Zalai Közlöny 1896 040-044sz október.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	3.15 MB
Keltezés:	2008-08-18 11:03:53

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	862
Megtekintések száma:	5577
Leírás:	Zalai Közlöny 1896. 040-044. szám október Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós. A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 1896. október 3-atL 4O-1K Lfoaa én* . . . » In - kr FeJ «m . . . ¦ 1 frt S kr. Eg7a azai • kr. HIEDKTKSICK 6 aaaato. •MitaoAaa T, aUoaéuor aorort & kr. XVI LTTKKBEX ytut •oroaft.éa* 10 k rért Tétotawk <-! Kucaiari ilKík kironoom 3U kr. XXXV. évfoty ZALAI IOZLOIT. a nagykanizsai „Ipar-Te«tlet", .a nagy-kanizsai Taksrékpéaztár részvény-társaság", a .Kotori takarépéaztar Alap sulleai réaaét illeti •ia-, ukoxIenFira teleli, aurkeaslt wr, ai anyaai réaa' illető kö«-Ifttéovek pedif a kiadó sé é ciaxíuea X aarj - Ka iia&r bcrae&t'e iotéiettdők Mraeatetlea Imhk Ma lofao1- Í>xlralok rlw reszvény-társasáí-, a .aagy-kaniisai- és galambokiönkénte. t»»olió-«gylef, a .nagy-kanizsai ktsdedoevdó fgyeadlef a .nagy-kanizsai Unitói járáskor", a .nagy-kanizsai .-.reaztény jótékw., lóegylaf, „a.ksaizaai izr. jótékony nóegylet', .szegények tanintézete', a .katonai hadtstyáu ejyl" a .soproni kereskedőim! iparkamara" nagykanizsai külválaaztmányáoak hivatalos lapja HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP. : ^-cyhcllulai is-1 oki i ¦ A •emeJkezi a,i iriitu«\|i mii su.i hazai gazdáink öltek össie hegy megbeszéljék a nemzetgazdaságiunkat fenyegető sok bajt ét keresek, mi a teendő a mindenfelől fenyegető gazdasági válsággal szettben. A kongresszusnak — a nemzetközi -neképp «f). amt a hazainak — minden egyes tagja kellő komolysággal és nagy hozzáértéssel szólt a félretett kérdésekhez, melyek felölelik a toltsraelétt, a kereskedelmet, a Tinót és a vs-iutát, vagyis közgazdasági életüak-cek miden ágát. Sajnálnunk lehet, hogy a nemzetközi kongresszus formális határozatokat az egyes kérdéseket illetőleg nem hozott; de működése így is áldásos lesz gazdasági életünkre. A ta nieskozasaiból Deríthető tanulságoka: mái is levonta a mi gazdakon-grcwusunk, melyen Stéehem/i hmre gróf igeo érdekesen és taoulságosan foglalta össze ezeket. E tanulságoktól ránk nézve az a legbecsesebb, mely a ! .lerwitlít azon eiméltUt, hogv a gabonaárak vökkenéttfuk a túltermelés az oka, — eltemette, s reméljük misdor&kre. Azért unjuk ¦ ezt legbecsesebbnek, mert ez elméit lemondást és Osuggedést hirdet, ami gazdáiokra, kik ügyis fataliz Buszra hajiandok és sokszor előre lemondanak a védekezésről, a cselekvésről rendkívül hatássa! kell, hogy legyen — Kzrlmélet vette el kedvüket, hogy már előre visszariadtak a kuzdrlemtól. Pedig csak a küzdelem edzi az erőket ; a küzdelem az élet. Kzt hirdeti Széchenyi Imre gróf is. ki e szavakkal zárta be a ma gyár gazdák koogretgrusához intézett jelenlesét: .Ha egyszer elhrézik, hogy túltermelés nincsen,tehát mábbol A--«.n jjr van a baj, a melyet szabad kéretni, essieaao. i letat kere,nj _ ke„ kereMi _ ha egyszer van remény Onvédeleti által snegneaekülni, akkor aaesrfon az önbizalcm és ha van önbizalom, akkor megjön z akarat is segíteni, — ha meg van az akarat, — megjön az erő s ba az egyes erők összetartanak, akkor győzni is kell.* Ez a biztaiás annak a tanulságnak kapcsán jól esik gazdáinknak, kikre nagyon rossz idők járnak. Az idei esztendő éppen nea te lelt meg a hozzá ja fűzött sok várak-zásnak, nem felelt meg á ni vármegyénkben sem. A tegnap megnjilt vármegyei őszi közgyűlésen maga az alispán fejezte ezt ki a gyűlés elé terjes'.tett jelentésében ily tormán: „Általában az idei év a legmostohábbak közé számitható, s a közönség aligha leu képes kötelezettségeinek minden irányban eleget tenni." Érzik ezt magok gazdáink is, kiknek teheneit elpusztította a száj és kOrömbaj, sertéseit más veszedelem, orbáac ét takonykór, gabonáit és taksrmanynemüit kicsiráztatta a sok esőzés, mely — ugy látszik — szüretét is tönkre fugja tenni. aoa^Ad^aXA& «HaV4Ak tfetBMMfe, bbbbW vbTébL állatok sok veszedelme sújtotta vármegyéinket legtartósabban. Száj és körömfájás pusztított 151 községünknek 1579 udvarában, sertésvész és egyéb bsj dühöngött 109 községünkben. Valóban elrettentő, kivált \| ha meggondoljuk, hogy a hitósá I gokat e tekintetben semmi mulasz-j tás sem terheli. Maga az alispáni je-\| lentés. konstatálja ezt. És mégsem bírták útját állani a bajnak. Valóban, ba semmi más, de Bár magában ez a tény késztetne bennünket arra, hogy örömmel üdvözöl jük Darányi Igiác, földmivelésügyi : miniszterink, azo»c<elek^<itét hogy tör- ! véni/javailatot Vé«iU«tett ai állat- j tgíniioagy áUtnoaUUról Mert ' azt reméjak, in;y az állani a maga fokozottabb tevékenység kifejtésén alkalmas appirálusávat tSbb eredményt fog elérni, mint tddig nem a buzgóság, nem a jóikara: hiánya, hane n az eszközök elégtelensége, a módok kicsiny volta miatt elernonk lehetett. A mostoha esztendő Ulán igr majd jóra fordul üj termelő kedv hatja át gazdáinkat, kik igy „kötelezett- . ségeiknek minden irányba eleget bír- \| nak mijd tenni." ' Az idén nagy a panasz az adóhivatalok részéről is és alispánunk je- ' lentése fölsorolja, hogy ugy az egye- ! nesadúban, mint a hadmentességidij-bao nagy hátralék maradt fenn. mely a mólt éfiliez viszonyítva is tetemes emelkedést mutat. így a magqkatúziai adóhivatal kerületében 1895-ben 100281 frt 31 kr. volt ! az adóhátralék, míg f. év augusztus ' végéig 225947 frt és 81 kr ma-radt befizetetlenül, — tehát több mint kétszer anoyi. Kétségtelen ugvan, bogy az év végéig ez az arány ja vulni fog, — mindazáltal szomorú tanojele ez mégis annak, hogy a ' millennáris esztendő — mottóba esztendő A várnagyé MgaJ - Az ..il F. ho t-éa keidódöU mar dr gr J a n-kovicb László fírapai előliléaé ˇel viraegyeok őszi közgyűlése, melyen Ciiníi L á r 0 I y alitváa, miadeorc kiterjedő jeleotésben stámol be a múlt kózgrOlésbol letelt bárom bari (április 1131 augusztus bó 31-ig) k&zinazgatánal K jsieotéjbi köiSIjík a következeket: A kdzegésxségi Állapot a lefolyt egész iiionak alatt aluliban kielégíti, tót a felDÍUek közt több belyeo teijuen ked- tezo voir, a tavasz megnyíltával a megbetegedések száma apadt, és lefolyánuk legtöbb esetben e.jhe lévén a halálozás százalék ia alább uáilt. A. gj«j-kezelra tárgvát képezett kulósfele kói-Demek közt április és május hónapokban a légsöszom bajok, utóbb pedii a gyomor éi bélhoratok észlellettek nagyobb mennyiségben, ezeken kivQl említésre méltó számban merültek fal iprílisban az ii,öuenzáoak, utóbb a valtóláznak esetei i. A bejelentéire kötelezett fertőzi ba legséfek kevéa h«ly«k öltöttek járványos jeliétjet, legtöbbször csak szórta nvos eaetekkel jelentkeztek, és felme-rüléalk alkalmával toiaterjedéjüi megakadályozásán mindraau azonnal meg-létactak a atOkséjcs óvó intézkedáiek. A traebosábaa szenvedők gyú87ke-seléx ai előirt nóiioo hatósáüi tel-ügyelet melleit teljesittetik; a lendíti jíróbani tnchoraaaok gvófykezelésének fe.alvizagáláat céljából janim hóbin a járási főszolgabíróval a vármegye főorvosa bejárta a tajkór lepte vidékeké', ée AUó-I^oAváa, CjerSDC»óczon, Bella-tincoa és Turaiscbán, mint reodelési központokon megvizsgálta a 14 köziég bol 1037 szemtetsg kötdl megjelent 303 egyéni; a gyógykezelés eredménye kielégíti ai esetek legtöbbje a kórnak enyhébb alakjai közé tartozik, s miat-boíty a betették a rendelési órákra, most már majd miodig rendesen megjelennek, Mmctiak a javultak száma aagy, danem ritkák a gyógyulási esetek sem. — Az •Mrt sifcw ¦.r.d«a«ió«ág»t nestu ké-t«»se teszi azoc körülmény, hogy a magas kórmánj a nyári mnaka időre való tekintetből a jártányorvo! működését 3—4 hónapra beszünteti, mely ido alatt a betegek kprállapotában visszaesések állhatnak be; s perlaki járásbani traehomás betegeknél dr. Feuer Nátbaniel kir. egésztégi felfigyelő nr ez év tava szán személyesen teljesítette t felülvizsgálatot, s a gyózykazeléa eredményét szinte kielégítőnek találta; itt van sze-rencaém egyszersmind bejelenteni, bogy a Kotor, lí-Vid és Sit-Uária községekbeni szembetegek gyógykezelésével ideiglenesen megbízva volt Dr. Szabó Zsigmond, alsó dojiborui kozsérfi orvos perlaki körorvosaá választatván, a kotori körorvos, kiaek köréhez a nevezett há- rom község beosztva vas, s a ki helyett ai eltávozott orvos, mint a traehomasok kezelésére specialiter képesített t-zak-egyén ideigleaeacn műköílött, a azea-betegek kötelessézszerO gyógykezelésé-Dek újbóli folytatólagos teljesítésére uta-situtott. A védhimlioliás szabilyuerllleg tel-jesittetett — Bandóri boocvizsgátat 18 e-wtben teljesittetetl, eleknél a halál legközelebbi okául 8 esetben fulladás, 4 szivszéihfldés. 1 szivrepedés, 1 aztv-buroklob, 1 végkimarOlfe. 1 tlJögümo kór, 1 agyrázódás, és 1 mérgezési gyomorlob találtatott. Külső holla szemie rendőri tekintetből harmiochétszer ejtetett mag, öngyilkosságot 14 egyén követett el, kik közül 7 akasztással, 4 lövéssel vételt véget életének, 2 vízbe ogroU, 1 pedig mérget ivott. Véletlen szerencsétlenségnek 66 egyén esett áldozativá, éi pedig: vízbe falt 23, leomlott főid iíi temettetett 7, égéoi ¦ebekben balt el 8, msgasbóli leeséskor nyakazirtcsonttörést Bzeovedett 3, tnr-, holt szekér álul gázolutott agyon a, villám által snjtatolt 4, lórugás folytán belső elvérzetben múlt ki 1, gomba mérsezés következtében balt meg 1, idegen tárgynak a gégébe jutása folytán fűlt mag 1, laíölt fa álul agyoa-uttetett 1. a bölcsőből kiesve agyvérömlenyt ¦ gutát kapott 1 a aiobibaa , rakott tüi füstjében fűlt mag 2, uéplé gép álul zuzatott agyon i, agy eaothoa pedig az apa alvás közben a mellett fekvő 1'/, éves gyermekére feklat, minek következtében a nuaka elfulladt. Elmekórnak 10 esete lett bivaulos beavatkozás tárgya, 6 beteg megfigyelés céljából kórhizbs, — 1 tébolydába szál-litutott. 2 házi gondozás alatt hagyatott, 1 pedig ai őrjőngési roham alatt meghalt. Veszettség gyanújában volt eb által összesen 10 egjén maratott meg. és pedig áprilisban Csatárban 2, juniuvbaa -Pakodon 1, Zalabérben 2, júliusba* Óhidon 1, Nemes-Apátiban 1, Kis-Gör-bön I, augusztusban s sümegi János majorban 1, Alsó Pábokon 1 : az illetők mindnyájan Budapestre szálliuttai: a Pasteur-féle ojtó intézetbe, s ezideig mindnyájan egészségesek. E 3 hónap alatt j születtek megyénkben 6412, meghaltak 4483, e szaporodás tehát 1929; TÁRCA aaui, m laavok. bana li«i««l Wtö* ~illljaaak le ¦Art alsók, Umjf l kőaaj* Itrrol. f. I7«>a7>k, ék., Klrinntsak, ««7 r«f«l>ek -<>!..« iaiaen tahbfsásril. >ULrokat ba rarragazaak >: ki k jt j f l«aaj kM;e rr,lt« bafr a tiaata aelvatea. •.'. kapott a fli Í elnién ÍX—, ¦¦•-¦ lab alatt volt. saif Safiáo ¦':-ii; looaiil (Mta, mtf. ¦ wnWmmtrk é. tHokaak -itt lett a séBa rósaa. ¦ « OliarMoa, uo tilolbw - « roiaa arrrmot .1 aséla: ¦'•<> a aaentaa ItMr aaállou, ¦•¦> titka l«t a aafT riUcaak " unt aiataaki rtaaéra hi«> Hí N. kitri a aeaek, kojj ka rad a«™< Taij Mkavel foff4ja, borj ss«r«t. No hifjj a oöork, botj ka kscaicl ejt. Ki íjorAaa ^r, * fyoraaa ia felejt. De éjjel. Ma ilaai kösott Ui el a aiot, « ajkara nokttt A rajtra rojiast títok aritja aa, Km ai aaanav eaak alsabaa ifai 8TLL1- összedölt eKér... Irta. SiLÖÓ 0. SÁHDOR. . — A .Zalai Koalöay eredeti tárcája. — A pincérek egytől egyig ott szuodi-káltaka sötét játék'iobában. A kaazirao tréaus előtt egy potrobos, görbe orm, kis vadáuhadnagy hckaadototl és sület-len bókokat Bugdosott a s/őke Joláa fülébe. Egy félre eao tagból két gólya-jogász ingy szemekkel béaulU a véJetlea szenacaa nrát. de végre sHgaaták a koaszas várakozást és botaziaaa távoztak A ni assUlnakaál a asAUnul masuk elé bámulta ülfek a ílk, csupán Varga Árpád mormolt mosolyogva fogai között valamit, tgyszerre caak nagyot caapolt ! tMyerével a kerek márváaylapra, bwy as abszintos poharak éleset) caörőmpól 1 tek utána és hangosan felkacagoit, I A6úk meglepeltes uijrálukfel helyeü!- ' röl. I _ Mi lelt Árpád? — Semmi aemsn — SMWdá zavartat — csak agy <iútal«a eM—W ötütt valam?. ' A fiuk újból vísssaükek s kényelmes zsölyékbe, de szén egyre kiváacai szemekkel viagálták ArpádoL — Ej hát miért is tagadom ? Oka volt anaak, miért ugy SelkacagUm, — azerelmes voltam, igen fiuk. én szerelmes voltam akár csak ss a kis kamasz gimaázisU. ki az uaalmas görög órák [ alatt, rimes verseket farag — ,botzá, az egyetleabez." Eo is rendre forgattam az összes szerelmi költőket, kik kétségbeesetten hajszolnak egy ideáll, a mely lulajdonképen csak saját agjnkbau él az égi tiaslaiág szent fényében, egyébként pedig csak olyan, akár a többi asszony: has éa vér. De most már véget — Hogy-hogy? — Érdekes história, hallgassátok meg. Jól tudjátok, hogy mennyire gyűlöltem mindig az oly sápadt arcú fickókat, kik f.jdalmaa ábrázalUl órákon at sétálnak a leányos házak ablakai alatt. Ostoba fajaakók, kik a nőt caak Uvolról imádják és egy elejtett rirágazaJat hónapokon át rejtegetve őriznek, de elpirulnak, za varba jönnek, ha vetetlenül felpillsalva, a kissé félre vont függöny migött meg-jelen az imádott angyali fő. Bisz azt a kéjt, mit az ajkra Upad: ajk mámoros csókja, vagy as öakénytelenti is egymást keresi karok Ksaa ölsaése E)oji, korántsem közelíti meg a távorról egymást bámuló bcszéass szemek sóvár tekiatele. Olyan az, miat mikor a kicsi gyerek a sekély vltba ejti játékaserét és nem mer érte menni, aaen fél, hogy elnyeli. Es láaaátok, én aáfia azer»Ue« egyszer igy. Kacagjatok awr". (udom, hogy én is ostoba voltam. De ki tudja, vájjon közületek, melyik nem jár ma-bainsp szintén így ? A mólt ösuel történt, hogy Károly ! bátyámnál mulattam Újlakon. Egyhangú I volt ott az élei. Egész társaságom egy i unalmai káplánból éa egy még unalma-' sabb meaterbii állott, kinek a felesége ! elég rut volt ahboz, hogy az ember félre kerülje és s szép pórleányok, hiába, nem ' keltik bennünk azt ar illutiót, mit a nagyvárosok d:vatos hölgyei. Délutánonként váliamra vettem lankaszteremet és és jó viulámmal meglátogattuk a zörgő aádasokat Ép egy ily esle tartént, hogy viasza tértem a vadászatról. Alkoayodai kezdett már, csendes, tiszta veit a levegő és a ' babfodrokon ot: ját&radozuk a nap utoUó fénysugarai. Szkiffemben ültem és lassú tempóhat jöttem lefeié a sión. A kutya ! ott aszott a csónak mellett és bizalmasan integetett szemeivel. Egyszerre csak szaglászva félre kapta a fejét. Bátyám p>rkja alá értünk, «ol readeaen ki szoktunk kötni. > A buja zöld pázsiton egéaz hosszában : elterfi ve hevert egy hatalmas dogg ; egy fehérvárén. i«ányka játszadozott vele. Alig bogy észrevett oenoünket, felszökött, de a leá&vka hirtelen elkapu nyakláncát és hizelkedva csitította el a mormoló kutyát. — Kost már sm kall félne — kiáltá felém a leányka. Boasaakodtaan, aseg nevettem is, mert 0 azt hitte, hogy én félek a kutyától. 1 — Oh, ön nem ismeri Tyraszt, ha nevet. Nagyon veszedelmes egy dög. j — Csak nem veszedelmesebb, miat egy pár szép női szem. felellem némi ryo-matékkal. Különben ön még engem nem ismer. Varga Árpád vagyok ! Erre ó is megmoadu a nevét, de oly közönyösen, hogy szinte felingerelt estei. Nem volt ép valami ritka szépség. Nyulaik, inkább vézna teremtés finom hideg ajkakkal, nagy zöldes ütemekkel melyeket mélyen beárnyaltak a bosszú sötét pillák. Egyszerű szürke szövelraoa simult termetéhez, melyből hiányzott akec<.°eség, a csinosság Apja egy mogorva, lejárt földes ur, telve büszkeséggel. Károly bátyámnak iskolatársa volt és most ők is látogatóba jöttek hozzá. Előre is örültem annak, hogy igy legalább megváltozik élet-stútiom. Heg is változott de hogyan..... Udvarolni kezdtem a leánynak. Elő-azör csupa udvariasságból, csupa szokásból. De ö mindezt csak olybá vette, mintha én nem is volnék. Végtelenül bántott, hogy a leány nem hajlik akaratomra. No most már csak azért is! — fogadkozum magamban. Kell, akarom, bogy szeressen! Es igy aapról-aapra mindjobban belelovallam magam a hínárba, ugy, hogy nem bírtam menekülni. Szerelmes lettem egész a bolondulásig, vagy ha jobban tetszik, egéaz a gyer-mekességig. Megtörtént velem erutia már as a furcsaság is, hogy mikor már több órákig álltam a lesen éa végre csörtetve büsrkén tört elő s tölgyééből ogy Lapunk mai száaihoz féliv m«114kl«t tu csatolva.XXXY. EVFOI.T*. ZALAI KÖZLÖNY 1896 OKT6P.tR s-ái, Nagy Kanizsán SZÜL 284, mesjk. 378, szaporodás Cl»k 16. Ceszimitva Eer-sieget, hol t nalottek és ureghaiuk száma, 111, egyforma, az egén m«-gjébn a legkevesebb szaporodáe. l hiniis háziállatok egészségi állipota a t6bb helyen felmerült járványok niilt 1 e-sujtó — Ámbár a legeM betegülések alkalmival «i 1888. éri Vll-ik itd ennek végrebaj áss tárgyában kiadott utasítás zárlsti intézkedései azoexal és a leguigoruabbaa foganasíttattak a ragadós száj- és körőmíijás a hasított körmű állatok közt a vármegye aujd minden vidékén járványazerlea lépett fel, ei ide ueriat 160 kozségbes 1579 udvarban (Nagy-Kanizsán 50 udvarban) állt fent; — a baj enyhe lefolyású agyán, mégis igen nagj közgazdasági . hátrányokat okozott, a mennyiben a baj éppen a legnagyobb munkaidőre euk. Ezenkívül a sertésvész n. dacára, hogy a mull érben a gazdakőzöniég sertés áliomáajráoak nagyobb részét elpusztította, a Tármegye majd minden részén észleltetett. Jelenleg 109 köz-lég (Nagy-Kaaizsa i) Tan a vármegye területén sertéevész miatt zárlat alatt, melyek közül néhány kézségben már megszánt ugyaa a betegség, de a tőrré-•ye> zárlati idó meg nem telt le, miből oiyólkg a zárlat feloldáaa iránt nem intézzed heltem. A szarvasmarha járlati- és kereskedelmi forgalmát illetőleg tistte_>ttel je-leniem, hogy I. évi április » 1-lSl augusztus hó 31 ig a központból az illeti községi mecbizotuk részére ki- i adatott 85,889 darab 5 krajcáros és \| 21,137 darsb 3 krajcáros marhajáríati j Irlap. melyekén 5228 fi 56 kr. szol- > gálutott át a m kir adóhivaulokuak. A hasznos háziállatok közt eüfordalt járványokon kivQI még egyéb elemi csapái is írté a vármeftye lakosságát, ugyanis a folyó évi augusztus hó első napjaiban országszerte előfordult Jég-e>6k és viharok vármegyéikben is oly pusztításokat okozlak, hogy a atőllók-nek. kikoricák és egyéb őszi vetőmé -nyekaek zagy restét tönkretette. A folytonos esőzések miatt a főid-miveléssel foglalkozó lakosság a gabooa és takarmánynemtieket csak augusztus hó végén volt képes betakarítani s oly álUpoiban hogy a szép reményekkel biztató termés számottevő része, a ki csírázás, folytonos szárogatás a értékcsőkkenés miau megsemmisült. Aluliban az idei év a 1 e g-mostohábbsk közé számítható, s a közönség aligha lesi képes kötelezetné-K«inek m i•d ea iráaybaa eleget tenni. A folyó évi ápril bó 1 tői aogmzlu* hó Hl-ig a vármegye területén előfordult tőzegetek száma 85 volt, melyeknél az öimw elhamvasztott érték a hivsUlos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 150 378 frt 44 krt telt ki ebből biztosítva volt \| 77 618 forintayi érték s ily a biztosi \| tstluol szenvedőit kár 72.860 Irt 44 j krra rug. \| /. Uz keletkezésének oka a teljesítet, vizsgálatok szerint 8 esetben gjujtogatást 12 esetbeo gondtalaaság. 2 eaetb.o szép öarpir, lebocíajlotun, a gyilkos fegyvert és köoyes pillákkal néztem, mint hancuroaik szeretkezve az a gyönyörű í pár ott a Naztáson. ! Az uiolsóv napon mielőtt elutazott, i felkeraetem ót szobájában. — Egy reárn nézve nagyon fontos I dologról ueretnék önnel beszélni, kis- \| asszony. Tán sejtette, bogy mi vezetett most hozzá de aiért S megszokott, hideg i udvariasságával matatott helyet maga mellett { — Nos miért nem beszél? — kérdé egén nyugodtan, midőn már bosszú ideig ott ültein és hallgattam. Először ngy dadogtam, mint egy leckéjét nem ludó kia iskolás fin, de végre Bégis elmondtam neki bogy szeretem imádom és nőül akarom venni. — Jól leheti Sn nem bizik bennem, mert tán hallott rólam egyet-má„t Igaza nt aúasay, öa elitélhet azért, bogy mint nyomorult, semmit tevő uri kényelemmé, pocsékoltam el st7ai öríkiégemet. De mentái misden másként lasz. Dolgozni iogok és könnyű lesz nekem még a so- i lyos teher is, ha azt tudom, hogy a I munka uua öat hallgathatom, ön leaz \| mindenkor a parancsoló és én a azolfa, ki a halálba is örömmel rohant önén. Nos kérem, kósyörgók, mondj t, hogy aeuxBé len. f 0 csak merten, érzéketlenül barnáit reám, ak»r az utatéli kőből faragott .sirat azaz" kés, axlr WU áhitaUal földig borainak a toiae hivok, hány izaáskozzaaak Én is oaaténtecMH teás aa é« saesteti a>é és sírtam. Kgy ssét am villámcsapás és 63 *Uél káder ithetlef volt. A vármegye területén uralt évbe előírásban volt egyenes (dónak és had mentesség; díjnak esedékessé fáit 6n»-gtiról, az ezekre teljesített keauatúek-rol azt jslnti, bog; miedeailtt sagy ai tdóhátraWk. A tőrvéayhatóaáfi ktzatakon a sok esőzések s egyes szakaszokon a levezető árkoknak és az úttestnek beőotért dacára a biztos köxlekodés fen tartható volt; műtárgyakban a műit évihez arányitva, reagálás aüt námbaveheU. Az utfentaxtási költségelőirányzat 1897—8, évekre a közigazgatást bi-sottság által törvény értelmében letár-gyalutott, közszemlére kitételeit s elfogadás végett a tek közgytlésnek be mnutuüi. -------— Az 1897 ik évre szükséges fedóanyag mennyiség megállapitlatott s azíülláaa vállalat utján biitoaittatotL Vasút-, posta- és tivirdaugyek teréa külön megemlítést érdemlő mozzanat nem történt. A vármegye területén levő gőzkazánok szemléje és megpróbál tatása pontosan loganatosittatík. Az 1896. évi törvényhatósági útadó kivetéséről oefizetéseril és az 1896. évi szeptember sú 1-én maradt hátralékról szintén bó' kimutatást közöl az előterjesztés. A személy- és vagyonbi/toasá; a lefolyt időszak alatt, a betöréses és apróbb lopások kivételével semmiféle na-gyobbtaérrs btntelt áltat megzavarva nem lett; a kisebb tolvsj.ások tettesei a c rendőrség álul réstben kinyomozva az illetékes bíróságoknak átadattak, résiben nyomozás alatt állanak, s Így a közbiztonság a vármegye terüietés ez idő szerint kielégítőnek mondható. Ez alkalommal van sieresuéni bejelentési, bogy X. Szsrdabeiyen ueodór-öra állomás readszeroaitletett, mely működését f. évi július I éa megkezdett. A m. kir. CMndóri őrjáratok álul lelartózuiva lett: gyermek gyilkoosáfért 1, gyilkosság gyanúért 1. emberölésért 7, emberölési kúérletin 1, sulycs laati-sértéat 12, rablás kisérletért 4, beto-réarn lopásért 10, lopásért bi lop is gyanúért 6, gyujtogatás gyanúért 1, zsarolásért 1, csalásért 4, orgazdaságért 12, okirathamisitáaért % sikkasztásért 2, hatóiági közeg eileoi erőszakért 1, erószskos nemi kózulésért 2, igazol Tán j nélküli csavargásért 28 egvéi, továbbá 4 katona szökevény és 6 körözött egyén fogatott el s stolgálutott át az illatéies hatóságoknak. A vármegye különböző alapjaiaak mikénti állásáról is közöl kimutatást. Végül a vármegyei közigazgatás ösz szes közpomi és járási bivsUlokoak. valamint a várnwgyei árvaa^éknek ftgy-forgalmi kimutatását a íolyó évi április hó I-töl augusztus bó 31 ig terjedő időszakra terjeszti elő. Ebből megtudjuk, hogy az alispin) hivatalnál volt 16806 akta, s elintézetlen maradt 2059, Nagy-KtCízaa Táros tanácsánál 7124 aku kőiül el oom in-teltetett 87. Legnagyobb a restancia a megyei árvaazékoél (9851 aku) legkisebb a novai járás főszolgabírónál: egy sem. szilt, de beszédes szemeiből üsztáti oi-vasUm az én Ítéletemet: — ,Ln magát nem szerelhetem !' Este elttazott. Szinte örültem ennek, mert azt hittem, ha nem látom szQnet-len magam plótt -Qajd csak elfeledem Csalódtam ebben. Kétaxeres erórel tört elő a nem vüzoniott szerelem kiaos gyötrelme. Kapókig álmodozva kimerü!-teo jirUm a sárgu'ó lombok alatt, n2-mán, akár egy karthauzi. Az elkésett madár bus dalában, a cserjék halk &ör gésében, a hulló levelek zisigésében csak az ő neve kelt visszhangra és mindéi csak növelte fájdalmaimat. Huautazum. Egyik éjjelt a másik után szilsj nóu mellett dorbézoluio ál: belekötöttem mindenkibe, azt gondolum: valaki csak odailleszti sírfeliratom saellé az utolsó pontot... egy kis ólomgolyót a pisztolycsóbőL Még a h.lsl is ells»-ségemul szegődött. Egy szürke téli reggelen tánoiyogva, ftlitu«an vetődtem haza lakásomra. Az asztalomon felbontatlanul hevertek napok óta levelek, újságok. Az egyik lapot akaratlanul is feiszakitom és a legelső, mi benne szemembe öilik, a leány neve. Jegye: váltott valami bácskai, gazdag földbirtokomat. No mor. már szentül hittem, hogy el fogom feledni. Hisz ezen-In! ostobaság volna reá emlékezni, reá, ki iaupán pénzért megy férjhez. A lumpolással kissé alább hagytunk, de az .oltárképet", melyet a< ériski mámorok mocskos levegfea ia Usatáa ¦eiorifteai én imáaitaas, snintney meg koMlitheteUen feauéfea ideált, aslki-dag kosaeat maga, ia>ára In ciolt keséit A MlM\|iriM\|l (3gt.) A a»«fr«»dití, rént ma-jiték utolsd felroEása is véget ért. A leboesijtott függöny mogttt, me-reTea^ «xederjés ajakknJ fckaiik a hős, hilTitiy arcán ott íl » h»lál-tusa atolso kínos kifejezése. Mintha csak nagy brítt költő egyik hatalmú tragédiája: néztik roloa végig. A szintén ezntul a szép Greuna nyílt utcáji helyett Zala-Sgert«g Ai ós Capulette éa MonUgae családok, ki nem irtaatiS, bósiQlt ellenségeskedése folyton ujabb-ujabb ildozatoi vár. Csak a »é» . valtouk mindig. — Az ismert zalaegerszegi utcai harc lefolyása óta, a k6»vé leméay rokonszenre teljesen Sraatita . Imre haszárföhadaa\|ry felé fordalt. Az atdn a kávéházakban mindenütt csak a rendkivülf eset képezte napokig t beszélgetés tárgyit. Min deuki hitte, hogy fel iog gyógyulni sebeiből. Egy rövid tirirat, mely ma az ország küiöaboző i észéibe futott szerte, megcáfolt* az eddigi reményeket. Egy elszonoroJott nagy család (Snnyezó szemekkel állja kö rul a ravatalt, melyen a daliás Svastita Imre huszárfőhadnagy pi hen, kit a halál csütörtökön reggel ' 3 órakor váltott meg kínos azenve- ; déscitól. — És nemcsak hozzám tozói fájlalják e derék ifjú kimaltat. ' A résztvevők között ott áll az egész megye minden nemesebb érző embere, sót még ennél » USbb. — Cje»nik bosrnja sokic kiránt: becsületet, állást és ha mindezért te lelui tnd is a zöld asztal eléU, i Tajjon hogy igazolja magát egy még hatalmasabb itélószék eiótt, ez ifjú életeért. A főhadnagy kimultaról igy ázol ' saját levelelónk tudósítana: Zala-zVansef, 1SS. <tber S. Siereoetétlea halált halt Sru-tits Imre temetéw m» délutáa ment régbe Egy » k«i»o«é«nek, mint a megyegyaléaen »8«xegJBlt megyébizott u tagoknak is óriási réurétele meiiett. aia reggel futó tozként terjedt el a hír a városban, hogy Stáitits Imre huszárfőhadnagy a mait bó 14 én kapott lösebeiben elhalt Még tegnap mindenki azt hitte, hogy felfog gyógyulni, amennyiben a megállapított orvosi diagnózis szerint a tüdő nem szenvedett sérülést. Lehet, hogy ez tényleg így 1fc-áll. és hogj a halált a nagy vérvesztés következtében a gyengeség okozhatta. A gyászháznál egymásután állnak meg a látogatók fogatai. A rolt főispán lakását siráakozó néptomeg zárja körül és erőszakkal kell visszatartani őket, hogy be ne hatolhassanak. széttárva : összetépte, lerombolta. A testet emésztő láng, mely szilajss felkorbácsolu véremet, kialudt hirtelen és olyan vagyok ismét, mint a arázadok óu azftoetplő Etna torkolau. Varga Árpád ÍU elsaligalott, de a fiuk lármásán kérték, hogy beszéljen csak tovább. — Ej, hit nem értiUk, hogy mit akartam ezzel mondani ? A fiuk ösazettéztek éi valamennyiét Ugadólag ráztált fejüket. — Nos, ma reggel hogy az Erzsébet-körst sarkán lé akartam szállai a villa-nyosról, egy hölgy hirteien kezem után oyulvs, rálép a hágcsóra. — Köszönöm uram. Es ismert hangra nagyot dosbant a nivem é> egészen elsápadum. — Hát maga az Árpád? — kértt a bó gy rám tskintv — Igen is asszonyom, éa vagyok. — Ah, hát azt is tudja, hogy férjbe* mentem? — A hírlapokból olvastam. — Ej, magától ugy kell a szót kicsikarni, önszántából nem is benélie, pedig valamikor . .. — Csak azt mondja meg, boldog-e? — Mit ért ön boldogság alatt? — Szeretni és azeratteUi. — Ugy.akkor, saa Mgytk az. — Tán férje me»esarj« ? — Ha tehetné, sem Mné maf I — Att hiszi? — Huz folyton beteg. Hőst ia UH* jótok, e«ry hete gyógykezelik már a szanatóriumban. — De hát akkor?........ (TaUiáa Büa I »Mrii.yl».a»latsss> lás A XIX ik ¦liiasfltzthailiisnlili kérsléja, a szocializmus, terjedésében mind nagyobb mérveket ött, s oly arányban hívja ki as államok törvényhozázsinak intézkedéseit. Njujot Európa kormányainak ezirányu gondoskodását ttatelik fel a azoctalisztikus túlkapások eilaoaalyozá-aári, másrészt a jogos követelések mél Utasára vonatkozó törvények sorozaUi, s a törvényes intézkedések oly mértben válnak szükségessé a többi államokban is, a mint asokbsn a szociáliu-tikns törekvések előtérbe nyoma iák. A nociáüsztiknv eszmék terjedés* ée erős-bödéae kéuégteleall jcgoeaa ifényli a kormányok gondoskodását, mert ez esznek a társadalrii nyomor kapcsán • azzal párhnzassoskn terjedoek — a mint abból u fakaduk; — az anyagi egyen-Mlynak az államban való fenUrtáaa pedig a politika és humanizmus kettőé érdekéből, a legkiválóbb állaori feladat-Hazánkban a századdil együtt vá tozó viszonyok szintén megteremtették a jövedelem, a a vagyoa megoszlásának azon állapotát, mely élesztve a külföldi izgatóktói, maga után vonja a munkások osztályában az eiégüleUeaaégdt a megteremtették azon helyzetet, melylyel az előre laté államhatalomnak immár okvetlen számolnia ke 1. Ls hazánkban annyival ii inkább indokalt e kérdéssel való beható foglalkozás, mert itt nemcsak a szociálizmuíQak adnak tápot u anyagi okok, s a megélhetés mindegyre 'nagyobbodó nehézségei, hanem valóság baa a nemzeti egycMftlés vágya mellett, a feu;egotő nemzetiségi kérdésnek ezek is okai. A mint ugyanis nyugaton a homogén nemzetiségű államokban, a sociálizmus sokat ígérő eszméi felé U-reli a boldogulását önmaga biztosítani nem tudó, s azt valamely külső változásoktói váró alégületleokedónek vágyakozását az anyagi gond, agy, a politikai reztiiszerek elvont fogalmaival nem ös-meros nemzetiségeinek elégflletleoei — apostolaik félrevezetése'nyomán — nemzetiségi önállóságukban vélik megtalálni anyagi goodjaik biztos orrosazerét. Az ok mindkét esetbea agyaoegy, csakis az egyéniségekhez, s a politikai fejleuégek-bez képest, a nyilvánulások mások. Kettős a stlkség tehát, hogy e kérdéssel komolyan foglalkozzunk. Át is érezte e szükséget a társad* lom, s a kormány és saját hatáskörében mindegyik buzgólkodik érdekeink megóvásán, amaz egyesületei, a az agrár bajoknak, mely téren nyilvánult bajánkban legelőbb a azodálisxtikus irányzat társadalmi sürü tárgyalása, a az orvoslási módok keresése álul, emez a törvény alkotás terén. Ily célzat u alapja e törvényjavaslatnak is. Ea — mi kétségtelen — a különböző — Iliért mentem hozrá, azt kérdezi ugye bár? Gazdag volt, csupán azért: féltem, irtózum a szegénységtől, a nyomortól, melyet önoel kellett volna megosztanom, azéit utasítottam viasza. Pedig, hogy uerettesB, vöt most is csak magát szeretem Árpád? Jöjjön kísérjen el Itt lakom a Kerepesi utón a legközelebbi szállodában. Yi-la mentem. Együtt töltöttük u ejész napot. Az érzéketlen .kőszeol' elhagyta komor pwdentálját, melyre az én együgya képzeletem helyezte. A fagyos, jéghideg karckbaa vér kering, ugyan az * vér, minó a többi emberekében. Mikor UvozUm, megkért, hogy látogassam meg naponta, mig csak Pesten len. Ugyebár örülnöm kéne, hogy ily egy-szert antoMátt nyert az éa bolondos ssOTeimi hzsUriám. De higyétek el. egy kevés Insactaét i< vegyül ai ín kacajomba. Sem h magamra haragszom u nateeawag miatt, mint inkább az egy éveo. át szett édes ábrándok szerte fonlását sajnálom. Hisz oly édes ajeg-¦yagváf volt azt hiaai, hogy: van még igaz szerelem és hogy vasnak heesf-letes asszonyok. ¦•káay Btrci Viwlt Mgai Dombsrogi és bu<aei Mokáay Berci közéleU.kMk «gy me«d»alni n egyik legkedveltebb alakja, e óm alatt .Az éa viselt oégaim- ksion köuttel áll ki a .pisen- tag} a .tyopre' a hogy jb- nyilvánalásu ssociálisztikus törekvések lágfóképea anyagi okokon aiap«luak mi sem tarmészeusebb minthogy as azok megoldására irányuló törekvésnek ia az anyagi bajok orvoslására kell irányul-niok; a a mint a magyar tisztviselői karban nyilvánult végeredményükben szintén noeiálisztikas panaszokat sikerűit orvosolni az egén vonalon ksnztul vitt fizetésjavitás álul, ép ogy javiuná meg a viszonyokat az alsóbb rétegekbe* a mookás néposztály anyagi helyzetének kedvezőbbé tétele vagy legalább is, mi lehető, a nyomortól való megóvása. Kétségtelenül itt nehezebb feladat vár az államra és társadalomra, de a szükség is sokkal égetőbb és követelobb. Századunkban a technika vívmányai a gjárak és nsgyobb vállalatok létei ü-lése, s mezei munkának gépekkel rövid idő alatt való olvégzése atb. folytán a tőke kéuégtelenül uralkodik s munkán, s felette magihoz ragadja a jövedelmet Bs bármily tévesek is Saint Sin,oanak, Fouriernek a asociálizmns megteremtőinek elvei, melyek a tőkét a munkának akarnák teljesen aláreodelst, s az áüa-\| dalom mindeo egyes Ugját a tók6 részeiévé tenni, az kétségtelen, hogy a j jövedelemnek és vagyonnak a munkás \| hátrányára való megoszlása jelenlegi vi-! ízonyaink között bármily törvényes is, ! a munkás kedvezőtlen anyagi helyzetének az alapja, s a keresetéből tőkét gyűjteni nem kép--! munkáaoál, betegség-, családi bajok, atb. esetén az anyagi romlás, s a nyomor előidézője. A vagyon megoszlásának ez állapota a technika mai fejlettsége, s töke igénybeléteiével való érvényesülése mellett egészen természetes és jogos; méltányos azonban, hogy a jövedelem túlnyomó részét magához vonzó és élvező tőke bocsásson leg alább anúyit vissza abból a munkásnak, mennyi annak a nyomortól való msgóvá sara szükséges. Hol ez öakénjteseu megtörténik, ott miut a UputUlat U-nusitja a munka ok között szociáliaztikus , irányzatok nincsenek ; miután azonban \| az államnak önkényességre támaszkodnia nem lehet, szükséges a munkásoknak a { nyomortól való megvédésére törvényho-i zasilag intézkedni. Ez a legkevesebb, i mit az állam a munkások helyzetének biztosítására megtehet Anyagi viszonyaik javítása az állsm erőit túlhaladja, s az a viszonyoktól a munkától, s részben a munkástól, öoönrnagáról 'Jgg; a nyomortól s az elzalléstol való megvéáésak azonban állami feladat és kötelesség. \| A nyomor — uját hibáján kívül — I legiokáb skkor éri utol a munkást, \| midón keresetre képtelenné vált. Ez be-á I bMegaég, baleset, rokkanttá váláaé, ; az aggkorrsl együtt járó elgyengülés eseteiben. Ezen esetek,e kell tehát ki-terjeukedsie az áliám gondoskodásának, megvédve a saját hibáján kívül keresni képtelent, segé yt nyújtani betegségében, viszaadní öt kigyógyitá a álul a hasz-j nos társadaiomnik, biztosítani családja •őrsit betegsége alatt, gyámoitatni n i rokkantság, vagy öreg kora miatt keresetre kevésbé képest, s enyhíteni mindezek áiui a szükséget és nyomort, a 1 gondoktól ment, nyugodt öreg kort bizlosiUoi a férfi korában munkában, dereknek. ban tetszik, vagy magyarosabban bang-\| zik; tehát semmiképen sem a .poroszra." A kü ön kötet egyedüli és fóhőee természetesen ő a nörnös BerUlany ur, I kizárólag ő, aminthogy étinél kfl önb i tárgyat nem is Utálhatott volna, de nem is keresett. Haaonlókép vélekedik a magyar közönség is, «ly liokány or szereplejét olyan élénk ntyelemmel éa Ugadaaut-Un szeretettel kiséri a Borsszem Jankóban már meglehetős számú évek óta. afegnytlalkoiásai a politikáról, mfi'é-szetröl, társadalomról, közéletünk mMes nevezetesebb mozzananatáról: sajátos fölfogása, mely lehet nyers, de mindig \ jóízű, vidám, és mindenekfölött magysr; ! gyöngéd hajlandósága, melyek azért eró-; vei teljesek, a kutya, a ló, no mez az i asszony, de különösen s kártya iránt i — az olvasó közönség legélénkebb ngyel-\ mét bírják Nagyon természetes, bogy igy ez a(' kötet, melyben születésétől fogva java életkoráig együtt van hű ttkörképben, ¦ mert saját elbeszélésében, a derék Ber-! talány ur egész eddigi élete; rendkívül \ nagy és rokonszenves érdeklődésre szá-' mithat a augyar olvasó közösségben. És erre a* érdeklődésre joggal számit az alak megteremtője, élményeinek bú leges krónikása is, aki tudvalevő^ «em más mint Porzó, avagy a Borsszem Jankó aaerke.-ztője, igaz nevén Ágai Adolf éj számiuaa nem arra vonatkozik, hogy nagyon olvaaoU nagyon kapós, sok kiadást megéli legyen e müve i«, r«4}tatai* a melleklete* ''»mm 1 .fatol KMfcy I896 évi •kUUr M 3-M 4<Hk XXIV ÉUOLYAsi A ktrtw ét ZALAI KÖZLÖM Y 1896 OKTÓBEB 3-án. uts a. <¦ ¦* S-ee • MjMri ssa-ls* <L« bei Molnoa: TUBOLT TIETOS. (Foivt ás vfs ) Egyetlen egy ¦• egy iet*i szikra „onka aaegia «. Mbwk . vilag*;. -, me\|; Mm Mát tárgya t kortatkedés-Bek: b i mennyei szikra a — ize-,, e m! se méltózlaasaaak Win ér-ufli oem olyan szerelmet értettem; a »,i. hinvig wíkMI. a napi sajtó la hirtteMMiMs,' vs«y gyéo kőzve-úietfól, melyre nézv« a kávés nénikéi, , Silcí aéiiik, — éa a Koi:ik Zirtá-bellát pletykái — a ssuron — isaaert jó kortesek szoktak lesni — nónl uera (,,,1,1 vonzaimar, mely ai emberek éa nétubmk kortes aloa azerzett anyagi fníriei!>ólt vagy kooveoieaceb! azC.eCik t ti.ágra; hanem a valódi sere lem huni urát, idealizmusát rétiem fel képletem sas aiányaira — motl mtr wmészet*, — de a >ellett sajnea ü restu oézve — inkább a múltból, tuti jelenből I: kabar u n igaz, hogy kszincy Ferenc 72 éves koriban u — . neMőI én kéremalássan még mesaie vsgvok— még mindig szerelmes \eraeket irt/ Olyan Bzereiemtuas. hölgyet látok teUt magam előtt kit semmiféle rsjábe sréiéa, vagy kapacitáció oem kéyea eltántorítani azoo lobogója a ól a l i a z t a net elemnek, melyet saját érlelem-világával a keblére tűzött! — Azt mond-jak — éa éa magasa i* agy UdMI, hegy i nőknek •*¦ táataritkutu éa bmkM-ien sz.klavárkéal áUi érselsMáaél ¦ Ix-gyskrabban egj rövid pillanat kstiroz. Kisfaludy Sándor is ait mondja .Himfy szerelmeiben:' .Téged láiai és sseretni Egy pillantás műre toUI A mi pedig egy pillaaat alatt megtörténnénk; abbM nem katl aemmi-feie kortaaaég, aem körte fogás, de anég körtet nóta aen 1 Vajk* Ulkw «lcyiak« fáraa táraaé.eti múeiiáii ia iparkodoiaak segkeai u 6 befolyásos korteakedéaűk voazerejtv] 1 életszükség az itt, bőgj a társaaéleti viszonyok üáiook gyökerem ataMnlJa-nak. t ce n i nők uját körtkbw kezde-menrezlieinéaek éa siskrtnaliiáosk n egy re ío rmp-ário t! A reformpárt sáazó.-Tal Nagy-Kanizsán a lérü.k már egy azer győztek; mo$t a hölgyeken a sor; a népet a jóval egyesíteni! A férfi reformpártnak kiindulási pánija Mlönben is, Sí leg a z e m é 1 y i tekintetekre vezethető vissza ét e célt némi réss-ben ei is érte, a másik célt, mely s \| városi közigazgatás reformját illeti azon-baa: meg csak akkor érneteadi el, ha nlairtottjaiesk ideje ét kolló erélje is lesz bO2rá, s a mit elsó hel^ee kell vak emliuinesl; ha bekövetkezik csakugyan a közigazgatás államosítása e né^kOl hazánk közigazgatási adminMctráeiojábaa aanéz rpfonnpartnak De számit arra kétaégkirfli, hogy az iprú, szétszór, rajzokból egy ostalmag, er; nagy festménynyé megalkotott alak méiy, erkd.cs^ nalást fog gyakorolni — bizonyos irányba. Mert Mokáoy Berta Iiq ur amellett, hogy föérdeme a ked-vei. mulatságos, jóizö p.jkdsaág. dotta m szeretetranéltóság, egjultal tanai sieos is. mélyreható, erói raatirája a pukhendisé(inFk, a nyeneaegoek, a boái sovinntaságnak és mindannak a roaaz, i.fv legalább is ferde tulsjdnaaégaik, mely ísjunk bizonyos oíitilyáaak egjée müűo loújdonságait jeienlckMj mén ben rlleaaaüyosza, rágj épen lenaijn. bertalaaj »r szeriiléiénik uaj réau van tóban hagy etek a tolajdawaágok mindjobban ntka'nak, — nagY huznára az egész magyarságnak, de különösen •»-«k sí osztárynak, melyben ezeket a 'onúokat eddig bizonyos szeretettel '•rtotta fon. S nem lehetetlen, hogy a "•íji-eiO szenőt ép ez vnette az ön-U<' kötet kiadására, hogy a kihalóban fe'ó tipnat finrozta, megmentse legalább « emlékezetnek. S hámennyit gynyrkod»U is a au-ryar UzisHég nlokáay or kedteaaégén, '¦)> fogytán ninct mit boaalni. Mert N.« gyoaytrkodott benne, az két-ae^te.en, még pedig BajátságOJ bixonyi-K«c«oál fogva. Dacára a tomlássak *> iyel hatott, olyan kedteaen bobizelgó dou lenni, hogy sokan Tirtnst caínál-k belőle, hogy az 6 modorát, Sltoaékét, 'xuédmódját atánoizak, ¦ egy iaeig attói lebeteu félni, hoty a karikatúra tel-Kxm céit téveszt és inkább hódit a ro Stégnek, aeaasnint attól elrettentene bizonyon enntareket. D< az oem ár-u>tt meg, n>nrt ajy a karcolat csak i -¦ertebb kau éa rimául annál jobban ««ott. i lenni I A varos kulturális y agyebúást — ralijuk meg az igaxat— már akkor nagy reformokon mentek át Btkor a reformpárt még meg sem esd-letett! Talán csak a K és székvárost krtéte — alig ran haiánkbaa ndéki Táros, aseiT nagyobb snérvfi kulLorálu hslariáit Unuaitott volna pár énized óu — miat épen Nagy-Kaniaaal A mai Nagy-Eanizaa, u eawWtt 30 érrali Nagy-Kanizaához képest egész egy Tiügvároasá fejté4ou I & kinslniodéa, a tnntgj, u innr, a ¦ nrleni épitkezének minden vonalon; — > kornak megfelelő rohamos léfjnkkel haisd:>k szóu e!6re, de s lárauéleti meleg érintkezés, a társulási egjentoeas, bunlaus élet és aailidaritds nem tartott éa nem tart ezen kulturális oámulales haladáaeal egyenlő lepett 1 Hnsz éve már annak, hegy sgereac ém van o váies polgárai közé tartoznom; ezen idi aiat: vajmi kevés, azt lehet semmi reális mozzanatét nem elyut máig; a meiy az itteni rideg egjfonaaságából kizök-kesteue volaa ! Mi latot ennek az oka? K&sztazeliem e, a valódi bont-toot adni tudok hiánya-e? ieheteUen buia góg-e, na&yiás oobortja, kaján irigység, lelekeaeti eiszigeteltaég, vagy ordogi feoyuiés-is?l de bár mi legyen ií az ok; Bizonyos az, hogy a \|obb tár^asélet luktetó ereinek mozgó-sitását valami eoergikui kézzel kellene most már valakinek megragadni és lethnrgiájabói, hamvaiból foliámadt Phó-nil gyanánt — uj életre hozai 1 Ala-kiisanak a hotgyek egy női .Védegyletet, mely megvédje s smlodó beteg társadalmai, a semmittevés, a szakadás, a végelgyáagulésto! I a el»o sorsán a Uimlól! Tozlék ki eaen magnazIM eiv mellett s nők a zászlót &s kezdjék ¦Mg ezzel a korteikdéstl A korteskedésnek enayi il-hzsztrációjs és körvonalozása — azt hiszem már elég arra, hog) mélyen tisztelt hallgatóim 1 s körte aekbe — kiváitképen pedig annak aöi résxébe — beleszerassenek, t illetve, hogy azt minden sjenge oldala mellett is - - meg-eaeressék! és én a jelen feiolrasást, — abban a meggyőződésben, hogy ezúttal nség sem én voltam a kortas, hanem csak a felolvasásom volt ai, befejezhessem! De hogy a felolvasásomnak rége utórégre mégis valódi kortelke-d é b legyen; bátor vagyok indítványozni, hogy elvi meggyóz&déaunk aiafján állit sunk fel most mágia — mielótt innét táTozunk — egyjelőltetl de ne-tessék ám megijedni; nem országgyűlési képviselőjelöltet indítványoztam,— hanem azt óaij'om, hogy mai nap hóiét mar itt, amig együtt vagyunk, j e I ő i J 0 k ki éi egyszerre válasz-illk il meg! Jelo-juk ki éa válssszuk is meg egyúttal, a mai est bősévé, ragyogó fényes csillagává éneklő csalogányunkat H u c k stedt Irén kisasszonyt és hnaanui szivünk melegével kivánjuk neki, hogy Azéptehetséggei kezdett pályáján sokáig éljen lü Most már egészen fogyóban van a fajtája, de nem kiTeszdben. Az erós, olykor az elevenig haio torzitástól a .Mokányok' megijedtek és kezdtek magukra ügyelni Élleuórizték önmagu < kat a Bertalany ur rikkantásainak hal-latira, — és megtanulták belóle megérteri a haladó kor szavát. Hokáay \| nrnak lannak kittaö tnlajdonnágai, a ! selejtesek mellett, mert góyje dacára jó ember; büszkesége oem akadályozza : meg sóban, hogy a más fajú ember jó tslajdoassgsit is megtanulja; a mőre-lődés elől el sem zárkózik, amit tok utazása, nagy (bár mindig magyaros) nyelvtudása ia éléakea bizonyít, de óstalaj-doaságai: a dulakodáit szeretete nála ' c-tak elfojtott vitézség, amely .kikéredz-kedik belőle1, és sokkal erősebb, sem hogy amazok az európai erények kuiöo megfigyelés oélkal i> észre vo náuak vehetők. Nagy, nerezetes, és hasznára jelentékeny hazafias cselekedetet végzett, a végez még részben most is Mokáoy ur, még pedig vidáman, néha ..zaftosán' könnyedén, ngy, boy az ólmai, mig kacag ! rajt, észre sem Teszi, hogy egyattal jaruL Ez magyarázza meg rendkivOii hatását, nagy népszerűségét ei Vra-*^ éa alkotója érdemeit Az .Atheoaeum' r. t. teljesen méltányolva a könyvelőre látható nagy népszerűségét. 