Zalai Közlöny 1886 027-031sz július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.62 MB
Keltezés:	2023-05-26 13:15:05

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	306
Megtekintések száma:	471
Leírás:	Zalai Közlöny 1886. 027-031. szám július Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 25. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: MfíY-KANIZSA, 1886. Jolius 3-án t frt 2:i kr. , Klói*''1é"'' dr L. . • • 5 f.l-- " * 2 í t50kr Egyet u» >0 kr III K I> K T fc S K K ^^,.ji».o»p íit«<irbiii) 7. mÁ ••<lxor niin-it-n t .váM.i k >rért f> v. MYiLTTÉRBEN ,oro: lu-nt lO krírt vitetnek f, I „»..»ti «ílJ-''ék m.nden eeycshir-a. t * rt 30 k . fii«-tendők. Huszonötödik évfolyam. KÖZLŐIT ■ A nagij-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka „ nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó- 1 lap szellemi réttét ilIetS közlemények a s«e k''sztőséghoz, nnyagi rfenét illető közi-menyek pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve irt : ^^ Nagy-Ka nizsán Wlasatrshás. Bérmentetlen levelek nem fo-gdtatnak el. Kéziratok viasza nem küldetnek ■ '' '' . . ------ SJ---5 B -----W -- {ftiilrt. a anagy kanizsai kisdednevelö eg!/esületu, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegéiyzö szövetkezet", a , soproni kereskedelmi s iparkamara« nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. M-TT Felhivas előfizetésre. A jul. 1-ével beköszöntő 2. jelzveel Jölkérjük lapunk i. t, olvasóközönségét, hogy lapunkat szíves pártolásukkal továbbra is megajándékozni s azt ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek! Lapunk e mtyyének legrégibb lapja s Isten kegyelméből megért 25 évén át min-- den hahó és sensatio hajhászás nél-■ zon munkált, hogy megyénk és városunk jól jeljogott érdekeinek szolgálatot tegyen s olvasóközönsége bizalmát jóakaratát tiszta, önzetlen $ minden mellék-érdektől ment működésével valóban kiérdemelje. Kis kórben, korlátolt hatási téren országra, világra szóló s kor-szakot alkotó dolgokat kivinni, nagyszabású kérdéseketJelszinre vetni nem is lehet • nem is czélirányos. Annyit tettünk, amennyit a közönség szűkebb, hogy ugy mondjuk: helyi érdeke megkívánt. Ezt illetőleg a jövőben is tudni Jogjuk mindenkor köteles-ségünl.et. Felszólalunk a közügy érdekében j. indig, ha arra szükség leend: de személyt nem támadunk, és személyes érdeket nem Lámoga-Umk soha. Ily szellemben ily föltevéssel folytatjuk pályajutásunkat s hisszük, hogy szép kort ért lapunk múltjára. 25 évé~betoltése után, nyugodt Önérzet tel nézhetünk vissza. Minden munkánk a közügy érdekében volt. T közönségünket még egyszer szíves pártolásra kérve, vagyunk hazafiúi tisztelettel: a Hzerkexztöüég és kiadóhivatal. Nyilatkozat. A „Zala nagy-kanizsai lap f. é. július 28-án kibocsátott 26. számának ,A tanév végén'' czimú vezér-czikkc foglalkozván a helybeli elemi népiskola viszonyaival, többek között s legíőképpen a tantestületre nézve oly nézetet bocsát világgá, melylyel szemben testületünknek mindenkor féltékenyen őrzött reputatiója érdekében nyilatkoznunk kell. Az érintett czikk bevezető sorai ezek: „Most, midőn a tanévnek vége van, kötelességünknek teszünk csak eleget, mikor a közönségben Jelmcrülö hangokat összegezve, registráljuk azt az eredményt, melyet a népnevelés, az elemi oktatás városunkban feltüntet Sajnálattal vagyunk kénytelenek ¡kijelenteni, hogy ez az eredmény ái-jtalánosan véve semmi arányban sem áll azzal az óriási költséggel, melyet ''a város, adófizető polgárai megerőltetésével is, közmivelődésünk ez ágára áldoz. Az eredmény mögötte marad a törvényszabta követelményeknek, vagy csak szinleg éri el azt s a tanulók jó részére nézve annyira magasztalt áldása a minimumra redu-cálódik." I Hát ily hangon irni „a közönségben Jelmerülö hangok'' alapján egy 28 tagból álló tanitó testület ellen csak megmérhetetlen lelkiismeretlenséggel, s az üres nagyképüsködés legmagasabb fokán lehet. A 9felmerülő hangokata nem illetékes helyeken összeszedni, s abból tönköt faragni, hogy rajta a sajtó szabadság vértjében egy az élettel egyébként is nehezen küzdő testület jó hírneve, tisztessége kivégeztessék: oly visszaélés, mely a sajtó szeplőtelen fegyverét bárddá, s a sajtószabadság jogát vöröspalásttá alacsonyítja. Ha annak a czikknek írója az elemi-iskolai tantestület működéséről, s az elért eredményről ítéletet akart mondani, de lelkiismeretesen, akkor elsőben is szerezte voina meg a szükséges szak-ismereteket, azután a tanév folytában látogatott volna el legalább minden héten egyszer valamennyi osztályba; kisérte volna figyelemmel a tanítás szellemét; szerzett volna biztos tudomást, tapasztalatot Az esetleg felmerült nehézségekről; — győződött volna meg a növendékek fokozatos haladásáról itt js, ott is; tapasztalatait így összegezvén, mondhatott voina általános „lelkiismeretes" ítéletet; a vizsgálatokon meg sem kellett volna jelennie; mert azt — habár laicusnak >llja is magát — tudnia kel!, hogy a vizsgálati eredmény még felnőtteknél sem mindig, sőt csak nagy ritkán hü tükre a valódi tudásnak s eredménynek, annál ke-vésbbé az elemi iskola növendékeinél. Mivel azonban a tantestületnek nincs oly egyénről tudomása, ki a helybeli elemi iskola iránt ugy egyes osztályonkint, mint összeségben a fent érintett tapasztalat-gyűjtéshez szükséges meleg érdeklődést tanúsított volna, — sem általános, sem részleges ítéletet jogosultnak el nem ismerhet, — csakis szakértőtől eredett s közvetlen tapasztalaton nyugvó Ítéletet tartván illetékesnek. Itt-ott felmerült hangokból összegezett véleményt mérv adóul valami könnyű és táglelkiis-meretü hírlapíró elfogadhat, de a tantestületnek azt tiltja önérzete. A nagy-kanizsai elemi iskolai tantestület tartózkodni szeretett volna ugyan attól, hogy egy szerénytelenül : tudós kritikussá feltolakodott, s a : névtelenség köpenyében tisztességes ! lap rovására handabandázó laikus véleményével szembeállítsa a tudós Gönczy Pál, miniszteri osztálytanácsosnak mint valóban szakértőnek az elemi iskola szelleméről mondott véleményét; de elkerülhetetlen volt ez nem annyira a tantestület, mint a szintén méltánytalanul meghorczolt iskolaszék érdekében. Ez előtt 3 évvel Gönczy miniszteri osztálytanácsos ur őméltósága hosszasabban itt időzvén, az elemi iskola egyes osztályait külön-külön meglátogatta. A látogatás után tartott iskolaszéki ülésen következőleg nyilatkozott : n Oromme győződtem meg, hogy az elemi iskolai tanítás igen jó szellembenvan tartva. Nagy-Kanizsa büszke lehet tantestületére; díszére válnék az a Jővárosnak is." — És a mi iskolaszékünk a tudós szakértőnek közvetlen tapasztalaton nyugvó ítéletére oly nagy súlyt fektetett, hogy szükségtelennek tartotta azt a pandur-sysiemdt életbe léptetni, melyet a „jó akaratúu czikkiró az iskolaszéki biztosok sürü utánnézését sürgetvén, érdeklődés és serkentés ezimen ajánlgat. Az iskolaszék, mely nem a „kö-'' zönségben felmerülő hangokból szokta összegezni Ítéletét, — tisztában van feladatával, s hogy a tanügy felvirágoztatása érdekében mit kell tennie: arra nézve tanácsot nem a „tanév végén" czimű czikk írójáéhoz hasonló „jó akaratú* egyének lelkiismeretétől kér. Az iskolaszék erkölcsi testület, mely — ha kell — figyelmeztet, int, valóban jóakaratulag; de revolverrel nem les a működő tanítók egyikére sem, hogy méltatlan támadással azoknak különben is keserű kenyerét még jobban megkeserítse. Ez alkalommal is megtette köte lességét, meri ülést tartván, elhatározta, hogy a vizsgálatokra kiküldött \| biztosoktól írásbeli véleményt kér s azok alapján a tantestület reputa-jeziója érdekében általános jellegű nyilatkozatot ad ki, jui. 6-án tar tandó üléséből. Ezt annak idején szintén közzéteszszük. A „recriminálni nem akaró, de mégis erős recriminácziókba bocsátkozó czikket illetőleg még csak pár szavunk, van. Czikkiró ezeket írja : „ Ebben az évben nem volt még szerencsénk a tanjelügyelö úrhoz, kinek buzgóságáról, körültekintő figyelméről teljesen meg vagyunk győződve, hiszen tanulságos jelentéseiben látjuk, hogy Járadhatatlanul működik a megyei tanügy Jölvirágoztatásán.« Ezután elmondja, hogy jönne ide többször ; szerezne tapasztalatokat; a tanítókat figyelmeztetné, buzdítaná, s akkor lenne eredmény. Hát a tanfelügyelő ur egy alkalommal volt itt s megnézte az egyes osztályokat; meghallgatta az előadásokat s megelégedéssel távozott. Ha az eredmény, ha az iskola szelleme akkor ki nem elégíti, bizonynyal többször is eljött volna, amint hogy ellátogat más vidékre többször is. De - mivel itt szigorú felügyelet vagy halasztást nem tűrő reformok szükségességét nem látta — inkább szentelte idejét oda, ahol a tanügyi érdeke nagyobb ügybuzgalmat kivánt részéről. Mindamellett ezután mi fogjuk őt többszöri megjelenésre kérni, — nem azért mintha az ellenőrizés szükségességét éreznók, hanem hogy mindenkor biztos tudomása levén kötelességünk mikénti teljesítéséről; — mint tudós szakértő, tekintélyi érveivel védelmezze ugy a tantestületet, mint annak egyeseit a tanítói jóhirnévnek és becsületnek a sajtószabadság palástjába bujt lelkiismeretlen megtiprói ellen.akik meghurczolnak, sárral dobálnak, mechanismussal, hanyagsággal s az ég tudja, mi mindennel vádolnak bennünket anélkül, hogy iskoláink állapotáról csak egyetlen szakértői véleményhangot is hallottak volna. Az egyben-másban mutatkozó hiányokat mi is jól tudjuk s a szükséges reformok iránt teljesen tájékozódva vagyunk; csakhogy éppen a város eddig is nagy áldozathozatala az, ami bennünket gyökeres módosítások és reformok keresztülvitelétől egyelőre visszatart. Az ily hiányokat és gátló körülményeket pótoljuk és leküzdjük önerőnkkel. Arra nézve sem kérünk olyan Tárexa. A betegség dalaiból. i. Ké.reti volt már a koszorúm ia, Ki a hir el i» temetett — Pedig baiott se voltam én még, Csak egy szomorú nagy beteg É« voluk. x kik megsirattak. S meggyógyulok s megint vagyok, S mind, mind örül, csak én vagyok, ki Keserű gúnynyal mosolyog. Én, a kit igazán megillet A* édes szűz öröm « a kedv, De én tudom, hogy a mulsnak Mámorával ex egyre megy. 1L Meghalni éa nem lenni többé, Ki csak pihenni, uak pihenni, Edes nem tudjii, hogy siratnak, Hogy mindenünk csk »fmmi, semmi — Oh ! engemet s megfigaszWl, Ha én majd egyszer meghalok, Hogy nem vagyok a ki voltam, Hogy én már senki sem vagyok. Bátky Lajos. / A falu kovácsa. — Elbeszélés. — Irt»: Straub Pál. (Folyt »ti-.) V IV Körülbelül egy év telt el; kedverót-leo esemény jeUnetei perdültek le a aora gzinpadán, melynek néaói akováci éa mea-er voltak cüládoatul. A batia legnagyobb volt M''iilda lelkin ; szegény leányt iga-án aajnálni lehetett, mikor meghallotta hogy s, kit 6 agy szeretett, akinek óegea« lelke melyéből adá értelmét: attól most válnia kell. Aodris katona vol''. Meg sem ijedt, mikor meghallotta a végzetes szót, hogy : t»úglich. Talán oem is volt neki miért bánkódni ? ! Hát AUtilda ? Talán eszébe sem jutott neki?! Inkább gondolt arra a fekete szemű hamis leányra, inkább kalandoztak gondolaUi a katonai pálya leendő viszontagságain. Pedig szegény Irány annyit sóhajtozott, annyit ^ábrándozott utána ; sokszor könyek lódultak szemébe, airt mintha végzetét aejtette volna előre. És Andris, hamár nem tadia igazán azentni őt, miért hitegette magát, miért hagyU szőni annak a szegény leánynak az édes képzelem ragyogó, de könnyen szakadó szálait ? 1 Andris nem is tndta: mi az az igaz szerelem, látta, hogy a többi legénynek majd mindnek van társa, kivétel« nem akart képezni már csak azért sem, nehogy gany tárgyivá váljék társainak; kiszemelt tehát magának egy leányt, s ez Matilda volt. Az az érzelgés és esküdözée féle, amit Andris mivelt Matilda mellett, midőn vele egyedül volt. jobban atánzáa. volt annak, amint azt legény társaitól látta, 8 hozzá caak úgy képzelte a boldogságot, ha nem is volt meg. Szomoraan goodclt Matilda a napra, mikor válni kell majd Andristól; de eljött az, vete hozta minden keservét, amit a leány szivébe rakott le ; hogy ott ^erl^''kljenek lassan, nehogy a később rá-\| csapó fájdalom egyszerre sazza szét; mert Matild arra volt születve, hogy az életnek csak a keserű oldalát érezze ! Lassan mait as idő Matildénak, dej Andrisnak igen gyorsao ; talán a pillanat- '' tó.l félt, mikor végre megszabadul a Katonai pályától ? De egyrészt titkon vágyó« dott hasa, mintha otthon Tündér Ilona várná tárt karokkal. Egyszer caak kesébe nyomták a passust; mégis ijedt; mégis örült neki, maga sem tudta miért; neki eredt tehát, s sietett hazafelé, megállott néha-néha s gondolkodot», megindult m»gint, ás sietett. Végre belépett Andris szüleihez; volt öröm, öleié, köny is elég, kivált as anya részéről. El kellett beszelni a katonai élet egyéb mozzanatait is neki ; déla tán azonban a mesternél tette tiszteletét. Hogyan örült szegény Matilda, mikor végre ismét szem tői-szembe láthatta ked ves Andrisát ; alig talált neki helyet hamarjában hova ültesse, — oly édea zavarban volt. Három hónap muUa hangos viga« lom és muzsika hirdeté a kovács házában, hogy az fiatal {pár boldogságának hajója most indult ki az élet tengerére. A lakodalomra hivatalos volt a fél falu ; természetes, hogy Andris nem felejtkezett el arról a sötét szemű leányról sem, habár az mégsem jelen'' m^g » «aját n .gy reménye ^temetésén". Otthon emésztődött; valami tügban siratta Andrist; pedig jó lett volna Önmagái is siratnia. Andris lehangolt volt kissé ; nem tadott semmi örömet érezni, mintha e nap őreá nézve semmi jelentőséggel sem bírna, mintha ez csak amolyan más közönséges esemény volna; Matild öröme és boldogsága ,megindult hallgttáaában" nyilvánult. Csak a vendégek adták meg a vig formát a mulatságnak, kik nem törődtek más bujával bajával, elég okosok.'' ▼oltak magukról meg nem feledkezni , a lakrfi két napig tartott, s több mint kétszáz forintba került. Andrisnak nagyon föltűnt, hogy a hivatalosak, közöl épen csak az a .fekete szmü leány hiánysik; ennek az okát meg kell tudui, mert nagyoa szivén feküdt Andrisnak. Egy héttel egybekelésük után Andris a tanyáról ballagott. hasafelé ;'' a nap már rég aláhanyatlott a láthatár mögé, fenn ai égen ezer kis csillag tündökölt, csak némi halvány sáv látszott még a láthatár fölött, «hol a nap eltűnt. Andris gondolatokba mélyedve haladt a folyótól nem messze levő mély utbao, mely valaha védsánczlehe:e:t; midőn az árok partja mellől egy uői alakot lát előtűnni. Andris m-gállt s bevárta, mig az ala oda ér, megismerte : as ő titkos szelleme volt, az a iekete szemű ¡lány. — Mit csinálsz itt ilyen későn ? szó-litá meg Andris. — Bán alom űzött ide ! — mondá — Altasd elatt a bánatot, — soh se töprengj, hiszen még nem is éltél te 1 — Az én bánatomat cs k a sir fedi •I . . . vagy . . . te. . . . E szavaknál zokogásban tört ki ; nem fejezhette be mit mondani akart. Ingadozni kezdett ; Andris rémülten tartotta karjait feléje, mert lattá hogy közel van az elájuláahoz, de a leány mégis erőt-véve magán, kissé gyenge, de szemrehányó hangon foly''atá: — Ugy-e azt Ígérted nekem, hogy... engem választasz nőül, és ime igy vál tottad bo becsületszavadat ... azt mon-tad hogy sseretni fogsz, és még egy jó pillantással sem illettél; pedig többssör találkoztunk egyedül as utczán. Elfelejtetted ugy-« amit a lugasban fogadtál ? — Nem, nemi én nem felejtetem el; demit azólnál,~ba a te urad ilyen hamar hütelen lenne hozzád, mit ssólnál ha ily rövid időre már mást ölelgetne. Bármit ad is az Isten, de ha nem mondanám is ugy volna : én nem igen szeretem a feleségemet. Ast nem mondhatom, hogy nem szép, mert akkor hazudnám, hanem tudja Isten : én soha rem szokom meg azokat a kényes úrias tempókat. — Kihez van tehát hajlamod ? — kérdé a leány czéltóleg ? — Tehozzád, tehozzád, egyedül kedves lány, sióit Andris hévvel. — — Mit tegyek, mondd, már odaígértem kezemet valakinek ? ! Andris pillanatig gondolkodott : „Ha jónak látod menj ; Isten mentsen, hogy miattam a te boldogságod is összezuzódjék. Hiszen mi azért ismerhe jük egymást...! Ha találkozni akarunk, e hely a legalkalmasabb arra, nemigen járnakerreí as emberek. A leány megnyugodott e nyilatkozatban, s elváltak. Andris sietett haza, mert neje mir aggódott is miatta. Ha tudta volna Andris hogy as ő beszélgetésüket valaki kihallgatta . . .1 As p:d>g nem volt más mint afürész-ma-lomban egy segéd. Ismerte Andrist, mert metszetett o t deszkát többször, ismerte azt a leányt is. akivel beszélgetett; a ravasz föltette magában, hogy utána jár ennek a furcsa dolognak, s ha felfedez valamit, amit egyik vagy másik házas félnek nem szabad tudni, pénzel tömeti be a száját ; kilátás volt hozzá, mert mind An Irisoak, mind a leány leendő férjének nem hétssilvafás dominiuma volt, HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. 18.86 Ju''iu. 3 in „tanügybaráttól'' tanácsot, mint az érintett czikk irója, hogy miként kelljen silány fizetés mellett lelkesen, buzgón teljesíteni kötelességünket. Erre nézve tanúság iskolánk múltja s a tisztességes szakértők elölt — jelene is. Régi dolog az, hogy keservesen, verejtékkel megszolgált fekete kenye rünknek egyetlen sava a közönség s a nemzet méltánylása s elismerése. Éppen ezen, a nemzetnek semmi áldozatába nem kerülő méltánylás, elismerés volt a bűvös erő mindenkor, hogy e tövises pályát a tehetségesebb egyének valamennyije el nem hagyta, holott minden egyéb pályán szebb anyagi jövő Ígérkezett számára. Ez kötözte le -őket a silány fizetéshez, az anyagi tengődéihez ; s igy ma már — a szent ügy örömére — a tanítói osztályban nem egy megyei vagy országos kitűnőséggel is találkozunk. Hogy a tanitói pályán küzdőket lelkesítő s megtartó bűvös erő növeléséhez a bennünket — mint 28 tagból álló tantestületet — lelkiismeretlen tollal, lealázón sárba tipró czikk irója járult-e., azt mi tudjuk legjobban s biztosithatjuk, hogy — akármint prédikálja is a legnagyobb lelkiismeretességet és jóakaratot — föllépésével a város tanügyi fölvirá-goztatásának szolgálatot egyátalán nem tett. Szívesen vettük volna a szakértői meggyőződésen alapuló jóakaratú figyelmeztetést, de a czikkiró által használt módot, mint a corrumpált sajtó-viszonyok legszomo^tóbb jelenségeként : a tisztesség és jóhirnév elleni revolverezésnek tekintjük; ellene a tisztesség nevében tiltakozunk ; a rágalmat visszautasítjuk s az efajta támadás ellen a legvégsőig küzdeni fogunk. Nagy-Kanizsán, lSSü. jul. 1. A n«gy kanizsai közt. elemi sépisk. tanítótestülete. törekvése oda van irányítva, hogy erős, edzett és müveit polgárai le gyenek. Á magyar állam ezen a téren sem ma-adt hátra; évek előtt meghozatott a közegészségügyi törvényünk; az orvosok congressusra gyűltek össze és arrcl tanácskoztak : mikép lehetne a köze^észségi ügyet javítani és népünk közt oly gyakran dúló ragályos betegséget meggátolni s ezzel kapcsolatban az emberi anyagot szaporítani ; — s legutóbb a közegészségtan tanítása még a népiskolában is kötelező tantárgy l«tt. Sajnos ezen üdvös intézkedések még eddig nem vezettek a kívánt eredmémhez, s ha az okát keressük elsó sorban az egyes törvényes közegek icdolencziájában, mig másodsorban népünkkel vele született érzéketlenségben, melylyel a közegészség iránt viseltetik. — A közegészség javításához igen lényegesen hozzá járulhat a sajtó is, és a komolyabb napi és heti lapok közölnek is gyakrabban ily irányú czikket; csakhogy azok, kiknek ezen czikkek iratnak nem igen olvassák, mert népünk jó nagy része, — habár tud is irni, olvasni nem olvassa a komoly és tanul.nányos dolgokat, inkább olvassa a szenzátiós, mesés, babonás és kuruzslásról irt férezműveket. Ha népűnk lakóházát vizsgáljuk látjuk, hogy nagyobb része czélsze-rüetlenül kic>inyre és nedves helyre van építve ; pedig a nedves lakás sok bajnak, — lehet mondani a legtöbb betegségnek kútforrása tapasztalhatjuk is ezt népünknél, mert látjuk, hogy télen át igen sokat szenved főfájás, nátha és más betegségben, mig nyáron mikor künn a szabadban dolgozi; egészséges és erős. Igen, mert télen az: egész kis szük szoba zsúfolásig meg van tömve, e mellett erősen és mértéken tul füttetik; sok helyen az ágyak alja krumplival van megrakva, s a kályha melléke nedves fával van megrakva és disznó öléskor a sertéshús heteken át van a szobában ; s minthogy szellőztetésről szó sincs a falusi népnél, sót a gondos (?) házi asszony még a kisebb nyílásokat is bedugaszolja — az ajtón és az ablakon — nehogy a hideg behatoljon, — nem tudja azt, hogy ez által az élet éltető elemet a jó levegőt zárja ki; nem tudja, hogy az egészséges, fris és élenydus levegő ép oly szükséges mint a táplálkozás a test fen tartásához, — s bogy az \| elhasznált és romlott levegő méregként hat iz ember testszervezetére. A nem szellőztetett szobában a bűz — a szokatlanra kiállhatatlan — s azok idegeit, kik ily bü7hödt levegővel telt lakásban élnek, idő előtt tönkre teszi. Hogy ezen a bajon segítve legyen szükséges, hogy a népet ezen helytelen szokás káros következményeiről felvilágosítsuk és a szellőztetés hasznos és szükséges voltát megmagyarázzuk és vele a tisztaságot megkedveltessük. A nedves és szük lakásokat be nem szűntethetjük ugyan — mert az sok anyagi áldozatba kerülne — de ha szellőztetés és a tisztaságról gondoskodunk, azok is lakhatóvá lesznek ; kívánatos volna azonban, hogy a megye vagy az állam nevezne ki oly egyéneket minden községben — kik az épitéáhez értének, s ezek felügyelnének arra, hogy az újonnan építendő házak ne legyenek nedves és egészség ellenes helyre építve és áz ablakok x és ajtók úgyszintén a ház falai is megfelelő magasak legyenek. A tisztaság, a rendes és mértékletes életmód megkedveltetéséhez nagyban hozzá járulhat a tanító és papság, kiknek szava és példája a nép előtt döntő befolyással szokott lenni, ha tehát ők ezen ügyet buzgalommal és lelkesedéssel fölkarolják sokat tehetnek — anyagi és szellemi megerőltetés nélkül — a közegészség üg\ javítására. Tartsanak e végből a népnek gyakran ünnep és vasárnapok délutánjain fölolvasásokat, a közegészség-, a leve,ő . a tisztaság-és más ily féle dolgokról, a nép mind ezekről szívesen hall, ha az ő nyelvén írattak; s ez által kettős czél éreti Ic/fcl, tanul is és e mellett elvo-natik a korcsmai tivornyázástól. Ne mulaszszák el azok, kik a nép közt élnek — a népet felvilágosítani a babona és kurozslás oktalán voltáról, s hogy mindez csak a könnyen hivők megcsalását vonja maga után, hanem betegség alkalmával forduljanak egész bizalommal az ahhoz értő orvoshoz, ki isten után hivatva van az embert meggyógyítani. _ Hogy ezt elérhessük szükséges, hogy az orvosoltatás egészen ingyen legyen; — a körorvosi állásokat vegye át az állam, fizesse és nevezze ki őket, mert addig mig ezen ügy tisztázva nem lesz, addig a gyógykezelés csak igen lazán eszközölhető, mert a szegény ember orvost és pa tikát nem fizethet és kinek pénze nincs azt nem lehet azért büntetni, hony beteg gyermekéhez orvost nem hivatott. Sok helyen pedig épen a hatóságok indolentiája miatt a kör-orvosi állások évek óta vannak betöltetlenül, s ezen visszás állapotból származik az, hogy nálunk 80% hal meg orvosi gyógykezelés nélkül es 50% lesz eltemetve, kiket ügyes \| orvosi kéz vissza adott volna az életnek ha idején bivják a beteghez. Lényeges hézagot pótolna az is, ha a magas kormány népszerű munkákat, elbeszéléseket iratna a közegészségről, stb. és ezeket olcsó árért megszerezhetné mindenki — az iskolai könyvtárak .pedig ingyen kapnának egy egy példányt — mert e nélkül igen félő, hogy a gyermek ki az iskolában tanulta is a közegészségtant — azt a társadalomban, az életben nem fogja érvényesíteni — hanem idó el itt elfelejti; mig olvasás által magát tovább fogja képezni s leszokik a^férezmüvek és ponyva irodalom olvasásáról; mi sajnos népünknél oly igen divik. Az állam és társadalom karolja fel a lelenczház ügyet, büntesse szigorúan az angyal csinálókat Ügyeljen fel szigorúan, hogy a közegészségügyi törvény minden pontjának érvényt szerezzen ; s ez által Sok emberi élet lesz megmentve s a lakosság évről-évre szaporodni fog, mert csak akkor mondhatjuk: . Magyarország nem volt hanem lesz!" ha a közegészség jó lábon áll és minden polgár megteszi kötelességét. Löb Simon. '' >i)bfele Sümeghröl. És még is moaog a föld. Hónapok mnlnak életjel né:ktil; ellenben a i. éri j''inius hava valóságosmozgalom színtere. Hal ia kezdjem ? Igen aziniér. A tartós esését káros hatása réten, mezőn, ssőllőben éa színpadon érezhetó. Itt tartózkodik Irsay B. Zsigmond színtársulata, hűvös, nedves arénában nem működhetik. Esőzés elóit sikerülten adatott: a Proletár k, Csiky Q. kitűnő vígjátéka ; a régi de mindig jó .Szökött katona" Kra« aóy Sándor jutalom játéka volt; Krassóy dicséretre méuóan jelenített, mint engedelmes tiü (Gergely kovács) mint hú sze-rotő, de különösen hatáaosan játazta sze repét a siralomház bánat éa végül a remény sug«r lövette pillanatban. Kár, hogy lehetséges erejét roindeuféle szerepre kell f«lbassnáiui. Tarján Erzsébet auya szerepekben, Ólaasné népszínművökben szerelmes leányzó, éneke-; — Krassóy né naiv gyermekded játékokban a közönség tetszését mindenkor kiérdemlik. Az ig»Sga ió lraayn m>-g látszik a gond ; ha azép idó: kevés néző; ha telt ház- van kilá<ás: esik! - Jun 15. óta élénk »ürgés van a kertekben fin, leány koszorút, virágcsokrot akar vizsgára vion»^; visznek is, a tantér mek földiszitett múzsa csarnokok kellemes be nyomást gyakorolnak as érdekló-dó szülőkre; a jó feleletek p-dig kedves emlékkel fejezik be a tanévet; 28-kán osstatik ki as »Értesitó®. A bizonyítvány, mit oly örömmel visz haza a szorgalmas tanuló, tis havi fáradalom gyümölcse, a tanitvanyra költött ssülói áld"Zat-torin> toknak saldirozott számlája hazakerül és — elkeidődík as óhaj-ott vakácziól — Jun. 19. Kocara ül János választó polgár; reggel 8 órakor már Z.Szt. Grc-thon kérdi tőle lek. Takách Alajo« válasz ási elnök : ki légyen a xerületuek or-szág gyülŐM képviselj«. Eítner Sándor éljen ! 1 ! hangzik egy szív és lélekkel; fél órautáo «ment mond as elnök és fö!d-morgatás, vesztegetés, küzdelem helyett terítet'' aastal mellett toaattoaatót vált föl: éljen, ismét élj -n Eítner Sándor egyhangúlag megválasztott képviselő! Éjen a közé'' dek ügy ben fársdosó T-kách Alajos ur, éljen Dr Magin K -ro''y megyei főorvos és élje i több Z. Sz». Gróihon együtt volt magyaroa érzelmekben gazdag honfi. Jun. 19. este a sümeghi Önképzőkör tagjai fáklyás menettel kívánták Eítner Sándor urat m*gtisz e''ai, mi azou-ban a megtisztelni szndékol>n <k kérelmé-rehatározott tiltakozására elmarad. Pák-lyáa menet helyett 20-kán délelőtt egy küldöttség fejezte ki üdvkivána ait a megválasztott képviselőnél, mely kü • dóllnég felkérte ót délután a p. önképző kör helyaAgéb-n való megj -lenésre. Alig mult el 5 ór», tömegesen érkez''-ek a kör tagjai és v iharos éljtnzéssel fogadák szeretve tisztelt elnökjöket, Eitner Sándor urat. A köt megbízásából Báufi Alajos népiskolai igs»gtő tolmácsolta a polgárság éraelmét s kifejtette, miszerint a fáklyás menet nem pusstán képviselővé történt meg válasstási alkalomszülta Ciolekmó y kl folyósául lett volna tekintendő ; n-m csak a szokásos külsőségnek akart a kör eleget tenni, ennek valódi forrása: a szeretet. — A ragaszkodás melylyel iránta 8ü-megh város közönsége viseltetik örömre gyulasstá a kör tagjait, látva, bogy a kit ők szeretnek ast a vidék is becsüli ; fokozódott öröm ad ísméelten kifejezést arra, miként Istent kérje tartós egészségéért; -kéri, hogy as elnök tartsa meg polgár társait tovább is jó indulatában, kén, bogy az ország szivében saját szive nemes su-galatának adjon kif jezést a kerület és a basa érdekében. A lelkes éljensést követő szónoklat után Eítner ur elérzékenyülve \| köszönte meg a néma* bizodalmat, a tisz- j ta szándékot visszatükröződő szeretete«,'' mit továbbra is megérdemelni fő törek- i vésül fog tekin''eni. — Mig as ég csator-; nái künn hatalmasan nviltdoz''ak, addig a polgári Önképző termében kellemes tár-I salgás között mult az idő, mi közben a Selm''czbányai m. k. erdész akadémia III. évrs hallga''ói és tanárkara Sümeghre mo«gósitott. A veszprémi pűpök uradalom részéről Bükbely Antal ur fő erdőmes''er fogadta már Csicsóo ü< őket, bonnan Nyírád-Sümeghíg kalauzolta a 30 — 35 tagból álló erdéss-nallga ókat és érd-m-dus tanárait. — Este a Mojzer-féle ven déglőben az uradalom vendégei voltak; úgy 9 10 óra felé ped:g kedves hölgykoszorú diszité a termet. A fesztelen és kedélyes vigalom reggel ö óráig tar ott. Haemlékesetünk cserben nem hagy, meg-kis Srtjük as egyszerűen és tán épen ezért oly kivá!ószep női kört le irni. B«bos Mariska, Borsitsky lmrike Galss, Darnay Emma Eitner Sáudorné, Gemmel Ilona Muhtrói Hobigszky Ida Z.-Egerseg, Ko-váts nővérek, Kijá''z E''elka, Mojzer Magda, Máté Ilona, Perlaky nővérek Hosstót. — Simon nővérek Mibátyf, Sur-gó»h Mikaáné. SümegiT.v.darné Székely Guastámé,Tskách Vilma, Takách Imréné T.polcsa, Záborasky Elekné úrhölgyek ós úrnők. A hol lakhelyet nem irtunk, ot Sfimegh értendő. Jun 21. Az erdész akadémiából hozzánk érkesett vendégek as ugynove-tett „Sarvaly* erdőbe vonultak ki. hol as üz-m''.est megt-kin''ése u án disz-rbéd következeit. A forrás előtti téma egy pompás oyirfa t< rem ké-züi'', jobbra az italok és balra az étkeket tartalmasé'' helyiségekkel. Folmenet előtt egy csúcsban végződő sátorban az erdészethez szikség-« eszközök minta ss-rü el rendezésben voltak berakva, kívül ez-o fölirattal : ,A iel-meczi akadémiai e<déazeti tanárikar köziünk levő tagjainak és hallgatóinak tisztelete és szives fogadása jeléül a veszprémi püspöki uradalom." — ízletes étkek, jó ital, zene és táncz füszerzéssel ''elt feledhetetlen idő. Talpra osett felköszöntőt mondattak : Nsg íjoltz Gyula fő erdó tanácsos Dr. Kovás Zsigmond veszprémi püspökre Fekete Lajos erdő Unácaos : tíiikh-ly Antal sümegbi fő erdőmes''erre ; Szé.-si Zsigmond ak. tanái : Ráth a veszprémi «irodalom kormányzójára. As ak»deaiiai hallgatók közül: Szabó Jóasef as erdészeti tiszti személyzetre Bariba Lissló: a hölgyekre.- B«rké~zí Karoly sümeghi ügyvéd a magyar - gaz-dászaira, a gazd-ságo'', erdészetel fejlesztő tanári karra. Ugyan Brkóczi ur indit-ványára koszon t nyilváníttatott a veszprémi püspök őméltónáganak vendég sz«. rete éért; emlékül a társaság minden tagja egy osínos nyírfából készült ed ''nyre orvét irta, mi a köz tisztelet éa becsülé<ben álló püspöknek fog átadatni. ■ • A aHaiáduak rendűiétIenü." elhaog zot? és mi bucsut vettünk a selmeczi''vendegektől. A föld csak mozogjon tovább, de en tollamat pihenőre fektetem. Referens. Jegyzökönyv. Felvétetett a kanizsai járás községi it körjegyzői egyleténik Gelséo tartott közgyűlésében 4886 május 20-áu Jelen voltak: S ingly Karoly rgyletí einíik gelsei Grünfeld József «-gyleti jegyző sormasi, Dines Ferencz szép-tueki W-shrovniu Adolf szt. balázsi, Pandúr Ferencz sar-szegi, Unger Alajos 1-ngvizi körjegyzők, Benedik Ferencz kia-soináromi, Star-zi-inszky. György szepetneki, Kuzmi''s Ferencz légrádi, Hobrer Janó g-lsei okleveles s gédjegysók,4£oa)lÓ8Í József okleveles jegyző s olgatnrói írnok egy le i rendes,-dr. Fárnek Liazló nagy-kc.oizs«i ügyvéd tiszteletbeli tagok. Seregéi} es Karoly kapornaki, Koltay Lsz ó hahón körjegyzők, és Lereh Jenő kia-koniaroim j-gyzői gyakornok, mmi vendegek. 1 Ernők üdvözii lz igen szép száinbau megjelent egyleti l»goka''- es a gyűlést megoyitoJttuak jelenti ki jegyző által felolvastatja Lígrádon 1885 évi szeptember 26-án tartott kösgy ülés jegy sőköuyvét a &uuak hitelesítéséi kén. A jegyzőkönyv azou megjegyzés mellet'', hogy Unger AUjos egyleti rendes tagnak a mult közgyűlésről minden igazolás nélkül történt etmaradasa a közgyűlés elölt előadóit .indokai alapjin igaaoltoak monda''ott ki, — tudomásul vétetik és hitelnsitteiik. 2. Elnök bejelenti, hogy Hoffjr Ferencz kanisaa városjegyzője, Szemző Gyula ok eveles segédjegyaő, Láp»»)" Béla légrádi községi, ugy Dénes Béia bakónaki h körjegyző egyleti reudos tagok közgyűlésben nem jelentek meg az >-101 nevezstt két tag megbízottak által azób:-Üleg igazolják elmaradásukat. A közgyűlés a felhozott indokokat alaposnak találta, miért is távolmaradá sokat igazoltnak kimondja, egyazermind azon határozatot hozza, hogy a segédjegyzők irásbsn beadandó igazoiáa alul mar csak azért ia felmentetnek, mert atok idejokkel ssabadon nem reudelk<-znek * legtöbbször az el nem halasztható ''eendők miatt főnöküket eltávozásukkor kell helyettesíteni, azok elmaradása mint eddigi* történni szokott, főnökük által indokol »-tik a azért Szemző Gyula oklevele* segéd jegysó elmaradásának Írásban lörént indoklását feleslegesnek mondja ki. 3. Elnök bemutatja Ferencsy Jáuo* egyleti pénztárnoknak 1885 évről vesetett számadását, s kéri ann-ik fe ul-viazgáláát é a pénztárnoknak felelősség alóli felmentését. A számsd-8 felülvizsgáltatván, annak I evétele 131 tr». 95 kr. a kiadások / 116 fr<. 60 kr. Pénztári maradvány 15 trl. 35 kr. helyesnek tálaltatott és srám-dó a szokásos óvások feotartása metleti a további felelőség alól felmentetik. Az egylet vagyon álUpo a. Készpénzben 15 frt. 35 kr takaré > pénztárban elhelyezett tőke 414 frt. ezen tőke időközi kamatai 39 frt. 22 kr. hátralék tsgiági dij«k. 115 frt. összesen: 538 frt. 58 kr, A hásralék tagsági dijak n»gyobb része a közgyűlés folyama alatt befize.ve A közegészségről. * II. A gondos h.izi gazda mindig ide-jéu intézkedik szükségletéről, s azon van. hogy semmiben se szeuvedjen hiányt. Az állam feladata is ngyan az, hogy mindarról mi az állam fen-maradásához és'' polgárainak boldogulásához szükséges, kellőleg, sót a mennyire csaK lelik gondoskodjék. S manapság az összes czivilizált államok ezen föladatuk teljesítésére fek tetik a fősúlyt; — 8 mindegyik hanem min. moudaoi szokják, egé»zsessi-ú» gazdák volUk. Köpte is a markát előre már a jó fogáshoz ; de meggondolta azt is hogy veszélyes vállalat egy kicsit, mert ha észreveszi Andris, amilyen elszánt, bizony könnyen le is puffanthatja, azért te-hái-óvatossággal kt.ll eljárni. E^y hónap múlva a iekete sz»mü leáoy is menyegzőjét ülte ; boldog nem volt, m^rt uem szeretetből ment fér''hez. hanem apja b ztatására, ie kénytelenségből, hogy leány-ne maradjon örökre. Mert hát az megesik néha-néha, bogy valamely »eánynak uem terem virág a menyasszony koszorúhoz; igy aztán (még örülhet is) bogy tiszta lélekkel, . . . tér vissza oda, honnan Ádám jött vala; csakis elkeseredett árva ti«i gyászolják. . . . Andrisnak is az a reménye volt, b<>gy hiszen majd . . .! igy aztán dupla házasságtörés drámái kezdődtek. Szegény Ma''i!d, annak lelkén még árnya sem vonult át az ilyenfél* gondolatoknak : ő szeretett, azt képzelte bogy minden embr ugy van; ueki eszébe sem jutott, hogy egy férj bütelen is lehetne nejéhez, vagy viszont. « V. Andris bogy bűnös terveit minél jobban a vágy által jelölt czél felé hozza: ismeretségbe, as as barátságba akart jönni annak a fekete szemű menyecskének a férjé vei. Kz csakhamar sikerült is neki, mivel as a mesterrel koma-tágban volt;igy aztán könnyebben érin-kevbetett a hamis matronával. De mi mar< d titok a nap alatt ? Ha ugy darabig el is volna födve, de mégis kiviláglik előbb utóbb; ha pedig nem egy aki tudja, akkor bisonyos, mert valamelyik elszólja magát, vagy álmában kíbesséii. Egy napon benés ám Andrishos 9% ő jóbarátja (névieg. Torday Péter) s mindjárt azon kezdi, hogy: Adjon Isten számtalan mély utat l Andris kissé megbökkent, s kétkedve kérdi magában: valóban ast értette-e, amit mondott; s azért mégegyszer kér -dé zerülő szóval: — Minek a mély kut ? — Kut nem kell, hanem ut — Jó as mindenkor; nem lát senki ott. Aodris nem kétkedhetett többé;de asért még egy fogást kocskáztatott, mutatta mintha semmi legkevesebb tudomáaa sem volna bolmi útról. — — Hát beszéljen okossn, mit ka-pálgatja annyit azt az utat, snom magyaráz meg semmit 1 — Hát csak azért kapáigatom, hogy könyebbeu lehessen discurálni rajt. Andris kelepczébeo volt;.ez az elsó nyil visszatartóztathatta volna a téveteg ösvényről, de ó távolról sem gondolt arra hogy letérjen róla. — As''án honnan gereblélt össze ennyi bad«raágot, barátom? kérdé Andris, ártatlanságot simolálva. — Hát csak as álmoskönyvből, meg a feleségem néhány szavából, amit álom közben elfnjt. Az egyiptomi álmoskönyvben azt jelenti bogy: „Mely útban járni, nem jó" mivel pedig » te nevedet is emiitette, én tehát mindjárt arrA'' gondoltam, hátba tejártál ott, a én mint jóbarát kötelességemnek tartom, bogy ¿gyelmeztes selek a veszélyre. (Foljrt köv.) huszonötödik, évfolyam V ZALAI KÖZLÖNY , twk, további intézkedéa szükaégessége „00 forog f500. 4 Kínok előterjeszti, hogy a mult ücct-niber hó 1-aő napján tarUtt tör !éuyb* ó.-gi biaotuági közgyűlés által .¡kot« t • » j''gj''ő'' njugdijr» vonatkoaó wl.p,zat»ály ellen «1« egylet rétiéről fe-''boeí«»1 adott ^e »lon okból, mer: as i.bbi »Upszabály ellentétben az 1876. "vb 10324 w/19 kj. alatt alkotott a r a.gymé^óaagu m. kir. be üg» minisi-te-muoj »1» Í megerősített aUp^z.bály sze-riBt a jegyők szolgálati idejét 1881 évi jL0Uár lió 1 tói ssámitva állapítja m-g, jT.ott hZ eUbb alkotott alapszabály 1876 ¿fí j»uur 1-től állapítja m-g a azolgálati jdö b^«®»1^1. Tudomásul vétetik as s elnök felhintik. miszerint a begyei jegyzői egjlet flnókével érintkezésbe jöve, szerezzen m.gának tudomás a nyugdíj alapszabály mikeuii allapotáról. esetleg a lelebbezés pÜnteaéaéiől és arról a legközelebbi őz-. jüle»ník. j-lentést tegyen. 5. liobrer János oklevele« segéd i^gyző okieveiét bemutatja s kéri .magát lt egyleti ug°k >oréba fölvétetni. Kobrer János rendet tsggá folyó éri juiius bő 1-től fizetendő tagsági dijj meiirtt az egylet kebelébe felvétetik, és aoévjeicyzékbe leendő bevezetésre pénz-arook utasíttatik. ö. Talabér Gyula egyleti rendes tag eÍD»kboz azon kérdést intézi, b«gy ko-r-b''bi határozatokhoz képest a közgyü lísoeni m-gbiváejkf-n a tárgysorozat miért nem közöltetik; kór egyut''al a a tárgyban ujabbi ha ározat-hozatalt. Elnök válaszában kijelenti, bogy edd g a közgyűlés egybehivását levelező japokon eszközölte és helyszűke miatt a urgysorozatot nem közölhette A közgyűlés bár a válasst tudomásul vette, mégis ¡elhívja az elnököt, hogy jövőbfeu a lapokat, ha azokra a tárgysorosatot kitenni n«m lehetne, mellősze s intézkedjék ak-Ként, bogy a meghívók a közgjű''ést megelőzőleg 8 nappal a tárgysorozat m-gje-loiése mcli-u kűld-ssenek szét a tagoknak. 7. Komlósi Jőzseí egyleti tag inti. iványozza, hogy as alapszabályok érőimében fizeiendö 10 frt. es b frt tagsági '' dijj 6 frtr» illetve 3 frtra szállíttassák le, mar csak azért is, mert a mult évi szep-etnber bó 26 án tartott köz^yűíés határozata szerint a kör- köz^égijegyzők 10 tit tagS''gi dijj<>hol a megyei egyíet ugy az or-zágo* központi jegyzőegylrt tag-Z-igi dijja is fizetendó leiz s igy a segédek. tagsági dijj a a körjegyzők tag-ági dijával arányban nem áll. Az icduváuyt a közgyűlés nem '' fogadja el s fentartja korábbi hátározatát o magáévá teszi Fereoczy János egyltt t»g azon módosított indítványát, hogy a segéd-jegy sók 5 frt. tagsági dijjából az 1887 évi jauuá-tól kezdve a járási egylet javára s frt. vételeztrssék be, 2 frt pedig akár az illetők által közvetlen, akár a pénztárnok által miut megyei tagsági dijj, a megyei egylet elnökéhez beküldendő lesz. 6. Elnök elő erjeszsi és felolvastatja Zalamegye tekin e es közigazgatási bizottságának 150 kb. 186 sz, határozaut, mely szerint a koz.egi éa körjegyzők uta sitva le t«-k, miszer''nt a hadment-ss-»gi dijja'' fitető cselédek neve éa a dijj meny-nyisége a- badmentességi dijj kötelesek osríeirasa alkalmával, de legkésőbb december 3l-ig a szolgálat adókkai kö zoltessenek. Tekintve, bogy s hadmentesgégí dijkö''.elesek o. szeirajt Z»lamegye tek k.r. adófelügyelőségéhei heudő felter Jesztéae apnl hó l0-:k napjan, mint záros iia:ár.dőre van kitűzve, tekintve, hogy a dijj kivetése a királyi adófolügyelőség ha-atköréhez artozik, de tekintve hogy a hirdmentességi dijj ugyan az év október I-én esedékes, as összeírás alkalmával bar a cselédek.ne vei a gazdákkal közölhető volua, de a kivetett hadmentességi dijj összege tudva nem, sőt a távozó cseléd ől bevehető sem volna, miután a hadmentességi dijj esedekessége meg aa év október 1 éu all b>, a közigazgatási bizottsághoz feiterjesztés intézendő elnök által az iránt, miszerint a királyi adófei-úgye lőséget utasítani legyen síives hogy a hadmentességi díj osszeírások beküldését május 10-ig meghosszabbítsa, % mid >n a cselédek változásra már véghes ment s így muden cseléd a tényleg-s •ar ozkodasi helyén volna az összeirásb »n telvrheiő s a cseléd artó gazdák a helyettük fizetendő dijj-összeget fizetősök bői már as esedékesség napján lerovásba hozhatják. 9. Ferenczy János egyleti tag előterjeszti, miszerint Somogymegye tö»-véuyhatósági biso tsága állal alkotott éa a nagy méltóságú m. kir. be.iigyminiss-Urium ábal jóváhagyási záradékkal el-lÁto''t szabályrendelet szerint a máa megyékben vizsgázott és 3 évig mint rendszeresített si>g<>dsk, cuükodó''t okleveles jegyzők pályázatra cs;k akkor bocaáj-tatnak, ha előbb a megyei szabályrendeletből vizsgáznák. Minthogy ezen ssa-bil) rendelet 1883 évi I. t. cs. 5. § U''olsó bekezdésével határozott ellentétben van ; s minthogy mint egy el kalmával, egy a törvény l-ínek megfelelő segéd L ból nem bocsájtatott: kér országos központi egyJethes felterjesztést intézni. A közgyűlés elhatározta, miszerint e tárgyban a kötponli jegyzői egylet elnökéhez f 1 terjesztést in''es, és annak szerkesztésével Ferenczy János egyleti t.g..l mint as ügy állapotának ismerőjét bi»sa meg. 10- Elnök a jövő gyűlés helyét és idejét megállapítani kéri. A jövő gyüléa helyéül szt. Balázs, íd-jéü p-idig szeptember elsó fele állapíttatott meg. Minthogy több elintézni való tárgy nem vol», a jegyzőkönyv felolvastatott és bezár -ott. Kmt. Grünfeld Jószef s. k egyleti jegyző. Stíngly Károly egyleti elnök. mely román részről már as 1885. év folyamán felmondatott, vég« felé közeledik. Igas, hogy k r-sk-delmünknek ez irányban sok akadálylyal kell megküzdenie; igat, hogy a román vámhivatalok sakla-tá ai és túlkapásai gyakran megnehezítették ''iparcsikkeínk bevitelét: mindazonáltal -rendszeresített ösazekötU''ésben állottunk s legtöbb esetben kieszközölhettük ezen bajok orvoslását. Vajjna jövőre ''javul-e helyzetünk? avagy ez irányban ia a közgazdáig) háború ösvényére lépünk-e, mely mindkét Mre vetzies-égei özönné1, hasznot ped''g vajmi keveset hozhat ? Mendezen kérdésekre a közel jövőnek kell megfelelnie, megoldásukat a magas kormány tartja kezében. S daczára ason mély bizalomnak, melyet iráu-ta eddigelé tapasztalt s mi által sem befolyásolt kimagasló kereskedelempolitikai álláspontja következtében táplálunk: szemben a folyton növekvő elzárkósó, védvámos áramlattal, nem fojthatjuk el teljesen a jövó iránti jogosul: aggodalmunkat. (Vége köf y A soproni kereskedelmi, iparkamara főjelentése. A marhakerskedés is a szokott korlátok között mozgott és egyikén a jelemésüuk tárgyát képeső éveknek sem volt valamely különösen akadályozó avagy elősegítő befolyásnak ki éve. Né-mikép megakasz''o tak ugyan asalsó-auut-riai helytartóság által as 1884. év második negyedében életbeléptetett a a Ausztriába megnehesítő rendelkezések: da eien, telj-sen indokolatlan eljárás, hála a magas kormány erélyes fellépésének, csakhamar eUeszté eleinte érezhető ellenünk fordított élé'', a as idó további folyamában mierm akadály osá as űaletszabad folyását. A s-rtéskereskedés, a régi jő hírnevű soproni ser > és vásárnak Bécsújhelyre történt átköltözése óta, sokat vesztett nemcsak terjedelemben, de fonioság-bau is. Sok helyen ugyan nem aludt ki'' még ason remény, hogy as elvesstett vásár visszaszerezhető, mi részünkről nem osztjuk azt; hacsak a magas kormány erélyes, intézkedéseket nem tesz. hogy a sokévi'' v»kond»kmuuka ezen sajnos eredménye meghiusíttaasék. t baromfi-,és azállati nyers kekkel való kereskedéssel eaen jelentés különleges részében kívánunk ! behatóbban foglalkozni, kiváló s e helyen felemlítendő ujabb általános tapasztalata ink nincsenek. Kereskedelmi politikánk! szempontjából a jelentésünk tárgyát ké-J pezó évek két<els«<je, as utolsó két évtized) legmeddobb évei közé tar ozik. Igaz. ugyan, bogy 1884. évi február hó 18-án Franc íaországgal kereskedelmi egyezmény köttetett, mely ben ar osztr.