Zalai Közlöny 1882 010-017sz február.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	21.5 MB
Keltezés:	2023-04-25 11:10:25

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	454
Megtekintések száma:	694
Leírás:	Zalai Közlöny 1882. 010-017. szám február Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 21. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NA6Y-K&NIZSAj: 1882. február 2-án. ElífiittHI ár: egész éTre......8 frt. fél érre ;......4 , négyed évre ■.■ »••■.•. * 2 ■, Egy szám 10 kr. lO-iK szé;m 1 HÍRDETESEX 3 hasábot petitsorban 7, másodszor 6 e minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN ;; soronként 10 krért vétetnek tt Kincjtári illeték minden egyes krrd »-: tétért 80 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. A lap szellemi részét illető közlemények & szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a. kiadóhoz bérmentTe intézendők : NAGY-KANIZSA Wlasslcsliáz. . Bérment«tlen levelek csak ismert munkatársaktól fogad útnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Na^-Kanizsaváros helyhatóságinak, ,nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egylet'', a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, ,nagy-kanizsai takarékpénztár6, a „zalamegyei általános tanítótestület* * nagy-krizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya s több megyei és város egyesület hivatalos értesitóje. Heteokinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Budapest, január 26. Az igazságügyminiszter a napokban terjesztette a képviselőház elé az nzsora-törvényjavaslatot — s ezzel a kormány kötelességét teljesítette azon a társadat» minden rétegéből felhangzó kívánsággal szemben, mely az nzsora pusztításai ellen a jogi törvényhozásban kereste a menedéket. Ha széttekintünk az országban s látjuk, hogy egyes lelketlen uzsorások miként zsákmányolják ki a tudatlanságot, a szőrűit helyzetet s a könnyelműséget; ha látjuk, hogy jómódú gazdák néhány év alatt miként válnak az uzsorás rabszolgáivá s kérges tenyerük munkáját s izzadó homlokuk verejtékét iniként nyeli el az uzsora molochja, bizony bármit tanultunk is a pénz áruter-mészetéról s a szabad forgalomról, megérlelődik bennünk azon meggyőződés, hogy az állam büntetőjogi törvényhozása nem nézheti tovább tétlenül a lelketlenség garázdálkodásait. — ■ Hisz a kép — a mit az uzsora fest — megdöbbentő képe a rabszolgaság egy uj alakjának, mely nem kevésbé szégyenteljes és lealázó, mint a barbár kor rabszolgasága. Igaza van Stein Lórincznek, ki oly emelkedett szempontból szólott a modern társadalom e nagy betegségéhez, hogy az, ki az uzsorás körmei közé akadt, az az uzsorás rabszolgájává lesz. Ha fölkel s napi munkájára tér, csak kamatokat gyűjt az uzsorásnak, ha gazdasági vállalata sikerül csak, az uzsorás veszi hasznát, ha a gabonáját eladja, az uzsorás viszi el, ha a bornak jó ára van, az uzsorás örül neki, ha a marha jó kelt el a vásáron, már nyomában van az uzsorás s mikor egy évi munkáiára visszapillant, azt látja a szerencsétlen áldozat, hogy egy könnyelmű lépése, vagy szorultsága megfosztotta gazdasági önállóságától, oda dobta az uzsorás zsoldjába s még azon cselédnél is rosszabb helyzetbe sodorta, ki bérért szolgálja az uzsorást — mert neki még bére sincs annyi sem, mint az- uzsorás napszámosá nak. Sötét kép — de igaz. Ki ne tapasztalta volna azt maga, ha kissé megfordult az életben.? Egész faluk ily rabszolgaságban vannak s nemcsak Magyarországban, hanem másutt is s gyakran egy ember rabszolgái. Hányat pusztított el, — hogy csak az uzsora egy nemével foglalkozzam például — a korcsmai uzsora? Betér a szegény parasztgazda esténkint, mikor a mezei munkáról ki-fáradtan visszatér egy pohár borra. Egész nap izzadott. Jól esik neki. Az ó termése régen elkelt hu3ra, sóra, adóra stb. Kapott is a szomszéd uráaágtöl "napi munkájáért napszámot s ki akarta fizetni a korcsmárosnak a bor árát. „Hagyja csak kedves polgártárs* — másra is kell magának az a pénz, nem sokára itt lesz a portio, szóllőváltság stb. soha se fizessen kigyelmed, elvárok én a jövő arat^-g — szói a korcsmáros biztató hangja. Hamar belenyugszik a szegény ember. Még ráadásul megáldatja az istennel a korcsmáros ur becsületes jó lelkét — s ugy távozik haza. Másnap, harmadnap ismét betér a szegény ember. Ekkor már előre kínálják neki a jó bort, s még ráadásul adnak neki .piros kendőt* az asszony számára, szép „lr.ibli''-t a gyereknek, azután látja édes Mihály gazda,; ha már elfogyott a pénze, miért nem fordul hozzám bizalommai, — látja, a mellé az ökör tinó mellé, jó volna ám egy másikat venni, közeledik az . . . i vásár adok én magának szívesen pénzt, még kamat sem kell, csak azután ád nekem a jövő aratáskor 4 köböl búzát, egy kis burgonyát, egy kis bort a szüretkor, tudja már maga . . . Oh olyan derék becsületes ember kigyelmed, köszönöm szépen. Bizony elfogadom, tíamar megvan az alku. Közeledik az. aratás. Jön a korcsmai adósság, mi eddig c-ak az ajtó falára volt könnyű törékeny krétával fölírva, nem is a rézfokosra. Bizony — Mihály gazda — most már nem fér el egy -sorba, moat már össze kellett adni s kijött ennyi. Azután a „piros kendő, a „Iaibli", azután meg hoztam én a városból kigyel-niednek s4t, hust, dohányt — emlékszik rá — de sohase törődjék veíe, nem kérem én magától a tőkét, majd ba jó esztendő .lesz . megfizeti kigyelmed, most ad egy. kis kamatot, a búzaföldje jól termett néhány köblöt ide szállít, szüretkor néhány akó bort ád s a tőkéről kiállítja ezt a kis papirost, mit váltónak nevez a fiscalis ur, s azután mivel látja kigyelmed nem fizetett kamatot, hogy mégis egy csekélyet jövedelmezzen a tőkém, irjon oda 100 helyett 120-at mert így azután elvárok a jövő aratásig. Az a kis papircs lejárt követelés lesz. Hosszabbítani kell, mert nincs pénz. Elvár a jó lelkű hitelező ismét a jövő aratásig, Ismét csak bort, gabonát kér és egy kis összegei -- csekélyet — kamat fejében oda ír az uj papirosra . . . . Nem folytatom tovább. Bizonyságot tehet mellettem mindenki, hogy ez a legelterjedtebb neme az uzsorának s ez a processusa — és a vége ? Árverés. Koldusbot. Már ha egy államban ilyen eló-f:rdul, — nem is szóioka kisiparos, kishivatalnok, kiskereskedő, uzsora nyomoráról, — akkor -csak üdvözölni lehet azon kormányt, mely teljes erélylypl és buzgalommal közbelép, a a büntető törvény szigorával óhajt véget vetni e garázdálkodásnak. Nem mondunk ujat, ha azt állítjuk, hogy a legnehezebb prob lema az, mielőtt a kormány és törvényhozás áll, akkor, midőn az uzsorakérdést óhajtva megoldani. 3 épen azért legalább is nevetséges, ha egyik vagy másik''laptársunk oíy megvető-leg tekint az uzsora-törvényjavaslatra, nevetségessé teszi a fogalom meghatározást s annak egész szerkezetét. Próbáljon e kérdéssel megbirkózni bárki is, majd csak akkor fogja látni, mihez nyúlt, mennyi óvatosság, menynyi, körültekintés szükséges, ha e téren tökéletesen föl nem akar sülni. De a kérdés nehézsége még nem jelent annyit,- hogy meg is kell hátrálni. A kezelés nem tökéletes megoldhatása sem ok arra, hogy ismét nyugodni engedjük és várjunk, mig egy nagy theoretikus fejéből kiröpül az „ uzsora fogalmának akadémikus meghatározása. A kormány is igen jól tudja, hogy az uz-ora fogalmi meghatározása nem oly tökéletes, mint a hogyan például meg tudjuk határozni a lopás és sikkasztás fogalmát. De az nem lehet ok, hogy egy kórállapotra, melyet ismerünk, ne keressünk orvosságot addig, mig be nem tudjuk illeszteni a .rendszerbe", mig a .technikus terminus* nem definiálható. Azok, kik a törvényjavaslatot készítették, nagyon jól tudták, hogy az uzsora meghatározási, a javaslat szerint leginkább a bíróra vau bízva, mert végre is ,mi idéz elő vagyoni romlást,® tényleg fönforog-e a .szorultság* vagy .könnyelműség* — azt a biró fogja meghatározni ? S épen azért a törvényjavaslat a .tökéletes szabad bizonyítási elmélet" álláspontját fogadta el s a biróra bizza a mérlegelést. A biró meggyőződése szerint fog ítélni. És sajátságos, hogy a .Pester Lloyd0, midőn e javaslatról szól, épen azt a szemrehányást teszi, hogy itt a bíróság egész jury lesz. A tisztelt czikkiró ur a .Pester Lloyd* másik lapján elolvashatja Kovács Gyula tisztelt barátom czikkét és megtanulhatja méltányolni a szabad bizonyítás előnyeit — s legalább százszor megtanulhatta volna a -.Pester Lloyd'' jogi czikkeiból, hol a szabad bizonyítás mindig mint eszmény szerepelt. Valljuk be egész őszintén, hogy a probléma nagy, nehéz és mindaz, mit évezredek óta az államok az uzsora elfojtására nézve tettek, többé-kevésbé sikertelennek bizonyul''. Valljuk meg őszintén, hogy ma is a kísérlet stadiumába» vagyunk, s ha a magyar kormány a büntetőjog területére viszi át az uzsorát, ugy csak az általános európai jogfejlődést követi, mert általában ex cathedra ép ugy, mint a parlamenti szószéken az nzsora büntetőjogi sancfcióját köretelik. Hogy a büntetőjog nem tud még jegeczesedett elméletekkel szolgálni a törvényhozásnak, hogy gazdag tárhá--zában hiában keresnők az uzsora szabatos fogalom meghatározását, , az baj, de olyan baj, min sem a .Pester Lloyd* czikkirója, sem mostanig a világ egy criminálistája, sem egy kormánya még segíteni nem tudott, de ezen körülmény nem lehet ok arra, hogy a társadalmunk gerinczén rágódó rákfene kiirtására minden tőlünk telhető eszközhöz ne nyuljunk, az nem lehet ok arra, hogy az állam továbbra is összetett kezekkel nézze mint hull áldozat áldozat után ez aljas cselekmény hínárjába. Helyes, hogy nem elégszik meg a magyar kormány általános phra-sissal, hogy az uzsorát büntetni nem szabad, az uzsorára nézve jogótalmi intézkedéseket tenni lehetetlen, mert — mint mondják — az uzsora-kér-dés nem jogi, hanem nemzetgazdasági kérdés. A kór nemzetgazdasági, az orvosszernek is nemzetgazdaságinak kell lenni. Tökéletesen igaz, hogy a nemzetgazdasági szerek nem mellőzhetők, sőt a baj gyökere ott van. blcsó, könnyen hozzáférhető föld- és személyes hitel, ezek ''az ellenlábasai az uzsorának. Nem mnlasztja el egy TARCZA, Oh ne rádőlj í Vádol«? Oh ne rádőlj! latonjun lakoltam Azért, hogy irántad Oly ke^yöüen voltam, Már régen l«cajtott Saját lclk-m átka S reméoyom Árboc tát Darabokra YÁgta. Mint & ronciolt gálya Szél, vihar dahibeo, Ugy járt lelkem is a Vadak tengerében. . .. Oh nagy l«ten 1 mennyit Szenvedtem éa ottan, De elret»i mégsem Tudta re a habokban. S mikor meg elértem Vclna már a partot As volt legborzasztóbb ¿ml tíisitartott, Mert ki lelkemet ott Montő karral tárta, -Te voltál oh áldott, Jóírivü leányka,. . . Nyo!t volua el ink ább A vihar tombolv«,-Oh csak ezt a képet, Est nem láttam volna.* Vádolsz? Oh csak rádőlj! Mondj rám ezer átkot KBooyobb lets, miotha Bűnöm megbocaátod I MAE03HALMY GYULA. Emlékezzünk a régiekről. - Beizéiy. — IrU: CSÁGOLI JÓZSEF. IV. (Folyt, is vépe.) .Ugy e megmondtam, kezdé Mari felé iordtÜva u öreg Vaazary,hogy inaen-onnen elvisznek oldalam mellől? Tudod-e ki volt itt tegnap? Neqa ? Hm! pedig kár, hogy nem láttad őket!! Ismered szomszédunkat, a fiatal Hal may grófot? Igazán elegáns gyerek 1 .... Hát ő volt ittl. .. Hit gondolsz? .. mit, azaz kit kerestek ? Amint hamiskásan lányára nézett, idegen egyén bizonyosan nem apát, de tüzes udvarlót gyanított volna az öregben. „De mi bajod angyalóm ? Oly halvány az arezod. . . . Én is megdöbbenve tekinték fel tányéromról — mert szemeimet ez ideig világért sem mertem volná arczára vetni — s csakaej^n látszott Marin, hogy szenved. Részvéttel kérdeztem mi baja? „Semmi, válaszolt ó mosolyt erői-tetve, reggeltől óta fejem fáj, majd elmúlik. Folytasd caak kedves papai" „De igazán semmi bajod nincs? Ne küldjek orvosért ?" „Ah, orvodért! egy kis főfájás miatt? mBjd elmúlik magától isi Folytasd kér-lek !" A« öreg or megnyugodva folytatá: „Hát bizony téged akarnak elvinni édea Marim: Téged! öregségem egyetlen örö mét 1 Mond angyalom, mi választ adjak nekik?" „Ugy e ne adjam oda, — szólt moat felém fordalva. — Ne?? Mit csinálunk mi ketten ebben a nagy Istenadta há-buz ?B ,No .". no ... no 1 talán magánafc is a ísje táj 1 Lánczoa lobogós I nézzen a tükörbe öcsém! A hold as ön arczához képest olyan, mint a bazsarózsa " Mikor szememet felvetettem, a Mari tekintetével találkozott az. Végtelen sze relemmel s bánattal néztem rá, agy, hogy szemeit földre süté s arezs bibor piros lett. Az én arc&om is szint változtathatott, mírt a jó öreg fél tréfásan, fél boszan-kodva mondta; „No tessék! Hát tudjon ezeken eligazodni az ember'' Elóbb azon versenyeztek, ki tud közölük fehérebb, mos: meg azt próbálják, melyikük tud pirosabb !enn>!".... „Mi lelte magákat öcsém ?" wHallod e lányom! mindjárt megharagszom, ha meg nem mondod, mi bajod." .Végtelen zavarában alig tudta kirebegni szegény Mari: „Semmi papács kára, semmi! Csak nagyon meleg . ., . azaz igen . . . igen meleg van idebenn." „Nos? hát mit mondjunk a grófnak ? Kosarai csak nem küldesz neki? Vagy igen ? — kérdé Vaszary az asstaltól fel állva. Kedves hízelgéssel s szűzi szeméremmel bajt Mari atyjakeblére ssosogá: „Ne beszélj erról kérlek ! „Hm! Hm! eredeti: No csak menj te hizelgő! de aztán holnapra megmond ám, mit határoztál." Ezzel mindegyikünk saját lakosztálya felé indult. Kinoa fájdalom dalta bensőmet ! Izgatottan jártam szobámban. A zárt levegő fojtólag hatott rám, fogtam hát magamat a a kertbe mentem. Gondolataimban egéisen elmélyedve bolyongtam a kerti utakon ómm-tíuu, mig egyszerre kedves gyeppadom előtt találtam magamat. Leültem hát s gondterhes fdjemet kezemre hajtani, szabad utal engedtem gondolatimnak. Megrezzenve, mint cainy-tetten kapott gyermek tekinték fol e hangosan mondott szavaimra: „Mari, Mari! éltem egyetlen szerelme I . . . . s ime 1 . . . kit a szerelem hevévei s a bizonytalanság tpzrczangoló kínjával nevezék . .. . előttem állt. Hogyan, kisasszony, ön itt?! , . kér-dém megütközve s zavarodottan. „Ne vegye rosz néven — szólt Mari — ha tán akaratlanul tanuja valók bánatának ; engem is a bánat űzött e helyre, az én s mint veszem észre önnek is kedr vencz helyére.. Látltm ugyan, hogy a a kertbejött, de nem gondoltam, hogy e helyen találjam. Nem akarom tovább zavarni, úgyis tudom, hogy alkalmatlan vagyok! Isten önnel!" — tévé hozzá bánatosan. Akaratlanul lebben el ajkamról: Mari, Marim ! tán megsértettem valamivel ? a a v-Ezaforduló hölgynek lábai elé vetettem magamat, mi közben ezt mondtam : „Éltem egyetlene! Tanuja volt bánatomnak, hallgassa most meg vallomásomat! Szeretem önt, mint csak egy árva szív szeretni képee. Szeretem már régóta, de ezt még soha sem éreztem annyira, mint ma. Mondja meg; akar-e enyém, a szegény (?) hazátlan emberé lenni ? Akarja e egy egész élet örömét ós ssenvedését velem megosztani?" Beszéltem sokat, a szerelem melegével; de beszéltem volna még tovább ia, ha két puha kar által átölelve nam érzem magamat s zokogástól elfojtva e szavakat nem hallom: „Szeretlek, szeretlek óh Lajos, mint sankit e világon. Öflé .... tied akarok lenni, mert hisz te vagy boldogságom, üdvem, mindenem." Kéjtől ittaaan öleltem át a bájos alakot, szearedólyeaen osókolam meg egyszer, kétszer, vagy azásazor, vagy épen a jó Isten tudná megmondani, hányszor. \ Boldog ábrándozással, tervezgetes-sel a jövőre, töltöttükjidőnket alkonyatig. Ekkor mindketten lakosztályunkban vonultunk. Eljött végre a másnap, amikor is kedve* Mariakámnak válaazt kellett adni tegnap feltett kérdésre. Kétség és/etaéoy közt léptem — üonepélyesen öltözve — az ebédlőbe. Leültünk, elkezdtük s már jóformán be is végeztük az ebédet, mikor végre az öreg Vaszary megkérdezte lányát, hogy mit határozott. Ekkor felálltam s bocsánat kérés után igy kezdtem, a rendkívüli jelenet által meglepett öregúrhoz szólani: V. Bocsásson meg, kedves bátyám, hogy midőn ön szive mint nyilt könyv állt előttem, én, több évi együttlétünk után is, titkot, oly titkot őriztem keblemben, melyet —■ ha az elmondandó esemény közbe nem jő — airomba vittem volna magammal. Kérem ezért bocsánatot s a közlendők meghallgatására türelmét. . Azt már tudni tetszik kedves bátyámnak, hogy lengyel származású vagyok. Elmondtam, misserint a dicső magyar nemzet iránti élénk rokonsaenvezé-aem következtében a st. szabadságért küzdők soraiba álltam be, soU kapitányi, majd őrnagyi rangot vizeltem; elmondtam huszonegyedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. FEBBÜÁB 2-ÍL im. okos kormány sem ezen irányban, sem a tőle telhetőt megtenni. De az. hogy az uzsora-kérdés első sorban nemzetgazdasági kérdés, hogy a kór orvosságának nemzetgazdaságinak kell lenni; nem azt jelltui, hogy a jog e kérdés elől azért, mert — tagadhatatlan most még nagy nehézségekbe ütközik — meghátráljon. A nemzetgazdasági szerek kevesbítik az uzsorára alkalmas viszonyokat, az uzsora keletkezését ritkábbá teszik, de a jog ezzel nem elégedhetik meg s elő kell lépni s az állam büntető hatalmát követelni azok ellenében, kik az uzsora kőzveszélyü cselekményét követik el. A jó rendőrség, a jó közigazgatás, népuevelés, vallás mindmegannyi gyökeres szerek a lo pás, gyilkosság, csalás síb. ellen, de mit mondanánk egy oly államról, mely az emiitett intézményekkel megelégednék s a jü^tetójog sanctiója alá nem helyezné mindazon cselekményeket. Épen így vagyunk az uzsorával is. Pusztításait, szörnyű rombolásait, szóval közveszélyességét m;ndennap látjuk — megelégedjünk-e azzal, mig talán a manchesteri iskola lasisser paner-ja kigyógyítja a bajt? v Nem hiában mondjuk ezt el. Tudós gyülekezetek nem itt, hanem másutt kimoadtát, s ugy látszik, itt egyes czikkirő urak hajlanak ehhez, hogy az uzsora kérdéshez jogász nem nyúlhat. Az uzsora nem a jog területé. Hagyja azt a jog egész békében majd meggyógyítja a társadalmat a nemzetgazdaság. Adja isten, hogy igy legyen, de azért mi csak melegen üdvözölhetjük a magyar kormányt, hoírv a jog területére lépett s az állam büntető hatalmának súlyával lép fel nz uzsora ellen. életünket mélyen érintő kérdőt ismét elintézetlenül* hagyja a nemzet kép-VÍ8€Í6t€ '' " '' Dr. WLASSIC3 GYCLA. Zalaiármegye alispáni táláról. liiva- Valamennyi járásig t. szolgabíró uraknau s Nagy- Kanizsa város t tanácsának. Trkintve, hogy a himlő megyénk több községében járványosán uralg s a* mindinkább rohamosabb terjedéssel lép fel; ennélfogva folyó évi januir 20-án 1157 szám aiatt kuli reuddeiem kapcsában ujabban is felhívom (czimet), hogy .a szóban levő járvány terjedésének meg akadályozása czéljából az 1881. évi január hó v22-én 800 és 832 szám ílatt kiadott rendeletemben előirt óv- és gyógyintéz-kedéaeket azunual a Jegszigoruabban fo ganatba vétesse és evégből a járási orvost, a községi elöljáróságokat és a körorvoso^-kat megíelelóleg utasítván, különösen is e kövei közöknek pontos és sikeres íoga-natositását mulhatlan eszközölje, ugyanis : A himlőkór beharczolásának tneg-gátlása tekintetéből szigorú felügyelet gyakorlaodó az iránt, hogy a községbe érkező ás himlő kórtól lepett idegenek tovább nem bocsáttatván, azok elkülönített helyen azonnal ápolás és gyógyi''ás alá vétessenek. Ha pedig a közaégbeliek között lép fel himlő kór, minden betegülési eset a községi elöljáróság által szolgabiró urnák a körorvos által pedig a járásorvosnak rögtön bejelentendók és a szükséges óv-és gyógyintézkedések szbiró cr a járás és körorvosok által a legnagyobb pontossággal alkalmazandók; különösen pedig * himlő betegek az egészségesektől elkülönítve orvosilag gyógykezelendők és oly egyének által ápolandók, kik már jó eredménynyel beoltattak, vsgy a természetes himlőt kiállották. Szükséges leend továbbá az oly házakat, melyekben himlő betegek vannak — könnyen felismerhető jelek által meg-jelelt^tni s a községieli lukósságot, az ily házakkal a szomszédos községeket pedig a járványlepte községgel való közlekedéc-tűli tartózkodásra utasítani. Különös orvosi és tanítói felügyelés gyakorlándo az iskolás gyermekek felett, s azon esetben, ha azok között himlőkor mutatkozik ; a betegek az iskolától távol tarUndék, eőt ha szükséges az iskolának bezáratása iránt hozzám rögtön jelentés teendő, nem különben intézkedés teendő a végből, hogy uz iskoláb* tanulók oly házakból, melyekben himlő oetegek vannak, — egyáltalában ne bocsáttassanak ; miért is ily esetekben, valamint akkor is, ha a tanuló maga szenvedett himlőkór-ban ; azon hájban a betegség megszűnt*, illetőleg a kórtól lepett iskolás gyermek teljes felgyógyulása, hatósági orvosi bi- Nem kételkedünk, hogy a magyar országgyűlés, melynek minden egyes tagja hivatva van a magyar társadalom égető sebjeinek orvoslásához segédkezet nyújtani — örömmel fogadta az igazságügyminister törvényjavaslatát s teljesen méltányolni tudja a feladat nehézségét, melylyel e kérdés megoldása jár. Tagadhatatlan több módosításra lesz szükség — különösen a 15. §. mely a becsületre kötött hitelegyle-tekról szól, jelenlegi szerkezetében meg sem állhat, — de az nem jeienti azt, hogy e nagyfontosságú s társadalmi zonyit/ánynyal igazoltassák s továbbá jelentést várok még as esetben is, ha a járvány nagyobb terjedése miatt, segéd orvos alkalmazása volna szükséges. Himlő kórbani haláleseteknél ha Iolti toroktartása szigorúan eltiltandó, és a hullák nem emberek áltsJ viendők, hanem szekéren szállitandók a temetőbe. A himlőkor lefolyásánál pedig akár halállal, akár gyógyulással végződött as a fertőt« lenités szabályszerűen teljesítendő én a gyógyult ^himlőbetegek csak a betegség teljes lefolyása, illetőleg tökéletes felgyó gyulásuk s ruháiknak fertőtlenítése után bocsáthatók mások közé. Mindezen óvintézkedésekre nézve még a járvány fellépte előtt is a községi elöljáróságok, kör- ós járásorvosok szolgabíró ur által már eleve kellően utasi tandók; himlőkórnak ténylegeselőfordulta esetében peáig, az összes gyógy és óvintézkedések azonnali életbe léptetését szolg.ibiró ur, azok pontos foganatosítása feletti felügyelés és a betegek gyógyke ze!ése azonban a járás- és körorvosok hatáskörébe .tartozván, ezen fontos és nagy felelőséggel járó. kötelességnek lelkiismeretes pontossággal leendő teljesítését ugy szolgabíró úrtól, valamiot a járási é« kőrorvosoktól elvárom. Kelt Zala-Egerszegen, 1882. évi jan. 27. SVASTIT3 BENÓ, alispán. A törvénykezés köréből. Btinügyi tárgyalótok jegy tilté a xala-eger tztgi kir. törvénysziknél. 1882. évi február 1-én. 2835. 13/81. Ss. 1. Csizmadia Dániel s társai lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás. 2890. B/81, Sz. 1. Háry Péter és társa emberölés bűntettével vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3093. B/81. Sz. 1, Herczeg Reália lopással vádolt elleni ügyben végtárgya lás. — 3197. B/81. Sz. 1. Virág József sikkasztással vádolt elleni ügyben végtár gyalás. - Február 8-án. 2955, B/81. Sz. 1. Lancsák Teréz lopás bűntettével vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 3061. B/81. Sz. 1. Horváth János társa súlyos testi sértésééi vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3199. B/81. Sz. 1 Toki Imre tá.''Bu lopással vádoltsk elleni ügyben végtárgvalás 3209. B/81 Sz. 1. Gebhárdt András s íárt>ai sulyoa testi sértésAel vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 3231. B/81. Sz. 1. Trombitás József éa táraa sikkasztással vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 3238. B/81. Let. AlsiLs József éa társa lopás bűntettével vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Február 9 én. 2797. B/81. Ss. 1. Lipics József és kat, miket átélek, úgyis tudom, hogy nem sokáig élem tul drága egyetlenemet.* Igaza volt a jó öregnek, mert alig két havi együttlétünk után. kedves fia után költözött. Végrendeletileg minden ingó éa ingatlan vagyonát rám hagyta oly kikötés sel, hogy birtokán egy árvaházat alapittassak kedves gyermeke nevére. Én az egész összeget, mit a birtok nagy részeért kapum (mintegy 80.000 fri) e czélra for ditám s miután az építkezéseket gyorsan bevégeztettem,, nem levén többé biztos e helyű t maradásom, fájdalmas szivvel vettem bucsut drága fogadott anyám sir-jától, hogy megkezdjem vándorlásomat. Bujdostam tehát. Egyszer nagyobb községbe érvén, a község házának fekete tábláján több nevet, k nevek közt aPole-sinszkyt, saját nevemet is olvasám. „Mit ? Hogyan ? — szólt most közbe Vaszary báró. — Hát magának öcsém Polesinszky a neve? Hml Hm! Hát rokona volt magának as öreg Polesinszky Aurél, ki ezelőtt mintegy 7—8 érel meghalt?'' Igen, kedves urambátyám ! ó atyám volt. — válaszolék. .Teremtette! Atyja? Igazán atyja? Eh, fám! szólt szemeit törülgetve az öreg ur. — Kedves jó barátom! ki gondolt volna, bogy irántam mutató: t barátságodat még fiad megmentésével hálálom meg! Az én édes fiam! Atyád az én legkedvesebb barátom volt. Már ne neheztelj ; ha fiamnak b te-nek szólittalak! vétkezném kedves Aurélom drága emléke ellen, ha téged, az ő fiát másnak, mint édes fiamnak néxnálek". . .. » „No most hát folytasd édes gyér mekem! Mit csináltál akkor, mikor nevedet a köröztetett egyének nevei közt lát-tad?« Hát biz én édes bácsi, szót fogadtam boldogult barátomnak s felvettem a Derecske! nevet s azt ez ideig s ezentúl is megtartva. Hálátlanságot követnék el drága barátom becses emléke iránt, ha sanyarú helyzetemben az ö nevét viselve, mos, miután biztonságba vagyok, azt el-vetném, hogy a magaméval cseréljem fel. mindent, mi velem történt, caak egyet hallgattam el .. . nevemet. v Valamint ön, ugy kedves lánycs az egész vidék, ez idő szerint Derecskei né ven ismernek s neveznek. E nevet egy barátomtól, kivel egy csapatba valék osztva, kölcsönzém. A szerencsétlen, vagy tán az akkori állapotokat tekintve; szerencsés fiatal embert áldozatul követelte éa vette a harcz Istene. Haláios óráján — nemesszivén mu tató — két kívánsága volt Hogy nevét az «snjém helyett, ha a szükség kívánja, használjam a ha tán magam neve még később is fenyegetné biztonságomat, azt — barátságunk szent emlékére — visel jem i« .-Továbbá, hogy anyját, a jó öreget, kinek ő volt egyetlen támasza, öröme, keressem fel s vigasztaljam meg. Én e kivánatának, bár fájó szivvel gondoltam a jelenetre, mikor egy szerető anyának kell tudtára adni egyetlen fia halálát, eleget tenni ezentül fogadtam s\| meg is tettem: Nem akarom, vagy tán ha akarnám sem tudnám festeni a fájdalmat, mikor megtudta, hogy öregségének egyetlen örömét, a rajongásig szeretett . . . nem ! imádott fiát elveszté. Nem sírt, nem zokogott, mert hisz az igaz fájdalom néma l Hanem a fájó te kintet- az engem a férfit is elérzékenyitett Nem bírtam fájdalmammal!. . Keblemre vontam a drága anyát k én, az árva, ki jó anyját és apját > észté, zokogva próbál tam vigasztalni azt, ki után a vesztességet én éreztem széles e világon legjobban Mikor aztán látta, hogy van részt- - evő kebel, ruikor Megtudta, hogy fiában legdrágább ét egyetlen barátomat vesztetnem, akkor, on ! akkor megeredtek kő nyüi a szeretve susogá: „Oh, aranyom, fiam! kedves jó gyermekem! Életemet adtam volna, hogy csak egy óráig is boldognak lássalak. Lássa édea öcsém! ő is mindig olyan ezomoru volt mint Ön, azért ha senkije nincs, kit sajnálna, maradjon nálam; legyen fiam helyett, fiam,édesítse meg asokat a még hátralevő kevés napo- társa sikkasztással vádoltak elleni ügy bee végtárgyalás. : * • 2741. B/81. Ss. 1. Kamin György »ulyos ¿esti sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bír. Itélethird. 2743. B/81. Ss. L Hajgató János éa társa súlyos testisértéasel vádoltak elleni ügyben 3 od bír. ítélethirdetés.. . 2860. B/81. Sz. I. Stern Ignácz és társa sikkasztással vádoltak elleni .ügy ben végtárgyalás. 2919. B/81. Sz. 1. Somi István hamis eskü bűntettével vádolt elleni ügyben vég''árgyalás. 2975. B/81. Sz. 1. Adorjáá János súlyos testi sértéssel vádolt elleni Ügyben vés tárgyal ás. 2982. B/81. Sz. 1. Kustyán (Kandi) Józaof és társa lopással vádoltak ellőni ügyben 3 ad bír. itélethird. 2884. B/81. Let. Kodba Istvánéi társai lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás. 3036 B/81. Sz. I. Pnjosek József és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad bír. ítélethirdetés. 3133. B/81. Ss. L Berke Ferencs s társa hatósági közeg elleni erőssakkal vádoltak eüeni ügyben 3-ad bírói ítélethirdetés. 3157. B/81. St. 1. Horváth Jó»«f és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 3172. B/81. Let. Dobosi József és társa sulyoc testi sértésael vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. itélethird. 3244. B/81. Sz. 1. Kis Ferencz lopással vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. 57. B/82. Let Mészáros Geresategi József s társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. itélethird. 124. B/82. Sz. 1. Orbán Antal sik-kasztással vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. Február 15-én. 3247. B/81. Sz. 1. Far Rozália es társa lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás. 55. B/82. Sz. 1. Salamon János és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 61. B/82. Let. Hannibál Sándor magányokirat hamisítással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 62. B/82. Let. Maród Márton gyújtással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 90. B/82. Sz. 1. Latuszak Rudol: sikkasztással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Február 16 án. 2209. B/81. Sz. 1. Székely Ublinger ános lopással vádolt elleni ügyben vég tárgyalás. 2647. B/81. Sz. 1. Becze Jóes«! lo pással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ité-ethirdetéd. 2725. B/81. Sz. 1. Bakaa József anyós testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od itélethírdntéa. 3726. B/81. Sz. 1. Primer István aulyos testi sértéssel vtóoK elleni ügyb * 2-od bir. ité''ethirdetés. 3078. B/81. Sz. I. Farkas Fereacz és társa súlyos testi sértéssel vádoltak ellen; ügyben végtárgyaláa. 3079. B/71. 8. t Pej István éa társa lopással vádoltsk elleni ügyben vég-tárgyalás. 3268. B/81. Ss. I. Ssiraz Hermán János éi társa lopással vádoltsk olleni ügyben 3-ad bír. ítélethirdetés. 5. B/82. S«. 1. Horváth Mihály és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ítélethirdetés. 27. B/82. Sz. 1. Domonkos Péter társa lopáacal vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 93, B/82. Let. Drozd János é< tár-saí lopással vádoltak elleni ügyben ügyben végtárgvalis. '' U Február 22-én. 2617. B/81. Ss. L Psp Bőd® János hatóaág elleni erőazakkal vádolt elleni ügyben végtárgyslá. 29. B/82. Sz. L Varasdi János éa társai. Lopás»«! vádoltak ellenihftnögyben v ég tárgyai áa. 47. B/82. Ss. L Varga János és társa lopással vádol tak elleaí ügyben vég tárgyal ás. 50. B/82. Ss. 1. Ibrahim Lajos Lasal vádolt elleni ftgybeo ''végtir-gyalás. 108. B/82. Ss. 1. Ssekér Sándor s társa lopással vádoltak elleni ügjben végtárgyalás. 144. B/82. Ss. 1. Tóth András st-lyos térti sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. Február 23-án. 113. B/82. Ss. L Takács Imre lopással vádolt elleni ügyben 2 od bír. ité lethirdetés. 156. B/82. 8s. 1. Kaj Ferencz ma-gányokirat hamisítással vádolt elleni ügyben 3 ad bir. itélethird. . 186. B/82. S. 1. Varga Zsigmond hatóság elleni erőszakkal vádolt elleni ügyhen 3-ad bir. ítélethirdetés. 21 1. B/82. Ss: 1. Ifjú Czélmánn János és társai hatóság elleni erőszakkal vádoltak elleni ügybon 2-od bir. Ítélethirdetés. 212. B/82. Sz. 1. Horváth József és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bírói itélcthirdétés. Zala-Egerssegeo, 1882. jan. 30-án. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató Megtartom tehát azt s caak annyi ideig kívánok még Polesinszky lenni, míg két szándékomat sikeresen végrehajtom Egyik az, bogy drága urambátyámtól, szejeteti atyám barátjától kedves lá nya kezét kérjem; másik pedig az, hogy Budapesten e N . .. . banknál elhelyezett 8 már 7 év.óta jókora., összeggé szaporodott 300.000 forint készpénzemet felvegyem. Hogy e második felfételemet kivi-hessem, szükséges, miszerint urambátyám érdemesnek, találjam arra, hogy valóban fiául fogadjon. Kérem azért önt, szeretett atyám drága emlékére, tegyen boldoggá szép lánya birhatisa által s engedje, hogy az apával sirba vitt szeretetet a fiu felele venitse. Még tovább is foly.tsttam volna hz igaz szeretet által mondatott beszédemet, ha kedves Vaszary bátyám zokogástól fojtott e szavai engem is a könyezésig el nem érzékenyítenek: .Edei, Aurélom! Ha látod, a túlvilágról, szellem-szemeiddel a gyermekeinket összefűző szeretetet, áldd meg te is őket, mint én megáldom az Atya, Fiu, Sz. lélek nevében. Már ekkor Marim, — anyád — ke zét fogva, öreg atyánk elé térdeltünk A i a fennebbi szavakkal frigyünkre áldását adván, felemelt bennünket, mondván: .Legyetek boldogok gyermekeim!* Ez eset után négy hétre, az oltár előtt is megerősítettük eskünket s mint azt ti''is tudjátok meg is tartottuk, meri boldogságunk derült egét egyesülésünk órája óta még felhő nem homályositá. Hát édes bácsi! kérdem ón. — M lett az öreg Vaszary bácsival, a Mari néne papájával ? „A kedves papa nem sokkal élte tul egybekelésünket Másfél évi nyngodt élet s csendes boldogság után, szerettei körében jobblétre szenderült De hát mond csak kedves papa, mi oka annak, hogy mindig elszomorodol most már ugyan nem snnyira mint ré gébben, mikor msms „Butul s lengyelt játsza? kérdé Sándor. „Édes fiam \| Mikor valaki hasiját letiporva látja, második hasija ssabsdsi- a soproni kereskedelmi s iparkamara, köréből. l37-ik szám. gát s e szabadság harcz alatt baritját, utánna bo''dogsága megalapítóját vessti el, nincs-e oka, hogy bánatot, hogy asomoru evert legyen?. t „Most már mióta drága hazám egén a szabadság hajnala kezd de rengni, derültebb az én arezom is b ha még megérnem, engedné .Isten, kedves! Lengyelországom szabadságit, soha sem tenae rim oly méiy benyomást, nem hatna rám oly szomoritólag Lengyelország mostani állapotát oly ''híven visszaadó da lünk: „Busul a lengyel." VL Ezt azonban nem érte meg a kedves ember, s hazáját hón szerető Lajos bácsi. Hogy ezt tőle haliám, még cs~k hat éve s ők már porlanak. A kérlelhetlen halál elragadta őket, legnagyobb fijdsl-mára egy hőn szerető fiúnak c nekem. Engedje Istenünk, hogy mire a tul világon találkozanduok, kedvező hírt mondhassak neki drága lengyel és szere« tett magyar hazájáról. (Az utóbbinak jói-létét tán most is közölhetném vele.) ♦ • a Ez elbeszélést egy kedves barátom tói hallottam, kinél felvan jegyesve sok számtalan esemény, mik még meg nem iratuk. E jó barátomat ugy hívják, hogy Memória. • Hogyha ablakod... Hogyha ablakod beszélni tadna Elmondaná oh leány neked r Titkos, néma éjjelen, hogy Hányszor, hányszor sAhajtim neved I Az akáczfa, ha h~?zílni tndna, Mvlyoek ága ablakodba nyblt: Titkos könyQt mennyit sirtam ¿rted Elmondaná: mennyi mennyi hullt! .. Itt állok ¿o. ¿a tudok beszélni S n«n mondok semmit, staail neked : Nem mondom «s«r«Ü«k, ha saemeaból Ezt oh Iá«yka észre seá TStaed 1 KÖREIM SÁNDOR. Hirdetmény. Folyó 188lik évi január hó 1-érel játékkártyák bélyegilletékéről szóló 881. évi XXVII. t. cx. életbe lépvén a magas földerivelés , ipar-és kereskedelemügyi mintsteriuxnnak 49524/1881. as. a. kelt rendeletéhes képest. következő törvényes intézkedésekre hívjuk fel főként az érdekelt körök figyelmét. A játékkártyák üsletszerü aíadásá-vsl foglal korai kívánó köteles eren szándékát nyeles nappal előbb,mielőtt sz irusitist megkezdi; a pénsügyi hatóságnál írásban bejelenteni, továbbá üzleti helyiségét külsőleg ii mint kártyái el adási Üzletet megjelölni és ajitíkkiHyákaí ki-zárólag owk a- bejeleatett Wyiségben tartani s egyedül,abban elárusítani. As üslethelyi^ táltottatisa £ nsp alatt pénzügyi'' hatóságnir bejelentendő. Meg van engedve, hogy as üzleti helyiségben as elirusitandó játékkártyák egy egy nem bélyegsettj de a játszásra használhatott játszmát a minőség niegszemlélése végett készleten tartsssék, de az ilyen feltirt játssmikra s pénzügyi hatóság által azok rendeltetése rájegy este tik. A házaló kereskedésből a játékkártyák feltét-enül ki vannak sirva. Kelt Sopronban 1882-ik évi január 20-án. 148 1882. szám. Hirdet mÁny. Somogy megye gazdasági egyesület f. évi márczius hó 23-in és a szükséghez képest 24-én folytatólag Kaposvirott ló-irverést rendes. Midőn es irverésről az érdekelt köröket ezennel értesítenék, egyúttal tud-tukra juttatjuk, hogy bővebb felviligosi-tás czőljából Freyst&dter Vilmos kaposvári lakoshoz fordulhatnak. Kelt Sopronban 1882-ik évi január hó 21-én. A kereskedelmi s iparkamara. Helyi hírek. — ö felsége i király, dr. Laky Kristóf kamaris és nagy kanisasi kir. ügyésst a veszprémi kir. törvényszék elnökévé neveste ki. M>g egyrészről örvendünk, hogy fi méltóságát njabb méltó ki-tüntetés érts, agy atéscészről mély sajnálat éa fájdalom érsete fog el bennünket, hogy benne jogi köséletünk egyik lelkes bajnokát, tártaáah&u&k tsváksny tagját HU8Z0KJSG YfiWK 1YÍOLTAM VZ A L A I0 K 0 Z L Ö K Y FBBRÜÁS 24a 1882. s minden neme« és ssépügy áldozatkész pártfogását vesztjük eL Veszprémnek csak gratulálhatunk. _ Országos vásárunk silányabb volt egy közönséges heti vásárnál. — Kimutatás és köszönetnyilvánítás. A helyi főgymn. segélyső ogye-sülete nevében van szerencsém a n.é. közönségnek becses tudomására hozni, hogy a főgymn. ifjúság által jan. 25 én rendé .tett tánczvigalommal egybekötött hangverseny öasxei bevétele 941 frt 19 kr, melyből a 392 írt 90 kr költség levonása után tiszta jövedelműi 548 frt 29 kr ma rad, ezüel egyetembon kedves kötelességemnek tartom a t. cz. szülőknek s álla iában a n.''é.''kőzőnségoek a nomes czél iránt szíves részvétükért őszinte köszönetemé'' nyilvánítani. Az igazgatóság. — A főgymn. ifjúság által jan. 25-éo a se-gélvző egyesület javára rendezett hang verseny »lk^lmaval felülfizettek : nmlts. Kovács Zsigmond veszprémi püspök ur 10 frt. Pap János igazgató 3 fr,t 50 krt. Berzay Elek házfőnök 3 frt-60 krt. Pal-kovics Károly 50 krt. Pap ev. János tanár 50 krt. Dr. Armándy Miklós tanár 50 krt. Szeitz Alajos tanár 50 krt. Hám József tanár 1 frt 50 krt. Martin "Péter tanár 1 frt 50 krt. Vóneki Pál tanár 50 krt. Pflanczer Gábor tanár 50 krt. Eben-spanger Leo 5 írt. Nagy Józsefszolgabiró 5 frt. Baboss László ügyvéd 50 krt. Kar czag Béla 7 frt. Fa''.cs Lajos 50 krt''Ré bay Lajosné 50 krt. Schmidt Frigyes 2 fri 50 krt. L^winger lgnácz 2 frt. Kilík Béla 50 krt. Br. Gaal Nándor ezredes 2 frt. Plosezer lgnácz 1 frt. Fárnek Kálmán 2 frt. Gyórffy János 5 frt. Treiler Adolf 50 krt. Svastits Jáncsné ''50 krt. Bachrach lgnácz 2 frt. Sólyomi Lipótné3 frt. Gdó Mátyás 2 frt. Jaukóvics József 2 frt. Köler Gyu''a 50 krt. Hauser János 3 frt 50 krt. ifj. Fesselhofar .József 2 frt. Baán Kálmánné 50 kr. Etlényi Istvánul írt 50 kr. Ráis AnUl 50 krt. Scherz Zsigmond 2 frt. Weisz Sándor 50 krt. Uhl-mann István 50 krt. Semetke Lajosi frt N. N. 50 krt. Nagy Béla 50 -..krt Vnsatl Lajos 3 frt. Hajós Mihály ügyvéd 3 frr. Uertelendy Béla 3 frt 50 kr. Kassai Antal 50 krt. Tretter Mihály 50 krt.''Serdic Tivadar 50 krt. Ebenspanger Lipót 5 frt. Karczag István 10 frt. Makay Dozső ''50 krt. Grünhut és fiai 5 frt. Bartos Béla 50 krt. Svastits Jánosné 50 krt. Gozony Fe rtiocz 50 krt. Talabér Kálmán 50 krt. Emnger Henrik 2 frt. Stern Sándor 3 frt 50 krt. Oazeszli Antal 1 frt 50 krt Toltcisy Béla 1 frt. Scherz Kichard 1 frt. Petrovich György 50 krt. Knnusz Boldizsár 2 frt 50 krt. ifj. Gutmaan 5 frt. Stri iineÍ8Z 1 frt 50 krt. Wajdits József 1 frt. — Meghívás. A nagy-kanizsai általános ipartársulat «egéhyalapja javára folyó 1882. évi febr. hó 11-én a .Korona« szállód* nagytermében társaa-estobéd-del egybekapcsolt tánczvigalmal rendez, amelyre a tisztelt közönséget tisztelettel meghívja. A vigalom "táocxczal eate 8 őrakor, az étkezés pedig 11 órakor ke« dödik s álland többféle Ízletes . ételből, amiért is a vendéglős jó hirneve kezeske dik. As étkezé* után ismét táncz reggelig Beléptidij teritékkel együtt személyen-kint 1 frt. Jegyek a pénztár&ál gzeünélyre szóló meghívó előmutatása mellett válthalók a a meghívók másra át nem ruhás hatók. Felü''fizetések köszönettel fogadtatnak." A rendezőség. — Tűzoltóság köréből .Január 29 én tartott választmányi ülésében a n.-kanízsai önkéntes tűzoltó egylet élénk előkészületeket határozott az icién — augusztus hóban történendő «ászte-szenteléaéeek escközlésére Nevezetesen bizottságot választott meg, melynek fel ad aia: 1 ess as ün-ntpélyesség programmjátelőkészíteni. El-odázhatlanul szükségesnek jeíenitetet ''ki a. tüzrendőrség szervezése is, mely legközelebb foganatba vétetik. A m&ködő tagok részére egy mechanikus létra beszerzése határoztatott, mely 400 frtba kerül. — Öngyilkosság. Kalívoda Imre honvéd szakaszvezető f. évi január hó 28-án d- e. l''l és 12 órakőat a zöldfa lak-ianya padlásán agyonlőtte magát. As öngyilkosságot roppant elszántsággal és mégis higgadt kiszámítással vihette vég hez; —jobb lábáról a bakancsot levetette, lőfegy véréről pedig a ravaszt takaró sátorkanyart lesrófolta, mert a bakancs s sátorkanyarial együtt és egy netán szűk séges „reserve" éles töltés tőle oldal, szé pen összerakva, a már félig kihűlt holttest pedig a padlás egyik setétebb zugában ülő helyzetben találtatott; fogy vers, mely nek ravaazá. a bakancstól megszabadított jobb lábbal sütötte el mellén nyugodott, a lövést egyeoaat a szívnek volt irányozva és a golyó —'' mint a bonczolásnál kiderült izt keresztül fúrta — halálnak te-hát-röglón be kelleti következni. A törés dördülését senki sem hallotta, mert az — minthogy a puskacső egéssen a testhez volt szorítva — a mellkasban elhangzott, öngyilkosságának oka a reá várt büntetéstől! félelem. — Levele"'' nem hagyott hátra.. — Nemcsak as okkupált tartományokban hullanak derék katonáink, hanem ilthonn is, hétfőn hármat temettek fjiMrrs, egy msg öngyilkos lós. — Kettős mulatság tar tátik ma csütörtökön, a Polgári Egylet alakulási évforduló napját ünnepli társas vacsorával, a helybeli önkéntes tűzoltó egyesület pedig a Koronában aégélyegylete javára táncsvigalmat tart. - Belépti d ij 50 kr Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — Azalamegyeigazdasági egyesület sz általa Zala-Egerszegen 1881-ik évi oktob-r hó 2—3 án rendezett kiálli táson egy dwab,— ugy a rendszer helyes volta, a czéUzerü berendezés és könnyű kezelés, mint az anyagok minősége, a szilárd szerkezet, a tiszta kidolgo sás és az egésznek csinos kivitele tekintetében kitűnőnek talált két garatu sző lópréet vett 250 forinton a végből, bogy as előnyös feltételek: mellett a gazda kö-lOwég köréből jelentkezőknek átadja. A feltételezők a következők: 1 ór. A szőlő prés ugyanazon áron adatik át, melyen az egyesület vette; — "2 or. Az átvételi árösszeg legkésőbb 1883-ik évi deczem-ber hó 31 ig az egyosület pénztárában Zala Egerszegen teljesen kifizetendő; — 3''or. A teljes kielégítésig a tartozásban lévő összegtől 5% azaz öt százalék évi ksmxataainteZala-Egersxegen a pénztárba befizetendő. 4-er. A prés a) többeknek biztos személyes hitelre egyetemleges le-kötelezés mellett, b) magánosoknak teljes biztosítás mollett adatik át A jelentkezések a „Zalamegyei gazdasági egyesülethez Zala-Egerszegen* czimazve 1882-ik évi ap<-il hó 29-ig igásban beküldengők. Jelentkezők hiányában a prés 1882-ik évi május hó:I-én délután Zala Egerszegen az egy<-süle''. házánál nyilvános árve résen eladatni fog. Kelt Zala-Egerseegen;, 1882-ik évi január hó 9 é«. A salamé» gyei gazdasági egyesület nevében Szily Dezső.m. k., bizottsági elnök. — Vj postahivatal nyittatott Nyirád községben f. éví febr. 1 én. Kézbesítő kerüle ét Nyi. ád és Szócs községek, Dabos és D^áki puszták képezik. — Eljegyzés. Lamperth Lajos Pápaváros aljegyzője jegyet váltott Eősi Juliska hisasszonynpal, EŐsi Imre kővá ¡góeörti birtokos bájos leányával. — Zala-egerszegi tűzesethez Nem szabad emlitetlenül hagynunk a derék tűzoltókat, kik oroszlán bátorsággal küzdöttek az elemekkel, nem kimélvéo életöket, egészségöket. Különösen elismerést érdemolnek Kovács ós az reg Horváth tűzoltók, kik az égő istálókból a ieg nagyobb életveszély közt burczolták ki ( lovakat és a katonák holmiját; az utóbbi szemét is elveeztette,.az előbbi pedig öez szeégve b°< tegen fekszik. Mint mondják e kél tűzoltó kitüntetése és megjutalma zása érdekében mind a katonaság, mind, a .járos meg:eszi a kellő lépéseket. — A keszthelyi jótékony nőegy let választmánya Sparszain Pál tanár urat az egyiet jegyzőjét &z egylet ügyei iránt tanúsított fáradhatlan buzgóságáért folyó hó 25. volt névünnep* alkalmáva egy pár ezüst kézi gyertyatartóval és egy igen csinos ezQst tintaurióval tisztelte meg. (E tárgyak hallomás szerint Bécsbő rendeltettek.) (Jaj neked magyar ipar Szcrk.) . — Meghívás. Az alsó domboruí nagy vendégfogadóban f. évi febr. hó 8 tartandó zártkörű táncsvígalomra. Belépti dij : személyjegy J £rt — családjegy 2 frt. Kezdite 7 és fél ófakor —- Szenészét. A folyó évi nyári idényre Keszthelyen tartandó azinielő-adásokra, az előadási engedély a keszthelyi szolgabiróság által Balogh Alajos szin-igazgatónak adatott-ki. — Ügyvédi kamarákból. A sala egerszegi ügy védi kamara lajstroma dr. Audorka íllek kaposvári, dr. Berzse nyi Gerő lengyeltótit lakós ügyvédek folytatólag felvétettek: Szalm&y József álsé-lendvai ügyvéd lakóhely ét Alsó Lend-váréi Zala-Egerssegre. Belsváry Lajos igali ügyvéd lakhelyét Igáiból Kaposvárra, a kamara területén belül tették át; továbbá, hogy Gruber János kaposvári ügyréd lakóhelyét Kaposvárról Budapestre — a kamara területén kívül helyezvén át, e kamara ügyvédi lajstromából ti töröltetett, végül, bogy Psik Gyula kaposvári,-..ügy véd ellen csőd nyittatván, az ügyvédség gyakorlásától fölfüggesztetett s irodája '' részére Ka-potsfify Jenő kaposvári ügyvéd rendelte tett ki gondnokul. — Hazai rövid htrek. -Bpest VII. kerülete ezentúl „Erzsébetváros "-nak neveztetik. — Mária Valéria fhnő jan. 25-én rendezé első bálját. s= Czegléden a Kossuthoz zarándokolt ssázss küldöttség még élő tagjai jan. 25-én ülték meg collegnoijxtazásuk ötödéves fordulóját — Szakolcsán egy főldmivesnek s ssobábse felügyelet nélkül hagyott 5 kis gyermeko megfúlt. — Kálinfalván (Mármaros m.) a görög kath. lelkész há-zit ismeretlen tettesek felgyajtották porrá'' égették. — A kassai színházat ismét Gerőfi színtársulata nyerte meg. — Kertbenynek gyűjtés utján síremléket emelnek. — Koszorús költőnk Lissnyay Kálmán áldott jó neje, Halász Ida meg halt. — A szegedi azinhás. 318 ezer forintba kerill. — 32 ezer írtnál többet adott ki Kolosvár városa iskolai ée nevelési czelokra. E város kultur kiadásai 10 év óta 800 Másalékkai emelkedett fsllebb. — Háromlábú gyermeket bosott a világra Fályos Mari nevü fiatal lány &ákos Palotán. — üjfalvy derók hasánkfia, hi-malajaí utazásából hasaérkesett — Gör-dény-Hedák községben és a . szomszédos falvakban a fány-rablás napi renden van; most is egy már eljegyzett leányt egy o4a való román legény szülői s rokonai segélyével elrabolt — 153 frtot gyűjtött össze Ivánka Imre országgyűlési képvi seló as országházban a beteg Fáncsics Mihály javára. — Meteor-esés vult Glo-govácson Aradmegyében, hol a vasúti ál lomás közelében szemkápráztató fényű meteor hullt le; A szombathelyi megyeházban tűz ü-ött ki, melyet azonban hamar eloltottak. — Bonnár Sándor caaaádí megyés püspök művelődési, czélokra lüO.OOO forintot adományzott —BükkZsigmondné Miekolczról a nemzeti muzeum számár«; nagy mennyiségű iromány és okiratokat ajándékozott, melyek az 1848 — 49 s«a-badságharezra érdekes adatokat tartalmaznak. — — Külföldi rövid hirek. --A Franco-algerien sorsjáték 500,000 frankos főnyereményét egy Gasquet nevü marseilléi munkás nyerte el. — Leitme-ritzben jan. hó 25-én egy Bilka Mari nevü leány tánczközben a nagy fűzés miatt elájult s csakhamar meg is hal«. — A párisi főzálogházban 80 milló kölcsönt vettek aálogra a mult évben. — A Bon-toux-krach négy miliard frank kárt okozott. — Arábiában megszűnt a chclera. — A Gambetla xzrlniscerium leköszönt. — Canton chinai városban földrengés folytán 200 embernéUlöbb meghalt. — 1200 kötetes könyvtárt rendez b Said Tukro, a maszkati szultán 400 nőből álló háremének. — III. Napoleon halála évfordulóját a royalisták Párisban megünnepelték. — As osztrák csáoaárés olaas király találkozásáról beszél egy olasz lp. A találkozás közelebb megtörténnék. — Cantonban (Khina) oly "borzasztó föld rengés volt. mely 250 ember esett áldozatul. — Párisban a „Droui Hotela-ben e hó 23-án kezdtek meg Paul de Saint Viktor hagyatékának árverezését, mely többnyire drága festmények és nagyér-tékü szobrokból áll. — Garfield özvegyének 361.892 dollárt gyűjtötök Amerikában. — Kíos szigete a gyakori, földrengések következtében közel áll az elsülye-déshez. Páriából irják, hogy Fanlillesben a töltény és dinamitgyárban robbanás történt, melynek 16 ember esett áldozatul- — Kkinában ukázzal parancsolták meg az orvosoknak, hogy olcsón és jól gyógyítsanak, különben a legnagyobb felelőséget vonják fejökre. — Borabayba összeesküvést fedeztek fel az elző miniszter ellen.—A Cunard Compagni „S<''rvia" gőzöse az utat New-Yorkból Quaenstov-nig 7 nap és 7 óra alatt tette meg, mi a leggyorsabb utak közé tartozik. — A karthi usi rend megvette Herm szigetét 162.500 frankéit. Utolsó időb-n trapisták laktak e szigeten, az éghajlato; azonban egészségtelennek találván, néhány hó után elhagytak. Schlagíntveit Hermann, a minap elhunyt hírneves utazó, koponyáját és agyvelejét a müncheni autonomiai intézet agyvelő gyűjteményének hagyományozta. — Párisban január 20 án ünnepelték meg Auber a hírneves zeneszerző 100 éves évfordulójának emlékét. — Birmában trónváltozás van kilátásban; Phiban a mostani király alig gyógyult ki a delirium tremesusből már ismét mutatkozik rajta az őrjöngés. — Milanónak legújabb népszámlálás szerint 318.000 lakósa van. KI nyert? - Temesv., jan. 28-án: 6-5. 72. 6. 47. 68. Bécs, B „ 44. 89. 30. 52. 13. Grácz, „ „ 48. 39. 50. 35. 59. Irodalom (E rovat'' alatt meg«mlitott munka Nagy-Kaaiasán Wajdits Jóxief k«Dyvkercskedís® ¿Ital megrendelhető.) —'' RivaiTettvírek kiadásában megjelenő „Gróf Széchenyi Béla keleti uta-sása" csimü n»gyérdekű műből a 26 — 29 számú füzetek is gyönyörű metszetekkel kikerültek saitó alól. Ara égy egy füzet nek csak 30 kr. 26 fűzet 8 frt, 13 füzei 4 frt. — Uj zenemű. Táborszki és Parsch urak zenemüker iskedásében Budapesten megjelent „Jász-emlék" csárdások czigá-nyos modorban, zongorára átírta Halmay Kásmér. Ara 1 frt. ■ — Megjelent az „Orsság Világ X. füzete a szokott változatos és érdekes tartalommal. Közli: ifj Ábrányi Kornél „Elvált férj" czímít vig regényének éa „A báróné szellemé" czimü érdekes firan-czia regénynek folytatását. Széchy Károlynak hangulat teljes népkölteményeit és egy. vonzó angol eibessélést Sámi Lász''óné szabatos fordításában. Igen ét dekes és tanulságos csíkkei. A stmes tenyésztés Dél-Afrikábsn'' Sz. 0 tói, „As egyenlítő alatt" Ö. B.-tólas „Tajas-hét Oroszországban" T. J. tói. Igen figye lemre méltó továbbá Kemencsky Kálmán Öltözék és fényűzés s régi Franciaországban" csimü jeles művelődéstörténeti rajsa. Képei ssintén jelesek sőt s minők a t Bk bssolgsvásár" Déri Kálmán hirss festménye után,''„Sebesültek szállitáss" megl stó jelenet a porozz-franczia hadjáratból, „A győzők* Wereschagin e nagy hirre kapóit oroaz mű véss festménye után Pálliknak „Tigris vadássat kelet Indiában'' czimü kitűnő rajsa, valósággal mind egy-egy mestermú. Hoz e jeles és minden tekintetben pártolásra méltó lap basánk földjéről több gyönyörű képet, minők as „Alcsuthi parkból«, „Déva vára", „A görvényi várkastély" továbbá egy bossnisi képat a „Vranduk váráét." Igen tetszetős kép Prenoszil S. eredeti rajza, mely a fővárosi typikus alakokat tárja elénk nagy hűséggel. — Az apró rovatok, mint irodalom, színház, zene, társulatok stb. nagy lelkiismeretességgel és helyee tapintattal s változatossággal szerkesztvék, e rovatok közt van a divat is, mely a legújabb divatmozgalmakról ad számot E kitűnő lap előfizetési ára évenkint 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóknál. Vegyes hirek. — Pitervár népességét mult évideca. 27 én számlálták msg. A városban és négy külső negyedében összesen 927,467 lélek van (513,120 férfi. 414,347 nő.) 1869 óta a növekedés 29.04 perczent volt Pétervárnak 21,051 háza van, ezek közül 10,829 kő- és 9309 faépület. — Érdeket vadatxaii ttalitttikcu Rudolf trónörökös nemcsak szenvedélyes, de rendkívüli ssereocsés vsdáss is. 1877. január elsejétől kezdve 1881. decs. 31-ig a következő vadakat lőt''e le a következő számmennyiségben: 207 szarvast, 179 tarvadat, 122 dámvadat, 108 őzet, 17 ózecskét, 260 aergét, 2 virginai szarvast 17 monflont, 388 vaddisznót, 3 ázsiai vaddisznót, 5775 mezei nyulat, 1 sivatagi nyulat, 2123 tengeri nyulat, 1 mormotát, 2 medrét. 1 farkast, 3 áftikai farkast, 9 sakált, 25 rókát, i sivatagi rókát, 3 hyé nát 1 párduezot 1 biuzt, 1 vadmacakát, 1 borzot, 1 egyptomi petymeget, 2 nyes tet,_6 görényt, 3 menyétet, 25 kányát, 33 sast, 4 uhut, 160 kisebb vadmadarat, 28 fajd tyúkot, 50 nyirfaljdot, 5 császármadarat, 2585 foglyot, 2 veres foglyot, 12 kőszáli tyúkot, 115 fürjet 4119 fá-czánt, 2 tusi kot. 2 darát, 7 fekete gólyát, 8 vadludat 2 -pelikánt, 680 mocsári és vizimadarat, 1 varangyos gyíkot és 867 különféle állatot összevéve mintegy 18,000 darabot, melybői az őt év lefor gása alatt egy napra átlag 10 darab esik. — Maguktól jdró órák. Vowrybsn (Sváícz) még 1879 ik évi január 16 án egy régi városi órás a polgármesteri hi vatalnál egy ''lepecsételt csomagot tett le, melyben két zsebóra találtatott E zsebórák észszerű szerkezete az órák felhúzását, mint régen túlhaladott álláspontot tünteti föl. Néhány nap előtt * csomag nagy néptömeg jelenlétében felbontatott s midőn a külső burok lehullott, az órák serény ketyegése hallatszott As órák 21 hónapnál tovább voltak becsomagolva. — Ritka gyémánt. Londonban Wright ur birtokába egy olyan gyűrű körűit, mely szásadok előtt s hindosztáni uralkodó kinqstárábs tartozott A gyűrű — a mi a legnagyobb ritkaság --oly gyémántot foglal körül, melyen vésetek vannak, míg pedig valósággal művésziek, ugy hogy a munka okvetetlenül több é v et vett igény be. A véset valószínűleg persa művésztől származik s összefont betűkben e két arab ssót tartalmazza: „0 Ali." Azt hiszik, hogy a gyürü Krisztus szüle tése előtt mintegy 2000 évvel késsült. — Falakatxtott] ezrede. Amerikai, hírlapok borzasztó lynchelés hírét hozzák Bell M. L. ezredes gazdag telepitrényes Humbourg kötelében, Looisianaállamban oly kegyetlenül bánt nejével, bogy es s kinsások következtében meghalt A szerencsétlen nőbarátjais rokonai eltemették a szegény áldozatot, de halála annyira felizgatta a lakósokat, hogy egy dühös népcsoport elfogta Bell ezredest és nagy kinzások után felakasztota egy fára. — Vár a Duna fenekén. Paksról irják a „Tolnám. Kösl.''-nek: A rendki vül alacsony vízállás folytán a paksi „ím-sóéi" sátony déli részén majdnem egy hold területű kolosszális épitmény bukkant ki a Danából. As ölnyi vastag ta lak kivül faragott kövekből, belül égetett agyag, rendkívüli szilárdságú, 1 láb szé lec, 1 és fél láb hosszú téglákból, a közök pedig ssétzuzhatlan mész és kavics öntvényből állanak. As iszapoláa nem engedi mélyebb katatáa essközléso nélkül mog vizsgálni as óriás mü alakját, beosztását megbírálni rendeltetését. A téglákon sem mi jegy nincs. A falak rendkivül mélyre építvék. mert déli végöknél 10—12 öl mély örvény zug, mi hogy a zátonyt nem pusztítja, egyedül a rengeteg kőfalvéd nek tulajdonítható. Kutatás bisonyára rendkívüli eredményeket tára a itt fel. — A magyar elem Budapesten esim slatt György Aladár igen érdekes felolvasást tartott as iparos körben. A tárgy maga elég fontos, hogy részletesebben ismertessük György nagy tetszéssel fogadott előadását A népszámlálási adatok szerint a főváros lakossága — a katonaságot ide nem számítva, 360,551 főre msgy. Esek kösűl magyarnak vallotta 198.842. Budapest tehát tulnyomólag magyar város, a fővárosban lakó magyarok száma as összes lakósság számának'' felét meghaladja. Mi az oka mégis, hogy Budapest lakosságában a magyar'' elem tényleg háttérbe van raoritva ? s a németek, kik a lakosságnak Vs részét sem képezik, a társadalomban uralkodó szerepei visznek? Az első ok az, hogy a magyarok a németnyelvet tömegesen tan alják. A németül tudó budapesti lakósok száma ''¿51.075. S a tisztviselő, kereskedő, hono-ratior csaknem mind tad németül c késs egy olysn ember kedvéért, a ki nem iud magyarul, németül beszélni. Ma a statisztikai adatok alapján kimondhatjuk már, \|iogy Budapesten a társadalmi életben senki fiának nincs szüksége a németnyelv-tudására, bogy magát megértesse. — Még mindig nagy anomália asonban, hogy a a főváros 198.742 magyar születésű lakosa közül 123,363 németül is beszél. Sok németül beszélő magyar létezése társadalmi betegség. Épen Budapestnek kell tősgyökeres magyar várossá átalakulnia, mert a németség ma már Magyarországon aő kulturális, se politikai téren nem szerepelhet. Legjobban bizonyítja est a budapesti némot.elem degenerálódása. A főváros 69.777 tisztán németül beszélő polgára közt alig akad egy-kettő, kinek neve és működése csak valamennyire is ismereted, ami valamire való, az magyarrá lesz, mint az egykori hires német bürgerdinasztiák ifjabb nemzedéke. Igaz, hogy a fővárosnak majd1/} része ma is német, de a német szellemnek nincs ssellemi központja, nincs könyv irodai ma, sőt a német zsorna-lisztikában is tősgyökeres német író nem vesz részt S bogy még ez is anomália, mutatja as, hogy az előkelőbb német lapok munkatársai egyúttal magyar írók, kik örömmel üdvöslik a jövőt, midőn lap jókat magyarrá alakíthatják át.. A főváros meg magyarosodása a nemzet életére nagy jelentőségű kérdés s most, midőn tudjuk, bogy a fővárosban a magyarság túlnyomó számban van, még inkább kötelességünk nem engedni a magyarnyelv jogait s nem dédelgetni a németet érdemén tuL Hasznos tudnivalók. — A konkolynak is hasznát lehet venni. A most terjedésnek indult konkoly-válssstók álul a gazda nem ritkán egy pár felöntő konkoly, birtokába jut s akárhányszor azt mint értéktelen tárgyat kiönti Pedig a mint egy német gazda saját tapasstalata után beszéli, nagyon is meg volt elégedve a konkoly felhaaználásának eredményével, ö ugyanis a konkolyt megőröltette s azt a répás szecskára hintve adá teheinek s ezek nemcsak hogy jó erőbea voltak tőle, hanem több tejet is adirtk, mint annakelőtte. — Limonádé por, melyből igen kellemes izü hűsitó italt készíthetünk, olyan helyen is ahol nem lehet czitromot kapni; ily módon kell készíteni: borkősav 50 gramm porezukor 875 gramm, -y czitrom olaj 50 oaepp ; ez utóbbit jól el kell dör-ssölu e csukorral s külön eltenni jól bedugaszolt üvegben. Ezen porból egy közönséges pohár vízben 15 grammot, tehát két jó kávéskanállal tessünk a midőn elolvadt islés szerint borkősavat kell hossá vegyíteni. — A napfény káros hatása a petróleumra. Kedsíe R. E. tanár Michigau-ban figyel mentett bogy tisztított petróleum a napfény betolyása által gyoraaD megromlik. Ezáltal egy kátránysserü anyag fejlődése eszközöltetik, mely as olajban feloldva marad és ennek sárga ssinesetett kölcsönöz. Ila ily olajba csekély mennyiségű kénaavat tessünk, egy nehés kátránysserü csapadék származik. Minden petróleum, mely sokáig volt a napfénynek kitéve, rosszul ég; asért a petróleum lámpák mig haasnálaton kívül vannak, setét helyen tartandók. Papírszeletek. Go«tho ejytzsr Jajemann (később Hei-jtadorf asszonyt) tekinté mog Iphigeniában Egy táncsmnlatság utáni mio törtéüt s mintán a müvésaaö sem aludta ki magát tele hibákkal játszotta serepa. „Mit mond Bn a taai Iphigeniáhoi ? — kírdé barátja Go»thet51. „Ha gész áletáre Veimarba nem volna szorxMtetvs* — rálasaolt Gootbe — .nerét kiáltanám utána: die Jagemann !" íné-métol,die jige man! annyit tesz: el kell ker-ffetnL) _____ N Klopstock a Messiás irdja egy napon elhatárolta, hogy a saászminiszt«rt Bem«torf-ot msg fogja látogatni. Valóban meg »s látogatta a miniastert, annak azonban dolgai levén, az •lőssobában volt kénytelen várakozni. Egy katonaliszt hasonló járatban — társologtrt keidéit a költSveL .öo tehát Klopstock, a Messiás írója ?• „Igen 1" válasaolt a költő. .De Istenem, — folytatá a tiszt — hisz ön- olyan értelmesen beszél!" A fiatal prókátor szüntelen panaszkodott jogász öcscsének, bogy már mily h«sezu ideje mióta jegyben jár meayawzonyáTal, és bogy ■ár a farsangnak vége s a lakodalomnak még kire sincs. — Soh se busalj azért bátyám í — mondá az öcscs — legalább kitelel oithon • nem eszik itt. _ huszonegyedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY FEBBÜÁB 24-ft X882. Erd6bec«15k Arkertek Ci----könégibe. Elk&zOlt munkálataikat rette birálat »lá ** érdemes elSljáróiág • mindannyian helyeinek találták est, csak efyik katonamelt fiatalabb UK Siói1'' f<>3 el,eine'' dikciiátrán sróról ncrt ilyeténképen: ! Tekintetes erdő- cximen lev5 kionUtá. ur. Sok urtomaajokban járultam mii «erény ixarxUtommal, de jelenleg nem keb«lexhetek. — Mulatságos félreértés. Át tugsburgi szinbiz k»p«ö» elé egy tűzte. anyóka sompoly-gott t minap s auott kezében .midságos kö.y-rét sxorongatra, igy stóh ar Ott álldogálő \|ui-aé.xhet: .Ugyan kére, ne« mondana meg, hotrr hol kell jelentkeznem, -rt hallottam,hop-itt bucin lese ?'' A jámbor anyókát, mintán kiderült hogy nem a stinlapcn hirdetett .Ploe-mei bu''íu'' ctimQ operában akar rés«t venni, két kisasszony a »zékesegyhátba vezette. Piacai árak. lOOjkiloc. axámitva. SZ ÉK6FEHER VÍ.R.Bnza 11 20-12 50 Rozs 8 30—8.40. Árpa 7.--7.60. Zab 7.40— 7.50 Kukorica» 6.30-6.50. PÁPA Baaa 11-80—12.20. Rozs 8.60 8 80 Árpa 7.40-7-60. Zab 7.25—7.50, Ku- roricxa 6.30—6 60. __ MOHÁCS. Bnwi 10.80—11.— Rom 8-70 8 60. Árpa .—.—. Zab.---Knkö- ricza 5 50 —5 60. VESZPRÉM. Buta 11.60—12.—. Rozi 8 60-9—. Árpa 819—8.60. Zab 7.60.-7.80 Kukoricza 6.60-7.20 GYŐR. Bnza 11.90—12.25. Rox« 8.60— \| 8 90. Árpa 7.20—7.40 Zab 7.60-7.95 Kukoricza 6.60-6.90. 1 PÉCS Buza ll.20--ll.70 Rozs 9.— 9.20 Arpa 7.S0-7.80. Zab 7.40—7.50. Knko- cta" 6 Szombathely. buza n.70.-i2j» Rozs 8.60-8 SO.Árpa 7.S0- 8 20. Zab (.80-3 - Róza .95. Kukorica 7.20—7.40. BUDAPEST. Buza 12 96—13.15 E 8.80—9.10 Árpa 7.50—7.70. Zab 7-55-7 Kukoricza 7.30 —7.40. KÖRMEND. Buza 11.20-11.80. Rozs 8.20—.8.60. Árpa 7.20—7.50 Zab 7-30—7.60 Kukorica» 7.-7.50 "VebBTLtl menetrend. Indul Eanissáról hova: Vonat szám Ora Perc. ldí 207 K»«k, Mohiéi, Oombovir 5 10 reggel 215 . . 2 30 délut 209 „ , , 11 1 éjjel 202 Bud-Pe«tre (gyorsvonat) 5 55 reggel •204 , (postavonat) 2 6 délut. 212 , (regyes vonat) 11 20 éjjel 313 Bécsbe (Scorobatbaly, Sopron felé) 6 15 reggel '' 301 1150 ijje S15 Sopronba S 40 délut 205 Prágerboí Kotiori, Caáktoray» 4 55 rejj«"! 203 , . • 2 47 dUut. 201 . . (ryor.v) . 10 50 éjje Erkasii: Elanissárs honnét: 210 Zákán/ f«ü5l 5 27 reggel 216 . 1 41 d<lb. 208 , , 11 1 éjjel 2tl B.ida-P»»tr5l (vt-gyes vouat) 4 15 reggel 203 „ (pottavonat) 2 5 délut 201 „ (gyonvoD»t\ 10 30 éjj«l 302 Bécsl.ől 4 1 regge. 314 „ 10 15 éjjel 316 Sopronból 12 5 délben 204 , 1 20 délut 206 „ „ • 10 50 éjj.l 202 Prigerboí fel51(gy onronat) 6 37 röggel Folelőe axerkesztő: BATORFI LAJOS. SKSm\3-¥J5T legjobb Asztall-és Uditó ital, kitÜBü hatásosak bizonyult Jtcbögésnei, gr?e bajokaál, gyomor-ét hclvaj hurulnái. EDECSEK (az emésztet elöaegitésirc . 1 Matloni Henrik, tustemcwioruic ______I 459 2-48 ha kellőleg felhasználtatik. lgv kiálthatok fel ¿a is «« Örömmel tndatbfctom önnel szivem legforróbb kűszCnetét, lm iiála Istennet, az ön Wlokelmayer-fele bojtorján gyökér essenczlája és kenőcse b&tható«an segített baijer kihullása ellen és uj^b''aj növesztésén, és kivÁnom ei igazság a világ tudomására jőijőn. Kaufm&cn P Dukla Hét évi tarfejüség és szakáltalanság. ozy 24 ¿re« fiatAl embernél, majd a kétsócbeoési;: vitt De a ön valóban rs j-<Hs é* ritka cyi/vprejü Winkel.xayer-féle bojtorján gyökér essencziája es kenőcsének használata által bnj.t ba<n&ésiiez juték éa a szakil is,] melynok létrejövésén magam is kétkudte i'', már ige« »tlrüű mutatkozik aljg 2 hó alatt. Köszöböbj Istenének es a természet gyógyerejének Öunél, miután röviden Bécsbe megyek, köszönetemet szóval fejezem ki. Kandler J. gépvezető Budapesten. Az ön Winkelmayer - féle bojtorján gyökér essenczlájinak használata után parók-iimat, milyet küzol egy évitf hordtam, el-tivolithattam és több hajam van , -mint valaha volt. Ezen eredményről mindenki megg-vőzódhetik nálam. Wendt J. vendéglős in Neusiedl bei Laa a. d. Thayna, N.-Oesterr. A Winkelmaye.--féle bojtorján gyökér essenczlá\|ából 2 tégelT lyel bauoálván, daczára annak, 20 éves va^ok, kevés na p alatt egy nagy s népszakáit nyerte». Ezen nton fejezem ki köszönetemet. Loreu? Magozer jun- in Krapp (Kraii). Legforróbb köszönetemet z ön Wlnkelmayer-féle bojtorjáfl gyökér essencziájáért. melynek IS nap használata után, egy pompás teljszakáJboz juték. Csodálatraméltó mutatványát ajánlaatom mindenkinek. Berger József, Ritter v. Elg. in Wien. Ezes, valamint még sok 100 más köszönő és elismerő í a-tekat, melyeket eredetiben bárki megtekinthet i ál-ink. a Winkel-mayer-féle "bojtorján gyökér esenczlának és kenőcsnek to»ábbi di-csérgetését feleslegessé teszik, mert a jó önmagát dicséri. . Egy tégely WinkehnayCT-f«le gvökér essenczia Arak: . - ... '' . en3« olaj i o 00 kr 60 kr. 40 kr. után- Posí-ai .küldeménynél, Tagy készpénzben, vagy Téttel 10 krral több a csomagolásért. Központ, köldó-rakWr: Winkelmayer J. Bécs, VI. Gumpendcrrjerstrasse 159. Zágrábban, Miitelbacber S. gyógy« , Pozsonyban. Karor J Parfnmo», Fiscberthorgasse 6. Temesvár, Jeromis E. gyágysz., Kolozsvár, Szety Miklós gjógysz., Gyöngyös, Mersin Ferdinánd gyógj-sz, Dobreozen'' en. Dr. ÍÉ''wOtbschneck v. Emii gyógyaz., Te-merrár, Tarctay István gyógysz., Bpesttn Török J. gyógysz, és a legtöbb gyó-fytárakban éj parfem kereskedésekben Csak arra kéretnek fel a vevők , hogy s hamisitáaok olke-rülése végett, mindig Winkelmayer valódi bojtorján gyökér készleteit kérni és arra őgyelni, hogy minden tégelyen Winkelmayer J Bécs, TL Gompendorferstrasse 159,''czége legyen '' 40S 4—12. oooooooooooooooooo ccoó H I R D E T E S E K. ttxttitttxxttmxxxmtttttit SOK PÉNZT megtakarítanak há. iasaxonyok, szállodák, kávéházak stb, ha kávcsxak«6g-lettlket tólem közv. tlenttl postacsomagban funt dcUl> nagybani árbau bérmmtesen veszik : Mark. Mark. Afrikai Mocca 8.50. Legjobb Uaracaibo 9 —. Prima Gtatemala 9 60. Finom Pcri-8antos 10.—. Legfin. Ceylou Plut. 10 60. Legeslegjobb Java tl.60. Valódi arabiai Mocca M»rk 12 50. Szétküldik p^stautánvélellel vagy a pénz előleges beküldése mel -ett. Jótállok a teljes tisztaságért és szilárd mértékért 454. 9—10. Eiek János, Áltona kávé-árada viteil cxég. nmmmmnmtmmm 560. 1831. bv. szám. i A r v er é s i hirdetés. Alulirt kiküldött végrehajtó a polg. tk. rdtt. 403. §-a értelmében czt-nuel közhirrtí teazi: hogj a , nagj-kanizsaj kir. jbirósáj; 7U35/Ő1. sz. végzése által Landler Adolf jelenleg n. kauizaxi lakós clI- u, Szalóki Gábor és n»jji gelsei lakók részére 125 frt küve^eléd vé^ott elrendelt kiölégi''éai v^grehnjtá« foljtán biróilng folüifoglalt s 1271 frt 31 krra becsült külüoféle szobabútorok, gabona, széna, tengeri és egyébből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladandók, minek a helysziuén, vagyis Nagy Kanizsán alperes lakásán leendő eszközlésére határidőül 1882 ik évi február hó 11 ik napjának délelőtti 9 órája ki''.üzatett, melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel meghívatnak: hogy az érdeklett ingóságok emez árverésen a polg. tk. rdft. 40G § ú szerint szükség esőiében becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Nagy-Kanizsán 1882-ik évi január hó 22. napján. Fábián 464 1 — 1. kiküldött bíróság: végrehajló. 6012. 18S2. szám. Árverési hirdetménji kivonat. Az alsó lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság iészéről közhírré tétetik, hogy Németh István pákai lakós végrehajtatónak Hajdú István és n<M~ Ricz Rozália pákai lakósok végrehajtást szenvedők ellen 917 frt. tőkekövetelés és járulókai iránti végrehajtási ügyében a z&la-egerszegi kir. törvényszéknek éi az alsó lendvai kir-járásbirósig területén levő Páka községben fekvő a pákai 14 sz. tkjkvben A I. 1 2, 4. Bor. 8zám alatt felvett Hajdn István és neje R4cz Rozália tulajdonát képező s az adó »lapján a tartozékokkal együtt 1472 frtra becsült és 1880. évi január 14-én megtartott birói árverésen Hajda István által 1800 frlért megvett ingatlanok 1800 frt kikiáltási ár ban az 1882. évi február hó 22-ik napján délelőtti 10 órakor Pákán a köeségbiró házánál megtartandó nyilvános árverezésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartósnak az ingatlan kikiáltási árának 10 °/o vagyis 180 frt készpénzben vagy ez 1881. LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfo!ys.mm J számítolt óvadékképp papírban s kiküldött kezéhez letenni. AIbó-Lendva 1881. évi deczember hó 31-ik napján. Az alaó lendzai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Zábráczky Lajos 461 1—1. kir. aljáráabíró. •Birtok eladás. Alibánfai zalamegyei község határában Szt-Mn zalaegerszegi vasnti állomáshoz l/4 órányi távolságra fekvő tagosi-tott birtoE — mely 4 hold belsőség 140 hold jó minőség s egyenes fekvésű, szántóföld s 28 h. zaiameliéki rétből áll s & belsösé-gentéglából épült lakház 8 elegendő gazdasági épületek léteznek, évenkint 200 mérő gabonás jövedelmező malom joggal s mint egy 4 hold henyehegyi szólóbirtokkal együtt örök áron eladó. A t. cz. venni vállalkozóknak az eladási feltételek iránt bővebb értesítést ád Mayer Jakab kereskedő nr Z.-EgerszegeiL 4S0 2-3 gXXXXMHHXXKKHMHHMKX*» HIRDETMÉNY. 8 * x K & * * X te * 9t K S X X X X X A Csáktornyán székelő ,Mara kőzi Takarékpénztár* részvénytársniau f. évi márczius hó 4-én délután i 3 órakor a Csáktornyái városi tanácsteremben első rendes évi hözgyülését tartja meg. ruelyre a t. részvényesek ezenuel meghivatnak. K A P I R E (i D: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő bizottság jelentése és a ''/, évi számadások fölötti határozat. 3. Határozat a tiszta jövedelem mikénti felosztása iránt. 4. Hét igazgátósági tag és a felügyelő bizottság választása. 5. Esetleges indítványok. 6. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelelesitő két részvényesnek megválasztása. A választási jog gyakorolhatása tekintetéből az alapszabályok 59. §-a értelmében a tisztelt részvényesek ezennel felkéretnek, miszerint részvényeiket a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg az intézet pénztáránál délelőtti órákban letenni sziveskedjenekj Csáktornyán 1882. január 28. «¿l-l. Az igazgatóság. tXKXKXX^^yitttKI • • ^WWWW WV JW .vff kW W \ Malom bérbeada s a, Zala-szt.-gróthi határban leró kisgáti patakmalom f. év február bő 19-én délután 2 órakor alulirt zárgondnok lakásánál nyilvános árverésen két évre, az az f. év április hő I-tól kezdve 1884. április l-ig haszonbérbe kiadatik. A bérbe venni szándékozók 10 százalékkaü bánatpénzt áz árverés kezdete előtt letenni kötelesek. Kelt Zala-Szt.-Gróth 1882. évi január havában. MISNEK DÁNIEL, 463 i— .3 & malomnak gondnoka. !! U J K. I A. D V -N Y!! / Ep most került ki sajtó alul -h a második tetemesen bővitett kiadás 53 RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK" mulattató kézikönyv magyar hölgyek számára, szerkesztette Wajdits József. Ezen 620 oldalba terjedő, igen csinos keménykötésű könyvnek, ára színezett borítékban csak 1 frt 80 kr. diszkö- tésben 2 frt 80 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. Higr-Kuiain, nyooitott i kiidó taUjdoaoa Wajdits Jiaef jxormitójia. NAftY-ONim, 1882. febrnár 5-én. E16ti»té«i árt egétz érre......8 írt. fél évre ...... . 4 „ negyed érre......2 „ Ecry szám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, mAsodszor 6 s minden további sorért 5 kr NYILTTÉRBEN 3oronkéut 10 krért vétetnek tri Kincstári illeték minden egyes Mnií-tésért 30 kr. fitek-ndő. 11-Jüfc Huszonegyedik évfolyam, A lap szellemi ré«ét illető közlemények a sierkezztőhóa, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve '' intézendők: NAGY-KÁNIZSA Wlssslcsház. Bérmentatlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. N?