* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.51 MB | |
| 2023-04-25 13:19:20 | |
 | |||||||
Nyilvános  431 | 646 | Zalai Közlöny 1882. 044-052. szám június | Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 21. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: StiStföMtiRSí 1882» junius 1-én, i K 0 J X 0 2 I A A X OétiBtév *r: egész érre...... fél ér«....... oegyed ¿Tre....... Egy ssám 10 kr. HIRDETESEK h Lüibos petitaorbae 7, másodszor 6 í minden tOTábhi »őrért 5 kr. NYILTTÉEBExV soronként 10 krért Tétetnek lei Kincstári illeték minden egyes ^irdj-tétért S0 kr. fizetendő. Mi i:\OH 73 EiaaYö.^o^.JH Huszonegyedik gytoiysaL JL lap szellemi réttót fflet-S kiilemé.- nyek a. sierkesztőhúz, 1(í *nyag; részét illet* köiiecétyek pedig a kiadóhoz bénneatre íntéxendok : K A G Y - K kV I Z S A " Wt»8»Io»WLZ BénaenWtlec levelek csak ismert Hrcnkstáxt&irté! fogadtatnak el. Kt-ziraiűk iimi-nem küidüUiek.., N^-Kanimtiros helyhatóságiak, „nagy-kanizsai Opk. tttioltó-egylet«, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, ,nagykanizsai takarékpénztár'', a .zaiamegyei általános tanítótestület ^ a , nagy-Kanizsai kisded-neveió egyesület \ & nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', & .soproni kereskedelmi s iparkktüara nagy-kanizsai k ül választ cnány a* s ''több megyei és város egyesület hivatalos értesitóje. Het«D;kÍBi kétszer, vasárnap- s csütörtökön tuegjeleuö vegyes tartalmú lap. ¿•^J-JüL. Modsm verekedés. A kor jelenségéi a társadalom lényegében s állapotában lelik Aiapj»'' kat. Akármily féayesek ragy nagyok, akármily erősek Tagy éacztflófe, akármily visszataszítók vagy unalmasak legyenek is, keletkezésöknek mégis csak egy közös forrása s kormányzója ra.ii: a társadalmi viszony 8 az eszme, mely uralja. Ha egészséges eszme uralja tarsadalmi viszonyain kai, akkor az idézte kővetkezpoények bciúogitólag hatnak mindenkire; de ha beceges eszme uralja, akkor nagyon természetes, hogy bénitólag, rontólag fog hatni níindenkor. Aki éber figyelemmel kiséri a tüneteket, jelenségeket, melyek min-dig nagyobb s nagyobb számban mutatkoznak társadalmunk egén ; aki látja azon káros, veszedelmes következményeket. melyeket előidéznek s melyek daczára annak, hogy tisz látlan forrásuk ismeretes, mégis mindig több követőre találnak: ásnák elszorul a szive, ha tekintete a jövőn csüng. I r* - 4 . \ A sok között egyike ama veszedelmes, de nagyon is elterjedt nézeteknek ez: „minden, még s látszólagos megbánLásért is véres elég-tétéit;" S ki ne tudná, hogy a badar Dézet. mint helyes terjedt s terjed ei még ma is s pedig nem ¿mnyira a köznép., mint inkább az urak, grófok, herezegek, képviselők között. Elterjed e modern -verekedés daczára annak, hogy mindenki tudja, mennyire méltatlan az énlberhez ..yen -elégtétel követelése, mennyire leaiazó s vészthozó mindegyik félre. S miért t?rjed el? Pusztán azért, mert hát módi s ki ennek ellenszegülni mer. ki ily modern verekedésre ha felszólittatik nem hajlandó, azt faragatlannak, de még becstelen-neE is mondják. S épen az attól való félelem, hogy a közvélemény elítéli, őt, kinek Isten s ember előtt igaza van, épiíri a félelem adja öl dőklésben gyakorlatlan kezébe a pisz-toljt, állitja ..ki czéltalanul annak, kinek sokszor sem esze ahhoz, hagy magát avval védhetné, sem bátorsága, hogy ügyénak elintézését elfő gulatlan bíróságra merné bizni, mert tudja, hogy ott veszt, mig itt biztos hogy lelövi ellenfelét 8 biztos abban is hogy romlottszivü környezete őt magasztalni, dicsérni fogja azért, hogy becsületét — pedig sokszor nem is volt — más vérével mosta tisztára. Ha két paraszt hivja ki egymást -párbajra furkós bottal s az egyik a másiknak beveri fejét, vagy pláne agyoncsapja, a törvény elitéli ót nagyon helyesén, mint gyilkost; de ha holmi grófok, vagy képviselők pisztolylyal mennec párbajra s az egyik a másikat lelöveli, a tett indokoltnak találtatik. Fáma asszony fogadótermében nem gyilkosságról, hanem csak párbajról beszélnek. Ha meggondolnák az embertelen emberek, hogy tettök által mily szégyent hoznak — ha nevetnek is sokan a sikerült gyilkosság után — önmagnkra s övéikre g a korra, melyben élnek; ha meggondolnák, hogy tettök által mennyire lesülyed-nek ama polczról, hová őket a természet állitá ; ha meggondolnák, hogy mennyire boldogtalanná teszik önmagukat, ha ayerók is, mert a gyűlölet után az elkövetett gyilkolás következménye a megvesztegethetlek lelki furdalás, mely megmételyezi minden örömüket; ha meggondolnák, hogy mennyire ártanak hazájok jó hírnevének; ha meggondolnák, hogy mily határtalan fájdalmat okoznak azoknak, kiket a szeretet köteléke elválhatlanul csatol a meggyilkolthoz ; ha meggondolnák, hogy legtöbbször mily nyomornak teszik ki az ártatlan családot, ha megfosztják attól, ki őket, eltartotta; ha meggon- magyaroknál, hol „még az apagyilkost sem kellene halálra Ítélni." dolnák. hogy mily durva kijátszása, fitymáiása tettök a törvénynek, mily meg bocsát hatlan lábbal tiprása ama parancsolatnak, melynek mindenki engedelmeskedni tartozik , midőn mondja: ,ne ölj4; ha végre megmeggondolnák, hogy mily szegénységi bizonyítványt állitnak ki önmagukról: lehetetlenség, hogy ily modern verekedésre el tudnák magukat határozni. S vannak még olyanok, kik állítják, hogy ily tett megbocsátható, menthető. Megbocsátható, menthető még akkor sem volna, ha a sors könyvében megvolna határozottan irva, hogy mindig a sértő veszt; még akkor sem, ha bizonyos volna, hogy mindig csak csekély sérüléssel hagyja el a helyet; mert a tett mindig oly vétek, oly törvényelle-nesség, melynek észszerű s jogosult alapja nintó^n ''6 azért a légszigorabb büntetésre méltó. Ha akad egy-egy józanabb férfin t ki állításai igaz voltát bíróság előtt kész bebizonyitni e nem akar megverekedni, ha vau ilyen férfin, ki a dobott kesztyűt nem hajlandó elfogadni, hanem az illetőnek szeme közé vágja: akkor ö^zeül nehiny halandó, kiveszi magának s jogot s kimondja, hogy igenis ki kell állnia s lőnie, ha akar, ha nem, ha tnd, ha nem. S ezen bíróság neveztetik „becsület bíróságnak.e Váljon mikor fog már bekövetkezni az idő, midőn legalább a nagy urak befogják látni, hogy ily. párbaj nem emberhez méltó, hogy egy gyilkosság ily szándékból nem állithatja helyre seuki megsértett becsületét. Mikor íog bekövetkezni az idő, midőn nagy uraink félbe hagyják e modern verekedést s jó példával járnak elüi s minden ere-jökkel azon lesznek, hogy ily barbárságoknak" hatást szabjanak ? ! Ideje volna már, kivált mináiunk — r.— Az tijkor Marlasai. Egy elpusztult Jeruzsálemnek volt Jeremiása; — a leigázott s szétrombolt Karthsgonak volt Mari-usa, — kik miként azt a hagyomány az utókor számára fóntartotta. a leromboh Hagy városok romjai fölött keseregtek, v Ezen jeles férfiak kesergése mélt(ój volt, a; nagy . v^sztpségfyez. melyet átéreziek, annálfogva azok je-lességébói s hősiességéből a kesergés mit «éeté'' von te, sőt valódi házarfisá-gukat az türttetf fW,"bogy látva miként lehetetlenné vált a dolgon rí 1*. toztattíi V''á nágy !tJ032triltóön sefei-teni^ — fájdalmuk kesergésben talált amannál enyhülést, ennél kitörést. Nem tí csoda, mert Jeruzsálem a szánt város elpusztult; népe, mely Istennek j is választott népe volt, a nagy világban oszlott szét s mindezt a hagy próféta látnoki tehetsége még azzal toldotta meg, hogy a falak többé ugy, mint azelőtt állottak, soha sem fognak felépülni s népe soha sí-m fog többé egy oly nagy városban egyedül élni. A keserv méltó volt & gyászhoz. És Marius ? Eme rettenthetetlen hós látva a büszke, Karthagónak földúlt alapját; átgondolva, hogy annak harozias népe az egész világ által uralt Róma hatalmát nem egyszer alázta meg; tudva, hogy a hós Karthagóiak teljesen leigázva lettek, meggyőződön arról- hogy Karthago nem fog többé Róma vetélytársa s legyózóje lenni, ezen tudat a hós szemeibe fájdalom — könyeket csali. A nagy próféta és a rettenthetetlen hós egyaránt dísze volt nemzetének s elpusztult városaik-romjai fölött keseregtek, mert amabban a kegyeiet szent érzete lágyította meg az erős szivet, tudva, hogy a rendelkezésére álló fegyver, azln-lettség nem fog elég erős lenn: az elpusztult város ujjá alakítására ^ mitsem éró arra, hogy az elszólt népet még egy szer tömörüim ,láss$. De Mariusuál sem a gyermekes érzet sajtolt könyeket előfi. etetek azok ama mély fájöaio«i [tudásából. hogy bármily hó? tegyen ó egy magában, az örök várossal rb<** szuiarezot többé nem folytathat. , j Y''ige min denntk ! Ezen százados, söt ezredéves törtéi.etek ''kisebb nagyobb1 mérvben más aiakb&r s más helyeire* "''ftzóte is jelentkeznek. 1 >v Sőt ha Szabad a világra - Szóló esoményegkel a kisebbeket sonlitani, ngy korunkban k fogttpk találkozni oly intézmények keh teety^Fk a javitás Bzitíezetét -viselvén, tényleg csupán pus^tulást''jigaíolnak. '' '' Hbgr hossztó öe Tégyek fe'' könhondáí-T'':szerMtvítóÉ»éneke?éft rifc-'' gnnk udvarán nézzünk szét. ^ Ht'' térek azonnal táFö^unk^ agy-Kanizsára. ahol a -jaVitás s ''ií''építás czimével pn^ztulist íátuűk. Elpusztnlt egy szép náz, a Öi-bochay-féle ház a föut''é2án,! hogy''Vi^-lye''t engedjen egy klssz''érü háznak s még kisebbszerü ferde ntézanak''V 1 '' Elpusztult "egy százácTós ^fácií''" magában ölelő gyönyörű kert:;i''S2 .Egylet'' kertjel hogy beidét:é''ngeá-jen azon üisszérö utöa fcrde^é''éÜe^''f Elpusztult az , Egylet1 lagfaf-nak ama kedves reménye, inftiy őket az újonnan építendő santáz irárrt saját telkükön kecsegtette''!. l ^ Elpusztult az egyetértés ezen pElgylet41 tagjainak kebeléből, mert,'' elégedetlenek lettek s romokkal s mig elégedetlen bbek a tervezet?'' -tfj'' épületekkel. Csalfák voltak i fem.é^ TARCZÁ. Népdalok- Hulló csillag futou ie az ¿geo, iíitl azerr3rt caíLr, tudoiu régea-róeeii. iüsrt rzjtyOg »zép «xocned vi.tgs., ültért lobog c*&.lfü. ssjTcd lAngjt, Stomora füi igiui lehajtja, MegJ&Uxik £ öáa&t saivi -ajU>, Hej engem is aujlér: z hínzt. Titkon ¿gek, tóbzjtoc utíamá. Df mit baainil, bogy bi egek éitec, De «xtvedet mtso&x elipertod, S karjib&c óied jó úlÁgoá. Hiiüik i-yujttií íéur05 meuyoriaÁgot. Jó! tudom már, hogy minden bijzbi, Hogy eibervad í szivek bajiba'' Eorj «:T»t»g stímom-z ss elet, ^¿gii, ioé^n c>ik hútek, remélek 7AK/ok, mint £ ienfcri szjkz, Azt »c tudjz & tíél merre hijtjz, -''iuzik reie t hzboknzk kénre, Hegit r»c még bizzi^z. -«ménre. Prdig tudom c»*ifji lelkű szentem, Hogy te régen elfeledtél eagem S mint 4 futó cjiüagféoy ar égen, Ülmogodou f?i~emből emlékem II. Tirki. réten, Urka virág, j*J de farc*F. et t vilig, ölysjc édos, olyax kedrea, Még-it olyiD VMZfidpiines. Telev bivel. fele'' £>ijjal. Tele annyi «»ép leáujnyal Mégis mind oly ^»wiy^ cs&lít-Ákis- erika, akii barna. 11L üii-KanÍMa, Sagy-Kaaiiü várót... ...Xe kérdotd a caiimám mér'' oly sáros, Hegyet, vr>Igy«t ö»kíe vjsssa jártam, De szeretfit sehol sem találtam... Jött elibéaa egy kis barna lányka., | Jaj! hogy éget »ötét «¿eme lángja, Megigéxett nyomban a kis ilnok, S éairerét''cn, gyorsan tora siá-llott. Mo«t jaiudeuüu a nyomába'' járok, Df. magár* »e\ol iem txláiok. Tár. jol>b is mert vessedelmes f^jta.: Saivem-lelk^met össioaavarta. I ; Czigány-utcxt girbe-g-örbe sir05, Ai éu «iivom sxerelem virágos, Most nyílik a lejprzi-bh ''bimbó rajla, Koldog ¡est ar, aki l«saJcajtja. MAR08HALMI GY''''LA A szép emb''T. — Karcsolat. — BELÁXY1 TIVABAK-tól. Én Istenem — de is boldog állapot köroyókezhette re emberiséget, mikor még semmi n^ven nevetfindő tükör gyár: tásáboz nem értett... A tó csen des íükre ie megmuUtta agr-ao a facsimilét, ce anari körvetleDB^ geí még aem, bogy valaki őnmajaba ie szereimés lett voJna, mint a. hogy azáza-dok maira ezüst- üveglükrök.. — ifindöMia is egy példa maradt ránk a boldog mythoai korból, hogy t. i. szép legény önmagába lett őrületesen szerelmessé. De ezt is az a mokatlan körülmény voau mag* után. hogy az illeti Narcissn« úrfi — pardon! hisuec csak egyszerű piastorlegény vele,, teliitt Harctó«ut »bojtár" nem akartanegérteni a legszebb Le:<jiiOÓ eméiatű szerelmét. Pedig az meg in köszúnto voma. Denique, isteni harag-jaban ugy büntette, ahogy mondtam. Vegre midőn egy leirhatlau azépségű rózsaliget kristály Uraban önmaginak kurizált voinn. erényes Narcissus barátunk ott lelte halálát. Ámde, hogy a txwzu isteni eredetű volt, az; a belőle sarjadzott, s ma már általánosan ismert Darcisz-virág van hivatva örökre igazolni. Szerénytelenség volna tőlem, ha Narciaíos <srényü legények után mernék tudakozódni. Föntebb a pásztorlegécy urfivwl tévesztettem btut«. B-látorc es őszintén sajnálom a tévedést. Ne tfcasék zokon venni mélyen tisztelt urfiai erényekben gtzdak korszakunknak. No de nem vád- és < éü beszéd van itt készülőben, hanem volt egyszer egy ember. J61 mondta.m-e kérem? igenis jól mondtam; mert akiről itt szóbeszéd ieaz. az, h& nem ie telivér ember, mint éppen at ő rsngjáb&n kezdődik az ember, baró Durványi Z>ltán már kékvérű ember, t^hít igazi ember volt,, a azé legm&gyar ofazágibb értelmében. Együtt diákoskodtunk. Szép fiu volt. Ezt még irigyei sem tagadhatták meg tőle, — Fiirtös 3zöghaj. vérforraló Bzemsk, gyönyörű kis pőrge bájuai az ariar.lokraükus orr és bíbor *jkak között, méltóaágtelj''í« arczkifejezéí í aj edeimi tekintet éa termri. Olykor szecvelegte a demokratia I urat, de kevés eredetiségééi- — Mindij: i láxszot''l rajta a bagyomáhyoe gőg; érez-! heti voll1 ar n eim& K&uic volée — ^báfoly&s. Nagyra volt vele, hogy köztünk egyedül egymaga volt mágnásvér. — f-eboeli azerepét comme il faut játszotta, de ilyenkor unalmas ie volt, mint az e»;'' Tanulótársait még ie is nézte, köszönésüket »értő rövidséggel viszonozta, mit ezek aztán kurtán furcsán be is szüntettek. Sőt olykor-olykor, ha velünk együtt mulatni elég leereszkedő volt az ököljog egyes azelidebb paragrafusait is iikal-mazták reá Dc ón tudtam veié prózában is b> srélni. Aía^fiaateU b»ra«sagávai is. — a brudersch&í ot azonban nem parasz-oot-í hanem valódi (bud»p-«ti) bord«*uXió''1 ittuk meg, Ettől kezdje ongem Tódm«,r. s én ót Zolinak nev^ztnen. Ugyanekkor oly jóízűen issoga :unk méltóságos baráiom szobájab*n. hogy öt végre a szék is lnvetette magáról s ott uludt el a sikos parquetten. Az elöadás''ik alatt könyök«*« p*ftá-sok voltunk, ami profán szóval annyit tesz, hogy egymás mellett ültünk; Z >H hevert inkább, mint Olt, már c«n»c ugy urasán. Öntelt és hiu voit en;é«z a «ringlómig. Bűitké vol: tfsti flőayiire, melyek a szellemeiket messze mUxáro''y ulták Szegény Zoli! H*nem egyazer m^gjá^tz. u í Akinek jellemrajza ilyen voriásokou nyu^gszrk, arról azükaégtelen még''HZ''. ie ideirni, — hogy ledér iá volt egy-egy kicsit. A'' biz ő! Már csak ugy urásttD. Hát ezt a uemes vonását triajd ¡nkíbb illusztrálíuk. legremekebb alkotásfcc-uak. tartott^ visszapótolt előbbi imádójához. Kokuielt "Mátyás becaüiete6 lakatos legényhet.'' — Ez persze, most már eitökéite magát c leg:'' erélyesebb föllépésre is, hogy -Durványi '' Zoltán bárói távol tarts* Fáhikájatól. Egy eaté be íe fűtötte neki ^ poklot emberül. A hátu-só iépcaóre anoi a^nak.- .'' • jj n . • ölőtle Fanika ee 2k>ii urE. utiéijtojaúpsok-t&k, roa^a Kohutek vonvjit, £ hogy s,.. atrat«gema jól üssön ki, feJöltosou Fanika mh«.j<».ba. A hátulsó iépcsi. mjüt. reaQesefcn most ie iftfét voit. — A holdviiág. sem alkairo- ''lanK->düU. ¿o)i a kart felől íídult i4i idylii expeditió-a. Ssive duplád dof*>^; gott. Szó n.iikúi kós«uedett a véit Fanika te é. Ez m-tr Z-jIí £<ité.. Egymás, karjaiba-hui-n: pilUo ti, rnúve volt. Bacem Zoli o*ró reaéKiv''ji :üzesuefc taiáita Fániita sút -ie^ nyOn^édifleDnek *JfT.*>, h(>ijv a szereimet jelpu;s«. Dö az ¿j Fá dika nem tanított, sót szorítót, upy hot:y Zuli úrfi nyöszói^Qtt b-le ós fö! is jajdult, «.mint a a«orTlá» heve alól szabadulva a lepcaő.korlátjához fogta, a jjöáró or érzékejiy oldalbordáit. r '' Y j — Hál «1 j''»n e mag valaha az qr ! F»i"hi»z? — kérdó f«gai kösóU a kea®-rten aaeecaalódoU-Durvanyit. ■ | ! «!, oyomoruit!... iih^gé a bbidogtaUc Zui. Ei ie bocsátotta őt a lakatos, de kóly ftzeleaen. hogy még n fa! távelaigáró! sem győződhetett m«g. mert caaküérn bicsitkka! kellett ót onn»c levíkami. ugfödatereirteíte a Vanmuricu l&kstoa-legénv. A''t''án'' métr e^y knrsit me^ r* fejelte," s ''4gy'' höly D-rihágy v».'' gyöteíértSt-Usan vontllV b^-Fáo^ájáiló«,-tii*cWmi Egyszer ugy eset! a dolog, hogy a azobacsiíiaí akit ZoU b''áró'' Ls''téa HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. —¿Mi ;"—!,ij <•!. nyék, mert másként s nem így voltlik előre értesítve a létesítendők felől! ElpnBztult a város közönségének minden kedélye, melylyel az az nj intézményhez fűződve volt, mert minden történik, csak az nem, a miért áldozatot hozni kivánt! Elpusztult azon kilátás, hogy az nj utcza sétatért képezhessen; elpusztult azon remény, hogy az nj utczában pompás házak emelkedhessenek. mert a kedv. elveszett, hogy ott valaki még ideában is telket szerezzen s ezen értéktelenné vált utczában házat óhajtana! Elpusztult minden, még azon remény is, hogy ezen uj utcza a czélba vett katonai laktanya felépülése folytán a közlekedést kényelmessé tegye! És a közönséget senki Bem siet vigasztalni nyílt felfedezésekkel, senki sem tartja azt érdemesnek, hogy kételyeit eloszlassa; azok, kik épen hivatva volnának rája, legkevésbé tartják arra a közönséget érdemesnek. Jól van ez igy is, mi csak keseregjünk ! 1'' Ugy tűnik föl előttem ezen dolog, mintha az egy diplomátiai harcz lenne a város közönsége ellen, mely bevégzett tényekkel szemben képtelennek találja magát többé azoknak megváltoztatására. És ha lehet ezen ügyből, ezen beismerve elrontott dologból a közönségnek némi vigaszt nyerni, tekintve, hogy az egyedül az ó saját közön bősségének • tulajdonítható, mely jogérzetének ellenére is hallgatásra kárhoztatja, — mondom ezen vigaszt ama körülményből vonhatja le, hogy az ő hallgatása épugy beleegyezést bizonyít, mint igazol ilyent az eljárást intéző megbízott férfiak hallgatása. Alszik a közönség önérzete s csak álmaiban jajdul koronkint föl, de azért lelke, szelleme s tevékenysége nem hoz a közérdek javára egyetlen férfias szót sem ! A kisajátítási törvény szabályairól és annak következményeiről, melyek nemcsak az egyes érdeklettek jogait tartják sérthetetleneknek, hanem minden más, tehát nem közvetlen érdekek s igy nem a tulajdonos- ZALAI KÓZLÓK? nak beleszólási s felszólamfási, úgynevezett észrevételezési jogát is tiszteletben tartják, — ezúttal nem is szólok s csak annyit említek föl, hogy egy ily köz-hely, vagy utcza nyitásnál a terv záros határnapig közszemlére lett volna kiteendő s csak miután az ellen senki részéről felszólamlás vagy észrevétel nem tétetett légyen, — lett volna a kihasi-tás foganatosítandó. Ez meg nem történt! Jogosult-e az eljárás, Ítéljék meg azok, kik a tűzhely,,: körül vannak. Ezeket még elmondani szükségesnek tartottam, aehogy\ a jjőró nemzedék, de is azt mondhassuk, hogy nem akadt senki, aki e város érdekében egyetlen árva szót koczkáztatott volna e ferde utcza létrejövetele előtt És igy én megtettem nézetem szerint polgári kötelességemet, nyugodtan fogom — bár fájdalomérzettel — szemlélni inár. rövid napok múlva miként fog e diplomatiai harcz (rendes lezajlása után a romok fölött 18,000 Jeremiás és Mari us keseregni. E kesergést el lehetett volna hárítani, de a kesergők között lesz egy — Pilátus is. Dr. FÁKNEK LÁSZLÓ. ''gyakorolták Tnzgowfr «" loromobil 6* cséplőgép u&lMben és járatásában. A vizsgálatok májua "44-én kérdőd-tek mf és 17-éa fejeztették V, « elméleti és gyakorlati vizsgalat párhuzamosan tartatott, • .- az utóbbi ceéJra a* intézet udvarán egy locomobii és cséplőgép volt felállítva és üzemben tartva. A tanfolyamot végzett 103 tannló kő*öl vizsgálatra jelentkezett 98 a esek körül csak egy bukóit meg. A megvizsgáltak közül; M lőcomobil ét a cséplőgép kezelésére képesittetett 47 és pedig 4 jeles, 22 jé és 21 elégséges osztályzattal ; caak a locomobii keselésére 43, esek kötött 12 jó és 20 elégséges; •«- - a locomobii kasán kezelésére azaz fűtőnek 15 éa pedig 8 jó és 7 elégségéé osztályzattal. (. •• , J li A megvizsgált 96 tanuló kötött 25 »¡déki-a 4őbbi pedig • fővárosi gépgyárakból való munkás volt. .r A mesteridet tekintve volt 74 lakatos, 17 kovács, 5 esztergályoz, 1 hivatalnok é! 1 cséplőgép résztulajdonos. : • Ason tanulók közül, akik a loco-mobü.és r. cséplőgép kezelésére képesit tettek — jutalomban résxesittetelt 34. 2 kapott azüst remontoir órát, — a melynek fedlapjába metczetett: ,Jutalmul a gépkezelők és fűtők tanfolyamán tanusilott szép előmenetelért" rajzeszközt, 5 azalagmérctet és 18 a gőzgépek kezelésére vonatkozó szakkönyvet, a melyeknek első lapjára Íratott .Jutalmul a gépkezelők és fűtők tanfo lyamán tanúsított szorgalomért.* A locomobii és oeéplőgép keselésére képesített tanulók nevei közöltetni fognak a gazdasági egyesületekkel és evidentíá-ban fogja tartani asoknak lakhelyét as intézet igazgatósága is, hogy a földbirtokosoknak — a kikhez e czélból felhivást fog intézni — hogy képset'' gépészeket ajánlhoason. M-f PfifíniL "L nem ritkán "még a müveit emberektől is halhatni. A három «s*otet okóssdk a hidegekért, melyek május kösejie Ujáz «wk-tak uralkodni. Némileg igazolja van e babonás vélemény, msrt hát többnyire május közepére esnek a májusi hideg napot, de május 12—15-dike kősben a nfis éjjelek nem ritkán a derek is bekövetkeznek. A kösnép pedig, ha valaminek as igazi okát megmagyarázni vagy megérteni nem tudja, a babonához fordul » ott''aüutáii kap felaletct ós. magyarázatot, még pedig milyent. Igy nyertek ama bárom szentek ia a megtiszteltetésüket, Pongráct, Servácz és Bonifácz. A jámbó-rok még a földön jártak'' sem okoztak'' a felebarátjaiknak bajt vagy kárt, — mért okoznának holtuk után. Nem azért, hogy e^ három az mitekről a súlyos vádat leve? gyem — akarom a légtÜnetí tüneményt meg ni agy sránrirmert hisz ők erre uam w srornltak,.hanem átért, hogy a babonát mely még most is talál elóghi vökre, ez ¿ital ia irtsam jelül magával vivén az ari vetélytárs susott czilinderét is. Másnap, harmadnap nem láttuk Zolit. Történetesen hozzámentem, de alig ismertem rá: tele volt az ''arcta flastrómmal, őszintén, de keserűn és bo-, stutól égve mesélte el kalandját Párbajt emlegetett. Sikerült lebeszélnem, hogy a lakatos legénynyel ne verekedjék meg. Engem kért fel secundananak. Én nem tartottam elég diateanek as okot és nemis vállalkoztam. Egy cselédért verekedni nen^^h&rakter. Ebbe aztán belenyugodott. .. Odaállt — mint rendesen — a tű k5r elé és siránkozva sajnálkozott Bzép arczának .ilyetén blcsufitása fölött... Majd legalább nem fog magival coquettirozni, mint azelőtt. Valósággal belebolondult Baját arcza szépségébe. Most aztán le volt hűtve. Hiúsága több ily affairt szerzett már neki, de még igy nem járta meg. Két hét múlva begyógyult a ssép arca, de részint vonalak, részint foltok mutatták, hogy a szép arcz többé nem oly kifogástalan; sót kellemetlen maradt. Utam ezelőtt három évvel Nagy-Durványon vitt keresztül. A báró otthon volt, nagy örömmel fogadott és napokig magánál marasztalt. Néhai step arénának történetét sem feledte el. De ast sem, hogy ő volt a leghiabb ember széles e hasában. Most B. megye főupánja. A látomány. (Egy o5 naplójából) Ma van születéte napja e anyám qalálának évfordulója; minő édes és fájdalmas gondolatok fűtődnek essn napnak óráihoz. — Soha egésa életemben nem láttam oly igaz, Önfeláldoirf kedves lényt, mint minő boldogult anyám volt. — — Atyám ép akkor halt meg mikor a kis Emészti na nővérem született. Anyámnak szerfölött sok gondot szer-sett a kis Erneaztúia, ki midőn megszületett igen sovány, gyenge kis teremtés volt olysnnyira, hogy még három éves korában sem tudott menni, nyelve pedig ■1% tudott néhány «tót gagyogni. A budapesti állami középipar-tanodában a gépkezelők és fűtők számára rendezett első tanfolyam eredménye. A tanfolyam f. évi február hó 6-án nyittatott meg, ekkor kezdettek meg az előadások és május 13 án fejestettek be, ezen időtartam alatt csak két napen nagypénteken és hatvétvssárnapján nem volt előadás. A tanfolyamra ''■ beiratkozott 157 tanaié, a kik kösül a tanfolyamot elvégezte 103, a többi nagymérvű óramulasztás miatt időközben kiaáratott, illetőleg elmaradt. As előadások naponként est ve ? órától 9 óráig tartattak, ősazesen 164 órában, a vasárnapokon pedig délélőtt 9 órától 12-ig kezdetben mértani raja ta-nittatott 21 órában, később kirándulások voltak. A gyakorlati oktatás as államvasutak gépgyárában april 24-én kezdetett meg s május 13-áig tartott, ott a tanulók egy műves«tő vezetése alatt 18—20 tagból álló csoportokban három napon át — S. ellemileg azonban a kis Erneaz-tina nagyon gyorsan fejlődött; édes anyját és testvérjeit — ha beszéltek hozzá — jól megértette. Különösen szerette, ha meséltek neki valamit, — a mit ő nagy érdeklődéssel hallgatott. Egyetlen fivérem még nagyon fiatalon hagyá el csendes hajlékunkat, mert ő tengerész akart lenni s azért a tőlünk nem nagyon távol lévő Hamburg városba mjnt, hogy magát az ottani hírneves tengerészeti iskolába felvéteese is életpályájára kiképeztesse. — Eletünk nagyon egyszerű volt, anyám egyedül vitte a gazdaasszony szerepét, s csak nagy ritkán engodto meg azt, hogy én is segítsek neki. Kis városunk egy törvényszéknek volt a székhelye, mélynek atyám is egJik "g811 l-ecaült tagja volt, s azon őszinte barátság- és tisztelet melylyel atyámat a törvényszék tagjai elhalmoztak, halála után átszállt anyámra. Nagyon ritkán s csak olyan társaságokban jelent meg, honnét semmiféle kifogással sem hagyhatta ki ma^át, mert az ő állandó helye a kis Erne«stina ágya mellett volt. Egész naphoassat eljátasado rott vele s mesélgetett neki, mit ó mindig a legnagyobb figyelemmel hallgatott. Házi orvosunk folyton a legszebb reményekkel biztatott bennünhet, hogy majd évek múlva meg fog erősödni a kis Ernesstina. Éa 17 évec voltam, kis húgom pedig 4, midőn anyám meghalt, atyám halála anyámnak amúgy is gyenge egészségét egészen aláásta. Hosszú ideig bete* geskedett szegény anyám, később kes-dett egészsége ugyan kissé javulni ■ már sétálgató;* is némelykor kis kertünkben mig nem egyszer csak egy erős láz ismét ágyba kényszerité maradni. MidŐ2 érté, hogy közeledik életének vége, e hogy peroze: meg vannak számlálva, ágyához hivott: »Mari, mondá susogva, halálos ágyamon kérlek valamire; látod a kis Ernesztina kedves gyermek, ápold őt, légy helyettem anyja saját kezed nyújtsa neki az ételt, saját kezed pótolja erőtlen végtagjait, mig as ég erőt ád azokba, ne feledkezzél meg A napnak az ég^^jzo.nyos magasságot krll elérni, hogy az északi oldal»-kcc levő havat is megmozdíthassa, E*t R "Magasságot a nap máj us első felében érié! Mire ittmegindultahó*\a«idignálunk már javában zöldül a természet, De mi tör. ténik ? A nálunk-"arát" «»''»felmelegült 6 ezzel egyszerre könnyebbé-is vált Wtgfl felemelkedik a magasba, helyébeén*kro| s meghűlt és igy ifimöttebb ée neh-zebb % tódul. . • A nálunk W6 melegebb lur^ Szavasok északi oldalán'' az olvadó ttf által meghűlt levegő között egy harcs rti"'' flw. :®''^dsddig tart, mig a levegőben a két északi ée déli oJdsSa''kdn t!áj*fcö!i levfrfcrégő ''közőt.i bőkülönbség ki nem egyenlitődik. Annak bogy az északi oldalon is a hó a nap heve nüljön, hogy a hideg és meleg levegő kftzfltti harc* feltlrauífofl—éé" höBstok érjen s náh^k^if js.levfgít öblítse, kell egy pár bét. E közben már május hó közepén vagyunk Vannak évek midőn ák''""sípok és "havasokoni hóolvadásből MtáímaeoH hideg'' wcéíek''^miatti hidegek raájnsiuvégé« sőt jnaika elegére /eansk, —. Leg»«okotUbb ideje azonban május közepe. A májusi "hideg szelekhez még hozzájárul májusban a hajuali szürkületnek boasrn majdnem 2 óráig tartó ideje. Mert a világos éjjelek ideje alatt sokkal hamarébb elbocsájtja a fád ós a loyegő xtappal i j nyert melegét mint a eőtét éjjeleken. A fentebb elmondottakra azt az észrevételt tehetné a figyelmes olvasó, ha májusi hideg napok -''a í-.bó A ''jég olvadásától ssánsaanak, mmtá» bd otS. vadásnak. - miután a hó olvadásnak e havasok éazaki oldalain mjoden évb«n be kell következni, tehát'' minden évben be kellene ezen föltevés szerint-.következni a hidegeknek is hogyan van as^. ho^y az mégsem következik be minden évben. Ha a májusi hideg na''pbk valamely érben elmaradnak ennek két oká:Fébét< Egyik «ka lehet az, ha májasban borult éjjelek vannak. . ... >.,, Mert a felhők mint.egy takarók nem engedfíc a''levegőt kiaugárzás utján kihűlni vagy pedig ugyanezen azokott hideg napok idéjébén, nyugatról az Atlanti t-iepgerről«: jegy. körbeo forgó széi huaódik keresztül hasánkon, a mi a szokásos hidek napok május 10 — 15-dike táján bidleg levegőt megmelegíti n a fél6« fagyos: szentek .napjai minden veszély nélkül múlnak el. S ez a másik ok, mely szolgál a hideg elmaradására. Hogy megjósolhassuk -e''.íre, váljon békővetktfzeek-e a májusi hideg napok, vagy .elmúlnaa minden baj nélkül, tudnunk kellene, fog e hazánkon, különösen azon a vidéken hol lakunk ilyen meleget hozó légáramlatok keresztül vonulni, vagy nem. Hogy ezt tudhassuk, ismerni kellene ax Atlanti tenger fölötti légáramlat és a körlég villanyoe feszültség minden viszonyait. Ezt ismerni nekünk Az időjárás és ldőjóslásröl. Szokás szerint ez évben is ama 3 nevezetes fagyos szentek nem jól viselték magokat. A hideg éssaki szél egyre fújdogált ezen napok alatt, mig végre áldozó szombatra virradóra jókors hóharmat volt, — mely a lapályos helyeken a nem rég kelt gyenge kukoricsáknak, de még jobban a borsónak és töknek ártott, gabonákon is meglátszik a hidegnek a nyoma; de csak nagyobb veszedelmet ne bocsásson reá a mindenható, — középszerű aratást reményi hetünk. A májusi harmatok és esők aokat használtak a gyenge tavasziaknak, még a késő őszi vetések is sokat gyarapodtak. A fagyos szentekről levén a szó, nem halgathatom el észrevételemet ezen napokról zsőló s uralkodó balhi»delemről melyet esen fagyos napokról a nép között i .1 róla soha, de soba.Megigérednekení est? Megesküszöl nekem erre ? — Esküszöm! És sirva szoritám a már hidegülni kezdő kezét. Néhány perc« múlva egészen árvák lettünk. Eskümet mindig híven megtartottam; híven ápoltam a kis Ernesztinát és ő ezért mély szeretettel csüggött rajtam. Fivérünk mint tenger Jsztiszt Dán szolgálatba lé->ett s csak nagy ritkán hallottunk ¿óla valamit. Még nem mult el egy éve, hogy anyám meghalt, egy szeretetreméltó férfin val ismerkedtem meg, ki a törvényszéknél segódbiró volt. Gyakran éstrevevém, miként tüntetett ki a többi előkelőbb, gazdagabb lányok körül; minő büszkévé tett ezen, kitüntetés engem s mint von* zott egyszerű igaz lény.-, mely annyira különbözött a többi fiatal emberekétől Mindezt nem akartam bevallani magamnak, azonban mégis érsém, hogy Lágyon szeretem. Egyszer egy kirándulást rendezett at intelligentia kis városunkban, hova engem is felssólitottak ismerőseim, hogy vegyek résst a kirándulásban, én asonbah nom akartam réazt ve^.ni a csak midőn meghallottam, kogy Ede ia a kirándulók közt less, elhatároztam magamat, hogy én is velők tartok azon elhatározással, hogy még jókor vissza fogok térni a kis Ernesslinához. Ede soha sem nyeré meg oiy nagyon kedvemet, mint ma és soha nem láttam oly jó kedvben éa vidámságban, mint ma. A ssép erdőben a hova kirándultunk, a madárkák vig csicsergése mellett délben jól megebédeltünk, s ebéd atán a társaság egy része hasa felé indult, a másik része pedig at erdőben maradt. „Menjünk Bernerodeba — kiáltá a még hátramaradtak közül valaki — Bernerode nagyon magasan egészen a hegy tetején fekstik, honnét a nap le-nyugtát teljes pompájában láthatjuk.« At indítvány elfogadtatott, csak én s még néhány éltesebb nő akartunk basa menn:. ,Ha öu engem szeret kedves Mari — mondá Ede lassan — ugy velünk fog maradni • öljön Bernerodeba.11 '' Tudjuk azt a természettanból, hogy midőn c. vit és más csepfeiyos testek a folyékony állapotbói , a pára és gős állapotba, a hó é» jég:«Z)lárd állapotból.a csepp folyós állapotba tércek á^ a melegei lekötik. S a levegő melegét az olvadó jég és hó, a párává vihótÓ viz elvonja és a levegőt lehűti'' Tapá*z:alhattuk ezt elégszer, midőn nálunk tavaszszal a hó és jég a nap sugarai által olvadásnak indult sokkal áthatóbb hideget éreztünk, minta tél idején, midőn (m<% a hónak eszében sem volt megindulni. Valóban pedig télen sokkal hidegebb vo!t, mint tavasssal, mert máskép hogyan is fagyott volna be a viz és levegőben levő vízpárák hogyan »áltak volna hóvá, ha hidagebb nem lett volna, — mint tavasszal, mikor a hó megindult. Honnan van tehát e Viszás állapot ? A tél boáltával a tartós hidog alkslmával álló és folyővwek befagynak, ékkor a lekötött meleg megszabadult és a levegő hó fokát fellebb emelte ás * hideg ia tűrhető enyhévé vált, mert a nap augarai által melegült levegő melegét sem vonta el, a még ekkor egéstséges frias hó. Az előbbi kemény hideg után következett enyhébb idő tehát igen észreveheti. Mig eÜ6nb n tavasszal meglehetős jó meleg időnek kel! jérni, hogy a jeget havat útnak indítsa, s midőn már megindult a jég, a poshadt üó, csaknem rögtön vállik viszé, — s a hirtelen olvadó hó a levegő előbbi melegét hamar leazáiiitja. Így . előbbi jó meleg tavaesi napokat csak ha., mar hideg napok váltják fel, mely a már előbbi meleghez szokott bőrűnknek hideg érzetet okoz. Az is könnyen érthető dolog, hogy a magas havasok Kárpátok és Alpok éssaki oldalán sokszor még két hónsppai is későbben mozdul meg a hó, mint ezen havasok déli lejtőin és ezt követő vi dékekea. Kérésének nem bírtam ellent állni. " A délutánt igen vigan töltöttük el utank'' egy ezép aürü erdőn vezetett ke resztül egészen Bernerodeig. Nagyon jo-káig voltunk fent a magaslaton s a mint hasa felé tartottnak án ée Ede voltunk a legutolsók, s csak lassú léptekkel kivettük a többieket. Sokáig haladtunk egymás mellett szótlanul mig végre Ede egyzserre megállt s a következőket mondá: „A mai napig azért nem akartam megkérni a kezét, mert állomásomon nem voltam végleg megerísitve, de most midőn e/.en óhajom teljesült kedves Mari, akar-e szerelmével engem boldogítani ?'' Erre nem bírtam felelni — s ezalatt a társaság as erdő egyik sarkánál szemeink elől eltűnt — csak némán s elpirulva ál-tam előtte; mire ő engem átölelt s egy forró csókkal erősité meg frigyünket. Némán gondolatokba merülve haladtunk a társaság után, mig végre elértük a* erdész lakot, hol már várt reánk a kocsi. Késő este volt mire haza értem; a szolgáló egé« zavartan futott elém a mondá: ,Ne ijedjen meg Mari kiaaaz-aeonya kis E--nesstina rosszul van. már az orvos urnái is voltam, ki megígérte, hogy rögtön itt lrsz.c A kis ágyhoz léptem: .Jösz még egyszer Mari • —- kiáltá Erueeztina — nagyon soká hagytatok ti engem egyedül, te elmégy, Zsófi pedig eümhe teszi a bibliát, aztán ó is elmegy. Szomi*a voltam, éhes voitam, nagyon sokáig sírtam, bogy nom hoztak semmit. Tudod Mari ki jött akkor hozsám, mikor ugy sírtam ? A mama * drága jó mama; oda ük as ágyam szélére s egyszerre elmúlt ssomju-ságom, éhségem. Fekete ruha volt rajta, de szebb, sokkal szebb, mint máskor. Egy aranyos csészéből adott vizet inai. Jáj de édes veit az! Azután nagyon sokat beszélt a jó Istenről éc angyalkákról, kik fenni az égben vansak a még ast ia mondta, bogy sem sokára megfogom látni az édes ¿/apát, kit még soha sem láttam.'' Az orvos nemsokára megérkezett, ki fejét aggodalmasan rázá s mondá: „a gyermek nagyon beteg'' s rögtön rendelt, orvosságot. — j&rnesstina nem akartf bevenni as . .orvosságot; ^vigyétek el tőlem ezt a keserű vitet, abból sdjatok inni, a melyikből az édes mama adott. Oh de édes volt az!* Néhány óráig csendesen feküdt, egysserr*«eak késő éjjel hirtelen felült ágyábán 9 s következő szavakat mrodá: ¿Jó - mamám jöjj ei -ériem, ón hozzád akarok menni fel az égbe.'' j . . •'' Ezeket mondva lassan visazasresz-kedett kis vánkesárs. még egyszer sóhajtott ós meghalt^, r^ t • A biblia niellette ^ködi, melynek képeit nézégalé''é« ép ott volt nyitva, hol a tízparancsolat állt: Tiszteljed atyádat és anyádat..... én megszegtem ezen parancsolatot, mert,»ej» ^rtám meg eskümet, meiyet anyámnak baláios ágyán fogadtam. Egy év múlva Ernesztina halála után Ede neje lettem, házasságunk igen boldog volt. Azon éjjel, midőn egy szép kis fiúval áldott meg az Isten, borzassió nehéz álmom volt. Ágyam fejénél állt anyám a*cn fekete ruhában, melyet atyám halála után folyton viselt, tekintete szerfölött bánatos volt. „Hogy t:.rtád meg nskftdet mondá ő? N<-m vagy érdemes arra, hogy anva légy 1" Erre lasau de biztos lépé-«kkei ha-ladt a bői cső felé, melyben gyermekem íeküdt; kivette őte. a bőlcitőből, karjaiba szoritá és fájdalmasan mosolyogva kétster megcsókolá. '' * Fel a karUm ugran i, »• gitségér t ak ar-lam kiáltani, ds nem bírtam, nsintb» mázsányi teher nehezedett volna ram, nem bírtam megmozdulni, egy hangot nem voltam képes adjkL Másnap reggel halva találtam a kedves gyermeket bölcsőjében s asota házasságunk gyümölcstelen maradt. Budapest 1882- Német bőr fordította: SCHM1DT KEZSÓ. s HOSZOFBGTSpiE SYK>LY1lM K Ö Z L O.I Y. JtmiÖB 1881 halandó emberüknek nem áll hatalmunkban. így nem áll batalmunkbaa megjó aotni jő előre a májusi időjárási jem. A mi ídójóslásí ismeretünk még nagyon szűk határok kötött van. — At időjárást biztosan megjósolni mindet tudományos segédmüszerek mellett is pár napra alig egy hétre terjed. Ae egé« érre bzóíó idójósláanak caak annyi aiapja ran, mennyi befolyást a hold járást és a ntpíoltokban gazdag érek gyakorolnak Hersohel tudót, csillagász kulcsa szerinti időjárási jóilatai a hold változásain okozu befolyáson alapultak, Mely szabályokat i:t ismertetni terünk nem engedi. Csak par nevezetesebb esetet a hold befo-i-asáról legyen szabad megemlitenünk. A hold vonzása nemcsak a Ven vikéi hozta mozgásba, íhanöto a 1« it. Legui-gyobb: erejA v4e a* $fc»ld von üának a hold uja utái^pár nauig. hold ujjulás t holdnak fŐlakozelT ído-" pontjával ia összeesik ez mtig neveli a holdnak befolyását as időre. Például a hold ujulás közben oly helyen lépi át az egyeaU^ót, midőn az valamely nagy aaá-r*i földrésznek áll délvonalában, akkor ezen hónak folyamata álulában szárat ha pedig a hold az egyeniitót felszálló •Ltlépése tenger fölött történt, akkor ezen hónap, mig abból a^hoídfcó! ixxivés'' időjárással fog kimenni. A napfoltokban gazdak években a viharok, vizáradáaok, felhőszakadások, t>jókoribbak, mint a napfoltokban szegény években. A napfoltokban gazdag as szegény évek visszatérési korszaka Cvkiusa 11 év« A hold járasa ée a aap-foltos évekból eredő időváltozások meg-íósit a.nap^ár csináióknak már hatalmiban áll. Scgy sokszor megcsaTökk benyílókét s naptári időjóslatok, nem tagadható, de es csak ason körülménynek tudandó be, hogy nem i&merjÜk még a terméssel minden titkát. At időjárás és jóslásról máskor majd még szólni fogunk, ha tekintetes ¡.zerketztő ur megengedni szíveskedik. *) P. G. Csoda-gy érmetek. íGyermekkiállitás Uj-Or 1 eansban.) Angolországban ezelőtt egyátaiában nem tartoztak a ritkaságok közé a gyer-mekkiállitások, melyek által serkentőleg akartak hatni a faji nemesedéire, magas dijakkal jutalmazván a legerősebb és legjobban kifejlődött gyermekek szüleit. Ezúttal azonban úgyszólván & hizómar-hával helyezték egy sorbj az emberi nemet, mázsákkal, illetve fontokkal mérvén meg annak értékét. Igen előnyösen tér el e''tekintetbéli az uj-orleansi .gy ermekkiállitás, hol nem -csak jól táplált, hanem egyúttal jói ok tátott és szellemileg kiváló gyermekekre ''.erjesztik ki figyelmét Már a kiállítás külső képe is lényegesen különbözik az előbbiektől. A főterem hosszában mindkét oldalon iziésteljesen készített rácsozat húzódik végig, mely mögött igen csinosan berendezett, felülről kivilágított páholyok vanuaK felállítva. Kiöl & rácsozaton kis táblákat alkalmazlak, melyeken a kiállitott gyermekekre ée, szülőikre vonatkozó életrajzi adatok olvashatok, igy pl. : „Swaiiow Jonálhán. született Ken tuokybui 1Ő79. április 9-én, fia; a-éves S''waÜO''íV Róbert és a 27 éves ''Swil-iow, oiületett Poiatoe Marynck. A szülők 1878. deczember 20-án keltek egybe. Az anya (a kiállitási irodában őrzött bizonyítvány szerint) maga szoptatta gyermekét. Jonálhán 90 foniot nyom, 21/i iab hosszú « a legnagyobb könnyűséggel földre térit bármely hat éves fiut.'' < ; Nem kevésbé érdekes adatokat tartalmaz a második táblácska, melyen következők olvashatok: „PegaTray Jemima, szül. Uj-Orle-ansban l-i78. szeptember 17 én a 20 éves Pegaway Bessiiól. (Apja ismeretlen.) Az an)> maga•**» plattá a tleanyat. Jscuicna 91. fontot ny m éa 2 lab hosasu. Haja 11 hüvely kjiiempiliai 1 hű vely k hoMi.uat. Ügyesen kesziii a puddingoi.