* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 4.92 MB | |
| 2015-01-21 14:56:06 | |
 | |||||||
Nyilvános  836 | 5967 | Cím: Zalavármegyei évkönyv a milleneumra | részlet - 171. oldaltól végig Közreműködő: Halis István (1855-1927) (szerk.) ; Hoffmann Mór (1843-1915) (szerk.) ; Rákosi Jenő (1842-1929) (bev.) Szerz. közl.: szerk. Halis István, Hoffmann Mór ; Rákosi Jenő elüljáró beszédjével Kiadás: Nagykanizsa : Wajdits József Ny., 1896 ETO jelzet: 908.439.12(058) ; 943.912.1(082) Tárgyszó: Zala megye ; Honismeret ; Történet ; Évkönyv ; Zala Szakjelzet: 908 Cutter: Z 21 Oldalszám: 331, [5] p. hőkülömbséget meghaladó egyes hidegebb pontot, milyent egy hideg forrás okozna, hiába keresünk. Mindamellett valós2inü, hogy a hévizi tó a gyógj\\\'-forrás vizén kivül egy kevés másnemű vizet is tartalmaz, nem számítva az esővizet, mely beleesik: beleszivároghat a környék talajvize és az Egregyi kis patak és más rejtett hidegforrások vize a föld alatt, annál is inkább, mert a tó környezetét minden oldalról laza turfás talaj képezi. Csakhogy ezen csekély mennyiségű idegen viz sem keveredik össze azonnal a forrás meleg vizével és nem gyengíti ennek gyógyerejót, mivel a meleg viz oly nagy tömegben forr fel a mélységből, hogy hatalmas erejével a szivárgó vizeket a tó partjaira szo-ritja és ezek csak lassankint a tó kifolyásánál vegyülhetnek a meleg viz közé. Ezért is egészen hiábavaló dolog volna az, a mit avatlanok sokszor emlegetnek, hogy más gyógyforrások mintájára a hévizi forrást is körülfalazás vagy más ily igen költséges eljárás által javítani kellene. Lehetne azonban könnyű szerrel a forrás mélyéből csöveken vizet vezetni a parton felállítandó külön fürdőházba. A forrásvizek melegségének oka tudományos felfogás szerint földünk központi tüzében található fel: ugyanis artézi kutak fúrásánál azt tapasztalják, hogy minél mélyebb a fúrás, annál melegebb a viz és körülbelül a százfoku hőmérő minden fokára 25-30 méternyi mélység számitható. Ha tehát a forrás vize 35°, mig ugyanott a kutviz 10°, akkor a külömbség 25 szorozva. 28 méter mélységgel, 700 méter mélységű a forrás. Ilyformán a Héviz forrása kétszer oly mélyen lenyúlna a föld alá, mint mennyire a Badacsony hegye felemelkedik a Balaton víztükre fölé; és a tenger szine alatt mintegy 600 méter mélyen volna keresendő azon földréteg, mely a forrást oly jó langyossá teszi. Azonban egy másik magyarázata is van a viz felmelegedésének és nézetem szerint ez jobban illik a Héviz forrására. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a szerves vegyületek szétbomlásánál vagy hétköznapi szóval kifejezve a rotha-dásnál meleg fejlődik ki, a mint ezt minden trágyahalomnál észlelni lehet: és hasonló rothadás megy végbe a föld felszínét boritó turfatelepekben és még inkább a mélyebben fekvő kőszén rétegekben. Ha tehát felteszszük, a mi épen nem lehetetlen, hogy a hévizi forrásnál nagy részben azon esőviz jön napfényre, mely a közel fekvő vindornyai tőzegcs mocsárban föld alá szivárog, és hozzágondoljuk, hogy ezen viz útközben még mélyebb fekvésű kőszén rétegeket is érint: igen természetesnek fogjuk találni a viz felmelegedését. Ezen feltevés annyiban is érdekes és figyelemreméltó, a mennyiben útbaigazítást nyújt az iránt, hol lehetne vidékünkön legvalószínűbben kőszenet találni. Különös sajátsága a hévizi tónak azon korpaszerü anyag, mely vastag rétegben terül el alatta. Alig hinné az ember, hogy ezen érdekes anyag származása, vegyi alkotása és gyógyhatása máig sincs kiderítve, daczára annak, hogy szájról-szájra jár azon vélekedés, miszerint a Héviz gyógyereje leginkább ezen korpában rejlik. A korparéteg a tó azon részén, hol a fürdőházak állanak, egyenletesen 6-7 méter vastag, mert azon czölöpök, melyek itt láthatók, ennyire saját súlyuknál fogva lesülyednek, azután pedig igen szilárd talajra találván, a további leveretésnek nagy erővel ellene szegülnek. Ezen szilárd réteg is meg lett vizsgálva földfuró által és kékes márgának, vagyis az úgynevezett sikárló földnek látszott, mely a puhább fajta kőzetek közé sorolható. Hogy ezen tetemes mennyiségű korpa a forrás mélyéből származnék, amint ezt általában hiszik, az épen nem valószínű, mert hiszen akármikor merítünk egy-egy pohár vizet a forrásnál, abban soha ilynemü anyag nem található, ellenben igenis jön fel a forrás vizével a mélységből néha egy-egy kicsi fehér foszlány, sikos tojásfehérjéhez hasonlító anyag, melynek mivolta szinte egészen ismeretlen. A korpa fajsulyából, mely nem sokkal nagyobb, mint a vize és azon sajátságából, hogy a vizet nem teszi zavarossá, következtetni lehet, hogy leginkább növényi alkatrészekből áll, ugyanezt bizonyítja azon számtalan légbuborék is, mely ezen korparétegből felszáll, ha az ember tipródik rajta, vagy bármi módon megbolygatja. Ilyen gáz rothadásnál szokott kifejlődni és rendesen minden oly mocsárban, hol a viz alatt növényi alkatrészek rothadásnak indulnak, feltalálható, azért nevezik mocsárlégnek is. Szokottnál tömegesebb fejlődését a Hévízben elősegíti a viz melegsége és a rothadásnak indult korparéteg vastagsága, e mellett nagy kérdés, vájjon egészen ugyanazon fajta gáz fejlődik-e itt, mint milyen például a balatoni nádasokban ? Könnyen lehetséges, hogy a korpa különlegessége miatt ezen gáz is módosul és különös, másutt fel nem található vegyi alkatrészeket tartalmaz. Ezen, a vízből felszálló buborékok okozzák azon szagot, mely miatt a Héviz kénes forrásnak tartatik, noha magában a forrás vizében vajmi kevés ként lehet találni az eddigi vegyelemzés szerint. Ugyanezen gáz okozhatja a Héviz csudálatos gyógyerejét még nagyobb mértékben, mint a viz és korpa alkatrészei, mert világosan látható, hogy mikor fürdik az ember, nemcsak vizben, hanem ilyen levegőben is fürdik, mely apró buborékok alakjában testünkre ragad, ugy, hogy legalább is a test fele része nem a vízzel, hanem gázbuborékokkal van közvetlen érintkezésben; a mennyiben már most a vegyi alkatrészek a levegőben sokkal finomabb alakban vannak jelen, mint a hogyan a vizben feloldva lehetnek, bizonyos, hogy az ember bőrén át ezen buborékokból több orvosság juthat a vérbe és egyéb belső részekbe, mint magából a vízből: főkép midőn az illető viz igen tiszta közönséges ivóvíz, ellenben a buborékok nem közönséges, hanem ként és talán még más orvosszereket is tartalmazó levegőből állanak. Ehhez jön még, hogy szaglás és lélekzés által is részt veszünk a kénszagu levegőből, főkép, ha orvosi tanács folytán nyakig korpában fürdünk, melyből gazdagon fejlődik a hydrothion gáz. így minél alaposabban vizsgáljuk, annál több különös sajátságot és annál hatásosabb gyógyító erőt találunk a Hévízben ugy, hogy mellékes előnyeit, ugy mint fürdőhelyeknél szokták, elősorolni egészen felesleges. Tehát mellőzve az éghajlat, vidék, közlekedés, sétahelyek stb. leírását, ismételjük, hogy a langyos viz már egymagában jótékony és kellemes fürdő és gyógyító ital is; azután a korpa dörzsölés által viszketést okoz és a vérforgásra van nagyobb hatással, e mellett valószínűleg sok vasrozsda és jód alkatrész által is gyógyít ; végre a korpából fejlődő gáz az ember bőrén és tüdején áthatolva, ismeretlen elemekkel hozza érintkezésbe a beteg testet. Van egy könyvem az összes magyarországi fürdőkről - irta dr. Chyser Kornél 1887-ben Trefort miniszter megbízása folytán -¦ ebben a Héviz a nemleges vagy semleges vizek közé van sorozva egy rangban Eger és Rajetz-Teplitz vizeivel: mondatik róla, hogy \\"sok gazdag 33° C. melegségü forrása van és ámbár vize tiszta, mégis különös korpaforma anyag helyenkint egy méter vastagon rakódik le, mely fő tényező a gyógyításnál, de sajnos, hogy még vegyileg elemezve nincs. Általában hatalmas gyogyerő rejlik e forrásban, mely azonban eddig sem a tulajdonos, sem az orvosok által kellőleg nem méltányoltatik.\\" A vizet vegyelemezte 1857-ben Dr. Heller Bécsben és talált egy literben 0\\\'017 szénsavas meszet, 0\\\'017 chlormagneziumot, O\\\'Oll kénsavas nátront és még egy kevés vasrozsdát és konyhasót: összesen 0.053 ezredrész idegen anyagot - de az nincs megírva, sulyrész vagy tömeg értendő-e ezen számok alatt. Kétségtelen, hogy a fentebbi alkatrészek valami különös gyógyerőt nem képviselnek és a viz teljes joggal semlegesnek mondható, mert hiszen majdnem ugyanannyi és ugyanazon vegyelem van a Balaton vizében is, míg ellenben már a füredi forrásban 4-szer, a petancziban 15-ször, a czigelkaiban 35-ször és a budai keserüvizben 100-szor annyi a v.egyi alkatrész. 173 Van még egy könyvem, mely a Hévízre nézve érdekes következtetést enged; a könyv a világhírű gasteini fürdőt tárgyalja és minden módon azt igyekszik bebizonyítani, hogy a gasteini viz noha tisztább minden kutviznél és sem korpát nem rak le, sem gázbuborékokat nem termel, mégis igaztala-nul neveztetik semleges viznek, mert hiszen roppant nagy gyógyereje országszerte el van ismerve. Szerinte a gasteini forrás 0.034 ezredrész vegyi alkatrészt tartalmaz, úgymint 0\\"020 kénsavas nátront, aztán kovasavat és konyhasót, tehát ugyanazon elemeket, melyek a hévízben is előfordulnak és nem is ezen alkatrészek miatt gyógyítja a betegeket csodás módon, hanem mivel sokkal jobban vezeti az clectromosságot, mint bármely más viz! A viz ezen sajátsága ki van mutatva a gasteini vizre nézve, ugy, hogy a szétküldött ivó vagy fürdővíz valódiságát ezen jelről lehet felismerni. És miért ne lehetne hasonló eset a Hévíznél is, ha a vizet electrometer-rel megvizsgálnák? hisz ennek is gyógyereje kétségen felül áll, csak az nem bizonyos, mit, mi által szokott gyógyítani. Midőn tehát a mesterségesen előállított electromos fürdők egészen divattá kezdenek válni és a mágnesség és electromosság terén naponta uj felfedezések tétetnek, nagyon korszerű volna a Hévizet e tekintetben is vizsgálat tárgyává tenni. Elmondhatjuk, hogy a hévizi gyógyforrás olyanforma kincs, milyen egy köszörületlen gyémánt, melyről még csak azt tudjuk, hogy drágakő, de nem tudjuk, milyen tüze és vize és mily nagy értéke lesz, ha ügyes munkával kicsiszolják. Tudjuk a Hévízről, hogy hatalmas gyógyerővel bir, mert egyes esetekben olyan betegeket is kigyógyit, kik már minden orvosszert, sőt sok hires külföldi fürdőt is megpróbáltak; de ezen tul aztán igen keveset tudunk, mert a viz vegyelemzése elavult kétes értékű hagyomány, a korpa és gáz vegyi alkotása csak gyanitás tárgya és a villanyos sajátság még fel sincs födözve. Végül ha a források közt is ugy, mint a drágakövek közt a nagyság szerint fokozódnék az érték, ugy valószínűleg Európában első helyen a Hévíz állaim. Köztudomású, hogy vize malmokat hajt és méréseim szerint egy nap alatt 26,000 köbmétert tesz ki; hogy mily óriási vizbőség ez, kitűnik, ha néhány hires gyógyforrás ismert adataival összevetjük. Gastein összes forrásai 5030, a harkányi artézi kut 4200, a Hcrcules-íbrrás Mehádián 3840 és a pesti város ligeti kut 1200 köbméter vizet szolgáltat naponkint, a hires Karlsbad összes forrásai 4400 köbmétert adnak, így mindezek összesen még nem annyit, mint a Héviz. \\\' ... ¦ -: ¦. V .••¦ \\". A KESZTHELYI KATH. FOGYMNASIUM. 1771-1895. Mint hazánkban majd minden középiskola, a keszthelyi kath. gymnasium is, ¦¦¦- melynek képét alább mutatjuk be - több fázison ment keresztül, míg a hazánk tanügyi történetében kiváló érdemeket szerzett premontrei kanonok rend alatt 1891/92-ben annak főgymnasiummá való kiegészítése ténynyé vált. A keszthelyi gymnasiumot gróf Festetics Pál val. belső titkos tanácsos, s a magyar kamara alelnöke alapita saját költségén s 1771. november 22-én három osztálylyal meg is nyittatott. A tanítás a Mária-tartományi szt. Fcrenczrcndi áldozárokra bízatott; a költségeket az alapító viselte, ki az alapító okmányban a következőket monda: \\"Mind az iskolákat, mind a tanárokat nem a Fcrcncziek szerzete, hanem ő nagyméltósága látja el.\\" A tanítás eleinte a kegycsrendiek és jezsuiták tanrendszere, később a Ratio educationis szerint folyt. Újításokat a tanrendszerbe II. József gyakran hozott. A szt. Ferenczrcndiek alatt 1796-ig volt az iskola, mely 1789-ben öt osztályúvá emeltetett. A szent Fcrenczrendieket világi tanárok váltották fel. A Ferenczrendi-szerzctnek a gótstilü plébánia-templommal kapcsolatos zárdája királyi adomány folytán gróf Festetics György birtokába kerülvén, a nemes főúr úgy a gymn. osztályokat, mint az általa nemes ifjak részére fentartott tápintézetet ide helyezte át. Előbb a gymnasium a jelenlegi elemi fiúiskola épületében volt elhelyezve. A hat osztályra kiegészített gymnasiumot a csorna-prémontrei kanonok rend vette át, de a tápintézet nélkül. A Bach-korszak alatt, 1850-ben a gymn. 4 osztályúvá alakíttatott át, s az említett épületben maradott az 1892/93. tanév kezdetéig, a mikor uj otthonába költözvén, az 5. osztály megnyitásával főgymnasiummá való kiegészülését kezdette meg. Az intézet fenmaradása egy ideig kérdésessé vált, mert (polgári iskola is lévén ott) a tanulók száma egy* időben folytonosan apadt, s már arról szóltak, hogy a szombathelyi gymnási uránál szükséges párhuzamos osztályok felállításával a keszthelyit beszüntetik. Azonban a város lakosságának lelkes akarata, a megye főispánja, Svastits Benónak buzgó fáradozása, a csorna-prémontrei 175 kanonok-rend ügybuzgó praelatusa Dr. Kunc Adolf áldozatkészsége, a város kegyurának, gróf Festetics Taszilónak készséges hozzájárulása megmentették az intézetet a városnak s lehetővé tették, hogy az az 1895/6. tanévig nyolcz osztályúvá kiegészüljön. Gyönyörű épület, mely belül czélszcrűen és dúsan van felszerelve, hirdeti a derék városnak s az említett tényezőknek áldozatkészségét; az intézeten belül pedig serényen foly a munka a Dr. Burány Gergely a keszthelyi főgymnasium igazgatója. jó, szép és nemes szolgálatában; a vallás-erkölcsi és hazafias erények fejlesztése czéljából. Az intézet élén jelenleg Dr. Burány Gergely áll, ki egy derék tanári kartól támogatva, nemcsak az intézet beléletét vezeti szaka-vatottan, hanem a város egyéb ügyeiben, kulturális mozgalmaiban dicséretreméltó tevékenységet fejt ki. -¦\\\': Hadd végezzem e rövid hézagps vázlatot azokkal a szavakkal, melyekkel az igazgató az intézet kiegészítésének történetét, mely e vázlatnak is alapul szolgált - az 1892/3-iki Értesítőben befejezi: ¦ . . i\\\' \\"Legyen ez a főgymn. épület a hazafias nevelésnek igazi melegháza, melyből mind olyan ifjak kerüljenek ki, a kiknek kebleben ép úgy égjen a hazafias lelkesedés szent tüze, mint a kik a szelíd Múzsák e csarnokát létesíteni segítették, hogy az itt nyert sziki a által felhevítve folyton szem előtt tartsák e hagyományos mondást: \\"Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül!\\" H. M. A keszthelyi főgymnasium és plébánia-templom. A KESZTHELYI PLÉBÁNIA-TEMPLOM. ; . •\\\'\\" . Irta: Bontz József. A keszthelyi plébánia-templom, hazánk műemléke a város főutezájának keleti részén, a Tőgymnasium szomszédságában van. Keleti fekvésű tiszta csúcsíves épület. Anyaga szabálytalanul hasogatott terméskő. Műépitészeti részei, nevetésen az oszlopok, oszlopfejek, támfalburkolatok, párkányok, 177 gerincz-ívek, zárókövek, ablakválaszfalak és egyéb díszítések: faragott kövek. Alakja hossznégyszög. Belső világossága -hosszúságban 44, szélességben 10 mcter. Boltozat-magassága a hajóban 16.60, a szentélyben 10.54 m. A torony magassága 60 m. A műemlék hosszú, merészen magasba nyúló falainak egyhangú tereit kivül a támfalak, belül az oszlopok, óriási boltivét pedig az oszlopokon nyugvó válivek négy-szögü terekre osztják. Bontz József. keszthelyi SÍ lelkész. Boltosztályait az egymást keresztező gerinczivek háromszögű boltmezőkre szakítják, mely boltmezők egymással éleket alkotva, gyenge hajlással egy csúcsba futnak össze. Gerinczcsúcsaiban czimerekkel és egyéb díszítésekkel ellátott zárókövek vannak. Támfalai szabályosan tagoltak, oszlopai a szentélyben henger-, a hajóban nyolczszögü félhasáb alakúak. Gerinczivezete legtöbb helyen keresztet, a főoltár fölött csillagot, az orgónakar alatt hálót ábrázol. / Boltozat alakításában sajátságos jelenség, hogy a gerinczivek találkozási pontjain keresztül húzott -képzcleti vonal a templom hossztengelyének irányától eltérve, kissé délre hajlik. Falterein délről és keletről -csúcsíves díszítésű ablakok nagy számban vannak. • .,• \\"\\\' • \\\'%_ \\\' ¦ --\\\'-y ¦ <¦ . ¦ Faragott kődiszitéseir között legszebbek az alapító sirkőlapja, a szentély lefutó oszlopainak mennyezete, a szentély csillag-, az organakar hálóboltozata, továbbá a homlokzat kőrózsája. A kőrózsa tulajdonkép egy két ölnél nagyobb átmérővel biró kerek ablak, melynek keretét és diszitését rózsaszirmokhoz hasonló 11 kőlevél képezi. A templom melléképületei északról a premontrei sekrestye és zárda folyosó, délről a plebániasekrestye és a tetőre felvezető kő csigalépcső. Mindezek a plébániasekrestyét kivéve, a főépület korával egyidejű alkotások. Műemlékünknek tornya eredetileg nem volt. A jelenlegi tornyot 1878-ban építették, melyről műépitészeti tekintetben mi jót sem mondhatunk. Az épülettest és a torony összehasonlítása még a laikus előtt is feltünteti a művészet és mesterség közt levő külömbséget. HALIS CS HOKFMANN : Zalamegyei évkönyv. 12 178 Csúcsíves épületünk általános jellemzéséül azt mondhatjuk: hogy nemes egyszerűségében imposans hatású. A részletes díszítésekben ugyan nem gazdag, de magában az épülettestben a keresztény gondolat kimagaslóan nyilvánul; élettelen anyagában a művész szelleme él. El lehet mondani: hogy Keszthely disze hazánk Balaton vidékének műkincse. De egyúttal történeti emléke is. Hatszázados múltjához az ország számos élő és kihalt családjának neve, a Ferencz és premontrei rendet érdeklő események, Keszthely fényes és szomorú napjainak emléke fűződnek. A templomot a vele kapcsolatban levő rendházzal együtt ///. István nádor a saját költségén 1386-ban alapította a szent szűz tiszteletére. Az alapitónak sirja a templom szentélyében a főoltár előtt a két Festctics-fclc sir között foglal helyet. Vörös márványból van. Feliratát csúcsíves betűkkel - maiusculák - alakított követkéz/) szöveg képezi: Hic est sepultura maghifici domini Stephani Vái-vodae et Regni Palatini. Anno Domini M.CCCXCVII. (Ez a nagynevű István vajda és országnádor sirja. Az Ur 1397. évében.) ^-A fölirat keretében paizson a keleti mesckörből kölcsönzött két egy kisebb és egy nagyobb sárkány alakot lehet látni. A sirlap dom-borműve az alapító czimerét ábrázolja. Mi mellett fénycsen tanúskodik a szentélyboltozat első osztályának záróköve, melyen a sirlap czimerével azonos dombormű áll. Ugyanis az egyházi építészetben a zárókövek domborrnűvei - mennyiben czimerek - az alapítók vagy donátorok czimerét ábrázolják. Ez a czimer, melyet eddig figyelemre alig méltattak, sőt láb bal tapodtak, van hivatva bővebb világot vetni III. István nádor családi nevére. v A Ferenczrend az alapítás idejétől egész a török uralomnak hazánkra való kiterjedéséig az épületek békés birtokában volt. 1552-ben Ferdinánd parancsára a rendházat a templommal együtt védelmi helylyé alakították. Az erőddé alakított rendházban a Ferencziek a katonatisztekkel egy ideig együtt laktak. De később a beállott kellemetlenségek miatt házuk és templomukat elhagyták. Mikor azután a gazdátlanul maradt vagyont és épületeket a tisztek a maguk számára lefoglalták. A rend csak 1723-ban hosszas pörösködés után 120 év elteltével jutott vissza újra ősi jogos birtokába. Visszatérés után a rend az elhanyagolt templomot megujittatta, elrabolt arany és ezüst tárgyai helyett ujakat szerzett és a leégett rendházat felépittette. 1788-ban József császár rendelete értelmében a Ferencziek keszthelyi rendháza végkép megszűnt. Vagyona és alapitványai részben a rendre visszaszálltak, részben a vallásalap javára lefoglaltattak. Mely tény egyeseknek vakmerőségre nyújtott tápot. Bizo- 179 nyos katonatiszt a templomot profán használatra jelölte ki és azt szénával töltette meg. A püspök értesülvén a botrányos esetről, a helytartótanácsnak följelentette. Egyúttal a Festetics grófi család óhajára kérte a helytartótanácsot, hogy a fcrcnczi templomot a kicsi és ez időtájt romlásnak indult plébániatemplom helyett plébániatemplomnak adja át. Maga a Festetics család szintén megtett mindent a helytartótanács, püspök és a megyénél, hogy a ferenczi épületek birtokába jusson. A rendház megszűnését követő évtized főleg a királyi biztos közreműködése folytán a Festetics család részére meghozta az óhajtott sikert. A királyi leirat értelmében a ferenczi épületek a Festetics gróf csalidnak átengedtettek oly kikötéssel: hogy a rendház közoktatási czélokra, a templom pedig örökre plébániatemplomul használtassák. így jutott a ferenczi templom a keszthelyi plébánia birtokába. Midőn később a gymnasium vezetését a premontrei rend vette át, a templom használata a rendnek is meg lett engedve és szerződésileg biztosítva. A néhány vonásban vázolt rajz után még rá kell mutatnom a sebekre, melyeket az idő és az emberi kéz ejtettek a történelemnek öt százados élő tanuján. Szakértők véleménye szerint a keszthelyi templom legépebb a vele egykorú hazai emlékek között* Az idő kevés rombolást tett rajta, de annál többet a műalkotás iránt való tudatlanság és érzéketlenség. A. szentélyben egy ablakot egészen, kettőt részben befalaztak. Az orgonakart doriai oszloprcnddel alakított közönséges bolttal nagyították meg. A kőrózsa kivevésével a templom homlokzatának legszebb diszét, a torony építéssel pedig a templom történeti múltját dúlták fel. Ezekhez járul még az, hogy a templomon mióta ős tulajdonosai elhagyták, semmiféle átalakítás és javítás nem történt. Belső felszerelése és kinézése a közönyösségnek szomorú képét tünteti föl. Történeti emlékünk művészi alkotása nevetséges ellentétben van elhagyottságával. Valóságos disz és csúf. Hogy e két szóban kifejezett kritikából a kedvezőtlen rész törölve legyen, hogy a templom az isteni tisztelet méltóságához és műemléki becséhez méltó megújításban részesüljön, ezen fáradozik a keszthelyi apátplebánia jelenlegi javadalmasa dr. Dunst Ferencz. \\\'..V;?.,,.\\\'. TÜNDÉR RÓZSA. (Balatoni rege.) Irta: Poór János. Nap hevétől lankadottan Hűs ligetbe térek én, Hol madárdal minden ágról, Édes illat a virágról Enyhet adva száll felém. Hogyha a zengő madárkák Vig dalukat abba hagyták, Lenge szellő kél a légben Rezgő nyárfa lombja lebben, Súg fülembe szebbnél szebbet, Tündérekről szép regéket . . . Elbeszéli: Ott a tóban Vizszinén egy szép virág van, Hófehéren évről évre Zöld levél keblén pihenve Ringatózik csendesen. Elmeséli a virágnak Szép regéjét. Tó királynak Tündér lánya mint hagyá el Vizhonát, hogy könnyű szivvel, Pilleként csapongva, szállva Egy virágról más virágra, Bontson, kössön uj frigyet, Összezúzva sok szivet. Titkos nyelven súgva búgva Mondta ezt a nyárfa lombja, Én megértem, s im ez egyet Elmesélem most tinektek. Réges-régen, itt a halmok Egyikén egy kis lak állott, 181 Benne jó öreg s leánya Élvezek a boldogságot. Mert nyugalma volt az ősznek S hű szerelme a leánynak. Az, ki bírja, ennél többet Nem kívánhat már magának. Naplemente szép Juliskát Itt e hűs ligetben érte, Mert hogy eljön minden este Tudta, hisz ő ugy Ígérte. Ks hogy eljött, szép szerelmük Rózsalánczát újra fonták, Mely hogy végkép összefűzze Mindenek felett óhajták. Még a nap le sem pihent bár Vetve várta bibor agya, Nem hagyá nyugodni otthon Szép Juliskát forró vágya. Könnyen lejtve, hogy nyomában Még a fűszál sem hajolt meg, Friss virággal a kezében A liget felé közelget. És merengő szép szemével Eltekint a messze tájra. Honnan kedvesét feltűnni Mint egyébkor, várva várja. Várva várja, ám hiába, Ami nem történt soha Órák tűnnek és a kedves Nem tűnik fel, még oda! . . Máskor is jön, s hőbb reménynyel Forróbb vágygyal néz ügyel És a kedves még se jön, bár Nap nap után telik el .... Réges-régen, a mikor az Árnyas bokros berkeket Játszi csalfa tündér népség Lakta, s szint a vizeket; Messze messze, földalatti Nagy vizeknek mélyiben Tókirálynak, Balatonnak, Vára ott állt fényesen. Szines kagylók, drága gyöngyök S mind mi van a viz alatt, Összehordva díszes rendben Ékiték a falakat. Kábitó volt bár a fény, mely Környezé a szép lakot, Kábitóbb volt mégis annak Szépsége ki bent lakott. Tó királynak tündér lánya Hogyha unta már alant, Titkon, senkitől sem sejtve Szép lakából kisuhant: És a merre vonta vágya Mint a gondolat repült Tündér módra perez alatt a Tó vizéből felmerült .... Nyári est volt Fenn az égen Tiszta fényben Tündökölt a teli hold: A ligetben rezgő nyárfa Levelének halvány árnya Rezgett, tánczolt csendesen. . És a szellő a virágos Rét fölött hogy elhaladt, Csókot lopva, nem is kérve lllatártól részegülve Csendesebben Szállt tova. És viszont a rét virága Édes hangokat susogva Meghajolt a kéj alatt .... Míg Juliska a ligetben Szívszakadva vár zokog, ; Lent a völgyben tó vizénél Boldogságtól áradozva Két szerelmes szív dobog. Balatonnak tündér lánya Feltűnik a viz fölött, És az ifjú megbüvölve Tárt karokkal várja őt. Hófehér ruhája testén Dus redőkben folyt alá Tündér arczát éj sötété Lágy selyem haj árnyalá. Hogy susogva hő szerelmi Vágytól rezgett édes hangja. És a hangot csókba fojtva Kedvesét hogy átkarolja, . . Elmerülnek mind a ketten Boldogságuk tengerében! . . . Szép Juliska a ligetben Szivszakadva vár, zokog, Majd megindul, s mint az árnyék Öntudatlan támolyog. És amint igy jobbra térve Látja, mint a holdnak képe Lent a völgyben, Tó vizében Hívogatva int felé, S az enyelgő Pajkos szellő Halvány arczát megsimitja, 182 Ugy tűnik fel mintha édes Vallomásokat susogna. Szép Juliska önfeledten Mit sem látva, nem is sejtve, Bánatában elmerülve . , -:\\\'\\"\\" Folyton csak előre lép; És a mint a réti fűznek \\\' ¦ Bokra gyérül, s tóvizének Tükre villan, - jaj minő kép ! . . Á kiálló part-oromnál Álmadozók egyikében V \\" Kedvesére rátalál -. .¦¦\\".-¦. Egy sikoltás, s mind a hárman Abban az egy pillanatban Egymást mindig átölelve Hullanak a tó vizébe. Fenn az égen ezüst fényben Fénylett még a teli hold, S mindenütt a természetben Béke, néma csend honolt, Jaj, de lent a té vizében Tündér ország közepében Megrendül a víztömeg. Tó királya fájdalomtól Zúzott szívvel érti, hallja, ¦ Hogy könnyelmű szép leánya Tündér ország ős törvényét Mily merészen szegte meg. Az már tagja tündér honnak, Aki egyszer halandónak Karján jut a viz hónába, - így van ez megállapítva, - Soha többé nem lehet. Ezt a törvényt bármily fájó Kénytelen megtartani, És a vétkezőket rögtön ítélettel sújtani. Tó királynak egy szavára A szerelmes pár legott, Vizén úszó rózsa-tővé Szép virággá változott. És azóta a tavakban Viz szinén egy szép rózsa van. Hófehéren, évről évre, Zöld levél keblén pihenve, Tündér lánya Balatonnak Mint a múltban, reges régen, Kedvesének lágy ölében Ringatózik csendesen Szép Juliska mint az árnyék Köd alakban tova lebben, Nyári estén, .\\\'\\\'\\\',\\\'¦¦¦\\"¦\\\'\\\'\\\' Mint lidérezfény .. . ¦/\\\';;» Fel fel csillan, ;..\\\'¦ •¦;, Majd a réten . •,¦;.,.¦:;;•¦.,\\\'¦•* Ingadozva átsuhan. \\\';¦-.: : Tündérrózsa .¦¦\\\':\\\'..¦-i- Hogyha látja ,\\\'.-;&¦\\\' ., Közeledni messziről; :. r\\" Mintha félne, ... ,¦•: . Vész ne érje, . . . \\\'¦•¦¦ ...\\\'. Lassan viz alá merül. :.¦. Lágy szellőtől a ligetben Rezgő nyárfa lombja lebben, Súg fülembe szebbnél szebbet Tündérekről szép regéket. Titkos nyelven súgva búgva Mondta ezt a nyárfa lombja, Én megértem, s im ez egyet Elmeséltem most ti nektek. BALATON-FÜRED. Irta: Hangold Henrik dr. A természet a Balaton zalai partjain pazarabbul osztá adományait, mint a többi partokon ; kies magaslatokkal, változatos tájképekkel, buja vegetatióval, szóval mindama előnyökkel áldván meg azokat, melyek egy \\"egészséges klima\\" alkotó ismérvei. Már eme természeti adományok alapján is, melyekhez Balaton-Füreden számos kipróbált gyógyeszközök s régi és modern berendezések járulnak, Balaton-Füred a többi Balaton partján keletkezett telepek által utolcrhetlenül előre haladt és igy ezekkel szemben számára az elsőség eleve és minden időkre biztosítva van. Mangold Henrik dr., kir. tanácsos. A balaton-füredi gyógyté-nyezők különböző javallatok szerint, mind hatásosnak bizonyultak; ezek között ezúttal csak a balatoni hideg fürdőkről teszek emlitést, melyek hasonlatosak a tengeri fürdőkkel, ter-mészettani, vegyi és gyógytani szempontból. A Balatonnak eme hasonlatossága a tengerrel azonban általánosságban nemcsak a füredi, hanem a többi partvidék mentén is megállapítható; de a Balatonnak háromféle talajminősége közül (kavicsos, iszapos és homokos) csakis az ásványi, növényi és állati alkatrészeket összpontosítva tartalmazó Balaton-Füred partjain észlelhető iszaplecsa-podás az, mely a fürdővízben mindig feloldva lévén, képes a tenger vizének konyhasó tartalmát pótolni, a mely tudvalevőleg a tengeri fürdőt quasi sófürdövé qualificálja. A füredi balatoni fürdőben feloldott és suspendált iszap hasonlóan a konyhasóhoz, 184 hatalmas ingert gyakorol a felbőr idegeire, mi a homokról, mely természettani törvény szerint a fürdővízben sem feoldva, sem sus-pendálva nem lehet, nem állítható. Ha tehát a Balaton partjainak mentén, balatoni fürdő különlegességről van szó, ugy csakis a füredi iszapos part tekinthető ilyennek, mert csak is a füredi Balaton fürdők azonosak teljesen a tengeri fürdőkkel. Fürdőház Balaton-Füreden. Balaton-Fürednek már pá-tó egyik olda- fekvése is a kékvizü hullámos ratlan természeti Ián, - másfelől félkörben regényes hegyláncz, gazdag növényzettel, - valóban üditőleg hat minden fogékony kebelre. Az ozondús és a tó párolgása által nedvesített levegő kapcsolatban a magyar tengeri fürdő használatával, nagyon alkalmas arra, hogy minden Füredre jövő betegre nézve kielégítő hatást gyakoroljon, Füredre egyaránt mehet beteg és egészséges, itt mindenki megtalálhatja, a mit keres: gyógyulást vagy szórakozást. Az előnyös földrajzi fekvésnek és tengcrszin feletti magaslatnak Füred kitűnő égaljt köszönhet, minthogy a tényezők mérsékelt és enyhe viszonyokat feltételeznek, a levegő dús növényzettel ékesített vidéken át áramlik oda és legközelebbi szomszédja a szép, tiszta és nagy tó, a fürdőhelyet a legegészségesebb fekvésűvé teszi. A hőmersék itt már április és májusban oly kellemes és enyhe, hogy a tartózkodás betegeknek nagyon alkalmassá válik, sőt szeptember és októberben is a hőmersék még mindig elég egyenletes marad. Ezen körülmény az utolsó időben bebizonyitta-tott Polyák Lajos tr. vizsgálatai által, melyeket a helyszínén és a magy. kir. központi meteorológiai intézet ötévi adatainak felhasználásával eszközölt. Polyák tr. constatálta, hogy Balaton-Füred elsőrangú klimatikai gyógyhely gyanánt tekinthető, melynek előnyei legjobban kiaknázhatok, ha nyáron kivül tavaszszal és \\" őszszel is, mint \\"átmeneti státió\\" használtatik fel, mikor hazánk legtöbb helyén a változó időjárás, a korai beálló hideg és a nagyfokú hőmérsékleti ingadozások, a betegek állapotát veszélyeztetik. A \\"Balaton mellett ősz táján második tavasz van.\\" (Jókai). \\"A Balaton tájékának azon nagy előnye van, hogy már kora tavasz- és 185 késő őszkor alkalmas klimatikus tartózkodási hely. A tavasz itt korábban kikel és az ősz tovább húzódik, inint az ország minden más részében.\\" (Beksics.) Hogy Balaton-Füreden a gyógycszközök és gyógymódok is szaporodtak és javultak a kor igényei folytán, bizonyítja a gyógyhely látogatottságának crősbödése és leginkább az, hogy Balaton-Füred ma már nem ismeretlen a külföldi orvosok előtt s a meggyógyult betegek nagy száma is fényes bizonyítéka nem csak látogatottságának, hanem hasznosságának is. Sok külföldi is keresi már fel Balaton-Füredet; nem egyet közülök orvosi consiliumok egyhangú ajánlata küld ide és míg évekkel ezelőtt csak eltévedt fecskeként tűnt fel az angol, franczia és olasz szó, ma már senki sem tartja megbámulandónak a külföldi vendégek beszédét. Az organismus bizonyos idült bajaira csakis Balaton-Füred az egyedüli, melylyel nem versenyezhet más fürdő- és gyógyhely. A pompás hely, kies vidék, a Balaton, melynek párját példaszó szerint nem lehet minden bokorban találni, üde levegő, mely megnyugtat és gyógyít, a számos gyógyhatányok, a kényelem, melylyel Balaton-Füredre juthatni - mind oly előnyök, melyek e gyógyhelyet legékesebb szókban ajánlják és mely megérdemli, hogy a nagy közönség ne csak el ne hanyagolja, hanem eléje tegye a sokszor bizony \\"mondva csinált\\" dicsőségü fürdőhelyeknek. A számos hivatott és hivatlan fürdőtelepek között, melyek a közelmúltban, mint a végre lábra kapott Balatoncultus eredményei keletkeztek Európa eme legnagyobb tavai egyikének partjain, - mint ezelőtt ugy ezután is, Balaton-Füred - a Balaton metropo lisa fogja gyakorolni a legnagyobb vonzerőt gyógyulást és üdülést keresőkre, valamint touristákra is. MURAKÖZBEN. •, Irta: Kelé György. ;>, ¦ \\\', Ha képletesen akarnám kifejezni magamat, vagy hasonlattal élni, legtalálóbban nevezhetném Muraközt Zalavármegye leányának; nagy gonddal, apai szeretettel dédelgeti a mi ős megyénk ezt a kedves leányát, a ki, mint az elkényeztetett gyermekek szoktak lenni, néha szeszélyes, durczás, de egészben véve jó gyermek. Legjobban tudja boszantani az öreget azzal, ha megfenyegeti, hogy a legközelebbi szomszédhoz Horvátokhoz megy férjhez, oda húzza a szive; hanem hát ez csak ijesztgetés, mert azért komolyan a papának soha ellent nem mond, sőt még a kóló tánczről is leszokott a papa kedveért, s legszívesebben tánczolja a csárdást, olyan tűzzel és zamatos magyar czifrázattal, hogy azonnal meglátszik rajta a pezsgő magyar vér; még is több jutott neki az apja természetéből, mint az anyjáéból, mert az anyja az valami bosnyák leány volt, annyi bizonyos. Szinte hihetetlen, hogy itt az emberfia Hunyady, Zrínyi, Szilágyi, Ujlaky nevű egyénekkel beszél horvátul, mert magyarul nem értenek, vagy csak igen keveset; meglátszik erőteljes egyenes termetükön, nyilt kerek arezukon a magyar eredet typusa a leborotvált bajusz daczára. Zrínyi és Inkey vajdák magyar huszárjaiból maradtak ezek itt, természetesen össze vegyülve a letelepült bosnyákokkal; Bosniában sok helynév megegyez a muraközi községek neveivel, a mi nem épen a véletlenség kifolyása, ez is mutatja, hogy onnan ide bevándorlás történt, a mint erről a régi hagyományok is beszélnek. Ez a bosnyák népvándorlás, a mely elnyelte a kevesebb magyar elemet, adta Muraköznek a szláv jelleget; csakhogy ez itt sokkal szelídebb, kellemesebb formában jelentkezik, mint a Mileticsek, vagy a Starcsevicsek birodalmában. A muraközi nép magyar polgárnak valja magát s rég múlt időkből eredő rokonságot tart velünk; a drávántuli horvátokkal általában nem rokonszenvez, s megvetően nézi le, a kiről gyanítja, hogy \\"illérecz\\" azaz horvát érzelmű, hiszen nem messze van az idő, mikor 1848-ban együtt küzdöttek velünk egy zászló alatt a muraköziek az illérek ellen. Egyik 48-as szabadság hősünk Gasparicsnak emlékoszlopa Perlakon dicső tanujele, testvén, rokoni érzületüknek, ő is muraközi horvát volt s a magyar hazáért vérzett el. Pedig van ám itt sok titkos ellensége a magyar állameszmének, a kik zágrábi sugalmak szerint dühös akna harezot folytatnak ellenünk; de már nagyon leapadt ezeknek a száma, visszavonulnak lassan odúikba mint a denevérek, nem mutatkoznak a közélet derült világánál. Sokkal józanabb, békeszeretőbb a muraközi nép, minthogy magát fellovalni hagyja; keserűen gondol vissza az absolutismus korszakára, mikor itt az illérek uralkodtak s a hivatalnok hierarchia leszedte róla még az utolsó ingét is; mikor az igazságot a szerint mérték, ki mennyit adott, s a nép keserves keresményén a gospodák dobzódtak. Könnyű itt tiszta, igazságos, becsületes magyar politikával a rokonszenvet fentartani, ápolni, csak a vezető egyének ne térjenek le az egyenes útról. Finom tapintata, ösztöne van a népnek arra, hogy megérti, tudja, ki az ő barátja. Fellángol a magyar szív, mikor hallja, hogy ezek az egyszerű horvát emberek, milyen lelkesült hymnust, dicséretet mondanak el a múltból az itteni 187 közélet egyes kimagasló magyar alakjairól; az apostolok cselekedeteibe való életadatok ezek, hogyan kell a mag3^ar hitre téríteni az idegen ajkú népet. A Gondviselés nem csak a múltban a jelenben is küld ide ilyen apostolokat, a kiken megtörik a sötét szellemek ellenséges hada. Itt minden tisztviselő, az intelligentiának minden tagja nemzetapostol is, legszentebb missióval ellátva, fegyvere a türelem, igazság és szeretet, a ki ezt nem érti meg - az távozzék innen, a haza szent neve kéri erre. Sehol sincs nagyobb alkalom zsarnokoskodni, mint itt Muraközben, ez egyszerű csalafintamentes jámbor nép oly hiszékeny, naiv, mint a gyermek, csak az nem csapja be, a ki nem akarja; hány szomorú legenda beszél e nép kifosztása és megzsaroíásáról és ezer szerencse, hogy nem játszik szerepet ebben a magyar. Megtartjuk Isten segítségével Zalamegye szép leányát Muraközt magunknak, el sem kívánkozik tőlünk soha; a magyar társadalom szeretettel öleli keblére a vele rokonérzelmü idegen ajkú népeket; ugy szereti, talán még jobban, mint édes gyermekeit. Elküldte már hozzánk is szeretete jeléül áldást osztó testvérjeit a Dunántúli Közművelődési Egyesületet, az ő nyomába még szebb élet derül fel itt, majd megérjük azt is, hogy a muraközi Hunyadiak, Zrínyiek és Szilágyiak beszélnek magyarul és tisztán. Igen helyesen kezdte meg a D. K. E. az ő nemes missióját óvodák felállításával, mert csakugyan a gyermekeknél kell kezdeni a magyar evangélium hirdetését, mint a szeretet apostola mondotta: Bocsássátok hozzám a kisdedeket. Ti jó magyar testvérek, a kik bent a haza legmelegebb ölében talán minden esztendőben egyszer hallotok idegen nyelven beszélni, ti nem értitek meg, milyen jól esik a magyar kebelnek, mikor itt ezek a horvát apróságok, a diák gyerekek magyarul kezdenek az emberrel peterbacsizni, én az Eol hár-fáját nem hallottam soha, de nem hiszem, hogy szebben szólna, mint ez a horvát izü magyar beszéd, ugy megcsiklandozza az ember szive tájékát, hogy öröm könyek potyognak le az orczáján; oly jól esik a léleknek, mint a nyári langyos eső az aszott mezőnek. Most kezdem csak érteni, egyik drávántuli horvát politicus honfitársam, azon megjegyzését, hogy a magyar-horvát testvériség legnagyobb akadálya az, miszerint nem értjük meg egymást. .Sok mindenfélét tanítanak a magyar és horvát alsó és felső iskolákban, a minek annyi hasznát se veszi az ember az életbe, mint a mókus a lyukas magyarónak; de nem jut eszébe senkinek, hogy jó lenne ám a magyar iskolákban a német nyelv mellett, a _ horvát nyelvet is tanítani, ép ugy a horvát iskolákban pedig a magyart. Én soha sem tapasztaltam azt a világba kiáltott dühös starcsevizmust a Dráván tul, a milyennek előttem lefestették; nyájasak, szívélyesek voltak hozzám a legultrább horvátok is, mert a nyelvükön beszélhettem velük, megtudtuk egymást érteni, sőt örültek, hogy kibeszélhették magukat, mintha bennem az egész magyar nemzetnek beszéltek volna - s , az lett vége a politizálásnak, hogy össze-csókolóztunk. Nem abban találom én a magyar hazafiságot, hogy egy magyar államtisztviselőt Horvátországba helyeznek, ki nem tud és nem is akar megtanulni horvátul s ép azért rosszul felfogott kificzamodott hazafiságból különválva él az ottani társadalomban; nem ez a feladat, nem ez a czél, nem szándékunk nekünk a horvát nemzetet megmagyarositani, hanem mint testvér nemzet élni a hazában; együtt élni pedig csak ugy lehet, ha egymást megérti az ember. A muraközi horvátok szívesen tanulnak magyarul, mert magyar polgároknak érzik magukat; de a drávántuli horvátok is magyarul köszöntének ám bennünket, ha mi őket horvátul üdvözöljük, annyi bizonyos. AURORA BOREALIS. Irta: Donászy Ferencz. . Van egy ország, a hol még soha senki se járt: az örök jég, a sarkok hazája. Birodalom nagyságú hegylánczok, föld születésével egykorú jéghegyek köritik és aeonok óta hulló hótömcg, mérhetlen aczél-zöld tenger őrzik egekig csapkodó hullámhegyekkel határait, melyeken tul már az örök semmi, a zűr és setétség határtalanja feke-téllik mérhetlenül, elképzelhetlcnül. Járt-e ott már valaki ? Ki juthat el odáig, hol az északi fény születik ? Kettő csupán: a temetkező hattyú és az ember isteni része: a képzelet. ¦> >\\\'•;•¦-. . \\\'\\\'\\\' \\\'\\" V v Klimius Miklós álmodta e gyönyörű regét a delej országról. Azt mondja, delej minden: a lélek, erő, élet, a mindenség... és delej maga a föld is... és a delej országa a sarkokon létezik. E delej országban nincsen semmi földi. Nincsenek bűnök, háborító szenvedélyek, hanem az isteni tökély, az elképzelhetlen örömök országa ez. Varázsfényü örök világosság sugárzik itt mindenre. Az egész égbolt egyetlen, a szinek káprázatos ragyogásában váltakozó szivárvány, a gyémánt és drágakövek ezerszeresen szikrázó sugárzásában. Lakói egyik csillagból a másikba szárnyaló tündérek, eszményibbek, tökéletesebbek az angyaloknál .... és a halál után, minden földi emberre várakozik egy-egy rózsaszín szárnyú tünemény, kivel aztán elképzelhetlen gyönyör és boldogság között tökéletesedik az ő lelke is a delejország örök lakójává s üdvözülten szállnak, repülnek csillagvilágból csillagvilágba az örök északi fény sugarain. \\"Valahányszor tehát megjelenik az aurora borealis szivárvá-nyos sugárköre az ég boltján, mindannyiszor egy-egy földi lélek tökéletesedett a delej ország lakójává és száll, száll tündértársával csillagvilágról, csillagvilágra.\\" Ez az északi fény regéje. Hol és hogyan születik hát a sarkok éjjeli napja, a bűbájos aurora borealis? .... 189 A sarkvidékek örök hó és jégtakarta pusztasága terül el némán, hallgatagon, miként az enyészet és halál birodalma. Örökös köd, örökös éjnek borongó homálya nyugszik a jéggé dermedt tenger hidegzöld tükre és a hótakarta fenyőerdők komoran zúgó fái felett, - csak a nyilt öblök zajlása, a szakadozó jéghegyek dörgő ropogása morajlik, durran süketen, a szélvész és hóvihar vadul bőgő kardalában. Ez az egyetlen hang az örök csend országában, a hol élet és más zaj nincs, mint viharbőgés, jégrobogás és a hullámhegyek egekig csapkodó harsogása .... és ha elül a vihar s dermesztő fagy simítja cl a zajló öblöket, megint csak az örök csend dermesztő, halálos némasága ül a köd és setétség borította táj végtelenjén. De van még egy! Egyszerre lassú, mindent betöltő zengcs, pengés támad, mintha egy Demiurgus keze játszana a setét égbolt világtájaira feszitett érezhurokon .... aztán, mintha millió millió hasitó dárda hullana sívitó zűrhangon az ég aczélboltozatára, kábító, süketitő zengéssel. E rémhangokra ropogva pattognak végig a jéghegyek, a tenger zajlik, süstörög . . . Az alvó jegesmedvék ijedt orditással rohannak ki ingó jégbarlangjaikból, vadul bőgő iram és pézsmatúlkok száguldoznak a hósikok végtelenjén mert izzik az erdő, izzanak a jéghegyek! . A láthatár éjszaki része tündöklő fénytengerben úszik, melyet sziporkázó lángszivárvány kerít el kördeden az aczélsötét, viola-szin égbolttól. Ez óriási tűzkaraj közepéből iszonyú sugárkévék lövellnek villámgyorsan a zenith felé, mint valami titáni kerék küllői, e mellett mintha tűzzápor szakadna vissza a földről az égbe, oly sürün, olyan lobogással lövellik a szivárvány minden színében ragyogó sugaraikat az ég végtelenjére. A setétkékből lángveresbe, sárgába, zöldbe, violába hajló lángkévék, egymáshoz verődő érezdárdákként zengnek-pengnek, s pengésük mintha az eget hasogatná, olyan lobbanással villannak kelettől nyugatig. A láthatár többi része pedig ez alatt a setétbibor rózsaszínbe halványuló pírjában dereng, hajnallik, mitől a szikrázó jéghegyek, a hóval fedett erdő, a setét sziklákat habzó zajlással csapkodó tenger, az izzó parázs vérfényében látszanak lobogni. A megriadt állatsereg reszketve fúrja fejét az izzón sziporkázó hóhalmokba, .... mig csak e tündéri tünemény olyan zengéssel, morgással, mint a hogyan támadt - el nem halványodik. Ez a sarkok örök éjszakájának az éjjeli napja, északi hajnal, az aurora borealis. .... Milyen e tündéri tünemény nálunk, mikor nagy ritkán, kóborló üstökösként, égi tájainkra téved? 190 Deák voltam Nagy-Kanizsán, -midőn 1871. nyarának egyik •estéjén - ugy tiz óra felé egyszerre csak futó dobogás és ször-nyüködő moraj hallatszott be az utczákról. A csendes nyári éjszakának álomhintő csendjében, mintha az ég miriád csillagvilága kezdene rejtelmes zengéssel a föld lakóihoz beszélni .... olyan zengés és süvöltés között az egész égboltozat egyszerre a hajnalhasadás szelid rózsapirjában derengett, mi csakhamar a vér setéten izzó vörös pírjára változott, mintha a négy világtáj lángba, vérbe készülne borulni. A kik látták, azok emlékeznek e szívszorító, fenségesen szép tüneményre, mi csak minden száz vagy ezerévben téved ilyen nagy szerű szépségben tájainkra. ¦..\\\' . . •\\\'\\\'¦ : ¦¦,\\\'¦ íí \\\' •; A lámpák az egész városban elsetétültek, de az utczák, terek s a házak falai fenyegetőn setét vérvilágban úsztak, a hold sápadt tányérja pedig, mintha vértengerben úsznék, mint fényét vesztett, halvány kisértet világot vetett mindenre, a csillagok reszkető világa ellenben még szikrázóbb ragyogással fénylctt keresztül a vérpiros izzáson. Síri csend és nyomasztó némaság zárta le mindenek ajkát, csak a kutyák vonítottak kísértetiesen az egész városban, mi még jobban növelte azt az ismeretlen borzongást és döbbenetet, mit az ilyen ritka égi tünemény elő szokott idézni. Voltak, kik ragályt, földrengést, irtóháborut, mások világ végét, üstökös jöttét jósolták belőle, én pedig Klimius Miklós regéjére gondoltam : \\"Hát én rám ki vár majd az aurora borealis sugáröve alatti csillagvilágban? .\\" ,\\\': i_,;rw/ \\\'~ \\\'*¦;\\"•.:¦ ¦\\\'¦:A\\\\.,--i. :\\\';\\\'L .\\\'¦..,*¦¦/..;.. ¦: ^vv.\\\'^ .....: /-. \\\':¦;\\\'..;.; . : \\\' fi, ;\\\\j : .... K;.\\\':\\\'\\" .;¦ :..^*-V\\\' ¦¦*:\\"\\"*<. NÉMETH JÁNOS. Németh János született Nagy-Kanizsán 1819 július 19-én. Atyja jómódú városi polgár volt, kinek háza a Fő-utczán a régi takarékpénztár palotájának helyén állott. Tanulmányait igen korán bevégezte Németh János és már 22 éves korában ügyvédi irodát nyitott szülővárosában. Csakhamar oly jó hirre tett szert, hogy - midőn az 1844. évi V. törvényczikkely megengedte a nem-nemeseknek is a közhivatalokban való alkalmaztatást, - mindjárt 1845 januárban tisztes tiszti alügyész lőn Zalamegyében. A következő évben pedig, - mikor Czinderi somogymegyei főispánt installálták, .- kineveztetett Somogymegye táblabirájává^ 192 i ^Bekövetkeztek az 1848. évi mozgalmas napok. Az országgyűlés által hoéott uj törvényeket kellett járásonkint a népnek kihirdetni és megmagyarázni. Ezt a functiót a kanizsai járásban három tagból álló küldöttség végezte, s a tagok egyikévé Németh Jánost választották, kit mint Deák Ferencz hivét és elveinek követőjét ismertek. Az első követválasztás Zalamegyében kitüzetett június 15-ére. A kanizsai járásban Oszterhueber József (Deák Ferencz sógora) volt a választási elnök, Németh János pedig jegyzőként fungált. De uj választást kellett elrendelni, mert a választó nép az első választáskor iszonyúan verekedett, (még az elnököt is megsebesítették), ¦- és az egész bizottság kénytelen volt elmenekülni a dühös tömeg elől. Azután Csányi László zalamegyei kormánybiztos vette maga mellé titkárnak a jó tollú fiatal táblabiró-fiskálist. Csányi, mint volt huszártiszt, kemény természetű ember volt. Az oláhokat, kik a magzatot kivagdalták a magyar anyákból, csakúgy felakasztatta, - mint halálra itélt a parancsnak ellenszegülő minden egyént, bárha magyar volt is. De a szelíd lelkületű titkár irtózott az erőszakoskodástól és vérengzéstől. A párndorji táborban, - Austria szomszédságában, - egyik este megtudta Németh János, hogy több nemzetőrt (kik alighanem kecskemétiek voltak), mert a törvényre hivatkozva nem akarták átlépni a haza határát, a hadi törvényszék agyonlövetett. Erre másnap rögtön lemondott a titkárságról és visszajött Kanizsára. A forradalom leveretése után a zalamegyei csász. kir. kormánybiztosság oly felhívást intézett a kanizsai ügyvédekhez, hogy Wlassics Antal, Tóth Lajos és Németh János ügyvédek közül az egyiket, mint kevésbé compromittált egyéneket, megkínálja a járás főszolgabírói tisztségével, - de figyelmezteti őket, ha egyikök el nem fogadja, az esetre egy Micski nevezetű katonát fognak kinevezni, ki Jellasics táborában élelmezési tiszt volt. Ekkor ért fordulóponthoz Németh János életpályája. Ugyanis a megijedt és fölháborodott ügyvédi kar tanácskozásra gyűlt össze, hol azt határozták, hogy a főszolgabiróságot Németh Jánosnak el kell fogadnia, bárha nehéz helyzete lesz is, bárha gyanusittatni fog is, de hivatalában hazájának és honfitársainak segítségére lehet, másrészről pedig a kijelölt három ügyvéd közül ő egyedül nőtelen, tehát kevesebbet koczkáztat. Németh János nehéz szívvel vetette alá magát a határozatnak, otthagyta az ügyvédi pályát és igy lőn az 1849. végén a kanizsai járás főszolgabirája, majd a következő év augusztus havában a zalaegerszegi törvényszék ülnöke s később tanácsosa. A megyei törvényszéknek 1861-ben választás utján történt rendezésekor Zalamegye coripheusai felkérték Németh Jánost a törvényszéki elnökség elvállalására. Ezen ajánlat nagy megtiszteltetés volt az akkori időkben, de ő a kijelölést nem fogadta el, mert nem akart választástól függő hivatalt viselni. A következő évben Zalamegye alispánjává nevezték ki s 1862. február-szeptemberig tartott alispánsága után a királyi ítélőtábla bírája lett, 1800-ben pedig cnriai bíróvá neveztetett ki. Németh János a bírói roppant elfoglaltság mellett még a lapokba is imga-tott a fontosabb jogi esetekről, ezenkívül a törvényjavaslatok alkotásában is kiváló része volt. A régi 1804. évi ügyvédi rendtartást átvizsgáló és uj javaslatot készítő bizottságnak tagja vala 1863-ban. Szintúgy tagja volt 1864-ben azon bizottmánynak, mely az árvaügyek rendezésére és a hagyatéki ügyekbeni eljárásra uj javaslat készítésével bízatott meg. A következő 1865-66. években pedig résztvett az uj büntető törvény javaslat átvizsgálásának munkájában. A sok munkában kifáradva, 40 évi szolgálat után mint a kir. tábla tanácselnöke ment a jól kiérdemelt nyugalomba 1890. esztendőben, mikor a király a Lipótrend lovagkeresztjével kitüntette. 