->y-Kanizsaváros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. tüzol tó-egylet", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület" a ,nagy-karizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és város egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkiol kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Adakozzunk Molnár Aladár emlékszobrára! A .Balaton-felvidéki néptanitó-egylet" mnlt évi november hó 9-én tartott ószi rendes közgyűlésében fájdalmasan emlékezvén meg elhunyt tiszteletbeli tagjáról Molnár Aladárról, egyhangúlag elhatározta, hogy a boldogult nagy férfiúnak, a hazai közönség által emelendő emlékszobrára a tanügy iránt érdeklődők kö rében gyűjtést rendez s e czélból az ország Összes tanügyi lapja1 nak szerkesztőit s tanitó-egyleteket, tanfelügyelőket. képezdei tanárokat s ta nárnóket, az elemi-, felső nép- és polgári-iskolák tanítóit s tanítónőit adakozásra, illetőleg gyűjtésre felhívja. Egyletünk annyival is inkább kötelességének tartja ezen gyűjtést saját kebeléből megindiUni, mert a boldogult nagy férfiú egyletünknek 12 éven át tiszteletbeli tagja volt, az egylet székhelyén, Balaton-Füreden élt s működött leginkább, itt alkotván meg egyik legszebb müvét a balaton-föredi 3Szeretetház"-at s végül, mert utolsó kívánságához ké •pest, földi maradványai a b. füredi sírkertben nyugosznak. Az eszme egy síremlék felállítására, már az országos képviseleti tanitógyülés tagjai között meg lett pendítve, a boldogultnak koporsójára küldött koszorúra való gyűjtés alkalmával. Mi tehát tisztelt tauitótársak azt hiszszük, hogy mindnyájuk óhajtását teljesítjük, midón Molnár Aladár emlékének megörökítésére a gyűjtést Magyarország néptanítói között megindítjuk. Biztos értesülésünk szerint a balaton-füredi .Szeretetház" igazgatótanácsa is legközelébb országszerte gyűjtést fog rendezni a boldogultnak a .Szeretetház, területén emelendő emlékszoborra, vagy a szeretetházban létesítendő alapítványra, esetleg mind a kettőre, a szerint, a mint a gyűjtés eredménye engedni fogja. Tisztelt tauitótársak! Magyarország néptanítóinak becsületére fog válni, ha igazi barátjuknak s a tanügy lelkes bajnokának, boldogult Molnár Aladárnak emlékét külső jelek által is megörökíteni iparkodnak. Nem csak a boldogult érdemeit s emlékét "tiszteljük az által, ha emelendő emlékszobrához, tehetségünk szerint mi is hozzájárulunk, hanem tiszteletet s becsülést hozunk általa a néptanítói névre s a magyarországi néptanítók nagy testületére. Teljes tisztelettel "kérjük tehát a tanügyi lapok szerkesztőit, a tanitó-egyleteket, tanfelügyelő s ké-pezdei tanár urakat s tanárnőket, elemi , felső nép és polgári iskolai tanítókat s tanítónőket, szíveskedjenek ügyünket magukévá tenni s adományaikkal, illetőleg gyűjtésükkel e kegyeletes eszme megvalósítását lehetővé tenni. Az adományokat, illetőleg a gyűjtések eredményeit a gyűjtő ivekkel együtt kérjük Sváb Lajos tanitó s egyleti pénztárnok u''rhoz Balaton-Füredre (posta helyben) legkésőbb 1382-ik évi deczember hó 31-ig beküldeni. A begyült pénzeket a veszprémi takarékpénztárba helyezzük el. s ha a tanügyi szaklapok szerkesztői szívesek lesznek lapjaikban tért nyitni, abban a lapban fogjuk nyugtázni, a meiynek vidékéről érkeztek be, a gyűjtés befejezése után pedig részletes kimutatást fogunk közzétenni. V Teljes tisztelettel maradtunk, mint a „Balaton-felvidéki néptanító egylet" megbízottjai Balaton-Füreden, 1882. jan.ll. NAGY ÁRON, egyleti elnök. KAÜsOVICS GYÖRGY, bizottsági tag. NÉMETH GERÓ, bizottsági tag. PAP GUSZTÁV, bizultsági tag. SVÁB LAJOS, cgyMi pénztárnok. Kai ouabeszál lásolaslioz, Az e lapok számában közlőitekből a tiszteit olvasót a tiezti szállások után forgalomba jövő péuzmeny-nyiségról értesítettem és mivel a katonaság után csak is töredékét közöltem a pénzforgalomnak, most azonban, hogy az e téren városunk kebelében forgalomba jövő pénzmennyiség felől is tájékozva legyen, megkísértem a következőkben előadni: Az évi illetmény a tiszti karnak rangfokozata után levén megállapítva, első sorban tehát a tiszti karnál levő forgalmat tüntetem ki. Bgv ezredes évi illetménye 2700 frt. szolgája ntán pótléka 96 frt. két ló tartása 216 frt együtt 3012 frt. Egy alezredes évi illetménye 2000 frt. tiszti szolga után 96 frt. 2 ló tartása 216 frt. együtt 2312 frt. 3 őrnagy évi illetménye 5040 frt. 3 tiszti szolga utin 288 frt. 6 ló tartás 1296 frt. együtt 6624 frt. Egy százados évi illetménye 1200 frt. tiszti szolga 96 frt. ló tartása 108 frt. együtt 1404 frt. S főhadnagy mint tiszti adju-tans évi illetmény 2160 frt. 3 tiszti szolga 288 frt. 3 ló tartási illetmény 324 frt. együtt 2772 frt. 9 L osztályú százados és orvos 10800 frt. 9 tiszti szolga illetmé nye 864 frt. együtt 11664 frt. 3 II. osztályú százados 2320 frt. három tiszti szolga 288 forint együtt 3108 frt. 13 főhadnagy 9360 frt. 13 tiszti szolga 1248 frt.együtt 10608 frt. 17 hadnagy 10200 frt. 17 tisztiszolga 1632 frt.együtt 11382frt összesen 53336 frt. szálKsbér és bútor után 21832 frt. Sorhadnál 18 őrmester á 17 frt. havi pótlékkal 8143frt90kr. 6 őrmester pótlék nélkül 1301 „ 60 „ 3''tiszth. pótlékkal 1021 6 szakaszvezető havi" pótlékkal 1926 26 szakaszvezető pótlék nélkül 3985 2 káplár havi pótlékkal 498 36 káplár havi pótlék nélkül 4861 325 közember 33215 65 „ 80 . 80 „ 10 , 80 „ összesen 54354 frt 65 kr. együtt 75168 frt. A honvédségi legénységnél: 2 tiszthelyettes 8 frt. havi pótlékkal 655 frt 80 kr. 4 őrmester havi 40,fttal 1820 . — , 6 őrmester 2036 , 70 , 8 szakaszvezető v 2073 , 20 a 12 tizedes 2934 „ 60 , 4 őrvezető 892 , 60 , 44 közhouvéd 4031 . 80 . összesen 14543 frt 90 kr. Tekintettel az iránt, mikép N.Kanizsa városban a cs. k. fóherczeg Ernő 48. számú gyalogezredének tartalék parancsnoksága a hadkiegészítő parancsnoksággal van elhelyezve, miből folyólag a tartalékosoknak évenkénti fegyver gyakorlata is Kanizsán foganatosittatik, mely évenként közép számítás szerint 1500 ember nyer gyakorlati kiképzést, vegyük azt, hogy ezek csak 14 napra hivatnak be s vegyük, hogy mindezek csak közvitézek és mint ilyeneket számítva ezek 14 napi zsoldja és eltartása fejében forgalomba hoznak 5880 frt. Összegezve pedig a sorhad és honvédség állománya után éven át forgalomba jó: 1) A tiszti szállítmány ''¿zimen 75168 frt 2) Sorhadi legénység álul 54954 frt 65 kr. 3) Honvédségi legénység álul 14543 frt 90 kr. 4) Tartalékosok gyakorlaU folytán 5880 frt összesen 150,546 frt 55 krajezár. Mely kitüntetett summa Kanizsa város területén jővén forgabmba, bárha ezen összeg közvetve tétetik folyóvá, mindamellett az itteni fogyasztás előzményére szolgálván,mint ilyen összeg a termelő közönséghez szivárog vissza, innét van az, hogy Kanizsa vidéke, melynek piaczárói látUtik el a katonaság, , adójának törlesztését könnyebben eszközölni képes, mint egy oly vidék, melynek közelében az ily tetemes pénzforgalom,nem eszközöltetik, és mivel vannak olyanok, kik azt állítják, hogy a katonaság csak is terhére van a városnak, azok az általam tett közlésből az ellenkezőről győződhetnek s kell. hogy belássák, mikép a katonaság álul forgalomba jövő 150546 frt 55 kr. oly összeg, mely feltétlenül Kanizsa városában jön forgalomba, mert ezen összegből egyesek vajmi keveset UkariUnak "meg, de feltéve, hogy takaritnak meg akkor is azon Ö3szeg, mely egyeseknek szüleik s rokonaiktól hozzájok mint segély küldetik jóval felülmúlja a netán megtakarított összeget. KOVÁTS JÁNOS. — A közbiztonság lehetőleg helyreállítása czéljából a belügyminiszter a következő körrendeletet bo-csátotU ki az összes törvényhatóságokhoz : .Ujabb időben a közbiztonság az ország több helyén nagyobb mérvben megingatutott úgyannyira, hogy a törvényes rend és biztonság helyreállítására rendkívüli intézkedések foganatosítása vált szükségessé. A közbiztonság e megzavarásának fóoka az, hogy a községek részéről saját területökön a helyi rendőri felügyelet elhanyagolUtik és nem a kellő erélylyel teljesíttetik. A közbiztonság érdekéből elutasíthat! anul szükséges lévén, hogy első sorban magok az egyes köztégek saját hatáskörükben tegyenek meg minden, a közbizton- '' TARCZA. Áron zsidó leánya. Gyönyör« nép rirágos zöld mezSbe, Hol stir oly édea kéjjel telik el; — Találkozott Áron zsidó leánya Lacxival, az örog biró Sáv''. — Találkozinak ép virágvasárnap, Egy szép liget öreg hársfsja alatt; — Szerelem ólt szép Jekiua szivébe, — Bíró Lacziaak ő volt izemé fénye. — — — ,Eova-hova jó Jekinám ily ké5?.. . . Bekössön a szombat — feljő a fénylő Csillag aa azúrkék égen ; — Jehova Akarata, hogy szűnjék meg a munkai" Egy psrczr« csak édes apám bocsát* el, A völgyből agy vadon rózsát hozok fel, — Süllő virág halvány febér levele, Hervtdjon el holnap * kebelemen. - Le-le siet a völgybe szép Jekiaa, Szűz kebelére lehull babfátyola ; — Éj fart« közi azon vér rózsa tűzve, Melyet Laczi adott neki az este Szómon? fűzről hnllé sárga levél í''exmakadoz Lacii kalapja szélén; — Bus dal kel a szegény legény ajakán; SxereUz-e még szivsxerelmem Jekinám? Ss«reís«-e ugy, mint csillag a virágot? f. . Feláldozod-«, — hí. kell e villgot? . . . Lásd 1 csillag aláhall a fónyos égről, Hogy öl»lhes«n virágot a földön. — 8«ép Jekina meg-meg áll és ugy hallja, Mit dalol az 5 kedves jó Laczíja .... Megáll — így benső hang súgja« ne tovább D« aaive válaszolja „tovább — tovább . . . Megáll-meg; im vissnrtori''tfl sietve, ,Nem apámat aem csalom mag sohase! - apám ae átkozd meg leányod . , . Biharradett atküsös "kis virágod. — Édes apám bociássad meg te nékem, Hogy én Bíró Laczit nagyon szerettem ; — Lásd — harmat is szereti a sugarat Pedig az elhal ennek csókja alatt. — Jegetek áron zsidónak szemei, öiszehnzódaak kiaszott kezel — Átkozza az agg apa stsme fényét. „Apád öl m«g . . keresztényé sohsem léss!" Megátkozom születésed óráját .... Ah . .. szeretem méz.. . leányomat.. Jekmát, Álmodtam én? !.. koporsó .. szeme fénye... Nem . . nem . . .-a kék szemen . . . van még szemérem.* Mért átkozod örpg Aron IdLnyod? ! . . Eljegyezék 5t mAr rég az angyalok: — . . . Elátkozol édes apám engemet! ? . . . Ha — ha ! . . . hisz ez átok már teljesedett ,Nízd nincs virág ... megtört a kék ibolya ... De van ... de van — keblem halál virága — — Átkozz 1 ugy . . ugy ... ezt érdemli leányod" Így susog ... és szive többé nem dobog. — Imádkozik Áron zsidó az órQlt. ... Jeges szemei nem látják a betilt; — Szi telén ajkai folyton susogják: Laczid nem ölel. .. inkább mogul apád !.. Nem öleli Biró Laczi Jekinát, -De öl»U az 6 rózsás fSfáját 1 . . . . Ölelgeti naphosszat . . . reggel, est« — Szegény Laczi bár már a földbe lenne. — KORPÁDI BÉLA. Selymészet Selymér-tenyésztés. Solymárnak nevezzük ast a megbe-csülhetlen hasznos rovaft, mely a selyemszálat termeli. Azon tant, moly a selymár tenyászlésé; tani íja, selymészeUannak mondjuk. Selymár van többféle; 1. Legelső as eperfa solymáré (Bom* biz móri.) 2. A tölgyfa selymére (Bomb. Querci. Yama Maii,) 3. A bálványfa selymére (Bomb. Ailanthi Cinthia.; 4. Bodzafa selymére (Bomb. Sara-buci.)- 5. Vannak '' még többféle fáknak selymérei, mint a narancsfa selymére, a barna chinai Atlasz (Bombix Pernyi)stb. 6. Legújabban az Atlacas Cecropia, amerikai selymár lüut föl, mely többféle falevelet megemészt Miután mi & legfinomabb selyem után törekszünk, különös figyelmünk tárgyát képezi az eperfa selymére. Az eperfa selymére Chinából ¿3 Japánból származik, hol az eperfákou a sza badban tenyészik. Európába a szerzetesek csempészték be lyukas botjaikban. Földrészünkön teljesen meg nem honosítható, mert 16 — 18 R. fok meleget kíván folytonosan! minek folytán időnkint Chinából és Japánból friss petéket (tojás, bogármag) kell hozatni, Iegutolső ily nemű szállítmány 1867-ben jött hazánkba. Az a császári hölgy, ki előszói ászlel le a solymár hasznosságát, Silling ctászárué volt, halála után hálául a szellemek közé Boroztatott, Miután az eperfa selymére zs eperfalevéllel táplálkozik, addig a petéket nem kell kikeleszteni, mig az eperfa ki nem leveledzik. Selyemhernyót, [ha tiszta belylysl rendelkezünk, bárhol lehet., tenyészteni, feltéve, hogy a megélhetésre szükséges 16—18 fok meleggel rendelkezünk. A solymár peték kikeltetáse. Midőn az eperfa szemei kihajtottak s a levélke legalább egy krajezárnyi nagysága, a selymérpetékst malsgebb (10—18 foknyi) árnyékos helyre tesszük, a selymérek 8 — 10 nap múlva a petákbői kibújnak. Ekkor hálót borítunk a selymérek fölé, melyre dohány vágóval laskára vagdalt eperfalevelet hintünk, melyekkel együtt a kikelt selymérek a lóczára tehetők. Ha első nap kevés kelt ki, azokat eldobjuk, vagy gyermekeknek tanulmányozás végett elajándékozzuk. A második napon már tömegesen kelnek, ezeket megtartjuk és képezik az első osztályt. Harmadik napon kikeltek a második osztályt b a negyedik napi kelés a harmadik osztályt képezi. A maradákot elvethetjük. A selymárek életszaka. A sely márek élete 5 Bzakaazra oszlik. 1) Őt nap múlva a fejőket fenntartják, nem esznek, vetkőznek (hám.''-ntk.) Ez az első életszak, 2) életszak tart 4 napig, 3) éietssak tart 5 napig, 4) életszak Urt 6 napig, 5) életszak tart 8 — 9 napig. Hámlás (vedlés, vagy bőrcseráláa) alkalmával nyugalomra van szükségök, nem kell őket háborgatni. A selymérek táplálása. 1-ső ¿létszak. Az első ás második napon kétszer adunk enni a selymérőknek, a 3. é* 4-ik napon háromszor. Az 5-ik napon elalusznak, ha a helyiség 16—18 fok meleg. Az alvókat ne háborgassuk, wi álókaek vágott eperlevelet adunk. A 6-ik áe 7-ik napon mind fólébraanek, ekkor etatni kell aopjában nágysaar. 2-ik áletszak. A második áletszakban etetünk négyszer napjában. Ürülákiek naponta eltávolíttatnak. 3-ik áletszak. A harmadik áletazakban ötször adunk enni, tisztogatjuk minden másodnap. 4 ik áletszak. Eleinte négyszer ötször etetjük őket, mig a kiaebb osztályt minden osztályban többször látjuk el levéllel, hogy utánuk növekedhessenek. Osztályosunk, tisztogatunk. 5 ik álotszak. E tájt már az idó íelmelogtflt, vi-gyáani kell, hogy a légmérsék a helyiségben 16—18 R. fokot felül ne haladja. Elég friaa ás üde legyen ; as amot minden nap tiaztitaai szükséges. £ korszakban minden oaztályt egyenlően tápláljuk, annyit adván nekik, amennyit képetek fóleznéai teni. A gubózás. Az ötödik életszak bevégeztével az étvágy megszűnik, a rovarok nyugtala-Dok lesznek, búvó helyet kereaaek, hol nyugodtan befonhassák magukat. Szinök változnak, átlátszók kezdenek lenni; ekkor galyakat helyesünk az állványok ló-czáira, melyekre fölmásznak és befosják magukat. Jó e esélrs s házi ftepró vagy repezekóró, vagy bármely gslyaz ág. A gubózás alatti időbeni helyisége» homályossá kell tenni, légvonat nélkül szellőztetni • z hulláktól megtisztítani. A gubók tizednapra lessedhetők. A gubók osztályozása. 1-ső osztály a legmagasabbra kötött gubók, melysk ksméoysbbek • többiaél. HUSZONEGYEDIK XYFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁE £-éa 182. ság megvédésére szükséges, intézkedéseket: fölhívom tehát a törvényhatóságot, hogy e részben az összes községeket, melyek hatósága alá tartoznak. megfelelően utasítsa s szigora fölügyeletet gyakoroljon arra, hogy a közbiztonság helyreállítására és hatályos megvédésére a hatóságok által "elrendelt minden lehető intézkedések megtétessenek s pontosan foganatosíttassanak. - A behajthátianság czimén leírandó, földadó ügyében a pénzügy miniszter S2530. sz. alatt körrende letet tesz közzé, melyből a következőket emeljük ki: Az 1879. évi márczius ió 28-án 15.390. sz. alatt keltkörren delet értelmében a megyei és városi közigazg. bizottságok azon batároza tai, melyek föld- és házadónak be hajthatlanság czimén való törlésére vonatkoznak, a pénzügyminiszterhez kivétel nélkül bemutatsndók. E rendelet folytán tett felterjesztésekbő meggyőződés szereztetett arról, hogy a közigazg. bizottságok az 1876 XV. tcz. 60 ^a értelmében a saját hatáskörökben leírandó fold- és házadónak törlése körül törvény- és szabályszerűen járnak el. Az erre vonatkozó egyes határozatoknak be mutatása tehát 1882. évi január első napjától kezdve csak azon ősz-szegekre nézve tartatik fenn, melyek a 100 frtot meghaladják. A pénzügyminiszter most ismételve figyelmezteti a kir. adófelügyelóket, a megyei és városi közigazg. bizottságokat, hogy a töld- és házadó, tekintettel az 1876. XV. tcz. 71. §-ára behajthatlanság czimén csak oly esetben irható le, midón a bírói végrehajtás utján eladott ingatlan vételárából az ár felosztási bírói végzés szerint az ádótartozás ki nem kerül s a hátralékos teljes vagyon-talansága és az, hogy a behajtás körül mulasztás senkit sem terhel, minden kétséget kizárólag meg van állapítva. A behajthatlanság esetét a fentebbiekben igazoló bizonyítékok, ugy a leírási javaslat megtétele előtt, mint a közigazgatási bizottság tár gyalása alkalmával, a legszorosabb bírálat alá veendők s a leírás csak akkor rendelendő el, ha az arra megkívántató feltételeknek elég van téve. — Egyebeknek a régibb körrendelet jövőre is érvényben marad. tapasztaltatott azonban, hogy a kir. adófelügyelők az illető községi elöljárók kérelmére a téritmények törlését a közigazg. bizottság utján akkor is javaslatba hozták, midón a mondott eset nem forog fenn. A jövőben követendő eljárásra ^ézve a pémügymíniszter elrendelte, hogy 1882. évi január elsejétől kezdve a községi elöljáróknak a terhökre rótt aúövégrehajtási költségtéritmény elengedése iránt a kir, adófelügyeló-höz benyújtott folyamodványa csak abban az esetben terjeszthető fel pártoló javaslattal a minisztériumhoz, ha az 1876. évi XV. tcz. 56. §. alapján felszámított adóbehajtási illetékek teljesen be vannak''fizetve, vagy azoknak a megfelelő adótételekkel együtt való behajthatíansága igazolva van. Ezzel ellenkező esetben a kérvények feltétlenül vtsszautasitandók. Az adófelügyelónek e visszautasító végzése ellen benyújtott felebbezési kérvény nem vonható ugyan el közigr bizottság tárgyalása alól, bizottság azonban köteles az ilyen felfolyamodványt hasonlóképen vissza utasítani. — Uj egy forintosok A közös pénzügyminisztériumban az uj egy forintos államjegyek kibocsátása iránt az előkészületek már annyira előhaladtak, hogy a főbb kérdések már meg vannak állapítva. Az uj egy forinto solc csaknem ugyanolyan nagyok lesznek, mint a jelenlegiek, mindkét oldaluk tele lesz nyomtatra és a fejedelem araképével ellátva. Maga a kibocsátás a nyár derekán történend ; ezt fogja az ötven forintosok kibocsátása követni. — A községi elöljárók terhére előirt adóvégrehajtási költségtéritmény eddig kivételesen és csak abban az esetben engedtetett el, ha és a mennyiben az állami adóvégrehajtók álul az 1876. évi XV. tcz. 36. §-a- alapján felszámított és részletesen kimutatott adóbehajtási illetékek az illetékes m. kir. adóhivatalnál befizettettek. Számos esetben — Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara. Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara évi jelentéséből a következő érdekes részleteket veszszük ki: A mult évben a kamara több izben adott- be bejelentést az igazságügy-minisztériumhoz a bécsi törvényszék és a védő ügyvédek között felmerült konfiietus miatt. Ez összekoczczaná-sok, ugy az ügyvédi kar soraiban, mint azon kívül nagy feltűnést kelettek. A zugirászok ellen szinte emelt a kamara panaszt. Két, esetjen e zugirkodók elitéltettek; egy esetben azonban a panaszttevó'' ügyvéd Ítéltetett el becsületsértés miatt. Jgvancsak a kamara leghatározottabban ellene szegült egy magyar ogi és magánügyi ügynökség felál-itása ellen. A kamara tagjai közül lármát törültek ki fegyelmi vétség miatt, 227 ügyvéd ellen nyújtatott panasz — azonban csak 7 esetben érezte magát a kamara választmányi iudittatva az ügyvédek eljárása fölött sajnáiatát kifejezni. Érdekes, hogy a kamara arra a kérdésre, hogy a tőzsde rendes látogatása megegyezik-e a becsülettel és tisztességgel ? határozottan nemmel válaszolt. — Uj tanszék az egyetemen. A hivatalos lapban olvassuk, hogy a király a budapesti tudományos egyetemen ujon fölállított őslény tani(palaeon-tologia) tanszékre Hantken Miksát, a magyar földtani intézet igazgatóját, akadémiai rendes tagot- és egyetemi magántanárt nevezte ki nyilvános rendes- tanárrá, Erekből lehet magnak hagyni, himet és nőatéoyt egyaránt. A himnek gubója karcsúbb, mig a tojóé vastagabb. 2. o»zt. a .kevésbé kemények. 8. oszt. a be nem végzettek. A gubók megfojtása. Az eladásra szánt gubókat, ''.mielőtt a pillék abból kibújnának, Mákba kell rakni s a zsákot kenyérsütés után deszkára a kemencaébe teeni s addig bennhagyni, mig a gubókban levő bábok élettelenné lesznek és megszáradnak. Ily állapotban ládákba szállíthatók. Ládákba azért kell tenni, hogy be ne szaparodja-nak a gubók, mert a horpadtak nem oly keresettek. Magnyerés.-A magnak bagyott gubókuak fele legyen karcsú, fele potrohósabb. A befo-nás után 16 — 17 nap múlva a gubóból him és tojó pillék bújnak ki, első dolguk a párosodás, (mi 6 óráig tarthit) minek végeztével a nőstény petézni kezd, előbb barna nedvet bocsájt ki magából. A tojót (petésőt) függélyesen ugy kell. helyezni, hogy a papirt vagy váazont> melyre petézik, el ne piszkolja Petézni csak as egészségeseket kell engedni, a betegeseket, kifejletleneket elpusztítani. A tojókat 36 óránál nem ke''l tovább pMeziemi. A selymérpeték gondozása, A petéket világos helyen kell tartani, mig violassinüvé nem váltak, akkor tóárar, esdlfis. hidegebb helyre eltenni jövő tavassig. A petéket vagy a vásznon lehet hagyoi, vagy vizbe mártván, gyen géden levakarni s agy ritka szővetüjzacs kóba eltenni. A gubözók értékesitése. A gubókat a m. kir.selyemtenyész-tési felügyelőségek illő árért beváltják, m.inek folytán ő hozzájuk kell fordulni, Szegszárdra, Kassára vagy Fejér-Temp-lomra. Egy maroknyi mustrát beküldvén a gubákból, szoknak árit is forduló postával tudatják. Az alsó-lendvai takarékpénztár koréból. Az alsó-lendvai takarék pénztár üzletfor gal mi kimutatása 1.620.315 frt 59 krt. veszteség és nyereményszámlája 38625 frt 63 krt, mérlegszámlája pedig 361.475 frt 34 krt tüntet eló. Meghívás. Az alsó lendvai takarékpénztár rendes évi közgyűlését f. 1882. évi márczius bó 15 ík napján délelőtti órákban Alsó Lfmdván a polgári olvasó-egyesület nagytermében tartandja, melyre a t. cz. részvényesek nz alapszabályok 50. §-a értel-méb n ezennel tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés napirendjét képerő tárgyak a következők : 1) As 1881-ik év üzlet eredményéről előterjesztendő igazgatósági jelentés. 2) Az ugyanazon évi zárszámadás s tekintőleg a mérleg felülvizsgálata s az eszerint elért jöved-lomnek az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentés alap ján miként eszközlendő felosztása. 3) Az igazgatóság s a felügyelő-bizottság részére 188l-ik évről adandó vég pges fwímentvény. 4) Az igazgatósági őssses 10 tagnak és felügyelő-bizottsági 3 ranoea és 2 póttagnak három évre alapszabályszerüleg leendő megválasztása. 5) Az ezek részére 1882 ik évre az alapszabályok 60. §. h. pontja értelmében megszabandó fix-fizetése. 6) Az intézeti pénztárnok ur részéről fizetésének s a könyvvezető ur eddigi lakbérének javítása tárgyában benyújtott kérelem fölött hozandó határozat. 7) Az intézet javára eseti g^züksé gesnek mutatkozandó házépítéshez vagy megszerzéshez az igazgatóságnak adandó meghatalmazás. 8) A közgyűlési jegyzőkönyv hi''.-iesitésére kiküldendó 2 részvényes megválasztása. 9) Esetleges inditváoyok megtétele.) Kelt AUó-Leadván, az igazgatóságnak 1882-ik évi jan. 12-ik napján tartott üléséből. ZlRJECZKY VINCZE k. k. vezér igazgató LENDVAY MÁTYÁS a. k. igazgatósági tag. . TASZ. FERENCZ s. k könyvvezető s jegyző. igy a közgyűlés becses figyelmébe ajánlva, -maradtunk teljes tiszt lettel Aleó-Lendván, 18?2-ikóvi j«n. 10, Az alsó lendvai takarékpénztár felügyelő bizottsága: CSUKICS ADOLF s. k. '' felügy. biz. einök. BELLOSITS JÁNOS m. k. fel ügy. biz. tag. - 1 NAGY JÓZSEF s k. felügy. biz. tag. Imádott leányka. Mikor még szerettél, - > Kéj volt látnom téged ^ De most, bogy hűtlen vsgy, Bánatot szór képed, Imádott leánykai Mikor még szerettél, Boldogság volt hangod; De moit, hogy hüüen vagy, Szavad poklát alkot, Imádott leányka 1 Mikor míg szerettél, Ör&k létre vágytam; De most, hogy hítlen vagy, 8irba vonszol rágyam, Imádott leányka. YÁR08Y MIHÁLY. Jelentése az alulírt felügyelő-bizottságnak, az alső-Iendval takarékpénztár részvénytársaságnak 1882. évi márct hó 15. napján megtartandó közgyűléséhez Az általunk s az intézeti igazgatóság által 1881-ik évi decz. hó 31-ik nap-jáu megejtett Részletes leltározás alkalmával talált, tényleges- vagyont a terhei az intézet fő- és mellékköny veivel a mai napon tüzetesen összehasonlítván s az őse czes számadási könyveket behatóiig meg vizsgálván, az 1881. évi zárszámadást s a mérleget eszerint kifogástalannak s a legkisebb részletig tokéleteseu helyesnek találtuk: miért is a mérlegben az alap éd tartalék tőke utáni kamatokkal együtt kitüntetett 12814 frt 22 krny; jövedelem nek az igazgatóság réizéről indokolva javasolt következő felosztása ellen nemcsak kifogást nem teszünk, de sót azt az intézet s a t. cz. részvényesek jól felfogott érdekében is a t. közgyűlésnek elfogadásra ajániani kötelességünknek ismerjük. Az eszerint ál''alunk is melegen pártolt igazgatósági indítványhoz képest az 1881. évben elért eme tiszta jövede lemből a közgyűlést követő napon kifizetendő 6 fordítandó lenne: 1) Mint osztalék részvényeukint 14 frt és igy 400 darab részvény szelvény beváltására összesen 5600 frt. 2) Az ez idő szerint 15.000 frtból álló tartalék tőkének 20.100 frtra szükségképen kívánatos emelése s kiegészítésére forditaudó lenne 5100 frt, melynek biston remélt helybenhagyáaaesetében az igy kiegészített tartalék tőkéből az alap Bzabályok 94. §-a értelmében 10.000 frt az alaptőkéhez csatolandó lévén; leez eszerint alaptőke 30.000 frt s tartalék tőke «<0.100 frt 3) Kétes b per alatt létező követelések biztosítására előírandó lenne 500 frt. 4) Az igazgatóság, felügyelő bizottság, a tisztek s s szolga jutalmazására 1264 frt 32 kr. 4) Végre jótékony közczé''.okr* 350 frt. " '' ....... Ebe hivatalos jelentésünket ás in tézet érdekébe n s a t. cz.'' részvényesek s Az 1882. ang. 1L, i2.,13., 14- és 15-én Zala-Egerszegen tartandó tűzoltó- és mentószerek, viz- és távlrdavezetékl készítmények kiállításának szabályzata. í. § E kiállításban vaió részvételre ezúttal minden e szakmába vágó készít mények előállításával foglalkozó iparost és gyárost hiújuk föl. 2. §. A kiállítandó tárgyak a szükséghez képest az időjárás káros behatása ellen fognak megfelelőleg ol.almastatni 3. §. Valamennyi tárgy as illető kiállítónak kívánsága szerint és annak költségére a kitett eladási ár erejéig biztosítható. — Ezenkívül a kiállítási péoz tár kezességet vállal minden megrongált vagy «1 resztelt tárgy iráut, a kitett árak erejéig, a kiállítási helyiségbe tönéot átadástól kezdve az illeti tulajdonosnak való visszaszolgáltatásig. — Határozottan kitett árak nélkül beérkezett tárgyak iránt ilynemű felelősséget el nem vállalhatunk. 4. §. Szabóságában áll a kiállítónak a kitett árakhoz még- gyéb jegyzeteket vagy üzleti ajánlatokat is csatolni. &. §. A kiállítás tartama alatt kiállított tárgyaknak helyben tőrtént elárnsí tása után az illető kiáUitó 3 százalékot tartozik a kiállítási pénztárba fizetni; helyd íjt azonban nem fizet. 6. §. A kiállítás 1882-ik augusztus <i 11-títi délelőtt nyíttatikmeg s augusz us 15 én délelőtt fejestetik be. • 7. §. A kiállítók vagy azoknak meg bízottjai szabad belépti joggal bírnak: 8. § Tekintve, hogy a kiállító bizottmány a kiállítás alkalmával ¡állított tárgyak jttgyzékét — melyhez egy ,Öz- eti Értesítő'' csatoltatni fog — kiadni szándékozik : szükséges, hogy ar illető kiállítók minden jegyzetet, üzle;i aj in latot stb, melyet az említett „Érte* tőbe, f-lvétetni kívánnak, ideje korán nevezzék meg. Ilynemű hirdetményekért aráoyla-goa nyomtatási dij fizetendő. 9. § .Kiállítók, kik érdt-mdijra igényt tartanuk, önkényt beleegyeznek abba, miszerint az álla.''uk kiállított tár gyak a biráló bizottság á''tal kijelölt pró hitélteiknek — aaját kárukra é« veszélyükre — alávettesscuek; jogukban áll ván a próbatételeket személyesen vez«tni vagy megbízottjaik által, verettetni. Á megejtendő próbatételeknek szakava''ott vt-«-í''éBe. vnlamint az eredményre vo-j n&tkozó jelentéstétel iránt kezességet nyuitunk. 10. §. E kiállításra vonatkozó bejelentések a mellékelt két bejelentési ív szerint: .a magyar, tűzoltók VI. országot közgyűlése központi bizottságahoz Zila EgerszegenB c imzeud.ők. 11 A bejelentett tárgyak elfogadása iránt a e végett alakult kiállítási bizottság határoz: elfogadás esetében * bizottság, határozatával -ellátott bajaién« téd iv egyik píldáoya az illető kiállítónak visszaküldetik a szükséges szállítóié« velek hozzácsatolása mellett. 12. § A bejelentések elfogadására kitűzött határidő 1882. jun. 1-éig tart. 13. §. Valamennyi kiállítási tárgy ké'' példányba szerkesztendő szállítólevél kíséretében ,s msgyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének kiállítási bizottságához Zala-Egerazegen* czimeave, legfeljebb 1882. aug. 1 ig beküldendő; későbben érkező tárgyak visszautasitbatók. 14. §r A kiállítandó tárgyaknak a vaspályán s ismét a kiállítási helyig való a/állitáai költségei a kiállítók által vise lendők. '' '' .15. Két vagy több kiállító tulajdonát képező és közöa csomagban teladott tárgyuk névjegyzékkel látandók el, melyben az illető kiállitó, valamint a tulajdonához tartozó tárgy pontosan kitüntetendő. 16 §. A beérkezett tárgyak kicsomagolásáról és felállításáról — a kiálütó kívánatára — a kiállítási bizottság gondoskodik: szétszedett állapotban beérkesó gépezete* kivételével, melyeket helybén újból összeállítani s kiállitó tartozik. ; 17. §. A kiállított tárgyak csak augusztus 16-tól kezdve vehetők vissaa. — Az átvételi elismervénynyel ellátott szállítólevél visszavételi igazolványul, 4— de egyszersmind nyu£tául is szolgál kz illető tárgyaknak hegyesen történt visasa-vételéről/ '' ; '' 18. §. Az 1882. aug. 22-ig el nem vitt tárgyak a kiállitó saját költségére és kárára -— szállítás niján — de a bizottság felügyelete alatt, s valamint a valóssi nüleg minden vaspáiyaigasgatóság áljai engedélyezendő részbeni vagy egész Bsál litási dijmeo''tébség tekintetbe vételével t- visszaküldőinek. — A feladási vevény a kiállítási bizottságnsk a helym«a történt visszaszolgáltatásra nézve ígasolvá-nyul szolgál A visszaszállításra nésve külön feltételeket el nem fogadhatunk. Egyúttal értesíttetnek a tisztelt kiállítók, hogy a réssrehajlatlan szak férfiakból alakult bírálóbizottság a különös elismerésre méltó kiállítási tárgyek előállított jutalomdijakban réssesitendi. Zala-Egerszegen, 1881. évi decz. havában. A m. tűzoltók VI. ors. közgyűlésének központi bizottságs. Helyi hírek. — Február 4-én az ÍZT. nőegylet álul rendezett p^rjelmf-zbál a legkitűnőbben sikerült. Minden enrópai p0r. jelmez majdnem képviselve vult. Az első négyest 134 pár tánczolta. Egyelőre közöljük a tánezrendet. Jövőre bővebben. A vendégség éjf&IIg- 1. Magyar verbung. . 2 Csoszogó nimet. 3. Faránczia nígyes J. 4. Reszelő. . 5 Polák táncz. 6. Farancaia nígyes IL 7. Makai csárdás. Evés-ivás. Dínom-dánom. - Eiffeltől hajnalig. 1. Bokázó és kopogós. 2. Csoszogó nimet. ^ (Fehírnép a förfi.) 3. S. b. S. S. 4. Reszelő. 5. S. S. S. S. 6. Repülő. 7. Mártogató a és hederi csárdái, hárem a táncz, hogy vót 1 8. Fölös tököm. Köszönjük a mulatságot! Egy kanás2 ée segédei. — A „JPolflárt Egylet'' fennállásának 45-ik év törduló ján, febr. 2-án aaját helyiségében szokás szerint díszvacsorát rendezett, melyen 70 nél többen vettek részt. Kitűnő szép pohárköszöntés mondottak: Darás -&igmond elnök, Ko-váts János, plihál Ferencz, Kováé» Béla, Főldy Ferenc? és FriedmannBernát urak. • — Ax önkéntes tűzoltóknak tombolával ftgy bAő''.ötitinczvigalma mult csütörtökön volt. A közönség részvétlensége dsez ra is jől sikerült, a hajnal hasadása sztkitotta fé)b<> a kitörő jókedvet. Anyagilag io bár ezerényen, jövedelmet hozott, mintegy 30 frtot. A lombolatár-gy»k ig.ía szépek valának, csak az volt a kár, hogy vétel utján szereztettek be, különben »öbb jövedelemre lehetett volna szert tenni. Darás Miska kitűnően húzta a szebbnél szebb csárdásokat, mit i3 or ia ismételni kellett. Közdicséret illeti Szigricz Róbert vendéglős urat, bogy termét dijnélkűl engedte át a pártolásra méltó egyesületnek. — Lakás változtatás. Dr. Qtüd-huth József, helybeli gyakorló orvos, eddigi lakását (Ujváry féle ház) megváltos-tatta és febr. l-től a Grünhulh féle házban,!. emeleten'' lakik. — HullastáUítás. A nagy-kanizsai közös sírkertben Sombor Ferencz bullája a napokban a esalsdi sírtboltból felvétetvén hatósági ellenőrzés mellett ujabb koporsóba helyeztetett s Keretyébe szálli'' tátott. Okul* á^t mondják, hegy a -temetőben-aj at nyitása vált--aaoa-a helyen szükségessé. . —¿A rfvésp bál mult Czerdán Ur-tatott meg a''S''zarVas termeiben nem nagy, de válogatott díszei közönség jelenlé''ében. Igen ízletesen és dúsan volt feldíszítve a terem, lőjelvények,'' zászlók,'' ''fegyverek, virágok egéaz erdőt képeztek, Kardos Sándor díszítőnek becsületére válik. Darás M.sk:t jeles renetársulatinak vidámító zenéje mellett kívilágos kiviradtig tartott. Az egyesület, különösen a rendezőség méltó elismerést aratott. ••< , — Gőzfürdőnkben javitásoktőr-téntek, a derék bérlők figyelme dicséretes. — Az iparos segédek saját be-tegsegélyző egylete javára ma tartiák tánczvigalmukat. A méltó pártolásra felhívjuk a t. közönség figyelmét. t-. Szép. cselekményt s jóakaró indulatot tanúsít a helybeli pinosér-egy-let, midőn a Knortser Károly ur vendéglőjében rendezendő tánczvigalmnk jövedelmét a nagy-kanizsai kisdednsvelő egyesület ovodáínak javára ajánlá fel. E nemes ténykedés elismerő figyelmet érdemel 8 méltó pártfogása ajánlható. — Deák ünnepély, Aa L nagykanizsai kereskedelmi itjuság, hazafias egylete január 28-án megünnepelte Deák Ferencz halálának évfordulóját. As emelkedett hangú emlékbeszédet Huffmann Mór a „Zala" derék szerkesztője tartotta. A beszédet kővető ssjos éljenzésefc- le-csillapultával az egyleti dalárda elénekelte a ,Ssósai"-ot,mireaz ünnepély tSgp£érL — A nagy-kanizsai polgári iskota fiatalsága szintén megünnepelte Deák Ferencz halálának évfordulóját. 4 a 1 — Névmagyarosítás. Lipsohitz Izsák (lgnácz.) keszthelyi lakós József nevü kiskorú fia ,Lévai«-ra magyarosította nevét. HÜSZokéGYRDík «VFOLYAM 2 A L A I '' KÖZLŐN Y. F8BBU&È ''MftftBb. — A x.-sxt.-gróthi kórház bizott ság 1882. január hó 22 én több szives műkedvelő közreműködésével tánczvj galommal egybekötött hangversenyt rendezett, melynek anyagi eredményéről a nyilvánosság eiőlt leszámolni, a kórház bizottsága ezen kötelességót teljesi:eni, egy másik ós blroulaszthatlan kötcles^ó-gének tartja legmélyebb köszönetet fejezi ki elősorban mltsgos gróf Batthyány Qedó urnák azon fáradhatatlan buzgal mácrt, melylyel uz ügyöt felkarolta es an-nak keresztülvitelét clő<gitette; másodsorban p-dig Liznrini Tina bárónő, Batthyány Vilma grófnő é* Schirm er Rudolfné úrnőnek, továbbá Vistarini GyuU, grof Batthyány József, Müller J.iu séaBvrgw Jenő uraknak, kik az oly fényesen sikerült hangvetaenyben közreműködni szi-veakedtek. Felülfizetéseket eszközöltek: Gróf Batthyány Gedó ur 40 frt, báró Mikos János ur 25 frt, báró VcigeUherg Géza ur 20 frt, Häuser Richard ur 10-frt, dr. Eicbberg József ur 8 frt 50 kr, Ko-záry Aurél 5 frt 50 kr, báró Haan Ernő 5 fr:, Zabev grófnő 5 frt, Kobitchekné ő nagysága 5 frt, Bayer Miksa hadnagy ur 5 tri, Heríeleüdy Jó/sef ur 5 frt, Lnskay N. ur 5 frt, KI ász József ur 4 frt, Puteány báróné 3 frt, Toncourtné ó nagysága 3 frt. Lackenbacher Fülöpuó urnő 3 frt, Botfy Péter ur 3.frt, B«rbo grófnő 4 frt, Lazanni bárónő 2 frt", báró HaanuíS frt, Porel Amandine kisasszony 2 frt, Korchmáros János ur 2 frt Forster Elek ur 2 f.t, Kocsy Gyula ur .2 frt.-N. N Bu dapest 3 frt. N. N. Grar 2 frt, Karg Má ria 1 frt "50 kr, <$ía»sVj6r.~$ÍC ! .frt, Ní-J methy Igoties''ur 1 frt, Wi««1 Fttlápu.uc« 50 kr, Volg.-.r Albert ur 50 kr, Scholz Károly ur 50 kr, gróf P-ijachevich Gábor ür 50 kr, Krausz N. ur 60 kr, B-u-ger János ur Baltavár 50 kr, Varga Károly ur 50 kr, CBuk Alajos ur 50 kr. — 97 . drb beléptijegyért á 1 frt 50 kr. 145 frt frt 50 kr. Felúifizetések 182 frt 50 kr. Összes bevétel 328 frt, abból kiadás 116 frt 15 kr, maraj tis2ta jfivedelem 211 frt 85 kr. Az elősorolt szive»felülfizetésekért hálás köszönete'', mond a kórházi birt)tt-aág. Z.-Srt. Gróthon, V882- íebc. bó 1-én, — A január hónapra vonatkozó éghjjlaú feljegyzések. Közép hőmérsék let: 03C°. A légnyomás valódi "közepft 586. mm. Legmagusabb hőmérséklet: 9-4C°, 18 áu délután 2 órakor , legal^cs«» nynbb hőmérséklet: —7-6.C0 15 en reggel 7 órnkor. Legnagyobb légnyomá»: 770-0 mm. I5-én este 9 érakor. A napok száma, melyeken csapadéic esett: 10. A. csapadékok összege: 5''40 mm. N.-Kani zsa, 1882. febr. hó 2. V. jercaák GyuUné, • Martiaceevios nővérek, Muriincaevics --Jolán, Matanovics Etel, Nóvák nővérek, Löbl N. Rosenberger Dá-vidné, Sárossy Lásslóné, özv. Talacsekné, Tódor Józsefné stb. stb. Az összes bevétel 180 frt 92 kr. és ped:g belépti díjból 126 frt, felülfizetés ikból 54 frt 92 kr. foly t be. Az összes kiadás 89 frt 92 kr , 9 igy a tűzöl tó-egylet működő tagjainak sjgély alapjára jutott 93 forint. Igen szép eredmény, főleg ha fölemlítjük, miszerint a tűzoltó-egylet működő tagjai s ezek családja, valamint a varasdi és alsó lendvai tűzoltó-egyletek képviselői a oe-lépti dij fizetéséből felmentoltek. Fölülfizettek . Pec->ornik Károly 1 frt, Szilágyi Gyula 1 frt, Pecsornik János 5 frt, Mo-randtni Bálint 2 frt, Neumann Jótsef 2 frt, Nuzai Mátyás 1 frt, Neumann lgnácz 8 frt, Löbl Mór 1 frt. Séra István 1 frt, Vrantsics Károly 2 frt, Hirschmann Samu 1 frt, Hirschmann Leo 1 frt, Hirschmann Adolf 1 frt, Saiveri Anul 3 frt, Klein Mór 2 frt, Ziegler Kálmán 5 frt, Ernát Mihály 1 frt, Schulleg János 2 irt, Rosen-berg Lajos 3 frt, filayer Salamon 1 frt, Mi Ide Venczol 2 frt, Grész Alajos 1 frt, Dr. Schwartz A b rt 1 frt, Báron Lipót 1 frt, H-inrich Lipót 1 frt, Palleech F-rencz 3 frt, Seivert Antal 50 ki..Bernyák Károly 50 kr., Dolmányos Döm-; 1 fr''. Tódor Józartf 1 frt 92 kr., összesen 54 frt 92 kr, mint ahogy föntebb is mutatkozik — A* időjárásról beszélni általában profán dolog, azt mpudják, hogy ezt vagy nagyon ''szellemes, vagy nagyon közönség** emberek szokták. A jelen ab normis időjárási viszonyokra támaszkodva ■e tárgyat napirenden levőnek nevezhetjük, s ime hozzászólunk. — Egy őrségi latin könyv igy versel pl. Pál fordulása napjáról (jan. 25.) — Thea-estély A- keszthelyi jótékony nőegylet által, tolyó évi január hó 28 án az „Araazonadzáíloda nagytermében rendezett »thea-estély" igen jól sikerült, mely siker legfőképen Vértessy Iváané és Csák Antalné úrnőknek, az estély fá-radbatlanul buzgólkodott áldozatkész fő-háziasszonyainak köszönhet. — Elismeréssel- keW megemlékeznüok az estély alkalmával felszolgáló bájos pincsérnőkröl, kik. között láttuk: Simon Ida Csák Irma N"gy" Mariska es Gizella, H« ffmann R-gi, Grober Lujza, Hitel Ize, Reg«usberger Gizella,. Kohn Ilona, Ehfriich Hermin, Király Lujza, Slieder Láura, Stocker Vilma és Breyer H«len úrhölgyeket. — Kitüntetés. A 15 ik huszárezred parancsnoksága a zala-egoraz«gi önk. tüzoltó-egyleth-z a mult héten volt tűzvésznél történt fáradhatlan és önfeláldozó munkásságáért köszönő iratot, — Kovács N. a tűznél megsérült tűzoltó részére pedig 30 frt jutnlomdijat küldött. — TÜX. Fótomajon (keszthelyi hegység) a mult héien allitóliigo« gyújtás következtében tűz ütött ki s egy luk-pincz ¿» présház lett csak a lángok martalékául. 2 -— A Csáktornyái állami tanítóképezde növendékei, a tanári karfolügye-Ie''e alatt a képezdei segély egylet javára J 88£ évi február hó 18-án felolvasással énekkel és szavazattal összekötött zártkörű polgári táoczmúlatságot rendez a rendezőség. Belépti dij: személyjegy 1 frt." családjegy 3 frt. Felülfizetések köszö nettel fogadtatnak s ■ birlapilag nyugtáztatnak. Kezdete esti 77a órakor. Müssro zatf I. „Népdal egyveleg" Hubcr Ká rolytól. Előadja a , képezdei ifjúság né-gyesk^a. IL „Száz év előtt." Felolvaasa Dr. Lázár Gyula tanár ur. III. „Béka kántáté" Hennig Övtől. Előadj;! a képez dei ifjúság négyeskara. IV. ,A bűnös éjszakája" Nyilas Samutól. Szavalja Be-,; lányi Tivadar tanár ur. V. „Franczia négyes'' Koch J.-től. Zenekar kísérettel. Előadja a képezdei ifjúság négyeskara. • H 3 Al Urfoncxoxás Keszthelyen folyó évi márczius hó 20-án kezdődik s ugyan ezen. bó 27-én fog befejeztetni — - — Sasai rövid hirek. — Szegeden Póm Antal 38 éves férfi öcícae fejét annyira Összehasogsttá, bogy életben maradásához nincs remény. — Esater» gombán rendőri felügyelet mellett kellett egy esküvőt megtartani, mert a menyasszony a földműves osztály bo tartozó atyóuak engedelme nélkül ment férjhez. <e si»tt az atya gyermekéuok megölésével fenyegetődzött. — A Ferencz csatorna Kis Sztapár és Újvidék közt befagyott, hol mintegy lábnyi jég réteg fedi fellle tét. — Temesmegyében Pretoyoszelác egy 103íves matróna mult kr^as.öreg''mindig a legjobb étvágynak örvendett. — 275.000 frt készpénzt raboltak el éjjel Eiseherbajai lakóétól. A tettesek Esg-Iender 40 éve mészáros, a másik tettes gy ismeretlen paraszt. — Földrengés Troli mult ké ÍB-án Somogy megye Rinya-Szent-Király községében, kár nem történt. _ . - w : l '' . — köztük as iskolát elborította. Eddig 27 ember esett áldozatul.. — Fiúméban január egyes napjain valódi nyári időjárás uralkodott, ugy hogy az utczán csavargó fiuk szükségét kezdték érezni a tengeri fürdőnek. A rendőrség azonban betiltotta a tengerbeni fürdést. — A párisi nagy krachná! Bernhardt Sarah is nagyba érdekelve volt; állítólag egész vagyonát elvesztette. — Egy 103 éves veterán halt meg Spanyolországban Vigó városiban a napokban; részt vett első Napóleon összes hadjárataiban és 28 gyermeket hagyott hátra. — Irodalom — Soproni kcreakedolaii s iparkamara jegyzőitöny véből: Weissmayer Mór, Euglauder Lajos, Uencz Antal és Weliiach Jóísef arak s ngy kanizsai kamarni levelező tagok - levélj, melyben értesítenek, hogy "WVissmtiy^r Móf . ur elnöklete alatt levelező " bizottsággá al»- .kultak és rendes értesítésekké* azolgár - landiiak. Örvendetes tudomásul vétetik. A kereskedelmi szak osztálynak * kül földre szóló póstuulalváoyok- tárgyában fel vett jegyzőkönyve következő: Englfio-der Lajos nagy-kanizsai lakós s kainaroi levelező tag urnák azon indítványa,, miszerint a külföldre raet>ő pénsküldemé nyéknél az árf.»lyamkülönbözet ne a le , hanem a feladásnál hozassók számitáBba, az elnökség által a kereskedelmi szakosztályhoz utaltatván, ez mai nap tartott tanácskormány''»lapján következő jelentést terjeszti bo: Az indítványozó ur azon állítása, Bhogy idegen pénzér.tékü pénz nem pos''autalványnyal külföldre küld hetőJ, tévedésen alapul, miután idegen értékjegy3k csak zápt borilStban fogadtatnak ej a postán. Igaz, hogy apénzutal ványozási üzlet külföldre is kit«rjesz .Sfc9tt, de az utalványozandó pénzösszeg osztrák magyar prnzbra fizetendő he, az Idegen értékekre való átszámítás pedig azon or-azág határpostaillomáaán történik, mely ben a péax leadandó, még pedig mindig u napi árfolyam eseriat. Hogy. a fel. és- le tdái közti időbsn különbözetek merülhetnek, eőt merülnek ia feí, melyek a feladó által utólag kiegyenlitendők, természetes valami; de éppec e körülménynél fogva nem látja be a kamara, mint lehetne ele jét venni. Mert az esetben, ha as árfolyam már a feladásnál számíttatnék fel, a pósta vállalná magára a felmerülhető különbözet veszélyét, ezt pedig a póátaíatézmény alig fogja tenni, a minthogy nem ie kövo-telbető tőle, a miért is a szakosztály nem javasolhatja, hogy e tárgyban lépések, tétessenek. A kamara csatlakozva a ko reskedelqoí szakosztály fennti véleményéhez elhatározza, bogy Eng''aude? Lyos kamarai levelező tag ur indítványára felhozott okoknál fogra nem pártolja. — A Csáktornyái önkéntes tüz-zoltó-egylet álul január 28 án rendezett tánczvigalom Kedvező siker ée vidámság tekintetében minden előzőjét felülmulta. Látogatottságát pedig eléggé igazolja azon adat, jnely szerint a négye&eket 42 pár t4a<^oiu, A díszes a kivetkezők alkották: Bencsák nővérek, Buchberger Katinka, Cvétkovics An talné, '' Göncz Lajosnó, Herczer Flóra, Kaiser Lajosné, Konyái i Mihály né, Les-oséntss nőrérsk, Luperssbek Lioa, Ma- (K rovat alatt m<gemlitett innnka Nafjy-Kajiasán .Wajdits Jó»cf kfiny kereskedése ütal íregrenüollirtíi i — Afchner Vilmos kiadásában legújabban megjelentek: ,A föld és népei" nagy mű-53—56 füzetei. Ara egy füzet-nők 30 kr. Feleslegesnek tartjuk e müvet egyébbel ajánlani, mint azzal, hogy e nemben egyedül áll a magyar könyvpia-ezon s hogy György Aladár jeles írónk szeretetteljes buzgalommal szerkeszti azt s állítja ör-ze. A tősgyökeres magyaro--sággal, élvezjtteijes irálylyal írott, száz m-g száz képpel illustrait népismertető fűzeteket igazán nélkülözbetlenné teszi as, bogy különösen tekintettel van a monarchiára s leginkább Magyar >rszágra. Az egész mü több mint 600 képpel van diszitve. A jelen Tűzetek. Kelet Európával, továbbá-Portagalia, Spanyolország, Franciaország. Olaszország, Nagy-Britannia, Irland, Svéd- és Norvégország viszonyainak beható ismertetésével foglalkoznak. Szerző tárgyilagosan méltatta mindenütt a legújabb eseményeket, politikai változásokat is. — Ugyanannak a fenuebb említett lelkes kiadónál jejent megaflKé pc-s Világtörténet" 63, 64, 65 füzete (IV. köt.) E mü nagy keresletnek örvendett eddig s reméihb''.ő, hogy a magyar közönség réizvéte ezután st»m apad i^nta. mert páratlanul áll nemcsak bősége s feldolgozott anyaghalmaznál fogva, hanem azért is, mert szamtaîan a szövegbe nyomott képpel, aztán műra--llékletekkel van ellátva. Nemcsak világtörténelem ez, de culturhístoria is, felölelvén ncgy vonáBok-baii a művészet történelmét is. A most m -gjelent füzetek az angol történelem felette érdekf.s korát (angolszáz foglalás, a normauapok) tartalmazzák ; ezen kivü! az utolsó Karolingiak (Németország) tör ténetéu A 64. füzetben veszi kezdetét a „Honfoglalás ás a magyar királyság mag-alapitása" czimü fejezet. A szerző (dr. Molnár Antii egy tanár) uagy buzgalom m»I hordott össze mindent, amivel nemzetünk e szép korszakát megvilágította. Ára egy füzetnek csak 30 kr. Mindkét mü megrendelhető Mehuer Vilmos kiadó nál (Bjdnppsten, papnövelde-utcza 8. sz ) — Külföldi rövid hirék. -Szent Pétcrviir körelében levő Tievó Fielov községben az ottani zsidó koros-xoárot házát éjjel rablók megtámadták, sőt msgát, cejét, 16 éves leányát, csecsemő gyermekét dajkájával együtt meg ölték. — Saint Pierre le Camban egy 500.000 litert magába foglaló víztartó 15 méter magasságban lessakadt; 3 hásat Vegyes liîrek. — Tamesvdrolt a magyar szinügy-gyámolító egyesület a legközelebbi napokban fog megalakulni. As alapszabályok elkészítése végett kiküldött bizottság már befejezte munkálatait, s az egylet Ugjaiui máris sokan ajánlkoztak. Az alapszabályok szerint a magyar színielőadások Tumesvárott a nagyböjt első napján kez dődik s virágvasárnapon végződik. Az egyesület pályázatot fog hirdetni, s az elfogadott ajánlattevő sr.intárbulalot erkölcsi és anyagi támogatásban fogja ré szesiteni. — Erzsibe'' királyné Angliában. Mint Bécsből irják n mint már több ízben említők, ő telsége a királyné csütört kön 12 óra 30 pereskor indul a nyugati pálya küUm vonatán Combermere-Abreybe. — Erzsibe királyné Hobenemas grófnő álnév alatt utazik. Ez alatt a név alatt utazott máskor is. kJ felsége kíséretében lesznek Liechtenstein heroteg, b. Nopcsa főudvarmester, gróf Festetics Mária ud varhölgy, dr. Lányi János udvari orvos, Feifa''ig lovag titkár, Feifalikné az udvari todrásznő, Meiczl 03 Schmtdt kisssszonyok Combermere Abbíyből jelentik, hogy ss idő a legkedvezőbb, a lehető legalkalmasabb vadászatokra. — Ég5 primadonna. A nagyváradi ,Szabadság"-ban olvassuk: HegyközSzt. Imrén is átélték mult vasárnap este egy kis ringszinházi ijedelmet. Valami kóbor szinésztrupp rendez ott Torday Grimm J''ánor igazgatása alatt azini előadásokat. Mull vasárnap Szigligetinek „A huszáréa kedvese'' czimü népszinmüvét adták a községháznál, azépszámu közönség előtt Az előadás fényét görögtüzzel is emelték s s görőgtüstől meggyuladt Torday Róza primadonna ruhája. Szerencsére a szt.-imreiek nem vesztették el lélekjelenlétü ket a a színpadra rohanva eloltották az égő prímadonnát, kinek néháuy égési seben kívül egyéb baja sem esett» — Bősök az ó korból. Különös bir érkezett Görögországból. Charoneától (a mai Caoaainától) öt mértföldnyire feltalálták s''ma 300 thébai holttestét, akik a „szent csapat" elnevezés alatt harczoltak a chètronsi ütközetben (augusztus 4-én, 338-Ban Kr. e.) macedóniai Fülöp ellen. As ásatások már néhány hónsp óta folynak. Egy 5 mater hosssu, 10 méter széles és 2 méter mag^s falra akadtak. Az esen fal által képesett négyssőgben 4 méter mélységben 185 .hébaí holttestét találták meg; 40—40 feküdt egymás mellett, ugy hogy a második sorban fekvők f«>jei érintik, az első sorban fekvők lábait. Még meglátszanak e csontvázakon a halált okozott sebek. Egyiknek czombcsontjait susta össze a lándzsa, a másiknak álkap-csát, mig a harmadiknak koponyacsontját. Fegyvereket nem talállak, ezeket bizonyára elszedte a győztes ellenség; találtak azonban közepén átlyukasztott csontgombokat ós kettős fogaotyukkal ellátott, terracottából készült ceészéket. Az ásatásokat folytatják, hogy feltalálják a még hiányzó holttesteket. — A „király himnus" megíilkotáss ügyében látogatott órtekezlet volt az irók és művészek társulatáuak helyiségében. Az előadó tisztére Balogh Pál hirlapiró vállalkozott s hosszabb beszédben fejtegette anoak méltányos voltát, bogy magvar hímnussal üdvözöljék a magyar királyt, ha néhanapiáu ellátogat hozzánk. — Ajánlotta, hogy az értekezlet f-ihívást intézzen cz ország közönségéhez, mert szükséges, hogy a nemzet adja azt a pályadíjat, melylyel a legjobb himnust megjutalmaznák. Beszéde végéu azt az indítvány t tntte az előadó, hogy vála z ezon egy bizottságot az értekezlet s tegye feladatává, bogy szólttr- fel adakozásra a közönséget s hirdessen pályázató» a király himnus szövegére és sénéjéré. Tán-ezos Béla, az első felszóllaló az országos dalegyesületnek ama határozatára emlé kez.eté az egyesületet, hogy a király himnus ügyét nagygyűlésen fogja eldönteni, melyet legközelebb fog megtartani Debreczenben, Kaas Ivor báró az ügy érdekében kívánatosnak tartja, hogy as országos daiegyesület se vonja meg tőle pártfogását, de azért nem látja át, hogy miért kellene a munkát elhalasz tani. A szöveg dolgában nem ajánlja a pályázatot a jobban szeretné, ha koszorús költőnket, Arany Jánost kérnék föl a költemény megalkotására, Toldy László a pályázat mellett van s id. Ábrányi Kornél is azt hangoztatta, hogy a dallam megírására . okvetetlenül pályázatot hirdessenek. — HofFmann Pál országgyűlési képviselő szintén azt ajánlja, hogy a pályázat mellőzésével Arany Jánost szólítsák fel a szöveg megirására s keressenek módot reá, hogy a megalkatott himnus ne csak népszerűvé, hanem hivatalossá is váljék. Komócsy József szerint ez ugy lesz elérhető, ha a kultusmínister elren deli, hogy a himnust az iskolákban énekeljék. Azt is ajánlja, hogy alkalmilag szerenádot adjanak a királynak s mutassák be a himnust; Grümvald Béla arról van meggyőződve, hogy a himnus csak ugy lesz .udvarivá", ha azt a „Gotter-balte" helyébe teszik s ezt csak ak* kor fogjuk elérni, ha a mozgalmat az egész társadalom pártfogasába veszi. A sajtó feladata, hogy as essmének propagandát csináljon. Feleki Miklós at értekezlet elnöke összegezte a vita eredményét s konstatálta, hogy as értekesiet egyhangúlag helyesli a kírály-hymnos megalkotásának eszméjét s abban állapodott meg, ^hogy bizottság válasstassék, mely az 6ssmét megvalósítsa t Arany Jánost a hymnus szövegének megirására fölkérje. A bizottságot meg is alakították nyomban. Tagjaivá lettek: Hoffmann Pál országgyűlési képviselő, Feleky Miklós az irók és művészek társulatának elnöke, íd. xi.brányi Kornél, Grümvald Bela, • Kaas Ivor báró, Erkel Ferencz, Odry Lehel, Huber Károly, Bartay Ede, Komócsy Jóssef. Toldy László, Aggbásy Károly, Engessee Mátyás, Simonfy Kálmán, Dolinay Gyula, Tánczos Béla, Balogh Pál. EIbő ülését vasárnap délután 6 órakor tartja e bizottság. — Gyorsaság is gyorsaság.. A legnagyobb mechanikai uton elérhető gyorsaság eddig a nehéz ágyúból kilőtt gránát gyorsasága, egy másodpereiben 500 méter; ez 20—25-ör nagyobb, minta leggyorsabb vasút tehetsége, de valóságos csiga lassúság as égitestek mozgásához képest. Földünk a nap körüli útjában egy másod perez sUtt 30,450 métert tesz, igy igy 61-er nagyobb gyorsasággal halad, mint a kilőtt gránát. Ez a gyorsaság isméi csiga lassúság a fény és a villamos ság gyorsaságához képest. A föld a naptól 20 miliő mértföldre van, ez utat a föld 58 nap alatt tenné meg, a gránát 9y3 ér, egy gyorsvonat sehol meg nem''állva 190 év alatt, mig a fény 8, a villamosság 51/» másodpercz alatt megleholi ezen utat. — Hatvan Corvina együtt. As olasz kormány beküldte az orss. könyvészeti kiállításra a vele. czei, parmaíés florencsi könyvtárakban őrzött hat corvinát. Ezek közt van egy, melynek dissitményét Atavante, korának leghíresebb miniatűrt festette. E küldamóny által a kiállításra beérkezett Corvinák száma elérte a hatvanat, ami a még létező összes Corvináknak kétharmadát tessi. Mátyás király jják könyvtárinak saétzüllése ÓU ennyi Corvina még soha és sehol n6m volt együtt. c= Megemlítjük e helyen, hogy a marosvásárhelyi református kollégiumnak 1876 óta fennálló nyomdája, a fennállása óta nyomatott össses munkáknak jegysékóvél mint külön kiállítási tárgygyal vesz részt s kiállításon éi ennek kapcsán saját nyomtatványaiból külön tŐMéiietí kiflii-tást rendes. — A legújabb találmány. Különösen ajánlhatjuk e''aiálmányt hölgyeink figyelmébe, mert kioek ''nem volna köztülc egy kedvenoz állatja. Á ssép csícsa, vagy a hü kutyácska nem egyszer okaztak már örömöt úrnőinknek és ilyenkor * fsukron kivül a mit kapnak, még meg is simogatják őket. Ezek a jó állatkák pedig lassan megszokják a simogatást és bizonyára rosrcul esik nekik, ba nem érzik a puha kéz ama gyöngéd érintését. A természet rendje ugy hozza nlagával, hogy az emberek éjjel alusznak. Nem ugy azonban a czicza. És a szegény állatot akkor tenki sem simogatja. De ezentúl ne% lesz az igy, Párisban feltalálták s macskaczirogató gépet, mely éjjel helyettesíti a gyengéd kezekst és igy a czicza nincsen megfosztva éjjel sem s simogatás élvezetétől. Ugy-e bár kitűnő találmány ? — A közfpéletkor > külömbözfl foglalkozásoknál. A» életmód és foglalkozás az élet tartamára jeUn''ékeny befolyással vannak és mégis azon egyének, kik fejükkel dolgosnak, sokkal tovább élnek,.mint azok, kik testi munkával ke.-esik kenyerüket. A gyárak, a modern civilizáció mesterségei és egész ipara, oly xz&mna/ré-szint vegyi, részint erőmüvj/bátránynyal vannak az emberek egészségére, hogy kellőleg méltányolni is aJíg, 1 eketsé£es. Csupán a vasutiáraulatok- utazó ülnökeinek halandósága múlja felül éi jpedig jelentékeny mérvben, ezek halandóságát. Legjobb helyzetben vannak az erdei és inesei munkások, ezután jönnek /a jogászok , ezeket követik a papok . 57 évrpl, kertészek, tanítók, mészárosok 56Vn vei, kereskedők Ö6n/J3, tímárok 56Via> halászok 553/». orvosok Ő21/l, pékek 5l7s, serfőzők 501/», ácsok 49Vv kőművesek 48/3, festők, könyvkötők 471/,. czipészek 47 l/v nyomdászok 4?, ssabót 451/», kőfaragók 43%'', litograpbok s"r£z-; metszők 40V, évvel. Mindazon munkások, kik életüket gyárakban töltik, hol porral és füsttel kevert levrgőt- kéneteknek belélekseni, asiyek a szervezetnek igen nagy hátrányára vannak, sokkal rosszabbul jönnek ki, mint a többiek; legszerencsétlenebbek azok, kiktől a szolgálat as álmot elrabolja. —Rablótámadás v a tuti vonatra. A Győrből Pápára haladó esti voaatota^mtflt héten Gyömöró körül rablók támadták :ueg és több puskalövéat is ialés<ek a mozdony vezetőre ée a személykocsikra. Czéljukat azonban ei írem érték a* rablók és sérülést sem szenvedett senki. — Sinháégit. ^Szófiából távirják e hó 1-ről ispunknsk; A nemzeti-^gylet helyiségében, röviddel » színházi előadás után ma éjjel tüz támadt. Az egéss színház, m«ly fából volt épitve, e lángok martaléka lett. A tüzet hamar észrevették hanem a fa-alkotmányt a lángok oly rohamosan boríták el, hogy minden mentő kísérlet nasstaiannak bizonyult, A kár jelentékeny. A szinház-épülelben"elhelyezett levéltár szintén odaégett. — A hazai műipar émeléM érdekében. Nemrág emiitettük, hogy a főváros;, építészek közt mozgalom indult meg. mftiparczíkkek mintáinak készítésé iránt, hogy a magyar müiparosok ne legyenek a külföldi minták utánzására utaiv. Eddig már 24-en kötelezték magukat Ily minták készítésére. Esek közt vsn 4 szobrász, 3 festő és 17 mftépitő, a kik két ismert dekorateurt is fel fognak hivni csatlakozásra. Első értekezletüket legfcö zelebb fogják megtartani a mérnök''ée építész-egylet helyiségében. 2s alkalom mai megállapítják a további módozatokat a fővárosi építészekhez éo művészekbe intézendő fölhívást és a müiparoioks^K küldendő körlevelet- Has&nos tudnivalók. — A barmok megóvása légysznras ellen. Midón a nagy nyári hőségben a barmok légyszurás által oly sokat szenvednek, nem felesleges talán felemlíteni, miszerint s diófalevél fósete teljes oltalmat nyújt s legyek ellen, hs friss dióta-levelet elegendő mennviségben tiszta vis-ben teszünk s abban felforralva, a főzat-tel reggolinkint megmossuk a lovát, vagy ökröt, egész napon át nem ül rá sem légy , sem dongó, mert kerüli a szagát; sót még azt is állitják, hogy az állat bőrére rakott tojás is elvész. ~ Zústik kiirtására a dsutsohe Iandw. Presse következÓ eljlrást ájínl: Szedjünk össze, hangyafészkéketés azokat hintrük szét Oly áaagtárákban, ® melyek a zaizsikek által vannak meglepve. A hangyák rögtön megtámadják a zsizsikeket, mely utóbbiak az Ó legvesspdelme-sebb ellenségeiktől félelmükben -elhagyják Z.S08 helyiséget. Saját upaaataláaután (irja egy szakértő) ajánlhatom aköraíke-zőket: terítsünk azélylyel vagy két láb magasaágra oly helyiségekbe, amelyek a zaizsikek által megtámadtattak, zabot; a zab szagát ezen állatkák nem szeretik • ettől is kipusztulnak. Ha es sem cegiteae, HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁB 5-ác 1832. akkor egy olyan nagysigc edénybe, mint egy itató veder, önUünk viaet e eten mennyiségbe* egyveliUQnlc 30—40csepp kötőnséges Carbol savat s eten oldattal locsoljuk fel aron helyiségeket. Máskülönben a Carbol-sav nagyon hsssoos szer is tálóink desinficálására is ugyan oly mór-Ükben egy velitve, ny''ntfennebb emlitém : meggátolja az istálókban mindenféle rósz gázaknak éa infuroriáknak képződését, a melyek az állatok egeazségére igen hátrányosak s egyszersmind az istálók leregóje ; egészen felfrissíti; hetenkint kétszer hasz-í nálva elégséges. — A iojdtt száraz helye.» kell tar-tani. A tapasztalás szokta a gazdasszonyt sok holmi apróságra megtanítani. így , nem régiben egy barátom vendége lévén , _ megfordultam a konyhában is s nagy bámulatomra láttam, hogy a sürgó-forgó eleven háziasszony mint dobja az egyik feltört tojást a mási,k után félre. Ugyan mi lelte azokat a tojásokat? — valók bá- . tor megkoczkáztatni. Az lelte — kapám válaszul, — hogy nem kell óke''. a p:n-. ezé be tartani. Megnéztem közelebbről s látom, hogy a penész a héjon át bevette magát t bensejébe s a tojást használhat-lanná tette. — Jótzngu finom szappan liittxíitt. Közönséges szódaszappanból 2 fontot egy rcszelőn megreszelünk és egy agyagfazékba tesrszük. Miután még IV, font legjobb borszeszt tettünk hozzá, az pgé szet széntüz fölé helyezzük. A fazekat födővel befödjük. Az olvafZ''.ás közben egy késhegynyi sáfránt és lat bodroB uszányt teszünk hozzá. Ha már jól felolvadt, a fazekat levesszük a tűzről és perpamut-, fahéj és levandulaolajbóljteszünk 10—10 cseppet hozzá; mire az egészet álazürjük és tetszés szerinti formákba öntjük. — A factxpa (macskaméz)''gyógyítása. A fa héját ott, hol & kiízadt gyanta (facsipa) összegyűlt, egéezen a fás részekig éles késsel kivágjuk s a megsebesített helyet kutvizzel és szappannal tisztára megmossuk. E műtétet többször ismétel vén, bizonyosan megtisv.tilja a fát ártalmas gyantt ¿adásától. Papírszeletek. ott. A* TBrvénysrék el elnSk a vádlottat kérdezni kezdi. Bocsánat elnök ur, mond a vádlott, kifogásom van a bírák ellen. Talán egy ellen? Nem uram, valamennyi ellen. Miért? Személyes ellenségeim. Mikc-p ? Már egyszer elitéltek. jel Eltalálta. Egy tolvaj baladt éj-a házak előtt. Ki az? — kiált rá az őr; de válaazt r»á nem kap»tt. fj Ki vagy gazember ? kiálti másodszor is. Hát mit lármáz, ha ugy is ismer, — viszonzá a tolvaj. HÍYataJos píaezí árak. Nagy-Kanizaáto, 1882. f»br. 8. 100 kilogrammjával számi tra. Buta 11—1160—. Rozs 8 50 -9.— Árpa 8.—.—8.50 Zab 7.—.-7-&0. h''ukoricra I—''—.— oj —>--7.— Ciaqánttn ó 8.-- — —.Lencse 32.—"—.——.Bab fehér IS —.-- Bab tarka 6 50.-6.75 Repczo 12.50—13.— Széna 250 — —. Szalma 1-.-.—. 1 kilogrammjával számit»* Marhahús 40 —.44. Borjahua — 56. Sertéshús 56-—.—. Szalonna •—.80 — . Diaanóxair •—.—88. Vöröshagyma -—.''—10. Foghagyms •——20. Cmknr Bor« . — -—140 Paprika 90.—. Szappa •—.—40. 1 literjével sxámitva Ó bor 28 — 48 k/. Dj bor ld-28 kr Pálinka 43 kr. Ecxot 6 kr. K B. K é p á r u 1 ó kSzelcdett a vendéglő ben borozókhoz * amint képeit forgatja »zól az ejryik hozzá: Hát ez a »ok niícaoda? Árpádház! felrl a képárnló. Tedd ám lnddá az apádat! Hát igy néz kl a ház? Durran rá a kérdezősködő. Vasúti Indul Kanissáról hova: Voual scftm 307 K.axAk, Mohira, Duml.utír 215 . 2<)9 202 Buda Pn.tr« 204 212 (gyorsvooat) (p-''Uarouat) (vftgje* vonat) Or« Pore. IJi 5 10 reggel 2 SO diluí! 11 1 éjjel 5 ő5 rogfr1 2 6 délnt. M 20 81S Bécsbe (Ssombatboly, Sopros « 16 r.rt, 301 . USO S15 Sopronba 3 40 205 Práyerbof Kotlorí, CaikU-rnyi 4 55 203 201 íryorsv) i 47 10 50 Krkesttc Kftniiitrt honnét délnt reggeí 210 Zákány felől ™ . 208 , 211 Huda-pMtr&l 203 201 302 Biok.51 314 316 Poproóból 204 , 20G . 5 27 refgtl I 4! dilb. II 1 éjjel (végy., vonat) 4 15 r.gwj (postavonat) S 6 délut (gyorsvonat) 10 30 4 1 10 15 éjjel 12 5d«Uc 1 20 dtiat 10 60 fü«l 202 Prigerhof folólícyoravoaat) fi »7 Felelót aaerkcaató: BA.T0EFI II fffl H I B D E TÉS. Cü I deloez kát (12/» botó) kítt.1 egyfttt axonual «bad kétMl eladand^ Bóvebb árteoulént nyerheiai WAJDÍTS JÓZSEF ur HIRDETE SEK. Malom bérbeadása. Zala-szt.-gróthi hatánban levő kisgáti patakmalom f. év febrnár hó 19-én délután 2 órakor alulirt zárgondnok lakásánál nyilváios árverésen két évre, az az f. év április hó l-tól kezdve 1884. április l-ig haszonbérbe kiadatik. Á bérbe venni szándékozók 10 százalékkali bánatpénzt áz árverés kezdete elótt letenni kötelesek. Kelt Zala-Szt.-Gróth 1882. évi január havában. MISNEK DÁNIEL, 463 2—3. a malomnak gondnoka. Birtok eladás. Alibánfai zalamegyei község határában Szt.-Iván zalaegerszegi vasúti állomáshoz ''/« órányi távolságra fekvő tagosi-tott birtos — mely 4 hold belsőség 140 hold jó minőség s egyenes fekvésű szántóföld s 28 h. zalamelléki rétből áll s a belsósé-gentéglából épült lakház s elegendő gazdasági épületek léteznek, évenkint 200 mérő gabonás jövedelmező malom joggal s mint egy 4 hold henyehegyi szólóbirtokkal együtt örök áron eladó. A t. cz. venni vállalkozóknak az eladási feltételek iránt bővebb értesítést ád ifayer Jakab kereskedő ur Z.-Eger szegen. 460 3—3 OLL SEIDL1TZ - PORA feaV íilrlrrkr valAríJ °,,,ldcn cxiwiapján «o* ílKKÜT YdlOUl, ¿, t, ín 8okl,ror0llitott rXégen van lenyomva. 80 év ót* * legjobb silcercV mállott fönnáll minrioiin''mil gyomor betegzégek és raésztéd akadályok, (mint étváfjyhiány. hHistoruláoi tér tO\|OláS ói aranyér ellen. Kfllőn&ion oly egyéneknek ajánlva, kik Qló ¿let. módút folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I írt. o. é. BORSZESZ SÓVAL. SOK PEÍsTZT meftakaritanak bátiaMzooyok, uállodik, kávéházak stb, ha kávészük»ég-ietflkot tőlem közvetlenül pojtacsom&gban 9''j. font nettó nagybani árban bérmenteien ve«ik : Mark. Mark. Afrikai Mocca 8.50. Legjobb Maracaibo 9 — Príma Guatemala 9.50. Finom Porl-Sautos lO.—. Lregfia. Ceyloa Plot. 10.50. Legeslegjobb Java 11.50. Valódi arabiai Mocca Mark 12 50. 8iétküldik p^stautánvétollel vagy a pénz előlege* bekflldése m®l -«tt. Jótállok a tolje* tisztaságért és »xilárd mértékért -4M. 10—10. Riek János, Altona kávé-ámda vrtefl czég. I" Kéifiui mcgiongál» ¡degu.u vér éa nwiv vestta,ck titko» ifjnkori vétaok ét kic»pcagá»ok Dr. WRGK-féle PERUIN-POR (peroj növényekből kéaxitve.) Egyodnl caak a peruin-por alkalmas a nemrS- é« »aülőttemek mied«-nemü gyengeségének elhárítására, a így a férfiaknál a Ubetetlenaég {féxfiai pyengeség) ■ a nőknél a maRUlanaág eltávolitáaára. He«kaiőnb»B pőtolhatiac gyógygjer aa idegrcnd>xcr mindeu bintalmánál, a nedv éa vr»e«rt€v;k álul előidézett elerőtlenedéseknél s neveaetesen a kicsapongátok, OBfertóaé» é ax éjjeli magömlések [mint a tehetctlonség egyedüli okozói] által elfídézeti fér-6ui gyengeségi áHapotoknál, valamint a kéz és lábak ideges reszkitéiénéi. ]e által oly »xer van oynjtva, mely álul az elmaradhatlaa eredmény okretóaj eléretik Ara egy doboznak pontos leiráisal együtt 1 írt 80 kr. Raktár K.-Kaniaaán: Prager Béla gyógyszerész nrcál. Bécsben fÖ-ügynök Gischaer S. oki. gyágyaz. 1L Kaiaer Jo»ef««iraase H. 43l 10—26. A legmegbízhatóbb önsi''pé''yr.G »«ere * szenvedS omlteriégn«k minden belsó é« külső gyulladásnál, z. legíóbli lictCfóg elli-n, min. dennrmfl sel>c»ülésok, fej-, fül- és fogfájás régi sérvek és nyilt sebuk-rákrekélyek. üszök, szemgyol''adás miiidcnnepiö bénutáa és sértllés stb. stb. eliou. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó. Hü!-in<ijolflj. Krohn M. és társától Bergenben. égiában.) Fzcn b&lmíj zsirolaj valamennyi, & ker»«k odelembnn előforduld faj kőzött az egyedüli, mely orvosi czélokra ha^ználhatő Ara egy üvegnek használati utasítással I írt o. é. " Fő Kznllitás Moll .A. gj-ógj-szerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuculauben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszer-i kereskedésében. Raktár nélküli helységekben ma^áne^yének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árlecugedésben részesülnek. A t CZ. közöns''-g kéretik határozottan Moü-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját é^jogyem és aiiirá- sommal vannak ellátva. i. ■ R»ktárak: Hagy-lanlzsa B-»lus J. gyógysz. Práger BéU gyógysz. Fesselhofer Jo''zsef, Rosenfeld Adoli. Rosenberg Kerencz, Strém és Klein. — Zala-Egerszej Hollósy J. E. MarczaH i.stl Ferd. — Bau)« Dorm-r K — Csáktoraya Göncz L. gyógyszeres. — Kaposvár Habóchay Kálm. Kohn J. gyógyaz. Th. Kecikewy gyógjraz. — Kapronoza Werli M. eyógy. tfiweg Ckacainovics Ist. gyóiryiz. — KeMUjely'' Wünsch F. — Körnend Ráts Ján. — ZaQi-Ü Irgalmashoz gy^gyax. Mittlbach Sr győgysz Holjac V. — SoprCK Mexey Ánd. eyőgyaz. — Letwy« Kalíwoda J — Kapaavá-ratt Borovicx Ad. — Zals-Efertcea Hollossy L E. gyógysz 451 6—52 „Bfitegbarátct. At e ctim alatt Richter ''ipcsei kii^Jóintézetében megjelent röpirat egészségeseknek az ellő b^Ugségi tünatek !e-l<kü^dé»ére, betegeknek pedig a baj sikeres gyógyítására megbízható tanácsokat nyújt. E könyvet Gorittihek Károly cs. kir. egyetemi könyvkereskedése (Bécs, I., Ittváatér 3.) ingyen és bermentv© küldi meg s így a megrendelőnek nem oko« több kiiltsóget 2 kraj-CzárnáJ a levelező lapért. 402 S —11 mm ZKÁ VÉZ és tbea szétküldést c z é g. Lc^uagyobb azétkildéal üzlet nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingjeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve szám 21. Mocca valódi arabiai — — — — 22. Heaado igen nemes — — — — 24. iara I. <árga nem? — — — — 30. Cnba zöld erőteljes — — — — 27. Perf-loCCa, igen kiadós — — — 25. Jav« II; «árga neme* — — — — 32. Sü-ÍOi, jóii''.ésfl — — — — — 33 Dorogé, kiadós — — — — — 34. Rio: erőtelj« és tiszta. — — — — Osxtr: ért. fit. — 710 — 6-50 — 6— — 5- — &•— — 4-40 — 4-05 — 3 90 — 3-70 Ttea: M, kilő 75 krtől írtig 5-50. Roaalik: Kron Sartiina. hordón- I ként 5 kilo 175 frt Kocvcüec szétkttidé«, fyart 6t Müd szalgá''&L Áijbgy«é kek kávé-, thea- és vaaillából, valamint kis posta ^rékik dijE»at»»ec kaidét- nck Kérjük b. ajánlatát és ajánljak m-igTiakat ¿57 3—6. PUNKÉ & KORNBEKG HAMBURG, HUJ K i A i> v A N Y:: / Ep most került ki sajtó alul -mg a második tetemesen bővitett kiadás „RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK" mulattató kézikönyv magyar hölgyek számára, szerkesztette Wajdits József. Ezen ''620 oldalra teriedő, igen csinos keménykötésű könyvnek, ára színezett boritékban csak 1 írt 80 kr. diszkö- tésben 2 frt 80 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. Nagy-Kinizsin, nyoa&tott a kiadó tnlajdonos "Wajdits József gyorssijtóján. NAGY-KANim, 1882, febrnár 9-én. Elifeitétl ár: ecész érre ...... 8 frt íél érre.......4 , negyed éirre......2 , Effy szám 10 Jer. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 8 s minden további sorért 5 kr. nyilttérben soronként 10 krért Tétetnek lei Kincstári illeték minden egyes -lird^-tésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolvtua. A lap szellemi rú&xét illető közlemények a sierkcsztőbóz, Anyagi részét illető közlemények pedig s kiadóhoz bérmentre intézendők : X A G Y • K AN I Z S A - '' Wassiesfeár Bérmentetlen levelfk csak ismeri munkatársaktól fogadtatnak eL Kéziratok vissza nem küldetnek. Na.^y-Kanizsaváros helyhatóság&nak, .nagy-kanizsai Önk. tüzoltó-egylet«, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', „nagy-kanizsai takarék-pénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület" a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara uagy-kanizsai külválasztmányac s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hctenfeiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. t Kertbeny Károly szül. 1824. febr. 23. meghalt 1882. jan. 23 Irodalmunk egyik legmunkásabb s legbuzgóbb tagját vesztettük el a napokban a czikkünk fölé illesztett név viselőjében. Fáradhatatlan előmozdítója volt ó annak az eszmének, hogy Magyarország csak akkor foglalhatja el az európai culturnépek koncertjében a megillető helyet, hí inkább irodalmának emelkedő voltát állítja a müveit külföld elé, mintsem politikai előnyök által igyekezzék a k?dvezó hangulatot részünkre biztosítani. Ha végig tekintünk azon kevesek-során, kik ez eszmének érvényt szerezni igyekeztek s ha számba vesz-szük azon kiterjedt munkásságot, melyet Kertbeny évek hosszú során át kifejtett, lehetetlen emlékének a legnagyobb elismeréssel nem adóznunk. A következés megmutatta menynyire hálátlan volt az a szerep, melyre vállalkozott. S mi sem bizonyítja inkább törhetetlen buzgalmát és erejét, mint az az önzetlenség, melylyel e szerepet betöltötte s valljuk meg, hogy az önzetlenség manapság oly valami, mely csak kiváló elméknek jut osztályrészéül. Lapunk, mint a külföldön élő magyarság közvetítője a hazától elszakadtak s az anyatest között, szo moru, üe elmulaszthatatlan kötelességet teljesít, midőn Kertbeny emlékének, kinek nagy része volt abban, hogy most már a külföldi magyarok sokkalta nagyobb- büszkeséggel emlegethetik magyar voltukat, mint azelőtt, néhány elismerő szót szentel s azokban kifejezést ad azon'' hálaérzetnek, mely Ível a külföldi magyarok Kertbeny működése iránt viselkednek. Mi külföldiek, kiknek még annyi előítélettel kell küzdenünk a hazánk felől uralkodó téves nézetekkel szemben, mi leginkább érezzük a veszteség súlyát, mi leginkább tudjuk megítélni, mi volt nekünk Kertbeny. Lapunk egyik munkatársát is gyászolja benne. ígéretét birtuk ugyanis, hogy lapunk számára czikk-sorozatot indit meg, melyben — munksságáról — fog számot adni s ennek kapcsán ismertetést arról, mily méltánylásban részesül irodalmunk a külföld részéről. Fájdalom, a halál meggátolja ót Ígéretének teljesítésében. Kertbeny Károly Mária, családi néven Benkert. Bécsben, magyar származású szülőktől született 1324. február 28-án. Gyermekkorát szüleinél Pesten és Egerben töltötte. Ez utóbbi helyen cserében volt, hogy a magyar nyelvben íökélesitse magát. Már akkor feltűnt a gyermek nagy nyelvtanulási képessége s itt foglalkozott először olasz, franczia s angol nyelvtanulmányokkal. Egerben a ciszterciták iskoláját látogatta s kedves tanítványa volt a nagy német epiku kusnak: Pyrker érseknek. Később a pesti gymnasiumoa adták, honnét 183S-''ban Győrbe került egy könyvkereskedésbe. Innét ujjolag Pestre ment Heckenaszthoz. de pályájával nem levén megelégedve, 1841-ben az 5-ik tüzérezred tiszt növendékei közé lépett s mint ilyen, Dalmáciában is megfordult, 1843-ban innét is megvált s irogatni kezdett. Első kísérlete Petőfi másolása volt, melyet későbben ó maga is másolásnak nevezett; szókat fordított a hivatásnak igen kevés jeleivel. 