167 pompás, vidám rajzzal, melyek mind a bold. msgyar mester Jankó János művészeiét dicsérik, gazdagon szereltette fel e kön/Tet, és gyö- , ayoruea azinxett borítékkal eiiitv adta : ki. Ára a 20 ívnél többre tejredj kötet- ! nek 2 forint i AUÉMUti ti^\|yMr A Uátittssi tárgyaonjáús: iránt sssrot lapra aw as ArnsaMdás, ssJBjtassrf sas asár aa agyas csarnokaik, lálkalók aaok s Ossat tárnak •sjyskx 01 tieig augvástroluk a sorsjáték cáljain. A kiáintási tsigntu^áUkasai osu-ssn HSJ6 syores>ásys Isss, a nuníl onkást kövctaexik, hogy ilyec nsgysMaayisotil asánot n»» LHM egy sa.> alau kisotsolsi, rniírl is ss as istsskados Urtont, fcogy noss nspos kensstal sapoU™ iooo-:eou tsrg}al sor ssuask ki, ae vssárantoiikiiu usjxol a ssss-aasas. —s~ A kisoraoláaolí, melyek október 1-én kn> aodnak, sgy tonéttnek, nogy U ns«B át SS egy koronás njereaénytáiaracat sorsolják kt, 6 napoa át pedig a két koronás njrereaBSny-tarfyakxtt es c4k a koansdsc naoon, tyis okzsosr sonas 2S.sa kerül sorra a 646 nagyobb aiaissaiay és a S 000. 10 000 s 30.000 koronás Unm eaywessáoy A sj sí sasésy tás u tkril a résatetM jegysákat a napokban teljesen kozx* fogjak tenni, 4e aldig is érdekesnek ..... Ai t «í I6a;r lek tarfjai aoaouk disiokis, é i dkl ;a rfja aoaouk i de cclsseteserokré sésve ia leadkual aajawa ét azer> Bcaésen vasnak össxevsiofana. Aü pe-dif u t njereauoy It sssfasljre nsolt kSB-plei «Löst eTfikeulatlMl, It areaBélrre >söl p«»pss aranfaxon ezost bori&vtslstbU, 10 dr* kiviluu iilese«ea kidolgoaou athém esast pe ctsnjé* ei leestas lalböi, 4 darsb sisz«v, eitut kupaakal H togoral ellátott kortoBo'- 12 as«-melrre esóló, KjosjBrt esftst mokkakéssletböl, tovsbilá ocvsacxlk ÍJ axemálrrs tsJó csiaoa íatrWlt garnitaraoöl. 2 dk-ab aar^ni k.ru« esttit zvertjatartóbol, I danb F«at gjaBO'cstai ti aS4taldi«a. veral efy darab, ay'teasieaeo kidol-C0W» ez Ari fedels é« fofojs nmcyobb kortvbot Ssoval aMgialaJssió itt miaaen, & bmí csak egr j> tasdasazooTBak a ki a atarswiest im-mi egyesíteni a aaatBoeea.1, ssOksege leket. A második fónrereméST olyan tájgrakirál all, a mindkre a legtöbb tstp éa oesi tiép aaizoor TágTra vsgjik. Ragjoto aseesagl arilliáaa diatest es, snlv agésaes ¦¦tiamdUd «s pedig 4 aeUtöre, 4 syakékn e> S rssaö kajm-e. 1C>-uoda koUogssg Tolna ezt megnyerni és általa tnadokslni a faraajigon, kiTalt több leánynyal msfSJdMt mamákaak. Tan esenktfal ebbet aseg egy kOlon syakek, aely nöi melltnsek ea hajcnsws is kaasnáJhsto továbbá két remek briUÍAns foggö, oagy grAngjokkel. A naraadik iőoyeremény egy enipire-aiilQ rériatoba bensMeiM, de oly bámlaloeaa saép, nogy ss»es jó isMsa (éri, a ki ss elei látásra bele sem BamBlas s msgsáask ae kifiaat AU pedig egy Mssssslbel, melyass IdtMÜ jár, 1 kálón fvoitsrábel, 1 aisloaasstaleol, 1 konji-áÜTáayboi és két sarok euaaarból. A gyönyört bátorul brosccal berakott —ksgnni fáböl val6 a u ailBstorok dinss«böml vsnsmk Uiattosra. A kacs* nyeremeaytáfBrakMl, nMaing a> olyas syeTemeaytársTakbiTssr/ cainee kollekciói ai ünnepélyek csarnoka ebo emeletes álli lotta* ntárís oané. siintbogr, mint emlitettnk, a asgy sjaressé-syekst csa* október 2s-nn Bnruljik ki, aa in-tesó körök agy intéxkediek, nogy ha a ké.alet tan, as esetben egész e napig tettessen sorsjegyet vásárolni, nogy azoknak is eodjnkbnn tegyen s ángy BTBísniáBjefcTe játausi a kik-aak a sevsjefyeis sMöb astss kisebb nyere-BBénysyel k aaaták. Sonjegyek kaybstok loaz aek tanát egeu SS ig aa eszlitm eseiben as összes etániaitó kelyeken, arysaintéo a foetán-aUo belyea ú, Karoly-korst 34. szám aUtt. stegeialiljak még, nogy a BonaasasmáJ a po-litikai katoságot Vesatróczy J«do VI kerületi elöljáró fVpi»e!i, urrssintén reszt resa ou a kereakedelemflgyi ntinisiteriaai restéről e célra kisa'eseu bizotuág is. A sorsolás nyilvános l'Bi es aa Dnsevelyek cssrsoka BAgyterssébea naponkint délután S -e 6ra kOsotl unják neg. Itt fogja a máatel méter átmérőjű, natalasaa azerenenekerekbol egy árragyennes a stáaokat kihozni, sokak örömére és biseeyárs meg lobbek szimonisagán. Felhívás előfizetésre. A „Zalai KSzkfcy' a uvaruk és kétségnek abból zt állapotából, melybe megalapítójának és kezdettől fogva szerkesztőjének hilllával jutott, immár kiszabadulva, megifjudTa ésajabb reménységgel eltelve folytatja pályafutását Ei a pálya harmincöt évtn át mindég dicsőséges volt, — mert a .Zitai Kizleny" miadenkor a jobb ügyért harcolt. A mait e Untuágát tartja a szer-keutiség szem elSít és mindeo erejével a jobb flgyek szolgálatába iie-gódik. Ez flgjnek pártolására hívjuk fel teljes tisztelettel olvasóink nagy-elejéo, kérte őket ai uj neyyerf elején, hogy el&fizetéseiket megújítani Kiveskedjeoek. Ha a .Zalai Kiztiiy olyan txe-rencsés Tolt, bog; tetué<ket eddig kiérdemelte és jóindulstaiat meg-nyerce, agy ezután mégiakább ai lesz a szerkesztőség gondja, bogy tetszéenkre és jóiodaiatnkri érde-metienné ne váljon. Ezért mindent elkövet a sierkentóaég. hogy olyan tartoiinai lapot adjoa oliuii kezébe, mely a bennünket leginkább érdeklő ügyekért ai igazság nevében küzdve egysíersmind siórakorás-ts OTujtson és tanulságul ji szol- gáljOB. így naaéijU, hogy kiérdemeljük olvssoink jóiDdolatát és figyelmét. A .Zalai HidSn,- szerkesitosége. Az ni évnegyed LuszSbén előfizetést nyitunk a .Ztlai KizÜBrr.' Előfizetési ára: Negyed évre... 1 írt 25 gr. Fél érre..... 2 fit 50 kr. Kgéaz évre... 5 írt — kr. Ai előfizetés-ek a „Zalai közlöny- kiadóhivatalához CNagy-Kani-zsán) cimiendók. Tisztelettel : A .Zalai USzISny kia4óki vtula. ílir e ü. — A király MtrtaWr. Ó íelségének f hó 4-én. vasárnap, letz a neve-napja. Ei alkalommal a róm. kath. plébánia templomban d. e. 9 órakor urjuepies nagymise lesz melyen a polgári és katonai hatóságok testű letileg vesznek részt. Jelen lesznek az iskolák növendékei is tanáraik és tanítóik vezetése alatt. — A Kegyureni. fénéke nálunk Mint ninll számunkban jeleztük. Frank Ferenc, ktr. tanácsos, a kegyesreod tartományi h. 'óaöke, kedden reggel városunkba érkezett. Látogatása ngyan leginkább a kegyesrendi háznak íróit, mégsem malaiztotta el, hogy farosunk kiválóbb férfiút, meg ne látogass. Igen szíves volt polgármesterünkké] való találkozása, kinél alaposan tájékozódott gimnáziumunk építéséről. A rendfónok ur meglátogatta az előadásokat is és a tapasztalt rend és haladás fölött megelégedését és elismerését nyilvánította a tanári karnak. A rendfőnök ur pénteken délután ntizott el városunkból a legkellemesebb emléket hagyva maga utas. — Ssesaelyt blr. Meceaseffy Emil az oeztrsk magyar bank vezértitkára múlt bó 28-ás Nagy-Kanizsán időzött a helybeli bankfiók megvizigsliss végett. Eete Meeenseffy titkár tiszteletére a .Szarvas vendégében társas vacsora volt, melyen az osztrák magyar bank hivatalnokait kivu! s nagy-kanizsai takarékpénztár elnöke Ebenspánger Lipót és igazgatója Tripammer Gyula is részt vettek. — Megyei vilatztáMk. A (. hó l-éa megejtett megyei választáson a megüresedett megyei árvaatéki el-Döki tisztet Tasai Miklós zala-eger-szegi főszolgabíró nyerte el. Zalaegerszegi főszolgabíró Tassy Lajos léten) ei főszolfrabíró és a letenyei Merkly Antal nagykanizsai szolga-biró letu — Kegyelete* ünnep A nagykanizsai róm kath. főgimnázium gyakorló iskolája 1896 október 6 án a 13 aradi vértanú emlékezetére nazafi#s unnep-téget readez, mely dé.előtt 10 és fél órakor a főgimnázium nagy termében tartatik meg. Az gnnepséget megelőzi-leg délelőtt 9 órakor gyászistenitiazte-let lesz s íelsö templomban. A kegye-letes és szép ünnep programija ez I. Himnusz. Erkel Ferenctól. Énekli a fögimnáziumi Ujusági Énekkar. 1. A: aradi vértanuk. Falágyi Lajostól. Sia-vaJja Török Miklós, VIU. oszt. tanuló. 3. Emlékezzünk! Irta és felolvassa Kunfi Zsigmond VIII. észt tanuló. 4. A régi könyv. Várady Antaltól. Sza vall. Vsjda Elemér VIII. oszt tanuló. 5. 1M9. okt 6. Irtn Zsillé Károly, VHX oszt tanuló, felolvassa Hallá- Jeni, VIU. osst tanuló. 6. A magyarok Istene. Petői Sándortól. Szavalja Deuuch klór, V1L oszt tanuló. 7. Szózat Énekli a főgimnázium! lijoságí Énekkar. — A szinhUl szum vége. Dobó Sándor színigazgató érzékeny búcsút vesz a nagy-kanizsai közönségtől, szívesei bozva áldozstal a tetemes deficitet, mely-lyel ez a nyári évad zárul Dobónak ez az előzékenysége igazán jói esik a közönségnek. A lemondásnál elégikus hangja vonul végig ezen a búcsúztatón. Válás és veszteség I bizony ez a két kellemetlen érzés kareiogvak,»éri egymást. Nekünk is nsAeznakre esik lemondási az élő-adatok okesta él vénetekről éa visszatérni a kisvárosias ejti nyugalomba. A közönség, ez a szeszélyes nagyhatalom, nem hagyta cserben Dobót sem, mert amin nvssnjyőiodbettilirk, telt házak is I voltak és részvétlenaéget egyáltalán unr tapasztalhattunk. Csak próbálta volu s meg Dobó lehozstnt egy két tóvárosi ! vendéget is, akkor meggyőződhetett volna ! arról, hogy Kanizsán is van azinház-! látogató közönség. i — Beklkldetett. A gízfartiö. Azóta hogy Kanizsának ezen intézményéről megemlékezett a .Zalai Közlöny,' a furd6 bs van csukva. A kaztnt kibontották, hogy megnézzék, vájjon a 24 évi üzembe* maradt-e belőle valami, de s fürdő megnyitása érdekében mindeddig nem lor-téat semmi. Azaz történt valami. Huszonnégy év ÓU ennek s fürdőnek feneállási ! sok okos vállalkozót megakadiiyozott j abban, hogy a varosban modem kényelmes ! gózfardőt teremtsen. Ugy tudjuk, hogy a gózfurdőzés iparágának Szeme engedélyhez van kötve. Kíváncsiak vagyunk vájjon az államépitészeti hivatal és s kapitányság mint elsőfokú, iparhatóság meddig fogja nézni, hogy a gőzfürdő tulajdonosai egy üzemképtelen fürdőnek koncesszió-n árusai msmdjsnak? a hatóság bele-svstkozása a fardő ügyében mégis cuk elodászhatlsn már* — A ¦agv-kaclzsal gnziaaági takarékpénztár. A gazdasági takarékpénztár részvényeinek jegyzése már a múlt hó 27 én záratott le, mert túljegyzés mutatkozott ugy, houy a jegyzéseket leszállítani kellett Az alakúié gydiés az alapszabályok tervezetét égési terjedelmében fogadu el. Az alapít* tagok névsora a következő : Ur. AngTjas Zsigmood birtokos, Orosztony ; Barna György, uradalmi erdómester. Keszthely; Baudisa Ernő, urodsimi tiszttsrtó, Tsp-souy; Birck Oszkár, bérlő, Horvát-Szent-j Mik'ój; Bozzay Pál, bérlő, Keszthely; Braudlhofer Antal, cégjegyző az .Első Magyar Alt Biztosító Tsráasá?--nál, Nagy Kanizsa; Clement Lipót, birtokos. Igrice; Deutsch Lajos, birtokos, Bocska , Diuucri Sándor, birtokos és kereskedő, : Nagy Kanizsa; Fischer Síndor, bérlő. Nemes Vid; Grdiner Károiy, bériő, Ung-Jakabf.; Qyötnörey Gáspár, birtokoe, Zala-Gogáofs ; Hertelendy Béls, tgyvéd, Nagy-Kanizsa ; Herteiendy Ferenc, birtokon, Lesence-Tomaj; Hirscbler Miksa, nagyiparos. Alsó- Dot&boni; lraler József, kereskedő, Nsgy-Ksnizss; Kern Ágost, urodalmi Bzámtartó, Keszthely: Koller litván, birtokos, Alsó Rsjk; Koller Já-nosné, birtokos, Pa csa; Kohó Henrik, bérlő, Csab-reodek; Ledofszky Ármin, kereskedő, Nagy Kanizsa ; Dr. Lőke Emil, ügyvéd, Nsny-Ksnizsa; Lőwy Ödön, kereskedő, Nagy-Kanizsa; Mslatinszky Ferenc, birtokos, Zsia-Csány; Mészáros Antal, urodslmi tiszttartó. Kis-Komárom; Morsndini Román építőmester. Xsgy-! Kanizsa; öszterreicber Bernát, kereskedő, Nsgy-Kanizaa ; Plibál Ferenc kö7jegyzó, ; Nagy-Kanizsa; Id. Rajky Lajos, birtokos, i N'agy-Ksnizss; Reischl Vencel, aörgyáros, Keszthely; Hosenfeld József kereskedő, : Nsgy Kanizsa; Skublici Gyula, birtokos, , Faazta-Dörögd; Somogyi Gyula, birtokol. Palin; Samegi Kálmán, titkár az .Első Msgysr Ált Biztosító Társasa;' nál, Szeged; Samegi Tivadar, urodalmi ispán, Sümeg; Scuwsre Gusztáv, keree-! kedo Nsgy-Kanizsa; Schmidt Frigyéé, ; urodalmi tiszttartó. Nagy-Ksnizu; Dr. j Stekeres József, t. főorvo-i, Nsgv Ksnizsa; Szentmihályi Dezső, birtokos, Pacaa; -Szily Dezső, bérló, Ollár; Tslsbér Kálmán, birtokos. Sárszeg; Tskács Jenő, közjegyző. Tapolca; Dr. Tripammer Rezső, ügyvéd, ' Nagy-Kaoizsa ; Vécsey Zsigmond, polgármester, Nagy Kanizsa; Véssey László, birtokos. Várhely; Weisz Tivadar, keres- ' kedó Nagy Kanizsa; Weiizmayer Lipót, í kereskedő, Nagy-Kanizsa; Viosz Ferenc, 1 főszolgabíró, Nagy-Kanizsa; Vizleadvay I József birtokos, Dúuak; Vizlendvay Sándor, birtokos, Dúsnak. Az alapítók a kereskedelmi törvény 183. §-ában foglalt joguknál fogva három évre kinevezték s következő igazgatóságot: I. Elnök : Kol- . ; ler István. II Választmány : Bsrna György, I Bsudíss Ernő, Deutsch Sándor, Grunser Károly, Gyömórey Qáspár, Hertelendy i Ferenc. Hirtchler Miksa, Irmler Józaef, , Malatimszky Ferenc, Morandini Komán, id. Rajky Lajos, Raischl Vencel Roseafflld József, Skablics Gyula, Sümegi Kálmán, Sümegi Tivadar, dr. Szekeres Józaef, Stentnv'nályi Dezső, Szily Dezső, Tslabér Kálsáti v'éaaey László, Weiszmáyer Li-] pó', Viosz Ferenc, Vizlendvay Sándor, j III Igazgatósági elnök: Hertelendy Béla. Igazgatósági tagok: Bírck Oszkár, dr. Lőke Emil, Loevry Ödön Öszterreicber Barnát. Somogyi Gyula, Scbwartz Gusztáv, "Scbmiedt Frigyes, dr. Tripammer Rezső, Vécsey Zsigmond, Vizlendvsy Józeeí, Weiaz Tivadar. — Kézrt került sikkaszte. Hétfőn este egy Tjria&aQ öltözködött ismeretlen fiatal ember egyik helybeli éjjeli-kávéházban feltünó költekezésével magára vonta a reodórség figyelmét. Midén igazolásra szólítottákXXXV. ÉVFOLYAM ZUI1 KÖZLÖNY 1896.. OKTÓBEB 8-án fel, bemondta, hogy « Molnár Endre vasvári járásbíróság! dijnok. Rendőrségünk távirati utón kérdezősködött a vasvári föszolgabiróságánál, honnan azt a választ nyerte, hogy Molnár Endre nevű járásbirósági dijnok Vasváron nem is iétezii, de két nappal ezelőtt Kremer flgyvéd írnoka, — Farkas Géza — a felektől felvett nagyobb összeggel megugrott Ennek nyomán a fisul embert azonnal letartóztatlak, aki hosszas vallatás után beismerte, hogy ó tényleg Farkas Géza, és hogy főnöke, Kremer ügyvéd címére a szombathelyi takarékpénztártól érkezett 286 forintos pénzes levelet elsikkasztotta, melyből körülbelül már 135 forintot elköltött A fiatal embert a további intézkedésig, a vasvari járásbírósághoz átki-sérték. — Elleaórzésl szemle A nap fői-ke 1 6 k ellenőrzési szemléje Siij-Kanizsán í. hó 26, 27. 28 és 29 én a röldfakert fedett helyiségeiben tarla-tik uat. — Ksgikaaissaiak Budapesten A múlt bó 26 án felráoduit 940 főnyi nagykanizsai polgárt Budapesten a pályaudvarnál hivatalos személy nem fogadta. Foldieiok kénytelenek voltak a távol eső Csömóri-utra gyalogolni, hol a kiállítási bankokban szállásolták el őket. — Mozdonj vizsgálat A {téli vas-pályatár&aság nagykanizsai fölOBaza három uj mozdocynyal gazdagodott, melyeknek mötanrendi próbája f. hó 1 én délután tartatott meg. A kereskedelmi miniszter a vizsgálatra Petényi miniszt. tanácsost, a déli vaspálya igazgatósága B r e u e r felügyelőt, W i t-tenberg és Kocb- főmérnököket, a főszalgabiróság pedig Lenkei Zsigmondot küldték ki. A mozdonyok az 502, 503 és 508 ik számot viselik. — Hírek a szomszédból A su megi reáliskola. Sümeg város szabadulni iparkodik a reáliskola fen-t&rtásáoak nagy terheitől, azért dr. Kelemen Károly igazgató vezetése alatt három tagú küldöttséggel fogják kérni ai is-koia államosítását. — Csáktor n y á n a kisdedóvó egyesület mozgsl-mat indított meg az iránt, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium tegye lehetővé, hogy a csáktornyai egyesület szellemi vezetése mellett C áktomys közvetlen közelében á lami segélyezéssel, í laodó menedékház álliia»ék föl kisdedovodai jelleggel. A vidék magyaro-sodásáDak nagy haaznára lenoe ez intézet. — A lakbérért. Csurgón az állami tisztviselők értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a minisztertanácshoz kérelmet intéznek az iránt, hogy Csurgó a IV. kkbérosztályből a III. osztályba soroztassék. — Vidéki zsurnalisztika A 40 éves Győr! Közlöny esye«nlt a Győri Hírlap cimü politikai napilappal, mely-lyei együtt fogja ezentnl szolgálni a sza-badelvüséget. A lap élén mint felelős szerkesztő SzávayGyula.az ismert kiváló költő ái<. mellette pedig társ-szerkesztőül Hegyi Jenő szerepel. — A .Szabadkai Hírlap* eddig belenkint egyszer megjelenő társadalmi lap szerkesztésében, örvendetes változás állott be, ameenyiben ezentúl nrtut politikai napilap fog szerepelni. A lap föszer-kesatojev dr. Csillag Károly szabadkai ügyvéd. — Zalaegerszeg 1896 évi költség vetése. Megyénk székhelyének jövő évi költségvetését a következőkben ismertetjük: Bevételek: A) Rendes bevételek 3027 frt 55 kr. B) Rendkívüli bevételek 3442 frt 80 kr. C) A pesti magyar kereskedelmi banktól felvett 655000 frt kölcsön évi törlesztésének biztosítására lekötött városi jövedelmek Ostzege S4963 fit 97'/, kr — A b e-vételekóaszegeteaát 43378 frt 43 V, kr. — Kiadások. A) Rendes kiadások 44788 ht 19 kr. és 6260 frt. 17 kr. (ez utóbbi a földadót neaa terheli.) B) Reedkivtli kiadáaek 3M3 frt 03 kr és kizárólag a MMaüt tarfcetö 930 frt. C) A kölcaönssag utáe esedékes évi annuitásra 29579 frt.— A kiadások ősz szege 86180 frt 98 kr. Es ősz-szegből levonván a 43 3T7 frt 43'\|, kr. összes bevételt, mutatkozik Zala-Efer szeg és Ola külváros által pótlék utján fedezendő hiány 41 803 frt 54'\|,kr, ehhez a tisztán ZaJa-Egersieg várost illető fedezendő összeget 514 frt O8'(, krt hazzáadván, valódi hiány 1897 re 42.317 frt 63'U kr. A Zsla-Egenséget, mint anyavárost és Ola külvárost egyaijsit érdeklő 41 803 frt 54 <j, kr. hiáífból 35 553 frt 37'i, kr. eaik az ötszes állami egyenes adókra, mely 51.141 frt 14 kr, s igy az less «\|„Vot, további 6 260 , frt 17 kr. étik a foldadó', kivéve a többi 1 adónemre. A földadó kivételével a többi állami egyenes sdó 41.707 frí 40 k'. s igy s 6 250 frt 17 krból erre esik 157., végül a tisz'áa Zala- Egerszeget illető 514 frt 081, krból a városra eső 48 772 frt 87 kr. adóra jut l'li.". községi pótadó. Ilykép előirányottaük s) Ztla-Egerszeg anyavárosra a földadót kivéve az összes egyenes adónemekre 85."A7. pótlék, aj földadónál pedig 7oV„i. pótlék, b Ola külvárosnál a földuót kivévu a többi egyenes adónemre 84'\|,a1, pótlék, mig tiszt* a földadóra, 69%.% póUék. — Szomjéi halt. N»gy Jinos bör-zóncei kocsis f. bó 26. gyümölcs szedés közben leesett a fáról és szörnyethalt. ' A hullavizsgálat a halál okiul belső i el vérzését állapította meg. — Blrteleo kalal. Rajkó Jómf 36 éves töldmiveBkisrécsei lakos f. bó 27-én a mezőn hirtelen, rosszul lett éa néhány psrenyi vergődés után néhait. A szegény pórembert szivszéíh&dés érte. — Magyarwtzig l«;régilK nj tágja. 17ö4 július hó 14-én indított* meg füskuti Landerer János Mihály a még ma is virágzó legrégibb újságunkat, a Pressburger Zeitungot. Euoek az ajságoak történetét irta meg ifj. Angerma-yer Károly egy kis füzetben, ér-! dekesen ismertetve az örtg újság sok átváltozását 132 év alatt. A lap ma is fonnál ég virágzik. Nincs is annak más bibájs, csak a?, hogy — német. — A káná-xsl hid. Ezelőtt másfél évvel Kanizsa és vidékét nagy árviz pusztította. A hömpölygő át ekkor a kimáocti megyei bida' is elvitte, de eit bii mée tovább sem állították heljre A kámáncsi pmzla birtokosa Eben s p a n g e r Lipót nem várva be az ut-mester laseu intézkedéseit, saját kőltaé-gén és saját használatára épitetetett hidat, amelyet most már a lakosság u?y haar-náljs.mintba útadót fizetett volna hozzá. Azóta k hid újból megrongálódott, a részkorlátok bedültek és Ebenspanger Lipót nem érez magábmn hajlandóságot a hidat má-odazor megcsináltatni, ugyan ki fogja ezt megc-elekedni? — Gyilkosság, kísérletek. B e a k ó István erdőc-őazt a kozárí erdőben, asíkor f. hó 24-éu virradóra az erdőbe ment szemlére. felfegyverkezett emberek orozva megtámadták és meglőjék ai erdő-őrőo c-ak könnyű sebeket ejtve. A tettesek, kik valószinüen orvvad iszok, elmenekülte k- — Inra-Szerdaheliról jeleatik »--k&nk: Kadovics Sándor őrségi Lakos nagyon féltette szeretőjét Korják Annát. A paraszt O.heiió féltékenységében el határozU, bogy inkább megöli Kozják Annát, semhogy másé lehesseu, f bó 23-án szereteje ablaka alá rejtőzött és egy al -kalmas pillanatban egj kavicsokkal éd seréttel me«töltőtt pnztolvijll rálőtt a mitsem sejtő KozjÜt Annára, de célt tévesztett, mert a leány mégsem sérült Ridovic* Sándort elfogták. — Yig élet C.tUrnyáa. Hón inger Jakab ulmi (W^ealbergi) lakos a Hackl féle vendéglőben két orfeum-bölgygjel, Langbaur Johanna gráci lakossal és anosk törvénytelen leáoyáva), Steiner Gizellával mu atott. Reggel Hó Qínger arra a kellemetlen tapasztalatra ébredt bogy pénztárcájából 160 frt eltűnt Az élelmes danákat a cseBdőrség kzonbau elfogatta és megmotozta, melyal kálómmal az egész öazeg megkerült — Kamarai ülés. A soproni keroii-ti kereskedelmi és iparkamara 1896 éri szeptember bó 3 án rendes ülést Ur-tou Friedrich Ágost, kamarai elnök, mini elóüló vezetéte alatt Ez ülésen elin teltettek a következő minket érdeklő ügyek Goldbammer Károly, Lendvai Samu Reinitz József. Kosenfeld Alajov Székely Tivadar nagykanizsai Jé* ifj. Welsz Mór csornai lakosok átirata, illetve aaegkere sése illetékleirás iránt A nagykanizsai ipartestület ehökségéuk átirata, a ke-rületbeli fegyenciparra vonatkozó statisztikai adatok közlése iránt. Knortzer Frigyes nagykanizsai lakói folyamodványa kamarai illetékügyének rendezése-ért. Nagy Kanizsa r. t város tanácsának átirata ugyanebben az jügybeo. Knortzer György nagykanizsai lakos megkeresése kamarai silMék-tgyben. ;Gutmann S. B. nagykaaizsai gyáros és nagykereskedő-cég aegkeresése, — gelsei Gutmua Vilmot cégfónök kanurai tagságét igazoló hiva-talor bizonyítvány kiszúlgáiása iránt — A .¦ngántitztvltatik 1896. éri Országos Kongresszusának* el-nokei Matlekoviu Sáudor éi Dr. Kovát* Gvula a kö^yvkougresuusoa a njogdijeliataa ftgyében,' hozott határozat folrtiu ma u osties kerei-kedelmi éi ipirkamarákhoi, Joemkü lönben a k«reske4eiai"" ia gaxdtaifi egyesületekhez txt a kérelme, mtáz- ték, hogy ezek a keraletukboz tartozó összes kereskedelmi és iparvállalatokat, nagyobb magáncégeke; átiraülag felkérjék, hogy tisztviselőiket a Magántisztviselők Orsz. Nyugdijegyesületéhez való csatlakozásra buzdítsák és — twtleg a fizetendő járulékok részbeni fedeiésével — hatályosan előmozdítsák. A .Magántisztviselők Orsz. Nyagdijegyetü-lete" köze! három évi fennállásának ideje alatt céliránfos szervezetének, életképességének már ia kétségtelen tanujelét adu éj igy az érdekeltek figyelmébe teljes bizalommal ajánlható. — Női ipariskola polgári leány vagy felsőbb leányiskolát végzett uaulók számára Budapesten a székesfőváros ható sága a leányok gyakorlati irányú kiképzésére a m. kefV kóseégi polgári leányiskolával (Bécsi ut 33 — 35. sz.) kapcsolatban női ipariskolát létesített Et intését szervezeténél fogva ez idó-szerint legmagasabb fokú női ipariskolája hazánknak. A növendékek teljes kiképzést nyernek a női ipar ágaiban s agysaersmind a női kereskedelmi tanfolyam taoterve szerint kereskedelmi életpályákra is elméletileg és gyakorlatilag kiképeztetsak. A végzett tanítványok vagy ónálló ipar-llzleiet nyithatnak, vagy fületekben levelezői, pénztárkezelői stb. állásokra léphetnek vagy polgári iskolai kézimunka, illetve ipartaoilónői scakvizsgát trhelaek a fennálló szabályzatok értelmében. Az intézeti növendékek már uuiulmányaik közbea keresetet is biztosithatnak ma gukaak, a mennyibea üzletek vagy ma gáoosok részére megrendelt muukáik arának kétharmadát <k kapják. Ez iskola női iparkiállitása a székesfőváros pavil-lonjában tekinthető meg. A IlL kerületi oci ipariskolát mint a nők gyakorlati irányú nevelésének egyik hathatós lénye zójét melegen ajánljuk az érdeklődő szülők figyelmébe. A nevezett iskola köze- i lében havi 12—:8 írtért is kaphatnak j a tanulók teljéi ellátást A beírnátok ez évben október bó 1-én kezdődnek. Rendkívüli esetekben vidék: szülök gyermekei is részesülhetnek Ucdijmeotes-ségben. Tanitásdij félévenkmt 10 frt. — A. legnépszerűbb emberek kongresszusa. A magyarországi bírósági végre -faajtók 1896 évi október hó" 10-én éa következő napjain, mindenkor d. e. 10 urakor. Budapest székes fővárosban az ezredéves országos kiállítás ünnepségek csarnokában országos kongresszust tartanak, melynek legfibb tárgya a véRre-hajói intézmény újjászervezése lesz Álla mositani akarják ez intézményt, fiz tize-téstés nagyobb kvalifikációt (érettségi vizsgálat) éi óvadék letételéi kívánják Erre vonatkozólag törvényjavaslatot is dolgoztak ki az 1371- LJ. és 1875. IX. törvénycikkek módosítása és kiegészítése Krgyatkn. — A csecsemők fejlődésére nézve nagy hatással van, hogy egészséges jó tejet kapjanak Erre nézve behatóbb tapasztalat igazolja,bogy azok a szoptatá ok, akik szolyvai vízzel élnek, erős és szép egészséges gyermekeket nevelnek, mert a szolyvay víz megakadályozza a tej elgyengülését és megsavanfodását, Dr. Wachtei Dívid egyetemi tanár véleménye szerint 2 — 3 kávéskanálnji Sr»lyvai viz elegendő, hogy egj liter meoyiségü tej savanyodását megakadályozzuk. Nem tudjuk eléggé ajánlani, a azolyvai vizet csecsemőjük felnevelésénél alkalmazásba venni el ne mulasszák. A szolyvai riz Kanizsán Fesslhaíar Józaef. Roeenfold Adolf és fia és Tivoli és Rumpolt uraknál kapható. — Egy néptzar. A Moll-féle francia borszesz és só álul a bele geknek egy ép oly gyógyhatásn, mint olcsó szer nyujtztik kötvényes és csúzos bintalmitnál, sebeméi és daganatoknál. Egy üveg ára utasítással egyllt 90 kr. Szétküldés naponU utánvétellel Moll. A gyógyszerész cs. és k. ndv. szállító által Bécs I. Tuehlauben 9 'A vidiki gyógyszertárakban határozottan Moll. A. féle készítmény kérendő az ó gyári jelvényével és aláírásával. — EMfzStMifaUMViS. Az őszinte rokonszenv, melylyel a sajtó első kötetemet fogadta s<s buzdítások, melyek a iegiüetékesebb helyekről hangzottak felém, bátorítottak fel arra, bogy ismét kötette! lépjek a nyilváaoaság flé. .Ntnon dalai" cím alatt uj kö- tetet fogok kiaaUi, mely k«tet a tel-jeraég kedveért urtalmazni fogja, ai első kötetemben ilyen cim alatt megjelent versek egy réazét s az azóta szétszórva megjelent költeményeket. Kötetem csinos einképpel, október bó közepe táján fog megjelenni s előfizetem . r 1 forint A gyOjtó-ívet legkésőbb október hó 15 ig címemre (Budapest. VÜI 3a,ross-utn 6} beküldendők, hogy a mi szétküldésében zavarok ne történjenek. Gyűjtőknek tiszteletpéldáoynyai szolgálót. Keit Budapesten, 1896 azept 15 én. Szentessy Gjuia. — A .Tendéglösök tapja,« mely már XII ik évfolyamát éli, hazafias lelkesedéssel anokálja és képviseli a vendéglősök, kávésok és azok alkalmatottjaioak érdekeit. Hasznos szakközleményeit a le jelesebb írók írják, s nemcsak a veadég-lősőknek nélktlozbetleu orgaunma a .Vendéglősök Lipjv* hanem a nagyközönségnek is tanulságos közleményeket hoz. A lap előfizetési ára egé z évre 6 frt, félévre 3 frt. negyedévre : frt 50 kr. ¦ely a kiadóhivatalba, Budapestre, VII. Klauzál-átcza 2 sz alá küldendő. Mutatványszámokkal szívesen szolga Ihász György szerkesztő és kiadó. — A szabadító regény egy kötetben, irta Gyulai Farkas. A történeti regényírás kihaló-félben van nálunk, alig akad iró. aki ku tiválja, mert fogva tartja nagy részét a modernség varázss. Pedig érdemen voioa, a munkál olt folytatói, abol Kemény Zsigmond Eötvös József és miaok abba hagyták. Sok szép éa vonzó epizódja van a magyar törtéoetnek. a mely csak ugy kínálkozik a feldolgozásra. Egy ilyen epizódot dolgozott fel Gyulai Farkas, ez a tehetséges és soktudomáoyu fiatal iró ,A szabadító* cimü regényében. — Kolozsvárott játszik a törik világban és azonnal megüti az olasót a friss erdélyi levegő, a mely nem laokaozt, mint sok opiumleit modern csioálraány/ hanem megedz és a nemzeti büszkeséget fejleszti, s múltból szedvén elő igaz magyar alakokat. A cselekmény elejétől végig érdekes, e korb&ség neta enged kívánni valót és a jellemzés majdnem meglepő ezen igen fiatal Írónál. Melegen ajáaljuk Gyulai Farkas mflvét a magyar oLvaróközönség figyelmébe Megjelent az „Egyetemes Regénytár kiadásában és ára piros váazonketésben csak ötven krajcár. — -A ,s"Ugyr»rtzag" mi kétségtelenül legfontosabb politikai napi-lp. Pályája a fontos emelkedés ntja volt s mi már nem csak mint hírlap foglalja el a legelőkelőbb heiyek egyikét, hanem igaz politikai tényezőre is lett, a mely nem csak leírja, hanem irányozza is az események folyását Az akciók melyeket megindított, rendre országos akciókká lettek a minden fölmerülő kérdésben agy a professztooátus politikasok, mint a nagyközönség dolga megkérdezni, mit mond hozzá a „Magyarország?* Bátor és szókimondó, íróinak kezét nem teszi bénává valamely érdek-hálózat, a minek igazságáról meg van győződve, mindig ki meri moiidaui: ebben van az ereje és a specialitása. Hírszolgálata kitünó és felhaszuálja a modern technika minden eszközét Tárca rovatát a legkiválóbb irók töltik be, a kik a magyar életről iroak magyarul magyar szellemben. A .Magyarország" ezentnl is az lesz a mi volt, olj újság a mely napról-napra fokozottabb mértékben elérti ki az olvaiókSzönsóg igényei!. Kezesség erre a szerkesztőség, melynek élén Holló Lajos főszerkesztő, Incédy László h szerkesztő és Bartla Miklós főmunkatárs állanak. Hogy pedig az ujíág pontosan, minden más napilapot megelőzve jusson az olvasóközönség kezeihez, arra garancia a kitűnően szervezett kiadóhivatal. Előfizetési ára egész évre 14 frt, negyedévre 3 frt 50 kr. s az előfizetési összeg a legalkalmasabb módon posUnUlványoB a kiadóhivatalba Budapest Vlfl ker. Sándor n 2. cimieodő. — Baéapesti Ntflé. az íjtig-irék lapja. — Élénken emlékszik még * magyar közönség annak a tizennyolc magyar újságírónak az éjeiére, akik ez idén jatiiia régével odahagyták a Puti Napló szerkesztőségét és megáll, pitották a magnk erejéből, minden vállalat mtUötétévei, a nerkestí&ség táját tulajdona gyanánt a Budapesti Napté-t. A lelkes kis csapat most alig négy hét leforgása után a szabad elvű magyar közönségnek legkedvel- i tebb njság«zo!gá!utója lett Mpgával hozván a régi szerkesztőségből fényes és jóbirü írói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyajt-vén mindennap össze mind azt, ani e szerkésztőség, e lap szabadelvű és független politikájának, nemzeti érzületének és magas Ízlésének minden buszonnégy óriban ismétlődő bizonyságát adja: — i BudajMs'i Napi* ma már nem csak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gvors felköllé- i seben ií eddig nem látott példát mutat. ; Éi minden szám arra vall, hogy a i BudapíSti NaplO alapitói megérdemlik ezt a támogatást A Budapesti Napit n&k friss és megbízható értesülései, komoly, Urtalmas politikai cikkei, s melyek nyomatékossá teszik a kelet- \| kezesére uj, de politikai snlyrz máris jelentékeny újság véleményét, tárcarovatának magas irodalmi színvonala, kitfiuóen szerkesztett köigaulaiági rovata, gazdag Air- és művészeti rovata s egyéb közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról napri ékesazólóan Unuskodnak arról, hogy a Budapesti Napló lé-, nyesen megfelelt a legvérocesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte. A Budapesti Napló szerkesztősége amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiájára appellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségében, amely nagy i szeretettel karolta, fel ügyét az első perctől fogva. &s hogy a köztesig se csalódjék benae, arra vállvetve, tftafca-' datlan buzgóaággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelvnek belső tagjai: Vészi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emii, Clair Vilmos, Cerri Gyula, firös Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton. Horváth Elemér, Jaoovics Pál, dr. Kovács Jenő, Ljka Karoly, Márko* József, dr. Herkl Adolf, dr. Márton Miksa, Papp Dániel, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Tnnry Zoltán ' napról napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitá- j sait viszi a harcba. Hűségei szövet ségese ebben a kulsö munkatársak díszes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Bessenyey Ferenc, Békefy i AnUl, Götv58 Károly, Feszi Géza, j dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Malooyay Dezső, 1 Munkácsy Kálmán. Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény litván Deveit eta-litjuk most. Ez a rugója a BatUptttj Napié eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítékai jövendő szilárd enszten-ciájának. É- még egy. Annak az újságnak, amely jenül m&tí, etak a íiarkeutötégé ét a kikOnsÁ/é amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a naga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a msgyar nemzeti ügynek és a migyar szabad-elvaségnek az érdekeit szolgálja: ebben a fűggetlenségébeu semmibe, sem hasonlítható hatalmú erőforrása van. Olvasóink figyelmét ojbél is felhívjuk a BadaaMti NapM ra és ismételve a legmelegebben ajánluk ez újságot. Olvasásra ai újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magva hírlapirodalom magas színvonalába és magyar :rók és ujságirók hangyaszorgalmában kedvük telikXXXV ÉVFOLTAM ZALAI KÖZLÖNY 1896 OKTÓBER S áa. « • jfct - H ü. Vratl Muta««el Mit, l>Hltf al.aaattal alfaalak Mart b4« « — wmá n jM aaik, aa ah w<nft.tr« Btlt^u lart-^j ot aajaaljak Wfy rj wl tt ',« akartuk M-l jl MH, o.ü. a te^arr-bh. • ¦ ,kna. Áanbaa > •>'» Feleli) llfrtM.ti: Dr KíaS ERKO HelyMtM azrrkrszió Dr VILLANYI R. Ki.<tó: II). 'AAJDITS JÓZSEF. Nyllttér.) Sa r» aamaitak «5 arial lt fct 66 k.l« ! ¦.ittraak. t nUawl frk**. ír4rl ..,.-• HaaM\|<ri)l Í6 krttl 14', <n 45 k,,( .4i-r..k«.i «»•. nikaa boexkimott at.tti.4tr, d«»uat ««b. ("i"'-•17 2« ki ».MH aj. ( 4f S0O0 »» 4i irták Hb át é «>* 4 frt 5© Krajcárért Tiláthirt , } tJ»»»jkiri«»Wk»l Kién birmoaiklkuk 11 ál ó kettői favij* tid Bel; r4»z«K e)pon . fémurkokksl műk (JUtTi. A hjngok egJM lem«zpken Ttooak, aelyvél gt « barueeikákuk pospás orgooaaxcrft hiag jak tu. 40 hugn S nf nfftit 15% -13 e ¦>. 4 tri 50 kr. 60 . 8 ,. . 17 — S4 , S .. 50 . 80 , 4 , . i7V - S4l, , 6 , 50 , ÖMkUlési lokob injren. PotUdij tt ciomno á- 60 kr. Képra C A Sehuster, UllHi.atKali 6ruUtz, Co«boruág. Szrtklldéi (Láttéttel. — ktatriltt raegíDgedif. öniekóttatéMk imétetaUtta] keratetMk. »etn.á.tl én > «4a»«nU«OT. a basaot artlritv* bí.U-k»I poKil^rishkrsI kelj >«u'>»\| b U ^ Zii szíilodaAI^TAEIIfiiLTHQZ BUDAPESTEM. •l K r>nt ftUtt Hirdetések. Pártoljuk ¦ küftoó balása i rJélji i-TáBjvireket! Livit '.' Uur 29 kr , I Mar 10 kr. '(, Mar lt kr. rjjetlía élreirti f4j,.-«hö\|irl,» vasas-vtz. a.-1/.CCHCIIJ I 9 lit. N kr. I H. 11 kr, 1, lil 14 kr OrfMi »élea»»f »l mrlit a lofklla- ¦•kb ••táajTliek. Al .Krdélyréíii Kárpát KereaOlet' oraiigo áaványrix rakiár Bufeaast Vali »te» 58 ik szia Telttauil cak a laáa ÍS —15 ktraaag. Nagy-kaaiuai fór.ktár: 8TREU H KLEIN urainál. aaakat. aivlni'1 — k janavkai jttékaa; eAra BMgT. MOLL SEIDUTZ POR Caak akkor ralódlsk. ka raladatylk dobó. Kall k. alálriaát t&ntaU Uí. k m» á-lal. UUti-frtk unH (T6cTk4iáat • l«w^aeubb ay. Mtttatabaaa. i7a^«r<">t> 'i t)""""", rtr»»u aitkrakaaáa, aájbi . _ MM4a. araajér M i k^kOMbtsiU aC Mla\|Ú«aa «"~. • jtf« Uáurut ér Hlll k ÓU aixiif aafruM e««i^4at tm«n. — ára «n laa.aiÉI.II vaért i. !«¦ I IM . . Haaisitásac tirvéayilag fesyittetnet ÍMOLL-FerE"FRANCTAI m BORSZESZ ES SO Csak akkar vsMi. »a -i>*rik i™e moll a .^,^71 ui.ut w 4. —^—---------- .» B.II- elirala 4«««Ut»l ,u iám A ¦all-ltl. k-aa- ¦m baruni .1 M rnnmi ¦)« la\|«alaa<rillaatt< b«HnaalMi iiar kaniáa;, csat e. a Mecbúle. e^jé • kAvetkeza««j«ia«l !^ri.a«ret«sMib aéfMser — Efy 4aa-nll »r«l»u tn% ara W krajarár. _____________ Moll Salicy) szájvize. fraal».tr4»i Ma^yaarat aülirf.) uájüuitilaMál kaldwMM fM4M bamrfj kant creraekek, ai.4 f^-; sert « axajrá a fofak ta^abal 4p44f«± biitoM^jK ¦ «f7«s«ramiaa loffájái din - Eajr SM k iHa\|\|>nl allat.ll l<a\| art : 60 kralazar. (681) Fillrtkülaei ¦sU A. gysfyszarész, cs. ás kir. uávari szállíts által, Béca: I., Trjcblaobea 9 II. Viaaal Bt«rart^áMa ur»li aaa aaláarat awllan Llja.ni.taaa A raktárakban ttuik katáruzoUi* MOLL A. oídiríjiívai ít védjegytvtl Ulátott Unüinsnytket kérni. ______ Raktár : Sagy-Kaiuuán RsSenf«iti AJSlf Sa Fia. nfi HIRÍ»KTÉSEK felvétetnek « l«p kiadthlva tálában. feltalali Ír IUH.K" 'a^r ar álul ki-ártlK bitainilrtt (ránBaars MEIDINGER KÁLYHA c§. ss íir, aftrari szállitóiil I. kapható t TkawtiMf. — l«cs I-, Kaklaarkt 7. az. a. PEifl: H;brner\|aa« 7 MiDden állam áiul KiabidalnazT.i¦ Az eliio éremmel mlnd^a kiáili-tá--on kiiSotKie. L-nknünóbb keraiéaysó, tSHó é« szeilőzteth«t6 kályhák laaáaok, akolák 4a inxlák náain, • let«n>aertlil> é> %-eletaaaabb IrJáHHaabaa, trusé«u«ri>li tfUHtun»m aém-pirral >aU füirtoíj é> 24 6raif Ui « Mtli a l A Nagy-Kanizsai takarékpénztarnak a takarékpénztár utta és De4k Fe-renc-tér sarkán levő házában az ez idő szerint I Ifj. Rosenberger Miksa j által bérben birt bolthe-I lyiség 1 1896. btí loreilier ös l-tal bérbe vehelö. Bővebb felvilágosítás a i Nagy-Kanizsai takarék-! pénztárnál nyerhető Törleszt, kölcsön KtVeün a n.\ói: brearrtjk •/, ré.iéig 20-50 ti költi idóre -~-----¦x>zxx'Loa»13.. Birtokos felniOnHbat bármikor, pénznem moadh.t fel Caokél; kamattal ISka is trSrlegitenk. Uboa;oii!áa learr»Tlíebb ido alatt — Coax-rtálás Wljeg és illeleknwotet. — il e'ölesea ttúltsév (ieo felviláK&aitás cljtalaii B«kfildeodó Ciakis: telekköDTTi kiToiiat éa kataaiten birtokir másolat. Ingatlan- és Jelzalog-Forgalmi-lntezet, Budapest, VI.. Véesl kSrut S9. Legnagyobb Ingatlan- és Jelzálog Forgalmi-Intéut a mo-1 narekiiban, egyaéW. mely hatótágok éi a Itgteknúélyeubb \| földbirtokotoktól okmányiztriiUg ajánlva van. XK«XttXKttK4KXXKX)ntXXXKXXXXXtt X X X X X X Tisxtelettel értesitem a nagyérdemű közönséget, hogy n dacára a otgy C3Jpásnak, mely engemet és gjermekeimet bol- X dugult férjem elhalálotáíátál ért, agj a UytoÉsai lázár épiíta, miit Bifliiesles a CoroaalBroeg, utcában lévő lintornsletelcel tOTábbra la feDDtartom a magim éa fiaim szakszerű vezetése alatt; fótOrekrétem oda fog iránynini, hogy pootos és lelki-iuseratea kiizolgálw ájul i lagJérdeniQ kfaönség bizalmát ezatán is kiérdemeljem. Magamat a nagyérdemű tisztelt veTÖ közftDségoek pártfogásába Kjáulom tisztelettel ixv FtaUvIta X IC X X X X X X XXXXXXXXMXXXXXXXXXXXXXXX HIRDETMÉNY. Van szerencsénk ezennel a n. é. közönség szíves tudomására hozni, hogy a városház utcában levő irodánkban mindennemű villamos világítási és erő átviteli munkálatok elfogadtatnak Ugyanitt az ezekhez szükséges mindennemű felszerelési es berendezési (árgyak, lámpák, vlláglió testek stb. a legolcsóbb árban kaphatók. Nagy Kanizsa. 1896 akt. hé. Tisztelettel Praaz Lajos és Fiat, 89,000 kályha forgaiomiM hozva. tar káJjaa alul tíbb u.b« ntkgK. óra irtaak ai rjiinia-tokol, atalta a kályha-¦jtíkta ooiöit ktvet- MEiDlNCER-OFEN „HES'IIA'-kályhák. élkli ( PélkQli ltálitbá h é y ZajaélkAli (Vt* PorvélkQli eltáTolitbaiása t hsi uk. At ellciuék ucxtitáa eséljib41 por rl61 i aélkü rltárolitbatók Kj > kál7h4t tsétnedoj kel-we. fOstemésztehdö kahdallók. A ktnok i«nhadás néíknl tmtik ¦trUuk. rUtártaUs f« idátartfttm. Minden éf l lll f ^C FÜSTEMÉSZTŐ CUOKIFÉREk. Központi ffités minden rendszer ssarint. Siarai alkalmazán ipari és gizdaíái oélokr. PrcfrtmM é, iritmiktk lafna ét Urmentve & fgt Gyümölcs és szőlló bor készítési gépek. és ssőlle sajtok. w ------------ folytonosan hátíi kettős emeltyű szerkexettel, és nvomerő subálytöral. A asMka kéa«asaf 207. M\|y»bb. -«t baraely sas sajtaúl Szollo és gyümölcs imi. és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt szüretelő készfilékek. Sz&Uo és ayaasWca őriek. Aszaló készOlékek gyamoics és főzelék tsulisri, BaSles-végó és haaaozö gépek legsjttrb szerkezein szab. onmlAodó .Syphonia ' éi •SlloveBSZö pertnetezák, gjártatnak ta szállittataak jótillis mellett a legjobb Eayfartli Ph, és Tina csaaz. kir. kizárólag szabadalmazott Razdisági (zépgyírak, vasöntöde és gőthámor BÉIOS II. Taboi-straaae 76. ^—. Kitantatve 39O nraay, obOjs-c m bronz «r-a»rtixxia»l. ^~-Árjegyzékek jngysn ti bérawatvs. KepTltelík »¦ r i noittr nlia fiirt t e t » e k.