Zalai Közlöny 1896 031-035sz augusztus.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.84 MB
Keltezés:	2008-08-18 11:02:43

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	781
Megtekintések száma:	5030
Leírás:	Zalai Közlöny 1896. 031-035. szám augusztus Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KANIZSA. 1896. augusztus 1-én. Stéftmelémi ér: évre . . . i (B — kr Fii évn .... . . 1 Irt Sí kr. teret ssáa 1* kr. H I B DETÍSEÍ 6 kaséboa petitsorkta 7, XYILTTtBBIH »ut toroakéM 10 krért véts<s»* Kincstár, il.íték »ia4ér egy** h.rJruurt 30 kr. iate4< ZALAI IOZLONT. A nagykanizsai ,,Ipir-Te«t»lat", . a nagr-kanizsai Takarékpénztár részvény-társasig •, a .Kotori takarépénztár JLXXV. évfolji 1 !a> aseUtai ti tsrafi réuét HU Jisser Kerkaaot-kisiU u bérswiitvc int«xndLk BémaMetka letetek •«¦ í tataak •!. ré«ve»y-támiá«-, » ,n««y-k.»«'»u- ét gaUmbokiönkénte. tOzolto-«arjkl, t .nagykanizsai kisdedneveJÓ eajjertlef • , nagy-kanizsai Unitói járáskör', t .nagy-kanizsai kvesztény jótékony oóegylet', „i.ksmizaai izr. jótékony noegylet", .szegények tápintézete', a .katonai hadastyán egylet' > .soproni kereskedelmi iparkasBara nagykanizsai kulválísztmányának hivatalos lapja KETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. », 1BSÍ (S. A.) Régi hiba az már mmi-lunk, hogy a tersaésnjeUdu körülményeket, melyek városmnk fejlődését nagyban előmozdíthatták volna, mindig fijyelmen kivüi hagytuk, hogy azon érdekeket, melyek nagy jövőt biztosíthattak volna számunkra, mindig mellőztük, szomszédaink pedig idejekorán felismerve azok fontosságát, kivették kezeinkből s jól kiaknázták, mi pedig sz elért eredményeket látra boszankodtunk, hogy miért cselekedtünk igy és miért cem amúgy. Vessünk még egyszer futólag egj tekintetet a főgimnázium történeté nek azon táblázatára, mely a tanuló ifjak hullámzását tűnteti fel. Kivéve a németesítés, az elnyomatás idejét éi azon időket, melyekben az ifjak toli helyett tardot fogtak kezOkbe, az ifjúság száma aohse volt éppen csekély. Legtöbb növendéke volt az intézitnek 1765, 1770 és 1896-ban. H> e mellett azt olvassuk a gimnázium történetében, hogy sem Zala-varnipgye, sem a város a gimnázium -nu! :iem törődik, hogy az való ságos romtelep úgy nem tévedünk, ' ha azt mondjuk, hogy a szülők soha- ' sem négték az épület siralmas állapotát vagy azt, bogy romtelep, m'nt a premontreiek praelátusa mondotta, mikor 1806-ban átakarta -enni a j kanizsai gimnáziumot, binem tisztán az intézet iránti bizalomból hozták j ide gyermekeiket. Szükségessé vált ' az intézet bővítése s az intézet jelen alakja nagyon is feltünteti azon korszakokat, melyekben hozzáépítettek, hogy az ifjak, kik hajd&nta a Muraközből csak úgy özönlöttek Kanizsára, miod helyet kapjanak. Az utolsó évtizedben megint sza- porodott a tanulók száma s ngy látszik évről-évre több lesz a jeleotke-zéfc uáaa. Vagy tán sretn szaporodás az, mikor 1770. óta annyi tanulója nem volt az intézetnek, mint a jeles iskolai évben. Ebből ismét csak azon örvendetet jelenséget konstatálhatjuk, hogy sem Zala-Kger azeg, sem Keszthely közelléte nem kisebbíti s nem U kevesbítette soha sz intézet növendékeinek a számát. A jelentkezők sokasága tette szükségessé a mait évben a párhuzamos L osztályt, a városra peJig elodáz-hatlan kötelességgé vált az épület kibővítése és modernizálása. Kétség most már az iránt, hogy Kanzizsá-nak uj modern főgimnáziuma lesz, nem lehet. A tervek már itt vannak, csak a költségvetés hiányzik. Ha ezen legfényesebb dologra nézve a viroai atyák egyessé?re Iádnak jntni, úgy az előmunkálatok meg-kezdhetők. Egy kérdés azonban függőben maradt. Nem táplálunk ugyanis valami vérmes reményeket, ha jövő szeptemberben nagy konknrzusra számítunk. Ezen eshetőséggé' a város sak okvetlen számolni kell, mielőtt a mélyebbreható reformokat megkezdené, pedig ngy látszik, erre <z esetre nem gondolt. 1/egalibb a programmban arra nézve, vájjon lesz-e a jövő évben is párhuzamot első osztály, nem találunk semmi felvilágosítást, de az intézet igazgatója sem tnd nekünk ilyet adni. A párhuzamos osztály ügyében kötött szer ¦ tddésegy évre szólt csupán, agy tudjuk, hogy a várni tanár dolgában mm tett lépéseket a kegyesrend kormányánál, pedig a szülők bizton azon meggyőződésben vannak, hogy hát ha volt tavaly, csak lészen most is. Semmi biztosat nem tudunk saszQ-lök, kik eaetleg távolról jönnek, ret- \| tentői csalódhatnának. Hát az igaz- i gató mit tegyen, ha megint százan i ki varrnak fetvétetni az efsé osztály bi. í Elutasítja őket? Ezt megteheti, de ! senki sem fogja bebizonyítani, hogy ez elutasítás a szülők megnyugtatására szolgál. Hát ha bizalmukat gyengíti , meg! Már ele,; időn át volt divat \| ban « elutasítás, módszer, ezt többé í tennünk nem lehet, becsaljuk meg azt a bizalmat, melyiyel a vidék több mint egy századon át Kanizsa e kulturiníezetét felkereste. Nem i elég, hogy anyagi áldozatokkaljáru- \| luuk a zalaegerszegi gimnázium Jen- \| tartásához, hanem ily elutasító izin- \ témával még növendékeket is szálii- tünk a szomszédba f ! Hogy a szülök már eleve tájékozva legyenek, hogy szeptemberben min-: den kapkodás elkerfiJlessék, szüksé-l ges, hogy mielőbb biztos in/ormá-' dót nyerjünk, lesz-e a jövő ísk. évben párhuzamos osztály, hadd tudják a i szülök magukat mihez tartani t ', j .. ------- \| Szinvaktág j leli Bodapetun, 18« Jolim hó tS-aa. Különös pech. Ha azt mondom, bogy gazdasági váltság van, ba ma és évek- ' > kel ezelőtt 76—"C klg. tulju buzinak < legjobb esetben 5-6 frt at ára, ha a ! bajok, csapások a gazdák szőllőjéhez vezelnek bennünket, bal szőllók helyett sivataghoz hasonlót észlelhetünk na felhívjuk a gazdák ügyeimét a legújabb szörnydzfllöttre: a siőllemolyra, ha Olaszország borával özönvíz gyanánt akarja szomjunkat a v o 1 t badacsonyiak helyett caillapiUm. ha a tönkrejtttott gazda a koltlastariszoyát veszi nyakába, elhagyva bsziját. kivándorol az uj világba, ahol szebb reményűvel van eltelve, s ha az én t. ellenfelem erre ! azt mondaná, a gazdának — magyar i gazdát értstnk, — jól megyén a dolga: ; akkor nem maradna más Bátra, mint j ezt néki — kéoytelenaegből — úlhinoi. ; Sokan kételkedhetnek abbén. - Pddlg igy van. A gazdaközönség a iparos s tőzsde iltal okoiotl károkért — a hatiridönz-let miatt — sehogy seaa tnd szimpatizálni, sfár csak azért sem. — mert a börzianerok, magyariu merkantilisták, a aeazetek anyagi mecgaidagodásáaak egyedüli forrását a páoxt, az aranyat é« ezuatot tekintik Nékik mindegy bár boosét is jöjjön a péaz. 6ket nem .tseoiroxza* pemmi abbta, hogy oda költözzeoek. a bol legkönnyebb módon és leggyorrabban a többi osztály r o v á a á a meggazdagodnak. Rövidea srólva, a Derkaotilisták «z agráriusok ellenfelei, mert nig előbbieket nem köti semmi a föidböz, addig utóbbiak egyedüli létfeltételfik c föld. Ketió között csupán ennyi a különbség Schwarz Alfréd ur bizoovira irói ba-oéraiboa, a .Zalai Kő z 1 ö n j" 30. számiban megirt cikkelyeért, egy ujabb levelet füzót, mintna már legalább is megnyert Qtközete lenue velem szembeu. Ha igy volu e>, akkor tévedett. Cikkelyem szak keretén belQl igyekezni fogok ót vastag tévedéseiből ki-józanitani, feltéve, ba addig meggon- j dőlni magában tényeket elfogadni s ezek elűrt mepbajoini. KQ'öoben fáradságom meddő i Mindenekelőtt kíváncsi vagyok arra, hol és m i k o r cáfolta meg ama il-liliat, bogy egredai a hatiridő üzlet forrása a tujoknai 1 Hol cáfolta meg ama világosan kőrll-irt állításomat, miszerint a börzén ,pa- > piroson" azabataak meg a diverz árak ? i Hogy azt moadtam voloa, miszerint könyvekből helysa érveket meríteni egyáltalában nem lehetne, az egjizeril-n { nem ill. Sch. nr is fkdóné asszony po- \ litikájit láuuk követni, mert maat beszél akkor, midőn a bor árát kérik. Világosan ezeket mondtam : minden egyes érveléseimet tényekből s nem pedig könyvből meritets. oly tényekből, amelyre minden dologérté reá ttti a tertcédze-tessés bélyegét — Teljesen egyet értek abban, bogv könyvből lebet helyes érveket meríteni, ami még nem következteti azt, hogy ilyetén érvek egyúttal a gyakorlati életben keresztülvihetők volnának. Ritka könyv, amelyben frazeológia hiáayzik, oxyszinte hihetetlen, hogy az illetó 4 Írónak eszméje mögött valami ideális ne lappangna. — Hit Schmidt Adim, midőn tíz évi tanulmaayoiása után megírta világra szóló müvét, ama oiiliéu mely által nevét nemzetgazdászalunk irodalnibao úgyszólván halhatatlanná tette, mit gondol Seb ar, nem volna abbaa legalább egyetlen oly érv, eszme, melj megva-lóiilhaUan? Itt van mindjárt a szabad kereskedelem elve. Hol, melyik államiban Európának nralkodó politika et i Angliában. Helyes. A smitizmus hazájában még látható a világ legjelesebb oemzetgaz-daas eszméinek romjai. Cjak a rom»k. Mert ott fokról fokra diadalmaskodik a híres amerikai n.-gazdász C»ray-oek véj-vimos Una. Cobden iskola növendékeinek azima egvre fogy, annak dacára, hogy minap jubilálta 50 éven fennállását. Meg nem feledi etn el Sa'isbury nak Watfordban unott ama állalinoa szea-tációt kelteu beszédét, melyben merészen éi bátran vetette oda hallgatóinak, hogy a szabad kereskedelmi politika. melyet Brigbt és Cobden nyomán 50 éve követ, az ország egyes részeiben jóformán k i ő I t e a n e m z e t büss-ilii(ét, ¦ főldmiveat. Hát a fisiokratizmusz micsoda. Nem-e téveszméket tanítottak ezek t t. a fuiskraták-könyvből ? fis kik keltek ki jelesebben ez ellen ? Nem Necker a rolt francia miniszter, Turgot Quesnay sat. sat ? Mindezek oda nyilatkozuk, bogy a fiziokritiimns nem egyéb, mint a némtet éa állam anyagi ,'rdekeinek elméieta Tessék elhinni, sok eszsM b&sö! papiros, köoyvbea, aoélknl azonbaav hogy eiek átplántálhatok lehetnének a gyakorlati élet talajába. Felesleges volna Seb. urat iakonze-kvpnciájára figyelmeztetni, mert alig hihető, bogy cikkelyének alaposabb ítta-nnlmányozáaa ntin erről meggyóiodést ne szerzett volna. inkoDzekvenciiba e.<ett, midőn azt mondta: ,& magyar kormioy tőzsdére-forraja — mel)ben, újból megjegyzem, a határidő üzlet egyei eltiltása foglaltatik— csak előnyére válna a tőzsdének.' Tévedés ntján vaa, ha azt aiszi, a hol szabadsig van a szó szoros értelaébeo, kell bogy szabadrág legyen ipari, kereskedelmi, gazdasági téren is." Ueljik államban Európának, hiányozna a véd- t a a e a. A iNrvaát tevéi Irts: TARJÁN BÉL. - .A Zalai Kíitóoj írrd.t; tárcája " — 1. nbo'águ hársfa alatt állott az asztal !.^ész éjjel zivatar veit, dühöngött a »;e.: s most hovös reggel mosolygott nedve- szemekkel. Cditő volt a tiaata '•vbsjo, ,,- elmúlt meleg napok után a »éris nts volt a Uj Oly kölö»ö«en "aztult a sárga homok út, melyen itt-ott levc.ek feküdtek, melyek az éjjel hullotta le. Mintegy jele volt a távo-"» m-uk. a vadgesztenye fáról nagy Inéi rgelt alá s a kertiasztalra ewtt, ¦"I" a házasok ültek. ,N-;J csak Birike, tazellik," mondja •ffrj, lábujjbegyével a geaztenyelevelet ^üntvt;. .Mily gyoraaa mait el a nyár." .Cak egy geszteayelevél," feleié az asazoi.v .Korán hu laak, mert az steók ". kiket a Uvasz kelt. Éa még semmit a0! veszek észre, mely engem az őszre '¦i'-keztetoe. Nézd caak, mily friss "•"J-n körülnnk. 8. ép, teli arcát férje felé forditi s finom ujjaival, egy ^akmncoskodó hajfodrot igazított helyre. L pillaoatbaa egy kis, hervadt hársfa fe'éi lebegeu alá s caeadea röptében u asszonyka bájos fejéra ea«tt. 0 nem érié. ¦ Az iatenek igazat adaak aezem," °>ondá a férj vidáman éa ielemeUndetl, ^y a hiraulovelet, saiat bssoayitékot leiegye Felesége csodálkozva nézett , fel, midóu föléje hajolt. Mialau kezét a hervadt levél után nyuju, élesebben nézett oda s a levél kiewtt keiéből. Mégegyszer szegzé oda ; tekintetét, bol a bárafalevél feküdt, j azután megcsókolta ezt s tiszta homlokát. Helyére visszaölve, gondolatokba i awiült. .Mi bajod Elemér," kérdé a bő, uszoayniódra nyugtalankodva, két keze-, vei gyenaa hajéhoz kapva. Niacs vaUmi rendén?' .Itebogj nincsen, édesesa; éi caak hervadt levelet láttam fejeden,' viszonzá lyesgéttea, — .éa lecsókol-tan.1 Az asszonyka hitetlenül nézett aze-mébe a szép márványujjai még aiiadig tapogatlak itt-ott haját. .Egy hervadt levél?...' .Igen, egy hervadt levél.' .Elvetted?" .Igen, a levelet elvettem.* .S igazán nem volt más semmi ?" .Semmi, semmi, édesemi* Mindig kuutóbban mélyedtek szemei ; a férfiét), melyek vidáman és bátrai I akartak az ostromnak ellentillnL De lassanként tükörképét látta az ítél leni szempárban, — az első rotsz j«l. Azután majd a jobb, majd a bal szemébe kellett , néznie, — ez iugaUgaágnak is meg vaa a maga jelentősége. Majd már elmosód-j tik i képek szemedben, pislogni kez-: dett > ekkor érezte, bogy a szemcaa'át i elvesztette. I .Mire való e gyerekeskedés. Bori?' 1 akarta tréfásan mondani. .Caak kígyók üldözik igy áldozatokat. Szépen nézhettem mos: ki.' .Már miért; iraz az, hogy észrevettem a harugrágot." kiáltá azenvedélve-ren, kitörő haraggal. Sokszor gondolkoztam a lelett, bogy a te lelkismereted nem ttszU; elrejtesz valamit előlem. Rendesen közönséges a viselkedésed, de némely pillanatban, mint moat, napfényre kerül Vétkes lelked csordultig teli; vótianul akartál bocsánatot kérni, a te.....a te..... jndái crókjaiddal, melyek még égne1! a fejemé. Itt..... itt..... el jaj.... velikl'S egész erejével dörzaölé a két csók kaiyét, mintha mérgesek volnának. A férj hangosan felks-cagolt. Mialatt hiába akarta felesége karját megfogni, mondi: ,Ugy viselkedel, mint egy kékbarís-nyis. Mikor leszel végre okos, gondolkodó aasiony ? Ne felejtsd, ,bogv tíz éve vagyunk házasok és éa még nem szol gáltam okot, ily neveuéges vádakra. Gyere Wgy okos ! — .Tá» már öreg vagyok néked boey tiz éves házasságunkra hivatkozol ? Ezt jó ha tudjuk, de nem mondjuk az asz-aaoay szemébe. Már ez is muutja, hogy SMgváltozoU köitíok a viiiony; azelőtt ilyea nem jött a nyelvedre. Ha akarod, bogy valamiképp tiszteljelek, mocd meg mit tettél. Hibz kin az néked, ílj bánoson élni. Nem csókolja meg a nőt, feje babján az, kinek lelkiismerete tiszta s tűnődik maga elé, mint a bűnös. Ne hazudj s vallj, talán megbocsijtbatok I .Igaráu boszantanikezdei—nincs mit usegbocráuni, nem akarok bocsáoatot." j .Elemér, édes Elemérem, ne beszélj 1 igy, fáj ez nékem. Nem akarok beljebb 1 hatolni, ba »lr rssz vJami, bogy le-1 alacsoDyitanid magad, ha megvallanád. i Kemény az, ha az égből ily hirtelen ragadják ki az embert. Mint liszteltelek, mint néztem reád, reád, kiről nem hi!'"m volna, bogy, mint a többiek, megcsalod i .Birike légy oly jó és ..." I ......Mily boldog voltam, uert oly férjt véltem bírni, kinek ajkáról hazugrág nem lebbent el, kiaek léaye tiszta, mint a nap. Ily férjt iaádai kell s ée imidulak, nem mondhatsz ellent. S most hazudtál . .. ." .Birike ei már sok I Nem hazudtalak meg soha, esküszöm I' Az asszonyka nedves szemeit forditi feléje s majdnem köaoyező haagon. monda: .Akkor mondd meg, hcgj miért caókoltá) a fejemen?' .Hagyd ei nékem.' .Nem, nem, nem, tudni akarom." ,S mégsem mondom meg magam. Menj be s kérdezd háromágú tükrödet. Oe jól : ügyelj.' Birike inkább repült, mint ment, kerti lakába. Feltűnően sokáig időzött benne. Végre lassaa, vonszolva jött a lépcsőnek lefelé. Jobb kezének ujjai kSzött j fénylett valami, mely a késő nyárban \| előforduló fehér fonalakhoz hasonlított. ! Egy fehtr hijszál 1 Hajion fővel lépett ! félje elé, ki a bitjaieveiet vette" fel ; éppen s tette Urcájiba. ' .Persze rögtön kiszakítottad,* gunyo-; lódott a férj. .Gondoltam is Kiadjárt. ' Add ide, hozzáteszem ez év első her- vadt leveléhez, mely a te driga fejedre hullott. Kibékíliüok? .Te jó ... jó . . ' zokogi az atz-szonyka, oyakiba leborulva. „Mind a hajamat kitéphetném . ..." .Csak lassan, ne miadl E» caak azt mondtam, bogy óazellik — az ősz édefem, bála Istennek még tárol vaa !' ÜMMk kfcttt — Ubcssttaa. — — A .Zalai ÍLJilsoj' «r«d«ti tárcája. — Kedves Nagvsid I önnek ajánlom ezeket a sorokat. Önnek a ki ¦utalmazlt. Ha véíetienségből olvasni fogja, azive megmondja Önnek, ki vagyok és miért írtam meg ezt az elbeszélést, a miért egészítettem, színeztem ki azt s bizonyos .karcolatot." Nekem ez jól esik, f ol pedig nem bánthatja. Hisz látja, vaa benne nclió is, de a legtöbbre el-meodhatja: .Báaatatk ksnjrr, kár, hofr a«a raféa;-, De ninenn bnae «tl »« k»»«aaea).' A valósig ál fonja benne a költészetet, az igazság a nctiót. Ntgyon szeretném, ha nemes szivében leszűrné ezt a szeretetből és rzirvérből gyárt elbeszélést, talán maradni ott belőle valami. Lehet, hogy nagyon ia igaz ez a történet, de tán mégsem olyan .Ingefalevél nélküli vérité", mely után okvetlenül friss levegőt kell szívnunk, ki kell nvi-tatwiik ablakunkat a nap ugáraak, hogy E'XXXV. EVFOLTAM. ZALAI KÖZLÖNY 1886 AÜGUS/.TUS 1 én vámread««r? Mint fentebb kimutaitim i a subád kereskedelmi politika csak vol ., Tatamiét bogy a Iaisae r fairé j é> laiiaer parit: elve, ennek megszűntével Bea Jétezheíik többi. i A vámrendszer a aemzetgizdaságnak legcélszerűbb, amely mellett ai őstermelés, kereskedelem és szeliemerkölcsi termelés fejlődik, a fogyasztó nép pedig a legjobb * legolcsóbb termékek élvezetében részesül. Azért tiltja el egész Európa oly termékeknek külföldről >aló behozatalit (taiiáni vámrendszer) melyek a nép érzéki. Bzellemerfcölcsi erejének jó kifejlődését meggátolják, vagy melyek az illámban mindeu feltétellel binS termeiéit fejlődésében őrökre elfojtanak (iparoeveléBi vám.) j Mindezekután engedje meg nékem I ' Sch. ur. bog; jóslatát a német agrára-tákra vonatkozói!? komolyan ne vegyem-Még kevésbbé akceptálhatnám ama ér-teleséi, mintha a nemetek a halandó-üzlet eltiltásával kelepcébe jutottak volna. Miért is fájna nékem a németnek feje ? Annálinkabb Seb. uré'.' Ellenben készségesen elismerem, hogy" Sch. urnák tévedései közben jól esett magát néhány nemzetgazdász köpönyegébe beburkolnia, illetőleg magái asaal vigasztalnia, hogy Eiidebr. Coarád a ' aémet nemzetgazdász s máwk elvei az enyimével nem atonosak. Vigasztalódjék. Smit-Ricardó-féle szabad kereskedelmi iskola b ennek alapjai,- mezeket Mill rendszeresített a Care; társaságával sem azonos. SzáiaUlin más nemzetgazdász müvei a Cobnok, Mayerek, \| Michaelisekkel határowUu hadüáku ál- ' laaak. Az ilyetén okoskodásból, ha éppen ' ugy tetszik, kovácsoljon a t. cikkíró ur tökét. Lo oem! Sajnálni kezdelek titeket, óh ti sze gény tőzsdeügynökök I főleg azóta, mióta Seb. ur értetek oly annyira exponálta magit. — Ha éppen ugy tetszik, belenyugszom vádiratában foglalt ama kategória kijelentésében, hogy én a lőzsde-viszonyokkal ismeretlen vagyok. Személyemet alá\ tudom rendelni mindenkor a közügynek Mondhatom. Sch. úrral mag vagiuk elégedve főleg midőn ama — egyelőre kouzervativ, de jóllehet a jövőben liberális — tudatra ébredett, hogy mégis vaunak azokon a tőzsdéken emberek, melyeknek a legnagyobb DUnük oak az volna, bogy tisztességtelenek. De erre is kitalált Sch. ur valamelyes kadenciá', még pedig kitalálta, hogy mindenütt és másfaju üzletnél is, agsz-dánál, iparosnál, kereskedőnél aat sat. vannak ilyetén exisztenail. Teljesen igaza van. Gazemberek voltak és lesznek min-dig és mindenütt. Csakhogy nem egészen áll ugy a dolog mint Sch. ur mondja; mert léteztek és léteznek emberek, kik a legelső csalárdságnál a törvény szigora által büntletelnek. De viazont fognak létezni olyanok is, kik szabadon grisszál-n.k anélkül, bogy bűnhődnének. A tör-vénykijálazás művészetében halad az ész. Kár volt a tőzsdeügynök urak érdemüket elhallgatni S kár volt reám nézve a múlt novemberi ,kr.ch"-ot felhozni. De még kárabb volt az 1873. becs; madárdalt hallgathaesunk, vagy szükséges anyánkra, testvérünkre, barátunkra gondolunk, vagy valamely tisztességes emberrel kezet szorítanunk. Különben nem merném n öq .hsrmattelkéoek* ajánlani I Hallgassa meg tehát, kérem. Otthon ébredt csík "fői a kis falnii házban, a hófehér párnák között, de csak egy percre A következőben már félrebeezélt és önkívülete napokig tartolt Mikor a lázrokamok kissé szüneteltek, — előbb nem ért rá goadolkozni — kissé nyugodtabban és szinte kételkedve hajolt szegény betege fdlé öreg édes anyja: „Alist hihetem, hog)- ez az én Bélám I* Amint aztán elrendelte a megmaradt éi Iáitól csomóba állt szürkülő hajfürtöket éi meiléu elsimilá l paplant, egy médaillon akadt a kezébe — Halk fóhajjal tapott utáuna és könnyes szemekkel fogta kezébe a dörzsöléstől fényedre koptatott araoy ékszert .Istenem, erről ismerem meg az én szegény Bé'ámatl Hisz ezt én adtam neki és nikor távozásakor nyakába akasztottam, még hozzá tettem: erről a kis leacséről. mely iu a füled alstt van, édes fiam. millió ember közt] is megismernélek. ; Íme iu a kis lencie . .. ." Gyöngéden megcsókolta, majd (nyitotta a médail-lont mely gyönge érintésére nagy eró-veJ pstuot föl éi kél kép hallott ki ' belőle lábaihoz, mintegy könyörögve; a harmadik, mely legalul volt. bent mi radt Lítszotl, hog; i három képnek kicsiny volt a hely .... I Sietve tzedle össze okét a jó asz- i eaooy és igyekezett ojMI beisoxitaní a 1 méoa.llonb., de laaiogja— MA. Mist- ; eg; késyazeritve volt rá, hogy nem- i űgyr» végje a kis feaykéf«kat Mindjárt i krach-nak húrjait meg aem penditesem, ! igy inkább sikerre1 várhatott voloa Sch. ¦ ¦rat illúzióból felkelteni. Annak oka éi okozatáról talán a jövőben bővebbet. Bocsásson meg nékem végil a t ok- \| iró ur, hogy s múlt novemberi, vagy azelőtti árlapokat az idő rövidsége miatt nem kereshettem ki magamnak. De tegyük fel. hogy ezt megtettem. H á t hol keressem már moatamaár-Ispokat, a melyen a közönaég nagy bizalmai tőzsdéhez van és vo It irányulva?? A polémiát ezzel befejezettnek ayilvá- j nitom. Nem tudom eléggé a laikus közönséget arra az egyre figyelmeztetni: ha nem tud játszim, ae vegyen kezébe kártyát b "a ki nem tnd neftelni, az ne menjen a börzére I HIRSCHL JAKAB. Küllitáti taták. vn. Az erdészet mellett Frigyes főherceg psvillonja áll, ki hisonló modorban ál-lilou ki mint Jótsi-f főherceg. E mellett Rossemann és Kühnermann magáncég panllonja következik. Hordozható mezei vasutakat állított ki. Az utána következő ciarnok különös formájával tűnik ki. Tiszta fehér az egész pavillon, mint a jóféle fehér cukor; az épület csucssit pedig kék eöogyöietü virágfüzéres 'óriási cnkoríüvegek foglalják el, a nagy xupoU tetején meg díszes szobor ékeskedik Külseje is el-árfiljs, hogy ae a csarnok a cukoriparé, melyben a bálozó kisasszony szsloncuk-ra mellett, s gombozó gyerek krumpli cukra i» látható. Van olt aztán Elvég cukor, kocka cukor, porcukor befő tefc srámára való, b ki tudja miféle cukor. Különösen figyelemre méltó a csarnokban a különféle gyártási fázisa e cukornak A. falakon kerüskörü! szépen megirt táblázatokban az egész cukorgyártási procesbus le vau írva, melyből az érdeklődő megtudhatja, mint lesz a répából cukor — kiállító gyáraink száma 18, melyek közül dominál a hatvani Deutachok 3 gyára: Hatvan, Nagy-Surány és Sárvár. Az utóbbi gyár különben remek kivitelben otl látható a kiállításon teljes működésben, a mi igazán gyönyörű játékaaer lenne, ha olyas precíz munka nem lenne. A kis gépek zakatolva dolgotnak. a villanyos izzó lámpák vetik sugsrukat és sz egész neui nagyobb mint egy asztal. A pavilonban íáibató továbbá : egy teljesen berendezett rukorgyiri vegyészeti laboratórium. Amilyen édes ez a csarnok, olyan illatos a víb á vicji. i Ez a vegyészet'. — A sok parfüm, szappsn, bsjuizpedró és mindenféle illatszer mellett bamnuir, timsó, kátrány, i carbol és eszszenciák foglalnak helyt t. — Iparosaink nemcsak működésük ered- 1 menyét kész gyártmányokban mutatják ' be, hanem — igen helyesen — az elő j álliráu módot is. Ou készítik előttünk \| a szappant, melyet azon melegen á-ubs is bouátaosk. Látjuk a gépek mintáit első tekintetre azomoru ránc képződött homlokán, szemeiből könnyeseppek gördüllek végig jói ismert útjukon. .Szegény fiam, (óhijton végül, most mír ismerlek!" ^ . - Az éjjeli nyugodtan tölté i beteg. Máanap már kikiváakozott a szabadba, a kertbe, i kajszin barackfik közé és a kiB kunybóbs, i hol oly sokszor leste a pókok életét. De az orvos még szobájában marasz-totta. Karszékéből nézte a szép Balatont a leildoró napot és keze öokénytelenűi a két fénykép után nyulL Ösz volt. ilyenkor pedig sokksl köz- '¦ lékenyebb az ember. Különben is a legtisztább szeretet ragyogta körűi, melynek eltelő hiláu alatt olyanfélét érzett, i mint a nspraforgó a nap melengető su- j garaira, — édei kényszert, hogy kitárja ¦ keblét és elhibárott életének összes ! szenvedését meggyónji egyetlen bizalmasának édes jó Bzülejének. — De az mindig elnaHgattatta, szelíden elnémította. — Ismerem, fiam Az a két arckép, illetőleg bárom, mindent elmondott ne- ; kem. Az a szőke és az a barnifürtöi bölgy és a szende Szűz Máriakép, mely [ medaillooodban legalul került, mindent elmondott nekem ... Dí sokszor ugy vagyunk, hogy okvetlenül közölnünk kell valikivei titkngkat, mely ebben a lelkiállapotban elviselhetetlenül nehéz. Keresünk embert, valaki kinek feltirhaassk szivünket. Béls is ig» volt Ebben v értelmű tulteagétben buk-ksntunk egymásra. Mikor már j»bbin lett, ki-kijárt »z ő egykori kedves helyéra s .Zöngó-o dal" mellett ki a ,Harangozó.vö'cy'-be Itt találkoztunk a .Déllő tövében fakadó forrásnál, a szikiára Boti hársfa és ríjsiit, ai aWaliiti-kos síükségM nyers terményeket, t kültaféle setberi-kus olajakat stb., n»y »ofy a ssemléló lehető bü változatom és tetatetós képet nyer az egész gyártási műveletről. Ugyancsak it: van az irésierek klál-litáss is. írónők, lotiak, tollBiánk. másoló- é« iodigópspiro, pecsétTiMz, ténU és egyéb hasonló dolgok ciriási válto-zitosfágbio láthitók. A vegyészeti :par csarnoka mellett kfl öaős formájú épület ksti 'e figyel-müukít A utejében 3 szélmalom kr-lepel, mintegy hi.ogalva a látogatói. Ez a malomipar csarnoka. Gyönyörű Biép épület, mely 120 000 frt köluéggel épült. Esea a pivillonon igaián meglátazik, hogy a létrehozok nagy goedot forditot-tak raja. Az ember eljárna benne nap-hoaasat, és mindig valami ujat találna. T3rtéoel-ii fejlődés alapján be vas itt muUtva a malomipar egész lényege Van itt ősrégi szárazmalom, hol még j kőv«kkel iwték os.ze a siemet, mellette patakmilom, vízimalom, srélmaiom egész a hatemeletes nagy gzőmslomig. A sokféle malom pedig mindig működik: persze gabaát nem őrölnek, esik a gépezet mozog. De nemesik a malmok vannak itt Utunk szakszerűen östzrállitolt buta-kiáililáit, külónléle modellek és ábrák szemlélhetóvé teszik a modern magyar müörlés rendszerét, s a migyar malomipar kiváló fejlelUégér. Kiegészíti az előboroltikat a milom-ipar összes technikai segédeszközeinek, a raktározási rendszernek, elevátoroknak, szállítási és csomago ási módoknak kiállítása. A kiállitók srámt 54. Nagyobbrészt budapesti malom, de a vidék íb szépen képviselve van. I. Dinántulról Győr, Körmend, Kőszeg él Sümeg állították ki gőrmalmaik temekéit HAZAI HCGÖ. CwHMaiik. A MelédOgy kérdése mai aap tik-iuclissá lelt oly annyira, bogy vele a napilapok is loglalkoznak. Ezek azonban csak a baj íorrliáaak kulalására szorilkoznak; némelyek a cselédben, az erkölcsi nevelés fagyatékosságábsn ke-reiik a visszás állapotok fóokít, mások az asszony túlságos elnésését, engedékenységét okolják; eot unnak, kik a kényelmetleo, csaknem tOrhetlen helyzet eredetét minden kétséget kizáró célzással és talán nem minden jogo suluág nélkül az ur különös viselkedésére szeretnék visszavezetni, de a bsj gyekeres orvoslására, a kérdés sikereB megoldá'ára konkrét javaslatot — tud-tuLkkal legalább — még eddig senki sem tetl. — Caelédnevelö inlézetek, fórőiskolák létesítése, hú és kiUrió cselédek díjazása résziat kétes eredményű bomeopat gyógyszerek, részint utópiák, melyeknek valóaiúsa messre távolban, hj^eszménykép gyanánt lebeg szeműnk Nézetünk szerint i cselédek elf'ju táii, hogy oe mondjuk erkorcosodáia, alalt. Először kiváAc-ian néztüuk egy másra, másnap már köazdntötlük eg) - ! mást, harmadnap pedig, miután vizet ! kért tőlem kokusr á:6 pobaramból, jó I ismerősök leltünk. Faluhelyen különben j könyen megy ai ismerkedés. A mily távol esnek egymástól a hszik, ép o'y kötél vaanak egymáabos a azivek i Mindjárt első közös sétánkon ráterel- j tera figyelmét s .Délló* kózrlében álló j .Barátlakás" omladékaira; de azzal It lelt fölhivásoura. hogy lábai éi melle gyöngék már a befymá'záara. 1 --- Különben U, tette hozzá szomorú mosol.rlyal, fölösleges nekem romok közé mennem. Ha romok között akarok sétálni, csak élelea ösvényét kell újra betaposnom. Ei erre a szomorú gondolatra ippat- I Uot szivéről a tartózkodás zárja és el- i benélte életéből az alább köveiksző ; ré>zleteket. Moit is, mikor eteket a szomorú visszaemlékezéseket betSbaráz- i dákba vetem, ugyanaz & lehango ó érzet tölti meg szivemet, mely mtnaJg ello-gott, ha láttam megtört alakját, asfir-kfliő szemöldjeit, homjokán a gyér haj- ! utol. szemében a megtört fényt, a gör- ! ayedt, de hatalmas rállakit, • népen , iveit bjivány homlokot, mely mind azt mulatta, hogy ebben az emberben már j aiisi!éa~~femr omtidék, melyről hull a vakefat... Da mintha csak ízért válna le a vakolat, hogy annál jobban kikandiká ja- i nak ez alól a romhalmaz aiól hatalmas struktúrájának körvonalai. Akár egy római Colosseumé Hi_ láttam ¦• ót éa hallottam ssavát, mind'g ugy éreztem, mintha romok közölt sétálnék, melynek tört résein át bú tan nyög az őszi azélJ. . . . (Folytatása ' következik) noros kapcsolatban áll a szocialista tanok elterjedésével. Itt is ott is úgyse ások a kortüaetek éeslelbetok, munka-iaxoay. kapzsiság, könnyű megélhetés atáa Kló vágyakozás, kajái ingjség. a keoyernuda. illetve a mnnkaadéral szembea táplált elleouenv, de különösen az a tudat, bogy mindet visszaél é s t megt or I ás nélkül elkö v e t b e t r <¦ k, — müides oly elvisel-hetlen áh t, »okat teremt, melyeknek aromoru kövétkeiménjei rendszerint a kenyérgasdára bársl 'i melynek levét kizárólag ac ausooy issza meg. Hozzájárni még. oogv a cseléd-iiiriik nem ritkán egy hu-ronpeadllnekacselédek-iiU mennyiben könnyeo megfogható okokból akim roesz cselédeket Bter-zödtetnek, édes keveset törődvén azzai, hogy az álul t szegény uszonynak tömérdek ksiamitást okoznak. Mindezen bajok csak oly módon orvosolhatók, ha minden közigazgatási hatóság saját hatáskörében külön cselédrendszabályt készítteti, melyben a cselédek jogiinak éa kötelességének tüzetes körülírása melitít a megszegés esetére kiszabott büntetések is precíze fölsorolva legyenek. A rendszabály egy-egy péi-dáoya ugy a há'.i gszaáaak. mint a cselédnek lolr* kezbesiteufó miheztartás végett, és ha a szabályzat az illető hatót ági kötegek által gyakorlatilag pártatlanul kezeltetik, akkor a cselédmizéria remélhetőleg rövid idő alatt magától megszűnik. B i r 9 fc. — NIU Norbert rendfónök Szent Ferenc rendjének szeol Lásalóról nevezett tartó-m í n y a f. hó 29-éc tartotta Nagy-Ka-nizFÍn rendi nagygyűlését, melyen az ősszeg) ült házlőnökök egyhangúlag Nitb Norbertet, i nagykanizsai rend-bázfönökét és plébánoshelyettest, közéletünknek eiryik kiváló alakját, választották tartományi főnökké. A választás, meiyet Rengjeo Ferenc római általános kiküldöu (visitator) vezetett, bizonyára oly f 'rfiurt esett, ki ngy tehetségeinél, mint kiváló személyes tulajdonságainál, fogra nemcsak rerdiársai bizalma: érdemelte meg hanem városunk nagy közönségének bec'ü'ését is meg nyerte magának. Örömünkre szolgál, hogy a reodfőnök or ezután is Nagy-Kanizsáji fog székelni. A gyülás ezután a tartomány custosát választotta meg Horváth Lajos személyében, kormáu)-tanácsossá ped g Eger Zsigmond, Varga Vid, Tolta Tivadar és Vosnját Vendel reodtagokat válawiotta meg. Most folyik a házak főnökeinek váls<iliss. — Sseanelriklrek. Dr. Pacbiuger Alajos, főginin. igazgató, péolek e»lé tért vissza Budapestről, hol rövid s<abao> ságidejét töltötte.— Dr. Blau Simon gyakorló orvos, a Bécs melletti Badenbe utazou, ibűl két hétig tog üdülni — Vidor Samuné az í.r. jótékony noegylet és a kisd< dnevelő egyesület elnöke Mirienbádban tartózkodik — DrSchwirz Adoif ügyvéd c» ládjával Rohitschra utazott. Dr. N e u-siedler Antal Itir. törvényszéki biró családjával B Berényben nyaral. — HaavMoée; köréből Ó felsége a király Klobncnr Győző eireile^t a 46 ik honvéd gyalogdandár paranc nokává nevezte ki. — A fokapiUa; kinevezése Deák Pétert, a közöjhadsereg 48 ik gyalogezredének Pozsonybm állomásozó lő hadnagyit, Jankovícb gróf főispán, Nagy-Kanizsa város rendőrfőkapitányává nevezte n és utasította ót, hogy esküié tel végett f. é. augusztus 1 én a polgár mesternél jelentkezzék. A kinevezéssel a 4 hónap óta üresedésben levő fóka pitáayi állás be van töltve Az ioterreg-num alatt Farkas Ferenc ai* kapitány látta el a főkapitányt teendőket tóié megszokott szorgalomról! és -ügytrnigótággal. Ez a derék hivatalnok, aki már évek óla a legszerényebb díjazással szolgaija a rendet, iámét vissza !ép előbbi állásába, de remélhetőleg ugy a tanác, valamint a képviselőlég nem fogja tőle megvonni azt a jutalmat, melyet íz ai- és fökapitínyi hivatil terhei éj feMósegteljes elviseléseért magánk kiérdemelt Deák Péter, az uj főkapitány agy zalsmegyet nemesi család ssrja. Deák Lijoj zalatárnoki földbirtokos fii és OizUrbutwr László nagykinituijáráabiró rokona, líiot hivatásbeli katoaa bizonyára mindazon iu laidsaokkal is bír, melyek a reodőrsíg fejítSI oiegkivánutnak: erélylyel, pon-•oaság és BzakismereUel. Mind halljak, a fiatal főhadnagy, akinek ezen állás kilátásba roll helyezve, azorga'raisto >ejrt • potsoayi rendórbiratalbs, hogy a kellő gyakorlatot magának megszerette. Miat katonaiak bő alkalma folt a fegyelmezés minden nemével nefis-merkedaie; ha egyúttal alkalma ia vo!; egy várói polgári társaimat mindéi , megnyilatkozásábaa ro -gismernie, i, „ ¦' sikerült neki elsajátítani azt a t a p i a t a t o t, melv a a a g y k ö « ö n b é g g e 1 vaó é r i n t k e z é s b a a múlhatatlan szükséges, akkor nem kételkeiidnk ' benne, hogy a főispán kinevezése iPiJet ; o s s z ha n g b a n v a n Nagy Kiiu/s, város polgárságának óh a-jsival és kívánalmai v a I. Üdvőiöljűk az uj fókapiUnyL — 8zl»Ursnlat. Dobó 8ánd<r, a Székesfehérvár-soproni szintársula ;gu-gitojiengedélyért fol.Timodotl, hof, usp-lembe: havában színtársulatával Xajy. Kanizsán előadásokat tarthasson. Kiit halljuk, a főkipitáoyi hivatal az enge délyt megadta. Dobó színtársulata jó hírnévnek örvend. Vájjon sikerülnie fog közönségünk érdeklődését felkőlteme és azt az előadások látogatására hintis. azt megjósolni oebéx volna. Való^ziuü, hogy a tanév elején bevonuló deákság az előadásokat sürüen fogja látogatói. A társulat primadonnája Csongor Mariska, a oépesinbá* volt tagja. — ÍJahirml iilri>tak. Az Atilla-ulca egyik lakójától kaptuk e sorokat Mos-ünában, mikor a hőmérő csakoem ál landóan 20—25 fokon felül áll, s i tikkasztó nján hőség megháromszorozza iulszflkségletüuket; a mikor még a korcsmák és sörházak legreadi'hetleoebb törzsvendégei is nem egyszer kénytele-uek méltányolni az egyébként uak mosdásra használt víznek üdítő csepp jeit, ilyenkor az ivóvíz kérdése — gondolják mások — talán nem is csods, ha náluuk is ak'uallssá válik. Tehát nem lüabiztoo. ági szempontból beszélünk, hiszen erre minden utómtézkedé nélkül olyin Irappins példákit szolgáltatlak csak a közelmúltban is városi adminisztrációnknak a Honvéd- és Attila-utcai tűzesetek, bogy ezen csak a minden jut Ígérő .reformpárt' regitbetne. Én egy-időre csak egészségügyi szeu-pontbol aksrom a nemes város elöljárósága illetékes közegeinek figyelmét arra a azo-moru állapotra fölhívni, aminek orvosol-tatását nemcsak ssját érdekűnk kívánja, de ezt lürgeti kötegészségúgyi szem-poott'ói maga a belügyminiater is. AzAtlilla-otca el»őfelében legkevesebb40 házigazdának van egy ko.ői kútja — - Ezen 40 házigazda legnagyobb részéoél nemc-ak még tömegesen lakosok is vannak, h&nem legtöbbnek többrendbeli 82arvssmsrhája és fuvaro7Ó lovai is vsd-nak. Nem csodit tehát, ba ennyi lakosnak ezen egy kútja annyi baj és veszély után végre majdnem teljesen fölmondta a szolgálatot. Mert. ha ad is vizet, az ¦ oly c.-ekély és piszkos a több helyen va'ó össze-vissza bedales miatt, hojt nemcsak az ivóviz, haaen egyéb han nálaadó vis szükségleteinket is kénytelenek vagyunk Bokszor igen távol ¦ fekvő kunkból fedezni. Mivel a kisebb-körü uicii külgazdaságunk ebben nem intézkedik kérjük a nemes város illetékes közegeinek jótékony beavatkozását, meri különben kényteleoek leszünk az itteni nyomorult állapotokat magasabb helyen magastob szempontokból szellőztetni Dr. M. S. — Vasári rendtartás. Váaári reed-tartásook legilább olyin, melyet a megye és a belügyminiszter jóváhtgyott volna, mindeddig ninc. A közönség ellátása a falubeli asszonyok és a különféle közvetítők, ueazálok, '.ibe- és !ojisk<reskedók és kofák jótolUtól függ. A rendőrség a piaci életbe csak akkor avatkozik, ha valami kihágás történik vagy ha az eláruairók a köiegészséíö.-ellea vétetnek Hogy főleg é.emisz': ket mikor szabad venci, az mieded<: 4 szabályozva nincs. Aki előbb kel, arai'« lel. Ha valaho'. ugy a mi piacút.t" szabad a verseny, csakhogy ennek ax árát éppea a pótadót fizető köio iee , iuza meg. Szabályrendelet kibocw iss .' tehát nem volna felesleges muika. — Kéregeti tolvaj Libuich Um< káTétoérö segéd, mint kéregető í. hó 27-éo reggel látogatu meg Bidis nai-wámoj lakását Bódis már Franz Lijos ^ malmátun dolgozott, felesége és gjer mekei még aludtak. A jó alkalmat !•¦ -használta Libu-.ch éa egy 20 frt értékű órát Tá?ott zsebre, melyet értékeittett n ' : A feljelentett tolvajt a reMUraég » « ; a város területén csipte el. • — TarUlékomk kekiráaa. A folyá évben meciartiodó fegyvergjakotíatok a ez. es kir. 48. azámn gyalogezred tartalékosai számára mindéikor Nagy-Ki nizián kezdődnek é< Urtoaak a m<r behívott tártai ékosok, eztsrk«z következőképen bevonulni: augusztus hó 15-éa (tizenöt) az első idíttikra behivottak; augusztus bó 28 án (huuonnyolc) a m.á-Bodik időszakra behivottak. A a- és iir. 48 számú hadkiegéjsiU kerületi paraacjnokiáglól.XXXV ÉVFOLYAM. ZALAI CÖZLOh'T I8M AÜ0U8ZTCS I éa — ri\|j aTajwlallt * fctlytaa álle-méaozó ng. k». 20. aMraig»alogesre« folyó én ututta aó 4-éaéeíéa K> Kaaitaa. bt^A Bajeea és • Fria-nnina kaaáita által hatás-* eaekaU u-ilM harcsáért cHllit-atm tart Strról » k-iBsssz Mattel mii ¦¦¦<»¦¦% ki-ietfeae eégett ei; tajil-Msta-éssal ér earttetát hary . jabatt latartlettöl MOO épésael közelebb M Uriétkes'jék éa ae kösteked.-ék. Nag.T-Kaais.as 18M. j«lrut 30 á« A n-aaórfcapitáaysic. — HirteUaeay. Folyó hé J7-éa aUfvar-eteéa régig t nagy ttaaaéit IS Irt t kr., illetve I írt 5 facntM baafc-«. és < kitti áUi tassaget <0 «•-" tt l r^kétík és stiairtitoMikisr egyedtli tzáDHÓja, aagyat tm mattal sa, hogy tgyre-má«n teremnek kashnj tatai, de rönd ide akut reraesTképtalt—ég kijas. ál « . becsttstet uifli. k« . rendorkapilásjlágsál « Wrf szere illd iata^MB ttateaitva ni. Nagy-kanizsáa. 186. jalius hó 28-áa. A readórkapitáay'ác. — Déli ml Negyboluogaaazoey ¦asepe alkalmával L éri aufosztus hó U-éa — • béli uhI mipir vonalai-uk áilaaiáaairól Bén. Fiamé. Tnest és Velencébe readkivtl mértékell íru menettérti jegyek kmt kiadva, melyek U ssaig érvényesei éa méz azon ked.eimi.jl •futják. hogy vjasxsjővet kor ezeu jegyekkel as utazást ktutar trisiri szenati áUotsáeokea léik lak* •zakitaai. Kasa jegyak kiiláiire át áraira nézre kllta hmlelmssvyak adatuk ki, meryekbea a mi», mairakhai esen rendkívül mérsékelt áru jegyek érvényesek, indulási idejlkkel fal raa-usk említve. — Egyssáesalek reaUaral.se-Keasl-bel;aa nagy munka lolyik. a 11. századosa éptlt gót templom restaaráláaa. Kit a I—pl—»f 1J8O zartl a aaarea-csétlee réget ért Istrás erdélyi rajda, utóbb aáaor építtette a kar ctactrrea srkiiekiurájáviL Ki a Utastest •»•¦'• doh Kesztkelyee ét Mért a ksssrhilii ember éa a Mrdortadegek mindeddig kénytelenek romok é> UWiri ialik között imádkozni, bsaast terest ét. apáié ai érdem begy a rom karfát méltó templom tálioiu 161 A raKaurálást a kenjuron. Faatatwb Taaxiló grafatkirM • nercetpeiaaéa, kiaak Keszthely wtlé-Tirosa, a Tearpréami >¦>* ét aa7 rtji-b» utat a kiiék aafélfMlék. A Ülés -kl-l fimi^a)a«a« a katriiayiaiái. a. é k ká nitmnmfim elit ug; tiletpiaeréi. Enaateiatr eaaa a tém au ai ataé Maatrdkiákaa áa átért ¦tiat ij«ta7OliaaM> éa atatbnkaté eé(et ajialjek olTaaMak u)?ea fifjetaaéat. lprú sikolt. Ha Tálain uootredját jobbso n^reti, ¦Í»d -ugft magár, akkor u btroijoMn ffj CSUHM l«Uj. • Lím aajáai, bíui Uaaaukuf uwe? Bit •«¦ tudtxi? Ái •lyM t«M. D»l;«t tx«r«tB«d kell, akár leütik, akár Mim. • Feleaei: .