* A kiállítás barom csoportra v»n osztva. Az elsőben » ké. 6veu eóíi, a második ban a négy éven aidii e« u^ul-_ tóban & csoda gyemiakak lathatöV. «As blső csoport üDif.; páholy, inely befijj^nopaa. ké-'' éve« bu van kiállítva. A kís~-ffm berkén ok mar megnőtt minden foga., s járása mar eiég biztos. A szegény any* minden na-ikodik, hogy ígyátaiában nem kap dajkát a páholyában -büszkén sétáló úrfi szamára, E körülmény« eg^- oseppet sem csodálkozik,ks amber, ha a pajkos „csecsemő véletlenül uiegfogja. a láto-gaió kezét, s ugyancsak jól m^giiarapja ar ujjat. Egy másik páholyban sokat mulatnak a látogatók kél kedves kis fiún, kik közül as egyik négy, a másik két éves. ügy alkalommal nekiugrik testvérének a nftgy éves fiu s kegyetlenül elpáholta különben elég derék öcscsét. „Miért ülöd fivéred kérdé egy Látogató a bŐaz fiútól. »Mert én vagyok az idősbik !« feleit uicbbi büszke öntudat- *; Őrömmel vesszük. Szerk. tal. »Ugyan mp;i4.ma^ —-.kérd^-azután egy mellette álló''ól — „vsij on mindig idóaeob iesiek e,Johnnj" ■ nál ?'' — sTer-mészetesen*, '' viszó''n/á '' a kérdezett — EOb, at pompát leaz !B, ''kiáltott fel a őu s örömében tapsolni kezdett kövér kezecs keivel. — , Vájjon miért?'' — kérdé csodálkozva a iátogitó. — „Mert akkor mindig üthetem Johnny^-t, volt a naiv vál asz. Ezzel a kis óriás ujjongva fordult vissza öcscséhe^, hogy folytass» a félbe hagyott munkát. Titokszerü, majdnem rémes benyomást teez a látogatóra az úgynevezett csodagyermekekosopor»ja. Korukat szellemileg messze túlszárnyaló 1 oly képességekkel biró gyermekek, melyeket a kö-zőnaéges jember felnőtt kordban is ritkán kép^av!flj^zjdtitani, bámulatra gerj''esstik ttgy^ó & nézőt, de egyáltalában nem nyújtanak valami lélekemelő látványt. Egyik sxrokban egy hat éves fejszá mólóul,ki néhány pillanat ala^njefmootí^. hét ssámból álló szorzás erednsény ét. Égy nyolez éves kisasszony ott játszit bábjával és köoyv nélkül hibátlanul elssavalja Rongfellovr összegyűjtött müveit. Egy négy éves akrobata végrehajtja a világ leghíresebb kötél tánezosai által eddig ered^nény telenül meg kísérlett műtétet és egészen há ra csavarja fajét, mig egy öt éves zeneművész a leggyönyörűbb dallamokat fújja három, egyszerre saájába dugott fuvolán. Egy nyolcs éves leány bámulatos rögtönző képességgel bir a VdPtgyártás terén is kifogástalanul ériekesik a legkülönfélébb verslábákban bár-'' mely ado''t themáról. [jO^ib flfiílu í >( egry . apró torzképrajzoló vonja magára a közönség figyelmét, ki bámulatos gyórfasMggW l^ajaolja egy nagy palatáblára látogatóinak eltorzított, de rögtön felismerhető arosvoná&sit, ott egy kis leány a legfogassbb talányoknak játasi könnyűséggel vmló megfejtése által ragadja bámulatra a.látogatókat. Hát mit szóljunk még a hét éves táncsOsn''ŐkrŐl, a hat éves sakkozókról éa nyoléz éves biliárd művészről? Valóbao, e''csodák láttára szinte zug az ember fe^e^.végru ast sem-tudj a, h igy jen e saját szemeinek vagy p«iig káprázatnak tartsa^^a^ogész dolgot. ^ nPesti IT^Up-* _____1 f<. .1 Jegyzék ''f a nagy-kanis*ai ¿ár. trv$zák bü% t&fy birótígnál 1382. junixit 1-ín, 2-dn ¿t 3 án mégtartandó végtá*gyalut ¿1 itéUt hivd«tínkr6L. Junius 1-én.^ 663. B/82. Lopással vádoit iíj. Nagy Jslvás eHent bűnügyben vógtárgy. 662. B/82. Rágalmszássa! : vádolt Marics Gábor elleni ügyben vég<ái-gy. _ 660. B/82. Lopással vádolt Lucz Jóssef elleni büníigyben végtárgy. 6651 B/82. Lopássá vádolt''•• Pá-'' kozdi Mihály elleni büaügybds vég» tárgyalás , , 1189., B/82. Jövedéki kihágással vádolt Tersstenyák Jakabné elleni ügy ben itbird. 1504. B/82. Sikkasztással vádolt Spitzer LipÓJtoé elleni bűnügyben 1 Ítélethirdetés. , 1739. B/82. Lopással .vádoU Jicd,-í&í-Terénei ^^vlítfiftgy be^ Meghirdetés. Júniusba* O 667. B/82.- Lopásai vádéit Szibi László elleni büaügybün vógtárgy. 668. B/82, Súlyos testti sértéssel vádolíJSzita T°ndjjl s társa ellenL''igy ben végtárgy, ''X 919. B/8Í. 3ik tisztással ''-vádolt Szántbó Pal ellepi bűnügyben végiárgy. 882 B/82. ¡Lopással vádol takács. Mihály elleni íbÜtrttgybeo végíárjjp''. ^ Junius 3-án. 1313. B/82. I»p« kísérlet éssián« dikos »mb-m>é«t^l vadon Molnár (Zsirka) Jó«sef b -tartói* eHeni bfcetlgy oiBÍ vég-targyaláa. Kelt N. Kauiz«án 1882. május SO. >, Ki »dia: PLANDEB GYÖBGY kir. trv.iék. kk.d<5. telője f. hó 28-án tartá Pacsác beszámoló beszédét ntgyisámu közönség előtt.,— Nagj^zsbisu /bétsádjében iebetóieg kifejté bazázk gyászos helyzetéi, — azon mostoha viazca''yokat, meiyben tespedünk. A többi közt el monda nemzeti dicsósó-. günk egykori fénykorát és bogy hazánk valódi jólétét még egyszer visszavarázsolni legforróbb óhaja, hogy uz s. nemtet mely egykor óriási dolgokat vitt véghez, és melynek múltjában a jelen agy valódi Karthagó, bogy az a nemzet végre ix sokoldalú bajaiból bontakozva küzdelme ingyen diadal a jelenlegi kormány felett. Et a mag, melynek növésben levő fája már fakadni ketd. Itt-ott már mu''atkoz-nak rajt a lombok, kívánatos, bogy a nemzet arnyat vehessen étzrs ^oU, hol addig misem óvta a kánikula zsarnok ságának ölő tüzétől. Az ünnepelt képviselő megéljenezve tért vissza Erdhardt Gyulz fÖldbérlői ur magyar vendégszerető házáhozy kinih: ugyanis az nap baberki pusatáján agy épület lett a tüz martalékává A tüz pisztoly sütögetéc következtében keletkezeti A béresből lett tűz mestert béres társai agyonvsréesel fenyegették, kit az ottani major gazdának alig sikerült megvédelmezni. N. — Zsebtolvajba. Pünkösd m W napján tömegesen mentek a városunk bae idéző pánorámát nézni ée ösrzezsu-foltan bámulták a körüllevó képekat. .''»ügy élemedett nő egyszerre csak jajveszékelni kezdett, hogy kilopták zsebjéból a pénat és pedig 90 forintot. Az^tt csir-káló^feádör azotnal ott törmetff^ de as :«SWoay még eaak sejtMniasTz» birta, bogy ki iránt - táplál gyanút. A rendőrség nyomozta, de sikertelenül. — Bizony kissé furcsa 1 Először: minek tartogatott pünkösd másaidnapián 90 forintot a zsebjében ? másodszor: hogyan szemel* hette őt ki valaki igénytelen külsejénél fogva s minő bizonyotaággal nyalhatott sz ő zsebébe a 90 forintért? — Éva leányai nem igen arokták elveszteni pén-iökst, meg a férjöket — Madárpnszfltás. Kis-Kanitsi-ról vesszük a hírt, hogy bizonyok ,jó madarak'' egész hadjáratot inditollak a oálukail minden esetre szelidebi) természettel éa szebb tulajdonságokkal rendelkező ártallzn, sót jó részben hasznos madárkák ellen. Ei a hajsza különösen a hasznosságokról ismert éneklők ellen foly. A még teljesen mezitlen fiókákat elsze-Bild ány^ok alól. Ez már azután nem azon neme a mtdárfogdoeásnuk, mely a madár tartási kedvtelés, halárán tul nem cs^p, bscem ez egyenes Kínzás, állat-gyilkolás. ''— 5a jói todjak.'' as éneklők, pusztítása érdemében már egyszer bocsátott ki rendeletet a miniatűr. Jó ^yolna érvéínyrf jnttatm | Miután sa városunknak Kis- Kan izsa felöl fekvő erdsjében és nagy-kanizsai suhanezok által is űzetik, első sorban a városi fő erdész ur figyelmét hivjua. fel reá ! Ha a doic^ elharapódzik, a határra nézve nagy károkat is hozhat. Ez tudvalevő dólog. — TÜZVfesx Pacsai tudósítónk értesít beunünket. hogy PacsatÜtiós helyi ségbes f. hó 27-én délután tüz támadt, mely a nagy szél és szárazság miatt 15 hátat hamvasztott el. Ketiőr kívül valamennyi hiztosítva volt. — A. í&egyei nthilóz^t egyik fo&Ua a vonalnak kiépített részét Pölöskélól a z.-apáti halárig f. hó 2l-én vették ál a vállalkozótól a mi-gye által megválasztott éa ugyan _ at, állal tapintatosan igen fontol hatáskürqpjffelruházott uifelügyelőaég tagjait tforVáth Mór kir. kamarás. Ahórajki Koller István, Nuukovics Vilmos, Ujlaky József, Rajky Lajos, Jakabfai Grunnet* urak, A tevékeny alispán Svastics Benó ur elnöklete alatt, a királyi fő- és almérnökök s a járás stolgabirái [jelonlétében. Az átvétel reggeli ItTóra''tttá* kezdődvén, délután 2 órán tul tartott. A fárasztó gyaloglaai k-délyes ebéd követte, melyen számo» pobaHcöszöatések mondattak. A torj-d?i mes és mieden részl<-t«kre kiterjeszkedő jegyzőkönyv esti 8 óra után elkeszülvéu, aiáir»iott. Azután a küldöttség a p»cs«i «zives pleb«r?Í9 hasiul részint a zaia-szt.-mihályi vasuuLomásra, részint baz* hajtatott." R. L. — Az allaml középlpartanoda igazgatóságától. A budapesti aiUmi ko^ep partanodai a közmunka és közle kedési uiinisier feljogositotu a gépkezelők és fűtők vizsgálásAra s a viz-gáló-bi zottságba kinevezie elnöknek Hegedűs Károly igazgatót, elnöki helyettes és rendes tagnak Lencz Ödön, pótUgnak pedig Jalsoviczky Géza gépészeti szaktanárokat E bizo.tságnál vizsgára lehet jelentkezni naponkén; az alluni kÖsépípartanodában VTL ker. ¡bodzáig-i|tcza 28. sz. — Titulus h^jbáSZk-S. Baranyamegyei levelezőnk írja, hogy valami ügyben czipészénél volt; alig lépett ki onnét, mi-dón ax aj ión, egy ténsaaszonya áital — könyvkötóné — instruált szolgáló lép be s egy szusz alatt a czipésznének. ezeket mondja: aCsókolom közét ténsaszzony. T tart ei leli a ténsasasony a tónasszonyt, lenne szíves a ténsasszony 3 adna a téns asszonynak három krajozárért tejet." A auszterné még több „ténsasazonynyal11 bocsa tol ia eL — Babiási kísérlet Udvariban (Tolnám.) e napokban rablók jelentkeztek. Egy parasztnak lovait akarták ellopni ss istállóból, melyben a paraszt ember fia, markos, erős gyerek, aludt. A felső iatálióajtó erőszakos kinyitása által felébresztették as alvót. Es felkel, kinéz at ajtón £ lát három szűrös atyafit az ajtó előtt, akik futásnak eredtek, midőn látták, hogy z gyerek ébren van; de es sem volt rest, hanem után ok szaladt s megfogta az egyike''. A betyár erősebb lóvén, lorkoc ragadu a legényt s oly erősen fojtogatta, hogy as nem tudott segélyért kiáltani. Ez alatt visszafordullak as el fogottnak ctinkostársai e valószínűleg fokossal négy kemény csapást mértek a bátor gyerek fejére s egyet karjára, melylyel a betyárt tartotta, mely osapások alatt a gyerek összerogyott, a gasemberek pedig «gy a taln végén rájok várakozó kocsin elillantak. — A parasst-gyerek ae''bei nem életveszélyesek ugyan, de mégis nagyon sulyoaak, a mennyiben az orra s az egyik szeme veszélyeztetve van. Ugyanazon éjjel kirabolták egy pa. raszt ember első szobáját c egy kiskereskedő boltját s igy biheíő, bogy a fics -kók többen voltak. — Rablás: F. hó 23-án 3£ nm 5 ni egy el és vegyea uir«-k. — Május 29-én tartott« beszámoló beszédét Unger Ai*jos, választókerületünk ifrat4ff^£ képviselője, a déli órában. Es''.e s^^geUeuségi párt részéről fáklyás-zenével lón megtisztelve. A fáklyászenét banquetteiőveue. r —^dtotklnxás. Horváth József nevű fúvsros'',"*'' ki Grünhu''h helybeli nagykereskedőhöz gabnát Bzállitoti, túlterhelt kocs. jávai a város fóutczájáa megsülyedt, oly annyira kinosta a lovait, hogy a nép Összeszalad ra e barbár tettért ót megrótta, a melyet ő drasticM kifejezésekkel viszonzott Tetszése szerint kínozhatja — mindenki a nyilt utczákon barmait? Szánalomra méltó körüiméoy. ÁUat védő-egy let hol maradt á te országod?! - P&esavidéki levelezőnk iija: Unger Alajos a nagy kanizsai kerüiet fűggotlen&egi párt országgyűlési képvi- szonyt. —'' A lutr! mult évben Áíázriá-ban 8.760.638 frtot jővedeimezatt. — Pkpás a kanyaró és vörös himlő egy nap legalább 8—12 áldoaatot ragad el. - Viktória királynő 25 é . töltötte bo 63. évét, juoiua 20-án pedig trónraléptének 45. évfordulóját fogja ünnepelni. Angliának csak tizenegy uralkodója ért ekkora kort e csak károm uralkodott ennyi ideig. - Az „Ország-Vükg« czimű képes lapot ifj. Szinnyei Józseftől iíj. Ábrányi Kornél veszi át. — A magyar mérnők- és építész-egyesület f. hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését, ezután társasébédet, melynek végettével 190 tagja kirándulásra indult Fiúméba, hol 29-én reggel ragy ember tömeg, élükön C i 0 tt a polgármesterrel, várt m érkezőkre. kirabolták Tormáson (Tolnám.) a kocsmárost, elhajtottak tizenkét darab disznót. Ugyancsak másnap F. Nánán el akarták lopni egy paraszt ember drága lovait. Ugy látszik ezen rablók ugyanazok, kik az év elején Putzta-Toexolsóa oki éjjel bárom dhÉró liuaát, második éjjel pedig nyolez darab disznót loptak el s pedig épen dttkor, dőq nagyobb biztonság okáért egy pánt dur tartózkodott ott, persze az ágyban, Morpheus karjai között s nem őrködésen. A közbiztonság Tolnamegyében szép lábon áll! — A 8omogymegy el un felügyelőség ugyancsak neki fogott az iskolák körűi tapassUK hiányok azonnali pótlásának eszközöl te téséhez. Eddig 37 iskolánál randeltstett el — ez évben — részint nj (skolaház építése, részint s meglevő nagyobbitá»* vagy áulakilása és a szükségig tanerők beállítása. Az eredmény már is szépen mutatkozik, a megye több kösaégében emelkednek a tudomány, az erkö}csiség szent hajlékai. Mint halljuk, ha jl községekben a legszükségesebbek megtétettek, a népesebb pusztákra kerül a ser, sőt már ez évben 3 pusztán is létesült uj.iskola. As ily buzgóság nem szorul dicséretünkre l — Páratlan lakodalmat tartottak a minap Isménybea, (Toinam.) Megvolt hivs már a vendég, megsütve a kalács, levjgva a tehén, borjú. A lakodalmat megslózŐ nap estéjén Összegyűltek a közeli rokonok, mint az már szokás, megtartani a »Pol terabend''-ot. Ez alkalommal í vőlegény uram örömében kissé nagyon hajtogatta a tele kancsókat, minek természetes következménye az lett, hogy becsípett s a menyasszonyával a vendégek előtt összepöröli s kevésbé mult, hogy roeg nem tépegette a leány copfját, mini Cupidó a szelídített oroszlánjáét. A meny asszony a vőlegény emez érthető szavaira: ,no megállj csak boieap estére*, nem feleltedé összeszedte magát s ott hagyta a vőléjéay t veudégeztői .O i. 4 kziiett tse* tálnál t hazamén1 az anjjához. Mi lett a lakodalom, Kalács, hu«bói ? — Hat bizouy a flegma tik a« vőlegény magához hívta reggel a rokonait, barátait s jóízűen elköltöttek mindent, megurtotiák a Ukz^t menyasszony nélkül, mely i£y igasác páratlan >vóJttniűcfeD tekmtetbjan. — A nók szavazati joga- A temesvári magyar szinügy gyámolító egy let e hó 25-én UrtotU alakuló gyűlését s miután áz egyletnek, melye németség egyik erős várában ily nagy hazafias czélt tű zött maga elé, számos lelkes honleány is pártoló tagja, szóba jött, bogy a nók is szavazatul bírjanak az egylet gyülé*éD, dr. Niamoany Gypla ügyvéd ur as-Oan □agy tűzzel kelt ki az ellen s a megejteit azavazaanal dr Laky Ma-yás fóre*li»k. igazgató aivéielével a lobbi jelenlevők egyhangúlag a nők szavazati joga ellen nyilatkoztak. — Egy nö-bőlesész. Pereire Izsák nemrég ciha 1 du-t;ax.d«g párisi bank ar, mint tudjuk, palyazniot hirdetett különféle gazdaság, es társad> mi kerdéaekre, ni lyek közt, a p-uperi>mus kiirtásáról szóló muukalaira I0ü00fr«uk díj volt kitűzve. Egy «rre vnnaütuzó palyázs.t ér &ezetl is bn Bostonból, d 1 uev t^lrtiül.Jáéi KamiL, e bíráló bizo uiág einoke, femzó hiotta tehát az amerikai f»po>t ban a szer zői, nevezze meg magái u''.pokban Ír velet kapott egy Ladvey novft^Bosionban 1 akó franczia nőtől, melyben magái nevezi meg a pályamű szerj-őjóül o elmondja, bogy átér*, nnffl tele ki Dfrvé*.. mert attól tartotl, hogy tőle mint nőtől e I?odölo m. (J£ rovat alatt negsmHUtt munka Nagy-Kaoiziio Wajdits Jí«ef kSnyrkerMkodéio ütal mscrondslhetí.) - Az »Ország-Világi XVHI-dik füzete megjelent élénk, gaadag és változatos tartalommal. Közli V. Sárffy Ignátt aA siket k^ite" czimű szép rajzát, a »Tekintetes Szerkesztő ur'' csimű ügyes karczolatoL Majláth Béla hangulatteíjes költeményét .Barátimhoz« ée „Rule Britlania!* — angol nemzeti hymnuazt Fejes István fordításában. „Nem egymásnak teremtve'' czimű érdeke* orosz beszély t. Aa ismeretterjesztő csikkek Borát FejérpaUky László , Bártfától Ré • máig ¿494", osimti jeles dolgozaU kezdi meg, esf követi B. H. , Az utazás mestere'' •égé« czímÜ ianulságofi czíkke és Ke^.'' menczky Kálmán „ A mai Görögországról" ozimű tanulmánya. Hegy'' Aranktay népszínház kiváló tehetségű mtivéezn£* jéről, kinek a lap rendkívül sikerült" arczképét hozza, egy hosszabb életrajzé*"'' és mél!atástközöl.Képei ízlésesek, széped'' s gyönyörű metszetekben muUtv^k bsr Igy ,A nyortes0 gyoéyörh raja, rema^-/ metszetű. ,A szomorú végreűajtás*, „A/ •ck-vreribi színházé »és", »Északi fónyy világos nappal" «tb. képei ''nind szépek é»f. izlésesék. —: Apró rovatai élénkek, mi^r rendesen. E kitűnő lap előfizetési á«h egést évre 10 frt, félé^re5 frt, évnegyedrsí 2 frt 50 fcr. Előfiaetbetéi a kisdőtulajdc^'' nosok Wilökens éa Waidl tfadóh-vauláy ban, koronaherczeg utcza 3. y i. : Rövid hírek. ^ y «_ " L .. —^ Egy hodkki oláh paraszt, 5 élő gyermek aiyja, feiakaastoua magát, meri a hatodik is már uton volt>— Oreg mátkapár. TberesiensUdban a 84 éves Oberreiter M. a napokban vezette oliár hoz 85 év«» Travnicsek Paula kisasz- Egyveleg.'' — A törpüló emberisig. Némot-orsaigbf''T Kéfenburg gróf várában érdekes emléket őriznek. Er " egy ruddszkürt alakú serleg, mely két piot ürJarufmu. A ki a várat meglátogorts, azt'' raéjjki--nálták, hogy igy ék abból a serlegből éa a kik. engedtek a kínálásnak, azokn&k nevái teljagyeziék, odaírva egyaeorsqjuul-r mennyire vitték az ivás művészetében; 1586-ig csak olyanok nevei vannak feljegyezve, akik a serleget ogy huzamban fenékig ürítették. Attól az időtől kezdve egész 1608-ig a vendégek csat félig 4ud» iák kiicoi a serleg tartalmát 1608 — 1700 nío^s név feljegyezve e ugy látszik, azóta senki sem tett kisér etet, hogy 4i serlegből igyék. A serleget és jégyjutkat U arnstádtiherczeg: kastélyház órzíjU — ötazáz forint egy ezápkért! Ennyit lüzotl^ki a fiumei Uoács juta len ul annak, kí egy czápát kézrekerit. -cséljft lévén, ha nem is a csendes oczeánból, dt legalább az adriai tengerből kipusz^"''; Uni e káitékony fajt. A czápák egy idei^'' csak sűrűn kerüitek -g^re-máir^, a esi?» nos jutalom összectői indíttatva. Az en^. ber nem is hit''e, hogy az az árUtlan k» fiumtri lenger annyi czápát UrC fen*. Hanem a magisztrátus egyszer csak rosszat kezdet« sejteni s a legelsőnek, a f ismét diidalmas harczczal állott elő, hogy »czapái fogtam 1* egészen udvariasaB-kijeleuté, hogy a jutalmat ugyan kiutalj »ányozsa, de * czapa fejét megUrtja a uagvobb evid-niia nedvéért. A deré^* czapabíilAsz nem azivesen egyezett ugya^ bele a gyönyörű állat meg080nkitásáb^*< hanem végre is engednie kellett s a fiu^ mél tanacsnak jó előérzete volt. Ez ese^r óla nincí tobb czápa a fiumei lengerbeo"^ — »S ha visszatérsz hazámba, mond hogy üdvözli a fia!'' feliratú papirf''-szeletel kotott e y Tuniszban élő franczia e^y lecske lábacskájára ezen a tavaszon. A szárnyas birvivő apr. 26-án érkezett meg Saint Omerba, hol régi fészkébe «záll.. Egy iskola« fiu észrevette a rózsaszínű sz*Ugocskát. melylyel a papír a'' feokc lab«hos voit kntve, — megfogta fecskéi o clví ie .«uiioj n»-t »ki öromcnei ha--1 in 4 •nieit ''zesfc. Pitjili^ielete^. Vigviri mag»dri, rnerc mindjárt agyoa- Qtlek! Vo iszen probild esik: Tudora iítouem ngy váglak pofon, hogj a szemed is Kiugrik. .Hová Matuzilem ?* .Sétálni édes ^nfcffi l* X. Ajit. - - Y. Kte&aSm ! • • v ylíW.--- V.- k. V Y. Hogy el uem nyelt X Nyugodt leh:-t oliia vagyok raílásoc tiltja. I"*- ITKJLTAM \i miëë imm LnduJ ETaniEBáról hova: Voi.*: rvitr Ort?sfe.W 207 Es«iV, Mobici, Dom S. o t ír Ç J0 2TR . '' . ''»''.j ,:Ho''!T«*t ** b , . ii i ijj; 202 Hu<i«.-i>e«tre (gyorgroBAt) 6 55 r«ggo (posUToez-t) 2. 6 àélnu (ragrez vonat) J1 20 ájj* nb» t^itombâtbojr, SoprOC " HM" • 6 15 roWe SOI 1 î 60 ¿jjc 6opr*»ubp, 3 40 ¿¿In: . 205 PxáfSfnoí 55 203 ; , áftqit ¡201 r isjortv.) , 1C 50 Ärkoöü £&ni£9ám honnét : 2lD ZAkásv íoióí 5 & reçy« 216 . i 41 «Jilb 208 t . ,11 1 éjjc 21.1 B''tfU-rottrS! {regyat ronat) 15 roggo 203 ., (postavonat) 2 5 détut 201 ,, (gyorsvonat) 10 30 ¿jjo 30:2 Bócji.51 4 1 respei 314 ., 10 15 éjje. ST6 Soprocból 12 5 dilbsc. 204 . I 30 délai .1 2G-4 212 313 H«c,b» 206 . . „ 10 50 202 .?r<.c<n-ao: f<n&> (g>or»rt>a«t í 37rftgg»i Fglelófc ízerkeszló: JÖkÁLAY UndőE Társazerzeastő: BERSÍT. — Titkot b«Uq»tg«k*i s. legújabb iu dományo* fcutatások alapján gyógyitok-sőt e leg kétségbeesőttebb eseteket, még pedig bivfetaita^ar néikül. Valamint az ifjúkori vétkek rósz következményeit, ídegbspk&t. tehetetlenséget. A legnagyobb titoktartás biztosi tta tik Kérem s. .egpon''-oaabb betegség tudósítást Dr. gyónnál biztosítja. Már ebben magábaz egy föltűnő bizonyosság rejlik. Jgenthsl ée Társe bankháza már kőrülbeló; fé! század óta áll fenn, e solidsí.g-pontossága által már mint egy régiig jó hírnevére tett szert. Egy különb* berendezését ezen czégnek említjük meg, mély abbsn ái;, hogy r. nyert osjzeg még a nyerőnek lakására ie IcifireitotiJc. A czégnek e ezélrs. még összekótíct.-''aeij-van a£ első osztrák bankházakkal, rQftj^, mindenhol fe! van állítva 575 Bella Mltgl. öolehrt. (JWUch. Pánt, 6. Placc de la Nation 6. 526 18 — * f1 • v* . . 1 J '' — Mai szamunkban a hirdetési rovat alatt "Jsenthsl & Co. hamburgi bankház ajánlja 3 o re jegyeit a bauburg; pénzioHeriábŐl. Ezon már Lcjb mint 100 év óta fíináiró lotteris itt igen jól ismert annyira, hogy nem szükséges soiidságá-ró'' bővebb értekezésbe bocsátkoznunk. Csak azt említjük meg, hogy sz ural-kodás Hs-mburgbun minden nye-emény-nek pontos kifizetésé'', az egésr álltmva- E I KDE T E S E K< & y II tt é ír.*) KOSZÉ y VE DO K Bok*/.oro.*Hu elismert, tqodeíerem által műiét íoglaikozasDani zavarok nélkü tartósan gyógyíttatnak. Jütal^m csak oiir bevégzett gyógy itás után. 489 22-* !. t / '' " '' * Prof. CH. ALBEffT. - . • , y . Paris, 29. Avenue de Wagram. \j.\TT0Ni ■ ;; {JQQ fli à F fc a 295. is. S32. Árver. hirdetmény leytictibfc c-jrcnrtrt *) E /óvat aitttt k&slütíérf. lelQiosvfräf IC=! ráü.il = Sierk. fegjobc Aszíalf-és üdítő ital, kltünó hatásúnak Wronvult-köhö^seél, fége bajnknái, gyo®ór-éa ii^yag banífcál. EDECSEKíaz eœésrfèa elöséfitésérs). Mattoni Henrik, its.-itósajban r Ezen roppant összeér- rug 9zerencsé8 esetben a főn erő, melyeta hamburgi kormány által jóváhagyott és az összes ál- iamvagycnnal garantiroaott pénsorsjátéknil nyerni lehet. — ősz- A nmélt. veszprémi püspökség tulajdonához szesen e sorsjáték 46.000 nyereményt foglal magában 8.634.275 tartozó alábbirt ÍDgatkuok, U. m. . • | inárka Öötzogben, mely 7 osztályban az alanti sorrendben sor- 1) Sütcegbvárosban- 2. házs^m alatt, a főterén ^''í*!* ~ A hu£^ok következnek egymás után, at '' első húzás szamára elfogadunk megrendeléseket egéáz —r 459 20- 48 o TőLe-befektetéstU ajánljuk a magyar jelzálogbank 5% os záiogleTeleit. íEíao zilogleveieic biztosítékul szolgálnak: i. Mindazon zálogok, melyek a jelzálogbank réssére nyilvános könyvek szerint biztoaitvák. 578 2—3. .2. A társulati tőke 10,300,000 frttal. 3. A tartaléktőke. '' • -• í:: 4. Az ÖMZJB6 jáloghitelezők által aiapitott közös biztosítási tőke. Kizárólagos biztOBÍtékot nyujUnak még ezen sáloglevelekre ne 1376-iki XXXVI. törrény értelmébpn aég azon kivül: a) A részvény tőkéből kizárólag ''■& zálogkölcsőo-üzlet részére elkülönített és külön keaelt bist^itási tőke (jelenleg egy railió forint.) b) A záloglevél tulajdonosok bekeblezett elsőblwégi joga mindazon zálogokra, melyekre a záloglevelek kibocsáttattak. Azonkívül tekintetbe veendő, miszerint ezan intézet záloglevelei még a nominál érték alatt állanak ós hogy árfolyama változá^oknRk alávetve nincs, — miért is széket legmelegebben ajánlhatjuk. Budaptisi, 1882. mipiz hóbao. Mafjar leszámítoló és pénmitóoaat.. ! levtf emeletes, egykori , n^od. sőboltház. a hozzá . r, ... , . !. '' * 4 > : II ■! -A ,j t&rtozo belsőséggel; ] 2) Ugyan Sűmegkváros határában levő 2 ke-; rekt. u.-m. 9Kismaiomc a hozzá tartozó l&k-• házzal, 5 cat. hold s 471 rét - és 3 eat. ; hold s 1010 szántófölddel egvütt fölyc 1832. évi junius hó 15 Süroeihen az ottani g^záászatí irodában nyilvános árverés utján elfognak adatni. A featebb leírt ^ lakbáz kikiáltási ára 2200 forint, — a 2. pont alatti malom, — lak ház. rét és szántóföld-birtoknak pedig összesen 2895 forint leend, mely becsáron alul azok eladatni nem fogBak. Venni szándékozók az eladandó ingatl&nok becsárának 20%-át vagyis a sümeghi lakház után 440 fonntot, jn&U^. i^- tartozékai után pedig 579 forintot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdőkor letenni. Egyéb részletes feltételek Veszprémben £ püspöki Javak kormányzósági hivatalában, va''&mint Sümeghen az ottani uix>d. intézóségnél megtudhatók. Kelt Veszprémben, 1882. évi május 24-én. 584 1—S. Vasmegyében Szombathely déli és nyugati vasútállomástól csak 4 órai távolságban az osztrák-stájer-magyar határszélen. Vastartalmú forrása női betegségekben, különösen a nemi szervek betegségeiben, idegbajokban, ugy-szinte férfiak és nőknél előforduló vérszegénységben sat. kitűnő és bebizonyult gyógyhatással bir. Lakás és ásványyiz megrendelések a fürdő igazgatósághoz intézeadők. Eürdó orvos: Dr. THOMA8. — Az illető röpirat minden könyvkereskedésben kapható. i^T Áz ivatí majüs 2i én kezdődik. Ásványvizek m-^rendelésea kutiorrás igazgatóságáhozküidendők . 533 6-6 A gyógyftirdő igazgatósága Ráfch Iván, urodalmi kormánvzó. f. évi május 30-ig. A sorsjáték fényerője, mint említettük, esetleg 400,000 márkát tesz. Különlegesen pedig magában foglal nyerőket 250,000, 150,000, 100.000; -60.000.-''50.000 márkával, továbbá számos nyeremény 40.000 S0.000.- 25.000, 20.000, 15.000 12,000, 3 0,000, 8;000, 6,000, 5,000. 4,000, 3,000, 2,000 már'', j kjlvai stb. stb. '' - 1 í ..•••: . . i As első buzáBra 3zóló sorsjegy árának, beküldése mellett 1 és pedig o. é. 3 frt 50 kr. e<gy GQé*z eredeti *or8jegyért o. é. 1 frt 75 kr, egy fél eredeti no-rajegyért é- 90 kr, egy negyed eredeti sorsjegyért haladéktalanul szétküldtük a megrendelőknek az eredeti sorsjegyeket (n^m ígérvénye eL) Ax össí. osztr.bankjegyekben, vagy pedig osztr. vagy magy. posts4°" gyében és legkényelmesobbeu ajánlott levélben lshei megküldeni. Minden soi-ajegy küldeményhez hoüsácsatoljuk a;teljes hnzástervet. melyből pontosan kitűnik, hány nyeremény huza-tik egy-egy osztályban. A beérkező megrendelések belajatro-moztatnak és közvetlenül a hu sás után megkapják a megrendelek a hiva''.aíos huzási Ujstrot^ot és a nyert összegeket. Czé-günk már több mint félszázad óta áll fönn és Ausztna-Ma-gyarorsságban éléggé ismTetec. - -KöftóŐtlétet mondíMV. a t. cz. köeönségnek azon bizalomért, melybeti eddig részesiten: kegyeskedett és ígérjük; hogy jövőre js.pontosan ée gondosan teljesítünk minden megrendelést és .haladéktalanul beküldjük & nyert összegeket. Ezennel ismételve figyelmeztetünk arra, hogy . ,az almiunk hirdetett sorsjáték nem ma^án vállalat, hanem hogy a nyeremények ponlco kifisetésért a hamburgi kormány kereskedik. ■ - - , - 574 3—3.'' >u ''■y.r Tekintettel eme föltétlen biztosságra., minél számosabb részvételt remélünk. A megrendelésüket a kővetkezőkép kérjük czimezni : I Bernhardt majoraszinháza. A takarékpénztár (bazár) épület hátsó részén, e czélra épitett árenában, mely teljesen fedett és minden zivatartól óva van. Csak szombaton, Junius 3-án és vasárnap, junius 4-én naponta 2 nagy eiőaáá8- Kezdete d. u.. 5,jógakor, a H-iknak este 8 órakor. Mindkét nap fellépte a hires kötéltán-ezosuak Matmstrőfll urnák, a két Oloron zenészeknek és fellépte a csoda-elefántnak Pepi. 585 1 — 1. Az, Igazgatóság. Jsenthal & Co. Banquiers und Hauptlottsriebiireau Hamburg. Is^iaOiTHOlábg acairrexxdje. Ï. oszt. l á 12,000 mka, 1 á 5000, 1 á 4000,.1 á 3000, 1 á 20QG, 2 i 1000=2000, 3 ''.500=; 1500, 5 á 300= 1500, 10 á 200 = 2000, 25 á 100 = 2500, 50 á 50= 2500, 3900 á 20= 78.000 összeses. 4000 nyeremény = 116,000 márka, 2. osztály, 4000 nyeremény =t 210,620 márka, 3. osztály, 4000 nyeremény = 331,150. mÁrka, 4. osztály, 4000 nyeremény = 452.100 márka. 5. osztály, 2500 nyeremény = 415,600 márka 6. osztály, 1500 nyeremény = 351,655 márka 7. osztály. 27600 nyaremény és jutalék — 6.757,150 mka. • t. Jil ! A háztartás részére : > ■ . I egy varrógép uináenesetre a legszorgalmasabb és hasznosabb segítség, hogyha az egyszerűen den varrómnnkára alkalmasnak mutatkozik. — Az eredeti Singer íanufactllHng Cö.-féle kalmasabbak erre. nemkülönben minden egyéb más munkára is, mint fehérvarrás, köpeny-, corsett- és emyőgyártásra, melyre kellő bizonyítékul szolgál, hogy ezen gépekből a mnlt év folyama alatt több mint a íéi millió darab adatolt ei, I, Az eredeti Slnger-varrógépek teljes biztositik mellett és cse-, kély részletfizétéssel, mely sohasem emeltetik magasabbra, hetenblnt eW/ 1 egy forint részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktatás is ingyen adatik. Tévedések kikerülése végett, hogy a Singer név alatt kiadott egyéb varrógépekkel fel ne cseréltessék, méltóztassék jól sí figyelembe venni, hogy az eredeti varrógépek a czég teljes czimét: ^ N. kezelhető és min-varrőgépek legal-női divatezikkek részletfizetéssel- rnjTQa* ■TTt '' 1 iTg g wr gin ÁB8Z0NY0K FMELtóBE! * Val&meunyí pótkávéfAjok|közt a legkitűnőbb sikert a F R A N K - K Á V É feltalálva HEINBICH PBa>K Söhne LudvigsburgbHn nyerte ei, üváló finom ize és dos tápanyaga által. w Valódi Frank-káve^-nak ártandó, Bzámos lelkiismeretlen gyáros, különfd!« gyengébb aésrtiiékők által s bitorlott .Frank-kávé'' neve alatt forgalomba hozni iparkodik,'' sőt esek legtöbbje utánnyomja ap egész valódi czéget: Heinrich Frank Söhae LudTigabarg. A Ludvigsburg (2), Linz a/D , Rieth, Bretten, Eppingen, Marbach a/N., Meimsbeim és Grossgartachban levő 8gyá-birtokosa és 10 érdpmtnlajdonosa. Miért? ho&T * vevónóket megesalják. Tehát eiővigyáza: > a váaárláauál A valódi Frank-k#vé föltalálói és gyárosai, szükségesnek SXIXTC3-JBI^ MAKUPACTURING CO. a gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép felső részén és állványán is tartalmazzák. — Szabók, czi-pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők és zsákgyárosoknak kiválóan figgyelmébe ajánljak a Singer Co.-féle különleges varrógépeket. »átják, tehát'' doboZaik és csom*gaikra ezen aláirást : Heinrich Frant 569 6—10. The Singer Manufaetursag Co.. New-York. NEIDLINGER G. ^-KaoizsáD. Csabin 23e>áls: Ferenc»-tér sas- G-rünliut-féle ; Söhne Ludvigsburg és a törvényilee bejegyreit védjegyeket nyo-raauii és egyszemmiud a háziasszonyokat fölkérni, hogy szigc;ru*n i üga eljenek a jegyre és ezoket kérjék, hogy igy a valódit, * nem ralóditói, uiánzottói, hamisitottól hitározottan megkülóuböstethessé«. Az ország valamennyi nagyobb füszerkereskedésében a .kávé dol»zokba ós csomagokba elhelyezve kapható, t fentébbi védjegy gyei ós aiáiráasal ellátva. 530 9—10. ayoíaato&í, fc siadó aüaidoace W&idiu József'' gyorsaajtóján. ....... NA£Y-%4.NI2^, 1882, jnnias 4-én. £lí fiisié''ó k? efí-M érrt.....- 8 írtfél évre.......< , ot-gyed bm......2 > Kgy ssám 10 Jer ^^ , ^¡¡g^, / HIRDETESP.IC 8 basáboi petitsorban másodszor 6 i minden további sorért kr. NYILTTÉRUEN soronként 10 krért vétetnek tn Kincstári illeték minden egyes ''-»:ni>-tésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. A la^i sxeUemi résxét illető közlemények t srerkesxtőbóz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bórmentye intézendük : nagy-kanizsa Wlasslcsbiz. BérmenUtlen levelek csak ismer, munkatársaktól f^adutnak el. Kéziratok vissza nem küldetaek. tf^-Kanizsaváros helyhatóságának, s nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egykte, a , nagy-kanizsai kereskedelmi % iparbank*, , nagy-kanizsai takarékpénztárba »zalamegyei általános tanítótestület« a „nagy-kanizsai kisded-Develó egyesület0, * nagy-kanizsai tiszti önr sgélyző szövetkezet''j a «soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánya0 s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Heten kifli kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap« Sok fától az erdőt. Felhívás tisztelt olvasóinkhoz. Szokása az már az emberekéje k, hogy tekintetök mindig a távolban tévedezvén, a közvetlen közelökben történő dolgokat észre sem veszik. Azt mondják, hogy az ember mindig elégedetlen, pedig nem tesz egyebet, minthogy a magáéra való ügyelés helyett mindig csak a másét nézi és kívánja, mert a maga ''¿őré vont bűvös körön tiil esik.. Az ó-szövetség 10 parancsolatának ntolsója épen ezen gyengéjét az emberiségnek szándékolja kiküszöbölni, midón azt mondja: bÍ5s ne kívánj semmit abból, a mi a te felebarátodé !c Akárhány ember van, ki a hazáján kívül eső államokat jobban ismeri saját hazájánál s ezt megint jobban szülőföldjénél. Ami az iskolai tanításban sarkalatos elv: s közelebbről a távo-labbal* azt az élet iskolájában is kellene alkalmazni. Az élet nagy mester ugyan, de ugy látszik, mintha ezen egy elvről megfeledkezett volna: nem tanította meg rá az embereket. Pedig csak nemzetgazdasági szempontból is mily nagy haszna volt ezen elv alkalmazásának. Menynyit lenditene a ha,zai ifiar. és kereskedelem fejlődésén és megerősödésén, ha mindenki először is a saját hazája határain beiül készült gyártmányokat kisérlené megvásárolni és c*>?.k akkor a külföldieket, ha a magyar gyártmány minőségénél és árár nál fogva egyátalában^nepa¡elégítené ki igényeit. A legközelebb mnlt és a jelen egyaránt elegendő alkalmat adtak arra, hogy a távolban végbemenő események magukra vonják figyelmünket. 1878-ban a bolgár menekültek, kiket az orosz brutalitás hajléktól, vagyontól fosztott meg, ide hozták ridegen megmentett éietöket s emberbaráti szeretetünk megnyittatá telünk erszényeinket s a jótékonyságnak nem szabtunk határt, A (örök sebesültek nyomora is meghatotta szivünket, hogy a nem-ze*. gazdagja-szegénye vetélkedett a nyomor enyhítésében. 137 9-ben a szegedi árvízkárosultak — hazánkfiai,- de tőlünk távolabb esők''— veszteségének pótlására a legnagyobb serénységgel raktuk le forinljjainkat a jótékonyság oltárára. .:••;..., 1880-ban a zágrábi földrengés áldozatai vették igénybe könyörüle-tünket és mi nein sajnáltuk filléreinket és hajlékainkat velők megosztani épugy, i mint a hogy nem szorítottuk a garast, a m^imai árvízkárosultakat kellett segélyeznünk. Jelenleg pedig az oroszországi üldözött zsidókon esett meg a szivünk, fájdalommal vettünk tudomást egy ártatlanul szenvedő népfaj bir-hatatlan nyomoráról s siettünk s odahatunk még most is, hogy a türelmetlenség, kegyetlenség és a bru-talismus okozta köuyeit felszárítsuk a földönfutókká, -lett százezernyi oroszországi ZSijlókiMÜ^- És szegénységünk mellett mind az emiitett jótékony czélokra oly tetemes összegeket tudtunk előteremteni, hogy aránylag véve annyit tettünk, mint?"bármely más. jólétben ¡aszó nemzet jiai. Ha tettük, jól tettük, mégis áld érte a jó Isten. Igaz, hogy csak emberbaráti kötelességet teljesítettünk vele, de mai nap a kötelesség teljesítése is érdem, különösen, ha pénzáldozatokról van szó. De ezzel magávai még nem tettünk eleget kötelességünknek, mert ezen könyőrületességünk fénye mellett nagyon is kirí egy árnyoldal, melyben még sötétebb betűkkel az van irva: SA. sok fától nem látjátok az erdőt!" Mirólunk magunkról, zalamegyeiekről van szó. Nem hangzatos a nyomor, mely felénk tartja el-aszott tenyerét, de annál mélyebbre ható. Nem a féket vesztett elemek rakonczátlan pusztításának áldozatai, kik & mi segélyünkre várnak és erre számot tarthatnak, sem az emberiességből kivetkőzött durva néptömeg legyilkol tjainak jajgató özvegyei és árvái, hanem egy rosszul foganatosított intézménynek lassan sinyiódo betegei, kiket a nagymérvű íagy s jég okozta sanyarú esztendők hosszú sora már a kórágyon talált, hozzá lánczoh ugy, hogy a felüdülés utolsó reménysugarától is megvannak /osztva, mert némán tűrik belső, sebeik sajgásat s orvos sem kínálkozik, ki a betegeket a teljes vérvesztéstől megmentse. Közvetlen közelünkben feküsz-nek a betegek: Orosztony és Kerecseny lakosai. Az anyagi tönkrejutás örvényében vergődnek szegény''szomszédaink, melybe a túlságos'' magasan megállapított , hegyváltságoü kívül a múlt években gyakori fagy és jég vetette mindnyájunk által derék, iparkodó szorgalmas föld népét.-'' ; Kötelességünknek tartjuk t. olvasóink figyelmét e két "falu népére fölhívni és kőnyörületességökhöz appellálui; ae engedjék, hogy e nép, legközelebbi testvéreink bujdosásrs kényszerüljenek ! A ki a szegénynek ad, Istennek ad kölcsön s ez jó kamatokkal fizet; a szegény, magára hagyatott, kéregetéshez nem BZokott nép áldása fogja követni jótékony cselekedető ket s azon édes öntudatot szerzendik meg magoknak, hogy Isten tudja; hány különben most még becsületes embert mentettem meg a társadalomnak, könyöradományaikkal visszatartván őket azon önökre nézve is ká- TÁRCZA, Euzd r& czigány Huzd rá csigány!... huzd el tx éc nótámat, A.-.t a nótát, mit51 kedvem feltámad! Zendüljön m*''- * hegedű kezedben, Hadd felojtsem azt a hQtleat, kit igaaác szerettem— Hej csaplárné I kökóuy steraü. galambom, Kiürült mkr oz ax üveg, bort hí>tz»Bl H.idd tcmenem borba a nagy bánatot, Hadi feledjen, mi egykor e szegény szívűek fájhatott!'''' Minden abi&k sötít már az utezában, K gyedül én maiatok a csárdában ; Tudom 5 sem alszik. .. nyitra ablakja: MegCörc siivem bcs dalait, szegény — »irra hallgatja. • i > Egyre i»zom, — mégis józs.n maradok, S h* a & tétek odaát ax alakok '':" Axt * nótát a fülembe huzatom, " '' Leborulok ax asztalra, a a hűtlent. ugy siratom... Húztátok már ízt a nótát eleget, Kiég leJ2 már, mert a irivtfm megreped !.. -..Hazzátok csak! Legalább ha mogsaak&dt: Xem csalja meg egy leány sem odalent a föld alatt!.... • - k _ *. • • ) i SZIKLAI* P. GXJULA. Karaűola a költő sírjáról. (Klbeét''^és a deafc idóVWÜj Senva Ágosttól. Fordította: FJZÉATZfS VOMO&KOS. ti. :. Hideg van oda kinn. — A csipős éjszaki sséi szárnyain röpködnek 6 hópelyhek az atcaákoa. A hó térdig ér, — at ereszekről jéggyertyák lógnak. — Marcal ülök szobámban & kandalló tü-zéoél, — olvasgatok kicsike kis sárga köuyvccskéból. — Bet kedves nekem e könyvecske 1 És mennyi tüs van benne 1 A&t gendolná az emb^r: lángok nyaldossák a megsárgult iveket Tirsxer i? olvastam már át — és most újra olvasom. — Tudjátok-e, hogy ki irta e«t a kia szegénykét? — A sserencsétlen Bnyelves dok:oru, a mint a krajnaiak a fiskálisokat hivni szokták, — a aaerencsótien Prejwn Ferenci. — És tudjátok-e hogy kié volt ? — A Preserné. — Nem csoda tehát, hogyha éo nekem kedves. Né»», virág is van benoa. — Karafioia, gonuo-lom, vngy iegalAbb is az volL — Szegény virágom, mily sárga vagy, mily nyomoraitan séaesz kii No de hisz nem is tréf-i ám, husz éven át papirsirban ¿1-madozni. — Egykor, igen egykor virág-sott, kéj volt ti^ózni-is^Jíily piroa, mily teljoB volt. mily kéjesen "hintázott a ezellő lehelletére, — bogy remegott rajta a harmat csepp 1 Kraiuybao, (Krainburg) Presern sirján nyilt. Istenem, hogy változik minden a világon! Nyiláé, virágsás, hervadáe, — leány, asszony, banya. > Körültem jsend, — caak a kan dalló tüze pattog, a lámpa lángja remeg előttem »s asztalon, fejemben régi, halovány képek keletkeznek « mind élénkebbek lesznek, — nónek. — Az én karafiolám is mintha pirosodnék, mintha emelné a fejét, mintha beszélni akarna. Beszélj virágocskám, beszélj, hogy hail haasaaak a jó emberek. N- m less ez nagyszerűen kigondolt finomul szőtt mese,- hanem inkább ma roknyi szóhalmaz, caak ; szerencsére & világba eresatvo. tJtüvigré legyen at bármily, csakhogy szivből jön — éc az ér ám sokat. Vig éa pajkos vérü. deák voltam, még &e ördög sem ijesztett meg; — h&tiem. as asszonyoktól mégis féltem, jóllehet az orrom aJját már diazitették e bajusz pelyhek. Eljártam társaságokba s mig & mi „jennaase deréec-nk bützkén emelgette makfejét csevegve valamely vis-a-vis-ről, vagy pedig valamely diplomatával nagy komolyan rostálU a keleti kérdést, azalatt éu routoV.am a pnégyeseket", — vagy pedig hallgatva ültem tánezosnőm mellett, — s izzadtam. Később persze ez ie megváltozott — gondjaim nem voltak, — de annál több txéfa, saját aranyaimat pedig nem adtam volna még a caássári koronáért sem. Verseket, is faragtam. Hiszen tudjátok, miféle tersmtés. az ilyeb fiatal versfaragó. Nem hiszem, hogy volna valami nevetségesebb a világon, mint ae ily fiatal tünderfi, aki iskolai könyveinek szélén csámpás sonetteket kovácsol és as utczán mindannyiszor megbotlik, valahányszor ideálja ^concre!