Cl Sí- .„1 > tanak Ifta <Kai;ia fa.ta ét«tu' k. tálak aiatletl axndaak N«mi ator|ra!om ^ae éb'O lüke h LotisizUlis (mk«j ifiül 'iituta' löd m 300 írl .Mijei kerakt.. fiviraai valtéizlet-tiraaaai AlKr at tár-¦ákai Bilmant JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO o Árverési hirdetmény. § A Szt. Lőriuczi aradalomhoz tartozó s alább felsorolt r\ k láJri kisebb haszonvételcE a. m. a Baranya Sz.-Lőrinci Q vendéglő fs kis kurcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy Q Istvándi vendéglő és vasárjug miDdeo javadalmaik és térbe A kkel folyó évi q bú 3S-áu kedden d. e II órakor Q Szt. Lórinczen a föbérnCkségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887 ík évi január hó 1 tói 3, esetleg több évre bérbeadatni. Az árverezni Fzándékozók * kikiáltási ár lu"„-át az árverés megkezdése elótt óvadékul letenni kőteleztetnek A bérleti feltételek a fóbémik&égi irodában bárnikor Djegtekinthctók. Kelt Szent. Lőrincien július hó 15 én 1886. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógj*itas Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás i^sak vaioQi, lAl t. M0LI, A „k,,,.,,;!* . DfoDiaia, tithata Eaes porok nvors uogrhatáaa aiakaca gyomor- <--? I b»lega*^ek, .méazt.ti oab.és*éfc-vk, altestb^jok, gjiimor:^ 4agolas. májbáj, vértolalas. aranyér é* a l^kflloof^l' '¦' k.ra2*ag«k ellen éT[ia*dak ot« foljrroDoaao nnvek^d' r tiaaal 1 frt Kakiárak la*gyarora«á( minden neTes«>les«hb fjrógTii'-' riban Ci k Uoll-14l» ke.utitiBi,; kérendő MLL * lyéfyazareu Cl kir adván azi Illa Beca St ThMhih 9 I Naponta. siélküldM utánvét m^üett. 2 lioHoznal kot.- | Uutailrat WLL A. arku Búakn 1 Üli foglalkozálomnsl fogra u oa Moll fílí. Srli P«rai igín jó hatist rytkorolnak; iam.rem el-, ftynf' 1 Biodenkorra ¦ hiránok art« mívíij >a .Isten fliMc 'n ¦*'¦ I ei.k a gromrot jóv« é« fat koonvüvé t^ssik. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Stakska Ju F. Mkei. Hornét- »¦ l Legjobb bedörzsölő szer Csak valódi, h Knaxínj. ni, MOLL A. él minden meghülesi tegMgek ellen. rvit éa aláírását visrli loaaaaUtL bio. ., kiSlika •¦ kaau.néxiel. > Efy *»n ara aiuaaUd itaaitaM*! 80 kr • a. lUkUrali u or..., miüj... nemem ,yój««rir és iiTÍinjira k.raikedésb'" '• Moli-Hle kin.tn.ei, kírcdí. MLL * nratyutrau c» kir Mvari aiálllté Béét, Maat. TaoWaaaea 9 Elismer éa MOLL A. gyógyaiert** nrboi Bécs. Ki-.u.í Moll-fílí IruoU b.i..«i ,. aója tidéknen hihetlenll n'''>d' aldjftn nrkaai M) ÍTf^l, .itW u ..ben.fg s.fiUÍtíre kóizlftet ih»i«>« "" il l N<m-Kanmán.Y4GY-KAMZSA, 1886. Szeptember 18-án Zlifi *eti»i ár t tttt - ¦ ¦ !> frt-------- .Tr» - • 2 Irt 50 kr „ié.tr . . 1 frtSSkr í„m un W kr HIEIIRTtlKI NYILTTÉRKK -s-n 3c kr 38-lls az&m Huszonötödik évfolyam. A. lap Kelletni líuét illK* fcSa.*- nagy-kmz$m .Kereskedelmi íparbank^ a nnagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanító- a niznám W1«sieshás. rir. Hitetlen levelek iem fo gadtatunk pI Kézlrattk «lnn m* írfifeí'. « ."W *an««« kúdednevdö egyesület', a „nagy-kanizsai tiszti-önsegűyzö tzüvetkezet', a .toproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT E&YSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. U iskolai La»2*Uljak. A pozsouyinegjei tanítói hegyentől! egyesületének ez évi ápril 8 árt i-zehiTott malaczkai közgyűlésén- a rI\)ZrooyTidéki lapot" szerkesztője » köteiteiú javaslatot bottá, melyet az egylet égés* terjedelmében m»gá éra lett s elhatarozá. bog; hozzá jiiois vég"tt atiratílag megkeresd! az összes hazai tantestületeket: .Határozati jataslat: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy u iskolai zászlóaljakat aj eltileg helyesneí, b) gyakorlatilag valósithitónak unja K. Ehhez képest a testileg meg-kő'.elitóleg alkalmas tanító a tani-toképezdébeu megfelelő elméleti és s>a«orlati oktatást nyervén, őrmesteri rendes éti fizetés, egyenruha-iiietmény és szolgálati oldalfegyver engedélyezése mellett, tiszthelyettes ranggal a nngyar népfölkelési csa pitailomanyba lép s tanítói működésének egé^z tartamás ezen csapat-tétnek tagja marad. 3. A tiszthelyettes tanító a) osztályait, esetleg az egyesi tett osztályokat tankötelezettségük tartamán, b) az ismétlő osztályokat bezárólag a 16 éves életkorig. c) s végül az ismétlő iskolát ki került Ui-IS éves ifjakat heten kintre megszabott órákban egyénenként, ugy külön csoportokban és egységes csapattestekben elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fokozatos előkészítéssel be fogják vezetni a hadtudomány alapelveibe, és kulönö--vn tornászat, menetelés és játék-fi-gyver kezelésben való ügyessége által képessé fogjak tenni növendékeinket arra, hogy ">. 21 éves korában a rendes hadsereg állományába besoroztatván, a tiatai férfi 1'/, —2 év alatt elsa- játithassa azon elméleti és gyakorlati készültséget, melynek elsajátításira időszerint 3 év van szabva. 6. "Háború esetén a tani ó-tiszthelyettes a népfőlkelési csapatokba sorakozni, s ott szakaszparancsooki, esetleg magasabb megbízatásokat végez. 7. A szolgálatra testileg alkalmatlan tanító leányiskolákhoz oszta-tik; a kor miatt tényleges szolga latre nehézkes tiszthelyettes tanító pedig helyhez kötött megbízatásokra fog fel használtatni. 8 Átmeneti intézkedés. Az iskolai zászlóaljak intézménye egyelőre azon területeken szerveztessék, hol a népelem testi fejlődésének legjobb próbájakép a hadsereg kívánta évi ¦joncz-állomány a negyedik korosztály behívása nélkül kiállítható. 9. Az így kiszemelt avagy ezekkel összefüggő területeken működő tanítók átmenetkép szünidei tanfolyamokon fogDak állami költségen tiszthelyetteseké képeztetni." Míotán ezen határozati savaslat a .Zalai Közlöny* ez évi 17 iksza mában közzétéietett, tehát hozzászo-lani most már mindenkinek joga van; miután én az iskolai zászlóaljakat elvileg nem helyeslem, gyakorlati megvalósításit a fenti mód szerint lehetetlenségek tartom: bátorságot veszek magamnak nézeteimet, véleményemet itt elmondani. Teszem ezt azért, mert hiszem, kogy több egylet fog hazánkban a nevezett egylet mellé sorakozni s agy tán kiviszik, hogy az iskolai zászlóaljak intézménye nálunk is meghonositta-tik, mely esetben nem fogok az flgy-nek ártani, ha ellenvéleményemet — már csak azért is, hogy a nézetek tisztuljanak — itt elmondom. Az iskolai zászlóaljak intézménye nem uj. mert tudjnk. bogy Franczia-orizágban be van hozva, s hogy oti a kormány részéről timogattatik ; talán nem is tévedek, midőn állí- tom, hogy a nevezett egjlet Fran- hogy általak védképesebbé tétesse-cziaorszigot utánozza, mikor nálank nek a magyar nemzet nai? Álli-is bekivánja azokat hozni. Én szón jtom: nem. Mert az iskolai zászlóalbin daczára annak, hogy Franczia jak behozatala által nem védképe-orszigban az Iskolai zaszliiljak tény-1sebbé, de védképtelenné leszünk, leg be vannak n,<r hoz tv. daezáiaj Általános a pausz minálun* is, annak, hogy a fraceza sajtó s a hogy fiatalságunk az i-kolábtn tűi nép nagy része magasztalja ezen in- van terhelve szellemi munkával, hogy tézményt: mégis kimondom, bogy el van véve tóle a testi fejlődésére, Magyarországban az iskolai zaszlóal- üdülésére anynyira szükséges ideje jak szükségtelenek s czélsierütle-jmég a játszásra is, minek következnek s a javaslat ajánlotta mód sze-tében az testileg elsatnynl s véd-rint gyakorlatilag valósitbatatlanok. í képtelenné vilik. S ez igaz is; e I ; bajon segitni is kell! De kérem ; alissan : segitünk-e a bajon az által, Minden nemzetne* kötelessége ha kimondjuk, hogy ez bizony még gondoskodni arról, bogy fiai képessé mind nem elég, hanem kell, hogy a tétessenek arra, hogy midőn ellenség növendék iskolában vagy azonkívül, támadja meg drága honuka-. azt véd- bevezettessék a hadtudomány alap-hessék. Ezen törekvés látható nem-'elveibe i", mint azt a citáltam hacsak a jelenben, a közelmúltban, tározati javaslat 3. pontjának c) hanem az ókornak is mindazon né-'alpontja kívánja? — Védképesebbé pernél, kiknél a politikai biztonság tétetik-e a magyar nemzet gyermeke s nagyság nem zsoldos hadseregen.'az által, hogy a sok, részben meg-hanem minden egyes honp< lgár véd- i emészthetetlen, ismerethalmaz mellett képességén alapult. Latjuk a törté-' még a hadtudomány alapelveivel is nelemből, mint intézkedtek egyes nem- etetjük? — Védképesebbé tesszük-e zetek már az ókorban, hogy fiaik édes hazánk jövő nemzedékét, ha tornizás és ezzel összekötött játékok.elraboljuk tőle a pihenésre szüksé-iltal erős, ügyes testű férfiak s mint ges időt s a szellemileg teljesen ki-ilyenek védképesek legyenek; de azt j merült növendéket exerczirozás, ma-sehol sem találjak, hogy a fiatal növrirozás által még testiletileg is nemzedéket, mikor az testileg még' kifarasztjuk s szabadság szerető fia- fejletlen, katonai kézfogásokéi, exer-cziroziss&l kínozták volna, s mégis voltak olyan katonáik, kikre az utókor még most is bámulva tekint. Nálunk is ki van mondva az általános véd kötelezettség ; hazáuknak is kötelessége gondoskodói tehát *t-ról, bogy a magyar a védkötelezett-ség mellett véd képes is legyen. s helyesen is cselekedik, mikor torna-zás, úszás, korcsolyázás, tornajáié kok által szakadatlanul e kitűzött czél felé tör. Most tehát az a kérdés: szükséges-e, czélszerü-e behozni nálunk az iskolai zászlóaljakat a czélból, tal ébredő lelkét a katonai discíp* Ima kemény jármába görbítjük? — Mondom: nem; hanem inirább véd-képtelenebbé. Odább azért uraim e tekintetben minden katonásdi játékkal, mert az szükségtelen s czélszerütlen ! Neveljünk mi ahelyett éles cszü. szabad-sigszeretó s tornaszas, uszis, korcsolyázás, játék állal ügyes és egészséges férfiakat, azokat adjuk át 21 éves korukban, vagy ha kell előbb is, jó katonatisztnek, s az, mint eddig, ugy ezentúl is oly magyar bakát, vagy huszárt fog belőle képezni, kire bámulni fog, mint bámult a múlt- ban, ngy jövőben is. a világ! Mer bizony én nem hiszem hogy életűdé, egészséges s nehéz munkák végbe-vitelére alkalmas szabadsagszeretó férfi váljék a gyermekből, az ifjúból, mikor az majdneia minden zsabad-ídejét az iskolában köteles tölteni, kevés szabadideje alatt is akarva — nemakarva katonává dressiroztatik. üikor a francziik az iskolai zászlóaljakat behoztak, nemcsak véd-képessé iparkodtak iltala tenni fiai- I kat, hanem a hadsereg egy másik baján is kívántak segíteni Mindenki tudja, ki figyelemmel kisérte a saj-tónak, kivált a német sajtónak idevágó czikkeit, — mely nemzet mindig féltékeny szemmel kiséri szomszédja tetteit — hogy a 70-es évek elején szenvedett vereségnek az a tudat is gyümölcse lett. ,hogy a modern hadi taktika minden egyes ember disciplinájától, katonai fegyelmétől sokkal többet vár s követei, mint menynyit a franczia katona eddig teljesitni képes volt." Iparkodott is a franczia hadserege e bajio segitni, de a fáradozásnak nem igen volt sikere. ,mert — kivilt a char-géknál — az insobordinacziónak eklatáns példái folyton voltak találhatók ;* behozták azért az iskolai zászlóaljakat, mivel ők a jövó nemzedéknek szigora katonai fegyelemben való ; nevelésével kivintak e bajon segitni. Mar most kérem alássan: ha i nevezett tanítóegylet az iskolai zísz- I lóaljak intézményének megvalósításához ez a czélt is köli — mert kétségtelen, hogy a francziát kívánja utánozni, -- aksor a legelső kérdés az: szenved-e a magyar hadsereg a franczia hadsereg idéztem hibájában ? Ua nem: minek o vosolni akarni! — Én őszintén megmondom, hogy erre a kérdésre egyenesen nem tudok megfelelni, mivel nem ismerem hadseregünk fegyelmét, közszellemét, nem lévén azon szerencsés helvzetben. T í r c i a. Csak egy csékit Klfelean S atm buaitui bollóbabfcOAt Ext a tarai Befuttok uiret Olj aokat MeaTedum « riticoa! Hit, remiajUg ¦. mind elatfyU Ábi, ec; »4ko4 feMriffOauuiá bd úllk Ob ' «C7 { Enjkalecd u eg3 fájdtloni . . . É* e c*ók*rt kése i*tjók ftMaul Átrohao&i niQden poklokon ... I Bálintffy Bálint. A becsület halottja. — Krd&ty Eageaia.em)«k»ctfl. — V».d »i elmulisbtD, ftt eeyátsetbeii megnyugtató r»ücUi«r. Kinek jum* ébe kif»k«doi, h» aisretettel ápolt vi- a.t ki 6«i leoeíete érintvén, herv*di*- indul, migofltn *« enjéatflU lou? ej- í'i ü'köinék meg ason, kit dobban- « meg, b» k tok vihart látott ét K>k»t aniciöaőu f*o»k korouijibói egj-egv te|js4 gulyát leberTtvnt • D*SJ ]^< aefn a löm it, rí egált fa í*«»b-1m- ilporUd, kihal? A Tégewég köriéibe-ta logikáját igj 4rYÍBjmHir«lUui : n megdObtMBló, aea le»ojui, aem kit- tégbeejlö gondolat. A ssüleiét a halál, a kesdol és vég, böicsfi és kopor»o nem oly borsaimat elleat«-ek, ba valaki ast a hidat, melv asokat öttteköti, — as életet a terméssel rendjo tserint megtiporta1 t elkopott erűinek édot njugalom, meg-nyagtaló gondolat a halál, a vég, a ko- Dttaooál megdöbbentőbb, annál két-tégbeejtfibb asután, ha jön egv váratlan vihar t letarolja ker.ünt legtsebb virá g«it, ékeit, ha a villám élte javában sújtja In, dúlja ssét a lát, melyhez még leg-ssebb reménretnk fún'dtok. Aséletre hívott ember, ha megfutotta pálvájii; ha ifilo már a világnak ¦ neki már a világtól agy tsólván mnos mit várnia; hu ereje ellaokadt ; idegeit Őröm gyönyör fol nem hangolja; bú fajdalom meg n«m tépi; ha már egykedvü jóra, rottsra egyaránt: legterméateteaebb ren-doltetése, hogy meghaljon. As ilyen vég, as ilyen halai megnyugtató. Ha as elvess tette: megköojestük it, ast mondjak, hogy .jót tett veíe &s Isten' ! D« mikor valakire még jóvó, még k váró* *i; mikor övéi, sserettei, iennietej|5t as egétt műveli világ vár'akosáatal ^ppek j5vő pályafutására, melybes nagy reményeket köttet a dicsőséggé' betöltött múlt: mikor valaki ereié teljében, élete virágában >e*s as enyéateté: akkor megdöbbenéssel tllnnk m«g - korai ravatal elótt • nyugtalan elmévé: kersasük a sors kesét, mely meglépte a terméssel rendjét, megtépte ssi-vQnket. így állónk brdóiy Eagesia ra-vaitiáns) is. Elborult homlokkal keressfik a megrásó tragikum ssálait. Minő lélek taai moiivumok adták kesébe a gomdola- tot örökre megállító, as érséat örökre megfagyaastó fegyvert, hogy óokezével asakiUa meg éle-éi; öqkesével tépje meg a terméasetrendjét és»ujuon U milliókat? Hol van a ion? Olt v.n magában a ki-magaaló alakban 0am»g4bkn,saját lelte nagy világiban voltak a motívumok, melyek at 5 asomom tortát a tragikum ma-gaalatára emelek. A kedvet, as eas^t ét kiváló isépaé gü le&oy ajkán megcteodfll as elaö dal. Megrebben tőle a ssiv. A h*:igatók^ it, meg a daloló láDykáé io. T>tkos, bQvöa varáuatés as, meiy filébretEti a lelket; itmareilen, káprátato* világ tárul íól előtte, melynek rakiió fényárjából hívogató, otalóka álomképek sejtelmet alakjai repülnek feléje ; oem bír :ölUk asaba-dulni; agya lásbao ég: isivét megoia^ya-ragbatatUn vágyak dagaastjak %tt\é a •ejtelmts tttodén világfc.ó. A családi kör as itmeröaök kora izükké learen El, el abba a káprásatOd világba ! A tsép Erd&ay Zseni, kinek tsivé-ben megrebbeit a vágy, kit a Mutta megölelt, — éreste hogy 6 nem egy kit tagnak tsu'etatt, bogyasú basája a oagy világ letaen. Belátták est ások a steretó lelkek is, kik a ssép Zseniké ho col okán a a«mtfi csókját étsrevették. E* tsárnyaira bocaáták, hogy emel ked véc, megfüröd-jék a dicsőségnek napfényö sugaraiban bofcson abból hatájának, nemidének, steretleinek it. A tsép Zaeni eneketnŰ lett. Kilépett as élet ssinpadára; föllépett a a»iopaara. Itt kesdodikemeikadés^dicaótége, fénye, boldogsága! Itt asövodik tragikumtaak elto tsála it! Hogyan ? Hiss nem csak o volt ai •laö, kit a Maisa homlokon c*d-kohl Hát is kilépett a diefdtég ntjkra; babérokat aratott t mégsem érte tragikui tort. Vagy *> talán gyöngébb veit a többiné ? Vagy talán a gondviselés volt iránta mottobább? Vagy tmí ssiDtén föltehető, éppen nagy lelki erejének neett áldosa-Uuiy Igen: lelki erejének! Ö a rői be-ctület áldosata lett. Ha bírt volna utsni as áramlattal; ha olyan lett volna, amioioek a világ a mqvétsi pályán muködfi nóket lenni hi-asi, ba lelke, ti Íve meg tudott rolna ba-rátkosni a Iegc«ekély«bb tteplA gondolatával ' sohasem érte volna ez f tragikus ˇég. El a világ, at emberek ctakogj ünnepelték volna, mint ssepiollenségében A dÍLtó«égk a babér sok mindent eltakar. Da & assal a sseot elhatárosástal lépett tikam'ói pályájára, hogy megküsd a kitér étek ét caábok miodeu ördögével. Ebben ai elhaiárovásbaa, e madonnái, wnuége* gondolatban gyökeredtik as fi tragikuma. Megóriste nSitége kinctét; d-í éppen ts^ploilenségéaek ludata rkoila halálát. SiíretsU tisstán, etsméoyileg mint ahogy csak as égből ietsáíló ángya) sse-rethetne. Kincs, ígéret el nem tsédithettc, Ssivét t érintetieo ajka paradicsomi mesét annak tartotta fenn, akit sseretett-De es méltatlan vol ttsere^mére. De o nem ismerte föl; hitt neki. Es megint csak ai ígasi ártatlanság átka. As a férfi — kit as eljegysésre taián csak aSja* goo-dolat késstetett, hogy így nemtelen ciél ját kőnnyebbe-j elérje — mikor látta, hogy becitelen ttáodéka * nói eréoy ssirtfaláo megtörik : profán ledériéggel, tüntetőleg mattal köt vtasonyt. Mikor am&véMnÓ — mint jegyes — hűsége ét tseplöOentége tudatában ast fér-fiai bectüietérefigTelmesteti, egjkedvüeB oda veti, hogy: mit neki! tsÍDéss-no egy sincs b» ctületet, A n5j isepl6tlentég-ét ftréoyeuégért küsdó (és bátran elmondhatjuk: es által a fennálló világo ét lettel el len'étbe he-lyeskedó) példát életű nőnek es adja meg a tragikai lökést, mely as öobecséri et asoo legmagasabb íokáo, melyet 1 Erdó»y elfoglalt — nem enged habosait ét bistottá tetsi a tragikut véget. Arra a leenjtó, me^tnmmisitfi vádra (mit profán könnyelműséggel táját je-. gyete vágott tresába) a tisstaságát, as»p-' lőtlenségét tseottégsént Ari Ő no nem fe-' lelhetett mátsal, c^ak halálával. Hint élő-nek semmiféle mód nem állott rendelkezésére, hogy as arcsátUn föltevést táját személyével siemten alaptalannak igas-talannak bisonyithatta voloa be. Mivel pedig becsületérsete a foltnak még csak árnyát tem bírta volna elviselni, meghalt hogy a tudomány tegyen tanubisonytá-got eseplőtieo voltáról. Tett is! A hivata-loi boDCioláa,, melyen oyolcs tudó* orvot volt jelen, — Erd&sy Eugsnia aaeplÓtlen-tégét consU'.