-magyar államnak a legtöbb kedv«rsmény oan részesülő nemzetekkel egyenlő elbánja biztosittatot:: csakhogy ezen vívmányok, Magyarország külkereskedelmére nézve mi érté&kel sem bírtak,"miután még ugyanazon év foiyamán s folyiató''ag as 1885.'' évben is, kiviteti czikkeinkre o''y magas vámf-iemelések léptettek életbe, hogy a legnagyobb kedvezmény előnye illusori-uBsá vált. Általában a jelentésünk tárgyát képező idóazaknak utti^aó kőt évét, a szabad kereskedelem minden igaz barátja," — a kamaránknak van annyi erkölcsi bátorsága, hogy a mindeneket tulsugó ellenáramlat d«czára is ennek barátjául valja magát, — az ujabb, alkotmányos korszak legelszomorítóbb évei közé fogja aorolni. Mer«, ason kicsike felhőárnyak, melyekel elősó jelentéseinkben aggály keltő féke e pun oknak jelez:üok, a jelenkor legnagyobb német államférfiáoak, elementáris erővel előretörő befolyása következtében, vészterhes zivatarrá go-mo.yodtak ös»z«: melynek mdhéből meg-semmisi ő csapások snganak le kűlkeren-kedelmüukre és termelésünkre. A védvámos politika Németországban győzelmet aratott a a nemzetgazdasági élet mindujabb 6* ujabb ágaira terjeszti ki batáaköré . És Németország ezen irányzatát Francziaorsság hason törekvése követé. Gabonáuk őrleményeink, marháké reskedésünk alig képesek már ezen rég tői megszokott fogyastasi területekre behatolni a lé''ük alapfeltételeiben vannak megtámadva. Igas, hogy agy Magyarország, mint a túlsó államfél kormánya ez ellen erélyes vísszatorlást tervez a azon kényszerhelyzetben, melybe bennünket a német birodalom és Francziaorazág vám-és kereskedelmi politikája sodort, esen tervek való''linttleg ténynyé is fognak válni: megnyugvást azonban ezen vísszatorlást csélzó törekvésekből, melyek sajnos, napról napra miadnagyobb kiterjedést nyernek, nem vagyunk képesek me rAeni, mert azoo sebek, melytket esetleg a német birodalom és Francaiaoraság iparán ejihetttuk, nem fogják euyhiteni azon csapás , mely Magyarorsság mezőgazdaságát éa.kereskedelmét tagadhatatlanul érte. Egyidejűleg a Romániával kötött vám- és kereskedelmi ssersódés is, i f © — Felhívás. Lapunk munkatársait fölkérem e helyen, hogy 1837. évre kiadandó naptáraim arámára népies nyelven irt rövid elbeszéléseket, adomákat, gazdasági, és közhasznú tudnívaiókat, érdekesebb és szövegezett képtket beküldeni ssiveskedjenek ! Az alkalmasnak talált dolgozatokat tiszteletdíjban részesítem. — Nagy-Kanizsán, 1886. jul. 2-Wajdits József. — Nyilvános számadás és kO-Slöuet. A nagy-kanizsai polgári iskolai növendékek által szegény tanulók felsegélyezésére mult bó 26-án rendezett és hangverseny nyel egybekötött ayári mulatságnál befolyt oaszeg: 177 frt 62 kr. Ezen összeghez hozzájárult a tanuló ifja ság 70 frt 28 krr«l; felülfizittetett 27 frt 84 kr., s jegyek utao befolyt 79frt50kr. Felü fizettek a következők : Kovácsics Ferencz 2 frt. Schapssou Géza l .frt 50 kr. Ledofszky Ármin 2 frt. Knausz Boldizsár 2 frt. Rá z Kálmán dr. 50 kr. Szabó József 50 kr. Bauer N. 50 kr., N. N 30 kr C-semits Károly 1 frt 50 kr. Unger Umann 50 kr. Hausr János dr. 50 kr., N. N. 50 kr., N. N. 30 kr., Netz Fr gyes 50 kr.. N. N. 50 krJ Próbáld Károly 2 frt. Gürtler Ágost 50 kr. Kö-vessy Ká mán 50 kr, G. S. 4 kr. Kováts József 20 kr. Hertelendy Béla 1 frt. Pich-ler Pál 2 frt. Schultz Karoly 2 frt. H, ff-mann Mór 2 frt. Rorgonyi Lajos 3 frt. Morgenbesser János 2 frt., — összesen 27 frt 84 kr. — A főösszegből a költségek levonása után maradt 60 frt 27 krnyi tiszta jövedelem, mely a Délsalai takarék* pénz árban helyeztetett el. — A t. feiül-fizetőknek, valamint a t. pártfogóknak meleg köszönetet szavaz a polg. iskolai igazga''óság. — Hirdetmény. A török kormány, tekintettel arra, hogy Kanizsával szemben f. évi junius bó 21 tői fogva magasabb beviteli vámok lépnek éle* be, elrendelte, bogy a Feketeienger kikötőin át Törökországba — szerződéses álla-nokből érkező árak, a szerződéses tételek saerínt csakis ssármuási bizonyítványok előmu-tatá<a mellett vámkeselendők Esen bi-aonyitványok vagy a származás helyén székelő török konzulátus, vagy ilyennek hiányában a kilépő vámhivatal hitelesi lésével kell ellátva lenuiök. Miről az érdekelt köröket ezennel értesítjük. Kelt Sopronban, 1^86. évi junius hó 16 ikáo. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — A Hadastynu-Egyletnek nem tagja* P''ihál Ferencz ür anuak kijelentésére kért fel bennünket, hogy ő a Ha-dastyán-Egyesületnek nem tagja a ennél fogva minden oly dolog, melyet — a nevezett egyletet érdeklóleg — nevével kapcsolatba hoztak, téves értesülésen alapult. — Helyreigazítás. Lapunk f. évi junius 20-iki számában a hirek rovatában * serléstelepekről megjelent csikkben foglalt azon állítás, bogy a kapitányság részéről a mult évben oly tartalmú jeleit-tés tétetett voina. — mely sserínt a ser* téstelspsk teljesen megszűntek, —i illetékes helyről vett értesülés szerint nem felel meg a valóságnak, mert a kapitányság részéről ily tartalma jelentés egyáta-Ián nem terjesstetett be. Az igazság érdekében helyi kellett adni, esen helyréig«-zi''ásnak, a téves bir közléséért vállaljon felelősséget a beküldő. — Vihar. Bnrzass''ó Vihar dühön gött mult hó20 án Somogyban. Er-j-* oly óriási vol'', hogy az ulak mellett álló s vassal lebilincselt kökeressteket a földre dönté, messze elsodorta s a feszületen levő Megváltót darabokra törte össze. Derékvastagságú nyárfákat gyökereatülkii tépett, a gyümölcsfákat mind összetördelte. A marcsalii járásban Gadány helységben a házak s épületek egyharmadáról a tetőzetet messse elsöpörte a megőrült szél véss, a hegyeken a pinczéket faiastul szétszórta. A kár csak ezen egy községben is tízezer forintra tehető A nép azon babonás hie delemben él, hogy valahol nem adtak a garabonczás diáknak aludtejet s ez boassuból okozta volna a vihart a nyár galt táltos sárkányán a rémítő férgetekén. (!) — b — b — — Keresd az asnzonyt. Siófokról köve kezeket írjak : Egy Ropolyi nevű ságvári ember rejtélyes módon tünt el a napokban Siófokon. Több földmives a földosztásról jött Kőröshegyről s betértek Siófokon a korcsmába borinny a.Mindenik kért egy félliter bort, Ropolyi is, de neki uem volt pénze a társai fizettek helyette. Midőn a bort megitták, Ropolyi kiment, két társa pedig állítólag beo maradt * korcsmában. Később kimentek őx is, nevezetesén Hadaró Sándor és egy Körösi n-ivü ságvári ember. Keresték Ropolyít a l kocsijánál, keresték mindenütt és nem találták. Ez ugy este 9 és 10 óra köst történt. Másnap Ropolyi kalapját megta lálták a S:ó pariján a igy valószínű, hogy * Sióban lelte halálát. Azt hissik, hogy Ropolyít két társa tassitotta a Sióba, mert Hadaró sserelmí viszonyt folytatott Ropolyi feleségével. Ugy a két ságvári embert, minta Ropolyi feleségét letartóztatták s a tabi ssolgabiróságnál vannak elsárva. — Ujabb tadósitáa szerint Ropolyi holttestét már kihurták a Sióból. HatárosotUn gyilkos kezeknek esett áU doza''ul s as öngyilkosság ki van zárva. As áldozat jobb arczán 2 cm. hosszú és 5 cm. mély seb látható, a bal arcza és fej a össze-visasa van verve és dagadva. Ugy látszik, előbb megölték s ugy dobták a visbe. A holttest őt napig volt visben. Össseaen 57 krajozárt találtak a zsebében, de mondják, bogy néhány ssás forint volt nála. — A varaasd-topliczai fürdőt, a kibocsájtott 10 i< számú fürdói névjegyzék szerint 1500 fürdő vendég látogatta '' ez ideig. . — Iszapkivonat-fürdő. A fürdó-anyagok terén rég használ'', de nagyszerű gyógysredményei folytán, melyeket főleg a női- és gyermek bajaknái felmutatóit, as utóbbi években nagyon elterjedt különlegesség, a Mattoní-féle issapkivonat. Dus vaa-ásványiszapuól lévén kitűnően összeállítva, olyan hatással van,, mintha aa iszap-, aczél- éa ásvány fürdők ereje egyesülne s minthogy tetszés szerinti kvantitásban használható, igen ajánlatos ugy csaladoknak, mint kórházaknak, valamim könnyű es olcsó használhatósága folytan orvosoknak és laikusoknak is. Közönséges kádfördőbó! azáltal, hogy rendelet sseriut V2—2 kgr. Mattooi-féle iszapkivonatol t ssüok b-sié, erős vasfürdőt készíthetünk otthon s igy bárhol él veshetjük as acséláavány-, iszap- és sósfürdók jótékony hatását. — Sümegben Irsay B. Z<ígmond színtársulatánál Szatmáry Károly jeles tehetségű színész vendégszerepel. Az előadások látogatottak. — Ssélhálmos Jakab. Rohonczon ssü ételt s bejára ké szer a világol; Stei-ner Jakabnak hivák és az öreg Steiner robonct „czígáuy* banda prímásának volt fis. Eleinte, mikor még oem volt tisztában, hogy libapehely, vagy szőr nő-e az állán, női szabónak szánta magát. Hanem as olló, tü és a gyüszüvel való bénáa tanulása közben a nagyravágyás ssállta meg, nagy eszméi támadtak. Elindult kiképezni magát Egy pár évig. hol itt, hol ott mint magántanító ssere-pelt s magyarázta a talmudot; azután valahogy az oiaasorssági osztrák hadaa-raghoz került, két évig szolgált és 3 évet ült a katonai börtönben csalás miatt. I87l-ben már Loudonban szerepelt egy kórházi orvos ssolgájaképen sitt orvosnak képeste ki magái. A diplomát ki is állította magának sajátkesülg ; a hiba csak az volt benne, hogy oxfordi egyetemi pecsétet ütött rá, holott Oxfordot sohasem látta. Londonban elvette Bochard Rák beit a egy év alatt kettős apa leit. 1872 ben kitért a zsidó bitről s előbb protestáns, majd katholikus volt, legutóbb pedig anabaptista apostol. 1873-ban a „Mange-land kivándorló hajóra orvosnak ssegő-dolt s 4 évig élt Braziliában: nejét s a két kis fiát a legnagyobb nyomorban hagyta. 1881-ben mar isméi Európában tünt f3l, hasa jött F srtő -Szt.-Miklósra, fölcsapott itt is orvosnak s nőül vett« a jó párti Feigel-atook Rózá''. 1885-ben elhagyta ezt is, elment T schenbe, ahol GUnbemek, a kassa-oderbergi vasút forgalmi főnökének a sógornőjét, Msrkovics Katalint nőül : kérte. Amőülkérésnél megemlítette, hogy \| folyamodott a zuckmanteli járás orvosi állásáért s csak ha megkapja, akkor kívánja as esküvőt megtartani. Az álláat megkapta, elmeit a mennyasszonyával Zuckmantelbe, csinált ennek a révén több ezer forint adó ságol és »stán megugrott. E''őbb Bécsbe, onnan egyeoesen An''.wer penbe ment; itt is csalt, s szökött Londonba a legeslegelső feleségéhez. E«t újra becsapta egy pár ssás font erejéig és állott odébb. Belgiumon, Frankfurton, Münchenen át Triesztbe. Itt a Dániel-aaalló ssobaleányával kötött rangján aluli 1886. JULI US 3 án szerelmi viazonyt és élősködött rajta amíg az győzte. a mult év végéo elnyerte a „Spital am Pyrhn«-községi ohwsi állást s a verifikálásnál a kirendorfi járásbíróság az oxfordi diploma miatt elfogta. — Pálmai Ilka férje. Szigligeti József, megőrült és már át is szállitoitak a lipót mezői orsságos téboly házba. A szerencsétlen ember, kit a legfelsőbb bíróság is csak alig pár hete választott el jogerejüieg nejétől: Pálmai Ilkától, azt hiszi, hogy neje meghalt és mindenkinek ast mondja, hegy látta a nejét meghalva és a temetésén is volt. Az orvosok azt hi-ssik, hogy tébolya még gyógyítható. — Felsült betörök. A mult hó 28-áról 29-ikére menő éjjelen HofFmann Ernő pallini számtarló lakásának falát ismeretlen tettesek kibontották s a szobában levő Wertivsím-casaát el akarták vinni; de szándékuk nem sikerült a igy felkopott állal kénytelenek voltak odább állani. A pén tárral különben ia erős csalódás érte volna őket, mert — amint mondják — csak 50 frt volt benne. — Bátor néptanító. Kitüntetésre méltó tanajelét adta bátorságának Stern József, a zala szt.-gróthi itr. népiskola segédtanítója. Amint ugyanis s Zala folyóhoz nem messze sétált, egyszerre cssk kétségbeesett kiáltások üték meg füleit. Két gyermek — egyik 4, a másik 8 éves volt — küzdött a habokkal. Stern dacára annak, hogy gyönge ember és nem jó úszó, pillanatig sem késett, hanem a hullámokba ugrott és saját életének vessé-lyestetésévol mentett meg két .életit a biztos haláltól. — Megjegyzendő, hogy sokan már a katasztrófa kezdetét látták de senkinek sem volt bátorsága a mentésre. A szegények és gazdagok legjobb szere. Budapest, Tisztelt''uram! A mindenható Ur Isten ezerszeresen fizesse meg mint azt a jót, a mit őn velem tett! Erős szívdobogásom, szédülésem, gyomorgörcsöm mind eltűnt. A jobb időkben Fischer tanár husz évig volt háziorvosom, de nem segíthetett rajtam, — önt pedig a Mindenható Isten küldte hozzám, azért eg\|sz lelkemből buzgólkodni fogok, hogy az ön nagybecsű Brandt gyógyszerész-féle svájezi labdacsait ajánlom mindenkinek; a mai időben ugy is igen sok a nyegleség, annyira, hogy az emberek már nem hisznek másnak, csak ha magok megpróbálják. Ha módomban volna, újságba tétetném a nevem alatt,"Bogy ''aztán az emberek ho/.zám jönnének :s tudakozódnának. De én szegény s az egész világtól, mindentől elhagya-, tott asszony vagyok, csakis egy vigasztalót küldött hozzám a Mindenható Isten, az ön svajezi labdacsait, (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszei^-y tárakban) melyek szenvedéseimtől megszabadítottak. Csókolom kezeit számtalanszor, s hálásan köszönöm mindazt a jót, mit velem tett, s a mit csak imádságommal jutalmazhatok meg. Alázatos, hálás szolgálója, özvegy Mihalovics Anna. Szegények háza, ajtószám 100. Minthogy Magyarországban Brand R. gyógyszerész svájezi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon czégjegyül egy fehér kereszt vörös mezőben Brandt R. névaláírása meglegyen. — Piaczi árak 18S6. julios 2. Bura S frt — 7 frt 50 kr. Rozs 6 frt — 5 frt 60 kr. Árpi 7 frt — 6''-frt 50 kr. Zab 7 frt — 6 frt 50 kr. Kokoricza 5 frt 80 kr. Burgonya 2 frt" 50 kr Széna 3 frt. — 2 frt 50 kr. Szalma 1 frt. — 50 kr. Lapvezér és kiadó: SZALAY 8. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptuiajuonos: WAJDITS JÓZSEF M ATT© ari-féle vaslápkivonataival vérzegény»égnél, sápkórnál, általános gyengeságnál, gyermekbetegségeknél ás kimerítő betegségek után. Vasláplúg, vaslápsó megrondolhetők s NATTONI HENRIKNÉL, Franzensbadban. MATTONI is WILLENÉL, Budapesten. •r t HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM aíai közlöny 1886. JUNIUS 3-Án Csak ralóái h» minden dobozon gyárjery : a ím és Moll sokízoro-nitott czíg nyona-u látható. '' Ezen porok tartó* jrjófy hatása makar, gyoaor- ¿» altestbsjsk gyomorgörcs ét nválk <sodás. eyomorégő.« r&grött dugulás, raájbaj vért«l«lá», arauyér ét a legkü-loíél£Sb noi betegsegek ellen 30 év <ta folytono»«u n&vekedS eli.mereabenirtrnMU Eüv eredeti doboz használati utwitisaal 1 .rt. Hsstísitvásysk tinreoyeses ű:doztet»ek Ko»tvé y, caúz, ntindeunetnü haao-g&tát ét bénulás-, fej-, fül- és fogfájás »ikrres pyóg) i-tásáhox >«dörzsr>- lésre b rogatásnak mindennemű sérülések és sebek, gyulladások és daganatok ellen. Bensólea vizzel keverve, hirtelen betegedé«, bányás és kólika ellen. Egy öreg pontos ntasitáÍTal SO kr. 2720 26-52 Valódi, Moll védjegyével és név aláírásával. Moll Agyag} xer<:8 ^ c«á«zár királyi udv. Mznllitó. Bécs, Tuchlauben Raktarak: Nagy Kanizaa: Beins Jozsel gy gysierfcs. Kolenfeld Adolf. Fes««l-hofer J<x»ef. Bare«: Donier 8. Cssktorcya: Gön«-« L gjifj. Kspssvirstt Fleiner SHmu. Keszthe y s Pu!y Janos. Körn end : Rät« Jioos Marczaü ; Iszti Ferd. za\|a. Egerszeg ; Kanzter Alese gyögyszer« s«. Gyógy - szappanok L Santa Miksától K)%J''szertár az egyszarvúhoz fjß Prágában. Urvssok által vizsgáltatva és ajáihrs. v s s I s SWADLO FERENCZ í BUDAPESTEM. VII ker-, alsó erdő-sor 3. szóm. Ajánlj* H7»b«dalinaiott. tajtalao, önműködő »árredőnyeit bullára-«O''t arséllemezböl; továbbá srabadalmasott B''asicek és Br''czk«-féle töltő én szellöatetéül kályháit, valamint központi füté« berendezéseit, aajat ssabadalma «seri nt, egy vagy több helyiség ssimárs, moly utóbbiak különösen uj ép&letek-nél, iskoláknál, kórházaknál stb. mai-löstetéssel, vagy ssellóste éí nálkfll • igen czélst''TÜen alkalmathalók.-Ajáulj továbbá valamennyi as építési etakmab» tartozó munkáit, úgymint: épület-, nifi-, ét sserkeaeti lakatos tégla és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Hlstakártyák as költségvetések i»\|ysa ás kérasstvr 2804 6-52 Előnyös kereset. Minden rangú állandó személyek, kik a törvény által img-engedett állam-é* inngán hotm j>g>ek réssle''fí^téa m-lUii ndn- felvil (•* 1883. évi XXXI torv. cz ss-rinl) foglalkozni óhaj!Ku«<, Igen előnyős feltételek mellen miod-nhoi felétetn»k. Némi »or-U»lora Matében tőke én koczkaz tntá* (rifieo) nélkül havonta 100 egész 300 frt. könnyen kereshető 2805 4-6 Ajánlatok a jelen foglalkozás m»g-n-vpzéfével intésendflk a fővárosi váltóözlet-táraasás: Adler ós társához Budapesten. » Cl Kauln-frlf lchth> ol-nzappsn. trrtririatgr, bortlrao»orr (Katarra. Ar»r>. «Uzkrtrc bnr»xr»«jra rllrs. Ára 7i kr. — Fants-f^lr Xnpolyl aiappan (hia«»} .nxappaB). Sjphlll. ri paradtak rllra. darát. íi kr.. I darab <JO kr. - Kanta-f«''lr kfi<<ivrny én bántalmak elírni azappas. próbált biztoi ra gjon batata. ¿ra 1 frt. — Kátrány-azappan rák-, korpa-, lablzaadias atb. rllra. U kr. — Krifrj''tny-«.lyrrriii-HXappnn. cjrncrbli, ank ra rjrr»rkrk tzáaára. ClyrrriaHisappsN. IrKnaoaabb toilrttr-azappaa. ti kr. — Brnzor-Hiappan. bor>a.tae»da< rllra. «) kr. - Vaorlln-Kiappaa. krllrairi mozsdo-nzkox aapoakratl haazaaUtra. 40 kr. — Kénm-kátráav-mappan. aiakart l.«.rl.rtrc»rrrk rllra Ura alkalmat. ÁraSikr. — Korax-"Zappan. az arrztzla tNitatalaatacal. majr€.ltok, tzrplok rt arrzc»n£k rllra. Ára 5i kr. Kámphor-auppan. f«ri. frlrrprdrzrtt kor atb. rllra. Ára Zó kr. \npbto\|.»sappan. ailadraaraia burkUtrtrk rllra. Ára M kr. - Kat>;ialúk minden C)«C)KzcrtárbtD. r bxä * s 1 ? . 5 ^ ? r 3 i- •e b u bí) st X s < u _- ~ 9 M M a * l. ^ * ? s. ® I J > sc 3 2. ÍM QC cn o a á £2 S t c ■ •o s o ■c ! S a 3 -a c J! * 2 « « • «o « ^ o Z j- - tí - , i • . e . s a 3D n íí S » — wa a ® • S &« í 3 £ s « " O C o « - J! = b ^ « J 5 ! K; S3 x -5S «-j ''S ¿Zá* a o ! a Sí ►>«.. -O — 5 -» % m S--^ « ^ c««! a 3>S « VÉD-JEGY. cHÄr&t/( Eg ) eoflli rak tár Nacy-Kanizsá., FESSELHOFEB JÓZSEF urnái Az Equitable életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott 1859-bet. Biztosítási tőke Í885. deci. 911-212.527 frt atársiságvagroM,, „ „ 169.411-138 ín az 1885. évben kötött iij biztositások összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év múlva megtámadhatatl&nná válik. Du ián uli kerület vnsérügy nók»^f. Fischer Sándor 2771 10--* urnái Nagy-Kani/»áo. BUDAPESTI HÍRLAP .....SB— Felhívás előfizetésre! A .BuíUpesti Hírlap" VI. évfolyamát járja. E hat esztendő publicistái pályánk legszebb emlékeit egyesíti. Kehéz feladatokkal jár az ily napi közlöny megalapítása. de nekünk azokat gyönyörűség volt teljesitni. A szellemi munka értékét a siker prólnlja ki. Sa .Budapesti Hírlap* fokozatosan növekvő, a magyar hírlapirodalomban példátlan sikerre, hivatkozhat. A magyar közönség a .Budapesti Hírlap" ot mindjárt megindulásakor kiváló rokonszenvével tüntette ki. A politikai irány, melyet választottunk és követke zetesen fenntartánk: a magyar faji és nemzeti érdekek ápolása függetlenül minden párttól, ugy a kormánytól, mint az ellenzéktói — megnyerte Magyarország művelt osztályainak szentesítésé:. Pártkülöi.bség nélkül csatlakozott hozzánk az egész haza legmagyarabb közönsége. Mert hat éven át naponkint meggyőződött ról. hogy a . Budapesti Hirlap* a magyar nemzeti ügynek él, ennek alája rendel minden személyes tekintélyt s mellékérdeket, ezért harezol összes szellemi erőivel s függetlensege megadja neki az igazságki.nondás bátorságát, mindenkor mindenkivel szemben. A „Budapesti Hírlap'' ma a legelterjedtebb, legnépszerűbb magyar újságlap. vA közönség lelkes támogatása tekintélyt adott szavának s cselekvő befolyást bizotsitott neki ugy a politikai mint a társadalmi közéletben. S hogy a .Budapesti Hirlap* erkölcsi tényezőkkel nemcsak a nemzeti közszellem és tetterő felfokozásához járult, hanem hatása konkrét eseményekben is nyilvánult, — elég, ha két mozzanatra hivatkozunk: a csángó ügy re, melyen a .Budapesti Hírlap" olvasói régebben 14000 frtot, ujabban pedig 4000 frtot megközelítő adománynyal nagyot lendítettek, — s a közmívelódési országos mozgalomra, melyet a „Budapesti Hírlap- kezdeményezett. A „Budapesti Hirlap* politikai czikkeit j Tárca-rovatunk valamint ebdig, ugy ezentúl is a 1 e k k i v á 1 ó bb, legfüggetleneb b magyar p a b < eddig is előkelő irodalnr színvonalon álltak. Jeles tollú bel- és külmunkatársak egész licisták irják, akik a közkérdeseket pártatlanul mindig a n e m ze t i é r d e k e k íalauxa dolgozik e rovat számára, melyekben a komoly és mulattató elem arányosan változik. Az irodalmi dolgozatokról, aj színmüvekről itt közlött tanulságos kritikák a müveit közönség legkedveltebb olvasmányai. Zenészeti, történeti, természettudományi közleme-nyeink mellett tovább is előkelő helyet tartunk fenn a szépirodalmi, fóleg a humoros tárcacikkeknek, melyek a „Budapesti Hírlap'' egyek vonzó elemét tették mindig, A hírrovatokat szolgálatában tárgyalják. Politikai hireinket ugy a közhatóságok, mint a . monarkia külső képviselete köréből megbízható magánö^z-szeköttetéseink utján szerezzük. Az országgyűlésről gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztjük a tudósításokat, melyek a tárgyalások eleven képét s a beszédekből a lényegest nj-ujtják. A vidéki politikai és t ársadal mi kőiéletról távirati í a .Budapesti Hirlap''-ban a magyar zsurnalisztika legjobb erói vezetik. Széles körű % Ma/an;rs^<>Q nincs város vagy nagyobb község,: levelezési összeköttetéseink biztosítanak, hogy a rovatok ezentúl is g.ors, hü és iro-a "BudaPe8t'' Hirlap''-nak 1-2 rendes levelezője ne volna. ; dalmi 8zempontból is élvezetes olvasmányt nyújtsanak a napi események tarka világából. Tavirati tudósításai \ A ... , . w Európa minden fővárosából: Bécsből Londonhói, Párisból Berlinből stb a politikai s torveiiySZeKl CSamOKOt egyéb eseményekről közfeltünést keltenek. Ezek a Budapesti Hirlan'' ot a l-g \ a társldalmi drámák e sötét rovatát külön tudósító látja el, ki naponkin. gyorsabban és legjobban értesült lappá tették. : közvetlen értesüléseit jegyzi fel ugy a rendőrség, mint a büntető biroságok előtt fel- A hányszor a hazai vagy külföldi események érdekessége, történeti fontosság» 5 merült ügyekről. A végtárgyalásokról részletes jelentéseket ir. igényli, a .Budapesti Hí''rhp« a szerkesztőségből küld külőn~ tudós itó kat. Ax ] A közírazdasáffi rovatban é,8 háb°KKn/l,al- aZÖlSr Up0k kÖZt a ^ ! fölkaroljuk mindazt a mi a gazdát, a bVTtokost, az iparost és a keres- pestl Hírlap -nak voltak a lejgyowabb és legkimentcbb tudósításai, mert a szerkesz- k e d ó e ánt érdekn ¿3 önálló cibkek valamint pontos * gyors regisztrá- oég nem kiméi költségét és k.tüno tolla külön t u d ó s i t ó k a t alkalma- lása 41ta,gLak a mi naponta Srtéoik e téren, alaposan elégítjük ki a közönség igényeit, zott Konstantinápolyban, Belgrádban s a szerb fóh idiszál-í , 1 á s 0 n, kiknek táviratai, cikkei, tárca levelei, térképrójzai a közöaséget alaposan tájé- A regény-CSarnokban koztatták. Tóth Béla, a lap belsó munkatársa a válság alatt három hónapig idő- a regényirodalom legkitűnőbb termékeit mutatjuk be a közönségnek. Fótörekvésünk zött a Balkán félszigeten s cikkei az egész európai sajtót bejárták. Kelet fővárosaival hogy a lap regényei érdekfeszítők, irodalmi színvonalon illók s a közönség nemesebb most is állandó összeköttetésben vagyunk. í Ízlésének megfelelők legyenek. A ,Bud»peati Hírlap" ny-mdai kiállitáaában igyeko«ünk a nyomdai tekoika minden esekösét íelhaasnálni. Marinoni féle párui rotációa-gép, mely által lapunk nyomatik, bittouit rók hogy a „Budapesti Hírlap, mely naponkint MT 18,000 példáinyüan jelenik mg, mástél óra alatt kinyomatva, pontoaan érkexik as olvasók keseibs. - Ajáolju* lapunkat és törekvéseinket továbbra is a mi lelkes magyar kősönségünk rokonszenvébe támogatásába. Az előfizetés fSltételel: Egész évre Félévre 14 frt, — kr. 7 frt - kr. Negyedévre Egy hóra As »»lífizeiéaek vidékről Irgcsélsxerübben pos''aatalványnyal wkfzölhetők követketfi ősim alatt: Budapest, IV. ker. kalap-utcza 16, szétm, a „BUDAPESTI HÍRLAP" kiadóhivat&láDak, 3 frt. 50 kr. 1 frt 20 kr. Budapest, 1886. évi június bóban. 4» 2821 2—3 Muiatványssámokkal ingyen ssolgálunk. If- Tisstelettel S T I Hl ssrrkesstői és kiadó tulajdonosai. r« \4(iY-KA\IZSA, 1886. Julius 10-én 28-lk azám r \ Előfizetési ár '',. . . .r>- frt-- tV Vir- . • -''M^kr Egyes szám t0 kr II I K P K T £ > K K Sha»P tit«i>rl> n 7. :n <d-/or ^ . .■ ••o t- u t i • -reri .r> w. NYiLTTERBEN sllM, fcó.t 1<> v.''t -t el« f I i s11''»ék ni ii.íi ii o«yi-»h:r-.1, : rt 30 k . fm-tendők. Huszonötödik évfolyam. A lap szellemi részét illotS kösle- m.''njek a ««■ k ztúaéghz, m.yaei r.-»zét ill«MŐ kflzl-nu-nyek pe^i^ a kiadóhivatalhoz bérmentTe ÍLt z'' ndök : A"« g y-K a nizsti » \Vljirshi. /\ Bér rr.en''etlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Ipcírbanka , nagy kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó-.stíUt\a cnagy kanizsai kisdednevelö egyesület«, o „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet% a „»¿ront kereskedelmi s iparkamara" nagy kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HEiTLAP. I Kimeljük az állatokat. A jelenkor egy magasabb stádiumában álluuk, honnan a művelődés és fejlődés szellemi tekintetével oda is elhatottunk, hol a még alsóbb -¿őrben mozgó . köznép erkölcseit és otthoni viszonyait is szemmel kísérhetjük. A legszomorúbb, müveletlen-ségre, durvaságra mutató cselekedetek az állatok elkeseredett kinzása és ütlegelése. A nemeá czélu állatvédő-egyesület folytooos tevékenysége és kutatásá sem képes megakadályozni azon szívtelen emberek tetteit, kik bosszujokat a kezük alatt levő ártatlan állatokon anarják hűteni. Ezen jól ismert kategóriába tartoznak némely béresek, kocsisok, kik egész életüket a részegeskedés má-moraba fnlasztják ; nappal azt sem tudjak a földön vannak-e. vagy a pokolban ; az ilyen pálinkás bütykösök aztán irgalmatlanul ütlegelik a kezük ala<t levó jószágot, hozzá czikornyás káromkodással vonják bele még a gazdáját is. Azt gondolják, ott egye meg a . . . nem az övék, ha ,ma kiadja is a páráját...! Az ilyen eset pedig százféle alakban játszódik le a mostani időszakban, a t. rendőrség és az e tekintetben hatalommal biró tek. hatóság szeme előtt. Egy másik modus vexa-tionis. a tehervonó állatok túlterhelése. Az üzletemberek, hogy minél többet markolhassanak, iszo nvuan megrakatják gabonával roppant teherhordó szekerüket, mit magát is elég egy lónak elhúzni, s aztán eléje fognak két halijesztó gebét; azok természetesen, vgy korbácscsal űzetnek ki a világból, vagv ott nyomban megszakadnak a húzásban. Ezen köröket érintik még a leginkább falun élő szokások, hogy az ártatlan sót hasznos madarakat és fészkeiket kíméletlenül elpusztít- ják. És mennyire hátrányára van ezen oktalan cselekedet a gazdaságnak is. Mennyi ártalmas férget pusztít el csak egy madár is; s mégis hányat semmisítenek meg még tojásban, hányat még meztelen állapotban. Jó volna, ha a városi uracsok flobertjeit mind beszegeznék, mtrt azok is száz és ezer hasznos madár fejére küldenek halált. És ók ezt büszkeségnek tart-j ik, ha minél többel elpusztíthatnak. Ha valaki mondja, ''.ogy nem kellene pusztítani a madarakat, kész a feleletük: „a verébért nem kár, mást pedig ugy sem bántunk." Nem ám! csak lássanak meg egy fülemilét, vagy más rovarevót, mindjárt rá fogják & puskát: „Ej ilyent még keveset lőttem, ezt az egyet megkerítem ha iehet." Meg is kerítik többször is ha lehel! Némely családnál, egész nyu-. godt lélekkel kergetik el a háziállatokat, macskát, kutyát, ha enni kér. — „Fogjon egeret, majd még etetem is. Némelykor azonban nem rosz szokásból történik ez, hanem mert — nincs mit adni nekik. Ha nincs mit adni nekik, ne tartsanak macskát, kutyát. Az ilyen macska aztán ugy néz ki, mintha a „szt. Gellért hegyre járna", mint a köznép mondja. A sok között még az is ide tartozik, hogyan bánnak né nelyek a marhával. Nincs elég legelő s annyi marhát akarnak tartani, mintegy másik-, aki pedig teheti, hogy sokat tartson. Az etetésnél megtömik a jászolt szénával, hogy ne kelljen többször menni, t-^nni nekik. A marha aztán össze vissza fújja és nem eszi mej; .jóllakott, meg kell itatni". Meg is itatják; természetes, hogy nem iszik: „hát mi a.....kell, hogv nem iszol," s nagyot ütnek a fejére. Az állat persze nagyot ugrik, talán meg is rúgja a tehenest; ez aztán fogja a vasvillát, s irgalmatlanul keleszteni kezdi a lábat, melyikkel megrúgta. Bizony jó vofal ha a ga/da is utána nézne a cselédeinek. De hát a hol a gazda sem különb? S • • • .. . I t. Az életbiztosító társulatok és a népfelkelés. A vállalkozási szellem és különösen a magánvállalatok elleu • intézett támadások jogosulatlansága napnál világosabb ugyan, de azért nem árt, ha minden legkisebb alkalmat is felhasználunk arra, hogy bizonyítsuk. miszerint a legüdvösebb intézmények is csak ugy válhatnak közjótékonyakká, ha mentek a nehéz állami adminisztrácziótól. A magánvállalkozás természete megköveteli, hogy számoljon az adott viszonyokkal és körülményekkel folytonosan módosuljon. Magyarországon szerencsére még kísérletet sem tesznek közgazdasági intézmények úgynevezett államosításával, de annál erósebb a reakezió és árnyalatának pártja Ausztriában és csakis a magyar nép természetes józan eszének köszönhető, hogy még nem importáltuk a takarékpénztárak, biztosító társulatok és egyéb hasonló közgazdasági intézmények államosításának legújabb népboldogító eszméjét és bár reméljük, hogy e mételytől meg leszünk kiméivé a jövőben is, nem árt résen állanunk. A részvénytársulatok, a magánvállalkozás e legkiválóbb képviselői, ha mint természetes is, minél nagyobb osztalék fizetésére törekszenek is, soha sem tévesztik szem elől a közérdeket. A nemzetközi pénz-piaezon folytonosan sülyedvén a kamatláb, alkalmazkodtak a pénz vételerejének csökkenéséhez, nemcsak a nagy fővárosi, hanem a vidéki kisebb és nagyobb pénzintézetek is. Egymásután jelentették a kamatláb leszállítását és figyelemre méltó, hogy aránylag igen kevés pénzintézet szállította ie a betétkamatot. Fzzel szemben mit tapasztaltuuk az osztrák-magyar banknál ? Ez intézet is részvénytársulat ugyan, de mint jegybank állami jelleggel bir és igy első sorban lett volna kötelessége a körülményekhez alkalmazkodni. Az osztrák-magyar bank azonban, ha váltótárczája nagyon megcsökkent már, magán uton leszámítolt ugyan egyes váltókat kamatlábon alul, de következetesen fentartotta az egész idó alatt a hivatalos 4 százalékos kamatlábat akkor is, midőn világszerte a jegybankok nyílt piaezon l''A —17* százalékon diszkontáltak. A pénzintézeteknél még loyali-sabban járnak el a biztosító társulatok. Mikor néhány év el tt az Elsó magyar általános biztosító társulat elhatározta, hogy azoknak, kik egymásútán 6 évre biztosítják magukat tűzkár ellen, elengedi az első évi dijt, ebben általában csak eszközt láttak a versenyzésre, a többi biztosító társulatokkal, a mi részben igaz is volt A versenyben azonban mi nem látunk hibát, ''sót határozottan káros lenne a nagy közönségre, ha a biztosító társulatok egymással nem versenyeznének. Tekintetbe kell azonban venni, hogy midőn az első magtar általános biztosító társulat elhatározta az első évi dij elengedését, tette ezt egy határozottan kedvezőtlen gazdasági esztendő után, miáltal megkönnyítette a biztosítást azok reszére, kik talán rossz viszonyaik miatt, esetleg nagy kárukra abbau az esztendőben a biztosítást elmulasztották volna. Biztosító társulataink versenyzése legélénkebb az életbiztosítás teréig a mi szintén a nagy közönség előnyére válik. Azt lehet mondani, hogy nem múlik el esztendő újítás nélkül és e mozgékonyságnak köszönhető, hogy Magyarországon is egyre fejlődik az * életbiztosítás intézménye és ez által fokozódik a takarékossági hajiam, a mi egyik fÖltétale egy nemzet életképességének. Mikor az országgyűlés megszavazta a népfelkelési törvényjavaslatot, azonnal hangoztattuk, hogy az életbiztosítási üzletben ujabb reformra van szükség, mert a népfelkelési törvény kiterjed a monarchia férfi lakosságának legnagyobb részére és az életbiztosításra oly vészéi.» esetet involvál, melyre nézve az életbiztosító társulatok biztosítási feltételeiben nem foglaltatik gondoskodás, vagy helyesebben szólva, oly esetről ?an szó, melyben a biztosított, — ha csak előbb meg nem egyezett a társulatul egy külön díjfizetés iránt —;'' ki van téve annak, hogy halála esetén a biztosított összeg nem fog kifizettetni. Megvalljuk, hogy oly gyors és határozott eredményt, minőt ed-" dig már konstatálhattunk, a biztosító társulatoktól alig mertünk remélni, mert habár a biztosító társulatok általánosságban méltányosak: ha a biztosított fél elveszti életét az által, elég hogy tűzesetnél vagy vizáradésn& menteni akart, a biztosított ősszeg kifizettetik minden fontolgatás nélkül, pedig az illető önkéntesen^ felsőbb parancs nélkül ment a veszélybe; ha a biztosítottat mint magánembert megöli ellensége, ha elesik utczai lázadásnál, a biztosított összeg kifizettetik minden vonakodás nélkül: csak abban nem tesznek kivételt, ha a biztosított fél a legfelsőbb hadúr parancsára és a haza szolgálatában elesik a csatatéren. Ez oknál fogva biztosító társulataink minden előzékenysége daczára vérmes reményeket alig mertünk táp-. / lálni és ezért annál kellemesebben Tircu. Emlékvers. (II. M.-bez.) A uiidón elnéztem falucskádban hozzád: s..mmi nem zavarta keblem mély nyugalmát; KlU-nben süvített vad vihar zord szolé. Kedv«-» szobád fala védt-tt meg előle. V.»»zij5ttem! minden lecsendesült szépen; Moiiolfog a nap f-nt a derült kék égen; — Mont meg a kehiembe— te vetted nyngalnut — Hely«2te a vihar átal birodalmát. Nádor József, A falu kovácsa. — Elbeszélés. — In»: Straub Pál. v. (Folylatá«.) Andris ismerte barátja természetét; még örülhetett volna, hogy ilyen mulattató, épületes figyelmeztetéssel adták tud iára hibáját, pedig megérdemelte volna, hogy jól elrudalja ót szavakkal, ó est a könnyű lecskét még büszkeséggel vet-te s még így fölbátorítva érezte magát újabb cíin elkövetésére, semhogy meg-retiralt, volna a vesróly elöl. .A* ostoba menyecske .... még u''óbb b.jt is kany»ri:hat elő . . . még zt is kib-Bzéli majd .... nagyon szerethet a leik- m . . . ! Ilyen formán biztatgatta magát Anc-fis.'' Hiába annak figyelmeztetés, intés, fcki álmában szokott gagyogni, ast nem ''g-n lthet leszoktatni arról. — Az a gonosz segéd a füréas-malomból, mindig ott gunyasztott a mély ut fölöttióvó mogyord éa bodzafa-bokrok-bau már naplementétől fogva, leste a találkozókat, de bizony hiába várt sokszor éjfélig is. nem jöttek a szellemek éjjeli sétájukat v^gusni; ó csak biztatta magát, hogy majd egyszer lesz jó fogás csak türelem . . . I Lett is 1 E^y napon Andri« a heg) re ment ki, megnézendő a munkásokat ; szánt szándékkal későre nyújtotta a dolgát, hogy este kelljen basa m>?nni, m-rt akorra volt kitűzve a titkos találkozó. A segéd már ott lapított a bokorban; jó ideje várta: mikor jön Andris haza. Végre a hosszas várakosás után egy sötét mozgó pont körvonalai látszottak a mély ut túlsó végén, ugyanekkor az ellenkező oldalról is megmozdultak a lejtőn levő boitrok, s egy női alak kózelitet; arra fe:é, hol a segéd leskelődött volt. Ugy látszott: mindegyik megismerte a saját ma-dará, azért a f rfi bizalmas hangon kérdi. — No lelkem, nem tudja az urad, hogy itt vagy most? — Nem ám, mert elment a vásárra már tegnap és még holnap délfelé jön meg; sngta a noi alak hallkán. Andrisnak, turcsán tetszettek esek a su:t"gó hangok ; mintha nem is as ő titkos babája haDgja volna, azért kérdé: — Miiyen a hangod angyalom ? — Megváltozott ... de egyúttal a természetem is . . . ! Eizel hirtelen előrántott a szoknyája ránczaiból egy jó vastag somfa ''nyelet s irgalmatlanul verni kezdé And-'' ris hátát, fejét, amint csak órte. E n-i várt támadásra Andris teljesen elelvesz é lébkjelenlété'', nem tudott mit Csinálni, csak ugrált idi oda amint az J ütést k»pia innen oun«n. Végre a női alak megelégelte a Mnúog kiosztást, még egy nagyot ütó:t Andris hátára s aztán uct-csu, vessd e! magad, föl a mély ut oldalán, éppen arra, hol a segéd leskelődött. Míg ott a mély útban a biblia- magyarázgatás folyt, egy másik női alak jelent meg a bokrok között, as ut másik oldalán, s rémüldözve látja a nagy csetepatét; a női alakon megismerte saját ruháját. Vége volt ; tud''a hogy az nem más mint az ura. No issen, jaj neki ha megjön ; be sem várva, mig vége lesz as ütlegelésnek, eltűnt. Andris egy pillanatig utána nézett a~z ő kariácsoló kerubjának, majd fölkapva as ott hagyott taktus-verő pálezát s rohant ugyanazon uton, merre ast felfutni látta; a bokorban megakadt a dolmánya zsinórja, s hogy kiszrí)»ditsa visszahajolt; meglátta a segédet aki ott ült a bokorban. Nojajneced; jobb lett volna ba aludnál, mert most bizony a másvilág kapujáig fogsz rohanni. Andris haragjának ismét egy méltó czéltáb^át találva, ugyancsak elkezdé ütni a bokrot, meg aki bent volt, vele együtt. A h-mis segéd kiabált szörnyüképen, mire a malomból nagy riadva száguldoztak elő a munkások« Andrisnak ideje volt kereketoldani; a segéd meggondolva magát, ellenkező oldalról szintén elrái gatta as irháját, nehogy megismerjék kilétét. Megelégedett a kis porczióval is. Az emberek arra már oda érkeztek a mély útba, hol a tánczmulatság volt hegedű-szó mellett; nem láttak mást miat egy kalapot a földön. Körülkutatták a bokrokat, de semmi nyomot sem ve tek észre, mert sötét volt, a hold épen akkor tünt le a láthatáron, még elsó negyedében. Matilda megijedt mikor Andrist dúlt arczczal, kalap nélkül látta belepni. Valami olyan formát hazudott neki, hogy kísértetekkel viaskodott. Matild kéoytelen volt elhinni ha akarta, ha nem ; szomorúan gondolt leendő sorsára s férje hűtlenségére. Tudott ó mindent ami Andrissal történik; bár ne tudta volna jobb lett volna szegénynek, legalább nem gyötörte volna a titk s bánat, mely már annyira lelkére nehezedett, hogy azt gondolta megr«pa.d a szive. Még a gólya ajándéka sem fűzte jobban Andrist a nejéhez; mit törődött ő most holmi sirórivó porontytyal; rá nézve az sem birt semmi jeüentóséggel ; ő saját szenvedélyének s bűnének rabja volt. Egy napon munkásoxat hivatott Andris, hogy az udvaron levő kukoricza-magtárt kijavíttassa; Matild is kiment megtekintendő a munkát, midőn egyik mnnkss fején a férje kalapját pillantotta meg. Kérdést intézett hozzá, mire ast a választ nyerte, hogj vigyázzon jobban az urárs, ne sokat kalandozzon a mély útban, mert a másik kalapját is ott találja hagyni (t. i. a fejét). Matild nem tudta már mit tegyen; ha rsemrehányáat tett férjének, szótlanul ott hagyta, • kiment, vagy fog aspíncse-kulcsokat, elment a hegyre, s nem látta ót két napi£ senki; ha pedig olyankor szólt neki mikor már lefeküdtek, ugy tett mintha mindjárt aludt volna, nuzta mint timár a bőrv. A mester eléggé intette őt, de mit használt; addig fogadta: hogy igy ugy szeretni fogja ő, de örült, hogy megszabadulhatott és ismét a régi nótát fújta. Matild anyja aggódva látta a dolgok ily aggasztó menetét; sokszor keményen ki is kelt Andris ellen, miért vette hát el a leányát, ha most nem tudja már szeretni, miért mondta, hogy hivebben senki aem tudja szerelni nejét, mint ő fogja szeretni; miért nem hagyta őket nyugalmas állapotban. M''nnyi aggodalmat mennyi álmatlan éjet okozott már nokik. Andris azt felelte rá, bogyaz ember nem ura érzelmeinek; nem gátolhatja meg, hogy keletkezzenek nem tehet ellene, ha meg-megssünnek. Mig a katonasághoz nem került, addig ő ugyhitte, úgy érezte hogy szereti, és igaz is volt as, de hogy a távollét minden mélyebb érzelmet elssibbasztott, arról 6 nem tehet. NőGl is Ciak azért vette, hogy adott beosület-sza-vát lábbal ne tapossa. Végre még azon illetlen megjegyzést is tette, hogy ő megengedi, ha Matilda is más kebelén keresi föl a boldogságot, melyiyel ő nem rendelkezik számára: de egyszersmind ő is kívánja esen engedélyt. . . Ezen nyilatkozat a mesternél testben lélekben fölháboritá: haraggal telve fordult el tőle, s nem is szólt neki többet: Andris színién megharagudott, két napig haza aem nézett a hegyről, nem törőpött vele ha minden összedűl is otthon, ha ár-vizjön is. Mikor aztán kiéhezett jól, akkor haua kullogott. Minden útjában volt; semmi sem tetszett neki, as ételeket fitymálta. Egyszóval ugy tett mintha valami nagymuukát végzett volna el, mit más nem volt képes, és amiért megérdemli hogy neki a „kenyérmellélegyen valami." Különös szokás a férjeknél, ha meg« haragussnak mennek ki a hegyre, ba HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JülHJS 10-én meglepett az Assicnrazioni Generáli azon mnlt heti értesítése, hogy a társulat igazgatósága már tekintettel volt a népfelkeléai törvényre és népfelkelési kötelezettek nem lesznek kizárva az életbiztosítás jótékony in tézményének élvezetéből Nyomban utána közölte az Első magyar általános biztosító társulat is, hogy magától értendőnek tartja, hogy fizetési kötelezettségét & jelenleg érvényben levő 8 ezentúl kötendő életbiztositásókra az esetre is fen-tartja: ha a népfölkelésre kötelezett biztositottai tényleges hadiszolgálatra behivatnak, mivel a népfelkelési törvény oly állami intézkedést involvál, mely általánosan alkalmaztatik s e szerint a társadalom minden osztályát egyenlően érinti. Az Első magyar általános biztosító társaságnál e szerint a uépfölkelésre kötelezettek eletbiztositásai — behívásuk esetére — minden pótdij beszedése nélkül s nem tekintve a biztosított összeg magasságát s (más biztosító társaságnak ide vonatkozólag alkalmazott megszorításait, változatlanul érvényben és hatályban maradnak, és igy most már alig szenvedhet kétséget, hogy a példát követni fogják az összes életbiztosító társulatok. Midőn a gy»rs és humánus intézkedés, illetőleg határozat felett teljes megelégedésünket fejezzük ki, egyszersmind nem mulaszthatjuk el az alkalmat felhivni életbiztosító társulatainkat arr>, hogy oldják meg egyszerre és radikálisan a „háború", illetőleg katonáskodási kérdést. A háborúra vonatkozó szabályzati czikket most már teljesen reformálni lehetne, mert az általános hadkötelezettség negligálása ellentétben áll az életbiztosító társulatok különbeni nemes hivatásával. Nem szándékozunk határozott propozitiót tenni az illető .háború" pont módosítására, mert egy kis jóakarattal lehetővé tehetik a társulatok az életbiztosítást azoknak is, kik nemcsak népfelkelők, hanem rendes katonák. Ha a kolera, mely bizony nagyobb mérvben szedi áldozatait a korra való tekintet nélkül, nem képezhet akadályt és nem szokott kifogásoltatni mint halálnem, annál kevésbbé lehet az a háború. A biztosító társulatok az elsó lépést már megtették, ne rősteljék a másodikat is, és akkor missiójukat teljesen fogják betölteni. i T8 fc. nincs ssőlő. el a korcsmába ; ugy akarják magukat megbőszülni nejökön . . . és jsj nekik ha boszuból ők még lefeküdnének előbb mint basa mennek. . A m«sterné a két éves kis fiu. magához vette, s ezután ő fogja nevelni a saját belátása szerint, mert olyan hatban, bot örökös némaság és sirás van, nem tanulhat üdvös dolgokat- VI Tordai Péter háaában is érdekes jelenetek játssodtak le. A kapsai segéd ki ssemtanuja volt a mély útban törtéa teknek, nagy fogáahos készítette hálóját; ő persze világért sem ismerte volna meg ssoknyás alakban Tordai Pétert, hanem a feleségét m gismerte, smint a mély ut túlsó partján levő mogyoró-bokrok közt megjelent. As Andristól kspott furcsa lé-núngot vissza akarta etolgálUtni neki ; azért besompolygott Tordai Péter asom-ssédhos és kérdi: mit fiiét néki ha felíe-des valami fontoaat ami ránézve igen sokat nyom s latban?! Péter bácsi mindjárt gondolts, hogy a felesége körül lengedez a titok íátyola ; és mivel a aegéd ar Ígérkezik — fisetésért — fé''refuni, nem kell a jó alkalmat elmulasztani. Meg egyáltalán a gyanú* emberik mindenben a gyanujok megerősítését és bisonyítását vélik látni. Bistatta tehát a segédet, csak mondja meg, ő dúsan megfizeti neki. A segéd kissé meggondolatlan volt, mint a kapzai emberek többnyire, és elmondta a mély útban történteket, de olyan okos volt : azt mondta megismerte a szoknyás pütölőt is. Ne neked Péter, gondolta magában a szomszéd ; de egészen mégsem hitte el; aaért kérdé: mit kiván, ha megmondja neki. De a furfangossegéd ugy üté el a ha- — A nagy kanizsai elemi isk. tantestület a követkesó sorokat küldte be hossánk: ,E lap mult ssámában közölt .Nyilatkozat11-unkban jeleztük, hogy a helybeli tek. iskolaszéknek tanítói re-putationkat megvédő nyilatkozatát közölni fogjuk. Az iskolaszék ülése 6-ára volt tervezve, de köabejölt akadály miatt nem volt megtartható ; a nyilatkoaat kiadását pedig onnan várjuk s mihelyt késünkben lesz, köszéteszszük. Ennyit a nyilatkozat érdemében. Ami a .Zala" csimü ujságlapnak ujabban kibocsátott csikkét illeti, attól megvetéssel fordulunk el, cseppnyi kedvet sem éresvén magunkban, a tajtékzó habot.szóró czikk-iróval szemben — viadori szerepre. A szerkesztőség eljárását azonban jónak látjuk a közönséggel megismertetni. A tantestület megbisottja elvitte nyilatkozatunkat .Zala'' szerkesztőségéhez, hogy ast as „audiatur et altéra pars" elvénél a a hírlapi tisztességnél fogva a lapban közölni szíveskedjék. A sserkeastó néhány kitétel meg változta táaát kívánta a as meg is történt. A kijavított nyilatkozat aaután a szerkesztőségben hagyatott oly kérelemmel, — hogy ha ese''leg még igy sem közöltetnék — szíveskedjenek ast visszaküldeni. A nyilaikosatot a szerkesztőség nem küldte vissza; de nem is kösólte. Az utóbbit tenni j"ga volt; amaz, tenni nem volt kötelessége, mert tudjuk, hogy „kéziratok vissza aem küldetnek". Hanem az ott tartett nyilatkozatot felhaaználta mégis arra, hogy as egéss világon tiszteletben tartott szerkesztői diseretiot sárba taposva, tajtékba mártott tollal ujabb epe-árt suditson a tantestületre. A szerkesztőség ezen eljárását a tisstéssége-« közönség megítélésére bízzuk; -rre nekünk ssavunk nincs. Nagy-Kauissán, 1886. jul. 5-én. A nagy-kanizsai elemi iskolai tantestület." — Kitüntetés. Hám Károly, a ca. kir. 48. gyalogesred egyik legkedveltebb őrmestere, legutóbb a szolgálali ezüst ér-demkereestet kapta kitüntetésül. A megérdemelt és ssép kitüntetéshez gratulálunk. — Panaszt vettünk as iránt, hogy magyar-utczán a Blau-féle bőrszárító hely s konyak-gyár oly bűzt terjeszt, hogy as arra járók-kelők kénytelenek aa elől menekülve futni. Ugy halljuk, bogy városunk orvoskara f. hó 7-én tartotta tanácskoaáaát a kolerával ssemben elfogulandó álláspont é« intézkedések tárgyában. Hát vároennkban teljes erély-lyel föl is kell lépaiök, mert van itt bór-azáritó, sertés-telep, konyak-gyár, meg az ég tudja, m?minden istencsuda; scssk a mindenhatóság különös kegyelmének tulajdoniiható, hogy itt állandó cholera nincsen. Jó less as orvos uraknak szigorú intéskedést sürgetni. — A sertéstelepekre nézve a helybeli kapitányság — mint ast mult ssá munkban is jeleslük — nem tett oly értelmű jelentést a városi Unácshos, hogy azok beazüntek ; s igy nem téves értesülésen alapuló jelentés felytán állanak azok tent még ma Í3, hanem hát azt most már csak a jó Isten, meg a városi hatóság tudja : miért? A kolera folyton közeleg ; zugságot, hogy azt csak két hét múlva fogja megmondani; addig pedig semmi hstalommal, semmi összeg pénzzel sem lehet őt ssólásra birni. Hanem mikor észrevette a segéd, hogy Péter ur nem óhajt a kimondott titokért egy krajezár dijat sem nyújtani, fenyegetőzni kezdett, hogy ott fogja as egészet kinyilatkoztatni, hol ugy neki mint Andrisnak nem less ínyére. Meghökkent erre Péter ur, s kérte a segédet, csak ne mondja meg, hogy ő volt, azonnal fisét neki ötven forintot. Ki ia fizette mingjárt; a segéd pedig ugy tett, mintha keveselné as ötven forintot oly nagy titok elhallgatásáért. Péter bistatta, hogy máskor több lest, csak hallgasson. Hogyne hallgatott volna, mikor volt kilátás, hogy üti a markát máskor is még egy-egy forint ? ! Ha Tordai ur meggondolta volna jól as egéss tényállást, egy fityinget sem adott volna a segédnek 1 Hol nyilatkoztatta volna ki, hol nem lett volna ínyére.?. I Matildénak ? Aa ssegény úgyis tudott mindent . . I Vagy a bírónál ? Andris el nem vállalta volna, hogy ót egy aaaaony megkefélte . . . Péter, már aaért sem, mert akkor fisetni kellett volna neki . . 