® alakjával találkozik. JL tanulás ¡sem igen aggasz tolt. Rövideaen éa minden tekintet nélkül a szép nemre, nagyon nyugtalan éa heves vérf^ voltrm^ ¿elkeni meg folyvást a Bzéles, nagy világban-kószált. Ne vegyétek rqas néven e nagyon is jellemző magj egy léseimet az iskolás .élet idejéből, -kellemes ám visszagondol nőin az élet aranykorának költészetére, & meiy fájdalom, nem tart tovább a pil langó életécél, - midőn az emberi .szívben a legnemesebb, érzelmek szüleinek, érzelmek, melyet a mi épen n«ym smé-dicec-i korszakunkban ^Lágyon xs ritkák. Meg kell említenem, hogy e karcsolatok ros következményű örvénytől, melynek neve: küzdelem a létért, ha a mások kárán is! Ne mondják, hogy idegenek felsegélésére telik elég, csak saját szomszédaiktól vonják vissza adakozásra nyilt kezeiket. Mert hiszen ezek is épugy rászorulnak és épugy érdemlik meg, mint azok az idegenek, a távoiesők, ha nem is törnek ki hangos panaszokban! Ne felejtsék, hogy a titkos nyomor szánalomra méltóbb a minden ajtón zör-getőnél í Alakítsanak bizottságot az orosz-tonyi és kerecsenyi szomszédok nyomorának enyhítésére, mi magunk is szívesen fogadjuk el a hozzánk beküldött összegeket s nyilvánosan nyugtázzuk. '' ííéhány száz forint csudákat mivelhet í • Vajha szavunk ne lenne kiáltó szó a pusztában, midőn arra kérjük önöket: „ Lássák meg a sok fa között az erdőt is!c b-fb. A répa-exukoraáóiiak átalft-njözAsa az 1*82/«$. év! termeié«! Idény re. A m. kir. pénzügyministemek í. évi 29.894. ss. körrendelete, a répaezukor-adónak ae 1882— 83. évi termelési idényre átaUnyosáaa, valamint a ezukor gyárosok neláni pólfizetéseinek és az ál-talok megtéri''endő ellenőrzési költségeknek biztosítása tárgyában. A répaezukorgyártásnak megadóztatása iránt az 1882 — 1883. évi termelési idényre nézve az 1880. évi XLYIi. tcz. 4. és 6. §§-ai valamint az 1878. évi XXIII. törvény-czikk 2. és 3. §§-ai alapján, az osztrák cs. kir. pénzügyminiszterrel egyetértóleg, a következőket rendelem: 1. §. A telepekbe egyesitett áztató edények összes űrtartalmának minden egyes hektoliterje és azok mindegyik töltése után megadózandó nyers répamennyiség következőleg ál-lapittatik meg : L Azon áztató-telepeknél, melyek legalább 9. és legfelebb 11 áztató edényből állanak: 1. Negyvenhat (46) kilogrammal azon esetben, ha az áztató-edé-nyek használatának módja tekintetében a kővetkező feltételek együttesen vannak meg: a) ha a répaszeletek ny rs állapotban előmelegítés vagy előkeve-rés és egyáltalában minden előkészítés nélkül töltetnek az áztató-edényekbe: b) ha az ásztató-edények megtöltése a répaszeletrétegek tömörítésére szolgáló bármely nyomó- vagy tömő-készülék alkalmazása nélkül eszközöltetik, mely készülék alatt azonban lapát, kuruglya és gereblye nem értetnek. Ellenben az áztató-egények felső csapó-fedeleinek lezárására netán alkalmazott csavar az esetben nyomó-készüléknek tekintetik, ha az a fedél szoros lezárása mellett a kanyar-vasból vagy fedél. — az anyacsavar által fedett részen tul 20 czenti-méternél magasabbra kinyul; c) ha az áztató edények megtöltésénél — a kilngzás megkezdése után — póttoltés nem eszkőzolie-tik, vagyis a répaszelet mennyisége ily módon nem szaporittatik. 2. Haivankilenez (69) kilogrammal, ha az áztató edények használatánál a fenti három tétel közül az a) vagy b) alatt körülírt hiányzik. 3. Nyolczvan egy '' fét (807a) kilogrammal, ha az áztató-edények oly módon használtatnak, hogy a fentebb elősorolt mind a három feltétel, vagy azok közül az a) a b) alattival együtt, vagy a c) alatti hi -ányzik. IL Azon áztató telepeknél, melyek 9-nél kevesebb vagy 11-nél több áztató edényből állanak, hasz- épen szükségesek ez én fésületlen mesémhez, a melyet ugyancsak hiába fog valamely tudományos biro „m. poetiois'' az ő elméleti rőfjével méregetni. As egész különben nem is egyéb, miat mese az „ac eltévedi bárányról."'' 1 ''■■ A czentj; Katalin téri hásban, a gymnaaium épület, mely fÖlötl ason időben kétfejű sas függött, jóllehet benne nem tubifcot, hanem világbölcsességet árultak, e hásban mondom egy bizonyos év, juiios havának utolsó napján a stc-kottaál sokkal nagyobb larma volt, mig e két szó: „Jön as .igazgató!" szájrólszájra röpülése csendet nem csinálL S valóban beállit az igazgató, tisztára, bo rotválvz. hunyerit egy párazor, kiköbögi magát, aztán a magas egeknek irányozza begyes, ferde orrát, mint a\kakas, ha vizet ivott. Nekünk az igazat megvallva, nem volt Ínyünk szerint a germánizáczió eme ,feldbabája.0 Nem annyira ferde orra miatt,;— ez ugyanis bal felé haj''o.t, — hanem, mert jellemére nézve valódi Tor-quemada volt, „en miniatűré.® Horatius költeményeit is csak miatta kezd em gyűlölni, mert ő rendesen délután forró nyári napokon, miután már becsipett valamely kanonikus ebédjén szoku ta«j-laltatni e dícsó költő hagyomífUyait. Volt is ám olyankor" kínzás. — Csak akkor szerettük hallgatni, mikor a rómaiak pin czéi-; Üvegei ,-felköszöntéaöi-?''» különféle borairól beszélt. Érdekes volt az ő fejtegetése & phalermusí és a:bukoveczi cseppek különbségéről. " Különben is ac 6 hajnal-piros orra eléggé bizonyitá jártasságát az archeolo-gia ezen ágában. — Ez alkalommal nem szándékozott előadást, — & szó szorosabb értelmében tartani, hanem elénk áilt mint valami óriás, e csak ugy Ezórta fejünkre latin közmondásait, kózéjök kevervén néhány phrázist a uagy ausztriai patriotismusról. Az egész peroráczió vo-lejo ac volt, hogy hát beálltak a szünetek, 2 deák Bzabadság aranyos pillanatai. — Midőn vége lett aE egész klassikui czeremoaiának, nagy örömmé.'' • Kirontottunk a kétfejű sas szárnyai alól, a .nemzetek őrének* mozdulatlan szemei alól; Lelkünk mélyéből kesdiünk Jéleg seni és én, hogy megmulassam, milyen szabad vagyok, hogy tökéletes ur vagyok, az öreg Homérust a Cyclopokhoz küld em, Virgiliust Tartarusba kergettem, — zzóva, az egész tudomány a kályha mögé röpült. " Elhatároztam a világba menni. Nagy határozat. De mi alvilág ? Bizoayos sess-tinai (falu Zágráb mellett) pnrasst egy al-icmlomaai azt mondta, hogy az ő napja Zá rábban kél, Vr^bcce faluban pedig lenyugszik; es a» ő világa. Nekem is csak, mint anyám kedTenczénok ily bo-mérusi fog»imam volt a világról, s ép azért nem tudhattam, melyik szélre volna legjobb sza: ^yaim&t bixni. De kksegitett barátom Albert, szép, egésxeégea, erős és értelmes fiutal ember. Középssent termetű, erős izmu, de őatxi korához nagyon férfi a i arczu volt. Széles és saigorn arcza, e.őteljes ajkai sürü szemöldökai fekete ''dzes szemei - fölött, buja hajsaia, srenve^élyességo ''bizoayitották-, hogy l som Hermr.tKi sem Tbusnelda gyertéeke. És ralóbac ő vend volt, bürcan-kratikus gyermek. Hiszen tudjátok, hogy mit akarok ezeet mondani, »zt ugyanis, hogy az^övéinél csak a szolgálóval beszéltek aryanyelvén, máskülönben miu- j I ''r/u^fföv^iL AM. Z Á t A I K Ö Z¥D5Í f JUKIÜS 4-én 1882. nüati módjukhoz képest a fenti (I) tételek 25*/c pótlékkal. IIT. A 75 ezentiméternél alacsonyabb áztató-edényeknél az I. és II. pont szerint megállapított répa-mennyiség, az edények magasságához képest, még a következő pót lékkai emelendő; Ila a magasság ?:*) emtron alul v*n, de 70 crr.t. o'' 7.0 . ... , 45 * ¿''//-al, 6:......60 , K> -d, G<> . „ „ , , 55. 65 . . „ , - 50 . 15 -ml, 50 , , , , 45 . 187,-al, 45 . . , . . 40 . 20 -.1, 40.....85 t 22 7,-al. „ )T „ „ „ 80 r 25 -aj, 30 „ „ _ - - - 30 -al. Az ázíató-cdényck ezen magassága. biil<vnésre berendezett- áztató edényeknél. az alsó szita közép pontjától a felső szita középpontjáig — másnemű áztató edényeknél pedig az alsó szita középpontjától függőleges irányban a felső bnvólyuk szélének .színvonaláig ''számítandó. IY. Oly áztató-edényeknél. me Ivek lefelé kupszerüleg kitágulnak és melyek belső átmérője tehát felső szélöktól lefelé egy vonalban vagy lépcsőzetesen nagyobbodik: az I. álát''ti tételekhez, illetőleg ezekhez és a II. és IU. alatt határozott pótlékodhoz, még kilencz (9) százalék pótlék számíttatik. Azon kúpalakú áztató-edényeknél azonban melyek kúpszerű részének legkisebb és legnagyobb átmérője közötti különbözet öt (5) czentimétert meg nem halad, ezen (IV.) pont alkalmazást nem nyer. Szintúgy kilencz % pótlék alá esnek azonban mindazon áztató-edények is, melyek Felső kúpszerű :''ré-szökkel kapcsolatos hengerded vagy kettős kup vagy mindkét alakú részekkel birnak, ha az alsó szita középpontja és a legnagyobb kör felülete közötti függőleges távolság, azon ponton mérve, hol a kúpszerű felsőrész a hengerded vagy kettős kup alakú részhez csatlakozik, — a legnagyobb átmérő felénél kisebb. Kan/aritott vagy lépcsőzetesen kitáguló alakkal biró áztató edények, ó kupalakuakkal egyenlő elbánás alá esnek. 2, §. I. Minden egyes áztató-edény adóköteles űrtartalma akként méretik ki, hogy £ feisfr- burólynk-: nyitva tartása mellett ezen nyilás széléig vizzel teljesen megtöltetik. a Tíznek beöntése előtt azonban a netán meglévő úgynevezett szita-sulytalanitók (melyeknek alkalmazása egyébiránt a termelési idény kezdete előtt bejeientendő)az áztató-edény-bői kivétetnek és ezen edények mindazon nyílásai, melyek a lébe — vagy kivezetésére rendelvék, a fal belső felületével egyenlő vonalban elzáratnak. E tekintetben következők tartandók szem elöt^: i • ^ ; a) az áztató-edény. ielsó szélén netán meglévő és annak belsejébe nyúló úgynevezett kagyló,, valamint az edény felső szélén "ésetleg alkalmazott gyürü- csatorna, melybe a lécsó vezet, —: a kimérés alól kivétetnek ; • i .< ,b) azon áztató-edényeknél, melyek a fenékszita alatt még egy hozzá öntött vagy szegezett léosztó fenékkel vannak ellátva,, mely a lé megosztására szolgáló egy vagy több Djiiással bir, ezen nyilasok, a kimérés előtt a í.léosztó-fenék felületével egyenlő vonalban vízmentesen el-záraadók. Ha az áztató-edények léosztó-fenékkel nincsenek ellátva, hanem a lé be- vagy kivezetésére, a fenék-szíta alatt egy vagy több nyilás.^1 birnak, ezen nyílások közvetlenül .a fenékszita alatti fal felületével egyenlő vonalban szintén elzáratnalc . • ''Ha,: a léosztó-fenék :?incs az áztató-edényhez öntve vagy szegezvef az említet nyílások elzárása az osztó fenék alitti fal felületével,egyenlő vonalban történik. . • II. Ha valamennyi áztató-edénynek felső buvólyuk-fedele kifelé domborodik. ennek öble is, a száicsövek- . 1 ■ ''i j » • i • '' * t '' nek a fedél belső falazata "domboro dásának megí»lelőleg eszközlendŐ elzárása után. vízzel kiméretik és ha annak űrtartalma az áztató-edépy űrtartalmát 3%-al meghaladja, a többlet az áztató-edény adó alá eső űrtartalmához hozzáadatik. III. A mindegyik áztató-edény-nek ekként megállapított adó alá eső űrtartalmánál előforduló literrészek, dig a .hivatalos" volt használatban, nehogy a .pánszláv ismus* gyanújába essenek. Szja! ilyenek voltak az idők ! Al be''rt is a szót .osztrák" ethnogrxpbiai fogalomnak tekintette s ehhez mérte basafiságát is. Eszméi nem röpködtek sem éjszak, sem kelet, som dél felé a feketesárga czölöpökön keresztül, mert a szel ierai táplálékot csak nyugatról, — Ger-mániából ezabad volt b^hazoi. jobb raeb-jében mindig Schillert, baljában pedig Goethét hordozott, — értetődik, ".Teli Vilmos''-t ée Götz von Beríichingsn"-1 kivéve, mert e két drámai költemány azon időben .aberratio, metis humante" volt. — Akkor még félig gyermek voltam, nem voluk oly szemeim mint máma, de hogyha Albert jut eszembe, hogyha az ő akkori természetéről gondolkozom, annyi év multán be kell látnom, hogy mennyire elrontotta az idegen szellem természetellenes oltása a derék vend fiu élénk, szenvedélyes természetét. Az én Albertem sentimentalis lett „melancholicus*, sót .szerencsétlen" is jóllehet valami szerencsétlenségről fogalma sem volt, gondtalan, kellemes életet élvén szülei mailéit. — Istenem, hogy falu Goethe .Wer-ther''-jét! Átolvasta legalább is négyszer, mig végre meggyőzódöu, hogy ó maga • Werther"-nek második élő kiadása. Az igaz, hogy én sem álltam még saját lábamon; de a mint már inkább epikai mint lyrai természetű fagyok, sokszor mégis tudtam haragudni Albar: ahalucináüóu-ira; tőt egy alkalommal oda is vágtam neki: ,As ördögbe ! végy már agy pisztolyt magadnak s egészítsed ki tehaseo as uj Werthertl" Estefelé nem mertem vele sétálni, mert a holdvilágnál mindig Mathisonnak „ Abendlandsohaf tr-ját ssavalta, hoxaá adván néha-néha az „Elegiát a várromok lelett." — Végre belemerült Lanauba is. — Wertherből egyszerre »Faust* lett, ■őt kevés hiján csaknem maga Lonau, telve költői erővel, hanem ama szerencsétlen Lenau Döblingben, akinok képzelmét M őrültség sötét leple födte. — Nagy komolysággá beesél^hiaouyo* határozatlan »borultságról, fejfájásról, hogy az ő kép-».etében hogyan keverednek képek al ha 5/, litert elérnek vagy meghaladnak, egósi literek vétetnek, ha ellenben % liternél kevesebbet tesznek, elejtetnek. 3. §. A répáié-sajtók naponkint megadóztatandó termelőképessége, az 1878. évi junius hó 29-én 35,367. sz. a. kiadott rendeletem szerint megállapított átalányozási mérvekhez képest, mindazonáltal a sajtolás mindegyik. módjánál, kilenczvenöt (85) százalék hozzáadásával határozta-tik meg. 4. §. Áz általányositott répa-ezukorgyárak villáikozói által netáni pó''.fi^etés ''"esetére * biztosítandó adóösszeg,'' á gyáraikat 120 üzleti napra terhelő adóátalá ny tizenöt •< 15) % -ával állapittatik meg. '' 5. §. Az ugyanazon ezukorgyá-rosok által az 1880. évi XLVIL törvényezikk 6. §-a alapján megtérítendő ellenőrzési költségekre nézve nyújtandó biztosítékot, részemről a 120 ür.leti napra eső adóátalány egy fél (V:)Vo ával határozom meg. 44«. B/82. Lípics József ás tiraaí sikkasztásul vádoltak ellőni ügyben végtárgy. 1016 B/82. Sz. I. Kossxer János csalással vádolt elinni ügyben vég-tArgyaláx. 1312. B/82. Let. Ssodecz Ferencz hamis esküvel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 1882. junius 15. 1134. B/82. Ss. L Illés Gábor súlyos t. sértéssel vádolt elleni ügybeu végtárgy. 1146. B/82. Ss. 1. Kozma József ssándékos emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgy. 1183. B/82. Sz. 1. Hosszú Istváu és társai ¿opással vádoltak elleni ügyben végtárgy. 1346. B/82. Sz. 1. Breazkocs István és társai emberöléssel vádoltak elleni ügvben végtárgy. 3 396. B/82. Sz. 1. Németh Katalin emberöléssel vádoltak elleni ügyben végtárgy. 1397. B/82. Sz. 1. Domonkos Péter és társa lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgy. 1431. B/82. Sz. I. Dobos Verona vallás elleni vétséggel vádolt elleni ügy-ken 2-od bir. ithird. Junius 20. 1451. B/82. Let. Németh Káplár József és társai gyilkosság és rablással vádoltak elleni ügyben végtárgy. Junius 21. 1136. B/82- Sz. 1. Ssokoli J^nos Bulyos testi sériéssel vádolt elleni ügyben vég tárgy. 1176., B/82. Ss. 1/ Horváth János József lopással vádolt elleni ügyben végtár gy.'': 1210. b/82. Ss. L Kövesi PáJ és társai súlyos t. sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgy^ Junius 22. '''' 1430. B/82. Ss. I. Horváth Barna János ée társai magánosok elleni erőszakkal vádoltak elleni bűnügyben 2-od bir, ithird. 1432. B/82. Sz. r. Tóth András súlyos t. sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithird. 1450. B/82. Sz. 1. Horváth J¿nos e társa anlyoe t. sértéssel vádoltak ellen; ügyben 2-od bir. ithird. 1475. B/82. Sz 1. Csótár György-magánokirat hamisítással vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ithird. Zala-Egerssegen, 1882. máj. 31. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató Törvéuykezés kÖréJoöi. Bünügyi tárgy nlá&ok jegyzik* a tala^Ager szegi kir. tőr vény t»áir%*6i. 901. B/82. Sz. 1. Fölli József és társa lopással vádoltak elleni ügyben régért?- ... L . 1245. Sz. 1. Dávoli Károly és társai su''.yos t estis ér tésset vádoltak elleni ügyben végtárgy: '' 1294.A/H2. Sz. 1. Scservik Márton és társai lopással vádoltak elleni ügy ben végtárgy. ., 1249. B/82. Sz. L Dömötör Gábor más vagyonának megrongálásával vádolt elle^ ügyben végtárgy. 1251.'' B/81. Öz. 1. Gebhárd András és társai súlyos testisértéasel váldoltak elleni ügyben 2- bir. ith:rd. 1289. B/82. Sz. 1. Szacski Mihály és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. itbird. * 1338. B/82 S1.1. Bozsoky György: lopással vádolt olleni ügyben 3-ad bir. ithirdetés. 1339. B/82. Ss. 1. Fontos Ferencz Dikkasztáasal vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithird. Junius 7-én. •703. B/82. Sc. 1. Bacsek Istvánné hatósági kösegek elleni erőszakkal rádolt olleni ügyben végtárgy. 876. B/82 Sz. 1. B^rendiás István hatóság elleni erőszakkal vádolt ellen! ügyben vég tárgy, mult időkből a mostaniakkal ; beszélt az őrültség keletkezésének föltételeiről. Ilyenkor rendesen megszoktam őt nevetve szakítanii .Amice, ne beazéljünk^z őrültség keletkezéséről, hisz te már úgyis megőrültél!" — ó pefsze we sértve érezte magát, bantun szerencsénkre mindig kibékültünk. , .. Azután szerelmes lett — s ez némileg kigyógyította. Az ő ideálja, — élcze« városi kisasszony, — visv^o»*- -Hgvao szereimét, hogyha e gyerekjáték szerelemnek keresztelhető; de Albert költői nagyításait, — mert versfaragással ís foglalkozott, — mindig szúró élczokkel és a horvát szép nemnek mintegy vele szüle''ett humorával visszatudta utasitani. Ez kezdetben fájt a képzelgő Albert. ek, ds később az élezek, nagyon is boldogították őt, mart szerinte épen belőlük vehető ki Heine „saxcasticus" szelleme, — ami különben nagyon rósz hason lat volt. Most megint mint szerelmes egészen más fába vágta fejszéjét s Heine .Dalok könyvének" másolatához fogott. Egész könyvre való dalt költött, ami aa ő.vi lágfájdalmának nagy enyhítésére aaoigált. De hogyha megmondom, hogy ss ideál, — Zoricának hitták; — már huss éves volt, Albert pedig csak tizennyolca, el kell ismernetek, hogy a helyset szokás ellenes volta miatt, Albertegéességenem lehetett állandó. Ideálja tehát nem sértette megazillendős ég szabályait,midőn követve as egész (város) számitgatásait, egy farsangi vasárnapon koszorúval a fején hintóba ült s szent Márk templomába vitetett, hogy o<t egy érdemes férfiú elválasz-hatlan élettársává váljék. Albert fői nem foghatta e világos logikát b Othellóként nagy tragikai pat hossal felkiáltott: „Árulás !e Alkonyatkor még egyszer a hütelen ablakja alá ment, hogy a fehér függönyök mögött legalább még egyszer meg láthassa a hütelen „silhon-jtte"-jót; — de as ideál mintha nem éri volna rá mutatkozni. Másnap visszakapta tőle költetné-nyeit, — Heine imitatióit, — azon tanul-»ágos megjegyzéssel, „hogy az ő esze (e szó hibás volt) be fogja látni, hogy egy férjezett nő nem tarthatja magánál más férfiú kezelrását. Különben bistositva lehet ószinte barátságáról, stb. Mindez a szünidő kezdetén történt: — „Barátsági* elneveti magát Albert keservesen e össsetöri a levélkét,-melyet az örökre elveszettől városi postával kapott. —. ,Gyönyörű szép yirág ez a ssó, de a hütelenség mérge rejtőzik benne. Mily irónia! Barátom, — folytatta, — nem adhatom a levegőt, a mely árulással mirgűzletelLme^. A_.tissta ssfts termé szetbe akarok menni, a nagysserü krajnai hegyekbe, hogy olt megnyugtassam szivemet. Jer te is! — Akarsr? — Akarok volt a válasz — s itt Kezdődik a mese ,az eltévedt bárányról." Mielőtt azonban megkezdeném fiatalkori Odysseánk elbeszélését, engedjétek meg, hogy bemu tathassam a mese második "hősét is, — önön magamat. Ne vegyétek ros: néven. Tudom, hogy ez kis arCzátlanság — ámbár már sok irónál szokásba jött. És az én büiiótn nem is oly nagy — mert nem hioságból teszem ezt és aztán nem is leszek igen hosszú. Az én alázatos személyiségemnek megbatárzása ez: zágrábi gyerek. Mikor én azt mondom, hogy .zágrábi gyerek" képzelnetek kell valami haloványst vagy tarkát, vugy mint a franczia mondia: .sujet indecis.* — Zágrábi gyermekek azon időkben még otthon is idegen szellem ben-neveltettek; a kicsike Zvonimif-kák és Dusankák, á^kis Zorieák és Zlati-cák iszonyúan néuetizáltak, — hozzá a német iskolák, a hói a horvát bőrt egészen fel kelte cserélni a kosmopolirikus frakkal. — Magam is csak ily zágrábi svábocska voltam. Korán megismerkedtem Schillerrel, Ishokkeval, Bürgerre!; — még mint gyermek — elloptam anyámtól Bulvert, Dickenst, Hugó Viktort; „Rienci," „Notre Dame de Paris" már tiz évei koromban ismerősim voltak ; s midőn tizennégy éves koromban először hallottam a ssót:,Gundulicc(Gundilic, jeles horvát költő a 16 ik századból. Ba-gusa (Dobrovnik) köz társaságjának elnöke volt,) — ast gondoltam, hogy ez blsonyosan z .hajdúk''-ok, (Htjduk-be-tyár. Különösen Boszniában éa Hercseg-ovinában), valami 1 arsmbasája. (Po''.j-utisa kOvetkwiík ) '' 1 Uolyf, megy ei és vegyes hírek. — A nagy-kanizsai társaskör 1882 évi junius 10-én a városi felső erdő ugy-novesett nyergesi vágásában s az nap folytatólag a iaaanaki kertben zártkörű tavaszi mulaúágot rendez- Napirend : Reggel 6 órakor összejövetel a társaskör előtt s kocsikon indulás az erdőbe. — Időzés íz erdőben eeti 6 óráig. — Esti 7 órakor táaczkoasoru a lassnaki kertben. Belépti dij a tán ex koszorúhoz személyen-kint 50 kr. Kik sz erdei kirándulásban is ré«st venni óhajtanak, nziveskedjenek a rend. bizottság elnöke t. TőttÖey Béla urnái jun''us 9-ig jelontkeani. At erdei kirándulás bővebb részletet megtudhatók a társaskörben és a helyi lapokban Is közzétételnek. A tánczKossoru tiszta jö vedelme a Nagy-Kanizsán létesítendő saicház aiapjavára fordittatik. Kodvesőt len idő esetén a mulatság f éri junius 17-ére halasstatik.Megkerestettünk annak kőrlésére, hogy akik a nagy-kanizsai társaskör által-f. évi junius bó 10 dikán rendezendő tavaszi mulatságra tévedésből meghívót nem kaptak volna éaerre igényt tartanak, szíveskedjenek a rend. bizottság elnöke Töttösy Béla urhos fordulni. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy a tervezett mulatság kedélyeenek ígérkezik. a mennyiben az a nogy-kaaisasi eddig rendezett hasonló mulatságoktól eltérőleg kora reggel közös indulással veszi kezdetét, egéss ncp az erdőben különfélj szórakozás, közös étkezés és befejeztetik este a lazanaki kertben tánezkoszoruval. — Vidékről is többen késsülnek. — A „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület" réeséről folyó évi junius hó 5 én délután 6 órakor a nádor utesai „Kisdedovoda* helyiségében választmányi ölés tartatik. Tárgysorozat: 1.) F. évi apr. 5-án tartott választmányi ülésjkóay-vének felolvasása. 2.) As apr. 30-iki közgyűlési jegyzőkönyv alapss. 10. §. szerinti hitelesítése. 3.) Az elhalasstott Frőbel ünuepély mikénti megtartásának kérdésé. 4.) A julius végén tartandó sárünnepély rendesésének ügye. 5.) Egy e-r.ületi ügyész ur jelentése a magya- utczai ovoda előbbi bérhelyisége ügyéiek befejezéséről. 6.) A nagy-kanizsa: önk. tüsoltó-egylet saszlóavatási ünnepélyére szóló meghívó ¿¿érinti 4 tagu női küldöttség megválasztása. 7.) Foiyó ügyek. — Tapasztalati föl jegyzések junius hóra. A földművesnek o hóban melegedő kell felváltva verőfény nyel. Hüröe má- ÍUS; nedves junius megtölti a''padlást és hordót. Sok és hideg•»»ő árt a szőlőnek és méhkasoknak, Nikodemus és M-d.vd napja derült legyen. H* Medárd napján esik utána 40 nxpig nedves idő jár. — Elemi csapás. Csáktornyán ¿A vidékén május 31-én délután fél őskor uzonyu szélvihar tombolt s nyomb-m ri megeredt a jégeső, mely mintegy ne^y-j. óráig zuhogott alá, tönkretéve a vet^. ket é* gyömölcaöt, letiporva a virá^j pompajában diszlő réuéget ée dióosgj. ságu szemeivel bezúzva száz, meg iu, ablrkí -eg?4. A kár kissámithatlau. Al kony xer xuég lapátolni lehetett a sürün hullott jeget. — Ritka óriás rózsa tó v*n Tóth L^jos helybeli ügyvéd k''-rtiéb-u. - óriási tovrn temérdek rózsa virit * az a csodálatos, hogy majdnem, mindegyik tnás, más srinváltozatot muUt, sőt ugyanazon ágacskán van egészen fwhér és lilnszinb-. játszó virág. A rózsatőt Molnár mükertész gondozza és bárkinek szíves*« megmutatja a ritka virág-egy ed«U Ajánljuk a megtekint<«sre! Hymen. Killer Tivadar helybeli terménykereskedő eljegyezte Guttmann Berta kisasszonyt, a .Fűnfkirchner Zeitung" szerkesztőjének leányát. — Darázs Miska f. hó 8 án Űrnapján, bucsu-diszelőadásl tartand a .Szarvas" vendéglő mulatód-kertjében. Ez alkalommal már azon díszegyenruhában ¡eszűek, melyben külföldre fognak távozni. Hisszük, " hogy közönségünk érdem szerint fogja méltányolni utoljára a derék magyar zsaészekot, < —■ Gyászhír. Emooz Dona, özvegy Emecz Jóssefné a keszthelyi községi iskola női-kézimunka tanítónőjének kedves leánya,folyó évi május bó 25-éa 16" éves korábab jobblétre szenderült: Élte tava-Bzáh ragadta ki az éíők Borából a kérlel-hetlen halál e kedves és müveltlelkü leánykái édes auyja, testvérei, rokonai ós ismerősei mély bánatára és szomorúságára. Temetése 26 án délután 5 órakor igen nagy részvét mellett ment végbs. Legyen könnyű u hant, mely a- kedves felojthetléa emlékű ieáuykahült tetemeit takarja! Áldás és örökbéke leb-igjen hamvai felett ! " '' '' '' - Íiíiné8zet. Balogh Alajos, «.eiü. igazgató f. hó 1-én Keszthelyre érkezett a^ttugyao.e bó4-én az .Igmáadi kiapap* czimü darabbai kezdi meg »z előadások sorozatát. A jövő hétre előadisra ki vannak tűrve: junius 6-án „Czifra nyomorúság,, 7-én .Üdvöske", 8-án „Egy utolsó lengyel kóvet", LO-éu .Ármány és szerelem^ 11.én ,A aórosi lány." Az előadásokról időről-időre részletes biráiatot hozandunk. — A Csáktornyái jótékonyczélu nő-egylet »laptőkéje gyarapítására folyó évi junius 10-én a Szeivert-féie kertbou zártkörű tavaszi tánczmula-ságot rendez. Belépti dij azemélyenkint 50 kr. Kezdete 6 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság jun. 17-énJtartatik meg. Felülfiz-téeek köszönettel fogadtatnak. -— Majális. A keszthelyi önk. tüz-oltó-egyle; folyó évi május hű 29-én a ¿eszlhelyi kőbánya melletti erdőb-n auyagi tekintetben igen jól sikerült tn-vaszi mulatságot rendezett. — Bazár. A .magyar szent koron a országos vörös kereszt egylete" Keszthely vidéki választmánya folyó hó 10 én, délután 4 órakor, a keszthelyi sortiert-"b''e''n sijSt"alaptőkéje gyarapítására, tancz-czal egybekötítti bazárt rendez. — M^aÜS. ¿¿kíbTuyki állami tanitóképezde növendékei május 27-eu zártkörű tavaszi mulatságot rendeztek, mely alulánvéve sikerültnek mondhat»''. Mi is akadályozta volna é sfkeM? •- Közönség szép számmal, Szent-Ilona valóságos kis városliget, idő pedig olyan, hogy jobbat meg sem rendelhettek volna; s mi keli löbbb egy majális kedvező sikeréhez! — Sióval minden jó volt, szép volt, de a legszebbeket mégis a következő névsorban találhatni: Alszeghy Alajosné, B»-bicsné, Banotaynó, Bárón Csili, Bsu.-s Sándwné(Csurgóról), Beiányi Tivudarné, Bencsák nővérok, Bu chb-rger Katink». Csepreghy Endréné, Dugo''íc« Páloé, Dugovics Betti (Dom borúról). Fejér nő vérek, Forsler Anulné. Gránerné, Gré-x Alajwnó, H-r.-or Fó.a Herlingerne, Horváth Delinké, Kohn I''ou, L*ubha. mer nővérek, Léosauecz Antónia, t«" perszbek Józsefpé, Luperazbek.Lina. ben Antónia (Szent-Mártonból), nővérek (Beliczáról), Mandl nővérek /Perlakról), Margitai Józsefné, Martincse vics nővérek, Matanovics nővérei, Mayer N, Mayerscsákné, b. Neffaern ¡S., Nikolics N., Nóvák nővérek, Péterffy no verek, Simics Lujza, Szalay Szidon.», Schwarz Albert né, Tódor Jóss^né, l kovicsné, Val''ó Vilmosné, Vollák Kezsőne, Zrinyi Jánosné stb. urhoigye" ve. tek részt^ t; ^ , — "Nyilvános kpszőnet és nyng tázás. Alulírott bizottság kedve« kótr-less^gének tesz clegö^ midőn a csaku.r nyai állami'' tanitóaépezde növendéke, áhal a képezd« -egély egylet javára május 27-én rendezett tavaszi mul-Uagon feiülfizetőknes « ttton ia óss»nte boáját fejezi ki. Felülfisetni kegyeskedtek dr. ur HUSZONEGYEDIK 1VFOLYAM niiiKózLöií JÜHIÜB 4-én !8SS. Sieívert Aulai 1 frt, Csend« Géza 50 kr, Bölc* Béla 50 kr, Luperssbek József 1 frt 50 kr, Pusztai József 50 kr, Maii-uovícs Pó''-er 50 kr, Vlassics György 50 kr, Göncz Lajos 50 kr, Csesznik Ödön TyO kr, Fordter Antal 50 kr, Rheinláuder N. 50 kr, dr. Schivarz Albert 60 kr, Bencsák Ferenc« 50 kr, Sővegjirtó Jinos ] frt, Vollák Rezső 1 frt, Pllchta Kázmér iO kr. Práger Izidor 40 kr, Gtósz Alsjos \ frt 50 kr, Sieber János 50 kr, Pecsor-uik János 1 írt, Tódor József 1 frt, Mandl Mihály 1 Gráner Miksa 50 kr, Fejér József 50 kr, Csesznik Sándor 50 kr, Sonnemvald Samu 50 kr, Mózas Bernát 50 kr, Roeenberg Gyúlt 50 kr, Lnkcv-nyák János 50 kr, Halasi Károly 50 kr, Herlinger Mór 1 frt 50 kr, dr. Krasovetz Ignácz 50 kr, Pocsomík Frigyet 50 kr, Kaczun N. 50 kr, összesen 22 frt 60 kr. Csáktornyán, 2882. május 31-én. — At cz. szülék hs gyámokhoz a budapesti állami kózépipartanoda igaz-gatóságá''ól. Hogy azon iparos tanoncotk és segédek is — akik régebb« valamelyik középiskolának csak két-három osztályát vége-ték e azóta a gyakorlatban vannak — beléphessenek az aliami k:*cép-ipartanodába : felkéretnek a U cz. axülek és gyámok, hogy a felvételi virágát illetó felvilágosításért mielőbb szi veskeujenek az igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltei a jövő tauév elején tartandó felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők tel. — Tekintetes szerkesztő or! Pün-kőid ünnepekrs Vasmegyébe Német-(Jenesre utaztam látogatóba,hol igec kedves, s6''. mondhatom elfelejthetetlen órákat élveatem. Ugyanis a aagy gencsi .Dalárda* pünkösd hétfőn tavaszi ,mu-fálságot rendezett a gencsi alsó erdőn, hova a délutáni órákban kedve« barátom, nagyontisztelendó K. M. plébános úrral kirándultunk} nagy meglepetésemre szolgált az, hogy a dalárda, mely csak a mult év decz. hó 1 én jött létre, oly szép össz-hangzatos 4 szóiamu dalokat énekalt e ez ttnnál is inkább meglepett, mert tagjai, kik negyvenen vannak, miud oly egyének, kiknek ma az ekesz^rvát, holnap p^dig a kasza vagy kapaayelét kell meg-fogniok, vagyis földmi velók. Énekelték, pedig a következő darabokat: „ Hazádnak rendületlenül'', .Isten, ki Lengyelhont* . .Fiuk az Isten áldjon meg," „Hajtogas auk a kancsókat«, „Ej baj ne szomorkodj", aBus az idő", »Ha valaki, valaki,» .Temetéare szói az ének", „Ég a kunyhó*. — S mindezt a hangjegyek ismerete nélkül oly szép öeszhanggal énekelték, hogy valóban bámulatra keltett s mindez Bejézy Lajos n-gencsi káotortanitó ur fáradozásának sikere, ki őket az esti órákban páratlan buzgalommal minden dij nélkül tanítja. Tudósításomat azon óhajjal zárom be, vajba fent nevezett tanító urnák minél több követője akadoa, hogy így a népet, a szivet és lelket nemesítő dalosra anitva az erköics-rontó dalokról leszoktatnák a hogy ezt ezáltal csakugyan ellehet érni, nevezett községben tapasztalható. Hazafiúi üdvözlettel maradtam tekintetes szerkesztő urnák. Triska Mátyás. — Hymen. Braun Pál oki. gyógy-iterész folyó évi május hó 30 án vezette oltárhoz néhai LáknerFerencz volt keszthelyi gyógyszerész özvegyét szül. Dongó P»ulin:. — Színészet Az a német színtársulat, mely a minap Kanizaan idózötl, Csáktornyát is boldogitotta két operette-előadással. „Girofle Girofl«.* é* „Boccaccio* czimü jeles ismert operetteket/ mint „novitat"-eket hozta színre Freund Alfréd igazgató a „Haúyu* szálloda nagytermében. Közönség tűrhető számmal vett részt. _ Sümeghen f. évi május 29 én a lovóaziarsulat, a reáliskolai tápintézet alapjávára lő és tekeversenyt rendezett. A kedélyes mulatság éjjel 11 óráig tartott illetőleg eddig a táncs, a kert még később i» népes volt fiatalokkal. Tiszta jövedelem: 40 frt körül, ha tekintjük, hogy a jelenvoltak mind jó! érezték magukat, deficit nincs, a vigalom teljesnek nevezhető. — Gyermekgyilkosság vigyázatlanságból. Novai levelezőnk a követke zőket Írja: „Egy szivrenditő esetrő. értesültem ma a szo.''gabirói hivatalban! U. í. Jager György v&rg^szegi lakós és jómódú parasztgazda, siránkozva adta elő, hogy május 3l»én midőn birkáit hajtotta haza, egy forgó pisztolyt talált az uton. Hazaérkezvén, a fegyvert próbálgatta mi közben az elsült s a neje ölében levő kis fiát, kit az szoptatott, agyon lőtte. A szülők kétségbe vannak esve. Mily sok iníő példa áll ar ily gondotlan szülők előtt s még sem okulnak. V. — Jégeső volt májas 3l-én délután 5 és 6 óra közbe Kaposvár és Kis-Korpád között. — Az nap csakugyan éjazakkelet-ről és délkeletről (Somogy felől) jöttek a fellegek 5 és mindiét felől a veU órUsü-lés szerint na.:y károkat tett a jégverés. Kanizsa környékére azonban áldásos esőt hoztak az ijesztő felhők. Rövid hírek. Nagy szárazság uralkodik Sopron vidéfcén, a termés még mielőtt kihányná a fejet, elszárad a lábán. — A''kunusolás áldozatául esett egy nagy-gereadi Ukóa. kinek egy kuruzsoiónó oleanderlevél-theát adott be. A bevétel után egy félórával meg is hali. — SzáséTes holló. Metz közelében renkivül nagy hollót lőttek, melynek lábát nagy fémgyűrű vette körül, e felirattal: „Született Londreyban 1782.« — Knstímyból Batthányi Gedő gróftól ismeretlen tettesek 14 drb lovat loptak el, de máan p reggelre valamennyi vágtatva nyargalt viseza az istállóba. — A mennydörgéstől annyira megijedt egy budapeeti leány, hogy megőrült. — 72 éTes asszonyt azökutett meg Berlin ben egy fiatal kereekedó, mert az agg-szüz nagy összeget örökölt. \ idéki színészet. Bncsnt T8tt Thalia Sümeghtól, egy időre meg vagyunk fosztva a kellemes szórakozástól 1 Balogh Alajot utoisó előadást hirdető ezinlapon köszönetet mond a közönségnek taausitott páriolás-órt — mi hozzá tesszük, ezt megérdemelte, sőt nagyobb felkarolásra érdemes társulatával egy ült „Bran kuvics György* Balogh Árpádot, jmalomjátékában Bran-kovics szerepben, mindenki dicsőité és virág bokrétával halmozá el, ót a közkedvel tségü ügyes színészt. Az operettek sikerültek. „Bocaocció* és a „Kornevilh harangok* ez utóbbi Hadainé juulomjá téka >— számos közönség és virág csokrok jelezték a felkarolás1.. Balogh Alajos igazgató ,,Gáspár haszonbérlő'''' szerepben Budapesten ts meg állzná azt hisszük dicsérettel a sarat. „Dobó Ka-ticza* azmmüben (Dobó István) Kemény emelendő ki. A f. évi május 31. előadott darab , A színészet hatalma* egészben sikerűit. Munkácsy Mihály ismert képe Krisztus Pilitua előtt görög tüsfény tí-iágitáas*-l muglepó uUnzássai ión néma képletben kiállítva. Junius hóban K&szi helyeu fogj«, e társul*''. müködéaét. megkezdeni. Keszthely város és a fürdő közönség les. hivatva diCiérólng emiitett társulat fáradozását méltányolni. A közönség körébőí *) Egy kis keresztvíz & ,Pünkösdi gondol atokra.'' Mottó : „AdtAl uram e*ő''. De c>oes benn köazón -t.* Ez a satyra, vagy nem tudom mi, — de ugy látszik, hogy satyra »zárt lenni, mely az elk-irciosuit emberi ne a bűneit, félsregségeit ostromolja, — ez a satyra mondom, sajat magát szatyrizálja, mert olyau nézeteket eszojéket bcctát közre benne, melytől minden becsületes katholikus megvetéssel fordul el.. Azon szándékkal vette fel t. czikk-iró ur a fonalat, hogy a megromíott, — érdekhajhászó emberek balga nézetét ostorozza, s a sivár anyagiak Után törekvőket fémzegeégeik — elhagy aaára bírja. Ez mind ig-.n szép éi magasztos törekvés. Szép és magasztoí eesme csat-ugvani De megadta neki t. cz. ur. Ugy bánt al vele, mint az ügyetlen orvos pAtieusével, kii ugy meggyógyított hogy többé nem fáj semmije, mert agyon gyógyította. Többet ártott, mint baBznált vele, mert meg vagyok győződve róla, — hogy nem csak magamat, — de azereket megbotránkoa tátott. Nagyon fnresán veazi ki magái az, mikor olyan oktat, vagy :anit, — ki maga oktatásra szorulna, legalább e tekintetben. Nem ludom elképze ni micsoda álláspontja lehet t. cz. urnák, de a jelen czikke után ítélve, nem lehet más, mint a k&tholikus már pedig így saját magát ■atyrálja. A katholikus pedig azért, — mert különben nem merné nyilvánosságra bo csátani ilyen eszmét. — A keresztények ünnepet szenteltek a szentlélek eljöttének emlékére és meg is ülik évenkint maíglan is „mert nem dolgoznak." Nagyon furcsa fogalmakat köt t cz. ur a k-tholikusok buzgó hiveihez és vallási meggyőződéséhez. A kaíholiku»ok nem azért Ülik meg a pünkösdi e egyéb Ünnepeket, — hogy dolgozni ne kelljen, hanem azért, hogy lelkűiben ioméi felújítsak, ama boldog idők, korszakok emlékét, — melyekben azon események történtek. Sokkal magasztosabb a czél, az eszme, sem mint t. c. író ur gondolja. Ha Ön aaért ül ünnepet, hogy ne kelljen dolgoznia, mi nem. Eg"ébirint csak kérdezze meg a legegyügyűbb katholikust, majd meg fogja hallani tőle a helyes választ, melynek érteménye eddig ön alfiti ugy látszik terra incognita volt. így katholikus ember nem nyilatkozhatott. Alkamaaint csak az, ki ws ka tholikus, se zsidó, se semmi, csuk konyít valamit a dologhoz, — 7*gy aem is konyit. De hagyjuk ezt. A másik állítása szerint: „Ae apoe tolok ideái ¡»mossál, rajongással csüngtek a valláson." Ne idealiiáljon t. cz. ur. Ás apostolok nem voltak ''oly ide-álisticos rajongók mint ön hiszi, hanem a szent, az igaz hit fénysugarai által koszorúzott ogytzerü halászok, — kiknek a hite, meggyőződése item csak ideál volt hanem megtestesült ige. — ók nem az idealismus felleg váraiban ringatóztak, hanem az erós meggyőződés, tiszta hit rendületlen kőszikláján állottak A dicső feltámadás pedig nem „álmuk* volt, hanem csaihatlan reményük, mely harmadnapra egész világ teljes dicsőségére ée leirhatian örömére bi is teljesült. Bátor vagyok tehát figyelmeztetni a megbotránkoztatottak nevében, hogy ne vagdalkozzék oly Bzavakkai, melyeknek értelmével nincs kellőleg tisztában i óvakodjék máskor oly vallási dolgot feszegetni, boncsolgatoi, melyhez annyit éri, mint a hajdú a harangöatéshez, legalább jelen eztkke után ítélve. Azutáo meg ír még a matériái is-musról éa olyan bombasztokat, melyek« » nem is tartom érdemesnek t tiltakozást megezáfolja Baját magát. Csak arra akarok reflektálni még, hogy az az apa kien éhezvesiráckozáasal csüngnek jobbról balról gyermekei — eladja leikéi szabadságát, becsületét — csuk vess neki mindezek fejeben pénzt, ez az apa legf&llehb csak kivétel lehet, ez rt nagyon ritka. Már pedig méltányluUnság* kivételéből szabályt alkotnL a :rzxvl ugy eljárni, hogy ráolvassuk azokra is, kikre az éppen semmi áron se illik. Szerelném látni, hogy érezné magát t. cz. ur, ha éc önre rá erőszakolnám saját állítását. Uíj e tetszenék. Képzelem. Meg aztán beszél arról is, hogy az aranyok elcsábítják a azü*ol stb. Megtisztelem alássan az olyan szüzet. Ez it csak kivétel. — A valódi szüs nyugodt lelküle''ét, kinek keblét az igaz hitlángja hevíti, nemcsak hogy a nyomor nem ingatja meg, de még a máglya !