ália. Egy vakító fény, melynek ntncteo irnya!...... Ha végig tekintünk dicsőségben babérban, ünnepeltetekben gatd-g. de — fájdalom! — rövid életén ét mát oldalról kellőkép méltatjuk att a ritka és fenséges női küzdelmet, mely erényeit a legsikamlós*bbpályák egyikén megőrizte : : mfivéssi nagysága dacsára ít habosU élkül nyújtjuk a babért o&i erényének. Sir kor ére méltán fel leh it véaeini: „A lüvéasetföikeotje, a női becsület halottja' SUtaUty Sándor.HUSZONÖTÖDIK ÉVTOLTiM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 18-ia hogj alkalmim rolni azt tanulmányozhatni ; azután oly alkalom nem adta elő magit, bol a hadsereg ma gavíaeletéból jogosan lehetett voln következtetnem azt, hogy a ducip lina a hadseregben rosjz lábon áll De meg az az ember sem vagyok hogy tán sarkantyos czizma viselne tésének engedélye miatt csak agy könynredén ráfogjam a magyar had seregre, hofry az ilyen, ragy olyan mert tndom, hogy nem szabad ni; könnyen pelengérre állítani a mz gyár hadsereg tekintélyét, mivel az ha másra nem. de nagy patriotis másra éppen Dem mutat. Hogy pedig hadseregünk éppenséggel nem szenved e bajban, azt következtetem ezekből: Ha szenvedne hadseregünk e bajban, azt legelső sorban észrevették volna azon katonai kitűnőségek, kik a magyar hadsereg élén állnak, kiknek magas rangjuknál fogva nemcsak alkalmuk van e bajt láthatni, hanem képességük is azt megítélni s veszély tsetén óvintézkedéseket tenni. Ha most mit igaz volna, hogy hadseregünk e bajban szenvedne s a baj elbiritisára az iskolai zászlóaljak eszméjének meg- valósit! czélszerü eszköz volna : akkor alig maradt volna azok behozatalának indítványozása a pozsony-vidéki tanítók hegrentuli egyesületé nek malaczkai közgyűlésére' — De ha a t. egylet betudja nekem bi-zonyini, hogy a hadsereg szenved-e bajban: akkor én megígérem, hogy bebizonyítom, mikép e baj elhárítására szükségtelenek az iskolai zászlóaljak. Ha pedig a t. tanitóegyletnek más ciél Dem lebegett szemei elótt, mikor a fenti javaslatot hozta, mint az. mit az 5. pontban ir körül, t. i. hogy képessé tegySt a fiatal védfcé-pcs férfiakat az iskolai zászlóaljak intézménye által arra, hogy 1 "A—2 év alatt sajátíthassák ei elméletileg és gyakorlatilag azon készültséget, melynek elsajátításira et idószerint 3 év van szabva: akkor is azt mondom, hogy inkibb legyen három évig katona, mintsem hogy ez intézmény álul testileg védképtelenné tegyük; akkor is szükségtelenek az iskolai zászlóaljak. Mert ha oios. ügyes, éé baihos rakta 1. a kosgasst; bódol.lit, bőgj m at üOD-pelt Isáayka pitttoljiS-viatel vaaMO Tea;«t ilattask ? — pfjutagt. mlUésti oreji é* tliodSklfi st4ps«g« le.jé-b«G, dic«6*ég« &* müvétsi piljáj« féoy-poaijio, titstslrs mindaakitAI, k«dv* anyagi kőrülmíajek k&sött, vájjon t vibetta a ateroootétlen .m&véttn*i a ha-141b*. maljr gondolat nyombalt, katébn a píiatolv*. melyljal viruló alsténtk ulj gjorcao vttelt végtt? - i tótéig' órik megad ik • kolló fólviUiroaiuall Még múlt ss*rdtn, ateptamber 8 ao, Borok írója a délutáni a muvfeaao lalakasán töltötte • Otak «sti ¦/> 7 órakor távotott; víg volt miot mindeakor, botsél. kösflli vendég ttsraplóteröl. • a ¦•üretró.. elyao Nagy-Kaausáci dhaj'.otl Unni. Ekkor akart ott jótékonv cMlra éaekeini. beváltandó as ,Lodaloai ét Muvéasetpár-toló egjesül^toek' tett igéMtét ; a nya ron otthon léiékor nem tnbatte meg, mer; lt anyj* utáo graasban volt. — K*ta a tatobaiba ment, bogy „Dubsrry grófnő prémiérjéo jel«o legyeo. t ott ia jól mulatott. — Ki hitt* volna, bogy 24 órával kéaobb fl oemea, jótékony mavétsno i halállal fog vívódói? Máaoap oetttör tökön, tsepu xabtn 9-én ama tamosia gróf, ki mar egy év óta jegyese volt, meglátoga.ta; n re: g<*óf Strachwits Adalbert, nem pedig Hím-mentein báró, nuként más Upok írták. A látogatás délután törtéot meg, a nagyon i agat ott pirbettéd folyt t«l óra alatt a grót és » m&véssnó kötött, s mi kor a gróf lávosott, nagy itv«rt**g vol ¦" ető a mnvé^toőn, mit asooban ai palát ölni igyekesett. Ecatáo 'légette ¦ gróf levelei-. iróasstaUhat üu s három le elet i"-t; egyet hasi asssooyának, egye a királyi reudörigasgatosáenak. egyel — valóasinúlrg a grótnak. EUgánt fekete aelyemruháb* öltösöu. ¦ asokáss ellenére egyedül távosou hátulról. Habár Lr-döay Eugénia sobas-tm távosott egyedül lakásából, eljárásit még tem tüot tel, mer att mondta bási a»ssooyának, hogy ¦ •sinbásba megy kiasé aegitnni egy tt_ ssinétsDŐoek. As utón találkosott F rán-kel porost királyi tanácsossal, v sle ii hoaizaaao betiélgetett, vit*. kedélye* vol int mindenkor, a mi sem árulta el ¦ itten etet l-rvet, mely ekltnr már elha< tarozássá vált benne. Asután bér kocsi bi ült a a kocsisnak megparanx»oUa, hogy ss állatkertbe bajtaon ; itt a müvettnő elhagyta a kocsit, egy oldali bokorba rej itt* magát ¦ a köveikeső pillanatban lár egy puttolylövés detnoatiója ha'lat-isutt a bokorból. As arra cs-rkáló lovat •oodőr a tetthelyére ¦io'.etl, több társával ; ulyosan megsebesite:: művésznőt fel' nnehe; a müvéiSTiő ekkor ast mondta i endőroek: „Vigyen a Central H-.telba '5. tsoba." Valóasinu, itt Ukott a rövid- lát tdaatU meg a attMaotió: 1 Itteoem I állttá ét .agyona, Válaminl otorbiUtla. Miaó ki a tatiaf>otió ? I Egy könnyelmű hírneve által, egyeiet«n hivatva van arra grófi gT»'kJci, ki életét ladér tára>aá|;baa ! hogy a tio»tk«t«ú jegkárbuloaititt i,atélroncaol egy ember-élet«t, gyittba ! aserresie ét meghoooflitta. tói dönt egy becsületes, ártaián, üsttelt családot, feiisgatja a társadalmat, magára vonja ennek átkát és as öMtet európai sajtó kárhottatását. — Mert a jeUn aso-moruete: nemcaak aNémetbinkUlombat ahol most működött, ét nem estk Anaslrt ában éa basánk 9*0 kelt mély felháborc dátt, as egétft jeuropai ssjtó foglalkoti es Ugygyal ét a aserenceétlen mürétsnt! ! — Berlinben óriási a réssvét, a kedélyek tel vann*k izgatva, mindenki y c*»k róla, « g müvé»so6rol. diadalá ny ró beazé', — leginkább pedig ama é ál didkól lk fé- egészséges testű, szabadsigszeretó é3 '.trcziis férfiakv adunk át a hadse- del i olöll Berlinbe érketott gróf. — ErdŐsy Eugéniáé astvai után elájult, t a 1 ál utaaitáaikhos mérten a ki- ráljl Cb.r„é .,b«eti ^.t.ly.b. vitték A l él t e 7 óra kő j Cb.r„é .,b«eti ^. regnek — peiig ilyenek nevelésére I At öngy.lkottági kítérlete szükségtelenek az iskolai zászlóaljak;' rttl kó.ette el. — akkor azok két év alatt katonák' Mikor a Charitéban ruháit felbon-fognak lenni, de a 3 év éppen nem Ilouik- ''"M " °"él"tr" '*"• ' ** °rvt># árt nekik. Ha ped.g huU. szeg.etes,|^^ ^orvTt" gyenge testű, szolgalelkü S gyáva 'gyakran látta a t.inpadon, e ttav.kn.k embereket nevelünk: akkor még a | nem akart hitelt adni. mert a tte'encaét-bárOm évi ténvleges szolgálat is ke- 'eo°e<t arcta el volt u>rtaiva: n'^en. tn Tés irr», hogy belőle jó katona Ul-1*"**?* Erdö*S &*&***• W « *tó» « „J'i . í \ n alkáli a-ttinhátban voli uertödtefe." ind irt ugy egreezéro- „Eidóty müvéttnot gy j Jék. ha mind irt ugy .egreezéroz is, mintha drotou huznik! Mert én i.,...,í n. mentt.n me nem hiszem, hogy mir jó katona az,' Ekkor isméi elvessiwtto ettméietét s A,Qlá. könyörög., mu.dá; .C.k .. ki jól exercziroz, s a hadtudomány alapelveibe szajió mód be van vezetve, hanem a mellett oly tulajdo- nokkal is kell, hogy ket csak a családi s birjon, kolai melye-nevelés adhat neki s pedig mindeo bizonynyal az iskolai zászlóaljak intézménye Dél kai. (Folyt. kBf.) Erdősj Eugénia h*Uia — Ereda>tí tadotitii — Berlin, step.ember 12. A tteptembar 9 és 10-iki kösti éjjel megdöbbentő hir terjedt el a német biro- lapoc megeröai tettek. A távirda dró as- Qtáa alriue » birt iriojibao, bo»;y • Walb.IU-.tii niaden U pj , g tsQnt élai Ai -i «V)M .jak már Dem n7U-litr»0g.hoK7bájo« énekével falviU.ojossa baiig.uín, nem moaotjogmir ai ade tmé? WC*, hogj köroyweitit a .egádtaebb ti-ráza b.talmtv al.u tog*a tarta», ama paj* •áD taraalgá*. modor, ai ftrököa kedilje-»a;e<gaa mrg.iüot, t«lviliotta a balál, Mely ftrőkké merev karjaib. sirta..... A* elíd pilUiatbhJi Uiáoy volt U • retieosiM emlékedet, aeoki a«m U aha ««g kolocát; mi Ubetatt aoaak oka, b E orvotok a mtitéihes fogtak, hogy a golyót eltávolítsák. Er döay Eugeaia jgbb halántékára irányosta a Ifivéat, a K©lyó asonban nem as agy télé vette irányát, banem t jobb tsem mögött at itttokat ¦séttsaggatta Qgy. b^gj * asem üregéQöl kifordult ét iaom ssálakon lógott at ar-cson; a golyó irányát as orr alatt folytatta é* a bal arcicson'.baa teneklett meg. A müvétsnőt rögtön megkloroforoaosták ét a golyót eltávolították as arcsbrt).-es alatt as agy ia aérüléat mutatott fel > a taerencséthn művésznő e?y órakor éjjel megasÜDt élni. , A rwndóraégbet intetett levele meg adta a felvilágosítást, hogy miért lett a szerencsétlen leáoy öngyilkotta ?! A bon-csolátt követelte benne, ¦ valóttinft t-tarl, hogy női becsülete hivatalosan cooatatál-tatsék. Tehát a grót ki valóssinuleg vagy beleunt a vistonyba, vagy pedig as akadályoktól re'.teot visssa, melyet csaladja gördített a kötendő básasaág elé, tsakitani ak^t vale, s mátok hiányában nem rettent vitssa stól, hogy a müeíimS jó hírnevét ia nói inpl'>U<m**g<it sstmí íöí — sMni&tf pyatuuitsa! Perese es t német gróf »si bitié, h -gy <>gy aunétsnö-nek a leginpertinantebb gysn.usitátokat; » nő nem létezik a attopadon; nem meg, hogy e qusltficálhaitian el- g ; bőgj Erdöiy Eageaia, áltaj méilAn .ngjolt veiolyUr»ai . kn«k 14- ayes éa páratlan diadaiokról, melyeket múlt hóban BaJ«n-Badenbea aratói amikor a oém>-t sajtó elragadtatásábai hangu-ag od* nyilatkos'itt, hi>g ErdSty Eugénia a jéUnkor operetté k tfnbj* a Német birodalomban ! — S lapok, mslyek előbb, a osak röviddel ei oíötl ia dicahymnuasoks: énekellek róla, mist napánk.nt tárcsákban és óriási tudó-ai(átokban irn»k róla nekrológokat. Sser-EÖdése sBep<emb«r elsején lejárt a Wal-a atiobásoál, — d-i est nem »tert nem újította meg, — mert beteg** lett volna, nőt némely lap irta; egyedüli oka as, mert grófi vőlegénye óhajtotta, hogy •siopadtól lépj'n visasa. — As igaaga fényes ajánlatát tibát nem togadta e! bár már előbb 1600 márka havifisetéai buso't, melyből havonkiat mintegy 130C márkát moguka<-ito-t; tbból láthat víss asavont éiete ia. Ha vasárnap akart Biroatlóbauttsoi bogy holnap F.tioicsában Teadétsere- 200 ; — de agjinasoa márkát kapót tattal elutasoti mi —h»sa, Ktnittára, Es as utolsó uja ott tog pihenni hasijában '. Ma délután 4 órakor ssentehék be tetemet a Cbtri'é hasi kápolnájában. A bestenteiési — miután a kah. papok sít megtagadták, e^y lutheránus leikéit teljesítette. Kternyi é* esernyi néptömeg gyQ.lt uttse,— a konoruk, pl Imaágak és babérlombos: vagy négy kocsit töltöttek meg, — de mind még sem lehetet* ni vinni; G-m volt hely — tehát ott marad "gy réase. Ette 7 órakor ped'g a vonatta N*gy-Kaniuára másott a tetem. — A kaoistai intelligeocsis. mely at őttase akarta tB*glias'elDÍ felléptekor a müvéti nót koaioruival, - naost már odarakha'js asokat Erdőay Eugénia ravatalára 1 — Mindig h«s* vAgyódott, hogy a asinpadtól megválna. »t;y kis aseréoy lakban él bestén nyugodtan, békéten S mily irónia! — Egy siü< oagj-oo asúk kis laka* fogadja őt b". — Gyorsabban migií 'icgy gondolta. Pihenjen bék.éu a basa sient föld- jében, ott ítülúi mellett, kiket oly forróo ssereteit, a kikről ig»ci gyermeki kegyelettel Ssokott m-gemlékesoi. — Neve, em léke f-jejhetetleu ra^rad ások elrip, kik isteni müvétse<ében gy öoy örköd -ek, még inkább atonban átoknál, kik as baráti kapocs folytán kös«tebb állottak botsa. Xyári SAruioT Biztosító társulatok kenyérlurczaC A ki>s»ilobb múlt hónapokban Bécs-t>-n egy monstre bittoailátügyi per U'-;yaliatütt, mely a legk«dvetóllpneb vi-itgitáabs helyette, D«mosak a bttosi'ó 'á'-suUtok eicymsa kósti harcsát, htnem egyataramiod a bec*Í Sajtót n, mely mint a némát kótmnndás tartja ,für gatea Geld od seböne Worie" e kookurrencsiácak Blsjáalva hasábjut, agéas Bábélt idésett Aló a bistoaitó teiek fA*óu, kik a külöa-bötó társalatok ügynökei által kulömben is a legváltosatoaabban acokták informál tatm, egy ét ugyansaon társa lat tisso-yairói. Ovasv* a f-nt említett pór tárgya-ását, igasán örömmel goodoltuak arr»u íme mily kö««l van Béc* és aem as ottani bstositó tárául a lok utáosáara nam méltó atukátai nem voltak képetek Budapet en meggybkeretni, sem,tosagy*r taj'úb«m volt megDyerhntÓhinaaitó társulatok reklámjai, vagy konkareo'csiából •rodő ke-nyéringységük estköiefll. Kövid ét hm ábránd volt w, ma tények ai el lenketőt bisony Írják. A budapesti i a polc kivétel nélkül kötőit*k egy csikket „Magyar gasdak jégbitiositási sxo vétkese te" ciim alt't. E csikkben elő vannak sorolva a um6-gatdák mai ismirt vittooyai ét ki van emelve, hogy at alacsony terményárak- Midőn e kotieméoyt ol«aatak, reánk ét valóasiaQlsg mind-n kenyéririgyaégtdl ment olvaeóra, aat a benyomást gyakorolta, hogy im« egy réstvéity tárta »t, mely minden alkalmat megragad annak bebisoayi-tására. hogy hivatás, ogmcaak busáa oas-talékokrói goudoakodni, hanem egyaser-•10 ind a kósgaidaaági érdekeket ia aiol-gálm. Midőn as orssaggyülée elfogadta anépfölkeléai törvényt, a bislositolt fele-ke: általános aggodalom siáilotu meg, hogy háború ételén hiába, lelje*.tuttek dijfitetétfittet éa a biztosító jelöltök asi iéa megfo«stva látták magukat, *a elet-bistoaitás jótékonyaágátó'. As aggodalmak <eri«dé*ére asonban Ídö\ sem eog»-d«tt as EU<5 magyar általános bistoaitó társulat, m«rt egy kommuoikébea kije-laDiet(«, hogy a népfaiíelé«i törvtJny mit-aem fog váltostatoi éle'bitiosiiáai feltételem N-mréga m«soga«dák kijelentik ama óhajukat, hogy * jégkarbistoaitásssl |áró terheket kóanyítom •¦éretnék a ssovel keseti bittoaitas a!t»i. As Elad magyar tálaláno* bistoaitó társulat, ériesülvén : gHsdakösonaég et óbtjaról, egy percinyi babuiáa oéiküi tUesiitette a a*ÖT«tkeseti bistositáa terrrxetét éa ait nyilvánosaágra hosta. Ab Elaő magyar általános bistositó táraaság « legújabb lépéae is, a aaj ó teljes megelégedését volt képes megnyerni — c*»k annak a körülménynek talajdo-nitbaijak, bogy alegköselebb múlt vaaár napon, as Öassea napi lapok kosölték a jégbistoaitáai awi retkeset ayap terv esetét. A legközelebbi huBSoaoégy óra alatt asonb kl i lk ban nkerttlt .Egyeiérié Ó egyik napi lapunkat, eggyösni arról, b-»gy l bió ElaÓ magyar általiaot bistotitó társulat l«gajabb reformjával aem a kasdakösön-aég, haoem csalt saját osstalékérdekeit loata. Legyen tsabad itt kósbevetóleg •« .E<yetértet" csikkirójáról m*>gjegyr«-nünk, hogy atándékoaan mond valótlant, mid Ón a ssö ve tk eseti bittoti tatt at Ctutö magyar általános bitt, társulat reformjának nyilvánítja, m^n miot fomebb em-itettttk, a reform etsméje a g»tdatágt ngyeaiileteli, tehát Hagyarortsag Öttte* gasdakösonségének illatétet képviaélöilöl isármaaik ra -» ElaÖ magyar ál:alanoi bistostló társulat ctak ttolgslttol akart menni a g*sd>ko*öasiégnek, midőn etB-enak ró^rchajtaasára vállalkosott. Itielfilt as „Egyetértés* Csikkirója támadaááosk egyébb baaooló érveire flokiáioaok, bátorságot vettunk ma-gauknak, ai .Egyetértés* magatartására a egy rövid es atereoy m^gjaRyseat teoni. At .Egyetér;és--nek jugánan all aa Ei-nagy.tr általános bittoaitó 'ár-uiat míl-kodését — mint s caik