__________________________XXXV ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY I8M. OKTÓBER 3 án Újságírók lapja! Újságírók lapjai BUDAPESTI A magyar sajtóban páratlan az a siker, melyet a Budapesti Napló mindjárt első megjelenésekor aratott és az egész világi sajtóban péláa nélkül való. hogy egy szerkesztőség maga adott volna és adna ki politikai napilapot. A BUDAPESTI MkPLÓ a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiíéle vállalkozás rendelkező hatalma alá Független tehát felfele is lefelé is minden irányban. . A BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligencia lapja. Pclitikája a legtisztább ftabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halap A BUDAPESTI NAPLÓ amelyet a Pesti Napló július 30-án testületileg kilépett szerkesztősége alapított, hasábjain egyesíti a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisz'ikai élet legelőkelőbb neveit. A Budapesti Napló főszerkesztője: VfcSZI JÓZSEF. A Budapesti Napló felelős szerkesztője: BRAUN SÁNDOR. l Ahranyl EmII Clalr Vilin* Cerrl Gyula Erii Gyula Fái Béla k Pesti Napié behS dolgox&ttrsti: Lyka Kárai) Márk uh József Mrrkl Adolf Dr. Marion Miksa " Papp Dánlel jj latrán Hello Márton Horváth Elemér JnnovirH Pál Dr. Kovám Jen* Pékár CíjuIm Dr Nollrm Adolf Sváb Tlvttdxr Thury Zoltán A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és tárcaírók díszes sora: Ágai Adolf Bessenyey Ferenc, Békefy Antal. E5tv5s Károly, dr. Hagara Viktor, Feszi Géza, dr. Halász Ignác Kupa Árpád ¦áfonyái Dezső, Munkácsy Kálmán. Sxabóné-MogaJI Janka, Szana Tamás. Szanta Kálmán, TSmBrkényi István. A. BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság frias, eleven, temperamentumos és minden rovatában az izlést, az előkelőséget és a. megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének. A ^BUDAPESTI NAPLÓ egyedül jogosított magyar kiadásbán közli GRORGES OHNET világhírű írónak .Hiábavaló gazdagság" cimü remek regényét, amelynek összes tddigi folytatásait megküldjük újonnan belépő előfizetőinknek. Etöizelés. egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 Irt 50, I hóra I frl 20. Mutatvánjssámokat ayok napig ingyen küld & kiadóhivatal. Szerkesztőség: Ferenc-kórat 28. sz. — Kiadóhivatal: Teróz-körut 41. SZ. Olvassa mindenki a újságírók lapját: A BUDAF1STI NAPLÓT! vírégrész«>k«f J. Tkakm XMkf. OL felír) Bc, XIII s n.ftaat Caml. Ltolaoob teé«UI! »l«4fabftii. L«cjobb hcril WoUMut • u Káaan Mnanlt tárgyik * krt lipa él Mra EatrM ¦ dcuil cladu Sroafeld ¦september 1-éo folytatják a tanitánt a magyar, néniét, francia ég angol nyelvben Lak* Ktttncy n 691 - a \| l i Feltiiesl Mf Kaitirnicii ifltllt ¦ár nme* idktéf párizsi Gonntra vagy náBfél« HlítalrgeKlfT! Mindea Iralturáliamhu tírvéojilef 'védve, 8 or»o»iUg tjinka. Cuk egyszeri beszerzés! UKSPSCNG « TiiESA r«lf)il«g« fo, ix Mj Wiju Uati k&ajniTon4iiábaii 1896. október .Ó-én. 41-lKc Bi«Y<s«»a< ír: ZALAI IOZLOII. A nagykanizsai ,,Ipar-Test&let", ,antgy-kaaizsai Takarékpénztár részvény-társaság': a .Kotori takarépénztár \\\V. évfoly B4raa«taU«a lar«l«k aaa fogaé- Striittok ilaaia ni HMiU.1 részvény-társaság-, » ,nagy-kaitsai- él galambokiöakéníee UteltA-egylef, a ,aagy-kanizsai kisdedneveló egyesület* t , nagy-kaaizaai tanítói járatkor, t .nagy-kanizsai kfreaztéay jótékeny aéegylef, „a kanizsai ízt. jótékey nóegylef, .szegények tápintézeíe', i .katonai hadaetyáa egyset* t .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai 'külválasstmányának hivatalos lapja HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP. Az élet heese. " • A modern korban, a dviUzáció terjedésével, az élet elveit inomiló s szokat mentül nagyobb mértékben nyújtó haladással szemben — sajátságosán ellentétes jelentéget képaz tz emberek között az élet becsét illető felfogás. A tudomáoyok napról napra nagyobb területet foglalaak el; kifáradhstatian az elme a természet titkainak kiflrkészésébea s előbb nem ismert világrészek Hadién lép tz ember a feJviltgiuitái ták-lyájával, óriási, meg nem mtvelt területet foglalva el az emberiség ré->iére. — A műveltség nem egyetek kiváltsága stár, részesülhet benne a nép legegyszerűbb fia, s tz ismeretek csiraokábúl a szegény zsellér alacsony kunyhójába is áradhat a világosság. Az emberi tevékenység gyor vitásához, tökéletesítéséhez sxűktéges eszközük folyton nagyobb számban állnak rendelkezésére, t a mihez előbb csak hnonyot kiváltságos osztályok jutkttuk. most mindenki magáévá teheii könnyen megszerezheti. Felfedezések, találmányok gyarapítják a zoit; a vasút a legtávolabb vidékeket hozza kOzel egymáshoz, s az egyéb közlekedési eszközök egészen viszonylagossá tették a távolság fogalmit. Mindezeket becsali, értékesiti a jelenkor embere, hiszen használhatja, kellemessé teheti velők az életet, tmde az élet becsét illetőleg mégis ixmis felfogás uralja a kort, oly iiimis, hogy lehet mondani, miszerint a világtörténet! folyamat egyes idő szakait, vagy egyes, az európai gondolkodástól teljesen elütő szellemi sajátsága népet kivéve, az életnek ritkán volt oly kevéa becse — álU- : lánoMághan szólva — mint a jelenkorban. A sok Ongyükoeiág és párbaj csak egyes bizonyító toaetei a való ténynek; az egész emberi élet agy, a mint van és foly, bizonyságai szolgálhatnak trra, hogy az emberek a resszimisztikus világnézet rabjai, ezt a világnézetet a maga veszedelmei oldaláról tekintve. Mert lehet valaki pesszimista, — anélkül, hogy életét könnyen odadobja, vagy annyira megunná, bagy mentül előbb és minden áron szabadulni skarjOQ tőle. — A pesszimizmus épugy bölcsészeti elv, miat ai optimizmus, anélkül, hogy az utóbbi az élet szeretetét s túlzásig vinné, az előbbi pedig az élet megvetését vinné annyira. Nézetem szerint a tok öngyilkos ságntk nem annyira a petszimUztikus világnézet az oka, mint egéazen más körülmény. Ez az élni nem tudás, az élbetetlenség. Többnyire oly vágyakkal van sz életunolt Ielkt szaturálva, melyeket kielégiteni nem bír, s mivel élni nem tnd, t. i. az élet hez, a mi nem más, mint küzdés, képességgel nem bír, eldobja msgá-tói onasgával és a vilfgga! meg-htsonolvs, a világot okozva szerencsét i limnéauéit. Pedig e szereneattank nagyobb része maga az oka tragikus végének. Minden igény, a mely kielégítésre vár, az ember réserői bizonyos erőt tételez fel, a mit okvetlenül fel kell használnis, hogy igényét elérhesse. Az njkor rendkívüli haladása az élet igényeit is jelentékeny módon fokozta. Nagyobbak lévén ai igények, az elérhetéseket feltételező erőnek is fokozódni* kell, s kétségtelen dolog, hogy az élet stég csak ötven esztendővel is könnyebb volt, mint ma, mert ai életet biztosító küzdelem nem volt akkor s»ég oly nagy, mint most Mert a ki mai ntatág a küzdelmet agjznazm «rÖT«l és ngyan- ' naa eszközökkel akarni végig twr-colni, mint azelöu, bizonyára a ro-tidebbet hozná. Az elübbeni eszközök a lét mostani küzdelmébe ttím elégségesek mir. Ez a körülmény nemcsak s szellemi és anytg! haladás való tényében leli migyiráutát, hanem ama lényeges változásokban is, melyeken egy félszázad óta az állam és társadalom a különböző viszonyok tekinteteken kereaalti meat. Ax egész európai társadalom átaliknU szóta. Az állami kormányzat más alapokoo nyugszik; a társadalmi osztályok, habár most ia még s nsgy áttlsku- j lás processzusát élik, teljesen megváltoztak A közművelődési, közgazdasági, kereskedelmi viszonyok, kiválóan -a közlekedési eszközök óriási fejlődésé következtében vsgy gyökeres átalakuláson mentek át, vagy pedig átaknláai folyamatban vannak. Nem csoda tehát, ha az előbbi fél ,zázad embere sokkai csendesebben, nyugodtabban ülhetett gyflmStcsfájá-u«k árnyéka alatt, mint a mai. A verseny az, mely megköveteli tt őrkor emberétől a nagyobb erő kifejtést, tz eszkozotnak nakadat-hural ügyes lelhatználáatr & ehhez erő kell. Nem a közönséges értelemben vett fizikai eró, habár az élet küzdelemben ez sem megvetendő té- ! nyező, hanem lelki erő — jellem éa 1 erély, éaz és stiv. Hs helyesen akarjuk megítélni az egyen küzdelmét a társadalom összeségeuek keretében, akkor tzt a hatást kell vizsgálnánk, melyet t nevelés az életben létrehoz. j Ez a vizsgálat kedvezőtlen erei- ' menyre vezet az iskolát illetőleg. A társadalom képe különbtsó hatátok és kölcsönhatások eredmetye, a nagyon messze ill attól az eszménytől, ; a melyet magunknak róla alkotunk ; mert sokféle befolyás alkotja azt meg, agy, hogy- a Deveiét eredménye a maga égésiében etak Ulti s nem mélyreható az egyéniségben Hát befolyások azek, melyek az egyéni természetet a társadalomban kialakítják, jellemét irányítják, eszét befolyásolják, erélyét idomítják, agy. hogy áthidalhatatlan ürt láttuk az iskola és élet között, mely firt a nevelési tényezők legszebb reményei, legjobb szándékai töltik ke. Éppen korunkban tagadható legkevésbbé annak az elvnek jogosultsági, hogy : az (Ütnek lanití. Éppeo nem szükséges, hogy ez az elv az utilitárizmus szolgálatában álljon, melynek minden müveit pedagógus ellene szól. Ámde tz iskolai nevelésben tem szabad elfeledni, hogy a haladó polgárosodás sok oly intézményt tett szükségessé, a melyről egyszerűbb élet viszonyok között mozgó apáink nem taduk semmit; a természet erőinek u emberi tevékenység szolgálitábsn való felhasználása nembog; feleslegessé tette volna az emberi erőt, hanem inkább kihitta versenyre. A családi élet sokat vesztett bensöségéböl, mióts a megélhetés számot nehézségei keserű küzdelemre szólították ki az embert, s a caaláJi élet benaóséginek megfogyatkozása következtében az egy-Bzerü házi erények egyszerű ugyan, de kedves oltárait hálójával benőtte a pók. 8 ha már az mkola sem ment a tévedéstil. habár tiszta t szándéka, Deraetek a céljai, a társadalom még kevésbbé menthető, mert törekvései és céljai merőben elütök egymástól s az utóbbiak óriási hazugságként tűnnek fel sz előbbiek tükrében, s <mnek k»szonheto a sok elveszett élet, elbukott eiisztencis s az élet ama megvetése, melyet sokaknál tapasztalunk. ; Az iskolának, különösen az erkölcsi ér-Olet kialakulását illetőleg, sokkal \| kevesebb befolyása van egyénre, tár-stdslomra egysránt, mint sokan hin-J nék, mert a társadalom minden korban más mát irány uralma alatt áll. Kitűnik ez abból is, hogy az emberi akarat ereje jó részben sz ennek megfelelő érzelem elevenségétől, erejétől és mélységétől fügL. Innen van j az, hogy mikor az embert erkölcsi ' értékére nézve megítéljük, ítéletünk alapjául sohasem szellemi tsrtalmát vesszük, hsnem lelkének alapvonását; mert különben mentül nagyobb szel-: iemi műveltsége van az embernek, ! annál erkölcsösebbnek kellene lennie ; i a minek a mindennapi élet gyakran ' ellent mond. Ai emberi cselekvés forralt a tzi', a lélek, a nevelésben ; tehát a szivaek, a léleknek képzését i kellene a legnagyobb figyelemben részesíteni És éppen a távképzés hiánya tűnik fel a társadalom kórtüneteit vizsgáló elmének, a mi leginkább mutatkozik az igazság és őszinteség hiányában. A nagy halsdás és fejlődés neveltebbekké tett bennünket, de igazságosokká nem. Az előbbi századok társadalma sem volt talán igazságosabb, de oly móréit sem volt; de éppeo az volna a szellemi haladás legbecsetebb vívmányt, ha általa az emberek jobbakká is lennének, igazságosabbakká is. Mig egyrészről a tudomány vívmányaival dicsekedik, 1 a másik oldalon a gyakorlati élet ' szomorú módon rombolja le az el-I méletet s oly barcnik vsgyunk tanúi, mely tz emberi nemesebb érzésre : nem igen hízelgő. Nincsen igtzságos-; ság az emberben. Elfogniuk, ¦ az őszinteség helyett inkább durvaságot, sót J kegyetlenséget látunk. Az ipzságos-\| ság hiánys okozza, hogy az érdem i ritkán találja meg kellő méltánylását, T Á B C A. Ijt Hl lu (oi nM •Srtlt > tajoa S Mé«i bír t likuk ifh, Ntkíti it élet iáin .éj ¦• Öattnfik ct&k iíjvftak iái Aszmzel. Hull a ¦irt* >•<< » Mtm taréi, tvuatai WeMk tff% ács iitW, H»lk taM ktta —• • ¦>«< ¦ alááss »Ivm kitilt. HaLÁSZ MABOir. Mt> ttoadt, tüiiHsin rt Kitándeu pifceau Jéru k X i.i.1 Unit, cwk ta tm Itrmáituk, a Itaia bamtktt o«, .dl j Betafe4lulea Sii.tab 1 . nél ílb a Ltfiuku. aja>ta aeftalalua, arrt a lakk vairra laaajaioa On»M. Mattevt t.a aWtr <aUla» - it aailaillriai ti. i ou rtgroa s< Wl ...ou nia kiíJiJt lkn míiU )ttktjt S a.,1, ........ -ti*. éti. mMtav, illal Ukmi saim J« " t MA ht klk.ni iMa ^ gnjk. a bwui ^ 4«i M fakW, f>°* atr aiacan amaira aj. ráfra Vrt'o: % 4 kaiad A ré»i ji MMtkH -¦üti polhika, H7 ki. Irta: KÖKXKNDY PÍL. : — A .Zaiai 66il6i, enaeti lárcajs. — Aki s hetvenes évek vége falé Sopront ismerte, az eWU nem lesz CiOdálatos, 1 ka •isMBd'oB, hogy s msgysr ozinészet skkeribao oti nem t legjobb iábon ánt. Némethj OvSrgy, Veiéri Ödön, Gerófi Atdor Bocyó Alajos él Beodr Gibor ssiaigazKttok küzdöttek a migyaroso dásért és a leayérért Mindenkor ntárra kertkek oaa.-'tO—60 elötdátra. Sopron baa a téH időt valamelyik német lársulst bnzta ki, de ez sem aratott vslami dúsan, Magyar akart lenni és magyarra is vilik Dtaaala! egyik ryöogye: Soproe. Irha natrágos, zsisór^s kabátn polgárainál kurocsbb nép alig vbq Macysroruágos. Német az auranvelvuk, de magysr s ssivlk minden dobbanása. Kikor boldo(nlt Trélert kuluiismiaiss-ter elleaébM a függetlenségi Bslfy ír i nácot léptették fel, érdekes volt oe»si éa htllsni okét. A tornsusniok térés kertjében jelen volt Ewterbásr Pál herceg skkeri íftii,.ái is; látva a leszavaz utis rossz hirs által falinieralt soprsoi .boamziebtereketV) odaszólt Klho Visce volt beDcés-tanánmnak : — Meojonk Qrtm, iit baj lesz ; es s ¦ép s fáostismusig ragaszkodik a flg-geUeoftégi elfekbez. Ki is tartott ex s Drji a legatolsc pit-laatüg. Berekedésig kubálta: .Éleoíer ettf!' — .Kllen t H«lf!" — ahogy jeUltitket, ilelly Igsáeat mefliszUlték. 8 ailii miadea ossseunái twlleu mdgia megbukuk : egy hófehér htja a-(talyin a korminvpárt első hintiáaak torait ragadta meg elkeaereoéteber, huiy a asokuoi diszfetvatalást stegakidályezst s .VárkehUM'-atcáa L Majdnem agyon-gázolták. Ily érzelmi Bémetsej kőn, az ntel-ügess elessek és t Utmló-ifjaság tiao-gátasa msllelt aratáo érről évre jsvilt s ssagyar szinésset s«r«a Boproobas. B«aj Gibor, t győri sziopártoló tajteaUat egykori igazgatóis ped« tUr IftayeMM eredményovel sttttdvll, ihl a ataet. Igaz, a tánrarata legjtbb vett a vüéki társn Istók kozíu. Beeíja. BeM;, Kissné Arpisiy KMica, Kisa Ferkó, t negedi tgvvédbol lett, kuoní has«a násasiasMI-éHkes; a teatdeii ét Mksstg ideális féifia: SmU> Sáader. hoenerstm«, fcey, teMcitts, BerU, FeUieatsaé ét Follinusi Aurél, t kivált isiltttsmiiiii rxildojuli Mikey Ujot, s hssifctllta berlestk komiku, Destéri I Qyala, ki )tles veU mi»ae»Lajt» sseren-kftrkea, — meg « érdemeitek t k&toa- •) I,, anuik a uarau a^irakal, kik faa-dalkaétaaal toftalknaak.- ség szeretetet Könnyezve bacssztnak el tolok. Kiss Ferkó és neje Árpási Katica augytr DÓtáit megszerették s soproni németek. Az .Ioselgartea', .Frsiicbou', .8choaherra(llbl' malatókertek s tanúi, bog; nem Jódleroiotf a .bondehter', hsnem s .Falu ressss. .Pint Begyal lária a más magyar nrnssiaasü eredeti dallamait dwMU téw. atovegre bár, de Itljea lelkesedéssel, ha t ser, vagy tz s jó sopraoi bántlöblogett bor fal-haagoltt jókedvét Botj már kesdatbea n mennyire szerették s magyar színészeket a aoproni németek és milv figyelemmel voltak egy-egy tag iránt is, biioayítja u s kii ts> ténetecake, amit elmondok. Soprot solgáraágs akkori idóbea maga aérheUe ki saját termésű borát Kissé-gewt egy gyalogfeavA-bokret, jeléal, hogy bomeréat ayitou Már ismerte miadeaki azt a házal, hol jó sert Kötlek etapra, lljea háiaál azu'áo a várét, vármegys, torvényasék, telekhiviial, 6-aáacia tiaztviselöi ttlálkostak. Már tem ^emlékuem, melyik stintár-lulat komikost voll, tki s .Ttndéritk Mtgyarhonbaa" cimű ssiaműbea t kit-biró szerepét adta. Az egyik hentet-liaz-lelőji igazi Sült .ditsaóiágot küldöu fel a azinpadra; Birabsum-fstter meg igazi viros bért, mivel t tzieétzaek eaaie és itua kellett; — igy paraacaoltt s tserepkQsjiv. Jól it lakou a komikus, ivett a jó-isüeket; agy, begy játék atáa a Birn j baam-fetter kommájábtn már Mai éppen nem inni meg csak keveset tudott. — No, duzzog az öreg, iat mein Weio ichlecbt? — Dehogy rowz, báuikám; jó esi j Csakhogy most nem igen isiik; jól Itk-I Un a azinptdon ¦ — No, wenn d«r Herr 8zeotitpéter; t másik veedégekak n maajeaek haza. A jékedvt, boroza kompáais kéri ive mekkel n«ieU t komikusra. — Csak még egy kicsit baesikám I Ha körénk II, ide mellém, akkor issett. Ugy történt szntáa, hogy bizony reggelig eiduzzogtak a tele kancsók meliett Ai Mti vége. bogy másnap s komikns betegM jelentett; Birabtnm-fettert sem látta másnap senki a vendégek közeit Ilyet viszonyok voltak Sopronban akkor. Isten áldjt meg ennek a váratnak stég ss emiekét is I!. ., j A barittái mér. I - Ealékaséa. - Még cssk tzt sem mondhatnám hogy , megláttalak, szerettelek', — hanem inkább idézhetném édes jó apáa szokás mondását, bogy .sem 'i láttalak, aem is ismertelek, mégii szerettelek. — Vég-teleatl kedveltem mindig a kölumenyo-ket, külonosra a azivhez azólókat, agy át tadtam azokat érezai, nem egyszer megragadou egy-egy veneeske ragy to-roctka, mely leJktletttuek, értelmei msek ssegfelelt, jól esett, hegy stekrt talált ! más valaki saavakat. T»bbst«r Ukükoxtamxnr. ZALAI CÖZLÖHT 18M. OKTÓBfcR IMn. a pedig u élet küzdő terén motödó emberre demoralizáló hatással ran. Hí ütnél i jellem háttérbe «xorulna,k, akkor h»mir megtéved az, aki eteket látja, (fájdalmasan kénytelen tapasztalni, hogy az élet kOzdelmében a nyílt sajT. az egyenes lélek az óaxiate becsületes törekiéi igen-igen aoknor nem érnek semmit, hogy ábrándos lelko emberek ily esxméuyi dolgokat megmosolyognak ugyan, d« a praktikus életben igen kérés hasznokat lehet venni Hogy ezután a sers kegyeltjei, kik at ilyen eszményi tulajdonságok nélkül állnak kflnn a küzdi téren ¦ legtobbsaAr az ötti-datlaaoJ járt egyenes utón megbot-latiak, az a dolog természetében fek-szik; csakhogy a társadalom és annak intétói az ilyen példákon nem i igen okulnak. De a társadalom igazságtalansága azért az egyenes jellemu, jó erkölcse embert ritkán fogja «ny- J syira megtéveszteni, hogy önmaga i emeljen maga ellen kezet, habár erre { nézre is Tan példa. A legnagyobb része azonban gyengébb jellemü és kitar-tásn, mintsem hogy a küzdelmet végig tndná küzdeni. 3 jelentős tünemény, hogy ezeknek most már nem csekély százalékát a nók teszik, kik most már jobbsn, mint valamikor reá Tannak atalra arra, bog? az élet kflzdelmében, künn az élet fórumán, maguk is részt vegyenek. Ez a fejezet a jelenkori társadadalom egész nagy nyomorának leleplezését kívánná. Mesteri kéz kell > annak rajtolására, bogy a társida lom szélet mederben folyó árja hány reményteli életnek roncsolt töredékeit veti partjára. HOFFMANN MÓR. -liíoi ktqjfléi október I. éi J-áa. — Vármegyénk tórvényhaló.ági biiolU Ság* DK7 érdeklődés mellett tartotta meg öazi közgya;éeét, melyea tok fontos flgy elintézése mellett nem hiányzott a pikantéria tem. Ziegler Kálmáa, tör vényhatósági bizottsági tag, adu meg est ai izt a gyűlésnek, nely meglehetős szomorú akkord'lal kezdődött, Svaslits Imre halála hírével Ziecler eg; paskil-iasból jadult ki, melyet esry kibnkutott tisztviselő követett el éa .Zilnti megye a lejtőn címmel árulta-lott 80 krért. Maga a mű szűk körlen terjedt el 6s nagyobb hatstt éppen nem keltett. Legfölebb oéhtny érdekeltet bOMsanlott egy kevéssé. Et ellen asállt aikra Ziegler Kálmáa a pikáu iat etek aa ad tikra vállásáeak, bogy jobban fegyverkezve jelent meg a porondon, miit a .Zalavármegye a lejtőn1 megérdemelte volaa. A gyűlés Cárjyai kitti a i í 1 i 11 l í i volt tormestiimta a legérdekesebb az árvsszéki elnöki állásra. A Trtztytnizky- és Tatsy párt állott egymással azemben és bár a Be«yai Máté. Roller István, EperJMsy Sándor dr. Gyömörey Vince. Skublici Gyula és Banu Láazló tagokból álló kijelö'ó vá-laastmány Trsttyáotzkyt jelölte első egy névvel, kinek Iája költeményei miad-aaayinor megindítottak, utóbb aanyira isaentea lett t naag, aem ia aktra kitol jön, de érestesa. mert ogyanasea húron rerdi.lt meg feliamerual, — a nevet beláttam, a mégis kiulá'Ua, H. M... moadjad, moediad c«ak kedvei lááyka, n^uilM éneuaeidet intőd >o-rokba, jól esik azt olvasni azoknak, kik ¦esa éreznek ¦makkal aroodkatót. . C«ak tudeám ki 6? hol — nKrre ta-lálkató, es foglalkoztatott, fel kell ke-retoets, aMrt ratealélek, a ai mindig talál Irlavet. _ .j, kutatta — írtam neki levelet, — asert .akartam tőle sorokat, miat as elkéateztetett gyermek, bogy erős akarat .mmdett kivé het' vagy legalább is .sokat.' Mikor aitáa először találkoztunk, mint réfi ifaerotők Mvözóltük egymást, kin ez olyan tarméssetei volL — Elégedett voltam, amit kívántam, leljestlt.it n voi: az elég ai üdvösségre, s Jtedvet barátságnak megraaaak a maga köve-telmétyei, — a ráeafcapu itámnnkra ia kitárult, a midoa mellette elhalad'unt, megértettem a hivogatást, — de e buzgó tamés tovább ragadott. megmondtam, hogy ott kell betérni íoHu'jutk visssa. . Bármerre «tatr<k ea eaker, minden fa-luaál vágj gaayheaél atagttszi a me«-jefysést, aegr .a* regényes' vagy bt- nelyre, a Thasay-párt grésött. de csak 36 stóral. Szavazás még csak Marklj Antal megválaattásáail vott, ki Mayer btváanal és SsAely EmilW küldött meg a letenyei föbiróeágért A közgyűlés határocalai közül kOISa-b«a közöljek ezeket: Klnökló Wanáa taélKsága tdvösölvei a nagyszámául aMcjelwt ttttttsagi tagakat, jasnli, hexy as sagasttui M 14-én tartott reuJkiv&li kotertlés határosai iboz kiaeet a ancTáltntoa kil-eMtség as « vezetése alatt 0 Kétség* Csáktornyára való érkeztekor fogadu s a fogadási Ounepséí rendben folyt le; ugyanazon rendkívüli közgyűlésen megválasztott küidouség Keszthelyen a hercegprímásnál vezeté»e slatt a vármegye nevében tisztelgett. Főíspín ómél-tóságáoak e jelentését a közgyűlés úrom-mel vette tudomásul. Folyutólag megemlékezett elnöklő főispán óméltéjágs ama salyos veszte-aégrói, UMly a várawgye nyugalmazott főispánja', SvasUU Beaő óméltóságát érte Imre bonvédhutUr főhadnagy fiinak gyászos elhunytával. A közgyűlés indítványára jegysSkönyvileg fejezte ki réss vélét. Előterjesztetett s belugymiaiasteruek körrendelete ai 1897. é-i megyei költ-¦ég'etés elkéazitése és falterjesstése tárgyában, valamint ezzel kapcsolatban a vármegye 1897. évi költségvetési terve zete. A közgyűlés a beterjesztett terve zetet elfogadta, egyúttal az állandó választmány javaslsUboz képest s köz pontban egy ötödik aljegyzői álláaaak, továbbá a járárokbao két állatorvosi állásnak, valamint a novai és szeotgróthi járásban egy-e«y szcluabirói állassak > tervezését, végnl 9 járárbu. hol aem megyei épületben vaa a ssolgabirói hi-vaUi. a bivaulos bejyiae> bérléiére eddig a költségvetésbe felvett 150 ín helyett 250 frt előirányzatát hozta javaslstba a belügyminiszternél. A vármegye alirpáaja által as 1897/8 évekre saerkeastelt utfeaUrtási Ultaég-előirányzatot s közgyűlés jóvábagyU s as útadót IO/,-bau, s> igái minimumot 3 frtban, a kézi napszám minimumot ! foriat 60 krbaa állapította meg. Az 1897. évre a betegápolási ko.tjégek fedezésére szlksejes pouoó 2'l,\ baa, a kalaaa hoazálUsolám pótadó a házbér és hásosztály adó után 3V„'/.-baa, a többi adónemre pedig 3';,,;, ban á lapított meg. Kitel kapcsolatban a közti Illés s Csáktornyái hadgyakorlatok alkalmával a vármegye területén elhelyezve volt katonaság utáa a naponkénti kárulaaitást katona ntán i krbu, ló után 3 krbss állapította meg, i feliratilag megkeresi a honvédelmi minisztert, hogy esea kár talanitáii összeg a hadgyakorlatokra elő irányzót: költségből fedeztet ék. Olvaautott a ko.dültséci jelentés egy ónnálló vármegyei mérnöki hivatal foi-állitá* tárgyában. A kel ki indokolással tett kuUöUségi jelentés egy ftmeraMi állás szervezését 1600 ín ixeiétaal as 300 trt lakbérrel, két aténoki állás sservuéaét 1200 frt izetéssel és 250 frt lakbérre! egy iraoki állás szervezését 500 frt fizetéssel és 150 frt lakbérrel s e«j asolgai álláaaak 240 frt fiseténael. 40 frt lakbéirel s ruházattal szervezését hozza javaslatba. Eixel szemben Línji Kálmán főmérnök 3 mérnöki állás azer-vezéíét javasolja. A közgyűlés a kiküldött bizottrág javaslatát fogadu el. Najy Kanizsa r t. város képviselőtestületének a Kazincy utca iskolaház rátságos. de zord unalmas - - sót. hogy s világért itt meg nem laknék stb___ hasonló kijelentéseket. Ugy uláltak, hegy .Galambok ipM barátságos kia helyecake, a két kimagasló templom oly jó beayo-mást tesz, hiss abol a templom, ott az Isten, a ahol az imádság, ott a meg-ayugvás, s béke. gaiambmódrs él ia o:t miadenki, sieretkezve. boldogaa. Tebát eljöttem. elbozUm régi hű szerelmemet, minden oly jól halott rám as udvar tengernyi mosolygó almijával biliatgalott,mintegy .Isten bozotr-ként Uat fel az nekem, a barátságos paplak ¦inden zuga békéről, iserWMról laaus-kodik. de s jó kedvtek sincs hiányában, aiert láargitka ha rázeadit .Fáj a alivem, fáj a megrepedésig- ~ a ast hogy: .Szinm ha fáj. ne tatja meg, ao is tadja senki sem- — akkor érzi iaaiáo as ember, hogy hiába csak igaz marad as ^- kegy sirva vigad a magyar. At óriási gesztenyefák árnyában kedves pihanS helyecake ssép kilátással, a virágos kit kert a ház elöu, a aaép .sUrtchsl N'il,' kiaálgatja asirmait mU e ég kegyetleaOl ki ia ttattak. As ^MskrM kastiat»"» a Iá határ elég maaaa* ttajd, a midoa a háznak aéf tőbe bará<> it serskozik jőve as állonaáar* eeö és tiharbaa, mire oakáa- fslépitése tárgyábu. Zsla-Kgerszeg r. t. Táros képviselőtestületének a zaiaager-ssafi eetmi izkolák áHaasositása tárgya-baa, Zala-Egemeg 1.1. város képviselő-teaUletének a Táros aémely aleái gyalog jánsiauk asztalt barkolattal ksendó e-látáea tárgyában hozott hatirozauit a kDzcytlés jóváhagyta. Keasthelyea második gyogyastrur felállítása tárgyibaa beadott kérvényt a kósgytMa neat peruija. k taftalók, vefjágió,kávéaáa és kávé-mérés iparokról, raJantiat • regalejog alapján gyakorolt iulméréai uzlatekrti szóló szabályrendeleteket s közgyűlés módosította. A vármegyei saaigsk ássa Hrelméask, hogy as 1896. évi aailleaaáris év a ay«t-dijaiiiaál nekik is 3 évnek acásaitlaatéal be, s közgyűlés helyt adott. A magyar nyelvben jeleskedő muraközi á vendvidéki tanítók és tanulok juulmazására megsxsvssett 300 frt aa alispán javaslatához képest a jövó évbe a kötmüvelődési alapból utalutik ki. A vármegyei mezőgazdasági bizottság megalakulásáról felvett je«ytőkónyv, mely szerint a bizottság elnökévé Stily Dessó, slelnökévá Hertelendy Fesenc TálaszUtou me^, tudomá-ul véletett. A közgyűléx végén a bizottsági lagok lelkes éljenzéaael bucwsuk ei a gyűlést nagy upiuUttal vezeti főispán ur őmél-lóá;á'ól. Oktébsr hatMHka Az alászálló aebéi ködíáiyoloa csak küzdve tör át az óezi napsugár. Mintha a magyar sziv ssent fájdalmát msga a terméasat is éretné, minden oly bús, oly hill<;ata«. Zugnak a harangok és méla,' tompa koogáwübs belevegyi! a gyilkos fegyverek éles ropogáia As aradi kazamaták, rideg, komor aáacai korul száll a képzelet, hol arcra borulva hever négy hős éa kibugysnt 'érők pirttra festi a néma földet A háttérben kileac bilúfán cstagaek a történelem többi hal-hauüaajai, a magyar aithtitstg mar-tirjai, kiket a vad zssrooksáf, sraasskus gyilkoló karja ragsdou ki > harci sor-ból. — Egy gyönge kés meg aem állítja ez idő rohanó kerekét éa hiába küzd, hogy milliók azivéből kitépbeeee t földi élec legesebb gyöngyét, az .égi nsbsd-ság* érzetét — Bímbölt s zárt! vihar és sziláján megt'pte nemzetink tatokét Esőport útjában rciodent és ha az os sas szárnyat meg n Hbette, tűiében megmaradt s századok emléke, mely be-begeszté s roncsolt sebet- Mos' hosszú 47 év után felsendűl a gyáadal bsi skk»a\|)a Egy felépült, iamot nemiét sóhsja száll as ég felé, mely buszkén, diadalmasan tekint a bősökre vissta, kik aem az olcsó bír, nevében, kik aem öuéaből védték a hazát, kik ayilt arc cal nyugodun vártik a gyalázatos halait, de a mely as „örök életet' biztosi tana nekik. Klio a aeazet szivébe véite e gyásznapot és míg ctak egy magyar ssiv dobog honunk határaia az ő em-léketetök mindig >z égi-dics szent, örök féayébea fog rsgyognL A vértanak sirjs a tsi templomunk, az égést nemzet za-ráade+ol oda éa leborulvs s rögökre, a a kegyelet imáját küldi a magyarok Istenéhez, hogy bősökkel áldotta meg nemzetünket, kk élőtöket. Tetőket áldották fal a hazáért, — a szabadságért. — Éi ü apák. ha ufy együtt II a csilád, áradjátok el kis gyermeketek- leien u iM jutott eatttabt: .aMgér-desnli az a láey, kiért séret a eaiz-mám* Végre kibontakoztunk, át esve s vállas (sjó értésén, s kedves korból, meg egy utolsó szíves uwrssztás hangzott el, de a kötelesség érzet oírogató szavára najtvs, tova robog'uok. — ezúttal boz-góaáfnnkat eléggé megbántuk, asert a vihar mind jobban nagyobb mértéket öl-tött, egyre boruiUbb lett, a felhő elu karts a még megmaradt tiszta e»et, s sűrű cseppekben ballett rsmk a barátság igaz gyöagyei gyanáat, s végre határt aem ismerve, aivitott azélleJ vegyülve, mire nagyot vHlámiott, s cikká-tása agy uUtéli lakot világított meg, a melynek lakóját énisedekkel étibb, egy goeeas banda lőtte sgyoa, hideg borzon gátit éreztem, t erős képzeletem egy ár-ayat vélt elsarruni meilettflnk. mintegy kisértve, hogy: ki bolyong itt e vi-karbaa? Jól ttwtt végre 1s aa at keiajtttt-kor a szelíd hoMat éa a három rálltsjat aMgpillantaai vigasttalásul. hogy mis-tea eröanek az ára a iienvedék — a ritaeat bora után derű következik, az igta barátság jutalmául. TRITOHA ÜVÁBIA. Mk, hogy voltak howak, voltak kato-aát midőn a szőrsyllnad elsxaaztá ssép iazAnk,éamnvz«o»edta* mentek éhestik ok és a* tóté' o- 'átrak n fejik felett at eget el Mm ctu^edtek. mert kittek a jö vóbet és örömmel eltek izsrat kenyeret át akadtak feihé tar o alatt s v'r tői ástatoU Toldöc ét hs elfatek, mel-lökön találva, a haldokloaak utolsó szava áas volt: .A szab adtijér ti' TaaitttUek meg őket lelkesedéi * tzs-htdtagéVt ét kűzdeti a fűggttleatagért I ~ó-r. KMCtrt az iteia. — CilUnr kekakkaaáM i», nntjávsJ lett űzetve. íözépmittőség vagyis átlagán 40—44 frtjávaL Lucerna. Milyen a termi , arról addig nem rendelkezünk még a kellő adatokkal, ugy látszik s kedvezőtlen idő járás itt is kárt tett. Minőség 'terint 40—90 írtjával fizetik. Fehér here eddig kevés érdeket kelleti, mert kereskedőknél tavalyról aag>- készletek msrtduk. Mezei kamoctia, miat hallatszik. oMglehetós termést szolgáltatott, de jobbadán negázou vsgyis eséverte meg nem ázott áru aránylag magas áron 26 és 28 frtot kel. B a 11 a c i n tiszta mag (pfflMl illa'.-i meettt) 9—»\ frt. A ki a kaaínai atcai fri«iH ftfr«lav»j«l kiaérí, frmlai taon riftágaak, , j c pir hoo«pj> rtros mm Aktrael; metba loraaljaiüí, min tsutt im—>¦ nrkliatikkal, kik > vanitt T.JJ kibírehík t«„ uabncdóbaa r«ueinlaek SMrt knl««b«a •«¦ Tatásnak strsUstól awf-«n. Ablaknak alau .klrmtlrik orábu fjO-aj6rkMb«aik n kü elkotu rstiláabu, val-c«r»en %tb. Megs&olal a .Jaouso" aMga .nlar- s^t a Kóroti 14a; is. Coodiloa, á kkdk gr , ; , hofy aa assberek táacra méf aem kmkeduk at nteáa, 4e ut7 látásik, aot7 "of c<k a fn-Ink stokta meg t««n kellf»«a luiifiaert, BUf a Uhák »«t ¦•¦ (adu* raá retVkttlai. KrA^s il..... aaMkot, bon ilivel asak is ainink- ják «tl a talp ala vált auataát, «tSkk uaku B«f a nlstkel kell Jobeu Utaonlaaak De «st aiifba fotjnk «t7)iaaur eléni! ookaaar BgvaAis mftgiónénik, bofj •ar uajTtaaxoa ot-cikaa >rm aam afjaáitdl báma raridii u Betalál; u tfjA eUréátt jiitvik, a má-tik polkát, a k"—»JiV kstbe aavu ax Ob«r-Kttfon. lfj asláa vajotácol pokoli taj kelrtkasik, kAaytolatwk vaaraak aa ablakokat balaaai éa metjfoastani safitiikat a verk': élT««détöl Bátor Tafroak axrt feiairoi a reodónég fi(TSislét, M ULrj« n«ket a viaosaolésckM Molyékot, a >rrtlis<á< nap aap atla a ISMlaMt kítóo»»» rel ueaixa clktvasaak. Toan lihatlil taf-alibb ozt rerkli lank II aalltt. aa aár la>-toak : kaioibeo kéar>ol«»k loaatak AaisviHkt iiUsi Ioa1kv4a;osoa> lekal, kotr a nádorait a«poou eaak «tr r^rkUst «af»ajeD- be tar at ctba. DSf pe3i( 4elb.a. aop ofj aésiolj cmitáapa kaaarok>aa felqtlMSM toarfjaU, a kínok a valetlaa Mtarai akeil a atonkM-utl 1" tfT porciói kljattal Át obM •Oai álott tésseka laaa, ka tar varkli kaatiai aadalitaaak at. ax éa gDaaJtinaal ia caak akkor talon Itsaáa (olojutd 1 Mát várotbaa a varkli tilaaest* volua, a tti Uktttllaa roi kara-náai A varkliatAk talvt raaaak jóakanztal, flartteataMl a közönség trsat: el&tlok ftflytoao-Saa a .vsríotaa daloctal ölre lobog. Asort kalaa-boso kaagn rerklirel lepo«k tel. As cfjik vékony, a mrniik rastag, t barmadik rTcsag6 ban> goa ttá] . ig; utáa a iullfato taiasétért bi>-tak, bagj aaljikel balgaasa at7 aMljrikn ontja bo a fnléL — Et7ts«rre rala-¦Maayit éivtaai akani, aat a«a ajásloa aaket, kods olvssöB, a dobsán>ad aagyoa. ksaajoa rést kaphat. Sogitaea hit rajtnak a kapilaar-stf ét fogadjt el iaditTaavomat: caafc agy rerklit «t7 álcába agj idíbo.. Maiik eliSrasok, bőgj tntotlUétSikal M6ts«k. ai, bog; a vorttík kaltabo»5 a>(TtéfaI Batatjék l» As ogyiket ktaak alatt riaaik, a Báaiku mir talrigSa karcolják, a aanaadikaak tolaj.lontMa lévai mo lljM aatáa joboaa it Illik koao rálai! Néaelvik verklis rdtaBoti riatketoglMti u ateat«d, ai iljeo ucAb darabjakot Tatjai, doaoi vaajj Isvoiáot. Vaa is az is ooadtaaak adéérf'—"ar""j" • Élolfliaaégak is ki raa fejiodfo rlsanaj a kasoaaéttk kaagneraket aeganja. Ili......ill\| kolréélt bcboauuk, aiodn kétra aedrotáacollatokat Uogy ograloak ulrta. kor a gjertaokok as 4ro<ai5t As a lovak a aao Itatlaa blattól I Ai soibor ast biaoé, bog7 a lovak is BMnodai akkrmak a tAacra Záradé* kai énas.lja a tsorakosoi >ag76 köióuséget. kogj kotOo ratfi Aiaiéból ké. r°í* uvéi koaattu a Tartusok. a kínok még vaa apró péoae, u tlöu Sok.ojl letéroal, a Ionét ollea poait bistositTa iu. II; UrtlsMa; koaou a tuunl álcák «6-rakoztatéa. éléaktég wkiatatéaoa at «lso k«-lyoa álláoak, am>t s otvalaioa v«i«ti»Fka«k kc-axonbetaak Pártoljak i* 6k«c. arbag; agy iánauk, »ial Oobé! _______ T-6. V.tttM\|vk. Iklaalk.^ Ö«oa tadésitaaa) Hosszabb szünet uláa tudósításaink fonalát ismét lelvíie. s piac jelenléti helyseléről ét az idei larmAirói, addig beétktsett hírek slspján, köveUesőkbea referálunk. Vörös here (Láhere.) litat műiig. as idéay kezdetét, ugy ialtaltg ia, a teravttök. vaiam.nt a keraakadek aíyeitH majd kizárúlag etea cikk lalé fcrdml, annál is inkább, mert at öeattt terast-les orsságokból eddig beérktstttt tad»-sitáaok olyanok, kegy aem Vakét rajlak a termét eredményét illet Te aMchtsa-tóan eligazodai. Frasclaortaig, Olaas-ortzág, iy«age termésről fiasniiiilask de mégis alig tnUk ti u>, bogi ajánlatok ae érkeseei k Cteaetsaágbsa álli talag e sok esőzés károtatotu a termést Ameriks ez idő tzerint alig tiáal valamit, de aem is érdeklidik az európai termét irtat Hazánk Urutelo Tidéketről foirtotj caak gyenge termett jjeleataeek. t btTetett ttjrttttak jóval nagyobbak, mint tavai, tovább* awgl«betőt készlete* auradtak ngysteask tudt érrtl, de ¦iitltiotátUI, natrytea M iráiyztt ugy, »HJ Htaatsjg aagytaamü áru, mely m».\mln asagJagyetTt, eádig caak kis meatyiségbia lett ajáalva 45—50 fo H i r e K. — 6 fatMge MVÍzUpJl. Mull ' vasárnap fényes istentisztelettel ülte meg városunk Ú felsége nevenspjit. Az istenitiszteleten képvitelre volt a : hivatalos világ, a katonaság és a ; Unuló ifjúság. Ájtatos közönség is nagy számmal volt jelen, s így meg-iümétlódott. ami ugyan kisebb^ közönség jelenlétében is megtörtént már sokator, hogy hivatalos személyek helyet egyáltalán nem kaptak a templomban Valóban észre kellett toIm már ezt régen Tenníök, az ilyen hiratalos isteni tisztetetek rendezőinek. — A névnapot egyébként egyetlen nemzeti zászló lem hirdette virotenkban. — Viluztásf kMftrMcia. F hó 7-én este a .Szarvsa" vendéglő nagytermében Véesey Zsigmond elnöklete alatt és a főispán gróf Jankovich László, valamintszámos bizalmi férfin jelenlétében, tekintettel a koxalgő képviselő rálasztásokrs, Tiltattáai konferencia volt, melynek határozatai titokban ttrtatntk _; — Iguaagtgil kltevetesrk A . király Dr. Huszár Sándor pécsi ; ítélőtáblái tauácajegyzó slhirót a aagy-kaoizsai törvényi ékhez slbiróvá és Dr.' Ssegő Hugó, zaJa-egerasegi törvényszéki jegyzőt a zala-egersataji jArásbiro -tághoz sibiróvá nevezte ki. — Irettelml s MlvetseU Ker. 81- . megi Kálmán, az Irodalmi t Müvéiteti Kór eloökt váni készűi. Szexedre vtló áthelyezésivel megszűnik társadalmunknak kezdeményezi, teheneiével iLŰkődó tagja lesni. Sivár társat életűnk bit so- ; kiig fogja érsini Sümegi Kálmáa szervező tehetségének és a disperát elemeket is ftsitetertó szeretetreméltóságánsk biáayát Hogy t Művészeti és Irodalmi Kór elnöki asékét i« elhagyja, sz igsz gslóUtács f. M 7 én tartott ülésében elhatárolta hogy tispitó elnökének a í. ,' hó l»-»n megtartandó közgyűlésen el nem halványuló kálijának kifejezésül albumot nyújt át mely sz igazgatótaaács tagjainak arcképét fo«ja Urtaimazai. — Ktküiék Tóth Lássló oagykaai-satl kir. törvényszéki el tök leáayántk Camilla kisasszonynak esküdölt örök bőséget e hó S át Dettényi Béla Deztényi Kiek móhchelyi bérlő fis. A polgári esketett Vécsey Zsigmond polgármester végezte. Innen t ssent ferenciek tem-plomábs indult s fényes Iskodaltni menet. Az egyházi kötést Péner Pál muri-kemslrn tpiL Horváth Hunor éti Tt-káct Menyhért szeatferencrendo áldozó papok segédlete mellett leijét íóptpi oraátusban teljetilttle. Péller Fái spst poetikus, felemeló szép bestédet intézett a oauI párhoz, magkaaiii gyeayőrű esz- -mékkéltcMteMeatserrtetet. baMogsáíOt. Mint aáautcyek ster»anWa»: dr Bea Ödön bpati űgyve. ej Marka Anul helybeli álleaUsi főeek. Keattna leányok. Benuik Marta ét Tóth Msnsks kistsi-szonyok, vőfélyek Detstayi Oéza és D<s-zsényi Jttő Toltak. — Dr. Kaníztsi Sándor m. kir. honvéd ezredorvoi — a holybeli KartachtMroS Let itr.hki: tar áa — t hó 4 éa vetett* olurtio; Hercfeld Henait kitasnetyt 2>etao<>ytin. — Az arad' vértanak napját s tzokt-sas kegyelettel ünnepelte m«( a hely -btli főgimaitiam. Reggel kikMC órakor a lelté ttttpleatbaa, mttftk atjo-jábaa Hild Fente igen dhttat ra.au;: állított lei lényét gettttinwlet vo!' Féltiietagy órakor a Rgimaátmai (:¦• korló iskJlája hasa&aa Itttpiagét renoa tett at itiiéset rtjstnarátia A terea tyugtti oldala ftktu Inaahávtl "It bevonit kösepet aagy fehér kereszttel mely alstt s uaetkánm vtrtaet csop^' képe fűggőu tyáaxktretbet. it ü 6 helyeket többty4n tUkaM hölgy kőzös9é« fogltlu, az alti nerhaa ott Ittuk Véc-e' Ztlgaond polgsra»eatert ét Lengyel Ujo< városi főjegyzőt At ütaepség Brkel T» JXXXV SVFÖLTAaf Z A L I KÖZLÖNY 1896. OKTÓBER 10-ín. ával teHe keadetét. Ka-ntáa TMb Mikló* TOI. eetue«ló lé patt at eBelvéayre és tok tűzze ni-falu el Palágyi Lajos egyik reaek likaim! kolleménj.t. .• a.«ii »érte-nukat." Künn Zsigmond VUL «t U-nu'ó nagy gon 1dil ét méaea atfgm aaer-zeményét olvttta fel, Bit a közönség zajosan megtapsol. Vajda Elemér t mit hangján sok é-. mély érzetne! tzavalta Vártdi Antaltól .A régi kön yvet. Majd Haller Jeni Vili. out. 'ltok) Olt ai asztalhoz és felolvasta Zsillé Karol; Vili oazL tanuló eBléee»téae'. Deauck Sándor VII. oszt. taca'iS Petőfi Irokszép költeményét. ,A Bt gyarok i>teaé-'t sztviht el. E mfiort a .Szózattal' sárták be. — Végül dr. Paehnger Alajoi igazgató lépett a pódiaart éi lelkesítő hazafias nép beazédet intézett a közönséghez, ai irju nemzedéket pedig intertle. bog; ha kiléplek nujd at inté-lel falai közti. igyekezzenek Utol tar-lani lelkűktől a modern élet ocsmánj kafárkelárát. ne üzérkedjenek aohaem a bír olcsó piacáa; ntindeakor egy cél lebegjen azemlat elöli: a haza, szabadság és latfetínség. A közönség zúgó tapsokkal és harsogó érjeoael adott ki fejeiét érzrlmeinek a gyönyörű be-.tédert. — CsWmIm MilliMKMk. Amily zajtalaa t«U, hu»oo«téri áldásos íU-letot. ép ol; csendes távozásuk is. — Kik odlortököi; este a lőtéren sétiluk, nem kerülhette el Bindazok figjelBet a hercegi épttkct álló h»tor-sxlt'.itó kocsi. Éjjel, — mintha még pixel is livoJ aktnak Tolna tartani minden fettflnést, — szép csendben rakosgatták el a fémesebbnél fényesebb bútorokat az egyszerű kocáiba. \ Karcag-caalid «zerénysége messze tidéken ismeretes. Nem bántotta őket toka a szereplési visz ketegség, sót a jót is csak agy nesztelenül, titokban gyakorolták. — K romlott századvégi korszakban, melyben a pénz könnyen megnyitja a legtitkosabb zárakat, ók milliók melleit is fé robizódoltaa csak as egyszerű, de mindanellett az emelkedett lelkű és igazi nemes emberekhez méltó utókat taposták és ezzel vivták ki az egész vidék nagyrabecsülését és szeretet. Most, hogy eltávoznak vá-rOMiokttól, nélten éreuuc a veszteséget, mert egyik legelőkelőbb és legnemesebb ismerőseinknek kell ezzel Örökre ,i<ten veled'-et mondani. — Eeetöael ayilvaaltia Hild Ferenc temetkezési vállalkozó urnák, azon hvanas cselekedetéért, hog; okt. 6-áo a fogimaázium gyászünBepének alkalmából ufj a templomot, mint a főgimnázium nagyteraét oly Ízlésesen, foldisziletie. ez utón is köszönetet mond a főn laoii i >¦ igazgatósága. — SzAret Mr-giodult a szlrat ai őszi atpféo; ragyogásában. Bár kedvat ai idó. a kilátások mégis eromoruak. Cer-Wá Bakónak és Kií-Komárom vidékéa a »zól:ő már a tőkén rolhadt el. Olt, hol Begmaradt mez nem éreti. A gazdák balokkal bunkónak le a tző'lőíejeket. — A nagykanizsai általaaos maa-kaekéezi egjlet vasárnap este Hikerült würeti-mulalságoi readeieU a Polgári Egylet disztermében. Az igazi kedélyes mulatságoknak egyik legfőbb tényezője a feaztelenség, bol Ben kell egyre arra ügyelni, vajjoa a klakk kezében vaa-e éa hogy a febér keszlyt Ma vet-e ráacoket a kezéa. Udosaesaáget a aél-Ul ia lehet kifejeaai, ha folytoa mb is hajlongnak a hó'.gyek előtt. A aaakáa-ks>zö aulaleáfful oiaaVg aa agyszert-•ég. tseiybea amcs aflaktició, jeltemii A fényesen kiviláiileu lereai plafon járó alábmódó bősem, tekoa; azálakoa lltg-tek a azótlókertet jelkép«aogylaioiesók. Rapogói aiokayáa foig« aaéf> piszlor uők deü augyaras »á«tonsi»eTuk.é;»i szeaMkkel lettek a gyaati^cs tolvajokra éi kit rajta csíptek, azt egyeetk erAvel vitték a leraa. sarkában feláUítoU koz-ségaásba, bol RoseoUal Jakab és teje leljesiteuék a kagyaóiaég birói tisitet. Igazi jellenuatea augyariltizeinkkel kt-I6a6aea kiváltak a hui'iníó toaMfbil Hantner BerU M Bei>lr Regina ku-aaazoayok. A aranóra alatt Of<nbeck Uroly — aa egylet eddagi kedvelt táac-netteréaek — tiatteletát baikettet ren-ilaztek, aaert egy ietfre el keil hagynia az egyletet, aaig L i. aiattaaalja, bogy kell báaaí a Maalicberral Ttbbea, igen azép felkószómót intéztek a lávoxóhoz 6 hogy a kedeljeaség alább ae azáljoa, gchlasi Mártoa (azóUí bakier) ifyekezetl htao na beszédeivel a dertlueget feataxtaai. A mu'ataíg a legndáaiabti hangalatbai 'íéas reggel négy óráig tartott. 