Éa iaaereai taraéraetaaaL* rérj: .limwketwé, atert aem L«y baMfofl naayecike b« akart akenni e«y atrrkaaiti iroéá)ába. .De moadeu, aajelaMiteti it a aio^a a aierkaaito ar aeai ér rá beatélai.' .Nem baj caak anerzea be. ráérek éa.' I 1 Api: ,aj a legiaaUbb ai egén aat- [ tilTkaa ütmf j r»: ^i m tadoat- : Apa: ,(•¦ aiaaeBL Ha talaauaaTi ir, olraa éa taaulja a leckét, knaoda >i, i ki ki mi aaaaiit ét aéii a Utbeit? Fiu ,A umUS • A kitpcaareokbaa. — Fm: .Papa, mit jelnteaek etek » uimok niadea kép alalt? Például ilt, Hoajradj Jáaoa 153.' At»: vUg; kiizeai ax a telaloa .Tárna-1 .Nemde, Nagjrád ajrakáa léié kfMke ralaaii drága emléket rejt awgákaa. ?' .lgaia fto, su <aa efj fart iérjea aaibel' . _i kónmt a veszprémi atUpok leté A resUurált Itmjlimnt t kereeg-l>natéa leaja a kakaaamiaiister és a V^ASftfamfamí akjBfkajgB^BW ^BmanammáBKamb^ft ¦mUáUtai" Utai aagaastat régéé. — Tsafetlgrtiak tsjciaire. A .Du-náaln eiml latest Melaár Sándor n.TugalmazoU kir. segéd laataltgrsW, ismételve dórra táaaaéatokst wlezaU dr. Kutaicsks kUlmáa kir Uaácoi, zalaegerszegi kir. taelellgyeló ellea, aki a gyén sajlóbiróságsál Molsir ellen a se\|tópert ráaalasszái miatt megieditotu. — Zato-Egenaeg (Fedaa;a< azálli-tá> I Zaa>ármetye atsaas ttrvéayhat kozmáira 187 -100 étakasa azak->éges fedaayag szállításénak tstlaaüaatra í é. augnartas hé J»-tól f. éri aagvuz lut bó 29-ig a vármeiye oaszaa Usaol gabirói bivaulaiaál és f. é. angusatm hó 31-én a m. kir. államepitéazeti hivatal-mi Zsla-Egerazagea zárt ajánlati ver — A kaposvár fonyédl vasat meg-cult, illette a közfocgaloatnak át lett sdvs. Hint halljak, as atazás stég ké- • lallBámm ama m ta^«mmaamlTrnmmmT ^a^laÉTmmt anmmW «)°r<. A kotlastttéa Kaasarárret as poD'a kétszer tarténik; reggel indul Kiposvárrol 8 éra t perckor, aarntáa 6raKor. A BeauaUátl \|M>rta ta tárlrat kon-rrsstma utjai t he 1* én Kecske-Bf ráadniuk, t kai msgismtnak agy «a< magyar ráraa kanaarális ha- ac . és szEiai AUMdi Cegaac-«'ár , i. hiraeras klUnlag sas ágét, a bsrsck cataac, siess és aarack eremet. °lr :ictérőieg nyilatkoztak e kittno Ualck,ó{, hogy aaég a francia cognacaál •> : >taak ulálták éi nyomban jelenté-kei.. --tiniiHisi--t is ut'ek. Brach-fc Kawl és Vilmot igazgatók pedig •miiikoi 700 ittMitgitti osztattak ki s kulioldi naaáftk Űzött, a kik azt n>:'záiokaak, k BráitaUar ki »aa tété kaaiaitáaekaak. eanaek pg Tallja kánt. Kárarj kéta tjáraa. aeij-wk tziete lWO-kaa elapitlatau, etyaa konl^ut-teeték ajaitaúa;aral reaéal-k«<k. mel; aui aapíg tat a téree a lKJ«Miaek biaoetalL ö roll kDtekoe u aM, aki • koaloizai festik alóajét •«'»rta a t tekielettn baaiaea ajiU-•akat lett. így a> é \|járt»áaya ttU--"¦ haiakaia«U», alKatáll at iáéjéMb ¦"•telraíaak: eaóaak aaélaek a ariatán ¦ • céf u Oietrik-ktacnr-MeaárcBia aaajoe véJMaaalaak, raaataraak, épitó ^ (ér)e még él.' ,Igee, eram, ée már egénea kepaai.' Irodiloai. E rovatbaa BWfjeleat irodalmi t«rmé 1 kek k.pb.iók 1KJ WdJÜITi JÚZ8KF k6oj.kere»kedését>e« Nagj Kaainá* Egy árg«kw kgayv. . Uagjarorezág uólótermeléiéntk ¦.oltja és jeleDe' cimmel egj érdekes dmmll hagyja el f éri tagmztas hó 31-én a sajtót. A műrel Barow Karol; a .Borászati Lapok' aer-ketztője szerkeszti és adja ki. A atagjrar szóló- és lorUraselea uljeí egészét eneli fel a >naBkA, melybe legjelesebb nakiróiok dolgoztak. A mn ag} Tan osneéllitra, bőgj Bem-csak a szakeaikert. de a nagjko-itatéget ia érdekl. A milleniissi al-aalaUból adatiáa ki, kiraió goadot fordít az ezredére* külliiáe aeffe-ieió részeire. Berezetést etdikll steateli a király látogatáaáaak a borkiállitásbaa. Külön mellékletét k>pexi ö felsége «ikertit arcképe, és egy bájos csoportban azokaak a aaagaasMIgyeknek a képei, akik a királyt a kiállítás megújítása nap jáa fogadták. K&ili annak az eztst irékéazletaek a aikeralt rajzát, amelyet a kiriiy látogatása alkalmára keszi tett a bvdapeati ipar-iskola Váradj Szilárd lauár lerrei szerint. TSbb nkeiHlt fényképben mntatja be Ross baj Dezső mafjarazó azSTegérel a kiállítás bor- és KÓl&gazdasági réstét, ét közli az összes kiállítók oénorát Hercegh Mihály egyetemi tasár a .A magyar szőlőtermelés törtenetét ¦ irta ang kileac fejesetken a róaai hóditáj eló'.ti idöktól napjainkig Robinek Gysla az 0. M G. E. ti'kárja a .Magyar sziliter-melés liHimtikáját* a;tt\|tja, kiter-jeszkedfe e fontos termelési ág nemzetgazdasági jelentőseiére. Szilaasj 2Miáa tx 0. M. 0. L titkárja „A gazdatársadslom aúkadéie" címmel t gazdasági egyestletek szoMmnti és borászati szOTetkezetek ét társa latok szerepéról ir a tzölomü-Telés teréB. Angyal Dexaí, a budai kertészké\|iti intézet tanári a mai gyakorlatát >"• le skriiaJ Mazey Gyula magyar OTÍri pzd akadémia Isnárs a széli serényi klttaoiea gomaaWtag- •égeit és eilaségeit ina h (lisstsw-mat, taOnkBazis, Waek-rat, white-rot, grokér-paaési.) saatéa sek ibriral atagjarizott mantálatábaa; míg Sajó Károly, hasonló terjedeieaben is merteu a szóló rorarelleaségeit, éa i fmaose barillaire-t (a szóló méz-betegsége ) szintén egy külön fejezetben Szilárd Gyula a esákfári fúídmiveíiekoo. segédtaBára a .Pe-roBospora Yitieo..v a siólók ez ojabb. Magyarországon ma jpáj aajnos mm deafltl elterjedt nctegtéget éa az ellene »sló rédekezést ismerteti szintén uiaioa magyuizó rajnai. Dr. Siilárd Ferenc kte- ét Táltóngjiéd ,A szólóteruielést érdaUi atagyar torrétyeket' magyarázza. A munka további részét egyszáz magyar szó lótelepaek a leírása képezi Maga ez a nagy rész felette érdeket ét megseeatlbetlen munka. Magyaror-•tag legjelesebb uőlőtelepei rannak itt azakszeríeo iamertetre, a telepítés, a mnrelés réazletea leirisáral számos rajzzsi illusztrilra Bác Sándor magy. kir. szóléexeti faUgyeli ter jedelaMt monograiát irt JálicaGéx* tzolos-gyáli 200 holdas szólójáról. sok rajzban muta:ra 'de a mOrelétt, a hatxnált eszközökéi, u épületek, pioeek, pretkázsk terreit és ksltaég-retétet. Serfőzó Géza a pettrár-megyeí gazd. egyi titkára több pest-Tármegyei telepet ír lej míg Bíró Géza a kecskeméti .Helretia* telep igazgatója ezt a nagy rállalatot istterteti. Az alábbi tulajdonosok sz6I6-telepei Tsnnsk s nsakábao is-mertetTe : AlmáiiTihamér Recskemét), Agár-dy Jenó (Izsák), AlUtock J. és (Isi (Budapest), Balázsi József (trkört-rélyes), Bory BéU (Pt-B4oháxa, Szabolcs,) Buding Károly (Nagy-Úiz) Brogü Béla (Máza), Badrog-Szerdahelji immuan azólö'.elep r L, Blaske Láazló iGyór Szent-Iván), BarUlos Kálmán (Izsák), Btyer Henrik (Eger). Balatoa Aímidi-i e a sz.-t Bátory AnUl (Örkény), Borászati Lapok szólótelepe, (Pilis-Szántó), Csákrári-gesztesi orodaiom. Csrh Mihály (Velence), Dentsch Sándor, Dienes Barna és Fazekas Sindor (X'j-Léta), Debreceni szóló és kttrtermelók szövetkezete, Dirhan Ede (Budspest) Erdélyi axólóojt-Tánytelep (MedQes), Érmelleki elsó ojtránytelep (N'agr-Kágya), Filioxera ellen Tédekezó elsó miskolci egyesület (Miskolc), FSktráry László iD-Hsraazti), Fachleitner Mihály (Szeot-ladre) Fortter Géza (Goocohát). Gaostr Járos (Sagy-Csengód), Gle-<itzky Sándor (Sárotpattk), Hanfel latrán (Szegszárd) Hnnrich József (Királyhalmok). Horváth Ödön báró ÍAI.inc). Jalics Géza (Szólós G;ál), Karácsonyi Gyula (Korasziac), Ko-rácsy Miklós (Tasnád-Szántó). Kraasz Péter (N»gy-Csengód), Károlyi Ti-i«r gróf (Nyírbátor). Károlyi Tibor gróf (Krauly), Karácsonyi Cfttailló gróf (Kamenica). Ksrmeody Sándor (Moór), Lindasyer Ferenc (Gy»n), Liakty Lajos és taa. Leszléoyi Arthur (Györ-SzeDt-lTányl, Lengyel Arthur (Szolnok), Mócir Andor (K.-K.-Félegyaázai Meitels Lajos (Bereg-azász), Meisels Vilmos (Beregszász). Mailáth Géza gróf. Muhoray Kálmán (Játxkeréey), Mesey Pál (Nyirhátor), Mayer Pál (Tolna Kéty), Migazzy (Aranyot-Maróth) Nagy Ignác (Almád), Nagyvárad tzóUoaxete, Op penlMim E. ós H. (Nagy-Kiros), OppMbeim Emil, Lajos ét Henrik, (Izsák), Onnódi Adolf (G;Sngy6s), Pestawgyei gazdsMgi egylet halasi telepe, Peréayi József dr. (Kecskemét), Palócy Horráth latrán (Örkény), Peslrároegye szalótelepe, Rác György íKora), Rombay Zsigmond (PankoUi Kombiy Zsigmood (Kirilykaimok), Stsrk Adolf (Békés- Csaba), Szigeth Gikor fPaks-Caámpai, Sipota Imre (Sajgó), Saabd Lajos ét táti (Uj Lata), oislay Bálint (Gaüácaj, Stécay Ferenc (Nyitra), Súly Litzlo (dodre 8zent-Márton), j Saaly Pamjrac {Vasasok X Steinberger \| (Kalocsai. Szabó Joztef (Kalocsa), i Szarka Mihály (Nagy-Kóros), TsehMa Arthur ;Paka-G?apal, Tsossig Zsig-mond (Pécs), Czoriet Pál (Izsák), \| Wirdmann V. (Gyón), Wolkenstein (B.-Keresztnr). Weias D. H (Gyöngyös), Weiner Lipót (Budapest), Vast Imre (Sárospatak), Vékony A. (Tas-lárj. Zichy Eeztó grófné (Tokaj), : Zseléaazky Róbert gróf (Vj-Arad). Végi) A agyai Dezső a .Borászati Lrpok* 28 éves történetét irja meg, . száznál több fényképben mutatva j be i lap régi ét mostani munka- : társait. A mú nagy quartalakban 350 { rajz és fénykép ilbaztrstiórsl jelen meg, és számottevő alkotás izakiro- ' dalmnokban. A .Borászati Lapok" összeg előfizetői millenniumi sjándé-kul kapják, bolti ára 3 forint lesz. Augusztus l-ig azonban kedvezmény kép elfogadnak reá elóleget megren deléseket is Ha a .Zalai Közlöny' bármely elédzetóje 2 forintot bektld elóre a .Boráazati Lapok" kiadóhivatalához rBsdapest. Közteleki, az a müvet bérmentve fogja megküldeni. — -Az 1848—49-iki Mfyv tzabadsághart tirtMMte cimanagy-azabásu illusztrist muakából moat jelent meg a 61 ik fQzet. melyben Graca György Demhinski megbuk-tatáaának történetét mondja el. A kiváló munkának ez a része ie olyan, mint egy hatalmas dráma, teli meglepő fordulatokkal, eTÓvel, s szépséggel. Egyáltalában a munka megírásán terjedelme dacára nem látszik hanyatlás. Most is olyan Irita, eleven szénen megirott, mint az első füzeteké. — Mrgot érlamltés a vaáasstkaaa. A talajdooképeai raáaas-évad aag. l-jével veszi kezdetét 9 ez slkalommal aézetuok tudatni a vadászokkal, hogy az egyetlenegy magyar politikai Dapilap, maly-aek külta .Vadássaf ronU van s melynek szerkeastóiésében a hirlapi kicrák vadáizaiin kivll ii érteaek a ladaazathoZ: a Porzsolt Kálmán által szerkesztett .Fővárosi Lapok, mel; Szent-llobenui biveinek kényelmére kotta vadasz-e.ónsetést ayitott u i»(»>i-tuj jaaoari sport évadra 7 frtul s er-dészakaek 6 írttal (vagy kavookéat 1 írt 20 krrali Li a lap közli az összes. vadáauti tudniralókat, a megüretedő tariásztertletek naiyázatsit, a 'sdáuatok leírását, mirialtinar és arodaimak 16 jegyzékeit, a asarna-Ugéa, ssaloaka-bn.ái matkwéoát^ét as erasái miDdeo részéből vett távirati értsaitések alajiján ásóval aélkiUskaeatlaa miadea «azi vadásiaak, aem i» mólváa arró:. bo(y a legjobb, legérdekesebb és legfagget-iesekb laaja Uagyarországaak. As ország oassea aafy írói rendes mukatánai s kormáayaral és ellenzékkel szemben egyaráat megmer monaaai as izazax. mert seakitól nem fogad el szubvenció: Az a»z« lapok sablonjaitól eltérő uj szellem ieo«: ál az unalmas aagyképü politika •rimünc vaa buábjairól s ezért ónáii elt»;jecif«t nyert az előkeli eialádok Urébea Ciak tessék egy le-velezó lapos asatatványszámot kérni uFivároai Upok') kiadóhivatala Budapest, Feratciek-tere) s a;olc napig in-gyea kíl azt airkiaek. — ,Kassaireto«esl mlalasterlam -Érdekes éa aafy foatoaaágu knlurpoli-tikai tMxgalom iadalt mén a fivárosbaa, melynek célja a jelenlegi .Vallás- és köioktatá-oiyi minisztérium" reformá-láaa ol; iráavbaa. bofry a mint egy „közmüve ódért minisztérium" az iskola ugyekea kivtl magában egyesítve az osazea kóaisúTelódési iatésmésyeket a asiaházaktól a kostcflvelódési efyeUle tekis. Az eddigi miaissteriambaa ugyanis a kozoktatái ei kultur agyéi folóui aagyoa is demiüáltak a valiás-ggyek, aa egyházpolitika Ugy akarják tehát a miaiaatenam batáskórét és belsi sser-vesetét is staitkiMai, kogy egy arós és taladitos magyar nemzeti kultúrpolitika melegagyi legyen a miaiiztenom s mint ilvea bizoayos tekintetbea kiemelkedjék a pártpolitikai viharok hullám-•esérébol. A .K5zmú'el4daai miaiatte-ríum' easméjét Porzsolt Kálmán a ,D»- sásrtnli kozmufeiodési agyotlet' Btitkára vetette (61 Itpjábaa a .Fóviroai Lapok'-baa, mel; a lOvioiazta magyar kultúrpolitikának miadea párttól fngget-lea napi orgánuma. Ebból az rgyetlea matyar knlturp«lmkai napilapból már számos udvos mozgalom indult ki, de egyik seaa foatoash* mist a mostani, mely eM sikerét már elérte, mert ax erre legilletékesebb fórum, a magyar taaférftak ryAléw. as .egyetemes országos tanagji kongreasaua' magáé'i tetlf Porzsolt indttiányát, melyet már most sz égre* odéki tankg;i és koz-múveWdéai ee;esuletek focnak tárgyalni s ezek lógják az élet •urnára mesérielai, — Reaéert iMfk A cím u'ás iiélve, egy átáraz, analmas izaklipot gondolna az ember pedig valójában az élvezetei, hasznos ét izórakozutó olvatmiayok tárbára A .Rendőri Lipok* minden •xámi tele ran érdekessel érdekesebb bűnügyi eseajéniek leirásávsl, e mellett k&zol allaadóaD ec; érdekfetntö bon-agyi regeayt és lóbb nagyobb bontgyi elbeazéléat. A lap ismerteti a gooosz-tevók fortélyait és fogatait és okút az azok ellea való védekezésre. A lapot érdeket illmztrációk díszítik és miaoea száms egy csomó kórózótt coaosztevC arcképét is hotis. A Isp miodeo elo-ticetóje 500 koiona erejéig biztosítva vaa baleset ellen. E róud ismertetés után melegeo ajánlhatjuk s lapot mie-dea intelligens efnbernek, de külöoösea kávéházak, vendeglók és szállodakaak, valamint kaazmók és olvaaókór&knek. A „Bendórí Lapok* a magvarországi readórbalóaágok hivatalos közlönye lévén, igen természetes, bogv minden na lóságssk és a községi éa körjegyzőségeknek első sorban erkölcsi kötelessége erre előfizetni é» ezzel eg; ilyen fontos, közérdekű vállalat felvirágzását előmozdítani A .Rendőri Lipok* kiadóhivatala (Budapest, IV.. KárolT-kirut Iá.) ssive snn küld bárkinek, teljeséé dijtalaaal, mutatváayazámot. Vegyesek. — Egy Bépsser. A Moll-féle franczia borszesz és ó által a betegekaek egy ép ol; gyógjbatáíu. miat olcsé aser nynjutik köszvényes és caútos báutal-maknál. sebeknél és daganatoknál. Kgy üveg ára uusitásaal egyuti 90 kr. Szét-ktldés naponta utánvétellel Moll. A. gyógyszeréss cs. és. k. udtr saállitó álul Bécs 1. Tucblauben 9. A vidéki gyógyszertárakban balározotUn Moll. A féle készítménTk^reodó sz ő gyánjelvénvérel és aláírásával. — Heari Netlé-RI« gyenaeklltst, mel; Nestlé vegyéas álul Veveybae 30 évvel eselótt ulálutolt (ol, stóls sem csak az egész siánzfoldóo, hanem a többi Tilágrészeken is óriási elterjedésnek indult s s leteliú tekintélyek és g;ermekorvosok álul az aayatej belyettesitojéal sjáltatik, a gyermek tápanyagok közt ma kétségteleatl az alsó belteo áll. Uig s tej, hogy tartútabbá váljék, gyakran szóds, bor és száhcil-savval vegyittetik össze, mi s gyermekek organizmusára idórel legkarosabb következményeket vonja máza után, addig ex eaet a Nestlé féle gyenzwklisst-oé^ teljesen ki vaa zárva, a csecsemők örömeit "eszik magnknoz, )61e virágzók és erőteljesek, a mi íődolog. ef vealetea (yeri táplálékok van, melynek készítéséhez vízben nénáay percig tárté Özét négséges, sxíletéakor mint tejet asszák, kéaoWbi séaspbaa pedig miat •épet veszik magukhes A NesUé (éle gyermekliszt a tásláléteayság minden sajálaágával bír. s azoafelnl gyártúa is felette észazerfl. A gyenneklíazthax felhasználandó nagy mennyiségű tej amponU frisaes fejve a gyaraea tartozó tejgaxdaságból állitutik elé. Miutáa a tej noalneaa megvitagáltatoU, egy ké-szilekbe öntetik melyet gőzzel fütenek. s melegítés azonban 10--50 foknál ¦Sjaeasabbra nem terjed, hog; ¦ tejnek aajátoaságai változatlanul megmaradjanak A szükaéges ken;érháj legfjaomabb búzalisztből állitutik elő. Uiathog; liszthez legnnomabb részeiben caak a kenvér-héj baszaálUUk föl, a lég»n;gazdaaág ezálul még aagvobbodik. Ezen tejhez a légeaydas vegyUéknek rendkivOJi aaom-sága naiyuaa elősegíti a táp iáié aaya-Urtóaaágit. Ebben áll rorMaa a tejasszeg tétel alöáJlitáai módii melynek tápláló voltát a laikui is könnyen láthatja. Az előállítási módja ninci homályba burkolva, a tózónséf ele teljes rilágttásban van helyezve Vésni megemlitjak, hogy mist pép egyéb kitint tulajdoaaágai meilett gyermekek kaurusánál, cholera nostraa eseteinél mint lápsser a gyomrot izgató tej fölött nagy sikerrel alkalmazható, mely tulajdonságok a kórházi kézi kóo;nk által ia teljes joggal előnyösen sorolhatók ele. adousztto XXXV ÍVFOLTAM ZALAI V a • ¦ t i ¦•¦ttrtal tr^jm 1MC erl aájn W 1-461. - TnwUt <rtnéa* Praf«rfcot 6 in 33 p. reggel gyön' Hirdetések. 4-5°° ¦11 Béea(Wiu) . Z 12 7 4 s i 7 3 1 8 12 11 1 11 8 M 89 '. Sí . 4> . 04 . S4 . 05 . 52 , 39 , 55 10 , 45 , 29 Sí 18 f ndapeat Harca Pragerkof 4 on 42 p. regtel n«> d. n. gjorat. reggel taaan '•gj délben rum'. este gyom. reggel szem', délben szemt. este »egy» éjjel gjorn délkrí . este szemr reggel regjt. PERL iRSOLD. Gj«r ív kir. '• ros történ) batoaági állatarroának JOCKEY FLUIDJA Hu aarlta^akaa aelkeaiiiilallaa Bútrata haló tzee a tnlertll' -lelt állttok ixnuÍDak foljtoaos jó-karbaa tartásira, valamint a kiaje-rtléa. faradig ironcúz. wlllMna 'ás, idS uki fántaaág a végtagok lobos b tntalmai és mereriféee eseteiben S»-ámo« kóuöDÓirat bet* kiütésre áll. Főraktár Szitaalkaljt Ojlla rjógyizertáribas Győrött. B«rj 0»f* ára 9 kar dti ésrendkivüii ket kiestkötöl, valamint a Itgbomyoládot-tabb convertiókat szintén 4 — h'/,-kal rendeti gyorsan it iivrét minden előleg nélkül. Marexag Sándor, ~ " Gyár Blr» 1» ooooooooocooogooocxjoooooo Eladó 2S drb ¦agy-Kanizaai aorta malátagyár rétuvény. Ajánlatok t lap kiadóbiraUlához adandók be. Uur-jzálliiá-. 35 p délLe szem. 10 . este gT»r CUtási dlj lk 120 R. ¦!(!•, Stottin Uiterwiek 7. A ki egy MtÜIlŐ és OlcSÓ kerékpárt óhajt Tisá-rolni. az saját érdekében csakis a • VÍlághÍlT6 Falelia sierkeszto és kiadó tf] WAJDIT8 iOZBBT C«ak akkor ralódUV X%******UK gyártimnyt Tegye. Egyetlen belföldi tésiitmésy sem közelíti meg ezen kerékpárokat, melyek mint tartósságra, mint könnyű járásra, a nüg leghíresebb gyártmányaival is versenyeznek. lt tnSik.il fckte. fehér ¦ •!¦•• H«seWr( l^jna J5 kruil 14 írt »trl\| .iirr»-»é»« "">, nikoa koc.ki.ou, ahláwa, luw >tb (..-1- SOW wi ¦¦ ¦Mláotte ¦» ¦nii.ini in Potu' 4. Svá>ab es fokr. .'. kr». 07.1 Mafrar P»tir Jtktrcni • hnéft, Saciwi Ckir\|l ltiié\|i, Erié tacksti Ctiiril itrHii • Ittttfi, C2I\| I rtl»\|l. ¦ikiaii iiy hircz. • Iltr.ck\|ritz lekiM«l;Hi ikil s LITHIOS P0«US óta. Ismert MSRGEB KÉI.E OBVOsI KÁTRÁNY-SZAPPAN orrosi lekiatéijek áHal a)ánl»a Au«trU-Mai[yari>r.zi<btn. hraocr.it-orfiá, Nemetor«á«. Hollandban, Stbweictbaa, Romínban stb már tcz ér óla fényes íikerrei ha»sáltatik. mm- mlndenneBa bőr»üteget "W mint azmte ti arctbőr misdeníéle ti.-ttátltniágai fiién kOönosen a r8b, az idült és pikkely sömör ollen a knsz, a tömör rrpedtény, a fej é. siakál ellen, a szeplí, májról!, «g_>ui!T«tttt r«ies orr, a fagydac, * lábiizadis. a gyermekek TalasManú kílfí fejbrtegségei ellen. Emi kinl, mint a bort tisit.tó niosdóflzer ajánllatik. Ara iarabmként Iwtzmiati utasiUssil «fy«t 35 kr Berger fele ká ránj 'iippin 401. a tömény fakatrnnyt tar talmaz, felettébb gondosan van késziiTr- a l^ny^eseo kaiönbörö a minden egyéb, a kereskedésekben eófordo ó kátrány uappauokió! mert ezen tzapp%n 3b\ glicíerin anyagot tsrUlmax finom illalzrre« CsaMaok kikerallésa végett rranaiertánaaaa TiUcoaaa BE KGEB-(ab kátrtaT-saapsaa kiraaM t arjilaj keU a tíld i--------"— g o o o o 0 8 ! 0 0 o o o o o o o Szíbn •tHiWs! lithlfllítrtl t kéeu kucUhí kiillili»i tSÖ-tai. Q LC7e«all kelyettat a ael- «t kalfala rétiére: C G. HELL ¦»¦»• TROPPAU ^TZti&t- § Kanizsán Práger Béla s Belui lyijos gyóqyizxrfstr.ü. Q öooooooooooooooooooooooooooo COOODJOQQOOCX>Q30CXXXXXX300CXXXXXXXXXX3QOQOOa MOLL SEIDLITZ POR ktoU A, v«djecrt m ha mladacrtk dobsa aUlráút tOnWtl r«l IKa Sa4é«ti-arik unM rrórrliuu. > ]Bt««k»í..bb iraaar ti al-k tj^ * rjr»iv>HéT, rOfi^t •ztkraka«ti. mtjbanuloa var-UaaiÉr irujir ét k f^S ff trM pt lÜUk éta aiitaiff aafr''.!' i^trrjaaétt txene:t — Ara ni laaatialtlt trtatH aa-' Unak I (rt . t Haaititásai tlrrényiltg fényit tetnak (MÖLCTfLE; FRANCIÁl • BORSZESZ ES SÓ :\ n-r% MOL!, V e.ijrfj«t lA«t-tÍ 11 r» rlirkta "boíUI! « dm A ¦•lfJ« •síit ráftfalVMUMapité iMélrztftltM. m k*teaj. LITHIOS P0«US SALVATOR ¦ikerrel rendéire lesz. Húgyhajtó hattev! Kat>kut> Moll SalicyJ szájvíz (Fítou,mi •xtVMárm, swrt e ¦(Íjtíi H r»c> ovtarr t«ffju elten — Ety M«tl A iv«f aca : C0 kr«\|aiar. a» Krondorfi savanyuviz. 1 Ei anttvli tíz. TAVK JAKAB. KCC af ILEIK ---------- affaaaáj kaakkaA alatt kAslftfeaert ana 'állal d- ¦i\|jattt(t>\|i laliiTistfl ¦ ui;atiiti3\|i, l\|a«ick\|riU kir- • UfjraéHátÍ\|«. v>l»mint a legmagasabb aristok- ráda, oszirik. magyar, nénin, olasz, orosz, görög és török-orszugban lepiajfyolih n-szt .Styria" keretpárt basznál, < úgy a a versenyzők "j, része, >•<»- sfnyek »\|4 részijén ..Styria kerékpirokon lesznek rjyerre. Ugutóbb SZOMBATHELYEN és BÉCSBEN tartott nagy TersrnTeken csakis a „Styria" kerékpárok Kizárólagos raktár és képviselőség Ifj. ffajdits JézsifHiil Ii\|y-Riiiztái a hová minden megrendelés intézendő. Árjegyzékek ingyen és bérmentve — Eladás resilet- ____ fizetésre is ¦• IITlM ITMÉPU IU tM FITÖT IMUTN Ftnrl kllaii cs. él kir udvari tzállrté lti>, Bécs: 1., TurhlaiiBen ^ tz Viheti aitaiaaátlaaafc aaatttt aat aatáavét arrllatt la:}aalttetaBk ktárakban tessék katarozott in AlOLf. A. aldiriísSoal ét védjegyével eltálotl kittit menyeket kenu liaktár: Nagy-HaMisán RtséafalÉ KAM t% Fia _____ Faj-tojás ral«« Brakaa ijik.kUI drfcj. 15 kr., tekmt Hellual un Itjer bakbaUirt-OMtai » kr . Ha^u.l artlakiw ts kr, ..lói KUler tjaketttl i koplal 10 kr «siU< Paatal értaajíial M kr. Oiaaa áiankiu M> k-.. Orft Irakak, tal draoakiot 30 kr., Cecalaeklaai aa-raawaiat W kr. Mílfl »«Ulr» araoakiat ' kr . »• klafl ts kr.. Tetekaaia, araoakial W kr. Mnl arfeaa l.a»MI 4ara-WaLat 1 Irt, Fefclart recaek drWakial M kr-, fttalart aa«7 récaekUI aan laaie> M kr tIM,a<ajile/la«e KSflaoh T/96/a. Árverési hirdetés. Kntoru Uognár Lisiio luUjdosát képnd niKTktnirui 4318. íiiaju jkftnyiben 47~7/o. líra. alait felret! S'padombi fjílöbío. tekvo uáatofoh! és rétnrk ',,-ad réue íjilrásos áf 1896 ««l tztf\mé»t I9ik dtklitt 10 trakar N.g;. Kanizsa város irrinékéiitk bifataloi helyiségébrn gj áihitóiáfi jó»árl»«jal fentartasa mellett eiadtttk. Kikiáltáti ir 33 frt J4 kr. Ai árteréai feltételek u Ini-izék«« ae«iekiDihetok a UraUlot órák alatí Halis látván, ánaaaiti a4a«k AnnyéraMkktl kitlalelvi •« Eisi c« és kV kizár tzabiataka Ar»»y«rr«e«kel kítBntitve OMLOKZ/IT-FESTÉK-GTáR KBOHSTtHEB KAROLY Wl« építi..,t,k. „...S, k.lönként 16 krtól f«,,ebb nálUUál.ak és kénaa.tv« UL H.kat.tr.,.. 120 tum uját hutbu. . aeglSZUS 8-áü. aa-iic \|C, s ¦¦¦<— í#rt»«s SKsrt S kr SlILTTÍtBUM j»ut miU« tel •1 fi......i itaék kinleuaan W kr ZALAI KÖZLŐIT A nagykanizsai , Ipsir-Teeiu'let", , a nagy-kanizsai TaAMékpéntir részTÍny-társasigV > .Kotori takarépéaztár részvény-társaság", a ,aagy-keeizsai- ét galambok] r.eiéotes tozoJtó-egylít", * ,Dgy-kaniá»ai klsdedtereió egyesílet > .nagy-kanizsa: tanítói járáskor', a ,aagy-kamzaai keresztény jótékony svrirjrlet, „alantasai izr. jétéboty noegyiet', ,«egéayek tanintézete', .katonai baíaatyaa egylet1 i „soproni (eresaedeiai iparkaasra' nagykanizsai kalválaaaiasáayáaak hivatal** lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEgY ES TARTAL MU_HE TIL A P. A mi>NUMk«teMlésMkiztM.tiia. ív. t,) Családi élűtek dek. de lóleg > nócselédek tára. auokaereiére, tgyeaedfBr* és hűségére stal beaaftoket. A caetéd ügyet mindig csak setét oldaliról szoktuk ajnáaiia- fcssaatstai, de azt oea aseatatjak, hogy a iMltitatt ^ mennyi ftemegtagadásea, mmfi te-raxtéo; il«sitir-cL* kerti, bogy gazdáját híven szolgálja. Bi»gé»yefc, szolgának és sorsával Mgelajedett- ¦ «ek lenni, ehhez az ertajreatégnek oly foka szükséges, melyet sajnos dolof, a proletárok aagy osztályában u már nagyon ritkái találhatjuk. A felvilágosodás, a mtakáa osztály fontosságának és közösségének tudata, a vágj, a keltára jótéteményének részesévé lenni, ezek iodiió okai a Buntásoeztály elégedetlenségének A aii a aankásotz-tályról áll, áll a cselédekről u. akik fulyton panaszkodnak gazdáikról és ueirforditva. Társadalmon! aii>deddig nem altatott a bajok, az elégedet-leDség orvoslására aanyí hajlandóságot, aint a súly mértékbe! az elegaletlenség és békétlenség a to-¦rffke* nőtt. Nem rette kellóképpen tcretmbe a Dép anyagi helyzetét Miatta a ni a nép erdekében történt, caak annak szellemi és erkólcíi jólétére vonatkozott. Bz a kozóny szoabai a nép Munkás osztályait a szocializmus táboriba hajtja. A cselédek anyagi helyzetének, -.főleg sorsuknak balebet, és aggkor eaetére való Tal foglalkozik Tallián Béla, Békéa-megye föispáojs. aki egy ezekről szóló torréiyjararlatot dolgozott ki éa azt a belagj<BÍDhzteraek nyaj tutta be. Mi >ilik a caelédból. ha szolgá- elTesztette egéaoéfát, a* an-tatja az a cok koWn hazánk aia-d>i kfaaégéken, aioatea falijabaa Mott Bár ¦iféif érzelaek táaad aak a cselédben, ha elire tudja, kogy verejtéke.) munkájáért a aegélbetés aeg Tan caak addig, Big aiakaképea. Honnan mentsen a cseled lelkesedéit feláldozó hőségre, ha tudja, hogy gazdája a téoaegérol, rokkantságáról aea gondoskodik. Hl a cse- éri, a g f ét kéraázba ktMeai éa saját kMMate ápohaui, de Beddig? Aaig fen nem jár. A feBJáráasai aegszatuk a gazda kote-lezettaége a esdéd iránt Ezea nagy igazaágtalawágiak akar Téget vetni Ts Iliin torrényjaTaa-laia, aelyet aindeu érző szít 6roe-ael fogad A torTénjjavaalai a letegaegé-lyezésröl, a baleset biztoaitáaról. a rokkant és kórbiztositáaról gondoskodik éa a betegségi rokkant és korbtztogiiáaaal járó fizetési kftte-lezeU<égek<K munkás éa aunkaadó költ osztja Btg. A szegény aiakás helyzete a biztoaitáaaal aíatdeneaetre javulni fog A rekkutak tt aggkorosok ellátásba fogawk rétaoUai, aeiyért 14 — 30 filleng terjodi eltitáai dijat kell tietniok. addig, aaig ke-resetképeaek. Cseléd éa munkás többé aea fog aggodaloaiaal nézni a rettegett >éo-ség és ainkaképtelenaég elé. Hogy ezen torrényjaTulat aikor feg torTéoyerőre eaelkedni, azt ateg-aasdani nebéz Tolna. A szociális kérdés megfejtése aindeddig nálunk a eaendórség hatáskörébe Urtoaott. Leltet, bogy közel joTÓben a lörTénj hozás is fotlaltoioi fog Tallián Béla jaTaalatáTal. Az aj Jf tdoo a Táros közönsége oly nagy lilsn illsul yjjgtmatwré ráosztotta Vécaey Zugnond <őkapitán;t, sokan aggódtak azon, hogy e fostoa hiTatal Binó kezekbe jut Tajjoo utávna. Az: amindenkiiek el kell iaaemie, kogy agy olyaa Tárosnak, aint Nagy-Kaaizat, í-jlíkpitanyira sok és fontos NÍ^ladit Tár. Mert bár a kazbiaoMá^l állapotok elég jók is, ezer aeg ezer olyan tgy »aa ae-lyek elintézése erélyes és tapintatoi kezekre Tár. Nem súroljuk BOtt fel ezeket, de résen leszant, m eraiye-aa fogjak tnTOkat tllcilii, Bftalyt azt látják, kagj az aj fi kafstány Ulán tzdosaást aea reaz ezea dolgokról. Eddig caak meg-TOinnk. 8 a Vécaey helyét ez ideig betoitó Farkas alkaaitány, így tanaaztaltuk, aiideot aegtett, hogy hiratalának pontosan aegfeleljen. Jó munkaerő ó, 8 azt hisszük, hogy a< uj főkapitány sokáig fog még az ó tapasztalataira tánaazkodni ttgyei-nek Tezetésében Mi azonban sokat »ámnk tőle magától- Buzgósága és a katonaságnál aegszokott pontos sága, fiatal erej« és uaios tehet sége, — mindez biztat benunaket. bogy boHW elodj<>k«z mUó fóka^ piláiyt nyeit Tárásunk. Érdekes, amit a Rendőri Lapok legutóbbi azáaa ir Drák Péter kineTezt«téséró!: Uj rMáirkjfitáay* Benicky Ferenc pestaegyei főispán Kaerich Lajos elhiny! Táci rendórkspitány helyébe Kalló Antal nyűg. csendőr fMudaagyot, Tolt szentesi alkapi-tányt nerezte ki, aki állásál Bár a közel napokban d « foglalja. Nagy-Kanizsa Táros is nj rendőrkapitányt kapott. A zalai főispán Deák Péter 48 gyal. ezredbeli főhadnagyot ne Tezte ki rendórkapitánynyá Az utóbbi \| kíBerezéat nea hagyhatjuk szó néi ! kl. Nea tadjuk, Jugy a íóüad nagy urnák Tan-e jogi kvéliikáeiéja ez állasból Tigy siuct nea is keressük, mert szükségesnek nem zztkaége, caak azt helytelenítjük, ha egy Táros közbiztonsága intézményének Tezetojétl oly egyéneket ne Tnoek ki, kinek elizó rendőri szak I szerfl gyakorlata még nea >olt I Akkori Táros mint Nagy-Kanizsa, kapott Tolna kapitányul egy Bár , rendőri (gyekben jártas tisztTtaelot is. Láa Pest ?áraagye fóispáaja már ináskélss g«idalkuzott s ai eat tattjak aaljraaek és célra te- Kiáürtiai tétak. Azt hissztk, bogy mindezt csak azért irta a Reidori Lspok, hogy irju Talaait Ez az erőkodés látszik abból i", hogy jogi kvalifikációt emleget, aelyról maga is elismeri, hogy .szükségesnek nem szfik-séges" Aai a rendőri gyakorlatot illeti, azt majd maga agyakorlat hozza meg Hisz ez a legjobb mester. Hl tékát teljes bizodalomaal fordulunk az nj főkapitány felé, s odTOsAljtk ót hiratalos működése megkezdésekor. A főkapitány f. bo 4-én V é c s e y Zsigmond polgármester elnöklete alatt megtartott rendknuh Tá-rosi kózgyttésen, tette le hivatalos esküjét a polgáraetter kezébe. Az eskütétel után a főkapitány megköszönte a szúélyes fogadtat 8 a ro tid prograambeszédben kile)tettr. hogy kBteltsaégénrk fofja ismerni, a Táros közrendje és közbiztonsága feleit órkodai és vállvetve a tanácséul hatáskörében mindéit megtenni, aai a város jólétének gyarapítására irányil Deák Péter főkapitány hivatalát nj ómban elfoglalta éaa fókspitányi hi-ratal Ogykezelésébe aagát beaTstutta. vm á cakaripsr csaraka sMliett Orast«is és Koppéi mafáaeéf piviiloijáku tss éi féaárak. horűoznktó mezei vaanuk láihitók. Ezzel >zeaibeB Spech 1. trj-ctaraoki vas. Eaaláa jfta a G«si-iyár csarMka. Nagysaabása ép(l«t .mtlsé a cég régi jó M>éa« Bsaitaila a grár a vm- és aeaiwités mislisHIi Maxit. Vasúti k* rasM. ksMsatsMW* seaHarréiyi, ágya-golyék, hidalkatriiMk, \|6>ra«ati és tiI-lamvasati kocsik, beagerszékek. Balom gépek torsinak gizmaunk, (tigépok, aaivaavik, felvonók, dÍDuaogéiek, traaa-formáUrok, írlámpák, sztval e gyáraak aiadea^ew (yártmányai látttatAk itt. A Ouiz gjár casnoks itáo Uratks-zik a fépcsaraokBak kazánháza éa emal-Mt maga a aagy géacaaniok. — A kiállítás legnagyobb ctamoka. melja«k BTeitkoialokzaU a vasuü lodóhitkkrt emlékestet. Ai épfilet nagyobbrészt vas-Mi késiOlt; széuzedbeli és « kiállitas ntaa elviszik vidékre iadóbazaak. — 1 fihajó belaejét emeleuyi — f"^f bai Taaaaerkezetll kársat ovaat Fait é. lent is s zakatoló, dtborgo (tépek egész sorát Uláljnk. melyek gépiparunk aagy eloreaaladoUsátirél t«szaek taaa-ságot A lóvarMi gyárak mind itt vannak, d» a vidék asa maradt hatra. MegT<'ak-kol két gyár állított ki. ás egyik W«-ser J C. gazdarági gépgyáros Kanizaá-rél. kiaek Pesten is »ti raktára. — A ejir alakult 1884 ben. kiállított klloa-féle •zab. vetógépeket. ekéket, beroná-kat, roalákat. monaolókat. répa é> raeukavágókat, járgáay«at. daráló éa 6rl« malmokat A másik Stefaaila Jeni keaathclyi grpmfbely és éretatMe. — AMpittatsU 1S»»-»h és MUaMa gna-gaaagi gépekkel és eszkotlkkel vsam résst. A sok ismert és ismarrtMa aevü kiillitó kizfttt vas ecy, akit a kozta- -»ég más oldalú működésért! isaaer: Neukomm Verwcról, a ki többféle gépet állított ki, de bipaolizáló aiasiaija nincs. T í B C A. Irta: VERTEST ARNOLD. «n«<u tif<a> • — K is zopcös emberke volt ócska, régóta uraiból kiment szabáan fekete ka Wlb.n a oly kalappal, a milyet Ulán •uzbuöt énei ezelőtt hordtak, vagy ••la. -oka sem borduk. Inkább látszott '"••i tea csizmadiának, mist magyar ¦¦ágilábnak. Da a vámosiak btszkék nltak rá s hs véfigmaat az ateáa. oaase->í>»« a fejeiket s foatojkodva i g;snak: .-- A bárói Hmtha aem ismerte volna apraja, ">-• az egáss Vsssos. De azért vala-ksí.szor meglátták az utcáa. miadig ? uóltsk maguk kost: - Útját hová ssegy a báró ? I'edig azt ia tudták, hogy havi megy. f-'ek óu tndták Bár, poatssaa aaabá- ggel kilew orátél ttrig a piacos •'»¦ • aézegeU a Uvér l.bakat, kap Psoolat, csirkéket, s gyümölcsös koura-•''• malyakbol oly csábitóaa kandikál •' s piros csensaye, u araayaziaü ksjnia barack, a kórta. as alsaa, aztán ¦"> haamokbaa a zöldség, karak, ke-¦"" ropogós kiposztaie]ek, katalaaaa ksUrábék. iSIdbab, mely oly pattiak """Mt mint s vsj. A báré avár pilwatásokkal sésege-tett végig miadaat, szóba állt a kofákkal éa a falsai saesoSTokksi, megkér-deste, hogy adják a libát, a csirkét, a barackot, a vajat; de saár tudták, bogy saasmit asa vásárai, legMijabh agy cso-Béeaka héaepea retket, a mit beukar-gat ssaakaadtjébt, agy teszi a kabátja káuűso zsebébe. Tizenegy óra felé bemegy s cukrászhoz : — Na hogy van Rapcaák? Bejöttééi Busához egy kicsit aliadea nap iny megy ez s minden nap ugyaamzt feleli Rapcsák cukrász. Köszöni slásan, csak vegrsn vslsksgy, ámbár az idő Bulik, az saksr öregszik Hát a méltőságas sr ? — No, m, én is csak megvolnék, — feM s BaBoeágoa nr. ó méltósága kérdezősködik s teins-asszonyokről s arra bsjőa s boltba a taiaaasazoayks, kövér, már cseppen sem fiatal matrona Legelső dolga, kegy as urát pirongstja : — Ejaye meg sea kisálod a saélté-aáges báró urat? A eakrász ugyan már kisálts. ds s sséltőeágos báró ur semmit sem fegsdott el s a teinn asszonyka is hiába kiaálja Nagr eróteté.re, hogy .legalább as éa kedvemért' ezt az egyet, elvesz egy darabka almás lepéeyt. Nagyszerű. — dicséri az asszonynak, s ki ss slsaás lepényeket maga késsiti; — felséges. Mag kellees aranyozni érte a kesét X>i hiába kiaáljik. aory aát tessék Bég agyét no legalábi. meg syet; assiyoa ritkán sikerni magetetni vele meg ea:; másodikat. Frlórai beszéu<etés atáa menai kéaztl s kotoráu a zsebébea. Kizetei akar — No az Tolna szép — támadnak reá a cukrász is meg » cukraszné is. És eróaek erejével Tiaaza kell dugnia asebébe a péan. — D Ukor sem jóiok tíbbé maguk-hos, — zsémbel a báré. Másnap ásóiban aségis caak aljon Harmiac év óu jár már od». Oiia járt, mikor még a Kspcsák »póué volt a bolt s oda fog járni, kar még él mikor majd a Ripcják 6a Teszi át as nz-latnt. Fél tizenkettőkor a plébániára ballag, a hol rendesen ot: marasztalják ebédre Hiába tiltakoiik. nogy aem maradhat, igazán nem maradhat. Nea. próbál el-szokai, de megcsípik s a ptébáaos, a ki jOkedTA, veedégeakedai szereli hizigazda. kinabWa a módját, bogy kell s méltó lágoa bárót ou tarani. Eldugják a ks lapját Ai arójsaknakvéfnkéaytalaaeagedni t ss«9toaága s duzzotva Iswl az ebédbai. D< olyas szive> hiii»aidár« sasn Uhat so káaj haragudni s 6 méltóságs is kian- A ptébánoanak n»om borsi vasssk s szeret kocistaatai. — No saéltoságos uram, még ebből a riseataioél. El>b6! a aassméljiból. 6 méltósága asoabaa elnántja: j — Nea éoaa papom, kosstatm. már : aam. Nagjoa aiértéklates ambar. keveset iszik, ámbár torkig lehetae esnie, issis, asert Vámaaaa mindeafelé hívogatják ebédre, vacsorára, fokép ka vendéi van valamelyik aáziál, a mikor aagy dicsó ségér* szolgál az a hiaiuraak meg s hásasazonyaak, bofv báró is ni az a>:-talaál. Néaa a káiiasszoay erővel bedug a zsebébe agy ooaó szalon cukorkát vagy egy szép aaraacsot. ázt haza viszi s kdayvkoifi gyerekeinek, a kinek a házában lakik. Ha a plébános vagy Bor berekyék egy pár palack Beom viaontait vagy seszmél;i sarat küldenek, svval miadig a könyvkötőnek kedveskedik. Az asszonynak virágot is hoz a Barberskyék kertjéből, a legnagyobbik msaak padig olva>a> könyveket a kaaziaéeol. Ar etess házaép szereti s ki sem eresztaad eessa s viláfert sem, ámbár mindéi eestsedtbes el akar koltti-kodii. — Azt a csúfot sur csak iem cse-lakssi rajtnak s mékótágos báró? — tiltakozik a koayvkota. Ásta a fasseége kezdi rá: — Hát itt hagyaá a méltóságos v szakot a szagésy gysrekaket s kik ngy \| szeretik ? A nagy kérésre a. báró aztáa magma-rad, caak sz az aggodalma, bogy nagvos folszsporadik a házbér. ' — Üát hadd szaporodjék, aanái jobb, — felel a kosyvkotő, a ki jómódú em bar s nam ssorult rá, bogy azért s két szobánkéért ott hátai az udvarban pontosan megkapja a házbért Ugy aaa veané azt ki más. Vagr ha kivesaé, ki tudja, miféle rongyos sseasét aép Míg igy az egész váro» (adja, hegy nála lakik a báró a becsülete vsa az egéu vároaban. Délután 5 óra felé a báró a kaari-aóba megy. Akármilyen as ídé, zuzma-rás hideg vagy égető meU»g, zivataros, szeles, esős, olyankor mindig látnatják a vámosaik, bog? igyekszik a kasnsé felé. Ott várja egy kis társaság, a legelőkelőbbek: az alispáa, a polzáraaatar, a tsrvés) széki elnök. Nagteabe ssthist tarskkozai a mindig as a vége, hegy a báró nyer egy pár hatost, séha egy fa-hatot, keuit ii. — Bámnlstos szerencséje vsa a ssél-téaágos nraak. — fejezi ki sésetét a polgármester. A tőrvényszéki elnök, s ki 6nom gsval-lér, ngyaii azon a nézeten vsa. Csak az alispán bakaiántoskodik. Neki az a aé-aate, hogy asorayü butául jáuzik a pel-gánaester U stég a tőrvényszéki elnök it aiasea ilyea játék mellau el kell veszteni ai embernek, ha a legjobb kW tyát kapja is s kesébe. As ílysa péT narsk sem erdemlenaoe* egvebet. miit azt bogy agyúba töltsék őket s kilójjék. Egyébre aem valót — A ki sség a buuoaegreaet is oly köasyra elhagyja fogni, as meijn sXXXV ÉVFOLYAM. ZALAI IÖZLÖNT 1RM AUGUSZTUS 8 ár. A sagj gépcsarnok átoUlnftssi » jelenkori kiállítat egyik lu«Mnt éfeV letét uláiják, melyet 180400 frt költséggel, negyesKéleaeT s»gTeiSf»>ter te-roleusa a m. kir. eUamvatutak igzge-lóság, emelt Ex a közlekedésügyi csarnok könnyen áttekinthető beosztással és szakszerűen rendezve, lU nink kiállitTi > vuutak engedélyezésére vonatkozó okmányok, további több reod-b4li veeuü térkép, a magyar vasutak fejlődésének pontos (eltüntetésévé; Ai alépítmények kötül ilt láthatók i Wd munkák, viaduktok, alagutak fényképekben, tervrajzokban és modellokban; ugyaac&sk igy ¦ felépítmények éi magú építmények is. Itt találjuk továbbá a különféle állomási felszereléseket, a gépészeti berendezéseket és a pálja fcn tartást Vas itt továbbiá teljesei fene-\ relt láriró állomás, harangmúvek, váltó .bódék é> Tilts tornyok. Ugynnitt van a különböző anyagok gyűjteménye is Figyelmet érdemel t kereskedelmi, pénzügyi és egészségügyi szolgálati csoport, ^Mselyek a ruutak belső életéről szotgál-Utaak bővebb adatokai A voetttáai és átkelj szolgálat ia kittoik a kiállított [ tárgyaival. Itt vannak s múhelyi béren-"- deresek, egy teljes itemély- éi teher-Tosat. különböző kocsikerekek és szerszámok, s fémanyagokkal megejtendő prébak bemutatás. é> személykoceik-kal Urtett fulási próbák. Y.1 a csarnok a létesítendő tuui i muzram anyagál h sutában foglalja. / A m. kii. államraeatakon kivül, a déli az srad-cssnádi. a kassá-oderbetgi, és eberíurti vssuuk álli.otuk ki.- Eíy maroeváMÍrhelyi állatorvos aj találmányát mutatta be, mely vasúti hiaszakadáH jelző és vouatösszeütközétl gát'ó készü-lék, e mely a láviratorást inenetközben is lehetővé teszi. ™ Érdekes diorima is van a psTillonban A m. kir. államTuu'ak tájkép részleteit látkalni itt, Nagy-Marosnál, Pétervár.d-aál, Brassónál, ki van állítva a deéti állomás, és a győri állomás, melynek folalatti csarnoka egyetlen az egész or szagban. Az égési csarnok oldalfalainál kfllön féle mozdonyok, teher-, psemély-, szalon-síb. kocsik modelljei vannak elhelyezve. A közlekedési csarnokból kilépve Lédeszi Schenk AdoTf portlánd cement-gyáros ás Kemény Vert és tana beton építészi psvillonjs következik. Különléle cement és beton árak vannak kiállitTs rsjiokksl, leírásokkal. HAZAI HDGÓ. ____Hatvu kiztég Abból a pusztító zivatarból, mely végig szántott egész hazánkon, fsjdslom, nagy mennyiség érte a mi megyénket. 3 a merre csak ment, veszedelmet vitt magával, mert tok ezer ember minden reménységé-', fáradozásainak minden gyü-moloét tőnkre tette, semmivé változtatta. Jég verte el a Teleseket és sról-Wkegyeket. villám égette fel a lakóba nkat, vihar bontotta lel a tetőzeteket, már mosta el a nzáolófi'deket, tót az áradás 'onkre telte ha rövid időre i«, gyógyító lürdónketHévizt Csapás csspái Kán kővetkvelt s pusztulás terOlt el De a törvényszéki eiQök s a polgár mester tovább is csak ngy játszanak, ¦zzal a gyöngéd diskrét kímélettel s hagyják nyerni o méltóságát. Abból a néhány hatosból olykor olykor elkölt ó méltótága kettőt, hármat, ha nincs meghiTa sehová vscsorárs, a mi ritkaraj. Többet uostu nem költ; egy kis pörkölt vagy egy pár tormái virsli és egy pohár sor teljéién elég. Kiná'gatják utysn Bárdoiy. Kéked', Qrou a szájaa ügyvédek, akik ott va csatáinak a sorcsaraokbau: — Ide tessék telepedéi közénk. S boaateáaak neki vscsorát bort, usetai ekanáaak éne; de a báró M-vieaaautasit mindea sféle a Tirágió és gyüm4lt«sel kecsegteti vidékeken. VaMban latee caedája. hogy ¦asTe mnilalw kgaepett 2 mi vi-éáUek csak keresőt azeaveíett. Legtóbb kárt aienreiett talán 8tmeg, hol a siói lókét tette fűikre a jég de érzékeny csapás aujtotu julioa 29 -éo es angusxtm} l-én mind e vidékeket. A jegviher ogyanis elpusttttotta: Zsla-Lövő, Zala M'ndazeat, Stlomvár, Keménfa Budafi. Cséb, Boneodíoid Zéli-puazta, Arkósháza, Karos. Ozmáa- éa Egyházw-BOkk. Bőrönd, Szent György, Feltő-Bagod, Al-€ Csö<ie Cserhegy. Nagybegy. Bagónjs, Barabás, 8ze«-András, Cupp. Baksa, Gyórfs Kerkálócfa. Pórszombat, PttsjU Kormadombja, Nova Cjonks-kaajthát, Mikefa. Uiiej, Káprádta, Gutor-fSW, Perlak, Kipoict. Viidirnyalak Zalaszáító. Hidegkúti-pus;ta, Vindor-nyafok, Earmacs, Ráa, Oobrahexy, Bol dogla, Minsefa, Nagy-Kutas. Bekeháza, Andráshids. Apátf»,Kmtány. Nagy Görbó, Tekenye Erénye, Ttrje, Obid, Z. Mi balyfa, Z.