1846-ban Olaszországban találjuk, de már ugyanezen évben adtaNfi efsó gyűjteményét „Jahrbuch des deutschen Ele-tnentes in Ungarn, melynek azonban csak a fele jelent meg. Ez időre esik barátsága Petőfivel, Jókaival s s a »tizek tagjaival, kik nem is késtek őt további munkáságára buz'' ditani. Mint fordító 1848-ban lépett fel először s több nyelvből fordított költeményeket, melyek Jenában jelentek meg: E könyvben óriási nyelvtudományáról tett tanúságot s az a hir volt elterjedve róla, högy 52 nyelvből volna fordítva. A magyar irodalomhoz fordult azután s Petőfi költeményeit adta ki Frankfurtban 1848-ban s 1850 ben a „Jánosvitéz-"t Stu:tgarib3n. Ismereteinek szélesbitése végett beutazta Németországot s 1846-tól kezdve több idót töltött külföldön, mint itthon. A forradalom után visszatéit Pestre, de onnan csakhamar Bécsbe, majd Berlinben telepedett meg. Első fordításait maga is elve tendőknek jelentette ki, de az a sok guny és üldöztetés, melyet rosz, de jóakaratú fordításaiért el kellett szenvednie, munkaerejét nem törték meg, sőt további gondosabb munkálkodásra serkentették. Különös elégtételeül szolgált az a levél, melyet Heine Henrik intézett hozzá azon alkalommal, midőn Petőfi fordítását neki ajánlotta. „Ön sok örömöt szerzett nekem, — irja a többi között. Petőfi oly költő, kihez csak Burust és Beran gert lehet hasonlítani. Mi szegény költők, csak azon reminiscenciákoh élődünk, melyet fölébresztenek, mig az önök Petőfiéből azon ős természeti lángészt érzem ki. mely önma gát testesiti meg.* stb. Fordításainak száma 60 kötetre rug. Petőfi, Arany és Jókai nagyrészt ó neki köszönhetik, hogy a külföld nagyságukat megismerte. Az általa kiadott könyvek jegyzéke megtöltene egy füzetet s körülbelül 150-re megy azok száma. Ezek közül vagy 30 még kiadatlan. óriási munkaereje azon fáradhatatlan munkálkodásból tűnik ki főleg, melyet a külföldi napisajtóban hazánk ügyeinek szolgálatában kifej- tett. Mintegy 3000 politikai-, történelmi s irodalmi czikket irt egytől egyik magyar dolgokról. 1855-tól 1876-ig munkatársa volt a „Leipziger Illustrirte Zeitung''-nak s ez elsőrendű német képes lapban jeleseink nagy részének életrajzát s ismerteti sét közölte. Dolgozott ezenkívül 103 német, 27 osztrák, 6 angol, 8 franczia és 2 olasz hírlapba és időszaki iratba a „Conversations-Lexiconok-ba is ó irta legtöbbnyire a magyar tárgyú czikkeket. Rendkivüli mozgalmát itthonról semmi elismerés nem jutalmazta. Keserű érzelemmel irta 1874?ben egy barátjának, hogy az Aíheneum tisz teletpéldinva, melyet Petőfi diszki-adásából neki elküldött, veit az egyetlen elismerés, melyet hazájából hosz-szu munkálkodásaért nyert. Kertbeny 30 éves irodalmi munkássága követendő példaként áll előttünk.. Fáradhatatlan buzgalmával bebizonyította azt, hogy irodalmi viszonyaink ismertetésével nagyobb eredményeket lehet kivivni a müveit külfölddel szemben, mint azt a politikai konstellációk bármily kedvező bilance a tehetné. Csakis ez az a tér, ahol nemzetünk azt a sokat emiege tett régi hirt és fényt visszaszerezheti. Erre nézve biztosíték előrehaladott irodalmunk s az a remény, hogy a hazaszeretet még több oly önzetlen munkást is fog adni nemzetünknek, mint amilyen a sokszor felismert, megbántott, de azért a hazájáért lángoló szivü Kertbeny volt. V. D. A párisi péuzvüls&g ismertetése. E pénzválság nem egyéb, mint két pénzcsoport közt lefolyt merész és sokat koczkáztatott harcz, mely épen nem hasonlít a 73-iki bécsi krachhoz, mely tulajdonképen nem volt más, mint a tulcsigázott specu-l latión alapult vállalatoknak szappan buborékként való összeomlása s mely természetes következménye volt elkövetetett visszaéléseknek, — mig ez előre el volt határozva, ki volt tervelve, utja szépen elkészítve s egyszerre a legalkalmasabb pillanatban oly módon szinrehozva, mely legjobbnak látszott a közönségnek a kétségbeeséssel határos megijesztésére. Hosizu idó óta minden nagyobb nyereséggel kecsegtető vállalat s főleg államkölcsönök csak Rotschild és társa közvetítésével jöhettek létre. E pénzhatalmasság befolyása Európában rendkÍTüli volt. Az államkölcsönök közvetitése megszerezte nekik az államkormányok barátságát s ezt ők fel is használták önmaguk előnyére, befolyásuk növelésére. Adtak az egyes áll&moanak kisebb-nagyobb szükségleteikben először ideiglenes kölcsönöket, aztán tisztességes szín alatt nzsorakölcsönöket, majd aduk .any-nyit s oly feltétölek mellett, hogy az a szükség fedezésére ne legyen elég s kényszerítsék az államokat ismét hozzájuk fordulni uj kölcsönért, melyeknek árát aztán ók szabták meg kétszeres kamat, vasúti cónces-siók, nagy és nyereséges vállalatok megnyerése — s Isten tudja még minek t képében; közbe-közbe nem hiányoztak ajándékok stb. Ezekből aztán oly viszony nőtte ki magát Rotschild és az államok között, aki a nagyságos urnák hajlong ugyan és hízeleg, de a sok előleg fejében jól tudja, hogy ó a tu-lajdonképeni ur és gazda. Ily viszonyok közepette egyszerre csak előáll egy ember bizonyos Bontoux, aki valaha tagja volt a Rotschild csoportnak s a pénzügyi manipulátiók terén ügyességét itt nyerte. Hosszú ideig tartózkodott Bécsben, mint a déli vaspálya igazgatója 8 mint ilyen alaposan kiismerte a monarchia pénzügyi viszonyait. Előáll ez az ember s ismeretlen''pén- TARCZA. Hogy ajkunk egykor összeérjen Hogy ajkunk egykor összeérjen, Kom hittem volna sohasem; S miért tagadjam ? — higyje nagysál : Mondhatlan jól esett nekum. Csodálatos a csók, parányi Gyönyör és mégis risszal-ajt. Oda hová csak lelkem stállhat, A miért ctu;-án eped, sóhajt. Találkozzak azóta többizör, Elnéztem újra hosszasan, Hogy mily piros, mosolygó édes, Milyen parányi ajka vaa. Klgondoláre, mikor ez ajkat Egy pillanatra érdiem ; Hogy édesebb volt, mint ogyébbkor A csók kicsiuy fehér kezén. öuként adá, rzerszer hála I Pedig nem volt rá érdempm. Ugy m ghatott, nem it csodálnám, Ha könyezett Tolta két szomenv. Én tudj'' isten oly mé''yen érzem, 11a jók hozzám az emborek, Szavain e''.ful a boldogságban, És sirni tudnék, mint gyerek. Oh csak még egyszer megtehetném, A mit többé sohsem szzbad; Hogy ajkamon érezhetném a Már egyszer izlctt ajkakat I Leomianim ott térdeimre, S még azt is megtenném talán, Hogy minden a mi bánt, gyötör- ragy Kinoz'' hivec bevallanám. > De hi.z ez ugy»«?m érdekelné, Egyhangú az én élttem ; Kalandos vágyra nincs-n inger, Az én borongós lelkemoa. Nem is tudnám, hogy megraboljam, Hisz Tannak már, kiket szeret; Hosolygó izemből mért facsarjak £«s«ra — vádló köanyskst? Elég egy édes csók emléke, Hogy szive nem volt jéghideg ; S ez mindenütt kisérui fog, mert Hozzám az emlékek hívek. Ne szóljunk erről, had merengjek Tovább is igy a multakon; Álmodva csókja minden üdvét, Mint akkor érzém ajkamon. HALAST BÉLA. Az Izraelita jóiékony nőegylet pórjel mezbál a. Szombat este van; — a várva várt nap estéje; napokkal hetekkel előbb ké-Bzültek elő a nagy eseményre; — Szombati nap nyugvásra van szánva; —a hölgyek nem nyugodtak, vagyha kacsóik nyugodtak is, mégis nem egy szépnek vert hangosabban piczi harangocskája; — vert vert lassan ; — majd erösebben ; — hasztalan susogták a korall ajkak .verjél lassabban, ne oly lázasan;" — mint a kis madár, ugy repdes a piczi sziv. Egy szalag, egy rózsa; — im, még ide kellene egy halvány bimbó; — de szombaton varrni?! ... ah! .. a jó Isten nem fogja véteknek tekinteni,biss jótékony czélra lett készitve e ruha; — mégis jó az előrehaladás ! .. gondolja a szép hölgy s rózsás ajkain hamiskás mosoly játszik. Ki-ki tekint az ablakon százszor, ezerszer.— Mily gyönyörű idő van, a ragyogó csillagok oly megelégedetten mo-nolvognak ; — még a bus hold is levetni látszik beteges alakját s a szokottnál nyájasabban fénylik. De fcc^y is nc? í . . Hisz ők Isten teremtményei; a Mindenható örömét leli a mai aat aMmányeibe, as a''ya jóságos »rczán mennyei elégedettség sugárzik, az égi testek pedig az ő szolgái. . . . S az angyalkák! ... az ég e kedves teremtményei minő vidorax ?! .. . . „Most valóban megérdemlik, — gondolják magokban, — e földi teremtmények is, hogj hozzánk hasonlítanak s hogy őket hozzánk hasonlítják: raert most lelkeick is rokonok." Végre elérkezett as óra, a perez. . . Szent ég?! .1. minő tündérkert ez! Hol is vagyunk, — kérdem önkénytelenül barátomtól ; — „Tehát nem tudod?! Ugyan ne tréfálj! — valóban nem tudod?. . . . Először is Kanizsán; — másodszor egy jótékony czélra rendezett pórjelmez-bálon 8 harmadszor Knortzer szálloda dísztermében. E fény, e pompa! . . A gyönyörűn diszitett terem szép ligetté lett átvarrá-rsolva, a földig érő tükrök, a tel- b alá hullámzó nimfákat százszorosan tükröztetik vissza ; Tempe viruló völgjébea kép zeled magad, — de nem, még sem. — Hisz itt egy magyar menyecske lejt tova a daliáatermetü paraszt Jegénynyel; — mint illenek össze; — ah!.. nézd, hogy tánczoljík a csárdást, — álljunk tovább, mert ezek mindjárt szárnyra kelnek, — elrepülnek. Az a kerek rövid rózsás szoknya, . . oh!. . mint simul a fekete bársony mellényke, a habzó patyoUt ing — uj, versenyt viv a bársony kacsóval: — amott egy juhásslegény járja a lassú magyart Finom Rówival; — itt egy spanyol, czigánynő, sötét-olajszinü arcsával, eper ajakkal; — az élen fekete göndör haj éles ellentétet képez a halvány vörös fő diszel, mely a bájoe kis főt körülfonja. Eszembe jut Montepennek „Egy király ifjúsága" — ciíeqü regénye, mely- ben egyik főszerepet egy Pepa nevü spa nyol czigányleány játsza; s kibe azon kor egyik legkitűnőbb lovagja szerelmes lett. No hiszen; — csak most jőnének el & néhány évvel ezelőtt itt időzött török urak tudom, hogy megbámulták volna azokat a gyönyörű hölgyeket, akik a gazdagon redőzött aranyos atlasz ruhá-jokban, halvány piros — hogy is fejezzem ki, — csipő, — nem, — czipőcske, — mág ennél is kisebb, — halvány selyem rózsás csokortba tett lábacskákkal föl s alá járkálnak; — de jobb, hogy nem jöttek el, . . . az irigység nem kellbetett fel szivökben, — e török nő nem a hárem hölgyéhez hasonlit, ez a Bkorán'' által előirt angyalok egyike, vagy „az ezer egy éjB-től lefestett tündér-királynők közül szállt ide, hogy koszorúzza, az összegyűltek nemesszivüségét; — de szemei ép oly vakitón csillognak, oly rejtélyeeen mosolyognak, mint az örökké epedő török hölgyé . . . török hölgy, de csak külseje, — ez ie pillanatra, aztán ismét mienk, ismét megvár — Mond barátom, ki azon tüzes szemű magyar leány? s ct epedő török nő?!.. „Választ kérsz tőlem ?1 . . . Csak azt ne, no ez egyet megmondom." Nem 1 előbb azon gyönyörű franczia hölgyet nevezd meg; — ugyan gyorsan ?!.. . „Az . . as . . barátom l megbocsáss, jobbnak látom, ha hallgatok, kérdéseidre lehetetlen felelnem, — ki ez a bájos mA-gyar — a könnyüvérü franczia, a szeszé lyes amerikai ?... ez mindig ugy menne." Hisz Tempe völgyébe csakis görög leány kák szivták as őrökké üde édea léget, e helyen podig látunk magyart túlnyomó saimban, — látunk franoaia pórt, pórnőt, német, olasz, orosz, török, görög s tudja az ég mennyi nemzetaégbelit, a müveit Európa, a félmüveit Amerika képviselve volt. S e sok népság, a gyengéd ibolya, a szerény nefelejts, a haivány liliom, a büszke rózsa — oly szépen megtért egymás mellett, a számító angol, a könnyüvérü franczia, a nemzetiségére büsske magyar, a zenekedvelő olasz, a tetterős német barátaágosan szorított kezet egymással, nem izentek hadat, nem keltek harezra, fi a mi legfő — még párbajt se vivtak. Csak nem szentségtelenitik meg a nemes tettet ? ! .. S ők valóban nemes, Isten s ember előtt kedve« tettet vittek — visznek végbe, — itt izzadnak, miután már előbb fáradoztak, újra fáradoznak, összesereglenek, •— e jótékonyság angyalai mulattatnak, s mulatnak, hogy a vendégsereg szórakozzék. Az egész „izraelita jótékony nőegylet" egy személylyc vált, egy csél lebeg sznmaink előtt, egy szen. czél, pénzt, minél több pénzt gyűjteni a jótékonyság oltárára; — hogy azon szegényeken, — akik ez alatt jótevőikért f.rró hálál bocsátnak az ur zsámolyához — minél inkább segítve legyen. S a czél jó részben teljesültf— a pórjelmezbál sikerült; — deficzit? ! . . . . Ha—hal., bár országos pénzügyi vi-szonyaínknál volna a defiesit igy lefőzve, a „deüesit" ssó sutba került!.. . Evek óta nem látott N. Kanissa városa ily fényes, ily minden iaében sikerült bált, mint ezeis jótékony czélra rendezett estélyen; — s hogy városunk közönsége valláskülömbség nélkül — HUSZONEGYEDIK ÍVPOliYAM • • ■ • '' -fi"- - ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 9-ép. 1882. zekkel, mint mondják - a Franczia -országból kiutasított szerzetes rendek pénzével — megalapítja az .Union generale t s ennek működési teréül különösen Ausztria-Magyarországot választja ki, mint Kotschildék részéről leginkább volt érdekelve. Ez nem elég, hanem szövetséget hoz létre töbu keresztény bank és pénzintézet között s ennek alapján két pénzha tal másság emelkedik ki: a zsidó és keresztény bankárok csoportja annak élén Rotschild, a keresztényfélen az úgynevezett „szövetkezett vezénylet" igazgatója. Bontoux áll. Bontoux az európai államok fővárosaiban több pénzintézetet ala-pitotf, elfogadta az aliamok kölcsönügyleteit és közvetítőét sokkal ol-csobban, mint Rotscbild s oda, hol Kotschildék csaknem nélkülözhetetlennek hitték magukat, Bontoux az „Union Generale* ur.gy tőkéivel ugy befészkelte magát, bogy eióbb a üot-schiidék zsebébe folyt nagy előnyöket, hasznot, csakhamar magának szerezte meg s ezeknek oly károkat okozott, hogy miatta James Roischild jónak íátta magát főbe lőni. llotschildék boszut forralLalc a .jövevény* ellenri • kit a kath. aristokratia is kiválóan! kegyelt és pártolt, — meg kellett buktatniok azt, ki a zsidó bankárcsoportnak a különböző népok zsebeire eddig kizárólag gyakorolt jogait és hatalmát oly rémületesen fenyegette. E boszu eríglményezte a párisi pénzválságot. A harcz már a mait évben vette kezdetét, de az első támadását Bontoux győzelmesen állta ki s a küzdelem a Rotscliild-csoporíra kedvezőtlenül Ütött ki s verességgel kelle visszavonulnia. A harcz azonban folytatasát nyerte akkor, midőn bn-sznjok kivételére az „Union Gene-rale'' — vagy mint ók nevezik a „káíholikus Unió'' részvényeit mesterségesen a lehető legmagasabb árakra emelték. S mert jól tudták, hogy az .Union Generale"-nek nagy vállalatai következtében óriási kötelezettségei vannak, melyek készpénzbeli kiegyenlítésére egy válság esetén hosszabb előkészület nélkül nem képes, midón a „Bauque de Lyon", mely Bon- ni iucicii szp. minden nemes és jóért lel keaúl, ezen lény is bizonyítja, hogy a tiszta jövedelem néhány száz forintot tetz ki. Kik örülnek eonea inkább, miat az egylet vezetői, rendes és pártoló tagjai; — fáradtságuk némileg jutalmazva itt e földön s tziziz >rosan az égben, hisz ók angyalok, a jó:ékonysÁg, a szegények, az ügyefogyottak őrei, s hogy őrangyalok, Hzt bebizonyították most ik, « adja az ég bogy számtalan évtizedeken át bebizonyíthassák, mert csak; „Aki nyomort enybit, sebet hegeszt, . Oly sok fájdalmat balzsamozva be, És millió köny azikkad általai Az emborí kegyeletnek lehat — Mitidcn valódi nő őrangyala." KORPÁDI BÉLA. Ázleiökelő világ eoulissál mögül FranczU útin írt: Ylráfl H. Fényárban ntcik a grófi kastély, as inasok és szolgák lótnak-futnak, mied-g)iknek van ma sürgős teendője. A nagy társalgó teremben már fényes tártaságvan egybegyűlve. A sz bb-nél szebb női alakok, mind megannyi királynőhöz hasonlítanak s ugy látszik, üogy ilyeneknek is tartják magukat: mert mindegyikök maga közé csoportosít néhány férfit, akiket az egyik vagy márik módon — úgyszólván — lebilincselik, ugy hogy ezeket méltán az emiitett királynők alattvalóinak tekinthetnők. Ott láthatják ma az egé«z környék arisztokratáját, mert jelentőségteljes ünnepet ülnek ma a kastélyban s ily alkalommal >enki sem akar híányzani. A grófnak szép bájteljes leánya Helén, nőül megy Dufrois grófhoz s ma van a menyegző, mely a mint látjuk az egész vidék részvéte közt megy végbe. A boldog szülők tulboldogoknak látszanak s örömsugárzó arczczal fogadják a sok jó barátok üdvözléseit Már jó ideje, hoey a társaság együtt van a még mindig hiányzanak azok, kiket an estély tulajdonképen legtöbbé érdekel. A vendek egy része már is ei''togei kezdi r .Hul van az UJ pár?" ,M»tj-leot-sen ezen hosszadalmas kétée? De nemsokára e.''oszlut mind o kételyt as uj pár megjelenése." A terem közepén levő nagy ajtón touxékkal semmi összeköttetésben sem állott, megbukott, — az előbb szédítő magasságig fölcsigázott Bontoux-[féle papírokat hirtelen s féláron áruba bocsátottuk a tőzsdén, a mi a rész-\| vények s a Bontooxval összeköttetésben álló pénzintézetek részvényeinek b rtokosai között irtózatos paniqueot idézett elő, mely igy maga után vonta a többi értékek rohamos esését is ugy — hogy a kik e papírokkal az előtt miliomosnak hitték magukat, — vagyonokat teljesen elvesztették, sokan erőszakosan vetettek véget életüknek. — Leginkább a tőzsdei üzérkedést kedvelő párisiak siratták a bukást s azt az óriási veszteséget, mely felülhaladja a porosz franczia háború költségeit. Hogy lEotschildék is rendkívüli sokat veszítettek, könnyű belátni — de ók [nem kímélték a miliókat czélnk elérése saiatt. Mint mondják XIII. Leo pápa is több miliőig volt ez .Union Generale" nál érdekelve s hogy a pápa esetleges veszteségeit pótolják, az .előkelő és vagyonos kath. aristokra-ták önmagukat adóztatják meg c jczélra. Ép ugy veszendőben van az a több milióval rendelkező „királypárti alap", mely Napoleon berezeg halála után állíttatott elő királypárti czélokra. . £ pénzügyi harcz tehát Bon touxra, ki épen a válság pillanatában Magyarországon időzött, végzetessé vált. Mint a lapok irják . az ,Union Generale" febr. 1-je óta csődbe jutott s a bűnügyi vizsgálat lehetősége sincs kizárva. Nekünk bizon kívánatos lett volna s az is — a Bontoux győzelme, aki állami hitelünknek az általa alapitott magyar országos bankáiul nagyon kedvező fordulatot adott s aki a Budapest-Zimonyi vasút kiépítése s a „Magyar tengerhajózási társulat" s egyéb hasznos vállalatok létesítése által jelét adta nemzeti s közgazdasági érdekeink iránt való jóakaratának, mig a Rotschildek fukarok voltak, nagyon keveset tettek a közjó érdekében s csak ott áldoztak, hol saját érdekük kivánta. M. II. két egyenruhás inas széjjclhuzza" a függönyöket e ott megjelenik : Gróf Dutrois s fiatal nejo. A gróf egy elegáns kinézésű, nyúlánk termetű férfiú; arc/vonásai azonban tudatják, hogy élte tavaszán már tul van. Il<-lén, most már Dufrois grófné, erein kissé sápadt, ami különben .szépségét nagyon emeli; de sápadtságának eenki mit sem tulajdonit, mert egész vidáman fogadja barátjai •— ás barátnőinek üdv-kivánataít. A szokásos hon erők megtétele után megkezdődik a vacsora a ezzel a toasztok sora, melyeknek hiányzaniok soha és sehol nem sz».bd. Mig az öregek igy egymást éltették addig a fiatalok siettek Terpsy-chomak áldozni. A táncz megkezdődött s olt látjuk Helent és férjét is a ».ánczolók közepette. M>g fenn a kastélyban az ünnepély tetőpontját elérni látszik, e közben lenn a sötét éj 7Óg''.eIen lepel gyanánt borult a földre, mintha a természet mutatni akarta volna, hogy neki nincs ma mit ünnepelnie. ősz volt s a kastély körül terülő parkban a sétányok már telni kezdének a lehulló falevelekkel. — A sötétségben egy fiatal ember gyors léptekkel siet a pakkon keresztül a kastély felé. Annak nagy kapujánál hírtelen megáll 8 egy kis dobozból kivesz egy szép halvány rózsaszínű ró zsát, ezt egy ép arra siető inasnak ezen szavakkal kézbesi: „Adja át ezen rózsát Ilelén nagyságnak, s mondja neki, hogy Arthur küldi.« As inas kinek Arthur ez alkalommal jó borravalót csúsztatott markába, gépies gyorsasággal síete fel a lépcsőzeten A terembe lépve Helént as ajtó közelében találta, midőn ez épen egy hosszabb tánoz fáradalmait akarta kipihenni. Helen a rózsát a küldő izenetóvel átvevé, de látszólag megdöbbent s hirte len leroskadt a mellette levő bársonypadra; csakhamar azonban magához tért s a mennyire lehetséges vala, elpaJástolni törekedett azt, a mi őt belsőleg annyira, megbénitá. Dufrois gróf, amint látaaik, az egéaz jelenetet észrevevé s Helénhez sietve nyájas udvariassággal kérdé: - „Kedves nagyaám ugy látszik, ezen rózsa nsgyon leveUrőleg hatott az ön kedélyére l Tán rosszul ér«i magát?« A sxolő ellenségeiről. Szőlőbirtokosok és egyáltalában azó-lőneveléssel foglalkozó kösöaségnek vélek némi szolgálatot tehetni, midőn egy e téren gyakorlatilag tapasztalt férfiú Dr. Takács urnák még eddig sajtó alá nem bocsájiott müve nyomán egyet-mást közölni msgamat elhatároztam. A mi jelen ben a bortermelőket leginkább fogialkoz tatja az a szőlő ellensége, azőljunk tehát mi is a különféle ellenségekről. A szőlőgyümölcsnek, mert oly igen jóízű, hűtő és tápláló, igen sok ellensége van. A bogár (l^y) darázs, dongó, Jsárga és húros rigó, fogoly, seregély, cserebogár stb. róka, kutya — mind kedvelői a szőlőnek ; legnagyobb ellensége azonban az emb-»r, mert nálunk, azon rendszabály, melynél fogva az éréa idejétől szüretig, tulajdonosnak is csak hatósági engedély ineHett szabad szőlőjébe menni behozva nincs; de ez nem ¡is eszközölhető, mert süllőinkben gyümölcsösök és konyhaker tok is léteznek, melyekben csaknem minden nap szükséges működni. Igy levén a dolog, ezért a cselédség — tovább a szőlővel nem biró lakosság a szőlőhegyet bátran bebarangolják miközben elegen nem tartják véteknek a szőlős gazdát terményében megkurtítani; legroszabb azonban mindezen elsoroltak közt a lelkiismeretlen szomszédi E bajon segíteni részben lehetetlen, részben pedig a nevelés feladata marad. Térjünk át egyébre A. A tjőke ellenségei. A tőkében legnagyobb kárt tess a gyökórtetú (Phyloxera vastatrix), mely ujabb időben Francziaországban egész szőlőhegyeket kipusztított. Ezen kis állat a tőke hajszál gyökereinek bőrét (hámját) felemészti, s mivel ezen hajszál gyökerek a talajból tápnedvet nem szíhatnak, a tőke elBzárad. — Miután ezen veszélyes vendég hazánkba, sőt megyénkbe is be hozatott, lapjaink már ismertették ; még is nem lesz érdektelen búvárkodó orvosnak jegyzékkel figyelemmel kisérnünk. A phyloxera létezése a következő jelekből ismerhető fel: Ezen betegségben szenvedő tőkén a évelek színe vész, :t levél karimája elszá rad, a száradás a levél közepe felé halad és a levél lehull. A tőke hajtása nyomorék, végre el. szárad. A azóh''Cürt első évbeii miig némi-eg megérik, de ha a hetegség nagyobb ''oku, savanyu marad éi mustja semmit sem ér. Ha a tőke első évben kí nem hal, másodikban vékony és kurta vesszőt hoz; evelcí ráncíi''Sak. lür je nem érik^megsa veesző, lovél éi (űrt elszárad, lehull — a tőke kihal. A petéstetü szárny:», — fz nyáron réariot repülve, részint ¡i hz«M állal távol vidékre is eivitetik a ott a szölólevél felső Helen eleiuto képtelen volt válaszolni, de u''óbb főfájásról panaszkodva, felkéré férjét bogy kisérje őt boudoir-jába, mert ki kell kissé magát pihennie. A gáláns férj mnghajilá magát nrje előtt, aki férje karjára támaszkodva el-hagyá & termet. Mid«).. Helen boudoirjában egyedül maradt, ekkor tért csak egé+zen magához a görcsösen kiáha fel: Ó ésre vette midón a rózsát átvettem, de tó badd tudjon meg inkább mindent tuár m», mint később ! Oh drága szüleim bocsássátok meg szemrehányásomat, de ti fosztottatok mrg boldogságomtól, életemet örömest feláldoztam volna értetek, de szerelmemről lemondani nem tudok .... Rövid hallgatás után fulytatá: „Látnom keli Arthurt, beszélni vele, bocsánatot kérni tőle, mindazért ami történt, oh hogy fáj szívem, de hisz én nem vagyok oka semminek, mert engednem kellett a izülői szeretetnek, s a hálaérzelemnek, de azért Arthurt síromig szeretni s imádni fogom. Sietni kell, Arihur meg fog bocsátani, ő nemeaszivü s tudja-miként érzek írácta." Két perez mulvá ott látjuk Helent zokogva. Arthur karján a pavillon flé haladni. E7en pavillon volt az, melyben Aithur egy két év előtt először látta Helent, itt lobbant fel szerelmük, itttöltének sok boldog csendes estét s itt látjuk őket ma először boldogtalan eg^üttlétbeu ^ehéz leírni azon fájdalmat, melyet két szerelmes érez, akik egymást a végtelenségig szeretik s a kik egymásban vélték feltalálni örök boldogság ak''t. Nehéz leírni ezen jelenetet, melyben e kél lény azon öctuda. ra jut, hogy mindto a mit eddig boldog valónak tekintettek, csak egy szép álom vla, s hogy a rideg való oly kegyetlenül eltörli a biuálmokat. Kinos hallgatásban töltének néhány perczet, mi közben mindegyikök szívét megtúrni érzéj végre Arihur, ki Helen belső gyötrelmeit észleié s felfogá, a hallgatást megszakítva kóré Helent, hogy hagyjon fel a sírással, ő tud mindent s megbocsát neki, mert meg van győződve arról, hogy Hek-n csakis azért határozá el magát ezen végzet teljes lépésre, hogy atyját rjs anyagi tönkrement .éltől megmentse. '' ''lapját áUsurja, e szúrásokba tojásait [lerakja, minek folytán a leyél felső lapjÍD szömölcs alakú pup támad, • ha a férgek kikeltek, a pup)t át eszik, onnét á törzsre, honnan a gyökérre mennek. Urvossága csak a férgek kiirtása Az ily szömőiesöe leveleket össze kell szedni és elégetni. Ha pedig a beteg ség-nagyobb terjedésben uralkodik nincs más mód, mint a tőkéket, sót az egéaz szőlőt kiirtani és elégetni. Kormányunk már elég óvintéxményoket tesz — bár azonban már régebben lett volna tilalmas ajvesszők behozatására nézve! Ha a,pbyloxera nagyobb mérvbou elharapódzik országunkban, azt majdan azon mániának köszönhetjük, mely~ szerint mindenben csak az szép, jó és czél-szerü, Ú.Í külföldről hozalík I Vaunak hazánkban él<g kitűnő hírre emelt hegyek, ha egyedül a vessző elegendő arra» hogy. valaki jó minőségű bort termeljen, miért nem hozat Tokai, Badacsony, Somlyó stb legyekről, minek küldi pénzét külföldre ? Ha cak a vessző quatitása kívántatnék a »roducálandó borra, a kor Probuscaáatár ideje óla m r Magyarország, bortermőhelyeit. akkint lehetett volna rendezni, jogy Berlin, Zsiden-java Rajna melléki, avagy Oporto, Madeira izü nedvvel szolgálna a szüretelt szóló. Szerintünk fŐbe-olyás a talaj, ennek fekvése a tengerszine ölött, az égtáj, az égalj stb. Ha a külföld embere szívesen dőzsöl boraink mellett, mi-a vessző behozatás helyett inkább azon legyünk, miként lehetne kedvező vám mellett minél több bort kiszáliitani. ázen kitérés után térjünk vissza az ellenéghez. Második ellensége a tőkének apaizs tetű (Coccus vitis.) Ez tojásait a vesszőre akja. melyen azután pókháló alakú barnán márványozott emelkedéseket látunk, la a tojás kikelt, a férgek a vesaző héját hámját) pusztítják és a vessző nedvét szívják, mi által a táplálásban zavar támad és ez a tőkének árt. Észre vehető e baj a hangyák seregléséből, mert a sértett helyen édes nedv szivárog ki, mire a hangyák szívesen vádorolnak. Orvossága az ily pókháló féle anyag összeszedése és elégetése. B. Bimbó, fiatal vessző és levél ellenségei. A veBfczőn a bimbót szereti megrágni s leenni az Oiiorhyncus litusticí Z. Es 4 — 5 vonal hoeazu fekete rovar (Kafer.) Orvossága, mivel a luezernát jobban szereti. mint a szőlóbimbót, okosan tesz a gazda, ha a szőlő mellett kevés luczeroát vet s azzal a kárttevő rovart is öspzeszt di. A gyenge hajtást ás levelet szereli sérteni az Eunolpu« vilís F. Ez egy kis fekete, finom hamva> szőrű hernyó, mely a vessző és levelek felületén hosszú vonalokban pusztit 8 nem csax a leveleket lyukgatja at, hanem még a fürt szemeit Ez<>n siralmas haogon kiejtett szavakat, Helennek ujjólagos zokogása követte, ugy hogy fájdalmában észre snm vevé, bogy Arthur nyakába borult shogy az ő szemei is könnyekbe lábadtak. Kínosan lőn azonban megszakítva ezen, máskülönben io siralmas jelenet a gróf belépése által, a ki semmi ingerültséget aem mutatva egyenest neje felé tartott, s Arthurt tekintetre sem méltatva, lelkéré a grófnőt, bogy hagyja el vele a pavillont, mert kár volna, ha a közellevő társaság a történtekről tudomással birna. Helen szótlanul engedett a gróf fel szólításának b cihagyá vele a pavillont. Alig hogy ez megtörtént Arthur is felkelt helyéről s elsietett a kastélyból. Fent a kastélyb an folyt tova a mulatság a nélkül, hogy ''a társaság a történ-'' tekről csak a legcsekélyebbet is tudta vagy gyanította volna. Az estély elmúlt, mindenki boldognak hitte az uj párt s az egész környékben még he''ekig beszéltek emez boldog egybekelésről. Tizennégy nappal utóbb a''hírlapok egy párbaj hirét hozták, mi«ly Dufrois gróf és Arihur de Oxfort báró közt tőr ténl meg s a melynek ez utóbbi áldozatul esett. Az ismerősök közül sokan törték fejőket ezen párbajnak indoka felett s mindenféle dolgokat híreszteltek, a valódi okot azonban senki bem tudta kitalálni. Arthur de Oxfort báró halála mindenütt részvétet keltett, rövid időre azonban az egéét ügy eltűnt az újdonságok fovaiából a senki sem gondolt e szomorú eseményre, mint Helen grófnő, ki ez időtől fogva buskomoly s szomorú IŐn., A télen Dufrois gróf szokás szerint lakását Parisba helyező át. hol as ismerősök mind személyesen fejezék ki neki üdvözléseiket a boldog egybekeléibez. A grófnő pedig nemsokára híres lőn, de ne higyjük, hogy tán ott az elegáns párisi szalonokban, hanem mint szenvedélyes sportsnó a mint merész vadász, ki nem ismert sem fáradalmat, aem akadály t.{ '' Ha Helen grófnő reggelenként ked< vencz paripáján kinjrargalt a szabadba, a járó-kelők mind csudálták a Vodus ajakú grófnőt • feltűnő halvány fehér arczát, a ''(bogyóit) is megrágjakha az ember közeledését észreveszi, a földre ejti magát. Orvoeláa. Miután reggel a levél felső lap. ján van, legjobb a levelet kissé megrázni és a levél alá tartott BÜrÜ lepke fogóvl Összeszedni és ekkint pusztítani. A bimbót és hajtást még nagyon pusztítja kivált Balaton mentében a ceajgó (Lithrus cophalolee \|L.) Ez 7-^&/Von«l bosszú feketés rovar, mely saját földlyukakban lakik. Orvosaága mivel e rovar a délelőtt éa délutáni meleg órákban jön ki rejtekéből, ezen időtájban kell őket elfogni ós kapáláskor pusztítani. Ogyan ily kárt okoz a vinczellér-bogár. Ezen három vonal bosszú sárgászöld színű, hegyes, hosszú csáp, mintegy ormánynyal ellátott rovar, a leveleket azivar alakba sodoija a oda rakja tojásait, meíyek ju''iuf, augusztus hóban kelnek'' kw— - ............ Orvossága. Reggel korán vagy hűs napokban összefoldozni, az összesodrott eveleket prdig elége-ni. Továbbá a leve-eket pókháló alakban összefonja s néha a fürtöt is emészti a levélmoly szőlő ilon-cza (Tortrix piileriana.) Piszkoszöldszinü 6 vonal hosszú 3 6 lábu hernyó, mely az összefont levél közt bábbá lesz s mint lepke julius, auguazt^ban a levélre rakja tojásait, hunuan kikelve, mint második ivadék pusziit; később a tőkekérge vagy karónak hasadókaiba búvik, ott bibbá változik s Jövő tavaszazal újra mint lepke jő eló. Orvossága: szállóhelyein bábját pusztítani. C. A v i r.á g és fürt e.i 1 o n a é g e i. A fürlmoly (Concliyiis ambiquella.) Hat vonal hoaeza 16 lábu barnészöld hernyó, mely a tűr: virágját pókháló alakú fonalakkal összefonja, ott rejtőzik, meg is eszi sjgy a fürt és bogyó kifrjláeétr akadályozza. Utóbb a szahnaköteiek-be, karó és törxskéreg hasadékaiba rejtőzik, ott bábbá lesz, julius, augusztusban mint fe-héreasárga lepke, tojásait a fürt szárára és bogyóira rakja, melyeken a tojások sötétkék foltokban mutatkoznak. Ezekből a kis hernyó kike! s a bogyükht pókháló alakn fonalakkal öeszeköti, a bogyók bőrét megrágja és n« dves időjárással zöld rothadást okoz. Mennél nedvesebb éi hideg az idő, annál több kárt okoz. A második iv«dék tavaszszal kel ki. Irtásukra czé:azerü éjjel tüzet rakui, & lepkék önmaguk rohannak vesztükre a lángok közé. Ezenkívül szüretkor a ezalmaköteleket el kell vagdalni, hogy a tojások ki nu ke!hesa-nek ; a karó és törzs hasadékaiból p--dig üdvös bábok kiszedése ós ekkint pusztítása. Hasznos a sodronyos mivelés, valamint a karók kátrányozáaa. mely inkább fehér márványhoz, mint természetes színhez hasonlított. Egy ködös márcziusi napon rémhír futá be a várost. A szépségéről áluJáuohn ismert Dutrois grófnő, a boulogni erdőben egy árok átugratáaánál lováróldőll a ha''.va lőn hazavíve a grófi kastélyba. Az eset általános feltűnés? kelte 8 mindenki sietett a sajnálatra méltó grófnak részvétét kifejezni s senki eem gya-nitá, hogy mily előzmények szülték ezen következményeket. * # * A szerenceéilen leány feláldozta vo!t boldogságát» kezét szülői szeretetének ; mert a-gróffal való egyb-kelése által megmenté atyját a tönkremeneteltől, dn megfosztá magát minden szívbeli rémé uyétől. Ily események történnek aj; eiők slő világ couiíssái mögött, legyünk tehát mi középranguak, megelégedettek a oe bigv-jük hogy at ások drága kő, meiy a gazdagokat ékesíti, boldoggá tesz, mert a drágakövek fénye nagyobbára csak » belső homályt takarja el. Megírom most. . . Hegirom most azt a vemet, Melynek tárgya boldogít... Bolgogitsa megirőját, Azaz engem — boltomig. No hát ixé .. . az a lé az. Mely születik a be?ycn, Ue''y a torkon oly.w baszkén, j Olyan vígan l<-megyen S vígan küldjük ntjára le, Ő meg bixtat, hogy te^ ök.. • Oii Istenem! mily barátok Vngyiink kettes mi egj tltt! Csak az .i fal, m ly oly sokgior KGzflttilnk áll, ne vo''.oa; Az életem, as 6vé is Oh be vigan is folyna. Csak az a fal, mit a viUg Pénznek wokásból nov« ... Oh! ez a fal n.kem folvton Milyen sok but is fzorez ! Most is aha verset irok. Tárgya távol, n>ncs vélem . . Bár akadna, ki elvinne Potyát inni, Istenem 1 PAP ZOLTVN. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. A szőlő eszel én y (Otiorynohus sul-catus) álczán a gyökerek híját, sőt még a tialal hajtást és levelet is megrongálja. A szőlóatka (Phytopus viíis.) Ez a dyolcz lába pók a levél alsó lapján «zabád szemmel csak pontnak látszik, a lapot megrágja s ott magának vöröses pókháló alakú szálakban tanját üt; s itt a levél alsó lapja mélyedést, felső''lapja pedig nagyobb hólyagokat mutat; nálunk a levél ezen változását himlőnek nevetik. Sok kárt ugyan e féreg nem okoz, de a nedv elszívása által a tőkét gyengiti. El-lentszerf» ennek is a gondos össseszedés és elégetés. Kifejezésül bár minél .ritkábban mutatkoznának ezen a szőlőre nézve ve-széiyes ellenségek, de ha előfordulnak, akadni fog a gondos birtokosok közt, kik az ellenszereket alkalmazásba veendik s ekkor búvárkodó szerzó fáradalma jutalmazva leend. Ha pedig egyesek figyelme többet és sikeresebb módozatot dérit fel, szerintünk a közjónak szolgál ekkor, mi dón a gyakorlati téren szerzett tapaszta latait készséggel nyújtja át a nyilvánosságnak. Okuljunk valahára mások, ne folyton a magunk kárán ! BÁNFI ALAJOS. Országos magyarjlparegyesölet Az alu irt magyar iparegyesület megfelelni ki v&uván a hasai iparosok régóta hangoztatott és különösen a II. országos iparos gyűlésen egyhangú határozatkép kimondott abbsli közóhajának, miszerint Budapesten mielőbb egy valódi nagyobb szabású országos kiállítás hoza&sék létre — a szükséges előmunkálatok megtétele után ez ügyben megtette a szükséges kezdeményező lépéseket. A kiállítás, a tervedet szerint,1884. év nyarán fog megtartatni és az ipar minden ágaira, ezenkívül eddig lehetőleg a merógHzdasAgrrt és képzőművészetre is ki fog terjedni : — de mindezen ágakban csak a hazai termelés tárgyai bocsájtatnak versenyre. Midőn ezt addig is, míg az előmunkálatok lelje« befejezésével, a kiállítás végleges tervrajzát közölhetjük, a t elnökség szíves tudomására hozui szerencsé sek vagyunk, el nem mulaszthatjuk a tervezett vállalat nagy fontosságát különös figyelmükbe ajánlani. Ha a mindenféle sürü egymásutánban rendezett vidéki, kerületi és részben országos kiállítások azt bizonyítják, hogy a közvélemény a kiállításokat az ipar fejlesztés egyilc leghatályosabb eszközének tekiati: bizonyára kétszeres fontossággal bír egy oly kiállítás, mely áz ország szivében, az itt rendelkezésre álió tetemes anyagi és szellemi erők igénybevételével, az ország minden vidékére való tekintettel, mint valóságos országos kiállítás hozatik -étre, s mely épen e körülményeknél fogva, százezerekre menő látogatókra számíthat* Miután a kezdeményező iparegye sülét tiszta czél tudatossággal arra törekszik, hogy a kiállítás a hazai iparnak minden tekintetben teljes és lehetőleg im-posans képét nyuj va s ezáltal egy nagy hódító lépéssel előbbre vigye a hazai iparosság azon közóhaját, hogy fogyasztó közönségünk szükségletei fedezésénél a hazai iparhoz forduljon és miután ezen kiállitás főhivatású c szerint az leend, hogy első sorban az iparosok üzleti érdekeit juttassa érvényre : az összes hazai iparosok osztat-laj támogatására annál inkább számiihat ni vélünk, mert e kiállitás egyszersmind kedvező alkalmul fog szolgálhatni az iparosság közszellemének és az érdekazonosságon alapuló testületi kapcsolatoknak szorosabbra fűzésére. Nehogy a tervezett nemzeti horderejű vállalat e fófontoeságu czélja egyes vidékek vagy termelési ágak elmaradása által megcsonkittassék, — az iparosság szellemi vezetésére hivatott szak testületek nek egyesült erővel arra kellend törekedni hogy az erők elforgácsolása és a kiállítók kiíárasztása lehetőleg meggátol tassék. Minélfogva ezen alkalommal egyelőre csak azon kartársi kérelemmel vagyunk, lenne Bzives a t. elnökség az 1884-ben tartandó budapesti országos kiallitásra való tekin '' tettel saját körében odahatni, hogy a közbeeső 2 ér alatt semmiféle olyan nagyobb kerületi vagy as országos kiállitás ne rendeztessék, mely az iparosok anyagi erejél és fáradozását nagyobb nemzeti kiállításban leendő részvéttől visszatarthatná. Azon reményben, hogy ez ügyben rövid idő múlva szerencsénk lesz, további közlésekkel szolgálhatni maradtunk haza-(fiúi {üdvözlettel Budapesten, 1882. évi január 20 áo. Az országos magyar iparegyesület igazgatósága nevében: Gróf ZICHY JENÓ, elnök. MUDRONY SOMA, igazgató. a soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. 137-ik »rám. 1882. Hirdetmény. Tri sít városának a Habsburgs dy-oMtiáhos történt csatolta tása ÖUzázadik évfordulója alkalmából f. 1882-ik évi augusztus hó 1 tó! november hó 15-éig termény- éh iparkiáilitás rendeztetik, me lyen az osztrák-magyar monarchia vala mennyi királysága és tartománya részt vehet. / A kiállitás öt.főcsoport tárgyait Íq% lalja magában: a) Bár-rászat s szobrászat. . b) Gazdászat és erdészet. c) Ipar. d) Tengerészet ós e) Mivelődés és kereskedelem-történelmi összesített kiállítása az ipartermékek b nyers terményeknek. Az ezen kamara területén lakó kiállítók f. 1862-ik évi február hó 15-éig alulírott kereskedelmi e iparkamaránál (Sopron templom-ntcza 25 ik házszám) jelentkezni tartoznak, a hol a szokott hivatalos órákban ¡állítási tervezetek és szabályzatok, ugy jelentkezeti ivek, nem különben közelebbi szóbeli és Írásbeli felvilágosítások is nyerhetők. Kelt Stprouban 1882-ik évi február hó 3-án. A kereskedelmi s iparkamara. Helyt hírek. — A nagy-kanizsai első takarékpénztár 37-dik évi közgyűlése febr. 20-án d. e. 10 órakor tartatik meg saját helyiségében. — A városi templom tornyában az uj óra febr. 16 án huzatik fel. Ideje is, hogy a sok zavarnak eleje vé''etik. — Magyar találmány. Schwarz Miksa pozsonyi születésű hazánkfia, bécsi lakós igen praklieus és czélszerü tárgvat talált fel, a mí nem csekély sensatiót keltett és az osz''rák magyar birodalom, Németország, Francziaország, Belgium, az ésrakamsrikai Egyesült-Államok stb. ftsszosen tiz állam által kizárólagos szabadalommal lett ellátva. Az egész história o -y ki* tnedaillon, a mi láncsokra leginkább alkalmazható, mint ha arczképei rejtene. A medaillon egyik oldalán egy oroszlány fejre van alkalmasva egy karika, a két ajtószárnyat egy kissé meg kell lazítani és a karika segélyével a félig fel-nyitott medaillon egyik szárnyát a másikból kibuzzuk, mint a közönséges ajtószárnyakat sarkaikból kiemeljük. Belől az egyik szárnyon egy festékvánkos van alkalmazva, míg a másik szárny tetszés szerinti belüket, nevekot, czimerekel V»KY «géez czimeket tartalmazhat. Ezt bárki is pecsétnek használhatja, óralán-czáu függve vele hordozhatja és így köny-nyen megszabadul az illetó azon kellemetlen körülménytói, hogy pecsétjét elsikkasztják vagy pedig imitálják; a mi pe dig a fődolog: sokkal olcsóbb, mintha as ember egy pecsétet csináltatna. Ezen felette practicus medaillon-p»csétnyomót magyar embor talált fel; Scbvrarz ur ta lálmányát a bécsi magyar egyletben be mutatta, ott és lakásán is meggyőződtünk a medaillon practicus voltáról s olcsóságáról. Ezen medaillonok kaphatók arany, ezüst és Doublé-sranyból, azután aranyozva, ezüstözve és finom N»ckelfcóL A közönség rendeléseinek megkönnyebbítésére ide Írjuk a feltaláló czímét: Schwarz Miksa Bécs, II. Grosse Mohrengaase 12. Megjegyezzük, hogy bárki magyar levelet intézzen hozzá; mert nemcsak születésre nézve, hanem a szó legszorosabb értelmében magyar ember, Szommer Sándor, épitészettan hallgató. — - Felolvasás. A kereskedő ifjak .önképző" egyletében Hoffmann Mór a .Zala" szerkesztője és az egylet tiszteletbeli tagja vasárnap f. é. február hó 12-én esti 8''/a órakor felolvasást tart, melynél vendégék is szívesen láttatnak. Tárgy: A nő a költészetben. Nemtagok részére belépti jegyek bocsájtatnak ki, melyek Slern Ignácz egyleti igazgatónál a dohány • főtőzs helyiségében előre válthatók. — Darázs Miska kitűnő zenetársulata tegnap meghívás folytán Csáktornyára utazott, a szombati tánezviga-lomra, melyet az ipartársulat közvacsorával rendez, vissza fognak jönni. — JJjonczozás. Zalamegyében: Sümeghen márczius 1 — 9. Polgári elnök Takács Alajos, orvos Dr. Fischer Ignácz, Tapolczán márczius 10—18. Polgári elnök Svastics Benó alispán, orvos Dr. Mangin Károly, Keszthelyen marcz. 19—24. Polgári elnök Bogyay Máibó, orvos Dr. Mangin Károly, Pacsán marcz. 28. apr. 4. Polgári elnök Arvay István, orvos Dr. Mangio Károly, Zala-Egerszegen apr. 11—15. Polgári elnök Svastics Benó, orvos Dr. Mangin, No/án apr. 19—22. Polgári elnök Arvay István, orvos Dr. Mangin, Letenyén apr. 25—29. Polgári elnök Scbmidt Emil, orvoc Dr. Hamburger. A sorhad részéről miodezeknél elnök Serdics alezredes, avarait Scbrott Jó zsef főhadnagy. Kanizsai sorozó járásban márczius 1 — 7-ig Polgári elnök Svastics Benó, orvos Dr. Magoin, Nagy Kanizsa városi aorózó járásban marcz. 8 — 10. Polgári elnök Svastics Benó, orvos Dr. Mangin. Alsó Leadván marcz. 31* -april 5. Polgári elnök Svastics Benó, orvos Dr. Polscsek Arnold, Csáktornyán apr. 11—15. Polgári elnök Konyáry Mihály, orvos Dr. Krasovecz Ignácz, Perlak apr. 17—28. Polgári slnök Szabó ZALAI KÖZLÖK 7 Imre, orvos Dr. Bőhm Szidney. Sorhad részéről mind ezeknél elnök Lovag Púkor Tamás százados. Avató tiszt nem tudatik. — JBébruár éréhez, vagyis ámult számunk s mai tárcsánkhoz pótlólag megjegyezzük, hogy a tiszta jövedelem meghaladja a 800 frtot Az egyesület fárad-hatlan élnöke Vidor Samuné sz. Gutt-mann Hedvig urnő ő nagysága a legnagyobb elismerést aratta, luboly Viktor barátunk, mint falusi biró szinte elemében volt kötötíe-bontotta a házasságot a következő, versezetnek mennyezete alatt: Házasodjunk, párosodjunk I Husz krajezárba kerül csak, Kezet ide és jót állunk Szerencsés lesz, ki felcsap. Előre hát a bíróhoz, Aki igaz jó polgár, Csak husz krajezárt fisat az is, Feleségtől ki elvál. Ma a leányból lez menyasszony, Holnap pediglen asszony, S holnapután megtörténik, Hogy lehet komámasszony. 1 esztendőre vagy keltőre, Párosan jár a mez''re. Végül Darázs Miska jeles zenetársulata a legjobb kedvvel húzta, húzta kivilágos kiviradtig. — A ,balatotividéki takarékpénztár önsegélyző egylei" rendes évi közgyűlését Siófokon f ,br. 19 én d. u. 2 órakor tartja meg saját helyiség ''ben. r Időjárás. Mult számunkból k maradt: .Clara . dies Pauli, bona tempóra denotat aoni. Si fuerint ven-ti, designant praelia genti ; Si fuerint no-bulae, pereunt animaüa quaeque ; Si nix ant pluvia, tunc fient lempora cara." Gyertyaszentelő boldogasszony napjára pedig ilyen jóslata van : „Si solsplendue-rit, Maria purificanle, Május erit frigus. post festum. quam fűit ante." ós megtoldja ezzel: „Serr.nitas festi Purificationis copiarn c i c e r i 8 denotat." E szerint várhatjuk a jó időt s főleg a kemény hideget — A magyar gasda közmondásai január hónapra: Isten őrizzen a januári melegtől 1 Ha kovés a viz januárban, sok leas a bor; de ha sok a viz, kevés lesz s bor. — Ha nedves a január, a hordó üre sen áli . : . . . E szerint az idén borban uszunk! — Február hónapra a magyar gazda ilyen observatiókkal jósol. A föld-mivs szivesebben lát a szántóföldön egy ébes farkast, mint embert in^re vetkőzve. — Ha a macska napfényen sütkérezik, márcziusban a kályha mögé kell kucorod-nia. — Ha februárban nincs erő« iél, a hideg húsvétkor kerül olő. — Ha a szúnyogok hegedülnek, márczíusban hall-gatniok kell. — Meghívás. Folyó hó 18-án a keszthelyi csónakázó egylet alaptőkéjének gyarapítására az .Amazon" szálloda nagytermében, sorsolással egybekötött zártkörű táuczkoszorucska rendeztetik. A rendezőség: Adamecz Elek, gr. Ba''tthá-nyi Ernő, gr. Batthányi József, Bóné Gy., Csesznák Miki., Chosenszky Miki.. Garay SáncL, Hoffmann Soma, Hoffmann Arn., Kerekes Lajos, Kiss .József, Kubicsek Gyula, 01 Uy Gnidó, Sparszam Pál, Szi-lassy József, Vértessy Béla, Vértesay Kálmán. Kezdete 8 órakor. Személyjegy 2 drb sorsjegy gyei együtt 1 frt 20 kr. Családjegy 3 drb sorsjegygyei 3 frt 30 kr. Jegyek előre válthatók : Wtlnsch Ferenc« és Lázár Sándor urak kereskedé seikben. Kéretik a t. hölgy közönség mi-néi egyszerűbb öltözetben megjelenni. — A Bellatincz vidéki takarék pénztár 4 havi mfiködéie alatt már is szép eredményt mutat fel öes-.es pénzforgalma 124.000 frt — volt. — Csőd. Spitzer testvérek Bella-tinezon csődö» mondtak. — Krób Pál Zalamegye kir. tanfelügyelője f. hó 3-án Csáktornyán időzött s mint az ottani állami tanítóképezde igazgatótanácsának elnöke részt vett a szokásos félévi értekezleten. Még e hó folyamán be fogja utazni Muraköz nagy részét, hogy meggyőződjék, mily stádiumban van a horvátnyelvü iskolák magyarosodása. — Öngyilkosság. Sztrahía Fe-rencz csáktornyai polgár átlábolhatlan pénzzavara folytán a Drávába ölte magát Testís temporum. — "Eljegyzés. Bőhm Vilmos csab-rendeki birtokos s kereskedő e hó első napján jegyet váltott Balaton-Vörsön a bájos s széplelkü 3chnitzer Jdtta kisasszony nyal. Az ég legszebb áldását kívánjuk a kötendő frigyhez. — Zala-Egerszeg vároa kebelében 1882. évben tartandó országom vásárok. Február hó 14 én kedden Bálint vásár. Márczius hó 27-én hétfőn Virág vásár. Május hó 1-én hétfőn S«t.-Győrgy nyolczad vásár. Május hó 30 án kedden Pünkösd vásár. Julius hó 24-én hétfőn Magdolna vásár. Szeptember hó 11-én hétfőn Kisasszony vásár. Októbor hó 30. án Sixnon-Jadás vásár. November hó 30. csütörtökön András vásár. Deczjmber hó 28-iu csütörtökön Apró szentek vásár. Zalz-Egerzzegen 1882. január hó 1-én. Miszory Ignácz s. k. város bíró. Vőcs-köndy László s. k. város jegyző. — Xecrolog. Sümeghen f. évi jan. 29-én tétetett Mojser Imre vendéglőd urnák köztiszteletben állott áldott lelkű-1 letü neje az örök ayugalom helyére. A keseredett család leljen enyhet az ö> inti* szívből fakadó általános réiuvétbeu. — Polgárt bál volt Sümeghen febr. 1 ső napján kedélyes, fesztelen, vig, élvdus, népes — eredmény nyolezvan frt 47 kr. tiszta haszon, melyet a derék önképzőkör könyvtárára fordít. Igen helyes! — Keszthely város bírája következő tartalmú levelet vette; .Tekintetes városi biró ur. Különösen tisztelt uram 1 Nevünnepem alkalmával szülőföldem nagytekintetü városi tanács testületének nevében küldött igen becses jökivánar tokért fogadja szívesen legőszintébb köszönetem kifejezését, azivból óhajtva, hogy a jó Ist<jn áraszsza mindennemű áldást szülőföldem minden lakójára; hogy ez élettől elválaszthatlan terhek minél elviselhetőbbek legyenek. Éljenek boldogul a hatalmas égnek áldásitól környezve. Tartsák fenn kérem részemre felette nagybecsű részvétöket és nagyértékü szíves hajlamukat; — én a közelgő sírig hiven meg fogom őrizni a hálás tisztelet és nagyrabecsülés érzelmeit igen kedves szülőföldem nagyérdemű tanácsának mindegyik igen tisztelt tagja iránt. Tokintetei biró urnák szívélyes üdvözletem mellett maradtam Csornán, 1882. január 27-én, hőntisrtelő szolgája Simon Vincze prépost. — Egy kuruzsló viselt dolgai. Zala-Egerszegről irják lapunknak, hogy ott Dara Orzse nevezetű czigánynő már régebben foglalkozik kártyavetéssel s nem egy szegény leányt vagy bánatos özvegyasszonyt csalt bálójába, kik aztán a jó reménység fejében nem csekély áldozatokat hoz''ak a szenese istenasszonyának. Dara Örzse ilyen csalásokért már többször büntettetett; de ez nem fogott rajta, folytatta ő azért továbbra is szerencsejátékait, ez sokkal jövedelmezőbb volt számára, mint más kézi munka. Legközelebb egy 16 éves leánykát, Ekker Ilkát, Grüner Farkas szabómester szolgáló ját csalt lépre, ennek mondott naponkint szerencsét, kitől aztán jutalom fejében pénzt, ruhanemüeket, z&irt, lisztet stb. zsarolt ki. A leány hitt eleintén a babonás nőnek, ki mindeu kitelhető ékes szólással bizonyítgatta, hogy képes megtenni akármely legénynek azt, hogy a leány után fut sazt sohasem hagyja el,osak az ő általa sütött pogácsából egyék. A leány hordta a lisztet, zsírt, a kuruzsló sütötte a pogácsát, s hogy a kellő és hathatós fűszer se hiányozzék a süteményből, a leány i megnyirásátisszükségesuek találta. Azonban a hosszas kuruzslásnak nem volt eredménye,-a leány elunta a. várakozást, ruháiból majd teljesen kifosztatváo,végre egyetlen télikendőjét, hogy as idő viszontagságainak ellenállhasson, visszaköve telic. A kárlyavetőnő mit sem akart hallani mindezekről, miért i* á^''leány följelentéssel fenyegetődzött. Nem kellett több! A kuruzsló felugrott s rikácsoló hangon szólt a leányhoz : Te; Istenről megfeledkezett! Nem félsz »z én hatalmam és tudományomtól ? Én ég s föld fölött ur Jko dom. Hatalmamban vagyon a földből lángot fakasztani, hogy téged megégesselek 1 Egy toppanásomra tüzes kígyók tekered nek nyakadra, lábaidra, derekadra. Tüzes seprőn vitetlek mindjárt a gyehena lüzére, csak egy szót merj mondani! A lány megijedt a rémes szavaktól, hasa távozott, de később a keményiiídeg mégis kipréselt belőle egy kis bátorságot, fölfedezett mindent urának, ki aztán nem is késett a kapitányi hivatalt azonnal értesíteni. A kuruzsló rögtön elfogatott, lakása kikutattatván, némely ruhadarabok — egy selyem fekete kendő, egy téli kendő, egy felső téli öltöny, egy kötény és egy fejkendő — még megtaláltattak. Azonban két alsó szoknyát, egy női inget, egy piros koczkás téli nagy kendőt már nem találtak. A kuruzsló most a fogházban várja büntetését, míg ismerősei kiván csian várják, hogy a hatalmas jósnő miként szabadítja ki magát a börtönből. — Tánczvigalom A nagy-kani-zsái indóháznál a helyben állomásozó vasúti tisztviselők február 4 én tartott tincs estélye a várakozáson felül sikerült; mert a szélrózsa minden irányából ^"összesreg-lett vendégek világos viradtig a legkedé-lyeaebben mulattak; hogy a dolog valóban ugy áll,ezt bizonyitja azon körülmény, hogy f. hó 21-én még egy második táncz-estóly fog rendeztetni. A tánezrendező urak azon törekvése, hogy a tánczestély as egybegyűlt vendégköszorut minden tekintetben kielégítse, sikerült é« fáradhat-lac busgalmukért méltó dicséretet érdemelnek. Egy jelen volt. — Hirtelen halálozás. Scherz Gyula áfialánosan kedveit 8 művelt egyén alig 37 éves a szombati bálból hazamenve lefeküdt s szívszélhűdés következtében meghalt Temetése 6-án nagy részvéttel történt. — Kötéi áUal4[ halálra Ítéltetett Veszprémben a várpalotai gyilkos Hosz-ter Fülöp. A végtárgyalás nagy érdekeltság közt tööb napot vstt igénybe. —. Gyászhír. Veszter Imre alsó-lendvaí képviselőnk nővére Appel Rezső százsdosné Budán 35 éves korában meghalt. Férje Boszniában van. — Hazai r^vid hirek. — Zomborban kéjhölgyek egy gazdag pa FEBÉUÁB 9 én 1882. rasitot megmérgeztek. — Brassóhsn az oláh templomban és a papnál elrejtett ifibb láda fegyvert találtak. — Bonnár püspök nevefészeti czélokra 100.000 frtot adományozott — Nagy-Iklódon földrengést észleltek. = Liszt Ferencz Bpestre érkezett —— - Külföldi rövid hirek. -A korÍÉthusi csatorna építkezéseinél ma gyár mérnökök működnek. — Nikita Sete ellen sikertelen merénylet követte tett el revolverrel, a tettes elfogatott — Bontoux elfogatott. — Garibaldi haldok lik. — ki nyert? Budapest febr 4-én: 9,49.77. 1.60. Lincz , , 73. 23. 30. 62. 43. Trieszt , , 31. 12. 49. 48. 86. Irod&low- (E rorat alatt mcgemlit«U maoka Nagj-Kaaiagin WajdiU Jónef kftnyrkerejkedáso ¿.Ital megrendelbetó.) — WA névmagyarotitdt'' ról egy füzetke jelent meg 6 küldetett be hoziánk, Békefi (Berkovics) Elek tanító úrtól, külön lenyomatban a »Vasmegyei Lapok-bóL — Szerző három czikkben foglalkozik a névmagyarosítás tárgyáva!. Az első általánosságban értekezik róla, balhalós énekkel rontva le mindazon álokokat, melyek eddig a névmagyarosításnak többé-kevésbbé útjában állottak és állanak. A másodikban zsidó polgártársainkat serkenti szintén helyes indokokkal német hangzású neveik elhagyására; mig a harmadikban — befejezésül, — tömeges névmagyarosításra hivja fel az illetőket(még kényszer utján if), mindenütt haz»fis melegséggel buzdítva az ez által kitűzött czél mielőbbi megvalósitáaára. —-»Ajánljuk t. olvasóinknak. Ara 15. kr. —ó —. — Uj tonemü. Táborazky és Parsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelent .Souper-csárdás* a leányfalvi szépeknek ajánlva, eredeti magyar, zongorára szerzé Nikolích Sándor. Ára 1 frt. Vegyes ülrek. — A »zámoló-művitz kis Frankiról. A mult napokban Bécsben egy társaságban a kis számolóművész Frankiról beszélgettünk. Midőn bravourjaít egyre dicsértük, a társaság egyik tagja következő érdekes eseményt beszélte el, — minthogy azon kérdés merült fel, hogyan jöttek rá kitűnő tehetségére A kis Franki atyja szegény szabó volt Pécset — mondá az elbeszélő — a szomszédban egy kereskedés volt, ahova ez akkor még mintegy 4 éves gyerek gyakran bement Egy alkalommal egy vevő nagy mennyiségű megrendelést tett és a kereskedés főnöke meghagyta a könyvelőnek, hogy számítsa össze a tárgyak árát, melyeket egyszersmind elősorolt. A kis Franki rögtön csak rámondja az összeget, de rögtön elszaladt; mert attól félt, hogy mint a hívatlan prókátornak kiteszik a szűrét. A könyvelő Összeszámolt és az összeg a kit Franki által megaevesett ősszeggel tökéletejen megegyezett A kereskedő egy krajezárt adott a fiúnak, hogy visazajőjjö... és egy számadásfeladványt mondott neki, mit a kis fiu rögtön meg is oldott. A kereskedő mindezt tudatta a kis Franki atyjával és az egész esemény rögtön nyilvánosittatott. Az elbeszélő szerint as időben Pécset egy orosz berezeg tartózkodott, ki a fiút és atyját magával vitte Szent-Péter várra, hol európai útját megnyitotta. Sz—r S —r. — A királyról Mint Bécsből irják : király ó felsége hetek óta a legnagyobb mérvben el van foglalva, ugy, hogy» alig pihen. Naponkint reggel fél négy órakor felkel, rögtön felöltözik s pár órát tölt dolgozó-szobájában. A felkelésről szóló táviratokat mind be kell mnlatni a királyaik. — Sürgős esetekre elrendelte azt is as uralkodó, hogy éjfélkor, alváaa közben is fölébresszék. Tíz órakor vonul hálószobájába, kivéve azokat as estékot, mikor egy-egy ünnepélye« estélyen vagy udvari bálon megjelen. Király ő febége egóoz-sége különben viruló. — Tűzálló vakolat. Ujabb időben a gyartüzeléshez agyag- éa szirupból álló vakolatot haaználnak kitűnő eredmény-riyel. A vakolat ugy készül, hogy finom száraz agyagot közönséges melasseseirup-pal egyenletes, sürü tömeggé keverünk egy lapátul; a használat ugy történik, mint a közönséges vakolatnál. Több nagyobb slettini telep tűzhelye, melyek elébb chamotte-kőből, chamotte-vakolat-tal voltak késritveés bisonyo« időtartam alatt szükségszerű ujitás által ss üzlet forgalmában nagy savart okoslak''jelenleg chamotte-kő helyett agyagszirup vakolattal állíttatnak elő és kitűnően megállják helyüket Mily fontos a folylon működő ipartelepeknél a javítást minimumra redukálni, fölösleges fölemlíteni. A használandó szirup ára körülbelül lVz ^orinl mázsánkint Hasznos tudnivalók. — ''Hogyan Uht korai burgonyát termelni, erre vonatkozólag a Würtemb. W. f. LandOs következő eljárást ajánlja: Vegyünk lapos 10 — 12 cm. magasságú ládát, lássuk el fenekét kis lyukakkal, htjszonkgysixk svtolyam ZALAI KÖ2LQNY. FEBRUÁR -9-éa 1882. 3 cm.-nyi homokot helyezzünk bele í rétegre''jön süríien elhelyezve az egész ^agj részekre vágott burgonya, a Ciira szomé-vei felfelé tekintve; erre újra a Iád te jeeeu éa egyenletesen homokkal betöltendő. Időrőí időre meleg vízzel ön tozgea aük, magát a ládát helyeztük a kályha mellé. Ha netaNn a csira igen igen gyorsan kezd fejlődni, akkor a ládát onnan szára/.abb s hűvösebb helyre vigyük. 10 — 16 nap multával az egész a kiülteléere érett lészen s ezután fölfordítva a ládát, kiontjuk tartalmát, mely mivel a gyöke-rek egymásba fonódtak, — elmohosodott gyeprészbez hasonlit. Gonddal kell rázo-natnunk, bogy azok egymástói szétváljanak, de különösen figyelmünk kell arra, hogv az uj csira a befeketedett régi burgonyáról le ne váljék, igy aztán (legal-kalmasabban háti vetemények kertjeinkben) 30 cm.-nyi közben elültetendő, reája floom melegtarló trágya s erre porhanyó lóid jő. Ha a csira már nagyon is hosz-87.ura nőtt volna ro"<-g, ki kell a földön nyújtani s igy befödi. Áz igy elültetett burgonya ciakhamar kiftj''edik s alig 60 nap multával" uj burgonya szedhető fel. Ha ezen első termést kezünk ke! gondosan elválasztjuk a tőről a ezt újra jó földdel befedjük, akkor másodízben is termést kapunk. ___ Píipirs/oleUk. » KctíxeaiUvcl fogaJott az cf.v5zom^ hogy 5 ir.bbet lát A fogadás iné^türtéut. Ürült a )cét ép «emmCl biró. ^ Megnyertem a fo^adjat, mond ax Pgy-»ícniQ, mert éu önnek kőt ateroót lát -ro, de ön csak egyet Int, Könyveket kölcsCnőxött egy fiatal ember ery kisasszonynak olvasásra , £ többi köst XVl-ík Lajos fraaezía király élettörténetét i». Megölrasásakor kérdi a 4atal embor kisasszonyt, bo^y melyik nyerte meg tolszését? N>kem bizon t- íelal. a kérdett — Ks; Lajol története tetszett legjobban. A ró: .íi számú 16ot xai-aak olvasta. l4-s»er vivott párb-jt egy nápolyi nemes átokkal, kik Ariostót nagyobb költőnek mondák Dantenál; halálos ágyán bsvallotta, hogy egyiknek müveit sem olvasta Szállító-lovél kitöltve A küldőmén» neme : Férfi küldi Tartalom: Zsla Apáthi \|Ér-tékét: Nem t''om. Rendeltetési hely: Ar apám liárába. Utolsó posta: Hátnl ** udvaron. Frl-adó neve; Kituizsin én. Oiialfijáaban szenvedő c5 fitorét tapintván az orvos, e* azonban a parajtlasz-szonynak furcsán tetszett s meg nem állhatta, hogy « szavakat nn intézze környezőihez ; ; Bolond ez az orvos, nekem az oldalom fáj és 6 & kezemet tapogatja. Szicziliában egy férfi öt feleséget birt valamennyi élt s bepanaszolták; a biró kérdé tőle, bojry miért tette ezt ? Mogak&rtim ludoi, találok-e jóra annyi között. Alig hiszem, felelt a biró. bogy e fbldön t« jót találj, azért a másvilágra kell vándorol-uod. S a- bűnösnek feje vétetett. Szerencsétlen birtokos. Yan-e kendnek fi-kvő jóozága? kérdi a jegyző a parajztot. Igen is van, anyÓ3om két éve fekszik betegen az ágyban. Furcsa, mond a jegryző, de csak ingó jószág* van ? Fájdalom, igen. A feleségem minden nap részegen inog. No ez még furcsább ! felolt a'' jegyző hidegen. Üzlet Budapest, 1882. jannár 31. Torményüzleti havi jelentét-Buza: Már drexomber hó végén, javult az üzlet helyzete és megkezdte a* o hóban fokozatosan fejlődött azilárdnlá>t, mely'' csupán vége felé «ngedett. A szilirdulásnak fijoka malmaink késziőgra vááriásikbó! éj az időjárás aggodalmxsságából magyarázható ki. valamint elő lett segítve azon körülmény álul is, hogy a hozatalok aránylag igen e ekólyek voltak. A havi forgalom 330—350 000 ma. mntt f«l és az árak szemben a d''czomberi Itlag árakkal, 50—60 kroyi emelkedést mutatnak, bar öten waelkedésbö! az utolsó napok lanyha LanguUtáért 10—15 kr. ctö''tkeués ls-vonandó F.''lrg az időjárás aggasztó hangulata okozta a k->téai b''uzák emelkedését is, melyekben ugy tavaszi, mint őszi sálli«ásra ro-glebe-tői mennyiséi »datott eL Mai átlag árak azonnali szillitá ra 75 76 77 78 frt 12.20-40. 12.40-60. 12.60-80. 1280-13. 79—80 kilós 12.90- 13.10. 3 bari időre, vagy készpénzért három havi kamat levonással 100 kilónként itt Budapon''en értve Tavaszi szállításra frt 12.45- 50, ószi szállításra frt 11.35—40. ltozs : Ezen caikk sok ideig elbanyjgol-vi volt; o hóban »ionban egyes malmok és szeszgyárak, késxleteiket kiürülve látra, jobban vi''tték figyelembe éa f-.kozatosan drágábban fizették; ugy. hogy 60—70 krral drágábbá vált, mint decz»niberben Vt.lt. Mai ára frt 8 SO — 9.10 itt értve, készpénzért, 100 kilónként. Árpa: főleg alsóbb rendű minőséin, a többi gabonanemüek drágaláaa folytán, «zin-t^n emelkedett, azonban nagy forgalomra nem juthatott, mert ugy szükséglet, mint a kínálat egyárául csekély. Takarmánvi frt 7.30 — 60, mi-láts, frt 7.75—8.50, itt értre 100 kilónként »és«pénzért. Zab : A kis hozatal folytán tartóa etnel-kedéaben volt és a deczembori irakkai sxem-hen 40—50 kr. drágulást ért el Ma f-t 7 50— 8. itt értve 100 kilónként készpénzért Kukorieza : Hasonlókép S kis .-hozatal ¿« a tulajdonolok szilárdsága folytán keresett czikk volt és Naponta drágábban értékesíttetett. Uj kukc~ icza is oly kevés jött még elő, hogy annak iiiánya érezhetöleg javítá az ónak árit. Az emelkedés deczember őta 40—50 kr. tehető Ma frt 7.30-7 50 itt ér-.ve 100 kíloq kint készpénzért. Bepcze: már cyak elvétve történnek üzletek a visszamaradtakkal, de az árak minőségek szerint kedvezők. Az utolsó időben f''t 13 50—14.50 történtok eladások éa augusztui-szeptomberi sxiilitisra frt 13 50—75 közt változott. Lisxt: Malmaink nagyobbréxe csak félerővel dolgozik és igy as előállított gyártmány mennyisé ge megfelel a mostani ssükaégletmck ; ezen okból bár z busa ár lényegesen drágábbá vált &z árak csak is az alsórendű, fajoknál emelkedtek, míg az exportra szint finom fajok régi pontjokon maradtak, mivel még ezen árakon sem létesülhet kivitelt üzlet; escp&n az utolsó hét folyamiban volt lehető, Yalamit eladni, a mennyiben & politikai látkör eihomá-lyosodi» éa a franczia tőzadoi rilaig folytiu ax aranyajjio aunyira cmelkeiett, bogy a beállt értek különbözet azt előaegité Korpa : -A malmok kisebb őrlése következtében drágább ; £uom korpa (ztikostól; frt 4.90—5. ¿oromba (zsákostól) fr; 4 7) - 80. Midőn kérem, terményi-inok itt-ní bizományi cla^áaának mfgbizáaiért cgyizcrtmíud vau sz(rcnc«em értesíteni, bogy jutal-komat (provízioma'') lej''-bb szállítottam éa pídig ezentúl burini! 10 kr. rozs éa irpiuil 8 kr. kukorieza és zabnál 6 kr. szimitandók m-termá-zaánként , LOBMAVLÜ J. F. Nylltté TT-) Nyilvános köszönet. Feledhetlen kedves Gyula fiam el hunyta alkalmából közel és távalról, a meleg részvét annyi jeleit vettem, hngy kötelességemnek tartom mindazoknak, kik engem vigasztaló soraikkal felkeres tek, vaiamint a t. közön«íégnek, m^ly a boldogultni.k tem-tésc-i tnegj-lent, szív-bői fakadt hálá^ köszönetemet cz utoti kifejezni. Nagy-Kunizsin, 1882. febr. 6. SCHERZ ALBERT. menetrend Indul Kanizsáról hova: Vonat ixitro 207 Kn/.ók, Muliár«, DomtiuvÁr 215 . 202 HuJa-Psatrí (gyorsvonat) 204 , (posUronaL) Or Porc. I.Iő 6 10 reg¿«l 2 SO déiuil Ii I éjjel 5 55 rtfcgel 2 6 délet. >12 (vegyes vonat) 11 20 éij«! ¿13 Bécsbe (Sx/>a.lizüi»)y,8opron i>!é) • . 6 15 reg£« 801 . " 1150 íjje 815 Sopronba 3 40 dé''.ut 205 Prágorbof Kottori. Csáktornya 4 55 rej1 203 , . 2 47 dilut. 201 . „ (gyorav) , 10 50 éjjé Érkezik Kanizsára honnét: 210 Z.kiny felóí 5 27 recvcl 216 , „ i 41 db 2"3 , . 11 1 éjjel •¿ll B.i«i»-P«.«itri''t (vr»gyí vojat) < 15 reggel (poaUvouat) 2 5 délut (gyoravonat) 10 30 éjjel 4 1 regge. 10 15 éjjel 12 ödéiben 1 20 délut 10 50 éjjel 203 -''01 302 Béral.ől 314 316 Koprouból 2<)4 , 206 . •202 Prigerhof felől(gjorsvonat) 5 37 reggel líjtt:.-tjb''i v.;vnyoi loQjobb Asztal:-és üJilo ital, kitüno hatásúnak, bizonyul: köhögésnél, gtje bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnái. EDEC3EK lazeniésíleselösejitésére. WattOíli Henrik,Xirlibidöan Ctebomlj J 4ó9 ) E rovat alatt közlöttért felelőséget nem vállal a S erk Felelős szerkeszd: BATOBFI LAJOS. H j R D E T É s" Házeladás. rpy magyaru''xzában levő szép éejöve-LUI delmez ház (12% hozó) kerttel együtt azonunl »z»,bi.d kéíből eladandó. Bővebb értesülést nyerhetni WAJDITS JÓZSEF ur kiiny vkereskodésében. 1C5 2—3. SSSSSSggSSSgg&c HIRDETESEK. M O t c 4 Tánczkedvelőknek érdekes megjelenés. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent: „BAJTA PÁROK TANCZOLJUNK hasznt)s kézikönyv tánczkedvelők számára, szerkesztette Lakatos Sándor. Ezen 21o oldalra terjedő, képekkel és tánczábrákkal igen csinos vkeménykötésű könyvnek, ára színezett bori- * • tokban csak 1 frt 60 kr. diszkötésben 2 frt 60 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. oxokoxoxoxo^scoxoxoxo: xgxőxőxqxoxoxoxoxöxoxoxoxoxöxoxoxox Malom bérbeadása. Zala-szt.-gróthi határban le?ő kisgáti patakmalom f. év február hó 19-éu délután 2 órakor alulirt zárgondnok lakásánál nyilvános árverésen két évre, az az f. év április hó 1-tol kezdve 1884. április l-ig haszonbérbe kiadatik. A bérbe venni szándékozók 10 százalékkali bánatpénzt áz árverés kezdete előtt letenni köteleseb. Kelt Zala-Szí.-Gróth 1882. évi január havában. MIS N EB DÁNIEL, 440. az. tk. 852. •168 1-3 A r v e r e s. 463 3-3. a malomnak gondnoka. Fehér Juli, özv. Kondikor Imráné felperes 144 frt 59 kr o. ért. követelés és járulékai kielégítése végftt Kuklek Mihály lovászi lakós alperestől lefoglalt s a lovászi 2. és 3 ík «z. tjkvben Á 4 j sor és A f sor I. 1 —18 sor«, alatt felvett és az »dó Japjáu a tartozékokkal együtt 807 frtra becsült ingatlanok 1882 évi febr. hó 27 ón délelőtti 10 ónskor, mint miaodik árvcrAsi határidőben a fenti szlm alatt kőz intett s alulirt telekkönyvi hatóságnál valamint az árverésre kitűzött beiyea »«^tekinthető feltételek szerint lováazi községházánál $0 frt kr kiMlptex ioiétele mellett bccaáran alul eladatni fog. Jutalmazandó kereset 8ow h t^rgaima« biztos fizetés nellett az 1845. Bftái xsrsjtaysfc elártuitására, an^rk 1885. évig teljocn kuoraolutoak. Srüs és Tarta bank^cyeaOlrt Amstw dxn''bxn. Ajanlatok a bankegyesúlet fiókjához 6röc és Tárat Frastre?. ban s. Majnán — intézendűk. 4Sé 1—1. l Ala» L<-«dvai kir. járásbiróaág, mint telekkönyvi haltWág kó 90. napján. KÁBRÁCZKY LAJOS, kir. aljhiró. 5<í37. szám. 832. , 4C7 1 —1 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy kanizsai trvnzék 5837. B/81. számú végzése által az alsó-leudvai takarékpénztár végrehajtató javára Kovács Lajos ügyvéd nagy-kanizsai lakos ellen 595 frt tőke, ennek 1880. év dcz. 9-ik nap}á''ól számítandó G/# kamat és eddig összesen 690 frt 48 kr perköltség követeléá erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróihglefog Ialt és 998 írtra becsült szoba buiorokból álló in«:ó-»ágok nyilvános árverés utján "ladatnak. M-ly árv-résnrrk a 5^37. ?r. 1881. kiküldéat rendelő végzés folytán a hely színén vugvia Nag\-Kanizsán alpsres laká»án leendő eszközlésére 1882-ik év február 24 ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyz^el hiva''.nak meg: hogy az érintett ingóiágnk ezen árverésen, sz 1881. évi LX. t. cs. 107. § a értelmébeo a legtöbbet Ígérőnek becá>on alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingósígok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108 §-ában megállapított feltételek szerint lesz k:fizetend<". Kelt Nagy-Kanizsán, 1882 ik évi jan. hó 31. napján. BARTS GYÖRGY, kir. bir. végrehajtó. BAROH LIEBI&-FÉLE MALTQ-LEGUKÍIN —w—ftnr________________mBEBMMa iOSEK-CHOCQLADJA es LISZTJE. ___STURKER & POBUDA cs. kir. főszáltüd gyárábó1 STUTTGARTBAN. A M ALTO-LEGUMIXOSKS-CIIOCÖL AD a legelső orvosi tekinté- t gyenge emésztésben szenvedőknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leányoknak sat. kitűnő, tápláló és kellemes izii italt nyuj\ XOSEX-LISZT az előbbi esetekben mint erösitö és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó szernek és kitűnő gyermek-tápláló-: A eoKV\ m Áf f A l- Ti A 1» min^A/.«»!!. ______ I •____ i . ^t / i i . - « ... - . • i / • • «« i •• Legjobb. vértképzó tnpanyag lyek Ítélete szerint A 3IALT0 Lx7,GrMIX0SEX-x,io^x az eioooi eseieKDen mint eröíitö és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó szernek és kitűnő gyermek-tápláló-anvagnak egy évestol kezdve. A kisebb mértékű árak mindegyik csomagra kinyomtatvák és kaphatók a birodalom összes gvógytáraiban és fü<zerkereokedéaeiben; ellenben nagyobb mennyiségben a főraktárnál ECKARDT PÁL BÉCS, I., Weihburggasse 24. <445 Jíak tárak: Zágrábban MITLSAOH ZSIGMOND gyógjsz. Eszéken DÁWID JÁNCS győgysz. Mária Theresiopel JÓÓ J. gyógysz. Székesfehér váró tt BRAUN LAJOS gyogysz. DIEEALLA G. gyógysz, Zupanje (Szlavónia) MATTER A. gyógysz. Komárom SCHMIDTHAUER L. gyógysz. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó tulajdonos "Wajdits József gyorssajtójáu. SAftY-RANIZSft, 1882. február 12-én. Elófiietéti ár -. i ■ - i • ■ > > ■ » ecéM érre......8 írt. fél évre.......4 , . negyed <rrre.......2 p zám ÍO \|kr HIRDETÉSEK 8 hasábos pctitsorbaa-1, másudr-zor P. s «ináén további soriil ^ kr NVlIilTKRltKN soronként 10 krvrt vétetn.-k t. : Kinrstári illeték alinden egvos \ir". »• lésért 30 kr. fizetendő 13-ils asséjm Huszonegyedik évfolyam, A lap szellemi részéi illető közlemények a sierkesxtőhóz, ¿nyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY- IC AK I Z S A Wlissicibtr Uérmentatlen levelek csak ismert ". munkatársaktól fogadtatnak el.'' * Kéziratok vissza nem küldetnek. Ní>''»y-Kanizsaváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet, a , nagy-k.-»rizsái ker^kMeltni s iparbank'', ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamcgyei általános tanítótestület a ,nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület\ a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ''„-soproni, kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasi ~ ayav s több megyei és város egyesület hivatalos ért esi tője. Heten ki ni kétszer, vasárnapi s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. «M •• - - r nir r * A vidék irodai ma. Tizenegy éve c-ak, hogy báró Eötvös József, a nagy hazafi, költő, iró pnblicista meghalt. JSéhány uap eiott volt halálának évfordulója. Csak tizenegy éve és a magyar hirlapiro-(iaiotn, melynek egykor ó is kiváló munkása ós disze \ olc, elfeledte öt és a szomorú évfordulót még csak napi újdonságai közé sem vette fel ; de elfeledték nagyrészt az egyletek, az iskolák, a jótékony intézetek, a népnevelési tár>ulatok — senkinek sem jutott eszébe biró Eötvös József emlékezetére a kegyelet mécsét meggyújtani hogy fényével visszatükröződjék mindaz, a mit e nemes, fen-költ férfiúban veszítettünk. Tizenegy éve annak, midón gyászkeretü, ékes necroiogok hirdették a haza „pótol-hatlan veszteségét,* midőn mély fájdalom színével elmondották: ,ajka einémult, sz;ve megtörött, de szelle me örökre él! ki fogja ót pótolni?" midón gyászlobogókat tűztek az ó atyai gyámsága alatt álló iskolák, az ó nemes szabadelvüségét hirdető izraelita imaházak, az ó fényes irói tehetségét méltányolni tudó akadémia, a ragyogó költóiségét dicsóitó szépirodalmi társulatok, & szelídséget és magasztos jellemét elismerő felekezeti intézmények; midőn országszerte, a városok, faluk, sót a leg-kkebb ..