1 A felesége. . . as pláne nem, mert akkor meg kérdezték volna, hogy ő mit kereaett a mély útban ? éjjel ! I . A segéd legjobban félthette volna''a bőrét mert tőle is meg-kérdezték volna bát ő mit keresett ott hogy mindezt látta ? TudU est ő nagyon jól ; nevetett is a markába eleget, • Ifelejtetto rég a ka pott kis prófuoto; sietett jó csomót kicsalni tőle mert véletlenül rájöhet aazom-azéd ur, hogy bis fizetés nélkül is fog hallgatni . . I (Folyt. kBv.) már Fiúméban is fordult elő 4 halálozási eset. Ilyen körülmények között e miseirát tovább tűrni lehetetlen. S miután a sertéstelepek ÍL-ntartása határozottan igno-rálása a megszün''etésök tárgyában hozott belügy miniszteri végzésnek, — nyíltan fölkérjük Nagyságos dr. Buzíukay Gyula m. kir. közegészségügyi tanácsos urat, Zalamegye közegészségügyi felügyelőjét, hogy tekintettel a kötelgó járványra, — szíveskedjék városunknak, mint vasúti gócspontot képező határszéli városnak közegáísségi nyomorúságait tudomásul venni, s arról közvetlen tapasztalatot is szerezni. Egyedül az ő erélyétól várjuk azok megszüntetését. — llymen Grünbaum Pál köz-kedveltségü fiatal kereskedő a helybeli Nau és Grünbaum czég tagja f. hó 4 én eljegyezte magának szive választottját Kemény Brta kisasszonyt, Kemény Mór tanár bájos és müveit lelaü leányát. Sok szerencsét. — A beállott »ZÜtlidok alkalmával kejvonaliudul Kanizsáról t. hó 18-án 12 óra 15 pereikor, a vonal érinti Bécs, Trést, Fiume, es Budapestet a Trieszt Fiume vonaton utazók a világhirü Ad lerabergi barlangot mely vilanyvilági-táasal van ellátva, szinte megtekiathetik. A szállítási díj igen előnyös, mit a hirdetési rovatunkban mg lehet tekinteni. — A jegy 14 napig érvényes. — Kirándulás a Balatonra. Az írók és müvé»zek körének s a Balaton-egyletnek kiránduló tagjait, mint B.-Fü-redről írják : julius 2-án reggeli 5 órakor kürtszó és ágyúdörej verte fel álmaikból. A progr»mm értelmében f/2 6 órakor kellett K«-az helyreindulniok. A Rákóczy induló hangjai mellett hagyták oda a fü redi kikötőt s a .Kisfaludy" gőzös vígan sselte a habokat. Tihany,. Szigliget. Cso-bánss stb. festői vidékét a fedélceten dr. Ssiklay János ismertette. Délelőtti 11 óra tájban érkeztek Keszthelyre a kirándulók s meglepően szívélyes fogadtatásban ré ssesültek. A érkezőket a .kesz helyi caolnak-egylet fygadta s vezette a balatonparti vendéglő elótt felállított diadalívhez. A diadalívnél a keszthelyiek nevében Csirke István városi jgyő üdvösölte a kirándulókat, mire Urváry Lajos írói művészi kör elnöke válaszolt. A tűzoltói tisztikar bemutatása után a kirándulók Hévízre kocsiztak, bol őket Gödé Lajos szolgabíró fogadta. Fürdés után bankét volt, melyen 160 személy vett réazt. As első fölköszömőt Urváry Lajos tartotta, éltetvén Keazth >ly grófját. Fesztetich Taszilót, Lipp Vilmos kiazt-belyi gimnásiumi tanár, jelesz régész Urváry Lajosra, Mez-iy Ernő, Fenyveasy Ferencs orsz. képviselőre emelte poharat és Ptpp Sándor, ez uradalmi jogügyek igazgatója sikerült költeményben as írói és müvés i kört és annak elnöké, Urváry Lajosi éltette. Eltették még H-^lvei Laurát Baláas Sándort, Ábrányi Emilt cs Lipp Vilmost. Volt a kirándulók közt egy német nemzetgazdásr, Dehn Pál, ki már gyakran adta jeléi a magyarok iránti rokouszenvének, de legn gyobb igyekezete daczára sem bírt odáig jutn , hogy a magyar nyelvet — bárba lordelve is — elsajátítsa. Ez azonban D-íhn Palt nem gátolja abban, bogy azzal a gár magyar ssőeal. melyet elsajátítani tudott, kifeje- zést ne sdjon rokonszenvinek. „Uraim !'' — mondá— há''mat én szere''.em magyar: magyar nemzőt, magyar bor és magyar némber. Magyar nemzet vitéz, magyar borban van tűz és magyar némber szép bájos etc é''C . Seüuni nem akaró éljenzés követte e beszédet s oyombtn reá Lipp Vilmos tanár német nyelven üdvösölte a derék nemzetgazdáazt. A bankét után a dobogói avarsirokst szemlélték meg, hol Lipp Vilmos gimn. igazgató kalauzolta kirándulókat s érdekes magyaráaat kíséretében egy avar airt fölbontott. Keszthelyre visszajövet, kellemetlen eset adta elő magát. Egy kocsi ugyanis, melybsn Kemény ffy. a hajó kapitánya, Luterssbek keszthelyi gazdász és „Veszprémi független hirlap munkatárs ültek, a kocsis vigyázatlansága következtében felfordult s .Veszprémi függ. Hírlap1'' munkatárs súlyos sérüléseketszenvedett. Lipd Vilmos kocsi ja is feldűlt, szerencsére aznban a kiváló régészssel semmi b»j nem történt'' Délutáni 6 órakor Deiningr Imre gazd. int. igazgató kalauzolási mellett a gazdasági tanintézetet és ennek majorját tekio-tették meg. Esti 7 órakor felolvasó és művészi estély volt assinkörben, mely szo-rongásig megtelt, ugy, hogy a kirándulóknak a ssinpadról kellett as^előadást végig nésniök. Különösen sok tapsot aratlak : Helvay Laura, Ibrányi Emil és nejt, Hajós Zsigmond. Baláss Sándor egy kitűnő humoíresskjével és Ssabó Endre „Az égben" azimü humoros költemény óval A felolvasó ós müvéssi estély után kedélyes láncsvigalom volt a .Nemaeti szalló"-ban. Az írói és művészi kör és a balaton egylet el nJkei : Urváry Lajosét dr. Feny-vessy Ferencz a délutáni órákban tisste-legtek Fettetícb Tasziló g''róínil s köszönetünket fejezték ki ason ssivélyes fogadtatásért, amelyben a kirándulókat Keszthelyen részesítették, Feate''.ich gróf ven- dégeinek távozásakor ígéretet telt, hogy kastélya fölépöllével a házfelszentelési ünnepélvre az írói és művészi kört meghívja. Éiiéli 12 órakor hagyta odá a kirándul 4/aaaag Kessthe''yts mar reggeli 5 órakot B.-Füredre érkeztek, hol aimult napok fáradalmait pihentek ki. Délben Écsy L szló fürdőigazgató társ^sebédet rendezett, bol eg mást érték a pohárköszöntők. Dr. Fenyvessy Ferencz éltette aa agg házi gazdát, ki viaaont a Balaton-egylet fáradballan elnökére éa titkárjára Fenyveasyre emelte p »barát. Éltették még Doliuay Gyulát, Vágó Palt Rosko-vics Ignáczot, stbit Délutáni 3 őrkor Tihanyba rándultak s a kiesfekvesü Garay kunyhónál kegélyes mula ságot röglö-u öt tek. Este a Jokab Lajos színtársulata álul előadott .Eleven ördógö " néz ék végig s asoperotto felvonásai közt azirói-és művész kör több tagja közreműködött. — Felhő «zakadás volt mull bó 2^-án délután 1 órakor Z ila-Koppány községben, még pedig jéggel elegyedve. A jég a határ legnagyobb részét elverte, a terményeket az ár eUodorla. Ugyanaz alkalommal Bczeréd és K«Úoa községek szőlőhegyeit is elverte a jég. — Koppány község károsultjainak terményei nagyobb részben a jég ellen b ztositva voltak az Elsó magyar általános biztosító társa- ; Ságnál. — — A kis kanizsai templommá-'' madás f. é. junius 30-án felülvizsgáltatván, — miután az már 16 éven keresztül leglelkiismeretesebb veselést s legki- '' sebb réss''etig pontos kimutatást igazol, — Hofer Ferenc* urat, mint a templom-számadásnak már 16 év óta ötize''.len vesetőjét illetőleg, — főt. Lettlin-ger Kelemen administrator ur a fölment vényre a következő sorokat irta sajátke-süleg: „Miután a mai napon a templom-számadások megejtettek, s pzok helyeseknek s hibá''lanokuxk találta-.tak, ez n tekintetből a számadásokat pontosan és lelkiismeretesen vezető Hofer Ferencz városi jegyző urnák szakavatott eljáiá-saért elismerésünket s köszönetünket jelentjük; felkérjük jövőre is szíves közreműködésre, Kelt Nagy-Kanizsán, jun» 30. 1886. Lettlínger Kelemen, lelkészhelyettea, mint pénstári felügyelő, — Hegedűs Lásslő, bisot''sági ''tag; Anek László bisottsági tag; Dolmányos László, biz. tag.'' — A honvédség őszi fegyvergyakorlatai. A honvélelmi miniszter a szabadságolt állományú legénységnek a f. évi őszi fegyvergyakorlatokhoz való behívására nézve a követkesőket rendelte él. A gyalogságnál: I. aa 1884., 1883.. 1881 és 1870 íkévben felavatott legénység, továbbá mindazok, kik ámult évben ások alol bármely okból a gyakorlatra való kötelez-ttség f<ntartása mellett fel-: mebteitnk. A lovasságnál : az 1885., 1884, 1883 , 1881. és 1886 ikévfolyam-i ból sorosott öeszes legény ég, kivéve azo- [ kat, kik a folyó évben a f\ évi őszi fegy-vergy»»korlatok rovására már beazóllitva voltak. — Mük&dtsi projtrammja, Dömötör Láazló «.éhészfití v. tanítónak f. é. julius havában. — Működésemet megkezdem f. é. julius hava 12-én L»Uéo, Somogy megyeben. Folytalom Zalame-gyében, é pedig 13 áo Galambokon; — 14-én N -Kanizsán; — 25-éu Pacsán; — 16-án B«kon , — 17—18-án Nován; — 19-én Lentiben; — 20-án Baksán; — 21-én Zala-Lövőn; — 22-én Bagódon. — 23-ao Zala-E^erszegen ; — 24-én N.-K-! pornókon; — 25-én Csányban; — 26-án Keszthelyen; — 27 én Balaton-Szt.-Györ- \| gyön — Somogy megyében. Előadásomat! rendszerént d. e. 9''/a órakor; ünnepua- \ j pókon a délutáni isteni tisztel-it után az iskolában, — folytatólag valamely mé heaben tartaodom Budapest, 1885. julius \| 1-én. Dömötör László, m. v. t. — Gyilkosság F. hó 4-én reggel a homok-komáromi iszőllő-begyen egy félszerben Tarn József obornaki lakós halva találtatott. — A megejtett vizsgálat külerősxak nyomai után gyilkos ságot consiatált és ennek gyanúja miatt < Schíndlberger József langvizi lakós és Tomsits János homok-komáromi hegy-pásztort letartóztatták s esek a hely beli törvényszékhez kisértettec. — Villámcsapás. F. hó4 én d. u. 4 óra felé erős vihar volt Kaczorlak községben. A villám a templom tornyába lecsapolt; a harangoldsj megrongálása u''án a templomban levő fiszhar-monium ruhaszövetét elégeté. Ismét a homlokzatfal át''.örése u án a templom ajtója mellett felállított haranglábnál, a vész ellen b rangozó Bencze János 26 éves kaczorlaki lakóst agyonütötte: úgyszintén as eső elől ide menekült több gyermek közül egyet életveszélye sen, kettőt pedig súlyosan megsebesített. A gyermekeknek a templom ajtajára jakasz''ott kalapjait pedig szé''szakitva, haszoálhatlaDná tette. — A nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egyletnek f évi junius 29-én tartott táncz-vigalmán lefolyt belépti dijak ésfelülfize-téaekből 113 frt 80 kr. kiadás 68* frt. tiszta jövedelem 45 frt 80 kr. Felü.fizet- tek: Grünhut H. 1 frt 00 kr , Saller L 1 frt, Wajdits J. 1 ÍM , Saeiler F. 1 f«., " Scberz E. 1 frt, Vidor «4au»u 60 kr.. Vó'' rös Józs-í 60 kr., Sp>t.ir hátban 60 kr Vittinger N. 60 kr., Pt.ky Géza 60 kr.'' Osseszly Antal 60 kr^ Oaasner János GO kr„ Rofenfeld Lajos bí) fcr., F.scber Antal 50 kr., Nendvich iú. 50 kr., BUer Miksa 40 kr., Polák Ata>ia 40 kr.f N. N. 50 kr.. N. N. 20 kr., « N. 50 kr, Wei-ner Ferencz 20 kr., P.^grátz G. 20 kr., Klapper János 20 kr.^ Szabó János 10 kr. Őszesen 14 ír. fogadja a nagyér. demü közönség ezu ta\| as önk. tűzoltó-egylet hálás köszönetét. — Zárt IcveUei) lapok vannak forgalomban f. évi jul^s bó 1-je ót, a melyek a postahivatalinál, s az érték-jegy-árusítóknál — a fáoyomott poBu. bélyegek értékéhez k^p"1"1 — 3, i le-tőleg 5 krajezáérért kaphatók. Ez uj érté&czikk, külsejére efave, a válaszos lapok módjára, összehajolt belül fehéi, ki vü''. világos szinü rr^»cL)b papírlap. h melyutik belső «is«>» íslüiete p«dig a czimzésre asolgál A fcxlül mogeuyvezcit szélek, 5 milimeter Sséf^g^011. * felnyitásra való tekintelb át vannak lyukasztva. A 3 krajeséfO* . árt levelező lap" a helyi, az 5 krtjcaáros a bel- és külföldi forgalomban bassnálba ó Az esetleges díjtöbblet, yey az ajaolási mint az expreb dij, a megfejő érlékü le vénynek a czimlapra ragasztása által fedezhető. (Ez mind j««n szép, csalt az a baj, bogy a világosadnak tartva, igeu kenyelinesen elolvaah.~<ó a lap tartalma.) — Felakasztató ''»«gát. B^iUn János keszthelyi lakó-, mintegy 42 éves családos czipész m''s>r mult hó 27 én virradóra Krszthely . ¿roa déli oldalán a balatoupani urodalmi J«ge!ő egyik fáj^r* magát felakasztván, h-!1»» taUlUlott. At azonnal megejtett v»\|,gálat folyamáa — mint benuünket ériea»;«oek — a kihallgatott tanuk mondás^iyől az tünt ki, hogy az elhalt már napokkal előbb igeu komor volt, idejének legnagyobb részét & házon kívül töltötte, ja sohasem tudlak, hol vau, mivel hova uvosásáról mit sem aiólt Igy a kérdéses R-p-o is még nsjnal előtt eltávozott hasúból és többé vissza sem tőrt. — Kútba «tt Türjén egy 20—22 éves fiatal .<«»ber. Már régóta ^ szívbajban szenvedet». A napokban akutból vizet akarván mr,teai, baja^ megjött s b debukott « kulba, Mikor kiemelték, a sok ülődéstól már félfáit volt. — A prenionfrri-rend türjei kastélyát renoválják. Al^t hírlik: a csornai prépost ő nagysága időnkint hosszabb ideig Kzándékozik ot\| \|akni. A türjeieket nagy örömre hangolj « bir. — Az aratás X"^0 ée üdékén már javában foly. A* ósziek általában véve jók — amint tu^üitóűk írja — a tavasziak azonbán ritkák és alacsonyak. Dicsekedni valójok « termelőknek nincs. A szőlőt említeni lehet, mert elfagyott. Tavaly jég. idén fagy! Gyümölcs talán csak kóstolónak lesz. — A sat.-gráffei (irodalmat Harkányi Frigyes or»«t£gy&''éri képviselő vette meg ujabban. — , Azienda o^ák-franczia elemi-és baleset-biztosi tó tár«u$r — E. társa»á<tilc f. hó 12-én, 5 Fensége p^insaki Calix berezeg elnöklete alatt megtirt^. III rendé közgyűlésében Sienkiewicz I> . »( igazgató beszámolt ac 1885. évről. E issti^ a díjbevétel tűzbiztosításáért 2.491 205 jégbiztositásaért ¡"93,554 frtot szálltig-butositásért 407,915 f.tott tett ki. — Az O^btvétel a tartalénok hozziszámitása melle« \ 571 364 frtr rúgott fel — Ezzel szmkö< siU«zuek a kiadások kárfizetések — viszort. v.tisok — stbért * tílsosstályban 2 412,?7í frtot, a jégbiztositási-baD 566,498 frtot, a saJtffitasiban 262,5ü6 frtot — Az összes tartalék^ " év véR»-''0 «"«k,nt'' ve a részvénytőkétől « í 252,088 titot testnek ki.— A tiszta t,.rei»ény összege 1«?. 647 frt. amelyből — a aúiönUrtal^kok j»T -dalmazátainak levonáM alán. — közgyüléw határjízatt folytán ^#stalék fizetteük ki — T. olvasniuk figyelmét felhívjuk a ,Budap<(j Hirlap"-nak mai számunkban közölt hirdetésére. — A lesjohN minőségű valódi tiull.o li hólyag-papV (pergament) ^ »J* dita József köny vktf«akedésében káph»-tó olcsó árért Nagy-Kanizsán. — Biztos cyógyhatá8. Kik s hasszorulás, emésat^i gyengeség következtében létrejött pr»tfdás. szorulás, fő-fájáa, étvágy hiány <agy más gyöngéi-kedésben szenvedo»n. Moll valódi Se.d-litz porának ha«F0áláaa után biztos gyógyulásra számíthatnak. Szétküldés naponta utánvéttel £ Moll ca. kir. udj. szállító, gyógyszer^ állal Bécsben {Tucb-lauben 9. vidéken minden gyógyír- tárban és füszerkarsskedésben határozottan Moll kéeaitmégfe ennek gyéri J«"'' vényével és aláírásival kérendő. — Kellő ¡tfbefl legyünk clo«-gyázók. Mindazok a kik sűruvérü-ségben s ennek folytán : bőrkiütésekben Vértorlódáshi, aranyérben stb. szenvednek, ne moUszszák el a tu vaszi tisztító kur/U, oly gyógymódot, használva a mi naponkint csak néhány karjezárba kerül de a testet IteJ tzáaunkht» a székesfehérvári kertek, eked. műsora vto mellékelve. huszonötödik évfolyam. iőlírissiti 9 egészségben tartja. Erre v néz^e Ifgjobb szer a Brandt R. féle aájcz« labdacs melyből egy dobzzal 70 kr. kapható a gyógys- ertárak-_ a dobozokon gondosan megfigyelő Brandt R. névaláírása. Szerkesztői üzenet Fsksts II Ha ön .knlteményecskéiét ,xta Bebá.;C>d-virágnak tekinti már ia, — nz- rtoo cssdaljuk, hogy ily »erény lapban kezdte . pl)\''at''utá«át é» nem a párizgi Figaróban. % kö teményeczkének 6zefüggése — C^".„i:fc»t uk ugy önt, mint asnak eredetijét ia-aer.''o ! - z kihagyás áltil semmit tem la-L,, alöxíinség ped.g — »mely as ily bucsu-jrtdoíá»»1 torkig van — határozottan nyert. ¡^ \, f»aV azért közöltük, mert benne e<jr ka kMtói ven> t ''áttunk fótcuillámUui s mert és»''»14" birati érzelem rt sziresen elnézzük „ ¡„Vfbucíátjak a poetai kezdedeg<s»éget ia. Loprezér éa kiadó: SZÁLAY 8. Feíelfis szerkeastő : VASS ÁLMOS Uptulajaouos : WAJDIT8 JÓZSEF ZALAI KÖZLÖNY. 1886 Julius 10 én yilttér.* legjobb asztali- és iidito ital, kitűnő, hatásúnak bizonynlt köhögés gégeb^joknal, gyomor és hó-lyaghurutnkl. 2711 e-w Mattoni Henrik Karlsbad és Bpest •) E rovat alatt közlöttekért nem vállal fel. lősaéget á "erk- T. cz. bzülök figyelmébe! Egy a n.-kanizsai gymn lakó tiszteaégea zsidó-család nak havonkinti 18 fit l éa lakást ad. Bővebbet Rostas Nagy-Kanizsa, Csengery otea. Sek5sfsld-fele ház. 130 sz.jvégrh. 886 Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. é.LX. t. cz. 102.103 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a letenyei kir. járásbíróság 1746/P. 85. számi végzéze által Ssekeiez Józaef és neje csórnye-földi lakos végrebajutók javára Szekeres Ferencz és Szekerea Péter bánok-azentgyórgyi lakósok ellen 380 frt. 38 kr. tőke a ennek járulékai erejéig elrendelt kielégitéai végrebujtáa alkatmával birói-lag lefoglalt éa 700 frtra becaűlt lovak, kocái, Dorju éa gabonanemüekból álló ingóságnak nyilvánoz árverez utján leendő eladatáaa elrendeltetvén, enuek a helyszínén, vagyiz Bánok-Szent Györgyön alperesek Ukáaán ieendó eszközlésére 1886-ikévi julius hó 19-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéseel hivatnak meg. hogy as érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. § a értelmében a legtöbbet igérónek becsáron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnék érvéoyezithetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket as árverés megkez-déseig alulirt bir. végrehaj tóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára as 1881. évi LX. t. cz. 108. §ában megállapított feltételek szerint leaz ki fizetendő. Kelt Letenyén, 1886. é>i jul. hó 7 ik napján. Schmidt János, kiküldött bir. végrehajtó. Hirdetmény. Mely szerint Perlak mezőváros elöljárósága részéről köz-hirré tétetik, miszerint a perlaki község képviselő testületének folyó évi márczius hó 21 én kelt határozata folytán f. é. julius hó 5-ére kitűzött árverés meg nem tartatván, ujabbi árverés folyó évi julius hó 19-ikft reggeli 9 órára tűzetett ki, — a megtartandó nyilvános árverésen az alábbi haszonvételek haszonbérbe adatni fognak egymásután következő 3 évre és pedig flSS? évi január 1 toll*» év Tégely A város tulajdonához tartozó Nagy-vendéglő a megkívántató helyiségekkel, — nemkülönben kerttel, istálóval és kocsi színnel a feltételekben megjeleltekkel együtt. A feltételek naponta reggel 8 órától déli 12 óráig a városházánál mindenkor megtekinthetők. Kelt Perlakon 1886. évi julius hó 5 én. birő. MATT ONI-féU -LAP SÓ i } soos- -L A P L D fii telepből __Franzensbadban Kányafanes pótiák LÍ FFŰ1DÖI helyett. Szar zezél ás sésfűrdók elöállitásához. 08ÁSZÁBF0RRÁS-8Ó (Hashajtó). Szétküldés : Mattoni Henrik FRANZENSBAD. BacUtpoaUxi, Mattoni és Wille-néL 2830 l-l VÉD-JEGY. PEZSGŐ Eg ) et üli raktár Nagy-Kanizsán FES8ELHOFEE JÓZSEF urnái. „AZIENDA íí Vagyon. osztrák-franczia elemi- és baleset-biztosító-társaság. Vagyon-mrrlcc, I frt ¡te Irt 1 A réazvéaytoke br nem követett 8i/.-ja . . 2 Készpénz a központban......... Z. . a Bókoknál és a posta takarékpenz tárbsQ .»••••••••••••• __llam éa értékpapírok . . . ....... 6j A tómulnt ingatlanai.......... 6" Letrt«nnyezett óvadékok....... Váltók a tárcsában) ...... ... Bendelkezrxre álló folyó-«zámla kbvet élések a bankoknál éa a poxta takarékpénztárnál Követelraek biztosho intézeteknél .... Különievöaérek a kepvisalöeégeknél .... le aaúaok........... Különféle Ingóság ¡3.5»-ti 123.166 SS ¡ 1,4401X0 KV» Mß,®'' Gl S16406 Z.IID - 148,38723 416,2:1171 46,791 dU StVSBO 75 4.3». 96i38 Teker, frt h„ frt I Készvénytüke............. 81 A réKZvenytöke ario-tarUlékja...... 8 Díjtartalék viaazbiztoaitás levonásával éa minden teher nélkhl......... 4 Kártartalék a viaszblztoaitók réazének levo- 1 náaával.............. 6 Jelzálog kfileeOa............ fi I.etéteményezett óvadékok....... 7 A biztovitő-tárnulatok követelései..... 8, Folyó számlái hitelezők......... 9 A hivatalnokok nyugdíjalapja...... 10 Adó-tartalék............. II Nyeremény-tartalékalap........ 12 Külön tartalék............ 13 Nyeremény ez üzletévböl ..... . ■ . 744,796 •/?! 834.X77»» 2,400,000-229,440 - 1.079,670 89 13,442 10 2, (XI) -114,267 76 273,280 6B 8.2M 3b 20,000 -89,463 -40,000-179.647 68 4-396.496 88 Jegyzet: A kuvetkezO években esedékessé váló dijkötelezrényállomány kitesz frt 2.664^66 1$ kr. Megvizsgáltatott éa a könyvekkel megegyezőnek találtatott. Botaaon s. k. Welntaann L. i. k. Hónifzwal& J. s. k. •) Ebből máig befolyt 849.140 fit. ▲ „nagy-kanizsai íoflgyuökség Hartwig Vándor s. k. köaywivö. « * * * ORVOSI NYILATKOZAT 7j w a valódi * I)r. POPP J. G.-féle ANATHERIM SZÁJVÍZ folülmulhatlau gjógyereje felUI, a aü!yó«K5suzos azájbajokoál, kóró« iojhua éa a iogfájáauál. «. Ezfloael bizouyicom. miaz^rint a dr. POPP J. G- c. kir. ud- H vari fogorvos Bccsbeu Anatherin SZÍgTixét a aQiyö. csútoa ssájbajok-^ nál, a kóros foghusoál. mindenkor a legjobb zikerrel haaznáham a M bogj azt még ma ia mindenütt rendelem, mivelhogy gyakoriatomban 2 annak gyógyhaláaoat voltáról aokazoroaan meggyőzód«em. D Nagy-Miklós Dr. Fetter J.». k. A t. cz. közönség kéretik, balározottan POPP cz. kir. udvari fogorvos-fél« készítményt kérni, s csakis as olyant tog.doi el, mely az én védjegyemmel van ellátva. Nagy-Kanizsán: Mai..lák gyógy« Belus József gyógysz. Prá««r-B gvógy.x. Fesselhofer József, Eo.euberg F, Eo»eafeld A A-L«ndván: Kis.''B gyógytz Mar cza libán: Kím I^án gyógysz. Muraszom haton: Bánó czi A gy. Készt hal yen: Biauu P. gyogysz. Z-Egersze-K e n : Hol.''ósy y. K a r á d o n : Rohliu I gyógys»- Japolczán: ^ippek gyögysz Sütneghen: Sumborszky L. gy "K özv. gyógysz. N agy-A t á d : Pfi«t rar K. Zlaczky M gyógyszer ¿sz Sah Perla kon: 8ipos gyógys« Nagy-Bajomba: 2660 3 -4 A beállott szünidők alkalmával vasárnap julius 18-án 1886. 12 óra 15 perczkor reggel Ujmat indul 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 majdnem felér. iMÜlitotl meneUr.k m.ll.tl K.GÍMáról Bécb-, Fiume, Trie.it ét Bud.pMtr«. K.mtlíról Beok. II. ont. 10 frt 10 kr. IIL o.tt. S f,l 80 kc. iZ^M I».. Funik. II. O..V 1« frt 40 kr. III. 0,.t 10 frt 30 kr. Katiisúrál Uud ip.''ltre II-OUL 9 frt - III. 0»t. « frt - » mely érvényes 14 napra. A Trieszt vagy Fiúméba utazók a világhírű adelsbergi barlangot, mely villany világítással van ellátva, megtekinthetik. Minden közelebbi értesítést adnak a vasútállomásokon levő falragaszok valamint ugyanott ingyen nyerhető müsorozatok. ¿726 l-l •M bécsi Btaaás. irodája, I Xolowratrta« t. mtmmtmmsmmtmmmsB ö T Gyakorlott könyvvezető ki a magyar és német levelezésben kellő jártassággal bír, alkalmaztatik a magyar franczia biztosító részv. társaság nagy-kanizsai vezér figynőkségénél. ■ ^V sr írásbeli ajánlatok Gutmann N. H. úrhoz intézendők. 2827 1—1 Hsmmtmmtm 18 év óta ösmert BERGERféie orvosi KATRÁNY-SZAPPAN orvosi tekintélyek által ajánlva Auzztria-Magyarországban, Prancsia-orzzág, Nómetoraság, HoUandban, Schveiczban, Romániában ztb. már tis év óta fényrz zikerrel hazználtatik mint szinte az arezbór mindenfele tisztátalansgai ellen kulöböaen a rűb, az idült és pikkely sömör ellen, - a kozz, a zöm5r reped vény, a fej éz szakái ellen, a »zepló, májfolt, úgynevezett rezezorr, a fagydag, a lábizzadás, "a gyermekek valamennyi kűlaó fejbetegségei ellen. Ezenfelül minden kinek mint a bőrt tisztító mosdószer ajánltatik. Ára darabonbtnt használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan 40/o-a tömény fakátrányt tartalmas felettébb gondosan van készítve s lényegesen különbözik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátráiy-azappanoktól, — m/rt ezea szappan 35/» glicrerin anyagot tartalmas, fíinom illaUzerezve S Csalások fei&erilése végett SS a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zöld csoma oglásra. Elösmerő okmánnyal kitöntettetett a bécsi nemzetközi ki- állitáson 1883 ban. Egyedül helyette» a bel- és külföld részére: A. HELL Mólra. Troppau JS agymKanizsán Pragr Béla gyógyszerésznél. 2788 T—18 •kova a aegblzássk és tMlakszé tfázok Is kBldsadék. ííííííWííí; 2974/tkv. 1886. Árverési hirdetmény. a n.-kanizsai kir. tÖTszák tkkvi. osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Magoth Jóaaef és neje Répáazki Mária végrehajtatök-nak Kulcs József pali in i lakos ügynek Horváth Katalin, ismeretten örökösei agygondnoka Szalay Lajos n.-kaniasai lakós végrehajtást szenvedők elleni 200 frt. tőke, ennek 1883 évére hátralékos 81« kamatja, agy 200 frt tőke Után 1884 évi Jannár 1-től járó 810 kamatai, 29 frt 85 kr per, 6 frt 85 kr. végrehajtás kérelmi, mégis 100 Art tőke, ennek 1884. Január l-től járó 8°!,, kamatai 87 frW__89 kr. perbeli 8 írt. 65 kr. végréhajtá* kérelmi, 9 frt 60 kr. jelenlegi s még felmerOlandő költségek iránti végrehajtási (Igyében a fant nevezett kir. törvzaék területéhez tartóaó pailini 115 sz. tjkben 1 f 126 hraz. 521 frtra baczttlt ingatlan 1886 évi Szsp-taaber 7-és d. e. 10 órakor Paliinban község-biró házánál Oroszváry Gynla felperesi flgyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. árverezni kívánók tartoznak a bee sár 10%-át kézpénzben vagy óvadékkepes papir-ban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig : az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap allatt, a másodikat ugyanattól 1 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 2 hónap alatt egyea réazlet a tán az árverés napjától számítandó 61, kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Nagy-ganizsán a kir tfrvzzék. telekkönyvi oaatalyá ál 1886. évi Jonins hő 6 én Casrswyéa, Evsl. elnök. 2828 1—1 jegyső. 1468''tkv. 1886 Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. tőrvzzék. tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik kogy Gyer-gyák András mint az egyedntai árvatár engedményese kaczorlaki lakós végrehajutó nak Sz&lay György végrehajtást szenvedő egyedu-tsi lakós elleni 146 frt. 75 kr. tőke, 1883 Január 27 tői járó 61, kamatok, 15 frt előjegyzéstörlési, 8 frt. jelenlegi s még felmer Ölendő költségek iránti, ugy az 14671886 sz. a. csatlakozónak kimondott Wesel Simon 339 frt. s járulékai iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó az egyedntai 71 zz. tjkvben I 1—9 sor az. a felvett ingatlanból Szalay Györgyöt illető 542 frtra becsült 1[4 rész 1886 évi Jillas 29-éa d. • 10 órókor Egyedotán a községházánál Eperjegy Sándor felperesi ügyvéd v. helyettese közbe-jötével megtartandó nyilv. árv. eladatni fog Kikiáltási ár a fenebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartoznak a becaár lOVát készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még ped\g : az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt a harmadikat ugyanattól S hónap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 61, kamatokkal egy Ott az árverési fel-tétel''kben meghatározott helyen és módoza-t k szerint lefizetuti. Nagy-Kanizsán a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1886 évi Mártias hó 27 tartott alésbőL Csereanyés, 1 Eve», elnök. 2S31 l-l jegyző. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JULIUS 10-én Csal ralófli indea dobozon h%márjcgy : & sas ^5''oH sokszoro-ó* " czég nyoma-»»«>«» ¡átható. Ez^ti yorok tartó« gyógvhatása makd. g gyomor- ó» altestbajok gyomorgörcs és nyálk isodás, pvotuorégés rögzött dsfaiás, máji.aj vsrtoislás, aranyér és a legkü-Iftbfélébb női betegsegek ellen 80 ¿v . ta foij-totio*» itBtekcűS elismerésben részesül Egy eredeti dobo használati uttsitAssal 1 rt Hamisítványok tőrvésyesen üldöztetnek Köszvény, csú, mindennemű b.iso-gatá« és bénulx»-. fej-, fül- és fogfájás xikt-res tíyóg} i-UhÁLoz wdörzsö- lésre b irogatásnak miudvíiuemü sérülések óz sebek, gyulUdáok és daganatok ellen. Bensólea vízzel keverve, fúrteleu betegetiés. bányás é« kó ¡ka ellen. Kgy üvfg pontos otaaitáSLl 80 kr. 27-0 ''25-52 moll Valódi, Moll v. djogyóvel és ncv alairásüval. A. <»K> xiert''» r-ánzár kiräh udv. Mzállitó. TiiciiKaubeii Raktárak: Nagy Kanizsa: H-la» Josael ty c>*eré«a Uusenfisld Adolf. t-Vsaat-liofer J.r.vrf. Barcs l>ori.r S Csáktornya: <;<.«.•« 1- pyd»ry Kapasvárott : Plrir.r v»mM Keaztlialy : Pnly Jánna. Kirnead : Kát János Marczali ; Is/t: FV«d. zla-Egerszeg : K»«xter A les gyógyzeré««. fN CM Ol Gyógy - szappanok Fant a 31 i ksátó! gyógyszertár az egyszarvúhoz Prágában. Orvosok által vimpiltaha és ajánlva. I''sau-lrlr Irhth)ol-nxappan. >rm»röucr, bonirúoiorr IKosárra, Ara«-), iluktlrit Uonxmnjrk elles, irt Tő kr. — Fsatft-rflr Xápolyl Hsnppan (hlsanj-Niappsa), Sypklll» és paraiHak ellea. ", Sarak ti kr.. I «arak M kr. — Faata-ffle kSszr^ay és lobos bántalmak elírni «xappsn. próbált blztoa n tjtra katasa. Ára I rrt. kálrány-Ksappan rák-, korpa-. Ul>lzzad»ac tb. rllra. Xó kr. — Kátrány-4.''lyrrrin-Mxappnn. rjr»tfbb. ank éa rjrmrkfk számára. Ji kr. — <''arbol-nxappan. rrrtiztrlraltb. Si kr. — Kén-»xappan rúp. «zrpló r» l>o.-autrr rllra. Só kr. — ToJAmaas-szappan. rrjkorpa fiira é» arrzjailto zrr SS kr. — l''.pr-Hznppan, hajaüiraztö és ápol. kr. — Vllvlxx-vxnppan. az Idrcrradiirrr«- üdltora kat. U kr. — Wlyrrria-Mzappan. Ircrm<ia>hb tollrttr-ua^pia. ii kr. - Brazor--r.appjin. bonatUcnlit rllm. 10 Vr. - Vawr-lin-«zappan. krllrun m»z<l<>-r\k»z usponki-atl hixzi.tlit ra. 40 kr. — Kém-H-kátrány• «xsppaa. »kart l.<irl.rtrr-ircrk rllra irra alValtnav Ára Sikr. — Korsx-•zappsn. sz arrztxln llwtatiltowl. »aj foltok. Mrplúk és arrzfförsók rllra. vra íi kr. Klini\|»ltor-»a\|>pnn. racj. rrlrrprdi Zrtt bór »tb. rllra. Ára Si kr. \apbtul-«zappnn. mindrnn. mii bnrkiatézrk rllra. Ára H> kr. - kapiinlik minilen úui «zrrlúrliau. kammammmammammmmmmm SWADLO FBEENCZ bldapcstex. » iii-II 1-1 F í^má - í* tl ttTT I rrn ltTI MII ^■■as VII ker-, alsó erdő-sor 3 szóm Aj^níj* 8''ab''dalra»/oif rajulau, ¿>utnük<>dő zárr-dóny«it hullám zo''t itrzt''ilritiezl>5t; tovább H»al>»dx)niwrott B »z;cek ós Br-czka-féle töltő szellózteté-i kályháit, valamint központi fülé- be rendezésit, a»)t; szabadalma szerit»1, egy vagy több helyisig számára. m»ly .utóbbiak különösen uj épületeknél,-iskoláknál, kórházaknál sib. sz l-lősiMiekael, v»gy sr-rllőat^é»« nélkül ig-n rzélszerü-n alkalmacha''ók Ajánlj továbbá valamennyi ar. épi''ési A/ak in á 1>k tartozó munkáit, ugy mini; épület-, n.ű , és szerkezeti lakatos tégla éa vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Mintakártyák és kiltséf vetések ingyen és béraeatve 2804 7-52 "Ii s í ■b % s s ■w ! > A loííjohb czigarctta-papir \ a valódi -JZ-Zt LE HOUBLQN franczia gyártmánya. Cawley és Henry párizsi Utánzásoktól óvati/c F-wn papir iuesr»iz»iíáltatott l)r. JJ. I».»hl Dr. E. 1.üdvig, Dr. K I/ipiiniann bécsi ve. üyészéti tanárok által, kik a le«>obl. a;.á-.Ut0 aduk. tigy kitűnő ifi« öf>é. valanint egé«ság e''uem ártalmas f>zi* voltár/.l, k h-.jy miut ilyru, » «««•■«ga netnáben egyeilen. • - -5 w «C bl = "Z — S, t ; * » • m - M — * c > üt c > I * -s ® -O o __ 3 o oe a a C - « - — « ^ - «- l- JÉ - Zt i c - * >. « » C «C • g • »-K ¿3 c E (N 00 rrj •c H •O bc o •o -o 6 a 3 -a c l.-S = -5 •• -5 - a-" S Sf a - s c •B 3 w-- ® ''S - » m ¿Z JS " o a ^ _ a > •© a JJ t ; s je 2 s* * " sS -J \ * ¿ " 1 « * — Í ■S * ® * J ► J a 5 o -o = 4 •5 = 5 L. > ¿ • "c S ''S < Ll. 5 ® tt J= c J3 JO s ''Sz - "C Í ea ® s ® s >>«••-> If w at o íx 2 - c =-4 < S SE W «= C J 2 "S - « -K « e j* ma> * s a c c — \|e Iá •c ^ 03 « a c • - 13 Jt X 3 35 •» ^ S • bii Ü • c • a i j: * •« c -« S ^ E >- 1 Mk • O k. •C u as e >. s Mr Q. « Z 4s« CQ c a _ = o * «e» C - tí = £>a o r- a a o > c sc rse-Hiaiia »»r. i.''ünvrzn* KMBtam 17. ra? j?AR!S AÍ G q u i t a I) I e életbixtoHitö túrsatiág Nev Yorkban alapíttatott 185»be.. Biztosítási toké 488;». derz. 3i-én 911-212.527 frl i tárusagragyoM,, „ „ 169.411-138 frl az 1885. évben kötött uj biztosítások összege 244.829,014 jrt. Az egcsz nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év moUa megtámadhatatl&nná válik. Du án uli kerül«''VHzérügynoksi^e. Ficher Sándor 277111--* urnái Nag<-Kamzsáo. BUDAPESTI HÍRLAP -- Felhívás előfizetésre! A ,Blld ipesti Hírlap" VI. évfolyamát jáija. K hat esztendei publicistái pihánk legszeiib emlékeit, egye iti. I théz feladatokkal jár az ily napi közlöny megalapítása, de nekünk azokat gyönyörűség volt téljesitni. A szellemi munka értékét a siker próbilja ki. Sa .Budapesti Hírlap'' fokozatosan növekvő, a magyar hírlapirodalomban példátlan sikerre hivatkozhat. '' < * A magyar közönség a .Budapesti Hírlap" ot mindjárt megmdnlásako; kiváU''i rokonzeti\éve! tüntette ki. A politikai irány, melyet valasv.''ottunk és követke zetesen fenntartánk: a magyar faji és nemzeti érdekek ápolása függetlenül minden párttól, ngy a kormánytól, mint az ellenzéktől — megnyerte Magyarország művelt osztályainak szentesítésé. Pártküiö:-bség nélkül csatlakozott ho7zánk az egés/. haza legmagyarabb közönsége. .Mert hit éven át napo-kint meggyőződött n>l hogy a .Budapesti Hírlap" a magyar nemzeti ü g y n e k él, ennek altja rendel minden személyes tekintélyt s mellék érdeket, ezért harezol összes szellemi erőivel s függetlensége megadja neki az igazságkimondás bitorsigát, mindenkor mindenkivel szemben. • A „Budapesti Hírlap" ma a legelterjedtebb, legnépszerűbb magyar újságlap A közönség lelkes támogatása tekintélye adott szavának s cselekvő befolyást bi 7.0 isit ott neki ugy a politikai mint a társidalmi közéletben. S hogy a , Budapesti Hirlap" erkölcsi tényezőkkel nemcsak a nemzeti közszellem tetterő f.lfokozásához járult, hfinem hatása konkrét eseményedben is nyilvánult, - elég, ha két mozzanatra hivatkozunk: a csángó ügy re, melyen a .Budapesti Hírlap- olvasói régibben 14000 frtot, uj-bban pvdig 4000 frtot megközelitó adominynyal nagyot lendi-tettek, —^ a közmívelódési országos mozgalomra, melyet a .Budapesti Hirl^p" kezdeményezett. A „Budapesti Hírlap14 politikai czikkeit valamint ebdig. ugy ezentúl is a legkiválóbb, legfüggetlenebb magyar pub licisták irják, akik a közkérdéseket pártatlanul mindig a nemzeti érdekek-szolgálatában tárgyalják. Politikai hireinküt ugy a közhatóságok, mint a monarkia külsó képviselete köréből megbízható mngánösz szeköttetéseink utján szerezzük. Az országgyűlésről gyorsírói jegyzete- alapján szerkesztjük a tudósításokat, melyek a tárgyaiások eleven képét s a beszédekből a lényegest nyújtják. A vidéki politikai és társadalmi közéletről távirati értesitésekkel látnak el levelezőink s Magyarországon nincs város vagy nagyobb község, hol a „Budapesti Hirlap''-nak 1 — 2 rendes levelezője ne volna. Távirati tudósitásai Európa minden fővárosából: Bécsből Londonhói, Párisból, Berlinből stb., a politikai s egyéb eseményekről közfeltünést keltenek. Ezek a .Budapesti Hírlap" ot a leg gyorsabban és legjobban értesült lappá tették. A hányszor a hazai vagy külföldi események érdekessége, történeti fontossága igényli, a .Budapesti Hirhp a- szerkesztőségből küld külön tudósítókat. Az utolsó keleti válság és háború alatt az összes magyar lapok közt a Buda pesti Hírlap"-nak voltak a leggyorsabb és legkimeritebb tudósitásai, mert a szerkesztőség nem kiméit költséget és kitüuó tollú külön tudósítókat alkalmazott K 0 n s t a n t i n á p o 1 y b a n, Belgrádban s a szerb főhadiszálláson. kiknek táviratai, cikkei, tárca levelei, térképrájzai a közöaséget alaposan tájékoztatták. Tóth Béla, a lap belsó munkatársa a válság alatt hárotn hónapig időzött a Balkán félszigeten s cikkei az egész európai sajtót bejárták. Kelet fővárosaival most is állandó összeköttetésben vagyunk. Tárca-rovatunk eddig is elűkelő irodaim színvonalon álltak. Jeles tollú bel- és külmunkatársak egész falanxa dolgozik e rovat számára, melyekben a komoly és mulattad elem arányosan változik. Az irodalmi dolgozatokról, aj színmüvekről itt közlött tanulságos kritik''ák a müveit k izönség legkedveltebb olvasmány ai Zenészeti, történeti, természettudományi közlemé nyeink mellett tovább is elókeíó helyet tartunk fenn a szépirodalmi, főleg a humoros tárcacikkeknek, melyek a rBudapesti Hirlap" egyek vonzó elemét tették mindig, A hírrovatokat a „Budapesti Hírlap-ban a magyar zsurnalisztika legjobb erői vezetik. Széles körű levelezési összeköttetéseink biztosítanak, hogy a rovatok ezentúl is g ors, hü és irodalmi szempontból is élvezetes olvasmányt nyújtsanak a napi események tarka világából. A törvényszéki csarnokot a társadalmi drámák e sötét rovatát külön tudósító látja el, ki naponkint közvetlen értesüléseit jegyzi fel ugy a rendőrség, mint a büntető bíróságok előtt felmerült ügyekről. A végtárgyaiásokról részletes jelentéseket ir. A közgazdasági rovatban fölkaroljuk mindazt a mi a gazdát, a birtokost, az iparost és a kereskedőt egyaránt érdekli és ugy önálló cikkek - valamint pontos és gyors regisztrá lása által annak a mi naponta történik e téren, alaposan elégítjük ki a közönség igényeit. A regény-csarnokban a regényirodalom legkitűnőbb termékeit mutatjuk be a közönségnek. Fótörekvésünk hogy a lap regényei érdekfeszítők, irodalmi színvonalon Ülók s a közönség nemesebb ízlésének megfelelők legyenek. 18,000 pélüányb jelenik meg. mástél óra alatt kinyomatva, poutosan érkezik a olvasók keaeih-t. - Ajánljuk lapunkat és törekvéeainket továbbra is a mi lelkes magyar közönségünk rokonaimvébe timogatásáb». Az előfizetés.föltételei: Negyedévre — — — — — — — Egy hóra — — — — 3 Egész évre ''— — — — — —, — — — — 14 frt, — kr. Félévre — — — — - — — 7 frt. — kr. A» fizetések vidékről legt z4l«erübben posmuulvány uyal eszközölhetők következő caim alatt: Budapest, IV. ker. kalap-utcza 16, szam, a „BUDAPESTI HÍRLAP" kiadóhivatalának, Budapest, 1886. évi junius hóban. j Tisztelettel - -A. „B ÜD APE STI frt. 50 kr. frt 20 kr 2821 3—3 Ma''atványszámokkai ingyen szolgálunk. lii sz-rkeaztói és kiadó tulajdonos!. W/ii/ütjt .JAut&f hiiiimjtbMinvnAA^AKAI Vaau. JTÍ,••>''..A— A .Budapesti llirlnp« ny-mdai kiállításában igynk^tünk a nyomdai teknika mioden eszkötéi felhasználni. Mnrinoni féle párisi rotációs-gép, mely által lapunk nyomaúk, biztosit róU, .hogy a .Budapesti Hírlap, mely napoukint \Af,Y-KAMZSA, 1886. Jallas 17-én Előfizetési ár ívre • • 5''rt-- . . . ¿ fit 50 kr \|Uíj{>oá¿vre 1 írt 25 kr. Egyes szám 10 kr ¡I l R D B T t S E K íkasübo pt?titorbjin 7. másodszor ; > nnoil^D t''jrihbi sorért 5 kr. NYlLTTÉRBEN 4 ro.:kéut 1U krért vetetnek f 1 ,st i illeték minden etryeshir-•i! í rt 30 k''. fizetendők. 