-Gogánfa, Buzsi, Kesztbely, vidékit. A iQmegi hegyekben a szőlő termést tette teljéjén lőnkre • jégverés. Sokat szenvedett Hévviz, hol a fürdőben tett nagy károkat s vizáradás. Keszthelyen arról Featetich Taaziló gyö nyórü kastéya tetejének egy részét lekapta a vihar, a víz sodra pedig a pirk kerítésének nagy részét magával vitte. A lár mintegy 150 ezer forintra tehető Pákán több gazda épSiele. többek közt Dane»esz plébános gabona és taksrmánf készlete és a gróf Eizterbázy féle uradalom gazdasági épületeinek aagy része lett a vihar áldozatává Komolyabb >blt már a fé elem c.oiöt-tökön. Ez qap regfiel 7 éra 'ájou ugyanis nehéz ólomsiftrke fellegek kergették egymást, de azért a nap elég melegea telt el. Haoem 5 óra líjban délntáo ismét tomyotiultsk a feHegek éi egyszerre d i ó nagyságú jég kezdett esni. Borzasztó volt e 10 percnyi jég-e^, mert mindenki a hegyekre goa-dőlt, nogy ott nem vonal e kereaztQ1. Szerencsénkre azonban megkímélte azől-lóhegyeinket, k csak s várót területén ckoiott jelentéktelenebb károkat. A rá következő c-endes eö pedig vslóságos áldás volt. Fél 8 óra' tájban borzalmasan nagyszerű égi tüzijáiék kezdődött: uskoem folytonosan villám'ott körülkorai és lassú dörgéi kiserte a scem-káprázUtó kivilágítást Közbe meg meg mageredt az eső, néha c öndeaen, néha felhőszakadás módján. Ez a leiseges égiháboru körülbelül éjfélig tartott Éjjel 11 órs tájban azonban Bago-lyán pusituctt a j<g, mely lilcbetrji szőlieinkbeu is károkat okozott Nagy erővel dühöngött a zivatar Geltén éa környékén is. A géljei pálya. udvar épületeinek összes ablakait a jégeső ellörte és a faluban is több helyen aagy kárt lelt. Pllwte Tháiia. \| Ideslova hat hete, hogy Nagy Kani 1 zsáa bexáruluk az ideiglenes színház ajtói ,Hontr híiáral* mint readesen üres haz előtt. ', Otthon berakja a pénzt egy skála lyába, — melyben bajdas valamikor huszonöt évvel eselőtt cukrozott gyümölcs Tolt — agy kucséber kosarában S eszébe jut ai az este, mikor egy majálison egy szép fiául leánynyaiegyüu fogyasztották el aaaak a skatuWának a Urtalmál, nagy nevetés (t sagdosás közt, megfelezve, agy darabot veit a leány magának, egyel a fiatal ember szájába dugott. Mert akkor atéf karosa ifja váltó mé.lósága, aem Urai sMgéntlt. elhízott vén eaaber. Beg etsseJt M. melyból csak ez az üres ikatalya maradt emlékül, a saibea aMet a aánaecskéjéi Urlofatja. Hej, ha akkor akarta volaa, caak egy •tat kelleu volna szó nia s aa 4 snr> aacy naseletea ház a piacén snasy> többi becaá vale Tatryaa aseat Berkareky Imre helyett na övs lehetne. Ment eaas kaco- rogna itt ebben a , hanem sbbsn s féiyea lakásban ülhetne, saját iogatán kocsikázhataa s a' helyett, hogy Borbereky Imre hvja meg őt ebedre, ó hihstná meg Borberekyt. De egy vasárus leányát cak nem re hette el. Ast nem lehette. Tudja, hogy vannak mágsá-tok, a kik megcselekszenek effé ét, de 6 tnitáa megórizte ualádjáaak nevét, tuatáa, folt aelkil kUKt II. ^ A .Zalai KAzltov tnátú tanája. — Kiin.« deák veit. A balváay kis fial mindenki sterette, tanárai, társai egyaránt. A gimnázium elvégzése után Pestre került, a kis, csöndes vidéki varasba, a főváros viharos fergitagába. Tehet. "égéért é> szelid awdaráért bálváayoz ták rgyetetai tanárai és barátai is, ki-saea a megtaauatlt asorgalaas, joaáf és ártatlesaág volt MedaiHeaja «agma«latls Ezt és esjj bsKaacaóket viu magával a astMi kásMI. Es a ulizaaáaja Sritt* aaes: aarVa tiaataaigát. így aerd téli estéa aaeabaa. mikor tahaabel sseat hazafelé, várai laa dolog Ukteat Tele: agy nagéay leány állt ntjáka, kibea elsí tekintetre saacfe- merte a bukott leányt. HalTáay, sorásj, \| de feltlaóea ssép arcáa két noatera i nem világított, aint gyönge Hayi Robaja elára'U a teUzeai vágyást, A TMaas awsaazuk és láayDk ki tí-dáaue, ki búsu utaak aráét két bma» beaali pihenőre .axünidore,' mint mon-daai szoktok — Szómon fciláláiok a jóTó elé. Jól. rosszul, de meg kell élni. mart a szerződést be kell Urta»i ét u elveget bár hátralékooaii, de vasasa kell 6-xetni A haute crérae as csak megél ; valahogy, hanem az isteauU aép hova és merre. Ki a világba!! [ A Balaton Uva egyrészetsl be lett : népesítve — elfoglalva ai előbbkelók álul. Első sorban Somogyi Károly színigazgató foglal Is e! áTátát Balaton F'J-reden, a rezidenciát, mint vállalkozó izsziató maga köré gyüjte egy sereg bangya szorgalmú nénet, saegbAdiUndó veiök egy fél világot — Alija as ég !! — I;aza van, minek is küldjön s vilá gon olyanokkal, ku u'ncjenei hivatva erre a világra, — a ki aem tad — vagy nem akar megélni, ai hsljon meg. Ez a világ reodje Tehát ó boldog is megelégedett — nincs semmi gondjs, rendben- van a szénája — bár Nagy Kanizsán egy kicit bele ütött s menki, de hiábs, ó. ki heveri s a többi a Bogárék dolga. — Helyesen van, nem irigylemla helyzetét, de az is igaz, hogy ó sem irigyelheti az eoyimet A: Isten éltesse sokáig — éce* mindnyájunk örömére. Mint fö minden egyéb,- ott ven a fő-fő titkár ur is, a Miki gróf s most aár ott terpeszktdik ó is a Balstoa hal hullámai közt karolt le kedves éi felejthetetlen kébe barátjával a Saayi báróval, ki bár pogárí száneazán iy, de annyira éc annyiazor dirtjoHUtt a magasabb származáshoz, hagy lasaaa lesaaa báró lelt belőle balkézről, — barejak ő is olyan oocselék iqisjdon képes, mint jó mi«am U. Az is igaz zárjelkdzt legyen meadra, neki sem sokst fog fasszaáiOÍ s mosdás, mert hiábs, mmdig fekete marad bizeay 6%elme- Ezeksek a hóid a a Lsei jfaltry, ez már született geniry. még a BaliUn, vize sem tudja iemosai róla est a keresztvizet. 6 a hold, mert ilyeo magas 6< elsőrendű bolygókaak illő, hogy holdjuk is legyen. ViKan élaek kiskördkben, van mit apríuai a Ujbe, a többi pedig< srfli. Mit nekik Bekuba, urtsoo a ssft-net száz hónapig kibírják és pvránsko-záasal néznek le ránk ők a ¦zaHemor-szág büizke részesei (értsd pénz) ránk boldogulan halandókra: különben igas és .minek is vao szegény etnber a világon ? ! Minek ? M . . . . megfejtem: hogy a gazdagok ne dolgozzanak ! Ez ugyan olyan anarhúU paragrafu, de hát tudtommal a .Zalai Közlöny' sokkal ae-lidebb lermészett »n köilíny, aea bőgj ezt aagy dobra ülni Ktleaben jú au-gam is békés tennésseta ember vagyok, nem sokat törődöm a világgal, aaaál la iakább, mert az sem törődik éa Telem. — S én itt teljesen nyugodt vagyok, bála Istennek, hí Abaziábsn három dobásra le ütöm az én kilencemet. Holmi geográfia tévedések okáéit bátor vagyok megjegyezni ,bo\|y s fost említett Abázia' itt van KapttiTárolt e-'.'»a^a legbarátaágoubb nyári mulató helyeknek, a hol az ember nemcsak jó bort, de még jó szót is kap a kedves dk nagyon Tékoay veit agy, begy gyön gwt Ugjsi dideregtek a dermesztő hidegben. Kezeit kérileg emelte föl a fiatal enber felé és varógé fogai koiöi ilyea aró fulett ki: .Segítsen meg, arsm, mert elptuzlulok ebben a kietlea, zord. éjszakában I- A liszu fiaulember tlit percbea ón tónjte'.eaül visszaUntorodott ezen romhalmaz láttára, de a következő pillanat naa asár ¦egaautt s szive raju. SaVaaa aMgéazlatu nle miadeaét, ataféajres lakaaát és élelmet Oyöagédea aáat a aaacéay leásyayal, avart urtett az srasm kazawadasaal: .Vigyázz a halra, hiszen lebet bogy aeked ia iasMd kel, bel&le ¦ A mindeanspi érintkaxés slkalmiral mindig több és több báj faslett ki s aakolt leány arcáa/Vonásai !as«ankiat viastaayerték rég. ayugodl formáikat é> kiciiayenként kibonmtu lelkének meg. awatett szárnyait, nóiessé{éaek megmaradt kelteméit Kezdettől fog'a szerette a kzép fiatal embert. Uiizen a hala naokalaatTére a sámánnak! Boeszasan aMsta aaafeay miker Béla oly szorgalaaaaaa iiUilaiiiiiii rroaaataiiaál. 8. a miat lgj tgyeHe saesséeea szokni.n ttz syriladt ki, s»i-Tét agy eddig nem. Tagy caak ritkán értett érzelem hatotu át és egy ilyen eiliiaat ígérete alatt eda rohant a fíaui-easberber szó telkal átkarolta syakát és eláraszU szenTedélyes aókjaivai — Béla elTeszetr. Mert ,a eekaap sse relaae kis kurya d« aa ilyaa ás népszerű veadéglö.141 Tirínger Jáao. bacaitól — s hogy na haragudjak, seaki ; sem tud olyan jó itea neretai - ,ba \| Tatami jót anzagoluk. miat Tiringereé aaazoay, s mindnyájaik áltál aaayirs tisztelt vendéilíaoe- Ciaaé ugysn eltertas a tárgy lói, de hiáoaf ezzel Urtozum az egéxaéfemnek. Fogadom, meg sem iaasernéeek beaünket nagykattizaai kedres ísmerőieiak itt Ka-posvártt. Mi, kik ide rekedünk, ¦ekmtve a körülményeket elér jól ereszük magunkat. Bár a mi itt e'^nk olyan száműzetés téla Tolt s mi .• bátran Hmoadhaljak VörosmartyTal ,A nagy világon e kivdl ninc'an száaadra hely Y — L« ex n^y igaziig s mert hozzá Varoatüarty mendja s a zsebünk is bironyitji, ast mondjuk Jókaival (bátor leszek többesbei. alkalmasai ) hadd legyünk hát mi is ilyen szegéoy emberek. Szerintem a aaegénység nem szegyen — s nekem jói eaik az n darab száras kenyér, a mit két kezén munkájával szerzek — s olyan talappal köszinök, a milyen Tan, de azért a má-ét nem kérem kölcsön — s nem dicaekifem holmi pávatollakkal, awgauradok aseak, a ni vagyok: ,s<egésy ember!.... külöubea innen tol efy lesi a fiietéa. Sppen agy porrá lesz sz ia, ki fácán pecsenyével roatotu el gyomra'., mint aa ki szalonnából lakott jé4. É'jen az egTínlőséf 11 . No >áia. mi? megiat eltolt at aaar-chiimusü Kedves szerkesztő ur kegyelem, gratia 1 N'e hogy elárulja a mi fe!-ségea arptakaek — atrrt aa balátra tiaaz aacasm. Mart hiába, aa a suaéaz aépség aseret aa tgasaagtiss ulazai. — de fájdalom nem saereti, ka az igazságot fettaláják. — Megesz' a töltött káposztát, de már as igazság megfekszi a gyomrát Bocsánat egyelőre bálor leszek befejezni a csevegést mert nagyon rapizodikas kettVe leasi — majd foly-Utni fogoai lagHieleeh, ka aem lamk slkalmailaa. testem tjaatatateajat S agy néha-néha el-elmoadok, egyet-aiást, bár barko'Un, de azért Mgfogsak érteni — s ei nekem nagy ortsaemre f»g szolgálni annál ía inkább, mert szeretem, ha ismerjQk egymási. L• azon leszek, hogy uegiaawrtaeaam a mi népünket — kik közül mindenik bír annyi extra vs-ganciával, bogy beillen akármelyik hercegnek vagy grófnak, ha volaa uradalma hozzá. — de fájdalom, sz csak a holdban van es mi caak olyaa holdbéli emberek vagvaak, vágj jobban mondva .holdkórosok!* Viszontlátásra!! — Dem sokára. VÉGa ISTVÁN. pest, Taréj-korút Si. sí. I em ) a b. nalpéns pedig (5/J készpénzben .a. állatni letétre alkalmas értékpspirokF f é. augnsztus 17. ''éli 12 óráig :e« . le az uiletvezetoaég nüjtópénzttr..: A szOkséglendő faanyagok mérete •¦ letjegyzékbeo vanaak felt orolva t:.- ugy mint as sjánlati miau és a ) , rati feltételek slulirott kamarám . .¦ hatók. Az általános és különlete-litási feltélelek csakis készpénz e.l-: a as. kir államvuutak nyomUtt. . rától (Badapest Andrássy ut 7 . 25 kr. illetve 15 krnyi áron azerei ¦(,, meg. Sopron, 1896. éri július ku. .,„ A kerületi kereskedelasi és ipari.. ,ri - Hlrdetaaeay A m. kir. álla .u utak igaagstótága f. évi 9ÍÍ82. a. I sa. a. pályázatot hirdet a f. é. elsdan keru.S ócska sinkéazieteiaek r itt-sitése céljából és pedig mioteev ... tonas különféle acélsínre, 2200 : a. belföldi és 3000 tonna küllóldi .¦ vsMinekre. Az ajánlaltavők az , k bélyeggel ellátott és lepexaé'elt *--ajánlataikat .Ajánlat ócska sínek nie; vételére 92282/96. slámhoz* heiffiira:-Ul t 1896. évi auguistBS bó If-.ir,, déli 12 óráig a fenti vasnuk ti-ytj leltár beszerzési inkuartályábo: dipe.l. Andrá-syot 73 sz. 11. m niujthatják be. A részletes feltéurk t sbiiroU kamara hivatali helyiségébe', hivatalos órákban neíekutbetök. .-ron. 1896. évi július kávában. A ke leü keruekedelmi éi iparkaniara — HIHetajemj. Értesítjük sz <¦•:>¦, lődóket, hogy a bajorországi Hüh:.i városában 1S98. évben a müncheni j taláno! tparegylet álul .nemzetku/ erő- és munkakének kállitása" ív. reedeztetnt Az srre vonatkozó tervezt-és egyéb hstározmányok sz alulírott li» mára hivatali helyiségében a hivsulo órák alatt betekmtheiök Sopron, !-:•¦ én július havában. A kerületi kere.k-delmi és iparkamara. — Mlrdetnsenj. A m. kir. államvasutak Budapest balpárti üsletvezetósége f. e. H.759/I. ss. a. pályáaalot hirdet n vonalai részére 1897. éa esetleg J 898. és 1899. éTekre szükséges pályafean-Urtási faanyagok wállitásám. A részletes pá'jázati feltétetek alapján szerkesztendő sjánlatok f. é. auguiztus 18. deli U óráig ayujisndók be ai Ozlet-veaeMeeg áluláaos ositályáuál (Boda- Neki is meglelt sz 0 Szónyájs, mint, Dositojewszky Raszkolnikovjának Szerelmes misfionános lett, a ki téríteni skart és maga is elbukott. Kacagva tartotta karjai között a bukott leány, szinte Irllve becy magával ráatbatu a .kis szeat'-et Elcaalia tőle médailloniát és a Szül Anya képe fölé naját fénykénét telte. Sötét szenvedélytől égő aaeSHi és dús ébenfa fürtjei (méc a régibb időből való volt:) egészen bearajalták a szép széke Stflzaok szende képét. Miker Béla koenaa pineatetés után njból aMveUe Ulusaáaját tán egy jeb» sagaialra, meaelyngvs Tette estre n ceeréL. Saeavedélyes csókkal iaulmaztn nbájaaSsaarát (0 assVcaak igy MTeste.) De aesa volt ez tgasi érzelem, csak Szikai égésfolyamat mely mindig jobban gyöngült. Ha Szomaházi szerelem-analyanét alkalmsznók reá. háromnegyed réaabaa részvétből, szánalomból állnnn. Fel ia merttt Béla agyában n mének0 lés goedoista, mikor látU, (legalább 6 ast hitte) hogy Szónya mot-án tárgs-virág, ztely iímu talajon nesa élhet. Sefjtnaftn jíu a tiaaia szerelem és a nyesnor, nwiy tegtösnyebbe, mit indja aaakruai az érdet-lánoekat és az egymáanez nem ilM sziveíiet tUbár ¦ég nesn eresztették be, de mindig ert.ebben kosegott as ajlóa, miat a itrelnsetlea hitelető Bélának j«bb kondíciók mán kellett ¦»eie. í. azerasKsa isteensaunyi is =ak si, K im szrvanea kacérkodik l»PJwtal«laa fatnlekkal éa nén rémé nyék anénaa audsaoáral vesetu eket a Hírek. — A király ntegjéakbea. Már közöltük Ispunkban. bogy sz őui hadgyakorlatok es évben megyénkben Csáktornya körül, Urtatoak meg. Ezeken n Felaége apostoli királyunk is jelen lesz Az eddigi megállapodás sxerint Ó Ke -í sége azept. 19 én érkezik Csáktcrr ¦. ' a vároeoo átk.icsikázvs. Festet c. ¦ e-i gróf kaatélyába száll, s hol egéa/ I léte alatt lakni fog. A kastélyt e .-''- már teljesen újból berendeztek s s k-] nyelem minden kellékével ellailik i felségén kívül caak br Beck, a tábor í kar főnöke fog a kastélyban lakni. -I A királyival együtt a mosUai trónőru-\| kos jelölt, Ottó kir. herceg, továbbá \| Ksyaer kir. herceg és talán még löbb kir. berreg is lejön CaákterayáVa. Míg Ő Felsége Zala Újváron fog lakni, addig a fent emiitett kir. hercegek valószínűleg Csáktornyán lesznek elszállásolva. Maga ax udvari tisztség legnagyobb része is ott fog iakai, kelöaoseo az ó várbao, melynek berendezésére 21 vag-gou bútort küldenek le Becsből. Csáktornyán lesznek elszállúolvs az ezen alkalomra lejövő aoubslitások ss. ugy g saloojx felé. Azonban mikor már-már be sksrnsk lépdí a boldocru-l.uok kéri telik a Jeaa Paal féle be-lepó-jegyet : s nyugodt sz:Tet, és mivé er. rendszerint híáayzik, hirtelen becsapja etőttdk a Boldogságnak csak oelü ¦ syiiható erős ajtaját . . Bélái ia jogállásba ju'Ulta, eLj arótt csa'á'lba. Egy eleven 6ut kellett Tezetme a gn: náz'Um tárgyaiban és Bella grófkiss. szonynak külön órákat kelle't adnis ^ irodaiomból és történelemből. Mindjárt az első találkozásnál m. hatást tett rá s 16 éves szőke le* < ki saép volt, mint a bnjnali álooi t-Ue aiiat a snájusi gJőagyTirág bar > tea rengelea. A nemes gróCeány ¦ mes pillantásaiból meleg rokon-; ömlött a aáeféay tsUlember h>.-. arcára és dallamos hanpjin. mikor -Knedá: n .viazontlátáxra, uram!" mt azt akarta vo na kifejeaai: .Széf rom, sajaállak!" Első óráján, snelyen enj stígoru if-kinletü aeveleao is jelen volt, valósat: gal önmagát malu felíl hősünk f,' > szép leány ssivében laasaa lasaaa kiboo uktnatt egy eajátságos énalaas, a "¦] kényesért vonzódáJ - a rémhez, cs< egynerl voaiódás. de melyaek gyökerr ' nem a szép arcra telepedtek, nem ¦ ktUaőre tapadtak, hanem a lélek ~" játtól sarjadztsk A fiatalember csakhamar átalaku t. • Svónya mindennsp ailáaynbbnsk m>' 1 IH elette és hs néha-néha a test érrr kiségéoek zsarnoki hsulma alatt ize-. vedelvesen karjaiba kspia, ntáaa mindé" I atansswt aélkül el; earváa ént>ta '¦ZALAI KILÓIT 1M« AUQU81TU8 t-it. bcj váméba* kitl»iarlg ua u ifea fof urtrrckedai. kaaeai ,mit itM • korajékbali falvakban lesz elbelyeive. — M* a királj itt urtózkatjat, arra az hWra táviré #««--kottetéet Mt*iteck Ciklon.;™ a, Zala-Ijvár kMtt. fcn*k feláilitaea véaeu <¦ bél. Csáklorayáa járt Opris Péter, • pécsi a kir. poela- éa iá»ré> kefirt igazgatója. k«fT • kall* ialálkaalé-i-ket • helybeli paata- • távirata kínul lónokével agvaléftoiag BMftatye. .'.s.a-LjvároB • ata- él távirda hintái rt, ÍUit ezen célra wá«U éftl«-be'c mi elhelyezve Unt rtatt>k, ai unugaid un u i4r i* laf** O» iir^.r. mkor Ó Felséfe Zala üj«értt urniiiodik, bogy unlllMi •»¦• j. ;„ > bőst és távirta kiiiliiii. :Wj « "CJ forgaioaBal J*** memkát poeioeaa éj gyorsat tejwitheeeék, ai illea: postahivatal azeasclyuM lafeles* 6 paaüűutul la> aevetve. — A vsb-utoá ia" Bár aagya* fatv»ak u aW muakálatok 0 Feasef* mélt* >»•-tá<ára. Ai állaasás aa«a. tlfcaUa—at villámmal itt kivilag.Ws Mar falviak i> a tárgyalások erre eézve a leli vaa-uti társaság veiérfSeoka* én a csak tornyai gőzmalom reszveBry'áraeeeg igaz-galeaága kötött, de ka etek a tárgyalások •redaéeyre m vexetaek, akkar a déli vasúi intgiliWáfa egy Ulék dmámo gépet fog erre a cé'ra aMgss-reioi • ezzel kiriláfitaai ai állasa t — A cfáktoroyai poatahivaulbaa egy ktilőa azobát rendeznek be erre az alkalomra a fővárost s a vidéki aajlo kép-viseiúi részére, a hol a lapjaikhoz ie-tézendó táviratokat t tudósitásakat meg-logalmazhasták — A aaerkeeztaeézj Mai száaaaka o, nevet taiáinak Bár oivasoiak, miat feielós szerkesztőt lfj Wajdits Jésaef, ki b. Bátort haláli ou a azerkesili éa k:»lu geadjsit együttese* vitte, átadta s szerkeavlést eddigi muakatáraaiaak >l...ilez azonban pussiáa ciak szemé-yi vtito/áp, lapunk iraoyát Dem beíolyá-sója. az marad aai eddig voit; váro-tuiik éa vidékank szellem éa anyán érdekeit istápoló alóaotditó kóúóay. Keméljak. boij ai aj aiarkejtiok ai (uk részére ia aagurtják koioaá(tak-oek eddig kiérdeaelt bualmát — Partiaalala upja Steat-Fereac i.nDkk buccu ftaoepa, Porciaokala aapja, a mu.'. faaáraap íoljt la. A aaép fia-neprr aaaue Tidékral acrefleUek 6MM az iaiuuo ki»6k, kik a>ufo'aai( me%-töltötték a pléaaoia Mftaot éa iai-laiul hallgatták Horráih Hoaor nap l.réiiikiciójá: — A bucju anyagi áldásit ai a nigjsxáaiu Tead«gáereg ét-vezte, Bel; ex alkaloBmal a fereaciek bázábaa totiefjalL — Jelentői roll a tiucsti aspja, aascaak azért, Bifel millnaáha porciakula aapja •olt, ha-dfih mrrt alkaioa ejiloU ai aj rud-lu.uk Xitk Nartaft, iráat láp'ált tiai- m^ától, Biat a ateavedélyea iró má-iLora kiaJfáaa ntáo a axép pezsgai po-hirat, Belj oaioba aazköze »o t grfta-ceaégéaak ... A paafó< pohár eliSrik, ü^ a szaf,éa7 leadj axiTéboI, axiTésak utmeMbb. fajéfce réaiéMI n letírítt i '-ikoí enj darab; pedig ezek a ie<zek Bár krialái;tiazták roltak. akár-c ak a pezsgői pohár. Éj miataa egj-e«7 iljru gjoaiédlaleoaég Bindig méljía ^r>-zla volna azifét, piras lett a saeto-ke.döje azeféaj ttiourának, melyet nemeiről stájaboz kapott. Ly éltek ok aaprol napra. Olykor l pledlek eüymá.hoz, de Irgtobbdőr ^; 'árol voltak egymástól, BÍotha at i aóiiztal é> az a kia ablak, aelyaek - .--7 viligiUuánál gzóan oWlfílott, a ¦¦¦'. krt sarka Tolaa: az éjwaki éa a ~é.> ... A neltgilo aap, a mentát fe-a;e aea ra(!0(0U k4iölt«k békltotef, mitdent kieogeizWfe . . . Béla a smek touzadáa lorréayaaél fogTa a meDnyire UrolodaU 8zé«Táté4, annyira közeledrU Belláhes. — Mist a 'i-agaii cak az rgjik aarkot taauxa, a s.aaikat meg rp oly BerUkbea atl«kt iLneálm. ' c-ak siadig éi BiadaaiU Ballat üt • Íz édra rokoaaaaaT iadái haki- ' « éa 6, a raav kasalt* °... Inrápáz Uaztaa kiBkli s io t. de TiráfJáBtk aaBraik ipája, illau ia mlL Máa«itrira« ^ • ifiat ÍU. «a ralógáka caak aMg-¦• ¦ aai Mabtaaa. 8ai<ét aajátaá«M 3•'¦-«. aiaaWat Ukáté érxaa tiltotté be. ¦' >>dó életkedM Otamadtlt éa goo - melyek koitl rMig c-npáa e»y-' ikadt aeg aaléke^etének irag-'•- ' háiójíbaa ts>pea aorakoztak n • -. utálva a gerincat, megtaláln a boí . lereleaaek Bindaat egjre tonat-k- - u ISnéayét . . . iFdjtatáea kttaUaaik) tetet ayilváaitátára ia. Ez érzeta ér. Packuasjer Alsjoi telaácjdu a aagy-azáaa veadégaany lakkaatit élj****** ¦wUatt — Lj ile»á«o«hJi»Ua««« iraW-foaökké avesTvalasziott Nitb Herbert helyébe s izeat F«reocradiak assjyajtlés Veber Viace atyát helyette a aagj-kaaizaai has élére és fi liiiaknljil testU C.áktorsyáról. — Ugyaacaak a aagygyolés határozatából Ilisluk M e I c li i a a a ¦ foglalja el aeivét Ceák tornyai Amennyire óríiíai áraeaaaa vikánuaak eioa kimteteté, agy fájlaljuk, hogy vároiuakloi meg kell sálait. — Sseaaéljl kink. Hikos Géza kir. táblai biró visszaérkesau Kaaizaára és Dr. Szíts al.kio, eiaöklo biróto: átvette a törvényszék elnöki teeadóit. Gnltsnaaa Vilsaoa kir. tauácxu c<a)ádjával bírt-kára Váciéba utazott. — aUlátosá. Feyertág ki a sattl. Weiss Gizella jalin 31-éa Badapeste* t rövid szenvedés itán élete virágábaa elhunyt. A. boldogultban Weíaa Ado<f ; helybeli kereskedó és neje édes leásya- ! kat, Weisz Tivadar, Weiaz íVln Weiss afeláoie, Dr. Eagl Sáadoraé, Dr. Scbvjari Adotíae é< Práger Adolfaé édes teatvé-róket gyászolják. — Halálos aiaacBeUla ialakedáe. Fruz Lajos gózaulmában t bó 1 és Czorn Károly eszéki szalrtéao fómolaar és Wiplichauaer János moloárlegéoy között szóváltás támadl. Wipl.chauMr, aki juliui 15-én a szolgálatot folaoadU, aag. 1-éfl a munkából ki akart állas', azért dellájban u öltöző kulcsát aa Kához \eUe, hogy rókáját is elvigye. De asaadékábaa foltartestatta ot Csora sót segitségt) híva egy Kulcsár aevn muakáet, Viplicbsosert agyba-fobe tloi-ték és a fi ire teperjék. Ekkor a fol-doa heverő Wiplichauser zsebkését ki-ráatotta i: a dulakodó Czornt oly sse-reacsétlenai hasba szurU. bogy ulereit elvágta. C;oro e vérzés következtcbea 10 percnyi haáltuia után aughalL Az eltkivau orvos Dr. Swiaer Henrik már nem segíthetett a szerenciéllentl járt eaberen. Ez alkalommal a readar-ség megállapította, hogy a naloa a nlkséges k> marékkel fel szerelve Bea volt- Wiplichaaser Jáio-t már áudták az illetékes biró •ágnak — Leferrawtt giernek Hege István kómives két évee leánya a szoauiédok-nál játazadozott, míg aoyja déltájban ételt vitt férjének, k gondatlaa kis cse mete kenyeret majszolra járkált az udvaron. Ai egyik izomsréd birkapacalt fosott, s a kazánt a forró viszel lakása ajtsja eióu letette. A leányka belebotlott a kazánba és bsieeset: a lerró vízbe, Bikosa*' oly lolyaa égési sebeket szenvedett, hogy sebeibe bel fialt. A lakók ellen vétkes goadatlaaaág asiatt megindítottak az eljárást. — Baleset Nagy István lesei pusztai aztletésQ 19 éves béres s darvasi pusztái ssecska vagái közben oly szeren-csétasatl kezelie a vágó gépet, begy es megkapta a keze fejét és azt elvágta. A szegény béres baleset ellen aeic volt biztOftilva. — Tanelfea feayesjeiés Szapáu Ulfia, a Hungária szálló (ópincére f. hó 6 áa reggé, ittas állap Jtbaa betévedt a Szarvasba olyaa időben, atkor a veaéexek aég alidták a boldogok és igazaágoMk álmáL Ezért Siaie! József bérazolga c<endre intette ót s aivel nem engedelmeskedett a felszólításnak, ss utcára továbbította ki 8tapats bo-szabó, lihegve haza sietett éj magával hozva forgó pisztolyát, bement a Szarvas veadéglosw és lelkeies.e Simielt aeki ssafamta fegyvert. Simiel elaeaekllt. A asy«fetiio"fópincért azonbaa s vea éefW azaJga azeaélyzete lefofU és ál-adu az előhívott resdonéga- Mikor Szapáu litvánt megsaolozták, még egy aagy komhakéat is találtak sála. A revolverben azonban caak agy töltés volt és as is csütörtököt aoedott- Az elkeseredett pincért átadtak a bíróságiak. — UtarUsUUtt nebaleaaj. A zalaaagyei alispáa asegkenséaére a városi rwaUnég Karca Tevés, svaabéri azáletaat azotaleéayt Wfás aCaaMt* aiatt letartozutta és kiaéxa az ir "~ hslóaágaak. — 1W leaival taalték. As aué-leadvai járás kUtebas* HiiísbíHI >-•> \ délután ötven aetmtkalfi vidék. m«-kodo taaitó és laaitóao érkmatt Ország Káiuán al-o lendvii igasgató-Uarté vs> setése alatt Budapestre s kiállítás asog-Ukiatéae ««gett A unitok és taiitó6k e felráadaiáiát dr Mandel Pál orsz. kéaviaela rwdeate. A felrándulék cao portját az igazgatósági éptlel elóu a kiáilitáai igaagataaág nevébe ér. Kvác> : Mvozílta, aira fc HuM Pál a MiTta logaéáiart. A tánaaág arra baavMi. a UÍUttái tacftMéra • ankor u apatcaaraok aié ért, eu félkórba álltak éa kalaplevéve, ialkeeea elénekeltek a aaoaatoc A taaitik azutáa az agyea cairaiktlkit takiatették aag. ^ — flrsMk lataajmtettaága. Uj Tál-rifliaéaa edd igeié 1535 volt a fOrdó voadtget azáaa. Taraiad-Toplitzea padig :385 readég feiéaK a«f. — Mink a B!anxé4a«L A v a •• Begyei turiata egjesllet aaillaaaiaai anaepet readea aag. 9 én aa .IrettUa. a' aeiyei sár kilát* tararot .irpád taroaj'-aak totja el-karajaatalai. — Koraaadae az áca, kiaivef és c?«repes spairiok aj zaatlójáaak főlizeotelé I. ha 9-éa d e. 1D órakor loax. — Egy alagat negáidiia. A Zirc Bellett levő epléajri nagy alagút zárókövét aagj baafaéggel aag. 20-ín építik be ¦ ojyanskkot fogja Vajda ödoa zirci apát azt megáldani. — 8 t r i d L a Kraapalica Jáaoa álL ií. taaiti ét káalor káiaaaáfáaak S5 éve jabileaaát Ute ajeg, ugyanakkor I ka laáayál ol-Urhoi vetette Horvá h Ferenc áll. Uk taail. — Csáktornyán a lovas-kaaaaraja épitéie azorga'Basan foly; el épalstok a lovagióiskoia n.ételével, Bind tel6 alatt vsának a így okt. 1 ere teljesea késsen lasz. Akkor voaal be a varassaU uhláflas ezrea. — A taaaaeg7iek a tl.miáoaa Károlyi Antal, VaavárBagye al-upáaja. lelkaa kaa«a körieríttea sró htja fe! a megyebeli lakataagot, hogy a fóupaa es aliipán vauiéi* alaiu minél limegesebbea látogaaaaaak fel a kiállításba- A fe bírásnak tajoiztnllag leaz is eredménye, mert az öastes költ aég (aUzáa, élelaaaéa. 2 aapi bpeati tartóxkodáa, ith.) aindöiaza 5 írt. — Vajjoa actn lekataa a ai Begyénkbol i« f&lviani egj karavánt? — Zlrteh A .Zürichi Zeitaag' sze-rial a Heuaeberg-íéle aelieaMtyárbao Znrich Wolliahofenbea, a ntrájk meg áztat. — A máska újbóli swgkezdéae kor körülbelül 100 munkái jelentkezett, éa a náiik napon még többen jöttek, agy, nogy a munka a régi, valamint az uj gyárban is megkezdődött. — Azon aunkáaokaak, kik a ntrájkbaa nea vetlek részt i gyáros az e^éez idői kereaztfil, melvbea az azem izüaetelt a teljes bérüket &ieú* ki, hogy károsodástól meg legyenek meatve. -•TBaestaar raiaa vett aaaraa-cs«ak CdWaalet. — at-r B Fiaan CiUulvs atif saaif aaa> trkasMt 15 este 2 . 7 . 06 , délatáasj. v. 57 25 30. FelalAi uerknzto: Dr. KIS8 EKNO. H.lysttes izerkaazto : Dr VILLÁNYI H Kiadó : lrf. WAJDITS JÓZSEF. Vasúti ma tirtt.jf ISW éri Bájos kó 1 tíl. T*aUk írkezéae Pragerb<if !> óra 33 p regfel gyersv. 12 , 5» . desaM atawv. . II . 2i , asae , . 7 . 59 , reggel vegyv. . 4 , 56 . d. u. gyorsv. Béc<(VTiea) J . 4i , reggel sssmv. . Zíim, 8 . t>4 . , vegyv. I . 34 . délbe szeav. . 7,0}, este gyorsv. Ladapiat 3 , 52 . reajg! szeav. 1 . 39 , délbea sseav. , 8 . 65 . este vegyv. . 12 , 10 ^ éjjel gyorsv. 11 . 4 . délben . LUrcs 1 , 29 a . azeaiv. » 11 , - 34 a esLe szeBV. • 8 , 38', reggel vegyv. Vonatok ladalasa. Pragerhof 4 óra 42 p. reggel szemv. , 2 , 35 p. déll/en azemv. . 12 , í« , este gyom 7 . » . . vegyv. ÍJ , — . délbea gyorsv. Bées(Wiee) 8 , 55 . rfa>: gyonv. . Z-Kcsras. 6 , 15 , délután vegyv. . 2 , 05 . dé.MU SSeBV. 12 . 45 , éjjel Badapest 5 , 47 , reggel gyorsr. _ ». L Kissé slvnau ákaetytt alkiliani-táa ktaelái fanait. KMsftaet. - D Verset csak aafj ritkáa ktsllak. al- kalaút »éf ritkabbaa, idejét awlu alkalati Terset Mf soha. — Hat. Galsaibek. Az ej aseiassa-tíeif asajaithat-e miMiiiasstars r e»e1 TM cmlDÉ akkat ™Ut. aa kasmtoa aaraaakel raaaaak — a beste, U kitel UHU ária: a. a. t. (auat et? 140 aat. a aMsjraaaest ara, f átitat és vsss> a Ilii II ataUisva és aúataksl poau féfsiia>al kaU: Miiaakan R (ca. ss k. •4tari aaaüita aatfaBBr>a Zürtahaea cataueu linelsÉii 10 kr*. I.T.I.se tfteana kns a\|rf rafaastaaaé aMgyar Bjésvas itt a»sgras4alasek aoatotae Krondorfi savanyuviz. Slafaaia tréaarealeaá 'fcnaa kl(BM> gjégjylr, kadrelt uzUli tíz. Naij-Kaaúaaa FAUK JAK4E Süt; éa ILEIN és FKssEI.HOFKR I araaaál kajtató ?«se, kankélraf haaraani " UesTearaaatalatak rU«.. KnabU a a«<éa-si és' MtiiUI asernk kareUs orvosi tekÍBiélTak által s LITB10S SALVATOR ¦ikerrel reodelve lesz. Hégyhajtó hatása! Keüeinlzi: Kiiim eieuthli! Eapksto asTÍaTnskénskeMs>kbea éi &k Sa].aUr-r»rrsJ l birdetaié-y A letenjei, kir. jbiróaig, mint tkvi hatótág közhírré teexi, hosjj a kir. kincstárnak Keaorec Tince és neje Tóth Katalin bodoaáni lakosak elleni 95 frt 50 kr. tiké. eanek 1894. BOTember hó 9-tíl járó 6'/. ) K roT^t a'att közlőitekért Bem Tállal fe loMestfet a uerkeani. Hirdetések. !815/ik. 896. • , ÁrTerési hirdetmény. A lagykaniuai kir. törvényszék tkvi osztálya részéri! közhírré tétetik, hogy a kir. kincstár vhsjtató-nak Kelemen Zsófi vhnjtást szenvedő orosztonyr lakos elleni 67 frt 85 kr. tőke, ebbői 62 frt 62 krnak 1895 jnliu 37-tól járó 67. ia- ' aatai, 7 frt 95 kr. végrebajtaské-relai, 6 frt 65 kr. jelenlegi, s a meg felmerülendő költségek iránti j Thjtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó az ' orosztonyi 149 sz. tkvben t 285 \| hrsz. s. fehett s 440 frtra be- i csdlt ÍDgsilan 1896 ik évi sUsfMZ- ! tn M 27 ik Hfiái i •- 10 órakor Oroutony község házánál megtartandó lyilváaos árreréaea eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 7.-át készpénzben vagy óvadékképei papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt V-Karnisán, a kir. tvszék ¦int telekkönyvi hatóságnál 1S96. évi ápril hó 30: napján. G^ZONY kir. traéki albiro. 1648/tk. 96. k»««t»i, 7 frt 93 kr. vb•jtá^ 7 frt 95 kr. árTeréekérelni, 5 frt 10 kr. ezsttali költségek iránti Tégrehajtáai ngvébet a nagykanizsai kir törvénynek a leusovei kir. jirásbi-roság területén fekvő rátkai 443 az. tjkrben A t 483.urazáa alaui rált-tíf kötelei ingatlanok Keaovec Vmce éa neje Tóth Katalint illeti 172 frtra beesőit >/, réaze, továbhi a ritkái 680 sí tjkvbeo A t 480 hrsz. alatt ogyanazok lulsjdonául bejegyzett, 316 frtra becsült váltság köteles egész ingatlan a rátkai község b.ró házánál 1896. évi iMjasztin k 31 Ha)áa ésWitti 10 órakor megtartandó nyilvános árveréaen el-adatni fog. * x Kikiáltási ár a fennebb kiteU becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10',,-át készpénzben vágj ÓTsdékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt literijén, a kir jbiróaig mint telekkoojri hatóságánál 1896. évi június hó 19. napján 1812/tk 896. * irrorési üirdetaiéiy. A Dagjkanizsai kit. törvényszék ttvi osztálya részérói közhitre letetik, hogj a kir. kincstár v haj utónak Varga József vhíjlást szenvedő kereesenji lakos elleni 98 frt 25'/, kr tőke, ennek 1895 október 12-til járó 57, kamatai, 1 frt 96 kr. behajtási illeték. 10 frt 50 kr. vhaj-táskéreltni, 8 frt 20 kr jelenlegi. s a még felmerülendő költségek iránti vhaitási Ogyéber. a fent nevezett kir. törvényszék területéhez lartezó a terecsenyi 220 sz. tkvben t 665 hr.i. alatt felvett váltság kötete szóló birtoknak Varga Józsefet illető s 588 ínra becsalt fele résie, továbbá a kerecsenyi 222 sz tkvben f 667 hrsz. a. 'elvetr s 470 frtra, u azon tkvben t 733 hrsz. alatt felvett 8 318 frtrs becsült I6rök csapási szólóbirtok 1896 évi auguiz-ttw 26 U d ¦ 10 érakar Kere-eseny kfizség hazánál megtartandó nyilvános árverésen eladatoi fog Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 107,-it készpénzben vagy óvadékképes papirban s kiküldött kezébez letenni. Kelt N-Kinizsii), a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1S96. évi ápril 17. napján. GÓZOKY kir. tvszéki albiró. 1816/lk. 896. ÁrTerési birdetiaé-y. A nagykanizsai kir. torvszék tkri osztálya részérói közhírré tétetik, hogy a kir. kincstár végrahajtatónak özv. CzAvek Gyorgyné szül. Németh Kozális vhajtást szenvedő pscsstottön lakos elleni 55 frt 30 kr tőke. ebből 49 frt 08 krnak 1895 máj. 19-tól járó 67, kamatai, 7 frt 95 kr. végrehijtáskénlai, 7 frt 35 kr. jelenlegi, s s még felmernleodó költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. tvszék területéhez tartozó, a pacsai 333 a. telekkönyvben t 2113 hrsz. a. felvett s 286 frtra; agy a t 2349 hrsz. a. felvett s 386 frtra becsalt ingatlan 1896. évi aujuztn W 28 á* t. •. 10 órakor Picsa községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10'/.-ál készpéubea vagy óvtdékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telektoyvi hatóságnál 1396. ápril hó 30. napján. GÓZONI kir. Uzéki albtróXXXV ÉVFOLYAM 7. AI, AI KÖZLÖHT Ma és 1SM. AUGÜ8ZTU8 8- síüiivaiia^Bivi Ar»Byer«e«kel kltBntetve KRWSTEHER KROLY WIEN Ili. HinpHtrteM Féherczegi « hercegi uradalmak, a, és kir. katona, raktá-k,"J-^Jj^ "»"Lkn épltia.lt.rek, -tlaiKint gyártulajdonosok szálllWJV — e-zen a0 ni«tól««t teliesen hasonló az mintában, kilónként 16 krtól f,ljebb szállíttatnak és a festéksztoek tisztaságát illetőleg t«l,e»e sítasak ktjyaa M binMatve saját bizábas. építkezési munkálatok, ál etjeiül Takuii anc Csodabalzsam cr«j<- i> Iialáita TBIEBnT A. ej, -v«»ré«z. a- ,<4<aM:». A taralbfc UrJolbaafc blu ¦rdlVnU. .laL-auilatt ¦láat.ill t illlja ¦ ._-------._ .------ ..— fTtnll. ¦ ....." torohcrffllMláauil. rrktdia pal 4a aaia4aa> «y»ha.fa: lafatiai alb. 8. Taljc« el>~- ¦7»ja aa ara>r««l a. tua6«a. * -i •¦'¦ ktilsúláf. mist Mwlt-fyi'Oucr piin<lu i>l>akii4l. mcs-Muntatj «j ljtkjittt cuyait npfiitat. kua«>pnTt, luli^t •U. . » ¦•ly.krfcl kim. r.rő k>»nM»U Btui:áa..k kduok kllü flfiI4»lá) U> FfiltlÓM «C7 IIV< atiut kttlüUc kw«ct<-I-n >r. .1.,.. t vaj-el hMaálbiató tjcj. k»l.'r* é* ma ra«a.l.4 b.t.e-^akn], xíal l' éd W.r Vaí6di • b«a>»ii>i<u ¦ bluaa Pak ak ü'.ac >ct sat- ka pakkal ran laxina, a mt-li U ThftTj Aém* ff«7rtár« a k4k ¦rroint r notB ttMW. «- k. kait i ujitrtmf -1~fy- iprl-i T ¦¦¦¦tr Ai oactrák-macjai- kir4luBí bArmíj po« AUoBé^ra klUi, tí ku ran • dopUiraf 4r» ( ko-on. Botnu VB47 tlM-ragotinaha IS kU 'Mj « dipplt- i hr a1lk k ll I m B l. éa •B«k>rt0Í M>o- desATIH EMY iB^íuT^^^ PREGRADA r«.tiw^ui ¦¦• ° ál. %* arató gint kéve kitívM és lerike kéuflle kenkel léarfrs, legnaeytbli munka idé ei ptnzawt takarítás Széna sxalma és sajtok, kin eróre. Kukorica morzaolók, caéplögépek, járgányok, gabna rosták, triorök, ekék, hengerek, boronák, vetogépek r. a. t. K.nrlinMk t» >iilili«to.k jótiliás mcHetl • legjobb kitilelbw Hnyfartb Ph. és Társa cs kir. kiíir. szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntöde. BÉCS, II. Tabar»tras»e 76- kllüilrlt• ÜM) >»•;, MAnt ét br«« frr 36 Uinella, . aimnT«raaa 8MBilataa bnoaritTáaj aiaktekialélvektil. UjezOIStt : I kik ao-.j r , t; c»i tftke-ÍMlei 01 )< UDrk r«p N H. fék itf-kben a kmitntaód • a koaiineaa l^fl-ő ¦xakt«kiaul>na«k, aacabaaak és g)em«kkór. biaak aaáejuíaa biaonyiltáaya focMtatik — kivávatn lafr^a kaid a kbi\| eati rakUr . F BBLTAK I., XtULEaeUWE Sr. 1. fan ünlléirlr riffir.H»tn.í U trajrar. Bfiri KrtLlé-fi-V i\mifn Iq iü Lnjór. Baktár aaiaatcn' JJÓfTtartaa éa Itaserkarei- 2245/t. k. 1895. irverési hirdetaiésy. üUMií)iifa A nagykanizsai kir. törvénynek kvi osztálya részéről kfizhirré té étik, hogv Gróf József szabarí la- j cos vhajtatónak Donján Anna férj. föli Uihályné «ha\|tá« szenredó sza-j un lakos elleni 3 frt tőke, 3 Irt 40 kr. vhajtáskérelmi, G frt 25 kr s a aég felneralesdó kait I iránti Tégrehajtási ügyében a! entnevezett kir torrényszék terú-letéhez tartozó a uanarí 050. tktnen I. 1, 2, 4. 11. s 12 sor>i. i. fellett ^ 422 frlri becíft infjat- _ • - , inok 1896 szepteaAar Irt 2-án d.:%! EKEKLO KÁfAR/K ;& i. 10 érakor Szabar község liáiá- furoll é, 1VM („,^„„^,1 drb), ial megtartandó nyíltános ántré en eladatni f«gnak. ^ »—!• —It —I é» O Mk Kikiáltani ára frnuebl kitelt beuárJ V 8 napi Árverezni kiráDÓk \tar^>2nak a! Keaár W/.-átéiD'n;beimeT o»a-! S«étk»ldés ntániéttel. ípolájr. Cl.xaal «lj Ik 120 K. ÜHgge, SUttis Ualfrwiek 7. Legf i nomabb Dr FrirdiafcT. i alaA-aoaatríii ora>ifot leleac* hax i^aafatija bisooTÍlvanTa esfr:nt Nmlé g7«rme4^Aplnztic 1872-ben történt brTfst«a« aikalaairal Au>sLnabaa. a frati iateMtbea 2 éM át M Mrtfjaafc fjeraaekaél, kik a aiopiat tjaai tawttak >ag«ui, ¦ olyasok kik bttagaéf kovalknlébea. ai a4a ajujlou dajka falóból aeta tapia koabauak kitaao mdaaa"a«pl lett ba-zaalta. ai alul a balajoxiaok redakalodtak . \a eiek bo«a^u aorao 4t a táraaaáf aiiadea retef«o« bebatolt ét 3 i ét 6u ax egéat koa-lia«D«a elurjedt. o\|j bof y a Maat'é-fW* gj -r-atektapbazt Maki eióu aa* 4-5% melleit rendet étrtndkiv'úli jelt-ílogköx kei kiettkozoi, valamit* a UgUm dottabb convcrsiókat $zitén4— kal rendezi gyorsan is di%crét den előleg nélkül. Sándor, Gyár otr» 19 Winlrrbertr Inlezel ékképes papírban a kikülJöft te/é- rnuatkozó prospeklisuk ingjer íez letenni. N'.-Kanizsán, a kir. tauék mint llm atosigníi. 1896. májuj hó 11-én GÖZONY kir. eszéki ab ró W. Heering, St Aaéreasberg Harr. 42 C< atalétvl, • kwm nifniu tm iL7li>i. bop ¦oin- b t««lt<«i a tanH T«\|ffT »«c«..«» «A« Inaanal «}•«!- .a k-II Unni L¦ Bitudm ¦fWCT,! -T»>TtJ>f Thlerry J^. a M^Utt Grak.-r B d felvétetnek e lap kiadóhivatalában. (AKI, PU\EK. SISSEK. CttUge Aolagen Nag> leinjuevelö intézel, kéuye-lemmei berendezve. Szép tan-, alvó-és társalgó termek. G.vOojOrO kert •te. K«ésiaéa;ea feí'és Államképes kuonyutáayok. — Tolajdunosné: Winterberg Mária Coblemból, a JUjna m. PEBL ARNOLD, Gy6r ar. kir " ros túrtésvbatóaáci állatorTwának JOCKFY FLUID h ¦ladao H'daaafkaa MikUiktlti >¦ Biztosan haló azer a tu.eru' -lett illatok izmainak foljtoco* j"-karban tartására, valamint a ktroe rBlea. fáradság iromc úz, TáJlbéna ráz, idő zaki tántaaág a régtaizok lobod bínUlmai ét Heret.iége eseteibea. Síimoj .öazöo«irat beta-kialéare áll. Fónklir Sl'atmlkaljl Ojlla MftRGIT"! qtógtforrAs, MAGYAR SELTERS Vef7íem«ZTe a bodaaeati m iir. CfrelMDan. Saaiaueaaa vaari oaaxataulc. keréa aaaaad, kinkW h.ráírni buootult. kUteSam «a^»»áaH«la««»:»á4, a bal a •"'¦ aaaa^Tja a brUftl a kire., a(k »aa«dah»ia nfalaalól, aOBBaa, a iHi( k6 alkatrinaknrk a bataf li«Ua»iHn nló fjon éa biatoa llltllalll aazk laaa lat»jlniiiH>ial: koadnbad a Marirl-fofTáa aion btl\16 aUtirat ¦ hofr a koL aaajaul aaataaartaru aúnt a afttarai, ftototMraat-ai, laataii^BiihBai, kalteöaaai •aaSav4i'<1 tMkaaél aár aatH alkalaaazbatók. a üafgit.lbnéa üt ál a kaajoat Batta aatiiau talpa baanaütaltk 1 tatiak<a>«a>k "-----¦-¦ p'uiallnlllllll HIIÍiiHiH a IlllillianHiiSaalU BlltlUallI H a klaivit-TU ottboooaaá rak. — Onroai taktol dr Pa4k. ír Ur 4r. kiU,: rUeaboi: ér. Waa.>arafaT. tr D^akak, tlkalmaTrat a >¦•«»-, t>a>t«auria. fa hagy Baakfaaaa : «,. Kgatefi, r. BillinH, ét. >aTt>'- altmláa Mint ivóvíz •ttaanattr (TÓfroaraali biaaairmH a Irol ¦»¦»»» - .^ . .,„ .„^ borral használva a legegészségesebb ital! UxirtiafM ^raktár Édeskuty Dfrntitéa kafhaté minin néDTuertárau, fkaa«rtanakaáéau - Mjcauu.tt ltj Wi\|ilii! Jóiseí kőnTTnyowlájában Nafr-Kanizsáa.\4(iV-KANIZSA. 15-éa, 33-1IC ér: r » fn - kr lhUto , ihHb Lfjn uu M tr. HIBDÍTÉSKÍ 6, i Bi«4«a u»as** as«rt « kr. xhi.tTbhbiüí pitit aonnkétit 10 1 fel lunun il.éiak »> kr ZALAI IOZLOIY. A lukjIu&ízuí Jpar-T«tffil«t", ,angy-k-miMi Takarékpéntér Ténréaj-timaág * .Kotorí takatrépénztir galambokiÖDkéotM tflrottó-Qf^Ut, ,n&gy-kinizsii kúdedoereiö egyesttlet" * .OAgy-jkfcBÍn: Uiítóí jiráakör, & „ Alap uettemi réaiet ill«tS m,a-í«m koileaeara Mrlóa aiertnaut' >CT«rf, ii aaTMi rta> üktt ks.