özségekben is imára hivták a harangok a hívőket, hogy egy nagy lélek üdvösségéért könyörögjenek. .. és ma .. tizenegy év után ?.. Csend és némaság mindenütt; ama nagy névnél százszorta érdekesebb egy délvidéki összezörrenés híre, egy közembernek neve, ki ott tul e. her-czegovinai hegyekben lelte halálát, vagy egy közönséges gonosztevő bün-pere. De hiszen a sensationália hi-i rek özönében is juthatott volna egy kis hely a megemlékezésre; a politikai világ sem hunyhat szemet a hála és elismerés elólt. midőn hazánk egy legnagyobb fiának emlékezetéről van szó? És mégis szemet hunyt, pedig tizenegy év oly rövid," igen rövid időszak a közéletben és csak egy pillanatnak mondható egy nemzet életében. Megdöbbentő és kétségbeejtő jelenség, mélyítek hordereje sokkal nagyobb, mint a; talán első pillanatra feltűnik. A hálátlanság vádja erkölcsileg lesújtó; éreznie kell azt mindeukinek, ki csak némi tudatával bir annak, mily magasztos lélek lakozott báró Eötvös Józsefben, de mennyire pirulniok kell azoknak, kik szivét, elméjét, jellemét és érzelmeit ismerték. Miért megdöbbentő és két%ég-beejtő ? Mert hiányzik a nemzetet lelkesítő azon kötelességérzet, a nemes ¡és magasztos eszméket illó és állandó tiszteletben tartani, hiánv/.ik a nagy férfiak iránti hű elismerés — vagyis egy nép legszebb legkiválóbb erénye. "¡Beszélünk a raiveltségi állapotok fejlődéséről, dicsekszünk a haladással és e feledjük azt, ki művelődésünk történetének og_\ ik legkimagaslóbb alakja. A méltányossági érzet e kiha lása elénkbe tárja társadalmi életünk minden hibáit, bűneit és nyomorúságait. Mi csak kis körnek írunk, de ma kötelességünknek tartjuk e talán hangzatosaknak tetsző szavakat használni, mert elfeledték odafenn elmondani nekünk és mindenkinek; a miként a hírlapirodalom napról-napra feláldoz minden ily ügyet a külföldi agyatkábitó politikai eseményeknek és szövevényes combinatiókuak, vagy a kíváncsiságot zaklató bünkróni-káknak. - És a közönség elveszti érzékét minden más törekvés iránt. Ezzel kapcs latban érintünk e^y házi ügyet is. Hogy főlapjaink csak nagy ritkán vesznek tudomást a luzai álla- potoknak — törvényhatóságok és községenkinti — beléletóról s a vidéki mozzanatok israertetéséb mi csakis a politikai pártok életére figyelnek, rég ismert dolog. De feltüuhetett az is. hogy a vidéki lapok iránt a legnagyobb kőzönynyel viseltetnek. Így például nem említik soha város emelkedésére vonatkozó adatokat, e hei/ett azonban gyilkosságokat, far kasvadászatokai s egyéb furcsaságokat, mind szórói-szóra átveszik; egy-egy levelező vad krákogásait és idétlen combinátiójait hűségesen kinyomatják, mert azt ,nekik irjákc, — de a vidéki lap egy értékes czikkét sem közöiuék, mert talán r.lá kellene jegyezni a forrást, már pedig Bécs, Páris, Berlin, vagy London lapjai távolabb esnek, hogy a kiollózásért rájuk piritsanak. E közönyöíség nem elnézés többé, h nem czélnélküli elnyomás. Igy természetes, hogy a vidéki lapok soha sem képesek a kellő tekiulélyt megszerezni, mert elveszik tőle még a függetlenség csiráját is, — a közönség pedig ma mar oly általános hírlapi követelményekkel áll elő a vidéki lapokkal szemben, mi ket oda fenn is csak óriás megerőltetéssel teljesíthetnek. Éppen e röviden felsorolt okok adják meg egy vidéki lapnak létjogosultságát, nekünk kell az ország egyes vidékeinek gazdászati és helyi érdekeit megőrizni. És e törekvésért miért ne illetné meg egyes vidéki lapokat is az elismerés ? Időszerűnek tartottuk ezt elmondani, a , Pécsi Lapok", mert az elfeledett báró Eötvös József Pécsett mondotta néhány hónappal halála előtt egyik beszédébeu : „ mindenkinek ki vau szabva kötelessége: e város fényes múltjából merítheti azt. Ha az egyes erekben kifogy a vér. megszünend a sziv lüktetése is, a vidék külön hivatásának felismerése eredményezi az összeség jólétét" A nagy férfiú szelleme mégis utat fog törni, még jön idő, midin megemlékeznek róla 1 - Nevezetes elvi határozat kimenda8a. A büntető törvénykönyv 116. § a igy szól: „Ha a bűnvádi eljárás a sértett fél indítványának visszavonása folytán megszüntettetik, a sértett fél köteles a felmerült eljárási költséget megtéríteni.* Ezzel szemben a legfőbb Ítélőszék a következő nevezetes elvi határozatot mondotta ki: A magánvádió, ha indítványának visszavonása folytán a büu-vádi eljárás megszüntettetik, köteles a felmerült költségeket megtériteni. tett s Sólyon, Veszprémmegyében a gyéritési eljárás lett alkalmazva. — Ez eijárások sikere a tavasszal le.-szen megítélhető. — Blíogyatztatoit pedig összesen 407 métermázsa szén-kémeg, mely Gácsországból hozatott. Remény van reá, bogy ez év tavaszán már a hazai szálainál gyár is megkezdi működését s ekkor nem •>zoruiunk szénkénegért a külföldre. A bizottság Emicb Gusztáv felszólalása után ugy vette e jelentést tu domásul, hogy kéressék fel a kormánybiztos ; hogy a jövő ülésre -évi részletesebb jelentést is terjeszszen a bizottság elé. Ezután dr. Horváth Géza a phylloxera kísérleti állomás fő uöke tett jelentést a kísérleti telepeken eszközölt munkálatokról, melv szintén '' • - tudomásul vétetett. Jász - Nagy - Kun- Szolnok megye felvilágosítást kér az iránt, vájjon Szandáról, mely Szolnokhoz tartozik, száraz venyige vihető-e a városba? \|A bizottság az 1881. évi 7876. sz. rendelet értelmében a kérdésre igennel válaszol. Zemplémmegye kérdést tesz, vájjon az egyes határokból egymásba szabad-e száraz tókét és venyigét átvinni, mire a bizottság nemmel válaszolt. Békésmegyében fekvő üsonás községben eddig nincsen szóló: ,ot a megejtett tagosítás után a . .»zbir-tokosság 40 holduyi szólót ki ván te lepiteni. Arra kéri tehát a bizottságot, engedné meg, hogy a telepítésre szükséges simavesszót valamely szomszédos és phylloxera-mentes szó lőhatárból beszerezhesse. A bizottság Emich Gusztáv, Molnár István felszólalása után csak oly feltétel alatt s igen szigorú ellenőrzés mellett merné a kérelem teljesítését a mi-nisternek ajánlani, ha kitűnnék, hogy Csorvás község határa tiszta homok. Egyúttal ugyancsak Emich és Horváth azon eszmét pendíti meg, hogy elérkezett az ideje, hogy a me- ditás^k; mindazonáltal a jelesebb könyvek fordítóira is illendő tekiutet íog lenni. Tizedszer. A nyomtatott könyvek eladásából bejött pécz több és több munkák kiadására, a szükségesebb tárgyak kidolgoz''atására, a szükölködőbb tudótok elősegélésére fog fordíttatni. Tizen-gycdszer. A kijött münkák eladására a 6. ciikkhelyben megnevezett férfiak közül egyné^áuy levelező barátok törettessenek meg, hogy a könyvárusok mér«ékletien nyerekedésénok gá^-Tetes-sék és e bevett pénz annál bizonyosabban kézh z kerüljön. Tizenkettedszer. Miképeu kellessék a azáinvóteit, reudbe hozni, jóie^zou arról egy projec umoi kidolgozni. 13-or. Egy áiJandó levelezőnek keil lenui, a kínéi mindou bírátok írásai egybegyűljenek és a tárgyat ilietó tudósítások feljegyeztessenek. 14 szer. Egy olyan férfiút is koile lik választaui, a ki • helybenhagyott munkák csinos s a nyomtaUabeli hibáktól ment közrebocsátására figyelmezzen c. nélkül, bogy » szerző megegyezés ejlau valamit megváltoztatni merészeljeu. 15-ször. Hasznos voln., ha a gyülekezetnek megegyezésebői, as orlhogra phiu megállíttatnék, ez által u nagy kü-lőmbség a magyar Írásra nézve legalább jövendőre alkalmasint megszűnne. 16 szór. Nem ártana talán ián a jobb elkelé« s a gyűjteménynek egysége s összekapcsolása végett egy közönséges noret ragasztani miudemk munkának elébe, a mely mivel semmi hasznos tudomány nem lenne kirekesztve, lőhetne: »Tudooáeyok tárháza.« - A takarékos állam. Az\| adóintéseknek postai uton való szét küldését, a pénzügyminister legújabban Lelt rendeletével beszüntette, miután ez az eljárás nem vezetett a kívánt eredményre. Minthogy azonban az intézmény életbelépésekor 20,000 drb ily intő lap nyomatott^, melyek bői még 5000 drb van készlelben, az uj rendelet csak ennek felhasználása után lép hatályba. — Az erdészek oklevele. A földmivclés1'' m. kir. minister értesítette az összes törvényhatóságokat, hogy az erdészeti államvizsga sikeres letételéről az illető vizsgáló bizottság által kiállított oklevél, annak tulajdonosát azon joggal ruházza fel, hogy adójának a virilisek listájában kétszeres beszámítását követelheti. - Az állancó phiíloxerabizatt- 3ág febr. 7 én tartott?, rendes havi ülését K* rizmics László elnöklete alatt. — Mindenekelőtt a borászati kormánybiztos jelentése olvastatott fel, melyből kitűnik, hogy Szent-Endrén, Vilonyán, Hajmás-Kéren s több kiseÍD inficziált foltokon aszén-kéneggel való teljes irtás befejezte- TÁRCZA. S&rosy Gyula emlékeőetc.) (Meghalt nov. 1G 1861.) Még ii&Ilom a bú.« méla hangokat, .Meíyokre a szivem riiszbingot ad i Hvg látom art a ujrász-kisértetet, Mini aenixctL, bum nagy fdlegot, Mely bösr villámit rejtogetre cl. Kűltójét sirjáig k sérte el. Még baüom azt a* <-lfojtott morajt. Mely az 5 -sellt-mében felsóhajt.. . Még hallom x tcúr&ngy tógsű neszét, Mely rezg. tt a szirekboa szerteszét; Méj( at esd5 hangok fclcsengcuck. Melyok csík egy levélkét kértenek, Aon dicső kossoruból. moiyot Kátön a bucsucó kegyelet Még arota is előtt''m elleb-g: Miut bncsazó np Ii.i lesai-ud'' rog . . Oh üt a í&bbit l.em i» mondhatom, Hogy mint bo.ták már onnan vis>ZA ők, A költő — sxenvC.''í-i b-irátii,'' Kik össaebornltouk mint sjr-nved''k ! SxéuitUk a naey fajdalon szavát. Mely ax orszügb u h''.zról-háxr jár; Hogy gyászolj,-ilc axt & hűs dalnokot, Kinek minden d.iU AIdá»r;i vár ! .s a fátyolt, mely vigig húzódik cl A kíibC minden leplexett dalán : Ax álula imádott „szebb jövő''. Tündérként leplezi föl azt Ulán ! ? Vagy ő« NomtSje ha e nemzetet Kihagyta, mint l«-ghő.iebb gyermekét Tán c sirt <v fátyol takirja el, Mint vérUnuja szent költőjéül! Mutatvány Rákosi Lászlónak most megjelent .koltcménysi''-bal Ára l frt. Kap-, hstó Ai»nor l.&josnál Budapesten és Xagy-l Kiuirsáü o ¡ap izcrkesxtősdgi irodaiban Tigzia f jwv«d«l«m a szerző siremtékér« forcituük .} Szerk. most sxobájábau magam vagyok ; Elóitem a gyászos fáklyája ég ; A fáklya, molytyul ót kísértem cl. Ahol vele ott nem inaradhat.-k ! Olyan kéirs Tilágot vet reám, iliut ojl ő egykori tekiutetc Midőn elmél\odém sxomébe csak, Midőn végsőt súgott le el!<t« . . . Ax nz egéi* sötét gyász iám borul. Miut »2 0 lelke minden báuata, Hogy n mit imádott és esdokelt, Ax j „aji fej ncm viruibata" Mo^ílil^tt, meg az ő ticllemo .. Oh d-- ra az az én nagy bánatom : Hogy az ó balványképoért jel-a Végső búját . csak ol sem mondhatom !" Oe légy uyügodt, ugy összenőtt sziveji, ¿s lelkemnek barátj v, csendesen : K föld, melyért te aunyit szenvedél Méhébe viasza vett nagy szivosCnl És majd vi ágot kek ő sirodon, Uogj a ki jár mártyr ösvényedeu . Iladd ekesüljöti föl vin«jival — El nem fcleiiheiő em''éked--n ... S akkvir hős h trsonádnak n uigjaio, Mtiyeke''. most a lég is rejteget! Me^rúduháu a visszhaugo« kebel — Imádó t ucmzeted megemleget ! Elő esdett eszméd is fölmerül, S áldásos nap lc«x a derült egen Mert a te vég-mosolygó arezodat Lelünui látjuk a végfóllegeu. De aztán ott jösz fel utana majd: A ncmxet Nemtőjének karjain: Midőn tégkép liKiyugszik hamvadon A tiltott százados bú és a kint. És teljesülnek esdett vágjaid,. Melyekk''-I táplalud bő népedet: Midőn a feltámadt na„''y eszme m-\jd Scab&d világot a sirodha vet!... E dicaóoégnek fénye vesz körttl, Mely előtt a váltott nép leborul; Éi hamvadon áldó imát rebeg. Mint ki előjött ős borúiból... De nem haltál mert mogjósolád : Tul él kőltóiséged szelleme, S elhat minden kebel rcdóiöe, Mert nincs és nem lehet őr ellene • • • És mig eszméid bennünk élnek im, Addig nagy lelkcdtŐl lslketttlttnk; S tűig ncm/ ''t a h Is tettekre kész : Addig bennünk élsx, addig é!sz v.-lütik < Todom. cgv fájdalom még lekisért: Hogv nem lá''baUad Usstáa a napot: De látb&tod, hogy már bút sírod u Abból egy-két jövő sugárt kapott. Dc Ismerém imádó lelkedet, Mely az istenséggel is alkarék, Melyet a mirtyr kosxoruiv&l Szívesen meghallgathatott az ég : Hoy im, ha meghalnod kell, kellene, Legyen a nemzet búja a tied .. . És szívesen meghalsz ölökre igy — Csak e bú :s haljon meg már v?led! I Tét hl Takács Jrizseí könyvtárából- Á magyarországi irók munkáinak köuy-nyebb kinyomtatását tárgyazó gondolatok. 1876. Először. Bizonyos summa pénz fog meghatároztatni, hogy abból esztendőnként némely könyvek a magyar iitíera-torok szüleményei, könnyebben jöhessenek a világ elébe ; oly feltétellel mindazonáltal, Másodszor, hogy a kiadandó munkák a censura álta! helyben hagyat-tass&nak. Harmadszor. Hogy előbb némely tudóé uraknak vélekedéseik irántok ki-kérettessenek. A végre, vagy elküldöit-nek a vizsgáló uraknak biztos alkalma-togsággal a munkák és eleintén caak ez fog megesni, vagy utóbb a kirendelendő helyre a közellevő urak közül, a kiknek kedve fogja tartani, összejöhetnek és olyankor az útiköltség is megtéríttetik. Negyedszer. Dj hogy a beküldött munkáról annál egyenesebb i^iet hozat tassék, a vizsgáiónak ne légyen ludtáxa ki az iró. Sőt még az egéw társaság «lőtt is titokban maradhat, ha akarja a szerző és olyankor csak egy választott mondás áítai jfgyezze meg, neve helyeit, maga munkáját* Ötödször. A könyvek tárgyai a littoraturának minden ága. l£.ivévén, a melyek vagy személyes sértésükéi, vagy czivódásra szolgáltató alkalmatosságot foglalnának magukban. Hatodszor. Hasznos lenne, ha az akadémiákban és gyuinasiumokban akár m?ly religióbelick legyenek is azok, a nevezetesebb tanítók szamba vevőduének és azokból jótevő és munkás urak kíke-r sésére némelyek kiválasztatnának. Hetedszer. Ezen kiválasztott urak segítségéve! egy olyau Ujv.roin készíttessék, a melyből kilehessen vonni, kik és miben dolgoznak tuosi a litteralurában, vagy milyen- munkáik vágynák már ké-sz-n kézírásokban. Jó leszen annak is végére járni, kiknél találtatnak régtől iogva nyomtatást érdemlő kész munkák. Nyoíczadszor. Bizonyos időUjbau, p. 0. október elején meglehetne a beküldött munkákat résziül olvasgatni, részint a már áltálul vásott kéziratokról hozott 1 ítéleteket előadni s okokkal támogatni, c-kiadtndű tat meghatározni, a többieket pedig, ha a szerző kiváuja, risszaküldeni. Kilenczedszer. A hely beuhxgyotl munkáért az iró jutalom nélkül nem fog maradni A legnagyobb jutalom ötszáz exemplárban, a legkisebb százötvenben állhat. Hu pedig taián inkább kész pénzt kivánnu a8zerző, jókor jelentse meg szándék jat és ugy fog azután közmegjegy-zéstel a jutalom meghatároztatni. Tudni i aló, hogy az erődíti munkák mindeukor nagyobb becsben tartatnak, mint a íűr- HUSZONEGYEDIK BVfOLrYAM ALAI;KÖZLÖ5Y FEBBÜÁR lS^6n/ÜS$2t rev korlátozás alól a legszigorabb ellenőrzés kikötése mellett s indokolt körülmények közől''i "kivételes szabályok is «élkottasranak. Mélnay Ignácz tótfalusi lakcn amerikai Lzólórenyigéket s maiakat kér tVntrlmányozás végett a kiLérleti állomástól. Szalay Itnje felszólalása folytán elhatároztatott, hogy venyigék most ne sdatsanak íá. Végül Molnár arra kéri a bizottságot, hegy a kormányt kérné fel. hogy megbizható forrásból valóban ellcná''ló szólófajokból az idén is szerezzen be magiakat s azokat a szakiskoláknak, gazdasági egyesületeknek s egyes törekvő jszólóga-.-dáknak oszsza ki. Hazai vás/oniparuuk fejlesztésének uiodozatairol - értekezési irt jagocai-Ifrilerfy József a azt az iparügyi miniszternek ajánlolla figvei mébe, Szerzi mindenekelőtt »¿un okokkal fogialkozik, :?ieiyek régi vász>nipa-runk hanya''iását előidézték. Ez okok a pamutipar fejlődése, illetőleg a mechanikai orsók elterjedése, mely mngal utin vonta az egéiz világon a mechautkni szövőszékek felállításait, mely a tömegtermc, iésűek vetette meg alapját. A iöm.g<s gyors termelés szükségessé te''.te a v<ígyé szi fehérítést, ezzel karöltve fejlődött az apretura, vagy a mí.vt most nálunk nevezik a ,csinozásu s igy ör nlött a piaezra a aok olcsó, e mellet: tefszetís, viseletre pedig kellemes és egészséges pamutvárron, mely a lengyócsot mindig jobban éj job ban leazo: itotta, mig az ugy nevezeti háziipart egyes vidékeken megszüntette,mí s vidékeken pedig átalakított.!. Nagy mu lasztás volt fő''íg szepesi szövőink részéről, hogy már a 4U-efkivekben nem igyekeztek, csoportOL.kint cssteállva, fonodákat létesíteni a mechanikai szövőszékeket al kalmazui. Tőke is Ic''.t volna elég. a4Ö-hs események után pedig nálunk cjak u m».-zőgazdaság fejlesztése filé fordult a közfigyelem. az ipar elhanyagolta''.olt, de teljes erővel indult meg a nagyszabású iparfejlesztési akczió — Ausztriában. Ez <:s a kellő tigyelem, a vállalkozási kedv hu ny okozta elmaradásunkat. Ezután szerző behatóan foglalkozik a szövőipar nagyi fontosságával és az ezen ip- megterem-téséhez szükséges-előfeltételekkel foglal kozva, arra a Következtetésre jut, hogy náiunk at államnak kellene az első nagy szövőgyárat, pl. a tőki szükséglet egy ö''.ö-dének fedezése vagy előlegezése által — al>-p;tani. Utal szerző számos külföldi példára, midőn üz állam egyes nagy iparvállal a''.okat létesített és a mi állami kedvezményre hivatkozva, kimutatja, hogy az adóelengedés, a mint azt most a gyakorlat mutatja, nem elég, mivel ez bennünket a néikülözhetlen külföldi tőkebefektetésekhez nem fogBegileni. Jelzi továbbá hogy ipart jó tanácscsal, a kellő anyagig és érkötési befektetések nélkül sehol sem teremtettek és nálunk Bem fognak terem ¡eni. Majd a pamut-fonodák létesítésének szükségességéről szóivá, határozottan állítja, hogy a vászonszövés mint házi ipar nálunk csak akkor fog czóljínak megfelelni, csnk akkor lesz nemzeti vagyonosodásunk igazi tenyezóje, ha az pamut és lenfonodákkal, a gyári szövéssel és a mechanikai szövőszékekkel összliaugzatba hosatik, miután szerz'' ez állitását bizo nyitja, kél irányt jelöl m-g arra nézve, hogy hazánkban a legrövidebb idő alatt kZ első pamutfonoda orsói mozgásba ho-z.ssanak s felkeltessék az adott példa által a vállalkozási szellem a vászonipar iránt ugy, min felkeltetett annak idején a malomipar f-ánt, lévén egyiknek ugy, mint a másiknak hazánkban i jgnagyobb jogosultsága. Ezek, mint szerző konkrét javasla taib>n felsorolja. a következők: Egyik az állam, másik a nagybirtokosok kezdeméoyezcie. E kezdeménye-rés egyszerűen abból áll, hogy fjggetle nül mioden — »z ausztriai ipar ;elepekkel viszonyban álló úgynevezett szakemberektől, — kimoudatik egyszerűen az,hogy egy 20 — 30 i :er orsóval 150 —2CD me-chanfaui szövőszékkel r''s f-héritőve! felszerelt pnmutfonoda filállitása szándékol t-iiik, ez pedig minden körülmények között vgy Pozsonyban. v.igy a vágvölgyi vasút mentéu valamely erre alkalmas he lyea. Kimondatik lov.ibbá, hogy az c.z- u vállalathoz megkívántató tőke h-galább rézben akár a kezil ményező nagybirtokosok, akár az áiiam által fedeztetik. Körvonaiazaudók, — a kezdeményezők állal határozottan rniud-zou kedvezmények, melyek az állam részéről nyerhetők. Kimondandó a leghatározottabban, hogy akér rí''szvények áital, akár mis uton jöuue létre, u vállalat, rJapitási költség k czimén semmiféle kiadás s.m engedélyeztetik. Egy ily nyiiatkoz&ttr.l <?; az c mellé adandó megbízással vállal-kozu; m''.-rek éu mrgam, — ha m; s nem találkozik — arra, hogy megfelelő háromnegyed réaznyí tők'': szükségletet Svájc.ból, vagy Száozországbcl az első szakmunkásokkal együtt megszerzem. — A válUaton, ha kellő szakértelemmel és becsületességgel vezettetik — mi iránt a lényegesen nagyobb külföldi tőke tulaj donosai elég biztosítékot nyújtanak, vesd :eui teljes lehetetlen ; de éppen ugy ki van zárva a természetellenes munkanélküli gyors gazdagodás. Az a mit elérünk, következő két, tételben foglalható öísze: első, ho^y a befektetett tőke meghozza a maga 7—10 százalékát; és ez jogosult; a másik az, hogy meg lesz törve az ut a nagyipar alkotásához, mi legalább azon a videkeu, melyre tereiteük, kedvező anyagi <''j erkölcsi á;ah kulast fog teremteni. Ajánljuk e figyelem re méltó értekezést a szakférfiúk es a pé:iz- •mberfrk figyelméta és pártolásába. 17-szer. Azonban nem csupán a magyar nyelven Íratott munkák fogadtatnának el a kiadás védett. 18 szór. Mindezekne* elkezdésére ezer forint ¿jánhatik esztendőnként. De mivel aok mellékes költségek és ie talán több előadandó tárgyak miatt, ez nem ienne elegendő; ezen jámbor szándéknak állandóaágára nézve is, köz-tanácskoz. s-aal oly módok találtassanak ki, hogy minden erőltetés néikül más jólterők is sze- i eZ''.easenek. Hogy ezen közhasznú szándéka n>-veze''es-.-bb irók tudtára adassék, különös levei-jkben meglrat''.atott: Szabó Dávid, Gróf Gvadányi, Molnár Borbála, Kulcsár István, Virág Benedek, Révai Mik lós. Veszprémi Jstván, Keszthelyi László, Dugonics András, Szathmáry Pap Mihály — uraknik, hogy ha vagy magoknak kiadandó kész munkáik volnának, vagy másoknál nyomtatást érdemlő kéziratokat tudnának heverni, adják Takács Józsefnek értésére,aki mind a revisiónak, mind a közrebocsátásnak előmozdításában egész hűséggel elfog járni ós< bizonyossá teszi őket a 9. szám alatt megígért jutalomnak megnyeréséről. Akréon szarvassá 1 e 8 z. Kedves posta! költeményeidet vevém, S nagy halkkal és vigyázva végig olvasára. A tárgyat eltaláltad. Epited s nemc3 Vígságra vonzod olvasóid sziveit, Szép a talál mán , a felciztás, ós ecset Melylyel tudósán fested a természetet. Ha végbe tudnám vinni, hogy minden kezet Elüljön e kincs! Oh ha vásott ifjaink Urvosszeredre tartogatnak pénzeket, Melyet veszélyre tékozolva költenek! Gondolkodások s életük mily vá''tozást Érhetne nemsokára ! Bár azok ;s, kik a Mennyei poezist eszközül fogják, dühödt Szerelmek hintésére, vagy mások neve Mocíokba kiverésére megtekintenék ! Tkáca barátom ! menj azerenC3t8 ntadon S hazánk javára fáradozz helyettem is. En márkidőltem a nehéz teher miatt E stenl igából. Élj soká éertereed Szabót A kártyajáték és a kártya. Ki n^m hal'', sem lf, aem érez, »eta bcizéi, mit tes» az? „kártyáz !" Most, midőn.kopár mező óa liget s a hideg azél a uuló felett fütyöl, miuden ki ipa: kodik a hosszú estéket kényelméé családi vagy jó baráti körben kellemesen tölteni s örömest nyul a ember a meg- ! kedvelt vagy megszokott kártyáhor., hogy «.játékban találjon üdülést anapfár»daí maitól és terheitAl. Ha már most nincs is szokásban, mint Taci''us idejében, hogy valaki vagyonát, nejét, gyermek«!«, sfii személyes s/.aöadságat t--gye kártyára ; ha már most nem ia togadíatik, a szerencsés nyerő diadallxl, min'' XIII. és XIV Lajos id-jében Fruticziaorazágban és II. Károly alatt Angliában, mégia az in egyén, ki :i szokásos játékok körül még egyben Bem jártas, különcének és a társas életre né ''c félig elvesztettnek tekintetik. Világiéi egyházi tilalmak ugyan már fenyegették ezen dr ga szórakozást, d hasztalan; csak egyes hazárdjátékok .,!:• n volt hatásuk; törekedtek ar.onbau .i népnevelés s az erkölcsi éiet szilárdi-tá-o. altal a játékördögét kiűzni. A kártyajáték küiönféli nemei, valamint a játéknál éizrevehető módok és modorok, a néptórtéuész előtt meg n^m vetendő fontossággal bírtuk; hisz az em-rekut és n-ímzeteket leginkább e játóknál tunusitott szeovedé''yekről lehet megismer ni megítélni. Jelen időben, bol u népek és nornze tek anu_) ira közol-.dtek egymáshoz, bogy a miveltebbek mások nyelvé, is é.tik és bt izélik, £ legtöbb népek játékai mindenütt jávszanak. A franczia P-quet, u Préférence, az ngynevezett L''hoinbr, az angol Whist az olasz Tarok nálunk i« ismeretes játékok Piquet és Whist a leg ujabb, Tarok elLnb^n a legrégibb játéi nemekh^ tartoznak. Az úgynevezett Lansquencs (melynek a Piqu-t egyik vál faja) körü''belül h XV. a/.ázaa második f-lében vette eredetét s jóformán ez az első németek áital feltalált kártyajáték, me lyet valószínűleg lándzsáiök (Lrinzkn ch-te) ter;< sztettek Fiav.czit.országban, de mai nap már nem igen ismerik annuk játékmódját. Kétségkivül hazardjáték vo''l, melynél az agyvelőt noui nagyou kellett erőltetni, miért is az akkoriban durva és műveletlen zsoldosoktól annyira kedvel tetett s általán a háború fiai közt "szíves fogadtatásban részesült A. Tarok 1419-ben Bologuában találtatott fel Fibbia Franccsko által, a Whist még csa\ a XVIII. században jött divatba.Capistrán mikor ment a népeket a török ellen felizgatni,akárhová érkezett, a legelső teendője volt, a legnagyobb átko kat a^ok elleu szórni s a pokol \ éghetet-len kínjai; a?ok ellen f-;.ypg<-tni, kik a kártyának hódollak. Útját elégett kártya halmok jelölték. Addig el uem kezdé prédikátióját, mig kártyatüz mellett főtt levest nem evett; de megbociájtjuk neki ezen nagy vétkét már azért is, msrt dicső Hunyady Jáuos testi lelki barátja volt. S most Isten veled kedves olvasóm, kívánok Jó mulatáat a jövő préférence-parthiehoz ; de ha gy jó barátod taná csára hailgutni akarsz, kövesd C-piatránt! J. K. B. Nem kezdettek volt még a kutyák hajtani, Akréon egy őzet kezd megfajditani Elhagyja a posztját, megyeu lábuj hegyen, Ilogy majd megelőzze valahol a hegyen. A vad ballagdogál a nagy árok széiéu, Az úrfi is suhan fenn a béreznek élén. Hej! hej! ifjú vadász, elhagyád az állást Hátha majd megbánod még azt a aétálrst. Egysier ereszkedni kezdő iejebb. lejebb. Nem tudván micsoda világ volna beljebb. Tudniillik egy keives völgye Diánajak. Holott ő sa nymphák sokszor muiatának: Még pedig nyájasan, még p^dig kedvökre, Ott a -szép természet játszadozván kezükre. Ott a czicze futó drága térmezőnek Sikja, közepében egy szálas erdőnek, Csillagos szép bársony szőnyeggel "bevonva Gyertyánfákkal mintegy bekertelvefonva Közepén pedig le végig cserged^-vén Kriatálypatak s benuesneffek lürödözvén. Kjét felől a partján tömötten sorjában Fűzfa BtrázBán állnak árnyékosgk'' Iában. Pityegő társaság töltvéo idejöket i.gai közt tartván nyájae concerteket. Melyekkel a fülek, ha szerelmeskednek, A puha pázsiton el-ei szenderednek. Legalul a kies legelőnek torka, Fejül egy vennyigéj boltozott Bátorka: Mely alatt a partok kétfelé görbülnek A tekergő vizek utánok kerülnek. Diána jól tudja, gyakran méregette ; Mert föiödő helynek leginkább szerette. Aminthogy ekkor is félig levetkőzve Méregeti vala, benne förödözve — Be szemérmete3dk s vigyázók valának, Következtekor annak az órának, Legelőbb is a szűz istenasszonykának Felséges i-zcmélye körül forgodának. Tegzét pantallérját, nyilját, kéz-iveiv italve tték s minden egyes fegyvereit. Az egyik saruját oldozta lábáról, Másik gondoskodott lebegő bajárói, Bémegyen előre a vizbe Hialé, Utána Rhanis nympha, Psekas és Fiaié, Tisztitni fenekét az olyas kövektől, Nehogry megbántódjék lkba majd ezektől. A királynét, más két szüzek bevezetik. »Ejnye! be jó meleg;" a viz dicsértotik Helyi lilnk. — A tuigy-híinlxHai i?r. n gy- letnek f. hó 4-én tartott pórjelmez es''é lj én következő fel ül fim lések történtek: Gelsei Guttmann Lázár 10 frl, Ujlaky Hircihler ós fia A. Domború 10 frt, Vidor Samuné 10 frt, Szommer Sándorné 10 frt, Gelsei Guimann Vilmos 7 frt 60 kr., Weíser József 7 írt 60 kr., Báró Gaü Nándor honvéd 7.re<les 4 frt 80 kr., Grüuhul Henrik 5 frt. Blum József Be Ciehely 5 frtj Blau Pálné 5 frt, Fischer t estvérek 4 frt, Rosenfeld Sándor 5 frt, Bottelheim Caroltna 3 frt 80 kr., Go.sei Gutmann Henrik 3 frt 80 kr., Stern SándoV 3 frt 80 kr., Scher« Zsigmond 3 frt 20 kr.. L^saner H-nrik 3 frt 60 kr., Rosenberg Ijradl 3 frt 80 kr., Dr. Szukits Nándor 2 frt 60 kr., Eising.:r Henrikné 2 frt, Fieischer Ro»a 2 frt, Grünhut Alfréd 2 frt, Piihál Feroncz 1 frt 40 kr. Oazeszly Antal 1 frt 80 kr., Gutmann Verona 1 frt 80 kr., Samuely Henrikué 1 frt 60 kr., E singer Samu 1 frt 80 kr:, Mnyerhofer Henrik 1 frt 80 kr., ifj. Fes>elhofer József 1 frt 40 kr., Eisinger Henrikué 2 frt Dr. Schrever Lajos 1 trt, 40 kr., B.der li-nrik 1 frt, Welliach Lajos 1 frt 80 kr., Klein Illés 60 kr., Scherz Tivadar 80 kr., Roseuborg Ádám 80 kr., Rosuiib^rg Ernő 80 kr.. Ollop Ernő 80 kr., Dr. Weiss Ziigm ind 80 kr. Sommer Ignácz 80 kr., E ig;á''.do! Ottó ÖU kr , Schmidt Frigyes 60 kr., Dr. G»rő József 80 kr., Rosennerg R?zsó 80 kr., Fried N SO kr. Riich-mfeld testvérek 60 ''¿r. Piskor cs. kr. k-pilány 80 kr., Bach-rach 1. H. 60 kr. Rpocb Gyula 80 kr., Ripovics főbudnagy 50 kr. Scbvr»rz Ig-tiii.cz 6ü kr. fót. Hám ''auár 80 kr. Kel lert Lajos 60 krajezár. Kruisler Samu 60 "kr tjezár, Blau Pal 80 kr, Singer József 40 kr. Ifj. Dr. Blau Simon 60 kr. Kürschner Ignacz 90 kr. Stern Oacar 80 kr. Danneberg Jakab 60 kr. Wagner Karoly 80 kr. Deutsch 30 kr. Wellisch Vilmos 40 kr. Neuraanu Ado''.f 30 kr. Kohn Gábor 20 kr. Pollák Lipót 20 kr: Deutsch Mór 80 kr. Scherz Gvula 80 kr. N. N. 80 kr. Pollák Ármin 60kr. Fischl Pai 80 kr. Scherz Richárd 80 kr. Kohn Henrik 20 kr. Ollop Imre 80 kr. Főtiszt. Grosaiuann tauár 80 kr. Lausch Jakab 50 kr Fridetzky c.''. k. őrnagy 60kr. Tóth Lvjos ''¿U kr. Bogyay Ödön Győrből 80 kr. Fogadják az igen tisztelt jó tevők adomá Hiányaikért az egyesület legmól ebb köszönetét. Az összes bevétel 908 frt 30 kr. kiadás 208 frt. Marad tiszta jövedelem 700 frt 30 kr., mely összegből 350 frt a helybeli szegények közt valláskülönbség nélkül elosztatott, 150 frt iskolapénz fizette-te.it szegény gyermekek helyett, a maradvány pedig az egylet egyéb.— szintén jótékony — czéljaira fordittatik. — Persely van szerkessióségí irodánkban letéve a balalon-füredi sze rete'' ház részéről, tartalmasitáaára hálás köszönettel veszünk bármi erkély pénz beli adományt, m<-lyot annak idejében ren deltetése helyére juttatunk. — Leköszönés. Szalay Lajos több mint öt év óta városi főjegyző, oz állásáról leköszönt és Nagy Kanizsán a Bátori utCíábxn ügyvédi irodát nyitott a zIa-eg''-rszegi ügyvédi kamaránál tör én: b-s-jegy/és mellett. Sajnáljuk, midőn egy szepjövőjü s törekvő szellemű ifjú ember egy Oly pályáról viasza lép, mely- abban leii fenyea megoldását, hogy élethossziglan tart a a közönségnek a törvényszerű hű köteleeség lej-isitése mellett gyakorlati Í8ra<;r«''et szerezve a körülmények igénye •z«TÍnt mozditja elő a közjóléut. Szalay Lajos tisztelt birátunk''ól függ igazolni visBzalépéséni k indokát, a benne helyezett bizalom lánczáuak önkéntea megeza-kitását, mindamellett nem féltjük jövőjét, mint higgadt gondolkozású s tuvékenv működésű ügyvéd meg fogja állani helyét s ki tudja nem e lobbet tehet független állásában a közjónak, mint lekötött helyzetében. Mig egyrészről mégis visszalépése felett sajnálatunknak adunk kifejezést, Ugy máaréazről f-ilhlvjuk a t. közön-ég buzgó figyalmAt uj ügyvédi ''.roda jának szives igénybe vé''elére. — KimulatAs ésköszönetnyilvá-nitáB. A nagy kan z»a: iparos segédek be-tegsegélyző egylete folyó hó 5 én a .Korona" vendéglő terméb-n tánczvigalmat rendezett, melyen összesen b-jött 109 frt 83 kr. a kiadás pedig volt 55 frt, igy te hát maradt.tisz''a jövedelműi 54 frt 83 kr., mely összeghez a következő urak voltak sziveaek f"lüifizetni: Práger Béla 1 frt, Belua József 60 kr, Wajdits Jówet 60 kr, R. N. 10 kr, N N. 50 kr, Ozell-hofer Athanász 20 kr, Farkas János pékmester 50 kr, N. N 50 kr, Czetei Jáno» 50 kr. Pintér Sándor 50 kr, N. N. 80 kr. N. N. 50 kr, Győrffy J, 1 frt 50 kr,iN, N. 85 kr, Bakonyi Péter szakxBzvezetó 20 kr, összesen 8 frt 85 kr, m-l vért legmélyebb köszönetet szavaz a rendezőség. — Meghívó. A nagy-kanizs i píjczér és mészáros ifjúság folyó éri fub-ruár hó 18-án a kisdeduvoda javára Knortzer Károly »Rózsához* czimsett vendéglőjében zártkörű tombolával egybekötött táuczviga''.mat rend--z. B:lép''.idij 50 kr , csaiádjegy 1 frt 20 kr. Fclülfi--téaek köszönettel fogadtatnak ¿^ hírlapi-lag nyugtáitatnak. Kezc''ete 8 órakor. A meghívó másra át nem ruházható. Nyeremény tárgyak köszönettel vétetnek, melyek a társasköri főpinczérhez küldendők. — Hynien. Wajdits Irma kisasz-azoc) t néhai Wajdits Alajos sr.ép leáuyát febr. 12-én vezeti oltárhoz Nagy József zala novai kereskedő. Ki°érje boldogság frigyöket ! — A városi templom toronyórája előbb elkészült, mint előbbi számunkban jeleztük, a lefolyt héten már munkálkodtak rajta s tegnap, febr. 11-én ütött először. A többek pediglen, minthogy fön^dtenek, Egy kis szabadságol magoknak ve fenek. S mig az islenasfizony t kellen locsolgatjuk, S közbe-közbe hi»zin nyakát moaoga''ják, Mint ema friss vérű leányok azoktanak, Nyájas játékokkal ártatlankod''.anak. Vagy kezükkel pajkos záportCíinálgatváu, Vagy tenyerökkel a folyón tapsolgatván, Hiczogtak \ iezogtak, fel-fii ugrándoztak, Locsolódlak, öasze meg ö^sze fogództak. Szappanozták egymást marok fövényekkel Tréfás, barátságos ártatlan kezökkel. Midőn tehát ők igy nagy ártatlansággal Elevenkednéuek egész bátorágg.»l: A tévelgő vadász íme ott toppauva — Nagy megdobbaoá;sal szívok megdob ban va. Mindnyájan legottan nagyot sikoltának, A szép istenasszony körül szaladának, És ott, mint a csirkék, eggyüvé buvának. Mint a? ülű-csapás mikor megrettenti A buzgó kotlót s az mngát megkirrenti. Mint reggel a piros. hajnaJ hasadaia, Orczájoknak olyan lón elpirulása, Héj! ha most hirtelen nyilr kaphatnának, Férfi uramnak is tudom, majd adnának ! Hej de az, hogy akármerre tekintsenek Vizi fegyvereknél egyébjök nincsenek. Ezz^l ugyan elég tüzessn harczolnak, Hát megül feiéje eleget locsolnak. Az ifjú mondhatom, maga is meggyula S nem különben, mint ók, ő is elpirula. Mindazáltal istenasszony ó felsége Minthogy igen tüzes indulattal ége ¿.¿ikrázó szemeket szegezvén ellene, (Keményebb büntetés tán nem is kellene!) „Itt kell-e orczátlan, mond, a vadat lesni, Itt-e ha vadász vagy, a szarvast keresni ? Ha itt: azt magadban mindjárt megUliU d S ezt, ''.udom senkiuek ki nem irombi tálod.'' Ab! mint megdobbana szegényke, ezekre A melléje csapott kemény menny kövekre! Szive táját ah ! mely nagy változás éré ! Mely is legutolsó kínjáig kiséré. A belső változást a külső köveié — Mihelyt keze súlyát ama reá veté; Mert ¿rtaiiun feje kezde narvasodni, A szarva pediglen ágas bogosod ni; Szelíd ábrázatja elé gömbölyödni, Két kiad d fu!ei neki öblösödni, A iiyaka m- gnyulván, göi bén sugárodik, Ha''« még a két lába! mind megvéKo- nyodik. Hat'' kezeit szegény a porba bocsátj", S hát íme la''oaknak, uem kezeknek látja. Vadászi ruhája, válik fakó szőrré, Herczegi paiyoUt bőre szarvas-bőrré. Visszaindul az elhagyott hajtás felé S hát nagyokat nzökik a térmezőn elé. Mást fess. — Egy gavallért, vörös kal- pagosan, S^ép deli t»rmettel, barna bajuszojan. Csontos jobb kezében, szál kardot forgasson, Másikban kinyitott könyv legyen — olvasson, Előtte felfelé grádicsot rakjanak, 8 azon magyarok, mé két kézt, dolgozzanak. Ugy fesd, hogy egyszersmind fel is kisértessék, S oda tel nyakába aranj láncz tétessék. Neki a dicsőség halmán tapsoljanak, Valakik véle egy vérből származtanak. Mert mit ? ^ert illik-e a véres magyar ntk Szíjába mennyköve csattogó agyarnak? S azt az irigységnek, illik e kifenni, S magyar bélontásr mintegy vele menni? Illik-e hozzátok, jól termelt vitézek, Kikben én megannyi érezbástyákatnézek Hog\ az Ábelekhez, a kik testvéretek Kami feldühödt szivet viseljetek? Hogy a li csókotok judoéi csókoknak Neveztethessenek, vagy mérg''S pókoknak? midőn nőae nemzetünk felfelé Saját vétke miatt, no mehesseh elé? Sót inkább, kér múzsám, titeket oh marok Nemzet! benneteket virágzó magyarok, »Legyetek, mint azon egy testnek tagjai Egymásnak szíves s nem színes barátai I" .Legyetek hármas és nem egyes kötelek, S szeplő nélkül való, legtisztább kebelek." Mert igy a felséges szárnyak árnyékában, Hágtok a iegdicsőbb nemzetek nyomában Lesztek iútah mnak s érdemnek fiai a osudálkozó világnak tárgyai. A hazai utazásnak gyümölcsei. Mélió. sőt szükséges dolog, hogy a tanuló ifjúság -tíz hónapot fordítván a józan s mély tudományokra kipihenje magát. Valamint a test, ugy a lélek sem bírhatja el a szüntelen tarló s egyenlő munkát. D''s van a terhes munka z z puha henyélés között különbcég. A szorgalmatos tanulás egyszersmind gondatlan lustasággal cserélni fel, vélekedésem szerint oly veszedelme«, mint az izzasztó hévségből kiszökni 8 azonnal a hideg levegő mentében ledülni. Mar pedig nem ez történik-e közönségesen a tanulókkal, a kik az iskola-esztendő végéve! félrevetvén minden könyveit, egész Mindszentnapig reájok sem néznek? Igy lassanként mindazt szerencsésen elfelejtik, a mit hosszas ideig fáradtsággal és szüleiknek nagy költségével tanultak. Kár ez kétségkivüi és nagy kár, de ez még nagyobb, hogy a mosdatlan szájú cselédekkel az is''JLlóban vagy az agarázás közt, széltében összekeveredvén, erkölcsük is feslík és eldurvul. Nem volna-e tehát tanácsosabb a vakatió idejét ez esztendőnek legkellemetesebb hat hetét az utazásban egy olyan hasznos foglalatosságban tölteni, moly gyönyörűséges mulatságra z testet lelket erősítő időtöltésre szolgálna ? Ugyanis az utazó ifjúnak neki keményedik a teste, midőn a piros hajnallal felkel és szija a legtisztább leget. Napközt majd a kocsiból nézi a szép természetet és ezerféle kincseit, mcst leszáll, gyalogol, felmegy a messzelátó hegyekre, igy izmosodnak in-i; jól emészt a gyomor, megjön az egészséges sxájis, az eleven színnel a vidám kedv ébred as unalmat tartó éhséggel és szomjasággal, nem válogat az ételben italban ; megszokja a levegőnek változásit. Kedve telik az uri s tudós emberek társaikodásáb&n, nem fut az idegenektől, nem bámul szokásaikon. Örömmel hallgatja mások oktatásit, Örömmel b<;ozélí Baját tapasztalásit; gyönyörködik beunök, mint egy viíéz, kiál-lott bajainak buzgó. elóftzámláiá»ában. A miket azelőtt csak a magános falak közt hallott, már iMsaérel látja. Látja & he- :? HUSZOXE&IXm ÉVFOLYAM TBíJÖLJáKlÖ M öf 5&LIOJKY. — Az ipartörvény módosítását tűtelmetienül várják a vidéki ipartársu-iátok. Ujabban a nagy-kanizsai^általános iparlársulal egy bárom tagból álló kül-dötuége {Eger Iguácz alelnőkj Földy Ferencz j"gyzS~é»-8<;tter Lajos)''járt sür-rpaV ügyi miniszternél e egy terjedelme« emlékiratot nyújtott át ujuki. At .emlékirat indokvliayiflgiukábbí ».-k<tá4»n ip^rwl üzés^sHen''fsrVél« besáisáo£<fcteli aztoé azo''moru viszonyokat, melybe a tudatlan aág és kontárság terelte iparunkat éa iparosainkat. Ezért Dtim az ipartörvőny bizonyos részeinek, hanum a mostani rendszernek változtatását sürgetik. Kívánalmaikat a következő pontokba foglalják Össze: i. Külön iparkamarák felállítása, melyek egyúttal a felsőbb iparhatóságot is képezzék. 2. Kötelező ipariársula''.ok j a segédmunkások és unonczok foló''.t erkölcsi felügyeleti joggal, hogy azerkölcs-telenedés meggátoítalhassók. S, Kézműipar önálló folytathatása c-ak annak un gcdtessek m-g, a ki azon iparágat szak ttzerü-.n tanulta, benne működött cs xz ipurtársulat vegycö bizottsága e-Jőtt elmé leli és g\ akorlati vizsgát t tt; hogy ezáltal a ha»zonlfsésbő! és kapzsiságból erudő szédelgésen alapuló esztelen yersony rom holó hatása és az éretlen kontárkodó!'' szaporodÁsáüói. eredő "práJálnrizmus t -rje-dése megnkadályoztaífté^c. 4 Egyidejűi mindenki c-iak egy helyeu folytathasson kouy vek rendszeresítessenek. 6.Ké>z ipar-czikkekkei uz idegeueknek a haz-iias ei- till4ndo; 7. KiLLfitdrSC^WKX^ V^. müárukr kü.öu fogyasztási vagy KÖz:-égi adó rov?wék, 8- A fegy#uczmu^ka oly-képen rettdornd.''>, WyVtáátC ti iparért r -- • T / l , i Kfi >J. r versenyt ue okozzon. A ungy-kamzsai küldoticég at iparegyesttletet. if -ik erest? s kérie kécvéuyének támogatásira ,A ko, lozbváii :p»regylet is'' »ürgelóicg fordult a kormáuyh .z az ipartörvény módosítása ügyébeu és azt kéri, hogy a kész tórvény javaslat, mielőtt az országgyűlés elé ke rűine, uzakénó iparosoknak adassék ki véleményadás végett. V-szprém és Székesfehérvár »paro^.ia aürg«tókg~,kj.\|iáu nak hz ügy ben'' frí Hépwí s ''a^tel^M^ buu másfeiől is várható mozgalom. — Gyii«zhir. köelissteietbeii álló Miklós hlároly helybeli kii, törfŐny»ze2íi: biró és hely-ittes elnök urat éd családját méy gyász érte, szép reményekre jogosult fiuk ifj. Miklós Károly Ill-ad éves joghallgató Budapesten febr. 9 én reggel hirteleu meghalt. A mélyen bujtott alja u vett szomorú :ávirat tol) tau az nap délután vonattal a fővárosba utazott. Fogadja tiszeli barátunk mély részvétüu ket, mely irányában általánosan nyilvánul A fővárosi lapokban egyébként a következőt olvassuk : Miklós Káfl?Iy t£\| másii (Tolnamegye) ssül -2&~év«a jógái» at éjjel képiró-uteza 5. szám I. emeleti la kásán- B£rr6''^ Wfr'' rofolrtrret - kétszer mellébe lőtt. Az egyik golyó szivén furó dott keresztül, ugv, hogy a %zere»caó$irs balt. Mjklóa''az ójjel ''ll órákor tírtnaia akásá\|-a és csendesen szobijába vonult. — Öngyilkossági tervét legjobb barátai senV sejtet''ék » egy^idő jSta tapasztalt buokomoreágának q«»i tu -lajdenitottak mélyebb alapot. Má.reggel a házmesterné, a ki Miklós ruháit tisztítani szokta, a mint 8 ónt Ujoau felment ennek lakására, a szoba ajtaját szokás elliVnéro zárva tajáka. S káig z&rget«U, de hasztalanul. Azután !ftm«nt és felhívta férjét, a ki, míútáu szintén jó darabig eredménytelenül zörgetett, a 8zomazö3 la k ásókból összefutott embr»-kkel neki dőlt «z ajtónak és uzt aarkuból kir.m"lték A szobában megdöbbentő látvány tárult szemeik «lé. A fiatal omber -félig l-;vct kőzve, ntigy íértóc3ib/»n f-küdt u p«do zaton éif»Ui-l-:nü]; mell-tt.» hevert t-gy ó lóvotü revojvr, melyből ké: ;;olyó hiány zoLt. Az asztalon egy i-j%o;nagOt tnlftltaí?. mely kz óngyílko- eg) ik roko^uáiiáli vöLT czime/vs. A ¡óvés- az egész bíslMi.P seuk» sem hallotta Az. -s :tn,l u dele''.ótt toh«-mán jelentést tett :k a reiidőrségnót és ^oiOBaeirt''lMaaÉÜitoUák a Rókus kórházba. _Üngyi:kq-#ága okjit biztjiiyosan nem ''ud-jak. Az. hiszik, gyo^yithatiati betegsege — Becseivel yen a »Kpok-bao-turgy ti^ vnl^íne.y alkalommal Ri:líáz ¿4J».»>1-rle(Jc^ií$ticett a pmzt^tó fe^rt^''^Ai^ail- "kÍ"iÍTT r''jTbó Rnjkon a ¿i .azö.iöüvg} v<> azioV« három ;pin«ae. épüi-.-t égott el a a k a^y tudtok elft>t»nr-''3u'' :üzet, ho-iy.R tylőt tele hányták ^ólddel, miután viz az oltáshoz hamarjában kó zelből n»?m volt Vápható. Kigyaczról ha souiókép lúraeélet jelentene^,, melyet azonban aik^rüU hamar clii^jaianL . _______ — A.-domborul bál. Becses lapjában czm ul a Uágról 1 ehet olVjint KunizsS''n, részint vidéken tartattak mén. Mi domboruiak is - ,hó Ö-áa, (mo\|y iiek h>rde''ését b. lapjá-bsaiífcár kávRs jt> vasluk) egy ily vidéki érdekű zártkörű ¡ánczmumtságo''. tartottunk, melyet snnyiból tartom érdemesnek a t. olvasó közönség elé hozui, miut .n az igen fényesen sikerült, mer "nem" "csak". Uu^y viradtig, haneiu .másunp fél tíz óráig is mulattak. Díszes hölgykostoru között ott láttuk Oyelekoveczről Dobrovoj kÍB-XBSzóiiyV Légrádról Horváth Gabriella kisasszonyt. Kanizsáról Qudlin Irma k a. Perlakról Ltszják Irma. Mandl Gizella éa Gab^iela V\|saasz^ayoka^ hnlyból íJigo--vioh-Betti,-Faio-G»»«Ha, Neufekl Herm. Neufeld Anna, Utasi Szidónia kisassso-aj^Hirira^tfodig -Fatcs Fei emizué.nch" ler Imréné, Szlámek Józsefné, Kengyel FfiMao^p^Szt.-Máriáról Pip tár i csitt ván/ né, jfeidéváairSl -Kaisnic» Ferencsni, rad.ól Horvát Jánosné, helyből Neufeld B. ¿s A.-né, jj^ui J. né, Kouoribói Weies Hoc Ébbőt iáthá^ JDrtíijboru község Muraközben -pá? ratí«a -e tvjiintetbeu iá. — E«ry i«lei«-vcFU: A '' Sz.'' J, ; r- Xánczttigalom. F. hó 5-áo f tóroyékbvít ifjúság Eger AracauJB-jótó-"fco''tiybált reiide€ott, suneTy » lehető ''"gj^iUán eíkerült. A boVó.el <ippen-í6-dozté kiadásokat, igy hat az ''tt-ni iskola jaV^ra semmi sem msr»ds Az. első négyest 40 pir tanezoha. A megjelent azép hölgyek közül a követkéz Kei sike rül. foljegn eznem ; Kohn uörér^k Egt-r-Arcosa, Kohn Hrrmin, St iner Fáni 8«a baKremsier Mari G^rabmicí, Bcck B-rta Xosztb^Iy, Lőwe Mari, Blrger N Paéttu; CiíoísiXiuura Diós-Kál. ^i''hvarz.^ Sch v«rzenb -.rg jiokaliir, Ljs Bcitj,; -Groaz Uajq^tu-.f Sv-h-h^xspárné, "Lu^''íg''.Nué Wolf Józ-ietné, Kob-i Miksáné Koréin Józsefoé, Neumann L. né, L-imer Si monué EgT Arrtcsa, Kohn Má''.y^sné, Leítijcr Móricíué, Steiuer FarN.vojié Sza-bi^i,?t¥ólgyi K.-né Mogyoródi Az e^i» társaság f. sz4.e:«uúi és kitü«ti''n;tr muUtoU-Tfl^gelí Ő óráig, & mikor is W:-lf Jówef Uic a-veudegeket magához hivta rfggvl.-e. Egy^éruekua iniermozzó ia tórieot a. ''Íku éjje!éu i,u. is a D.-óu-Kálban^^ákó.Steiaer b>mu ret»d rőtől az egyik readiiző ''o-.elei tap, a melyben siralmasan tudósítja, hugy. nem jobet el a bálra. mert .édes anyja paraBCsara otthon tollat kall" fwz lania,. Képzethotó, mily. nevaUWy ;kQF«Ue ftJfiveLl.vluLva&tát. _____________. — Gyászhír. Véesey Irma, D a-Sewffy Aladárné, Vcsíey Antónia miut gyertnékek, L-hner János. Erzsébei; Vil mos és Dessewffy Antal minlunokák.ugy Dessewfify Aladár mint vő, megszomorodott szívvel jei-intík atyok, nagyatyok éa ipa tek. Vés-íi Vés8ey Antal uru«k élete 80 dik évében végelgyengülés köve kez-iéb«ii február 5-én történt gyá»zo>« 1-huny''át. A megboldogultnak ''. LüTt léteméi február 7-én délután 3 órakor a vé sei sirkertlien örök nyugalomra tétettek. Vése, ÍÖ82. február 6-án.B-»keharavair»V — Árverés Zalamegyében — Özv. Ta-nás Mihályné 43S frtra b. íngt. íebr. 23. Tolmácson (N.-Kanizsa.) — Balogh József 336 frtra b. íngt. február 27. Bozerédoa ^Zala-Egcrateg,) -— Kumjbh Jauos 425 írtra b. iugt. febr 13: Bajcsáu üanissa.) — MüÜsr Mui 5SÜ trlri b. ingt. frthr. 13. Zala-Szent L^azlóu (Sümegh.) = Dómján Anna. 3uű frtra. b. ingl. roarcz. 14. 5szout Erzsébeten. (^Zála Egirszeg.) — — Hazai rövid hírek. — Egerben állandó színházat szándékoznak építeni —Cseley Géza honvédelmi minis teri fogalmazó f"lm«t3z<5tte ereit s bele h«Ü-— A lázauás teljed és fokozódik. — A "^pr, közepére -iámét c-íSPebir-^ jik. — Makarl nöt érzék'' képczyklusát viasza Iclildik Bécsbe. — Katona. Jóastf születési házára »raléktáblát tesznek a kecskemétiek. — Budapesten a ktízteíken állandó gyümölcs kiállítást terveznek. — -- Külföldi rövid terek, j Dánia fegyverkezik. — Garibaldi fiát akarják a Balkán főderatio elnökeü'' megválasztani. — Weksinben egy uzsoráét és gasdn8Monyát laká3dkóc fétfyes nappal, meggyilkolták.. — KisáJynépk ipagy «ikerrel- yadáas Angliában. török-görög határ«zél<kérdáe ismét sző, nyegre került. vetnek az egyesület tagjai; mindenképen megakarják nyerni a közvéleményt s erre ^ézvejí hajió utján akarnak különösen hatni, hogy--» eűrtflt oéz-iteket a modern eszmének megnyerjék. — A ''m/bfphfö'' rcfhffiynf&zrúb jfcráira f. hó Bud»fh-s.oo a redoute-''•bjUp.''rendezett farsangi ünne é< , íoicy, ''efrg^ptia és siker dolgában az e^dig Ur-tott bálokat messze fölülmúlja. Volt vil lamos világítás, telefo^''^V^á hos''oét^ nemzeti színházban gatták, azutín drámai és opero to "klőadáf B''aha Lujzn éuek••]''.. A legu.v-yobb é deklődést kellettek azonban a tgr. Zichy Jéuú aiial rendezett élőképek. A fővár-M W-geiókelőbb körei^wl. mintegy 40\j0 tiii aduk itt egymásunk találkozót így n- tn c^odK, h<igy a r-.-dou''.e term-i ben jól-Tinín mozogui aeuj lehetett s nz eióajiás''ikat ia csak kovés és szerencsés ölW-^Kit:-'' ''«¡jesou. Mindoueótítre a Ing főbb >\7. iiogy á b^vé''el tneíhaUdja * 10.000 f-nmot v.. v- t''. .c -— A ojícti King tzvnhdz égé^e miatt a fetiyitó p o-tq4o«''- - re f eli- n fogjak iind t^ui rz nmberéle- «U-ni Ké ré^ c/.imáii. A vádlottak kö7.t vaunnk - Dr.'' N vr ,ld ji&yula, a város vol'' főpolgár tu•i''t''ére. Jaűnor Gyula s/.inházigHrgató, La ad » : citier. Antal rondórao^< tanácsos, Wiibe!itt Adolf, a Stadtbauamt mérn<>k»-, Niuchj József, x Ringszinház volt világítási feiügyelője, továbbá egy városi tűz-olt« meíter és két színházi, munkás. A .yádl{5v41 J^anor ell«>Q egyeilen <;gy vádat ,flÍBQLazt t. }., bogy á vádlott két sr.in házi munkást, a helyett, hogy hivatásukhoz képe3t a vizv<-zeiéki csöveknél hagy u. vol Ok, má fogl»jkozásra rendelte. A tárgyalás mároziusban vagy áprílisbao fog megtartatni es minden valószinü3ég szerint két vagy három h<;tt fog igényb" venni, mert i. perben h.''romszáz tanú" nak a kih^üg^tKaa ezükséges. A tárgyalást ttikintettel r per rendkívüli terjedimére, n5gy bíróból álló t-\i:ács előtt fogják megtartani, de mindeunk daczára »»veskttjjlt- azeki tert-mben. '' f i ÍM- — Ujabb lelet Pompejiben. Pompe jiben egyik mé£ a batnuboi egészftn ki sem ásott házban Uj, igen azép ugró kutat találtak, mejy két alapon csigz. foglal ványnyal mozaik munka, E kut is, mint a többiek, rotunda al.ilcu, de fölülmúlj festményeivel mind az eddig találtakat. A boltozat Venus Aphroditét mutatja, a mint e^y csigából kiazál. Az iaieunő kar jáxi a vízből kiemelkedő kis Ámort lart, körülöttük több kis amorettek j itszanak E csoport ulatt egy A.mor egy Delphint ölel, mely egy Nereida előtt halad. Btlra a parton két uő alnk van, az egyik 11, balkezével ajkát fugvar a másik ül és jobb kesével csodálkozást kifejező mozdulatot tez, a másik oldalon is egy nőalak van. * fcöaép p.''.nton kis szekrény előtt térdelve ''és a ttingeira nás^ e ujaui» áőalak..» . oócő £«lé háttai fordul. A lelet igen érdekes és goudoskrd''a már, hógy n kuUt- ^rajzolják. — Huitzázan vesztek el. Asztra-chánból irják a lotidoni ,Standárd"-nak, hogy nagyon valószínű, hogy 600 haJáas veszt"ttc el életét a Volga torkolatnál. A halászoknak as a szokásuk, hogy nagy hsjéca apa tokban tabuinak a budáesalrr-, A mult héten mintegy 600 halász indult el, mire egyszerre vihar támfcdt,; íUítíy! a jég megindulását előidézte. Azt hiszik, hogy a halászok nem menekülhettek. A vihar Moszkvában is dühöngött, a ho! az új-kiállítási épület tetejét elsodorta. — Hogy járták meg a csehek az uj tiiesekkfcl. At uj tízesek csehesitése gyors yégftt ért, mi&elyt a csehek észrevették, ,h.ogy az osztrák-magyar bank erélyesen foganatosítja azon intézkedését, hogy tnín^en '',To platí deadL^at^gh? ffliratUl ^llátdtt tízes oaak 5. krajcszác i^v^oáas mellett fogadtassák el az állam pénztáraribál. NéUny pseVJci ,sUrráa kerülnie mbgBWdodfetr'' íívágtá^ar t^ pénzjegyeknek o csah feliratot viselő i''e-hétaa s , á! ét s^ ^yíbe -Wok^ a.-pénztáraknál. Most számos ily tízes van iaxgabmiMjOssH- « Miirvaorsság. egye* »uAokot* csehek cse-beffeől erb» jtrto ttsk, mert- ax osztrák-magyar bank csak 9 frt 50 kr. fizet ily meg^sfokitott tízesekért. Ig^/''í\|«zer oly nágy ^z^^eti Biiavic^rtk;- mict a minőt ki akartak kerülmT ; . Hü* Mirok az Enns folyóban Az Éiins vízállása az idei tél rendellenes- vi-sfopyatf! fogv%.^en atscBoujr. Kubnngi pSf¿sz MkSelhatájjii^ták, »ogy ifciegvi«gál jék ezt% hossgiiás fGlapcjí^a W''» ptsrlon kifaeredezett. AíÓkkaF^capItfkal fölfegy verkezve ¡elkezdték a kőlapot feszegetni és kitfiot, hogy á ->gy négy mé er bosszú éa 150 centimét''-r azéles sirfcak a fedele. jA kőUpon egy kőko-Bz<rrtrdyomai tó''szuuak ; '' az égé^z födél élénkeq emléke''-^ az egyptomi múmia seafkopjlgi fydelfire. A Uarkojág raag* még az iszapban áll és a két vége észak Ós délnek f-kszik olyan formán, bogy ax cltcmeiMt (oja a aark-asiliag irioyibu» iflkadí. E? s lelet már <ak azért is rena-JüJÜli. ¿rddkos, Lueri az Knaa vidékén az a monda kering,»,a^P »j^án, bogy vala-miEorJfifín, egy'' magyar (?) királyt te- mettek cl az Enns medrébe. A folyó talpalján is mutatkozik egy hasonló szarko-pág, de ez a kél végénél kelet és nyugatnak fekszik. Érdera''-B volna, hogy régé-Bzeink kissé figyelemre méltatnák az Enns — Czigány''Sene orosz herczegnél. Demidoff San Donato herc#<^" jaftuárins 28. fénye bucsu estélyi i^Hcfeaett^/Ltíam asszonynak Gambetta bűalmaS''Aaraloő- németgyQjölő yB^oek tífle-az 5sőzei^;-oéaiet- éa OBzfí''ift-tíitetíí''B muszka ariszttfktáozía tün-tutőlec vett részt. A vendéglátó herczeg annyira igyekezott kitüntetni Adam asz-özunyt, hogy tisztán az 5 kedvéért magyar czigány-zenekart hozatott Péter várra. Adam as»zony ugyanis kiválóan -t ed veit a cziginy-z»nét, s n hercz»»g előzékenysége a icgkellempsebb lepte meg. — LednyrabVít. A azép Erics Zsi • \| vitnka, a gratjovHczi (Mitrovícz mellett) oy.erb ifjak szivének zsiványkája, e bó 15 goudoiatlanul dalolva ment vizért a falu orsóját, iáaka»ztolta az obreuicxára, 6 fp: c ZJ.V i<i • EgyHz<írrc. csuk rémülum hagyta nb&a dalát; két f-syp^csférfi.tería^H.melletb-, ••lőtte pedig a/^Vwruiki fiatal Koj''cs Bc-j.iu üii ó jóf isrtnert. A leány'' rossiat sejtve, mindSÚ erejébői lutni keiUett. de alig tchetet''. pár iépéát, u»ert a két fegyveres férfi átkarolta kar''au d-irekát, s «gy távolabb vára- kocsihoz vitte. Föltették a kocsira, a kfegyveres férfi mellé űi-. ^Kojtcs Buján pedig a lovak, kfizé vágott, a kocsi elrobjgOitH Tovarnikba veztrló u''.on Panlelija és Drezga István grabo váczi Ukóaok meghallották a leány segély kiáltásait, vÍ89zfatotrak a falu icgyvert vettek magukhoz, íóra kaptak a utánok ortidtck a Icányrablóknak. Utol is érték ,óke.l^j4.^SjXüká.btwittaL ^ icaavf mega/ao "üitvan, Ui^uaimaB kurjongatás-aal vitték vissza Grabováczra. lyeket, a hol nevezetesebb dolgok törlón-t k dicső elődjei á.lal. Örvend az olyan tájon, a hol kedvezve szolgált aezerencae és uevekedett e haza dicsöaége.._ Eazébe jutnak ama halhatatlan hírű férfiak, kik hadi éa házi . ai.oigálutjajkbaD, szentül megteleltek kötelességeiknek. A Bzotnoru cealamezőket látván, megkomoródik szive, kezdi érezni a nyert sebeknek tartós fájdalmát, keseregve nézi a hazáért dicsőén eleaett magyaroknak körülöito le: ♦begó ¿rayékit. Boeaaokodik a-töftéut Jii--bákon, és ha rajta állana, tüstént megorvosolná, az agyarkodó szerencse bosszú jár. Lá^a, 1 ol .ésjnik^en. ij)arko$ük_ % nemzeti szórg^alcmi-; mö''nnyr "fcfrz^''és'' ''éar dolgozik mellette, mdy csudálatos talál- mányokkal akarja az időt, fáradtságot s költséget kipótolni. Szemébe tüóvén.moly sok várea veritéki e a pénznek szerzése; kezdi okosan becsülni s felteszi-magában, hogy előbb* tizszer is megfordítja kezében mig egyazer kiadja. Kivált képen, ha jól lúeggoudglja, hogy keearves, szükséget látnak sok-ezer mások és talán ¿ppr>n olyanok, vágy sziute azok, »kiknek jm--borsága s Bcorgaimatoisága cs&leközi^ hogy ő k unyebben jut a költséghez és azért nem érzi, mi ax inség. Kószivének kellene lenni, ha''tneg^nem indnlna a szt^ gén''ység sorsán s véteknek'' nem tartaiiá ax irgalmatlan zaklatást. Látja a fővize'': folyásait, melyek az ország felosztására szolgálnak, és a melyekbe sietnek a többi nagy.obb, ki- saJjb. folyik is. észre, taely nagy hasznot szerezhetnek ezek a közel levő városoknak és az egész vidéknek, színeken hordozván a megrakott hajókat, vagy sokkerekü malmot hajiváu; midőu más utt nap-Btig kéreng a száraz malmokba lógott nyomorult barom vagy pára-sza-kadva vonja a terhes szekeret; de ellen üen azt is észreveszi, mely tetető« károkat okozhatnak a kicsapó vizek, ha a partokra a töltésekre nincsen gondviselő szem. Eiöntik tenger módjára uz egész térséget, mihelyt tartósabb . záporok huj. J la-iÁfcV"Vi^y olvádrfi -kezd^rf níé)yefcb h^ .i-n .sIiáMa):bpgysegí-ik fridékeq ipb^ak áz ütaVs a hidak1,''triáe másutt. matosak, rendes sorban ég.űJtek a kémé- oyea ffVfrftilttfHk »if}Wf - ágaikkal, a szeder, akácz vagy gyümöl caös fák i. s.elid Jekintejlüek a jól ruházott , ^octjíjs Ö "»yíjit: iaptr iHeabsa ^ félbon vannak-a szeiytiibány t fiiilös guny-hók, alig szolgálhatnak viUgos fedeleik-ksl h eső és saél ellen. Mezítelenek a í gyermekek,"rongyosak a komor ábrázatú szülők, meddők a p.irlagb wí hoverószán tófuld^k : szabadon kóborol a görhea marha a legázolt sárga gyepen Nincs körült bultti erdő: már messziről érezni asovánv tűzhelyen u büfö gő ganéjt ós azépségrou-tó pojványokat. Lehotetlcc, hogy azilyen szembetűnő különbség«ik 4ííye''m»ís»é n''-; tegyék ^s gondolkozásra ne kényszerítsek az Utazó iQut. Ha mást nem tehet, legalább egy mélyet sóhajt és igyekszik ki taeuini mindezeknek okát. Ne <) jobb a az ilyen tapasztalás a henye otthonülősnél ? Midőn iey viráe-z»k -az ébned a vizngálódó észre vétéT, Ke''vek''edík az ism-retség, gyarapodik sttanuhság, terjed a s/ép • "magavisu let nelc s jókat ígérő éazuuk becses híre, támad a boldog, jövendővel ¿hizlaló reménység. Hogy az utRzásnnk előszámlált s még azoknál is felettebb hasznaiban része-aüljőn az.utazó, szükséges, hogy meg ne r''íaduljun.vaktában, hanem ralaorintmio--des ogyéb fontos dologra, ugj e»en őr vehdítes, de egyazeramind nyomos''foglar íatosságra jól.elkészüljön. ^^Folyt. következik.) ~ -- iJlklés Károly hálálűrü. '' TTi «»téridcs. cérna «stén Elmólátok, eí-elgotidolködoBi. Kéj>ed e''Sttcm n> -gjeleo, S fájó szivvel rebogéra : Kedvps barit, ''édes jő- Kirolyotc ] J" Ha b.M-a «őtít bánat Fekete gyászfátyoláv-il körül von, Istenbe helyerott hitem 8 e «í>baj a<^ erőt uek''-m: barit;- fctrj* folyói'' \| »r * > i. ~ X ? - i K i- l Ha rig t jő barátimat Én nagy néba meg-megjálogatom, C»ak te rólad beiaílgeiknk'', , " i '' Emlékünkben fölidéxüak : Ksdtss barát, édes jő- KiuXyDu t:.--•> Ha bajnál baaadtával^ £ A banwg szasára ¿o^dkospji. , Imámat Ueked"8entelem KelejlLetlen egyellenwn : Kedves barit,.-Károljo^ ! Ha nyugodt éjjelem Tan t> simvkat ÍK>z vrző safjalym,. Mi:fden,iép''legrt^l.b ragy te; ! Fájó szivem egyetleno: , Ked« .barát, éd«si j<Sr \|áá\|o!yoa '' .. l^y kelek és lekszem le, Eazel vég.C-n be hő imádságom, _____________Yr F.HF.K. BAL; joghallgató. özebett, P/ága, Lemberg. ki nyert? febr. 8 áa: 37. 82. 73. 34. 9. „ 16. 62.- 4. 34.18 , 38. 57. 49. 17. 27. ..j V v V N Vegyes hírek, — Gyémánt lakodalom volt Sze-geden e hó 3-áu. Csal a . Sándor tsoyai gszáa és neje'' Psplogo Róza tartották arany lakodalmukat. Lobogós kocsisor hozta be" az agg házaspárt 4 városba, hol Kremminger prépost harmadszor eskette meg. A férj 82 éves, az asszony.v^S. Hsj-miaoz kccsi telt meg az ttfégelt Családjá vnJ.''Ez-rolt szás esztendő óta «selsőj\|yi-m''iai Irfködalom- Szegedért. A báitvan év&s együttlét alatt a két öreg házastárs alig Volt beteg. Síí''i X'' — A holttest égetés mindinkább kezd tér\ iogl.alnb Boriinben a bolUeatégető éjryeSületüek eddig 156 ''tagja van'' s''köz-tük bankárok, ügyvédek, művészek, gyá-■wozok. StoLl^drg biifi^ves udvariszi«é»«ső szintén belépett az egyesület tagjai közé A« egyesületcek már kellő alapja is v»u ^boltivté^elssa«: Aükség«». Odasülök re és a Hol helyre» cah s. <tfUsir }Og iúányaa_t még. meri Porociorsiághin s holttqttégetés jiincs engedélyezve. Ec° nsk megszerzésére miodsn lehstőt elkő- ^Éjfér előtt vorfe kend meg ZölJ J.-inost, ezért btlutetést érdemeUz. Tekintatö» biró ar, felel s. vádlott, ha ezt tudtam voha akk-r éjfci nuía vertem volna meg. Mit csinált az ur ezíel az emberrel ? — -kérdi a főorvos a borbélyt, kinek körmei kőzött adta ki lt-lkét a beteg. Uram. vxlaazolt a borbély, én megnyírtam, megborotváltam. mrgkíipUIyóztem, fogát kihúztam, oret vágtam rajta, amit tudtam uiin-dtnt megpróbáltam, s hogy nem haszuált, nem tehetek róla. — Mi az R^yvéd ? Otvan okos ember, a ki mások bolond»ácdból 61. » írti a mesterséget, hogy a ¡> rt é» clien«e arczát hosszúr* nyújtsa, (mikor ez utóbbiak űzetni keilj. Hivatalos piaczi árak. V s: .;:Nscy-lCiiir.»áfl,. 13»s...lebr. 10. 100 kirograrrmíaval -számitva. Bura tto« 8.00 -9.— Árpa 8.— —SfrO íab 7—.-7-50 Kukoricza -!—■—.— nj —''---7. — €ür<jáiitin ö y-- --.Lene»« 32.—''---—.Bab fehér 13 —.-- .Bab tarka fi-50^ Ő.75 Jiepeza 12^0—13.— Szína 2-5ü —•—. Szalma 1 .--.—. I kiJo^raxr.mjávai szimitva. Marh.tlin 40 — .-l-l. Borjúhús —-56. Sertést«» ¿6-—. &»lonu* •—.80—. Dírsn6zir ''—.--68. Vöröshagyma -—.—1U. Foghagyma ,-rr—r • Cxnknr -. -.--5«« Bor» ..—--J.-40 Paprika 90 —Szappan • -.—A''). '' v 4 ;, ,; • k literjkivsl szimitva ü bor 23— 43kr. Uj b0r 16—28 kr Pálinka 43 kr. Ecxet 6 kr. K. B. Vaautd. menetrend.. Indul Kaviízsáról hova: a i'' \''onat .«zárn r.:'' '''''''' ¿07 K«»6k, UobAoí, Do«koát b JO lögc''l 2:5 , , a no délut. 209 , , • -t , tl> 1 éjjel ft02 Brtd«.Pestre (gyorrrorat) 5 55 reggel 204 . (poilaTonat) 2 6 délut. 212 . (vegyes vonat) ll 20 éjjel SÍ8 ©¿iibo<S«iWibatífiljJS5j)ron felé) 6 15 röggé oü 1 . • ......lt-50- ¿Jj® 315 So>&ub • S 40 ''délut 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 . . 2 47 düet. 201 • n CíT«sv.) , 10 50 éjjé érkezik Kanizsára honnét: 210 Zákány felől 5 27 reggel 216 , 1 41 áí!b" 208 , . 11 1 ÍÍo1 211 Buda-Pestről (vegyes vouat) 4^15 reggel ¿03 ., (postavonat) 2 5 délut ¿01 n (gyorsvonat1 10 .''i0 éjjel ÍQ8 Bé.sből 4 1 pé „ 10 15 éjjel fi9pr0nb.il 12 5 «télben < ST 1 20 délnt ütw \ \10 W -4)jel »92 PrAgerhof telőUgy«rsvon»t) 5 37 reggel Felelő»ezetkeszió: BATOP^I W^S -UU4 4é5 3—B. 0 E: T É S. HáaeladAs. ffilt magyarutozáfc^u iető ssép é^jŐVí- »igyÜlt azonnal az^bad kéiOŐi «iadandó^. Bővebb értesülést nyerhetni WAJDITS JÓZSEF ur könyrksrssksdésébsa. HÚSZON EGTKDK tYTOLYAlL ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR Ifc-éa 1882. hiedetesek. KérSui gr- ugeség, megiongált idrgzett vér és nedv v.,»tések titkos iQukori vétkek és kiesapongáaok Dr. WRÜX-fele FERUXN-POR (piTni növényekből késxitve.) . . . . „„.¡i... ilkslmas a nemzS- éi szülészének minden- Í ttrIUkaíi « »h.t.tl«* ("•«»'' ■"»« "¿"''"^¿a . „SSii, ?Iiiv.H«Mn Nömkölőnb.n p4t.lh.tUi. eléretik Ára egv dobosak ron:os l«rá,sal együtt 1 frt 80 kr. Raktár" N-Kanizsán: Prager Béla gyóKy.seré,x nrnál BécaUen Í5-ügynSk «¡schner S. oki gyógy- 1L Kaiser Josefs.tra.se 14 «1 11-25. Számos tekinté''ves sveitzi német és osztrák ón os t-irábbá számos orvooi szaklsp egyezó véleménye alapján, a Sobaffhansenben lakó Kranét ''Richárd gyógyszerész által «veitxi gyógynövényekből ká==Uett sveitzi labdacsok'' melyek szerencsés öaazetételök folytán a nélkül, hogy a test áxulmára volnának, ''minden esetben, a hol gyenge székletét!, ''epe- é* nvák-kiürítések, vértisztitás, sz «»-.oss fmé«zt5stervek élénkítése, erősítése kel! mint bir.tos, fájdalom nélkOl ható olcsó gyógyszert, mindenkinek legmelegebben ajánlhatják. 391 3—. —____Vételkor Brandt Richárd gyógysze- rész aveitzi labdacsai kérendök, melyek bádogazelenczékbeu adatnak i pedig 50 szvm 70 kr. és kisebb próbadoboz 15 szemmel 25 kr. 0 é. A valódi sveitxi labdacsok minden izelenczéjén a fentjelzett ragjegy vau fehér sveitzi kereszt vörös mezőben, a készítő névaláírásával. — A használati utasítás az alább jelzett gyógyszertárakban ingyen kapható Raktí''r: Belns József gyógysr. Nagy-K&nizián. •UO. sr tk. S8S. 488 2—3 A r v e r e s. Fehér Juli, özv. Kondákor Imréné felperes 144 frt 59 kr o. 4rt. kiivetelés és járalékai kielégítése végett Kuklek Mihály lovászi lakós alperestől lefoglalt a a lovászi 2. és 3-ik sz. tjkvben a 4 f sor és A f sor I. 1 —18 eorsz. alatt felvett és az adó alapján a tartozékokkal agjütt 807 frtra becsült ingatlanok 1882 évi fobr. hó 27 én délelőtti 10 órakor, mint második árverési határidőben a fenti szám alatt köz zétetts alulirt telekkönyvi hatóságnál valamint az árverésre kitűzött Leiyen megtekinthető feltételek szerint lovászi községházánál 80 frt 70 kr bánalpénz letétele mellett betaáron aiul i eladatni fog. Alsó Lendvai kir. járásbíróság, mini telekkönyvi ható-ág 1862. évi január hó 30. napján. ríábráczky lajos, kir aljbiró. = K Á V É — és tties szétkGIdési czég. Legaacyobfa szétkSIdée! üzlet nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve »zárc 21 Moeca valódi arabiai — — — 22. Menzát igen nemes — — 24 itra 1. tárga nem« — — — 30 Caka zöld erőtelje« — — — 27. Ptrl-MacOL igen kiadós — — 25. iava II. cárga nemes Osztr ért. frt — 710 — £-50 — 5-— — 5- — 5 — 4 40 4-05 390 3-70 32. Santsi, jóízlésC __________ 33. Dasiage kiadós ____ ______ 34 Rl« eröteljirfe tiszta — _____ ___ Thet: kilo 75 krtól frtig 5-50. Rnsah''k : Kron Sardina hordónként 6 kilo I 75 frt. Közvetlen szétküldés, gyért és sslid 8W%t''at Arjogyté kei. kávé-,.tne- és vaalllából, valamint kis pesti prákifc díjmentesén kül<Ut- nek Kérjük b. ajánlatát és ajánljak magunkat 457 4_ / FÍTNKE & KORNBERG HAMBURG. SKIDLITZ - PORA ■cégem van Csak akkor valódi, S * ™''n/nen,ok«o7o."lí lenyomva. 80 é-r ór.i * legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor tetessetek ás e«észtél akadátysk, fmint étvágyhiány. haaaorniá«> vér t\|elás ti arasyér ellen. K0lönö»<-ir oly egyéneknok ajánlva. kik (US ¿i«t- módot folytatunk. Ha.isitássk tarWnyües büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. 8. é. ___ emberiségnok betegség ellpn, min. deonemü sebesülések, fej-, föl - és fogfájás, régi sérvék és nyílt sebek-rákrekélyek. üszök, azemgyutlad« ntiiidctinosiQ béunlás ét sérflléz sth, Stb. ellen Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó. Haf-ninjolaj. Krohn X. és társától Bergenbea. (Nort égíában.) fciec halmáj zsirolaj ralameunyi, a kera«kedelcmb n előforduló faj között as egyedQIi, mely orvosi czélokra használható. Ara egy fivegnek használati utasítással I frt. «. é. F Ó 8 I Á I I I l á 8 Moll A. gyógyszerész,Kcs. kir. üdvari szállítónál, Bécs Tuehlauben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertáribau vacy fűszer-kereskedésében. Raktár nélkfili helységekben mai{ánegyének nagyobb merrt''ndelésokoél megfeleld ¿rle«>ugedéiben része»ülnek A t. CZ- közönség kéretik határozottan Mo'' féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját ij«gyem és aláirá-sommsj vannak ellátva Raktárak: Nagy-Kaalzst Roltts J. Jtyófysz. P''^it Béla (cyógysz. Fesselhofer József, Rosenfeld Ado í Rosenber Keroncz, Strém é$ Klein — Zala-Egt-aztí Hollósy J. E. Mz''czali Uztl Ferd — Baus Dorn-r K — Csáktsraya Göncz L. gyágy«aeré«z — Kaposvár itabócbay Kálra. Kohn J. gyógysz. Th Kecikessy ¿yógysz. — Xapronoz_ We.li \S cyójty. tiszet C»acsinorics Ist. gyój.z. Keszthely WOnsch P. — Cöraead Rátz Ján - Zágráb lrgalmaslio gy''gyst. Mittlbach S. gyóg)s^ H-ljac V. — Sep.-CE Mezey And. eyógjsz. — Letenye KaliwodJ — JCapctva r»tt Borovicz Ad. — Zala Eaerszeg H -llouy I. E. gyógytz 451 7— 5''2 >Nagy köszönettel tartusom a Richter féle lip- __kiadóiut<z-.tb< ii mep>l«n 1 .Beteg karát'' cxitsQ (öpirat me>:kuldé»?étt, mert azt láuim b.-JSle. hogy sok zjr még a nehéz betegek uámára is van segítség, bt megfeleló szerek vaDcak kézuél." — Uyeo éi ehez I wonló tartalmú lovelck naponts érkeznek be ezért minde.i betegnek ká-sodelAci nélkül meg kellene hozatni e könyvecskét, annyival inkább, mert 6riaeh«t Kár«iy egyetemi könyvkereslejése (Béos, 1. Istvántér 6.) díjtalanul küldi meg. 4(>4. 3-4 ■■■■hhh Fölötte kedvező tőzsde-üzérkedés, az általam ujonn&n összeállított s a legszilárdabb alapon nyigvó nyerenény-hiztesitasi játék által bavonkint 2— 500 frt nyeremény eiérésére. A. 15-30 nyeremény 5000 frt értékért, eaelkedésro vagy esésre. B. 30—60 betét 5000 frt értékért, akár emelkedik az árfolyam, akár esik, a veszteség mindkét esetben a lefizetett ősszeg erejéig rnghat, a nyereség ellenben határtalan. 0. Letéti üzérkedési vételeknél az értékeknek haszonnal való értékeáitéséig, mérsékelt födözet. mellett, pontos és megbízható értékesítések, szakszerűen és dijmentve adatnak. 471 i-ia Távirati czim : Bersefi Aasatw Halpernem Bőrse. M. Ilaípcrn, Börse, Bécs. 5837. sz. B. 1BS1 472 l-l Árverési hirdetmény. Aluli''t kiküldött végreh-j ó az 1881. évi LX. t. c/. 102. §-a értelmében ezeunel knzhirté te»zi, b«>gj- a nagy-kanitíai kir trvszék 5837. sz. b. 81. vógzísse által az slsó-lrndvai takarék pónztár végrehajtató javára Kovács Lajos ügyvéd n.-kanizsai lakós ellen 595 frt. tők-, ennek 1880 év decz. hó 9-ik napjától azámitaodó 6/„ kamatai ée eddig össsfeieu 690 fri 40 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás «ti kalmával biróilag lefoglalt és 998 fttra becsült szobabútorokból álló ingóságok njilvánoa árverés utján eUdatnak. Mely árverésnek -a= 5837. sz. b. 81. kiküldést rmdelő végzés foljtán a hely szinén, vagyis nigj - Kanizsán alper s lakásán leendő eszköxlé^re 1882 ik évi febr. hó 24-Ík napjának délelőtti 9 órája határídőül kitüzetik és ahhoz a venni szánléko-tók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogv az érintnu ingóságok rzen árverésen, az 1881. év. lx. t. er. 107 s-a értelmébe a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. aa elárverezendő ingóságok vételára az 18-1. évi lx. t cz. 108. § ban megállapító t feltételek szerint loaz kifiaetendő Kelt N.-Kanizsán 1882-ik január hó 31. napján. Barts György, kir. bírósági végrnhajtó. Malom bérbeadás. Boeska községében Izvő s a palini orodalomhoz tartozó Vrzi salOffi 1862. éri márczins elsején 3 egymás ntán következő évekre 1882. május 1-töl kezdve haszonbérbe kiadatik. Az árverezés a helyszínén délelőtt 10 órakor lartatik meg. Bővebb értesülés Paiinban a gazdasági felügyelőségnél szerezhető. 470 ,_<, Halljátok és bámuljatokí Egy nagy brittáuiaezüst-gyár caídmcmlása következténél; átvatt óriási raktár becsáron a ul is mélyeu Iescá.liU>:tau adatik el C frt 6n kr. beküldése vagy pedig utánvétellel mindenki kap egy kQlönftsen nyuj tott és 51 darabból illó brittániaezüst étketS e-zkftit. fmely e?Sbb 4«> frton felül Tolt kapható) és as evóeszkQzQk feh^rmaradáiáért ''2f> ¿vig lest jótáliva ¿e pedig . c asztali kés an^n] acaélpengével B legfinomabb brittániaezQs: yíla C tún.öit masüv brí>táuíaezUt svikaaá 12 Utfli''iim l>rittániaezü»t kávéskaaál, 1 uehéz b:itlániaaz&st l«vesan''C, 1 nehéz britt oiaesCst tejncrc. ''2 ele^aua gyerlyatarté. 6 szép masiír tojásssMec. 3 gyönyörű fi :nm ozskartáloza, l üiessziré It-gáuomabb f.jta, 1 igon saíp ez«k®r- és barstarti 6 drU brittániaezüst tsjáskaaái. Hobizouyitáau!, U-ty ezen hirdeti nem axcdelgeseu a''apsaik nyilvánosaágra hozok <igy párt az ezarekre manó kusxönC- és utánren-deló lev lekl.51, nelyeket éu étkez5a««remnek elóny«Mége ésuyulékonj-ságára vonatkotóUg tőt.h évi használati után nyertem ¿< kötelcam magamat nyilvánosan, ha as ára nem tetszik, azt miuden költség nélkül vitass-verni. Wadae sás ozégek áitai hirdetett átkszájzsrek értakteUc atw zásek. Ki tehát egy jó solid áru. akar, ax forduljon csakis a< ogyt-1< n megrendelési helyre: L NELKEN brlttóaimezüafc gyár-fóraktéir ^ Bécs, vi. Wlndmühi?s&€ Nr. 26. Nagyon t. nr! Körülbelül H hónap «IStt hozattam öutöl agy brit táslaizüst garnitúrát, caelylyel teljeson meg vagyok clégoáve ét k^rek ezúttal még ogjszer agy küldést bel5 le hoaaám juttatni. Tisaei«ttel ParaMgei 8i toc, •r. lelké?.. 2"* A — A h. te hs jt h-3 t. Klein-Sche!kenben (^délyoraság.) Mélyen tisztelt Nalktm arl ¿c u 9n gyors brittioíaciüst kaldésát megkaptam ás velo teljesen mag vagyok oUr«dvo. — ön agéss joggal hirdette, hogy ex nem szédelgés. Legyen s<íves oskoo még egyezer a fant említett kéazk-tat megküldeni. Lanz Haicrich lovag Lamrufc kir. tanicaos a cs. k. fKhiratainál ás pénztári udvarnál Grázban Továbbá vannak köszöneti v>l vácitások és ntórendelásek a kő vet-Ler6 úraktól : Vilmar, gróf Pálfy-Dann 8tübingb»u, Pruck Károly KoJU-ban, Waatschuma Pard. ea. kir. adóhivatali fcdj onkttól Jaamitshan, Ne -rettor Kaj etán tói Trientbön, Diahl es. kir. po»tamest<»rtől Hostovicsbau. Soveltnayer cs kir. caesdőrt&l Bocharabén {Csehország", Bolzer Ferencs Kelixdorfbac, Gráf Porgách Károly Obymes. sal. sat 385 18-0 Tlszütáper brittáaia eazközém számára nagy csomagban 15 krér nálam kapható, óriási megrendelések végett kéretik & mielőbbi meg rend-lás. \nonon lonmm (I Tánczkedvelöknek érdekes megjelenésé WAJDTTS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent: „RAJTA FAROK TANCZOLJUNK'' hasznos kézikönyv tánezkedvelők számára, szerkesztette Lakatos Sándor. Ezen 215 oldalra terjedő, képekkel és tánczábrákkal igen csinos keménykötésű könyvnek, ára színezett borítékban esak 1 frt 60 kr. díszkötésben 2 frt 60 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. NSD-Íssissáa, nyomitott a H»46 talíjdantK Wajditi Jöttei gjoraajtójin. N AGY-KA NIZ8Í, 1882. fohrná.- 16-án. Etffi^atáal ár: rcésx évre 8 frt. (él évre ........ 4 j negyed '';vre ...... 2 r 25py szrfwi 10 fcr. • HffiDETÉSEK b Lasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. " NYILTTÉRBEN soronként 10 krert vétetnek }r.i Kincstári illeték minden egyrs -»ir-i •-tésért 30 kr. fizetendő. / 1 "■">.• -H Huszonegyedik évfolyam. mm A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét iIlt-tö kö/Jfmények pedig i kiidóboz béniifüivr* latézpndők : X A G V • K AX ! 7, S A Wlasslcsbaz. BérmcnUtlcn levelek cs.ik ismrrt munkatársaktól fogadl:.Ui."lorl.- -- Kiíratok vissza nom küldetnek. N?''3-Kanizsaváros helyhatósaganak, , nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet«, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', , nagy-kanizsai takarékpénztár'', a .zalatnegyei általános tanítótestület * a „nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválas/.traányau s több megyei és váró* egyesület hivatalos értesítője. J Hetenklaí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A nagy-kanizsai s/.lnház ögyébea!.. , Remény lek : a láng szépen emelkedik; — n,ondja költészetünk elhervadt Virága .Múzsámhoz" czimü- versében-;- — „a láng szépen emelkedik," lassan, hogy sikeresen-e, — azt a jövő fogja megmutatni. — Városunkban is emelkedik a színház ügyének lángja, — az élő zsarátnok lobbot Yet, rajtunk áU, hogy el ne hamvadjon. — Nemes, buzgó, minden jó és szépért lelkesülni tudó Zalaiak! Hoztátok szólok, szerény intésemet ne vegyétek rosz néven, nem vehetitek rosz néven; — mert a szent igazság, a szent meggyőződés fáklyája világit előttem. Némi közöny nyel vádolhatom Zalamegye legnagyobb városát, — közönynyel ennek környékét; — miben áll a honszeretet?! Érte, ha keli éltünket s vérünket feláldozni; — jó s rosz napjaiban gyámolítani ; „mert a nagy világon e kivül nin-e-ien számodra hely" ; — tettük e azt ?! nem ! . , . ennél sokkal kevesebbet sem ! Ápoltuk. - pártoltuk-e az édes magyar hazai nyelvet, — az édes magyar nemzeti érzelmet?! Pirulva kei! válaszolnunk, — nem! A nemzeti nyelv terjedésének, emelkedésének egyik hatalmas tényezője a színészet; — szegény Károlyi, Gerófy — s több más jeles I színtársulat bizony szomorú dolgokat regélhetne N.-Kanizsán töltött napjairól ; — s tán még ma is itt ülnének, ha egyes nemesszivüek nem könyörültek volna sajnos állapotukon. Mig más sokkal kisebb városban a színészet hálás talajra talált, nálunk nemcsak hogy úszott a felszínen, — de többnyire el is sülyodett. Pedig mi pártolandó inkább, mint a színészet?! minó erkölcsi hatása van az emberiségre?! — Ne mesit — tettre buzdít, a kor nevet- séges féiszekségeit szemünk elé ál-litjf., — a sülyedó erkölcsöt felemeli; sióval hasznosan gyönyörködtet. Ami Bpest az országnak, az N.-Kanizsa Zalamegyének, — itt összpontosul a megye intelligentiája, — ide jó az ifjúság a tudomány alsóbb kiképeztetése végett; — ide jónek a falusi gazdák pillanatra elfelejteni a nyomasztó gondot, — ide jó a kereskedő bevásárlás végett; —-remél, hogyha az est cl jó, lelkének élvezetaus pillanatokat szerez; — s valóban szomoritóu, leveröleg h,eí a kedélyre, ha a keresett szellemi élv helyett egy-egy bűvész nyomorult játékát kell végig nézni, — vagyha ez sincs, szépen haza ballag s busán mondja: „Bizony nincsenek színészek N.