irój* ruoodj* — a nyilvánosság elé Up. Mi *gy tudjuk hogy as Enő tn.gyar ált. bistotitó társulat e reformját magáévá tették a többi társulatik i«, h* ueno is oly kooctepcti-ófal mint as Etsí magyar, de as által, hogy as elafi évi dijak befítetéset 8— 10 hón»pp»l kéeóbbre eogedélyeslék, lehat ép agy kitaát-manyoijtvk a kostintég-t, ha csík kiró áliátpontjsra belyatkednek, de iPiQLán es ki van tárva, tehát as áll, hogy a többi Unitiatok is siettek a bm-:osiiÓ kö*ön«éi»t as Első magyar áltaU-noé bisoti-tártulat által nyújtott előnyben r^ttfaiteni. Arra, hogy as ElaÖ magyarnak sikerült ut*orá.MÍíjtéteUit fóni»r-laoi, raja BtólhtioáDk a többi társulatok dijainak óssittbaaonlitáaával. de tolösltgesnek Urtjuk, mert c*ak csikkirii goadolhaljá oly buiúudnsk a magyar kö-tooaépjet, bogy at egyforma ját miabb fis^tt drágábban, mint olcsóbban. .Sulyoaabb" v%dja, hogy as Elaó magyar • Btőveiketnti bisto.itásasil, « felekre akarj* hárítani a risikói. Ha ctikk-i-ó olvasta a vasárnap megjeíent koile-ményi, melyet mértaniad — m.t támadása érvei mán ré ve, kétségbe ia lehet vonni — akkor bttooysra goadoiabbau fogalmasta meg a támadását, m-rt •¦ említett vaJiarnapi közlemény asermt, a sso-vetketeti UgOK 12 év bittotitátira ko-teUfik magukat de nsikól csak egy «t dijaiosk ösasegtsirn valaloak és terméssete* — bogy a dijak a ssö'e'.keseti ttguk restére a j«ieol-gioknél jóval atactuoyab-bak lettnek. Végre még csak annyit. V.lóasinú, bogy as „Egytéi-tét" czikke v»l»m-ly konknrrena táraulat sagalmasátárs jeient meg, Kijelenthetjük, hogy nem Ur:juk IdomaiUnoak, ba egy Öistositát. táraul^t a sajtó utján m konkutral de ai; bisssEÜk Egyetériéa" ctiltkirója nem ér- men nelni oly. lehet •.Ilin ¦87 tette el megbisá*á<. ea érvekk"! c*sk e társulat verseeyképességét, minő as E'iő magyar. A csel tehát ei volt tévetsive é* est, ugy hisusUk, ai került kimutttnunK. elyeaeloi ler mindéi egy eukket. i j y m^g ámadm, de h* '-gy- megj»gysés né kiii lenyomat ss Elaó ma- gyár aiitiáno* bitto«i-ó tártuiatot «lba.l- nosó m:g.»L.lásUkk.l legyen máskor valósabb s ne adjon hely-t egy teljesen r & . f ellencsélu kósleménvnek, ismét minden megjegyzés né-kul, különben ugy jár mint na ott, midőn ttéitébea ast betsélik j Képek Somogyból. Ismeretes as a köstDOudát: .Lest még Caicaóo bucul* De lett ia! Mosase vidék ró sarándokolt a csí-ctái aient kápuknáhot a k-r^as'éuy hívők seregt», a tarka hunsetü, aranyos lobo-gokkal. Qyönyórflxn ától atergona, a kápolna sengó saiva, kísérvén as énaklŐ nép sau loaan..ját. A kápolna körűi hemsteg a nftp-.ég. Mosolygó, perec* bajain itjaK éa poesgáa arcm lennysók anyotgrjuek aaá'orok »l»U, bol a Hiat« épep mos. v«tt a Ztutaikának fgy méteikaiácsasivet. Od»bb rgy sá omál róttap'roa prust-is meny -te*kelt vásároltak cstfra pán h» káks,l; egy öreg uém p-dg rgy stentké->l altnál. A juhátsbujtar aemm>r*dtel, ott al* k ussik egy pír ráma* cismára. A aáiarok végén, a sudár nyárfák .egéri-oi, bogy as E:so magy qoi biiiosito láraulat, mint réatvényur- •ulat, merésseli bU-.otitáai üiletének egyik-ágat aiövétkesen alapra fekte ni, ulan kolduaon! A méhsaongáahoa hason ló c*endas súgást egyss-rre c^ak nagy riadalom ven fei. A nép ötss«uaódul és néni a traiirikomé- d l h: msr meréaieli miért nem tetti eti a többi , .- . - '¦ __ diát, mely agy jegenye toréban, a nepo- muki tsent Jáuoa saobránál lejáuaódik itetágakka is. Nmet sterencaénk oam kkirójsnak elóob említett kovetkes tetésön. Ha külötben nemcsak ima, ham olvasna ia stakdolgusalokat, akkor h A sánta Péter o-?m engedi as ő régi helyét, mert — mint mondja, — még *s lem olvasna iá ssakdoigusaLokat, áttör • ' . ' , ,, | . ,.,. o oreeapj* itt, «<tea a ho yen Ült s eiaa lem enne e ótte ótmeretlen, hogy a többi , . ö ;J ' , * :ö.t a nemetorttag. .«velke,eiek caak **?«* »PJAl61 örökölte Nek, van «sk ^ imént h.UrMiA el, hogy a koióh.j- J1^4.'11 ü'0^a9in Q|""k- . »k megfelelre. esentut takarék beié tekat ' ^ fi fB *'a iw T-'iri^taVa P»u r - = -^ l^cTak TagtólÖéppeT ^j f«^I * • h«L' 4j «rd«g pahakáé il a magyar b.slo.i.0 társad nem.-övet-1 .«•¦ '!« '« ' ^od.r te«ü «gokuil ,., a. előbbi reod.ser „e- 1 fre""* PalI» ~ hAt b(>1 T" " int iéebittositátoktt. E stö ve kesétek *•*•*•*' ••• jégbi .ehát es egy steril haiárosatiaL takarék- tárakká lettek és Mérne torsságban a rendsseres takarékpénstaraknak, vagy pláne a aaj óoak esse ágába i«m jutott 6 miail rekriminaini, Végtelenre nyulat csikk&ak, ba ki akarnók muutai aa gy y y ál fogra mily nagy teher a jégkár tlleoi | „Egye értés" csikké minden egyet pont' ju-á gy «mb«r fog g amint megti történt, — mert m. »alyo« *id («rbe al.tt megtört ,ix5 c-k a halálba ¦o'ite megtalálni wxlAu lelki •jogaimat, ctak a halai* atia negejtendo bo .oso- bisiotitás, milyet egyetlen gondot gatdt tm mellőahe:. Miután a soalemény et-tondja, bogy *« ortaágot, gstdatági egye sü-et aaövetkeseti ftieseb-ín el határos ta-to-t, a jégbistutmást a ttövetketeti fend-sserre tea-tetm. t csikk írója taiáa véletlenül, de lehet, »őt vtJótainu, hogy uán-dékkal st Eisó magyar általános bistositó tártalatot jel<*sr,i ki olyannak, maly ugy ') Eset csikket t JUfy»r PAatütj" tter-:etstos«c«i)«k ktrelaiérs aostok. fiaerk. jának tarthatlaaaágát ; két .tulyos" vádra asonban még lessterúuk. Ab egyik as, hogy Első magyar áluUoos bistositó társulat legújabb roformjávft] ép ugy ki akarja ssákmányölni a kösooségei, mint tette ast a lüibisiotitásuá. nyújtott első ingyenét évvel. An mondja csík ki ró, hogy a bii-totitd kösöntég elvaki v» as elto mgye-D4i évvei, aóasséggel fizette továbbra is a maga* dijakat, holott mát társulatoknál olosóbbtn samkösölbettt volna bisoaitátát. Ilyta >tirtágra nsm miadanki kép**, ki Ugyan hát, milyen kontraktust irt na orrot a jogügyletről a *toboUC**i nótárius uram ? v« fgj »!•«> "**P népdalunk. tat>\y így kendőzik : .B<«iegód:em Taraóosárj bojtárnak-. . ." Hál *p-B ulán ebben a faluban történi, hogy as éd-mea kupaktantc* elha-táros'a, hogy miDekutánt, nmea d"bjak, hat eon«k ia anuakuiána attressek. egy dobó-, hogy p^>i ciióa«ed*»kor ne k-ll**' ték a kisbirónak háaró -bátra járm ¦ 'Kf tudatni atadóssedéai napúkat, vagy, bog? mikor ketl kosmunkára, „varmegye <*~ botjára" menai.IIÜNOSZÖTÓDÍK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY szíves meg- __ * .jövendő dob" áldomását biztosításnak a magyar gazdák ré-«a árendaa ssídóail, Kardos Márton gzére szövetkezeti alapon v*ló átala-^f.mnak at a aserenosés Ötlete tá- [ kjtág mWoMtÍTal való ¦ miaujának maguk agy do- ösmertetését , b rák atyjának van egy rorsaat, ; ' J dója, aan.k kiötik as egyik , d&t azer/.ett arról, hogy az I-so MósJi meg ad e«y döglött bír- j magyar bizt. társaságot a jégttgynek óftr-ft, ast ráategesik b késsen van — I jelen módöQ való felkarolására való di hazafias szándék vezérelte, a mely ügyet, tekintettel arra: hogy a jég-biztositási szövetkezet álul a köl- "A java»!at egyhangúlag slfogsd-ti a a dob még as nap el késsült. tfúnap mindjárt megpróbaltatták al as ,-x machina" c*inilt do-Wt • .sxuaMsédaMSonyofc csendes örőm--fl| b^gaták a „dob" -sép morgásil; Hála latén! van bát dobunk. Mee i- e<y^t« • T*maa Trés*. a«-ÉfjaT Ei»ia a tasáját • meFCainalÓjá-BW"da istenesen kifuodáUa!" Biiaikén válastoli erre » b.roaé ast-x,oyi>m nexéi-esip Veiére :UÜ komám-a»«ny'még««at»ko*teremtés es as én •íj ge __srálit. h^ngerité a» öt akós bobo-(•ébai bordó: >•* mcián végig, megsör-get*e a birkabórt s baraáay hangon kit abstva: PAdatik tadtár* mindenkinek. . .* • • * Mondja most astaa *s a hunoiat német, bogy a taagyar emberben nincs le- lenéoyesség! * Ast írja i. Sinsaka Andor úr a »Ba-D^náról" etimsett köoyvében, bogy ain-csen«k gar-bonctások. Dehogy nmeiének! Hiszen a ki a vén Sarát meglátja, azonnal as elleake-iújéroi fog meggjÓtódni. De tndjufk mi ewi a „Pelaskeí nótá-nai* csimA tr agoedi á ból is, melyben Tű i Durka gécsi botsorkáay vitéslö Zaj-uy lítváonóisrius uramat Budáig Uldósé, Igenis, hogy vannak garab^ncsiásoc ! N»pn*i világosabban be fogja est L.DtiTitnni a következő tör'éne', melyet favgy aemmic el se ferdítsünk, ¦ mesének n- gundolutsték,, Fekete Sára saját ira-t.ival adunk elö. ,Hol vót, hol nem vót, Somogy vármegyének Gndáoy községébe^ vót egy uagy fúté* Ebben a berekben lakosott rgj óriási s&rkanykigyó. - Együtt occx^r a tálunkba a gara-tjjnesás gyiik, betoppant a Sárdi ! d'tiék hasába, osttánuék a Kati sógor •z<iny:ul egy köcsög a üdít ej et kért. De a Kati só^oraastoQt éppeog kondort lilolt bai oem vót raftfö >dej*, oastáoiek oem adut: a garabonciásnak aludttejet. Megbaraguvék és rémséged bosta rttküvek avért a gyiák s mikor sötét estre leit a már a békák is kuruttyóla.k % rekben, — od>ment, nagy fergeteget tá-mésztoti, mpgkantárosta a sárkinykigyói a hátára ult osiUnoék. elkesdett vele nyargalni a falunk fölé, ahol is , villámló farkával a vihart agy i»rta, bogy as a hatokról a ssnppokat miüd io<is«kg»tta. a gyümölcsfák viíiul kitorgati*. Odstánek oeki m Da isseo a többit -¦,. ' 'uggj*^ kigyelmetek! A garabi>ncs*suktól meaU meg Uram minkjrt! A tsiu népe mindesi keresztény; áhítattal hal.gstá,* ssenttil elhitte. A legközelebbi búcsún már árulgat-ük. ,A gadányi garaboncsáat" három krajcsárért, a n«p pedig mmt valami lelki üdvösségtt, ugy *ette a masslago* Ktdrsgufyát. Ny, t. Sinaaka uram! moitmár ctak t biati kegselmed ia, bo^y mégis vannak ám garaboncsiásokl * • (Folyt, köv.) Gazdászat. A magyar gazdák jégbizttsitási szövetkezete*; Tárgvaltatou az egyesületi he lyettes elnökhöz az I-sŐ magyar ált. biztosító társaság részérói a jégbu tositási ügynek re formálása érdeké-(*n tett intézkedése, a melynek be ható tuegös mertetésé re a m. b. tár &*ság igazgatóságának vüstsztmáDyá-koz iotézett emlékirata s azzal kapcsolatban ax abból folyó törzsbe val-i*s is felolvastatott *J A Sálor.lja-Ujhelyea megjelenő ¦Oasdatigi Érteaiiö" bdl veassük át es«D ~ »t öasses hasai g*td. egyleteket egya-f»nt érdeklő — csikket, a felhívjuk arra megyénk gasd. egyletének Cáöaöj biztoáitás elve van érvényre hozva, tekintettel arra: hogy az I só m. biztosító társaság a magyar gazdák segélyére lenni kívánván, a jégbiztosításból származó tetemes nyereményről az ót nagyra neveló magyar gazdák javára lemondott, önmagának az Ügyek kezeléséért csupán egy csekély jutalékot tartván fenn: tekintettel arra: hogy a károk rendezését a szövetkezet és megbízottaik közben jötté ve i kívánja el in -téztetni ; tekintettel arra: hogy a szö-etkezet életbe lépte alkalmával a gazdák már tényleg csekélyebb dij-j jal biztosíthatnak és így kisebb mérv-: ben lesznek ez utón is terheire s ,gy & jégb ztositás is könnyebben hozzáférhetőbbé s általában igénybe vehetővé tétetik, a mely dijak a gazdák részére átengedett nyereségek által remélhetőleg folyton ke vesbedni fognak, s végre tekintettel arra: hogy mindezen tetemes előnyök mellett az esetleges veszteségek fedezetére a szövetség részére egy folyton növekedő tartalék: őke elérhető, — mindezen iodokok aion meggyőződésre vezérelték 6, gazd. egylet választmányát ho^y az első magyar bizt. társaság által életbeléptetett jégbiztoiitási szövetség életrevalóság, agy hasznosság tekintetéből a gazdaközőnségnek nagy előnyöket oiztosit. S mert az első magyar biztosító társasig ezen hazafias törekvése által a magyar gazdák érdekeit kívánja szolgálni, az elfajult jégbiztosítást, a változott viszonyoknak megfelelő helyes alapra fektetve, a szövetségbe lépő magyar gazdák javára fejleszteni, — ezen meggyőződéstől áthatva: a Zemplén-megyei gazd. egylet'választmánya a legközvetlenebbül vél a gazdakőzön-ségnek szolgálni, midőn az első magyar bizt társaság által létesített jégbiztositási szövetségbe a gazda-kozönségnek a tömeges belépést s ez utón is anyagi érdekeinek felkarolását melegen ajánlja. Ezen jegyzőkönyvi határozat a választmány elnökének azzal rendeltetett kiadatni, hogy azt az I só magyar bizt. társulattal. megfelelő átir.-t kíséretében, és a hazai gazd. eg) letekkel hozzájárulás végett közölje. Hírek. a .Füf geileaaég" is, agy értelmes- i paastalai, hogy hivatalos ío,históriával as ni- ! tént volnt. Vannak pedig tudomáaook hunyt müvéssit/> van lodiacét mó^too érintve. K föl tevéssel ssemoen Nyan barátnak érdekében nyilatkoznunk kell. Eltekintve, bogy as elhuny t muréasnore néave as * fog-história mmdno alapo: nélkülösS, — Nyán sokkal Hltétlecebb twstaleltel viseltetett Erdoty Eugénia iránt, hogy sem őt ériniöleft ily kósle-mény irssáb* egy át alán még tréfából is bocsátkosbatott volns. Fényesen tanúskodik «irr'tl a lapunk m»í ssámában bo-sort s tőle eredfi berlini iudósi:a«. Egyéb ként barátunkat e falain féimértésrói tudóaitottat s biassük, hogy legköte-lebb a töváros< lapokban nyilatkosni tog. ErdÓB) Engenia haUltró) lapunk más bíjlyéo húsunk kimerítő mdósilátt ; e.bniynn temetéséről emlékesünk meg. A utánoéaé* tör- feledbetlen miiré»nL hamvai f. > 16-án érteitek meg, tnmetése ugyaueien nap délaún 4 órakor ment ?égbe, óriási néptfimeg réstvéts mellett. A koporsó: asáilitÓ*^aiottas koc*l el volt amaitv* a Berlinből hosott s a belybúi küldött fcoasoruk ösónivel. Hamarjában csak a kövelkeiŐ feliratodat tudtuk foljegyetm ; A tnagy. írod. és mü?é«iet pár tg ló egy«-aület (Édeseo pibenbe'st babéraidoa.) A népiskolai tantestület (Rési'ét* jeléül ) Taboly Ovula (tiastelete jeléül) Oliop Ernő (tisitelete jeléül) Zadubánssky L»jos és Klára (Igas n*r«teünk jeléül) Hertelendy. Forrón tseretett testvérünk nek. Erdösy Eugéniának: a Rács cia-iád. Toht Lajos (Tisitelete jeléül.) M'g asámos fQlira; nélküli kosioru dissitette a koporsót. A temetőben Bt-torfi Lijoa író, tett egy ssep koisorut .berlini magyar egyesüle.' távirati fnegbisási folytán a tragikus sor«u mü-TésinA sírjára, a kovelkesŐ mogbató asa-vak kieéreiében : .Tisstelt gyáasoló ko-sönség 1 Még egy pereset. A berlini "Ms-gyár Egyesület, felkért, hogy e gyáss stertariáson képviseljem, éa nevében felejtheti-d ssinművésxaŐnk Erdősy Euge-oia tirjára kosiorut belyetsek. Mid5n e iioraoru megbisalásQak eledet testek, ssivem égető fájdalma kósott r^sskető ajkamra a ssót atou tudat adja, bogy a dicsóült sai vének erényes értelme orók-csillagként fog tündökölni a stinoiúvéstet egén s a lelkének erején diadalmaakodott nagy stivénelem tissiaságáből páíyatár-aai restére vetérféoy, tissteifii restére a kegyelet hervadhatlan virágai fakadó a k. íme a berlini „Magyar Egyesület" sírodnál megjelenik, hogy a sokssor nyajto'.t úvésti éivesetért tisttel^térsetéaek fájdalmas kifnjetést adva, hoolaanyi erényekben is gatdag as ivedé: elíedú iir-balomra kossorut helyssaea Béke hamva idun ! líten veled!" Alig maradt olt bs«h) kóaytelenül. At Erdúsy-Biba család sir-bolija a drága hamvakkal ai általános réssvét és kodyelet stinhelye lett; fölötte virrssttam fog ai emlékesét, mely soha nem mulóvá testi a gyásst a korán el-veattett, erényekbon gasdag és atiate páratlan muvéstnő sirbalma felett. Fdoyes-kedjék oeki ot- tulnao at őt valóban megillető örök vilá^oaság! A család által kiadott gyássjelentés így hangtik : Frdősy-Biba Nándor ét neje, valamint ErdősyBiba Kornélia, Erdőay-Biba Bálint ugy at Öeste* rokooaág nevében aiomorodott ssivvel jelentik t^lejfhűtlen > est vérük, illetve sógornéja és rokonuk Erdősy-Bib« Eugéniának, opera-és ope-reite ének-muvéssDŐnek folyó évi ss-p-tember hó 9-én éleiének 21 ik évéoeo Berlinben történt gyástos kimúlta'. A boldogaltnak hűlt tetemei f. évi itep tember hó 16-án délután 4 órakor fognak (B*ityáay-ulc*. 