29-lk szám Huszonötödik évfolyam. A lap Bzellemi részét illet? k őrlemények a sxeikesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : '' Nagy-Kanizsán Wlassicsház. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek A nagy-k nízsai „Kereskedelmi Iparbanka, a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános tanitó-tstabt''- a „nagy kanizsai kisdednevelö egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamaranagy-kanizsai kühálasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Egy régi óhaj teljesülve. Igen sok panasz merült már fel amiatt, hogy városunkban a korcsmai iparüzletre, a bérkocsikra s efélékre nézve semmi szabályrendelet nem volt s igy a közönség teljesen az illető iparüzck kénye-kedvének s nem egyszer zsarolásának volt kitéve- Nagy-Kanizsa város tanácsa .■U bajon óhajt segíteni, midőn minden a vizszaélésre kínálkozott és ki-náiko d üzletet megrendszabályozni ügyekszik. A szabályrendelet már teljesen kész s csupán helybenhagyást és kibir detést vár. Közérdekű voJtánál fogva közöljük. í Egész terjedelmében igy hangzik: Szabályrendelet a fogadó, vendéglő, korcsma, étkezde, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés iparokról, a) Általános rész. 1. §. Fogadó, vendéglő, korcsma, étkezde, sörház, pálinkamérés, kávéház, vagy kávémérés üzlet nyithatá-sára engedélyt nem nyerhet az: a) a ki. a nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt b) bordélyházat tart. 2. §. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város területén fogadó nyit-hatásra 5, vendéglő 12, korcsma 30 étkezde 5, sörház 4, pálinkam^rés 2, kávéház 4, kávémérés 8 engedély adatik ki. 3. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók. 4. § Ezen üzletek állandóan rendőrhatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak. Az üzlettulajdonos köteles megengedni. hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy e szabályrendelet intézkedései megtartatnak. 5. §. Fogadók, vendéglók, korcs- mák, étkezdék, sörházak, kávéházak, kávémSrések tulajdonosai és üzletvezetői első sorban felelősek üzletükben a tilos szerencse játékok meg-gátlása, ugy a V- zerkölcsileg, csend és béke fentartásáért, s tartoznak esetleg e czélból a rendőrségnél azonnal jelentést tenni. 6* §. Vendéglők, korcsmák, étkezdék, sörházak, kávéházak és kávémérésekben vendégszobák nem tarthatók; miért ezen helyeken, éjjeli vagy nappal\| szállást adni senkinek sem szabadd 7. Étkezdékben, kávéházakban és kávémérésekben nyilvános bál és tánczmulatság nem tartható. b) Fogadók. 8 § A ki fogadót tart, köteles bejelenteni a vendégek befogadására szolgáló szobák számát, melyek folyó számokkal látandók el; köteles továbbá minden egyes szobában a szobáért fizetendő árt (szobabér éjjeli és nappali, világítás, tisztítás és fűtés) feltűntető és hatóságilag láttamozott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezek í az árak maximum gyanánt tekintendők, ezeknél többet felszámítani nem lehet. Tartozik a szobák számában és az árakban tö''ténő változást bejelenteni, mert a szoba használata, Hletóleg, az Árszabás csak a bejelentés és tudomásul vétel után lép érvénybe. A mely fogadó tulajdonos bérkocsit tart, kö''eles a bérsocsi iparról szóló törvény rendelkezéshez képest az erre jogosító igazolványt inegszerezni és a bérkocsi-ipar szabályrendeletet pontosan megtartani. A szálloda tulajdonolok kö elesek rendszeres vendégkönyvet tartani, melybe bevezettetik a megszálló neve, lakhelye és foglalkozása; a vendégkönyv vezetése jelentési lap alapján történik, mely jelentési^ lap ugyanazon rovatokból ál. mint a vendég- könyv, és a vendég által megérkeztével rögtön és személyesen kitöltendő. A vendégkönyv és jelentési lap minden nap déíolőtt .tö óráig a városi kapitányi hivatalnál bemutatan-dók. mely is a jelentés: lapokat visz-szatartja, a vendégkönyvet láttamozza. — E könyv bemutatásának akkor is meg kell történni, ha valamelyik napon vendég nem érkeznék is. Ha házalók szállanak meg, a fogadó tulajdonosa által a házaló könyvnek a hatóságnál bemutatására uta8ilandók. r • ■ r . - • \| • \| * 10. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és: egészségesek-, gondoskodik továbbá arról, hogy cselédjei előzékenyek legyenek és egyáltalában, h gy a fennálló rendőri szabályok megtartassanak. 10 §. A ^fogadós gondoskodik arról, hogy a vendégszobák jó zát rakkal legyenek ellátva. 12. §. Fogadók éjjeli 2 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. c) Vendéglók, Korcsmák, sörházak és étkezdék. 13. §. Vendéglő, korcsma és( sörház nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék. 14. §. Vendéglők, korcsmák r és sörházé éjjel« 11 óráig nyitva tarthatók. E¿ekben a zenélés éjjeli 10 óráiig szabad. D) Pálinkamérés. 15. §. Pálinkamérés nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a mélyeknek kell» használata az üzletek zaja által akadályoztatnék. 16. §, Av pálinkamérések este 8 órakor bezárandók és ápril 1-től szeptember hó 30-ig reggeli 5 óra előtt, oktober hó 1-től márczius hó 31 ig pedig b óra előtt ki nem nyit hatók. 17. §. Palinkamérésekben a zenélés tilos.. e) Kávéházak. 18. §. Kávéháznak az az üzlet tekintetik: a) a melyben kávé, tea, csokoládé, ki-mérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, hűsítő italok és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt és végre az elősorolt czikkekkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók: b) a melyben legalább 2 teke asztal állandóan a közönség rendelkezésére áll. A már fennálló éá* jelenleg egy tekeasztallal bíró üzletekre ezen pont ki nem terjesztendő. 19. §. Kávéházak nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék, 20. §. Kávéházak éjjeli 2 óráig nyitva tarthatók: Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. f) Kávémérésea. 21. §. Kávémérésnek : z az üzlet tekintetik, a melyben kávé, tej, tea és csokoládé és az ezekhez való süte-jmények kaphatók. 22. §. Kávémérések nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, ; a melyéknek kellő használata ez üzleted zaja által akadályoztatnék. 23. §. Kávémérésekben tekeasztalok felállítása, káxt^ázás és minden egyéb játék tilos 24. §. A kávémérés 10 órakor bezárandó és teggel 6 óra előtt ki nem nyitható. Ezen idő alatt a kávémérés vendéget még zárt ajtó mögött sem szolgálhat ki. g) É t''k ez d é k. 25- §. Étkezdének az aar üzlet tekintetik, a melyben ebéd, vacsora egyáltalában étkek üzletszerűen szolgáltatnak. 26. §. Étkezde nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzlet zaja által akadályoztatnék. 27. §. Étkezdék este 11 óráig nyitva tarthatók Ezekben a zenélés tilos. h) .Büntető határozatok. 28. §. Az a fogadós, vendéglős, korcsmáros, étkezdés, sörháztulajdonos, pálinkamérós, kávéházas vagy kávé-mérós, a ki üzletében erkölcstelen életű egvéneket alkalmaz (3. §.); avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja: — a rendőrhatóság által 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és, 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 29. §. Az a fogados, vendéglős, korcsmáros étkezdés, sörháztulajdonos, pálinkamérő, kávéházas és kávé-mérő, a ki üzletét az ezen szabályrendeletben megállapított zárórán tul nyitva tartja, vagy közerkölcsileg elleni tényekre alkalmat ád, az 1879. XL. t. cz. 74. §-a értelmében a rendőrhatóság által ötven forintig visszaesés esetében 200 forintig ter-tedhetó pénzbüntetéssel büntetendő. 30 §. Az a fogadós, a ki helyiségeiben ^árszabályt kifüggesztve nem tart, vagy ezen árszabályt megszegi, az 1884. XVII. t. cz. 156. §. b) pontja értelmében az iparhatóság által ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a fogadós ki a vendégkönyvet és jelentési lapot szabályszerűen bemutatni elmulasztja, vagy azokat meghamisitja, a mennyiben ezen kihágás az 1879. XL. t. cz. 72. és 73. §. alá nem esik, a jelentési lap eltitkolásáért ötven forintig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. 31. §. Az a kávémérő, a ki az üzletében tekeasztalt tart, vagy ott kártyázást vagy egyéb játékot megenged, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető bénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 32. §. Iparjogosultság nélkül vendégszobák tartása és szállásadás Tárela. A halál. Láthatatlan, é>zrevétl«n Ott van az a paszta légben ; Sziv és lélek buja, bija, Annak fénye, annak árnya. a teher az agg vállon, a b''ClcsSn élet-álom; Az Az S palotában, sárgunyhóban . . . Ott sir, ahol virrasztó van. Az facsar ki minden könyet, S ugy vigasztal : soha többet — Imádságra, könyörgésre ; Hallgatás a menekvése — Doágc a bolt sápadtsága ; Arany, ezüst meg nem váltja, S az a kihalt emberélet.: Ugy beillik örök éjnek, Bátky Lajos. A falu kovácsa. T — Elb"«zélés. — Irt»: Str aub Pál. (Folyutá-.) Pat nappal ezen kellemetlen vizit utin Tor,d«i Pé er fáradtan jött basa ; egé«znap kuszáltak, korán akart tebát le-feküdni hogy kellőleg "''-unyugodbassa ma gát p-ggelig és időben fölkelhessen. Va-<ora után azonnal lefeküdi; a felesége — Terka néni — p«dg ast moudá, hogy fcissé á megy a szomszédba besséigetm, ®e-t nincs mas otthon mint az aSszony ^ga, legalább h»m,rább malik el as idő. Néhány peres múlva, as asszony távozás« aán valaki megkopogatta as ablakot, ■ beszól, hogy el ne alugyék ám mert Tatami fog ma történni . . .! Péter megismerte a segédet, több föivilájrosi-tást kivánt, de a csak annyit mondott: ,mély-ua aszal elment Péter nem (adta, mit csináljon: fel ölt ágyában, meg lef-küdt, nem tudott megállapodásra jutni elhatározásában. Egyszer-caak c-Ialud« ... 1 Rémitő viharokkal ál-, modott ; ezer-ezer villára hasogatta a levegőt mioden irányban, suzva törve mindent össze-vissza; végre mintha egy roppant felhő-darab épen ráesett volna, és ő ott álit fuldokolva a félhő között . . . erre folébrebt ! A segéd állt mellette. Mit keres maga itt ? Csöndesen barátom, a maga javát akarom előmozdítani; A felesége itthon vo!>-moit ment ei megint .. , amély-utba . . . ott le,ss valaki ..11 Figyelmeztettem hogy ne alugyék el, mégsem vigy ásott magára. Tudj-tiszen, ha elalszik ágyudör-gés sem igen ébresz i fel . . . Most öltözzék hamr, és s;essen kertHő-atakon a mély-uiba ... cttless a felesége . . . Hogy figyelmeztettem, és főiköltöttem, asért a dijat kérem majd máskor . . . most jó szakát .. t Ezzel nyújtott lépésekkai sietett a folyó filé, és meg sem állt pillanatra sem, mig a mély útnál nem volt; ott volt már Törd. Pé térné, s hallgatózott, járkált egyik végéről a másikra, várta Andris'' de még nem jött A segád elrejtőzött a bokrokban ; tudta hogy, lélekzeiét visssa fogva várakozott. Néhány p-»rcz mait el; egyszercsak magjelent egy férfi alak a mély ut végén hallkau, vigyázva közeledett miidig » bokrok mellett, egy pillanatra megállt, aztán eltűnt a bokrok lombjai köst. A nő nem vette észre, de a segéd jóllátta, és megismerte benne Tordai Pétert. Hol lehet Andris? gondolkodott magában. Talán a gyanú szele érintette, vagy megtudta miben áll a dolog ? De ime, jön ám valaki amott; a segéd egy mozgő alak körvonalait látta a sötétben, és mindinkább közeledett felé. Andris volt.Oly nyugodtan lépdelt mintha a legártatlanabb volna, mintha lelkiismerete Mázta volna teljesen. A női alakhoz érve egymás nevét hangozatták hallkan b az''án egymás nyakába borullak. Halkan beszélgettek; Péterhez csak asuttogás hatolt,. nem érthetett meg egy szót sem ; dühében a mogyoró leveleket morssolu markiban, de várt fog-e még történni más, vagy közelebb jönnek talán, hogy megért-beti mit b szélnek. A segéd éppen mellettük volt, szóról szóra értette mit beszélaek Beszédük tátgya pedig az volt, hogy a menyecske váljék el az urától, Vagy ha ez nem sikerül, hagyja ott, eszökjék el; az ő neje már úgy sem soká él, majd találkozni fognak másho'', s aztán őt fogja nőül venni. Az asszony meg kegyetlenül leszidta az urat Andris előtt; ó is segített n«ki e pillanatban előugrott Péter, s iszonyú káromkodással eléje áll Andrisnak kesében levő bottal fenyegetve. Andris erre el volt késsülve, s előrántotta pisztolyát, ő meg azzal fenyegette Pétert. Ez hasonlóan cselekedet:; fölvon a pisztolyát Ancrisra szegzé és elsütötte. Alighangsott el a dörej melyet egy másik követett, és Tordai Péter hörögve roskadt össze . . 1 Ugyan e pillanatban egy nehéz tömeg zuhant lo a mély ut lejtőjén tevő bokrokból Andris megismerte ; a segéd volt, kit Péter golyója tr.iált szivén. A feke szemű l£ny nem latta e küz- delmet mert ó mindjárt elfatott mihelyt as urát észre vette; távolabbról hallott lövéseket, de nem volt bátorsága vissza menni. A gonoszok többnyire gyávák is. Andris Néróként tekinteti a hullákra nem is volt megijedve ; kedve lett volna még egy kői golyót boosátani beléjük. Csupán asért volt haragos hogy nem beszélhette meg amit akart. Körültekintett nem íelejue ott valamit, s aszal hazament, lefeküdt. Másnap két hullát találtak a mély u''ban. Egyik szívéo, másik torkán volt keresztül lőve..:Megínditották a vizsgálatot. Kiderült as igazság. A kovács nem akarta e szégyent megérni, agyonlőtte magát; szegény Matild,... megőrült..,! csendes téb-''ly szállott agyára . . . ! Andris ket évi elzáratással vagyona . nagy részének ráfizetésével men&kült meg a halálbüntetéstől. A feketeszemű menyecske mint az egész események központja és oka a faluból őrükre száműzetett. AÍlkoraz Aranyos hídján ment, hosz-szu átkot mondott magára, has e faluhoz közel is fog valaba jönni; itt, az Aranyos hullámai közt fogja utolsó menedéket fölkeresni. VII Harmíncz év temetkezett a mait sötét sírhalma alá. Az Aranyos most is oly egykedvű lassúsággal szállítja tova hullámait mint azelőtt; csak annyi a különb-ég hogy partjain eget verő nyárfák himbálóznak a hideg őssi szélben. A mély ut be van temetve ; a bíró megsoxallta hogy épen e helyen történik majd minden évben gyilkosság itt történik verekedés, tehát iónak látta betöltetni e veszedelmes f buvhelyet. Tekintsünk Andris háza felé hogyan változtak meg itt a körülmények, él-e még valaki, v«gy ki lakik e házban ? 1 Egy kuszált szakállú öreg ember tamaszkódik a szuette tornácz-gerendára : nagy cserép pipájából fehér füstöt ereget, gondjai ugy látszik e {észen magára hagyták. Andris ez. Mire volna gondja? nincsszükség már a nagy bibliára, mert nincs mit bele írni. Az istálók üresen állanak, a kakorícsa-magtár -«hány darabból állt, annyi felé dült szét. A csűr, melyben hajdan tömve volt a széna, üresen gunyaszt most. A hosz-szaa állasban elfáradt, mintha ülu9, egyik vége le van rokkanva. A ház régi színét még a műértő sem ismerné meg ; az idő nyomai mindenütt láthatók, és a letelt harmíncz év iszonya pusztítást vitt véghez az egész ház környéke : csak a nagy sze derfa terjeszti nyáron át húsiti lombjait az udvarra és háztetőre, most azonban levelei tnritik a talajt mit a szél az eresz alá sodort és ott üzí vele játékait. Hol vannak a régi lakók ? A kovács-né régen a sírban pihen . I Matild, szegény kigyógyult, aztán zárdába vonult ; sokszor más bűnéért az ártatla nak is kell szenvedni. Matild a szenvedés és küzdés gyermeke volt; talán Ö is átvándorolt már egy jobb hazába, miután itt lenn. kiürítette mioden szenvedés kehelyét. Jobb is szegény nek ... I A mester és neje is ott vannak már hova minden ember kivétel nélkül c>l fog jutni; helyette egy fiatal van most, ugy mondják a előbbinek unokája 1 \ Andrisnak a végszükségben a ka-\| lapács nyeléhez kellett nyalni ajra , a fia maga sem volt gazdag; nem sokkal segít-hette ót; hozzá menni lakni ?.....annál büszkébbnek érezte magát, kegye- HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JULIUS 17-én nak tömve, mig a többi iskolát ciak g/éren látogatja a tanuló ifjúság. Érek ót» hangostatja eat a sajtó, s maga a nmeit, vallás- és közoktatásügyi miniseter ar is felhívta a társadalom figyelmét ezen hibára — de eredmény nélkül. A közönség sokkal jobban szereti az akadémikus képzettséget, mint más pUyát, s az ps, ki gyermekét taníttatja és gyakran erejét meghaladó áldozatokat hoz is-iskoiáztatásáért úrrá akarja ót tenni, mondván: .Kitaníttatom, hadd legyen ur éa ne dolgozzék és ne nyomorogjoo, ugy mint én;a mert nézete szerint csak a tudományos pályán lehet könnyen, dolog nélkül és mégis urasán élni. Asonban ne adjak át msgunkat as illusíóknak. A patiens nélküli orvosok és clienset nem találó ügyvédek; hivatal \| nélküli „nadrágos" urak száma máris sok; s más pályák is annyira tultömöttek, hogy egy üresedésbea levó állásra negyvenen is pályáznak, s ha a társadalom ki uom ábrándul, t> a viszonyok — az isko láztatásra nézve — tovább is igy tartanuk; s a szülők''gyermekeiket akár van hozzá tehetségük és hajlamuk, a tudományos pályára kényszeri tik : kétség kívül a proletárismust és a foglalkozás nélkül levők számát fogja szaporítani, miből az államnak és a munkás osztálynak kimondhatlan sok kára leend. Az európai államok, — de magában a boldogság aE dorájá''-ban : Amerikában fel-fellünederő áramlatok mutat, ják bogy „rothad valami D niában", hogy a megélhetés sokkal n<-hezebb, mint hajdanában, s hogy csakis a szorgalmas és takarékos ember b r boldogulni. Nálunk még eddig utczai c őcselék, munkakerülő proletárok nincsenek; kéi. míveseink és gyáraink el vannak foglalvaj s minthogy hazánkban kevés a kézmives és iparos segéd — igen gyakran kell külföldieket a gyárak- és műhelyekbe alkalmazni; de hivatalra aspirálóink — kik apai és anyai ismeretségre támaszkodva, gyakran vesztegetés utján akarnak egy hatalmas protektorra szert tenni, hogy állomást kapjanak, azok igen is sokan vannak. A szülő, ki gyermekének boldogságát szivén hordja, az belátja, hogy ez nem jól van igy, s hogy a becsüle-''es, munkás és takarékos kézmive* épp oly tissteletre méltó és szükséges tagja a társadalomnak, mint bármely más hivatalnok, s bogy nem éppen következés uz, ha epy családban már van is ügyvéd vagy orvos, hogy ott okvetlenül még másiknak is kell lenni, s nem fogja gyermekét erőszakkal ilyen pálya választásra kényszeríteni, mi az ő — a gyermeke — természetével ellenkezik; h-nem hagyja őt szabadon választani és arra a pályára küldi — mihez gyermekének tujlama és megtelelő testi és lelki ereje van. Nem mul. sztbatjuk el az illetők — szüiők — figyelmét Ismeteltén arra felhívni, bogy ne hagyják magukat az ált 1 elragadtatni, ha gyermekök kö- 20 forintig .terjedhető pénzbüntetéssel fenyittetik. 33. §. Az elmarasztalás rendszerint az üzlet tulajdonosa ellen ho-zatik és hajtatik végre, !ia azonban a kihágást a segéd vagy szolga személyzet valamely tagja külön, vagy az üzlet tulajdonossal együtt követte el, a marasztalás ugyanazon mértékig mint a tulajdonos ellen a kihágást elkövető segéd vagy szolga ellen külön is kimondandó és foganatosítandó. A pénzbüntetés behajthatlansága esetén az- elzárás alkalmaztatik az 1879. XL t. cz. 20., 22., és 23. f aiban foglalt irányelvek alapjain. Cselédet ''/« évnél rövidebb időre elhelyezni, vagy őket szállásra befogadni tilos. 11. §. Az üzlettulajdonos tartozik a foglalkozás és cselédszerzés alkalmávai ebbeli iparigazolványát magával hordani, kívánatra előmutatni, továbbá tartozik üzlethelyiségét tisztán tartani. 12. §. Az a közvetítő vagy cselédszerző, a ki a jelen szabályrendelet határozalai ellen vét: az iparhatóság által 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 13. Azok, a kik a foglalkozást közvetítő avagy a cselédszerző üzletet az 1884. oktober 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak : üzletük gyakorlásánál jelen szabály- j reudelet határozatait szintén megtartani kötelesek. (Folyt köy.) a tanév végén. As iskolai helyiségek kiürültek; a tantermek kongoak az ürességtől és a vidám kedélyű ifjúság a boldog családi1 körbe tért vjí«tj»# hogy egyévi fárad»!-• mait kipihenje. A szülők, kiknek egye-'' düli boldogságuk gyermekeik előhalados«, örvendve várják a hazatérő ifjúságot — e minden áldozatot és fáradságot — mit ők évek során sziveseu meghoznak — feledni látszauak, mikor örömet sugirzó arczceal olvassák gyermekeik^jó osztályzatát. Ha az „Krtesitők" sorain végig tekintünk s uz "érdemsoroza''.ot vizsgáljuk, meglehetünk elégedve az elmúlt tanév "redmén) ével, a meggyőződést szerezhetünk arról, hogy ifjuságunk — a szülők és a haza reményei — nem töltötték el az időt haszontalanul; de egyszersmind hz is kitűnik uz ^ÉriesitÓku-ból: hogy a tudumáuyos pályákra előkészítő iskolák — különösen a gymnásiumok lul van- lem-kenyérnek tar.otta volna, amit fia házában kap. ^ Már körülbelül tizennyolez éve hallani pőről csengését, abból ól, mert más kereset forrása nincs neki. Most midőn a tornáczou düleszke-dik, estébe jutottak neki a le ünt idők ssép és keserű emlékei. Matilda iránt most mí.r mély gyűlöletet érez ; őt tartja boldogta-I-ntága egész okozójának, őmiatta került ezen sorsra ; ha ő nem hizelgett volna neki mindig oly mézes szavakkal, nem vette volna el, s most tudja Isten : milyen szerencsés volna. A fekete szemű menyecske mindig eszéüenvan; kereste, kutatta mindenütt de nem akadhatott rá. Ki tudja milyen jóllétben él az most, mig ő nyomor örvényében hánykódik. VIII. Egy hideg őszi napon, egy nyomortól és éhségtől elcsigázott koldus asszony állt az Aranyos hidja melleit, mankójára támaszkodva, alamizsnát kért. A járókelők szántódva tekintettek a kin és nyomor élő képmására. Foszlányokban csüngő ruháját a hideg esti szellő lebegteté; kiaszott csontos ujjai mígmerevedve látszottak mankóján, mig egész testében remegett a hidegtől. Szemei mélyen benn feküdtek gödreikben, miből kilátszik, bogy a nyomor az utolsó könyet is kisajtolta már; mereven tekint az Aranyos lomha hullámaira, mintha onnan valami titkot, valami régi történ-1 emlékét akarná leolvasni. Körülte mindent elfelejtett, elfeledte hogy ő most koldus; valami szép emlék jutott eszébe, mert mosolyra nyíltak remegő ajkai : karjait kitárta mintba ölelni akarna a egy nevet hangoztatott, de a szellő elkapta azt. Egyszerre megrázkódott, és egy másik nevet mondott: Pé-te-r. Mint ha villanyos áram ért? volna, megrázkódott ; a mankó kiesett hona alól s egy fojtott sikoltással öaszerogyot''. A világ forgott körülötte; úgy érester mintha szédületes mélységbe zuhanna alá, s fülében ezer harang kongását vélte hallani. Elvessté eszméletét. zépsserüen halad is, ha as év végén középszerű osztályzata van, mert ebből még nem következés, hogy a tudományos pályán t4 megállja a aarat, hanem adják a középtebetaégü gyermekeket az iparos, kézmives és kereskedő pályárs, hol sokkal könnyebben boldogulnak s előbb lehetnek önállók és függetlenek, A tudományos pályák manapság igen meg vannak nehezítve, éa sok fél-végsett ügyvéd s doktor akkor unt be le a tanulásba, mikor már más pályát nem választhatott, s mikor már as apai birtok is beadta a kulcsot; az ily egyének örökre szerencsétlenek s esek szolgáltatják az öogyilkoiok legnagyobb coutin^ensét. A tanév bezáródott a mielőtt az ujat megkezdjük, gondolja meg mihdsn apa, hogy milyen pálya felel meg az ő gyermekének ! LOb Simon. Ehhez pedig szükséges, hosy mig egyrészt az idegen nemzetiségek közé ékelt magyarok nemzetiségének megóvására törekedve, e haza gyermekei számának apadását megakadályozzuk, — másrészt a hazafias eszméknek és igaz magyar műveltségnek terjesztésével fokozzuk szellemi erőinket, melyek korunk harczaiban már legalább is oly tényezőt képeznek, mint a lőpor és aczél. — Ez czélja a „Dunántuli magyar kÖzmivelődé8i egyesület''-nek, mely nem is áldozatokat kiván, hanem csak alamizsnát kér a fent elmondott nigy czél megvalósítására. Polgártársak! A szomszéd ég, — ébredjetek! A veszély nagy, - tömörüljünk ellene! Leng a kibontott zászló; jel szava: Egy nemzeti Egy szív! Egy nyelv! Sorakozzunk alája erdélyi, felvidéki s a többi testvéreink példájára, mert ,A nagy világon e kivol nincsen számunkra hely'' 8 mert velünk van a Magyarok Istene, ki szent ügyünket győzelemre segíti ha szivünkben a hazaszeretet szent tüze nem hamvad, ha lelkeinsben az erkölcsi bátorság szívóssága, az akarat törhetetlensége nem ernyed, ha karjaink a cselekvésben el nem fáradnak. Hazafias üdvözlettel Pécsett; 1886, ápril havában, a „Dunántuli közművelődési egyesület'' megalakítását végrehajtó bizottság nevében Késő éj volt már mikor magához tért, remegve, borzadva tekintett körül, ntm tudta hol van, hogyan kerüli ide. Fenn az égen ezer "kis csillag tündökölt, miknek képei ott retgidestek as Aranyos sötét hullámain; a szellő is elült, csak a nád susogott a vis szélén, mint a habok ingatták őket ide s tova, 8 as éjjeli tücsök hallatta egyhangú csürrögését a folyó pariján. Tapogatódzott körül, kezei mellet''e fekvő mankóján akadtak .meg; minden világos lett előtte. Megragadta azt, s egy kitios erőlködéssel az Aranyosba veté. Ne--oyögé utánna, menj ! én is követlek mindjárt . . . nem maradhatok el tőled .... nyolez évig bal lábam voltál .... követlek, megyek utánad, mindjárt ... . Tovább nem akarok élni... megátkoztam magamat, hogy inkább ... meghalok . . . inkább a vízbe ugrani innen a hídról, mégsem megyek a faluba többet, ahonnan . . . ugy űztek el .. . jaj . . . jaj nekem ... Itt a büntetés i:t iszonyúan sújtott engem az ég haragja, miért lettem hűtlen az uramhoz . . . miért lettem halálának okozója , . . m''ért lettem gyilkosa . . ! Elérkezett halálom ideje . . . legyen ! A földrengés nyomoralttá tett... mért nem ütött egészen agyon a kár . . . csak a lábamat törte el... bűnhődtem ... megérdemlem . ..! ő sem jött utánam, aem keresett; pedig megígérte hogy .. . nőül vess ha a felesége meghal . . . nem tette .... legyen átkosott ... 1 ha él, meg ne halhasson, amig az én holtestemet nem látta .. . ast pedig alig látja . .. soha! Kínosan odavánszorgott a bid közepére, s fölkapaszkodott aJtő-párkány-zatra: száraz merev tekintetét a fekete babokra szegesé ; megrázkódott, szemei kidülcdtek medreikből, arcsa iszonyúan el''errült; egyszer csak hangosan főlka-go t • • , x Megőrült a szerencsétlen! — Ugy-e ti is nevettek hitvány csillagok — mert nem tartok veletek «— Peresei Miklő, fSispán, a bls. elnöke. Benyovxzky Manó, titkár. A „Dunántuli raagy. közmivelődósi egyesület'' felhívása. Szemben a nemzetiségi harezok folytonos növekedésével s a naprólnapra mindenfelől jelentkező azon törekvésekkel, melyek mind a magyar nemzet s a magyar állameszme, nemzeti létünk ezen alapfeltételének gyengítését czélozzák, — önmagunk és létünk fentartása iránt tartozó kötelességet teljesítünk, midőn m n-den megengedett eszköz alkalmazásával teljes erőnkből küzdünk a létünket veszélyeztető támadások ellen. Küzdelmünk azonban meddő marad. ha erőinket elforgácsoljuk, s az egyed erőfeszítései, mint tengerben a vízcseppek, nyomtalanul olvadnak be az ellentétes árba. — Egyesülnünk kell legalább hazánk földrajzi és politikai beosztása szerint a hozzánk legközelebb eső veszélyek elhárítása, s azok ellenében nemzeti létünk biztosítása, teljes érvényre emelése körül szükségesnek mutatkozó cselekvés végett. Ami törvén}hozá''i és kormányzási ütőn nem, vagy legálább nem teljesen eszközölhető, vagy ez uton még idó előtti, annak mrgva-lósitása a társadalomra vár, s ennek hazafias kötelessége vállvetve támogatni amazokat a közös czél elérésében; — fogékonyakká tenni a kedélyeket s ezzel elókesziteni a nemzeti talajt azon intézmények befogadására, melyek e dus talaj termő erejéből százszorosan adva vissza a magot - édes hazánkat nagygyá, nemzetünket boldoggá tenni fogják. nem is akarok . . , Nyugodtan legyetek, mert lemegyek és mind cé-nára fűzlek titeket; jó lesztek gyöngynek a királyné nyakára — v»gy olvasónak — valami szenteskedő védasszonya sk . . . hahaha Most sem nyugodtok?! Msr megyek. — Eszel mozdulatot tett, s miutba ér:ók » f % ^ akart volna nyúlni, egy elfojtott kiáltás aal lebukott a bid párkánysatárói. Az Aranyos hullámai magasra caapódának a sötétben; néhány pillanatig kétségbeesett vergődés hallatszott alsnt, lassanként lecsendesült minden, nagy gyürük tágultak a ptrt felé, s fehér habok rínga óztak alá a folyó sötét hullámain; egy buborék ssállt föl még remegve ide-oda, ta-talán a vizbefult lelke volt az. I" IX. Néhány nap múlva egy haláss sietett be a bíróhoz, jelentve, hogy egy hallá van a folyó partján levő füzfa-bok-rokban fönakadva. Azonnal kiküldetett négy ember, kik a holttestet kibasták s beszállították a faluba. R<.ppant caődülrt volt a bulla körül, sokan ráismertek a hídnál látott koldusassionyra; jobb is neki, mondák töbDon, némelyek nem sajnálták; mondák, bogy valami nagy bűne lehetett, s es a büntetése. , \ > A tömeg kő £/egy öreg, dult arczu ember törr magának utat. Amint a hallát megpillantá,. syvihes kapott, lélek-sete elakad'', s nagy ¿innal tudott hasáig elvergődni. Két nap.mulva vasárnapon, ketős temetés volt; a visbefultf koldus asszonyé és a fala kovácsáé. Hassonnylocs é vei eselőtt szintén vasárnapon a mennyek ső-jét ülte a fekete ssémü leány, most temetése van. Ha egymásé nem lehettek is, de együtt temettették el, egymás mellé. íme látható, hogy bün büntetés nélkül nem marad, ha kéaik is as. (T<ge) a belügyminisztérium engeaélye al»pjin választhatók. b) Örökös tag mindazon jogi Mf. mély vagy testület, mely legalább 300 frttal, c) alapitó tag, ki legalább 50 frt a] járul as egyesület alaptőkéje gyar.pU tásához. d) Rendes tag. ki a felvétel évének január 1-től számítandó 6 évre megállt-pitott tagsági idó alatt évenkint l frt tagdíj fizetésén kötelezi magát, vagy e kötelozetué^ét a jelzett időtartamra egy összegben fizetendő 5 frttal megváltja 8. §. Az előző § b) és c) pontja alatt jelzett alapit ányok 3 év alatt kén-pénzben, — árfolyam szerint számítandó Óvadékkép elfogadott értékpapírokban vsgy végül jelsálogilagbstosito.t, G^-val kamatozó s as elfogadás nap\|á ól legkésőbb 6 év alatt lejáró magánkölvén; ékben tehetők le, mely utóbiak elfogadhatósága feleit az igazgató választmány határos. Az évi rendes tagdijak évenként február hó vegeig, illetőleg i felvételtől számítandó 2 hó alatt fizetendők be. E határidők elmulasztása esetén az egyesületnek jogában áll követeléseit 6°/0 kamatokkal együtt bármely szabadon vá-lasztandó sommás- vagy közaégi bíróság előtt as adóa, illetőleg aonak örökösei el len per utján érvényeaiteni. 9. § A tiszteleti, örököt, alapitó és rendes tagok tanácskozás, inditványotás és válaaztás jogárai bírnak a közgyűléseken. — Testületek jogaikat egy meg hatalmazott képv. ált. 1 gyakorolhatják. 10 §. Minden tag jogosult Ugokat felvételre ajánlani, a az egyesület csé já-nak megfelelő javaslatokat írásba foglalva as illetékes válasatmány elé terjeszteni. 11. §. Minden tag köteles as al»p-és ügyviteli szabályokat, valamint a hozandó határosatokat pontosan meg:ar-uni. Aa egyesület minden tagjának hazafias feladata, hogy Ugokat gyűjteni törekedjék, as egyesület tevékenységét kiánó kői ülményeket, nemkülönben as egyesület cséljávsl ellenkező törekvéseket vagy jelenségeket illetékes választmányának tudomására juttassa. 12. §. As egyesületi tagság meg-szűnik: a) elhalálozás, b) az egyesület tagjai kösül való kizárás, e) a kötelezettségi időtartamnak lejárts, d) csőd, e) a politikai jogok gyakorlatát is felfüggesztő büntető ítélet követkestében. Aki a kötelezettségi idó lejártától azámitandó 30 nap alatt kilépéséről az illetékes válasz -mányt írásban nem értesiti. tagsági kö''e-lezettaége további 6 évre érvény ben marad. 13. §. Az egyesület ügyeit intézik: a) a közgyűlés, b) az igazgató választ-máoy,c) a tisztviselők, végül d) a törvényhatóságokban működő vidéki gyűlések éa választmányok. 14. §. Közgyűlés. A közgyűlések rendesek, vagy reudkivüliek és mindenkor nyilvánosak, a) Rendes közgyűlés évenkint egyszer, augusztus bónspbn tartatik, melynek hatarnapját as elnök egy hónappal előbb a napirend közlése mellett as egyssületi tagokkal tudatja. A kösgyülések évről-évre az egyesület ténykedésének körébe vont törvényhatóságok ssékbelyein felváltva tarta''nak. A következő gj ülés helyét mindig egy évvel előre a közgyűlés határozea meg. b) Rendkívüli közgyűlést 15 nappal elór« kihirdetve as elnök hivhstössse; — »* igazgató válasstmány határosatára, avagy 20 tag írásbeli kívánatára pedig 15 o-p alatt össsebivni köteles. A rendkívüli közgyűlések mindenkór as egyesület székhelyén tartatnak, c) A közgyűlésben megjelenő tagok számukra.való tekintet nélkül jogérvényesen határosnak. Érvénye* határosat hosatalára a jelenlevők általános többsége kívántatik. A szavazatok egyenlő ssáma ese-''ébea as elnök döo>. Oly gyűlésen azonban, a melyben as alapszabályok módosítása vagy megváltoztatása, vagy az egyesület feloszlatása tűzetett ki napirendre,.as összes tagok két harmadának jelenléte kívántatik meg. A mennyiben a kivánt szám ismételt egf* behívásra sem éretnék el, a jeleni evíki tekintet nélkül a számra, jogérvényes«» határosnak. — Ily ügyekben hosott b-tárouatok foganatosítás előtt a magy»r kir. belügyminisztériumhoz terjes»?0'' dók fel. (Folyt kör.) r A soproni kereskedelmi, iparkamara fojelentése. Ssabadjon már most örvendete-sebb tárgyra, a k ö• 1 e k ec ésüy r.e áttérni. Ez az utóbbi három év alatt i« egéss sorát tünteti fel a legfény"«00 eredményeknek. . S ha valamely téren, ugy » W,la kedési ügyterén illeti a msgae kormán) « teljes, osztatlan elismerés. Mert lankadst-lan eréylyel, menten a folyton vá!to<> Dá pi áramlat, a közgazdasági és r°. lempolitikai alakulások befolyástól lad kitüsött ozélja felé a mind sűrűbb sűrűbb vasúti vonalakkal bálfc»» A , Dunántuli magyar közművelődési egyesületK alapszabályainak tervezete. I. Altalános határosatok. 1. §. Az egyesület csime: „Dunántuli magyar közművelődési egyesület, — pecsétje pedig a magyar állam czimere, köriratban az egyesület fentirt czimével 2. § Az egyesület székhelye Pécs; hivatalos nyelve a magyar; területe — cziméhez képest — az egész „Dunántúl" azaz Baranya, Eszt-rgom, Fejér, Győr Komárom, Mosón Somogy, Sopron,Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék, — agy Győr, Komárom, Pécs, S >pron és Székesfehérvár sz. kir. városok területe. 3. §. Az egyesület czélja: Dunántúl a hatafiságnak nemzeti iránya művelődés álul való fejlesztése és a Drávantul lakó m»gyárok nemzetiségének megóvása — és pedig egyházak segélyezése, kisded-óvók, nép és polgári iskolák gyámoli-táaa, esetleg létesítése, népkönyvtárak és olvasó-körök alkotása, valamint hasafits iratoknak terjess''ése, megfelelő irányban működő hazafias erőknek as egysületbe való bevonás«, s mindason, s törvényekkel megegyező intézkedések által, melyek as e §-ban jelsett csél előmozdítására szolgálnak. — A kisdedóvók, np- és polgári iskolák lé''eaitéae a vallás- ''és közoktatási m. kir. minissteriumhos előzetesen bejelentendő. 4. §. A 3. §-ban körülirt ezél megvalósításához szükséges vagyon forrásai: a) örökös és alapitó tagok alapitványai; b) rendes és pártoló tagok dijai; c) adományok és hagyományok; d) gyűjtések; e) jótékonyczélu előadások és engedélyezett sorsjátékok jövedelmei. IL Védnök. 5. § Az egyesület védőiké'', a közgyűlés élete hosssáigtan vál.asstja meg. Hl. Sservezet és igasgatás. 6. §. As egyesület önként vállal-kosó tagokból alakal. Az egyesület iagja lehet a magyrr koront területén törvényesen fennálló minden tes ület s a magyar állam kötelékébe tartozó minden fé fi és nő, ha felvételűket asitletékes válasstmány megoem tagadja. Sem a felvétel, sem as elutaailás nem okadatolandó. A felvétel, gyüjt&Kjvek aláírása, ug°k ajánlata, v/gy iráaban való kösvSterie&-3£lentk£séá folytán sz illetékes válssstmány által történik. 7. §. As egyesület tagjai: a) Tiszteleti tagok, kiket a közgyűlés as egyesület czéljának előmozdítása körül ssersett érdemeikért e czimmel kitüntet Külföldiek tiszteleti tagokká caak huszonötödik évfolyam gink áldáao« tértit Egész sors u összeütő ¿4 szárny »»«ataknak nyílott meg éa vévetett tervbe es utolsó három év alatt, , esen árny-delien munkásságból kamara-kefÍletöoknek is kijutott a maga része. ]é83. ár augn»ztus 15-én a kószeg-jfJobatbelji ujonan épített vasúti vonal „dato''.t át a forgalomnak 8 egy évvel ké-^bb elkészült a m»gy»r államvasutak bud»pe«t-gj 5ri vonalrésze is. S a vizi építés terén ie nagy eredményeket ért el kamarak»rüleiünk as utolsó barom év alatt. Az 1883- év kesdetén féktelen erő-Tel» a Hibaköz alant fekvő részeire tört ovit, mely Győr külvárosait sem kimélé mrg. b»nem minden óvintézkedés kiját-„itával szennye«, jeges hullámait végig bofflpö ygeté azok utczáin, a rábaszabá-lyos&s kérdésének huzavonájában végre vai»bsraéleterős üktetés hozott: ugy hogy pár az 1885. évben a törvényhozás elé terj''sz''.e hettek selfog»dtatbatt k a Rba ¿j mellékfolyóink szabályozásáról, valamint Qyőr város é* Győrsziget községének árvédelmi biztosításról szóló töcvény- czikkek. S ép oly örvendetesek, mint esen régóta óhajtott iutézedések, melye''« az 1885. évi november hó 16-án megkezdett munzá;atok köveikeztébeu az előkészítés itidiumából a megvalósulás terére léplek egyúttal a torvényhozásnak a Duoafolyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról ssó''ó határozatai is, melyek által a Duna Magyarországot átszelő ré-iséoek felső ssakaszábsn uralkodó forgalmi akadályokra vonatkozó állandó panaszok végleges orvorlása czélozta ik. Kevésbé szembeszökők azon ered-méoynk, melyeket a vizépiiészet egyéb felmu a''. Ez azonban nem hangolhat le bennünket : miután a vonatkozó tervek és tervezetek még jobbadán az előkészíti stádiumában vannak, s ugy a Mura, mint a Dráva víse, nemkülömben a ka-marakerillet egyéb számos kisebb viserei körül szükségesnek mutatkozó szabályozási munkálatok nem foganatosíthatók egyszerre. Sokkal nagyobb is bisalmunk mérvadó köreink kipróbált erélyében, h«gy ezen kérdéseknek id«jén Való s ki-!égiiő megoldásában kételkednénk : mihez képest a legjobb reményekkel tekintünk közlekedésügyünk további fejlődése »lé. / a hitelviszonyok általánosságban kie égitők voltak A magyar arany--jaradék konverziójának véglebolonyitása a jelentésünk tárgyát képező évek máso dikában nemcsak k''-zdetéi vévé, hanem d-csára az európasserte b Jyenkint kísértő kolerának s azon bonyodalmaknak, melyekbe Angolország a Szudánban, Francziaország pedig Tonkinban sodortatott, s daczára a járványszerü erővel túllépő czukorválságnak, mely események pedig a tősedén gyakran a legkalandosabb árhullámzásokat eredményezték, »z-renceés-jn be is fejeztetett. ^ A mi szűkebb körben m>gának a kamarakerületnek hitelviszcnyait illeti, n^gyjiiban "-z-k is kielégítik a méltányos koTateleseket. A forgó tőkének hitelintézeteién knél való összetorlódása elérte ugyan már tátssólag tetőpontját, a meonyiben az 1884/5. évek, eltérőleg as utolsó tis év tapasztalataitól, nemcsak a betéti tőkék számot tevő növekedését nem tüatetik feij^hanem igen számos és épen legjeleo-kenyebb in''é^eteiuknél azok batározott csökkenése észlelhető. de mi részünkről ezt nem tartjuk valami nagyon nyugtalanító vagy féjelmetes jelenségnek. M-rt a tőkeáramlat csen részbeni apálya egyrészt abban t»lálja magyarázatát, hogy az 1883 — 1885. évek jö* edelmezés tekintetében kedvezőtlen evek «alának, minélfogva sok oldalról az 1882. g»&dag év magtakantásáhos kellett folyamodni; más részt abban,hogy a tőkeelbelyexés mindinkább megnehezedő voltánál fogva a kamatlábat le kellett szállítani, ami a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék jövedelmének megadóztatásáról szóló 1883. évi VII. t.-czikkel egyetemben sok betevőt és pedig épen azokat, kik tőkéik kamatjáéi é nek, arra indított, hogy kézpénzüket a sokkal jobban jövedelmező államértékekben helyezzék el. Aziparnak, a minden oldalon keletke ő vaauti és Ögyéb vállalatoknak ezen tőkékből, sajnos, igen kevés vagy épen semmi sem jutott, a mi annál íukább sajnálandó: mivel a külföldi tőke is még mindig felette tartósko-ak mutatkozik 6 sokkal «Ívesebben "eres elhelyezést a magyar állam papírjaiban sem mint hazAnk ipari és egyéb vallaUtaiban. Reméljük, h-Jgy a legközelebb M«gyarorszg szivében oly imponáló módon tömörülő hazai ipsrnak, végre valahára sikerülend ezen bizalmatlansággal határos tartózkodást megtörni s a magyar iparnak, a külföldi tőkével "gyü''t, as oly régóta óhajtott s kitartó törekvése által oly nagyon is kíérdemlett virág Óbb jövő biztos zálogát megszerezni, s eseu reménynél sárjuk bi ezen általános visszapillantásunkat is. Vége. ZALAI KÖZLÖNY 1886. JULIUS 17-én rtrdSi Varatd-Topljcfa, jul. 15. L Valóban nagyon kevés lehet azok száma, a kik a mult hosszú és kegyetlen télre fájó szívvel ne emlékeznének vissza. Számtálancsaiádnak elrabolta félrerakott filléreit, melyet a lakbér fizetésekre, ruházatra, gyermekeik nevelésére tettek fölre, felemésztette a tüzelő is. mert nem lehetett a sori időben hideg azobákban dideregni. Végre elolva-lott a meter magasságú hó, madaraink énekkel kezdték a munkás népet üdvözölni, mindenütt uj élet kesdődö''.t; sajnos es nem tartott sokáig, meg kezdi''dó t a huzamosan tanó erős esőzés, mely épp ugy a városi, mint a falusi lakókat a szoba lev-gőjére kárhoztatta, a városiak gátolva voltak sétáikat folytatni, a falusiaknak ped-g nem volt kedvük a feneketlen u''akon a méter magasságú sarat tiporni. Habár máig nem i i egészen, de nagyjában mégis tul estünk rajta; százszorosan üdvözöljük as aratási és beho--dsi idő. Épp ugy, miot a kaliczkából megszabadult madár, m^ly ismét az édes sza bádságának első pillanatait örömmel élvezheti, szárnyát vidámul rezgeti a magasban, vigan énekel, mintha hála imái küldene az ég felé, oh édes szabadságom ! csakhogy felleltelek, légy esersser üd-vösöl vr.! Épp ugy csekélységem iá, ki a hocazu telet a szűnni nem akaró esős időt „Übrik Borbála-.ként a zárt falak közötti eltől''ésre voltam kárhoztatva; mily ki-mondbatlanul jól érzem magamat ezen az isteni ter. lészettől oly bőven megál dott szép vidéken/* E h rneves fürdőnek már évek óta nagyszámú látogatói valódi benső örömmel és meleg kézssoritásokkal üdvözöltek míndenüt'', és mindenhol hangzott a hozott isten. Az ünnepi uj öltönybe burkolt s gyógyereje által nagy hírre vergődött szép fürdől ismét itt vsgy a >e gyönyői üségedben — légy általam is esersser üdvözölve! Még alkalmam less a fürdő beléle-téről bővebben irbatní, addig csak any-nyit jelzek, hogy én e.hathatós gyégy-erejü fürdőnek már régi látogatója vagyok, de még ennyi vendég nem volt itt, mint jelenleg, azért jut mindenkinek szoba és fürdő. Időjárásunk — a naponkénti ais sőt leszámítva, mely a levegőt annyira lehűti, hogy köpeny vagy felső kabát nélkül alig lehet kimenni, — t;ljsen kielégítő volna. A viszontlátásig. i r e k. — A hadaatyán egylet, melynek a bemutatási záradékkal ellátott alapszabályait lapunk jövő számábao közöljük, f. évi aug. 1-én gyűlést tart, melyre !ekintve sok szerencsétlen hadfi ugy er kölcsi, mint aoyagi támogatását, felhív* juk városunk és a megye intelligens osztályának ¿¿ylmét. Az alapító tagsági díj egyszer s, mindenkorra 35 frt. — a pártolóké évi 3 frtbanVan megállapítva^ Hiszstük é< reméljük, hogy városunk éa megyénk igen usgyszámu badastyánjai sorakozni fognak a kibontott zászló alá, mely az ők és utódjaik sorsáp van hivatva aegiteni. Az egylet, mely már is ssépszámu, mintegy 150 taggal r;endeU késik, megérdemli a pártolást és —'' bízva as érdekeltek jóakaratában — előre is gratulálunk a sikerhez. As egyletnek a Hadastyáo (Nagy vagy régi Kozma) ven d&glő a találkozási helye, hol igen jutányosán és jól látta''nak el as g< let tagjai. — A nagy-kanizsai „Kisdedne-veiő-Egyesület* választmányának határozatából a nádor utczai központi „Kis-dedovoda" 11-ik évi, as Arany-János-u csaí „Kísdedovodának* pedig 6 ik évi együttes zárünepélye 1886. évi julius hó 24-én szombaton délután 3 órakor kedvezőtlen idő esetén egy hétre vagyis julius 31 én tartatik meg a „Polgári Egylet« kerthelyiségében, melyre a szü löket s érdekelt neveIé4Ügy barátokat tiszrelettel meghívja as elnökség. B-lép-ti-dij 20 kr.. gyermekek részéről 10 kr. Ugyan az nap este ugyancsak a „Polgári Egylet" kertjében disses kivilágítás melle t tánc«koszorucska tartatik. Belép-ti-dij 30 kr,. Fel ül fizetések köszönettel fogadtatnak és birlapilag nyugtáztatnak. A nádor u''czai „Kisdedovoda" tizenkettedik évfolyamának- megnyitása 1886. évi szeptember 1-én lW;_as Arany-Jaros-utczai uj ovoda épület helyiségében aug. 15-től szepl. 