-Kanizsán.4 A dunántuli kerület fóbb váró saiba, Pápán, Szombathelyen, Fehérváron stb. állandó színház építtetett; s hogy a fáradtságot siker koronázta, hogy a hozott áldozat megtermé gyümölcsét, eléggé van alkalmunk tapasztalni. N.-Kanizsa városa folyton emelkedik szépség és nagyság tekintetében ; — Zala azon megyék közé tartozik, mely hazafias érzelmeit mindenkor kitüntette; — nem sajnált pénz és véráldozatot, ha a haza üdve, a hon, e közös anyánk boldog sága óhajtja. S hogy a színészet pártolása terén hátra maradtunk, valljuk meg, hogy legnagyobb részt az az oka mert városunk intelligentiáján:.k nagy része járatlan volt a hazai nyelvben; — de még egy más oka is van; sokan annak tulajdouiiották, — mert a gazdagabb osztálya nemcsak váró sónknak, sót megyénknek is gyakran megfordul részint a fővárosban, részint külföldön. Én e~ uézeteken "kivül főleg sokkal inkább tétlen egykedvüségnek tulajdonítom a szinflgy laza pártolását ; — nem volt aki a húrt meg- pendítse, aki az eszmét érvényre emelje ; — egy város, mely oly középületekkel dicsekszik. aminó\cl ke vés proviucziális város, — egy megye, — mely minden nemesért oly édes öiöme.st lelkesül, — nem retten vissza semmi áldozattól ; — de hiányzott a lelkes erő, mely ezen ügyet felkai ol ja. Végre felébredtünk; a zsarátnok égő üszőkké változott, izzadt — izzad, — <? láng szépen emelkedik ; — egy színház építésének ügye ko-mcly kérdés tárgyát képezi; — szükségét érzi ennek gazdag-szegény. A gazdag, aki folytonos kényelemben él. szem előtt tartja: „varié tas deleCfat;" — ma tea estély, holnap bál. de a lélek is megkivánja a táplálékot; -•- folyton a fővárosba sem tartózkodhat családjával, kiterjedt üzlete, vagy más okok megkívánják honnlétét, — hogy lehetne a hosszú téli estét kellemessé tenni ?! Az a szegény, aki egész héten keserves fáradtsággal tengeti életér, — dolgozik éjt — napot hosszában, hogy a számára Isten által nyugalomra szánt vasárnapon testének és leikének egy kis élvezetet nyújtson. — hova menjen?!., mit tegyen ? ! . . . Számára egyedüli hely a korcsma , - s miért ? . . . mert nincs más szórakozás; -• itt gyül össze társaival, barátaival. A bornak az a hatása van, bogy minél többet iszuuk, annál inkább elvarázsol, — a szegény ember először 2, majd 3 pohárral iszik, neki hevül, iszik,. — iszik addig, mig elfelejti emberi méltóságát. De ha van hely, ahova egy-egy vasárnap este el-el látogathat. -ahol oly sok szépet s jót láthat, bizony inkább odaadja megtakarítóit filléreit, mert tudja, hogy ezáltal Isten s ember előtt kedves dolgot tesz. — Színház állandó létesítése által a zilált társas élet szilárdulna; — az ifjúság erköicsösebbé, — komo-lyahbá válnék. Felhozzák sokan, hogy a színpadok pikáns — érzékeli klandozó jelenetek színtere; — oly jeleneteké, melyek inkább károsan, mint neme sitóleg h:>tnak az ifjúságra s általában a hallgató közönségre. De a valódi színházat meg kell különböztetni a félig sz''npadias jel legü, — tuln\omólag azonban egyes komédiások által színház névvel el-nevezettektól; — kell. hogy a darabok, melyek eljátszandók, a szigorú birálatot kiállják; — s hogy varosunkban csakis erköics-nemesitó, az emberi szellemet emelő, — hazafias darabok s nem „Níniss''-féle darabok fognak adatni, arról biztosit ben nünket a színészet ügye körül ernyedetlen buzgalommal fáradozó urak jóakarata. Én valóban ugy beszélek, mintha már aszinház gyönyörű épülete díszítené a fóutezát, — vagy a első darabot ma este játszanák, pedig eUól még jó távol állunk, — bár tudom, hogy a nemes szándék nemes pártolókra fog találni. Hazánk nyomasztó, szomorú körülmények között van, a hol pedig az édes anya szenved, ott a gyermek sem marad érintetlen; — ¿p azért gondolkodtak a színház ügyében fáradozók. hogy a szép terv anyagi áldozat nélkül jöhessen iétre; — részvényekre lesz épitve — s az egyes részvény után ő% kamatot fognak az egyes befizetők kapni; — ugy mig egy rész:öl a hazának, a polgárságnak üdvös hasznot hoznak, mig egy részről a színészet Muzsájá nak oltárára áldoznak, — másrészt az illetők azon előnyben is részesülnek, hogy biztos helyen fekvő pén-zök kamatozik. De megvagyok győződve. h:gy anyagi haszon nélkül is pártolná Zalamegye a helyben építendő színház létrejöttét; — kinn a határon tul foly a harcz, hullanak a ''magyar ifjak, folyik piros verők c drága hunért; - de nem, nem . . . egyezőinél kü! semmiért .... egy rab óbandával kell megmérkőzniük s ők teljesítik- kötelességeket; - - a megtört szivü agg édes anya megnyugodva küldi magzatát egy vad, barbár csorda ellen, azt véli a szegény öreg, hogy áltaia mindnyájunk édes anyjának, a szent hazának hasrná!; az elhagyott kedves megtört ssivvel vesz bucsut rendetlen, bizonvtalan i • harezba induló kedvesétől; de itt az idő, — menni, engedelmeskedni kell. Lepjétek meg hazatérő kedvc-seinket s mutassátok meg. hogy mig ók a harcz véres mezején öltöket. — véröket ontották, ti sem nyugodtatok ; — s habár cz áldozat cse-kélvebb; — habár itt áldozatro! szó sincs, — de megmutaíhaljáfnk. hogy a haza — a hazai nyelv, — honi ügyek terén ti is megtettétek azt, amit megtenni fiúi kötelesség. Hazánk e részébon különösen fontos hivatása van a színészetnek: — itt, ahol mindenfelé idegenajku nemzetekkel vágjunk körülvéve, a színészet által fejleszteni iehet. sőt kell az édes magyar hazai érzelmet, a zamatos magyar hazai nyelvet, azon nyelvet, mely annyi üldözésnek. oly sok elnyomatásnak volt mar alávetve s most mint a rózsafa. — mely a hosszú télen a föld olá ásva lassan sötétben fejlődik, — virágjtik e nyelv büszkén, gazdagon. Azon megye, mely egy Deákot nevezhet szülöttének, félre fog tenni minden szükkeblüséget és magyarhoz illó férfias erővel fog támogatni oly tervet, — mely ha létre jó, — a megyét, — N.-KaaizsaTÍcosát csakis egy megdöbbentő foktól fogja- le mosni. Mert valóban megdöbbentő látvány, minó kevés pártolásban részesültek eddig Tliália papjai, azon papok. akik — mint a tiszteletes atya TARCZÁ. Szeretnétek Síéretnelek, d» nem srabad ; Öblaélck, de netn lehet- • Lita4 ódes szép angyalosa A sors bügy üldöz engemet. KCrül aérek s ganyt találót, Magamb&n meg unatkozom ; Legjobb h& szép nyugaJomban Áhi''.attal imádkozom: Istenem, ssivek Istene! Hálát rebeg ajkam neked. Helyettem i koldusnak is Adtál nyu<i -4»a»b életér. Enyém í bú, a megrotés, A ryomor, örök «xenvedé«. Bánt i: ember, bánt a féreg ; Amit csxem — i>zom — méreg. Tövisekre baj-om fejem. Itt sem biztos az án helyem S bogj még meg nec örült ete.-n Csupán neked kösxönbaíem ! Ilyen forma az ec imám Szelídebb hogy is luhetno?! Élő halott vagyok én "már KltemetTPí elft-ledre. Szivetr''Jeu még olykor-olykor ártatlan kis vagy támad : Váljon lelkem meglátja-e Ha megöleled fejfámat?! BÁTORKI. Téthi Takács József könyvtárából. A magyarországi rók munkáinak köuy-nyebb kinyomtatását tArgyazó gon dolatok. 1799. (FoljUtár.X Szükséges mindenek előtt, hogy lieiyestu olvasni, gyorsan irni ós mivel arj orsaág''oaa élő sokféle nyelvekre súlyon volna szert tenni, legalább magyarul, németül, deákul tudjon beszélni. Kűlom-bea, hogy értekezhetnék másokkal az előforduló dolgok felől? Tudnivaló ugyan, hogy loezen értelmei kísérő társa, ki bi-ven keiére fog járni, de ba mindent más szemével Ját, vagy mindennek magyarázatját a második, harmadik szájból várja: sok elvész az utasásnak mind kellemes-»égéből, miud hasznából. A saját erőnek gyakorlása egyik fő czélja az utazásnak. Igen szép dolog az >e, a ki a rajzolásban annyira ment, hogy a gyönyörű kilátású kornyéket, egy régi várnak bús düledé két, egy roppant ópületnuk csinos alko á-sát, a hasznavehető ri~kább szerszámokat stb. letudja emlékezel okáért hamarjában rajzolni. Jelm példát adett ebben is a serdülő ifjúságnak gróf Teleki Domokos ur, ama nemes jgyekezetü derék hazafi, egynehány hazai utazásaiban, melyek örökös tanúi lesznek szemes figyelmcte»-ségének s szép U;<Íományának: s annál többre fognak brcsűhetni, minél nagyobb érdem járatlan csapáson köz-kalauzul szolgálni azoknak, kik dicséretes nyomdokit fogják követni. I r i b h e n. A természet érzékenyen Szerelemre iniegot Az ég érte nagy keménjen Büutetéssel fenyeget. A természel ha erőtlen. Vagj a törvény távozzék : Vagy a törvány ha kegyetlen, A. természet változzék. Tudóin cxi-n igaísá^g»! A világ megsértetik, S a velünk nőtt gyarlósággal Nevem kis "bittetik. De oly két szem tüz* elien Mint & :ied, azép Iris! Harczot űzni lehetetlen ; Ember vagyok ám én is. Vsztergom de«, ő-án 1797 Nagyérdemű ar! Három rész re oszttedó munKát deák nyelven készítek, melynek első része est a kérdést vizsgálja: Quic gaudet jarc cu randi educationem, itt csupa monarchiái lélek uralkodik. A második: Per quos hoc jus exercendum sit? itt profínus lé lk. A harmadik: Quomodo admínistran-durn sít? itt csupa anti j;;suita. Nevet az ur tudom, hogy egy szép kópöuyeggc! kivánok előre betakaródzani, bogy a da-rázsok hozzám ne férhessenek. Ugy reményiem, hogy sem a nemzetségnél., sem a városi lakosoknál nem lesznek azok az ideák kedvetlenek, melyeket én ide már elintéztem. Azért, ha lesz országgyülé, csak kiadom. A kassai cathedrán, n-m igon aggódom, mert egy referens ex co-missione már ide megírta, hogy a Sáfáron kivül a többiek itt maradunk. Be nevetném, ha Bécs azért is, hogy Révai előbbre csuszszék éa igy a directorságboz közelebb legyen, engemet innét odább tenne Somogyi és Rosos referendariusok felvehetnék, hogy a barátnak úgyis pensiója les., nemsokára és a szegény világinak nagy bajjal lehet valamire_ vergődnie. Hatszáz forint is jó v..ina. Örömest 12 aranyat ajánlanék annak, a ki reá segi-teue. Midőn még Salhausen is megismeri, bogy megérdemleném, könnyen lehetna rajtsm «egitern. Tudom én azt, hogy olyanok íb neveztettek, pedig juris pro-fessorokká, akiket nemcsak nem candi-dák a fődirector, hanem egy becsületes szót sem mondott felölök. De t-éha, a hol nincs, & cancelléria is csinál candidaliót. Noha mit okoskodom? már eddig úgyis meg van a propositió és éa csakugyan Esztergomban maradok. Jól is !caz, mert már elkezdettem a hetedik szentséghez való készületet. Egy pénzes leányt elveszek és olyan cathsdrám les2, hogy a Pestivel sem cseré.ek. Már két személy vagyon számomra kijelölve. Ha ezekkei mag nem eshetik, németet veszek. Azért kérem is az urai, hogy nézzen ki szá memra olyat, ahol remélhetek bizonyos tiz, izénké: «zrel. Éa húsvétra felmehetek megnézni, a vncatióban pedig minden végbe mrhot. Maradok tisztelője Eultsár István. Iladbár, január ¿5 én 1790. Nagyérdemű ur! A med doc''or Voezprémi István ípnm uramnak folytatott levelezéseiben az urnák, már voit szerencsém két izben is oly jelentést és emlékezetet látni, bogy elkezdelt magyar Természeli Históriámnak kinyomtattatására a méltóságos gróf ur kegyelmes hajlandósággal é Ígérettel lonni láttatik. Ezen becses hajlandóság már előre is szíves és háladatoe mégkö asmésre ösztönöz engemet. De ha már ezen kegyes ajánlás tökéletesítésbe is fog vétetődni: azűkt-égesnek ítéltem, magam részéről is oly tudósítást adni, Hogy az a munka miben van, czéiom c igyekezetem mi benne e a leendő nyomtatás rainomü-té-gében is, alázatos óhajtásom mi volna ? » Ez az oka, hogy ismeretlenül :s az urnák ezen csekéJy levelemmel immár magam neve alatt alkalmatlankodni bátorkodom. Tehát mindenekről miné''. rövidebben. Az én feltett Cié''om e ígyekezelom aa, hogy a természel haro^n országairól három egyenlő középszerű ptrtutii turnus: írjak, melyek közül első az allatok országa, a mely már egészen készen is van. Czéiom volt azt sistemaúce irni, seregekre, rendekre, nemekre, fajokra és hasonfajokra vagy külömbség-kre. Ebben először a magysr, ¿sután a deák és német neveket minden individuumban feltenni aztán a sistematicus esmertc''ő caracterc-ket röviden. Azután hazáját, és nzu''.á n miről neve.zetes, természetérői, tu ajdo n-ságairól s technológiai hasznáról stb. hogy igy valami még nevezetes és szép rövideden mind előadódjék. Czéh m voil kivált a hazabeli állatokat, a mennyire lehet mind előadni és minden mag; a- neveket ismeretesebbekké tenui s folyamatba hozni. Egyszóval, hogy ne mindenkor vádoljanak bennünket azzal, hogy mi magyarok, min; az árva gyermekek, mindenkor csak az ócskát vis ljük, azaz ujat nem dolgozunk, hanem fél és egész századok u''án dolgozunk s torditunk má-«ok után, én megmutattam, hogy a magyarok ezen becses tudományban is, lehet menni más nemzetekkel oarallele; arrs. A embere is „7an. nyelve is alkalmatos. E szerint az egéiz természet siste-májál ugyanazon na^y bőségében, mint azt most legujabbki Linné szerint Q-melin kiadá le nem irtam, mert at igét sok volna, s talán még a magyarok eiőit becs telenis.de irtam annyit, a mennyi>at olvasóval a terméaaetet megismertette aat-a sistémához édesítse és 3it necsak meg huszonegyedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. FE3EÜÁE 16-4» Í8S2. & templomban, — hiven, feláldozón teljesítették kőtelességőket. Kicsiből lesz a nagy, a kis magból lett a nemes olajfa; — oíaj-ágért küzdött a görög ifjú; kicsiből iesz a nagy; -- ki tudja, mennyi nemesnek, czéiszerünek alapja vettetik meg egy színház épitése által; — az ifjúságnak gyógyító baizsama, — menhelye lehet, hely, ahova a gonoszság csábjai elől, a kártya — teke — s tudja Isten mi mindenféle szenvedélyes játéktól, — rosz tettektói, — melyek idő multával keserű könyüüet sajtolnak szemébe. — vonz el; ami iegfó, — hazánk e részében lassan-lassan diadalra emelheti nyelvünk jogosultságát. Munkára tehát, — átkos pártviszály, — mely fajunknak egyik-átka. — ne rontsa el a nemeset, a jót; — nem kell ez alkalmat elmulasztani, tegye meg mindenki kötelességét, — kötelességét csak — áldozatról itt szó nincs, — egyesült erő! . . s a színház virulni fog; — az édes magyarnyelv ismét egy lépéssel előre halad; sugározzék ki a nagy-kanizsai színház, mint a hajnali csiliag a többi csillagok közül, ne legyünk önmagunk vádoiói, — belátjuk, hogy égő szükség van egy állandó színházra, engedjünk a kor követelményeinek s a haza virulni fog; — Nagy-Kanizs- utánzásra fog találni, a színpad, a njtiv terjed, — terjed, mig minden ót megillető tért vissza nem foglal, mig ősi jogába nem helyeztetett; „talpra tehát!5 — ne csüggedjünk! ... itt az idő, — most. — vagv tán többé soha, - KÓRPÁDl''BÉLA. márczius 18-án fogja megülni, midón az ország ügyészi kara ez alkalomból nagyértékü aranyos ezüst Jnsticzia-szobrot nyújt át főnökének. - Mennyi katonát adunk? Az 1373. évi 3/. törvényezikfeben meg állapított 342,988 ember helyett jövőre csak 331,414 főnyi hadi létszámot szolgáltatnak a 8000 főből álló közös hadseregbe a magyar-korona országai ; a folyó évben 39 5fr° főnyi ujonczjutalékot és 3955 főnyi póttartalékot adunk a haza védelmére. — Zichy Jenő gróf a kereskedelmi min^terium költségvetése alkalmával határozat javaslatot fog beadni, mely utasítja a kormányt, hogy a magyar kormány minden ál lami munkát csak magyar iparosok által legyen köteles készíttetni; továbbá, hogy a közös kormány által készítendő munták a quóta arányában szintén magyar iparosoknak adassanak. A határozati javaslat jó órában született. Népszerűségét tanúsítja, hogy már is több képviselő által van aláírva, mint mennyivei valaha határozati javaslat a ház asztalán megjelent. Aláíróinak száma száznál már több s igy elfogadása is kétségtelennek látszik. — fi. magyar levélczimek és a horvát posták. Előfordult, hogy a postahivatalok a magyar és horvát-szia-von hatóságok és községek közt váltott leveleket kézbesitetlenül visszaküldöttek azért, mert a levél czimét nem értették. MiutáD az emiitett hatóságok közti levelezés nyelvét illetőleg teljes viszonosság állván fenn, az ily levelek vissza nem utasíthatók, a postahivatalok utasíttattak, hogy ezentúl azokat, ha czimiratuk miatt kézbesíteni nem tudják, a czirn lefordítása végett postaigazgatóságukhoz s utóbbiak, ha az illető nyelvet értő közegük nincs, a közlekedesi uiini.-ae-riumhoz haladéktalanul terjeszszék föl. — A megyei csendbiztosok között nagy a riadás. A belügyminister ugyanis értesítette a főispánokat, hogy a csend biztosok a jövő február 1-től tiszti vizsgái tanfolyamot tartoznak hallgatni s legfeljebb 6 hét alatt tiszti vizsgát tenni, — a mi után majd kineveztetnek hadapródokká s idővel tisztekké, — mig végre valahára ismét eljuthatnak oda, a bol most vannak; a ki pedig a tiszti vizsgát le nem teszi — degra-dáitatik közcsendörnek. Tekintve, hogy a megyei csendbiztosok 1872-ben vég legesen lőnek állásukra kinevezve : nem csoda, ha a ministeri rendelet általános forradalmat idéz elő közöttük. — Kezma Sándor, kir. főügyész hivataloskodása tiz éves jubileumát kedveltettc, hanem egyenes értelmére kulcso: adjon. E végre lelyesebb Ívsz munkám mint a Blumenbach göttingai profesaür Handbuch der Naturgeacbich-teje, még a harmadik kiadása is; teiye &ebb min: a BaUch jenai profeBsor uré, tetvesebb, mint a Leszke lapsiai kiadass, melyek ma Németországban a legv;rág-zóbbak. Mondhatom, bogy mindez-anek szépe, ja7a és még Millernei., Funkénuk. Gmelinoek stb. is concontrálva vau. Eteken kivül vagy tizenöt esztendeig önou-magam determinatási, tapasztalást s ne-mely uj és még senkitől nem illetett uj felfedezései. Nagy kívánsággal es t-ürge-téesel is várják ezen munkát Debrec^eu ben, Patakon, Pápán stb. ée bizonyos datumim vannak felőle, hogy mindezen hlyeken (talán, ha megismerik még a ctthalicum feymnasiumokban is) közön séges oskolai könyvvé fog ienni egyszerre, csak már a munkához képest illendő tiszteeséges és szerencsé; kinyomtatlatásc. is, minél siőbb lehetne. Ls ez az, a miber sok költségitnnek, köny vbeszerzésimuek ée aok esztendei fáradozásimoak baszna után volna mostani második intézetem s figyelmezésem. Ez az : Az ilyen munkásak kinyomtatására különös gond, figj e!-müés, iilendő forma''.a, jó corrector, jó »ypographia, küiönb meg különb beiü-formák kívántainak. Tudom éa azt, hogy egy ily mágnástól és Bécsben mindenek is lehetségesek, da van okom reá, miért teszek mindezekről előre emlékezetét. Én még életemben egyetlenegy magyar könyvről több jól nyomtatott magyar könyvet nem láttam. noha az is az én adott sc''.emám szerint való; de mégis abban sem téetett miudenekbeu c ég Ez a debreczeni magyar grammattca, mely nyomt. Bécsben Alberti betűivel 1795-bsn. A mai fukarkodó köny vnyomtató-iáknak megrövidített, elaprózott, megritkított, nagyobb eioe«-on folytatott, azűn tsiss. egyenlő bomomsiriát tartó osuf ét Második értesít« Frim J. alial gyengeelméjüek és nehézkórosak számára alapitott és fentartott elsó magyar gyógy-, neveló és ápoló iuté-zetéból Budapesten Budx, Alkotás-utcz.i 1G. »zám alatt Egy évre való visszatekintés min dig okot ¿d hálára ar iránt, kinek jósága nsponkint uj s kinek kegyelme nagy. A mult év különösen ösxtönöstet bennünket Isten dicséretére és magasztalására, mert a többiek közt gazdag volt isten jóságának nyilvánításaiban s kiváló hűséggel őrködött sxeme éjjel-nappal házunk felett. imbár as elmúlt évben növendékeink száma egy fekon állott az eiőtte valóval, az egészségi viszonyok olyan kedvesők valának mint soha ezelőtt. Egyetlen egyszer sem aratott a halál hásunkbaq^ és a többiekre nézve gyermekeink súlyos betegségektől ment« vék valának és csak könnyebb mulandó betegségek fordultak elő melyek rniud-egyike kívánatos véget ért. Valamint Isten iránt, ugy visszapillantásunk alkalmával emberek iránt is tartozunk mély hálánk kifejezésével, művünk sok résztvevő barátja iránt, kik azt az elmúlt \ivben is támogatták. Különös hálával tr.''tozunk. Ö cs. kir. apóst. Fölséges dicső királyunknak. Igazi atyai szeretettel ment elő példájával. Ó fölsóg-» és két ízben utalványozni kegyeskedett nekünk 300 frtot legfelsőbb magánpénztárából. Ezen példa ösztönóztetetl és egy intézet, mely végkimerülő félben volt az által annyira segittetett; bogy még fennáll. A nagym. m. kir. vallás- és közokt. mi-nisterium 5U0 frtnyi felszállított segély-dijt utalványozott, szintúgy a tekintetes fővárosi tanács 150 frtot. Különös örömöt szerzett nekünk egy 200 frtnyi adomány kél év előtt, mely /nesszé távolból jött s még pedig Londonból X. Y. Z. név alatt és 58 frt egy játékos társaságtól anna.1 inkább, miután annak bizonyítékát lerakja, hogy működésünk külföldön is el ismerésre talál. Karácsonyi ajándékokban sem volt hiányunk; budapesti malmaink hosszabb időre godoskodtak listtbent szükségletünkről. Mindezen támogatások által lehetséges lett, intézetünket továbbra is fenn tartani és működésünket be nem szüntetni. Hogy ezen intézetnek alapot vet hessünk, kívánatos lenne, ^ynéháoy szabad helyet szegény árva hülyék számára alapítani Az ur áldjw meg mindaz ajáudéko-zókut és viszonozza szeretetéi, kegyeimé nek gazdaság.! szerint, azoanak, kik gyermekeinek Jegszegényebbikeit jó éte-méuyben részesítették. Eddig volt 28 nüvendéküuk, kik közül je.lenleg még 13-an vannak neveléiben és ápolásban. A 25 kilépettek közű)^ elhalt az intézetben ; l szülőinél; 1 mint javult bocsáltatott el és 1 mint mivelésre képtelen szülőinek vionzaadiUott A 20 férfi közül: 2 balt meg szülőinél, v.'' kertészszé lett; 2 bőrkereskedésben vau alital- csalárd kis actava formatájokkal ón telje-séggel nem vagyok megelégedv-. Ez arra vmIó hogy az árkusok száma nevekedjen és a nyomtattató bővebben fizessen. Csalás a nyomtatóra nézve, de a könyvnek dísztelensége is. Ezen Alb-rti betűivel van látom a magyar Minerva első kötetje .s. Ritkított b egyforma sorait, sok pusztáit, a verseknek B t ércdaraboknak tulaj donitom, az más. de ez én munkám igy két kötetbe sem fér be, melyet két kőidbe nyomtattatni tely ességgel netr. akarnék, hanem a mint már feljebb is emlném, a természet három országait, mmd külön egybe egyb Óhajtanám tehát, bogy könyvem illendő nagyobb nyolezas hsj''ás formátában nyomtattatnék. Ezt kivánná a munka nagysága; mert meg igy is telik a könyv vagy 30—32 árkukra. Oly formatába t. i. mint az emiitett magyar gramroatica. Óhajtanám, hogy igen m^gkülönböztetet be lükkel. Mással a sereg, rend, nem és faj ; mással a nemek carrteterjei és a rólok adott tudósítás, a fajnevek, szoknak caracterjei és a rólok adott tudósítás. Ez mind kitelik az Alberti betűkből. Ezt kivánj« a tudománynak mivolta és mind h szemnet, mind az értelemnek első tekintetlel való viiáuosodása a keresésben. Mással a magyar, deákjés német neveket. A uémet nevek czifraságnak s világos Ságnak okáért legillendőbbek lennének német betűkkel, Az ezekkel ellenkező szüutelen vaió bomometria, egymérlékü-ség a belükben tette egyik élhetetlen, labirintbucos tévelygése* erdővé a Zav ur magyar Miueralogiáját, mely nyomt. Kom..rombm Veber által 1791-ben. Egy szóval mustrául hdnám ebben magát a Biumenbach Handbuch der Naturge-bchich ejét. Ohaj''anám orthographiámat richtig megtartaui és nem szeretném, hogy akár Bacsányi ur, a kiadó, benne oly szabadon rendelne, piszkálna, forgatna, toldozna, foldozna, mint a magyar Minervába. A jelenleg i t tartózkodó 13 közül az ápoltak osztályában van 3 és as iskolázásban részesittet 10. Beszélni tud 8, süketnéma 1, néma 4, kik közül 2 a mondottakat halija ée érti. E kettő képezi as előkészítő osztályt 3 növendék nehéskóros és 1 siketnéma é nehézkóros, 6 tökéletesen beszel, 1—1 gagyogva és akadozva. Hitvallás 2 r. kath., 2 ev. hitv., 1 református ét 7 izr. A tanítás magában foglal : beszedés értelmi gyakorlatot, bibi. történetet, magyar olvasás és irást, rajzot, alaktan számvetés, ének és torna. A műhelyben és kertben is szorgalomhoz tartatnak a gyermekek. Ha valaki kérdezősködik gyermekeink haladása felöl, szabad állítanunk, hogy iennebbi összeállítás válasz a kérdésre Nem mulasztjuk el itt felhozni hogy 26 növendék közül a zülők egyszersmind vérrokonok, m. a hülyeség okát valótizinüleg képezi. Már ezen kevés közlés elegendő lehetne, az intézit működésétől képM al kötni, ámbár még a következőkben készek vagyunk egy néhány részletes tudósítást adni: R J. A. születésű 1875 évi ószkor 17 éves tkorában az intézetbe jött. Hiányosan olvasott s irt magyarul, alig öjszo adni, de friss, «gészséges kinézésű volt. Testhossza 168 crnt. s fsjkörüiete 505 cmt. mélyen fekvő orrtővel (naicrocep-balis). Karjai izmosak, de mindenféle munkához ügyetlenek voltak. Ma minden tekintetben normálisán képzett ember be nyomást teszi. Magyarul és németül értelemmel olvas és ir, fogalmaz, törtekkel A 4 alapmiveletett és a hármasszabálylyal számol, meglehetős kiterjedt földrajzi s történeti ismeretei vannak és itt az intézetben megtanulta a ládakézzítést. Most szülőinél a szőllőkcrtben van és szorgalmasan dolgozik a szőlő''övön, valamint a gyalupadon. E<y év múlván irta: A 1881. márczius 25. Tisztelt Igazgató Ur ! Azért nem küldtünk önnek szóló mtrt a termés ignn kevés volt, de as idei termés talán jobb lesz és én nem fogok akkor önről megfeledkezni Én már 1 éves katona vagyok. Ke haragudjon ön nzért, hogy nem irtam öunek levelet, mivel ugy al voltam foglalva, hogy nem értem reá, hogy irjak önnek mázva. 1 aelyomkereskedésben 6zolgá-lhtban áll. 6 kézműves. 2 sikerrel látogatja a nyilvános iskolát. 4 a szülőktől visszavétettek és miuden további értesítés felölök fenn-tartatik. Mindezeket a legnagyobb aláza''.oo sággal közlöm, válaszvétel végeit az cr rl. Ha a roélt. pref ur ő nagyságs még azon kegyes hajlandóságiban fog eze re találtatni, atninémü engemet ezen írásra is g-rjesztett; méltóztasson megírni az ur minél előbb, és ha a munka accep''ál''atik annak felküldésére is idejeben módot mutatni. Nemkülönben arról is, ha kell e egy kis ajánlás vagy dedicatio?Én ebben rövid és csinos akarnék Irnni. Du erre a a gróf ur rendes telj-s és szokott titulusát ne sajnálja tudtomra adni az ur. alázatos szolgája R. J. D. J. B. ból 3 évig volt az intézetben. megta. uíta itt — miután az ország mir.d.-n tan- s uevelőin:ózetét siker nélkül látogatta — a népiskolai tantárgyakat és a kertészetet, Mout k rtées E. n. V. L. D.-ból. Mint 22 éves süketnéma ifjú 1877. évi húsvétkor lépett a intézetbe. Durva, elhanyagolt fiu vala, ki s mmi munkához nem szokott, nagy haj-lnmraai birt a lopás és iváshoz. 4 év alatt a tantárgyak mellett a kertészetet is megiHnulta és a társadalom csendes és rendes tagjává lett. 1881. évi szeptember végén elh»gyta az intésetet. Következően irt: Tiszteióji s barátja Földi János. Révai a kedves Takátsnak minden boldogságot A mult héten neked csak röviden Írhattam. Paintner p''épost ur nem két-lem, közlötte veled hozzája adatott leve lemet. Tudod már, és bizonyn^al örülsz neki, hogy ll.rczibáuyi oly nevezetes segedelmet nyújtott a régiségeknek folytatására. Rjta ií vagyunk buzgó píiröly veréssel, mivel o''y jó fúvót és elegendő szemot küldött a jó isten. A Grammatica is már annyira ment, hogy az osztások szerint kivánnám már az ajánlásokr.\ egyúttal közbenyomtatni. Paintner tanácsa titán istennek nevében megvetettem a hálót, csak jó halászatot engedjen már. Buzgóságodról igy irt hozzám Paintner: Takácsius noster indefessus est in pero raudo. Itt is érzem, valamint az édes basához, ugy szintén hozzám íb hiv szereletedet. Folytasd kérlek, a mint kezdetted, a grammatikám melleti való szószólláso dat. Ma adom a póstára Zsolnai, Herte-lendi, Nedeciki és Hornyik uraknak szóló esedezésimet. t> A munka nagy költséget kiván. 1600 frtot, mert nagy magábsn is, a mos- tani drágaság is éktelen. Azért kell négy részre osztanom. Ha a kegyes urak közül mindenik egy negyed részben felsegít, 400 forint adakozásával jótéteményének ei.ésx voltában gyönyörködhetik, msrt engem is megment minden jövendőbeli aggodalomtól, a hazát is minél előbb megörvendezteti kész áldozatja által előbbre mozdi''ott munkámmal. Ha kevesebbet ts aaán kiki, \|azsal is boldogott, csk minél biztathassam a velem alkuba lépett nyom lat ásómat. Mert 6 is igen ss seUsi ával tart; deprsflseati gaide''. Est látváa s as öregebbjét már s msrkábta tartvás könnyebben fogja elvárai s ki—bb cmx bának kipótol tatását, s mslyre ekagy»a felsegít a jó IUo bármi kflséf isáma rm vökkel is. De reményiem aft—ise » kegyes arakban s n«m«s buzgUás, s melylyel felindult Mareaibáoy inak is • szive, hogy Paintnersél nem lessaek alábbvalók s ki zovány préposUágából is 4(0 forintot oly örömest áldozhatott. Már akármint fordul is a dolog, Tárjuk el as időtói. Méltóságos Somogyi úrnak lohá Lodásirél csakugyan irnoin kellett Paint nernak. Olvasta előtted s már tudod te is a dolcg bibéjét. Kegyes a király,hiv So-mogyi a magyarsághoz — de mi hasznom ha azok gonoaxlelküek és a magyarságnak esküdi ellenségei, a kiken fordul a felső végzéseknek végbevitelok. Megint perbe keveredjem-c? S mikor és mic-oda kime ne-tel végzem? Inkákb mindenemet a tűzbe vetem. Egy fűtéssel m«»gkÖnnyeb azem; ugy ia drága mos* a f», iszonyuké-peu drága a többi élelem ib. Hivá leszünk a kik csak fizetésből élünk? Egészségemről is eleget értettél. Szombatinak köszönöm. Csak elhúzom ételemet jó ideig a síppal is, ha mác nyavalya nem ér, a dagályos indulata Bacsá« nyinnk bosxnjára. Ebből a mardosó dühödt kutyából már sohasem Isw szalont. D. 1881. évi novemb 23. Igen tisztelt Igasgató Ur 1 Nem reméltem ast, hogy D.-on maradok, de S. bátyám oly jó testvér, hogy a lelet hásánál töltöm el, meg is ígértem, testvéremnek, hogy jó ás azófogadó leszek. Szándékomba volt as idén szőlőt é» birsalmát küldeni, — mit testvéremmel is közöltem — db oly rosszak voltak, bogy nem volt érdemes küldeni, de ha a jó Isten éltetni fog, ugy jövőre nem fogok megfeledkezni. A''látom és beismerem aet, hogy annyi évek óta, mint éa tekinte<eeséged> nél \tllőttem el, sokszor de igen »okszor kellemetlen órákat ezerestem, de ast is beözmerem, hogy ott igen sokat tanultam, mit tekintet3S«egednek köszönhetek, hogy ss életben ''»anulUom által boldog lehelek is. Én igen szépen köüinöm az igazgató urnák, hogy irántam oly türelmes volt és engem a kertészetben és ugy a fafaragásban kitanított, mit ezután saját szorgalmam állal hasxnálhatok is. K-dvee nejének kezeit csókolva agy az egé^z családját üdvüsölve marad tsm egész tisztelettel sz igasgató árnak alásatoa ssolgája V. L. P. A. E.-ből 7 éves volt, midón 1876-ban as intésetbe jött, nyugtalan, lármázó, majd néma, piszkos, piromsnía-ban szenvedett, egy hülye, kinek eddig intézetünkben párja nem volt. 2 és fél év múlva tökéletesen beszél-, kis betűkkel meglehetősen olvasott, 50-ig számolt, felöltözött 9 levetkőző.t, tissla volt, nem nyalt többé s gyertyános sem tüzhez, egy ásóval a fia a legnagyobb reményekre jogosított. As öröm nemsoká tartandó volt. Egy nappal a fia apja eljővén, magával vitte. Otthon a gyermek vsgy magára hagyatott, vagy pedig lelkiismeretlen személyre bízatott, mert a mint értesül: tünk egy esie a gyermek maga égy égő gyertyával árnyékszékre ment s ott megéget''. L. B. P.-bőI. Egy 14 évet leány ltí80. nyarán jött az intéietbe: Bájosan s szépen épített vala. Csak ia gyzgyogva ée értelmetlenül beszélt egynéhány szót, valamit de alaptalanul kötött; levetkőzni és enni az asztalnál rendesen bírt, a mellett nagyon tisztátlan, lusta, nyugtalan, pajkos vala és megfékexhatlen falási vágya volt. Egy év lefolyta alatt megtanult rendesen kötni, varrni, mosni, vasalni, takarítani, minden szükséges házi munkát megtulajdonitott, szorgalmas lelt, rendesebben és értein?asebben beszélhetett és «ak egy elhányagot gyermekinti benyomást lett. Do a szülők visszavették, tuind a mellett, hogy jómódnak. Fölvételi feltételek. 1. Valamely gyermek fölvétele vé getti jelentések at igazgatósághoz, intését épületben intézendők. Minden bejelentéshez a következők melléklendők: a mellette kérdő iv kitöltve és a születési valamint as oltási bizonyítvány. 2. Minden felveendő gyermekért az ápolási dij, részint s felveendő állapota s kora szerint, részint övéinek kövc''.fláaei ó vagyoni állapotok szerint 300 — 600 Vesszen magának a világ hátán senkivel ösaze nem férhető, puffadozé, büszke csodája a természetnek. De mi barátságosan éljünk ezek után ia, egymáshoz való »t-retst&akbea gyönyörködni. Pest Nov. 2. 1808. As ereded levélben esek állanak : „Bacsáayi magfcallván barátomtól beteg-cégemet, még .inkább MoMódcU kegyet leskedő örömében; jól van agymond, nagy hahotával, ctf aifj* vagyon, dr dobja ie Utasa; a egy megye« nagy di c«őséggel a más világra, sippal dobbal. Es igy, pucsst (Folyt következik.) Hajd&a és most. £ t -m hajdan cziklarár volt, L-dSnthetlen bástyáival, Lcoezte a oagrv.lágot; Szembeszáll a bó»zviharral. 8rembe»tá:t a bSscvibarral, Irt* is gyózte axt renáewr, Őrangjalk-''oit, lángpaloszsl ; Állt mellette a szerelem. ¿tetem most rombadalt vár, Alapja is széttiporva, F5lé v.har csk átért jár; _ Hogy e romot kigúnyolja. 1 Hogy e romot kignnyolja. Amelynek cár mindjárt sírt ás Az öldbklő d.vnon karja; Az álnok, a rnt esilődis. KÁROLYI L. QYÜLA. huszonegyedik: évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY FEBEUÁB 16-án 1882. írtig váltoatatik, mely negyed évi részié tekben előlegesen fizetendő. — Mihelyest asonban as intézet esetleges jövedelmei, vag/ a közönség résséről történt jótékony adakozások a tökéletesen szegények felvételét is lehetővé teszik, az igazgatóiig el nera xnulasztandja csekélyebb illetékét is határozni. 3. Apolsndók mindkét nemből vétetnek fel. 4. Az intézetbe adott gyermek csak negyedévi előleges Írásbeli {felmondás után vétethetik ki. Ha asonban as intézetben levő gyermek kényszerítő okoknál fogva övéinek vísszaadatnék, akkor az élelmezési díj illető része ki vánatra vissza-szoigál tátik. 5- Ha a gyermek felvételekor a szülői vagy rokonai részéről vulami eihal gattatott volna, a mi a goudozást megnehezíti, vagy az intézetnek különös költséget okoz, nagyobb tápdij pótlandó. 6. Minden gyermek az intézetbe léptekor hozzon magával: 4 teljes oltözé ket, 12 inget, (fiuk még 6 gályát is,) 8 pár narisnyat, 4 nyakkendőt, 6 törülközőt, 4 asztalkendőt (sservietta), 12 zsebkendőt, 3 pir csípőt vagy csizmát, 4 le pedót, 2 paplanlepedőt, 4 vánkoshéjái, 2 vánkost, 1 paplant, (leányok még ezen kivül 3 éji felöltönyt). 7. Hs kívántatik, külön szoba külön ápolóval is nyújtható. 8. Az intézet ellátja „a növendékeit lakással, élelemmel é« ágygyal, mégha tározás szerint öltözésiéi is gondosk>dik a tanításról, orvosi kezelésről, egyáltalán mindenről, a mi azoknak gyógyítása, nevelése s ápolására szükséges. 9. As igazgató időről időre tudósítja a gyermek szülőit vagy rokonait annak állapotáról és a gyógykezelés eredményeiről. Megjegyzés. Mindennemű pénzküldemények as intését igazgatóságához in tézendők. Kérdések, Helyek az orvus, illetőleg lelkész vagy tanító Aluű a felvételre jelentkező gyér mek felöl teendik. 1. A gyermek család« és keresztneve; annak életzora. Hány ifjabb testvére van, vagy volt a hülyének? 2. A szülők család- és kerasztneve; életkoruk, lakásuk és fogl&lkozásuk ? 3 Mily tájon fekszik a család lakhelye egészségi szempontból? Van-e mocsár, lassú folyású vis annak közelében ? Ki van-e a ház téve a napfénynek ? Róna, erdő, kert, hegy ital ? 4. Előfordul e ott gyakran a váltóláz ? 5. Vannak- o örökölt bajok a családban és melyek? Nevezetesen fordult e olő gyakrabban elme- és kedélybaj vagy egyéb idegbántalom, mint nyavalyatörés, reszketés, angol-betegség? s:b. 6. Milyen a szülők egészség«? Iszákos e az atyja vagy az anya? Vérroko nok e ? 7. Milyen volt a terhesség? Beteg volt e ez idő alatt as anya, szedvedett-e különösen váítólázban ? 8. Milyen volt a szülés? Nem volt-e a köldök vég felcsavarodva? stb. Természetes volt-e s szülés vagy mesterséges? Mi módon történt? 9. Természetes volt e s gyermek táplálása vagy mesteroéges ? 10- Mikép ment »végbo a fogzás ? Mikor tanult a gyermek járni és beszélni? Mikép folytak le egyáltalán a gyermekévek ? 11. Mikor lehetett rajta a hülyeség első jeleit észlelni. Öröklöttnek vagy ké sóbb támadettnak tartják e és mi okból ? 12. Milyen jelenleg a gyermek egészségi állapota? (Kérjük, hogy as általános testle-iráson kivül különösen a fej alakja és nagysága, as arcskifejr>zét, a szemek, száj és halszervek vétessenek tekintetbe.) 13. Tud o megkülönböztetni, fel-fogni, beszélni, vagy képes e ha nem be szél, magát egyébként világosan megér tetni? Erii e, ha bozzá beszélnek? Ré-szeeült-e már iskolai oktatásban s mily eredmény nyel ? Volt-e könnyebb szolgálatra alkalmazható?Milyenek tehetségei? Van-c emlékező és utánzó tehetsége? 14. Milyen a kedélye? Akaratos, vagy durcsás, csöndes vagy zajongó? Kedveli-e a társaságot vagy magányt? 15. Vannak e a gyermeknek feltűnő szokásai, különczködései s melyek? 16. Kedveli-e a gyermek a tisztaaá got? Jelenti e természeti szükségleteit? Nem gyanusilhaló-e az önfertőztetéé bűnével ? 1 17. Javíthatónak tartatik e s gyermek ? 18. Tisstabőrő-e jelenleg a yer- mek ? A szülők vagy rokonok aláírása: As orvos kláirása: A kisdedóvás ügyének törvényes rendelése. A nyitramegyei tanító-egylet napi rsndrs hozta a kisdedóvás ügye törvényes rendesétének kérdését. Kérvényt intézett * képviselőházhoz, utasítsa z vallás- és fcösoktatásügyi ministert, hogy oly érts!« mü javaslatot terjesszen a képviselőház elé, mely a kisdednevelést képzett óvók által törvényileg kötelezőnek mondja ki. Egy úttal ugyanez as egylet körlevélben felszól itotta a hasai tanió egyleteket, hogy e> ügyet pártfogolják. A kép-iaeóhás> kérvényt kiadja a vallás és kösoktatás-ügyi mia. -steraek .tanulmányozás'' végett, a hasai lanitó-egyletek nagy része közönyösen veszi az ügyet, némelyek még ast is állítják, hogy e kérdés Időszerűtlen ■ a kisdedé fással foglalkozó mintegy ssás egylet körül egy sem kel védelmére. Csakugyan időszerűtlen, vagy közönyös tárgy-e e kérdés ? Annyi tény, hogy régebben, nem toi tolták közönyösnek. Eötvös Józs-f br., kí a közoktatásügy minden ág* iránt oly meleg érdeklődést tanúsított, híres nép-oktatásügyi törvényjavaslatának kere ébe a kisdedóvás ügyét is felve.te a onnan fő kép Csengery elhalasztó inditványárr szorult ki; Molnár Aladár javaslatára a kisdedóvók is bevétettek a nyugdíjtörvénybe s P. Szathmáry Károly 1876-ban benyújtott indítványára az országgyűlés maga mondta Vi ily törvény létesítésének szűk •é^ét. De nem csak a magas körökben érdeklődtek ez ügy iránt. Nem említem Rapos József s a kísdednevelők egyleté nek sürgetéseit, csak azt hozom fel, hogy a harmadik egyetemes Uniiógyülés 1878 ban egyhangúlag e fogadta e törvény létesítésének eszméjét s több m s javaslaton kivül legköselebb az egyetemes tani-tógyülés ötvenes bizottsága azok közé a sürgős teendők közé sorolta ezt is, melyeket as első képviseleti »lapon múlt au-gusztus hóban összegyűlt országos tanitó-gyülésnek sürgetni s előkészíteni kellett volna. S ime mos: akadnak mégU tanítók, kik ez ügyet id szerüllennek tartják és sok oldalról kell azt tapasztalnunk, hogy az ügy buzgó egyének közönyösen fogad ják azt. Oly annyira meg változott volna-e as idők já<ása ? 1873 han P. Sza hmáry Károly lakásán Várady Gáborral és Molnár Aladárral négyen megállapítottuk egy uj egyesület tervezetét, mely előbb .kisded-óvó" majd „országos kisdedóvó egyesület neve alatf azóta nagy tevékeny réget fejt ki s ugyanekkor megkezdtük as agitatiót a kisdedóvás törvényes rendezése érdekében. Sokan vanuak és méhö okoskodá-suk, hogy a kisdedóvás ügye azóta hatalmas lendületet vett. Komjáthy György, Peregriny Elek s mindenekfelett P.Szath-márv Károly köruija az ország különböző részeiben nagy társadal mi forrongást idézett elő ez ügyben. S mindannak daczára mí az eredmény ? 1868 ban Rapos József „A közalapnevelésügy múltja és jelene hazánkban* czimü müvéb-n 173 az ideig felállított s 92 tervben levő kisdedóvó intézetet czámi ott f-1 Tudvalevő do''og. hogy a közoktatásügy épen «z időtől f..g va miuxl-u éren rohamos-in fejlődött s uj virágzásnak indult. S a kisdedóvás ügye ? A vallás- és közoktatásügyi miniszter legutóbbi jeleutése szerint a kisdedóvó intésetek sz«m* hazánkban 278 s ebből 39 esik a fővárorra s as egész számból 2 állami s 49 községi. Tehát a szaporodás már számra nézve is jelentéktelen. Jelentéktelen, ha tekintetbe vesszük, hogy az ország községeinek száma 12.814 s a vá-losi elem ujabb időben oly feltűnően gya Tapodott, hogy jolenlej; közel száz városunk van, melynek lakossága a 10.000 et meghaladja. De talán a benső élet lelt virágzóbbá. Készséggel elismerjük, hogy ha az országos kisdedóvóegylet, mely másfél százezernyi vagyonával as ország legtekintélyesebb egyleteihez tartozik, sokat tett s különösen képzőintézete a mul tai Összehasonlítva óriásit haladott; elismerjük, hogy a fővárosban s némely nagyobb kösségekben mintaszerű intézetek vannak, minők azelőtt (Almoson, Dobsinán •tb) a kivételek közé tartoztak, de lehe tétlen szemel hunynunk a nagymérvű ziláltság és sok hiány miat'', mely még mindenütt mutatkozik. Csak pár adatot sorolunk fel. A kisdednevelők országos egyesülete, míg a néptanítók egyletei virágoz nak, közel egy évtized óta folytonosan anyagi és szellemi bajokkal küzd; az 1880 iki összeírás szerint az országban létesett 419 kisdedóvd közül alig egy ti sedrésze érdeklődött tettleg iránta. Akis dedóvők közel fele részének (182) oklevele még most sincs s mogválasztásuk s elbocsátásuk as intézeteket fenntartó magán egyesületek sokszor szeszélyeskedő eljárásától függ. A fizetési minimum nincs megállapítva s külön alku tárgyát képezi s enn^k következtében megtörtéuik oly eset is, mint most s király-u''^xái kisd d-óvó intézetben, mely egykor az ország legnevezetesebb kisdedóvó közé tsrtozott, hogy a nevelőnőnek 30, mond barmincs forintot adnak havonkint s megtörténik oly eset, közvetlen az országos kisdedóvóegylet szomszédságában, hegy a nevelőt ok nélkül elbocsátják. (?) As egyesület működését nem ellenőrzi senki. Tehetetlen, elaggott egyének tarthatnak kisded-Óvó intéseteket, s hogy a szülők kegyét még jobban megnyerjék, a gyermekeket a paedagogia elvei ellenére eletni ismere- tekre is tanítják, felekezeti intézotebken (s esek száms 48) gyakran germánizáló v»gy pánszláv irányokat pártolnak s nincs senki, ki ez ellen hatá»sal felszólalhasson. A kisdedóvás ügye törvényes rendezésére szükség van s ssü .ség mindenekfelett ez ügy terjesztésére. S ki tudná egyetlen szóval indokolni, hogy e mozgalom meg inditása időszerűtlen. Nem hallottam egy józan szét sem e mellett s nem is hiszem, hogy valaki képes volna ilyesmit felhozni. Hogy as országos tani ógyülé* létesítése miatt egyes egyének közt p-riekedés folyik, ez nem tartozik a dologra s nem ok, hogy az ügy elhsgyatva legyen. De másrészről vau sok fontos s lényeges ok, mely e mozgalom megindítását időszerűvé teszi. Nem «karok lényegtelen d..lgokk»i előáll an:. Még azt sem hozom fel, bogy a kisdedóvás terjesztésének élén jelenleg Tirza Kálmáané áll, oly nő, kinek ügy-buzgalma és lapintalu magas állásától különválasztva is országos elismerést vi-vott ki, s ki e mellett egy ily törvényjavaslat létesítéséi ha.batósan kép.:s lenne előmozdítani; nem említem azt sem, bogy pár év múlva az országos kisdedóvó-egy leibj olvadt nagy egylet s képzőintézet fennállásának félszázados jubileuma következik s art nagyobb esemény nyel kell megüunepelni; mellőzök más fontos oko kat, csak egy tényt emelek ki, mely nézetem sz-.rínt e tárgyban döntő hatáau s ez a magyarosodás eszméjének uj életre ébredésé. Nem ámitok r-akit, megmondom nyiltan, hogy én ezt divatnak tartom. — Nem becsmérlem ezáhal a dolgot, csak jellemzőm. Divat volt egykor a népnevelés ügyének felkarolása, divat a harai ipar ápolása s kegyeletes ünnepek artása, mindez szép és nemes dolog voli, habár — mind miudnyájan tudjuk, csak divat. Ily divat most a magyarosodás. A névváltoztatások rohamosan indultak meg, a o.jtó b közvéleaíény éiénken üldözi a ger-msnizáló törekvéseket, Bánó József magyarosításra törekszik s uemzeti létünk minden ágában megindult a mozgalom, gyáva ós önérdeké: mellőző kudedóvóaz, ki a kor e divatját fel uem has/nálja. A magyarosodás terjedése egyik legtekinlé lyesebb eszközéuek tartották h-.jdan a kisdedévé intézeteket s tanhatja józanul mindenki, e erempontból ajánloiták az országgyűlésen, megye-termekben s sajtókban. 8 most, midőn a magyarosodás eszméje diadalt ülni látszik, mellőzük e ezt az idő * tétlenül maradjunk? Bizony méltán róhatj.i meg a kisdedóvókat az utókor, ha ez: z időt összetett kezekkel élnék át. A kisdedóvás ügyének törvény utján rendezés : ma nemcsak lehető, de könnyebben is lehető, mint máskor. Ns hagyjuk figyelmeo kivül a nyitramegyei tanítók szanál. Szólaljuuk fel mindenütt, hol ezt e!őmdzdit:«ni I»-hot. Az országos kiiídcdóvás-egj létnek s a kisdednevelók egyletének első so-ban kötelessége ez, de kö:olesség.i mind-n tanító egyletnek s ta-nitób^rátnak. H akarjuk s t-szünk, nem múlik ol ez év s a kisdedóvást törvény fogjh e hazában biztosítani. GYÖRGY ALADÁR Helyi hitvk. — Nagyszerű álarezos menetet s hozzá tánczvigulmat rendez a nagykanizsai önként-s tűzoltó-egylet jövő vasárnak a Szarvas termeiben, ily mulatság rendezéséről márrég kiválólag ismeretes Vuc-ikics János tűzoltói csapatparancsuok ur vette kezébe az ügyet. Bővebb értesü lés a falragaszon szerezhető, jövő számunk egyébként hoz még közleményt. Alkalmilag megemlítjük, hogy a zászló felava tási üonepély t. évi aug. 15-éo fog meg tartatni. — Igen érdekes felolvasást tar-tott Hoffmauu Mór b .rátunk s tisztelt koi legánk mult vasárnap este a hazafi s ¡rá nyu kereskedelmi ifjak önképző körének helyiségében zsúfolásig megtelt teremben. Hálás themája volt, a megoldás nehézsé gél bő olvasottságival, alapos és körültekintő nézete, ugy sajátlagos hajlamával szépen vitte keresztül. Csime felolvasásé nak: Nők a költészetben 1 Nagy czim I ragyogó phantasia kell hozzá s ezt pár órát igénylő telolvasásba asoritani tudni és birni - - nem tartozik a mindennapi ténykedések közé. Egyébként a mü őn-állólag is megjelenik s alkalmuk lesz azoknsk is olvasni, kik a lelkes szerzőt nera hallották. Mi ezúttal teljes elisme résünkkel adózunk a kitűnő dolgozatért i annak a szerző által tört ént felolvasásáért. Utánna Stern Zsigmond gordonkaművész, Bischilsky éi Grünhut Henrik urakkai zajos éljenzés közt adott elő darabokat szokott finomsággal. Hoffmann urat ugy a terembe lépésekor, mint a felolvasás végeztekor zajos éljenzéssel és tapsviharral üdvözölték. — A» iparegyesületnek köz vacsorával egybekapcsolt tánczvigalms febr. 11-én várakozáson felül kitünőleg sikerült, közel 300 teríték volt ■ oly Ízletes és dus adagn ételeket szolgáltatott ki Ssigrits vendéglés ur, hogy valóban bámulatos a mai drága világban. A táncsoló Ifjúság vidám jó kedvben mulatott. So <? bssem hittük volna, ha nem látjuk, hogy mennyi szép leány van iparos polgártársaink tűzhelyénél; valóban a romlatlan magyar (ypust tanulmányozó fes''ő ecsetéhez a legméltóbb anyagot ssolgáltatta. = Nyilvános köszönet. A n.-ksnizsai önk. tűzoltó-egylet f. é. febr. 2. megtartott vigalmának eredménye belépti jegyek után 67 frt., tombola játék utin 54 fr 11 kr., felülfizetézek uUn 12 írt 70 kr. összes bevétel 133 frt 81 kr Kiad s 79 írt. Tiszta jövedelem 54 frt 81 kr. Felu fizettek : Bátorfi Laj^ 50 kr. Oilop Imre 50 kr. Fleiscbhacker Jakab 50 kr. Reichenfeld Ede 50 kr. Filipovita N. 50 kr. Tóib József 50 kr. ifj. Samu József 50 kr. Bau<r Károly 50 kr. Szom-mer Józs- f 2 frt. Hoffer Ede 50 kr. Weiss mayer Mór 50 kr. Kováts N. 50 kr. Mantuánó József 50 kr. Oszeszli Antal 1 frt. Wittinger Autal 50 kr. Unger Alajos 2 frt. Hein -Mihály 1 frt., a melyet a midőn kö/zéteszek, nem mulaszthatom el melyen tisztelt közöuségnek részint a szíves megjelenésért, résziül pedig a fe túlfizetésekért az egylet részéről hálás köszönetet nyilvánítani Knortzer György egyleti titkár. — Meghívó. A n. kanizsai pinczé-rek vigalom rendeső bizottsága 1882. febr. hó 23-án az .Oroszlán* szálloda éttermében Darázs Mirka zenekara közreműködése mellett zártkörű lánczestélyt rendez. Belépti d j 60 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. Fel ül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtistatnnk. Kezdete fél 8 órakor. A m-ghivó másra át nem ruházható. A tiszta jövedelem a nagy-kanizsai vendéglősök, kávés, mV-száros ée pinczé-rek egylete javára fordittatik. — Damith Lajos nagy-kanizsai távirdai főnök urat és családját mély bánat érte, mult vasárnap éjjel hunyt el dy phteritisban nagyreményű, kedves, szép Aranka leánya. A kis angyal ^rendkívüli tehetségű volt, úgyszólván önszorgalmából tanult meg olvasni, irni s egyszeri hallás után számos verset elmondott. A kegyetlen halál okozta fájdalmat enyhítse a számos ismerős őszinte részvéte. Lengjen béke a kis kedvesnek porain. — Gyásxhir. Mauh-rdt Mihály kir postatiszt elhunytáról értesit berniünket zala-egerszegí levelezőnk. A kitűnő hivatalnok mindenki irányában előzé keny, figyelmes és jószivü emberbarát hosszas betegeskedése már előre sejteté kora halálát, mégis oly fájdalmasan esslt a gyászhir. Minden köí- és humánus in-tézméuyek buzgó pártolója volt. Temetése nagy róizvétt«d történt, számos ko azoru díszítette a koporsót, különösen kiváló szép volta uasjy-kanizsai kir. postatiszti karé. A családi gyászj-lentés igy szól: Manhard: B-.rta szül. Fasciátti maga ugy gyermekei Maiviu,Rudolfé-i Jolán nevébeá ¿»szomorodott szívvel tudr-tjaszeratett férje illetőleg atyjuknak Mannhardt Mihály k. pó.itafőuöknek hosszas szenvedés után, életéuek 33. évében f. é. febr. 12. történt halálát. A kedves halót''nak hűlt totemei f. év: február hó 14. d. u 4 órakor té ettek az ágost. evaog. tiitv«ilás szerint örök nyugalomra. Kelt Zala-Egerszegen 1882. !ebr. hó 13-án. Béke hamvaira! — Akis-kanizsai nagy vendéglő termében folyó 1882. évi február hó 18-in zártkörű táncivigaJom fog tartatni Szalay János zenekara közreműködése mellett. Simon Kálmán vendéglős, a jó ételek és italok pontos kiszolgáltatásáról gondos kodni fog. Beléptidij 50 kr. Kezdete esti 8 órakor. Bérkocsik az .Oroszlán* czimü szálloda elótt (személyenkint 10 kr) találhatók. — Pápán e reform, egyházmegye febr. 28 án közgyűlést tart. — A murakőzi kérdés megöl dására nézve a képviselőház febr. 11-ki üléséből a következőket közölhetjük: Trofort Ágoston, vallás- és közoktatás ügyi mtnis''.er: T. ház! Urváry La-jos azt as interpellácziót intézte hozzá: hogy a Muraköznek a szombathelyi püspökség alá helyezése ügyéyen folytatott tárgya lásokról hajlandó e a képviselőháznak felvilágosítást adni? A választ hajlandó megadni s ez abból áll, hogy a tárgyalások, melyek eddig folytaltattak, nem vezettek eredményre. Nem msradhat tehát ngyéb hátra, minthogy ha az uj szombathelyi püspök ki f >g neveztetni, Mura köznek a szombathelyi püspökséghez csatolása tárgyában a kinevezendő püspökkel ujolag megkezdeni a tárgyalást. Szükségesnek tart azonban megemlíteni két momentumot. Az első az, hogy Szlavóniából körülbelül 40 kösség tartozik a pécsi püspökséghez. Ha a Muraköz kitog k ebi ez tetni a zágrábi érsekségből, termé szelesen, a logika következménye szerint, mi is kénytelenek leszünk a szlavóniai 40 községet a pécsi püspökségből kikeb-leztetni és a diakócári püspökséghez csa tolhatását megengedni. Másodszor ha * Muraköz el fog küiönittetni a zágrábi érsekség ól, a zágrábi érsek ezentúl nem less magyar püspök és igy nem is fog ál lani a magyar kormány halósága alatt. E két momentum képezi a megoldás nehézségeit. Ennek daczára asonban, miután e kérdés már felvettetett s ő felsége ő emi-noncsiáját sz ország prímását küldte ki, u.:nt kir. bistoet, s tárgyalásokat a ssom-'' .ihelj: püspökkel folytatni fogja a kormány. Urváry Lajos: A válasz hal. láaa után kevés remény van, bogy a mi-nister az ügyet as országosérdeknek megfelelően fogja elintézni. Itt 70,000 emberről van szó; oly emberekről, kik erze-lemre ép oly hazafiasak, mint '' az ország bármely vidékének lakosai. Ezen kazánk fiai, t. ház, elvannak határozva arra is, hogy a mi a uyelvet illeti, az országot, az állami nyelvet elsajátítsák; de e tekintetben az egyházi és az iskolai hatóságok részéről igen nagy sajnálatukra teljes elhány sgolást szenvednek. A klérus ellen kevés kifogása van, mert egy része az országos nyelvet bírja, de a magyarosodás ellen nem fejti ki a kellő buzgalmat, mert nemzetiségére nézve id-gen. A mi-nister által felhozott két ügy <ddig nem volt összefüggésben adóban forgó tárgy-'' gyali most már a minister összeköti, de ez uem less javára a magyar államiságnak. Kéri az ügyet tárgyalásra kitűzni — Tre-tort Á- viszonválasza utána ház a választ tudomásul veszi. — Gyászhír. Egy jólelkű, szegényeket is''ápoló gondos magyar nő hunyt el városunkban febr. 13-án éjjel. Özvegy Szilágyi Józsefné, -sz. Márkus Mártha asszony szélhüdésbői eredt hosszas szenvedésbe esvén nsgy fajdaltnak közt szenderült jobb''.ótre a halotti szentségek ájta-•os''jfclvétele után. A boldogultnsk férje Szilágyi József urasági tiszttartó 18Ő5 ben hunyt el Zala Egerszegen. A korán özvegységre jutott nemes lelkületű nő gyermekei gondos felnevelésén buzgólkodott s egyik legmagasztosabb öröme volt ezek fejlődése s azon jócsslekméuy, melylyel az özvegyeket és árvákat örvendeztet« meg. A jó nő halálát fájdalmas szívvel gyászolják fia Szilágyi Mihály telekkönyvi hivatalnok és neje sz. Somogyi Mária 8 ezeknek gyermek-i, mégis leánya Hed-vig, férj. Tárnok Imréné 8 gyermekeik, ugy a Tárnok család mindenjegyes tagja 8 számos rokonnág. A* engesztelő szentmise áldozat febr. 15-én mutattatott be az Urnák a szen:-Ferenczrendűek templomában. A hült tetem a Tárnok calád kápolna alatti sírboltjába helyeztetett el örök nyugalomra. Áldás emlékezetén! — A CHáktomyai jótékony nőegylet által febr. 4 én rendezett estély fényesen sikerült. A caáktornyai bálok filtünő elegantiáját már megszoktuk; de ami az ö--z-;s féuyt, sugárzó pompát i« fölülmúlja, aminek kijelentése kellemesebben érint valamennyi nehéz és köny-nyű selyem suhogásanál, az atlasz és bár-rony kecses hullámzásánál; az a tiszta jövedelem ékesen szóló volta. Az elszámolás még nem tör .ént meg hivatalosan, de annyit előre is koczkáztathaiunk, miszerint a tiszta jövedelem mintegy 300 frt. Csodálkozni a világ minden kincséért sem merünk ezen a gyöngy eredményen, tudva, hogy „nőegylet,* pláne méghorzá .jótékony,* rendezte az; a fényes estélyi. Mert hitvány tapló az és nem stiv, amely ellen tud áilui, hogyha azok a.jólékouy" kacsok kinálva-kinálják a tombolajegyeket. El is kelt az 500 jgy, mind egy ssálig; s amint az acréme szinti atlaszban lebegő észbontó jelenség beszélte: még egyszer annyi is elfogyott volns. De még ez nem minden; ime a felülfizetők: Z<eg-ler Lajos 3 frt, Dr. Krasovetz Iguácz 1 frt, Ziegler Kálmánné 2 frt, Pecsornik Károly 1 írt, Weiss Károly és neje 2 frt, Baumhack Frigyes 2 frt Pallesch N. 3 frt, Konyáry Mihály 3 frt, Huszár Nándor 1 frt, Hegedűi Béla 1 frt, Molnár Elekné 1 frt, Merandini B. 1 frt, Szilágyi Gyula 1 frt, Stern Jakab 1 frt, Dr. Sohwarz Albert 1 frt, Mayer Salamon 1 frt, Fehér József 1 frt, Molnár Józsff 2 frt, Loebl M 1 frt, Ros''ánberg Lajos 2 trt, ifj- Szei-vert Antal 1 frt, id Szeívert Antal 2 frt, Tislér József 1 frt, Göncz Lajcs 1 frt, Nuzsy Mátyás 2 frt, Pecsornik I. 1 frt. Mayertcsák N. 4 frt, Schulleg Jánosné 5 frt, Strausz N. 1 trt, Dolmányos Döme 2 frt, Maodl N. 4 frt, Hizschler testvérek f 10 frt, Kísí József 2 frt. összesen 67 frt Tc m bola- tárgy «kat pedig a követfcsző szíves adományozók küldöttek: Csesznák Sándorné, Konyáry Mihály né, Dr. Krs-iovels Ignáosné, Luperssbek Józsefné, Molnár Elekné, Ziegler Kálmánné, Vrant-siIs Károlyné, Rbédey Ferenczné, Buch-berger Katinka, Margitai Józsefné, Valló Vilmosné, Huszár ''Nándorné, Szy Sándorné, Mild Károlyné, Deurbányi Elekné, Grész Alajos né, Sárossy Lászlóné, Zakál Henríkné Kayzer Lajosné, Tódor Józsefné, Grész Lászlóné, Hegedűs Béláaé, Szilágyi. Gyuláné, Pálya Mihályné, Wíassits Györgyné, Göncz L»joanó, Deák Józsefué, Szeivert Antalné, Dr. Schwartz Albertné, P-cs.ornik Ignáczné, Biucsák Ferenczné, BQ««ák SzUna, Horváth Délinké, Wit-iepWíer Emma, Sza olits Mária, Ziegler Kártolj na, Csury Anna, Nuzsy Mátyásné. MWyw Cbarlotte, Baranics Mari, Zrínyi Janosné, Matanovi s Péterné úrnők, továbbá Pecsornik István, Hslícs István, Neumann Ignácz, Rosenbjrg Dávid és Nikolita N. urak. Amint es a festői ren detlons^frs''o tündöklő névsor is eonsta-tálja, nagyszámú és sxábbnél ssebb tombola-tárgyak gyűltek ősszo. melyekért valamint mieden egyes krajezárórt, áldja HUSZONEGYEDIK «VÍOLYAM ZALAI KÖZLÖNY < : FEBBUÁB 16 ifi 1882, meg a szegények Istene a kegyeo adakozókat ! — Ac egylet darék^álasxtmányát pedig megilletné a legszebb bók, amelyet valaha tömjonezó hiaelgée, vagy elismerés mondott, azért az ügybuzgó fáradozásért, melyet a szegények nyomorának enyhi tése czéljából teljesített; ennél azonban alkalomszerűbb az »Isten fizese meg!" — Szerencsétlenség. — Vérfa gyasztó jelenetnek voltak tanúi mult va-aárnap a csáktornyai íerencziek templo mából kijövók; ugyanis egy sebes lépé-i-ben baladó kocsi elgázolt egy éltes nőt, aki állitólag süket s igy a kocsis figyel-meztetó hangját s a robogást nem íb hallhatta, a feléje integetók jóakaratát sem érthette meg elég gyorsan. A lovakat lehetetlenség volt rögtön megállítani s c»ak is akkor szűntek meg futni, midőn a szerencsétlenen & kocáit is végig röpítették. A szegény asszonynak fején ment keresz tül a kerék, suiyos sebet hagyva maga után. A lovak vonakodtak rálépui s csak ennek köszönhető, ho££ a szerencsétlen anyóka életéhez remény van. A kocist egyelőre szabadlábra helyezték. — Hibaigazítás. A „Zalai Köz-löny" f. évi 11. számaban a cíántornyai önkéntes iüzoltóegyle: báljáról közzétett tudósításban egy-két lényegesebb sajtóhiba eauszott be. Nem is említve ama csekélyebb hibákat, hogy önkénytes helyett önkéntes, tűzoltó b. tüzzoltó szedetett i hogy''íi felülfizetők névsora eiől m-g van bontva: csupán aunak kiigazításit kérem, bogy Morandiüi Báiint ur nem 2, hanem b frtot, Neumxnn lgnácz ur n -m 8, hanem 3 frtot fizetett fölül; a tiszU jövedelem pedig nem 93, hanem 91 frt. Meg kell meg jegyeznem, miszerint az ¿11. tképezde növendékei által rendezendő tánczmulatság n-m szavazattal, lunem Bzavalattal stb. lesz egybekötve. — Eleknek megeml tésével az igazságnak tartó zott & »Zalai Közlöny" caáktornyai leve lezóje. — A zala-egertszegi tüzoltóegyle: augusztut hó elején tartandó országos tűzoltói ünnepély költségeinek fedezésére f. hó 11-én iánczealély rendezett. Az es-téiy varakoráson felül sikerült, csak az kellett némileg nyomott hangulatot. hogy a bálanya Tarányi Ferenczné ő ongysága, gyengélkedése miatt nem jelenhetett m-g. A csinosan dio/ilett terem zsúfolásig megtelt a h fiatalság viradtig kedélyes jó kedvvel tánczolt. A belépti jegyekből be folyt 191 fr:. Felüifizettek : Gavina Lajos főispán ur ő méltósága 4 frt. Svas''.its Benó alispán ur 3 frt. HaDdíer látván 3 frt. Scbeli Mátyás (Körmend) 2 írt. P.irt Sándor 2 frt. Rosenberg Sándorné 2 fr;. Kolbin József 2 frt. Skubücs László 1 frt. Csillag Gyula 1 fr: Pauch Ede 1 frt. Ilolczhammer Józaef 3 írt. Farkas Imre (A.-Bagód) 1 frt. Névtelen 1 frt. Gádró N. I frt Somodú János 1 frt. Martinko vics Lajoe 1 frt. Isoó Alajos Ifrt. Jakabfi Lajos (Hetée) 50 kr. Reiner Illés 20 kr. A felülfizetések összege 30 frt 70 kr. Az összes bevétel 232 frt 70 kr. — Esküvfi. Folyó bó 8-An t«rtá Szőke Kálmán oltárczi. tanitó esküvőjét Dienstenberger urnák kedves lányával Herminával Berzenczén. No ezzel hát ele get tettem levelezői kötelességemnek ! Ha megengedik önök, most mint fiatalember és vőfély fogok a pompás mulatságról re ferálni. Hát biz azt kérem nehéz dolog leirni, amit az ember látás után felségesnek talál. Ha a világ minden színéből volna tentám s ugy tudnók azzal fesl-;ni, mint Rafael b oly hűen, mint a világ legelső költője, tán akkor megkozelitő képét adhatnám a rnnlatságnak, de igy? .... ám tessé< m< glátni! Bocsássák meg fia talságomnak (nem dicsekszem kérem.) hogy először is a franczia négyéből szólok! Ezt először I2.később 20 pár lejtette. A pompás zene mellett, oh! csudák csudája! még pár öreg ur is elfelejtette.hogy öreg s o:y feb-dékeny volt, hogy 22 éves fiatal urnák képzelte magát s kicsike mult, hogy engem is uram! átyámnak nem szólított. N<> kérem a zákányi bortól m"g ilyen gorombaság is kitelik. Á hölgyek közöl: Rozs Vilma, Tóth Gizella (Rába Hidvégről). Tóth Giza (Csurgóról), Maro-nics Anna, de még sok kiss8?zony s jó Is.on tudja honnét, oly ékessé tették a hölgykoszorut, minőt csak egy 21 éves ti-ilal embr képzeletében összeállítani tuu A vendégeit számáról némi tájékozási nyújtandó megemlítem, miszerint est ebedkor 82 egyén foglalt helyet az aaz tálnál ; pompás toásztot mondott Nóvák t. káplán ur, éltetve az uj párt, az örömapát és anyát. A vendégsereg csak 4 óra felé kezd-itt oszlani s 6 órakor tért mind nyája nyugalomra. Cságoli. — Árverés Zalamegyében — Márton Imre 2450 frtra b. ingt. febr. 20. KöveBkállán. — Sternberg József 1004 frtra b. ingt. febr. 18. Pötrétén. (Nagy-Kanizsa.) — Fata József 766 frtra b. ing;, febr. 27 én Csöruyefóldön (N.-Kanizsa). — Thálóseiz György 456 frtra b ingt. febr- 23. Sztrahoninecz (Csáktornya.) — Oláh István 347 frtra b. ingt. fe''or. 23. Palkouyán (N. Kanizéa.) — Kocsis Erzse •112 frtra b. ingt. febr. 24. áöjtörön. — Dehel ecz Pál 853 frlra b. ingt. marcz 11. Aló Hráscján. (Csáktornya.) — Hazai rövid hirek. — Aradon febr. 8-án az 1849-iki fényes ut-czs. harc/t évfordulóján gyásnlunepélyt uriottak. — Dr. Koch kolozsvári tnuár Gyuiatelkén egy 70 fontom nagy és száz kisebb darab meteor köve: talált. — Nyitramegyében Kori tó íaiubaa mul: hó végén tüz ütött ki, mely 38 házat elham vaaztott; rö^id idő múlva a falu másik vége gyúlt f.i. Ekkor azonban elfogták a gyújtogató.; neve Macsár Gáspár. — A viknyei fürdő bérbevétele iránt beküldött pályázatokat e bó 17-én terjesztik a Sel-raeczbányára egybehívott rendkivüli köz gyülée elé. — Pancsován két hirl edl pánszláv izgatót elfogtak. — Rév Komáromban 401 ház van birói árvuiés alatt. — Msgyar Jogász czimü napikp megszűnt. — Erdődy Sándor jeles fiatal költőnket a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. — Virágtenyészlő mohát kül dött be Cserandó Antónia a gazdasági muzeumnak megvizsgálás és próbatétel végett. — A fővároí Kaas Ivor báró in ditványára Árpád sirjánák kutatására ujolag ásatásokat rendelt el. — Külföldi rövid hirek. ■ Szentpéterváron jelenleg 40000 zsidó család tartózkodik. — A bécsi kettős gyilkosság tettesé", a legnagyobb kutatás daczára sem fedezhették fel. — Néhány nappal ozelőtt Londjnban iöbb pipát és burnót szele.nczét árvereztek cl, ezek között vdtak azok is, melyek a szerencsé: len Miksa Mexikói gyűjteményéből származnak. — Bécsben Bayer Mátyás azért követelt el öngyi kossági kísérletet, mert rendjeleit ellopták. — A d-von''.pori ha jógyárban a már használt kendercsonia gok meggyuladtak, mi által tüz kelelke- ; zett; — a kár 20,000 font Bterling. — Beu8t párisi nagykövet állása iugadozik. — Az olasz király herczegnői rangra emel egy német énekesnőt. — Nikita fejedelem családi vagyona vt«"<bb miliő frt ellopatott. — Megkövezték « Daili Láma parancsára Brienx ka''.holikus hittéritót, ki a mult év szeptember havában Tibtrl ben járt, holttestét is megC3onkiio:ták. — E nó 6-án éjjel ismeretlen teilesek betörtek Auer8perg herczeg airbokjába b az utoljára eltemetett Auersperg Vincze tábornok ruhájáról 6 d>vrab gombot és uz aranyrojtokat "llopták. U nyert? Temesvár febr. 11-én 74. 19. 14''. 90. 66. Hécs » , 88. 32 44 25. 59. G''ácz jf , 65. 64. 40. 51. 52. Vegyes hirek. — Megint amerikni örökség. Budapest Terézváros legirigycl''.ebb embere ez ídószerint Leitersdorfer Jakab méízáro. A legkomolyabban értcsi''eiiek ugyanis, hogy Leitersdcrter Jakab budp-sti éa W.tz M. gyöngyösi Uko3 a kulügyminis t«rium utján a napokban értesüllek arról, hogy Newyorkban uvghilt egy nagy bátyjuk és titánt 85 rnilió d liár örökség rn.irudt. A nevezettek rokonsága az örökhagyóval forrásuns szerint hitelesen be kiutasítottak a tüzolték zártkörű báljábó a ezt a szegény nó annyira szivére vett hogy másnap elméje megzavarodott harmadnapra meghalt. A szegény leány esete annál is nagyobb részvétel keltett, mert elhalt anyját négy kiosi testvérkéje mellett ű helyetlesité gyöngéd szeretelte!. 4 _________ PiaezI árak. van már igazolva és \z okmányokat ai illetők budapesti ügyvéde Bótb Rezső be is küldötte a külügyministeriumnak. Mo»t reménykednek, hogy két, le^fülebb három hónap múlva itt lesz a hetven milió forint. Kivánjuk, bogy e hir ne legyen kö /ér kacsa. — Méhek <lltal oatromoit falu Egy peunsylvaniai (Egyesült államok) faluban a ro-fz időjárás következtébeo 130 méhkasból kiszabadultak a kiéhezett méhek s a házukban, boltokban s éléskamarák-ban keresnek édességeket. Azóta a azé legszorosabb értelmében ostromállapot alatt vannak a falu lakosai, a méhek el iepik a srobákat, mérges fullánkjaikkai megszúrják az embereket, elállják az ajtókat, ugy hogy egyes házakban az ablakokon keresztül kellett kiinenekülniök a lakóknak. A mi szőlő, gyümölcs, vtgy édes eledel volt a házakban, azt mind megetiék a falánk méhek s az emberek még az utczán sem biztosak a hívatlan vendégek fulláiikjai elől. — ^ogy vaj jon e méhek, nem kacaák e. arról hallgat az amerikai krónika. — Any-i é csecsemd lángok kö 2Ött. Borzasztó esetről hoztak hirt tegnap a szegedi alsórészi tanyákról. Hevesi Imre gazda f. hó 3-án este 12 éves kis fiára bízta a mécs -« m tggyujtá^át a ez el is végezte tecnd''jét ugy, hogy a család nagy rérnülo''.ére ciakha -iar az egész la nya lángban állt. A nagy ijedelemtől m-grémülve rohantak ki H''vesi és fele sége uz udvarra és csak itt jutott a szerencsétlen asszonynak eszébe, h''.gy <J hón>.po-kis c-ecsoroője bent van a szooábvn, az égő ház alatt. »Juliskám i Juliskám !" kiáltott föl önkívületi állapotban az &nya és mielőtt sikerült volna ót férjének feltartóztatni, berohant az égő házba gyermekét megmenteni. E pillanatban recBegve omlott beagerendá-za''.. mintha c<ak épen még az anyára várt volna. A kétségbeesett g^zda a fe''e dégi után rohant, kit a szoba, ajtajánál el terű''ve, iszonyú kinok között talált. H-i-vtíoi összeszedvén minden erejét, fólka-roiá leleségét ¿h küzdelmes vergődés után kijutott vele az udvarra Vérfagyaszt je lenét következett «rután Keserves zokogással borult a 8ie-encsétlen ember (isz-BZ-égistt feleségére és a körülálló tanyai lányok, asszonyok cgvü t zokog fk vele hajnalig, mig a ''.anya "g-48Z"n hamuvá éget. A szegény kia Juliskát reggel szénoé é^"e találták meg a romok között, ar. H O '' Huy>í pedig égési sebeiben élet ¿s halál között vergődik. A nagy uz-rencséi-lenség okozóját, a 12 évea kis Pistii, c-tk dél-b:a :atáiták meg a kukoricza-t.i- kőzett, hova félelmében eibujt. — Kissé hihetetlen Mint birlik : Ercsib;u egy jó haz''oól való szép leányt 100 kilo/ srimit»» fiZOMHATlTKLY Ruta U.$0.-12.4'') Roz* 8 60—9 — .Árpa 7.80 — 8 -. Zab 7 40—7 r,o Kukorica 7.40—7.G0. BUDAPEST. Buta 12 80—13.— Uot. , 8 80-9.10 Árpa 7.''»0—7 70. Z»b 7-55 7 9'', KnVoricra 7.30 -7.40. PÉCS. Bora ll.20-ll.7o Rots <í— 9.20 Arp* 7.:t0—7.80. Zab 7.40—7.50. K-iko-j «-ia. fi 30—Ü 60 GYŐR. Buta 1 ¡.90—12.25. Ro« 8 60-'' 8 90. Árpa 7.2.1-7.40 Zab 7.60-7.9.0 Kuk,,-rirxii 6.»''>0 —G 90. PAPA Huta 12.25—12.50. Rots 8.8o 9— Aipa 7.40-7-60. Zxi> 7 80—8.—. Ku-rorirt.t 6 KO—7.10. VESZPRÉM, ltuxs. 12.—.-12.50. Kox« R 60-910. Árpa 8"--8.60. Zab 7.50. -7.8«) p^ukoricz* Ű.8T 7.20. hirdetés. ¡«ghutibb ifftinjtt I legjobb Asztali-és (Idrtö ital, kitűnő hatásúnak bizonyuli köhögiisntl. gége bajoknál, gyoraor-és hólyag huruínál. » EDECSEK; az eaésztéf elősegítésére . Wattoni Henrik, xajit&adba» ct«sorui$ 459 a- 48. Felelős azerkesztő: BATOBFI LAJOS. Nyiittér.) i Nyilvános köszönet Dicsőült kedves Aranka leányom temetése alkalmával tanúsított rész rétért fogadják amegjelentek a magam és coladom őszinte kősLÖne-ci., mélyen sújtott szívünk égő fajdalmára jól esett az oly nagy mérvben nyilvánult részvét balzsama. N.-Kanizsa, febr. 15. 1882. Donáth Lajos. ) E rovat alatt köxl&tu''rt fele!5»^get i.om vállal a Sierk. HIRDETESEK. 7\ 440. sr. tk. S32. r -16S 3—3 4 rveres. Fehér Juli, özv. Kondákor Imréné felperes 144 frt 59 kr o. ért. követelés és járulékai kielégítése végett Kuklek Mihály lovászi lakós alperestől lefoglalt s a lovászi 2. és 3-ik az. tjkvben A 4 f sor és A f sor I. i —18 botsí.-alatt felvett és az adó alapján a tartozékokkal együtt.807 frtra becsül", ingatlanok 1882 évi fobr. hű 27 én délelőtti 10 órakor, mint második árverési határidőben a fenti szám alatt köz zéteti s alulirt telekkönyvi hatóságnál valamint az árverésre kitűzött bely&n megtekinthető feltételek szerint lovászi községházánál 80 frt 70 kr bánatpénz letétele mellett becsáron alul i« eladatni fog. AIbó Lendvai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1882. ¿vi január hó 30. napján. KÁBEÁCZKY LAJOS, kir aíjbiró. vőéooDoeeoöoocBo^ooooc Malom bérbeadás. Bocska községében levő s a palíni urodaloirthoz tartozó vízi-malom 1882. évi márczius elsején 3 cgytnás után következő évekre 1S82. május 1-tól kezdve haszonbérbe kiadatik. Az árverezés a helyszínén délelőtt 10 órakor tartatik meg. Bóvebb értesülés Palinban a felügyelőségnél szerezhető. 470 2 - 3. gazdasági < 387 1 881. szim Arveresi hirdetmény. Alulit kiküldött végrehajtó at 1831. évi LX. L ct. 102 §-a értelmében ezennel kotbirré teszi, hogy a tekintetes ala»-lcndv.ii kir. járásbirós.ig 4671. p. 80 számú réjjiése által Zsitsrk Miklós hotizai iakos végrehajtató javíra Toj<-]ak Jár.o* "hotirai lakos ellon 27 frt töke, ennek 1874. év itiájtis hó 29-ik n.~p-jától «zámitandó 6®/0 kaantai és eddig ű szeseü 3ő frt G''"> kr perköltség követelés erejéig elrondelt kielégít''ni végrehajtó* alkalmával bir6:l»g foglalt ¿i 397 frt 70 krr* b^csü''t 2 drb ló, 2 drb tohén, 3 drb sertvés, kllloi.bözG házi- és gazdasági es7közi;kból álló ingóságok nTilrinos árverés utján c-ladatnak." Jíűly árverésnek a 4367. p st. kiktr.déi: rend-lG részén folytán a hely-sticéu, vagyis Toplak János lakinál üoiizát: i^end«" esxköalésére lS82-ik év február bó 20-ik napjának délolótt 10 órája határidőül kitüzetik és ahbot a vonni szándékozók ezennel oly megjegytéssel hivatnak nn-g.hogy as érintett ingóságok ezen árverésen, ai. 1881. évi LX. t. Ct. 107. §-a értelmében x legtöbbet Ígérőnek bec«áron alul is eladatni fognak. Ar elárr,''orendő ingóságok vételára ar 188! évi LX t. cr. 103 §-ában mogállapitott f« itélelek srerint lest kifizetendő. Kelt AUÓ-Lendván 1882-ik évi február hó 473 1 — 1. 9-ik napján. Y RESITS ELEK kir. bir''sági végi óhajtó. rtWJW^JWJW^AVJW FÖLÖTTE kBüvezo to zsüe-üzBrteűés= az általam újonnan összeállított s a legszilárdabb alapon nyugvó nyeremény-biztosítási játék által havonkint 2— 500 frt nyeremény elérésére. A. 15 -30 nyeremény 5000 frt értékért, emelkedésre vagy esésre. B. 30 —60 betét 5000 frt értékért, akár emelkedik az árfolyam, akár esik, a veszteség mindkét esetben a lefizetett összeg erejéig rúghat, a nyereség ellenben határtalan. 0. Letéti üzérkedési vételeknél az értékeknek haszonnal való értékesítéséig, mérsékelt födözet mellett, pontos és megbízható értékesítések, szakszerűen és dijmentve adatnak. <71 2-10. Távirati erim : Borsé« Afeatar % Halpernem Börse. M. Halpern, BörseJ Bécs. ...... oo cc Tánczkedvelőknek érdekes megjelenés. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent: RAJTA PÁROK TANCZOLJUNK hasznos kézikönyv tánczkedvelők számára, szerkesztette Lakatos Sándor. Ezen 215 oldalra terjedő, képekkel és tánezábrákkal igen csinos keménykötésű könyvnek, ára színezett borítékban csak 1 írt 60 kr. diszkötésben 2 írt 60 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. 95 Nagy-Kaniitin, nyomatott t kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. XASY-KANIZSA, ''1882. február 19-én. ElöfJzíté«} ár: '' egéaz évre......8 frt. fél évre ....... 