-•méajrt p^b\| rt i I XXXV. évtyia KexlraWk tljasaMai kli4«U«k részvény-társaság', a .aagj-kMizsai- és galambokiönkéotes torol tó-egylítV a .nagykanizsai kisdedoerdó egyesület' a . nágy-jkaaizsa: taaitói járáskor', a .nagy-kanizsai k-resztéay jótékony o.egylet', „a kaaisaai izr. jótékony Bóegylef, .wegéeyek tápin»ézete\ a .katoaai hadaatyáa egylet a .aoproni kereskedelmi iparkaaaara* nagykanizsai (Illválaastaaányánik hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMü HETILAP. KitbtrtekeMk, ElronüU fottttíluk i romboló arj/ári zivatar, nely »bdjí veszedetaset okozott, otj atfy pIl^Itltáíl btgyott >>a«i után. Sureoneakre be »6tt már uktritr* az niti termés, ebke» Bem n tett kárt; de annil Bagjobb pontitáat rítt réghez » kokoricáfcmii és ni'g inkább szólieiukben. Pedig éppen ezektől memqrit rettóltQak. Hisz • fil'ciera és pensasrpera pu>zti:ás>i ellenére i» oly kedrezó Hurdre vott kiláti", mici érek hussiu tort ót* nem volt. Vége eooek a kilátáuak jo részben Aiei az idei terméat illeti, azu! i- meglehetünk elegedre MegTassak elegedre kisbirtokosatok is, kik bc-vallják, bogr az idei termei, sgr mennyiség, mint minőség dolgában nem egv helyes felülmúlja a ti-aljit. Ki ez a jó termés még sem se gic belyzetBk6a. Az aem fordul jobbra, nem ralik megnyagtuórá. sir. tűrhetetlen kezd lenni Miként r»B ei? Kisbirtokosaink míjdnem kirétel Dtiküt e téoyezókbe& keresik szomorú hehietük okait: foíjtonosan iiaavslUk a terméajek ára te ei-ritelhetetlen sálrlyal nehie4ik rájuk a kftzterbek viselése Ili kell ismernünk, bogy midőn így beczé4B«k, rao igazság a oe-szédjtkbeo. Hisz régre is az adót a»eg kell fizeuiok akárhogy le Tan is nyomra a gabona ár>. Hanem azért még siaca részakta a teljes igazság. Mert azt is el kell ismernie mindenkinek, bogr a magyar kisbirtokosok stég miDdég a hagyó mányos utOB módon múvelik földjeiket, a változott viszonyokkal nem letoek számot, s főéeg oem iparkodnak azon, hogy azt * földbirto- kot más módokon u jövedelmezővé tegyék. A mi kisbirtokosaink egészen fBMjnhie Tannak arttrva. —— De a fold ritkán űzeti vissza a ráfordított fáradságnak diját. Gondoskodniuk kellene tehát ssás módokról is, melyek megélhetésüket megkönnyítetlek. Erre vonatkozólag igen helyes eszmét vet föl a .Keszthelyi Hírlap,1 ¦időn legutóbbi számában arrs hivja fel a megye és a járások intéző kö reinek iíyelmét, hogy a liÁiiipar meghonosítására vessenek némi Agyét. Válóban a téli foglalatosságoknak a ház körében való meghonosítása nagyot könnyíthetne kisbirtokosaink helyzetén. Mint a milyen elszomorító kisbirtokosaink helyzete, éppen olyan Kis iparosainké is. Hétfőn veit nálunk az országos vásár. Aki csak egyszer 's végig sétált a vásáron, rögtön láthatta, bogy mennyire néptelea. Pedig ez a rásár jó szokott máskor lenni. Ilyenkor á gazda emberek már eladták terményeiket és — Ocnepek ia következvén — iparkodtak egyet-mist beszerezni — Ezek a bevásárlások az iparosoknak hoztak egy kis hasznot. A Tftni* tixír axt hiszem, nagyoB sok kivinni ralót hagyott hátra e tekintetben. De nemcsak ez az egyedüli hajuk kisiparosainknak. A koriitta,an ken-kurrencia teszi helyzetüket olyan súlyossá. Szizaduok világnézete a szabad verseny elvét juttatta érvényre minden térea, az ipar terén is A jelszó az lett: .győzzön a jobb.' — Méltó elv a XIX. Házadhoz! Az ember belső értékének, tehetségéinek és szorgalatának harcba vivését je-leutette ez el- s 'onnalizmuaz szűk korlilai közölt. A szabadság vágja- nak belső szükségszerűsége szülte ez ; elvet. De minden elv veszít szépségéből az élet darabosságai között, . az emberek tökéletlen volta miatt, j Az eaemésyek nagy részben rá cáfoltak a szabad verseny azép elvére. Lelketlen vállalkozik kezében ezziőz lett csak ez elv, s a szabad verseny helyébe, melyben a jobbnak kellett volna küzdenie a jóval, az őnszereiet harca lépett bár miiyen áruul az eteiltg jóval síimben — Töobet reméltek egyes cikkelyekből, miat a fogyasztás megkívánta rolni; aaan iparágakat pedig elhanyagoltak. A nagy toké leigázta a aannkierót; az olcsó portéka kiszorította a jó:. Ez a története és magyarázata kisiparosaink szomorú helyzetének. Mindenki érzi. hogy ezen a helyzeten jsvitani kell, — csak a móddal nincsenek tisztában, hogy hogyan — Ét most egyszerre azt olraasnk, hogy KémeJ.országbD törvényjavaslatot dolgoztak ki, mely megszorítja a szabad rersenyt, kimondva egy sereg iparágra a köttlnű képesítést és — s régi céhek jog- és szerep, körérel felruházott testületekbe osztja iparosainkat. Tehát a régi céhrendszert akarja feltámasztani a sioctáiizmuzz követelései közepett. Vsjjod ez volna-e a helyes módja kisiparosaink szomorú helyzete javításinak? __________ A aaMaYátaiSZtVrMlik kMQTttSUSl. Hosszú vajúdás atáa vaiahára magán tustviaelóiak is saját agynk érdekébei aagyfoatosságu maakához fogtak. Közel három évtizeden át, csak ment jutottak magáatisztviselőink koteleaségok ama tudatára, hogy orsrágosao szervecked-aiok kell. Tspssztaihatták, hogy a tár-aadalom minden egyes rétege asegmoz dutt éa cselekedeti. Nem igy volt ez m. lisztviaelöiaknéL Hicd^a iráat, mely célúkhoz közelebb hozta volna őket, kozöayösek maradtak. Komoly munka él-let, tetlewég öl. Három évlizedben egy osztály érdekébea alig valamit, agy azolváa eemaail sem teani. az elegendő arra, begy a bajok feltnnyosuljaaak. Meg ia érésiek ok ezt. Niacs oly két, bogy miileanárisaanepé-iyuok alkalmával fővárosunkban ae tartana kongresszust egt-egy testület. Azt atondbatnók, minden ilyen kougresazuíezó testalet a kormány jóindulatával találkozott t igy a késóbbi siker el nem ssa-radbat. Folyó hó 8-áa gyűltek as ország minden részéből össze, hogy a magáBlUz'viselóiak tanácskozásain jelen ieheaaeiiek. A Urthautlan helyset awg-váltutatáaa. E pár szebaa kif^esodik már miaatea, a mi őket e napra összehozta. A tizennégy órai lolytonosságu muakaidö. a muakásságnak aránytalan díjazása, a felmondási idő törvényes re-formálása, a n)ugdij torréaybebozatala, a jövedelemmel aránytalan megadóztatás, továbbá az ujabb adóteher ellsai tiltakozás, a munkasiunet revíziója s ezúttal a zárt ajtók ralódi bezárás (mert ran hamis sár és hátsó ajtó is, a melyek a törvényt illuzóríssá teszik) az 55— 60. §§ törlése, me'y a m tisztvi-aelöi iparossegéddé deklarálja s végű! a szakoktatás kérdésének megoldása, mind miadesek nagyjában a bajok okai és okozatai. Sráuzar intelligens embernek fukiasa e kérdések megvalósítást. A kongresszus bölcs vezetőségében aioc* okunk kételkedni, hogy a helyzet komolyságához mérten a hozott határozatok végrehajtására felügyel s megteszi a további intézkedéseket is. amelyek idökózbea ssakaéfaesé válnak. A koagresasas bővebb kivoaatn ha tirozaui pedig feljutnak a kereskedelmi koratáayhoz a bízunk beaae, hegy en-nek jóiódulaiával törvényjavaslatok ki-feieaésélíea a parlameatbee mihamarább találkozaik. Nem kihetjsk, hogy a jövő aemzeti kereshedilemaek apostolai érdekükkel a kormáay ae asámolea 1 Mi pedis ígérjük, hogy városunk magántisztviselői érdekében ugy mint eddig, továt;bra is el fogunk járni s fel íogjuk emelni szavunkat ott és akkor, midón erre aztkség, és alkalom leend. A magántisztviselő tanácskozásainak pedig sikert kiváaunk! Irta: HIBSCHL JAKAB. Itkllák IIL \| l. Ailai\|ilU M\|él;nitt I kosa. reáliskola törtéaota 1857—1995. Irta: KlIllBll Karolj <Jr. i-gazgstá. SAaogb városálak , aaoatoha taawgyi viamyáa (1855 ig csak efyetloa egy ostlályn al«mi tanodával birt) Kamas-seter Viace a várói polgármestere segített 1857-ben. midón 20,000 tngó foriatol lett le egj Somofbeu f-aUti j taodú reáltaBoda alapjához. E aagylelkl j férÍK emlékének asentel as igazgató egy lapoL Iparauik volt gyersaeka 1848-ban potgármesterrí választották, felséges királyunk pedig tráemm elismeréaeul i izbea lauatu ki arán éruemkenssttal asajd- pedig a Ftsrenc Jóuef-resd lovag-keresztjével ét németséggel. Meghalt 1878 ban. Adományai s alapitráayaiaak ötazege a 100.000 fonatot meghaladja. K mellett é»mikmt 2i ifjút segélytett ruhával, pénzzel, élelemmel. — .Mély , íjáirt is öltött SOmogh halálakor, mert , ritkán küld az ég egy városnak oly kifogyhatatlan, uagylelkl pirtfo(6t, milyen az elhunyt volt. Arra pedif — mondja as igazgató, alig találaak példát, hogy közepiakola (elállítására ily , aránylag kia helyen iparos fér&u rállai-í kozsék." Ráasassetler 20,000 frtos stapitványa, Saajeg áldozatkészsége, egy szerencsés gytjtés ét a püspök gondoskodása a \| hittan taniiáaárói, lohetóié tették az \| iskol* macDjitását 1857 decembsrében. 1858 bin. a IL osztály megnyitása ne- béuégekbe ütközött. A város csak aagy uebezen szavazu meg az uj tanár 500 fonotjjt Eamassettar ily részvélleasé- get láF.va, ugyanez évben leköszönt p )1 - gármesten állásáréi. — Két érig tartó küzdelem folyt Rsmasaelter pártja és egy maiik pirt között, mely az* lakola megszuotetését kitánu. Jobb fardulat állolt be L8C7-ben, midőn Eötvöi József j br. miniszter a városi kaldöttaégaek i megígérte, bng> 4000 Irtos államsegélyt 1 fog kiesskizölni Az országgyűlés 167 2. I áprili-iban ne;szavaz'.a a 4000 frlot, s ; a III. oiztály msgnyilt. A IV. eiztály '¦ a következő évben nyílt meg s aioía as intézet miat négvosztálju reiliakola áll finn. A várai anya(i halyzeU nagyobb TÁRCA A gyermkek. — Ábráad — - A .Zalai MalArr' andati Orcája - ¦> kicsiayek elaluiuk. Az apróbb, a Vi meg csak gogicaél, oU asaayokál a i, .^oen; a Bálik s kálos ágyban, sl)ji ueiiett, — leragva augáról a k&aoja tsniót, félig poréa, duzzadó íz nokkai tózíás. kigynll arccal, mely "»«• Itkre az éietaek. MeiiloK-o, simáikat. Gyóayorkodóm beuuCk .¦- eliDBOdóm: miről is álmod-hatnak « iseoSe azflzies lelkek melyeket még nem érintett a való dnrrább '"eRöjeí! A' apróbb bizooyosaa most ia azzal > ';rka bábural játszik, a meij.vol a dada ijüí'hosszBt mnlattatta, meg megnyomva a k«'ni bohóc gyönge oldalbordáit, a mire ' ütemesen összeverte a kezeire erösi-;- réztáayérokat. A bohó kicsike az -l-t komédiából nem értett semmit, hnem síért a cieitogásuak agy őrsit, •nnlyea igaiáa éa őszintén ejy ilye kicsike ziv örnlni tnd. Ak a mosoly, nelyet az álom a pia ajkak gyönge >'!<teire csal, ciak az tudja bivea kile j-'oi eat az örtmót, mely Oda. mio> a harmat és rafyogó, mint a oapféity. a nagyobbik talán lovakat hajszol, lepkéiül kerget, katonásait játszik, k'paa koovvév! mulat, ataaéket álmodik, a mikkel a aagymaasa siendert csalt pil- i Iáira?! Ki tjidná a szűzies lélek felrajzó I j képzeletének titkait kikutatni 71 8 miért ia Ueódöm én mindezen ?! Mi Urt lógva a kis bölcsőnél, melyből a kicsike halk i pihegése azáll felém s miért szoml el a i sziveni, mikor bekanditok a gyermehaary j hálója között h reá tapad szemem az alvó apróságra ?! i Valami csodilalos varázr, n.owlbaut lanul nagy vooza'om ftzi a szivet a gyér aaekekbez. Külöoo-en a rzulőkéL Kflz : dolmek, csalódások, ke-ervek és viharok j között is napfényt lop m élet boiujára ! a gyermek. Vai pillanat, mikor a lóidhoz ragadt koldus is faidaguak érzi magát j karján gyermekével; mikor remény <rál<ja meg a hitellel, erivet és szentet ébred abban, mely már u>eg(yUő!ta az életet. Nem hűha ábrázolja a vallás mithologiája ! ártatlaa gyaraaekekaek az«agyait mely védi. vezeti és ttgslaaazta a földi halandót. Mi ez a szeretet?! A vér ddejeaaéfe?! A szívbe oltott ösztös, mely as elaő dobba.ámál szulelik s az utolaóaál bal meg?! Szent Iáiig, melyet az élet gyljt meg a caak a halál olt ki?! örök Ur-véay, melynek kodeie kitöralhetatlea hetikkel van az emberi leiekbe írva ? ! LíUam zsiványt, ki embert ölt, ata->okai fosztogatott, féktelen daccal szállt \| üzembe a halalommal s mikor gyermekét hoz tik eléje, a vad.Hatból egy pillaaat : alatt ember lett Az el sem bamvadt szikra, awly valahel a azir arélyéa pia- \| loaott, lángra kapott, megtört, sírt, vallott a Istent imádva, átkozta torsát Láttam asszonyt, ki fatreagett a bűnben, orgiák közt élt. megvetett, kikacagott misdent, a mi tisztességes, szent és becsületes s egy grermek visszaadta a társadalomnak, a józan munkának és a tiMta életnek. A aagy természet a gyermekekkel vetette meg a társadalom álipját. Mórt a caalád. az első kű, mffiyre az állami institúciók raanak épitre. Azok a gőji-c-<el6 ajkak, azok a mosolygó szeaaek, azok a pbegó sstirecskék, melyek meny-országgá varázsolják a'keserves földi létet, azok képezik kiindulási pontját az erkölai rendnek, azokból [akad a jellem-étet. Az emberiség sorsa elválaszthatatlanul ezekhez van ffisve. A családi szentélyben ezek az sprórágok az oltárképek, melyekért tastetóló és lelket emészti Bankában fárad az emberiség millió és mülió paráaya . . aludjatok kiuiaykéim!... ÁbBodjalok a felbóUen étet naiv ortajeárill Haoea eljo as idő, iiidóa ü is megismeritek a vihart, a azélvésst, mely legszentebb kilanket tépi szét. legszebb reményeinket lön izzs porrá i Vf'.aek is tadeátok ma még azt, mit rejt a jövő, mi vár reátok az élet hoanu, kuszáit ösréayén, mely telesteli a keservek rögeivel s a csalódás töviseivel?: Az álom hív baráti Ugy is korán lesz ax ébredés! SÜMEGI KÁLMÁN. kSzftt. III. — A .Zalai K4zl6aj- «™d«ti tartija — A leáaysziv, mely sokszor csalódott, olyan miat a m'mosa, vsgy mint a legcsekélyebb luvalstra ii megrerduló su aiol-papir:- katráayosra érzi a legkisebb katáat ia. Szegény Szóaya is észrsvette, hogy Béla azive m«'r nem az ő»é. Előre látta a jórót és martiromságát. Oe ennek szinte örOlt. Abbaa a lelki áilapotbio volt, mikor élvezet alantunkra a szén Tedés. mikor msguuk lépjük fö< sebeinket. S amint a jövő kepének rajtolásánál egyaémely gondolat túlságos Mlágoiaa, kristályvízhez hasonló tisztasággal latul ta vele a aivár jövőt belecsoppeutett ebbe a riziajiba szive réreból egy kél csöppet és rögtön szép piroi színe lett a jövő képének. . $éla mindebből semmit sem vett észre. A boldog szerelmes álságával o csak szerelme tárgjkt látta. A viliíO-, deralt saiBok iránt rolt érzéke, a tötétet nem Utta. Egyszer azoabaa, midóa egy dart.t ószi estén ujbói mgtért botét, barát-ág- , talán otthoniba, az ellentét megkapó j erejénél fog>a, — hutenmoat jött a szép szike, ndo Bellstól és az óssi verófény röl, — nagyon uáuxua szobájaSaak komor sötétségre megl«Dte Szoatáaak szokat laa halváaysaga. Derlhöz azakott ssataére rly kellematlenlü hatott mladez, hogy egy pillaaatra öskéoytaleniU lezárta azem- pilláiL Haawm axutáa. a mit már hónapok óta aem tett, részvétteljes srccal közeledett Szónvához, gyöngédea megcsókolta és mély érzéssel kérdezte tölt: — Mi bajod, Szótiya? talán beteg vagy ? Szunya közel rolt ahhoz, hogy zokogva boruljon arra a helyre, arra a azinw melven oiy aokszor piheat s melyet s nyugalom váokosáaak hitt egykoron, hol leálmodhatja békén, sót talán boldogságban hltralévö aapjaiL Csak még egy-két barátságos szó kellett volna, hogy érzelmeinek áradó folyama álszakitaa azt a ktlönben erős, türelemből éa le mondásból font gá-ot és kieressze szivének minden keservét... Ó egy ilyea lecsapolái mily megnyugtató hatáan lett volnál De leküzdötte fcőngeségét és abból s hatalmas foltóból csak egy-két köaycsepp tu-Jott átszivárogai a ssir résein; de~ azokat is BMgaraoyozta a mosoly, mely oly furcsán lépett tol aae-géoy Szónya roBásaio, miat az ismmiw len helyre keruló és feszélyezett vaadaf-E. is ttat csakhamar — Semmi bajom, felelt végre, táa caak azért vagyok olyan balováay, mert ritkáa vagyok szabad levegős. Ez a szelíd haag meghatoua Bélát Keblére ölelte a szegény leányt éa így szólt hoszt: — Estére, ha ilyea szép idő aaarad, elmegyttok a Danapartra. Jó, édesem ?! „ü Béla. milyen jó vagy I* Azutái ismét elmélyedtek geadola-Uikba. Szónys szivébe a remény kozdta meg a behurcolkodást, mert taota, hegy a azegeay leány jó fizató, azive lagmeie-18M AUGUSZTUS is én XXIV ÍVFOLTAM. ZALAI állams«tér;kérését tette szl tót toltak olyanok, kik as iskolát tal jesei állsmttá akarlak lenni. Es tgyhai sok feliratot intettek . kozokl. miniszterhez 1883 bsn, !8«6-ban, sót 1892-ben Mldóttsíg ment a miniszterhez, s egy memonadmmot nyújtott át melyben « paitbnn adták elő sz iskols szükségességét, a Táros szorult anyagi helysetét s n táros njánlntát ss iskolánsk állami kötelesbe leendő áttétele esetére. A Táros sz épületen és sz a'apittálfeksn kitül 9000 irtot ajánlott fel. A miniszter 1895 ben kell leiratában 6000 Irtot kiránt. Ez ügyben a táros egy ujabb felterjesztést intézett s miniszterhez, 'melyben határozottan kimondja, bogy a legjobb iksrst mellett sem képes 6000 frttal hozzájárulni. Erre intézkedés még nem tortént. \ Az iskolai épület he lyiségéró! azt irja \ ka ignzgntó hogy tilágosak, nárazak ) is egészségesek. — A tanári, ifju-ági loayTtári a szertárak elég gazdagok. A 11—36 lapon találjuk azon Isaárok lérsorát, kik 1857 óta az jatázetnél működtek. Tíz lapot tölt be, mit tz igazgató a tanításról és netelésról közöl. A különféle taaterteket találjuk itt a korszakonkinti eltérésekkel együtt. A 75—95 ig bssználatban tolt unkönytek , jegyzékét köteti egy kimutatás s tanú-/ tok előmeneteléről. E kimutatás szerint sz intézetnek tolt összesen 2026 idteodéke- Laoki sebb tolt ezek zráms 1858 bas (11) legnagyobb 1875-ben (101 ) jelea iskolai étbeo 97 nöteaelék látogatta as iskolát — A tssári ksr 7 tagból áll Az iaté/et anytgi é< külső áfáéit n közs. képtiseló testület kebeléből tálasztotl iskolabizotlaál intézi. Az iskolához 5 alapittáoy tan kötte, az eiencedett tandíjak összege 2725 frt Örömmel oltsssuk. hogy egyes családok sze-jtéaysorsn unulókat ingyen élelmeséében részesítenek Az utolsó 10 étben 99 tanuló éltezu ezt a jóságot. Ea; tápintézetre is tan álsri; Ádám Itánnsk 1&I0 fnjs. Az intézet tsg;oni állapota sz intéseti épület becsegyeiértékérel együtt 162 469 frt 27 kr. i A kasztbelyi m. kir. gszdssági tsnintézet ér tesitőjétdr. Csanád; Qusz-tát igazgató szerkesztette. Részletesen ismerteti az igszgaló sz intézet tzer-Tezeti és fegyelmi szabályzatát bor; a beiratkozni >záudékozók bó tájékozást szerethessenek. Az intézet jelen szer-resetétel 1874 tói áll fenn s ez alatt 1019 hallgatója tolt. Az intézet célja hallgatóit gtskorlatilag megismertetni a mezőgazdaság összes ágaiban előforduló teendőkkel Knuek elérésére sz intézet minden eszközzef rendelkezik; nz első érfolyim teljesen gtskorlsti, sz intézet kirándulásokat rendezett, rzép gnzda-sága (saját szöllóje, kertje, méhészeié) tsu és ott tsnnak még Festetich gróf birtokai Az imézetnél 16 ssztöadij tan rend szeresitte. A tanán knr 9 tsgból állott. 105 hallgatója tolt, as ét térén 46 barmsdétes tégbizoayittányt nyert. As ezredétől ünnepélyek és ns i a léset gaz-dsságásak térképe zárják be az értesítőt 3 A Szombathaly táresi gebb térétel adóz Béla pedig elszállt gondolatban a fényes gróá palotába . fölszaladt a lépcsős és izemben állott a szép tanittánynyal Ajkai mosolyra nyíltak, karjait kitárta éj szita mélyéből sókajtá: .Bella.' Szónya meglepette fordult tiasza sz sóinktól. Béls pedig óriási zstsribsa 8iónys felé rohant éa Bella helyett el árama forró csókjaira!. De a less; hi dog maradt A serré csókok csak s mell ¦ ¦l\| Igíl leestek « haua ésajötó sitár nsn)át;mert kiéraata, hegy sesékek nem •oki toltak száata. sínem taláa csak e<6g;korlstok a >to boMognághoc. A jalea édesség-MI sem Tett heeee saasssi Erezte etWéla la és hegy reget ns-sea kiese zstárásak, igy aaert Izoeyá- .Menjünk, Szonys, sétálni ' . Maiokra ksptak eg; két ruhadarabot én kisiettek a agy ös<i letérőre. Minden mosolygott. Itt n tóráméban nem látai herradást, miaha sségyenlenék az emberek! Azt n néhány száras letelet is. mely az alak szegélyére ültetett canaa-téaa akácokról lehull, caakhszssr aleop-rik az emberek, boa; semmi ea besaéljea bertaalánról. XitJ csnkngyu meeery és csillogás, de beMI ainál lobb n bánat éa paaziulás ... 8>ótalanl sassduk jó darabig ngymás mellett Mikor azonosa Bála enkésjte-lenll is a gréf paleu felé irányiU lép. az abbéi Maztremlé ének és ._ hallatára kissé mefremegett —^. Sséeyn kissé bátortalafol azt a kénjét ialézu hozzá: - Ugy-a, Béka, ¦•« jársz taaiusú? ál I tmilag leféljri. polgári leáetískolárr. 1 kapeso latss ¦ li kereskedelmi taafo-Íjam ár telitíjét ni 1896— 96. t a n é t r 6 I PiSj BoUissár igai-gttó turkaantatte. — E tanfolyam a nőket a karankedalmi toflalkoiáwkban akarja kiképezni s saámukra uj kereset forrást óbajt biztosiiani — Olt 1 nok, kik a tanfolyamot, roel; 9—10 bonapig tart eltégezték, pémintc-zeteknél, ipvrállalatoknál. karoake-1 delmi éa ipari atlétákban nrarkataek ¦i),.ir.w.t de még a bástariásbaa ¦ ertékatitkatók az ott saerzett iamnriUk 1 A Untoiram a fatfári MarmkoUtal noros oasiafnggéaben áll, miaisxUnleg jótáaagjott azerrazate és fetyelmi na-bályzau tán, kelló felügyeletet gyakorol niteDdéiri felalt s két ét] múzí déu alstt s felsóbb tasbatóaág elismr-rését tiru ki. egjnt'al felkelltén s szólók érdeklődését. A tanár ksr 6 tagból állott; a núteodékek 19-en toltak. Jnnitu 16-én tartottak éttégi tizs gálátokat: 7 notendék irinden tárgyból jeles, 2 általános Jeles 9 jó, ecy pedig elégtelen osztályzatot nyert Az igazgató, bogy e Unfolyam minél szélesebb körökben isueretae lagjen. kislf ¦ Tal lás- és közokuiásflgyi miniszter szer-Tezet- és tanmenetének főbb poa'jait. Hogy s szüiík, kik neulán leányaikat a tanfolyamon akaraáif kiképeztatm, kellő felTilágositást ny-rjenok. közöljük az érteaitónek a^ jótő tanét megnyitásáról szó ó részéi:' Tanfolyam a jötótanév- \| b a n. A nói kereskedelmi tanfolyam s ! polgári leányiskolátal kapcsolatosan f. é szeptember közepén ismét meg fog ' nyittatni. A beiratáiok szeptember 12. ' és 13. napjsin d. n 2 -4-iaT, a feltételi ; Tizsgálatok nsyanezee idófces lógnak i megurutni. Beiratási díj 2 frt; taadij 1 40 frl; ez utóbbi natonkint is fizethető { elóleges részletekbea. Kéltsndijnentes- \| ségben csak oly szegéntsorau tsnulok részexQlbetneV, kik joles bizonyittány binokábac tannak és evk akkor, ba az egész tandijfizelók már kellő szám bas jelentkeztek. A gyorsírás a jótó tanétben is tacrittatik kolöndijaiás aélkü! A n6i kereak. tanfoljramba oly tana kik tetetnek fal. kik a polgári rag; felsőbb leányiskola 4 osztályát Tag; a felső népiskolát legalább elégaéges ered- ményajel tegezték, tsgy olyanok, a kik feltételi tizsgálaton igazoljak, bog; tan kellő elóképzettaégök a tanfolyam sike rm eltéjzésébez. E tizsgálat tárgyai: I. Magysr nyelruo és fogalmazás. Az utóbbira nézte a mérték a politári leányiskolában megszermbel 6 képesséf. 2 Számtan Teljes jánansig a négy alspaateletben egész éa, lörtszámokkal, a bármasazsbáJyboz tartozó feladatok megfejtése, láncsaabál;. 3 Földrajz, különösen Enróps, Ataia éa Amerikaföldraju. Bairatáskor iskolai, saülalési és újra oltási bizoayittáayokat kell bamutaui A kfcyvtirin* w. isit én Ki másról is nacbetae az ének, í mint a mi kedTea kösyttarnokoukro! A féri csak agy igent ludotl robogni és s némaság még nagyobb lett. A bi-zalomnnk csak egy ajtaja tan. de krt to.tajkulu tan zárainak kinyitásához a rokonazeat és kétségbeesés. Béln é; Siónys az előbbit má' elteaztetiék az utóbbit még nem találták meg. Izgatottan keresgéltek mái kacs után. de bizony nem Utáltak. Szinte örültek, mikor a kapukaleset kellett elótenniók. Sokasem tűnt föl olyu kedtescek Uká uk. BéU soká forgolódott ágyábaa. As álom tündére másutt meiitsU, hozzá a** »8T regjei felé ért. De ea Mm bántotta, mert ilyenkor tedeit lamsgábs legjobban e temetkezni. Csak a attetsc-get nem .lerene Ezt utálta mredea alskbsa. ügy szereiéit tolea néha felugrani és mint Aaaees kardjára! szét-Terni ezt as ostoba szörnyet De hiába I olyna az, mint a Uerla: csak kisaz, de nem sebezhető, üt már nagyoa báaUtis, csak Bellára gondolt é< erre mist ra-rázeütésre eloszlott minden, aotet és de rüK lett miséén .. . .et fscu ast lu.' Három érig tartott ez s boldog álomhoz hasealó élet. Egy aé> jaitasi aapee aztáa magához keretű Bélát a mél ó-aágos gróf Rwjkírll maiegei isoritott tele kezet és igy szól: — Köszóoóm aram eddigi szitái (á rsdozásait Fiam as ön goados Tezetéw slau kittoéea tégests a gimmiznmot, leányom pestig légyben jár X gróíal. SsiTsaségeén legedja est s csekélységet Eszel jelentékeny összeget adott át Bélának kire es s bír jobban hatolt, miitha taláa ftobiietti sajtolta tslss bernieken Valamit rebegeu s majdnem Bafnár Jásusirtl Ö Tan ni tattá a szin-názj koa;Ttrat rendben urtani as nrin-ina mnlasztáat andeaciába tartaai. zai-jagjazm as a rMdeüemkedttat renara otasitani. Ezek Qtán teljesen kitiláglik, bog; ó köatttáraokságáaak meglehetősen nagy fejének kell lennie Hit ebben cinen is hiia; D« hogj a dologra téij»k,\|bát elmondok egy kis utasam kalandot, mely tele lartént meg.' M':dUi Ntiy-klinman a atiatarem ajtói bezárniuk. í U álra ka-rakaieU kedtes családjátsl. Ne taanék kedtes olTaaó tálam, rém naiy famíliát (oedolni egj sereg gyerekkel I!. • Nesm, a kooytiarnok ur családja áll ő mnfaV ból és kedtej nejéből. Tehát elmentet Bodtpestre a kiáili-tás ntegtekintése ^Ijábúi. s tfjtMn bepűlantottak Uj-Peslre rokonaik látó goáiára. Tehát a basznes célt össze bogozták s nemet köteleméig!. — At «nz, lagelto sorban tiuglátó céllal in culuk a aagTTÜázaak — holmi Pária és London forgott szemeik előtt, de mintás még nem tanullak meg kerék párosai, s most ez a diTat, hát ezen magasztos és gyonkerekt) eszméjükről lemondtak. Miután pedig ilyen tilágtá roaok toiuk kilüite tartóskodáii hel;01. — o köutttárcokaigának Bndspest ta lóságon kis mesótárosnak I9nt fel s így mi hamarább öiszepakolt és elindult KapeSTárra kedtes családjátsl e«rüu. sintin Mtebb és behatóbb családi konferenciáa el lett hatirozTa, bog; a sí Inét hátra létí réüét a híren So mogymegte asákbel;én fogják eltölteni. Magam is, e jelen sorok Írója, itt tar loskodom s igy tzemtanuja lehettem a megérteiéinek. — De ne táíjonk a áolfok elé. Lassan a testtel 11 Badapest-ról el is iodult a koo;ttárnok ur kod tes családját] ée többed magátal, a a mennyiben még Uj-Pwtről magiTal bozte kedtea ki» lócornéját, s isj az uiaxái egészeo t.gan iodult meg. BóTea el t.oluk látta minden jó fajú narapm táléval éi itúkátal, kiaebb goodjuk fis naRyobb tolt, sem hogt még Tilami kellemetlen incidens adhatná elő magát. A könyttámok ur szabad előadást adott a joró aaison újdonságairól s ezt annál kőanyebben tehette, mitel direkt o«ie köUetéiben tan az igugató úrral, létén ó vslósággsl kinsrnett igui belső tit kos unicto- A mi nagyon megbecst-lei dő hitstal ilyen htTata'Ok tilágban. Aíntan elbeaélte egyes élwnéoyeit és küzdelmeit n regBO t idókbő1, koibe-közbe grön;órrél gondolt jelenlegi lényei éi tekintélye* állására, ö. ki nKHt már a birodalom ellő lordja lett «.< ferneu kalappal beszélhai a kirá'ylysl-Nőm csekély dolog. Fénr, pompn é jóllét környezi minden felől, n bisatom ¦erlrga teljéién sí ő révére dűlt. A ¦iát igj elnntstédíOtt n aagjaáeban a Jöteadő fényben. mé« ei; ujabb uti-tár<nó ciatlakoio.t boiiijok, — létén ezen ulitársnö egr fiául kis leányka afnlriz élet laraaeán- Igáira iparkodott — nem a karcba bires toron; me^tá ¦nlásira, hanem a nsfjoéni látogaiá aára. — 8 miután egyedül tolt < igy •zllói nem akarták a nagytiláiba ere>7-teai, nem is taláib ittak tolna alkalmasabb öntudatlanul jotoU ki a nsssbndba. C.ak itt gondolta meg. mit TeestatL Oda tal boldogsága I Nincs többé mód. kogj aa imádott leáaTi megkoselitheiM ... Da legalább stég egjuer beszélni akart te el ó, a különbé., mindenki előtt kiden, nyagodt ember, mindig reszketett asea eiép tzóke leán; elot. Most pedií, bog; n fijdnlom i> átn;iult azitéa, ol; szo-roogta lépett a aat ti leány nnlonjáu. heg; öakén;te»esll rányomta kesét há-barió azíTére. L-irtutal.sa bájjal sióköu eléje a kedtm gjermek és tieom gyöngédséggel tárolt eléje a nerelő bacaabeazéd<éaak. — Édes atyám bnourari znegkoasonte az ön kiTáM fár»dozi.a.t; de hálátlan aak urUaám maraxn, ha as éa kedtes és kitiné barátomnak itemélyaaea is ¦em moadaaék köasöeelet Faradja tőlem ast a eaakélTaéget és tartaoa sneg jo emlékében I Érre bajosan kesét aynjtotu, átadta (attatag; lopts. kicsi kis arcképét, marháján é. alttat termeibea. Béta Mg tagj egy percig állta aura, a Barsdieseaaoi ktUHatt ember (ájdalmátal szit«baa. 8ararw aMgaa-taru u sí sfj köayeiaaa, mel; as utam* kéatontá-aál olt ragyogoti Bella szép szemében. Da satsrs csak eg; percig tartott, a misikoao már UizU baa tolt arzal, bog; u a kíuy a hála kónye és at a megindula] a repkén; aagindalása JO't. A táraadaimi előítéletek -annyira kórUbnrjáaoslák u ifjo leány gyönge szíté', bőgj asoa a slrl barkolaun nem kualhatatl ál a asrrelem metsg és demokratikus sugara. ______miat a tárnok urat — Hogyee_ a pápának is tudna tanácsot adni. — tudna elkalauzolai a nagyrikagban s igy kát sziTosen elkíséri ísporrárig a k.s aagyágát annál is inkzob, mirel * u oda iparkodik. S igy tehát s kedrea izülók teljes n;umlomaal ál raegelé-gültséggei r>izt<k zsenge csemetéjüket n kónyrtárooi u erSs és edzett ksrjairs. Kölcsönös b«.-i»ágos és Tidám udrés-léeek atoc elráluk as uj ismerősek, meg egy utol ó holtot -ilaoi kézszootáa azáa aliidult a tonat Tehát lel Eapostárn! Ds ez már nem ment olysn simán, mint at ember wore hímé: .Mert hát az ember térte:. Iste tegez! Éi ez egy történt. Az uj ¦smeros elmosdu élete történeté', — bogy jítt rózsabokorban a rilágra, hogy nerekedelt A könytUrnok ur is kellő bóbeszéda égrel elmondta, miit kürdte el masát fokró -fokra elíó emberré. Ma-f,aszlos hingon elbeszélts, bog; cilyen szép állás foköutttáruokaak lenni, hogy nz összes láda kulcsok az 6 birlokábaa tannnk — és 6 nem téteszt: el a kulcsokat, tudja jól, melyik ládában, melyik darab tan. Hol melyik IáJáoaa tiazál;-kodik Lear király gőgös éí szirteles leáaysital. tjelyik láda, melyik szegletében fojtjn'meg Olhello Deidenoadt, stb... Hogy menn^ jártasság kell mindehhez. Azoule ül ö fó-fó azinész is, nem nféle ioci fiaci kis bíró — hanem a ki minisztereket is játszik, még hadtezéreket iá. A kis utitársnó básults hallgatta a jötesdő aagy .Nspoleonját', még ó ilyen eletén nagy atltént nem is látott, mert arra feléjik ctak holmi csepO-rágok járank olykorolykur. Igy a nagy beszédek közt egy nsgyobb szabású állomáshoz értek, itt estökbe jutott, hogy nz étel maradékokat jólenne elkölteni, mert hát Kaposvárra minek cipelnék. — lesz ott elég káls Istennek. — Hamsrosan be is kspták. annál is inkább, mert n konduktor bácsi ezelótt egy félórára! mondta, bogy egy félóra ni Kapós ránt lesznek. Jó booza ideig ki-ki néztek n szép ismeretlen ti dékre — míg az:án a touat szép ctsa-desen elindult E közben, mikor s tonat már jstábsn hiladt. a barátságos kso doktor ar is benézett hozzájuk meg kérdezni, bogy bit bots nttznnk ók tusjdonképn' Hát Kapostárrall Volt t meglehetősen aprehendáló luugon adott felelet. — Az már bsjl Mert a prüszkölő toost Ksposmérő falé megy s ezen állomás már réreiliall tu1 tan fektéménél fogrt Kspostáron. — Alts láoos esoporlozat és bámulás. De hisseo sz nem lehet - Hisz ez égbe kiáltó stb ... Mindegy, bs már meg kell leem, hát kiszállnak Knposiuéröu és ki is málltak- Azért mégis mozog a. föld r i(.-y ki todta játszani ez az örökösóu mozgó fold a kedres koeyrláreek HaM és becses családját Soha ilyet!! ..... Kocsin indultak éa gyalog értek Kk-postárrn t Felabelódlek. kézbe ksptik n -ok skatulyát, neki az ország útnak, gyalog le Ksposrárra. Aléle Lócsey- 01; megtörtén ért haji, hot; Szón)a megijedt lőle. Erezte, hogy Bélátsl t» lami mg; dolog tönéot, de nem mert Ule semmit kérdezni Megazokiák már. kegy kiioe-külo* szentedjesek Béla a tatás alnai lapokban tslóaág- gal bnakesser lett. Előre látta, bog; neki igen boiKzu leckét kell felmondania a szentedések iskolá/ibas, m-1; oltár nit egész n sing. Érezte, bír; minden óra. minden perc tárolabb riszi szitétél az imádott leányt, ki felült n boldogság gyorstonstára; ds ilyenkor minlha egy bütős kéz lá'kautlan fonállal odnkö:otte tolna ahhoz a tonsthoz ft szite egy sraayorsÓTá TáMöaett tolna, telidentele nz igaz, lemondó szerelem dráiia f,malá- ral, s melyről a toent röplétel pörög ; le az aranyfonál, kisérte n bon szeretett laáayt útjában elszakithaUUanal. Érezte I Uraikor, hogy akárhányszor utazni kő j rül a tilágot nz édes szép leiay, e fonál ' mindaanriszor körtléraé ail és az orsón i egy szállal sem tolna ketanebb. Sgéss éjjeleken át ott ödeogótf a kej-'•• »«j«« mellett, mint bolygó nspjs kürti. Ót éjszaka i. beragyogta ez a lé-syan aap. Majd a kokéuetbee keresett tigaastnlist, megkósnyskbülést De hitel igazi azinekksl rajzolt, elszakadtak azok a kö'alékek is, melyeket bütake sége rakcu siirére és fájdalmt, miat kiéheztetett fnefad támad! szitéoek S ez a aagy fájdalom azétaurcaa-golu at önuralmat, ezt a nála erős. de a szír eesze* nzeiTedélyeieek fenendjai eMen oly gyoaga korbácwt: itásaak adta magát 6 is miit oly w aioáje, a barhu kaleadárium féle adomának hittan to , magam Is, ha a uerepl* személyzet nem ismerném jol s nem ások n.onJ'al tolna el cekem az aktus , a mint u,^. történt........ A k6i;Ttárook ur asért n;«god:,a mosolyog s némi Baliciosus iseahuno ntás kiséretébee meedjs, bog; most ssemélyanea grősodöu meg f;, tanáról .bog; még ia mozog, fej ó tnlsjdookípen Parisba akar' r.„, gossel és Kapoarárra ért gjalog KUoaosll .... VÉŰH ISTVan. hit ..: let — WrsJgtsMny. A cs. é. kir. y hadtest badbiztossága f é. junus D« 25-éo 3118 s>. a. kelt értesiiierjte sieriot a pozsonyi, komámon és soproni élelmezési raktárak, tala-mint a szombathelyi élelmezési riuk raktár rétiére 3530 k». ruisot éj 30130 kr. tabot Tásárol, melr rozs. illetve isbmenoyiséfek ai I --yi, et október—december éU ai 1897 ér január—július hónapjaiban sziiii-Undok be előre meghatározol; r,.,2. letekben az egves raktárokba \i éten szokTáor Téléire ttoló köze lebbi feltételek fóleg a minősege; és sí Oilet lebonyolításét illeióer a sereién hadbiztosáig álul l-'n;. éri július hó 25 éu kelt 3118 szám hoz kiállított és ujj a kürti had biztosságnál, mint a pouoiji. konz-romi ií soproat katonai élelaiezési rakfároknil a rendes b itala kis urak aUtt megtekinthető (zukvánjfűzetból tadhatók meg; mely főzetet a ter rezeit élelmezési raktároknál, iten-kiüt 4 krért (esetleg pdsta utján isi bárki megtiernbeti Az írásbeli 5U kros bélyeggel ellátutt ajánlatok leg kéiobb 1896 éti auKUiztu bó 21 d. e. 10 órai); a cs. ét k. 5. hidieit hadbiztossiginál Pozsoajbaa n.Tuj-taudók bj éi a borilékoo szószermt mint .ajánlat az 1896 éti sugu.z-tns bó 21. tirgyalisra" je.őléiidíjlc meg. Mely pályázati kiírásra ezennel felhiTJuk érdekelt köreink tizeimét Sopron, 1896. éri auguzru< hátában A kerületi kereski-dr u és iparkamara. — HirdataMjr. A zalaegerszei; kir. torrényssek eloöke a Tezetéu-alatt álló kir. lörtéoyasek és a ha tágkora terüle én fennálló járásbiró ságok részére az 1897-1899 érékben szakkef.es steann gyertya (éti szükséglet 500-600 footl külön fele papír (é ír. 200 nzstni i írószerek, Ulzifzt (é. s-. 400 kfilime ter) és könrTkotoi munkálatok biz. to<iti.ia céljából 1896. éti augusz kereste a Leibevtizét. de len találta meg Mméi többet itott. minél több szes. nyomta ngjocc .igazolt ag] telejet, anna eiósebbec égett n belsejében kigyu : láng éa snnrl órületesebbea térde ' kopoo;sja boltozatát. Feledéi akart és minden ajabb p.l : borban liazláiban láu jAtójének sít >á<át. Néha. miaer tántoragta halad: -, a krdtts leány ablskai alatt ury -rult, mint n csinrea ért gyemnek, h -geU Tslamit, miTei csak aasyit - >:: osBamnank mngnaiáaai: BNesn ts >ai ny Bélié meg ai ó eajlákesatére «¦ Többet arai istesa. L« ebbe a folté be melyet n asép szőke teáa; laaMS et: '" sugslt, ol; erótel kapaszkodott, hot » a gyöere ág aem bírta mec azt s -' kéuegbeesést, letörött, hoc; ti', j.' Béla annál mélyebbre Ulyedjea. Da egy meg tolt bemae Sobt -• izótal nem bántotta Sióajrát. N' '" sétáltak ók egymás mellett as éle; -róag;ös országuljáa ás a mely u: --kart karba oUtc, legalább in kőns--¦¦¦> lett tolna, asegiere mtaáketltjOk eir, < Először is Siónys dőlt ki. E<> -¦ ' mikor maicányoa. boldkóros sétáiru nifnl haza Béla. tertocsábaa tálaits sze(.D> SsónyájáJ. Et7 ertiOt* klhlgdi robsn mafMta. Béla aekanem te^t rossz szks, mikor tehát halta látta fájaalaisu>«i •segéay ositályoJit, kitel jo daiabu együtt huzu a sors hotelét, agy elszorult a ssjte. mint egy ósatcstnkódolt '" rágkehely. Majd a kötatkez* pilbuatbu saehó Tágy fogta el a halottak ezen beszedés némasága után, megragadt! rereJreret, hogy — miit mondssixxrv. ZALAI KÖZLffST 1896 AUGUSZTUS 15 éa. M M U. * M. mm*. • éU-előtti órikbu ink»beli aárt ajtaja-lok melleKt árlejtést fof Uruii Mire! u érdekelt kórokat alj Mg jegyiáad értetitjuk, hogj u ajáa-litok a fónikitetl határnapig i ne vetett kir. torréaysiék el toki iro-jájában ornjtindók be • hogy a uállitii kozelehbi föltételei az »lul-i:i itmaráoál, ragy a zalaegerszegi kir. törréoruék iroáaigaign faágánál a hivatalos órák alatt mgtekiatfce-ták Sopron, 1896. éri saguata karában. A kertleti kereakedeltai i, iparkamara. — Htr«itaé«y a gy6r-topnm-rbeofurci vaiot azletrezttoaégt ai 1SÍ7, 1-''S é« 1899 erekre, tthat bárom érre terjedő egjeernka szuk-aégletének stáltitáiára. f. & asgiiz-los bú lb. benjojundó ztrt irái-beii ajánlatok n'jáa. nyilráaxie ár-lejlést hirdet Mire oly mefj««jséa ¦el bírjak fel érdekelt kornak (-rjelatét: bogy a közelebb! aamllbiai és árlejtési feltételek, a rendel hi-rataloi órik alalt, ezeo kattan irodahelriségébeD i várkertet 24 sí) bárki álul megtekinthetők. Sopron, 1896 éri augusztus bariban A kerületi kereskedelmi ét iparkaaura. •két Jeita H i r e t — 0 l'eltége eztletrazutpja Mint minden érbea agy amiliieatiua évében » kegyelettel éa kódoló tisztelettel »o-eepli meg >i eaész onzág ó Feitégéeek nuleiáta tspjst. — tteiy immárot a bttvtahatodik. — Ez alkatota bol. togusztus 18-án s plébáaie tota-plombaa aalunk i> at,neptea nagy atjet) lartatik. melyen a rároti be lóiét:, a ka-tonti tisztikarok, Itrréaytzék és más hívsttlok tetllliileg reazaek részt -IW\|>iet bálaadó Isteatiazteletet- letz-atk az 6<azet 'elek sati t'mptofeo. bao is. — Htgje^ldetjaatzeay autója. « kttbolieiztiaseik e szép untepe. ¦• Ilik a hieök orttágszeru. — A ttil-/>t.n-hertz:endórVaf:ybo!dogasfZoay aap-jáaek jXtwtcVéirét raaxli as la, bojy e oapoo szenteli IH V a a z a r v Ko lo a, hercegprímás, a badarán Mátyás templomot ors'ágot aaarp'éetel. — Nálank tz únoep aspjáa d. a. féltizenegy órakor ünnepié nity asite leax a plébáoia Irniplombaa. — Gvtttjeleatet Bezerédi Beaerédj Sándor Zaltvármegje egykori tzoJgabirá-ja és jelealegi lorréeyhtlésági biutlaájti tasjt, a közQjryekaek szentelt amukás életének 74 ik érébea elbnayt Ki. Górboa. A csalid a köretkető gyálrjelea est adta ki: Alulírtunk a maguk és gyermekeik ralsmiolazegész rokoeság nevében bánt-lo* szírrel jeleatik a íelejtbetetleojótógor-nak éa lorróa szeretett nagybátyáask bezerédi Bezerédj Siudonak Zalarai- izoktt — .előidézze t kszáarobhiaátt* ; de kezét ríHtztttrtotU ttltsti : eszébe jutott édetaayja. Miat saiadig, avul is — Sem, nalt, m olist aaj augaai. lla már a pouu reá raló enléaetéa m >i»-7t rnoou tarUai nUol a Mnawto I»[i'-i6i. kozTetlea közeliét* nég saag ia gy^yitbat. Oorc dsea ragadta aMg ext a aealö iomi.110', mint a tékoiló a«t a bto lú<: . Hiaz » is tfkasió la relt, ki miadeniK eipaaaratu a anaaia Mígea baa. BKo.it. aztfénr Saiayáját, b« 'ú:a l.. „jitw Bella kia aieképét é) metiado - kis Ulaja felé. Aiyjj jn di ¦ biWiai atya MaU karukkal lohadta. Neaa Ml attetnkiayást romba dőlt lonéareiért. aiktv laua raa-aat az igati Roaiaáayi', aü igrakeirtt '!•-/.iTeni ai élMawk. Beit lá'azólti i>'u t i». A .Zaa«« oldalba* Ml adtak blCíitetiék; de itik. awly agyia olyaa W' miat a ziralattfa pokailo, ar»-' iu aragalsaat aeai ulilt. A azeo-ndt> nbaiábaa láa mé( éréket élt rulf it t fjttfti azerelet elernyoaité a »i sla* bó már aa 6 riijára roat ¦a>oj,k lip'M ' lolaó aóbaja «ty átállt el saiat a >M>ok réaei kaaíi kiaaittaé bit ««¦ ttéi... • • t-t inoat, kedrat Nagyaád, ba alalraala tekec t torokat arra a kérdésre: mi » eiM'- öa it bizoaayal azt fofja relaai <>utt IrMai: .Arajia, a mtl, )U;ik rtUd. fc i ij«ia<aai, asjy aia tar, á ' lagi lorréaykasoaáti biuttsáfi taajáaak éMéaak 74-<k érékaa rond atwiaaiás atáa f. 1896 éri aajoizia) bo iO-ca d-•Ua ttrteat (ráttei alknayiát. tat Kia Orba. 18M. a<t k* 10-éa. Áldía ét bdks faáraira Ba^aaFáT á^^aaftaT^BBajBBB%BBBBl f\^aaaalaBt bbbbV ^^faJ^^^A E(y raaaéartatjaa iQiaak Urnát, oki ki a kérletfcouüt* halál; Talabér Btak Ciaiaáiinit V. oazn'in Uai'ó bttloii folyó bó m-éa jobb lém tzaadwtlt A awlld át atorfalaua ilja aaár a tüi ¦éaaaiokaia bataaetkrdMt. Ai ér rége taté ialnlába u rijirt atrretait táraai koaa, a régi ptroeaát utisainéit arcára s igj látszott, tiiatha tataJ agyttt agésiaáte is kelrntlkttt Tttaa. Aaoaaaa aeai igy rolL CHatehtaAargbaa it hatt-talaa keiewu orroaláat a roaiboM lídó réu ellea, atrly alátét rirágábaa el fojU. TtaaeUte ktdiiet foiyó hó 11-éa aieat régbe. Jelet raltak t gyáizaló rokootigos kirüi itt idtii Ur«ai, a •kfimotziux igtigaiójt ét két uaara. Özragy éd« tayjt reméayét, baráui agy bú tiraaktt, t tanárok kedret la-aitTáaratat reazieUék el beat* Adás partira. — A h«arMlég bírebál. Ó hltége a király We;«z J6zmfaek a pácai 19 hnred gytlotezrnitól t Dagykaoiztai 30. bonréd gyalogezredziez áthalyexé-« raadelte el. — Kljegjzet Schleaiagrr Igtác jó-¦arC tUtal kereakedi mgoaztui bó Ma UrtotU eljegyzését a szentetre-¦aélló Berber Hürzuiü kiaaatzonyayal SoaMg}-Patbról. — Űagjllkaa atagáahlntaitMk Scbe;er Arait aagjkaaittai aallatáti 21 éret muáohirtuliiok Bjdtpaatea a királyutcai 20. az. ház baroMdik etae-letárol iatyiikottági azáadékból Itairrott tz adrtr kírezetére. Clotroazélyet aé-rlléaérel a Beátok beíatllitatlák a Rókm kórbtzba. Scbeyer öagyilkoatáiá-aak oka iszoeretlen. — Táaerlgatota »zt Itti.a aaajta A aagykaiiizsti amoktaképzo etyectlet auimitcu 20-áa t .Polgári egylet kert ét elao etaeleti heiyiségeibea fel-o)raráMal és éawkkel, ralamiat az ipa-roaok dalárdáiának kozreaiükodeaérel egybeköiott táaeigt!inat reodez. Esea mattját tckiatettel t közreműködőkre, álraaetaaaek Ígérkezik A aaegkiT a koratkaao: A nag)kaoiztti ált. aaatkát képzi efjMü.Bl rigalomreodezo hiaau-•ága 186 tu^Btztat 20 áa, a .Polgári Etylel Jsazet teraanbea éa kankeyi aégeben az egjetalet k6tyrtár-altp ja tárt Huckatadt Irén k. a-' Bákoii Szidi tzinéaztakolájáoak legatebb haagn kolo-ratnr'éaekeaaóje, rjerzatao Araaka jetos éoakttaárno nATradékp, torábbá 8ztla; Sándor nr, rttazaint Caoloaz Jaaő ar rezetekével a aagykaaiztai dtlirdt koz-rrttúkodéae aaellett haagreneay és fel-olraaásaal r«;bekoiott UrtkSrt táocri-gtlaiat readez. Ke>d«te ette 8 órakor. Taec altit Sárkőzy Jánoa barc i teae-kara játszik. Helyárak: Páboly 4 frt, OkMwly 1—3 torig 1 frt, 4—6 song 80 kr., a többi torban 60 kr. Fald-aziati állóhely 50 zr Karzat 30 kr. Jegyek előre rálthatók Belua Lajot or gyogytzertártbia éa ette. a péaztáraál. Feltiezetéaek a netán célt tekiatre, ko.