15-ig „Gyerkek-játéktárgy kiállítás0 rendeztet vén, itt a hetedik évfolyam 1886. é''í október 1-én nyittatik meg. Ennek következtében szeptemaer bó folytán az Arany-János-utazai uj ovoda növendékei a központi nádor-u''czai óvodába rendszeresen küldhetők a szokásba lsvó kü- lönbözete« díjfizetés mellett. — Auguss-j tus hónapban egyesületi szünidő vc.a, I mindamellett a nádor-utezai ovodábar.! elnökségi engedélylyel a kisdednevelók \| részéről privát óvodai órák tartatuak, kik is egyidejűleg ason kérést intézik a t. szülőkbez, hogy a zárünnepély tartama alatt a növendékeket lehető nyugalom ban hagyni szíveskedjenek. — Hnrom szerelmes Györgyike Ne tartsanak önök szerkesztői indisere-tiótólj csak kis-betüs és uem nagy-bstüs györgyikék gyöngéd vissonyát szándéko zunk nyilvánosság elé bocsátani. Ezek as ártatlan györgyikék (georginák) P o n g-rácz Adolf, helybeli tornatanár ur neveltjei; az ő udvari kertjében nőttek. A korán lobbant szerelem már a bölcsőben egyesitette őket olyképpen, hogy szársík (három rovátkát képezve) összenőttek, nem különben a 3 virágfej is. Ssakértő és tapasztalt virágtenyésztők, s müker-téazek állítása szerint es oly ritkaság, hogy érdemes volna belőle kövületet csinálni. — .¿ «ertés-telepek végre valahára be letteV szűntetve. Az sdispáni hivatal fölhívta » városi hatóságot, hogy a B-ntzik- és Abrtthám-féle sertesteiepeket — ha kell: kényszereszközökkel ia — szüntesse be s erre vonatkozólag julius 15-éig jelentést legyen. A hatóság rögtön a kap:tányi hivaUlhos tette át az ügyel végrehajtás czéljaból. A sertéstelep iu lajdonosai nem várták be a kényszereszközök alkalmazását, hanem maguktól távolították el onnan a sertés-sereget Hogy ezután vissaaélés ne történjék, as az érdé-kelt körűi-lakók éberségétől fog leginkább függeni. Bentziknek Sánczon kényelmes sertéstelepe van; de Ábrahámnak bajos lesz a sertéseket elhelyeznie, hacsak valahol (engedélyt nyerve) uj aertéstelepet nem áUit fol. Ugy halljuk, hogy még e kettőn kívül léteső sertlése-lepekrői is vett é teülést a kapitányi hivatal s ezeket is kiüríttette. — A bőrszáritók és a konyakgyárra nézve a végzések szintén ki vannak adva. — Pancs mint kapásbor. Farksa Anna helybeli mibáld-utczai 17 éves hajadon, Gödörházi Istváu telek u''czai háztulajdonos ssent-györgy vári szőlőjében kapálgatva, hirtelen rosszul lelt, összerogyott és erős hasfájásról panaszkodott, ugy, hogy hozzátartozói kocsin szállitották hasa. — Alig hazaérve a fiatal leányoál hasmenés állt be, volt erre riada om az utczában, hogy hát beütött a kolera, itt van már testestól-lelkestől. — A rendőrség neszét vévén a dolognak, a városi orvost küldte a házhoz, ki csakugyan erős hasfájáat konstatált, a leány aztán elmondta, hogy Gödörházi uram által kiosztott kapásbor ronda zavaros és büsöt szagú lőre volt, ő szomjws levén, ebből jót húzott es rövid idCre rá rosszul lett. A megtartott vizsgálat alkalmával''Gödörházi házánál ilyen bor nem találtatott, a szőlőhegy pedig Somogymegyében lévén, a me gyei autonomia ugy hozza magával, bogy ott Kanizsa nem kutathat, tehát a csurgói szolgabiróság az ügyről értesíttetett. As ilyen pancs aztán olóbb idéz ám elő kolerát mint a bacilusok. — A soproni iparkamara egy emelkedett hangú eliamerő és dicsérő levelet irt Batorfi Lajoshoz, a helybeli „Kisdednevelő Egyesület" ügybusgó ti''kárához, amiért nevezett egyesület a hazai ipar fejlesz ése szempontjából gyermeki játéktárgykiállitást rendez s egyúttal as iparkamara annak költségeibes \| a saját pénztárából 25 frtot utalvány ozott. — Következőgyászjelentést vettük: özvegy Csury Jánosné, saül. Szele Maria saját- ugy gyermekei : Ilona, Irén, Gizella és Mariska, valamint as összes rokonság nevében szomorodott szívvel je lenti felejthetlen férje- illetve édesatyjok -Csury Jánosnak, králjoveczi körjegyzőnek Nagy Kanissán folyó hó 9 én d. u. 5 órakor rövid szenvedés után történi gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei Nagy-Kanizsán f. h<M;l-én délután 5 órakor tétettek a helybeli rém. kath. sirker-ben örök nyugalomra. As engesztelő szent <mise áldozat ugyancsak f. bó 12-én d. e. 10 órakor a ssent-Ferenczreudi plébánia templomban mutattatott be a Mindenhatónak. Kelt Nagy Kanizsán, 1886. jnlius hó 9-én. Áldás és béke emlékesetének I -- A szenvedő emberiség érdekében örömmel jelezsük ason kedvelő hírt, hogy vidékünk újból egy ssakmájában jelesen késsült orvossal ssaporodott. örvendünk a hir hallatára, hogy Dr: Illés Ignács ur ki több éveken át Dr: Lumníczer Sándor, majd Poór Imre Dr. Antal Géza ós Navratil, Imre egyetemi tanár urak osstályán több nevezetes maaseur intézetben nyerte orvosi kiképez-tetését; ideiglenes minőségben egelőre Felső-Raj kon - később Pacsán üti fel székhelyét. Az emberbaráti szeretet alig tüntet ki magának nemesebb msgaszto-sabb czélt, mint betegen szenvedő embertársaink ápoláss és ások egéesséfének helyreállítása érdekében működni. A jó orvos sokat tehet — s asenvedő beteg fel épülésére — főleg ha semmi nehézségtől viasza nem riad Mi egyáltalán asép reményt kötünk Dr. Illés orvos ur jövőjé-hez, — és gratulálunk Pacsának éa vidékének — ason óhajjal, hogy a kér-íelhetlen halál minél kevesebbet alkalmatlankodjék Illés ur laboratóriumában. — Az „Egyetemes regény tár4* csimü vállalatból megjelentek a „Nem* „Violánta" csimö érdekfeszítő regények. A ssép kiállítású a fölötte olcsó vállalatot ajánljuk olvasóinknak Egy egy kötet (disskötée) kapható 50 krért Sioger és Wolfner könyvkiadásában, Budapesten (Andrássy-ut, 10. sz.) — Örült gyilkos. As vrbanjei (Szlavónia) közaéghazánál ez év április ll-én jelentkezett egy Foreszkovícs Mi-los nevű egyén s elbeszélte, kogy az éjjel a tapoloveci erdőben meggyilkol, egy vándorló legényt. A vizsgálat igazolta, hogy Foreszkovícs igazat mondott, mivel a megjelölt helyen tényleg ráakadtak egy fiatal ember holttestére. A zsebében talált ntlevélből megtud ák, bogy Hers Jánosnak hívják. Foreaakovicsot átadták a simonyi törvényszéknek, hol fel-ünő msgaviselete miatt törvényszéki orvosokkal megvizsgál''atták. As orvosok kijelentették, hogy s (gyilkos üldösési mániában ssenved. Meg akarta gyilkolni a feleségél is, mivel az volt a rögeszméje, bogy es meg akarja őt mérgezni. Foreszkovícs foglalkozására nézve pékmester. Szorgalmas, iparkodó s ügyes munkás volt s eleinte jól ment dolga. Később elhagyta a szerencséje s hogy megélhessen, kénytelen volt eladni a házát. Ekkor támadt as a rögeszméje, hegy a aaját községe, tes''vére, felesége a a szerbek általában meg akarják gyilkolni, mivel katho-likus embernek adta el a házát. Azóta szerte bolyongott Szerbiában a Vinkov-czében a nejec> ellen elkövetett gyilkossági kísérletért három hónapig vizsgálati fogaágban is volt, de kitűnvén, hogy elmebajos, szabad lábra helyezték. Es újra bolyongo t községről-kősségre. Le akarván magáról rázni az életet, melyet — mint mondá — megutált, öngyilkosságot kísérlett meg a mivel ez nem sikerült neki, meggyilkolt egy embert, ki sohasem vétettneki, épp azért, hogy s bíróság halálra ítélje. Foreszkovicso t a tébolyházba vitték. — Honnét ered a „kacsa"? Sokféleképen fejtegették már, hogy honnét ered tulajdonképen a hirlapi kacsa elnevezés. Legujabbau egy német tudós egész tudományossággal kimagyarázta, hogy a „kacsa" elnevezés a hazugság jelölésére határozottan német eredetű és Luther Mártontól származik. Ez ugyanis az egyházi hagyományok ellen tartott prédikációjában, mely 1537-ben nyomtatásban is megjelent, a szent Ferencz csodatételeit hazugságnak gúnyolva igy nevezi : „die Lugenda (szójáték Legen-dára) von den Wunderzeichen Francisci." A Lugendá-ból lett a Lug-ente vagyis a hazugság kacsája. — Villám ütés. E hó 9-én a villám a végedi mezőn egy rozs kepébe ütvén, azt felgyújtotta és elégette. — Ugyan ekkor a kemendi hegyen is felgyújtott egy pinczét, melyben körülbelül 70 — 80 akóra való bor volt, melyet azonban a tető kivételévej^sikerült megmenteni. — Vendéglősök réme. Ragatz svájci fürdőhelyre a minap egy Richardt nevü londoni kalapgyáros érk«ett két fiával s egy nyaralóba szállott, a hol teljes ellátást alkudott ki a /házigazdával De alig mait el néhány nap, a gazda da> czára, hogy írásbeli ígéretet tett, máris óvást emelt as egyezség ellen s nem akart koastot sdni az angolnak, hacsak még-egysser annyit nem fisét. Bíróság elé került as ügy. A bíró igyekezett as egyezség megtartáaát mint becsületbeli dolgot állítani a gazda elé. — „Mit becsületbeli kérdés!8 kiáliáezelkeseredatten. „A nyolc éves Richardt Pál reggelire megiszik két fél liter teát, egy pohár aludttejet s megeszik hozzá számtalan kenyeret, egy kö-vezőkőre való vajat s egy egéss mihkas-nak a tartalmát. A „lunch"-nél addig válogat a hideg és a meleg pecsenye közt még egyikből se maradt egyéb mint a csontok. Ebédnél egy vendég sem akar a Richardt-család tagjai mellé ülni, mert ha megeaipik a pincért, magáknál tartják mindaddig, mig csak egy falatka van a tálban. Lefekvés előtt a kicsikék sonkás kenyeret és sandivicheket esznek s napközben jobban kifos tják a gyümölcsfáimat, mint a legszemtelenebb veréb." As apa láthatólag hiselgőnek találta, mikor csemetéinek viselt dolgait elsorolták. Nem is volt ssükaég sok rábeszélésre ; hajlandónak nyilatkozott a magasabb bér fizetésére. Eszel sarkon fordalt as angol s indult kifelé, a biró pedig üdvözlés helyett utána kiáltott: ,Jó étvágyat kívánok, ámbár as — mint balom — önnél fölösleges" — Eleven ördög, Batykon. — Miosoda? — Eleven ördög? — No már kérem olyan nincs! — fogja a szíves olvasó mondani. De igenis bogy van 1 — Szeretném én látni, ha már eleven Szentjük is akadt alig két éva a báty kiaknak egy szédelgő leány szemé<yé-lyében, — miért ne akadirctna eleven őrdőgjük is, — aki a Korpa "Józsi sütő kemenczéjében Ütötte fel hadi szállását. — Hát a Korpi Józsi meg a Korpáné bitje társak. — A Korpáné sarlós b. as-ssony napján — a mikor pedig minden jámbor hivő tartózkodik attól, mert veszedelmet hos, — kenyeret szándékozott sütni. — Megadta as árátl — Mikor a sütéshez készülődve elgyujiá a kemen-czét, nagy robajjal és iszonyú tüszőgéa kőzött kiugrik abból egy macska nagyságú fekete valami, aminek 4 szarva (1), 4 szeme (I)és 6 lába volt. — A Korpáné elsivalkodta magát, a Korpa lármát kiált, a falu pedig összeszalad:. — Találgatják, mi lenne ez a csúnya állat végre kisütik, hogy semmi egyéb mint,-eleven ördög. — Noha ördög, menjen vissza oda, ahonnan jött, — a pokolba. — A visszatránszporálás vitéz mesterségét a Korpi vállalta magára. Levile ugyanis a patakra, s ott sonica — agyonütötte. — Ugy kellett neki, miért nem látott a dolga után, mi kereste volt neki itt e pocsékos f5ldön, a hol úgyis elég ördög akad, habár csak ké* lábu is! Dejszen. nem azért ördög az ördög, hogy azon a véges elméjű Korpán ki jie fogjon. — Mire a gazda hazaért, az ördög már újra t»nn volt a kemenczében, és most már pláne nem is egyedül, hanem másod magával, mert időközben — meg-fiadsott. Könnyű a szives olvasónak (ezek-után kitalálni, míkép most már duettben ijesztgeti a két ördög püszkölésé vei a batykiak közül azokat, kiknek egy kicsit még sötétlik oda benn az agytakarójanban, s a kiknek agykoponyájukban a világosság és helyes gondolkozás mécsesét nem sikerült még ez ideig as ottani derék tanítónak lángra lobbantani.- — Modern anya. Nem nálunk történt, — de tán ittr is megtörténhetik idővel a kővetkező történetke :Egy zálogházba egy úrinő ment a napokban, 8 1000 frtnyi kölcsönt kért 2000 frtot érő házi bútorzatára, mit 30°/0 mellett pár nap mu''va meg is adlák neki. A nő az összeget zsebre téve, jókedvűen mondá a pénztárnoknak : Tudja, e pénz nekem °gy spekuláczíóboz kell; leányaimmal — hármad-vannak — egy tengeri fürdőbe akarok utazói, hogy ott férjeket kerítsek nekik, vagy ha ez nem sikerül, s tengerbe fojtom őket." — A termeszet Őrök körforgásának következményei gyanánt tavasz-szal rendesen legtöbb főfájás, vér-tolnlása fóré mellre, tagok zsibadá-sa stb. szokott előfordulni. Be kell venni a Brandt R.''gyógyszerész legjobb hirü 8 mindenütt elterjedt svájezi labdacsaiból s a fönebbi kóros jelenségek csbkhamar eltűnnek. 70 kr. egy dobozzal kapható a gyógyszertárakban . Lapvezér és kiadó: SZALAY S. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptulajuonos : WA JDITS JÓZSEF xyiittór.* T. cz. szülök figyelmébe ! Egy a n.-kanizssi gymnasiucahoz közel lakó tiszteséges zsidó-család 13-16 ¿ves fiuknak havonkinti 18 frt fizetésért teljes ellátást és lakást ad. Bővebbet Rosenzweig Ödön Nagj-Kanissa, Csengery utca. SohSsfeld-ftle káz. 134 »z. v. Árverési hirdetmény. Uálits János OgjTéd, agy is mint Kanász J. n.-kaoiasai lakós képviselőjének kérelmére alulirt kir bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t cz. 102. 103 §-a értelmében ezennel közhírré tezi, hogy a letenyei kir. jbiróiág-nak 982. 84l\|p. 886. ia 15\|kp. 886. sz. vég^" rése álul Gadó Mátyás légrádi, Malits János ügyvéd leteny«iés Kanász J. n -kanizsai lakós végrebajtatók javára Erdélyi Mihály tót-szerdahelyi lakós ellen 400 frt 16 kr 30 frt tőke s ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1200 frtra becsOlt 4 db. kéjlóból álló ingóságnak nyilvános árverés utján leendő elada-táza elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Tót-Szerdahelyen alperes lakásán leendő eszközlésére 1885-ik évi jul. hó 20-ik napjának d. e. 11 érája határidőül kitQzetik és aboz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsiron alól is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat véltek érvényesíthetni, keresetsiket vagy szóbeli jelentéseiket az árverés msgkezdéseig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. éri LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Letenjén, 1886. juL 7. napján. Sehmidt János, kiküldött bir. végrehajtó. ) E rovat alatt köxlöttekért nem Tállal felelősséget a sserk. - HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. SWADLO FERENOZ * BUDAPESTEX. VII ker-, alsó erdő-sor 3. szám 1 111 II II I -ffl- ÍS3 1 1 1 1 s 1 N 1 i 1 .1 1 1 -1 Ajánlja szabadalmazott. zajtalan, önműködő tár redőnyeit hullom ro11 aczéllemezből; továbbá azabadalmázott Biasicek é* Brecska-féle töltő- én szellőztetés! kályháit, valamint központi fűtés berendezéseit, tájat szabadalma sze-riut, egy v»gy több helyiség számira, mely utóbbiak különösen uj épü eiek-oéi, ¡»kóláknál, kórházaknál stb. azil-lűzteieasel, vagy szellőste éi nélklil igen csélsserüen alkalmazhatók" Ájáalj- továbbá valameonyi 11 építési szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület- mű-, és sserkeseti lakatos tégla é« vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. \| Miatakártyák is költségvetések ingyen és bérmentve. i ■ 2804 8-52 mF wwwwwvwwww Gyógy - szappanok Csat yalodí ba irinden dobozon » eyrjcy : * *** s Hall «oktzuro-é ;o»t cztg nyo i-a- __sí ta látható Ezea porok tartós gyógybatása toaka<-a gyom r- é* slteatkajok gyomorgörcs és nyálk-sodás. „yomoréfét rögrött dagulás. n.ájt.a; vértolslA«, arai.yer és a .Ie«™; lönfélébb női betegsegek ellen 30 év ,ta folytonosan uöek-aő el iameréabn r6m»u Egy eredeti d«t>o* haimálati btx».t»s»«i 1 rt. Híaú»itvásysk tSrvényeses u dízteisek Köízvé y, csú, mindennemű buo-gatá« és bénulás-, fej-, fül- és fogfájás sikeres gyóg)i- tásához bedCrzsö-x . ,, , . . . u u^ lésre borogatásnak mindennemű sérfl''ésrk é nb.k, gyulladások es daganatok eHen. Bensőleg vi£el keverve, h.rtelen betege.''.ós, hányás és kólika ellrn. KgJ nrrg ponto« utasítással 80 kr. ií7''-ü Valódi, Moll v djegyóvel és név alalrátóvaL moll AKvoKYMierés , c-á-zár király ndv. szállito Bécs. Tnálauben Raktárak: Wagy Kasüss: Bein. Joz-ef gy gyauré.« .^enfeldAdotf bofer J,z.ef. Barts Domer 8 Caáktsriys: ÜJta« L g7gT ^^''e^dllu-Samu. Keszthely : Pn''y János. K6ru esd : Ratz János urui» , • Egerszeg : Kasztét Aleae gyógyszer •«. A V Fant« Miksától gyógyszertár az egyszarvúhoz ^ Prágában. ftrr»s»k ¿Ital vizsgáltat?» és ajak. Kanta-rélr Irhthyol-nxappan. arriröröiége, borrlracoxorr (Botares, Arar), .lxxkrtec bónieaayes ellea. Ar» 7S kr. — Fanta-flle »PoIy1I aiappan (hlranj-Mxappan). SrphlU. ét aarailták «Ura, '' . <»rab ii kr.. 1 darab »0 kr. - t''anta-flle kfissv^nr én lobo háaf •! m «Ve _____ —____L¿la LI -a r . - • . ___ bántalmak elleni azappan. probalt blstoi éi «jon kataaa. ¿ra I Trt. ~ r"'' kor«-. lablxxaí.a* rtb. ellea. U kr. - H.»trny-<:i.vrrrln-nr«ppan. rjraríbb. a3k él rrmiekek tzáaiára. — »r- — < arbol-Haappan. rrrtixtrUaltö. U kr. ''»•►« «xepli ét börkfiter ellea. Si kr. — Tojismat-ell.a ét arrxja.ltó ixer ti kr. - Kpr-nxappan. bijnÖTrűtö x "apsú, CS --- — — - - ——r j—>v« •■»••riratavf ww »1 . - f DX&T> T\| InA'' íírksUr.r1L"- - ToJ4-«,ajf-»«appaB, re/korpa »1 ápol ti kr. =.jrrri.-m»pp»,, irriiaoBUi Zollrtte-xxappaa. it kr. - Brnzor-nuMpnm. borra»tarodát ollea. 40 kr. - Vasflla-Ksappsa. kelloairi ■oitdo-eiikoi aapoakratl kanaalatra. 40 kr. — KCnrn kátránv-Kiappsn. «akart börbeteriérrk ellea Iffrn alkalmai. Ára Z4kr. - Borsi-Hzappan. ax arrxtxla tHitátalaaiáfral. atajr»ltok. txrpiak éj arrxgótiök 11 ^ J'' ~ farr, r»lrpedexeU W»r ttb. x ''\~tn apUtol-»aappan. mladraarxü bOrklitéiel ellea. Ara bv kr. — Kaphatók minden »zertÁrbün. Kapható: mger Béla oö^yszertárálian H.-Kanizsán. glius vérzése mint asiotéo a » száj kellemetlen bü^e is azonnal csakis a valódi Dr, POP P-fele AJQ.atb.erln szájvíz által zz[Intethető meg. Hogy a dr. Popp J. G. csá«. kir. udvari fogorvos Bécsben, ^ Anatherin síájviae at ioyhus vérzése s az odvaa fogak kellemetlen biiz« ellen, básamnál mind-ntcor a iegn^gjobb sikerrel ön használva, ^ ezennel igazolom. Eszék. Malijavec Péter S. k. aliapán. Kag y-K a n i z s á n : Mániák gyógysz Belus József gyóg:yss. Práger-B gyógysz. Fesselhofor Jóssef, Bosenberg" F., Eoieafeld A A-Lend vá n : s Kiss B gyógyiz Mar c z a I i ba n : Kis* I.t^áa gyógysz. Maraszombaton: Bánóczi A gy. Keszthelyen: Biann P. gyógysz. Z-Egerne-g e n: Hol''ósy gy. K a r i d o n : Rohliu I gyógysz- T a p o 1 c z án: Sah C>ippek gyógys. SQmeghen - Stamborsaky L. gy. Perlakon: Sipos K. özv. gyógysi. Nagy-Atád: Pfist rar K. gyógysz Nagy-Bajomba: Zlaczky M gyógyzze ész '' 2661 3-4 Horgonyzási vonal. A magyar kir. kuruiáuynyal való egyezség »serint. A legbizt. legjobb és legol. u1 vonal Fiúméból New-Yorkba Sidonian gőzös (1382 tonna.) Indulás Fiúméból fal.15. Egyenes személyssálliUsi menetjegyek, 8 egyenes málházás és tengeri teherszállító levelek Bud^pe«ts Magyarország mis főbb állomásaitól. Észak-Amerika főbb hegyeire. Ezen társasig az egyedttli mely felvan jogosítva Magyarország tőbb állomásairól < gyeues menetjegyeket árusítani el Észskame-rikába Rakományok a földközi tenger közbeeső kikötői számára -I-fogad''stnak. Bővebben az Adrin Campagni és H ÍTtnann S és W . urak által Budapest éö Fiaméban. Vezérüpynok Magyarország restére lienderson Brothers ur (Horgonyzási vonal.) 2752 12-52 Az Equitable életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott 1859-bet. BirtositÁsi toké 1885. ka. 3i-éo 911-212.527 ín a táreawgTagjow,, „ „ 169.411-138 írt az 1886. évben kötött uj biztositások összege 244.829,014 frt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik "szét. Minden kötvény három év múlva megtámadhatatlanná válik. Dinán uü kerület vzérügynokségc. Fischer Sándor 2771 12—* urnái Nag» -Kanizsán. PEZSGŐ Eg > t< flli laktár Nagy-Kanizsán FfiSSELHOFER JÓZ-EF arnái. 2761 12—* KltUutcttetett: A priori 18M. éri oras, kiállitaaoa elismerési oklevéllel, ltss. éri kiállításon broM-ársaynsl. srésx. klállításon sxüst-éremmel. A trieszti 183. évi kiAUitáson broj A bécsi 1SS3. é nsmxstk gji A toróntál-msgyai rasdas. kfá''llltáson l«84-bsa sx. disxokísvéllel. A budapesti 1S86. évi orsx. kLállitáson a nnry érsmmsl haladás- és versenyképességért. S OOOOOOOOOOOOO DOOOOOOOOOOOOO 0 o Hirdetmény. Mely szerint Perlak mezóváros elöljárósága részérói köz hirré tétetik, miszerint a perlaki község képviselő testületének folyó évi márczius hó 21 én kelt határozata folytán f. é. julius hó 5-ére kitűzött árverés meg nem tartatván, ujabbi árverés folyó évi julius lió 19-ilái re^eli 9 órára tűzetett ki, — & megtartandó nyilvános árverésen az alábbi haszonvételek haszonbérbe adatni fognak egymásután következő 3 évre ós pedig tH$7 évi Jaiiuár 1 tél 1889. év végéig A város tulajdonához tartozó Nagy-vendéglő a megkívántató helyiségekkel, — nemkillöuben kerttel, istálóval és kocsi szinnel a feltételekben megjelel lekkel együtt. A feltételek naponta reggel 8 órától déli 12 óráig a városházinál mindenkor megtekinthetők. Kelt Perlakon 1886. évi julius hó 5 én. 2830 2 2 hazánk egyik legszénsavdúsabb SAVANYUVIZE kitfiafi szolgálatot twz főleg az emóaztási zavaroknál a a gyomornak áz idegr.ndsz r bánUlmata alapuló hajaiban. Általában a víz mindazon kóroknál kiváló ftgyelm«t érdemel, melyekben a szervi élet támogatása ás as idegrendszer müködáaánek fölfokozáxa kívánatos. - . Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. U MÉilek iBtvéin, biró Felhívás. Ihárélagts (kaktár m. kir. tár. sxáUitéiál I Bndapestea. Úgyszintén kapható mindan gjógyazertárbao, flazsrkereakedéabsn ás vendéglőben. Az 1836-Hc évi elszállítás "" Nagy-Kanizsán kapható: Fesselhofer J. Eosenfeld Adolf Schwarz & Tauber, Marton & Huber Prpzlmayer <fc Deutsch, Marion Adolf, May Mátyás, Strémm & Klein és''Zelinger Lajos uraknál. Egy elsőrangú életbiztosítási társulat, képzett és alkalmas egyéneket keres szervezési és acquiráló czélokra fix-fizelés mellett. Kellő minősítéssel biró nőtlen egyének előnyben részesülnek. Pályázók kéretnek ajánlataikat mielőbb SoiUltier József ur czime alatt beterjeszteni. . ~ 3636 1-2 - / >'' XX-XXXXXXXXVXX HÁZIKURÁK^- Bérbe kerestetik. \| MATTOWI-fél« vasláp-kivonataivai . • y. .n ♦.a''ti Egy nagyobb vendéglő kávéházzal vagy a nélkül is, hosszabb időre bérbevételre kerestetik. Minden közelebbit a .Zalai Közlöny" kiadó, hivatalában lehet megtudni. »¿•tr''-Fj Wajdxt* JózseJ könyvnyomdájából Nagy-Kaniuán. váraxegtojrségoél, sápkóruál, álUlánoa gven-f«-^ gyermekbetegségekuél ás kimernő bete.»«''^ " 0 Vasláplúg, vaslápsó megprendelhetőU : MATTONI HENRIKNÉL, FranzensÍJatn« HATTONI ét WILLENÉL, BuU.pra HOO ÉRTESÍTŐJE. ----A- Az intézet czélja. A székesfehérvári kereskedő-társulat által fentartott és álla-niiltig segélyzett keresk. akadémia a jelen tanévvel fennállásának 18-ik évét futotta be. — Tizennyolcz év hosszú idő, és annyival hosszabb oly intézmény életében, melynek nemes, de nehéz feladatává tétetett, a közöny és előítélet ezer akadályaival való megküzdésén kivül, az uttörés nehéz szerepére vállálkozni oly tér megmunkálásában, mely nemzetgazdasági életűnk egészséges fejlődésének egyik fő tényezője. Ezen idő alatt intézetünk nemcsak a kezdet nehézségeivel küzdött, hanem diadalmasan, vivott meg a létkérdés nehéz megpróbáltatásával is. Intézetünk a budapesti kereskedelmi akadémia után a legrégibb levén az egész országban, még akkor keletkezett, midőn hazánk állami és alkotmányos szabadságát visszanyerte, midőn a magával rendelkezhető nemzet előtt azon óriási feladat állott, hogy századok mulasztásait a messze elöhaladott kor magas igényeihez mérten helyrepótolni siessen. Nemzetünk . jobbjai lázas sietséggel fogtak a tanügy terén is a munkához. Keletkezett több ezer uj népiskola, gymnasium és reáliskola, csak a kereskedelmi szakoktatás érdekében igen kevés tűrtént. A székesfehérvári kereskedó-tái^ulat azonban, -áthatva a kor kívánalmaitól, ezen szükségletet fedező intézetet életbe hivta, és azóta, még a kormány segélyezése mellett is, nehéz áldozatokkal tartotta fenn, mert belátta, hogy az ipar és kereskedelem felvirágzása és a közlekedés gyorsasága mellett a kereskedő sem érheti be már, ha az elemi vagy valamely középtanoda egy-két osztályát végzi, mert a kereskedelem külön szak levén, külön kiképeztetést is kíván. A kereskedelem ma már tudomány, még pedig a legkomplikáltabb tudományok egyike, s magas álláspont és széles látkör kell ahhoz, hogy valaki e tudomány igazságait és elveit beláthassa és megismerhesse. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy intézetünk keletkezése óta városunknak és vidékünknek nagy hasznot hajtott, mert több száz szakképzett ifjút nevelt már, kik tekintélyes üzleti házakban, bankokban, gőzmalmoknál, vasúti-, postai-és pénzügyi hivataloknál alkalmazást nyervén, ma már szép állást foglalnak el. Az intézet szervezete és tanterve. ♦ A székesfehérvári keresk. akadémia, a gymnasium, reáliskola éa polgári iskola 4 osztályához kapcsolódó 3 osztályú szakintézet, mely magában befejezett, szakszerű képzettséget ad növendékeinek. A nagyméltóságú magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minister urnák 1873. évi julius 17-röl 10,G2S-ik szám alatt kelt kegyes leirata folytán intézetünk nyilvánossági joggal és az 1886. junius 9-ikéröl kelt 20,319. szám alatti kegyes engedély által a „Kereskedelmi Akadémia" czimmel ruház-tatik fel; ez intézet a fögynmásium, vagy fóreál-tanodával egy rangba helyeztetik, s mindazon kedvezményekben részesül, melyek ezen intézeteket megilletik; például, hogy az itt végzett növendékek katonai kötelezettségük kitöltésében az egy évi önkéntességre jogosítva vannak, ha 4 gymnásiumi, vagy 4 reál osztályt végezték. " Ezen akadémiát jó sikerrel végzett növendékek a * szoros értelemben vett kereskedelmi pályán kivül az 1883. évi, a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényezikk alapján több hivatali pályára is illetékesek, u. m. . a) A posta-szaknál mint poata-főtiszt, tiszti és gyakornoki tisztviselő. b) Pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselő; köztörvénybatósági pénztárnok, alpénztárnok, ellenőr. c) Kezelési szaknál, doháay-áruláai, raktári, lottó-igaxgató-sági hivatalnok, telekkönyvvezető. d) Vasutaknál, mint forgalmi gyakornok, fölvételi vizsgálat nélkül léphet be. A keresk. akadémia ezen egyenes hivatásán kivül kitűnő szolgálatokat tesz mint átmeneti iskola olyan ifjaknak, kik a mezőgazdasági szakpályára készülnek. Ugyanis a íöld-mivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minister urnák 1882. évi április 30-án 4750. sz. a. kelt rendelete a keresk. akadémiát jó sikerrel végzett növendékeknek biztosítja a hazai összes gazdasági tanintézetekbe való felvételt. Azon szellemi előnyök erős hangsúlyozása mellett, melyekkel az ily uton kereskedelmi szellemben nevelt leendő gazdák modern gazdasági viszonyaink közepette remélhetőleg birni fognak, nem mulaszthatjuk el főlemliteni azon előnyt is, hogy az ifjak a kereskedelmi akadémia utján egy évvel korábban juthatnak czélhoz, mint a főgymnasium vagy főreáliskola utján. Tekintettel azon növendékekre, kik a gymnasiumból vagy polgári iskolából kerülvén intézetünkbe a német és franczia nyelvből csekélyebb előképzettséggel birnak, mint a reáliskola növendékei, ugy intézkedtünk, hogy e két nyelvből, melynek elseje kedvéért tapasztalásunk S7erint sok magyar szülő német tannyelvű intézetbe szereti küldeni gyermekét, a tanterrben kitüntetett heti három-három órán kivtll még 1—2 nem kötelező, de bármely növendék által teljesen ingyen igénybe vehető gyakorló társalgási óra is tartassék ugyanazon osztály megfelelő szaktanára által. Az intézet a nmlt. vallás- és közoktatásügyi-, valamint a foldmivelés-, ipar- és keresk. minisztérium főfelügyelete alatt áll. Vezetése az alapitó és fentartó székesfehérvári kereskedő-társulat kebeléből választott felügyelő-bizottság kezébe van letéve, mely kiváló és tekintélyes kereskedőkből áll, mig az intézet közvetlen vezetése a keresk. társulat által megválasztott igazgatóra van bizva, ki a tanári kar közreműködése mellett a belső iskolai életet kormányozza. A ministerialis tanterv értelmében feldolgozandó tananyag következőkép oszlik fel az egyes osztályokra: S * £ á T a n t á r g y a k Heti órák száma I. II. III. S« - m o> osztálybai o 1 2 3 4 5 6 7 8 § 1Q 12 13 14 15 16 17 18 A) i 1t a 1 á n o 8 a k. N . . 1 Magyar nyelv, irálytan és irodalom . . 3 3 Német nyelv, irálytan és irodalom ..33 Franczia nyelv..................3 3 Angol nyelv (nem kötelező) .... 3 3 Olasz nyelv (nem kötelező) .... — — Földrajz, keresk. földrajz és statisztika 2 2 Világtörténet, hazai történet .... 2 2 Mennyiségtan..................3 2 Vegytan......................3 — Természettan.....• . . . . 2 — I B) Szaktudományok. Keresk. és politikai számtan.....5 3 Könyvviteltan és irodai munkálatok . — 3 Kereskedelem isme és levelezés ..42 Áruisme, vegyi és mechanikai iparműtan — 3 Keresk. és váltójog, ipar- és csődtörvény — 2 Nemzetgazdaság és pénzügytan ... — 2 2 3 3 3 3 3 2 3 2 3 5 9 9 4 6 5 3 2 11 6 8 6 4 5 C) Készültségek. Szépirás........... 2 Gyorsirás............2 2 ;i — A tanulók felvétele, tandíj, elhelyezés, bizonyítvány. A kereskelmi akadémia első osztályába felvétetnek : 1) oly tanulók, kik a gymnazinui, reáliskola vagy polgári iskola 4-dik osztályát sikerrel bevégezték és ezt bizouyitványnyal kimutatják; 2) ily bizonyítvány hiányában oly tanulók, kik életök 14-ik évét betöltötték és a felvételi vizsgálatot, mely a középiskolák alsó 4 osztályának össres tananyagát felöleli, legalább is elégséges sikerrel kiállják. A II. osztályba csak olyan tanuló vétetik fel: a) ki az előző osztályt ugyanezen intézeten, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán sikerrel bevégezte; b) vagy a ki megfelelő korú és az előző osztály összes tananyagából sikeres felvételi vizsgálatot tesz. A felvételi vizsgálatért, melynek eredményéről osztályozott bizonyítvány nem adatik, előre lefizetendő 5 frt dij jár. A tandíj évi 60 frt és 4 egyenlő részletben fizetendő, u. m.: szeptember 1-én, november 15-én. február 1-én és april 15-én. Beiratási dij 5 frt Vidéki szülőknek fiuk elhelyezésénél az igazgatóság szívesen fog a tőle telhető legjobb tanácscsal szolgálni. A teljes ellátás havi dija városunkban az igények szerint különböző, de átlag 20 — 25 frtra tehető. A III-dik osztály befejeztével a tanulók a kiküldött kormánybiztosok jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, és ennek eredményéről érettségi bizonyítványt nyernek. A beírás a jövő tanévre f. é. augusztus 29-én és 30-án történik, a felvételi vizsgálatok szeptember 1-én és 2-án tartatnak meg. Az előadások szeptember hó 3-án kezdődnek. Minden egyébre nézve az intézet igazgatója írásbeli megkeresésre is szívesen ad felvilágosítást. Székesfehérvár, 1836. jnnius 29-én. Az akadémia felügyelő-bizottsága nevében: Wertheim S. L., '' Iij. Felmayer István, Dr. Szabady József, a keresk. társulat elnöke. a keresk. társulat alelnöke. a keresk. társulat titkára. Faludi Miksa, a keresk. akadémia igazgatója. ( . . \ • y • Nyomatott * „Szrkmfrblrrár «« Viiilk«* kwoyrm)omdÁj&b&B f NAGY KANIZSA, 1886. Jallos 24-é i Előfizetési ár r-ftt étre . . . 5 frt-- tel erre .. . -tg\t''diire . . Egyet izii 10 kr 2 frt f) kr l frt 25 kr. HIRDETÉSEK ; p«tit»nrban 7. másodszor s minJ''-n torihhi ».»r¿rt 5 kr. NYILTTÉRBEH ,,.mi.ként 10 krrrt vétetnek f. 1 i .i.otjin illftrk minil<-ti e¿jr<« hir-.i.:.«« rt 30 kr tiirtendők 3Q-ik szám Huszonötödik évfolyam. —-—i- A lap szellemi részét illető közlemények a zerk«8ZtőségLáZ, anyagi részét illető kőzUmcnyck pedig a kiadóhivatalhoz bérir.eu''.r^ ínt-ízendők : -V " O V-K a uizsá ti Wlassirsháe. Kértr.eutetlen loTelek uenj fu-gndtatual: el. Keziratak vissza se« kfiláaUak a A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános tanitó-stülrta „nagy kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy-kanizsai tiszti-önsegély zü szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. -rr------- 4. § A zsibárus üzlete állandóan a rendőri hatóság ellenőrzése és vizsgálata alatt áll. 5. §. Ha az eladó személye, vagy az eladásra kínált tárgy ellen gya-nuok forog fenn, a zsibárus erről az illető rendőrhatóságot azonnal értesíteni tartozik. 6. §. Az a zsibárus, a ki az 1. §. 2. pontja és az 5 §. intézkedése ellen vét, az iparhatóság által 50 f''tig terjedhető pénzbüntétéssel büntetendő. í 7. §. Azok, a kjk zsibárus üzletet az 1884. oktober 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján folytatnak : — üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek A foglalkozást közvetítő és a cse ledszerzö üzletekről. 1. §. Foglalkozást közvetítő vagy cselédszerző ipar gyakorolhatására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes és ki 3 évig a hatóság területén nem lakik vagy szolgálatban $11. 2. §. Foglalkozást közvetítő vagy cselédszerző üzlet nyithatására Nagy-Kanizsa város területén hét engedély adatik ki. 3. §. A foglalkozást közvetitó, vagy cselédszerző üzlet tulajdonosa tartozik készpénzben, vngy biztosítékként elfogadható értékpapírokban 100 forintnyi összeget a hatóság pénztárába, mint biztosítékot az iparengedély kiszolgáltatása előtt letenni. 4. §. Az üzleti helyiségben hatóságilag megállapított árszabály tartandó kifüggeszt vé, A jelentkezés alkalmával .bárminemű dijat szedni tilos. Az árszabály szerint megállapított dij a tettleges szolgálatba lépéstől számitaudó 8 nap után esedékes. A szedhető dija?? a kővetkezőkben állapíttatnak meg: / I. cseléd-zerzés után: a) a cselédtől mindeu esetben 20 kr. b) a gazdától -V4 évi szegődésnél 50 kr., /4 éven tui: szegődésnél 1 frt. II. Iparossegédek és gyári munkásoktól: a) a segéd és gyárimunkásoktól 20 kr. b) a gazdától 1 frt. III. Egyéb foglalkozás közvetítésénél : Az elhelyezettől első havi illetménye 10%-a. Az ezen árszabályban meghatározott dijaknál többet felszámitani tilos. 5. §. Az üzlettulajdonosnak rendes könyvet kell vezetnie. 6. §. Az üzlet, valamint az Üzleti könyvek a rendőri hatóság által bármikor megvizsgálhatók. Az üzleti könyveket tartozik az üzlet tulajdonosa minden hét szombatján délután 3 óráig láttamozás végett, a városi kapitányi hivatalnál bemutatni. 7. §. Cselédet cselédkőnyv nélkül, iparos segédet vagy gyári munkást munkakönyv nélkül, és egyáltalában foglalkozást kereső egyénedet, kellő igazoló és elbocsájtó okmányok nélkül beszegódtetni tilos. 8. §. Az üzlet-tulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseletéről tudomást szerezni és erről a felfogadót híven értesíteni tartozik. 9. §. A már beszegődött egyént máshoz szerződtetni, vagy más helyre csábítani, vagy elbocsátás nélkül távozottnak helyet szerezni tilos. 10. § Azüzlettulajdonos köteles minden nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek, a személyválogatás nélkül, helyet közvetíteni. Cselédet évnél rövidebb időre elhelyezni, vagy őket szállásra befogadni tilos. 11. §. Az üzlet tulajdonos tartó zik a foglalkozás és cselédszerzés alkalmával ebbeli iparigazolványát magával hordani kívánatra előmutatni továbbá tartozik üzlethelyiségét tisztán tartani. 12. §. Az a közvetítő vagy cselédszerző, a ki a jelén szabályren delet határozatai ellen vét: az iparhatóság által 40 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 13. §. Azok, akik foglalkozást közvetítő avagy cselédszerző üzletet az 1884. oktober 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak: üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. A kéményseprés iparról. 1. §. Kéményseprés-ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki képesítését az 1884. évi XVII-ik t. cz. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyujtogatásért vagy tűzvész okozásáért büntetve volt és a hatóság előtt mint iszákos ismeretes. — 2. §. A kéméuyseprés ipar gyakorlása iúunkakerülethez köttetik és e czélból Nagy-Kanizsa város területe 2 kerületre osztatik. L kerület: a városi I. VI. és VII, kerület, II. kerület; a városi II. III. IV. V. kerület, 3. §. Minden használatban levő kémény havonkint legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén, vagy éjjel is tüíelnek, havonkint legalább kétszer tisztítandó. A kéményseprésért járó dijak következőleg állapíttattak meg: I. Kémények után 1. Mászó kémény emeletes épületnél egyszeri seprése 14 kr. 2. Mászó kémény földszinti épületnél egyszeri seprésé 12 kr. 3. Egész kicsiny mászó kémény seprése 7 kr. 4. Orosz kémény emeletes épQJetnél egyszeri seprése 12 kr, 5. Orosz kémény földszinti épületnél egyszeri seprése 10 kr. 6. Egész kis orosz kémény seprése 5 kr. Szabály rendelet a fiyaJó, veniléglö, korcsma, étkezde, ¿Mz. pálinkamérést kávéház és kávémérés iparokról. (Foljutx«.) H) Zárhatározatok.- 34. §. Hatóságilag engedélyezett tánczmalatságoknál a záróra meghosszabbítása az engedély-okmányban! tétetik ki, cseléd báloknál ezen zár-J óra éjfél után 2 órán után nem1 adatik. Ezen szabályrendeletben megállapított zárórák s/ükség esetén fel-'' függeszthetők, a felfüggesztés tár-1 gyában a v. tanács határoz. 35. ¡\|>Az üzlet tulajdonosok által rendezett bálok és nyilvános mulat- { ságokhoz rendőri segédlet kérendő, és az alkalmazott rendór-dij pótléka egy forint és a városi szegény alapra 2 forint elóre befizetendő. _ 36. §. Azolí, a kik fogadót, vendéglőt, korcsmát, sörházat, étkezdét, pálinkamérést, kávéházat, vagy kávémérést — az 1834. október 1 seje előtt szerzett jogosítvány alap-Mán tartanak: — üzletük gyakorlásánál'' a jelen szabályrendelet határozataitszintén megtartani kötelesek. Végre ezen szabályrendelet által az 1884. XVII. L cz. VI. (fejezete a kihágás król és ezek büntetéséről, teljes épségben érintetlenül hagyatik. A zsibárusokról. 1. §. Zsibáruskodás gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt. Ily egyén zsibárus üzletben segédnek sem alkalmazható. '' 2. §. A zsibáruskodás gyakorolhatására Nagy-Kanizsa város területén összesen tíz engedély adatik ki. 3. §. Zsibárus üzlet a kapitányi hivatal által kijelelt helyen, a fó-tér kivételével gyakorolható. II. Takarék tűzhely. 1. Egy takaréktűzhely két sütővel és vizme-egitővel 12 kr. 2. Egy takaréktűzhely két sütővel 10 kr. 3. Egy takaréktűzhely egy sütővel 8 kr. III. Kályhák. .1 Egy egész nagy vaskályha egy meter csővel 20 kr. 2. Egy közép vaskályha egy meter csővel 15 kr. 3. Égy kis vaskályha egy meter csővel 5 kr. 4. Egy meter cső 3 kr. IV. Kéményégetés. Egy mászó kémény 50 kr.—-1 frtig. Egy orosz kémény 30—50 krig. Kgy kémény lehúzás 50 kr. Fogadókbani takarék-tüxhelyek és a gyári kémények tisztogatás utáni dij kölcsönös egyezkedés utján állapitható meg, s ha ez nem sike rülne, az 1-só fokú iparhatóság által áilapittatik meg. A kémény tulajdonosnak jogában áll a kéménynek tisztításáért járú dijakat évi átalányban megállapítva fizetni és a kéményseprő köteles ezt elfogadni. Ez esetben minden egyes kéményvalamint az ahhoz tartozó kályha és csövek, takaréktűzhely és annak csöveiért — ha ezek azok közé tartoznak a melyek a jelen szabályrendelet 3. §-a értelmében havonkint legalább egyszer tisz-titandók, egy évre az egyszeri tisztításért megállapított dij tizenkétszeresen. ha pedig azok közé tartoznak, melyek a 3. § értelmében havonkint legalább kétszer tisztitan -dók, egy évre az illető dij húszon négyszeresen fizetendő utólagos negyedéves részletekben. 5, §. A kéményseprő köteles 7 gondoskodni arról, Ingy kerületében^ minden kémény a 3. szerint tisz-tittassék. Ennek kellő foganat osíthatása czéljából a kerületébe eső házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a 3 §-han meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a íren. Azraelenak Jer, majd dalolok éo tenéked Édes búbánatos danát, Picii lánykám, te igézet, Te mámorító néma rigj. Hajtsd igy keblemre zzép fejecskéd — S hidd csókolom meg homlokod — Ctitt, caitt! te csók, te sserelam még, Csitt, csitt! előbb majd (Ulolok. Hajad tündöklő éjszakája Szétfoly hullámzó kebleden, 8 ajkad mosoly; hév csókra várra, Izsó vágyaktól ég a ssem; 7 Homlokod alabástromáhan Szemöldid ive éj-setét — Jer, jer keblemre vágyam, álmám Hagyj mondani néked szép ragét. ól nésa reám és ittasjts meg, Ringass kéj a mámor karjain, Világot gyújts reményoek, hitnek És tedd Örökké álmaim; S engedd keresnem ssép szemedben Elv esetett, sajgó lelkemet . . . Caitt, csitt Asraéle szép szerelmem, Oh! majd dalolok én neked. Dalolok majd a kikeletről, Ha a termé izet ébredez; Ha a szít álmodik a mennyről a a lélek ittas kéjbs vess . . . Oh ! majd dalolok én tenékad Szelíd jóságos kedvesem . . . 8 mott ringass al kéj, vágy, igézet Egymás karjában édesen bítky luos. A viszontlátás öröme. (Elbeszélés.) t Irta: LublitM Adolf. Ha N . . . . város vidékét bejárod, megtalálhatod ason — most elhagyatott állapotban lavó kastélymelyet-évtisedek-k-1 erelfltt a Hamvay család lakott. iSsép kert terült el a hát mellett,'' mely anoak daczára, hogy a természet különböző csapásainak ki volt tóve és as utóbbi idób n nem nagy gond fordíttatott reá, mégis szépen díszelgett és emelte a báa fényét. / Meg láthatók a melléképületek rom-., jai, mrlyek sokféle történetet mesó''b«t nének. A H»mvay-család, régi nagyari család''ivadéka volt, de a sok viszontagságok ós különösen vagyona fogyatkozása miatt egóisen elalrakosott a külvilágtól. Laoii, aa egyedüli fiu gyermek a háznál/* öreg Hamvay szemefénye és Csillaga, csak ó Utoga ottel néha a közeli városba. Cainos fiatal ember volt; már növése, tekintete és magatartása könnyen elárulták a nemeaí család ivrdákát. Dscaára, hegy legtöbb idejét axfikabb családi körben töltötte, keveaet tőródve a külvilággal, » műveltség msgasabb fokán állott. Egy nap a városban léte alkalmával csinos stóke leány vonta magára figyelmét ós tekintetével mindaddig kisórte, mig szemei elől el n»m tünt. Estefelé járt aa idő. Laczi ekkor sokkal nehezebben távozott mint tgyébkor, mert saívének nyagalma megsavariatott es gondjai egygyel szaporodtak. Néhány n»p múlva meghívót kapott a legközelebbi mulatságrs. Alig várta ason nap elórkestát; mert ason remény nyel kecsegtette magát, hogy ott találkosní f-ig a leánynyal. A mint elérkesett a mulatság napja, nyugtalanul várta at estét, hogy öt megláthassa. A terem ason részén foglalt álláspontot, a honnan megláthatott minden érkesőt. Egyik szép hölgy a másik után érkezett, de a legszebb, kit ö várt, nem jött. Már türelmefogy ni kezdett, a mint nyílik as ajtó, a bilép ó. Mint mikor a nap kora reggel első sugtrát a földre bo-csájtja, hogy a sötétséget eloszlatva, fényt áraséso□ : úgy tündöklött ő is és jelenlétével elbájolá as o.t In vöket. Eiragidó s -épség volt. Lacsí majd elsaódült, mikor sugá''só asomeibe pillantott. A bemutatás megtör''.