193 Szerénységét mutatja, hogy a Lipótrendet egyetlenegyszer tűzte kabát-jára, mikor a kitüntetést megköszönte a királynak. Nagy igazságszeretetéről pedig tanúskodik egy kanizsai ügyvédhez intézett azon mondása : \\"tanulja meg öcsém, hogy tisztességes fiskális sohasem tagadja el, amiről tudomása van!\\" Pedig a tagadással Németh János sógorának gyermekeit szándékozott a fiskális kimenteni egy régi fizetési kötelezettség alul. ¦¦¦ \\\' Halis István. HALIS és IIUFKMANN: Zalamegyei évkönyv. 13 J ZALAVÁRMEGYE NÉPOKTATÁSÜGYE. Irta: Dr. Ruzsicska Kálmán. Egy pillantás Zalavármegye térképére eléggé sejteti azon fontos és messzeható czélokat, melyek hazánk e szép darab földjén, a népoktatásügy keretében, nemzeti s művelődési szempontból egyaránt megoldást igényelnek. A Stájerországgal és Horvátországgal közvetlenül határos Muraköz és Vendség; a közel hatszáz községből álló vármegyének úgy a Balatonmelléken, valamint egyebütt is, a városok és járások kialakulásait támogató s egész nagy vidékek szerint jelentkező tagoltsága - már külső kifejezésében is magán hordja a kulturális aktió végtelenül érdekes voltát. Ezen évkönyv terjedelméhez képest nem terjeszkedhetvén ki monographikus részletességgel vármegyénk népoktatás ügyének fejlődésére : igyekszem e helyen legalább nagy vonásokban rámutatni azon alapvető mozzanatokra, melyek az egyes ágazatokat áthidalva, kicsiny, de hű képben tükrözik vissza a vármegyei oktatásügy nagy organismusát. A nemzeti nevelés alapja - a kisdedek védelme! Ők a szülői szeretet, az otthon szentségének s boldog békéjének kezesei ; ők a csalni, tetetni nem tudó szűzies emberi érzéseknek kicsinységükben is örök typusai. Ők a nemzet életének, a haza jövőjének - nagy reményei! Nem tudok a kisdedvédelem magasztos eszméjéről Írni azon valóban gyöngéd támogatás megemlítése nélkül, melyet e téren Zalavármegye városai és községei részéről tapasztaltam! Ugyanis a vármegyében talált hét kisdedóvoda száma néhány év alatt tizenhatig emelkedett; a kisdedóvás országos rendezését czélzó 1891. évi XV. t. ez. életbeléptetésével azonnal két állandó s harmincz nyári gyermekmenedékház nyilt meg, több mint háromezer gyermek gondozásával. Ezen kívül 1894 folyamában állami állandó gyermekmenedékház nyittatott két fontos nemzetiségi ponton, Hodosánban és Gánicsán; ugyanezen időben állandó gyermekmenedékházat nyitott a határszéli Dráva-Vásárhely. A nemzetiségi vidékeken - Csáktornyán, Légrádon, Perlakon kisdedovodák, Kotorban, Szepetneken, Alsó-Domborun, Dráva-Egyházon és Draskoveczen állandó és nyári gyermekmenedékházak működnek sok áldással. A D. K. E. által Perlakon fentartott kisdedóvoda nagy népessége miatt rá van utalva a második óvónőre. Ugy az óvónők lakásai, valamint a játszótermek és foglalkozási helyiségek egy a város által emelt díszes helyiségben fognak már 1895. év őszén elhelyeztetni. A kisdedvédelem 1895 évi szervezéséről beszerzett adatok szerint, tizenhat kisdedovoda, hat állandó és harminezhat nyári gyermekmenedékház van Zalavármegyében. Állandó és nyári menedékházak vezetésére alkalmas egyének képzése czéljából hathavi és hatheti tanfolyamok tartattak Csáktornyán, Nagy-Kanizsán és Zala-Egerszegen. Népoktatási tanintézeteink állapotára térve, kezdem a dolgot ott, hol a tanitó s vele az iskola sorsa legtöbbször eldől - a tanitóképezdénél! •-. ••-\\\' • -,.• ¦\\\'¦•¦\\" 195 Az internatusokkal kapcsolatos vagy azok nélkül eszközölt,tanítóképzés ről akademice sokat lehet Írni és vitatkozni. . ... Egy azonban bizonyos ! ¦ A családias alapon szervezett bennlakás nem egy nemes érzést fakaszt ki sok ifjú szívéből, ki már talán kora gyermekéveitől küzdelmekben elfásulva, vagy a szülői szeretet gyámolitását egészben is nélkülözve - a képezdei \\"otthon\\" melegénél heveri ki pcssimismusát. Hiszen az eszményekben való hitet csak fogékony lclkckbe lehet beoltani. A tudás csak szövetségese a szívnek! Az ismeretek rendszereit lehet javítgatni; a lelki képzés csorbáit semmiféle szaktárgygyal sem lehet kiköszörülni. Mindig sok örömömre szolgál, hogy csáktornyai tanítóképző intézetünk szervezetében és szellemében a nevelői hatásnak oly sok alkalmát találom. Az összes hatóságoknak állandó és kiváló gondját képezte a Muraköz speciális viszonyainak figyelembevételével felállított csáktornyai állami tanítóképző intézet, mely a nagyméltóságu közoktatási kormány és Csáktornya város lelkes áldozatkészségéből ma már saját palotájában van elhelyezve, külön tornacsarnokkal s a tizenkét holdnyi telekhez szükséges gazdasági épületekkel ellátva, belső és külső felszerelése összes mozzanataiban kifejlesztve,. Egész nemzedékeit nevelte már a hazafias tanítóknak nemcsak Muraköz és a zalavármegyei vendség, de az ország egyéb nemzetiségi vidékei számára is. Az ő apostoli buzgalmuknak, példájuknak és tapintatuknak - amint ezt már máskor is hangoztattam - nagy része lesz idegen ajkú polgártársaink abbeli bizalmának megerősödésében, hogy mindaz, a mi köztí\\\'ik a magyar kultúra legtörvényesebb eszközeivel történik, saját anyagi s szellemi boldogulásuk felé egyengeti az utat! A kisdedvédelem és tanítóképzés mellett, a nemzeti művelődés nagy épületének harmadik hatalmas alapköve - a nőnevelés! Rousseau Emiljének egyik legtalálóbb kijelentését az ötödik könyv ama megjegyzése képezi, miszerint ha az emberiség nagy és erényes akar lenni, tanítsuk meg az asszonyokat az erényre és nagyságra. Leibnitz (Lettres á Pl. V) kijuttatja részét a nőnevelésnek is, midőn azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy az egész emberi nemet át lehetne alakítani, ha reformálnánk az ifjúság nevelését. De a németeket a rómaiaknál a nők fontosabb társadalmi és kedélyi állása miatt többre becsülő Tacitustól egész a mai napig minden számbavehető gondolkozó, többé kevésbé tanúságot tesz az anyák, a nők nagy hivatásáról. Ámde szálljunk le a széles világtörténeti látkörről a magunk viszonyainak szűkebb keretébe s jelentsük ki, hogy első sorban hazaszerető, vallásos, egyaránt értelmes, erkölcsös anyákra van szükségünk. Kik - mint Hugó Viktor mondja - szeretetükkel és szorgalmukkal megvetik a családi élet erős alapját. Szükségünk van rájuk, főleg itt a határon, honnan seregestül viszik leányainkat idegen országok nevelőintézeteibe, hol az idő és viszonyok gyakran legkártékonyabb hatással vannak érzületükre. Neveljük őket mi magunk a magunkéinak; fejleszszük, idomítsuk hajlamaikat, vessük meg akaraterejük, jellemük szilárd alapjait: gyújtsuk ki szivükben a leendő magyar anyák kis körben is nagy hivatásának ambitióját. Az egyszerű népiskolától a legfelsőbb fokú képzésig minden keretben meg van a nőnevelésnek a \\"maga kirnondhatlanúl fontos feladata. Ha a Nagy-Kanizsán felállítani tervezett felsőbb leányiskola kivitele egyelőre elhalasztatott is : mégis alig néhány év alatt, a városok lelkes felbuzdulásával számbavehető haladás történt e téren vármegyénkben. 13* 196 ...j..;,-..,...; ¦; ,. így a zalaegerszegi államilag segélyezett községi ké-tosztályú felső népiskola 1889-ben polgári leányiskolává, a nagykanizsai községi kétosztályú leányiskola 1892-ben államilag segélyezett községi polgári leányiskolává fej-lesztetett. Sümegen 1890-ben községi felső leányiskola nyittatott. Keszthely város megfelelő telekkel és tízezer forinttal járul a jelenlegi felső népiskolájából fejlesztendő állami polgári leányiskola épületéhez. Megnyitása 1895/6 tanév folyamán remélhető. Földrajzi és határszéli viszonyainál fogva fontos hivatás vár a csáktornyai állami polgári leányiskolára, melynek két osztálya már 1895 évi októberben fog megnyittatni. A csáktornyai leányiskola betetőzése után az alsó-lendvai polgári leányiskola szervezése kerül sorra. A Keszthelyen és Tapolczán már előbb létezett zárdaiskolákon kivül 1885-ben Nagy-Kapornakon, 1890-ben \\"Nagy-Kapornakon, 1892-ben Zala-Apá-a tiban nyittattak uj zárdaiskolák. A zalaegerszegi polgári leányiskola felé két tanévre terjedő női kézimunka tanfolyam emeltetett; ilyennek a sümegi felső népiskola felé szervezése folyamatban van. Ez idő szerint létező nyolcz polgári iskolánk közül 1896/7. tanévben államosittatni fog a csáktornyai polgári fiúiskola, az alig egy év előtt államosított alsó-lendvai polgári fiúiskola pedig még a jelen tanév folyamában fog harminczezer forintot meghaladó értékű új épületében elhelyeztetni. A keszthelyi gymnasiumnak főgymnasiummá fejlesztése folytán fokozatosan fog az ottani polgári fiúiskola beszüntettetni. Zalaegerszegi polgári fiúiskolánk, ugyancsak a már 1895 őszén megnyitandó állami főgymnasium folytán fog fokozatosan megszűnni olyképen, hogy a vele kapcsolatos s a népesség arányához képest az ország egyik leglátogatottabb középkereskedelmi iskolája a legmesszemenőbb áldozatokkal is fentartassék. A nyolczvanas években a polgári iskolák gyakorlati irányának épp Zala-Egerszegen czélbavett érvényesítéséhez nagy remények fűzetvén, itteni polgári iskolánk kereskedelmi iskolával s műasztalos tanműhelyivel bővíttetett ki. A harmadik - gazdasági-tanfolyam czéljaihoz meg volt már a telep is; megnyitva azonban soha nem lett. A kereskedelmi szakképzés felé való törekvés pedig absorbeálta az időközben beszüntetett műasztalos tanműhely növendékeit. Mígnem a megyei központnak társadalmi s szellemi igényei ujabban is felvetették egy középiskola szükségességét s a zalaegerszegi főgymna-siumnak már a század első felében megnyilatkozott eszméje, a közoktatási kormány, a vármegye és a város példátlan áldozatkészségével - valósu-lást nyert. Legnagyobb viszontagságokon mégis felső népiskoláink mentek keresztül. Fennebb emlékeztem meg a zalaegerszegi, nagykanizsai s keszthelyi felső népiskoláknak polgári iskolákká fejlesztéséről. Megszűnik a gazdasági szakoktatással kapcsolatos tapolczai felső népiskola is, mely az ott néhány év előtt megnyitott s a vidék érdekeit előnyösen felölelő állami vinczellériskolával szemben helyi jelentőségéből is sokat veszítvén, a város 4S nagy vidéke óhajához képest, latin tanszékkel ellátott polgári fiúiskolává fejlesztetik. Az uj iskolának ezévi szeptemberben megnyitása már elrendeltetett. Tehát még a hetvenes években szervezett felső népiskolák közül csak a balaton-füredi szeretetház és a fiókintézetét képező balaton-füredi vinczellér-képző élték túl a felső népiskolákkal való kísérleteket. A balaton-füredi, most már fenséges védnökéről elnevezett \\"Erzsébet szeretetház\\", az államsegély mérvéhez képest államosittatván, legközelebb új 197 alapszabályokkal ellátva, összes viszonyaiban dicséretesen fejlődve, teljes mérvben tölti be magasztos emberbaráti hivatását. Zalavármegyénck két középkereskedelmi iskolája van. Az egyik - mint fennebb érintem - a zala-egerszegi polgári fiúiskola mellé állíttatott 1885-ben, a másikat a nagykanizsai izraelita hitközség 1890-ben megnyitott polgári fiúiskolája mellé állította 1891-ben. Alig szükséges jeleznem ezen két fontos iskolánk rendkívül jótékony, első vonalban a kereskedelem magyarosodására s a középkcrcskedelmi iskolák által elérhető életpályáknak kellő társadalmi méltatására gyakorolt hatását, melynek határszéli megyénkben valóban kétszeres jelentősége van. A zalaegerszegi középkereskedelmi iskolát 1894/5. tanévben kilenczvenöt, a nagykanizsait ugyanazon tanévben nyolczvankilencz növendék látogatta. Elemi iskoláinkra áttérve, szenteljünk egy rövid megemlékezést muraközi népoktatásunk fejlődésének. Valóban lehetetlen néhány sor szűkre szabott keretében még csak sejtetni is azon sok reményt és nehéz gondokat, melyek muraközi oktatásügyünk alig tízéves fellendüléséhez fűződnek. A nyolezvanas évek elején Muraköz népoktatás ügyének gyökeres rendezésére irányult közfigyelem, mely egy országos bizottságot foglalkoztatott a helyszínén, élénk tanúságot tesz a fenforgott akadályok nagyságáról és sokaságáról. A Stridó bérczeitől órák számra Csáktornya felé húzódó határvonal állandóan nyitott kapuja volt a stájerországi iskolázásnak; de százakra ment évenként a felső muraközi hegyvidék sehol nem iskolázó tanköteleseinek száma is. Alsó-Muraköz számos túltömött iskoláiban sok elaggott, vagy idegen oklevéllel biró tanító működött, kik erő, hajlam vagy akarat hiányában a magyar nyelvet oktató képességgel nem birván, csak gépiesen vagy sehogysem tettek eleget a törvény követelményeinek. A csáktornyai képezdénk által nevelt ifjú tanítók az ország más nemzetiségi vidékeire is elszéledvén, az égetőbb személyi bajok egyelőre póttanfolyamok által voltak orvosolhatók. Sok elvi nehézségbe ütközött a közigazgatásilag hozzánk csatolt Muraköznek egyházmegyeileg a zágrábi érsekséghez tartozósága, a muraközi táj-nyelven szerkesztendő tankönyvek kérdése, nemkülönben az alkalmas tanítók hiánya, egyes községek szegénysége vagy rendkívül mostoha földrajzi viszonyai folytán felburjánzott zúgiskolák káros visszahatása. De a muraközi népoktatásügy történetét egy önálló könyvben tüzetesen megírni óhajtván, ezúttal a mai állapotoknak küzdelmes és hosszú munka által elért eredményére vetek egy pillantást! Stridó négy határszéli uj állami iskolával, tehát öt iskolában (Sridó, Rácz-Kanizsa, Királylak, Második hegykerület, Negyedik hegykerület) kilencz tanítóval, bástyája a magyarságnak északon. Alsó-Muraközön Perlak oktatásügye virágzott fel alig tíz év alatt oly sikerrel, melynek fénye kiárad az egész drávamenti délvidékre. Körülbelül harmincz növendékkel és két tanítóval megnyitott állami iskolájában, ma már tíz tanerő vezetése mellett több mint ötszáz gyermek élvezi a hazafias oktatás áldását. A vármegye által felajánlott Filanda épületre a közoktatási kormány tizenkét tantermet, igazgatói lakást és összes egyéb helyiségeket magában foglaló épületet emelt. Van kisdedovodája s iparos tanoncziskolája is. Csáktornya a muraközi kultúra metropolisa a népoktatásügy legtöbb ágazatában elért szellemi hatásával a szó nemes értelmében végvára a magyarságnak Horvát- és Stájerország szomszédságában. Tanítóképző intézetéről már fennebb emlékeztem meg. Kisdedóvodáját az ottani kisdednevelő egyesület építette s tartja fenn. Van a magyarosodás terén már nagy múlttal biró községi elemi fiu és leányiskolája, államilag segélyezett községi polgári fiúiskolája. Utóbbinak államosítása folyamatban van; állami • -: 198 polgári leányiskolája pedig - mint fennebb jeleztem - már a legközelebbi tanévben fog megmáttatni. Kereskedő és iparos tanonczai itt a határszélen nagy hivatást teljesítő s mindkétféle képzés követelményeit felölelő iskolában nyernek oktatást. A Adura mentének északi elhajlásánál, a magyar vidékkel szomszédos Mura-Szerdahely község községi jellegű iskolájának államosítása folyamatban van. Mura-Szent-Kereszten a nagyméltóságu minister úr rendeletére 1895/6. tanév elején állami iskola nyittatik két tanítóval. Csáktornyától észak felé, a már szervezés alatt álló nyirvölgyi és szent-ilonai állami iskolák három tanítóval, délkeletre a szintén szervezés alatt álló nagyfalvi állami iskola két tanítóval terjesztendik tovább Csáktornya hatását. A Dráva legdélibb beszögellésénél, a zrinyifalvai, a Perlaktól Letenyc felé nyúló útvonalban a hodosáni, a letenyei járás magyarságával szomszédos muramelletti vidéken pedig a molnárii állami iskolák terjesztik a magyar művelődést, hat tanerővel. Légrád Magyarországban képesített szerzetes nőkre bizta leányai nevelését, elhelyezvén -kisdedovodáját is huszonkétezer forintos uj zárdaiskolájában. Kotor község már négy tanítóval szervezett katholikus iskoláját s állandó gyermekmenedékházát ugyancsak húszezer forintot meghaladó értékű uj iskolaépületében helyezte el. Dráva-Vásárhely végponti község házat vett három tanitólakás czéljára. Mura-Vid, Turcsiscse uj iskolaépületet emeltek. Epp igy a nemzetiségi vidékekkel határos, jó részben horvát ajkú Fitycház, Mura-Keresztur, Kollát-szeg, Tót-Szent-Márton s Erdősfa. Ezek közül Turcsiscse, Kollátszeg, Erdősfa, valamint a vendvidéki Dek-lezsin, Lippa, Lippahócz, Hotticza szintén az utóbbi években nyitották meg iskoláikat. Állami iskoláért folyamodott Mura-Csány, Alsó-Domboru, Réthát. Számos község iskolázásának rendezése az 1893. évi XXVJ. t. ez. alapján indíttatott meg. Nagy lendületet vett az uj tanítói állások szervezése a muraközi római katholikus iskoláknál is. Alsó-Domboruban 4, Kotorban 4, Légrádon 6, Dráva-Vásárhelyen 3, Mura-Csányban 3, Mura-Királyon 2, Tüske-Szent-Györgyön 2, Bottornyán 2, Szent-Márián 2, Draskoveczen 2, Miksavárott 2, Dráva-Egyházon 2, Szoboti-czán 2, Mura-Viden 2 tanitó működik. Épp igy a vendség nagyobb községeiben. Bellatinczon 3, Adriánczon 2, Turnischán 3, Cserencsóczon 2, Bisztriczén 2, Bagonyán 2, Izsakóczon 2 tanerő működik. A vármegyében az utóbbi években szervezett uj állások közül mintegy ötven tanítói állás jut nemzetiségi vidékeinkre. Rendezésre várnak a túltömött muraközi és vendvidéki felekezeti iskolák. Vagyis hogy számokban is kifejezzem nemzetiségi vidékeink népoktatásügyének mai képét: az utolsó, 1893/4. tanévi statisztikai kimutatás szerint e vidék mindenféle jellegű és fokozatú népoktatási tanintézeteit 95(36 horvát és 2296 vendajku növendék látogatta. A közoktatási kormány, a vármegye törvényhatósága, Zalavármegye nemesi választmánya s egyes lelkes tanügybarátok vetélkedve járultak a magyar nyelvben jeleskedő tanitók és növendékek mcgjutalmazásához. E czimen 1893/4. tanévig bezárólag, kilencz alkalomból ötezer száz negyvenkilencz forint osztatott ki. A hegyvidéki állami iskolák évzáró vizsgáinak ünnepségét a megye főispánja, a megyei törvényhatóság és közigazgatási bizottság kiküldöttei s számos tanügybarát emeli jelenlétével. 199 Valóban a mit Zalavármegye nemzetiségi vidékeinek szellemi haladásáért és hazafias érzésének megszilárdulásáért a kormány, megye s társadalom tett; az a szeretetteljes tapintat s körültekintő türelem, mely a munka sikerét biztossá s áldásossá tette s még inkább azzá tecndi a már nagy körvonalakban kibontakozó jövő alkotásokban: mindenkor egyik legszebb lapját fogja képezni nemcsak zalavármegyei, de országos népoktatásügyünk történetének is. A jelen műben rendelkezésemre álló szűk keretben, végtelen sajnálatomra, többi elemi iskoláink történetével még csak hézagosán sem foglalkozhatván, legalább városaink, Zala-Egerszcg, Nagy-Kanizsa, Alsó-Lendva, Csáktornya, Keszthely, Sümeg, Tapolcza buzgalmára óhajtok rámutatni, melyet uj tanítói állások szervezésében s a tanítói illetmények gyarapításában fejtettek ki. Az utóbbi években uj elemi iskolákat nyitottak: Andráshida (r. k.), Bol-dogfa (r. k.), Böde (r. k.) Bucsa (r. k.), Csonkahegyhát (ev. ref.), Deklezsin (r. k.), Erdősía (r. k.), Gutorföld (közs.), Hotticza (r. k.), Királylak (áll.), Kol-látszeg (r. k.), Langviz (közs.), Légrád (r. k.), Nagy-Kapornak (r. k.), Rácz-Kanizsa (áll.), Radamos (r. k), Második hegykerület (áll.), Lippahócz (r. k.), Lesencze-Tomaj (izr.) Negyedik hegykerület (állami), Petőhenye (r. k.), Sándorháza (r. k.) Szent-András (pacsai) (r. k.), Szent-András (keszthelyi) (r. k.) Teskánd (r. k.), Hottó (r. k.), Borsfa (r. k.), Zala-Apáti (r. k.), Turcsiscse (r. k.) Zsid (izr.). A zalavármegyei tankerületben a tanítók száma az 1893/4. tanévi kimutatás szerint 668. Ezek közül képesített 632, nem képesített 36, rendes 586, segéd 82, férfi 583, nő 85. A nem képesített tanítók közzé soroztatnak a képezde végzett, de oklevelet még nem nyert tanítók is. A magyar nyelvet oktató képességgel bírja 664, kevésbé 4. Az utolsó tíz évben száztizenkilencz uj tanítói állás szerveztetett. Az 1883/4. tanévről a tanítói létszámra s szerkesztett első jelentésemnek és ezen közlemény-az elemi iskolák számára vonatkozó adataival szem- megjegyzem, hogy a zugiskoláknál működött, vagy a magyar nyelvet nem nek ben tudó tanítók áltaí betöltött állások tanítói létszámba nem vétethetvén, a nyolcz- vanas évek statistíkájának revisiója után az illető iskolákkal együtt figyelmen kivül hagyattak. Az iskolázás egyes viszonyainak történeti mozzanatait legalább számokban feltüntetve, Zalavármegye népoktatásának közel harmadfél évtizedes fejlődéséből, amennyiben 1894/5. tanév statistikája e sorok írásakor még nem záratott le, a következő igen fontos adatok állapithatók meg: Zalavármegyében Iskolába járó tanköteles Iskolák száma Tanítók száma Iskolák évi kiadása Tanitók fizetése Tantermek száma 1870-ben 28392 331 428 88370 frt 83250 frt 374 1875-ben 33446 383 468 238147 frt 192163 frt 451 1886-ban 51035 409 601 347680 frt 275479 frt 610 1894-ben 63414 428 668 449151 frt 289887 frt 666 Államsegély 27857 frt 45677 frt 72085 frt 100586 frt Érdekesen csoportosulnak az iskolafentartásnak legutóbb begyűjtött adatai az isko\\\'lafentartók és egyéb jövedelmi források tételei szerint. Ugyanis 1893/4. tanévben ezen fentartás ekkép oszlott meg: ¦ ,. .* 200 Ingatlanok jövedelme ., , ... .... . 47214 frt Tőkepénzek kamatja . .. ... . . 2450 \\" Tandíj és beiratás , . 93668 \\" .\\\'..,-.-:. . ¦¦¦-.-;. ...v-; Állami segély . . . ..... 100586 \\" \\\':,.;_.¦, Községi segély . . . • \\\',-.,• • • 99304 \\" ,•,-,;.;;:¦•., Felekezeti segély . 90484 \\" ./¦¦¦\\"\\\' Egyéb forrásból 15445 \\" ; ... Az iskolák 449151 frt évi jövedelme következő kiadásokra fordíttatott 1893/4 tanévben: Rendes tanítók fizetése . . . . . . .. 261983 frt ; . -¦\\\'•;,;¦•¦¦;¦- Segéd tanítók fizetése . . . . \\\'. . . 27904 \\" ¦ ¦\\\'-**. Fűtés, tisztogatás, javítás ...... 33197 \\" , *\\";\\\' ¦\\\'.i-\\\': ¦;, : Tantermek felszerelése 10279 \\" ¦ ¦-.\\\'¦;\\\' [~- . Szegény gyermekek segélyezése .... 8000 \\" - . I-. ..?..- •\\\'_ Vegyes kisebb szükségletek . . . . • . 34765 \\" ¦ -:,..\\\'•; Tőkésítés, vásárlás, építkezés 73023 ,, ¦ A vármegye összes kisdedovodáinak, fentartása évenkint 9140 frtot vesz igénybe; az állandó és nyári gyermekmenedékházak fentartása 1300 és 1600 frt közt váltakozik. Az iskolázok vallási viszonyai 1893/4. tanévben következőkép alakultak. Róm. kath 57930 J \\\'¦¦¦¦\\\'¦\\\'\\\'* Gör. keleti 3 Ev. ref. 1571 Ág. ev. 1193 Unit 5 . ¦¦ Izraelita 2712 , Nemzetiség szerint: . . , - Magyar .:.... 51121 Német 431 ,,..\\\';¦ ¦ •¦ Horvát 9566 Vend 2296 .\\"¦¦•¦•• \\\'V A látogatott tanintézetek szerint: . \\\' Elemi iskolába 24902 flu 23058 leány Az általános ismétlő iskolába . . 6414 \\" 6039 \\" Iparos tanoncz iskolába . . . 1093 \\" - Alsófoku kereskedelmi iskolába 117 \\" - Felső népiskolába 50 \\" 83 leánj Polgári iskolába 694 \\" 255 \\" Középkereskedelmi iskolába . . 163 \\" - Középiskolába 546 \\" - Az iskolafentartók által az utolsó tíz év alatt iskolákra és tanitólakásokra fordított összegek a következők. Teljesen uj iskolaház, tanitólakás és kisdedóvoda épült vagy készpénzen vétetett 87 esetben. És pedig - zárjclben feltüntetve az iskola jellegét s a forintokban kifejezett összeget - a következő városokban és községekben. Almás (rk-800), Alsó-Felső-Hahót (rk-6600), Alsó-Páhok (rk-4500), Alsó-Zsid (rk-3000), Alsó-Zsid (izr. 500), Andráshida (rk-3200), Baksa (közs.-8000), Balaton-Kövesd (rk-2400), Balaton-Magyarod (rk-2000), Bókaháza (rk-1800), Boldogfa (rk-4500), Borsfa (rk-1200), Böde (rk-800), Bucsa (rk-1400), Bucsu-Szent-László (izr.-600), Cséb (rk-1250), Csonkahegyhát (ev. ref.-1300), Deáki puszta (rk-4000), Deklezsin (rk-1700), Dióskál (rk-1500), Dráva-Egyház (rk-7000), Ebergény (közs.-1500), Eg-regy (rk-1748), Erdősfa (rk-3000), Eszteregnye (közs-7000), Felső-Rajk 201 (rk-3500), Fityeháza (közs-3000), Gutorföld (közs-1000), Gyürüs (közs- 1500), Hány (rk-5000), Háshágy (rk-4400), Hotticza (rk-2500), Hottó (rk-1000), Izsakócz (rk-3300), Jakabfa (rk-2000), Káptalanfa (rk-4000), Kemend-Ollár (közs-2000), Kerka-Kutas (rk-3000), Kollátszeg (rk-3500), Kotor (rk-22000), Kustánszeg (cv. ref-1168), Langviz (közs-4500), Lesencze-Istvánd (rk-4000), Lcsencze-Németfalu (rk-2500), Lesencze-Tomaj (rk-6000), Légrád (rk-22000), Meszes-Győrök (rk-1600), Mikefa (rk-930), Monostor-Apáti (rk-5000), Mura-Keresztur (rk-3500), Mura-Vid (rk-4000), Nagy-, Kanizsa (közs-11993), Nagy-Kapornak (rk-(3000), Nagy-Lengyel (rk-3000), ¦ Nemes-Rükk (rk-2000), oitárcz (rk-4200), Perlak (áll-25632), Pető-Henye (rk -3000), Pölöskefő (közs-2000), Puszta-Magyarod (rk-3000), Rád (rk- 5000), Rendes (rk-418), Rczi (rk -1600), Sándorháza (rk-1600), Sárhida (rk-2000), Söjtör (rk-3280), Stridó (áll-6400) Szalapa (rk-650), Szent-András, keszthelyi (rk-2900), Szent-András, pacsai (rk-3000), Szent-Györgyvár (rk-3467), Szécsi-Szent-László (ev. ref-3000), Szépeinek (ág. ev-7000), Tapolcza (rk-9400), Tekenye (rk-987), Teskánd (rk-2000), Tót-Szent-Márton (rk-3000), Turcsiscse (rk-900), Tűrje (rk-3928), Vaspör (rk- 3000), Vállus (rk-2200), Vindornya-Szőllős (rk-2000), Vonyarcz (rk-2000), Zala-Apáti (rk-9704), Zala-Egerszeg (közs-51860}, Zala-Erdőd (rk-4000), Zala-Szántó (rk-5000). Csakis tanterem, vagy tanitólakás épült, vagy pedig valamely egyéb javítás eszközöltetett hetvenegy esetben, nem vevén felsorolásom tárgyául a száz forintnál kisebb összegeket. Adriáncz (rk-1000), Alsó-Felső-Hahót (izr-200), Alsó-Lakos (rk-900), Alsó-Örs (ev. ref-330), Arács (ev. ref-117), Bak-Tüttős (rk-1000), Bakónak (közs-250), Balaton-Füred (áll-2457), Balaton-Henye (rk-600), Bala-ton-Kis-Szőllős (rk-137), Bonczodföld (rk-800), Csatár (rk-100), Csáktornya (közs-2000), Csáford (rk-200), Cserszeg (rk-200), Dabroncz (rk- 2800), Draskovecz .(rk-583), Dráva-Vásárhely (rk-3900), Egyeduta (áll- 1400), Fűzvölgy (közs-900), Galambok (rk-4500), Gánicsa (áll-1586), Gelse (közs-450), Gyenes-Diás (közs-2300), Haláp (rk-240), Hegymagas (rk-150), Karos (rk-3600), Káptalantóti (rk-522), Kerka-Németfa\\\'lu (ev. ref-400), Keszthely (közs-8700), Kékkút (rk-746), Kis-Görbő (rk-459), Kis-Sziget (rk-300), Kis-Vásárhály (rk-100), Köveskálla (rk-900), Lenti (rk-300) Milej (rk-450), Mindszentkálla (rk-150), Nagy-Palina (rk-200), Nova (rk-1500), Óhid (rk-200), Pacsa (rk-267), Pacsa (izr-680), Pacsa-Tüttős (rk-147), Padár (rk -1200), Petri-Keresztur (rk-200), Pötréte (rk- 250), Pula (rk-400), Rigáes (rk-140), Rigyácz (rk-2000), Sármellék (rk-. 1433), Strelecz (rk-135), Szent-Gróth (ág. ev-300), Szent-Gróth (izr-150), Szécsi-Sziget (rk-650), Szigliget (rk-222), Szilvágy (közs-400), Szőcz (rk- 550), Tapolcza (közs-1090), Tófej (rk-700), Tót-Szerdahely (rk-430), Tör-,, demicz (rk-813), Udvarnok (rk-100), Vindornyalak (rk-140), Zalabér (rk-. 1688), Zala-Istvánd (ág. ev-125), Zala-Szent-György (rk-220), Zala-Szent-Iván (rk-1200), Zánka (ág. ev-100), Zrinyifalva (áll-300). Hozzávevén még ezekhez a csáktornyai állami tanitóképezdének a város harminczezer forintnyi hozzájárulásával történt kiépítését, nemkülönben a nagykanizsai izraelita hitközség által középkereskedelmi iskolájának elhelyezésére szolgáló épület értékét, illetve a czélba vett javítás összegét, eltekintve másrészt a közoktatási kormány által nyolez állami iskola helyiségeért fizetett évi bérösszegtől, Zalavármegyében az iskolafentartók, az általuk bemutatott okmányok és adatok tanúsága szerint, tiz év alatt közel hatszázezer forintot áldoztak a népoktatásügy körébe tartozó építkezésekre. Legújabban már árlejtés tartatott az alsó-lendvai állami polgári fiúiskola harminczezer forintos uj épületére; a molnárii állami iskola, két tantermet és 202 tanitólakást magában foglaló uj helyisége ez évi októberben fog rendeltetésének átadatni. Iparos tanonczaink iskolái következő sorrendben nyittattak meg. Zala-Egerszeg (1883), Sümeg (1884), Tapolcza (1885), Nagy-Kanizsa (1886), Keszthely (1887), Csáktornya (1890), Perlak (1893). Szervezés alatt van a nyolczadik, a szent-gróthi. A meglevő hét tanoncziskolát 1893/4. tanévben ezerszáz tanoncz látogatta. Fentartásuk ugyanezen tanévben 6974 frtot vett igénybe. Ebből 5198 frt tanítók díjazására, 1776 frt pedig dologi kiadásokra fordittatott. A kereskedelmi tanonczokat három alsóbbfoku kereskedelmi iskola látja el. Zala-Egerszegen (1884), Nagy-Kanizsán (1890), Keszthelyen (1893). Iparos segédek számára Zala-Egerszegen szerveztetett szakrajztanfolyam. Alapvető intézkedések történtek a kertészet, mezőgazdaság, nemesítés, hármas irányában tervezett, vagy már fenálló iskolakerttek és faiskolák szabályozása ügyében. Van a vármegyében 308 faiskola, 215 iskolakert. Van 100 tornatér, 168 könyvtár. A háziipart 36 iskolában tanítják. Törvényben megszabott összes tantárgyak 324 iskolában taníttattak. Községenkint revisió alá vétetett az 1868. évi 38. t. ez. értelmében létesített községi iskolai alapvagyon. A nyugdijrevisió, a kisdcdvédelemről szóló 1891. évi XV. t. ez., a tanítói fizetések rendezéséről szóló 1893. évi XXVI. t. ez. keresztülvitele, általában pedig ezen közel hatszáz községgel bíró nemzetiségi és földrajzi viszonyaival egyaránt fontos vármegyének tanügyi administratiója oly rendkívül fokozta a központi munkát, hogy a királyi tanfelügyelőség személyzete már három év előtt egy szolgálatra berendelt tanítóval, illetve tanfelügyelőségi toll-nokkal szaporittatott. A megyei tantestület szellemi önképzéséről, nemkülönben társadalmi s nemzeti feladatainak valósítására irányult törekvéseiről csak elismeréssel nyi-latkozhatom s mindenkor boldognak érzem magam, hogy a munka és kötelesség példájával, csekély erőm és buzgalmam teljes odaadásával szolgálhatom velük a magyar népoktatás magasztos ügyét. A szép múlttal biró megyei általános tanítótestület viszonyairól e munka más helyén tüzetesen tétetvén említés, ezúttal ismételten kívánom, lelkesítse továbbra is a tantestületet a pályaszeretet s a magára vállalt feladatok hű betöltésének tudata, mely az együvétartozás testületi ragaszkodásában állandó ösztönét birja a nagy és csak odaadó munkássággal elérhető ezélok közös kötelmeinek. Jól érzem, mennyit kell még sok község nyomasztó anyagi viszonya, csekély népessége, s földrajzi akadályai miatt küzdeni és alkotni, de az is bizonyos, hogy alig van valaki e megyében, kit Magyarország c festői szépségekben gazdag területe népoktatásának szerves fejlődése s történetének biztató alakulásai nem érdekelnének. S mert - a mint ezt máskor is jeleztem - ma már a társadalom minden tagja találhat népoktatásunk számos ágazatai közt egyet vagy többet is, melynek fejlesztéséhez akár szellemi utón, akár lelkes áldozataival, nemkülönben társadalmi helyzetének vagy egyéni buzgóságának czímén hozzájárulhat : lelkem teljes odaadásával hiszem és reményiem, hogy a hatóságok, társadalom és tahitok eddigi együttes hatása Zalavármegye népoktatását virágzóvá, annak gonddal és szeretettel ápolt közügyévé fogja fejleszteni! ¦\\"¦>*. . j<\\\\-í ¦ ALSO-LENDVA TÖRTENETE. Irt.a: ugyhúzasbükki Dcrvarics Kálmán. Dcrvarics Kálmán, nyűg. kir. albiró. Alsó-Lendva helyét s vidékét mint Felső-Pannoniához tartozó részt is a rómaiak birták ; igazolja ezt az alsó-lendvai határban, annak Szent-János nevű külvárosa fölött, a hoszufalui hegy aljában 1810-ik év táján a földből az eke által kifordított római emlékkő, melyet Vibenus Vannius fia még életében állított fel magának, nejének Marcia Crispinának és 8 éves fiának Március Vibianus-nak; ezen emlékkő rajza meg van a Desjardins Ernő által irt s Ronier Flór is által magyarított s bővített műben. Ennek nyomán, ugy az Alsó-Lendván építkezés alkalmával a földből előkerült Július Caesar-féle arany s más római érmek, ugy Alsó-Lendva közvetlen közelében annak vidékén teljesített kutatások és szemlék alapján Timon, Csdky, Schönleben, s Muchar műveik tanulmányozása után megkezdettem Alsó-Lendva történetéhez az adatokat gyűjteni, melyhez egy szerencsés véletlen bőséges anyagot szolgáltatott. Ugyanis 1868 augusztus 29-én az Alsó-Lendvával folytatólagos kapcsolatban lévő, illetve azzal összeépített Hoszufalun tul, ennek északi végében eső szántóföld közepén az eke egy római fazékban megakadván, azt összetörte s abból arany s ezüst érmek, arany s ezüst gyürük, arany lánczok, karpereczek és melltük szóródtak szét. Ezen leihelyen tul római útnak maradványai, is látszanak azon irányban, a hol mintegy <harmincz római sirhalom állt. Ezen elvitázhatlanul hiteles adatok nyomán tehát 1869-ik évben össze-állitottam Alsó-Lendva történetét a római korszakból s ebben hatá- 204 rozottan azt állitottaíh, mikep az Antoninus caesar uti könyvében, Poetovünn és Sala^közt jegyzett Halicanum római város a mostani Alsó-Lendva helyén állt. Ezen művemet fclküldém Romer Flóris-nak, a ki azt üesjardins Ernő párizsi tanárral közölvén, feltételesen elfogadták fenti állításomat, s a műveikhez csatolt térképen Halicanum római várost a mostani Alsó-Lendva helyére jegyezték. Romer egyidejűleg felhívott, hogy Alsó-Lendvának római korszak-beli történetét mutassam be az országos régészeti s embertani társulatnak, a mit megtevőn, az ezen társulatnak 1880 február 24-én Budapesten tartott nyilvános ülésében az a vélemény mondatott ki reá, hogy az leginkább Pannónia némely kétes topographiai pontjaira nézve lesz hivatva világosságot deríteni. Azon korban Poetoviumból (Pcttau) Sabariába (Szombathely) és Aquincumba (Ó-Buda) az ut Halicanumon át vezetett. Attila hunkirálynak s vele a hunoknak Halicanumban s a mai Göcsejben - a Zala, Kerka és Váliczka folyók közti területén több izben történt megjelenését s ott tartózkodásukat számtalan hagyományszerü emlék és népmonda örökíti; a benszülött göcseji nép máig is hun-avar ivadéknak tartatik; hagyomány szerént Göcsejnek egyik határfolyója Kerka, Attila hunkirály hasonnevű első nejétől s első szülött Ellák fia édes anyjától nyerte nevét, a ki fürdés közben abba fűlt. Attilának a 454-ik évben történt halála után, az azáltal addig békében tartott népek ismét felszabadultak s ezek közé uj népek is vándoroltak be Attila tartományába, kik közöl megemlitendők a vendek, a kik északról jőve Halicanumtól, ezt is beleértve a mai Zala- és Vasvármegyének Mura mclléki részén, alsó Stájerországban és Karinthiában telepedtek le. Attila halála után Pannoniában még az ostro-goth testvérek: Valamir, Theodemir és Videmir is telepedtek le ; Halicanum állt még akkor s Videmir fejedelemségéhez tartozott. Az ostro-gothok nem maradhattak Pannoniában, mert ennek évről-évre silányabb termése nem vala képes annyi népet táplálni; miután Valamir csatában elesett, Theodemir Moesiába, a legifjabb Videmir Itáliába és Gálliába vezette seregét s ott telepedtek le. Az ostro-gothok helyébe Longobárdok léptek 527 év táján, a kikkel azonban királyuk Alboin 568 évben Itáliába költözvén, Pannoniát az avaroknak engedte át. Az avarok Magyar- és Erdélyországot kilencz kerületre osztották, minden egyes kerületben egy-egy kör-erődöt emeltek, melynek ők \\"vár\\" nevet adtak. Egy ilyen avar-gyűrű (Ring) hét mértföldnyi térséget foglalt magában, rendcsen a legtermékenyebb vidéket s ezen álló gazdag városokat és falvakat kerítették be, sőt ezen közerődöket akkép emelték, hogy annak közepén valamely nagyobb folyó vagy patak folyt, ilyen volt a Ringus Sabariae 205 ren aüvk occidentalis a Rába és Dráva közt, melyen üHVIura folyt keresztül. Ezen körerőd a Muraköz közepétől a Szála folyóig terjedett s magában foglalta Halicanumot, (Alsó-Lendva) Colonia novát (Nova), illetve az egész Göcsejt és a Vasvármegyei őrséget. Az avarok khagánja Baján volt, ettől nyerte nevét az ősrégi \\"Bajánháza\\" falu; - a murai közerődnek kánja Kandik avar-alvezér volt, ennek köszöni nevét a Göcsejben lévő Kandikó-hegy s neve igen szomorú esemény emlékét őrzi. Nagy Károly császár az avarok hatalmát megtörvén, hogy az avarok földjét annál inkább biztosítsa magának az avarok és vendek közé frankokat telepitett; ekkor már a vendek a longobárdok által feldúlt Halicanum romjai közelében kiessé tették a vidéket, különösen hársfákat ültettek, a mely az ő pogány hit-elveik szerént szent fa. Alsó-Lendva régi vára. Ezen hársfák Halicanum (Alsó-Lendva) táján is egész ligeteket képeztek, sőt a Halicanum mellett folyó patak partjai is hárs-, fákkal voltak szegélyezve, - ezen hely tehát a frankoknak megtetszvén, Halicanum romjain egy várost építettek s ennek a hársfa = linde és liget = au szavak értelméhez képest Lindau nevet adtak. Privina morva főnök a pogány vendek hittéritésével bízatott meg s megbízva volt a vendek által lakott területen templomok, egyházak építtetésével is, s 840 év táján Lindaun (Alsó-Lendva) is építtetett egyházat, s ezen egyháztól Lindaut elnevezték Lin-dauskirclie, hibásan /Lindolfskirche néven, ez volt itt az első katho-likus egyház Nagy Károly császárnak 814 évben történt halála után a frank uralom Lindau vidékén is hanyatlott, s helyébe a vend uralom 206 lépett s ezen körülmény Lindau nevében is változást idézett elő : ugyanis a frankok a Halicanum romjain épített várost Lindau s az amellett folyó s hársfákkal szegélyezett patakról Lindbach néven is nevezték, ezen második nevének második szótagja a \\"bach\\" a vendeknek idegen s gyűlölt németes hangzású lévén, Lind-hez a \\"bach\\" szó helyébe \\"va = viz, patak szótagot ragasztották s igy lett a Lindbachból Lindva, vagy később Lendva. Béla király névtelen jegyzője irja, hogy Árpád vezér alatt a magyarok a Mura melléki karántánok határszéleit is gyakori becsapásaikkal rabiák. Szabó Károly történetíró azt a tételt ugy értelmezi, mikép azon határszélek alatt nem a mai Muraköz, hanem Stájerországnak a Mura mellett eső része értendő, a mely a honfoglalás korában a karinthiai herczegség felső, vagyis Rábamelléki határgrófságot képezte. (Marchia superior, seu ad Rabam). Tehát ismét szóba jött a karinthiai herczegség a Mura mellett, holott itt nem laktak karántánok, hanem vendek, s igy ezen körülmény is igazolja, hogy a karantán és vend elnevezés alatt ugyancgy nép értendő, mert a Murán innen Zala- és Vasvármegyében ugy a Murán tul Stájerországban Privina idejétől számítva, a honfoglalás idejében vendek laktak s ma is azok laknak. A névtelen jegyző azonban csak azt irja, hogy Árpád alatt a magyarok a Muramelléki karántánok határszéleit rabiák és nem azt, hogy a Murántuli karántánokét, azok alatt pedig azon vendek értendők, a kik a honfoglalás idejében a Murán innen a mai Zala-és Vasvármegye Muramelléki vidékét lakták; ez volt akkor a karinthiai (vend) herczegség Rába melléki határgrófsága, a mely délkelet felé egész Lindváig - ezt is beleértve -- terjedett s az avarok is ezen területet is birták a vendekkel együtt. Hogy pedig Árpád vezér Lindvát s ezzel a vend vidéket cl nem foglalta, a mely akkor egyházi tekintetből a passaui püspökség alatt állt, bizonyítja azon körülmény, hogy az általa elfoglalt uj haza határait a Kárpát-hegyláncz, délről az Al-Duna és Száva, nyugatról a Lapincs és más kisebb folyamok képezték, a Lajtha hegységgel együtt. Itt tehát a Muráról, a mely ötszörte nagyobb, mint a Lapincs, egy szó sincs, s igy az egészből az derül ki, hogy a Rába és Mura közötti rész, vagyis a mai Zala- és Vasvármegye nyugati része, a Vend-vidék nem tartozott, illetve nem kapcsoltatott az Árpád által elfoglalt uj hazához, ezt bizonyítja a passaui püspöknek a 900-ik év elején János pápához irt levele, melyben egy szóval se mondja azt, mintha a magyarok Pannoniában a salzburgi és passaui püspökségek részeit elfoglalták volna, hanem Lindvát a vend vidékkel s Horvát- és Szlavonországgal együtt I. vagyis Szent László Magyarország királya foglalta el s hódította meg s kapcsolta Magyarországhoz s 1092-ik évben a zágrábi püspökséget alapítván, az alsó-lendvai, bellatinczi, túrni- 207 és bagonyaí vend plébániákat is annak hatósága alá ren- schei dclte. Ha tehát az alsó-lendvai plébánia 1092. évben már más püspökség hatósága alá volt rendelhető, annak minden esetre már régebben fennállnia kellett s ebből kétségtelenül következtetni lehet, hogy az alsó-lendvai plébánia, a Privina által ott építtetett egyházzal egy időben lett alapítva, alapítása idejét tehát Kr. után a 840. évre tehetjük. I. vagyis Szent László király alatt vált tehát a Mura Magyarország határává; a Babcnbergház magtalanul elhalt utolsó sarjadékának Frigyesnek halála után ÍV. Béla Magyarország királyának kedve jött magyar birodalmát Stájerország elfoglalásával is gyarapítani, ezt tényleg ki is vitte, azonban uralma nem volt tartós, mert Stájerország birása miatt háborúba keveredett Venczel cseh Alsó-Lcndva vára most. átkelve betört Magyarországba szivárogtak király fiával Ottokár- ral, a mely a magyar királyra nézve szerencsétlenül ütvén ki, kénytelen volt Stájerországot a még hatalmában levő Pettauval együtt Ottokárnak átengedni ; az ütközetben és Mura folyóban a magyarok közöl mintegy 14000 veszett cl, ezek 1261. évben történtek. Ottokár az ütközet után a Murán s Pozsonyig előre nyomult. Ekkor Alsó-Lendvára és vidékére azon bracteátok, vagy is lemez-pénzek ezüstből, melyeken Otakar és Rudolf nevek olvashatók. Kun László Magyarország királya 1282-ben Alsó-Lindva és Nempti várakat a hozzájuk tartozó hasonnevű városokkal s uradalmakkal István bánnak, néhai Hadold horvátországi bán fiának adományozta; István bán Alsó-Lindva romban lévő várát, melyet 1241. évben a tatárok elpusztítottak, újra felépittette. Ezen István bánnak fia volt Miklós s mivel bánnak volt fia, vezeték vagyis családi névként felvette a Bánffy nevet, nevezték Lindvai Istvánnak is azon okból, hogy Lendvát birta,-kinek fia szintén István még 1382-ben is egyszerűen csak Lendvai Istvánnak neveztetett. Bánffy Zsigmondot - Miklós bánnak László nevű fiától való unokáját Zsigmond Magyarország gálta s megintette, hogy a Murán királya 1398. évben mégdor-tul (Muraközben) lévő uradal- 208 maikban a plébánosokat a zágrábi püspök iránti engedelmességtől el ne vonják s a veszprémi püspökség illetősége alá ne rendeljék. 1457 Bánffy Pálnak, - a ki halálos ellensége volt a Hunyadiaknak ; - a ki Giskra János, Turóczy Benedek és Lamberger nevű társaival Buda várában a királyi lak kapujában a védtelen Hunyadi Lászlóra rohant s azt a király nevében elfogta ; a ki tagja volt azon törvénytelen vérbiróságnak, amely az ártatlan Hunyadi Lászlót halálra ítélte, - a ki egyike volt azon gonosz pártütőknek, a kik Hunyadi Mátyás királyt a tróntól megfosztani s helyébe Fridiik német császárt emelni akarták, s a ki az ennek nevében gyűjtött seregével Zalamegyében Hunyady Mátyás király hiveit üldözte, a szalavári apátságot kirabolta, s minden kincsétől, még pecsétnyomójától is megfosztotta, Alsó-Lendva vára volt kedves tartózkodási helye s a rablott kincseket is ide gyűjtötte. Ferdinánd nápolyi király leányát Beatrixot, Hunyadi Mátyás király aráját, leendő napája özvegy Hunyadi Jánosné húsz előkelő hölgygyei várta Pettauban, hová az Nápolyból Bánffy Miklós fedező kísérete alatt megérkezett. Pettauból a még akkor fennállt római ut Mura-Szent-Mártonon át egyenesen vezetett Alsó-Lendvára s Bánffy Miklósnak intézkedése folytán alsó-lendvai várában 1476 november 25-én megérkezvén, a királyi arát s a királyi édes anyját Bánffy Miklós neje a szépségéről híres sagani Margit herczegné fogadta. Hunyadi Mátyás király 1480 évi augusztus 28-án a törökök elleni megindulásra kész seregével Alsó-Lendván volt s e napon kelt két rendeletet intézett Pozsony városához, ekkor keletkezett a Bqnffy-kútja néven nevezett forráskút. \\" Solimán török császár 1526 év tavaszán 200.000 főnyi sereget 300 ágyúval indított Magyarország ellen; Bánffy Miklós és hg. sagani Margit fia Bánffy János szintén gyűjtött sereget a törökök ellen, mielőtt azonban megindult, az alsó-lendvai vár-kápoinában fogadást tett, mikép; ha a csatából szerencsésen kimenekül s életben marad, keresztneve után keresztelő szent János tiszteletére, Alsó-Lcndván egyházat és zárdát építtet. Bánffy János 1526 augusztus 26-án vasárnap s így három nappal a nagy csata előtt jelent meg Mohácson, itt az augusztus hó 29-ki ütközetben lova megsebesítve rogyott össze alatta, ő maga pedig a földre zuhant s szerencséje, hogy csatlósa Bakács Sándor folytonosan nyomában volt; ez, midőn látta, hogy Bánffy a földre zuhant, hozzá ugratott, lováról leszállt s erre Bánffyt segítette fel, a ki aztán megmenekült s a hálás Bánffy megmentőjét nemcsak kiváltotta a török fogságból, hanem annak a baltavári (vasmegyei) uradalmat is ajándékozta s megszabadulásának emlékére Alsó-Lendván, ennek Hoszufalu felé eső részében az országúton alul 209 Keresztelő Szent János tiszteletére egyházat és a pálos barátok részére zárdát is építtetett. Midőn Zápolya János királynak a hadi szerencse teljesen hátat fordítván, Lengyelországba menekült, Bánffy János uradalmai s Alsó-Lindva is a német Ferdinándhoz szító magyarok által ugy az ellenség által is nagyon pusztittattak, s tekintve azt a királyi kijelentést, hogy ha Bánffy János 1527 évi november 25-ig Ferdinánd királynak meg nem hódol, felségsértőnek és számüzöttnek fog tekintetni, az alsó-lendvai várban neje kevendi Székely Margit földre borulva könnyes szemmel kérte őt, hogy azon nagy uradalmakból, melyeket ősei szerzének, ne juttassa önmagát és gyermekét jobbágyi állapotra, mire Bánffy igy válaszolt: \\"Legkedvesebb feleségem, tudod-e, hogy a jó férfiúnak csak egyetlen hite van ? L\\\'lier Ö. fényképe. Alsó-Lcndva jelenlegi látóképe. mit, ha egyszer megszegett, többé nem tartathatik voltaképen embernek, hanem csak emberi álarczának: a mig tehát királyomat Jánost, kinek hűséget esküdtem, életben tudandom, más urat megismerni s olyannak pártjához csatlakozni nem akarok, még akkor sem, ha minden javaimat vesztve, János király lovászának kellene lennem. 1529-ik évben a magyar szent korona Bánffy János kezébe került az által, hogy Perényi Péter koronaőr családostul, a szent koronával együtt elfogatott, s azt Bánffy kapronczai várában őriztette. Bánffy János 1534. évben meghalt, egyetlen Hu örököst Istvánt hagyván hátra, a ki 1522. évben született s igy édes atyja halálakor csak 12 éves volt. Ez szintén hive lett a reform, vallásnak, s a csodák eshetőségében is hivő s túlbuzgó katholikus atyja HAI.IS és HÜFKMANW: Zalamegyei évkünyv. 14 210 által a keresztelő sZértt János tiszteletére építtetett egyházat profa-nálta az által, hogy annak tornyára a kereszt helyébe kakast állíttatott, s jeles prédikátort és mestert szerzett s ezáltal az alsó-lendvai eklezsiát a legnevezetesebbek közé emelte. Ennek fia Bánffy Miklós nőül vette a szigetvári hős Zrínyi Miklós leányát Orsolát, Perényi János özvegyét s Nempti várában tárták a lakodalmat. Orbonai Rácz György volt a legelső ref. mester Alsó-Lendván, ez tanította a most nevezett Bánffy Miklóst s ennek atyját Istvánt is. Bánffy Miklós buzgó terjesztője volt a reform, vallásnak, s hogy ezt sikeresebben eszközölhesse, meghívta Skrzetuski, álnéven Hoffhalter Rafael kóbor nyomdászt s ezáltal 1572. évben könyvnyomdát szereltetett fel Alsó-Lendván. Orbonai Rácz György ref. mester 1572. évben meghalálozván, helyébe Kulcsár György következett, ez művelt és tudományos ember volt; az alsó-lendvai nyomdából két műve került ki: 1) Az Halaira való készületről stb. Lynduac die augusti 28. 1573. - 2) Az ördögnec a penitencia tartó Bűnössel való vélekedéséről. Nyomtattatott Alsó-Linduán Rudolfus Hoffhalter által MDLXI1I. esztendőbe. Kulcsár György reform, mester 1574. évben Alsó-Lendván reform, prédikátor lett, s itt vasárnaponkint magyarul értelmezte az evangéliumot, ezen évben az alsó-lendvai könyvnyomdából ismét egy műve került ki ily czimmel: \\"Postilla, azaz Evangéliumoknak prédikáció szerint való magyarázattya.\\" Alsó-Lynduan irta Pynkesd havanac 12 napian 1574 esztendőben Nagysá: Predicátora Alsó-Lynduai Kultsár György. Alsó-Lindvát már a tatárjárás óta délnyugat és északról mintegy 30 öl szélességű mocsár övedzte; ezen mocsár a Csonkadomb északi aljában innét, ott, a hol a hegy lábánál a kanizsai utcza felső oldalán egy forrás-kut áll, vette kezdetét s innét félhold alakjában vonult fölfelé északnak s végződött azon máig is meglévő halastóban, a mely mellé 1888. évben a herczegi erdő felügyelőség számára egy emeletes palota építtetett, ezen mocsár bejegyezve áll Magyarországnak 1655. évből való térképén, a mely az Augs-burgban 1684. évben megjelent: \\"üclineatio provinciarum Pannóniáé\\" műben látható. Alsó-Lindva vára tehát az aljában létezett mezővárossal, melyet a fentebb leirt széles mocsár övedzett, erősség volt; de megerősítve volt a Csonkadomb is, melyen állandóan katonaság tanyázott, a mely őrszemek által volt összeköttetésben a várral s miután ezen Csonkadomb 266 m. magas voltánál fogva az egész Muravölgye fölött uralkodott, mivelhogy akkor a Mura ott folyt, a hol ma az ivánkóczi hid áll - a Kanizsáról a Mura-völgybe prédára kalandozó török-tatár csordák megfigyelésére tehát egyike volt a legjelesebb pontoknak. .211 Ezt a törökök nagyon jól tudták, azért ugy a Csonkadombra, valamint Alsó-Lendvára is nagyon fájt a foguk s többször meg-kisérlék azokat hatalmukba keríteni; - igy Sasvar szigetvári parancsnok 1587 évben rablás végett a Mura-völgyben megjelenvén, Alsó-Lcndva ellen is támadást intézett, azt azonban bevennie nem sikerült, részint a széles, feneketlen mocsár átgázolhatlansága, részint Bánffy Miklósnak rettenthetlen bátorsággal történt megvédése folytán, -- ezen kudarcz annyira felbőszítette Sasvart, hogy két ágyúgolyót lövetett a várra, melyek az 1717. évben átalakított mostani várnak külső bástyájába beillesztve most is láthatók. Sasvar Kédics és Lenti felé vonult seregével s a Mura és Kerka közti vidéknek, ugy Göcsej felének elpusztítása és felégetése után Szent-Balázshoz érkezett, hogy az ott lévő mocsáron átvezesse seregét - itt azonban a mieink annak seregét szétverték s temérdek foglyot és zsákmányt ejtettek. A győzelem tehát Szent-Balázs és Kaczorlak között kivivatván, a vezérek Alsó-Lend- vát tűzték ki helyül, a hova a zsákmány szokás szerént össze-hordatván, eladassék Alsó-Lendván tehát 1587 évi augusztus végén kiállíttatott 1513 fogoly, 1190 harezparipa nyereg készlettel és 19 zászló s ugyan akkor ott elhatároztatott, hogy az elfogott két előkelő török pa rancsnok : a pécsi és koppányi ló és fegyverkészlettel s a zász- AZ aisó-icndvai népiskola. lókkal Lipót királynak, illetve Ernő herczegnek, kinek vezérlete alatt a diadal vivatott, ajándékul küldessék, a többi zsákmány pedig Alsó-Lendván eladassék s a vételár a harezolók közt egyenlő arányban felosztassék, a mi ott meg is történt. Alsó-Lendván 1588 évben született Dobronaki György, a ki 1610-ben Brünnben a Jezsuiták közé vetette fel magát s 1635-ik évben az lett Nagy-Szombatban a legelső jezsuita-rector, hol 1649. évben meghalt. 