4 , ncpyed ím......2 E E{ry szám 10 kr. HIRDETÉSEK S hasábos petitsorban 7, másodszor ü s minden további sorért 5« kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek fci Kincstári illeték minden egyes -lirdi« lésért SO kr. fizetendő. iS-ilat szé;m Huszoaegyedíky évfolyam, A lap szellemi részét illető közlemények n Bzerkcsrto''hte, anyagi részét illető közlemények ''pedig.a. kiadóhoz bérmentve intézendök : > A G Y • K AN I 2 S A Wlaisicsbái. HérmenUtlcn levelek csak ismer-munkatársaktól fogadtatnak el Kéziratok vissza, nem küldrinc Na^-Kanizsaváros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a „nagj-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, ,nagykanizsai takarékpénztáre, a ,zalamegyei általános tanilútestület« a „nagy-kapizaai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmánya8 s több megyei és város ''■ '' .i egyesület hivatalos értesitóje. Hete"kÍDL_kétszer> vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A kivándorlásról. E veszélyes betegség terjedésének meggátiására közöljük a „Sárréi helyes irányú s kellő felvilágosítást nyújtó következő czikkét. A mi vidékünkön — hála Istennek! a kivándorlás eszméje még nem vert gyökeret. Boidog Minnesota! Ez aztán az ország! valóságos paradicsom. Legalább igy van az megirva egy könyvecskében, melyet Minnesotta állam kormánya készíttetett és különböző nyeiveken kinyomatott a ki vándorlók-tájékozására. Minnesota az északi szélességnek körülbelül ugyanazon fokai alatt fekszik, mint ez az árva Magyarország — hanem azért menynyi különbség. Minnesota tele enyhébb, nyara ,hűsebb, talaja''terméke nyebb, sót — a mint ugyancsak a íonnebb emiitett s „Hova tartsanak a kivándorlók, vagyis Mirnesota az észak-amerikai Egy.-Államok gyöngye" nevezetű könyvecske rádbizo-nyitja, — jóval felettünk áll a gazdasági boldogulás amaz eszközeit illetőleg is, melyeket a természet nem, hanem csupán a czivilizáczió nyújthat. a minők p. o. az utak, csatornák, hitelt közvetítő intézetek stb. Mikor a könyvecskét elolvastam, nagyon elszégyeltem magamat. Eddig tartottam valamit a fantaziára s ime van egy ország, mely sokkal különb a valóságban, mint a minőt én idáig csa< elképzelni tudtam. Már-már szinte kedvet kaptam, hogy felhagyjak az újságírással, elmegyek Minne-sotába, kihasittatok magamnak egy kis 2U.Ú00 holdas dominiumot és leszek yankee és milliomos, mikor véletlenül egy angol újság akad a ke zembe, melyben Aiboinnak egy irás tudó fia nagyon kevés] respektussal, de annál több és czifrább titulussal traktálja a boldog Miunesotát és annak kormányát, mely — igy ir az udvariatlan anglus — kecsegtetetó ígéretekkel csalja magához a kivándor- lókat. hogy egyrészt a yankeeknek fehér rabszolgákat szerezzen, másrészt elkaparitsa azt a pár dollárt, melyet a vén Európából magukkal hoztuk. Következtek aztán épületes históriák, egész kivándorló csapatok elpusztulásáról, emberekről, kik elhaltak éhség és hideg miatt, vadon erdőkről, bozótos mezőkről, maizmás mocsárokról, zordon éghajlatról, szóval az „észak-amerikai Egyesült-Államok gyönge" olyan csiszolatlannak s olyan kevéssé értékesnek van lerajzolva, hogy ezt a mi szegény hazánkat a világért se szabadna cserébe adni érte. Njm igen hallatszott, hogy magyarok nagyobb számmal mentek volna ki Minnesotába, s igy még nekünk alig van nemzeti tapasztalatunk a felöl, hogy a fiatal amerikai állam csak belekokat akar fogni a vén Európában. De Minnesota nem az egyetlen, a ki áz európaiak túlzott reményeire spekulál. Azok a felföldi atyánkfiai, kik az Oczeánon tul mentek jobb hazát keresni, haza irott leveleikben majd mindannyian bevallják, hogy itthon félannyi munkával is szépen megtudtak volna élni. A kenyérért ott is meg kell izzadni még keservesebben, mint idehaza s e mellett egy két nemzedék még mindig ide gecnek is fogja magát az uj hazában érezni, a kit nem kötnek családi, baráti, nemzeti kapcsok, a ki tisztán kenyérkereső, s híjával van amaz ideális vonatkozásoknak, melyek a lakóházat otthonossá, a lakóföldet hazává teszik. A felföldön alább is hagy már a kivándorlás, mely nem rég oly ijesztő mérvet kezdett ölteni. A vérmes álmodozók csalódása üdvösen lehűtötte az itthon maradtak képzeletét, s ezek kezdik belátni, hogy munka nélkül sehol, munkával pedig mindenütt meglehe; élni. Hanem most meg egyszerre az alvidéket lepte meg a kivándorlási láz. Százával mennek ki a családok a Dobrudzsába meg Bulgáriába. Az igaz, hogy a Dobrudzsából már vissza is kéreazenek azok a bús román hazafiak, a kiket nemzetiségi ragaszkodás is vezetett, hogy az uj királyság polgárai akarjanak lenni. E mellett azonban a kivándorlás egyre tart, s csak a minap olvastuk, hogy jóformán az egész ó BessenyÖ község bolgár lakossága hazát kiván cserélni. Megdöbbentő jelenség ez nagyon. Hisz hazánk-népességi viszonyai nem épen kedvezőtlenek abban a tekintetben, mintha túlságosan sokan lennénk, földünk termékeny és élelmi szerekből még kivitelre való feleslegünk is van. állami franeziáink rosszak, az adók nagyok, sokszor igazságtalanul kirovatnak ugyan, de egészben a nemzetnek gazdasági viszonyai korántsem két-ségbeejtők, honnan hát mégis, hogy épen az oly konzervatív hajlamokkal biró főldnép sözt oly népszerű lett a kivándorlás eszméje. A felvidéki, most meg a bánáti tömeges kivándorlások története mel lett tanúskodik, hogy a kivándorlások szorosan agrarius természetű kérdésekkel függenek össze. Itt is, ott is látjuk, hogy a nép elszegényedésének és ezzel a kivándorlási hajlamnak oka : a földbirtok helytelen megoszlása. A felvidéken a különben sem nagy jobbágy telkek, adásvételek, örökösödési osztályok stb. utján ma már sok helyt annyira felvannak aprózva, hogy egy-egy test nemcsak hogy egy családnak az el tartasára nem elegendő, hanem ki sebb annál is, hogy ott, ahol magasabb indusztriális művelésről nem lehet szó. teljes termelő képesség szerint kihasználható legyen. Ez a baj, ha nem is annyira feltűnően, mint Zemplémben, megvan Hazánk más vidékein is s azért országos érdek követelné e részben a törvényhozás intézkedését. Szabadelvű theo-ria. hogy tulajdona iránt mindenki korlátlanul rendelkezhessék ; de nagy kár volna, ha csupán azért, hogy szabadelvűek maradjunk, lemondanánk egy szemmel látható baj orvoslásáról. Hogy a föld''.jÖÍ- miveltessék és lehetőleg sokat termeljen, aa általános szocziális érdek és azért az'' ál-'' lam jól teszi, ha a földtulajdon gyakorlásának bizonyos föltételeket s határokat szab. Ilyen korlátozás, szüksége mutatkozik a birtoktestek-feldarabolását illetőleg. Mekkora legyen a birtok minimum, azt természetesen vidékenként, a talaj termékenysége s a földtulajdonosok élet-igénye: szerint kell megállapítani, de kimondani az elvet, hogy a földbirtok csak bizonyos határig osztható, az országos törvényhozás feladata. Egy másik véglettel találkozunk a Bánátban. In meg egy-egy részen nagy birtok komplex a mok vannak s e mellett sok a birtoktalan zsellér. Mindenki tudja, hogy ez baj, s hogy ezen a bajon telepítéssel lehetne segíteni. Minthogy az egész országban a legnagyobb latifundiumok majd mindenütt az állam kezén vannak, e részben minden szükséges dolog jó sikerrel megtörténhetik, mihelyt a kormány valamely helyes telepítési terv keresztülvitelére magát elhatározza. Hogyan kell eszközölni ezt ?. telepítést, a fölött már sokat vitatkoztak s nekünk nagyon messzire kellene kiterjeszkednünk, ha most mindjárt mi is részletes tervet akarnánk adni. Mi megelégszünk ezúttal azzal, hogy konstatáljuk a telepítések eszközlésbe vételének sürgősségét ma fóleg a Bánátban, a mi azonban, épen nem jelenti azt, hogy másutt nem volna szükség hasonló intézkedésekre. Sót nagyon is van. A kivándorlási iáz is ragadós betegség. Ma itt, holnap o:t üti fel a fejét; ellátogat mindenhová, a hol ínséget, nyomorúságot talál. Az éhség, a fá-zás, ezek Mirnesotának és Bulgáriának a legjobb ágensei; ezek azok a varázsszerek, melyek az embert hajlandóvá teszik arra, hogy kiragadja magát eddigi környezetéből s men ■ jen idegen földre, bizonytalan reményre, bizonyos csalódásra. A kivándorlási ügynökök, közvetítők ellen van már szigorú törvényünk: palia-tiv szer, mely nem árt, de egymagában nagyon kevés a foganatja. Változtassuk meg — s erre minden pártoskodás nélkül van lehetőség — azokat a gazdasági viszonyokat,, melyek a kivándorlási eszméket okozzák s akkor a ki vándoroltató ügynökök mestersége sokkal rosszabbul fog fizetni, semhogy akadjon ember, aki ráadja fejét. INCZÉDI LÁSZLÓ. — ismét szőnyegre kerüK a biróikar fizetésének javítása s az ország különböző részeiből egyre ér« keznek e tekintetben a kérvények a képviselőházhoz, mert szomorú tény, hogy a biróikar mostani díjazása nincs aranyban azon nehé:-: munkával. melyet az állam nekik nyújt, sőt mindennapi szükségleteiket is alig képesek csekéáy fizetésükből fedezni. Mi szivünkből barátai vagyunk a bírósági tisztviselők anyagi helyzete javulásának, meri, ha megköveteljük a bírótól, hogy mcgvcsztegct-hetlen, hogy pontos hgven s minden ideiét és tehetségét az igazságszolgáltatás ügyének szeutelje; ha megköveteli az állam és társadalom, hogy a biróikar, mint intelligens osztály oldja meg nemes feladatát; akkor meg is kell annak a hivatásához szükséges tisztessége? fizetést adui. — A csődbejüiiottak leveleiről. A közlekedésügyi mir.ister értesítette a postahivatalokat, hogy a csődbe-jutottak névért szóló leveleket -és egyéb küldeményeket, ha & postahivatal a csődnyitási végzést aegkapta, TARCZÁ. Vidéki farsang. (Társadalmi korrajz salyra 1S 2 ) Orüii vöiös plakát Lepi el a kocsma falát — És rajt.t n.-.gv betűkkel áll: „Les* megyei jótékony bái." S im a nagy nap elérkezett. Döutő a b:''-l sorsa felett, Rendezőkkánt dólczeg ifjak A holjrzottol alig birnak. Itt niucs «állá, ott meghívó, — Cotillonjegy van egy kiló — Kzer a gond ! » nem egy fogat K.Jurói hoz szép lányokat A táneztermet koszorúzzák — A cxigányok m. g ráhúzzák . .. Otlbeun intllat n:ár sok r.rfi, h bédlóben fogy a — murczi — Künn oz alatt minden mozog, Kgész város sürög, forog .. . Kiváitképen lányos házba, Esnek majdnem ideglá-tba.. « Síi! a sok fánk és a kolbáz, Lót — fut szabó, ezípész, íodraSZ. Holtos dolga mérvet öltő. Megfordul ott sok pénzköltő . .. Divatárut, csipke, kriglit Visz.k. hordják a kartándiik — S ki a jeunc-»s doreó tagj{: Az a haját sütni hagyja. £a mit senki meg no lásson, Kők öltőznek — egy rakáson .. . B kilenez órát amint ven, A tinczti rem immár teli. Ah mily kéj ar. ilső csárdás ! 8 kínos reggel az elvállás : Bánat lép most a gyönyörbe — Selyemruhák összetörve. S azonkívül pezsgós paíaczk Sok hever az asztal al:.ít — Mint férfiak, mint hósök ók — Különösen a — rendezek ! Mert mindenki elégedve Távozik el a reggelbe, Cekélys-''gról m«kt iuár »zámot Sem körnek a ga.-d de dámok ! Csak midőn végszámadá&ra Jönnek össze egyre-másra, Akkor látszik meg egy kiesig A kor szörnye a — deőeit I Akkor láuzik, ho^y a vég, Jótékony célt el noro éio, Sem pediglen házasságot — Köszöuüük ily nmla''ságot. TUBOLY YJKTOR Tétlii Takács József könyvtárából. A magyarországi irók munkainak köny-uyebb kinyomtatását tárgyazó gon dolatok. 1799. (Folytatás.) Francziaorszóg. Juliusban 1793. Ez az a hegy ? melynek kies határában A tőkék ültetve álltak szép sorjában, S a zöld leveleknek védő árnyékában, A szőllő szem kincsét érlelte magában. Ez az! Mi hát okb gyászra vált szivének V Fogy gyámola, pusztán csüggő vesszeje ockj Elbai nyersesége sárga levelének, Nyög letiport földié mesztelen tövének. Meghozta ennek is az ősz esztendejét ! Ki kellett állni* a szüret id-jét; Már háDorog a must, okádja seprejct, Hogy bora elnyerje jóltevő erejét. Francz föld! a világnak irigy csudájára, Felkaptál a fényes dicsőség polczára, Annak is elértél annak fő pontjára, Honnét ledülsv:, több nsgy ország módjára. Tudom r.ijtad függnek a népsk szemei, Sok megindult szivnek csörögnek könv- nyei. Mórt orvoslóidnak oly r»s3zak szűrei, Hogy nom gyógyulhatnak fiaid sebei. Gyilkosság a testnek jó topját metszeni. Ha. másként is lehet buján segíteni. Kár jámbor szándékba bele is kezdeni, Ha az ész igy ozokta czélját téveszteni Nagyságos gróf! Érdemem felett való nagy méltóságos uram! Nagyságod lépése, mely a közjőt éa I első nevelés: tárgyazza oiy mozdulása nagyságodnak, hogy az minden igazán érző és a közjót kívánó huzafiaak egész öröme és vigasztalása leho-. Engedje meg nagyságod, hogy én is eg> magánosságban élő hazafi ennek tapsolhassak. Erre ugyan nagyságodnak szükségo nincsen, mivel a nsgy lélekből eredett cselekedet, dicséretét mindenkor magával szokta hordozni, ezt megcselekedni annyi, mint azonnal jutalmaztatni. Ehhez a dicsőséges ins''.i''.u tumhoz hozzákapcsolta ínég azt is nagyságod, a mely nélkül egy bölcsőjéből kikelt ós magárahagyatott pubicum soha ember-kori nevelést magának nem vehet, t. i. hogy magát a magyar literatura macce-nássának elszánta. Felséges gondolat! — fliszen, avagy nem jobb-c nemzetet érez ni és gondolkodni tanitani, mint vóren-gezai? Fogadom, hogy Bonaparte is éde- sebben érezne mást, hogyha a kedves tudományát a mathesiat egy colh-giumban tanr.hatná, minthogy az arabsok vérét onlja. A fáin érzést és gondolkozást egy nemzet soha különben meg nem tanulhatja, hanem, ha a maga anyanyelvénolvashat. Mennyire nem törekedett ezen sok igaz magyar hazafi és mennyit nem írtak magánoBságokban? De mi haszna? azok setétségben maradtak, mivel rnaecenások nincsenek. Már nagyságodban találunk egyet, vágyón tehát, múzsánknak, kihea folyamodni. Viszi tehát nagyságod -leibe múzsám Miltonnak epicumi poemáját az „Elve zett és visszanyert paradicsomot." Ezt a munkát ugyan már kél esztendővel ezelőtt a pnbücum eleibe terjesz''ettem a magam köl ségén, de fájdalom, a magyar többség még a metafi^ica ideálnak meg nem érvén, az »-X".mpfárok rajtam murád luk. Ha nagyságod Magyarországban védelme alá nem veszi, elenyészik Milton és a haza a belső s^éplől rnogfoRztatik. Ha nagyságod valamely munká'' németbe vagy fr»ncziáb«, a tneíy az in s''.ilutumot is kedvére éldegéli, ni-kH,m kijegyez, múzsámmal par..nca»ij"i:, magát a fordításra hiven ajánlja. "E- mellett, ha tokai nec''.árra nagy-«ngodn tk s/jlkségo v:.gyon, ennek a megszerzésébe iö hiveu el fogok járni. Nem ugy psdig, mint »p^culans, hanem mint n-igyságodnak alázatos hív szolgája. Tokaj Fbr. 11 ik 1798. B''ssenyei Sándor kapiiány Kedves barálom Takács! E hónapnak 7-én kelt leveled csak tegnapelót: jőve kezemhez-, mert Rozival és Tónival együtt űrnap tájáu egy dara- big Téthen az atyámnál és kagfcímuái mulatozván, ^17-ikétől fogva mostanig Egers?egön tartózkodtam, ahol generális gyűlés volt; én assoaaorrá lettem és u csalárd prépost ellen Rozi nevében a megesett osztályra ]né»ve a vármegye előtt soienniter protestáltam. De elhallgatván, mindezen gyü''öleles dolgokat, csak leve ledre.akarok vála3toini. Örülök, hegy megszabadultál a nevelés terhétől, éa hogy prókátorrá lettél, mert ezentúl már jobban a magadé Iehetaz. Csak prókátorkodjál BódL öcsém társasagában és meg \|í<-god látni, hogy többet nyertél, mintsem ha Zilavármegyébe jo''.-tél voína, ah>l most rut \|factiók uralkodnak, melyeket e«ak az kaczaghatja ki ói verhy''i meg. aki teljességgel a vármegyére nem szoru''t. Ha idó múlva Jegyütt leszünk". utóval aunyit mondok, hogy szeretni l''o»az taníc^omcrt. mely téged az id jö (•_• ©Hői tíiij«''3zt;tt. R-ítnénylem, hogy a jó Ift<n és idő megadja azt ia, hogy ••gószen lii''-r.Uu-áuak szentelhessed m.i-gaiit H i ped''g oly ig<in szüreted a vár-rn-gvét, hát inkáob monj Győrre, ahol laknod is h''-lyeaebb volna ahvl kevesebbek h subjec umok, ahol Annádé, Bczü-rédi Ignácz és az utyam állal tslöbb mehetnél valamire; ha teljességgel állalod a prókátoroskodiis, d . igy még ia szükség egy darabig prókátorkodnoa, m.:rt tudod, hogy Magyarországban minden cívilÍ6 tisztség a tör vényen épül. Szóval ti: ő b b cr''^1 is több-U Mind«z:>náltal most is ''.''3 ik a-t mondom, amit mindenkor, ha teh-.ted maradj Pesten éa prókátorkcdjál c''.Un. Ragaszkodjál egy nagy tehetős házhoz, hogy laz ottani viiág i-» megitíir.e.jje meide''. és jól-fog m<snni dolgod- Ami bt--rá''ori kívánságodat dloii — qued ditf-i.''- huszonegyedik ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY az abban a végzésben megnevezett csödtömeggondnobnak szolgáltassa ki mint a csődtörvényben meg van irva. — Adatok a büntető igazságszolgáltatásról az 1881. évben. Ha lálos Ítélet végrehajtatott 2 egyé non, u. tn. Thujvel Jánoson és Bo uk Danilúu. Rögtöubirósági eljárás engedélyeztetett 3 helyen, u. m Zala Arad- és Veszprémmegyékben Azonban e helyeken egy esetben sem fordult elő halálos ítélet. Királyi ke gyelcmben részesült 315 egyén és pedig a fogházak és börtönök vizsgálata alkalmával 7 8, Rudolf trón örökös ő fensége esküvője alkalmából 191, esetről-esetre tett előterjesztése utján, a halálos ítéletet királyi kegyelem 4 esetben változtatta meg, az egész büntetés elengedtetett 20 esetben, a hátralevő 17 esetben, szabadságvesztés pénzbüntetésre változtattatok 4 esetben, pertörlesztés következtében 1 esetben. Munkácsy Bécsben. (Eredeti tudósítás.) Bócs, 1882. febr. 15. Tegnnp az esti órákban következő gyors értesítést kaptam bécsi magyar önképző és társalgó (segélj) egylettől: „Mua-kácsy Mihály hazánkfia, ma este 81/»órakor e^yle üuket meglátogatja, minélfogva legkésőbb 8 órakor okvetlenül megjelenjék. Bécs, febr. 14. Láng alelnök, Ollop "Ijegyzó." És ki ne "engedne az ilyen felhi vannak? A mngy. eg;leiben mintegy 60 tag gyűlt össze, bo! a bécsi magvar és német, & pesti és magyar vidéki sajtó képviselve volt. 8/i 9 órakor a várvavárt művész m-igjelent nejével a bpesti írók érf művészek küldöttsége Asbóth János és hírneves zeneköltőnk Aggházy Gyula urak kíséretében. Az egylet nevében Dr. Hirschl ur üdvoznLe a magas vendéget, ki társaságával az asztalnál helyet foglalt; Munkácsy rövid, de velős szavakkal adott kö szünetének kifejezést. Munkácsy nagy érdekkel kérdező ködött az egylet ügyei iránt és minden tekintetben megelégedését fejezte ki. Munkácsy neje — magyarul nem tudván — németül betzélt s a többek közt mpndá; ,Hier ist es bequemer ein-trerichtet als ím Pariser ung. Vegein ; auclt ist es bier beteutend heimlicher!" Asbóth ur a vendégek nevében megköszönte a ezives fogadtatást és következő humoros mondattal zárta beszédet: .Látom már, intenem kell a távozásra; mert barátom (a Láng alelnök úrral beszédbe mélyedt Munkácayra czé- lozva) itt talál maradni. Pedig akkor elkésünk a.....grófné soirée-járól." „Igai!'' — mondá a művész — „a* urak megbocsátanak, ha elmegyek ; csak rövid időig lessek BécsbeD és a hazai egyletek meghívásainak eleget kell ten-nem s igy egyre kevés idó jut.* A vendégek a vendégkönyvbe jegyezték neveiket és miutáu Munkácsy a könyvtárt, Kossuth, Deák és Petőfi falon-ftiggó képeit megnéste társaságával együtt ép oly háromszoros harsogó éljenek közt távozott, mint jött. A nagy vendégek ottléte alatt különösen kitüntette magát Reíssmann ur egyleti tag,kí — bár rövid, de — oly velős szavakkal árulta el patrio-tismusát, hogy dicséretéra vállolt. Különben Reíssmann ur egyike legtevékenyebb és legbuzgóbb tagjainknak és hazaszore ete, m..gyrsága nem szorul dicséretre. SZOMMER SÁNDOR, épilészcttan hallgató. tuz. non ruffertuz. Ugy fordulhat, hogy meg hivatalod lészen aliteratura, ez pedig .. eouaüiumnak a gondja — a consilium p«itH Budán van, aki pedig közelebb a tűzhöz. az''bamarább megéghet. Ha megölnél, se tudnék jobbat. Nyka ugyan már rég kívántam veled e«yüU lehetni, most még se bánom, ftiogy k^íbbrii halasztód hozzánkjövetedet sok ok''&tú nézve. Az osztály most nemsokára fog végrehajtatni, ami alkalmasint egy-két nap ala''.1 meg nem történhetik a csúfos környülállások miatt. Még azt sem tudom bizonyosan, ha Sümeghen íogok-e lakni, vagy Káinban Vasvármegyeben, de akárhová megyek, mindenütt építtetnem kell. Leveledből értem, hogy Bódi is irt nekem, de én sommi levelét se vettem. Mivel pedig levelem őtet ugy is nehezen érné immár Pesten, tehát nem is irok ne-kie. Ha mindazonáltal mégÍ6 ott volna, hát mondd meg nékie, hogy csókolom és az osztályra hozzánk várom. Hogy a Minervának szánt Írásaimat most néked általadjam, as lehetetlen,mert azoukivül, hogy tisztán le kellene mindent iruom, még mindent ki is kellene gyalulnom, hogy jó legyen és arra méltó, • hogy a Minerva helyt''adjon néki. Erre pedig nem érek, valameddig az osztály meg nem lett, magunkéban le nem telepedtünk ós utóbbi gazdaságunk fundamentumát meg nem vetettem. A jövő télig tehát ne is várj semmit tőlem. Ha meg látogatsz bounünket, tehát Himfy szerel meinek első reazét a kesergő szerelmet neked által fogom adni. Második részéből most ismét zárok ide egy néhány dalt. Minthogy minden jobb embernek tetsze nek verseim, már caak ón is elhitetem most magammal, hogy megérdemlik '' a nyomtatást. Azt mindazonáltal, ha lehetne, kikérném magamnak, hogy olyan ember, a kinek szive nincsen, 7erseimet soha ne olvassa, mer: nem annyira as ész hez, mint a szívhez ssólok. Rozim, a kft napról-napra jobban szeretek és becsülök — noha mindig azt gondolom, hogy már jobban nem lehet, — téged szívesen köszöntet. Köszöntsd riUriUaat fc Kivonat a soproni koreskedelmi és iparkamara 1881. évi decz. 29 ik! ülésének jegyzőkönyvéből : A kereskedelmi szakosztály beterjeszti jelentését a közraktárak kérdésében, moly a folyó évi nov. hó 21 én tartott ülésből beható tárgyalás s kellő felszere léd czéljából hozzá utaltatott. A szakozz tály az összes vonatkozó iratokat szakértő tanulmányozás ós megoldás végett Meller Maoó urnák adá ki azon kéréssel, hogy véleményes jeica''ésát egyenesen a kamu rához nyújtsa be, a minthogy az képezi is a mai tárgyalás alapját. Mellor ur Sopronban és Szombathelyen tervezeti közraktárak sérdését ugy kereskedelmi, mint nemzetgazdasági szempontból meg-ilágitva, különösen kiemeli azoknak a termény ée gyarmatáru kereskedelemre gyakorlandó befolyását a azon eredményre ut: „hogy egy nyilvános Közraktár, mely kellő helyiséggel rendelkeznék, a vasút kötelében alkalmas helyen építtetnék b az átmeneti díjszabályzat kedvezményeiben részesülne, ugy azon városnak, mely • ben áll, mint szinte a körülfekvő vidék kereskedelmének, nemkülönban a mezőgazdaságnak b rendkívül nagy hasznára vcina." Ajánlja tehát, hogy a magyar le-számitoló s pénzváltó bankkal a szűkké ges statisztikai adatokat az iroda utján beazerezve, bocsátkozzék a kamara ez-iránti tárgyalásokba. Fenti jelentés kapcsán felolvastatja elnök ur a nagy-kanizsai kereskedelmi egyesületnek a déli vaspálya igazgatóságához intézett emlékirata ide aNagy Kanizsán szervezkedett levelező-bizottság által bo''erjesztett másolatát, melyben nevezett kereskedelmi testület a nagy kanizsai piaezon felállítandó közraktár kérdését fejtegetve, különösen kiemeli egy ilyennek felállítása esetéa a déli vaspá-lyatársaságra eső roppant hasznot s végül a déli vaspályának a közraktár értelmében leendő közbenjárását kéri. A levelező Laczit különösen. Adja a m»gyarok istene, hogy ugy maradjon ő, a milyen kezeidből kijött. Írj barátom. Élj boldogul és sze resd Sáudort. Ceres a maga levegő-égi szekerét Tripto-lemusnak ajándékozza, LinzuBt hiuzzá változtatja. Éí igy Aré hu6a itt végire szállván Történeteik s beszéde megállván: Ceres kocsisának a parancsolatot Kiadja: fut, hozza a büszke állatot Két repülő szárnyas sárkányt) vezetéken Briiliánlos selyem azáru kötőféken Befogják, hámozzák zabolákat Vetnek, Indul. — A paripák előbb csak ügetnek Neki jobban, jobban haladnak,vágtatnak S már majd a fellegek tetején hágtatnak. Gyors szárnyakon tűnik sebesen elillant Athenasban van, mig kettőt-hármat pillant. Megazáll'' az Attika kegyes királyánál, Mint még a minap is kedves gazdájánál) És itt caézások, igy tetszvén Ceresnek. Hercxeg, Triptolémnak birtokába esnek, Azt kérded, hogy néki mért ajándékozza? Azért, hogy a kenyér titkait hordozza. Hogy a Ceree légi szekerében ülvén, Es az egész földet azzal bekerülvén, Könnyebbítse a bus halandók iuségót Tanitván a szántás, vetés mesterségét. Az ifja hát, ez az uj áldások atyja, A népeket immár régen látogatja. Már Európának, már Ázsiának is Leczkét hagyott, hagyna már Scithának is Behajtat a Linkus) király udvarába Ez örömet mutat befogadásában; De midőn kérdi, ily nemes vendégének Hogy mi volna neve s czólja jövéaének, E pedig felelne: Triptolemus vagyok A levegő égben járok, hordoz nagy ok st# Megértvén a dolgot a Scithák királya, i kamarai tag urak ez emlékiratot a ka mara figyelmébe ajánlva, annak acs. kir. déli vaspályatársaságnál leendő pártolását kérik. < A kamara teljesen meg van győ sődve azon eltagadhatlanul nagy befolyásról, melypt a kftz akturak kereskedelmünk fel virágzás áru általában, különösen pedig termény-kereskedelmünkre gyakorolni hivatvák, elhatározza tehát: hogy a. Sopronban, Szombathelyen és Nagy-Kanizsán felállítandó közraktárak tárgyában a magyar leszámítoló és pénzváltó bankkal érintkezésbe lép; ezen kérdésnek ugy kereskedelmi, mint nemzetgazdasági nagy horderejét egy beható tanuimány által kellőleg ¡kitünteti; egyúttal pedig az iroda által beszerzendő adatok alapján ezen közraktárak jövedelmező voltát a nevezett banknak számszerűleg is begyőzi. Ezen határozat folytán tárgytalanná lőn a kamarai levelező tag uraknak a beküldött emlékirat pártolására vonatkozó kérelme. Evvel a napirend tárgysorozata ki lévén meritve, elnök ur a nagy-kanizsai kamarai levelező urak következő nehéz-ményeit olvastatja fel: ,A helybeli kir. postahivatalnál a levelek gyakrau csak a késő esti órákban ada''nak ki, miután a pos''akocsi a helybeli vasúti indóháznál valamennyi vasúti vonat beérkezté:, melyek közül igeu sokszor egyiknek vagy másiknak, gyakran többnek is késése van, várja a valameny-nyi postát némelykor két-három órát késve, egyszerre szállitja be, a miáltal a kereskedői kar azon kellemetlm helyzetbe hozatik, hogy ajánlott leveleit vsgy pénzküldeményeit csak másnap kaphatja kézhez, de a közönséges levelekre sem válaszolhat azonnal. Oda terjed tehát kérelmünk, méltóztassék ezen bajon a m. kir. postaigazgatóság u^áu olyformán ¿e-giteni, miszerint a postakocsi jövéra ne várja be a megkéső vonatokat, hanem esetleg kétszer szállítsa a postát a városba. Továbbá ujabb időben a m. kir. postán az hozatott szokásba, hogy a ter-mény-mustrákat tartalmazó zacskókra irt megjegyzések kitöröltetnek s olvashat-anná tételnek. Miután azonban a kereskedővilág ily jegyzetekre nagy súlyt kénytelen fiktetni, ajánlandó, ba már a mustrákat tartalmazó zacskókra tilos jegyzeteket vezetni, hogy a czimzettől Bzedassék be minden egyes zicskó után utólagosan két kr^jezár, azaz a levelezőlap árának megfelelő díj, de a jegyzetek ne töröltessenek ki." A kamara az első sorban felhozot panaszt teljesen méltányolva, elhaiároz/.n. miszerint a tekintetes postaigazgatóság.>? I átiratílag fogj?, a neheztelt intézkedés megváltoztatására felkérni; a mustrákat irtalmazó zacskóra veretett jegyzeteket illető második kérelem tárgyában azonbau iözbonjárását nem találja indokoltnak, miután ezen megjegyzések egyidejűleg útnak indított levedező lapok utján is kö- zölhetők a czimzettel, az ajánlott két krajezárnyi dij utólagos beszedése ptdig előreláthatólag csak fokozott panaszra szolgálhatna alkalmat. ) C«res csezás paripái rendszerint két repOlS sárkány volt, melyekkel fenn a levegőben repült ) Mác a mikor Ceres ellopott leánya keresésében ¿áradozott, nagy tisztelettel fogad-tátik CelfeastóL, Attica királyától, kinek fia Triptolemus volt. ) •) Scitkiai kí/álj volt Nem jól kezd állani vendégéhez mája. Mindjárt az alacsony irigységnek férge Megmássza kebelét s vesztegeti mérge. Az, hogy azt forgatja nemtelen szivében : Mely halhatatlan lesz már a jó hírében! Mint lesz már a világ annak kötelese ! Mint lesz mindörökké miről emlegesse ! No hát, hogy a vizet a maga malmára Vegye s maga üljön a hírnek «árnyára Gyilkos fegyvert ragad öldöklő kezébe, Hogy megrészegítse amannak vérében. De íme! hogyha ő hirt a vért szomjuho- zik, Neki huaalkodván, hiuzzá változik. T a n u I 8 á g. Linkua a hajdani acylháknak királya, Nekünk a hiúzok közű! prédikálja: Hogy mi eredetet akárhonnan vegyünk Egymáshoz testvérek, ne Linkusok legyünk! Vajha unokái a nagy Attilának, Meg megannyi hajnalcsillagok volnának ! S mindenik a maga saját érdeménok Gyémánt köveivel villogva égnének 1 S vajha, midőn irigy szemek horgadná- nak, Utánok, fényöktől mind megvakulnának, Te idegen festő I most mindjárt letöröld A mit fez tél. Ezt a képet tüstént megöld 1 Hisz ott a dicsőség fényes szekerében, Bajuszos viléi ül, kuruezos meutébsii, S mintha más gavallér, hasonló ruhában, Mezi leien karddal állana útjában! Tova elé pedig, miniba mispipázua S azonban emennek, alája mínázna; A harmadik pedig vermel ásogatua Alája s rá csalárd fedél: rakogatna ? Piktori ennek árát én mindjárt megadom Neked, ha kezembe üslököd ragadom.) Méltóságos gróf! Megszomorodva értettem a magyar Minerva megszűnését. Alig kezd a ma gyarok. tapsolásai közt napvilágra jöni s már is a sírban feksz:k ! Mely számos itókát támasztott volna nyelvüok előmozdi- •) lu etekben csak arra vagyon czólzá/, bogy az ideg«cemretl>eli Írók, neraxetünk felöl olyan ''{ormm. irtanak, mint a melynek uralkodó bdne volna; az egymás ellen való iri^y-aég. Ax idei tél. Mezőgazdasági szempontból. Aki vidéken jár, mostanában alig hall egyebet, mint amaz aggodalmas kér dói feszegetésót: minő hátrányai lesznek az idei abnormis télnek. November éa deczember hó folyamán gazdáink az enyhe, hó nélküli téllel egésr u merve] tak elégedve. A talaj még v ^ns^yobb részt nyilt volt b megengedte a munkálást oly évszakban, melyben egyébkor még a tető alá hordásra lehetett gondolni, a téli vetések baján zöldeltek s erős szárt kaptak; szőlőhegyek és gyümölcskertek jól neki vették magugat; a fáknak ideje volt szépen kihajtani, a levélhullás meg történt, mielőtt a rettegett hónyomás az erdő és faültetvényekben pusztításokat okozhatott volna. Az évszak e ritka kedvezményét a tevékeny gazdák lehetőleg ki is rsákmá uyolták, hogy oly javításokat már a tél elején megtegyenek, miknek rendes időszaka egyébként a tavasz, amikor pedig különben is meggyülik a munka s épen azért sokszor a legszükségesebb raeliorá-cziókat is mellőzni kell. A kisebb birtokosok erdöibon is jókor s kiváló gonddal lehetett végezni a munkálatokat, nem ug\, mint mikor mély hó alól kell kikaparni a fatörzsöket. Mikor azonban a farsang sem hozott havat, csak jelentékeny fagyot, fordult a koczka. Az elégültség helyét ko-moly aggodalom váltotta fel s méltán, mert a téli vetéseket lehet is félteni, bár nálunk még nem is áll oly rosszul a do log, mint a „fekete földön* Oroazortz''.g-ban, a tulajdonképsni gabonatermő tartó mányokban, aho! a főkormányzók jelen tée szerint majdnem egész téli vetést újra kell azAntani. Továbbá a szőlők miatt is aggódnak szőlősgazdáink, attól tartanak ugyanis, hegy hólepel híján tartós fagy esetén sokat fognak a szőlőtök szenvedi:;. A fiatal gyümölcsfák is annál inkább veszélyeztetvók, mert az enyhe téi elején a földet megkapálták körülöttük s most a fagy még mélyebbre hatol bat. Hegyvidékeken azoukivül sok a panasz a szánut hiánya miatt is; & fát nem tudják a hegyeken fekvő erdőkből le, a trágyát a magasabb helyekre felszkllitani Mind e hátrányok háttérbe szorulnak azonban amaz aggodalom előtt, hogy a rendellenea meteorologiai viszonyok még egész más természetű kalamilásokat is vonnak maguk után. Egyelőre ily ka-lamitásként jelentkezik a vízhiány, amilyenre ínég azok a bizonyos .legöregebb emberek" sem emlékeznek. Kutak, melyekben emberemlékezet óta bő víz volt, kiapadtak, hegyi források befagytak, kis erdei patakokból vékony jégazalag maradt, melyből csákány segélyével seui lehet viz- tására; Nem vizsgálom a dicsőséges szándék megmásolásának okait. Szabadságá ban áliott oly nagy méltóságodnak mind az elkezdés, mind a félbenhagyáa. Különös köszönettel tartozom azért is nagyságodnak, hogy csekély költeményimet szárnyai alá méltóztatott volt fogadni. Az azokhoz való jó reménység fejében, meg teltem magúm is, a már nem használandó fárad ''ságot és költséget. Mar most Bécsből visszavárom mindennap az odp.icüldött muukáimat.Velem együtt ezek is elenyészhetnek. Azonoan a inig élni fogok, mindenkor különösen tisztelni fogom nagyságodnak édes hazánkkal tett számtalan ér derneit. Záloga legyen ezen Ígéretemnek az az egy néháuy vepj, melyet számos esztendők s minden jók buzgó kívánsága mellett benyújtani bátorkodom nevenap jára nagyságodnak. Szabó Dávid. Kolozsvár, január 18-án 1799. Nagyérdemű hazafi! Az urnák hozzám küldeni méltóztatott költeményes munkáit nagy köszönettel vettem és nagy örömmel olvastam. Eddig való hosszas hallgatásomnak mentségén ugy tetszik elég lészen az a nagy romlás, melyet az elmúlt esztendőnek vó gével it''.en a tűz által szenvedtünk 8 mely miatt még ma is szinte minden dolgaink rendetleniógben vannak. De hátráltatott uz írásban ezeken kivül még az íc, hogy egy itten levő mind tudományára, mind erkölcsére uézve igenné hirü, tiszteletes predicátor Vis^i Pál uram az Ovidius Metamorphoslsát magyar nyelvre -fordit ván, azt általam az urnák, az ur által pe dig a magyar publikumnak aján''ani kívánván, azt csak most vettem kezeimhez és küldhettem meg az urnák. Ezen mun-kácskáját Viaki Pal uram nagyon kívánná, ha azokkal a conditíókkal, melyekkel a gríf ur ő excellentiája a magyar haza fiak munkáit kinyomtattatni méltóztatik, az olvasó publicumnál kezében láthatná. Melyre nevezetesen két okért ez & fordítás méltó is lehet, midőn elsőben egy jó és tiszta magyarsággal van írva, és midőn másodszor itten már ssületett nyelvükön olvashatják as asszonyok éspöetrisk azon FEBRUÁB 19 én 1882. eret fakasztani. S hogy e baj mily általános, mutatjá a Dana visállása. Ez oly-alacsony, aminő évtizedek óta nem volt£ igy pl. Tulln mellett as átkelők mindenütt elérik az evezővel a fenekel; oly kavicshalmok, melyek egyébkor folyton a vis alatt voltak, most jóval a vizszinen felül emelkednek; oly helyeket, melyekhez eddig csak hajón lehetett jutni, most sétálók Bzáraz lábbal elérhetik. Mindazokból azt következtethetni, hogy az egész jelentékeny vízkészlet, mely őszutóján még a talajban összegyűlve volt, laísan-lassan beszivárgott, vagy lefolyt. Most önkénytelenül azon kérdés merül fel, honnan pótoltatike vízkészlet, honnan kerüljön a tavaszi s nyári tenyészethez szükséges nedvesség ? Ké''.-séget sem szenved ugyan, hogy még bő esőzéseket várhatunk; ami télen nem esik. esik az majd tavaszszal, vagy nyár elején; hiszen az évi lecsapódások átlagos összege meglehetősen állandó De ez még nem nyújthat elég vigaszt. Ha például az az enyhe időjárás beállta előtt még bőven esik a hó, akkor ez csak a sik területeteken, de nem egyúttal a magaslatakon s lejtőkön válik a talajnak hasznára. A hólepel ala«t konzerválja magát a jég a fagyos talajban, mint valami jégveremben s megakadályozza az enyhe időjárásban felolvadt hó vizének a földbe való benyomulását. Ezek aztán gyorsan tova rohannak, anélkül, bogy beszivatnának a talaj által, hírtelen s túlságos vizgyülemeket s pusztító árvizeket idéznek elő a völgyekben. Ha a lecsapódások későbben állanak be, midőn a talaj már fölengedett, akkor tartanunk nedves hideg tavasztól s a vele járó, majdnem kikerüihetotlin tavaszí fagyoktól. A legjobb esetben lesz késői favaszunk s fehér husvétunk, ha caak fel nem fordul e évben minden természettörvény. A fóldosgazdák csak avval vigasztalódhatnak, hogy az ídőjóslás terén egyáltalában semmi bizonyost sem tudui, 8 hogy itt minden eshetőség lehetséges, amiért is nem szabad még feladnunk a rémé yt aránylag kedvezőbb kilátásokra. Egyelőre időjárásunk szignaturájh, kifejezést nyer ama meteorologiai tudósításokban, melyek napról-napra merev következetességgel néhány fok hidegről, a «normálison alul" s a lecsapódás teljes hiányával tesznek említést. Helyi hírek. — Áthelyezés. Barabás Béla m. kir. honvédtőhadnagy ur Nagy-Kauizaáról Pápára helyeztetett át helyettes csapat-parancsnokul. — Wellinch Hertnan nagy kanizsai születésű foldink 10 év előtt Amerikába költözvén Tucson, Arizonában február 12-én vezette oltárhoz Brocon Lujza ¡irhölgyet. A szétküldött értesítőből ¡apunk kiadótulajdonosának is juttattak, mely igen szép és méltó a megtekintésre. poetica fábulákat, melyeknek tudása a jó verselésre ugy megkívántatnak. Ha a munkák a kinyomtatásra érdemesnek »ondolja, méltóztasson annak kinyomtatását siettetni annyival íb inkább, mivel ezt véghez vivén az ur egy nagy jót cse-okszik egy jó jellemű derék emberrel, a cihez a szerencse még eddig kedvező nem igen volt. Mely reménységem mellett maradok az urnák lekötelezett hiv szolgája Szathmári Pap Mihály professor. Nagyérdemű tudós hazafi!) A váratlan viszontagságok okozták, ío-y kedves urnák igen becses levelére oly nagyon elkésett ko''-eles válaszom. Vlindegyre rcményiottem a jobbra fordi-ást, de hasztalanul. Most tehát már kiejtem az egész dolgot. Tudnivaló, több újságokból, hogy M. Gr. F. G. ur esztendőnként 1000 forintot igért a magjar li teratura gyarapodására, de a Minervának mig második köteije sem látott világot, midőn egyszerre tudósít, hogy szándékát megváltoztatta és a meghatározott summát inkább másra forditja. Ennek okát fel nem érhetvén, több ízben egész illendőséggel & fontossággal kértem nagyságát, hogy ezen hazafiúi hasznos igyekozetet ne hagyja kihalni. De Bemmire nem mehettem. Fajt szivemnek ezen állhatatlan ság, annyival is inkább, mert a reám bízott hivatal szerint, több tudósokat buzdítottam munkáiknak beküldésére. Jiyen k >r»yüláll:>80kban lévén, köxlőttem a dolgot Görög Demeter kedves barátommal, — sziveinkben hordozván a tudományo-kat és a hazai nyelvet, arra határoztuk maguukat, hogy a Minervát továbbra is akarjuk folytatni, legalább is két kötetet adván ki esztendőnként. Oly jutalría''. mint az előbb-jni plánum gondolta, nem ígérhetünk. Készek vagyunk mindazonáltal a tudós szerzők fáradsága vagyis inkább költségeik néminemű megtérítésére, a diszeson kinyomtatott munkáikból szép számú exemplárokat odaengedni. A harmadik kötet Virág Benedek költeményei ►) FöUi JánOs. huszonegyedik évfolyam zalai közlöny. TBP—— ———i■———m FEBRUÁB 19-én 1882. es A szöveg angolul van, mely fehér atlaszra nyomatott kis nyolczad alakban, felül kis csokor s széle kibojtozva, hosszúkás vastag papirra ragasztva, alatta két kis vizitkártya van, mely rézsútosan a menyasszony és vőlegény nevét tartalmazza. Üdvözöljük a messze távolban az uipirt! Kisérje boldogság frigyfiketl — A nagy-kiniz«ai ipartársu-latnak f. bó 11-éu tartott jótékonyczélu vigalmának jövedelmi kimutatnia. 230 beléptijegyért befolyt 230 frt, felülfize-tésekból: Domborui Hirschler testvérek 5 frt, Grünhuth és fia 2 frt, Oszrsxly Antal 1 frt, Miltenberger Sándor 1 frt, Engl Adolf 1 frt, Tót Károly 50 kr, Filipovics N. 30 kr, Kocsis Ferencz 20 kr, Ku''whe-berektől 2 frt 50 kr. Öiszwen 243 frt 50 kr. Kiadás 189 frt 88 kr. Maradt 53 frt 62 kr. Amidőn ezt a n. é. közönségnek becses tudomására hozzuk, egyáltal bálás köszönetünket fejezzük ki ugy a felülfizetők kegyes adományáért, mint a t. közönség szives látogatásáért íb. A rendezőség. — Kővetkező sorokat vettünk A lS-ik februárra hirdetett pinczér nérzáros czim alatt zártkörű tánczestély rendezése csak egy személyre vonatkozólag pinczérbál. Mert: a nagy-kanizsai pinczérek kőzött az illető báliendező ur egészen ismeretlen egyéniség, megenged jük azt, hogy a n. é. közönség előtt ismerős, hanem köztünk nem. A pinczérek vi galomrendező bizottsága. — Gyászhír. Hrubant Miksa déli vasút társasági tisztviselő hosszas szenve dés után febr. 13 án délelőtt hunyt el a nagy-kanizsai pályaudvar tiszti lakásán. Nőt és kiskorú lánykát hagyott hátra. Hült teteme febr. 14-én délután a halottas háznál beszentelletvén A.tsgersdorfbs szálíttatoit vaspályán. — jDarázs Miska jeles zenetár-bulalinak .egyik kitűnő tagját Oláh Mihály urat családi fájdalom érte, IC év óta mellbetegségben sinlődő neje élete 42. évében meghalt. Temetóie február 16 án volt. — Tüzelem pusztított Bocskán, felső vidéke a falunak mult szerdán teljesen leégett. Ugyanekkor a kis-kanizsai vágás is égett a katonai lőbelyiség közelében. — Pacsa vidékiről irják. Mig Albánia ós Herczogovina vidékén dörög az ágyú, ropog a fegyver, addig nálunk éa vidékünkön gőzölög a füstöt veti sok jóravaló polgárnak izzadsággal szerzett háza, csűrje, istálója. A gyakori tűz'' eteket nrigymérvben előidézik a különféle consortiumok, melyek minden további munkáit fogják tenni, mivel örömr»t a folvóbrszédü munkát a kötöttel váltanak fel egymásután. A negyedik kötet, Ed-».s ar természet. Históriájának elaó darabja ból állhatna, szavunkat adván, hogy s folytutádt is ily renddel a kiváut külön böző betűkkel kinyomtattatnánk. Sót a munkának lökelete-»fégéért míg a fóbb osztályok bélyegeit és mindenikből egy egy állatot rézremetazetnénk. Hogyha tehát tetszik az urnák ezen ajánlásuak ne terheltessék róla tudósitaui, hozzáadván nzt is, hány cxomplárt kiváuna magának a munkából. Takács József. Mészároshoz. Nem tehettem, még szert Ányosnak tollára.- V Hogy vig dalt Írhatnék nevednuk nupjara Vegyed ezen képel, m«!yen szent hamvára A szomorú holdnak szolgál bus sugára Gyakran el eljárok tömető helyére, Reá emlékezvén hazafi szivére ; S addig figyelmezek oktató könyvére, Mig el nem juthatok dicső érdemóre. A leányka. Beteg, a leányka, halavány az arcza, De 6 nem mondja iaeg A baját senkinek ; Kiég ha 6 tudja ... Hiába esdekel Kőayető szemekkel A jó édesanya, A leányka csak hallba:, nem mondja mi baja Nyug.xlun tűri «" azt a betegséget, Érzi bár, tudja bár ; Rcczipe, gyógyszertár, JLajta m:r. sogithet. S gyötörje bár min iig Oly makacs betegé, Még aklíur sem lehet, . Hogy o azt kivallj, mit szivo rejteget Tuilja a kis hamis, hogy n«m tart sokáig Aa o beteg«ége, S hogy mához két hétre Mindon megváltozik. Itthon Icüc már akkor A várva-várt doktor, N m hal ó m-g addig, Hisz nem oly nagy a baj, milyen» k képzelik! Kn tudom a haját, m^pmondia ű nekem, Mikor a mnlt este, , A kertbe mellette, Szótalanul ü tcm. De ¿n nem Sriiem A titkot oly hivoo, S ki is vallom itten, Az ategész baj: hogy szejelmes a lelkem! KÁROLYI L. GYULA. megfigyelés nélkül concessiot nyernek lazánkban, ilyenek a „Szlávia* „Rínni one* stb. társr ságok. Mult évbeu Pacsa a tüzesetek színhelye volt s hsbár a tevékeny hivataláb-vn oly erélyt kifejtő közigazgatási bíróságunk, valamint a rendfelügyelet ''t megfigyeld"! tekintetében mindent elkövetett as ily visszaélések meggátlásának határozottan elejét venni, — még sem sikerült, mert mindez nagy és fáradságos puhalolist igényel. — F. hó 13-án a déli órákban ismét egy helybeli zsidó istálója gyuladt ki, a tűzesetnél ott láttuk as elBŐk közt birósíguukat a legnagyobb eréiyiyel intézkedni és sike-rü''t is a tűznek tova harapdozísát gátolni. — Hírlik, hogy sikerült bíróságunknak felfedezni azon 6000 frtos póstai kalausi-tást, eltulajdonítást, mely két év ezelőtt Szent-Mihályon történt, a tettesek elfo-gatásán most foglalkoznak, melyről a jö vőben többet. Hála, utaink is javulnak, azonban azt nemcsak a jelenlegi száraz télnek, — hanem köszönhetjük részben erélyrs alispánunk intézkedő bíróságunknak, — mert ha utaink építése te kintetében annyit tettek volna a múltba, mint''jelenleg a Keszthely Regcdei ut kiépítésénél, ugy utaink külföldével vetekedhetnének. — Zalavölgy mentén pedig nagyba grassál sz úgynevezett himlő, de e tekintetben is ugy láts ik, hogy birói beavatkozás utján nagy intézkedés történt. A napokban meglőtték a szentmár-toni erdőst, a nagyérdemű Jezsuita con vent erdőse, nem ^udjuk, hogy a vizsgálat nem fogja-e Kideríteni a szándékos, vagy véletlen .''övéit, melyet az erdős többször be nem számítható állapotában követett el. — A ko: mzonyok, melyek közt élünk, kívánatos lenne, ha egy job b?l Wltalnék fel. — üleghlvás. A zalc-eger.jzegi első zenekrr ugy a helybeli pinczérek több tapja által f. évi február hó 23-án „Zöldfa* vendéglő nagj termében zárt''cörü tánczvígalom rendeztetik. Belépti dij: Bzemélyeukint 60 k.\ Kezdete 9 órakor, órakor. A meghivó másra á: nem ruhásható. — Ae^ur.jcl izr. liitközség temp lomínak átalakító~.a czéljából kiküldött bizottsága folyó ó\ I márczius hó 6 án Csurgón a .Fehér Ló-hoz cximzelt vendéglőben zártkörű tánczvigáimat rendez, a kikü''dött bizot''iág r;'' zérói: Mayer hoffer Jó/sef (Udvarhelyről) Musquitter Mihály és Unger Samu. A bálrecdezóség rí izéről . Jűkaer Sáudcr ti Ur^cr Hermán. Belépti dij: személyjegy 1 frt 50 kr caaládjegy 3 fr''. Kezdete 8 órakor. A megbivó másra át nem ruháiba). Vidék ről jövő vondégok elállásáról gondi > kodva leend. — Esküvők. Körmcndy L/^''o káptalani ispán Garabonczon febr. 15-én vezette oltárhoz a művelt lelkű Stefank-H Aranka kisr-szonyt Radán. A vőlegény nővérét Körmendy Lujza kisrsszonyt pe* dig előtte való nap vette nőül Hankó Oszkár selymóri gazdat''szt. Nagy-K>.ni-zoán a széj Stelzer Ju''csa kist szonynyal névnapján esküdött örök hűséget Caá földi Tóth Alad.''- vr3u'': forgalmi elleuőr Szegedről. — Uj po:. ihivat il lépett életbe Nagy-Leűgyelbon, mely a zala-egersz- gi kir. póstabivatallal áll összekötteti''iben. — A kr fzlh Zljji „álulános ipar-tíroulat* jövő hétfőn az „Amazon" arái ioda nagytermében eaját tapjai és ezek családjai rcV-ére közvac .orát rendez. — Nyilváiu>8 nyugtázás a krszt helyi önk. tüzohó''-gylet működő tagjai által folyó hó 4 én rendezett tánczestély al kalmával történt szives felülfizeté-ékről: Gyarmati Lajos 10 frt, idősb. Reischl Venezeí 5 frt, Linter Ferencz 1 frí, Fülöp Antal 50 kr.. Nemetby Ignácz 40 kr., Hajdú János 50 kr., Hoffmann Arnold 50 kr., Schleiffjr Izidor 40 kr.. N.N 40 kr., Hoffroann Miksa 1 frt, N. N. 40 kr., Puly János 2 frt, Weltner Adolf (Gulács; 40 kr., Böröczi Jórsef 50 kr., Schmidt Jó-z«ef 40 kr., Reyman Ferencz 3 frt 70 kr., Szilyné 1 frt, Kósa János 40 kr., Psrrsgi György 1 frt, Giber József40 kr. Csukly Lajos 2 frt, Vértessy Iván 2 frt, VérUE3y Béla 40 kr., Nóvák Márton 50 kr., Horváth János 40 kr., Bauin Izidor 2 fr«, Kenyeres József 50 kr., Göttbaum János 20 kr., H ''ffmann Soma 40 kr., Garay N. 40 kr., Friesz Ferencz 40 kr. Vadászi Pál 40 kr. Vorösa János 50 kr, Mezner Jenő l frt, Hencz Lajos 2 frt, Kemény N. 40 kr., SujÁnszky Zsigmt nd 2 frt. 038Zf:au 46 frt 48 kr. Az itt felsorolt szives adományozóknak hálás k szönetet mondanak a rendező bizot»-ág nevében: Fátyoi Fe rencz, Mészáros Sándor és Stegmüller Károly rendező bizottsági tagok. — Az országos vöröskoreazt-egy „keszthelyi fiókja" folyó hó 11 én közgyűlést tartott, mely fontosabb mozzanatairól képez.ék: A gondosan összeállított elnöki jelent«''> — melyből kilüut, hogy a fióke.gylétnek e lefolyt években 138 tagja volt, kik közül egy alapító 5-10 frlos, 88 rend >e ¿3 44 r-ndaivüli — tag, helyesió tudomásul vételeit A tagok által a lefolyt években befizetett ősszeg tesz 449 frtot melyből 125 frt 42 kr. s központhoz tényleg beküldetett 323 frt 58 kr. pedig a fiók-egylet pénztárában visszamaradt. Kiadás volt 26 frt 20 kr., mely a) bevételből leszámittatván a fiók részére fennmaradt összeg tesz 297 frt 38 kr. A számvizsgáló bizottság által megvizsgáltszáma-dások helyeseknek találtatván, pénztárnok részére a közgyűlés a leimentvényt kiadja. Fiók egyletek alakítását a köz-gyüFs megkibérti Pac án, Zala-Apátiban Tapolczán, S .en''-Gróthon, B.-Edericsen, Vitán, Terdemiczen Gulácson, Karma-cson, Szántón és V.-Lakon, Sármelléken, Balaton Msgyaródon, Kis Komáromban, A közgyűlés a központ felkérésére 300 drb «ebkötőcjomag beszerzését mondotta ki. '' — A kesxihüyi takarékpénztár részvény társulat folyó hó 15-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. Beck Sándor igazgató a közgyűlés kezdetével a lefolyt év üzletéről jelentést tett, mely különösen az intézet helyzetét tünteti ki és ac üzlet minden ágában történt működését körvonalazza. Az intézet mult évi nyereménye 5520 frt 37 krt tesz, mely a kö vetkezőleg oszta''ott fel: 1. Osztalékul a 300 részvény után 11 frt 60 krjáv-1 3480 i.-t. — 2. A tartslóktőkéhez csatoltatott 1500 frt és pedig 7C0 frt s rendes tartaléktSkéhez 800 ft pedig egy külőnala-pitandó tartaléktőkéhez, — 3. Jótékony czélokra 350 írt. — 4. A folyó évre átvi. endö 199 frt 38 kr. Őjsz. 5529 frt 37 kr. A jótékony czélra megszavaztatott 350 frt következőleg osststott fel: 1. A keszthelyi szegényeknek Ií''O frt. 3. A keszthelyi község! iskola javára 20 frt. 3 Szegény iskolái gyermekek felruház?sára 40 frt. 4. A balaton-füredi szeretetkáznak 30 frt 5. Deák Ferencz alapítványhoz 20 frt. 6. A ke3ztbelyi kórház felszerelésére 30 frt. 7. A keszthelyi önk. tüzoltó-egylev javára 40 frt. 8. A keszthelyi gazdaági tanintézet segély egyletének 15 frt. 9. A keszthelyi prot imaház építésre 20 frt. 10. A polgári iskola tanssertára 10 frt. 11. A polgári iskola segélyegylete javára 5 frt. Összesen 350 frt. Az igazgatóta nádból kilépő 7 tag újból megváltszta-tott mig az időközben megűrrsedett igaz gatói tanácsosi tisz''ségre Koller Ferencz és Dr. SHger Berját urak választattak — Alarcxos báu K^zlhelyen az „Amazon" szálloda nagytermében, húshagyó kedden álarezos bált rendez Tála bér Károly, az emiitett szálloda bérlője — A keszthelyi öuk. tűzoltó-egylet működő tagjai f. bó 4-éa a „Győr mati"-féle kávéház helyiségében szépen sikerült tánczviga''.mat rendeztek, mely nek tiszta jövedelme 57 frt 10 krajezárt tesz ki. — A nagy-atádl takarékpénztár részvénytár8t-»ág IX-ik évi zárszámadása beküldetett bo/.7<lrk. melyből látjuk, hogy forgalmi kimutat/sa 927.920 frt 87 kr Nyereség és veszteség számlája 2402r frt 33 kr., zármérlege pedig 281.445 fr 18 kr. rotunkban marad. — Szent-István szobra aikalmssint Henczi szobor helyére álitta-tik fel. — Esztergommegyében a himlő járvány szerű 1 eg lépett fel. — A Szidon kávéházban Budapesten szocsialisticus német proklamációkat találtak a vendégek kalapjaikban. — Komócsi Károly nagyváradi bádogos egy ház csatornáját igazitá, földre eeett s rögtön meghalt. — Vulkapordányban a tüz 7 épületet hamvasztott el. — Debreczenban a színpadi deszkák alatt levő gázcső meggyuladt, de "ókor észrevehették és igy nagyobb bajnak eleje vétetett— - Külföldi rövid hirek. Garfield gyilkosának pöre 200.000ftjába cerült az államnak. — A párisi krach eddig 19 öngyilkosságot idézett elő. --25 ezer süket-néma él a főidőn s 364 intézetben vannak elhelyezve. —Garibaldi tisz''ele''ére Rómában érdemet bocsátanak ki. — Bécsben a burgnál építik az ideig-enes lakot, melyben a számviteli irodák éi rajzszobák lesznek elhelyezve. — A berlini tquaríumban egy vizikigyó 21 napig mit sem evett, — az utóbbi napok ban megetették s ekkor is csak egy galambot evett — Uj tüzoltószert mutato''t be Kohl Henrik svájezi vállalkozó Bécsben. — Vashingtonban a National Re-publícan régi és uj szerkesztője ugy ösz-szevesztek,hogy a szerkesztőségben revolvereiket sütögették egymásra. — — íölcl?S''iy L íjos budapesti jó hírnevű m gkeresked''öénok árjegyzéke a 17-ik évfolyamát érte el, melyet kivá n>.tra brrhova megküldi. A t. közönség méltó párttagéba- éi figyelmébe, midőn jó lélekkel ajánljuk, körleveléből közöljük a következő tájékoztató sorokat Amint eddig, ugy jelenleg is főtörekvé sem oda irányult, jó rógi hirnevemnek ícuutartása s a mindinkább növekedi versenyre való tekintettel a megbízhatók nak. altaláno3an ismert forrásokat, bár tetein-"3 áldozatokkal fólkerfni. hogy t. vevőimnek ha nem is föltétlenül olcó, de mindenesetre a legjobb minőségű, friss és Cáiraképes árukkal szolgálhatni. Hogy ezen törekvésemnél, a magkereskedés terén szerzett sok évi tapaszulalom és nemcsak a bel- c? szárazföldre, hauam Anglia és Amerikára is kiterjedő összeköttetéseim nagy előnyömre voltak, kétségtelen, miért is as igen tíszte!t közönséget felkérem, hogy az eddig lanusitatt bizalommal jövőre is szerencséltetve, kegyes megreadelójeivel, melyekot pontosan és lelkiismeretesen leljcsitendek, minél előbb megtisztelni „méltóztassék. At, dlszállitás a megrendelő veszélyére történik. — Előttem még ismeretlen t. cz: megrendelőket felkérem, hogy rendelményeikhez a járandó összeget készpénzben mellékelni szíveskedjenek, vagy megengedni azt utánvét által kiegyenlíthetni. — A leveleket és pénzeke ibérmentt-ien kérem küldeni. — Arany, ezüst es más pénznómek a napi árfolyam szerint 6zámittutnak. Az árak osztrák értékben értendők. — A suly kilogrammban. (100 kilo — 2 vámmá7sa, 50 kilo 1 vámmázsa, 1 kilo — 2 vámfont, 7» kiló — 1 vámfont, 20 grsmm — 1''/ régi lat.) Az árak emelkedése vagy csökken ''''3e iránti kezesség nélkül. Az ár^k 127, kilo vételénél ICO kilónak, 1 kilo vótelónel 125 grammig, 125 gram alól 20 gramnak ára számíttatik. A zsákok saját költség-.»mtn számittatnak. Levélre és sürgönyre cziuiül elégséges: Főldessy Lajos Budaprr.. — Hazai rövid hírek. — Détén egy motyast> jy az oltártóli tá. voztakor BZörnyc: halt. — Koszorús költőnk Vörösmarty neje sz. Csajághy Eleo nora meghalt, 56 éves volt — A zene la nárok észenelanárnók egyletet alakítanak Bpeeten. Lisst Fcrencz a nyárig fővá-\| Ki nyert? Brücn, febr. lö-én: 58. 89- 41. 82. 17. Irodalom (t rovat alatt megemlített munka Nagy-Kajitaáa Wajdits Jótteí könyvkereskedése Utal megrendelhető.) — Az „OrtxcLg Világ" XI. füzete a szokott gazdag, változatos és érdekes tar latommal megjelent. Ifj. Ábrányi Kornél „Ei7ált térj" czimü mulatságos, érdekes regénye s „A báróné szelleme" czimü fianczia regény befejezéshez közelednek, valamint a „Lemondás" czimü vonzó elbeszélés. Radó Antai fordításában közli a ielen szám Leonardo de Amalí „Egy bölcső mellett" czimü gyönyörű szonettjeit. Ismeretterjesztő czikkei, mint mindig a mostani füzetben is ugy vannak írva, hogy az olvasó figyelmét ugy lekötik, minthaa legérdekesebb novellák volnának, ilyenek „A rógi magyar táncsról" K. F. jelei művelődéstörténet: rajza, „A fémek királya" S. J.-től. „A kirgizek házassági szokásai* és Kemencz Kálmán „Eényüzés a régi Francziaorzzágban" czimü történeti czikke. Az apró rovatok, mint szin-ház, irodalom, zene, társulatok, slatíaz tika stb. nagy gonddal é3 tapintattal szerkciztvék, szóval az egész szám az irodalom éd a közönség iránti kettős figyelemről lesz tanúságot. A képek igen dt-szeBck, hogy csak Munkácsy „Csavargók" czimü hires festményének sikerült rajzit, Karlovszky „Édes bizonytalanság" czimü vonzó rajzát, Picbler „A czigányok bu cauját* említsük, melyek mellé sorakoznak a „Kisértet históriák", „Alkalom szüli a tolvajt", „Pievna vidéki mecset3 (igen figyelemreméltó rajr) egy „Csend-elet" czimü Bilhouette s a lázadás színhelyéről három sikerült kép, melyek a felkelők vezérét, ennek szülőházát, s egy vadászzászlóalj partra szállását a kattarói öbölben- ábrázolják. E füzethez van mellékelve a „Megbüntetve" czimü fény nyomatú kép ingyenes havi mellékletül. A kitűnő kópés lap előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetéseket elfogad Wilckens ós Waidl kiadóhivatala. — A „Magyar Rtgény~C»arnok* 64 füzete is megjelent a szokott csinos kiállításban érdekes gazdag tartalommal, mely rövid pályafutása alatt már ie álta lános kedves olvasmánynyá lett a magyar közönség minden rétegénél. Nagy elterjedését nagyban előmozdítja terjedel mes velts dacsára i> nagy olcsósága s hetenkinti megjelonése. VA 2''/1—3 ivnyi csinos füzet ára caak 12 kr.) A hatodik füzet tartalma a következő: Köd, eredeti regény Gozsdu Elektől. Fel fegy verre ! Cid-ro?náncz, főid. Beksics Gusztáv, Doc''.or Caslillo, eredeti regény Go-lenich Ferencz tői. A bigyi csods, elbe szélé: Mikszáth Kálmántól. Mozaik, érdeke* és mulattató apróságok. Humo-risztikus képek. — Aján''juk o valóban pártolásra méltó derék vállalatol t. olva sóink figyelmébe. azután valódi vámhívatalnckokkal találkoztak > most rajtuk volt a sor s csempészett tárgyakat eldobni s elszaladnia Azonban sikerült őket elfogni s mostCor-mámban a börtönben várják büntetésüket — QÍ6S4htibl''Fuch$teinból. (Karls-badnál) értesülünk, hogy az idei töltés az ismert Giesshübli savanyu kútból as erős utánkérdezősködések következtében február elejejóta teljes folyamatban van és a szétküldés már megkczde:ett — Magyar király Afrikában. Portugáliai lapok jelentése szerint Bibe király s és szomszédja a kuenzai király kőzött Dél-Afrikában háború ütött ki. Bennünket magyarokai e háború annyiban érdekel, mert Bihé királya magyar ember fia. Magyar László az ismert magyar utazó ugyanis Dél-Afrikában nőül vette a B:héoen akkor uralkodó király leányát. Neje egy fiával ajándékozta őt meg s e gyermeket nagyatyja, a király, utódani nevezte ki. Néhány évvel később meghalt és ót unokája követte az uralkodásban. Ez birodalmát, melynek 50.000 lakosa van, egy alkirály iyal kormányostatja, 6 maga p-dig Loando portugál varosban lakik es nagyban üzi a rabszolgaksreske-désL Atyjs, László, már régebben halt meg, anyja él ugyan még, de mindkét ezeméro vak. — Agyuóridt. A bécsi fegyvergyár-bsn épen most készült el egy borzasztó nagy vaságyutalp. Nem kevesebbet mint 30,000 klgrml nyom, hossza 10 m., szélessége 6. A talp a pólai pánczéltornyok-nak ázánl óriási erődágyu számára készült S ezen dgyuszörnyet, melynek egyetlen lőportöltése egy mázsát, egyetlen lövege pedig 4 mázsát nyom, egy ember fogja ig&aitbalni. 24 m távolságból képes az ágyú lövege 396 mm. vastagságú vas-pánczélon keresztültörni. — Rigiügtk a Duna médribm. ó-Buda mellett a Margitszeget felső csúcsa és a pesli oldalon levő tábori kórház között a napokban kotrás alkalmával érdekes régiségeket találtak. A leletben van többek közt egy pánczéling és páccsélöv, egy sarkantyú, egy zabla, lándzsacsucs, lófogak; továbbá egy kettős keresst, mely valószínűleg a fehérvári templom valame-lyik sírjából került oda. A lelt tárgyakat Jezovits Kornél mérnök, aki a kotrást eszközölte, sértetten állapotban békül-dőtte a nemzeti muzeumnak. Árpa Hivatalos pl&czl árat. Ncgy-!Canifin, 1882. febr. 15. 100 kilogrammjával ssámitra. Basa 11-—U80—. Roxa 8---$.— 7.-.—8.50 Zab 8.—.- 8 20. Kakoricxa —•—.— uj —---7.40 Cinqántin ó 8.-- — —.Lencse 82.—-----.Bab fehér i2.—.-- Hab tarka 6 50.—6.75 Eepcij 12.50—13.— Süéna 2-50.—•—. Sxaima 1 —.-.—. 1 kilogrammjával ssim:tT.v Marhahas 46 —.48. Borjuhnr —''50 Sertéshús 60-—.—. Sxalonn.-. ''—.74—. Dixxnózair •—. —68. Yőröshagyma •—.—10- Fojha^yr» •——20. Czukor -—.--56. Bors .—•—110 Paprika 80.—. Sxappa« •—.—40. 1 literjével atúaitva. Óbor 32 - 48 kr. Uj hot 20-32 k Pálinka 46 kr. Eczet 8 kr. __K. B. Szerkesztői üzenet. 4857. K. S. Pápa. Sajnáljuk, bogy t. p-nyal nem szolgálhatnak. 4858 8. 8. A jelzett lapot figyelemmel kisírjak. 4859. Bécs. A szinháxépités kérdése még nincs eldöntve, de sxért & szakértői czlkk jő-het, mire kérjük is. 4860. Hpest Egy tiz éres elSfizstSnek. A csikket nértelsnal nem kösClhetjak. 4861. P. erem lehet. Vegyes hírek. - Tivtdii j''iUka. Ezelőtt néhány nappal eredőt! jelenet volyt le Cormons-ban az osztrák-olgz -határon. Néhány olasz dugárus különféle gyarmatárukat: kávét, tlzst s''.b. a .art az osztrák haláron átcsempészni s áruikkal reggel el is indultak. Útjuk egy erdőn vezetett keresztül 8 alig bogy kiértek abból, nagy rémületükre osztrák vámhivatalQokokkal találkoztak, kiknek láttára eldobták áruikat ¿elmeneküljek. A vámhí vavalookok azon-bsui csak átöltözött osztrák csempészek voltak, kik..nagyoji raegörü! tek az eldo-^ bolt áruknak a azt kai felvéve, az osztrák határ falé vették útjukat. LXj ezek már Mindazon jóbarátím és ismerősím, kiktől gyors tárcsásom miatt személyesen bucsul nem vehettem, fogsdják e téren irántam tanúsított szives barátságuk s jóindulatukért hálás köszönetem nyilvánítását Tartsák meg a távolból is szíves emlékükben önöket egyenkint ós összesen őszintén tisztelő b rátju a''. Kelt Kis-Márloc, febr. 17. 1882. SZE1DL ÁGOSTON, Herez Kxterháy urad. könyvelője. Vasúti mexxetreixd. Indul Kanizsáról hova: Vonat ksám ''207 Kasúk, MoKir« Uoabovir Ora P«re. 14 X 215 2 >9 202 204 212 3H Ilu<t» pM«tre (gyor.vonat) . (postavonat) • t^egyes vonat) BArsho (Sconib«tliely, Sopron frl) 301 . 315 Sopronba 205- PrágCrh of Kottori, Csáktornya m . 201 . > (gyorsv.) . Érkezik Kanizsára 210 ZáJtioy. fel£l 216 . 2<l8 „ itt H«4-Pe«tről 203 6 10 2 SO 11 1 5 fi5 2 6 11 20 r€K 1 délut. éjj»l reggel déiot. ■''•ije! ¿01 . 802 :''Bér»l»5l 314" „ 316 Sopronból 204, i 15 regg« 1150 Ajj. 3 40 délut 4 55 rrggt 1 2 47 délut. 10 50 éjjé honnét: 6 27 rectl 1 41 d-ilb. 11 1 éjjel (vegye« vooat) 4 15 rggdl (poiuvonat) 2 6 délut (gyorsvonat) 10 20 éjjel 4 l regge. 10 15 éjjel 12 5 délben 1 20 délnt 10 50 éjjel 6 37 reggel Felelős szerkesztő: BATOEFI LAJOS- aog Pt<g»rW fe1őt(jfror»von»t^ FEBRUÁB 19-éa 1882. HIRDE TESEK. ♦Dr. <5'' !L)r- I Dr. i1 ♦ I Dr. ♦ I : : r.yiségben biztos határa van.« £ TfóvinárGyW tanár Buda''P«ítcn- .Kiváló elóayeí ezmdrbZK^ lanar foirtin a „mi„cti kórodámon £ » legkedveltebb hashajtók >o- A rába emelkedett.* X Szt.-Rókbn* kórhíz igazg Pesten ^ ,A többi budai vizeki-ez aránylag J kevesebb mennyiségben bor kedvező ^ eredményt létre.* •y-x / • • f I • i 7 nó »/>«! AFÍ.AC A rfl il An » Daranvi korh. igazgató, Tala»! kescriivu közölt mío! Ie£rbatásosaLb ran flisaerre. Tr^T.í-nT''-í fanár ki''--tanácsos Budapeatcn. .Különösen XkUI U.Í1 > I Idlld-r ^ ¿Jul lQllik kii LoJ0. wír kií mtíny. Gebhárdt tanár varost íSorvos Aradon. „Minden alkalmas esetben Dr. Ambro bábaképzőint. igazg s lopjobb eredményeket tüntette fel. tanár i egúazs tar.á caos Pozsonyban. ,A T betegágyasokn.ís mint ♦ kitűnő hashajtó s?er Q ajánlható." v v % Dr Kiss korh. igazgató, rögzött székrekedéseknél, vér:o-lu''átoknál, aranyérnél stb • * /Ss -S" Kapható Feszlhofer József, Rosrnberg és Weillsch, Rosenberg Ferencz, T Rospnftftl Adolf, Sohwartz ér. Taöber és Strém és KJein craknál Nagy- ♦ & Kanizsán valamint gyógyszertarakban es nagyobb fűszeráru kereskedé- ♦ sekbea Kívánatra Bindenütt előnyős föltételek mellett raktárak állittat- ♦ JtfftWW/WWWWWWW FÖLÖTTE teflyező MhúMíí az általam újonnan összeállított s a legszilárdabb alapon nyugvó nyeremény-biztositasi játék által haronkint 2— 500 frt nyeremény elérésére. A. 15-30 nyeremény 5000 frt értékért, emelkedésre vagy esésre. B. 30—60 betét 5000 frt értékért, akár emelkedik az árfolyam, akár esik, a veszteség mindkét esetben a lefizetett összeg erejéig rúghat, a nyeroség ellenben határtalan. C. Letéti üzérkedési vételeknél az értékeknek haszonnal való értékesítéséig, mérsékelt födözet mellett, pontos és megbízható értékesítések. szakszerűen és dijmentve adatnak. 471 3 — 10. Börsen Agentur 3f. llalpem, IWr.se, Bécs. BEJíGElt orvosi Távirati ezira : Haipcrnem Börso. <> nak fel, ha az iránt óhajtás nyllvánittaíik Nyomtatványok s ezét-.Dldésl ♦ ^igazgatóságtól Budapesten, váczl utcza 18. 47tí 1—4 KÁTRANY-SZ APPANA orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai állimokbau a legnagyobb hatással használtatik mindenrenü bőrkiütések ellen, különösen idült és sömörök, rüh, ótvar és éiődi kiütések, ugyszinte veres orr, fogydag, izzóláb, fej- és szakálpikkely, Bergtr kátráayazappaa 40%fakatrányt tartalmaz és igen elkülönítendő a más forgalomban lövő kátráuyszappanoktól. A csalások elkerülése végett kéressék világosat! Berger kátrány-saappana és ügyeltessék az ismert védjegyre. 474 1 — 14 Makacs bórs-zcnvedéscknél a kátrány-Szappan helyett hatással használtatik Berger mm kátrány fói-szaiai és .iZQD esetben, ha ez szükségeltetne, ugy kéressék csaKis a Berger-féie kátrány kcn szappin, minthogy a külföldi utánzások eredménytelen készítmények. Mint fgyengébb kátrány-szappan meilözésro minden tisztátlanaág el to ö r ö n. búr- és fejkíiltésck gyermekeknél, valamiut eddig elérhetetlen szépíti mozsdás-é« fürdc-szappan mindennapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A, mely 35/0 Glycerint tartalmaz és finoman van illatosítva. 3W Minden fajtának darabja 33 kr. utasítással együtt. Föszétkü''dés: HELL G gyógyszerészoél TROPPÁBAN Raktárak: Kész- latban vau minden európai gyógyszertárban. Főraktár Nagy Kanizsa számára : l''KÁGER BÉLA és BEL US JÓZSEF gy.''gy.zoréize.kuól. = K A V É — i t és thea szét küldési c z é fi. Legnagyobb szétküldés! üzlet nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen íngyeni csomagolással zsákok- j ban 5 kilótól kezdve la—B—MHd—MB—BWMM SEIDLITZ - PORA szám " Osztr: 21 Mocca valódi arabiai — — — — — — — — — -2. Wecado igen nemes — — — — — — — — — 24. Java I. tárgs. Demoa — — — — — — - — — 30 Cuba ir.Id crStelje» _______ — — 27 Perl Mocca. ¡gen kiadós — — — — — — — — 25. Java II. sárga nemes — — — — — — — — — 32. Sautoi, jóizlésü — — — — _ 33. Domingo, kiadós — — — — — — — — — — 34 Rio erőteljes és tiszta — — — — — — — — — ért. frt. 7 10 6-50 4 40 4 05 3-90 3-70 Thea !\|: kilo 75 krtól írtig ű-SO. Rusxlik • Kron Sardina bordón- k-''nt '' Kii... I 75 frt. Közvetlen szétküldés, gyors éj solid szolflá''at. Árjegyté kok kávé-, thea- és vaníliából, valamint kis posta próbaK díjmentesen küldetnek Kérjük b. ajánlatát és ajánljuk magunkat 457 5—''¿G. FUNKE & KORNBERG HAMBURG, Kételkedve kérdi minden beteg Cnmagátúl, mel/ik gyógyszer hirdetésnek lehet hitelt adui ? Kz vagy ama hirdetés nagysága által tűnik fel : .i b''.''tog választ s a legt''ibli esetben ejx-n — a legrosszabbat! A ki'' az ¡''yen csnlódist s .1 hiába való p-''-nzkiadást elkurüini akarja, annak tanácsoljuk hogy Gorischek Károly, c». kir. egyetemi könyvárustól (liées-ben Irtvántér 6.) hozassa meg magának a -Beiegbarát" czirr.fi könyvecskét, inert abban a legjobbaknak bizonyult gyógyszerek tárgyilagosan éi kime-ritüec vaunak ismertetve, ugy hogy minden beteg teljes nyugalommal bírálhat és a legjobbal választhatja ma gának. A íenntebbi, már 29 kiadást ért-könyvecske ingyen és bérmeatve in''lld''etik meg z megrendelőnek, tehát nem okoz tübb költséget, mint 2 krajctárt a levolező lapért, meiv magyar is lehet. 405. "fi -10. Pcclr aLrl-nr- vq1A.''''Í nt míndcT1 dol,oz czimlapián & ím ahliUI VitLVJUl, és ac én soksxorositott rzégem van lenyomva. 80 ¿v ót a Ugiobb sikerek mellett fennáll miu«iennemíl gyomor beiegsegek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, bassomlá«>. vér tojnlás és aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva kik ülő életmódot fc''.ytatuxk. Hamisítások törvényileg büntettetnek. lenecsételt eredeti doboz ára. i frt. o. é. Egy Halljátok és bámuljatok! Egy nagy brittáni»oilst-gyár caoJmoudást következtében átvett óriási raktár bocsáron a ul is méljon leszállitottan adatik ol. 6 frt GO kr. beküldése vagy pedig utánvétellel mindenki kap egy különösen nyújtott és r>l darabból álló britlániiczflst étkező ©«zkrtrt, ?me\|y ejóbb* 40 frton felül volt kapható) és ar. cvóossközök fehérmaradásáért 26 érig lesz jotállva és pedig . 6 asztali kés an^ol aczéipengév«! 5 legfinomabb brittáuiaer.üst vila G tömött massiv briitáuiaeziUt evókana 12 lepfinoin. brittániaozü-t káv&skanal, 1 nehéz brittáoiaezüst levesmerő, 1 nehéz brittásiae^üst tejmerc. 2 ele''gan« gyertyatartó. 6 »zép masiiv tojásserleg, 3 gyönyörű £3 mm czokortálcza, 1 tfc8tszüró legfinomabb fajú, 1 igen ss-p cznkor- és borstarió 6 drb brittánlaezflst tojáskanál, He bizonyítása'', hogy ezen hir«letés nem szédelgésén a''apsztk, nyilvánosságra hozok egy párt az ezerokre menő köszönő- és utánrendelő lev- lekből, nelyeket én étkezőszoremnek elóny'';«ségű é» nynlékot''y-ságára vonatkozólag töhb évi baszuáUti után nyertein é< köteletam ma-gamat nyilvánosan., ba az áru nem tetszik, azt minden költség nélkül visszaverni. Minden más czégek által hirdetett étkezoszerek értéktelen után zások. Ki tebát egy jó és soüd áru akar, a* forduljon csakis n egyetlen megrendelési helyre: r o RÄNCZIA BORSZESZ SQYÁL''1Í^Í I L NELKEN brittánlaezílst gyár-főraktár Férfiúi gyi-Dgcség, megiongált idegzett vér és nedvvesztések titkos ifjúkori vétkek és kicsapongások Dr. WRIMe PERUIN-POR (perui növényekból készitve.) Egyedül csak a peruin-por alkalmas a nem».ő- és szülőszernek minden-nomft gyengeségének e''.háritásárs, s igy a férfiaknál a tehetetlenség (férfiúi gyengoség) » a nóknél a magtaianság eltávolítására. Nemkülönben pótolhatlan gyógyszer az idcgrvndsxer míuden bántalmáuál, a nedv és v^rvesztések által előidézett elerőtlenedéseknél s nevezetesen a kksapongások, önfertózés és az éjjeli magömlések [mint a tehetetlenség egyedüli okozói] által előidézett férfin i gyengeségi állapotoknál, valamrrit a kfcz és lábak, ideges rosckctéiénél, lo által oly szer van nyújtva, mely által az eJmaradbatlau eredméoy okveteaz eléretik Ára egy doboznak pontos leirással együtt 1 frt S0 kr. Iiaktár 2í.-Kanizsán: PtAger Béla gyógysaorégz urnái. Bécsben fő-ügynök Gischner S. oki. gyógysx. 1L Kaiser Joicfsstraase 14. 43l 12—2o. FA. legmegbijb&tóbb önsegélyző s»ere a szenvedő emberiségnek minden belső é'' külső gyulladásnál. ? legtöbb betegség ellor., min. denneniü «ebcsüléuck, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt sohvk-rákrekélyek. üszök, szemgyul''.ndás. mindennemű béuulás és sérülés stli, Stb. ellen. Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolítj. Krohn Sí. és társától Bergenben. (Norv égiában.'') Kzen balraáj zsirolaj valamennyi, a kere»kedelemb^n előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokia baszuálbaló. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. é. Fő H zá 1 I I t á s Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlauben. Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárába''! vagy fűszer- , kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magáuegyé::ok nagyobb , megrende^eknél megfoleló árleengedésben részesülnek. A t. CZ. közönség kéretik batározottau MyK-féle készítmény. I rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját .''vjegyem és aláirá sommal vannak e''látva. Raktárak: Nagy-Kanizsa Belus J. gyógysz. Prág^r Béla gyógysz. Fesseihofer József, Rosenfold Adoll, Rosenberg Fercnez, Strém ós Klein. — Zala-Egerszeg Hoilósy J. E. Ma<czali Isztl Ferd. — Barcs üoru.-r K — Csáktornya Göncz L. gyógyszerész. — Kaposvár Habócliay Kálin Kohn J. gyógysz. Th. Keeskesiy gyógysz. — Kaproncza Werli M. (ryógy tösz«g Csacsinovics Ist. gyógy«». — Kesztbe''y Wűnsch F. — Körmend Rátz Ján. — Zág''áb Irgalmashoz gyógysr. Mittlbach S. gyógysz Holjac i V. — SoprCfi Mexey And. eyógvsz. — Letenye Ka"iwodaJ.— Kaposvá rott Borovicz Ad. — Zaia Egerszeg Hollossy L E. gyógysz 451 8—52. ! Bécs, VI. Wlndmuhlgasse Nr. 2(5. \agyou t. ur ! Körülbelül 14 hónap rlőtt hozattam r.ut"l ogy brit-tánia. züst garnitúrát, molyíyel teljesen meg vagyok olégodvc éi kérek ezúttal még egyszer egy küidést belől-; hozzám juttatni. Tisztelettel Klein-Scbclkeubon (Erdélyország.) Ferneugo! Simon, ev. lelkész. Mélyen tisztelt Nelken ur! En az ön gyors brittání\ozQst küldését megkaptam és vele tíiljcsen meg vagyok elégedve. — Un egész joggal hirdette, hogy ez nem széd»lgés Legyen s/íves nekem még egyszer a fent említett keszletet megküldeni. Lati* Ileiiirích iovaj Lamrnb kir. ¡anácsos a cs k. főhivatalnál é< pénztári udvarnál Grázban. Továbbá vannak kSszftueti-yilvánitások és- utóreudclések a követ-ke/.ő uraktól : Vilinar, gróf Pálfy-I)ann Stübiugben, I''rtick Károly Koltá-ban, Wautsehuma Feni. cs. kir. adóhivaUli aűjunkttól Jamnitzban, Xe rctter Kajethntól Trientbcn, Uiehl cs. kir. postamestertől Hostovícsban. Sevoltnayer cs kir. csendőrtől Buchersbeu (Csehország), Holzer Frrenrr. Felixdorfb^n. Gróf Foi-gácb Károly Ghymes. sat. sat HíSő 19—20. Tísztitópor brittánia eszközéin számára nagy csomagban 15 krért nálam kapható. Óriási megrendelés'' k végett kéretik a mí -lőbbi met-read'' lés. 0 0 0 0 Malom bérbeadás. JOOOXOOOOOOO 0 0 0 0 0 0 0 0 Q Bocska községében levó s a pali ni urodalomhoz tartozó $ Vizi-malom 1882. évi niárczius elsején 3 egymás után Q következő évekre 1882. május 1-tól kezdve haszonbérbe Q kiadatik. Az árverezés a helyszínén délelőtt 10 órakor Q tartafik meg. Bővebb értesülés Palinban a gazdasági Q Q felügyelőségnél szere/.hetó. 470 3 3. 0 000000000000000000000000300 (í IS0K03<00«0«0X0>t05(0lt0 Tánczkedvelőknek érdekes megjelenés. WAJDITS JÓZSEF könyvkiadónál megjelent: RAJTA PÁROK TANCZQUUNK hasznos kézikönyv tánczkedvelők számára, szerkesztette Lakatos Sándor. Kzen 215 oldalra terjedő, képekkel és tánczábrákkal igen esinos keménykötésű könyvnek, ára színezett borítékban csak 1 frt 60 kr. diszkötésben 2 frt 60 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. 99 00000K< OnQXQKQXOMQl nono OKO: woouoo loxananoxonox ^tcr-Kiaíaáa, nyowUott a kiadó tnkjdonos Wajdits József gyorssajVíjiiLo NAGY-KANIZSA,'' 1882. február 23-án. • EJí«reté»i ár : egész évre......8 frt. féi évtt.......< negyed Övre......2 , Kgy szám 10 kr. HIRDETÉSEK k -¡isíbos petitsorban 7, másodszor C a minden további sorért 5 kr. NYÍLTTÉRIJÉN soronként 10 krért vétetnek lei* Kincstári illeték minden egyes tésert SO kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam, ZALA I0ZL0IY I A lap szellemi részét illetó któcwé-ayek a tierkesztöh&z, anyagi részét illető k&zlcroéayek pedig s kiadóhoz bérmentve intézendök : NA G Y - K AN I Z S A Wlatslcsbáz. Bérmenutlea levelek csak ismft munkatárs..