2-dik túrni hatból) Hild 8. I a-gy-kanissai tame'ke-téai vállalata által a helybeli r. kaih. tirkertbea a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. As engesstelő ssenl-mise-ál dósat t évi ssept«mber hó 17-én d. e. liDét, mert ajánlat j y g mag;. bi»t. tár- ár tett imé«ke- , jégbistMitit érdekében, minden i Kktdsra nécvo b&siaot hosó. k elóoyö*, éa Ssark. — A ^Gyermfl sieptemb-r 19-én, vasámsp délqtán ün-n«pélyeseD bezáratik. At Qnnepély«aség déluUn 4 órakur tartaiik. Ssepiembar 20-30 ka kon időben a megrendelt tárgyak fexpediáltatni fogtak. As agy hónapon tuü eibalasstás a«eVt történt, mert as elemi tanuM ifjúság taniió ik veseteM alatt ép e napokban jSttek. Stept 14-ig «»gjelent 1398 egyén 94 frt. 39 kr 6*etve és pedig 652 f-Inótt agyén és 746 gyermek. Eladaiot 926 tárgy 264 frt. 33 kr. ér ékben ¦ megrandeltetett 491 tárgy 317 frt. 89kr. értékben. Felülfizetni kegyeskedtek 109-en 65 frt. 98 kr. PéotUrí állomány 429 frl. 42 kr. — Var«*d Upliciaí fordő vaodé-gekltámsa30-ik kimutatás sionnt 3600. — nB«*rlinl tárcsa* Et a ctime anms-. a tárcsa-kösleményaek mely a .Fővárosi Lapok" i é. steptember 13-áa mrp-;eUnt 254 stámában foglal helyet és ftredett Nyári Sándor barátnők ét dolgotóiiraunk tollából1 Abban a kötle-méoyben egy ssinéssnőn«k osainotoa fop-butoriája van elmondva • TagtU Er dóay Kageuiának tragikos haláláról van tsó Est a tárcsát fultábaa olfaaók, da ¦snriot is olyava helyek, bol bisoay-bi-s---i:y minden baciiiua-féssek nagyon asi-c-tiisiaa karbols&vuil. Ss:gorúlib ellen-orsést kérünk. — Ai Erdö*y Bibacftalád fölkért beooünket, hogy vindason barátaiknak és israwóseiknek, kik feledhetetlen testvérjdk: Erdoay Eugénia éiéé jl fájd Tégtiasiességéa éékk y fájdalmukat l réssvétÖkkel eoyhit«DÍ szívesek voltak, — nevökben e hely*o kaasöaa'.et mondjunk — A kesithrlyi önk.tüioltó-egylet folyó hó 4 én » sümeghi tüskárosaltak javára táncsvigalmat rendesett mely alkalommal a bevéti 81 tn, kiadás 22 trt 78 kr., s így * tíssta jovödelem 58 ! fn 22 kr,, mely ftssseg Sümegh város tanácaáhos, leeadó kiosstás vég^'í elküldetett, — Gombamérsears Stabó F. reocs ssidi Ukos és leány* e bó 13 ia \ gombát ettek, miaek kOvetkettében a I leány 14-én issonyu kínok között meg- | ány orvosi ápolásban nem réssesölt, mely retkes gondatlanságén a köaséget terheli a felelówég. — Sárvári Lilmanu István ca k. nyűg. őraag^Daa nmét egyike hunyt el varosunk legtni'-obb polgárainak. A i aagy-kaoissai ás dél-ialai akarékpóasiá-¦akonr a Társas kór és a Polgári egylet épületeiu leng«í gyást lobogó —, as esa- j rekre monő gjáiskiséret fényesen beiga-! solták, bogy a boldogult ugy atártadalmi lint a jó^kouyaág vérén ismert volt. — At a. tol só utón városunk öastea értelmiségi e kiaérle a holtat; kivonult at itt ál-lomásotó Össses tisttikar és egy atakasi katona, mely a koporsónak a sírboltba történt elbelyesése alkalmávsl sir tűse adott. Nagyban emelte a smomoru ünnepély m*gbatóaágát a legújabban megalakult négyet kar. mely a ravatal és air-b'ltnál classiciiB gyaatdalokat ad itt e;6. Eliamerétsel adósunk Hock árnak e ase-rencsés gondolatáért, bogy varo»uakb*n, hol a társadalmi laimtsa^ folytan, minden dalárdái tellépeit nelkülőinunk kell — legalább ily alkalmaikor öntet baissamot praecis é» as ünnepély fényét tmelő gyástdal&iral a sajgó sebekre. Más vá 'osokban már régan dívik, hogy a na gyobb teme éaek üonepéiyesséfének emelésére ily magán karok müködnak kÖzr-; ( • hisssük ia, hogy tolkérésre e négyes kar mésutt is fellép. — A oaaládi icyáasievéi így hangáik: Unger ULlmann Ödna, E'.ek és Sándor saját, valamint as össot rokonság nevében, fájdalom teljéi aaiwel j'lentik felejtheieüen, steresett jó atyjuk — illetőleg rokonuk Sárvári UH-mann István, cs. k. nyűg- őrnagynak, a hadi érem és a titsti ásol gála ti jelvény Btb. tulajdoooaának, élete 60-ik évében t. hó 13-án délután 2 tél órakor a halotti aientségek ájta,tos felvétele után történt gyássos elhunytát. A dráfa halott földi '¦ maradvényai folyó hó 15-én délután 5 órakor fognak Kasincsy-mcia 7. st hátból a helybeli róm. katb. sírkertben lévő laládi sírboltba örök nyugalomra tétetni,! a at engessteló sseat mise-áldosat pedig másnap, f. hó 16 áo d e. 10 órakor fog' a sít Ferenctrondiek egybátában & Hin-deohAiónak bemu'.afatDi. Kelt N.-Kaní-asán, 1666. évi saep.ember hó 1'i-ác. Áldás e* béke lebegleo a stsretett atya bamvaí felett! A ravatalra a követkesó koatorak tétettek: Tissteiet jeléUl Uáy család Henselmaon aiesredesné Ansgy-kanissai társaskör felejthetetlen tagjának R.u Flóra. Tiasteleta jeléuí F^sselhofer caalád. Tiastele'.e jeléül Schifftr család. A nsgy-kanissai vórös tfresst egylet fe-Injthetetl^n elnökének. Nendwích Ctalád Réatvéte jeléül dr. Bauaer Jáuos. Ssere-tett atyának: Ödón, Elek ésSaodor Rést-vetettjeiéül Bo.ua testvérek. DasOLT>ciera 1886. SZEPTEMBER 18-ia rengeteg nép asokott oassegyüiai. Így as ideír is. A mint hallottam itt a ssonssséd- bao es idei bucau alkalmával is agyon* tapooak két- bárom asasooyt, a varromokról pedig I esa hant egy 16 —17 éves leány, ki asonoaí ssórnyet balti A mai humánus kor kíterjnssti áldást bosó . . . működését sok mindenre, különösen st egészségügyre-, 8 midőn a veszedelmet járványos betegséi; nem is igen measte van tőlünk, megenged* hatóság ily rend-ki c üli csoportnsulást éti állat módjára való agyooasoroogatásái a szegény emberi teremtményeknek! Ritkaév múlik el, hogy éten biicau alkaimával néhaoy ember ál-dosatul ne ewék ! — Csak az orvotok ítélete irányadó arra nézve, hogy yalamely gyógyszer bizonyos betegségekben hasznos-e ' vagy nem. Az általános használatba vett Brandt R gyógyszerész svájezi labdacsait illetőleg számos egyetemi tanár nyilatkozataira utalunk. E labdacsok megnyerték az orvosok egybehangzó dicséretét, s kétségtelen, hogy ennek köszönhetik ama roppant cagy elter-jjedésöket, a melyben manapság mint kellemes, biztos és ártalmatlan has-er részesülnek. Lapvexér és kiadó: SZÁLAT 8. Feielőa aterkesstó : TASS ÁLMOS Laptuiajaooos: WAJDITS JÓZSEF .vyilttó r.*) KuszOaet nyíl vauit a*. ¦iadaxoD rokonok, $«me-rösök> felebarátak, t^atAlftek é* egylftek, Talaroint az ftsmes tiiitikar. melyek »zept. 15-én boldoKUlt atyánk t*m**té»*én as utuNú tisxteletet megadni. \ agy rékivét nyíl van Italukkal fáj-dalojunkat cnyhitoi nzivefiked-teL. foitadják bit]n» Loszöne-tflnbet. Vnger VUmann toitvórek. Nyilatkozat. Vonatkozással a .Ztlai Köalöny" 37' számának nyiittér rovatában Ungár , Ignácz ur által kótaétatt nyilatkozatra, eioDDöl kijelentjük, hogy tény, miszerint esen nyüatkotat Uagár Igoácí ur réeiére kiállíttatott, midőn ő a kovetkesŐ nyilat-kotatot kiállította. n!\yilatk(iiat.u „Vonatkotással a „Zalai Közlöny' 35. asámibtn tett nyilatkozatomra, etea-nel kijelentem, tnííturint tudomást siö-resiem arról, bogy a mait bó 8-ról 9-re forduló éjjelen ablakomon döröm-bolűk nem Arvay Láatló, Halis István, éa dr. Sxigetfay Elemér urak voltak ; miért i« eteaDol miodea e tekintetben eilenök tett lépéseket érvénytelennek nyilvánítok és sajnálattal viwsavonok. Kait N.'Kaoitsán 1386. at-pt. 7-én Előttünk Blau Gyula i k. l agár IgaÁcxs. k. Keméar FttlAp •¦ k. D órakor fog a Ssl.-FerenRZ rendiek j **JV~"*' **""*" ¦—"•" — .*'— ^« le'bania templomábao a. Urnák bemu d«M 48.Reg.mena. Mein lieben öchwi. t|t.Ui. Keit N-gy-KaQi,án,l8S6 w-p- S""^".. be.ne Kamarádén. UWa U, imber hő U-én. Áldás és béke hass- *«'««•«<*en &chwAg«r. Istl Rosa ur Esen kölcsönös nyilatkozatok asoo-ban nem hírlapi k'3atététel végett állíttatlak ki, hanem mindkét fél as általunk kiállilott — s a ,Z»la' "~ iában a másik fél réttéról i. azá- -.....------.....--------- ___sé is tett — nyilatkozatot tartozott volaa rai felett !" — Egy sierkettitá5a«)ilk«M« fa» Beifortban as odavaló Journal aser-keasV'jél at ágyában haiva talál ták-Mintba aludnék, békén, arcz-eltorsulái léikül feküdt ai ágyban. Homlokán át golyót lőt agyába, * a halál rögtön ue-á'lhatott. Halála előtt két órával a sserkesztő ; Pigoo még egy f^gyitő törvényszéki tárgyaláson vett réasi, mint hallgató. Ooaan távotva, rendkívül bán kódott a bírói ítélet miatt, mely egy 6sUl leányt sújtott. Etenkivfll semmi iá* okát nem tudják öngyilkosságának s s«t sem képzelik el, mi viszonya voll az elítélt leány hot. — A kolerát illetőié** agg ast ló hírek érkeznek a fővárosból. Ott már járránjuerttleg lépett fel- Nálunk i* jó volna most már, a véss föllépte elóti ? sgytbb stigort kifejteni, n«m a rendeletek kibocsátásában, haaem as szók betartása iránti ellenőiitéabea. A fer-lőtteleoités tárgyában erős rendelet adatott ki nálunk is a házigazdáknak, de még egy«üe*ts*r m t»U uod Schandor. - Ai rlkaidött c»eléd bomuja Brüaoben szöruyü eseitörténta napokban " r FuMer János aevü lakatos a cseléd i«k fólmondott s et as utolsó este a csa íád két éves kis leányával egyszer csak eltűnt a hátból. Ait hitték aétáln iont, de mivel egész éjjel nem jött haza, a >«ü- kéiaégbeesfltien keresésért indultak. Csak máoap találta mag kél fíu a szolgálót, de halva. Belefojttota magát a Scbwarcsavába. Valóasíou, bogy boasuból a gyermeket ia elölte magával együtt. — Eljegyiéa. Horváth János pe-teshási fiatal s lebeUéget tanító, eljegysé magáoak Nemes oépi Ztkál Gyula, léte-nyeí Ügyvéd ur kedves ieiayát: Irmát. Áidáa frígjükre. — Hymea. Récsey Sándor, elónyö-aen ismert fi.tsj ker«skedű és gasdáss Lsteoyérói a mutt napokban Balaton- Füreden ei jegy este magának a bájo* és maveltlelkü Wehner Róis kissssonyt Badspesiroi. 0r«túlálankl — A bucsujáras éUoiatal. 3ü-meghoo minden évben Mária oev*aapjá- Miután pedig Ungár Ignács or neto a vele közölt és ai áltkU elfogadott megállapodás értelmében járt el, éten helytelen eljárásának m-gbirálás4t a kőiöns^g Ítéletére bíztuk, a as ü^yet részünkről bafejesettnsk nyilvánítjuk. N.-Kanissa, ssept. 15-én. BireezkT Victor Blau Gyula Hurváth íiyörgv Kemény Fülöp legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatasjanak bizonyult köhögés és gégebaokna), gyomor es hő- Ifaghiiratiiál. Mattoni Henrik Karinad es Ejest *> K revat »lMtt kaslőttekért oeHUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1888. SZEPTEMBER 18-4* 1084 sa-Hk 1K6 Árverési hirdetmény. A kiaslbelvi kir. járisbiráúg miit ikkr, b.KWáj J-ííMrCI k5.b,rrf tétetik; bog; a délsalai takaréspdostar réasy^ov társaság vAgrebajUtóiak Salamca Lássló Sftpéteruri lakos vÍKrehajtáat asaovedett ellem T«,r<-h.ji« ÜgTebeO ÖOÜ írt. tík« körelelés es járuKkailiak ki.lignin tí-p«tl • oagy-kaoisaai kir. xariéajtték, illetőleg a kesstbelyi kir. járásbiróiág ta-rületen lé»4 ét • Saentpeierun 753 s«. tjk.b-n Salamon Láasló »•»<» álló: 113 hn . has udvar e« kert 160 fn. 874 hrss. kopusdombi isSo tóföi d 242 frt. 1637 brss. hidegkúti rít 24 frl. 837/b brss. b.lsí erdei níoliiiM 36 frt. 1494/b. hrsi. III. asébeli >Ubu, föld 491 fn. 1594/b. hrss. bidegkuti ret 87 frt. 1973/b. hrss. facar-knti rét 26 frt Iy75/s. br.s. facsarkutj aián'ífóld 244 frt. 943 hrss, dombotréti r«t 124 itt torábbá . rokolinji 155 sí. tjkTbeo A f 242 hrss. aki:felvett begy-ˇ ános öreghegyi rtflllöbir'oknak Salamon Lissló illett relé réssére 257 frt. mfgál-lapított kikáltást, miot bec»árb*a é« as alulirt bíróságnál; mégis ssentpaternri és rokoláavi, elöljáróságánál is megtekintheti feltételek mellett es pedig a ssentpe-terari ingatlanra 1886 fe»i Saeptember hó 23:ik napján d#el6tti 10 órakor ssent-péteraron skösaég hisioal. —a rokolányi íogatlao pedig ugranatol napon délutái 2 órakor Bokolányban a köiség hasánál megtartandó nyilvános árreróaen a asúk-ségbes képest kikiáltási becsároo alul is el adatai fog. Árvoresni kívánók tartotnik a kikiáltás ár 10 •/„¦át. ke.tp-a.boD vagy a tOTTioy által oT.dék képeseknek njilri-ni tolt értékpapírokban bánatpénzül • kikuidfitl kesébes letenni, avsgjr ha e* a bíróságnál elosetesen már megtörtént tol-na. ss attól kiállított ssabáljsserO. elis-merTéovt ugyanannak áuaolgáltatni. Kcsstbeijen a kir jbiróaág mint tkkvi hatóság 1886 éri június hó 25-én. 2866 l-l Stodter. kir jbiró ¦ ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦<»¦¦ ¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦¦ E q u i 4 a b I p éUtí>i*to*it<> tártuwág Xer Yorkban alapitUtoll lSítí ben i. te. M-a 911-212.521 In. ,. ,. 169.411138 ír;. az 1885. •évben kötött uj bntoútísok összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt oszUtik széL Minden kötvény hirom ér megtimadbatatláoná vilik. Donáatuli kernlet vesérügyuoksége 277123 — Fischer Sándor urnái Kag.r-Kanijaán. PEZSGŐ '.() •aah raktár Na* j-Kaaii»án FEl^SK.I.IIOFER JÓZ-EF urnái ELŐNYÖS KERESKT! Minden rangú állandó i»«míl)*k, kik a tirvny Utal miMiiittt állaai és su|ái Bsn|fur»k réiiUtfisetéi melletti elaéasa-val (as 1883 éri XXX tör. ci ix^tutl foflslkozni óhajtanak. Iftn Hányta felts-tslak awltétt mindenhol fel^uturk. Némi sáorgnlotB ese'eben tőke és toakuuU! (riiiroj Kiül ihmu! 100 tfta 300 frt. ; kitti tfwkti. | A<ioUtok - i«l*o fogiilkoiii ••yneTe-zétéTel initsendők . flvirMi vtlteliift'térMtÉt A««r és tár-»áku Ba4a»«t MOLL SElDLITfPÖR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás b* ¦'"den dobt«on iM ^, moll A •o njomaU lithitó. Emo porok (Wor« «7Ójyh»tii« nfcktct t$oaor- és bt-1-b«tegiégek. emt^*l-ii déhemének, aUestb^jok, ^yonorsHrc*, dUKali*. n»jbmj, TértnluH*, »r»nyer <¦¦ % léfkttlftufélíbb nSi b«teg»éf8k ellen évüs*dek <>t*. folj-tODOWtn oöt^kedő elu-¦eréat>. o résxe>AL — Y.%j eredtrti doboz '¦M"'1"' auti- Raktárak Mkgjrarors-iK miod n DevPirtetebb gyÓgj»iert4- riban Cik Motl-file k-miméur kérendő ¦OLL A |yé|y«nré>z e» kfr Mvari uílUU, Bioi, Simtt TicWaabei 9 NapotiU uétkaldÁi utinv.:t tneUett. 2 dobóul! keveaebb | nem küldetik | Mtzfeétnt MOLL A. artMZ Bénbn 1 Cl5 fojtUIküii^omniil foET« m fln Moll fde ScidliU porai ig>*ii jó hauut fTtkorolDsak ; ismarem est p^yssAr ¦ mi niit'tikorTsV ¦ kÍTáüok •irtf mi vél y t-««k a ftjomrot jívá é* fit kűcnjuvé tenik. Steiaka Jai F. l-;k/.., Ho; MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ LegjMtbedirzMlitzer és minden meghülési betegségek ellen. öa* txilodt, hainindeo QTej MOLL A. védjen'1 '" «láirasát »iicli KflsaT*ü7. c»ux. mindMnemll ,estas*|rgatás él bínoliinál; bnrogatis aiakjában minden úrelen él .étnél, daganatok íjnlladasánál Beliölrs 'i««el Yejyit.e rígtü" romnUét, hánfii, k5l.k« el naameoéiotl. Efy irs« ára k*uaa<atl itasitaaaal 80 kr s i Raktárak as ors-i( mindea ne«eaetn ijór««rtár é» aiványáro k.rertedésb en Caak Uoll-fele kéititmenj"ker<i,d SJOLL A lyéayuiréai os. Ur iivari uálllti Bécs. S'sdl, Tieklaitei 9 Kini.iii MOLL A ijógriiíiíii urhos Béci. Kitlsó Moll-Kle franuia kínai él sója Tidékpmea bibetlenol ollkodik. KQldjőo nekem 50 O.Te«'l, mirel as emberii^ septaéfere kt- iletet fihajtok urtani magamnál Mély tiisteletto] 2720 3—52 Hantf lr.lké*x Micbolupbar. Hirdetmény. A vízjogi tórvénj (1885. éti XXIII. t. ez.) 189 §« valamint ezen torvény végrehajtása tárgyiban a nagy méltóságú foldmivelés -ipar- és kereskedelmi és a közmunka és közlekedési m. kir. minis-ter urak által egyetértőié^ m. évi deczomber 31 én 45<>8ÍÍ. száoi alatt kibocsátott altaiáuo* rpndelt't ^7. § a alapján felszólítom a menye területén fennálló ráiművek e« vizhasznalati jagMitványok tulajdonosait hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt 1887 évi január hó I M napjáig nálam írásban matassák be. vagy pegig Írásban igazolják azt. bogy viziműveik 1866. évi január hó 1-jeótabábo-ntlanul feonallanak a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sérte. nék és mint ilyenek az illetékei hatóságok által károsaknak találtattak volna. — Megjegyeztetik, hogy a bejelentések a vízjogi törvények 191. § ának másod k bekezdése értelmében bélyegmentesek. Kzeo bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szotuló vizimunkálat tulajdonosára kiterjedt, tehát ömócési. lecsapolási. ármentesitési, ipari-vállalatokra, malmokra, továbbá ayil-vános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre eg)áránt érvényes. A kik jogosítványukat igazolni neui tudják, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek : azoknak vizi-roüvei az idézett törvény 191. íja értelmébeD nem létezőknek fognak tekinteni s az ily vizimüvekre nézve a vízjogi törvény 163 és következő szakaszai és a hivatkozott általános miniszteri szabályrendelet 3 — 32. 5 ai lesznek alkalmazandók. Zala-Rgerszeg 1886. augusztus 28. Svnstlts Benő s. k. 2*03 3-3 .üipio. Árverési hirdetmény. SWADLO FERENCZ í í Bl/IIAPEKTEV O VII U Gyára : ker-. alsó erdő sor 3. szám Aj*nlj» B»abad.lai\tott. mjt»I»D. óomlik<dó iá r redőny fit haiiám lott ariélItmezből ; to*ibb» ••*b*d-lmi.íott B az-cek ét Br*c*k»-féie töltő é-> stellöit«té»i kályháit. TaUmiot közpinii fütc-> bfrendciénfit, tajkt stabadnim* »¦«, riot, egy v»g; lobb helyiig náioára-rooly utóbbiak külóDÓBio '.j épil>eleknél, .Bkolákoal. kórhásakoal i;b. m ii-lSstetéMel, v*gy ••ellőne1 é* nélkül igen csélatKriloD alkalmitshatók' Ajánlj, továbbá v-»l«mennyi »• épitéi asakmib- tartotó muD^átt, ugymioi; épület-, mö-, é» Bterke*«ti lakatos tégttl é* vakolat folbutó R^peít kuvá-c*o\t v»iból muakáu. ooooooooooooooooooooooooooo o o o o A Szt. Lörinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt q k'iályi kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-l<ór:nci Q vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy q Istvándi vendéglő és vasárjog minden javadalmaik és terhe Q ikkel folyó éri Q szeptember hú 38-án kedden d. e II órakor Szt.-Lőrinczen a fóbérnóksegi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887-ik évi január hó 1-tól 3, esetleg több évre bérbeadatni. Az árverezni szándékozóit * kikiáltási ár 10°/.-át az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek. A bérleti feltételek a fóbérnőkségi irodában bármüor megtekinthetők. Kelt Szent, l.