-zoMtlei fogtdtaUak éa birlapila* B}UgtázUtaak. Karzati jegyek a táncra érráarteleoek tlúwr. 1 kUpyar aép dalok, tlóadjt t nagykanizsai dalárda, Ctttoaz Jaao ur retetéte alatt. 2. Dal a két Hunyadiról Veró G.rdrgyt61. Beaz-lat az .Ezer ér' cint aziamúbol. Éaekli: Hackatedt Iréa k. a. 3. Felolratás, tartja gzalay Sioaor ar. 4. Gialoitaj-dal, Káldy Gyalától. Eaekli: Hackatedt Iréa k. t. i. Erdei kuded nrág Fiachar C. 1* Caekli a tagTkaDiztti dalárda, Gaalotz Jeaó ur rezetéte tlatt. — As éswkdarabukat Bikcbiuky Uikal ur fogja kiaérai zoaroiit. - Keaa kaaaak liM h«aré4aag«t A hoarédelzai anaiuter leírt Vaarár-taegyéhaz. a Kltaaudn leró hoarédtáulóaljaak rárorunkba raló át-belrezéte ttrgjában E eirttot t f hó 3-án tartott aiegyegtlléa tárgyalta ét elhttiiozit, bogr feliratot ntéz t boa-rédelmi ninitzterbez, hogy ezaa Kör atead fejlődéire káros intézkedett aa-aái itkáa* it msllótae ¦ rt a rántegye aiact azaa helytetbet. hagy t laktaaya épSleiet tMgreheaaa. - 8a* ai aa. A arait beu tok kárt tett tiratarakból aaég aiixáf aata Mit elé. Meg aMgsjal as égibábors, da keráataeaa aly nénékbeD, aiint a tanít hetem. Hatása as eeo gTtkortt magarád éa buíamoftbbtii tar'. Pedig már aem igea lolna reá azaksérflak. Félő!, bogy a tok ead ategroiitja oly tzVptek igár-kaad kukorica taiaiétlaket - ,Éa Itnck aa elt* aa«tad taa-kaasfaanU* Bt érteltaatle* ét érde-¦atlaall ftikapoU a«u kaagtaU ked-éaa éa atardta ráraaaak auadw aagyetb koaiekadéai ugáa: jMtak a raaarhttik, kikat a atgygyakortatakra krrtak ba. A darák legéayek biaoay eiak látazatra raltak olyaa jókedrfek, raléaágbaa p* dtg tugiahataaaa roataal aaatt at, tva«. a« jobbta Uzaladtak a kaaaárayákhoz. II it hagyta 6ket t jókadrtk. mihelyt a káplár nr glédábt állította, aiiot haj daaáhtt. Hanem nit rigatzulódj laak : ' aaai a rilág ai a báron — bét- — A', egészben caak azt uun igea értheti a mi laiku -asztok, hogy sért éppen a legaagyobb dolo\|idibea kell t sok jó ¦¦akterot bakirai ? — Száj ea kiriaatajáa. A aaUrár-¦egye területén járrtaroi tzáj- jét U-roatláiás miatt az itliapán a I. bó 10 én Caabnadeken megttr-^ndó roltenzá\|n tatárt betiltotta. Hnotl6képp«a aeai tag aMgUrUtai az oratágot ráaár Pa cás aar. 18-án éi Ku Komirotlbta. — Ggreilei ttaaaáraa Marat Joz-ef Béazárot legéty f hé 12-én t ugykiniraái rágóhidon ftkrot rágott mibea Kitt Utrán legédkeztu aaki, tz ökör szarral tártra, afarai azonbu az iker belrett Kittaek kezét találta t tagiórai, agy hogy kezének lejét ttét-roaeaoltt. A jelealeró Rtllii readőr bittos t •iereocaetlet.nl járt legéayt a kórbizbt kitérte, bol dr. Szekerem retta őt áLKMás alá. — Steretttétteaíl járt eatplik. Mnd alrlebbaa <>keznek birei t caép logépek kdrlll foglaittotkodé moakátok tzerenc-étien negMonkiftiáról. kik cse-kéiy napi bérért teiti éptégtket kockáztatják is nyomorékokká lettnek. Biz már ideje rolna. bt t gazaik legalább a (épek koríl tlktlraazott aiuakiaokat baleset ellet biztoüttnák lae a «io-ttara etetek: Györk; Ö jőn 11 éret awukereetluri fiuntk a cséplőgép dobja elvitte a btikezéoek négy ajzát. Vtrgt Pál, caaraafoldi atpiumoi t cséplőgép átriteii azijját igtrgttta, mikor gazdája rákiabáit, bogr sieasen. A g^p indító kereke azonban elóbb jött mozgá Oa, ttirttaeat Varga regzett. felemelte t •zegéay mnnkáat, t cséplőgépbe dobta ¦ely lábait összeroocjoltt. A megcaon-kitoct aaakáat t helybeli Szt. Jánoa kórházba vitték, bol dr. Szekeres Jóit-f fósrroa lábát tnpntálta — Ftgrelsaeztetes! A helybeli, álló zaáMuá et. át kir 48-ik gyalogezred Urtalézios legénysége foltó éri ao,'. bó 19 én délelolt Kis-Riuizat, SzepeUek. Bajcat éi t prmcipi.it ktaális itul ba tárolt aaokott I4terftleten haruzerfl cél-lovétzatet tart. Erről t kőzdaaég min-dea tzerenc-étleatég kiktrüié.t régett ol.r igyelmezietéssel érteaittotik. hogy a jetzeu területről 6000 lépéauél körelebh ae tanózkodjék és ne közlekedjék. Nagy-Ktnizaán, 1896 tag IS. A leadórkapi-táayttK. — F.gjelttezteUe! A helybea állo-mttozt m. kir. 20. honréd gyalogezred íolyó éri aul. kő 21 ét 22. Kia-Kanizat Szépeinek. Bajoa én a Princ pállj ktaá-lit állal httárolt szokott lóterflletea harc-aztrrQ céllö'étzetet urL brról t közön kéf tsinden tzerenuétlenaég kikerülése regeit oly tiiretmeztetétsel érteailtetik hoijy a jelzett lóterü ettől 60ÜÚ lépettéi közelebb ne UrtózkoJiék éa ae kozlc kejjék Nagy Kaaiatáa. 189< tagusttus 13-án. A rendörktpiUnyttg. — Tii KU-Kaaitaáa. Vttirntp f bó 9-én déiu tu 5 órakor a l&zoltó knrt htraogtit, t rétzbtrang meRkoadnlást egy kii rendiéibe e'telte t Tttimap aétáló közönséget. Kit Kanizaa le ől sOrfl fnit fallegek .rálltak ég falé. A napy ftsinek oka Boncom Fereac kit. kauitaai gazdi •zalnukaztláoik égése rolt. A tíi bamtr terjedt tart át nem tokára 6 azalmtház teteje égett. A ka niztti « tormát i tlzoltótag rágtatra aieieu a rész azitbeíjére. Tíz órakor éjjel sikerolt t tizet eloltaoiok. A kár körtlbeiol 1500 frtot tesz — A etargü fglaa»átlata aj épt-lat. Az igttgaió taeáct t ginaaázmm UJ építettnek elkészítését M o r a n d i a i Rossáa. jól ismert épitaatolerunkre bizu, ki 83 000 írtért rállalkozott, hogy az épületet mé> ez érbea tető alá hozza. Mikor jut rtjjon ennyire a mi gymaázrámonk ? — KaaaArajaepIléá SzombalheJy rá raea M6.119 trtbta aKiráayzott gya-logiági lakttajit építtet, taelr 1897 tzeptember 1 ere fog eltéaztlni. — Ijaaplltt A Pesti Naplófőizer-kentóje felelötizerkesttője éa ralimennji moakaláraa ttpilapot iaditaaak .Buda pesti Napló- amea, avaljat eJ-6 atáau aag. 20 áa fog megjtteaai A Bndapeiti Katii feáeUs tzer-ketztóje Braun Sátdor, fotzerkeiztője V é t z i József A up előfizetést árt rgy érre 14 frL —léatelejtetéa Pallzibaa Aiuiuzta< hó ll-éa tirtatett tMg Paliabta a ayári állomáttikról Tisaaatért aréatmk fölött a taokátot éri selejtezés. Az az előkelő gárda, atelj zaiarárnMfje (tzdtkoiöa- aágáatk érdekeit a litaajyétatea tajsltti ital aagy rikarnl és bazgalotaatal Urjakazik atiaaozditaai — ez alkalommal u aagy atátwaal rolt képriselre. Jelen róttak: Lottency Mihály minittlen u-tiaaej aa Bodtaázy Kálasáa a löldtai-raléai aiaiaztar képntaletébet, továbbá SvattiU Benő mint a zalastegyei, Eias Qyult mint Vtavármagre lótaayéettéai bizottaágának elsőkéi, Koller l.trán Farkat Józaef, Ktrcag Istráa, Vécwy Láazlo, Hajói alibilt, Baraayty Ódon, Vitiaadra; Sáedor. Eiedl Ferenc, Ketuaascht Alfou tlezredea, Somogyi Gyala, Bogyay Máté, HoaarU Heraao, Smfnkj Árpád, Jtniach Jótaat 8iily Desao, dr. Mayer Feraac, Szil; Fari, >fj. Koller Istráa és még tzázaataa. — Kttelejtexttaeu 13 drb néa, ebbü í tzoaaal átadatott tenyésztők tzámára. a ttbbí Nori tája mattra mén a ktaizaai piacot fog alárfereztetal A méoteJepen UpanUlt niataszeru rend, pontotsá; s uülofó tiatuaág igaa keiletteten érintette a táraaeágat, awlyéit Paretettch otztáljpar.ncaaokaak ateleg alitmeréat-ket tvilráakoUák A hivatalát eljárás befejezése atáa féayet tártat ekéd r«4t t méatel<-p parkjáaak aMaaza földön hiras gyiar&ru getzteayéaébet. Ettre Parcaaticb ÓUó osztálypirtncuok ven dégtaereiö házihoz volt hivtulos tz előkeJó tánatág, melj egéuea el rolt rtgadutrt a házigazda a Salai aiép nejének előzékenysége s szeretatreatéltó liga i ul — FöMctatzattlaa. Kovács Róza. aarteregayei parautaationy a falubeliek szokást aterint tárgaiold szükségletét aa Eaataragaye köatéget környező agya p>- halaateol ntte. Midőn f. hó 7-én kiment ¦nagatajáial földet rájni. egy Bétermátta aahéztail földréteg elvált és tz taszoart mtgt tlá temette. Mikor t falubeliek az attzoay keretélére indullak, citk noltteatét Ulálták meg. A megejtett bitóii^i bulluzeale zutódás által okozou balált kouttstüL — Fírdák iilogatotUága. Uj-Tátn-Füred fBrdórendéíeiDek száma a mólt héten 1093-ra emelkedett — Varatd-Toplltzen 1275 rendég fordult meg eddig. — Katonai azillitát A a. éa kir. S hadtest intendintl Pozaonybtl ke-reakedelmi azokás azeriat reaz folyó én tagasztai hó 21-én t kttonti élelmezési raktár rézére Pozitonyban 5200 mmáztt zabot, t katonai élelmetéti raktár részére Komáromban 1130 mmáztt rozsot ét 5600 aimátta zabor. t soproni katonai éleitseiéai raktár ré-azére 4830 mmázat zabot, t itombtt-belyi kat. fiók élelmezési raktár részére 2400 mai. rozit éa 14.000 mm. zsbot. Közelebbi feltételeket megtudni a teal-nevozett élelmezési raktárak inten-dántaiaál. — KlatMIölt gráf Conte GteUto Corte di Veatimiglit nevű or, aai polffári fogltlkoaásáit nézre kétet és köitóru: bonfiiársairzl Copra Antal éa Calzetti János bádogos segédekkel együtt uuzolt üracból Nagy-Kanizsára. Szombathely és Moloárí között a két bádogos elaludt, i mire felébredtek, azt kellett tapatztil-aiok, hogy Corte di Ventimiglia gróf nr ellDot a magával ritle Coprának 20 frt értéka ezutióráját, 59 frt 17 krt, vtla mint 72 olaaz lírát tartalmazó erszényét. Ctlzettioek pedig Vn frt érték0 trany-láncát éa 80 frUal terhelt tárcijit. A elzullőtl fónetaett eddig siker nélkül nyo-mozzák. — Uj Martak toatogyawgyebea. Ttbrói jeleatik lapunknak, bogy Somogj-¦Mgre éazaki felének nagy fontosságú rsaati kérdéseit megoldtndó. tz érdekeltség közelebb ntgy értekezletet tartott Ttboo Ugrón Ákos orjzággyüléii képri-telo elaeklete alatt Az értekezleten 54 környékbeli birtokos vett részt a ala-~ pasat awgkMzélték, hogy t lerrezett vasútvonalak közti melyiknek készítése rolaa legslrgósebo és legfontosabb. Hs-lározttként ízt mondtt ki tz értekezlet, hogy elao sorban t mocsolád—ttb— sióioki, esetleg enyingi vootl kiépítését Uránja, bt azonban e rooalaak kiépített t jövő ér májust nem rolna biztosítható, ugr t tab—stántódi, illetőleg a tab—paszta ktpos—ksrád—mocsoládi n—1 Igyét fogját leikarolni. Ily érte laatbaa hatják agitálni t megyegySlé-ten is és ktlot ttzett-iíot kaldtek ki e régből, taatrat* elatke Ugrón Ákos le t, ki u egyataga, sajátjából 10 000 forintot jegyzett t siófoki, illetőleg az enyiagi osazdkottetét létrejötte érdekébem — ¦araköz Badipeatam. Muraköz két jártaink loazolgibirái ét jegyzői a taások bazafui lelkesedeatel karolUk fel azt tz eszmét, hogy t muraközi nép losotgé'en minél nagyobb számmti zt-rándokolbtttou lel Budapestre a millenniumi kiállitáa megtekintéaére. Az aláírás megkezdődött, s t murákon nép szép —f——' jelentkezett s irttkozott tlá. A bállitáara való ztrándokolát met-baazéUa* él regUges raadetéte ükjében I a perlaki ét Csáktornyái járás Ktnlfa biríitak neghiváaárt t koategi éa-körjegytök s mái érdeklődók e hó 2-áa Poriakon t társaskör belyiaágébta értekezletet tartottak, melyea elhatarttták, bogy aag. 27, 28 é< 2»-én fognak lól-menm. Eddig aiár 474 ráaztreró jeleat-keiett. Az egéat ouzás és ellátás a : 1L otttályon 6 l III-on i Irbt kerti A , felmenetelt K o r á e s Rezső perlaki és Kolbenslág Bált Csáktornyái lótrolgt-biró urak rendezik. Batttpatti l«vél á kit'Ulát látoftlteáni kéastl as egésa or. aaág ltkoeee<a. A k> .<,,«. „I, Budateetet. át el)»a kttoavára eratta* aút z ktHltiaaai telkeik itjela^t ecrea HáaW kMU^ll- ¦ oly ktrnlmétyekn, ..,____ reaai ttaoajára érdekében á1!. A .atatrar Atifalt réss^avtárttaáf jj cp jar«l»«l tacabro, ifeo erdrkn n uaalsarot kiallilaaaal asuija Ix u auUlupar aurJHMiiatrt aslasttaa ur-awlT«Dj«ket M kéuii»4ajcket: lejrátákkal éa tétképekkel taasi ¦útaeaki által ¦astilaaifié korj »ilv naij'o'Uaaatti éa énékt k»i.t»»>\|i, ktaMeiéai ea laadaatti m^bilu ti. fak btrinltt. tietva íalakask taaruai tétel.. a laktad ifliun aX vtlioauttatTal, a kar-nuk aaataltul barkoláu t k&alaawdéa aNf-kAaay-tta^re et a kftibuiooiaf nmpmjjsif a cftasifi épnl-tek, mállók, Baattárak alt ¦zárás falaztu, padouu aszfalt állal htgj ailj náá7 elóayaket Kjnjtaaak mis4 zaagéfttta, bt Ssjelnaacl kia«nak a auc;>rtaátokat. As alt-állitaei ra tdoatartási k<aéfek ili inkhaaaa azt tea aü aaváféul jrlateken; sessatMláet-t t« ki..óin tu-i6saá(auk aafiobb Í4trt kitrrjnleM is a2 asueauoaiitu airaulaa táa-tokial tu kil&mette Ai tailalt-borkalia attj el6D)&fftéz«t t«ffjobbaa aa a readkivtl atay steno kitcrjetéa biaaavitja, Betr íc«b Iilistai táblásatoa MUlja ki a aagyaz aastakt riat-éaj<áraolat moBkaroriaJaftáatk aaM'aMéétk, kektkesaaétöt kesdtt; ebMl a alalkiiliaatil látható, kotj i «lió evbaa, )S78baatat aV Urnlet burkolást vfKxect. ¦ aa évrA-vra eaaal-ked.r, istibea Bír ltUll SS' taralalal tarkóit a masjar aufalt -tiiraajilltaaág fa aa ináli naalkedet • leféketektat stiK kinajslg ¦i ssalalt rtodki.oli rlóojSM,; anUctt, a eaart « •oliui. el ¦• ,ki a Matvar Aaalak iaa-TéoTUrsaaág parilloajábat erről iHI i A kiálliiaai iparcsantok r&bcjáratáaak j«at>. oldalas a< QTet- és porcalláa caopert ataa kovetketo ssijtTant-eaoponaól aiár aeaaufM lauaik ei; biberpiroa ci«i»t,l., m.W Klapka J á a o s gjiajbrz sii)\|járt« ¦oakáiaak atek. rearét jelzi Ai itt beanitatott tartják b,ioo;.»i«J a diisee «a vtltbaa asteM ¦ k lk Kk J P bir™» uuék. a mar át____ kitaalciett Klapka Játot ttlatt t 71 saáa alau aaotbaii n agreilnl otjaráitt aaakákal k«aiit kuíM niataátHa. ataaaa •lad.i. a lovai vaU koalekwitaas aslatatea easkoal. Eté** fjártrlrpa raa. kol a lefttrau-rtbb kacattól kridrt a lttf«arraebb fofszig as.adaa kiegésaitfi keaxnl: betmár, kovács kocsi-ajergea. feaveso. tsijgrártó »Tare( ajerfet, DehM enmol Bvrrfo* et takaró keasitó ¦ükei), ogj kofT caak s JOTikat kell o^arábs vnetai, ott telttel Iserioi telurrusjtolvs. s kocsit ki-TálaaitTa, agéaseo kést fogatú! leaet kikajuai A kocsi es uijfTSto iparnak ilj natjixabáM agvesitéM testi lehetőre, k-^v K I t p k a 1 a a o ¦ grártmanjai s lefolcaobbsk i a leg-ttolidsbaás késtahek. aien it ae aiulastaa al teaki, aki a kiáTitáit ategtekmti t Baroaa atet Vt ttám alatti gyártelepre ú elstcsai, a tü- laayoa tmdum gyorssá éa aéavtlaseeea laka oda joui A ki pedig aeas jet nriasiasn, aa kérje Klapka János képet árjafraeaét, aa díj •eoteaei aegknldetik niadeakiark Tele fan a ,id<k álul a riiOtUn hírrel, hot; • '6'trn uállodáibáa drtfái i uobák; ¦őt s Kodapeatre erketőket a pályaodvarot auadentéle eabertk aafáattaliaiokkai kiaál-gatják, stt állitn. hagy s ttallodakbaa teás letet lakást kapni, I at igr lélrevesetett ata-barek readeaeo pittkoa, sss»daa kétyeJan aél-kai. tsobát olj dragui nstttek, tagr aaállo-dibaa oirtóbbu labet ütslullgli kisaolgtláa-aai egjtu kapni. Figydssestetjak ttsatdt olva* r6iokat. aogj seaairele sjaalatn ae aaigssas-aak • syogodt lélekkel ktjuaaaatk atillaaábs , ¦ert ka teáé); tsállodtbaa drá(áhbak 11 Toltak ia aaobák jun. I ki ttonepélyek tlatt, raa Mál-oda, a bol meg tkktr s«bi voltak itlemelre as árak Lz t .Panoonit", ax iasi«rt jo kir-ae«D ssállodt, meToek taiajdoaost. G 1 fl c k Frigye a or, a jeleoUkulea kiállítási atá* ttlekatwlése* kival aaamilele cinen a«as veas aucsaatb árakat tót lörzaTeadégeiTe! szeat-bea a leftagvobb aélUa;easárot íí.et ónáa kiterjedéat atállodájábaa pdig faiadig xápha-tók tiaata, a saodera konfort ntadea kOTMel-aetréaek awfffelal aaobák, atetrek iagrea Titlaaivilágitáirs vtaaak bereadwva, I OlOck Kngret tiesseljes felatjeleu alatt a lefgoa* doasbh ttotgáltt Tan bistositra Feltalálja a atatlodábáa a feodeg Bindazt, aaiit a kelleaus oilaoe ayujthat, ifit olvasótarSiAbta a .Telefoa Hirmoadot* ik hallgatja laffrea. bjóeró-Q (e-áau aavarkertjébea vaa a (ivarét legteelvel-let* ttktti kelje a a tsálUat sulin ettils ¦éltáa áttett; aar beay a .Pata ttálö a OváSoi leatlatettat lodái koaé A vülaayviláajiláa kérdése isaset lett asea váneokbaa, ael s celaaerl és veütaa jó köztilágitái kirdéae még aiageldva tiaif &¦ test it labet ataartl, atiat a vtBaasvttlgilis ról aso, ka figyelembe tetszak. atcy tat aaár miadea jöl adatieiastrált váraa ott at zttta-tiT nlágitáai attataatt kotttátja aatf Attaaaa tagyo tattaat, tolj taaak ktntllittlall Avaioa ás kscaHatiatt Ufvtt t aianiiill, boa; t ttteUrtteM éa .satstaaltak t tttri listaaiaaiilk tMffelelS raaaatert tatjettt si« ktl.uu.tt í. ttkiatettea kaltattta Itttlijak as illetéket kortk firjrimev tel a vtUtasvili-gitát létesitétével foglalkosnak kegr a világ, kim Siemeai éi tlalike Budapeat Kara-»a.i tt t at cegaet fordaajaaak a vülaaivilagi-tát be'ase.étáre kjvaataáe aaMUateetaa éa lar-Tnetek kéaatttttttt e\|jáal; stert aa aatti eét által aasáitk tott ilnaékat SMettawBtttvtutaa. világitái blsttytlt eddig és miadea osetattvártúl ssattesek. s Halaké cttg füeg ta iXXXV. ftVFOLTAM X A I. • I í » X L ó N T 1896 Al'GU8ZTUS 1 aaual aat a aahi limiil kMaiik. á MM aaaHt aieM UaVai Iftta és npiailraa efjaa. ~ ' ' Tiijtrtaa. Itisiliii' Marta •aaUMakMsM Baastartatáara I. satr síiialiaianal 1 100 IV ¦>j. nvapaa Isas a OazaaiMl felaaaaaálta. kaaasaa »-«• Mlssseln tásalaátr. sai ka- ljlll\|it imamiilá\|>iaial tataaual actálsüallel leaaark dlu>a IroiUloa — .ii 188-4»-IH >aagvar na aaateáfkare tocteaete* cimí aagj il-luntrilt munkából k»i jeleat^meg • 04 ik fnxel, amelyben Gnai Gyrv • Utuií hadjárat kspeaáa igen érit-keaea mondja el 1849. mire 15 ének megaanepláset. — A f&zet képei exek: Ráxga Pál a pozsonyi vértann. Résxlet a koaUromi harcokból Kamu bonséd-táborook piaxlolyai. A trónfosslás kibir-detése Részlet e debreceni raaiából. A badai aooTédsirok. Cxcez János tábor aok, mint amerika' polaár. A ¦aakacai Tár. A nagyasabásu nunka avist a be-fejezéalMs köxetedik. • már caak káron íejevet rao bálra. »r«riMl,,» káastrakáaa** »alé k«l-aüllH ti krUI ti Irt 76 k.lf egy i áltaayra — Ta...... éa Saaatnags- li fekt l«Mr s ssíms _______. ,a» 35 kri 1 11 frt 65 kfif aMNnkfSI, siau csíkos, kocskisatt, aus~ tásatt, ttssMtit. s. s. t laüat agj 2«u ka-llialal aüaiaéf, KWO so. «s aiatKafaa a, a. L a MaanÍMMt ára aoslabér «s aa>-¦ satassa a kishni aaáUma, aiiatáksi poa-UiortoiU.il kDld ¦•¦»>«r\| ti les és k. adván sialbtol MlTemtjara Xtrleh-aea. SrSjcsba csimsru \|«T«l«kre 1 kr«, le>eksü lapakra 9 kroi ba4r«ff ragaastaadé. Magyar ayelvea irt ' ' Hiatáctetttck. "25 drfc Bagy-Kanizsai •6r-és malata-gyár résxveay. Ajánlatok e lap kiadóhiraUlához adaoáók be. Vegyesei:. — Hrarl ÜMtlé-frle g>en»kllait. Bek Nf.ll to»jí.i álul Ve.ejboa 30 éftel excl6It U'álUiolt fül, alóla oam c«ak ai «í^j a»4ra»(iJI'li>o hmem a lUai filáiréaukeo is óriaai ellerje-déaoek indáit s a Iwtrlaó tíkiotílja* éa gramekortoiok álul ax aaTatej kal;ettasitij«al aiilulik. a greraMk láp aa;a(ok köti B9kéu4(lelaool ax •!>( b«l;ra áll. Míg > trj. bot; urlóubbá Táijrk. >;skraii ixóda, bor é* axá'icil-aaifal rafyittatik ötre, mi a ffrprme-kek organitoiDtára idó'ei legkároaabb köveUmm^Qjeket vooja maga alán. ad dig ei eaet a SaalK féle g;ermekliszi-mt'. trljaseo ki »a« rárra. a csecse mi « Srtmeu tetxik ma\|akboi, >6le riráierók éa eróttljaaok, a mi fodolon >p;ealecei •;•» láplálékuk^Tan, roelTMk kéali-leatbax Tiiben néhány percig unó (Saea aléiaégw, si6l«ié.kor mint tejet iaaaak. k4bbi boaapbao pedif miit pépet tmik magokkor A Nestlé (éle (rermaklisxt i láplilrkoaraig mindea sajátaágával bir. s tsoníelll íjráriá/a la felette ésxszerti. A RTerniirklisxihet felbfxnaiaodó nagy ateonTta^sfi lej oapoota frissen fejve a gvárboz lartoxó tejgazdaságból állittatik eló. Miatáo a tej pontottao megTixagállalott, egy Vé-stílekbe daieiik melret cózjrl fDienek. a ¦elafiléa azonbaa 40 — 50 foknál ¦aaaaaabbra aeai terjed, ko«r a lajatk ujátoaaágai Táitoxatlaaal macaaaradja-aak A axokaéiea keajérké) teffaMubk bvxahsrtbol illittstik M. kliatkotj Hatt bei. leenoomabn réazeibea oiak a kea^ér béj haaználtatik féL, a lé(en.Tgazdaaá( ezáltal még nagyobbodik fi^en tt>jbex a léfenjdas <e«7llékaek rfndkiiQli 6nom-•áfa aacrban rl&aegiu e lápláló anji-tarttssátái. Ebbaa áll rofideo a tejcwicii léiel eliállilán módja, melynek tápláló tollal a laikus is k&onjea látkatja. Az elóáilitási módja niaes bomáltba burkolia. a iteoaaég elé telj«a Tilál.lásban ián baiyex'e. Vé^m me;emliljlk, kogy miat pép afyéb kiHaí lalajdunáaai aseilMt gjeraekek kaurssáatl, cboleri nosiras eaeieinéJ miat láaasjer a tyomrot izealó tej foiait aajfj sikerralalkalmszhahi mely talajdoataxok a kórházi kéri koorrek állal iá lelje. je«ial#elon}oaHi >oro hatók alt SnrtMztW ktatt — S. T. 1 r 111 laaaóte — I T. Lii\|iii Kasolai («jak. Sis-•ad kanaaa, k«c; SfysW nitWjtirei «ala4o-aattaa»al la kirasaia fel araaoakai? B F i a ¦ • A l>i»sHMiaisa kadljak aa MssTearbáatalauk rilea, lo.ibbi a kl«o< is eaiaatul asernk baraUs bástahauűaál, orraai lekiatálr^ sttsl ¦ SALVATQR sikerrel reudelve lesx. IMgynajtó hatásul ütlemul! Bfarjesea. A nagjkaniitai kir. t&rraxék Uri ootáljt rtuéríl kSxhirré tétetik, liogj Vorfti Jóuei hihóli lakos rhajUtoDak^n'éxi Imre és neje Sura Anna fhajtáac sienreló h»hólr lakosok elleai 53 frt 25 kr. töke, ennek 1895 uepteubrr 24-tól járó 6'/, kamatai 7 írt 65 kr. jelenlegi I > még fdanrtlendö íOluégek iránti Thajliai (gjAea a feetneTfxett kir. tormik terfiletéhex lartoió, a bakóti 1437. m ültben t 929/>. hrsiim alatt felteit » 95 frtr» bwdlt in gatlan 189a tvi HHUtlI 18 ál i •. 10 trak«rHaliAt Or. Dick József (elpereii fu rag} beljetiese I5ibejöttével meg-tarttDdó nyiWáooii árverétfD eladatni &¦«¦ Kikiáltim ar a fennebb kitett becaár. Áxrereini kívánók tutuinak * biti ár 10 •/',-át téupéutben vag> óvtoékképes papirbaa a kik&ldótt kezéhez letenni. Kelt N.-Kauizsán. a kir ív szik mint telek)} ti balótágnal 1896. májas hó 11. napján. (K)ZO«t kir. tnéki albiró ar.de) Themasfoszfiüisztet 'á"kí?^li..'íertrtáa««kb fa legoleaáibb fe«f.r»vtrájTa, ut,. a cieioráwío. Thomamüvek tlndán indájának ma(rképvixloje a Bagjar lor»«a oruágalMk tertletem KALMÁR VILMOS, Budapest. Erzsébet-körűt:},. oooooooooooocooooooooooocooo Q 1S6B-11E ér ótei ismert O , BEKGEB FÉI.E OBVOSI I KÁTRÁNY-SZAPPAN orTOSi lektDtélyek által ajánlva Aoutná-UaffTarorsxágbaB, Franc/. -orará^, Kéaetország. Hollaodban. Scbwetczban, Ronioban atb ni.tr tii éT óu téayea sikerrel nasraálutik. mindennemű bőrkBieget Pártoljak a knOuó baláaa erdéljj _________áaiTáayTitekei I___________ Rroirdoríi savanyuviz. Stafáala tráatriaiaai (anis kltfin* <•) vlx, kedvelt assUli tíz. Ai ltöma\ lirfal-trirtalfl miiim LÍTift forrás viz. ""' ¦»'ltarL' •2 liter 29 kr . I liter 20 kr ';. liler :S kr Nairy-Kanisaáa PAUK JAKlB, NEC rt ll.ElN éa KKSMil.'IOFRR J arakaál kaphaU. ¦j E rdrat a'att köslM ékért b«b valial f'< I a sserkesita. i Hl. SS kr., 1 In. II kz, 'l. Irt OriMi iél««ta)eL azarlal a kb ik miat axiate at arezbór mindenféle túilátisnasgai ellen kt'öofteea a rtb, ax idolt éa pikkely aftnor ellen a kosi, a rftaslr irpijtély, a fej én szakái ellen, a atepló. májMt, á»lyaa»antt nnn orr, a fagydag, a iábiztadái. a fjerekek »«l»meaau kflbo fejtKteüiégei ellen. Ezea kirül. mint a bort tiaxlitó moadóizer ajásllatik. Arc aUrakMkéat hiizúati utatiUual 35 kr Hirdetések. 9892/896 — f. L B •"• at. áaakWI aa aklaalú cl-haljakfcn kéraak af]Mt a aaiplwhfr 8 áa tar-1—U MamlialHasI aoaaalHk k alaabaáWI. szerkeszti: Dr. KliS ERNÓ Helyette, aaerkeailó : Dr VILLANT! H Kiadó: Ilj. WAJDITS JOZSKF. Pályázati hirdclmony. Nagy-Kanizita Tárut rendezett ía- ¦ nácia réezéról ezennel közhírré létetik, hogy a loribbi intézkedéa> ideigleoeseR betolti-n<1ő és a folyó éri szeptember bó lén elfoglalandó VI.1 és VII keruletbeii kanton illáin, mely ez Uó sterint 100 fortM éti Síeléssel, 8 61 tűzifa és a axoMana stóla jOTedeimek élrrzotével ran egjbek<kt'i>. pályázat birdettetik azxai. bőgj akik fim állást elnyerni óbajl ják, szabáljizerten fészereit kérré-n.'Oket a f M 18-ig alnlirott rároai Unácshoz adják be. Nagy-Kanizíáa, 1996. augusiiui hó 1 én A városi taaécs. 4-5°o Melleit rtndtM ti readkiviili jtUjíU^ki'ccnö-kel kúttkőtöl, valamint a Ugtxmyoió dottabb convtruáket ninté»4—5'/,-kai rendtti gyortan i diicrét minden tlüUg nélkül. Naresag Ojáf ate* áz ,Erdél»réazi-íárp«t atíresajel' országos áitviayvtz raktára:' Maszat. Ara* rtci 58-* >zaa TeMwaál csa> a asáa i'S-ll kéreaaö Nagr-kaaizaai tórakUr: ! STRKU éa KLEIN uraknál. Kaabalo BÚa4^«atL — A javaaWaai jeiékaay. A Bonwr féle ká rány ixáppsg 40\|, a lómény fakatrányt t»r talmas, felettébb gondosan ran készítve s lényueses kttlonbözO s ¦isaett ecyéb, a kereakedé.nekben elöfordn'ó kátrány sxappatitkiú. aoert exeo nuppin 35^ gliczerin anytgot lártalmaz, nnom illataiéra. CsaUttok kikerAlése égH ¦jifjamtárakbu rUáfaaaa BE RGEBUts kitzáa;.ss>spae k»rradó ¦ kall a sMd r--------"— SiitM ilnipjil sithlcUtlrít t Wai tmtUw ialiiúm WÖ-tai. lareaiall Wlrettas a kel- aa kainM rfaa»r» G. HELL ¦»•»• TROPPAU 'S Prdgr Béla i Beltu Lajos íoooooooooaooooooooooooooo PEKL ARNOLD, Grr sr kir. " ror toriéo;bltó«á»li állalor>Orának JOCKFY FI-llDJt ¦Mii aazaaaaaaaa aé'klKiaalallaa Bizloua bató aaer a lularó.t.-tett állátok isausaak folyto^H jó-karbaa tartáaára, Talsmiat a kiaje rtléa, fán4aásj itaMaKsiz. »állbéa«-rác Í4.aaki ráataaá* a TéfUcek loboa k íaulatai éa sKnuán eae-teibm. nrimi «6«o3óir.t bele kintéare áll. Fóraktár Sieataalkaljl Ujola iryóilysxertarában Grórott. ára t kar. 1500 frlot Jővedelinező nagykanizsai házamat I parkírozott udvarral, ¦agy gyumSIeaSa kerttel.\| •lutazaa miatt minden aroa átadom. BERRMANNY FBRESCZ Kanitsd. Winlerbers: himi Uus-száliiiái l'Lzíai dlj la. 120. R. atiilgga, SUttin Laterwtak 7. Catttft Nagj leánraereló intéiet, kén>>> berendezve. Szép tan-, alvó és társalgó termek. Gjöoyorü kerti stb. Egéizaéga fekvés. ÁllamképeJ bnonyitványok. — TnlajdvMtité i Wiiterberg Mária CoUeasbélJ a Rajta a. Arauryénwkkel kitflaUtv Elaí ca éa kir. kizár Aruyérawkal kUlatotv* • IWOniLOEZAT-FESTfiK-GTAR IO0M8TEWER KAROLY WIEN ffl. Hu-utratai 120 «iiai. aa)tt kazika. berezegi nradalaak. t». és kir katonai raktárak, vjaat-. ijjar . báaya é« Usltrtirftllitak. ép««iéái monltáláiok, vállalkiztk valáa-int grártilajdonosok azáltiUj — Kin hinjlo'tzatfMiékek. melyek Béexfcea oldhatók, sxárax por.tott állapotba, 40 kíloníéle >z niatábaii kilónként 16 krtöl feljebb szálüttatnák és a featékuiaek: tisztaságát illetőig teljéién hasonló az ttaÍMaZMatlMz — WaítiaNk M batZMiati uU éa kánawitva klMttMk Fóberrzegi és tpltiaaaterak, M7«tMtMt Ilj liaeí k6oyvajoáa<láiába« Nagj Kanuaáo.NAdY-KANKSA, 1896. ae^us/lgs 22-en Eftts évre Fél é (lelí.i r: S fn - kr 1 fn M kr t fct U kr ífjt* aza* M kr. H1 R HITE 3 K í ass«.ioa p«titaaroaa 7, S, a MiMleo totatobi aor«t .\ VI l.TTEKIES M-tii aoroakiM 1U krtrt tét V Kiaotari il.Mek aú<l«aM>n >ü kr részvény-társaság", i ,nagy-kaBÍu»i jótékony Alap Ksellemi r«as«t illetó Búsáén k«ilaaaT a M,is, untn^t acvcre. ti aataai rész' ilkti k6«-ltk ptrfíi ¦ kia4o ae. Kaa;r-E\|jilxs4ra iateieadik BéraeBtetlen letelek mb KMraUk i A nagykanizsai ,,Ipar-TMttl«t", ,»BBgy-kaBizsaj Takárékpéazti,. réírvény-társuág', • .Kotori takarépénztár é« galambokionkéntea toroltó-egylu, á .nagr-kanizsai kiadednevető egyesület' » ,nagj-k»nízB»i tanítói járáskor', > .aagy-kanizzai kíreaztéay ef, ,«egények tápintézeteV i .katouai iuűaatyán egylet' t .soproni kereskedelmi iparkamara' nagykanizsai külváluztmányáuak jótékony hivatalos lapja liegylet', „B.kBBizaai izr. jótékony nóearylef, .izegények Upintézete', a .katouai bjűaatyán egylet' a .loproni kereskedelmi iparkanara nagykaaizsai kaivaiuztmányának hivatalos U KETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. fteanti Kzer esztendeje, hogy u Ázsiából ¦ Kurópába ion u.«gyar ">» ¦•ftetepe-dett a hármas bérc aljái: és négy folyó mellekén. Nagy idö ez nemietek és nm egy oiy kisebb nép életében mint a magyar. Nagy váltoxáaokon ment kérésztől azóta a mi Tilig- , réazünk, nag; megpróbáltatásoknak tolt kitéve az tndegerazáa faj. erőteljes tengerébe szakadt ural-ui kit nép, > bár hatalmai hullámok csapkodlak agy nyugatról, mint keletről, nemcsak hogy kiáltotta a vihart, hanem tiaztea helyet is biztosított magának Európa kultur népei között Az az 6s erő, mely arr» képesítette, mely Európában való maradását biztosította, mely ót az idegent, más fajút az indogennanak testvéreire tette, ezer veszély közt megoltalmazta, nemzeti létéaek és művelődésének Biztos alapot vetett — a kereszténység ro't. Árpád kardja megszerezte a hont, de sz. Idván bölcsessége volt az, a súly a kereszténység elóterjeztBé- ' vei feaállását biztosította s kaliurá-lf alapját megvetette. A szent király alakja méltó helyet foglal a hús honalapító mellett. Nélküle a ¦agyarság által alapított állam csak oly hamar indult volna felbomlásnak m>nt, a hunok fegyveren nyugvó birodalma, vagy az avarok rövid-éltO állama. ! Oly nevezetes alakja ó a magyar t&rteneleanek. mist Mózes a zsidó históriának, tflbb ó nálunk, mint So-lon volt Athénében, vagy Lykurgos Spártában — Amazok csak Bd-vös tSrvéuyeket alltak bomlásnak \| indult hazájoknak ; 6 kibékttette nemzetét az ellenséges eorópii Bé- pekkel, annak bölcs torvényt s udvOs vallást adott. Törvényhozó és apostol egy személyben. Méltán roámitia a magyar sz ó emlékének szentelt ünnepet a legnagyobb nemzeti ünnepei köré, a melyek száma nálunk amúgy is oly csekély. De ha valamikor hálás szívvel ülte meg > magyar nép e nagy alakjának az emlékünnepét, ugy ezen esztendőben, a haza fenállásáoak ezredik eszleodejében <nég nagyobb díszszel kell ezt megünnepelnie; mert e férfin bölcsessége álul alkotott törvények és az általa behozott róm. kain vallás tette lehetőre azt hogy e nép ezer évig él\|en és virágozzék e hazán A pogánysig a magyarok elődeinek ősi vallás lehetetlenné tette volna a magyaroknak a még akkor a kereszténységtől teljesen áthatott iodogermáo népek közötti fenmaradását. A görög keleti vallás, a görög császárság befolyása alá jnttatta volna az uj államot. A. görög császárság beálltával, mikor a szlávokra szállott a görög keletiek feletti hegrmoBia, esetleg a vallás utján nemzeti létét senmisitette volna a szláv népek között élő magyarságnak. Kzért nemcsak a katholíkns ha ziBak, de a hazának minden polgára tisztelettel és halárai tartoznak e nagy férfiúnak, s ezt máshogy le nem róhatják, mint ha emlékének szentelt ünnepet hazafias és vallásos kegyelettel a lik meg. Twgeri ksruketfel-iink eszklztlrél ri tnnralamslc arijzeip. — Tiaaie ki -jk írkréie H forctkai ttajezói — lUk-keljrk • kAsnktirak — Krrekr<ieli Douáak ét ntiráty&iak, fp«k és felBxerpMaAk.' 1. Tcchoik.i eszkóiok. (—zker.) Mi(;arers;á< aion y helyzetet, Bielyeta világkereskedelembea manapság elfoglal, jelentékeny réízben ; tengeri kikdtój- feüeudüléaének köuön- ; beti. A azok határok közt mozgó brl ¦ karaskedés helyeit ihI tárt kipu áll \ eWtto »Til"« mindenivé, abora a köi-lekedév esakö^ei eljutnak, s a mairjar termék imaiár a nemzetközi íorgilora- ' aak minteg; oélkOioxbetfen eleatét ké- ] pezL j Mtuó eszkő/ikke! érte ezt el a magyar tengeri forgalom ezt fogjuk a kö- I relkezittlva megvilágitani. • Talajdonképem .magyar te&geröak', ; a Qlirnr »-öből, foiiirmjíiUü Ben i épea kedvére lekté i. Massze terjedő j éi egvnásBoz n>;voo közelfekv szigetek kélt njilik fel az Adria «D«>ze< a j Karszt közvetlen tévéié, hol a sitt : agjragpanba niuló öblök és diiScssék i : mÍBdmegaeii.u terménzeles kikötővé tU- ! ; knlaak; ezeket azonban > sziklás heity- j ! lásc. teljesen elktiőnili a aik bellóldlo' j ; és csak századon muakával ayithaUak ; uut belföld s tenger körött, életerői j : törekvéssel » aldozatokkil alakithauák ! át az említett terméizetes kiköt*et \| forgalomképesekké Fiuméok ai)nk köszooi ielkiroltati sát. bog; részint rpen végpontját képezi : sz Adna öblének, részint a hegiek vo- , \| nalai éa szorosai oti íolnak öuze. A ion i kivil s Qmroiro ott a legmélyebb j parttitt, tehát hajózátra ti valóan akal- , [ mar. A város mint ilyen csupán kelet- j nyugati irinjban kéovtelea terjedni, ' mert mögötte hirtelen emelkedik a .-lik- \| ; lahegy; a kikötő tetjedese is határok- ' , hoz van szabta, rcert kéile'ói kizvetlen ; idegen (horvá' éj osztrák) terület h»tá- roljs. De amennyi rendelkezésre áll. azt am.il inkább igyekeznek észszerűen ki- ; ha^zoálai. A partszegéiy szilárd kóslakos nyugszik, és mintegy folytatódik a kiköti bástyáiban a mólokba a. Ezeksek kontrakciója adja meg a kiköo jeile " géL Szekséies, ho«y readithetlen .örökké \ Urtó" alapokon épaijeaek, a tizállíi miaden fázisánál védQI szolgáljanak, a a közlrkedéií eszkö7öknek nty a tenger, aiint a sztraifold feiől kóanyen hozzáférhetők legyenek, és muuaki el readezésakkei a tiktól egynégeué, biz-toasá tegyék. Kínaiénak hiram Umoloja, nr.Tszéltát válasifalt t>n amelyek agv<n annyi elkülönített részt képeznek. Az «Uo legrégibb > leghosszabb a .rnolo luagó' (s. b. 1300 méter h.) a parti61 mintegy 300 méternyi távolban vele párbnzamosan vonul és össae-taglalja a srtkebb (szenélyi) kikötőt és aa általános ám • kikötőt v. .punto Iraako" L ('. slább) amely jtébbit iimét s partra merőleges kisebb mólok, — melyeken a közraktárak nyngsza-ask — osztaaak réisekre. A aaásodilc naiíy molo a petroleaa-naoiaitó kOÖD kikotójéé; az ezáltal el-kölöoitett me«ler emlite't gyár hsjófor-galmát szolgálja, mintán a kirakodás és a gyár tengerbe ömlő salakja ezt szük->eie lé teszik. A' h inaadik fAmoio régsl s szintén elkolöiitett, de a főkikötővsl ciatornáa közlekedő .Baross kikötő* váiaaifala, melynek rendeltetetéséről alább lesz szó. Mindezen mólok kitaoö szilárd asya-2uak ¦ teager felőli oldalaik bilalmiu hullámtöró köóriáiokkal vaunak szegélyezte. (A kQ.foldi nagy tengeri emporinmok fedett dockjai nálunk nincsenek meg. tizek a partba beépített csatornák, hová a hajók rakodás cé jából menBek be.) A hajók kikötésére és veszteglésére a parton kivQI fentemlitett kisebb mólok és az u. a. .bóják* szolgálnak. l>. ntobbisk aagy vizsziaen oszó vasgöm bök borgooykarikákkal; a teagerfe&ék-bes haulmas láncok kötik ókéi, melyek mélyen befaródó. horgonyokkal vannak leerősitre. Az egész kikötő tömör egységet képez, és oly célszerű berendezésű, hozy még az aiigol hajótok elismerését is kiérdemli Legtöbbet kösiönhet Baross miniszternek, aki fejlődésének egész irányát megadta, s a szükaég-tzabta kibó-vilések is még az általa inaugurált tervek szerint létesilnek. A szorosan vett kikötői építkezéseken kivül a rykhelyek éj nyilvános raktárak képezik a kikő-lök legfonUnabb alkatrészeit. Az áru-készletek biztos és racionális kezelése vaiamiat a ki- és berakodás célszerű vol'a első sorban mérvadók a tengeri srállitátDál. Szem előtt tartandó, bogy s kikötői közraktárakban rend-firrint csak átmenetileg helyezik el a oagy kf'szkneL Fiamé telepeiről rakpartjairól és közraktárairól elmondható, bog/ céljuknak a fjrgalom eddigi s idiuraa szerint megfelelnek. Azonban a nagy aiáayokban be vtlő forgalom ujabb s njabb épitkezéae-ket tesz szükségessé a azámtalan milliót feg még követelni a modern igényekaek megfelelő árutelepek kiterjesztése. A rendelkezésre áiló rakpartok hossza együttesen k. b. 5600 méter, aiookivtl a tengertől elhódított feltöltött területek k. b. 500 eaer négysiőg méternyi tern-lettei bírnak ; ni y örvendetes jelenség, boey ezen roppint méretek napról-napra szűkebbeknek biioayuinak! Nvilt áru-telepek vannak a fanemnek é< fabarakkok a nagyobb arányú árucikkek (bordó-borok, bálok, ládák ) B>áimára; a petro-leUD kikötőben óriási bordópiraaisok fekszenek, és a .Baross' kiköt* a a hozzá csatlako/ó n. n .Delta* éi .Braj dica' területek (a M. A. V. tttlajdaaai; •zoleálnakazónáii mérvo fakészletek be-raktáror-áiiára. A legfontosabb árutelepek azootian sz állami (M. Á. V.) nyilvános közraktárak. 10 nasy szilárd anysgs és moderc be-reodezé-ü raktár szolgál az értekező s elxzáliilaodó árnk befogadására, hozzávetőleg 2600 knc<i rakomány elnevezésére. Ezeken kival még a szorosabban vett v s s u t i raktárak k. b 3500 kocsirakományt fogadhatnak be. Külön osztályozás t'.í esnek az n. n. Elevátorok, v emelő (épekkel felszerelt raktárak, melyekben legfökép gibonanemneket helyeznek el én tisztítanak az elszállítás előtt á. M. Lesz. éa Péotv. Bank amerikai tervek és ará-Byok szerint épült elevátora 1000 wsggoa raktároiá'&ra való, vagy 65 gabonatisz-titó .cííssod* nsl és ktiOuo gépekkel. (Megjegyezheijak itt, sijnos. hogy a gabonakivitel fogyatékossága következtében e kiiQoó intézményt mindenféle árak beraktározásárj kénytelenek hasz-aálni.) Kikööok másik elevátora magántulajdon ; aráoyaibao sokkal szerényebb, de azért nagyon munkaképes. ül még megemlítjük a legújabban épült kávékezeló é« selejtező raklárt (líaíysr Keresk. R. T.) ugy végutekin-tetiünk kikötőnk enemú intézményein. Forga'mi tekintetben fontos körülmény, hogy a közöt vasúti állomástól minden raktárhoz és telepbe* külön s i n v o-aal vesét u^y, hogy a ki- s berakodás TÁRCA. Szeli - A .Zalai KóalSaT endeli lireája — M«llö ankaa a Tiragea. Umboa ál. i <6k«>ja a a><ke kia laar koaalokal. — Sxaliti u«llö i« azt af^t, '•erleaukdar csak a<t búaja, 'of7 aaereteai, k«fT iaiádom : » aat aa ém boldefsafoat: ki a aáci tsoke Ma; NMJ! Falai, niU a a.j H°ft mafoalioa. aaa UtUaa véa l P i iTa«, Mkaa. «aa(OB i Ta.^ia est as egftsa t hig. 1 oboa rriS, kioi tirtf . . k a eaalla kis Uaj 1 tadja! IÖKMENDY PiL Fáim ¦na: S4UX3 0. SÁKDOR. — Öt perc! — Teásét kiszállni I A knpék ablaikból mindenütt kiviacsi fejek bújtak elő. Egy hossin szakálaa arcú ur sürög-.e járt-kelt a vágányok kr,-&tt és hangosan adoU utasításokat A jelzőcsengők éles cil.agelésebe beié-vegyült t láxaawa kapkodó mtasek lép- eradrti láreája — A zakatoló, kattogó voaat tüsskölve robogott be a vörös téglás kis állomásra. i teinek kopogása, amint sietve ide-oda szaladtak s peron kőkockáin. Egyszerre ctak ntegszólalt az indulást íelző haraag. Baráuia u<y loluk ke helyemre. A gép fütyülése élesen sivi-tott a tiszta levegőben, pöff<ssckede bányts fel a fekete, gcmclygó fflatfdlbő ket azok kéményéből és fujtUva lassan kspsukodott fel az emelkedő tölté re Ott álltam a nyitott ablaknál és óufe ledten e felkelő hold nagy izzó, tüzei korftagját Bi.emléltem, amint lassau fel-eaaalkedeU sz égbolt peremére, rózsa-színre festve az átlátszó lehér felhőket, meljek elnyúlva, lomhán álluk egy helybe. A tö:tés alatt elhúzódó kanyarodó Bagy lábakon a magas kukoricák zizegve hajlongatták fénylő, széles leveleiket és a lasbu tompa zajból élesen vá't egy egy lesben állú i\dász fegyverének pnffaBáaa. Egy hirtelen fordulónál lecsapott a gép baiös, kormos füstje, ugy, hogy az ab lakot fel kellett húznom. Kényelmesen befészkeltem magam n egyik sarokba, fejemet odatáraasztottam a kikirpitozott falhoz és a kerekek gyors ritmikus pattogását hallgattam. Ismeretlen útitársaim, kiket mély álomba merülve leltem a szakaszban, a hogy felszálltam, még egyre aludtak. Ketten voiuk: egy kis három négy évei leányka és egy férfiú. Vonalunk egy folyó vaahidján irtózstos robajjal szaladt keresztül, mire a leányka ijedten kapra fai fejecskéjét Arany-sárga fürtöcakék hosuu csigákban folytak körül tejazitt tiszti arcocskáját- Nagy, buzavirág8Zinü szemeit egyre dörzsölve, álmosaa hordta körül s amint engem megpillantott, bizalmas mosoly vonult el piráayi cseresznye piros ajakai, usy, hogy lehér gyöugyfogai vakitóan kandi-káltak elő rejtekükből Való'ágoi kis aogyai volt, mint a minőket Ruael szent képein látbatunk. Vigyázva, nesztelent! csúszott alá a a paalagról, egy ideig kuUiva vizsgálta az alvót, aztán meztelen, duzzadó göm-bö yü karjait szeretettel odafonU a nyaka köré, A férfiú megmozdult helyéé, ugy, bogy a láaipivilá; bizalmas bomályábsn tisztán lehetett látni érdekes, sápadt, fehér arcát. Hustonnyolc—harminc éves lehetett, erősen öszulai kezdő selyme bajjal és a azemfiregekben mélyen ben-Olő fin33i, szempillákkal. — A puska, édes, saomjas vagyok, — monda halkan s ieáoyks éi csattanói cfókot nyomott kidomborodó magas homlokára, melyet egy kardcsapás összeforrt sebhelye egyenletes két részre oszlott. — Azonnal kedves — monda felugorva helyéről, anélkül, hogy engem észrevett volna é< kutatni kezdett uüoóróiidjébeii. — Ne«ze kicsikém, igyál, én meg addig majd lebocsájlnm az sblakot. hogy egy kis hűvös levágó beszállhassoa. Felegyenesedve, egészen felém fordu t, néhány pillanatig élesen szesaugyre vett, hogy merész nézésével sziato zararba ejteU. — Ugy-e bár Taaaády? — kérdéegé-szen mellém lépte. — Igen, feleltem — még jobban elképedve — az vagyok. — Ejnye. Tibor, hát nem ismersz?! — Nyarai Gyula 1. . . — Az, az, '— dadogta egyre és őrömmel fonta karjait derekam köré. — A pokolnak minden szentjeire mondom, nem ismertelek volna meg, ha mei nem szólítasz. De hogy meg is váitoziál. Olyan a fejed, akárcsak a havasi bércek orma. Rázd méti az üatököd. mert különben e!olvad a fejeden a bú Beszélj, édes öregem, merre szaladsz a nagy ti ái;t>an; Hit ezt a kis moso'yeó arcú angyalkát hol szerezted? Ilytnek körében kevés képze!c<tésel is könnyén azt hi hetné az ember, hogy olt teán járkál a menybolt aszfaltos utcáin. — Tulajdon gyermekem. — Ah, hát megházasodtunk? Eszerint az ifjúkori ábrándok megvalósultak. Csendes kis kúria egy elrejtett falucskában hova nem hat el s nagy város idsgsor-vasztó, zűrzavara lármája. Ha aapkösben a munka kifáraazt s éc tégig dűlök a kéreveten, csapáa a felszálló pipzfust bodros kavargásában gyönyörködöm. — Az udvaron fel&Ort njakkal egy bóbi'ás fejti, szajkó ayeltü kü menyecske tiszta busát hint a lármás baromfiikask. Esténkint pedig ods fogunk ülni s gombos akácok alá ¦ ha egy fénylő csillag le. szalad a ti.