-! kU>! fogadtatnak e; Kézirztok vissza nt-m küldetnek. Ns^v-Eanizsaváros helyhatóság/inak, „ nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet'', a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', , nagy-kanizsai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület * a „nagy-karizsai kisded-nevelő egyesület6, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az iparos ügyének kérdéséhez. I. Nagyméltóságú miniszter ur! A legutóbbi trónbeszéd alkalmával a király ajkairól hangzott el az ígéret a fennálló ipartörvény módosítására nézve is. Nem szabad e szerint kételkednünk, hogy ezen, az egész nemzet közvéleménye által hibásnak itélt törvény a jelen országgyűlés tartama alatt szőnyegre kerül. S* talán abban sem, hogy .némelyek'' kivételével a nagy többség és a magas kormány maga is annak fogja tekinteni ezen kérdést, a mi, t. i. nemzetgazdászati kérdésnek s mint ilyent, egyszersmind a nemzet boldogulhatásának egyik fő feltételének. De bármennyire megvagyunk győződve, miszerint nagy méltóságod ezen ügyet régóta szivén viseli és legjobb szándékkal akarja a közjó érdekének megfelelően megoldani ; nem titkolhatjuk el aggodalmunkat a szállongó hír folytán, hogy olyan befolyások találtak érvényesülni, amelyek, ha csak téves nézetből erednének is, következéseik igen károsak lehetnek ; anuál aggasztóbbak, ha rosz szándék kifolyása. Aggaszt bennünket ugyanis, hogy azon nagyméltóságod tájékoz-hatása végett kivánt javaslatok és Enquette tanácskozások alkalmával tett nyilatkozatok igen sokat mondottak ugyan, de a helyzet megismertetésére alig valamit, sót nagy részéből a valóságos roszakarat szólt. E szerint nagy méltóságod legjobb • akarata ellenére hibás értesülést nyert s ennek alapján igaz lehetne a szál longó hír, mely szerint az ipartor-vény csak kevés részben lenne módosítandó , legveszedelmesebb része pedig: a korlátlanipaiüzhetés érvényben maradna. Azon tudós urak az ó szempontjukból igen szép beszédeket tar- tottat a szabadság mellett s az emberi szabadakarat korlátozása ellen. Hanem tekintve, hogy azon szabadelvű nézetek, kiknek ajkairól hangoztattak : engedje meg nagyméltóságod, hogy azok legnagyobb részének az iparügy iránti őszinteségét és jószán-dékát kétségbe vonjuk, mert a fennálló törvénynek épen az emiitett része legkárosabb, tehát eltörlése nemcsak szükséges, hanem fenntartása a nemzet és társadalom ellen elköve-tett bűn volna. És mert azon tanácsadók egyrészc, megengedjük, jó-szándéku, de elméleti egyénekből, a másik nagyrSsze azonban a kereskedelem kép: iselóiből állott. Pedig épen a kereskedelem Magyarország iparának legnagyobb ellensége, mert csupán külföldi czikkek behozatalából és annak csak itt az országban el-árusitásából élődik. S mivel a bel-iparczikk helybeli eladása az ó közvetítésük nélkül is megtörténhetnék, az ó érdekök nem kivánja a belipar fejlődését. S ha azt is tekintetbe veszszük. hogy az egész kereskedelem csupa kosmopoMta elemből áll, nem várhatjuk tőlük, hogy hazafiságból lemondanak biztos jövedelmükről. Aki ezt várná, az nem ismeri a kalmár szellemet. '' Más államokban lehet szava iparügyekben a kereskedelemnek, mert minden valamire való államban ez éltetője s gyámolitója az iparnak : a világ piaczára hordván készítményeit Minálunk azonban megfordítva áll a dol:g, mert nemcsak hogy nem keres czikkünknek piaezot s egy garasban sem részesiti a belipart, hanem a világ minden részéből idetepert áruival agyonnyomja s a megélhetésre szükséges falat kenyeret veszi ki szájából s száz milliókat teper ki éveukint az országból, rhiákal a nemzetet is koldussá teszi. Innen van az, hogy csak azon faj gyarapodik, amelynek a kereskedelem kezében van, a többi p''.dig pusztul s csak a kereskedelem ilyen minősége az, a mi Magyarországon az ipar korlátlanságát kivánja, minden más érdek ellene szól. De ellene szól még azon államokban is, ahol a kereskedelem nem ellenség, mert erkölcsi súlypontját minden nemzet erős és tehetős polgári osztályában biija s ezt az iparos osztály van hivatva képezni. Épen ezért káros a szabadipar-rendszer, mert ezen sulyegyent felforgatta. Az érzéketlen Üzérszellem kiszorította a csendesebben, de biztosan haladó szorgalmat s becsületes munkásságot ősi tűzhelyéről s a pro-letarizmus táborába kény szeri tette s felütötte helyén erkölcs és becsülettel egyaránt kufárkodó zsibvásár bódéját, amelyből a társadalmat mételyező dögvészes lég áramlik s fenyegeti az államot s társadalmi rendjét. Azon államok azonban végre felismerték a veszélyt s egyszersmind a gyógyszert is és nem szégyenlik habár más név alatt az ócsárolva eldobott régi rendszert visszaállítani. Mi pedig, akinek nemcsak társadalmi, de nemzeti létezésünket támadta meg, szégyen Íj ük beismerni, hogy gyenge erőnkkel e téren tul mentünk a kellő határon s tétovázunk követni azokat az építésben, akiket követtünk a rombolásban. Pedig nem szégyenkeznünk, de erkölcsi kötelességünk visz-szamenni, ha kell, inkább a régi rendszerre, mintsem a szabadság czége alatt felburjáuzot: erkölcste lenség és tudatlan léhaság kedveért a nemzet fennállását koczkára tenni. Pedig koczkára teszszük, ha ,azonc szirén hangokat követjük azon az uton. amelyről erósebb nemzetek is visszafordultak, A magyar nemzetuek szükséges, hogy iparát fejlesz.sze kulturális és nemzetgazdászati tekintetből egyaránt. de csak a nemzet jól felfogott éidekének megfelelő módon. Ipar-rendszerét tehát saját számára, er- kölcsi alapokra kell fektetnie, nem pedig a szennyes kapzsiság és nzaba-dai mázott zsebelés szabad vásárává tenni. A magyar nemzetnek az anyagi gyarapodás mellett erkölcsi erósbülésre is szüksége van. te hát nem szabad megengednie, hogy egész osztályai elpnsztnljanak, nem szabad megengedni, hogy a kultura hamis czége alatt a tókeuralom által leigázva kosmopolita elemek által as-simitáltassanak. Pedig csak egy tekintet az ország állapotára. — olyan kép tárul elénk, amelytől minden jó magyar elborzad. Az előbb meglehetős jó módú iparos osztály megsemmisíttetett, ma legnagyobb része csak az élet napról-napra fenntartatásáért küzdő proletár s megtestesült kétségbeesés. * De nemcsak ez! A birtokos és földműves osztály birtokai ijesztő mennyiségben jut idegen faj kezébe, a nagy birtokok szinte azok bérletébe. Ezáltal a vagyonuktól megfosztott birtokosok s a szélnek eresztett gazdatisztek földönfutókká téve, nyomorba taszítva, nem a nemzetnek fenntartó oszlopai többé, hanem annak roncsai. S ha a nemzet törzse elpusztul, kik fogják helyettesíteni? Az uj birtokosok? s az iparos osztályt leigázc szédelgő üzérek ?! az a szomorú vigasztalás, hogy a nemzet legjava azok uralma alá jutva megsemmisül ! Eltekintve azouban mindazon rombolásoktól, amiket ezen rendszer anyagilag és erkölcsileg okoz s csak az államra nézve, adózási tekintetből véve is, azon ezer meg ezer szorgalmas iparos, akik életezéiul választották azon pályát, hogy általa saját lételük fenntartása mellett a hazának hü, áldozatkész fiai, hasznos polgárai lenni s gyermekeikben ismét azokat nevelni akarnak, tehát a nemzetnek anyagilag és erkölcsileg gyarapítói volnának, a rendszer foly- tán azonban a nemzetet korcsositó proletarismus zsákmányául esnek. Alázattal kérdjük kegyelmes ur! nem hoznának-e ezek rendes viszonyok között az államnak is több hasznot, mint hoz azon kedvezmé • nyes csoport, amely legtöbbnyire fixirozott tőkével mától holnapra szédelegve, ma emez, holnap amaz iparágba kap s többnyire hamis bu kással végzi, szédelgésre alapított versenyével azonban a becsületes szorgalmat megöli? Mi azt hisszük kegyelmes ur, hogy ezek az államnak még adójövedelmi tekintetéből is tetemes kárt okoznak. Sőt ha mindezeket mellőzve, csak az ipar fejlesztésé: veszszük, az is bebizonyult, hogy ezen szabad-ipar rendszer kedvezményesei az ipart nemhogy fejlesztették volna, hanem tönkre silányitották! De hogy is lehet az ipar fejlesztését olyanoktól ''várni, .akik nem is tanulták? vagy ha tanulták, de legelemibb ismeretével alig birnak,* Ezen tiszteletteljes észrevételünk legyen egyúttal leielet is azon vádra, amelyet az enquett tanácskozás közben ellenünk felhoztak, de ami épen az általuk dicsőitett rendszer elitélése. Mert „az iparosok tudatlansága'' e rendszer elmaradhatian következménye. Azon »tudatlanok- a rer.dszer kedvezményesei, akiktől nem kiván-taiik más kellék az ;par önálló folyta''.hatására. mint 3 ír cos béiyeg. Van azonban még egy más alázatos észrevételünk is. Megengedjük ugyanis, miszerint nem áll egyikünx sem a tudománynak oly magas fokán, hogy még valami reánk nem férne. De ki az Magyarországon, aki az iparos osztály előhaladására eddig valamit tett volna? Bizon azon iparkamara, amelynek elnöke a „tudatlanságot és élhetetlenséget szemünkbe vágca6 minél kevesebbet és mások is annyit ! Csak saját emberségünkből vagyunk TARCZA. Hamvazó szerdán. Kiviharzott már i. farsang ; i''élre hát a tincírz&l! Félre dallal, víg zenével S édes mulatsággal ! Könnyet mcitan csak szemünkbe ¿s aúu&j''. szivünkbe . . . Ne a lármás külvilágba. Magnókba néxzGnk be! Tündérnap volt a vig farsang, S elmúlt. Néma éj lett; Csillagokkal — köny^inkkel — Gatdagon telék meg. E setét éj s o csillagok Azt súgják fülüekbo: Ne a lármás külvilágba, Mapuukba néztünk bo! „Porból ¡ettél s porrá !ez sz," Zengi a pap ajka, Midin k''ze a *>-nl bímvr.t llom''ioku-fcra hajjá. E izent hamu, s e sz nt igék Ait n:igják fültinkVe: Ne a bú-más külvilágba, Magunkba nézriink bc! Dániel oroszlánai Lelkünkben a vétkek ; Stégéi, y lelkünk! száz sa<-rc4i- s<», Ilogv osszc nem tépm-k. GyCzrik le e gyilkosokat, Hit fegyvert kezünkbe! . . . IrT bát ne a külvilágba, itfagunkba nézzünk, bc! VÁítOSY MIHÁLY. Totli Kálmán emlékezete a Kisfalndy-Társaság nagygyűlésén. Budapest. 1882. febr. 12. Már egy éve nyugszik a föld aUtta költő, már egy éve eluemult örökre as az ajk, »meiy oly szépen, oly szívhez szólóan tudott dalolni, amely pályája kezdetén megjóslá már, bogy Szenvedek, meghalok, fcunem költő leszek: Szenvedett, meghalt. h^nem költő lett; olyan költő, akinek dalai olvasására mindenki'' Bzivében megrezdül egy hur, e mindenki érzi, hogy ez 2''hang a legszentebb érzelem hangja. Lélekemelő volt, ruidő.i az elhunyt emléket megujilá ennek legjobb barátja, Vaduai Károly, kivel 23 evei tölteti együtt, egymást segítve és bu''zditva, hogy ölne csüggedjenek járni azon az uton, melyen járni akkor a legnehezebb volt. S a jó barát most o''y hévvel, oly lelke3Üll-»éggel ezólt az elhunytról, annai pályafutásáról, nyilvános és magánéieléről, hogy ulig tudóit megválni tőle, mintha folyta''.ui akarná az együttlétet, de amely elmúlt már örökre. Elébünk vezette a ki gyermeket, hki ott játszott a nagy dióí* alult, hallgatva a dajka meséjére, a aki később szerzetessé lett, moly elhatározását a megemlékező a magányosság és ábrándozás felé hajló lelkületébe! igyekezik magyarázni. Helyén valónak lartom, ha itt egy eddig kéziratban lévő 8 ismeretlen ifjúkori költeményét ismertetem, mely ép e lépése megmagyarázásával foglalkozik. 1850-ik év február havában irta e költeményt, melyben első szerelme történetét mondja >1. fia elolvastak e költe , méoyt, melynek tárgya uár egyszerű és mindennapi, mégis megiep bennünket az érzelem benBŐsége s a fogékony iélek, moly h. nem viszonzott szerelem miatt már gyermekkorában egész éietére fontoj lépégre vitte. 14 éves gyermek volt még, midőn Matildod m-igU''.U: „megáilt, nézte és nem ment tovább, szoborrá bűvölte a halvány leány * E perez.ől fogva egész tóikét a szerelem foglalta el, s már ekkor igazán ozépen dalolt: Az alkotó, midőn teremt vala, .Ekkép szólót!, hogy legyen szerelem ! S ezóta cseng a vízadó patak, Azóta van virág h-így völgyeken.'' Azóta zeng l. szép m«dár<j.Tcg, Azóta vaD nsp, hold az ég ivén . . . Azóta lőn a tarka nagyvilág, Azóta bú. keservvel élők éa 1 Midőn ¡Bmét meglátta, köszönt neki, 6 a leány — fcincve''.''.e őt. Látta most, hogy hiába remélt, hiaz a leáuy főrangú és gazd-''g, ő padig gyermek és vagyon talán. Azórt bát & világol elhagyám, Es elvem ellen — szerzetes levék ! De ittsem lehetett nyugodt, morl h.sz mint szerzetesnek teljesen le kell mondania arról a reményről, hogy kedvesé: birhasea. A lépeiődói beteggé teve s ő ismét haza ment. Otthon felgyógyult s egy bálban találkozott ábrándja tárgyával, a iüxértánczban felkérte s táncz közbe e ezót sugá fülébe : sicrelem. S a leány „kaczagt» a szerelmes sze:.védőt.* Majd.a kesében levő rózsái kérte el tólc s a leány azt — másnak dpbá. A fájdalom .annyira áthatotta lelkét, hogy ajra beteggé lón. Egy hónap múlva felkelta lelkű nyugodt volt, do érzé, hogy tengő dé.3 s nara élet ez, melyet uem éd -eit a szerelem ! Végre talált egy igénytelen szép leányt, akit szeretni boldogság volt. íme az sgyszerü történet! Talán kelleténél tovább is időztem eköheraény-nél, de nem tudtam ¡bontakozni abból a hatásbói.. melyet lelkemre a költő első szerelmének történ.le gyakorolt, mely már oíy boldogtalan roít, mint a többi mind. S ha végig tekintünk a költő egész életéu, attól kezdve, midőn első Bfcsr-lmé-nek bcldogtalaniágt kórágyra döalé, egész addig, midőn szülővárosának hálátlansága halálos agyira fckte''.é, láthat juk, hogy minden boldogtalanságát mélyen érző szive okozza, ó bizott minden emberben s ''ja csalódott, szenvedett érte, de újra bizott. A megemlékező végig kiséri t egé»z életén, megmula''.j.i mint változnak tzo-re!mének tárgyai, d- mint msrad C mindig egy és ugyauaz: a szerető, szenvedő költő s szereimé, i legtisztább, e. legideálisabb szerelem. S óriási sikerei közepette is, midőn dalait szerte énekelték az egész ''>r3zágb. n, drt-«bjdit tapsvihar mel''ott adták s a magyar nők ezüst koszorúval tisztelték tr.ig, »v-v-iég akkor is boldogtalan volt. Előttünk áilott ő minden sokoldalúságában, mint s^nmüró, mint politikus; mint lapszerkesztő5 előttünk mint ember, mint fiu, ki legboldogabbnak akkor érzi magát, ha anyja ölébe hajthatja fejét s előttünk állott ő, l\ki mindent, mindent csak szülőföldéért akart tenni. . . Eszembe jutott ekkor, hogy mit lett ő érte 8üTőf5idje. hogy teljesítve van-e az a szent kötelesség, molylye! emlékáask tartozik ? 2íem akarok itt gzerccebáuya-sokat tenni, még eaak figyclmez''.etai és buzdítani setn, hisz ax bizonyosan tucja, mi & kötetessége. Én csak gondolataimat irom le, amik az emlékbeszéd hallásakor bennem támadtak. BALASSA JÓZSEF. János gazda leanja. — a.-.jz. — Együtt nőtt fel a halvány leány éí beteget fiu ; — e jó, e gondos szü ók szorgos ápolása zlatt naponta erősbödtek, a halvány Mariska gyönyörű hajadonná, — a beteges Janciik.% tetterős ifiuvá lett. Mariska apja gazdag volt — örült leánya szépségének, hisz az uraság ti-, alighogy megjött az egyetemről, — eljött hoztájok látogatóba, — dicsérte Marist* karcau termetét, megÍ3 csipkedte rózeás arczit áj8zemeire azt kegyeskedett mondani, hogy azok jobban csillognak, mint tt£ok j»z ég caillagai. Örüit végtelenül ezen az öreg János fatda. hízelgett neki, hogy a nigyságos u ii látogatásával — s főleg, hogy leányá-val érákig elbeszélget. „Már csak megláiazik, stól hízelgőn, hogy a nagyságos úrfi eokat tanu''t, és hogy nagyvárosi — olyan finom — a büszkeségnek még Ciak hírét sem ¡omrri.'' C^ak Mariscát nem vidította fel a nagyságos úrfi hizelgése; — nyájasság» reá leveröleg hatott, arcza róasái elhalványultak, vn!ahiuy8zor Gyula úrfi feléje közeledett — gyengéd termetét meg- HÚSZON* GYEDEK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. FÉBBCAB 23-ia 1SS2. tehát olyanok, amilyenek s kisebbi-tést nem érdemlünk azoktól, akik javunkra soha, csak mindig megrontásunkra törtek. Mindezek daczára pedig, habár .i rendszerből eredő ár sokat elsodort s heh ettük csak iszapot hagyott, volnának még Magyarországnak iparosai, akik a magyar nép igényeit kitudnák elégíteni, ha ezen nép legalább saját érdi;két tekintve a hazai készítményt a külföldi lim-lom-naI többre becsülni tudná. Erről azonban gondoskodik kedvére gazdálkodható élelmes kereskedelmünk. Ezzel azonban nem azt akarjuk mondani, hogy nem szükséges tanulnunk. Sót a magas kormány gondoskodását az ¡piros oktatásra nézve hálásan fogadjuk. Hanem azt akartuk kimutatni, hogy az ipar hanyatlásá nak okai nem mi bennünk,hanem az áita lünk előadott körülményekben rejlenek Az ipar<»s oktatásra nézve is azonban bátrak vagyunk azon tiszteletteljes észrevételt tenni, miszerint téves nézet volna, hogy ezzel mint sokan hiszik, az ipar fejlesztésére már eleget. tettünk, vagy azt valami nagyon előmozdítjuk. Mert az ipar fejlesztésére annak gyámolitása és megvédése is szükséges, mivel a leg képzettebb egyén sem fejtheti ki képességét s minden tudománya mellett éhen halhat, ha tétlenségre van kár hoztatva. Eklaíans példa erre, hogy világhírű művészeink vannak, de csak külföldön élhetnek meg, itthon nyomorban vesznének el. Jó az iskola, szükséges is, jó iparosok azonban a gyakorlat által képződnek, nem az iskolában. És nézetünk szerint a szakiskolák csak azon iparágakra nézve szükségesek, amelyek techni-cus és vegyészeti ismereteket kívánnak. A kézi ügyességet és gyorsaságot igénylő kézmű iparágaknál nem czélra vezető, mert valószínűleg több követelő, mint ügyes és szorgalmas munkást fog nevelni: magával hozván az iskolából némi felületes ismeretet, mi elbizalkodottá teszi. S ha a szabad ipar rendszer életben maradna még, több félképzett iparosaink lennének, mint most vannak s meglehet hangosabban követelnének — kenye- találoa magyarázatlan remegés fogta el, — azt hiszi, hogy kezei érintése alatt ötsze kell roskadni. De ha Jánoisal beszélgetett, ha annak napbarnitolta becsületes arczába tekintet, — ereiben a vér izsó lávaként keringett, szive lázas dobogását alig volt képe« fékezni. Oh l hisz vele töltötte gyermekkora boldog napjait, együtt jartak isaolába, együtt tanulták a katekizmust és ha sár volt, ha gazdag apja • zolgát ak art vele küldeni, ő tudta, hogy nem keli senki, mert Jauc3Íka vár már reá. Együtt jártak ki a mezőre, ahol János k-''dvéért Mariska sarlót vett kezébe. b ha atyja intette, hogy neki, mint a fai u leggazdagabb leányának, nem kell aratni, ó a mellette dolgozó Jánosra kacsintott, s pajkosan válaszolt: ,Nem fáraszt el a munka, hisz én csak mulatságból szedem János után a rendet.* Most is aratásról térnek vissza, a fiatalság énekel, vidámta _enyeleg, az öregebbek tanácskoznak az előforduló munka beosztása folelí. Jancsi Mariakával egy máz mellett haLdnak, nézik a ragyogó kék eget, a halváuy holdat, moly ezüstös sugarait a tó kek egóbe fűröaati. Hirtelen elhalványul a leány, görcsösen ragadja meg János kezét és szól: „Láttad o csillagot, mily őrülten futott le az égről?! ... Ah 1 én ugy félek, valahányszor csillagfutár látok — ilyenkor eszembe jutnak boldogult anyám szavai ! hogv valahányszor egy csillag merül a tengerbe, mindannyiszor valaki meghal" — s többnyire az, ; ki meglátja fulázát. Bár az ifjúra sem téveezté el leverő hatását, — mégis bátorította a leánykát, 8 igyekezett előbbi kedélyes lelki álUpo-tát visszahozni. „Emlékezel azon jelenetre, — stól homlokán csókolva a piruló Mariskát, -a midőn a fehér nyárfák ártatlan s^inü levelei alatt örök Bzerelmet asküvél ? I , . . Isten — aki mindnyájunk atyja óa mindent lát, — a fénylő hold millió kíséretével a susogó lombok közt csattogó csalogány voltak egyedüli tanaink;-— retsa? e szó lobbant ol ajkaimon — „szeretlek« _ ez volt édeni ajkad boldogító valasza; _ óppoQ mjdóu a Varázsszó eU hangzott, futott le egy csillag n örökké aoUámsá Balaton zajló kékjábs, Két ér ret — azaz a soczialismus termékenyebb talajra. Az alizaital előadottaknál fogva tehát ami meggyőződésünk szerint az ipartörvénynek nemcsak részleges módosítása, hanem a rendszernek gyökeres átalaJritása szükséges. És bár minket, az iparos osztályt sújtott legközvetlenebbül s legérzékenyebben a rendszerből eredő csapás; egyszersmind és főképen a nemzet érdekét tekintve vagyunk bátrak a helyzetet lehetőleg leplezetlenül feltárni. És mert mi, hátralevő élet éveinket — ha nyomorban is — át-küzdjük ugyan, de a nemzetnek élnie kell! Ennek érdekében tesz3zük leginkább észrevételeinket s ennek érdekében kérjük nagy méltóságodat, miszerint az alább elsorolt pontokat, mini közvetlen tapasztalásból merített meggyőződésünk szerint az iparfejlesztésre is, de ugy erkölcsi, mint nemzetgazdászati szempontból is el-kerülhetlenül szükségeseket az uj törvény alapjává tenni méltóztassék. Ha ezen tiszteletteljes észrevételeinket s alázatos kérésünket figyelembe venni méltóztatik, nemcsak az iparos osztályt mentendi. meg s adja vissza mint hasznos tényezőt a nemzetnek nagy méltóságod, hanem a nemzet boldogulha''ásának s magyar szel-lembeni fejlődésének veti meg alapját. S nemcsak a jelen nemzedék hazafias része, de a később kor is áldani fogja működését. Ellenben, ha ezen romboló rendszer g}ökeresen át nem alakittatik, Nagy méltóságod nak minden jó igyekezete kárba vész. Mert a jelen iparos nemzedék egynehánynak kivételével nyomorban vész el, jövőre pedig csak azon tudattal léphet valaki iparos pályára, hogy egész életén át valamely kosmo-íoüta üzér szolgálatában napszámos-iodjék, vagy vándor útra kel jobb íazát keresni, mert itt polgár nem, csak szolga lehet, vagy éhen halhat. Az általunk szükségeseknek vélt pontokat a következőkbei van szerencsénk elősorolni. 1-só. A kereskedelemtől elkülönített iparkamarának felállítása, ame- !!- BBC mult el azóta, két boldog év — s meny-nyei boldogságunkat mi sem zavarta ; bár titkon, de annál forróbban szereltük, szerijük egymást. Beértek a faluba; az aratók elszé-lyedtek, elhangzott a dal ajkaikon ; csak egy két hang hallatta még: ,A legónysziv galambjáért megreped, A leánysziv megkönyebbszik és felejt* aztán csend, néma nyugalom lengett az alvó falu fáradt lakói felelt. Csak ők nem aludtak, az isméi halvány leány, a beteges ifjú, — lázas nyugtalanító álom gyötörte mindkettőt; — „holnap lesz a nap'' susog a szép lányka, s arczán szilárd elhatározás tükröződik, „holnap beszélek ódes apámmal — egyetlené vagyok ; — Vagy Jancsimé leszek, vagy a nyugtot adó édes sir ölébs* ... Gynla arfi ablakának függönyei fel vannak húzva; tán hogy a nyári éj üde legét szívhaaaa ? Az ablak selyemvánkosira támaszkodva mereven_tekint át az átellenes ház ablakára; — égő szemekkel, kigyúlt arczczal lesi nem mozdul e valaki, nem jő e a várva virt! neszt hal! . . . avagy csak szive dobogása, keble rendetlen hnliim-zisa?f . .. Nem . . . n«m ... egy élő alak — oly szép, oly gyönyörű, mint a kárpátok Víllije; — a bájos alak lenge léptekkel halad előre előre; — megáll, visszatekint, halk sikoltás lebben el eper ajkain, — szivéhez kap, „most már, mindegy* susog, s sietve megy a kitűzött czél felé. — Az ablaknál ¿Hó ifjú ingadozik, ökleit görcsösen szorítja öaaze, nem tudja mit tegyen. „Józan ész ne hagyj el* — susog ijedten, s visszahelyezi helyére a felkapott fegyvert. „Nem . . nem" . . . folytatja, hátha mégaem ő — bizonyosai akarok, e kétely megöl ... Ha ha ha l... Kaczag fel őrült kaczajjal — a kis faltul libácska ilyenformái! éji kalandokra jár el?! 3 ha sejtelmem nem csal, ha szerelmem .... szerelmem ... na őrült szén vedélyemet miatta kell elfojtani, ugy nincs irgalom, nincs kegyelem. . A holdat es alatt sötét itlithatlan köd borította el.j a madárkák mélyen, édeaeo szunnyadtak a galyak bársony ¿evelein. Istenem t mi szépen megtérnek ók, aakikssabadiz valói, nem félték aayek lyek egyúttal a felsőbb iparhatóságot is képezzék. 2-ik. Kötelező ipartársulatok. A segédmunkások és tanonezok fölött erkölcsi felügyeleti joggal, hogy az erkölcstelencdés meggátoltathassék. 3-ik. Kézműipar önálló folytathatása csak annak engedtessék, aki azon iparágat azakszerüleg tanulta s benne működött és az ipartársulat vegyes bizottsága előtt elméleti és gyakorlati szakvizsgát tett. Hogy a csupán haszonlesésből s kapzsi vágyból eredő szédelgésen alapuló esztelen verseny romboló működése és az éretlen kon''.árkodók szaporodásából eredő proletarísmus terjedése megakadályoztassék. 4-ik. Egyidejűleg mindenki csak egy helyen folytathasson üzletet. 5-ik. A segédek részére munkakönyv rendszeresítessék. 6-ik. Kész iparczikkekkel idegeneknek a házalás eltiltandó. 7-ik. Külföldről behozott kész kézmű iparczikkekre külön fogyasztási, vagy községi adó rovassék. 8-ik. A fegyencz munka aképen rendezése, hogy a létező iparágaknak kárt ne okozzon. Miután ezeket ugy az ipar emelésére, mint az iparos osztály megmentésére és ugy erkölcsi , mint anyagi szempontból a nemzet érd keire nézve is szükségeseknek hisz-szük; nem mulaszthatjuk el Nagyméltóságodnak ujolag is kegyes figyelmébe ajánlani ós alázatosan esedezni, miszerint azokat foganatositni méltóztassék, ho~y ezáltal megadassék az iparos osztálynak a képesség az állam és társadalomnak azon szolgálatokat tebetui, amire rendeltetve és hivatva van. Amely legalázatosabb kérésünk után a legtisztább hazafias tisztelettel vagyunk Nagyméltóságodnak alázatos kész szolgái. A nagy-kanizsai ált. ipartársulat ösz-szes tagjainak megbízásából; HENCZ ANTAL, elnök. EGER IGNÁCZ, alelnök. FÖLDY FEBENCZ, jegyző. A czlmzstt Tisztelt egymásra, megelégesznek azzai, amit a jó atya számokra teremtett. És a kis virágok, mintha félnéoek attól, hogy önkénytelenül tanúivá lesznek egy rémes jelenetnek, még mélyebben hajtják bágyadt fejecskéjüket édes any-jokra a földre. Mariska is elérte czélját, — megáll a szomorú füz susogó lombjai alatt, — félénken, balsejtelemtől gyötörtetve tekint körül, ajkain ismét egy velőtrázó sikoj lebben el, térdei remeguok — összeroskad. Hah! tehát a kis fehér galamb kirepült a kalitkából . . . ezól egy ifjú. »kiben Gyula urőra ismerünk ... Mariskám sz-rnem fénye, — mit keress* ily késő órában . . . nemsokára üt a szellemek órája, s te még mindig czéllalanul bó-lyongsz ?! „Jánosom 1* szól alig hallhatólag Mariska, miközben égő ssompilláin egy forró könycsepp gördül ali; Jánosom! < . hozzád jöttem . . . mondani .... kérdeni . . . szeretsz e?I Szerellek-e ? válaszol Gyula a félig alélt leányka fölé hajolva, ugy hogy ajkainak torró, kábitó lehelleie az Övével elegyedett; — szeretlek-e? . . . őrülten imádlak, . .-. imádlak mint a száras nö vény az enyhet adó harmatot, — mint esőé idő után a virág a napsugarat. Mindenem vagy — folytalja élelem, üdvöm, — oh! ne vond el üdvömet, nélküled kiég, ki hal a jobb érzelemnek szikrája is keblemből; e told, mely eddig csak virágokat to.-mett, tövisekkel sebzi meg létemet, légy őrangyalom. A leányka mindinkább föleszmél, szólj Jánosom, miért beazéLz igy, — ily szomorún, ily leveróleg; tán félsz a nagyságos urfitól. Ugy nem ismered Mariskádat! Csak egyet mondok, nélküled nem élhetek ! s ha es sem nyugtai meg, ha a bizalom most sem tér vissza lelkedbe, Q&y • • • agy aohse szerettél. A sűrű köd oszlik, a bágyadt éji királynő arany nyal áttört kék uszályával ismét atat tör magának — ismét mosolyog, mintha mi sem történnék, vidám, mintha csak boldogságot hozna magival. Maradj 1 oh légy irgalommal, takard bd márvány arezodat as éj sűrű fáty ólával, ha irgalmat ismersz és ismerned kell, mart latsa teremtménye vagy, -- ott La- li. ipartársalatnak. Ugy társak! Köztudomása dolog, hogy az 1879-ik évi országos ipaios congretsus óta az országban lé''<-ző ipartárouUiok leg.ia-gj-obb része a congressason kifejtett eszmék a''apján nyomósnál nyomósabb érvü kérvényeket intézett as országgyűléshez h fennálló káros iparrendszer megváltói tatáss érdekében. Mindazon kérvényeknek azonban annyi eredménye 1 tt hogy a szakminisler által összehívott cuquhtte az iparos érdokek iránt ellenséges olemek bői alakulva as ügyet olyan irányba terelte, hogy a kiszivárgott hirok szerint törvénypin, ha lesz is valami lényegtelen módosítás, az csak arra való lesz, hogy égy jobb jövőre még a kilátást is el vegyn, mert az iparos osztály megölöje az ipar rendszer korlátlan szabadosságában rejlik s épen ezt akarják épségben fenntartani, daczára hogy más előhuladottabb nemzetek is megszüntetik. Aluli-ott társulat ismerve a veszély t, a melyet ez«n rendszer már eddig is oko zott s jövőben még inkább okozni fog, a mi nemcsak uz iparos osztályt, de erköl CHÜeg a nemzetet is fenyegeti, hzükségcs-u»k látta intő és kérő szavát még egyszer, mielőtt a törvény megalkotva lenne, felemelni és megjelölve a pontokat, a melye kel az ipartörvény alapjául tlkprülhcllen szükségeseknek tart, s feltárva a helyze let a maga valóságában, kérvén ével egyenenen az ipiríigyminiiitorh''tt menni, ahol alkalma volt küldöttségünknek itt mellékeit kérvényükkel szóval is indc kölni ós n''került annak helyességéről és jogosságáról a minislerl meggyőzni. De mivel azt is tapasztalta, hogy azon magas körökben a korlátlan iparrendszer iránti előszeretet igen mély gyökere''. vert; sikerre csak ugy srámitha. tuúk, ha ügyünk mellett szavunkat mindannyian felemeljük. S miután az egész ország iparosainak helyzete és érdekei egyenlők, nemcsak szükséges, hanem er kölcsi kötele«ség is az erélyes és egyhangú felszólalás. Felkérjük e »ZórinS czimzett ipar-társulatot, hogy az itt közlött pontoknak a törvény alapjíul felvétele végett bennünket támogatni s ez érdemben az iparügy minislerhez m előtt még késő lenne, kérvény nyel, ha lehol küldő, tség által já-rului szíveskedjék, uiiu''.áu 04»k igy lehel reményünk, hogy a törvény érdekeiuk-uek megfelelőbben, s nem veszedelmünk re fog véglegesen megal koitálni. A kérelmezendő pontok következők: (Az első csítckben foglaltatik.) Ezeket becses figyalraökbe ajánlva mély tisztelettel vagyunk Nagy Kanizsán 1882. j.nuár 15. nagykanizsai általános ipartársalat nevében : HENCZ ANTAL elnök. -:. EGER 1GNÁTZ alelnök. FÖLDY FERENCZ jegyző. kozol ahol ő, annak a szolgája vagy, aki a megtestesült jóság, ne bontakoztál ki, ne . t . ne . . . A halvany hold nem ismerirgalmat, szánó mosoly lyai tekint a feleszmélt leánykára, akit karjai kősí tart ... a nagyságos arfi ; a leányka rátekint, nem sikolt fel, — nem ... a megtört liliom Boreasz fagyasztó lehellele alatt elhervad hirtelen, nem laosu halállal. Marisks rémes csalódását látva, — . znmei megj''sgesednek, agyában a gondolatok szabalytaUnul kergelődznek ; ha! mi szivrenditőn zokog . . . nézd . . . mini kaczag — „virig?! ... és János ... ha rózsád hervad . ... Csillagunk . . . lefu tolt . . . Szeress ... A jég zajlik, szivem zajong . . . megyek . . . megyek hozzád szűz . . . anyám megteslesült ártatlanság .. . hi, ngy — agy* ... Az őrüli leányka Balaton örök kék habjaib-tn lelte örök nyugalmát, ép azon órában, melyben egy csillag leszaladt az égről. Néhány perczczel később egy halvány ifjú nyugtalanul számlálta a per-ezeket, — várt, várt . . . kire vársz sze gény ifja ? . . . nem hallod, nem érted a hullámzó Balaton paaaasát, mint nyögdécsel, minő keservesen szól hozzád, szabadítsátok ki a kedves terhet, melyet köny-nyüivel megáztatott ... oh ne várj . . . ne várj ... Másnap a nagyságos arfi ulra kell, a nép áldotU jósigát, nyájasaigit, — az ifjúság bánta, hogy a nemes úrfi, aki va-sarnapouként rendezni szokta játékaikat, — eltávozik, — csak a belegesifju, a sze gény ifjan elaggult Jánoe^szórt itkot utánna. Most mindke,tső nyugszik, egyik a susogó nyárfák sürü lombjai alatt hallgatja azon panaszló hangokat, melyek a megtört szivü édes atya, a gazdag Jáno.-gasda szívfájdalmából keletkeznek — s a másik . . . Ott nyugszik, a hol annyi hős magyar ifjú, ide„en föld, idegeu hanl térj« karjaiba, — miután egyik kedvese meghalt, után vágyott; itt a haza, a magyar ifjú előtt mindennél kedvesebb, elmem Boszniába, a mély sziklák égig nyaló kúpjaikkal védik á hü szivet, akinek csak a air jeges öle adhatott valódi nyugalmat. KORPADI BÉLA. — A foldmiveJés-, iparés kereskedelemügyi miniszter leirata értelmébe, az erdészeti ügyek-: ben választott szakértők csakis olyan egyének lehetnek, kik a 79. évi évi XXXI. tcz. 33 §. értelmébeu megszabott államvizsgát letették. Zrtlamcgyc taiiftsji állapota. (A megye! bizottsághoz februAr 14-én beterjesztett jetentés.) Méltóságos fóitpán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság! Szabályszerű féléves, — illetőleg az 1880—81. tanévről nzoló jelentésemet van azrenc«ém kővetkezőkben »lóterjészteni. Zilamegye területén az ovodák és kereskedelmi magán iskola hozzáadásával volt öaazen 399.iskola, e.zek közül 5 felső nép-, 5 polgári, 6 óvoda, 1 kereskede''mi iskola és egy szereletház; jellegre nézve volt 9 állami, 74 köztégi és 316 felokei&ti, mely utóbbiak közül 255 róm. kath., 20 bel v. hiiv., 19 ág. hítv. és 22 iaraeíila. A tanítási nyelv tisztin magyar volt 339, ''isztán vend 2, tisztin horvát 14, német-magyar 14, vend-magyar 8, horvát-magyar 21 és háromayelvü magyar, német ée horvát 1 iskolában. Aa iskolák száma e tauév folyamáu fogyott 1 - el. Tanitó volt alkalmazva 542, ezek közül képesített 445, nem képesített 97, rendes 439, segéd 103; ezenkivül tanítóit még 2 prot. lelkész, 1 rabbi éi 8 uem tani ló s igy tanítással foglalkozott az iSBO 81-ik tanévben 553 egyén. Azon iskolák közül, melyeknél az 1879—80 ik tanév ben nem tanítók működlek,egyetsikerült rendszereai<eni,a melynél képesített laniló lelt alkalmazva. Az alkalmazásban levő tanilók közül szolgál 0-5 óv ó''.a 103, 5—10 é/ óta 83, 10-15 óv óla 79, 15-20 év óta 62. 20- 25 év óta 56, 25-30 óv ót 39, 30-35 év óta 45, 35—40 óv óta 34, 40 éven felül 41; eze''< közül bírja a magyar nyelvet oklató képességgel beszédben és írásban 517, némileg érthetően 19, sem mit sem 6. Az ovodáknái alkalmazott 11 óvó levonásával volt a tanítók száma531 s igy azok szi na e tanév folyamán szaporodott 11-el. Szabad legyen itl a zalamegyei tanítói testületre nézve azon örvendetes eso-ményt megemlítenem, miszerint ő cs. és apostoli kir. felsége 1881-ik évi októbnr hó 12-én Schönbrunnban kelt legfelsőbb elhatározásával Weisz Joel ¿ala* egerszegi községi iskolai ig. tanítónak az arany érdemkeresztet legkegyelmesebben adományozni méliózta''ott, mely kilün''etési jelvény I8dl ik évi november hó 12 én kézbesitteteti általam a kitüntetettnek. A Zalamegye területén levő népiskolákat itt 8 a következő adatoknál nem számítván az ovodákat éi kereskedelmi iskolát — a 39085 mindennapi és 15163 ismétlő tanköteles közül látogatta az i» kólát 6 —12 ig 34155, 12—15 igr 9331 tanköteles, — a tankötelesek közül 183 látogatta a szomszéd megyebeli, sőt Strídó vidókérél a s''ajerországi iskolákat, ezek azonban az iskolát látogalók számánál fólvóve nincsenek. — Eszerint a tankötelesek száma a mult évi •kimutatáshoz képest, a tankötelesek pontosabb összeírása folyláu szaporodott 2202 vei, — az 1868-ik évi 38-ik L cz 4 § inak szigorúbb végrehajtisa folytán, óvó iskolát látogatók száma 4663 al,hozzászámítván a szom-scédmegyei iskolákat litogató 183 tankö telest 4846-al, a szorgalmi időt megtartók szima pedig 10745-sl gyarapodott. A tankönyvek bírók szima az álts-Iános elszegényedés folytán apadt a mult évhez képest 998-al. A hat évi tanfolya mot végzett és iskolából kilépett tanulók közül olvasni és irni tudott 5038. Az iskolái hanyagul látogató tankö-tolesek szüleitől az 1868-ik évi 38 ik t. cz. 4 §-a értelmében behajtatott 195 frt. 76 kr. mulasztási bírság, mely összegből iskolai könyvtárra forditatolt 75 frt? tanulók segélyezésére 34 frt 96 kr, tan esz közökre 14 frt 60 kr, tőkesitésére 71 frt 30 kr. Az iskolai épületek közül a község tulajdona volt 373. bérelt helyiaég 22, » igy a tulajdoni képező iskolai helyiségek száma szaporodott 2-vel, — a béreltek száma annyi, a mennyi a múltévben volt. A lanitás eszközöltetett 578 tanteremben, ezek száma szaporodott 17-el; ezek közül legiUibb 3.5 méter belső ma-gásságnil többet birt362, kevesebbel 317, egy-egy ''tanulóra legalább 1 Q méter tór-fogutnál több esik 267, kevesebb 320 tanteremben; helyes padokkal s minden bútorral bir 412, kevésbé czélsaerü ps dokksl és bútorral bir 158, az iskolai pa- huszonegyedik évfolyam zalái kőzlöhy FEBRUÁR 23 in 1882. dókat helyettesítik másnemű bútorok 3, rendes pad, lőcza, asztal vagy bútor nincs 4 tanteremben. A faiskolák száma volt 210, az is ko''ai kertek 77, a mult évi adatokhoz nézve a tiiskolák száma szaporodott 6 al, hz iskolai kerteké 13-al. Teetgyakorló tér volt 64, szaporo-dott 1-el, tornaeszközökkel felszerelt he lyiség volt 24, szaporodott 6-al. Közös taneszközökkel e következőkép v oltak az iskolák fel«7erelve: fekete iró-tábla volt 671, szaporodott 10-el, fali ol-vasótábla gyűjtemény volt 375, kevesbe-dett 4 el, fali térkép volt 908, kovesbe-dett 155 el, földgömb volt 334, keveabe-dett 2 el, természetrajzi eszköz volt 263 gyűjtemény, szaporodott 10-el, természettani gyűjtemény volt 71, kevesbedett 2-el. Iskolai könyvtár volt 77 iskolánál, ezek száma gyarapodott 17-el és ezekben volt összesen 8406 kötetnyi munkás ezek közül tiszta magyar nyelven volt irva 7686, nem magyar nyelven 720. Iskolai takaréhpénztár volt 13, gyarapodott 3 al, 366 betevővel s 1388 frt 5 kr. betéti összeggel. A. Zalamegye területén levő iskolák 1881 — 82 tanévi kiadásai a következők voltak: a rendes tanítók fizetésére forditatott 185,796 frt, a mult évhez kép-íst többet 5586 frt. a segédtanítók fizetésére forditatott 33,S04 frt, többet 1845 frt, fü lé», tisztogatás és javításokra fordítatott 46,037 frt, kevesebbet 2320 frt, tanszerekre adatott 2453 frt, kevesebb 435 frt, szegény gyermekek könyvére adatott 8670 frt, kevesebbet 8656 frt,megtakarított 6975 frt, többet 2521 frt.Jaz iskolák fönntartására fordítgatott e szerint összesen 283,735 frt, a mult évhez képest ke vesebbet 1462 frt. Ezen összeg a következő forrásokból fed ztete''.t: ingatlan vagyon jövedelméből 24189 frt, tőkepénz kamatjaiból 3917 frt, tandíjból 49.984 Irt, államsegélyből 51.165 írt, községÍBa-gélyből 56.885 frt, egyházi segélyből tíy.134 frt, egyéb forrású jövedelmekből 8461 frt, összesen 2S3.735frt. (Folyt, következik.) Helyi hírek. — A tűzoltók mulatsága fényesen sikerült, daczára, hogy épen vasárnap este esett az eső. Knortzer Frigyes ur termei megteltek & Darázs Miska vig zenéje mellett kiviiágo6 kiviradtig tartott. Az indiai rabszolga kereskedés és a cbinai ze-uekar bevonulása az óriási tevével hangos kaczajt és lapsvihart aratott. Vucs-kies János főrendező és C-illag karmester zajosan éljeneztetett. A tÍBzta jövedelem meghaladja a 200 torintot. Alkalmilag megemlítjük, bogy Knortzer Frigyes ur a tép szállodáját igen czélszerüon alaki tá át éa pedig költségesen. Az azelőtti „Da m e n e a 1 o n'' nagy terem konyha lett, a régi konyha pedig a kávéházhoz oazta tolt be. Most a kényelem tagadhatlanul előnyösebb. — Knortzer ur oly áldozatot hoz e tekintetben, hogy valóban buzgóbb pártolást érdemel. — A kereskedő ifjak önképző egyletében vasárnap f. hó 26-án este fél 9 órakor Hoffmnn Mór a rZaia" szerkesztője Dr. Tomcsányi Imre tollából eredő ,A vonzódás" ezimű természettani irányú felolvnaáj''. fog tartunt. Ne:nt»gok réozére korlátolt számú és keltezett (hölgyek részére számozott ülőhulyre szóló) belép''i jegyek fognak kiadatni, melyek csütörtöktől fogva Stern lgnácz egyl. igazgatónál a dohány főtózs helyiségében kaphatók. Ez igen érdekednek Ígérkező ielo!va8ást ajánljuk t. olvaaóközönségüuk figyelmébe. — Szép díszítést eszközölt Knor tzer Károly ur mult szombaton a náli rendezett tánczvigalom alkalmával,ízletes ételei éa jó bora mellett a mulatság reg gélig tRrtott. Darázs Miska jeles zenetár-uulata működött. A 10 kros sorsjegyek elkeltek, a tiszta jövedelem, moly az ovo dára ajánltatott, még nem lu datik. — JEikŰ&ő. Hírneves irónk Dóczy Lajos külügyministeri tanácsos nővérét Dóczy Mária iisaBszonyt febr. 19-én délelőtt vezette oltárhoi Nagy-Kanizsán Hirscbel Mór szolnoki könyv vivő, az esküvőt reggeli k (3 vette Kuortzer Frigyes vendéglőjében, melyer Fashl főrabbi éa Lövry József szép toa»3tot mondottak. Külügy minisfr: tanácsos ur ez alka''ombó 3 napig időzött körünkben. — Gyászhír. Eklér Károly vas uti inspector életének 72 ik évében hosz szas szenvedés után elhunyt. Temetése Nagy-Kanizsán mull vasárnap történt, részvét mutatá, hogy az elhunyt derék mindenki által tisztelt hivatalnok voit — Felhívjuk mai számunk hirde tési rovatába igtalott Iliid testvérek te metkezési hirdetésére olvasóink figyelmét. A derék vállalkozók jutányosán és kellő megelégedésre intézkednek, melyről üzle tünkben s''.ámos bizonyítvány\|olvashaló — Magyar színészet. Gerófi Andor kassai Bzintársulata Nagy-Kanizsára szándékozik jönni, hogy a balaton füredi idény előtt itt játszhassanak.Oröm-mel üdvözöljük körünkben a bi onyára nagy pártfogásban részeaülend. — Efjegyzés. Cságoli József ok leveles tanító, kitélénk czikkeiből lapunk 1. közönsége ia itmer, jegyet váltott Sza- laj Károly ur bájos lányával Jéna kisasszonynyal Áldást kívánunk a kötendő frigyre 1 — Épen lapunk zártakor tűzoltók kürtje részt jelzett, szerencsére azonban csak egy kémény gyuládt ki Magyar-utczán. — Felhívás. Az „Irók és Művészek Társaságának uj tagcziklusa (3 évi kö telezetlséggel)márczius 1-ével kezdődvén, felhivatnak mindazon irók, művészek s az irodalom és művészet pártolói, kik a nevezeti társaság tagjainak sorába fölvétetni óhajtanak, hogy ebbeli kivánatnkat a társaság titkári hivatalához (Budapest, nemzpti színház bérháza) intézett levélben f. é. febr. végéig bejelenteni szíveskedjenek. Tagdíj évi 24 frt. Vidékiek 10 frL „Az Irók és Művészek Társság-"ának elnöksége. — Az -szt.-gróthi volt szolgabírói hivatal visszahelyeztetése ügyében f. hó 21-én egy számos helybeli éa vidéki tagokból álló küldöttség Bessenyei Ernő or»z. képviselőnk vezetése mellett fog a ministerelnök ur ő mltságánál megjelenni őt felkérendő, méltóztatnék a szolgabírói hivatal költségeit a megye részére megszavaztatni. — Marczali fslől hétfőn este nagy tüz volt látható. — Balaton-Füredről írják : A .Balaton Füredi Néptanító-egylet« nevében teljes lisztezettel kérem tek. szerkesztő urat, bogy a Molnár Aladár emlékszobrára'''' kibocsájtoft gyüjtőiveken begyülte hozzám beküldött adományokat a ,Zalai Közlöoy" ben időnként közzétenni, illetőleg as adományozók megnyugtatásár, nyilvánosságra hozni kegyeskedjék A 623. számú gyüjtőiven adományoztak Kanovics György ur gyűjtői vén:. Écsí László 3 frt. Écsi József 2 frt. KoUer Károly 1 frt. Schön József 50 kr. Ar-ksuer Tóbiás 1 fr''. Herrmann Ede 1 frt. Dr Engel Gyula 2 frt. Hoppé Augusz* 50 kr. Káróli Nándor 1 frt. Márkue Elek 20 kr. Barai Sándor 1 frt. Török Sándor frt. Járdánházy Dezső 20 kr. Segesdy Miklós 1 frt. Steiner Lajos 1 frL Zollner Sámuel 1 fr». Dr. Weisz Miksa 2 frt Oblatt Sámuel 1 frt. Oblatt Adolf 1 frt. ürechfeld Sámuel 2 frt. Neuman Lázát 50 kr. Lichter Lipót 1 frt. Oblatt Mózes frt. Sehlesinger Jakab 10 kr. Kohn Mihály 50 kr. Járai Géza 1 frt. Ernszt Márk1 írt. Weisz Sámuel 50 kr. Weisr. Áron 50. Weiez József 50 kr. Chepely károly 1 frt. Kanovics György 2 frt. Összeseu 35 frt. Sváb Lajos, r. k. lanitó, egyl. pénztárnok. — Hazai rövid hirek. — Püspökiből (Pozsony közelében) e bó 14 Molnár Szidónia ottani lakos nyomtalanul eltűnt. Ez eset Püspökiben nagy fellünést celtett. — Csantavér bácsmcgyei püspök ség márczius hó 1-én üli meg fennállásának 100 éves fordulóját. — Püspökiben egy akodalom alkalmával két egyén boszuból a nászmenet közé lőtt, hárman súlyosan megsebesültek. — Arany menyegzőjüket ülték Szabadhegyen Csap Mihály és neje Lengyel Anna. — ÁH andé színházat épi teneL Egerben. — Emléktáblával jelölik meg Katoua József szülelés: házát a kecskemétiek. — Nagy tüz volt e hó 10 én Talán, hol az összes gyapjú mosó helyiségek leégtek. — Meggyilkolva lalállák Vajo Sándor vasúti őrt és feleségét a deb r-ezen vámo<«péncsi vasúti vonalon. — Caiky Ge-g^ly .Nyárspolgárok" czimü uj színdarab >n dolgozik, mely a népszínházban fog előadatni. — Halason egy 13 éves pásztói fiu belegeltette a szomszéd vetését, 8 bogy egy 12 éves pászlortáraa el ne árulhassa, agyonütötte őt. — Geröfy Andor Kassáról N.-Kaníz»ára és onnét Füredre megy. — Mikszáth Kálmánnak „ A jó palóezok" czimü rajzrötete legközelebb angolra fordítva jelenik meg Londonban. — Petőfi összes költeményeit uj kiadásban adta ki az Aihaeneum 1 frt 50 krért. — Brsvourból a jégre feküdt egy Ehrlich nevü fiatal ember Mezőtaron, bogy forróságát csillapítsa és egy fél éra múlva meghalt. — Külföldi rövid hirek. -Ausztria Mörsing nevü helységben e hó 10-én halt meg. bizonyos Gugg Mátyás nevü gyártulajdonos. Ugyanezen nap délután halt meg neje és ujonszülölt gyer meke. — Lángéban, az Arlberg alaguínál dinamittal telt láda robbant fel. A robba násnak 4 ember és egy ló esett áldozatul. — Egy ágyút öntöttek p. bécsi fegyvergyárban, melynek súlya 30 exer kiló — Telefon vezetéket készítenek Bukarestben és Hamburgban, melyot Puskás a fővárosi telefon vállalat igazgatója fog fölállítani. — Sándor bolgár fejedelem nőül veszi Milán szerb fejedelem sógorasszonyát. — Hering-királyt fogtak a Norvég partokon, mely négy iné.er hosszú volt. — Nagy robbanás történt a osedeaesi kőszénbányában és több munkás él :tét vesz lette. — Háromkezü gyermek született Zalczburgban. — Ciylon szigetén nagy földrengés volt. körmőczi aranynyal jutalmazandó tárezs dolgozatra hirdetett pályázat eredményéréi alőlirtak, mint a jutalomra igényt tartó dolgozatok megbiráláaával megbízott pályabirák, a következőkben terjesztjük elő jelentésünket: A beérkezett 225 pályamű közül (egyet, a 212-ik ssámut, szerzője időközben visszavonta) összesen négy volt olyan, mely annyira kimagaslott a többiek sorából, hogy a jutalom odaítélésénél komolyan tekintetbe jöhetett. E négy dolgozat közül a pályabirák febr. hó 12-én tartott ülésében a jutalomra legméllóbbnak szótöbbséggel a 211. számú pályamű nyilváníttatott. Cxíme: A tizedik gyerek. (Rajz.) Jeligéje; „Sic vos et vobis mellificatis apes." Eszerint a jutalmul kitűzött 10 darab aranyat ez a dolgozat nyerte el. A szerző nevét rejtő jeligés levél fölbontatván, kitűnt, bogy szerzője Csáktornyai Lajos. Légrády testvérek, mint a „Pesti Hírlap" kiadó-tulajonosai, kik a 10 aranyos pályadijat kitűzték, időközben még 6 darab aranyat bocsátván rendelkezésünkre, hogy azokkal az aránylag legjobbnak nyilvánított többi három p ilyamü jutalmaztassák, két két arany jutalmat eszerint a kÖTetkező három pályamű nyert: 22. bz. „Soha Bem foglak elfeledni. Jalig: „A menny.H a szív felfoghat magába sajátunknak cs~k annyit mondhatunk." Vörösmarty. 5<s. sz. »A Gózsi Vicza esete." (Rsjz.) Jelige: „Előre." 105. sz. „Ac Isten haragja. (Rajz.) Jelige: tIAz isten is haragszik rám." E müvek szerzői szíveskedjenek értesíteni a „Pesti Hírlap" szerkesztőségét, vájjon beleegyeznek-e a jeligés levelek felbon tásába 8 hajlandók-e átengedni dolgozataik közlését a fennebbi jutalom mellett a „Pesti Hürlap«-nak. Közlésre kövelkejő íiiyaművék ajáuUatnak r 5. L>udu (rajz.) Jelige: „Bimbófakadás." (Edolgozat elő nye daczára nem volt fölvehető a jutal-maxotlak sorába, miután tárgya íeltünősn haaonlit Ouida „Egy pár faczipu'' czimü hires besxélyánek meséjéhez.) — 17. „Medicis Katalin.'' Jel. „Remegve félt a lányka tőle." — 23. Szegény Sára asz szony (Rajz.) Jel. "Szomorúság.1 — 61. „Töviskoronák" (Jel.) „Dies irae." — 161. „A kubikos felesége." (Ballada prós z ban.) Jelige: „A szerelem egy végtelen óceán, melynek halárát még nem látta senki!" Petőfi. E dolgozatok írói felhivatnak, hogy tudassák a ,Pesti Hírlap" szerkesztőségével, vájjon beleegyeznek-e a jeligés levelek fölbontásába bdolgozata- iknak a „Pesti Hírlap" által] a szokásos irói tiszteletdíj mellett leendő közzétételére. Budapest, feb.\ 13. A pályabirák : Borostyáni Nándor, Győri Vilmos, Tórs Kálmán. A iönnebbi jelentés kapcsában kijelentjük, hogy föntartjuk maguknak a jogot, mikép a pályamüvek közül esetleg még másokat ie a közlendók aorába ig-tassunk az illetó szerzők beleegyezésével. Budapest febr. 13 A „Pesti Hirlap" szer k esz tősége. — A wMagyar-Regény Csarnok 7. füzete is megjelent a rend-s csinos bori tékban és ízlései kiállításban, gazdag változatos tartalommal. Ismét felhívjuk e derék vállalatra t. olvasóink figyelmét, kik páratlanul olcaő áron, kellemesen szórakoztató s szivnemesitő olvasmányt nyernek benne. A 7. füzet tartalma : Köd. E-edeti regény Gozsdu Elektől. — Ki szereti * magyar népet? Költemény Erő-di Dánieltől. — Doctor Castillo. Eredeti regény Golenich F.-től. — Boldogkő vára, csinos kis elbeszélés francz''íból. — Mozaik cíim alatt érdekes apróságok s Aprópénzek, humoros képek. — AM.-Repény-Cifcrnok hetenkint jelenik meg 27a—3 ive« füxetekben ; egy füzet ára 12 kr. Előfizetési ár egész évre 6 frt. fél évre 3 forint. Irodalom (E rovat alatt megemlített mnnka Nagj-fCaoiasán Wajdits Jóaaeí kBejrtkcraskodíio ¿.Ital megrendelhető.) — Jelentét a »Pesti Hirlap" pályázatának jredményéről. A „Pesti Hirlap" által mult év decs^mber 17 én tiz darab — ,Kipes Csaladi-Lapok" 21 ik számának tartalma: As apa boszuja. Elbeszélés; írta Cserhalmi T M. (Folytatás.) — Oh ne kérdezd . . . Költemény, irta Perényi Kálmán.— A halálig. B^széJyke. F. C. E. után Városi Malvinától. (Folyta-táv) — Ne cssJj meg! Rajz. ,Irta Lévay Sándor. — A frakról.Művelődéstörténeti, csevegés; irta Philantrop. — Csak játékból. Beszély ; irta Aigner Ferencz. (Foly tKiás. — A karperecz. Humoristikus kar czolat. Irta Gopcevic Spiridion. — A véletlen játéka. Farsangi tréfa; irta B. Zs. — Egy madárkához. (Aurelio Con-stanzo után.) Hogy oly gyakran szemedbe nézek . . . Költemények Szirmay Lajostól. — A hónapos szoba. Novellette; irta Nipon H. Fordította Hamlet. (Folytatás.) — Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: A lázadás színhelyéről. Élelemszállitó Ciapat megtámadtatása a ''felkelők által. —A „Joannette" gőzös szerencsétlen sark-utazása, — Vig czimborák. Melléklet: A kincs czimü regény 129 —144. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Számrejlvény. — Talány megfejtések.— Megfejtők nevei. — Kérdések, feleletek, ajánlatok. — A szerkesztőség postája. — Hirdetések. — A kis lottó húzásai. Előfizethetni : Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde ulcza 8. sz. Egész évrs 6 frt. fél évre 3 frt negyed évre 1 frt 50 kr. Vegyes hirek. — Furcsa hír. Táczon és környékén — írja a Székesfehérvár és Vidéke — í z a hír, hogy Hoszterért, a várpalotai mészárlás elitélt hőseért a maszka kor-mány 100,000 rubelt Ígért, ha neki ad ják, minthogy nagyon alkalmas volna Szentpétárvárra csendőrbutosnak, avagy tán nagyobb állásra is a nihilisták ellen. — Ssomom dictoUg lesz III. Sándor czár „koronásási ftnnepelye." A Times meseszerű óvintézkedésekről hoz hírt, melyek szerint a szegény czár, miután vasútra ülni nem mer,— Szt.-Péter-várról Moszkváig az u''at részint kocsin, részint lóháton fogja megtenni és az ut mentén sürü sorokban katonák lesznek elhelyezve. Moszkvába a bevonulás a Pe-trovsky-uton történik és azon utczákban, melyeken a menet végigvonul, csak azon ablakokat szabad kinyitni, melyek szigorú vizsgálat alapján kijelöltetnek, s melyek nyitva tartására az engedély megadatik. Ezen ablakok mindegyikénél egy községi tanicsoe köteles állani, ki felelős mindazért a mi körülötte történik. A közönség csak a csapatok mögül nézheti a bevonulást és a fontoaabb közlekedési ke-retztezőpontokon ezenkívül rácsozat vo-natik, ugy, hogy a nézők alig fognak látni valamit. — Megszöktette a nagyanyját. Egy nevr-yorki lap b<széli: hogy Indiában, bizonyos Thurman nevü gazdag ember, ki azonban már 70 éves volt, nőül T«ttegy gyöoyörü 20 éves leányt. A lakoma után a vőlegény szorgalmasan szürcsölgetvén az étkezés Matt a madeirát, elaludt és mikor éjféltájban felébredt, látta, hogy 24 éves-unokája Thurman EH is, a kinek ő,»s ünnepélyes nap emlékére 15,000dol lirt ajándékozott, bájos nagyanyjával megszökött. Valószínű, hopy nagyanya éa unoka most egy ol&svtrszági nyaralóban, vagy Dél-Francziaór«zágban élvezik a boldogságot. — Borkivitel Dr. Thiel Gyula hazánkfia Panamából irott leveleiben azt mondja, h ''gy Amerikában a magyar boroknak piaezot szerezni főleg ugy lehetne, ba volna vagy alakulna egy részvény társalat, moly czélul tűzné ki a magyar boioknak külföldön piaezot szerezni, minden áron: Legelső teendője lenne e társalatnak Fiúméban alkalmas borraktárról gondoskodni, ott egy hajót megrakni mindenféle borral, szerződtetni ne hány csinos magyar korcsmárosnét, egy jó banda magyar czigányt s ily készlettel útnak indulni Amerikába és Dél-Amerikának minden kikötőjét sorba látogatni s mindenütt hosszasabban időzve a parton bormérést nyitni magyar menyecskékkel és czigányzenévoS. Igy a társulat bizton számíthatna arra, hogy borait elkapkodnák s annyi azerződést kötnének /ele, bogy Fiume nem győzné a szállítást s Amerikában mindenütt csak a magyar bort éa a magyar nevet emlegetnék. — Sebesültek kórhaza Budapesten. Az orsz. vörös kereszt egylet, elnöke: Károlyi Gyula gróf által, — mint megbízható helyről értesülünk, megkereste a fővárosi tanácsot, hogy miután a délen megsebesült harezosok részére, 600 betegre számított kórházat kell fölszerelnie, engedné át neki a tanáos e ctélból dologház épületét. G-rlóczy alpolgármester a tanács nevében azonnal válaszolt, hogy a kérelemnek ily aLtkbau eleget nem tehet, mintán a dologház nem nélkülözhető b egyébként is tul van tömve; ellenben fölhívja a hazafiae jótékony egyletet, hogy czéijának alkalmas egyéb épületet keressen ; a főváros készségeden segítségére akar lenni az emberbaráti czélnak. Talál e az sgyesület mái, alkalmas és egynttal nélkülözhető helyei, as kérdés. Ast hisszük, a honvédelmi mínisternél is czélszerü volna lépéseket tenni eaeo ügy« ben a Ludcvika-épülot egy részének átengedése iránt, miután ezen épület épen oly jól tadna szolgálni a kijelölt czélnak mint a hasonló ideig!, szolgálatra jó rétiben már be is rendesett üllői uti kaszárnya. — Az egylet gyüj''ései a délen har ezoló katonák részére eddigelé már számos téli ruhadarabot eredményeztek, melyek már el is küldettek a szerajevói £6 hadparancsnoksághoz. — Ctod-ílalos egyetem. Aihén egye teme, bár tudósai, tanárai kitűnők, mégis olyan sajátaágos, hogy talán egyetlen a maga nemében: különösen a tekintetben, hogy oda fölvesznek.mindenki», anélkül, hogy megelőző tanulmányok végeztét köteles volna kimutatni. Ennek Icövetkez-tébea a tanulók közütt találhatni számos pinczért és szolgát, akik megtakarított pénzüket, vagy csak szab.d ideijüket ta nulásra fordítják, hogy előkelőbtr állást foglalhassanak el. Egy hírlapíró inasa kikötötte magának, ¿¿olgálatba lépésekor, hogy az egye''emre járhatni szabad ideje is legyen s egyszer azon lepték meg a jó fiút, — neve különben Miltizdes — hogy Hornért tanulja. Ezek a tanulók mindazonáltal nagy mértékben fokozzák a görög nép. intelligenűijának niveauját. Kü löaösen sz ügyvédségért rajonganak s ennek következménye, hogy Athén 50000 lakója közölt néhány ezer ügyvéd van s aswt iyakrjMi.kiviláglik ax is, hogy egyik Bzakács vagy csizmatiaztitó, tulajdonké- pen jogtudós. Hasonló állapotban vao xi mos átnéoi orvos minden gyakorlat nél kül; ezek közül többet vetlek föl nemrég orvosoltál a görög hadseregbe, bár sebész, belgyógyászati ösmereteik lehető alacsony fokuak. — Közöltük nidr annak idejében, bogy Fasella nevü olasz gróf egy papot vendégül hitt i miután tetemes pénzöss-szegiől szóló váltót csikart ki tőle, meg gyilkolta és a kútba dobta. A gyilkosság napfényre kerülvén, Faaela grófot elfogták. Bolognában Llrgyaltatik most ezen p-r Fasella gr. azonban tárgyalásnál nem bír tovább egy-két óránál jelen lenni, mÍ7el ételt magához venni vonakodik és azért nagyon gyenge. Csupán ezukor- és vízzel él. A bírák megparancsolták tehát, hogy ax orvosok erőszakkal adják neki az etelt. — Egy no lord. B;rminghambn a napokban egy Mary Jeane fiatal hölgy állt a törvénysxék előtt, mivel több éven át mind lord Arthur Pelham Clinton szerepelt és ily módon többek tói 7000 font • sterlingnyi összeget kicsalt. — A hamis lord még azt a tréfát is engedé magának, hogy több fiatal hölgygyel szerelmi viszonyba lépett. Egyike azoknak a hirte-en történt metamorphosisról értesülvén, ezt annyira szivére vette a megcsalt, hogy megtébolyodott. — Hugó Viktor szerinysége. Villáin Viktor ép mostanában fejezi be HogC Viktor szobrát, s e müvén egy hónap óta a költő szalonjában dolgozik. Mig a művész fehér márványból az ősz költő arczát véste, Hugó Viktor tekintete többször esett arra a szoborra, meiyet Dávid (D''Augera) sok év előtt, mikor még élte virágjában volt, kés»tett róla. Villáié uj műve megwSlaüsiy.hasonló, Hugó Viktor sokáig vonakodott a szobrásznak megengedni, hogy az a szobor fejét babérral ékesítse. „Lássa ön — mondá Villáin — a babért Dávid sem hagyta 9l." — No akkor bele kell egyelnem — felelt Hugó — különben ast hinnék, hogy a borostyánt hosszú életpályámon elvesztettem." — Enyhe telik. Egy olasz lap érdekes kimuUtáit állit Össze ax 1133. óta szokatlan meleg időjárás s egyéb különösség által kitűnt telekről. E kimutatásból következő nevez^tea^bb adatokat közöljük.: 1133 oan decjetberben v;rág-vctUfc. a gyümölcsfák, a szőlők pedig februárban ; májusban leazsdték a gyümölcsöt s jtciusban siürsteltek. — 1268-ban januarban ibolyát szedtek a réteken a Rjaa parijain s áprilisban virágzottak a szőlők a Mozei partján. — 1572-ben januárban már Vels vol.ak a fák levelekkel. — 1621-ben februárban általánosan virágoztak a fák. — 1658 ban nem volt sem fagy, sem hó. — 1792-bex: rendki vüli melegek uralkodtak a téli hónapokban, s voltak oly napok, melyek a kir augusztusba is beillettek voiaa. — 1821; ben szintén igen melog tél volt r- ct volt egyúttal a század legtermékenyebb esztendeje. As utolsó rsslep tél 1875. volt. — Deák Dobrsánsskyról- Most, hogy a régebben gyakran emlegetett Dobrzáns^-ky Adolf nyag. helytartósági tanácsost, pánszláv üzelmek miatt, lányostul együtt befogták, Lembergbcn soknak eszébe juthat as a tör ténetke, mely haazanegy év előtt történt a muzeumbac. Akkor gyűltek össze először írja a „Fővárosi lapok" a magyar képviselők » Bach-korszak után s nézegették a muzeum dísztermét, mely üléshelyéül volt berendezve. Köstük volt Vágmegyéból Dobrzánszki is a hirhedt pánszláv. Mosolyogva simult Deák Fe-renezhez, hogy beszélhessen vele. Ép a terem diszéről volt tsó. „Nagyon jó" — mondá Dobrzáosxky belé szólva, — hogy as ablak a tetőn van.° Az jöreg ur" rá-né«tt s ast felelt« : „Persze nagyon jó, kivált azoknak, akik kfdönben attól félhetnének, hogy kidobhatnák őket az ablakon." Dobrzánssky rögtön elsompolygott s nem körovékszte meg többé as Öreg uraL — Khinai hasonlatot. A khinaiak-nak sok gúnyos s e mellett találó ssólás-módjuk van. A nagyszájú, de a komoly dolognál megijedő hetvenkedót «papír tigrisének nevezik. Ha valaki t«H>e-csüK magát, azt mondják róla „patkány, ki a mérő serpenyőjébe esett s most ntagát méri.'' A ki taloz, az szerinlök „magát meghajtó pupps." A pazarló 9ogytzórre elpukkanó rakéta." Az oly embert,ki idegenekkel sok jót tesz, de aaját családját koplaltatja, egy „magasan tüggő lámpá"-hoz hasonlítják, me y a tá/olban messze látszik, de alal nem ad világosságot. — Kithangu embr. A lipcsei szi-nésziskola egyik legutóbbi előadásán egy fiatal ember lépett föl, ki azzal a tüneményszerű sajátsággal bír, hogy bariton-hangja mellett egy erős, női hanghoz hasonló soprannal rendelkezik. A 25 éves fiatal embert több hires orvos megvizsgálta s ugy találták, bogy e mezzosopran hangot két különösen kifejlett izom hozza lé re, melyek a légcsőiét sipalakura ösx-szefzoriíjak s ily helyzetben képesek tartani » hang megerőltetése nélkül. A''fiatal énekes sop an sz-r-ptit Orpheus, Roeteo, Tankréd képezik. Tanulmányainak befe• jezé«o után nagyobb színpadokon, különösen Amerikában akar vendégszerepelni. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 23 án 1882. — Egy hirhtdt gonosztevő elfogatása. Mult szombaton drkezett Montewí deo az Itália ojasz gőzhajó, mely magával hozta a hírhedt rablógyilkost Carlini Piet-r<»t; kit, noha erősen volt bilincselve, négy matróznak kellett őrizni töltött revolverekkel, bogy meg ue szökjék. Carlini óiiáai erejű ember, genuai szüle"éaü ér szü!«!éii városában élethossziglani börtönre volt iteive, de onnét megszökött ós Moutevideoba Dél-Amerikába menekült. Ití is több izben fogságba került utonál-láíért. de mindannyiszor megszökött a börtönből. Egy izben ugy sikerült a szökése, hogy a börtön káplárját megölte, «nnak szakállát levágta és állára ragasz« tolta, kámzsáját magára öltötte s kisétált h börtönből. Most > montevidoi kormány őt az olasz konzulnak kiszolgáltatta, ki őt haza szállíttatja. — Önkénylea r&inete. Humán egy ember már 24 év óta elvonulva él a világtól palásán, mert akkoribaD kedvese elhagyta. Haja már egy méter hosszú, szakálla térdig ér. — Köd Londonban. A londoni kőd, mely körülbelül már három hete borul sürü fátyolával az óriási városra, a rnn:t szombaton érte el sűrűségének netovább ját, délután 5 órakor a tulajdon orra he- Miért apellál a pőrnyertes ? Kgy falusi atyafinak pfire volt b szerencsésen megnyerte, de azért Levesen kijelenti, hogy 6 apellál. A biró kezdi magyarázni annak »ztlkségtclen»ég<5t De nram ¿n megakarom mutatni a nagy nrak-u.''.k ia, hogy igazam van 1 Két szolgáló bada.-ftá£Ot nevetve csevegett irodára] azomasédvágban levő konyhában. Van esxed te leány! rivalt rá a j-gyzó-segéd, rafgsokalva aiok félazr-g mnlataágát Igen is van ifja cram ott a korsóban, föleié at együgyü leány, ki a kérd5i alatt eeae-tet értett. Fizetni nem tudó vendég kérte a korcsmárost, tartaná meg emlékében az ösaae^et addig, mij: kiegyenlíteni fogja. Saivescn, mondá a vendéglős, azonban a krétát kell segítségül vennem. S csakugyan fel is irta egy nagy táblára njnyi nagyságú betűkkel as adós nevét, állását és adósságát De bisz igy az egész váró« ólra hatja, hogy én önnek adósa vagyok, tCprenkedék a vendég. Tudja mit, szóla a korcsmáros, hagyja On itt a köpönyegét, majd azzal eltakarjuk. "Vaantl m en.e>t:rexxc3.. Indul Kanizsáról hova: Vonat aaára 207 Eaxík, Muhir.o, Dorabovár 215 2<)9 202 204 212 313 Bitd* Postre (gyorsvonat -. (postavonat) , (vegyes vonat) Bécabe (S»i>mb«tlioly, Sopron felA) 301 , 315 Sopronba 205 Prágerhof Kottori. Csáktornya 4 55 reggel Or* Fcr«:. Ijr 6 10 reggol 2 30 délut. 11 1 éj je 5 55 regge 2 6 délnt. 11 20 éjje 6 15 regge 1150 éjjo 3 40 délut gyét nem látta s a ködöt késsel vághatta az ember. A gáz- és villanyos lámpák egéaz napon át égtek, de nagyon kevés szolgálatot tettek. A városban a kocsi-s a Themsén á hajóközlekedés majdnem teljesen szünetel. A városban igen sok sze rencsétlenség történt. Papírszeletek. Vidéki színpadon „Korona és vórpad"-ot aiták. — Ugyan mit játszan-k ma a azinó»zek p.ipa? kérői a tensasszony hazaérkezS férjét Ugy hallottam a casinóban : valami „rokona és vénpapot." I Feltűnő volt, hogy egy kereskedő boltja ajtaján ha kinézett az utexára, mindig mogorva s haragos volt, ellenben vevói iránt & boltban fölette kedélyes és vidim. Egy barátja kérdezé I okát. melyre röviden feleié: Vevőim azt hiszem régi adósságaikat fizetik ki, podig ujakat csinálnak. Birtokos. — Bálinti Miféle gazomberéi azok a disiSók ott a kenem mellett? Bálint. — Követem ásaaü az öuéi nagj-a.''igos ur 1 A paraszt először uUsott a vasúton. Elindulás etán csakhamar jő a conductcur * láttamozáíul jegyét kéri Mit? a jrgyömet! kiált dübösnn az utazó de mán axtatat oda nem adom, őt pöngC frtért vittem. Ha akarja, vögyöu magának ö^yet. 2°3 201 . . (Rjorív) , Erkozilc Kanizsára 210 Zákány felől 216 . 208 „ 211 H..da-P»»tről 203 201 302 Bé. nl.ől 314 316 Sopronból 2<>4 , 206 „ 2ü2 PrAgprl.nf fclől(gyorsvon»t) 2 47 délut. 10 50 ójje honnét: 5 27 reggel I 41 délb. II 1 éjjel (vegye* vouat) 4 15 reggel (postavonat) 2 5 délut (gyorsvonat) 10 30 éjjel 4 1 rejrge. 10 15 ¿jjel ¡2 5 bélben 1 20 délut 10 50 éjjel 5 S7 reg^fl Felelős szerkesztő: JBATORFI LAJOS. ATTON leftiartibb éjréme; SMmU-Yjft legjobb Asztalí-és üditö ital, kitűnő hatásának bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyomor-és hólyaf btirutuá]. EDECSEK (az emésztés elősegítésére, ! -- . I Mattoni Henrik, xantóidiaj; (Csenomif. í 459 2-«. Aeltere norddeatscie Hrziela erln ¡I mit vo-züglii hen Zeugnissen sucht zum 1 April ein Engagement. Adr L R. 70 erfragen in der Admia dieses Blattes, wohin auch schriftliche Anfragen zu richten «lud :(478 l-l.) Épitő és mííköfaragó üzlet, I, NAGY-KAMI TEMETKEZÉSI VÁLLALAT Műhely és iroda: kmilHiuta szia. ^ ¡ELaO^-tétl": • Mk-tí''r 2. VflusMe M^ly tisztelettel bátorkodom a nagyérdemű városi ós vidéki kö* 7. náégt érteaiteni. hogy az itteni építész- es kőfaragó üzletem- '' hez a mult évben egy teljesen felszerelt szakmához tartoző és illő • TEMETKEZÉSI ÜZLETET! rendeztem be, gondoskodom teljesen mindazon szükségletekről, mí-lyek a halotti szertartásokhoz tartoznak, — egyszersmind ajánlani bátorkodom nagyszerűen feldíszített halottas kOCSÜmat; — az árjegyzékek valamint más magyarázatok a tisztelt közönségnek az üzletemben rendelkezésére állanak. Olcsóság és lelkiismeretes eljárásért több helyről érkezett e!ismerő nyilatkozatok tesznek tanúbizonyságot. Ismételve bátorkodom kőfaragó-üzletemet is a tisztelt küzönfi<:<r becses figyelmébe ajánlani, — hol mindenféle éplté- ! szetí-, mü £s szobrászati munkák, továbbá sir oszlopok gra- j Ilit-, márvány, homokkőből készi tetnek, valamint oltárok, f sírboltok, keresztelő és szentelt víztartók. Amidőn a tisztelt közönségnek eddigi szíves pártfogá- '' sáért bálás köszönct».m nyilvánítása mellett ujolag kinyilatkoz- [ tatni bátor vagyok, hogy mint eddig, ugy ezután is lehető olcsó \ 8 a mellett pontos, szigorú, lelkiismeretes oljárás lez jelszavam, szives pártfogásért továbbra íb esedezik mély tisztelettel 23iulcs. s. ÜagT AjánIaíokatv temetkezések rendezésére, vasy bármi más ilyi.emii üiryekb-''.u, elfogad a fóiizlet, munkatér és iroda Király-utcza 39 sz. tulajdon házamban. — Raktiir I)ekk Fereucztér Wlassiís-likz 2. szkm. Éjjel OekövHtkező eseteknél jnlenlkezbelni Hild László magán lakásán, Kereazt utcza, 13. sz. a. ezelőtti Juhász féle házban, vagy alulirottuál saját lakásán. Tisztelettel hild s. HIRDETESEK. ^WWAVAV.VW.VAVfl m í ''i u ■a 178 ez ls82. tk. Árverési hird. kivonat Az alsó-lendvai kir. JáráabirüSág, miut telekkönyvi hatóság részéről közbirré tétetik, bogy Zrim István rakicsáni lakós végrehaj tatónak Fotivecz Mári férj. Berendiás Istvánné ganicsaí lakós végrehajtást szenvedő ellen 200 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zala-egerszegi kir. törvényszék és az alsó-lendvai kir, járásbíróság területén levő Ganicsa községben fekvő ganicsai 61. az. tkjvben A. I. l — G. sorszám alatt frglalt és Fotivecz ilári férj. Berendj&a Istvánná nevén álló és az adó alapián a tartozékokkal együtt 1550 frtra becsült ingatlan 1550 frt a kikiáltási árban a? 1S82. évi ápril hó 25 ik napján délelőtti 10 órakor Ganicsa községében a községházánál megtartandó nyilvános árvor^uen a megállapított kikiáltási áron alul eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingttian kikiáltási árának 10% vagyis 155 frt készpénzben vagy az 1881. LX. tcz. 42. § ában jelzett árfolyammal azámitotc óvadék képes papirban a kiküldött kezéhez letenni. Alsó Lendva, 1882. évi jan. hó 28-ik napján. Az alsó-lendvai kir járáabiróság, mint tknyvi hatóság. Nábráczky Lajos, 460 1-3 kir. aljbiró. ■e \ 3 Ii ■b % FÖLÖTTE Mml tozsöB-ílzérlíBflBs a7. általam újonnan összeállitott s a legszilárdabb alapon < nyugvó nyeremény-biztositasi játék által ba?onkiní 2 -500 frt nyeremény elérésére. A. 15—30 nyeremény 5000 frt értókért, emelkedésre j vagy esésre. B. 30 - 60 betét 5000 frt értékért, akár emelkedik az árfolyam, akár esik, a veszteség mindkét esetben a lefizetett összeg erejéig rúghat, a nyereség ellenben határtalan. 0. Letéti üzérkedési vételeknél az értékeknek haszonnal való értékesítéséig, mérsékelt födözet mellett, pontos és megbízható értékesítések, szakszerűen és dij mentve adatnak. Távirati <-zim : Halpernem Börse. 471 4 -10. Börsen Agentur 31. Halpern, Börse, Bécs. jwwwwjwiwa^w (8 1—1 ■JdVdWVWVWWJWWlW BARON LIEBI6-F£LE MftLTO-LEGlllNÖSEN-CHOCOLADJA « LISZTJE /¿ar Legjobb v^rtkópzó tápanyag Hi STARKER & POBUDÁ cs. kir. főszállitd gyárábó STUTTGARTBAN. A 31ALT0-LEGÜMIN0SEN-CIL0C0I, AD a legelső orvosi tekintélyek Ítélete szerint gyenge emésztésben szenvedőknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyöngélkedő leányoknak sat. kitűnő, tápláló és kellemes izü italt nyújt. ^ A HALTO LEGl ttIXOS£X-LISZT az -előbbi esetekben mint erösitö és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó szernek és kitűnő gyermek-taplálo-anyagna.< egy évestől keidve. A kisebb mértékű árak mindegvik csomagra kinyomtatvák és kaphatók a birodalom összes gyógytáraiban és füszerkereskedéseiben ; ellenbea nagyöbű mennyiségben a főraktárnál ECKARDT PÁL BÉCS, I., Weihburggasse 24. (44, 6-26.) Raktárak: Zágrábban MTTLKACfí ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁWID JÁNCS gyógysz. M ár i a - T h er esi op el JÓÓ J- gyógysz. Székesfehérvárott BRAl> LAJOS gy-ógjsz. DIEBALLA G. gyógysz, Zupanje (Szlavónia) MATTER A. gyógysz. Komárom SCHMIDTHAÜER L. gyógysz. 179. is tk. 882. rverési hird. kivonat. Az alsó-lendvai kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Marosa F«rencz tu^cischai iakóo régrebajtatónak Zsálig Má^ás ganicsai lakós végrehajtást szenvedő ellen 280 frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyéb-n a zala-egerszegi kir. törvényszék és az al&ó-iendvai kir. járásbíróság területéu levő Ganicsa községben tekvö, a ganicsai 10 sz. tjkvben A I. 3. 5. sor 2G4 és 6^3 sor sz. alatt foglalt éa l/2 részben Zsáli? Mátyás nevén álló ée a tartó lékokkal együttesen az adóalapján 449 frt ingatlan, 449 frt kikiáltási árban az 1882 évi ápril hó 20. napján dél-jlótti 10 órakor Ganicaa kétségében a község házánál megtartandó nyílváno* ¿rverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak, az ingatlan kikiáltási árának 10% Vagyis 44 frt 90 krt kéizpénzbr-n vagy az 18-31. LX. t. cz. 42. §-ában jelzettárfolyammal számított óvadékképei papírban a kiküldött kezéhez letenni. Alső-Lendva, 1882. évi jtnuar hó 30 ik napján. Az alsé-leDdvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha''.óíág. \| 479 1• 3 Nábráczky Lajos, kir. aljbiró. KiCr-Kuűaáa, nyinwtott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. GYÖNYÖRŰ ROM, KATH. IMAKÖNYVEK. Van szoroncáém jolontoní, hogy a köztisztolotü llcko KrÍMtóf vörös borényl róm. kath. plóbánoB é« hirnevos magyar iró által figyolommol ezorkesatett harmadik éa nogyodík kiadást ért, az hítatosflágot olőmozditó, a kath. hivek szivét nomoflitő, '' háíomfólo kiftdíai^: „ífumyfl IHtttinórtkert", f)dv^ínhók véiiy«--, „Blitod lelki vezér" czimü cb már tizenkét ezer példányon falül » kath. hivek közt oltorjedt imalsőnyveket 1 a telje« írói joggal örök áron mogvásároltnin. Boko Kristóf plébánoB ur, a kath. hívok jobbléteért lol-keson küzdő lolki atya bölcsön bolátá ozon Imakönyvok ezükRÓ-gOBflégét, és pzok által igyokezott a nyelvotrontó és hibáB ima-könyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen iraakönyvek mogjolonésök óta mindenütt flüivason fogadtattak és eddig a; venxprénii, pé.rsl é« Hiombnthelyi pfinpÖki hntómÍKok JóváhaKya''iHÚt kinyerték, s ezáltal kifejezést adtak, miszerint o szépon kiállított hibátlan imakönyvok terjesztését a kath. hivek közt Bzivosón látnák. Mennyel mannilkert, vagy!» tolj»» tartalmn Imn- ¿s énekönyv kere»-liny kathoüknsok haaanálatára, harmadik klatlAs, öt tnüvé nal aczálmot •settt képpol 8-réttl, f<lb6''>Sen, k(5t»o tokban . . frt 180 Egós« bőrben, tokban ós tíi.om aranymctsaísscl . . frt 1.80 Egéss h8r ranyraet»«éi, o»at ég korosat .... frt 2.70 ZorgeWrben, csat és diaiíttdsacl , ... frt 4.^— Finomabban készítve........ frt 6.—. Bolyem- 7afjy birsonykötés aranymotsnösKol «lUflivo . frt 7—10-^-Mennyei maenátkert, ) finom papírra nyo i iva 12-véttl, bnt kltünB UdvflBléű ösvéaye, / acB6Imetset(l kóppcl. «zlnnyomatu caimlapiial. Blztoí lelklVMir ) Negyedik kladá.. Pél b«rben, tokban ....... frt 1.20 Egéaa bór, finom aranym«Ux4s ¿s tokban . frt 1.80 Aosél koreatt 6a csattal.......frt 2 80 ZergebSr diiaiUisel..... . . frt ».ftO Finomabb kiállított.....'' . frt 6—6.— Belyem- vagy bársonyk. dlssltmíny .... frt 6—ö.— WennyM mannáskjr 32-réttt, temérdok képpol dlazitve, papirk. tokba« , . . . irt —.40 Aranymetaxé"), tokban..... frt —.50 Acaél kerc8»t, caattal ......frt 1.— Zergobőr, dlsr.n»en.....• frt 1.Ö0 Bolyom-bársony finom dlixltményityel .... frt "2.50 Kle rónáikért, vagy a katli kerositény ifjusá{( Imái ós ónekol kis CsIoob nranynynniatu pftplrkötéjbsn, tokban; ára 30 kr.; angol vásson estist nyomá»s\| 40 kr., egóiu bőrben vHInpupiraranymotazÓMol, tokbnn fiO kr. ; aczlca»ra 70 kr ; agésr. bőrben vcliu pspir aranymotn í«sol én ac»ól csatra, kcrcnzttel 80 kr.. Egyházi énekkönyv, 116 egyhási Anokot tartalmazó. IMk kiadást ért csiJSoa aranyini''ttE^B.ifll kéiaitctt könyvecok«, ára fiO kr; HomokkomAroml ewlény, a bold. tt. Márlát kp^y^lpCflljoson tlsutnló magyaroknak ajánlva, ára 20 kr> Nagy áldozat, irta, Tóth Mlko Jézni tár»asA^i t(; IV. kiadás, csinos könyv képokkel ára íürvp 18, kntvo arAuyny<>miis>al «8 kr. \ axent keresztúti ájtatosnág, kipp» kia.lá» irta Saflmányl Á?oi«t b<ont-Ferenrz r. Aldotár, k»tni>ny kctó», arauvuyonuiasal 28. kr mr Minden megrondolís posta fordúltávftl c»k«JaBltetlk. Tíastoisttei WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó N -Kanissáft. NAGY-KANIZSA, 1882. február 26-án. IT-iat SZÓ; ElíflzrtéBi ár- egész ém ...... 