4 fran- cia aegyeat bű pár táacoUa aMkétaaer. k Hea volt eílgytosasrii •évsorat itt adjak: Bosentkal Jakaba* (aefy eMao.) Mantaer Berta (páastono) Beisler Begiaa, (pásztornó), Aedri aUnska, SeVeiker aévéral, UertaoTJeláo, Molnár Mariska, Weúz lloaa, Filiaovics Náederaé (Zala-Egenzeg,) K'aniii BÓvérek Koroséi lloaa. Gaasberger Fanni, Pork Mariska, Fischl Aüta, Bmrger Ilona, Lebocky M ráka, gtockar Mariska, Btoeker Szidoeia, Totaáa Joliska, Kolancj Botke, Kelariea Margit, Purger Mari. Lanloi Rosa, Ofenbeck Resa, Tomáa Amália. Btliager Fereacné, Farkas Karolin, Tóth Gizella, Almasi Jáaosné Schlovák Irén. Oaaca Amália. Krammer Ilona, Stokker Juliska, Schleaa AUM'úé, Mialhner Uenain, Giazl Jeoooé, (Badapeat,) Szencaár Anna, Kováu Etel, Stern Carolio. »tb. — .Sagy-Kaaizaa váres laaáoaátei Naagy-Kaeizaa város területén tartóz-kodí es. éa kir. köiOi hadseregbeli tartalékos és szabadságolt kateaák ellenőrzést szemléit 1896 évt október hó 12 éa és 13 án Piniér Sándor veudég-tojébea tarutik aaeg, At otoaieaile 1896 évi november hó 22 én a cs. és kir. 48. hadkiegészítő paraacsnekaágaál Nagy-Kanizsáa Urutik meg. Nagy-Kanizaáa, 1896. urptember 16 án. Vécie; Ziig-moud, a. k. polgármester. — A kis keresst álcában Iev6 özv. Faiciátiné hizábao az ndvar közepén fe'állitott aertéa ólak éa pecegödrok oly blzt terjesztenek hogy a lakotok betekea át nem nyithatnak ablakot. Egéasaegogyi szempontból a sertétólak eitávolilása izQkségea volaa és erre hiv-juk fel újból a rendénég figyelmét — BekMaetelt. A mi korzónk. Azt hiszen, bog; mindenki boszankodik, valahányszor este vágy vasárnap a korzót kéorteleo átmenői Kfy félórába bel< kerti, aUR az ember a Ctengeri-utcüol a Várooházáig ér Az i.mero.ök minden második, harmadik lépéa ntán nagy kört forauUnak a a meuő aea tudja, kereastttl lörje-c maját, vagy ssegkerllve okét, a kocsimra meajeo, hol épen gyorsan hajtva j&o szembe eg; koeji. Ai emberaek ilyeokor neai aarad más választása, aiiata kir elitt aegállni és botárai. mi{ feloszlik. Vaaáraap pedig minden kaaizsai polgár ztegall a kövezeten, köpköd éa nézi, hánynak rikerdl el cjtmzma. Azt biazem. a járón sem szabad a RÖ-lekedést megakadályozni, amire bátor vagyok a reodóraeg figyelmét fel hivai. — Szökött kaUna Hajós János Oruháza ill'.tó<égt piaartalékos hazavágyott a szDIei kunyhóba. F. bó 5 éa elhagyta a kényelaetleo laktaeTác levetette katonaruhája éa szakadó miben hazament. Az otthon nyugalmát nem sokáig elvezU, mert két szurotyos csendőr már f. bó 7 én eíóillitous it a parancsnokságnak, mely Hajós Jánost dunkliha helyezte. — Elgázelt »aljar Jáabrovics lgaác. a rarasd Csáktornyái vasat pilya-órt f. bó 5-én éjjel a azemélyvoaat a 30. szimu iratz elitt elgázolta. A aze-renciétleo ember rőglöa meghalt. Qon-datlanlanúgból még a siapár közt ment, mikor a robogó vonat lámpái a sötétben felvillantak. Vétség senk.t aem terhel — Sertések drágalisa A heíjbali piac a aertésvesztegiár alól fetoliatett, de a sertéi Bznkséglet az ószi idéayhen oly nagy. hogy a sertés tenyésztők aem krp.tek a nag; keresletnek mogleleim. A lefolyt Léten egy éves süldők •0—4i frton keltek eL — Tlz. Fűzvölgy kőoégben f bó 7-ea tfiz nasstitett és Kacs Imre ngyaa-ettani lakos hárát hamvasztotta el. — Lopáeek Dollár Iván miksarári lakos Kerezner l<tván kárára betöréses lopást követett el. A tettes kö'vessé-lyes egyéa, ki már többszSr volt bOn-aetve. — 8tekerei Jáooi aormisi gazda háaáhaa l kft 3-áa cigánykaraván je<eat meg és a ház népét kártyavelés-tel tzórakeztatta El a jálék annyira lekötötte a gazda éd neje ügyeimé'., hog; észre sem vette, hogy a cigányok lakásában otswnakoltak annyit, minta mennyi etak elfért tariszayijnkbaa. Még jó borravalót it kaplak. Miksr a gazda rájött, kogy bit aáládiüan raadegeket fegadoU ke. a cágiayek saár tovább hordták sátrakat. A tetteseket nem sikeralt kézre-kéri teái. — Taa.'.ón halála Gadó Lijesné aztUeteUlt Loncsárics Vilma alsódombo-rni uniióaó e bó 3 án este rövid szen-tedés u'án kimnlL A 30 éves Unjtóno II éven át búén éa kitartó szorgalom-B«l működőit s népoktstáa terén. Te-Betéaén a sromazéd elóktlóaége is meg-Ja>>eat éi többet szép koszornkat helyeztek ravatalára. — A Mla^keaaVataeffmek figyelieébe ajánljak SpiUer Sasa ismert legyező és ernyi g) ári raktárát (Badapett, bécti-¦tca 2) kot legdoiabb a választék ét tz árak a leíjutányosabbak. _ — SeaeklTall klsettaid Uta. Ai MM-1901-iki orstággytiée agTbehívá sárii szóó kegyelmes királyi meghív* levt'l kiairdetésének estköilete céljáM! felvi 1896. évi október hó 16-án d e. 10 órakor Zalt-E«enzafea az uj megye* hát termébea readkntli bizottsági gyO lés fog tartatni, melyre tör'énybatóiági bizottság t. tagjait titzteieUel a azon Begjegyzessel bivtai meg, miazeriot exee közgyűlés tárgyát kizárólag a feat-idézeit legi\|Iőbb kúáiyi nughivó levél kihirdetése képezendi. Kelt Zala-Eaer-szegen, 1896. évi október hó 8-án. Dr. Jaakovicj Láaló gróf. s k.. Zalavár megye fói.pánja — ieUilagkileaeaik szerzésére, kon verzálások keresztolntelére ajánlkozik a köskedfehtségben álló .Agriris bankforgalmi intézet Budapesten. Kerep«i-ut 73 >z. tlatt, mi többek kezt a Uollaa-diaiLMelbtnk rezérktpvueloségét ia bírja. E jeles vállalat foUmrtokotok it bít-mlsjdoaosok részére S':a—i"4 mellett eszközöl ki kilcajnóket eistrenda pénzintézetektói és visz kfreaztlll konvertá-'á-okat. Levélbeli tudakozódásokra dij-menteses ad felvilágosítást. — Talóbat Isten áldása a ssenvedó emberiségre nézve a Lahi Erzsébet g;6gyforrás vize, mely szakavatott tanárok behatóbb vizsgálódásai szermt feltűnő eredménynyel használható a következő bajoknál: luirágoa (yomorsavkrptodésnél és következméoveinél, gyomorégésnél, idOk gyomorhurutaáf, ideget lyomor-gyeageaégael a torok, gége és hörgők ida t bnratoi btnulmik. valaaint a hugy-utak hnrutos megbetegedésének. A Luhi Ertsébet gyógrviz Kanizsán Feaalhofer József, Ro^enftrld Adolf és na ét Tivolt és Eumpoít nrskoál kaphaté. — E« nenapekig égi kályha. melynél a naponta sokszor többszöri tűzrakás eleaik éa melyikben egész közönséget koszéo égettetik. minden hiztar-léva nézve felette érdekes lehet Az álu-lánosan ismert (JebarthRadolí féekályba-gvár Bécsben mslt é> óta egy oly ttját taláimányuszabadalmazott tartót égéstl kályhátt ké'zit mely közönséget, minde-nttt kapható kószéniAl f&ttetik Jotytono san ég melynek ffltéú költségei sokkal kis-srbbek, mint akáraily más Ozelési mólé. Nagyon kellemes, azon körülmény, begy a kályha kezelése naponta cak néhány percet vesz- igénybe, ai nag; idiaegtakantás it. A kályha alakja és kivitele atilszerl es kitűnő, a kolsó kiállítása gTÖn;erű. ügy nagyon elegáns, pjredán«i-rű mázzal fehér vagy külön-léle tzinekbvn- K&lönös >zép lálrányt nyújt ezen kályhák némelyikéaél a lát-hitó t lángoló tűz. Vegyesek. - ,Az Évszak" ok azerint változik hölgyeink niaáiaU is. De változik a divat is és a ki ehhez alkalmazkodni akar, annak vezetőre van szűkig i. Iiyen legmegbízhatóbb vezető .Az Lnzak" cimű divatlap, me'y magyar divalaj-á^aink kiiéu elviláznatlannl a legditzetebb é< Bénit t legolcsóbb .Az Erazak' leg-ttjabb 87ámi a legutolsó divatot Butatja be at őszi idény ruházatát, a tmeaaek aziatr jól eső 600.0 kivitelt képekben, Biadeu rnháiak szabását réatMezvén a aellékeit tiaoáiiven. Melegea ajánljuk miaden aagiar hőlgyoek I , Az Éniak" eiófizetéai ára negyedévre 1 írt. A kiadóhivatal Badapest, VI. kar.. Király atca 110. kTvánalra bárkinek iziveeea Uld Batatiáayazáaot. — At aitaltaes Tálaettásek kize-ledtével mincenki olyan uj?ágot kíván járatBÍ, amely leggyorsabban és legifí-mentőbben értesít a fővárosi paJitiksi eaeiaéayekril s a mellett a vidéki mot-galaakról is tiapotaa iaforaáL — Ilret lap a Magyar Hírlap (fiiserkesztője: Horváth Qjn'a, felelós szerkesztője Keeyő Sándor) mely semmiféle pártnak sem á 1 szolga atábaa : ennélfegva teijeseB íamjetlenlll mondja ki véleaétyét aia-dearől. Frissesség, ötle'esség vonni végig mindennap hasábjain, melyeket a legkiválóbb politikusok, aj'ágirok és tárcaírók töltenek meg magas színvonala dolgezatokkal. A Magyar Hírlap aag; nép-tzerűsége és elterjedtsége melleit a legtöbb kedvezményt adja előfizetőinek. Kedvezmen;ei áron kapnak ugyanis az elónzetók képes gyermeklapot, gyoayort divatlapot, tel;esen dijtalanal jataak birtokába a nagy karácsonyi albuaaek, kdnyvalakbau kapják meg a regényeket tíb. «tb. Tegyük míg hozzá végül, de na utolsó érdem gyanánt, hogy a Magyar Hírlap a l»gponlosabbaa expe-diát lap. Elóüzetési ára mindnek mellett csak 1 frt 20 kr egy hónapra ea 3 frt 60 kr. negyedévre Ai elotzstéai learat- a Magyar Hírlap kiadóhivatala eimére, Dedtpsat V., Hoavea-atea klldeetét. — Sek ért BegMgjelét. Emésztét gyeagwégrkarl és> étvágyhiáiiyaál áita-lábaa miaden gyomorbajtál. a valódi „Holl-fele teltUiti perek- bizoaynluk a legsikereaebbeknek a többi szerek fólött mint gyomor erősítők ét vértisz-utók Egy doboz ára 1 Irt. Szétküldés aaaeau itánvéu.lel leli A. gyógyszeréit es. ét k. szállító, Bécs I. Tuchlau- j ben 9 A vidéki gyói7"<-rtárakban ha- 1 tároteiun loll A készítménye kérendő az o gyár. jelvényével és tláiráíával. — Hearl Nestlé-felt gyeraieklitzt, mely Nestlé vegyész álul Veveyhen So i évvel ezelitt találtatott föl, alóla nem- ! \| ctak az egész szárazföldöt, aiuea a ; ¦ többi világrészeken is óriási elterje-, (lésnek iodult a a legeitó tekintélyek [ és gyermekorrosok által as anyatej I helyettesítőjéül tjáltaUk, a gyermek tápanyagok közt ma kétségtelenül sz első I belyen áll. Mig a tej, kogy tartósabbá I váljék, gyakran axóda, bor éa nálieil-savval vegyittetik össze, mi a gyermekek orgatftmatárt idővel legkárosabb következményeket vonja maga után, addig ez eset s Nestlé-féle gyermekiiszt-! nél teljesen ki van zárva, a csecsemők I örömest veszik magukhoz, tőle virágzók és erötelje-ek, a mi fódolog egyenletes ¦ gyors táplálékuk van, melynek kéati-1 tíséaez vüben néhány percig tartó főzés elégségen, születéskor mint tejet \ isszák, kéfóbbi hónapban pedig miat j p'p«t veszik magokhoz A Nestlé féle , gyermekliazt a láplálékoayság minden I sajátságával bír. s azenfelül gyártása it felette észszerű. A gyermekliszi bez í felhasználandó nagy mennyiségű tej j naponta frisses fejve s gyárhoz tartozó , 'tejgazdaságból állittatik elő. Mintán a i tej pootoeaa aegvitsgáltatott, egy ké-»rd ékbe öntetik, melyet gőzzel fületek, a aelegités azouban 40—50 foknál -nagasabbra nem terjed, hogy a tejnek i sajátosságai változatlanul megmaradjanak A azükaéges kecjérnéj legfinomabb búzalisztből á.litutik elő. Minthogy liszthez legfinomabb részeiben csík t kenyér-[ héj használtatik föl, a légenygazdaaág ; ezá.tal még nagyobbodik. Ezen tejhez a j légenydus vegyOléknek rendkívüli unom-] sági nagyban elősegíti e tápláló anya-! tsnósaáüát. Ebben ál) röviden s tejostzeg létei előállítási módja, melynek tápláló voltát a laikns is kóaayea láthatja. Az i elóállitisi módja nincs homályba burkolva, ! a közönség elé teljét világításban van : helyezve. Vé^ül megemlítjük, hogy mint pép egyéb kitűnő tulsjdonaágai mellett gyeraekek kataratánáJ, cholera nostrss eseteiaéi mint tápszer s g;omrot izgató Uj fölött nagy sikerrel alkalmazható mely tulajdonságok a kórházi kézi kötvvek által is leljes joggal előnyösen sorolhatók elő. rMeós Fzrrkes'ló: Dr. KISS ERNÓ Hrlyettea szerkesztő : Dr VILLANYI H. Kitdó: llj. WAJDITS JÓZSKF. rv ylltvttir.) ! Ball selreai zúieteket U krUI 14 j frt t5 krg métereakeat — Talamiot fekete, i 1 fea-r, fiiiea Hea>eart>ael;ca> 35 krtól \| u frt 66 kiig ¦étere^céat aiau. caikoi, i kocxkáxoti, aúaUaott, áaaiaazt a t. b (auol et7 2<tl knltaboai auaéséf, tOOC aaia éa ¦mtaxatbsD ¦ t b I a aegraad ilt int I pöataber éa TÚsneataaeo a káahoz aaállitva 1 aiialakai poatatonlultá'al kDM : Heaaeaery ti. (ca éa kir odrari azallitu) Bl7«ai-rvára ZIHeha«B. Srajcaba ciiaasett iere- I kkre 19 km Untbri latokra s kro. b. 1 Ireg ragaaataa<l6. Maajar ajeltenút auf- \| raailalMsIT raalaaaai -»-'-•—» fct»0 kr. per 6 bt végrek. kérstmi. aégia 37 frt 50 kr. liké, eaaek 1894 jaa. 1-tíl járó í\|. kaauu. 1 frt 50 kr le járt kamat, 9 frt 13 kr. per, 6 frt 60 kr. végreb. kérelmi s 6 frt 35 kr. eiuttali 1 költségek iránti végrehajtás, ügyébea a 1 aagykaaisaai kir. tazék (a letenyei kir jbiróaág) területén fekvő petri községi ! 6. tz. Ijkvben A. I 1 — 16. torst slatt : Horváth Ferenc tulajdonául felvett m-\| gatlanok s az 1. sor sz ingatlanon levi \| 3 aépsornimu bát 598 frt becsárbaa s ! petri kötcégbiró háUoál 1896 é v i Október hó 29. napja d. e. 10 órakor megunandó nyilvános árveréaea eladatni fog. j Kikiáltási ár a íennebb kit-tt bec(;r. Árverezni kiváLÓk Urtornak a bee sár ! 10'1,-át készpénzben vagy óvadékképea r papírban a kik&.dött kezéhez letenni. j Kelt Letenyén. a kir jbság miat telekkönyvi hatétájnál, 1896. jnlint hé ! hó 31. napján. NUKKOVITS, kir. aljbiró Hirdetések. 215C\|896. Ik Árverési biidetaény A leteayei kir. jbiriiág miat tkvi haló ág, közhírré teszi, hogy Tamás Adta leteayei lakónak Horváth Ferenc petri lakos elleai 37 frt 50 kr, tőke, ennek 183 janaár Mól 6\|, zamata 10 frt 50 kr. lejárt kamat, t frt SO kr. per, 6 frt 50 kr. végreb. kérelmi, továbbá 87 Irt M bt. tőke. eaaek 18SS. jaaiir 1-tól i\ kamata ; irt, lejárt kamat 11 1S482\|896. Hirdetmény. Nagy.ganiíta város rendezeU taoácaa részéről közhírré tétetik, hogy az egye-Det adók és badmentességi díjnak az adófókönyvben 1896. évre való előirúa sUr beíejeztetvén. az 1883. évi XLIV. I- e. 36. § d) pontja. « a nagymé.tó ága m. kir. p a. minisztérium 730751895 »r körrendeletének I. fejezet 15. pontja értelmében felh vatnak at adózók, mitzeriat adókönyvecakéiket a teljes etoniara leendő kiegéazités végett a városi aló-bitatalcíl késedelem nélkül muttasák be az idézett törvényszakaszban megjelölt következmények terhe alatt. A városi tanács Nagy-Kanizrán, 1896. évi október 5-¦eu, VéeMy, ellraőr. polgármeater. T ei Az alalirt cégek tisztelettel jelentik, hogy az állalak gyártott Tbomaa-talak-liazt eladásával at osztr.-magy. monarchia területén folyó évi írepleober hó 26 ától kezdve szálloda A IAGTAfi KIRÁLYHOZ BUDAPESTEM. A varea köa oatjáa tjoaoao br-%drre VIIU..M ..lájniaa — Á ISIdilani «m '«• poatiaa Ij lalaJ«»>. s"°« aaolfaUt. lr<> aiéraekelt árak Viltfltaa éa kinolialal mtm aaasMttans. •\| E hm alatt kaaUOeatrt asat vaMa] f«- I Prágában 1 bízták meg Kéretik tehát a t. gazda- ; közönség, hocy Thomss-pslskliaztre vo- : nttkozó levelezéseket és megrendeléseket t fenti irodához intézni aziveakedjék. (1 aagjar koroaa országainak ters- lelerél a bnaapeati vezírkénvlseló- séghez.) MiBdfo törekvéaunk oda fog irányulni, bogy pontom és leikiísmereUs kiszoleáás által a t. (azdaköcöcség bizalma" megnyerjük, illetve megtartsuk, valamint hogy cetleges kívánalmaknak, a lehetőség ' határain belül, megfeHjüok.l ítju-imü'iliai 1 cttstrsúi linuiMÍü-gvú rtu- Tketus-airel hűl-wliriuú liszt ditui irfiui Köln ea Berlla Prága. Kiint-KéwUniifi TktMi-iiirt rtsmu-lin. ' Kíla. ¦»BjillaMMtt«. Bosenberg Oberpfalz ) WOateh A., Btn—wlalifltt«. Vezérk'épviselóség a magyarkoront országai területén: Kalmár Vilmos, Erztéhet-kirat 34 «z. Pártoljuk a kilünő hatásn erdélyi ásványvizeket! it Wtiirmi Livit forrás riz. uTúiratí "Ml ,Szécheo>1" í liter S9 ar , 1 lher 20 kr '„ liter It kr. Egyetlen élvezeti vasas.ariz. J lit. ao kr.. 1 Bt. »1 kr, \ 1H. IS Orreai TéleBéayeii tzerlat a legkltt-aóbb .svsajvltek. Ai .Erdélyrészi Kárpát Ka-yesület1 országos ásványvíz raktár BaáaBMt. ArUi-atet 58 Ik tiim. Teleioeaal oak a aasaa 15-15 kérestt. Nagy-kanizsai főraktár: 8TBEM ét KLEIN uraknál. Kapaatt aaiadsattz. — A jeveatiasa jesakoar- ¦ra siagjXXXV. ÉVFOLYAM Z I. A I KÖZLÖNY 1898 OKTÓBER :o ín. Olcsóbb a Kvárosi áraknál! Oícsébb a féviresi intnil! KEPVISELOVALASZTASI ZÁSZLÓKAT színtartó szövetből, felirattal, rojt ós nyéllel. FÁKTL TESTVÉREKKEL, K * G YK á KIZS A H. kívánatra árjegyzék küldetik. MOLL SEIDÜTZ POR Csak skkor valódiak, ha mlndervf* dobos XoU A. slálrását tftntstl fel. A Ball í..-fsla SsWIItz-sseak tartói zróirkatiM a Ie«;«4lc»e«abr, fyaaar- sa al-taatftaatalaak. fTO-aoriRres '¦ cromorhét, rdgiHt azékrakaááa, atjb áataima. var-tataláa. irasvér és a lerkftlAoböifibb a4t ftelSf'Sfek ellen. « jelei kaxiaseraek ér-tiswl.k du hindit Baiyobb elterjedést nCTzett — Ára agy Isptasétslt trtattl «s Iszaak I frt s. «. Haa>yitiaak tirygnyileg fanyittatnek. FRANCIÁI * BORSZESZ ES SO Ctak akkar viládi ¦* mindenik «~«« ««»t wwi, A (,\|, Pl oJsssruasi ét té esu ét a megbQIrs ri »0 krafrrar. nt fa\|«alsa»stilta»lt4 hcserHllssl tjae k&s*éoT, enjeiaii :(i4!Qretet«L>t> uépsxtr - E\|y •••- Moll SalicyJ szájvize. (Föalk»tres«e fCxoJraarsi szik,.) A niodeBaaui Kájtiiztitasaál koltinősen fontol htriselj knru (Ttraekok, Mint felnőttek axáaára; sert e ftxájTÍi a fogak lorálibi épeg«t biztuiici f ftcjszeraaiod ÍTSser toffsjas elles. _ Eay Hitt A vM\|sirávi! ellilatt ivai \rz : 60 krjjaiar. (691) Fóazé t kü I des Mail A. gyáurszaréaz, c$ •« kir. udvari szállít* alul, Bécs: I., Tuchíauben 3. sz. Vlaikl ¦stra^sléaat aapaata aa aataavél •rllstt tel\|«aflts>t>sk A raktárakban ttuék /tatarozott m WLÍ. A. aldiráiáoai él védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanunin Rotenfeld AfJjlf 88 fia = iocxx»»xxxxadöaöbooaooö5ööőöoéo5 Felttiftt lEití' Koitirreirá leitlli ¦ ¦ár bíocí azSkaág párizsi GaMrira vag; ma--fele kt őnlefesfégre I Minden kaltarálIámban törvényileg védve, s orvosilag ajánlva. Csak egyszeri beszerzés! lRSPRUNG es TÁR.SA fMgjaiksege A Nagy-Kanizsai takarékpénztárnak a takarékpénztár utca és Deák Fe-renc-tér sarkán levő házában az ez idő szerint Ifj. Rosenberger Miksa által bérben birt boltbe-lyiség 3 - ***** ME1DINGER KÁLYHA cs. 6s \\i nflrari %úWá\ B««aaatt: TbatwtlMf. — Béét I., Kafalaarkt 7. u. a. PUIB : Hjbr»!iaa« 7. MiDdPo álltn álul szabadalmazva Ai elíó éremmel minden kiálli- Ujoo ki<«atetre. Le»ii(n»óbb kormányzó, tffltö és azellóztetheió kályhád Ik4aov. nki.lAk éi irod»L ittmlri » lererjiiíröbb í< lef-flef»D«l.b kiáDitáabio, teuiéntpni>ti f-jcn idcunan u«n-pírrai &)L faiéMél éi 2-í óráig terjedő féi kfiuénoeli lü- 55,000 kályha forgalomba hozva. Efí kályha által Ufch u»b» nii.«l4. bérbe vébe lő. Bővebb felvilágosítás a Nagy-Kanizsai takarékpénztárnál nyerhető fok'éiTuw.11..^..: J MEIOINCER-OFEN ÍÍ^SÍi. "6ve;- íéTh- HEIM lekiatettel a közeUdi vetési idényre t,n szereociéok ajíolaiii sz&v&tolt tiszUságn (a csehországi Thomasaiüvekböl eredő) Thomasfossfáüisstet Maratott 15-20',, cilrktban oldható foiiíoraiv .rlalowuul és 86 100'i, fOrflnomsaKt;.l. r'elfilmulbalatlan, Blltes talajra alkalnaa tr«c;aazer knlönoneD »o-vídj uajok jav^lásárj, kitüoé hatású az öazes gabianemQek, kapáa és olajnövénvek, lóbere és Incerot, siílö komló éa kerti veteméovekre, kt-váJtképen a rétekre. Legjobb, leghatásossbb ^ le«le«óbb fo<irnssvtric; s, tekin lettel hadsaiiak tsnóiságárA felilniilja ai öiszes superfoszrtlekst. A ciir.tbaü oldhifi loszrorjav-larialomért aisialosságt vjllaiunk, netán hánTíó me.mjiséjet nae,térllll»k — Árajánlatokkal sukmun kákkal ét egvéb felvilágmi'áisal a tegkéoségesebbeo szolgál a csehországi Thomatmüvek elndán irodájának vtzérkfpviielnje a aagjar toroia orstágatsak UrMetéa KALMÁR VILMOS, Budapest. Erzsébet-körut 34. >»chf. (M. E'tw) Bécs, IIU\|6. lBk Gl Lb Selyempapír Gripepapir, Talusint %x 6H2M virágrészeket . fr&k ea-rrM éi éetati •lidiit.m gj n«Cr«a<leMai forráj Uwtí-líiókoi.k ét U-Bitóaőknek. Ivettre leiuer« t tárgyak és ninUk nty 'áJaJstékbuu. Kép«t trjCfjE-kek in^en él bér* Kaigros rí JeUi eUÍM Gi „IJESTIA* -kályhák. Zajaelkmti fOiét Portíélküli eitiolith»iA» > kv»n é» Ka uk As eriecxék tiuütás ciéljaból » pnr elöl t sélkO ritáTolithatAk bofy « kályhii Métwdni kello. fOstewésztchdő kahdallók. A ktrtIVk !>nkdis nelkol tUxiik ¦•jmdBmk.HiiirtaJw éf«ti idAurUa. MnM.ro égö aDywboi tlkAlnu fCstemésztő calokipérkk. KSzponti fátós minden rendszer szerint. Siárai alkalmazása ipari és gwda3á)[i czélokra. Csak 4 frt §Ö krajcitért ttállitoa Tilá«bim .Bobetnta' hozókarmoilaálsial, kMazm billentjakkel és valódi gvöagykarlkalkal K^ea harmonikáknak 11 r<zbol ál 6 keltő* (óvója van meij ré-iek eipua; tilbulan fémsarkokkal vanmk ellátva. A hangok egjee lemezeken vannak, meljnél fogva a haraonikákaak pompás orgmaazerfi hang jok van. 40 hangn 1 re?, sagraág I5'\|, - 33 ex. 4 frt 50 kr. 60 . 3 . . )7 — 34 . 5 . 50 . 80 , 4 , , Í71a - 4'\|, . « . '0 , önoklaiáai Iskola ingre. Putadij él domagolái 60 kr Képei árjeejiék 'nfjen. C A Krebüster, iaraoiitítesill. 6railttz, Síétkíldéa oUavéttel. — A'cserélés megeígedr. Ö<arek6tletéaek ismételadókkal krreetetaek. A leteajei kir. jbirosáf, miot tkvi ha-tóií« közhírré teszi, hogj Tamáa Adási leteavei lakóinak Béjti Erzsi f Szabó Jánosné becaebeiji lakos elleni 18 frt I 76 kr. tiké, ennek 13Í4 jaanár I-tőt; járó 6',, kanalai, 5 frt 50 kr. p rteli a '¦ « frt 35 kr. ezottali koltiegek iránti végrehcjtáai (gyében a nagykanizsai kit. ( lazék (a le^nvei kir. jbiróaág) területén \| fekvő, a becaehelyi 1252. az. tjkvkeo ] A i 55ja. hrsz a. Bójti Erise InlaMo-j sáal.ielvett ingatlan s az azon leví Ttto. \ Dép«ori<rániu ház 455 frt, n?yaott 2 aor U60\|b. brsz ngjanugj le Ivett 99 In és üívaootl f 1047. hrsz. alatt felvettj vállság kitsles 174 frtra becsalt ingat lanek a braebiHji ktzsegbrro házánál 1896. évi október hé 27. napján d e- 10 órakor Megtartandó nyilvános árverésen etedatoi foz. i Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár.! Árverezai kivárok tartoznak a beetár \| IO\|.-át kéiipeoitK-n vagv óvadékkeper j pipirban a kikildett keféhez letenni. , I Kelt Let'ojéo. a kir. jbsá( mint re ; lekkftnyvi hatóságuáU 1896. évi anjn-z ' Iss bó 1. sspiáa. MDMKOVIT8, kir. iljbiri Gyümölcs és szollo bor készítési gépek. Gyümölcs- is siöllö sajtók, foljtonoaan hatií kciiói emeityS szerkezettel, és nyonK-rő Maliálr A Maka kép««a«\| 201,. aagyibb mint birauly ná< ujtiaál S 0II5 és gyümales műk és bo«>;yó morzsolok. Teljesen felsze <\|t szüretelő készülékek. Szóllö és ayGmSIca őrlők Aszaló készOlékek gyümölc? és fóielék aszalisra, gyB-molcs-vágó es hamoró tjépek^ legajabb szerkezeta szib. onmOkídó .Sypkoilia" gjBaoles é. sSllöwessző permetezek, gyártanak é> sxáliitutoak jótillis mellett a legjobb kivitelben kir kiíírclla;r RznbAiUlmazott B1SC9 II. ilayfaptji Pö. és Tée.<a , T»«önt«ijc 7S. '21641896. tk. Árverési: hirdetaéay. : A leteayei kir. jbiróaág. ¦«¦! Ikvi bs-ló ág közhírré teszi, hogy Tajsjsa Ádám letenyei Iskoansk Don Fenstt l neje B«16 Bosi vakoojai lakosek elleni M \ frt 2s kr itke, smek 1894. évi januát 1-151 járó 61, kanala, 2 frt 35 kr. lejárt kamat, 10 Irt 80 kr. per. 8 frt 35 kr. végreh. kérelni é< 6 frt Sí kr el-' otuli költségek iránti vétTekajtáai Hl' jben a nksaizeai kir. tezék <s letenvei [kir. jbiróág) tertletén (ekvi, s vskon'ii !»í. az. tjkvben A. f »00l», hraz. a in 'gatlannak Oora Feresc a sefe Bedí Julit il'.elo «& frtra beoait Meré.te ujjin-ott 280. hrsz. ofyuti<< felvett ianat lássak 8 frtra beutn (sleresM, UTábbí a vakonyai 103. n. tjkvbea A. t 19 hr« a ingatlan i a raju leví 5. aép-laoriívlínQ ingatlaoBsk agyasazokat illető 1217 frtra bec-llt fele, ogyasott t 11S ; bras. s. ncysongy felvett 54 frtrs becsalt isgstlaa felerene a vskoi.jsi kotséfbin' kársai I 1896 évi . k t ó b e r no 2t. npjás délután 2 órakor »egtar aidc •yilváaoa árveressa sladatai fog. Kikiáltási ár s fe.se** kitelt bewár Kell Ltesyée, a kir. jfcsig siilt " lekkíayvi hatóságnál, 1896. aagaszlx he 7. NÜNEOVirS, kir. al>»iro Ilj W«\|diu József könvTorumdijiban N igj, KMl,.-KANIZSA. 1896. október 17-én. ¦HBtia.XX. Eféti «n Fél ««n ii úr: . » zn — kr . S ír 50 kr. Kz-rt urna M kr. hirdTtésee haabos petitsorbsa t, bi KY1LTTIÍKBES ._. »«rwlfitta. 1Ü krért r Fi KtaMttMi ü.«h aiaéM airdetasert 80 kr. ¦Iliin iu ~ iaewMi I ZALAI KÖZLÖNY A tugykftctizsiu ,,Ip»r-Te8tHet:i, és galambokíönkéntet tQzoItó-egyUt' réazvé«y-tár»»«»g', • .nagTk nóegylef aiaiizaaj izr. jótékony nóeitylef, .szegények tipintézete1, a .katonai haaasuao egylet' N anagy-kaaizaai Ttkarékpéoztir résivénS-tirslsáf ¦, i .Kotori takarépénztár , nagy-kanizsai kíadedoeveló egyeiölei * , nagy-kanizsai tanítói járáskor' XXXV. évfolyam. Alp ueilent rtsiét illető mia-Ikói (Wét uerketstS Mtyftfi réui ílfetŐ k5s- pedig « kiadó ne- Bémestetiet, levelek, aem f»fa4-tatnak dl. ,n»gy-kaoii8ái k-resztéoy jótékony __ .soproni EftreskedoLmi iparkamara' nagykaoiisii tülválaBitminvánal hivatalos lapja HETjNKÍNT EGY'SZERJSZOMBATÖN MEfiJELENO^ V EG Y ES TA RTALMU HETILAP. Téma nélkül. NáfJ KíailSá, lfM. ott. 16 • -Baasjtn ésjeaténel van tele az onzág. Folyik az alkotmányos küzdelem, > mindenki késiül, hogy legszebb alkotmányos jogát gyakorolja. Mert valóban a legszebb jog al, midőn valaki a naga szántából, a maga elhatárolása a maga belátása szerint megbíz egy más talakit, Jogy helyette egy ország Borsát íDUÍzze. Van valami felemelő abban a tudat* baa, melynek minden állampolgárt át kell ily fontos mozzanat előtt hatnia, hogy bár csak konninviott, mégis része van az állam ttgjeiben. Át kell éreznie minden állampolgárnak a nagj igazságot, bogy minden állam teljes virágzásra minden viszonyok között csak ii a középponttól futó és a középpontra tárté elemek egyenmlya mellett fejlődhetik. Ezekben az izgalmas napokban, melyeket a választás nagy napjáig ítélünk, ennek a nagy igazságnak kellene mindenkit áthatnia. Hanem hát ciak kellene ... Azonban ne beszélünk erről. Mi társadalmi lap vágynak és igy csak téma néíiüi elmélkedjQDk. Mert nekünk ilyenkor is elmélkednünk kell, az általános izgatottság kötött is nyugodtan és higgadtan kell a társadalom érdekeiért síkra szállannnk. De vájjon van-e ma napaág na gyobb érdek, min; a képviselóválasz tát? Van. Éppen ez alkotmányos jog gyakorlásának körülményeit figyelve meg, tetszik föl világosan előttünk e nagyobb érdek. Nem hozzak itt fel, l/ogy a politika ez idóbea mindenkit fogra tart, hisz ez végre is csak ideiglenes állapot. Sokkal nagyobb baj az, hogy a ; sok mindenféle snrlodás csak még \ jobban megbomlasztja társadalmi éle- ' tankét. Az aHtolmajtyos jog nyugodt éj méltóságos gyakorlásába belejátszik az emberi szenvedelem, mely sok félreértésnek, sok hnza-vonáaak szülője. Azt senkitem állíthatja, aki csak egy pillantást vet társadalmi életünkre, hogy egységes. Sőt szemmel látható ellentétek tűnnek fel, melyek mindjobban és jobban kiélésednek A társadalom egységes voltának megbontásában, az ellentétek kiéle-sitésében látjuk mi azt a b«jt, melyet az alkotmányos jogok gyakorlása előidéz. Ennek, a mennyire lehet elejét venni, vagy ha már megtörtént, ezt helyre hozni, — ez az a nagyobb érdek, melyért egy társada'mi lapnak a képtiselóválas; tatok mindent lefoglaló mozgalmai között is sikra kell szállania. A politika küzdőtere a legádázabb harcok színhelye. Kíméletlen fegyverrel és kíméletlen erővel támadnak a küzdő felek egymásra. Ezért tir. ennek a harctérnek a legtöbb sebe-sfiltje. A kíméletlen fegyver vágta seb pedig legjobban éget, legtovább ' sajog. Etek a sebek, még ha be-beggednek is, az emlékszetból soha ki nem törlődnek. A társadalmi érintkezés pedig nem hoz reájne balzsamirt, mert a társadalmi érintkezések már előbb megszűntek. így hidegeinek el egymástól az emberek. S míg előbb eiy célra törve mÍDdenki kezet fogott egymással éld és mozgalmas társadalmat teremtve, lassanként szét rálnak egymástól és megdermed az élet. Hiszen ha nem gyarló emberekből allaua a társadalom, ha nesa gyarló emberek vinnék a politikát! Ha csak a szenvedély nem játsianá benne az első szerepet Vagy mindenkinek meg volna az a BŰvebUége, mely fiaoBsigáva! etstmitaná az ellentéteket, belátásival tisztelné az ellenkező nézeteket De ha emberek vagyunk! Arra pedig ue goüdoljnok, hogy talán a politikát és társadalmat szigorúan el 'udjnk különíteni egymástól. Mert a társadalomnak az a meghatározása, h)gy a magánegyének összesége, a nem állami egyesül- tek és egyesek összesége, a menni i ben az állammal semminö közvetetten viszonylatban nem állanak, ez a ¦egba ározása helyes az államtudo ¦lányban, — de nem illik a való életre. Bizony itt a társadalom és as állam nincs oly szigorúan elküiöuitve, mert a társadalmat alkotó egyesek viszik az állam ügyeit, melyekbe a társadalom minden egyes tagja bt-foly. Befoly pedig éppen most, mi-dón képviselőt készül választani. — Azért olyan veszedelmes ez az idő a társadalomra nézve. Mi azonban váro3DQkban reméljük a legjobbat Nálunk ugy se nagy az izgalom, bár ebben nem sokat re ménykedhetünk, mert egyszerre annál fokozottabb mértékben törhet ki. begytak tetéz atkénttre arár4«re, s kövr&souk bár el akármit az izgatottság napjaiban elvskittatva szenvedélyünktől, egyet nem szabad szenünk elöl tevtsiieoi. Rí szegy pedig társadalmunk érdeke. térve, altttoabu, de asén a kombinációknál alig jutottak tovább Végre Béfia nsaj neheten kibontottak s* első zászlót, osj, hoc? m Bár egy keret paiki;>t.r szaot tf ériünk a levegő ben, de ez csak oljan id?Eenaze>c miDtha cask ráláaaelr Uroii tuárból bA;tot!4 to1» erre » tzel'ő. ipzi ener{i&tal meg tgyik párt tea állott ki á ükn A korBáiiTpárt Bég tsindig mélren báligát. Kertaatek, löt mouotá( U uálliagosoak egrea hirek, kofj: ,ea ueratM. Bást neg ákár)ák, báoem! .. . Vj kiaae több élettel, több bénél keadle mrg A xáaalóboDtáat i 48u f&ggetlenaégi párt KoasaLb ámrálala Váaaraáp eate értekezletak egv kias4 kéu«fei 'olt VisleulTá;! jelöltek, de ttgylátuik, ő aea igen áhitoaik á honatyái serre éa dicsóségrv, mert T:Bxaotaaitotta a káJidiááiiat. A második értekezleten Uacer AlaJM bpeati 0g7vedM javasolták, lei rgv iaben volt iceraletOjik kípnaeiő e. Cnger L^joa el-tagadta a BeghiváJt, Bár itt ia van KánizaáJi éa vaaárup déloua t órakor (ogia megtartani profraambeazédét a fiaécheori-téreF. , >em kisebb tozael kéaaolaek a harcra á néppártiak, kiknek jelöltjak Zichy Aladár grót, ki axerdáa éjjel erheaeu. A programrtbesaédet agrancaák vasárnap tartjj. asiatéo a Saéchea^i-téren, caakhogr délelW félmeokfl órakor Mo>t már, - de még mÍDdig caeodbeo, báli jrátágoo — kezdik foaogatoi a haMnni koazorot. Hogj a rirágok köaé caaláo nem learnl-e, áz Bég ¦ jorö kérdéan. Mi Cáák ut tzéretsök, — bárki fejére iUatitik is odá áát a koszorat — hoaT a rirágok tiaztak illatosak legyenek éa ne iqptaartnáh hozzá aeatmi aárt, acta siennjet i .... 6 MtWyt Bűvösebbre válik az idő, azoa-ual .firúbben éa eürübbeo jeléaoek meg azirók tuti veikkel, melyeknek Biám& iones kezdve egész karscsonytK egyre nő- 01- Választási Cpy Boadbaiauk inkább hngj filautáii iseifTteff, meifbö. biAoyiik x det, u elfTto. sr. Mi6t feloíiUltik ii ortxifitjülétt, kerü-.fttmk Tilamenoj i T&Usztóiiuk ráocb&UMl«U homlokáról éltteu ri le efj »fy kérdfijel. Otji.n tétoriíó, nyomon btűgoUi mJkodik tniiKJeii-telé. aaiat mikor bz ember »J7ot utrttK kiái-•~ni. de rnziat .«m tud, rétum mef nem is bit. Mfcutt ojiiua, eröi löketté' indnluk a«f 4 ráimntáti moif.üiMk, náiuok csak <Aya rodXtiáuak, jelo ex, g mi köiö akiraok molgi latot tenni mi dón ez aj könyvek közöl egy párat temaUlaok. Kezdjük az ismertetéit a legszebb és legérdekesebb műre1, melyet a legfőbb alkrom, hazánk ezredéres floncpe. hozott létre. Er a mű A magyar oeniet története, tnejet Szilágyi Sándor azerkwzf. E nagy 10 kötetre terjedd müoek I?. kötete jeleot meg a napokban, mely a Hányad iak és j iKeÜók korái foglalja magában. A hantin lelkeaedés vesz erőt szivQak-beo, midőn Frakoói Vilmos remek elő adásában és rendkívüli vonzó leiratában DetnseinBk leEféayesebb korazakáaak, a dicső Hanyadjafc korának tör;éiietá[ ol-vMuk, a mikor htsánk hatImának, müvelUégének és gazdagAágáoak, fénykorát élte é* t nemzet erejét és fényét kép»ine!ő királyság legieljwe^b ere>éi»e« töodaktöU. Viizont képtelenek vagyunk fajdalmunkat elfojtani, midőn Frakoói neveiéit mövében a Hunyadyak fénykorát .törető Jagellók korához ér&ak, melyben A nemzet erejének rohuMkt hanyatlását a az or8zá« puszin ását lik-jak KMmüok előtt lefolyói. Fra>»«Kma* eeen nagy^zabása muakájt mift az Atheoaeum kiadásában megjelenő Magyar ííemzei Történetének negyedik kötete látott oapviláeot. Az irodaim: kritika valóban csak csodálatul ti'hal ezen 700 lapra terjedő pompáé kötettel szemben, melyben a szembeötlő 44 remek tutim el lékiet 4i a 300-n ál több szöveg-kép épogy leköri a felü.etes szemlélő \| agyelmet. Dinint lebiliDcieii a/, oivaeót \| nagy törtéoédzönknek óriúi tudással és \| remek stiiaíBa! megírt szövege. Négy ; könyvre osztva tárgyalja Fraknóia oa»cy-! fontosságú korszak történelmét. Az első könyv I. Ulá-zlo uralkodásával fogialko-, tik a várnai csatáig. A második könyvbea Haayady János kormiarzisa éi V. Lá^z'ó uralkodása van ismertetve; a harmadik könyvet, mely egymaga 150 lapra U-rjed. teljesen Mátyás király ural-kodásának szenteli, a negyedikben pedig II Ulájxló és 1L Lajos szomorú ország-láaát találjak a végzetem mohácii vészig. Bármily nagy legyen is Fraknói eieo részletekben miot önál'ó történész, mély 1 kutató té9 oazy stiliszta, koruiakoi mű-vécék ^fényesebb részét az ötödik könyv ke>fii, melybes hazánk mfivelt-ségi állapotát ismetrtett 1440-től 1526-ig. Erén 150 lepra terjedő réazbeo oly ér-\| tékes dolgozatot adott, mely önmaga-t ban is elegendő arra. hogy FrsknóiC renezánsz korbeli kulturtörtéuetüak at-' törő mesterének, könyvét pedig irodal-: maokra nagjbecsü nyereségnek tekint-sflk. Fényes és voozó a magyar mövelt-\| ségaek képe Mátyás király korában. A \| mútörtéoetirók majdnem egyhsagu véle-' menye szerint az agynevezett renetánsz-: koruzak Has:yÍrországod, a dicső Mátyás király udvarában vette kezdeté'. Annyi ; bizonyos, hogy különösen a Mátyás kiráy < korbeii építészeti műemlékeink már a I renezáodz Ízlésének nyomait viselik í magukon. A nagy művészi és íudoroá-! oyos átalaku lá-toknái nagyon nehéz a \ kezdet ojomait pontosan kikutatni ; d« TÁRCA. ...Salu! Ott ierertem lákaiosll, á báraoDjoa kia tasBolyon, Bxíh kaaóid elsiBÍUk A aord rroél e aoalokon Bsai^efW atolt az ének. Orr odss-sm rolt dállaau, K»lék>«el-»? Ekkor Bondtad : — Nem Mrd a azir aoba I 5xe!l6 járt • róááábokron. Elszállt hjssiaiB illata, &aerel»s»««t ífí rsjte'el A fétsosaályv kis ásobs — Bár ne kittem rolsá akkori Most ez szirom psnasz szara, Hiss te másnak sondod Bár na: — NéB (eled a ssir soaá! SALGÓ 0. OÁIDOK Ciwwyi karátsáf. — TmoBS Urárilnak ajanlra. — — * .ZMaj ktatosT- ertíeti tinaja. -Ebbejí « ride« azámitó rilAgban nak •tímélje. barátaágról leket sió, a lelki vMialom oly ige,, riUa,, mint a fehér holló, tuai mindeofeK oak ai ériek liomioál. Fériak kiOU »«,„„ „,„„ „%? , Mraikotia ssái ai eloí púlaoalokbaii, ea«k néhány Irta; bor éa egj nobolspiti kell boisa, hradonchaíujl intjük valáa p«dig elfelejük egjKá.1. Tiaaiíbb éneJemb«J fakad már a laá ar-k kfedu, midit két S.tal Mnj mtv- talál a Hasikon megszeretai valót, ntíj at arc keUeroebeu, Tagv a modor ked-vesiségébeD nyiivánul. De aü8LODy éd leán; között már Kokkal ritkább ezek nem igen azok:ak s nem ia itidjik simáit mesértím. Htn;v ez atepönéajék, oda Eokkrl. de aokkal ¦ágasabb dolgok kel.'enek : a telkeknek kdlctÖDOH voAcaloia t barmÓDiáia. Plató az ó ideália felfogásával azt hirdette a görögöknek, hog; a talviláfton ép az a reed fog anlkodfií, miot a földön, csakhogy ott mindeo tökéletes lesx. Leazen tikél«ies bíró, tökéletea kalona, lokéletei művész, lesi tökéletea, mr-méoji barátság is. öb Piaió! Nem vágvom én a te elképzelt lökéletea világodba most még eljutni; feltaláltam én mar ezen a gö rongyos földön a tökéletes, miaden emberi sxámiláttó! ment satnrfiiyi barátságot, Belyhez salak nem tapadna: ¦ melyet rózsíaak tekintek a lövisek között. Te édes Tntoma Urínám rokonénés-Ml ferkeresléJ leveleddel, alighogy a •ilág — ez a ni olvasöközönségtlok — ismerni kezdett eagen; megazerettél ma-fateatoe nép lelkeddel, mielőtt láttál volna. Nem tudtad, izókr-e vagy barna, nkoauenvea vagy ellenkező megjelfx kéat-e az kit szivedbe fogadlál ? Nem (adtad: méltó lesz e erre az az iaae' rétien leány, kinek az ó srjrébí; fakadt bánatos versei ugy hatottak reád, kinek szive dobbanása visaiaogot tálait a te tzivedbea. Te a lelkenwt sxeretted taag, I légy áJdeU érte orókrel I Mert látod éd« Trivoma Uváriám, UHU a világ soha sem fog u,'i megérteni és Begismemi, aiiat a milyen vaiyok és ez néha igea fáj, mikor felre értenek. Te is így v<gy Ldes. Sok sráatalan jó barátod és barátnőd szeret éa tisztel azért, mert igen jó vagy, mert modoroddal s szivjójágoddsl, élénk kedélyeddel mindenkit magadhoz tudsz voozani, de aki lelkidbe Másson, gondolkozásmi-dodüt megértae, olyaa kevés van. Ls ennek még ia örllhetsi, mert a prózai ember ha akarna, se Indul odáig jotai s azzal éa igeo'iiÍ2eigek magsmnak. midóu azt állítom, hegy én i&merlek jót, ogy mint Te engem ismersz. A világ ferde felfogiaa azt tartja, hogy ak. irodalmi pályán m€ködik. ez a fog-talkoiás elvonja az illetőt & családtól. Igen, némelyeket, kiket csaji arra sarkal a vágy, aogy hiraevet azerezzeoek, hogy a nagy világ nmepelje aket, ne ezt az otíhoa szeavedj meg. Aki pedig goado lauit s szivének érzelmeit aorokha inti, azzal nrátegy kinnyit lelkén s felébreszti önmagában a >zép éa jó irávti mély szeretetet, szivét ezzel nemesiti akkor, miden a házi a családi gondoktól kissé elfáradva, pikennt tér az est óráiban Muuájáhei: azt nem vonja el a háztól, a családtól. Példa vagy rá magad kedves jó asszony. Belepve a te rendes, nyájas, boldogságtól amgárró fehorajki házadba, hol min dsw zag. miaden tínrf a kiváló jó gazda-aaetoavról regél, önkéntelenét is azt kérdi az ember: hát w írónő hol vaa? Hát mikor s«ép családodat látjuk'! Bizony nem látszik meg rajtuk, hogy a feleség és anya Írónő, olyan írónő t. i.. akit ez 1 foglalkozás elronca a csaiádtól. Aki minden »zépért. jóért lelkesn!: az a etaiá'lját is jobban ludjs szeretni, mint mái, s lehat kilönó gazdaasszony is. aki övéiért küzd fárad. Magáníró, ebben a lekiatetben nem iten szólhatok, mert én érettem még má<ok fáradoznak. Nekem vannak áldott jó szüleim és egy testvérem, ez az én családom s otthonom. az én igazi világom, boldog fészkem, melyet a kfilvilág zajos szórakozásai aoaa nem felejtetnek pedig — mint Te is tniod — néha napján ezeket is szeretem, mert ka szomorúakat írok is, azért jókedvem nem Ucen szokott cserben hagyni, hogyha aóta a vig muzsika járja. Egv izaen azt kérdezted tőlem, kedves Trítoiaa Uváriám bogy miért Írok én mindig oly szomorú költeményeket mi fáj, mi bániba: engem ? kii mé« misbí csapás nem éri. a kegyes so-s m'iilen csalódástól megmentett. Ez a legnagyobb rejtély magam előtt is, ha én szt tndaatnám! Vannak oly velüak született érzések, melyek fájók, még is édesek, örömek, melyek könyet fakasztanak s a mik még ,is oly jól esnek, ba dalba oathelem ki. Ha tovább akarsz katatsi kedves kollegám, Trítoma TJvárla: tnen] vissza a kolostor Bzentelt falai közé, abel te n növekedtél, ott talán megtalálod a rejtély nyitját Képzelj mázad elé egy kis kurta szoknyás, baroa f»jl, gyerekareu leáoyr, aki míg oda nem került, a leg-pajkosabb, legcaintalanabb gyermek voH. Ott igen nagy metamorfózison mentési át, egészen átalakultam Legyen áldott érte M Lidiazla. neked egykori tanító-\| nod. nekem fejedelemasszonyom és Soror ! Heléna, kit mintaképül választottam. ' Talán leikedből ott maradt egy sosár édes Tritoma Uváriám. a vüágoj zöldre fejtett falak között, vagy a templom oratóriumában annál a szép Jézus szobornál, mely oly szelíden nézett le reám jóságod szent arcával, talán ott bolygott leUtedoek egy sugara valahol, mig reám talált s belém költözött. Talán azért tudjuk ai egymást igy megérteni, mert esy kolotilor növendékei > voltunk különböző időben, 'alán innét ered e; a tÍ9zta, kölcsönös, hü szeretet * ragaszkodás egymás irányában. Köszönöm ezerszer bogy megemlékeztél a mi cseodee kis helyflnkről. mely örömüane-pst ölt meRérkezéiteken s a rokonlelkek máaodszori találkozáaán, holott Felso-Rajk jobban Baegérdeoelaé, hogy meg-én ékeljék. Kísérje az isteni gondviselés életedet minden veszélytől menten lelki boldogsággal, szép lelked n szellemed ragyog-jod soká, soká örök ifjan, örök tűzzel ! : Magamnak pedig ha jót akarok, azt kívánom, bogy lantom el ne törjék sokáig s élvezzem mindvégig eszményi barátságodat! Mig ez a kettő meg leaz, addig nem csalódhatom az emberekben egészen s nem vágyom át Plató tökéle-XXIV ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY minden esetre megállapított történelmi iganág gyanánt keJI elfogadónak, hogy a reopzánsz korsnk kesdeCéo t magyar királyi udvar, Xátyáa badarán palotájába!, reiérszerepet tíu ugy a tudósán? miat az irodaion, általában pedig a mavettalg tekintetében- — A dicaő . Eoo'-ijy Mátyás odrán túlnyomó résx-beo 'mflvéáiekbői ás codótokból állott. Leggazdagabb kiocaét világhírű koayv-tára és [LŰainci gyűjteménye képesük, a meíyekrek szétszórt romjaiból fecn-maradütt egyes rénzlereiWl köTetkezte* teát Tonhatauk ennek a roppant könjT-* tárnak és D3ükincbgyajteméoyDek abban a korszakban feiülmu hitxtlan gazdag-•ágára. A munka ezen réssé legfényesebben Tmo megillusztrálva; aem kevesebb mint . 