-zu égről, regét-regére fogok költaui a szerelemről. Így fogok majd élni. önzóen feledve, hogy kitülenk még valaki él a fold hátán Csupán szerelemből a szerelemnek. így mondtad te ezt egykor régen éi én még most is jól emlékszem rei Dgy-e boldog vagy ne-gyoo? j — Boldog? — momiá inkább kérdő-i leg, gépiesen, tomp in, akárcsak az ön-l tudatlan viszhsng. Boldog csak az lehet, ki sohasem áhítozik a boldogság uláa : és én nem tart izom azok közé. — Kinek szerető bitvese ... : Kezével intett, hogy ne beszéljek. ; Vonásai eltorzultak és idegesen ránga-tództak ajkai; s;ó oélkül kibámult a hoidviiágos éjszakába, majd meg ngyel-mestetőleg mutatott a leánykára, ki álmosan hajtá fejecskéjét térdeire. K<sos csend uralkodott a szakaszban és én kiterítve láttam egy márvásyarcu szép hölgyet, mirtuss koszorúval oróke haja körül, merev, egymásba rakott kezei között a keresztre feszitett megváltóval. Félve, mintegy eiüive magamtól a halál gondolatát, kérdeztem : — Gyula, csak nem ? . .. Némán bólintott igent fejével. — Meghalt 1 ... — Meg, de csak nekem és kia ártatlan gyermekemnek -.. Miért bámulsz oly mereven rám ? Hihetetlennek tartod ? Pedig ugy van .... megcsalt! Tekictetét odaszegezte a kupé tetejébe vágott pislogó lámpa domború üveg-korongjára, mely körül a beszállt éjji lepkék halk zajjal röpködtek. Csendes hallucináciők lepték meg lelkét, melyek susogó lázas szavakban nyilatkoztak meg. — Megcsalt. .. Pedig mennyire szerettem . . . Becsületemet. .. Végig-ímitá izzó homlokát,,melyeken a lüktető kékes erek kidagadtak, majd meg-megrázta széles vállát, bogy elűzze felzaklatott agyának lázas képzeleteit.XXIV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY jelentékenyen megkougyül és a keséket: \ költségek, ennek folytán aránylag jelentéktelenek. Szintén Báron Gábor kezdeményezésére épüllek > műszakilag bámulatos vs^uti forgókidtk, melyek a kikötő csatornáit ívelik át és úgyszólván egy kézmozdulattal fé körbe mozdíthatók a hajók átengedésére. Nagyobb 1 emeiő terhek berakására szolgálnak az \ u. d. daruk (poatoo.) melyek kőiül a legnagyobb göadarú 60 tonnát képes emelni. j 8zóljank moat a forgalom legfonto- ; aabb eszközeiről, a tengeri hajókról. A fellendülés jellemzésére elég any- j nyit mondanunk, hogj ezelőtt 15 évvel [ nem volt egyetlen nagyobb teng. hajónk ; és most a világ minden részén kőzle-kednek az angol ste.merekkel vetélkedő gyönyörű gőzöseink, j Az ,A li r i s„ hajóstársaság) 25 ! elsőranga gőzöse viasi a főszerepet [ kerwk. flottánkban. Leaugyobb hajói ' (,8tefáoia\ .Kálmán Király") k. b. ; 2200 brntto-toaaalartslmuak (k. b. 130 í waggoo) a legkiwbb (.Caroli) k b. \ 880 br. tonnás. Valasjeanyi elaőranga ; angol gyártmány, és. 3 kivételivel cau pán áruforgalomra berendezve. Valamennyi citriridQi. Hosszadal- [ mas volna a hajók szervezetet teirni; elég snnyit említőnk, bogy a rakomány az u B. ,bolda (ang. jókban van elhelyezve. Ezek óriási tárak a hajók belsejében, melyek több emeletre oszlanak s felai-ről kapják a hijó önműködő emeWdara-jával az árukat Puizlitó elemi csspá-sou ki?fll nincs ami kárt okozhatna bennök. Siemélyaetők 16—22 lengerész, gépeik 1.0—120 lóerejüek, horazuk 120—130 mtr. Mindamellett ezen aránylag fiatat intézmény szinte eltörp&l az .Osztr. Lloyd- meliett, melynek gősös-illománya 7G, tonnalartaimnk 700—4500. Egy ily hajó rakodása, bs az árak elő vannak készítve, 3—4 napot vesz igénybe mert sokszor éjjel-nappal foly a rakodás i munka. Xebezebb éi kevésbbé romló árukat a fedélzetre is raknak, m. p. fa-torzseket, dongákat üres hordókat. A hajónak a kikötőben nemzetisége és tonnatartaima szerint megbatározott kikötői illetéket keli Sietnie, ngy bogy ea naponként néha 150—200 frtra rug. A parthsjózái céljsira a .Magy.-Borv. Hajóstársaság (Uogiro-Creata) kisebb 60—500 tonnái gőzösei szolgálnak és a Fiome—Velence— Aiikooa—Rivenua vo nalskou a Schwsrz L.-féle 3 kisebb hajó közlekedik, mely utóbbiak közöl 2 (.Villám* .Dániel Ernő') fényűző berendezéssel személyszállítást is eszközölnek. Megemlitendők a mindinkább apadó-bao levő vitorlások is. melyek közül nem egy tekinlélyes nagyságú és kitűnő anyagn, de a gőzösökkel szemben má^odrangu szerepet "visznek, mert nig ezeknél a menetidót szinte órákra ki lehet mérni, addig a vitorlások tudvalevőleg a szél kényére vannak hagyva. A hajók menetképesség és útirány azerint megoealaaak : hosaznjáralu h. (Innga coras) nsgypartjáralu (irrmde cabotaggio) ás kupartjáratu ipiixoo cab.) hajókra, s mint az elnevné ről látható, a befutandó útirány a hajó (• Esn támaif éi többi fcajót-iatéseteiak aztrveietéröl, egy későbbi ákkbea lesz ssó. — De hs még most is szereted ugy tán kezdhetsz vele egy ujtbb életet. — Hagyd ell Magam is igy goodo-kodtam, de ez eaajk. mind önámitá. Az agyba véneit multat ki nem törülheti a megbocjájlás A feledés és megbocsájtás két különböző fogalom, melyeknek forrása közös lehet de a melyek scégts elleste tes utakon vágnak medret augnkaak, csupán azért, kogf soka MM ne találkozhassanak. El akartán hitetni onma gammái, bogy botlása nem is volt saját bűne. Egy második egyén ers, határozott akarata plántálta az o gyenge inga doró leikébe és tán kínos harcot vívhatott a reá erőszakolt idegen akarattal szemben, míg végre kifársdvs. mégsem-misül'-en, öntudstlsnul hallottam nyomó rult kéjeoc karjaiba, ügy-e bsí sok bei-nesa az optimizmus? Oh de kit igszán azeretünk. azt oly tisztának akarjuk tudni, aaint magát a ragyogó napot, melynek fénysugarai, ha fel is kutatják as undok pocsolyák büiböeU légkörét, de oaaaa mégis Unttá, aseayteleaal lének viasza. Egy rejtélyes vas] eriaet katataaa azonban ádáz iisainkil ksnaftedvs állt e bo'celkese. aaeajMt ét síüaetlen aX súgta fülembe: — Hiába miodea! A te odaadó szerelmed édes csékjai le nem moshatják ni ó ajakáról anaak a másodiknak kéj-vágyó csókjai helyét Puha testének ingerlő illatában, nem érzed e annak a máaod'kaak undok gőzét is. Bikába! Mit neretsssaeg benne? Lelkét?! Hiti koustmeiójától, gépeikül és anyagjuktól i ftgg. A hajók felszerelésére és javiláaára szolsál kikötőnkben a kittnöen bevá ó oiió dock; ez megfale'.ő sOlyesztó gépekkel van ellátva a hajók felvételére és szivattyúkkal az egész alkotmánynak a benleio hajóvá! egyntt nló felemelésén. Midőn a hajó Uykép teljesen fel van támuztva, agy, hony mindenfelől, jól bouáférhetö, végzik ei a javító munkálatokat. A költségek szín tén a tonnamennyiség nerint jönnek tekintetbe. Nagy szerepre van még kikötőnkben a vasszerkezetű világítótorony n a k i». Változó léaye az egésa Qaar-nerot és a hozzá vezető csatornákat megvilágítja. Forgatható reflectora mindenfelől látható. Íme tengeri kikötőnk anyagi felszerelésének rövidre szabott ismertetése. Korántsem hissz&k, bogy ezzp) 4 tökély legfelső fokát elértük, de azon rövid idő mellett, tneljnek folyamán mindez ugy-azólván a fóldból teremtelelt elő, bámulatunkra méltó. Folyton delgoznak empo rinmnak azakazerQ emelésén, és márts előjelei mutatkoznak azon hsihatós ver-aenynek, melyet Fiume a sokkal régibb és tökéletesebb Trieszttel fog felvenni. Minő gazdasági és szellemi erők mozdítják e,- gépezetet, arról legközelebb fognak szélani. Mattit* bMzimli. ív. 1. Akaposvári m. kir. állami főgymnázinm értesítője az 1895 — 96 isk. évről, közli Danilovics János kir igazgató. Az Ifjúság két ízben ütmepelte meg a millenniumot: május 9-én és 11-én. Utóbbi nnpon egész Soroogymegye ünnepelt, mert e napon tették le az uj gimn. épaiet alapkövét. Sama István tanár Qnnepi beszédéből vesszük s következő a gimn. múltjára vonatkozó adatokat. A kaposvári gimn. 1806 ban nyilt meg. Ciak ; egyeseknek és testületeknek óriási áldozatának és határt nem ismerő lelkesedé-ének köszönhető, bogy az iskola a felülről jötö nyomás dacára is meg-állottá helyét. Somssicb Pál az intézet i aek órökemlékO jólletöjn 1864-ben egy moat is a gimn. céljaira szolgáló épn-lettel ajándékozza meg a vármegyét. -E vármegye intéző körei nemes bszgrlmá' nak sikerült keresztni xjnni, hogy a. gimn. állami segélyt nyerjen, majd pedig > 1869 ben az állami intézetek sorál>a emeltessék. Nyolc osztályává 1884-ben egéazittetett ki. Az épület azonban ne; nem felelőnek, elégtelennek bizonyul'. . Akárcsaz a kanizsai gimn. történetét olvasnókl Kaposvárott i< sokat foglal közük a kibővítés eszméjével, mint ; nálunk, de végre ott is győzött azon vélemény, hogy ha már épittnk, hát építsünk minél tökéletesebb alkotást s a giran. uj terve szerint az uj épület .a modern pedagógia és a Humanizmus követelte igényeket a legnagyobb mértékben fogja kielégíteni.' — Kaposvárott bennünket megélőitek annyiban, hogy ott már lerakták az oj gimn alapkötet, mi pedig csak tavasznál fogjuk lerakni, ha lerakjak!! ha lelke lett volna, ugy nem eial meg téged. Hahaha! E gnnyos kscaj agyamba kergéié s vért és utjit állta a zűrzavaros réme gondolatok kibontakozá ának ét ilreokor oly erőt éreztem kariamba, hogy a vita got kiforgathattam volna sarkaiból és ó vele szemben mégis tehetetlenül álltam Abraadot, rajongó volt telve romai tkiansaal, ki csendes magányában )ég-azerl ideálokat alkot magánsk, nem tudva att. hogj itt alant minden oly anyagias. Ilyen maradt ő mint asszony is én én ép e gyermekes naiv bitéért szerettem öt Elrejteztem vele messze az élet ocsmány kútáraitól, bogy meg ae érinthesse ezeknek rothadt légköre az imádott banány szeplotlen tisztaságát. Egy napon egy pár csengő sarkantyú, egy arany zsiaóroa mente és néhány aseBtimentális frázis, melylyel a szerelmi áldozatok színlelt betege felkelte benne a romantikus bo'ök iránt érzett státtai-mst ledöntötték az éveken »t vigyázva •¦élt védffátakat, remjai alá taaMtve beuWetaaMt is. A hitvány álMsből máanap csak nfy •joanomlt csonka ember lett. — Meg-tikettem volna, de azl kívántam, hogy egész életén át uak reám esalékezaék, mint a bogy én nem tudom öt feledni. Zmackós szlrke délután volt A szél csapkedva seperte végig a pmzu. fagyos földön a tzálliakozó hó pelyhekei. A InsnntaUs cserfák száraz galyai kö<4tt sivitva, raesagve száénldott kurwzlll a A tanári ssemelyiet a hitektatokea kivol 20 tagból állott. A tanatók száma 352. E szám a múlt évihes képest csak 3 gyarapodási tűntet feL Az igazgató ezt a zalaegerszegi gimn. megnyitásának tulajdonítja. A tanulók egészségi aKa-pota kedvező volt, a: ,'ntézetaek van egészségtan tanára is. de nem tudjuk mikor hol, tartja az óráit A fsgyelmi állipolot illetőleg az igazgató megnyugtató javulást konststál. Az intézet külön szabályzatnál lapított meg s záll ásadók és kosztosok viszonyára Az ifjaság előmenetele kielégítő volt — A görögpótló tárgyak hódítanak. 91 tanuló közül csak 39 vett részt a görög nyelv tanulásában. Voltak ünnepélyek, május 9 és 11 -éa, március 15-én, a koronázás évfordulóján Az intizet részt vett a millennári* tornaver^enyen és 3 tanuló juiilo.it nyert. A kiállításon feltűnést keltett a római ház és görőj sziobáz mintázataival. A szertárak gaadagou vannak felszerelve gyarapításukra 250 trlol lorditot-tak. — Szép munkálkodást tüntet fel az az önképzőkör működéséről széló jelenés A körnek ka ön könyvtára vaa s 9 folyóiratot járatott, s némi vagyoaa is van. A pályatéteJek asáma 10. — A tanári kar as ifjúsággal 9 tanulmányi- és 7 kirándulást tett. Április 18 áa ünnepélyes faültetés volt az uj gimn. telkei. Az intézetaéi 10 ösztöadij van read-sseraaitve. Havi 3 frt segélyben részesült 6, 2 frt segélyben egy tanuló 116 taua'ó köayvekkel segélyeztetett — A segélyegylet vagyona 7967 frt 37 kr. Az ifjúság a segélyalap javára hangversenyt ts rendEett. A 14 érettségire jelentkező közül jelesen érett 1, jól 5, eg) szerűen 8 Aí év végén vizsgálatot tett Utalók közül 18 mihdea tárgyból. jele, 64 pedig megbukott (l.4/r) A ttrtalmaa értesítőt a jövő i«k. évre vonatkozó tájékoztatás zárja be 2. A csurgói államilag se gélyzett ev. ref fógyma. é r-tesilóje az 1895 — 96. tanévről, közli dr. Vida Károly igazgató. -Az értesítő első 17 lapját a mil-leaairis faültetés a zászlóavatással egybekötött millennáris ünnepély, és s bu dapesti tanulmányútnak leírása tölti hsjj Az igazgató panaszkodik a tok ünnepélyesség miatt. Az ifjúság egészségi. állapota sem volt a legkedvezőbb; sok ! betegetkedét fordu t elő, két taeu'ót a -hslá! ragadott el. Ok'óber 31 én meg ! tartották a reformáció em'ékünnrpét. á Csokonai-kör a bazafiui érzetnek ápolásira okióber 6 áo és március 15-én diszü'.ést tartott. Az ifjúság két ízben rendezett táocmolatsagot, február 1-éo han^versenynyel és májas 16-án maja lissal egybekötve. Nem hiányoztak torna, fóld-természetrajxi és történelmi kirác-dulások. mely tekintetben legtöbbet tettek a kspo-várí főgimn. tanárai. Mint Kanizsa és Kaposvár, ugy Csurgó w uj Gimnáziumi épületet emel Van is már vállalkozó Moraadini Román, a mi jó-hiri építeszünk, ki az épületet október végére tető alá teszi A tacári kar a hitoktatókon kivül 14 tagból állott. Az önképzőkör munkálkodása a várakozásnak eléggé megfelelő volt, 305 tanú ó hasxaálta a sefélyegylet tankönyveit. 30 taaiU 172 frt 10 kr, ért élű mhi- s?él. Ott álltunk szemben egymással. Néhány perc múlva ott láttam őt fetren-géni a földön é» kibsgyaat vére piro-ra festé a tiszta havat. Cak annyi erőm volt még. hogy felülhettem szánkómba; kábuHsa vontam magamra prémes bundámat és s repülő urán csörögve vitt hazafelé. Egy sikolylyal rohant felém í rettegve, mint a kit a kétségbeejtő bi-zeaytalaaaágból egy pillanat alatt váratlanul megszabadítanak tapogatta m«g teltemet, vájjon nem ért engem is baj. ArJáa odaültünk a kaatulló elé és mind kettes bámultuk a lobogó fahasábok himbilóizó izzó lángját. Selymes pilláin lassan átaziváruguk a csillogó köayek és Jaskau fteregtek végig arcán, majd lopva rám taerezté bágyad: szemétnek tekintetét; szólni akart, de tán nem tudott vsgy nem mert Én megszántam kiaoi vergődését. Székemet közel toltam az ötéhez, szép bánatot fejet odakajtáa keblemre és lágyan cirégattant arcát, be-cásgeUem, akár csak egy lábadoze oebez beteget. Lassan vittZMSált a pír arcára, szentéi visszatükrözték lelke linlilcif tjt.il Ét a bogy igy elnéztem et, egyszerre magam elóu láttam az: a hóban fetreagf véres alakot Övegesedé szemeivel, anaiat ekorzu tan oda ksp a patagas sebhely bes és skkor tisztán hallottam, asaiat le.éna fordulva hörögve kial á: — Hiába 1 Hiábs! Daayel taazitám el maiim lói az aas-•zoayt, hegy hsaazábaa délt végig a ¦etlvebér ateajagee Stuksianuű nseret- segélybM részeatlt. A köayv- é. szertárak gvarapitíjára 1W5 frt forditutott Az intéut mellett »n egy .íöztartáa-c tápiitézet, ho! 56 frt 50 krért egész éven át lehet ebéd»rés vacsorát kspm. A Unulók száma 26 volt. E«* közöl az év végén minden tárgyból jeles volt 16, bukott 82 A tanntók UH volt 103 ev. ref. vallásu és 135 főm. ksjh. Az érettségi vizsgálat alkalmával 21 tanuló közti 3 jelesen érettnek nyilváníttatott. 4 pedig bukott Az intézethez 10 gimn. ösztöndíj. & köztartáai ösztöndíj van kötve. Az önképzőkörben 5 pályásat volt kitűzve. Az értesítő végén találjuk a rendes na^elmeztetést a jövő Unév megnyílásait vonatkozóiig. 3. A zalaegerszegi ¦¦ kir állami fögimaáz t u m é r t e-sitője az 1895-96. tanévről. Közli Vidovich Bonaventura igazgató Az értesítőt TVrcy Jinos unáraak .Történeti visszapillantás hazánk ezer éves múlt-: jira' c lendületes és unalmas besré-le I nyitja meg, melyei a májai 9-én ren- ' de/ett iskolsi ünnepen tartott. A II ik fejezet az elvégzett tananyagot foglalja magában. Rendkívüli tantárgy gyaeiiit j csak az ének í >r.1ul e:ő, mivei az iskola ség csak 2 osztályból ál. Az intézet ; a keletkezei stádiumában van, tauae- ; reket eddig nem vá árait, mert nem tulná hová beívelni. Az iskola uj helyisége ős/.ig kerül fedél slá ¦ a; 1897— 95 tanévet már saját épületében kezdheti meg. A gimn. eddig a polgári iskola gyűjteményeit használta. Az agész-{ ségi <s fegyelmi állapot megnyugtató As ifjúság milleanáris ünnepélye insju< 9-én folyt le A tsnári kir a hitoktató ' kon kivfll í tagból állott. Az értesítő tárgy feloszlása a jelen időben, mikor annyit beszélnek szaktaiitásrol, minden, esetre figyelemre mé :á. Visszatérést va;y legalább kö'.éledést látunk paedagogiai tekintetből nagyon is helyes feltogás felé, mely ax alBÓ osztályokban egy kézben ' kívánja ösarpoatojúani a taNtsrsyakat. Az I. és II. osztályban egy él ugyanazon tanár kezébeo volt a latin, magyar nyelv, (ö'driji és szépírás. A két osztályban volt 66 nyilvános taou ó, ezek közül minden tárgyból jelen volt 3 bukott 22. Tandíj 30 frt. Al értesítő az igazgatósak a jövő évre vonat kozó értesítésével é« a jövő évben basa-ná<andó tankönyvek jegyzékével végaódik. 8.—r—t. KiáUitási téták. — Saját tudósítónktól. — VUL A vas-, fém- és épitő ipar tágas csarnokából jutunk mosr, melyben együtt vinuik izok az iparágok, melyek az építkezés uolzalaUbaa állanak. Az építő ipar mellett látjuk a vas- és fémipar praktikái és művészi vívmányait. Itt találjak tovitbi t furió. szellőztető., világító-, fűtő-, vizvezető készülékeket, hát fedő és díszítő tárgyakat, valamint a csatornázás alkatrészeit. A pavillont Oregenen építette 72000 frt kóluéjgel, kiállítók szama 271. köztük számosan Zalamegyéből. Igen érdekes a sokféle la-nps j für-dökád. konyhaedény, állvány, fogas, lánc zabla, ét más ezerféle tárgy ösz-aspáilitáaa. Lába-óiból, nosdotálnkbó lem volna szétlocscsantani agyiinak mio den izét. botty ne maradjon be'éle semm<, mi »yalázatára emlékeztetné. A beló szobából kibalUlsvoS a dajka altató danája és ez lecsillapitá falázadt idegzetem háborgását Nem öllem mert nem volt jogoi, hisz ő gyermekemnek soyji Ronaatam onnan, htfl a családi szentély oltárán az Uteeséz tiszti képét bemoet költik, a melyben örökké elvesztettem hitemé1. Az ébiedo hajnal ragarai egészen megvilágították mar a kupé belsejét A nyitott ablakon bskatolt a lekaszált mezők üde iténsUlau. A leányka köré i felkelő nap oi« tüsw ragyogó glóriáját. Nyarai köoyn szemekkel nézte a mosolygó arcú kit alvó angyalt, kinek piuegve etaelke iett tette a lélegzetvétel alatt — Egéesea olyan, mint az anyja — BMtdá szomorúan Ki tudja, mit írtak taeg róla is a csillagokban, fuss oly furcsa ellestétek keveréke a hitvány aáresnber. Agyákw, a Maugasztalt lelki szeretem trótji taagttt. t bársonyét bi bőrkárpit redői köaett, miat a Ugadáa aseUetae, gyilkos sseaukke! leselkedik az allatiu vágy. Btn'ettem volna mejase, feaa a jégtel, hóval lepett éjszaki sir ken falasai nyomorult, trirkoj falazatú aezkitaf viakóbaa, agy sas boldog lehet-nék, . igy aeaa... toka! Elhallgatott ét a robogó kerekek egyre csak atáaa kattogtak: — Sekal. .. Boka! 18»« iUOUS^TUS 22-én dgész tornyok készültek, csillárok mindenféle fajtája lóg minden felé; kések, kolompok, rézműves dolgok, sarkantyúk, síiták, rosták, kályhák, kávMsrálók é> tűzhelyek között egy speciális dolgot i-ulát'nk, Kraszner Éliás nagyváradi ,a-kstos uj találmánya sóletfózót ii litott ki. mely még a hivatalos katalo goiban is ezen a néven szerepel örö mére a néppártnak. Az építőipar csarnokKal szemben Jostus Sándor gózredőny gyáros e-Kruner Miksa cementgyáros pivillocjn van. E mellett van a híres „kis pipa" Karikás Mihály magyar csárdája, hol -bort mérnek, jó ételt főznek. Most a posta, távíró- és telefon-cir-nokho^ jutunk, hol as említett három kotíorií.lmi intézet érdekes dolgait »3n«. lelhetjük Tervezte a pavillont Kvt.ii Tivadar, építette Neuschloss cég 41.0U > forint kéltséggel. A csanok belsejében a posta, távíró és távbeszélő fejIMésé-ról, jelenlegi állapotáról és ezeknek technikai segédeszközeiről Tehetünk tudomást. Itt van a gyalogpoetás kezdetleges egyszerűségében, mellalte a betűt telő táviróglp, melyet még a laikus is olvashat. A nagy és kisvárosi, oemkülön ben a mozgóposta rendszer, a különféle távíró fajok, ezekre vonatkozó adatok, ábrák, grafikonok atb találhatók itt. Itt van kicsinyben a badapesti fó-posta is. Történelmi emlékek is szép számmal vannak kiállítva, régi feladó vevények, pénztárok, slb. Postai érték jegyekből igeo érdekes gyűjtemény van összeállítva, s sok levélbélyegiyüjtő nézi sóvár szemmel. A pavillonbsn van mtt-ködó posta- és táviróhivaut, ngyaccsak itt van a kiállítási telefon körpout, mely nemcsak a bu lapesti hálózattal, hanem a vidéki városokkal is össze van ketre s egy forintért akár Becsesel is lebet -beszélni. Ezzel szemben s jármüvek csarnoki jön melyből kettő is került, mert mikor elkészült az első, kisült, bogy kicsinyre szabták, hát toldlak hozzá még egyet 1 E pavillonban a közúti jármüvek, szebbnél szebb diszhintók, és egyéb személyszállító kocsi és kerékgyárláesa! ksp-csolaies iparicikkek vannak kiállítva. A járma csarnok mellett Wuoscb Róbert cesaent pavillooja és ezekkel szemben pedig Schváb Gyula cserépfedö psvillonja, amellett az ,Unióa vas és lemezgyár társaság csarnoka, majd az ésxnkane-gyarorsxágí egyesített köszéobánya r. tag. és Redlicb, Spitzer, Ohrensteia és Willa kiállítási pavillonja következik Moat átmegyünk a túlsó oldalra a tornacsarnokba, melyben raindamaz eszközölt és tárgyak, iratok, ábrák és képek vannak kiállítva, melyek a magyar tornászat múltjára és jelenére vonatkoznak. Alig vaa tornaegylet az or-azágbaa, mely itt részt nem venne. Kilépve a tornacsarnokból a azab. oszt. magy államvaaul társaaág paviltonja áll előttünk mai? vasúttársaság oagyuro-! dalmaiuak, bányainak és butáinak, valamint auninai és resicai világhírű gyárai • í aak termékeit illetve gyártmányait álli-j totla ki. Láthatók továbbá az egykori o. a. ál-lamvasut rssatépitésze.) tervei, rajzok, eszközök, gépek és azok réssel. Szemben eizei a csarnokká.! Trattner Károly balatoni csárdája van, mely egy-szenmint. a kiállítási nagy körút utolsó épülete. Itt van a Stefánia uti bejárat. Séták folytatására legalkalmasabb tan, ha nem raegyOak tovább, mert ugj el-keveredOnk s sokféle psvillonbiu, hogy nem ismerjük ki magunkat, hanem fel 0 ünk a kiállítási villanyon vasútra, mely tisssa visz bennünket 10 krért a hoanét kiindultunk, t L a kiállítási hídhoz Onnét fogunk most a már látott pénzügyi pavilkMt jobbról elhagyva, a torté-nelar főcMportot augában f»gaalé aai- ' gélre belépni. I H/LZAI HCGÓ. y. Az 1892 éri XV t. c 25 §¦» értelmébío uak » sx4l-lói gazdák, kik szeszes italok kimérésével, vagv kis mértékben vnó el-árusításával nem foglalkoznak, a wjit teroésa boraiktól a htti szükségletre szánt borsaennjitég nUo, fo-gjautiii adónil keJvexménjbaa ré-szélűinek, ha ebbesjj igeajtkel, szeptember hó 15 ig a ktaM% elííjsró ságinál bejelentik. FHkivatnak tehát miudazok, kik ax éríotett kedvez-oéa;t igénybe venni óhajtják bogr bejeleatésftkH tulyó éli szeptember hó i5-tg a városi adóhivatalnál aonil u inkább tegjek ¦•(, aertxxxv éYtoltam ZALA! EOZLONT ezen batáridő letelte ntin a bejeién- i lés figjeleBbe nem Teheti A viroai u::K». Nagjr-KaDiiain, 1896. éri ! i^uttm ,ltó 18-in. Victty, pol-g mester. iVett Albert, ellenőr. lllfáll«i«\| Ai oluz foldmireiés, kit éa keretied, k.r. niniutertaa, f é. szeptember htrábaa, • Cateaia ; i -zidlia) kir «zóüoeti és buránati \| - .zafcitkolánál, október hí régéig ttrtó ! oemzetköii siQrtténSlék kiállitiet rendéi. A mre olj ¦egjegyiétee) hívjuk fel ka»r»kertlei(lrik érde-t\,[ kurtií, bog; » rétiletcs teltételek a rendet bir.ulos órik tUU k»m»ri»Jk m.dij»>>«n bárki ilul aeg-tekirjthetók Sopron, 1896. éri Mg I hirábiD. A keiOleti keretkedeUú fa : iparkamara X boaapMti állaai Iparuk!- ; bas t \ Hl Xíaaziahát-aiea 8 u.), » na- ; dro „ikianlohtmrt «aia berratkotái ebben •' érb«i .teptember bo 20 etpjáa kfidí-n » beiirélig szeptember hó 14 i nj.jiiü tart Ai eloaJiaak szeptember ! . -rá ketdodeek. Ai istetetaek ot szak- i <uljraTal.il a az ^pitéueU. cépéoMÍ, „Tetteti, lén vesipsri é> faipari szak- ,náij R-ads. taaulókui a tjaaaaima, reál, rag; polgári iskols IV. oeltilTít ' • ikerrel remeit laenlók jelukexketack, 1 kik szzijokbtn legalább egj isk. éri mán szmidi alall Rjakoilalilag foglal- . koitak s erról bitelrs buooTiuáijuk rac. A vegyészeti, fém, rasipan és fiipari ^skonztáijba reMkirlh taaalotm ez , ¦ I luarukola 111 aaitüjat jo .ikerről veszeti iparoueKédek ii felvétetlek. A beiratkotáiaál (matatandó iratok: 1) kerfitle?él vágj szílHé»i biroaritráaj; , 2 < ii 6w»es ereszeit kozí pitkobu osztályokról t»ó:ó bizonvitváavok; 3) hite- i Ipmvi gyakorlati buoayitváaj. 4) aia- \| ¦».-, bizocvnváav, 5) Bafjei, rároei 1 ...' járási orron bitoeritTáara. Á he r.u-i aij néu éne í Irt, • taedij j Ipievrokm 10 frt. Hírek. 0 Frteége azileteatjaaját aagasi-. '.--in, miot minden évben, nz idea !~ n.-í-eleteseo ünnepelte meg várotonk. De eiótl 9 órakor a szent FerencreadOek plébánia templemábaa itteni tisztelet tartatott, melyen a polgan és kaloaai hatóságok mind képviselve voltak. — A diszlovétekre kirendelt bonvédzászloa-jst a közben kitört esó hazaverte. — 11 órakor az izraeliták imaházában volt iateaúisztelet, hol dr Neumann Ede főrabbi tartott aagytiabásu beatedet. — Az épületeket fölloeogózták. — Szent litvaa Balját is tzépn ünoepelte meg vároeuak — Déle'ólt a t-.zent Ferencreodftek templomába itteni l tisztelet tartatott, aeiyea a vároei ht- : tóság élén Véctej Zsigmond polgár mesterrel, a hoareatimtikar Cjallányi ezredes vezetése alatt, a hadaatyáa egj iet ét t varos több előkelősége részt vett. — A dmttazet e célra kirendelt iiouvéd század adta le. Délotán a tör turbán oéptoaepélv volt. haagverseny, ::c, leghajózát éi taxijáték. — 8l»aséljl hírek. Dr Bérlet 1 , l b Jáaoa kir. ilé)6 tshlai taeáe -ci! ok kedves unózkodási helyére, Nagy-Koizstrt érkezett. — Hévíz; Jáaoa, v,nunk képviselője, kerületét járja é t- imólóját tartja. Hévitj Jaauta. kerületeik orua? - képviselője, tolró hó 15-éa Ur •zsmolójái Zala gteat-Baláuen, - j')0 hallgató elfiu. A képriteló úiat Vu.lei.dvay József és Sáador ' Uervsnu Imre Oervarici Ákos. Baraajai Oúttii, koltay A.ajot ét Etjod Klímái urak kxérték. A népiek Derrarict lare kilimám földbirtokos mataCU be tzép e»zéd kisératébea. Kertlbeltl '/> óráig ; ' ¦'¦: benTiatlija atáa a képviseli urat '«-¦¦: negérjenezték. Vegetetll Haganff - '' ,i ú ur bonzabb beszédben köizö "t: moadott kéfViseJo nraak eddigi • gri. t'jecnaa. Fekete József a .Phoaii* ' ó táraarág péailárm. NafT-Ki- e bő 18 áa jegyezte el Hochstadter <eaéeg:ot és birtokol kedrea és - resséHó Iráarát Adélt TaaitérálaastM. Az iir. kiikoi- ¦ío.ií szakoaitárra í. hó 18-as tar- u i ében H i r s c b í e 1 d Kezao galloci ¦¦ \,a Tálautotta mej a aMgüreaedett t»:.:íui .zékre. Ugyan abban az alesbea « iakoeitálj megbizia Dr. Roseaberg M'jheljbelillg,»édet,bogT dr Schwart 'loif tgTTéd jogi laatárgyaii taahaa a •' i. kereskedelmi iskolában. — Dr. ¦- -: «in Adaif a jagi lárfjakat ai ia- lf"» feaaállása óta adu tlt aok aiak- i>uereitel és tahetaáfgel, de a taaér régén a kathedriró! nagr erfegtaHaigi ¦isu lemudott. — Snaéatet fiagj-Ka«lia.a Deeó Sáador a srékesfeherrái —aoproai asir házak inatgatúja táraabuáral uoaibatM e hó 22-ea kesdi iog ai előadások ao-roaalát Nac^ Kaaiuán. Dobó a Ssarrae szálloda diozteraét szemelte ki Thilia teaiploBuul és m fognak al előadáson aMgtarUtm. Bemautó eloadátnl síinre kerti ,A királjaé dragujaaa operette-ajdeasád. Ai ifaxgató caak aékáaj be-¦uutó előadás atáa árit bérletet — át 1896—7. taaerre ,a beiráaak a helybeli fógimeáiinabaD siept. bó 1, i. éa b áa i. e. 9—12-ig és d. u 9-5 ig eazköziiteiii-k '. aoreadék <iü-loi Tagy azek megbízottjai kiséretébea jelentkezik az igazgstó.-á{nil és itt felmutatja az előbbi tanérről sxo:ó iskeaü hizoaTilránját 10rabbá keresztelő lére-léi, illeiólerf szlletési bizoajitiáarát, régre orrosi bizon;ilráa;át arról, hogy mikor rolt atoljára beoltta és milyen eredaéararel. At *i osztályos csak. olyan aOTeadékek réeUek (el, k i k életok kileacedík érét már betöltötték és ragr a népiskola IV. eeuáljáról érréoret bizaeritTá.rt ¦¦tataak fel, rtgj feltételi riisgálaloii igazolják hogj ai említett esztál; taa-anyagából mért képzettséggel bírnak Bitkaég esetén kilátásba Tan helyezve ¦árhnaaws L osztá r is. Miril eaj-eur entálTba 60 Unnlónál több föl nem vebe:5. azért a szeptemberi beirások 1 és 2. napjsin a b«lybeli •ztHóknek II osttályra jeientkezé gyermekei előnjnrel biratk.A folTeteli, jiritó-és pótló riugá-Utok ikioalm bó 29-én és 31-én ii -el6U 9-12-ig délnlán 3-6Mg fognak megttrutnú — Tandij egésiéTre 10 frt, mely Aaueg kél réazletbea titeedo — Ezen knüi aioa tanoldk, kik elouör rag; klsobb nagyobb megsiakilájsal lépnek ai intézetbe, 2 frt 10 kr. tolrételi dijat, ai ének- és zenetanár tisztelet dijának fedezésére pedig mimlen tanuló 1 Irtot, ré«re az éri értesítőre és íz ifjúsági kónyrtár címén szintén 1 [rtot fiietnek. Sieptember bó l én léi 9-kor Veni Sancte a Tárosi tempiomb a és ez atáa a mísodik ét ezred eltő taaété-aek taaepélres megnykáaa az igazgató álul a fogimn. rajitermében. — Az igazgatóság. — Haagrertenr. Huckstadt írét kolorsiur-éoekesijó. Tuboly Viktor igj-téd, Bwchitzky Miksa. Totola Kálmán és Kalmár József jelenleg Bécsben tartózkodó jeles taaorista szires közremfikodéaéTel tzept. bó 5 én a Polnári Egylet dísztermében hsngTerwaU urt, melyre e őre is felhirjnk alrasóink becses figyelmét. Borebbet a meghÍTÓk. — Itkelai ertetliea. A oagykaai-z»ei k&zaegi aépiskolákbao a beiratások auguctus bó 30-lúl szeptember 6-ig mindenkor reggel 8 óráiul ll-ig és délután 2 órától 5-ig tartatnak. Szeptember 7 éa pedjg ünnepélyes ,Veni Saoete-'ul a taaér megkezdése. MagyKaaizaáa, 189C. aug. 22 én. Az igazgatóság. -- A.z onzáget tüzelte.kongreaz szasra tnsoltó testoletüok 40 lagjarán. dúlt fel Budapestre Knortser üyörgy fípsruncsuok vezetése alatt. — A tagok legnagyobb része a teaekarból relt és játékukkal áltaánes feltlnéBt keltettek. — A rersenybea Tiola Kálmán ttotette ki magát, ki a 3-ik emeletről ugrott a nMaiőpoDyrába és eizel meg-szerezte a testületnek a diszoklerelet. — Legtöbbje keddea tért tíssu. — A nagykaaiual „A.U. laatás k<-pzó KgjeaClet e hó 20 án > Pnlgari Egylet dísztermében tartatta meg hang-Teraeaynyel és felolTaaásaal egybekötött táacrigalmát. — A közreműködők közti elsí sorban ki kell emelaünk Hurkstedt Iréa k. s., Kákosi Szidi szinésziskolájá-aak legszebb bangn koloratur éneket' aöjét. ki Talóban szép és csengő hangjául általános tapart ragadu a bár keres, de rálogatott közönséget és darabjait háromszor is meg kallett ujráz-aia. — Kiutáa Szalay Sáador lépett az emeltényre és ,Az örök eauaékríl' Uriott felolrasásáral a közóuég figyelmét mindrégig lekötötte. Nem hagyhatják említet nélkdl a nagykanizsai dalárdát sem, mely Csolosz Jenő rezetése alatt uép és östzeTágó dalaivá! tant ki. — Ezoláa a naulság táncra perddlt éa járta kÍTÍiagoa.kÍTirndtif. — Af ebo aegyext 60 pir táaeolu. — Dekraeeai dateawk Inlakaai A debreceni da ejyte 50 tagja, aogy a zalamegyei balatonpart aaepaégeit oeg-tsmerje, ai országos da!osrerseayrŐl lejóU a Balatoera. A dalosok, kik ka-lapjaikou nosszu Teres pántlikát risel-tek és kiket nők is kisértek, Balatoa-Fured érintése ulin Almádiba mentek,-innen pedig f. bó 19-éo Keazthelyre érkatuai A deli Balaton e kies fürdőhelyén fogadó bizottság alakalt, hogy a ret.-dégeki.< jötó debrecenieket méltóképpen AUGUSZTUS Í2 é i. E bizottság falkérésére az rareat fóuooogüitái t kikötő bejarata fölé pedi« duut diadalka>at emeltek. A dalotokat ható hajol mo-I aáiieTésekkel Odrozoitek ét leeetzoral \| lagadták A tzárazra érő readéjeket pedig Imr:k Jhii teMtkoerrreeeto tdtösolte éket azarakkai, melyeket a debreceniek terében Mark Eadre ügyied, a dalegylet einóke koszom meg. A dalotokat eleakea meglepte a meleg ét piaaea loíaauiás, melyen a nagyszámú furdóTeadégek teljes számban s igen ; tok keaithelyi is rétit Tettet. Délatán 1 6 órakor a debreceniek haagrexaaayt . readeuek a .Balalos" erkélyéről aagy-számu köi^atég jelealétébaa. Igaa szép programmjukat precnea és izletaaaa ! énekelte el a jó haagaaytajal roadel-{ kez6 daJagyiet. A kiioaaeg, malyaek i aagy raste most elratett eleazSr aéta-baog rerseayt, a !egaaa>yoeb elragad UUa>al upaolu meg a izép dalokat, i Különösen teUzett Habar Honfidala és > a Baiaioai nóták. ">a-\|r. ateai iaUaa aapjáa, a ketrthelyi caalaikázó egylet di.zcsoinakáiátt readezett iaav pionokktl .^laziiett ctolaakokoa. — A debreceaiek v«m eyóttzk eleget gyö-[ ayorködai a láltozatos képekbea- A \| tlkerűU nniuipségec Mi cma Tattá f lejeíte be. mel) kitilágos kiriradlig Urtott. A dílo.ok pénteken utaslak ; Balatoafüredre, hol süméo UrUaak ; haagTerseoyt. \| — SeglUSk n rabokat! P,rár Iínic, a ! rakok bulape,ti országos intézetéaek '; igazgatója meghs:ó fölhiTUt boc-ájtolt széjjel t rakok érdekében. A stttitsliks hazánk 20 ezer rak lakójt közöl 5 ezerre teszi a tankötelea rak gyermekek számát, kiknek képiésérn éa nerelésére még eddig az országban egymagában áll a ra kok bpesti ersr. intezete, ai idén épea kerek 100 airendékels a aem ismert l ezért elksnysgolt így torább fej'észté-sere csekélystámu és aikalmatlan h>lyi. ségekkel. — A többi elhanyagolt 4900 taakotele* Tik érdekéken emeli erdő tztrát ax emberbarát igazgató miadazok-' hoz, kiket földi jarakkal áldott meg a ; goadritelét. mindtzokhoz, kik látják az égen a napot éa gyöayöratéggel telnek \| el tst természet: ciods reakekek sretn leletében, melyeket t mindentég Alkotó-\| jánsk. miLdeobató .Legyen" szava k semmiből létrehozóit Azt hitarak, hogy nemeslelkn oivasóitk megértik a szegéar »kok kérelmét és sairetea áldoznak érdemükben. Adomásytjk kSzrelitéaere sznesao rállalkozik lapunk szerkesztőség. j — Hírek a tzeeuzedból A Pécn j Napló bosszabb cikkben ptna-zkodik ! ivarosban maklkodó cselédmisé r i á k r ó I és indítványozz. hO\|iy '. R 6 a a k y l^nác reodőr\apiUny kezé-! bői a eaelédugyek elinUzése Tétessék ki. [ mert ő t cselédőgvuket aagyoa familiásan tzoku elintézni a cselédek dédelgeté-zével. — Szombsthelyen meg \| kezdték a Berzsenyi szobor éphé sét a rárosbáz előtti kis keltben. — Ugrón Gábor és tártai Szombathelyre randáinak, bogy pártjukat ott is szervezzék. — (agrár Zeaeitkola. A Magyar Zeneiskola X. éri értesítőjét at 189.">-96. Unévröl e napokban kfild'e szét. Érdekesnek Urt-tk az Érte»i óból közölni a kóTetkezókeL A Magyar Zeneiskola (Budapest, Váci kórnt 16. tz) \| a jelen Unérvel immár 10. érfolytmát f-.ieiU be. Nem nagy zajjal, ae annál nagyobb sikerrel mnnkálkodott azon eszme ttolgálatábaó, melynek mliselé-séra alakul. Tanításában rezérgoadolat volt mindvégig: a klasszikus zene mü velétr mellett t nemzeti zene ápsláta. S e gondolat, melylyel t magyar zeneiskola kezdetben egyedfll állott a teaei Uaintézetek között, ja.eeleg már hrjdit it érvényesít mitdenfele. S éppes ebben áll t Magytr Zeneiskolt oagr er-kölcti sikere. Tananya,'! ugy ran meg-Tálogttrt hogy t kiiattikus nagy mű vek mellett tér jut mindig a magyar szerzeményeknek. A magyar szerzeoté-nyeket miadis lölrette programmjába. sít a Magyar Zeoeitkola merte eóször negtaani azt is, a mü most mar kezdenek utánozni hogy teljesen magyar izeneatéayekből álló hangversenyeket readezett. Mindenki is meri mi már a tóTteaetmi hangversenyeket melyeket CáMy Oyala oly népsi érdekké tett. Ezek ia a Magyar Zeeaisko-lábol itdn Lak ki. Ai iateaet rezetíi: Káldy Gyula elnök Sehaolwr Lajos igazgató éa dr. Wetpily Ödön titkár. Tanári kara kiváló magyar zenemfvéizekból áll. kikaek képessége és udása általánossá el raa ismerre. Tiszteletbeli unárok: Id. Ábrányi Kor nél, BtrUlui István. Rendes tanárok: Bárdosay Irén. Faludi Károly, Hochhalt Ferenc KilJy Gyua, Késmárky Árpái, > KulUFiy Izabella, Pichler Elemér. Schaöl \| ler Ujot, Waldmtan Albert, dr. Wotzely I Cklöa, Willmouth Bódog í mellett a legolcsóbb fótetosi zenei unintézet, (Undij: htvi 4 frt) a mivel azintén ] hozzájárult a magyar zeae népszernsi-téaéhet. Eddi« Bár Í5O6 Unilvány^ tat ai iaténtaek a 77 ayilváao; hang r«raaeyt readezett E htagrersenyeken az etóadoie 1028. szám köinl 416 ma gyár szerzemény rolt. Oly eredmények ezek. melyek megértetik, bt s Sgyelem a Jlagyar Zeaetskoli felé fordul. A Mi-gfar Zeneiskola egy elökétzito. 4 rea-dít és 3 kiatTelési osztá yból áll. Ezen fdloaztá* t zongorára és hegedűre izei. A többi tárgyakaáltiórolmények-naz képeit módosul. . i eüketzitó osz tályka alyaaok is felvétetnek, kik semmi eloíaaierettel nem bírnak. Gyakorlati taatárfyai: zongora, hegedű, mélybe-gedt, gordonka, fuvola, cimbalom magánének, Hiapadrs képzettel, ugy ti operz, mint az operett azámára. Elae-leü és mellek tantárgyak: zeneelmelet, karének, összhangzattan, tenetörtéaelea. álulános paesagogia. zeneunitáai mód szertan, vert- és költészetuo s magyar zeae története ét tljátaágai, kamarazene ét temkari jálék. Beiratkozhatni oly hangszerekre ia, melyek a fenUbbiek-! bea elősorolva aiocsenek, t mennyit ; 5eo ha valtaely hangssem 3 Unit-j rány jelentkezik, számukra külön Un-folyam ayiiutik. Beiratási dij a zene-' iskola előkészítő- ét a 4 rendet osz-; tályka: S frt. Havi undij 4 frt. — Be-! iratási dij a kimú-eléni- ét az énekosztályokba: 5 frt. Havi Undij: 7 frt. Fotéa ét Tilágitásért egész érre 2 frt fizetendő. — Kn-áló tehetségű szegény ¦ növendékek Undiikeuvezményban, esetleg tandijmeotességben részesflUek. A zenekarba előhaladotubb mfiktdveiek díjtalanul vétetnek fel. A beiratkozás az [ 1896—97. tanévre folyó éri augtuztas I hó 27 én kezdődik a .Magyar Zeneis-i kola- halyiíégében: Váci-körut IC. kz., 1L emelet. S2. tjó, délelőtt 10-12 ig él déluUn 3—5 lg. A rendes tanítás szeptember 6-éa kezdődik. no.iikj Ziitaioad mui______ SMljek BWfflep6 éroelwt ¦i-^^tffrkil é. aai- — Nag; érrleklédéaeel Ulalkotik minden körben a Tolnai Lujon dr. cikke, roelvet a .Képei Családi L«pok-bao .M»gjtr neazet ezredévei költészete ; cimea ir. És méltán. Mert Tolnai olyaa i író, kinek minden cikkét igazság és ht teg jellemzik. A .Magrir nemzet ezred-eret kíttétzete'jeletul megirldkkeakivai az eló'.tflnc. fekri számba írtak a kóvet- 1 kei* jó oevO irók. Feleki Sándor. Zombori Gedó, Bomóki B., Ziombolrni, Scbier Aladár, K. Beaickr Irma, Dézti Sándor, hfader pacn Sándor ét Károlyi Gjula. A főlapon kivtl érdekes és tanultagot a „Hölgyek LipjV két hétben megjeleli katOD melléklet ia. A .Képet Családi Lapok* kisdóbivslalt Budapest, radátt utca 14 sz. stját hazábaii létezik, bora a maiairáirszámért, agy levelező lapon : minden érdeklida bál rac fordulhtL A klállitiwM. TitzteU elruóiak bísoB7ir fogdák Ulilmi, kofjr w exrcdérn kiálliUa i»-Brneié^t ncrttal a nőket -rdí-k.í ]ítMmí kndjOk Az iptreurDok 14 CMportják&n U m t. Lrbot iiirh metlfdtc kolöD.e-gtvt+iek mű tera^at-k kiállitáu, tgyikie aioo ki TfcJo niétf\ « jó ti\|iíol«tiil hemuUtoU tér-gjftkatfc, »t«!T-pk tökélrtrtsíf, ».