üz a hóhérok bárdja, a vad tigrisek, orosslánok villogó szemei sem. Ott a példa ezerével a katb. történelem lapjain, olvassa el, ha nem hisz nekem. Kényszerülve voltam Sokratesként „mintegy árnyékban harczolni, mert s. névtélen czikkiró ur egyénisége eióttem ismeretlen volt, de ez épp^n nem változtat a dolgon semmit. Ha ismeretlen is a szerző, bátran rá merem fogni, hogy nem lehel más, mint az, kinek as előbbi számokban olyan nagyon sok baja volt a „fajjal*, a „nemzetiséggel*, melylyel kibékülni a jelen csikkében sem tud, ide is bele sodorja. Egyébiránt azon'' czikkek is telve vannak nasonló nézetekkel és esnoékkei s meg vagyok győződve, hogy nemcsak nekem, de másoknak is megbotránkozására volt. Ebben az uj athmosferában, mely május elsejétől fogva lebe< a vezérczik-keken, nagyon kevés az éleny. De hogy L cz. ur sztvaival éljek: ,Nem 1- bz ez mindig igy''-e — Reméljük és óhajtva vir^ufc., Ki mihez ért vágjon *t>ba, a csizmadia maradjon a dikicaaél. az ács a fűrésznél, z zsidó * thalmud mellett, a katholikus ne bántsa az evangéliumot, saját szakmájában mindenik megállja helyét, mig h* átlépi szakmája korlátait, csak nevetség botrány tárgyává lesz, — avagy kontár munkát alkot. Maradtam a ''legmélyebb «s*telettel a tiszteit czikkiró ur szorgalmas olva-BÓja: b — d. Vagy ha tetszik ¿n levonom & sisakot, sokkal szebb az, ha nyílt sisakkal állunk szemközt, maradtam kész tisztelője ^ MATKOVICS GYULA, —- . reazprími tbeologn*. fizetői részére negyedévre 50 kr. — A Politikai Újdonságok tetemesen bővített gazdasági rovatul éa külön mellékletekkel jelen meg. — A »Jogtndományi Közlönyt 20-ik száma a kővetkező tartalommal jelent meg: Tekintély éc szabad bírálat. — Házasságkötés egyházi és polgári jog szerint Közönséges egyházi ée hazai''k ut-fők nyomán. Dr. Kováu Gyula bpe6ti ügyvédtői. — A szomszédjog. Dr. Katona Mór győri jogakadémiai tanártól. — Törvénykezés i Szemle: Ingatlan árverése. Káplány Géza kir. törvényszéki bírótól. Melléklet: Carisi határozatok. — Törvényjavaslat a királyi Curiának országos képviselő-válasatási ügyekben vaió bíráskodásiról. — Az 1871. évi VILI. lezhez. Horváth Béla királyi alügyésztől. — Különfélék. A „Jogtudományi Közlöny" előfizetési ,''ra félévre 6 frt, negyedévre 3 forint. Folelőe szerkesztő : 8ZALAY SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁSÓCZI BERNÁT. — Minder. Eyiltpsiiban (eskór) görcsben és idegbajban szenvedőknek bátrak vagyunk ajánlani Prof. Dr. Ch. Albert Paris, 29. Avenne de Wagram a világhírű, majdnem csodálatos gyógy ke-a>lését. forduljon tehát minden beteg tel jee bizalommal fen nevezetthez ét egészségüket, melyet már ve»zeítnek hittek, visszanyerhetik. Levél által való gyógykezelés is nyerhotő, ha a betegBég állapota körülményesen leíratik. Megjegyzendő. hogy Albert ur csak látható bí er után tart igényt a gyógy kezei ót dijra.527 —■* Mai sritmnnkban a hirdetési rovat alatt Jaenthal & Co. hamburgi bankház afánlja sorsjegyeit & hanburgi pénzlottoriából. Ezen már több mint 100 év óta feoáüó lotteries-itt ig*n jól ismert annyira, hogy nem szükséges solidságá-ról bővebb értekezésbe bocsájtkoznunk. Csak ast emiitjük meg, hogy az ural-kodái Hamburgban minden nyereménynek pontos kifizetéséi az egész államvagy ónnal biztosítja. Már ebben magában egy feltiné bizonyosság rejlik. Jsenthal ós Társz bankháza már körülbelől egy fél század óta áll fenn, b solidság- ét pontossága által már mint egy régiség jó hírnevére tett szert Egy különös berendezését ezen czégnek emlitjuk még meg, mely abban áll, hogy a nyert összeg még a nyerőnek lakására ie kifizettetik. A czégnok e czélra még összeköttetéseik van az első osztrák bankházakkal, mely mindenhol fel »sa állitva. 575 3—5 — 7SíkM butgtigtktt a leguj*bb tudományos kutatások alapján gyógyítok »őt a legkétségbeesettebb eseteket, még pedig hivatalzavar nélkül. Valamint az ifjúkori vétkek rosz következményeit, idegbajokat, tehetetlenséget. A legnagyobb titoktartás biztosíttatik. Kérem a legpontosabb betegség tudósítást Dr. Bella Mitgl. Gelehrt. Gesellsch. Paris, 6. Plaoe da la Natíon 6. 526 19 —* kir. törvényszék területén levő csukoveczí 269. az, tjkvben 188 190 é* 364. hz. sz. a. Svabel Ilona és Sva: el Ignácz tulajdonául felvett 179 frtra b-csült. a 271. bz. tjkvben 373. éa 558. hz. 8Z a. Srabel Róza éa Svabel Iguácztulajdonául (elvett 179 frtra becsült ingatlan egészben, — * 272. sz tjkvben 86. es 175 hz. szám a. felvett ingatlanokból állóSvubel I^náezot illetó 132 frtra b''-c»ült feU re»/, végre a 270. az. tjkvben 400. 492. 655. ¿s 656. hz az. a. ingatlanokból ¡ugyantaak Sva->-•1 Ignáczot illető 135 frtra'' b-esült fele része ugyanezen összeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10"/0 báoatpénz Irlétele kötelezettsége mellett u csukoveczí köz-fcég biró házánál 1882. évi julius hó 18-ik napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál és a csukoveczi községbirónál megtekinthetők. A kir. járásbíróság mint teiekkvi hatóság Csáktornyán, 1882. évi február hó 24-dik napján. 586 1—1. Hi y aU I os .i n m e^ e rős i l v <í . jun. 14. és 15-én a. c. kezdőanek t ¡íanbarji péazlotterlássk hniásM, melyek a hamburgi kormánrxá. jévíhasryxtuk ¿-t az egész álí»m-TaKJr°nnal biztoi-tn ranj A V-(m*ryr,bh nyaicmény a l««ifszer<Ticsé*cbi> -i -tbpn • 400,000 márka. Részi eges fe''áliHás« rintí « 47 600«yi reaéaynek ét I jDtalékaak ♦) E rovat alatt kRalöUt feleséget nem vállal a Stexk Irodalom (E rovaUaUtt mogomlitoü raunkn. KlaaittáE Wajditz Jó*»cí kanprker«»kodise Ütal megrondelhetó.) — A „Tllágkrónika" 21-ik száma következő icrtalomma'' jelent meg: A Robinsonok iakolája. Verne Gyula regény«. (Képpel.) — Irland történetébői. — Egyiptomi dolgok. (Négy képpel.) — A dublini gyilkosság (Képpel i — Falrahányt borsók. — Fény- éa arczképek. — Kik ölték meg Napoleon herczeget ? I. A támadás. II. A hercseg halála. — Vegyesek. — A „Vasárnapi Ujsag-2 előfizetési ára negyedévre 2 frt a „Politikai Újdonságok*-kai együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem utcza 4-ik sz.) megrendelhető a ,Kép-E Néplap" legolcsóob ujzág z magyar nép atámár^, félévrs 1 frt. E három hetilap melléklapja a „Világkrónika* képes hetiközlöny megrendelési ára a Vasárnapi Újság, Politikai Újdonságok vagy t Képee Néplap elő- 3xryilttér.$) KOszExrxjDOK aokasorosan elismert módszerem által műtét és foglalkozáabani zavarok nélkül tartósan gyógyíttatnak. Jutalom ca&k már bevégzett gyógyítás után. 489 23 — * Prof. CH. ALBERT. Paris, 29. Avenue de Wagram. E T E S E K. H 1 R D_ 69ÍK. i£81. Arv. hirdetmény. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint teiekkvi hatóság részérői ezennel közhírré tétetik, hogy Mirics Katalin férj. Svabel Melkánéoak, Svabel Metkó és Svabel Anna férj. Vlah Ivánné mint elhalt Svabel Ignácz örökösei csukoveczi lakósok ellen 100 frt tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai •) E rovat alatt köa''.Btíért lelclŐzéget nen: vállal a S.erk 54 5 108 2<ví 10 3 530 1073 101 25 85 100 27069 2400 15725 1 jutalék á 250.Q00 1 nyerem, i íöO.OOO k 100,0 0 = 1 , * G0,00(; 1 , 1 50.000 =■ - , * 40 000 = i 30.000 -= a 25 000 = i 20 000 = á l.-i,''00 á 12.000 = i 30,000 * 8, (XX) = á 6,000 — á 5.000 = a 4,000 = á 3.000 — k 2 000 = a 1.500 = k 1.200 = á 1,0ÍX) a 500 = 4 2 24 30 J - --25<i — 200 1503 = 14Ó — 2:X)000 150,000 100,000 60.000 ivo.ooo hO.OOO 90.000 100,000 40,000 20.000 12.000 240.000 24 000 1S.OOO 270.000 20 000 324.000 528.000 15.O00 3.600 f»3í< 00o 530,500 30 300 6.250 '' 17 000 . 15 000 3.02 ->,00 5 2ÍÍ7.60C . k 100 94 50 40 20 lí. fcüsdezec Byere«ény«k kitesz összesen . 8,534,275 márkát, és 7 szikas-ban »orioltatmk !«i. Az 6»si^nei- n*xtrák értékb-n, p->«t% bélyegben vajv po»ta ulalvánrnjAli bu- '' küldése 57C, i —3 írt 3.50 kr ''/, erodeti sorjeevért . 1.75 kr. ''j . .. - 90 kr >(Á zrétküldjűk mi ezen eredeti isoraje^ye-ket ai «?l»ő szakanz azámára azouoal a mptrrondelőknek és minden »orsjepybf* egy kimeríti tervet roellékelüak. A hu-ziz Utac minden réixtvevő azonnal egy hivatalos hyrás lajstromot kap. épugv azonnal intézkedve lesz a ny«>rt pénzek iránt. Mi mir gyakran voltunk azon kedvezi helyzetben, Ausztriában a le^. nagyobb nyereményekpt kifizethetni, k nemrig beveszett lotteriabxu a többek közt f.zottünk 150.000 márkát 46992. számra 40,000 márkát 65351. számra 30,000 márkát 61038. számra fojtsunk kezet a szerencsének. Ezerek gyakran vállalatok által koezkáztatnak, mir egy hís g által i> alkalom van nyújtva hirtf-lír. nagy ifidére nzert tenni Kéretnek í megreudeléieket közvetlen igy czim<-zni : Isenthaí & Co, xráLlt<í>-Ctz2©t Kambugfaan, (alapítva 1825.) A kisoreolásoknak sorrendje: 1. (xakass 4000 nyer 136000 márkával, 2 gtakasz 4000 ny-^r 2.0 620 m. 3 tubit 4000 nyer. 33í|160 m 4 «zak. 4000 nyer. 452,100 m. 6 ozak. i 00 nyer 415,600 m. ''6 s»*k 1500 nyer. 851^55 m 7. »zak. St.^00 ayerea.é» l jutalék 6.7''»7 150 márkává!. 587 1—5. LANZ HELNRIK BÉCSBEN 9 111. Hintere Zo''^amisttratte 15 a. •1 Legnjabb Sózgepek es csepiógepek Kezi- 8£ járgany-cseplőgepsk. Takarmáfiy elők^szitményi gépak stb. szerkozetfi, iegértókesehí> — rendszerrel oicsó árak mellett K-.''pes árjegyzékek, ingyen ós bérmentve. ügyéi ÍS iiüiá ügynökök ét icvUuldrusitók kerestetnek. 1880-ik évben 80.000 palaczk, (8Sf ik évben 295.000 paiaczkjett elszallitva. hazánk egyik legszénsavdusabb a >sh*s ¡ípületében FESSELHOFER JÓZSEF, füszerkere^kedése mellett. (ize''Stt Babocb»y-félt harian ) valamint ''''■g- '' 3Z''lárd, gyors és jutínyos '' **''-''< árakon való elkészítésére a WfKK^ legjobb borból, bel- és J&Ssl8!$ ^CBl^-l külföldi bárorroemú Lel: te^f^T-méból, gunmii sarkokkal ugy kész lábbeliek raktárát is. p^p* Vidéki megrendelésekre legnagyobb gond forditta''.ik, és azok csupán egy avult czipö avcgy centimetermérték beküldése mellett a legpontosabban eszközöltetnek a legújabb divat szerint, A n. é. közönség kegyes pártfogását kéri 540 7* aUTEXBERGEB SÁXD0R, ciipéai. i. k udvari szállítónál Badapesten, Erzsébettéren Ugysxintéii minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben ós vendég-lökben. PfT 1880-ik évben 80,000 palaczk, I88i-ik évben 295000 palaczk lett eiszallitva. M "37 t o INT X || B f^-lápsója Soosmoorboí. Ily. láplugony F r a n z e n s b a d - ak] Alkalmas pótlék gf* lábfürdőkRek. "^f. 544 3-10. .Előállítási szer aczél- és sófiirdökbói. í, Szétküldés: Matton! és Társa Pranzensburt. Kapható nadjaden gyógyszertárban és fftszerkereskedésben egy varrógép mindenesetre a legszorgalmasabb és hasznosabb segikég. hogyha az egyszerűen kezelhető és minden varrómunkára alkalmasnak mutatkozik. — Az eredeti Sínfler iíanufacturing Cfl.-féle varrógépek legalkalmasabbak erre, nemkülönben miöden egyéb más munkára is, mint fehérvarrás, nói divatczikkek köpeny-, corsett- és ernyógyártásra, melyre kellő bizonyitékul ^ „.,,,, gg szolgá^ 62611 gépekből a mnlt év folyama, alatt több mint WW^'' millió darab adatott el. fnYf m pr ^ Az eredeti Sluger-varrógépek teljes biztosíték mellett és cse- |UUllii Jp. , W j - ^ély részletfizétéssel, mely sohasem emeltetik magasabbra, hetenklflt * '' ^ egy forint részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktatás is JlBÍfillÜllti VX^^^T / ingben adatik. Tévedések kikerülése végett, hogy a Sínger név alatt I részletfizetéssel. I kiadott egyéb varróíépekkel fel ne cseréltessék, méltózt^sek jól$ —figyelembe venni, hogy az eredeti varrógépek a. czég teljes czimét: THE SXZNTG-EIES. MANUFACTIJRIKTG CO. & gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép íelsó részén és állványán is tartalmazzák. — Szabók, czi- pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők és ^ssákgyá^EMk :-1rivalóan figgyelmébe ajánljuk z Sínger Co.-féle különleges varrógépeket. 569 7 — 10. ST cs zk r - -fis bt v irt tS « ssr ■ OLL SEIDJLITZ - PORA Csak akkor valódi, t Tt.^Z^KuJ ^ 1 »nyomva. 80 óLr * lepiobb *ikí>rek meilett fennÜi mitirtenn''.mfi gyomor beteflSépek és easésztésl akadályok, (mint ¿tvá?yhiány. Ha..<a?.ornUs ver tojGiáS él araeyér flUn. Kniön&iten ''oly epyénpkn^k alánlra kik üli" ék-''--módot folytatnak. 1 ■ HamUttásek törvényileg büaiettetwsk Egy lepecsételt eredeti doboz ára ! frt. o. é. rA Wg-raefcbizhutóbb ütnPfféiVEŐ »sere a szenvedő ftmborinérnrk Minden belső t* külső gvul!*ilá*ciál, a ive-óbij l''«t<-g»éfc ell<-n. m;r-dennecne sebe*ülés»k, fej-, fül- éí régi «érvek é« nyílt .«.•bek. rákrokélyek, ílgxök, «2erajíy!iIU''l.-i.Ji míndi''iin mü ¡■•■nnU* .s* s<-rin<''% :-:t!i Stb. ellen. Üvegekben használati utasrtás&a! együtt 80 kr. o. é. umtnuunnmsMnnn* A legjobb „ SZI VAÍt KA-PAPIROS 1 gj MKrohn X. és tárcától Bergenben . _ (Norvégiában.^ r.''.en hsüroáj zvro)aj valamPlinyi, % kere«kedí-l<«mbf>n előfordul* kSxött az ©¿yeJü''i, tBafy orvosi ciélokra hxsználh*''f> Ara egy üvegnek hasztfáiati uiasitaítsal 1 frt o é. Nagy-Kanizsán, ayooaatott a kiadó tulajdoitűs "Wajdits József gyorssajtóján jETuSZONEGIRDIS évfolyam p A b í OK^ ZbQ? y. , , t ^ rf jiwm 1888. -•■ i /I''!»*;! !■ 8 a v a ii y u v ize kitutiő szoiarálatot tosz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bánta1 main alapuló bajaiban. Általában a tíz''mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének folfokozása ki/ánatos. Borral használva már is kiterjedi kedveltségnek örvend. tSItés&ea mkdeakor y 572 4—12 EDESKUTY L. * » f * . . '' ,.''..'' A mohai A6RIES-forrás 295. e«. 882. •. Árverési hirdetmény. í A nmélt. veszprémi vpüspökség tulajdonához ! tartozó alábbirt ingatlanok; u. m. j 1) Sümeghvárosban 2. házszám alatt, a főtéren j levő omelotea, egykori urod. sóbolthá?. a .hozzá tartozó belsőséggel; 2) Ugyan Sllmeghváros határában levő 2 ke- ! rekü, u. m. „Kismalom" a hozzá tartozó lak- ] házzal, 5 cat. hold a 471 C)° rét — és 3 cat. j hold s 1010 CJ° szántófölddel együtt folyó 1882. évi junius hó 15-ón SUmoghen az ottani | gazdászati irodában nyilvános árverés utján elfog"" . nak adatni. ^ A fentebb íeirt 1 a k h á z kikiáltási ára 220Ól: forint, — a 2. pont alatti malom, -- lak báz, rét: és azántóföld-bi, toknak pedig öSBzeaon 2895 fódüt leend, moly becsáron alnl azok oladatni nem fogiüik. Veiiui szándékozók az eladandó ingatlanok becaárának 20%-át vagyis a pümeghi lakház után 440 forintot, a malom ós tartozékai után pedig 679 forintot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni. Egyéb részletes föltételek Veszprémben a püspöki javak kormányzósági hivatalában, valamint Sümeghep az ottani urod. intózőségnél megtudhatók. Kolt Veszprémben, 1882. évi május 24-én. Ráth Iván, 584 ''2—8. urodalmi kormdnyzó. Fö hzá I I ¡te s Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállitónái, Bécs I Tiit-hlanlen 1 Ralftír az *ilx:r. minden himoves grGgjnreertÁrában va.i»y (úíV- 1 keteskedraében. R.iktír nélküli tu''Iym^akben m wíán<s»yéneíi nxg} :>»•• I MCgTendeléacknél ár]«.-ugíidö«l>cu rc«o»üluek. A t. 02. kRrBn«^« kerutik. ha.iiniXui.Un M :]-file készitm«-:-.)-. rsadclnt ¿r olyanoka: <j]fog»dr.i, melyek saját -jegyem ** *íái-"*- sommal vaaB-h ollátvx., , . ...... —***" ''i^ R»ktárak: *»8y-IU»kw B«Jus J. gyósTTiz. Priger BÁW gyofrr''* Fesselhoíer József, íicienféld Adolí. Bosenberi Forcncs^ Strém é< ''viein - ZaJa-Eg^eí HWló.«y J.|E., Mlrftzj,!! I.xtl Férd - Barcs Dorn -r K — C»áktan»y*. 03noi L. pyóky«*erék*. — Kapuvár Haboch».y Kohn J. gyógyít. Th !veejkos«y — ICaproacra Wodi ií. CNacsinovIftr ''»t cróagr,z — Keszthely Wönsch F. — KO''neRC Rátz Jin - ZJtf*flr(rxlmz&1joí gyógyít. Mittlb*c>i S gy"Pv,lS V. — Sa^rca Jí^Roy And. eyogv»:/—'' Líteeye KnüwodnJ — r«tt Borovic* Ad. —, Zala-Eger széf Hoilo^iy I. E. grófr« 4 51 2á—o-. f The Singer Manufacturing Co., New-York. NEIDLINGER G, IVagj-Kaflizsáo. < l: i / .<; • »1 .''. :í ■• Csate JD&é^JsL Ferencz-tór460.S5S. HSb^ háztartás részére • i ) 1882. junios 8-án. Eiifitttét ár; egész érre ..■*,. . 8 frt. fé! évre-.......< „ jepycá ......2 T Eyy ná» ÍO ."cr MIROETESEi: v ütsábos petitsorban 7, másodszor C ü minden tori/obi sorért f tar KYILTT ÉRBEN snrocktnt 10 krért Tétetnek íei ruucstari ilietfck tmcdeL egyez -iítc..''-urstr. 30 kr. izettndc Huszonegyedik évfolyam, ; 11, A iap siellemi rétiét iliele kf-zieroé-ayek i szerkesztőhöz, anyag: rrsz>-t illető közlemények pedig i. kiadóáoz bt-rmeatTe intézendók : N" A G Y • K A y I Z S A WlaMlotkáz Bérm''-nutien levelek csak irmert munkatársak-Új'': fr.gadtAunk el. Kt-Ziratok vissza dcc küldetaek .S" ;y-Kanizsa város helyhatóságinak, .nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet*. a ,nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank«, , nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zaiamegyeí általános tanítótestület* £ . Dagy-k&rizsai kisded-neveió egyesület", nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „3oproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k Ül választmány a" s több megyei és várót egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiüi kétszer, Yasárnap- s eső törtökön uie^jeleue vegyes tartalmú lap, -M- PelhiTas hazánk kereskedői kárához! <i i Rövid idővel ezelőtt, néhány osztályunt érdekeit szivén viseió kereskedő kezdeménvezése folvtán. Bn- • - • dapesten kereskedelmi segélyegylet alakult. Nem szükséges hosszasan fejtegetni ez egylet mily nemes czé-loknak lehet megvalósítója, működése mily üdvös befolyású a magyar kereskedő jövőjének biztosításira s végre, hogy soha hazánkban tán hasznosabb kereskedői intézmény nem létesíttetett, mint ez. Az írói segély-egylet, a hírlapírók nyugdíj-egylete, a tisztviselők nyugdíj-egylete, fényes tanúbizonyságai annak, hogy ma már esak társadalmi uton érhető ei a jóvőoek, a munkában kifáradt aggkornak, biz tositása. Az österr.-ung. Beamten-Pensionsverein évenkint 60—70.000 forintot fizet b" segé.yekben elaggott tagjai és azok özvegyei közt; a németországi könyvkereskedők segélyegylete ugyanannyi márkát. Hány gond teljes léteit mentenek meg ez összegek a kétségbeeséstől, a koldusbottól és terelnek le talán a btln útjáról! Ily intézmény akar lenni a ke-resked^í-mi segély-egylet. Eléggé ismerjük a bajokat, melyben osztáhmnk szeeved. Az alkalmazott biztos kilátásban tudja használbatlanságat aggkorában ; a 30 --40 évi fáradhatlac és eroye detien szorgalom jutalma nála a koldusbot vagy egy bolti srolgai állás. £z a segéd jutalma. Még mostohább azon főnöké, kit a sors kérieihetlen keze sújtott, megrabolva ót egy tán hosszú küzdelem gyümölcseitől. Az ó állapota jóllehet még szánaiomra-méltóbb. ''Volt segéd-Kartársai bor fordulni. ezt neheziti nála oiykor nagyon is érthető önérzete, meiyet nemes jellemek még a balsors - köze- im rr- < ~ i - r i in ■■ * pette sem tagadhatnak meg, fónök-collegii pedig, a mennyire szerét tehetik, kitérnek előle. Nincs hová frrduinia s kétségbeesés az egyedüli kiiáiáo, mely -előtte föltárni. • A kereskedelmi segély-egyletnek lesz hivatása enyhiteni e bajokat ; czéljai lesznek : Elaggott munkaképtelen keres kedóknek tűrhető léteit biztosítani Egy felállítandó menedék-ház áitai ottbont adni rokkant kartársainknak. Segélyt nyújtani elhalt szegény-sorsú kereskedők özvegyei és árvainak. ¡1 Rendkívüli esetekben segélyezni rövid időre és ideiglenesen munkahiányt szenvedő kereskedő-segédeket. Az egyletnek ezen üdvös hatásköre megérdemli, miszerint sit hazánk kereskedósége a legmelegebben "karolja fel. annál is inkább, mert senki sem olvashatja ki a csillagokból, mi sors érheti holta napjáig s megnyugtató lesz a magyar kereskedőknek azon tudat, hogy bármily nehezen sújtsa is & sors őket. életük pályáján találnak enyhülést önerejükből létesített intézményükben. Az egész kereskedelmi osztályhoz fordulunk tehát sorainkkal, a leggazdagabb főqőktól a legszegényebb segédig. Amaíz aJapitó vagy pártoló, ez pedig rendes tagja legyen az egyletnek. Tudjuk, mert az emberi termé szetbeu fekszik, bog}'' mindenki azt hiszi és reraényli magáról, hogy ó soha azon helyzetbe nem fog jutni, miszerint segélyre szoruljon s. ezért sokan lesznek, kik azzal kecsegteten dik magukat, bogy rájuk nézve fölösleges az egyletbe lépés. Csak a mindennapj élet példáira utalunk, melyek azt mutatják, bogy millióknak voit birtokosai jutottak már koldusbotra. —— i Azért nem hangsuiyoz-hatjuk eléggé és elégszer. hogy kivétei nélkül mindnyájan legyünk tagjai az országos 3kereskedelmi segéiy-egyiet-neke. Ha minden magyar kereskedő megteszi ebbeli szeut kötelességét, akkor virágozni fog az egylet a magyar kereskedők üdvere és dicső ségére. Budapest, 1882. junius ho i én. i A kereskedelmi segéiy-egyieí igaz-1 gaiósága: Dr. Hericb Károly, miniszt. osztály- 5 tanácsos, elnök: MdRer Vilmos ker. tanácsos, a budapesti keresk. és iparkamara által kiküldött ig. tag ; Dllmann Imre, a pesti kir. kiv. nagykeresk.- testüket áitai kiküiQÖtt ig. tag", Bánhegyi József nagyteres-1 kedó, a szab. poig. keresk. testület áitai kiküldött ig. tag; Gyenge Gusz-i táv, a budapesti kereskedő ifjak tár- j suiats. áitai kiküidótt ig. tag; Beck Dénes. Böhrn Gyula. Frankéi Aladár, Guttmann Ádám. Karaer Béla. Margulies Miksa. Mede .Elek. Pertik Béla Kilahy Simon, igazgatósági réndes tagok. I '' A .keresk. segély-egylei hazáak | legelső kereskedelmi testületeitől részesül nemcsak elismerésben és pártfogásban, hanem tényleges istápolás-bau, amennyiben mindannyi, . képviselteti mag^t anuak igazgatóságon, teljesen .szilárd és bizalomraméltó alapot adváu igy szervezetének. Megalakulása következőleg üdvőzőltetik általuk : / A pesti polgári kereskedelemi .testület: Az alulirt kereskedelmi testület jelét óhajtván adni annak, hogy a kereskedelmi segély-egylet nagyfontosságú czéljait teljes mérvben méltányolja, a foiyó üó 11 éo tartott választmányi .üiésébeu wljatároztaj hogy testületünk 100 frtnyí aiapit-ványnyal ezen nagyságod vezetése alatt álló egyletnek alapító tagja iesz. Midóu erről nagyságodat értesítenek. egyszersmind van szerencsénk & 100 Srtnyi összeget mellé-•kelve átküldeni. Hazafiúi üdvözlettel. Budapesten, i882-ik é>: ápril hó 17-én. A pesti polgári kereskedelmi testület nevében : Str.asser Alajos elnök. Fritz Péter jegyző. Magyar kereskedelmi csarnok: — Hozzánk intézett azon ké-relmének, bogy a kereskedeim; segély- egy letet czélja elérése utáni törekvésében .hathatósan pártfogoljuk, készséggel felelünk meg annál is inkább, mert magunk is azon meggyőződéstől vagyunk áthatva, hogy egy oly intézmény, meiy az önhibája aélkül rokkanttá vagy keresetkép-telenpé vált kereskedőnek anyagi segélyt .nyújt rég érzett hiány ha-záqkban s megérdemli, bogy a hazai .kereskedők összessége annak fon-U>sságát felismerje és minden tóié telhető -erejével pártfogolja, hogy igy a keresk. segély-egylet csakhamar, mint anyagilag erőteljes tényező, minél üdvősebb tevékenységet fejtsen . ki. Maradtunk hazafiúi tisztelettel. A magyar kereskedelmi csarnok: Oeuwclt, elnök. Dr. Schreyer Jakab, titkár. • < Ép üy kedvezően nyilatkoztak a k. kiv. nagykereskedői testület, a . budapesti áru- és értéktőzsde stb. jelentkezni ugy a főnökök, mint a segédek köréből s azért kérjük az erre hajlandókat, azt velünk mieióbb posta utján közölni. Alapszabályok, Lervez-''tet: és bejelentési ives díjtalanul és bérmentve kütdetuek meg. meiyek iránt a megKeresések Budapestre. Gizeia-tér 2. sz. a. levő titkárságunkhoz küldendők. A kereskedelmi segéiy-egyiet nevében ; AZ IGAZGATÓSÁG-. Berekesztés. , Még voica néhány megjegyzésem* — mondta H. M. ur czikke végén — s én magam sem vagyok máskép; jóllehet nera volt s nincs is szándékom a dolgot elmérgesiteni s a társaskört s nagy részben pártolásunkban és kö^tüük felnőtt árv* gyermeket, jobban mondva melegház: növényt az égető nap melegének. -a nyilvánosságnak — kiteani. ds én — (már akármit mondjon is H. .M. ur, hogy az ideái nem szokou megfelelni a vaj.osagaaK, meg hogy .minden intézmény és emberi tevékenység gyarló s igy a casluók, polgári egyletek és társaskörök ,is. mégis elhibázottnak tartom felfogását és kiindulási pontéit é.s.. pedig annál inkább, mivei H. M. qir ezekemet midón kimeríteni nem akarta s alkalmat keres még e dologra visszatérni, lehet, hogy meggyőzésemre erósebb érveit fe''ntartotta — s azokra nem felelhetek, de mert épen ott győzött meg eugem leglcevésbé ügyének igazságáról, ahol a meehaioniis ördögét — mint rádat — az alapítókra keni a kik azonban azt oda. mint ilyenek — be nem vihették legfölebb alapítás alkalmavaí .már ta-láihittálc, ahonnét tehát — a czé-lok összetévesztését mégis és az ¡erkölcsi esést származtat épp. mivel A kereskedelmi segély-egylet szervezete országos és ezért fordul az egész ország kereskedelmi karához, ezért szükséges, hogy minden jelentékenyebb városban rendelkezzék legalább egy.képviselővel, ki az ügyet saját városa területére felkarolja, ott az egylet érdekébeu működjék és velünk érintkezzék. Nem vélünk csaiodui, ha azon reménynek adunk kifejezést, hogy erre vállalkozó minden városból fog T Á R C Z A. K£tíeíé csillag. Tudoó-e ieáuyka, Mit mosdotta: nékem ? SxiTed epéc csülag Lessec .vz én képem É- is azt roondottam. Art fogadtam néked : Szíven: ogéc csillag Loircn a te képed. Szavunka: beváitók .. Képem csillag raja. Csakhogy hulló csillag : Hamar leszalada. ámde a te kepéd Álló csillag, amely Cscpác szíremmel, ez Észéi, ptisztuitftt el. VÁROST MIHÁLY. Karafiola a költő sírjáról. (Kibesiélée a deák idókb5)!) ientw Ágostiói. ^orditouA. PB.ÉM.UÜ UOidOJÜKQS ^Folytatás '' Boszankodtatf>, szégyellem m*gam, öogy én errél semmit tem tádoK ; borrátul •-nattm ugj*nr de csak mint valami kofa. — Szerfinc*éokre kaptunk egy taaAri,'' leug^rtreliék-i borvámot- Olyan voh ax pxa-t>er, mia:lu mézbó! öntötték volna C«öp-Penként öntógeté belénk a tiszta hóiVil-ságot, jöllebet a fsrdoomi iga^ató maid megpukkadt mérgében. Ment*»-voltara, vagy lega,lábl>_íéii(ig m^ftvo, ojprt nálunk azon ídóben majd mindenki ast hitte,-kog''y határwiteti«c elveesttink. Ilyen gyenpe nád a BBéiben valók, midin agy közeledtekor Albert barátommal útra keltem a krajnai begyek felé. Hogv a rogényeaaég t^ljeg legyen, sserea ttunk magánknak regényes öltözetet is: kabátot orosz szövetből, övűak köré széles ssijjat, maga* csizmát, csutorát, mapa« w Jlensteini kalapK)t,,piaidu-et, somf?.bo-ot b vá.lainkra u''.itáakát fekete bórböl. Telve váitozé reményekkel, ka-landvágygyal e bizonyos rátartassaJ hagytak az ősz Zágrábot. Büszkeségünket aak egy stájer helységben serie''.ték meg. Fölemelt fővel léptünk a helyi vendéglőbe, s keresztül menve & paraastok egyszerű szobáján, az urak ssámárs valóba szándékoztank, midőn utunkba áll as óriási vendég '' lösDé e szutó gunyoyal tnátonkra adja, bogy hát ez a stobs csak urak számára való. — Nem csoda, - hh nagy mórsgtól vér szokott urcsunkba, :— mert mi költőo ra^zmankák a tebbi'' közönségéé halandóknál »okkal magasabb lényeknek hittük maguuki. t. Mindazonáltal ajKambs barapva, s gyöngéden iélretaszitv* at advaratlsn a8tzonyi, egész iukor.ikusnc feleltem neki : „Mi is C»ak urak vagyunk —í. > ezzel berontottunk a belyi arrsztokraczis tűzhelyébe. '' Ut individimum élrezte egy a»>; tal körül agrácsisört Legjelentékenyebb személyiségnek kftxülök "látszók lenni egy poczakoa, mágus ember^ nagy lény-telen szemekkel. Őfiisi orrát pápusíem-mel nyergelte meg. bosszú ssak4lláí gsb lérja mögé rejtÓ, fején meg Etmbáiótotí az »strák hivatal oc sapka. < 1 „járási elnös ur !c »tták ót a többiek, m;nden módon hízelegvén neki. Teha''. neme: büri-aukr^tikus kör. Ai u.avariat.an fogaQiatás xe''.tón-kot opposiczióra készteti 6 ép azért mi nem tuciunk misfcép. mint horvátul beszélni. A. »Boíirkavorstr ác az olsó pillanatban egy megvető . tekintettel szerencséit© ett, 8 tölemelé orrát, mintha jelenlétünk elrontotta volna a levegőt A biva talnokot társalgása egy pillanatra megszakadt, de midőn, félre téve tálkáinkat, minden czeremonia nélkül letelepedtünk, a legjobb borból inni, e rántott csibéket enni kezdtünk, összedugták fejeiket, félszemmel néztek ránk és suttogtak. Midőn pedig b széigetésünkbe „coasti-tutió" t, Garibaldit, Napoleont, s több e féle phraiist kevertünk, a ,Bezirks-vorstand* vörössé ''-»tt mint a pipacs, lélegzeni nibezen kezdett, mint valami gőzgép kifizette pobir sörét és kisétált a többi«k kftvették őt. — Igy kergettük ki a helyi arreztokrácziát. Albert a győzelem; eegy pohsr luttenbergit ürített, a minek én szivemből örültem, mert azt gondoltam, hogy e Lethebe belefulladt talán az utolsó gondolat'' az elveszett ideálra. Nem foglak útirajzokkal untatni. — Emberségesen kifáradva értübk Albert rokonainak házába — Krainyba. Ér? mintha egészen más világba, édenbe költöziem volna. Előttem feliárulnak a krajnai b|gy>k egész fenségükben. Ato''k a meredek csacsok fed ^ e Ttny vesék kél, -zok & büs szorosok, habzó putakocskák, í. kis templopok a begyeken, fenséges képet ajujtottak, £ miadohtez ome óe régi városka itt & dombon. — Itt emelkednek még a ^ároe hajdani falainak maradványai, ott ám* bziklán csonka torony néz az ég feié, —- yalamikor boszorkányokat kinoztak benne. — Emit a bajdani krajnai ,vojv.oda"-k ősrégi vára. amott régi gótb iempiom, teLve kővité-zekkei és kösárkáayokk>ü. S hátba még esteli pir csókolgatja a hegyormokat s messzire elhallatszik a templomok ^rangjainak azüst hangja! — Egy j^leuet — a vecsernye — mindig emlékezetemben fog maradni. Már sötétedett, a gótb templom komor bolthajtása: alatt remegett a gyertyák világa, az orgona oly csodálatosan búgott, — templom hosszában térdepelt a falusi nép. — Hogy piro&]i»t az ó nemes, telt arcza, mennyire iénylik gyertya világnál az ő fekete, nagy ?seme mily áhítattal küldi ég felé régi, vend énekét! — Oly egyszerű, « mégis oly fenséget ösazbaogzatot életemben nem hallottam. Egy szögletben állva néztem e népet, hallgattam es éneket s lelkem erőuen megrázkúdoit. — Később Schil lert kezdtem olvaani, da egéazea másnak .látszott most előttem. Gondolkoztam, gondolkoztam, míg vó^re nem kérdezém magam: „Ugyan ezen éghajlat aiá való e Schiller? Magam aem tuaiam vaiaszolni e kérdésre, — de rövid idő mulvg, kaptam rá válás« t. Albert rokonainak hazát „Btarapos-tRuak hit''ák- — valóban pedig vendégió volt. A házi ur szívesen fo£*dott, nele pedit v/gyázott ránk, m''nth* édes gyer-melfei voltunk voina Égy valamírek nagyon^csHdálkoc''.am Albertéknál: Zág, rábban, nem hallfcaítál másf, chiat német szót, — nagybátyánál de egyet 8''óm, — hauerr vendet, i igy kellett nekünk k beszélnünk. — A bácsi mée elég eróe ember volt, — de valami benső batejpro-gének kelie keserit«pi é!etét. Ó ugywn nem mutatta ezt külsőleg, hanem tréfált ét örúit. Neje elég ritkin beszélt vétünk e vendégeivel ő csuk gazdaságának élt: szép volt őt nézni, mikor ugy feltűrve parancsolgatott az ndvaron. — Az embereknek nem volt aajíí mag^attok, hanem magukhoz vettek egy fJusí lányt, valahonnan a korontán; halárról, Étk: távoli rokonuk volt. — Igazan nem tudotk hogy írjam le c lényt. — írattató!: e már harmatot s virágon, madart i''bo^orbaa. piros álcáit a gyenge ágon? — Iiy«: volt Nezsa. Nem ugyan vsro«i leány, a mint már mondottam ; — de mily nagy ■ szerűen lépdegoit, mily gyengéibe viseié magát, milyenre voiuk moiauiatai, hegvan mosolygo.t, miiy kedvea, mily finom, mily gyengéd érzelmű volL Önkény teleaül gondolnom kelle: Nem jöti-e ezea lány -aiam? sislonból ? H tkian Máftakón: caak tréfából vett ma-gára falusi öltözetet? — S a bernexegé«-nek még árnyt Bem, — valódi egészséges, tiszta, még nem érintett természet, minden ''emberi kéz ápolása nélkül nótt mezei virág. — Barn» volt, piczjke de mégis telt, gyors, mint a kie rnókac. gyengéd,'' élezee, e ha el neveié magá t mintha a harangok ezüst:-hangja a begyekről viszh»ügzott volna ! — T6bbs»6r szemlélgettem ezen arezot, — üloaszas, vend. minden folt nélkül, piros és fehér, — píros rózsa febér btvortí. Stemöldökei barnakj vékonyak, egyeaesefe, ''viég''; meg&ájtv-a-''''— "itzok az a^ró vérajkaK, azok a stdu szemek nyagbatatlhuok. mint Ü :• ■ r i. / 1c-/* ii n> *- ''iw.*. j r ''«VÍÍ''-JIO»!''f traszoNegyedis: ívfoltam ZALA A ''"- K ő -''Z L Ö H £------ :i,.V8 *,»„»; .588! aySK/^YM^ —o—. ''3 ezen elemek a társaskörből kilőket tek (és ha ez csakugyan alapos ok volt volns is sülyedésre amit tagadok,) sót a társaskörnek a czéljaira való tö rekvés ezáltal ismét és méginkáhb lehetővé tétetett; a régi és uj társaskör között válfalát megvonni ; a raatiarilisticus tendensiokat sz ideális czélokkal szemben felállítani; a n ent^éget a körön kívül keresni s önmagukat minden felelőségtől lel mentetni; szakadásról .beszélni, ott, ahol csak a társaskör kitűzött irányában való megmaradásról s czél jainak- megteremtéséhez és kivi teléhez nem szükséges elemek mellőzéséről volt szó; személyes ambi-tiok megsértését felhozni ott, ahol ¿kék harczáróí és irányoszlopok íel állításáról lehet csak dicséretes em lítést tenni — szerintem egészen téves alapgondolat volt, amelyből nem lehetett azon felvetett tételt megczá- - folni; .bog}* a társaskör nem áll - hivatásának magaslatán, nem is érdemli meg, hogy létezzék, egyszóval, hogy fölösleges valami,'' de akkor nem is ismeri H. M. a társaskör genesisét és belállapotait, ha a választó vonalat ,», jogos (?) méltányosság (?) arczrlütésébeni időben kereri akkor, midőn attól fogva a társaskörben hirdetett és... köztndomásn „béke0 uralkodik és a turbulens elemek megszelídülve visszatértek, hogy a közös czélra njból törjenek s talajt többé nem találnak. És igy H. M umak alig sikerült csak mentegetni is; hiszen egyetlen érdemleges okot hoz-e fel ott, ahol azt mondja: hogy érveimnek gyenge oldala míb«n fekszik arra nézve, hogy a társaskör miért szükséges,, miért nem fölösleges és miért jótékony hatású a társadalomra?! Pedig az én czélom megvallom őszintén legkevéfíré sem irányult a a társaskör — mint erkölcsi testületnek megdöntésére és elkárhorta-tására, azon czélom legkevésbé sem akarta az én szempontból elemezni a társaskör jogosultságát, amely szerint ha feladatának megfelelne is, Szükséges>rt1baég sem lenne; az éti czélom a társaskörnek nem mint a társadalom s a társasólet közegének; de mint attól mindig tovább és tovább elhajló intézménynek megtagadására és pőtolhatlanságának meg-czáfolására, sőt igy eredő fölöslegesé-gének kiderítésére irányul, hivatkozom e tekintetben czikkem tárgyilagoságára s eszmemenetére, a felhozott okok és ténykörülményeknek az azokkal megegyező lényegeségére; ,nem . is más azért ama czikk, mint puszta nega-tioja ama hangos szavaknak, hogy a társaskör ±mzu ¿»nevezetes*, „fontos*. ''.pótolhatlan.''* "Ésazért shá végei erazésbéntín "szükségésnek elfogtíT-•ható volna is; az kétségbevonhatlan, hogy a társasélét nemesítésére és élesztősére : csak csek&y befolyású vagyis oly közönséges - (g igv kitűzött czéljaitól eltért) ; egyesület, mint bármely más s igy a. többi egyletek fölé s azokkal ellentétbe semmikép sem állítható:. és azt vélem hogyha felhozott s ennek igazolására szolgáló érveimhez sorolom még H. M. urnák azon mellettem — és a tarsaskör ellen — szőlő érvét, „hogy én, ha és az ily egyleteknek (t. i. olyanoknak amelyek magukra vállalták) tehetségükön felüli átalakító befolyást tulajdonitók mint ideális a társadalomra: és a társadalmi életre csalatkozom; azt hiszem mind amaz állitmányok, alkalmazások és következtetések belyeségét, melyekről szóltam, azok is, kik az általam felhozottakból begyőzöttnek nem tartották volna, a „Zala'' 41. számában megjeient H. M.-féle czikk után, amely a fentemiitett tényeket majd világosan beismeri, majd hallgatással mellőzi, sőt devalva''o és doprimáló részében egész terjedelmében elfogadja, sőt még saját maga példákkal is illusztrálja — szintén kénytelenek lettek beismerni. Azért hiába is akarja H M. nr a vidéken mutatkozó s megnyilatkozó banda-banda megszűntétől föltételezni az egyletek nemes hivatásához szükséges erkölcsi komolyságot s azzal mentegetni a társas ezélo«: el nem érését, hiába akarja a társadalmi élet hévmérőjeként és kifolyásaként, majd az érdekek központjának és a különérde-kek megtestesülésének nyilvánítani az egyleteket; mert a féltett ambi-tiók a speccüans elemek ily elzárkózott ságs a társadalomtól, nem az érintkezés, nem a válaszfaiak bonto-gatása s a magyarság terjedésével, nem az átalakító befolyás lehetsége-sitésével, de épen (mint H. M, nr is rossznl igyekszik védeni) mindazoknak a czélóknak félretételével és megsimmisitéb^veiijár :(minek", megszüntetését a társaskör maga magának" "egy"időben "ép~éz okból "tűzött ki.) ®ddig a társaskör azt tartotta Teladatának, a társadalomra hatni .és most vice-veráa a társadalom visszahatását kénytelen elfogadni azon elvből, mert — (amit nem gondolok, hogy a társaskör maga vallana csak H. M.) nincs egy körnek tehetsége a társadalomra és a társadalmi életre átalakító befolyást gyakorolni ; ezen elv kifolyása lesz'' azután az is, hogy arra a cassinőra, melynek oly szüksége volna egy kis magyarságra., ahol egy magyar; szót sem hallani s melyet JEL M. ar maga is any-nyiszor megrótt ¡és .saját maga felolvasásokkal s a társaskörbe behozatallal akart a társadalomhoz közelebb hozni — igen nagy szüksége van a kereskedőnek, pedig ha azok tnlakarják tenni magukat önző üzleti érdekeken, melyeket bárhol is elintézni lehet és ha a társaskör csak most akarná még megtalálni helyes utját, ugy itt az igaz szükség lesz'' a társaskörre s talán jótékony hatását mégis érezhetjük. Bza felfogásom megbizonyithátja, hogy én a társaskörrel szemben elfogulatlanul, igazságtalanul s félszegen, sem a criticus, sem az erkölesbiró, annálkevésbé a javitó vagy okiatő álláspontra helyezkedni nem akartam, sőt többet mondok nem is fogamzott volna meg (azt hiszem) bennem soha még az összhasonlitás bonczolgatás a kedves éneklő madáré. — Becsélt gyorsan, — a mint már a krajnai lányok szoktak, három német szót sem értett, a midőn idegen nyelven beszéltek előtte, lesüté szemeit és simogatá selyem kötényét. — Azt mondják, az emberi szemnek nagyon nagy vírizsa van, — én azt mondom, az emberi toroknak is; legalább az övének volt; midőn énekelt — szemeim bezáródtak, Brivem megakart repedni, — sőt megőrülni is lehetett volna. — D minek ereszkedem én az ilyféle hajdani képzelgésekbe, — ami nektek csak unalma« íehet. Én szaladgáltam a dombokon, ug rándostam bokrok között; Albertnek ismét zágrábi hütelenje játot: eszébe, — s erre aztán értetődik, összekovácsolt egy pár tuczat elégiát. Mindig a mikor kiszorított a tintatartóból, egy egy ily lamen-tácsiót, a kertbe hívott. — Éu levetém magam a eöld fűre s pipáztam valami makrapipából, Albert megazavalt* német elegíáít — nagy tragikai pathoBsal, erre-arra hadonásva fcezeivel. — Egy alka. lommal megszakította őt valami kedves nevetés a rózsabokor mógől, — mi körülnéztünk, — s íme a rózsákbői kibúvik Nessa feje. „Ah, — elneveté magát a lányka, mily szépen prédikál az Albert, kár, hogy nem megy papnak 1« Persze, Albert ilyenkor nagyon meg szokott haragudni. Kár, hogy iiy gyönyörű lány megtestesült próza — szól'' gyakran hozzám. Barátom, — válaszolók olyankor, e prózában több a valódi költészet, mint a te pathoszodban. Egysser vacsoránál ültünk a kert-ben. — az ur, neíe, Nezea^ Albert és én. Gyönyörű holdvilág volt. Szőlő leveleken k-resztül kandikált a hold a lugasba, a hol egy hosszú asztal körül ülttink. E pillanatot soha sem fogom elfelejteni. Albert rendkívül komoly, mond hatnám mérges -volt s mintegy dühhel eresztgeté ssivRrja füstjét a hold felé. Hallgattunk. Mi bajod Albertem? — megszakítja a csendet a háziasssony, — te nem is iszol s e mellett oly erősen fűstölos, mintha mérges volnál. — bezárni 1 — vissonsá Albert. — C*ak n« tetednéd magad, — hossá téve Nezsa ki«^ felingerelve, — ■S7-«? — No már miért t — elmosolyodik a hasi ur, forgatván hüvelykujjai egyikét a másik körül. — Hát igy volt az egész 1 — foly-tatá Nezsa csengő hangon, -mig szemei fény lettek. — Béggel jövök a kertbe retekért ebéd számára. — Egyszerre hal-lok valami prédikácziót. Bokor mögé bújok és nézek. No hiszen volt mit látnom! Istenem! Ez a horvát ur fekssik ott a fübeo és pipázik, mig Albert ül, forgatja fejét és szemét, hadonás keseivei, sóhaj-tosik, b valami sváb létániát recitál. ö ízeszorítottam a számat, de hiába el kellett magamat nevetnem, s erre azt mondtam neki, hogy hát jó roloa plébánosnak. — Nem igy volt-e, horvát uram? — fordult azután a lány lángoló nrcsával felém. Épen ugy! — válaszoltam. To csutot űztél belőlem, te megsértettél, - odavágja neki Albert. Lelkemre, nem! — monda a jószívű lányka — és ha akaratom ellenére megbán tóttal ak is, nyújtsd kezedet és bocsáss meg. — Nem rosz szívből tettem. Ki tehet arról, ha mi együgyű vendek nem értjük ezt az úrias németséget! A mikor annyira kiabáltál, hadonáztil, mikor oly érthetetlen szavakat ejteg^t-tél — nagyon nevetségesnek néztél ki, bocsáss meg. de igás. Én nem tud''s»n magamat visszatartani, szivemből kel* lett nevetnem. «Hogy is ne! — szavába vág Albert mérgesen, — nem is tudsz le máskép, mint vendül, nem tudod te, mi a költészet! A lány arcza vérpi-ossá lett. Slfnt a házba, de csakhamar visszajön egy kis könyvvel kezében. Mi? én nem tudnám, /ni az költé sset? — szólt Nessa ingerült hangon. — íme, olvassa, folytatá a leányka nekem nyújtva a könyvet — olvassa csak aram, — én kívülről tudom e könyvet, — szórni szóra. Mondja csak, tudom-e én, mi au költészet? Kezembe vevé&i & könyvet, elolvasom fenhangon a csimet. aDr. Presern Francé költeményei. Laibach. A. Giontionionál. 