1577 évi márczius 12-én született Bánffy Kristóf, - atyja volt Bánffy Miklós és Zrinyí Orsola. Bánffy Kristóf Alsó-Lendván született s ott is kezdett iskolába járni, ekkor Alsó-Lendván mind reformátusok, vagyis helvét vallásuak laktak, reform, templom és iskola is volt Alsó-Lendván ; református prédikátor volt Gál János, a ki még 1616. évben is élt és ugyan Alsó-Lendván folytatta prédikátori hivatalát, - ezen prédikátornak 1596-ik évben született egy fia Gál Imre, a ki szintén az alsó-lendvai reform, iskolában kezdett tanulni, azután Debreczenben is járt iskolába; ez 1624. 14* 212 évben Veszprémben reform. Prédikátor; 1631 ugyanott Pro-sénior, 1636 esperest végre 1649-ik évben ugyancsak Veszprémben reform. Superintendens vagyis református püspökké választatott meg, meghalt ugyanott 1655. évben 59 éves korában. A reform, templom az volt, a melyet Bánffy János a mohácsi ütközetből történt megszabadulása emlékére Alsó-Lendva Szent-János külvárosában építtetett s melynek tornyára Bánffy István a kereszt helyébe kakast állíttatott, - iskolául pedig az amellett volt pálos zárdát használták. Bánffy Kristóf a méltóságokban gyorsan emelkedett, volt Zalamegye főispánja, főpohárnok és tárnokmester; három király:\\\' II. Mátyás, II. és III. Ferdinánd koronáztatása ünnepélyén vett részt, mint országzászlós a szertartásokban. - Bánffy Kristóf és családja 1598. évig református vallásu volt, ekkor azonban az öreg atyja Bánffy István által elűzött pálos barátok közül Brátulich Simont, igen művelt és tudományos férfiút várába vett, a ki őt 1598 táján a katholika vallásra téritette; miután azonban Alsó-Lendván akkor más templom nem volt, mint a Szent-János külvárosi, Bánffy Kristóf Alsó-Lendván katholikus egyházat építtetett, melynek egy, ezüstből készült s belül megaranyozott kelyhet ajándékozott, ezen kehely 1895. évben is meg van az alsó-lendvai kath. egyházban, rajta van a Bánffy-család czimere s talapján ezen felirás: Christoforus Bánfy L. Baro de Alsó-Lindva 1608. Bánffy Kristófnak első nejétől Mérey Annától, Miklós, István, Hedvig és Zsófia, - második nejétől gróf Dráskovics Ilonától pedig: Éva, Petronella, Francziska, Ilona, Erzse, Péter, Pál és János gyermekei születtek, azonban bár 12 gyermeknek s ezek közt öt fiúnak atyja, megélte nemcsak fiainak, hanem nemzetsége j.öbbi férfi tagjának is halálát s így benne 1644-ik évben az alsó-lindvai Bánffy család kihalt. Özvegye gróf Dráskovics Ilona Alsó-Lindván 1646. évi május 26-án kelt okirat szerint Kerka-Kutason lakott; Bertalan György jobbágyának 300 imperiális tallérért zálogba adta, az az által használt házat, telket és malmot. Ezen okirat szerint gróf Dráskovics Ilona 1647. évi február 7-én már nem volt életben. 1600. évi szeptember elején Kiaja Mehemet és Ibrahim török vezérek Kanizsáról a hozzáják beosztott tatárokat rablás végett a Mura-völgybe küldték s azok Alsó-Lendváig és Nemptiig (Lenti) tűzzel vassal mindent elpusztítottak. 1601. évben Bánffy Kristóf elszánt bátor zsoldosaival az Alsó-Lendvát megtámadó török-tatár csordát ismét visszaverte. 1603. évi Vízkereszt napján hajnalban mintegy ezer főből állt török-tatár csorda ismét megtámadta Alsó-Lcndvát, de azt Bánffy Kristóf ismét oly hősileg védelmezte, hogy az ellenségnek a mocsáron át bejutni nem sikerült. Ezen kudarcz miatt azok felbőszülvén, a mocsárt megkerülték s neki rontottak Alsó-Lendva mocsáron túli külvárosának: Szent-Jánosnak; ebben a mohácsi 213 vész után Bánffy János által építtetett templomot és zárdát felgyújtották s földig lerombolták s azok többé fel sem építtettek. A törököknek tehát sehogysem tetszett az, hogy Alsó-Lendvát megvivniok s elfoglalniuk még eddig nem sikerült, ennek folytán azon évi október 14-én ugyan fenti számban ismét Alsó-Lendva alá jöttek s miután Alsó-Lendva lakosai s a vidék népe a szüreti munkával volt elfoglalva s ennek folytán a Csonkadomb aljában, a mocsár ottani szűk végén át volt hid padlói felszedve nem voltak, ezen körülményt az ellenség felhasználva, belopódzott Alsó-Lcndvára, de vesztökre, mert jövetelük elárultatván, Bánffy a fent említett hid padlóit felszedette s mintegy 800 főből állt őrségével megtámadta azt. Elkeseredett utczai harcz fejlődött ki; az ellenség teljesen tisztában volt azzal, mi kép Bánffynak az a terve, hogy őket a mocsárba szorítsa, ennek folytán a legnagyobb kitartással makacsul védelmeztek minden talpalatnyi tért; a ház és kapu mélyedésbe vagy egy-egy kiugró fal mellé húzták magukat s onnét tüzeltek üldözőikre. - Az üldözők folytonosan sortüzet lőttek az ellenségre, a hegyoldalból pedig ököl nagyságú s éles szélű kövek repültek fejeikhez, végre a mocsárhoz, vagyis hídhoz vezető utcza mellett épült házak szoba-és padlás ablakaiból is lődöz-tek az ellenségre. Alszeghy József alsó-lcndvai városbiró. Ezen három oldalról jött támadás végre is teljesen megtörte s a harcz folytatására képtelenné tette az ellenséget; fele már elesett, a megmaradt rész pedig elszórta fegyverét s eszeveszetten rohant a mocsárnak, hogy azt átgázolja, vagy átussza, de a mocsár mély és a benne volt iszap hig lévén, benne elmerültek s nyomuk veszett - és így, mire a nap feljött, a Kanizsáról Alsó-Lendva elfoglalására jött egy ezer főnyi ellenségből egyetlen egy sem volt életben. Ezen csata emlékére, a Kanizsai-utczának azon pontjára, a hol a harcz legclkeseredettebben folyt, Bánffy Kristóf az Isten és Szent-Háromság tiszteletére egy Jwszobrot állíttatott ezen felírással: Anno Dni 1603 die 16 octobris hanc crnceni splis ac magfeus D. Christojorns Bánffy de AJso-Lyndva eques auratus sacratissimae 214 caesarae ac Begiae Majestaíis confmiaruni partium Regni Hungá riáé trans dannbianaruni Generális de Turcis, idybus superioris arn . . . cnbicvd .... iliiari in kost ... eo laudes . . . sánc . . . Trinit Ezen emlékkövet Rómer Floris Budapestre a m. nemzeti Muzeumbe szállíttatta s ott őriztetik. A mindkét részről elesettek holttesteit Bánffy - egyéb alkalmas hely hiányában - a vár fölött emelkedő dombon ásatott közös sirba temetteté, - ezen dombon át később szekérutat csináltak s ezt a hegyről lefolyó eső- s hóviz mélyen kiásván, két oldalról előtűnt a közös sir temérdek koponyával s embercsontokkal, s ezen domb neve maiglan is: \\"ó temető.\\" Az 1630. évi pozsonyi országgyűlésen elrendeltetett, hogy a törökök által Zalavármegyében gyakorlatba vett rablások meggát-lása tekintetéből az alsó-lendvai vár is megcrősittessék. Az 1655. évi pozsonyi országgyűlés rendeletéből pedig az alsó-lendvai vár őrsége ötven gyalogossal szaporittatott. Gróf Nádasdy Ferencz, a ki a Zrinyi-Frangepán-féle összeesküvésbe keveredett, 1651. évben Alsó-Lendva és Nempti főkapitánya volt, s később adományba kapta a kihalt Bánffy-család birtokait : az alsó-lendvai, bellatinczi és nemptii (lentii) uradalmakat. 1704-ik évben Rákóczy Ferencznek Alsó-Lendva is meghódolt s annak tábornoka a vak Botthány 1707. évben téli szállásul a dunántúli városok közt Alsó-Lendvát is kitűzte. Eszterházy Pál, a ki 1635. szept. 8-án született, 1652-ben már Sopronmegye örökös főispánja lett. -v- I. Lipótnak magyar királylyá koronáztatása után főudvarmesterré s vezérőrnagygyá Ion. - 1664. évben Zrinyi Miklós a költővel a törökök ellen harczolt; -• 1667-ben alsó-magyarországi fő-hadvezér lett s az elégületlen magyarok ellen harczolt, mit neki a bécsi kormány érdemül tudván be, annak jutalmául tábornagygyá neveztetett ki; — 1670. évi november 20-án Tököly Istvánt ostromolta Árvavárá ban, s ő volt az első, a ki a magyar várakat német katonaság gal rakta meg; - 1672. évben a felkelők lovasságát megszalasz- totta, s ekkép a hazája és honfitársai ellen elkövetett bűnei a bécsi kormány által neki érdemül rovatván fel, jutalmul 1681. évben a nádori méltóságot és az aranygyapjas rendet kapta. - 1683. évben Bécsnek segítségére ment a törökök ellen; - s ezen évi október 16-án azt kérdezte I. Lipót királytól, váljon nem kell-e a töröknek kényszerűségből meghódolt Batthyányakat és Nádasdyakat elzáratnia, kiknek váraiba ő az 1681. évi törvény ellenére mái- német őrséget rakott; - ugyanezen évben Eszterházy Pál nádor a nálánál mérsékeltebb s a magyarok iránt szánakodóbb Lipót király arra intette, mikép óvakodjék a további jószág-kobzásoktól! — Ezen évben ismételten kérvényezte a maga részére a herczegi — 215 czimet és méltóságot. Az Í&86. évben Budavára visszavételénél harczolt sereg nagy részét Eszterházy Pál gyűjtötte s az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen ő volt egyik legfőbb tényezője annak, hogy az osztrák uralkodóház első szülöttségi örökösödési törvény-nyé vált s hogy az arany bulla 31-ik czikkénck vég szavai, melynél fogva a magyar nemzetnek joga volt a törvényt megsértő királynak fegyveresen is ellentállni, eltöröltetett. - A magyar nemzet sarkalatos jogai, -- hazája - és nemzete ellen elkövetett fenti ocsmány bünci a bécsi kormány által neki érdemül betudatván, ugyanazon évben római birodalmi hcrczegi rangra emeltetett, s adományul kapta az általa már előbb elkobzott s megtartott Nádasdy-félc birtokokat: Alsó-Lcndvát, Nemptit stb., - 1712. évben a herczegi czimet s méltóságot fi-ága részére örökössé tette s elrendelte, hogy az adományba kapott Nádasdy-féle birtokokon lévő várak I. Lipót király iránti hálából L. betű alakjában átalakíttassanak. Ezen rendelete folytán az alsó-lendvai váron is foganatosíttatott az átalakítás, vagyis a Bánffy István által 1282. évben épített, de a hosszú idő alatt s a török háborúkban nagyon megrongált vár lebontatván, újra épités által L. alakot nyert s ezen alakban áll fenn 1895. évben is. Nagy-Kanizsa vára a törököktói 1690. év elején visszavétet-ven s azok e vidékről eltakarodván, a katholikus vallást feltüntető emlékek: kápolnák, szobrok és keresztek egymás után keletkeztek. Az alsó-lendvai Csonkadomb tetejére Gludovácz-család 1728. évben Szent-Háromság tiszteletére kápolnát építtetett; ezen kápolna előtt terülő birtok, a mely szőlőtővel van ma beültetve, maigtan is Gludovácz-birtok nevet visel. Ezen hegy-orom, melyen a Szent-Háromság kápolna áll, 266 m. magas. Ezen kápolnának nevezetessége: Hadik Mihály kapitány ép holtteteme. Hadik Mihály a fejérc kapott csata-sebek folytán 1733. évben szélhüdésben meghalt s a fenti kápolna sírboltjába tétetvén, a mészszel épített, magasan álló, léghuzamos száraz sírboltban a feloszlásnak ellentállt. Ez egy teljesen ép, összeszáradt múmia, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma s ép azért a természeti csodák közé tartozik. Hagyomány szerént 1795 évben találták meg ezen állapotban; sok népmonda van életéhez kötve. A Bánffy Kristóf által 1608-ik évben építtetett kath. egyház földrengések folytán nagyon elpusztulván, düledezo állapotba jutott, ennek folytán az lebontatván, helyébe 1749. évben építtetni kezdett s 1751. évben befejezett egyház áll fenn maiglan is. Az alsó-lendvai plébánia 1777. évben csatoltatott az akkor újonnan felállított szombathelyi püspökséghez a zágrábi püspökségből, a melyhez 684 éven át tartozott. 1686. évben Buda vára visszavételénél gróf Batthyány Ádám lovas és gyalog dandárában jelen voltak Alsó-Lendva vidékéről 216 ezen főbb tisztek, u. rri. gyöngyösi b. Nagy Zsigmond alsó-lendvaí és lentii vár-kapitány; - ifj. Kéry Ferencz szécsi-szigeti főkapitány; - Ferenczy Pál szécsi-szigeti vice-kapitány; - Szecsődy Gáspár lentii hadnagy. 1808. évben I. Napóleon hadjáratában a francziák Alsó-Lend-ván át Mura-Szerdahelynél átkeltek a Murán. 1832. évben csupán csak kath. iskola volt Alsó-Lendván; a mester volt: Németh József, segédtanító pedig Nagy István. Az iskola-épület a templom mögött volt, gerendából összetákolt és zsúppal fedett rozzant épület; ezt a város 1846-ban lebontatván, helyébe téglából egy emeletes iskolaházat építtetett, a mely 1847. évben készült el. Erre fordította a város 5000 forint tőkéjét, a Delárics Tamás itteni urod. ispántól kölcsön vett 2000 forintot, s azon 615 forint vételárt, melyet Gordignani Ferencz kereskedő fizetett a főutczán volt üres beltelekért, melyre aztán emeletes házat építtetett. 1835. évben Kiss Béla oki. gyógyszerész Alsó-Lendván gyógyszertárt állított fel azon zsuppos házban, a melyben 1895. évben Schwarz Jakab lakik. 1838. évi karácsony éjjel történt éjféli mise alatt, hogy a főutczán volt egyik zsuppos házban a nő-cseléd a házbeliek éjféli misén létét felhasználva, égő gyertyával a padlásra ment gyümölcsöt lopni s félelmében a zsupptetőt vigyázatlanságból véletlenül meggyujtván, a ház teteje lángba borult s a főutczának alsó során lévő házak, az urod. ügyészi lak (1895 Poppel Lajos korcsmaépülete) és Tarnóczy nyűg. kapitány (1895 Dr. Király Mór háza) háza közt lévők mind leégtek. 1839 év őszén nagy földrengés volt Alsó-Lendván. 1847 június 14-én Zala-Egerszegen tartott tisztujltason a zalalövői járásba Gyika Jenő, - a bellatinczi uradalom társtulajdonosa - lett szolgabiróvá .megválasztva; ez Alsó-Lendván. állította fel irodáját Fáisztl János akkori városbiró házában, s ennélfogva neki halhatatlan érdemül tudható be Alsó-Lendva történetében az, hogy ő volt az első megyei tisztviselő, a ki székhelyéül Alsó-Lendvát választotta; ez ezen alapon jutott aztán azon szerencséhez, hogy úgy a császári világban mindenféle járási hivatalok, valamint az 1871. évben rendszeresített kir. járásbíróság s más hivatalok székhelyéül megtartatott. Végre megérkezett a magyar nemzet történetében véres betűkkel bejegyzett 1848-ik év. Ennek igazán furcsa hatása volt a magyar emberre; már elején alig fértünk meg bőrünkben, Alsó-Lendván ezen évi farsangon egyik házi bál, piknik a másikat érte; a február 27-iki tánczvigalomra, melyet az itteni olvasó egylet rendezett, Farkas Józsi híres győri czigánybandáját hozták le. 217 A márczius 15-iki budapesti események felrázták a magyar nemzetet tétlenségéből s az ott kivívott szabadság fénye elvilági-tott a magyar hazának legtávolabb cső falujába is, s Alsó-Lend-ván már ápril hó elején szervezve volt a nemzetőrség, melyet két kiszolgált baka-káplár tanított a fegyvergyakorlatokra. Zalamcgyc összes kerületében a követválasztás napjául 1848. június hó 15-ke lett kitűzve; Alsó-Lendván is c napon tartatott az első követválasztás; jelöltek voltak: Gyika Jenő főszolgabíró és Horváth Péter muraközi földbirtokos. Az első választásnak azonban eredménye nem volt; arra ujabbi határnap tűzetvén ki s Gyika Jenő visszalépvén, ellenfél hiányában Horváth Péter választatott meg. A magyar nemzet még csak alig ízlelte meg a márczius 15. vívmányok jótékony hatását, a bécsi camarilla már is ellene zúdította a rá ez okát és horvátokat; Jellasich horvát bán s társai a bécsi camarilla biztatására szemtelenül izgatni kezdettek a magyarok ellen, s a bán a Dráva hosszában hatalmas tábort gyűjtött, hogy azokkal Magyarországba törjön s - szerénte - a magyarokat megleczkéztesse. Ezen körülmények indították a magyar kormányt arra, hogy az már május hó vége felé mintegy ötezer honvédet rendelt Ottin-ger tábornok vezérlete alatt a Mura és Dráva vonal védelmére, s a sereg mellé teljhatalmú kir. biztosul Csányi Lászlót küldte ki, rendelkezése alá adván a Horvát- és Tótországgal határos magyar vármegyék nemzetőrségét is. Ehhez képest a zalalövői járásbeli vagyis az akkori elnevezés szerént: alsó-lcndvai nemzetőrség számára szükséges tisztek megválasztására Alsó-Lcndvára 1848 június 26-ka tüzetett ki s e napra s helyre az összeirt összes nemzetőrök bcrcndcltctvén, hozzájárulásukkal megejtetett a tisztek választása. Ennek megtörténte után július 1-én érkezett parancscsal az alsólendvai nemzetőrség mozgónak nyilváníttatván, annak négy százada szolgálattétel végett Dobri, Szent-Király, Csörnefölde és Felső-Szemenye falukba rendeltetett, a kiindulás július hó 7-ére tűzetvén; ekkor már Gyika Jenő ezen nemzetőrséghez őrnagyul kineveztetett s ennek vezérlete alatt történt Alsó-Lendváról a négy századnak kivonulása. Alsó-Lendvára és vidékére pedig a sümegi és tapolezai járásbeli nemzetőrök rendelteitek. - Gyika Jenő őrnagy főhadiszállása Felső-Szemenyén volt s a nemzetőrségnek kötelessége volt a Dráván tul történő horvátországi mozgalmakra figyelni s a netán megkisérlendő betörést megakadályozni. Ezen szolgálat augusztus hó l-ig tartott. Ezután a lázitás a magyarok ellen s á súrlódás és ellenségeskedés a magyarok és horvátok közt mindinkább élesebbé vált s Jellasich horvát bán összes seregével 1848. évi szeptember hó elején már Varasdon és vidékén táborozott s minden készületet 218 megtett arra, hogy Magyarországba törjön ; a varasdi Dráva-hidat lezárta s ez által a közlekedést Magyar- és Horvátország közt megszüntetvén, nyíltan is hirdette, mikép szándéka Magyarországba törni, hogy a magyar szent koronát hatalmába kerítse. Ennek folytán - miután a július hóban felállított nemzetőrség szolgálati ideje lejárt s az abban volt tisztek nagyobb része részint a honvédséghez átlépett, részint pedig más vidékre távozott, uj tisztek választása lett szükségessé, ennek folytán ezen választás megejtése végett a járásból az összes nemzetőrök Alsó-Lendvára 1848. szeptember hó 8-ára ismét berendeltettek. A választás Gyika Jenő őrnagy és Horváth Vilmos zalamegyei II. alispán jelenlétében történt. A 11-ik század számára megválasztattak, kapitánynyá: Bertalan József; - főhadnagygyá: E. Dcrvarics Kálmán; - I. alh. Barbarics István; - II. alh. Tieff János s ezen század már a választás napján délután a Murához a legközelebb eső Gyertyános és Kóth falukba kivonulván, ott elszállásoltatott. A Varasdról és a Muraközből érkező utasok szeptember 10-én biztosan állították, hogy Jellasich bán következő nap reggelén Varasdnál, a Dráván át betör Magyarországba, illetve Zalamegyének muraközi járásába. Szeptember hó 11-én reggeli 8 és 9 óra közt Alsó-Lendván Gyika Jenő őrnagynál megjelent Freytag János urod. tiszttartó, Fáisztl János városbiró, Kiss Béla gyógyszerész s nemzetőri kapitány és Dervarics Lajos postamester, mint Alsó-Lendva város meg-bizottjai s arra kérték az őrnagyot, mikép minden módot kövessen el, hogy az ellenség Mura-Szerdahelynél a Murán át ne jöhessen, mert, ha ez neki sikerül, az attól fél órányira eső Alsó-Lendvát prima furore megtámadni s kirabolni s ellentállás esetén feldúlni fogják. - Szóba jött a Mura hídjának felgyujtása is. \\"Az urak magukra veszik a felelősséget a hidért\\" - vágá szavukba az őrnagy - \\"ha én azt felgyujtatom?\\" \\"És, ha az ellenség reánk tör, kirabol s leöl minket, a várost feldúlja és rommá teszi\\" - válaszolá a tiszttartó - \\"ki felelős azért? nem-e az, a ki a Mura hídjának felgyujtását elmulasztotta, ha ezzel a fenti barbarizmust megakadályozhatta volna?\\" \\"Én megteszem az intézkedést, ha kívánják\\" - fűzé tovább az őrnagy - \\"hogy a Mura hidja felgyujtassék, ha az ellenség Muraszerdahelyhez, közeledik, de az ez által előállandó következményekért felelősséget nem vállalok, s én a hídnak felgyujtását is csak Alsó-Lendva város határozott kivánatára fogom, elrendelni. A küldöttségnek távozása után Gyika őrnagy paripáján a Murához lovagolt s a közel eső Petesháza faluból azonnal egy szekér zsuppot; Mura-Szerdahelyről és Peklenicáról pedig kátrányt 219 rendelt, s hozatott; a zsúpból kötelet pörgettctett s azokat igen sürüen a Mura hídjának két karfájára tekertette, s azokat kátránynyal vastagon bekenette, végre hig kátrányt öntöztetett a hid padlóira is s arra a fölösleges szalmát hintette, hogy szükség esetén a felgyujtásnak azonnal eredménye legyen. A mint ennek vege lett, a Miklós ezredbeli huszárokból fél századot Muraközbe küldött azon utasítással, hogy a Szent-Ilonán innét lévő magaslatról figyeljék meg az ellenség mozdulatait s ha azt veszik észre, hogy az az Alsó-Lcndvára vezető útnak tart, a legnagyobb sebességgel vonuljanak ide vissza. Délután négy óra lehetett, midőn a huszárok visszatértek, s miután azok biztosnak mondták, hogy az ellenség egy része Mura-Szerdahely, illetve Alsó-Lendva felé tart, Gyika őrnagy, Alsó-Lendva városnak tett ígéretéhez képest, a Mura hídját felgyújtotta; midőn a felgyujtás történt, Gyika őrnagy maga is a Mura hidján állt s én mellette voltam. A hidnak felgyujtása után a nemzetőrök s huszárok elhagytuk a Murát s Gyika őrnagy vezérlete alatt Szentgyörgyvárig masíroztunk, a hol a Keszthelyen tartózkodott Csányi Lászlótól érkezett parancs folytán a nemzetőrök fegyvereiket lerakták s haza bocsáj-tattak. Ez volt az első fegyverletétel! Egész éjjel égett a híd, a lábai is egészen a viz színéig elégtek, s következő nap reggelén a délezeg szép Mura-hidból nem látszott egyéb, mint a lábaiból fenmaradt s a viz szine fölött álló azon kormos rész, a mely a Mura hullámzása folytán már el nem éghetett. 1848 november 5-én, a midőn Perczel Mór honvédtábornok a Muraközben volt seregével, - Alsó-Lendvára egy század honvéd érkezett s itt elszállásoltalak, került belőlük az Alsó-Lendvá-val kapcsolatosan összeépült Hosszufaluba is; - tiz ágyú is volt velők, s ezekből ötöt Alsó-Lcndván a középső temető északi szögletén készített hadisánezon ; a másik ötöt pedig Hoszufalun túl a zsidó temetőn innét álló magaslaton készített hadisánezon állították fel; ¦- az előbbiek a Mura-Szerdahelyről - utóbbiak pedig Dobronakon át Regedéből, illetve Stájerországból jövő útra voltak irányozva. Ezen honvédszázad a tiz ágyúval 1848 november 6-7 közti éjfélkor útra kelt, közülök senki sem tudta, még tisztjeik sem, hogy hova mennek, csak azt tudták, hogy Alsó-Lendváról a Mura felé kell vonulniok, - másnap hire jött, hogy Csáktornyára lettek rendelve s azok is részt vettek a Perczel tábornok által Friedau stájerországi város ellen november 8-án reggeli 7 órakor vezetett támadásban; a Friedau mellett történt ágyúzás hangja Alsó-Lcndvára is áthallatszott. Perczel Mór honvédtábornok 1848 november 11-én jött át seregével a Muraközből s tette főhadiszállását Letenyére; Asbóth 220 Lajos Emlékirataiban, s más történetírók is november 8-ra teszik a Muraközből történt kivonulást, hogy azonban az november 11-én történt, igazolja Perczel Mór tábornok következő rendelete : \\"Csáktornya, november 11. 1848. Lendvai postamesternek! Miután főhadiszállásom Letenyére tétetik által, minden táboromba szólló akár hivatalos, akár magán levelek, e parancsom vétele olta oda utasi-tandók. Perczel Mór s. k. Ezen Mura melletti védelmi vonal Molnáritól Lctenyén át Alsó-Lendváig terjedett, ezen vonalon lett Perczel tábornok hadserege felosztva, Alsó-Lendvára egy zászlóalj honvédség rendeltetett két század huszárral s azok Alsó-Lendván és a szomszéd falvakban lettek elszállásolva, fölöttük gyulai Gaál Miklós honvédalezredes parancsnokolt s a tisztekkel Alsó-Lcndván volt. Azonban az Ausztriában, Stájer- és Horvátországban a magyarok ellen történt hadikészületek folytán Perczel Mór honvédtábornok 1.848 deczember hó 10-én váratlanul Letcnyéről Alsó-Lendvára tette át főhadiszállását s egész hadserege Alsó-Lendván s vidékén lett elszállásolva; igazolja ezt Perczel tábornok következő parancsa: A lendvai postamester minden külföldről érkező leveleket főhadiszállásomra fog beküldeni. Lendva október 10-én 1848. Perczel Mór s. k. Tábornok és a képviselőház teljhatalmú biztosa. Hadserege a friedaui csata és a muraközi csatározások által nagyon kifárasztva lévén, pihenésre volt szüksége, ennek folytán ide érkezésének első napján az alsó-lendvai mozgó nemzetőrségnek azonnal megparancsolta, hogy a Mura innenső partján Felső-Szemenyétől egészen Vasvármegye határáig nyomban cordont húzzon s a horvát és német ellenséget, a mely Varasdról és Luttenbergbol már majdnem az egész Muraközt elözönlötte, figyelemmel kisérje s esetleg a Murán át megkisérlő betörését megakadályozza, - s miután deczember hó 12-én hire jött, hogy az ellenség Muraközből a letenyei, muraszerdahelyi és Mura-Szent-Márton mellett lévő hottizai murai kompokon át Alsó-Lendvára s vidékérc törni akar, Perczel tábornok a mozgó nemzetőrség főhadnagyát E. Dervarics Kálmánt, a melléje rendelt hat honvéddel Hottiza faluba küldé, ki d czember hó 13-án reggel, hogy az ottani murai kompot a viz alá sülyesztesse, hogy az ellenség esetleges támadásának ezen a ponton egyelőre eleje vétessék, a mi meg is történt. Perczel Mór tábornok hadseregével, deczember hó 19-ig tartózkodott Alsó-Lendván s vidékén, e napon pedig Csesztreg és Zala-Lövőn átvonult s Alsó-Lcndva ezentúl többé soha sem látott honvédsereget; s a Mura mellékén csupán Szekulics István hagyatott hátra dandárával Letenyén, hogy a Murán való átmeneteket szemügygyei tartsa s őrizze. A honvédseregnek Alsó-Lendváról s vidékéről történt elvonulása után muraparti cordonirozásunk nem sokáig tarthatott, mert az 221 ellenség a muraközi Muraparton naponként nagyobb számmal jelent meg s kémeik vakmerőén szöktek át a Murán apró lélekvesztők-ben s bekalandozták a Murán innét eső falvakat, a földműves népet az uri-osztály ellen bujtogatták s mindenképpen igyekeztek azt, kivált a vend ajkuakat, a magyar ügytől elidegeníteni. Nehogy tehát Alsó-Lendva az ellenség váratlan megrohanásá-nak, esetleg kirablásának s kegyetlenkedésének ki legyen téve, a város közönsége 1848 deezember 24-én délelőtt gyűlést tartott s ebben határozattá Ion, hogy a Perczel tábornok által Letenyén hátrahagyott Szekulics István honvéd dandár-parancsnokhoz még az nap futár menesztessék s az fel kéressék, hogy dandárával Alsó-Lendvára vonuljon, ennek, úgy vidékének megvédése tekintetéből. A. gyűlésen Kiss Béla nemzetőri százados ur indítványára Dcrvarics Kálmán nemzetőri főhadnagy bízatott meg ezen küldetésben eljárni; ez 1348 deezember hó 24-én esti 9 órakor indult el Alsó-Lendváról s miután Szekulicsot dandárával már nem érte Letenyén, mivelhogy az az előtti napon Nagy-Kanizsára vonult, ennek folytán életveszélyes kalandok közt egész éjjel utazva, karácsony napján reggeli 5 órára Nagy-Kanizsára megérkezett és Szekulics István dandárparancsnokot nyomban felkereste, a \\"Korona\\" vendégfogadóban volt szállásán; ez azonban Alsó-Lendva kérelmét nem teljesíthette, mert állítása szerint Perczel Mór tábornok által a Vértes hegyekhez rendeltctvén, még ezen karácsony napján megindul dandárával Nagy-Kanizsáról. Deezember hó 30-án történt aztán a moóri ütközet, melyben Perczel Mór tábornok serege szétveretett. A moóri csatavesztésnek csakhamar végzetes következményei lettek, mert a magyar kormány Budapestet odahagyván s Debrc-ezenbe vonulván, Windischgratz hg. a Magyarországon működő összes osztrák hadsereg főparancsnoka azt elfoglalta s ezen képzelt siker által a németek és horvátok elbizakodván s vérszemet kapván, tódultak Magyarországba. Alsó-Lendván keresztezi egymást a Horvátországból Sopronba és Stájerországból Nagy-Kanizsára vezető régi országút, ennek folytán Alsó-Lendva szünet nélkül ki volt téve az ellenség átvonulásának s ott tartózkodásának, s miután Alsó-Lendva lakosai- lelkes magyar érzelmüek voltak, s ezen érzelmüket el sem titkolhatták, az ellenség bántalmazásának is áldozatul estek. íme itt van Alsó-Lendva akkori szomorú helyzetének egy bizonyítéka: \\"Passierschein für den Herrn Dr. Medicináé Sámuel Moscr, welchem die Bewilligung ertheilt wird für seine Person, und dem dazu nöthigen Kutscher - zum Behufe seincr Kranken-pflege von Lendva nach Újfalu und zurück, so oft es dié Cur erheischt, zu reisen. Die Civilbehörden und Truppcn-Comandanten habén Ihn deshalb ungehindert passircn zu lassen. Hauptquartier Lendva am 8. Jánner 1849,. Hartmann mp. Oberst.\\" 222 Ez volt ám aztán az igazi gyöngy-élet, mikor a magyar embernek még a szomszéd faluba sem volt szabad olyan ukáz nélkül utazni! Az a durva irásmodor, az a gőgös parancsoló hang, még eddig ismeretlen volt az alkotmányos szabadságot élvezett alsó-lendvai és vidéke lakosainak, de türniök kellett, mert e bajon annál kevésbbé lehetett segíteni, mivelhogy Budapest elestével Magyarország dunántúli része egészen az ellenség hatalmába kerülvén, Alsó-Lendva a Stájer határszélen egészen elszigetelten állt a magyar honvédseregektől távol. Ezentúl a honvédseregek csatáiról, győzelmeikről csak kósza hirek érkeztek a távolból; május 1-én azonban egy zsidó kereskedő meghozta Alsó-Lendvára a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát, a mely Debreczenben 1849 ápril 19-én kelt, eredeti kiadványban, s miután Alsó-Lendva néhány nap óta ment volt az ellenségtől, az az egybehívott közönségnek nyilvánosan felöl vas-tatott s ezen esemény emlékének megörökítése tekintetéből este szurokfáklyákkal nagyszerű menet rendeztetett a városban, az ablakok fényesen kivilágittattak s mintegy ezer torokból hangzott: \\"Éljen Kossuth Lajos Magyarország kormányzója!\\" Alsó-Lendva lakosai által-Kossuth Lajos tiszteletére rendezett ezen tüntetésnek csakhamar hire ment Horvát- és Stájerországba, a miért aztán \\"Kossuth-hunde\\" és \\"Rebcller\\\'\\\' czimet kaptak az ellenségtől s ennek eddig tanúsított békés magaviselete teljesen megváltozott, s ha ezentúl osztrák csapat jött Alsó-Lendvára, a mi gyakorta történt, ezentúl durván bántak a lakossággal, követelők és zsarolók voltak, s az uri házakhoz szállásolt tisztek nemcsak maguk feküdtek ágyba, hanem kutyájuknak is külön ágyat bontattak, s miután mint mindig, akkor is voltak gonosz árulók, a kik a nemzetőri tisztek neveit besúgták az ellenségnek, a kik aztán ezek üldözésének lettek kitéve, kénytelenek voltak az Alsó-Lendvától keletre a hegyek közt fekvő Dedes faluba szökni. Ily bántalmazás érte különösen 1849 június 1-én Alsó-Lcnd-vát; már május 29-én Zala-Lövőről mintegy 1400 főből álló osztrák katonaság lepte meg váratlanul Alsó-Lendva lakosait; ezek közt voltak olaszok, sok vadász-ruhába öltözött ujoncz és ötszáz főből álló lovasság; volt három ágyújok is. Ezek május 31-én hajnalban a Nagy-Kanizsára vezető utón elvonultak Alsó-Lendvá-ról, azt mondták, hogy Nagy-Kanizsára mennek, azonban csak Dobri faluig mentek, s hihető rossz szelet érezvén, visszafordultak s következő éjjel ugy éjfél tájban Alsó-Lendvára visszaérkeztek. Ekkor már rabolni is kezdtek, a lakosokat ágyaikból ki kergették, gúnyolták s bántalmazták; általában sok garázdaságot követtek el. Az urodalmi magtárt és pinezét is feltörték s ezekből raboltak 200 mérő zabot és 80 akó bort, ezeken kivül 12 legjobb 223 jármos ökröt, melyeket Luttenbergbe (stájerorsz. város a Murán túl) hajtottak. 1849. június 23-án ismét hirc jött, hogy a Mura túlsó partján álló Mura-Szerdahclyrc nagyszámú ellenség érkezett azon utasítással, hogy Alsó-Lcndvát kirabolják s feldúlják, - e napon Tóth Miklós honvéd őrnagy is Alsó-Lcndván volt, a ki c vidékre Perczcl Mór tábornok által lett ki küldve a honvéd-ujonezok össze-szedese és elszállítása czéljából; ez és E. Dcrvarics Kálmán főhadnagy Kiss Béla százados urnái voltak s a teendők iránt tanácskoztak; ennek az lett a határozata, hogy azon nap éjjelén Kiss Béla százados ur vezetése mellett a Muránál kémszemle tartassák. Ennélfogva a kémszemlérc kirendelt 12 tagból álló csapat azonnal szervezve lett, mindegyik puskával s pisztolylyal volt felfegyverkezve s végre is éjjel a Murához jutottak, - szerencsére innét senki sem utazott át a Murán s ennek folytán a komp, mely az imént a postát áthozta, az innenső partnál volt. A kompon Doricza nevezetű révész feküdt s ez beszélte, hogy Mura-Szerdahelyen mintegy ötszáz főből álló ellenség van; ezek mind zágoriai varasd-megyei parasztok s Muraközt őrzik, a mely Jellasich által már Varasdmegyéhez csatoltatott, nehogy a magyarok visszafoglalják, s miután ágyú nélkül vannak s csupán csak kaszával és lándzsával vannak felfegyverkezve, eszük ágában sem lehet Alsó-Lendvát megtámadni; a révész szavainak hitelt adva, a 12 tagból álló csapat visszatért Alsó-Lendvára. Ezután az idő rohamosan múlt s elérkezett a magyar nemzet történetében páratlanul gyászos nap: 1849 augusztus hó 13-a, a fegyverletétel napja, Görgey e napon a dicső s hős honvédsereggel kardcsapás nélkül lerakatta a fegyvert a muszkák kezébe. Alsó-Lendva az újabb alkotmányos aerában is szépen fejlődik. Kulturális tekintetben kiemelendő jeles állami polgári fiúiskolája, mely igen szép hivatást teljesít, s mely keletkezésekor a régi várban volt elhelyezve. Jelenleg azonban szép épületet nyer. Kilátása van polgári leányiskolára is. A város fejlődése körül hiven és szakavatottan buzgólkodik Alszeghy József, Alsó-Lendva jelenlegi bírója, kinek arczképét itt bemutatjuk. Bemutatjuk az a\\\'lsó-lendvai népiskola új épületét is, hol derék tantestület iparkodik a zsenge szívekbe csepegtetni a hazaszeretet nemes érzelmét. ZALA GYÖRGY. A franczia szobrászok egyik hírneves nagy mesterét Paris-nak hívják; motívumai a ,,grand nation\\" történelmének apothcosisa, neve hasonhangzású a művészetek metropolisának nevével. Nekünk magyaroknak, kik szinte örömmel szeretjük constatálni azon jelenséget, hogy művészetünk felfogásban nagyon rokonszenvez a francziáké-val, szintén van egy mesterünk, - motívumai a nemzet történelmének apotheo-sisából meritvek, neve pedig hasonhangzású az ország egyik legszebb megyéjének nevével. Zala (lyörgy Zalamegye szülötte. Megyénk egyik virányos helyén, Alsó-Lendván 1858 ápril 16-án született ; atyja porczellangyaros volt, de később tönkre ment. Korán árvaságra jut s mint ilyen egyik rokonához kerül, ki Veszprémmegyében kőedénygyáros. Tehát már korán látja azt, miként kell idomtalan anyagból formát alkotni. Az elemi iskolákat elvégzi, majd Pápára, innét Pestre kerül, a hol anyagi gondokkal küzdve megszerzi a reáliskolai érettségi bizonyítványt s leghőbb vágyát látja beteljesedni, midőn a minta-rajztanoda növendéke lesz. Itt három évet tölt, s a nyugalmas rajztanári pályától egy megjutalmazott \\"Sziklához kötött Prometheus\\" elcsábítja, megszerzi ugyancsak e művével az ösztöndijat s ifjú kedélylyel telve művészi vágygyal kerül Bécsbe, ahol Hehncr tanítványa. 225 Mária Magdolna. (Zala György szoborműve.) HALIS és HOFFMAN.N\\\' Zalamcgyci évkönyv 15 I 226 _ 5 . ¦¦:• Mint a művészek legnagyobb része, pályája kezdetén szükséget szenved, ez azonban annál jobban sarkalja s midőn arra a pontra jut, hogy a bécsi akadémiát nehézkes s tudálékos iskolaszem jellege miatt otthagyja, belátván, hogy művészi fejlődésének eleget nem tesz, sőt lelkében más irány felé törekszik, - már ott benne van azon revolutiója az irányoknak, melyekből nemsokára már mint kész művész, önálló iránynyal bontakozik ki. Elmegy tehát Münchenbe, a hol Knabel tanítványa, s csakhamar fellép egy figyelemre méltó munkával, nagy várakozást keltve maga iránt. Hungária. (Zala György szoborműve.) \\"Fél a baba\\" ezime ezen első művészi alkotásának. Egy kedves kis megszeppent gyermek ezer félelmét látjuk, - derültség s rendkívüli zamatos humor ömlik el e bájos csoporton. Valahányszor eszembe jut, magam elé képzelem annak a végtelen humorú Emilio Benlliurc y Momles-nck szepegő gyermek arczait. Knabel után Wittntannhoz, innét Wagmüllcrhez, majd Eberle Sinushoz kerül, - innét pedig önmagához, amennyiben már kész művész. Egész sorozata a művészi alkotásoknak (Szent Benedek szobra, Von derTann tábornok síremléke, számos arczkép) kerül ki keze alól - \\"Mária Magdolnáig.\\" 227 Az öreg Bounarotti-tól kezdve a gurki Piéta megalkotójáig számtalan művésznek képezte kedvencz tárgyát a Piéta s hogy Zala ezen művével csakugyan belépett - mint méltó Piéta alkotó - a választottak gárdájába, mutatja az, hogy a müncheni akadémia első érmét a tanárok kitüntető oklevelével, majd nálunk a társulat 200 aranyas művészi diját nyeri el vele. Ébredő szabadság. (Zala György szobra.) A művész eredetisége ezen oly igen gyakran feldolgozott themának megtudta adni azon varázst, a melylyel minden mesterműnek birnia kell. Michel Angelo themája az \\"Isten\\" tragoediája. Pietáján a fájdalmas szüzet az Isten anyját látjuk, ölében a kinszenvedett Megváltó fiával, tehát az egész műremeken igazi evangéliumi hangulat ömlik el. • 15* 228 A budapesti honvedszobor. (Zala György műve.) 229 Az Istenember tragoediáját hasonló felfogással megalkotni - nem leen- dett volna szerencsés művészi sugallat! -t . Miért? \\\' \\"**- Minden korszaknak meg van a karaktere, - ezt minden igazi művész megérti, sőt egyéniségével esetleg irányt is ad ezen \\"korfelfogásnak.\\" Zala is megértette s megalkotta - a fájdalmas, vigasztaló anyát, Istenember helyett az ölébe roskadó kétségbe esett Magdolnával - - - az ember tragoediáját! Erősen hiszem, hogy a juryt nem annyira a technicai bevégzettség, - hiszen az csak eszköz, -¦ - mint inkább a inerciának ily frappáns megoldása, a tartalmas eredeti felfogás (világnézet?) hódította meg. Egyszóval Zalát megértették, ez pedig legnagyobb győzelme egy művésznek. Ily sikerek után nyugodt lélekkel tudja az ország az ő kezei közt egyik legféltettebb symbolicus emlékét : Huszár Adolf örökét, az aradi vértanuk szobrát; s ő azzal a szerencsés megoldással, melyet egész művészi eredetisége diktál, megváltoztatja a tervet. Uher Ö. fényképe. Zala György születési háza A.-Lendván. Hmtgáriá-nak eszményibb alakot ad s a mellék alakokba beleleheli az életet. (A vértanuk arczkép-reliefjei remekei a portrétnek). így például \\"Az ébredő szabadság\\" mozgalmas csoportja egy valóságos bronzzá vált csatakiáltás. Mit mindent nem érez a magyar ember ennek láttára! És ennek utolsó akkordja a honvéd szobor, legeredetibb s legszebb szobra Budapestnek. Ebben már igazán azt a könnyed franczia művészi pezsgést látom, a mely egy Cordonnier vagy Leroux művein ömlik el. Körém sorakoznak Leroux \\"Snrconf\\\'\\\'-]&) Paris \\"Le Retour\\"-ja; látom Croisy haldokló sedani vitézét ökölbe szoritott kézzel rogyva az ágyura, fölötte a genius - vagy talán a legyőzöttek halálangyala, - a haldokló ajkára fagyott egyik szép franczia jelmondatot \\"Dieu protége la Francé\\" vélem hallani és látom Zala honvédjének arczát a győzelem dicsőségében fürdeni. A honvédszobor erőtől duzzadó alakja, mozdulata mintegy kihívni látszik az egész világot, ajkán hangzik: \\"ki meri bántani a magyart!?\\" Kifáradhatlan művészi kedvvel s kifogyhatatlan themákkal szerzett s szerez folyton elismerést a magyar szobrászatnak úgy a belföldön, mint a külföldön, örömére minden magyarnak s kettős büszkeségére minden zalamegyeinek, - s hogy összes műveit bővebben fel nem sorolom, csak azért történik, mert hisz minden egyes alkotásáról tanulmányt kellene irnom! Legutóbb is könnyed s igazán művészi inspiratio gyorsaságával rövid idő alatt mintázott \\"Andrássy\\" szobrával viszi el a pálmát egy Zumbusch s Milller ellenében, egyúttal a Millenniumi emlék megalkotása is művészi erejére bizatott. Róth Miksa. \\"V.-J CSÁKTORNYA A MÚLTBAN S JELENBEN. Irta: Margitay József. Csáktornyának a rómaiak idejében Aquama volt a neve, vagyis vizes, mocsaras hely, mivel a vár posványos helyen, vizek közt fekszik. Valószínű, hogy valami római prefektura volt, mely az idők viszontagságai és a népvándorlás következtében elpusztult, a mint ezt a romokban talált kövek bizonyítják. Mikor a rómaiak Illyriát elfoglalták, az elfoglalt területekre prefektusokat állítottak, a kik közül egyik Muraközben foglalt helyet; ezt bizonyítja egy, a csáktornyai vár falába helyezett s most is látható római sírkő, a melyet a hagyomány szerint akkor találtak, a mikor Zrínyi Miklós a vár alapját ásatta. A sirkövön a következő felírás olvasható: P. ANTONIÜSCLA. FAVORISL. F. AN.XXV. CLAUDI1 TITI F DACUMENA AN.XXXXV. FAVENCIA HERESFACI CURA. (Publius Antonius, Claudii Favoris Lucii Filius Anno 25. Claudii Titi Filia Dacumena Anno 45 Favencia heres faciundum curavit.) A hagyomány szerint azon a helyen, melyen most a vár áll, volt egy magas és széles torony, mely néhány emelettel bírt. A vártorony sánczczal és \\\\nzzel volt körülvéve és folytonos őrséggel volt ellátva. Ebben a toronyban a prefektus és a nép háborús időben menedéket kerestek. A leírt állapotban a vár 1266-ig maradt, a mely évben IV. Béla magyar király Muraköz urát Csáky Dömötört Szlavónia bánjává nevezte ki. Több történész vélekedése szerint a csáktornyai várat Csáky Dömötör építtette. Valamint nem tudjuk, vájjon Csáky Dömötör bán halála után Szlavónia és Horvátország bánjai közül valamelyik Muraközben lakott volna, ép úgy nem tudjuk, vájjon a csáktornyai torony mellé a bánok közül valamelyik épületeket emelt volna, ugyancsak annak sincs nyoma, hogy Laczk István, Erdély vajdája, Cilley vagy Ernuszt de Hampe gróf, a kik a vár birtokosai valának, a várat megnagyobbították volna. Azonban gyanítani lehet, sőt valószínű is, hogy ezen hires és hatalmas családok az egyszerű és kevésbé alkalmas lakáshoz lassan-lassan más helyiségeket is emeltek. Midőn pedig 1554-ben Zrínyi Miklós Muraköz ura lett. a várat az ő grófi rangjához illő állapotba helyezte, több csinos helyiségre 231 osztotta be, az egész várat sánczokkal és falakkal vétette körűi. Különösen az egyik kapunál védfalat állíttatott, a melyhez csak két hidon lehetett közlekedni. Ugyanott nagyszerű fegyvertárt is rendezett be, a melyet mindennemű fegyverrel ellátott. Nehogy pedig a vár nevét clvcszitsc, a régi lerombolt torony helyett a kapu fölé egy tornyot építtetett, melyet bádoggal fedetett be és órával látott cl. Ez 1562-ben történt. Tollius Jakabnak Witzen Miklós barátjához irt leveléből, melynek töredéke Ausonius jegyzeteiben fcnmaradt, a következőket irja a csáktornyai várról: \\"~A csáktornyai vár igen fényes és térés, a törökök ellen nagyszerű sánczokkal van körülvéve s majdnem az egész várat víz veszi körül. Az egyik része, a mely a város felé Csáktornya régi vára. néz, erős védfallal bír. Csudálkozom, hogy a sok vadnép ostromlása alatt az épület fenmaradhatott. A vár bejárata előtt török fegyverek vannak kiaggatva, ezek a fegyverek többnyire aranynyal és ezüsttel vannak kiverve és drágakövekkel díszítve. A bejárás felett látható egy vérrel befecskendezett zászló, a mely a törököktől vétetett el A várban gazdag könyvtár is van. A könyvtárban láthatók híres királyok és férfiak arczképei. Megnéztem a grófi kertet is, a melynek szépségét szóval kifejezni nem lehet. Következtethetsz szépségére, ha a régi Alciniak kertjeit magad elé képzeled.\\" A vár ebben^ a formában maradt Zrínyi Miklós a költó és Péter, János és Ádám után is: kivéve, hogy a várból némely tárgyak a királyi fiscus és a kamarilla által eltulajdonittattak. A vár később Rákóczy felkelése folytán némileg megrongáltatott, de azért 232 régi fényét megtartotta, mig a muraközi urodalom gróf Althán Mihály János és Pignatelli Anna kezébe nem került. Ez a család az uradalomba 1720-ban február 12-én lett törvényesen beiktatva. A tulajdonosok a vár kijavítását a jószágkormányzó által azonnal elrendelték és pedig a legújabb építkezési mód szerint a várat két emeletre emeltették s uradalmi lakásokkal vétették körül, a helyiségeket pedig annyira kicsinosították, hogy a király is ellakhatott volna bennök. A vár szépségét nagyban emelte kemény kőből faragott gyönyörű szép lépcsőzet, mely a vár északi oldalán volt elhelyezve. A régi tornyot, a mely a belső kapu felett állott Althán gróf életében bontották le s a külső kapu fölé építették, a hol az most is áll. A csáktornyai vár a Zrínyiek, nemkülönben Althán gróf idejében is gyakran volt hazafias megnyilatkozások színhelye. Althán gróf örökösei után 1792. évben Festetics Kristóf lett a vár és Muraköz birtokosa. A vár a múlt században s a jelen század folyamán gazdatiszti lakul szolgált, majd czukorgyárrá alakíttatott át. A czukorgyár 1869-ben szűnt meg, magas gyári kéményei 1882-ben romboltattak le. Egy időben huszár laktanyául szolgált, majd a kir. törvényszék, járásbíróság, áll. tanitóképezde helyeztettek el benne. Jelenleg a vár tulajdonosa, gróf Festetics Jenő tart fenn benne néhány szobát, mig legnagyobb része lakatlan. Ugyan ő befásitatta a vár környékét. A vár sánczain épült házakban gazdatisztek laknak. Csáktornyának régebben nem volt temploma. A vár lakói és az urodalom alkalmazottjai a várnak még most is teljes épségben levő kápolnájába jártak isteni tiszteletre, a nép pedig Dráva-Szent-Mihályba, (régebben Mihovlyán) a melynek Csáktornya egyik régi filiáléja volt. 1659-ben a szent Ferencziek részérc Zrínyi Miklós a költő épített Csáktornyán zárdát és templomot. A dráva-szent-mihályi plébánia-templomot Cyllei grófok emelték s a csáktornyai vártól és községtől kis félórányira dombon feküdt, homlokzatával észak felé nézett, A. templomnak valamikor három hajója volt, a melyek közül az egyik körülbelül akkor romboltatott le, mikor Luther követői Muraközben is híveket akartak szerezni. A szentélyhez fából készült sekrestye volt illesztve. A dráva-szent-mihályi plébánia templom 1788-ban elpusztult. Utolsó plébánosa Fényesi Lukács Csáktornyára egy bérházba tette át székhelyét, erőszakkal el akarta foglalni a sz. Ferencziek templomát, a hol hivatalos teendőit akarta végezni, a Fercnczieket a szent-ilonai zárdába akarta kitelepíteni, a csáktornyai zárda elő-részét Csáktornya város közönségének segítségével plébánia-laknak, a refectoriumot pedig iskolának lefoglalni; azonban a Ferencziek-nek úgy a megye, mint a szentszék előtt való erős tiltakozása folytán a plébános terve nem sikerült. A hosszú vitának és pernek 233 az lett a vége, hogy Fényesy plébános 1789-ben elhalván, a pat-ronus (gróf Althán örökösei) a dráva-szent-mihályi templomot s paplakot leromboltatta s a plébánia javadalmait a csáktornyai Ferencz-rendieknek adományozta, a kik mai napig is végzik a lelkieket a csáktornyai farában. A szent-ilonai paulinus zárda is a mihovlyáni, később csáktornyai plébániához tartozott. A zárda Csáktornyától fél órányira nagyon kellemes helyen feküdt. E zárdát vagy István erdélyi vajda, vagy István, a király főlovászmesterc építtette 1376-ban. A paulinus szerzet a zárdán kivül az alapitótól kapta ajándékba Zdszádot, több szántóföldet, rétet és a Várhely nevű hegynek haszonélvezetét, nemkülönben a szomszédos Globedka erdőt és kilencz szőlőhegy dézsmájának haszonélvezetét. Szent-Ilona. , Valószínű, hogy az alapitót eme lépésre I. Lajos királynak kegyelete vagy buzgalma indította, a ki a pálosrendnek nagy pártfogója volt. Szent-Ilona eredetileg templom nélkül adományoztatott, mint ezt okmányok világosan bizonyítják. Némelyek úgy okoskodnak, hogy 1376-ban Csáky István Szent-Ilonán apátságot alapított, de csalatkoznak, mivel nagyon világos, hogy Laczkffy István nem apátságot, hanem egyszerű zárdát építtetett. E zárdának Cylley Hermán gróf 1420-ban Senkovecz (most Szent-Ilona) falut ajándékozta és a ház nyugati részét is ő építtette, a mint ezt góth styljéből és a családra vonatkozó különféle feliratokból, a melyek 1756-ban olvashatók voltak, lehetett következtetni. Lamberger Frigyes 146.7-ben Nyirvölgyön (régebben Macsko-vecz) majort építtetett az ilonai pálosoknak s 1478-ban Mátyás 234 - ¦\\\' . : /\\"•¦ -\\"¦\\\'\\\' .. ... .- • ¦ ¦ .- ¦¦\\\'¦¦-¦ király ez adományt megerősítette. Később több jótevő is tatálko-zott, a ki a zárdát adományaival gazdagította; így p. o. Fadan Kristóf, a ki egy szőlőhegyet adományozott a háznak. Hogy mily nagy igazságtalanságot és üldözést kellett ezen zárdának 194 éven át szenvednie, a mikor az idősb Zrínyi György gróf által Luther tanai behozattak, kitűnik a következőkből: \\"A zárda lakóit megkorbácsolták, lemészárolták, sokat közülük megöltek; a zárda tulajdonát képező réteket lelcgeltették, sőt a már behordott szénát erővel elvitték. A polgárok és a zárda pin-czéjéből a bort elvitték, a mit nem birtak meginni, azt saját felc-kezetbeli embereik számára lefoglalták, sőt még a lovakat is abból itatták, a fölösleges bort pedig a kutakba öntötték, Az eretnekek a templom és a zárda bútorait elvitték, a páter priort pedig bezárták s később csúfosan megölték. Ugyanezek a Fádántól kapott szőlőhegy tizedét lefoglalták, vasárnaponként heti vásárokat tartottak, a szent-ilonai vásárokat betiltották, sőt elvitték az áldozó kelyhet s az oltári szentséget őrző szekrényt feltörvén, a szent ostyát a padlón elszórták.\\" Páter Zaicz János, a szerzet akkori generálisa ezeken a bajokon segítendő, az üldöztetést II. Rudolf királynak megírta. Rudolf ennek következtében Vasmegyében gyűlést tartott és egy rendeletet bocsátott ki, melyben a nevezett gróf ellen kikelt, őt erőszakos zsákmányolónak, a zárda jogait bitorlónak mondja, az elrabolt tárgyak visszatérítésére itéli s a szerzetnek elégtétel-adásra kötelezi. A pálosrendü szerzet eltörlése után a szent-ilonai zárda birtokaival együtt az állam tulajdonába ment át. Később 1802-ben a pálos atyák sz.