«kjtji uép-•éf« éa kt<OfaUul-ui foodn muokija a um )ftó elöu feliamfrbMóré "lik, kalón&.rn a •úln^k előtt, kik e wkiDtctbn trrmHrrtet értetek! biriuk. De ofmcttk a íi-íp f>Itetiléinek, kaafis u rf-iHxa^g ktiieltlméajetaek is miadíj irauiyb»a ral<i erréajeúXétf, \í atM nti 'Maikat tatfLfy«lé-e«T«l késiiett bb kénjetM-n mjnjtó meUtOiókaek as pfjftaíriVtit^tft rttkatetd aűvéMMc raa itt beaout«. — Klwó Mrtttta Mlitjftk mi u iMdkti mterr tMrát Martit Mfia ¦•»-fotót, ¦¦•ty karcM aMet «a»p«a daaberít súa-dm kitönéi neikül, • emn falfii BCftkadAl-fosu, b«fj a mka melle iwejaa. Eu«i tUeatétbea W rao nnutn tgj 1«rfk mI7cmM1 kéuillt nttá U% éé tköől U%7 rétén, tuukötővel dUsMt ikk b %7 , TJ mtij dUsMt aikaek btaUrtása álul it.ódi jótetv»é«jll tMlf-U, Mfrt a külön h«i-kötót i«l«sleg-Bwé'i«txi, i a teM « Utal •¦.¦ cmmSí kM^b Icu. de felfelé ii t-^teitetik — EnrnftlíD tnUlkaloak rétséir olv efytMmu-tart* ÍQt« nn bemataira, ¦cly ei'ndea kipir-BáoAa aélkal ax alakot e««sea ymnik Un-teti fel. A fjemorbijbao urnnUkmtk famm-betít íoirtM kiojrclú rweritesctMt alj mtítítoö kétsdtt, nelj $ ayomiató; tetjeteo tMi. Mert a fts6 afadea Weft»-H«l utio eag^d Atoo hft%7- nrért. kik a ka»lii rafjt a taHtU •partsak Wnio+oxk a(7 ataxaak 'ot&glu ét tnritt* ¦a,ellfa«&k üücoí minxtartóral kéisQltek, ¦aeirek tíwI-ím a legkelltMa«t«?bb. Hmjituonj -seillQŐk, eitel-fckre királóaji atkaJaauk; V iaktfUt láojkik «¦ fiuk efjrn-artaÁo füiék, ax «céaxa«f kAr--tel-a«o<rei'Ml flL-f«'«-»->« Tétetevet ketsűlnd ét Tauaak bosetatra, _ üme LeboTittch n«UfoA ktiltal^eMéffek m&Urmt Bndap-Mtes, Yáci-otca 7 n. aUtt raa, ¦ a lef (Beletebben ajialltatjiik t. b^íp-eúikiwk b ¦«UÍ0tx3 a«Ok»ffl-H«tk benenéaén « ha- ék f<tr<alj»uk, b«l t ] a kéazáéfCMn Hi iU —----t—~t ¦¦ ij».jo«o«iui a Eo.o«- a<t«. 0 FeUéfe . királ, laiofatasakor a pa-nllonkaa ifea aaiy letaiéu^l tesiatUe m#g> e«k« ai 4u.uk,,dó teaili ao.rtet i aat má tájét darabot 3 nSSÍ i. „rak ér<ak!6déat k rjuk fel e $mé\b mucekre. mert etkael ésszerűbb H berabázáM mm teb«tack. A Ttade-. •ub« aéhkmj krajcárt dob. t az több a xeaearf asffriafi szeríot j&tuik. ¦ tf? a Teadécekaek folTtoaoi asorakoOat rnnjt. a befektetett lókrt p«dig rukhaa&r bekozsa. — Stcepanorukj 2»ijmoi>dnak tífy »tla>Héba kéultt* ra» Bndapett, aoro«4n-uica 16 az. a. OzlMébes, koQoaa eddii mar iobb niai K0 darab tzállittalott maf-farortzáfi TemdéfUtAk-nek EiTáaatrm fciiefTíéket lafj-M éTií]a«. téten neckBldi. A kiállitáan k-mtl6 tidéki köztoaAff atef Braffuitira tacMa mamit* b«<j a iill1n.tt talxmfottaác« i dr^cmaa^ií-íl willpafé Urak nem lfuk, tMTt tok aj apró H -^f-t—«i-Mi oyift meg, melyek bauf mc i* telnek, • etuéltofTt ou űrifabl-an ti ¦¦ávitják a tzo-béí, baaem r«i\|y tsállodákbas htA azá-a-akr-t nig a uobák aítm, nia-lif leb«t Iak4« kaMi KklöBÖHa t .tfetropol' Kállodál a l7-np-mfu ajánljuk t oWttóiak i^fiméb, ÍU * asobák ara 2 - & Irt kta6U ráJtakotik • 2 frtot iMba ifea aacj Kámtual tan, meij OaaatfW a TiláfitAa ii b« Tfta tzámitra. A Icftiattább • lefaoderoebb keayel-taael ratt berendezett a legfodoubb taoi^aJat tfé—iU ki, Konmer Aatal amUodia or aaea^ljret felQ-^elete aUtt A .Metropole- tzálloda a Kerep«ti utón. a ktxpoat- pkljaudar kfl«U-bn, a lovagot nef-Uló helje (-j TÍlla-aot Tatuttó! btm tatmut aor D(y hofy mset mindeobová <Ae%6a, froraao H kesyeliMMti leltet koxlekedei. Megérkeztekor a piljimdni. roa magánlakást ajánlóktól í»kodni kell, kik azt bazndiák, boiry macaen txoba a tttJUdák-t>u ezek puckot Lakások' a eztik az ide-gén, hol drágábban ftitt«tik mef a kenT.-Wm nelkQli iiobát, bíii báraely nállodibu.* A zpeciálit mafjar haófuer, a cirBbaloB-játatás teréta efftazen aj Ulál«áoyról it érte-¦iLbetjak t olraaoiDkat. Kz a billeatyfit-c i ¦ b a 1 o >.. mt y«t Levgyel Gnittti talált lel ét tzabadalaasutou • 6 u eg-fedúli kéunóje. Ktek t ambtlmok t lonforáhod ba-tonlú biil-MtvQ ixerkesette' kétzalsek i ify a jáiizát rajták a bi lentyO Befnyoinátáva,: tor-léoik. mi a kanak éa tettnek nyugodtabb Urtáaát idézi eW t a naBfjefj ntám játaKáa által teljeaee BbtétziMté faliak. A ciabtl-M. kat tzép kivitelben mef l«bet readelni Lengyel G a i x t 4 t felulál-Mil. Hudnpeat VIII . EaxterháiT-otca 4 tzám alatt A rahátkodái Og>e »irdif fontot foodotko-dáa táncát képexi különösen a nőknek, ét eryuerimiiid keretik t téren i» a gazdáikoídáK. A hitzoálaibau f»kol' rt-fr pecaetedett nibái-kat mt^fettetik Ttp tegji t>t>titutás által tetaík nmét haaxnailia'óra R télra le^bbaa íjánthaijnk olfatóiiikaak a Berkvr Iittan Íele •elferai- ét azömtia fet(ő H vegyi lisx-titó-intésetet (Badapes. rozta-tér 3 tz.\| ez a legrégibb ét le«jobt< maokát tégesS ebben a stakmábas., bol miodenoraia aÖretek, ruhák tfcjtetlen állapotban i») igen taépea é* •lc«6a tuzéi iceristi tti r>? festetnek, vtg-f vegyilef a pecsétektől kitiiztitutnak, ngj bogy egtze» njakoak tQaof-k M. Arjegjtí-két kiváltain dij-meuteocn míjkOldi, melyből meg le bet indni, hofj a kelme' mil.eD tzinre t ¦ily ároe lehet megfesteni. Felelői nrcrkes/t^: Dr. KISS ERNŐ Heljettes .xzerknző : Dr VILLÁNYI H. Kiadó: I!j. WAJÜlTS JÓZSEF. { b)K aatuutak 65 Irtai 14 frt 65 k-i, ' M^ter.nkéat vml.BÍBt r^k.te, ítkir ..iiii H.nnrtM'ri leljm 35 krtíl 14 ' ; frt 6.'. krlt aii-re.ké.t .írni, uikoa kocxkásoU, Bimiioit, li.naitt Mb (¦ eg; 240 k& önb ¦i", B>io5>( 2000 «íd ét miotiutba ttb megreiiiielt kru potUbér it TÍBBWtM«I a hkxhot sztUJiva iniati- kat potUionJaltial kQld : Hfairk-rg i) cté* kir.adv. tn Ul aelyenarfarai Urleb> bCB Svájcába esi ¦tsett kr-elekr. 10 krm -b levelesdl-Lpokra 5 kro. béij-f ragMttUM. Magyar nyelven un elint^zletoek n BegreiwieléMk \|hmh Eladó 25 drh ¦•gy-Ka*i»f»i »tjr-és malátagyár részvény. Ajanlltok e lap kiaduhivatilaiioz be. — Két fiatal ember, esetleg tanulók rétzére inu- ligens, Budaptiten Lakó nagykantttai exUádnái telja tiláíát adatik. Cum: Ktmény iéórné, Eötvös-utca 33. .. - ficretaebe ', olvasétaaaaa 8 t e a a a- i Krondorfi savanyuviz. Slsfaaia tréatriaitat hrvas kltflu fjógyvlt, kedvelt aszUli riz. Nair-Kaaissia PilK JAK1B, SEC asILKIH «. FE3SELH0FEB J uraknál kapkau.XXXV ÉVI OLYA* K ö 7. I. Ö X V 1896 Aunrszrrs ¦¦» * Te... • •fjk.ljtf Merten H kft«r>7MaUl»ak ellen, tovibbá t keletű éa faniU nerrek k>r>u báatalmajoil, orro«i tekintélyek lltil * LITHION PORKiS SALVATOR sikerre! reodeive lesr. Húgyhajtó hatású! Kellaeiizt: Köbbtűi caentietó A SJ».Ur.f«rr« .**«. ) E ro»aí alatt Wddtttf.tr wm Tállal azerketutó. '¦ Hirdetések. t Winlerberg Intézet WI"r»\|. Cattafa Nigy leánrueTeló intézet, kényelemmel berendelve. Szép Un-, alvó és társalgó termek. Gjönyort ker Btb. Egészséges iekrés. Áilamképes bizonyítványok. — TnUjdonosné Winterberg Mária Cobleorbó! a Rajna n. 4-5°o neileit rendéi ésretdkiviUi jdzfilogló'oünő ket kieKledtől, valami'<t a Ugbonyotó dotiabb convertiókat^zintén 4 — 5/.-kai renden gyorsadé dinerét min de dU lkl i. Gyár atca 19 ötlíi-NeiForl; Jj!É UUzani dij Ik CM. R. HOgge, Stettin l'oterw.eic 7. 38 kÉtttBlrtr, aranyéren Szá k kftit U <fí lokmtnj éi talaa bitoajiti4«T cl»ő orvo i ktfkiotélf rk töl ¦ UjscBiStt kiktn>j"k áll.! rpen nem, t»jj ciak ií>ké-irtlroOl iruofk irop Utii, Keatlé H. Mr h fotjtáa okMrTt avOdna lölBf* rlbHÖk ¦•Uc*. BriaktloBibrB rtp>ratok»t. mt-i t kfnitrvmód ¦ a kantincm Irfrlő kiotrljfiack, aftikáxak H Qtnntkhtir-báuk tzáatalaa t.ixonj>ta»Ta fo^l.Intik — ^iráaatn ntfjra küld t k6i; önti raktár. ^^rT KK1.TAK I.. KAtaLCftfiASHK Jlr. I. //Iw! Métrle gmrk.ii.is. L* ¦Uktmr ia.»d» gjófytárhaa rs idi Dr. Friftüftf, a al»^»otttri«i msá^M Irlnte-Ui igasfatija biio«ytl»«ay» tzrrint Nell# pwwkUpliH') 18TS b •Tkalmara] Aa.zlnában. ém At S4 élflffjeare fT, aeai todUk w>feni, i olyanok Vt kftraikMtébra. u nda ayijtelt dajka fmlöbál »em táflálkoshatuk kiiOa rrrdat'oyatrl irtt htenálra, au álul a kalálgcitok n4akáÍódLak Aa T«fc kottán aoráa át a tánaaáff mímIm rétibe behatolt M ) » «u at egéM koo tiaaes etterjedt, agy kofy a Itmt'é-téh ty r-...... iki etóu l valódi aiirol Csodabalzsam THEKBY A. é^U«rt^?ll'V«<.' * »•«»•>•" l.^o'l'b.., Mt. ¦•ti'.> f.-ÍTil«ai,a.iiL.t. 10 kult>.li>f kn».(tt i«-n amloivrrriyal Imtunálható arj,.L>asr, o>'li ifcn brato«..i)l<->6 éa i'idm nrtaiUo, ¦ i^y ecj '••-lá>l»ál aBi acak! <i huimjomuEA ¦.nIAovtwn a inSoadaJL kuli-.a, Aa náa »#anlú bet. ^c.aki.41. Bi(nt •>».. fa(aaj-a«.T VaüAdi aa btkaiiutatUa áv LatlasMiB tnk akkor t* ¦« «••* rajy a&M-kB\|>akk>J mai ttiáni. n ,.'!% Lm ti".m Tkl«:rr Aa«:r «T»»Jj«atár» u lrBanilkai' rntra tu twtHjama. fan wiJHltn paJtvcti f.l.l U«ti baawtilA »ad^.-« CJ»t v»o ailAtviw Mi raani ¦M-">)t>syr<i! B-1——-— ¦—— —;"i i catukeTvi ¦> írni' atiniiTiw alinj<-nkor acj-efjüita kw»Mir«. «a tUaiÜ a, wé- ivimiv nwpjAB aa\|«n«>ftTit van, noffT ana<coi4fflij«>ai bmibi-lorna (illutt. H(J »* a(MBaarr ks\ro« r-aUaau anrKfol n lartalmu. (Hjaa Itdirtl. bal »il»aaiBi»,.t ralimr —m »t,ttfk ¦nrrr(.ndpla.t tnoBNl baaiun ml.jn.^1 tialla-naarjláraak 1. Tbbrri I>rrarra4iti«a B«kllrb-Saar-¦a tvrUrlt. Ai u«itrák-a>a«j ar bnodailoBi Urni^lv pot- llnnymmAr Vi~íL.I«^ I'' 1ri> r^mrm m J,»l_i___ i._ a k_ knu tarUr Irma tvrUrlt. Ai u«itrák-a>a«j ar bnodailoBi Urni^lv tautllomáa«r> küM.r. U ki. »n « d»l«ái<-( r. ' r»i* D..aani. íagy lltrr.;UTiwCb. IS fia TaaTT 8 dui ' bftul.t. • - -.— — • ashiai vagy iiLfT#uTiii»tíni li vsa Taarr »> aupi &>cc ám & koron. Ur«rc-u-lVI>-H.k c.ak . ffin cloí. ____J^i .^ tp_n.l__>. aj___» _ ...- lat, EvhiUchí A vttIMl M»al Csodakenőcs w«jat ¦ határa. ¦¦rKaryaarjHIafeit ír 9c\ rs4aka-ülwrlJn", la- PREGRADA .c^L..:."!;^^...^ , orbáre. niin<tr»n<-nid MTtlm.-k. \kb- r»ty k. nWl, rmj, dtí^c. d«ea lt lábak. ai.t 1«B ; 014-, Marás-, 14-, vá~+- rí rniudAsi •»-l>** aiiM. H««n>AlbAl<S •mÍMU* ídrm H>-> k n. fl luillk. komok. .w:«i.k ra ti.L.Tk . lt>...Uióii, í!1 k^ i jét d.» '^fh Iá aTln'. hogy mta- k- lt l k ___ _ l'« k»ll baeaoanafo1™ r ._------A. ló4i aa«ol a«odk. •>•L» kxaDiaUtói yia»\|n»afcM» itobilai'li-KatnarbrvDB mollMt. r a, lafjt»l> n«ni>«rUrku P^rjjktAr ft< daaaa Olytm balvr."] hol ntktir nince. l«wU I"P"T^MÍJJÍÍ\|'Í Gyümölcs és szóllő bor készítési gépek. ümölcs és siffllff sa\|léJíL és gyümölcs és bogyó morzsolok. Teljesen felszerHi s?8reieJő készülékek. Szőlló é. oyümölc. ŐPlók •»-• készülékek gyümölcsé, mílc.-.áfló hámozó gépek, legaj.J* «erk«e.Q »b. 0nmok6do .Sy>h«ai „ azSIlöveaazö permetesők, gyinamak és szillitl.tn.k jótállás mellett . legjobb ki UUyfartk Ph. és Társa c»í»z. kir. kiíiról.sf Bsubaddlmiizott Ksd»»ííi Kf'pST'íralc, vanöütőde ét gtizhái BÉCS II. Tabor«tra»»e 78. e 3OO s»r-«my. szüst A» t>ron.* éremmel ^ Arjefyzéksk ingysn át bcraatitva. 3284/ik. 1896. Xr?erési birdetaéay, A nagikanizsíi kir. lOrvénvszék tk?i osztálja részérói kSihirré téte-itik, bogv Dr. Nensidier AoUl nagr-kaniiMilakós végrebajtatónak Bojlás Istráo vhtjtist szenvedő garaboDCi latos elleni a már fi/.etett 50 frt bcszámitásával 102 frt lóké, euDek !l894 sze])t. 3 tói jár* 6/. •»«-tai, 14 frt 5U kr per. 8 frt 10 kr. a hajtáskérelmi, 11 frt 85 kr. előli árveréskérelmi, á frt 70 kr. jeleo->gi, ég a még felmprüleodó költségek iránti Thjtáai ügyében a fent nevezett kir. törvényinek területéhez tartozó a garabeoci 7. 51 ikben I. 7,/a hrsz a felvett ingatlaanik tégre-bajtást szenvedettet illető s 281 fiira bee ült fele ré»w, -« továbbá az ajlaki 86. sz. tkvben f 135 brsz. foglalt ingatlannak u. azt illeti s 90 frtrl becsült fele része u a»on Ivi t 138 hrsz. ingatlannak a. «>t ille:6 s 202 frtra beciült fele része.-mégts a merenyei 181. sz. íjkvben t 430 hrsz. alatlfoglalt ingatltnnas " azt illető s 93 lítrabefSQlt leleréjze, végre a merenyei 430 tkioen "f41 hrjz i. felvett ingatlannak ugyanjitil-1< :ő s 135 frtra bec-ilt frle rc-ze még pedig a garabonci 7 fz íjkvben I. 7/a. hrjz. alaü foglalt s . Bujrás Utvánné szQI. Köncöl Erz«e szolgalmijogával terhelt ingat lan azon esetben, ha a szalgalmijogot n.cgelóző jelzálog és kö'rtekések tedezé-óre uakségesnek mutatkozó 900 fr: vételár ezen ingallanért beigérlelik. i «zol(saimi\|0ggil egj'ütt, ellenki-ió ¦soiWn a szolgalmijog nelkol 1896 evi ueptesjber M 12 én d «. 9 (rakar Ganbunc közs<S,' hizánál a morenyei ingatlanok u azM napin d e » éraker Meranya kA/.ség há zti.il <i H7. ujlíki iag&tllanok u azt l napon de után 3 tnktr Újlak köz házánál megtartandó nyilvános áiverésen eladatni fugiiak. Kikiáltási ár a ífnnekbkncu hecaár. Árverezni kívánók lanoznaka bee-iár 107,-lt.ké^zpéüzlifnTagydvadékképm papírban a kiHIdoit kezóhez letenni. N -Kaniisán, a kir txzék minttrlek- kóny»i baló-égoál 1896 évi máj. hó 28. GÚZONÍ kir tv»x»ii tlbiró. Pairtoljuk a liiiünő hílát-u erdélyi ásványi izekéi ! Az erdélyrészi Kárpát-Egyesület ásványvizei fórrá vlx HAZAIIELTERS! 2 liter 29 kr., I liter 20 kr., V, hler 15 kr. „Széeheayi" KfyKlen élvereti vasaa-vlz 2nt 3Ckr, l lit 21 kr., '/, lit IC ki. Orvoti vélemények szerint a Ugkitünöhb ásváuyvitek Az ,.Er«VlvreMI Karf.il E^ieaülel" jbtíojtIz raktára: HLDAPEST, Ara4i-aleit &8. <a«n TrMoaMl eak a asim »- U Wrnutf. Naej-K.tii-ai főraktár: STRKM él KLEIN untkoil Kapható mindenült — A jővtdeUm jótékonyáéira megy fiáié dr. Mri'l'ftgrT laoár ur álul kiáróla< btu>i>i:tptt gjirxmkajtt MEIDINGER KÁLYHA ii ii iw. úm\ m\Mn\ kapható. Badape.t: Thanathaf. — Báct I., Kablmarkt 1. tz. a. PUiK : lljbrn»ff»se 7 Miadea állam által nxabada'maiT«. Ax elsi érerome) aiindas küllr-U»on kiiflniftre. Legkitüaább kormányzó, töltő é« szellóxtethetó kátyhálr lakásov, iaki.lák i\ irwiak uáma.ra. a lrS«>^axrml>b H l«f-rlfn«atili kiaJlitaahan, trturití érinti <fé»í idő tana* axm-pirrai ia)ó ffl<r«orl H V4 óVaif tfrjed* ifrt kótrrDoHi tfl- BS,000 kályha formaiamba hozva. fe a^a^' „IlESUA'-kályhiik, í ^ IHb^^Ka ZijnelkOlí Ioipi PorailkOli elUrnlilkaui i a k>»n es ulaJi- %í> «L^"^^K nak Ai elleniek ntititú r.iéljaUI » P-" rlöl r n«lka (, #Ö ^^ eltarohtluUk fcofj « kkljkit i«él«zeci». kejlene P FOSTE«ÉSZTLalDÖ KAMDALLÓK. G * kansk LrakoJia . H.iirulan r\|íii .d.'.UrU* C(0 ftajftrkoi alkxlous FÜSTEHÉSZTŐ CAli Központi fatás minden rendsíer szerint. p Száraz alkalmtzáia ipari és gazdájáéi czélükra (J Aranyaraikkal kitBntttva Ejsí ct át kir kizár azsbadalai. AraiyariMnkel kitüatetve OlULOKZAT-rESTEK-GTÜR KRONSTE MER KAROLY WIEN Hl. Haaptitratta 120 uán tájit házábaa. Fó»rrr/ígi is hrrezegi uradalBak, r«. és kir. katonai rsktárA, »ít«t-. IfV kiaya él aiBirtaritl a tat épiíieiéti monkálatek, vajlalkixék « epitimaatarak, vaUn-iot gyirtul ,j<1.>no<oli szallitjjt — Ezen haalokzatleslékek. m ?lyek míszbjn oMhitók. száraz pnr.tott állapotban, 40 kaloBféle szine mintáiiaii kilónként 1(! krtol fdjebh siáHitlauut dia festékszioek tisztaságát illetőleg teljewn hasonló az ataiaazaUthaz. — Walaiapak í» batzMUti ttta-iltltak inayen n béraaatv kSaetaak. Nj»«au.ll llj WajdiU lixmí kdajrTajoaidájabaii Nagj Kaoiuaii., 1896. ugaszdis 29-én. I ¦-¦Sr- lávákká aaran » kr. NHLTTÍBBIŰ1I MroaktM lü krfrt lateusk 38-lsKjwasaluzi. ZALAI KÖZLÖNY. A nagykaoixaai , Ipar-Testület-' XXXV. évfotyim. Alap ascllesaj riasét iuctö , aa aaya«i rtw ilMt k j-kanizsai k-rtsztéav .a nagy ksmzzai Takarékpénztár részvény-társaság, a .Kotorí ukarépéaztár részvéoy-támséc", a .sagyksaiissi- » galaabokiöekénte* tnroltó-egykf, a .tagy-kanizsai kiadeaeeiadé egyesület- » . nagy- kaaissa- taai tói járatkor', t eéagyiot* a kanizsai izr. jótékony noegylef, .szegények tápiutésete', a .katonai hsdtnysB egylet" a .soproni kereskedelmi iparkamara ¦ nagyksnizsai HFTENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ V EG Y ES TARTALMÚJJETÍLaY pályt elején > . . >ae7-aaatass, IBM aa« SS • ('». 1 i Miiiden tanév kezdetén Vatjálsáfos tuaemény nek vagyunk szem-lanui. A közép éa főiskolák kspai aesa képetek befogadni az edatédaló t adás vágyó ifjúság nagy. megszám-lálhatatlao seregét De ki moodbataá meg azt, bog} a reaaénykedő ifjak kezal hányan érnek cél', háayaa hukaak le a mélységi, mielőtt s begy ormát megmásztak rolaa? Hol vsának azok a tanárok, akik a gyermekeket arra az életmódra oe-tdak, mely megfelel sziléik rangjának ét magok sz ifjak tehetségének ? Hám ifjmai egyengeti s kozépii-kola az atat a valódi (adomány caaniutábt? Sokan vaamak, akik célt éraei, de t csalódások a későbbi páJysa aránylag mégie csat elég sű-roek és bármily rlóvigjázék ragyonk, a tikért teakinek sta biztosítja az iskola, sót, nem kit töredéke azoknak, akik tudományos pályára készülnek, szerencsétlen emberekké rál-aak. Az egyiket valami előre nem látott esemény tereli le s tudományos pályáról, mások munkájukat twszttl Tegezik, daxjdi esten ed uek és lemaradnék az ntróf. A szülök tok esetben tévedésben rssDák gyermekeik tehetsége iráaL A szülőket, igaz, még tér édesükben is gyermekok boldogsága vezérli, de ép szert minden Józsiul gondolkodó ember emelje fel siját azerény kö réaen intő szarát a snaaissi4nm való tuóamáttyot kitíptéi ellen. Dobos «ram, jskabfti jegyző pél-dáaü. aki évenkint 50 darab aktát iatéz el, azireaen látná, ha fiából ügyvéd lenat. mert mégis csak unalmat mesterség fslnn lakni, marhtlereleket kiállitsni. Az fiából magas állata birót nevel, t bíró meg ép Ulán minisztert. .Az én Ssm, a doktor, mondja a falusi pálinkás, aki szeretettel beszél s fővárosban tanuló, orvostanhallgató fiáról. Ez már vagy hatszor szigorlatozott, de soh se promovállatik. Az édes anya meg otíhoa aagy nélktlö-zéstel összekapom egy pár frtoí, hogy iának a férj tudta nélkül megküldje A munka, a nélkülözés, idó előtt sírba riszi sz anyát, aki megszaba-dalt talán legnagyobb fájdalmától, a tudattól, hogy fiából orvos helyett elzullou ember lesi. A természetet sorrend az rolnS-uogy ha fiuk atyjuk hivatását foly* tatnak, nem mondom mindet esetben, de mindenkor, valahányszor cssk némi garsocis megvan arra, bogy s gyermek s szülőktől hagyományozott hivatásban prosperálni fog. De sajnos, maguk a szfilők sem kívánják ezt. A magyar iparos osztályban általános s vágy. a magyar fiuboi diplomás embert nevelni. Éleszti ezt s vágyat a társadalom azon felfogása, hogy s diplomás ember hegemóniát gyakorol s társadalom többi osztályaira, hogy a diplomás ember könnyebben megélhet, mint mindenki mát. De ami nálunk egyet iparágak fejlődését meggátolja, az épen azon korí'mény. bogy s fia elhsgyjs azon pályát, melyen atyja boldogalt. Pedig, ha s fin értékesiti vslt atyjt ti-pasztalatait és vagyoni erejét annak izskuájábaa, mennyivel inkább já-tnlhstott volna hozzá a hazs termelő erejéhez, mint a kliens nélküli ügyvéd, mint az orrot, betegek nélkül, miat a tanár állat nélkül ragy mint egy elzulloU lateiner. A szülők rendesen nem számolnak azon tényezővel, hogy az iskoláztatás nagyon drága t hogy egy tehet - ségtelen gyermek taaütatáas meddó fáradozás, kínlódás. A sseganytég toksasr a legaagyobb sarára* ejti a azuióket, ha a fin az ngyftsasrt kerti. K tulajdonkeppen] elzüllét tokazor cs-r. itt kezdődd, hol a saját belátás azernti oielek-vés, bol az első Kfárnyprobálgatá-sok a fiatal embert a legnagyobb megkísérlésnek teszik ki, és koi legkönnyebbe* kerül lejtére. Nagyiárosban t ssegéoy fia csak nehezen jol keresethez. Ha akarata, jellesse sem elég sznsrd, hogy le-gyózbene az embertelen létérti kaz-delem nehézségeit, akkor beáll ax \ elzOllés. Aaart a ualók a atMsségefc minden tanyezóit vegyék figyelembe, mikor gyerttekQket a tndományos pályára sxáaják, mert a rosszul választott pálya a beteg ágyhoz hasoolit. melyben a betegre hossza kinlédáa után biztos halál várakozik. éjjt* üti (S V) F>lua tadvsleTílec a tynkok kai faktszoek le, kiléte óra után nu tty ma(á>yoat<i MMakelo baktens ki-vfll már aiseaen lélek, egy-egy kvtva-vakkantáat kivéve, ninea bang. Miodes alszik: sz pjstska a piheaé«-aek es DTUgalomnak ideje, Ufiy a mint azt Ondoktól fogra a természet rmdelle Egr kissé furcsa szemmel oésket tehát moat egy eg; ftlau atyafi bt — legyak fel — ai őabudavári ideg caik-Itadostalő uinyörntéfektol elkapatva talbofluasao találta élvesni a aápolyi ola'zok jammojá', éjféltájban régre hasabotorkál Pest utcáin s ao/ veszi észre, hogy kéto íjjol t villamos c«k éppen ujj lásolja el vigrizatttn enbenAraail. mist akárcsak nappal, a lóvonat is fe-aselyteleaai tovább tllkol, aztán egész csomó embeirel Ulálkazik. a kiknek arcáról azinte leolvataaló a jókedv su- galita: .dehogy megyünk mi hasal' — a kávéházak padár, osjaomatk télre van-aak. .iát esi ubb, a keeérM (rajta* ép ugy lőmegot oatromatk raa kitére, mint má kor. Lehetetlen, hogy jó fa luaink mindezek láttára holmi bőlcselati kontemplaciókra ne adja magát, a melyeknek magva kórfi'be.-Gl rbben adbató riasza: .Milyen lamp népség ez a pesti!" S talán igaza is van. A mi leao:um elő t csak a profiét tio-natus lumpok zavar'ák meg az utcák éjjeli csendjét, a akár mennyit la olvasott, legyen valaki Budapest világváro siaaaágáról, késő éjjel a magáayos váa-dor aserebébec érerhettűk . magunk; a milleaaária idény óta azoaban mioths caak valami szörnyű nehéz vizsga: állott rolaa ki a mi fovároti közöoaégank olyan állaaió öorbezolásokra adta magát Manapság itt mioúeo ember mulat és molatai akar. Az eityik pxssziÓBÓI. a másik meg-szokuból. a Harmadik utánzásból. Nagyon Juváoefi vagyok, hegy mit jzó.t volna még a kiállítás előtt a szigorú papa, ha ugy esti 9 óra tájban a laaytA és a mama egy városligeti ki-ráadniát miatt ostromolták volss. Miedenesetra kellő tekintélyt ébresztés őassehatU volnt szemöldökét és elleamondást nem tűrő hangon, melyet a megbotránkozás resxketletett volna nter, kijelentette volna a megszeppent leányoknak, bog; es inkább lefekvésre s nem mulatságba való menetre alkal ma* h. Most pedig mindez még a legpedán-stbb családapának ia olr termeszeiéinek tűnik fel. Látni ii őket, a mint az Ös-Bodavá rsbss rsgy Kosatsotiaápolyban jókedvűen, legfeljebb itt-ott s ázető piocé-rekre vetve dübős pillantásokat, a mindenre figyelmea mama és a mindenen mulató láojon társaságában aétálgatask. Uja lépést kell tartasiok a haale voléeva!, ¦ ép azért csak éjfél után jut estókbe, bogy sz ííjnak u meg van s maga rendeltelése. Hasonló egy ilyen readtseretet s szolidságból kiugratott családapához á vidéki látogatói legnagyobb része. A borribilíassk tlhireaztelt drágaság miau felráadtlá<uk csak néhány sápra van tervezve, fenn természete haaaro-sta maik észre, hegy a látoiralók. ma-lytk ez évben ugyaactak oaszegytltek — reeglekintésértí nemcsak e«v kia péar, lUrelem. hanem jó cwmó ido is kell, a ig; mi marad egyéb bálra aap-pallá teszik az éjizaktt. kivált ka azokról a mulató helyekről vaa azó. a melyek csak éjjel taautkodhatnak arról. h<K.v a fin do siec e egyik lefjeJleaiióbJ) taltlmaoya, a .Wurceu" virágziai kor-wakál aii. Ezeknek köszönheti bog; • megszokott előkelő >c6muuigoskodás helyet egy kis vidéki elem is beférk6 sttt immár a mi éijeli aulatozisaiDk-baa: első sorban lábrakapott újra a ci-gáayayal való buzatás, a mi a mi kisaé flzleii goodolkotáau ftvárosi közőnaé-günkaél meglehetőiea kimeat a divat-bő^. Hoizájárul, hogy mindenki mielőtt Budapestre félráodulna. egy jó csomó bankjegyet ia hoz fel, a ha oitboa akár a megtetteanlt kapzsiság lett roloa. itt gavallért akar a szeret játszani, mert éisrevesz'. bogy a* itt vóRbetetieoül imponál. Addig haza nem megy, még ki nem fogyott a coengó elemózsiából. Így terméssetea hogy a főváros éjjeli étele kiváló élénk azinezetet syer, t e siempoatból véve egész bátran megilleti a világváros nevet. Lehet, hogy az ezredévi, a kiállítási mámor elszálltával az a régi mértekre csappan le, s s most háttérbe azeritett lumpok veszik át újra a kormtlaa uralmat — bár elég valóismt az is. hogy az amerikai rohamostággal fejlődő varosban az éjjeli élet — mist a mely elég jellemző mértéke s város világvárosi hivatottságára — majd csak ezután fog igazán fellendülni. Uá ugy nézem és összehasonlítom a knatiagsiis segy városait, szinte őnkéer-t esteti azét etem aatzogyokbos hasonli-laai. Pánt egy szeretetreméltó demimonde bőlgy, Bertia szigorú pápaszemes német gotrerawte, Bécs egy lercueateidi maa zeU, s Bedapest — a bizarr, a tarka-Bpest: eirv eiceotriqvt. Az pedig mulstoi szeret. N'em is hiszem, bogy jőkedrlbb várost találjatok .'! ! T JL R C A. Sz ¦alaJbél i bora. üiat, • r.er ifi tti Molaa aa Sf í.i cinlaftatai úkar alt fcat rafj*. ¦ an ¦afaa : a vafrok * pcimi ka k« a aa» Aa» runasaa Vatvaa aa» Mist a kjt«f -. aikaaa aftu K.-kaksa . . Aat i.»,u Kwcs lait.a, Asas a U\| u u atka4 ** caak l«v«ls«, itast. . >¦-• aiaMS al. kikual>é4 latár, róasat, két «c" - Aat » latul aS7 alarm a lu' kotr rnnjak áa easW ? sM, -O- A tortmMtHI W taVtÉMtarM.) Irta: BABOSS LÁSZLÓ. - A .Zalai UslMT andali tárcája — * tőrtaaaasm — ep ugy a.lat a poli ka a naaatalatkil suti éltlket aráayző zemélrekkel. miat őttadaioa ssabséeae- ' J7 aatjat taaafaá ^mk réstlr.asiac atatlai, aa>l;MI aaéf lekvéat, önjogn, foggetlee lényekkel fogUikojik, t ez a nemzeti történet; ¦áHllttrhin peilig a Demzet cssk egy idaseloTénst emberitégsek sz egész emberiség életével is foglalkozik, s ez a vi-ugtőrtéselesn. A aemreti lértéaet tárgya tehát tz, ami miategy az egész ember azellemi világából kiválóaa, nemzeti életére vonalkoaik, nemzoli életével van kapcsolatbea, mert az emsert az ember csak agy érdekli, ha azt miat a tagy asastMaaeg részét, miat oatudatoe, oa-itamUreefart képet léeyt — látja k a j célokat kitűzni, s azok magrslóaitáaárá teraL — As ember piradicsemi állspeu csak elméletében erdekei miq-igazi állapota az, bol érzi IMreazi a sarcot, a tal akar lapan s reges aatárokes, melyek közé ét Itten kese s világbsa helyette. Az ember ez őnmeEhatárotó végetaégét legyőző ereje tesz: a történelmet — teszi egy nemzet történelmét, melyre ások vslsmely formábac mist1 őesze-mttodsek. E forma alatt maorii as emeer, hogy megóvja magát a régea-tégttl, síkot etiádot, törzset, Uisadal-mat, államot mig az egyénben véges-tége, tsjátosssgs less iellemzővé. A nemzeti történet bemntttji tehát, j miként irányozta a nemset életét, szer : resté a közhatalmat, bogy as állami 1 et áMstssos célok biztosítása mellett, : az egyén ne es>ék el jogosait párjától, be-i antaija magát a a est telet, mint állam ¦ j alkotó ét főetsrto nemzetközi viszonyokban érvényesülő tsemélyitéget, amely népbő nemzetté lett, ntttveliii'gfiiek oetadalára ébredt — a amely ennek más aépek iiáayában ktlsé erővel il kifejezést sdett. Nem a lajbeli ét vénégi öassekottetét de egy területté egy álltmbea efyeetm egyének összeaége a nemzet. Egy ily nemzetnek éleiét, ftatosabb eseményeit megöroki-teni feladaU a történetnek, a törtéaet-I iroaak és a tórtéaetirásask. Az ember \| menta szálul, hojr társaaáfbs lép. a , összeköti maist faj, nyoív, vér ét más rokon elemű társairai, ezáltal résté->éré válik multjáaak, mert felhasználja easdei upaszttlatait, de egyszersmind restesére s jövőnek is, mert tettei atmen* nek s jövő aemtedékek birtokába: vtgy it t m%U ét jovó eaemésyeieek ily őtazekoleae ittál egy iMsniciiiim tagjára ralik, mely az ó régHaojjét meg aemmiaib, ót lórlénelmi tényezővé, történelmi emberré teszi. A történelmi tudomány tehát ezen történelmi ember áleOeeéMerével. élet feltételeivel, fejlődési törvényeivel keN, hogy togial késsék, t mistegy kiamelre az embert a természetvilégábót, bematsaaa ót erkölcsi, ember él ember, aemzet és nem-zetkezi vissonysibsn, de mindig azzal a főiddel, azzal a természeti háttérrel, ' melyet bír t elfoglal, iiogy láthassak ást is. szellemi erejével, akarata s ke-pessste fejledéaérel mily változást ké- \| pet Üirel elóidései szót. Caak ily körülmények s lettek közepette lehet, ss ember élete érdekei I t vonzó, mert btbár tudjuk is, látjuk ia, tapasztaljuk is, hotty az összes élőlények között egyedül as ember van oly tehetséggel megáldva mely végtelea fejlődésre, műveltségre képesíti, a habár igaz ia, hogy csak egyedll ő neki van öatndttos szelleme, mert etek ó képes megismerésre mely az igazáig birtokához akarata : mel.v az érvényesítéshez vezet alkotási képessége: mely által a termé-azeti tárgyakat eszközévé teszi; tudományos mGveluégén; erkölcsi művelődésen kivHI mindiK az less az irányadó, amit politikai és vallási műveltsége, matat A történelem azért az embert, minden tehelíégeivel, ¦ eteknek folytonos és fokozatos irányú fejlődéseibea kell. hogy állitsa eiéhk. A patnarcslismns, a tttrsftktág. egyeduralom, a Bokiaja zsarnokság, a kereszténység, protettsttismn. szóval: vallás, tudomaay, múréttet, ipar, kereskedelem — aündmegaonyi alkat-eteméi s sörtiWaeh A tetteset raétw-sea as emeer vagy s iamistst- ssale-téeétel részi kesdetet a ragig megy asea a soros mMée még az ember a vele Bgyptom a termettet hatalma alatt; — midéev s vallás volt mindene z Jebovs alatt állott, mint a zsidók; midőn a törvényt tette uralkodóvá, mint Görögország, midőa az államot az egyén főié helyezte, mint Róma, t végig viat a kseépkoroe, meiy szervezte sz agy-hasat s megisditotta a társadalmi és szellemi életet, sz újkor pedig feltárja sa egyház és megrázkódátát, t polgári elem felvirágzását; á legujsbb kor pedig s húbér, rsbszolKBjág, céh. egybáz járszalagjáról s bilincseiről elszabadult szabad embert tünteti elénk, boldogulására szikségea anyagi haladását, szellem! műveltsége felső fokán. A történelem ily fáklyája mellett s történeti ttel lemet is érezni fogjak. Kulőtótet hazai vagyis a magyar nemzet történetében, amelynek megírásában épp, most legjelesebb tortesé-azeisk bügólkodnak, a n e m t e t i ettmét él t nemzeti műveltséget mint tltpot, — amelyen Magyarország magasabb története alakult, fejlődött, emelkedett — Lrt:zai fogukj, hogy a magyar nemzet volt az, mely t történeti eseményeket ééhez vitte, s es s nemzeti öntndst az, mely miadent pótol, s amelyet nem pótol semmi I Eaayit bevezetésül t lássuk s történelmet történetírókat t t tőrtéaetiráet közelebbről XJTT. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 18S6 AÜGUSiTUg 3»-«a. - Levél • Tekintett gzarketztf srl Sorait Somofyban kapun me«. becaet bizalmának, hí idom engedi, igyekszel! megfelelni. Ai idő visszavoohatlaBuJ malik, exzei ercnk, s bizonyos mértek-b«u mankskedvnnk U. Midőn még b lapja .Zala-Somogyi Köslönv dnwt viselt, attól keidve néhai Bátorívai kS-títt barátságunk folytán be-enkkol-tam (papíron) i szerkesztőségbe, de a negyedszázad lezajlása óta mi tagadás, c munkatársbot referens, sőt jó idáig a lapnak csak olrasójs lettem. Kezemben tehát nmét a toll ason célból, bog; szives levelére válaszoljak s a torok közt egyetmást a szaaidöben tapasztaltakról elmondjak. De bol is keidjeov A badapeeti kiállítás réazleteit botiak napi lapjaink, megTOlt Írva a mi lapunkban is, hogy ott m; kötötte le leginkább figyelmemet, az esetleg másra érdektelen. A tanügyi kongresszus határozatai szintén már napvilágot láttak. Azt szokták mondani, aki bejárta „Somogy, Tolnát. Baranyát' az világlátott ember. Most elmehet az ember vilaglaloUrágáral, legfeljebb eso, vihar, rombolás, jég pusztításáról beszélhet A folytonos esőzés miitl" aem hordhatják gazdáink gabouájukat, csira-sodni kezd. A burgonya rohad, még legkevesebb kárt Somogyban a jég tett. Kaposvár és vidékén pr^ápcsáplések következő eredményt mutatóik. Baza !8 kévével 30—36'kgr. egy bektó Bulja 78—80 kgr. Rozs 42—46 kgr. egy hektó snly 73-76 kor. Árpa hektó snjya 67—70 kgr. Za» bektó súlya 45 — 50 kgr. E számok elég megnyugtatók a termelőre, de a ta! sok nedvesség rontja minőségét. — Ha szép idő beáll, akkor a k&korica Somogyban igen dús eredményt ad, ktlőmben tőből dl-ledeí ki. Kaposvárott a két évvel ezelőtt épült cukorgyár telepe mindinkább nagyobb tért lölt mellékhelyiségeivel be; ott szÍDtéo azt észrevételezik a cukorrépa próbánál, bogy a tul nedves időjárás hátráltatja a cukiranjag fejlődését. — Marbaállománynál száj é» koroaíájá uralkodik, ellenben a sertésvési uünó félben van. Visszatérve Zalába az aug. hóban megnyitott Kaposvár-fonói vasúton Balaton-Szent-György Türjéig. srá-nalmits állapotban látjuk a jégtarolta mezőt. Hiába az ember iparkodása, ba aem )árol hozzá Isten áldása. — Leborult Alsó Lendva lakossága aug. 20-án az Ur oltára előtt a bálaadási imával ünnepé ezeréves nemzeti fennállásunkat. Iiteni-tisztelet ntáa Hajós Hibály köztiszteletben álló ügyvéd mondott szabad ég alatt hazafias szellemű beszédet, mit a hallgatóság lelkesan megéljenezett. Murkovits János zenetanár által betaaitott Lftzollók már kora reggel riadót fújtak, délután térteoe, este bejárták a kivilágított) várost. Murkovits fáradhatlan Htorgalna kellemes nap"t szerzett a közönségnek. Az öszbaageatos darabok szépen emelték^ Szent-István nap nagy ünnepét Leádváá BARANGOLÓ. Kiriottaiit a Vufcapttez. Fdnivás Haptrorsaág oaaset'aporugvetfllstei-Bek tatjaitos. Kedves Sporttársak I 0 Felaége a király f. évi steptember hó 27 én fogja tdbb európai tejedelmi személyiség rénzlvétele mellett a Tasksput ünnepélyesen megnyitni. Több oldalról nyilvánítót: kiváosrgra elhatároztuk, bogy ez alkalommal külön gyorsvonattal ét külön hajón — a kiee aldunai vidékek érintésével — nagy társas kirándulást rendesünk, amelyen sportegylet! tagok, azok családjai és tekintettel az ünnepély nagy nemzeti fontosaágára, veodégek ii vettetnek részt. Alkalmat akarunk nyújtani ezzel a sporttársaknak e a szívesen látott ven dégeknek kényelmesen ét kevés költséggel e világra szúló ünnepélyen réizt-venni, mely hivatva van a magyar név-nek az egész világ előtt elismerést és dicsőséget szerezni Aradon a nemzetig kegyelet adóját rójuk le, a mennyiben testületileg meg fogjak koszonizoi s vértanuk szobrát A kirándulás érdekességét még asul fogjuk emelni, hogy EerkulesArdónen az e célra készített kerékpir pályán kizárólag magyar sporttagok réaslrétele mellett nagy ünnepi atlétikai ét kerékpár versenyeket recdesaak, melynek védnökéül sikerült a sportnak Aefkaa hívét, nagyBéltotágn Beraeviczy vAlbert arat, vaL b. V t_ a képviselőház alelnökét megayeni. A versenyek ö Felsége a király és a többi legmagasabb személyiségek jelenlétében fognak meg-larutm, asai aaayival is inkább emli az ünnepély lényét ét iatpotáa* voltát. ¦tett a tporUőrténeleoiben es eddigetó egyadíl álló eaeatétyt képez. A kiráM'alis1 hhJmsi* általáaeaan iaaert sporttársuk BamnUtt Iváa u vállalu majára, akiiek e téren mmt tok évi gyakor.au elég biztosítékot nyújt a kirándulásnak staktaerü teea aikai kivitelére, mint arra aézve í&, hogj minden rénztrevó* kellemesen emlékezzék vissza e natrszabatu kirándn-i lisVa. flttliiHKIiilieeialelil fogra sikerílt a részét vatati ét ¦aiótánaságoknál oly nagy kedvezményt kieszközölni, minőt semmi más egye&fltet vagy társaság nem élvezhet, alkalmat nyújtva ily módon iporttárstinkiiak juláayos lésztvételi árak mellett ez emlékezetei kiránduláson részt tcüűí. A kerékpáros résztvevőknek ajánljuk gépeiket is magukkal hozai, mert több szép apró kiródalás van tervbe véve. A résztvevő hölgyek kényelméről ugy az utazás, mint a* elsiáj-lásoiás alkalmával gondoskodunk. Föl tehát kedves sporttársak, rándu'.-juak testületileg mi is e törtéuetü ne-vezetességü helyre és igyekezzünk snoak magasztosságát tömeges részvételünkkel emelni. Sporttársi üdvözlettel a reodezsaég ! nevében: Beszedits Iván, H M. B. C. tagja. Oruby Qezaő, a M. T. E. tagja. Jelfy Gjals, H. M. B. C. titkárt. Tártai utalás a Vaskapuhoz. üti terv: Útirány. Oda: Bodtpest—B -Csiba— Arad—Temesvár— Oravica— Marilavölgy \| — Anina—Baziás, innen küiőo hajón ! Vaskapu. i Vitesa: Vaskapu - Orsova- Mehádia— Herkulesfűrdő—Temesvár—Szeged—Bu dapest Indulás Budapestről folyó tvi szeptember 24-én reggel 7 órakor a keleti pályaudvarról koloj gyorsvonatul. vaaoiik b. ngyelaiét — Beoaeiéeeket készséggel ^fotad el szerkesztőségünk is- Csatlakozás a vidék bármely réaiebíl. Érkezés Aradra 12 órakor délbei. Ünnepélyes fölfooulás a vértanuk szobrához, annsk megkoszoruzásü. Ezután a város nag> éttermében zen6 mellett diszebéd. Délután 3 órakor indulás, érintve azon közbeeső állomásokat, ahol a vidéki résztvevők csatlakozni fognak. Érkezés Oraricára este 7 órakor, ahol a társaság meghal, korán reggel átrándu'ái Marillavölgybe, bérelt kocsikon Marillavöityön tartózkodás két napig, mely idő alatt részint kocsin, részint kerékpáros fognak kirándulások rendez-tetui a fürdőhely megtekintésével. 25 én e.tte s msrillsvölgyi fürdőhely nagytér inében hangveraenynyei egybekötött tánc mulatság lez céháoy dalárda közreműködése mellett. Szeptember 26-án reggel kirándulás Anina.bányára bol ebédelni fog a Ur-sasás; ebéd Jtán utazás Baziáera. ott a külön hajón estebéd ulán ki ki elfoglalja nyughelyét — Másnap reggel indulás a Vsskspuboz. Vsskapnhoz érkezés d. e. 10 órskoi. Itt s hajó horgonyt vet. hogy a társaság a megnyílást megnézhesse. Délután 2 órakor a hajó Orsortrá iíéni. honnan vonaton indulás a Uerkulesfürdkbe; itt a tartta«ág az ünnepi versenyA megtekintésére lentartttt helyeket elfoglalja. A versenyek kózvetleu a fejedelmi vendégek érkeztéve! délután 4 órakor kez. dődnek. A veraeny uUn bankett a fürdőhely nagytermében, mely alkalommal a dijak ki fognak oszUtni. gzeptnnber 28 án reggel a fürdő és környéke meg-tekmtére. Indulás Budapestre szeptember 28 án délután 2 órakor külöu gyorsvonatul, érintve azon városokat, ahonnao résztvevők csatlskozuk. Érkezés Budapestre este 10 órakor. Itt a Budapestre jött vidéki résztvevők elhelyezéséről Beszedits Iván főrendező ur gondolkodik. EéaztvFtell llj i vataUá II., aaleti I. ~t. M hriat te kr. Ezen árban benfoglalutnsk: 1. Elláiái Aradon. 2. Ellátás Mtríllavölgyóa. 3 Ellátái hajón. 4 Ellátás Herkuleafürdón. Ugy az érkezéseknél, mind pedig íz mániásoknál kocsik fognak a résztvevők rendelkezésére állati. Jelentkezéseket folyó ért szeptember hó l-ig egyenként vagy csoportonként elfogad 15 forintnyi előleg beküldése saelkeU Jelfy Gyula ur (Budapest, Ster-viu-tér 5) mig az utazásra vonatkozó Írásbeli felvilágosítással Betzedits Iván ur (Budapest, Calvin-tér i, I. em. 7.) szolgál. A résztvételi díj hátralevő része legkésőbb folyó évi szeptember bó 15-ig küldendő vagy fizetendő be Jelly Ovo a urboz: ennek elmulasztása az előleg elvesztését vovjt magt után. A résztvételi izazoivány a telies fleazeg befizetése után azonnal megküldetik. Ez érdeket kiráaduláira felhívjak ol- TkÜU A drákói saigorral kitaabott két havi szünet letelt — s Thalia papjai és papnői megjelelő grudeazávml bevonniuk7 Kaposvárra negkazdeti a működést. A kisebb tárcákkal el ellátott papok és papnők még egy átkot szórnak a központ felé a uután a sipka Korosnál minden csendes a késutttetik nyugodt lelkiismerettel gyomraikat a jövő évi szünidőre. Mert hat uty van lulaj-dooktpen, hogy az idén azért vokszfinet, awrt siiUeiinium volt, jövőre meg szén less, aert milleninm aincs. Nagyon helyesen! Egyszer volt Bndán is kntTsvásár, az is régen volt, de nekünk szegény vidéki színészeknek mindig lesz rzfinetünk, mert ez igy dnká>, igy lett nagy tapiauttal kieszelve, a kuek ninca mit enni, menjen a napnor, jól lakhaük meleggel meg friss levegő vei, az van nyáron eléf, a ha az sem elég, Suessse magát a«yon valami futó meeykivel, az is kerül néha-néha. Azután a mi fő, nagyon azep és meglehetősen elég erőt halál. Ezen kis kitérés után bátor leszek a bevonulást leírni, ugy a miot megtörtént. Csodálatot fajc testvériség. Ahány ház, annyi szokás — mondja a közmondás — és valóban igaza van. Ijy péUáal Ország Bsrci tényleg itt töltötte a azüaklőt, de képzeletben Budapesten volt, s hogy maga magát még jobban tévedésbe ejtse, a testét behozU gyalog Ktposvárra, a pzelleniét meg elküldte vasntou Peatre megtekinteni a kiállítást Egy szép reggel csak bstoppaiit Kanizsáról csupa sportból, — mert hiszen tudtán kívül' ö nagy sportmann b ezt t kiurtó természetet még a sivttagbtn örökölce.... Mert hát hiába „Nubia párduca nem szül nyaltját, az is igaz. hogy szép papája jobb uipakról ia gondoskodhatott volua, mert mire beérkezett N.-Kani-zsáról Kaposvárra, a cipőinek nem volt semmi ulpa s akármelyik múzeumnak díszére vált volna — — —-~- nem ó, hanem a cipője. Utánna a fő Archivárins Bognár Jánot érkezett meg családjával, fziotén gyalog. De ők nem a sport kedvelésnek lettek áldozatai, hanem inkába a nagy fcrfsag-nak —- h tévedésbe akarták ejteni a föld golyobM s megcáfolni a Kant-Lap-lace-féie elméletet, igy okoskodván ba a !öid gömbölyű tökéletesen, mindegy akár Kaposvárott, akár Kapcemeröo srállnak ki Da Pakrócz Adáaék lefótték s ő : archivantsttágánsk gyalog kellet beeé- : táJni<ff. országúton kit száaiu cuüádja ' s annál nagyobb számú kufferek és skatulyák kíséretében Hiába, mégis vannak még optikai csalódások a gőz és villany korszakában is ! 