1847.« Elhallgattunk mindketten. Albert sságyentől leeressté a fejét, én bámulva néztem a leánykát, a ki felemelt fővel állt előttünk a holdvilágnál. Est értem, — folytatta a lány, est élesem, a te sváb letáníaiddal cem tfy rődöm. — gondolata sem, hogy a „társaskör és más egyletek közt is párhuzamot hozzak és a régi állapotokats az alapszabályokból folyó kötelmeket (nem maximumokat s minimumokat mint H. M. ur mondja) alapul fölvéve oly hosszan foglalkozzam a társaskör dolgaival és czéljaival, sőt mi töDO, magam egy kör ellenségének bemutassam, ha ama néhány nagy garral tévedés. figye-lemgerjesztéá.vagy ég tudja mi okbol odavetett szó nem ösztökél és ha a reáforditott méltatást és munkát — a tarsaskörre hasznothajlónak s általa kiérd^mlettaek , eddigi mflk^désére vaM tekintetté! fs, ;nem tartW. Kf-meuti azért a czikk léti''ejöt téfc-a—ezé-tom, jó igyekezetem . és a társaskör •nemes hivatásához njbóli visszatérő sébé vetett bizalmam és ha BL M. még egyszer veencí magának elég időt és fáradtságotT a társaskör dolgaival bíbelődni , tartsa szükségesnek e mélyreható dologgal elegéndő kép foglalkozni is; mert én azon nézetben vagyok és voltara, hogy egy erkölcsinek nevezett testülettel oly köuye-dén, felületesen, néhány sorral (bocsá -nat, hogy így fejezem ki magamat) elbánni nem lehet és ha nem is vonhatja ki magát semmiféle testület, különösen egy^Olyan, mely nemes hivatásának mefr nem tfelai, a uyílváaosság és felelőség terhe alul a legkevésbé vau oka félni ettől az oly köraebJ melyről H. M. azt állítja, hogy jótékony hatását, csak az nem hiszi, aki semmit sem hisz; megérdemlette a bővebb fejtegetést (mint ahogy most is teszen) egy oly társaság, melyyck hivatott és kiváló tagjai varnak, melyet közönséges kávéházak niveaujára engedni sülyedni vétek s amelynek erkölcsi kötelezettségére hivatkozni is. annyi, mint a felhozható összes és nyomós érvek súlyát igénybe venni; és ha valaki ezek összeségének felsorolásával mégis bűnbe keveredik és azok ismertetése. bonczolgatása fájó sebet érint - az i társadalomra vonatkozólag mindamellett is csak előny — reám lelkiismereti tartozás s igy több, mint ildomosság volt! No hát Nezsám, — szól moet a nénike, — hogyha ugy tudod, hát dalol el egyet! Miért ne? — feleli az ártatlan leányka. — Dalolok bizony, ha Alber haragseik is 1 És a kis ajkak oly tiszta, oly kedves hangon elzengték Presern dalát: '' Luna síje, Kiadvo bije Irmdua, posue ure se; Pred .reznane • : Srcue raue Meni spati ne pusute. (A hold világit-- As ór-» üt, — . Mily késő, ké-ó lehet már! De égő aebek, , Szivemet kinsák, — És álmot szemem csak hiába vár !) A lány szemei ragyogtak, keble duzs&dott, — én néztem, soká néztem őt mig oda nem súgok Albertnek: „Barátom, Schiller nem ex éghajlat alá való. Ama naptői fogva Albert csodálatosan bámulta alföldöt, szivarjának: füstje oly mélabuaa \ húzódott a földön, mirtí as őssi isöd a vidéken. Lelkem megrás kódott, midőn vonásaiban újra kellé észrevemnem Lenau Faustjának buskomor&á-gát. N^m tudom ugyan, ljí forrhatott as ő sentímentalis lelkében, de mindenesetre valami dramatikus fordulat vala készülőben, előidézve Presern serenadja által, s melyet a ssüsi ajkak kimondhatatlan varássssa! zengték el. Jóllehet ezen psychologia talány nagyon érdekes s talán elég világos is volt, még sem értem rá megfejteni, mert saját szivemben íb keveregni kesdiek as érzelmek, mint az infusoriák s csepp visben. — Szemeim előtt folytonosan lebegett az utolaó éjnek váratlan, „clair o'' scur''-je a kertben. Sót álmodtam ig róla. Láttam a ssüsi alkat finom vonásait, mögö''t-e a hold világit, amely ezüst ssin-ben remeg a srőlőleveleken, — aztán, félre forditá arczát, — most látom a nagyszerű profylt. az éjjeli fény szikráit szemeiben — megint hallom Presern dalát, mily erősen vert a szivem, mint midőn a torony óra az éjfélt hirdeti, — a e ti''okzstot időtájban lebeg slőttem a lány képe varázs fényben, nsícC valami tündér — a rözsabokrok és a zöld luga- sok éneklő lakosai felébrednek a csendes éjnek közepetles elandalító őswha.ngzat-ban kisérik a,lány éaekéi. — Ssivem oly szomorú, oly nebés volt, s mégis édes — kedvesnek tetszett mindez neki,olvadozott, mint hó a tavaszi napon. As iskolában halló.tam valamikor, hogy a régi szlávoknak tündéreik voltak. Esea éj<ől kesdve hittem, hegy ma is vannak, ha nem ís amoybajaak. Albertnek sgy szét sem szóltam hitemről a tündérekbe és arról, hogy éjfélben fülemüléket hallót-tftpi dalolni, — de én sem kérdeztem ő tőle, bogy miért husódik szivarjának füstje oly búskomoran a földön. : Nezsica — mondám egy reggel kávé utáo, — Kölcsönözze nekem azokat a költeményeket, szeretném olvasni. Szívesen — válaszol a lány moso-lyogva, haneot vissza kell ám adnia, mert azok szentek, legalább én nekem szentek. Aztán tudja, horvát uram összeszorítja csalfán, ajkait, önnek való-e ez, ilyen váró« ifjú urnák ? '' Nem mioden-kinek minden alma édes; .— különben hiszen tudja, bogy mit akarok avval mondani, én csak krajnai lányivagyok s csak krajnai költéssé , mi ezt ugy énekeljük, —mint á madarak, est nem prédikálják, — mini- a német papok szoktak, Az utoisd szavakat a lány különös hangsulylyal s lassan ojtette ki, szúró de mégis varáss moeolylyal, mintha minden svával megakart volna valakit szúrni. Albert „socundum ordinem" ajkába harapott, orrához kapott, mintha benne hagyta volna falánkját, a mire Nezsa mintegy komolyan megszólítottadét.. Albert, Albert! minek vígsx o\y keserű arcsot? Tudom már, mi a baj. bocsáss meg. — kevés caukrot tettem a kávédba. Albert vörös lett mint a pipacs, — fölemelkedik éa kirohan a kertbe, a hoi olemelt fővel és hátravetett kezekkel járkál; fuj é* alá heroicaí pathosi léptekkel, mint Schiller drámáinak valami lőse a színpadon. Ha nem ís volt Etna, Hekla minden áron akárt lenni. Én cem követtem őt, hanem egy régi hársfa ala (Ütem % nagy áhítattal kezdtem tanulmányozni Presern dalait, mint mikor a lány lopva olvassa elő szerelmes levelét, mint a gyermek, midőn úgyszólván, uy eli a a könyvből ^ varássmeaéket. (Folytatása k&vsütezik.) És mi is az, (ha jól felfogjuk és összevetjük s meglatoljuk H. M. ur czikkének és i^érveiaek> tartalmát) más ama sok ok és feltevés, amit mintegy «enyhítő'' vagy'''' hogy ugy szóljak — mentő körülményül, felhoz H. M. t * rsgskör létének, szükségességének, fontosságának pótolhatóságának, nevezetességének támogatására vonatkozólag — mégis egész-ben véve, mint az általam oda állított J> erkölcsi — feladat meg nem otáhatásáról ^áló lemoodás — s » tehetetlenség, elfogadása és a maga-pabb shívatásnak .erkölcsi suLya alul ■való^ilménÖcálóa í! ) ;f -------sem azt iavoiyálja:£. mr. gában az a r sojk ,áli^|ános igazság, köztudomású dolog, örök törvény és minden ember mtézvény és teve-kenység gyarlóságára —r,/.vagy a nemes ideaiismusokra vfaió hivatkozás, mint azt: k6gy a részleteknek az egészszel az egyleteknek a .társidalocaBial öszhangzó működése, — általhathatni agyán a társadalomra} .de, maiiap :i társaskör sajnos rinincs azon-.egészséges helyzetben, hogy azt ami; ^ már a természettől (ab origíne) idegonkedik egymástól - , egymással k ibékítse és összeforrassza ''—r,Js ez -áljai társadalmi proceasnst hozztm létre- Furcsa! — de raégis is. puszta elismerése csak az mind amit H M.. ur a. nemzeti cassinó — mint politikai tényezőre való hivatkozással felidéz , egyrészről ama iuateari-alistikus, megveszlegetcU s elhibázott alapgondolatnak, amely czikkén végig vonul s ;aniely igy hangzik: „puszta szellemi czélokra a társaság tömegét (én mindig, műveltebb elemekkel fantasiáltam) megnyerni nehéz dologi másrészről auuuk a themának, hogy a társaskör, feladata nem az amit alapszabályai szerint vall. — amint titkári jelentései .körvonalazták, vé-las/.falaly bontogatása, — társadalmi szükségletek szemmel tartása, nemes eszmék mellett lelkesités. köz-dolgok iránt érdekeltés, hanem egészen más. a műveltebb > elemeknek kártya, billiárd, .újság olvasás és szórakozáará való puszta közel hozása. Oly kávéház^ mely. majd megtalálja helyes utját,. mely azonban ma be lyes, uton nincs L , .. hogy ezeket mégis csak az egész czikkének ősszegéből lehet le vonni, nem pedig iiy elvétett egyes mondatokból mint pL a társaskör czéljai elérésére többet is tehetne, hog/ .a társaskör a társaság magyarosodását illető tőrékvéseiben messze mögötte maradt ezéljaitól az kétségtelen, mert ezekből — valamint a közügyek és közérdekű kérdések iiánti nyiltakozatokból még a maga valóságában az összes czél ok feladása s mellőzése aíig vblna kiolvasható, sót azt is gondolhattuk, hogy a társaskör mindezekre Komolyan meg most is törekszik fde nem!: „rohamosan.* A felolvasások — alapos indokból szünetelnek : belátom műveltebb körök ezt nem is igénylik s valóban az erkölcs és értsem képzését mellőzhetjük ily körben, de mit szólunk akkor arra, hogy annyi müveit embert a könyvtár régi allapota nem érdekel ? — Miből magyarázható e tünemény? De" igaz én csak feljajdulok s feljajdulásombán egy mázsányi igazságtalanság rejlik, ezt magamról igy értein ¿-„szólj igazat, betörik a fejed.4 de azért én nem fogadom el a kendő zért, én hibákkal hibákat mentegető1 nem Ijagyok^éu azokat,* „pu*^1-lemi czélokra tömeget fogni neu> lehet elvet (e ínjWUéoböztetést) el nem fógádoúi'' ''éávaz"összetariozandóság érzetét puszta anyagi érdekekan alapulónak el soha nem ismerem, éa tudok méltányos f.és igazságos lenni egy testülettel szemben, hol haiaaást, tényezőt, társadalmi intézményt — erkölcsi erősséget Urtálok, de a hol a „bóké* czim alatt végetatióí értenek, ott nemi & én mégis csak azt mondom : Hogy mégis mozog a föld. / BABOS& LÁSZLÓ*, . ii 11 HUSZOKBS-TEDIK ÄTfOLTAM. ZALAI KÖZLÖK? ftelyi, megyei és vegyes hírek. - Gar ibaldi megholt, Elég volt i nnyit hallanunk, — hogy soká elgondolkoztunk utána. Ez & Dév ö&dzefort nemzetÜDk törtenetével, nagy napjaink, dicsisé-gQok ádes emlékével, gyáizos kor-szakunk feledhetlen fájdalmával. Hogy mi volt ó nekünk éa minden uépnek, mely jogai mellett kardot rántott, mindenki tndja: a világ-szabadság önzetlen bajnoka. Mi nem, csak az igazságos történelem emel-'''' het neki fé.iyes lapokból méltó emlék-oszlopot. Legyen & népek áld Aga porain » — A klsdednevelő-egyesiliet vá lasztmánya f. hó 5-én — mint lapnnk-bau előre jeleztük — gyűlést tartott; moly alkalommal az egyszer elnapolt Frőbel-ÜDDepély megtartását június 18-ára tüs''.a ki. Az ünnepély programmját ast meg-e''őzóleg veendik sz érdekelt szülők. Annak idején majd mi is köcölni fogjuk la punkban. E helyen csupán & választmány áldozatkészségét emeljük ki, a mennyiben az ünnepély végévei a választmányi tagok között elhatározott gyüjtéc. utján b kisdedek részére társas uzsonát rende-send. — A szokásos évi bárünnepély határideje julius végére tűzetett ki & Zöldfa" kert helyiségébe. — Ugyanez yj.lksiümmc.1 lí-ttek megválasztva az ön-k.éates ííisoltó-egylet aag. 15 én tartandó lásslóavatási ünnepélyére a 4 tagu küldöttség és pedig: Somssich Lőrinozné, Z>tb''ireczky ZsigmobdnéV iZaáubáussky L»jo»oé és Veiserné úrnők. — A helybeli Önk. tűzoltó-egylet uv.asti mulatságát, mely a „Zöldfa" kertbea tartatott f. bó 4-én, középezámu közönség látogatta'' meg.''Eien nagy ön'' ciu-dálkozunk, miután « befolyó tiszta jövedelem a zászlóavatási ünnepély költségeinek fedezésére, tehát neme« czélra lrendő forditása jelezve volt. általában a tűzoltó-egylet oly intézipégá^feagj annak törekvéseivel etemben '' a * közönségnek »«zent kötelessége a közönyt levetkezni. Akárhány ketets czélu mulatságot naf^obb pArtolásban részesített már közönségünk) Ugy hisszük : a rendetó-bitottaágon muít temmi Legalább nem akarjuk ípit tenni, hogy a meghii ások és a közönség kellő figyelmeztetése körül hanyagul vagV épon tapintatlanul járt legyen el. — Darázs Wf«kg. részéről jelzett bucsu-estély ni_m — a mint lapunkban volt — a „Szarvas" vendéglő mulató kertjében, hanem a .Zöldfa® kertben rossz idő esetén pedig a „Korona" ye''n-déglő éttermében fog megtartatni bó 8 án Űrnapján. Ismételten felhív jak ..,rá közönségünk jóakaró figyelmét! V'' . — Figyelmeztetés A társaskör ¿Ital jelzett, tavaszi mulatságkor teendő vfdei kirándulásra nésve megjegyesHe-tik, hogy & kik ebben részt venof^óiaj« tanak, ssiveakedjenek f. év junius fefc 8-ig Töttóay Béla rende*.ő bizottsági elnök urná: jelentkezni. — Ré*xt vételi ¿ij; az erdei kiránduláshoz személyenkinf4j£i^ 20 kr, mely a jelentkezés alkalmávaf elóre fizetendő. — Ezért a re. dezőség szolgáltatja a zenét, villás reggelit, kenyeret sert és ebédhez leves«« hus eledelt. Hideg étkfket és bort kéretnek a részt-verók at erdei kiránduláshoz magukkal hozni. — Fogatokról sem kimenetel, sem visszajövetelhez a rendezőség nem gondoskodik. — A tánczkoszoruhoz belépti jegyek Lazanakon a beiae.ietnél lesznek kaphatók. — A mulatság megtartását f. év június bó 10 én reggeli 5 órakor a társaskör helyiségéből kitűzendő zászló fagja jelezni. A rendezőség. — A nagy-Kanizsai önk. tüsoltó-egylet f. évi junius hó 4 én megtartóit táncz^igalminak eredménye belépti dijak után 105 frt 50 kr., felülfizetések után 36 írt OS kr., egyebekből 4 frt; összesen 145 frt 68 kr. Kiadás 60 frt, marad tiszta haszonul az egyenruha be szerzési alapra 85 frt 6« kr. Felülfizettek: Clement Lipótné 6 nagysága 10 frt, Oszesziy Antal 70 kr., Klein Illés 2 frt, N. N 20 kr., Bátorfi Lajos i frt 70 kr., Heim Mihály 70 kr., Weisz Manó 4 frt 70 kr., Kanász János 20 kr.. Stolber János 30 kr., Fischer János 40 kr., Szom-mer József 70 kr., Lővinger Ignácz 1 frt 90 kr., Czimbalek Jánoa 00 kr., Libántzi Ferenci 20 kr., Fleiscfihacker Gyula 50 kr., Saller Lajos 40 kr., Beichenfeld N. 30 kr., Lobodá» Géza 20 kr., Engel Adolf 30 kr., Kromp*ch?r István 1 frt, Mao tusno József 1 frt, Farka* Péter 10 kr., Lengyel Lajos 70 kr., N. N. 45 kr., Ta&ch Simon 15 kr.,BeiniU Lajos 80 kr~ N. N, 28 kr., Fischl PAl 70 kr., Schvágel N. 70 kr., Oroezváry Gyula 1 frt.Scberts Edmond 20 kr., mely öessea adakozásokért & felsorolt jóakaró felülfizetők fogadják ezennel az egylet hálás köszönetét. Knortzer György, egyl. titkár. — Tanügyi jelentés. A nagy kanizsai kath.fógymnasiumbaBaz i88l/s iki iskolai év végén t nyilvános vizagálatok következő rendben tarUtnakmeg: Junius hó 13-án VII. osztály magyar nyelv, né- met nyelv. VI. osst latin nyelv, görög nyelv. IV. oszt. latin nyelv, magyar nyelv, német nyelv. 14-én V. osztály magyar nyelv, német nyelv. ÜL osztály latin nyelv, magyar nyelv, német nyelv. I. osztály latin nyelv, magyar nyelv. 15-én II. osztály latin jjyelv, magyar nyelv. VII. osztály latin nyelv, görög nyelv. IV. osrtály történelem, földrajz, természetrajz. 16-án. Francsia nyelv és gyorsírás. 17-én V. osztály latia syelv, görög nyelv. IV. osztály számtan, mér t*n. VI. osztály magyar nyelv, német nyelv. 19-ón''VTI. osstály tfirténelem, terre észettan, mennyiségtan. VI. osztály mennyiségűn, -természetrajz, történelem. II. osztály földrajz, számtan,. mértan. Í0 án V. osztály történelem, természet-raj s, mennyiségtan. HL osztály föld rajz, természettan, számtan, mértan. L osztály földrajs, ssámtan, mértan. Ezen vissgálatokra as érdekelt felek tisztelettel meghívatnak. Junius hó 2 L 22. és 23-án sárgán vizsgálatok fognak tartatni. -...,» i Afi jg**g»tóság. — Láng Fülöp ur f. évi junius 6. tartott hangverseny jövedelmének egy-réssét öt forintot kisdednevelő egyesületnek megküldvén, szíves készségeért as egyesület nevében köszönetét nyilvánítja az elnökség. — A lövész-egyleti mulatság Lazsnakon f. hó 3-án szépen sikerült. A lóversenyen az elsÓ dijat Wieber pallini főerdész, a*másodikat Donáti», táviráss főnök és a harmadikat Varga Lajos., helybeli ügyvéd nyerte el, A tekeversenyen az első jutalom Lovuk Ede törvényszéki jegyzőé a második Birk Oszkáré, a harmadik Hütter Lajos helybeli evang. lelkészé lett A helybeli ée vidéki szépnem szép számban volt képviselve. A táncz éjfél utánig folyt a legvigabban. A '' kanizsai fiatalság kis számban vett részt a kedélyes mulatságban. — Tavaszi mulatság. A keszthelyi m. kir.-gazdasági tanintézet hallga-ói által az intézeti segélyegylet és a .Deák Ferencz" — folyó hó 3 án a béwizi vendéglő nagytermében rendezett tavaszi mulatság minden tekintetben jól sikerült. A buzgó, tevékeny és tapintatos rendesőségnek e kellemesen lefolyt e oly kedves szórakozást nyújtott élvezetdus estélyért kösönettel tartoznak. Fogadják mindnyájan, de különösen Keserű Béla, Ill-ad éves gazdász, a rendező bizottság elnöke hálás elismerésünkét. Alig hisszük, QDgy a jelenlevők közt találkoznék va lxW^aki édesen nem emlékeznék,vissza a, foly tonosan vidám kedélyesség közt elrebbent estélyre. A tánczestély, melyen .a négyeseket 42 pár lejtó, 6 órától nap j felköltéig tartott. — Az ott ievó díszes hölgy koszorúban láttuk: AtjbeL- Ilona, Baksay Mariska, Bottka nővérek (Hahót és Újfalu.) Csurda Lujza, E^nes Jolán (Tapolcsa), Forster Gizella (0JGJ, Gár-ger Eugénia, Gaál Atala (Pacss^-fiauer Riza, Izmay Mariska, Kirüy ^Lujza, Koller Vilma, Kovács Matild (Sttmegb), Klaas növerek (Ssalapa), Marcsánvi Etel Merkly Gábris (Z.-Sst. Mihály), Mészöly Juliska, Mojzer Mag-ia (Sümegé)7Bajky nővérek (FelsóBajfc), Begensberger Gizella, "Sólyomv Irmt (B.-Ederios;, Stocker ^qa^ S^óV-EteU^bó Joláo,. Szabó Ida (Tapolcza), Takács nővérek fSümegh) Töreky nővérek (Vita). Weichinger Tóni. Zrády Irma (Tűrje), stb. stb. úrhölgyek, továbbá Baksay Sándoroé, ^Ferenczy Sándorné(Z -Apáti), HauerGésánó, Nagy Pálné, Strinovich Leóné és Udvardy Istvánná úrnők. — Borzasztó jégeső volt május 31. délután ötórakorSzászvár(Baranyam) vidékén, mely tönkretette a vetést. Tojás nagyságú jégdarabok estek oly érőrel, hogy beverték a házak ablakait — p. s tófűi templom éjszak-nyugati oldalán minden ablak be vi>n sütve. — összetör ték a cserépzsindelt a háztetőkön. Legnagyobb kárt tett a köveikező helységekben: Szászváron elverte a vetés sa szőlők egy részét. Váralján, Másán, N.-Mányokon, Kis-Mányokojr,- Hidason elverte a szőlőket teljesen, sok helyen még venyege sem maradt a tőkén. Ha tekintetbe vesszük, hogy a nevezett helységek lakósai majdnem kizárólag borterméssel foglalkoznak oly nagy mértékben, bogy P- Hidas egymaga 60—80 ezer hkti. termeszt egy évben, elgondolhatjuk, mily óriási a kár,; Győrén elvprte a vetést s a szőlőket tisstára, es a község képtelen az idén adót fizetni. Tófűn a szőlőket s a vetést részben. — Mennyire örült a szegény nép a közeli jó aratásnak, s íme''.semmije sincsen már 1 Számtalan már négy hét óta veszi a kenyérlisztet kontóra, melyet aratáskor igért megfizetni, mi lesz e szegényekből ? — Gazdag b jó bortermésnek néztünk elébe s most odaminden.Sok kárt tett a krumpli-, kukoricza-, kender-, mákban; továbbá a kerekben. A nyomor általános, mivel agy a vetésnek, mint a élőnek még századrésze sem volt biztosítva. r. 1. — Vizvkri levelezőnk május brutális módon vett bucsut. Mindenütt nagy a panasü az egéez hónapra, de azután a vége még több panaszra adott okot. 31-ikén ugyanis több helyen tetemes károkat tett a jégeső. Vízváron, Béla^ JUHIÜ8 8-4E IggS. váron ée Heressnyén a gabonák nagy réssét teljesen letarolta, a többit is hatalmasan megverte. Háromfán jégeső nem volt, de ott meg ónén sséi pusztított. Több házat megrongált, kazalokat dőn tött le, sőt az újonnan épült szép templomot ís megrongálta. — Létrádon, folyó hó 5 én oresá goe vásár volt, melyen eUdat&t 198 darab szarvasmarha, 39 darab IS, "28 drb. sovány és 6 drb. hizlalt sertés. A vásárra vevő kevés jött. — Jótékonyság-. &L Zeller József visvári Jamában lakó fÖldmivos két év előtt a bél*vári templomnak egy igen szép csillárt vett; a mult évben Horvát-ország-T* tartozó fordinándfal vai templomnak sz ntén egyet, minthogy oda is többször m^ery isten tiszteletre, a Dráva tnl partján lakván. Es évben pedig a vízvári templomnsk e*y 200 frtos csillárt vett. — Csáktornyáról írják, hogy a nőegylet által f. bó 10-ón a Sseivert féle kertben rendezendő tavaszi mulatságra nagyban folynak as előkészületek. A helyiség csinosan less diszitve, Jó zenéről is gondoskodva van. A rendeső bizottságnak sikerölt Daráss Miska jeles zenekarát megnyerni e mulatságra. — Aki fiskális, az ne olvassa; aki nem fiskális, az olvassa és tanuljon, belőle. Egyik Somogy megyei faluban két ur nem tudott egyességre jönni bizonyos vitás ügyben. Minthogy egyik sem akart engedni, bizonyosan pör. lett volna belőle, feíftgy jó gondolatuk ttem jő az ügyfeleknek. Ugyams kölcsönösen megállapodtak abban, hogy nem fognak pert indítani, hanem választ mindenikők ismerősei kösül^ egyet-egyet —se két választott közösen egy harmadik&t; s mond fon e három ítéletet A választás megtörténtével as érdekeltek ssavukat adták, hogy a három által hozandó hó letbe belenyugosznak. A birák megvitatván as ügyet, kimondták ítéletüket, melybe as ügyfelek bele is nyugodtak. Irodalom (E rovat alatt megemlített mooka Nagy-Kauissáa Wajditi Jóeteí k&&yTker«aked£se Utal megrendelbetS ) — A „Képes Családi Lapok" 35 ik ssámánsk tartalma: Már késő! Elbessélés; irta Cierkalmi T- M. — A várnai csata. Költemény ; irta ifj; Ábrányi Kornél. — Csak. Beszély; irta Vörös Kálmán. (Folytatás.) — Kétszeresen megmentve. Utazási emlék. H. H. után Belladonna. — Egy minister regénye. Novella; irta Wírth Bettina; fordította Vrana Hermin. (Folytatás.) — Egy J>i-zarr éj. Beszély : irta Antónia Barítii, forditotta Nyitray József. — Gödöllő. Karczolat; irU Erdélyi Gyula. A nihilís ták áldozata. Humoreszk. Sch. A után irta Philanlrop,;(FolyUtás) — Képeinkhez Nem vádollak... Költemény; irta Lévai Sándor. — Mindenféle. Képeink : A berlini egészségügyi kiállítási palota. — Az irgalmas szerzetes. — A kis rabszolga. Melléklet: rk kincs" csimü regény 353 -368 oldala. A „Gazdasági és Háztartási Lapok'' juoiusi havi száma. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Szó tagrejt vény. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. — A kis lottó husássi. — Előfizethetni: Meh-ner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papaö-velde-utcsa 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. — Aláírási felhívás a Magyar Tudományos Akadémia által kiadandó következő munkának második kiadására: „Magyarország n. József korában.'' Irta Dr. Marczali Henrik. II. kiadás. Két kötetben az akadémiti könyvkiadó vállalat alakjában. Bolu ára fűzve 6 frt. Az akad. könyvkiadó vállalat pártolói diszes kötésben 4 frt kedvezményi áron kapják. E mü azon korszak történetét világítja meg a lehető legteljesebb levéltári ée irodalmi kutatás alapján, melynek alkotmányos s nemzetiségi küzdelmei mai napig is oly élénk emlékben élnek ét melynek minden eseménye b fejlődése legszorosabb viszony ban áll korunk politikai és társadadmi kérdéseivel. Szerző as első kötdtben a két küsdő elemet állítja egymással szembe, a régi nemesi, reydi alapon kifejlődött Magyarországot és s trónörököst, kinek czélja dynastiájá-nak hatalma, de ¡ki az őseitől eltérőleg e szélt a XVHL század reformessmeinek segítségéve! törekszik elérni. Magyarország akkori állapotában a gazdasági, társadalmi, egyházi a nemzetiségi viazo nyok rajzolvák c eredményi gyanánt a független birtokú, törvénytudó köznemesség: a megye tűnik fel mint a régi állapot fótámassa. Esen elem erősülését rendkivül elősegíti az a nagy történeti prooessus, melynek folytán a török által elpnsstult Alföld legnagyobb réssben újra magyarrá lett. A második kötetben a «^jffrár müve less Leírva, mint igyekszik átalakítani a francsia philosophia nagy eszméi szerint Magyarországnak alkot mányát majd egyházi és művel tségi. végre gazdasági viszonyait A fősuly annak kimutatására van helyezve, mint vonta maga után szükségkép s reform megkezdése a magyar alkotmány százados épületének fokozatos lerontását és mint szenved hajótörést a nagy ás magasztos terv as emberek és az orzzágos viszonyok activ és paasiv ellenállásán. A műnek I. kisdása is nagy tetszéssel lett fogadva as orsságos sajló által. Meleg pártolásra hiv-uk fel ol vasóinkat! Egyveleg. — A fecskepár bosruja. K-y vidéki gazda, irja a kővetkező érdekes törtónetkét: Lakásommal szemben vc!t egy focskeftaek, hová a messze útról jött fecskepár akart letelepedni, mint a fészek jogos gazdái. De ime, a lakást egy pufók veréb vette bérbe, e a tulajdonosok minden tiltakozó esi csörgése daczára sem skart kikölt&sködni. A f jcskepár-nak igen nehezére esett e veréb-ssemte-leoaége, de végre is nem huzhatu ki a fé.seklyuknál védelmi állásban ülő verebet. Elvonultak és a szemtelen veréb ki-knkkantot, vájjon tiszta-e m fa- láthatár. Hanem a fecskepár csakhamar visszajött éx> s bitorló verebet befalazni kezdé. Mig a? egyik sár s más a yag után nézett, a másik ott állt â fészek nyílásánál s nem engedte, hogy a veréb kijöjjön, de meg aztán annak, nem tudván a fecskék szörnyű boszujá*, esze ágában sem volt, hogy kirepüljön. Egy óra múlva t veréb be volt felazva. A fecskék elssáltak és nem jöttek többé vissza. Én akkor megakartam ssibaditaai a befalazott madár, kát de részint igen magas volt a fal-részint meg sürgős dolgom akadt: elfe ledkeztem róla. Csak másnap jutott eszembe, midőn a szomszéd ház mellett elhaladtam s akkor sikerűit is a. befala zott nyilást újra megnyitnom, de már késő volt: a veréb keservesen megbűnhődte a bitorlás vétkét, megfulUn hecert ott a paha toüágyon. — Érdekes epizód az állatok életéből Egy szilézia vadász vetkező érdekes esetet beszéli : A mult napokban meglátogattam a rybniki kerületbon lakó rokonaimat. Házuknál egy m«caka van, mely néhányi nap óta két egész-néges kis macska-fiók boldog anyja. Egyszer az erdő szélén elterilő kerib va sétálván, — megpillantottam egy csak imént születe''t nyulacskát, mely tehetetlenü'' hevert a földön. Megsajnáltam a szegény állatott, elvittem rokonaim házáhuz, b átadtam a macskának, mely kezdetben morgott az uj jövevényre, de csakhamar megszerette gyöngéden megnyalogatta ós oltalmába vette. Ez id^ óta & leggyöngédebb anyai szeretettel viseltetik fogadolt gyermeke iránt. — A kis nyulacska azonban jobb étvágynak örvend, mint macska-testvérei s gyakran fölkeresi a konyhába „vi*e-a-hazódott", nevelőanyát, hogy egy egy külön lakomában részesüljön, mit a gyöngéd mostoha anya soha asm''tagad mrg tőle. A vadáss most nagy érdeklődéssel várja az időt, midőn s kis nyúl majd f^l nő, hogy meglássa mily kötelékek fogják fűzni majd akkor ama macskacsaládboz, meJy annyi jótéteményben részesité. FéSfős szerkesztő: SZALAY SÍNDOB Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT. — Ttíkos o*Uj*lg«íei a legújabb tu-dományofa kutatások alapján gyógyitok-sőt a legkétaégbeesettebb eeeteket, még pedig hivatalzavar nélkül. Valamint az ifjúkori vétkek rost következményeit idegbajokat, tehetetlenséget. A legnagyobb titoktartás biztosíttatik Kér«m a legpontosabb betegség tudósítás'' Dr. Bella Mitgl. Gelehrt. G«*e!l»ch. Paris, tí. Place de la Nation 6. 526 20—* Nyuttér.*) KOSZEN y~EDO K sokszorosan elismert módszerem által mfitét és foglalkozásbani zavarok nélkül tartósan gyógyíttatnak. Jutalom csak már bevégzett gyógyítás után. 489 24—* -Prof. CK. ALBERT. Paris, 29. Avenue de Wagram 226. 1882. Arv. hirdetmény. Alulirt kiküldőit végrehajó ax 1881. évi LX. tcz. 102. §a értelmében esennel közhírré teszi, hogy a caáktornyw kir. járásbíróság 2678. V 82. sz. végzése által dr. Krasovecz Ignácz csáktornyai lakos végrehajtató javára Marousek Ven cze! sántareczi lakós ellen 7000 frt tőke. ennek 18^2. év april hó 15. napjától számítandó kamatai e eddig összesen 23 frt 80 kr. végreh. kérelmi perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végre hajtás alaalmával biróilag lefoglalt és 1590 frt 50 krra becsült szobabútorok, ágynemüek, fegyver, képek, nagyobb és kisebb hordók, tehén, borjuk, ló. szekerek, tűzifa, ezüstnemtiek stbből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 2725. v. 1882-ss. kiküldést rendel* végzés folytán a helyszinén, vagyi« Szautaveczen alperes lakásán leendő eszközlésére 1882. évi junius hó 15. és 16. napjának mindenkor délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy at érintett ingóságok ezen árverésen *az 1881. évi LX. t cz, 102. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek bftesáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vétal-''ára az 1881. évi LX. t cz. 108. §-ábaD megáll apított feltételwk RZ">rin''- le-r kifizetendő. , 588 1—1. Kelt Csáktornyán 1882. juu 3 án 117 tz T5SF \co . >. - birdetménV; Alulirt kir. bír. Téffrabaftó''ai Vslí. évi LX. t. cz. 102. § a értelmében ezennel kőzhirré teszi, hogy a zala-egerszegí kír járásbíróság 1036. Bzámu végzése által Nunkovits Sándor letenyei lakóc végre-haj''ató javára Braunstein Pál és József zala egerzegi lakósok «Uhu 50 frt tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrahajtás alkafmával bíróilag felül foglalt és 1582 frti-ai becsült ketió, két lószekér, egy lószerszám," függő szőlő termés, tégla és cserép zsindelyből álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek helyszinén vagyis Zala-Egerategcn leendő eazközléöére 1882. évi junius hó 23. nabjának délelőtt 10 órája határidőül kitüsetik éa ahhoz a venní szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi ;LX, t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becaácon alul is eladatoi fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX t!''cT.108. § áb*c megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. 1. ■! (. Kelt Zala-Egersaegen, 1882. május 29 éo. V «lot''í "fj •Mllli)''- ^ rorat alatt )tö«l5tíért <eJelősé«et nem villa.1 a 8»erk. ï R D E E K. H IBDET AT É N X Vasárnap junius hó 11 -én a nagy-vázsonyi uradalomhoz tartozó úgynevezett 589 1— Í-- J „világ os malom" r. a Kongó puszta mellett Szigligeten árverés utján a legtöbbet ígérőnek három évre tjértoe aüatlK Vállalkozók szíveskedjenek a nevezett napon 100 frt bánatpénzzel -a Kongó-posztán délelőtt 11 órakor megjelenni. ,.'' Az urad. igazgatóság. qáoooooooooo lIMToroíU l^jtitrtíbS é^v.''CTes SMM^üi-^ií legjobb Asztalí-és üditö ital, kitösa hatásosak bizonyult köhögésnél, cége bajoknál, gyoœor-és hélyag horntaá. EDECSEKe-z e«észtés elöntésére;. Mattoní Henrik, iutíc^ua . ¿jV-^JS , —ib ÉTFOLYAM % Zr U. 0; Ii. Yv * Y.TCT7S •Árverési hirdetmény- A umélt. veszprémi püspökség tulajdonához tartozó alábbirt ingatlanok, u. na. íj Sümegh városkán 2. házszám alatt, a fótéron levp .,emeletes, egykori urod. sóboitház. a hozzá tartozó belsőséggel; 2) Ugyan Sümefrhváros határában levő r ke rekü,/-u: m. .Kiömt tom" a hozzá tartozó lak-házzal. 5 caf. hóid > 471 Oe rét és m 3 cat. hold s r010"rT2® szántófölddel együtt folyó 1882. évi juniu< m ^er; SÓmetfm az-öííam oazdászati irodában nyiLvánós ^n''eres ''íifjín'' effog - ■ '' nak adatni. A fentebb • leirt 1 a k h a z kikiáltási ára 22/)^ ÍPH^- — a 2. pont alatti malom. - lak-ház. rét és szántóföld-birtoknak pedig összesen 28S5 forint ieená, mely becsáron slul azok eladatni nem fognak. Venni szándékozók az eladandó ingatlanok .becsárának 20%-át vagyis a sümeghi lakház után 440 forintot, a malom és tartozékai után pedig 5 79 forintot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni Egyéb részletes feitótelek Veszprémben a püspöki javak kormányzósági hivatalában, valamint Sümeghen az ottani úrod. intézoségnél megtudhatók, i Kelt Veszprémben, 1.882'' évi május 24-én. Ráth Iván, 584 8—3. urodalmi kormnnyzó. J-lí /V-l IIIÍO.SÍÍJ 1(f_/J íil j A • f i á z í a r t á s•.''r é § z é r e'' egy varrógép mindenesetre a legszorgalmasabb és/hasznosabb segítség .j hogyha az egyszerűen kecelhető és min_ de"n,tvanó<nai7kána>al}».lmasnak mutatkozik, - Az eredeti Sinfl^r.liíánufactiiriag CoMflte1''.''varrógépek ..legal_ kai masabbak erre. nemkülönben minden egyéb > más.,. munkára is, mint fehérvarrás, női divatczikkek --.. köpenv-. corsett- és ernvógyártásra, ■•melyre • kellő: bizonyitékal rg» ,„■''■■■i ■■??S /J$TI/>>s szolgál, hogy ezen gépekből''* ''múlt ér folyama alatt töbti mint glm, , léi millió ««M gíitt el, fjrtfjH j== SSs. _<• Az eredeti Singer-varrógépek teljes biztositék • mellett és cse-< JfUUUii I / Vw J hJ i kély részletfizétéssel, mely sohasem eúnsitetik magasabbra/ hetenfclnfc''ytJ I ^^^ '' 8*.v forint részletfizetés''mellett mégVásárcíháfó és" alapos oktatás is. I . C6t8DÜJU | ''V^l'''' £-y '' Nöien adftik. Tévedések kikerülése véget;hogy."a .Slngér spév alatt | fl^IBuMSSfíl- | ■ kiadat -egkb varrógépekkel fel ne cserél tessék.'',.; méltóztassék: jóigmgifLarjoujn''>"f^ ^ figyelembe venni, hogy az eredeti czég teljes fczimét:. . TSE " SX-I^rGS-I^íi'' 1 M AOTTjiCTOílt^G '' CO. a gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép-felső részén.és áUiáp^ftn t^tal»a#ák,vr- Szabok, czi-pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők és zsákgyárosoknak kivái6an(!(fiÉ^elmébe-alánjuk'' a bíueer Of.-íéie különleges varrógépekét. 502 8-10. Vez^rrA^F^ö^36^1 " The Singer Mariuta^tiifing Co.. New-York. NEIDLINGER G. IVagy-Kanízsán. : CsaKls DeáK Ferenci-tér 4QO.őas Grílnnut-Iéle Ház. '' H1 Väftü os.-irt* niederősItV<«. • jun. 14. éfi''lo^én a. c. keidCdnek & hamburgi pénzlotteriának hnrlsai, ineljf): & hamburgi koruián.»íjíb által ^óváhapjatt*k ca :tr I''gész Hllnin-.traJraái. A Ac^aagyolib • Rjer<;t}>ény % Ufísert-ricsfUobJ» »-»<Hbon,:f-'' Tő Le-befektetésül ajánljuk a magyar jelzálogbank os zálogleveleit. Emii zálowl«vei-ik''biztosítékul szolgálnak : 1. Mind azon zálogok, melyek n Jelz4iogb*ok részére nvilvduos könyvek szerint b''ztositvák. -m 578 3_''3. 2. \ táráa''.ati töke 10.300,000 frtthl. 3. A tar^léktíke. ^ - r 4 Ai zálogbitele''^k által alapított közö-» biztositiiai U"»ka, Kisárólasjos biztoeitékot nyújtanak még ezen záloglevelekre az 1876-iki XXXVÍ. törvény értelmébetl még azon kívüli /. a) A ríssvéaytikéból kizárólag ü zálogkölcsön-üzlet részére alkülö n:tett és külön kezeit biz''oaitósi tik** (jelenleg ogy miliő foriot.) b) A zálogl''jvó'' tulajdonosok b-?kibl*izett elaóbbséffi joga mindazon zálogokra, melyekre ''a záloglevelek kibocsáttattak. Azonkívül tekintetbe veendő, miszerint ezen intézel záloglevelei még a nominál érték aUtt állanak éi hogy árfrlyama változásoknak alávetve niocs, — miért is ezeket lef-melegebb-Trajánlhatjuk. Budapest, 1882. május hóban. Ré&zteges feülütása iwnd í> 47.600 aye->j i: reoényoet 6« I jataJéknak 1 jutalék i 250,000 *=> 250.000 1 nyerem, i T60.000 = 160,000 H i , ; l ioao. o 100,000 v; i . i eapoo = 160.000 / 1 s , i 50 000 = , 50,000 2 A 40 000 == '' «0,000 '' ''3 i. 30.000 90.000 • ''4 . k 25».Kt 100.00C ''2 , .á 20,000 40,000 2 i 1VÖ0 SO.OOO 1 . k 17,000 = l$t»00 24 , k 10,000 ''240,000 /S „ á !/ S,(XX) — 24 000 1 3 , á 6^XX) — 18,00í) / 54 „ a " 5 000 — 270.000 r, . h -t.noO — ''20 ooo 108 . kl .5,(100= ''824.000 2Í4- »>. „/ á 2.000fi28 CíX) - 10 i .. a i.^O'') =r : li,o<?0 ! á ''JiuO = ,H.6eO íao ; A ^ :í3<''>oor 1073 , á 500 536,500 101'' . fi V 300 =f 30 &O0 25 „á 250 6,250 ■ 85 „• á 200 = 17.000 100 „ i Í50j= 15 000 27069 , i 145 » S.S25,005 2400 , í 124 — 297.S00 15725 , a 100. 94, G7. 5C 40._20 M. Mindezen nyereaények kitesznek 5&sz.: | 8,53^75. márkát, ée 7 »zakaMbao »or3oTta.tnaK ki. K-. I őxstfgnek osztrák értékben, posti bt-'' I lyp^ben vagy posta utalTáornyali bo- j küldéie '' - 576 2-^8 j .írt 3^50 kp\ V. eriaoti sor; egyért , • I , !,75 kr. ''I, . - ,90 kr % sr.4tkaldjak mi eredeti sorsjogj-e- I ket aa els5 szakasz ssácaira asonnal a I megrendelőknek és minden sorsjegyhez egy kimeritS tervet m«llékalílnk. A bu- I sis ntin minden ré«stv^v5 azonnal egy hivatalos huzái lajstromot kap, épngy azonnal intízkodre lesz a nyert pénzek iránt. Mi., már gyakraa voltank azon I kedrezS heJyzet''oec, Ausztriábar. a leg- I nagyobb nyereményekot kiSrcthct::!. A nemrég bevégzett iottrniban a tfibbck í k«zt Etettünk 150,000 márkát 46992. számra 40,000 márkát 65351. számra 30,000 márkát 61038. számra | Bjtgnnb kezet - I & szerencsének Kzer«k g^r-n viüaUtok áltW I k-»czkáztatnak, itt már egv ki« űuiyf I által ,i« ajkalom van nyújtva hirteljfe nagy tődére «terí tenni Kéretíick .* megrendel ősöket közvetlen igy «aiayoztn .* Iseníhal, & Co. yrÁitróXxsa et Hamburgban, (alapítva 1825.) A - kisorsolásokuak sorrendje : J. szakasz "1000 nyer. 116,000 márkával, 2 szakait ''4000 nyer. 240 620-'' kn. szaka« 4000 nyer. 331,150 m 4. cza»i 4000 nyer. 452,100 m. 5 «zak. .''500 cyer 415,600 m. 6. szak. 1500 ny^ry : 351,655 a 7. szak. 27,600 nyerem | jutalék 6,757,150 márkával. MÉM a természet sínje, bt kellőleg fefhasználtatik. lev. kiálthat>k - ff* éa i* v örömmel tudathatom önnol s /. i K « /S Jc^foi''w''ih köszfinetPt^ 1'' íloet hála lú&m\, «Söll Vínkeimayer-fele bojtorján oyökér essencziaja és keíécse hat!iat<?»:.ti piti-U haiam kihullása ellen 0* oii h:>j Jiiívosfett-aén, 6s kivánoir. (er igazság a vi:ác Hét évi tarfejüség és szakáltalan8ag. Egy m&r használt, áe jó karbaj:. levő 8 lö erejű, cséplőgép, 1 kettőB Jáfósa daráló malom és az ehhez szükséges szükségletek olcsó áron eladatnak. Közelebbit e lapok kiadóhivatalában S91 ,...2 '' aécsének "használata által buja hajnBvéshes játék és a szakái is, melynek létrejövésén magam is kútkrdto r., már igeu türiln muuOkoxék alig 2 hó alatt, Köazönöffi l«te«é»ek ée a teraészet gyógye?ejének. öcnél, miután rövides Bécsbe m«^yek, köszöneteméi szórai fejezem ki. .^ Kandier J.. gépvezető Budapesten. ; 4*^jiu^Yílakelmayer • fé''e bojterjac gyöke; esseuc^ajánalr hásznílaia utan ¡¡ vrók iuiit, m -iy^.; cutci egy évic horöLim, távolithattam is több hajam van . mint vaUha volt Ezen ered méuyrSI mindenki meggv5s6dhetik nálam Wesdt J Tendég!6s in Keusiodl bú. Laa a. dv Thayaa, X -Oestcrr. ^ Valamennyi pótkávéirajok közt a legkitűnőbb sikert a I FSANK-K A VÉ * feltalálva HEINBICH FEaNK Söhne Lndvigsburgban % nyerte el, kiváló finom ize és dus tápanyaga által. * $ wValódi Frank-kávédnak ártandó, ssámos lelkiismeretlen gyároc, különféle gyengébb készülékek által a bitorlott ,Frank-kávé" nere alatt forgalomba hozni iparkodik, sőt H ezek legtöbbje utánnyoenja az egéez valódi czéget: Heinrich Frank S Sohne Ludjigsburg. A Ludvigaburg (2), Linz a/D., Rieth, Bretten, tppingeo. Maroach a/N., Meimsljeim ééOrossgarfachban levő 8 gyá- ^s birtokosa és 10 ér d e m tu 1 aj d o noiaáíu.''ljf |\-j / , •( g Miért l hogy a vevónóket megcsalják. Tehát elővigyázat a vásárlásnál. A valódi Frank-kávé föltaláló! éstyároíai, szüksé-esoek Wiakelaayaf-féls b»jtorján gyökér esíenefcjáljál • 2 lyol használván, daczára aiinak,. 20 év«s vagytok, .jtevés uap al^f egy nagy s nép''jiakált nyertea. Eien uton fejez.