áatóvel a kedélyes mulatság raegketdódritt. Lacsi as egóes időt nem használta másra, mint, hogy közelében legyen ós vele mulathasson. Csak a hajnal zavarta m«g boldogi.ó mámorában, mely a mulatságnak véget vetett. — .Mily boldog vagyok ón, — igy sóhajta hasa felé meotéboa.....Talán csak álom volt ?B Kábult fővel tért lakáaára. Nem evett semmit, le sem feküdt, hanem tollat ragadt kezébe ás írni kezdett. A levelet befejes^e, elküldte. Feje ssódült a boldogságtól. Majd as álom csábof- karjaiba aárta s elringatta. Almai nyugodtak voltak, csak néha-néha szállt fel kebléből egy mély sóhaj.... Harmadnap este amint a kert fái köat sétálgat, a ssolga egy levelet hoa ós átadja. Amint eltávosott, Lacsi esér csókkal halmozta el a levelet és remegő késsel bontotta fel. Örömében majd a földre rogyott, a mint olvasá: .Várja, örökké híve:" M Mintha a nyil szárnyain repült volna, oly gyorsan érkesett a városba és sietett minél előbb köselébe jutni. Heves kézszorítással üdvözölték egymást éi as elmúlt mulatságról beszélgettek. A mint s emeik találkoztak, mind kettő asive nagyot dobbant és beszélgetésük elakadt. Lacsi nem állhatá meg ti vább, kitárá szivét és egy édes csókot lopott el a kd-vcs homlokáról. Nemsok időt töltött el mellette, mert éreste, hogy gyengülni kesd és as öröm árjában ereje mindiokább fogy. Még egy bucsucsók. .... A viszontlátásra Ez időben lőttén, bogy a Hamvay caalác egy távoli rokou vagyonának örököse lett és es kényszarité az öreget, bugy as örökség mielőbbi átvétele végett végkép távossék esen vidékről. Laczit esen hír majdnem megsemmisítette. Itt hagynia őt, a kedvest, — hogy többé nem láthassa, lehetetlen. De bármint igyekesett is lebeszélni atyját, nem sikerült. Az atya szava szent és parancs volt előtte. Leverten ment a városba; szomorú és lehangolt volt. Mariskának csak nagy lelki küzdelmek közt adhatta tudtára, hogy el kell távoznia ezen vidékről, a boldogság éo Öröm ezn helyéről, ez atyja akaratja és parancna; de ledz még idő, a mikor ismét viszontláthatják egymást. Konyak pereglek mindkettőjök szeméből s egy hosszú csók elválasstá Őket. II. Később (agy 6 hó m^lva) Mariska rokonom látogatására meatam. Május vége felé járt as idő. A a«p nyugvófélben volt már, a munka is szünetelni kesdett, de Mariska annál szorgalmasabban dolgozgatott, hogy a nap bátralevő réssé minél hamarabb elmenjen. Éppen egyik kedves ónekét énekelte, a mikor ablakához értem, de engudém befejezni, nnhogy jelenlétem által megzavarj ám. A mint btfejezé, betekintek az ablakon, könyekkel telt asemeket vettem ésare, melyekből a bánat sötétlett ki és miután ö is megpillantott, savarában kő-lényével takarta el árosát, nehogy szemei mély titkát eláruljál* .... — ,Miért sirsz kedvesem, kérdem tőle; tudd ueg, bogy minden könycsepped egy drága harmat, ¿s mégis mily kóanyei-müen pazarlód." (Folyt, kőv.) HUSZONÖTÖDIK évfolyam alai közlöny 1886. JULIUS 24-án tisztítást teljesiti és amennyiben az a házbeliek által elleneztetnék, erről a városi kapitányságnak jelentést tesz. 1». A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben, s különösen a kémények közelében meg van-e a tűzveszély ellen a kellő rend. Az e részben tapasztaltakra vagy tüzrendóri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmeztetni, sót szükség esetén a rendőrhatóságnál jelentést tenni tartozik. 7„ §. A kéményseprő jegyzékében igazoltatja azt, hogy a rendes időszakban a kémények tisztítását teljesítette és e jegyzéket minden hó végével a városi kapitányi hivatalhoz bemutatja. 8. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a hely szí bén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megagni tartozik. 9. §. A kéményseprő ipar-üzletének abbanhagyása tekinteteiében az 1884. XVII. t. cz. 55. § a irányadó. £ szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakithatja, hanem ha azt abban széndékozik hagyni, köteles ebbeli- szándékát az iparhatóságnak béjelenteni, és énnek meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött (legfölebb 3 három hóra terjedhető) időig még folytatni, 10. §. Az a kéményseprő, ajá a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. §. Azok, a kik a kéményseprést az 1884. oktober 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségük gyakorlásánál jelen sza bályrendelet határozatait szintén meg tartani kötelesek. (Folyt. kSv.) Egy üdvös egylet- Nem a mo»taní szélhámos világbn dívó s parajként burjánzó divatos egyletekről akarunk megemlékezni, melyeknek jóformán kitűzöttoséljuk sincsen: csupán az egylet-alakítáai mániától áthatott, a szalmalángg^l épített társulási eszme hirdetése az egesz czél; melyeknek léte silói rendesen már a megalakulásnál elkészítik sírját is a nagy garral létrehozott egyletnek. Ez egy valóban üdvös és humánus egylet : a , Nagy-Kanizsai hadastyánegylet." Nem jött ez létre rohamosan, de ólom lábon se jutott czéljáhos; — meggondolt higgadt vezetés mellettépült, s mint ilyen hisszük, hogy alapjában soha m«g nem fog rendülni. — Kívánjuk is tiszta aziv-ből, hogy e nemes czélu egylet soká virágozzék; hsngsulyozsuk, hogy nemes czélu azokkal szemben, kik ily komoly irányú ügyből is elég meggondolatlanul éretlen élezet akarnak csinálni nyilvánosan ; — szerencse azonban, hogy as ily ferde fogalmak beszámítás alá nem esnek, de uem is eshetnek, mert aszal csak ssegény. •égi bizonyítványt adtak ki magukról arra nézve, hogy nem képesek felfogni ama nagy borderőt, melyet magában rejt egy „hudastyán-egylet" — eltekintve a czéljául tűzött sokoldalú jótékonyságtól, — melynek azppban bővebb körülírása lapunk hatáskörén kívül esik. Különben beszéljen maga a nmlgu ministerium által jóváhagyott alapszabály, mely egész terjedelmében a következő: A n nagyfatniz«hi hadastyán egylet« alapszabályai. 1. §. .Az egylet neve,területe, székhelye és pecsétje.« As egylet .Nagy-ka-nizsai hadastyán Egylet nevet visel; területe a cs. kir. 48. gyalogezred, továbbá a m. kir. 77. 78. honvéd sássióaljak kiegészítési kerülete; székhelye Nagy-Kanizsa; pecsétjón a harcai jelvények, — a nagy-kanizsai hadastyánegylet pecsétje 1885. körirattal láthatók. 2. §. „Czélja." A király- és hasábos való ragasskodáat ápolni, vagyonlalan tagjait, ások ösvegyet s árváit segélyesni, továbbá székhelyén békében és háborúban szükséghez képest a rend fenntartását előmozdítani, — végül nagyobb ünnepélyek fényét testületi kivonul ás által emelCj. 3. §• .Védnök.'' As egylet egy védnököt válssst, ki a kös- ét választmányi üléseken elnöki jogot gyakorolhat. 4. §. »Tagjai.* Az egylet: A) rendes-, B) tiszteletbeli-, C) pártoló-, D) alapitó-, E) disztagokból áll. A) rendes tag hhet, ki as egylet területén lakik, feddhetetlen élatü és : a) a cs. kir. közös hadsereg-, vagy a m. kir. honvédség-, vagy as osstrák cs. kir. Landwehr-nél tettleges katonai szolgálati kötelezettségének — tekintet nélkül a szolgálati időre — eleget téve — abból elbocsájtatott. b) békében vagy bábomban — bár nem fegyver alatt, — kator-ai szolgálati ¡viszonyban volt. j c) az 1848—49. évi szabadság-barezbao honvéd volt. Rendea tag az a) b) c) alattiak bármelyikét igazoló teljes hitelű okmány alapján a választmány által szótöbbséggel vétetik fel. — Elutasítás esetén aközgyü léshez való felfolyamodásnak van helye. 6) tisztelutbeli tag: ki as egylet választmánya által hasznos működés végett szótöbbséggel választatik, C) Pártoló tag: ki as egylet vagyonát egysser s mindenkorra legalább 25 frttal gyarapítja. E) D sstag: ki as egyletet rendkívüli anyagi, vagy erkölcsi előnyökben részesíti. s elismerésül a választmány által szótöbbséggel meg választatik. Jegyzet: külföldi egyének csak is a ro. kir. belügyminissterium előleges beleegyezése mellett válassthatók as egylet di»z vagy tiszteletbeli tagjaivá. 5. §. „Rendes tagok kötelezettségei és jogai." A) Minden rendes tag köteles : a) a felvételre jaló jelentkezésnél 2 frt felvételi dijat és havonkint minden hónap első napján 40 kr. tagsági dijat, végül minden renges tag elhalálozásakor a t-mftkezéai kölségekbez való hozzájárul-hatás végett 10 krt az egylet pénztárába befizetni. A fölvételi dij lefizetése előtt a választmány a jelentkező tag felvétele iránt nem határozhat. — Ha valamely im;— fontos ok nélkül ''/»évi tagdíjjal hátralékban van, és a választmánynak eziránt kibocsátott Írásbeli felhívása sikertelen maradna a választmány elhatározhatja a tag kizárását — és erről a kizárt tagot irás. ban értesiti. — A kisárt tng as írásbeli értesítés vételétől ssámitott 8 n»p alatt a közgyQlé hez felfolyamodással élhet b) az egylet czeljainak megefellő szolgálatot teljesíteni. c) testületi kivonulásokon résst venni, s ha ok nélkül a kivonulásnál 3-ssor nem jelenik meg, kizárással büntettetik. B) Minden rendes tag jogosítva van: a) a közgyűlésen ssavasati joggal résztveoni; esen ssavaaQtí jogát uonban csak személyesen gyakorolhatja. b) ha az egyletnek hat (6) hóig tagja. s kötelezettségeinek pontosan eleget teas, betegségében, ha » z nem önhibája folytán következett be, az egylet segélyezését naponta 20 kr. erejéig 3 hónapig és orvosi gyógykezelést di\| nélkül igénybe venni. — Ez .iránti igényét tartozik a választmánynak bejelenteni* c) rendes tag elhalálozása esetén — ha esen §. b) pontjában említett feltételek fennforognak — annak családja as elte-metési költs''gekhes való hozzájárulást igényelheti, mely segély 10 frtban álla-pittatik meg. A tagság megszűnik a tag halálával kilépésével és a tag kisáratásával , a kilépés as elnökkel közlendő, a kilépett vagy kisárt tagnak éz családjának a be-fizetett dijakhoz és a segélyre igénye nincs; a kizárt tag többé föl nem vehető- G. §. „Az egylet igazgatása" As egy let ügyeit a közgyűlés és választmány iniési 7. .Közgyűlés." Tagja minden szavasaiul biró (rendes, tiszte.etbeli, pártoló, alapitó, disz és választmányi) tag. Rendes közgyűlés minden év Január havában egyszer, — rendkívüli kösgyü-lés pedig annyíasor tartandó, a hányszor a választmány ssótöbbségel hosott határozattal, vagy a rendes tagok ''/»-d» " elnökhez benyújtandó Írásbeli bejelentéssel és as ok megjelölésévol — kivanja. A kösgy ülést as elnök, a nap ós hely megjelelésével és a tárgy sorosat köslésé-vel legalább 8 nappal megelősőlep a tagoknak kézbesítendő megbivóval hívja össze. Érvény es határozathozatalra a székhelyen lakó tagok Isgalább ''/s''d* kívántatik; ha a közgyűlésen a tagok 7s-da sem jelent volna meg, — akkor 14 nap alatt uj közgyűlés hívandó össze, mely tekintet nélkül a megjelent tagok ssámára, határozatképes. Egyes tagok által a közgyűlésen teendő indítványok as elnöknél legalább 2 nappal előre írásban bejelen tendők és azok a kö gyűlésen feltétlenül tárgyalandók. 8. §. ,A közgyűlés hatásköre.* 1. As alapsssbalyok módosítása. 2. Válass imány, tisztviselők és szám-vissgálók választása. 3. Az évi számadások — aaok a számvizsgálók jelentése alapján leendő megvizsgálása, azokra nésve a felmentvény megadáaa vagy megtagadása. 4. Indítványok és felfolyamodások felett határosai. 5. Védnök Választása, a yila«tmány elő terjesztés e alapján, 6. Feloasláa iránt határoani. Határozathozatal egysserü ssavasás utján, a jelenlevők általános (absolut), a válaastás pedig szavazó lapok Utján vi-ssonylagos (relatív) ssótobbaéggel történik A közgyűlés határozatáról és választásairól jegy sókönyv vezetendő, melyet as elnök és jegysőn kivül as elnük által kijelölendő 3 tag hitelesít. Az egylet feloszlásához a rendes ta-gok^/j-ának hozzájárulása szükségeltetik; a mdy közgyűlés a feloszlást kimondja ugyanaz jeleli meg a •jótékony czéit, me!; re az egylet vagyona fordítandó. — A közgyűlés ezen határozata a m. kir. belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett fejterjesztendő. Jegyzet: Az alapszabályok megváltoztatása tárgyában esetleg hozandó közgyűlési határozat fogana''ositás előtt a m. kir. belűgyminisstejiumboz felterjesztendő. '' Ha aa egylet az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, — amsnnyiben további mű ködésének folytatása által as állam, vagy as egyleti tsgok vagyoni érdeke vessé-lyestetnék, haladéktalanul felfüggesztette, és a felfüggesztés után elrendelendő ssabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg is ftílouzlattatik, vagy esetleg az alapszabályoknak legpoatzsabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. (Folyt köv.) kei, kik egyszersmind as egyesület alelnökei is. 21. §. A tisztviselők, — kivéve a titkárt, jegyzőket és pénztárost, kiknek részére tiszteletdijat a közgyűlés évről évre állapithat meg, — fizetésben nem részesülnek éi 3 egymásután következő évre válaaztatnak. 22. §. Az elnök a közgyűlésen ós as igazgató választmányi ülésen elnököl; as egyesületet képviseli; as egyesület levelezései'', határozatait -saját neve alatt a titkár vagy egyik-jegyző ellenjegyzése m-''Iett kiadja; a közgyűlés által megál- t költségvetés keretén belül as igsgató válasstmánynyal egye tér tőleg utalványozásokat teljesít. Joga, sőt kö'' telesége as egyesület vagyona felett felügyeletet gyakorolni, mi végből a pénstárt minden második hónapban megvizsgálja. 23. § As alelnökök korrendben helyettesi ik as elnököt. . 24: § Atitkár egyetérőleg as elnökséggel s as ügyviteli szabályok korlátai kösött vezeti az egyesület teendőit, a kiadványokat utalványokat ellenjegyzi, a közgyűléseken és választmányi üléseken az ügyek rendes előadójas ss iroda főnöke. (Folyt kőv.) A , Dunánítdi magyar közművelődési egyesület" alapszabályainak tervezete. III. (Folytatás.) 15 § A közgyűlés tárgyai: a) A tisztikar ez áz igazgató választmány jelentései és indítványai; b) as évi költségvetés megállapi ására és a megelőző évi saámadásra vonatkozó számvizsgáló jelentések meghallgatása, elfogadása és a felmentés megadása, esetleg megtagadása; c) határozathozatal a vidéki választmányok jelentései fölött; d) as egyesület tisstviselőinek, as igazgató válaastmány tagjainak s a két tagból'' álló számvizsgáló bizottságnak megválasstása ; e) egyesek önálló indítványai, melyek as igazgató-válasstmányhos a kösgyülés előtt legalább 8 nappal írásban benyújtandók ; f) as ügyviteli szabályok megállapítása sas alapszabályok megváltoztatása, módositá esetleg aa egyesület felosslása fölött való batárosathósatal ; g) a jegysőkönyv hitelesítésére három tagnak a kiküldése. 16 §. A tanácskosás rendje; a) a napirendre kitűzött tárgyhoz as egyik jegy só által jelentkezés szerint felvett sorrendben egyszer szólhat mindenki, ki véve az indítványozót és előadót, kiket sárószó illet. Ssemélyes kérdésben elnöki engedélylyel mindenki felszólalhat, b) A személyeskedés és as illem megsér ése tilos, Ki es ellen vét. as elnök által rendre uta-sittatik s ha es nem hassuálna, a folyó közgyűlés tartamára tőle a szó megvonható c) Ha a tárgyhos ssólni már többen nem kívánnak és a többség ki nem vehető, vsgy legalább 10 jelenlevő tag ssavasást kiváo, az ügy szavazás alá bocsáttatik. A határozatot az elnök hirdeti ki. 17 §. Igazgató választmány : As igazg. választmányt képezik: az egyesület tisztviselői, a vidéki választmányok elnökei és a közgyűlés által 6 évre válasz-tott 30 tag. 18 §. Az igazgató választmány aa elnök öaazehívására rendeaen havonként a szükséghezkép''st pedig bármikor ülést tart. Érvényes határosat hosataláhos aa elnökön kivül legalább 6-, valamely egyesületi tag kizárásához azonban 12 tag jelenléte szükséges. 19. §. Az igazgató válaastmány hatásköréhez tartoznak: az évi számadáa előzetes megvissgáláaa; b) az évi költaég-vetés előkészi ése ; c) évi jelentések kidolgozása és saját indítványainak a közgyűlés elé terjesztése; d) juUlmasások és segély esésekügy ében való intéskedés; e) Vidéki válasstmányok jelentéseinek és egyesek indítványainak tárgyalása s a kösgyülés elé terjesztése ; f) tagok felvétele s kizárása''; g) a kösgyülés határozatainak végrehajtása ; b) az ügyviteli ssa-bályok tervezése, vagy esetleg ezek módosítására vonatkozó javaslat ; i) mind a on ügyek, melyeket as alapazabályok nem utalnak kizárólag a kösgyüléshes. — As igasgató válaastmány tölti be he-lyetesittés által as időkösben megürült tisztségeket a legközelebbi közgyűlésig, feldolgossa as adatokat, utalványozásokat eazkősöl és a vidéki válaastmányok kösött as összekötő kapcsot képezi. — A választmány jegysőkönyvei a válasst-mányi üléseken hitelesíttetnek. 20. §. A tisztikar tagjai: az elnök, két alelnök, titkár, két jegyző, pénztáros és jogtanácsos as egyesület székhelyén, — végül a vidéki válasstmányok elnö- PftrdSi levél. Varasd-Toplicza, jui. 20. II. Mult ievelembsn ígértem, bogy nem sokára ismét találkozunk. Most máöröm mel irbatom, hogy a zord időt hozó setét fellegek e szép vidékről elhúzódtak, derült mel«g időnk van, miután egy ssel-lócske sem lengedes, állandó jó időt reménylünk, A fürdő vendégek, e kedves helyet bámulatos nagy ssámban keresik fel, most még csak a aaison közepén vagyunk, és maíg több mint ké'' ezer vendég látogatta meg e gyógyfürdőt. A sétányokon, ebédlőkben, kávéházakban, a kirándulásoknál, mindenütt csak ugy nyüzsög a nép. A vendégek mulattatására minden vasárnap estve tombola, és azután táncs rendestetik. As utolsó táncsvigalomban, oly aokan veitek résst, hogy a körtáncsok korlátolva voltak. Vasárnap julius hó 25-én tsnatik meg a minden évben divatozó „Anna" bál, a melyre a megbivók már kibocsáj-tattak. A fürdő igasgatóság résséről már a fényes megtartásra előkéssületeket tess-nek; bistos forrásból értesültem, hogy a vidék intelligentiája, valamint a közel fekvő Varasd fiatalsága, nagyobb ssámban lessnek képviselve. Dacsára a sok fürdő vendégnek, a tombola és a táncseatélyeket leszámítva ünnepi csendben élünk, mindenki csak ason vao, hogy gyógyulhasson. Hej nincs is többé as as áldott kHörő kedv, nincs többé as a szívből fakadó mulató vágy ; mindenkinek többé vagy kevósbbé, de valamije fáj. Mindenki maga érzi, hogy hol ssoritja őt a czipő, nagyon komoly lett az emberiség, mindenütt csak számítással és takarékossággal találkozunk. Fürdő kösönségünk nagyon helyesen fogja'' fel aat, hogy nem mulatni, nem vigadni jöttünk ide. A ki víg ssórakosást, nagyobb költekesést, folyton bonviván életet keres, snnak TopUcza csakugyan nem való, az menjen .Balaton-Füredre", .Margit-szigetre," de ha ez is kevés, vanuak Európának pasarfényü fürdői: u. m. B idenbadon. Viezbaden, Homburg, Oátende és még számtalan más, de a ki a mi kedves Top-liozánkba jön, annak nincs mulatni vágya, hanem ha lehet, gyógyulni és szenvedéseitől ssabadulhatni. E szép vidék nem csak betegeknek, hanem oly egyéneknek is ajánlható, a kiknek nyugalomra vao asükségök; különösen pedig asokn-k, kik négy fal kosé sárva a rekedt szobalevegőre vannak kárhoztatva, ilyenek az irodákban, műhelyek-és nyilt üzletekben működők, kik a zárt levegő mellett lámpa gőznél a túlfeszített gond és komoly foglalkozás után ha asabad levegőre lépnek, meg itt ia a tüdőt éa ssemet egyaránt gyíl koló utcsai port kejl nyelniök, — esek jöjjenek ide, e fürdőnek ssép vidéke, ép ngy ajánlható nekik, mint»szenvedőknek. As itt levő ssenvedök közt sajnosan emiitjük fel Hirschel Honrik urat, as Ujlaky-Hirschler hírneves cség egyik tagját, ki Öteierorsságból érkezett ide, komolyao megbetegedett, állapoLa aggasztó, egészségének. visszaszerzésére minden lehető el lesz követve, a helybeli fürdő''orvoson kivül eljön Dr. Schreyer Lajos orvos ar Nagy-Kanizsáról, tanárok. Budapest és Bécsből is. M hamarábbí felüdülését kívánjuk. Fürdő helyünket némelykor egy búcsú, vagy egy névoapi est. — (bizonyos körben) tessi élénkebbé; nem rég egy horvát kör poharazott, a víg borosást toaszt és ssláv dalok füsseresték, mondják hogy a folköszőntések és dalok tartalma, nem minden fülnek való volt. Ns, de es nem a mi körünkhöz tartozik. — Egy ptr nappal később O . . . ly és B . . . fy barátunk tartották bucsu-estélysíket, a melyre magyaro^-és horvátok is voltak hivatalosak. O.. . barátunk néhány kiló ha latszegedi módra készített el, egy bogrács balhoz nem kevesebb mint fél kiló rózs» paprikát tett, a leve vérpiroa volt, de ki is tüzesedtek az arezok, a szemek szikrát kezdtek szórni, a nyelveken a paprika oly méltó erőt fejtett ki, hogy Varaadról kellett pióczákat és ápolókat rendelni, kik két napig hideg borogatásokat adtak & nyelvekre, no de egy kis tréfának ez i« jó volt. A társaság az étteremben nagyon higgadtan mulatott. Fel köszöntések voltak legtöbbnyire a távozó, halászlé főzőre és pedig magyar, német és horvát nyelven folytatva, a testvériségért, a testvéri egyetértés- és állandó friss egészség elnyeréséért. Az igen jó hangulatu társaságot némileg fűszerezte egy primitív zene müvéss. A társaság éjfél tájban csendesen távozott. Alig néhány napra reá, az itt levő nagyobb számú olaszok rendestek egy jól sikerült nagyobb mérvű közva-csorát. Ezen estélyen az olaszok kedvepoz eledele a rizi-bizi, — egy férfi tag által tőzelve — játszotta a fő sserepet. As olaszok a náluk divatozó olaas ételekkel, mindenkit, de különösen bennünket magyarokat a legnagyobb ssívélyességgel kínáltak meg. Ha a fürdői névjegyzéket átnézzük, nagy és fényes nevekkel nem igen találkozunk, talán a természet ily bajoktól kiméli a rang- és a pénz aristokratíát? Gyógy-visünk pedig demócrata év cosmopolita a koldust épp ugy gyógyítja mint a ministert.Legyen tehát a szenvedő bármily r<;ndü és rangú, és bármely nemzet fi, jöjjftn ide és gyógyuljon, hogy mindig halával emlékezzék viasza a bajtól megssabadí tójára, as áldott gyógyforrásra. i ra k. Tersánazky József ur a Kanisaai- járástisstiorvosa a lefolyt hét^nkörutat tett, a járás össses jegysőségeiben, hogy a koleraelleni in''ézkedések tárgyában kiadott rendelet foganatosításáról személyes meggyőződést szerezzen. Egy két helyen mutatkozó hiányok kivételével mindent rendben talált. Nagy aggódásban voltak azonban mindenütt az iránt, hogy hol vegyék a járványházat; mert egésa lakházat, (mely elsárolható volna) sehol se kaptak. Aggódásukat Tersánssky orvos ur bölcs tanácsa osilatta el, ajánlván á pásztorházaknak kórházzáalakitását. Ezekkel minden község szabadon rendelkezik ; a pásztorokat akkor reudelheti ki azokból, mikor neki tetszik, s elhelyezheti őket máshol. A tanácsot mindenütt örömmel éa köszönettel vették. Ezen expedienst azért is igen ajánlotta a járási orvos ur, mert a pásztor-lakások rendesen a helység végén vannak 8 így ott az elzárolás is köoy-nyebben keresztülvihető. Tersánssky orvos úr praktikus gondolatál ajánljuk megyénk többi járásának figyelmébe is. — A hűtlenség áldozata Megszokott történet az, hogy ha egy szerelmes pár hűtlen less egymáshoz, a megcsalatott vagy elhagyott, ciankali, maró lug, vízbe ugrás vagy foszfor-oldatban keres vigáss-talást és irt a vérző sebre. — Amennyiben as öngyilkosság nem csak kishitűség, de bűn is, tehát semmi körülmények kösött nem menthető, nem pedig jeien esetben, midőn alig 15 éves öngyilkosról van szó, ki egy helybeli pinczérnek kedvese volt, s őt már ifjú kora daczira is — régebb idő óla — nőülvevéssel kecsegtette ; — midőn azonkan észrevett-«, hogy minden ssép ígéret csak csalfa hitegetés, mert pinczér-csábitója (czélt érve) más nő után nézett, a megcsalatott gyermelMeány fossfor-oldattal vetett véget életének. — At ifjú öngyilkosnak e tette mélyen érző szívre mutat, s hihető, hogy a kellő vallásos nevelésben részesült volna, éa ssülei egy kis kötelesség parancsolta gondot for ditottak volna reá.as öngyilkossági eszme nem fejlődött volna ki ily gyermekkorban, s később, feledve az ifjú ábrándos kor csalódásait, a társadálomnak talán egy hasznos és erényes tagja lett volna. Tebát es is a megbocsáthatatlan könnyelmű éi gondtalan szülei nevelés áldozata. A szerencsétlen öngyilkos Gulyás Róza ma gyaru..csán lakó munkás leánya volt. — Mult számnak „Felhívás" czimü hirdetéséből véletlenül kimaradt két »zó, sietünk esuttal helyre igazítani, illetve ss értelem kedvéért egéas terjedelmében közöljük e helyen. — »Felhívás! Egy elsőrangú életbiztosítási .társulat, képzett és alkalmas egyéneket keres szervezési & acq úrral ló czéiokra fix fizetés és juialék melleit. Kellő minősítéssel biró nőtlto egyének előnyben részesülnek. Pályázók kéretnek ajánlataikat mielőbb Sommer József ur csime alatt beterjeszteni." — Dühöngő kőműves legény Vincsek József Kis-Kanissán lakó kőműves hásáuál f. hó 20 án, valami csekély építést'' kezdeti, ebbe* ót Magyar Jáoos kŐBÜveslegény miért, miért sem, megakadályozni akarta és fejs ével kezében neki rohant. Vinosek » k. kanissai rá- f HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM rosbázhoz rohant oltalomért; — mire f»rka» Károly rendőrtisedez ét Dáridó-vics CJyörgy fegyverein odasietett. — l)i oem azért volt Magyar János enber-4turkaláért már rabkoszton, bogy ő két »surooyos puakától megijedjen ; a mint a rendőröket meglátta, vérben forgó ssemek-kel éa tnagaara emelt fejszével orditott : ki ai udvarból mert levagdallak benne-''eket lés csakugyan nekik is rohant, Etek „¿aj akarván fegyverüket baaxnálni as ulc,aajtón kifelé hátráltak, de a dühöngő utánuk es oly hatalmas csapást mórt a űződet tejére, hogy ha eltalálja, kettóba-,uja. A tizedes ezen neki szánt vágást csak „¿J kerülte ki, hogy magát oldalt a főidre v ám ne. Még csak akkor gondoltak a reud<''rok kellő önvédelemre és aa igy kifejtett tusaban vitéz'' magyar János uram néh&oj szúrást kapóit. Most a kórházban tekstik de 10—12 nap múlva alighanem a bortöufelügyelő gon dozáaára fog bizatni, mert a kapitányság hatósági közegek elleni erőssak miatt indíttatja meg ellene as eljárást. Magyar János vitéz kőművesnek »irrencséje, hogy ezt a fejazeharczot a jrgvégsőig türelmet tanúsító rendőrök ás n«n csendőrök ellen követte el, mert ha ei. csendőrökkel t-sszi, ezek már a fon-Bá ió ssabályok általmegadott jognál fog-rai* lelő-ték volna. — Fegyvere« csavargók. A ta-poictai jras szo.gabirájanak as alispáni hivatalhoz küldött jelentése szerintZánka é Szepezd község kornyéltón három fegyveres rabló csavarog. Hisszük hogy a csendőrség csakhamar ártalmatlanná fog ja őket tenni. — Derék életmentők. Izgalmas jeleuet folyt le f. hó 18-án déiután a hé-visi fürdő-tóban. U. i. gróf Festetich Tas-nló néhány jokey-ja fürdősködött egy csoportban ^levetkezve az angol flegmát, uagvon vígan voltak. Egyss?r csak a társaság egyik tagja elvál társaitól s egyenesen a ló forrása felé úszik, mely tudva levőleg 80 öl mély c forgót képez. A gyakorlo-.tabbúszók azonnsl megismerték a lovászon, hogy a hulláin nem olyan hazája, mint a nyereg s aggodalommal néztek a mélység felé tartó fiut. Hogy aggodalmuk alap »a volt, azonnal belátták, mert alig ért a fiu a mélységhez, azonnal megrettent s kapkodva úszott vissrs-telé; de küzködéíe eredmé/iytelen volt; el-elmerült, czikákolva lubicskolt. A legnagyobb veszély pillanatában úsztak hozzá" Vázsonyi N. győri s Kotnlósy Ferencz, nagy-kauizsai lakós, fürdővendégek s a szerencsétlen fuldoklót m gmentatték. Kómlósy, ki a legjobb úszók egyike, a sápadt jockeyt a fü''dőház »gyik nyilásán kitolta a tülör-fürdőbe, hol a fürdő-azolgánaa meghagyta, hogy a fiut ki ne bocsássa a szabad tób. Ezt valahogy megértették a lovász társai s egyik tört németséggel oda kiáltotta Komlósynak: .Nicbt war; ersohvr.mmt basssr, als Sie!'' Csakhogy elvitázhatlan bizonyítékul csak« hamar jelentkezett as Önkéntelen bukdácsolás eredménye; mert a kéntartalmú, meleg viz erősen megzavarta a joc-key lőporos gyomrát. — Egyéb baja nem törtéül. Hanem azért megmentéinek azt se mondta: .papucs!" Hit iszen nem csoda, ha az emberi hála nyelve isme rétien elölte; örökké lovakkal van dolga. — Postai utalvány hamisítása F. hó 18-án, délután 6 órakor a nagy-kan.csai postahivatal utalvány kifizető osztályánál egy honvéd épp in akkor mutatott be egy 8 írtról szoió utalványt kifizetés végett, mikor az illető postatiszt már napi számadását lezárta. Az uislváayt mind amellett beváltotta s félretette, hogy majd a másnapi kifize ésekkel könyveli és számolja el. Másnap azoban észre-vévé, bogy az utalvány érkezési száma belyea ugyan, de már a felmutatás napján ugyanazon számú utalvány beváltatott se szériát ás utalványok egyike hamisított és p dig kitűnt, hogy a később beváltott volt a hamisított. A honvéd parancsnokságnál jelentés lét4lvén, azonnal megindult a nyomozás, de eredménytelenül, mert az utalványon fel''üntetett nevű legény az állományban nem volt. Következő nap reggelén egy hon ved ismét megjelent a postahivatalnál s ez u''tai 2 db. utalványt mutatott f I kifizetés végett. Etek érkezési száma azonban rögtön hamisnak találta''ván, az utalványok felmutatóját azonnal letartóztatták. Akalonai parancsnokság a vizsgálatot nyomban megindította s ex u''taí teljes eredmény-nyél, mert az utalványfelmuttó beismerte a hamisítást. Neve : Polszky. (így i''ja le az esetet tudósítónk. Nekünk ez a Polssky-név nagyon ismerős. Ha jól em lékesünk, ez elótt 2. v. 3. érvel folyt egy Polszky Ferencz nsvü, inuráközi 19-20 évea fitUl földmirea ellen törvényszéki vizsgálat, nagymérvű váltó-és egyéb okirat hamisítás miatt, Es as állítólag még elemi oktatásban is silányan részesül- ficzkó a hamisításban oly nagykorúságot sőtsseoiálitást tanúsított, hogy ftgykét muraközi takarékpénztáron kívül még a kis birtokosok földhtlelinté «tét is felültette hamis okirataival. Es u. i. egy megkeresésére szabályszerű ▼ilaszt adott. Hogy ügye minő véget ZALAI KÖZLÖNY 1886. JULIUS 24-én ért, nem tudjuk. De hogy ez az utalványtí ugyanas a Polazky Fere — Vakulj magyar! — Az osztrák gyászvitések hírhedt megkossorusóját Jauazky generálist, ki a magyar hazafias önérzet és kegyelet ellen ''oly arczátlan merényletet intézett, büntetésül — előléptették -hadosztályparancsnokká; Edels-heim-Gyulai báró tábornok budapesti térparancsnokot pedig, ki a vakmerő tünte-tetést helyteleníteni elég önérzetes volt, jutalmul — nyugdíjazták, — Megfúlt. F. hó 10-ón delelótt Kollátszeg közzégben Spanczér Anna ottani lakós munkásnő eltávozott hasúiról és Ferenc* nevü kis fiát a bölcsőben hagyta. A mint hazaérkezett, a bölcsőt felborulva, és a gyermeket a vánkosok k.r>tí megfúlva találta. — Tűzvész. Újlak'' községben e hó lő án tüz ütött ki, mely a gyors looa-lizáláa mellett nem terjedhetett tovább és csak egy házat ham vasztott el. A károsult Boncző Magdolna. — Kempelen Imre a mohai .Ág-nes"-lorrás tulajdonosa, tekintettel ama sajnos körülményre, hogy a kolera Fiúméban, a magyar kikötővárosban is jelentkezik, és hogy tekintélyes orvosi vélemények egybehangzóan alkalmasnak találják a mohai Ágnesvizet gazdag szénsav tartalmánál fogva óvsser gyanánt a kolera ellen, a fiumei polgármester czi-me alatt, elosztás czéljából ingyen és bérmentve 4000 pelaczkkal útnak indított éa pedig : 1000 palaczkot a kórházaknak, 1000-et a város elöljáróságának, balátása szerint elosztandót, 1000-et a honvédkerületiparancsnokságnak. Ezenkívül küldött ingyen és bérmentve 500 palaczkkal a Ludovica akadémiának, 300 al a hon-vódmenháznak, - 400 a pécsi, 200 a lu-gosi, 600 a kassai, 200 nyitrai, a m.-vá-sárhelyi honvédtábornak. E nemes tény nem szorul dicséretre. — Egy veszprémi, szórakozottságáról híres orvos megy el a paczíenshez .Mi baja ?" kérdi tőle elmerülve. A tyúkszemem annyira fáj, hogy alig birok el-menoi a hivatilomba 1'' „A tyúkszeme" felel a doktor. Hm. Lissuk csak. No majd praescribálunk ellene valamit. Mutassa csak a nyelvét barátom 1" Az elámult pctiea^ megrökönyödve dug a ki a nyel vét s a doktor irt neki valami pompis szert belsőleg, — óránként egy gyermekkanállal. — Fel Hegesztett körjegyző N«gy Sándor bellatinczi körjegyző állásától fölfüggesztetvén, helyettesül Bors Ljos volt segédje neveztetett ki. — Pincze feltörés A lenti-i hegyin Tóth Sándor lentii lakós pinczéje folyó hó 9-én feltöretvén, onnan 90 liter zsír, 15 kiló hus és l''/a akó bor ellopatott. Az alsó-lendvai derék és ügyes csendőr őrsvetető a nyomozást azonnal megindította, a te''.teseket : Farkas Imre za''a-sst.-m''hályfai lakós többször büntetett éa ismert betörő, ugy társa, a még csak 17 éves Kovács Károly kanász bojtár személyében elfogta, kik tettöket beismervén, a vizsgálat ellenök befejeztetett s a zala-egerszegi kir. Ügyészség börtönébe átkísértettek. — A Drávában lelte halálát Ta-káts Antal légrádi lakos, ki a réven átmentében a hajó orrnál levő lánczot fél* re tolni akarta, de ez állal a már megindult révről a vizbe sodortatott s nyomtalanul eltűnt. A szerencsétlen ember holttestét e hó 14 én as aranymosók találták meg a légrádi határban Nőt, 3 kiskorú árvát és világtalan édes apját, kiknek egyedüli fenntartója és támasza volt, hagyott hátra. — Támadás s emberölés. F. hó 13-án a Lenti-szombathelyi Gálos major közelében levő erdőnél, a novai vásárról hasatérő Lasky Ferencz és még két társa az ott bivalyokat őrző Tó h Vendel gulyást megtámadják, ki csak futással menthette meg életét. Tóthot e megtámadás oly ingerültté tette, hogy a közel levő majorba oeszaladl, onnan ciakhamtr egy kis fejszével visszatért s az őt megtáma-dók közül L iski Ferencz fejére hátulról oly ütést mért, hogy as nyomban összerogyva, szörnyet halt. Misnap az alsó-jendvai kir. jbiróság, a boucsvizsgálatot leljesitvéi, nevezett tettest az Alsó-lend-ván állomásozó csendőrséggel elfogatta, ki már hűvösen elmélkedik tettének követ- /-—% kezménye fölött. — Gyógyszeré»«. Ptaky Andor oki. nagy-kanizsai gyógszeréaz aziránt folyamodott a minisztériumhoz, hogy az neki Szombathelyen egy harmadik gyógyszertár felállítását engedélyezze. Az iratok a megyéhez küldettek elbírálás végett. — Dr. Ruzsicaka Kálmán kir. tanfelügyelő ur Kanizsán vol:; az Arany Jásoz-utcza kisdad-ovodát m •glátogatva, a vendégkönyvbe következő sorokat irta sajátkesüleg: Az intízetet msglátogatta s a tapasztaltak felett teljes megelégedését nyilvánítja, 1886. jul. 13-án, Dr. Ru-csicska K. kir, tanfelügyelő. — Anna-bál. — Hirom vármegye, Zala, Veszprém éi somogy fiatalsága rendezi as idén B Ua''on-Füreden az Anna- bált augusztus 1-én a Balaton-egylet javára. A bál elnökéül Fenyvessy Ferenci dr. orss. képviselőt, a Bslaton-egylet elnökét, válisslotlák meg. Kívüle mind a három megyéből egy-egy alelnök lesz. Jenő hercseg kíséretével részt fog venni e bálon, mely bizonyára egyike lesz a leg-fényessebb Anna-báloknak, — A Balatontól. — A .Balatoni egylet" igazgatósága Fenyvessy Ferencs dr orss. képviselő elnöklete alatt f. hó 8-án Balaton-Füreden ülést tartott, melyben számos közérdekű határozat hozatott Többek közt a Balaton vidékének emelése érdekéből emlékiratott szerkeszt az igazgatóság, s azt a pannonhalmi főapátnak s a vidék nagybirtokosainak megküldi. Tihany hegyének éa a balaton-füred-arácsi gyalogúinak befásitása iránt megkeresést inlés Zalavár megy éhez. Az egylet ez évben ki fogja adni évkönyvét, és e azélra az igazgatóság i legutóbbi kiránduláson résztvett Roskovics Ignács és Vágó Pál festőművészeket közreműködésre fogja felkérni. Iotéskedes törénik a tagdijak behajtása irác''. Végül as ülés as idén rendesett nagysiberü kirándulások rendezőinek köszönetet nzavasött. . — Xilson Krisztina lakása. Madridban általános beszéd tárgyát képesi Ntlsson, most már Mirands grófné lakása. As ebédlő falait azokkal a számlákkal tapétáztatta ki, a melyeket a diva művészi utjaihan kifisetett. Szalonja falait koszorúinak levelei fedik. Hálószobáját, mely nagyon egyszerű, svéd tájképek díszítik, férji játékszobájában pedig a kritikák ezrei mindenféle nyelven vannak a falakra ragasztva. Mindez olég Ízléstelen volna, ha a dolog igaz; de valószínűleg csak a savsnyu ugorka-évad szüleménye less. — A balsors játékai. Sajátságos hallotti névsort állított össse egy amerikai lap. Amerikának nyugati bányavidékein általán as a babona uralkodik, hogy as elrejtett nemes ércsek fölfedezője erőszakos halállal hal meg, vagyis a mint mondani szokták: .csizmában hal meg." As emiitett lap 38 híres bányát neves meg ason a vidéken, a melyeknek eredeti birtokosai mind természetellenes véget értek. Tizennyolczat ugy lőttek agyon orozva, hármat a fold nyeltei, a többinek nyoma veszett Dakota és Nevr-Mexikó pusztáin Freyer, a kiről a Freyer-Hall-Mine nyerte nevét, öngyilkossá lett. Két évvel halála előtt még két millió birttkosa volt, mikor holttestét megtalálták, nem volt annyija, hogy abból eltemethették volna. .Old Virginy", aki a .Consolidated Virginia-Mine"-t felfedelte eladta ahhoz való jogát 25 dollálért, egy póni lóért és egy üveg pálinkáért. Végre Werdadában egy öszvér agyonrugla. A kaliforniai nagy Standardbánya fölfedezőjét egy hólavina a mélységbe sodorta. Storeyt a pyramid-índiánok ölték meg Comslock Montaná-ban öngyilkossá lett. ö volt a Big Horn-expedició vezetője, a hasonnevű bányába egy eltévesztett tárna föltalálására. Mivel erre nem tudott ráakadni, dühében revolverével főbe lőtte magát, Fairwealher, a ki as Alder-Gulch rej''ett kincseit napvilágra hozta, kicsapongásai által maga tet. te tönkre magát. Még szörnyűbb halállal halt meg asan-francziskói kórházban Farról. Szörnyű rómlátások közt halt meg, ezer meg ezer rászedett és tönkretett aranyásó lebegett ágyakörül és oly irtózatosan csikorgatták fogaikat, hogy Far-rer .nem tudott meghalni." A .fekete hegyek'' első bányájának tulajdonosa rab-lóvesér lett s egy általa megtámadott postakocsiban a kormány ügynöke lőtteagyon Homer John nagy ezüst -bányák tulajdonosa, miután utolsó krajcsárját is elvert. San-Francsisco egy visvezetéki csatornájában agyonlőtte magát. Lloyd Magrudert ások az emberek ütötték agyon, kikkel kincseit Virginia Cityből a vasúthoz szál-fíttatta, .Montana Plummer" pdig, a ki a világ leggazdagabb bányáját fölfedezte s azután egy ideig sheriff volt, akasztófán végej:e élé ét. — A csángók aratá8a. Boldogságtól aradosó levelet írnak az aldunai csángó telepről. Az idei termésük kitűnő; nagy az áldás. Gyurgyevón, Nagy-György falván. Hertelendyfalván a sok .kalon-gyá 01« göruyed a határ. A legelők tele szarvasmarhákkal, lovakkal, apró jóssár gokkal. Csak a tavaszi vetések Vesztek kárba, ősziek bőven adnak. Egyssóval nagy az öröm, nagy a megelégedés az uj honpolgárok közt, s nemhogy a visasaköl-tözésre gondolnának de — mint onnan irják — egymásután szállingóznak be Bukovinából, ki fiához, ki valamely atyjafiához. —'' Uj szolgabiróság. A néhány évvel ezelőtt .megszűnt és a sümeghi »zol gabirósághoz beosztott Sst. Grólh járási ssolgabirósag, a jövő újévvel ismét élet b* lép. — A mull héten volt künn ez érdemben megyénk alispánja, több megyei notábilitáa kíséretében, — kit a ast.grótbiak fényes tüntetéssel fogadtak. — A kotilloa vége. — Ettaked ves lánczot is, melynek olyan jelentőségeladnak aszsrelmesek, a toborzó s egyéb eltemetett táncsok sorsa fenyegeti. Páris-1 bél ugyánis ast írják, hogy as odavaló társaskörök elhatározták, hogy as idei hási bálokon nem láncsolnak többé kotil-.ont. az oka, mert ez a táncz sok pénabe kerül. Régebben egyszerű kis bokréták járták a kotillonban, mostanában már drága eleven és csinált virágok Ujabban pedig az a roaz szokás is lábra kapatt, hogy a kotillonjárók drága ajándékokat adtak egymásnak, a hölgyek legyezőket stb. kaptak, a férfiak sétapálcsát, ssivar tárcsát meg egyebet. Ez a pazarlás vegre a szegény kotilont a társadalmi számkivetés örvényébe taszította, a honnan táacz-mester legyen, a ki kiszabadítja. — Megjelent az .Önügyvéd''czí-m& mü pótfüzeteinek 3. száma. (Irta Knorr Alajos kiadja Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése Budapesten, a nemzeti színházi épületben.) E füzetben a szerző folytatja az iparra vocstkozó 1884. évi 17. törvényczikk ismertetését, különösen közli az ongedélyhes kötött ipar űzésének feltételeit, azok egyes nemeit és azt engedély megszerzésének módját — ezután áttér a telep engedélyt igénylő ipar-üzletekre, felsorolya ezeket, közli a telepengedély kieszközlésének módját — as üzlettelep átalaki lázának feltételeit és az egészségreártalmas üzletmeg&züntetésének eseteit; ismerteti as ipar gyakorlásának módjait és feltételeit, as iparcsikkek végeladásának vagy árverésének szabályait, az üzlet áthelyezés módját ismertető csikkel kapcsolatosan közli azépitő mesterséggya-korláaánák feltételoit szabályait, ezen iparagak gyakorlásához szükséges vizsgálat tárgyait és módját ; ismerteti as ipartestületeket és esek hatáskörét as; ipartestület éa békéltető bisottság alapssabályainak tervesetét; kösii az ipartársulatok alakításának szabályait, — ismerteti az ipari ki-hágásokat és ezek büntetését; as iparhatóságokat as iparhatósági megbízottak választásának esetét és módját, végzi az ipartanács alakításának módját és estei áttér az ipar ügyek kórüli eljárás szabá-iyái ismertetésére. Ezen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. — Vége a pünkösdi királyságnak! Milyen szép is volt az, mikor ugy ünoep-napokon és bálokon a tartalékos tisztek felöltötték a t-szti egyenruhát. A nap vidámabban mosolygott a boldog ha* landóra, a madarak azebben csicseregtek a a mi fő: a hölgyek — fiatalok és kevésbé fi-ttalok — szívesebb-in fogadták a délceg hős köszöntését és táncsra kérését, mint más ,csibil"-ét, nem is szólva e fél-árról, mit a vasúton fizetett as illető. Így vojt es eddig, de jött a rendelet — haragos vötös pecsét alatt — s a tartalékos tisztek pünkösdi királysága elmúlt, mint nyári napon az eső nyoma, meghagyatván nekik, hogy a tiszti egyenruhát ezután csak szolgálatban s nagyobb ünnepélyességek alkalmával (a Hontsi szobor megkoszorúzása, a világosi fegyverletétel s as aradi vértauuk felakasstásának évfordulója, valamint a Ridetzky szobor jövendő le-leplezósrnok napja valószínűleg e .nagyobb >k" közt fog lenni) szabad viselniük. — Legalább annál szivesebben viselik. — A megyei közig, bizottság íeg-Ulóbi ülésén felhosatott, hogy Nagykanizsa vidékén a szálmát oly nagy mértékben vásárolja össse egy két vállalkosó, hogy ily nagy menyisegü ssalma kivitele ké ség-kivül kártékonyán log hatni nemzetgass-dássati viszonyainkra, hacsak e nagy mér vü kivitelnek eleje nem véietik. A közigazgatási bizottság megkereste a megyoi gasdasági egyesületet, hogy e kérdéssel tü selesen foglalkozni s vidékenkint e baj orvoslására szükséges intézkedések tár gyában javaslatát előterjeszteni szives kedjótc. — DűhöS eb. Majdnem nagy szerencsétlenség történt Szombathelyen, i csak a véletlen szerencsének köszönhető hogy el lett hántva. Este 7 óra felé lehe tett, B a kálvária uiczában majd minden haz elótt uagy csoport gyermek játszadozott. A hegyek felől egy háromnegyed meter nagyságú ku.ya tartott befelé, s as éppen arra sétáló csendőrhadnagy lábá nak ment, ki gondolatokba mélyedve, nem is figyelt rea s kardjával tova lökte A hadnagy tovább menve, sikoltást hall, s vissza tekintve látja, hogy a kutya az egyik hás előtt j tszó8 gyermek felé koséig, s most feltűnt neki egyúttal a kutya viselkedése is. Farka beleié volt konyul va, hátgerincse felgörbedve, nyelvepedig hosszuan lóggott ki szájából. Virssafor-dult a kutya után, deákkor a8 gyermek már be ugrott a kapun. A ku>y » tovább caammogott a másik házhoz, hol 5 gyermek játszót''. Ezek közül három be menekült a házba, kettő pedig az utcza túlsó felire futott. A kutya utánuk, s a mint as utolsó gyermek be akart osonni, a kutya elerte. De elérte sest Ferry Ojskár csendőrhainagy i>, ki kivonta kardját, s a kutyára derékban oly vágást mért, hogy as aaonnal összerogyott. Erre a csendőrhadnagy még keresztül is ssurta, mire a kutya megszűnt élni. Másnap felbon-csoltak, és a veszettség igen előhaladott állapotát konstatálták. Qa a véletlen szerencse folyt4u nem voltvoloa ott a rögtöni segély, óriási szerencsétlenség történ- hetett volna. A város kapitányi hivatal újra köztudomásra hozta, hogy minden kutyának szájkosarat kell hordani. — Hathatós szer. Mindennemű nyílt sebek gyulladásba jöhető kelevé-nyek és daganatok Moll valódi Ferencz-pálinkája használata által gyorsan gyógyulnak. Egy üveg 80 kr. Szétküldés naponta utánvéttel A. Moll ca. kir. udvari szállító, gyógyszerész által Bécsben Tuchlauben 9. A vidéken minden gyógy« szertárban és füszerkereskedésben határozottan Moll készítménye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő. — Minden családnak a hazánál kellene tartani. Resicza (Magyarország). Becses levelére válaszolva tudatom, hogy megkaptam a Brandt R. gyógyszerész svájczi labdacsait s hogy azokkal nagyon megvagyok elégedve. A svájczi labdacsok már 4. év óta otthonosak házamban s legjobb dicséretöket méltán kiérdemelték. A svájczi labdacsok házamban igen becsesek, már 4 éve, hogy használjuk, ugy a gyermekek, mint a cselédek betegségeiben, sót magam és nőm is vettünk már be belőlők, és azóta soha sem fordúlt elő súlyosabb betegség házunknál, a mit egyenesen a svájczi labdacsoknak köszönhetek, ezért is a svájczi labdacsokat (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) minden egyéb e fajta gyógyszernél többre becsülöm. Tisztelettel. Héger Antal termény és fűszerkereskedő. Vételkor vigyázni kell, hogy minden dobozon meg van e a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírásra. — A Popp fele Anatherin szájvíz több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok által, köztök a boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sche tanár is ujabban nagy eredmény-nyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ugy szintén Schnitzler tanár is a száj, nyak, fogbus és szájpadlás betegségeinél. — És ezért sokak számára a Popp féle Anatherin szájviz, mely - kapható Nagy-Kanizsa minden gyógyszertárában, épen olyan biztos gyógyszer mint nélkü-lözhetlen óvszer lett és lesz mindenkinek, ki azt a száj, torok és foghui betegségében használta. Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájviz szédelgő és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti palaczk nyakán ot\|t van a védjegy, mely az eredetiség''1 röl tanúskodik. — E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az oszrák határokon kivul és egész Európában sót Amerikában és Ausztráliában is vannak csodálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp J. G-. cs. kir. udvari fogorvosnak anatherin fogtapaszára és növény-fogporára, mely igen alkalmas és híres fogtisztitó szer. — A népfőikelés és az életbiztosítás. Az „Aazicurazioni Generáli" igazgatósága arról értesít bennünket, hogy az állami jóváhagyás fentartásával elhatározta, hogy az életbiztosi _ tási ágban, a biztosítottak érdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfo''vételek közé felvenni, különösen a legmesszebb men5, engedményeket teendi a népfölkelésre kötelezettek érdekében. Ugyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy év &ta érvéuyben volt, a népfölkelésre kötelezett biztosított irányában jogérvényét minden pótdíjfizetés nélkül, az esetre is megtartja, ha az illetS ténylegv hadi szolgálatra fogna behivatni és pedig 15,000 frt erejéig terjedS biztositásnál a teljes «szegre és az egy és ugyanazon egyén életé^ szólló nagyobb biztositásnál 15,0 ''ü freig. Ezen kedvezményben a társaságnál már biztosítottak is részesülnek, a mennyiben azoknak m g -n-gedtetik, hogy- mostani kötvényeiket kicserélhessék az njább feltételeknek migfelelőleg, kiállított kötvényekkel. — Örömmel üdvözöljük őzen újítást, maly oly hatályos módon tesz eleget a mai kor kívánalmainak. A nagy ipa-."ós és közgazdasági intézmények mérvadó képviselőinek kétségtelenül nem csak üzleti feladatuk, haném—«gyzz -rsmind kcteleségük is, kogy lehetőleg számoljanak a napi kérdésekkel. — A népftlkelési törvény az életbiztosítási intézmény ily kötelességgé vált feladattal állítja szomb«, melynek szabadelvű megoldására első sorban is a nagy ¿s hatalmas aelföldi biztosító társaságok kötelezvék. —* BAssicurzzío''ní Generáli* tudatában az áltála elfoglalt előkelő állásnak, ezen az egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is els6 vala, mely megtette az elhatározó lépést, teljes elismerést érdemel. Lapvezér éa kiadó: SZALAT 8. Felelős szerkesztő : VASS ÁLMOS Laptulajuonos: WAJD1TS JÓZSEF HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Nylltíó r .) ZALAI KÖZLÖNY. 1886 Julius 24-én legjobb asztali- és üdítő ital, kilönó, hatásúnak bizonyult köhögés é uégebqoknál, gyomor és hó-lyaghurutuül. 2 Ml 15 — 29 Mattoni Henrik Karlsbai es Bpest T. <•* »sülök ügyeltükbe. tlfv a n.-kanizzai gymnásiámh ,>z k">zt! lakú tiszlaisége* zsid^-osaláJ 13 — 15 éve« fiuk-u«k üavvokiuti IS frt üietéiért teljes ellátá>t nt 1 ka.t ad. liüvt-bljel. « Kunfiizweig ödön Nacy-Karina. Cst»uge i ntcx\ Sohöofeld fele ház. 2 ¿3 3-Ü 2<j77\|;k» lítóG. Árverési hirdetmény. A n. kanizsai kir. törvszék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy LAtfl»r János légrádi lekós végrehajt -tóuak Vidákovici Antal végrehajtás-ezeuvedű légrádi lakói elleni 1GÜ irt - tőka, J 884. augusztus 15 tői járó 8% kamatai, 27 frt 12 kr. per, 5 frt 95 kr. ingó végrehajtás kérési, lő frt 30 kr. fogana-t''isítáei, 5 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi, Ö írt jelenlegi a még felmer iilendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó légrádi 1078 sz. tjkvbeo f 7 sor 3128 hrsz. a. Vidakovics Antal tulajdonául Mvett 330 fr«ra becsült ingatlan 1886 nugu9ztus hó í éu d. e. 10 órakor Lígrádou a község biró házánál Gyóiffy János felperesi ügyvéd V. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános ár veréaen eladatni fo. o Kikiáltási ára fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár l<i°y#-át keszpénzben v. óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részUtb-n : mégpedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számitandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, ji harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden e^y-s részlet után az ár v-sréa napjától szimitandó 6°/0 kam.ttal epyütt az árverési feltételekben mégha« tározotl helyen és módozatok szerint l-ti/.eini. ^ ^agy Kanizsán a kir. törvényszék telekkvi osztályánál 1886.évi spril 10-én tartott ülésből. Cseresznyés Evell elnök. ''x" j«g> «Ö- 2i»d sr Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az alsólendvai kir. járásbíróság 5490/p 85 számú vég tése altal Benedek AnnaBalogh Jóssefnó kis-lakosi lakód javára Horváth István ''igyanottani lakos ellen 313 frt. tőke. ennek 18c3 óv január hó l-iő napjától számitandó 6% kamatai és eddig összesen 41 frt. köl''ség erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le-loglalt és 450 frt. 50 krra becsült 50 akó bor.» boroshordók, egy ökör tinó, 3 db. sertvés különböző hási és gazdasági tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 3369/188Ü. ss. kiküldést rendelő végsés folytán a hely szinén, vagyis Horváth István lakánal, és kiaiakosi szúliójénél leendő essköslésé-rtí 1880 ik év julius bó 27-ik napjának délelőtt 11) órája határidőül kitüsetik és ah«»* a veuui szándékozók ezennel oly tnfj-g)ées 1 hívatnak meg: hogy az érintettingóságoK ez?n árverésen, as 1881. évi LX L cs. 107. § a értelmében a1 legtöbbet igérőuek becaáron ''alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881 évi LX. t. cz 108. §-ában megállapított feltételek szerint less kifí zetenlő. Kelt Alaó-lendván 1886 ik évi julius hó 18-ik napján. VreHls Elek ÍSii 1—1 kir. bírósági végrehajtó. •) E rovat alatt kSalSttekért nem vállal íaWSsaéget a zzerk. 5i BW 18 év óta ösmerí lÍE RG ERfeieorvo s I £ i í KATRANYSZAPPAN o-vosi tkin"élyek áltul aj^m . a Ausztria-Magyarországban, Prancsia-ország, Németország, Hollandban, Schvoiczban, Romániában mb. már tis év ó''-a fényes sikerrel h«»rnáltatik mindennemű. toörRütegelt mint szinte az arczbór mindenféle tisztatalansgaí ellen különösen a rüh, az idült és pikkely sömör ellen, a kosz, a sömör repadvény. a f«j és szakái ellen, a szeplő, májtól:, úgynevezett rez^sorr, a fagydag, a Ubizzad, a gyermekek valamennyi külső fejbetegségei ellen. Ezenfelül mindeu kinek mint a bőrt tisztító mosdószer ajánltatik. Ára darabonkint használati utasítással egjutt 35 kr. A llerger-féle kátrány szappan 40%-a tömény fkátrár.yt tartalmas ft''eUébb goodoan van készítve s lény eg .sen különbözik miud''u egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-sroppanoktól, — m- rt ezen stapp .n 35°/0 glicerin anyagot tartalmaz, fiinom illatazerezve 55 Gsaiása& BLi&er5lés© végett SS a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zöld csomaoglásra. Eiösmerö okmánnyal kitiintettetett a bécsi nemzetközi kiállításon !883 bari. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére • A. HELL mm. Troppau "" ''¿Ff&ZS!'''' ftaQVmKanizsán Pragar Béia gyógyszerésznél 2733 7 — 12 oooooooooooooooooooooooooooo o Árverési hirdetmény. 8 rí O o 8 8 A Szt.-Lőrinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt királyi kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-Lórinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy Istvándi ''vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terheikkel folyó évi szeptember hó 28-án kedden d e. 11 órakor Szt.-Lórinczen a fóbémökségi irodíban nyilvános árverés utján fognak 1887-ík évi január hó 1-tól 3, esetleg több évre bérbeadatni. Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 107« az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek. A bérleti feltételek a fóbémökségi irodában bármikor megtekinthetők. Kelt Szent.-Lórinczen julius hó 15 én 1886. főbéruökség. IO O o o o o o o o 8 o o o ^■8 ooooooo Xapoiikint IO—15 frtiiyi kereset becsületes uton Ajánlatok tisztességes egyénektől »Tagl Verdienst" alatt H. Schalek Annoncen expedition Wien küldendők. 2841 1 — 1 J* SWADLO FERENCZ Bil)AP£ST£\ VII alsó erdő-sor szám. o Ajánlja szabadalmazott, zajtalan, önműködő zárredőnyeit hullám zott aczélleniezböl; továbbá ssabadalmasott Ba&icek és Breczka-féle töltő- és 8xeIlöxtetéM kályháit, valamint központi fűtés berendezéseit, saját szabadalma sse-rint, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épü eteknél, iskoláknál, kórházaknál stb. sz.il-lőzteiéssei, vagy ssellőstetés nélkül igán czélszerü-m alkalmazhatók* Ajánlj továbbá valamennyi az építési szakmába /tartozó munkáit, úgymint: épület-, mö-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felhúzó gép-it kovácsolt vasból munkái''. Minták ártyák étkSltségvetések Ingyen és bératstve 2804 9-52 C- Gyógy - szappanok Fanta Mikxától gyógj-szertár az egyszarvúhoz Prágában. Orvossk által viKgálUtva a ajánlva. Panta-rrlr lehtkyol-azappan. arri»5r4»íir», korrlraratorr (Katarra, krur). ilnkrtrír kinMiijfl rltra. ára 76 kr. — Kanta-r#-lP Nnpolyl asappan (htz:anj-»xppan). Kjpkltla »1 paratltak »líra. V, darab H kr^ I darak ío kr. — VmntM-tél Mssvíay é* loboa hAntalmak ölteni axappaa. prokilt btxt«« m r«r» hatató. Xra I rrt. — KAtrány-aKappan rík-. korpa-, lábUiariaár »tb. rllra. 54 kr. -Kntrány-M^rrrln-KXAppnn. rr»a#bb, aok •» rjrrmrkrk tiamara. Si kr. — « arboI-Hzappnn. fírtirtrUBltö. Zi kr. — Kín-nísppsn rftáp. «rplu r» bnrkitrr rllra. Zi kr. — ToJA«m»z-»app»n, rrjkorpa rttra rt arrxjatltn azrr Xi kr. — Kpe-MXappan. kaJaÖTr»to »• ápolo. U kr. — FOrfax-Msappan. ax ldrrrradaxrrr* Sdltora hat. Zi kr. — (■lyrerln-aaappan. lrcHao»abb tollrttr-tiappaa. ¿4 kr. -Brnxor-«Kappan. birt»U(iiiii rllra. 40 kr. — Vaaelln-axappan. krllrar« noxtdxrtxkóz aapoakratl kaaxaálatra. 40 kr. — KínrH-kátrAoy-ftaappan. »akart birbrtrcircrk rllra irrn alkatnaa. ira 54 kr. — Borsi-asappan. ax arruzla tlixtatataaiiMral. májfoltok, ixrplök ra arrzcnraak rllra.. Ára 54 kr. — KAm\|ilKir-X3ppan. farr. rrlrrprdrxrtt bor Ub. rllra. ára S4 kr. — \aphtol-«xappnn. mlndranrinü h5rkl»trx»k rllra. ára 40 kr. - Kapbattfk minden fydcyasertárbsB. Kapható: Prte Béla gyögyszertárátjan Manizsán. Csat yalódi ha minden doboxon a gyarjery : a »ax ¿s Moll aokiZ''-ro-n.tott czég nyo na-t látható . Ezen porok Uitús gyngyhatása makacs gyom r- és altcsthsjok gyomorgörcs ¿s «iyálk.sodás, ryomorégés rögrött dogaiás. májbaj vértO''OÜs. aranyér éi a le&kU-l&nfélébb nai betegtegek ellen 30 ér «ta folytoiiostn növekedő elismerésben ré-zrsül Kgy eredeti doboz hassuá:ati utisit^»»! 1 rt. Hsalsltványok törvényesen üldöztelek Köszvény, csút, mindennemű halogatás és béna Iá»-, fej-, fDl- és fogfájás sikeres gyógyításához l.edOrzsö- Urunriah(mmszésM lésre borsgatissak mindennemű sérmésrk és s.b»k, pyulladáaok és daganatok ellen. Bensöleo rizzel kererve, hirtelen betegedé«, hányás és kóiika ellen. Kgy ür»-g pontos • • ■ — • 2720 28-52 atiaitással 80 kr. Valódi, Moll védjegyével és név aláírásával. moll AKyÓKVHierésr \|C«áHzár királyi ndv. szállító. Béc,v, Tuchlauben Raktárak: Nagy Kanizsa: Belna József gy gyszerész RosenfelJ Adolf F<>s.e -hofor J..z>ef. Barcs: Domer 8. Csáktornya : üöi«-« L gyógy. Kspssvárett : Fie.ner Samn. Keszthely : Puly János. Köro end : Rátz János MarczaU ; Isit! Ferd. Zala-Egerszeg ; Kaszter Alese gydgyszerí-sz. Szilárd ül nökök, kik a pékek és" fogyasttási üzletekben teljes jártassággal bírnak jó feltéplek mellett az osttrik-magyar monarchia «»gyobb városaiban egy igen kelendő 28 tO 1 1 fogyaszt-isi czikk képvi«eIetéro — felvétetnek. Ajánlatok „Brüder S. J '' alatt továbbit „Schalek Heorich ánnoucen i-xpedition* W en I. Wollzeile 11. o oo Cl A legjobb és legszebb harmonikák ozyéb zcnehzen-k és csakis Joh. N. Trimmelnól BÉC8, VII. Kaizerstrasse 74. Harmonikád s «gyéb zene-szerek árjegy«ke i»ry®n bérmentve. 7 , Horgonyzási vonal p c . * A magyar kir. kormányoyat való egyes»ég szerint. A legbizt. legjobb és legol. u vonal Fiúméból New-Yorkba i • Indulás Fiuméből, augus. 17. „Olyropia" gőzös (2051 toana.) Egyenes személyszállítási menetjegyek, s egyenes málházás és tengeri teherszállító levelek Bud«pe»t s Magyarország más főbb állomásairól. Észak-Amerika valamennyi főbb helyeire. - Rakományok a földközi tenger közbeeső kikötői ssámára «1-fpgadtatnak. Bővebben as Adria tengeri hajózáMi társulat Budapest és Fiúméban. Ilenderson Brothers urak Vezérüjynókei által. (Horgonysást vonal.) 2752 15-52 Az E q u M a b I e életbiztosító tárxfiMáfj Xev Yorkban alapíttatott 185» be.. Biztositisi töke 1885. d''ci. 911-212.527 frt a társaságTa«joüa„ „ 169.411-138 írt az 1885. évben kötött uj biztosítások összege 244.829,014 jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év múlva megtámadhatatUnná rálik. Du''ián''uli kerület vezérügynöksége. 2771 15-* Fischer Sándor urnái Nagy-Kanizsán. VÉD-JEGY. PEZSGŐ Eg yedflli raktár Naey-Kanizsin FESSEL IIOFER JÓZSEF urnái. s. Bérbe kerestetik. Egy nagyobb szálloda vendéglő kávéházzal vagy a nélkül is. hosszabb időre bérbevételre kerestetik. Minden közelebbit a „Zalai Közlöny* kiadóhivatalában lehet megtudni. soos- telepból MATTONI-fél e -LÁP S6 -LA PLD 8 Franzensbadban. Kényelmes pótlik LÁPFOBOŐX htly«"-I Szer texil ás sástOrdik elfiáUitásáboz. C8Á87.ÁRF0RRÁB-SÓ (Hashajtó)-j Szétküldés : Matton! Heartk FRANZENSBAD-Budapeaten. Mattoni ¿a Wille-néL Wajdits Józsej könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. MV-KAMZSA, 1886. Jnlius 31-én T\ Eítöfi z e t én i ár . . 5 frt-- . . 2 fit íiO kr . . 1 ír: 25 kr. .< e''f • • fél evr«-; . ■ • Egyet szám 10 kr HÜ R I> R T C S K K s b»»''»«.» p -iftMírban 7. ni* od>zor ; < n.in''i''-»! < >ráhl»í »>rért ?> kt. NYHTTER8EN <pr„ 1<» krrrt v¿t-ti»ek f I k hu »«ifi illeték m tidra oeyfohtr dft-* rt 30 k . tixrt«iidők. 31-ll£ szá>m Huszonötödik évfolyam. i i trsÜ''lUt''-.d A nagy-k rúzsai „Kereskedelmi Iparbank; a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános t arató- A. lap szellemi részét illető közlemények a sze k- sztüséffkaz, anyagi rfe»zét illető közl»mi-nyek pedig a kiadóim atslhox bérmentve it>tsndők : X«ű y-Ka nizsán Wlassicsháx. Hérir.entetlen levelek tu-m fogadtatnak <>1. Kéziratok viasza nem küldetnek nagy kanizsai kisdednevelö egyesület«, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet, a „ soproni kereskedelmi s iparkamara* nagy-kanizsai külválasztmány áriak hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. / A magyar állami pénzügyek és a belföldi tőke. A külgazdasági válság minda-zoiniebézségei daczára, melyek Európa valáuienyi államára '' lidérczként úe-bezeciiiek, a magyar állam pénzügyi Tj zonyai mindinkább megszilárdulnak. A magyar állampapírok lassú de fokozatos árfolyamemelkedése bi-zunyitja- miszerint a belföldön is a bazai megtakarítások versenyre kelnek azon külföldi tőkepénzesekkel, kik pénzüket magyar állampapírokban helyezik el. Főleg e körülmény idézte eló azt, hogy a magyar értékek szilárd kezekbe jutása megkö-nyebbitetett , minthogy még ma is oly kevés történik arra nézre^ hogy a magyarországi közgazdasági viszo nyok ismerete terjesztessék: ugy, h<>gy legkivált Franczia-Angol-és Németországban ama minden jogosultságot is főleg minden ésszzerü alapot nélkülöző elóitélet kapott lábra, miszerint a magyar állam pénzügyei értékpápirainak árfolyamában mintegy 90/o-kal alacsonyabbra becsülen-dok. mint az osztrák császárságéi és az olasz királyságéi. A víMópágban miként ezt a „Corresponáenczc de I''est''mar évek óta a kül és belföldi «ajtó utján közzétett közleményeiben bebizonyította — a magyar állami pénzügyek jobbak, mint akár az olasz — akár az osztrákor^zágiak. Azon 6 miliő forinton kivül, mely-iyeí a jeleztük előítéletet a magyar állam, vagyis az adófizető magyar polgárok összesége megfizetni kénytelen, továbbá kár is háramlik és pi dig legalább is hasonló összeg erejéig Magyarország népére abból, hogy a kamatláb úgy a jelzálogos, valamint egyébb magán-kölcsönöknél rendszerint legalább ''/, /o ma gasabb, semmint Magyarorszíg tényleges gazdasági viszonyai azt igazol-nás. Nem igényel bizonyítékot, hogy a kamatok magassága, melyeket az állam fizet, illétve fizetni kénytelen, mérvadó ama kamattehert illetőleg is, melyet Magyarország földbirtoka, kereskedelme és ipara Viselni kényszerítve van. Bármennyire terhére essék is sokaknak egykevéssé komolyan gondolkodva munkálkodni a közgazdasági ezen mezején,1 melyen hangzatos mondásokkal, de még a legjobb csengésű szavak arjával is el semmi sem érhető, még sincs joga bárkiuek is e kérdés ellenében, közömbösséget mutatni, mert annak mikénti megoldása befolyásolja min den magánszemély költségvetésének mérlegét, illetőleg egyensnlyát. A pénz árának megvan a határozott befolyása ama költségszükségletre, melyet az egyén életfentartása, a nagybirtokosnál épen ugy,.mint ettől lefelé számivá a bútorozott szoba bérlőjéig és a legszegényebb munkásig megkövetel. Ez lehet önma-'' gától érthető igazság, de a tömegéig tespedese, és sokak közömbössége ellen vivott harezban. Kik épen e gyakorlati, de nem politikai és népszerű kérdéseket elhanyagoljáK — emlékeztetnünk kell, hogy elsó sorban a pénznek tulmagos ára a mezőgazdasági termelést vagyis a mindennapi kenyeret drágítja meg minden egyes egyén számára. A pénz magas árának visszahatása a föld hitelre nézve, melyet Magyarorszag még fuetni tartozik, kézzelfoghatólag érthető mindenki által, a ki a lakbérfizetés elmellózhe-tetlen s/okását követni kénytelen. Minden háztulajdonos nem csak az adóterhét, de még a házára bekeb-lezett tőketartozás magas kamatait is a bérlőre háritja át, és ez által épen a kis lakások drágittatnak meg méginkább mind a népesség vagyonosabb oiztályaié. Az államháztartás rendezése, ennélfogva közvetlen és sokakra nézve nagyin érezhető be- folyással van az egyesek háztartására Tény hogy minél kisebb a lakás, anryival nagyobb lesz a kamattétel, melyet a háztulajdonos á be-keblezett, tőke kamatainak fejében valamint a k«>czkázatért és a építési vállalkozó jogosult nyere fényéért a bérlőre áthárít. Ha tehát va-lani Magyarország és Ausztria pénzügyére vauatkozó ezen számtani összehasonlításra vonatkozólág ezen gondolkozástól irtózó kérdést véti föl: .Mi közöm nekem inindenh z ?" : erre nem lehet a válasz az: „Semmi közöm hozzá," mert Magyarország minden oly lakója és polgára ki a józan ész elől a legnagyobb óvatossággal ki nem tér és a politikai jogok és kötelességeknek csak A-B-C jét is tanulta, tisztában kell hogy legyen önmagával arra nézve, hogy a mn-gvar állam ellenei igazságtalanság egyúttal igazságtalanság önmaga ellen is és hogy e politikai és pénz-.ügyi gazságtalunságok egy töredékét ő is kénytelen megfizetni. Eszterbázy herczegtól kezdve azon legszegényebb napszámosig, a ki járulékát az állam részére csupán pálinka-fogyasztási adó és lakbérének egy törtrésze alakjában fizeti m g, mindenki- kénytelen e politikai és pénzügyi igazságtalanságot készpénzzel megfizetni. Közérdekű feladat tehát e kóros állapi tot orvosolni és nem csak az állam, de a társadalom is sokat tehet, hogy ezen bajtól megszabadítson. Oly nemzet, mely a mi az állami pénzügyeket - illeti önmagában nem bízik, nincs feljogo sitva arra, hn''gy a bizalmat a külföldről várhassa. Magyarország pénzügyeinek és más országok pénzügyi viszonyainak összehasonlítása továbbra is azt czélozza : bebizonyitani, miszerint Magyarországon nemcsak a jog, .de a kötelezettség is fénáll: az állam kötvényei iránt, melyek majdnem jelzálogi biztosítékkal bír- nak teljes bizalmat mutatni. Hogy épen Ausztria és Magyarország államhitelének mérlegelésénél mintegy 10%-nyi különbözet mutatkozott és most is mutatkozik, már több általános természetű oknál fogva pénzügyi kép-lelenség. mely az aranyjáradék át váltásának befejeztével elmcllőzhuó ha sikerül magának a „magyar társadalomnak" közreműködését csak némileg is e czélra szervezni. A pénzügyi emancipációt minden nép nek sajátjáúl épen ugy önön-mun-kája által kell kivívnia, mint a politikai szabadságot és önállóságot. A mozgó tőke elleni torzsalkodás épen ellenkezője annak, a mi itt szükséges. A legjobb ellenkezés abban áll, midőn oly pénzügyi állapoto hozunk-létre, mely a belföldi tóke gyülem-lését elősegítve, a külországi tónét idevonja és abban a magyar tőkepénzesek versenye folytán is bizalmat gerjeszt. Akkor azután értékek cseréje áll be. Még eddig a legtöbb magyar tőkepénzes főleg zálogleve ket, föltehermentesitési kötvényeket és vasúti elsőbbségeket vásárolt, ezután Magyarországon épen ugy, mint ez más elóbbrehaladott országokban megtörtént, azon irányzatnak: kell uralomra jutnia, jhogy a honpolgárok, a mennyire ez csak lehetséges, legyenek az állam hitelezőivé. Ausztria hitelezői irányában n ár ismételten nem felelt meg az elvállalt kötelezetségeknek, míg Magyarország aláírását mindig a leglelkiismeretesebb loyalitással váltotta be." Minthogy a belföldi takarékoskodók és tőkepénzeseknek bizalma tulajdon hazájuk iránt-mely amúgy sem egyébb, mint a magyarországi minden adósok összeségé''— minden viszonyok kösött jogosult, minthogy továbbá Magyarorszában a magyar állam vagyonának értéke többre rug, mint a konszolidált államadósságok teljes Összege, azért Magyarország közgazdasági önállósága czéljának elérésére elkerülhetetlenül szükséges, hogy a magyar nemzetnél az önállóság és a függetlenség iránti érzék necsak a pusztán politikai tevékenységre szorítkozzék. Szabályrendelet a fogadó, vendéglő, korcsma, étkezde, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés iparokról. (F olytatia.) A rendes járati időhöz kötött személyszállítási, vayyis a társas-kocsi-iparról. 1. §. Társaskocsi tartására az, a ki a hatóság elótt mint erkölcstelen életű ismeretes, engedélyt nem nyerhet. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. /. Minden engedélyezett kocsi után i engedélydij fejében 15 frt fizetendő a község pénztárába. 2. A társaskocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen ol-vashatólag feltűnő helyen látandó el. 3. §. A" társaskocsiuak csakis rendórhatóságilag( kijelölt állomásaikon szabad állani. 4. §. A társaskocsinak márczius 1-től október 31-ig reggeli 6 órától éjjeli 11 óráig, november 1-től február végéig reggeli 7 órától este 9 óráig a közönség rendelkezésére kell állaniok. 5. §. A vasúti személyszállító vonatok megérkezténél, hogy mily sorrendben tartoznak megjelenni: azt a rendőrhatóság fogja idóról-idóre megállapítani. 6. §. A tá''saskocsinak csakis azon az útvonalon szabad közlekedni, a melyre engedélye szól. '' Ez az útvonal a kocsi mindkét oldalán könnyen olvasható betűkkel kiírandó. T & r c z a. A logica a képzőművészetben.; Irta: Nyári 8ándor. A képzőművészét általában véve há-rom {¿részre: a festészet-, szobrászat- és múépitészetre oszlik. A.« arcbitecturát illetői«)» mii nap is ugyanazon dogmák léiéinek, mint századokkal ezelőtt, s ki-éve a Michel Augelo ál-al o»gy marékben megkezdett, Borromiai, Fischer voo Erlach és mások által stcnvcdélylyel cultiváit szabad és korlát-Uu bár.ok''k-styft, a többi mind ugyanazon a:«p.,o és módon készül mint bajdao. A római-composit, mór, bisanczi, a renaissauce-styl épp ugy less szerkesztve <&», iáiként az egyes sty lek virágkorában ké«zuj'', mondhatnók csak a kompositió kivételének ^sikere szerzi meg a mesternek » babért; mert ami as egyes részleteket illeti a műépítészeiben: itt as egyik tag * másikat feltételezi, egyik a másik nélkül nem képx-»lbető. Habár a festészetben és szobrászatban is léteznek tanok, melyektől a muoka •«kire» m-goldása lüggővé tétetik, — a •»''jbrsszatbsn as idomítás, a festészetben » oulorit, mindkettőben p«dig a composí-«''Ó és a momentum felfogása egyedül a ¡¿lésére és költői tehetségére van >uva és itt már látjulr, hogy a képiómű-''éaz^t ezen két ág''ban nem dolgozik a OesterNbizonyos kiszabott korlátok kő-tött, — sót inkább szabad tere nyíllik °»&vészi tehetségének tökéletes érvényedéhez. E két képzőmül z-ti ág tar-Gittát tekintve, a következő részekre '') Utánnyomás és lefordítás tilos. I • ^- 1 oszlik : 1) a történeti mú; 2) a festé-sze b-n az arcz k ép, a szobrászatban a mellszobor; 3) a genre-mű; 4) az ideál-mű mely a szabad fautásia tár gya; 5) a tájkép, ami a azobráazatban is szépen érvényesül relief-muokában^6) a csendélet. Jelen tárgyamhoz nincs szükségem e hat réss mindegyikének fejtegetésére; tö kéletesen elég, ha tárgyamhoz kiemelem atör''téa e 11-, azid e ál ésgen re-tpüvet. MiuéI inkább hato''unk bs a c''.assícut'' korba, annál inkAbb tapaszt-Íjuk, hogy ezen még a tudósok állal ökéletcsen ki nem fürkészett, tehát nagy részben még homályban levő cUsicus kor tnes erei sokkal nagyobblogicai alapon dolgoz''ak mint a későbbi mesterek. dr.S:ckler, a jeles tudós, se 1Ő09. év február havában Nápoly közelében Cumáhen egy regi görög síremléket talált fel, melyb->n bárom sarkop.hagra bukkant. Ugyanezen alkalommal a falakon hrom reliefmunkában k.ívi''-t sfcrkupltg-alakot vett észre, melyek mindegyike 4 láb bosszú és ugyanolyan széles volt. valamennyi jóval tú''&zárnyalla a római művészet hasonló alkotásait, s a rem-kmű^ek miuden részlete a nagy Görögország termékét árulta el. S jóságosnak tűnik íel e három munka czélja. de való as, hogy ezek mindegyike a tánozot ábrázo^a. As első kép azon jel. notet mula''j-», midőn egy lányki a társaságban tánczol; a másodi-kou aLemurek, vagyis a holtak világában; a harmadikon pdig az árny tán czol azon alkalommal, midőn a Hadesbe 5 lép. Montom, furcsának tűnik feíibaegy síremlékben a tánozot ábrázolják és a la>cus talán nem«a várt ilyen íz elen, bogy úgy mondjam, tapintatlan eljárást Görög- ország bármely nagy merterétől. Ámde, ba a mű csélját vesszük tekintetbe, akkor be kell ismernünk, hogy a táneznak a síremlékben töriént alkalmazása tökéletesen helyes. Hogy a Dyonitos-ünnepé-lyek és a bacchusi mysteriák a nagy Göfögországbsn a legrégibb időktől kezdve nagy ünnepélyek által tartattak m»g, azt tudjuk épugy a classicus művészetből, mint az irodalomból. Livius meséli, hogy ezen bacchusi ünnepélyek egy pap ée jós által származtattak Görögországból Hetruriiba és ínnói Paculla Annia nevü campaoíai papnő juttatta Rómábj. Cumü pedig Gmpaniához tartozott és itt valamint egész Görögországban j a bacchusi mysteríákat különösen "a legrégibb korban ünnepelték. A mester tehát ezen alko''áaában nem akárt máat kifejezni mint az akkoriban oly nagy tiszteletben tartott és dicsőített tán-ezot Az első képatánezot örökíti meg az élők kőzött, a másik a L^murek vagyis elhaltak között, kik az elysei mezőkbe még nem véie''tek fel, — és végre a harmadikon a Hadesben vagyis alvilágban táncsol már az árny. — Nagyon is eltérnék tulajdon-képeni tárgyamtól, ha e munkák jelentőségét és hord erejét bővebben ismertetném; ezek közül is ciak egyet veszek ki a máaodikat, mely ama jelenetet ábrásolja, midőn as elhalt az elysei mezőkbe történt felvétele e''őtttánczol. A kép csontvázakat tár elénk, melyen aa anatómiának is kijutott sikeres szerepe és ebből látható már. bogy as anatómia pontos megfigyelése a classicus művészek szemei előtt is lebegett. Nem puszta csontvátak ezek, mert jól tudták már a classicus korban is, bogy a puszta csont nem bír mozogni ba hiányzik azon emeltyű, amely nélkül e mozgás nem jöhet létre; ezen emeltyű as izom, mely a csontok tt mozgásba hozza. Hason» tilsuk össze ezt a c''assicus korbeli mun-ká;Pigall Jeau B-ip iate-nek 1765 — 76-ig a strassburgi Tamástemplomban készített Sachs en Mó** tábornagy műemlékén levővel, akkor észrevehetjük az óriási contrastot, mely a két mű között létezik. Pigall halottja is mozgásban van, d* a munka nem alapos, hiányzik belőle a logicai igazság, amennyiben as ö munkája csakis csontot mutat minden izom nélkül, mi által a morgás lehetetlenné tétetik. Természetesen, ha nyugodt, azaz nem mozgó állapotban alkotja munkáját a mester, akkor a >áz készítésénél tekinteten kivül is hagyhatja az izmot, mert a.kép mozgást nem ábrázol. Egy hasonlatot hoztam fel a classicus korból. Hogy a onb&n m^g könnyebben beigazolhassam, hogy minő nagy szerepe van a képzőművészetben a logicá-nak sőt, bogy ex egy nélkütözbetlen fő faktor: tárgyam illusz rálá«nál ujabb mesterek munkáinak felsorolására fogok szorítkozni, amelyek ismere''yebbek ; s tekinte''tel arra, miszerint ma már a lai-cus''ó! is megkövetelik, hogy ne csak mű-izléssel bírjon, hanem hogy az egyszerűbb felfogás szerint képes is legyen egy müvet megbírálni, bírálatát indokolni, — törekedni fogok előadásomat ugy alkotni, hogy a logicai ismertetésen kívül a lélektani hűség is érvfcnyre jusson. Tekintettel a történeti munkákra,itt két iránynyal állunk szemben. Az egyik a történeti munka maga, — a másít szintén történeti, de ezen kivül egy más, nagyobb czélja is vsnésez a t ragi k a hatása. Ha a munka a történeti szabályoknak meg bir telelni, azaz, hogy a jelennek meg van a múltja- és jövője, akkor a munka tisztán történeti mű. E részben a művéz-tbenhasonló szabály ok kai találkozunk mint az irodalomban. Havalaki drá-. mát akar írni, akkor munkája feleljen is meg a dráma minden feltételének, kü-lömban munkája bármely fajú szindsrab lehet, csak dráma nem. A művészetben persze e tekintetben a kompositióra, a jelenet harmonicus összeállítására kell fősúlyt fektetni, ami a mester ügyességétói függ, — nem ped''g a momentumra, asaz azon jelenetre, amelyet a kép mutat a történelemből. És e pontnál ismét az irodalomra kell hivatkoznom, ahol nem azt követelik az írótól, hogy azt írja meg, ami valósággal megtörtént, hanem igenis azt, hogy valószínűt írjon, nehogy az olvasóbtn felébredjen a kétely a mese valószínűsége iránt. A képírótól pedig azt keil követelni, bogy munkáját ugy alkossa meg, miszerint a néző képes legyen nemcsak az előtte levő jelenet esetléges okát kifürkészni, hanem a jelenetnek a következményét, tehát a később lefolyandó jelenetet is. Vájjon képes lesz-e a közönség a jelennek valódi múltját és jövőjét kitalálni, azt^Senki sem kérdezheti-, csupán az ut ne zárassák el a közönség előtt, alkosson ez a jelennek bármily roul''at és jövőt, de alko''ni képes legyen. A tőr''éneti igazsá; megítélését ille-tóleg, legjobb alkalmat nyújtanak a Krisztus-kepek, melyeket leginkább a pápai azolgálatban volt olasz mesterek, később pedig a németalföldi festők culti-váltak. A képeken a főalak megváltó, a 8 azokon az obligát alakok, mint Mária, Magdolna, Mária, sohasem hiányosna ; ha azonban Európa külűnféle csarnokában HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. JULIUS -én Az útvonaltól eltérésnek csak az esetben ved helye, ha & kocsi ki-béreltetett. 7. §. Az állomás helyéről 4 utas beszállása után a társas kocsi megindítandó. y A megind''tott társaskocsi útköz ben csak aksor állhat meg, ha valaki ki- vagy beszállásra jelentkezik. 9. §. Társaskocsin kocsis csakis legalább 16 éves, egészséges, ép tes''ü férfiegyén lehet. 10. §. A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerszám rendes külalaku, jó karban tartott és tiszta legyen. , Rosz lovakat használni tilos. 11. §. A társaskocsiban ragályos beteget szállítani tilos. Ép ugy nem szabad tisztességtelenül öltözött, vagy részeg egyéneket felvenni. 12. §. Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen rend rhatósági-lag láttamozott árszabálynak kell kifüggesztve lenni. A társaskocsi tulajdonos által szedhető dijak követke7Őleg állapittatnak meg. (Dijak az utak szerint.) 1. Társas kocsiban személyenkínt a vasúti indóházig vagy onnét visz-sza 20 kr. A társaskocsi belsejében el nem helyezhető ládáért vagy csomagért külön fizetendő 5 kr. 2. Sánczba 20 kr. 3 Lazsnakba 20 kr. 13. §. Az a kocsitulajdonos, ki a 2. §. ellen vét, vagy ki a nem számára kijelölt helyen állomásoz (3. §.) vagy a ki az 5, 6., 7'', 8., 9-, 10. es 12 §§. intézkedését megszegi, a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek a város szegény alapjának gyarapítására fordítandók, 14. Az a kocsis és kocsitulajdonosa ki a 11. §. l. pontjának intézkedése ellen vét, az 1879. XL, t. cz. 100. §-a értelmében a rendőrhatóság által tizenött napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek az 1878. V. t. cz. 27.. §-ban meghatározott czélokra fordi tandók. v • 15. §. Az a kocsitulajdonos, a ki a megállapított árszabálytól elté-róleg magasabb dijakat szed 12. §.), az 1884. XVII. t. cz. 156. §. b) pontja értelmében a rendőrhatóság által ötven forintig terjedhető pénz büntetéssel büntetendő. elhelyezeti Krisi.ua képeket tanulmányoz tuk, akkor látjuk, hogy a mesterek a • compoaítió éj felfogás tekintetében kél irányt követtek. As egyik réase ugy sikolts meg a képét, hogy rajta a fslfessi-t^.Tan ábrázolva, mások pedig úgy, amint a kitten vedelt megváltót leveazik a kermitről. — És rendeaen as ulóbbi képek azerzői követik el a legégbekiál-tóbb hibákat. — Helyezzük csak magunkat a laicuaok álláspontjára, a feledjük el egy rövid időre azt ia, hogy ki volt Kriatlua, rögtön be lehet igaaoloi a tévea felfogaa. Egy egyaserü kivégzéssel állunk szemben, melynek tanúja egy szá-sarka menő, óriási néptömeg, néhány siránkozó, kétségbeesett nő; a kereaxtfáu aaeoved a áldozat. A jelenből a multat levonni nagyon könnyű; bárki legyen ia as áldoist, képtelhetjük, hogy ó nem elveiért szenved marlyrhalált, mert tanait hirdette, — vagy pedig kora bűnösnek tartotta és esért kimondotta felelte a halálos ¡téletet. Tehát multat és erre nésve okol találtunk, habár nem is lehetünk ss iránt tiaatábsn, vájjon azok igaz-e? De tudtunk okot találni, mely ok, ha as illető nagy horderejű éa gyökeres elvek áldó-tata, történeti multat is idétbel elő, s igy következőképen a jelen momentum is történeti lesz. Tisztában levén a múlttal éa jelennel, ku''ássuk a történni jövőt. Először ia ast kérdeztük, mi történik a jelenek hőiével ? Meg fog halni 1 Más vájassunk egy haldokló, megkínzott emberre nézve nem lehet. Ha as as ember meghal», a felfeszitett kiszenvedett: a ke resti lábánál siránkozó nők később csak megoyagossnsk Isten akaraéban, mint eser más anya és testvér, — leveaziő msjd a hideg hallát, el ís fogják temetni Ezen p énzbüntetésekből befolyó összegek iparoktatási czélokra fordítandók. 16. §. Azok, a kis társaskocsikat az 1884. október 1-je előtt szerzett jogositvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait s/.intén megtartani kötelesek. A bérkocsi-iparról. 1. §. A bérkocsi ^iparra nem nyerhet engedélyt a?, a ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes. Az engedély megbatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után 10 forint fizetendő engedély díj fejében a város pénztárába. 2. §. Minden bérkocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvashatolag, feltűnő helyen látandó el. 3. §. A bérkoc inak csakis rend-órhatóságilag kijelölt állomásán szabad állomásozni. Azon rendre nézve, melyben az ugyanazon állomáson levő kocsik egymás után sorakoznak, az állomás-térre érkeznek elsőbbsége határoz. Az állomástérról eltávozott bérkocsi helyére az utána következő áll, a visszaérkező pedig az utoisó helyet foglalja el. A sorakozás ezen rendjének megzavarása tilos. A vendég vagy megrendelő sorb n állló bérkocsik bármelyikét ; választhatja. (Folyt. k5v.) A „nagy-kanizsai halastyán egylet'' alapszabályai. 9. §. „Válaaztmány.'' Az egylet tisttviseliiiből és a közgyűlés által 3 évre válaiztoitt 12 (rendes, pártoló, tiszteletbeli, alapitó és disz) tagból ¿11. 10. §. ¿Hatásköre." a) As egyletet képviseli a nevében szerződéseket köt melyeknek érvenyességéhes az elnök, jegyző ét egy választott tagaláiriaa szükséges . b) tagok felvé''ele a kizárása. o) az egylet vagyonát keze''.i, az évi költségvetést elkészíti, azt a közgyülé« elé terjeszti, a költségvetésben megllla-pitolt rendet é* rendkívüli kiadást utalványozza. d) gondoskodik az egylet helységéről e) békében és háborúban a közrend érdekében teljesítendő különös szolgála tok kánt intézkedik. f) ezenkívül mindazon ügyekre kiterjed, melyek a közgyűlésnek fenntartva nincsenek. 11.§.. Válasz mányi ülés." Legalább egyszer, minden hó első felében tartandó. — 6 szavazattal biró tag kívánatára az elnök tar ozik rendkívüli ülést öassehivni. s a kíváncsi néptömeg ismét el fog vonulni; — más jövőt a jelen esetben képzelni lehetetlen. No, de es nem történeti jövó, minthogy minden meghalt embernek a jövője eltemetés, csupán es a rendeltetés vár reáj«; a történeti jilen nem indokolja a lór tén e ti jövőt és ez as oka. hogy a festészek ilyeo munkái nagyszerű colorit-müvek lehetnek ugyan denem történeti munkák. A szerző drámát akart irn», hogy igy fejezzem ki magamat, ¿a egyszerű színmüvet irt csupán A korábbi mesterek ugyanéin eszméi sokkai aze rencsésebben oldoták meg. Rubena, a brabanti festőiskola nagymestere pliKHal, azon pillanatot tárja elénk, amidőn Kríaz-luat leemelik a keresztfáról, tehát más kom positiót választott Multat as előbb említett alapon könnyen képzelhet a közönség, a jelon p dig előtte ¿11; csakhogy Rubena képén, mely az antwerpeni museumban van, óriási néptömeg gyűlt össze skkor, midőn Krisztust leemelték akeresstrői, kik valóssinü tisztelői voltak a kissenve-dettnek. I-t már nem ast mondhatják, hogy elfogjak temetni a te emet, hanem a jelenetből kivehetjük, hogy egy olyan ember szenvedett martyr-halált, akinek nagy é« messzeható elvei voltak, akinek elveit kortársai valláaukká, dogmáikká tették és ha as embsr nem is él már, élni fog atérl elve, ő maga pedig elveiben, — tehát haihatatlann¿ tette magát. —'' Itt kérem, tökéletesen indoljolva vsn s jelennek a malija épugy mint annak jövője. Hato Ióan jeles történsti mű Ssé-k e I y Bertalannak a pesti nemzeti ma-zeumban levő Dobosy czimümunkája, melyen Dobosy as űldöső törökök slött Érvényes határozat hozatalra & szavazattal bíró tagok Yj-ának jelenléte kívántatik. A választmányi üléseken szavazati oggal ss elnök, jegyző, pénztárnok, gvám, főparancsnok és a választott tagok bírnak; a többi tisztviselők tanácskozói és előadói jogot gyakorolnak. Határozathozatal szótöbbségei tör ténik. A választmányi ülések jegyzőkönyveit: az elnök, jegyző éi az elnök áttal kijelelendő egy választott tag hitelesíti. 12. § „Tisztvis-lők.« Elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, ellenőr, ügyészek, orros, gyám, főparancsnok, aiparancsnok éa segédtiszt. Tisztviselőknek székhelyen lakók nak és az orvos ós ügyészek kivételével rendes tagoknak kell lenni, kik a közgyűlés által 3 évre választatnak. A jegyző és orvosok válasz''.ása élet-fogytig érvényes. — A tisztviselők teendőiket ingyen telj-sttik. — A jegyző éa orvosoka közgyűlés határozatához képest némi tiszteJetdijbin réuesülh jtnek. Tisztviselők és p-díg: az elnökök és főparancsnok a közgyűlésen, a többi tiszt-viaolók a választmányi ülésben tisztükről lemoudhatnak. — Lemondott vagy kizárt tisztviselő teendőinek teljesítését a legközelebbi közgyűlésig a választmány a rendes tsgok valamelyikére bízza. —Tarozik a választmány a helyettesítést a legközelebbi közgyűlésnek bejelenten'', mely köt/yülés a hivatal betöltéséről végleg intézkedik. Elnökök és főparancsnok lemondása esetén ugyanazon közgyűlés intézkedik a tiszt betöltéséről. Lemondott tisztviselő tartozik tisztét ellátni mindaddig, míg helyettesítve nem leend. 13. §. .Etoök." Képviseli as egyletet hatóságok és harmadik személyek irá nyában. Összehívja és vezei a köz- és választmányi üléseket — felügyel a tanácskozási rendre. — As egylet czéljaira annak pénztárából 20 frtig utalványoz, mit tartozik a választmánynak a legközelebbi ülés»n bejelenteni, köteles az egylet pénztári ¿llapotát az ellenőr és a választmány egy választott tagja jelenlétében éven-kinilegalább uégyszermegvizsgálni a arról a választmányaak jelentést team". — Átveszi az egylethez érkező beadváoyoka'', g <ndc.skodik azok gyora elintézéséről. — Az egyletet érdeklő gyora levelezéaokoi okiratokat aláírja, az utóbiakat az egyle pecsétjével ellátja. — As egyleti pecaé et őrzi, $ csak azon okiratok bírnak az egyletre nézve kötelező érvénynyel, melyek az elnök és jegyző aláírásával, továbbá az egylet pecsé jével vannak ellátva. 14 § . A''elnök." Az flnököt akadályozta asa esetében az alelnök helyet tesití, ki es esetben az elnök hatáskörével bir. 15. § „Jegyző." Vezeti a köz ét választmányi ülések jegyzőkönyveit, elkészíti az egylet mindeonemü levelezéseit és kiadványait, őrzi az egylet irományait. 