1 ___ Szent Isten! gondolám, magamban jól kezdődik, még megérem, hogy a nagyr -becsült társaság mind gyalog érketlk azfloet után Kaposvárra, ba ez igy folytatódik. Bála Istennek nem lett folytatása. Ezután következett egy jí ho<sza : panza — s ez a nagy púra — csaknem I hét hétig tartott, míg a kies Balaton mellék: nevezeuességek bevonultak. I(y meséi keitek kolléganőim Angyal Htn é- Kézdy Julisti. At első az ó drája ,kicsi," de annál nagyobb boldogságával. A második kedves kis testvérével Rjcikévol érkezett meg. Valamennyin meglátszott a Balaton vize és levegőié. Majd népszerű népszínmű énekesünk és baritonistánk robogott be kedves eejevel Kaposvárra. Most az egyszer ikertest- \ vérét íb magárai bottá a gőzö-öt ! Több uparatalatul, de kevesebb pénz-iel szálluk ki a kupéból, de hát mit nekik a pénz, csak annyi, mint Baghinak egy sznoyogcsipés 11......fáj,— fáj — de nem bal bele bála Istennek. Ezen előkelőségek után megfelelő fénnyel ét pompával érkezett meg Somogyi Kárai; igazgató és kedves családja. Arcán meglátszott a nyugalom és megelégedés. Hiábs mégis csak világfüróó az a Balaton-Füred, olyan mosolygót gömbölyüséget kölcsönzött az igazgató arcának, bogy én hajlandó volum összetéveszteni egyik ismeretida pirisi színigazgatóval, kinek igazgatása alatt éppen most adtak 500 —tzor egymátuláa egy újdonságot zsúfolt ház mellett meglehetősen teleméit beiytrtkkaJ, vsffy hocy ne hazudjak, mintha megnyerte volna Páimaí Ilkát és Blthánét tiz-tiz vendégjátékra .ingyent' Soha ilyetI' Mit nem tesz a levegő! I — nó meg a jó kosit. Most már egy cseppet sem csodálkozom, hogy miért nyaral ott a hercegprímás VasMrr Kolos ő emineodtjal.....Hátaira! ez a fi. De bit et mégis kétségbeejió, hiszen Vadász Lajos színházi .fnlnok is ott nyaralt — s es OfJ érkezeti viasza, oús* egy .hering va«y egy leprowlt nyárfa-levél. — Gondolta, hogy értemi:.- • Ián Becsem -_- .¦ sesoait, pedig Vadász Lulu owm . 'ia«ot hri»t án vess-presti baromfit íofyaailou el. Tal teli Bognár Janin, mert '* caak egy oár libát ét két pár kacsát kebelezett be as ürtk emlékű szünet kedvéért íAm lám, milyea gurmauok etek s tiOeete.ó szegény vidéki színészek. Baromi, liba, kacsa .-I Pedig volt idó hajdan, hogy váa-dor «seiak még kökényből sem lakhattak jól.... No lám : I Hát mire való a gombt, — som, meg a jófajta gyökér... Hálátlan nép!!..... annyira elkénye- sedtek, hogy még gysiog sem akarnak •járni I.... Byciklin repkednek, mint vslsmi pihék.....No várjatok csak.... less még 6 hónapos sflimdí ia--------» skkor megesnie* a szurkot . Majd oda fenn kicirkaimainak olyan paragrafust, hogy sírva néztek atánna. No de én nem tenyérnek senkit — Némnljon el a, nyelv, nwly átiot szór reátok. Bízza Kárely szent lelkünk is m e g-é rkez ett k ét részi étben no, nem, ugy mintha fej aélkül jött volna, Isten ments, — csak ugy, hogy előbb 6 maca s izmán kedvet családja — — már hiába 6 nagyon ezereti a résslete-ket — de pardon, — vele nem górom-básaodom, mert még bele talál sütni vsltmelyik nagyobb aem forgatható ize repembe s akkor Isten veled kspn- félla !........ de nem — mégis vi- gasttal at a tudat, hogy még pingálni is Indok 1... a igy ó sugóaága haragjától aem félhetek.... Egy kell kijátszani at ördögöt .minden poklon kereastul • Tevabbll... Beréeyi Jóska is felkapaszkodott a Siófokról induló gozmaaiuára eldobva magától Dobót s magával hozva .feles légét' s kedves rajkóját tutyomban azonban egy nürnbergi tölcsért is ma-gával hozott, bölcsen elóre látva, hogy a tel folyamán van egyszer sroksége le hot ezen csekélyaégre, mert hiába nabéa megélai a mai világban, a ki kaiönöieo tenorban utazik..... Tudom Nagy Kanizsa vároj krumpli termelói, megfogják sioylem Markovit^ Heank. elulazatáj. Mert egy azép recgel betoppant kedvet famíliájával Kaposvárra és a píhcoq rögtón íölazálit a krumpli ára a a tojá é nem kü ümben. Mihelyt letelepedhetett rögtön .egy óriási nagy adag berakódott krumplit togya^ztott el,* annyira, hogy most már direkt Z-smp^én és Árvamegyékbol rendelik meg Kaposvárra a krumplit, s én megvagyok s»ii-lül gyózódve, .hogy Dricke egyedül a Mtrkovitsok kedveért plántálts át Amerikából Eorópáb a kramp'iL — Misként jól néz ki — úriái t>ijuu« miau oagy kunkursecit dühöng a kefekotók kótoti. — Apropói! Bajusz. Erró! jut eszembe. Ott voit Borost Endre o yan szép bajusszal, pofa szakállal érkeze t visaza Sárbogárdról, hogy akármelyik modern, most lépkedő Adonia ia meg-Dajoalhatta volna role. Egészen szép gyerek lett, akár egy nyári pille. Töké.etesen megbízott és megtelt annyira, bogy kedves tógoráoak e&y külön gózmatirát kellett még a másikhoz ctatolni, hogy a meghízott Endrécskéc becipolhft-se KspoiTarrt SárbogárdróL Mit nem lesi a levegó Sirbogárdoo, pedig Nagy Nauizsáa még olyan vékouy volt, miszerint házigazdája, egy külön aagyobb szabású kapukutcsot kellett, hogy csiaállassoa, nehony Endrécskét el-fujja a nyári ttelló. Való ¦igos gladiátor lett belőle annyira, hogy az óriási ter-metO bic kJiverért. csak ngy csapkodta a fodbö'. Boda Franci is vi«za vánszorgott Of Budavárából megíogyva teetbsn é< lé-lekben, még véznább, mint volt. Legközelebb enyvezés alá kell fogni, mert szét megy. mint a tótorgona Odaf<n Oi-Bodaváráoan, mint ó regéli, .cigány bárót- énekelte volna, de a aaliciózus Bombay azt állítja, hegy citromos vitet árait volna Ós-Budavár-nlcáin. — Én ugyan nem hiszem de annyi igaz, hogy meglátszik rajta szörnyen a limonádé. .Hiába a fámall___' ao meg a vi- lát gonosz nyelve. Oly bó a tárgy! ... ét létünk oly rövid .... Annyi a nép t a papír oly kevés .... Folytatni lógom csevegése met------mert még annyiról és annyit keU meeélaeia. — Viszontlátásra!!___ VtGH ISTVÁN Színészet.^ Dobó Sándor azmtársulatávaj Nagy-Kanizsát válanstoUa átmeneti állomásnak. A iseptenber ufjan ná'uak tem u midéaj' tetöpoDtja, de nem rouubb április—májas tuTiaii. fUáok néite teljesen miDdegj, ikir njir utói, tkir tanszi 89iod, miodkettő eftyíorautu idétlen. Mert szinbáslitoffató közőa-ié-göok Uiiijdoóképpen cuk W'eL Ttn ÁlU.odó uiQhizQok azoobmo qíqcs, y, társulat pedig cs»k ilyeobei tsf'zódit: Nem Urtjok sxereocsét) KODdo.n.Qt... bogy Dobó t .Ssarru" Dftgjrteraiéiiea Olj kis Biiűpsdot álIitUiott fel. San a disiiUa, aem a csoportok arouáu, sem víltroelf távlat kifejtése Mm -_-beUégei ezen a txiopsdoo. A stiopid: alakok feje folyton veszélyben varj A kíséret folyton tiporja a hercegjok és grétnók oaiálrtit Kijárat is csak kettő \| ran, a köt^psjtó teljesen <ut;U:t!ec. Ilyeo szHipid oyosojc u osasjávrltiM ti töakre eiíiojit miaden hatásL Ebt>"n « keretben a legjobb szioénz sem ér. cyesitheti műréizi tehetségét. Az előadúok aocasztns 32-éa kezdődte.. Színre került „A királyné dngonyosa" cimft operetté. Hegyi Janka eleven játék* és Tboriú Iioaa kellemes, csengő Inogja tetszettek a közönségnek. Az éoekkar gyen^ és többnyire egy szólamban énekel. A zenekar hit ugból áll, a partimrának tehát csak ráziaut jáuza. Bihar; karmester lobb kezével diritíál, bal kezével a harmoaiu3)Ot játsia, ami bizony nagy mesterség. De emellett vagy a bármo-Dium kíséret ragy a dirigálás tűk élete-tégv szenved. Kozöoséff kevés voit. a fokootiogeaiit a «zalmaúZTegyek á.iúotlák. A drámai személyzet oéfaáoy tehet- * séfet taggal bir. A ,miaU férjben^ láttuk ' Hagjeuy Gynls groteszk kom^u-.t. -: Haagjáosli hajlékoDysá^a. kifoga^tLisft dikciója és akarva Hzftgietea nozdu »;«i feltűnő kvatiiájai. De vsjjon a v.gjáiék,^ bao is minden áron kell-e groteezk megjeleoéüsel hatást kelteni? SzQkségea e .A betéteiének* komoly S7in-ruűb-o a diaion parketj^o borbélynak öltózkődai ? Hegyevttynek ina alakító tehetsége, de több Ízlést kellene taM sitaDti- S t e 11 n e r Aranka, - tárauUt &a-tal drimsi szioésiDŐje a bttáskeltés kfllső kellékeivé! beven fel va rabázvs. A vigjátékoan, hol az érzelmek melegét, a szenvedély bfosőségét nem keii még oly meggyőződő módon ayilvániUai, mint a sziomüben va^y drá-aáöan, tet: g?e;ős alakítást mutatott be. A köif-'^ . Dye.'mQ kscér Cifmeo'iü jeliemét fti"% taká ta el a minta férjben Székfogiaiása, bsjboaUsi., a pijzáa bsng j<3 iskolára vaflaoak, de teljesen hiányzott »z érzelmek melege Szerafin szerepében t . becs tele-oek cimö azinmüben. Ebbeo csak ti* i pikus, a sziuiidkuiára emlékeztető moz- ' dalatokat láttaak. Csókásé jártas -szioéntaőaek bizonyult A ,Kíh molnárnéban* Slo-jáourics dalltmos opereitjében Tbarzó Ilont mutatta be tehetségét a natcyka-oitftti kö/.őnaégoek mint hiüljai Dobó társulatánál utoljára mert t rokoaszet.-ves MinéazDŐ szeptember elsejétói kezdve Somogyi társolatáaak lesz tagja. T h unó Ilona szép, terjedelmes éi színes hang-aoysggsl reodelkezik de oem takaré-koakodikaziial. Szereti hatt<ját forcirojoi, pedig ajánlatosabb volna azt a játékká1 megcselekedni. Heg! i Janka (a te jfdelem) psjkoi, eleven fejedelem vo.t. Gyenge hanejivai h szép báü?t ért el. Dobó Sándor Gersli Fióriéajs na-trvöa e'fjgsdbató alckitás. H e g y e ¦ s i G y Q I s mint fiipobáruok mester ton-alakká változtatta ezt a maga* hivatalt, ép azér* a nevetők az ó pirtjin-voluk. Tii(IaiTtl6k:- Hird«tatay Ai 1892 évi XV t. c. 25 § a értelmében azok a «-•"* löt gazdik, kik szeszes italok kimérésével, vagy kis mértékben való el-árusításával nem foglalkoznak, a uját termésO bortiktól a házi szükségletre szint bortnenariség után, fogyasztást adóoál kedvezményben ré-sttsOlnek, ha eb be ni igényüket, szeptember hó 15 ig a kSzég eliljiró-ságiaál bejelentik. FelhiTat.uk tehát mindazok, kik az érintet kedvezményt igénybe Tenni óhajtják, hogy bejelentésüket folyó éri szeptember hó 15-ig a városi adóhivatalnál annál is inkább tegyék neg, mert ezen határidő letelte után a bejelett-/-, tét figyelembe nem vehető. A városi"' ' tanács. Nagy-Kanizsán, 1896. évi augusztus hó 18-án. Víettg, pol- . gármester. Neu Albert, ellenőr. HirdatMny. A nagykaaizui kir. törvényszék elnöke, a nagykanizsai ,IXXV ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY !»»« AUGÜ8ZTÜ8 29-é«. torvénjsn: járiaMróeág, és torréajuéki fogház heljMéginek lutéséhezaz 1897. évben sxuksegleodó ,)90 33 ¦>. eló ontiitn btkfa; továbbá t nagykanizsai kir törvényszék és az anoak területét levó já-rásbiroságoi valamint t nagykani-xaai kir. üívp'iz&ég részére az 1897. é»ben szukVegleadó 450 csomag jó-tninóségú íaggyan-gyertya ; mégis a aagy kanizsai kir. tSrréiiysxék, * W«-pon't, kir. járásbíróság és a nagykanizsai kir. ügyészség hivauli, nemkülönben » kir. ügyészség fel-Oíjelet* alatt illő fogiíAi helyiségei ét iolyosóiaak világítására az 1897. é január 1 1897. december 31. teriedó idóurttm alatt megkívántául tisztitou peroleom és égetó olaj, valamim a foglyok é> elitéltek fehérneműnek mosásához szükséges mosószappan, nemkülönben a fogház he HlN^gébeo levó szalmazsákokhoz neg-n.vántaló ágyszalma; végül a nagykanizsai kir. tönén)szék és az anoak területén levő kir. járás b róságokóal az 18S7. é. január 1. 1899 dee. 3!. terjedő 3 érben át felmerüld könyvkötői mnnkála ok biztosítása iránt f. é. szeptember bő 7 , illetve 9. napjáo d. e. 9 őrekor nyilvános Wejtéit tart, nire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekeli koraink figyelmét, hogy a közelebbi árlejtési feltételek a nagyanizsai kir. törvényszék irodaigazgatója hivatalos helyiségében * rendes hivatalos órái alatt bárki álu! megtekinthetők Sopron, 1896. évi -uguszlus havában. A kerületi kereskedelmi 4a iparkamara. rnrefctaswy A keresked. a. kir. minszter ar ó oagymélt. f. é. jnlius hó 30. 47803 az. a. kelt leirata arról értesité alulírott kamarát, hogy a mait évben Sckott Károly az osztrák cs. és kir. keresked. miaiszte-rium áruforgalmi statisztikai osztá-lyába beosztott aiámtuácaos álul „Haudbtuh das Varaehriften íber handelstaUstlk ua« Zotlvaaren der Oster uug- Zollgobinter" cím alatt kiadott műnek ujabb és bóritett ki-adáta megjelent. Miután a kérdé sea mű, fuganositott számos ajitásnál fogva mindazok számára, — kik ámbevallásával és vámkezelésével vannak elloglalva, megbízható ét kimerítő ujékozáat nyojt, oly meg jegyzésééi hivjuk fel reá érdekelt tó-remk figyelmét, hogy ezen ujabbi kiadás peldanyunkiot 5 frton, iozvet-leuül > mű szerzőjénél megtekinthető. Soproa, 1896. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. HirdttMRy. A toironi kir. orsz. l-Hj intézet igazgatósága a vezetése alatt álla kir. onz. fegyintézet 1897 en házi szükségletére berendezendő mii/.egy 1 jO waggoa kockakószén sza litásának biztosítására, f. é. szept. ; 10-éuek d. e. 10 órájáig neve-g&zgatóságnál benyújtandó irás-¦ art ajánlatok utján nyilvános i'.i;:est hirdet. Mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt köreink sérelmét, hogy a közelebbi árlejtési feltételek, nevezett igazgatóságnál, a rendes hivatalos órák alatt bárki által bettkiothelók. Sopron, 1896. auguszjs havában. A kertleti '»¦- keddai él Iparkamara. Hírek. - r.iraiyaa»sk Zalafeaa. Ö Faiaéf* ci -¦'¦'¦ királyunk szeptember ÍO-áa '- 1 óra 16 imrckor érkezik Práget->»í felől Csáktornyára. Á Hriokti álla °»t katonai attaséi szeptember 20-án Bé-iböl Kanizsáait este 9 óra '¦•' perckor érkezük. Magérkezéatkkor * váróteremben fognak vacaorátai • .....In mimii lajainin A aafr kalesai (Mtorlatafe ni\|Unan ti, 22 és 23 á* UrLatsak. ö Ftteáge 21-áa i. ¦. 2 óra -¦3 perckor indái al a lala ojvári kaa-'fi.'Ool, hol lakai fog éa pont 3 órakor ivral a caáktonyai UlOBáartl Kaiá >t BodspMre, hMMu a Vastaps "vitását* MHJk. A ~ 54 éa d. a. 1 órakor utaiaak el Pra-nrhof {elé BéesM. - 6 Felségét Zalában v»!ó urtózkodása alatt Zala. Somogy és Vaavármegyék együttes küldöttsége fogja advosólni d r. gróf Jaakovicn Láazló főispánunk vezeteae alatt. E a-űkőUaégben városunkat Vécsey Zsigmond pol-garmestor, Plihál í 11 1 I t közjegyző, és Hertelendy Béla. ügyvád, fogják képviselni. — aUsevezée. Az igazvágügymiaiester Or Szegő Burő nagvkanizaai törvényazéki aljegyzőt a zalaegerszegi törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Baean. Jó barátaimnak és iame rögeimnek, kiktől személyesen nes vehettem bucsut, ez utoc mondok szívből jövő Isten hozzádot. — Baksay József, k. r. fögimn. Unár — Fájó szívvel búcsúzunk mi is jó barátainktól, ki majd két éven át munkatársa volt lapunknak. Kornéljuk azonban hogy a Utóiból is föl-föl keres becsei cikkelyeivel. — Eljegyzés. Pály János m. k. honvéd-száiazados augusztus 20-án eljegyezte Mattoach űizells kisasszonyt. — ÉrdeaesBIt orvos halála. Fsayó hó 23 an egy S0 éves aggastyán huiyta be szemét örökre, ki mint gyakorló orvos félssázadoa működéssel végezte be életét. — Dr. DitncbiUii Uüávid 51 évig működött az orvosi pályán 4ilnt fiiul orvos Pipán telepedett ' le és ott a zsidóközség magyarosodása \| érdekében áldá-os működést fejtett ki. Ö volt szószólója azon eszmének, hogy 1846 Lőw Lipót nagykanizsai és később negedi rabbi meghivasaék lelkésznek s midőn az eszme egy testet öltött. Or. Dietrichstein egy depitáció éléa s fiául, hazafias érzelmű pap elé sietett éa ót egy szép magyar beszédben üdvözölte. Pápáról a kolera Ozte el és a szabadságharc lezajlása utác Veszprémbe ment. Nagy-Kanizsára a hatvanas évek-I elején telepedett le, azonnal az alkot \| mány viaszaálliiása lelkes hívének val-i lőtte magát. Ez időüjban a .Zalai Közlöny' mnakatársa is volt. 1870-ben megválasztották őt t b. megyei főorvosának ' Mikor tavaly április haviban megüme-pelte doktoraágának ötvenedik évfordn lóját, helybeli kollegái bankettet rendeztek tiszteletére, a budapesti tudományegyetem pedig díszoklevéllel tüntette ki a jubiláló orvost Dr. Dietrichstem Dávid ai izr. kórház és szegényeknek rendelő orvosa volt. Temetése f. hó 25 én áél-előtt 11 órakor ment végbe. A nádor-u cai gyásiházoi! a boldogult gyermekei, rokonaága és nagyszámú közönség jelent meg. Ott láttuk s gváazközönségbeu V é c a e y Zsigmond polgármestert, a nagykanizsai orvosi kart teJjes számban, Marusin ezredorvost stb. A gyásaj beszédétDr. Neumann Ede főrabbi tartotta, kiemelve az elbunyt érdemeit A siraá! az orvosok nevében Dr. Uirer Ferenc bncouzutu a kartárst Az orvosok pyö : uióm koszorút helyeztek a kopor.-óra. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulirotuk a saját, valamint az egéaz rokonság nevében fajdalonteit szírrel , tudaiják a legjobb apa, após, nagyapa és dédapa Dr. Ditricbstein Dávid urnák gyakorló orvos, diaztudor ét tb. megyei főorvos tevékeny életének 80-ik évében, 1896. augusztus bó 23-án d. e. 9'tt órakor rövid szenvedés után történt elbunyUL A boldogultnak hűlt tetetne folyó bó 25-én d. e. 11 órakor fognak a gyáazbázból (Nádor utca és Városházutca sarkán) a nagykanizsai izr leme-töbea örök gyugalomra tétetni. Nagy-Kanizsa, 1896. aug. bó 23-án áldás és béke hamvaira! Darányi Géza, Fanni, ózi Mezei Lászlóné, Ditriehatein Oszkár, 1 Lotti, térj Jaeger Ferencné, dr. Daráayi ! Árpád gyermekei Daiáayi Oéza szfll. J Oilrichstein Hermina menye. Virág Miksa, I Jaeger Ferenc vejei. Darányi Jolán, \| Mezei Kornélia férj. Bomy Emilné, Artbur, 1 Stefánia, Ernő, Elza, Zoltán, Margit és ; Ilonka Virág Gyula, ötta. Károly, Frigyes \| ée Ilonka. Jaeger István és Ilona uookák. ! Bomy Lacika dédunoka. — A piaristák ü.aep* F. hó 27 én üli a kegyesrend évesként alapítójának, Kilmnti iititiiudiik emlékünnepét. E napon aálunk U a felső Uaaplomkan Dnnepiea asgymrse veit, melyet dr. Pachiager Alajos. fógima. iga'-gató tartott féayas segédlettel. Délben pedig a piánsuház sok jó barátja gyűlt össze azon lakomán, me-•yet a házioaok ur ez alkaltmmal rendezett A pompás hangulatban lefolyt lakomán drPacbinger Alajos monju az első felkoetöutőt a kegy«a-taaitéreadre, mely egéaz makálkodási-val a humanizmusnak és haaaazeretet-nek szolgál Azután ujyaa ó éltette a vendégeket, kik közül Vécsey Zug mond polgármester, az ó bensőséges hangján a kanizsai piaristákra moadett feikösiönlőL WeberViaca, az Uj aelytttea, köszöntötte azután fel dr. Pathiagert, ki még ismé-! tettes Lengyel Lajos főjegyzőre mondott egy élénk éljenzésael fogadott pokárköszöntést A vidám lakomának csak a késő este vetett véget — Cintznaui. Egy oiyao szereo-csétleo fekvésű városnak, miüó Nagy-Kanizaa, mely mellett számba vehető foiyó nincs, a legégetőbb éietuüktég egy füi-iiö. Hát idáig volt u olyan, s milyen fűrdóok. s legfölebb csak az aggasztotta a fürdeni siető közönséget hogy az előtte botrányos állapotban levő gyalogjárón a nyakát töri. Kellő óvatossággal, és kivált ha esett, néhány ogrási gyakorlat elvégzése utáL, mégis csak : eljuthatott az ember. — Most már i azoobac ennek is vége. A fürdőben [ ugyanis oiyan „kitQuö* állapotban ! volt minden, bogy ami vizet elölő nap öszegyüjtöu#k< másnapra szé pen mind kífoiyt. A telsó kazán be I van repedve, a gőzkazán meg oly \| vékony, hogy Isten csudája, hogy fW nem robbant még ez ideig. A I szerencséden bérlő pedig csak k&z-döU a furdótulajdonos társasággal, hogy tegyen már valamit, míg végre türelme is, pénze is elfogyott. így azután bezámltak a gőzfürdő ajtai és most aztán — tessék fürdeni és : a bérletért előre kifizetett összeget i megreklamálni. — Valóban ideje volna már, hogy a várod tanáca eréiyeten közbelépjtn és kiverje egy kiasé a gőzfürdő tolajdonataibol azt a közönség egészséggel mit sem törődő cinümtiszí. < — Köszönet lyllvinltáa. A nagy ; kanizsai Muukúképzö Egyesület augusztus bó 20 á'i tartott vigaimán a következik járultak felulnzelésskke! a nemes cél javára: Huckstedt Irén k. •- b in, lfj. Offenbeck Károly 3 frt, Bampold Gyila i frt Gsoiosz J«nő 2 frt, lfj. Wajdiu József 1 frt SO kr., Kripáct Igaácz 1 fr. 50 kr.. Kavics Mihály 1 frt, Kohn Ferencz 1 frt. Halvái Frigyes 1 frt. Leitner Ödön, WeiM Izidor. Ki-lik AUjth, MaJcajecz Gyala. Turek Gyula. i Pakróci NáDdor, Eperjeay Gábor. Viace Palné KI-50 kr., Rosenthil Jakab 40 j kr, Czetli István, Briiner látván. Bor \ váth Józaef 30-30 kr, Gümberger G, 1 Kolarics Margit, Weiiz Juliaka, Singer Sá«dor, Tanczenberger József. Szalay István 20—20 kr., Milhofer N. Saalay Mihály, Wellisch Márkás 10—10 kr., összesen 25 Irt oO kr., melyért a szi-vea adakozók fogadják az egyesület leg-őszintéob köszönetét Elmulaszthatlao 'kötelességünknek (irtjuk e belyütt egy uersmind Szalay Sándor tanai unuk, szíves felolvasásáért, épuiry CsoIoíz Jenő \ urnák és a dalárdában közreműködő j uraknak azoa Önfeláldozó és láradságot \| nem isaaeró téaykedétakért, melyet egyeatttornak vigaiau iránt tasuiitottak. ; egyeokint és összesen kökzőaotüaket nyilvauitani és jóakaratu támogatásukra ' a jövőben is számítani. — Iakelal érteaitéMk. Az 1896—7 tanévben a beírások a helybeli fógimná-ziombao szepL bű 1 2 éa 3 án d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5 ig eszközSltetnek. A növendék szülői vagy ezek megbízottjai kiaéretébeo jelentkezik íz i^c^^a.ü^á^uai és itt felmutatja az előbbi tanévről szóló ; iskolai bizonyítványát, lovábbá kereaz-[ telő levelét, illetőleg születési bizoayit-; ványát, végre orvosi bizonyítványát arról, , hogy mikor volt utoljára beoltva és milyen eredménynyel. Az első oszUiyba csak olyan növendék;k vétetnek lel, kik ' éle tök ki lencedi k é vét már betöltötték és vagy a népiskola IV. osztályáról érvényes biaoayttványt matatnak fel, vagy felvételi viisgálaion igazolják, hogy az emliteU oaztály ,taa-anyagihoz mért képzettséggel oiroak. gzünég eaetéa kiláláaba van kelyezve párhuzamos I. ositály is. Mivel egi-egy osztályba 60 tanulónál több föl nem vehető, azért a szeptemberi beírások 1. és 2. napjain a helybel. sztióksek IL ositályra jelentkező gyermekei előoynyel bírnak. A fölvételi, jaritó- és pótló vizsgálatok augusztut bó 2»-én it Sl-én dél-elöU 9 —12-.ü, délután 3—5-ig Jognak megtartatni. — Tandíj egéaz évre 16 Irt, mely össze* két részletben fizetendő — Ezea kivtl asoa tanulók; kik először vagy kisebb nagyobb megizak.tásaal iép nak az intézetbe, 2 frt 10 kr. fölvételi dijat, az éoek- és senetanár tiszteletdíjának fedezésére p«ü« minden tannló 1 frtot, végre az éri értesítőre és az ifjúsági könyvtár c.méa szintén 1 frtel Sietnek Szeptember hó 4-én fél 9-kor I Veai gaacte a városi templomban éa oz min a második évezred első tanévének ünnepéiyec megnyitása az igazgató ' álul a fógiao. rajztermében — Az igazgatóság. — A sümegvárosi \| fe I s S-l sí ay is kólába a beírás szeptember 1 tői 5 ig a fiúiskola Irodájában eszközöltetik. Beiratkozáskor lizetendó 6 trt tandij, 50 kr. könyvtár i és IS kr. nyu«<!ijilleték vidéki Unulók \| utáa. A felsőleányiakela első osztályába 6 elemr oszUlyt végi tt Unulók vétetnek j föl- A második osztály eajvemo pályára : jogosíts polgári leánvmkola 4 ik oszti-'yaval. Magáounulók kérvényeiket a i Unév elejéa tartoznak az igazgatósághoz beadni. — Sümeg 1896. aug. 25. Binfi Alajos igazgató. — Iskolai értesítés. A helybeli áll. s. kózs. polgári fiu éa leányiskolában az 1896—7. Unévi beiratások szeptember 1—4. napjain tartatnak ée pedig délelőtt 8 órélól 12-ig a fiu, dékatán 2 órától 6-ig a leányuoulókkal. Hint-hogy az I. osztályba csak korlátolt számú tanuló vehető fel, azért a beiratások első napján a helybeli szülők I. oszUlyra jelentkező gyermekei eiőnyn/el bírnak. A beirausokat megelőzőleg augusztus 31-éa Urtataak a javító és falvételi vizsgálatok é> pedig délelőtt 8 órától 12-ig a fin , délután 2 órától 6 ig a leányiskolái Unulókkal. A felvételi szs-bályok a kővetkezők: 1. A Unulónak szülei vagy ezek helyettesei kíséretében kell jelentkezői az igazgatónál és elő mnutai : a) keresztlevelét vagy születési bizonyítványát; b) múlt unévi iskolai bizonyítványát; c) helybeli lakása címét az utca. ház-szám s esetleg a szállásadó megnevezésével; d) himlő-oltáai bizonyítványai. Uj Unuiók keresztlevél vagy születési bizonyítván? nélkül egyáiulán nem vehetők fel. 2. Az'L oazUlyba azon 9 évet betöltött fiuk és :0 évet betöltött lányok vehetők fel a kik az elemi iskola 4. osztályát jó eredménynyel végezték, vagy ennek hiányában kellő előképzettségüket sikeres felvételi vizsgálatul igazolja . 3. Minden Unuló köteles a beiratáskor előre lefizetni 1 bt beiratasi dijat és 15 krt az országos tanítói nyugdíjalapra. 4 Egész évi tandij helybeli rendes u aulóknak !> frt, vidéki és magánUnta-nulóknak 8 frt, mely szintén a beira-Utkor fizetendő. 5 A kik tandíjmentességre igényt tariainak, kellően föl szerelt folyamodványukat Nagy-Kanilsi város Uoácsáhru címezve beiratás alkalmával az igazgatóhoz nyujtaák be. Nagy-Kanizsán, 1896 aufuaztus. Az igazgatósig. — Iskolai keiratasok. A nagykanizsai izr. hitközség áiul fentartott elemi, polgári és felsőkereskedelmi iskolában a beirások aux. 31, szept. 1. és 2. napjain, délelőtt 9 — 12. délután 3—5 óráig eszközöltetnek az igazgatósainál. — A tandíjmentes elemi s polgáriskoiai U-nulók a hitközség irodájában csakis szeptember 4 én iratnak be. — Száj és körömfájás. Bajcsa, Lég-rád éi Bigyác községekbeu a tzij és \| kőrömfaji- terjedvén, az alispán neve- \| zett községekben a veaztegxárt elrendelte. \| — Bntátfc esfaz Tislér János, 13 l éves kiskanizaai fiu f. hó 21 én alko- 1 nyatkor a mezőkön járkált Egyszerre \| caak azt vette észre, bogy a kiskanizaai , mezők őre utána iramodic és üldözőbe veszi. A fiu is futásnak eredt s mivel a kerülő őt el nem érhette, furkós botját hajgálta utána. A bot a fiu combját érte és lábszárit ketté törte. A megijedt caősz vitte, hol a megremuit azuioknei azt i msedu, hogy a fin árkot ugorva eltörte a 1 lábát Farkas Ferenc alkapitány a viasgálatot meginditotta- — Szeat István iaaepe a Mara • kiakea. A hsuiszéli Muraközben, da-: cára a magyarosodás haladásának ée a ; magyar áilameezaiének öntndatfa ?aló i ébredésének, a kegyelet a rrugvarok ! nemzeti üonepe iránt még nincá ki-fejlődv>. A miat Cseaztegról nekünk jelentik, majdnem az összes falvak népe kiment a mezőkre dolgozni augusztus i »0-áe. E<b»ea regeraő sorbsn a falu papja lehet a hibás, a ki i>em figyelmezteti biveit a nagy nap jelentőségére, . de a feleioségből t a 1 i n kijnt egy réaz az iliami tanítónak is, akinek kö-^teleasége figyelmeztetni a gyermekeket arra, hogy Suot István apostola és elaő királya volt hazánknak. — Csavargók a megyében. Zala-, vármegye mint határszéli megye, ked- veac Uayija a csavargóknak. Steierben nem igen szeretnek portyázni, mert ba rajt csípik, könyörtelenül dologházakba dugják őket, amit a csavargók nem szeretnek. Horvátország n.ár hálásabb terrénum a csavargó uraknak, mert ott dologházak nincseaek. Perlak főazolga-birája a csavargás meggatlása ügyében : már néhány üdvös intézkedést tett. — Rendeletileg megkagyu a falvak elöljáróinak az igazolvány és rendes lakhely nélküli egyének azonnali feljele .tését tettenérés esetében. Tiián helyéa volna ezen rendszabályt aa egész megyére kiterjeszteni. — Hírek a szomszédból, ü osztói a községünk határit zár alá helyezte a fóldmivelésügji miniszter, mivel szől-leiben a nlloiera jelenléte megallapit-Utolt. — F e 1 s ő-S e g e s d, «omogy-megyei községbea csaknem az egész idei termés elégett a múlt héten. A tüzet a cséplőgép okozu: a kár meghaladja a tízezer frtot, miből semmi sem térül meg. mivel se a gabna, se a gép nem volt biztosítva. — Úszás-verseny. Keszthelyen dr. Simearyi Zsigmond, egyetemi tanár uszúvenenyt rendezett a fiatal nemzedék közt Az első dijat ugy a gyors, mint a kitartó úszásban (35 percig egy huzamban) Sümegi Ödön nyerte mag — Vaamegyéhől 1102-ea fogeak f. hó 31-én Budepestre rindulni a kiállítás megtekintésére. — Hlrrn dohánygyárat azándékozik az állam aa or->zig különböző vidékein felállítani. E három gyár elnyeréséért tő"ib zalamegyei község is tesz lépést a kormátynil. hagy Kanizsa vájjon nem pályázik - — Deli vasat. Kiaasszony ünnepe alkalmával f. évi szeptember bó 5 én a déli vasút magyar vonalainak állomásairól Bécs, Fiume. Triest és Velencébe rendkívül mérsékelt áru menettérti jegyek lesznek kiadva, melyek 14 nspig érvé-uyesek és még azon kedvezményt nyújtják, hogy visszajövetkor ezen jegyekkel az utazást kétszer tetszés szerinti állomásokon félbe lehet szakiuoi Ezen jegyek kiadiaara és áraira nézve külön hiidet-menyek adatuk ki, melyekben a vonatok, melyekhez ezen rendkívül mérsékalt áru jegyek érvényesek, indulási idejükkel fel vannak említve. — Zalaegerszeg közgyűlése Zala-Egerszeg város képviselótestű.ete, mint levelezőnk irjs, Botfy Lajos polgármeater elnöklete alatt Urtott közgyílétén a város jardiinak aszfaltozása érdekében megkötötte a szerződést s magyar aszfall-rézvényursaságga), — mely kötelezte magát, bogy az egyszerű aszfalt járdaburkolatot 10 cm beton-alappal és 12 cm. aszfaltréteggel négyszőgméterenként 3 frt 50 krért. a kapujárú aszfalt-bur-kolstot 12 cm. beton-alappal és 3 cm. aszfalt-réteggel négyBzö<méterenként 4 frt 60 krért, az utcsátjiró aszfalt-burkolatot 15 cm. beton-alappal és 4 cm. kettős aszfalt-réteggel négyszógméteren-kéot 6 frtért, egy soros illó keramit szegélyt 10 cm. beton-alappal folyóméterét 1 frt 80 krért, a fekvő szegélyt hosszában futó méterenként 1 frt 10 krért; bárom soros fekvő kapu feljáró keramit-szegélyt 15 cm. bet30-alsppal futóméterenként 4 frtért készíti el. Végül : haiározatilag kimondotu a közgyűlés, < mivel a tíz éven át félévenként teljesítendő részletfizetések pontos beszolgáltatásáért a szavatosságot a társasággá! szemben a város vállalta magára, az aszfaltozás költségei nem az illető háztulajdonosoknak, hanem mindenkor maguknak a hizaknak terhét képezik. — A déli vaant baáapeetl váresj Irodája. A cs kir. szab. déli vaspálya-társaság az V. kerületben, Nádor utca 16. az. alatt városi irodát rendezett be, mely a közönségnek a forgalmat a Duna jobb partján fekvő déli vasúti pályaudvarral lényegesen megkönnyíti. Ebben a városi irodájában egyrészt menetjegyek válthatók, másreszt ^vors éi teberitrutL is feladhatók. Az emiitett vároai iroda pénztára lovábbá kifizeti az utánvéteket akár a városi irodában, akár pedig a déli vaauti pályaudvaron adatuk fel az illető kütdeméoyek. A déli vaauti pályaudvaron történő árufeladasnál elég az' egyszerű szóbeli nyilatkozat, bogy az utánvétel a városi irodában fizessék ki. A városi irodával kapcsolatban a déli vaant rendes fel- és alfuvarozási szolgálatot rendezett be, ugy, hogy a gyors- és teheráruk feladói nincsenek kényszerítve egyes küldeményekkel kü'ön, költséges fuvarkocait a déli vasúti pályaudvarra küldeni A városi irodához vagy a ó.éli vasati pályaudvar főnökéhez intézett ir ás-beli vagy szóbeli kijelentésre a gyorséi teheráruk a háztól hozatutnak el s adatnak fel a déli vaiuti pályaudvaron. Azokat a küldeményeket, melyek megérkezésérő! a címzettek értesítő levéllel nyernek tudomást, a déli vasnt a címzett kívánságára a házba is viteti. A fel- és elfuvarozási illetékek díjszabással vannak megszabva. A díjjegyzék ugy a városi irodában, mint Budapest déli vasati pályaudvaron is megtekinthetők s a fuvarozó szolgálattal megbízott közegek kötelesek a díjjegyzéket magukkal bor-XXXV ÍVFOLYAll. zalai töznösi 186 AOGU8ZTÜ9 » fa. Vegyesek. Hirdetések. — Hani RMUé-fM* crrmkHnt, ¦•1; Neatlé naéti iltal VefejbM 30 íxel eietótt találtatott 191, aióta aem caek ax egeai sráratfoldön haeem a Ubtu TiláCréankeo n óriási t'terje- M M ktílk ea fje i ok által mi <oafatej jI ajíltatik. • permek lép-aaiapk Mit m> kétaegteitaal ai iU aalfm áll. Míg • lej. bot;; (irtó»bbá Táljék, gjakraa iióda, bor éa aaálicil-wvT&l regrittetik tau, mi a tjenae-kak argaauoxMára utóiéi laxkánaabb kOTelkennéuTeket Toaja ataga atáa. ad-t\|>tali Neallé-fele (janHklint-¦él uljaseo ki tm lárva, a caeeaeinök oroméi l >eeiik taagiikbci, tóié riráiriók ét erőteljesek, a ni lódolog. effjeatetea pori táplálékak tii, aaeJjaek kéeti- I tetekea rákn aeaáaj rereic taitö fttet eléiraégea, aatWléakar aaiet Ujat [ isaiák kéfíebi bóaapbaa (wdig niat pépet Testit magokból A Naaué fék ajern«k!iiix a láplélekMTaág Bindea eajátaágáTal bír. a asmMtl (Tártára m (alatta éunarl a grerasekliaitbei j felhaaaoálaodó aaaj mummjnétfi tej aapoou fnaaea fejre a -%yirhot tartozó tejgatdaaágbal tllitutik eló. Mmláu a tej poaloaaa ¦arriaagálUlott, egj kt etilekké eatetik. aMtret («uel főttnek a ¦etefHaa aytbaa 10—50 fokná. iMKaaabbra aev terjed. 5okt • tejnek aajátoeaágai Tállttatlaaul megmaradjanak. A aittkaegea keojérbéj legfinomabb boitlmtból állitUUk eló. MiDtto«» luit bex legfinomabb restéiben csak a kenyér hej baaiaálutik föl. a légeargaidaaaü erálu. még Dagjobbodik. Exea tejhez a légeaydnt Tegyttlekoek rendkifQli boom-sága aaitTban elósegiü a tápláló aaja-tarteaaágát. Ebben áll rorideo a tejaaaiee tétel előállítási módja, melynek tápláló Tollat a laikus ia konnjea láthatja. Az előállítási módja nino homályba borkőin, a (ozooaég elé teljes Tilágitáabaa Tan helyezte. Vé(tl meejemlitjok. hogj mini pép egjéb kitloo lalajduaaágai melleu (Termékek katarnsánil, cholera nostraa eaeteioél mint táptxer a ajomrot ixgaíó tej f&lűtt aagy sikerrel alkalmizható. meljr Ulajdoaaágok akórbázi kézi koni»ek által ia teljea joggal előnyösen sorolhatók eló. Felelői axerkeaiU: Dr. KIÍ8 EENÖ Heljette. sierkeexlo : Dr VILLÁNYI B. Ilj. WAJD1TS JÓZSKF. NyUttér.') ¦aaUIUtt fek«U »«lj«». L«eaMsk rl «tl aatat a >ew isiMlékoli tdrcBUI. ét a kaiyaitaa rtftaa kid«rah Mm ai, t lMl a jél tmtt d Utéél l j Maiin laMajllHHiii «• Útimat, mtf "• eaaaéij karaa kaaB kacrfaai aaaic a buiaJan satjaa i»«lj •aina aóat iillmli laaa ia kaa;aa Uriki laaaaa utak* «t («i»«>«p maiállai a ' "Htaa MU ath«ai aédjáia atJia twű* Mai' \| cmk MgtdrUI. Ha 4 nJód; teljon haavjit ftMM KJOBIjllk, el pontk, a haJDilittáDyé •«•.. — HftUfkwi-f «. «m kir. ndt ¦állító 1 wljeafjárs Zarica«a. Uutaoi ktU birítinck is Binak!, akár «™ «t ajrftkr* aW'. kr «céas rtfkaa. leni ts- ' ' " ' lo j i maattla •alakn 10 kna-, «a lualillaaiara 1 tm ......js - Taaa, at kkaaTaajbáatalatak din, tavibba a eméasul BKrvek karataa LITIIOX-FOttág SALVATOR reodelve tesx. hatéaMl i üaJraUr-f.rra. lfasx. E«ijaa«a. Kronfeld nővérek nseptember 1 -éu folytatják < Uoiiáxt a magyar, német, fraDcia és angol nyelvbon Lakai Kaxtncy n 691 Ftlttiest ttltí' íiitirrncii uiltli Sir aiee* tzflktég páriái Ci—iiri! rag* miféle kO óol Minden kultariHamban tsrrérjji TaVjve. s orvosilag aiisWa. Cuk egyszeri beszerzés: CS8PRCNO ea TÍB8A fWgjaiia B«es, IX aUiaairasae «. Csodabalzsam ereje é* hatása THIERBT A. &+&***** ban «tb. 3 Tl]k«ti • 4a OaUbatoanarakaV áa aaaoalaaokaf 6. voUtja a •* t •¦ .m«téit. T Ki kn41. txlvaa lofr.k.a»i. nttnün or * ¦mib»'«t»f¦•>nt, J lt finlf Utas-itállilás CUtáai élj Hk. 120 R. alalgge, Stettin Uoterwiek 7. Ep ehinin lUm^ur pír Lrrn Képriselőt. ^ Nagy-Kaeusa »• kSrnyéie siároára C«ki« oly égjenek, kik a TeTÓkkel » batósá«okkal közelebbi öaiekftt teteiben illának, as:ive«kedjeiwk aján- l»t»ikat.W.7944' jel a. Ham.e Rudolfnak Krondorfi savanyuvi-z ttUtf traea^tlaa* (arra, kltfiné kedv«lt KatT-l'aaiaaaa PADK JAKiB SÍD saiIUCIM «• MSSELHOFKS J kalíft falTÍLattoBitBai. U> Ecraltaláa atjj kalaolaf. mint kalaölag kttaégtalon •ridnwnj-nja! hantiálbató gJufJWMT, ¦elj- ifn birtoa. f'lft^ •* atgeuao irttllaa, • Lf>y «ry eaa- wtr'^'alodi aa haaiuiiatJaa a bStaaneatU akkor, ha u fcraar agy aatat-kn pakkal van tatárra, a axljbaja ctrmm . TaJaji 1J Aémtt rr*7»rtr» ¦ traanalkaa Pnajraaaaoa ka aaaonlA rMiart11 »BBijU4tT». Misdaokor [147«)jfink aaa rédSiacjr ' B.ia»aoa» ImbbMIoí éa aUaéoi a to-dAi«t7torr«aij> aUaujaa Urr4»«oa« aa orif^man SldMtat-áak, BaTHiatte a bn>ia>tá«o& iravUl ia. A au.ru ko-¦Déair Mtm. aua. h. a. kait T«ajréa»«Tí aa aaaktrtoi biao-tryitTioy aiauiáa ijaxolra ran. hogy kaautinaa.j«aB aa-Bikaaai MHott, ™«r ax •céaHa4trr« kiroa l^aiAaii anra^ot oarn tartalma. Otraa »oljri, bel aalwiaataiU: raliár >«a> TalaJL. taaa«k ¦•aj™oii»l»- aaxycaaat aouám intájoi ¦ A Baajiáltavnafjtársak J. T»1»iti frvr>ataiaa» taiUca-Xaaf aarau ¦a>Qt>tC At ottr»k-3ia«yu- birodalom binnjiy poa-taallomaaar kttUlTe. VJ ki* t^t fl dapUiv^ mtí 1 ko-roaa. Booniia rrn^y Herrefatinaba U kia »ac « dnppW ara fi korooa. yt(nu^l«Mli rtak a r>«n* ajelaj«a>« Tary ataiivétiail nkg m Fcacraai!—. Sakllac A ScyzMtgetipitbde Sm kaafteraal an 14 ¦— \|T*tK»-^afaaaaak ^artavCt caaaLaaa tau#aati ¦ ¦«»?, itUaUlt- Ai aam. «aa>aaaa- miru aaariT ¦ l*»a>lt«»aiah» a. léált ba> Jokaal ¦ ttaa.ntt aartirlrtptl a l«a> j.a M».Tq^ kauaált ««C A Csodakenőcs PREGRaUU >aka tkoaoe haaaaAlBata : 'srsSKZ's& moLi orbaa«. aali ^ilaaak. •«». reayrtlteé; oa«4t lábak.^S cmuUh all«c •té»-, Duit., laV. racáa'aW aaoAdaai aa- ba allaw. Hanntbat<- milxWn idrajao r«a<k. «. arn Ivaap-, lamOka,. bontok, aaiiánk « tSik«k •ltAioltláaaro. Mto- aaa.n4l.Ut61. a kar#m Hicoroaa am Oajjalni, bon min-Jp> t¦¦>;,„n a fanU «dlHT W catajMk J •rufjaTrrt7-arartir kV- rraeraaiaaa ba>ljr>'F k.ll lannia Xá mindrr. (vf^trlyDarat tfr hauimalati mtaa)ira«ba kall hatauiaaaulia Inaii aa rWtlataaU »-!j«rrrnH •!tatra. A« etTaalUi aa nJM, aa^ol eM4akn>9«a«ta kaaaialtot ¦• atanxo,, B vadiocr-tomrnt értatlai4bain, Baiaúraas fJ-d^atftaak, apirr lm rmi iaitTtn)©* tarjawatAi. Ecraallll Wurfud farra* : ftram«yal-nygrtr Thlerry A.. ,,-a.J^Ti Tetetette, a kizeMi vetési it^yre t.d «er suTfttolt tiattUsigu 'Vli (a o*hoi-t}zB» Thomasművekből eredő) auraiéit lh-WI, eltritatai »Uhat« fonfereaT tarult éa 84 - 100i, \|>«rí»»a»««ggml KeJOIii.ulhal.tUa, aalaáea l.lijra alkalmas trágjasur kQI»6»»[ ... Táay talajok jaTitáaára, kitüoő batáau at ösaaea gabaaaemaak, kapás rs oujnöTío-ek, lóbere éa lucemt, eriló. komló éa kerti »eteméajekrc k>-Táltképau a rétekre. Lesjokb \|ggkaUm«aa>b fi legolaikk ra»>r«naTtrka;fa, lekia-tetu-l bauaáuak lanónágára feltlaHlja at ötatea aa»t»rfo«-fa'aat A citratban oldbaxt foattorsaTtarunmért aa«<al«Ma4f«t _»álla .nk, nalia hiánTzó meiintné^el oaectérillak. — Arajáolatokkai, ^takasu. kákkal ét eíTéb felvilágosiái»«l a leskeazségeaebben szolgál a ciehoraági Tkomaimüvek elidási irodájának, vetérke'pvimlöjt a aa»riar lor»»a inuBilui terMelr KALMÁR VILMaS, Budapest. Erzsébet-kórut 34. mm aoooocoooooocooooooooooooooo c 0 1888-1^ ^v óta ismert Q _ HEKGER FÉI.E ORVOSI § § KÁTRÁNY-SZAPPAN § onosi lektotelyek álul ajáolva Atuitria-atafjaroraiágbaci. Fraacua Q onizaV, Németo»Ká\|L Bollandbao, Scbweictbaa, RoraÍDb«a sth nár Q tíz éT óta féorea aikerrel haatnálutik. Q mindennemű bőrkQteget 9 mint iziDte ax arezbör mindenféle OfltUtUnsigti ehe.t kOtöodseo a rflh, aa idolt éa pikkely öinör elles a knex, a rbatör repedvény, a fej f szakái ellen, a szeplő, májfolt, agy nevezett rezes orr, * figjdag, ¦ lábixzaüáa. a gvermekek T»Ume«aTi kllso fejhetagxégei ellen, fxen kivö', miut a bort tisztító mosdáster ajáaltatik. Ára darabMkéat btcaúati ita3iUsul ngyfitt 35 kr A Berfter féle kátrány izappan 4Cr\ t töméoy fakatrányt tir talmaz, felettébb goodosao vao kesiiive a lívjuzeata küiöaboző % minden egvéb, a kemkedéaekpAa •Wontaló káuémy nmppm»kiM mert eien suppin 35^ glicterin tojagot tartalmax, Iwid riiatuteres CMlások kikerülése wégaH TÍlágoM- BE ItüER íl«- k«trá.jnppai kémdö > kíO t »6M f--------"— 11 kai imrrtizi W liliwi ttjMl' kelretles a kel e> kOlfJU reu< G. HELL «•»• TROPPAU1-* Nagy Kanizsán Prág'T Béla « fiaim Lajo. Booo cooooooooooooooooooooooo Pártoljuk a kitűnő IihIÍ&u erdélyi Az erdélyrészi Kárpát-Egyesület ásványvizei \|\| forrád vl* ' HAZAIIELTERSI 2 liter 29 kr, 1 liter 30 kr, Vs l'ter 15 kr. élteiét: 2M 30kr., UiL21kr.. V.lit. 16 kr. )l Orvosi vílewié»ytl tarint a Ugkütutibb áicáuyviiek la „EraiMireni Iu>«t-E«ie«ilel" •naagM antirTta rakura: BCDáPKST, áradl-.let. &S. aaaa eaak a asaas ü - IS ktreeM. i főraktár: STREM ét KLEIN srakaál. Kapható mindenütt. — A jövedelem jótékonyáéira meqy 7> a jrllilaló d:. UeM-ager laMr ar állal ki.árUac biu-lei<lrtL MEIDINGER KÁLYHA ü Jk. cs. és tir. úm\ mUm\ ^ II. ^Sr kapható. Bodaaeit Tbatwthaf — Boci I., Keklaurkt 7. sz. a PBÁCrt fijbencrfaasc 7 Miaden állam által atabadalmazTa. Az ets/l éreűiae1 mmdoa kiárli-Uaoa kiilD'etTe. LegiitUnatiti kormányzó, tSHo éa aiellörtajthotó Lé árverés. A nagy-kaniuai aradaloin bérieta letelte miatt ac aradalom öaasea lóáÜománya és pedig 100 darab l1/,, 27., 3V, ée« c«ik6 Sg külttmbötó korú ménea ét haaználati ló Sxeptémber ho 15 én aél-elfttt 0 órakor nyilvános irvrréaen el fog adatni. Ai irver^ Nagy-Kaiiisán az uradalmi majorban fOkj tartatni Bel. és Istfita. lakaaob, ^knlak ét :rodak tziman. t kccajaaerabb aa it« ekegauabb ktallUMboa. t«uz«««(eriiiti fáai i«itartaai atéa-pirrti >iU> llíuil a 2< óraic Urjnlí ét«< HnWl' *-l 85,000 kályha forgalomba hozva. Ka;7 kaiTka ailaj Ubb u»ba óvt ictttik az otiisa-toktól, utalva afcályba-aj tokra ömölt kövei kezfi Mj „HES HA'-kályhák. yjj^ui.ali rai k é aak. A< ril y Pon«lkali elttioUlkalU' a kaaa ét aalak- titstüia caMjabal ¦ f-"" '& > •"" bofr a kálykái tt^usrdai kellaw Ö 6 A kanak l-rakuiae aélkal nu>U auslut. Halinalaa atati uütartu Miaéaa a«a aajaraoa Ö a«a aajaraoa kai FOSTEMÉSZTÖ CALOKIFÉRKK. KSiponti fittes minden rendszer sierint. SíirU alkalauxiaa ipari ea gardaiási ciélokra. Njeaaaiou itj VT.jd.u Jéaef ktanvoatdájikaa Najj-Zajuzaiu.