¡m ki k?sx«oe-temet. '' Loren7 Hagazfi- jun. in '' • Krapp (Kcai ). Legforróbb köszsaetemet «z ''«n WiKkel«ayír-féle bojterján gyökér essesoziifáert, roelvnek íS oap haazailata után, egy pompás Seljsxakálhoz jnték. , CaodálatraxóH-''» ^MUtváoyát. .avulhatom mit»denkin«sk. Berger Jéfstf. Ri''.ter v. F.lg. in Win» E**n, valamint még sok 100. mái k5**nn5 és elicmor.T ■>• J-tnkat, melyeket or.-''detibeu l.árki nTrfc! kirtthi-t ''álonk. a W/afcel eaye- féle b«jtor|áa gyWccr esetcziáaak fi* keaöcsnek i^tí'' bi rfi-caérg«té»ct felcslrgea»- teszik, jó Ouioagát//!icjixi. , Sgy tégely Winkelmirer-féle uyökér fsaom-m 90 kr Arak: .'' . : - -; "-g- % £ , . : v « » " : ¡» . i Postai küldeménynél, vagy készpénzben, véltei 10 krral több a csomagolásért.- j Központ, küldó-raktár: ; Winkelmayer J. Bécs, VI Gtimpendorjerstrasse 169. Zágrábban, Jíitto^acber .S. ¿ydgy«*., Pozsonyban, líarcr/. Parfumos. FSscherthorgass« 6 Tetnesvá- , Jeromis K gyógysí. Kolozsvár. Szetv Miklós tryógys« . Hrr«it< Kerdin&nd gyógy«. Dobreozcn un. Dr Rothicbnock ,v. EmU syégy»*., T«'' mesvár, Tarozay István -yógysx., Upesien T5r0k J. gyóg)"»z, és a IcsWbb gj-ógytárakbun és parfüm kereskodésekb«n ( ( , Csak arra kéretnek fel a vevők , hogy a h^mWitáiok rfilése végett,-mindig Wlakeicayer raiócli bojtorján gy«kér ké^!*-fe''it kémi ^s arra ügyolni, bogy Kiináex tégelyen Wlpkelnwye-'' J Bécs, VI. Gamoendoff^rstrasse 153."cxéga legyen 4<>Ö S — J - látják, tehát dobozaik és csüm<»gaikra ezeo aláírást : Heinrich Frank Söhiie Ludvigsfearg és a törvényitől b^jegyaett védjegyeket nyomatúi éa egyszersmind a háziasfizonyokat fölkérni, bogy szigorúan ügyeljenek a jegyre és ezekét''kérjék, bogy igy & valódit,* a nem valóditól, utánzóitól. h*miaitottól határozo*.tar megkülöuböztetheaíék. Az ország valamennyi nagyobb ftiszerkereskedésében a Frana-kávé dobozokba óe csomagokba elhelyezve kaph&tó. a teni^bbi védjegygyei-é3 aláírással ellátva. 530 10—10. jy A.QY-KA NIZSé., 1882. juniiis 11-én, EISftZBtto, ár: epész érre......8 írt fél érre....... negyed énre...... Epy szám 10 kr. 4 2 KIRDETESEK 8 basábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden torábbi sorért 5 kr. XYILTTÉRBES soronként 10 krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes •lirdj-tésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. A kp szellemi részét ületí közlemények t szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : KAGY-KiNIZSA WImHo tház. Bérmenutlen letelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. >-c ^--Kanizsa város helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s ipar bank«, , nagy-kanizsai takarékpénztár«, a .zalamegyei általános tanítótestület« a ,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület«, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet«, a „soproni kereskedelmi 8 iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és vároE egyesület hivatalos értesítője. '' Hetenkíűi kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Az újkori arÍ8tokraUk. (Sz.) Minél inkább haladt a Vor, minél ön tudatosabban sietett az emberiség czélja felé, annál inkább rombolódott le az egyes társadalmi osztályok közötti válaszfal és semmivé lettek azon kiváltságok, miket egyes osztályok itt-ott jogtalanul, de emberi szempontból mindenütt jogtalanul bitoroltak. így jutottunk nagy nehezen oda. ahol most állunk. Nálunk Magyarországon a negy-veanyolczadiki nagy vihar se volt képes egészen megtisztítani az ősi 2/i-otmányho2 és szokásokhoz ragaszkodó nemzeti felfogást. A nemes és nem nemes közötti válaszfal ledöntetett ugyan, de azért a mágnások most is befolyásolják a főrendi ház padjairól az ország sorsát. Máskülönben a rangkülönbség teljesen megszűnt. Hanem a régi romjain fejlődött egy újkori kaszt Ezt nem szentesítették törvények, nem folyt miatta harcz se szóval, se tettel. Ez a vagyonosság kasztrendszerén alapul. Lettek a nagy pénzaris-tokraták, hatalmukba ejtve minden hatalmat a fényes trónoktól a kunyhókig. A közéjök sorakozásra nem kellett semmi egyéb feltétel, mint mód, bővelkedés a ragyogáshoz, egy ki» ügyesség ahhoz, hogy nyilvános helyiken valaki arczátlanul játszhassa a mágnást, szemtelenül hen-czegjen, — anélkül, hogy az intel-ligentiának még csak árnyékával is bírna, magának mégis szellemi fel-sóbbséget vindikáljon; — esetleg egy-egy jámborabb természetű paripát megbírjon ülni és divatos tartással tudjon helyet foglalni a equi-page-on; mikor azután a taktiaa tüntetést kiván. egy pár champag-aeit eldurogtasson és a czigánynak ország-világ szeme láttára ötöst vág- jon a tányérába. Ezzel azután azon aristokraták közé sorakozott, a kik nobilisán adják, a kik tehetős, befolyásos emberek s orron fogják a ma-gistratust, diktálnak a megyén, a képviselők sorsát eldöntik jobbra vagy balra, az országgyűlésre magánjellegű mandatumokat adnak. Mihelyt valaki a világ előtf. bebizonyította azt, hogy neki nemcsak annyi pénze, vagyona van, a mennyi. saját existentiájára okvetlenül szükséges, hanem még mások kisegélésére is bőven kerül: attól a pillanattól fogva már a legelőkelőbbek közé disponálódik. amely posi-tiójából azután \az emberiséggel szemben opponálhat, deponálhat, re ponálhat,disponálhatsubponálhat pénzzel,ha mindjárt észnélkül is. Van pénze, van tekintélye is. Fényes öltözete, drágaköves gyűrűi, csillogó-villogó aranyjai előtt alázattal hajolnak meg százak, — nem! — ezerek, És hányat boldogít,, ha köszöntését észreveszi és hányat ragad el, ^ tiszte-ségesen viszonozza. Milyen leereszkedő! Kitüntető tiszteletbeli állásokat kap. Ha egyik kezét néhány fillér-nyi könyöradományért zsebébe dugja, másnap 15, 20 hírlap viszi országszerte, hogy X. v. Y. gazdag tőkepénzes, magánzó, a k . . . i tüzká-rosultak javára 100 irtot irt alá. Mennyi áldozatkészség! r~ Mily nagylelkűség. Egy két ily jótétemény, mely-lyel a szegény ember krajezárja bizony fölér, ha többet nem ér! — és megkapja valamelyik érdemkeresztet. Azt nem keresik, hogy mi volt, mit tud, mit tanult? Kezeiben van a leghatalmasabb minósitvény: a pénz. Azért még a mennyország ka-pu''t is ki lehet nyittatni, — ez az ó meggyőződése. A főidőn uralkodik, a „mennyországhoz jussot formáL« Előtte különben itt e földön csak az numerái, kinek pénze van, ki vele együtt adhatja az urat. A tudományos ember vagy egy-átalában, a ki esze után él, az szegény ember előtte és minden alkalommal megvárja, ha ugyan megkapja, hogy a szellemi felség meghajoljon az ó reális felsóbbsége előtt. Ha pap, biró, ügyvéd, orvos, tanitó, vagy bármi homoratior létedre egy-egy leereszkedő ,servus"-3ai megtisztel, azt megköszönheted. Maga nem tanult semmit, nem tud semmit; legfölebb arczátlanul csevegni, vagy gúnyt űzni másokból, a kik kopott öltönyben kénytelenek megjelenni itt-ott, mert esetleg a a sors nem adott eszőkhöz mérve vagyont is. Mindenkitől, ki tudományával, eszével, tollával vagy bármi szegény embernek jutott módon él és szolgálja nemzetét; tiszteletet, süvege-lést követel. Az utczán feltaszíthatod, azért meg nem billenti kalapját; előtte a te intelligentiád, qua-lificatiod semmi, ha mellette szegény vagy. No, ha qualificált ember lé tedre pénzed is van, az már egészen más. A qualificált gazdagot tiszteletben tartják a qualificálatlan pénz-aristokraták. Az is igaz. hogy azok a qualificált gazdagok is szivesebben fognak kezet a pénz aristokratákkal, mint szegény társaikkal; mert onnét feslik a hárs. — Sőt az ilyen kézfogások alkalmával, — ha esetleg baráti viszonyban vagy az illető qualificált gazdaggal — 1 gjobb tőle szerényen tartózkodnod, mert azelőtt az iskolaszagolt tudákos pénzáristrk-rata előtt pirulni fog miattad, hogy ütött-kopott köntösöd alatt az embert egy elfeledkezési pillanatában respektálta és „bruderschaftra" méltatott I «*- Ezek az újkori aristokraták. Nc tessék ám azonban félreérteni ! Az ilyen dolgokat, ha elolvassa valaki, ráhúzza a zsidókra. Pedig hát épen a zsidók közól kerül ki a legkevesebb vaskos kiadású pénzaris-tokrata. Vál ki kőzőlük is, az tagadhatatlan, de legtöbbnek sohse lehet szemére vetni, ha meggazdagodik is, hogy múltját elfeledte s bárkiben a szellemi fensőbbségét ne tisztelné. Hanem igenis vannak nekünk más kiadású pénzaristokratáink, kiknek múltjáról útszéli csárdák, a soproni országút, palotává nőtt műhelyek tudnának mondani regéket. Most kényelemben, pompában, fényben élnek; tőkepénzesek, földbirtokosok, vállalkozók, meg az ég tudja: mik? és a közügyekben nagy szavazattal és befolyással rendelkeznek, mert van hozzá pénzök. » & ezek a legnyeglébbek, leg-arczátlanabbak a társadalmi körökben , ezek ejtenek azután a megvo-nultan, de nemes büszkeséggel élő szerénysorsu bonoratiorról ilyforma szókat: ,Koldus fiskális, koldus biró, rongyos tanitó« stb. És mégis a nemes önérzetet levetkezettek serege — a mi pedig igen nagy — hódol, bókol, süvegel nekik és nincs, a ki kimondaná, fejeikre olvasná, hogy mik ók tulajdonképen ? Különben várjuk be az időt, mely megérleli a gyümölcsöt! Nem volt olyan társadalmi fonákság, melyet az idő; előbb, utóbb halálra ne érlelt voina. Tápláljon bennünket az a remény. hogy ez a pénzaristokrataság. mely most minden lépten-nyomon elénk üti szemtelen fejét; elveszti alapját, mihelyt a sanyarú évek után egy néhány áldásos esztendő kissé egyensúlyba hozza a pénzviszonyokat és az arczátlanul ragyogó gazdagság mellett nem lesz oly kiáltó a nélkülözés, a nyomor. Akkor határozottabb álláspontot foglalhat el társadalmunkban a valódi értelmiség. Garibaldi. Olaszország Garibaldi halála által gyászba borult s fájdalmas emlékezet napjává tette 1882-ik évi junius 3-ikát. Lapunk szük keretéhez mérten a kővetkező adatokban kíséreljük meg rövid életrajzát adni a világszabadság hősének, az -olasz függetlenség dicső elóharczosánakr — századunk legnemesebb alakjai egyikének, — ki a magyar nemzetnek őszinte barátja volt s ki a legiác-golóbb hazaszeretettel párosult ritka önzetlenségben is csak kevés nagynak nevezett emberben találta párját. Garibaldi József Nizzában, a 1 / hires tengeri fürdőben látta meg a napvilágot 1807-,ben jul. 4-én. Atyja tengerész volt s ő is azzá lett. Első nyilvános fellépése 1834-ben történt, midőn az Olaszország fölszabadítására és egyesítésére alakult összeesküvés tagjai közé lépett. A hazafias czélt nem érhették el, neki menekülnie kellett. így került Frac-cziaországon, Tonison át Dél-Amerikába, hol Montevido köztársaság szolgálatába lépett, mely ép ekkor állott harezban a brazíliai császár- . . I sággal. Ezen, a braziliaikat ínegret-tegtetó háborúban sajátította el '' a hadviselés amaz iskoláját, melynek alkalmazása által hazájának olv nagy szolgálatokat tett. Osak 14 évi száműzetés után láthatta ismét hazáját 1848-ban, midőn Olaszország ismét -fegyvert ragadt az osztrák járom lerázására. 1500 harczossal bámulatra méltó guerillaharczot vívott Kadetzky ellen s ezen háború tette ót legnépszerűbbé. Midőn a szard, királv "Carió TÁRCZA. Darázs Mlskához. IIL Elutazol messze földre, — Elrissed a negedüt, Mely annyi««or felvidított Osztván borúra derűt. J Vidd magaddal talizmánul S birdead a nagy világnak : Hogy a magyar szép cenénok Párjára sem akadnak. Búbánatnnk vagy örömünk \ Benue rejlik igaián, Velünk érea, velünk él-bal Hegedűben a czigány. Vidd magaddal talizmánul Srivérxelmünk ösazogét 8 diadalról diadalra Emeld a magyar zenét! ^^ Karafiola a költő sírjáról. (Elbesz&és & deák idókbffl!) benva Ágosttól. Fordította: PRÉ1&TTS DOMONKOS. (Folytatát.) Az Isten tudná, hogyan éreztem magam, egész lényemben valami for rongni kesdett. Lassanként ömlött bzí-vembe a zengő vend nyelv könnyű szárnyain azon csodálatos búskomorság, £ mely Presern verseit átrezgi s jól lehet még úgyszólván éretlen fiu voltam még is foltadtam fogni Presera síi vének,mély fájdalmát és szerencsétlen életinek minden jajkiáltását. Ugy tetszett, mintha körülötte minden madár az ő melódiáját énekelné, — mintha minden hegyi harang az ő nótája szsrint ütne, mint ka a remegő falevelek- ről az ő sóhajai hangoznának vissza,mintha a zöld hegyeken száz'' ós száz eolhárfa húrjai égi hangokban szavalnák az ő .Búcsúját e fiatal kortól." Hányczor nem állapodott meg lelkem egy-agy goudolat nál vagy költői képen, mint a lepke a gyönyörű illatos Jvirágon, magam is égésién uj gondolatokkal kezdtem foglalkozni. El elnéztem azt a nagyszerű told hegyet, sőt azt a kékderült eget. Nem ís tudom, hogyan éreztem magam. Prsjsern könyve csodálatos, komor érzelmeket keltett be nem,s ezek mégis oly mélyek, oly melegek voltak. Egyezerre a háziasszony terem előttem. — Nevetve megszólított. Hát maga horvát uram, mit csinál itten ! Hogyha éj volna, azt mondanám a csillagokat olvassa, Presera* olvasom asszonyom. A Presernt Nezsa adta, nomde ? — Igen! — Hát előbb nem ismerte ? — Csak pevórőL * — Hogy tetszik ? Nemde szép da lok? N-zsa soha se fogja meguuní. / Szépek, felségesek, de basák bánatos szívből jöttek. — Igaza van. Bus,"nagyon szerencsétlen ember volt az a szegény „nyelves doktor.6 — Hát ismerte ? — Hogy ne! — Hiszen annyiszor volt minálunk. Oh beszéljen róla! Nagyon szeretnék tudni bármit is életéből. Szívesen felel a jó asszony s mellára ült; de sokat nem fog ám megtudni — és talán épen azt nem, a mit akarnu, r srt én csak olyan egyszerű asszony vagyok s csak ast tudom elmondani, a mit látUm Igazán senki ee gondi-lta volna, hogy a mi Krancenk oly szép verseket tudott csinálni, nekünk legalább szépek, mert mi értjük éfl szivünkhöz szólnak Nem törődött ő sokat ruházatával. Eljárkált ó akármiben is. Hányszor cem szidtam meg őt amúgy igazában, de ő csak vállat vonogatta. Avval se igen törődött, hogy mit beszél a világ felőle. Lehajtott fővel, lesütött szemekkel el elüldögélt egy pohár bornál órák hosszant is.Néha-néha ki aso-kott venni a zsebéből darabka papirost,rá-firkált valamit — taUn yersat. Aztán milyen jó volt, nagyon jó, teint a jó kis gyerek s csodálatos, mintha holdkóros volna. Az ő nagy szemei oly félénken nézték ezt a világot sehol, de sehol sem tudott találni magának való szögietecskét soha sem tudta, hová húzódjék. — Néha fel szokta olvaani valamely dalát, de nagyon keveset beezélt róla, — s ha valaki megdicsérte, csak mosolygott. Sokat gondolkodott, mint minden ember, a ki sokat tud, nagyon ritkán mutatott vig arezot. De hát miért is volt ő ilyen ? Egy seb égeté őt. régi mély «eb, asszony volt az oka. Olyan ember, a ki mint ő csilla'' gok között él, a földön is csak csillagokat lát, — aztÁn a tudós fej legelőbb megbódul. Presernt is asszony "bolondította meg, asszony az oka, [hogy soha sem láttuk ót vígnak. Júlia volt a neve, — hisz különben ugy is olvasta a nevét a-t apró versek kezdetén. Azt gondolja szép volt? De hogy ! Tiszta közönséges arcz volt, de hát Presernt mégis elvarázsolta. — Ugy van, minden ember saját szemével néz, s aranyat lát ottan, a hol csak fényes garas nő. Presern egészen belemerült Julis szemeibe, ez végre egy bizonyos hivatalnok neje lett. Most gondolom, „Novo mesto*-b»T él. — Dí> hiszen nom is lehetett az máskép. Az kisasszony volt, fiuom uri lány, — báb. Nem csevegett máskép, mint németül*, — Presern pedig vend volt, — szilárd vend, — totótői-talpig. — Aztán vend dalok, evy „nyelves doktortól," az a mi arainknál valód: szégyen I Férjhez ment tehát nem törődve Presera vigiliáival. — Ez sebezte meg szivét, e b be nem hegedt be soha. — Nekem beazéit rólá, — vigasztaltam, de hiába. — Különösen akkor, ha a bor hevítette fel, kitárta előttem szivét. — Anyjának hívott, habár fiam nem lehe-lott volna. Ugy hallgatott rám sokszor; mint szelíd bárány, de néha mogorva, mondhatnám vad volt. Egyszer csaknem szerencsétlenség történt. — Ül csendesen ül és iszik. En kimegyek az udvarra dolgom után, — egyszerre hallok nagy lármát a konyhából. — Visszafutok, hogy lássam mi van a dologban. A lányok 1 alaványak, mint a vászon, tördelik kezeiket. — Hát az én „nyelves doktorom* felakasztotta magát a konyhában, arra a szegre ottan e, a kemencze kis ajtaja fölött. Hogy miért? Azt az Isten tudja. — Nem is gondolkodtam bo kat, hanem nagy hamarjában elvágtam a kötelet. így mentettük meg. Én soba se kérdeztem, miért tette ezt és ő se szólt róla soha, de még egy szót se. S^nki mássain em társalgott, [mint avval a kis barna vargával, aki még most is eljár hozzánk. Hiszen már talán láttál— U-y látszott, mintha maga a megtestesült bánt fekete gyászfátyolként ereszkedett volna az ő fejére. — Kevéssel halála előtt kivesz zsebéből egy könyvet; — ugyanazt, a melyei most kezében t?-t, — saját verseit, — nekem adta, azt mondta, hogy nincs, semmi értékes sebbje, tartsam meg azt emlékemnek. És meghalt. Később Nezsa jött házunkhoz. Egy alkalommal keretgélt valamit tárgyaim között s Presern eme könyvére bukkant. Nem is adja ám*azóta késéiből. O is csak olyan fej, amely hamar felhevül, — meleg vér, aztán milyen szépen tud hozzá danolni! — Az ám, csak szóljon filamit a „doktorra®, azonnal tíiz lesz. — Es olyan a természete. — Mennyire haragudott, midőn elmondtam neki, hogy Júlia nem akarta elvenni ezt az embert. — Hát volt annak lelke, — kiáltott fei mérgíson, — a ki nem akarta őt elvenni, őt, aki olyan szép veraeket tudott csináini! Ha ma élne, s ha öreg volna is, *.em sokat gondolkodnám, hs nem azonnal hozzá mennék, csak ő akarni! - Azért mert vend volt? Istenem ! — szokta mondani, — hiszen vendek is emberek, — [aztán mindenki hegedül, a kinek maga az ur Isten adta a hegedűt.] Nem szégyen az. — És tudja-e édes nénikém, mik ezek a mi: laib.ichi fraj''.áink ? Mikor németül kezdenek búgni meg dalolni, azonnal meglátszik, .hogy a német ezó nem ax ő nyelvüknek való ! — Hallottam én, s ha nem is értek németül. — az ón fülemben az mégis oly csodálatosan hangzott!— De hiszen nénikém, vinné ei őket az — majd mást mondtau, — én agyao nem megyek soha komp*n iájukba, nem is lennékén sem miért laibacbi frájla! S ha maid a jó Isten férjet ad, nem megyek máskép vele az oltárhoz, mint a nagy aranyos sapka alatt, a mely az öreg. anyámról maradt, rám- HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK í ''¡íj! JUNIUS lí-éü 1882. Albertó az osztrákokkal fegyverszünetre lépett, újra kénytelen volt /" menekülni. Hálátlan királya azonban elfogatta s Garibaldinak a száműzetés — vagy a börtön kőzött kelle választania. Nejét Annitát, — kit még Montevideoban vett el és ki még az ágyuk moraja közepette sem távozott oldala mellől, e hadjáratban veszité el s midőn bujdosnia kelleit, barátai gondoskodtak itthon maradt fiairól. Hosszas bujdosás után kikerült neki New Yorkba menekülnie, hol eleinte egy szappan- és gyertyagyárban dolgozott, mig egy Ázsiába induló hajón kapitányi állást nem kapott. 1854-ben visszatért Szardiniába s ekkor megvette a kis Caprera szigetét, hol a világ zajától visszavonulva csendben művelte káposztás földjét az ekét csak akkor cserélvén fel karddal, midőn a haza szabadságának érdeke azt parancsolta. Ez 1858-ben történt, midón Carourral ki akarta vivni, hogy egész Olasz ország Szardínia alatt egyesittessék. Seregestől csoportosultak körülötte az önkéntesek s ó 1858. május 23 án átlépte a Ticinót s megtámadta az osztrák hadsereget s dicsőén harczolt ellene. A villafrankai béke véget vetett megkezdett nagy müvének, mert nem akart oly király szolgálatában állani, ki az Olaszország egységének legnagyobb ellenségével, az osztrákokkal szövetségre lépett. De hü szolgája maradt hazájának A mit királya segitségévef ki nem vívhatott, azt megakará tenni saját szakállára. Grenuában titkon hajóra szállt 1000 hősével, kiknek nagy részét emigráns magyarok képezték, ,8 1860 elején kikötött Sziczilia partjain. ó s közönséges foldmives hadat inditotc egy király ellen, — ki 800 főnyi hadsereggel rendelkezett Marsalánál ütközött meg II. Ferencz nápolyi király lyal s ennek hadai eszeveszetten futottak meg ,az 1000 hós elől. Ez képezte első szemét azon hosszú láncznak, mely csupa diadalokból állott. Paiermóba, Sziczilia fővárosába tartott bevonulása alkalmával a nép örömnadallal fogadta. A nép megváltóját imádta benne s átadta neki a diktatúrát. Ekkor • . '' i .Nemsetí Bzokás, a melyet Laibach-ban abba hagyták — a épen átért mérgelődik Nesea is. Ennyire meg tudott haragudni a laib*cbi fi-ajlákra doktor Presérn miatt, a kinek airját mindig virágokkal ülteti. — Saóljon csak neki, ¿Íveset ám Presern sírjára, -- bizonyosan íog hallani olyan igasi létániát. Albert már agyú kikapott tőle egy párasor. A háziasszony egyszerű elbeszélése a boldogult költőről csodálatos benyomást gyakorolt a« én azivomre. Most kezdtem érteni az ő elkes-redett lelkének meleg es bánatos kiömléseit, ama tótét árnyat, a mely nagyszerű verseinek soraira nehezedik. — Nem volt ez semmi ködön .világfájdalom«, a mely as egéss világot csak-csak fekete oldalával állitja elénk, semmi tettetett bu-•ongás, — e költeményekbe önté Presern minden érzelmeit egyssorü, de magasztos szavakkal. —A .gorenskí"») talajon nótt üröm ea, — a mindazon kommentátorok, a kik Presernt Schillerrel hasonlítják össse, nagyon csalatkoznak. — Ez két egészen különböző ember éa ha Francé (Presern) emelkedik is Petrarca élénk mértékéig, ha nagyszerű gondolatait az arab gbasellák láncaiba foglalja is, -- 6 még is csak vend, szláv, tetótól-talpig. A .gorenski" vendéglősné eibesséléso valóban nagyobb t ecsü volt előttem, mint a tudód kommentátorok bármily találó magyarázata. Es eme könyv épen az övé volt, épen as övé, ugy érestem magam, mintha villanyos áramlat futná át izmaimat, mintha keseimben tartanék valami ssent ereklyét. — Alberthez futok, elmondom neki, a mit hallottam, s habár bizonyos érthetetlen roezkedvüség faggatta őt,'' mégis mindig figyelmesebben hallgatott rám, s miután én Ja költő romantikus szerelmét sokkal szebben ki-cmfrástam, mint a háziasszony, felhevül ő is és testtel, lélekkel Presernnek czen-teli magát. Emiitettem már, hogy Albertiek nemes aaive volt. A szerencsétlen mellőtótt költő bujs az 6 szivét is elfogta, meglehet talán azért, mert meg volt gyö- *) »öorsaska* — Knjm triiék*. átszállott Nápoly határára s itt győzelmet győzelemre halmozván, megtartotta bevonulását Nápoly városába s a kát Sziczilia diktatora lőn. E város piaczán esküdött meg könybe lábadt szemekkel, hogy addig nem nyugszik, mig Magyarország szabadságát is ki nem vívja. Kezében volt a hatalom, felhasználhatta volna tetszése szerint, de ő Viktor Emánuelt kiáltatá ki királynak, letette a dikta túrát s visszavonult szigetére az eke mellé. Az önzetlenség, a nemeslel-küségnek ily ritka példája előtt nem csuda, hogy az olasz népen és ennek királyán kivül mégegészEnrópaisés az egész világ kész volt leborulni. Oly szerény volt, hogy még kitüntető czimet sem akart elfogadni. Midőn .Olaszország első polgára* czimével kínálták meg, ezt azzal utasította vissza, hogy ő nem akarja, miszerint Olaszország polgárai között különbség legyen, Olaszország polgárai valamennyien ,elsők* legyenek ! Megint a régi lett: közönséges szegényes foldmives. Mégis gazdagabb \olt királyánál, mert ennek ő osztogatta a koronákat, a népnek ennél még drágábbat, az arany szabadságot. Csak egy vágya volt még tel-jesületlen, Olaszország az ő szemében test volt sáv nélkül: nem volt fővárosa. Rómára vetette a szemét, kiadta a jelszót: .Róma vagy a halál!" s elindult Kómát elfoglalni Olaszország számára. A6permontnál találkozott az olasz király katonáival, kiket az III. Napoleon parancsszaván küldött ellene. 1862. aug. 29-én történt. Garibaldi megtiltotta katonáinak, hogy az olasz király katonáira lőjjenek. Lelkesedésükben azonban megfeledkeztek a „tilalomról s lőttek; a király Berege sortűzzel felelt s egy lövés az ősz vezért földre teritette: golyót kapott a -lábába. Ezt a darab ólmot kapta jutalmai arany koronákért A győző sereg vezére kalapleemelve közeledett feléje s sziute szégyeukeave kérte kardját. Átadta — fájó testtel s talán még fájóbb lélekkel visszatért szigetére s lett ismét, a mi volt: egy picziny káposztás fold mivelője. Teste sebe begyógyult, de nem a szive, neki Róma kellett. S 1867-ben újra kardot k&tött, hogy azt elfoglalja. De itt Napoleon katonái fogadták, rakásba lőtték embereit, s ő a mentonéi csata után kénytelen volt visszavonulni. Még egyszer s utoljára vonta ki kardját hüvelyéből 1870-ben, midón a franczia köztársaságnak sietett segítségére. 15 — 20000 főre menó szabad csapata ellen egész armádiákat küldtek a poroszok, elakarták fogni a 63 éves agg vezért, hogy mint egy közönséges rablóbanda főnökét felakaszthassák, de nem sikerült nekik. Eközben Olaszország viss^kapta Rómáját is, s igy ő tnár nyugodtan térhetett vissza bérezés szigetecskéjére. r '' Darab''ideig még foglalkozott a közügyekkel, de a kor éc betegség nemsokára elszóliták ezek mellől. A jelen év elején fölborult kocsijával, komoly betegségbe esett. Az orvosok tanácsára Nápoly enyhe égalja alá vonult, de itt sem huz hatta már sokáig, e hó 3-án kiadta erős lelkét, mely a gyenge testben már meg nem maradhatott. Ezekben adtuk lehetőleg röviden a nagy férfin életraji-át, majd megiija egész bóviben a történelem, melynek csinálásában neki oly nagy része volt. b-fb. Jegyzék a nagy-kanittai Jcir. trvaxik büntelö birót Ágnál 1882. junius 1-én, 2-án St 3 án megtartandó végtárgyalxa és itélet-hird*té»*kr5l. Jun. 7-én. 1409. B/82. Gyilkossági kísérlettel vádolt HorvAíh Lássló elleni bünügyben vég tárgy. 1309. és 1565. B/82. Lopás bün-te tével terhelt Horváth (Kupai) János s társai elleni ügyben végtárgy. 1556. B/82. Let Tóth Ferenc« elleni bü.tügyben összbüotetés kiszabása. 1791. B/82. Lopással vádolt S«-nyéri György elleni bünügyben vég-tárgyaláa. 1595 B/82. Lopássá I vádolt Her-czeg Mihály ellent ''bünügyben végtárgyalás. Junius 9. 1027. B/82. Lopással vádolt Pavle-kovics András és társa elleni bünügyben véglárgy. 937. B/82. Gyilkossággal vádolt ifj Javv Mária elleni bünügyben végtárgyalás. ződve, hogy őt magát is csak ugy melle zte zágrábi ideálja. De nemcsak ezen .képzelt analógia érintette őt. — Miért kelle Presernnek a airig szerencsétlennek lennie? Miért mellőzte őt a lány oly kegyetlenül? Mert vend volt, egy elnyomott nemzet gyermeke, a kire az idegen nagyok megvetőig néztek, saját árulói pedig kinevették, mert nem akart lemondani az anya-téjről; — mert magasztos gondolatait Samo *) derék unokáinak nyelvén fe-jezts ki? Nem nevetésre, nem büntetésre méitö-e ez? Többször mondtam már Al->ertnek,hogy ő nem német, hogy nekünk, pióg se kellene annyira dicsőítenünk az idegen, habár nagy nemzetet, s hogy a tisebb nemzetnek is van joguk a világ színpadára lépni. Olyankor csak keservesen mosolygott, s mindig ugyanazon válasst kapum: .Igen, es szép — de mit tehetünk? Itt nincs gyógyír. A történet minket kegyetlenül elitélt 1 — Mit is érne ily thermopylei ütközet, — hajolunk meg a sors előtt; melegedjünk Schiller és Goethe dicsőségénél, ha ne-tünk nincs napunk." — De most már nem beszélt igy. Mellőzött, megvetett, •zerencsétleo, « csak azért, mert vend, mert ssláv. Ez elkeserítette őt, de meg-változtetta is. — Csupa tűs lett. — »Micsoda? — mondá s összeszorítá ökleit, — kinek adott aa Isten jogot, hogy engem megvessen, taposson és csak azért, mert vend vagyok ?Ki követelheti tőlem, hogy én szerencsétlen legyek, csakhogy ő lehessen szerencsés? Hát as emberek vadállatok-e, a melyek egymást tépik? Miért lehetnék én csak azon föltétel alatt híres, ha megtagadnám véremet, anyám tejét, természetemet, nevemet? Gondolatokba mélyedt, de csakhamar újra folytatá: .Igen barátom, igazad volt, tisztelet és becsület, minden nagy eszmének, minden becsületes [eszmének] nemzetnek, de eme nagyság, eme dicsőség, nem késztethet arra, hogy ''árulóvá legyek, hogy áthágjam a természet törvényét, nem, soha I — *) Samo.a T. sxáaad kfisepáa első rendesett egy szláv állaaot, — a mai rendek földjén. ez más-mi rósz A mi fe- Megvetík a vendeket és én vend vagyok, — vend vér, de épen a*órt, mert megvetik őket, vead akarok lenni, szí lárd vend, a milyen Prea-irn volt. Ti hor vátok szerencsésebbek vagytok. Nektek, nem égették el a multak krónikáit, ti nem vagytok egyedül az ekéhez kötve. De titeket is megvetnek, ti is csak barbárok vagytok a világ Bzemében. Mi mások napszámosai, ti mások pandúrjai — mi ós ti szláv vér.* De tovább ne legyen így 1 — kiáltok fel Albert zezát megragadva. — Ne! Nem szabad igy lennie, — válaszol, s megszorítja jobbomat. — Legyünk azok, a kiknek az Isten teremtett. Szegyenlem magam, — hogy — kép is lehetett valaha. — Hát szabbak vagyunk másoknál. — „ jünk nem olyan-e, mi tl a másoké — és nino<-e nekünk is oly melegen érző szivünk, mint a többieknek? Igen, ha thermopylei is a küzdelem, de dicső,'' dé férfias. Ea nem volnánk-e valóban többen egy maroknyinál? Gyerek voltam, valódi gyerek, de nem érdemelném meg soha a .férfi'' n-vet, ha megtagadtam volna eredetemet, mert ez kislelkűség, mert es gyávaság! Megöleltük egymást, s barátságunk élénkebb, erósebb lett, mint eddig. Ama naptól fogva nagy szorgalommal olvastuk Presern költeményeit. - Nem tudora ugyan, hogy ezen deák érzel gések nem untatnak-e, de higyjétek el, hogy íga-zak, hogy különös, szent, künondhatlan érzelom fogja el keblemet, hogyha gondolok ama pillanatokra a krajnai heevek között. J ^ Soha sem fogom elfelejteni, hogy s költéssel vesetett az igazsághoz, hogy a költészet adott vissza a természetnek. Lelkesedve kóboroltunk a romantikus vidéken szőve és faragva verseket, — de Presern mindig velünk volt. Egy alkalommal visszatérvén ily tündéries expedíczióról as .öreg postá-* hoz, a küszöbön a háziasszony nyal találkoztunk, aki asonnal egy emberre mutatott as ujjával, mondván: .Uram! Ha magakar ismerkedni Presern pajtá- 1098. B/82. Lopással vádolt Németh Jóssef s társai elleni bünügyben *égtárgy. 1288. B/82. Sikkasztással vádolt Vajda Czika György elleni bünügyben végtárgy. Junius 15. 993. B/82. Sikkssstársal vádolt Horváth György s társai el leni ügy Un vég tárgy. 1091. B/82. Sikkasztással vádolt Blaskovícs József elleni bünügyben vég-tárgyalás. 960. B/82 Sikkasztással vádolt Guttmann József elleni bünügybeo. vég-tárgyalás. 1246. B/82. Unger Ferencz elleni bünügyben n. bir. ithird. 1213. B/82. Kubár Ilka a társai elleni ügyben IH. bir. ithird. 1466 B/82. Nóvák Pál ellőni ügy b^n ithird. 1570. |B/82. Csigány Lajos elleni bünügyben II. bir. ithird. 1569. B/82. Sipek Imre elleni ügyben II. bir. ithird. Junius 16. 1198. B/82. Csalárd bukással vádolt Granicb József elleni bünügyben végtárgy. 1232. B/82. Sikkasztásai vádolt Polonecz Fülöp ellent bünügyben végtárgyalás. 1200 B/82. Lopással vádolt Ben kő István és társai elleni bünügyben végtárgyalás. 1476. B/82. Mórócs Lássló elleni lopási ügyben végtárgy. 1334. B/82. Plese Ersee elleni ügyben Hl. bír. ithird. 1314. Tóth Péter elleni bünügyben II. bír, ithird. 1557 B/82. Markó Jáaos elleni bünügyben ni. bír. ithird. 1468. Zndravecz Jokusics Zsigm. elleni ügyben ni. bir. ithird. 1601. B/82. Martin János s társsi elleni ügyben Hl. bír. ithird. Janius 22. 1192. B/82. Sikkasztással vádolt Löwy Samu ellen! bünügyben végtárgyalás. 1201. B/82. Lopással vádolt Tahin Antal elleni bünügyben végtárgy. 1209. B/82. Lopással vádolt Jámbor György elleni bünügyben végtárgyalás. 1475. B/82. Csilá»sal vádolt Stern-bvger Móricz elleni bűnügyben vég tárgyalás. 1600. B/82. Salkovics Imre elleni bünügyben II. bír. ithird. 1606. B/82- Kovács József elleni bűnügyben H. bír. ithird. 1753. B/82. Szom Bernát György ée társai elleoi bünügyben végtárgy. 1318 B/82. Pollák Gutziáv ée neje elleni ügyben HL bir. ithird. 1168. B/82. Hajdú József és társai elleni bünügyben IL bír. ithird. Junius 23. 856» B/82. Súlyos testi sértéssel vádolt Birkás József a társai elleni ügyben végtirgy. 1370. B/82. Súlyos testi sértésül vád« W SAcdí>r Jóssef a társai elleni ügy. ben r ¿tárgy. 1368. B/82. Lopással vádolt Q0r. nicseg György elleni bünügyben rég-tárgyalás. 1498. B/81. Lopással vádolt sás István elleni bűnügyben végtárgy I / 1566. B/82. Lopásul -.ádolt Rau- lic* István elleni bünügyben vógtár-gyalás. Junius 30. 1371 B/82/Súlyos t. sért. vádolt Molna Gábor elleni bűnügyben vógtár-gy al is. 983. B/82. Vétkes bukfis vétségé, vei terhelt Beck Móricz elleni bünügybeu vég tárgy. 1589. B/82. Lopással vádolt Szol-tár Kati ellőni bűnügyben vég«árgy. . 1531. B/82. Hatóság elleni erőszakkal vád-lt StókiL''.ván elleni ügyben végtárgy. 1528. B/82. Hatóság elleni er/i szakkal vádolt Kadela Jó«ef elíeui bünügyben vég tárgy. Kelt N.-Knnizsán, 18*52. jun. 4. Kiadta: PLANDER GYÖRGY kir. t.-vaiéki kiadó. aával, — avval a vargával, — íme, most itt van." Oda nézek. As asztalnál alacsony emberke ült, fejét kezeire iámasztá, szemeit egy előtte lévő üveg borra függeszti. Csodálatos egy legény volt; apró fején pár hajszála égfelé kapaszkodók, pár pedig széles homlokára eresskedék. Arcta piros volt, rövid, összenyomott é* borotvált, orra kicsiny és hegyes, szintén rövid és hegyes állai felett csodálatosan néztek ki vékony ördöngös ajkai. B 1 füléről ogy négerfej alakú fülbe való lógóti. — Melléje ültünk, de fekete apró szemeíval végig nézvén, rajiunk egy szót sem szólt. Hozattunk a legjobb borból. Töltöttem neki, a mire ő csodálatos tekintetet, vetett rám. Végre ráállt, .csakhogy meg ne sértsen." — A .nyelves doktorra" tereltem a beszélgetést. Most kezdett engedni c-jég. Pohárt pohár után öntött magába as emberke, szemei azik-rástak, mint a macskáé, öklével döngette az asstalt. — .Hogy ismertem-e őt? — De mennyire! — Itt ültünk és ittunk ogyütt. Pri mojoj dusí 1 Lelkemre! tudós egy ur voll az, — páratlan fej 1 — Minden ről tudott beszélni. As Isten nyugosssza meg, Sserencsétlen voll mindvégig. — fejét mindig lehajtva hordosta. — Én vártam neki. lábbelit. — Aztán nem volt ám büszke, mint a többi urak, — de okosabb volt mindannyinál. Mit, esek a mákfejek ! — ha megengedi. Nem ssé* gyelte magát mesteremberrel, vagy pa-rássttal beszélni, s hozzá vendül ám! — Aztán verseket is csinált, de vend ver seket ám, — legalább értettük. As ó dalait oly szépen el lehet énekelni, ájta-tosan, édesen, — mint a vecsirnyéuél szoktunk. B íszélik, hogy halála előtt sokat elégetett, — kár 1 Mondják, hogy ördög mesék voltak, — de én nem hí szom. Lehellen, hogy oly becsületes lélek, — a varga itt elhallgatott, s kiürítette poháráU Aztán fólemelé fejét, még jobban elpirosodék, szemeit forguja és kezeivel és fejével gsstikulálva, mély reosegő hangon kesd ánekolni : A sopronikeresfcedelmi s iparkamara köréből. 1818-ikstám. 1882. Hirdetmény A >''opr nban, Bánfalvan, Nexnide-ren. Kőszegen, Nagy Kanizsán és Keszthelyen szállásoló cs. kir. közös hadseregbeli csapatok, — ugy a Sopronban, Kőszegen és Nagy-Kanizsán szállásoló m. kir. honvéd''csapatok részére l*82-i''< évi okt. 1-fől egész 1883. szeptember bó 30. kívántató tüzelő anyagnak, u. 21. keményfának és kőszéanek biztosítására a soproni cs. kir. katonai élelmezési raktárnál f. é. jun. 12 én ajánlási eljárás fog tartatni. A kik abban róozt venni óhajtanak, Írásbeli ajánlatukat és a bánatpénzt a tárgyaló napján legkésőbb délelőtti 10 órájáig „A közös h»szonbér-lettárgyaló bízottság" csime alatt békül; deni el ne mulasszák, — később vagy távirdai uton érkező ajáulatok figyelembe nem vehetők. A közelebbi feltétetek és ajánlati minták a soproni cs. kir. katonai élelmezési raktárnál és a Székes-Fehér-várott székelő m. kir. V. honvédkerületi parancsnokságnál betekinthetők. Sopron, 1882. május26. ,A hold világit, — Az óra üt, — Mily késő, késő lehet már! De égő sebek Szivemet kinsák, És álmot szemem, hajh. hiába vár!'' Végre ís a költő airja jutott eszembe, a melyről a háziasszony beazéit. — .Nezsiczám! — mondám egy ebéd után, — nénikéje önhöz utasított, — vezessen, Presern sirjára. Lesz o\y szíves ?• — Szívesen, válaszol a lány, a mikor csak tetszik. — A mikor önn»k terseik. — Nekem miudí''gy, ha ma is. — Hát jól van, legye» ma. Délután volt. Szebb napot nem láthattál. A magas hegyormok a kék éggel láuzoitak csókolozni. A nap BUgarai cso-dálatosan játszottak a z<>ld erdőségeken. A hegyek tündököltek, mintha a tündérek ezüst szálakkal hálóstik volna kö ül. A zöld legelők mint megannyi teljem szőnyegek terjeszkedtek a dombokon, — a'' faházak, a csúcsokról elégedett arczczol szemlélték a világot. — A világossá" csodálatosan ¡remegett a z.)ld köveken a patak mellett, s a regi torony mohóval benőtt falain Minden oly csendes, minden oly kedves. Sztnte kellemes volt járkálni a derült, napsuk vidéken. .. - : ,Üvt'' ''Wáro A temotőbe mentünk. Ne* tudam jól írni Hiazen mindez oly régen toriént U. Nem i? csoda. Hány különféle kepei és vidéket láttam én már azóta. Ü^ végre temető csak temető marad, kttio nősen falun. Középen a felfeszített, körülötte sírhalmok és keresztek. A» örömek és szenvedések egy toljea Könyve ez, a világtörténet egy m*ksze-nny>]e, — de e könyv hetaseres pecséttol be van pecsételve, kívülről ped.g letörülhetlen belükkel írvák Presern szavai: ,Az élet hosszúsága rövid." - A ¡temetőnek csat egy pontját jegyeslem meg jol magma- ak, — Présére airját. (Folrtatása köretkeaik ) j. -V • '' ■ II Ü U • t. L tU I I HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1230. isim. Hirdetmény. Felhívjuk az érdetelt körök figyelmét, miszerint a m. kir. főldmivelés-, ipar| óe kereskedelemügyi ministeríumtól nyert értestíés szerint Regenhardt Ferenci és társa kóztmarki len- és kender tonö gyárban ugy a nyers mint a félig és teljesen fehérített fonalakban a hasai szükséglet fedezhető. Kelt Sopronban, 1882. május 23. A kereskedelmi s iparkamara. JUNIUS 11-én 188«. Miután meggyőződhetett czikkiró, hogy a szabad véleménynyilvánuláenak barátja és lisztelője vagyok, ne ütközzék meg, ha ezentúl is kit életlenül oda vágok, a hol legsajgóbb aieb. ön levonta sisak jál, én is fölemelem a rostélyt, habár kissé bőven hullott rám a „keresstviz« abban a hitben, hogy tán még egyszer sem kaptam. Tehát nem b-^-b, hanem: SZALAY SÁNDOR. Ciolsó kenet az »Egy kis kereszt tíz"-re. Ne m hiába, hogy keresztvízzel jött a czikkiró .pünkösdi gondolataiméra, hanem el is keresztelte azokat ugy, hogy szinte magam is megijedtem volna azoktól, ha nem tudom, hogy mit írtam. Igaz, hogy mikör a szikkel írtam, nem helyezkedtom, de nem is volt szándékomban azon álláspontra helyezkedni, melyből a czikkiró azt bírálgatta. A mii írtam, általános emberi szempontból és nem felekezeti szempontból irtam. De hogy azért „gondolataim'' czikkiró szavai szerint: „oly eszméket boosátottak volna közre, meiytól minden becsületes katho líkuw megvetéssel fordul el'' — azt a katholikus víiág reputatiójaérdekében el nem fogadhatom, mert tagadnom kell, bogy ami az altalános humnitás szempontjából igaz, a katholikus egyház szempontjából magvetésre méltó volna. Tagadhatatlan, hogy .gondolataim'' bunczolgatásaoau czikkiró igaz katholikus lelkesültséggel — noha kissé epébe mártott tollal — szállott síkra a kath. egyház érdekében ; de hogy czikkem után minő alapon keresztelt akatholi-kusnak ? — az; nem értem. Ilyszerü apró kicsinyeskeuéseire álláspontomból válaszolni tiltja a belém gyökeredzett vallási türelem, mely minden felekezetben tiszteli r. meggyőződést a boldo-gitó hitel. Csupán néhány balul magyarázott constructioin iránt kívánok felvilá goei''.