-ilonai és stridói zárdái és birtokai br. Knezevich család birtokába jutottak, kiktől Szent-Ilonát gróf Festetics-család vette meg. Az 1880-iki földrengés a kolostort annyira megrongálta, hogy azt le kellett bontani, csupán a sanctuarium és az alatta levő sírbolt hagyatott meg, a hová temették állítólag a szigetvári hős fejét. A régi elhagyatott parkot mostani birtokosa gróf Festetics Jenő rendbehozta, séta-utakkal látta el, vadászlakot építtetett, melyből a horvátországi Ivanscsicza-hegyve nyílik gyönyörű kilátás. A csáktornyai fára területén Zala-Ujváron (előbb Pribiszlavecz) volt Zrínyi Péter egykori vára is. A fégi vár a hetvenes években modern, úri kastélylyá lett, A kastély szép emelkedett helyen fekszik, gyönyörű parkkal van körülvéve s tulajdonosa: gróf Festetics Jenő lakását képezi. Ebben a kastélyban lakott 1887-ben 3 napig a király, ki a Csáktornya vidékén tartott lovas-hadgyakorlatok alkalmából időzött itt. Csáktornya városának a vár vetette meg alapját és létét. A vár mellett fegyverkovácsok, zsoldosok, nyugalmazott gazdatisztek, iparosok telepedtek le, gazdasági épületek emeltettek, kereskedések 235 nyittattak. A város lakói háborús időkben a várban kerestek és találtak menedéket s az ellenség részéről \\\' a várbeliekkel együtt gyakran voltak szenvedések és csapásoknak kitéve; de egyúttal részesei voltak a várbeliekkel együtt a várúr dicsőségének és örömeinek is. A város két izben földig leégett, úgymint 1405. év május 13-án és 1723. év május 15-én,\\\' minek emlékét Flórián napján fogadalmi ünneppel és körmenettel ünnepli meg századok óta a város lakossága. Csáktornya, mint község, főleg a Zrínyiek idejében kezdett gyarapodni és. növekedni, a mi kitűnik Zrínyi György grófnak 1579-ben Csáktornya város szabadalmait, kiváltságait és előjogait tartalmazó szabadalom-leveléből, a mely teljes épségében a városházán őriztetik. Zrínyi György \\"tekintetbe véve és ráemlékezve ezen Csáktornya városunknak több izbeni romlására és csaknem teljes pusztulására s okára, hogy ezen városunk, úgy a polgárok minél gyorsabb szaporodása és fejlettebb közbiztonság, valamint egyszersmind a házak kiválósága és csinossága tekintetében naprólnapra jobban és jobban fejlődjék és gyarapodjék\\" - Csáktornya szabadalmait elismerte, régibb szabadalom-levelét megújította, szórói-szóra elfogadta, beiktatta és aláirta.\\" Ezen szabadalom-levelet később 1638-ban Zrínyi Miklós a költő, 1678-ban Kollonics Lipót gróf, magyar kamarai elnök per utján, 1785-ben Zrínyi Ádám gróf, 1694-ben Torineii Hercules gróf is aláirtak és megerősítették. Hogy Csáktornya már a XVIII-ik század elején jelentékeny hely volt, bizonyítja abból az időből a városnak több fen maradt képe, s tanúskodik Bcdekovich József pálosrendi szerzetes leírása, a ki 1750-ik évben Muraközben járván, azt írja, hogy \\"Csáktornya mezőváros, mely Althán uradalma alá tartozik, sok szép polgárházból áll, melyeknek koronája a zárda. Ezen városban a heti vásárokon kívül országos vásárok is tartatnak, melyek arról nevezetesek, hogy azokra sok szarvasmarha haj tátik.\\" Hogy ipara a múlt század elején már virágzott, arról tanúskodik a \\"Nemes Csizmadia Czéh\\", mely már 1709-ben létezett. Alapszabályait 1765-ben Mária-Terézia erősítette meg. A város főleg akkor kezdett emelkedni, mikor a dráva-szent-mihályi templom elpusztult és Csáktornyára tétetett át a plébánia. A nagy lélekszámmal birő (8200) s 10 községből álló filiálék kizárólag róm. kath. vallásu lakossága vallási ügyekben naponként megfordult Csáktornyán, szükségleteit itt fedezte, mi által a város ipara s kereskedelme fellendült. Elősegítette a várost haladásában központi fekvése, a mi kereskedelmének nagyon kedvezett, a városon keresztül vonuló országút s később a vasúti indóház, bíróság, megyei és állami hivatalok felállítása, tanintézetek stb. . . - ppp 23.6 • \\\';. V::.v;:,;v \\\': ¦- ; . . \\\'; .,¦ ¦ \\\'¦¦ . \\\']¦,, Csáktornya lapályos síkságon fekszik a Trnava patak mellett. Vidékét a délfelől látszó horvát s észak felől kiemelkedő muraközi hegyek (az Alpesek végnyulványai) s dombok, erdők, fák kellemessé teszik. Lakosságának száma 4046, kik között 3461 róm. kath., 520 izr., 51 ág. ev., 10 ev. ref. és 3 görög keleti val-lásu. Nyelvre nézve 2232 horvát, 1171 magyar, 544 német, 51 vend, 23 tót és 25 egyéb nyelvű. Nevezetesebb terei és utczái: a Főtér, Gabonatér, Szénatér, Zrinyitér, Fő-utcza, Kossuth Lajos-utcza, Deák Ferencz-utcza, Ujvári-utcza, Perlaki-utcza. Főbb épületei: A Zrínyi vár, uradalmi tisztilak, városháza, Ferencziek kolostora, állami tanitóképezde, közs. népiskola, köz- ;.\\\'¦*; ]\\\' .•\\\' Csáktornya város jelenlegi látóképe. vágóhíd, a csáktornyai takarékpénztár épülete, zsinagóga, gőzmalom, vasúti indóház, közraktárak, eczet- s cognac-gyár; a lovaskaszárnya most épül. Csáktornya nagyközség két részből áll: a városból és a hozzácsatolt külső városrészekből. (Búzás-, Battyány-, és Zrínyi-külváros.) Házainak száma 410, köztük mintegy 40 emeletes, a többi legnagyobbrészt csinos külsejű földszintes ház. A külső városrészek házai zsúppal fedett földmivcs-házak. A város lakossága foglalkozásra nézve tisztviselőkből, kereskedőkből és iparosokból áll; a külső város-részekben földmivelők és napszámosok laknak. Csáktornya a jótékonyczélú, hazafias és társadalmi egyesülés terén rég időktől fogva jó példával ment elő a hasonló népességű városok között. Nem kevesebb, mint 30 egylet, társulat és kör 237 teljesít hasznos munkálkodást. Közülök megemlítjük a következő- • ket: A kisdedóvó-egyesület, elnöke Zieglcr Kálmán, alelnöke Ber-nyák Károlyné, titkára Zrinyi Károly. A tűzoltó-egyesület, elnöke Nuzsy Mátyás, alelnöke Zicgler Kálmán, jegyzője Alszcghy Alajos. A Jótékony Nőcgylet, elnöke: Bcrnyák Károlyné, alelnöke Tóth Lajosné, titkára \\\\leney Gusztáv. Izr. Nőcgylet, elnöke: Wol-lák Rezsőnc, pénztárnoka Gráner Miksánc. A Társas-kör, elnöke Zicgler Kálmán, alelnöke Zakál Henrik, háznagya Probszt Ferencz. A kereskedelmi Casinó, elnöke Hirschmann Leó, alelnöke Rosen-berg Rudolf, titkára Weisz Miksa. A kereskedő ifjak önképző egylete, elnöke Székely Vilmos, alelnöke Zrinyi Viktor, háznagya Hcinrich Bernát. A Szépítő Egyesület, elnöke Morandini Bálint, alelnöke Alszeghy Alajos, jegyzője Thorday János, pénztárnoka . Czvetkovics Antal. A \\\'muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet, el-.nöke Alszeghy Alajos, alelnöke Mcncscy Károly, pénztárnoka Polyák Mátyás. A népiskola tantestületének öns. egylete. Csáktornyai takp. egyesület, öns. szövetkezet stb. Nevezetesebb kereskedő ezégek és kereskedelmi vállalatok: Gőzmalom, villamvilágitas, gőz- és kádfürdő (tulajdonosa a csáktornyai takarékpénztár) gabona közraktár (részvénytársulat), eczet-és cognacgyár (tulajdonos Hochsinger Sándor). Gabonakereskedések: Hirschmann-czég, Neumann Mór-czég, Neumann Miksa-czég, Wettendorfer-czég, Csakathurner-Gráner-czég. Egyéb nevezetesebb kereskedő-házak:*\\" Bcnedikt-czég (liszt, só, gabona), Gráner testvé-rek-ezég (fűszer, liszt, nürnbergi czikkek stb.), Heinrich-czég (fűszer, liszt stb.), Todor-czég (fűszer és rőfös áruk), Rosenberg Rezső-czég (vas, fűszer, liszt), Bernyák-czég (vas, só), Neumann Vilmos-czég (rőfös és divatáru, dohány nagytőzsde), Mayer .Sala-, mon-ezég (rőfös- és divatáru), Sztrahia testvérek-ezég (fűszer- és csemege-áruk), Mózes-czég (bőr- és üvegáruk) Mayer testvérek-ezég (bőr-, gabona- és boráruk), Zrinyi Viktor-czég (rőfös és divatáru), Fink testvérek (fűszer áruk), Czvetkovics Antal-czég (vaskereskedés), Czvetkovics Vincze-czég (festő-áruk), Neumann Samu (festő- és rőfös-árúk), Neumann József-czég (fűszer- és nyers-áruk), Kohn-czég (tojás- és faáruk), Löbl-czég (fa-, sör-, és boráruk), Tannenbaum-czég (tojásáruk), Pollák-czég (férfi ruhaáruk), Pullay-ezég (lókereskedés), Herlinger-czég (arany-ezüstáruk), Pollák Ber-nát-ezég (arany-ezüstáruk), Fischl (Strausz) czcg (könyvkereskedés), melynek kiadásában jelenik meg a \\"Muraköz\\"-\\"Medjimurje\\" magyar s horvát nyelven megjelenő hetilap, Margitai József szerkesztése mellett. Szállodák, vendéglők, kávéházak: Hattyú szálloda s kávéház, Szeivert-szálloda, kávéház s kerthelyiség, Vasuti-Hacki-szálloda, Prusatz-vendéglő, Schullcg-vcndéglő, Pecsornik Ignácz és Pecsornik Frigyes-vendéglő, Baumhack-vendéglő és kerthelyiség. 238 Ipara virágzó. Az iparosok száma 190. - - Az egyes iparágakat a következő számban űzik a város iparral foglalkozó lakói: Csáktornyán van: 71 csizmadia, 19 szabó, 13 czipész, 11 fazekas, 8 asztalos, 7 mészáros, 7 pék, 5 építőmester és kőmives, 4 kalapos, 4 nyerges, 4 bognár, 4 fodrász, 4 lakatos, 4 kovács, 3 bádogos, 3 köteles, 3 szobafestő, 2 órás, 1 ruhafestő, 2 könyvkötő, 2 rézműves, 1 szappanos, 1 szűcs, 1 szitás, 1 takács, 1 ács, 1 bábos, 1 késes, 1 köszörűs. Csáktornya város nevezetes vasúti góczpont. Terjedelmes vasúti állomását átszeli a dcli-vasut budapest-prágerhofl vonala, melynek határszéli állomását képezi; a csáktornya-zágrábi és csáktor-nya-ukki vasútvonal kiinduló és végpontja. Naponkint 17 személyszállító vonat indul el Csáktornyáról és ugyanannyi érkezik Csáktornyára a számos te-hervonaton kivül. Allomásfőnök: Billitz. Pruszátz Alajos v. városbiró. Lovaskaszárnyája, mely közel 400 ezer forintba fog kerülni, most épül. Utczáit a jelen évben kezdette befasittatni a szé-pitő egyesület, ugyanaz a város erdejében tágas mulatóhelyet hasított ki s ültettetett be, melyet Városliget-nek nevezett el. A város főbb utczái a múlt s jelen évben makadam-burkolat-tal láttattak el, főbb csatornái fedettek, az utczákon tűz esetére számos vert kut van, nyáron utczái állandóan öntöztet-nek. Csáktornya városa az utolsó évtizedben nagy haladást tett minden irányban. A haladásban érdemes és derék közönségén, polgárságán, képviselőtestületén és tanácsán kivül Pruszátz Alajos volt városbirónak és Ziegler Kálmán kir. közjegyzőnek vannak el nem tagadható érdemei. Pruszátz Alajos 13 éven át vezette mint városbiró a város ügyeit fáradságot nem ismerő buzgósággal és körültekintéssel. Pruszátz Alajos életének delelőjén álló férfiú, a ki mint iparos beutazta a külföldet, a hol sok szépet látott és sokat tapasztalt, ennélfogva a haladásnak őszinte barátja. Pruszátz kiváló népszónok s noha anyanyelve nem magyar, jó magyar hazafi. Csák- 239 tornya utczáinak, járdáinak, csatornáinak rendezése, a képezde épitcsc, a vágóhíd, villamvilágitás, a kaszárnva stb. az ő város- birói működése alatt jött létre, a mik tevékenységének fényes bizonyítékai. Ziegler Kálmán kir. közjegyző. Zieglcr Kálmánnak tehet ségeinél, modoránál, minden ne mes ügy iránti lelkesedésénél fogva vezérszerep jutott a város közérdekű és társadalmi moz galmai körül. Nincs emberbaráti, közművelődési és jótékonysági mozgalom, melyből Ziegler Kál mán hiányoznék. 0 az elnöke a kisdedovó egyesületnek, az iskolaszéknek, a társaskörnek, az ipartanodái bizottságnak, a megyei utakra felügyelő bizott ságnak, alelnöke a tűzoltó egye sületnek, igazgató-tanácsosa és gondnoka az áll. tanitoképezdé- nak, megyei faiskolafelügyelő stb. Ziegler Kálmán most 48 éves javakorabeli férfiú. Tanul mányait a csurgói és soproni gymnasiumban és a pozsonyi jog akadémián végezte. Később sokat olvasott és sokat utazott; bejárta Európát, Amerikát, sokat látott, sokat tapasztalt. Ziegler Kálmán 24 év óta tartózkodik Csáktornyán, melynek jövő előhaladásában még sok teendő és szép szerep vár reá. ¦ \\\'¦.\\".. A CSÁKTORNYAI ÁLLAMI TANÍTÓKÉPZŐ-INTÉZET. Az 1848-49-iki szabadságharcz lezajlása után egész 1861-ig Muraköznek Horvátországhoz való tartozása hazafiság dolgában káros fejlődéssel volt hazánk e fontos határszéli vidékére. A muraközi népet a horvát hivatalnokok, tanítók és lelkészek a délszláv eszméknek akarták megnyerni, s erre a czélra különösen alkalmasnak találták az iskolákat. A hatvanas évek elején az elnyomatás sötét felhői oszladozni kezdettek s Muraköz visszacsatoltatott ugyan az anyaországhoz, de magával hozta számkivetéséből azon eszmék magvait, melyeket az évtizedes elcsatolás alatt, a horvát túlzók, - habár czeljaiknak kevésbé alkalmas - talajába vetettek. A kiegyezés és az 1868-iki népoktatási törvény Muraköz iskoláit hazafiság tekintetében szomorú állapotban találta. A Horvátországhoz való tartozás nyomai még a hetvenes évek során is érezhetők voltak. Muraköz tanítóinak túlnyomó része a zágrábi horvát- és a marburgi szlovén képczdéből kerültek ki. Az iskolák nyelve a délszláv irodalmi volt, s e nyelvnek kultiválására a zágrábi és bécsi délszláv irodalmi nyelven irt tankönyvek nagyon alkalmas eszközökül szolgáltak. A hatvanas évek végén a hazafias Csáktornya ünnepélyes hangon emelte fel .tiltakozó szavát Muraköz elhorvátositása ellen. A viszonyok a 70-es évek folyamán kezdtek némileg javulni. Csáktornyára magyar képezdét végzett tanítók kerültek\\\', a kik a magyar nyelvnek módszeres tanítása által jó példát mutattak a muraközi tanítóknak. A vidék egy-két magyarul beszélő tanítója hozzáfogott a magyar nyelv tanításához, de az egész vonalon nem indulhatott meg a magyar nyelv okszerű tanítása, mert a tanítók legnagyobb része nem tudott magyarul. A csupán magyarul beszélő tanítók Muraköz horvát községeiben nem boldogulhattak volna a horvát nyelv tudása nélkül, de a nép meg sem választotta volna őket. Az akkori állapotok jellemzésére elég legyen felemlíteni azt, hogy a zágrábi szentszék még 1874-ben js megkövetelte a megválasztott tanítóktól, hogy a horvát nyelvből vizsgálatot ¦v--: ¦¦-¦¦¦¦\\"¦..¦ ¦¦-¦¦¦-\\"¦ \\\' 241 tegyenek, mert csakis ebben az esetben véglegesítette őket. A magyar nyelv tanítása Muraközben minden oldalról közóhajként lépett fel, csakhogy hiányoztak hozzá a megfelelő tanerők. Ekkor, 1878-ban a csáktornyai választókerület akkori képviselője Szabó Imre interpellátiót terjesztett a képviselőház elé, melyben feltárta a muraközi iskolák bajait s egy állami képeidének Muraközben való felállítását sürgette. A képviselőház a képezde felállítását kívánatosnak mondotta ki. - Trefort miniszter Gönczy Pál miniszteri tanácsost küldte Muraközbe a képezde ügyében, ki a képezde helyéül Csáktornyát találta alkalmasnak. Gönczy a kormány nevében Csáktornya városával alkura lépett s 1879. január 9-én az intézet elhelyezésére nézve szerződést kötött. Csáktornya város kötelezte magát saját telkén és költségén a miniszter által megállapított terv szerint a képezde czél-jainak megfelelő épületet emelni, a mig pedig ezt megteszi, ideiglenesen a szükséges tanhelyiségekről bérlet utján gondoskodik. A miniszter 1879. évi július 9-én Csáktornyán egy állami tanítóképző-intézet felállítását elrendelte. A felállítandó képezde czéljául tűzte ki a miniszter, hogy benne különösen oly magyar tanítók képeztessenek, kik a horvát és vend lakosok iskoláiban mint c nyelveket értő egyének a magyar nyelven való tanításra alkalmaztassanak. E végből elrendelte, hogy a muraközi horvát nyelv a képezde minden osztályában 2-2 órán taníttassák s az e tekintetben kifejtendő eredmény különös figyelemmel kisértetvén, arról hozzá minden tanév végén jelentés tétessék. A képezde a Zrinyi-várban nyert ideiglenes otthont. Igazgatójává a miniszter Bárány Jgnácz csurgói képezdei igazgatót nevezte ki s őt bízta meg a képezde berendezésével is. Diszes közönség jelenlétében 1879-ik évi szeptember 20-án nyílt meg a képezde. Az intézet benlakásra és köztartásra lévén berendezve, a növendékek magában az intézetben élveznek lakást, élelmezést, mosást és világítást. A leendő muraközi és vendvidéki tanítók képzése megkezdődött. A túl nyomó részben magyar ifjak kedvvel tanulták a horvát s vend nyelvet s így már az intézet első évében remélhető volt, hogy pár év alatt horvát és vend polgártársaink körében számos magyar tanitó lógja a magyar nyelvet és szel lemet terjeszthetni. Azonban az illyrizmusért rajongó horvát túlzók az intézet keletkezését és működését politikai tekintetből rossz szemmel nézték s nem is késtek az intézet keletkezése s czéljainak megvalósítása elé különféle utakon s módokon akadályokat gördíteni. Különösen felkölté érzékenységüket, hogy nem az irodalmi horvát nyelv, hanem a muraközi horvát nép nyelve tanítta tott az intézetben. Az állam által kiadott Margitai-féle muraközi tankönyvek ellen háborút indítottak. A képviselőházban dr. Vucsetics István zágrábi kano nok s horvát képviselő felszólalt a képezde működése és a muraközi hazafias tankönyvek ellen. A miniszter egy országos bizottságot küldött ki, hogy a muraközi tanügyi állapotokat a helyszinén vizsgálja meg. A bizottság 1883. jan. 29-én tartotta meg gyűlését Gönczy Pál min. tanácsos elnöklete, több országgy. képviselő, vármegyei és egyházmegyei előkelő egyén részvétele mel lett. A bizottság hosszas tanácskozás után meggyőződött arról, miszerint nem hogy tüzzel-vassal történnék a magyarosítás Muraközben, hanem ellenkezőleg Muraköz ifjúságának hazafias nevelése és tanítása körül sok a kívánni való. E végből szükségesnek látja az országos bizottság, hogy: 1-ször a magyarul tanítani nem képes muraközi tanítók részére a csáktornyai képezdében magyar nyelvi póttanfolyamok rendeztessenek; 2-szor Muraközben minél több állami iskola állíttassák; 3-szor a magyarul nem beszélő tanítók mellé magyar segéd tanítók adassanak; 4-szer, mivel az illyr könyvek sem tartalmuk, sem nyelve zetüknél fogva nem alkalmasak a muraközi iskolákban való használásra, ujak készíttessenek. Az országos bizottság határozatainak meg volt az eredménye, HAUS ts HUKI\\\'.MA.\\\\N ; Zalamegyei évkönyv \\\'¦: • , ¦..¦¦¦¦¦ . ..¦ \\\\§ 242 .. - ¦•...¦ ¦;¦-.- ¦;;..¦¦ / .- ;i- : ;. Számos állami iskola állíttatott, hazafias tankönyvek írattak, három éven át a képezdében magyar nyelvi póttanfolyamok szerveztettek, szóval minden törvényes eszköz felhasználtatott, hogy ezen elhanyagolt végvidék hazafias irányban neveltessék. A minisztérium a képezde épületének tervrajzát elkészítvén, a város az épités munkálataira 1881. február 14-én árlejtést tartott, melyen az építést 73 ezer forintért kiadta. Ezen díszes, minden igényeket kielégítő épület azonban soha felépítve nem lett. A város ugyanis terhesnek találta magára nézve az állammal kötött szerződés feltételeit s az épület tervét is kifogásolta. Húzta, halasztotta tehát az építkezés megkezdését, később a szerződésileg kikötött határidőnek meghosszabbítását s a benlakás intézményének megszüntetését kérelmezte a minisztériumnál. A huza-vona évekig eltartott, miáltal 10 éven keresztül bérelt helyiségekre volt utalva az intézet. A képezde tanári testülete látván az épités iránt való komoly szándék hiányát, memorandumban kérte a miniszter intézkedését, esetleg a képezdének más helyre való elhelyezését. Szombathely városa és Vasmegye fényes ajánlatot tettek a képezdének Szombathelyen való felállítására nézve. Az intézet első, buzgó igazgatója és szervezője 1882. július 8-án elhunyt. Helyét Samu József félegyházai igazgató foglalta el, a ki nem szűnt még sürgetni a várost és az államot az épités és a kertnek való telek kihasitása végett. 1883. január végén a minisztérium újabb tárgyalásba bocsátkozott a várossal s felhívta, hogy hozzon végleges határozatot a képezde felépítésére nézve s jelöljön ki a képezde kertje és gazdasági telepe számára szükséges 10-12 hold telket. A város 1883. márczius 31-én azt a határozatot hozta, hogy a képezde részére hajlandó 12 holdnyi területet kihasítani, de a képezde építéséhez semmi egyébbel nem járulhat, mert anyagi viszonyai nem engedik meg. 1884-ben a város 12 hold telket és 20 ezer forintot ajánlott fel a képezde építéséhez, de a kormány a város ajánlatát keveselte s Perlak város képviselő-testületével tette magát érintkezésbe. Perlak város képviselő testülete egyhangúlag elhatározta, hogyha a megye az ő tulajdonát képező épületet és 4 holdnyi kertet a képezdének átengedi, ez esetben kész 30 ezer forinttal járulni a képezde felépítéséhez. - Csáktornya értesülvén Perlak lelkes ajánlatáról, áldozatkészségének nemes lángja újra fellobbant s a képezde felépítésére 30 ezer forintot és 12 hold földet szavazott meg. A minisztérium Csáktornya városnak ezen ujabb ajánlatát elfogadta, mire a város 1885. június 10-én az állammal kötött ujabb szerződést aláirta s a 12 hold földet az intézetnek átadta. Az intézet kertje így 1886. tavaszán megmunkálás alá vétetett s az mezei gazdaság, fatenyésztés, konyhakertészet s később szőlőszet czéljaira tervszerüleg beren-deztetett. A gróf a képezde bérletét 1887. szeptember 22-én felmondotta. Ezen felmondás következtében a képezde építése elhalasztást már nem szenvedhetett. A miniszter tekintettel az országos pénzügyi viszonyokra a már évek előtt 73 ezer frt költségvetéssel elkészített tervtől elállott s a tervet módosította. Az épités költsége a módosított terv szerint 47506 frtra rúgott, mely összeget a miniszter 1888. év elején engedélyezte s május 14-én a munkálatokat megkezdette. Az új épület alapkövének letételi ünnepélye június 7-én történt a kormány és megye közegeinek s nagy közönségnek jelenlétében. A képezde még abban az évben elkészült, azonban csak 1889. tavaszán költözött bele. Ugyanebben az évben épített csáktornya-ukki vasút vonala keresztül metszette az intézet kertjét; kárpótlásul a város a kert északi oldalán adott az intézetnek megfelelő nagyságú helyet. A miniszter 1889-ben gazdasági épületekre 4 ezer forintot engedélyezett; az 1890. évben pedig 8400 forintnyi költséggel tornacsarnokot építtetett és szereltetett fel, az 1891. évben egy méhes felállítására, az internatus felszerelésére, csatornázásra, tanszerek kibővítésére közel 243 5 ezer forintot engedélyezett. A növendékek száma évről-évre szaporodván, az intézet helyiségei szűknek bizonyultak. A miniszter tehát kibővittette az intézet főépületét. Erre a czélra és az intézet utcza felőli részének vasrácscsal való ellátására 14 ezer frtot adományozott. Az intézet fő- és mellék épületei jelenleg 58 helyiséget foglalnak magukban ; a helyiségek elrendezése a következő : Földszinten van csinosan berendezett fürdőszoba, nagy káddal, négy zuhanynyal s öltöző helyiségekkel; tágas étterem, konyha, éléskamrák, cselédlakások, szolgalakás, mosókonyha, házi-ipar-terem. Az első emeleten van a természettani tanterem s szertár, gyakorló-iskola a IV. és 111. évesek tantermei, beteg-szoba, igazgatói iroda, igazgatói lak s a növendékek részére két lakószoba. A második emeleten van két zeneterem, tanári és könyvtár szoba, a növendékek olvasó szobája s a II. és I. évesek tantermei, a segédtanár szobája, növendékek három háló- és lakóterme és mosdó szobája. A főépület közelében tágas tornaterem, nyári tornahely, gazdasági udvar, távolabb kertészlak, istálló, pajta, ólak, fás-kamra és méhes. Az intézet főépületeit s tornacsarnokát tágas park veszi körül. A gazdasági telepen falusi gazdasági udvar, tehenészet, sertés, baromfi, szántóföld, kert stb., abból a czélból, hogy a leendő tanítók ebben a tekintetben szakértelmet sajátítván el, tanácscsal szolgálhassanak a népnek. A 12 holdnyi telep fel van osztva faiskolára, amerikai szőlőtelepre, konyhakertre, szántóföldre és kaszálóra. A szántóföldek széleit több százra menő gyümölcsfa-sor szegélyezi. Margitai József igazgató. Az intézet növendékcinek száma a legutóbbi 1894-95. tanévben 96 volt. Az intézet 4 évfolyamból áll; az első évfolyamba négy közép- vagy polgáriskolai osztályt végzettek vétetnek fel. A növendékek egy része részint ingyen, részint havi 5 vagy 10 frtért az intézet köztartásán étkezést nyer. A bennétkezők száma a legutolsó évben 70 volt. 30-40 növendék az intézet internátusában lakik ingyen, részint csekély díjazás mellett. A IV. évfolyam elvégzése után a növendékek tanképesitő szigorlatot tesznek. A tanári testület 11 tagból áll: igazgató Margitai József, 3 rendes tanár, Szováthy Lajos, Macskásy Sándor, Felméry Albert, 3 segéd tanár, Nagy Károly, Beér Ferencz és Dékány Mihály, gyakorló-iskolái tanitó Paksy Győző, rendkívüli tanár dr. Krasovecz Ignácz, három hittanár, Matyi Márk, Schwarz Jakab és Szilvágyi Gyula. Az intézet kertésze: Szabó János. Az intézet mostani igazgatója Margitai József. Margitai a képezde keletkezése^ óta működik ezen intézetnél; még pedig 1890-ig mint annak tanára, 1890-től Samu József igazgató nyugdíjaztatása után, mint az intézet igazgatója. Margitai megyénkben, a vendvidéken Cserencsóczon 1854-ben született s négy éves kora óta Muraközben nevelkedvén és tartózkodván, alapos ismerője a muraközi viszonyoknak, a határszéli népnek, azok nyelvének, szokásainak és ¦ ,-\\\'¦ . :¦.¦; ío* 244 \\">:\\\';¦¦\\">:/. ¦ ¦•-..¦¦ ; . - , gondolkozásának. Mint ilyen működési helyén fontos és hasznos szolgálatot teljesít hazájának és szülővidékének. Számos hazafias irányú és czélú tankönyvet irt, szerkeszti sok év óta a \\"Muraköz\\" czimü magyar-horvát nyelvű lapot. Sokoldalú tevékenységénél és buzgóságánál fogva nemcsak szülővidékén, de a megyében is köztiszteletet vivott ki magának s neve szélesebb körben is ismeretes. Keze alól a képezde fennállása óta sok derék tanitó került ki, a kik buzgó apostolai annak az ügynek, melyre őket Margitai igazi szakértelemmel és lelkesedéssel nevelte. Hojfmaiin Mór. KIRÁLYI PAL. (1818-1892.) Zalamegye legnagyobb szülötteinek egyike lehelte ki nemes lelkét Budapesten 1892 május 25-én. E férfiú Királyi Pál volt, ki egész életén keresztül hazája boldogulásáért fáradozott, szenvedett, tűrt és áldozott. Királyi Pál Zalamegyében, a Kanizsa mellett fekvő Szépeinek faluban született 1818 augusztus 18-án. Atyja Királyi Mihály számadó juhász volt, anyja neve Ország Apollónia. Atyja hamvait a nagykanizsai, anyjáét pedig a tót-szent-mártoni temető földje fogadta be. Iskoláit falucskájában kezdette, de mivel mestere tehetséget fedezett fel benne a tanulásra, atyja a nagykanizsai kegyes tanitórendi gymnasiumba adta őt tanulmányainak folytatására. Tanárai igen meg voltak elégedve a nyilt felfogású és szerény viseletű gyermekkel s örömmel fogadták azon elhatározását, hogy a piarista szerzetbe lép. Kecskemétre került tehát és József név helyett, mely eredetileg keresztneve volt, felvette 1836-ban a Pál nevet, melyet egész életén át meg is tartott. Miután a szerzetesi próbaéveket kiállotta és a felsőbb tanulmányokban is sikeres előmenetelt tanúsított, szerzete az 1838/39-ik iskola évre a mármaros- 246 :.¦¦¦ ;; *\\"¦.; :\\\\ :¦\\\'.,\\\'¦\\\':¦ ¦ . . . --v\\" . \\" .. K . - ¦ ¦\\\' ¦ ¦ •¦¦\\\'¦• \\\'\\"¦ • - -\\" \\\' ¦ \\\' ;\\\' \\\' szigeti gymriasiürnba küldötte, hol próbaéves tanár Ion és az első osztályt tanította.. A következő évben philosophiát hallgatni Kolozsvárra tették át, a hol neki a szerzetesi ünnepélyes fogadalmat kellett volna letenni. Azonban elég erős hivatást nem érezvén azon terhek elviselésére, melyek ezen fogadalommal össze vannak kötve, inkább akart jó világi lenni, mint rossz pap: még a fogadalom letétele előtt elhagyta szerzetét; de itt vert gyökeret agyában és szívében a végtelenség eszméje, a rendületlen hit a felettünk őrködő isteni gondviselésben, mely megadta kedélyének egyensúlyát és megóvta minden sivár világnézlettől és kétségbeeséstől. Miután a szerzetes-tanári pályáról lemondott, más pálya felé fordította figyelmét és jogász lőn Pesten. Az 1840. évvel kezdődnek Magyarországon a nehezebb küzdelmek, melyek fényes eredményük tetőpontját 1847-ben érték el. Ezen küzdelmek alatt edződött Királyi Pál lelke. Már 1843-ban mint joggyakornokot találjuk őt a pozsonyi országgyűlésen. Ezen és a következő országgyűlések nevezetes tárgyai : egyházpolitikai viták, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a nem-nemesek birtok-képessége, közös adózás, unió Erdclylycl, a törvénykezés szabályozása, a közlekedés előmozdítása, vámviszonyok rendezése és sok más voltak. Hogyne hatottak volna ily magasztos eszmék a nép gyermekének világos eszére ? Az országgyűlések tárgyainak hatása látszik művén, melyet Batthyány Kázmér gróf ötven aranynyal jutalmazott és igy került be műve a három koszoruzott pályamű közé, melynek czime igy hangzik :, \\"Robot és dézsma.\\" Erkölcsi és anyagi, mező- és status-gazdasági tekintetben. Három koszoruzott pályamunka, előidézve és kiadva németujvári gr. Batthyány Kázmér nagylelkűsége és korszerű gondoskodása által. A 40-es évek haladásának főiuozgatója Széchenyi István gróf volt. 0 hozzá csatlakozott Királyi Pál is; miután neve már munkája után is ismeretessé lőn: Széchenyi lapjának, a \\"Jelenkor\\"-nak, külföldi rovat vezetője, majd alaptulajdonos neve alatt szerkesztője volt c lapnak 1845-48-ig. Királyi Pál élete az újságíró munkásság alapján össze van kötve azon eseményekkel, melyek lefolytak 1843-48-ig. Véréből jött azon lelkesedés, mely czikkeit áthatotta. Kitört a szabadságharcz. Királyi Pál beáll közkatonának, de már 1848 októberében őt mint tisztet találjuk Péterváradon, hol a honvédelmi bizottságnak engedelmességet megtagadó Hentzit Királyi Pál tette fogolylyá a hazafias tisztikar élén. Ezen bátor tettéért, mely fejébe is kerülhetett volna, Királyi Pál mint őrnagy a központba került, hol a hadügyminisztérium egy osztályának második főnöke lőn. Az 1849-iki nemzeti katasztrófával az ő sorsa is megváltozott. 1850-56-ig az osztrák seregben kellett szolgálnia. Mint közlegényt sorozták be még más harminczegy volt honvédtiszttcl együtt a Dalmátiában levő 49. számú Hess ezredhez. Dalmátiában sok szekatúrát kellett kiállaniok a honvédeknek, de talán még sem volt oly iszonyú sorsuk, mint az itthon lappangó honvédeké. Cser-tán Sándort a volt zalamegyei kormánybiztost nehéz bilincsekbe veve őrizték Kufstein börtönében. Pataki (Piringer) Mihály kanizsai születésű volt honvédkapitányt kivégezték. Es nem tudták elkerülni az akasztófa-halált sem Gás-párics Márk volt őrnagy, sem pedig Noszlopy Gáspár a volt somogyvármegyei kormánybiztos, kik parasztruhában bujdostak a Bakony rengetegeiben, számos volt honvédtársukkal együtt. A statárium iszonyatosságai ijesztettek mindenfelé, a magyar haza egy temetővé vált. És magyar lett hóhéra a magyarnak! Legrettentőbben zaklatták a honfiakat a hazaáruló magyarokból lett beamterck, kémek és zsandárok. Miután a nehéz és sanyarú katonai szolgálatból Királyi megszabadult, a mintegy tiz év előtt félbeszakított hirlapirodalmi térre lépett újra, mert nagy 247 !el]<e a föltámadás első eszközét a sajtóban és költészetben kereste. Először a \\"Magyar Néplap\\" munkatársa volt, majd az Urházy szerkesztése alatt megindult \\"Magyar Posta\\" politikai napilap mellé állott, de ez megszűnt és 1858-ban már őt, mint a \\"Pesti Napló\\" szerkesztőjét találjuk. Az elnyomatás alatt, 1858 telén, irta \\"Szigetvár 1566-ban\\" czímü négy kötetes regényét. E regény gyönyörű szónoklat a zsarnoki önkény ellen és valóságos apotheozisa a hazaszeretetnek. A magára hagyott Sziget Magyarország, a kis csapat, a zsarnokság ellen küzdő magyar nép. De gyönyörű eszményi felfogása ebben a nőkről, mely Széchenyi ezen magasztos szavaiban is nyilatkozik: \\"Az ember, a ki érzékeit salaktól tisztán tartja, s a nőket az őket megillető polezra helyezi mindenek előtt a lelki tulajdonokat fogja keresni.\\" A \\"Pesti Napló\\" munkatársai kiszemelték őt a lap felelős szerkesztőjéül, mivel ismerték békeszerető természetét és rendkívüli óvatosságát. De mindennek daczára nem kerülhette ki, hogy \\"A magyar prímás arany miséje\\" czimü czikkéért, melynek 1859 november 8-án kellett volna megjelennie, perbe ne fogják, mely pert azonban igazság hiánya miatt elejtették. 1861-ben jan. 2-án Pest városa főjegyzőül választotta és rá a Menyei választó kerület márcz. 29-én felkérte képviselőjelöltül és \\"április 12-én közfelkiáltással képviselőnek választatott.\\" Az országgyűlésen Deák Ferencz eszméit vallotta. Az országgyűlés feloszlatása után főjegyzői teendőit folytatta tovább, de október 20-én \\"az államadó erőszakos behajtása tárgyában szerkesztett petitiója miatt hűtlenségi keresetet indítottak ellene, a melyből csak hónapok múlva szabadult ki. A \\"Pesti Napló\\" szerkesztését • már előbb Kemény Zzigmond báróra ruházta át Királyi Pál, hogy személye iránti ellenséges indulat miatt a lap ne szenvedjen semmi kárt sem, de azért dolgozott, munkálkodott 1869-ig, midőn újra képviselővé lett. Ez időtől kezdve a fővárosi törvényhatósági életben vezérszerepe volt s társadalmi és egyesületi mozgalmakban is rendkívül tevékenyen működött. Deák Ferencz közvetlen utódául választotta Budapest belvárosa a kép-. viselőségben 1881-ben. Halála előtt közvetlenül pedig a csáktornyai kerületet képviselte nemzeti párti programmal. 1892-ik évben az utolsó országgyűlési időszak alatt 74 éves kora daczára buzgón elnökölt pártja ülésein, míg 1892 év májusában a kérelhctetlen halál kiragadta szerető barátai és tisztelői közül. Elete nem volt a magáé, hanem a hazáé, a tudományé, a nemzeté, melyért rajongott, az emberiségé, a kötelességé. A legszebb koszorúk ravatalán \\"a szegények könnyei voltak, ezek siratták benne jótevőjüket. Hányan kaptak segítséget tőle a koldulni szégyenlő szegények közül! Hány gyámoltalant emelt fel a porból! Végrendeletében is nagyobb összeg pénzt hagyott jótékony czélra. Életében igazolta szavait, hogy \\"nem hagyta ki tanácsadói közöl szivét;\\" nem hazudtolta meg ezeket sem : \\"A férfiúnak kötelessége az, hogy_ készületlenül ne találja semmi; félhet ugyan némely események bekövetkezésétől, azonban legyenek ezek bár a legrettenetesebbek, megijedni soha sem szabad.\\" Nem fogja feledni emlékét az utókor, mert megfelelt Klopstok ezen szavainak: \\"Ein edler Mensch ist, der fürs Vaterland, Ein edlerer, der für des Landes Wohl, Der edelste, der für die Menschheit kámpft.\\" ¦¦.. ..,. Esztergályos Ágoston. ,/.*:. i REMETE GÉZA. Rábabogyoszlói Remete Géza előkelő család ivadéka. Atyja Sándor, a nagy ellenfél párt- kilcncz kerületében A következő, 1875. állott vele szemben: királyi ügyész volt. Anyja koltai Vidos Karolin. Született 1845 június 8-án Kőszegen. Középiskoláit Sopronban végezve, jogot tanult a pápai és a pozsonyi akadémián s.aztán kitűnő sikerrel tette le úgy az államtudományi, mint az ügyvédi vizsgálatot. 1870-ben Letenyén telepedett le s élénk részt vett a vidék politikai és társadalmi mozgalmaiban. Már 1872-ben képviselői mandátumot nyert. Ellenfele Királyi Pál volt, ki már ekkor a közélet legjelentékenyebb tényezői és Deák Ferencz legbensőbb hivci közé tartozott. Ez a választás párját ritkítja az alkotmányos küzdelmekben. Egy politikai múlttal biró országos ember ellen, ki 9 éven át képviselte a kerületet, feltámad egy huszonhét éves ifjú és ékesszólásának hatalmával a saját táborába vezeti hiveit, még a horvát nemzetiségüeket is. Zalavármcgye Remete Géza egynmgában képviselte ekkor az ellenzéket, évi választás óriási küzdelmek között folyt le. Két jelölt Kormos Adolf akkori nagykanizsai járásbiró s jelenleg budapesti curiai biró és Farkas György budapesti ügyvéd, de azért az ő zászlója került ki győzelmesen a harczból. És mikor már talán kevesebb küzdéssel járt volna a diadal kivívása, Remete Géza még keményebb harezot keresett. 1878-ban Csáktornyán Szabó Imre ellen lépett fel, de hc\\\\rc\\\'s tusa után itt is kisebbségben maradt. Ez azonban nem csüggesztette el, csak ösztönül szolgált neki arra, hogy még merészebb ostromba kezdjen. 1879-ben Nagy-Kanizsára költözött és itt ügyvédi irodát nyitott. Innen kezdette meg a harczot. Tudománya, jelleme és szónoki tehetsége csakhamar itt is vezérszerepet szereztek neki. Csengery Antal nagykanizsai kormánypárti képviselő halála után már ő lett az ellenzék vezére s fáradhatatlan tevékenységével rövid idő alatt nem remélt eredményeket ért el. Nagy-Kanizsán, hol azelőtt még soha bálpárt nem győzött, az egész ország bámulatára Unger Alajossal megbuktatta a legnépszerűbb jelöltet, Jókai Mórt. 1884-ben a kormánypárt másik hatalmas oszlopát, Falk Miksát buktatta meg húey Lászlóval. Végre a legutóbbi választások alkalmával, mivel a letenyei kerületben kivüle alig mérkőzhetett volna mcj, bárki más a szabndclvü-párt hires oszloposával, Dárday Sándorral, ő maga lépett fel ellene és 248 szótöbbséggel meg is választatott. \\"A Parlament\\" czimü könyvhői átvett fönti életrajzhoz még csak azt teszszük hozzá, hogy Remete Géza az Ugrott-párt megszűnése után a Nemzeti párthoz csatlakozott s jelenleg is ezen párthoz tartozik. ¦¦¦\\\'¦¦,*• ..\\\' ¦ i . ¦ .\\"..¦¦.¦.\\\'¦¦¦._¦ v A ZALAMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓI-TESTÜLET MÚLTJA. Irta: Udvardy Ignácz. Régi, megdönthetlcn elv, hogy egyesülésben rejlik az erő. Népoktatásügyünk lelkes eloharczosa, szép emlékű miniszterünk, báró Eötvös József is áthatva ezen elvnek igazságától, a hazai népoktatásügy alapját képező 1868. évi 38. törvénybe, 147. §-a gyanánt felvéteté, hogy a községi nép- és polgári iskolai tanítók kötelesek minden tankerülctben tanítói testületté alakulni, amely annyi körre oszlik, ahány járása van az illető megyének. Hogy az ország akkori tanítósága mily rokonszenvvel fogadta a népoktatási törvénynek ezt a messze kiható, üdvös intézkedését, ennek legfényesebb bizonyítéka ama körülmény, hogy nem egy vármegye tanítósága be sem várva a hivatkozott törvénynek azt az intézkedését, mely szerint a tanítói egyesületek szervezése tárgyában a közoktatásügyi miniszter szabályzatot bocsát ki, még ennek kibocsátása előtt megindították a mozgalmat s a tanító-egyletet megalakították. Így történt ez vármegyénkben is. A megyei tanító-egylet létesítése ügyében megindított mozgalomban a vezérszerepet Bója Gergely kir. tanácsos, vármegyénk első tanfelügyelője, akkori tollnoka Győr ffy János és Nagy-Kanizsa város tanítói vitték. A fokus-ból kiindult sugarak termékeny talajra találtak Zala-Egerszeg, Keszthely, Csáktornya, Sümegit, ¦ Tapolcza városok tantestületeinek körében és a megindult hullámgyürü rohamosan haladott ugy, hogy 1870. évi január 21-én Nagy-Kanizsán előleges tanácskozásra gyűltek egybe Bója Gergely felhívására vármegyénk tanítói s a \\"Zalaniegyei általános tanító-egylet\\" megalakulását elvben kimondották. A tulajdonképeni alakuló nagygyűlés 1870. évi márczius hó 23-án Nagy-Kanizsán tartatott, ahol az egylet első tisztviselői kara következőleg választatott meg: Bója Gergely elnök, Nncsecz József alelnök, Hajgató Sándor főjegyző, Hoffmann Mór aljegyző, Goldschmied Dávid pénztárnok, Horváth Pál ellenőr. Mindjárt az első években Bója Gergely elnök kezdeményezésérc megalakították az egyesület kebelében a Zalamegyei tanítók segélyezési alapját, az úgynevezett takarékmagtárakat, melyeknek czélja volt a megyei elaggott, munkaképtelenné vált tanítók, és tanítónők, továbbá a tanítók özvegyei és árváinak segélyezése. Az üdvös eszme azonban, melynek kivitelében a természetben szolgáltatandó gabona járandóságok kezelésének nehézsége is elég akadályt gördíthetett, megvalósulást nem nyert. Ez adta meg azonban utóbb a segélyegyesület létesítésének eszméjét, a mely egyes járáskörökben ma is fennáll és szép virágzásnak örvend. Ugy az 1871., mint az 1872. évben a tanító-egylet évi nagygyűlését Keszthelyen tartotta. Itt búcsúzott el 1872-ben Bója Gergely elnök, akkor már kinevezett budapesti kir. tanfelügyelő, az egylettől. Távozását fájó szívvel vette a közgyűlés tudomásul és emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Az elnöki 251 állást az uj. választásig nem töltötték be, hanem az ideig Nucsecz József alelnököt helyettes elnöknek választották. Az 1808. évi 38. t. ez. 147. §-ában kilátásba helyezett miniszteri szabályrendelet a megyei tanitó-testületek szervezése tárgyában 1872. évi szeptember 2-án 23.201 sz. a. a minisztérium részéről kiadatván, Krób Pál másodtanfelügyelő, aki - az első tanfelügyelői állás üresedésben lévén - ez időben a tanfelügyelői hivatal vezetője volt, a vármegye állami, államilag segélyezett és községi iskoláinak tanítóit 1872. évi november 21-crc Zala-Egerszegre hivta egybe a megyei tanitó-testület megalakítása végett. A kir. tanfelügyelőség eme meghívása a megyei tanító-egylet 1872. évi november 9-én tartott választmányi gyűlésén felolvastatván, nagy visszatetszést szült; mert a választmány azon nézetben volt, hogy ezen megalakult s megalakulásakor a minisztérium által is örömmel fogadott egylet fogja vármegyénkben a hivatalos tanító-testületet pótolni s elhatározta a választmány, hogy ez érdemben sürgős feliratot intéz a miniszterhez s ennek szerkesztésével Győrffy János, Udvardy Ignácz és Németh Ignácz választmányi tagokat megbizta s a kiküldött háromtagú bizottság által elkészített feliratot felterjesztés czéljából azzal a kéréssel küldötte a kir. tanfelügyelőséghez, hogy a miniszter válaszának leérkeztéig a hivatalos tanító-testület megalakítását függeszsze fel. Ennek a nagyon is méltányos kérelemnek daczára a kitűzött időben a hivatalos tanító-testület Zala-Egerszegen 1872. évi november 21-én megalakult s Krób Pál elnöklete alatt az új tisztviselői kar megválasztatott a következőkép: Krób Pál elnök, Molnár István (Tapolcza) és Dobján László (Csáktornya) alelnökök, Iványi Andor (Alsó-Lendva) főjegyző, Kolecsliáry Mihály (Keszthely) és Glazer Gyula (Zala-Egerszeg) aljegyzők, Stern Miksa (Zala-Egerszeg) pénztárnok. Egyúttal elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlés 1873. évi augusztus hő első csütörtökjén tartatik. A kir. tanfelügyelőség 1872. évi november 22-én a minisztériumot a hivatalos tanító-testület megalakításáról értesítette. A minisztérium úgy ezen értesítésre, valamint a kir. tanfelügyelőségnek a tanító-egylet sürgős feliratát kisérő levelére 1872. évi deczember hó 13-án 30.055 sz. a. kelt rendeletével felelt, amelyben a »Zalamegyei általános tanítóegylet* további fennmaradását kimondani kegyes volt, ha az egylet alapszabályait a miniszteri szabályrendelet értelmében módosítani hajlandó, amely esetben a kir. tanfelügyelőség által kezdeményezett tanító-testület a már 1870. évtől fogva fennálló általános tanító-egyletbe olvasztandó be. Ezen miniszteri rendelet a tanító-egylet választmányának 1872. évi deczember 31-én tartott ülésen felolvastatván, kitörő lelkesedéssel fogadtatott s egyúttal az alapszabályoknak a miniszteri rendeletben contcmplált módosítása végett Győrffy János, Nucsecz József és Tecsz János választmányi tagokból álló bizottság azonnal kiküldetett. A kiküldött bizottság által készített alapsza-bálj\\\'tervezetet a választmány több gyűlésen behatóan tárgyalván, az alapszabályokat végleges szövegezésben megállapította s 1873. évi május hó 12-én tartott gyűléséből szentesítés végett a minisztériumhoz felterjesztette, honnan 1873. évi július hó 25-én 18.462. sz. a. szentesítést nyerve, jöttek vissza. Ezen új alapszabályok értelmében a most már \\"Zalamegyei általános tanító-testület\\" alakuló közgyűlése 1873, évi szeptember 25-én Nagy-Kanizsán tartatott a vármegye tanítóinak élénk érdeklődése és tömeges részvétele mellett. Az alakuló közgyűlést Nucsecz József, akkor már Zalavármegye első tanfelügyelője, mint a \\"Zalamegyei általános tanitó-egylet\\" helyettes elnöke, nyitotta meg. Az elnöki jelentés részletesen beszámolt a tanitó-égyletnek a miniszteri szabályrendeletben igényelt tanitó-tcstületté való mikénti átalakításáról, egyúttal előterjesztettek\\\'a szentesítést nyert alapszabályok, a melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az első tisztviselői kar - mivel Nucsecz József új 252 , . .. ,///l;<\\\'-;-..>;. ¦;.•:¦ ¦<¦ állásával járó nagy elfoglaltságára hivatkozván, az elnökséget elfogadni nem volt hajlandó - következőleg választatott meg: Hajgató Sándor elnök, Kovács Sándor (Söjtör) e. alelnök, Hoffmann Mór m. alelnök, Udvardy Ignácz főjegyző, Németh Ignácz e. aljegyző, Juhász Péter m. aljegyző, Rosenblüh Lajos pénztárnok, Boronkai Károly ellenőr, Récsey György könyvtárnok. A megválasztott tisztviselők - az első alelnököt kivéve - Nagy-Kanizsán, a tanitó-testület központján működtek. Egyúttal a közgyűlés a nagykanizsai egyleti tagokat mind beválasztotta a központi választmányba, valamint két-két tagot mindegj\\\'ik járásból, a kik egyszersmind megbizattak a tanítói járáskörök megalakításával. Az alapszabályok értelmében a tisztviselői kar és a központi választmány 3-3 évre választatnak s a tanitó-testület központja ott van, a hol az elnök lakik. A központ 1873-1879-ig Nagy-Kanizsán volt, 1876-ig Hajgató Sándor, 1879-ig Schmidt Károly elnöklete alatt, 1879-től 1882-ig Keszthelyen Csathó Alajos, 1882-től 1886-ig Sümegen Bánfl Alajos, 1887-től fogva most már a harmadik cycluson keresztül Zala-Egcrszegen van a központ Udvardy Ignácz tantestületi elnök elnöklete alatt. Az egyesület fennállása illetve testületté történt átalakításától fogva 16 közgyűlést tartott u. m. 1873. szeptember 25-én Nagy-Kanizsán (alakulás és tisztujitás), 1876. augusztus 24-én Zala-Egerszegen (tisztujitás), 1877. augusztus 23-án Sümegen, 1879. augusztus 26-án Tapolczán (tisztujitás), 1880. augusztus 26-án Keszthelyen, 1881. július 5-én Szcnt-Gróthon, 1882. augusztus 24-én Alsó-Lendván (tisztujitás), 1883. augusztus 28-án Balaton-Füreden, 1884. augusztus 27-én Keszthelyen, 1886. augusztus 27-én Zala-Egerszegen (tisztujitás), 1887. augusztus 23-án Nagy-Kanizsán, 1889. július 16-án Csáktornyán (tisztujitás), 1891. július 15-én Sümegen, 1892. augusztus 24-én Keszthelyen (tisztujitás), 1893. augusztus 24-én Alsó-Lendván, 1894. augusztus 23-án Csáktornyán. Hézagos lenne ismertetésünk, hogy ha - habár szűk keretben is - az egyesület működéséről néhány sorban meg nem emlékeznénk. Egyesületünk az országos tanügyi mozgalmat mindenkor élénk figyelemmel és meleg érdeklődéssel kisérte, az egyetemes gyűlések előkészítő bizottságai által a tárgysorozatba felvett tételeket úgy a járásköri, mint a tantestületi közgyűléseken behatóan tárgyalta s megállapodásait az előkészítő bizottságnak megküldötte s az egyetemes tanitógyüléseken magát képviseltette s emellett szép számmal vettek részt tagjai mindenkor e gyűléseken. Az 1883. évben Balaton-Füreden tartott közgyűlés határozatából a megyei tanszermúzeum létesítése ügyében gróf Festetics Bénának, Zalavármegye akkori segédtanfelügyelőjének elnöklete alatt a zala-egerszegi tanítói járáskör saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket megtette s a bizottság a tanszermúzeum ügyében dicséretes ügybuzgóságot fejtett ki, azonban magának, az egyébként oly üdvös eszmének gyakorlati kivitele oly sok, még pedig elhárit-hatlan akadályba ütközött, hogy a bizottság ez irányú működését utóbb kénytelen volt megszüntetni. Az 1884. évben Keszthelyen tartott közgyűlés Bíró József indítványára elhatározta, hogy az országos tanítói árvaház javára 3000 forintos gyűjtést rendez a vármegye tanítósága, megszerzendő ezzel az alapitványnyal azt a jogot, hogy az árvaházban egy vármegyei tanítói árvát elhelyezhessen. A gyűjtés eredménye időközi kamatjaival együtt ma meghaladja az 1700 forintot. Mivel azonban az uj nyugdíjtörvény értelmében az állam gondoskodik a tani-tók árváinak neveltetéséről a tanítói nyugdijalap terhére, az e czimen cgybe-gyüjtött összeget az 1894. évben Csáktornyán tartott közgyűlés határozatából a tanítótestület a hasonló üdvös czél szolgálatában álló \\"Tanítók házá\\"-ra fogja adni, ha az alapítványi összeg nagyságát időközi kamataival eléri. 253 Ugyancsak az 1884. évben Keszthelyen tartott közgyűlés Biró József indítványára elhatározta a tanító-testület, hogy Krób Pál elhunyt kir. tanfelügyelő iránt szeretetét és kegyeletet külsőleg is nyilvánítandó, az elhunyt sírjára méltó emléket állít s e czélból gyűjtést rendez tagjai körében. Az indítványt a zala-egerszegi központi választmány valósította meg, Hudetz József zala-egerszegi kőfaragóval elkészíttette a sirkövet s a sirkő leleplezesi ünnepélyt 1891. évi október hó 21-én a zala-egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlésével kapcsolatban tartotta; az ünnepélyen szép számmal voltak képviselve a tanítótestület összes járáskörei s az emlékbeszédet a temetőben a leleplezésnél Udvardy Ignácz tantestületi elnök tartotta. Egyesületi életünkben felejthetetlen marad ama kitüntetés, amelyben részesült a vármegye tanítósága azáltal, hogy Ő felsége az 1887. szeptember 8, 9. hadgyakorlatok alkalmával Csáktornyán történt időzésekor a számos és fényes küldöttség mellett kegyes volt fogadni a megyebeli tanítók küldöttségét is, amelynek dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő vezetése alatt Samu József, Pálya Mihály, Jeney Gusztáv, Udvardy Ignácz és Csathó Alajos voltak tagjai. Szép ünnepet ült egyesületünk 1894. évben a Csáktornyán tartott nagygyűlés alkalmával, amelyet dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelőnek Zalavármegyében eltöltött tíz éves hivatalos működésének megünneplésével kapcsolatban tartott meg s amelyet Zalavármegye közszeretetben álló főispánja, Svastits Benó szíves megjelenésével megtisztelt. A testület alapszabályainak 37. §-a szerint annyi járásra osztandó, ahány politikai járása van a vármegyének. Az alapszabályok ezen intézkedése azonban nem valósitható meg, mert egyes politikai járásokban majdnem kizárólag felekezeti iskolák vannak, amelyeknek tanítói kötelesek felekezeti egyesületbe lépni, az állami iskolai tanítók legnagyobb része pedig azon okból, mert a minisztérium még 1886-ban a gyűlésekre utazó állami tanítók fuvar- és napidijait beszüntette, sem a járásköri, sem a nagygyűléseken részt nem vesznek s igy habár a miniszterim által szentesitett alapszabályaink 4. §. a) pontja értelmében egyesületünknek köteles tagjai, a gyűlésektől való távolmaradásuk következtében tulajdonképen kilépetteknek tekinthetők. A felekezeti tanítók nagyobb részének kilépése és a legtöbb állami iskolai tanitó távolmaradása folytán tulajdonképen csak 5 tanítói járáskör van, u. m.: a keszthelyi járáskör 25 rendes, 1 pártoló, a nagykanizsai 88 rendes, 16 pártoló, a sümeghi 19 rendes, a muraközi (a perlaki és csáktornyai politikai járások területén) 90 rendes, a zala-egerszegi 62 rendes, 41 pártoló s igy összesen 284 rendes és 58 pártoló taggal. A rendes tagok legnagyobb része államilag segélyezett és községi iskolai tanitó, de szép számmal vannak főkép Muraközből képviselve a felekezeti tanítók is. ¦ >¦¦*> ¦ GÖRDÖVÉNY. Irta : Hajgató Sándor. Kanizsa vár ablakában Ég a mécses szinte lobog, ,: Kinn, a hová fényét veti, Csillognak a játszi habok. \\"Én Istenem ! - kél a sóhaj - Ez szép Beli-in jeladása Lelkem remeg .... Jaj a férjem ! Ő ne tudja, ő ne\\\' lássa.