órinczen július hó 15 én 1886. o 8 8 O a 8 o O O OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOO 2838 9-* A lőlMriiökscsr ¦tatakartyik é< köttséfvetvwk bérasatve 17 — 52 OOOOOOOOOOOOOOOOüüOOOOOOOOO Bflkmakk árverési hirdetmény. A raszinyai nrodalom részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az 1500 hold területen levó bükmakk a raszinyai, perkoti és segovinai erdőkben ftlyíl év 1886 szept 19 Hl 3 Oraktr délutú ai urodalom irodájában nyilvános árverécn el fog adatni. A többet igérók dönynyel vasnak. Kaszinván. Kaprocza mellett. 188G. szept. 9-én. q 2S7O 1-2 AnuriHlalom iga*gató*ága OOOOOOOOGOO OOOOOOOOOOOOOOOOO NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE TökéUtes tápszere csecsemőkuek és gyenge í:verutekeknek. q&- 'Etg-y <a.ot3oz SO kr "W Disz ok-levél. AEANY- „ Számtalam ÉKXEK ^^^ bizonylatok 'öbbfelfl S^m^ÉÉS^N^k t-lvAr-iH^a orvosi kiállításból. *^ | tekintélyektől GYÁRI JKGY NESTLÉ HINBI SÜBÍTETT TSJK ¦V El«y doboz SO lcr. ~^S Főraktár 0»%tr ~M.agyaro r*uág réamére: BERLYAK F. Ffi«»llioffer Jíiiff <¦ RoienMd Adolf kír^mkcdí a»5« 6-10 uertár.iban. 1O Araiy érm ét trútm jelek •Liebig 1O Arsjry érem éi érem )<*l«a\. HUS KIVONATA Cantral Depot aer Cooipagnie Liabig für Oesterreich Ungarn: carl BEKCH i i ósL HaflileraaleB. wie\ l.lolMe9. Kapható Nagy-Kanizsán: B »enfeld Adolf. Fessehofer József, Marton és Huber, Prezlmayer és Deuuch. Marton Adolf, Mándák öy. gyógyszerész, Belus József gyógyszerészeknél. 2871 1—6 O00S J FEICHTINGER .1. f i d-d öveidé intézet Harrachgagse 3-5 Gracz. Ezen intézet több magin tanodával van összesSttetésben és a váro6 legszebb és egészségesebb részén van. valamint igen jó tuaoyaggal rendelkezik. Felvétetnek oly fink. kik tanulmányaikat az ezen intézet-tel összeköttetésben álló tanodákkal végezték, vagy kik közép iskolát látogattak valamint a keresik akadémia tanulók :s. Az intézetben felvett ifjttság .elett minden tekintetben igen gondos felügyelet van. Betfeitustni naponta 11 -12 ig. Wajdits JótseJ konyvw/omdájál<íl tíagy-Kaniisán.VACY-KAMZSA, 1886. Szeptember 25 El*fi*etimi ér ¦•* é»rr . . . 5 írt — — i EiYSS. •**¦ ¦¦ *r HIKDKTÉ8EK bi-,»b>,» p-tiuorbut T. aátodsaor , niail'-D tjTáhbi i'irert 5 kr NYILTTÉRBEN . rrM.k^ut 10 kr*rt v<H-tt«k M :i cstiri illeirk mio<itn ecy*akir ,,t-i. .eri 30 k fi>-t«.d5k ^j'-jMt tjfjif/iiuii/ii c; 3O-iit szóm II ZALAI KÖZLOHT Huszonötödik évfolyam. sae.l«m. i*axét illetft k fp~Ka nizná n v-cntMlva levelek i (itatnak •!. Kútra ttt vittra i A nagy-k nizsai ,Kereskedelmi Iparbank', a ,nagy kanizsai önkéntes tűzoltó egyltt, a .zalamegyei általános tanúé-------------'--------------------- -'•. " ."» * «"«' kisdedntvelö egyesület', a .nagykanizsai tiszti-önsegtíyzö szövetkezet', a .soproni kereskMmi s iparkamara' nagy-kanizsai kűlválasztmányánai hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. \i Ulolal ' II. Állítottam. bogy az iskolai zászlóaljad intézménye a t. lanitóegylet jif»-lit» szerint nem valósitható meg _ Nézzük izére az egész határozati jarasiatol pontonkiut. A javaslat 2. pontja kívánja, togy a leendő tanító mar a képzó-iniézelben nyerjen oly katonai képzést, hogy iz-iiiual mint őrmester lephessen a hadseregbe. Sok mindenféle kívántatik ma a 300 frttal díjazott szegény néptanítótól Nem el^g, hogy az bizonyos fokn allalano; műveltség mellett szak ismerettel birjon, hanem amellett tudjon kosarai kötni, gyalulni, faragni, sdprOt kötni, értsen a lomb-fürészléskez. legyen praktikus méhész, jii pomologus, gazda, selyembogar-t-tetó s az Isten tadja még mi. Most még ez mind nem elég. hanem le gyen őrmester is! — Belátta a kormány azt, hogy három év. kevés arra, hogy valaki lelkiismeretesen eló-készuibessen a tanítói nehéz pályára, azért-felemelte a cursust négy évre. A tanítónak tehát 8 évig kell tanulnia Most meg ez te legyen elég. hanem ki-injuk, hogy a képzóinté-zeiek alakíttassanak át, vagy bövit-lesseoe'* ki hadiskolákká, hol a nö vendégek nemcsak elméletileg vezettessenek bea hadtudomány alapelveibe, banem gyakorlatilag is katonákká képeztessenek s pedig ngy, hogy azok azonnal tiszthelyettesek lehessenek, tehát a képiúintézet legyen tisztiiskola. Paedagógia s hadtodomány! Szent Isten, mi nem lesz még belőlünk! ? Idúvel táu minden, csak .... jó tanító nem. Nem kívánom tehát, hogy a kép zúintezeti növendékek a hadtudományban oktattassának, mert először semmi hasznát sem veszi, másodszor meg a mai körülmények szerint lehetetlenség is. A kinek tetszik, fog laikozzék a hadtndománynyal príva-tim, de tanítót kötelezni arra, hogy tanulja ez sok is, lehetetlen i», mert arra kevés a 4 év. Kibővitni acur-sns tartamit nem tanácsos, mert sem akad egyén, ki 8 — 10 övig tanaljon, hogy 3Ó0 frtos fizetésre tegyen szert, inkább malnrál s nyitva előtte a világ Sok szül6 e pályára adta gyermekét, mert ment volt a katonaságtól, most ha a képzóintétet katonaiskola lesz, a tanító pedig őr mester, nem tudom: hová jutunk ! Azt csak nem kívánja a t. egylet — ezért mondom, hogy nem elég a 4 év — hogy az illető tanító, ha már tiszthelyettes, csak k o n y i t s o n a hadtudományhoz, mert bizony az ilyen Unitókból összetákolt tiszthelyettesi kar nem válik üdvére sem a hadseregnek, sem a hazának. De meg kellene akkor minden képzointézetnél alkalmazni egy tisztiiskolát rendesen végzett egyént, ki nem csak .egreczerozoi és káromkodni tud"\ hanem a hadtudományban othonos legyen, mert különben nem érünk czélt. Ugy ám. de hoi-nét vegyük? A jó katonatiszt bi'ony katona marad, mert ott jövője van, a kontár itt sem használható. — Könnyű belátni, hogy ez idő szerint bizony valósithatlan az intézmény. Igaz. hogy hízelgő nagyon a fiatal emberekre nézve az a díjazás, mit itt követelnek, .őrmesteri rendes évi fizetés, egyeuruha-lletmény s szolgálati oldalfegyver." Ez már mis! Nem kell kalapot venni, mert lesz csikó ; nem kell "bugyogót esi ¦ihatni, mert lesz piros nadrág; nem kell czipót készíttetői, mert lesz sar-kaotyus csizma; toll helyett is kard lesz kezünkben! Hm1 így majd lesz tanítói tekintély a rongyos cibil előtt! Hát még az őrmesteri rendes évi fizetés! Ez sem kutya ám! Akkor .trafik* helyett .gubát" v»gy .ver-z&inat* szívunk, szóval urak leszünk s nem kopogta: be újévkor semmi feje mesterember a mesterből lett ó-mesterhez s kívánja a , kontó'-k kiegyenlítését. Hanem egyet kifelejtettek az urak t. i. a menagét! Pedig jó lesz ám. készpénzbe számítva, vagy amogy is, ezt is kifaszolni, mert mi baszna : a parádés ruha is bő talál m>jd lenni hogy nem le<z mit enni, de meg üres gyomorral nem is igen lehet feszíteni! Ajánlom tehát felvenni ezt is a határozati javaslatba. Én tehát a mondó vagyok: hagy jak ezt a katonásdit! Törekedjünk a nevelés terén nemes fegyverrel kivívni magunknak a köztiszteletet, szeretetet és beesülést mindenki előtt az álul, hogy czélszerüen neveljük a hon magzatait, s bizonyára többet teszünk hazánk javára, mintha ,eg-reezérozni" tanújuk azokat! A 3. pontban szól csoportok s csapattestekről. Ez is lehetetlenség. Hát hány község van széles a hazában, hol alig akad 2—4 .Uuglich" ember? Tessék itt csapattestet alakítani! Nagyobb községekben, ha ott öregebb tanító vau alkalmazva, mit tegyünk ? Azt csak nem kívánja az egylet, hogy a tanító — pardoD ! őrmester — minden növendékét foszsza meg testi fejlődésére annyira szükséges szabad idejétől ? Minek egreezérozni annak, ki alkalmatlan? Egyesítjük a 7 évest a IS évessel, s az ezekből alakított csapat-testtet Unitjuk a menetelésben! Kinevet bennünket mindenki, ha ily csapattest élén kirak lolnnk. Látni ezekből is, hogy lehetetlen az eszme megvalósítása e mód szerint, ügyes városokban igen: de a hadsereg áll nem csak a városi, de falusi egyénekből is. És a városiak kedvéért nem fogják a szolgálati időt meg- kurtitn', valamint belőlük külön zászlóaljakat képezni. — Kíváncsi volnék a képre, mit pingáloa .Borszem Jankó *-nak valamely munkaUrsa. ha látná egyszer .Magyarország hövendóbeli hadseregét." — Kívánja a pont továbbá, hogy a játékfegyver kezelésbsni ügyességet éi sajátíttassuk el a növendékekkel. B czélból kívánatos, hogy az illám minden iskola rendelkezésére elegendő számú lőfegyvert s Wszert bocsásson. Pedig én inbább kívánnám, hogy tanszereket adjon, s az egézségtelen iskolákat cseréltesse fel egészséges épületekkel, s készítsen czélczerü padokat minden iskolába. — Feltéve most már azt, hogy lesz puska is por is: mikor s hol Unit juk a növendékeket sajbizni? Francziaországban kívánják, hogy ez vasárnap a falán kivül történjék azért, mivel ezen napon nem lévén először előadás, másodszor nincsen nép künn á mezőn vasárnap délelőtt. Már most, ha mi ezt követjük nem találunk-* belenyúlni a szülők természeudu szent jogaikba? Ki ne osmerné — mondja Klein Frigyes — a minden nagy, de legnehezebb áldozatra is kész anyai szeretetnek természetajándékozta azon Bzent jogát, hogy ellenőrizze magzata első lépéseit ? — Ki ne ismer né az apa ama szent jogát, hogy lelkiismeretesen megfontolja, mely nevel ésmód felel meg serdültcbb fia természetének, jellemének s a pályának melyre lép? S ók e jogukat — ha behozatnának az iskolai zászlóaljak franczia mintára — kénytelenek nemcsak megosztani misokkal, banem attól majdnem teljesen meg is fosz-utnak. Nem lesz többé a csalid dolga, hogy gyermeke ismeretkörét azok alapján, mit az iskoliban tanai, bővítse, a gyengét segítse, hogy a szabid gondolkodásra serkentett gyermek fiiul ébreilő leikébe az isteni gondviselés iránt való sze" retet és bizalom csiráit hintse, hogy megértesse vele az ősi erény s rend becsét s ókét a szülői irint való engedelmességre tanítsa' Ilyes ha-szonulanságoki a nem lesz idő ezen tnl, mert szabad idejében egreociroz-ni kell menni, hol szüntelen azt prédikálják neki: a födolog az mikép tadja, hogy Magyarország gyermeke, s mint ilyen csak jövendőbeli magyar katona, azéi t legelső sorban szükséges, hogy katonai fegyelmet Unnljon ismerni, mert azt mondják az iskolai zászlóaljak védői, hogy .mint a gyermeket előbb ' férfivá fejlődő hagyni s azután okta'ni abban s arra, mit már gyermekkoriban elsaji-titott volna magának örömmel." Ha a gyermek az iskolából jó, nem a családi tűzhely felé irányit-vák többé léptei, hol a gondns szülői szeretet várja, hanem a tornatér felé. hol puska, kard vár ríja. Meglesz majd adva a szülőknek az öröm: messziről nézhetni, mint masíroz, egrecséxoz a gyermeke, a Unitóból rögtönzött őrmester katonai tempóra, cifrábbnál czifrtbb káromkodásokból spékelt egetrázó vezénylete mellett. S ha megjó a vasárnap, szügségtelen de lehetetlen is lesz, hogy a szüló templomba ki sérje magzatát, az isten házába, hogy olt föld; s mennyei boldogságához egyaránt szükséges erényekre ser-kenteasék, okuttassék az isten, a haza. a szülő, a felebarát iránt való szent kötelességeire: hanem puskát ragaa a fiu s dob, vagy trombitaszó mellett kivonul a szabadba, az erdőre; tanul lóni, bizton embert lóm, hall szent beszéd s szent ének helyett. melyek emelik nemesitik a fiatal lelket, puskaropogást s káromkodást! — Oh! csak tépjük ki merész kézzel kegyetlenül a Saul nemzedék szűz kebeléből a hitet, a szent, a jó, az igaz irint való kegyeiét s T á r e x a. K r d ő s y Eugénia esalékktvérr. EgJ SUllti fájl? KUK lUl* lagJOg ... A .Nyittwwek" Mi. E|y virtallitk. K«rdad: ".ulaíojid «la,»i!j alM*«illa«n? Neot iunen nagyság : X ; Q«T«d !¦ lagytt u I iliftj D*m J*r bálokba a férje,' oh, a*t ne csodálja! Ljua, ottkon elefet táae*ol, aaiat ífitvöl oo Kérdés Mért. botv sémáinkat ssoisi taaitoi akarják? E | y ir.iuik te **fiajt é* gaatUfot ii - lá»d: U«rt bononu-LQiiod- anUloMtk tUetik. ó kumikui var?, mondja, ki tifi jatuaii látott : Mmt hó*, bar knkoi ii ji McyokM k&cncuuk. Di) ié albiaihr UiDtUnaek hóiolj. a divat barsit aiab »IUbe. BsJ> »°C7 erinjewek Unai Ma mb ditatM Milyenek a lányok?*) Ina- Weber Antal. „Ssékee-Fehérvár, Sessthely, Ks-niasa, C<ák torny«, P«tt*a, Prágerhof, TriMst. — Teesék becsalni!" ordít p* ranosol&lag a nonductear, a ueogetyüa kettót utoek, a publikum rohan a w^gga nuaboi, belökodi egymást a coúpeé siük ájtajio, még ide-oda *%j *%j elkésett halandót dugnak nagy aietre be, nem kis boesoaágara a már beaaalokn«k — és akkor *gy jó aejyed óráig bámulb»t ki a beketrecaelt n«gyé>dama kösooeég aa ablakoa, ha,caak valamslyik jámbor utas est » kia kilátó helyet U ba nem dugja a fejével, megfordított pouturábto Oitnpíi-mentesve a teié tekintdkoek. Mikor már as a csendes saongái, tneiyet ai utasÓK elbelyeskedése, bestéi-getéae idés elÓ, kesdstét vess:, ak kor asoktao én bessállni, ha éppen alashat-oékom raa. Néhány huiaaasal megvásárlóm a vaiBti carberoa jóindalatát, kikér-desem : ttl e vai«hol valami jóravaJó iár-aaaig ? s a felvÜágoeilathot kép«st ssál-lok egyik-másik coupeébe be. Miot mindenben, agy a vaaaii ooa-peébsn is legjobb a kösepeo, a második oasUlyr; mert ai már elvuásbatUn téoy, hogy • rasati indohas tarhása a górom báskucáanac. As elao ossiálya vendégek s conducte&rrei —, a oondaotear meg a harmadik usstálya vendégekkel górom-báskodik; hanem a má.od.k ossuij kiváltaággal bír. — ebben as otaaók egy Babér Samu. ' *« *• w»««a (• Km Imstly mér n előtt 4«tt«1 B«f- Upaakbaa; d« n6j W! áilfoi »i.mii bÓTit<4, igj biSriuttea to kosoljtk. nini I górom bukód oak; ai ember '•aaa geoir elooadhaija miuden gondolatát, — a tudat, hogy rnáaodik oaitályu coape^baa vagjuak, slTessi a kimondott •sarak elet. Budapestről Weoete'ba raaataitam. Swkou elósetM kérdéstmre ast njertem íeieletül, bőgj «g/ máaodik oastálju wa-gonba egjr Öreg oo 4* *gj fiatal leáaj asállájoiu el magát. TermótM eaen oda njittattaiM be. A condacteor igasat beasélt Egy öreg Misoajtágaak t* «gj fiatal sogár terme'.U láaykáaak lettaa uiMÓtáraa. A beüBÖlflk feleok, fiirketiA tekiatefel aes-tek rajtam *égig; at öreg aaisuojiig látható boaauággal fordult as ablakaik ét ildrósiesemre »emmit oem felett, s lánj •lig halbatólag mosdott egj kösdajos bon jourt. Leültem és viMsaneslem társofiimet. As Öreg ¦& arcsa beesett, halráay, beteges volt, talác hogy aoaál jobban ki-•astje a leásy &di, róseá« ssinét? A gör-ay«dt elhisoit te«t mellett oly kedves ellentétet képesett ragaoyos, déicteg alkft-lával a leásy, bogy kiig g/óatam beteli sí a nésóaérel. Ilikor msgioduH a Tonat, bemaUt tam magamat a hölgyeknek. A mama. amint látogató jogyemröl meg odia, hogy Jegesay Anbur a oevem, a hogy mérnök vagyok, ig*o ieköielesó.eg bókok felém, a leáay meg netnéaek termési«tébes bi , asonnal ktWiüd i.lt a diacarsaara. Néháay ¦aokásot frásis köioaúaö« eimoa-dáaa ntáa felTStteteu áJtala a kérdés: .Hilyeaek s láayok?" — Eát bis ások ig»o farosa tersm-ié**i as Uteaoek, édes nagysad, Szessé-ijssek, öakéayksdok., haUlmM&odók, s asereleaiboB sees osak állhaUŰaaok, de válagktósak is, hamisak, osapodárok: a hisvlgéaért, a sok sxép udvarlóért étok halók és mindenek telelt drágák son.k, aki altai ók —s aki fialtalak sserstteuk. Uram ón téved! A Dók inkább pél-dáoj kepei as erény nek éa önmegtaga dásoak; ••eretoeí, de csak egyet ¦ eséri as egyért képesek hóai v»gy m«rlyr-ba Iáit kaim; est aa egyet követik dioso«éf-be, nyomoruságba, paiotákból a gttny-hókba ¦ a gonybókbol a palotákba (ect aa egyet elhtssem, bogy isivesea megts-asik,) s hogy valami beasámithatlao oae-kéiységbe kerülnek, arról már tenoi nem lébe;." — De kérem Kagytád, nekem minden állitiaom bebisoayitáaára arfumen- naim vannak. — .Nekem is.a — Tehát mondja e ókét, Nagy iád-C«apa fttl lessek, a meddig bessél; de elóbb engedje meg, hogy egy csigaxettere gy aj tsak, — asen vedély as dohány só - igyok. „Férfi gy-wgeség. Teaaék.* N^gyaad nem asukott dohányosai? — „Nem." — [geo belyeaen. Nem is aaainoy-aak v»ló as. — Nem aassonynak való? Mioó sértés! Kérek egy cugarettst.* — Aasaonyi g'engeség. T-)S«éa. -A c»'g«retiek égnek, acoupeét a füat kellemes illata tölti be, s vonat monoton sakatolása hangsik. vUram térjünk a tá/gyra." — Ateogedem as alsó taót, Nagyiád - .Hiadendtt a férfié aa aUó lépés.- — LegytiB. Nagyaáda Hi férfiak ugy sem lebeiUnK önökkel nemben ogye~ bet, mint hogy mindeobea engedünk, — Látott öa már aaép ieiovt, Nagyatd? — Öa épea nem hiioieg. uram. Udv»-iiM ember igy kesdeoé: Ssép \oiur. kinek kedre* arvooásaiD as élet üde iáogja é«, sseioébeo a cailagok ténye tnoaolyg , termetének plastikai aiépaége iulb*l*dj» Venu ét s ölében *.i éden m.odca g) o-ayöre, a Tub.U árDjekáo.k. minden bó'dogságft telt*i»tható....... teh&t éppeo oljutssép, mint Öd...... Én pertae •sijj'l, •semmel deba-tálnék, késs«!, lábbal meg geaMkulálnett hostá, hogy a> nem ugy van. Oo *soob»o caeo-deaen ^I&vodoí asaebtükrét a idemu'a'-oi íeltm, kogy gyöfódjem meg — é« Dekeo> pirulva el kellene halhatnom. — Ds oekem aiaos sseblükröm. — ,Eh, meojan.....