8 frt. fél érre ....... 4 , negyed ím...... . 2 Rfjij szám 10 kr HIRDETtíEK 8 hasábos petitsorban másodszor C s minden további sor..'' ? kr. NYÍLTTÉRIJÉN soronként 10 krért vétetne! 1ei Kjtrstári illeték minden egyes rüj-tésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik eviolyam, A iap szellemi réaxét illető k6zien^-nyek a szerkesztrTUi''rj:, anyagi részét illető kúzleméuyi-k pf-dig a kiadóhoz uTroentvr intézet dek : V A 0 y ■ K AX I 7. S A Wla«»lcsá£? Bérnen tétlen ievHeic rs\k Himl mankatiraaktói fogadtattuk pl Kéziratok vissza nem kfildetnek. Nr^y-Kanizsaváros helyhatc ágának, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár'', a .zalamegyei általános tanítótestület * a „ nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmány a" s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Munkácsy Mlliáiy. Ugy tett, mint a jó fin, aki üres kézzel hagyta el a szegényes apai házat és elment idegen gazdag hazába, ahonnan csodás kincsekről, ragyogó, fényes gazdagságról hozott neki hirt a rege, elment idegen hazába, hogy lássa mind azt a fényt, mind azt a gazdagságot, mert mond-hatlan vágy lepte meg vágyakozó lelkét, elment és gazdag kincsekkel rakodtan tért meg. ahol fényes öröm, őszinte szeretet, ragyogó dicsőség kíséri minden léptét az apai házban. Nem - jött üres kézzel, nem akarta, hogy pusztán a ragyogó külföldön szerzett dicsőségéért, amelyben mi iz részesek vagyunk, mondjunk neki köszönetet, hazajött remek alkotásával együtt, hogy megmutassa az apai háznak, amely szeretettel, tisztelettel említi nevét, amely csodálattal említi müveit, amely a büszkeség érzetével hirdeti, vallja, hogy Munkácsv a mienk, a mienk volt mindig és a mienk akar maradni mindörökre 1 A régi idők nagy mestereit ta Ián több fény, nagyobb gazdagság vette körül. Sanzio Rafael a császárok császárának, a pápának volt ha-: átja, ott ragyogott a pápai fényözönben ; Benvenuto Cellini barátsá-: áért fejedelmet vetekedtek,- a fran-'' zía udvar központja volt, a fran-c/.ia király és az olasz szuverén here/egek barátságában, czimboraságá-bán élt derült, víg napokat. A nép, amelynek a nagy mesterek fiai voltak, nem ismerte őket, a nép nem emlegette nevüket, nem volt rájuk büszke, nem szerette, mert a fényes udvarok bűvköreiben éló mesterek alakjai elvesztek a csillogó ragyogásban. Hála a népek sorsát intéző hatalmaknak, ma mindaz ami szép, mindaz, arai nagy, mindaz arai magasztos, édes mindnyájunké; közkincs- csé váltak a nagy mesterek alkotásai, mindnyájan megnézhetjük az ész teremtő erejének csodamüveit, mindnyájan lelkesülhetünk és lelkesülünk a nagy emberek alkotásaiban és ezért mindnyájan leróhatják a szeretet, a hála adóját. Nekünk nincsenek kincseink, nincsenek fényes udvaraink, a mivel mestereinket jutalmazhatnánk, nekünk csak szeretetünk, lelkesülő szivünk, ölelő karjaink, örömtől, büszkeségtől sugárzó orczáink vannak, amivel tiszteletünket, szeretetünket, hálánkat kifejezhetjük, a minden idők. minden országok legnagyobb mestere, legnagyobb költője, Munkácsy Mihály iránt! A gazdag külföld bámulata, a nagy nemzetnek tömjéné, dicsőítése, amelylyel ót a világ legnagyobb mesterévé avatták, nem kábította el '' i tiszta, egyenes magyar lelkét, pedig olyan nemzetek ismerték el nagyságát, amelyeknél dicsőség még középszerűnek is lenni és ó egyenes magyar szivével még sem tántorodott meg, hanem büszkén hirdette, büszkén hirdeti, hogy ó magyar és mikor legnagyobb alkotását a világ megbámulta, hazajött, hazahozta magával, hogy megmutassa idehaza, mit csinált a csodás kincsekről hires külföldön és hogy mivel szerzett halhatatlan dicsőséget hazájának 1 Hányan vannak magyarjaink közül a külföldön, akiket Munkácsy diadalának egy ezredrésze megtánto-ritott. akik az első tömjén felhócs-kérc megrészegedtek és egészen elfelejtették szegény hazájukat. Nem siratjuk, nem sajnáljuk, mert az, aki még eddig a legnagyobb volt vala-memn i közölt, akiket az istenség teremiő erővel megáldott, a mienk-nek vallja magát: az, akinek híre, dicsősége, művészete az emberi történet végtelenségéig megfugja aranyozni a magyar művészet történetét, a mienk maradt. Munkácsy Mihály bámulatos terejató ereje a legfényesebb bizonysága a magyar teremtő erőnek, a magyarság teremtő ereje pedig bizonyság arra nézve, hogy a magyar nemzetnek missziója vanl Szeretettel, csodaiaual közeledünk hozzá és ősilnte örömmel köszöntjük : ,Az Isten éltesse! Isten hozta 1" F. G. Törvényjavaslat a mozgósítás esetében behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, honvédek és egyéb jogosultak gyámol nélküli családjainak az 1880. évi XXVII. törvény-czikk 5. §-a alapján nyújtandó segélyezés módozatáról. 1. §. A mozgósítás esetében behívott álkndóan szabadságoltak, tartaiékosnk, póttartalékosok és honvédek, úgyszintén a véderóről szóló 1868, évi" XL. törvényezikk 18. §-a értelmében tábori szolgálatra berendelt védkötelesek és a népfelkeléshez tartozók gyámol nélküli családjai következő határozatok szerint segé-lyeztetnek. 2. §. Segélyezésre a behivottak családjainak következő tagjai bírnak igény nyel: a) a behívott törvényes neje, gyermekei és unokái; b) apja, anyja nagyapja, nagyanyja ; c) apósa, anyósa ; a) testvérei; de mindezek csak akkor és annyiban, amennyiben ellátásuk egészbeu vagy részben a behívott keresményéből vagy szolgálati béréből fedeztetett. 3. §. A segély az erre jogosított minden egyes családtag részére fejenkint jár s minden fő után és naponkint azon katonai átvonulási élelmezési illeték összegével számítandó, mely a bevonultnak állandó lakhelyére nézve meg van állapítva. Nyolcz évesnél fiatalabb családtag részére a személyenkint meghatározott segélyezés fele számítandó. Amennyiben a segélyezett család saját lakházzal vagy egyébkint ingyen lakással nem bír, lakásílle-tékkel is elláttatok, mely rendszerint az ellátási illetéknek felére számi tandó, a család által fizetett lakbér összegét azonban meg nem haladhatja. Az egyes család összes tagjai részére engedélyezendő- segély együttesen véve nagyobb nem lehet, mint azon bevonultnak beigazolt átlagos bére vagy keresménye volt, ti utan a család segélyre tarthat igényt. * 4. §. Amennyiben a segélyezett család, illetőleg annak egyes tagjai a behívott által csak részben láttattak el, a segélyezés is csak a korábbi ellátás arányában állapítandó meg. 5. A községek és magánosok által nyújtott állandó segély, vagy "az állam részéről egyébként nyújtott állandó ellátás az ezen törvény alapján járó segélyösszegbe beszámítandó. • '' 1 6. §. A taalád segélyezése azon naptól kezdődik, amely napon a be hívott tartózkodási helyéről csapatjá hoz elindult és rendesen akkor végződik, midőn hazatért. 7. § Azon behivottak családtagjai, akik elesnek vagy a tényleges katonai szolgálatban kapott sérülés, vagy az ezen szolgálat által okozott betegség folytán, a mozgósítás tartama alatt halnak meg, — a behívott elhalálozása napjától számítva még hat hónapon át részesittetnek az általuk addig élvezett segélyben. 8. §. Kivételesen megszűnik a segélyezés: a) ha a behívott csapatjából megszökött; b) ha a behívott súlyos börtönre, vagy ennél nagyobb büntetésre Ítéltetett. 9. §. A segélyre igénynyel bíró családok összeírása a belügy minister. illetőleg a horvát-, sziavon-, dalmát-országi bán rendelete folytán az illetékes közigazgatási, járási tisztviselők által az illető városi és községi eífflja* Ok wc ¡¿hjügatására és a jogosultságnák általuk leendő igazolása s mindkettő felelősége mellett eszközöltetik. 10. §. Az összeírás az alispánok (kerületi főnökök), illetőleg polgármesterek által megvizsgáltatván, általuk a magy. kir. belügyminister-hez, illetőleg bánhoz felterjesztendő. 11. §. Az összeírások a bel-ügyminister, illetőleg a horvát-szla-von-dalmátországi bán által a honvédelmi mlnisterhez küldetnek, aki a pénzügyministerrel egyetértólea a segélyezendők igénye és e . segélyezési összeg iránt végérvényesen határoz. Budapesten, 1882. febr. hó 17. SZENDE BÉLA, honv. minister. — -Katttiat&zteií bs orvosok. A belügy minister o\r esetnek- jött tudoiüására,- fíogy hatósági orvos egy nyugalmazott katonatisztet vizigilvár.. oly bizonyítványt állított ki róle, hogy ennek eltaezavara csatában nyeri sebe következtében támadt. A katonai hatóság azonban utánna nézett a dolognak s kitűnt, hogy az illető katonatiszt csatában nem i= volt soha. A bel ügy minister tehá.t körrendeletileg fölhívta a hatóságokat, hogy utasítsák orvosaikat, miszerint hasonló vizsgálatoknál, ha az okokról közvetlen biztos tudomásuk nincs, véleményükbe írják be az ,állítólag" szót, hogy így a katonai hatóság figyelmét a további vizsgálatokra felhívják. — Hadgyakorlatok az idea ép ugy tartatnak, mint rendesen s az TARCZA. Bátor! Erzsébet. Bibor nyugágyán nyugoszik Erzsébet, — a kéjsxülte nő ; — Keblében a vadon vágy n", Korall ajaka megnyílik: Sziiz kebelén üss mély sebet, Hogy rá-ji szökelljék majd * vér, — Nyíljék fel * gyenge kis ér, — — Ettől itasul meg szivem. — De mégsem... egy rémes okos Gondolatot adott az ég! — Szobámba van hely még elég___ — Allits nekem oda szobort. Külseje ép oly szép legyen. Miut milauói Vénusé ; — Hogy aki csak közéig f< lé, — Karolja ¿t üuké»y!ekn. — Hallod to is, — miként zajong, Miként süvölt üvölt a gzé! ? '' Rajta — Bálori lány nem fél! Itázzad . . ugy — ug}''. • • az ablakot. Hah''. mi piroslik & falon ? Nézd 1 vér k( zén — Laha ! — n - f Íj ! Erzsébet oh mugd ítélj, — Elég e négyszáz virhalom? Nem . . nem elé^ ; — még.csak egyet; S azután elhervadok. — — De nem lehet, — én nem tudok Mást inni, — mint piros tejet. Kész a szobor, fürdik a hölgy ; No néxzod ez égi szép nőt, Keblébe rémes terve nStt, — Elágazott már, mint a tölgy. Litod ott ama szép leányt ? A bájos Irányi Iréu, Halvány virág rezg kebelén, — Litod ac éj áldozatát ? S> ép Ircnám jutalmadéi, Fogadd ezen drágakövet, Me^y Rsszetartja övemet ; — — Mért ka>-zag Erzsébet vadai. Eléri mar az oszlopot. Ilnll kebeléről a virág. — „Mi-gdHj! oh ne siess tovább : Élesre fent U5r rejlik ott.....1 Megmentve az árva leány, Mrgmenti őt a hfi lovag ; Sötét börtön, — nyirkos falak Közt hervadó* egy vad virá^. Ismét savölt, Urölt & wzél, Rázza a börtön ablakát, — Erzsébet hillja panaszát, Búsong, susog .szivem ai<y fél. Le sem teszi at olvasót, Késő — kora imádkozik; R-''mtettei rynk flldórik. .Számomra ninrsen irdalom!'' Sikolt fel és összerogyik. KOR FÁD l BÉLA. Ki tette le a berkifalvi aggle gények fuudátlóját ? Napfényre deriteite: Ráez Márton. Csákány Péter uramnak semmi baja nem vol\ Idöj Írás, termés, sokféle adónem ellen semmi kifogás:, megjegyzést nem lehelé től-5 balkáni, 6 ami legmegdöbbsn tő''ob volt, még Szeszes rector ursmrg sem volt panasza — pedig rector uram kihágásait az egész falu megróvta. Hrt rector, hát legyen rector, feleljen meg állomása hagyományos tulajdonainak, szokta volt megjegyezni Csákány uram. írni, olvasni ezideig mindenki megtanult keze alatt, többet meg mi a patvart kívánjon tőle az ember. így persze nem rinihatták ki rector uram alól a székét, mert a legmódosabb uazdaernbert Csákány Péter uram izemé lycben tisztelte az egész ec''.esia. Védelmi palástja alá pedig azért vette Ciákány uram az eclesia boszusá gdra a rectort, mert azon reményteljes igéretél bírta, hogy Imre fiát, ki már a megye hi:es nótáriusa házasságra fogja birni. A nótárius ugyanis tj, ipa kifejez hűtlen fájdalmára a házasság eszméjét nem akarta megvalósítani. Ezen körülmény nem egazer aggodalomba ejtette Csákány P. uramat, mert az ó helyes combi.iatiója szerint, ha a fiu konokul visszhUtasit minden házassági ajánlatot akkor; a nemesi fundus fiában n, vét veszti s végre mnja holmi alapítványokra prcdáltatik el, — ez ellen pedig még sírjából is kikel tiltakozandó. Ha nem akr. nem hajt sem szóra, sem rábeszélésre, rá nem köthetek senkit sem. hatba nem. nem és nem akkor hátén igen, hozzáfogok fölélni amim van, jobb kezem lesz ebben tudom Szeszes rector. így monologizúlt Csákány ur»m. Elme zavaró tüuódéáei alatt frgyasztotta nemesi l''undusának júizú levét elkeseredett kitartással — s folyton azon tünódött mikéut fogjon az eltékozlás munkájához, mert ő más teremtésnek, haa maga hirét és nevét megőrizni hivatott sarjadéknak nem szerezhetett, nem fog gazdálkodni. Ei eltökélleit szándéka volf. A kedv embero készült lenni, ami jót adhat föidi lét ki fogja aknázni. Mig ez elszánt háti-: rozatát megérlelte, hatalmas cseppek go-molyodtak le homlokárúi — csillogó jelei lelki küzdelmeinek. A legnagyobb vívó« dásai közben nyitott be a hálás pártfogolt Szeszes uram e büszke önérzetet kifejező hangnyomattal köszönti a buba — bánatba temetkezett Csákány Pétert. Legyünk vígan Csákány uram, sohase epecszc magát, mig bora, kenyere Isten jóvoltából megterem. Hiszen az megvolna, csak annak £ gyereknek konok magatartása ne jutna eszembe. Túlesünk azon is. Ha most nem teszek én belőle házas embert, akkor még az ég sem tesz belőle sohanapján sohas»m. Ezt férfias, átgondolt határozottsággal mondom s tudja Csákány gazda ezt a Sze szes rector mondta. Hallom, hallom édesrecl''ram. hanem belegyökerezett az én fiam fejébe azaz örökös legényélet eszméje, semmi sikert sem k&tök biztató fellépéséhez, ha ugyan nem hallottam még. — No ehhez köthetünk. — Igazán ?! Ha a Szeszes rcctor állitja, akkor gazán, jdgyzi m^.g r«.i''fram jóleső önérzettol. Eddig csak k:íérletet tettem, de most már kipraktizáií talentum számításaival lépek föl, ismerem Imrét. Verba volavt, BC-ripta manenr, azt valja a deák ember Ecce mit Írnak egy fővárosi vezér-szerepet játsz<5 újságba, hallja Ciak Csákány uram. Nem segít az rajtam, jegyzi meg egy hosszú sobaj kíséretében az aggódó apa. De csak is ez, replikáz Szeszes rector. No da hallgassa meg előbb s ugy törjön pálezá'', az iráe nem csal. Ecce: ,Egy komoly házassági ajánlat! 11'' Itt három fölkiáltó jel figvelmeztet ax érde kes ajánlatra, magyarázza a rect >r. — Persze mert hazug lárma. — Ne higyje Gaákáoy uram, men junk tovább. ,Huszonnégy éves vagyo«c, eddig velem született,.tulajdonnál fogva férjhez menni hajlamot nem éreztem, azonban előre nem látott cialádi fordulat szivem lankadt borjait kifeszítette a azokat most pengette''.nem kell. Van 120 hold birtokrészletem, 8 ezer frt készpénzem és árva vagyok. Egy müveit, ¿p, hivatalos állású, középkorbeli férfiút szívesen látnék ebbeli komoly szándéka megvalósítása dolgában Bakófalván. R- M. NB. Nevem kezdőbetűi nyomra vezeteedik a kijelentett kellé« kekkel bíró pályázókat.'' A» Öreg Csákány belemerült a hallgatásba s feszült figyelemre méltatta a fontos fölhívást. Mit »tói ehhez Csákány uram ''? Ez vág: »művelt, hivatalos áliíUu, ép, középkorból».'' Az én fiam ezekkel rendelkezik, .de talán még a vérkeringésük is egyforma. — Már ódes Csákány uram, a végzet müve lehet ez. — Holnap mindjárt hazacitálom lm rét és visszük noiens, vo''eas Bakóialvira. Megjegyzés — megjegyzés''., biztatás — biztatgat, jóslás — jó lást követett s a folyton ürülő kancíók következménye ujjongó kedvben n ilvánult mindké.részről, melynek hangos működése alatt „lupus in fabula Imre toppant be. Ezt tartotta Csákány uram a legkedvezőbb omanuaK, s alig várta a beszéd fordulatát, mely a legújabb tervre vonatkozó legyen. Mi * manó jutott eszedbe, hogy ,magad sxarin»* jöttéi látogatóba, szóialt í meg az öreg. Egy komoly gondolat megvalóaitá sának e8cméje roc or ''aram nyelvo akadó HUSZONEGYEDIK 8VFOLYAM ezekre vonatkozó rendelet szerint be fognak hivatni 1. az 1873, 1875, 187/-ik soiozási évből való tartaléktisztek ; 2. azon tartaléktisztek, kik önkénytes szolgálati évüket oly későre halasztották, h:gy azontúl a rendes 7 év ki nem telik; 3. azon tartaléktisztelc, kiknek az 18S1 -ik évi elmulasztott gyakorlatot utána kell szolgálniuk; 4. a többi évben sorozott egy éves önkénytesek, kik a 2-ik sz. alatti kategóriába, bár a legénység létszámába tartoznak; 5. a legénységből az 1877, 1875, 1873-ik évben sorozottak; 6. a3-ik pont alá esettek alá tartozó legénység. — A tisztek szolgálati ideje 4 hétig tart, a legénységé 13 napig. zalai közlöny FEBBUÁE 26 án 18S2. — A vallás- és közoktatásügyi minister a tankerületi főigazgatókhoz rendeletet küldött, melyben jelzi, üogy a reaiiakviíiH aiuuanoa panasz szerint — a modern nyelvekben, sót a magyarban sem érik el a jogosan várt eredményt. • Ezek tanítására tehát különöset felügyeljenek s neki tapasztalataikról évedként jelentést .-tegyenek.. . Zalamegye tanügyi állapota. (A megyei biaottságbo* febr." II-¿n heterjértett jolontég.) Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási biiottBág I (Folytatás és vége.) Ar 1881—82-ik tanévben létesíttetett egészen uj iskola "2, nj iskolabáz épült 11, uj tanítói állomás szerveztél«» 2. Zaiaruegye területén 1869-iől 1881'' — 82-ik tanév végéig egészen üj iskola szerveztetett 67, uj iskoJabáz épült 92, a tantermek száma szaporodott 1 71 -el s uj tanítói állomás szerveztetett 156. Az iskolák szellemi éleiére vonatko zólag van BzerenatéiB jelspferóírtxniazcrinl a közoktatási törvény beo előirt, tantárgyak oktatásában e következő eredmény éretett el: a hit- és erkölcstanból 230 is kólánál jeles. 158 iskolánál jó, 4-nél csekély ; Írásból 151 iskolánál jeles, 182 nél jó és 59-nél csekély; polgári ügyiratokból 97-nél jele«, 122-nél jó és 173 nal csekély ; olvasásból 153 iskolánál jeles, 196 náí jó és 43 nál csekély ; jegyszám veiéiből 154 iskolánál jeles, 260-nál jó és 38 nál csekély; anyanyelvből 147 iskolánál jeles 175 nél jó és 70-néi csekély ; beszéd- és értelemgyakorlaokból 145 isko.áoál jele«, 172 uél jó, 75-nél csekély ; Inzui föld-rapzbcl 141 iskoláoál jeles, 199. nél 52-nél csekély ; hazai'' történetből 147 iskolánál jelns, í89-nél jó és 66 iskolánál csekély ; általános földrajz és történtből 94 iakolánál jele, 127-nél jó éa 171-nél csekély ; természettanból 87 iskolánál jeles, 115-nél jó, 190-nél caekély ; természetrajzból J 52 iskolánál jeles, 195 nél jó és 45-né! csekély ; gazdasági és kertészeli gyakorlatbél 88 ¡«kólánál jele«, 95 nél jó és 209-nél csekély; polgári jogok ós kötelességből 123 iakolánál jeles, 143 nál jó ét 126-oél \|csekély ; énekből 100 isko Iánál jele«, 153 nál jó éa 139-nél csekély ; testgyakorlatbél 104 ¡»kólánál jeles, .101-nél jó és 187-nél)c»ekély; rajzéiszópírás-ból 93 ¡«kólánál jele«, 70 nél jóés22í» nél csekély; végrenői kézimunkából 32 isko-rend-z''ett, lénvesen »¡került, «egyike volt Iánál jelei, 21-nél jó és 339-nél semmi. A házi ipar egyik vagy másik ága 10 iskolánál. Anyakönyv vezettetett 280, felvételi napló.314 és mulasztási napló 392 iskolánál. A másutt isk"lizók D naplójának veretése községi elöljárók részéről min-denüit elbanyagoltatott. Az 1879-ik évi 18 ík t. ct. rendelkezéséhez képest a magyar nye!v z megye területén levő nem magyar tannyelvű iskoláknál mint kötelezett tantárgy általában jó sikerrel tanittaiott, kivételt képeznek itt azon tanítók vezetése alatt á''.ló iskolák, kik csak némileg érthetvén vagy egyáltalában nem birják a magyar nyelvet, ae cü&k. is a gepjoo ui»fj »1.-— ban gyakorolták tanítványaikat. * Valamint a mait félévben, úgv tnost is kénytelen vagyek Jelente»i/ hogy sok f.Blyen a járványos: gyermekbetegség rrjiatt hosszabb vagy rövidebb ideig be .kellett szüntetni a lanitás''t Szepetkcn," ZHlR-lMváűd^; Pótafta és Ottárban a vöcbenj is . íoíökgyik, Füzvölgyöu, Ba-csehelyen bs Nagy-Kanizsán a vörheny, Becsehelyen a. kanyaró é* Nagy-Ricsén a himlő uralkodott. Több helyen is jelentkeztek a betegségek, azonban az arról értesített járási orvosok a megejtett rxngáM folytán a tanítás beszüntetését nem tartották szük-\| ségesnek. .. Az időközben előfordalt egyéb ie kolaí ügyek esetről esetre a tek. közigaz-J-gátási biiöttoág :-áítaí tárgy altatván, » hozóit határozatok végrehajtásával -az illető közigazgatási közegt>k megbízattak. Végre a zalamegyei'' Í880—81-ík tanévi tanügyét állapotot előtüntető ss»--bálypserü statretíkai táblázatot van sze-rencsém tiszteletteljesen betnellékelni; Mely hivatalos jelentés után mély tiszteletül marsdok a méltóságos főispán urnák s » tekintetes közigargalási bizottságnak '' Z -Eg«jr szegen, 1K32. febr. 14. alázatos szolgájs KRÓB PÁL m. k. kir. tanfelügyelő. Az iparosok ügyének kérdéséhez. ur. Nagyméltóságú Somssich Pál kir. belső titkos tanácsos ur ö kegyelmességének. Kegyelmes url Amidőn tisztelettel itt roollékelt emlékiratunkat nagyméllóságodnak megküldeni bátorkodunk, tesszük lezt azon bizalomnál íogva, amelyet a n«mzetn<»k egy osztálya a nemzetnek oly képviselőjéhez viseltetik, aki mint nagyméltósá «ott, hódító vonzerejű plánum* dicsőítésével szeretett volna föllépni, azonban stylnsát a rendes kerékvágásba nem bírta terelni, — a kifejezés erőteljessége igazi helyéről az orcusba szállt. Ilát mi a kő jutott volna e-tzébe Imre öcsémnek, mégw csak közbevágott Bacchus legyintésétől lenebezedő ezem-pislogntással rect''ram, benőve érzi fej« búbját, megházasodik. Már csak belevágok, történjék velem bármi. Ezelőtt 20 évvel bucuztunk el egymástól, mint iskolatársak b azen megállapodásra jutottunk, hogy 20 év után találkozank, 8 aki közülünk nőtlen lest, fizetni tartozik a fölmerülő vigalmi költségeket. Nőtlen pedig a sok közül éo Vagyok egyedül s igy keserves.szerzeményem tönkresilányitása van kilátásban. Betéti könyvecském van fenyegetve, « hozzá szégyenpír, is inkább megházasodom. # Ezt már szeretem fiatn. Vivát l Hadd virágoszék s nömös Crákány faj tekintélyes fája. Érdemes rector bátyád kieszelte a nősülés planumát, azonban jobban esnék apai szivemnek, ha saját nézetedet, ízlésedet veszed mérvadóul. Szegény anyád ha élne, kifürkészné hol van mőd, takarosság, igy bizony csak magad válassz. Ezalatt rect''ram büszke önérsetas-ség''gel a magába szállt ifjú kezeibe nyomta a reclamot. Imre végig olvasta. Éljen, hely«! Van hypotbéka « véralkata, amint következtetem teljesen egybevág az enyimmel. Tudom nem-sokat fogunk egymással törődni. Holnap útra kelünk egészíti ki a gustusa azerint történt eszmecserét a megvigasztalódott apa, rect''ram !uz míves» kérői tisztet elvállalni. De k!: is tudna tnás helyt állani, erősité maga rect''ram. god nemsetének jól felfogott érdekeit, mint jó atya saját gyermekeiét hordja ««ivén s őrködik fölötte. És, mert tudjuk, hogy nagy méltóságod szavának milyen súlya van, ha mérlegbe vetői szükségesnek látja. Mivel práig a sors keze igen megnehezült a magyar nemzet fölött, annál nagyobb szükség van sz éberségre, nehogy viszonyainkhoz nem illő ferde in tézkedésok által jövőnk is koczkára letessék. Ilyen ferde intézkedés kifolyása a fennálló iparrendszer, amely által az iparos osztály megsemmisíttetett & mégis ezen erkölcsromboló minőségében czéloz-tátik megörökíttetni jövőro is. Rég kérvényezünk már ezen veszedelem eháritásaért kegyelmes orldemind pusztában hangzik el szavánk, sőt «rendszerből eredő nyomoruságért mint okot tudatlanságunkat dobják síe-müuk közé. Végső kisérlelüi tehát az iparügyminister úrhoz mentünk emlékiratunkat 6 vázoltuk elölte szóval is a bel, zetet és kértük a benne foglalt pontoknak a törvénybe fölvételét. De tudjuk, mily csekély suly- l»«r g- oogo QTflVuolc ; podlg QOmOAtlc saját erdekünkben szólunk, a nemzet érdekébe mélyen bevágé fcérdésez «gyszers-mind s igy méltán várhatnánk támogatást. — • . . Azért fordulunk bizalommal nagy-raéhóságodhoz i>, a ki felől :udjuk, ho^y álazabadelvüségbőJ a nagyzási-::.vágyból nfcmflzok''a nemzete érdeké, félírdozui — « kérjük'' aláxattal, miszerint- iratunkat kegyesen ¿gyeimébe venni és az ipart£r-vénynek azon .érteleisb>mi módosítását hathatós befolyásával előmozditni méltóztatnék. Mert as ilyen rendszer, mint á jelenleg fennálló, azóöfájdalmas kényszerű-j ségbi visz, h ogy gye>mi>keinket elküldjük más hazát kercsai, mert ősei földjén nincs számukra ker ''ér. Amidőn tehát alázatos kérésünket kegyes figyelmébe ajánlnánk egyszersmind hazafiúi mélyjfíisstélettel vagyunk nagynréltóeágodnat''. kész szolgái a n»gy-kanizsai általános ioartársulat válaöztmá-□yának megbízásából KELLER IGNACZ, lielyetLes elnök.'' EQER.1GNACZ, alelnök. FÖLDY FERENCZ, társulati jegyző. Igaz, hogy fáradságos munkálko dásáért méltóságodnak is csak sz utókor fogja leróni háláját; a jelenben is, azon ban ha más nem, az ország ¡páros osztálya bizonyár» egész nagyságában tudja ast méltányolni. S különösen mi — » nagy-kanizsai általános ipartársulat — bálás elismeréssel vagyunk méltóságod lankadhatlan működése -.ránt. Amidő azonban szerény elisme e-8Ünknek kifejezést adnánk: egyúttal n.'' gas pártfogását kérjük méltóságodnak tisztelettel itt mellekeltemlékiratunkhoz; amelynek egy példányát iparügyminister ő nagy méltóságának küldöttségünk által már benyujtot:uk. Hathatós támogatásáért esedezünk méltóságos gróf ur! hogy a benne jelzett pontok az ipartörvéoy szerkesztésénél tekintetbe vétessenek, miután csak azon elv kereaz ül vitele mellett, — hogy a kézműiparos oetá!y a nemzet számára mint pólgárí osztály feniartassék — lehet az ipartörvény módosítása és ae ipar fejlesztése is a nemzetre, mint nemze''re hasznos éa üdvös; mert ha ezen osztály egyfelől a kosmopolíta tőkének prédául dobatík, másfelől a kon?¿/okezrei által Btaturálva eics-nevéeredik : ezáltal » nemzet társadalma gyökerében támad tátik meg. Ha tehá; ecl tekinteten kivüi hagyjuk, adhatunk talÁn(?) az ip^ruak némi lendületet; a" nemzőire néíve nzonban nem leez köszönet beiiue, mert ezen az uton o«k azt érendj&Tc él'': hogy „lesz ugyan Magy arorazág, amely hon a magyar lohol szolga ía,napszámé«; de nejn polgár. Ennek bekövetke/-ését meggátolandó tartjuk szükségesek iratunkb<in foglalt pontoknak ae ipartörvény alapjául vétefét:s encek • kereázt ül vitelére esedezünk méltóságod támogatásáért. Amely_ alázatos kérésünk mellett hazafiúi niély tisztelettel vagyunk méltóságodnak kéazszolgái. A nagy-kanizsai ált. ipartársniat vála^t-mánvának megbizá«ábí)l KELLER IGNi.CZ,- < hely. elnök. EGER IGNXCZ, alelnök. FÖLDY FERENCZ, társ. jegyző. IV. Méltóságos Gróf Zichy Jenő urnák '' Budapesten. Méltótdgos Gróf ur l Ha van ajbazábin.áki nagy Szeche-nyink magasztos eszméit felfogta, bizonyára méltóságúd az, aki uem u>ánhan-goztatja csupán, mint sokan azon mondatot: ,U agyacország les/.'', ba-nem tettel munkál azon, hogy ,1 » g y <r n". S jól választotta meg az esrközt is,amely lyel a czél elérhető, amikor az ip.ir «ló-mozdítását tűzte magas feladatául. Mert ez van hívatva valójában Magyarországot agricultur volta mellett is nemcsak megmentem az elpusztulástól, de az államok között őt megillető stinvonalra emelni és azon megtartani is. HolyI hlr<»k. — A nagy-kanteai takarékpénztár közgyűlésének közleményeit, nevezetesen » jelentést és jegyzőkönyvet lapunk jövő számára valánk kénytelen halasztani. — Helyes mozgalom indult meg nagy-kanizsai kereskedők közt. eddig már 73 kersskedő irta alá. hogy húsvéttól kezdve minden vasárnap délután zárva tartják üzlethelyiségeiket. — JPíllyáxat nyittatott a nag\ • kaoizsai kir. ü/yészi állomápra. — A Silmegh vi<Ukl vörös kereszt egyle; fölhívására az alább irt t. ta gok vászonfosziányt voltak szívesek a kórházi betegek részére tadomáDyozní, amelyért köszönetet fejezi ki Sümegh, febr. 12. 1882. A választmány.—Apfel Kálmánné, Babos Gyuláné, Csigó Mária, Dómján Paula, Dorner Anna, Édeskuli Sándorné, Eitner Sándorné, Epsíein Viimosné, Fer bar Józsefné, Fürík Gyuláné, Fekete Ig-nicsné, Fodor Aurelné, Jobleány Irma, Kijácz Elek né, Kovát« Lászlóné, Mang Zsófia, Nessnera Béláné, Németh [Béláné, Petrich Györgyné, Raile Jóisefné, Reít-hofer Ferenczné, Stamborszky Paulin, Schulcz Ferenczné, Székely Gusztávné, Dr. Takács Jánosné, Takács Vilma, Tóth Józsefné, Tóth Antalné, Varga Józsefné, Winkler Józscfa.. — Közgyűlésit az alaó-lendvai takarékpénztár márczius 15-én tartja, ugyanazon nap a vas zalamegyei első ta-karékpénzf.lr Körmenden; a uugykaní ssai bankegyeBÜlet ptdig márczius 5<én dxlu''án. — A farsang befejezése előtt Sümeghen f. évi febr. 18 án batyu bál tartatott, melynek költségeit husz család tedezte; jelen volt ös«zoson 75 egyén kik mindnyájan szívesen emlékeznek vissza a valóban fesztelen kedélyes estélyro. E jó emiékórt a fóérdom okvetlen a köztiszteletben álló háziasszonyt Doruer Kajvj-tánné úrnőt és a [házi kisasszony tisztét oly pontosan betöltött kedves leányát Dorner Anna kisasszonyt illeti ; fogadják o helyen is az elismerésnek csekély jelét. Meg keli említenünk Mojzer Jói ef vendéglős ur éi szeretett nejét VanizsápEleonóra, kik bír a bennünket is érzékenyen talált családi gy ászuk folytán a vigalnoon részt nem vehottok,''mégis a termet, evőeszközöket, a pinkerlit rendező családoknak oly készséggel^ minden beszámítás nélkül átadui szívesek voltak. A kettős köszönet nyilvánítás utin tegyük le tol-luukat és tartsuk homlokunkat a hamva-zásra. X. — Laky Károly kamarás, körmendi bonvédörnagy s térparancsnok, ezredparancsnokká neveztetvén kijs Pécsre helyeztetett át. — Csáktornyán a farsangi mulatozásokat az áilarai tanítóképezde növendékei által fnbruár ]8-án rendezett estély ;árta — vagy nem tulozank, ha igy szólunk: koronázta b<í. Igen, mórt nem csupán» farsang folyamán tartott bálok sikereit licitálta tul, han.''m és főleg — mírt éppen 18 esztendeje, hogy Csáktornyán ily kiválóan sikerűit táncz-cetélyt látott. Részt vett ebben mindenki, aki Caáktomyán a kellemesért c hzfe}»é.''t lelkesülve a rnegjelenbetéin-''k sz rét <-j-teni képse volt; 8 ez az, ami esl-ilyünk sikerét és becsét meghatározz. N«-m Csáktornyán, de nagy városokban is a ritkább esetek közé sorozzák az o yut. népes bálokat, hol a négyeseket 70 nél löbb pár lojtí. A képezdei segély egylel javára lévén rendeve, (ennek tiszta jöved -''inc oirca 200 frt) énekkel, felolvasáss-il éi szavalattal köttetett egybe a táncz''-stély. Az erről szóló''programmot egyik múltkori számunk hozta. Az erodmény kéidé-séuek kritikai old.ila elől azonban el k-ll zárkóznunk, mivel ugy is elég hangn:»n magasztalta ezt a sikert is a Bzemélyes meggyőződések alapján nyilvánultfénvos elismerés A szereplők töméntelen tapsot és sok nagyb-íCJÜ kézszorítást kerca.ok be, melyeket kápráz''.aló ezemsugaruk melege tett igazán értékesekké. Annyi szépet együvt látuí! Ellenálthatian bájt és ingert adott az eslélynok ennyi kec o.s Csákány uram Bzivéről egy nehéz kő esett le a mai esemény folytán. Egész éjjel Tesemfeküdt. A holnapi fontos utazás készülődé-; seivel volt elfoglalva s alig várta a hajnal hasadását. R-jetor uramért sem kellett átizeuní — megjelent idejekorán, hogy nyugtalankodó gyomrát neve druszájával kibékijae. . Orzse néni is sok szerencsét óhajtva háztüznézőknek ,kocsira ültek. No Imre öcsém lesz asszony, boldogság, még a kedvező időjárás is biztató jel törekvésünkre nézve, csak. az az öreg Orzse asszony ne kivánt volna szerencséi, vagy az útközben, nyul ne fusson el előttünk, mert akkor hiába jártunk Bakófalvár». Tudj» is »s a nyul, ki mi járatb»n van, jegyzi meg Imre. Tudja e? Már tndod öcsém praxisbél beszélek, nem vagyok babonás his doímü, midőn boldogalt Zsazsim beteg ágyához orvost hiv»tt»m, hát egy nyul futottéi » kocsi előtt, de el is vi:te Zsu zsim egészségét. Nem használt annak semmi recept. Különösen szóváltás, fejtegelődzés alatt észrevétlen as indóházhoz értek Jegyváltást Csákány uram telj, si:ette. Azonban a végzettszerüség ezer vésze delme is kezdetét vette, pedig nem is láttak nyalat. A harmadik cjengotés elhangzik s Imre » hős elp»lá6iolhatatl»n gyomo''-eaklalás következtében kénytelen volt leszállni. A vonat elnyargalt, a leglényegesebb közeg nélkül. Esér vesiedelem mi/ lesz velünk, sóhajtott föl »« apa. ''•■• No már »a igaz. S öcsém ar»mná! van » bőröndöm, »szál s jó fajjts leveles szulokivsl, mit szívok addig, míg utolér Mit, mit, amit én, ott az én bőröndöm van abban neszmélyi Akkor már ki van e.gyenlitve a diffe-rentia. Megeresztette most rect''rotn a há zassági fólülések tarkasággal feleresztett episödj it, csak ugy dült szájából a sok hahotára kéíztető kaland, mullolt, leilelt az idő, mig c-gyszercsak az esti vonat dübörgését is kí lehetett venni — magával hozván az apa örvendetes megn^ ug-vására a gjomorbántalomtó! most inár megszabadult Imrét. Nagy vol az öröm a találkozás fö lőtt, d« annál ijjesztóbb egy reudőri hang. mely Imrére vonatkozót». — Uram a törvény n<-vebcn íog-lyunk — Micsoda az én fiam, tört kí az apa, N. megye főnótáriuia, micsoda vakmerő tévedés. íme a hivatalos sürgöny, mely bon foglalt személy leírás alapján kö''elesé gemet teljesíteni. A bőröndben elidegenített ezüstnemüek vannak — fo!y:atá a rendőrtiszt. Dictum factum a bőrönd tzuloki tartalma lett constatálva, a tévedés kiderült, azouban a cil»mitás megesett. A szulokí parsze restramat terhelte. Pénteki nap volt s ehhez már Csá kány uram is sok b&ljóslatu escméoyl fűzött. Be is következett a calamilás, nem agyán » pénteki nap ominösus volla eredményezte »st, bauem azon körü''mény mint att egy szavahihető polgár kiden tette, hogy a ház''üznéző urak által emli tett s jó viszonyoknak örvendő hölgy nincs Bakótalván. Az egész határ sem több 120 holdnál. A hír szárnyalása onnan er. d, hogy a helybeli tanitó fogadott ae erdészszel, hogy nem fog találkozni oly könnyenhívő, ki as efféle házassági ajánlatnak hitelt adjon. Akinek annyi hozomány» volna, megkeresnék azt, ha oly alakkal birna és mint a MinotauroBok. Ejnye a collega, háft elvese''ette a fogadást, mi meg átkozott, veszedelmes csalódásban részesültünk. Ezt nem hittem volna. Volna azonban e községben egy jóravaló pápista leány, szorgos, laktro ajánlanám. Ha már ennyire jutó''.tunk vallásunk végi-tt ne eraszkedjüiik koof«Teutiábft — szólt a fiu, ki jobb szeretett vuina a ciru- lombázban elmélkedni. ♦ * * Odahaza pedig már hivatalos sürgöny ádáz tartalma üdvözölte a veszedelem embereit. Imre nótárius ugyanis hivatal mulasztás oximén lett megróva s fo gyelmi vétséggol fenyegetve, ha azonnal el nem foglalja hivatalát. Dehogy megyek, hogy még siker:« len szereplésem tudomásukra jusson és agyonzuklaesanak. Elég volt szereplésem bői ennyi. * * * Az ifjú Csákány kerekes 20 éve. múlt, hogy jobiiiétre 8zeLderii$i Berkifal ván, a e törlénelke is a leánykeresóa bzo moru végz3tszerÜ8égrt nek részleteivel manap is a község ládájában foglal helyet. Maga Csákány Imre az utolsó sarj, irta azt meg. A- egész vidék szegéoy lakóira kihaló iskola fundatiót tett az utolsó Csákány 8 egy tekintélyes összeget a megszorult agglegények fÖ''segítésére is hagyott, oly megjegyzéssel, hogy abból valláskülönbség nélkül részesülhessen a vidék — csak a bakófalvi tanító és vadász ivadékai semmi esetre sem. Aki Berkifalván járt tudj», hogy minden háznál van egy-egy »ggle.góny, mert esekre is kiterjed a segély, Igen vá-loga<Ó4»k — van mág a Caékány funda tiójábói. hát csak házasodjál. Ha « .rsom ngy irigyeled, S boldog r^aliiii létem ! É-i azt hiazod. a búnak itt Még árr.ya sinai az íg'' n at hi aed. ugy lesi a mint Mikor m-g álmadoziál ; Ne ki''ss egy vercziif i», sies : No hát csak házasodjál. KpeJve csókra várnak Ott, Meleg kis tflzlu 1/ednél, A kik s/.erctnek, ob Van e Édesebb tnd.it cnn-''-l V Fára<itam viksiLtérnr mikor A f»l ''re barna ¿jj ziH, lieposve jönnek ott eléd ; Ne hát CJxk házaaodjál ! Mosolygv* néztek ös«ze majd. De ajkatok lezárva, C/>"kot leheltek édeset, Kzymás ttlres ajkára. Fn''adui így mi könnyű att, H tán kedvetlen voltál; Lelk«-d, szived vidám megint. No hi t caak báiasodjál l bt álmodj még «oki, ne tr.dd Az ébredé« keservét; ¿V év Után méi>''« legyen, Hónapra hónap, nrm hét. Uüjr is *ép ifjúságodból, Mulő emléket hoztál, Id''vcl hfitlen les ez is, No hát eiak házaaodjel. Gond l>-sz elei, bár gyűlölöd, Barátoddá szegődik : Mikor a mit apái hagyott, Az évek mind mogörlik. A rs"k mellé k- nyér is kell. Bútort, l:á.it, szu rongál; 11 mindezt meghinyod — s veted, No bát csak házasodjál! Kérőbb a i.őt megtörve 6* Könyezve. fi^va látod, BivAirá tette » vaí6, Fényes ttlndér világod. Ijesztő rém gyanánt talán, • Hir.»d kfiszöbjón otc úll A »zükég sápadt, rongyosnr. . . . No hát csak házasodjál. HALAST BÉIA. HÜSZONKGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 26-án 18S2. virágból fout hölgykoszorú. Mialatt a con-cert-pódíumot kiküszöbölték : darázs módjára tévelyegve ar ott látott fakadó, fesló es viruló rózsák tábora körül, ilyenforma névsort sikerült összeállítanunk : Alsze ^hy Alajoané, Babícs Sándorné, Bakó Mária Be lányi Tivad.irné, Bencsák nővérek. Buchbeiger Katinka, Cvetkovic AnUlné, Dugcvics Pálné, Dugovics Betti, Fehér Józsefué Fehér Lina( Fríschauer Fr.;ncziska, Germann Benjáminná, Grész Alajosáé,Göncz Lajoané,Granicz Józsefné, üraner N., Herlinger Mórné, Hochfuss Míksáuó, Hochsinger Sándorné, Huszár N&udurné, Hochsinger Kauliu, Jurkovics S:efánia, Kaizer Lajosné, Konyáry Mi-bályné, Laubhamm:r nővérek, Lescsa-necz nővérek, Löbí Linka, Löbl Sr., Lu-perszbeck Józsefoé, Luperszbeck Liaa, Lukovn>r;k N.-né, Margitai Józselné, MartiDCsevics nővérek, Martiuc cvi£» Ju lia, Maíanovici nővérek,Májban Antónia, (Szt.-Mártonból) Majercsak Gyulané,Báró Nefczern N. (Mihov.yáuból), Nikolics N., Nóvák nővérek, Neuwirth Magdolna, Neuwirth Samuné, Üveges nővérek (Pákáról; Pálya Miháiyné, Péterfi nővérek, Pinlerics Tamáané, Polyák Mátyáané, líegensporger Gizella (Keszthelyről.)Rhé d«y\| Ferenczné, Roscnb-irger lió<.sa, Ro-hcrberger Ka»olina,Rosfubergei Dávidnó, Dr. Scbwartz Albertné, Sárossy Lászlóné, Íjéra Jstvánnc, Simics Aioizia, Siefán Fe-renezué, Scbiv»rtz nővérek. Schlumpf nővérek. Szy Sándorné, Szy Laura, Szilágyi Gyuiáné, Szilágyi Lajosné, $zinko-vics Ferenczné, özv. Talacsekné, Valló Vilmosné, Vollák Rezsőné, Vcntaiu;Ká-rolyné, Wettondorfer Dávidné, Zakál Honrikné, Zicgler Kálmánná, Zrínyi Já nosné sk''. sat. — Dr. Laky Kristóf ur helyébe elnökül a l(Magyarosiió-egyIetu-nél Ko-váts János ügyvéd ur t. munkatársunk választatott meg egyhangúlag. — Dr. Laky Kristóf éa Barabás Béla úrak tiszteletére rendezett bucsu estély a „Koroná"-ban fényesen sikerült. 1S6 ttriték volt elfoglalva. Toasztot mondottak : Varga Lajos, Varga Imre, Borzay Elek, Báró Giál, Simon Gábor, Piihál Ferencz, üoffmann Mór, Laky Kriatói, Balaton József, Bar;os János, Lisziák Ferencz, Oroazváry Gyula, Teraauczky Gy. urak stb. — Kisebb erdőégés volt a városi a só erdőben. Mire oltani mentek, kialudt a tüz. — JPacsáróL Írják nekünk: A -batyubál" melyet Pacpan e vidék több tisztelt csaladja 8 a fiatalságnak több tagjai, b. ltí-an Pacaán nagy vendéglőben rendezett — fényesen sikerűit, egyike volt azoknak, melybjl a tősgyökeres magyaros zamat és kedély nem hiányzott. Készt vettek abban a környék szép és szebb asszonyai éa leányai és jónál jobb aüi''.ei és fó.tei — no meg a kitünőbbnél kitünő-b borok, a legváloga tabb igényeket ia kielégítették. A luculusi vacsora ősi vendégszeretetünkről adott ruífgyar ca-ládainknál még ma is feltalálható életjelt. A touy es aiker az általános érdekeltségnek tőle«'' azonban a rendezők, — oleű sori/an o ... is Boitka Ferencz pacsai aegeus urnák tapintatos ea fáradbatian ou-/gal- az ér mint érteaülünk — 300 sebkötö csomagot küldött a központi igazgatósághoz Budapestre. — Tüz, Zala Apiihiban húshagyókedden a délutáni órákban tüz ütött ki. A kár — mint tudósítónk írja — még ismeretlen. Ugyanazon napon esti órákb an Szent-Péterurott is tüz volt. Ezekről a jövő számban bővebben. — A csabrendeki takarékpénztár IX. évi üzletének kimutatását 1881 re megkaptuk, üzleti forgalom 9-k4.352 trt 24 kr. mérlege 245.617 frt 97 kr. Veszteség s nyereség számlája 22 853 frt 94 kr. — VastUi baleset. Mult pénteken reggel a Budapestről Kanizsára induló vonít egyik kocsijából, Siófokée Szántód közt, Udvari, székesfehérvári vasúti hivatalnok öt éves kis fia kiesett. Valószínű bogy az ajtó véletlenségből maradt nyitva, melyen a gyermek kiesett. A vonlot azonnal megállították éa felvették a fiút, ki oly szerencsésen esett, hogy éppen ssinmi baj sem érte. — Bendöri llir. Kaszás Gábor kocsÍB a o.-kanizsai v. rendőrség erélyes 8ége következlébí n elfogatott és lopási <ry anu végett a kir. jbiróságnak átadatott, a hol kiderült, hogy a paszta magy&ródi plébánosnál elkövetett rab''ást ő és isme rétien helyen tartc/kudó Tóth György és Ziibrik István l/övették el. — Orosz ionban egy tehén borjúval ellopatván, a tehén a bajcaai határban lekötve megtaláltatott, a 3 tettesek a n.-kanizsai kapi tányi hivatal által felfedeztettek. Egyik tettes állítólag megmérgezte magát. — Nyilvános Jcöszönet és nyugtázás. Eimulaszhatlan kedves kötelességünknek teszünk eleget, midón a Csáktornya: állami tanítóképezde segély egylete javára február líf-án rendezett táncz-estélyen fólülfizetők lekötelező szívessége ért o helyen is hálás köszönetünknek adunk őszinte kifejezést s afkegyes adományokat nyugtázni szerencséseknek érezhetjük magunkat. Folülfizetní szíves kedtek : Bárány lgnácz 4 írt. Ziegler Kálmán 3 frt. Dugovích Pál 1 frt. Dugó vich Betti 1 frt.Granitz József 3 frt.Árvái Miksa 1 frt. Lukovnyák János 2 frt. Scbwarcz Károly 1 frt. Neumann Ignátz frt. Löbl Mór 2 frt. Caesznák S. 1 frt. Konyáry Mihály 3 frt. Rhédei Ferencz . frt. Szilágyi Lajos 1 frt. Pecsornik Ká oly 1 frt. Wettendorfer N. 1 frt. Kraso vecz Ignác* 1 frt. H rlinger N. 1 frt. Dolmányos Döme 2 frt. Pecsornik Ignátz 2 frt. Ltppen Alajos 4 frt. Schwa.-cz Adolf 1 frt Rádli Mihály 1 frt. Csizma dia Jánoa 1 frt. Zká! Henrit: 1 frt. Sul-legh János 2 frt. Grész Alajos 2 frt. Fejér Józant 1 frt. Zrínyi Károly 1 írt. Majer-csák Gyula 3 frt. Szeivérth Antal 1 frt. Lupeiazbeck J. 2 f:t. BucLbe.-ger F. 1 frt. Mandl Robeit 2 frt. Halasy Károly 1 frt. Tóth István 3 frt. Mándly N. t frt UjUki Hirschlcr 3 írt. Tódor József 2 frt Szilágyi és fia 1 frt. Az aradi képezde növendékei 5 f. t. Ernszt Mihály 1 frt. Bora István 1 frt. Strausz Béla 1 frt. Kiss Lénárd 10 kr.Práger Izidor 60 kr. Kram mer Károly 30 kr. Összesen 77 frt. — Csáktornyán 1882. február 23. — A keszthelyi „Georgicon" cz gazdasági kör alapszabályait a belügy miuisterium megerődítette. - Polgár János zala-egerszegi kir. törvényszéki írnok Tapolczéra nevez teteit ki scgédti-lekköny vvezetÓFé. — A balalonvldéki kör f. hó 19-én, helyiségében sugárul 8 ez. G''ün cck kávéházban este 7 órakor közgyü lést tartott, melyen a kör alapszabályai tárgyaltattak s ez-.k elfogadása alán szén te.ítés Ciéljából a m. kir. belügyministe riumboz előterjesztettek. Jövő ülés f. hó 26 án vasárnap le&z Tárgya: A tisztvise lók megválasztása. — A keszthelyi csónakázó-egylet javára Keszthelyen f. hó 18 án az „Ama zon" táncz termében rendezett iánczvigalom mint hallottuk igen jól sikerült. —Közvacsorát rendezett a készt helyi „ipartársulat" folyó hű 21 én az „Amazon" szálloda nagy termében. A háromsorosan felállított asztalokon 120 teritéket számláltunk meg s örvendünk azon, hogy iparosaink — többen közölök családjaikkal — oly szép Bzámma! jelentek meg, hogy a fentebb említett teritékek közöl csak mintegy hat maradt gazdátlanul. A kedélyesen lefolyt közvacsora után tánezra pendültek tehát a párok. A vidám jókedvvel fűszerezett mulatságnak csak 8 reggeli szürkület vetett véget. Ezen oly szépen sikerült mulatságban a fóérdem az ipartáraulatnak és különösen Talabér Károlynak, a vendéglő fáradhatlan bérlőjének tulajdonítható, aki szokott tapintatosságával,, valamint a mult évban, ugy az idén is mindent elkövetett, hogy a már többször emliteit mulatságot iparosainkal megkedveltethesse. — Árverés Zalamcgyébcn — (A hivatalos lapból.) Pölczmann Péter 2891 írtra b. ingt. márcz. 29. Nagy Kanizsán. — Polgár Katalin 100S frtra b. ingt. febr. 28 Keszthelyen. — Simon Ivtván 5163 frtra b. ingt. márcz. 1. Zala-mindszenter (Zala-Egerazeg.) — Uj] József 280 frU-a b. ingt. márcz. 3. Szent-Andráson (Zala-E.^erszeg.) — Kustán György 399 frtra b. ingt. márex. 8. Cson- mauak b szertítetreméitóságáuuk deme. S noha a azűuni nem akaró csárdások özöne a többi tánezokat tuláraaz''. otta is, ez nem csak megboc^ajthaló, hanem érdeme is a tüzes vérű magyar fiatalság nalr, mely a bntyuüál szépeinek varrazsa alatt állott, b azt hiszem, hogy kedves szolgálatot teszek, ha azok közül megnevelni törekszem néhányat, m^nt a kik ez est fényét és diszét feledbetetlenül eme lék, ilyenek voltak a Bok közül : Baáu Margit Szabar. B-;zerédy Ilona Henlse. Bottka Ilona, Ilka, ürzsike és Malcsi Hahó''. Bottka Polin és Roza Újfalu. Csillag Kornélia éa Irmácska Zala - Égerszög kisasszonyok, Frankovics Károlyné ur nők Rajk. Grfál Atala Pacsa. Geíer Otília Ludbreg. Kohn Malvina Igricze. Kerká-polyi Magda és Mili Szt.-Tamás kisasszo nyok, Kollár Jáuosné úrhölgy Pacsa MerkJy Gabriska kisasez. Szent-Mihály. Nunkovica Vilmosné úrhölgy Kélye. Rj-ky Izabella é« Ninn<»ka F. Rajk. Sípos Ilka Rád. Skublics Elza, Rafiella éa Zseniké Szt.-Mihály. Szablicc Bella Zila-Egerazeg. Sladovícs Mari kisasszonyok Boldogfa. Skublics Sándorné úrhölgy Szt.-Mihály és Viaezk Mariska kisasszony Andrásbida és ínég többen, kik az élvezetes éjt velünk együtt késő reggelig ki tartással éa b''jaikkal íüszerezték. Meg vagyok győződve, hogy e batyu bálra azerencsés olt lévők még soká, igen soká örömmel fognak visszagondolni. — Iirób JPál Zalamegye kir. tan felügyelője február 15-től 22-ig Mo''Dár Elek miniszteri biztos és Vrantiits Káról v Csáktornyái szolgabíró kíséretében meglá''ogatta mindazon muraközi iskolá kat, melyekben a magyarosodás ügye gyanúsabb lábon áll, hogy avÍ6Zonyokról személyes meggyőződést szerezzen. 18-án jelen volt az áll. tképezde növendékei álul C«ák tornyán rendezett tánczestélyen is, 20-án a Csáktornyái UEitók által tiszteletére rpndezett banquelten volt részt. — A országos vörös-kereszt-egylet „keszthelyi fiókja» — ks.h- gyháton (Z.-Egerazeg )—Hertelendy Istvánná 1152 frtra b. ingt. márcz l.Ba-dacson-Tomajon (Tapolcza,) — Lopot Ferencz 487 frtra b.ingt.márcz.l.Lendva-uj faluban. — — Hazai rövid hirek. — Dohánycsempészetbeo való részesség és felügyeleti hanyagság «gy fő vámhivatali tisztviselőt felfüggesztettek s három napszámost elbocsátottak. — A uagy becske-reki ref. magyar egyház megalapítására Angliában is többen adakoztak. — Ra-kovszky János máramarosmegyei izaigö-rög-katholikus lelkészt hír szerint pánszláv üzelmek miatt el akartak fogni, de megszökött. — Grummicb Lajost a Pálffy féle récsei nradalom vadászát f. hó 15-én agyonlőve taiáltak a récsei erdőben. Grummich állítólag uradalmi pénzeket sikkasztott el. — Jókai Mór február 19-én ünnepié születési napját, — Munkácsy Krisztus Pilátus előtt cz. világhírű -ístményét 80 ezer frtért a magyar nemzet veszt meg. — Munkácsy nagy kép? márczius végéig lesz Budapesten Azután ondonba viszik. — Felső-Eőrön 20-án roppant tüz volt, több emberélet is oda veszet . — Királynénk o felsége márcz. 0. érkezik vissza Angliából — A „Vesz->rémi Független Hirlap'' b -.lmunkatársa iíagyur Gyula a bihei király közel rokona, s mert ennek eddig nincsenek gyer mekei esetleg a trónt ó örökli. — Külföldi rövid hirek. — laiwos Károly dandárőrnagy Bécsben revolverrel agyonl. tte mgát. — Berlinien egy E. nevü bankárt és tartalékos íadnagyot párbajban agyonlőttek. — Báró Valois Sándor B''C3ben a Wandl hotelban agyonlőtte magát; Wűrtembergról való s alig volt 22 éves. — Bassado városban (Sardinia sziget) közelébb 22 rabló a városházat megrohanta és kítositotta. — Az Aetna forrong. Radazzóban gyakran érezni földrengést. — A tűzhányó fölött állandóan fehér füstfelhő lebeg. — A czári koronázás juIiusban lesz. Franciaországban 2000 írónő van. — Bukaresten e bó 5-én bizonyoa Costeska Mária nevü nőt gyilkoltak meg, s 25000 frank értékű román államjáradék kötvényeket raboltak el. — A nápolyi lapok jelentik, hogy egy 8Íkotnémának születelt ember teljesen meggyógyult. Giampetro tanár gyógykezelte egy újonnan feltalált módszer szerint. — rongyainak takaróját, éjjel pedig mint párnát és takaródzét hál7án unokatestvérének, Petrics Samunak ládáján, jnely mellé ragasztóknak egy rozzant czalma-szék volt téve s a széken egy testes Sla-lustius, mely fejaljul szolgá''a neki. — — Petrovica emez unokatestvérével; Pet rica Samuval, lakott egy Vörös nevü szabónál, közvetlen a kollégium szomszédságában, mely házat azért a pápaiak kegyelete csakugyan emléktáblával jelölt meg. Szobájuk csak akkora volt, hogy egy ágy, az ablakban rgy kis asztal s as ágy végében egy puhata láda állhatott, — és ez voll a Petőfi hálóhslye, köpenyeg-ágy-. neműjével. Itt koplalt a sze ény, miut egy Tanner. Mi, a kik egy asztalnál et tünk, szivesen megosztottuk volna vele konviktuai étk":.nkcr; ds nem lehMett volna neki annyit ígérni, mennyi rábírta volna, hogy nr.pp! hozzánk ebédre jöjjön. Sokkal büszkébb volt, minthogy azt megtegye. Este is, mind a négyen, kik asztal-társak voltunk, ha átmentünk érette, a azó szoros értelmében erőszakkal vitlük néha át, hogy egy kis meleg levest egyék. Ilyen viszonyok közt nem csoda, ha igen sovány kilátásom lehetett három forintomhoz, a mint hogy kitavaszodván az idő, el ia párolgott Petőfi Pápáról. Ozoráig zarándokolt, hol egy árva szinésztruppot talált. Megírta itt az igazgatónak s társainak szíves fogadtatását: .„áz ispánytól őzezombot kapánk s a káposztából is volt elég maradók atb.". Biztosan tudom, hogy ekkor még galléfköpenyegében húzta ki a nyarat; aztán csináltatván magának magyar nadrágot és pitykés dolmányt valamelyik őszi hónapban Szegszárdon, a tisztújításon nem a köpenyegben többé, hanem — az akkor élők bámulatára fent emiitett uy ruhájában jelent már meg . . Sokszor tréfálkoztunk ifjúkoH '' ismerő seimmel, hogy ha már elvitte is Sanyi gallér-köpeny egemet, legalább — mint Megyeri „Sárga kabátját" — enyémet is megénekelhette volna egy balhatatlan dalban." — „Töplnz ét nyerétzkedét" czimü hirdetésre „Leitha" bankháztól Bécaben kéretik különösen figyelni. — Rosz ujfíg a dohánytermelőknek Franczia tudÓBOk vizsgálataiból kiderült, hogy a dohányzás hátrányos a szellemi tehetségek és a tanulási képességre nézve miért is a franczia kormány ax állami- is kólákban teljesen eltiltotts a dohányzást Azt mondják, hegy a harwardi egyete men még egyetlen rendes pipázó sem nyerto el a legfelső tudori fokozatot. — Kinek van a legtöbb tzeretSje San Franciskóban nemrég egy zene-tanár hangversenyzett és 50 dollár jutalmat ígért annak a hölgynek, aki a legtöbb azeretővel, vagy "udvariéval jelenik meg a hangversenyen. Voltak hölgyek, akik nyolez vagy tizenkét kísérőt heztak össze a dijat azonban Miss Liodsey nyerte el aki hetvenhat szerető kíséretében jeleni meg a hangversenyen. — Ötvenhat évig ágyban. Chalons franczia város mellett e napokban egy Maquart nevü 74 éves öreg ember halt meg, ki 56 évig feküdt az ágyban. Tizen nyolez éves korában egy megvadult bika ugy megsebesítette, hogy azóta tébolyo dott és magával tehetetlen volt. Nem birt kikelni az ágybői s a napot is csak az ab'' lak rostélyain át látte. — Ami kusz év óta nem történt A „Szegedi Híradó" írja: Ez a nevezetet, ritka esemény tegnap reggelre következett be nálunk s ez az, hogy a folyton apadó Tisza elér''s a 0 poutot. Körülbelül ké:\| évtized óta nem következett be ilyen mély vízállás. Ez hát nálunk ma a legnagyobb, mert legritkább újság. Érdekes a Tiszát megszemlélni az ifjabb nemzedéknek, mely a folyót látta már legmagasabb állásában a ki tudja, fogja-e még egyáltalában, vagy mikor fogja láthatni a mostani alacsony vízállást. Érdekes látványt képez a folyó igy tehetetlenségében, silányságában, ösz szesugorodva medre fenekéhez közel, ha visszagondolunka legmagasabb vízállásra, mely csaknem 30 lábra emelkedő ropant magasságban kerekedik a mostani hitvány pocsolya tetejébe. Fél évtized óta BÍral-rnasau láttuk a folyót, mint óriást, ádáz kavargásban partjaink fölött, szörnyű küzdelemben fogyasztva a Tisza vidék népének erejét, vagyou^t:.^ttuk tengerré izmosodva, amint le törül lé városunkat az Alföld térképéről; használjuk föl hát az alkalmat most ée lársuk egyszer a szilaj óriást nyomorú törposégében. — Főispáni léiktatás. Győrből ir ják: Gr. Kbuen Hcderváry Karoly fóís páni székfoglalója e hó 6-in nagy fény-nyel ment végbe. Már reggel fél 9órakor díszes közönséggel telt meg a megyeház terme. A tisztviselői kar: az alispán, fő jegyző, szolgabirák, pénztárnok, árvaszéki ülnökök, számvevő én jegyzők, nemkü lönbon a megyei bizottsági tagok közül is számosan magyr.r díszben jelentek meg. Ott volt Gyórinegye háröm országgyűlési képviselője; Krisztinkovich Ede, Matko vica Jáno9 és Szemenyei János és Gyór város öttagú küldöttsége. A karzatot díszes női közönség foglalta el Reggel 9 órakor gróf Laszberg S-jzsó alispán meg-nyitva az ülést, előadja a »ai rendkívüli diazgyüiés aotr-euajé»: a leköszönt főispán KI nyert? Budapest, febr. 22-én : 54. 68. 79. Lincz Trieszt lo 49. 3. 6. 58, 27. 65. 83. 45 11. 83 48. Irodalom. fE rovat alatt megomlitott mnnka. Nagy Kaaitsán Wajdits Jóx»ef kfinyvkeroskodőse ¿JiaJ megrendelhető.) — A Gazdasági Mérnök czimü mezőgazdasági ''"éa műszaki hetilap legutóbb megjelent számának gazdag tartalmából ér dwkesnek tartjuk fölemlíteni a következő nagyobb czikkeket: Vizi ügyeink keze lése és az ügyvitel nehézségei (3 czikk) Micskey Imrétől. — A Rába 6zabáiyozá sa. Meiazner Ernőtől. — A vasúti vasfel-épitményi rendszerek. Speidl Bódogtól. — A ritka aorv^tés közeinek oIcbÓ megművelése. Péter Dénoetől. — Szökőkutak (5 ábrával.) — Bődnek bússal való ellátása. — A iisztgyártáa haladása. - -Az állati test arányossága. (A Wilckens-féle aranyvágás 1 ábr.) Rónay Gyulától. — Uj szerkezetű iróaszta!((3 áür.) — Az angol mezőgazdaság hanyatlása. — A vete ménymagvak éa a kereskedők. — Az őszi bükköny előnyei. S^obonya Bertalantól. — ^y^ri vendéglő (4 képpel.) — Az őrlési adó Olaszországban. — A színházak tűzbiztonságáról. — Ideiglenes daluaarnok (ót ábrával.) Az állati test arányosságához (1 ábr) Löcherer Andortól — A csatornák éc vasu''ak hanza. Herrích Károlytól. — A dohány trágyázása. Dr. KosBUtány Tamástól, stb. — Ezeken kivül minden számában van legalább 10—14 gyakorlati érdekű kiasabb közlemény, hasznos u''.mutatás stb. — A Gazdasági Mérnök megjelenik minden bé en, díszesen kíállitva s képekkel gazdagon illusztrálva. Előfizetés egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 írtjával még ez év elejétől ia folyvást elfogad a ki.idóhivatal ^Budap-''st, Kecskeméti utcza 17. bzám.) Vegyes liirek. — Petőfi gallcrköpenyege. Tudva levőleg Orlay Petrics Soma első képe Petőfiről a költ-''t gailér köpönyeggel ábrázolja. Egy Cserna nevü somogyi urí ember írja most a F. L.-ban, hogy e gal lér-köpenyeg Udvtrdy Caerna János nyugalmazott uradalmi mérnöké volt,ugyan-azó ki akadémiai tagságának 50-ik éves jubileumát üli most. Udvardy a köpenyt 1843 ban a levélíró rokonának ajándé kozta, ki azt elkopása után Pápán 3 váltó frtért eladta Kiss János jelenlegi theolo-giai tanárnak. Ez ismét Petőfinek adta el, de Petőfi nem fizethette ki árát, mert nagy nyomorban volt. „És viselte az egri köpönyeget, — olvassuk a levélben — nappal mint tinteMÓges rabit s többi bucauja és az uj főispán beikta''áaa. Miután Vermes Dénes főjegyző felolvasta a belügyminisz''.er leiratát, mely szerint Szabó Kálmán a főispáni álláslól saját kérelmére feloaen''etett és helyébe gróf Khuen Héderváry Károly ő felsége által kineveztetett, Dr; ZisVay Aatal tömör, magvas beszédben vesz bucsut a volt főispántól, ki a megye és a város szolgálatában annyi érdemet szerzett s végül indítványozz» Szabó Kálmán érdemeinek jegyzőkönyvbe iktatását, mit egyhangúlag elfogadnak. Ezután Nogall Károly püspöki helyettes egy küldöttség élén ment az uj főispánért, kii a megyeház termébe léptekor éljenzésse! fogadták. Az üdvözlő beszédet Vermes Dénes főjegyző intézte hozzá. Az uj főispán fiatal, közép termetű, rokonszerves alak, ki ez alkalommal bibor-vöröa díszben jeleut meg. Nogali Károly és gr. Lastberg alispán között helyet foglalt. Gr. Khuen Héderváry Károly főispán bot u legszebb reményeket köti Gyórmegye ét Gyór városa, mert képzett, buzgó, közügyekért lelkesedő férfiúnak ismeri mindenki. — Harovikezü gyermek, Salzburg-íac, mint irják, a napokban egy gyermek született három kézzel. Jobb karja rendes fejlésü, mig a bal a váltói a kö* nyökig egy hosszú ujjat képez. Az elő kar egészen hiányzik s e helyett a válpereci->ől hajlik ki egy kir formája testrész. E karon s kés. egéazen el van nyomorodva, de azért mégia mozgatható. Orvosok veszik közelebb pontos vizsgálat alá e természeti ritkaságot. — Hogy jizttUk hajdan a hohéro-kat 1 Nem lesz érdektelen egy kis kima-tatást adni arról, bogy a középkorban hogyan fizették-« hóhérokat. Akkor természetesen a hóhérok nemcsak kőtéllel, hanem más szerszámokkal is könnyitotték a halálra ítélteknek más világra való jat-hatását. A szerint, mint a kivégzés neme különbözött, váltakozott az érte járó hóhéri honorárium is. Valának pedig az árszabályok a következők : Olajba olvasztásért 24 frt, négyfelé tagolásért 15 frt, kerékbetörésért 5 frt 30 kr, karddal való levágásért 15 frt 30 kr, darabokba szedéséri 18 frt, eltemejésért 1 fr^ akasztásért 10 frt, égetésért 14 frt, kinzdanál k5sremüt ködésért 2 fit, apanyolcalzmák rátpplíkásáért 5 £c, fül v#.gy orrlcvágásért 5 frt. E felsorolt honoráriumokon kivül akkoriban még szabad lakást is kapott a hóhér s mellé némi kedvezményben is részesült. télen Hasznos tudnivalók. — A házak festése legczélszerübben végazhető, mert az ekkor felkent festék kétannyi ideig tart, mint a nyári. Hidegben a festék Uasabban szárad,"erf-sebb lesz a festékréteg ée ugy az időjárásnak jobban képes lesz ellenállani. Nyáron ellenben a fa vagy fal a festékből az olajat és vizet, min; egy isivacs hirtelen magába szedi, mi által a festékrészeket összetartó anyag eltávolíttatván, a gyorsan kiszáradt festék felpattodzik és lehull. — Á juhok szSrférge ellen a meck-lenburgi gazd. egyesület egyik ültjében egy gazda a juhoknái előjövő »zőrféreg ellen fenyő galyakat ajánl a juhok rácsába tétetni, a miről a juhok nemcsak a leveleket lerágják, hanem annak véko-nyabb részeit is. Az illető gazda e »zert tapasztalt eifcer alapjáa ajánlotta. Pupirazeletek. Elnök. — Vádlóul Van valami mondani valója a védbeszédbex ? Vádlott. — Setami! Csak kegye« elnézésüket kérem védottgyvídem rjengc beszédért : bőre ? Anya. — Jézoi Máris, hol van a virsli hopy Pia. — Én ettem meg. Anya. — Hála Istennek, már íolum, szegdny kis kutyás ette meg. Hivatalos piaezi árak. Nagy-Kanixsáa, 1882. febr. 22. 100 kilogramm ¡ávU aiámitva. Buta 11-—U80—. Bors 8----9.— Árpa 7.--S.;>0 Zab S.—.-8 20. Kukoricza ——.— nj —•--7.40 CinqánUnó 8.-- — —.Lenese 32.—----—.Bal fehér 12 —.-- Bab tarka G 50— 6.75 Sepcza 12.50—13.— Széna 2-50 —•—. Szalu:a 1--.-.—. 1 kilogrammjára! szimitva. Marhahús 46 — .<8. Borjahua —-50 Ser-tésLns 60 — —. 8zaIouna —.74—, Disznózsír ''—.—&8. Vöröshagyma ''—.—10. Foghagyma •-.-20. Czukor -—.— 5«. Bora .—■- — 110 Paprika 80.—. 8appai .—40. 1 literjével számítva. Ó bor 32 — 43 kr. Uj bor 20—82 k Pá!:nlca 46 kr. Eczet 8 kr. __K. B. Szerkesztői üzenet. Ami halad, al coo (De nem pénzest) 4562. Pápa. Dehogy 1 taarad. Még egy jó tirrxát. mielőbb küldhetaél. 4563. L. Személyeskedés''« csm nyitok helyet, o:t a nyilttér. 4864 Bécs. Bár maoujrira örvendünk lapunk gyűjtésének, a kivánt 6-dik számot nem küldhetjük meg, ha valaki rendelkezésünkre bocsájtja, köszönettel veszszük s önnek tzive-sen megküldjük. 4Ö6''>. II;- Megkésett. 4866 Vasvár. Rigyácz a. p. Kis Kanizsa. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK Y HIRDETESEK. v7" £xsax"tl ma.exs.etx''eia.sS.. Indul Zaciísáról hova: r.ím Or« Porc. Id5 U Moliára, O.iml uv'' 5 10 reffRel •J í» '' í«.I -t.- í"<4 I:: Brkozik Kanizsára honnét: 210 Zákány felöl 216 , 208 . 2 30 ; ll : éjj-11203 rcyorsvouat 5 -r> (p.ntavonat) 2 »> d.t!nt. fvocyoi vouil) M 2<1 >:j« i.t.ntli''lv.Soprui: d«''lut. 2(1 ¡<««U-Potr51 3 40 :í<»1 - . :•:!''» Xrj\|.rr>iiba l''rij. rh»f Kottori Csáktornya i 55 2-.: . . ,2 47 uil . . (tryorov) „ 10 50 í ''J0I 314 3(6 .Sopronból 6 15 rc^r ^^ o 11 r»() Ajjo 200 „ 5 27 reggel 1 41 düb 11 1 éjjel (vegye« vonat) 4 15 reggf1! (postavonat) 2 s délut (gyorxvonat! 10 30 éjjoi 4 1 retfgo 10 15 éjjel 12 5 délben 1 20 déln: 10 50 éjjel délut 202 rezfl PrAgorbof fel8I(gyorsvon»t) 5 37 reggel «lélot- Felelős szerkesztő: BATOBFI LAJOS- éj je sssa--------------- «0 -5>0 ■HO MAGBÜKKÖM 8zépminőségu és csiraképes, 1881. évi termény, kapható: HELLER EH. HftoesMoÉ Sopronban. 484 1—3. IT''.I. iZ tk SS2. Árverési hirdetményi kivonat. 0 Az .;só-lendvai kir. jáiáíbiréaág, mint telekköuyvi hatóság részérői 0 ■< ¡»zhirr«". »étetik, hogy Marosa F«rncz turni-cbai lakós végrehajtótónak Q Zsrííc Máivá« g:<nic«ai lakós végrehajtást sz-nvr-dő ellen 280 frt tőke Q köv.;t-i.is éá járulékai iránti végrehajtás ügyében u zaiu-Cg-nzt-gi kir. q ijinrén><sék ex HZ x\|»é-lendv»i kir. járásbíróság területen levő Ganicsa k,./^jrben í-kvő. a ganicsai 10 sz. tjkvl^n A I. 3. 5. sör 264 és 683 v Kor »z. alntt fo^la''t és l/2 réezb. n ZshIík Mátyás nevén áiió és k tartó- U rékokkal együttesen ar. adó alapján 449 frt ingatlan, 449 frt kikiáltási 0 arban az 18S2 évi ápril hó 26. napján délelőtti 10 órakor Ganicsa köz- Q v.>a cgr:..;n a község.házánál megtartandó nyilvános árverésen a megálla- Q > '' p»t<»u kikiáltási arou »lul is eladatni fog. r. e Tőkepénz- és SNYERÉSZKEDÉSI ^ Vásáriások minden csoportosításban a © szabad nyerészkedésben, egyez- • kedésben üs jutalöklian. 2 írlisinert szilárdságban é« kjmé^yesség-J ben az eredet, folyamhoz. W azegyet-^ en iranyadé AnsztriajjUgyaro-szág ^ számára • BÉCSI TŐZSDE e Q © O © © -&0 '' 11" / Árv.»r-''.''.ni Hcán-iAkozók tartoznak, az ingatlan kikiáitási árának íS 44 frt 90 krt -készpénzben vagy rz 1 Síii- LX. t. oz. 42. tj -.ban j"ket< árfolyammal számított óvadékképen papirban w kikiil-(í''tt* kezélw''i! letenni. Alsó-Lenövn, 1882. évi január hó 30 ik napján. Az nisó-lco.Ivai kir. járásbiróság mint telekkönyvi ba''.ó«ág. '' Nábráczky Lajos, 0< kir. alj biró. # .Leitha'' bankhaz ^Halmai) Bécs Sehet- V Q teiiriu^ 1">. Szakszeri! Ryors és próbált © & éitesüések próbaszámok a © O P''''nr.ajryf é* kiors»!««i lapukból ,Leitha", • 9 valamint tartalomdus füre ck (a/ Sssres © £ európai sorsjáték U-rtczctck, ui-isyará- © $ «.ttok n tőpúnx-, nyrrúazk déa módjairól w # éa értékpav:''okról stb ) ingyen és bér- © $ bérmentve. ® 7OS. sz. Érk. jan. 23. 1882. tk. 882. II-od árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. trvszék, mint tknyvi hatóság récéről közhírré teteii'': miszerint a Zalamegye összesített árvapénziára végrchajutónak özv. Ivanics Jánoj szül. Dómján Kati és Ivanics Károly dióskáli lakós végrehajtást szenvedők cll;u 86 írt 15 kr,járulék iránti végrehajtási ügyéb-n a dióskáli 232. sz. tkvben A f 1 2, 4—10 £>orsz. 278 frtra a díóskálí 55. ez tkvben A f 1, 2. 5. 6. 13—18. 30.írsz. a. 325 frtra becsült ingatlanok az 1882. évi febr. 27 ik oapján délelőtt 10 órakor mint második határidőben Dióskál községházánál megtartandó nyilvános árverésen következő feltételek alatt eladatni fog, u. m : Az ingatlanok külön-külön szükség esetén brsz. részletenként bocsíjtat-nak árverezés alá. 1) Kikiáltási ár a fenti becsár; azonban ezen Il-ik árverésen a fent körülirt ingatlanok becsáron alul is elfognak adatni. 2) Árverezni kivánók tartoznak uz ingatlan becsárának 10% vagyis 27 frt KO krt, illetve 32 frt 50 krt készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhc leteniy. 3) Vevő köteles a vétel-árt három egyenlő részletben és pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésc''ől számítandó egy hónap alatt, u másodikat ugyanazon n«ptól számitandó kél hón^ alatt, a harmadikat ugyanazon nap''ól azámitandó 5 hónap alatt, miuden e-ycs vé-t.4ári részlet után a birtokbalepés napjától számí''andó 6°/„ kamatokkal együtt c kanizsai m. kir. adó, mint birói letéti pénz-árnál a bírói letétek kezelése tárgyá" ,n* 39425. sz. J.M. kiadott igazságügy ministeri rendelet 6. §. által előirt módon lefiz-tci A bánatpénz az utols/, réazletbe fog beazámitt^tni. 4) Vevő köt«les az épületeketx birtokbalépés napjával tűzkár ellen bíztositanL 5) Az árverés jogerőre emelkt j-i-sokor vevő a megvett ingatlan birtokaba lép, ennélfogva x megvett ingatlan h • <£• na ós terhei ez időtől őt illetik. 6) A tulajdonjog bekeblezése csak a vételár és ku-mauinak teljes lefizeténe után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. Az átruházni költségek vevőt terhelik. 7) Amennyiben vevő az árverési feltételek bármelyikének «leget nem tenne, a megvett ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérrlmér« a polg. ikrdr. 459. értelmében vevő veszélyére cs költségére, bánat, pénzének elvesztése mellett ujabb árverés alá bocsáttatni cs csupán egy határidőnek kitűzése mellett kz előbbi becs áron alul is «-Udatni fog. A nugy-kanizsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság 1882. évi január 31. napján. 4S2 1 -8. GÓZONY FERENCZ, kir. törvényszéki einökl elyettes. TERSÁKCZKY GYULA, kir. tvszki jogyrő. 483 1-j. SKIDLITZ - FOKA Épitő és műköíaragó üzlet, I. NÁGHiNIZSM TEMETKEZÉSI VÁLLA.LAT FÖLÖTTE Műhely és iroda: KirÁlv-ulm 39. szún. HILD S, üalctár: DeáL-tcr l Wlassiís-féle ház. I ieifezi tizslE-lzírttifi f «lL''L-n-r VolArlí ha m''nden dol">z «''raiapián a «as V ''ívlK <lKlv()r ><ILUU1, u ¿n aokar.orositott .-zégom vaa l.-nyomva. 80 év ól* a leejobb hikorek mellett fennáll miuilonncinQ gyomor botrgsegek es emésztési akadalyok. (mint étvágyliiiny. baa«ornU). vér tojulas ■-. aranyér ellen. KniCnöae« oly egyéneknek ajánlva Uik Illő élet- «..»«l.«t folytatnak. HanHsltások törvényileg büntettetnek. 4 Egy lepecsételt eredeti doboz ára. 1 frt. o. é. ÉBANCZÍÁ BORSZESZ SÓVAL A ¡etrnif''ubizhatóbb bnscgélyaő »«re .1 PZ^nvedo .-nílierisegn^k a miud^ji hol.iő é'' külső gyulladásnál, a legtöbb bet''-gflég ellen, min. . Ii''-üif: hci.CiÜlétíok, fej-, ful- ét fogfájás, végi sérvek éa tiyilt sebnk-r «5tr. kély.-k, rin/.»k, «zenigynlladáa. mindennemű >.<Sn«ili* ss sérülés stb. Ntl.. ellen * Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-niájolaj. KrohnM. és társától Bergenben. (Norvégiában.) X7.C11 balmáj zairoltj valamennyi, a kera^kedelemb^n előfordulé faj között az eiryedQli, moly orvoai caélokra használható , Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. 0. é. Fő s z á i 1 i(á s Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tucliltuben. Haktár az állam minden hirneves nyógyarertárában vagy füszor-keroskedésében. Eaktár nélküli ''helységekben majjánegyének nagyobb riocp-cndclcacknél megfelelő árleengedésbeu réazoiOlnek. A t. OZ. közöuség kéretik határozottan M^U-féle kéazitmény-t ndHni és csak olya&kat elfogadni, melyok saját , vjogyem és aláirá s->intnal vannak o''látvic. Raktárak: Nagy-Kanlzs* Beins J. gyógysz. Präger Bél* gyógysz. i''......Ihofer Józsfi, Roseníeld A.do!l, Roaenberg Ferencz, Strém és Klein. Zala-Ei:erszeg Hollósy J. K. Ksrczall Iaztl Ferd. — Barcs Dórner K Csáktornya Gönci L. gyógyszerész. — Kapssvir H.xbóchay Kálm. K -b» J. gjó-jyaz. Th Kecskcssy gyógysz.— Kapronczs Werli M. zyfigy tószeg Coacsinovic» Ist. gyó:yi>z. — Keszthely Wünsch F. — Körmend 4.^1 u Jx:i -- Zag''áb Irgalmashoz gyógysz. Mittibach S. gyógysz Holjac V Soprcn Mtzey And. eyógysz. — Letenye KaliwodaJ — Kaposvárott itorovicz Ad. — Zala Egerszefl ílolloaty L E. gyógysz -151 9—52. Mély tisztelet lel bátorkodom a nagyérdemű városi és vidéki kö-z nnéget érteaiteni. bogy az itteni építész- ós kófaragó üzletemhez h rauit evb.-n egy telj-rsen felszereli s akmához tartozó és illő TE ME TKEZESI ÜZLETET rendeztem be, gondoskodom teljesen mindazon s^üks^gle.ékről, melvek a halo''.ti szertartásokhoz tartoznak. — egyszersmind ajánlani bátorkodom nagyszerűen feldíszitet. IialothlS icocsüniat; — az árjegyzékek valamint más magyarázatok a imzteit közön sédnek az üzletemben rendelkezésére ¿Hantik. Olcsó.-« ág cs I.¡lkiism''.íretcseljárásért «.Sl,l> hslyről érkezett elismerő nyilatkozatok tesznek tanúbizonyságot. Ismételve bátorkodom kőfaragó üzletemet is a tisztelt közönség becses figyelmébe ajánlani, — bo! mindenféle ópitó-szetl-, mű fes szobrkszafi munksvk, továbbá sir oszlopok gránit-, márvkny, homokkőből készi tetnek. valamint oltárok, sírboltok, keresztelő fes szentelt víztartók. Amidőn a tisztelt közönségnek eddigi szive» pártfogásáért hálás köszönetem nyilvánítása mellett ujolag kinyilatkoztatni bálor vagyok, hogy mint eddig, ugy crután is lehető olcsó 8 a mellett pontos, szigorú, lelkiismeretes eljárás lesz jelszavam, szíves pártfogásért továbbra is esedezik mély tisztelettel Hciica. s. Ajáulatokat temetkezések rendezésére, vagy bármi más ilynemű ügyekben, elfogad a főfizlet, munkatér es iroda Király-Utcza 39. BZ. tulajdon házamban. -- Raktttr Deák Ferencztfcr Wlasslts-hkz 2. szum. flV Éjjel bekövetkező eseteknél jelentkezhetni Hild László temetkezési rendező és raktárvezető magán lakásán, K-reszt-ut-cza, 13. sz. alatt, ezelőtti Juhász-féle h.izban, vagy alulirottuál saját lakásáti. Tisztelettel 481 2—3 -I"^- ILD S- X X X( I XV _____ X - A 1 ^r az általam újonnan összeállított s a legszilárdabb alapon nyugvó nyeremény-biztositasi játék által havonkint 2 — 500 frt nyeremény elérésére. A. 15—30 nyeremény 5000 frt értékért, emelkedésre vogy esésre. B. 30 -60 betét 5000 frt értékért, akár emelkedik az W árfolyam, akár esik, a veszteség miudkét esetben a lefke-^ tett összeg erejéig rúghat, a nyereség ellenben határtalan. C. Letéti üzérkedési vételeknél uj.értékeknek haszonnal való értékesítéséig, mérsékelt födözet mellett, pontos és megbízható értékesítések, szakszerűen és dijmentve adatnak. 471 5—10. Távirati czim : Börsen Agentnr Halpernem Börse. 31. Halpern, Burse, Bée .^Htegbarát''. As e czim alatt Itichter lipcsei kiadóintézetéban-megjelent röpirat egészségeseknek az els5 betegségi tünetek le-1 küzdésére, betegeknek pedig a baj sikeres gyógyítására megbízható tanácsokat nyújt E könyvet Sorisöhek Károly cs. kir. egyetemi könyvkereskedése (Bécs, I:, Istvántér 6.) ingyen és bermentve küldi meg s igy a megrendelőnek nem okos több költséget 2 krajcárnál a lovolető lapért. 402 7—11 K A V E és t h e a szétköidesi czeg. Legnagyobb szétküldés! üzlel nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ing)Teni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve szám 21 22. 24 30. 27. 25. 32. 33. 34. Mocca valódi arabi ii — — — — — — — — — Menado igen neme? - — — — — — — — — Java I. tárga nemei — — — — — — - — — Cuba zöld erSteljcs — — — — — — — — — Peri-Mocca. igen kiadós — — — — - - — — — JaYa II. sárga nemes — — — — — — — — — Sar.toi, jóizlésü — — — — — — — — — — Doniago, kiadós — — — — — — — — — — Rio erőteljes és tiszta — — »— — — — — — — Osztr: éit. fit _ 7 10 6 50 5 — 5'' -5 — 4 40 405 3 90 3-70 Tbea: kilo lé krtól frtig 5-30. Rusalik • K''ron Sardina hordónként f> kilo 175 frt Közvetlen szétküldés, gyors solíd tzolgá''at. Árjegyxó kek kávé-, thea- és vaníliából, valamint kis posta próbák díjmentesen kul.let-nek Kérjük b. ajánlatát és ajánljak migti:ikat 457 6—^6. FUNKE & KORNBERÖ HAMBURG. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 178 sz. 1S82. tk. Árverési hird. kivonat. i A« alsó-lendvai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhirre tétetik, bogy Zrim István rakicsáni lakós végrehajtatónak Fotivecz Mári férj Berendiás Istvánná ganics, -lakÓB végrehaj:áat szenvedő ellen 200 frt tőkekövetelés és iáru lékai iránti végrehajtási ügyében a zala-eg«:rszegi kir. törvényszék és az alsó-lendvai kir. járásbiróság területén -''levő Granic3 i községben-fekvő ganicsai 61. sz. tkjvben A. I. 1 — 6. sorszám alatt f( glalt és Fotivecz Márí férj. Berendiás Istvánné nevén álló é» az adó alapián a tartozékokkal együtt 1550 frtra becsült ingatlan 1550 frt a kikiáltási árban az 1882. cvi ápril hó 25 ik '' napján délelőtti 10 órakor Ganics községében a községházán^ megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron . alul is eladatni fog. ! Árverezni száudékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási árának 10% vagyis 155 frt készpénzben vagy az 1881. LX. te. 42. § ában jelzett árfolyammal számított óvadék képes papírb u a kiküldött kezéhez letenni. Alsó Lendva, 1882. évi jan. hó 28-ik napján. Az alsó-londvai kir. járásbíróság, mint tknyvi hatóság. Nábráczky Lajos, 480 2-3 -'' kir. aljbiró. ♦A'' Saey-Kaixsio, nyomatott & kiadó tuiajdonos Wajdits József gyorssajtójiru