\\" Vészes harag gyujta lángot, Lihegése lobogtatja: \\"Várj Gördövény, vágásodért Asszonyod lesz boszúm kardja! Gyöngy virágod .... hah ! mi kéj az: Eper ajkon mézet inni, - S már ha győztünk, - nagy kaczagva Üres kelyhét visszadobni . . . .\\" Hol van urad, Béri szolgám, \\\' Merre hivá őt a haza ? Ugy reszketek .... mit felelsz rá: Asszonyom, ma nem tér haza. Hajnal körül vagy hasadtán, Mikor alvad édes álmát, Furcsa módon inte búcsút: Török ellen szövi titkát. Száll az éj, de csillag nem gyúl; Sötét felhő jár az égen. Jó asszonyom, hova készülsz? A kuvik szól; maradj szépen. Hű cselédem, várd az éjfélt: Sürgős nagyon czélom útja.\\" Vihar készül, támad a szél, Fátyol-kendőt üzi-hajtja. .;, Dördül az ég, villám szakad; ;\\\', ¦ Reszket a föld, reszket a lég. Várba csapott - zsivaj zúg fel: Belim tornya, mondják, hogy ég. \\"Nem, nem: hazug, kósza lárma! Itt kedvesed, susog neked: Sajkám, szivem vár epedve, - Puha bársony lesz ülésed.\\" Sormás felé, Ráczvárosnak Repül a szél, fut a sajka. \\"Hova megyünk? fázom nagyon\\", Rebeg a szép hűtlen ajka. \\"El - az édes mennyországba. Kis kezedre tapad csókom, Érzed, a mint ég a gyönyör, A hogy lényed\\\' én imádom?!\\" Fázol nagyon ? - keblem izzó ; Bajod ragyog: kél a hold már.\\" Pillanat - és ködlepelként Szétnyílik a titkos talár. \\"Férjem ! Egek! oh veszszek el!\\" Sír öleli hab fenekén Még ma is ott gyászol a tó. Eltűnt a vár, - áll \\"Gördövétiy.\\" *) Hajgató Sándor. *) Kicsiny tó Kanizsa délnyugati határában. 255 ZALAVARMEGYEI EGYESÜLETEK. A NAGYKANIZSAI KERESZTÉNY JÓTÉKONY NŐEGYLET. Clcment Lipótné, a kereszt, jót. nőegylet védnője. A nagykanizsai ker. jót. nőegylet 1887-ben alapittatott s azóta a helyi segélyezés terén nélkülözhetetlen tényezőnek bizonyult. Az egyletnek azonban nemcsak keresztény tagjai vannak, hanem számosan iratkoztak be tagjaiul az izr. nők közül. Alapító tagjai: Clement Lipótné 50, Karczag Béláné 100, Kar-czag István 50, Karczag Béla 50, Hirschler Henrikné 50, nagykanizsai takarékpénztár 50, Nagy-Kanizsa város 50, Komén József 50 frttal. Tisztviselői kara és választmánya az 1894. évben: védnő Clement Lipótné, elnöknő Zadubánszky Lajosné, alelnöknő Nábráczky Lajosné, pénztárnoknő Dauscha Ottónc, titkár Seregély Dezső, Il-od titkár Belus Lajos, ügyész Faics Lajos, orvos dr. Szekeres József. Választmányi tagok: Bogenricder Józsefné, Fülöp Kázmérné, Fischer Józsefné, Gózony Sándorné, Gyorffy Jánosné, dr. Hauscr Jánosné, Janda Károlyné, Knortzer Györgyné, Kaán Irma, Mantuano Józsefné, Pálfy Alajosné, Plihál Ferenczné, Sebestény Lajosné, Stirling Sándorné, Saller Lajosné, dr. Szekeres Józsefné, Schmidt Frigyesné, özv. Székely Lajosné, dr. Tripam-mer Rezsőné, dr. Tuboly Gyuláné, Uher Ödönné, Varga Lajosné, Vucskics Jánosné, Wusztl Lajosné. A keresztény jótékony nőegylet különféle módon 257 kedeteikért az öntudat és a imája! nyujt segélyt a szűkölködőknek. Iskolás leányokat ruház, özvegyeket és árvákat gyámolit. Az 1894. évben a havonkint kiosztott segélyezések ösz-szegc 1444 frt 31 krra rúgott 1522 frt 08 kr. bevétellel szemben. Vagyona jelenleg 2536 frt 66 kr., melyet ajándékozások, mulatságok rendezése által évenkint gyarapítani iparkodik. Rendes tagjainak száma 278. Midőn itt az egylet védnökének és elnöknőjének arczképeit közöljük, mint a kik ez egyesület élén, a nemes szivük sugalta jótékonyság szép tetteit gyakorolják, lehetetlen a buzgó választmányról meg nem emlékezni, mely kiveszi részét a munkából s személyesen keresi fel a segélyre szorultakat, mert nemcsak készpénzbeli segélyt nyujt ez egyesület, hanem ruhanernüeket, téli időben fát is juttat az erre szorultaknak. Zadubánszky Lajosné a ker. nőegylet elnöke. Buzdítanak, lelkesítenek, hogy szegényeik hiányt ne szenvedjenek. Jutalmazza őket az emberbaráti érzésből fakadó nemes, önzetlen csele-szegény szükölködők és segélyre szorulók hő . . .;.,:. *M. A nagykanizsai izr. jót. nőegylet. Nemcsak Nagy-Kanizsa város, hanem az egész Dunántúl egyik legrégibb humánus nőegyesületc a nagykanizsai izr. jótékony nőegylet, mely 1893 február hó 5-én ünnepelte meg 50 éves fenállását. Az izr. jótékony nőegylet a megalakulás első éveiben csak annyiban gyakorolta a jótékonyságot, hogy szegény iskolás leányokért fizette a tandijat és ezeket ruházta; az izr. hitközség megbízásából pedig a hitközségi leányiskolában a kézimunka oktatására felügyelt. Az első évtizedekben nem fejthetett ki nagyobb tevékenységet a humanitás terén, de már az 50 es évek elején jövedelmének felét szegények segélyezésére fordította. 1878-ban elhunyván gelsei Gutmann Anna az egylet egyik alapitója és sok évi buzgó elnöke, helyébe közfelkiáltással ennek leánya Vidor Samuné választatott elnökké, kinek elnöki működésével uj áera következett az egyletre. Az uj elnök lázas tevékenységgel fogott az egylet regenerálásához. Rendszert behozni, fokozni a bevételeket és ehhez aránylag a jótékonyságot, ez volt Vidorné alapelve, melyet soha szem elől nem tévesztett. Az egylet évről-évre virágzóbb lett és az 1878-ban még csak 130 taggal és mintegy 800 forint vagyonnal biró egylet, jelenleg 324 taggal és több mint 10.000 forint vagyonnal rendelkezik. De azért az egylet minden alkalommal tele marokkal áldozott a jótékonyság oltárán és az utóbbi évtizedben átlag évenkint 2400 frtot fordított özvegyek, árvák, betegek segélyezésére, iskolai és egyéb jótékony és közhasznú czélora. HALTS és HOKFMÍVNN: Zalamegyei évkönyv 17 258 Az egylet saját lokális keretén túl is áldozott. A boszniai hadjárat, a szegedi és győri árvizek alkalmával és más hasonló esetekben az emberszeretet fényes példáját adta ezen egyesület és ezen tevékenységével megszerezte azon általános rokonszenvet, mely az egylet jövedelmeinek fő kut-forrását képezi. Az egyesület tagjai tudatában annak, hogy az egylet ilyetén való fejlődése leginkább Vidor Samuné elnök érdeme, ennek méltánylásául 1893-ban Vidor Samunét egyhangúlag az egylet örökös elnökévé választották. Az egyletnek ez idő szerint 1 tiszteletbeli tagja (hevesi Bischitz Dá-vidné), 53 alapító, 270 rendes, összesen 324 tagja van. Vidor Samuné örökös elnök, Blau Pálné másod elnök, Sommer Sándorné pénztáros, Grünhut Henrik tb. titkár, Kosenfeld Lajos titkár, Barta Lajos m. titkár. Választmányi tagok: Bettlheim Samuné, Blau Lajosné, Dr. Blau Simonné, Blumenschein Vilmosné, Dobrin Benőné, Ebenspanger Lipótné, Fischl Pálné, Gelsei Gűtmann Vil mosné, Kartschmaroff Leone, Kaster Miksáné, Klein Illésné, Kürschner Vidor Samuné, az izr. noegylet és a szegények Ignáczné, Ledofsky Árminné, LÖwin- tápintézetének elnöke. ger Lajosné, Löwy Adolfné, Ma- schanzker Mórné, dr. Neumann Edéné, Ollop Samuné, Pollák Árminné, Rapoch Gyuláné, Rosenberg Izraelné, Rosen-feld Adolfné, Rotschild Albertné, dr. Rothschild Samuné, Scherz M. J.-né, dr. Schreyer Lajosné, dr. Schwarcz Adolfné, Strém Vilmosné, Tauber Alajosné, Weiser Józsefné. A nagykanizsai szegények tápintézete. (Népkonyha.) Az intézet elnökségét mindenkor Az \\"Izr. jótékony noegylet\\" 1888-ban alapította ezen felekezet nélkül humánus intézményt, mely ezen idő óta igen áldásosán működik. A téli hónapokban novembertől-áprilisig lélekemelő látványt nyújt ezen intézet. Több mint 200 éhező iskolás gyermek kap ott naponta jóizü meleg ebédet, hogy táplálva gyenge testét, elég erős legyen a szellemi munkára, a tanulásra. Ezen hajlék az, melyről elmondhatjuk: hogy itt élteti a testvéri szeretet a sors mostoháit. A legutóbbi 1894/95-iki téli évadban körülbelül 14.000 gyermek és mintegy 3000 felnőtt étkezett a népkonyhában. A gyermekek mindnyája, a felnőttek legtöbbje ingyen kapták az ebédet és az ebbéli jótett felekezeti különbség nélkül gyakoroltatik. az izr. jótékony noegylet elnöksége képezi, de a vezetést és felügyeletet vegyes felekezetü 36 tagból álló választmány gyakorolja. 259 Az intézetnek jelenleg van: 19 alapító tagja, 21 örökös tagja, 380 pártoló tagja, vagyona pediglen meghaladja a 2500 frtot. Elnöke Vidor Samuné, titkár Rosenfeld Lajos. Nagy-Kanizsa város, a nagy-kanizsai és délzalai takarékpénztárak rendszeres évi segélyben részesitik ezen intézményt, mely Nagy-Kanizsa város humánus intézményei közt ugyan a legifjabb, de a legnagyobb jótékonyságot fejti ki azzal, hogy betevő falatot ád az éhezőknek. A nagykanizsai kisdednevelő egyesület. 1870 - 1805. : Tagadhatatlan, hogy a kisdedek (3-6 évesek) szakszerű nevelése korunk egyik legszebb vívmányának tekinthető. A rendszeres nevelésnek alapját maga a társadalom vetette meg, tehát a szülők szivéből fakadt, a szülői szeretet magasztos virágának méltán nevezhető. A közel múltban már kormányunk is magáévá tette a nemes ügyet s az országgyűlés törvénybe iktatta ennek rendezését és szükséges fejlesztését. A nagykanizsai kisdednevelő egyesület 20 év óta szolgálja ez ügyet s nevéhez méltólag igyekezett czéljának megfelelni. Bátorfi Lajosba »Zalai Közlöny* szerkesztője. P. Szathmáry Károly koszorús Írónk, az országos kisdedovó egyesület titkára, mint nagyatádi országgyűlési képviselő Nagy-Kanizsán léte alkalmával Bellis József akkori polgármester felhívására a városházán lelkesítő beszédet tartott 18-74. évi szeptember 8-án s kimondatott az alakulás. 1875. febr. 21-én 143 tag jelenlétében tartatott meg Belus József polgármester elnöklete alatt az alakuló gyűlés és egy szervező bizottság küldetett ki, melynek 40 női tagja volt. Elnök Martinkovics Károlyné, alelnökök Gutmann Henrikné és Laky Kristófné. Titkárok Hajgató Sándor, Hoffmann Mór, Mihály J- Endre és Bátorfi Lajos. Első pénztárnok Hauser János. Tagok száma febr. 28-án 218 nő és 88 férfi, ösz-szesen 306. Jellemző, hogy az első jótékony adomány egy német színtársulat előadásának fele jövedelméből folyt be 17 frt 60 krral. Nagy-Kanizsa város képviselő testülete ez évtől kezdve 500 frt segélyt szavazott meg. Az alapszabályok felterjesztetvén, azok csakhamar megerősítve leérkeztek s a július 11-én tartott ülésben bejelentettek s már aug. 15-én tartatott meg a tisztválasztó közgyűlés a következő eredménjnyel Elnök Martinkovics Károlyné, másod elnök Gutmann Henrikné. alelnök Laky Knstofné, másod 17* 260 alelnök Plihál Ferenczné. Titkárok Bátorfi Lajos, Hoffmann Mór, Hajgató Sándor és Mihály J. Endre. Orvos dr. Schreyer Lajos s ez idő óta szakadatlanul az. Pénztárnok Knausz Boldizsár, ügyész Tóth Lajos. Első disztag P. Szathmáry Károly. Első alapítók Be-lus József és Csengery Antal 100- 100 frttal. A következő évek rövid története a következő: Az 1876. évben az egyesületnek 12 alapító, 218 rendes és 131 pártoló tagja volt. Bevétele 8795 frt 33 kr. s kiadása 6293 frt 91 kr. Kisdedek száma 82. 1877. Alapszabályok módosí tása. Gabelics Imre egyleti ügyész. 1878. Gutmann Henrikné szül. Strasscr Anna másodelnök elhalálozása folytán Blnu Pálné lett beválasztva. Nádor-utczai kisdedovoda. 1879-ben alkalma volt az egye- sületnek saját belső ügyein kivül társadalmi tevékenységének a közjótékonyság terén különös kifejezést adni. A boszniai sebesültek részére sorsjáték és gyűjtés rendeztetett, a szegedi árvízkárosultak segélyezésére 760 frt gyüjtetett. Az egylet vagyona 9923 frt volt. 1880. Elnök Koch Mihályné, titkár dr. Tuboly Gyula, később dr. Bentzik Ferencz. A nádor-utczai ovodaház építése Hencz Antal által. 1881-ben a magyar-ntczai óvoda létesittetett s ez alkalommal választattak be Kemény József, majd neje Tarnói Miletz Mária okleveles óvók. Ügyész Lengyel Lajos. A június 11-iki rendkívüli közgyűlésen Weisz (Vidor) Samuné lett másodelnök, gondnok Somssich Lőrincz és titkár Bátorfi Lajos. 1882-ben az egyesület jubileumot rendezett FrőbelFrigyes a gyermekkertek létesítője születésének százados évfordulóján, Koroknyay Ottó Frőbel arczképét díjtalanul lefestette. Ez évre esik a Nádor-utczai nyaraló építése s a fáradhatatlan gondnoknak, Somssich Lőrincznek nagybuzgalmu tevékenységéből sorsjáték rendezése, az egyesület vagyonának gyarapítása czéljából. Az 1883-iki közgyűlés fájdalommal consta-tálja, hogy a tagok száma rohamosan csökken. Ekkor választatott meg ügyésszé Kovács János, pénztárnokká Oszeszly Antal. Arany János-utczai kisdedovoda. 1884. Plihál Ferencz né elnök. Alapszabályok módosítása. 1885. Vidor Samuné helyettes elnök. Tretter Mihály gondnok. A sorsjá ték 6246 frt 59 \\"krt jövedelmezett, ebből építette fel az egyesület Arany János- ukzai ovodaházát, melyhez a telket a város adományozta. • ¦.¦-\\\'\\"•. \\\'¦¦:¦\\\' 261 1886 augusztus havában gyermekjáték-kiállítás rendeztetett az Arany János utczai óvoda épületben. 1887. Elnök Babochay Györgyné, gondnok Ullmann István. 1888-ban nyitotta meg az egyesület harmadik óvodáját Kis-Kanizsán egy bérházban, a lakosságot csak nagy ügygyel-bajjal sikerült rábírni, hogy gyermekeit az óvodába küldje. Ügyész lett Oroszváry Gyula. 1800. Vidor Samuné elnök, k\\\'nausz Boldizsárné másod elnök. Ez évben nyitotta meg az egyesület negyedik óvodáját az Atilla-utczában, szintén bérházban. 1891-ben indítvány teletett egy óvóképezdc felállítására. Bármily helyesléssel találkozott is az indítvány, az eredménytelen lett. Ez évben rövid időközben halálozott el Kemény József és neje. Győrffy János ügyész. 1892-bcn az óvók lizctési rendezése ügyében memorandum nyujtatott át. Ugyanekkor épült az Arany János utczai óvoda nyaralója. 1893. Tisztújító közgyűlés: elnök Vidor Samuné, másod elnök Knausz Boldizsárné, alelnök dr. Schreyer Lajosné, másod alelnök Wusztl Lajosné. Orvos dr. Schreyer Lajos, ügyész Györffy János, pénztárnok Neu Albert, gondnok Knausz Boldizsár, helyettes gondnok Haba József, titkár Bátort! Lajos, másod-titkár Rosenfeld Lajos. 1894. Dadaképző nyári tanfolyam tartatott 12 nővel és 6 hónapos állandó dadaképző tanfolyam 19 nővel. Az 1895. évben az egyesület a válsághoz közeledett, bevételei kevesbedtek, míg kiadásai az óvónők fizetésének törvényszabta módon való felemelése által szaporodtak, ugy hogy a hiány 1600 frtot meghaladta, miután a tagok létszáma rohamosan apadt, ugyszinte a kiadások utáni befizetés is kevesbedett; azonban feloszlás előtt a kormány és a városi hatósághoz segély iránti kérvény nyujtatott be, tápláljuk a reményt, hogy a missiót teljesítő egyesület újból felvirágozni fog. Közöljük még az egyesületnek alapító és tiszteletbeli tagjait. Alapító tagjai az egyesületnek: Gróf Andrássy Károlyné f, hg. Batthyány Strattman Ödön, Belus József f, Clcment Hermence bárónő f, Clement Lipótné Csengery Antal f, Dobrin Benőné, Deli vasúttársaság, Gelsei Guttmann Henrik -|-, Gelsei Gutmann Hcnrikné f, Báró Hornig Károly püspök, Palini Inkey Lászlóné, Karczag Béla, Karczag Béláné, Karczag István, Mihálovics József érsek f, Nagykanizsai takarékpénztár, Pollák-Gutmann Emma, Szalacsy Far-kasné és a Zalavármegyei nemesi pénztár. Tiszteletbeli tagok : Blau Pálné, gróf Csáky Albin, Hoffmann Mór, Knausz Boldizsár ¦(-, Martinkovics Károlyné, dr. Ruzsicska Kálmán, Somssich Lőrincz f, P. Szatbmáry Károly f, Trcfort Ágoston f, Tisza Kálmánné, dr. Wlassics Gyula. Bátorfi Lajos. A nagykanizsai kaszinó. 1886-ig a mikor a kaszinó saját házába költözött, a nagykanizsai kaszinó kereskedelmi kaszinó neve alatt létezett. A nagy Széchenyi István kezdeményezésére 1835-ben keletkezett s igy a legrégibb e nemű társas gyülekező helyek egyike. A kanizsai kereskedők alapították s már eredeti czélja volt a társadalom tisztességes elemeit összegyűjteni, s a kereskedők között felolvasások tartása, hangversenyek és egyéb mulatságok rendezése által a mivelő-désre ösztönt adni, azt előmozdítani. 1886-ig bérházban voltak a kaszinói helyiségek; ekkor a kaszinó közgyűlése elhatározta, hogy 70000 írtért saját 262 házat építtet, mely a városház és iskola utcza sarkán állott kápolna és kórház helyén felépült. Első emeletén nagy díszterme van, s egyéb helyiségei is teljesen megfelelnek a szükséges kényelemnek. Van négyezer kötetes könyvtára, 230 rendes és 18 kültagja, a tagsági dij jelenleg 20 frt. A helyiségek díszesen be vannak rendezve; van villamos világítás, kiváló^ irodalmi férfiak tartottak benn felolvasásokat; s művészek hangversenyeket. Érdekes, hogy a kaszinó jegyzőkönyvei már a 40-es években lettek magyarul vezetve s_ ekkor az itt állomásozó dzsidás ezred tisztjei is tagjai voltak a kaszinónak. Évi kiadása 7000 forint; 36 politikai hir-lap és egyéb folyóirat áll a tagok rendelkezésére. A kaszinó jelenlegi elnöke Eben-spanger Lipót, kir. keresk. tanácsos, ujnépi nagybirtokos, ki birtokán mintaszerű gazdaságot vezet s különösen a fa- és állattenyésztés terén fejt ki nagy tevékenységet, úgy hogy e téren való érdemeit több gazd. kiállítás méltányolta. A közélet és közügyek terén, ő, ki egyszersmind az 1834. évben alapított bőr-, bor- és terménykereskedő ezég főnöke, dicséretre méltó tevékenységet fejt ki, közbccsülésben áll és mindenütt keresik buzgó köreműködését. Mint Zalamegye 3. legtöbb adót fizető virilistája, tagja a megyei bizottságnak, ülnöke a nagykanizsai kir. törvényszéknek és kültagja a soproni keresk. és iparkamrának. Mint városi képviselő nagy tevékenységet fejt ki a bizottságokban, elnöke Nagy-Kanizsa város építészeti bizottságának, alel- bizottságnak, tagja és a kórházi bizott- nöke a pénzügyi az iskolaszéknek ságnak. Ebcr.spangcr L-p<Jt A közügyek terén ez még nem \\\' meríti ki tevékenységét. Mint elnöke a \\"nagykanizsai \\"kereskedők társulatának\\" épúgy buzog e társulat érdekeiért, mint a mily ritka kötelesség-tudással végzi dolgát mint másodelnöke a nagykanizsai takarékpénztárnak. Igazgatósági tagja a vidéki takarékpénztárak központi Jelzálogbankjának, igazgató tanácsosa a nagykanizsai bankegyesületnek, váltóbirálója az osztr.-magyar-bank kanizsai riókintézetének. Szívesen áldoz ő minden humánus czélért is, egyike volt a nagykanizsai vörös-kereszt-egylet megalapítóinak s ennek alelnöke; tiszteletbeli tagja a nagykanizsai keresk. ifjak, a zalamegyei aggharezosok, s a kanizsai hadastyán-cgyletnek. A kaszinó ügyeit pedig, melynek 17 év óta elnöke, ritka tapintattal vezeti. A kaszinó alelnöke: Weiser József, titkár és ügyész: dr. Rothschild Samu, pénztárnok: Schwarcz Gusztáv. Háznagyok: Lővvy Adolf, dr. Schwarcz Adolf. Választmányi tagok: Blau Lajos, Ebenspanger Leo, Fischer Sándor, Grünhut Henrik, gelsei Gutmann Vilmos, Ledofsky Ármin, Lengyel Bernát, Lővvinger Ignácz, Maschanzker Mór, dr. Neumann Ede, Rothschild Samu, Scherz Richárd, Sommer Sándor, dr. Stolzer Henrik, Weisz Tivadar. Számvizsgálók: Blankenberg Vilmos, Eisinger Henrik, Gojdstein Jakab. .\\" V-T .\\";•¦.. ¦ ¦ ¦\\\'¦¦¦¦-¦ y :X:\\\':-. 263 A nagykanizsai »Polgári Egylet.« ^ A \\\' nagykanizsai polgári egylet kétségtelenül Széchenyi eszméinek hatása alatt keletkezett. Alapítási éve 1836; ez időre esik Széchenyi István hatalmas társadalmi agitatiója, mely a nemzet átalakulását volt hivatva megindítani, 60 éves múltra tekinthet vissza tehát az egylet, mely városunk társadalmának teljes átalakulását szemlélhette ez idő alatt, kivevén ebből a maga részét is, mert nem jelentéktelenül folyt be erre. Az egylet neve eleinte német volt: \\"Bürgerverein;\\" német volt hivatalos nyelve is. Már 1845-ben magyarul és németül fogalmazták a jegyzőkönyveket. 1848 óta már csak magyar jegyzőkönyveket vezettek és ekkor lett az egylet neve is: \\"Polgári egylet\\". ¦ 1886-ban ünnepelte az egylet félszázados jubileumát, mely alkalomra az egylet akkori s jelenlegi elnöke Dr. Bentzik Ferencz megírta az egylet történetét. Az egylet fennállása egész ideje alatt sokat áldozott jótékony és közművelődési czélokra. Termei, helyiségei nyitva állanak a társadalom minden rétegének. Az előbbi szűk ház helyébe szép nagy palotaszerü épületet emeltek, mely minden kényelmet nyújt az egylet nagyszámú tagjainak. Van nagy, becses művekből álló könyvtára; politikai újságok, szépirodalmi és szakfolyóiratok nagy számban állnak rendelkezésre. Nagy dísztermében időközönként magyar színészek gyönyörködtetik a közönséget; hangversenyek, tánczmulat-ságok tartatnak. Szép nagy kertje, a legrendezettebb városunkban, nyáron kellemes találkozási helye a közönségnek. Jelenlegi választmánya mindenképen feladata magaslatán áll; az egyletnek van 327 rendes és 45 kültagja. Elnöke: Dr. Bentzik Ferencz; alelnök: Gelsei Gutmann Vilmos. Titkár: Knortzer György. Ügyész: Szalay Lajos. Pénztárnok: Klein Márton. Háznagy: Vécsey Zsigmond. Könyvtárnok: Dr. Szigethy Károly. Gondnok: Eperjesy Gábor. Választmányi tagok : Bogyay Ödön, Dants Kálmán, Faits Lajos, Farkas József, Grünhut Henrik, Sümegi Kálmán, Keller Mátyás, Sebestény Lajos, Lengjél Lajos, Miltényi Sándor, Kovács Károly, ifj. Oszterhuber László, Plihál Ferencz, Svastics Károly, Sommer Náthán, Dr. Szűcs Miklós, Tripammer Rezső dr., Werner Ferencz. - Számvizsgáló bizottság: Gogl Lajos, Fagyas Lajos, Fehrentheil Gusztáv, Székely Tivadar, Tripammer Gyula.. Nagykanizsai önkéntes tűzoltó-testület. A nagykanizsai tüzoltótestület a helyben fennálló tornaegylet kebeléből keletkezett. A tornaegylet elnöke Valbach Mór, bocsátotta ki 1870-ben felhívását a város polgáraihoz. Azonnal 62 alapító, 65 pártoló és 80 működő tag jelentkezett. Ezzel megalakult 1872-ben a tüzoltótestület, mely azóta dicséretreméltó módon működik. 1882-ben szentelte fel a tüzoltótestület zászlaját, akkor Oroszváry Gyula ügyvéd volt az elnök, ki dicséretreméltó buzgalommal vezette a humánus intézményt. Ez évben 148 volt a pártoló tag. 1882-ben tartott zászló felavatási ünnepélye alkalmával az ország minden részéből jelentek meg a rokonegyletek küldöttei, emelve a szép ünnepély díszét. Szereinek összes értéke akkor 7467 frt 29 kr. volt. Az 1894. év deczember hó 31-én lezárt leltár a testület összes vagyonát 12927 frt 71 krban tünteti fel; melyben a segélyalap (3000 frt 21 kr), a felszerelési alap (63 frt 13 kr.), a mentő-osztály alapja (477 frt 41 kr.), összesen 4008 frt 15 krral szerepel. A tüzoltótestület híven eredeti czéljának derekasan felel meg az önzetlenül magára vállalt emberbaráti szép kötelességének, őrködve polgártársainak vagyon- és életbiztonsága fölött, nem várva különösebb jutalmat, mint a mit a nemes öntudat nyújt: a polgár legszebb jutalma. 264 •¦;•.-¦¦¦•. . . • ¦ ; ¦ ¦¦ ¦\\"..?;¦¦¦\\\'¦ ¦ ¦ ¦ •. .¦.: Az egylet elnöksége és választmánya: Lengyel Lajos elnök, Grünhut Henrik alelnök, Réti Lajos titkár, Dr. Fried Ödön ügyész, Dr. Szigethy Károly orvos, ifj. Fesselhofer József pénztárnok. Választmányi tagok: Vágner Károly, Thomka Endre, Keller Ignácz, Som-mer Sándor, Szegő Gyula, Lőwinger Ignácz, Ebenspanger Leo, Győrffy János, Dr. Bentzik Ferencz, Sommer József, Juhász György, Kürschner Ignácz. Parancsnokság I-V. kerület: Knortzer György főparancsnok, Raffay István alparancsnok, Bódis János mászó osztályparancsnok, Jack Ede szivaty-tyus osztályparancsnok, Morándini Román szivattyús szakaszparancsnok, Weisz-berger Kálmán szivattyús szakasz parancsnok, Bátorfi Lajos rendfentartó osztály parancsnok, Brück Sándor segéd tiszt, Schável János szertárnok, Juk István szivattyús parancsnok helyettes, Polin Péter szivattyús osztályparancsnok helyettes, Hoffer József szivattyús osztályparancsnok helyettes, Meskó István mászó osztályparancsnok helyettes, Staab József zászlótartó. \\" VI-VII. kerület. Poredus Antal mászó oszt parancsnok, Fleischhackcr Ignácz szivattyusi osztály parancsnok, Varga István segédtiszt, Poszavetz Ferencz szertárnok, Tiszay Mihály mászó oszt! par. helyettes, Novát István szivattyús oszt. par. helyettes. Á mentő-osztály tagjai: Baboss László, Bay György, Dr. Blau Simon, Brandhoffer Antal, Belus Lajos, Dobrin Richárd, Dobrovics Dezső, Ehrlich Arnold, Dr. Engel Sándor, Éperjesy Gábor, Fekete József, Dr. Fried Ödön, Dr. Gerő József, Grünhut Henrik, Hajdú Gyula, Havas Arthur, Kárpáthi Manó, Kaufmann Béla, Kaster Miksa, Magics Ferencz, Dr. Ollop Mór, Dr. Plosszer István, Pongrácz Adolf, Radó B. Béla, Dr. Rosenberg Mór, Dr. Rauch Zsigmond, Székely Tivadar, Strém Tivadar, Schwarcz Gusztáv, Tripammer Gyula, UngerUllman Elek, Weissmayer Márk. . , f « Nagykanizsai Társaskör. *\\\' ¦ ¦ ¦ ¦ A Nagykanizsai Társaskör 1875 május 23-án alakult. Az alapszabályokban kifejezett czélja: A társadalom művelt és kifogástalan elemeinek testvéries közeihozása által a társas életi viszonyok megszilárdítása ; népszerű és nyilvános felolvasások utján az értelmi s erkölcsi művelődésnek előmozdítása; a magyar nyelvnek a társadalmi érintkezésben érvényre juttatása; politikai és szaklapok olvasása utján az önművelődés eszközlése és támogatása minden oly intézmény és tényezőnek, mely az általános és helyi érdekű haladás emelésére szolgál. Tisztikara: Elnök Dezsényi Elek nagybérlő. Alelnök Schmidt Frigyes urodalmi pénztárnok. Titkár Plihál Viktor királyi közjegyző helyettes. Háznagy Dr. Neusiedler Antal kir. törvényszéki bíró Pénztárnok Unger Ullmann Elek kereskedő. Ügyész Hertelendy Béla ügyvéd. Könyvtárnok Makara Iván királyi aljárásbiró. Választmánya: Clément Lipót földbirtokos, Klobucsar Viktor m. kir. honvédezredes, Mikoss Géza királyi táblai biró, Nagy Valér cs. és kir. huszár alezredes, Plihál Ferencz kir. közjegyző. Reisenauer János cs. és kir, alezredes, Dr. Szekeres József orvos, Tóth László kir. törvényszéki elnök. Varga Lajos ügyvéd. A kör évi bevétele 2800 frt körül. Kiadása jelenleg ugyanannyi. Vagyona körülbelül 800.forint készpénz: Van 59 rendes-, 90 kül- és 1 tiszteletbeli. Összesen 150 tagja ; Rendes tag dija: 16 frt. Kültagé 8 frt. ¦ • • \\\' . - ¦ Könyvtár jelenleg 1045 kötetből áll. Járat 23 belföldi és 4 külföldi lapot és folyóiratát különféle tartalommal 265 Nagykanizsai irodalmi és művészeti kör. E kör Sümegi Kálmán buzgolkodása következtében 1895 májusában keletkezett. Czélja a nagykanizsai társadalom irodalmi és művészeti életének fellendítése felolvasások és hangversenyek rendezése által a magyar nyelv és nemzetiség szolgálatában ; a műveltség terjesztése az alsóbb társadalmi körökben népszerű előadások és felolvasások tartása által s általában a magyar társadalom emelése. A1 kör három szakosztályra oszlik: irodalmi, művészeti és társadalmira. Tagjainak száma 820. Elnök Sümegi Kálmán, másodelnök Kovács Károly, titkár dr. Lőke Emil, segédtitkár Mágics Ferencz, pénztáros dr. Villányi Henrik, ügyész dr. Schwarz Adolf. Az igazgató tanács tagjai: Bátorti Lajos, Bún Samu, Baksay József, Dr. Fried Ödön, Grünhut Henrik, Hajdú Gyula, Halis István, Hoffmann Mór, Kárpáti Manó, Kalcsok Lco, Kovács Károly, Lendvai Samu, Milhoffer Ödön, Dr. Neumann Ede, Nith Norbert, Dr. Plihál Viktor, Papp Miklós, Rosenfeld Lajos, Dr. Koscnbcrg Mór, Sauermann Mihály, Schüsslcr Albert, Dr. Szüts Miklós, Szalay Lajos, Szalay Sándor, ifj Singer Samu, Dr. Szigethy Károly Vécsey Zsigmond, Weisz Tivadar. A nagykanizsai ált. betegsegélyző és temetkezési egyesület. Ez eredetileg ifjúsági egylet volt. Keletkezési ideje 1870. Czélja nemcsak a beteg-egyleti tagoknak ingyen gyógykezeltetése, hanem pénzbeli gyámolitása is. Az egylet elnöke Lőwinger Mór, alelnöke Saller Lajos, titkára Somogyi Henrik, orvosa Augenfeld Fülöp, választmányi tagjainak száma 12. Vagyoni állapota 8000 frt. Évenkint 4-500 frtot ad betegek gyámolitására, gyógyszerészi számlája körülbelül 150 frtra rúg. Vörös-kercszt-egylet. - Nagykanizsai városi választmány. - Megalakult 1881 január hóban. Választmány: Elnökök: Babochay György polgármester, Fesselhofer Jó-zsefné. Alelnököli: Ebenspanger Lipót, kir. keresk. tanácsos, Fischl Pálné. Gondnok: Vagner Károly. Jegyzők: Tripammer Gyula, Hoffmann Mór. Pénztárnok : Unger Ullmann Elek. Orvosok: Dr. Szekeres József, Dr. Schreyer Lajos. Választmányi tagok. Férfi osztály: Babochay György, Ebenspanger Lipót, Ebenspanger Leó, Dr. Bentzik Ferencz, ifj. Fesselhofer József, Grünhut Henrik, Gelsei Gutmann László, Győrffy János, Hoffmann Mór, Lengyel Lajos, Plihál Ferencz, Dr. Szekeres József, Schreyer Lajos, Stirling Sándor, Tripammer Gyula, Unger Ullman Elek, Wagner Károly, Bátorfi Lajos. Női osztály: Babochay Györgyné, Ebenspanger Lipótné, Eisinger Henrikné, Fesselhofer Józsefné, Fischl Pálné, Gelsei Gutmann Vilmosné, Hoffmann Mórné, Knausz Boldizsárné, Kürschner Ignáczné, Plihál Ferenczné, Rosenberg Izraelné, Rosenfeld Adolfné, Sommer Sándorné, Dr.\\\' Schreyer Lajosné,. Stirling Sándorné, Székely Lajosné, Dr. Tripammer Rezsőné, Vidor Samuné. Tagok. Alapító tagok\\": Ebenspanger Lipót, Gelsei Gutmann S. H., Kar-czag Béláné, Karczag Béla, Karczag István, Szalacsy Farkasné, Weiser Józsefné, Nagykanizsai takarékpénztár. 10 forintos rendes tagok: Babochay 266 ¦ , \\"¦¦¦ =; Györgyné, Berdin Mártonná, özv. Ebenspanger Manóné, Erdélyi Mihályné, üzv. Fesselhofer Józsefné, ifj. Fesselhofer Józsefné, Gclsei Gutmann László, Br. Gaál Nándorné, Hencz Antal, Hauser János, gr. Hugonay Berta, Lővinger Izrael, Pressburger Jakabné, Petrits Magdolna, Piskor Szidónia, Rosenberg Ferencz, Rosenberg Israelné, Szemetke Lajos, Dr. Schreyer Lajos, Somssich Lőrinczné, Walbach Mór, Weisz Manóné, Weiser József. 220 rendes tag 1 frt évi járulékkal. A kereskedő ifjak önképző egylete Nagy-Kanizsán. Alapittatott 1871-ben. Alapító tagok : Ebenspanger Lipót kir. kereskedelmi tanácsos, gelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsos, boldog, gelsei Gutmann Henrik. Az egyletnek ezidőszerint 106 rendes és 30 pártoló tagja van. Jelenlegi igazgatóság: Elnök Sárvári Unger Ullmann Elek, alelnök: Ebenspanger Ernő, igazgató Lichtschein Pál, titkár Hirschler Ödön, pénztárnok Kondor Ödön, ügyész Dr. Fried Ödön, könyvtárnok Stolczcr Zsigmond, háznagy Weisz Bódog és 16 választmányi tag. A könyvtár 1043 kötetből áll. Vagyoni állapot 1894 év végével 2784 frt 25 kr. Az egylet iiitteleibeli tagjai: Dr. Ágai Adolf, Blau Lajos, Dr. Fárnek László, Ebenspanger Lipót, Gclsei Gutmann Vilmos, Grünhut Henrik, Hofftnann Mór, Hegedűs Sándor, Komócsy József, Pulszky Ferencz, Szilvágyi Gyula. .-¦¦\\\'¦¦ \\\' Nagykanizsai szépítő egyesület. • Alakult 1894. évi deczember 30-án. Czélja: Nagy-Kanizsa városának\\\' és környékének fasorok és ültetvények által eszközölhető szépítése, a rendezett és szépített terek gondozása és fenntartása, üdülő és kiránduló helyek létesítése, valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek előmozdítása. Elnök Plihál Ferencz, alelnök Gutmann Vilmos, pénztárnok Grünhut Henrik, jegyző Kovács Károly, intéző Tripammer Gyula. Választmányi tag 14. Számvizsgáló 5. Hivatalból választmányi tagok: Polgármester, főjegyző, főkapitány, városi mérnök, főszámvevő, városi orvos és a városi képviselő testület által kiküldött 4 tag. Az egyletnek van 7 alapító tagja, 268 rendes tagja. Nagykanizsai tornaegylet. . ¦\\\'.•\\\':¦\\\' Elnök Unger Ullmann Elek, alelnök Wcissmayer Lipót, titkár Heltai József, pénztárnok Bachrach Samu, műfelügyelő Tripammer Gyula. Választmány Belus Lajos, Ebenspanger Ernő, Dr. Engel Sándor, Dr. Hauser János, Knortzer György, Dr. Lőkc Emil, Dr. Stoltzer Henrik, Weisz Tivadar. A keszthelyi jót. nőegylet. - \\\' A keszthelyi jótékony nőegylet néhány lelkes úrhölgy kezdeményezése folytán alakult meg 1879-ben. Az előkészítő gyűlés Gaál Endrénét választotta meg ideiglenes elnöknőnek s a Hofftnann Soma által kidolgozott alapszabályok ez év június hó 26-án jóváhagyattak. Megtartatván az alakuló közgyűlés, Gaál Endréné lett az elnök, Sparszam Pál, gazd. int. \\\' tanár a titkár. Kívüle még húsz választmányi tag. Az egylet a segélyezést és alaptőke gyűjtését tűzte ki czél-jául s mindkét czélnak lelkesen megfelelt; Gaál Endréné után Csák Antalné lett \\"\\"¦ - ¦ ; : \\" : ¦/V . :\\" ¦-.\\"• 267 az egylet elnöke, utána Stoeker Antalné, ki 1892-ig vezette odaadással az egylet ügyeit. 1892-ben Pap Sándorné választatott meg, ki azóta buzgalommal tölti be a tisztet. 1889 óta nagyméltóságu Festetics Tasziló grófnő, született Hamilton herczegné az egylet védnöke, kinek az egylet ugy a keszthelyi szegények sokat köszönnek. Az egylet jelenlegi elnöke Pap .Sándorné, alelnöknő Hoffmann Mórné, pénztárnoknő Cavallar Józsefné, ellenőrnő Weltner Jakabné, titkár Sparszam Pál, orvos Dr. Illés Ignácz. Választmányi tagok: Braun Pálné, Csanády Gusztávné, Czakó Béláné, Hanny Károlyné, Hegedűs Béláné, Hoffmann Sománé, Hoffmann Arnoldné, Horváth Károlyné, Illés Ignáczné, Károlyi Zsófi, Kiss Józsefné, Kunért Lajosné, Lovassy Sándorné, Marton Mórné, Mérei Ignáczné, Nagy Istvánná, Reischl Venczelné, Stieder Kálmánné, Stocker Antalné, Schadl, Jánosné, Schleifer Izidorné, Trsztyánszky Lajosné, Udvardy Györgyné, Weisz Sándorné. Az egylet 1894. évi bevételei 1972 frt 60 kr. Kiadásai 1921 frt 67 kr. Alaptőkéje 1894 végén 7658 frt 08 kr. Az egyletnek 161 tagja van. A keszt helyi nőegylet a város szegényeinek valódi menhelyévé vált s méltó helyet foglal el Zalavármegye humánus intézményei között. S. Zalaegerszegi nőegylet, népkonyha, krajczár egylet. A megyei jótékony egyletek közt a zalaegerszegi nőegylet egy kiváló és számottevő helyet foglal el. Ezelőtt harminczkét évvel néhány nemes lelkületű nő élükön Meyer Sarolta, Kaiser Zsófia és Martonfalvy Karolina kezdeményezése folytán keletkezett. Ezek nemes buzgalommal működésüket azáltal kezdették meg, hogy egy alapítási gyűjtést rendeztek, melynek eredménye 217 frt és 50 kr. volt. Az első évben 1863-ban az egylet 44 tagot számlált és bevétele 216 frt 40 krra rúgott. Jelenleg az egylet 166 fizető tagból áll és a lefolyt évben bevétele 1550 frtra ment. Vagyoni állapota pedig 2300 frtot tüntet fel. Az egylet élén áll Rosenberg Henrietta, ki az elnöki tisztséget 1870. év óta egész odaadással és az ügy iránti lelkesedéssel maiglan is vezeti. Az egylet alelnöke Gráner Teréz, pénztárnoka Rosenberg Janka és titkárja Hajik Mariska és tizen-nj\\\'olcz választmányi tag. Rosenberg Henriette. A nőegylet elnöke Rosenberg Henrietta vezetése alatt áll az 1887. évben létesített népkonyha, mely kegyadományokból tartatik fenn és tevékenységét a téli idényre terjeszti ki azáltal, hogy aL éhező szegényeket meleg étellel ellátja és ezek száma naponta átlag 25-re meg)\\\'. A múlt évben 2380 ingyenes ebéd-jegy lett kiosztva. 268 Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül a szegény gyermekek felruházó egyletét, mely szintén Rosenberg Henrietta által 1876. évben alapittatott és szintén az ő vezetése alatt áll és melynek működése szegény gyermekek felruházására terjed és évenkint 30 szegény gyermeket meleg ruhával és lábbelivel lát el. Az idézett két egylet állapotát még következő adatokkal bővítjük. A népkonyha kegyadományokból befolyó évi jövedelme 500 frt, a szegény gyermekek felruházó egylet tagsági dija összesen 150 frt. A Sümeg-vidéki vörös-kereszt- és egyéb egyletek. Alakult 1881. évi július 31-én Bogyai Antalné úrnő kezdeményezésére. Bessenyey Ernő országgyűlési képviselő elnöklete alatt a választmány is meg-ult. Elnökké választatott Darnay Kajetánné, társ-elnökké Bessenyey Ernő, pénztárossá Székely Gusztávné és jegyzővé Bánfi Alajos. - Az egylet czime \\"Sümeg-vidéki vörös-kereszt-egylet\\" lett. A választmány sokat fáradozott, hogy az egylet tagjainak számát s ezáltal annak vagyonát gyarapítsa. - Tapolczán, Szt.-Gróthon és Csabren-deken fiók-egyleteket állított fel, mely után Sümeg, mint \\"vidéki választmány\\" vétetett fel Budapesten. Az egylet tehát 14 év óta áll fenn, s a lefolyt évek alatt úgy vagyona, mint jótéteményeinek szám.a folyton növekedett. Az egylet jelenlegi elnöke Darnay Kajetánné, társelnök Bánfi Alajos, pénztáros Talabér Károlyné, jegyző Vértessy Béláné, orvos Dr. Lukonich Gábor. Választmányi tagok : 1. Babos Gyuláné, 2. Gsigó Mari, 3. Darnay Kajetán, 4. Epstein Vil-mosné, 5. Fűzik Gyuláné, 6. Horváth Margit, 7. Dr. Jenvav Gézáné, 8. Mild Mihály, 9. Mojzer Józsefné, 10. Surgóth Miksáné, 11. Sümegi Tivadarné, \\\\2. Székely Gusztávné, 13. Szüts Pálné, 14. Takács Jánosné, 15. Takács Vilma, 16. Tóth Györgyné, 17. Vida János. Darnay Kajetánné. A választmány bámulatos tatása és a nyomor enyhítése körül felolvasásokat s több izben gyűjtést betegek és házi szegények pénzbeli segélyt, sze, ruhanemüeket s lábbelit kaptak. - Ezen kivül a központi és helybeli kórházakba, vízhatlan burkolatba, kendők, sebkötők, pólyák és foszlány küldetett. Az egylet pénztárából a fenti jövedelem egy részének hozzájárulásával a tiroli, győri és csallóközi árvízkárosultak; a sümegi, csabrendeki és szőczi tüz- Az egylet jelenleg 43 tagot számlál, s összes vagyona 1357 forint és 70 krt tesz ki, mely a helybeli takarékpénztárban van elhelyezve, tevékenységet fejtett ki az egylet felvirágoz-- Tánczmulatságokat, zeneestélyeket, rendezett, melynek tiszta jövödelméből ény iskolás gyermekek pedig ::::-V ¦ , ¦ \\\' . ¦¦ ¦¦\\\'•.¦•,-.:\\\'¦ •*•:>.- 269 károsultak, valamint a felső-vidéki Ínségesek jelentékeny pénz, termény és ruhanemű adományban részesültek. Az egylet jegyzőkönyvének kimutatása szerint 1881-¦ 1895-ig, vagyis a; lefolyt 14 év alatt 1421 frt és 01 kr. pénzbeli segély osztatott ki. - E szép eredmény különösen az egylet fáradhatatlan és buzgó elnöknőjének köszönhető, kinek ebbéli érdemei és fáradozásai a legfelsőbb helyen is elismerést nyertek. Ugyanis 1885. év május 23-án érkezett a nagyméltóságu magyar királyi belügyminisztérium leirata, mely szerint Ü császári és királyi Felsége Erzsébet királyné az \\"országos vörös-kereszt-egylet\\" legfőbb Védasszonya Darnay Kajetánné úrnőt legmagasabb sajátkezű aláírásával ellátott dicsérő okmánynyal kegyeskedett kitüntetni. A sümegi ker. jól. nikgylet alakult 1887. évi február hó 6-án. Elnöke Székely Gusztávné, jegyző Vida János, pénztáros Moizer Józsefné. Választmányi tagok : Mild Mihály, Babos Gyuláné, Barkóczi Károlyné, Bánfl Alajosné, Berecsky Gyuláné, Bódis Ignáczné, Bódis Mátyásné, Csigó Mária, Darnay Kajetánné, Eitner Zsigmondné, Epstein Vilmosné, Ereid Istvánné, Földi Jánosné, Fűzik Gyuláné, Hladni Jánosné, Horváth Margit, Dr. Jenvay Gézáné, Kocsis Károlyné, Luiszer Lajosné, Dr. Lukonics Gáborné, Dr. Lukonics Gábor, Orbán Lajosné, Pozsonyi Józsefné, Ráile Józsefné, Sümegi Tivadarné, Surgoth Mik-sáné, Scheiber Lipótné, Dr. Székely Albertné, Talabér Károlyné, Takács Vilma, Totota Imréné. Tagjai összes száma 82. Jótékonyságot szegények, betegek és iskolás tanulók részére gyakorol. Pénztári állománya 582 frt 22 kr. A sümegi izr. jót. nőegylet alakult 1880. évi január 5-én. Elnöke Epstein Vilmosné, titkár Dr. Székely Albert, pénztáros Kell Dávidné.- Választmányi tagok: Dr. Fischer Ignáczné, Klein Mórné, Scheiber Lipótné, Dr. Székely Albertné, Steiner Adolfné, Scheiber Flóriánné, Eisenstádter Mórné, Würzburger Jakabné. Segélyez szegényeket, árvákat, helybeli és helybeli születésű idegenben tanuló ifjaknak segélyt küld, nép- és leányiskolának, reáliskolának minden évben bizonyos összeget ad át szegény jó tanulók jutalmazására. 1894-ben 100 frtos alapítványt tett reáliskolába járó szegény, de a magyar nyelv és történelmet kitűnően tanuló ifjak számára valláskülönbség nélkül. A tagok összes száma 41. Jótékonyságot házi szegények részére gyakorol. Ilyeneknek élelmet s tűzifát is ad. A sümegi lövész-társulat alakult 1872. évben. Tiszteletbeli elnöke Takács Alajos. Elnök Sümegi Tivadar, jegyző Malomsoki János, pénztáros Jaán István, főlövészmester Hladni János, Darnay Kálmán, pályagondnok Talabér Károly. Választmányi tagok: Éles Károly, Dr. Jenvay Géza, Dr. Kellerncn Károly, Lujszer Lajos, Stamborszky László, Takách Zsigmond. Örökös tiszteletbeli tagok Bánfi Alajos 17 éven volt pénztáros. Rutics Sándor volt elnök, most egerszegi törvényszéki biró. Tagjainak száma: 97 beltag, 11 kültag. Az egyesületnek bérelt s zártkörű helyisége van, megfelelő épülettel, a Talabér4ele mulatókertben. Pénztári állománya 533 frt 44 kr. A sümegi polg. önképzőkör alakult 1866. évben. Elnöke Eitner Sándor, másod elnök: Pozsonyi József, jegyző Könnye József, pénztáros: Tóth József, háznagy Joákimsztál István, könyvtáros Horváth József és 17 választm. tag. Tiszteletbeli tagok a sümegvárosi nép- és reáliskolák tanítói kara. A tagok összes száma 125. Tagdíj 3 frt. Van a körnek saját emeletes háza, könyvtárában 1900 kötet, melyet tánczvigalmak és gyászkocsija tiszta jövedelméből szerzett. A kör hazafias ünnepélyeket rendez évenkint. Az önképzés előmozdítására a tagok rendelkezésére áll a könyvtár, ezenkívül a tanitókar és egyesek felolvasás és előadásokat szoktak a körben tartani. A sümegi Casino több mint 50 év óta áll fenn. Elnöke Takács Alajos, másod-elnök Dr. Bárdió György, pénztáros Horváth Ede, jegyző Jaán István, 270 ¦ ¦¦-. *.,.-¦.,.¦;.,-\\\'. \\"¦ könyvtáros Malomsoky János, háznagy Fűzik Gyula. Választmányi tagok Bánfi Alajos, Eitner Zsigmond, dr. Kellemen Károly, Dr. Lukonich Gábor, Dr. Jenvajr Géza ügyész, Soós Pongrácz, Sümegi Tivadar. Izr. jót. nőegylet és krajczár-egyesület Tapolczán. E jótékony nőegylet egy negyedszázad óta áll a humanismus szolgálatában. 1880 óta működik. De már 1878-ban állott fenn id. Lessner Róza elnöklete alatt. Czélja az egyletnek erkölcsös és feddhetlen életmódú leányokat férhez menetelük alkalmával segélylyel támogatni; szegény asszonyoknak készpénzt, fát vagy élelmiszereket nyújtani. Azonkívül szegény iskolába járó leányokat is segélyez,- vagy fizeti érettök a tandijt. Az egyletnek jelenleg 95 tagja van; vagyona 1698 frt 27 kr. Az emiitetteken kivül az egylet figyelme egyéb kulturális és humánus czélokra is kiterjed. Az egylet tisztikara: elnök Pol-lákné Frisch Adél, (kinek arczképe könyvünk más helyén látható): alelnök Steiner Lipótné; pénztáros: Hochstatter Salamonná; ellenőr: dr. Hoffmann Lászlóné ; titkár: Strausz Zsigmond és 6 választmányi tag. A krajczár egyesület 11 év óta áll fenn, évenkint szegény iskolás gyermekek közt átlag 120 frtot oszt ki ruhára és könyvekre. Elnök dr. Löwensohn Mór, pénztáros Pollákné Frisch Adél, ellenőr Lessner Józsefné, titkár Kohn Izidor s lö vál. tag. Zala-szent-gróti egyletek. Zalaszentgróti izr. nőegyhi 1880 óta áll fenn. Tisztikara: elnök Steiner Salamonná, alelnök Steiner D. Ignáczné, jegyző Berkovits Albert, pénztáros Küblin Jánosné és 10 választmányi tag. A szentgróti nőegylet alakult 1881. márcz. 5. Tisztviselők: Védnök Harkányi Károlyné, elnök: Berger Jánosné, alelnök Botfy Péterné, pénztáros Dr. Misner Antalné, titkár Molits József és 18 választm. tag. Zala-Szent-Grót és vidéke társaskör megalakult 1885-ben, azonban alapszabályai csak 1887-ben lettek megszerkesztve és jóváhagyva. Tisztikar: elnök Botka Ferencz, alelnök Botfy Péter, pénztáros Kluger Sámuel, jegyző Koriári József, háznagy Berényi Jenő, könyvtáros Vriasz József és 6 vál. tag. Zalaszentgróti Casino 1847 óta áll fenn. Elnök Morgenstern M. Henrik, alelnök Berényi Géza, jegyző Berkovits Albert, pénztárnok Kaufmann Vilmos, könyvtárnok Hadik Imre és 0 választmányi tag. Mintegy 600 kötetből álló könyvtára van. 200 frt kamatozó tőke. Berendezés értéke 800 frt. Zalaszentgróti községi kórház. Tisztikara: Igazgató Koller Ignácz, pénztárnok Németh Zsigmond, jegyző Scholtz Károly, orvos Dr. Misner Antal. Vagyona 6630 frt 49 kr. Zalaszentgróti önk. tűzoltó-egylet. Tisztikara: elnök Botka Ferencz, alelnök Glazer Gyula, titkár Szűcs Imre, pénztáros Szálai Flórián, főparancsnok Koháry József, alparancsnok Kluger Sámuel, mászó oszt. par. Hadik Imre, sziv. oszt. par. Saly János, szertárnok Halek Rezső, szivattyús mester Kovács György, segédtiszt Neumann Mór. Vagyona: 2 tűzi fecskendő, különféle tűzoltó szerek és csinos szertárból áll. Értéke 4000 frt. Zalaszentgróti izr. betegsegélyző-egylet. Életbe lépett 1872-ben, eközben feloszlott, de 1886 január 1-je óta ismét fennáll. Tisztikara: Elnök Hamburger Alajos, alelnök Ungár Sámuel, jegyző Friedrich Soma, pénztáros Neumann Mór és 5 választmányi tag. Vagyona eddig 227 frt 14 kr. MANDEL PAL DK. Az alsólendvai kerület országgyűlési képviselője. . ¦ Mandcl Pál született 1840 január 6-án Nyírbátorban. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte s azok befejeztével ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. Országgyűlési képviselővé 1875-ben választatott meg először, a nyírbátori kerületben, melyet négy országgyűlésen át képviselt szabadelvűpárti programmal. Előbb a mentelmi, 1881 óta az igazságügyi bizottság tagja s mint ilyen, élénk részt vett a gyámsági törvény, a szerzői jogról szóló törvény és a közjegyzői törvény javaslatainak tárgyalásában. Szót emelt 1878. évben a halálbüntetés eltörlése érdekében, az 1880 és 1884-ikí budgetviták alkalmával pedig a házasság-, jog- és vallásszabadság érdekében, míg 1885 február 7-én az antisemiták ellen mondott polemikus beszédet Nyírbátorban Lipthay Károly ellen 1887-ben kisebbségben maradt A jelen országgyűlésen az alsólendvai kerületet képviseli és tagja az igazságügyi bizottságnak. Gernya László. KÉT PÉNZÜGYIGAZGATÓ. Ezek egyike Gernya László zala-egerszegi, - másika Gászner Pál miskolczi pénzügy igazgató. Gernya László, pénzügyi tanácsos, született 1839. évben Nyitramegye Szaliolcza városában, a hol az apja mint városi orvos működött. Állami szolgálatba lépett 1858. évben, mely idő óta adótiszti és főtiszti minőségben több adóhivatalnál, mint pénzügyi fogalmazó a győri pénzügyigazgatóságnál és 1876. évtől 1889. évig mint k. adófelügyelő Trcncsenmegyeben működött. Jogi tanulmányait mint tisztviselő végezte Pozsonyban. A pénzügyi közigazgatási rendszernek 1889. évben történt újjászervezése alkalmával Zalavármegye területére pénzügyigazgatónak a pénzügyi tanácsosi czim és jelleg adományozása mellett neveztetett ki. Ezen utóbbi állásában nehéz feladattal bízatott meg, a mennyiben a 2 rendezett tanácsú városon kivül 603 adóközségre kiterjedő Zalavármegyében a pénzügyi közigazgatás erélyes intézkedéseket kivánt. Első lényeges intézkedését képezte a 8 adóhivatali kerületnek a községi körjegyzői kerületekkel összhangzásba hozott czélszerübb beosztása, azután a községi adófőkönyvek évenkinti pontos lezárása és az adóhivatali főkönyvekkel való összhangzásba hozatala s végre Zalavármegye legtöbb községeiben, főkép 273 a szőlőbirtokok után kivetett s előirt, de a szomszédos községekben lakó adózóktól (kisbirtokosoktól) beszedendő igen jelentékeny adótartozások behajtására vonatkozó eljárásnak czélszerü szabályozása. Gászner Pál, a másik pénzügyigazgató, született Beeschelyen, Zalavármegyében 1856 június 12-én. Bccschclycn (Csuzy Pál cs. kir. kamarás, zalamegyei nábob, örököseinek egyik birtokán) bérlők voltak Gászner Pál szülői, kik hogy gondosabb nevelést adhassanak gyermeküknek, felhagytak a bérlettel s míg fiuk Nagy-Kanizsán a gymnasiumi - és Budapesten a jogi tanulmányokat elvégezte, addig Kanizsán, majd pedig Budapesten laktak. Tanulmányai befejezése után Gászner Pált 1879-ben Székes-Fehérvárra kinevezték pénzügyi fogalmazóvá, majd a következő évben áthelyezték Budapestre, s 1885-ben miniszteri fogalmazó lett. Midőn pedig újra szervezték 1889. évben a pénzügyi administrátiót, kinevezték őt Gyulára Békésvármegye pénzügyigazgatójává. Innen 1894-ben Mis-kolczra áthelyezték, s az itteni nagyobb forgalmú pépzügyigazgatóság vezetését bízták rá. És a hivatalában tanúsított szorgalma s szakértelme jutalmául a király 1895-ben királyi tanácsosi czim-mel tüntette ki. Gászner Gászner Pál annyira ragaszkodik Zalavármegyéhez, hogy másutt nem is szerzett magának községi illetőséget. A hivatalos fáradalmakat kipihenni min-révfillöpi villájában tölti egész szabadságide- den évben megyénkbe jön, s itt jét, családjával, szüleivel és cselédeivel együtt. legboldogabb és Mert majd elfelejtem megemlíteni, hogy Gászner Pál a szerencsésebb férjek és családapák közül való. Még 1889-ben feleségül vette Hevesmegyéből Töttösy Ilonát, ki szeretetével, tapintatosságával és műveltségével megelégedetté, teszi férjének életét. H. I. HALIS CS HOFFMANN Zalajncgyei ú\\\\ könyv KS ^¦ A ZALAiMEGYEI »NEMESI MAGÁN ALAPÍTVÁNY.* ;í .\\\' \\\' \\\' •¦ Irta: HofFmann Mór. ¦ ¦¦¦;-\\" I. Ferencz uralkodása alatt (1792-1835) nagy átalakuláson ment át hazánk. Ebben az időszakban kezdettek a nemzetben gyümölcsöző eszmék terjedni, s habár nagy áldozatokat kellé neki hoznia az egymást követő franczia háborúk költségeire, melyek lefolyása alatt nem egyszer állottá ki a magyar nemesség dinasztikus hűségének tűzpróbáját, a nemzet szívesen hozta ez áldozatokat. Bécsnek Napóleon által történt elfoglalása után 1809. május 13-án franczia, magyar és latin nyelvű proklamáczióban szólította fel a franczia császár a magyar nemzetet, hogy szakadjon el Ausztriától s az ősi jog viszszahelyezésével válaszszon magának királyt, mely alkotmányosan fogja őt kormányozni. De Napóleon, proklamácziója semmi hatást sem tett az országban, s a fölkelt nemesség a nádor hívására Győrbe sietett. A május 21-ilri \\\' Aspern melletti csata, a melyben Károly fő-herczeg a franczia sereget megverte, nem háríthatta el a győri vereséget, a hol a fölkelő sereg a legvitézebbül harczolt ugyan, de Győr mégis az ellenség kezére jutott. E győri csatározásban Zalavármegye fölkelő nemesei is részt vettek. E fölkelő sereg feloszlatása alkalmával a megmaradt ló, nyereg, fegyver s a többi szerelvényekből befolyt összeg, épúgy a nemesség részéről 1810. évtől tett adakozásokból és országos sub-sidiumok maradványaiból egy alap létesittetett, mely mai nap is e czim alatt: \\"Nemesi magán alapítvány\\" áll fenn Az emiitett felszerelésekért az akkori pénzérték szerint százezer váltó forint folyt be. Czélja volt az alapítványnak részint a nemeseknek adandó kölcsön, részint nevelési ösztöndijak nyújtása, a megye szegényeinek segélyezése, nemzeti és kulturális czélok támogatása. Az alapítvány 1845-ig a megye által kezeltetett, ekkor egy elnök s egy harmincz tagú választmánynak adatott ki, a melyben mások mint megyei nemes családok ivadékai nem vehetnek részt, s mely elhalálozás esetében önmagát egészíti ki. E század folyamán a nemesi alapítvány nem kevés változáson ment keresztül; az eredeti pénztőkéhez más alapítványok is járultak, melyek ugyancsak a nemesi választmány gondozása alatt állanak; úgy hogy jelenleg 13 alapítvány van, melyek közül hét a \\\'¦•\\\' \\\', .