áat adni. Nagyon rossz néven veszi tőlem, hogy kimondtam azt, — ami nekem is fáj b ami fájdalom bizony igaz ! — hogy az ünnep megülése — manapság csaa .munkaszunet." , — Ez*, nemcsak én mondtam, mondták figen sokan, kik ná lam buzgóbb katholikusok, ostorozták és ostorozzak ezzel folyton egyházunk leg-kitünóbb szónokai a híveket, — mert a tapasz1 alás napról napra szomorubbau igazolja a vallás: közöny elterjedései. Es csakugyan megadná neki as h doktor ki ilyen sympthomák után felvett diag-nonisra azt mondaná a körülállóknak, hogy semmi b*j sinca ea azoknak fogna ostort, kik azt merték ál.itani, hogy a beteg veszélyesen beteg. A ki a bajokat takargatja vagy éppen — mint |czikkiró — szépítgeti, az vigy nem bizik orvosi erejében, — vagy ellensége a betegnek. Nem gnny volt az az ón részemről, hanem keaerü kifakadozás, mer; tudom, hogy a vallási közöny mellett ijesztően ver már is burjánt az erkölcstelenség. — Ijjesztó képet öU ez, nemcsak nálunk, h»aen: minden felekezetnél. Hogy miben leledzik oka, az nem ide vagó. A vallási közönyből deducáiható azon állitásaim igazvolta is, a miket a családapa é& szűzre vonatkozólag irtam. Nem mindenkire alkalmaztam ezt, mert vannak kivételük, de — fájdalom 1 — csakis kivételek ós éppen azért nem lehet — a tapasztalás nyomán — belőtök szabályt alkotni. Czikkemnek ezen tételét: .Abban az időben maguk zz apostolok sem voltak egyebek szegény embereknél, — kik idealismussal telve, rajongással csünglek azon valláson, melynek gyönyörű, isteni költészete megragadta eszménye utáu törekvó lelkeiket*'' — czikkiró teljesen félremagyarázta. Azt esze te ki belóle, — hogy eszerint az apostoloknak nem lett volna hitók, méggyőzódésök. Ide írtam ezt a passust, hogy újra megítéltessék. En csak azt nem bírom megérteni, hogy miféle psychologia zárja ki egy ugyanazon ember lelkében a hu ós meggyőződés mellett az idealismust ós viszont? Vagy melyik az, mely a rajongasnak alapjául tisztességes emberi érzelmeket is (minő p. a vallási érzelem,ahazaszeretet l*tb.) ne ismerné el ? — A kik hazájokon rajongással csüngtek, elhatározó pillanatban vértanokká Jőnek érte. És az anyaszentegyháznak nem-e a lelkesülés ezon rendkívüli neme adta a maga martyrjait? Még csak azon egy megjegyzésre kell válaszolnom, hogy: „ebben az uj athmosferában, — mely május elsejétől lebeg a vezérczikkeken, nagyon kevés az éleny.* — Szerencsénk, hogy ez nem közvélemény. Ez h privát protentia dolga Egyik individum többet, a másik kevesebbet *képes felfogni az athmosfera óle-nyé''ből a chemiai alkatrészek szerint.... és ez még sohasem zárja ki, - hogy ott, honnan élenyt kapott, — ne volna még több is. Helyi, megyei és ?egyes hirek. — űrnapján igen szép idő volt. A katholikus egyház szokott'' ünnepélyességgel végezhette körmenetét. A 4 sátor közül az első a főpiaezon. a második Wagner Károly háza előtt, a harmadik a városi tomplomnál, a negyedik a kórházi templom előtt volt felállítva, A katonaság teljes diszbeu voltjelen a minden sátornál r'' szertartás közben lőtt. A diszlóvések .nindig igen kitűnően sikerültek. A mennyezet alatt a város polgármestere óe utána a többi tisztviselők haladtak. A 9 órakor kezdődött körmenet 11 óra után ért végett. — Pályázati eredmény. A helyi lapokban már jelezve volt, hogy egy tanűgybarát lOü frank arany pályadijat tűzött ki a következő tétel megoldására: „Minő eszközökkel rendelkezik a tanító, különösen a falusi tanító, hogy a gyermekeket állatkim^lésre buzdítsa?« Csak zalamegyei tanítók pályázhattak. — Beérkezett két pályamű. Ezek közül az első dijat (60 fr.) a „Ne kinozd az állató tl" jeligéjű mű nyerte. Szerzője: Hajgató Sáudor. helybeli filsö leányiskolái tanitó. A második díj (40 fr.) .Az iskola a szív-jóság és léleknemesség bölcaóje" jeligés műnek ítéltetett oda. Szerzője: Juháss Péter helybeli népiskolai tanitó. A pályázatról részletesen a juniuB 15 én megjelenendő „Zalai Tanügy" czimü szaklapból értesülhetnek olvasóink. — Darázs Mlskáliak Űrnapra jelzett búcsúzója igen kitünóen sikerűit. A közönség a szó szoros érteimében özönlött a .Zöldfa1* kertbe ; ugy annyira , hogy már 8 óra után alig leheteti helyet kapni, a későbben érkezettek pedig vagy kénytelenek voltak állva hallgatni a zenét vagy visszamentek. Voltak olyanok is, kik a kiürült söröshordókból rögtönöztek ülőalkalmatosságot, fesztelenül czipelvén azokat egy-egy nagy küzdelemmel el foglalt positióra. Mások privát helyektől hozatlak asztalokat és padokat. Szijritz Róbert kertbérlő, tapintatosságához es több ily alkalommal nyilvánult azép figyelméhez szokott közönségünkre rosz-izul hatott ez a zűrzavar. A felszolgálás ellen a körülmények tekintetbe vételével senkinek ¿em lehetett kifogása. Mindent pedig l-gj.»bban felejtetett Darázs zene karának kitüuó játéka. Ez estén meggyőződhetett mindenki s különösen maga D. hogy mennyire kedvencze közönségünknek. Kieerje ót hasonló felkarolás nagy útjában. Mi mindenkor örömmel üdvözöljük, ha vizszatér. — Rendőrségünk figyelmébe. Több alkalommal tapasztaltuk, bogy a Teleky utczaban Tóth József kovácsmü-helye előtt a gyalogosok számára fenntartott járót az oda javitní vitt kocsikkal éj patkolni vezect lovakkal ugy eltorlaszolják, hogy az arra járó-kelők kénytelenem a aocsi-ut közepére meuni. Es ez mar tudomasuuk szrrmt valóságos usussá l«tt. Meg szaraz úttal csak isten neki. de sáros uttai bizony ez nagy kényelmetlen-séggel jár. Különben is elvi szempontból véve a dolgot, nem értjük, hogy ez minő különleges privilégium? Köztudomás sze rint ez már évek óta igy töriónt. Valószínűleg rendőrségünk még nem tapasztalta. feljelentést pedig senkisem tett. Reméljük azonban, hogy ez érdemben szokott erélyessóggel intéztedend. — Snlyos testi sértés. Bander Ferencz, mezei csósz, Nemes Mihály magyar-utezai lakóst, a mult vasárnapon kecskéjét a rozafóldek szélén levő fűben legeltetve találta s midőn ebben meg-akadályozta, Nemes Mihály annyiradühbe jött, hogy haza menve fejszét ragadott, s Bander Ferencz csősz háza előtt el menve, oly hatalmas vágást mért ennek oldalára, hogy egy bordáját részben, egyet pedig teljesen keresztülvágott. — Az ügy átadatott a kir. vizsg. bíróságnak a Bórült csősr. pedig órházi ápolás alatt van. — Lopás. Folyó hó 8-ról 9-re átmenő éjjelen Varga Ferencz magyar-utezai lakós istállójából eddig ismeretlen tettesek két tehenet elhajtottak. Ez ugyan nem nagy nehézséggel járt, mert az udvarba a mezőről könnyen bejuthatni, az istálló ajtó pedig anélkül, hogy ott valaki őrzés okáért hált volna, egész éjen a» a ház béliek álul nyitva hagyatott. — A csapázás a hajnali eső miatt lehető, enné vált. A ma. haigazolványokra nézvo elég szigorú rendszabályok állnak fenn. Vaj jon tuladh itnak-e as igazolvány nyal nem biró tolvajok a marhákon? vagy elcsipetnek ? — ez a hatóságok éberségé- 101 - VT Lk — Nagyúri szédelgő. Nagyobb i szabású kóborlovatoknak régi ¿aj á ti ága, hogy nagy hfi-hóval »zeretnek föllépni. Jó idővel megjelenése előtt is sokat beszéltet már magáról az efféle .finom" csavargó, d« ha aztán valahol föllép, ugy hogy közelebbről is szemügyre vehető, kibújik a lóláb s arra a meggyőződésre jutunk, hogy közönséges akasztófa virággal ran dolgunk, a ki még a kapufélfától se vesz bucaut, — csakhogy a behatóbb vizsgálst elől menekülhessen. Az uj üstökös az ég ezen legújabb szélhámosa, kit a csillagászok nagy örömükre nemregen „caiptek meg,'' szintén as effélo mákrirágok fajtájából való. Egetverő dobezóval hirdette előre megérke zését kidoboltat''.a, hogy ő ilyen meg olyan ragyogó, fényes tünemény, — de amint elérkezett az ideje, hogy ki is tegyen magáért, ugy közönséges minden napi »svindler'' bontakozott ki belőle. A tudósok, kiknek éber figyelmét e vándorlegények soha el nem kerülhetik, most már azt állítják, — hogy a nagy zajjal feliépett ur, jelentéktelen szegény legény ki a világnak .csalódásait'' akarja csak szaporítani. Eleinte az ég északkeleti, aztán északnyugati részén jelenik meg, de ezen helyeket is elhagyja gyorsan, hogy 8-ikána „biká''-ná! tiszteleghessen, 10-én pedig egészen el is párolog ugy, hogy bottal üthetni a nyomát. Ezt az óriási utat oly gyorsasággal teszi meg, mintha milliókat sikkasztott volna el, de még ezen idő alatt sem lesz ám oly fényes, mint kösvetien elődje volt. Az a hír pedig, hogy még nappal fog mutat kőzni s szabad szemmel is látható lesz, valóságos hóbort, mert hát ki is hiszi el, hogy egy szédelgő gazfiiezkó fényes nappal láttassa magát. Rövid hirek. Kitüntetés. Győrfy Mihály bátai-ref. tanítónak a népnevelés körüli érdemeiért ő felsége a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Bogyó színtársulata a krisstina városi színkörben nagy tetszést arat. — A bukovinai magyarok hazatelepitése tárgy*ban értekezlet tartatott ac lirói körben. (Ennek van értelme.) — A Rákóczy-emléktábla leleplezése alkalmára Jó''cai irt ódá'' s elküldte S.-A. Ujhelyre. — Báró Rad-vánszky Antal, a magyar orsz. ág. hitv evangélikus egyház egyetemes felügyelője, Zólommegye főispánja, meghalt. — A kolozsvári postasikkasztás utján elveszett összeget a ministerium 29.000 torintben állapította meg. A vizsgalat foly. — Az orosz zsidók bevándorlása ellen a galicziai tartományi főhadparancs-nokaága már rendeietot bocsátott ki. — Szathniármegye feliratát D<íbreczen város közgyűlése egyhangúlag csak tudomásul vette, s irattárba helyezte. — — Lembergben a zsidók az összes zsina gógd-kban hálaitnát mondottak az ural kodóért. — A finn országgyűlés elhatározta, hogy Finnország számár* sajtószabadságot kér. (Nem híáb«, hogy rokonaink 1) időjárás megengedi, csak -}_8 R. hőmér-•ék legyen- 4. Minden állatréaznek (holt bárányok s gyapjúnak, sőt utóssületé-seknek is) eltávolítása as istállóból, hogy lehetőleg egészséges levegőt tartsunk fenn. 5. Marhasó kellő mennyiségben, vályúkban a juhok önkényszerü élvesetére. 6. Minden etetés és legoítetée többször naponkint, hogy a lépben sok vér összegyűlése meggátoltassék. Az állatoknak mindig jó étvágygyal kell biraiok. Istállóban történő éleimesésselötssöri etetés, melynél a nyújtott táplálálák felemésitetik, lege-lésnél egy nem igen terjedelmes helynek tökéletes kopárrá legeltetése,] melyre a juhok, miután láthatólag jóllaktak, ismét visszavonatnak, hogy egy fél vagy egész óra múlva a teljes legelőhöz tereitessenek. 7. Az itató-vizhez körülbelül 1% sósav öntetik, azaz 100 liter vizre 1 liter sósav, ugy ho^Y gyenge savanyuviz származik, a melyet ember is jóízűen megihat, — mert a juhoknak sem szabad tőle irtózni. 8. Ha a fenti pontok szigorú betartása daczára a betegség ismétel ion fellépne, megállapítandó, vájjon mind csakugyan pontosan betartatott e, hogy ha ez meg történi, az utolsó szerhez folyamodjunk; a) 7Ő°/e marhasó, 25% glaubersóvsl ko-vertetik és végre b) 1% arzénikumuak hozzátétele, az előbbi két sóval jól Öösze-keverve. A 8. a) alatti szer általában már csak akkor használsndó, ha a juhok hulladéka igen asáras. A 7. alatti ivóviz a melegebb időszakban mindig készen a juhok szabad rendélkezésére álljon. Ha a juhok csak valamivel mutatják, hogy a víz nem izlik, ez csak jele annak, hogy a keverés nem az előirt helyes mértékben történt, b ekkor újból pontosan kimért, semmi esetre pedig bütü keverék készítendő. idegbajokat, tehetetlenséget. A legnagyobb titoktartás biztosíttatik. Kérem t legpontossbb betegség tudósitás'' Dr. Bella Mitgl. Gelehrt Gveellscb. Paris, 6. Place de la Nation 6. 526 20—* KTynttér.*) KOSZEXVXnOK sok ■«sorosan elismert módszerem által műtét és foglalkozáabani zavarok nélkül tartósan gyógyíttatnak. Jutalom csak már bevégzett gyógyítás után. 489 24—* Prof. CH. ALBERT. Paris, 29. Avenue de Wagram. •) E rovat alatt kCzlötért felelősséget nem Tállal a Szerk. H1RDETESEK. PapiTBzeletek. Anya : ,Anuska! Csókold meg a doktor bácsit!'' Aauska: .Jaj én félek ! Csókolja meg elSbb mama !'' Vendégei voltak a falusi tanítónak. — Bejön egy gyermek és jeiosti: .Tanító ut tették kijönni hívják 1* .Ki hív?" „Haza jött a borjú, itt bög az ajtó elSit!« .Irmcska! Egy kis öcsét kaptál" * Sióit az apa kis leányához. .>io megyek, megmondom mamának:* Irodai o m (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kaoizsán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhető.) — A „Vasárnapi Újság* május 21-ik száma következő tartalommal jelent m^g: Asbótb Lajos. — Születésnapra. Költemény Góbi Imrétől- — Az őrtűz mellől.. Apró kalandok. Egy angol katona elbesz lése után. I- A lókötő. LT. Kadumbini. Közli K. T.K. — A dublini gyilkosság. — A kariéi cziiadella Greguss Györgytől. — A kiket nem lehet megvásárolni. Smiles „Kötelesség" czimü munkájából. Könyves Tóth Kálmántjl. _ Egy magyar ember leveli Ausztriából. — Egyveleg. — Mérleg. Vajda Jánostól. — Kengyeltutó. — A május 17-iki nap-fogyatkozás. — Uj teljes uémet és magyar szótár. — I-ödalom é»s művészet. — Kösintézetek és egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondani való. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek ; Asbóth Lajoa. Ellinger fényképe után. — Az irlandi minisztergyilkosság: 1. Caverdish lord, Irland meggyilkolt minisztere. 2. Bnrke, a maggyilkolt államtitkár. 3. Kormányrendelet kifüggesztése Connemarában. 4. Gladstone és indítványa pártolói a parlamentben. — Spenczer lord Irland alkirálya. — A kairói czitadella. — A kengyelfutó. Gynlay László rajza, — Fiume. (A Hrrtleben kiadósában most megjelent útikalauzból.) Szerkesztői üzenetek. K. 2. MocaeláÉ. Gratulálok. Csak iparkodjál. Küldeményedet kössOaöm — MielK bb jönni fog. Sí. L. Érdé-Kürti Küldeményét megkaptuk. A csikkhaltaaz miatt vnnaok kelt közlésével. .r. Az n fenforgó körülménye k tol íugg. Ez általa''l czélzott esetben egyszTtlen hivatkozik az átverőre. Küldeményeidet besoroztam Lorelemre mért nem rálaszol&z? Válaszomat levélileg fogod tüies- bbóu kapai. Sz S. Bécs Szires tftrelmét kérjfik a hó Tégeig. AUk C tisrteletpéldányt rendesen nem kapják, szíveskedjenek nerkesitöségtlnkhös fordulni. Felelős szerkesztő : 8ZALAY SÍNDOR Társszerkesztő: BlNÓCZI BERNÁT. — X&i számunkban a hirdetési rovat alatt Jsenthal & Co. hambnrgí bankház ajánlja sorsjegyeit a hanburgi pénzlotteriából.^ Ezen már több mint 100 év óta f«nálió lottería itt i^n jól ismert annyira, hogy n_em szükséges solidBágá-ról bővebb értekezésbe bocsájtkoznunk. Csak azt említjük meg, hogy az ural. kodás Hamburgban minden nyereménynek pontos kifizetéséi az egész államva-gyonnal biztosítja. Már ebben magában egy feltűnő bizonyosság rejlik. Jsenthal és Társa bankháza már körülbelől egy fél század óta áll fenn, s solidság- és pontossága által már mint egy régiség jó hírnevére tett szert. Egy különös berendezését ezen czégnek emlitjuk még meg, mely abban áll, hogy e nyert összeg még a nyerőnek lakására is kifizettetik. A czégnek e czélra még öeszeköttetéseik van az első osztrák bankházakkal, mely mindenhol fel van állítva 575 3 — 5 — Titkos bettgUgtkét a legújabb tudományos kutatások alapján gyógyítok-sőt a legkétségbeesettebb eseteket, még pedig hivatalzavar nélkül. Valamint az ifjúkori vétkek rósz következményeit, Hasznos tudnivaló. — Eljárás a jnhok vérbetegzége (Blutschlag) ós a lépfene meggátlása, — illetőleg orvoslása iránt, h Elégetése mindazon állatoknak s ezek részeinek, melyek a betegség következtében elhűl-lottak. 2. As előbb elásott állatoknak ttiásatása és maradékaikuak elégetése, a temetőhelynek chlórmészszel való fertőz-telenitése mellett, miután bebizonyult, hogy füvek, melyek ily helyeken nóttek, ismét lépfenét hoznak létre. 3. Lehetőleg i szellős istálók, melyekben a mennyire az Hivatalosan megerősítve. juiL 14. és 15-én a. c. kezdSdnek a hamborji pénzlotterlának huzáaxi, melyek a hamuurgi koriainyzá« által jóváhagyattak és az ecész áPam-vagyonnal biztosítva van.l A legnagyobb nyeremény a legszerencsésebb eseiben- 400,000márka. Részi ege« felállttá« mind s 47.600 sye-reoénynek és 1 jntaiékaak. 1 jutalék k 250,000 = 250 000 1 nyerem, i 150.000 = 150,000 a 100.0 0 = 100,000 1 , a 60,0 00 == 60,000 1 „ i 50.000 = 60,000 2 „ ■ i 40.000 = 80,000 3 . i 30 000 = S0.000 4 „ á 25.000 = 100,000 2 . i 20,000 = 40,000 2 . k 15.« 00 « 30,000 1 , k 12,000 = 12.iX)0 —1 24 , k 10,000 = 240,000 3 . i 8,000 = 24 000 3 . á 6,000 = 13,000 51- „ a 5 000 = 270.000 6 , k 4,000 = 20 000 108 „ i .3,000 = 324,000 264 . k 2.000 = 523.0<*.> 10 . L 1,500 = 15,000 3 . i r .200 = 3,600 630 „ k 1.000 = 530 000 1073 i 500 = 536.500 101 „á 300 = 30 300 25 . 4 250 = 6.250 85 „ á 200 == l''7.000 100 . i l.r.0j— Ifi 000 27069 . k ,14"> 3,92? ,005 2400 „ 4.1-4 = 297,tí00 15725 . 4 !00 94,67 50 40.20 M. Mindezen nyeremények kitesznek ossz : 8.C34.275 markat. és 7 kzaka.szbau sorsoltatnak ki. Ai ö«sz''-gnek <>izt.-ák ¿rtékb-n p-.-sta bélyegben vapy posta utalványny^li be-küldése 576 3—3 frt 3,50. kr V, eredeti sorjegyért . 1,75 kr. ''I, . . -,90 kr >U n szétküldjak mi ea.-n eredeti «orsjegve-ket as első szakasz számára azonnal a megrecdelókcek és minden sorsjegyhez e^y kimerítő tervet mflllékeiünk. A hu-zas ntán mindun résztvevő azonnal egy birataloK huzáí lajstromot kap, éjmsy azonnal intézkedve lesz a nyert pénzek iráut Mi már gjakran voltunk azon kedvezS he''yzetl> en, Ausztriába», a legnagyobb nyereményeket kifizetiietni. A nemr««K bev^jfsrtt lotteriabAii a többek közt Szo''.tílnk" 150.000 márkát 46992. számra 40 000 márkát 65351. számra 30.000 márkát 61038. számra N>njt«unk ke/et a szerencsének. Ezerok gyakran vállalatok által koczkáztatnak, itt rnár egy Vú> osuzeg által is alkaiom van nvnjtva hirtelen nagy tődére szert ton nL Kéretnek a megrendolú«ekct közvetlen igy csimrzn; : Isenthal & Co. •VÉLltÓ-ÜJSl&Z Hamburgban, (alapítva 1825.) A kisorsolásokiiak sorrendje: 1.jaakaiz 4000 nyer. 116 000 márkival, 2. szakasz 4000 "ny r. 210 620 m 3 szaka.« 4000 nyer. 331,150 m 4. szak. 4000 nyer. 452,100 m. 5 s=ak. ÍŐOO nyer.-415,600 m. 6 iz-k. 1500 nyer 351,(55 m 7. szak. 27,600 nyerőm, és 1 jutalék 6,757,150 márkává!.« 587 2—5. LANZ HEINRIE BÉCSBEN IIL. Hintere Zollamtutrcuse 13 a. Gőzgépek és cséplőgépek. Kézi- és járgány-caéplőgépek. Takarmány előkeszitményi gépek stb. Legújabb szerkezetű, legértékesebb — rendszerrel oicsó árak mellett. Képes árjegysékek ingyen ós bérmentve. Hy Ügyei és stoliá ügynökök U irmiUláruúiók kerestetnek. HUSZONEGYEDIK ÍTVTOLYAM Z A L • \ C) A I közlöny. JÜITIOS ll-éa''1882. I R D E ESEK. • '' t BERGER orvosi KATRANY-SZAPPAN A ono.i tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idült és sömönSk, rüU, ót var,/és élődi kiütések, ngyszinte veres orr, fagydag, izzóláb, fej- és szakálpikkeiy, Berger kátrányszappan 40" 0 fakatraayt tartalmaz és igen elkülönítendő a más forgalomban I: vő kátráuyszappanoktöl. A csalások elkerülése végett kéressék világosau Herger kátrány-szappana és ügyeltessék az ismert védjegyre. 474 9—24. Makacs bórszenvcdéseknél a kátrány-szappan helyett hatással bas-niltatik Berger1 orvesr kátrány Unimm élt azon esetben, ha cz szükségeltetne, ugy kéres«ék csaltis a Beryer-fèle kátrány kén-szappan, minthogy a külfolJi utánzások eredménytelen ké»Zí"tményok. Mint gyengébb kátrány-szappan meilőzésre minden } il ~ tisztátlanság a. 13 o r o m, bőr- és fejkiütések gyermekeknél, valamint ediiig elérhetetlen szépitó mozsdás-és fürdő-szappan mindennapi használatra szolgál BERGER GLYCERIN KATRANY-S ZAPPANA, mely 35°/» Glycerint tárialmaz és finoman van illatosítva. 8W Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt " feg Főszétküldés: HELL G. gyígyízerésza*! TROPPÁBAN Raktárak: Kőszirtben vau minden európai gvógyszertárbaa. Főraktár Nagy-Kanizsa számára : PKÁGER BÊLA és BELUS JÓZSEF gvögvsxoré<zeknéI. d > ¥ ^ «fif .1* «ftp %kg nt nie «fr «fid «ir «if tmp ^g «fia íQ.t ff« mAm T-Ç-7 ^ if* háztartás részére o o kai masabbak o 8 O O o CSÁSZÁRI KIR. SZABADALMAZOTT OSZTRÁK PHÖNIX BIZTOSÍTÓ-TÁRSASÁG. (Vezér-ügynökség Nagy-Kanizsán Goldstein testvéreknél.) ; Yagyon. Mérleg-számla 188L deczember 31 én. Teher. '' egy varrógép mindenesetre a legszorgalmasabb és hasznosabb segitbég. hogyha az egyszerűen kezelhető és min_ den varrómankára alkalmasnak mutatkozik. — Az eredeti Singer Hanirfacturing Co.-féie varrógépek legal_ erre, nemkülönben minden egyéb más munkára is, mint fehérvarrás, női divatezikkek köpeny-, corsett- és ernyógyártásra, melyre kellő bizonyítékul^ szolgái, hogy ezen gépekből a mult év folyama alatt több mint^ léi millió darab adatott el. Az eredeti Singef-varrÓs;épek teljes biztositék mellett és csekély részletfizétéssel, mely sohasem emeltetik magasabbra, hetenkint egy forint részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktatás is ingyen adatik. Tévedések kikerülése végett, hogy a Singer név alatt kiadott egyéb varrógépekkel fel ne cseréltessék, méltóztassék jól, figyelembe venni, hogy az eredeti varrógépek a czég teljes czimét TJEIE SINGER M AJMUFACTURIIMG . .i .• i-" j- t'' ■. a gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép felső részén és állványán is tartalmazzák. — Szabók, czi-pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők és zsákgyárosoknak kiválc-an figgyelmébe ajánljuk a Sluger Co.-féle U különleges varrógépeket. g 569 9—10. Vezér-űgynöKaé^: q The Singer Manufacturing Co., New-York. 8 NEIDLINGER G. Na^)-Kanizsán. CsaliJs DÖátür iPerenc^-tér 460. sz arünüut féle ház >OOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQCOOOQOQOOOOOOQOOOOOO xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx i....."GyBirszeMeioüieií DIETRIGH L * Részvényesek letétváltói.......J . . Készpénzkészlet és pénztárjegyek a főpénztárban . . Elhelyezett tőkepénzek & társaság bankáraiuál . . Tárczabeli váltók............. A társaság házai............ Értékpapírok .......... , . . . Értékpapírokra, jelzálogra és életbiztosítói kötvényekre adott kölcsönök............ Ingóságok értéke''.........'' . . . . Különféle adósok : a) pénzkészle'' és maradványok a vezórüpynőkséguél b) biztosító intézeteknél......... t. ikr. 1.400.000 — 139.372 585,696 51,353 494 146 1.111,030 592 1—1 -Ï 202 86" 26,104 415.824 898.790 4:8J4,SOS 50 56 a. tüzbiztosítási ágazatban a szállítmányi bizt. . . . Részvénytőke ....... . ....... Díjtartalék a viszop^bjztqsitop rész levonatával : "" " '' ... 51834050 ... 30,250 80 az életbiztosítási „......1.365.056 56 Diji''.vitel életbizt. után......_ ! T~. ! Tartalék függő károkért......... Tőketartalék ............... Tisztviselői nyugdij alap . . ........ Hitelezők folyó számlában.......... A kormányzó takács és igazgató részktílletéke . .. . 120% osztalék lSSl-ik évre........... I Nyereség átvit*] 188''-ik évre.......... o. é frt. 2.000,000 kr A Z I Elnök : gróf Salm Reifferscheid Hugó. Béos, 1881. deczember 3l-én. GAZGATO TANÁCS 1.913.647 53.428 2P7,665 33?,144 42,965 120,562 29,120 120,000 275 ,y$24 808 59 «6 19 17 16 23 02 9G || g y omork esem y éj« (Universal Magenbitter.) IC * * Ig-n felkarolt ital. nyálkksodas, gyenge emésztés, aranyér, altest ¿j gyomorszorultságok elien tanúsított erős hatása által nagy hirnevet szerzett és több nevezettig orvosok által megvizsgáltatva, minden gyomorszenvedönek a legmelegebben ajánltatik. 539 5 — 6. Raktár: Strém és Klein uraknál Nagy-Kanizsa. Alelnök: Mallmann József lovag. X X X X X X X X X X xxxnxxxxxxxxxxxxxxxxfxxxx 0 0 0 ¡0 DIETRICH A.;fenyőtügleje i 0 (Fichtennadelaether.) } 0 A legbiztosabb ház és orvosszer kögzvény, ídegbánta- ő f 0 Jomj az idegműködés bénultsága, kereszt éa mellfájdalmak, 0 0 ideges fó és fogfájás ellen — ajánlva és kiszolgálíaUti ''Strém ''() 3 és Klein urak czége ¿ital Nagy Kanizsán. 538 5—6. Q M A G Y AR FRANCZIA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Részvénytőke 8 millió forint aranvban Alapíttatott 1879-ba " Alapíttatott 1879-beD. BefiKimutatás 1881-Vc &m <tecze7,U>er 31-röl: Befizetett részvénytőke aranyban frt 4 000 ÍWv A gio-tartaléktőke .............. Rendelkezési és nyeremény-tartalékalap í . . '' " iol''fff.^ Árfolyam kölöaböxeti tartalékalap .... '' '' '' * Elemi biztosítások díjtartaléka..........'' '' '' " tÍTo^™ Életbiztosítási díjtartalék..........»-••-, /I ,9b6 78 Dijváltó-tárcaa ..........'' 33»,949 24 j u^rcaa . . . - - ....... 2.375,580 44 „NSöSonn u , Értékpapírokban eliielyezix; a; ^oo,6UU kassa-oderbergi elsőbbségi kütvéuy á 96.60 f-t 278,9 b) 155,400 magyar nyugati vasat 0 197,000 . ;s " d) 112,400 alföld-fiumei e) 180,000 m. gácsországi 1 " 0 17,400 . , „ „ g) 110 db tiszai vasúti részvény ^ i;3^?0 0"trík-magyar bank záloglevél í) 25,000 5°/0 földhitelintézeti bank , k) 17,800 57,%-os r 1) 123,300 6°/0 föidh. részv. társ. " m) í^''^00 f<* aranyjáradék . D) „80.>000. 5% osztrák papirjáradék 1. á 96 "20 Ií. í 96 20 I. í 94-50 I. á 94 -II. á 92 — á 250 50 á 101 25 á 101— á 101 50 á 103 — i 120--á 9480 980-80 149,494-80 182,71750 106,218-— 169,200- — 16,008 — 27,555 — 23,287-50 26,250— 18,067-— 126,999 — 64,000 — 75,840-— 0) Különféle biztosítási társaságok részvényei . . .1 650,WöO ezen értékpapirok után 1881. decz.31. járc k és oszt 141,599-37 3.045,799-47 brtéxpapirokra adott kölcsönök .... 166,116-— Hazai pénzintézeteknél elhelyezett tőkék . . !'' . 360.454-67 valto-tárcza........ .......a V 74 242 56 A társaság házai Budapesten . . . . . . .''■!".. . . ! 1.056''995 48 Biztosító-intézetek s képviseleteknél kinle-ró követelések . . . 1.73<381-20 Készpénzállomány a központban s a képviseleteknél..... 107.10275 Vi1" évben a ^«ágazatban 522.301,683 frt, ~ a jégágazatbaü 42.241,254 frt — és a szállítmányi ágazatban 135.690,250 frt biztosított t<5ke utáa a készpénzdij-bevétel tett...... 4.746,794-06 Az elemi biztositások után kifizetett károk Ogrsegc..... 3.469,631-86 Függőben levő károkért tartalékba helyeztet«« ......295,125-34 A társaság házainak jövedelme s az értékpapírok és betétek utáni kamat .................. 311,000-12 Az életbiztosítás állaga...............11.192,31212 .. ^ évi dija ............... 419,000-— Al eletbiztoíitások után kifizetett karok összege ....... 17020-53 Ftlggobon Ictő károkért tartalékba helyeztetett .....ll^OO" — Tiszta nyereség az 1S81. évr81.. . P ........'' '' 2^3 11719 mely összeg a közgyűlési határoiat,. értelmében a még törlesztetiendí maradt alapítási él iservexéti költségek fedezésére az 1882. év számlájára átvjteük pj, (ütánnyomat nem illljaztatik.) ; ¿V3 1-J. felvilágoritáttal szolgai: Vezérüqynökség: OuUmann 8 H. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 731. <z. 1S82. 594. 1—2. i:r Áriejt hirdetmény. 1 i.i.-j. OLL SKIDLITZ-PORA A nagyméltóságú vallás és közoktatási kir. ministerium a tapolczai járásban levó sHalápi" rom. kath. paplakon szükséges helyreállitási munkálat 1882. évi május hó 16-án kelt 30219. sz. rendeleiével engedélyezte, megegyeztetvén, hogy ajhitközség által még 270 frt 40 kr értéket képviselő 270 kézi és 57 igás lesz leszolgálandó. Ezen munka biztosítása tekintetéből a halápi '' plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi junius '' hó 23-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, magukat a fentkitett összeg 5%-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% bizto- I sitékra lesz kiegésziiendó írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóii elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatodat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, miiszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hiVatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1882. évi junius hó 8-án. Zaiamegyei m. kir. építészet! hivatal. flaalr olrlrr*-»* irolArlí h* doboz cximlapián a V^ScttV rtüKUr > ctltmi, ¿s „ ín .ok.xorositott rzégeiG van lenyomva. 80 év ót* a leeiohb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor betegségek é« eaéaztéíl akadályok, (mint étvágyhiány, hassxoruláiO, vér tO|Riá> éi aranyér ellen. Különösen oly egyéueknek ajánlva, kik 015 élet-módot foljtatuak. Hamisítások törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. " A legmegbízhatóbb önsegélyző »»ere a gzeuvedo emberiségünk I minden belső é- külső eyulladisüál, a legtöbb betegség ellen, mín- a legtöbb fogfájás régi üérvek és nyüt sebek, mindrrm«mü bénnlá* ss séHllés stb. AAAAAAAAAA ***** dennpmü sebesülések, fej-, fül- és rákrekélyek, üszök. szemgyoIUdás Stb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hai-májolaj. KrohnM. éstárNától liergenben- (Norvégiában.) Ezen halmáj x»*rolaj valaaennyi, a kere-kedele«^" előforduló faj kösött az ecyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használat'' utasítással I frt. o. é. F ö 8 * á 1 I i t á s lioll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs TucblauLen. Raktri az állam minden hírneves gyógyszertárában vigy kereskedésében. Raktár nélküli helységekben raacAnegyenek nagjoou megrendeléseknél megfelelő árl>»engedé«bcn ré**eaöliiek A t ez- közönség kéretik határo«ouan M ''I-féU kószitmécy'' rendelni ét csak olyanokat elfogadni, melyek saját vjegyein és. aiaira-sommai vannak ellátva. ^^^^^— Raktárak -. Hagy-Ha>izM Beles J. gyógysz. Práger Béta gyógy« Fesselhofcr Józ»í>f, Kosenf«ld Adolt. Rosenberg Ferencz, Strém éa üiem - Zaia-Eger«zeg Holló.y J. E. Marczall l«tl Ferd - Baros Dow-r K - Csáktornya Göncz L. gyógyszerész. - Kapesvár "abtehay hxim. Kohn J. gyógysrx. Tli K«cske.isr ^yógr«z. - Rapronttza Werli M- RJORy-«szeg Osac«inovir« ist. gyóirr«- — Keaztíiely Wönsch F — *ö''«e»a Ritz Ján. Zá8r*l> Irgalmashoz gyógys^, MitUbach S. gyógy« Hnljac V. — Saproc Vtcsoy And. gyógyaz. - Leteeye Kaliwod» J. — itapoíva-rotx Korovic* Ad. — Zala-Egerszes II.11ö«<t I. K. eyógysz 151 2 4—5-. ''■:)■'' 11 .'', > Nagy-K&aizsáa, nyomatott a kiadó talajdonos Wajdits József gyorasajtóján. rrr .1 NAGY-KANIZSA, 1882, jnaigg 15-én, EiólLvtéJ ár: eeétz érre......8 irt (¿1 érre.......4 „ negywi érre......2 . Egy szám 10 kr HIRDETESEK t hasábos petitaorban 7, másodszor 6 s minden toTábbi sorért r> kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért Tétetnek t«-i liincstári illeték minden egyes »-tésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik, évfolyam. A lap szellemi részét fflKÍ ktalro/-nyrir a treriresstóHoz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY- KANIZSA Wiasslcsház Bérmentotlen levelek csak ismert munkatárs.-;Irt öl fogadtatnak el. Kéziratok v issza nem kltld.''taek Kr^-Kamzsaviros hjyható^oat n^-i™ ank. ttxolt^lef, a .nagykanizsai kerakedeimi . ipartank-, .nagy-kani^i takarékpénztár-, a .zalamegyei ilWtoo. tanitótestalef » ,nagy-kamzsai kisded-neyeló egyesület , a nagy-kamzsa, tiszti öosegélyzá szövetkezet-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kaMlasztmánya'' s több megyei és viros egyesület hrratalos értesitóje. Hetenklot kétszer, vasárnap- s esfttőrtőkőn megjelenő vegyes tartalma lap. Bagó Márton ,javított plánéi a-könyve." Ki akarná zokon venni az embertói, ha tekintete az élet ''izer baja s őrőme között sokszor kíváncsian a jövőn csüng, ha szeretné megtudni, uiit''takar számára a sors sötét ölében? Ha a kegyetlen sors által hánvt-vetett ember szeretné tndni, hogy ,leszen-e ezen a földön jó napja" ! — Vagyha az, kit a világ boldognak hisz, mivel a szerencse mihókkal áldotta meg, épen e boldogságában szeretné tndni, váljon nem fogja e rövid idő alatt a boldogságot, jólétet — mint ahogy az már számtalanszor történt, — nyomor s inség felváltani I — ki fogja ezt tőlük zokon venni? Ki akarná rosz néven venni a gyermekét bőn szerető anyától, midón az ismerve a veszélyt, mely az embert ez életben mindenütt könyezi. szeretné tudni, váljon az élet gyermeke számára rózsát terem-e. vagy csak tövist hoz ? Ki akarná rosz néven venni a fér fiíol, ki n^héz vállalatba kap azért, hogy bonát boldogítsa, midőn látja, hogy váilalatát nem hajthatja végre, ha erős kézzel, persze sikertelenül, cl akarja vonni a sürü fátyolt, mely eltakarja szemei elől a jövőt, hogy megtudhassa, váljon vállalata által boldog lesz-e hona csakugyan, vagy tán más emberek által rossz-akaratból más fordulatot nyer s épen kárára lesz honfitársainak? — Bizonyára senki. De ha e kívánság vágygyá, a vágy szenvedélylyé fajul, mely kö vetkezményeiben elbutítja az észt ha az ember e szenvedélyét kielégítendő kénytelen megcsalui önmagát az ál tal, hogy a véletlen jelenetekből a jövőt biztosan tudni hiszi; akkor e kíváncsiság, e tudvágy — ha ugyan ¡>zabad-e kifejezéssel, élnem, - ba-uonás hitté, őrültséggé lesz. Mert aem őrült tett-e az, ha valamely halandó ostoba vágy, türelmetlen remény, mértéknélküli félelem által annyira elkábítja magát, hogy a természettől nyert eszét mel''őzi, helyébe a véletlen körülmények játékát helyezi, mely tulajdonképen azzal, mit ó kiv''n, vagy a jövendő eseményeivel semminemű összefüggésben nincsen? Nem őrültségre enged kö Vetkeztetnünk, midón valaki a jövendőt álomfejtésból, a madarak repüléséből, bizonyos csillagok megfigyeléséből , kártya vetésből stb. akarja megtudni biztosan? Igaz, hogy hála a tudomány, javított oktatás, nevelésnek — ezen szerencsétlen emberek száma csökkent, de azért sokan vannak még mindenütt; s nem is fog bekövetkezni oly hama.* az idő, midőn mondhatjuk, hogy ily ember többé nincsea, míg növekedik azon schwind-lerek száma, kik felhasználják amazok jóhiszeműségét arra, hogy ostobábbnál ostobább könyvekkel még inkább megzavaiják ezen szerencsétlenek eszét, pénzt csaljanak ki tőlük s mi több akadályt gördítsenek a felvilágosodás útjába Ily ártalmas könyv Bagónál lij79-beu német nyelven megjelent 95 lapra terjedő ,Javított planétakönyv." (Ha ez a javított kiadás, szeretném olvasni az elsőt!) A, különösen a köznépnél ezer meg ezer példányban elterjedt, hazugságokkal, badarságokkal tultömött könyvből, melynek czélja az, hogy »maradjon setétségben a nép, mert zavarosban jó halászni!" legyen szabad fenti állitásom bebizonyítására a sok közöl csak ezeket idéznem: ,A nap a negyedik planéta, 689,000 mfd. távolságban a földtől; llfci-szor nagyobb a földnél; sebessége 250.040 mfd. egy óra alatt; 365 nap végzi be egyszer pályafutását. — A nap uralja az ember agyát, a vesét-, a a szivet, férfinál a jobb, nőnél a bal szemet." — ,A vénus az 5. planéta, a földiől 959,000 mfd. távolban ; pályafutását bevégzi egy év alatt." - A merkur a 6. plánéta, épon oly távol a földtől, mint a nap ; pályafutását bevégzi egy év alatt." Vagy pedig: .A planéták hatása a gyermekre fejlődésében: Saturnus megtartja a magot, átváltoztatja a materiát hússá, vérré. Jupiter 2. hónapban idomítja a gyermeket, alakítja a fejet, a karokat, lábakat, fogakat. Mars a 3. hónapban készíti a bordákat A nap a 4. hóban adja a szivet, tüdőt, májat, gyomrot, lépet s vesét. Vénus az 5. hóban a szemöldököt, a szájat, fület s orrlyukakat. Merkur a 6. hóban a nyelvet s érzékeket. A hold a 7. hóban ápolja a gyermeket, alkotja a csontokban a velőt, a mellet s ad életerőt ; ha megszületik a gyermek ekkor, ritkán marad életben. A 8. hóban ismét Satirnus gondozza, a 9. hóban Jupiter elősegíti az ember születését'' stb. stb. Már most hiába mondja p. o. a tanitó a/, iskolában, hogy a nap álló csillag, hogy nem a nap forog a fold körül ;hiába mondja, hogy a nap akkora, hogy belőle 1.400.000 földet lehetne előállítani s hojry 20 miliő mfd-nyire van tőlünk. Hiába mondja, hogy p. a Venus 7 7* hó alatt, a Merkur 88 nap alatt végzi be a pályafutását, ne/n hiszi, mert hát az apja ama szent planéta könyvből máskép olvasta ki \ Bizonyos, hogy mip lesznek csalók, kik ily ostobaságokkal árasztják el a világot s vetetik meg észjárásuk e természetes szülöttjét drágn pénzen a néppel; mig akadnak emberek. kik mintegy életfeladatukká tűzték a modern iskolának mindenben harezot üzenni; mig megvan engedve ily müveket nyilvánosan árulni, ajánlanij mint megdönthetlen igazságokat tartalmazó hasznos könyveket; mig ily ámitók készakarva, de bűntelenül görditnek akadályt az általános Nvilágosodás útjába: addig nehezen fog bekövetkezni az idő, midőn mondhatjuk, hogy az ember valóban ember; addig nem fog megvalósulni a jobbak reménye, hogy megérjék minden polgártársunk arra, hogy megértse azon magasztos fogalmakat, melyek megvalósítása épen a nép szellemi elmaradottságán szenvedett hajótörést a haza kárára. Aki a fevilágosodás, a haladás barátja; aki szivén hordozza embertársai valódi javát: az nyújtsa nekünk jobbját azon tiszta szándékkal, hogy mindenkor segítségünkre lesz a sötétség országának ezen terjesztői, ezen ámitók ellen **s lelje jutalmát az öntudatban, hogy embertársán, nemzetén segített / -r.- Néhauy szó a magyar fürdőhelyek érdekében. !r ¿i Magyarország ásványforrásokban és fürdőhelyekben oly gazdag, hogy annak lakói csak legritkább esetben volnának kényszerítve az ország határán kívül gyógyhelyeket felkeresni. Mégis éDen Maevarorszáe szolgáltat nagy contingenst e külföld legkülön bözőbb gyógy- és fürdőhelyeinek, mig a mi fürdőhelyeinkben idegen nemzetbeliek csak eltűnő számban vannak képviselve. Mi lehet ennek az oka ? Csakis azon apró hiányok, melyekkel a mi nyári tartózkodási helyeinken találkozunk ; csak azon apró hiányok, melyek miatt oly gyenge a forgalom bel és Külföldről s melyek a mi gyakorló orvosainkat is kényszeritik betegjeiket a külföldre kül deni, hol azok ugyan hathatósabb gyógyhatálvokat nem lelnek, hanem nagyobb rendtartást kényelmesebb és az időszerű követélményeknek meg- felelőbb berendezést és üdülésükhöz több nyugalmat találnak. Első sorban szükséges, hogy fürdőhelyeink könnyebben elérhetők és berendezéseik sok tekintetben javítva legyenek, hogy azok egy valódi gyógyintézet segédszerei felett rendelkezzenek s egy gyógyhely iránt támasztott társadalmi követelményeknek is kellő mérvben megfeleljenek.: A legtöbb magyar fürdőhelyen hiányzik egy illően berendezett gyógyterem, azon közeg, melyben a legkülönbözőbb, egymásnak teljesen idegen elemek találkoznak és egyesülnek, hol a társadalmi és kedélyi élet elómozdittatik, honnét a feszültség, rang és vagyonkülönbség száműzve legyen; röviden, hol az osztályszel* lemnek uralkodnia nem szabad. Ezen,. a gyógyhatányok ! után a fürdőhelyeknek első fókelléke nálunk ritkán létezik. További követelmény az, hogy a gyógyszabályok pontos megtartására mindenki köteles legyen -s. ne hogy pártfogoltak részére psa^is a papiroson létezzenek; mi szintén, majdnem mindenhol nálunk figyelmen kivül hagyatik. A hiányosan és helytelenül alakított gyógy bizottságok sziutén miur. denütt akadályozzák az időszerű ha; íaaaBt. a luruoorvosoK, kik a legtöbb intézkedés és berendezésnél leginkább mérvadók volnának, nem ritkán ignoráltatnak s a bizottságnak csak formaszerüleg tartott tanácskozásban. közömbös képviselőknek engedtetik hely és szavazat. A fennforgó hiányoknak gyökeres javítása és méltatása csak akkor történhetik, ha a fürdőhely összes gyakorló orvosai s nem csupán az igazgatóságtól fizetett orvos vonatik a fürdőhely viszonyainak, tervszerű javítására törekvő tanácskozásba s ha csekély mellékérdekek a közjónak feláldoztatnak. „A gyógyidény május 15-én nyittatik meg," igy olvassuk a hír- TARCZA. Levél: T. öy. barátomhoz. Hol vagy, merre, kedve« jó barát ? I Olyan sokszor emléksaoin reád, És olyanko r, ba feléd voxet A mi-rengő- báa emlékezt-t : Ha8Ztxl»n keres tekintetem. Oak hiányzói mindenütt n-kom; S nélküled az élet oly sivár, A-lig merek rá gondolui már. Mely sokaknak enyhet, u)ugtot ad, Kiunal jő a cs''-nde» alkonyat-Hajb! mi saép volt egy koron veled, Rágondolni is alig merek. Lgyütt éltük gondtalanul át Ar iíjuaág szép aranykorát, Kettőknek egy saive, lelke voit, S i bxrátíág hiren átkarolt. Hí valami ért, vagy fájt neked, kim ii mindjárt árnyékot vetett; eugem ért a bu, a gond; Térdet is «ojtott az vitzon*. Boldog idők, d ág» sz-''p napok. Jaj be gyorsan tor» szálltatok! ...Buj szivemre se vigasz, se ir, ''■''¿ji.almában coksaor vissza-ir . Mo»t már mindegy ellen vagy barát, Hasztalan nyújtja felém karát, Nem merem már elfogadni azt, F ¿lek, hogy csak nj könyet fakaszt. Hány kijátszott, rútál elhagyott, Nem csudálom, hogy ilyen vagyuk... Szegény «zivem mennyit szer.Vedctt! Kirabolták iegfő kincsemet, bizalmamat, békés nyugtomat. Szivem mélyén őrzött titkomat, Ot de ntkik ez sem rolt elég, Kogyettaifll k«rcastfliv«rék~. Lásd barátom ! ilyen a világ, Kivül ékes, himporos virág, De kelykében kigyó rejtezik, Akkor 81 meg, mikor üdvözít. Vagy különben nem panaszkodom, Fáj neked is, nagyon jól tudom, Ha lerojt is a sok szenvedés, Hegvigasztal az emlékez?