* — H» saep lány killd binnüo--ot, evvel mindig ¦* ran kifejezve, bogy mar»djank, — saólLam keityümit Ubusva. Különben, hogy ügyetlen^égetDet jóvá tegyem, *gy kordési áü'tok f«l, amelye leletetet iám kivÁDok. M -ndja N*gyaád, ran *¦ oó, amelyik nem asép, vagr leg«-abb mag&t ne UrUQáaanak, a v>a e atép világon m»», m>nt a ao, ki-véve asoka'. Akik nera atépek ? .Hát eo^sm melyik catfgeriába ros?' — .Terméaseioaen m. le^sset>bik'oe * BAatán mi as ára ennek a a»gy bóknak?* — hgy osók. - .Csak egy? Nem ia drág*. Majd as, öreg mamám kifiseti" fi lelt C4<os«rfL a<i-vetéssei a leány.HUSZONÖTÖDIK ÉVTCLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 25-éa tisztelet érxuót; csak fojtsak el kebelében az etxményi iránt táplált nemes érzék gyenge csiráját; csak öljük meg szabadsigsieretetét az által, hogy ébredő lelkét a katonai diszcziplina nehéz jirmába görbít jak és nevelünk belőle uját lábán járni nem tudó szolga nemzedéket ki folyton kész mindenét alávetni egyes tüzesfejü zsarnokok semm szentet sem tekintő, mások jogai lábbal taposó energiájának; bizonyára faragnnk édes hazánk jövendőbeli polgáraiból oly katonákat, kik em bertclen keg; etlenkedés s baromi ságban tnlteszoek majd a történelem minién ilyoemü undort s megvetést keltő szomorú hősein ! A gyermejáték-kiállitás bezárása A helybeli .KisdednevelÓ Egye-sület* által rendezett a lapunkban már több alkalommal emiitett és kellőleg méltatott gyermekjáték-kiálli-tást szept. 19-én zárták be. A kiállítás erkölcsi és anyagi eredményéről, valamint annak lefolyásáról hű képet nynjt a nagy gonddal szerkesztett bezáró beszéd, melyet Bátorfi Lajos az egyesület lankadatlan bazgalmn titkárja a bezárási ünnepély alkalmával mondott el. Éppen azért szükségesnek látják azt egész terjedelmében adui, amint következik: Egy hónapja mait, hogy e helyen * .KiicUdoevelő egyesület* által rende-x»tt .Gyermekjáték-kiállítást" megnyitottuk • íme elérkesett a pillanat, amidőn at Mimé hóditáaáról, működésünk ered mén jer ól Hámot adva, a kiállítást bére-keaaiük. Iamert dolog, hogy egy általános értett *ssme iiolgálatába álltai — társadalmi kötelesség, de hs ex mima Demsel^ létünk egyik őrctillaga, ugy est tüodófc-16bbé tenni ¦ körülötte a tornyosuló homályt elütni nemesek rideg kö'teleMég, de lelkűak édes vágy* és tsivérsetünk meleogeiŐ boldogsága E tudat *dti erÖn-ket, lelketodétünket, ét bistotitja * sikert, a diadalt. Valóban a nagy-kaniasai „Kisded-Egyeaület" e kiállítat rendeseiével ét Istennek bál* ! elért lélekemei* eredmé- * nyea működéivel tényleg megmutatta «' kisdedoavnli* magaastoa eatm^jéa'-k aíap-érseiét, bogy as'ítitán btsai, nemzeti; — m«rt a hism ipar iránti Toottimai, nem elbaogtó »fÓT&l, de maradandólag «mle-kesteti (trgy.kkal igyekezett a kiad-.-dek ativéle plántálni amegvagyutk győ ¦ódve, hogy több gener»tión at ujai tan [ virágaik * hasai; ip»r iránti figy-lem éa i tseretet. Er-bÖl láthatólag elaó sorban as Mimének a asivbeni gyÖkeresiséae Tolt ho Mindek a csak aaatan as anyagi aiker némi e'érése. Magasttot önérsettel vallhatják be Itten ea emberek elölt, hogy feltatt itáa- dekánkat, tttveaen tett mnnkáatágankat várakozátónkon felüli gyümölosösét kísérte, mert nemotak helyben • vidékünkön, de távolabb otŐ helyeken is igény teles ennénk álul hódított a magyar ipar. — Váljon nem-e lélekemelő ered meny *¦ a vívmány, hogy ságrábi horvát-tartományi iparm útiamban nagy menyiaégú magyar ipartárgy hirdeti e téren is ferteayképettégünket a külföld del ¦ at esekért kiadott öasieg benn maradt a hasában, holott, kiállításunk ren detéae nélkül legnagyobb valoanj Üteggel, •őt bisooynyal a kültöid nyeli ei. Továbbá Trietst, e oagy teogeri kereskedőváros e kia helyről átállított nagyobb menyiaégü magyar iparterményt ölel világkereskedelmi csikkéi kosé s saintén hirdeti eat-ménk diadalát, lörekvéiünk iseréoy gytt mólosait, Dr vegyük a dolgot más tiemüve gen is. N>gy-K»nist*vároa ritkarohamu haladását a messse külföldön is ismeretet kereskedelmének virágtáta moiditotta |I5; es képesto symhílumát s ennek foly tán nyert elismerést a viharos küsdel mek kötepette pbonixként meg-megújuló afiui ereje uánt a nsmtet joDbjaitól ; es bistositotta önállóságát; — tehát otak hagyományos iotentiű vesérslte a K.it-dednevelö egyesületet, midőn a hasai ke reskedelem s havai ipar eddig kicsiiynek látasott, pedij; méltán figyelmet érdemlő .Gyeruekjaték-kitllitáa" keretébe illő s vele rokon tárgyainak ismertetésére ¦ kösvetitésére vállalkosott. Eqdelfogva nemcsak hasánk, de tfi-¦eteten Nagy-Kaoistaváros iránti ih tetérsetünknek adtunk nyílt kif-jesést ténykedésünk által. As egy hónapig tartott kiállnásri ••ea 24 kiállító jelenlkesetts tényleg retstvett 22 kiállító 3872 darab, illttv otomtg vegyet tárgygyal 2988 frL 50 krsjctár értékben. Eoből a kiállitát időtartama alatt megvétetetu at ostaet 12 csoportban 1051 db. 289 frt 10 kr. értékben t meg rendeltelett: 352 db. 243 frt 19 kr. ér- ftíeglá>ogttta » kiállit&at ma délig 1586 fi letett teljeaitó egyée és pedig G93 felnőtt ét 893 gyermek, fitelre öat-iteteo 101 frt. 95 kr. Tiastelettel megjegyesiftk, hogy t n.-kanitaaí iakoláa gyermekek réasére »¦ 5kro«belépti jegy 3 krrt, a kit-kaDÍtaa-itk ré^aére 2 krra ttállittatolt Is; aiámoa tsegény gyermek pedig fíietéa nélkti ereattetett be. Ai öattn látogatók léttsámát jóléUk-kel 2000-re tehejük, mely oly léUsám, hogy kiálliiátaok e tekintetben ít élényeinek mondható. M«gje<ene«a]ktlmáv.lU2-ea 72 frt. 98 kr. feiüfiaetni k^g^etk^dtek, melyekért ei uioo ia htiáa köetónetet nyilvá-Ditttak. A névsort b*r id<Megeaen » belyi-Upokban kosolia*, »noak id*jében atm-téo köiöloi fogjak telje* atámbtn ét meny - g Pémtári állomány 477 frt. 16 kr. TütetM kép^t tdni » bevétel ét k:-adátokról et ünoepélyet alk»Iommal még lehetetlen, mórt k megreadelétek lego«-Kyobbréttt utáufít«téMel eatkötöhetnek. Igyeketni fog a bitotiaág mielóbb teljét asamadattftdm x-gyetülelnek ez ntioni nyiltKD ai érdeklődő ntgy köibotégotk. S ettél midin bálát k6azÖQ0t(Lnket nyilvánítjuk «. titvet pártfogátéet ét be-caet megj^lenétQ'kért, — t kiálináat meptüatnek jelentjük. Viaiaaadjuk e aaerény helyiaéget ta-Ujdoaképem oaéljántk, a kisdedek m*a-heiyéoek; es áratUnal játasó t játttTa taoaUS ifja tsregoek, hogy t hit- ét erény útját itt még találva, a mankáteágot éa rendet meguokjtk. A ttülökote. Uljebb-vklókat tiastelve. hasát ét nemsetet ate-retve, a legidkép Itteot imádva lépjenek majdan t nagyvilág ktttd'.rrére a mint munkaaterotó a munk»beo»ülo egyének a tártadalomnak baaaoot tagjaivá legyenek. Végül lebetetleo ai agy nevébaa tiattelet teljét k Önön etet, bogy ne nyil-ránitaak mé? »ion jelleme* ét fár»dbat-lan arnők éa nrakoak, kik odaadó mun-káMtgg*.], páratlan agyhatalommal oi&> köd ve aometak ti etime diadalát mos-ditották el6, b>aem k megjelent kösöntég iránt kiváló figyelmet ia unutttani baa* dólkodtak. kulónosen ts egyoeftlet et idd tteriati elnöke Vidor S*muoé,arnő fogadj* Attiate kösaone.tlnket imi lankadatiaa ugy baigóiága — ét fárftdhtutlan késs-•égéért, mslyiyel egétt idó «Utt ügyünk iránt viaeltfttai meg aem ttant, további Trctier Hibtiy atásadot ur, naint egyetö leiüok tevékeny gondnok*, Oatettly Antal vároai ellenőr ur, mint agyetUletiink ritka bmgalmu pénttárnoka, fogadj ik as ügy nevébeu at egyettllet hiláa kdatöoe-tét butgó ténykedéadkért, aokatoroi fára-dalmtikirt! Leljek miod«nnyi&n — velem együtt — örömüket at etime diadalán é t asép likereo, melylyel t haaai iptrt moEditvt, Nagy-Kaniaatrároc rétaéfe «z oniág elótt eliimerétt tterestefc. Adja Iíten, bogy ti itt elvetelt kii mut'árn)tg bibliti lokatágu legyen t édet hasáukbfca íme leaylegeaitett ettméoei — » hasai ipir pártolása é« terjetatéae minél asámoath utáaaáart találjon. Iateo velQok ! Tisztaság. — Mértékletesség. Két oly kellék, mely a tetti egéts tég s így as emberi élet ientartására hatékony befolyást gyakorol. De ki g-ondoi erre olyankor, a midőn ennek megfigyelésére — pia ne — ttigoru megtartaaaara ok nem forog fenn ; mikor magunkat jól érettük s a tetti erő hanyatlásáról avagy esetleget tetti bajokról nem panaaskodhaiank. Xgai! miért ia gondolna a gtsdag a tsegenységro s at aprótb-nagyobb betegségekkel nem látogatott arra, bogy na ETua gjOrsan vall tha<ja fel kellemetlen -ostsuliét a legjobb egészségei is j nagyon könnyen érhet bennünket ve. aséiy, ha magunkat kellőképpen nem óv juk s Természetünk megengedhető kivá-Daiaiiira oem hallgatunk, testatervete-tünsre nem vigysuak. Pedig c*afc akkor Iá'juk. at; mily drága kincs as egétc-seg, midőn ast tŐáak valamely — nem asive*«n látott — vendég megrabol la. Ekkor astán kapkodaok lübös-fához, de a gondatlanság követeli áldutalát. ^ Sokan mrg ugy okoskodnak : hiá- vsUó a nagy vigyása", hiss agyú ----k méri ís'en, b* akarja. — Joliebet mindnyájunknak torta, éleié Isten kesébe vap leiéva, de minden embernek égett-tégi keHŐ ép*dgbea való tenUrUUahoa ta- jit egyéaieége éa rigyáttta aokbtn it fkotaájárul. Már pedig at egétatég elomosditá-táaak ¦ fenttrtitantk két legfőbb eat-kAte a tiaataaág ét mértékletettég. Láttuk cttk *gy»nkint. A tiaataaág at embernek már fogto-Utáta eltí peroaétfll fogva foatoe ét el-maradbttatlan tsaktégeeaégévé váUik t S >ST ¦»««ˇ « lt • ké*óbbi ifjú éa férfi ; korban kttlöoböao váltoiátok a módott 1 tokban, milyenek a gyakori fQrdéa ét oa-; pookinti motakodát. Hogy fontoe aiarepet tölt be a ÍÜr-dét, moaakodat aa ember életében, ast könnyen átláthatjuk aton tapasztalatból, hogy teatünk ctak egyateri furdée után ia ] mennyire megköayebbal, tót aokkal vi-; dorabb vidámabbnak érettük magyakat Már mott tekintve íincai haatnát, hogy : a fürdét követkestébea tea lünk póraaai a a por M egyébb rátaáradt anyagoktól : megtiutb'váu, aaokon keretf tül at elpá-;rolgia tokkal könnyebbem akadály nél-; kíil tor:éahe;ik « miután a «ér a beoae lerakódott gótoittói ét aalaktól megtititalt, a vérkeriogét köonyea végeskeli tontot mAködéaét. így vagyunk a motakodát-tal ia, oaakbogj ennek nem asabid tölti letéten történnie. Nem elegtéget asoabtn otak a tett tintán tartálával beérnönk, htoem ennek a környasefe ¦ mindason tárgyak éa be lyekre ki kell terjetskedaie, melyekkel k5« vettan Ttgy köt vetve éríotkexétbe j jöhetünk. Ehh«t Urtosik a icobak gyakori ttetlóttetéjte t t {ebéraemaekoek gyakori váltottaiiaa. Hiaten még aa oktalan állatoknak ii Qtgj aerege - már ötitönuk által ve-tettetve — titatáo tartják mtgukat • fétt-keikb?atemmifélepinkot megoem tűrnek. A titsaaág tmár erköleti tttmpont ból ia nagy nerepet janiik i gondot megfigyelétt köveel. A tiittatág eréoy, melyet nem lehat eléggé b'Ctüloaak. Hogy hottsat é* antató ne legyek, áttérek tárgyim második rétiére a méi-téklelettégra. Semmi tem bottalja meg magát a* ember gyenge tetttierveaetével tsembeo jobban ét éresbatőbbia, mim a könnyü-Séggel folytatott méVtékteleDaég. Sokaknak ak*di már torkán v«gy eaett ki asájából aton falat, melyet a már ugy>t túlterhelt gyomra elleoére — legényei próbaként — ujWl rigóiimai alá helye- L-üg-)16«i6r ii tehát evetben tartiuak mértéket; asm ait ét asért együk a mi i mert van, baaim aaért, bogy éhaégun-ket C4ÍlUpiUuk. Aki etea rendtstbálytól eltér, Bokttorot e«eib«n drágán fiaetbeti meg árát tnnak, a mit külonbin elkerülhetett volna. De k&lönöaen at iratban a foként aaaeate* italok mér éken tal vaió élveaététól óvakodjunk. Nem áll at, a mit tokán tarUnak, bogy ilyen - oly*n járnak: igyunk s addg igyunk a míg benne tart. Már inícabu leg't itt i ctak itt a mér'ékletteg. Ab evét ét ivat köveiketiében tal-terhelt gyomor nyomait gytkorol a teát egyébb Mérveire ¦ gátoljak aaokatműkö-ábflo; f-nakad at emétsiét, beáll t hirtelen való rotetullét » n»m ritkán a hotttat a fájdalmat betegtég. AUalabaa véve a legtöbb bajnak keietketó forráta t túlterheli gyomor. — Teringettét, est jól adta, de a bi-teigét caak tetttík .Tehát 6a ctak hitelgétböl mondja, hogy atép vagyok? Akkor hát nem vagyuk ttép, legalább ön előtt nem ¦ Ne teledje el Nagyi -d, bogy minde-nik&nk t uját állitáta mellett kQtd. 0n oehettél, mert én ast mondtam, hogy a hiteígét tetitik a övvel kapctolatban ait hiati, hogy én nem tarlom önt i»ép-n»k. Ha így volnt ia, et Ön elÓtt nem na-merálbtt, mert tudja, hogy van ember, tki előtt Öd ia aaép. A» igasaágórdekébeo asooban kijelenlem, hogy én önt gyönyörű ttépaek ulálom. ,......Ét.....?" kérdé leaujto tekintettel a leány . — Férfi a at ero, — folyt alim »o-¦olyogvt Öreg mamáját ott a tarok bt n elnyomit ti álom, ti akkorákat kxVliDgat, mintha httárosoit asándéka lenae nem nyngodoí addig, mig as orrával meg nem üti t karmantyajt alját, fi miatta tehát bátran átölelhetném est a aaép, kar-cau derekat, meiyet ti lom catk a kartámla araastoa mérete válatit el, — megcsókolhatnám est as édet, biborpirot ajkat, mely oly keteríi feleleteket tud adni nekem — ét es a otók eloémiuná a kiáháat, ami különben ia hiába való volna, mert hangját elnyelné a rohanó vontt dÜbÖrgéte : — étén est nem tettem; ojm tettem pedig a»eri, mer: tudom, hogy att a ttép ajkat önmaga togja nyújtani csókra ¦ et at ót termet önként fog elém jönoi aa át-karoláara. — „Ön uram, talmeréas.' — Képselegni isabad. — , Dahát mi mott sem rólam, — hanem a lányokról akartunk betsélni.a — A lányokról ctak agy mondha- tunk helyet ité>e<et, ha a férfiak felöl el-1 fogú Itt Un véleménvüuk v«o LataaNagy-1 tád, a férfi*n* complikáltabb labyrintb,' ' mint a rómaiaké volt. H* valamely leány képe e tömkelegbe befétake.te maga-, axt ona^ntem élet aem b*iál ei nem távolítja.' Sokator mi magunk adjuk kősébe aa Ari-| a^ne fontlat, hogy valahogy megtalálja a ki járót, de vs mind haasoalalan, Nekünk jól eaikr hogy a leány képe ttivünkben él,, , álmainkat édetiti, a fáj, bogy nem »sab»- j dalhatunk tőle. Ai'>áa tok férfi^yenget^gi magyarátható meg tbbó! ia, bogy önök aj mi csontjaikból alkottattak; mert ?"t \ könnyelmű férfi akárhány taép leányt lát, ast biati ét talán jogosan hiheti, hogy es ai ő Oldalbordájából jött erre t világra, tehát tulajdon-jogot formálhat bottá. .Mondj* catk, aáoyttor formált már talajdonjogot?" — Hár o mis á shtrmincsháromtsor meg egy féltter. — „Félaser? Hogyan?* — Ugy, hogy még teljeaen nem it-merjük ugyan eg;mátt, de átért $ ittte-ret engem meg én ia aseretem ot. — .Attán ki as?" — H» kiváncti rá, JBegmoodom. — nHtt mondja tn«g* — Öo tt, Nagytád. — BÉa?' — Igen. - ,Oa aért engem, aram." — NemértniD. E moodáisal: .Szeretem önt!" nem lehel lért^ni; bt aton-ban mégis aértve érái magát, hát mondja viatta, — btstotítom, hogy én egy o*«p- Ipet aem f. gok emiatt haragudni. Vagy >nék |nekem bebísonyitaoi, hogy Ön aem as éa oldalbordám. — I Ssane;. A leány eltitkolt moaoly- gáttal nétett ki a folyton ráltotó tájra, ea a m»ma bó mgátan mulattam magamat- Néhány p*rc« multán a letny feje fél<g jobbra, az nnyim felig balra fordult, iámét aaemb" oéalUnk egymájaal. — Har.g»ik még Nagyaád ? — A leány ram aéseu átokkal a oagy i mélyen fekvá fekete nemei ve. 1 Etek a! tündöklő éjtetat gyémántok épp oíy hidegen tud ak nésoi, mint att ily hideg1 roll a felelet: ,Nem atokátem haragudni.*1 — Es ignn taép öatÓl, Naftád. — teleltem t hideg itemaagártól elkedve;-leiedvfl. A leány éatrevette e váitotáat a paj-sán moioiylyal vette fel a megttakadt beaselgetét fonaUt. ,Öo att mondta, bogy t lányok ha-miaak ' — Most is ast mondom. — aHeg bogy ctapodárok.' — As ia ígat. — .Púdig láata, nincs htmittbb meg etapod4rabb esrn a földön, mint a férfi BSiT." — Nebántaa Nagyaád a férfi ttivet; véiketik, ha ott testi. A férfi tsentely, melynek legtitkosabb rejtekét is benépesíti a aterelem ét at emlékesét. E sseo-télybett annak a leánynak aa arcsa as oltárkép, akit aseretúnk; ea elé járunk imádkosni uéma keaervbnkben, es oaen-get a Islkiiameret tttváo, ha tiltott útra térünk ¦ mintatömj cflltt kórülboroogja a ttentély legszentebbjét: agy ttál fel fobáiiaak e képbes, m«iy elé a taerelmea tekintet gyajt ör*k, ki nem alvó oltár tűse — De a uftknAI ? Ugyan meg tad-ná-e mondani Nagytid, hány albamat lehetne megtölteni a fotographiákkalj Még tok oly otelekvét ét élveset v&Q melynek kelleténél való lulhajtáaa vég teles lehet. Átért mindenben otak s*ft*. aégl eleink legnaagkiváotatóbb kiel«gl_ ít tarnak stem előtt ¦ ne iparkodjunk ingert t vágyat k«l<eoi asoo dolgok ir»n:_ isiyeknek ssüks*g«t nem ér»s*Qk « t.. naljuk meg aackatiakább csökkeaeui semhogy fokosni. Caak röviden érin'ettem ai eg^tzaée atnn fókellékeit, melyeknek ssígoru mef-taráaára éppen ma, midőn a mindem, által rettegett vendég: t fekete asszony legkötelebb van hossánk t ajiónk e,íti kopogtat — t legnagyobb itü kiégünk van. Jámbor Károly Levél a szerkesztőhöz Kedve- Barátom! Nagy meglepetéssel olvastam magái leveledet, melyben ama hangulatról voltál tsivea értesíteni, melybe a „F<iváru«i Lapok" f. évittepL 13-iki ^54-ik stámá-bta kiadott berlini tárcsám a nagy-k»ni< sasi kösöntéget helyeste. Éa a „Fug-getlenség"-et nem olvastam, itt díbos m.