5 Corvin Codcx nagy szinnyomatu és \| beliogravure másolatit kapjuk, s sz egyéb mellekletek éa Bzövegképek oly gazdagságban váltakoznak, bogy ezeo rész j lapozgatása közben valósággal a törté-oelmi kiállítás reoeiáoBZ-esoportjában képzeljük mignakat. A külső disz dolgában tizkötetre tervezett nagy történelmi vállalat ezeo n.gyedik kötetéről, álulában is ugyanaz: kell mondanunk, sjnit az előző három kötet miodegyiké-Dél mar kijelentettüni, hogy miodes ujabb : kötet az előzőket pompában, fénybea, a képek gazdagságában 6* művésziét kistelében felülmúlja ét hogy büszke lebet i a magyar netnzet arra, bogy vas. történelme, mely ily megörökítésre méltó, de arra is, hogy vaausk tudósii és művészei, ktK ily munkát képesek ország és világ elé álhUoi. Rövslmásfél év múlt csak el azóta, bog? a nagyszerű vállslit első kötetét vettük, s akkor büszkeséggel bár, ae némi kétkedéssé. nézlüok a nagy feladat elé. melyet tudósaink s a kiadó-társolat maguk elé szantak; ma már teljes megnyugvással ajáoljak a művelt magyar közönségnek, hogy az Athenaeom ezen oagy történelmi vállalatát tekintse korunk egyik leguagyobbszerü s ezen a téren feltétlenül legremekebD irodalmi aikotásának A kötet ára rendkivül olcsó; \| űzve 6 frt, kötve pedig 8 frt. j I Haaáak lörténetének egyik legféaye-eeeb korszakát tárja elénk Az 1848— 49 iki magyar szabadságharc története cimü nagy 2 kő- \ tetea munka, melyet Grtca György szerkeszt és 30 krujcáro* főzetekben a a Laaapel cég ad ki. A milyen lelkesítő e mű tárgya, amilyen vonzó s Ifidolgozáss. épp oly díszes a külső kiállítása is. Tele vaa a nagy, a dicső és a gyászos napokra vooatkoró j illusztrációkkal, fakszimilékkel «tb. Nagy nemzet; vállalat valóban e mű, melynek most hozzánk beérkezett 67 ik f&cet« egyike a legérdekesebbjeinek, melyek eddig megjelentek. Az egész füzet tarulmát az 1849 iki ipríl U-éti Debre ceobeo kimondott trónfosztás nevezete, s nemzetünk történetében páratlanul álló tényének sz okmányszerl előadást képezi. Több oly országgyűlési okmányok s nyilatkozatok látoak e helyütt talán először napvilágot, melyek az akkori dicső kor uaey eseményeire rend kivol érdekes világítást vetnek. Tekintettel a szöveg fontosnágán, a képdisz e füzetben némileg háttérbe szorult ugyan, de miDdamellett elég bőségesen járni hozzá e füzetnek is kellé díszítéséhez Külön mehékletkép rao e flzet-hez -csatolva Kossuth scóutáaak az oroat tea. vüágába. hanem daloljuk itt e földia a zeagora haagjii mellett: Csak addig holdoj a szívlak: A míg szetetni tue! HALÁSZ Mi BŰIT. A Magyar kitrtiMtJ Mia-iiy. — Szederkényi Náaaar kaayre. — j Megjelent a .Magyar Hadi Intéz- I meny történeti es közjogi megvilági-aáebsr. • Irts Szederkényi Nándor. Az '¦ . A<Jseoaeum kiadása. Kapható minden könyvárusnál. Ára 1 frt 50 kr. — A magyar könyvpiacon, a történeti él közjogi ¦vakák. sorában, mely a2 ezredéves ünnep évébe elé\| gazdag, behatóbb unul-asieyayel írott, sok részében még nem ismeri sdatokkai felszerelt munka alig i jelent meg, mint nf, mely most Saeder-káa/i Sásdor tollaséi fanti cím aUu látott nspvilágot. Már maga a cím figyelmet keit. Sokan talán valami hadtörténet féle munkát vélnek ez alatt. Nem az. A muoks a magyar hadrendszernek, miat a magyar közjog s alkotmány alapvető s kiegészíti szervezetének körrsjzát fejlődését, változatait adja elő njmjy vo«á sokban, a hesxlkotiatól lStFig. Nem —'-~i-1t~ el azanő, terjedelmes jegy-setekbes) párhavnmasts az európai had-ratUsterréaaittettmeslé állítva, áttekiaUa betörésekor egy hű fakszimiléje, melyet tndiunkkal eddig egy hasonló irányú munka sem közőit még. Készvé'-tel halljuk, bogy a nagy munka irója Graca Gyorvy betegen fekszik. Szívből kívánjuk neki. hogy mihamarább fölépüljön, hogy szép müvét háboriUancI folytathassa , befejezhesse. Jelen füzetünk illusztrációi különben a következők: A Bethlen kard. A kápolnai honvédemlék. Nagy Sándor halma, a váci hen- \| védemlék, a főváros a budai vároetrom ! [ ideién. Jogászainkat fogja érdekeloi dr. Fe írbe r Artbur zalaegerszegi királyt ügyész muoksjí, a magyar bűnvádi \| perrendtartás, melyre most hirdet előfizetést. Előfizetési felhívásából közöljük eieket: j Egyrészt acnak UpaazUlali felismerése, i bőgj a hatályba lépő nagyobb törvények és azoknak néha rendkívül nagyterjedelmű indokolás, a gyakorlatuk sokoldalú, majdnem minden időt felemésztő teendővel eiterbelt férfiai álul azonnal ~és az egész anyag felhasználása mellett behitó Unnlmány tárgyává nem tehetők és egész terjedelmükben még átunulmányozáa ntán sem kezelhetők a gyakorlatban célszerűen, — műrészt pedig annak figyelembe vitele, hogy az említett operálnotok lehetőleg alapos ismeretének szüksége az életbeléptéd időpontjával önmsgától- kényszeritóleg még is előá I: ; serkentettek arra, hogy törvényhozásunknak a bűnvádi perrentartást tár- . gyazó és korszakot alkotó nagy müvét ' a jogtudománynak egész tárházát képező anyeggyüjteméoyévei együtt egy manuale-ba akkép dolgozzam fel. bogy er. — a kötetekre terjedő és rögtön kellő s'apos-sággal nem mindig értékesíthető anyag lényeges részét lehetőleg kis keretbe szo rítva s azonnal boxzáféraetóvé téve — ekképeo a kezdet nehézségeivel szemben s törvényt a gyakorlatba átvinni segít ses és következméoyképen gyorsabb és alaposabb törvénykezést is közvetítsen A munka a törvények beosztását kö veti és a §-ok sorreodjében közli minden § után a miniszteri és orsrággyülési indokolásoknak lényeges réizét, — azonkívül széljegyzetek a momentán keresett anyag fölött nyujUnak áttekintést; egy teljesen kimerítő tárgymuutó azonnal és minden irányban elvezeti az olvasót az összes feldolgozott anyagnak még s leg ¦ részletesebb intézkedéseihez is; közli s felsőbirósági döntvényeket is, melyek egyik-másik a törvényben elfogadott elvnek úttörői voltak és felvette a lent jelzett törvényekre vonatkozó ös.-zes rendeleteket is. A munka körülbelül 30 íven nagy ayolcadrét alakban fog megjelenni és ára 3 frt 50 kr; az előfizetések a szerzőhöz postauUlványon intexendők, mire a mű megjelenése után bérmentve küldetik meg. Végül női olvssoinknsk skarunk kedvezni, midőn egy érdekes regényre hívjuk lel figyelmüket E regénynek címe , A rejtélyes hs z. Irta Warden Floreoce. Siuger és Wolfner könyvkiadóknak évek óu kitűnőnek bizooyult EgyeUmea Regénytárában legújabban ismét egy nagyoa érdekes, szép angol regény jelent meg a jól ismert jeles aagol regényíró Warden Florence müveiből. Szigethyné Szalay Erzsi fordításában. A regény címe ,A rejtélyes ház." írója rendkívül veget ismertetni. Ez alakban kétségkívül egy uj. becses közjogi ismertetés fekszik. előttünk. Minden orsságnak megvolt a maga saját képződésű hadreodizere. mely j szorosabb vagy lazáob összefüggésben ! állott állami s nemzeti beléletével. A had- ' rendszernek az alkotmány szervezetével való oly összefüggését, s jóformán egymás kiegészítését sehol sem találjuk, miat ez nálunk volt. A honfoglaló ősök hadi intézményének keretei tulajdonképeu alkotmánya szervezetének lényege s formája is volt így ismerteti ezt Szederkényi munkája. A régi várispáuságok tulajdon képen hadkerületek voltat A utárdulás vetett végett a szoros katonai rend ; szernek. » a hadi várkerületek politikai ! vármegyékké alakultak át. a katonai rendből pedig nemesi rend lett Mindezt szerző a közjogi bizonyítás egész appará- i tusával tárja elénk munkájában. A ma- ! gyár alkotmány kere>ei tehát. Szedw- ! kényi azerint. a nemzetségek letelepülésénél képződlek, fennálló hadi intéz-ményök alapján. Szent István alkotásai csak folytatáaa, kibővítése, fejlesztése ennek. A munka négy részre osslik. Ela6 rész a hosalkotástól a tatárduláiig terjedő kort tárgy ai}a, aieiy a szorosabb katonai rendszer kora volt. A Utárdalás után e rendszer meglazult, s az Anjou aázWli uralkodók átültették aa akkori tarifái hűbéres rendiseit. Ezt n máttdik \| réas ismerteti, mely n mohácsi vészig ' érdekfeszitő szövevényekkel írja le egy rokonszenves, kedves fiatal leányask élményeit a rejtélyes házban. A rejtélyes ház tulajdonosa, bárha az előkelő, magas koríkcek ugj», titkon mégis agy betörő bsadának s vezére, ki azonban szellemes modorával és (ontó egyéniségével éveken kerexztol nemcsak tévedésbe tudjs ej teoi maga felől a saját társadalmi kórét és mindenkit, de a szivedet is meghódítja. A regénybös mellett a m»r említett fiául leány ideáim Hereimének története \| is párhuzamosan bonyolódik le ; ő maga pedig akaratlanul is hozzájárul a kalandor leleplezéséhez. Egy szóval a regény elejétől az utolsó «orig változatos., eseményekben gazdag éa ieköti a figyelmet Ára két kötetben, igen csinosan bekötve 1 ffi. — Az Egyetemes Regénytár legközelebbi két kötete, mint értesülünk, Obnet legújabb regétjét fogja hozni : a címe Hiábavaló örólség b Ohoeteek egyik legérdekeaebt munkája. Már előre felhívjuk reá olvasóink figyelmét • \| Mindezen művek kaphatók vagy megrendelhetők Inpnnk kiadóhivatalában u. — Hirdetmény Ő umélt. a keresk ! m. kir. miniszter ur, f. é. július hó 11-éu 39098/VI. sz. s. kelt leiratával, arról értesité alulírott kamaránkat, hogy mir az 1895/96 Unév vegével nagyobb számú szakiskolát végzett növendék lépett a gyakorlati ipar térért s egyidejűleg kijelenté, miszeno' nagy súlyt fektet . arra,thogy iparos közönségünk bizalma (o- ; kozott mértékben forduljon szakiskoláink s azok növendékei felé. Ilyen szakiskolák ez idő azerint a következők: a m. kir. gépészeti középiskola Kassán, ' sa állami ipariskola Budapesten, az állami vasipari szakiskola Gőlaicbáoyán. az állami iaipari szakiskola Újpesten, az ; állami faipiri szakiskola Homonás^ as állami faipari szakiskola Brassóban, as állami fa- és fényipari szakiskola Maros-Vásárhelyen, az állami fa- és fémipari szakiskola Arsdoo, az állami fa- és veey- j ip«ri szakiskola Kolozsváron, az állami j fa- és fémipari sxakiskols Szegeden, az j állami szövőipari szakiskola Késmárkon. ' sz állami agyagipari szakiskola Baranya- j Mágocsoo. az áliau-i agyagipari szakis : kóla Ungváron, as állami kő- éa ngysg- ! ipari szsA-iakola Srekely-Udvsrhelyen-, az állami kosárfonó tanműhely Belluson, az állami kosárfonó Unmüheiy Békésen, a? állami nöipariakols Budapesten, az államilag segélyezett raechaniKai szakiskola ; Budapesten, az államilag segélyezett í szövőipari tanműhely Pozsonyban, arái- '¦ lamüag segélyezett eyspjuszővő unmú- ] hely Nagy Disznódon, as államilag s«-gé yezett cipészipari szakiskola Nagy-Szebenbeu. Midőn ezen szakiskolákra felhirnók — érdekelt iparoskőreiok — j ^strelmét B azok végzett oövendé I keinek üzletük, körében való alkalmazását részünkről is s legmelegebben sján.auók, egyutul felkérjük kerületünk iparos közönségét s gyártulajdonosait, misserint képzelt munkaerők szüksége-lése eseten, ilyenek ajánlása céljából forduljanak vagy egyenesen a íeont elősorolt tanintézetek igazgatóságaihoz vagy pedig kamaránkhoz, ki a közvetítésre a legnagyobb kéazséggel vállalkozik. Sopron. 1896. évi szeptember havábas. A kerületi kereskedeim. és iparkamara. terjedő időt öleli fel. E korszakban a lovasságon nyugvó magyar hadrenaszer, ; mely irányt urett az európai hadrend-azernek, bomladozoi kezd, s kezdődik a laasu áulakulás a gyalog ha-jreodszerhez. E korszakban a Hunyadiak hadrendste-rének ismertetése a mohácsi vész előtt, nagy nemzeti erőfeszítés jelleuv-éVével, nagyon érdekéé. A 3-ik réáz a jnohácsi vésztől 1715-ig terjed. Az 4cvédelem . óriási küzdelmének kora ez. Ekkor tolul \| badi intézményünkbe na idegen elem. i mely elles kiUrtóin küzd a nemzet A : 4-ik rész 1715-től 1848-ig, as álló sereg ] b a magyar hadi intézmény közjogi küi j delméoek korái öleli fel. Keuégkivül e I réaze a munkának s legérdekesebb, mert \ a hozzánk legköze- ebbi kort ismerteti, j s a XVUI-lk és XiX-ik stássd homályoe részeibe, az országgyűlési tárgyalások poros aktáiból ressenként fáklya-világot gyújt, mely a százast történetére hivatva lesz tisztább fényt deríteni. Szederkényi azt állapítja meg, hogy a korbeliek, a i magyar nemzeti hadi intézmény feltételeit > illetőleg, semmit fe. nem adlak s kitartó ' küzdelmük disdsla a 48-lki sagy slkotá- j tokban nyert befejezést, melylyel végzi mnakáját a szerze. Mi cssk ut mosdjuk* hogy e munkát olvsisa el minden magyar ember, okolni, uunlni s lelkesedni is fog belőle, s mire s jtvő ezredév küszöbén nsajr szükségünk vaa. i — Hirdetanéay A m kir. államvasutak gépgyárának és a diósgyőri m. kir. vma és scélgiárának igaagatisága 184000 q. különféle minőségű kíssén, 51000 q. pirsáén és S5000 q. bükkfámén szállítására hirdet pályázatot. A közelebbi srállitási föltételekre valamiét a ktlönféle anyagok minősegére vonatkozólag bővebb (ölvilá-gositáaj- adspaetea a m. kir. államvasutak „agyára (Kőbányai ut) B. 4. anyagbeszerzési azakosstályábaji a rendes hivaUloa órák a" .U szerezhojSk meg. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy az írásbeli ajánlatok f é. október hó 30-ikán déli 12 óráig a löauevezett ijazgat óságnál (Budapest, Kóbácysi u') nyujUndók be. Soprou, 1896 évi szep'ember ha7ábaa. A kerületi kereskedelmi és iparkamtra. — Hirdetnsénj. A keresk. m. k. min. ur 0 nagyméltósága f. é. augusztus hó 28-án 54864 sz. a. magas leirata kip-c-án megküidé kamaránknak a nagj-brittaniat verenebb gaboa nagykereake-úőknek és sörgyároeoknak. londoni fő konzulátusunk álu: egybeállitott jegyiekét. Mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt kereskedő köreink figyelmét, hogy ezen jegyzék, üzletkörökben való eeetle^es felhasználás céljából, ezen kamara hivaialos helyiségeiben, a rendes hivatalos órák aiatt bárki által megtekinthető. Sopron, 1896. évi szeptember havában. A kei ületi kereskedelmi és iparkamara. VatiMgvak. IHaasaner ÖtlAn tudósítása) A piac helyzete múlt hét óta mit sem vátoaott Lóherét és lucernát illetve állandóan élénk a hangalat, a kínálatra kerülő készletek könnyen elhelyezhetők. Nagyszemü áru pláne kspós és jóval magasabb áron értékesíthető, min, a múlt év ezeo időszakában. Lncernii külföldről folyton ajánlanak. Jegyzések nyeraáruért 100 kilóakint Budapesten: Lobere 44—50 frt. Lucerna 40—50 frt. Balucin 9-9't, frt - Tavaaai Bükköny 5-51/, írt. — The Oreehaan éietbiztositO tára-ság Londonban. E társulat 47. éri jelentése, mely aa 1894 évi december 31-én befejezett üzletévről szól és a részvényesek 1896. évi július 1-éo tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezé-Eftnkre állván, a következő főpontjait közöljük: Ai 1895-dik évben 8761 kötvény 82 267,300 korona tőkeösszegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a visszbixtoM'áaért fizetett összeget, korom 21,556 656.77 fillérre rúgtak mely ösx-azegbtin a korona 3,517.269,17 fillért levS el&ő évi dijak benfoglalutnak. A ksUMUzámla mérlege a lefolyt üzleti évben korona 5.538.218.43 fillért tett ki és a társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 27,094 875 20 fillérre emelte A Ur aság az elmúlt évben korona 10 032 755 fillért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek.' — Lejárt kibá zsmtáai és vegyes biztosításokra korons 2,383 211.67 fillért, visszváaárlásokra 1,209.712.50 fillért Sietett ki a társaság sz elmúlt évben. A biztositasi és járadékalapok a letoltt üzleti évben korona 8.692.2300S fillérrel gyarapodtak. Az aktívák főösszege 1895 december 31 éo korona 147,562.080 41 fillérre rugtak-Tókebefektetések : korona 490 778 85. fillér angol és írországi állami papírokban, korona 630.212 40 61 ér indiai éi gyarmati kormányok értékeiben, — korona 27 008.077. 81 filiér idegen államok értékpapírjaiban, korona 5.651.001.56 fillér vasuti résxváovek, elsőbbségek és Kanalaluk, korona~60,l05.982.71 fillér vanuti éa egyéb kólcsönkótvényekben. korona 18,364.62104 fillér a társaíág ingatlanai ben (ezek között vannak a társaság budapesti és bécsi házai) korona 6.556.71177 fillér jelzálogokban és korona 28,760 694.2? fillér .különböző értékek- Hírek. — Ireialzal a müíísieti tor A kör itazgaló-Uaácsa f bó 12-éa tartott ütésében elhatározta, bogy a L hó 18 ára kitűzött közgyűlést elhalasztja. Erre as elbatárorásra az igazgató tanácsot azoa körülmény indította, hogy a közgyűlés elé terjesztendő tárgysorozat előkészítése sok időt vesz igénybe. A tanács egybe* sürgönyt meeesatett a Szegeden időae Sümegi Kálmáahei kit névnapja alkalmából melegen OdvtsUt A megtartandó köigyüiést az alapszabályok értelmében nyolc nappal megtartása előtt a helybeli lapokbu fotják hirdetni. — Haiamk fogyaMMaVyaaak tnaep«. XHI. Leó pápa ő i-.ent«ege Vaszary Köles bíboros hercegprímás kértére külAo ünnepet rendelt a magysr katho-likusok rérzére hazánk ezeréves fönnállásának emlékéül. Ei ünnepet, mii.: Magyarország Nsgyasszoovának ünnep--, \| lehető nagy féoynyel rendelte megülnúuk és napjául október második vasáruat jit tűzte ki. — Ez ünnepet ülte meg n.ult vasárnap várOBunk hivő serege, s m isteni tiszteletnek, melyet a plébánia templomban Wéber Vince n. pié-\| bános fényes segédlettel Urtott, díszét és yompáját nagyban emelte a várna I elöljáróságának, a bírói karnak, a tiszti karoak. egyéb hivataloknak éa a tanú o \| ifjúságnak részvétele. Az áhítatot nagy ; ban fokozta Horváth Honor szét, \| vallásos és hazafias prédikációja és I Kim Károly gjösyőrű éneke. Csak az volt t»jr;o», bogy a gimnázium ifjúsága a hivek nagy száma miatt kiszorult az ngyia kicsiny templomból. — A ugjkaalsaal aereakeU tfjjek • önképző egyletét, — mely nyáron át, minden évben szüneiel — csak c-ek«y számú Ug jolenletében nyitották meg, f. hó 10-én szombaton este. Hétfőn este már választmányi gyűlést Urto:tsJt és ekkor elhatározták, bogy november hó 7 én sz egylet 25 éves feonállásánsk év fordulóján nagyszabású ursasvacaorát rendezünk. — Tanulnsanyl klrá»inl»s A hely béli főgimnáziumnak mintegy 50 Unulója Unolmányi útra indmt ma reggel laná* rai vezetése mellett Az <jt cé ja Nagy-Kanizsa vidékének megismerése. Azért az ut irány ugy van megállapítva, hogy az ifjak Palinon, Gelse-Szigeten Picsán és Zsia-Apátio át Keszthelyre meonek, oanan pedig Balaton-Szt -Győrryöo, Kis-Komiromoo, Galambokoo és Eécaéa át téroek haza. Az uut kocsival teszik meg éa két napba tellik, vagyis vasárnap este térnek vissza. A vasárnap délelőttöt Keszthelyen töltik, hol az ottani gimnázium Uoári kara fogja őket fogadói. Az utazás, — melynek, költségei alig rúgnak 3 frt 50 krra, — Unuiaágos és gyönyörű is lesz, kivált, ha az ülő is kedvez. Érdekes hogy a főzimoáziuin bi -ciklizó sportmsnnjsi közQl többen bi cíklin teszik meg ez uut — Á gőzfürdő Az egészségügyi bizottság f. bó 13-án urtott ülésében a gőzfürdő ügyével is foglalkozott Dr. Szekeres József bozu azdba, bogjr a gőzfürdő igazgatóságát ax üzemsza* bályok beUrtására fel kell szúlitaii. Miniden fürdő feletti lelügyelet a városi tanácsot illeti meg ; az egészségügyi bizottság megnalgatásávai pedig a vároai tanács adhat engedélyt fürdők megnyitására é« vonhatja meg azt Utóbbi intézkedésre nincs szükség, mert bit a fürdő k é t é 8 I é 1 hónap óu zárva van. De ha a jövő évben az igazgatóság elhatározná magát arrs, bog; a gőzfürdőt ismét megnyitja, akkor remélhető, bogy a unács ki foiija kötni, hogy az egészségügyi szabályok betartassanak, ki fogja kötni kdlönö-eo azt, bogy a gőzfürdőben ne legyea korcsma, már olyan korcsma helyiség, melyben Nagy-Kanizsa helyőrségének legénysége táncolni jár. Nincs elvi kifogásunk az elén, bogy a szegény katonák mulassanak. De erre a célra nem lehet egy gózlürdő folyosóját felhaunálni. Ez ellen-kelik a köziiezuság legelemibb követelményeivel. — Nyilvános cjlgtázja és köaaönet A nagykanizsai ált. munkásképző egye-Bület, vasárntp. e hó 4 én a Polgsn-Egylet dísztermében sikerült azareti mu lataágot urtott melyre felfltfizetoi szíveskedtek : Dr. Beocik Ferenc 3 frt. Hal vas Fngy.» 1 frt, Kripác l?aác 1 frt 50 kr.. Nagy Árpvi 1 frt 50 kr., ifj. Wajdits Józa.>f Bosenthál Jakab. Kováén Mihály I—1 frt, Gartner Sándorsé, Ro^enthsl Géza, ifi. Offenbeck Károly, Dobrovics-Miláa, Viskler Anul, Roeenfeld Ujs,í Bschrach N. Matbea Károly, Vacula Antal. Wortmann Anul VYortmann Béla (Aiaá-Lendva) dr. Unjár Miksa 50 — 50 kr. Kanász Jánoe. N. N.. Hrniler N.. Aatil'U Mátyás 30—30 kr, Mondachets Béla, N: N.. Tornán Juliska N. N. 20-20 kr. Scfawart Jóssef 10 kr- N. N. 10 kr. ; összesen : 17 frt 70 kr. Fogadják ex utón őszinte kösiönetüiket A páuttorleányok Stern Károlin, Msu.hner Berta, Gártuer Jolán Kolarics Msrgit, LaMoa Koza, Heisler Regina. Kolarics Erzsiké. lalö-nősen köszöntetett szavazunk ifj. Offenbeck Károly táucTíndeiőnknek. ki had-kötelezettseitéoek eleget tenni bevonult. Uj táacreedezíak.t: Zakái Mihály urat. a t közönség szíves figyelmébe és jóindulatába ajánljuk. A vigalom renderő bizottság. — Felaneaite ítélet Nemregibea sm<-emiéksítünk sitó: a halálos kimnsutsfü verekedésről melynek azinhelye a Frnaz-féle gőzmalom voiL Ugyanis: Czorn Karoly főmolnár. mfigUmadU Wiplichauser Jáao moloáriegéuyt. Heves dulakodásXXXV. ÉVFOLTAV ZALAI KÖZLÖNY 1S96. OKTÓBEE 17-éivV tttn toM feMWa teperta fTipiickMMrt. ki akbar. hm oabaáal-bs.-noc M«Mt eUaaMAS, aMcáatotu ..-eokéaét és oly mmméltwM aeaarta oieg Ciom Károlyi, hosjj u i karjai:-aén »liér«u Ebben u S,jben Urtottik meg • Urgjiáít 1 bó IS ás a aaa. vkaai -imi kir.törvénjazék elAtt. ;a Unok valló-múl szerint, a fómoloár aiinaea ok oélkOl támadta meí • vádlottat éa agj hatal-aaaa szer sím fával oly llé-aket mén reá, aiej kónnjea u életek kertit volna. Witdichauaer a kétoefbeeeél véa>í percében rántotta eló tótét- A kir. tfr-vénvazék • jogos tavajéelem korllBe njét litu feonfonxm'i és «r íatawtío ítéletet boiolt. A vádlottat njoabw aia badlábra bejeitek. — Roaez TllliM* viliiitU A ari fétáJni visriS. tőreiméi koz6aa«attl.k efés>en mae-arokta m»r, boaj ertémkiit u ugjaeveteit ,konan* u ivlaapák naa- aotéien, kattogva báma jik > járó kelóket. Majd ai e«j'k, majd • »áeik gj»!ad ki, ég; efj fiilautit vakító >¦¦ Itarkévekat azérve, azlin •jból elaoléttl aindea. De siomt»l« este aaéf uokmt is végteleelil íelboszaalolta u általaaoa ritétség. kik lectóbtuzör kert-ik i ko máljos heljeket- As üzletekben miodealtt egjesj tiál gjertya lángja, va»j pi'totjó kis lámpa belTeltmtrtie • villamo.v kérték fénjtt. Eltö pillanatban aiadeiiki ul hule. bog; buoojnjal uinjk Hou ki Kranz Lajos vjllaartrlepén, de • tele fon mdosiiá-ok éppen elle»kei6ró gj6i->ék meg csakaaaar • Tilácovág a'ái áaiUró kózSnaége. Ai általános Vérit tóakodésekre k&rnlbelW iljea tálaut nyertek mindenütt: .Bocsánat uram. de ia«a munkásain fegitséfével • letjobb akaratul «em tüdaok «J villánoa mkril kicsslm > dinamóból' A lorelmes ki rónaég <égre il megelégeli Franl ur packázásait éi Bi bi.itOk kónajw meg-lalá-ja. mer/ módot lebelM e Inresa állapotokon sefitaai. 1 jen világítás mellett nmdeaki nam kiváakoaik a kóolaj lámpák ha!víej, de bizto. féaye Béllé. — BeaaHrl kink. U d t a r 11 ¦ k e-reskedó. Efj helybeli r«oe kecee-kea6 tiletébe tért be a bétfíi oniicos lásár alkalmáTal, eg; joképt, fiatal réctei meDyecíkt, Hogy uiikeaikesit táaárol-haaaoD. A kereekedő aok jó akaratul kiaaliatu a klllooféle nini knzkeco-ket éi amenyreske ralaaxtott ia magáeak ftf tetuéaere Taiói. — Ai ára penu 6t Tonnt; <¦ ai alkadai unt« falui •tno»yk» elég raksero, 'Olt c-ak 3 fn 60 krt ígért érte, mi ai udtariaa keraakedot aoDyira dühbe hoiu, bogy a kti Beoyecakét ugj tigta aicoa, hogy nmieo kibukott az OiíetMl. A to-Tibki jeleaeteket penu Bár a fokapi-láoyi hitatalbac adiík eli. — Liba tol raj cigáDyaaazooy. Szerdán éj -jel a rendőri őrjárat Horváth Mari denoi illetőségű cigánjajiLoojt caavar-pú közbea alaipte. — Két ludat e« holmi apró lopott bán estkoziket talál tak aála, Btre per^xe abaraaképfl auxony, kést erkllt tenni bog; btc-\|]ete» aton szerezte A rendőrtég peme nt nem faajlancó eihiaol éti tej idora elcsttkta. ' — Hírek i uzanaxMMI. Ktul keljei a Vaazar;(éle 100000 koronái alapitTáoy kamatait oki 15-én, Teréz upkor, ai.édeijiizuleaeTe-n aajáa'oaztotiákki- KeiithelT-Po I g ár'íroioD j«yi»Té so tza»i-zaml 13 ellenébea 8arkaiy Karolj, relt xaidi jegjzöt váiaiztották Beg. — Per lakon jaanár 1-éa uj adóhivatalt állilaaak fel — Cl iktor n jára az ujonaaa épA<t Kereac J6xaef-ka«zámjába • varaxuli uo'inn! eiied mint állandó urtóikodiai beljre Bár beinult. — — El»l, awtl. Meskezdódott ai ujooc->doiBitáa,CtoD-ulfélen felhaociik egj-kettő eiaa, twet, a kaazáraja odvaráo, az ut eán. a kaunarelea eirjaráet. Nemcaak sarc Borokban Kjakorol roost az ajooc. hanem .einzel'-bn ia. Ke»ie» térddel kell eféaz a«p lépdelai. bálon vinni a nehé< barjct, vállon urtui a Uanliehet b ha oauiái táa ekeol a feaee tartásból kizokkn a rekrnta. ekkor mindjárt M«it rajta a izilok él a kard lap. S«14«4,eo az acBaelurtk ea t fiatal tiszihelyetteeek teanck ki Bagukért >l;e°kor lévéa a reflemeit elio M"i iliiim achaeidig a kardiiapal?!.... — lUUilii taMfe Sirp tuepa »* okt i-H Aieé-LeBiváapv, iáikor it « afcw poigán í.áakláa.k oj, a>éf éptlelét aaenlelUk fel. Az lun (éor.H '¦ grl Jankovieh Láfzló 16-¦P. ur íréiliaágáMii MKaiéu ea dr Buiieaka Kál aáa, tuf.Mgj.io „ nyíaydrí didkoatMt eaeSák — 1 télbea 1 eraker M tarilékt baakett volt, adjea 33 taaaitot Boodtak ei. Nea noda; b> egéam 5 óráig ur-IOU a diazebéd. A fSapú «, . taaM uiffat* «nk b«« u aap uuiiak. jdt ¦érti. Beliapl.l Ovnla. várfoldi aolair uakü; orígy a'iati osazevaaieU Nagj Joaaef aol-nárlefténjnjel éi eat eg7 kapaHjíllel oly azerescaétlentl találu rnegíUl, kogj uenM u iregéboi kilerduX A dlhöj molni.t letlrtó.UUálr — Tti a rMékn. Dordó kftsaégben Páka ntelleu, B ¦ d a ¦ Ferenc gazdi p.) Iája kifjalladt. A tfukóról, a luz ál-eai>ou mii lakóhúakra ia A kár 1200 fo.-lct. — Táliaittal moigalom Al«6-Lo4-ván. Alté Leadván, melyet eddig MumU Pál kormánipirti képviselt az antág-üjOléaen, a válaaatáai aiozgtlmak aajj hullámokat veinek én izgaiotiaágbaa unjak a lakouágot. Handel ellen néppárti jeleltet ia állítanak. _A néppárt bivei kevea izóaokoklói izgatva, a foljó hó U én tartott népg;Oléiea olj uoyira rakoacátlaakoduk, bog; szuronyos csendőröknek kellett a rendrt beljreálliUaiolL Méháa; izgató! le ia urtóztatuk él meiszeBano miézkrilések tétettek bog; a hevéauk igérkno valuaiáii ktzde-Leabea a reod aeg se zavartas»ák. — Jiagy Iroai •«!;«¦ oikasizió. 5000 méter legújabb érkezett a 0.65—1.25 frtig Weiaer Mátjai divatáraházáha (Budapeat, Andraaa; itt 3! Minták — aig a kéazlet urt — ingvea és bérneutve. — Egjrniaha éa fe iwreléai cikkek teejobbae ét legjutiDjosabban BII c b I e r él Rausnitz egyemubázau intézetében Budapeat, Nádor-ulca, 19 azerelhe-tik be. —Ej hegedudarmbok Dumba; Arthur, Op. 37. Largo begedore, zoixiorakiséret-tel ára 75 kr. Dombaj Largója méltán sorakozik előbbi begedlszerzeméuyeitiez. meleg tóousaal eiöadva. biztosan oaaj hatást fog keltem Pécaka; AlajOi Op. 10 4 darab hegedűre zéngorakiaerettel, ára 1 írt 30 kr. Ceintt apróaágok, melyeknek csak az a bajuk, bog; a mikor kecdódoek, máría végrodnek. 8zeot-gál; GyaU, Boloodal hegedare toagora baerattel, ára 75 kr. Haognlatteljéa kif darab, aelyoek usy hegedű, miot zon-goraréaze könnyú. Melegen ajánljuk a hegedűtanárok figyelmébe, kik ebben gyengébb növeodékek számára iges alkalmai darabot tognak találni. Kiadja és kaphatók Rótaavolgji éa Tana ct. éa kir. udv. zeneműkereskedéaébea, Bpeat. Krtatóf tér — tj cjú. Viaaakbol vaM kirakat modellek gyártását ia felölelte a buda-peati .Plaatikon" réazvénytársaaág. Az uj vállalat már a költőidről is kapott megrendelést. — Ki vaa rárra a leaetoiége innak, hogj a axolyvai éa poletiai vizekkel vaia-aeljik máa baxai, vágj külföldi viz ver-aenjezzeo. — A azoljvai és poleaaí vixek gyógjhatásbao, — mint azt ki váló tekintélyt orrotok már beigazolták — jóvrI felülmúlják > vichj. fachin-geoi és aelters vizeket A azoljvai viz a kővetkező bijoknál használható a legbiztosabb sikerrel: torok, gége, horgok burutos báoulmaioál, idolt gyomorburul-nii, gyomorbánialaakná! epekőbajokaál, cukroa hagjáraá , sárgaaágnál, köaivén; éa a máj idült binialmamál stb. Etek a Tizek Kanizsán Fesslhafer József, Roin-(eld Adolf és is és Tnolt és Ruapolt uraknál kaphatók — A .lagyararazag* ma kétaégte-leofll legfontosabb polittkti napilap. — Páljája a fontos emelkedés alja volt > ma már n«m csak mint hírláp foglalja el a legelőkelőbb helyek egjikét, hanem igaz politikai tényezővé is lett, a mely ne«a csak leírja, hanem irányozza is az események folyását. Az akciók, melje-ket megindított rendre oraiágos akciókká lettek s minden fölmerülő kérdésben nrj a profeaszionátus politikusok, m.m a uagjkózoaseg dolga megkérdezni, mit mond a .Magyarország?' Bátor éa szókimondó, íróinak kezét nem ttazi bé-aává valamely érdekbálózat, aminek igac-ságároi meg van ejőződve, mindig ki meri arandaai: ebben van ai ereje ét a •peciáliUsa. Birszokáltu kittnő ét fel-baazaáija a modern technika minden esc-kőzet. Tárca rovatát a legkiválóbb irak töltik he. a kik a magjar életről iraak augyaml magjar azelletabea. A ,ma-parortzáí" ezentul is az leei, a mi volt. arj aj.áe. a melj napról-napra fokozottabb mértékben elégíti ki aa olvaaókő tevaég igeajeit Keaéaaég erre a sser-koiaioség. awtvaaA élé* Batt* La\|aa>V azirtjuatí, :ac*T Uéaio ». aaatsaasK és Bartha MikKi roumnkatán áakaaak. Hoc; pedig az ujság poaloaaa, ¦iadea más napilapot megelőzve juaaoa aa alvaai-kosdaség keoeihax, un a garaacia a kitlaően azervezeU kiadókivatal. Blófi zrtéu ára egéaz évre U frt, negyed-évr< 3 frt 50 kr. a az aWaiMéai éaazeg a legalkalmasabb asodoa poataatalvá-nyon a kiadóhivaUlba Badapeat VIII ker. Sándor u. 2. ciaueu4o. — KIM luanálatra. Tettréauk fi)(Íi!l)i, c-úzos és kbwéMjcm iMJok ét •Biadeaaemfl gjoiftdáwk a .Hol félt fraoctt borsién isd tytyyitxtnMk biztos B'kerrcl- Ejt ftveg ára 90 kr Síét J kúldéa naponként Qtáo«éi«ll«) Moll A CTÓgrattrésx d. éa kir- ad* kíJi.ió áttal Béc. I Tochlaubec 9- A T.dé«i gyotytxtr-tir»kb»D én aD7a«kereskedés«kbeo hili-rosotUo M o I l-fére ké«atnaéo7 kérendő u é fjÍM )eWén7év«l éa -z«TkesztL: Dr. KISS Í.KSÖ H-lyeUe^ sr^rkscziö : Dr VILLÁNYI U. Kiadé: Ilj. WAJDITS JÓZSKF. I HaablUtt t>krU M>)ye f ect Kínitu a reiDi uAodékolt seljenböl, t \| * luaitvAi röt^ftn kidtrtl: Mert ¦« & ¦yoaabsa öttíepíKlörödik kJük kéi tMra g »Jüif t 1 fett&ajiftól LrlitiHtn tov»M> ixuiuün __ •ötttWu kasát hgy sag tjUa, awlr valódi laktatja •• AttM - * - tik a isl6d. . •Jpftriok. » ___.___ tí. ia kir. bvt. •xállitvii.póttAbér' éa ráBnenfcetcti uieen kaid bfcrk nek ii mintákat, kár e^yei 6hV ¦jökrc »to\ aJtlr e«é»t végekbea levő »»- 16tü telje«jöTet)Wí Svájcába eaisaxettle-Telekre 1Ü kit-, t% itTrlexótApokri 3 kro> * ¦'----- rginuad6 Mafjar Br«-I«co irt irielé«k poatoua •pliaté»ncta>k. Síállofla AMÍGYASKIRA.LYHOZ BUDAPESTEM. A varoa k&apostjáa. Cj«aaaa brrrudnn. YiltaiyM viléfitáa. — A f&Uakuti vasat **;-pwjá. Ij UlaJ4«M^ K«a» uolfaJat laa aa«rikelt áraá. TiMajHáa H ktnalaaJai áik E r.T.l aJUt kttUttekéR Hirdetések. • 54991896. Ik /rrerési A naejkanizaai kir. törvényszék tkvi . : imtálja réfzéről közhírré teletik, hogj ' \| 8ciiwarc és Tanb<>r bej ker. cég végre-I lujtatónsk Kobn Adolf és neje Lőwj Mari vbaj'á»t szenvedők komárvárosi lakotok elleni 440 Irt lóké, ennek 1894. K7pp er.ber 13-ról járó 6\ kamatai, 17 frt 25 kr. per, 10 frt 80 kr vhajlás-kérelmi. 10 frt 50 kr. ár»srt»kéreli> i, 2 'rt 30 kr. árverés hirdeteM, •' frt 50 kr. Ujabb árverés kérelmi, 2 frt 30 kr ujabb árverés birdelén. 6 frt 50 kr. je- \| leolegi a a még felmerulenaő kéltségek : iránti vhsjtá-i Qgyében a feni nevetett \| kir. tőrvénj<7ék teroleléhe> tsrtoró a kemárvároai 30. sz ikvben 1. 45. n 47. \| hr»án, alatt feltett ¦ 1242 fnrs. — a : komárvánMi 230 siámu íjt'ben L 531 1 hrszáin alatt felvett k 66 fr^ra — én a komárvárosi ibO- számú tjkvbea f 185. brsrám alatt feivett a 390 rr ra becsült mgalUnok, még pediu ai utóbbi ingatlaa Takáo Itván és neje Zsován Katalia javára C. I. 2. sor<z. alatt bekebelezve levő lakáa nas, oálatabol ál'é »olgaJmi-jog épségben hieyáúral 1896. évi december hó 9-én deielótt 10 órakor Komárváro« kSzsétbi'áBál Dr \| Bothschikl Samu felp-resi tgjvéd vagy \| heijetleae közbejöttével megtartandó njilvános árverésen eladalni fog. Kikiáltási ár a feuoebb kitett bec,ár Arvertzni kivábók tartoznak a becsár 10),-át ké.ípínibeo vágj óvsdékképea papírban a kíkflWöu kecéheu leunm. < Kelt Nagj Kanizsán, a kir torv.iék : mint telekkönjvi hatóságnál, 1896- szept. \| bó 11. Dapjan. GÓZOSY, kit tsféki abliró. j 2183/tk. 896. Árverési hirdetmény. \| A letenyei tir. jbirósig, mint tkii : haióaág koihirré tesii, hogy Tamás Ádám letenyei lakosnak Gjírgr Mir-toa oltirci lakos elleoi 37 frt 50 kr tíke, emek 1894. évi január I-Löl jiró 6'/, kamata, 9 frt 59 kr lejirt ksja.t, 15 frt.63 kr per. a 6 frt 35 kr exuttali költségek iránti véajrehajtáli tgrébeo a Báfrkatiizai kir. taiek (a lateojei kir. jariibiró- ¦kg) tertletéa rakví, ax oltirci 38 az. tjkvbea A I. 1 - «: 6. sorsz. GjOrgj Mártou tulajdoaáol bejegyzett íogal-lauolc s a 43. hru. ingatlanon levő 30 uépsomioin ház 690 frt áz oitarc 365 sz. tjkvbeo A t 394 hr»z in-gatlaDDík ugyanazt illető • 490 frtra -becsült feJerésie az oltáréi k6z-aégbiró házinál 1896 évi Mvambsr W 3-ik npjin d e. 10 waktr meajtartaodó Dji.vános irrerésen el-adatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becair. Árverezni kívánók tartoznak a beesár 10'/,-it kéatpénzben va^j óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letegyen, a kir. jbsag mint telekkönyvi hitóságnál. 1896. éti augusztus h'í 3 ik napján SÜNKOVITS kir. aljbiró. 2340/896. tk. Érk. aug. 12. Árverési hirdetmény. A letenjei kir. járasbirósig mint tkvi katóság közhírré teszi, hogy Tamás Ádám léteoyei lakosnak Dobos Márton és neje Ribarics (gerga) Máris tótazcrdahelji lakosok elleni 18 irt 75 kr. tőke, ennek 1893 jaDnar 1-től jiró 6'/. kamata 121 frt per. 7 frt 80 kr. Tégrehajtis-Bérelaii, továbbá 37 frt 50 kr tőke, ennek 1894 január 1-tól járó 6'/, kamatai. 6 frt előzőleg lejárt kamat, Ú frt 06 kr. per s 7 frt 95 kr. eznUali kóüaégek iránti >égrabajtisi flgréhen a nagykanizsai kir. tör vénjszék (a letenyei kir. jarásbi-j rósig) ter&leléo fekvő, a tótszerrja-qelyi 108 sz. tjkvbcn A. I. 1 — 6.\| gorsr. ingatlanok s a 143. tjrsz. in-gatlaaon levő 84. népsorszimu biz-nak Ribarics gerga Marit illető 1134 frtra becsült '/,, réFze, további a becsehelyi 669. sz. tjkvbeo A. ti 1200, hrsz váltság köteles igitlaonsk Dobos Mártoot illető 32 frt, ugyanott 1 1220. hrst. váltság köteles ugyan [ azt illető 14 frtra becsuk './,, része, és pedig a tótszerdahelyi ingatlanok a tétszerdthelyi községbiró házánál 1896. évi Mvealwr Im 7. napján d e 10 (rakat- a becsehely! ingatlanok a becsehehi községbiró házánál 1896 évi november 7. napján 1 1 3 traktr megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. I Kikiáltási ár a fennebb kitett! becsir. . I Árverezni -iriwík tartoznak a becsir lO'/..-it készpénzben vagy] óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. jbirósig-niL, 1896. évi au^nszsos bó 18.! napján. NDNK0VIT8 kir. aljbiró. Crtpepe^ir, uk a filiaran ti pM>irTÍri«a7»«»ok J. Tkcbeis »aakit. («. Ertari Bécs, XIII!». ». 8eklickt«ra B««irk Caastl t«°k<'?J •rak ea-rra« " tíMÍ\ elxUakac. I-ejjobb ntreoiUlM lorríi iamít.lad6ki..k n U-mtóattaek. Kéau» Iriuerfll tairjtt ea miotak Bat? raiaa«t>kbao Képet ar;e(yit-k«k lafT0 • ité djl '1U ? Ai egyedül valódi angol Csodabalzsam rrrje cj» lit THIEKRYA. z7 IsUUcb - Eic-rLt-üu ¦ellett coloaMkb •¦rt«tEaM ¦• C4i4 •¦ a>la> a>«t«(at4( •H 1 >UJH a>lrz>,,\|;i>\|, isjtilli BbBr.UI.rnilUa.ltJa,- klkuTáat, .» T .Illj. . tiii ktfci, • « Ui.t f^atw.lial U KT>Vajjlt S Kal' lUUtU tkDúl k.dt«4- - BilMJ.D C)r.l.b.4.rtCkb«O «tt>. 3 T«!jrsWll l" irDdoa tásl. i- itü . m mcljiiríil kiaorrHa h«aTnH»ti Dtaiii>k a>di> kellő foli.l4,r,«,i4t. 10. KcjnUtaláa ugj b. )• ,1. •;. mim ku> >lag krctw-Lt>'li4) Mr<1n>a>iiniy\| baauiiálbuu. x>-c*zct Bit Is ic«n but^a. olcsA •¦ acraaaa Írtul Isin. ¦ uy rgv cmiié il M l4 b^i k(i tt k.,],- B « tnáa rasjavi;1.- brtrri^l ¦.la! 1. mint ti-', i >a»-d- ™s egy uÜit i bauniaitatlBIs B> ballag '•'bÍi'ÍII"'! ba. bs iBa a "laaiMBTB , ka DindFi paJjvek ¦ 7fHmk^r'r" bn 1 id\|«vcral r+o allátvi •~u ¦od.-nkur u'cti esen ¦• ! BaiKausom ha,tni •író a tb- aW ÚSMC- >X ia. A m-KBi ¦ kor- •30. •¦. a. ka.lt tc«7«i tártai BUBI » •?L?>. "tljrat, kaf'b ¦lia ••j-L-liíV," - tawaák l Iának t. ThaVrri tra>« radi I.UUAD1 inttíQ. á Umib ¦•MUrfc-taa!'- ____ Birllott. Aa otitravk-niBCjtű birttdnl>ji_ ______ ,. ta\|i-rr4ar»v kuUl*, lü kia van ¦ dnpUuvra; ára 4 ko-rora B .ovia, a~y HfnSUvin.tba li ki v.ej- 6 dupj !»- ETÍU.Hfr.1 rVfcraalabáa, lUkltach-W«Miajaa aíálíZtt. ScUz^eHtniltóe • "»-' •¦- Csodákéi lőcs tJesA.THI ERRY ÍB^SHrH.^1" PREGRADA ^^^Xl^^itiIÍÍTÍII lrrcnjié«i«i, otbAaje. miudemi.tT.0 aw^lui-k- U « raiunlaa»b«aaia«ak. aabak, (Mfcduúaj. dfcfn.1t Itl-k. i^ raoutaim •.Ura : at^, mrit-, 16- v<m- rt mi.-l.ai ac- b»k sliCD. Hsusá!bnf>> nlniln id«-t«Ti rM- L, n. m m.-c--tB.aia\lka.. homok. >il>ik • tülkük rlun.ililau.ra.. M,r. -drnnamí daonit.kiatota, poknliar. d,ia.k'\|..¦-.•.- »vt r.kbrt^r^.* .Hm. ««»6lc«. kSíwtnda««i.«t. i. lv»e 4a M-dúnaolt lábak wy^ryi'mtár Rlad««B«a»i fjr-i w»rL f tt ttk btaái L»a I>-ot ».bk BjakJuraunat, laVrtorl^á. r.ilíOC, nl •lófordulu kiaab«>a«tvrk fiion atb. lakva i Kát dobomat k»-.•«•>>> n.m kmUviik a ic4ikjM« ki-irJla« Bi Sbu-e Í-1..1.C-Í b.ki.l.i.aa Tatty \|»-.lis iiM'f 111 e^akvBÜltrtik. 4 tfirt-ly. cao-—>»"1«. <^:iit..lrv«[ •• ¦rmantw anpajküldéa-al 1 ker.aa ¦ • \ é% fÉmn MzMijrttvAar éti rmmútkmémr. (ly[>k ecv h».n.-.!«i aU«i'á>l fui 4a rondítható v^IjíjjcJ1 «>> Ab rarrodüli t tbI-mIi amjol eodaknifiinűin fctnn •1 ilúuui, • Tdi«x>-iür«iny é.V.lm-b«i, aí.R-rua düstrtak, ápa«T »r- b«inniiv»ni ok tarjajastui. K(jrJÍH aM^amni farrát; r>rnkir a. drp*- UálS á aMtr a. Ug-t&bb •77Ciati Olyan haJvr.M. bnl ra,ktc i i. Kalillc i l'aia<-ib™ wk a m»>ír»nd.l.t s- THIrKBt »kMM.r rtt rlBiriai. - A( 4 frt 50 krajcárért ......___világhírt, , Bobemia' hotóbarmoBikáimat, hossin billeaUűkkel és valódi gjönffkar.kivLksJ Eien turajonikiknak 11 r^zböi &1 ú ket:ös fuvtája vtn mely részek elposz luhitlir féra»arkokkal vaooak ellátva. A h-jiRok egye* lemezeken vannak, melynél fngv* a harmonikáknak pompás orgonaszerfi b&og 40 bm(fo S.nf. nigyiUg 15% — 33 c<n. 4 frt 50 kr. 60 , 3 . , 17—34 . 5 , 50 . 80 . 4 . . i7ii - 8* 1, . 6 , 50 . faoktatüt lakoU n&n. PotUdij és cjosacolá* 60 kr. Képes logven. C A .^huster. larBOli.ate.IltÖ Gratlitz, Csehország. 8z4>tk4lde» uUBétiei. — ÁicMrélw megeogedte. ÖiMeköttetéaek ismételadókka! Ve restéinek. X K II X X X 5 X X X X XXXXV ÉVFOLYAM ZALál SÖZLÖNT 18»«. OKTÓBER :7 Olcsóbb i fővárosi áraknál! Wt ••"• •!«» K«risi knM] =-= KÉPVISELŐVÁLASZTÁS! ZÁSZLÓKAT =H ¦ színtartó szövetből, felirattal, rojí és nyéllel. fAhtl testvéreknél, hmgy-kmmizsAh. kívánatra árjegyzék_küldetik. __ IsUntatteJ ¦ ijáoUoi a kbelsdt vetíti idényre t«o szer ¦V szavatolt tisztaságú ~VS (¦ csehországi Thonasmüvekböl eredé) aratolt 15-207, eitrátban oldható foszforsav tartalommal ét 8Í-100** porflnonuisgal. Felalmoibatatian, nalmlei uiajra jlkalrou tráüjnicr kaicmö»en sovány talajok javításért, kitűnő hatátu az buta frabiuenitek. kapát ét olajndvínjek, lóhere ét lucerna, szóló, komló é> "kerti veteménvekre, ki-vállképeo a rétekre. Legjlkk. legkatáaowbb és legolcsóbb fotzfonavtráct a, tekin-lettél hatásának tartósságán MSIanlja ai öwsea ssaperfoufáKkat. A eiírátbao oldbitó foszíorsav-Uría'oniért amavalossá$ot vallatu.uk, netán hiánvjó mennyiséget BaectérKQnk — Arajáolaiokkul sztkicnD-kákkal és eirvéb felvilágosiiáiul a lezkészsegesebben siolgél a ctthoraági Thomtumüvek elodáii irodájának veiérképvitelöje m nagyér koroM onségainak terflleWa KALMÁR VILMOS, Budapest. Erzsébet-kőrut 34. A feltaláló dr Metd.Bfer tuir nr álul ki-iróUc 1 MEID INGER KÁLYHA cs és tir. elnri szállítónál ka pható. Bsdaaett: TnMMttMf — Beci I., Kahlourkt 7. sz a. PBÁG: Hybtroergaaae 7. Minden állam álul szabadalmaira. A« ei»<5 éremmel mind mi kL4.iti-táson kitüntetve. Legkitűnőbb kormányzó, tditő és szallőztethetö kályhái' lakatok, iskolák é» irodák ttámára, a letegTSseiUbfa trt l«f- elefáuubb kiállításban. teUzeMzerii>ü égeti időtartam ixea- pirr»l t(Jó ftatésnél é* $4 óriig terjedő éget kőuínarli ta- ze\»taé\. 55.000 kályha forgalomba hozva. tyr kaJjka alul Ubk uwk-a fltheté. MMEIDI\GEKM-kályhak/ Óva ictflok az Qtiora- ,^----------------------------- tokiói, ntalva akálvbi- j MF'l<' NGER-OFEN ajtókra öniött köve:- hí"!^''^ r 11 keiö «4Ji»n»r»- la!i» n TI C II ,HESIIA'-kályhák. ZajMIMIi foi«a Porolkol. elli.olit«»u.. 4 ka-i sak. As rilcaxe* tiutttá* czéljából k pnr elől t nlk& ,]titoi,ti»Hk kofj • kalyklt tsétnnliii kellene ' FÜSTEHttSZTEHDŐ KAMDALLÓK. A kftrtök lertkwlij Délkül untii nindoik. HttárlAJ»c éfti idfiUrUm Miodeo ó h lkJ FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIFÉRKK. Központi fűtés minden rendszer szerint. Szini alkalmazása ipari és gudaslgi czélokra. ét riffrMát,lc Intve* tt WranlK. ^ 00000000000000000000001ooc02 g Tűzifa eladás. N»gy-k»DÍt»ai uradalom, Gyóta erdórésiében 1000 mtr.-&1 S7irax gyert/ánfa, hasáb és doroog tQzifa adatik el; I-aé oszt huábfi ári i heljszioén II fit . Kanizsára beszilliUa 14 frt II ik out. hasábía helyszinéo K) üt • , , Kaoiisári beszálhtri 13 frt , , Doroogfa e heljmoén . 8 frt . . Kaniiaára betulliiTi I frt , Áfffi a heljaiioén 6 frt Ai Slía t nyiladékokon Tan öasierakisolfá- Uöiel a Siepetoek—Erd&fai onzágatboz. RakásolUtoU pedig egy-egy öl 1 m huábbossx. és 4 m szélesség mellett 125 m magaara, illeme 25 ck. asztréteg rétetett. Eicn ölfa megreodelhetó Fónéltóságu Herceg Bttthiof-Streltnann. nagykanizsai erdóhirataláo«k irodájában (a rolt Felttiest .eltí1 Ke.liTrm:? Kltllü ¦ár nine* tzBksag pirizti Gumalra vágj miiül* iO>aelegea>égre I Mindéi koltarállamban tortényileg védve, s orvosilag ajánlva. Csak egjszeri beszerzés! URSPRING «s TAE8A f66\|Tj aekaéje Bea. IX IlllBiaai í Fartőjük t kiiGDÓ hatása rrdélri Ai Irtfltrtsii Siriit-Epmtc. Liuinin forrás viz. íüLiillert! 2 liter 29 kr., 1 liter 90 kr. '\, liter IS kr. : ., Széchenyi" y 2 Hl. 50 kr, 1 In. íl kr. \ lit_ lt kr Orvosi Télevéi>el. aierlít a legklIB ¦okk >s<ii;<lsek Az .KrdéljréMZi Kárpát-KeyegQlel* onzigos ásváovviz raktár Batopest. Arííi ntei 58 * szám Telefonál oak • uáa 25-15 kérewiö Nacj STRKÍJ ét KLEIN mraknái. — A j MOLL SEIDLITZ POR Cmí akkor ralodUk. ha mlndsutlt doboa KoU í 'U\|inú •• aUiráaét tftntati ft. IWt A.-fUa SMHtt'f«rtk úrtól rróerkfttást a lem4kEcikbh \|y«««r «¦ «\|. iMtMatalaak. fyo^or^rcs it ryftmorUT, rö^sAtt ¦zikrikiakt, wijh »oul«i». itr- arwjér t» % lefiUAvbM5hb mt\ tetafftatk etlen. e ielei biniMrnek e«- óu ¦iaoic aacro1^ ><«rjedést ts«n«a. - Ari aty llftasétllt traétll «• Inaak I frt •. i.' tirváaytleg fanylttetnsk álOLL-FÉLE FRANCIA * BORSZESZ ES SO . Cnkakkt lruni éa •• éa a gaerMlej f WH l ara ***• .» 1,11. elirato »oo2«iul .to lirra A ¦•il-Wa fraa- ' a a anntUHi »at fi\|ai<aeailla><M ktalriailHI iw ktixrar, •, iftles Bfyei kdretkniseajeiiij. :«ft««er6teaeuo Depaaer - E\|r «M- r »ra\|azár Moll Salicy] szájvize. \|F6alkalré«se fCsoljaaru mk^.) A ¦Mcmaii aaájtiaxtitaaeAl kftlAiOwa [ooto* N4r«elr knrn fjeriaekek, mat M-•ituk a>4Bira; MTI e ii»j..i a f.