\\\' \\\'¦¦ • \\\'¦¦ : ; ; :- ¦; -.\\\'r.v-/^:-/;. \\\'. ¦ ¦.¦•¦-¦ -;¦. : 275 választmány kezelése, de a megye közönségének fennhatósága alatt áll. A másik hat alap egyedül a választmány rendelkezése alatt áll, de mindezekről a magyar kir. belügyminisztériumnak 1881. szept. 24-ki rendelkezésére Zala-Egerszegcn ugyanez év november hó 10-én a nemesi pénztár és alapítvány választmányának ülésén megállapított alapszabályok értelmében az évi számadások a belügyminisztériumhoz felülvizsgálat végett beterjesztendők. Az összes alapok 1882-ig együtt kezeltettek, ugyanez évben történt azok különválasztása. Mint hazánkban minden hazafias és nemzeti intézményre, a nemesi alapítványra is szomorú idők jöttek a szabadságharcz le-veretésc után. E szomorú évek után az első jegyzőkönyv, mely a nemesi pénztár választmányának üléséről felvétetett 1850. augusztus 5-én kelt. Oszterhuber József volt elnöke, Sümeghy Ferencz választmányi tag, a megkért jegyző E tanácskozáson megjelentek: Csillagh Lajos, Horváth Eduárd, Inkey Gáspár, Barcza Sándor, Koppány Ferencz. Ezt az ülést egy másik előzte meg, melyet a megye főnöke Bogyay Lajos 1850. január 7-én hívott egybe, hogy a választmánynak a haza gyászos korszakában fennmaradt működését ismét életbe léptesse Az elnök kijelenti, hogy ő mindenekelőtt szükségesnek látta, hogy az azóta cs kir. hivatalba lépett tagok helyett független emberekkel egészítse ki a választmányt, hogy az 1846. évi augusztus 15-iki közgyűlés határozata értelmében e választmány tagjai is kijelentik, hogy \\"hazafias indulatból, az alapítványok iránti tiszteletből, s az alapítványoknak az utókorra leendő megmentése czéljából, azon reményben, hogy a tanácskozási hatalmát jelen kivételes időben nélkülözni kénytelen megye közönségének bizalmával találkoznak, a megyebeli magánalapit-ványi pénztárak kezeléséhez, addig mig az alapitóknak, vagy azok jogát törvényes átruházás mellett gyakorolhatja, s a megye közönségének alkalma nyílik e pénztárak felett jövendőre rendelkezni, saját személyes felelősségükre hozzájárulnak, s mindent elkövetnek, a mit a törvény, az alapítók akarata s az alapítványi alapszabályok a pénztárak épségében tartására s növelésére s minden idegen beavatkozástól megmentésére a nyilvánosság őrködése alatt tenniök engednek. E határozathoz a nemesi választmány tagjai a legszigorúbban ragaszkodtak is Rendkívüli szívóssággal védekeztek minden illetéktelen beavatkozás ellen, s tiltakoztak mindannyiszor, valahányszor az abszolút kormány idejében illetéktelen tényezők ez alapítványokra maguknak befolyást szerezni iparkodtak. E tiltakozásokhoz igen sokszor volt alkalma a választmánynak Az egyik alapítvány Inkey Ferencz nevéről szól, ki 1821 május 24-én tett végrendeletében a megyei szegények számára alapítványt tett. 18* 276 >. ;¦ -::-\\\\\\\\\\\':r \\\' .. , ! _ . f ¦ . ¦ ¦\\" ; \\\' \\" \\\' 1 Mikor 1851. a megyei főnök elrendeli a megyei szegények összeírását, az elnök a megyefőnökhöz intézett levelében reámutat, hogy akkor, mikor Inkey Ferencz ez alapítványt tette, Muraköz is kiegészítő része volt Zalamegyének. Egymást érik a főnöki rendeletek; még ugyanez évben felszólítja Koppány Ferencz gondnokot, hogy a választmány kezelése alatt álló magánpénztárak számadásait küldje fel. A választmány megteszi ezt, de hiszi, hogy ez által az alapítványok tulajdoni joga kétségbe vonatni nem fog. Ugyanez évben felszólítást kap az elnök indokolt nyilatkozattételre, mert a megyebeli magánalapitványi pénztárak a megyei adóhivatalnak adandók át. Az elnök a választmány beleegyezésével kijelenti, hogy a megyei közönség bizalmára támaszkodva, miután az illető ala-pitók és tulajdonosoknak a jelen kivételes állapotban kétségbe nem vonható tulajdonuk felett tanácskozható és intézkedhetési joguk az ostromállapot megszűnéséig fel van függesztve, minden a jelen körülmények közt felhasználható módozat az alapítványi pénztáraknak épségben tartására és független kezelhetésére megkísérlem becsületbeli kötelességének ismeri. Az 1851. év szeptember 21-én a megye főnöke felszólítja a nemesi választmányt, hogy az álladalmi kölcsönhöz járuljon. A. választmány határozatilag kimondja, hogy méltánylással kiséri a megyei főnök buzgalmát, de alapszabályainak 3. és 5. pontja értelmében semmiféle kölcsönhöz nem járulhat A főnöknek azon rendeletére pedig, mely szerint kimutatást kér a nemesi pénztár állása iránt, s kérdezi, hogy melyikből lehet bizonyos nemzetiségi czélra segélyt nyújtani: a nemesi pénztár választmánya elhatározza, hogy a kimutatást elkészíti, de mindegyik alapítványnak saját rendeltetése lévén, a kitűzött czélokon kívül másokhoz nem járulhat. E november 17-iki jegyzőkönyv tartalmazza egyúttal az 1847., 48., 49. és 1850-iki számadásokat. 1851. deczember 6-án amegyefőnök átküldi a cs. helytartóság rendeletét a Zalamegyei magánalapitványi pénztárakra vonatkozólag s öt pontban figyelmezteti a teendőkre, nevezetesen az alapítványok elválasztására s külön kezelésére, a Deák és Inkey alapítványoknak a takarékpénztárba helyezésére. A választmány érdemlegesen felel mind az öt pontra, de álláspontjához ragaszkodik. Az 1852. január 20-án tartott gyűlésen Osztcrhuber elnök előadja, hogy ő felsége megyénkben is megjelent, közli egyszer smind a fogadtatás rendezésére Keszthelyen megtartott gyűlés azon határozatát, hogy a nemesi választmány is 3000 frttal járuljon a költségekhez. . ¦ ¦ A választmány óvásképen jegyzőkönyvileg megjegyzi, hogy a főnök által a fogadtatási ünnepélynek rendezésére összehívott bizottságot az összes megyei közönséget képviselő oly testületnek, mely a nemesség tulajdonáról bármely részben és annak nevében rendelkezhessék, cl nem ismerve, határozatát csak a magas czél iránti hódolatból fogadhatja ez alkalommal. 1853. június 9-én a főnök elnöklete alatt tanácskozmány volt, a melyben általa azon kérdés tétetett, hogy a nemesi alapítványo kat nem lehetne-e az országos tébolydának átengedni ; a választ mány augusztus 1-én tartott gyűlésen óvó nyilatkozatot ad a fő nöknek, melyet ez értelemben igéi\\" felterjeszteni. 1854. augusztus 7-én a megyefőnök álladalmi kölcsönt kér; a választmány ezt megadja. Ugyanezen év novemberében Deák Ferencz levele olvastatott fel, mely szerint a megyéből való távozása következtében a nevére tett alapítványra vonatkozó jogot az elnökre és a választmányra ruházza. 1855. májusában a megyei főnök a tiszai árvízkárosultak részére segélyt kér; a nemesi választmány 250 ezüst forintot szavaz meg. 1855. deczemberében ismét baj fenyegette a nemesi pénztárt. A soproni helytartóságnak az alapítványok ügyében elkészített szabályrendelete, melyet a választmány magára nézve sérelmesnek talált, foglalkoztatta ezt. A választmány ő felségéhez küldöttséget menesztett ez ügy ben, melyről az elnök az 1856. február 14-én tartott ülésén szóbeli jelentést tett, közölvén a választmánynyal, hogy a küldöttség első sorban a soproni helytartóságnál tett lépést. Itt azután azt a felvi lágosítást nyerte, hogy az alapítványok kezelésére kiadott rendelet általános lévén, a mennyire a választmány ki tudná mutatni, hogy a felügyelete alatt álló pénztárak egy része magántulajdon, s nem a közigazgatási hatóság felügyelete alatt áll, azokra nézve a ki adott szabályrendelet kötelező erejűnek nem tekintetnék, s ennél fogva mindenesetre tanácsos lenne ezen legfelsőbb helyre szándé kolt kérdést kellőleg gyámolitva a helytartóságnál tárgyaltatni, s nem kedvező hatás esetére az utolsó legfelsőbb út az orvoslásra előkészíttetnék. Természetes, hogy e- felvilágosítás után a küldött ség, mely Horváth Eduárd, kamarás, Hertelendy Károly és gróf Széchenyi Jánosból állott, útját tovább nem folytatta, s a választ mánynak azon javaslatot tette, hogy nyújtson be egy kellőleg meg okolt folyamodványt a helytartósághoz, a melytől ez az alapítványi pénztárak rendeltetését megismerje, ¦ s a soproni szabályrendelet által okozott sérelem tárgyában határozhasson. Ezt a választmány meg is tette s a fentnevezetteket kérte meg a további szükséges intézkedések megtételére. - ,._¦\\\' ¦ ¦,.-_¦• ... Már ugyanez év május 5-én jelenthette be az elnök, hogy a helytartóság a Zalamegyei nemesi pénztárt, Deák Ferencz és Inkey Karolina hagyatékát továbbra is a választmány rendelkezése alatt hagyta, de a felügyelete alatt álló összes pénztárak állományáról számolni tartozik. .¦\\\'¦\\"... 278 ¦ v:; .:••¦:.,\\\'¦;/¦ ;¦• ; \\\'\\\':\\\'.\\\'¦¦¦\\\'\\\'¦\\\'\\\'...¦¦..¦¦¦ . ¦¦\\\'¦¦¦ ¦•\\\'¦.\\\' ¦¦¦¦\\\'. 1857-ben tettek ő felségeik az országban körutazást. A nemesi választmány az ünnepélyes fogadtatás költségeinek födözésére ezer forint ezüst készpénzt és háromezerhatvan pengő forintot államkölcsön kötelezvényekben fizetetlen szelvényeikkel együtt szavaz meg. :- Ez időtájban kezdett alakülni az orsz. gazd. egyesület, mely országszerte örömmel üdvözöltetett, a hazafias tevékenységre itt nyilt legelőször tér ; azért is lelkesedéssel fogadja a választmány 1858. febr. 1. az elnöknek azon indítványát, hogy két részvény vásároltassák. ¦ \\" Ugyanez év aug. 2-án Deák Ferencz kéri fel levélben a választmányt a nemzeti színház segélyezése ügyében. A jegyző igy iktatja be a választmány határozatát:. \\"A nemzetiség szent ügye iránti buzgó részvéttel vezérelt Bizottmány a zalamegyei nemesi pénztárból egyezer ezüst forintot utalványoz.\\" És ugyanitt: \\"A mohácsi nemzeti vész gyászemlékére építendő kápolna költségeinek fedezésére a nemesi pénztárból 200 ezüst forint utalványoztatik.\\" Ebben az esztendőben alakult meg az orsz. gazd. egyesület zalamegyei fiók-egylete. Ez év november 3-án jelenti az elnök szóval, hogy a nov. 2-iki gazd. egyleti gyűlésen jelen volt, a megyében közkívánatra fiók-egylet létesül, s költségei fedezéséhez évenként 300 ezüst frttal járul, addig, míg a nemesi pénztár felügyélő bizottmánya az alapszabályok szerinti hatáskörében működik, s a Hók gazd. egylet a megállapított alapelvek szerint fennáll. 1859-ben gr. Széchenyi Béla lesz a választmány tagja. Ugyanez évben a nemesi választmány a sümegi reáliskolának szavaz meg 10 éven át évenkint 100 frt segélyt. Még egyszer felszólal a helytartóság, s újra kéri, hogy a nemesi pénztárnak úgy a Deák Ferencz és Inkey Karolina alapítványokról vezetett számadások okiratokkal gyámolitva főbb megvizsgálás végett terjesztendők föl, a mely rendeletnek a bizottmány még mindig vonakodik engedelmeskedni; a mire nézve a nemesi választmány újra határozza, hogy az alapítványok független kezelése tárgyában a soproni kerületi helytartósághoz egy kimerítő folyamodványt intéz és azt Barcza Sándor, Hertelendy Kálmán és Csillag László biz. tagok által személyesen benyújtatja. A Kisfaludy Sándor emlékére felállítandó balaton-füredi szobor költség födözésére 467 frt 37 krt utalványoz. 400 frtot a Kazinczy-alapitvány részére. 1860-ban ismét jelét adta a nemesi választmány hazafias lelkesedésének és áldozatkészségének, midőn a magy. tud akadémia alaptőkéjének gyarapításra 1050 frtot, az akadémia épületére ugyanannyit szavazott meg. Az erdélyi múzeum részérc pedig azt a 36 cs. és kir. aranyat nyomó aranyérmet ajánlotta fel, a melyet József nádor félszázados ünnepének emlékére az 1846-iki országgyűlés nyomatni rendelt s melyet a nemesi pénztár is megszerzett. Az alaptőke gyarapítására is 200 frt készpénzt utalványozott. * Már ez év május hónapjában a hetytartóság azt követeli, hogy a bizottmányi tagok, kik a nemesi alapítványok pénztáraiért kezességek vállaltak, vagyonukra a betáblázási okmányt állítsák ki. A bizottság ezt a követelést nem tartja indokoltnak, ő karával felel, mert nem lehet feltenni, hogy egy 16 tagból álló vagyonos társulat, mely nem zsoldért dolgozik, egy pár forint miatt magukat és családjukat a becstelenség bélyegével szennyezze be. Ugyanekkor a horvátországi szegények részére 300 forint segélyt szavaz meg. 1860-ban \\"nyilallott egy szó a hazán keresztül, s a röpke szóban annyi fájdalom;\\" a nagy Széchenyi Istvánért tartottak gyászünnepélyeket szerte a hazában. A nemesi választmány e czélra 375 frt 5 krt utalványoz. Szabadabb szellő lengett keresztül a hazán, mint mikor a folyam szabadul meg a dermesztő békóktól, melyek télen fogva tartják s medrében ismét vigan hömpölyög tova az ár; úgy szabadult meg a nemzet is egy hosszú, hosszú, zsibbasztó nyomástól. A megye közönsége 1861 februárban tartott közgyűlésének végzésében a nemesi választmányt eddigi működési körében megerősíti. Volt a nemesi alapítványoknak egy pénztárnoka: Koppány Fcrencz, ki harminezhat éven át ernyedetlen buzgalommal és nemes önzetlenséggel szolgálta a nemesi alapítványok ügyét, különösen pedig a szomorú években fejtett ki elismerésre méltó tevékenj^séget. Ez üiésben a választmány lelkes ováczióval ünnepli meg a derék férfiút, ki minden érdemet szerényen el akar hárítani magától; pedig Koppány Fercncz neve megérdemli, hogy az utókor hálásan megemlékezzék róla. Egy evvel később Novak Fcrencz főispáni helytartó felszólítja Osztcrhuber József elnököt, hogy a választmány tagjai névsorának közlésével, a kezelésérc bizott összes megyei alapítványok tőkéinek mennyiségéről, hová lett helyezéséről, a kamatok mikénti befolyá sáról hozzá tudomás végett a kellő és minden alapítványról külön szerkesztendő kimutatásokat átküldeni sziveskedjék, úgy a választ mányi gyűlések helyéről és idejéről is. ... A választmány a levélből fájdalommal tapasztalja, hogy a 12 éves abszolút kormány nyal folytatott küzdelme megújulni készül, de bizik az ügynek igazságában, fájdalmas érzéssel, de nyugodt lélekkel védi jogát Az 1860. év ismét alkalmat szolgáltat a nemesi választmánynak hazafias fenkölt gondolkozásáról, áldozatkészségéről bizonyságot tenni. A keszthelyi gazdasági tanintézet feiszerelési költségeire egyszersmindenkorra 1000 frtot, évi szükségleteinek fedezésére éven-kint 600 frtot; az alföldi aszálysujtottaknak pedig 1000 frtot szavaz meg. _ 1863. decz, 14-én lélekemelő ünnepély folyt le a gyűlésen. A választmány tagjai elismerésök meginditóan lelkes kifejezése 280 ¦- : ¦¦ .^-;;,;.\\\'¦;¦•¦¦; \\\' ¦ .\\\',\\"\\\' ./¦ •\\\' ¦\\\' \\"\\\' .. \\\' \\\' :; \\\' . \\\' \\\'\\\' -\\\'.\\\',\\\'¦ : . mellett diszalbumot nyújtanak át Koppány Ferencz gondnoknak, ki elévülhetlen érdemeket szerzett a nemesi alapítványok .körül. És így megy ez évről-évre. A nemesi alapítvány választmánya, ott a hol hazafias, kulturális, humánus czélokról van szó, a nevelés, a tudomány, a gazdaság, a _ művészet, az ipar felsegélése terén, nem méri áldozatkészségét felekezetekhez. Bőkezűen adakozik, sok derék tanuló, ki stúdiuma közepeit rászorult a segélyre, sok derék néptanító, ki buzgó apostola nemzetiségünknek, sok nemes ügy a nemesi választmánynak köszöni támogatását. Hogy minő összegek jutottak a különféle czélokra, melyeket részletesen elősorolni tiltja szűk terünk, mutatják a következő összegezések: 1864. - 694 frt 16 kr.; - 1865. - 2220 frt 60 kr.; --1866. - 1877 frt 47 kr.; - 1867. - 5700 frt; - 1868. --2241 frt 29 kr.; (ebből a nagykanizsai gymn. részére 1000 frt.) -- 1869. - 3120 frt 60 kr.; (nagykanizsai főgymn. ismét 1000 frt.) - 1870. - 4032 frt 61 kr.; (nagykanizsai főgymn. ismét 1000 frt.) -- 1871. - 2885 frt 70 kr.; (nagykanizsai\\\' főgymn. 1000 frt.) 1872. - 2545 frt 61 kr.; -- 1873. - 2590 frt 60 kr.; -- 1874. - 3995 frt 80 kr.; - 1875. - 35,771 frt 40 kr. (Ezen összegben 29,088 frt mint a zalai nemesség által 1875. decz. 7-diki vál. ülésen a zalaegerszegi iskola pótlékára a zalai nemesség ösz- szes nevelési alapítványának tőkéjére utalványozott összeg szerepel.) 1876. - 6080 frt 74 kr.; 1878. -- 3857 frt 10 kr.; 1880. - 5315 frt 50 kr.; 1882. - 3041 frt 50 kr.; 1884. - 3243 frt 50 kr.; 1886. - 1913 frt 50 kr.; 1888. - 1954 fi-t 50 kr.; 796 frt; 1891. - 1 467 frt; 1665 frt: - 1894. 2343 3655 frt 26 kr.; - 3883 frt 31 kr.; - 3079 frt 10 kr.; - 2761 frt 90 kr ; - 8886 frt 07 kr.; - 2220 frt 50 kr.; -- 1323 fr t; - - 1 890. --- 1603 fi t; - 1 893. - Lrv számok beszélnek — 1877. 1879. — 1881. — 1883. -- 1885. — 1887. - 1889. - 1892. - frt 50 kr. Ha valahol, itt el lehet mondani, Eltekintve az előbbi években említett adakozásoktól, a nemesi alapítvány 1864. óta, az itt kimutatott hiteles adatok szerint százhuszonhatezer hétszázhatvannégy forint 47 krt adott különféle ezélok gyámolitására. Az 1894. év végével a nemesi magánalapítvány vagyona 117.851 frt 14 kr. volt; ebből magán-kötelezvényekben 109/J78 frt 14 kr; takarékpénztári betétben 1723 frt; regálé kötvényekben 6150 frt. A mint már előbb említettük, a nemesi választmány részint a megye megbízása, részint pedig egyesek rendelkezéséből az alábbi jótékonysági alapítványokat kezeli: 1. Kelemen Imre magán alaptőkéje 34.713 frt. Czélja a Kelemen családból leszármazóknak segélyezése. ¦¦¦¦. ¦ ;V\\\'v- \\\\ ¦¦-;\\\';\\\'¦- - ,¦¦¦*:;>. \\\',. >:¦ , ¦> ¦ \\" ¦ - ¦ ¦ 281 2. A Deák Ferencz-féle nevelési alapitváiw, tőkéje 13.670 frt. E neve lési ösztöndíjat a nemesi magánalapítvány alapította a nagy hazafi iránti tiszte letből s.két nemes és egy nem nemes ifjú élvezi a fejenkint 210 frtnyi évi ösztön dijat. 3. Inkey Karolina nevelési alapítvány tőkéje 10.414 frt. E két 200 frtos ösztöndijat az alapító nő leszármazó örököse élvezi. 4. Inkey Ferenez-féle szegények alaprtványa 28.689 frt., kamatait részben az Inkey család szegény tagjai, részben a vármegye szegényei élvezik. 5. Nemesi nevelési ösztöndíj tőkéje 32000 frt. Ezt az ösztöndijat a nemesi magánpénztár alapította két zalamegyei nemes származású jó tanuk) ifjú részére egyenkint 200 frttal. A választmány adományozza. 6. Tőttőssy László-féle kórházi alapítvány 5040 frt., kamatai a zalaeger szegi vár. lelkészt illetik. 7. A Kelemen Imre-féle nevelési alapítvány tőkéje 3100 frt., a Kelemen családból származó két tanuló részére. 8. Horváth József-féle nevelési alapítván}\\\', tőkéje 7300 frt., kamataiból 150 frt a muraszentmártoni néptanítót illeti a magyar nyelv tanításáért, a többi pedig a jó előmeneteli! muraközi tanulókat. 9. Gáspár Vilmos-féle nevelési alapítvány tőkéje 2650 frt., kamataiból 100 frtnyi ösztöndijat élvez egy zalamegyei nemesi származású műegyetemi tanuló. 10. Sümeghy Ferencz-féle nevelési alapítvány tőkéje 1000 frt, kamatai a kanizsai választókerülethez tartozó néptanító fiának jutnak. 11. Tarányi József-féle nevelési ösztöndíj, tőkéje 3000 frt, kamatait egy zalai nemes ifjú kapja ösztöndíjul. 12. Bereczfíy-Csaplovics-féle nevelési alapítvány, tőkéje 5300 frt, ennek kamatait a nemesi választmány adományozza egy a Bereczffy-Csaplovics családdal rokonágon levő tanulónak. 13. Kecskés Imre-féle nevelési alapítvány tőkéje 1 drb 1000 frtos regále- kötvény; kamatai egy Kecskés családból származó tanulónak adományoztatnak. A zalamegyei nemesi és alapítványi választmány tagjainak választási sorszerinti névsora. Elnök: Inkey László (Elnökké választatott 1886. ápril 14.) Nagy-Récse, tag 1854. május 1-ső óta. Választmányi tagok: -Gróf Széchenyi Béla Nagy-Czenk, 1858. november 3. Szabó Imre Pusztákovecz, 1861. július 4. Thassy Mihály Andráshida, 1861. július 4. Tolnay Károly Zala-Szcnt-Mihály, 1869. január 28. Skublics István Bessenyő, 1869. szept. 21. Skublics Zsigmond Zala-Egerszeg, 1869. szept. 21. \\\'Parányi Ferencz Söjtör, 1869. szept. 21. Rajky Lajos Felső-Rajk, 1872. ápril 17. Nedeczky Jenő Fekete-Kastély, 1873. decz. 10. Baán György Barabásszeg, 1875. ápril 6. Svastits Benó Zala-Egerszeg, 1876 ápril 5. Csertán László Nemes-Apáthi, 1876. decz. 14. Bottka János Újfalu, 1877. ápril 11. Bogyay Máté Sármellék, 1882. ápril 19. Gróf Festetics Jenő Pribiszlavecz, 1882. augusztus 9. Csillagh Gyula Hóttó, 1882. decz. 14. Skublits Gyula Dörögd, 1882. decz. 14. Gyömörey Vincze Zala-Egerszeg, 1883. decz. 10. Farkas József F.-Bagód, 1885. decz. 11. Orosz Pál Bonczodföld, 1885. decz. 11. Hertelendy József Vindornyalak, 1886. ápril 14. Csertán Károly Zala-Egerszeg, 1886. decz. 15. Bogyay János Csabrendek, 1887. ápril 15. Deák Mihály Tárnok, 1888. ápril 9. Nagy Károly Boldogfa, 1889. augusztus 7. Bogyay István Haláp, 1889. augusztus 7. Arvay Lajos Zala-Egerszeg, 1890. augusztus 13. Hertelendi Ferencz Lesencze-Tomaj, 1891. ápril 15. Vizlendvay Jóska Duzsnak, 1892. év óta. Dervarics Imre Kilimán, 1892. év óta. Alapítványi gondnok: Farkas József F.-Bagód, 1891. ápril 15. óta. Alapítványi ügyész: Hajik István Zala-Egerszeg. -V-Í.JÍF\\\'.\\\'na1\\"\\", ¦; NÉHÁNY VONÁS KELET KÖLTÉSZETÉRŐL. % . ¦ Irta: Farkas József. Farkas József volt nagykanizsai gymn. igazgató. A népek belső kedélyéletének leghívebb kifejezője költészetük, úgy első fejletlen állapotában, mint később művészi alakjában; ez a közvetlen hang minden egyes nép vidám cselekvényre hangolt kedélyéből s e miatt ugyancsak ez adja elő híven a különböző nemzetek egymással ellentétes szellemi ősvonásait is, költészetük szép alakjainak művészies-sége által a legtisztább ellentétekben. Mint a művelődés bölcsője, Kelet szolgált legelőször vallással és költészettel az emberiségnek. Irodalma egészben költői s vallási. Ámbár pedig Kelet a mívelődés veszteginté-zetc, mindazáltal a mai polgárosodás nem szakadhat cl annyira élőkorától, hogy a keleti míveltség adataira szüksége ne volna. Mig csak az ember keblét a nyelv és vallás szeretete melegíti, mindig előtte fognak lebegni a kezdetleges állapot bűbájos eseményei, melyeknek előadásában a naiv együgyüség, s. a keleti kalandosság versenyeznek egymás ellen. Szólunk a költészetről szűkebb értelemben, olyanról, mely mindazon követelményeknek megfelel, melyek mai kiművelt álláspontunk szerint költő-műremeket alkotnak, azután ilyent természetesen Görögországban keresünk és találunk; ámde méltányolnunk, a görög nemzetbüszkeség mellé kell léptetnünk azon népeket, melyek minden művészet s igy a költészet feltalálását is magoknak tulajdonítják. Az általános s szerencsés irodalmi s egyéb emlékekre támaszkodó világtörténet ugyanis világosan bizonyítja, hogy, midőn Görögország saját nemzetiségének első csíráit még alig hogy kifejlődésre juttatá, Egyptomban, Elő- és Utó-Ázsiában a költészetet és építészetet, a szobrászatot és festészetet már készen, buzgalommal s tervszerüleg művelek; bebizonyúlt, hogy Egyptom s Hellasz műveltsége is Indiába, mint forráshoz vezethető vissza. A történetírás atyja Herodotos történetének második könyvében említést tesz egy énekről, mely az első egypt. király egyetlen fiának (Manerosnak) halálára ott készült; szintén elismert, a legújabb utazók s régiségbúvárok által is megállapított tény, hogy Egyptomban az építészet már Sesostris idejében a legnagyobb virágzásban vala. S a lyrai költészet szép virágai a khinai és héber nemzetiség magas -\\\';\\\'¦¦ :¦;¦¦¦...\\". .- : ¦ -. ,. ./.-;.•¦¦¦ ,.,./,;¦- : ¦¦ .-v-.\\" \\" \\\' - \\\' \\\'\\\'¦\\\':\\\', 283 fáján felnyúlva, vájjon nem tartoznak-e sokkal régibb időbe, mint azon költészet, melyben a khaldaei s etruriaiakkal rokon gyarmatok ihletései nyilvánulnak ? De ettől eltekintve, vizsgáljuk csak azon viszonyt, melyben Kelet s Hellasz költői szép idomai egymással állanak. Görögországban, hol az emberi öntudat szabadabb alanyiságában érvényesité magát, a költészet a jellemteljes alakok megtestesülése, szókba átöntött szobrászat; tartalma s alakba bevég-zett, férfias erővel buzog a kedélyl\\\'orrásból s formában előállítja a mythoszi vagy hazai mondák azon alakjait, melyek a mimus és a képzőművészetek által szemléletre jutának\\". Nem igy Keleten. Itt az emberiség bölcsőjében, hol minden, a mi a későbbi civilisatíóban el van választva, még egy ; hol e lén\\\\\\\'eg különbözetei meg vannak ugyan, de nem oly könnyen felismerhetők: itt a költészet, jóllehet tartalomgazdagsággal teljes, egyrészt versekben nyilatkozó, phantasmagoria, másrészt az erősen fölizgatott indulatok küzdelemkifejezése. Már a régi ó-korban nagyon elterjedt s formában művészileg kidolgozott lyrai s egyéb költészete Khinának fénylő s ragyogó előadások, a játszó kép-zeleti élet által fölkeltett tisztán alanyi érzelmek uralkodnak benne; a gyászdalok és történeti énekekben azonban az egyéni öntudat fölkeltése, az egyéniséget fölemelő családállapot s szabadabb alanyiságnak áttörése is elénk tárul s magát érvényesíteni igyekszik. India költészetében is, mely minden irányban kifejlésre hozója vala Kelet költészetének, a képzelmi eszmény mint főelem nyilvánul. Nagy terjedtség s hosszadalmasság jellemzik. Az alakok a túlcsapongás által majdnem, a jelképesbe s mythosba tűnnek el. A valóban szép, természetfestő költészet kivételével, mely India enyhe egálját s termékeny talaját lakóin mutatja be, az ind-költészct a bűbájos képek phantasmagoriája, mely mint csaló kép a szemlélet előtt átvonul. Épen szerfölötti képgazdasága miatt hiányzanak az ind költészetben a szép és igaz egyszerű typusai, melyeket a helléneknél a kellem és össz-hangzat határain egybefoglalva találunk, s az erőteljes kifejezések, melyek a sémi nyelvű népek költői emlékeiből megrázó zene hatalmával nyomulnak a leiekbe, s melyeknek alapoka kétségkívül az erős indulatokban keresendő Figyelemre méltó jelenség az, hogy valamint a civilisatió álláspontjához képest a tulajdonképi elő-ázsiai világ vala a középpont, melyen az .ázsiaiak Európába átmentek: szintúgy vala közvetítő a sémi vagy aramaei népek költészete is a keleti költői módoknak a nyugotival való összeolvadására, a mű-költészet egysége s bevégzettségére nézve. Khina költészetére, majdnem általában népies jellege daczára, a bensőség nem ismerésének bélyege van rányomva; magában az ind pompás természetköltészetben csak ébredését veszszük észre a bensőségnek, melyből aztán Ó-Perzsiában fény keletkezik Zoroaster vallásának formájában: mig ezek ellenében a héber költészetben a szabad személyiség fogalma először lép elénk nagyságában : az anyag és szellem természetisége föladva van, s minden egységre jut az egy Isten megismerésével; a természet élő kifejezése lesz Istennek a gondolatvilág műveiben; a világ a mindent megistenitéstől felmentetik, szabaddá lesz s vele együtt az ember s tette is. A héber világ s életnézet által juta Elő-Ázsia gondolategységre; a héber költészet ült diadalt az utó-ázsiaiak phantasmagoriája fölött. A hébereknek azonban, valamint arab törzsrokonaiknak kifejlett hitregéjök hiányzik; ez az oka, hogy költészetük a lyra jellegét hordja magán. Az arabok költészete Mohamed előtt tiszta lyra, s természetes, ékesités nélküli kifejezésével tűnik ki, melylyel az ó-arab beduin-törzsek kedélymozzanatait s harczias tettvágyát hozza szemléletre. E tulajdona elvitázhatlanul fő-előnye fiatalabb testvére, az új-perzsa fölött, mely a természet hangját nyomja cl, midőn gyöngyök s rozsdalevelekkel rakja meg a szájat: mig ez az araboknál a kedély mélyéből hangzik ki a messze sivatagokba. 2fH .-¦.¦ ¦\\\',\\\':¦ ..-,. ¦ ¦¦ ¦ .¦¦.-. -.. - ., \\"•¦¦...,¦¦ .:\\\'-¦•\\\' \\\'.:.\\\' \\",- Világtörténeti tekintetben Perzsia mint keleti Róma rajzolható; mert valamint ez nagyon számos népséggel való érintkezése által a legkülönbözőbb elemeket egy nagygyá és egészszé olvasztotta össze s ez által saját kifejtését eszközlé: úgy a túlgazdag új-perzsa költészet is Kelet összes szép eszméi kifejezője s képviselőjéül tekinthető. Khinai fény, hindu bűbájosság s életnézet, héber elragadó lendület s arab kedélymozgalmasság az anyag, melyből Perzsia műköltészetének nagy kiterjedésű épülete fel van állítva; de valamint ezen első, valóban világtörténeti birodalom, nem külső ellenség, hanem tulajdon gyengesége által esett össze, midőn a későbbi királyok tehetetlensége nem tarthatta rendben saját szatrapáit: úgy omlott össze az új-perzsa költészet műépülete is, midőn későbbi költőiknél hiányzott a szellem és fogékonyság arra, hogy az őseredeti, idegen tartományi elemeket a perzsa nemzeti életre való vonatkozással népiesen s összhangzólag fel- és átdolgozzák. E mellett még azon jelenség figyelemre méltó, hog3T a perzsa műköltészet hanyatlásának idején, midőn minden költői munkásság csak visszhangja, ismétlése s utánzása volt a korábbinak, a lyra egészen és végkép elnémult. Megemlítjük itt még a sziriaiakat, kik közül többen munkálának költé-szetök kifejlődésén és tökélesbitésén: folytonos tekintettel azonban az arab s perzsa mintákra, miért is e költészet csak alárendelt szerepet foglal el s értéke kevesebbre becsülhető a törökénél. Az ozmán birodalom a seldsehukinak romjain keletkezvén, a legyőzött nép meglevő kulturelemeit magába vévé ugyan fel s ki is fejté terjedtségben : ámde nem mélységben, miért is gazdag, anyagdús költői irodalma csak utánzása a perzsának; költőik csak stilisztákként, nem a keleti költészet tovafejtői-ként tekinthetők. S habár az ozmán költészet ezerszeresen hangzó éneke majd ünnepélyesen komoly, majd zengzetesen kellemes, majd elmés, vallásos, majd folyton rythmikusan hangzó is: mindig csak merő formai visszhangja, már félig nyugatiasán hangzó orgonája marad a kedves perzsa múzsának, mely füleinket illeti. Gondolatmélységről, előrehaladott magas életnézetről a törököknek sem romantikai, sem mystikai költeményeiben a legkisebb nyom sem található: állami egyenetlenségük s zavaruk következtében megbénulva csak a panegyrika jutott el a csapongás felső fokáig, melyet udvari költőik ma is vak szeretettel ápolnak. A kelő nap hazájában az ó-világ szellemi napja nem érte el még délpontját, honnan sugaraival a szellem talaját egészen megtermékenyíthette volna ; a mint azonban a világtörténelem súlypontja Ázsiából a Középtenger partjaira húzódott, Görögország örökké derült ege volt az, hol az emberi szellem a természeterők nyomasztó befolyása, a világi és szellemi despotismus alól fel-szabaditá magát és szellemi öntudatának individualitására ébredt. Á görögök és rómaiak legyőzik Kelet általánosságát. Kezdetben természeti ugyan még itt is az egyediség; de Görögország azt élte minden nyilatkozatában megszépíteni, Róma pedig gyakorlati tevékenységével önmaga tudatára emelni törekszik. Róma* hanyatlásával a képzelődés megérte napszállatát. Az alakuló fény a kelták költészete. A régi világ elmúlt, az emberiség megifjodott. Az emberrel Ázsiában kezdődő műveltség a görögök által lassankint Európába vándorolván, gazdagabbá vált ama szellemi járulékok által, melyeket e közös kincshez szolgáltattak a nemzetek. Hogy a khinai, hindu, sémi, zend népek miféle eszmékkel járultak e közszellcmhez, már alig vehető észre, hogy azonban annak gyarapítására közremunkáltak, az e rövid méltatás után is kétségtelen. . . ., ¦ • ¦ ¦ ¦.¦\\\'¦, • A MAGYAR TÖRTÉNETI DRÁMA. Irta: Hevesi Sándor. Hevesi Sándor. Külföldi irók gyakran csodálkozva említik, hogy a magyar nemzetnek nincsen még históriai drámairodalma, holott ezeréves történelmét annyi megrázó és fönséges esemény jelöli. Ebben a csodálkozásban kétségkívül szemrehányás és kicsinyelés foglaltatik. Mind a kettő indokolatlan. Mert vájjon az európai nemzetek közül melyiknek van históriai drámája? Az olaszok igen nagy szerepet játszottak a középkor s a renais-sance történetében s Olaszország olyan lángelméket szült, mint Michel-Angelo és Dante. Komoly drámairodalmuk azonban szegényes és alantjáró. Spanyolország valamikor irányadó volt az európai hatalmasságok között. Drámairodalma gazdagság és termékenység tekintetében páratlanul áll az egész világirodalomban. Calderon a drámaírók között Shakespeare és Moliére után következik. Mindamellett jó történelmi drámákat a spanyolok sem irtak. A francziák színdarabjaikkal elárasztották az összes európai színpadokat s ők adták a világnak Moliéret. De hol a franczia történelmi dráma ? Hol keressük? A parókás udvari költők unalmas görög utánzataiban vagy talán Hugó Viktor véres borzalmasságai között ? A németek drámairodalma szóba sem jöhet. Schiller fönséges ódákat, magas-röptü gondolatokat foglalt drámai formába, Göthe a drámairás terén különböző irányok között ingadozott s a többiek csak töredékes műveket hoztak létre. Egyedül az angolok büszkélkedhetnek történelmi drámairodalmukkal, a melyet egészen Shakespearenek köszönhetnek. Vannak az angoloknak kitűnő történetíróik, de egyiktől sem tanulhatnak annyi történetet, mint Shakespeare-től s az angol ember ezt igen jól tudja. A nemzetek művelődési történetében épen a drámának igen jelentős szerep jutott. A dráma két ikerhajtása - a tragédia és komédia visszatükrözik a nemzet egész életét. A tragédia fönséges előadásban nagy szenvedélyeket ábrázol s a multat tárja föl. A vígjáték az embert mindennapi pongyolájában mutatja be s a jelen képét tünteti fel. A múlt nagysága fölgyujt, a jelen törpesége tettre ösztökél. Az lelkesít, ez ostoroz. A vígjáték megmutatja, hogy milyenek vagyunk, a tragédia, hogy milyeneknek kellene lennünk. Ez inkább idealisztikus, amaz túlnyomóan realisztikus, ¦ ¦ ¦ ¦•¦.;..- •¦¦*¦: • -....- ., ¦¦••¦•,.. ¦¦¦ • . ¦¦ ¦,.-r:~- 286 ¦;..¦; .,¦¦¦.¦ •¦¦.¦ .¦-.¦ ¦:-:.¦\\\' \\\' ¦ \\\' . ; ¦ \\\' ¦ .: : \\\'_¦\\\'•¦: ¦¦¦ Nálunk Magyarországon különösen nagy jelentősége volt s van is a drámai művészetnek. A színészet talán sehol és soha a világon nem teljesített olyan magasztos hivatást, mint nálunk a múlt század végén s a jelen század első felében. Mig a művelt európai nemzeteknél jobbára csak szórakozás és mulatság tárgya és eszköze volt a színpad, nálunk az édes nemzeti nyelv menedéke. A nemzeti nyelv ápolói és terjesztői a színészek voltak s az első drámaíró, a kit e néven lehet nevezni: Kisfaludy Károly a nemzeti eszme szolgálatába bocsájtotta tollat, mitsem hajtva a művészeti követelésekre. Ő maga gúnyolta ki néhány epigrammjában a hazafias szólamok pattogtatását. Első művét (Tatárok Magyarországon) ekképen bírálta meg: \\\'\\"\\\'-¦¦. ¦ Sok hazapuffogatás, ok semmi, de szörnyű magyarság. , ... Bundás indulatok: oh be tatári műv ez. . .... •\\\'¦ \\\'.. \\\' Az Ilkáról sem ir gyöngédebben: \\\'¦ ¦ . : \\\'¦-: Jámbus-e, próza-e vagy micsodás mű? Dráma, pedig szép ,*.;- Szép? Hm! Győz a magyar s tapsra ez ottfen elég. \\\'\\\'•¦¦\\" Később természetesen jobb napok derültek a magyar történelmi drámára. Akadtak tehetségesebb művelői: Szigligeti, Dobsa, Csiky Gergely. Egyik-másik színműírónk fölvitte a közepesig, de a szó szoros értelmében jó történelmi drámát egyikük sem produkált. Szigligeti kezdetben a franczia romantikusok példáján indult s borzalmasságokkal tömte meg a darabjait. Dobsában volt sok holdvilágfalás, sőt itt-ott igazi poezis is; irt néhány megható és erőteljes jelenetet, de nincs egyetlen drámája, mely egészében megállaná a helyét. Csiky Gergely egész életében maga volt a józanság és az egykedvü szürkeség. Történelmi alakjai díszes köntösbe öltöztetett nyárspolgárok s nem is csoda, hogy históriai drámái sorba buktak a színpadon. S mit szóljunk a többiekről ? Obernyik Károly, Czakó, Hegedűs egészen letűntek a színpadról, Bartók, Dóczy, Rákosi Jenő históriai drámái sem tartós hatásúak. Egyetlen drámánk van az egész irodalomban, mely tárgya helyes megválasztásánál és erős nemzeti érzéseinél fogva már néhány évtized óta állandóan a színházak műsorán szerepel s ez Katona József Bánk-bánja. Nem is csoda, hogy megtették remekműnek. Magyaros szelleme kedvéért szemet hunytak nagy gyöngéi előtt s a kritika minden áron leplezni akarja fogyatékosságait. Annyi bizonyos, hogy Katona megtalálta azt a témát, mely körül forog az egész magyar történelem, megtalálta azt a helyzetet, mely az ezeréves történelem változatai közepette is folytonosan ismétlődött, megtalálta egy igazi nemzeti tragédia alapját. A mi nagy nemzeti tragédiánk Szent Istvánnal kezdődik. Szent István válaszúton állott. Választania kellett a saját jóléte s a nemzet boldogulása között. A múlt szomorú példája előtte lebegett. Regék szállottak a hunok és avarok elhunyt dicsőségéről és Szent István jól tudta, hogy a nemzet csak az esetben fog megélni az idegen és keresztény nemzetek közepette, ha letesz ősi hitéről, vallási hagyományairól s megnyitotta az idegenek előtt nemcsak az ország-, hanem a trónhoz is. Az idegenek beözönlésévcl megkezdődik a nagy nemzeti tragédia első felvonása. Idegenek veszik körül a magyar király trónját, mialatt Árpád vérei idegen hazában bolyonganak. A magyar nemzet nem boldogulhatott volna Európában az idegen elemek segítsége nélkül, de az Árpád dinasztiát a beléje oltott idegen vér elsorvasztotta, megölte. Idegen királynék szabtak törvényt, idegen urak ültek a nyakunkon, idegenbe vitték az ország kincseit. A magyar nemzet egész története nem egyéb, mint az idegen elem ellen való harcz s a törekvés, hogy a maga egyéniségét érvényre 287 emelje. Aba Samu, Bánk-bán, Csák Máté, Zách Feíiczián s a lcgdicsőbbek, Rákóczy és Kossuth mind ennek a törekvésnek képviselői és szószólói. S én egy igazi magyar történeti tragédia hősét olyannak képzelem, a ki a hazaszeretet nagy szenvedélyében lobogva, akár megengedett, akár meg nem engedett eszközökkel, nemzeti eszméért áll ki a sikra. Ő elesik a harezban, de az eszme győz s gazdag örökség gyanánt száll a későbbi nemzedékekre. Bánk-bánban megvan a kellő helyzet, a kellő tárgy, de nincs meg az igazi hős. Mert Bánk-bán a loyalitás és a szcrelemféltés hőse, de nem igazi nemzeti hős. Katonának nem volt elég ereje s elég bátorsága hozzá, hogy hősét föléje állítsa a közönséges világi rendnek és törvénynek. Mert a tragédia hőse nem a törvény elé tartozik s az igazi tragikus alak akkor sem gyilkos, ha öl. Ha Bánk a haza nevében és a haza javáért hágna az idegen fosztogatók és bitorlók nyakára, ha nem a. habozás, hanem a tettek embere volna s ha a királyné meggyilkolása után nem erezné magát közönséges gyilkosnak, hanem igaz boszulónak, ha tettével fizikai halált vont volna a fejére, ha önmagának megsemmisítésével megmentette volna a hazát: akkor Bánkbán igazi nemzeti tragédia volna s a magyar irodalomnak nem kellene most, az ezredéves forduló küszöbén egy magyar történeti dráma után csengenie. KOTOR, ALSO-DOMBORU. Irta: Dr. Lőkc Emil. Muraköz két legnagyobb községe, egymástól öt kilométer távolságnyira. Azt mondja róluk a közmondás, hogy rokonok. És csakugyan ; de ez a rokonság nemcsak a lakosok egymás-közti sokféle vérségi összeköttetésben áll, hanem a természeti viszonyok egyformasága, a foglalkozás azonossága, a mindennapi érintkezés bizonyos közhangulatot teremtett a két nagyközség lakossága közt, bizonyos összetartást, mely nemcsak a külső viseletben, hanem a politikai és társadalmi élet nyil-vánulásaiban is jelentkezik. A.;-. Dr. Lőke Emil. A két testvérközséget a két testvérfolyó, a Dráva és a Mura övezi körül. Alsó-Domboru a Dráva, Kotor a Mura mellett fekszik ; de mihelyt kilép a kék Mura Kotor határából, nyomban összeölelkezik az alsó-domborui határt imént elhagyott szőke Drávával; az összecsapó habok még egy bucsusohajt susognak szeretett leányzójuk a Muraköz felé és egyesülve haladnak tova az elválás méltóságteljes, csendes bánatával. Itt, hol a két folyó egyesül, örökösen szcllőcske csókolgatja a csobogó habokat s ellesi, szárnyaira veszi azt, amit azok egymásnak titkosan suttognak. Csacska szellő, miért fecseged ki a multak titkait? Hogy hajdan a Zrínyiek ősi fészkének, a büszke Zerinvárnak tornyai tekintettek itt le az egyesülő habokra: mikor a kapus az ismert kürtszóra lebocsátotta a felvonó hidat s daliás hősök robogtak be büszke harczi méneken, rablánczon vezetve és űzve a legyőzött ellenséget, vagy futva menekülve biztos sanczaid mögé a janicsárok és spahik ijjai és kopjái elől; mikor a vár ágyúi tűzzel és lánczos golyókkal söprették végig a síkot, halált okádva és pusztulást okozva. -- Azután néhány emberöltőn át csend és feledés. De mikor végigzúgtak széles c hazán a szabadság igéi, ismét hallszott a csendes habok felett az ágyú moraj, omladozó sánezmaradékok jelzik még a helyeket, hol a két ellenfél ütegei fel voltak állítva. Hány vitéz és lator, hány szabadsághős és rabszolga, hány igaz-hitü és hitetlen találta egyformán hideg sírját itt a néma habok közt! Mindnyájan egyesültök a feledésben és a Szt.-Mihály-hegy kápolnájának kis harangja egyformán engeszteli értetek az égieket. Most már csendes a két folyó közti táj. Csendes annak népe, nem is álmodva, hogy ők minő elődök maradékai. Pedig vannak köztük Hunyadyak, Kanizsayak, Hertelendyek, Kinizsyek s tudja Isten még hány vitéz nemzedék ivadéka, kik most emberi köteles ségüket ép oly hősies kitartással teljesitik az eke szarva mellett, mint nagy őseik azt karddal és buzogánjmyal tevék. Nem bántja őket nagyravágyás, de szorgalmas iparkodók; nem kimagaslók, de becsületesek és vallásosak. Ezen és sok más jó tulajdonságaik daczára bizony ők mostoha gyermekei e hazának. Politikailag magyarok, egyházilag horvátok; tényleg azonban egyik nemzethez sem tartoznak. Ha átjönnek a Murán, a szilaj magyar ferde szemmel néz rájuk, mint horvátokra; ha viszont átmennek a Dráván, a horvát testvérek azzal fogadják őket, hogy \\"ti szi magyaron\\" ; igy hát nem marad más hátra, minthogy ők megmaradva a közép- uton, csak \\"Muraköziek\\" legyenek. - Már nyelvük is más, mint a Dráván-tuli horvátoké, igen sok magyar és német szót annek- táltak, ugy, hogy horvát és muraközi egymást alig értik. Lassan, lassan terjed közöttük a magyar nyelv; de érzelemre úgy a kotor-iak, mint a domboru-iak már is jó magyarok, pórul járna, aki köztük horvát propagandát kísérelne; ők már dalaikat is ma gyar melódiára szabják és vasárnaponkint czigány-muzsikára a polka mellett ugyancsak ropogtatják a csárdást. Sőt már a borot vált arcz is kezd a divatból kimenni, mert a kit községbirónak megválasztanak, annak a bírói tekintélylyel járó kötelessége egy úttal bajuszt is növeszteni. A politikai küzdelmekben sokkal mér sékeltebbek a magyarnál. Itt is van különösen követválasztáskor nagy pártoskodás, de ez ellenségeskedést a nép közt nem szül. Mikor leszavaznak kiki a maga jelöltjére, szépen hazamennek egy kocsiban egymás mellett, békésen kitűzve az ellenkező jelszavu zászlókat is, melyekből otthon nemzeti szinü ablak-függönyöket készítenek. * Mindkét község lakói, melyeknek száma külön-külön 3000 és 4000 közt ingadozik, leginkább földmiveléssel foglalkoznak. Határuk HALIS és HoFi\\\'M \\\\.N.N ; Zulumcgyci évkönyv. , ;*\\\' : . ¦ . 19 \\\' 290 nagy és termékeny. Egy-egy hold föld a jobbak közül 600-700 frt. értékű, sőt ezt meg is haladja, pedig a gyakori áradások és ködök miatt jobbára csak tengerit termelnek. De mikor a tengeri megnő, olyan az, mint egy valóságos erdő, teljesen elfödi a közbenközben elterülő szemes gabona- és takarmányföldeket. Hajdan, mikor még a közlekedést nem a gőz uralta, nevezetesek voltak a kotori és domborui fuvarosok is. Vállalkozó szellemükről és megbízhatóságukról hircsen közvetítették a teheráru forgalmat Trieszttől Bécsig, Budapesttől Insbruckig, hosszú szekereikkel, melyek elé rendszerint egymás mellé három lovat fogtak. A fuvarozás most is egyik főkereseti forrásuk, de nem mennek . mert llirsohlcr os fia ezég, melynek telepei mind két községre kiterjednek, kellő 7 .\\\'^ :\\\'\\\'..\\\'¦ ¦ - foglalkozást nyujt nekik. Ezen ezég telepei adják meg a két község forgalmi jelentőségét is. A kotori fürészgyár modern berendezésével, villamos világosságával és iparvágányaival éjjel-nappal üzemben van s naponkint 200- 300 munkást foglalkoztat; ugyanennyi talál foglalkozást a kotori és domborui raktárakban is. Minthogy pedig az. Ujlaky Hirsch-ler és fia ezég kizárólag községbeli fuvarosokat és munkásokat alkalmaz, a szegény osztály is télen-nyáron megkeresi életszükség léteit és ez a körülmény megteremtette a két községben azt a jó módot, amelyet más, különösen ily sürü népességű községben alig találunk. Ám nemcsak azért, de országos gazdasági szempontból is nevezetes a kotori és alsó-domborui faipar-vállalat, mely vasúton Budapest, Bécs, Fiume és Triesztig, vizén pedig 291 Zimony, Belgrádig és tovább termékeit. is terjeszti a muraközi ipar- kedvelt Valóságos kukoriczaország ez. A tengeriföldek egyhangúsága daczára azonban a táj kellemes, kedves benyomásu. A Dráva és Mura által alkotott erdős szigetek igazán regényesek. A Murán Mathea K. fényképe. Domborul tájrészlet. tul egyik oldalról az eőrtilosi, másfelől pedig a letenyei szőlőhegyek képezik a szigetes folyókkal együtt a szegélyt. Maga a község Kánaán-földje egészen sík; de ennek az egyhangúságát kellemesen szakítják meg az elszórt gyakori bozótos ligetek fűz-, berekfáikkal és dalos madaraikkal, nemkülönben a lapos nádasok sipogó lápi szalonkáik, magasan lebegő fehér halászmadaraik és hápogó vadkacsáikkal. Hajdan hatalmas tölgyes boríthatta a tájat, erre mutat Alsó-Domborunak horvát elnevezése; \\"Dubrava\\", ami magyarul -¦ \\" -¦¦\\\' ~r*y\\\'\\\'.\\\' \\\'¦\\\'¦ \\\' : - . : 19* 292 - ¦\\".¦ ,. . ¦¦.\\\'¦¦ ¦ - ¦ körülbelül tölgyeserdőt jelent De a hatalmas erdő szarvasai- és vadsertéseivel helyt adott az ekevasnak s szarvasok és vadkanok helyett kacsák és tapsifülesek felett uralkodik Kelé Gyurka, a muraközi \\"rucza-király.\\" Mikor Kotorról, az ő birodalmáról szólunk, lehetetlen volna róla a \\"rucza-királyról\\" meg nem emlékezni. Ó a legjobb ismerőse a postaviczák, szmertviczák, (lapos vízállások) oraviczák és rakov-niczáknak (meleg patakok), és ennélfogva mindig tudja, hol és merre tanyáznak a szerelmeskedő kacsapárok. Nemrég anyakönyvvezetőnek nevezték ki őt, de a rossz nyelvek azt mondják róla, hogy már eddig is vezetett anyakönyet, melyben a vadkacsákat szám, hely és minőség szerint evidencziaban tartotta; annyi azonban bizonyos, hogy ha Kelé Gyurka azt mondja, hogy itt vagy ott rucza lesz, akkor a vadász fegyverét készen tartsa, mert lövésre bizton kerül a sor. Különösen télen, mikor a zord \\"Balatinecz\\" (Balaton felől jövő szél) végigsivít a fehér tájon, s jégcsapokat varázsol a bajusz és szakálra, akkor áll a ruczakirály uralkodásának zenitjén. A befagyott Balatonról a vándorkacsák ideszállnak az itt-ott még nyilt vizű Dráva és Murára és napnyugta után megindul a húzás a kotori és domborui határokon átfolyó meleg forrású s a legnagyobb hidegben is nyiltvizü patakokra. Délután fél négykor indul el a \\"rucza-király\\", fején magalőtte vidra prém-kucsma, vállán hosszuesövü fegyvere s tarisznyájában fehér reverenda alakú szoknya és egy kis kapa. Ezek az ő külön felszerelései. Lépte nyomában kiséri őt \\"Pagat\\", az egész Muraközben jóhirnévnek örvendő hosszuszőrü vizsla kutya. Mikor odaérünk a patakhoz, mely csak szélein van befagyva, a \\"rucza-király\\" gondosan elhelyezi vendégeit, akik számára már előre búvlyukakat ásatott a földbe. Figyelmezteti őket, hogy a húzás csak akkor kezdődik, mikor a falukban az estharang megszólal. A \\"rucza-király\\" ezt igy rendezte be, tudják ezt a kacsák is és e szerint igazodnak. Mikor már mindnyájunkat azzal a megnyugtató biztosítással, hogy lőhetünk eleget, elhelyezett, ő is helyet keres magának. Előre ásott lyukba ritkán ül, hanem kis kapájával váj magának a hóban helyet. Felölti a fehér reverendát, kucsmáját.is fehér kendővel beköti, hogy szine a hótól ne különbözzék, s lábaira fekteti melegítés végett is a szintén fehér kötővel letakart \\"Pagat\\"-ot. Most már nemsokáig kell várni a homályos csendben, melyet csak a száraz nád zizegése szakit meg. Egyszerre csak megszólal mély hangján a kotori harang, s távolabbról szép összhangban felel szavára a domborui, és csakugyan, minő sipogás és suhogás üti meg hirtelen füleinket, figyelünk mindnyájan felhúzott kakassal, mert fejünk felett szállong a sipogó rucza-raj. Gyors tempóban repül nagy körökben a viz felett a magasban, hirtelen azután leereszkedik az előttünk párolgó vizbe. Villanás és durranás üd- 293 vözlí őket egész soron; a réezc-rajban nagy a riadalom, zavart röpüléss^l elszáll, amctyct a gyilkos fegyver nem talált, de pár perez mirlva, amikor a csend ismét helyreállott, ismét megkísérlik a leszállást. Uj rajok is jönnek gyors egymásutánban és igy tart ez 15-20 perczig, amikor a koromsötét éjszaka a puska czél-gombját amúgy is teljesen elfödi, A rucza-király éles fütytyel jelzi, hogy vége van a mulatságnak, azután végigjárja az állásokat, a mikor is a derék \\"Pagát\\" sorjában kihalászsza a vizből és lábai elé rakja a sokszor szép számú zsákmányt. Persze mindig a \\"rucza-király\\" lő legtöbbet,, de hisz ő azok számára lő, akiknek a szerencse nem kedvez. Azután ismét helyreáll a csend, csak egy-egy róka leselkedik a vizek táján, nem tehetne-e szert ő is egy kis kacsa-pecsenyére. A NAGYKANIZSAI MALÁTAGYÁR ÉS SKKFOZODE. A -nagykanizsai kereskedelmi és iparbank, mely fennállása óta oly sok közhasznú intézménynek megteremtője volt, 18í>2. június ,\\\')()-án gelsei Gutmann Vilmos urnák indítványára elhatározta, hogy Nagy-Kanizsán egv malátagvárral egybekötött sörgyárat alapit. társadalomban \\\\fezérszepet visz és valamint Gelsei Gutmntin Vilmos, kir. tauáesos, a b. kir. Lipótrend lovagja, az országos IX. izr. községkerület és a nagykanizsai izr. hitközség elnöke, mint egyházának buzgó lia, különösen nagy gondot fordít az ifjúság hazahas nevel-tetésére. nemes lelkes Krausz Róza minden szépnek és jónak Megveri A nagykanizsai lelkületű neje szül. támogatója. Mint kereskedő és nagyiparos az ország elsőbbjei között foglal helyett. A Gutmann-ezég nagy iparvállalatai közül különösen megemlítendő a ezég által létesített belisesei gőzfürész és taningvár, mely telepen és a közeli rengeteg tölgyfaerdőségekben átlag 3000 munkás dolgozik. Az erdőségek a teleppel és a Drávaparttal a ezég által épített személyszállításra is berendezett saját vasúttal van összekötve. A telep nagyszerűségénél fogva valóban látványosság számba megy és Európának legnagyobb tölgyfatelepe. Gelsei Gutmann Vilmos, kinek inditványára a sörgyár alapittatott, melyet jelen közleményünkben bővebben ismertetünk, s melynek ő elnöke, elnöke egyszersmind a nagykanizsai kercsk. és iparbanknak, igazgató-tanácsosa a Budapesten székelő magyar ipar- és keresk. banknak s a nagykanizsai takarékpénztárnak, a nagykanizsai keresk. testület vál. tagja, a soproni keresk\\\'. és iparkamara, valamint az orsz. statiszt. -értékmegállapító bizottság tagja, a nagykanizsai kir. törvényszék keresk\\\'. ülnöke; Nagy-Kanizsa városi képviselőség és a zalamegyei bizottság tagja, társtulajdonosa a Belisce kapelnai h. é. vasútnak stb. 295 A maláta és sörgyárnak alapításai nagy részben azon körülmény segítette elő, hogy hazánkban a phylloxera pusztítása a közönséget a sörfogyasztásra utalta, s hogy az országban fennálló versenyképes serfőzőgvárak folytonos virágzásnak örvendenek. Elősegítette azon körülmény, hogy az ország legnépesebb s nagy forgalommal bíró Dunán-túli része nagyobb szabású sörgyárral még akkor nem bírt, de elősegítette a részvényesek részére előreláthatólag joggal kilátásba helyezett jövedelmezősége mellett még városunk és vidékének anyagi érdeke is, mert azon reménység táplálta az alapitókat, hogy azon ösz-szegek, melyek a Dunántúlról a szomszédos u. n. örökös tartományokba ki- Gclsci Gutmann Vilmos. vándorolnak, első sorban hazainkban, másodsorban városunk és vidékében megtarthatók lehetnek. 