-kalmam hosaá. Köttönöm at érdekemoes becse* lapod 38. iaámábaa kiadott ox:-1 atkotatot it, amivel nekem jó s»olgiU[0; tettél, minthogy a nagy távolság miau nem lebelett as én nyiltthotalom&i rog-tön kiadni. Leveled vétele atán hzobo.j írtacn nyilatknsaiot s .Fővárosi Ltpok1-nak s a BFaggetienség"-nek is, se lap^k eddig már biseoyoyai ki is adták. Hogy neveseit tárcsámat hogyan lt. hetett ily módon félreérteni, asas ily sódon felfogai, ts előttem épp oiy taisiT. mint a körülmény, hogy ama fogbutóriit Istenben boldogult barátnőmre: Erdótj Eugéniára vonatkostatiák, holott én aO-ban nem est k róla, de M»lecskynéról s pesti opera tagjáról ét Brajnin atstonyrói, a varaói op«ra tag járót is írtam. Éa a neveseit fogbistónát, mirva^y kél hét elöU röviden előadva olvastam i berlini lapokban, de éten ugorks-aaiaoQ-ban ujságkaíuának tartottam; később egy társaságban annak valódiságáról m'ggyo-sód te m, b mint mulatságos bmtorttt Oith-aóiiin»k felU)állam. — Esennel kijelentem, hogy a ae*esolt íoghutória nett tartotik a mesék világába, as valósággal megtörtént, egy as idegenből Berlinbe jött német isinéttnővel, ki itt alkalma sást kéretett, de nem talált, s már eí is utaio'.t. — Ka ugyancsak a aFi>városi-L»pok"-ban nem régen kiemeltem Erdősy Eugénia diadalait a isid padon »Ly premiere felkaímával, s a kosiunk fennállott ig»» baráti vÍBsooy sem eDgfdie volaa meg, bogy vele ily tréfát üssek. E nyilatkozatom ctak stoknak ssói, akik eogooa N*gy Karnisán nem itmer-nek; mert arról megvagyok gyót(d*e, hogy a boidoguit müvéttao c«tladj«. bt-rataim 6* ismeröaeim részérói ily vád >-d-gtmet nem ér, ők ast rólam fel iím tét--leshetik. — Csakhogy némely lap, mestersége tterint a iavarosban rsert>t halaasoi és 'iga: ott is, hol a tors capísa amúgy ii teiisgatta a kedélyeké'. Ea ennek folytán as ilyen nemtelen vádat határosottaa Isten veled 1 Óieló íg*s hived: Berha, 1U86. ts-pt. 20. Nyári Sándor melyek eredetije már at öo fiatai ssire- ben ia ideig, Óráig élt ? — „Valami harminctat; aaoknak it jó aagyokaak kel.eoe lenniok." No lám, ilyenek a kiaaattoayok. — BBuctaoat uram, én nem kitastsony, banena meoyasatooy vagyok" — At mára terméssel rendje, Nagy-¦ad, hogy a k'tatssonyból menvaasaony — a menyaatsonybol attsony — at att-atonyboi ntgyaatsony —, t ntgyaaasoüy-ból eltet —, bogy ne mondjam vénatt-ttony váljék. Denique, ti aaasony osak atasoay marad. — Gratulálok. — B&öasönÖm.'1 — Síivoaen. Aslán tsereti vőlegényét? Mertet it nagyrítkatag a lányok tál — <— A leány Ötsaekulctolt kexeit halmot keblére taoritvi, olyan b«ntL hóség gel mondta rá ab igent, hogy égessen megüleiÓdve nyúltam a fcactók atán. — Saabad tudnom a boldog halandó éi? —^ „Halúbicsek Bódog." — Költőiét névén a.-.t meg k«U adni neki. Hát a tulajdonol V — ,Oh, uram, ast én önnek ásóval elmondani nem '.adom : mily jó, mily odaadó, miiy gytsgéd es ai én Bódogom. As t t sere tat teljes »ggály, melylyel minden tettemet kitéri, mélyen értő asive, mely egyedül c*ak ertem dobog, as a asellemi tentÓobtég, melylyel gondolataimon aralg, egésaen magakhos ragadták, lebilincael-ék lalkemet, asivemet, kesémet Elválá-aaak pillanatában is egy oly gyönyöro, oly érse-emteljet költeméoytiri napiómb. bogy köny nélkül alig vokam képes H-betoani. Ólvaaaa, aram." Egy kta taeb-jegysökönyvet adott ' át, melynek elaÖ lapjára volt irva i-z»rk»->Ub betűkkel at a kérdései költ<mén} aÉdet kia tubicsam. Lelkemnek halványa, A ativem nyogalíoá: Elvitte t káoya. Nem, nem, nem, tohasem Volt ily ragadmánya, Furdaljon, forduljon Fel a tolvaj kánya.' •Ugy-e miiyeo mély értelemre v*IJ e néhány tor it ?" — Már, mdjaNagyiád. es valúbapf^-ltég«t buctuazó, — aióltam— vtMia oyojt* vta notiat. Éa máraok minden-féie bactu-atöt olvastam, de ilyent, teesék e-fc*" Nagyaád, még nem — „Ugy-e nem?" kérdé örömríp*" t leány. ^Tadtam én, hogy ai én BM^ gom még sem oly ostoba, mint a mii?00" nek kinóf." E-re astán mind a ketten Mkicttg-tunk volna, ha alany egy eroa sikoHással karjaimba oem étik. As álmából t"-ln»dt m»ma öntudatlanul, nagyra nyílt s*«<»•*" kel bámslt egyik helyről a másikra. — Bitonyoaan megint kóve; teWt* a tinek^e. aiért sokként ki * locomo»i*. — lólttn » hirtelen m*g*41át folj1** ölembe k*rült leányt elóaaör ÖBkéaytele-Btilmagagaboatsoritva asatáo vitasaeo**l-ve helyére. — „Nem tör eaitemmibsjt? .Nem," volt as ijedségtől elfuhtdó haogon adott valata. — Sserenctn. Én jól megctapinD a koponyámat ICnnek a tótba ojto'.t »^'-vát népségnek sohasem jön meg at «*•*-at ilyesmi fi nála tréfa. Ha most rtla»> magas toheten vagyunk, hát igen ««•' des«n feküdnénk egymát mellett. (Vifm kovatkatik.)HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 24-ío CSARNOK ^Folvtéa véfs) ^Micsoda? Kolera?! . . . Nojtseo ^kK "oi's talankba ast a ráaosot pofáját, avaid eligssiijuk a kocsija rudját !' imi--V8O «°l1 Ambrus gssda, ömgeskudl. Ét csakugyan tokáig nem látogatta Dée * szennaiakat a kolera. A petti ujt»gok kürtőitek, hogj jöa , fcu erra . . . jon«kol«ra! Már itt v»n J"um«b»o ! De bi»' a mi jó tsennai nejeink nem hallották asi meg, mert btt .(ujsag'ói ct*k annyit tuda>k, bogy as löoexecuüó oem Ujsag. Ösoolótt a temérdek cirkuláris as ér elól járóságbes, bogy épiUeaek tobar eltA aapjaibao kezdeni Nagy - Kanissáa — Uaod-k Gy f afegváltóhos' ci na esett „ ,^_, - lalánotan kedveltgyógyssexéss* —amist bálijuk — megvái tfilQnk. A gyógjaur tárt sladta Ssörctök Beláttak. Akad r« Diodurn • torekvA fiatal g-y ógysseréat távosását aajoálatial registratjuk. Eljrgvaé* A blbli j Graabaam gj A belybelyi ,Neu és cég egyik tagj*: Neu ár. M g gy gjá. eijegyeite Feiieabarg Maaó-tsoaibal-belyi DagjkeretsisdA bájos és «¦ rétit mii-tó teáoyat: HermiDi kiiatsooyt. Edő Ei véssofl y ' Eugénia eíbuoyt mü arcaképét emlékül ig*n sokan ák b óhajtották a aanak bessersése iráot megkérték Ny árj Sándor berlioi honfi- dístaabode1- a kolerának, baeet^aa m«g I tártunkat, ki a müvéssnÖBok iega óbbi ¦ bosas*au»k karbonsavat stb. aib. jféoyképét meg it rendelte Kuotsemdller L>d c»ak .1 kaieue még, hagy egy W udvari tétiyképéasoél (EWden-Badea-,ea ¦••booDai bitang jebuseotonk, mint ban.) A. féoyképéas as aroképet sok-Ki a kukra, basikótépi tenek! Nem el lek ssorotitván, Wajditt J ó s » e f " könyvkereskedésébe küldötte. Akik tehát a feledhetetlen muvétsoo arcsk#pét em-léküi óhajtották a óhajiják, iu megtse- ?rán»k mini aonak as Öreg ttidónak : reshetik. At arcsképról még életében \r,TK<* Jóna»oak, aki bébe-hóba megfor- maga a müvéssuo, ugj anoak itmer&tei dui » köruvékea táotavak gebéjével, cai- it aként nyilaikon**, hogy «s leghubb i t.lvigájivalt ast kíáltossa : aVt- arcs képeinek egyike^ d vargányát! Jl*rtbátiiUng gj , ai4Doaiak tóba sem hallottak hírét mái .'icnek ba.at! tnaa baia A B*l»ton mellekéről halakat bord, é E — Hoffmann Kórtál a jslat pa*-dagogiaí írótól és tanártól ismét egy *r ¦ eseket aruig»tja di»hi« vidéken. Est a ' deket* fftset került ki a sajtó alól. Már la Kurel« Jón*«i gondolták tubát • jó ssen- - puntbsB is említettük, hogy ne vetett DMiftk. hogy vetiede.met boi a nyakukra. iro a „Ztlamegyei áhaláaot tantMtaiet" A boldogtalan stidó egy n-poo as- '• rf«*i, ZaU-Eg-=ruegen Urtott kösgytt-tia •aerencé;len«égére bedoctógóii a fa- i létén, egy igen •.került ét a.jű. teuséei |UUB> j ayÜTánititokkal fogadott feloiTuáat Ur- Noaxa r*jta! Ai emberek Tatviiák- ;tott : „A tanuló Ujuaág aiellem i ka) as aaacooyok csirokaeprükkel, lapi-' kor a eret ttége" ciiman.E nagybatáau tokkai felfegyverkexre rohantak as ut-' felotvaaást moit külön füsetbno n kiad a. csára, fenyegetve: ,Ba ne gyere uidó!" Megrendelhető a uerstaél. Nem it ketel- Á kit gyermekek nrtak, jajgattak; kedünk beone. bőgj a jelei müvet min-,J»j. j»j, <"• kolera! . . ." Jdaaki ügyekeiik megtsereaui ; mert ab E»el astáo > »'gé.iy Kolera JiQo.t bél oemoak ¦ tanügy tér6-i, bacem a u^j eujatiiették, bo<y tüstént megfor- asülAk it nagyon aok taomaágoi meri -oü>t é» »ág!atott (már amiat egy tanta hotn-k «• ontaerü neveléat illetőleg. Erre pcbe Tágtaibat,) *iaa*»felé, látván éíetéoek ] pediR • íerdo D5Tolé«i elvek jelen iiomu-venélybeo forgatál. jru korttakábao ^aony-bitooy nagy amük- ,No, — mondogatták Után a falu rég r*n. ¦¦ " többé | — Berlinből még néhány é> dike* t a elhunyt Erdó»y üugentát tsépen jsl- adatot kaptunk. Ny á ry Sándor lbb s .lesei. — id« ugyan nem gytin b< , Korela!' Jóaá* pe<lig üyforman okotkodatt: .Sü, itt m*g c«ak muath khesd'*di magáth as antbiasemi(b>smtu ! áaej^eJekri I*- T«kintet«« Kövér Dániel uram te-itiBiéíyiM földbirtokot Somogy vármegye marcsolii jaraaanak X beiytégeb«a. Édea apja táoUbiró lévén a .régi jó' világban, miut md'jmányoa férfin egyetlen gyermekéi, a kia Dani orfi1. u müveit emberre akarta neveltetni. Tek. Kövér Dániel aram ilotő.eg h a kis D*ni ur6 egynéhány évg koptatta a —l gymoaiíum kiiasöbét, t ott ragadt rá vaUmi tadomány a görög én római bitióriaból i». Még ast !• tudta, bogy a bajdai !*goagyubb bdlc e Sokratat vala. Vala . . . Vala pedig tek. Kövér Dániel uram-uak nemeink úri kaaiélya, hanem »ép it, moíjnek fóditaét egy .ast- ' képesie-Voit ei«n becéea néaet'-b«i ritka asépnégtl saamár. Fúiei rőtötök va-laoait, termete dili, — egytsóval asegéts állat remek példánya volt nemének. Ki volt tek. Kövér Dániel uramnak it kedvenc* •Samara, meri mindig igy dícse-ked-tt, tanulván egykoron a bibliát: ,Es as «n 84-)relmea •Samarám, klboo nekem kedvem telik!" És bugy kimutassa „ssamá.'ssere -mét:" egy vándor piktorral le is piagal-tatta s a m.chaelaogelói festm*oytasob»ja dtatéúl kifuggotsté. A .Somogyi Híradó" esi mű b»tilapban húis arany p» y»dij*t is tOsÖtl ki egy hymnaera, melybon u ő ruka tsép ét Besse« at&mar* mogenakelteeték. Hetvenhat íutUpoéia nyuj-.á ba köl-teméoyéi o pályásaira. (Magam it kóiluk voltam.) A babé't éa buss aranyat a pőt-teodi kántor nyerte el ilyesimü ódájával: ,Ob ssAiaár !" • mely Így kesdÓdék: nS*am«r*k szamara ..." — Ls volt ben-ot asép-to írva a ssamárság eredete a paradicsomban, a betlehemi tsamarak stb. Kgy sió mia: isis: tek. Kövér D»-uieJ ürmm minden dictótégbon rétteaité kedveocs allatát, a néki eme kiasasikus Bevet adá : Sokratea. A tasmár Sokra.et pedig bájos fu-vAiahaagon ordítosá: „J, á, i, á! . , . Ki hitte volna, bogy a nagy bölcs ne- t egy il g i nemes évtaáaadok mui gy j ily profán módon dehonettálja I Vanitat VkDilatum! B. B öirek. — Nagy villamlát rá d6rgé» volt »-pt. 22-erol 23-ara meoú éijelen, a haj-nati órákban, melyet -xuun nagy eaoaét követett. A> id/járát eaen gyön viliosaaa valóazinQleg tieltetai fogja a ttOretat, melyet ked^wi idíjárá* mellett ot*k ok- baráiunk megislugalta legutóbb a mfl véasoó volt bási aassooyá1, a ki att tö söUe <s>le, bogy a lövés megtörténte utál íasoayu fájdalmakat ssonvedbe*eit, mert feje, haj* teie volt földdel, purral és galy-lyal, amibÓl ast lehet követkestetni, hogj tsép fej-s a Kínok kösőtt tokáig vooaglott ama bokor tovébea, hol asomoru tettét elkövette. — Mikor a Charúé-kórbásba átállították, magános tért, lel tilt as ágy ban s m*ga vétkese ti le, mi kosban io-duULotao sióit koroyes«t«re, hofy mért vitték ed*. »bol senkije tincs; s rögtön lakáaára akarta magát viietoi. Szeretett voloa a jó l i ou Imoí, hol kedvet ce> ládi körDea oly ouhoniataD, sót egéaien otthon ét este magát, ahol tseretettel árast, tották el. Lelki világára féuyt vet as « körülmény, bo^y gyakran eljárt a berlini kath. Hadvig-tempIbmOa és Qagybso Oste a jólékooytágoi. Nyáry bará ankat mi Bt a berlioi magyar egylet titkárát, aoktsor kérte, hogy tsegényhoufiiártak- oak adjOD belátáaa tterin: ket, miket ó megtéríteni ígért. Jótékony* tágara as ia jellems6 vonás, hogy meg kossoruibol ít segítene a tsegéoyekel. Lakása gyakran a tengernyi kottoraval va-óságot viráglugat volt. Mikor a virágkereskedő elment hossá, hogy a virágokat ÖattetiötŰ drótokat ne dobja el ; 6 niveten megveasi: engedett i kérelemnek, de a kapóit Össseget asonoaj kiost-totta a stegéoyek kösötu Egytser csupa drótért 45 márkát kapott, a saagények n«os kit örömére. — Ami jegyesével Stracbwils Adalbert gróffal v»tó visso-ayát illeti, téves a lapok ason állítást, mintha as móbbi időben rajongásig •törette volna; t amas njabbi fésyea hátaasági ajánlató- aem .fterelme*1 miatt utasította vittaa; B-csuletesaégo kény-tseritette a viatiautasitatra, mart ssa-vával ét stersódéaileg le volt kötve a grófnak, kibe* csak akkor ment volna. f*rjhes, h*az határosottan kiváoU *olna Nyári barátunknak maga mondta, hogy a kóanyelnvi, tivornya életű grófot meg- utálta, de g köti bos- j gy buayátskodot meg a grófi, de kold rokonok akarata előtt; hogy a muvéss 1 k ká aá. At esetleget lakodalom utáni napon o rögtön megvált Tolna a gróftól. De es a hatsontalan ember, aki ily nemet télikkel játékott üsött t gjerkocsmodra koldus no egyen kénytelen elkövetni a nagy kár-póüátaaj járó ttersódéabontást, oly váddal illette, msly egy becsületet magyar a öt a bittot halálba kergéi. As ot'a-lí proL lelkéas it ast hangsúlyost* bu-tuutalójában, bog; a a é m e t ttüs naton !ó helyseiben a sírásban ét imádtábban k,."esett ét talált volna vigatst, de a boldogult ilisetvérfi nagyar volt, ki gyorsan érett tervét rög Lön ét babusát aél-kÜl hajtotta végre. A oém*t lelkest asa-rai jellemsok a aétaet aókre! Hát a grófocska meg aat hitte hogy Erdósy osa-páű tsinétsaó, ki a vád súlyát aem fogja föl t talán kacsag fölötte. Ig&a, hogy aa|4 frL 50 kr.) mely lehetővé teaai a rend- i a vád tok eaetbea jogos a tsiapad bi- jtsern*, alapot Uaulátt, ¦ néháoy füset \ sooyotkönayed gondolkofátú ni-köreiben | kedvelt aépd-lókból, átírta Állaga Gésa de es uttai — fájdalom! — áriatlao " " virágot étinlett ét tört 1b. A kedélyek B«rlmben még nagyon isgatouak a as Ogy még; oem tekinthető befejesetnek ; •sept 17-éo iabb rendbeli párbaj eiénés- tek még. Hogy asota tönént-e valami? ujabb iddósti^aiól várjuk. — TŰI volt saept. 19-ét dél utas., a Magyar-u csában. Leégett átrober nevii földműves lakhass, pajiájaavgy aséoa-kasal. A tftt keletkesétéuek oka ismeret Un. Tusoltóiok derekaton m okod tek s igy sí került nekik a tus térj <»d étét meg-gatu!nL Db a földo7Ívet-oasiály úgy es Szerkeszt*! Ozemtak. y gy alkalommal, mint a maitkori (a Garay-utcsai tus) alkalmával feltuoő kösónyi tanuaito:*. — A járvány kórba sak föláliiUta iránt aundonüu eróaen basgólkodnak. Nálunk ia állítottak fel «LJ*l ¦ moat már be ia van reodasve. Van benne 4 ágy, a iiUkaégee kéaal«t«* kel. Az ápoló mar elfoglalta ott helyét. Éppen aa iránt akar tuok fe!ssól*:á*t írni, bogy es a járvány hórbás, ha a k\lera epidemikot jelleget ölt, nem leas elégtég^t: a íme „Vetsp-rém a laptártuok bif«i kötött olvassak, hogy *Nagy-Kan\M$a várót is épiuttnagy köittéggd egy nagy jiroánykór Adsoí, msly járvány idején *«m Utt itolgdlatot m*rí a Uffiseginyebb ember i« inkibl eltitkolta a betegségit it meghalt, hogytém a jirviny-kórh*sbakitn<«tt« volna magit. E*t tapasztalva a hrtótig, a jirv<ny kórkisból kaéMÍrnyíi csúult.* igy van es ásóról tsóra at említeti lapban. Nem tudjak: hunnan merítette í t. laptártunk a tenti adatok t; mi előttünk *s eg>«s olyan ujiiág, melyről otak ast tudjuk, hogj nem történt mag- Mert hát városunknak van egy óriási köakórhása, meg van óriási hoovéd*iakt*nytj« ; esntán épül m*jd egy tsiutéo óriáti kassárnya a kösoa hadsereg béli legénytég asámara ; de a járvány-kórhása úisony csak akko-rácaka, mint valami orsiága ti bakterha*. És mi attól tartunk, hogy a járvány kiütése esetén a már fólépüit, de még el oem foglalt honvéd-katrárnyából kell majd hamarjában jirváay-kórhuat rögtönosni. — A fertőt leni test nagyon hanyagai vagy egyátalán nem it teljesítik vá-roaunk legnagyobb rétsében. Ellenőnséa-tel tulajJonkdpen a mndőr-tiaatviaelők vannak megbisva ; de esek annyira tal vannak terhelve, hogy kellőleg ast nem teljesíthetik. Est mi it belátjuk t éppen átért ast ajánljuk a kosegétstégugyi bisott* tágnak, hogy válaasssanak maguk kőtől minden kertli«t aaámara egy vagy kéi detiaíectőri, kik a fettótlenitéat a l*b«tÖ iegssigorubban teljeaittették elleoőrissek. — A .Katbollkus .NeB-baral' czi nii lap aserkeistősége rétierői tÖlKéreitünk a kövevkeső uyilatkusat közzétételére : ,A "Kath. Képbarát, esi mii a általunk téléven át fentartott éa tserketstett lapot esennel végkép batsúatnek nyilvánítjuk. F. é. augatftus hó folytán kiadott utoltó tsámában ugyan abbeli reményünknek admnk kitejesétt, bogy október 1-ével ismét folyuthatjuk kiadását, de ason Óhajunk ét t írek restink, melynek telj«-luléaére e reménj linket alapítottuk, hajótörést tsen vedrén, ily ként a bittó* anyagi bukásba vetető kUsdelomtöi vits-•salépünk. A lap asoo titstelt pártolóit, kik félévnél hoatsabb időre fis«ttek elét kárpó láat kiváunak, kérjük: ssivet-kedjenek ast velünk egj levelesöiapon tudatni A sokat p«d>g, kik meg d vagy félévi megrendelési otstsegirel hátralékban vannak annak mielőbbi tsivet beküldésére kérjük, bogy belőle, legalább ü liŐ káóli klé j gy as r«eüeg telmeruiŐ kárpótlati ket fod'tsfaeasak. Nsgy-Kamsaád ó S éS 1886. gy tsept. 