^»k toralibi tpwpi i..noi.l;i • eftjaaCTaaiad iraaer laflajáa ellen - E\|J ¦•>< A «H\|afyi«tl illatait i«a\| vi 80 krajaiar. 1691 j F i ¦ I r 1 k Ü I a i K Ml A. aytgyszM-MZ, cs. ét kir. uávari szállít* által. Béa: 1., Tuchlaalxn ». ». «kMU -ij\|inlaHal aafMla ••• aatánal arllot tai\|aaltlalan A raktárakban tstték katdnnottm Ui)LL A. aláirátávM <i véijegyévtl üldiolt kÍKttnínyekeí kérni. Hakiár : Nagy-Kanután Rtwnfgld Ad»lf SS Pia fóbéraoksegi iroéa). Telt) AlaJn. ¦radalai O-erdeaa. DOOOOOOOOÖOOOOOOO3000000 Oalódi epészsé^i és családi kávé, mely Kathremci- gyáitási módja áluil a ked-v veltvalódi kifé izét nyeri. Eltekintve egyéb ! előnyeitől, már ez okból különbözik ezen j maláta-kávé uiiuclen más husóulő gyíurt- I A tCah-einer-tóle kávé a legizlete- \| . sebb, Itígu^<''s/„sc^f3ebb és legolcsóbb pótkávé Természetes tiszta gyártmány egész szemekben, miért is felette előnyösen használható, us öíölt s ez okból a vevő közönség íltnl nem ellenőrizhető pótkávéval szemben, niclvek hatósági S28 gálatok tanúsága szerint gyakorta idegen anyagikkol liannsitvák Eleinte csak harmadrészben, később felébon a<lh.-itjuk a Eathreinei kávét a valódi kávéhoz, s igy az egészségre megbecsülhetetlen hatása mellett minden háztartásban jelentékeny megtakarítást eszközölhetünk. A Kathreiner-féle kávét a legelső orvosok ajánlják, s az ugy nyilvános intézetekben, mint családok ezrei körében naponta jónak biuinyui. Sot magában, azaz valódi/kávé hozzáadása nélkül hnsználva, a Kathreiner-íéle kávé a legjobb erösjtö szer és a legegészségesebb, legkönnyebben megemészthető és egyszersmind a legizletesebb ital. x Lelkiismeretes gazdas<ZOny vagy anya általában kávéivó, egészség érdekében perczig se habozzon Kaihrainer féle Kneipp-mfláta-kávét használni Az értéktelen haiinsitvánvokkj) szemben, melyekkel ma is csalják a kAxúnséget, a véulaál vigyázni kell a fehér eredeti csomagokon lAthato névre: Kathreiner! Vlgyí7Zanak: 3a>t érdókükb«; m ugwljek K^gaku. rik««aöiii! ^ raiódi ^Utiireiii«tt"aoKaa«« luM mii oaoiau«la>bw, v»jj nyilou irúieat dadái. Nyoaatott Uj. WajdiU Jeaef kOarjTajesadájahaa Nigy-Kaaiaia.NM,MUrWS\. 1896. október 24-fco. -3-lt Et4fitrlmi . K IlDtTÍStl (, • »i.. t ti X YILTTKKBKS. pait ,«wiii ',0 knrt i fe K^OUrt il ílák M»4»s efj»i hinieimert 9U tr hMtaaéft ZALAI KÖZLŐIK. ii ,,Ipar-Testület", , a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság', a .Kouri takarépénztár - él galambokiönkéotes tfizoltó-egylct, a tnagy-kanizsai ktsdedneveló egyesület a .nagy-kanizsai tanítói járáskor Alap mUwi rfesfe illító ie.ktelea4.71 felelői é í caéajwk p«dig . kiadó ¦* é eáBMUM Kf7KMtia4r beraeatrt iatésewUk Berm«atetleo levelek o t«uvk el. a .oagy-kininai ktrmxté? jótékony Upintéseie, . .katonai kudutyin •gjiet' a .soproni kfmakeé«lai iparki«ara" nagykanizsai kairáluctaaáDyáoak hnatiio Upja rém-jaj tiTUtftg, 4 .M nóegf/tet" a Uamai ir. jótékony oafylet"i HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HET1LAP. A kiállítás mely hat hónapon keresztül elragadó varázsával idecsábitotU a nesszé videkekról éa tengerentúli oruágok- A mflleiníris etzteBió rohaa közeledik végéhez. Múlnak az ünnepek aspjai. De nem maihat emlékezetük. Drága kincs gjaaáot kell ezt meg órizaünk lelkűnkbe a átszArsaaztat-aoak fiainkra és unokáinkra. Mert es emlékezetből a nemzeti önérzet erősödését kell mentenünk neküuk is, atódaÍDknsk is. Az ezerévé* Magyarország ünnepe kell, hogy a Beazeli érzés megerősödését teremtse meg minden magyar szívben. Az ezerévei mólt dicsőséges és szomoruságos napjai nagy tanulságot táruk tol elótutok, azt a tanulságot, hogy hazánk történetének nagy tetteit a nemzeti értés teljessége hozts létre, gyászoa eseményeit ez érzés megfogyatkozása okozta. A aalt e tégy tanulság* nyújtson nekünk okolást a jövendő küzdelmeire. ftz a tanulság vésődjön ssivonk-bea az flínopek eiaaltával is. ailleoaána esztendőnknek legra-gjogobt alkotása, a kiállítás is, utolsó napjait éli. Nemsokára megkondnl fölötte is a bacsaztató baraogazo. Épen halottak napján, november másodikán teszik majd sírba, raeg-hsjtják előtte a félévig tartott bncsu-járái lobogó zászlóit, mint egy gyós-tes hsdvezér előtt és aaetás elparen-tálják, mint egy fiatal leányt, mely olt nép és bájos volt, aagy örökre kár és Isten ellen vsló vétek neki meghalni. Szinte fáj az ember szive, hogy pár hét sulva már ennek a aMaebeli tündéi-országnak kapui bezárulnak, szinte hihetetlen, hogy mindaz a fény, aiadaz a pompa és ragyogás egyaztrre csak véget ér, fótárosáha. Mennyi örömet, btszke séget, gjöDj&rt okozott neirflnk és aenaji hálával tartozunk a Gond-ráeiéaaek, hogy megérnünk engedte. az osi dicsőség szent emlékeinek találkozását az nj ezer évre késiulő Ma gyarország munkaképességeaek kincseivel. A történelmi ereklyék és > modern alkatisok gyűjteményének féoyes csarnokait pár hét mnlra be fogják zárni él itt az ideje, hogy aki még «« látta, netten megtehnUni a nemzeti büakttég e megtanult hajlékait. Soha még nemzeti kiállítás ily fényesen nem sikerült, mint a tmenk-Erkölcsi siker tekinUtében felttlmnUa a nemzetközi világkiállításokat is. Pedig mindaz, s mi itt látható, magyar ember kezének és eszének a müve A fötdmiveló, az iparos, s kereskedő, s műrész kezet nynjtott egjmássák, hogy dicsőségei és hírt raerwian a aagyar névnek. Nézzétek végig a száztornyn kiállítási város gyönyörű utcáit, tekintsetek be a csaknem háromszáz re-aekDél-remekebb módon épült házba él kápráztatni fogja szemeiteket az itt felhalmozott kincsek óriási gazdagsága, a magyar kéznek, a magyar szellemnek teremtó ereje. Nemzeti gécittszunk psntheonja ez. Az ezredéves emlékek kOzott a legaaraáandóbb beeiu, kimagasló és neazeti bflszke-séganket ország világ előtt emelő nagy alkotás ez, mely hossza időkon át oknlás, tanulság és biztatás forrása marad azámunkra bezárása után is. Nézzétek meg az ősi szizadokbi visszanyúló emlékek gyűjteményét, a három korfiakot feiSleló történelmi épületek csoportját. Hadverö dicső ősök ereklyt: vinaak itt felhalmozva. Árpád hoofogiiíAsánai ealékmarad ványai, a koretztéo'y kaltnra njra- \| éhnaás karszaUaak és az utolsó acáxsask atáaot máboraiBák és béke- ! alkotás«inlt ealékeivM találkozónk. Egy tgéeí évezred váltakosó. viszon tagságos. bonií és derül eseméByei mintegy megelevenedve vonalnak el előttünk és dicsfénytől sugárzó rs- \| gyogáaban szólnak a késő nemzedék \| epigonjaihoz. Vagy járjátok kfirol az uj ipari müvek hajlékait, az emberi kézmn, gépek, találmányok csarnokait és bámulva fogjátok szemlélni az erejére ébredt, előre törekvő és hivatása magaslatán álló magyar nemiét képességeit. Minden együtt van itt hordva, ami szivet lelket nemesit, amiből tanulni lehet, amiből megbecsülhetjük magunk magunkat. Meg kell ismerni, hogy méltányolni tudjuk, mennyire haladtunk és megmérhessük, milyen hosszú ut áll még elöltünk, hogy a j legközelebbi nagy nemzetetkei ter- I senyre kelthessünk. ' Százával, ezrivel jönnek hozzánk külföldiek, csapatosan keresik fel kiállításunkat olyanok, kiknek azelőtt a magyar nemiét aeve is csaknem egészen ismeretlen volt Csodálattal vannak eltelve a magyar nemzeti eró ily óriási megoyilvánuláaa előtt. De sokkai fontosabb ennél az. hogy mi magunk ismerjük meg magunkat. A kiállításnak nem szabad berekeszletni, nig mindenki nem látta. Minden magyar embernek kötelessége néhány napot a kiálHtámak stentelni. A kiállítás igazgatósága gondoskodott róla, hogy a legszegényebbek is csekély áldozatul megtekinthessék. S;e-gény és gazdag okulni fog belóle Fel kell használni tehát a még rendelkezésre álló nagyon rOvid időt. Október közepén megszűnnek a nemzetközi kongresszusok és k kiállítás úgyszólván aég csak a magánk részére marid nyitva, hogy akik még nem láthatták, utólag megtekinthessék éj kapuzárás előtt gyönyörködhessenek benne. Ezeréves történelmünk ereklyéi, g»zda3agi életünk káprázatos kincsei ily módon, egy csomóban még soha sem voltak összegyűjtve. November másodikán bezárják a kiállítást és taiátt soka sea lesz alkalom többé együtt látni azt a sok becses anyagot, melyet a millennium alkalmára csak a közös lelkesedés és hazafias kötelességérzet tudott összehozni. Dr Szül, Miklós, a szabadelvü-párt jelöltje, 10 év óta Nagy-Kani-jsán törvényszéki biró. Férfikorinak legszebb éveit itt élte le köztünk. Meg van benne a magyar faj szabadelvű gondolkodása és konzervatív érzülete. Elókeló szónok, inkább megindít mint lelkesít. Mikor f. hó 17-én a .Szarvas" nagytermében megtartotta programmbeszédjét, nem egy könnyes szemet láttunk. De mindemellett jelentőségteljes politikai egyéniség is, kinek megvannak a saját politikai eszméi és meg vau a saját politikai meggyőződése. Bírói működésében szigorú felfogású ember, de társadalmilag az előzékenység netovábbja. 0 maga mondja el önmagáról: Egyszerű hivatalnok vagyok, nem adhattam senkinek egyebet egy kézszorításnál. Ha megválasztják, — parlamentünknek díszére fog válni. i^GriJ Zichy Aladár, a néppárt jelöltje, régi nemesi család sarja, gróf Zichy Nándor fii. Bír fiatal ember, már higgadt politikus és nem képviseli a néppártnak szélső \| irányát. A szép, előkelő megjelenésű \| fiatal főurat njos tetszéssel fogadu \| a hallgatóság. Programmbeszédéoól bár hiányzott az igaxi mélység, de 1 a maga egyszerűségében elég lead-; letes voit Valóban az ó érdeme, hogy nálunk a néppárt nyugodtan < halad előre rendes utján és minden-: féle feltűnéstől távol marad. Hívei ; erősen tartják kezükben a lobogót, i mely alá mind tömegesebben gyüle-\ kéznek, ugy annyira, hogy ók gyó-zelaüket ma már bizonyosnak tartják. Harmadik jelöltünk volt a függetlenségi és oegyvennyolcas párti Unger Alajoi. ki már egy ízben volt is a kanizsai kerületnek képviselője. 0 is múlt vasárnap mondotta el programmbeszédjét és hivei biztosra vették gyózedelmét Unger azonban aligha i bízott ennyire és távirati utou értesítette híveit, hogy visszalép a jelöléstől, okol hozván fel azt, hogy a pótválasztás nálunk elkerülhetetlen és hogy minden bekövetkezhető izgalomnak elejét vegye, szükségesnek tartja vissza lépését. A pártiroda, hol a szervezkedés eddigi eredménye biztos jövőt igért, sajnálattál vette todomasul a jelölt lemondását. • Tnboly Viktor, a párt elnöke, rögtön • érintkezésbe lépett Ugrón Gáborral, ; kit csütörtök éjjel vártak is hozzánk. Ugrón azonban nem jött. Uyformán ' tehát harmadik jelöltünk ez ideig A Msy«< UzpMti viluztaiay - 1896. ottttxr 11. — ! Zslavármeeve központi TÜasztmáova f. nó 17-éa Csertán Karolj aliipáauk, miot a központi választmány elnökének, : eloöklete alatt g;G!é?t unott. Az etaókió alispán a szép számmal megjelent bizottsági tagokat üdvözölvén, felolvtstatta a belugrminisitarQek a választanokra vonatkozó leiratait TÁRCA. A aüvétzatek. Egymással vitára keltek Egykor a művészetek. Hogy az embert igazabban Meíyiktk igazi iuj. A mi szép a mindénlégben É» szebbé varázsolom — Szól <u egyik — s meg árút is Tettzévé lesz vásznoman. Énmeg — mond büszkén a másik — Kából alkotok nagyot, Ét hatalmáé kupoíiim Kitel érik a ntpot. Még büszkébben harmadU szil: Csak egy véső kell nekem, S a hideg marva;/ azonnal Stól, tesz, éret msiegen. Édes óhaj, öröm. bánat. S mi a szívben szent titok — A negyedik igy szól — aniuk BsmgM <nzm én tudok. Szólt az ötöda ú végre: Az atylM a győzelem. É» a lelket estméimmel Szebb világba emelem! A vitát az ember lelke Figyelemmel hallqatá. Aztán lelkesedve röktön Ezt a választ adta rá: Én vitátokhoz nem értek ; Ámde egyet éritek: Azt a bájt, metylyel körübssz I Csak egy is közületek. 8 ki ezt érti, bérmi torsban Sem lehet boldogtalan: Mindetekben egy varázs van — Bút vitátok hasztalan: PINTÉR KÁLMÁN Dvétt Iru: SALGŐ G- SÁNDOE. - A .Zalai Kteltaj- eredeti tinaja. - ......Kitörölhetetlenül bevésődön agyasába t kép, s néha, midón vidám társaság ujában könnyedén mondásak int teleier az asszonyok felett, metrjeles eWtra az 6 glóriái tnt alakja éa lei-kaaen njból, laani elterül a fájdaloaaak áttét áraya. Pedig régea volt... már aagyon régen, de mindea voaását üdéa, Uaztán m»>orist«a. Jól emlékazea reá, tiaata. caeodes U.a.ri reggel volt. á báiÓMob. nebéi bordó függönyei között haiványaa, rósaa-Mio féoykévéket szórt be a npsugár. A babos, hófehér ttárnákon eiterfllve. mereven hevert i szép aaazoay. Hullámos, •zeke selyea baja adahallott nzabadon maradt jéghideg keblére. Leciangő jobb karja megderaadten a pid ósaönyeget •riati. Arca sápidt volt, csak a kiase beesett pillák alatt halódott el aéháay ia«a kék aávocaka. Félut lezárt ajkai közül, — melyeken még ott lebegett ai eadekló baakweaáoat uusó sóhaja — mint parányi fétyes gyöngyszemek, csillogva kandikaltak oló a formás fogak. Az éjjeli szekrényen egf kis üros kék Ivegcse hevert, egy izaletke papíron meg ciak e aegy saó állott: ,Ez a lesjobb megoldási* E kn papírdarabot még ma is itt or-aoa szeat erek íréként. iróasz'slom egvik rejtett ingában. Magambt* vettem, ai-etott kivánui nemek illették volna. Csak én isaerem • négy aióaak igazi értei-Bét A aoaeok (yeageaégée aankodó cakónk ehhez a esafoa regényt fflatek veiaa. pedig épp a BéUay ssó az, ai anaak a ssép . . uaak a büaos asoke asszonynak leikéről letöréHa a mélyen éneit gyalázat vérzi, mseakos nyoaaii. • * Az alant hullámzó sétálók tompa zaja felhatolt a nyitott erkélyií, meljnek magas leanderei elfedték a szőke asz-saosyt, ki nnoUaa, nésu boMzuságga; hallgatta a háta metott U6 bároa lérn- ! aak üres facsegését. A kalváay képű, j beteges gyógyuerész végre feladu az \| ostromot, naiotha csak ocsmány, léha ; gondolkodása arról győzte volna meg, hogy neki lehet legkevesebb reményt a győzelemre oít két atléu férfiú mellett, mint a tasnádi stolgabiró és • törvényszéki jegvzó. Alkonyaikor mindbárman ; eltávoztak. \| A szép asszonv kikisérte ókét az ajtóig. I axtáa njból visszaüt előbbi helyén. — I Fisom, vékony a)kan ott ült a szégyen i érzet keserű, szemrebányó mov>lya. L«-lan elfordít* tekintetét, de azért ét .ól láttam ut a két csillogó könyeaeppet, melyeket oly félve morzsolt el rózsás ojjsi kötött VigassUlni szeretlen) volna, ! de mintha annak a iájó keserűségnek egy ríjze, ~ mely az ő ifjú lelkét oly : sötétre testé — oda upadt volna az én reattvevó ielkemrs >¦ nem bírtam szó-i lani és csak ennyit mondtam: i — Ne (írjon Uargit. / — Kinő jó őn Dtnes, — szólt egészen felém fordulva, — mennyire elüt > gondolkodása e léha, ntálatos. éhes far-; kasokétól, kik vénzagot éreive, nsp-bosszat üvöltve üldözik a megsebzett gyenge vad nyomát, ön nem hiszi azt, hogy e siivből fakadó könyek s kicér-kodas, a színlelt fájdalom, a mélyebbre [ lülyodes incselkedő fegyverei, melyekkel mindjobban odaíüzhetj&k magunkhoz a gyalázatol. Neo. részvéteért könyörgöm éo, de mégis szeretném hinni, hogy ön kivétel; hogy azok közüi, kik nemrég ; ciak tisztelettel, félve közeledtek felém. maradt még effv. ki hiszi, hogy az ősaze-tépett, bemocskolt léleknek maradt egy kis redője, melyben oltnaUtlan lánggal ott ég a gyermekkor szeplötlen becaule-tének tiszu fénye. Hisz ha ez aem volna, ugy nem erezném megvetett, nyomorult, semmi voltomat. Önmagámnál senki sem utálhat engem jobbio. Egy bét óu undorító borzalmat érzek önmagaa iránt és hiába vergődöm, nincs nincs meaek-vée, mely muluni tévedését elfedné szemeim elől. S ez átkot, örök kiuokra mégis az ő szent az ó* joaágos kezei hintettek balzsamoi olajst, melyek egy-egy rövidke pillanatra elállitják e vérző <siv lázas lBktetetét és az édes, a fslemeió, tíazu ssertalem üde forrását nyitják meg. — Margit, kiró! beszél? — Kóla! Csak ó róla I • — A nevét mondjs meg? — Hogyan — tnondá a atép asszony izemrehányólag, bánatosan reám tekintve - - ön nem ulilja el, kiről beszélek én? Ki mást szerethetnék, mint csak volt férjemet? Igen ót, a férfiak lecaemesbikét, ki nyilt homlokkai, nem kerülő oukon járja az élet ösvényeit. N'spról-nspra feljebb emelkedik előttem az ó megtört, szent alakja é* én aonál mélyebbre sű-lyedek önmagam elAtt. — Szeretem öt, kínnal, gyötrelemmel és énemnek megmaradt jobb réise önzeroskad a szerelmi fájdalom nehéz keresztjének kioos voaszoláaábaa. Itt elhallgatott a szép asszony és tekintete elkalandozott « sérthetetlen mennybolt megoyogutú. kék ivét,, aajdXXXV. ÉVFOLYAM. ZALÍl KÖZLÖNY 1896. OKTÓBER 24-éo. 1 fetolneott minissteri rendelet folj-tán a f 189. évi november 2Sáre egybehívott orsisggvMétre klIdewU képviselőknek u 1874. ítí 33-ik törvénycikk értelmébe leendő megvái&z. tása tekintetéből megyénk területén levő 9 választó kerületben egy napoo, az illeti választó kerületek azékhelyein megejtendő éi reggel 8 órakor megnyi-Undó általános képviselőválasstásokra halárusa', akt. hó 28-ik napja .tazatatt ki, egyettsl t vélatztási és aiavaiatateslő küldöttségi elnökök, helyettes elaóksk, egyzők é< helyettes jegyzik választattak meg választókerületenként L választás eredményeként a mi ke-rtlettnkbeu megválasstattak: Eperjessy Sándor vál. elnök. Simon Gábor iái. jogytí. Koller István sut kaid. elnök, Trrpamaar Rezső sut mid jaeyaö, dr. Vislendvay Józuf. dr. Beatok Ferenc ta. elnökük, dr. Fried Ödön, Qnuner Karoly h jegytok. A vátasttási eluök és jegyzi "az I-so, a iza?azatszedő kflldőtuégi elnök él jegrzö a 11-ik szsvaiatazedő küldöttségbe osztottak be 8 a válaaztáti elnököt akadályoztatása esetén miadaajjik kerület-ben a azsvatsltzedő küldöttség elnöke helyettesíti. Diáki** Az iskolában szerzett ismeretek gyarapítására é) kibővítésére kétségtelenül a személye* tapasztalat tesi legtöbbet. E tapasztalat megszerzése céljából sürgeti már étek ÓU a Tallás- és közoktatásügyi minisztérium, aoay a diákaág ¦Linél löbb rövidebb, hosszabb kirándn lásL tanulmányutat tegyen Iskolánkban már a múlt étekbe! is toltak ilyen kisebb kirándulások, az elsó nagyobb ta Dolmányutat azonban csak ez évben tették meg diákjaink. Természetes, hogy ez első utjoknak nem leheiett mái célja, mint városunk vidékének megismerése éa vármegyénk legszebb avöugjének. a Balatonnak, megtekintése Ez Dton tehát leglókéal földrajzi itmeieteik gjtrs-podtak. Ötvenkét tanuló vett részt e kirándulásban Kalcsok Leó, Pongrác Adoll éidr. Kiss Erii tanáraik vezetess mellett. A mull bét szombatján iadultak el kers reggel a legszebb őszi időben 7 kocsival, merek közül halót diákok töltöttek meg. Négyen. Harkányi Soma. Honndini Bálim. Tortk Miklós és Tajda FJemér. Vili. oszt tanulok biciklin indultak útnak. Ók voltak a karaván fajlajtárjai. Az otazáa minden baj nélkül és s legjobb kedvben törtem. Különösen érdekes volt. mikor eg'-egy helységen átToaalttk. A csapat trombitása belefujt trombitájába, a falu aépe meg mind ösatefutelt. Sokaa sít gondoltak, bog/ huszárok érkeznek. Nagy volt azonban s csodálkozásuk, mikor fess, egyenruhás deákjainkat meglátták. Csak azzal nem taduk Usztába jósai, hogy agyán mifélék lebelaek? • Déli tizenkettőre járt. midőn P a c « á r a arktteu a csapat — Itt volt az ebíd. Hrkagn yást eltek volna, ha meg bírták aeriea reám ssegrzte aafy kék siemei-nek ízzé tótét és mintha caak belátott volna tépelódó agvam kusza gondolatai k»zé, aelvek a furcsa lélektani rejtély ategeldását kereslek. — Uiáos kutatná Dénes, e váltósát okait meg tea találja. Ön az egyetlen, ki nem zaklatott soha kérdeióskftdéseivel, da ezt aiért matt elmondom önnek, öasinte, rövid leszek Jól tudja, mennyire sterettes) férjemet, auc el wa következelt az az átkos nap. örtlt voltam, estemet vesztettesa el, lágy táa iakábh a hiúság, a bouaavágy kéattatatt arra. anlylyel egyik gyentekkori elleaaégesa-sek akartam visszafizetni a sok keserűséget Azt a nyomorult emberi, ki egy pillanat alatt romba.döntötte becsületemet, férjem becsületét, épp e régi ellen aégem uerette. HáléptesB a bukás lejtőjére, melyről visszatérés nincs éa a bno-tadat, vagy táa inkább a rettegés férjem boaetnjától, mindjobban odakötött ahhoz a ayomorulthu. Nem voltam oly szerencse, mint sok mái ezer asszony, mert férjem eiy napon megtudott misdaat. A kóaza hír hamarosan izárar0k kapta gjaláattomat Ha férjem elég gyenge lett volna továbbra is velem élni, ugy megmaradtam voloa mások elett a be csületes tsszooyok torában. Hitt a férges nók büaét elnézik s becanlete. emberek, az elváit aazoav azoaban csak s prédára leső Btálatoa hiénáknak odaveteu konc, melyen a petyhüdt, kiaazotl ké-jencek marakodnak. — Tudtam, mi vár reám a hont etjedül álltam. Én sem száauthatua jehb oáaásaódra, mint a tMMek. De síért Mm paaatihadtzai és aeaaáa Urtem u aathitaa, magvetését, ktkaak erkölcsi élatak vajsai keteant M volsa rágni. Haaem aaamcaéra mag mindegyiknél akadt, amit a jó mamuska Raggal bepakolt. Innét Kesitkel; felé fordult at ut Mikor délután 5 óra falé megközelítették Keszthelyt, leszállt t diáksereg l kocsikról-a tornatanár rendbe állította őket és trombita és dobszó mellett katonásan vonullak be. Persze, hogy keszthelyi kollégáik, meg nagy kótöoség u várták már őket és kisérték egyenesen ; Biillai szállóba. Itt várt rájuk a kesztharri premontrei főgimnázium nagyérdemű ét páratlan szinaségu igazgatója, dr. B u r á n y G a r g e 1 7 »•• ki segítségükre volt is elszállátolásotn. Ekkor s legszebb látványban gyönyörködhettek, a mint a nap lenyugvóban megaranyozta az egész Balatont. A jó-izQen elköltött vacsora után pedig s hold ezüst fényéve! vonta be a vizet, melyei a támadó esti stellö erőt hullim tatba hozott. Másnapra kelve asoabaa rostira fordult az idő ," esni kezdett. Ez egy kissé ugyan meglohasztotta, a diákság kedvét, de el nem vette Biép sorban vonultak be a városba és először is t gyönyörűen restaurált gótikus plébánia templomba UMUtek. Rövid áhitatosiág után a uná rok megmagyarázták a templom szépségeit. Innen a oemrégea épült gimnáziumba mentek és az igazgató és a szaktanár urak kalauzolába mellett megtekintették a szertárakat és iskolai termeket. A gimnázium megoézése atán ugyancsak dr. Bárány igargltó ur vezette el őket a gtidaaági laninté tétbe, hol dr. Cttnády Gnsztav lekötelező tiiveaaéggal fogadu ét kalau zolts deákjainkat, kik nem győzték eléggé csodálni az intézet gazdag ter-¦Eészetrajti mnzeumát. könyvtárát és vegyi laboratóriumát. Innen mentek a gazdasági intéxet épülőfélben '.evő épületéhez, melynek nagy arányai mindenkit megleptek. Azután végig sétáltak Keszthely íó utcáján s kíváncsian néztek a grófi parkra, hová azonban be nem juthatlak. Ekkor H é v i z r e sétáltak ki. Esyik legérdekesebb Ütni vnló volt e csodálatot ha tátu gyógyító flrdó, mely igy elhsgvt-totttágáhnn is elég voaió látvány a mögötte elterülő szép kis erdővel. Visz szajovet megeredt az eső s a kis csapat ásott az egész városon át Hanem az volt ám csak az érdekes látványosság, a milyen étvssygvsl ekkor ették diákjaink az ebédet, mely pompás marba paprikásból ét turótcsutzából állott. Ebéd után szomorúan Bitek kocsira. Nemcsak azt sajnállak, hogy a szép Bt laton'ól meg kell válloiok. hanem az is elvette kissé a kedvüket, hogy esőben indultak útnak. Et főleg a kitérő tanárokat agiaartolla, kik meghűléstől fél-tették deákjaikat. Hanem bit nem történt semmi baj. Az ég esak borult maradt, de a bold fénye lassan-lassan átazü'ndot t fellege kan. Sármelléknek jöttek visszafelé ét, Kis-Komáromom tartottak nagyobb pihenőt. Éppen tkkor tivozttk innen Kotsuth Kereac és Hentaller Keszthelyre, midőn ők odaértek. Hangos távol az eoyémtól. íjai. arra is gondoltam, hagy kötayen megszabadulhatnék miadaa köteléktől... De itt volt leánykám éa talán inkább a gyávaaág vrgv at életösztón, mely ilyenkor elnémitá élőt tfiak a közvélemény kárörvendó gúny-kacaját. visszanatitott ettől. Fiatal vs gyön — gondolám — éa ha az élet még oly csúfot, mén it vigasztalóbb a néma sírnál. De egy bét óta elfogott t régi Iái. Boldogan szeretnék élni, ugy mint egjkor régen ... régen. Ugj érzem, hogy maat jókban végtelen tieretai. imádai tadnám férjemet Igen I Épp mi egy hete történt, hogv ' éjszaka egy gyötrelmeién kínzó, irMetet álom riaaztoit fel. Azt álmodtam, hogy gyermekemet rabolták el. A kia aagyal pihenve ott tzuonyadt puha páriáié, édaa moao^i játszadozott parányi ajkai kórul és balkao susog la: .Apa, édes apai* Oda borultam a kit ágyra, arcomat elrejtem a vánkosok közé ét sírtam keaat veaen. Egy láthatatlan titkot kei, mim ha csak erővel vonszolt volnt, oda léptem sz ablak mellé. Csesdas kihalt volt az utca, csupán t gázlámpák lángjai táncollak vígan szellői takaróik tlslt Az utcasarkon köteledő, lassú, tompa kocsi-rohogás ballatatott Épp ablakom alatt léptettek el, zabiáikat zörgetve a lovak, amint, egy azakadozott, sötét felhő mögül előlépett a holdvilág. A bakoa tló férfiú felém fordult, arcát egéasea megvilágíts az esflsloe holdsugár. Svivem lázasan vert, megismertem . . ó volt .. férjem. Néhány percig zaj nélkül ve> Hegeitek egy helybea t lovak éa ő Bem vos'a el bot tekintetét • lefaggóayróu ablakokról, melytknak róaaia áltört a halváay I is volt a aajgrkarama as áldomás-ivók 1 tájától. Diákjaink ni magutwaaáltsk és ismét kocsira tlre, ÍJvUtták ntjokat hasafelé. Idahaza a bidklittsk. kiknek nehéz utjok lehetett t sarat koeaiutakon, birul idták már ekkcr, hogy » ón fel* megjönDek a kiráaau.ók. Meg is érkeztek szerencsétől éa iá* radtao, de sok ismerettel gyarapodva. Hogy utjok oljan jól aikertlt, főleg dr Bárány Oirgt.'r, keszthelyi gimnátuami igasgalo uroak kötzön-het« 6 volt nemcsak kslttnuk Ksszt-belvea. hanem ó eszközölte ki a .Hullám1 éa .Balaton- szállók bérlőjénél, 8 r a u s t urnái, az olcsó ellátási. Es Strtuat ur megérdemli a dicséretet, mert ifjsinkst jól ás figyelmesen szolgálta ki és itleles ételekkel látu el . valóban olcsó áron. X. tal foé« aajU« é ti—i* wf» "ÍI rit<^ ébndtca WMCnit fijtr* jm* Dr Saftta Miklói ifuia iéü két 6 dij luTUtXM ritttt biréaüí, «gj két 6u pedij luTUtXMaa .«* • r eteti* képnf»líjeJ»itünk, eddif«J* ij olt •somtmm, aUt saeniájia eabtr. kirivIA biré, kl« utook, •ullean tatvutosó, rouó ur •üf6 kedvet btriU, efj két ót ofj U o««>e-tec Miat kjlarkéiktaMtMlea rébou késziiö Akkor noutu ba e mbS kivivIátácU, mikor prof7iaTBBbeué-j;et uutottt. Reu^>>«, mint avffélc jé offor, a réféo cnttuiL Ekkor patttai ki a íb ú Sa'k^ilóeiOltfiEkeuép ríbmi ú. .Sterewa'kt^TiselójeiOltfiEkeuép uinkkml «du ícJ réitauM: , Juuu uolgi- ) , fj d»* kaftartii. ftlkotA-ul typi Itt a rtbnK Tenék m»<ff«itMÍ Ercj« tMso* djoud e MÓkb»n tu elrejt-e: tstradaodó kaUnrilii ilk ólát TtláJftuik ii Bimijái-t. boej ai lehet es, Némiw-Bli tuttofái Oiau ekkor fdlemhes ; — A t i rn ö 4 i i ü m: [B< ,, mj jelcltook óul- »gj dolofU rkc ffUBa4uoDot tksr epi-te&i. Tehát s ibí testen kJCT^ak •«•¦« « ¦-raUad6 krUturtln tvJkotii ? Knjetn tuonbu nem eléfiMut ki e> k meff-fejtit, ei ueretctl" képnelőjelltfink rebuzA etj áJBfttJu juakiaL>a keroh. Mert u Tiláfoi. bof}' paaáxiaiva sem fOodolh»:ott Hitt ennek- f&QBillisil t váró* .all.iu n»(ár> lef&lább — ifécettel. Ai álUa •jUj»ü mer már több ixb«a.kopoftatou Mfélj-éit, de tokét tilekn taiiH. Kftlöabeti U a iii i' lkák 4tál íAeért kéartl el mjd taJáa • jötS miHenai Bnn,) Arafj Ulájt «\|t pdklolu, bofj k> aVlUasTMŰ vütatjt. mtijá t>e tv tsto> iféretet 1 \gj len tu biionjár. S vár kexdten ebben ¦^niT^odw. miáóm ttfj farc, feleaiijóuif ke«leu u éj löte lében txemeim tlőtl rérettemi N"ty Mhexeii rütmerteai Hiu e> 4 bi poliáridcolásk. Ai ilje-j ftiemáj Kcjilc felén * ni kesűnk KODdoMkf. lAtuík, satuikat. »ef u tll.\t>t>. Ki e* a taiiik MlWkfj mb mJUija « egyiket fof»dni Djrm Dfafti&M&flM dAst&tt. A iMr.ejt«« edei UiriH ki>o« ojnfi-IsntAf nltott* föl beaa-n. Ei tttUi(.tua>, njr« t«,ilfitua. ,8s«nt«n' ké^tiielö)elöluink rébtuu njjM mi léket ! Tlá állami féltőbb Ie4ayíak«14r a Tálasa BWffre aaikatlfét UUtt it b«áak? Talán a riroai aiteetuMK akarja Mfallmtsi? Taláa a ¦illeamarii i«ta kelyet tója létreboxai^ Eh ! Ei niad mii etAfitett ki Ulketa tovább haafódou ¦ k,n«Q Bebeswi«tt reáa, bofj a< a rtbon— fí'jmii «rd előttem . . Vérre azoobui el-yomou u álom. afy iakáob kifándt lelkem a ok találfktásbu Ki ine: MihelTt behaariam tteawiaet, jött egy fbüroa-bájot xünáér, 'tk. sotoljfö árrá* . Utoljára niollu csókot Teteti Tolat kexével ssUo • rovsk köxé csapott M gyorua eitQnt. Ax éjnek hálrt-leTó réeiet ott lóitól te m ei az ftblak mellett, Hrn, remélve, hogy tán ojból fialtat ér. llisaap korái refgel eg? ku pórtu jót lepecsételt letolat boxoU ketxei kutélyból. ö irta. KbWl g lasi, hof7 ég; bét 6u aitdm éjjel itt tolt tuxuok elótt. Es ¦ le'él aost ax én imádságom E'olTasow nggti, e«U, el a mipuk miodeo Mikibti é» miméi létbet fargtt*, tDiodjobbao énea u Irt, mmij tói «iszak<t Az ó ec7«xart mm leikét taté e Kirokbi, mely undorodik a aieoTtAl, a becitelea«é«tÖ.. — Mo«t már — irja 6 — nyufodtan MBdaikodom Siáua aaermaétie—étét, mely egjuiul a» éa boMavtittsiatom ii. f-n »e«boaát<w totadatlai búaet éa kÍTánoin, bár leno« itt nellettem ¦ . D« oen t Hiax ax esabemek aiaca Mbd akarata. MegölDém tán eg? piUa.wcbu, míaőB a vad illat Hnromai jéxaif goodolKodAat Hiába agyaMbél ki uen irtható a aiűt iájó «¦ lékeit Éa moat kaayja be iMmMit éa idéxxe rissxa a rég simult, táa eféastt. eUelrjtett idők sxép emiékeit, ¦)•« ott fllt&Bk atembe esyvásnl oémáa, nét-laoai, csapén ttemvak t&ze ve«u twse viikanos erdT«] lelkftoket, es éiw •¦¦ lékrkre kérem, ftdja riaua j Todoiii. boe7 olyat ki fia ok, mi mindet örtme. De gondoijon arra, kofj mea rittin banea.róU tu tó — S« azt. hofj u mbvek beesVé b« már egy fomáa csak N«mlM(7 kéaytolMek Ta- táa akarmak a ait atir « (KI8FÁLUOY.1 Tehát ismét itt ng nevezetes hónapoddal, oh I termettet 1 Borongó ószi falhő vonul a láthatáron, sturkén vonja be ai eget, mintha már aooak éléokebh azine aam it felelne meg non idössak-nak. A viráiok ketdeuak azmtelenedoi, levetkősik pompájukat, a mely a lsemnek olya* jól esett, — illalukat veszít k a henrasstó köd kiszívja, negöli — mist a vámpír Hadd haljoa meg, es a saras. Váljon as élettói misdaa, a au földi. S a Btegény viráx nem bír ellentállni, bágyadtán megtörve omlik a föld keblére, mely mindent magába ölel. Kellemtaen iiat t )élekie, bogy mégit Mzladoinak a terhei falhők, melyek már tekintve a hideget, majdnem hava'. ígérnek, t kezdi t nap arany sugarait billegetni. Snnte feltűnő, talán örömé oek akar evvel kifejezett tdni ? . Egyszerre megharsan a trombita, t vig nóta követi. Örömmel uemiélteni, a aiat a gyermekekkel megrakott kocsik, a nagykanizsai arany fiatalságot, diákságot botiák, s hat fogaton láttam elvonulni, katoaáaao szalutáltak a mi m. kir. ablakunk elölt Mondhatom, hogy festői kit kép volt OukéutetenU a csatába mert katonákra emlékestetett. Utáuna mintegy őrködve jó atyaként a tanár unk tiettek robogva, még caak annyi Időt sem szakítottak, hogy egy kit .papra morgóra — betértek volna,--------(bocsánat a kifejezésért, de aáluak csakis igy ismeretet, a villás reggelit luaurczó gyomor erő-t.lő) Mott értettem meg a napnak mosolygó dérijét, mit örömében elárult. Nem is olyan igénytelen belyecake ez, hisz ki nem kert heti holdog-oolésgu Ina.. Már messzire hallatszik újólag nagy kocsizörej, máskor is megy elég, ez nem föltűnő, űe mégit et s knzDapiat-ságból kiemelkedik, t mint felhangzik t vidám körtet nóta. leng a táttlo, lo bogtatja az ótzi átél, t kocáik magrskva még egy terag hasonlóval, s éltetik a követjelóltet. Éljen ¦!! Mondom ki éljen : A ttot már elkapta a ssél, t csak azt hallotum .Függetlenség.' Jön a másik diadalkocsi, mely tsakadatlaaul t nép-pártat élteti... Ittasam I milyen változatos at idő, az emberek, t esanaények. Ahány as ón, vsgj perc, annyiféle értésnek rabit sí ember. Zugnak a harangok, olyan tto-moman szólnak, minden búgjuk a aziv agv húrjához utódik, a mely a testet Hite rázkódtatja, a homlok elborul, a szemeket fátyol födi, s énéi cialta könayek vonják be. Bánatot részvéttel nézi as elhaladó tzomoru menetet, n mint n <ó- koavenciónak hódolni, mert nincs agyéb. Ha ön neveli föl gyermekét, ha mindjárt > oly tistta sand. mint maga a tseplö-j telén tzQt anya, a gonosz nyelvek lép-I ten-nyomon szemére lobbantják az ön tévedését. Ehhez joguk van az embereknek, mert ez a közvélemény. Es éa azt hittem, hogj nagyobb fajdalom alig érheti a serdülő gyermek lelkét, mint mikor a aiulók botéiért kell pirulaia. T«gje jóvá hibája: azzal, hogy a gyermeket hoztam küldi. Borzadok a gondolattól ia, hogy gyermekemtől ii ef kell válnom. — Hisz ha nem hallhatnám naphosszat rzttt csen-géefl vidám ksetját, » rideg, törd néms-aágban, mely itt körül vesz, felkelnétek emlékezetembeű a múltnak rémei és ekkor, érzem előre, hogy megbomlana agyam. El egy heti gondolkodási időt kértem. Holnap letz a határidő, da meg-állapodaari neto jatotiam. Gondolkodjék Déaaa. Mai ön jó barátom, ulán öa könnyebben Ulár megfelelő módot melylyel megoldhatnánk e kínos kérdett, ugy, hosj ő is, én it csak ; nyertesek leazuak. Meglaati? — Ha találok rá módot, tadalai lógom \| azonsai I - Kouiaom! I A hogy eltávoztam, a lépcathaxhaa ! mégeajtMr utánsm kiálwtu a ttép < ttóka aatsoay: — Na (riadja, holnap lesz a halandó. sziví ur U elkíséri utolsó u-j„.« a hi cselédet, kit uivuaggtió lokogáat. I kitért családja .. Oh I de tiomoru terv boldognak boldogtalannak, habár sok>zur megváltat t jótékony halál. Ezek ellenteMul, togy a nap méget«. ményetabb legyen, jöa a ttép biroaazen,ii menyaaszony etdve kérni, hogv mev o« vessOk szerény lakodalmát. Es tirvi (,. ktdott: öröm-i vagy kétség gyötö.tt a ason, hogy mit rejt tzámára a jóro Kedélyes csoportokba hagyják - i staretelók s hegyoldalt, bucaut m i a leveletlen tökének, s aton édes ren: ¦¦ baa keltek dalra, hogy láa a Jövő ti .-holta azt, mit s sQrn jégsápof álra %i a azáaaadó tarmelókUI. Suven érintett ez a mareti viga ja, hiss es sz én háaaton atOlSje, ei a zt-gyetlen idóstak, e< rabolt meg eng«n,« ez zavarta meg az én édes boldogsága ¦ mst. No dt nem folytatoai, snam érez, íí érez' stb... Ho^v enynébb legyen bá untom, letaroltam a még eléz ode virá gaiatat, koszorúba fontam, bu^y édesebb lagvea a/ugalmad édes ativ« tjsagve. rád helyezem ug;-e megérzed közéletemet ?.. Tudom, bőgj az meg édesiti nyugalmadat....... Mintha báutomat a terlDéstet it enyhíteni tksroá, ismét dertlt tatárat vetett rám leiltlotó piros arcával, mintha mondaná: Nem akart as ég rá mérni szenvedett. Átért oynjfá felé hivólag izeat kaiét. TRITOMA UViRU. TadaiTilik. Kafj. kir. honvédelmi minitzter. SO74Í/IV. izám. A képviselóváluitátokra való tekintettel uon népfelkaléii jeleltkezésekat melyeknek megtartáta folyó évi október hó aátodik feléhaa volt kiinzve, folvó évi október 15-vel eseaael baastntetem. At ilyképpen megszakított jaiaatkezés folyó évi november hó 10-éo folytatandó a legkésőbb ugvauazon hó 27 ig befeje-sendő. Jelen intézkedésemről a járási tiirtviteiók haladéki alánul értattteadok ¦ l egyben utasitandók, hogj t jelsttke-zétre kötelezett népfölkelót magíeleló értesitssér«. valamim a jelentkezés foly-tatásárs és reodszeres bei«jetaaára s sUksefw ele^nío«»o<la»ott idr)<ben tegye mag. Budapesten, 1896 évi ak-tóhar, hol 11 én. A mioiaater halystt QEOJfOK ,. k. államtitkár. Mag;, kir. nagykanizsai 20-ik honvéd ti- egéuitd parancsnokság. 2680\|kgp. atám Takhrtatei ¦Inpi"' Ntgj-Ktaizaa, 1996. évi október 10éa A hocvetlalmi ministtar ur Ó Nagy-taéltótágt folyó bo 9-in keit 6060 (XfV számú) reodeleténl, tekratett- a kll vtlasttátokra, folyó hé ÍJ io Mikor másnap raggal latsat felfelé haladtul a lépcsoa. a taohtlaáay kétség nmatm roaaat alte, görctotaa bele kakaskodott karomba éa uóUaaal li bagva taaatolt n staWha. . . . Alóla kitörolhstatlwit harésöd.'/l agyamba e kép t néha, Bidoa tána-n tajábaa, könnyedén uwaoanak rut itéie-ust st asaioayok tel«l, atagjaleti aloUem i as ö glóriát, tzent alakja ét lelkemei lattan újból eltéről a fajdalomnak ¦ árnya. Pedig régeu volt már . . . na* régen, de minden vaaását ödén, tis; ... megórittem Jól eaalékuem reá; tuia csendem vstzi reggel v«4t A hálotsoba nea-Ixirdó fuggöufei közöu halványan, rózu ' Mit fénykévéket taórt be a napsugár A habos hófehér párnákon rUerulie. me revea bevárt a nép atazony Unilámo-azoke, sfIvm haja oda hmllatt nahadoa maradt jéghideg keblére. Ltes'.sfí jsa»' karja megdermedten a padló ouyeget érinté. Arca sápadt volt, csak beeaett pillák alatt húzódott • ' . fiaom kék sít ócska Félig le. ¦ ¦> közli, — BMlfekea még att le .¦••• ¦' atdakló bsnbotsáast atataó iul,;i -i mini parányi féayet gyongjazemek lógva kaadikáltak e!5 a brau !»L--Az éjjeli uekréoyea agy kit urai V .•» ' Qvagtaa hevert agy autstka papírt: : melyen eaak e aégj síé állott: ,Et a legjobb megoldás!' i t kit ptpirdarabot n>ég ma ú itt 6r- ' zaan tzent ereklyeként iróaastsloa fg' ' rcitett zugábaa. Magánkéi vettem, m.- alott kivátcai maiak UWtat ralaa. Csat én iam,re«eMgjiaaa»ktJ«a. értei-* , A mátok a^atjnaég. atarakaaU at>herek ; ebhez it csúfos ragéayt Idttek volta. ; pedig e néháa; szó as, — mi aanai > l ttép ... annak t bfiaoi szőke assaoaysai Isikéről letörölte a aéijta énett gya- láaal vértó. oocskot ayaauitXXIV. ÉVÍOLIiM ZALAI KÖZLÖNY ,i dmat, —., — - .-...,_ uasttiaalékat éttaaátaai aarnakeájék. UvidejUtg tadatom, hegy a kút lé»» saesjsiét kané tiaatek tnea mér elaaitta lettek, kegy forró kó 15 éa btnaikl tartózlak. DBtETER t. k. óraagy. tSi — Biríetané.y. A ct. ét nir. kfaóa 'tjtgagymiustter ur a ktéttrtg rétiére liük.éges kü.óuféle ruházati ét folaza relési tárgyak tzáilitátárt pályázata birdet. Az Írásbeli ajialatok le****** i f é november bi 10 én déli 12 óráig \| a kőzot kidgyrhúazterhrm iarnió-biv- i tálánál [(Bécebeej nyajuadék be. Mire az érdekelt körök ügyeimét oly meg-jegyzetééi hívjak fH begy a réaztou srállitáti föltétele* ez alolirt kuairánál a hitataioi írík alatt mertekiítbett* Sopron. 1896 évi október havában A kerületi kereaketMaM ét iparkamara. I .— maraetatéaj. * keweked. m. kir auaísttar ur a m. kir. távirdt 1897. évi I70S0 drb «'/, méter 13988 drb. 8 méter ét 80 drb. 10 méter botnn távintaeetlep eztkségleteoek beszerzése céljából pályázatai hirdet. A kik a fóa-tebbi oszlopmmayiaéi egy ttgj több rést-letéaekSJállitáaára tállalkotni óhajtanak, ' folhivatnak. hogy kellően kiállított tárt írásbeli ajánlataikat .egkésőbb f. é. október hó 31-éedli 12 óráig a kereskesl \| ¦•misztérium segédht tauli igazasiótá-hoi nyujt'ák be. A pályázati föltételek ugr a kéretted. ¦naitcwicabsm (Buda-veti. Lénehid-ttca 3 tz,) mnt a ¦>. kir poita- éa táviraaigaagalóaágekaál a rea des hivat alot órák alati tMCtekisbelók. Sopron, 1896 évi október havában. A területi kereskedelmi ét iparkamara. x - Brraetaaésjv. A bolgár építészeti ' minnutsriem L i. yoliat 34 keit J51Í i sz. a. két uj vatutépikezésre árlejtést hirdet, oetereteten a roatsokaOTi—z«- ' gorai 233 kilométernyi vonalra L i. ok-lóber 19 lki kaláraappal és aaararabeg— nóta—taeeri 19Í talométtrnyi toaa.ra :. é aotember bó -iki határnappal. Az u'ótjáatati tárgyaláa mindkét ajasiatra nézve 5 nappal a kitűzött batárnap után fog megtartatni Aa ajáalatek a S'ófiáaan székelt bolgár épitéazeti mmiaztenumhoz legkétőbb a Utazott kitártainak 4. e. 10 órájáig aynjiaadék be. A közelebbi föltételeket tartalmazó fizet a nevezett miuazlenuta építési etttáliáaál minden hittulos napon megtekinthető, vagy ugyanott 20 frankért meg ii tehető Soprae, 1896 évi október hátában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. B i r • t f — WlaaaHa Ojata lh\|r-KulBái. LWla«ita Gymla UtakUtáalaji minin f. bű 18áaSiaaikalkelyr6l}«Tet, Niei-Kaaitián it Oaiktanjára otazou. hol Dt. KrallOTett városi orvoaaos azáilt F. hé l»-éa t.mujöu ét vároaBakha jMt, hol ateglátogatta rokoaait a Okiayoráafi és Wéxaer caaladokat éa ifjúkori barátjánál, Utak Karoly blróaél, aok érdeklődéssel kérdezoakodStt a taros tjyw felöl Wtassits kiséreKbn titkára Báayi Jixari ntt. — SumiljlUr Staieg. Kálmáa, ai Llso Magjának miadoyáju ak labdáiméra téloak elb«lyaxett tttkara, tegaap Tárnunk bt érkentt aj Wyérol. Stégedről Tö»b atpot tiáadékosik körüokbeo tol leni. — TUatttM aaMgmiawk Benő fagynak a mozgalom orvéajréfcaa. Forr a párttieaTedél;, de mitiirtig aeta caa-pou ki as I«b6i, ka caak wlatmty éka>-aaéla. kwtaaMk utt faai »karJai a EkmMB) aa>-árt aaayir. Mkatani, báty -•a eltatJJt majd medrét éa roaU erörrl <«4i iramodik a kies tá\|aak. ma(a aMU vntiuua a Tetéaeket. íAiif miadea párt a saját gyoaalméon bmk és leg. joM> artékas mefkagyai anánkit, mert addig, ttif as taUaaiui tart, kiaá(áaki61 Hiai aaaa Ml. A tigiimajll kiaauaétak Mfkaidték ¦Waáa.kat. A aafán a SiaTiU éfllatM «t a Haagária atálMt, a «MfiHa«iégi párt a Karoaál, a kor-Ba;párt a Siartaa resdéglit CaglaJu l» Ekitbea a jaioltek Mrntrs iadalaak, koaj a Tálasatokat meggyoaiék partjak atieiBek igaiságárol. Ai iagsdotokat paiig majd a körtetek tagjak kapta. Ul»i. Hogy t koneskedét. hogyan folyik, arról TabolyViktor maDkatárHDak •iiK terjedelmei cikkben ojuaikoiou, kortaakedéi dolgábu ku arazifoa taak-wkiatély. Nem atenti a aitaiipoi iltktl, akiket, h> kell, >at< ka ¦ se rr e ! hal. gattet el. — Takaréktttntári p no'ember eÍMjé megoyilo t„; taJuréíptuut igaifatí taaiua íiial- . afcaiai taJt»répe«ár ii ialattiam meg Knortzer a takarék-péutár ügykes-létével 29 ét ót* fag lalkozik. Nagy-Kaalzta és tiééke kitel Tiazoatail réttieteat) taajeri, mtgttbm-tát tehát tz aj iaiéntre aézv* kftlá-rozou ayaretég. — Br. Vuiak7 r*»g» agéaseég-4arjl lMg)lé hitatalos k»rutjába e hó si-éa saerdáa tiroeukba érkMeU, kegy agémégtgyi itét«éayetnk felett szemlét tartaoa. — fV)ajrMaja>MzM. Or. Szíts Mik\|ó«,aazabtde!vl párt jelöltje, bol-Btp réaárup 4eiea6u '/,10 ónkor a azéchenyi-téren progremmbeazédet mond — Kolier JUe kaiéi. Vidékük egyik necy tekintélynek órvendó földbirtokosa dőlt ti a mólt bét tégéa az é.