16 § .Pénztárnok.'' Kezeli az egylet vagyonát, kifiizeti az e nök és jegyző által aláirt utalványokat, beszedi a dijakat és naponkint pénztári naplót .vezet. — A választmány ele minden ülésben egy rövid pénstári kimutatást frjesst Kittiu- 35 öli meg nejét. A mult oka a háborúban rejlik, a jelen elő tünk van és ha nem is tudnók a történelemből, hogy Dobosy hős-halált halt, könnyen lehetne a-ra következtetni, hogy as s nemes férfiú, aki nejét nem engedte át martalékul az őt űldöső tőröknek, maga ia drágán fogja eladni életét a válság pillanatában, és tudni fog férfi sssq győzni vagy neme sen meghalni. Munkácsy Krisztus képéé, azon-b .n, eltekintve a történeti momentumtól egy, az értéltet nagyon sértő hiba létezik. A kép ugy ábrázolja Krísztast, hogy ez még nem hilt m ?g, hanem haldoklik s igy nagyon természetes, hogy a lelki és testi fájdalmakat tökéletesen érzi még. Anyja, Mária, pedig sirva térdel a kereast lábánál, rábdrul fiinak átszegezett lábaira és ezáltal különben is óríáai testi fajdalmait ,még inkább fokozza. A< óriási fájdalmakat ¿halában persze csak képzelni'' Uhet; de egy ember mégia csak létetik, aki ké pea ezen fájdalmakat lelkileg átérezni és es az anya, a ki fiát ssenvedni látja. Már pedig én alig képzelhetek egy olyan anyát, a ki gyermekét szenvedni látva, képes lenne ennek fájdalmait még iakább nagyobbítani Jóllehet, hogy Krisztus halálának körülményeit «sem szóbeli -sem pedig írásbeli trsdiúók? alapján nem ismerjük s s körülmény visszaad áss aa alkotó mestertől függ, — sót fe''téve ast is, hogy bistos adatok alapj Ín tud nók, miszerint Mária, ássenvedö anya, óriási fájdalmában nem tadva ast, hogy fia fájdalmait növeli, s eszméleten kívüli allapotban ráborul a keresz tűiazegezett lábakra s igy tudtán kiv&l fokozta gyermeke fájdalmát: nena volna szabad a tatást veset a tagdij hátralékosakról, különös megjelölésével azoknak, kik /, évi tag iíjjal vannak hátralékban. — A pénztárnok köteles as elnök és elleoőr felhívására, valamint a választmány határozata folytán a könyvekből kitűnő péns ''ári állományt bármikor kimatatni. — A pénztárban cssk annyi péns tartandó vis-sst, a mennyi a folyó kiadások fedesésésé-e szükséges, miért is, ha a befolyt össseg 50 frtot meghalad, azt tartozik a pénztárnok valamely helybeli pénzintézetbe gyü-mölcsőzőleg elhelyezni. — A feltételeket, melyek mellett as ekép eihe''yeaendő pénz-ismét kivehető, — a választmány határozza meg. Minden év végével tartozik a p^ot''árnok számadásait elkészíteni oly ; időben, hogy azok a azámvíasgálók által ■ felülbírálhatök és as évi rendes közgyűlés elé beterjess''hetők legyenek. 17. § .Ellenőr.'' Fölügyel a tag-és egyéb dijak pontoa befolyására, ellen jegy sí a pénstári utalványokat és azáma> dasokat. — Jegysécet veset az egylet összes tagjairól, a székhelyen és vidéken lakók külön leeod • kitüo etésével. — A pénz''áraokot írásbeli teeadőiben segíti. 18. §. „Ügyésze''." As egyletnek jogi tanácsadói véleményük miuden jogi kérdésben kikérendő. 19. § .Ovosok." A azegényaorsu rendea tagokat ingyen gyógykezelik. 20 § „Gyám* Nyilván tartja as elhalt rend a tagok hátrahagyott családtagjait.— Felügye'', bony a rendes tagok be-tegségükben pon oa gyógykezelésben ré-ssesü jennk.— Mindezek segélyezése iránt a választmány eli javaslatot terjeszt. — Gondoskodik hogy az egylet által nyújtandó segély a kívánt ozéira kellő időben rendel tetőséhez jusson. — Jegyzéket vezet a segélyzettekről éa a segélyezés mennyiségéről. 21 § „Főparancsnok." KivonaUaok és szolgálatot teljesítése körül a választmány határozatához képest egyedül in-téskedik; — eseu alkalmakkor as egylet minden egyes tagjától engedelmességet követelhet. 22. §■ „Főparancsnoké s-géd iatt." A főparancsnokot kivunuléaok és szolga latok körül lámogatji, o czélbó- az utasi-t¿sokat tőle veszi. 23. §. .Alparaosnok." Kivonulás éa asolgálstok alkalmával a szakaszokat vezényli. — Es alkalmakkor a főparancsnoknak vaonak alárendelve. 24. § .Számvizsgálók." A rendes közgyűlés as évi ssámsd^sok megvizsgálására 1 évre 3 számvizsgálót valaast, kik müxödésük eredményéről a rendes közgyűlés elé részletes jelen''ést terjesztenek. 25. §. „Eskü". A válastmiuy a választás man azonnal — és pedig az elnök •i közgyűlésnek, — többi tagja at elnök kesébe ünnepélyei eskü- tesz, mi jegysó-kőnyvb-t foglaltatik. — As etküminta a követkeső: . Éa N. N ünnepélyesen fogadom, hogy az egylet bizalma által rám ruházott elnöki, alelnöki atb válaaztmá-oyi tisztséggel járó teendők -t az alap szabályok érte''mében becsületesen és ielkiismret-sen teljesiteodem; — as egylet érdekeit tehetségemhez képest előmos- ditandom. Isten engem agy segéljen !a 1 (Folyt kör.) mesternek a képet igy alkotni, mert ha ő a ''ragicus pillanatban a közönség részvétére számi, akkor oe feledje, hogy s ellensúlyozza a M-iria jelenete. Mert o»k as első pillanatban képes as ember Krisztus felett szánakosni. a másik pillanatban már a fájdalmat fokozó Máriát sss-retné eltávolítani a képről. — Másrészről nem sssb«d as anyát miat kínzót od-állitani, ajt ás anyát, aki legjobban sss-retné gyermeke fájdalmát enyhíteni ha tuiaá. Természetes, az anyai érzelmekkel nem szabid játékot űzni; mert melyik érselem lenne ssentebb és igssabb, mint az ai^é? Ennek beigazol ¿sir nem kell képeket felaorolnom, hauem egyszerűen áttérhet a közönséges életreek. Tegyük tel, hogy egy osaládban kétes aymp omák kötött halt el gyermek ós az orvo''rendőri b >nc<oláat elrendelik. A családban a bonczoiás ellea senki som fog olyan szenvedélyesen tilslkoani, mint maga as anya, 3 sem teasi, nrntha nem akarná, hogy gyermeke boacoltasaék hanem aslrt opponál; mirt abban a hittan él, hogy holt ¿yermekéoek minden késvágás isssonya fájdalmakat fog okosai és as anyai ssiv nem tűrheti meg. hogy a sokat sseavédett gyermek még ha* lála úián is szenvedjen* As anyában akkor már nem a hit szava ssól, hanem a faatásia, a képzelet, a melyet a felkorbácsolt kedélyállapot, talosigásett szenvedély ssűl meg; mert a kétségbeesett anyánál e piHanatdan meggyősódésről ssó sem lehet; as állapot odajattatja a fan lát iát, ahol a hit már véget ért. Ezért indoktalan Munkácsy képén a Mária jelenete, ki egyrészről m''nt anya, más részről miat a fájdalom fokosója psl ott. Levél a szomszédból — Az aratásról. — Nemes Vid, 1886. julius hó 23. án. T. szerkesztő Ur! ígéretemet beváltva tudósítom t. azerkezstő urat as idei ara''.ásról. A menyiben as általános hangulat és saját ta-passtalatomból követkestethetem az idei aratás nem asámitható ason víg napok kösé, mit caak a köteli mul.ban ia képesett a gabona takarítása; de nem számítható még os>k a közép termésű évekhez sem; így a gazdálkodó közönség ismét keserű csalódáson ment keresz''ül, mi a fóldmiveléssel foglalkozó« remmyét és a földbirtok értékét fogjacsö-ckeuteni — ha tovább is tart. As idei ar-tt¿s mondhatom f-lette szűk, nemessk hogy kevés tsrmett és a föld melyen ss előső éveken 30—35. kereszt ¿rpa termett — m* alig van 15 — 20. keresst és ez is nagyon silány; az ősziek sem jobbak — a buza rozsdát kapott, » s r>n pedig igen vékonyszemü. No de nem ia csoda, hogy as idei termésünk ily rosszul sikerült; — az időjárás is f>lótte mostohán bánt velünk; a tél rendkivül hosszú és hideg volt, márctius eiejéu még bó födte a szántóföldeket — at őszi vetések a hó miatt nem fejlődbe-tek, nem tudtak elbokrosodní — a tavasziak sé són kerül''ek » földbe. April s bó hideg, mig május rendkívül meleg volt — egész kánikulai napok jár ak — m ndent el-pörzsőlve, mi az üde májasi időt várta, junius ismét hideg — sőt as aratás eleje is igen hives volt. Fróbacséplések egyes helyeken már eszközöltettek és a legjobb minőségű busának egy kerosstje nm ád többet mmt fél mérőt — a rozs és árpa még silányabban fűset. Bizony nagy csapáa ez a földmive-seinkre, olcsó ár, ross termés és nagy sdó e mellett még más terhes kiadások is ne-hesednek vállsira — s csoda-e ha ily vi-ssooyok mellett sok ősi birtok b adja s kulcsot éa dobra kerül. Most még egyedüli reményűnk s kapás növény kukoricza és krumpli, ha valami kötbe nem jön ezekből jó ssüretüuk lehet. Szőlő nagyon kevés mutatkozik — a fagyos szentek 1«-pörzsöiték — gyümölcsünk aemmi sem lesz — de j<«bb is — ily choleréa időbeu nem volna jó azzal élni. Idő járáaunk most felette kedvező, torrá uapok közbe közbe jó üde esővel; egéasség-űgyüok meglehetős jó Ubon áll — a hideglelési saison még nem kezdődött meg — a cbolera tollon as óvó iutés-kedés már megiétetJt a merjük remény-leni, hogy es a fekete dSmon elkerüli hazánkat — s megkíméli népünket — pidig sok napi lap már hetek előtt kürtölte : „Hannibal ante portás" .A döghalál kapunk előtt van" stb. Pedig as amúgy is elkeseredett kedélyeket kár iiyeaekkel rémítgetni — inkább hoznának a lap jk érdekes leírásokat a cholera előjeleiről — s hogy mib-z ''ártsa magát a közönség — h esetleg meglátogat valakit e nem stiveen látott vendég. A vi-zontlátásíg vagyok t. szerkesztő ur. híve és tisztelőj« Lob Simon Ezen ténynek b ig-zolására niocs asükség asm műtörténet! képzettségre sem pedig léiektaoi tanulmányra, — állításomat legjobb-in fogja m egerősi :eni minden egyszerű, igaz asivü aoja, a kinek vsn, v.gy volt már szenvedő gyermeke. De törtéaetileg is beigazolom. Miohel Aogello egy alkalommal F^óreoc-b n a barátok klastrom inak halottas kamrájában anatómiai tanulmányozással; egy szerecsen fiu hu''Ujintk boo-ctolásával volt elfoglalva, ki kőtéHáncxJ'' lévéo, a kőtélről leesett és rőgtőo meghalt. — A fia sserenosétlea anyja, és eg/ otigánynö tiltakozott a boncsj^ ellea: .Soha sem engedem meg, — monda — hogy Toniao-mat szétvagdald. Hiss ő nem állat, hanem ember, ¿a ép oly jó keresztény mint bárki más l" -— A m kot a mester még sem hlgtot». a könyórgS anya szavaira, as asszony kétségbsesés-ben azon ht oen, hogy gyermekét mentheti, oda kiálltott a festőnek: ,N» bántsd Toainomat, mert be tudo¿m biso-nyitani, hogy ő Sáodor hercseg fttt** '' vérei* — Igen sok adat szól a melle''.;,, hogy a sserecsen fiu« Medici Sindor ló-hercseg flórencú uralkodó félttsstrére, s as anya e ténynyel akarta materre ¡j''••,-teni\bogy talán mégis sikerűi gyermekét visszakapni. A mter asonbaa akkor f-stette í Rómában a sixtioai káp^lnábn .As Utolsó Ítélet" czimü nagysterü freskóját s a szép testalka''U hulla, anatómiai Unalmányozásánál éppen kspóra jöt«, — a gyermeket uem adta ki. — (Folyt köv.) huszonötödik, évfolyam 1886 Julíoa31 -én V arasd-Toplicza, jttl. 28, A múlt hét utolján a fürdő vendé-fék u!j bámulatos mérvbea megszaporodtak. bogy as éber fürdői intézőknek a úoccterembez tartozó mellék szobákat kellett lakosztály iyá berendezni, a szől-lókből as ágyakat, ágynemüeket leho-14toi. Egyrészt b bal multa másrészt p^dig ■ köselgő hó vége következtében •okao a fürdőt elhagyták, most a szobák üresednek, van most hely elég. A vasárnapi Anna bál elegánsan és vígan folyt le, nem annyira a táncz-krdreiók sokasága, mint a válogatott Írogatok tevék azt széppé, a franczia nedvest 24 pír táuczolu, a vigalom reggelig tartott, a csárdás a tánezrendben toem volt felvéve. Zenekarunk van, erősen hangoztatja TOOÓ és fuvó hangszereit, zenét halhatunk délelőtt 11 — 12 óra közt a parkban, este 6—8 óra közt a sétányon. A zenészek magvarok és csehek, keresstények és zsidók e< mégis öngaogzóan játszanak; bir igy lenne ez az éleiben ia, hogy vallások és nemzetiségek benső barátsággal nyújtanák egymásnak jobbjukat testvéri szeretettel; öszhangzattal karolnák tel egymást; megszűnne a gyűlölség, a nemzeti ellenszenv, a hosszan tartó ingerkedés, s mi czélhöz soha aem fog, vezethetni, a hol egy dalou«kában, zenében és táncs-bso — még átkozódásokat lelünk, sériése-zet, kihívásokat gondolunk. — Bizony a 19-ik aaázad végén igen szomorú viszonyok ezek. Muszka és Slav alig ha lesz barátunk, feancsia és német alig fog egymással baráti kézszoritásboz jöhetni^ de a torok sem fogja görög szomszédját ölelgetni, és ugy Európa mindegyik nemzetének van kisebb vagy nagyobb ellensége a rúi mindenre csak összhangra nem vese. de mit is mélyedek a politikába, nem olvasom a Neue freie Presset, hanem top-licsai vendég vagyok, félre.-tehát vele, térjünk át a materiális kérdésre, ugyanis hol. mit főznek ? E fürdő helynek van több vendéglője, étk-zdéj«», de csak,kettó érdemes a felem!ité-re, ugyan ¡»/ as első és a második számú vendéglő; mind kettőjüknek fü-dói nehézségekkel kell küxdeniök. A~vendéglők fentartása nagy költséggel jár, mart a mint minden fürdő helyen ugy itt is, bizony nagy szolgaasemélysetét kell tartaniok és csak egy óra végett, mert hogy ha a toronyóra delet üt. meglessnek rohanva a vendéglők; mindenki első akar lenni, attól tart, bogy néki. mint már sokazor meg is történt, nem kerül. Erre az egy órára, ha még akkora személyzet is mind kevés, egy óra után már mindenüt a csend áll be. Továbbá ki vannak a Veudéglőaök téve a folytonos boszaotáaok-nak. Messze távolról is jönnek ide; az egyik beteg, a másik egészséges, horvát magyar, olasz stb. minden faluban más rend, minden házban más szokás as egyik hus-r másik növényevő, mindenki ugy kiván é kezni mint otthon, ezeknek mind megfelelhetni egy vendéglősnek nem kis feladat. Az első számú vendéglőben a konyha jtbban finnyás, a vendégek szine java itt étkezik, a vendéglős megtesz minden lehetőt, de mindenkit kielégíteni, mint már emlitém képtelen A második számú vendéglőt a gazdálkedóbbak keresik fel. A konyha magyaros, csak az étkezési nagy terem nagyon meleg, as ételek meglehetős olcsók és as árnak megfelelnek — Varasd-Toplicsánál foly a kis Betnya fo-Ijó. Nagyon sajátaágoa, hogy e kis vízben a mull napokban egy paraszt-bálóval egy 36 kilós harcsát fogott ki és eladásra elevenen bos:a be. Időjárásunk most folyton váitosó tnajd óriási bőség R. szerint 357» tok, majd megbü''ül a levegő és a hévmérő 14 fokra esik le. E kies fürdő diszité-•én fáradosik az e pályára született, ritka buzgalmu kertész, ki szivén hordja azt, hogy ő a virágok ezreivel, kerti díszítésével a többi fürdők fólött/ál-hasson —v ha valaki ugy ez az ember a dicséretet megérdemli, mert fáradozásának gyümölcsét öröm látni. A vendégek kedveccz kirándulási kelye a Tonimér, a melyet újra helyreállítottak 69 festettek, igen szép hely, a kilátás gyönyörű és meglepő. A Csirá-M»\ Kis Kut, Pistyánovecz és a Via-Més barlanggal vadregéoyes hely. Ar áldozat hozataláért dic-ératet érdemel Nagy, és főtisztelendő Dr. Ma-«onczi kananok és fürdőigazgató úr.Ta-gsdhatlan, hogy alatta a fürdő sokat csinőabult. A fiatal fürdő orvos meglőhető« tevékenységet fejt ki, e fürdő helyen van gyógyszertár, posta és tá-»da állomás, fodrász terem és barát-•igos szolgaszemélyzet. legjobb asztali- és üdítő itai, kitűnőd hatásúnak bizonyult köhögés és gégebajoknál, gyomor- és hó-lyaghurntnál. 2711 15—29 Mattoni Henrik KarlM és Bpest ZALAI KÖZLÖNY. i A közönség köréből ) Ázsiai allaprí Ha a vaatag brutalitK^ N^^tlen-•ég iránti érzéketlenséget aKByök ecsetelni, akkor megsuhogtatjuk a: orosz kan csukát, a a h-lyzetet ázaiaí állapotnak drclaráljuk, ezzel mint egy jelezzük, hogy nálunk Magyarországon átalában rend és szabadság uralkodik. Hátra marad ássál<vádo!uok mi idegen nemzeteket, holott saját házunk élőit is v.n elég seperni való, a ha ez igy tart tovább, a kancsukával önmagunkat verjük meg és Ázsia népei habotára fakadnak a mi ál tálunk oly garral hir-ieieit''szabadság felett, elítélnek bennünket, kik as alább ecsetelt viszonyok közt is boldog szabadságról beszélünk. Szabadság és kaucauka 1 Ez fogalomzavar. De hát olvassuk mi történt Ma-gyarorezágbtn, Zalamegyének muraközi részében, a perlaki járásban 1886. évi julius hó 1 én ? Tharnói Ko»tyál Ferejcz az ujdon sült szbiró temetkezési hely felállítása cséljából helyszíni szemlét tar-ott; mert "gy községi elöljáró mvgmerte jegyezni, hogy a kiszemelt hely temetőnek nem alkalmas, miután p ir kapavágás után vix buggyanik fel, de az elhaltak iránti ke-, gyeiét sein engedi m«g a tarvba vett helyen a temető felállítását, miután a községben elhullott lábos jószágokat épen azon a helyen szokták elásni ős-időktől fogva ? —Ezt a nemes szolgabíró est ante pode megtorolható ellenállásnak vette, a képzelt iú* gladii alapján brevi manu neki rontott aZ egész jő indulatú atyafinak azt majd szóval, majd pedig kés raá vetéssel kerdte bántalmazni, a miután ruházatát Összeszabdalta, ugy össze vissza verte és verte míg csak a vér e! nem borította, bogy a nyomorult polgártárson az orvos még a 15-ikn pon is konstatálta á sértést, s egy napi kereset és munka* képtelenségei jelzett. Kivána''os voln», hogy as ily eljárás törvényes megtorlást nyerjen, s valóban kíváncsian nézünk is a vizsgálat elé, mert szerencsétlen polgártársunk a megtorlás iránt illetékes heiyen már megtette bécsUletsértéj s hivatalos hatalommal való vissza élés és könnyű, esetleg »úlyos testuértés vétsége, illetőleg bünte tének halmaza iránt a vád feljelentést. Szívesen győződnénk meg a feljelentés alaptalanságáról, de alapos reményünk van as ellenkező eredményhez, mely esetben nem marad más óhajunk batra, mint népnevelés, jöjjön el a te országod. A perlaki kir. járás-, mint vizsgáló-bíróságnak pedig ezen kényes ügyet azive» figyelmébe ajánljuk, mert amiként meg nem tűrhetjük azt, bogy egy tisztviselő jó hírneve, s as általa képviselt közhivatal tekintélye urbWei orbi pelen-gérre állíttassák, ép ugy uiegvárjuk a köztisztviselőtől is, hogy első sorban ő tisztelje az általa végrehajtandó törvényt, nem tevén est, romba dől az áliadalmi rend, s ha mi polgárok és a sajtó est tétlenül néztük, ugy öngyilkos késze, törünk önmagunkra, önmagunk ássuk alá egyéni szabadságunk és erre álapitoit jólétünk fundamentumát. Többen Kirak. — A „(ladastyán egylet* Kősgyü-léae f. é. augusztus hó elsejéa d. u. 3 órakor leend a városház nagy termében, mit u aszal adunk az érdeklődők tudtára, hogy mentüi Számosabban szíveskedjenek megjelenni. — Gyűlés után eatea„Koi!onau vendéglőben társas vacsora lesz rendezve, mely, hogy igen élénk és kedélyes leend igazolja a nagy számú aláirók névsora A rendezőség ez uton is tiaztelettel hívja mg «gy » mr eéd''gi tagokat, valamint a nemes irányú egylet pártolóit és elvbarátait is. — f Helnselmano József nyugalmazott alezeredes f. hó 23 - án elhunyt. — A közkedveltségben állolt derék katona, miként hivatalosan konstatálva lett, — városunkban első áldozata volta kolera-nostrasnak. Legyen álma csendes és nyugodt. — Leharapta az orrát Jegyzőválasztás volt Baracskán, a midőn Mura Ambrus helyettes jegyző közfelkiáltással, egyhangúlag jegyzővé válasstatott. A vá-lasstás után a választók két felé osslottak áldomást inni. A nagy korcsmában d* u. 5 óra tájbn Kruczler Karoly asztalosmester és Csóka Ftírencz közt szóváltás kerekedet); Kruczler Csókát orrba ütötttel Csóka pedig Krucslert átölelte s az orrát fogai közéssoritotta, mire Krucsler a tájdalomtól fejé'' felrántván, orra Csóka szájában marsdt. A szolgálatot teljesítő Virág Gtyörgy csendArvesetó Csóka Ferenczt azon na.'' letartóztatta; Kruczler haza ment, s midőn a tükörbe nézett, megijedt saját képétől és öngyilkossági szándákból kést •) £ rovat alatt kSxlBttekért nem vállal fslelSsséget a ixerk. ragadó .t kezébe és azt hétszer a mellébe, szurkálta, de sebei nem vestélyeaek. Kruczlert azonnal a bajai kórházba szállították. Csóka Ferencet pedig e hó 16-án a kir. járásbirósághox kisérték. Csóka ismert verekedő, a ki már egyszer egy ser-téskereskedő fülét is leharapta. — Fehér holló. Augusztus bó 5 én less 35 az az harmincsót év, mióta Hegyi Zsuzsi bü-ágesen »zolgálja Scbiffer családot. Ha meggondoljuk, bogy modern cselédeink legtöbbje még 35 napig semmi-rád Vagyis tartatik egy es ugyanazon helyen, joggal tekinthetjük Hegyi Zzazsit unikumnak a maga nemében. Hűséges szolgálatáért meg is kapt megérdemlett kitüntetését, mert a Schiffer család már rég nem tekinti cselédnek, hanem tiszteli mint tagját; nagyobb kitüntetést elérni Hegyi Zxuxsi soha nem is vágyott, de nem is kívánhat. — iVemes tett. Emódi Sándor a cseglédi ref. egyház egyik legjelesebb tanítója régóta szenveg súlyos betegségben, melynek alapos gyógyítása végett orvosának tanácsára kénytelen volt Karls-badot felkeresni. — Anyagi viszonyai azonban, rás?intaz ő, részint nejének szintén hosszas, töíb évig tartott betegsége miatt arra kényszeritették, hogy a fürdő költségeire az egyháztól 100 frt. fizetés r~stőlegot kérjan. Az előlegezés az egyhiz-'' tanács gyűlésén bejelentetvén, ez Farkas Sándor inditvánvára azon nemes batá« rozatot hozta, hogy a kiadott összeget nem előlegnek, hanem ajándéknak tekinti s annak visszafizetéséi nem kívánja. A beteg tani''ó kollegái pedig epynek kivé telével — abban egyeztek meg, hogy a temetéaek után befolyó dijakból távollevő kartársuk osztályrészét, ennek családja részére kifogják adni. — E teltek; nem szorulnak dicséretre —A zalamegyei általános tani ó-testület folyó évi nagy gyűlését a tantestületi közp. válasstmáoy f- hó 22-¡ki ülésnek határozota szerint Zala-Egerszegen augusztus 24 — és 25 — én tartand-ja mog. a meghívó és tárgysorozat legközelebb szétküldetik. Z.-Mihályfán 86 22/7 Tóth Lajos tantest főjegyző. — Furfangos boazu. Parisban mindenki emlékszik még a szép Miot Angéla esetére; ez volt as az érdekes kisasz-szony, aki a kedvesét sserelemfétésból le« öntötte vitriollal a azután olyan ügyesen védte magát, hogy as esküdtssék fölmentette. Ez a kisasszony furfangos boizu áldozata lett a napokban. Mározius havában ugyanis megismerkedett valami Fo-rat nevű mérnökkel s as ismeretségből eljegyzés, majd házasság lett. Illetőlpg az esküvő napját szépen kitüsták, a''náázven-dégek összegyűltek s a menyasszony hófehér ruhában, szebben, mint valahá, boldogan várt vőlegényére. A vőlegény azonban nem mutatkozott, hanem két órai kínos várakozás után egyszer csak beállit egy hordár, s a levélből, amit hozott, a szép menyasszony ezt olvasta :..Az esküdteknek tetszett önt fölmenteni egy igen csúnya bűnért. Elhatároztam, hogy kikó rigálom a hibájukat és szerencsétlenné tett unokatestvéremért ilyen módon állok bossut. Őoha sem szerettem önt és soba sem votl eszembsn nőül venni.a A szép Miot kisausony persze összerogyott erre, a násznép pedig lassacskán elsompolygott. — Szörnyű halál. A woo''wiabi arzenálban a napokban egy óriási sczel-darabot öntöttek, s egy munkás aa öntő-minta szélütéséhez hamarabb hozzáfogott miot kellett volna. Az érez ugyanis mog oem volt megkeményedve, s a mint a kalapács a formához ért, a folyó acél ráln-csant a sserencsét''.en emberre. Egy mj-sodperc alatt történt ez, a szörnyű tüzsét gár elől félreugrani nem lehetett. Egyez len szerencse as volt, hogy a tüzes érc egysserre megölte a munkást, s igy a szörnyű kint nem sokáig érezte. Pár pero múlva, midőn közei mentek horsá, már kibült az érc, s a holttestet darabonkint kellett kiszedni belőle. „ — A vörös halál. Hajmeresxtő dolgokat irnak Odesszából egy Oroszországban nemrég kele kesett uj vallás felől, a melynek követói megfogadják, hogy minden betegor, a ki kezök alá kerül, megfojtanak, „mert bün az embert testi fájdalmak közt kínlódni hagyni. E borzasztó felekezet lálesését egy saráiori fiatal pórember födöxte fel, a kinek a beteg feleségét ugyancsak igy j akarták meggyilkolni. A beteg asssony anyja és nénje ugyanis a fojtogató szektához tartoznak és mikor a férj nem volt ot''hon, magukkal vitték a szomszéd falúba a beteget, hogy .vörös halállal" balassák meg, mint ők a rituális fojtást nevezik. A térj azonban még idején visszaérkezett és sietett fölkeresni nejét. Mikor belépett as anyósa házába, ott találta a feleségét — ravatalon, fehér ruhában, halotti díszben — szenderegve, .Akszinsa I" szólitá meg őt a férj, mire a beteg kinyitotta a sse mát és csodálkozva mondá : , Vájjon álmodom-e ? Csodálatos 1 Hogy kerültél ide ?'' — Hol as anyád, nénéd ?, kárdá a fiatal paraszt. „Megmosdattak, fehérbe öl töltettek, ide fektettek ; aztán lemen- tek a másik ssobába, imádkozni a lelkem üdvösségéért. Olyan roaazul vagyok, hogy bizonyosan meghalok még as éjjel." A férj előtt nagyon gyanús volt a dolog elhatározta, hogy a felesége mellett marad ás megvárja: mi ké»sül itt. Megvigasztalta a beteg asszonyt, aztán el bujt a kemencze mögé. Egyszer osak hallja, hogy valaki szobába lép. azután bekul-csotj« maga mögött az ajtót. A paraszt kinézett a sutból és a ravatal mellett égő kis lámpa fénynél azt lattá, hogy várvörös ruhába öltözőit ember közeledik nejéhes, kezében ugyancsak piros párnával. E pillanatban hallja, a mint a felesége keser/«-sen nyög. A vörös ember fojtogatta a párnával. A férj bőszülten ugrott ki a kemencze mögül, földre teperte a Törös alakot és a feles ige segítségére sietett. A vörös ember a perczet felhasználta és megugrott. A lármára besietett a két vén asszony ás roppantul elcsodálkoztak, hogy a betegnél n<»m a .vörös halál" van (mint ők a felekezet rendes fojtogatóit nevezik) hanem a férj. A fiatal paraszt hasavitte a teleságét és jeléntést tett a hatóságnál. A rendőrség erre elfogta a két banyát a szekta negyven más tagjával is. A fiatal asszony p9dig szerencsésen kigyógyult a bajából. — A nagy hadgyakorlatok és az újságírók.) A közös hadügyminiszter mint értesülünk, elhatározta, bogy eltérő-leg az eddigi évek hosszusorán át követelt eljárás''ól, ezután az ő felsége és a meghívott külföldi tisztek jelenlétében megtartandó őszi nagy hadgyakorlatokra újságírással hivatásszerűen foglalkozó ujságiré többé a hadgyakorlat fővezánylettr mellé nem fog beosstatni ugy bogy sem a magyar sem azosstrákaajtójnem lesz többé ugy mint eddig volt, a hadgyakorlat fóvesénylete mellett autoriaált ujságiró által képvisel lók. A hadgyakorlatok lefolyásáról sxóló tudósitásokkal egy a hadügyminiszter által célra már kirendelt, a kisálólag katonákból álló sajtóiroda fog megbízatni. Háború esetén, azinte kizárólag ezairoda less hivatva, hogy az egész ssj''őt hadi tudósításokkal ellássa. . — Hibaigazítás. Lapunk mult számában közölt „Hadastyán egyleti" alapszabály ban egy lényegesssj<óhibacu-szott be, mitis ezennel kijavítunk. A. 4. §. C ) pontja: «pártoló tag, ki tz egylet vagyonát egyszer s mindenkorra legalább 25 frttal gyarapítja", — helytelen, mert ez alapító tag a pártoló tag, ávenkint csak 3 frtot fizet — Hirdetmény. A földmivelés és ípaá kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium f. évi junius hó 27-én 34,248. szám alatt kelt. leirata szerint Újvidék sz. kir. város küsönségének ssabályrendeletét, melyben a házalókereskedés gyakorlása a nevezett város területén megtiltatott, helyben hagyta, mire az érdekelt körök miheztartás vé-g-:tc, esannel értesíttetnek. Kelt Sopronban 1889. julius 21. — A kerületi kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A nagyméltóságú földmivelés, ipar és kereskedelem ügyi magy, kir. minisztérium f. évi julius hó 15-én 37, 962. ir. alatt kelt értesítése szerint Lüttichen mozgalom indult meg arra nézve hogy keresk. muzeum létesíttessék, mely muzeum hivatvaleiz Be''gium kereskedelmi forgalmát a külföldéi előmozdítani. Ezen országgal való kereokedelmi összekötetéseink élénkítése érdekében kívánatosnak mutatkozik as, hogy nagy kereakedőink és iparosaink azon árukból, melyek Magyar rszágból Belgium-b kivitetnek, ezen muziumba mintákat küldjenek. Filhivjuk ennélfogva kamarakerületünk nagy kereskedőit s iparosait, hogy ezen muzeumot figyelmükre méltatni áruminták beküldése által es iránybani kivitelünk emelését saját jól felfogott • rdekfikből előmozdítani szíveskedjenek Kelt Sopronban 1886. juüus 22 én A kerületi kereskedelmi s iparkamara. — Az nttöróknek mindig és mindenütt számtalan - nehézséggel kellett megküzdeniök. Mindazok, kik nagy ás aj eszmékért keltek harezra, csak óriási áldozatok árán érték el czéljukat, Mikor négy év előtt Budapesten megindult egy szerény lap, a .Magyar hásiaszony B mindenki korai halált jósolt annak. — S íme négy év elmúlt s a kis. szerény .Magyar háziasszony" egyike lett legelterjedtebb hetilapjainknak s alig vanas országban község hová több példányban nem járna. Da a .Magyar háziasz* szony" meg is érdemli azt a nagymérvű pártoláat, melyben országszerte ás különösen megyénkben és városunkban részesül, mert négy évi fenállása óta nem csak terjedelemben nagyobbodott, hanem sikerült számos jeles írónkat és írónőnket maga köré caoportoaitanis, ugy hogy minden tekintetben megfelel maga e!é kitűzött czáljának; vagyis a hástartás, a konyha, a gazdaság, a nevelés, hási orvos áa egészségügy, kertészet atb. terén ép oly haaznoa tanácsokat nyújt olvasóinak, mint kellemes szórakozást nyújt „Mnnka Után" czimfi ingyenes szépirodalmi melléklete mely a legnagyobb változatosaágban közöl költeményeket, bessélyeket, rajzokat^Is-umoreax-keket. érdekfeszítő regényeket talányokat a egyébb apróságokat. Á »Magyar Háxiasszony" előfise''ési ára egáes évre 6 frt, fél évre 3 írt, nagyéd évre 1.50 a a kiadó hival (Budapesten, n»gy ko-rona-utoza 19, 8z.) melyhez, ax előfizetések legctélasírűbben postautalványon intézendők, kívánatra birkinek ingyen ás bérmentvs szolgál mutatvány számokkal. A legujabbi szám is mint mindég igen érdeken és valtozatos tartalommal jelent meg. — A tanítónők alkalmazása tárgyában a közoktatásügyi minisztérium a tanfelügyelőkhöz körrendeletet bocsátott ki, 9 a következőkre hivja fel figyelmüket : 1. hogy a tanfelügyelő a felügyelete és vezetéaealatt álló tanitónő-képez-dákbe csak oly jelölteket engedjen felvétetni, kik a szükséges iskolai előkészült-ség mellett életök 14. évét már túlhaladták ; 2. minden magánintézet tulajdonosának, sőt a menyiben ügykörében tudomására jut, az egészen magán uton oktató, arra jogosított tanítóknak is hagyja meg, hogy a tanítónői képesitő vizsgálatra készülő jelölteket 18-ik életévük betöltése előtt tanítónői képesitő vizsgálatra menni ne engedjék s azt kérni meg se kísértsék; 3. hirdesse ki, sőt magán uton is adja tudtukra, hogy minden oly ta-nitónőjelölf, ki az 1877. évi juliup 13-án 40, 998 sz. a. kiadott miniszteri rendelet 2. §-a szerint tanitónőségre magán uton kássült: hiteles bizonyitványnyal köteles kimutatni, hogy ő valamely nyilvános tanitónő képezde gyakorló iskolájában vagy legalább mint magán nevelótani-tóné gyakorlati tanítással egy évig foglalkozott. Csak ezen itt is kitüsött feltételeknek megfelelő tanítójelölt bocsátható a tanítónőket képns:tő vizsgálatra. — Mindenki, a legszegényebb ember is, áldozhat három krajezárt naponkint, belső testrészeinek gyökeres kitisztítására, hogy ez által egész sereg betegségnek elejét vegye, a melyek a táplálkozás s emésztés megzavart menetéből (székrekedés gyomor-, máj-és epebajok, aranyeres, bántalmak, v&rtorlódás, ét vágy hiány stb. keletkeznek. — Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak használatát értjük itt,; egy egész doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr. Gondosan megfigyelendő, hogy mindenik dobozon rajta van-e czégjegyül: a fehér kereszt vörös mezőbe s Brandt R. névaláírása, nehogy máskép csomagolt s olcsóbb szerek által rásze-dettessünk. La pvezér és kiadó: SZALAY s! Felelős szerkesztő : TASS Í.LX0S Laptulajuonos : WAJDITS JÓZSEF ^ryilttó r.) T. cz- szülök figyelmébe. Efry a n.-kanizsai gymnásiámbjz kSzel lakó tisztességes zsidó-család 13—15 évez fiaknak havonkinti 18 frt fizetésért teljes ellátást és 1 kákt ad. BSvebbet Boseuzweíg Ödön Nagy-Kanizsa, Csengeri nteza. Sobönfeld-fele ház. 2 33 3-6 HÁZIKURÁK"«^ MATTOSri-féle vaslápkivonataival vói>zegénjrségnél,sápkórnál, általános gyengeségnél, gyermekbetegségeknél és kimerít6 betegségek után. Vasláplúg, vaslápsó megrjendelhetők : MATTONI HENRIKNÉL, Franzensbadban. MATTONI és WlllLENÉL, Budapes.en. Járványos betegségeknél a legjobban ajánlott egészségi ital HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 2$i\tkr. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvszék tkkvi osxtálya részéről kCshirré tétetik, hogy Lakics György né légrádi lakcs végre hajtatóoak Lukacics István végrehaj« táat ssenvedö légrádi lakos elleni 33 írt 24 kr. per és ingó végrehajtási, 5 frt 30 kr. végrehajtás kérelmi 32 frt 53 kr. eddigi, ngy & 8 frt jelenlegi s még íe''-merülendő községek iránti végrehajtási ügyében a fentneveiett kir. törvszék területéhez tartotó légrádi 60 sr. tjkvben I. 1 — 9 sor sr. a. felvett ingailanból Lu-kacsics Istvánt illető 517 /rlra becsült 7a rési a hozzá tartotó legelő illetőséggel, ugy a f 1999 braz. a. felvett ingatlanból Lukacsica Istvánt illető 3l frt 50 krra becsült ''/, résx 1886. évi nugusztus hó 13 kn d e 10 órakor a Légrád község házinál Győrffy János felperesi ügyvéd v. helyettese körbejöt-tével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ára fennebb kite''.tbecsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár Ifi°/0 át kostpéuzben v. óvadékképes pa pirban a kiküldött, kezébec letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben : mégpedig ax elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után az ár verés napjától számítandó 6°/0 kamattal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Nagy Kanizsán a kir. törvényszék telekkvi ''osztályánál 1886.évi april 3 áu tartott ülésból. 2847 1 — 1 ZALAI KÖZLÖNY 1886. JLIS -é IMIIIMIMHIM Rövid használat után vakitó fehér fogak nyerhetők. Dr. Popp aromatlkus fospast ája használata álul fogak (természetes) és mútogak ápolására és a fogfájás m«g»zünteté»ére. Darabja 35 kr. Számosbizonyitvány a legelső orvosi tekintéyektél I Érdem emlék, különböző kiállításokról. Határozott óvás hamisítás ellen ! 37 ¿ven át kipróbálva! Anatherin száj- és fogyiz Dr Popp J. G. tói cs. wir. udv. fogorvos Bécsben I. Boguerg4a- 2 a egkitüuőbb szer csúzos fájdalmakban. yuladá»okuál, a fogbus daganatai és sebeinél; fölolva»tja a létező fogköret é» megaka<Ulyo>.a ai:nak uj képxódé-»ét ; az i gó fogakat a fogbus erősítése által axilárditja; s midőn a fojraka» •''» fugbuat miuden áitalosas anyagoktól - egtisxtitja, a szájnak k liemes fri»eséjret kölcsönöz é» már rövid használat ntin eltávolítja a kellemetlen szagot. 1 tuigy palack 1 frt 40 kr. 1 közép 1 frt é 1 kicsi ."»O kr. Cseresznyés elnök. Eveil jeg» ô. Egy tapasztalt gazda, aki a belső és külső gazdaságban minden tekintetben jártas, nagyobb gazdasághoz mint kezelőtiszt vagy gazda, ki már grófoknál és hercegeknél szolgált hosszas ideig, alkalmazást keres/esetleg helyét azonnal is elfoglalhatja. Kelt Z-Szt-Balázs jul. 30-án 1886. V U; p Z-Szt Baláss, Horváth C»jörgy Vera sztó házban. dr Popp J. O. cs. kir.ndv. fogorvostól Bécsben. Ezen készi''raény a lehelet frisseiégét és tisztaságát fentirtja, azonkívül a fogakDaU hefeaérséget kSlcsónöx, a«>k romlását megakadályozta és a ogbust erősbiti. Ára 1 frt 22 kr. ; Dr Popp növ^nj-fogpora '' rövid basiuálat u»án a fogakat vakito fehérekké te3»i, anélkül, hogy azok árt simára volna. Ara do'' oxoiikiut 63 kr. ^ ^ \ FOG-ÓLOM, igen gyakorlati s a legbixtoabb szer a lyukas fogaknak ttnólmosására Ara doboxonkint 1 fit. \ Dr. Popp orvosi növény szappana Már 18 éve a legnagyobb sikerrel használva mindennemű bSrkütflgek, külSnö-eu a bőrviszketeg. sömör, kosz, fej- éa szakái-korpa, fagydag, lábizxadás és varak ellen Ára sO kr. A t. cz. közönség telkéretik világo^au Popp cs. kir. udvari fogorvos féle készítményeket kérni, s csak zolyanokat fogadni el, me lyek saját védj-gyemmel vannak ellátva. Na g y-K a ni x a á n : Map iák gyógysx. Belus József gyógys. Práger-B gyógysz. Keselhofer Jóxsef; Bosecberg F, Ro.eofeld A A-Lendván:! Kis« B gyógysz . M a r c z a I i ba n : Kis« litván gyógysz. Muraszombaton: Bánóczi A gy. Ke s zt h el v e n : Biaun P. -gyógysz. Z-Egersze-g e n: Hollósy gy. K a r á d o n : Rohlits I. gyógys. T a p o 1 c x án: Sah! c.ippek gyógys. Sümegben: Stambnrsxky L. gy. Per la kon: Sipos, K. özv. gyógysz. N agy-A t á d : Pfiat rer K. gyógys* '' X agy-Baj o m b a : Zlaczky M gyógyszerész 2661 3- 5 i XHII I I I I I I I I I I I III I I I I I I I Ili m n Árverési hirdetmény. o o o n o o o o o 2838 2—* ooooosoooo oooo o o o o o o o o o o o o o o G o o o o o o A Szt-Lőrinczi uradalomhoz tarto/ő s alább felsorolt királyi kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-I^rinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy Istvándi vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terhe ikkel folyó évi szeptember hó 2H-án kedden d. e. 11 órakor Szt.-Lóriuczen a fóbérnökségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887-ik évi január hó 1 tói 3, esetleg több évre bérbeadatni. Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek. A bérleti féltételek a fóbérnö''cségi irodában bármikor megtekinthetők. Kelt Szent.-Lórinczen julius hó 15 én 1886. A főbériiökség. c\ Horgonyzási nul P A magyar kir. kormánynyal való egyeisés sxirint. A legbizt. legjobb és legol. útvonal Fiúméból New-Yorkba Indulás Fiúméból, augus. 17. gOlynipia" gőzös (2051 tonna.) Egyenes személyszállítási menetjegyek, s egyenes má-háxás és tsngeri teherszillitó 1-velck Budipe>t s Magyarország mas főbb állomásairól. Ésxak-Amerika valamennyi főbb helyeire. Kakoiáányok a földközi tenger közbeeső kikötői számára >-1-fogadiatn«k. Bővebben az Adri« tenge-''i hajósáHi társulat Budapest és Fiaméban. Ilendemon Brothers urak Veaé Ügynökei által. (Horgonyzási vonal.) 2752 17-52 ! Az • i £ q i! i t a I) 1 e életbiztosító társasáy Nev Yorkban alapíttatott 1859-be» Biztosítási tőke Jn. 3ft-ci 911-21X.527 frt ¡aiársaságTagjona,, ;, „ 169.411-138 frt az 1885. évben k''ót''ótt uj biztosítások Összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év múlva megtámadhatatlanná válik. Du''ián''uli kerület vezérügynóksége. Fischer Sándor 2771 16—♦ urnái Nagy-Kancán. PEZSGŐ 7ED-JEGY. ¿CS. ^CútEHc&p Eg Jtofllí taktar Naey-Kanixa»n FESSELIIOFER JÓZSEF urnái ökAkelaiiami hikdethexy. A nagyméltóságú vallás és közoktatási m. 1íir. minisztérium f. évi julius hó 10-én 26215 szám alatt kelt rendelete folytán a rokolányi vallásalapitváyni uradalom tulajdonát képező és összesen tizenkétezer kétszáz harmineznégy (: 12234:) forintra o. é. becsült barát szigeti urodalmi szeszesital mérési jog és korcsma épület a hozzátartozó 0.04 kat. hold belsőséggel, továbbá a barátszigeti 66 61 kat, hold fold, rét. legelő a hozzá tartozó 101-kat. hold közös csapással zárt ajánlatu versenyutján összesítve fognak őrök áron eladatni. A verseny tárgyalás a Pécs\áradon székelő pécsváradsomlóvásárhelyi ker: főtiszti hivatalban f. évi Szeptember hó 6-án fog megtartatni, hol is a mondott nap délelőtti 10 óráig fognak a zárt ajánlatok ejfogadtatni. A benyújtandó ajánlatok csak az egész összvagyonos-ságra tehetők, az Ígéretek pedig számokkal és betűkkel kizá-randók és annak világos kifejezés adandó, hogy az ajánlatot tevő az eladási feltételeketismeri,elfogadjas magát azoknak aláveti. Szabályszerűen kiállítandó, 50 kros bélyeggel ellátandó zárt ajánlathoz a fenti becsárnak 20%,-tólijá mint bánatpénz készpénzben, vagy elfogadható érték papírokban melléklendő. Az ajánlatok benjujtására kitűzött fenti záros határidő elteltével a zári ajánlatok a jelen levő felek előtt fognak felbontatni és a tárgyalásra alkalmas, legkedvezőbb ajánlat a letett bánatpénzzel visszatartatik. mig az elnem fogadható ajánlatokhoz csatolt bánatpénzek azonnal visszaadatnak. Ezen örőkeladásra vonatkozó feltételek a Pécsváradon székelő fótisztségnél és a somlóvásárhelyi szám tartóságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Hibásan vagy nem, az összvagyonságra szerkes? késen érkezett, avagy utó- vagy távirati uton tett ajár figyelembe vétetni nem fognak. Pécsváradon 1889 évi julius hó 22-én Pécsvára d -somlóvásá r helyi m. k-s, kSralapitv ker. főtisetaér. ísztett, Lkatok A legjobb ezigaretta-papir 6011 Í4-SS a valódi LE HÛUSL0N franexia gyártmánya. Cawley és Henry párizsi Utánzásoktól óvatik. Een papir megvizsgáltatott I)r. JJ. Pohl Dr. E. Lndvlg, Dr. E Llppmann bécsi vegyészeti tanárok által, kik a legjobb ajiánlato adták, ugy a kitűnő minőség, .valamnt azt egésxségre nem ártalmas ti»zta voltáról, s hogy mint ilyen, a maga nemében egyetlen. r«c-:utuc nu i.KTi->rrrri>. 17. rai B-raï?» . jPlllS Csat valódi ba n iuden dobozon a gyárjey : a »»s a Moll ftoktzoro-é lott czég nyoiia-si iá átlaio Exen porok tartós gyógyhatáa makacs QyOB r- és altesttajok gyomorgörcs és pyálk isodás, gvomorégés rögiött dvgalás, májbaj vért0l«láS; aranyér és a legkü-löuféiébb nii betegségek ellen 30 év < U folytonos.n uö»ek oS elismerésben résxesül Egyaredeti dobox Uasxnálati «¡twiussal 1 irt. Hs«lsitvá«ytk tírvéayesea 8 diztetnek Kösxvét.y, caú, mindennemű baso-gatás és bénulás-, fej-, fal- es fogfájás sikeres gyógji-tásához i-edürzsö- lésre borogatásnak mindennemű sérülések és sebek, gyu!ladá»ok és dagmatak ellen. Beasllea vixzel keverve, hirtelen betegedé», hányás és kólika ellen. Kgy Oveg ponto» ntdsiiásaal 80 kr/ 30-52 Valódi, Moll védjegyével és név aláírásával. MOH À» c^SrlYrlâyi udv. azálliió. ''«Bécs, Tuchlauben k 7 Raktárak - Nagy-Kanizsa : Bein» Joxsel gy gyszerész líosenfeld Adolf. FesMi. hofer Jcz-ef. Barcs : üorner S Csáktornya : lioi.e L gyégy Kapssvárott '' Fieilter Samu. Keszthely : Pn''y János. Körű end : Rátz Jáno» Marczaü ; Iszt; Fe.d. Zala-Egerszeg; K»»zter Alese gyógyszeres. Gyógy - szappanok " " 2 anta Miksától gyógyszertár az egyszarvúhoz Prágában. Orvosok által vizsgáltatva és ajánlva. oa iC l « r- Cl I FanU-Irlr IchthyoI->»«»ppan. irmiröiírt, bortlr»«o»«>rr ilEo.arra. Arerl. tl»«keter bôr«xrB»T»k. rll»a. ira Ï5 kr. — Fanla-féle Xiipolvl Mxappan (hlSB}-»SBpB). Sjphlll. és p»r»ltak «Uea. '' , d«r«b ¿5 kr., I d»rab «0 kr. — Faata-flle k«»ven> lobon bánfainak elírni naappan. probalt blito» ía f}or% hatat. Ár» 1 frU — Kritrány-wfinppaii rak-, korp»-. Iiblxxa4mac atb. rllra. kr. -KAtrány-íilvrerln-wxappan. rj«aíbb, aak •» «rjerarkek ui«r>. Só kr. — <-a.rb«l-»appan. fértixtelraltö. Z5 kr. - Kín -aappan raáp. ueplő é* bírkütre eUea. Si kr. — TaJáaMSMSSppaa, frjkurpa rllra é» arrxjai lto tzrr Si kr. — Kpp-nznppan. hajnuiraxtu ei apolo. Si kr. — Flvé««-»znppn. a Idrrrradaxrrrr idltora hat. Si kr. — lil)''reria-»sappSB. Intfltoaibk tollette-sxappaa. ii kr. - Benaoe-Kcappnn. l.írra.taruda. rllra. 40 kr. — Va»e1la-f>x»ppsa. kelleaie» aii>r«d»-r«xköx aapoakéatl haxxaálatra. 40 kr. — HéneH-kátráay-ksappaa. atluri hörbetrasrark rllra tara alkalmai. Ára U kr. — Itorax-»aappan. ax irriula tl>xlátalaa«áirat. aiájrallok. orplök r* irruiciük rllra. Ära Si kr. — K»aiphor-»ippaa, fairy, TrlrrprJrirtt bor tb. rllra. Ára Si kr. — \''apbtol-«aappltn. mladraaraiü bőrkliitrxrk rllra. Ára fru kr. - Kaphatók minden f)«jj«xertárban. Rakató: Prà£sr Béla oonszertaräian N.-Kanizsan. 2846 1-3 Bérbe keréstetik, Egy nag}obb szálloda vendéglő káréházzal vagy a nélkül is. hosszabb időre bérbevételre kerestetik. Minden közelebbit a „Zalai Közlöny'' kiadóhivatalában lehet megtudni. BUDAPESTED 5 SWADLO FERENCZ s VII ker-, alsó erdő-sor 3. szám. ! Ajánlj szabadalmazott, zajtalan, önmiikndó zárredönfHt hullám zo''t arxéllemezböl; továbbá szabadalmazott B a«;cek és Br^czk-féle töltő én szellőzteted kályháit, valamint központi fölé berendezéseit, saját szabadalma szerint, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál s;b. asal-lőztetéssel, vagy sselióstftlés nélkül igen czélszerüeo alkalm%xhatók'' Ajánlj- továbbá valamenqyj az építési ssakmába tartozó munkáitj. úgymint: épület-, mü-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felbusó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Mlatakártyák és kSltségvetések Ingyen és bénseatve. 2804 10-52 í í