1892. június 30-án lett kibocsátva a gyár alapítására vonatkozó prospec-tus, melyet^ Gelsci Outmann \\\\\\\'ilmos, líperjessy Sándor, Ilirschel üde, Vidor Samu, Rapoch Gyula, Grünhút lrülöp, Rosenfeld Adolt, Grünhút Alfréd, Kessel-hofer József, Maschanzkcr Mór, Ledofszky Ármin, Blau Pál, Blau Lajos, Bcttel-heim Győző irtak alá mint alapítók. Az előtervezet szerint az alapítók 200.000 IVtban contemplálták a részvénytőkét, mely később az alaptervtől eltérő nagyobb terjedelemben szándékolt kiépítés folytán 1300.000 frtra emeltetett. 29G Miutárí az egész részvénytőke ;i közönség nagy pártolása í\\\'ol\\\\rtán biztosítva lett, a gyár felépült, üzembe hozatott és mondhatni, hogy a Dunántúlnak legszebb, legmodernebb és legérdekesebb vállalatai között az első helyet foglalja el. Az építkezést Konecsny és Nedelnik proszniczi építészek végezték, a berendezés F. Ringhofer világhírű gyárából került ki. A gyár két főrészből áll, úgymint 1. a sörgyárból és 2. a malátagyárból. A vasúti fűtőház átellenébcn fekszik, a horvátszentmiklósi úton s rendezett parkjával, beljebb fekvő hatalmas gyári épületével, impozáns benyomást tesz. Területe 32 hold. Érdemes azonban, hogy az épületeket kissé bővebben ismertessük. Legelőször is a malátagyári épület vonja magára figyelmünket. Ez 4 emelet magas s a csírázó területtel együtt 800 fi ölet foglal el; van benne két aszaló és ő áztató, felhúzó és tisztító gépek. Azután a serfőző épület, gépház, kazánházzal, a vízszűrő épület, munkáskaszárnya, szurkolóház, pinczeház egybekapcsolva az erjesztő kamarákkal és hűtő bárkákkal; jégház, asztalos műhely, kádár műhely, istállók; mind a legmodernebb igényeknek megfelelően berendezve. A park jobbján van a szép emeletes igazgatósági épület, a kapusház és a sör-csarnok\\", balról a vendéglő, szintén emeletes. Az épülethez tartozik még a szurokpajta, a hordópajta és az anyagraktár. Van iparvágánya, vízvezetéke, s több jégverme. Az egész telepet villany világítja be, 8 ivlámpa és :-S,~>0 izzólámpa. A park maga, mely már most kedvencz kirándulási helye a kanizsaiaknak, s vasár- és ünnepnapokon zsúfolásig tömve van, már sejteni engedi, hogy néhány év múlva nélkülözhetetlen sétánya lesz a kanizsaiaknak; egész elrendezése, pázsitja, fasorai gondos kertészi kézre vallanak, s ha néhány év alatt a fák lombosodni fognak, Kanizsának legszebb helye lesz az. A gyár építkezése oly módon lett keresztülvive, Imgy a sörgyár egyelőre 20.000 heetolit. gyártására rendeztetett be, de kevés költséggel <IU.OOO hecto-literre terjesztheti ki. A sör- és malátagyár üzeme napról-napra nagyobb kiterjedésnek örvend, a mi kétségtelenül a gyártmány jósága mellett bizonyít. A vállalatnak Fiumében 40 korcsmája van berendezve, de Trieszt, Spalato, IVila s az egész tengerpart iszsza a kanizsai sört. Fogyasztási helyei: Székesfejérvár, Sopron, Barcs, Kapuvár, Zala-hger-szeg, Csáktornya, Csurgó, Szent-Gotthard, Balatonvidéke s Budapest is. Az előbbi évben 15.000 hectoliter adatott el. Megemlítésre méltó, hogy az első évben cseh-morva munkásukat loglal. koztatott agyár; most azonban már magyar munkások, nagyrészt kis-kanizsaiak végzik a dolgot. A maláta \\"Balatoni maláta\\" név alatt jön forgalomba, Athén, Görögország több más városa, Belgium. Svájcz, Olaszország már is nagy mennyiségben viszik. A nagykanizsai sörgyár-részvénytársaság jelenlegi igazgatósága: Elnök: (le/sei Gutmaiiu Vilmos; alelnök: Eperjessv Sándor: igazgatósági tagok: Birk Oszkár, lilán Lajos, Bogéit rieder József, Griiuliiil Henrik, Hirschci Kde, Roller Islván, megveri Rraus;: Lajos, tiiipocli Gyula, Vidor Samu, W\\\'inler Mór: felügyelő bizottság: I)r. Mauser János, llalpheu Mór, J\\\\\\\'osenl>erg RicIiarJ, Goldhammer Riírolv, L)r. Rotliscliilil \\\'jitkab. 11. M. POSTA, TÁVIRDA, TÁVBESZÉLŐ. Irta: Szommer Náthán. Földrajzi fekvésénél fogva Zalamegyének a magyar posta és távirda-intézetben, valamint a még csak ezután fejlődő távbeszélő intézményben fontos szerepe van. Az 1875-iki évben életbeléptetett nagykanizsai mozgópostafőnökség utazó közegei követitik a postát Bécstől Bródig; Sopron, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya megyék, egész Horvátország, Szlavónia és Bosznia-Herczegovina részére. A távirdahálózat kiépítésével Nagy-Kanizsa mindinkább nyert fontosságában, úgy annyira, hogy 1871. év szeptember hó 1-ével a Dunántúli megyék részére itt távirdaigaz-gatóság állíttatott fel. Az országnak akkori zilált pénzügyei a legszigorúbb takarékosságot parancsolták minden téren; igy a dificzittel küzködő távirdaintézet keretében is minden áron megtakarításokat kellett eszközölni. Ez okból az 1878. év végével a nagykanizsai tá-virdaigazgatóságot beszüntették. Szommer Náthán, nagykanizsai felügyelő és postafőnök. A nagykanizsai távirdai főállomás 1888. év óta egyesítve a postahivatallal, azonban mai napig megtartotta fontosságát és úgy forgalmának, mint összeköttetéseinek szempontjából- a legnagyobb távirdaközpontja a Dunántúlnak. Ezen hivatal közvetíti az összes zalamegyei, továbbá Somogy-, Tolna-, Baranya- és Vasmegye távirdahivatalai jó részének forgalmát. A csáktornyai posta- és távirdahivatal kezeli a boba-csáktornyai mozgópostát és közvetíti a csáktornya-zalaegerszegi vasút állomásainak állami és magán táviratait. A tapolczai posta- és távirdahivatal kezeli az ukk-tapolczai mozgópostát és a sümegi hivatal közvetíti ezen szakasz állomásainak állami és magántáviratait. Közhasználatú távbeszélő-hálózat a megye területén egy van: Nagy-Kanizsán 55 előfizetővel. A helyközi (interurbán) távbeszélő hálózatba Nagy-Kanizsa még a folyó évben be fog kapcsoltatni és a tervbe vett a legközelebbi években kiépítendő 29S \\\' ¦\\\'¦\\"¦.\\"¦. •\\\'\\\'.-.¦ \\\' \\": \\"• ,¦¦ .\\\'. : •\\\' ;\\\' ¦¦>.¦\\"¦\\\' országos telefonhálázatban Nagy-Kanizsa épp úgy, előráthatólag még fontosabb góczpontot fog képezni, mint a távirdahálózatban, mert kapcsoló állomás lett Szombathely, Sopron, Bécs, Székesfehérvár, Budapest, Zágráb, Fiume, Pécs, Eszék között és a Bécs-szarajevói vonatnak legközelebb útja is Nagy-Kanizsán át van. A posta- és távirdaintézetek egyesítése, azaz 1887. év óta Zala vármegyének területe az akkor létesített pécsi posta- és távirdaigazgatóság alá tartozik. Zalamegye területén működik: 16 egyesitett posta és távirda hivatal, 2 távbeszélővel egyesitett postahivatal, 110 postahivatal és 31 vasúti állomás, a mely állami és magán táviratok kezelésével van megbízva. A. megye összes posta és távirdahivatalának utolsó évi nyers jövedéke .... 266.174 frt. készpénz forgalma .... 18,901.296 \\" távirat feladatott .... \\\' 65.765 drb / . \\" érkezett .... 74.093 \\" \\" átmenőleg kezeltetett , . 122.154 \\" ¦ . \\" távbeszélőn adatott . . 1.050 \\" -.->¦ távbeszélőn beszélgetés történt . 30.924 izb. A posta- és távirdahivatalok közt kincstári 5, nem kincstári 123. A kincstári hivatalokat kinevezett állami tisztviselők, a nem kincstáriakat szerződéses postamesterek kezelik. Kincstári hivatalok személyzete: 1. Csáktornyán: Tóth Lajos főtiszt, hiv. főnök Antolek József tiszt, Szi lágyi György, Láng Bódog segédtisztek és Bencsálc Emma kezelőnő. 2. Keszthelyen: Müller Ede főtiszt, hivatali főnök, Götz Ede segédellenőr, Bokros János, Jankó Péter, Petri Kálmán segédtisztek, Stassik Matild kezelő. 3. Nagy-Kanizsa pályaudvarán és mozgóposta főnökség: Frivisz Károly felügyelő, czimzetes tanácsos, hivatali főnök, Hajek József főtiszt, főnökhelyet tes, Árvay Lajos, Boncz Andor, Geissl Miksa. Kágyi Gyula, Köröskényi István, Kuhár Ferencz, Lenkey Károly, Schuch Lajos, Závodnik Alajos főtisztek ; Decsák József, Eger Zsigmond, Fleischhacker Miksa, Gártner Károly, Harsay György, Horváth Antal, Kattauer Ede, Mergenthaller Ödön, Miklósy Antal, Palkó Zsigmond, Palkovics Ignácz, Pelcs Jakab, Schott Adolf, Vukasovics Vincze tisztek, Seres Dénes, Supka Béla segédellenőrök, Czinder János, Hirsch- ler Miksa, Kancz Kálmán, Leposa Ferencz, Mayer Károly, Méhes János, Rait- mann Alajos, Scherer János, Sonnenberg Frigyes, Tassali Tamás, Ütő László segédtisztek. 4. Nagy-Kanizsa város posta- és távirdahivatal: Szommer Náthán, fel ügyelő, hivatali főnök, Jaeger Ferencz főtiszt, osztályvezető és pénztáros, Pickel Ferencz, Detrich Mór, Marton Vilmos, Ács Vendel főtisztek, Hirschler Mór, Lázár József, Posch Benő, Stefán György, Roth Miksa, Zarilla Adolf, tisztek, Heim Kristóf, Hikády István, Arnstein Áron, Hermanny Ferencz, Krizsán Miklós, Stella Sándor, Stocker Lajos, Vancsini József, Magó János és Wajdits Géza segédtisztek, Kágyi Gyuláné kezelőnő. 5. Zala-Egerszegen: Remm József főtiszt, hivatalvezető, Bolla Ferencz, Staár Ferencz, tisztek, Papp Ferencz segédellenőr, Hartniayr Károly, Csontoss László segédtisztek, Wacsata Góza gyakornok. 5. 299 A kincstári hivatalok utolsó évi forgalma. A hivatal neve Csáktornya Keszthely N.-Kanizsa p. N.-Kanizsa v 19316 23227 1940 74890 25495 ¦w 1689485 1701077 140598 5193028 2191784 eladott viratok bszáma \\"3 o _S 0) ? N ^L -Z tn L< > XI Vtmenő í viratok rbszáma W .5 -O 8432 9185 7257 7598 7417 274 278 644 - 24525 28903 113440 6028 6711 Megjegyzés iA táviratok telefonon adattak és 30924 be-Iszélgetés a telefonon. A nem kincstári posta és táv. hivatalok forgalma. yószám \\\'< A hivatal neve rs •edék -intokban t-J rí .§ B idott iratok ü S ÍD tí O !Í 2 A postamester neve o -faj \\"~ \\\'\\" ¦w \\" ¦<: *\\" 1 Álsó-Domboru 4992 249093 1752 2164 Korber János 2 Alsó-Lendva 8150 706682 2042 2213 Stein Antal 3 Balaton-Füred fürdő 5368 168984 3457 3329 Hermán Edéné 4 Belatincz 5157 208899 791 946 Kussalik Ferenczné 5 Bad.-Tomaj 1465 25324 541 473 Kovács Kornélia t Keszthely Héviz 602 12375 264 160 Csak nyáron műk. 7 Nagy-Kanizsa VI. k. 299 16381 táv besz élő Hofer Ferencz 8 Kotor 1366 92295 464 370 Szalaj\\\' Gézáné o Letenyc 2229 158091 713 839 Horváth Istvánné 10 Perlak 3777 278422 805 827 Németh Gyula 11 Szent-Grót 5573 414149 1287 1862 Brenner Ernő 12 Sümeg 9732 862264 2872 3450 1183 11: Tapolcza 14821 1386981 3917 4600 Vajda Lajos A nem kincstári postahivatalok évi forgalma és a postamesternek neve. Folyószám 1 A postahivatal neve Nyers jövedék forintokban Készpénz forgalma A postamester neve 1 2 3 4 5 6 Alsó-Bagod Alsó-Páhok -Aszófő : Bak Baksa Balatpn-Ederics Balaton-Füred közs. 472 398 414 390 1073 456 1042 13157 22650 20575 7807 63577 22707 89021 Ajcz Istvánné Novak Károly Innfeld Sarolta özy. Homor Istvánné özv. Kopácsy Gy.-né Kocsis Jánosné Sváb Lajosné 300 Folyószám A postahivatal neve Nyers jövedék forintokban Készpénz forgalma A postamester neve 8 Balaton-Magyarod 259 14920 özv. Neuhauser B.-né 9 Bánok-Szt.-György 528 28482 Molnár Györgyné 10 Becsehely 512 26815 Kurucz János 11 Belicsa 540 7839 Vojnesits Júlia 12 Bottornya 268 14908 Boross Mária ,_ 13 Bucsu-Szt. -László 715 53027 Novanics Ferencz 14 Csab-rendek 1879 104496 Vaszary Vilma 15 Cserencsócz 265 14128 Orlay Imréné 16 Csesztreg 310 17716 Szmodics Krisztina 17 Csopak 419 18883 Ráft Flóra 18 Dekanovec 198 10551 Tivadar Ferencz 19 Dióskál 344 21496 Mayer Mihály . 20 Diszel 343 23747 Hetényi Irén 21 Dobronak 660 45812 Szijjártó Géza 22 Dráva-Vásárhely 414 20774 Lőwensohn Miksa 23 Felső-Hahót 611 49408 Györké Józsefné 24 Felső-Őrs 258 19117 üresedésben 25 Felső-Rajk 500 18359 Unger Jánosné 26 Felső-Szemenyc 201 17000 ¦ Karger Alajos 27 Galambok 400 20751 Szarzsinszky Gy.-né 28 Galsa 201 4253 Sass Berta 29 Garaboncz ¦ - 188 4040 Györkös Mihályné 30 Gelse 1303 89279 Gattermayer Józsefné 31 Gulács 655 48478 Posta Nándor 32 Gutorföld 459 20853 Plevniczky Zsuzsanna 33 Gyulakeszi 324 13454 Mörk Ernőné 34 Gyenesdiás 283 10958 Pecselman Paulina 35 Hódosán 146 14185 Kisfaludy Gyuláné 36 Kapolcs 882 62460 Kántor József 37 Káptalanfa 340 27831 Vollner Alajos 38 Karmacs . 392 12097 özv. Bohner Istvánná 39 Kehida 505 6879 Domokos Györgyné 4o: Kerkanémetfalu 242 7423 Orbán Károly 41j Kerka-Szt.-Miklós 420 14178 Alasits György 42 Kis-Görbő 318 12821 StangI Lujza 43 Kis-Komárom 1894 102289 Tóth György \\"> 44 Komárváros 310 11902 Ágh Jánosné 45 Kozmadombja 260 5089 Bertalan Hermina 46, Kővágó-Őrs 1845 102770 Ullmann Adolf 47 Köves-Kálla 989 41647 Illés Ferencz 48 Langviz 103 4005 Körmcndy Pálné 49 Légrád 1914 117473 özv. Haller Istvánné 50 Lenti 1341 33980 Dandy József -. • 51, Lesenczetomaj 763 50491 Nadray Antalné 52 Monostorapáti 271 21765 Darázs Mária 53 Mura-Csány 439 36674 Terbócz Ilona 54 Mura-Keresztúr 428 26499 Náray Gizella ¦ ¦- 301 •03 N m Nyers jöve- Készpénz r \\"¦ ü Folyó\\\' A postahivatal neve dék forintokban forgalma A postamester neve 55 Mura-Király 1029 61882 Ráth Ida 56 Mura-Szt.-Mária 328 15386 Peczelmann Irma 57 Mura-Szt.-Márton 321 13010 Kohn Sarolta 58 Mura-Szerdahely 1 148 95035 özv. Csury Jánosné 59 Mura-Vid 316 23006 Babics Gáborné 60 Nagy-Bakonak 122 5066 Dénes Béla 61 Nagy-Kapornak 669 31747 Bayer Gyula 62 Nagy-Lengyel 474 21727 Farkas György 63 ! Nagy-Récse 357 12282 Schmidt József 64 Nemes-Apáti 381 25512 Szakonyi Etel 65 Nova 740 56796 Brüll Dezsőné 66 Nyirád 266 16196 Jósa Matild 67 Ollár p. u. 195 7606 Diószeghy Károly 68 Orosztony 441 27050 Mészáros Mária 69 Pacsa 1668 112064 Sebján Dénes 70 Páka 916 42199 Pintér Gizella 71 Pakod 335 12957 Somogyi Vilma . : 72 Palin 210 5635 Pintér Mariska 73 Pölöske * 186 6090 Belkonyi Irma ,; 74 Puszta-Magyarád 247 14200 Deutsch Ede 75 Résznek 435 7442 Gálos Pál 76 Rédics p. u. 124 16207 Sperlák Gusztáv 77 Salomvár 250 17947 Kiss Márton 78 Sármellék 344 13894 Fischl Róza \\\'.; 79 Sormás 269 11191 Anders Károly /,\\": 80 Söjtör 1233 67268 Karancsy István 81 Stridó 1082 84455 Ehrlich Hermina 82 Szécsi-Sziget 328 11633 özv. Némcthy Ág.-né 83 Szent-Adorján 233 10138 Vizmathy Ferencz 84\\\' Szent-Antalfa 627 41939 Holly Ida 85 Szent-György-Völgye 378 12476 Császár Dániel 86 Szent-Péterúr 256 12571 Riedlmayer Károly • 87j Szepetk 604 32501 Kocsis János 88! Szépeinek 271 16735 Dénes Ferencz 89 Szoboticza 195 16823 : Tóth Karolina . ; 90 Tárnok 508 24688 Puly Gáborné 91 Tihany 366 15946 özv. Emhecht K.-né 92 Tóth-Szt.-Márton . 346 14913 Hozján György 93 Tóth-Szerdahely 212 9392 Neupáuer Istvánné 94 Turnischa 300 25539 Némethy János 95 Ukk 407 13439 Linter Gyuláné -....\\\'>¦- 96 Zalaapáti 751 53632 Linter Pál 97 Zalabér 1418 93249 Fülöp Lajos 98 Zala-Csány 211 14114 \\\' özv. Csiklin Józsefné 99 Zala-Gogánfa 685 37133 Kozma Mária -. \\" 100 Zala-Koppány 377 31477 Fuchs Ferencz 101 Zala-Lövő 1471 91936 Martinék István 302 Folyószám A postahivalal neve Nyers jövedék forintokban Készpénz forgalma A postamester neve 102 Zala-Mihályfa 627 26915 Frászt Lujza 103 \\\' Zala-Szabar 351 17539 Gyük István 104 Zala-Szántó 419 21527 Nyers Imréné 105 Zala-Szent-Balázs 437 45161 Vilcsek Károlyné 106 Zala-Szerít-Iván 867 36588 Fejes Géza 107 Zala-Szent-László 568 29012 R-immer Lajos 108 Zala-Szent-Mihály 1129 37712 Scháffer Andor 109 Zalavár 168 10671 Kein Gizella 110 Zsid 305 1 7387 Sarkady Károly Huber Gyula. ZÚG A SZÉLVÉSZ, HÁBOROG A BALATON . . . Lassan (fájó érzéssel). Huber Gyula. Ének firnr Zug- a szélvész,háborog- a Ba-la - tort, Le van húzva szememre a \\\'Zongora 304 Hej! de mért van az a ka - lap le-hux - va? Scn -ki más,egy szö-kc kis lány ha tud - ja?! TAKARKkTKXZTÁRAK ÉS PÉXZINTÉZKTKK. \\\'T Also-lendvai takarékpénztár. (1873-1003). Alaptőke 40,000 frt, névre szóló 400 darab 100 Irt belizctéssel. Részvényei ára 1895 ápril hóban 350 frt. Osztalék 1890-1894 frt 23, 23, 23, 24, 24. Vezérigazgató Fuss Nándor, aligazgató Nagy József. Igazgatósági tagok: Baka Boldizsár, Hajós Mihály, Dr. Király Mór, Kiss Pál, Isoó \\"Ferencz, Lcndvay Mátyás, Pollák Lázár, Szmo-diss Viktor. - Felügyelő bizottság: Dr. Józsa Fábián elnök, Bellotics János, Dr. Wollák Adolf. ¦\\" -! Póttagok: Brüll Lipót, Hajmásy Ferencz.- Főkönyvelő Csukics Adolf, könyvelő Pollák Emil, gyakornok Collognáth Ferencz, pénztárnok Matyasovszky Vincze. - A csak magyar ezéget jegyzi a vezérigazgató esetleg helyettese vagy egy\\\' igazgatósági tag a könyvelővel együttesen.-Módosított alapszabályok 1894-ben. Folyó évi közgyűlése 1895 márczius 20. volt. Pénztári forgalom 1894 évben o.-é. frt 3.989,892. Bellatincz vidéki takarékpénztár. Alakult 1881. Részvénytőke 35.000 frt névre szóló 350 darab rész-vény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895 ápril hóban 175. Gszíalék 1890-1894. 10, 10, 10, 12, 12 frt. Elnök Isoó Ferencz, alelnök Kájdos Károly, Koczeth Mátyás. Igazgatósági tagok: Dr. Ber-ger Ignácz, Bader Adolf, Czínki József, Kiss Pál, Lamm Leó, Dr. Messer Samu, Novak János, Tóth László, Utassy Béla, Vugrincsics Boldizsár, Weiss József, Weiss Béla. Felügyelő bizottság: Schweinhammer János, Metzker Mátyás, Meisener Mátyás. Könyvelő Kuszalik Ferencz, pénztárnok Szabó Kálmán. A csak magyar ezéget jegyzi elnök avagy az egyik alelnök a könyvelővel együttesen. Alapszabályok kelte 1892. február 6. Folyó évi közgyűlés volt február 7-én. Pénztári forgalom 1894. évben 1.291,358 frt 32 kr. Csabrendeki takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1873. Részvénytőke 40.000 frt névre szóló 400 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895 ápril hóban 225 frt. Osztalék 1890-1894, 12, 10, 12, \\"l2, 12 frt. Elnök Barcza László. Vezérigazgató Bogyay János. Igazgatósági tagok: Bogyay Aurél, BWim Vilmos, Főcze József, Schreiner Dénes, Kohn Vilmos, Kohn Ignácz, Kohn László, Barkóczy Károly, Rábinek Soma, Weisz Mór. Felügyelő-bizottság: Scheiber Sándor, Ifj. Hátzky Kálmán, Weisz Salamon, Kohn Vilmos, Schreiner Dénes. Jogtanácsos Barkóczy Károly, könyvelő Löb Ignácz, pénztárnok Böhm János. A csak magyar ezéget jegyzi a vezérigazgató és két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1886 január 24. A folyó évi közgyűlés volt január 30. Összforgalom 1894. évben 3.970,729 frt 58 krajezár. Csáktornyai takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1872. Részvénytőke 40,000 frt névre szóló 400 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895 ápril hóban 500 frt. Osztalék 1890-1894. 18 frt, 18 frt, 20\\"frt, 24 frt, 20 frt. Igazgatóság: Szeiverth Antal igazg., Hirschmann Samu aligazg. Bencsák Ferencz, Bernyák Károly, Csakathurner Hermán, Deák József, Gra-ner Miksa, Hochsinger Sándor, Hirschmann Leo, Mayer Salamon, Mayer Hermán, Nuzsy Mátyás, Pecsornik Ignácz, Dr. Schvvarz Albert, Stráhia Ferencz, Fodor József, Wollák Rezső, Ziegler Kálmán. Felügyelő bizottság: Pálya Mihály, Alszeghy Alajos, Hirschmann Adolf. Tisztviselők: Weisz Miksa, Kopjár Sándor. A magyar vagy német ezéget jegyzi az igazgató vagy aligazgató és HALIS és HOFFMANN Zalamegyei évkönyv 20 306 egy igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1872. január 2. Folyó évi közgyűlés volt február 14-én. Pénztári Forgalom 1894 évben 2.046,755 frt 54 krajczár. Muraközi takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1881. Részvénytőke 40,000 frt névre szóló 200 drb. részvény 20Ö frt befizetéssel. Részvé-nyeinsk ára 1895 ápril hóban 630 frt. Osztalék 1892-1894. 30, 32, 32 frt. Elnök Horváth Lajos. Vezérigazgató Szakonyi Zsigmond. Aligazgató Moran-dini Bálint. Felügyelő-bizottság: Margitai József, Neumann Bernát, Benedikt Béla. Könyvelő Baumann Zsigmond. A csak magyar czéget jegyzi két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1881 ápril hó 23. F. évi közgyűlés volt február 9-én. Keszthelyi takarékpénztár részvény-társaság. Alakult: 1870. Részvénytőke : 45,000 frt névre szóló 900 drb részvény 50 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 225 frt. Osztalék 1890-1894. 15, 18, 20, 20, 10 frt, az 1894. évi 10 frt osztalék megfelel az előző évi 20 frtnak, mivel a régi 100 frt névértékű részvények 2 drb 50 frt névértékűre cseréltettek ki. Az igazgatósági tagok névjegyzéke az 1894 év végén volt állapotot tüntetik fel, de a tagok közül azóta elhaltak Papp Sándor és Koller Ferencz. Igazgatóság : Elnök és igazgató: Beck Sándor, igazgatóság: Buchberger Gusztáv, Böhm Mihály, Csák Antal, Dr. Dunst Ferencz, Hofman Mór, Koller Ferencz, Klein Lipót, Lázár L. Lipót, Lázár Sándor, Lázár Soma, Lendvay József, Nagy István, Oltay Guidó, Oppel Károly, Oszmán Pál, Pap Sándor, Pető Vilmos, Polacsek Máté, Rosenberg Manó, Szeglet Mihály, Sándor Elek, Ullmann Venczel, Wünsch Ferencz, Weltner Jakab. Felügyelő-bizottság: Bogyay Máté, Sövegjártó Lajos, Weisz Albert. Tisztviselők: Ügyész Hoffmann Soma, könyvelő Hoffmann Miksa, pénztáros Puly János, könyvelői segéd Joós Ferencz. A csak magyar czéget jegyzi az igazgató, vagy Hoffmann Miksa és Puly János együttesen. Alapszabályok kelte: 1878. november 13. (most van változás alatt.) Folyó évi közgyűlés volt február 21-én. Pénztári forgalom 1894. évben 6.541,393 frt 93 krajczár. Keszthely vidéki takarékpénztár. Alakult 1894. Részvénytőke: 100,000 korona névre szóló 1000 drb részvény 100 korona befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 80 frt. Osztalék 1894. évben semmi. Igazgatóság: Mandl Pál igazg. elnök, Reischl Venczel igazgató alelnök, Fülöp Antal, Giber József,\\" Gyarmathy Lajos, Hencz Antal, Herczeg Hermán, Hoffmann Béla, Hofman Gusztáv, Hochstádter Mór, Mészáros Mihály, Mérei Ignácz, Neumark Ignácz, Regensperger Ferencz, Riersch József, Schlaffer Izidor, Stieder Lajos, Stegmüller Ferencz, Dr. Schwarz Zsigmond, Veháp Ferencz, Veháp Lajos, Weisz Zsig mond, Felügyelő-bizottság: Prager Tivadar, Romai Mihály és Bányay Károly. Tisztviselők: Nagy Zsigmond könyvelő és Puly István pénztárnok. A csak magyar czéget jegyzi az elnök, vagy alelnök egy igazgatósági taggal, vagy két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1894. január 28. Folyó évi közgyűlés volt 1895. márczius 10-én. Pénztári forgalom 1894. évben: be vétel 484,718 frt 66 kr. # Kotori takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1892. november 24. Részvénytőke 10,600 frt névre szóló 200 darab részvény 53 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 85 frt. Osztalék 1892-94. 3, 3\\\'18, 3 frt. Igazgatóság: Rábenstein Samu igazgató, Dr. Lőke Emil aligazgató. Pollák Lipót pénztárnok, Pollák Henrik, Pollák Ignácz, Spiegl József, Vlasics Remus igazgatósági tagok. Felügyelő-bizottság: Fischer Gusztáv, Berger Manó, Lőwc Adolf. Tisztviselők: Kelé György főkönyvelő, Pataki Viktor könyvelő. A csak magyar czéget jegyzi az igazgatóság két tagja együttesen. Alapszabályok kelte: Kotor, 1891. november 24-én. F. évi közgyűlése volt 1895. február 24-én. Pénztári forgalom 1894. évben: 484,419 frt 06 kr. 307 Letenyei takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1892. Részvénytőke 40.000\\" frt névre szóló 400 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 108 frt. Osztalék 1893-1894. 4-50, 4 frt. Igazgatóság: Elnök Schmidt Emil, alelnök Stern Zsigmond, igazgatósági tagok Dr. Csempész Kálmán, Thassy Lajos, Dr. Hajós Sándor, Leitner József, Aradi Alajos, felügyelő-bizottság: ifj. Singer Samu, Kaster Miksa, Tamás Ádám. Tisztviselők: könyvelő : Glósz Géza, pénztárnok Wcsel Manó. A csak magyar ezéget jegyzi két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1892. július 17-én. Foiyó évi közgyűlése 1895. február hó 17-én, nem lévén határozatképes, 1895. márczius 25-én tartatott. Pénztári forgalom 1894. évben 582,010 frt 91 kr. Nagykanizsai takarékpénztár részvény-társaság. (1845.) Alaptőke 60,000 forint névre szóló 600 drb részvény ben 100 frt befizetéssel. Részvényei nek ára 1895. ápril hóban 940-960 forint. Osztalék 1890-1894. 45, 45, 45, 45, 48 frt. Elnök Hertelendy Béla, alelnök Ebenspanger Lipót. Igazgató sági tagok: Babochay György, Blau Pál, Blau Lajos, Danneberg Jakab, Ebenspanger Leó, Fesselhofer József, ifj. Fesselhofer József, Fischl Pál, Grünhut Henrik, Kürschner Ignácz, Lőwy Adolf, Maschanzker Mór, Plosz- szer Ignácz, Práger Béla, Sommer Sándor, Sommer Ignácz, Scherz Al bert, Stern J. M., Stirling Sándor, Sartory Oszkár, Scherz Richárd, Unger Ullman Elek, Vágner Károly, Vidor Samu és Weiser József. Fel ügyelő-bizottság : Schwarz Gusztáv, Heimler József, Juhász György. Köny velők: Darás Ágoston, Tripammer Gyula. Pénztárnok: Eisinger Henrik. Segédtisztek : Kaufmann Adolf, Gürt- lcr Ferencz, Relus László. A csak magyar ezéget jegyzi két igazgatósági tag, vagy egy, egy a ezégjegyzésre jogosított tisztviselővel együttesen. F. Hertelendy Béla évi közgyűlése volt február hó 10-én. a nagykanizsai takp. elnöke, volt orsz. képv. Alapszabályok módositattak 1890. no- vember 20-án Az 1895. évi február hó 10-én volt közgyűlés 200 drb 100 frt névértékű névre szóló, 1895. január hó 1-től kezdve az üzleti, eredményben a régi részvényekkel egyenlő arányban részesülő uj részvény kibocsátását határozta el 700 frt átvételi ár mellett. A kibocsátandó 200 drb uj részvény 700 frt átvételi árából 100 frt, vagyis 20,000 frt a részvénytőkéhez, 600 frt, vagyis 120,000 frt a tartalékalaphoz csatoltatik. Pénztári forgalom 1894-ik évben 3546 arany 4080 frank 12.299,704 frt 52 kr. Osztrák-magyar bank fiókintézete Nagy-Kanizsán. (Kiterjed Zala- és So-mogyvármegyékre.) Főnök Mergenthaller Lajos. Főnökhelyettes Tóth Antal. Tisztviselők Lovag Gruppenberg Fehrentheil Gusztáv, Kaiser Aladár, Lénk Adolf. Pénztárforgalom (1894Tben) 53.807,000 forint. Leszámítolt váltók 16.837 darab 7.338.868 frt 50 kr. Beszedett váltók 17361 darab 7.281.754 frt 42 kr. értékben. Dél-zalai takarékpénztár részvénytársaság Nagy-Kanizsán. Alakult 1870, évben. Alaptőke 100,000 frt. Névre szólló 500 drb részvénynyel. Igaz- :•-¦.¦¦,¦-:¦ •• . •..•.- :,-.-,. ..>¦ - ¦¦•••.¦• ¦ •¦¦V:;..\\\' .,;,\\\' • -, ,.¦ .,-,. ¦ 20* awww 308 .;..:../ .^¦¦:,- ¦¦- : -.:;\\\\ . \\\'¦¦¦¦¦¦ ¦¦>;\\":¦¦¦¦ :ír- ¦\\\'\\\'\\\'¦¦;;7t:<?\\\'\\\'-,_.; gatósága: Elnök Eperjesy Sándor, alelnök Hirschel Ede. Igazgatósági tagok : Belus Lajos, Bentzik Ferencz, Dr. Bentzik Ferencz, Bettlheim Győző, Blau Pál, Bogenrieder József, Ebenspanger Leo, Fischer ignácz, Grünhut Fülöp, Gáspár Ferencz, Dr. Hauser János, Hertelendy Béla, Hirschel Annin, Klein Illés, Köhler Antal, Ledofszky Ármin, Lőwinger Ignátz, Miltényi Sándor, Ra-poch Gyula, Ür. Rauch Zsigmond, ür. Schreyer L;ijos, Szeitl János, Dr. Szekeres József, Simon Gábor, Dr. Szűkíts Nándor, Szűkíts Zsigmond, Thomka Endre, Dr. Tuboly Gyula, Wusztl Lajos, Unger Ullmann Elek. Felügyelő bizottság: Récsey György, Grünhut Alfréd, Halphen Mór. Tisztviselők: titkár és főkönyvelő Knortzer György, főpénztáros Reinitz József, II. könyvelő Eperjesy Gábor, II. pénztáros Knausz László: Segéd könyvelő Roming Lajos. Kereskedelmi és iparbank részvénytársulat Nagy-Kanizsán. Alakult 1867. évben. Az.intézet üzletágai. Elfogad: takarékbetéteket 31/.,-41/.2% mellett. Kölcsönt ad: Értékpapírokra az érték 80°/0-áig. Leszámítol: 2 aláírással ellátott váltókat 5y2-6y,%-kal. Váltóvisszleszámitolás. Alaptőke: 200,000 frt, névre szóló 2000 darab részvényben, 100 forint befizetéssel. Részvényeinek osztaléka 1889-1894. évenkint 6 frt. Összforgalom frt 127,727,739.05. Elnök: Gelsei Gutmann Vilmos. Alelnök Eperjesy Sándor. Igazgatósági tagok: Blau Pál, Blau Lajos, Fesselhofer József, Grünhut Fülöp, Hirschel Ede, Maschanzker Mór, Grünhut Alfréd, Rosenfeld Adolf, Rapoch Gyula, Ledofsky Ármin, Vidor Samu, Bettlheim Győző. Felügyelő bizottság: Goldhammer Károly, Halphen Mór, Dr. Bentzik Ferencz. Titkár Goldschmidt D. Jogtanácsos Eperjesy Sándor. P^őpénztárnok, Wallenstein Frigyes. - A magyar vagy német czégct jegyzi két igazgatósági tag vagy egy-egy erre megbízott tisztviselővel együttesen. Módosított alapszabályok 1886 február 21-én. Szelvény-elévülés 3 év. - Folyó évi közgyűlés február hó 17-én volt. Nagy-kanizsai bankegyesület részvény-társaság. Alakult 1873. évben. Üzlet-ágak: Váltó-leszámitolás és visszleszámitolás, előlegezés értékpapírokra és beraktározott árúkészletekre takarék-betétek elfogadása, pénzváltó-üzlet stb. Alaptők o. é. 200,000 frt bemutatóra szóló 2000 drb részvényben teljes 100 frt befizetéssel. A részvények ára o. é. 115-120 frt. Osztalékok: 1891. óta folyton egyformán 7°/0. Összforgalom 1894. évben o. é. 17 665645 frt 20 kr. Kamatszámítás: 4 havig terjedhető váltók után legkisebb 51/.2°/0, legnagyobb 6y>%, letéti kölcsönök (Lombard) után legkisebb 6y2°/0, legnagyobb 7°/0. Visszleszámitolás után 4%-4y2%. Betétek után felmondással 4°/0, betétek után felmondás nélkül 3°/0. Igazgatóság: Elnök: Karczag Béla, igazgató tanácsosok : Ebenspanger Lipót, Lőwinger Ignácz, Sommer Sándor, Stern J. Móricz és Weiser József. Tisztikar: Stolczer Gusztáv vezérigazgató, ifj. Singer Samu főkönyvvezető, Hirschler Sándor pénztárnok, Kleinfeld Ignácz segédkönyvelő, Sukitsch Sándor segédtiszt. Czégjegyzés: A magyar vagy német czéget jegyzi 2 igazgató tanácsos, vagy egy a vezérigazgatóval együttesen. Legutóbbi alapszabály-módosítás 1888. augusztus 16. Szelvény elévülés a törvényes elévülés alatt. 1895-iki közgyűlés volt február hó 23-án. Alsó-muraközi takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1873. Alaptőke 50,000 frt névre szóló 500 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényei ára 1895. ápril hóban 225 frt. Osztalék 1890-1894. 11, 12, 12, 13, 14 frt. Elnök Bánelly Sándor. Alelnök Dr Böhm Sidney. Igazgatósági tagok: Bara-nasics Ferencz, ifj. Hadunyák István, Jellecsics Mihály, Pávcsecz János, Pet-rics András, Sipos Karoly. Felügyelő-bizottság: Eperjesy Sándor, Tóth Sándor, Knortscher György. Jogtanácsos: Eperjesy Sándor.\\\' Pénztárnok : Verby Ferencz. Könyvelők: Verby Ernő, Simon .Károly. A csak magyar czéget jegyzi két igazgatósági tag együttesen, vagy egy, és egy czégjegyzéssel megbízott tisztviselő. Alapszabályok 1873. augusztus 19. Folyó évi közgyűlés volt 1895. február 24-én. Pénztári forgalom 1894. évben 2.852,455 frt 0.3 kr. \\\\ ¦\\\':\\"//::^.::i.n ¦:¦;,,> . ,-V\\"\\\'\\"\\\'-V^^ 309 Sümegi takarékpénztár. Alakult 1869. Részvénytőke 40,000 írt névre szóló 400 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895 ápril hóban 260 frt. Osztalék 1890-1894. 1450/,00, 15, 17, 17, 17. Elnök és v. igazgató Eitncr Sándor id. Alelnök Takách Alajos. Igazgatósági tagok : Bala-sics Antal, Darnay Kálmán, Luiszcr Lajos, Mojzer Imre, Szakmáry József. Felügyelő-bizottság: Darnay Kajetán, Bánfi Alajos, Eitner Zsigmond. Tisztviselők: Vörös K. Imre (könyvelő), pénztáros Német Lajos, titkár Mojzer Imre, ügyész Takács Zsigmond. A csak magyar ezéget jegyzi a vezérigazgató és egy igazgató tag együttesen. Az alapszabályok kelte 1869, ujabb 1881. A f. évi közgyűlés volt 1895 február 2. Sümegi népbank. Alakult 1873. Részvénytőke 40.000 frt névre szóló 400 drb részvény .100 frt befizetéssel Részvényeinek ára 1895. ápril hóban frt. Osztalék ]890-1894. 7, 7, 7 frt. Elnök és vezérigazgató: Epstein Vilmos A. Alelnök és aligazgató: Mojzer József. Igazgatósági tegok: Scheiber Lipót, Fűzik Gyula, Apfel Kálmán, Jandó Ferencz, Orbán Lajos. Felügyelő-bizottság : Dr. Fischer Igríácz, Würzbcrger Jakab, Könnye József. Könyvelő: Scheiber József. Pénztárnok: Rozsonyi József. Jogtanácsos: Surgoth Miksa. A csak magyar ezéget jegyzi két igazgatósági tag, vagy egy a vezérigazgatóval együttesen. Alapszabályok kelte 1876. június 27. F. évi közgyűlés volt február 3-án. Pénztári forgalom 1894. évben 1.860,750 frt 42 kr. Tapolczai takarékpénztár-részvénytársaság. Alakult 1869. Részvénytőke 30,000 frt névre szóló 300 drb 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 400 frt. Osztalék 1890-1894 20, 20, 20, 23, 23. Igazgatóság : Igazgató Szigli József. Tagok: Csébi Antal, Flieg József, Leszner Sándor, Leszner Sámuel, Leszner József, Steiner Lipót, Handléry Gusztáv, Dr. Lövven-sohn Mór, Leszner Ferencz, Berger Vilmos. Felügyelő-bizottság: elnök Skub-lics Gyula, tagok Ats Ferencz, Dr. Fischer Gyula. Tisztviselők: Pénztáros Po\\\'.lák József, könyvvezető és titkár; Szabó Dénes. A csak magyar ezéget jegyzi két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1876 február 23. Folyó évi közgyűlés volt 1895 február 24. Pénztári forgalom 1894. évben 3,320,914 frt 25 kr. Balaton-melléki takarékpénztár részvény-társaság Tapolczán. Alakult 1889. Részvénytőke (50,000 frt névre szóló 600 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 100 frt. Osztalék 1890-1894. 3, 3\\\'50, 4, 4\\\'50, o frt. Vezérigazgató: Frisch Lipót. Helyettes igazgató : Glaser Sándor. Igazgatóság: Berger Jakab, Csendes József,, Hirsch Lipót, Hochstátter Ignácz, ifj. Lessner József, Lusztig József, Mojzer Ferencz, Pollák Adolf, Steiner Ferencz, Schwarz Mór, Vastagh János. Felügyelő-bizottság: Báró Puteáni Géza elnök, Bogyay István, Weltner Adolf, Wirin Vincze. Téts Károly főkönyvvezető, A csak magyar ezéget jegyzi az igazgató vagy helyettes igazgató egy igazgatósági taggal, vagy két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok 1890. május 5-én. Folyó évi közgyűlés volt február 10-én. Pénztári forgalom 1894. évben 4.144,583 frt 51 kr. Zalaegerszegi takarékpénztár. Alakult 1869. Részvénytőke 200,000 kor. névre szóló 400 darab részvény 500 korona befizetéssel. Részvényeinek ára 1895 ápril hóban 800 frt. Osztalék 1890- 1894-íg 50, 50, 50, 35 frt. Elnök Dr. Mángin Károly kir. tanácsos. Alelnök: Weisz Ede v. igazgató. Igazgatósági tagok: Balaton József, Csutor János, Fischer László, Dr. Graner Adolf, Gráner Géza, Gráner Jakab, Heinrich Vilmos, Horváth Miklós, Kaiser József, Dr. Kaiser Emil, Rechnitzer Miksa, Rosenberg Sándor, Stern Farkas, Szalay Ferencz, Thassy Kristóf, Weisz Sándor. Felügyelő-bizottság: Hanty Károly, Udvardy Ignácz, Schütz Sándor. Tisztviselők: Policzer József főkönyvelő, Mondschein Samu könyvelő, Vidóczy Ferencz s. könyvelő, Miszory Ignácz pénztárnok. Boschán Gyula ügyész és titkár. A csak magyar ezéget jegyzi 310 •¦¦\\\'; --^ >..:\\\'-:.:;:;:.-;;r;:.-- . ^\\\\v :>.V ¦¦>..-,..;.-:; .\\":¦:¦.::-;¦¦;;: -; ¦ \\\'¦¦;, - \\\'.\\\' \\".v- ..-./\\\'. elnök vagy igazgató egy igazgatósági taggal együttesen. Alapszabályok kelte 1890. F. évi közgyűlés volt 1895 márczius 2-án. Zalamegyei központi takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1893. Részvénytőke 80,000 frt, 800 darab 200 korona névérték. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 175 frt. Osztalék 1893-1894. 2 frt 5%. 7 frt 7%. Elnök Hácky Kálmán. Vezérigazgató: Krosetz Gyula. Igazgatóság: Büchler Jakab, Dcutsch Ferencz, Üervarics Lajos, Fenyvesi Miksa, Fischer Miksa, Fischer Pál, Graner Béla, Dr. Hajós Jgnácz, ür. Halász Miksa, Dr. Isoó János, Krosetz István, Königmayer János, Kohn Salamon, Nagy Károly, Rigó Ferencz, Rosenberg Zsigmond, Sanits Sándor, Varga Vilmos, Weiss Tivadar. Felügyelő-bizottság: Hajik István, Balassa Benő, Dr. Rosenthal Jenő, Udvardy Vincze. Tisztviselők: Policzer Gusztáv főkönyvvezető, Kiss János pénztáros, Dr. Czinder István ügyész titkár. A csak magyar czéget jegyzi az igazgatóság bármelyik két tagja. Az alapszabályok kelte 1894 május 19. A folyó évi közgyűlés volt február 24. Pénztári forgalom 1894. évben 5.840,010 frt \\\'31 kr. Zalavármegyei takarékpénztár r. t. Z.-Egerszegen. Alakult 1893 aug. 1-én. Részvénytőke 30.000 frt, 150 drb 200 frtos részvény. Részvényeinek ára 1895 ápril hóban 350 frt. Osztalék 1893-1894, húsz forint. Elnök: üresedésben. Ideiglenes elnök Krosetz János. Igazgatósági tagok : Szigcthy Antal igazgató, Krosetz János, Botfy Lajos, Dr. Szigethy Elemér igazgatósági tagok. Felügyelőbizottság: Udvary Ferencz f. b. elnök. Skublics Imre, Páslck József, dr. Háry István, Kovács István. Tisztviselők: Balogh Gyula főkönyvelő, Travnik Gyula s. könyvelő. Pirity Lajos pénztárnok. A csak magyar czéget jegyzi vagy két igazgatósági tag vagy egy a főkönyvelővel együttesen. Az alapszabályok kelte 1893 jul. 31-én. A folyó évi közgyűlés volt 1894 szept. 9. Pénztári forgalom 1894. évben 2.606.386 frt 31 kr. \\\' Zala-Szent-Grót és vidéke takarékpénztár r. t. Alakult 1884. Rész vénytőke 20.000 frt névre szóló 400 drb részvény 50 frt befizetéssel. Részvé nyeinek ára 1895 ápril hóban ¦ 100-110 forint. Osztalék 1890-1894 5 frt. Elnök Botfy Péter. Igazgató Berényi Jenő. Igazgatósági tagok: Kozáry Aurél, Misnek Dávid, Neumann Lajos, Német Zsigmond, Politzer Mór, Steiner D. Ign., Varga Káról}\\\'. Felügyelő-bizottság: Domokos György elnök, Bichler Dé nes, Dr. Misner Antal. Tisztviselők : Koháry József ezégjegyző könyvelő, Bren- ner Ernő pénztárnok. A csak magyar czéget jegyzi az elnök, igazgató, vagy könyvelő egy igazgatósági taggal együttesen. Az alapszabályok kelte 1891 február 28. A folyó évi közgyűlés volt február 23. .. • . ..... . GYÁRAK, IPARVÁLLALATOK. .\\\\. . [,, .A A mint már más helyen is emiitettük, az utolsó másfél évtizedben szép lendületnek indult gyáriparunk, s most, hogy némikép le vannak győzve a kezdet nehézségei, remélhető, hogy a gazdasági állapotok jobbrafordultával s a vállalkozási kedv emelkedésével gyáriparunk is nagyobb fejlődésnek indul. Itt a megyénkben létező nevesebb ipari vállalatokról emlékezünk egyenként (jobbára a soproni keresk. és iparkamara 1894. évi jelentése alapján.) A legtöbb gyári vállalat Nagy-Kanizsán van. A malátagyár és serfőződé-ből külön emlékezünk meg. Többi gyáraink: Franz Lajos 500 lóerőre berendezett gőzmalma s egyszersmind villam-világitási vállalat. A malom-vállalatra befizetett tőke 200.000 forint; őrlési 311 képessége 120,000 mm. évenkint és 3000 16 gyertyaerejü víllamláng. Malom és villamtelep 1894. óta vannak üzemben. Munkásainak száma 600. Weiser J. C. gazdasági gépgyára, mely 1886-ban keletkezett. Csakhamar magasabb színvonalra emelkedett, készítményei el vannak ismerve, különösen a \\"Perfecta\\" sorvetőgép s az amerikai rendszerű \\"Zala\\"-drill vetőgép, mely czélszerü szerkezeténél fogva nagy elterjedtségnek örvend. A gyár különleges ségei közé tartoznak egy- és kétvasu ekéi, melyek\\\' az összes versenyeken első rangú dijakkal lettek kitüntetve. A gyárban érez- és vasöntöde van. •*- Maii M. Fiai cognac gyára 1884-ben keletkezett s élénk kivitele van Ausztriába és a Balkán államokba. Összeköttetésben van vele a gőzerőre berendezett pálinkafőzde, a melyben évenkint 4000\\\' hctlr bort, 3000-4000 hctlr törkölyt és ez ezer hctlr seprűt égetnek. Munkások száma 25-30. A gyár termékei a bel- és külföldi kiállításokon kitüntetésben részesültek. Ugyanezen ezég legújabban egy üveg-kupak gyárat rendezett be czélszerü gépekkel s itt is 20 munkást s 4-5 gépészt foglalkoztat. Napi termelése 50.000 drb. Ez a gyár az első e nemű vállalat hazánkban. Hirschel és Baclirach gép- és kazángyára, amely vállalat ujabban keletkezett s több gőzmalom-felszereléssel mutatta ki életképességét. Stern I. M. nagykanizsai téglagyára. Gnttmann S. H\\\\czéí*dongatermelése, az egész ország legnagyobb vállalata. A kiviteli üzlet tárgyai: fürészelt és hasitott tölgyfa, piacza egész Nyugot-Európa. Bettlheim S. W. és fiai szalmatok-gyára, mely 1894-ben másfél millió drbot készített. Sartory Oszkár, épitő-anyagok és cementáru-gyára. E gyár 1878-ban keletkezett s azóta évről-évre nagyobb kiterjedést nyervén, Miskolczon és Tapolczán fiókot állított fel, és tevékenységét egész Magyarországra terjeszti ki. Fősulyt a szakértői, szolid munkára helyez. Az Ujlaky-Hirschler és fiai ezég fürészgyáráról (Kotor-Alsó-Domború) más helyen van szó, a hol a kotori fürésztelepet képben is bemutatjuk. Reischl Venczi\\\'l-íé\\\\e sörgyár Keszthelyen, újonnan berendezett s évenként 3230 hectolitert termel, de szükség esetén termelőképességét fokozhatja is. Eitner Zsigmondnak, Sümegen van nagy bőrgyára, melynek Austriába és Szerbiába van kivitele Bö\\\'hni Zsigmondnak Pacsán és Bóna Györgynek Csömödéren van kisebb malomvállalata\\\' Epslcin, Steiner és Társa czégneli említésre méltó mész- és téglagyára van Sümegen. Epstein Vilmosnak pedig faszén-termelése, melynek kiviteli piacza Austria és Svajcz. Szesz- és eczetgyáraink közt megemlitendők: Schmidt Emil anna-majori szeszgyára; Hochsinger M. és fiai eczetgyára Csáktornyán; Gróf Deym Nándor lesenczetomaji cognacgyára. ZALA VÁRMEGYE TISZTIKARA. . \\" Összeállította: Vajda J. Főispán: SVASTITS BENŐ. .\\\\ Központi tisztviselők: Alispán: Csertán Károly. ¦/.\\\'..?\\\' Főjegyző: Gózony László. Tiszteletbeli főjegyző: Botfi Lajos. Aljegyzők : Czukelter Lajos. :. , Malatinszky Lajos. .. Vizy Géza. Főügyész: Árvay Lajos. Alügyész: Tuboly Gyula dr. . Főorvos: Mangin Károly dr. \\\'.¦:¦\\\' Levéltárnok: Fitos Márton. Főszámvevő: Szultzberger Alajos. Alszámvevők: Farkas Ferencz. Homor János. Főpénztárnok: Tomasics Sándor. Alpénztárnok : Marton László. , Könyvvezető: Skublics Antal. \\\'. Iktató: Szabó Lajos. \\\';;¦¦. Kiadó: Derencsény Pál. \\"¦ ¦. Jrattárnok : Horváth István. ...;v. :\\\'\\\'\\":¦¦\\\'\\" : • Arvaszck : Elnök: Csesznák Sándor. Ülnökök: Braunstein Pál. Horváth Bertalan h. elnök. Málits József. ¦ . Nagy Lajos. ¦ \\\'¦\\\' Tassy Kristóf. •:\\\'¦-.¦ ;¦-. Trsztyánszkj\\\' Ödön. Zárka Zsigmond. Számvevő: Rajky Miklós. Pénztárnok: Máyer János Jegyzők: Csák Károly dr. :-*¦¦¦¦¦\\\'.- ¦¦: ¦ Csák Árpád dr. Tuboly Sándor. Iktató : Varga József. Kiadó : Hutter Ferenez. Irattárnok: Horváth Jenő. Járási kültisztviselők: Zalaegerszegi járás. Járási székhely Zala-Egerszeg. Lakosság száma 28,347. A lakott házak száma 4418. Terület katasztrális holdakban 95.706. Nemzetisége magyar. Főszolgabíró Thassy Miklós. Szolgabiró Mayer István. Járási irnok Wehofsits Ottó. Járás orvos Háry István dr. Állatorvos Piréty Gyula helyettes. Körorvosok Isoó János, Halász Miksa, Rigó Ferencz és Goldstein Károly dr. Útbiztos Sebestyén Antal. A járási székhelyekhez tartozó összes körjegyzőségek : Körjegyzői székhely neve Zala-Szentiván, községi biró Molnár Gyula, helyettes biró Deák Antal, körjegyző Tóth Béla helyettes, közgyám Tóth János. Kj. sz. Zala-Lövő, k. b. Takács János, h. b. Mázsa Gergely, kj. Jobbany Géza, kgy. Takács János. Kj. sz. Andráshida, k. b. Boros Ignácz, h. b. Smodits Ignácz, kj. Hártl János, kgy. Vas János. Kj. sz. Salomvár, k. b. Major János, h. b. Bicsak Vendel, kj. Takách Lajos, kgy. Babos Árpád. Kj. sz.^Besenyő, Borky Antal, kgy. Farkas b. Novak Imre, kj. Molnár k. b. Gerencsér Ferencz, h. b. Nagy József, kj. Dömötör. Kj. sz. Szepetk, k. b. Kovács Vendel, h. István, közgy. Varga Kristóf. Kj. sz. Ságod, k. b. Pozvig József, h. b. Imrik ¦ 313 Ferencz, kj. Vutskits Ignácz, kgy. Szávicza József. Kj. sz. Felső-Bagod, k. b. Cseri Fülöp, h. b. Kardos János, kj. Tóth Gyula, kgy. Kardos József, Kj. sz. Bak, k. b. Balogh Gyula, h. b. Héder György, kj. Füzy Kálmán, kgy. Pető János. Kj. sz. Söjtör, k. b. Hordós Ferencz, h. b. Kovács József, kj. Duzár István, közgy. Galina Vilmos. Körj. sz. Nemes-Apáti, k. b. Boncz Imre, h. b. Bödecs Sándor, kj. Árvay Gábor, kgy. Simon Imre. Letenyei járás. Járási székhely Lctenye. Lakosság száma 25,253. A lakott házak száma 3000. Terület catastrális holdakban 83020. Nemzetisége magyar és horvát. Főszolgabíró Thassy Lajos. Szolgabiro Szalmay József. Járási irnok Vajda Jakab.\\\' Járás orvos Hajós Sándor dr. Állatorvos Rechnitzer Vilmos. Körorvos Halász Vilmos dr. Utbiztos Hófer Mihály. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek: körjegyzői székhely neve Letenye, községi biró Bóha József, helyettes biró Bicsak János, körjegyző Békessy Rezső, körgyám Hó-bor József, községi pénztárnok a biró. Kj. sz. Tót-Szent-Márton, k. b. Babir János, h. b. Visnits Tamás, kj. Kámán Lajos, k. gy. Győri János, k. p. a biró. K. sz. Becsehely, k. b. Ruczek János, h. b. Ács István, kj. Hóbor József, k. gy. Gyergyák József, k. p. a biró. K. sz. Bánok-Szent-György, k. b. Pintér István, h. b. Baksa Pál, kj. Fülöp József, k. gy. Szakái Mihály k. p. a biró. K. sz. Puszta-Magyarod, k. b. Karakai Vendel, h. b. Horváth Károly, kj. Büki József, k. gy. Kovács György, k. p. a biró. K. sz. Szent-Adorján, k. b. Fehér László, h. b. Kámán Károly, kj. Baka Ferencz, k. gy. Bors József, k. p. a biró. K. sz. Szécsi-Sziget, k. b. Kaszás Ferencz, h. b. Gál Ján,. kj. Golinár József, k. gy. Cseke Imre, k. p. a biró. K. sz. Kerka-Szent-Mik-lós, k. b. Tóth János, h. b. Boa János, kj. Vendl Ede, k. gy. Szak József, k. p. a biró. K. sz. Felső-Szemenye, k. b. Gyertyánági József, h. b. Biró József, kj. Hajgató Lajos, k. gy. Nagy Gábor, k. p. a biró. Tapolczai járás. Járási székhely Tapolcza. Lakosság száma 46.476. A lakott házak száma 8300. Terület katastrális holdakban 83020. Nemzetisége magyar. Főszolgabíró Szentmiklóssy Gyula. Szolgabiro Székely Emil és Polgár Béla. Járási irnok Molnár János. Járásorvos Beszedics Ede dr. Állatorvos Mukits Aladár. Körorvosok Lőwensohn Mór dr., Fischer Gyula dr., Kustos Károly dr. és Stolczer József dr. Utbiztos Varga János bfüredi megyei utb. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek: Körjegyzői székhely neve Tapolcza, községi biró Dávid János, helyettes biró Hándleri Gusztáv, körjegyző Arvav Lajos, közgyám Gáber János, községi pénztárnok Tibola János. Kj. sz. Díszei, k. biró ifj. Szabó Mihály, h. b. Dobosi István, körj. Fekete (Schwarz) Gáspár, kgy. Albert József, k. p. a községi biró. Kj. sz. Gulács, k. b. Péterfy Lénárd, h. b. Bőczén Sándor, kj. Neusziedler József, kgy. Eőry Béla, k. p. a községi biró. Kj. sz. Tördemicz k. b. Kankó József, h. b. Szálai Pál, kj. Vlasics Lajos, kgy. Tóth Pál, k. p. a községi biró. Kj. sz. Nemes-Vita, k. b. Karácsony Kálmán, h. b. Kalmár Mihály, kj. Paczay György, kgy. Kocsis János, k. p. a községi biró Kj. sz. Les.-Tomaj, k. b. Szabó Ferencz, h. b. Szabó József, kj. Papp Mihály, kgy. Pillér Jakab, k. p. a községi biró. Kj. sz. Köves-Kálla, k. b. Fábián Dániel, h. b. Pálfiy Imre, kj. Fehér Sándor, kgy. Szalay Károly, k. p. a községi biró. Körj. sz. Kővágó-Őrs, k. b. Balogh Ferencz, h. b. Ács Vincze, kj. Papp Lajos, kgy. Baky Gábor, k. p. a községi biró. Kj. sz. Kékkút, k. b. Rácz József, h. b. Pék Gyula, kj. Kral Rezső, kgy. Mészáros János, k. p. a községi biró. Körj. sz. Monostor-Apáti, k. b. Takács János, h. b. Pintér Lőrincz, körj. Vlasics Nándor, közgy. Horváth Vendel, k. p. a községi biró. Körj. sz. Tallián-Dörögd, k. b. Horváth Bálint, h. b. Gulás Gergely, kj. Deák Antal, kgy. Moró József, k. p. a községi biró. Kj. sz. Felső-Őrs, k. b. Korpádi József, h. b. Vas György, kj. Kovács Endre, kgy. Bak Sándor, k. p. a községi biró. Körj. sz. Csapak, k. b. Balogh Imre, h. b. Soós Károly, körj. Kábdebó István, közgy. Nagy Sándor, k. p. a községi biró. Kj. sz. Balaton-Füred, k. b. 314 .¦-.. , ¦. ¦ .. ¦¦• .¦\\\'¦ P. Kutasi Imre, h. b. Pálfl Gábor, kj. Barcsay Boldizsár, kgy. Bertók Gábor, k. p. Varga Gábor. Kj. sz. Örvényes, k. b. Fölher Ádám, h. b. Rédl József, körj. Molnár János, közgy. Bika János, k. p. a községi biró. Körj. sz. Nemes-Pécsely, k. b. Saáry Lajos, h. b. Balassa Lajos, kj. Cseri Mór, kgy. Bajomy Gábor, k. p. a községi biró. Kj. sz. Szent-Antalfa, k. b. Somodi Lajos, h. b. Sólyom Gyula, körj. Németh Ignácz, kgy. Vidosi Gábor, községi pénztárnok a községi biró. Novai járás. Járási székhely Nova. Lakosság száma 15143. Nemzetisége magyar. A lakott házak sz. 2803. Terület kat. holdakban 74,793. Főszogabiró Viosz Ferencz. Járási irnok Krizmanich József. Járási orvos Kovácsics Ferencz dr. Körorvos Polgárdi Lipót. Utbiztos Ács György. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek: Körjegyzői székhely Nova, közs. biró Csizmazia Mihály, helyettes biró Babos Lajos, körjegyző Bezerédy István, körgyám Csizmazia György. K. sz. Páka, k. b. Ambrus Nándor, h. b. Németh Ferencz, kj. Koutnyek Ferencz, k. gy. Németh István. K. sz. Lenti, k. b. Molnár Imre, h. b. Ambrus Sándor, kj. Hőhn Béla helyettes, k. gy. Borsos János. K. sz. Tárnok, k. b. Bogdán Ferencz, h. b. Tóth György, körj. Puly Gábor, k. gy. Papp Péter. K. sz. Csonkahegyhát, k. b. Kustán Sándor, h. b. Józsa György, körj. Horváth Lajos, k. gy. Tuboly Zsigmond. K. sz. Nagy-Lengyel, k. b.. Pál Sándor, h. b. Fángl János, kj. Horváth Jenő helyettes, k. gy. Fitos Gáspár. A járásban több körjegj\\\'zőség nincsen. Sümegi járás. Járási székhely Sümeg. Lakosság száma 26210. Nemzetisége magyar. A lakott házak száma 3461. Terület katastrális holdakban 75,132. Főszolgabíró Fűzik Gyula. Járási irnok Szabó Gyula. Járás orvos Lukonics Gábor. Állatorvos Viasz József, lakik Szent-Grót. Körorvosok Fischer [gnácz, Lengyel Ármin. Utbiztos Pataki .Sándor. A járási székhelyhez tartozó összes közjegyzőségek: Körjegyzői székhely Káptalanfa, községi biró Csordás Lajos, körjegyző Horváth Gyula, községi pénztárnok Kovács Bálint. K. sz. Nyirád, k. b. Nagy Gergely, kj. Somogyi József. K. sz. Bazsi, k. b. Merics Ignácz, kj. Zimics Sándor. K. sz. Mihályfa, k. b. Sélley Lajos, kj. Lohonya Elek. K. sz. Gógánfa, k. b. Sebestyén József, kj. Kummert Sándor. K. sz. Ukk, k. b. Kovács Károly, kj. Linter Gyula. K. sz. Galsa, k. b. Kovács József, kj. Róhrer János. K. sz. Sümeg nagyközség, k. b. Kondor József, h. b. Kovács Mihály, kj. Malomsoki János, k. p. Faludi Antal. K. sz. Csabrendek nagyközség, k. b. Főcze József, kj. Schreiner Dénes, k. p. Kohn Vilmos. Keszthelyi járás. Járási székhely Keszthely. Lakosság száma 26,746. Nemzetisége magyar. A lakott házak száma 3980. Területe katasztrális holdakban 73,014. Főszolgabíró Takách Imre. Szolgabiró Pálfy László. Járási irnok: Hochmuth Fülöp. Járás orvos Hánny Ödön dr. Állatorvos Lázár Izsó. Körorvosok Lővvy Mór dr., Rosenberg Soma dr. Utbiztos Szombath József. A járási székhelyekhez tartozó összes körjegyzőségek: Körjegyzői székhely Keszthely nagyközség, körjegyző Csirke Iván, községi biró Nagy István, helyettes bíró Riersch József, községi pénztárnok Uilmann Venczel, közgyám Lendvay József. Kj. sz. Rezi nagyközség, kj. Bardio Antal, k. b. Sencz Péter, h. b. Takács Ferencz, közgy. Cserép Ferencz. Kj. sz. Alsó-Zsid, kj. Sarkady Károly, k. b. Sári József, h. b. ifj. Pál János, közgy. Szenté József. Kj. sz. Alsó-Páhok, kj. Novak Károly, k. b. Lázár G. János, h. b. Kámán Péter, kgy. Lázár Samu. Kj. sz. Zala-Szántó, kj. Milkovich Géza, k. b. Nagy Víncze, h. b. Kemendy József, kgy. Nagy Ferencz. Kj. sz. Vanyarcz-Vashegy, kj. Ángyán János, k. b. Bujtor Antal. h. b. Török László, kgy. Angyal Ferencz. Kj. sz. Sármellék, kj. Dely Béla, k. b. Antal János, h. b. Saicz János, kgy. Németh János. Kj. sz. Keszthely polgárváros, kj. Mészáros Sándor, k. b. La-kits Péter, h. b. Mayer Mór, kgy. Neigen Károly. Kj. sz. Karmacs, k. b. Sas József, h. b. Tornor József, kj. Pallér János, kgy. Németh István. \\\'¦, ,\\"¦..