ók sorából. Hosszú élet állt már a boi-dogelt Bigott, mely élet munkában és áwásbaa gazdag vala ugy, hogy alkonyán boldog öregkor tolt az elhunyt jutalma. Kollár Játott ezért nemcsak nagyszáma rokonságának ét barátjaiaak, ha nem a főid népének részvét is kitérte sírjába. Temetése nagy pampára! és a vidék földbirtokosaieak jetniétébeii mait szombaton d. u. 3 ónkor törte'. A cyá»ze«elrö! kötetkező jelentéit kaptuk : (út. Kollár Jánosoé tzületett Szentmibályl Kiemsti, m-wtmiH'Ti Etelka ét férj. Qézeay László, Szentstihályi Dezső ét esek gyermekei, özt. Qrates Imréné, ön. ízsbo Jáeoané. let. Hoiazer Sándomé. Forster Elet és aej, Barkócy K.relyné és (érje, Cjsaádv Guaztátaé ét férje, ugy ezek gyermekei, Baáa ét kUka; családok, s maguk és a többi rokoaok netébeii is fájdalomtelt tzitvtjl jelentik lerrée szeretett, fetajjtkMatksk férje » illetőleg nevelt atyjok, taataérjtk, aagy-bátyjut. szeretett nrkiwok. Kollir Jáaot SkidMrtetieaMk. Iolyó bó 16 ea eati 9 órakor, bosazai tzeavedéi ét a halotti ezeuttégek ájtatos fervétele után életének 80-ik, boldog H'—ítiT"1- 42 ik érébe* tt Crhan törtéét gyasao* ethunytáL A drága halott ktlt tetemei iolyó hó 17-éa délután 3 órakor fognak a római kath. hitvallás esertartáaai széria' > pacsai családi Birboltban örök nrmBalosira helyeztetni. Az engesztelő szent mise ái-dozat Iolyó hó 19-én déie^it 10 órakor fog a pacsai tóm. kath. templomban az etek Urának bemutattatui. Keit Facsán. IS96. október 15-én. Áldás és béke poraira. — Tettvér gyilktwál Siereta durva, iszákos letrén; ember rolt, ki éjjel-nappal ott fiit t borufl kanoó mellett és ha igj résiegeo hazatetódott a tzülái kázhoz, mindig éktelen patálilt csinált Öcscse, Ferenc, végre megunta bátyja folytonos dDbajkodását és pénteken reggel ezt tzemére is lobbaDtotta, mitől axntáa verekedés támadt agr, bog^* Sierets Grorgjot a mentókocsin azállitották a mgrkanixsAi kórtáib.. hol rond irtó alatt kiazenvedeU. Szeret* Ferencet KU-Knizsán miodennki csendéi, becsületes embernek ismerte és egyaránt mejoiratták, mikor tiarz verve beszállították a kanizsai fogházba. — Eladó. F. bó 18-áaesle 7 érakor a katonák takaródét fújtak. A szokatta időbe* taló dobolás éa kort elás aagy ijedelmet okozott a Tárosban Végre kiderüli, bogy A 1 s ó-Lendráa a néppárti jelölt pregrammbetzedje aanyira tűsbe bou az öaasegvtlekecatt népet, kegy az a kormánypártiakkal mik a \|*ye-gató állasba MyeeMetL á ketjWyak leeaillapitására katanákat kellett reqoi rálni — Letetette a ló. Sábián Gjarfjőt. a bolybea állomáaozó 48-ik g/alogezred egyik tiazti azolcáját. gudájásak meg-be»iaeod«itt lett oly izereocsétleall tetette b aatgárói, bogy agyrázkédátt Mtataéau ét egy nap, kínos izewedé , atán meghalt. Bajtársai szerdán délntá* leijei diazbea kitérték ki a rótn. kath. temetőbe. — öicrllkt* kateiák Október eno sípjaiban, az ország taiameeayi kaszár- tyál »I4U liránkozó édeaaayák bu* testtérek, azomoru szeretők csoportja teró-(«k taaze. ösz apák goroyedte viszik ilyenkor WpáotlikázoU 6uk atán a pod-gyáazL Aztán ott a kaazámva előtt ők a leteazik, ráülnek a lékeiére festet faládára és tenderükbe hajtva hamvai fejüket busiakodnak — Paduj ilsnkor caeadet az ortzág, nem kétztl káborn •¦ ¦uzka, sem • trok ellen apé az ¦joatak foaalaak be. — De azt tudje már sindenkt, bogy a Sitonáéknál, nem Ufjw kánjetea báwak ai ujottcekkal. Ki eddig eaak az toet tpja. vagy éppea , a gazdáit eaaváre hallgatott, ezentúl , aaaak a .írater' artéi iel * .generális" árig minden tartat parancsol. Van-aak aatia olyanok, kik a katoaaélet ke-aert fáradalmait, a ,fellé bk taló urak1 durva bánásmódját nem bírják ki és egy kétségbeesett pillanatban takoo rohamiak az oagyifceiiiM karjaiba. A rétkomáromi. mádi Ktiia Györgj altábornagy nevét vneió 11. gjalogezred it njonca e kéteei é^yiOnatátot kó-veuu ei, kettő peéat aiigtilUll Mj keka egy tzegéay tüzér (¦ * robogó raemt elé tetette magáit. — A tizsgá latot aaiadig é; mmdeaUt aaifotuaa —gtartják, de aa redaiéy valameenyi ételben egy és agyanaz aurád, begy: •enki sem volt kibáa. csupa* az öagyil-koa a/ooc. A bó véges pedig; a lstjény-tégi allontáat slatilrtirai ivébe a ,berr lejdmaad" egét* ygo4taa írja be: ,Georg Kotáct lifant-tr. geator-bea!' — Még ia cak azép ttt.a ka toaa fiai — Tízek • tldekem.8zt.Qy írgj tölgy ón f. hó 18. Szabó János ha ranát tflz (ttött ki meíy elpusztttotta a gazda lakházá'. takarmányát és termését. A kir meghaladja 2900 Irtot. — B n k k-hegyen agyaocsak f ho 18-án Bósa Ia'.tán tliólena.Ai hegrltkó szőllejében egy szslmakazal yju.ladt ki. t. nagy izéi kötetkeztóben a tíz totaterjedt ea 16 piacét, tok takarmáart es gazdasági készletet hsmtaaztott el. A tűznek 30 drb. haroji i> áldozatul etetL A kár 5600 frt. — Nem veit voutkltlkUt Több fővárosi lap közölte, bogy e bó 18 án a Bécs felől jovó személyvonat Kia-Ceaknél kiiiklott. Amint s Delvasuti társaság üzleti igazgatósága értesít bennünket, tbir teljesen alaptalan. Az egész dolog csak arra vezethető viasza, hogy a toaat egyik dret azemélykocai-jának kereke alUroU, anélkül, bogy a forgalom ezáltal akadályozta lett tolna. — lUleuárta iakela Mara Szerdahelye. A mura tzerdanelyi millennáns áll. inkolát e bó 15-én adták at szép ünnepséggel reaisltetésének. Kilenc órakor mise tolt az idemgujka oóresdékek magyar énekével. Mise után az egész társaság az állami iskola egyik tantermébe vonult, a bel Ekranreicb Nációt szelencéi leikénhelyettes az épiletet megáldván, a nap jelentőségét méltatta. A megnyitót dr. Buzicaka Kálmán kir. tanfelügyelő szónoklata követte. A beszédek közben a tanú ók hsztfit< dalokat énekeitek. Az ünnepélyt lakom követte Szmokis Viktor főszolgabíró, gondnoksági elnök házánál. — Egéazaégi azenpeatkól nagy tlő-nye a muakácai uradalom Lnhi Erzsébet, szolyva ét polenai gtógyviztioek. bogy a forrás egeszén cementbe tan foglalta, ugyanilyen tartályba saját — a széa-sstgáz okozta erejétel éa nem tzitaty- i tynk segélyeiéi emelkedik, mely tartály I ugy t víz jellegének megőrzését bizto-j utji valamint kellő teleimét nyújtja at \| ásványvíz bármiaesü szeayitése ellenében. Azonkitül áli'm itt dr. Bolemano ' Istváo kitűnő balneolog véleménye, aki \| a fufdótaai müvében a muakácsi uradalom i tizeiről ezeket mondja: .Az ütegek \| töltése sokkal céiazerübben történik, mint tok Bit tavanystit lerrátaál." At eaa-liteU vizek Kanizsán Festlhofer Józaef. Boaetzfeld Adotf ét la ét Tirolt ét Bom-polt uraknál kaphatók. tedaek, a .¦•ll-féte mUIIU por* aaaa- í aál»U ákal ra<id tdó moita naazayyarik egészségüket. Lej doboz ára 1 írt Szét- , küldés aaponla utánvétlel 111 A. gyósy \| azeréaz, o éa kir. udt. átállító által Bécs, I. Tackkuibea 9. Vidéki gyógvatertárak-ban határozottan leli féle készítmény kérendő az ó gyári jeltéayétel és aláirá-sáTil. 1896 OKTÓBER U ét. Hirdetések. T ez Az alulirt cégek tisztelettel jelentik, bogy az általuk gyártott Thomas-salak-liszt eladásátai az otztr.-magy monarchia területén folyó évi szeptember bó 26 ától kezdte — Trit• a¦ DiáriL DelMf/ Toh u Mjtó Uta ' CMk u I heti) túrit kimé n«a jó fot'i m4 ft fmték D« »ért igj ij tisitáu olrmtittt: A b.r>it &C TCi«r«l — TI, M. 6a Meo-« >ir iltt remd-•« ? Aamak » bivmytM et^-nek íoiytuiuárt ki- (Maa^haer Öooa udóailáu.) Vtrós here. Az aánjzat lotábbá ia azilárd volt, •> caak kefét lett kínálta. Nagraxer. mag, -a mi kétes jviaen ke-rílt tugas áron Mit elhelyezte. Az orosz termésről vég aiocseoek meghízható adataink, az eddig beezkezett tudomások utau az idei teraétaea tti meg a tataiyit. Az asMrikai terméaral érké-zeU jelentések a Uvalylaál gyengébb termés birét hozzák. Lucaraát illette mail bél óta mi táltozát sem jetetketa Fehér here kevés termett, igazán elsontjdü miBOaég alig akad. Nyulazapaka asegltaHős érdeket keltett. Amerikai taJtaHáank szériát fel-annyi sem termett, mist Utalt. Jegyzések nyersemért Budapesten. Lóhere 44—50 Irt Lice-o a 40-Ml frt. Bal tacin »—»li frt Btkk«y 4'/i—»'r.rrt. szerketzts: Dr. K136 ERNŐ UelyeUe. szerkesztő : Dr. VILLÁNYI H. I Kiadó: llj. WAJ01TS JÖZSKF 1 Báli itljn i ín tt hnf U krWl 14 ' lt fekete, \| , tsioet HeaitelMrf-Mlfr-i K krtól 1 fn « krif mébutakémt nu. csikói, koczkázotl, ¦¦aU.nta, dtvaMxt ¦ t. k. (Mint ejr 20 kaltobOtó riiafbéc, tOOO tsii • ¦iotáuttnn • i b.) t *«greui«it án p«tt>.bér ét Tiaaentcten n kixkoi twáUitTa i Miatáki ypflofdahiT'J ka'f1 RekaeWrr 6. (« ét k.r udrin wálliU: ttlfm-\ WJr% UriehlM>. v.j^w cumzett Itre-i l«kre 10 krtM. lerelesÖ L&pokn b krot bé-! l ló M W bízták meg. Kéretik tebát a t. gazda-i közönnél!, hojí Thomaa-salaklisztre ve-\| natkozó letelezéseket és ni l.i i iniiilfitiklT i a feali irodához intézni ssivetkaájék. \| (A saagyar korou orazágajoak trt-leterél a bodapeetl vezérképvlaelé-1 éfkez.) Minden toTektésnak oda fog irányului, bog; poutoa éi,lelkiismeretes kiszólná iát által a t. gazdtközöE&ég b'izalmát megnyerjük, illetve megtartink, valamint bog; eMtleges ki'ánalmskaak, a lehetőség határain belül, megfeleljünk. postotaa eÜBtéztauek. Tkoutíaulii rjini rra- Irtlliruslí Köln ea Rerlla Kim tiifi t lisit (Uriii irWiji fraca- IVItillor- í Síállflűa A EiGYAB KIRÁLYHOZ BUDAPESTEM. A Tirol kdl pontján ÜjooDao benadexre. : Tiuaarca tiltcilás. — Á földalatti tani Te. poatjáa l'j talaj««aa«. KUQbö asolffclat. Irsa aérMkelt árai Viláfitái és aea ixanittatilí. Thus-iíkI; rcsrtciT-Urv Köl. ¦) L nnl alatl kftsUxtekirt tea Tállal f<-lotóaséf a Satrk Roaeiberg (Oberpfalz) WOnach A., Vezérképviseióség a magyar ka róna országai területén: Kalmár Vilmos, Buitpttt. Emétet-kSntt 34 tt. OOCOOOCXXXXXXJPOOOOOOOOOOCl Barcson, a főtéren I ház kilenc ablakkal az oicára, Z terem, \2 szobii, 2 pince, isíáló, száraz kapualja, nagy kert és rét igea Jatéayos ároa »Ud6 Eddigi házbérjövedem 1100 frt. Vevőknek b* Ogynökőknek lewél-bali megkeraaésre felel FRIED DÁVID, nyomdtlultjdOBOt S i. I te e t v iá r. Öx" xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 3OOC Ü842\|1896 izámhoz Árverési tté (ry»g7 kezeiét Zavart emésztésééi ailátou egyesek kik éttágyhiiaybjn. felftőiá<bu. gyoasor- Alalirott kiküldött bírósági tégrthajtó , eiennel közhirrré teszi, hogy nagykaaizsai kir. járáabiróaágaak 1896. éti 12701. ; számo tégzésétel Dr, Rotschild Samu nagykaaizaai ügytéd álul képviselt Frani ' \| Lajos és Fiai nagtkanizsai bej. cég fen- 1 peres rétz-re Keiglstock Adolf nagy ki-nizaai lakn felperes ellen 328 frt 18 kr. töke. ennek es pedig 74 frt 38 krnalt ! 1886. január 11-tói, 50 frt 84 krnak 1896 márcnt 2-l«l ét 201 frt 96 kruk j ! 1896 éti április hó 11 napjától zzátD.-taadó 51, kamatai ét eddig összesen 47 frt 13 kr. megállapított költség kó- í vetélés és jár erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől forSI-foglalt 581 írtra becsült ingóaácokra, a ¦agykanizaai air járáabirósági 13842I189C tráma végzéssel az árverés elrendeltetvén, aaaak sz alapfoglalutó és feltlfog laltó kotettitu erejéig is, amenyibeu azk torvéetec zálogjogot nyevtek volna, i a kaivaziaén, vagyis Nagj-Kinizsán al- ! peres lakásán leendő meKtartására határidőül 1896. etl november hé t napján 4 a 3 ártja tűzetik ki a mikor a biróilag falülfoglalt bútorok, ágy-¦eatek, rarrógép, vn-atakriiy, jég-izek- rény, tűzifa, vaj tisedesmérleg > egyéti ingójágok, a legtöbbül ígérőnek kést-pénz fiietés mellett szükség etetés beciroo alul i> el fognak adatai Felbivatoak mindazok, kik aa elár-verezeridó iagóságek vételárából a végrehajtó kötetelését megelőző kielégítéshez UrUnsk jogot, a mennyiben részükre foílaláa korábban eszközöltetett tolna, éá ez a tégrehajtási jegyzőkÓDytból ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseket az ártereit megkezdéséig alólirt kiküldöttnél <aav írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak A törvényes határidő a hirdetmény-nek a biróság tábláján ki függesztenél követő sáptól számitutik. Kelt Nagy-Kanizaán, 1896. ér oklóbtc bó 21. sapjáa. VARGA JÁNOS, kir. bir. Í9l6ltk. 8»6. ,- Árrerési Hirdetméaf. A letenyei kir. jbiróaág miDt tkti taV totál köthirré teszi, hogy (Weisi is Ledoftrlty nagykanizsai bejetvzett cég nek OiTald Balázané János Apollówa előbb leteayei, jelealeg molvai lakm t-leni 1017 frt 60 kr. tóke, ennek 18M.ixry. ZALA! KÖZLÖNY 18» OKTrtBLR 2 éri jute U 1-tíl jáco 5% 61 bt •» kr. »«T, J« frt 95 kr. tkaj táakérataú, 10 frt 35 kr. oiottáJi köli-afeak Mali vátnkajtáai injébaa a MagTkanixaai kir törvényszék (a letenvai kir járátbtrófiü) területéa frtvő, Léte-•J» iciaefi 595 u. íjkibra A t 161/t km. haltalak 71 frt eeeaárbu »t A t l»t>. 1 bm. beltaM 11 frt beesárbaii, • laUojei 585. t>. íjkvbeo A \| lM/a. 1. hni. bsMa* 6 frt. becsárbaa ulf 16t(c. 1 km. iofatlan • njt. leró ll»\|a ¦épaoraáoil nással i'O fit 40 kr. beo-árbu 18M. •'! iaccalwr 28 lk »•» jáa 4 «. 10 érakor • leieajai ku. riráatiiroaát tkvtáraban dr. RoUchild Sajna Bágykamiaai lakos felperesi fixj-véd va«v heryettsae kfebejtliéval maf tartaadó nyilvaiioa érveréaen aladatai fof. Kikiáltási ár t faanebb kitrtt btcaár ÁirerasM kiváaók tartozóik a bacsár Krl,-át kéaspéaibea víg; ÓTtdékkípea paparau a kikaldott kezéhez Itneani. lelt Laleayéa, a kir járásbíróság, ¦iat telekkönyvi hatóságnál, 1896 okt ha 7. aaajáa. NVNEDVITS, kir. tazíki aljbiró. atafezaatek aikalatira ajáslak elö, szárított és művirág KOSZORÚKAT »«• virágréautekait «»•• uk I Eli(rta éi pápirriráffTároook J. Tkekeis 5a.af. (¦. Erier) B<d, XIH\|6. 8eaUeklen. Beurk Cwl. Lt« k oi-gro. n feláll lUkbu. Lé»T>bb mefreodeleai íorrM i»s»44tlá4óki>»* «• " titóaikoek. lun Mwreh tárjak • aioiák m Tttaatfikbu. EépM «ri«t7U- M áru* aUaat- SIRCS0KR0KAT -SO krtól feljebb. őazi uilliláír* «;} Ü laaSIrK- é-i dlnzrákat eserjéket stb KÁROLY ¦ tkerlfii Naj v-K aa!i«á« — Arjafyzek kívántra ál ejreít] valódi ugol Csodabalzsam nl m aaipd.c Djkk,l»-ut>j4(a,bw wb. S Ttj»»u •)(¦«- lit Diodaa kat. W r S7CTt> gy ¦ «• Wfet**c»k.t. kdlSB«aa>B (jraBaoraT^rraakat, t'litii éa «u«(t,táav>k>\t- 6. MajCtsaDMt aüada favtllm»t ét no-RTitj* u antyanl 8 Á kinují u»ktl«it alf.H-fid it • Tért -ikwtnl * >mi tiamtit,, altAr«lit;« ¦ ii>k^n. ¦ tokt* I6t á ét í k * li l ¦Vlnad •«» u»4 b iádroanl. kOI^»6a>«i mi Íij5.t««. lUjaVw «« a>á* raaf-4-4 btrf«4nk>41, iniat •!•." wM-kW VaJAdi a htmlu tUu a\ aalma c».k nkkur La u >•( m «a«aa*«a«kfeal ¦¦¦ lla^riaV « aartybaa a«aaai : OaWay Aáadf fT-«7"»rtr» u Srm«nalk« rr«rs«a>aB a>a« kMualA vdjr%o«l >a\a«llAtT», kVifttUokar utr.rjíVk ¦MB «»V.rJ).€yr» ' Diiuamin batoiailúi i utimoi • Tt-taiaajtiKTrany aJ»rJ»n i..r»nTr»n t« »noro»n üldj«t«t-¦aW, «a-ra«<n(4B a burinUMk a-nniioi >¦. A atfu kor-•a»r WOUB. tMkV M. » kall «anro»ti • MMkatUi Mlo-¦TitTéBj alMJB i»M»l»» ™.Wp kitWaffyi a—- •»>» Ört-iaw* Mjaa Miril, aj fcalwaaiai>il raLisr^Ham ¦^ " .... ji tofclMÜ: 4 tMli<»a...ra huM.. U k.a van « dapUU.* ár* IV Multii t\|rt •(•¦avattál ¦a.lhtalHottatfc. _______ J»** a>?».á^.ral kaatMlt axL. A ra tlUW"-tB 1< . rÍMJ--------* —alfák. Imii- »»_¦) >. r<"»>y<St»f 4>favtt Illiih. tn kíáWTaW, BekotlaV, BJja>a>a>l'atv<lt. aét •B*MMc«. VSrStMVaajatMt Wirym te «at- A frfc 50 krajcárért mllitom vilighirn OOO3OOOOO 0O0.3000000000 KÁLYHA is fcir. úm száliítoná kapható. aMawrkt 7. M. a. ThaMttsY. — Bata Uiaden áHtn iltal Rakadalmázva. Az elso^mniel rniadün kiiili-táioa kuoaiet.e. LegkitaBL,, korményzá, tOHé •• szalloztt^atfi kályhák 58,000 kályha kálvká álUl Ukk aioka „BESTIA' -kályhíí hnzokarmaaikáiaul, htwaal biJeutjOkkel és ta-lódi gjoa«jk»rlkkWkal F.reu harmonikáknak 11 r<r«zhol ál ü keltós favoja van n>eiy részek elpusz Mlhillan friD««rkokkái rtanik sllát'l. A haaffok egjea lemezeken v.naak, meljoél fneva % hannoniVákDák pompás orfoaaastra hang-juk van. 40 haagu i ref. sagyság lói, - 33 c a 4 Irt 50 kr. 60 , S . . 17—34 . 5 . 50 . 80 - J4'\|, 50 önoktaiáai Iskola iafrto. Posudij éa caomagoláa 60 kr Képri írjefj C A- Hebuster. Í.r»litatn2ÍIi 6n«hta. Cwhor.zac. Sz^tkildés utáovéllel. — ÁtcafréTés me^fDK6^11^-Ö.>rtkóiietí»»k ismélelidókkíl kpmti-lnek. Z»jaíkali fttét Poroéikili ehiroU nak Ai »Üeoífk üutitú cseljibó! P fltáro.ithtók hoc? t kiírhat izétucdoi ketleot FOSTEMÉSZTEHDÖ atABDALLÓK. A kaitH l.rtkolú nélkül tintik ii:iluL Kitárulni r(Mi idiurua. Mia4«I FtSTEMÉSZTÖTíuORl FÉREK. Köiponti ftltés minden rendszer szériát. Száraz alkalmazása, ipari és gazdasági ezélokn. OOOCXJOOOOOOOOOnOOOOOOOOOOOOO JOOuOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOC CO Tűzifa eladás. g Nagy-kanizaai aradalom, GyóU erdórészébeji 1Ú00 aiir.-ol száraz gyertyánfa, hasáb és dorong tűzifa adatik el; 1-só osst. hasábfa ára a helyszínén II irt . Kanizsára beszállítva 14 n-t 11 ik oszt. fcasábfa helyszínén , 10 frt , . Kanizsára beszállítva ' 13 frt s , Poroogfa e helyszínén 8 frt , . Kanwsára beszállítva II frt , , Agfa a helyszínén 6 frt Az ölfa a nyiladékokon van Osszeratásoln. kitel a Szépeinek — Brddafai országoshoz. Kakásoltalott pedig egj-egy 01 1 m. hasábhossz, éi 4^>. szélesség meflett 125 m. ms-gasra, illetve 25 cm. aszlréteg vétetett. Ezen ölfa megrendelhet* Fóaéltóságu Herceg Bauháay-Straltmana. aagjrkaBizsai erdóhívatáláaik irodájánaa (a volt fóbérnSkségi írod) ráírj Alajaa. uradalmi fö-erdesz. OOOOOOOOOOOOOOOOO3OOOOOC Ftlttint tíRI1 líitirreicin ¦ár aiaet tzSkvq Hrlzv Omtmn fafT Bá>féle kfl daJ«gea»égrF ! MiDdea knlturállaabtii Itrrésjilef tMtc, i orrosiUg á^Uln. ri beszerzés: Bfcm, IX ¦allaanaaa. t ,OtL SEIDLITZ POR Cmk ftkkot valódiak ha mind«gyik d^bo Moll A., '•^•rj-yét m kláiritvát tünteti fel. A aW K m% St)MMti-»«r»k Urcóf K7Ócr-ttM t t«r>ito«HW) tfmmm~- éa ¦'" unMjir ét k l(frtiftobAxíh> sél k«tat\|9Íftk. «Uea. é )t\m luLaúntsrvek «t-- ¦ thmeátm nonttt. - ra m ****** "^^ •»- ' I frt . é. Haaiiaitáta < tirvényilef MOLL- FELE FRANCIA BORSZESZ ES SO Caak akkar vtléai b •(•^ink <,t moll a Uin . —^-^^ .A. Ball- eHnn fonttá! <u iám k Ball-fkK »m- ...i HraalM«.illarltt ialln.lllil.ar uu<ár, Moll Salicy] szájjrize. IFUlkaMot loolrnnt Bib«.) UM uájtiaxtitáioál kttiőatnrn [nntai hársalj kon orttwkek, mist M-¦öuck "¦—¦¦^; n«rt e tiAJTit k f'>Tkk toTAlibi rpiegét biiteiitjt • Gfjtxtnm'wl inmtt tofffájái ell«B — Cfr ¦(¦ A y««\|afrtvi: •ll«t«tr hq árt : 60 kra)at«r. C691.I Nx'UDIdir ¦ad A. gyeayueraaz, C. ás kir. aiuri uU»%» Által, Bea: I.. Tuchlautpa X u. VkMkl ¦¦ff.aa'.laná aaarl ^.¦' A raktárakban ltuék katármaíl »n aídirátáu,ti ét Uaktár, Ulátíitt kiaúmémfekM Jura. BaaaaTati AéHf aa Fia. I II l i j í Omlásra adni Uniti cKrn*ttől »0.W» dr, mtm4l M.«M Jr C«reaycfá-M«n<tk árai- l«0—tOÜ—10 crMiatlrr Máia* hajtáml l«f* n&it I76a»ra, él»4crni, 1 —» CVM OMBfték d&nbjt <aiok eráméf wrict) tv krul U kri« ¦«nrCa-e»«BMl«k árai: u 1—i 3 i im, ráiáa^ fj&kera. i^cs at«p Í%iö4to. flete ói rsca<-t^k (Uralijt (tzok enn^g ¦ lurnt) SO krtfi M knc !1O0 drb 40 krof c««bbpU 1 tk«t több Újban S4 trti t» . « . . l . ' . , «• . ( 100 .. Wl , M . . t. . . U-i , UWO . 40 . . 1 , . . ti . 1 aal >i000 . 40 . . 1 . . , «0 . M-l «•», ifU erői ¦MB7ri-ci»vtk 100 k 44 fit, tfrO dr« Tételesé1 45 frt, 500 Irt TÍielt.él <« fn. If«a ufT ktelet tm A köTftanS Mmnyi fa>kMI : i^mmtraimt aá\|7- N^ fffketo -opofám. Som MájMi cs«r«MTr Bádact^oji óriáf, Feivac cSMxár reaafaáá, !>&Mita»» iár\|« ropofou. Hgdetiniai 6.-ÍU. l>r. Kolz. fck«l^c, AckBeirfer k»aai r&-¦HOfCu, CoCHirgt kor«i leketí. Glockrr oriáu, Bonner kéwi ropogou. Hexel ropofóat, R<BercM roeof6«ft, H«iat-e korái r»ereix«Té>, Korpoiui f«k«te ropofót, Uodí>>«rri ádl íaáaaná, Jákwt; nniu, Hnlludi ktrMfrt. lunui frktic b\|«a . ata. «». a kéáálet na a kstni^ó nfnj-liiokbol : Kúrasi «i«j. lí»ii;J • ol itpr piroa. Pávfi Bufu, Korái Boneoú, Honnáiá királroo Cof SfCTi áaáuo, átb. átk á táani lanainy. éa ¦•MJ!¦>>.. ki.al aáuaak ki kérta, ajáiá. áállra. »«l 4. kajiálakarack. U4r«ijá. kin. é< e»erfa-.jtTáa\|«k no fáádutai. iriai i6rT>n ¦«eh l-J-J-4 n »é]áá.jok»«. iséf \|«ii\| (áiáu terálááiték «íllou A cu •nuk úuáB a«aiok táU)M aerckxluk > étén (áidif ntklml ¦ biiloa fofámiáai kéf binuk, n falai kiutat tájuk, fdtrti MrartánilMk. rfétnáfnek Mii 4> 4«a olcáek • Adálik ki fnt.4<»a knol 1— •-—4 mm nfeae u. kort Ml. tlmáUl, doodnW, ou-utioom almi, kín, b«ul«<« ••ihá, áHiráx»i iáin. Pro.— Mrrtftoláaá. 94fo Jortm,, kl>ké<<. nuduU. sána kánck caáRátan. fekne aa\|S, •t"HW 4. ipnill, >«l,Aá«k arái eronéf {•¦«á(áá\| áMriat) lOOO-kiat S«» (rol 1»M Inra na.lka.otk. i—«~a Spaojol i Váttn irt, i QI6HTÁ8Í LiS.Láfele !ft,060000 néoK eárBft« t kj» ai a. Bár sust Liuiáo graatleafa-ultoJa á f41d knAMfta Cálálbáló iliscao ultptk kón >i ,la« belitt áll fcrjflik«l K ufj«t kálarit ái^Cara^arr Laxl-r.l* cef efr fr al.n ágáltál k^>vT a Ufep« !i,lm loír. Talc tsáaiUául) artiai kitul látu .1 . unoka ónké. á "* «í, illttn ou«4á-kot U6rt nlo uámiláut! .iiV.t.eií arkokál IMavi , íito noakálaloa UT.aaii aiiW Mff}«t«tB4«J Klaltrt «t »* óa^« é« a .6f«tknü ér lavai aj 4000 irh uraiai T««7-1l ahagkasáSV a dtubokrvk 4. déasltk. ^&ni.t a r4aaaMe?éutátt ia. — Boldoxnlt a.rackl SáléBAk tvj a Metö-kMánaáai, viUmial knaagoláJ kúérícti t^^. a eéf talaJJ»iába aoat ál. A Mf. au.i álKképa t»1uím, Jta«aa.Mtaa » Utrait e«j ••-D«M ¦atáo 44t kolda. fjomiltaai-Ukolat Slb Sitt ..¦»-"•' _______ItTauak árlan4k«t kérnit! .Njomatutt ltj. Wajdits József könyvnyomdájában N%gy-tCtmzsán.•V4..MUNHSA. I8U6. október 31-én. E««aa «vn fU én KettveMvn IS tr. HlRDKTÍSKk: íka tata wtaiT, 6, • bubAm »vasi aersrt NY1 LTTEBBES l>eiit Mroakaat IU krért véutsek i. »<»i«ri il.aa«k wumitm •ití-' ainicuert 3U kr. ZALAI KÖZLÖNY. A nagykanizsai „Ipar-Testület", .a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény - társaság V a .Kotort takarépénztár evfoíy ; M«Uf ataraaMI •CTtat. u uim rtta> tbtf kfe. ék rf kü BérmaMaclea terelek na f««a4. részvénj-társaság', a ,nagy-kanizaai- ét galambokionkéntet tKroltó-esrykf, a .nsgy-kanisssa kisdedDereló egyesület' t .nagy-kanizsai tanítói járáskor', a .nagj-kanizsai keresztény jótékony /sóegylet' t ianísaai izr. jótékony nóegylef, .szegények tápintézete", a .katonai hadastyás sgylef a ,t..prout kereakeaeliai iparkamara' nagykanizsai külválatztmanyánti hivatalos lapja HETENKJNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP, üj péotiatéwtöit NttT-Kutasa, ISM •»!. » A kortetkedés iigsimai kőzett csendben, de annál nagyobb érdeklődénél altkait meg réglegesen u\| pénzintézetünk Mait vasárnap tortént az alakulás, mely alkalommal . rálasxluiáuyt megalakították és a tiotriMÜkct megrálaaztották. Ezzel helyet foglalt az uj intézet jubíláris pénzintézeteink Bellett, s reméljük, hogy amily gyorsan létrejött. »lj alaposan is meg ran csi-nálra, ¦ ha a Ingfintaltbb is, be-»lti snégis bírálását. Ai ország minden osztályát sajtó gazdatagi válság közepett falóban jó! esik látnunk, bogy a legtekintélyesebb férfiak, megyesieru tiszteU ¦erek, mint állnak 08»ze azért, hogy a pénzt olcsóbba tegyék. Mert az aj intézetnek csak akkor leaz joga az életre, bt kiriazi azt, hogy mindazok, kik pénzre izoralnak, olcsóbban éi könnyebben juthatnak hozzá. Jól érzi ma már minden komoly, sxáasba rehető tényező, bogy gazdasági életünk fejlődésének fontamén ¦ tanát, alapját, kell megerősítendőt. Kr a fundamentum pedig a Icitgatda, a kit birtokos ét m kmparos. Ez igazságot átértre, és átérezre, bizvastj mondhatjuk, hogy nemcst< egy újonnan alapított, hanem minden más, bármely régi pénzintézet is csak ugy tölti be kirataait, ha első torban a kisgazda és a kisiparos boldogulását szolgálja. Nem ragyánk mi szószólói annak, hogy a befizető részrényetek pénzű ket gyümölcsízéi nélkül engedjék át pénzintézetüknek; haaem azt bátran merjük köretelni mindenkor, hogy tudjanak kiaebb haazoacai is --Megelégedni s olcsóbbat adni pénzt : királt a kisgazdáknak ét kisíptro-, soknak. ; Reméljük, hogy az aj intézet részréoyeiei és alapitói igy gondolkodnak. Különben címükben fölöslegem rolna a „gazdatágr jelző. Ala pitéi, ressrényeaet legnagyobb részt birtokosok. Ók tudhatják tehát legjobban, aranyit ér a gazdának az olcsó pénz. Bzen reménybea üdvözöljük az nj pénzintézetet. De ran még más okunk i», hogy üdvözöljük. Az intézetet eredetileg agy tervezték, hogy főleg r árosa ok és a fidékQnk szükségleteinek fog majd eleget tenni. A Dere is az rolt: Nagy-kanizai gazdasági tarékpétz-tár részvény-társaság Mi kanizsaiak belenyugodtunk ebbe, sát óraltunk, hogy ridéki birtokosainkat egy szál ismét jobban ide fazi hozzánk. Örömünk a vasárnapi gytllés óta megkétszereződhetik. E gyűlésen ugyanis Koiler litván sJtpítótag, ti: inditráayozta, hogy terjessze ki működését az aj intézet Zalavármegye egész területére, s regye föl e neret : Zalav&rmegyá gaxdmégi takaríkpérnttár r. (. A gynlés természetesen egyhangnlag el-fogadet ez ioditrányt. Ily módon most már nemcsak köz rétien vidékünk birtokosságát fazi hozzánk az a bizonyos szál, hanem megyénk egész területét is. Ezzel pedig csak Tarosunk nyert fontosságban. Ha egyszer megszokja Tármegyénk birtokossága, bogy náiuok keresse összeköttetéseit, ht nemcsak esetleges érdekei ktpesolják hozzánk, ba nem gazdálkodásában hathatós támaszt is itt talál, akkor ebből Tarosunkra nézve oly köretktzméayefc állhatnak elő, melyek rég táplált reményeinket % megralósniás stá-diaaáka reaéretúetik. Ezt a pcatot bárebben fejtegetnünk, azt hisszük, fölösleges. Anyagi és szellemi tekintetben oly királó Táros, mint a mienk, elébb u.^bb ugy is kirirja az ót megillető jogoiat. Ba Ztlarirmegye súlypontja agy intdUgeneit, m>it anyagi e-zkö töt dolgában egykor hozzánk billen, — akkor csak egy lépett kell még tennünk. Vagy az a tulypou mér is ide helyezsedett ? S Kolier mditránya ezen helyzet világos fölisaeréséból fakadt? Bárhogy ran is, mait rasárnsp-tól fogra ránnegyénk birtokos osztályának ha sem egészbea is. dt leg-nagyobb részben, ránk kell támaszkodnia. A nálunk székelő Zalavár, megyei gazdasági takarékpénztár r t. ide fogja kapcsolói hozzánk ókéi. Ezért ndrozöljok kétszeres örömmel nj pénzintézetünket. SiCT-Kudut, 1396 oki 2S Éppen qMtor tirdette ki Eperjeuy Sándor, a rálisitas elnöke, bogy a nagykanizsai rálasztókerület országgyűlési képTiselójéré grój Zichy Aladár ráiasztatott meg 982 rzó-többséggel és a mandátumot átnyújtó beszédében kifejezte azt a reményt, hogy képriselónk szirén fogja bor-dtni a haza érdekeivei együtt kerületének érdekeit is. Zichy ezt nemcsak megígérte, baoem kötelességének is vallotta, a mi a jelenlevőkre jó benyomást telt. Ezt bizonyára fo-kozoi fogja az az Ígérete, hogy ötz-tut képvitelöi dijait kerületének ajándékozza. á választás lefolyásáról ezeket jelenthetjük: Az srtsüé ttrtw na. Mint múlt azamnnkban hírré adtuk, a függetlenségi 48-ss párt jelöltje, U n-g e r Alajos, visszalépett, s igy két párt állott egvaáMsal szembea, a kormánypárt és néppárt. De etek untán küzdőitek is. Nagyobb izgalmat mégis inkább a területben keltetlek, mint vá-rosnukbao. Nálunk vasárnap délelőtt hangzott el az utolsó prognmtnbeszéd. S z ü t s Miklós tartotta a Széchenyi-téren. At érdeklődés elég nagy volt A szónokot éljetezték is. De ugy látszik, a szó aok uem érezte jól] magát a tzokatltn helyei. . A néppárt jelöltje ez alatt a kerületet járta, s csak vasárnap ette okozott nt-gyobb mozgalmit, midőn több kocsi kísérettel Kis-Kamtsára htjtatou. Egyébként pedig az izgatottság egyre fokozódott Különösen észrevehető rolt ez a pártirodákban, melyekben lázasan munkálkodtak a partok vesér-smberei, idegesen téve meg a rendelkezéseket éa szamitgttvt a szavazatokat Ez irodákból keltek útra a kortesek ia, kik most már nem is mozdultak ef többé a nekik kiosztott szavazók közti. Ellepték az egyeo községeket, kapacitálva t hajolni nem akarókat, erösitgetve t habozókat Biába, az utolsó nap <nár rohamosan közeledett, engedni meg egyik fél sem akart. A központban ez alatt t rálsiiztáa elnöke tette meg intézkedéseit. E célból kedden délután 3 órakor értekezletet tartott a város és s pártok vezető fér-fiaiTal. Ekkor állapították meg a szükséges intézkedéseket a .nagy' napra. Ettől kezdve állandó volt az izgatottság, mely lassan megszállt mindenkit. S bizony az utolsó éjszakán nemesik a jeléltek és pártvezérek, hanem Bok csendes természetű szavazó sem tudott aludni. Elv kérdét kísértett: ki győz holnap? Természetet, nosy a kortesek ekkor fejtették ki legnagyobb igyekezetüket Hangos it rolt ez éjszakán minden mnlttóhely. A „ngy- pap Fel virradt régre Gyönyört őszi nap volt. Ha a rálttztók lelkében is meg lett rolnt tz i azép htrmónit. mely at éfrtl mosolygott reáak I Kora hajnalban lalpon volt már az egéaz város. A katonáig elloflalu helyét meghozta t kordont. A Sznca-párt í .Szarvait" él a .Koroaát1 foglalta el, a Zichy párt a StécbeaTi-térre és a fela* Umplotn előa elterülő térre szorult. Közbal a katonaság tiutáo urtotu t a teret bogy t .Polgári Egylet- bez. tbol a szarazatazedó küldöttség mMaf-dötl, könnyen hozzá lenessel fém* Ez aJttt pedig megkezdődött a környék felvounláaa. Legnagyobb rajokbau éa szép rendben vonultak fei a népptrtitk. Kivált impozáns volt a ki»kanizsaiak felvonnláu. Nálunk már nem törtéot semmi, de azt mondják, hngy a vidéken rálövöldőztek t néppártiak a kocaikon jövő kormánypártiikra. Ezek kö:Ol különben igen sokan külöa rónátokon érkeztek, így Bucan Szent-Lászlóról kiket a tnzoltó zenekar és cigánrbaoda loga-dott az állomatnil. Legkésőbb vonultai fnl t sztbaritk aok kocsival. A rend mindenütt példás volt; csak néhány kisebb incidens történt. A rmd fentarttu körül Deák Péter fóka- [ pitáayunk nagy tevékenységet fejtett ki. tz alatt pedig t vtluztast vezeti bi- ; zottság a Polgár Egyletben gyűlt ötaze. i A bizottságban változás történt, ameny-nyiben Koiler István, szavazási küldöttség! elnök lemondott, s helyébe a vármegyei központi választmány Viz- 1 lendvay József b. elnököt enaek helyébe pedig Sttlay Lajos ügyvédet nevezte ki. . A választási eljárt,t pont 8 órakor \| nyitotta meg Eperjessy Sándor, választási elnök, leterén t hivatalos esküt. A bizottság többi tagjai azután i az o kezébe tették le tz esküt. ; Ezntán beadtak • partok jelöltjeik ajánlásait. Mindkét ajánlátt többeo írták alá. Erre az elnök egy órai varako zási időt tűzött ki, mely alstt tzonb a 8zütaön és gróf Zichyn kivül mái nem jelöltetett. Erre 9 órakor elrendelte az elnök t szavazást. A szavuis. Két bizottság előtt ioiyt ettől fogva t sztvtzás. Az eleő elnöke maga Eper-j6a By Sándor, h. elnöke pedig Lz a-lay Lajos, a második elnöke 7 is- T JL R g A. .Az Atheaaetjn- OtaMtira. — Eiláari ¦ fordítón re«tork U aoveUák. — Régóla készülök irni az .Athenteom OlvtsóMrt'-ról, a rtlogttott jó magyar és külföldi regényekoek e gazdtg gyüj-lenényéröl, ím ások kéazSlödésbeü telt, múlt tz idő, kötet után kötet jelent meg, QrQ egymásutánban s ma már ha tértemnek teljesen eleget Iktraék tnsi, körulbelól száz regénv é< novella kötetről kellene beáramolnom Nekünk, iróemberekuek, a fővárosi élet izgalmai kost mnes setn kedvünk, sem érkezésünk regényolvasásra, látjnk nap nap után a megjelenő regények címét, a irigy-fedéssel gondolunk ama boldog ember-barátinkra, kik tz év miden szakábto élvezhetik az olratás isteni gyónyörü-ségeit Magam is azok közé tartozom, kik a fővárosban alig olvaanak regényt hanem azérj csöndesen össiegyojtik a nevesebb vagy oly névtelen írók mnnkáit, melyekre íüyelmíoket felhívják, aztás várjuk a nyári pihenét mikor megbuzódva tz •rojékoí Iggosban, aarirttlannl enged betjük át magunkat aí olvasás itteni gyónyoreségeinek Az Alhaaaevm Olvtsótáráuk — sehány kötet kivételével - jólormán caak ízletes kötés, tábláit ismertem eddig; t fala csöndes, nyugodalmai é:ete kellett hozzá, aogy egyenként meg iimnrkedjem nevezetesebb köteteivel. A sahéz, kenyérkeresó manks, a nehézkes stilnsn tudományos munkák ntáa mily jó! esik t léleknek t könnyű s mégis szivet leiket nemesítő szórakoztató olrasnáay I Oly rég nem olvastam regé nyéket I Oly kevés regényt olvastam s boldog diák kor óta, hogy moat egyszerre visszaképzeltem magamat a diák vakációk goadttlan napjaiba, mikor válogatás nélkül olvastunk össze minden regej.Tt a mit kezünkhöz kaphattunk Mily nagyot változott azóta a világi A szépirodalom az utelsó bisi eaztea-dónek a leforgásán óriási haladást tett. A ré(i írók ritkuló seregéhez, t uaial írók egy roppant nagy gárdájt szegődött, alig muhi el aap aj könyv nél-, kai. a regény- és norellt köteteknek szere száma sioca, van miben válogatnunk, ctak értsStk a válogatáshoz. Ám éppen ez, a mihez legkevnaeb-ben értenek. S mert ez igy ran, az Atheoteuai OWasótárántk előttem nem az a legnagyobb érdeme, bogy egy kötetét 50 krajcárral lehet megszeretni, hanem az, bogy misden kötete irodalmi becaQ munka lévéc, a kellőképpel lem tájékozott közönség, ha bármi nton e regénytárbot s tónak egyes darabjaihoz jut, iziését. erkölcsét nem fenyegtü semminemű veszedelem, a a mi nagy-foutoaságu dolog t szülő nyugodtan ad-htijs feUeraalt gyermekeinek kezébe e könyveket, nm kel! rejtegetni előlük. Az Athenaeam Oivasótárábaa előkelő magyar ét francia írók dommáluak. Jókai Mór nyitja meg a ssrt s régig oly magyar a Bzinvonal. hogy íróiakra etk. tiaztetség leket, bi ebbe a táraa-iá$ba bejutnak. Kgy nem hivatalosan, de baligattg megalakult irodalmi társaság ei, melynek tagja lenai minden magyar irónk ambíciója lehet és az is. Jóítmak két uoiellái kötete mellet: Bem egy iróak szerepel több kötettel, nerezetjsen: Vértesi Arnold (Fürdőn, Mézesetek, slmdbiába;) Tolnai Lijcn (Ciak esy aaazooy, Az nrak, Dániel pap lesz;) ifi Ábrányi Kornál (A> élet tar kaságaiból Bégi éi nj nemetek;) Be-•ickyné Bajza Lnake (Két azir harca, itt és t jövő életben) s t natalabb írók közti Aboiyi Árpád egymaga hét kötet regénynyel és novellával melyek közti lóként z Bosnyák képek méltó feltűnést keltettek Éi itt ittnak a tánaságbsn még: Bartók Lajos, Degré Alaj«a, Ambrui Zoltán, Juatb Zsigmond, Kósjor Tamás, Gaál Mózes, Mtlotyay Dezső, Tóth Béla, Sebők Zsigmond, htsrgiuy Dozbó, Prém József, Rákosi Viktor Vértefi Oyult, Szabéne Nogáll Jauka. Stiklay János, Gyarmathy Zsigáné Bródy Sáador, Kozma Asdar. Pékár Gyula, Kazár Emil tlb. Mondja valaki, bogy ez nem szép s nem előkelő irodalmi társaság. A magyar írók mellett t franciák vasnak nagyobb számmal s etek közt főként Bourget regényeire kell (eltfivnom t figyelmet, melyeket nem kisebb író, mint Tóth Bála Illetett át magyarbv a: ő páratlanul korrekt magyarságával, mely minduttalta elfeledtet] velünk, hogy idegen müvet olvasunk. Bourget-en kivül Feuillet Oktáv, Daudet Alfonz, Coppée Cttulle Mendés, PréTost Marcel, Thenriet Haléry nevével ulálkoruok s még több világhírt névvel t világirodalom köréből, BjörnsOB Björnstjerne. Serio Matild. Verga Gíovtnni. Stnd George, Thickerty, Doiztojevstki ttb nevével. Nemcsak a nevek, de ts irókntk ebben a gyűjteményben levő munkái bizonyos elóke'ő irodilmi szint tdnak tz egész gyűjteménynek; jól esett talál koznom t nemes ízléssel, t lelkiismeretes kritikául, mely az Olvatútir köte temek ósizeválogatásában nyilvánul. Mert hisz nagy íróknak ia vannak gyönge nébt éppen telejtea munkái, én azonban ilyasmit e gyűjteményben bem találtam. Nem talí.1 más sem. A szépirodalom müvelói és olvasói nálávtl tartoznak az Atbenaeumnak, — ennek tz előkelő irodtlmi intézetnek, bogy ama nagyobbszabás3 alkotások melleit, minők ,A magytr .temxet Törtenete", a mtgytr irodalom története »tb. ngyelmét kiterjeszti t Bzépirodt-lomri is, melynek utóbbi időben t napi sajtóval szemben nehéz életküzdelmet teli folytatnia A sajtóban túlságos nagy tár jut az apró, vs>Iatos, hevenyéttett tárcáknak, a novellák egyenesen kiszórniuk, csupán a regénynek marid még hely, de itt is több t fordított, mint tz eredeti, lévén anuz olcsóbb, gtzdatá-gosabb Ily körülmények közt szerencse t közönségre ia az Atheuteum Olvasottra, mely olcsótágiril alkalmas a legszélesebb rétegekben vtló elterjedésre s rtlogttott irodtlmi színvonalon álló köte- teivel nagyban Járulhat t — fajdalon, — meglehetősen megromlott irodaimi ülés jtritátára Ez a két fontos körülmény tette kdit-nyüvé nekem, bogy a nagyközönségnek jó lélekkel ajánljam tz Atheaaaum 01- 'm8ÓUrft- " KNEDEKELH. A ntarjittujet L>. A .Duna gyóogTe'.a szépséges Margit-siiget sem marad el az ünnepségek -o rából. Ugyanis József főherceg, t sziget fességes tulajJonost, elhatározta, bogy Magyarország ezeréres fennálláaának emlékére, t Margitszigetet a fő és azék-rátossal. egy s Mantithidtól levezető szárnyhiddal köti öasza. A szeretett főherceg térre bár nem a legújabb keletű, mindazonáltal nagyobb jótéteményt a szenvedő emberiséggel nem tehetne, mint nemes szándékáoak kivitelévei. Könnyen hozzáférhetővé teszi e rendkívüli gyógyító hálással megáldott fürdőhelyet és átengedi minden földi halandónak a sziget ózondai. balzsamot levegőjét. A szép terv, melyet Libita Adolf, kir. taaácsoa a t fóbercegi uradalmak központi jóazágkormáayrójt, megpendített, már t jövő tavasszal meg is valósul s igy a jövő nyáron már gyalog közlekedhetünk a szigettel. E tervvel kapcsolatban a fóhercag sok újítással is fogja meglepni, sőt bámulatba ejteni a fő- és székváros lakosait, valamint a külföld népeitXXXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLŐNT leadvayjizstl, e.elaoke Bucik Ferenc voltak. Egyik i Polgári Egylet nyári olvasó helyiségeken. > Bánk pedig földazinti éttermében működött Bizalmi férfiak voltak a Szeta-párt részéről dr. Rotbichild Jakab és H a I: «. I st v á a, dr. SchvarltAdolf ésEajdu Sándor;i Zichj -párt réaié-ró] Oinnlrj Gyula ésHegedüs Liiiló, !HésIstvánésUms<onz L • j o i. A szsvszás rendje fotttt sonmazáa döntött és • wn > 8ztcs-pértak kedvé* tett. E párt nagykanizsai hívei kezd'ék tehát meg a sza-vazátt az I., vidéki hí-vei priig — ámbár if. i költegek Forrendjébea vegyesen folvt a eaavaráa — a U. bizottaátaál. A kormánypártiak a Szarvaaból vonultak föl a kii közön át, a néppárt pedig ai Ipar-Tetület udvarán keresztfii. A fölvonultat lemmi rendetlenség sem zsvsrta meg, a maga a szavazás t& rendben történt. N'agyobb zaj caak ebéd után támadt. midöD egy fiatal korraáLypárt: korteaen boetajál UMtötte a néppárt. Ugyanakkor efy nagyfoka tapintaüaaaág niatt egy pár ablakot íb beznstak. 8aaem bát ez mee:-ttrténik ilyenkor. Különben a read btmar belyrsíilittaiott. Nagyobb lett a rendetlenkedő* at ei,te beálltával, bár a választópolgárok mindkét táborban nyugodtan és nép rendben viselkedtek. Aanál jobban lármázott szonban a néppárti táborban a cső-cs^lék. kit mind<Ht mozgásba bozla s aanyira megaxáilotta a barcilüz, bogy csak legnagyobb erőfeszitéssat lehetett méc megfékezni öriáli mnnkTt fejtelt ki ez igyekezetében a rendőrség és a csendőr aég. Igyekeiele aaonban nem járt sikerrel, mert i> Mao templom előtt levő tér egy-eey báza folytonos ostrom tárgya volt ezealal. kikkor történt, hogy a r«d őrség és oecdörség támadólag lépett fel a kőzipart rsjak zúdító csöcaelék elles, mely vad fuiásnak rredt a fó-otcán fölfelé a Petófi- és Teleky-ulcákoik Ekkor már nem kiméit többé egv ablakot rem aljában mind beverte Etiől kezdve, azután nyugodtabb lett a tér BMljea euk a néppárti xravazók maradtak, — kik győzelmük kihirdetését várták. A szavazást legkevesebbé sem zavarta u stca lármája. Ssép rendben íoljt miedkél bizottság eiőtt ami leaukább az elnökök igazságos és big-gadt eljárásnak köszönhet. A pánok állási igen különböző volt az egyes bizottságokaál. Az elsőnél, hol Nagy- és Kir-Kaniraa szafazott, egész sap löbbrégbea volt a Sifitt-párt, mig a másodiknál, hol a vidék voksolt, állso doau a Zichyek veseUek. Fél ölkor ez volt a szavazatok aráivá: I bir. 447 Slücs Báni. 374 Zichj-párti.ll.' biz. 246 S-lea-parti, 576 Zichy-paiö. Ettől kezdve a Zichy-párl rohamozta emelkedett ag;, bogy Szeat-Bsláts és Szabar le-•zavazáaa utas 891 re rúgott 308 8züC4-pártival azembeo. Ugyanaz ekkori.bizottságnál is emelkedett ¦ fél 7 kor 590 volt mindkét léinek. Innen kezdve az I. biiottrigaál ii mpgitrtja a többseiét« háromnegyed 10-kor igy állott az arány : I. biz. 607 S»tcs-pám 756 Zichy párti. H-hiz 38Í 8zűes-párti, 11S6 Zichy párti Ekkor azoabaa az 1. bi wtaátreál Bár nem igen jelentkeztek, mig a 11. előtt is az utolsó koziégekiiavaltak. 8 akkor az -a meglepetés rrte a bizottságot, hot? A mint a reg várt hid elkészül, aioo-oal fo\|E«ak egy gőif&rdő épiléréhez mely jóval fölülu alja majd az eddigelé ismert ilyoeaa trolikét. Fedett sétányokat ép;-leaek s a firdöt a vendéglővel ét siá'-lodával öaszekötik hogy u idö vitzon-tagaágai ellen mindenképpen védve legyen Stovaf a eciget megszévQI, mefifjo-dik a hatalmas fejlődés következtében A romok a gyökeres átslakitás mellett aem fogják elveszteni költői bajokat, mert jelevleari áüipotnkbaa megmaradnak, ezzel is niintey leróei akarván a maltak iránt va>ó kegyeletet. A tervbe vett parcellázás miadaddig elmarad, mig a aatgetot védgáttal kört! nem venik és fel aem tőlük. A lelloltéa ¦tán a sziget kétszer akkora terjedelmi lees, miBt most. A fnségat tulaja1 aaos stmmit aem akar többé hallao. a SXHtO l'tiillf'. mivel joideje letett már smv* taámlékárol Tervbe van véve as it, hogy a arárnt -bidoa a villamos afat fog közlekedni ecéezea a feisö hajóálloinásiK. Ez^el ai-táa misdait elérte ez a kedves, szép MtKaelv, aaii még kívánni való volt. A hídépítésére vonatkozó eagedéiyt a székes tőváros Unácaa már rég BMfaáU s így u építés aaakilttai íróra My hstaak. A kid fsle réssé vashol késal, mig a másik felél -- magas védioltésekkel gáadorháts ás Djtdvar tir. válasatoi is Zichyre szavutik. aUatáa voaalt tol még a tartalék: de mivel már ez u togyóbka volt. 10 ón 45 perc kor kitozte aa elnök zárórát 12 orári. Ttbb szavazó azonban már nem jelentkezett, s megmaradt ea aráay: Slc< kapott az i. bizottaágnál 611. a máso diknál 473, öaazeseo 1082 szavalatot, Zichy pedit kapott az I. bitón tátinál 760 a II-aál 1254. öntésen 2014 saavszatot. A záré ora leteltével tehát a< elnök Mlszótibbaég gel 6t nyilvánította ki a nagykaoitaai kerület oroáiwyOléai képviselőjévé. — Óriási '.elkesedea fogtdu a képviselőt midőali Ipartestoet ablakán megjelenve. köszönetet mondott legnagyobbrészt még mindég együtt levő választóinak. Beszédével, melybea nyugodtaágra intette htli-gatóit és a maga feladatául a béke helyreállítását és a kertiét érdekeinek előmozdítását jelölte kt. igen nsgy hatást keltett. Választóitól uüi bncsuott el, bogy nemsokára vitzontlátja őket. Erre a folytonosan éljenző (5meg oaza vonal'.. , GrbJ Zichy Aladár, orstiggyo lesi kép«i«;óok, caStOrtSkOn reggel Kttthelyn utaoott, hogv ott utolsó fegTierrjakorlatát a honvédhuszá rokDál lesiolgilji. A válaazlásra iderendelt Pálffj bastá rok ciftlörtök d. o. 5 órjkor ataiUk vissza illomásk«l;tkre, Kiagenfartba. Ctáktorayáa st4a küaaWom alán újból a titbadslvi párt táulójét vitték gyeutemra. Wlasica afilatalhia-és kösoktalási minisalar aytxn el iámét a képviselőségei 258 ia»vaMltóbbeé«fl dr. Major Fereaf téppírti jeloluel szem-ben. L-tényén Remete Séta nemzeti piru még a «zivai»i előtt viaruiépett és «y Pékár Imre szabadelvl és : Lepsényi Miklós néppárti (előliek allot- I ttk szemben egymással. Mint nyertas ! Lepsényi Miklós került ki az árosból. Zili Szeit Gróthon Kálmán Károly néppárti 77 szavatatul verte el ellentétét, Bogyai János tüggetleaségiL Bilin Berger Igaac nemzati parti Hajós Mihály kormánypártival szemben győzött. . I At ország többi kerületoion az eddigi (álasttáa eredménye a következő : Szabadéivá 208- , Nemzeti párt 31,< Koaanth párt 41. Uvron párt 11. Néppárt 16. Párton kívüli 10 Pótválasitáa lesz 7, ujválisztás S. A pzáiugi takarékpéuUr Ufié VálMZtáMk i M«y»l>M Októoer 23-án az ortzái 350 lálasztó kerületében léptek az urnák elé a ata-vazók. Bevés küzdelmek, itt-ott vérei* vererekedéeel folytak le, hol a bortól ittas tömeg vtdui rohant politikai ellenfelének. Napok mul^áa azonban i»mét jó baráuágfral kezet azoritaak majd egy-máassl ét szép lassan elsimulnak a fel kavart hullámok, méhek a végtelen idő fogalmában caak egy percnyi zajláanak tűnnek fel. így történik ez már évről-évre. Amily gyorsan lángra gyűl a szittya vér ép oly hamarossa le ia lohad. Egy bét elteltével már caak mint rég történt dolgokra emlékeznek viasza a lefolyt választásokra. Zalivonnegye kilenc kerületében erős harcot vívtak mindenAtt a pártok. A választások legtöbb helyes mélyen bele-n? ultik a tötét éjszakába. Lendva és Lettaye kivételével majdnem qinden kerületben a legnagyobb rendben vitték győrelemre a jelölteket. Kisebb verekedések nradenutt voltak, hisz ez nélkQ. lözhetetlen kelléke a legtisztább választásnak is. Zal a-Eg erszeg ea ár. Klamarik János kormánypárti jelöltet nagy löbb aéggal verte meg Farkas József néppárti. Kejssthelyen Bogya'i Máté aem teti párti 1600 szótöbbséggel gyOrött Heotaller Lajos függetlenségivel nemben. A I s ó-L e n dv ijk dr. ilandel Pál ni bsdelvü párti Mirsovszky Endre néppirtiTil szemben esett el a képviselőségtől. Tapolcán Mociy Antal néppárti 46 aoazolnt többséggel nyerte el a kép-viselotéget. Boncza Miklur kormaajpárti és Qyórffy Pongrác lügtetlenie;ivel szemben. Soksn nincsenek tisztábao azzal, hogy mi történik majd a szigettel, ha elkészült t hid. Ugyanis sbbin a téves bitben leiedzenek, hogy a sTárnyhid a sziget eddigi jó hírnevét csökkenteni fogja a igy sohasem lesz aikalmt a világfttrdó nevének fölvételére Pedig ez vastag tévedés. A Margitsziget alró réste lesz t népnek siánt hely, melyen az ő iramára fürdők épülnek t különféle nórikozu-tatokról bőségnsep gondosnodik msjd a feJtgteMeéc. A sziget Ms6 rértére csak agy juthatunk ezután i>, ha az eddigi belepi dijat lefizetjük.