20. Hajgttó Sándor, éaSsaiay Sándor, mint a megasünt aKatb. Népbarát* oimü lap, volt felelőt aserketstÓi ét kiadó-tulajdonosai.*) — A ezimbalom «* tt>gadbatlanal — Mindetekről a műit éíben már hoes-st.«bb»n it mwgomlékesiünk ltpunkban. As ujabb ftlsetek (nevesett tsersötól átírva mar Rósaavólgyi és tárta (Budapest) itmert seoema-keretkedéaé'ben jt-ieatek meg, a kö»elkéső tarlalommal: ;l-«o fttset) .Volt oekem egy ttép kedvesem," .Tiseohat eastendós éo még nem voltam,* .Szerellek éa egyetlen egy virágom,' „Megérem én ast as idői/ — Káka tövén költ t rucst." — .Nem hallottam volna ily bua haraogtsór," — .Eretskedik le a felhő," — , Ég» kuoy-hó, ropog a oád," — „Kek nefelejcs,' — .Üdvöalfl,- (Svatüct Jánoatol) — .Hej be féoyet caillag r»gyog," — .Hogyha körülölelem.' — Ar% 1 frt. II. f öaet: ,Ast olvastam atéjssaka* — .PaUk partján csipkebokor,* — .Árva vagyok, ninca örömt sEÍvemnek,tf— „Jogát* gyerek ette megy a ssjqhasba," — R&sas, róa»a, piros rosta," — .Le as é«r6l buli a c«illag," Ért*d, érted," — .Irigylem at egi mid árt," — „Hogyha majd a földben nyugatom sib. Ösisosen 16 db. (ár* lirt. 20 kr.) Miodanvi köaoyü modorban gyfioyorli futamokkal, mondhatoi müvé-ssieo áttéve, malyékből elég csak egyet hallani, hogy v>laki a csimbalomtanu-láthns kedvet kapjon. Melegen ajánljuk at érdikeltek figyelmébe. A fuaetek. kaphatok NtgyKanisaán is: Wajdita JÓstef dutan feltsereii bangjegy-éa könyvkereskedésében i». a kisssbott árakon. — A ,Budapesti HirUp' st uj negyedévben, mely most kesdödik, érdeket regény-knsleméayekkel fog ttolgáloi olvasóinak. Eióssör it megssereste kisdási jogát Obnet György a nagy hírű francia regényíró „Akarat" citnQ legújabb regényének, mely egytterre fog megjelenő Parisban, egy heti lapban, t Budapesten magyarul, a .Budapesti Hirlap'-bau, Oh-net György regényei, a .Vasgyárot", sSerge Panine", BLite Fleuron* sib. Magyarortságoa it köskéseo forognak, t ő nálunk mostsotág a legoéptterUbb fraocsia író, t méltán. — A másik meglepetés Rákosi Viktor (Sipulots) egy kötetes humoristikut regénye less mely nagy haladást mulat eltfi regényéhes képest, •oha ennek hatása alatt irta már igen kiváló kritikus, bogy .Rákosi Viktor nemsokára oly humöriatikut regényeket fogi rni, melyek után csak ugy tori magát as olvasó-közönség." — A Popp fele Anatherin szájvíz több mint 40 év ÓU rendeltetik & legkitűnőbb orvosok által, köztök boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sebe tanár is ujabban nagy eredméuy-uyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, agy szintén Schnitzler tanár is a száj. nyak, foghus és szájpadlás betegségeinél- — És ezért sokak számára a Popp féle Anatherin szájvíz, mely kapható Na^y-Kani-zsa minden gyógyszertárában, pen olyan biztos gyógyszer mint né^kü-lözhetlen óvszer lett és lesz mindenkinek, kiaztaszáj. torok és foghus betegségében használta. Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájvíz szédelgö és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti paiaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. — E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és eVe^edésnek örvend az oazrák határokon .ivfll és egész Enrópában sót A mer'iában és Ausztráliában is vaonak cso-dálói. Figyelme ztetiük toTálba Popp J. G. cs. kir. udvari fogorvosnak anatherin fogtap* szára és növény - H 3- Ssdaattt B. leTelét csak oioat vettek ktsaex, egy valati«a kördliaéoT miatt. Már Uláa «1 u kéitflo- kérelme tárfvávaL Ha aem, m>tm«q kOjdOak most ii TudásUsoa aok»t' KQldomeny«t köaaönjflk. .Httjaaiai értet1* (heijb«iL) k .constatálá* ft beküldött e*eki\jUgef megkaptak, dt — fájdalom — mi csak . . halálát cooitatál-hatjuk. KI ii t»m*tttlk sir a kritikán aluliak ¦írjába. Ba még ea U feltámad, akkor a sold-•ég ii bal hatatlan. P P Rtntbafy. E&nQDjak. Ohajáhos ki-pest intézk»4tQak. Meotfll többsaör goodoljoo ráok i.! Straab Pálaak Somog?- C*arC6a. Sm tadjak, bogy kev6a tártad&tmi ildomoaságról tannskodö iev«l»sSlapjáa mosolJOfjunk-* vafy boaaaukodjuDk ? Inkább as eliSt válasstjnk. Annyit aconbaii mL|ría mondunk, hojj .több taer*nr*é(et, fiatal-ember" — mert igv lokaaor oef őrbe Uk fője „Heliconr* bal láttában.' ,A kaatélv töadéf*- cximfl muo ki iának kéxiraiá. én küldjön ts akit a n>>rke«stö*efbe. 8sár>-; deka *olt > Rndap*rti Hírlapnak kaidsoi be i e Mindíka előtt örömmel h*jolac'< nMf. Btrlit A késiratokat é. kfllCn lenyomatokat elkfiidstttlk. B>^rm«Dt«icn cm vettek fel ¦ 47 uagj cerimooiirsl. Uayáa levalot is kapu tSUn a napokban a legkedveltebb t legí ikapo tabb j fOgporara, mely igen alkalmas és hi- Baogssoreknek. Sokáig oem jött divatba, bár seogA-boogó baafrjával miodsoki előtl kedvet volt, ktllöaöten p«dig megfelelt — legrigibb idő óta — % magyar kedóiv milabus haogulatáoak. — Mióta asooban Luit F. teuekiraljet elíő reodQ társai — ujabb beotstá* *t resdtser millett — még taiou képesaek it találtak, asóta olj osgj tért bódit ta agáa»k, hogj férfi*k, nói egjaráot iparkodnak miveloi, s maholnap a iegilegáo«abb 8 legkeresettebb baogtterré fogja magát kinóoi oem csak basánkba*, de külföldön it. Nagv érde távol e tekin- Schunda Vaacs«l JÓstef udvari hangsser-gyárosnak, (Budapes'. Haajvar-utcsa 26 st.) ki ast miodmkább tökéletesítem iparkodik ugvaanjira. bőgj a kik a tnultoraságoa kiáiiitá* alkalmával tiaog-sset-«m a Pintér tea:véreket jaUsiai hallották, oem egy hamar fofják a ciimbalom hatatát elfeJajteoi. Ugvao os*k érdeme a .Csimbalom-iakola" kiadás* it (ára (• Aaoa i t. laptársainkat, kik iatkoaatot & .Zalai ESsiBiiy* utján vessik — kétjuk, hocvtst A d kosöloi ssiveska4}aiiok res fogtisztitó szer. — A SZOkas hatalma az embernél oly rendkívül erős, hogy csak is igen nehezen lehet azt megtörni. Mindamellett azt tanácsoljuk mind azok- nak a kik makacs aranyeres bajokban székrekedésben. stb. szenvedve Bhabarbarát. keserdsót, sulzbergi csöppeket stb. hashajtó szereket használtak : hogy tegyenek egy kísérletet Brandt B. gyógyszerész avájezi labdacsaival s meg fognak győződni azonnal, hogy a svájezi labdacs minden hashajtó szerek közt a legjobbb. -Gondosan meg keli nézni, hogy a Brand R. gyógyszerész svájezi labdacsainak minden dobozán (egy doboz' ára 70 kr. a gyógyszertárakban) meg van-e fehér kereszt vörös mezőben s Brand B. névaláírása ? Minden más fajta csomag, mint nem valódi, elutasítandó. Lapvesér éa kiadó: SZÁLAT 8. Felelős taerkeutA : TASS ÁLMOS LaptulajaonotiWAJIHTS JÓZSEF Nyilttó r.*) legjobb asztali- és üdítő ital, kltfinó hatasjniuk bizonyult köhögés és gégeb&okaál, gyomor- és hő- Ijichurutnal Mattoni Henrik Msbal i E roratt alatt k&ilötékért nem váUal k 1Ü50 tk. 18S6. 1 A c*áktornyai kir járásbíróság mint telekkönyvi hatótág koshirré tessi, bogy Marton Ivác Tégrehajtatóoak Marton Jó-s*ef, Koua Roaáiit.és Katalin végrehajtást at«nvedők elleni 339 frt. 12 kr. tóke köveleiét és járulékai iránti végrehajtási ügyében a aagy-kaoiaaai kir. törvéoytsék a Csáktornyái kir. járat bíróság területéé levó Hl. begykerUietbea fekvő a III. hegykerületi 64 tk. 77 br. ts. a. ingatlanból végrehajtást tsenvedeUeket 4/5 réssben illetA ingatlanakra as árverést Ö61 frt. 60 krbs eseoDel megállapított kikiáltási árban elrendelte, ét hagy s fennebb megjelölt ingatlanokra as 1886. évi November bó 15-ik nspján délelőtti 10 órakor a III. begykerületi kéatégi bíró hátánál megtartandó nyilvánot. ár-v«résen a megállap itott kikiáltási áron alól is eíadatni fogoak. Arveresoí szándékosok tartósnak ai ingatlan bectárainak 10%-át *t,gyit 46 frt. 16 kr. kétspéouen vagy as 1886; LX t cs 42. §-abaa jelsett árfolyammal ssámiott és as 1881. évi November hó 1-én 3333 tt. a. kelt igtitágugyminitteri rendelet 8. §-ábso kijelölt ó*adék képes értékpapírban a kiküldött kesébes letenni, avagy as 1Ö81 : LX L cs. 170. §-a értelmében s bánatpéntnek a bíróságnál emleget elhelye«étérdl kiállított ttabálysserü elismervényt áUtolgálutoi. Kelt Caáktornyáo a kir. jbiróság mint tkvi hatótágnál 1886 April 30-án. Kollártís kir. aljtiró. ELÖ>YÖS KEBEHKT! Minden rangú tllmdó iiemílyek, tt.vtsy álUI awataotdttt állasj-ei t*ra|«fyak rés*ietöiptéi melletti va< fax 1883. é*\ XXX tör. ci. sz*nat) ^tl&lkozni óhajtanak. laM tHayat Wté tBitk ¦tUftl mindaobol íelvétetoek, Némi Bsorgaloa etetébeo tOO egóz 3öO írt. Mm kenúeti Aiánlatok a jelen foglalkosás sasfriev** z&sérel int^sendök > fivÉrvti ysltéiilBt-ttrtsssi Atl«r ét tár- PEZSGŐ FE!«SELHOFEK JÓÍSEF urnáiHÜHOSZŐTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY US6. SZEfTEMPBK 25-í. MOLL SEIDUTZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Őszi gyógyítás Téli gyógyítás írni Arii hl minden dobomon a f7**3eV7 *C7 valódi, M ÍB MOll a kn6 •*¦ C7 - H Ml- nyomata látható Exeo porok |[yor. ftrógybatása aakact [j t>«tefft*ff-k, •méUUHi Lehettétek, a>t*«tbkj ok, jy dngolM, «ajbaj, rertoluiaa, Aranyér é* a lejkalón felébb nöi b«t«f»*gt'k flleo ÍTti»ed«k ót* folytonosan noTek*dK *1U-meréib-n rừill — Egy *redetí dobo« haaanálati nuti-táaaal t frt Raktárak llagyaror**ág minden neTCteteaehb gjr*gj«erti- rában Ctak Holl-fél« ké»*iunioy kérendő MOLL A tywtzareiz et klr Nvari tziiüté. B»«. SU #t TwUaakM 9 Naponta isélküldéi utánvét me'Utt, 2 dobóinál kevesebb nem küldetik Uufcriirat MOLL A. wrtn Béeakm Ül* fogUlkoúiomnil foKTa ax Ha Mi>ll fola Seidlita porai tg-n jó h*U»t fD'akúTűlDak; ismerem est e*;n«r ¦ id kák i ié It L» *ei ecek a gjonrot jótí és fAl köonyÖTÍ teuik. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Steiafca Jaa F. ieikíse Hoi.Detaeh'. aglm Legjoto bedör z»ö ló «zer | és minden meghűlési betegségek ellen. leli OaA vaiódi, ha mit den ttv.-g MüLL A. vcdj«Kyét Os aláírását r hniavéoy. tam. annd-dn-oifl .estaiacgatás t-8 h*nu>iauál, burocatáa alakjában miodec K[tjn éi ¦ •l»a<l dagara'Ok )[7Ulladaiát>ál Belaől'-g viszel v<-t*;it.e r>ön raaiaulivt, binyát, k^lika 4* hasmenésnél. E«y fivaf éri baszulatj itautaaMl 80 kr • é ttakurak u or«a| m,aá,r, t,,r,s«ui Kv(ij.i«nir f. iirUyiru k>nskodé>b>n Csak MoU-fíle kéfiilmon; ki-ind ¦OLL A lyityuaráu ci klr U»iri uilillé Sára, Sl 1<I. THklaaMa 9 EHimnti MOLL A. fyógyszer^as nrhoc Bécs. Eiilioi Mol!-f<le fraicsia bors,„, j, .Aja vidékmen bibnlrall oUkődik. Rflldjö^ QKkain bO 0to{k«I, uivi*) u «aiberii^g S'(its4(éi«k'- tiet«t ftbajtok UTUni mafanoil Mély tissulwr] 2720 .-.-5Í HirHl. Irlkéti Micb»lu.bar. A legjobb czigaretta-papir • vilódi LE HQUBLON Cawley és Henry párizsi óvatik F^rs papír ».MCi]zsráltat©tt l)r. JJ. Pobl-tír K. Ladríir. »r. t. LippMUB bécsi vet rvéasfti tanaink Áiul, kik m l«aj°bb »jii.l*t.i adták, urv a kiti'üö inin5ség. *ml amint az cgvMatffie nem ártalsiB* li'íta Tohii-Al, ¦ hogy mist ilyen, * niaft nemíb»n egjellen. 1O Aruy ért liiebig Araay ére C'ompaii} HÜS KIVONAT A Csak akkor valódi, S'íí;".,!^ ""„",' Central Depotder Compagnie Liebig für Oesterreich Ungarn : I'arl bercm i t őst. HotUTeraBten. i Kaphítj Nagy-Kanizsán: Rwenfeld Adolf. Fessehofcr .lozscf. Marton és üubcr, Prezlmayer és Deutsch, Marton Adolf. Mándák Gy. gyógyszerész. Bellis József gyógyszerészeknél. 2871 1 — ti NESTLÉ HENRI GYERMEK TÁP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknet és gyenge gyermekeknek. Disz ok-levél. ARANY- Szimtal.ni IÉRMEK g|^^ bizonylatok kiállításból. *^ ~ | tekintélyektől GYÁRI JEOY NISTLÉ HKNHI SCRITETT Tlíg ¦•" Elgy doboz 5O Itr. "Ml íiratur O»ií r -Jf ag ya r u p oiifi ré«*ére: BERLYAK F. knél é. M»íyarorMÍg 5«xe.gj6cy- J. í i n-n öveidé intézel Harrachgasse 3-5 Gracz. Eien intézet több magin tanodával van összeköttetésben és a város legszebb és egészségesebb részén van, valamint igen jó tananyaggal rendelkezik. Felvétetnek oly fiuk, kik tannlmányaikát az ezen intézettel összeköttetésben álló tanodákkal végezték, vagy kik közép iskolát látogattak valamint a kereste akadémia tanulók is. Az intézetben felvett ifjnság felett minden tekintetben igen gondos felügyelet van. BesMélhetni naponta 11 -12 ig. i í X I I ocxxxxx 2868 1-2 Felehtlmcer József X X : SWADLO FERENCZ rm. Blü A PESTKŐ Ü. oaooooooooooooooüoobooooooo Bííkmakk árverési hirdetmény. A rasziiyai nrodalom részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az 1500 hold területen levő bukmikk a raszinyai, pertoti és segorinai erdőkben folyó év 1886 «zept. 19 én 3 irakor délután az urodalom irodájában nyilváaos árTeréen el fog adatni. A többet igérók elÓDynyel vannak. / Rasz;nyán, Kaprocza mellett. 18 86. szept. 9-én. q A» urodalom ígamgatótága. Q oooooooöoooooooooooooo E q u I t a b I e életbtttostíó tartóság A'ev Yorkban •lapüUlolt 1859-bei. A%. in. 3Wi9U.212.5H Irt. ™»......169.411-138 ín. az 188ö. ívben kötött uj biztositások összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény » biztosítottak l«zt osztatik szét. Minden kötvény három év mnlva megtamadhalatlanná válik. Du-iáDüli kerül«t< 277123- SÍ Gyara : CÉ; VII ker-. alsó erdő-sor W _ 3. szám Jí Ajánlj" ••abadalmaaolt. ujulao, 6amUki>d« xirrralönyHi hul.am-lOtl nrlélleniezböl ; lo»ábba arabadalmaaott B alicflit oa ür fik" féle tílti- í« Míllöitetmii kályháit, v.l.tn.Dt közponü' -fülr. rÍDi, egy vagy több belviaég aaámira-' m«lT ulóbbiak kfilónnaAD uj «>pliietek-o«l, iakoiákoa.1, kórbáaaknal i.b. atl-lAa'eiéaaal, vágj aaellAaleéa ntlkü igeo caélatKrüftO alkalmaabalók-Ajinlj továbbá TalameoDyi aa épn^i aaakmába tartDaó muokáit, ugvmiDt: épület-, mfl-, éa aaerkeaeti lakatoa tegal ea vakolat felbaeó gtpitit kovi-cault vaaból munkáit. ¦iatakartrik •• kiltaé(<atéH> tanrn ». aéramtvt * 2,04 17-S2 Füicher Stindor urnái Nagi -KaDÍAaáo. )ooo oooooaooooooooooooooooo \ Árverési liinletmény. ° A Jí-(jcbl. é* I ennie bb harmonikák N. Trinnwlnél BÉCS, Kaix-ralraaar 7) > ^ l-f;Ébaeo<- |l *n éa bénneatva | [ Per lak község képwbdó testülete részérói kó/.hirré té tc:ii. miszerint a község tulajdonához tartnzö hsszonvéielek f évi november no 8 an reggeli 9 órakor nyilvános árverésen a község hazánál haszonbérbe ada.ni fognak u. m: I. Ital mérési illeték szedés (regale jog) II. Az átjárásnál ottoki csárda..... III. Skcrjaki csárda......... IV. Vásári hely pénz szedés..... V. Halászat VI. A dráva 5000 frt. 500 frt. 100 frt 500 frt. ............ 20 frt. rév..........1500 frt. kikiáltási ár mellett VII. Lámpa kivilágítás — árlejtés utján bérbe adatn fog. Az árverési feltételek a községi irodában bármikor megtekinthetők. Kelt Pclakon. 1886. évi szeptember hó 8-án. Mdlek Imteán g 0 o o ü o o 0 o o o o o o o 8 IOOOOOOOOO OOOOŰOOOOOOOOO leg es lettoeiebli siepircialMi képes Mist- A „Képes Családi Lapok'1 188<} oktob«r eUején kilencedik évfolyamba l<-p- Lapaok éUtideje a iegk^aaelfoghatóbb bi«ooyilék arr» n««''o. baL; a haxai caatádoknil b*fogadott k*<ÍTolt baráttá le t ¦ a Irgnemeaebb orom-mel moDdbatoi, bo^y a .Képe* C«Íádi L*pok" térfoglal.Uáv.i. i&k k*wb«-oaü *«J«jt«« tartalma, k&ióa&aeQ kOlfóldi ol»a»minyokát asoritottak 1« * c*"" iádok Mi-a.airól, malyek rétziut hia igér«t-kk'e!, ré«smt oagv ti-D^gal folyton kiMirlenek megTMtte.JAtDi a hasai kotíinsóg jóh usmlk^^ Lapunk tartalmára oésve a kiadó é« a ilerk^iit^ae? verseDjeiOt f'g"*^ a basgalombaű, hogy lorábbraia fokosott mérrben kiérd-msIjéK a kotOo*eg oll-merA támogaUaát. Kösölni fo^ joIm erodati e4 fordítóit kohem^oyeket, bíH*')*'"'1' rajaokat, oépiamei, •sépéaieti, O|;és»aéft;taDÍ osikkeket; a robaoó :d6*e! t»r-tand misd-n irao^baa. Heti tároivik, ¦domftk, ap<i5«a^ok, hírek t>Un)<k ¦ ib. atb. fogjak eléokitfloi a Up tartalmát €y acoo ittaxüsk, hogy a •tüvrgbf D^omoit kepai.legjci-.r-ob külföldi i*pokb»D kóxoiiCkk«l kiállják a »*n-nj t-AItf*i Caala« Laa«k- MffirttM, ára: Egész évre 6 frt. Félérm 3 frt. >'e«)edévre I ír) 50 kr K]afi«»tó**ktt Mutatványszámokat küld ingyen 68 bőrmentesen A „KÉPES CSALÁDI LAPOK1 aiaiÓtliT&taia Budapesten, W* IV. kerület, papaSTelde-ntcia 3 »im aiat:. ~VS |