\\" \\"-¦.,. \\\' .\\\' , . -.¦• \\" - -:. «15 Pacsai járás. Járási székhely Pacsa. Lakosság száma 27123. Nemzetisége magyar. A lakott házak száma 4095. Terület katasztrális holdakban 77321. .Főszolgabíró Gaal Miklós. Szolgabiró Sólyomy Tivadar. Járási Írnok Fodor Gusztáv. Járásorvos Frommcr József dr. Állatorvos 4 állatorvosi kerületbe van beosztva, állatorvosok Fürst Sándor, Pirity Gyula, Viasz József, Lázár Izidor. Körorvos üresedésben. Útbiztos Frencz Antal. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek : Körjegyzői székhely neve Dióskál, községi biró Lang-statter András, helyettes biró Nagy Máté, körjegyző Galadalits Lajos, közgyám Szladovics Sándor. Kj. sz. Orosztony, k. b. Kozáry János, h. b. Gerencsér János, kj. Halász István, kgy. Oroszi József. Kj. sz. Hahót, k. b. Báli György, h. b. Buczkó József, kj. Koltay László, kgy. Laudi István. Kj. sz, Bucsu-Szt.-László, k. b. Deli Gábor, h. b. Miklics József, körj. Toppler György, közgy. Balázsy Ferencz. Kj. sz. Kapornak, k. b. Emmer József, h. b. Kerekes Ferencz, körj. Seregély Károly, Cziklin Ferencz. Körj. sz. Zala-Apáti, k. b. Iberpakker György, h. b. Peiner Ferencz, kj. Benedek János, kgy. Tóth János. Körj. sz. Szent-Péterur k. b. Pálfy Pál, h. b. Zob László, körj. Riedlmayer Károly, kgy. Zob János. Körj. sz. Pacsa nagyközség, k b. Pap János, h. b. Csurgó János, kj. Koltay Lajos, kgy. Balázsy Sándor. Kj. sz. Z.-Szabar nagyközség, k. b. Páti István, h. b. Tóth János, kj Gyük István, kgy. Tulok Mihály. Csáktornyai járás. Járási székhely Csáktornya. Lakosság száma 38211. Nemzetisége 2/s rész horvát, 1/3 magyar. A lakott házak száma 5904. Terület katastrális holdakban 64564. Főszolgabíró Vrantsits Károly. Szolgabiró Kolbenschlag Béla. Járási Írnok Szirk Frigyes. Járásorvos Krasovecz Ignácz dr. Állatorvos Vrancsics Jenő. Körorvosok Wolf Béla drávavásárhelyi, Vene-tiáner József dr. stridói. Útbiztos helyettes Szűcs Lajos Mura-Szerdahely. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek: körjegyzői székhely Csáktornya város, közs. biró Molnár, helyettes biró Megla István, körjegyző Grész László, körgyám Bencsák Ferencz, közs. pénztárnok Deák József. K. sz. Csáktornya külfára, kj. Haba István, kgy Novak Ferencz. K. sz. Dráva-Vásárhely, k. b. Zsnidarics Jakab, kj. Kornfeind Nándor, kgy. Rántes János. k. p. Poszávecz Mihály. K. sz. Dráva-Csány, k. b. Pokrivács János, kj. Ungár Adolf, kgy. Zsnidár Mihály. K. sz Mura-Siklós, k. b. Mikolai Ferencz, kj. Kollarics Imre, kgy. Jámbrovies Tamás. K. sz. Mura-Szent-Márton, k. b. Kosz Péter, kj. Bclecz Ede, kgy. Tomics János. K. sz. Felső-Mihályfalva, k b. Ker-nyák István, kj. Fricdl Gyula, kgy. Novak Lőrincz. K. sz. Stridó, k. b Fort-ner Mihály, kj. Krauthaker József, kgy. Ambrus György. K. sz. Vízi-Szent-György (V. hegykerület), k. b. Horváth András, kj. Plichta Béla, kgy. Horváth Iván. K. sz. Mura-Szerdahely, k b. Horváth László, kj. Ehrenreich Nándor, kgy. Barát Ferencz. K. sz. Bottornya, k. b. Tersztenyák Pál, kj. Kollay Lajos, kgy. Hrupics Vincze. K. sz. Őrség, k. b. Kovács Mátyás, kj. Radli Mihály, kgy. Vidovics Illés. Perlaki járás. Járási székhely Perlak. Lakosság száma 36436. Nemzetisége magyar és horvát. A lakott házak száma 5028. Terület katasztrális holdakban 50059. Főszolgabíró Kovács Rezső. Szolgabiró Bölcs Sándor. Járási Írnok Mihácz János. Járás orvos Böhm Sidney dr. Állatorvos Lange Kelemen. Körorvos Vizteleki F. Frigyes dr. Útbiztos Korpics János. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek: körjegyzői székhely Perlak-Ottok. Községi biró Málek István, ht. biró Jelasics Mihály, körjegyző Krampats József, közgyám Petrics András, községi pénztárnok Glavina András. Kj. sz. Szoboticza, k. b. Koczián József, kj. Bartal György, kgy. Czirkvencsics Gyögy Benkoveczen. Kj. sz. Dekánovecz, k. b. Maródi Imre, kj. Tivadar Ferencz, kgy. Tököli Márton. Kj. sz. Hódosán, k. b. Gurics István, kj. üres, kgy. Gurics Menyhért. Kj. sz. Mura-Csány, k. b. Vadla Bálint, h. b. Gudlin György, kj. Vizmathy Sándor, kgy. Hrányecz István, közs. pénzt. Golonya Mihály. Kj. sz. Mura-Király, k b. 316 . ;; : ,?¦ - : - . . •¦.-¦*,•:.. -¦\\" \\" .-\\"¦¦.-.: Bihar János. kj. Verbáncsics Nándor. K. sz. Dráskovecz, k. b. Habus János, kj. Komján László, kgy. Matjasics András. K. sz. Szt.-Mária, k. b. Hrányecz Elek, körj. ifj. Goricsánecz József, kgy. Péter Tamás. Kj. sz. Mura-Vid, k. b. Szlerbát Fülöp, h. b. Friscsics Vid, kj. Babics Gábor, kgy. Dominics György, közs. pénzt. Friscsics Mihály Kj. sz. Alsó-Domboru, k. b. Teletár István, h. b. Stefics István, kj. Pichler Imre, kgy. Ruszák Márton, k. p. Kuszák György. Körj. sz. Kotor, k. b. Gregurecz Antal, h. b. Matos Mihály, kj. Kelé György, kgy Vlasics Jeromos, községi pénztárnok Vidovics Mátyás. Alsó-Lendvai járás. Járási székhely Alsó-Lendva. Lakosság száma 45634. Nemzetisége magyar és vend. A lakott házak száma 7387. Terület katasztrális holdakban 104793. Főszolgabíró Szmodiss Viktor dr. Szolgabiró Csesznák Ödön. Járási irnok Ferber József. Járásorvos Király Mór dr Állatorvos Brüll Lipót. Körorvos Józsa Fábián dr. Utbiztos Kiss Ferencz A járási székhelj\\\'hez tartozó összes körjegyzőségek: Körjegyzői székhely neve Alsó-Lendva, községi biró Alszeghy József, helyettes biró Táma János, községi jegyző Baranyay Kálmán, közgyám Gazdag Ignácz, községi pénztárnok Csaplovics József. Kj. sz. Alsó-Lendva, k. b. Simonka Ferencz, h b. Adorján Mihály, h. kj. Hadravics Elek, kgy. Horváth József Kj. sz. Gyertyámos, k. b. Kocsis János, h. b. Göncz Ferencz, körj. Rádli Károly, közgy. Trajber Vendel. Körj. sz. Cserencsócz, k. b Zsálik István, h. b. Rousz Mátyás, körj. Grassanovics Antal, körgy. Scserbits István. Kj. sz. Bellatincz, k. b. Balazsicz Mihály, h. b. Czinki József, kj Nagy Sándor, kgy. Raduha István. Kj. sz. Turnischa, k. b. Makovecz István, h. b. Törnár István, kj. Némethy Ferencz, körgy. Koczet Antal. Körj. sz. Dobronok, k. b. Hermán János, h. b. Göncz János, kj. Forintos Titusz, kgy. Bürmen László, K. sz. Bagonya, k. b. Kocsár András, h. b. Ivanits Ferencz, kj Török Kálmán, kgy. Berden József. Körj. sz Szent-Györgyvölgy, k. b. Bertalan Károly, h. b. Babolcsay Pál, kj. Zsiga Gyula, kgy. Soós Károly. Kj. sz. Csesztreg, k. b. ifjú Antal József, h. b. Hermán Mártoh, kj Rácz István, kgy. Orbán Áron. Kj. sz. Baksa, k b Saly Sándor, h. b. Soós János, h. kj. Koller Nándor, kgy. Soós József. Körj. sz. Rédics, k. b. Tüske János, h. b ifjú Kancsal László, körj. Török József, kgy. Kovács István. Zala-szent-gróti járás. Járási székhely Zala-Szent-Gról. Lakosság száma 21305. Nemzetisége magyar. A lakott házak száma 3237. Terület katasztráiís holdakban 46107. Főszolgabíró Botka Ferencz. Járási irnok Kardos Sámuel. Járás orvos Misner Antal dr. Állatorvos Viasz József. Körorvos zala-szent-gróti körben: Mehr Mór, - türjei dr. Erdős Adolf, lakik Szent-Gróton. Utbiztos Deák József. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek: körjegyzői székhely Aranyod, ideigl. Z.-Szt.-Gróton van, közs. biró Kőszegi Kálmán, h. biró Kövér János, kj. Glázer József, kgy. Somogyi György. K. sz. Csány, k. b. Nagy Imre, h. b. Nagy György, kj. Domby László, kgy. Kámán Péter. K. sz. Tűrje, k. b. Lájer János, h. b. Molnár János, kj. Prácser János, kgy. Fáner Ferencz. K sz. Zalabér, k. b. Balog Gáspár, h. b. Heri József külső, kj. Bichler Dénes, kgy. Kozáry Aurél. K. sz. Zala-Koppány, k. b. Borsos János, h. b. Koronczi Ferencz, kj. Mártincsevics István, kgy. Petrácsek Ignácz. K. sz. Z.-Szt.-Grót, k. b. Koháry József, h. b. Pap Mihály, kj. Scholtz Károly, kgy. Kovács József. K. sz. Z.-Szt.-László, k. b. Odor József, h. b. Odor Gábor, kj. Rimmer Lajos, kgy. Sabjanics Pál Nagy-Kanizsai járás. Járási székhely Nagy-Kanhsa. Lakosság száma 34433. Nemzetisége magyar. A lakott házak száma 5416. Terület katasztrális holdakban 91648. Főszolgabíró Svastits Károly. Szolgabiró Merkly Antal. Járási irnok Lenkei Zsigmond, Járás orvos Máyer Ferencz dr. Állatorvos Fürst Sándor. Körorvosok Viola Ignácz dr. Gelsén, \\\'Hausner József dr. Kiskomárom, Augenfeld Fülöp Szepetnek. Községi orvos: Farkas Ferencz Légrád. Utbiztos Laczin Viktor. A járási székhelyhez tartozó összes körjegyzőségek : Körjegyző székhely neve Mura-Keresztur, községi biró Kárász György, helyettes bíró Hermán János, körjegyző Szemző Gyula, körgyám Radmanics József. Kj. sz. Szepetnek, k. b. Fuchs János, h. b. Kéri József, körj. Dénes Ferencz, körgy. Fuehs György. Kj. sz. Sormás, k. b. Kelé György, h. b Miháczi Péter, körj. Grünfeld József, kgy. Varga József Eszteregnye. Kj. sz. Langviz, k. b. Klein György, h. b. ifj Láng Mihály, körj. Nagy Ferencz, kgy. Klein György. Kj. sz. Szent-Balázs, k. b. Varga József, h. b. Csizmadia János, körj. Szondy László, kgy. Ballá István Magyar-Szerdahely. Kj. sz. Gelse, k. b. Kovács Zsiga, h. b. Sávcl János, kj. Kugler Sándor, kgy. Keresztesy György. Kj. sz. Galambok, k. b. Török János, h. b. Tóth Kápolna János, kj. Starzsnszky György, kgy. Tompos Gábor. Kj. sz. Kiskomárom, k. b. Kafka László, h. b. Tálos Péter, kj. Kerenczy János, kgy. Marton Mihály- Kj. sz. Sárszeg, k. b Németh Antal, h. b Szalóky Nándor, kj. Pandúr Ferencz, kgy. Németh Antal. Kj. sz. Bakó nak, k, b. Tóthmárton József, h. b. Tóth Antal, kj. Dénes Béla, kgy. Nyéky Pál plébános. Körj. székh. Légrád nagyközség, k. b. Sznopek József, h. b. id. Pöcsét István, körj. Kováts Gyula, kürgy. Torma András, községi pénztárnok Grangya Emil. - Rendezett tanácsú városok. Nagy-Kanizsa. Polgármester: Babochay György ügyvéd, egyúttal árvaszéki elnök. Főjegyző: Lengyel Lajos ügyvéd, egyúttal h. polgármester. Tanácsosok: HalisIstván, egyúttal árvaszéki ülnök. Matkovics Sándor. Kültanacsosok: Anek István. Gudlin László. Mihálecz József. ¦ Poszavecz Bátori lstv. ,.*¦.\\\' . Thomka Endre. ..- Varga János. Főkapitány : Vécsey Zsigmond. Alkapitányok: Bay György. Farkas Ferencz. Rendőrbiztos: Raffay István. \\\'-*;¦,: Számvevő: Juhász György, Könyvvivő : Lillik Ágoston. » Mérnök : Plosszer lgnácz. Segédmérnök: Geizl Viktor. ; . Pénztárnok : Weiss Henrik. Adóellenőr: Neu Albert. \\\' . Adótiszt: Áts József ifj. Közgyám: Vágner Károly, egyúttal árvaszéki pénztárnok. Segédgyám: Varga István. Ügyész: Bentzik Ferencz dr. Jegyző: Hofer Ferencz. Levéltárnok: Halvax Gyula. Katonai előadó: Sterbeczky Ferencz. Erdőmester: Botfi Károly. Kataszteri nyilvántartó : Perger Károly. Orvosok: Gerő József dr. Rácz Kálmán dr. Állatorvos: Maár Nándor. Községi biró: Halis István. Közkórházi főorvos: Szekeres J. dr. .« ,\\" . alorvos: Rauch Zsigm. dr. \\\'\\"•\\\'¦\\" gondnok: Hitzelberger L. Közigazgatási iktató : Csányi János. \\" , kiadó : Novak Nándor.. Árvaszéki iktató és irattárnok: Tóth Nándor. Községi bírósági iktató: Ruesz Antal. Írnokok: Anhoffer Gyula. Bánekovics József. Hardi Gyula. Vlassics János. Városgazda : Sülé János. Mázsáló mester: Fénusz József. Végrehajtók: Csányi Elek. Pintér István. Varga Antal. 318 Zala-Egerszeg. Polgármester: Kovács Károly ügyvéd, egyúttal árvaszéki elnök. Főjegyző: Németh Elek, egyúttal h. polgármester. Tanácsos : Braunstein József, egyúttal árvaszéki ülnök Kültanácsosok: Fischer László, Nagy János. Paczonai Sándor. Aljegyző : Vőczköndy László. Ügyész: Szigethy Elemér dr. Községi biró: Braunstein József. Katonaügyi előadó: Vőczköndy László. Rendőrkapitány : Gaál Károly. Lcvéltárnok: Németh Elek. Orvos: Gráner Adolf dr. Mérnök: Flesch Adolf. Pénztárnok: Magyar Lajos. ¦ Ellenőr: Simonfy István. Számtiszt: Tanár Ignácz. Számvevő: Juhász József. Iktató és kiadó : Pávek Ferencz. Állatorvos: Kovács József. Végrehajtó : Tánczos Lajos. ZALA VARMEGYE. i Irta: Hoitmann Mór. Zalavármcgye az ország délnyugati szögletében az Fekvése, északi szélesség 46° 16\\\' és 46°6\\\', a keleti hosszúság 33°59\\\' és 35°55\\\' alatt fekszik. Keletről Somogyvármcgye határolja, melytől egy da- Határai. rabig a Balaton tava, melynek közepén megy el a határ, s a Kanizsa-patakja választja el. Délről a Dráva von határt a horvátországi Kőrös és Várasd vármegyék közt; nyugatra Stájerország és Vasvármegye, északra Vas- és Veszprém vármegyék határolják. - • \\\' _ A vármegye nagysága 5121 \\\'63 négyszög kilométer, Kiterjedése, s nagy Magyarországban e tekintetben a 15-ik vármegye. \\" Legnagyobb hosszúság Felső-Őrstől Dráva-Magyaródig 20 német mérföld; szélessége majd 1, majd 6, 8 és 10 mérföld. Használható földje 810,312 hold; és p. 416 008 h. szántóföld; 96.430 h. rét és legelő; 48.442 h. szőlő (a mit azonban az évtizedben a filloxera erősen megcsappantott); 236.102 h erdő, a többi kertek. Népessége az 1890-iki összeírás szerint 404699. A. mi a vármegye természeti viszonyait illeti, kevés liszm^d\\\' a rona tájéka. Csak a Mura és Lcndva vizei közt levő térséget, a Muraköz keleti részét s a Kis-Komárom körül levő vidéket mondhatni lapályosnak. Ez az egész terület alig teszi a megye 8-ad részét; a többit kisebb-nagyobb hegyek, szelid bortermelő vidékek borítják, melyek közt kellemesen váltakoznak a majd szűkebb, majd tágasabb völgyek. Ezek közül kiemelendők: a Zala vizének gyönyörű völgye, mely a Balaton felé tágul s melynek mentében csinos falvak, pompás kastélyok és kertek, erdőkkel,\\\' szőlővel fedett dombok, termékeny rétek és szántóföldek vannak szétszórva. A második az egri völgy a tapolezai járásban. Nem tágas, de mindkét oldalán különös alkotásu hegyek veszik körül, melyek elragadóan szép vidékké teszik. A megye földje különböző minőségű. A Balaton mel-Föidje. lékén köves, mészfölddel, homokkal keverve; különösen rozs és kukoricza terem rajta, mely nedves esztendőkben gazdagon fizet. Némely Balaton-melléki hegynek földje porhanyós, rozsda szinü fövény, igy Köves-Kállán, Szent-Békállán. A Muraközben szintén kövecses a föld; a megye többi hegyes részeiben j-r1**1-*? - \\"V C 320 : ::-. \\\'¦¦¦ /.v ¦¦::¦;¦ y ¦¦:.¦> sárga agyag, néha homokkal vagy kavicscsal vegyítve; Karmacs körül a szántóföldeken levő kövek oly laposak, mint a deszka és vékonyak; a Zala völgyében fekete vagy sárga; Nagy-Kanizsa körül sárga folyó homok; a Mura vize baloldalán fekete kerti föld s ez a legtermékenyebb az egész megyében. Gazdag a megye szép vidékekben. Legszebb tájéka Felülete, a Balaton melléke. A síkságból felemelkedő\\\' számos elszigetelt hegy, melyek majd négyszögletesek, majd gömbölyűek és csúcsosak, az ezeket fedő erdők és szőlőhegyek, a tetőket koronázó régi váromladékok, melyeket a költő képzelete alakjaival benépesített, s melyeknek mohos kövei régi dicsőségről, régi szenvedélyekről regélnek; az innen való felséges kilátás a Balatonra, melynek hullámzó tükörén visszaverődnek a nap aranyos sugarai, a szorgalmas mivelésre mutató szántóföldek, a sürűen elhintett csinos falvak clbájoló kies vidéket képeznek, melyen gyönyörrel legelteti szemeit az utas. Levegője tiszta és egészséges, kivált a Balaton mentében ; de kevésbbé a Dráva és Mura vizek mellett, hol sok halvány arezot lehet látni, sőt számos golyvás van az egész Dráva mellékén, különösen Deklezsin, Izsakócz és Mellincz nevü helységekben. Hegyei, azt az egyet kivéve, mely a Dráva és Mura Hegyek, vizek közt Stájerországból nyúlik be, a magas Tirol és Stájerországon átfutó s Dobránál Vas-vármegyébe bejövő Szt.-Gotthard hegyének ágai. Ez a hegysor két helyen lép a megyébe. Az egyik Dolincznál különválik s egy darabig a Rába vizét kisérvén, Végednél jön a megye határára, s itt egy ágazatot Sümeg és Szűcs felé küld, hol a magas Dobos hegyével kezdetét -veszi a Bakonyság; másik ágával a Balaton felé megy s majd Égenföldig nyúlik be. A Dolincznál két felé vált dobrai hegysornak másik ága Puszta-Szt.-Péternél éri el a zalai határt, s előbb Kustányszegig egyenesen kelet felé tart, de már itt többfelé ágazik; ugyanis egyik szárnyával dél felé fordulván, a lövői és egerszegi járások déli részét futja el; másik ágával Boczföldig tovább is keletre megy; de itt hirtelen délre kanyarodik s Hahótot megkerülvén, ismét észak felé tart. Zalabérnél egy keskeny szegletet képez, melyet a Zala vizének meg kell kerülnie, itt újra délnek tart s egyik ágával Le-tenyéig a Muráig terjed, másik ága pedig Miháldnak tartva Szent-Jababnál Somogy vármegyébe lép át. A Balaton melléken fekvő hegyek magas és erdős hegysor által kapcsolódnak össze a Bakonysággal. A mint már emiitettük, a Balaton mellékén számos elszigetelt hegy van, melyek majd kerek-ded, majd szegletes, majd csinos formáikkal mint természeti ritkaságok is figyelmet érdemelnek. Keletkezésüket földalatti tűznek vagy földindulásnak tulajdonítják. Ilyen különálló hegyek: a badacsonyi, guldcsi, .szentgyörgyi, halápi, csobánczi, 7i egy esdi és a monoszlói ha- ;;;^:^^Íi:Vftg^>:.. 321 tárban a hegyestöi. A hegyesdinek formája egészen ezukorsüveg alakú s egy omladozott várral koronázott tetője olyan, hogy messziről azt hinné az ember, hogy meg sem lehet állni rajta. Ezt erdők övedzik. A hegycstői is ezukorsüveg alakú, de kétszer oly magas, mint az előbbi, gyönyörű szőlők övezik. A megye nagyobb folyóvizei a Dráva, a Mura, a \\\'t\\\'iv\\\'iif\\\' ^a\\\'a ^s az I^fíer s móg több kisebb folyóvíz. A Dráva, mely a megye déli részét mossa Horvátországtól választja azt el. Légrádnál a Murával egyesül és So-mogyba lép át. Alacsony partjai mellett folyása nagyon sebes, s .nem kevés kárt okoz áradásaival. A kereskedelemre nézve hasznos, mert hajókázható. Fövényéből aranyport mosnak. Hala bőségben van, s partjait szép bük-kes és tölgyes erdők kísérik. A Mura Deklezsinnél jön be a megyébe s Légrádnál a Drávába ömlik. Ezzel képezi a Muraköz félszigetetét. Tekervényes alacsony partjai vannak, gyakran és hirtelen kiönt, szintén hajókázható. A Zala Zalafőnél Vasvármegyében ered s Páczodnál lép a megyébe. Zalabértől kezdve dél felé foly, s miután egy gyönyörű völgyet formálna, Hidvégen felül a Balaton mocsárjaiba vész. Dél felé sok posványt és bozótos helyet csinál, melyek szélessége Zala-Apáti és Esztergál körül 4 kim. A folyó nem hajókázható. Egykoron híresek voltak rákjai, de az utóbbi években valami pusztító betegség következtében kiveszésnek indultak. Az Eger a bakonyi erdőkben fakad s keresztül folyván a ta-polczai járáson a szigligeti és badacsonyi hegyek közt a Balatonba ömlik. Folyása közben sok liszt-, fűrészmalmot és kallót forgat; keskeny, de mégis szép völgye magas hegyektől van körülvéve. A megye kisebb folyóvizei: a Kerka, Lendva, Lesencze, Mar-czal, Trnova, Kanizsa, Héviz, Váliczka, Pölöske, Cserta, Tatna, Cserna stb. Azonkivül számos hegyi patak. Tavai közül legkiválóbb egész hazánkban a Balaton. A megyének ásványvizei is vannak. Savanyuviz-for-Ásványvizek. rások Füreden, Kékkúton, Rendesen és Vérkuton. A füredi savanyuviz-forrás a helységtől egy negyedórányira fekszik egy völgyben, s az útról nem is láthatni addig mig az ember az erdő sarkához nem ér. Mikor a lejtőről leérünk, előttünk fekszik a fürdőintézet. A savanyuvíz forrás 18 gömbölyű kőoszlopon nyugvó fedélzet alatt van, mintegy 2 méternyire a föld színétől. Nagy melegben erős a füredi savanyuvíz, de messze vitetvén, erejét elveszti. A kékkúti savanyuvíz Kékkút helységtől keletre esik s kővel van kirakva. Vize megközelíti a fürediét, színe kékes. Rendes faluja alatt Pálköve nevezetű helyen van egy forrás, a Balatonhoz 4 méternyire; ha tisztán, a Balaton vize nélkül merítik, erősebb a füredinél. A vérkúti Zán-kához egy félórányira a Balaton partján van. Vize inkább keserű, mint savanyú; nyári napokban úgy iátogatják, mint a füredit. H-u.is í.s H.JI\\\'V.\\\'IÍASN\\\'T Zalamegyei évkönyv. üi Az utolsó években nagy lendületet vettek a Balaton-mclléki fürdőtelepek. Balaton-Füred folyton szépül és épül s évről-évre nagyobb látogatásnak örvend. Keszthely, Balaton-Szent-György, Badacsony, Révfülöp s más helyek évenkint sűrűn látogatott fürdő telepek. Nyárony át élénk a közlekedés a Balatonon, a szükséges kikötők kiépítése nag}^ lendületet adott a közlekedésnek. : A megye gazdag különféle terményekben. Főtermeszt- menyei a kukoricza és a rozs, különösen a Balatonmel léken és a Muraközben majdnem kizárólag ezen két gabonanemet termesztik; ám azért a rozs nem elegendő a belső szükségletre; a Balatonmelléki helységek a hiányt Somogyból és a veszprémi piaczról szokták pótolni. Búza legszebb s a legtöbb a bellatinczi uradalomban terem, ezenkívül a Zala völgyében s az egerszegi járás déli részén. Árpa, zab mindenüti van ; hajdinát a muraközi horvátok és vendek termesztenek, rendesen a tarlókban. Köles a bellatinczi uradalomban terem. A kereskedési növényekből kendert házi szükségre mindenütt termesztenek; lent a csáktornyai járás hegyesebb részeiben. Azelőtt dohányt termesztettek a csák tornyai járásban s még néhány más helyen, de ez megszűnt. Gazdag e megye gyümölcsben is. . Hires Zalavármegye kitűnő borairól ; fájdalom a két utolsó évtizedben a bortermelést nálunk is nagy csapás érte a filloxerával, mely sok szép szőlőtelepet tönkretett, s~a nép egy részét kenyérkeresetétől fosztotta meg. A védekezés nagy; az c czélból alakult egyesület mindent megtesz, hogy a filloxera által okozott csapás következményeit elhárítsa, s reméli, hogy a szőlők megújításával e csapást idővel kiheveri. - Legkiválóbb borok a Balatonmellékiek és a muraköziek. Ez utóbbiak közül különösen a globokói, stridói, vericzai és szalatnyaki. A badacsonyi bor mind kellemes izére, mind zamatjára egyik első helyet foglalja el a hazai borok közt; legszebb szinü és legtartósabb a nemes-pécsöli bor; nem kevésbbé jók a kis-őrsi, felső-őrsi, balaton-henyei és szőllősi borok. Igen nemes borok: a szt.-györgyi (Tapolcza mellett), ábrahamhegyi, szigligeti, kővágóeörsi, zánkai, köveskállai, szántói, rezi, tóthi, keszthelyi, meszesgyöröki, balatonedericsi, palaznaki stb. A muraközi borok insulaner név alatt ismeretesek, különösen a stájerek hordják el. Bort a megye többi vidékei is termesztenek. Az erdők 232,328 holdat foglalnak cl. Fában majd-Erdők. nem mindenütt bőség van. Legkiterjedtebb fanemek a bükk és tölgy, -a lakosság szép jövedelmet szed a mak-koltatás és gubacsszedés után. Az állatországot illetőleg szép lendületnek örvend a tenyésztés, lótenyésztés A muraközi horvátok nemcsak szálas, hanem szép és erős lovakat nevelnek. Palinban a székesfehérvári állami méntelepnek egy osztálya van, melynek parancs- ¦ ,-L;• t;,:.-;. t noka Parcsetics Ottó százados, s melyre kiváló gondot fordítanak. Az utolsó években a szarvasmarha-tenyésztés is nagyobb virágzásnak indult. A zala-megyei gazdasági egyesületnek e tekintetben nem csekély érdemei vannak, miáltal nem kevéssé mozdítja elő az okszerű földmivelést. Nagy-Kanizsán, Kis-Komárom körül, a Zala völgyében, Uj-népen, a bellatinczi uradalomban nevelnek legtöbb szarvasmarhát. Legkevesebbet a Muraközben és a Balatonmellékén. Egy idő óta a juhtartás is lábra kezdett kapni, szép nemesített birka-nyájakat lehet látni a Festeticsek, Batthyányak, Széchenyiek, Eszterházyak és Inkcyek uradalmaiban. Nagyobb kiterjedésű ennél a sertéstenyésztés, melyet a rengeteg bükkös és tölgyes erdők, a nagy mennyiségben termesztett kuko-ricza hathatósan előmozdítanak; a nagykanizsai sertésvásár sem utolsó helyet foglal el az ilynemü vásárok közt. Mézzel és viaszszal is űznek kereskedést a megye egyes vidékeinek lakosai. Vadállatokból szarvasokat, őzeket, nyulakat és rókákat táplálnak az erdőségek; a csehi erdőkben vaddisznó is van. Halakban gazdag a Balaton tava; van itt fogas, süllő, harcsa, közönséges süllő, ponty, csuka, kecsege, gárda. A köveskállai és balatonhenyei hegyek tetején levő tavakban kárászt; a Drávában kecsegét, harcsát halásznak. Az ásványország is szolgáltat egyes termékeket. A Ásványok, drávamellékiek aranyat mosnak. Kapolcson finom fehér ;.¦.\\\':¦..\\\': fövényt találni, melyet üveg és porczellángyarakban hasz nálnak ; Keszthelyen tűzkövet; a tihanyi félszigetben mezei foszló- követ: a Balaton déli partján tiszta agyagot; Nagyfalván mészszel kevert márgát; a Balatonmcllékén és Muraközben mészkövet ta lálni. Porphyrkő van a tihanyi félszigetben; bazaltkő a Balatontól északra eső hegyekben és Rezinél; kővé vált fa Szigligetnél; timsó Rezinél; kőolaj, gyanta, kőszén Bányavárnál; Rácz-Kanizsánál sós forrást fedeztek fel. .:-<,:V..; A kereskedés nagy lendületnek örvend. A folyton keletkező új közlekedési utak, a helyi érdekű vasutak, melyek a közlekedést könnyebbé, a szállítást olcsóbbá teszik, nem csekély mértékben adnak lendületet a kereskedelemnek. Különösen négy termék az, mely Zalavármegyére nézve nagy fontosságú: a gabona, a bor, a szarvasmarha és a sertéskereskedés. Pénzintézetek, bankok, takarékpénztárak nagyban mozdítják elő a forgalmat. A gyáripar tulajdonképen csak az utolsó évtizedben ipar,.gyárak, kezdett nagyobb lendületet venni a vállalkozási kedv emel kedésével, s míg előbb az egész megyében csak néhány kisebb gyár dolgozott, most már az ipar e neme is lendületnek örvend; s valószínűleg nem fog megállapodni ott, a hol most áll. Kozigazg. Zalavármegye közigazgatásilag 12 járásra oszlik: a felosztás, kanizsai, tapolezai, szt.-gróti, sümegi, keszthelyi, pacsai, 21* zala-egerszegi, novai, alsó-lendvai, letenyei, perlaki és csáktornyai járásra. Székhelye Zala-Egerszeg. Nemzetiségre nézve a megyét a magyarok, horvátok, németek és vendek lakják. Vallásra nézve a megye lakosai kathotikusok, reformátusok, görög nem egyesültek és zsidók. A római kath. híveket egyházilag egy érsekség és két püspökség kormányozza. A Muraköz a zágrábi érsekség alá, a zalaegerszegi, novai, lendvai és letenyei járás a szombathelyi püspökség alá, a tapolezai, sümeghi, szentgróti, pacsai, keszthelyi és kanizsai járás pedig a veszprémi püspökség alá tartozik. Zalavármegyének gazdag történelme van. Egyes vo-Történoime. násokat az olvasó az egyes városok történetében fog találni. (A megye közönsége bőkezűségéből a megye monográfiája munka alatt van; belőle két kötet okmánytár jelent meg eddig.) 1091-től, amely év decz. 20-án Szt. László király Sümegen megfordult, gyakran fordultak meg a magyar királyok Zalamcgyé-ben. 1244. okt. 11-én IV. Béla volt Zalavárott; Kún László 1276. január 8-án Zala-Istvándon, és február 9-én Őrsön; III. Endre 1298, május 27-én Kehidán. Zsigmond 1407. dcez. 17-én Csáktornyán; 1. Ulászló 1440-ben Pogány és Kigyós várait foglalja el ugyancsak ő 1441. márczius 16-án Zala-Egerszeg mellett tábort tart. I. Mátyás 1480. aug. 28-án Alsó-Lendván és szept. 3-án Perlak városához közel a Dráva kelőnél haditábort tart és Zágrábon keresztül a török ellen indul. II. József a török háború színhelyére mentében Nagy-Kanizsán pihent. I. Fcrencz József 1852. évi július hóban Zala-Egerszeg, Bak, Szt.-Mihály, Keszthelyen át tett körutat. Zalavármegye történetének egész folyamán a szabadclvüségnek előharezosa volt. Mikor Deák Ferencz meghalt, a közfigyelem Zala felé irányult. Ekkor elevenítette fel Pongrácz Lajos Hontból a nagy angol lapnak, a \\"Times\\"-nek egy 1823-iki czikkét, melynek magyar fordítása igy hangzik: ... \\"A tizennégyszáz ezerből álló seregekkel biró szövetségesek nem azon szent igyekezet által lelkesittetnek, mely Európának boldogságát, szerencséjét eszközölhetné; (az egyedül álezája szándékuknak), hanem azon dölvf, melylyel crejök és seregüknek sokasága kecsegteti őket. - Ok mindent, ami constitutio, gyűlölnek, habár annak szentségét, helyességét, jóságát ezer esztendők bizonyítanák is. A szövetségesek a régi homályba, a régi járomba akarják a nemzetet visszadönteni. Intézményeiknek egész tenden-tiája a határtalan uralkodás; ennek elérésére a legszentebb dolgoknak tapodása is, csekélység előttük. Hogy pedig nemcsak az új, hanem a régi constitutiókat is fel akarják forgatni, eléggé bizonyítják a magyar kornyüláüások. Ausztria, mely eddig való fennállását, virágzását Magyarország nyolczszázadoknál idősebb constitutiojanak 325 Hoffmann Mór. köszönheti; mely a dicső magyar nemzet egész Európa és Ázsia előtt ismeretes vitézsége és virtusa nélkül már csak a valaha volt nemzetek sorjában a históriában találná nevét; ez az Ausztria, melynek magyarjai iránt való bizodalmának és haladatossaganak határtalannak kellene lenni, nem szégycnli megmutatni az egész világ előtt, hogy le akarja alacsonyitani e nemzetet. De ezen nemzetben hogy még meg nem romlott bajnok eleitől beléje öntött vére, eléggé megbizonyitja; a midőn az ország egyes osztályai az udvarnak parancsolatjait és fenyítéseit bátor megvetéssel viszonozzák. Ezek között első helyen áll Zalavár megye, mely Ausztriának irigy szomszédságától meg nem rettenvén, a közelgctő veszedelemben magát oly példásan viseli, hogy századunk történetében arany betűkkel fog a késő maradékok előtt is ragyogni.\\" (Ad. Zalám, tört.) ZAROSZO. Szalay Sándor. az irókat, hanem az egész Zalamegyét, annak sok vidékét és városát, fejlődését, haladását, kulturális törekvéseit, tanügyét, iparát is bemutatjuk, a menynyire azt kiszabott szűk terünk, s a rendelkezésünkre álló eszközök megengedték. Könyvünk így is képet nyújt megyénk állapotáról. Nem voltunk híjával az anyagi és erkölcsi támogatásnak. S míg ezért, megyénk köztiszteletben álló főispánjának, mélt. Svastics Benő urnák mondunk ezúttal meleg-köszönetet, valamint azoknak a városoknak, intézeteknek és intézményeknek, kik költséges vállalatunk megjelenését szives támogatásukkal lehetővé tették (Zalavármegye 500 frt adományán kivül Könyvekhez a szerzők vagy a szerkesztők előszót szoktak írni, mely azonban rendesen olvasatlanul marad. Könyvünk czélját már a czíme mutatja meg, az olvasót még külön tájékozni tehát felesleges lett volna. Szükséges azonban, hogy a könyv vé^én elbúcsúzzunk a közönségtől s azt, a mit elmondani szükségesnek tartunk, elmondjuk itt. Poúr János. Eredeti szándékunk az volt, hogy megyénk tollforgató embereit, a menynyire ez lehetséges, csoportosítsuk s egy millennáris évkönyvben bemutassuk Ezt a szándékot nagyjában el is értük, habár eredeti program-munk annyiban bővült, a mennyiben e szándékunk mellett nemcsak 32; a nagykanizsai takarékpénztár, Nagy-Kanizsa és Csáktornya városok, ugy a nagykanizsai sörgyár részesítettek előleges segélyben bennünket); másrészt kötelességünk őszinte elismerést szavazni megyénk mindazon fiainak, kik önzetlenül felajánlották szellemi közreműködésüket, kik fáradságot nem kiméivé, sok érdekes közleménynyel vettek részt munkánkban, sok nagyérdekü adattal járultak könyvünkhöz. Györffy János. Fogadja c helyütt köszönetün ket a megye köztiszteletben álló tan felügyelője Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos ur, az ő nagybecsü támo gatásáért; a \\"nemesi magánalapít vány \\" nagy buzgalmu titkára, Orosz Pál ur, ki ez alapítvány levéltárát tette számunkra hozzáférhetővé, s ugyan csak ez ¦ alapítványnak nagyérdemű ., gqndnoka Farkas József ur, ki a \\\'\\\'¦\\\'nemesi választmány adakozásaira vo natkozó nagyérdekü adatokat, fárad ságot nem kiméivé, állította össze s bocsátotta rendelkezésünkre. . *\\\' ••\\\' :¦\\\'. ¦¦¦-¦\\" Nagyrészt megyénk szülöttei ők, vagy olyanok, kik a megyében élve, munkájuk javát ennek szentelik. A legtöbbnek arczképét közöltük czikkeik mellett. A kinek arczképe czikke mellől elmaradt, azt itt közöljük utólagosan. Itt találja tehát a szíves olvasó dolgozótársaink Szalay Sándor, Poór János, Győrffy János és Tuboly Viktor arcz-képeit, kik a többiekkel együtt joggal kérnek részt elismerésünkből. Nagy kedvünk volna részletesen elmondani a könyv, történetét; talán az egyik-másik olvasó szívesen megismerkednék azzal a móddal, hogy miképen keletkezik ilyen könyv. Ámde nagyon ki kellett volna terjeszkedni a lényegteleneknek látszó részletekre is. Tuboly Viktor. Az az olvasó, ki e könyvet végiglapozni fogja, körülbelül ^ejtheti, mennyi fáradozással, mennyi aprólékos gonddal, mennyi körültekintéssel jár egy ily vállalatnak létrehozása, véghezvitele, egy ily könyvnek összeállítása. S ennek a fáradozásnak nem pusztán a négy fal közötti csendes munka adja jelét, hanem az, a mi ezt megelőzi, a mi elejétől végig nyomában jár, - az utánjárás, a rábeszélés különféle módja és neme. -¦¦•¦¦. ¦•¦.-.-.¦. ..¦¦¦¦. v ¦ ¦¦ 328 . . \\\' ¦ ,-. ; ¦¦•; \\\\. Már ez a körülmény is elnéző bírálatra hivja fel az olvasót, ki különbséget tud tenni a nagy apparátussal, gazdag anyagi eszközökkel dolgozó fővárosi vállalatok s egy szerény vidéki vállalat között, mely a szűkebb haza iránti szeretet forrásából fakadt s ezt az érzést kívánja fejleszteni és terjeszteni. Mentül jobban ismerjük szülőföldünket, annál inkább szeretjük ezt, s annál biztosabb gyökeret ver a nagyobb haza iránti szeretet, mely a magyar embernek meg nem szűnő, nemes érzése marad mindenha. - Bármely más nemzet megengedheti magának a cosmopolitismust; a magyar - nem ! A magyar embernek e földhöz kell ragaszkodnia: érzésének, munkásságának, törekvéseinek itt vannak erős gyökerei. Ezekből nyer tápot büszkesége, hogy c haza hű fiának, hogy magyarnak született; s ez érzést kell átvinnie a második évezredbe, melyet a gondviselés e nemzetnek megérnie engedett. Vajha a második ezredév a haza szent oltára körül látná a nemzet min den fiát, egyesülve annak szeretetében és annak boldogitására, hogy elérkez nék végre ama jobb kor, mely után ... .--....¦ ,, \\"Buzgó imádság epedez \\\' ¦ :V •\\\'¦ ¦ : . . . Százezrek ajakán.\\" . .- . ¦\\\'¦.; Hoff mami Mór. ¦•$,•.¦•,: \\\'.<.*» TARTALOM. A csáktornyai állami tanítóképző intézet. HolTmann Mórtól . ; :-, . , 240 A hévizi forrás. Hencz Antaltól ;. . v ¦ 170 A kereskedő ifjak egylete Nagy-Kanizsán . . . . 266 ¦> A keszthelyi gazdasági tanintézet. Sparszam Páltól . . . . . . . 163 • A keszthelyi kath. főgymnasium. H. M 174. A keszthelyi plébánia templom. Boncz Józseftől . . ;.. . ,.<..\\\',.. 176 . A költő Zrinyi Miklós halála. Donászy Ferencztől . 15 Alsó-Lendva története. Dervarics Kálmántól 203 Alsó-lendvai takarékpénztár 305 Alsó-muraközi takarékpénztár Perlakon 308 A magyar történeti drámji. Hevesi Sándortól . ,. 285 A mi tengerünk. Donászy Ferencztől . ¦ . \\\'. . . ~\\" 148 • A nagy-kanizsai gymnasium története. Kalcsok Leótól - 108 . A nagy-kanizsai betegsegélyző egyesület 265 - A nagy-kanizsai izr. hitközség múltjából. Neumann Edétől 142 , A nagy-kanizsai izr. jót. nőegylet ., .. ., . . . v . ...... , . . 257 A nagy-kanizsai kaszinó _^ 26Í - A nagy-kánTzsái ker. jót. nőegylet . 256 • A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület. Bátorfi Lajostól 259 - A nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe 294 • A nagy-kanizsai népkonyha . ¦ r . . 258 • A nagy-kanizsai polgári egylet ..-¦:.\\\',\\\'¦ c . ^_^_2.6J3.^ A Nagy-Kanizsa vidéki németek. Körmendy Páltól . . . .\\\' .-. . . . 123 . A Sümeg-vidéki egyletek 268 Az atyámról. Rákosi Jenőtől . 3. Aurora borealis. Donászy Ferencztől 188 A zalamegyei általános tanítótestület múltja. Udvardy Ignácztól . : . 250 A zalamegyei nemesi alapítvány. Hoffmann Mórtól .... ... 274 A zalamegyei vendek. Gönczi Ferencztől .......... 139 Bacsányi János. Ernyei Istvántól . 38 Balaton-Füred. Mangold Henriktől . . , .¦ . ;\\\'\\\', •/.,,¦ -¦,:\\\'-.-: . . . 183 Balaton-melléki takarékpénztár Tapolczán \\\' . . . . . 309 Balato^vidékén (Badacsony, Szent-Györgyhegy, Csobáncz.) Vázsonyi 1. 78 Bellatincz vidéki takarékpénztár 305 Csáktornya a múltban s jelenben. Margitai Józseftől 230 Csáktornyai takarékpénztár . \\\'. 305 Csányi László. Tuboly Viktortól .\\\' . . . 79 Csertamellék. Göntér Endrétől 120 Deák Ferencz. Szalay Sándortól 20 Délzalai takarékpénztár 307 » Fejér György. Hoffmann Mórtól . . ... v :. ... ...,., . . 137 Galambok és vidéke. Juk Józseftől . . - . . ,; . ¦ .; \\\' *- . . :. . 82 Gászner Pál ;; : ./ . ,\\\'\\\\ ,. ,;, 273 330 ..;•;- \\" \\\'. . . ... \\"- ¦.,--... ¦-•¦¦¦.¦¦ •¦.•\\\'-¦¦•¦ ¦\\" - < • ¦ ¦ ¦ . \\\' ¦ LAPSZ. Gernya László 272 Gördövény. Hajgató Sándortól 254 Gyárak, iparvállalatok J . ,- ...•,. . 310 Izr. jót. nőegylet és krajczár egyesület Tapolczán 270 Kanizsa emlékérmei. Szukits Nándortól 85 Kanizsától Hévizig. Halász Margittól 167 Kereskedelmi és iparbank Nagy-Kanizsán 308 Keszthely története. Bóry Imrétől *. 156 Keszthelyi jót. nőegylet , 266 Keszthelyi takarékpénztár , ... 306 Keszthely-vidéki takarékpénztár 306 Két pénzügyigazgató. Halis Istvántól 272 Királyi Pál. Esztergályos Ágostontól ... .• . . . ¦•, . .. ¦. . . \\\'. 245 Kisfaludy Sándor. .Darnay Kálmántól , 99 Kotor, Alsó-Domboru. Lőkc Emiltől 288 Kővágó Eörs és környéke. Czuppon Sándortól . - \\\' 88 Letenyei takarékpénztár 307 Mandel Pál ,..:...\\\'....-.. 271 Mangin Károly 92 Muraköz. Gönczi Ferencztől . \\"!<-.. 125 Muraközben. Kelé Györgytől 189 Muraközi takarékpénztár Csáktornyán 306 Nagy-Kanizsa város története. Halis Istvántól , , .. - ¦ .* • • • • 24 Nagy-kanizsai bankegyesület 308 Nagy-kanizsai irodalmi és műv kör 265 Nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó testület , . 263 Nagy-kanizsai szépitő egyesület 266 Nagy-kanizsai takarékpénztár . . ..,-¦. . . . . . . . . . 307 Nagy-kanizsai társaskör ....\\\'... 264 Nagy-kanizsai tornaegylet 266 Néhány vonás kelet költészetéből. Farkas Józseftől 282 Németh János. Halis Istvántól . 191 Osztrák-magyar bank Nagy-Kanizsán 307 Őstörténeti kutatások Sümeg és vidékén. Darnay Kálmántól .... 70 Perlak története. Megyercsy Gézától . 153 Posta, távirda, távbeszélő Szommer Náthántói 297 Proclamatió (I. Napóleon proclamatiója) .... 44 Remete Géza 248 Ruzsicska Kálmán. Margitai Józseftől . . . 96 Spissich János. Halis Istvántól .- 115 Stridó a múltban és a jelenben. Horváth Gyulától , 46 Sümegi népbank .... 309 Sümegi takarékpénztár >. ., . . , . \\"¦¦ 309 Svastics Benő. Ruzsicska Kálmántól 63 Szigliget és Badacsony. Frisch Adéltól 117 Takarékpénztárak és pénzintézetek. Tripammcr Gyulától 305 Tapolcza. Vázsonyi Izidortól . Hl Tátika már csak omladék. Róth Miksától , . . ... . , .•¦: ••»¦ . . 105 Tündér rózsa. Poór Jánostól \\"\\\\ . . . . ... 180. Vaszary Kolos. Hoffmann Mórtól \\\'\\" . . \\\'•¦. . . . 51 Vörös-kereszt-egylet Nagy-Kanizsán 265 Wlassics Gyula. Györffy Jánostól 53 Zala-Egerszeg története. Németh Elektől - .? ... 9 Zala-egerszegi nőegylet, népkonyha, krajczár-egylet , . .,\\\' , . ¦, , 267 Zaia-egerszegi takarékpénztár Zala György. Róth Miksától Zalamegye közegészségügye. Mangin Károlytól . Zalamcgye közigazgatása. Zalai Kálmántól . . . Zalamegyei központi takarékpénztár . . . . . . Zala-Szent-Grót. Kardos Sámueltől . . . . . . Zala-szent-gróti egyletek Zala-Szcnt-Grót és vidéke takarékpénztár .... Zalavármegye. Hoffmann Mórtól Zalavármegyei egyesületek Zalavármegyc népoktatásügye Ruzsicska Kálmántól Zalavármegyei takarékpénztár Zala-Egerszegen Zalavármcgye tisztikara. Vajda J.-tól Zárószó. Hoffmann Mórtól Zúg a szélvész, háborog a Balaton Huber Gyulától 331 -Al\\\'SZ. 309 224 93 68 310 56 270 310 319 256 194 310 312 326 303 SAJTÓHIBÁK. sor kijavítva 20 1. felülről Kehidán Söjtörön 26\\\' 26. \\" helyiségeket helységeket 1 14 10. \\" sem fa- sem fából, sem fű- sem fából 11(> 11. határaiba határaihoz 1 Ki 2. alulról felkelőségnél felkelő seregnél 149 7- ., lélek lilék 208 24, \\" királyi édes anyját a király édes anyját 246 11. véve verve 249 11. \\" bál párt balpárt 298 15. \\" Pelcs Pelcz 298 \\"í ¦ \\" Zarilla Zavilla 308 5. Knortscher Knortzer 208 4- \\" Vcrby Verly *, iJZTOS1 BUDAPESTEN. A TÁRSASÁG KORMÁNYZATA: Igazgatóság: Oimody Vilmos elnök, Deutsch Sándor, Goldberger Berlhold, Laszlo Zsigmond, Dl. Levay József, Soltész Vilmos, Varga Sándor ügyvezető igazgató, Dr. Róth i\\\'ál aligazgató. . ,. m BIZTOSÍTÉKI ALAPOK: 1. Teljesen befizetett részvény alaptőke 2. Társasági tartalék tőke 3. Baleset- és tűzviszontbiztositási díjtartalék . . 4. Életbiztosítási díjtartalék . . . Tárczában lévő dijváltók és dijkötelezvények kor. 1.000,000.- 20,000.- 213,793.35 130,978.15 kor. 1.364,771.50 kor. 3.144.525.39 ttisk Üt W lEli :lsi: mm A »Nemzeti« baleset biztosító részvénytársaság az első hazai vállalat, mely alkalmat nyújt arra, hogy a hazai közönség a biztosítás ezen ágazatában hazai intézetnél köthessen üzleteket és pedig előnyösebben, mint bárhol. Dijai a legolcsóbbak, biztosítási feltételei a lehető legnagyobb előnyöket nyújtják a biztosítást kereső közönségnek. A »Nemzcti« általános feltételei keretén belül biztosítást vállal mindennemű baleset anyagi következményei ellen, melyek az egyént hivatásának teljesítése közben, azonkívül, vagy utazás közben érhetik, és pedig oly csekély díj ellenében, hogy bárki, még a kevésbé jómódú is, viszonyaihoz mérten fedezve és biztosítva lehet az ót hirtelen és akaratán kívül ért kár ellen. A dij magassága a koczkázati osztály szerint változik és az egyes hivatásokon belül aszerint módosul, amint a biztosított csak felügyoletileg vagy tényleg dolgozó minőségben foglalatoskodik. A- biztositásnak három évi fennállása után a \\"Nemzeti\\" a negyedik évtől kezdődőleg egy legalább is az évi. dij harmincz százalékát tevő osztalékot fizet a nyereményjogosultsággal biztosított feleknek mindaddig, a míg a bizto sítás érvényben van, és tekintet nélkül arra, hogy időközben kárfizetés eszkö zöltetett-e vagy nem. \\\' \\\'.;.;. Vezérügynökség Zala és Somogy vármegyék területére NAGY-KANIZSÁN Az Első Magy. Általános Biztosító Társaság FöüpöksígM. Titkár: SÜMEGI KÁLMÁN. SZÍNES MOZAIK NAGYKANIZSA TÖRTÉNETÉBŐL. - Irta HALIS ISTVÁN. Megrendelhető a szerzőnél Nagy-Kanizsán 1 frt 50 krért. E gyönyörünn megirt (s képekkel ellátott) könyvet minden fővárosi lap (különösen a Budapesti Hirlap, Egyetértés, Magyar Szemle, Pesti Hirlap) kiváló ajánlásban részesítette C.UL;;;^:,;Í.;..::^ J. C. lagi gépgyára, / • > VAS- ÉS RÉZFÉMÖNTŐDÉJü NAGYKANIZSÁN. A magyar kir. államvasutak gépgyára vezérügynökségének dunántúli képviselője. Ajánlja: mindenben felülmúló egyetemes egyes és két-barázdás aczélekéit és az egyetemes ekékre felszerelhető összes földmivelő eszközeit, kitűnő boronáit, uj mívelő boronáit, (Grubber) járgányait, szecska és répavágóit és egyéb gazdasági gépeit. Általános kedveltségnek örvendő szab. »PERFECTA« f -A^J-M/f\\\'-^^r. I meritő korongos sorvetőgépein kivül legújabb sík és hegyes talajhoz * ¦\\\'¦\\\'¦\\" egyaránt alkalmas »ZALA DRILL« (szabadalm. Simplex) könnyű sorvetőgépre felhívja a gazdaközönség becses figyelmét. Az uj »Zala Drill* egy oly amerikai vetőszerkezettel bir, a mely egyszerűség, kitűnő munka és tartósság tekintetében az összes jelenleg létező gépeket határozottan felülmúlja. Egyéb gazdasági gépek és eszközök nagy választékban. Sorvetőgépeim a felette czélszerünek bizonyult szabadalm. kiváltható kapacsuklyókkal vannak ellátva. Árjegyzéket szivesen küldök bérmentve. iMl-i: i! i\\\'.rijiiMiiiMrii.Npi jMijiiii ii,|iii<ir.n:ii||.:i.i!\\\'i l| inpil M¦¦\\\'M\\"ü=:>:j:M ^ | ^,_ f ; | I T^|r*^| lll^liii\\\'nijIfiPyiillljIIPiiniffIljf !t!!!jj!li:ii«ri^ i \\\'.\\\'\\\': ¦\\\' \\\'¦ ¦,\\\'\\\'.\\\': : ¦\\"¦¦;.:¦! :!\\\'.¦ i I -^-» \\\' * I I!:I.,I ÍÍÍ,:I ii L Í:J íl I * \\\' \\"\\"*^ I ii! ¦ \\\'i r :¦;; ii i: i i:li ¦ i \\\'¦\\\'\\\'. ¦: i\\": ¦ ¦ ¦! ¦ i; \\\'¦¦ \\\':. i i i ¦; \\\': J i I VV V.V. V_V V V V V V V V V W V V V V V V_V V V \\\\s V V V V V V V V V V V V V V V V V \\"V V V =1 -¦¦¦>; gőzmalma Nagy-Kanizsán. E gőzmalom a legújabb rendszer szerint van berendezve; -=m= rozs- és búzalisztet őröl 1==- <¦- <•-<¦- <»-<•- <¦- <• <•- <»- <¦- <•- a budapesti gőzmalmoknak teljesen megfelelő type-ben és minőségben. Őrlési képessége 800 mm. 24 óra alatt. !<¦_ <¦- A A\\\'A A \\"A A A A A A A A A A A A A\\"\\"\\"A A AT^TA\\\'AÁ\\\'/OÍV; i HAL VAX FRIGYES divat-kalap-készitőnek van szerencséje a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Nagy-Kanizsán, a régi \\"Polgári Egylet\\" mellett levő +&*- kalap-raktárát dús választékkal tetemesen kibővítette és a legjobb minősé-gückkel felszerelte. Miután azon kellemes helyzetben van, hogy vevőit a legutolsó divat szerinti kalapokkal, minden igényt kielégitőleg, a legjutányosabban kiszolgálhatja, kéri a nagyérdemű közönség szíves pártfogását és becses rendeléseit. E szakmába vágó mindenféle javítást elfogad és a vidéki megrendeléseket postafordultával teljesiti. BLAU M. FIAI (czégtulajdonos Blau Lajos) . v , , * NAGYKANIZSÁN. » A czég alapittatott 1835. évben. - 1884 óta COGNAC-GYÁR és gőzerőre berendezett ... PÁUNKA-FŐZDE. Nagybani és kicsinybeni eladás ugy palaczkban, ,-,.;: mint hordóban. Cognac, sósborszesz, szilvórium, baraczk-, törköly-seprű- és busfenyő-pálinka. Árjegyzék kívánatra. ^= NAGYKANIZSAI FÉMKUPAKGYÁR (Blau M. fiai) bor, sör és asvanyvizpalaczkokra való >>^ fehér, fényes és színes kupakok -\\\'45^ - előállítására, külföldi elsőrangú gépezetek berendezésével . szakavatott vezetőség alatt. ¦¦»¦¦¦¦¦»¦¦¦¦»¦¦¦*»¦¦¦¦*¦¦¦»¦¦¦»¦¦ A iiiiskoli\\\'zi g\\\'yaloji\\\'ság\\\'i pi. limis-lnkíiuivii mm rmwmí- k csatornázási munkáinak vállalkozója SÁRIORY OSCAR épitő-anyag\\\'ök; raktára és czementáru-gyára NAGYKANIZSÁN. ZZH Sürgönyczim : Sartory Nagy-Kanizsán. E=r- Fiók: Miskolcz és Tapolcza. Főraktár: hydrauli mész-, román-czemcnt-, valódi pcrlmosi portland-cemctit-, Deulschenthali épilö-mész-, gyps- és mezőgypsböl, iiizmetitcs tég lák, varla-homok, agyag és chamottc a leghíresebb gyárakból. - A cement gyár Nagy- Kanizsán készit természet-, fekete- és vörös szinü különböző nagyságú cemenl-kö vezet- -lemczeket, templom-, előház-, folyosó-, udvar-, járda-, istálló- és másnemű kövezetekre. Cement-lelőzetlentezeket, lépcsőfokok, ablak- és ajtó-szárak, vizvezető-csövek, csatornák, fürdőkádak, lóabraklaríók, párkányzaidarabok és épiücldiszilményck megrendelés után. Elvállal mindennemű cement kő-talapzat ok készítéséi, vcnécziai lerrazzi, márványrakműpado- zat és graniti rakmű, birkamosatók, malátaszérük, abraksorompók építését, szarvasmarha-, juh- és sertés-istállók számára, mesterséges kőben, megrendelés után. Raktára kehlheimi lemezek-, Stcier homokkő-, kársli márványból, lépcsőzetek és egyéb építészeti czélokra. : \\" metszeti- és épület/a. Képviselősége: paiynet-gyátaknák, épületasztalosságoknak, agyag- /J) kályhák- és Dlainege-cső-gyáraknak úgymint Slcict és magyar szén-mühelyeknek. Gépraktár \\"Vs a leghíresebb gazdasági gépgyáiakból, folytonos készlet mindennemű gépfelszcrel- S) vényekből. Minden az építészeti és a gép-szakmába vágó megrendelések a legjulá- nyosabban teljesittetnek. Kívánatra előlegesárszabásokat, mintalapokat, rajzokat és mintadarabokat mindenkor kés/, vagyok beküldeni. f3 HMHIIIlÜBlillllil! II A FOGAKÍ Fogazatok és teljes fogsorok légnyomással (Luftdruck), valamint egyes fogak arany, celluloid és kautsukba foglalva, továbbá a melyek a gyökerekbe erősittetnek (Stift-zá\\\'hne), úgyszintén javítások a legjutányosabb ár és jótállás mellett készíttetnek Bartos Géza és Társa fogászati műtermében Nagy-Kanizsán, Iskolautcza 494. szám. Newyorha Germansa életblzfositó társaság. ffe- Európai osztály: . . , BERLIN, LEIPZIGER-PLATZ, (SAJÁT HÁZÁBAN.) Magyarországi vezérképviselőség: Budapest, VII., Erzsébet-körut 15. szám. Nem kölcsönös. Részvényeseknek .. korlátolt osztalék. \\\'\\\'¦.\\\':-:-\\\'-\\\' Részvényesek osztaléka 102,000 márka 1894. évi Felesleg a biztosit, javára 3.610,495 \\" 1894. deczember 31-én. Tényleges vagyon 84.014,349 márka Érvényben lévő bizt. összege . . 293.092,197 \\" Évi bevelel 16.584,111 ..\\"-\\\'\\\'¦.\\"\\\' ¦\\\'\\". Eddigi kifizetések: ¦¦\\" . ¦ Esedékes kötvényekért 92 millió. \\\' ¦ ¦. : \\\' \\\'¦¦;. ¦ Biztosítottak osztaléka 21 millió. \\"• •\\\'-.. -> ¦..,• , Háború veszél}Te elleni biztosítás díjemelés nélkül. Olcsó díjtételek; kötvények visszavásárlása és tőkésítése; megtámad-hatlan biztosítás; a tiszta jövedelem a biztosítottak nyereményéi •-. . képezi. ,% •; ¦\\\' *J: :;Í:;Í :\\\' :; .\\\', \\" \\\':¦¦-\\\' h ajiíiilat benyújtása után hatod napra Rcrliiilicn kiállított eredeti kötvínyt adunk. PORJBSZ JÓZSEF vezértitkár Referencziákat ád: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Alapítási év 1832. vy Alapítási év 1832. . -¦-; •¦::.; ; NAGYKANIZSÁN. Ajánlja jól berendezett és a mai kor kívánalmainak minden tekintetben megfelelő r\\\\ CJ IN T^ V/ mindennemű nyomdai munkák diszes és Ízléses elkészítésére, jutányos árak mellett. NÉVJEGYEK, 1. MEGHÍVÓK, ELJEGYZÉSI és esketési kártyák mindig a legújabb divat szerint készíttetnek el. \\\'/• í^ Falragaszok, gyászjelentések és más sürgős nyomtatványok néhány óra alatt elő.állittatnak. )h Nagyon alkalmas intézet NAGYOBB MŰVEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA (5) |