^ Az elokVő kőtönaég szórakozutáaára it ktlöDOS gondot fordilanak. Lesi ott gőzfürdő, ttishál. orfeum, kávéház, baag veraeny-, olvasó- és táncterem, tzévaJ mindaz, amit egy világhírt fürdőtől méltán Begkivin bitünk Ebből it kinlágl.k bogy a fenséges tulsjdonos mFunyire szivén viseli a fi- es rzékváros közóoségéliek érdekét, núdón a szigetből nagy anyagi áJdoxatokktl elsőrendű fürdőt, mulató és nórtkesaaló belyet alkot. p Bizonyára bála' szívvel fogadja min eeski s szeretett főherceg eojes ojakb elhatározárának hírét t forrón Óhajtja, hogy mielőbb sMaralóaal>oa ¦eme< stáadéka A Ntgy Kiniz«ti ojinmn alakult, harmadik takarékpénztár, mely hivatva lesz a gazdasági hitei igény-levételét eiómozditini és a kisgazdáknak, az iparosoknak is olcsó hitelt nyújtani, I. hó 25-éo tartotta meg közgyűlését a Szarvaj nagytermében. A gyűlés lefol»á»áról a kivetkezőkben tájékoztztjuk olvasóinkat. Az alapítók nevében Kollár Istián, mint at alapítók által kinevezett elnök, üdvözli a megjplent részvényeseket ; konstatálja, bogy az alakuló közgyűlésre, ajánl Ht levél utján az összes részvényesek megbivattik és hogy a befizetési elismervénynyel magát 56 részvényes 1099 részvényoysl igaro ta éa hogy eanél-fogvt t kfre.kedi.lmi törvény 155. § értelmében a kőtgyQ'ét határozat képet. Örömmel tapasztalta, hotj amikor az ' alapíók értekezletén a részvény aláírási" i ív kibocsájtatott, az e tzes réazvényrk ' azooaal jegyeztettek és különösen, bfagy ! a nagy érdeklődés folytán, mely az alakuló részvénytársaság iráat a gazdaközönség körében mutatkozott, reményű, ' bogy at alkoiandó intézet azon célt, bogy a gazdskötöuség hiteiviszooyaio, ; mely a legnagyobb és legreálisabb biz osi- \ tékok dacára ez idő Btehot igen mostohák, leuditaec, nem fogja szea előtt téveezteoi Jelenti továbbá hoxy az tláarás ÜWO dttV részvényre az aláirás alkalaaávil 1U,'( vagyis 25000 korom, később pedig az alapítók f-.hiri.-i folytán továbbá 20/, vagyis 100000 korona és igy ösz tzesen 30", vagyis 150000 korona tényleg befizettetett. A mely összegre vonatkozó Nagykanizsai takarékpénztári és Délzalai ukirékpénatán betétek, valamint nem különben a részvéay aláírási ivek és a réazvéayesek meghívását lanuiiió feladati tevenyakét a közgyűlés asztalára leteszi. Az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Lóké Emil, a jegyzőkönyv hitelesítésére időib Rsjki Lajos éa Székely Tivtdtr részvéciyeíeket kéri fel. A jelentés lelkesedével ludomá-al vétateU. Az alakú ó közgyü és határotalképetaége valamennyi részvény aláíró szabályazerű megkavotese és a részvénytőke 30,, tényleg befizetése e zközöltetttt.' A tárgysorozat i. pontját az ali{nza-balyok megállapítása ke-savén, at elnök felhívása folytán a ]<yzí 'fn'T'-hsss az alapilók által készített alapszabály ttv-vezetet Elnök előadja msuláe as alapítók a keresk. lürrény 183 §. alapján az elnök, igazgatósági elsők, igazgatósági tagok és a választmányból álló igazgatósági tagokat kineveztek n ateiy ki nevezés részvény aláírási ivbea benae-fo«!iliitik, a tárgysorozat 4 poatja értelmében s felügyevő bi-íottfág lesz megválaaztandó. A kötgyűlés felügyelő bizottsági rarokrjl egyhangúlag Plibál Ferenc, Braodelhofer Antal és Fitcher Sándor részvényeseket választja ¦«g. Az elnök s tárgysorozat 5. pontjához képest felveti a kérttst, misláa a> alapítók, a már előadottak szériát műktdésfikk! oeazámoltak, éa a befolyt, ötszögeiét t közgyűlés asztalára levették, vájjon réezakre fotmentvéay ki-adatik vagy aem ? At alakuló közgyüléa a felmeatvéayt megadja é Székely Tivadar loditváayiri . tánraorozat létesítése zör kilqtwt buzgó és lolküasMretas igéinkért köszönetet szavaz ét azt jegyzőkönyvbe iktatói határozta. A targytoroutkiaaerUetven.il oMk köstltaotét fejezi ki a részvényeseknek meajoataévükért ét reménréKk adva ki íejeaétt, hogy egyetértő otmnamköde. aat az al«kai< istétetot feUogjaJvirágaiUini, •z aU 3 köigytlétt banksaztetinok mondjs. ___ __ VirmWtyénii .iriUttü IS»7 ra A vármegye igazolo válaiitaUayi f. kó lö-én tartott üléséhen állította ötize vármegyénk legtöbb adófizető bizottrági tagjaiaisk névsorát az 1897. évre. Legtöbb tdót fizet gróf reatetici Tasailó: 37.161 frt 81 krt. A bizottsági tagok kozfl! 57-oek adója meghaladja az ezer forintot; a legutolsónak adója 282 frt 40 kr. As egvbeáUitott aévsor i koretk^si: Grot Fninra Tusili pót (rtutica Jmí Eben-Bpiag^r Lipöl. gróf ^idij Ag-oltoo, Ros«laiu Riklzd, b4ró H«itloTi llralv, Isk<rj Lsssli. Hilbír Ciff" Tiriiii rrrne, dr. 7isl«srsi Kítrl, Péller Pl, p«f Buiyiij Ernő, Eleis LifK,! Bogyij Kaié. Torekr AlUar. Tikicb Jv«L, Bosrir lat'ia, Tibés Ádlai, Fmtiadtrr Jnő. Hinch! Miku. Somof}! Oial., Tolnij KinlT, (rtí HsUjUt jturt, V„l„d.i, Stodor, Bircu Lii^iú Miliüoiskj Fenne, dr. Aneusi Zsiga >ad, Kollrr liKin, Cleaesc Upot, Blliuo lit—í, Téssej Luslü, ét. Hkrj lsivla, Cmsi-sak Jássef, I^adin Hortc. Uiu Josuf, Sióm-¦MT Ignác, dr. CsiDdtr, IstvAa Oattaiss Alsdlr GttOaaaa TíIsms, 8s—imíKütí D«s»6. HoDerít Hírmás Henslssly lUm,l íiiIt Utal,. Ltk. Sáadot, D»aris B-t, Botit; Pi\ ,M Hofoo-ssy Bl«, HvrUlsWy Fer««, Dcrranu Imrf OlUj Gndó. Cniu Klrolj, Pfatfer Eosrsd. Knortier FrifTM, nimMtt Amis, Mnsset Ferenc, bkrít Patkeaoy Oesa, dr. gnkiu NU-dor, ^cblezúfer SaÁdor, Bar«STÍ Benedek Sl<n F. Slór, Sirrn SUdor, .Íj Hlciki Kll-BáB luti J4í.H Fibilatta ütni} Brraer Bernát. Ziehj tstfái, Es«rj wr Sásdor. üraser O«a. Skonlica laie. Jinai Ii.dor, Ksaési Asdo-, Furat He«Mlk. Wri»r Jósssl, TáUWr Kálmán, Bibécbi; ^ysrtj, Hincnjáta Astal Derriríu Juo« HertFlebdv BéU, Bápoek G.olt, Deák U.bAlT. dr GyMUrt; Vince. I^.ioffr Ifilr, i'j Renckl Tesc-I. Skubhci Jesi. Cvnás l^ulé, Cn-aass JDnrf Jm Karolj, Fiicb^r Lalii. Háasky KSlarta, alltisi Lijoa i'j Kijkj Lájo, GoUauaa Liiiló, Ouiisuao ÓJóo, Piibál Ferasc, Ír Iiuotki Icxác, H«>er Károly, Ncaswu atö-, Kosár; Anrel Giái üdöe, Csmor János bcawircs tintoáf, 'ebrrts B.ílrJ, Scberts llbet, Kbes-spáager Leo. Kr«nu Lijus, Scboticb Jánoi Hábs J«et, r<ir«:ieh ÁroáUMl, y.imer Zaifvoa^, BmfllBSir Jourf, Ziefler KálaAn. Bofrl) Jenő, Simor János. GyAaiorej Gáspár, Oross-Sf7 Oralá. Botks Jánot, Koniamljer JSaoi. Ury Miki, hibt Iian. Ltsuer ólán. Luk.; Fertsc, ls«é Ftnmc. Gsjer Usjos. ssáfcaárr Jóssel ár TaMj Orula, dr Sukercs Jonel. Kalhrr J«ss«f, Hájös Uibálj. Skoblici Zfiraoad. HiU Mikii,, Btl ?ál. Licbuoiu.n J.oó B>-itrtd; Lsjöi. Ronif-KI \i(,U SkuW.ci GvaU, Abmmi JáJub. Gráaer B«l, [nsiu Oyorfj, Uuwrb ber Lijor, SáaTrber Jóssef. Noomian Mikii KoanGáipár. Basa Kálaái.dr Scbwárci Adolf, Na\|rr Aladár. Orsaber Lrao, BároaTi h'Ar, Srbsidt Kall, ForiaiM KsJBáa, I^siner Fertor, KOn. Eae, F.il.k Lálár. S«t»«t,éii Jóuef. B«rsji Jraó Mi.teaji saador, dr Hu»t Jasot. Jleaaatk lt.4c, Strasi Vilaos Straa Tódor, Hotaán BVIá Olsnaa Karol;, V«m» Jáao-. 1^; Jossof, «r Banar Igséc Tr.ai Friij™, Hiju Istvta, Gldo Máljál. N'uakoTÍU Vilaos, 6cbQU SáMlor, Boücs Lálslo, Teltorr Jakib, BoMAnyi Femc, d-. Unasst Ferenc. Miiuxoiic* [faác Birtchaáns Nissor. Masek Vénen. Bskk Roldiriár Henc< Aaisl. Kollár Jáool. Set-slTéii Ltjos, Frisca Lis. Prá er BéU, L'ofrr lllminii Elek, Hinchl Ede. Kin Pa), Wembsrkrr Jáaoi. Májer Hilsa^n, dr Itoo Jáaoa, dr kUiier Eail Blás Lajo' RFiTrr Jikáb. Tbuty Kristóf Jak Josset F.srbl P.\|, Zcrkonu Albert. ZsUsrecsk; atar-ua. B«sered; Usilu, Kfomu Jioaa. Eiu' Saador, Veltaer Adolf, dr Hnr»j ln>áo, Ssac Deiso, Mojter J.otl. Tbusj Urí. dr. Ihck Jossef, Graatsaa Fereic Ssacs Zi-Z"~« 8ládi János, Hajba HiasJ;, BarJr>r Béla, Orou Pil. dr Hiio< Ui le Kiss Sáodor. larvk Aaul, ffani] Frrmr, Belőj Lljos, I--.' ádoll. N'stssl Jas»t dr Hissy ildoo, SosMfJi E:sk. SksblKS l.liás. Vidor Sss», HorráU (ároljí. Kíl Jtoov dr. Birdio GrortT bMnajlj OJJi. Bsadler Isl'áa. Firku Oábor. SUnxk D. tdo .1. Raxllv Sáador. tUj Hályát. Loiser Jttsel TáVáw Islráa. Bock Sándor, Pofjir Jásos, Miltésjri Josasf, SxoBmor sásdor, GárKblecer Josssf, aareet So.korukT Viktor. Lla>lbli»«r Otsksr, L«t«T<l Bnnii. Milrica Kártoo, Molmr Elsk. BeeaJir Jskab, Ploner Irnác. B. ck OtbIs, Tbasaka Lsdr«. Kfttoaa Istvás, MHlrr Más', -NsgT Josao' Eisuter Heiancs, Blsu Lásár, asifsvar Adu', Blsn M6r. Nagy littán. Tagasr Károlt. OitaJd Jöuc', Nbsm aTátyás. tasas UiM, nUj Láulo, Moju Fmit. Sraaa<r>natB.Sraaa<iiAlrrM (Inilu Hunck. Qvirfy Oési. F.rkit JtatX Uriaer Sáaa, Preubnrter Aladár. Fiscker Dávid, aodasaj BAls, Vogler Jáxi«r. Riaesberf M6r, Kruiilovic* Miklós »iaoa Gábor. Sotvoay Lipót Tolia; Ti'ádir. dr. Vidui Béta. kéaet ICálaáa Báko Gyala, Laakonn JúmI, Fns Nsiaor. Horváth Siabo Istvia. Botcaán U;als dr Hof-aias Láasla, Várurát; Ivsa, Sauler aUr, N>-bsarr Andris Batpss Ax<ad. Dskaár Jáaos. Beidlaaaa Sataa. rMrvsria LaUa, »»rvx. Iiaác. Erauia Tilasa Pál, Prou; ¦•rtadan Kataéa. Kollsr i Bauslksta Őrei, Fiacarr - Mlréetm.ay Dr. Horváth Jíbos az ,Ipar«sryek izerkeaztóje .Ipar ügyek Napúra1 címmel as 1897. évre stóIó naptárt adott ki. At .Iparügyek haptára' ismerteti a mait it ipari törté netet, aztán b mntatia at iparosok mait évi hálottait, nevezetesen Erői Farkas Eálmáat, Kokescfa Sándort éa DoraW asoproai keresLeetolmi és ipar- 18(6 OKTÓHF.R \|l-és. kamara volt alelnökéi; továbbá ii ipa-roaok élő vozérterfiai közül Tichtl Frigyest. Sztréayi Józsefei, Gelléri Mórt, végül Mádocy Gábort arcképekben és életrsj-lokbau. E mellett a naptár azakagyek ismertetését és szórakoztat', szépirodalmi közleményeket is tartalmaz; fóbasznál-batótágát azonban főleg az ipartestületek, kereskedelmi és ipsrkriiarák a az iparoktatást intézetek jegyzéke, valamint az az összeállítás is, mely a klképesités-hez és engedélyhez kötött iparágakat foglalja magában. Iparügyi címtár -is vsn e naptárban, mely a keresked. rci-niszteriam s az alája rendelt ipari intézetek tt ezek tisztviselőinek, továbbá a keresktvasiati és iparkamarák tiaztvi-aelőinek ét beltagjainak, végre azon ipirtestületek tisztviselőinek és eiOjáró sági tigjaioak névsorát közli, a mely testületek eseket az adatokat a izerzóboz beküldöttík. A. oaptár ára 40 kr. a Így tartalmánál fogva kétszeresen ajánlható az iparos köröknek. Sopron. 1896. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. . — Hirdetmény. A diósgyőri m. kir. vas és acélgyár igazgatósága az 1897 évben szükséges füreszelt fenyőfaanyagok éa mintegy 500 métermázaányi faggyú átállítására hirdet pályázatot Az írásbeli ajanlatok a faanyagokra legkésőbb uov. hó 10-én déli 12 óráig, s fsggyura pedig legkésőbb november bó 13. déli 12 óráig a fönnevezett igazgatóságnál (Badape t, Kőbányai uij nyújtandók be. Miről az érdekelt körök oly megjegyzésééi érte-sitletuek. bogy s közelebbi szállítási föltételek, valamint a szerződési minta Budapesten, a m. kir. áUamvaiutak gépgyárának anyagbeszerzési szakosztályánál (B. 4.) tekinihetők meg. Sopron, 1896. évi őklóber havában. A kerületi keresk. és iparkamara. — Hirdetmény A m kir. államvaa utak igazgatósága, továbbá aradi. deb-_ recení, kolozsvári, miskolci, szegedi, és szombathelyi fuletigszga'.ósága: különféle cikkek (palyafentanási fák. famagvak, fedéllemez, kék ét fekete tzővetü nedvesítő ap, vessző- éa cirokseprü különféle szerszámnyelek, talicaka- és urgonca-réatek, tűzhely , roatély- éa fustnóvek, ktetringyertya, azappan, olaj, faggyú. különféle tégla, olutlaa faiimész, határkövek, fedő pala, termő kő, kavics, cba-motte agyag és homok) száilitá-ára hirdetnek pályázatot. Az írásbeli ajánlatok f. é- október hó 24 november hó 16 közti időben nyújtandók be. Mely szállításokra az érdekelt kirök figyelmét oly megjea^téssel van szerencséuk fölhívni, hogy a résilete* szállítási folté-, telek az alnlirt kamaránál a rendes bi-vataha órák alatt bármikor megtekinthetik. Sopron, 1896 évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara Hírek. — Halottak lapja- Boroogus ósii idő, hulló falevelek, leuiolt mezők . Szomorútággal telt tzivüok a termésűt őszi elmnlásáa mereng. — Akaratianni /-. is s mulaadóságra fordul gondolatunk. Olyan jól illik e. hangalat a halottak -napjábo', midőu nemesik a természet csendes elmúlása rezegteti meg szivünket, hanem azokért való fájdalom is, kikel .iérettünk, t kiket elvoazteuünk. — llalotuk aapia a learmeghi'tob üa-oep. a kegyelet üaat«. QoaoWlaUak slvesztett kedveseinkkel foglalkozik » lépésünk önkéoteienü: sírjaikhoz veze Meg is élénkül ilyenkor a halottak ¦:¦' mora városa. Hiszeo, kinek nincs, akit ne sirasson ? Mindenki lerója ilyeakor a kegyelet adóját. Gyertyák gyulnak ki a airokou, melyeket virágok distiteaek A kertek minden ékessége kivándorol e napokon a temetőbe. A íd.disiitett, a föl-virágozott Birokon virrastt a kegyelet j E kegyeletet szokta éreakéat leróni a.^ főgimnázium ifjatága is halottak napiao elhunyt tanárai iránt- Mint minden évben, agy idén is kivoou. at ifjutág november 1-énd. u Vt 6r»kor t temetőbe » oébtny ^ gyáazdal eienaklésével, beazédiel és aia-valattal ad kifejezést kegyeletéoek. — Dr. TTISMlrT öyaU vállát- é> kötokutáaűgyi mraialter ar ó tueiien-. ciája Nagy Kanizsán iMtésérol mu t m-Kunkban kóslőtt hírünket izzal atéazilgak ki hogy s kegyelei • dó ián után a temetőből jövet legközelebbi rokoaa é> uaokafivéra: Novakcvich Kálmán urfcsaj, hajtatott, hol egy órát idézvea, azutáa tette meg többi látogatártit. — Klaevezea — A valái- éa koz-okutásagyi miniszler FelmériAlber-tét caáktonyai állami uaitőképzőinté zeti renden tanárt ezen anaMadjaa a kolozaván állami Umtóképző intézetbet Elhelyezte éa Zrínyi Károlyt a Csáktornyái állami taaitóképző intéseiket •sgédtanárrá véglegoaeo nevezte ki. — TlzegalOWró klreadeleee As igazaágüfymiaisiter az 1891 éti i'UXXIV. EVFOLTAH. ZALAI KÖZLÖNY 1896. OKTÓBLB 31-én- al»»ia tixa«ál« niróol , 2. WMnwTto- "rte.Ts.ek L•; leiere Szalay László t4rté.y«éki bírót reodelle ki. - Kiállítani kltt.terta. A Boda pesten f. hó U—22-ig tartott baromi kiállításon Miklós.y Lujza helybeli nrnő álul benmUloU Wrae-dotet tyúkok kiállítási érmet oysrtek. _ Kteeme. A m. kir. igaxsáfígy-miaiazier Mihályfy Wtáu •«">•«¦ kir. lőrtéoyMéki dijnckot u aUélendvai kir jirásbiróíásboz iraokká netezt ki _ A Polgarl-Bajjlet U«Ul»ik »; jj.lnsébe A! «M könyttára. «elt .rendezés miatt zárt. tolt, ismét ""« cvilt s lOTObtr, 3-141 '«"»"¦ w vasárnap 2-S-if é* ««<1« »íf u Az^gyl-t kónyrlárál «¦ U>J' .'" h.«.állX,ák. » <> tl^/}^ énük éa 7, évr. 1 frt 30 kr, fél é<re 2 (rí 20 kr. s egy étre 4 frt <Iijet fixe'-»fk. Jele»tk»eu«k 4 könyrtárnoknál. í Mészáros Cornélia, a Somogyi szioláraulat kitűnő koioretur énekesnője, ki igen sok élveietes estét nyújtott varosunk KzíobBilátogatt közönségének, mint velünk tudsiják, e bélen Pécsett rövid szenvedés után elhalt- megyei neki kőnayü a főid! — L "*}.' Bernát helybeli kereskedő eladja* mély saoinoniság érte. Négj étes kis Andor fiacskáját a gyilkos bagvmíi kiragadt, a szerelő ezíiók gondozó kar- '"— Reaéóri kire. Epilog. A vá-;a»zta»i nagy izinjálé atatiszui rendesen a főkapiláoyi IntaUIbso jelennek meg másnap megnyúlt képpel. Szurtos képű caiznadia inasok, íelíjurt ujjasad lakatos unulók szótlanul, rtmegte lépik it a rendórhivaul kflszőbét. Rendesen a gyenge nea egy-egy politikus Uíja lesütött pillákkal képezi a hatteret. — A nagykaaiauú kerület válaszlása s leg nagyobb rendben folyt le. A csendőrség bgje.mét a legkisebo torlódás azonnal magára tooU és igy az ablik beíerókö. Hívül nem igen kellett senkit sem fe lelösségre vonni. Rendőrségünk a legeré-lyesebben nyomozU s rakoacátlanko ókat és így már egy seren máa inasgyereket bünieuek meg. Seifner Annát és Fáanít megbírságolták, mert a betonnló kormányparti választókat a Petőfi utcában kövekkel meghajigáiták — Tll Laaztonya községben (Utenyei járáe) Lukad. Andor buzaka- ( zalát gyufával játszó gyermekek meg-gyujtották. A lüz elterjedte, 8 gazdának házát hanvautotu el. A kar 8900 irtot tesz — Bakónak községben néppárti választók egy kormánypárti választó házát felgiujtották. _ Kihágaeok a vUaaztas előtt E r d ő « f a községben (Leteoyei járás) Pékár Imre, kormánypárti válaaztóit a választás előestéjén Brezaáay Qyőrgy, Mares Ferenc, Androvics István és Már-cus Sándor zászlórudskkal és kövekkel megtámadták és rajta súlyos teali sértést követlek el. A tetteseket letartóz tatiák. — Bán ok-Sz t-Gy őr gyön a csendórség 4 embert tartóztatott le lázongás miatt. — F. hó 27-én G e 1 s é n egy kormánypárti tálaeztot elvertek és kocsiját éa lotait éltették. — M u r »-Szereahe! yen a Ropp Anul bá zán lengő kormánypárti zászlót leütötték és eltörték. A tetteseket Szemelj litván és ünbic Viktort letartózutták. — B o l-t o nya községben a plébános előzetes bejelentés nélkül néppárti gyűlést unott, melyen sok zatargáa történt — A keszthelyi aathellkua legény egieafilet október 26 én unotu meg az összes rendes- és több pártolóiig jelenlétében első éti közgyűlését. A megjelenteket Magaiaázy Antal dr. Uvö zőltén, szép beszédben vázolta rövid történetét az egjlet nyolc hónapos múltjának. A pénztár állásáról szóló jelentés alapján pénztárosnak a főlmenttény megadatott A tisztujitás következően ejtett meg: Elnök: Maguházy Antal dr., alelnök: Szántó László s. lelkész és Szalay Ignác iaaroa, jegyló: PŐIU Pál, pénztáros : Rierscb József, ellenőr : Haraszto tica István, dekán: Fabry Rezsi, háznagy: Durzss. Az egylet kebelében daloskör is siskult s az egyleti tafok tovább mflte-lődés tekintetből a t& folyamáé tanfolyamot létesítenek. — Hírek a limai Mm. A z.la-megyei ált tanítótestület ,kejzih«lyi járásköre' okt. 22 én tar-¦otta őszi közgyűlését Keszthelyen. Több felolvasás után s tisztikart így rálasz-tetták meg. elnökké Ciathó Alajos, al-aWk és péatf,msa«i fiatén Kárett, jetryiőté Újlaki lUtyás, a acigélyajlel penitárának kezelőjévé pedig Bíró Józstf ujból tálaszUtuk meg. A utaazi kóz-«yaiés helyéül Karmaca község jeieHetett ki.— CznppoD 8ándort, i zalai ág ev. eapenat, akt. 19-én iktatok be I z Kot -E&mo* ¦egtartott retjdkirí'i ttt-¦ gyűlés alkaltnital. — Hűlt k»»>»ny «Ue« l«jobb ered-méarnyel használ haló a aaolytai ésipo-lenai tű, dr. Stoleer Henrik a maakáeai uradalom vizáit I»ten áüáaának nwedia és egyik télemányén.n igj tyilstkonk : A szolytai és polenai tiset három eaet-bee iaült köszvéoynél aíkalzaszum, agy szubjektív tájdalmak eojtüiését, mint _,,e, jelentékeny kórtűnet lényeges ja- i vulásst látum. A Lnhi Erzsébet vizet heveny fertőző beteraégekuél borral el vegyítve, láznál fel ép* szomj enyhítésére és e betegségeknél fjakori bél-pisgáanál kedvező sikerrel alkalmazUm. A mnnkics uradalom gjógjtizei Kanizsán ', Fe-shufer Józaef RoseníeJd Adolf és fia é> Titolt és Rumpolt uraknál kapoatók. Apróságok. — Mi az oka az emlékezet gyógyilba tatlao gyengeségének ? — A dohányzás: _ Nem. — A morfium? — Nem. — A Kzeszet italek? — Nem. — Hát akkor mi? — Egy jótétezaény. Irodaion — „A VA.arB.at>! Ujsag- október 25 üti száma 23 képpel s a kötetkező , unalommal jelent meg: ,A magyar földrajzi társaság jubileuma' (Kobuig Fülöp berceg tédnök, Vámbéry tiszteletbeli elnök, Erődi Béla el.ok, Ber« Anul főtitkár, Lócy éa Márki előadok arcképeitel). — ,A kurac nótákból'. Kudródi Sáodorló. — RegényUr: ,Az eltnnf. Regény, irta Szítos Béla (Lmek Lajee rajzaital); .Híres asszonyok; Nape-leou nővérei". Történeti rajzok (képekkel). — ,Egy fejedelmi őrös ip» és családja. — .»zuj igazságügyi pslou" (képekkel; 1 A palota a nádor u ca felöl nézve. 2 lnstitia szobra Slrobl Alajoalól). .Az erredévi kiállításból: Zenei emlékek Suankó Bélától.—.A Sa turnus bolygó (képekkel) Woaa>zek unirlól, -- .Örmény bombák kiállítása Konstantinápolyban" (képpel) — .A velocipédek gyártása'. — .A dévényi ezredévi emlékmű felavatása (képpel) — .A czenkbegjri ezredéti emlék' (képpe.1) - .A földrajzi társaság diazgyülése" — .Képek a kiállításból' — (képekkel). — Két székely tértann emlékoszlopa Kolozsvárott" (képpel) — ,Az ezredévi ünnepélyek" — Irodalom éa művészet, Közintézetek és egyletek, Sskkjáték, KépUlány, Egyveleg, stb rendes heti rovatok, A .Vasárnapi üjság' elófizetéai ára negyedévre 2 frt a .Politikai Ujdon.ágok'-kal együtt J frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhiviulábin. (Budapest, IV, egye-tem-u. 4. sz) UgyaiiiU megrendelhető • .Képes Néplap", » legolcsébb njaág a magyar nép számára, félévre csak 1 Irt 20 kr - Előkelő folfélrat A Székelj Sámuel szerkesztésében megjelenő .Politikai aetiszemle* c lap Unryilagoa éa független magaUrtátátal rötid három éti fennállása slslt irányadó polgári köreink el,.őrendu organumátá küzdötte fel magát. Közgazdasági. Ursadalmi, irodalmi és Eoüvéneti rovaU e lapnak a magyar arsxiaiom elitjének igényeit szolgálja, amiért is klubbokbM, kaszinókban, olvasókörökben és nagyobb kávéházakban különös kedveltségnek örvend. A .Politikai Hetissemle', az országnak ez az egyetlen komoly irányú hetilapja, azonkívül még fényes kiálliUs, gazdag és változatos urulom, etikai éi azellemi sz'.tODai tekintetében -alósággal tetekedik l küllőid legjobb betiretue-ivel. A nagy körültekintéssel, sok ízléssel és meglepő szakértelemmel szerkesztett Hetiazem- \| lére ezért teljes készséggel felhívjuk s müveit és eiókelö olvasóközönség becses figyelmét A .Politikai Hetiszemle" elő fizetési ára félévre o frt, nagyedétre 2 ' frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhira-Ul V11L ker.. Kerepesi ot 17. — Verne Gyula oaa.es amakál képes kiadásánsk c.csó 8orozitábóla44—52. füzeteket bocsátom közre a Fraaklin-Társnlat, mely egyedül jogosított a képes kiadásra A kilenc uj fűzet közül a 44 éi 45-ik befejezi a .Serredac Bector kalandos utasán a naprendszeren át" cimu érdekfeszitő regényét, . 46—51. füzetek pedig Verne másik nagyba-tátu regéuyét: .Dél csillaga — a gyémántok bazája' tartalmazzák. m«y déli A Inka és vidékére viszi az olvasót s - uiaasxinr avsnvsvaMsnaa-em fzs—^^s»»^i kört asoyi ismeretet é> tünMcot lyajf ! e messze »ilá«tré« szokásairól, földjéről, i embereiről A Franklin Társulatnak Verne-kiadás; '. mid jóoevS irónk fordítják, iary a .De. csillaga' is Qyöory Al»dár, egyik logiisMrteee »Wir.jzi iroek forlitásábsn I jelesük smsJ. A küHitáa sbasea • u ere- \| deli francia kiadás képei ériekesitik. \| i Kbkea ettenkilenc az illasztráeió Meg- ' resjéWhető minden könyvkereskedésben. ! Egy füzet ára 20 kr. Diszas bekötési táblák minden egényhez 40 krért kaphatók. Kodig as ej olcsóbb képes dist-kiadásbsn hét regény jekrat meg: 1. A rejtelmes nzigeL 1. Utazás a Holdba. 3 Ulatái a Hold kör. 4 A Jangada 5. öt hét a léghajói. «. gertadac Hactor kalandos utaj.á-s. 7. Dél csillaga — Epuédok lycim alatt megjelenő ujabb terskötetére hirdet elófisetést Erdélyi ZolUn, jóeeva költőnk. A könyv csinos kiállitÍ3i>aa. mintegy tii itnyi ur-Ulommal f ét december hó első napin ban fog uregjelenni, a előfizetési ára 1 frt. Bolti ára 1 Irt 50 kr. lest. Az előfizetési péozekot kéri f é. november bó 15 \t címére (Budapest, Kerepesiu: 34. sz. 111 em.) aKKikUdeni. — A tUaaataa«kro4 A választási mozgalmakról egjeüen egy fővárosi hir-lap sem nyújt oly tiszu, objektív képe: éi oly alapos információkat, mint a kitűnően szerketnett M agy a r Cjság. a mely ludtaletMeg azt a rendkitflli kedvezményt .yujtja, hogy miadae előázetóje havonkiot it^yfia kap egy kötet regényt, oiy nagy levelezői ksrra\| rendelkezik országszerte, hofj minden eseményről a leggyorsabban értesül. A Magyar Cjság (kiadóhiratala: Boda-peil, Vármegyeutca 16) a legolcsóbb lap is, mert egész évre 12 frt, félétre 6 írt, negyedétre 3 frt, egy hónapra 1 frt. A ki alapos információkat akar szerezni a tálasztáwkróL cltaaaa a Magyar U j ságotl Hirdetések. Vetimiwak. (Mu^ocr 'M6« -.adoiitást-) V ö r ö s h e r e. Tisztult helyzettel állank már ssemben, tocyibac, hocy biztos ada-Uink vannak, miaiennt jóval kisebb a éráéi., mint a múlt évi volt és ha tavalyról nem maradtak volna teno oly nagy készletek, a jeienleniíklél jóval magasabb árak jeiveztetnének. Ez utóbbi annál is inkább feltehető, mert Ausztriában és Németországban nemcsak meny-nyiiég tekintetében lelt gyengébb a termés, de fflioőiégileg i« a sok »«ő álul szenvedett. Lucerna nálunk, mint eddig hallal-rzik a közepesen iléli. ^ernést azelgál-tatott míg Franciaországból és Olaasor-szágból megleheti meDnyiaégeket ki uálnak. Nagy forgalom e héten a két bwféle egyikében sem volt, mert vej mi kevés készáru került piacra. Jegyzések nyersáruért 100 ágként Budspesten : Lóhere 44-52 frt. Lucerna 40—50 frt. Baltacím 9-9'/j frt T.vaa-íí bükköny 5-5'\|, fn. Vegyesek. Salyempaplr Crépepmptr, válásiul a-i mim virágrészeket iui.u- aak . t\ifna ét papirrir4f(Taro«ok J. Tttkeu S.ekT. («. Enir fia, UH,' tt Maileklera.Bciu-k Cuael Lett>leaet>b «rak\|tt.rr«s él Setal! elMLaibuí. Legjobb " fonú ismételadúkiiftk ét ta-Ké«xr« leluer«lt tlrijak él ____ ilty TklMstékb.u Kép«« krjéC*- kek infreB ét berai EDfrtM ei jnail 2537ltk. 896. aug. 29. Árrerést Mriíetméa?. A leteoyei kir. járáabiró-ác mint tkti halóság közhírré teszi, bogy Tamás Adázc leteoyei lakosnak Rodek Balázs tótszentmártoni volt lakos részére kirendelt ügygondnok Zakál Gyula elleni 57 ' Irt 37 kr., ennek 1891. évi január 1-től : járó 61, kamaUi, 16 frt 90 kr. per, 6 frt 3ó kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tör-vényszék (a leteayei kir. járásbirénág) • területén fekvő, a tótszentmártoni 97. sz tjkvben A. I 1—4, 8-11. és 13 szórsz, ingatlaook s a 131. hrsz. ingatlanon levő 64. népeorszámu háznak Rodek Balázsot illető felerésze 532 frt, a loisientmartani 343. "z. Ijkvben A. f ' 693 hrsz. ingatlannak ugyanazt illető >„ réoae 100 frt. a t l70- nrsz. ingatlannak ugyan Rodek Balázst illető '/, része 20 frt becsárban a tótszentmártoui közsécbirő házinál 1896. éti loteoher hó 18 Ib napján d. e. 10 órakor megtartandó nyiltáaos árverésen eladatni fog. Minthogy pedig a tótszentmártoni 97. és 343. sztjkvben c. 18.. 14. illetve c 5. 6. alatt Rodek Pál és neje Mibalici Katalin javára bekeblezett szolgalmi jo got megelőzőleg c. 1. a a nagykanizsai , takarékpénztár jatáia 150 frt s jár. c. '¦ 11. illette c 4. alatt a kir. kincstár ja-i vára 2 frt 32 kr. s jár. erejéig jelzálogos ! követelés tan bekeblezve. ennélfogva az ingatlanok az 1881. 60. t c 163. §a értelmében a szolgalmi jog fentartánával bocaájtoliak ugyan árverés alá. de csak i agy, ha a jelzálogos követe esek teljes I kielégítésére szekségwnek muUlkotó » \| 400 frlban ezennel megállapított összeget 1 a beígért vételár megüti, eileokozó eset-' ben az árverés hstályUlanná válik s az 1 ingatlan a azolgalmi jog fentarláaa nélkül ! a kilopott baUrtiapon ujabban elárverez telik. Kikiáltási ár a fennebb kitelt becaar. ] Árverezni kivárok tartoznak a becsár \| 10l,-á' készpénzbezi t»gy óvwiékképei' pipirban . kiküldött keiéhez letenni. Keit Letenyén . kir. jbság mint te J lekkó&yvi hatóaágoál, 1896. évi szept hó 7. napján. \| NÜNKOVITS, kir. aljbiró. T et Az alnürt cégek tiaztelettel jelentik, hogy az általuk gyártoU Tbooiai'-salak-liszt eladásával az OfZtr.-magy. monarchia területén folyó évi sreptember h<'- 26 áiól kezdve — Tartóé jyógjslker. Kájdalius csútnál, a derék , testrészek í> a forgó kösztényea bánulmainál a ^Ull-felí francia borazesz rs sí" tal taló be slörzsSlés sikerrel baaználutik. Egy üteg ára 90 kr. Szétküldés naponU utánvétellel leli A. gjógyszerész c». éa kir. ndtsri szállító álUI Bécs, I. Tachlauben 9. Vidéki gyógyszertaa-akbaa éi aayagkeres-kedésekben hattroiotua Xcll-fé e ké-tzilmény kérendő az ő gyári jelvényé vei és aláírásával. Felelői szerkesi-^: Dr KISS ERSÓ Helyettes szerkesztő : Dr. VILLÁNYI H Kiadó : Ilj. WAJDITS JÖZSKF. Nyllttr.') Se'tssi saauaztek U trtlM 14 M6Sktl< ] «ít«.ilké»t »«l»«i»l (ek»l». f«ki' ¦ iii>i H.noeb«it-«ll«ni » krtól 14 , frt 85 krlf «il.r««««"« •¦">•- ««kc» koaká«ott BintÁiott, Aanant •¦ (»i«t- í v 240 k«i5.»«J .»«Z »00 U» < j 4s tíixbmU... a haiho- tílllii" "¦¦"- i kat poaulordcl-^al kold : H»»«»-'» «¦ \| a U kit oJt. isill. (selr««»aT»ra Zirlen- ! a«> Stíí««\» oiuett U"«J«k" lOk-ro. 4< L^eaitapokr. 5 k,.. Wn ,"«r">n« , Matvar .y.lven irt SMaes«l«!k nos»- btk elaiui i Prágában bízták meg. Kéretik tehát a t. gazda-közöoséc:, hoiry Thomas-salaklisztre vonatkozó levelezéseket és megrendeléseket s fenti irodához iotézDi szíveskedjék, (A majrjar korona orszagainik terl-leterél a badápesti vesérképtiselv-»éghez Minden tűrektésonk oda fog irányulni, bogy pontos éijelkiismeretes kiszolgálás álul a t. gazdatözöcség bizalma' me«-pyerjOk, illetve megtarUuk, talaminl bogy esetleges kívánalmaknak, a lehetőség halárain belel, megfelaljüok. taai Ofla A liGYM IIRiLYHOZ BUDAPESTÉI. ___aam«^ÉBw Cjaavavs- bermd«fe. Biiu-teuííilui rvkamifi ftoiuiMil-gurik rá- íioiií-iiift taKt- icgiiinui; liut rliíúi iráüt Köln és Berlin Prága. Knnt-ueittora.fi Tbiís-iitel résiTtii-tin- Köln. MaXDiliantMtte. va»witartaig Bosenberc; t,Oberpralz i WOnsch A., R.samxmtJeriatti Vezérképvineiőség a magyar korona országai területén: Kalmár Vilmos, Budapest. Erziébet-kortit 34 sz. 12325/1896. számhoz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a brínni ca éa kir. enz. keresk. tőrvényszéknek 1896. évi 6014 izámu végzésével i dr Rottochild Samn nasyksnizaai üifv-i véd állal képviselt Oswald Baracek i cernaborai Ukos felperes részére Hild i jerenc nsgykanizsai lakos alperes ellen i 77 irt 33 kr lóké. ennek 6\ kamatai i és eddig öwteMen 17 frt 28 kr. meg-I álUpi'ott kö'tség követelés és jár. erejéig elrendel: kielégítési végreh.jus fS?Un alperestől le- és El.llogl.lt 964 frtr. becsült in,ÓM?okra, a nagykMiizsa. ,Vr jéráabiróság. 12325\|1896. számú 1 .^zéaael »i árterés elrendeiteltén, annak . k.ráW.i és a felülfoglalutók kó.«e-lése erejéig ia. .mennyibe, azok törté-nves zálogjogot nyertek volna, a bety-uioé» vagyis Nagy Kanizsán alperea lakáún leesdS megtartására haláridőül tg96 etl november la »aDj>« M-UU> 3 6r»ja tfezetik ki, mikor a birói-lag fölalfoglalt bulorok, varrónép sírkövek halotu« díszkocsi » egyéb iofosá-eok' a legtöbbet ígérőnek készpénz fize-tea'mellett, szükség esetén becsáron alal is el foltnak adatni. Felbitatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végre-bajutóköreteiénél megelőző kielégittetés-hez urtanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban ejzközőltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ti ne« lüiik, elsőbbségi bejelenté- \| seiket az árverés megkezdésein alól irt i kiküldöttnél vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. I A. törtéuyes b»Undő a hirdetmény-aek a triróOg tábláján kifüügesztésétkö-N>* aasttél aiáaaiualik- Kelt NagJ-Kaaia»án, 18M " okt. hó íl. napján. I VARGA JÁNOS kir. hír. thajtó. vczelli Gyomor- ^J # ¦j: cseppet liaailT-rtitln fa i házi és aepszer A b Hathitiis jjyogysMnrek biionyult a menynritwfi « a (Tyofnortól származott. ¦ii»nfiíll-»rii»-lin< eteiekk! ,-s iulokkal, bajoknál a Hárft«melll gj »flf€f\|telt erei oti kitűnőknek bizonrulUk. a mit uu meg máx bizonritvánT Unusit. Egr kit &r«g án basziúlaü n'tultúsai efT&tt 40 kr., nafy Dvetj ára 70 kr. l ¦ A* védjegyet és aUirast tnzeteser. I tessék megtetinl«iii! Ctak 0I7 cseppeket ¦I lessék rifo^tdni, rDeijeknck burkolatára sóid tsüaff Tan ragmsttra a keantö aJáinsánl (C. Brády) é> enn íurikkal: Vtiodi«áí4t biiotiyitom. A "" -------" ' ------------- J kaphaiók. NAGY KANIZSÁN: Pr4fr BéiaétBdoi Ljoi p^y»««ré«eki)l BiRCSON": Kolwt SándorXXXV ÉVFOLYAM. ¦ateMtafc alktlaira ajáalak élő, szárított és művirag KOSZORÚKAT SIRCSOKROKAT 50 krtól feljebb. Óni szilütáar* gjGmllCI* és dissfákat cserjéket stb. JAMOA KÁROLY mfkertéaa Nagj-Keoiisan — Árjagyzék kiváattra angkflldetik. — ZAU>1JKÖZLÖNY si<tmén;ekiiél mmden tekiitelbec fejebb be- ,njM.0kI6!, ¦» »H«ttl «ier»k l ' jei huit, íyt rók, »éru«tilók ; )obb « melletlo olj avtilmatlao. műt e pilulik a 1896 OKTOBEB 31 t 5 flSc^^ or által kiriról»c hiwleaitetz \|7arti., MEIDINGER KÁLYHA kapható. Kohlmarkt 7 az. a. Feittiut kelte' Kíiiirmcis leiltli' Mar ninea azDkaag párizsi Gummirt vag? másféle köiöolegességre ! Miodeo kulturillimban tOrréDj védve, s orvosilag ajánlva. Csak egyBeri beszerzés' OKSPBCSG ta TÍK81 «ig3 B«ea, IX Hillacrgaue J- föí^^rSi: Ai ejyedfi] Talodi «ir,ol Csodabalzsam ereje éi* TBIEBRT A. »il Kr(iKaT, saojdam aUada halaCM +lM htaa;aéa; •tlaa __ ..— ... -»j bl61f, mint MIiöIh baain&l f »•.: 1. .4* aMI« 1 «- art !• ... n.owr . ii«; . ¦M-l mamit* ¦««•>«,: art, njkii. a kantat, tullapllja ¦ Uka.iéat,.It «>HiJaafáiUk...i » Mf 11 fj<al»..I !• jA ______ .. _ <6ua bacnal loffatiaoknál. o<tr«a foguk*!, moeiiiln-l ¦ aalb«jrt. minden ioj- aa najtreia.ff»acrlii,al, .I.ivo- ML"rót B J l I O» b anal ilan ••Uei.uál. rn»(- t küót llbl Sía?ln, mint 'coda^^ Mt° a aatoAk'" ¦>¦•«>« ~b«aaia"éíirti' Via.;*** 'aViaáíi kellu íeilii(it..»Iiájt- 10. Ec/aJtalaa n^y Ul« >].-(•, mint ktflautag katértl«ai arnlanwiTayl hBuia1h«ta> gj-'.(_i uer, amd, .(•(, bisto. olcaá ta »gfca»aw ártatlan, a i<> hrj1 ?M- kvUra a máa naB<l.'.« b-t-e-ó-slnei, aniat ala^. «;d-nr \«lúdi él hamiuUtlaB a luiiaatn c»»L akkor lui ai ¦ >•-¦ rcr «Bt-kupakkai •«) Inán, a oirU^o t«-ím Taiairr *>tf «7-a7>»rtán a> Lra.i,alk«a rracraJábaa «j M a>fv tTáerltaa- t.1t»p«k Url.tt CMlU! MJhB •«i. -»lj a lcn-l\|»aka «, Uiái t-. 1 J«kaal • »¦ .ír- ' ' áTI»ERRYtor.1r«Lla:"1"11" ulr1""^ PREGRAOA «.Mw«ÍK5i.ttó^«4r„"Sr »ri. •»ikllrtnb«a nwikli 111 nn-nk .(alt kHí^k.^ hLiktI aaá. aajaffhfcl. krMl. angol cavdakau^ct Laauuilia.li> : Dramü «oHIW\|»o41, tt-joüUnttaanil, bb«11- orbaa«, a>b>4M<ii<-aiB ar.)m«k, lab- »¦-> daR»U hVLnk. ¦»! a mm atn*! »"^ uwMl a inaidno calá.h.il Li-nlctbon tktiani. Sat doboaral k' •wbi nrm kúltlvtik: a n»küld» ki-rúlaf u &••>•< rW'M bkuW«» rmfj p*if ¦tAnri-ILl kü^ir^ihTtáir l AUlólU uküa^ir^ih.Ttáitir, »oafl«la. «A iiiM B.afliÍ>U«M«J t fcafttaa é. » ILAr. rr»JJ • itiirak fi«tr»«a— ^fc kawwl .!jajjfj«4 As t»«Uti •» vlAdl >¦§ ilantoi. k vMity-l,.rvíOy Mrtsak. \|>«ST ¦«« h»» ia Kovalii ktuanM arra uc>ai. _ cé«-ntk „li IraaajaJ »-j«j. atf krll ]«mi» • anindVn táb kU kcolra iailói II P6nüiir Budaava- köaaIrnü: ,.ii iraacjal „ _. ... __....._____ •••«-•.. B>bi.c>KaM.brUa mlMt rhawwt. - A •Vatfaa-Bacyai tMKf ' " ---- betecségek forri-a el'.eo. Cukroiotl kalsejal íííelt ¦» ü «jer- mekek ie szívesen teszik. Egf 15 »H«lit UrLla«uó íokoi IS, egr t«k»rc«. mel) 8 dobon, tek.i 1Í0 pll«Ut tartalmai, cm» 1 trt . é A A.VCt D>»tokió! IiUÍAdOmd ó.«l»ij«iik Kírjo«k kaiamotuii W8S. Ktutrlt tn.rb. t pllaláu T«16di c»ik, li» minden dobo« «véil bj^««t .fdjnj»»«'»l Pi""-' k'tt ajMtataiba. ,S««al krrnktdrlmi ataiba. ,S««al É »»» ellám •lairatMkkil ¦EUSTEII FÜLÖP ,Sieat Lipólhoi' cinuetr ejóejnertíra WIEN I, PUnken «a«e 6. — R iklár Nagj~ KanizsáD : BELnSLiJOS ejógy«erUr«ba». Kukorica-morzsolok kéz- és eröbajtásra, egjszerü és kettős szerkezettel, szelelóvf1 szeleié nélkúl. Ciabona-rsiiták. H«nkol)«/ók (trleurSk); kézi kezelésre való Széna- és »».»lBta«a\|lók fekvóen vagy kocsira szerel vi-; Takarmán y-Tü 11 e h z t á k, Szailitkató takarék-ré-«-fii>4ök takHraaány iti- iománc bevonatul ragy anélkül, szállitókészQlékkel vtfj inélkOl Répa- éa liurgroiijavulók, Darálók, .AicrlcolR- lar-vaUépek (tolékerak azarkuatttl) min'iciinemü vélemény számára, váltókerekek nélkül. '-, két- és iSbb vhnu ekék jótállás mellett elismert legjobb szerkezettel készülnek Mayfnrlh Pli. és Társa cs es knfc- kiz sz&b. , gazdasági gépgyárában ICÍ, XI/X Taboratraaaa 7O ooooooooocxxxxxxxxxxxxxaacpoaoooqgqongQfiag' I I 3 I I Csak mkkor »»lódia t ha. mindegyik Moll seidlitz por Mol A «dj«yét •• tüotati f«l. k -ftli SMHti-a«rak tartót Ulank. wt>rira i% fjnm laMá. >n««ér é« ¦ itvV idk á íIí Haaititáatc tlrvényifsg fény tttet nak. ÍMOLL-FÉLE FRANCIA m BORSZESZ E S SÓ Caak akkar viMdi. b> •'»Wtí> »••< moli. a. v^Jefy». um»í r,: „ .¦ a»U- el.r.U. •inuul rtn tárra. A Mail-fél IrM- Moll SalicyJ szájvize. (FS2kfe fi ^f) íoni (reri»k«k. «,.! 1.1-i bijtoutia ¦ efnauuiad ,tl i..f ar> : «0 krajazar. . - ír, (691) fi, ¦all A. ayagytzeráaz, ca. ai kir. aavar ualilta Utal. üéu: 1., Turhuutvím <i. sí VUéU acfTMéalaavk a^nli^n nUiuit af{\|«tt tal\|«alttataA A raktárakban ttuék határuzotí-i,, MOLL A. aláírásával h oédjegyiveí állatott Kr.t;iímenyekéi tirni. J" RaaaofaW Aíalf ai Fia Thaoethof — Beca l PEiS: lljbera«rg»«« 7. Miodec állam i.Ui szabadalnazra. Az első éremmel mindéi] kiáili-tisoa kiltotetie. Legkitanőbb kormányzó, tSltö éa azellőrietheiö kályhák lakaioW. Ukolik éi indák uamin. ¦ lecegpuerabb ei iff elecinaabb küllitatbaB. teUzéwMrínti égéii idcurum uéu-pírral való fotonéi el 24 »rüi terjedő egei kfczéDoeii t«- 55,000 kályha forgalomba hozva. ífr kálraa alul lübb ><o>a ntkota. JNEIIH\tiEHM-kályliakt Ó»a ictüok ai utima-tokiói, utalva a káljha- ------ MElu 1 NCtR-Dr tN 1 ,.H ESTI A'-kályhák. Z>j«elkoli fotú. Pornélkllli elUrolith«lii> » aa»a el aalak-nik. Ai ellenzik tiBstiUa oéljiből • p°r l'15' * aelku eltiTolithilók hon • kiJjkil aieiaae4ai kellene fC fOSTE«ÉSZTLHOŐ KAMDALLÓK. A kQrtök ]«rakodás nílkol ti»/.iák maradnak. H»t-..-talaa égfi idöUrtam UmdeD égő anyaghoz alkilmas V CALOKIFÉRKK. ^ Központi fütós minden rendszer szerint. J Szár&z alkalmazása ip:.n és gazdasági ezé lukra QJ Cseresaye- És reeficsBSi o aial ktstlrt ormufíM SO.UOO iri. mvtvv" W.eoO art i biro ¦ Mfriol) SO krtü gyúkerfl. igen ix«p tr aaer'Di; 20 krt«l 60 kng arak 1 ragy loltb tatban SK frt i . . . m i . . . ** SN Irtt ittekiral: ]60—Í1X)~Í-.O cpoisi gjdkarü, Íeter5<, 1—1 e»ea caeaviék darabja (ások ~ ~ etemetk árai a* 1 — i 5 4 éret, awték darabja (axok 100 drb 46 kro iiO . 40 , 600 r 40 . 1000 . 40 . Í000 , 40 , a 4-5 evet, jgen erői megg 500 drt> Tétein«\| 44 fn. 'Ifea Bagj kéatlet tas a kt>u féket* ropogöa. Karaj majuii caeretore Badacaooyi onáf, Frreac i'öaniat^o airga ropogoaa Hrdetfiaceai Ariás Dr Köti, fekeiéjr, Rcaa. .urr a«=— ¦-pocíM, Colmrfi korai fekete. Giocker óriaaa, BBttner k<-ei roj-ogaaa, M»»«l ™^** R««creswB roaxkgóta, Heiot e korai rtere»nyjr. Koryai f«ete ¦•p«féa\ Hcfe«T-a>ktT, DitMédi lww. Jaboonj ro-^öaa, H«JLa»a] hervegDÖ. Kaareaai fékeié Eap«r'i> rofrogóaa atb. atb aib. Ige* »agj kéaalet vas a következő mrgfj fajokból K>rAii megp. 'Spanyoi irt-gfl'-Rpanjol meityy p:roa. Piodi meggy, korai Bori*.ia, tlorteoaU kirilyoo. Kufwi . VaJtTa író, Chgoieai apaxoA, itb stb . A fenti csemznye e» acgryf.jokoa kiTQl adatnak ki krte. avlaa. MÜia. "^ 100 a 48 M, 2&0 drb carreaaB7e fajokból : nerelt i-2_j_4 t,n péidauy okban még prí g Ktzdag faj'iaa«<ék tn-fi; -^ ¦acték tiaatán bovok laJajos seTekedtek ¦ esert gudag f>ek«r>et •""'^ \;:'ia képeaaétgfl birnak. eceo felel bitelei fajuak e-nett lerm^aseidek, pgéaMégrfk o> életaek é» igen olcaök iá Adatik ki feotiekea kirül 1— a-S—4 ew« *é—< ' >¦ bő! aJnábo), doucinlw), paradiuom-aiina, bira. betitenri e».l»a, dm-«c»i ¦»ln, 1 r Myrobolaaa. Saint Jooiiet., k+kenv. nanduls, airga barack caereaiuye. lekeie ¦* aaj»ergT él ep-rboi, avelyekaek árai eröaaíg (Tastaffsác aMriat) lOOO-kiflt &» > At ölieefiRTTiSÍLÖ-fele czeiléüEK1 _4"......""" 16,000 000 tadocc caemete i így aa na »ar 11.000000 Tldonc demete ¦ ijr u 91 mir mint Uittaa íj0"41"1' . ker-4lé«s Ulálbl6 ÜTBenU t«le»«k kfltt u ellő kelben ajl Efjetkect 11 n R-lul«d< ii Crk>ár; Laul.-lfle eer e»j e» alatt aa^ul, >o.j a tel-P" ¦•'"¦ időre falc uamiiauall uifrsi kaual latti «1 ; BenkQ ttab«u i Mk e^, rt t:«- c«ki k<» iiőre .114 >titaitaual Ti«le.e.etí irkokM le.ei.t. ,K»e« .gokilawa *"?JÍZ hrf.jeitKDek í Kioltat «¦ éi őu<d • • kSiftkfiő i t»»M-a» 4000 dru »».™ lef Brtkeolte s dmbokrok ». 4iul«l. >aUaüü' I miimjtelíll ii. — Bére.ki latnak aij • ¦neió-ko.a.ihi.-i, Tal«mi.t k^afoui kiérleli "'f' „. tal>jdonab> Bem ai. A c»fc larnt eletképn latUUL I««rt»««U« H Wt«" ¦» (jobb u>baa» <t» holíu ijü»«:r<í..,ikol»t Stb Stb. MTaaaék ArianwzAket kérni!! _____ Nyomaiott llj Wajdiu József kfcnyvo)