*, Van egy pontom, me''iyen bús szivem Fájdalmim közt gyakran megpihen, Hova nem fér bánat és a gond; Mcndj&co-é, hogy emléked • pont ? ! Felkeresem gyakran e helyet, S elb;.rélek meghitten veled, Elmondom, hogy mily levert vagyok, S fájó szivem megvigasztalod, Mrgsxoritod kezem melegen, S oly j&l esik e vigasz nekem. S felújítják ifja álmaink, Komba omlott fellegváraink, 8 ocaáro jak a sivár jelent, Melyben minden tervünk füstbe ment. Hanem axért el nem csüggedünk, Nyomban reá ujat épitünk. Legyen, ha már ilyen a való, A jövőnek rombolni való ''... ...Oh légy áldott drága ifjú kor, Melyben e sziv pezsgő vére forr, Melyben a csapongó képzeltrt Fentrepked a csillagok felett. . Hol vagy, merre, kedvei jó barát ? Fájó szivvel gondolok reád, S lelkemen a bánat ölyve tép Fáj, l.ogy ez mind ábránd, pa*zta kép, S hogy nem hallod esdeklő száram, S ábrándokkal altatom magam... ...Rabbilincsem bár fogva tart mtf Hanem azért derül már az ég S közeleg a boldog pillanat, Mdy lelkemnek újra visszaad. 8 felüdülők tiszta kebleden, -Mint sebzett őz a fntó eren. MABO-SHALMI GYULA. Karafiola a költö sírjáról. (felibeszélés a deák időkből!) Senva Ágosttól. Fordította: PRÉMU8 DOMONKOS. (Folytatás.) — Uraim! — moudá Nerzsa, kinyitva uobánk ajtaját, — ha ugy tetszik meglátogathatjuk Presernt. Pár pillanat mulvr utón voltunk. A lány előttünk lópdegélt. Rövid, tótét szinü szoknyája gyönyörűen összeillő ránezokban erBszkedék ie karcsú övéről. Kicsike lábai fekete kivágott cxipőben könnjen s mintegy lebegve emelkedtek meg eresekádtek alig érintve a köves talajt. Gyengéd, de telt felső teste a melyet kékes vászon mellény szoritott, virágként hintázott előttünk — saz a szép fej körülfÜsve gyönyörű fekete hajfüzé-rekkel, a melyekei nagy ezüst tük tar-tottak Össze. így lópdegell egy kerítés mellett, — vagy jobban mondva lebegett előttünk. Most egy lepkét ijesztett el a bokor mellől, most pir kökény szemet, feketét, mint saját szemei, szakitolt és mindezt csak agy mentében s folyvást dúdolva valamely dalt. Mi ketten követtük szemeinkkel miuden mozdulatát — Egyikünk sem szólt, de még egy szót Bem. így van az. Midőn szemeid lelkesedvén a szépségért fölöttébb is tevékenyek midőn szived megtelik, elnémul a nyelv. A temetőbe értünk. Arra emlékszem hogy egy kies síkon fekszik, hogy nincs messze a várostól, bogy körül van kerítve. Mást nem is láttam, mert én csak flfrcrá» néztem, ú egyenesen középnek tartott, s könnyéén lépdelvén a sírhalmok között, megállt egy a többinél magasabb emléknél, szürke gránitbél. Az emlék alant kissé szűkebb, felül pedig, ha jól emlékszem szélesebb volt, tetője fedélhez hasonlított. — ,Itt vagyunk !* mondá a lány ujjávai a kőre mutatva, a melyet a zöld bokrok ée tarka virágok körözték. Igen az volt Presern sirja. Azt bizonyították az arany betűk is a kövön. Én Alberttel a közellévó halomra ült?m, s bámultam a felséges képet, a mely szemeink elé tárult. Kár, hogy festő nem volt velünk. Én agyán tudtam szükségből, db csak irőnnal vázolni a fehér íven, — de mik azok a holt fekete vonások, a kék ég nélkül, minden zöld, minden piros szin nélkül, lángszemek nélkül, élet nélkül. Mély csend uralgott, Még levél sem mozdult meg, még felhőcske sem volt a kristál égen, csak nyugaton a néma hegyek felett az ég kékje vörösbe ment át. Különböző kék virágok, rózsák, vad mák, tenyésztek az alacsony sirhalmokon a fakeresztek közL Egyedül Presern emlékköve lünf ki atöbbiek közül, mint valami bős gyönyörködve a bájos vidéken. A napfénye visszatükrözék a sima gránitról és arany betűkről, mintha áldaná a dicső geoius utolsó emlékét, ama követ, a mely könnyebb volt neki, mint élete. A kő körül rózsák virágoztak, fejőket a sírra hajtva, virágzott ott a karafiola, éghez emelve tűz piros csillagocskáit, volt olt még több különféle szép szerény virág. Néha néha sárga pillangó szállt a rózsára, a vagy diszély egyik bokrocskáról, a másikra, hallatva sziszegő hangját. Ma- dár is jött, a kőre ül, lehajtja fejét, meglátja a leányt, szól egy-kettőt a aztán elrepül. — És Nezsal Térdepelt Presern sírján. — A nap sugarai oly édeeen csókolgatták gyengéd, gömbölyű vonásait, lehajtott fejét, finom arczát, hosozu selyem szemöldökét, a melyek alól két kökény szem nézte a költő sírját, mig kezei, imára összetéve, nyugodtak szűz keblén 1 M«t;felej<kéziem magamról, bámulva e kép-«t. Egysz-rre -fe>eiu"lkedik, aztán meghajtja karcsú vermévé,, megszagolja a rózsát, lép ide, lép <>da, itt megemel egy bimbót, amt>tt lesz&ail elhervadt levelet — éf eldobja. A közben beszélt felém : t — »Hála Istennek í A virágokkal megvagyok elégedve. Magam ültettem. Ne sjevessen! Hát nem szé ) az? Az embernek, aki itt alszik, nincs senkije a világon, — senkije, aki feldíszítené sírját. Emléket emeltek neki, — igen, követ, keményet, mint szivük. Elég ez? A virágok szebbek, azok illatoznak, azok élnek. A karafiola mihtt aggódtam, — mintha nem akart volna nyíllani, de már megjobbult. Nézze csak, milyen szépen kicyillott, milyen piros, — kéj még ránézni is. — BHát kimondotta önnek Nezai-czám, hogy virágokat ültessen ezen ön-not ismeretlen ember sírjára?" — Kicsoda? Farcsal Hát ssivem. Qa már senki sem akart, ültettem én stegény leány. —i Talán csak nem vétkeztem az által? Hisz'' hányszor olvastam egész magamban szép, nagyszerű dalait. Talán csak megengedi, hogy szépek, ha vendek is. Azelőtt csak a kis naptárt, meg a meséket a „Hazád Klug- HUSZONEGYEDBE **V*OLYAM ZiA JbrsA. I z-Ki QeSTL ÖKÍ « J őf fiífuíjj. c:W*ü*rá&ríbim\4úáJ / - detményekben, melyeket az illető fürdóigazgatóságok közzé tesznek. Ha azonban a helyszinén akkoriban elemezzük e szavak tartalmát, melyek kel a természeti szépségekben dus magyar fürdőhelyek megnyitását híresztelik. a bájos climatikos tulajdonságokon kivül, vajmi kevés * más előkészületeket észlelhetünk. NagyoB jól értik minálunk a természet szentélyét mesterséges beavatkozásoktól menten tartani és innét ered, hogy az idény megnyitásakor érkező fürdővendégeknek a kedves, szép természeten kivül alig áll más rendelkezésére. De legyünk elnézők ! Azon elavult szemrehányásnak, hogy a magyar fürdőhelyeken semmi sem történik, már eleje vétetett és sok he Íven annyit is újítanak. hogy j.''ném is tudnak vele elkészülni. Ámbár az okok különfélék lehetnek, a hatás mégis az marad, hogy az első vendégeknek azon gyógyeszközök némelyike, melyek az idénymegnyitás tu-lajdonképeni összegét képezik, csak hiányosan vagy egyáltalában még nem áll rendelkezésére s ennélfogva a már megnyitott idény évről-évre késedelemben szenved, mely a legtöbb magyar fürdőhelyen« állandóvá válniJ látszik. Nem bir-e már az első vendég is ugyanazon joggal a megnyitott idényt-alakitó, tökéletesen készen tartott eszközök használhatását követelni,- mint a későbbiek? Miért ne érkezhetnék ó is ép oly kényelmesen és pontosan a fürdőhelyre mint az idény folyama alatt a rendes közlekedés mellett a többiek ? Miért ne élvezhetné ő is mint a későbbiek, a felvid''tó zenét? Miért ne követelhetné épen ugy mint a később érkezők, hogy az előkészületek ál fal nyugalmában ne háborgattassék ? Szóval, mihelyt az idény megnyitott- nak nvilvánittatik, nemcsak a külön-oozo "ujsagoK niraetesi rovat&Dan, hanem már az első vendég fogadtatására minden tekintetben készen álljon. Iiy intézkedés kedvező eredmé nye az volna, hogy mindjárt az idény kezdetén a vendégek megfelelő, számban jönnének s az igazgatóságok a külföldiekkel egyaránt azon kellemes helyzetbe jutnának, mindjárt az évad elején a látogatókat nagyobb számban iktathatni a vendégek névsorába. Az esetleges kedvezőtlen tavaszi időjárás a fürdőhelyek látogatottságát általában ugyan kecs''-ról olvastam. Ha, ha, ha ! Éa. bolond, azt gondoltam, hogy az csupa méz, pedig dehogy, csupa szemét az! Mikor »z ő dalai kezeimbe kerül te*, azonnal máskép kezdtünk ám számolni. Tudja-e, hogyan szokta magát az ember nagy pénteken éretni, vagy a mikor meghal valaki kedvbe: közöl, vagy mikor valami szépet — álmodik, — mikor mindez amúgy igazában szívéi ragadja meg. Igy ragadták meg az én »zivemet — is az 5 költeméuyei. — Elszomorodtam, tudja és mégis jól éreztem magam. Az igaz, bogy nem ériek mindsnt. Vannak ott latin szavak ís, aztán itt-ott nagyon is magasan irt. Nem is csoda. Presern tanult ember volt. s ón osak egyszerű lány vagyok. De azt tudom, hogy szerencsétlennek kelle lennie, s hogy szerencsétlen volt bizonyos lány miatt. Én ugyan nem tudom, 1 ogyan van as, ha az ember mást szeret,''s az a máe meg őt nem szereti, de valami rosz-nak bizonyosan kell lennie. Ép ezért Bajnál tam Presernt. Nézd csak, gondoltam magamban, x szegény ember annyi szép dalt költött. És kiér.? Mindenkiért. No, nem igaz? Hiszen mindenkinek jól esik, ha dalait énekelheti vagy olvashatja. Miért van es igy, ast nem tndom, de ugy van. -És aztán mi a jutalma mindéiért? íme e kői Keménykól Ez mindi S mig élt, akkor se törődött vele senki. A«ért ültettem neki virágokat. Az igaz, bogy evvel se tettem neki, tudná Isten mily. sokat, de ő mikor a mennyekből slrjárt? lerekint, bizonyosan örül, hogy rajta rózsák és karafiolák nyilának. És aztá* még ast mondják, hogy ha csendes az éj és az egéas világ alssik, a virágok a airra borulnak a elmesélik a boldogtól inak, mi •«épet láttak ama napon, mit daloltak a madarak — s akkor az Hiető álmodik mind erről. Es a rózsa itt Ulác! elbeszélte akadályozza, de miért nem érkezik a német, cseh, styriai és más külföldi gyógyhelyek a kedvezőtlen időjárás következményeit annyira, mint a magyar fürdőhelyek? hol tulajdonképen csak julius hawibau lehet szó élénk idényről. Bár a magyar fürdőhelyeken julius hava az idénynek a tulajdon-képeni tetőpontja, a vendégek számát akkor is csak százakban olvashatjuk és pedig százakban, melyeket egy kézen jelölhetni; ennek daczára mindenütt oly kevés lakosztály áll rendelkezésre, hogy sok vendég, alig hogy megérkezett lakás hiányában még ugyanaznap kénytelen otthagyni a fürdőhelyet. Mi lenne belőlünk, ha a külföldi fürdőhelyekhez képest, szintén ezreket kellene egyszerre eléhelyeznünk ?; Mig. lassankint maradandó erős kóépületek t-legendő számban emelendők volnának, addig a magyar fürdőhelyeken diyó- lakáshiányon ideiglenes olcsó faházak által lehetne segíteni. ''1 Más jótevő haladás is mutatkoznék, ha a7. „rgyenjoguság" na gyobb mérvben juthatna érvényre, mintsem eddig. „Egyenlő jog mindenkinek'', ez minden fürdőhelynek legszebb jelszava. Ne csak a gróf, báró, vagy bankár tekintessék fürdővendégnek, az egyenjogúság jelszavának minden jótékony intézetben gyökereznie kell és az ellenkező szemrehányást igyekezni kell méghazud-lolni, minthogy különben sok vendég hátat fordít a magyar fürdőknek s nem a hazai, tán nem is gyógyhatású üdülési helyekre viszik pénzünket. r< '' ■ . . . |'' A magyar fürdőhelyeknek még azon szemrehányást is tették, hogy nagyon lármásak, hogy táncz, játék és zene által a betegek éjjeli nvu-galma zavartatik s hogy az úgynevezett „f&rflói takarodó" érvényre npin inthat. Ahol indokolt ezen szemrehányás, csakis az egyenjogúság jelszó figyelmen kívül hagyásának következménye. Egy gyógyhelyen pontban 10 órakor este nyugalomnak kell beállnia, minden ét- és kávé helyiségek bezárassanak s minden táncz zene vagy ének által elő id.ízett tomboló lárma mellőztessék. A gyógy szabályzat e tekintetben is nemcsak elméletileg a papiroson, hanem tettleg a gyakorlatban uralkodjék .s paragraphusainak mindenki köteles legyen magát alávetni, ki akár mint beteg vagy egészséges a gyógyhely területébe lépett. Ezen parag- raphusok érvényre emelése, pedig az illető igazgatóságok feladata, mert csak a gyógy szabályok szigorú és hajthatatlan fenntartása által sikerülhet a magyar fürdőhelyek felvirágzását akadályozó befolyásokat mellózni s igy a gyógyhelyeket a nagy közönségnek könnyebben elérhetővé és kedveltebbé tenni. Csak ily komoly és részrenaj-latlan törekvés mellett sikerülhet a gyakorló orvosok és a fürdőközönségnek bizalmát & magyar fürdőhelyek iránt felébreszteni és a kül- és belföldi vendégek látogatásait biztosítani.: Mit használnak'' a kHünó gyógyhatányok, ha a haladás a természeti adományok elhanyagoltainak és értékesitetlenül maradnak, minélfogva az ország nemzetgazdasági tekintetben csak veszteséget szenved. MANGOLD HENRIK tr., fürdő-orvos B.-Füreden. az neki, hogy én őrsöm és diasitem sírját. Buonyrsan jól esnék neki hallani, hogy egy lény legalább mégis őrsi földi maradványait. A lány o szavakat egyszerű, — de őszinte hangon ejté ki, a arcsán meglátszott, hogy minden szó szivéből jön. — «Mondják caak most jó-e az, a mit én teszek ?B kér dó Nezsa pár pillanat múlva. »Felséges!« válaszoltam. Áldott minden sir, a melynea ily őrző angyala van, szerencsés költő, mert költészelének arany magva ily gyönyörű virágokkal díszíti az ön szivét. „Netsárn ! mondá Albert felugorva, valóban te aranyos lány vagy !tf — .Ugy e, ugy-e? — elneveti magát a lány, — most aranyos vagyok, édes Albertem, hát előbb? De én ast mondom, .hogy nem vagyok sem arany, sem ezüst, sem -más drágakő, hanem Nezsa, hallottad-e, — Nezsa, a kinek van valódi, ogé zséges szive. De most már forduljunk visszafelé, ideje már, a nénike megharagudhatnék. Várjanak csak, — folytatá megállva, — vigyenek magokkal emléket a költő siijáról. Akáija-e? — fordult felém. S»t kérem szépen.) A lány a sírhoz lép, — félrehajtja kezével a bokorzatot, leszakít egy nagy ssép karafiolát, a melynek pirja, mintha lángolt volna, — „Fogadja ezt a karafiolái,* — mondá nekem nyújtva a virágot, — de higyje el sajnálom, bogy leszakítottam, mert e-iek a virágok, mintha testvéreim volnám-k. Do most már legyen.. Őrizze ám, — legalább évek malva is gondolni fog Presern sirjára, Ne féljen; mondják ugyan, hogy nem jó fsírról virágot szakítani. Nekem pedig ugy tetszik, hogy minden virág a boldogult szivéig ér, s hogy e szív még halál után is él. De micsoda roessat is A tej és tápértéke. Hogy az embernél és átalában az emlős állatoknál, a tej a megkezdett élet legelső szakában mily nagy szerepet játszik, a hogy az s születés után néhány hónapon át kizárólag képezi az újszülöttek táplálékát, az köztudomásu dolog le\én, erről bővebben nem is akarunk e helyen megemlékezni, hanem inkább az anya, vagy dajka-tejnek legczékzerübb helyettesítéséről, a tehén és más használatban levő tejek tápértékéről, aztán az eltartható tejről fogunk szólani. Hogy a gyermek táplálására az anyatej, mint a természet által e czélra rendelt a legjobb tápszer, — az magatóI ér''hető. Vannak azonban esetek, midőn az anya meg nem felelhet azon feladatának, bogy gvermekét emlőjén táplálja, részint gyöngeség, betegség, vagy talán épen halála folytán. Ilyenkor a gyermek táplálására mester«égen módokat kell használnunk, mely téren aztán egészséges díjlca szoptatni volna alegczélszerübb. De ilyennek hiányában áUati tejre vsgyunk utalva, j Az állatok teifc közöl az asszouyi te; összetételét leginkább megközelíti a ''ebén- és''a sr..-.már tej. Aa előbbi szilárd részben g»zda gabb és ezukorban szegényebb, az utóbbi ezukorban gazdagabb az aeazonytejnél. < A mesterséges táplálásnál az előny a azamártejet illetné, de eheí ritkábban juthatni, — azért a tehéntejre vagyunk utalva. De ez nehezebb emésztetfi levén, szükséges egy réaz viz és két rész ''ejet vennünk, egy kevés ezukrot adva hozzá éc aztán felforralni; hogy a sajtanyag fölös résre a pillében megaludva eltávolíttathassák, meg hogy a netalán a tehénben rejlő betegség csirái a hevítés álul magsemmisittesaenek éa ugy adhatjuk kisdedeinknek langyos melegen szerezhetne nekünk ily szerény illatos virág, a mely oly jó, oly nemes szívből kelt? — Éc nem hiszek ebbe a bolond mesébe. »• — „Köszönöm Nezsa, - válaszo-lék, őrizni fogom,,mig És nekem semmit ? - ^dé Albert megsértve. " " '' '' '' , Megérdemelted? — mondá a lány hamis moaolylysl. Hiszen itt nem nőnek nagy úrias tulipánok és georgiák, hanem csak rózsák és karafiolik, csak vend virágok. — „Nessa!" — e''.komorkodik Albert. — Adjon ő neki is, adjon, — közbe keverem magam. — bigyje el, — megérdemelte, — „Legyen neki, caakhogy ne legyen oka haragudni. Nesze — oda nyújtja neki a karafiolát, — de most ne sirj ám. Nem igen érdemelted meg. De ezután nem kell csúfot űzni a vendekből, mert hiszen, mi vagy te más, mint vend. — Vigyázz erre a virágra, el ne dobjad 1 Én számon fogom kérni tőled — folytatá ujjacakával fenyegetőzve. — „Ne félj Nezsám - szólt Albert megilletődve, — te tőled t».nultaro mRg. bogy vend vagyok és elhiheted az maradok siromíg. íme barátom, fordul elém, s megszorítja jobbomat — eme szent helyen, e dicsÖ sírhalmon tegyünk szent fogadást, hogy le horvát, én vend nemzetünk bü fiai maradunk." — „Ugy van Albert!" — fogadjuk ezt meg, hogy "semmi arany sem fog nemselünktől elcsábítani, — vele fogjuk ossta i bánatait, érette fogunk küzdeni éltünk végéig, hogy törekedni fogunk más becsületes emberekkel a hazát * porból felemelni. Semmi baj se rettentsen vissza, derék emberek leszünk, gyermekeinket — is derék emberekké fogjuk-j kiképezni l Megjegyzendő, hogy jó meggyőző dési szerez ünk a tehén jó klnézése és egészséges volta felül, melynek tejével táplálkozunk, mert — kivált forralatlan tej élvezése utján — különböző ragályos betegségekhez juthatunk. Nálunk, hói juhok és tehenek lesznek nagyobb mértékben tenyésztve, — leginkább esen állatok tajéről emlékez tünk meg annyival is inkább, — mivel tényleg ezek bírnak a legnagyobb táp-erővel annyira, hogy tejjeli táplálkozás mellett a hus és más tápanyagok ''eljes^n nélkülözhetők, legfölebb valamely növényi tápszer kalászos vagy csöves neme — bura, — rozs, — kokoricza kenyér alakában, — és az erőteljes emberek példányképeit nyerhetjük, amint ezt. kivált álattenyésztéesel foglalkozó hegylakóknál látjuk. A kecsketej, mely ízére nézve az előbbiekkel összehasonlítva sokkal kellemetlenebb, de tápértékére nézve megegyez azokénál. . '' Rónák lakói, kivált Assia rengeteg sik téréin, hol gyora lábu lovak helyettesítik a vasutakat és a bentlakók önvédelem folytonos Szükségessége foly tán született katonák és pedig lovas katonák: gazdálkodásuknak csaknem — kizárólagosan a ló''enyésztés képezi tárgyát, a lótejjel nemcsak hogy táplálkoznak, hanem sbból szeszes italt is készítenek „kummis" név alatt, mely náluk ugyan ast a szolgálatot teszi, — mint nálunk a bor, vagy más sseszes ital. Készítése forralás állal történik, midőn valamely növényi ezukor-anyagot tesznek hozsá és as tán elzárják edényekbe, hol asessee erjedésen megy keresztül a tej és késsen van a luxus ital, melyet ujabb időben Európa orvosai ís ajánlottak gyógysxerképen tüdőbetegek részére, — de amennyiban •»•m táp-sem gyógy erejére nézve nem különbözik a tejtől, a .karami»* használása Európából kiszorult annyival is inkább, meri nekünk jó boraink és söreink vannak, melynek kedély hangolás cr.éljából a „kummis" nál mindénesetre jelentékenyen kellemesebb. Sziget orságokban, hol tejelő állatok tartása — legalább nagy mértékben — lehetetlen, — tengeri és sívatagutakra, hol friss táplálékot besserezni lehetetlen a tejet mesterségesen kászitík olyanná, hogy as hónapokon keresztül eltartható és élveshető legyen. E tekintetben Anglia a nagymester. Ottan egész gyárak vannaa, melyek a tejet eltartható minőségűvé átalakítják éa ólom dobozokban a szélrózsa minden irányában forgalomba hozzák olyan he lyeken, hol friss tejhez jutpi nem lehet. A hosszadalmas gyári eljárást, -meíy a tejet az eltarthatásra elkészíti, e helyen leírni nem tartjuk szükségesnek-, legyen elég e két fő mozzanatot elsorolni, mely itten létesül. Minden .húsz liter jó minőségű tejhez 1/j kilogramm ezukor lesz advaés sz a megezukrozott tej hevítés által ugy less besűrítve, hogy huaz literből 5 liter lesz, vagyis 4 liter egy literré lesz besűrítve, vagyis a tejnek 75°/s víztartalma párolog cj. Ezen besűrített tej légmentn sen lesz elzárva ólom edényeabe, mely-k mindegyike 550 grammot tartalmaz. Egy io 1 jji« .n -tj ilyen edény sűrített t«j egy liter lágy. melig viszel hígítva jó minőségű tejet helyettesit. Táperejc megegyezik a haséval és előnve az, hogy nem megy oly hamar v dén''od. mint a szári»ott,''besózott, va rv h.<tskéni konzervált hus éa nem is bir azon kellemetlen ízzel, mint ezek. ESKÜLÁP. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. l441-ik *aá:n. 18S2 Hirdetmény A borászali kormánybiztos úrtól nyert értesítés.ar-*riot, fc »éhsi F<-garas») erdélyi püspök hagyatékához tartozó 45.000 frtra bcesült - 1848 ''ól kezdv« külőmböaó évekbőj levő Rialiug és tná* finom Dessert borok i mintrgy 20(M) hektoliter mennyiségben: és a 90OO írtra becsült hordók, f. 1882. évi jun.ua 19 éu |és következő napokonGyuin-FchérVárott a püspöki residentiaban azonnali knszpénz | fizetés mellott elárvereztetni fognak. Sopron, 1781. junius 16. A kereskedelmi s iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hirok. — »Igen, ugy legyen, tanítónk az Isten, e nagysr.erü magaslatok e dicső költő itt a sírban." „Es s jó lány itten." — „Amen." — csattan kezeivel a szűz, — „Ez már más, mist rnár jók vagytok." Megcsókoltuk egymást. „No mivel cly derék gyárekek vagytok — szól a lácy nevetve örömében b mivel szivem annyira ver az örömtől, megpecsételem én ís a bizonyságot. Az Isten nagyon ís magasan, a költő nagyon i. mélyen — itt csak én vagyok. Talán csak nem vétkesem az által, jól tudja ast a jó Isten, meg Presern, hogy nem rósz szándékból teszem. Erre megcsókolta Albertet, utána engemet és egy szót sem szólva haza felé fordnlt. mi követtük. Útközben a kara-fiolát a könyvbe tettem, Presern dalai közé. A .slara postá" hoz érvén, a házi asszony tréfásan fogadott. — „Megjöttek valahára? Már azt gondosam, hogy elvesztek, legalább is tíz létániát elimádkoztaloi. a síron*" Ne féljen nénike, — mondá Nezsa színtón tréfásan, — jó emberek esek. — Egészen megjobbultak. — Én kígyó-gyí''ottam. „No csakhogy te megvagy elégedve akkor jól van. Fogadásunk a költő sírján egészen megváltoztatta érzési és gondolkozási módunkat. Derültebbek, vígabbak tettünk. Ha fát olyan főidbe ültetaz, a mely nem kedvez neki, száradni keid, szomorúan lehajtja ágait, dfl ha átülteted neki való talajba, megzöldül, ég felé fogja emelni ág\«. Ugy volt az velünk ís. — Meghívó. A nagy-kauizasi kath főgymnasíumban, 1882. évben érettség'':; tett ifjak, folyó hó 24-én a „Polgári Egylet" kert helyiségében zártkörű táncz-koszorucskát rendeznek. Belépti díj 60 kr. Kezdete 8 órakor. A ;íszta jövedelem felerészben a nagy-kanizsai katb. főgymn. segélyegylete, felerészben pedig a nagy kanizsai „Vöröskeresz-egylet" alaptők«} jéne«c gyarapítására fordittatik. Felülfizetések köszöneUel fogadtatnak. Rossz idő esetén a mulatság másnap tartatik meg. — j^Próbel ünnepély". A nagy kanizsai „Kisdednevelő Egyesület" f. évi junius 18-án, vasárnap délután 3 órakor nádor utczai saját helyiségében Fróbei Frigyes születésének 100 ik évfordulója alkalmából ünnepélyt tart. A nagy gyermekbarátnak arczképe az óvodai növendékek jelenlétében fog leleplestetni. V. n szerencsénk az érdekelt szülőket s egy ál talán az óvoda pártolóit a szives megjelenésre tisztelettel felkérni Nagy:K*oiisa 1882. évi junius 5-ikí ülésből a választmány. Sorr«?nd: 1.) Az óvodai növendékek több rendbeli működése Kemény József ővő ur vezénylete alatt éa pedig: a) A növendékek üdvözlik a megjelenőket. b) Leleplezés a uövendéktjk vor*e!éa-i közt, készité az óvónő, c) Foglalkozás Fröbel Frigyes találmánya szenut kocz kákkaii emlékoszlop kirakása. 2.) Bátorfi alkalmi költeményét előadja Somssich Katinka kisasszony. 3,) Fröbel rövid életrajzának felolvasása. 4.) P. Szathmáry Károly alkalmi költeményét felolvassa Szalay Sándor ur 5. Zárlatul Fröbei 100 éves születésii!emlékének ünnepére óvó''által készíteti gyermekvers ehnoa-dása. — A mindkét óvodai növendékek ozsonáztaiása. • — Iskolai értesítés. A nagykanizsai 6 osztály« polgári iskolában az 1881/82. évi zárvirsgálatok f. évi junius hó "17-én veszik kezdetűket és tartanak juoiuí hó 23-ig. Ének-, zene- és a jutalmak kiosztásával össz-kötötl zárünnepély napjául junius h«5 27-e tüzetett kí Nagy-" Kanizsán, 1882. juniu« hó 10 én. Az igazgató. — A társaskör tavaszí muiu''eága, daczára :«z akkori szeszélyes id«^jár;ísnak, jól sikerült. R-rggol verőfényes idő leviu, a korai kirándulásra vállalkosoltak ko Csikón mentek ki. Délig nem zavarta jó kedvöket semmi; de akkor megeredi az esü éa kénytelenek voluk a.felvont kocsik belsejébe v>nu!nt az ebéd elköltésére. Azeső nem Urtott egész nup. Mihelyt megállott, azonnal behajtattak L»z*n«kra e ott a táncz kezdetét vévén, tartett éjfél után két óráig. — A rendezőség, éléu Tőttösy Béla úrral, mindent elkövetett, bogy a tavaszi mulatság ugy »nj*^1. mint erk«>lcíi czéljának eiég Jsgyőn tév«. Az eredmény biztosítja régikre a méltó elismerést. — Iskolai értesítés. A nag\ -kanizsai polg. isk. tautestület által serdülő leányok számára. rendezett ta«/*" lyam es évi zárvizt-gája f. hó 18. rtgg''l fél 9 órakor fog megtartatni a poig. rajztermében, mire a t. cz. szülők es lanügybarátok ezennel tisztelettel meghívatnak. Nagy Kauizaáu 1882. jun. 1Ü. A polg. i*k. tantestület. ^ — Zárvizsgálatok. A hel/beli izraelita iskolában nz ez övi zárviz«gálatok a következő rendben fogoak megtartatni: 17-én kézimunka kiállítás. lS á.t délután as I. fiu osztály. 19 én délelőtt a H. fiu osztály, délután a III-IV. fiu osztály. 20-án délelőtt a III-IV. leány osztálv. 21 én déletftt az V. fiu osztály, délután az V —VI. leány osztály. 22-én délelőtt a IV. fiu oasúíy, délután az I—II. leányoastályok. 23—24rón szünet, a kereskedelmi iskolában 25 é.-. d lelőtt a mennyiségiauí, déiu''áo a kere>f kod sjjui, 26.-án délelőtt a magyar, délután a német tantárgyakból. Aa igaagatóeág. (Foljrtatá-na kr>velke*ik ) HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JUH1UB 15-éa 1882. — Botrány. A nagy-kanissai járás Bzolgabiraja, Svastics Károly, f. hó 9-én kimeut Bakónakra az ottani körjegyző Qhzsi «11''n megejtendő inveatigatióra. A dolog kimenetele az illető ínvestígáltra nézve nem v»Iaroi kecsegtetőnek Ígérkezvén h humanua érzelmű szolgabíró fólhivta a tisztességes uton való lemondásra. A körjegyző erről tudni sem akart. Az "gy további fejleményében Gazsit a •zolgabiró állásától felfüggesztette, mert oly dolgok mutatkoztak, melyek után a hi-íAlalor irodában tovább nem mumdbatott. ü. az irodából azonban távozni nemakar tés kezdte azon iratokat repegetni, melyek -lleu" bizonyithattak volna. Esután való-nagos botrányos huzavona keletkezett." A ieltúggesztett még a fegyveres ellenállást is meg akarta kisérelni. Az elüljárók szétfutottak. S. szolgabíró azon hitben, — hogy intelligens emberrel lesz dolga — brachiumot nem vitt magávaL Annál szo morubb, — hogy itt bizony keserűen csalódott. — Schenkel Guido. a meteorologiai :*raula< igazgatója városunkban van, a kegyesrendi ház vendége. — Színház és mÜYésxet. A német rhalia papjaiéspapnőí lebontották végre^a „Szarvaa''-ban felállított oltárukat, Összeszedték ugy a hogy aátorfájokat s odább Állottak, a nélkül, hogy bárki is sovárogva nézne utanok, — ha csak egyik-másik iupiuczér uem. Sohase kell azl hirlapilag vagy más uton — módon hirdetni, hogy ni: Nagy-Kunizfáu német szintársnlatot u-jgq kérünk, — hogy városunk szóban, ;etbeu, szellemben tiszta magvar; majd r&reez''.elik ezt felőlünk a német szinészek miguK. A példa vonz, vagy az esetben • jreil-nt. Auuál kedvi-sebbeu ernléke-zuuk. meg azoub> n az in''.ernationalís művészetnek egyik fölkent papjáról , Grünfeld Alfrédról, a világhirü K:r. udvari zongoraművészről, ki három á,ló bé''.ig voll városunk műértő és mii-pár oló közönségének kt-dves,a tenyereken hordott vendége. Elragadtató játékán kivül s/.eretetreméhósága is nagyban járult hozzá, hogy annyira dédelge tüa. Forma-szerint Práger Béla gyógyszerész ur vendége voit, de valósággal a nagy közönségé. Nyilvános hangversenyben :iem lépett fel eZU''tal, de azért itt ídőzé--ének majdnem minden estéje volt az. Azok, kiket a szerencse nem vihetett közelébe, ablakai alá mentek, éjfélig ott álldogálták, csakhogy remek játékában gyönyörködhessenek. Bennünket magyarokat annyira megszeretett, hogy nem is tartotta zeneea''.élynek, melye i egy szusz alatt 30—40 magyar népdalt el nem játszott. JÉ» hogyan játszotta azokat. Mintha ^ak a „kecskeméti pusztán" látta volna meg a napvilágot, u >m p-idig a Libusa városában. Ilyenkor a termekből és az u;czaról felhangzó élj u- éa tapsvihar egybeolvadt s szűnni sem akart. 7-én távozott köiünkből, a Csongery uteza ''.»Ive volt művészetének hódolóival, kik tgetrázó „éljenek" kel mondtak „szerencsés utat" az Amerikába, induló művész uek, a vaspályán pedig bensőbb barátai vettek tőle buc»ut, nők éi férfiak egyaránt bucsu csókot váltottak vele s ő azon kijelen''éssel lépeti a kocsiba: , A Nagy Khnizsán töltött három hét hosszú, ezép alom gyanánt tűnik fel nekem." — Yödörból csöbörbe. Az itt idő zu''.t német operetté-társulat reményeik romjaival a dicsőség kissé szinteleuebb ¿a soványabb babérján megpihenendő, .Volkssangereit" képezve, gyönyörködtetik a műpártoló közönséget — Istóezy-Wahrmann féle párbaj-üg> az első szinheljeu a rendőrség közbelépése folytan meggátoltatott. Az uj párbaj színhely Keresztúr és ''Ercsi között volt, a hol ugyanaz napon hat éi hót órák között végbem-ni és pedig a nélkül, hogy egyiknek is legkisebb baja történt volna. — Garibaldi tetemét f. hó 8-án, tehát éppon űrnapján, mely nap tudvalevőleg élete egyik episodjával függ öaaze, — temették el a Caprera Bzigetén. A közvélemény oda nyilatkozik, hogy ez csak ideiglenes nyughelye leend, mert ••lóbb-ulóbb Rómáoa s végre valószinü, bogy a Pantheonba jut. Az olasz nép Caprer.i szigetéről ereklyékkel távozott — Andorfy Péter a Gerőfy tár »ulat derék komikusa, a budai szinkör Wi ízerep-ii Bogyó Alajos társulat; nál. — A „Veszprémi Független Hlr lap» derék szerkesztője, Kompolthy Tivadar. f. bó 20-án fogja megkezdeni bárom hivi sajtó fogságát, Furáu hangzik biz'' ez szép Magyarországon, a hol ezelőtt 34 esztendővel olyan kigyúlt arczczal dörögték a nagy milliók, bogy: „A magyarok istenére esküs ünk, esküszünk, b°gy rabok tovább nem leszünk." Hja Persze azt nem tették hozzá az unokák, hogy „szabadsajtót drága péuzen nt-m veszüuk." Enyhítse derék társunk fogságát a nemes öntudat/''é* mindnyájunk részvéte. — Pacaai levelezőnk iija: ,E hó 8-án ünnepeltük a kath. világ eme magasztos ünnepét az Űrnapját. Tódult az ájtatoí népsereg tömegesen as isteni tiez-teleire, ugy, hogy a különben elég téres pacsai templom alig volt képes befogadni és a sek ie«tye ís megtelt emberekkel. — Mise közben szokás szerint kőrülbordá a sekrestyés a perselyt, mely a buzgó hívek filléréből ma majdnem egészen megtelt.''Ez4n megtelt peraelyt a sekrestyés szemem láttára a sekrestye szekrényének''egyik fiókjába zárta. Azután következett a körmenet a faluban éke aitett lombsátor oltárokhoz. Viaszaérkezvén a templomba és végezvén az ájtatos kodást, megakartuk olvasni a persely pénst, hogy azt rendesen bejegyezve el tegyük a templompénztárba, kinyitván tehát a fiókot, a perselyt ugyan megtaláltuk, de legnagyobb megütközésünkre üresen! Egy furfangos tolvaj, addig mig a nép a körmenettel elhagyta a templomo'', belopódzhalott a sekrestyébe és álku loscsal a fiókot felnyitván, ellop hatta a pénst. Majd ha a nyomozás, m« lyet a halóság ez ügyben megindított, czélra vezet, megírom, hogy ki volt a rafflnirozot gazember. — Előléptetés. Z.-Égerszögről Írják, hogy Lányi Kálmán a zalamegyei magy. kir. épitéazetí hivatalnál alkalmazott kir. aegédmérnfíkőt a nagyméltóaágu közmunka- és közlekedés magy. kir. minisztérium III. oszt. kir. mérnökké előléptette. — A hadmentességi díj fizetése alól a pénzügyminiszter ujabb keletű rendelete ó-telmében, — az elemi valamint a földmivelési, ipar és kereskedelmi felsőbb nép- és polgári iskoláknál'', tanító képezdéknél a ezzel kapcsolatos gyakorló iakoláknál a végre a felsőbb leányiskoláknál mü<cödő tanítók és tanítójelöltek fölmentetnek. — Feltámadt Érdekes tetszhalál-eset történt néhány nap előtt Szeniczen, ho! általános feltűnést is keltett. Egy oda való öreg zsidó asszony aulyos betegségbe esett a minden pillanatban halálát várták. Egy eate csal: ügyen jelentkeitek nála a Közelgő haláltusa előjelei. A gyászoló család a bevett orokánhox hiven több férfit hivo''.t meg, kik a haldokló ágyánál a halotti imákat végezzék. A beteg meghall ; holttestét egy szalmazsákra kiterítették a meggyújtották fejécél a „lélekfényt." A férfiak gyászos némasággal távoztak, csak kelten maradtak az elhuny t mellett, hogy fölötte viraszssansk. Az egész éjt igy töltötték halkan imadkozva mellette. Hajnal felé egyszerre elkezdett a halottat födő fekete lepel előbb laasan, majd egyre erő-sebben mozogni, a szalma rémületesen zörg :lt s egyszerre csak felegyenesedett -a halotti ruhába öltöztetett nő, a halálra rémült virrasztók előtt üvegesedéit szemeit rájok meresztve. Mielőtt még magukhoz térhettek volna rémületükből, a feltámadt velőtrázó sikoltást hallatott s ájultan rogyott vissza a ravatalra. Csakhamar azonban eszmeletre tért s a temetésre táviratilag hazahívott gyermekek nagy örömükre e legjobb,egészségben ta Ultak anyjokat. — Zala Egerszegról Írják: „Ifj. Bokor József opirette-, dráma- és népszínmű társulatával f. hó 7-én ide érkezett és Í-, a „Zöldfa" nagytermében „Giroflé GirofUa cz. 3. felv. operetto előadásával szépszámú és műértő közönség előtt előadásait megkezdette és e^ alkalommal a szereplők általános köztetszés ben részesüljek: Komlósy (Don Balero) Bokorné Ágnes (Aurora) neje, nehéz szerepük''.-t mesterileg végzék. Berzsenyi J. (Giroflé Girofilá) kitűnő éneke és otthonos játéka által legnagyobb köz* tetszés: nyervén, többszőr megujráztatott; továbbá Gálosy (Marasquin) és Bokor József (Mourzuk) is igen helyesen játszottuk. „Boccaccio" csimü látványos operotte f. hó 10. került színre és a fellépők valódi diadalt arattak Ber> zsenyi J. (Boccaccio) és Dancz (Lamber-luccio) többször megtapsoltattak. Bokorné Ágnes (Peronella) helyesen alakított és Bokor Mari es alkalommal bájasan éne kelt, végre Páloay (Pietro) is jól játszott Csepregi F. 4 felv. „A piros bugyelláris" cz. népszínműve f. bó 11. adatott éa ez alkalommal Komlósy, Berzsenyi, Tóth Kelemen és'' Bokorné Ágnes igen jól alakítottak." — Hogy oldják meg Amerikában a női ematiczipáczió kérdését? Az al-bany-i törvényhozó testület egyik tagja köve''kezo törvényjavaslatot terjesztette be: „Szavazati joggal bír minden nő, ki már betöltötte életének ötvenedik évét." Képzelhetni, mijy izgatottságot kelt e maiiciózus {törvényjavaslat az amerikai hö gyek közt. Hiszen ez körülbelül annyit tesz. mint tényleg megakadályozni a nőket szavazati joguk gyskorlásábsn. Mert ha akad is Amerikában 50 éves hölgy, e korukat ugyan vajmi kevesen fogják bevallani — 70 óv letelte előtt. — Az uj Tirágnyelv- Lítzelsietten-ben (Németország) hosszas vajúdások után végre megszületett egy tudós német koponyában. Az uj nyelv nove „Volapük" s a fel aláló hírlapot akar e nyelven legközelebb kiadni, melyet valószínűleg csak ő maga tud majd olvasni, különben a be nem avatottak számára német fordításban is megjelenik a lap minden közleménye íme álljon ÍU egy mutatvány: Cogikos. Fst: O Luidil! kise mekol ibö ís?- Luidil: O*, o fatíl! kőlób klotili pupa ODÍk lediko. — Fat: Ab ko kis ibö kölol, o cil? — Luidil: Ko lufiiavín olík, o p&p! — Fat: Ye, kim esagom ibö olé, das lufiiavín kölóm-la ledik! — Luidil : A, möt isagof tő vesd el, das lufiiavín ékölóm la so ledik nudi ola. — Mi magyarán ennyit akar tenni: Humor. Apa : Lujzácska, mit csinálss te ottan ? — Lujzácska: Ej, apácskám, pirosra festem a babám ruháját. — Apa: De ugyan mivel fested, gyermek? — Lujzácska: A te pálinkáddal, papa. — Apa: Nos és ki mondta neked, hogy a pálinka vörösre fest? — Lujzácska: Ej, hiszen épen tegnap mondta a mama. hogy a pálinka festette a te orrodat oly pirosra. — Antiszemita udvariasság. Az oross határ közelében egy német bárónő követkeső felirattal látta el parkjának bejáratát: „Kutyáknak, ssídóknak és zsidónóknek egy márka bírság terhe alatt tilos a bejárat." Rövid hírek. Ignatiev megbukott, helyette Tols toj gróf neveztetett kí belügyminísterré. — Az alexandriai osztrák magyar fő-konzul nejét aéta közben megtámadták és bánlalmasták. — Egy berlini lap ast ajánlja, hogy a nőkre adó vettessék az eltagadott évekért. Alexandriában fellázadtak az arabok as európaiak ellen a brit consult kivonszolták kocaíjából és megverték. -- Az orosz kormány Gáca-orazág határain erődőket akar építtetni. — A nemzeti, színházban ezentúl caakía villamos lámpák fogják a világítás eszközét képezni. — A felségárulás! por tárgyalásai erősen folynak Lembergben. Lapunk zártáig két vádlottat hallgattak ki. Mindkettő tagad és magukat ártatla noknak mondják. — A Rákóczy ünnepély fényesen sikerült. Thaly Kálmán távolléte feltűnést keltett. — Sarah Bernhardt az orosz zsidómenekülők javára előadást tart — Az eszlkri esetről már színdarabokat írtak. (Hová taposnak isteni költészet?) — Egy fiatal hadnagy öngyilkossá lelt, mert egy jó barátja ellen kellett volna hivatalosan oly tanúvallomást tenni, mely annak egész jövőjét tönkre tette volna. alagútban. 2. As alagút nyílása Gőache-neonél a avájezi oldalon. 3 As alagút nyíláss. Airolónal Olaszországban. — Két rajz. „A pünkösdi királyné"-hoz. — Választói értekezlet. Te-mpU János festménye után. — Egy fedél alatt. A kötél-hágcsón. üli kép Ki»-Oroazországból (6 rajs.) - A „Világkrónika'' 22. ssáma következő tartalommal jelent meg: A Robinsonok iskolája. Verne Gyula regénye. (Képpal.) — Visszafejlődés. - A szent-gotthárdi vasút. (5 képpel.) — a czár lakhelye. A c«ár özvegyének emlékiratai. — Nemesi előjog. — Irland társadalmi viszonyairól. — Vegyesek. - A „Vasárnapi Újság0 előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Uj-donságoka-kal együtt 3 frt. — Ugyan csak a Franklin-Társulat kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem-utcsa 4-dik az.) megrendelhető a „Képes Néplap" (egolcsóbb Újság a magyar nép azámára, fóíévre 1 frt. — E három hetilap melléklapja a „Világkrónika" képes hetiközlöny megrendelési ára a Vasárnapi Újság. Politikai újdonságok vagy a Képes Néplap előfizetői részére negyedévre 50 kr. — A Politikai Újdonságok tetemesen bővítétt gazdasági rovattal és kfllön melléklettel jelen meg. - A Magyar Regény-Csarnok XXII. füzete most hagyta el a sajtót * érdekes tartalma a következő: Libapőata humoros elbeszélés (vége) Bulla Jánostól. — .Régi szerelem" bangulatteljes költe mény Csáktornyai Lajostól. — A föld alatt érdekfeszítő uj er.ileti regény Ar-nórhitól (Szabó Ignácz). — Sárika grófnő pompás kis elbeszélés Mikszáth Kálmán nak most megjelenő „Kavicsok" czimü mü-éből. — Mozaik czím alatt mulattató s ismeretterjesztő apróságok a Aprópénz felirattal humoros rajzok. A füzet a aso kott rendkívül csinos kiállításban egy től-egyig érdekes közleményeível méltán megérdemli a magyar közönség tömeges pártolását s melegen ajánljuk ujolag is t. olvasóink figyelmébe. Egy füzet ára csak 12 kr. Előfizetni ára a boti füze tekben megjelenő folyóiratnak egész év re 6 frt, félévre 3 írt. Előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti könyvkereskedőhöz vagy Wilckens és Waidl kiadóhivatalába (Budapest koronaberczeg-utcsa 3.) intézendők. - Uj lap. Kaposvárott uj lap in dittatott „Világosság" czimen. A szer kesstőség részéről Krátky János nyilatkozott a lap által követendő irány érdemében; As 1. szám elég tartalmasan jelent meg b ugyjlátazík igen jó irányú törekvése és tapintata van a társadalmi bajok orvoslása körül. Üdvözöljük. Adjon Ib en uuki életet ebbeu a szűk világban I Bizony már alig férünk meg egymás mellett. Pedig de megférhetnénk olyan programmmellett, — minőt a „Világosság" is maga elé tűzött. - A „Jogtudományi Közlöny" 21-ik száma a következő tartalommal Jelent meg: A fővárosi járásbíróságok cenlralisátiójs. Dr. Nagy Dezső budapesti ügyvédtől. — Házasa.igkö és egyházi és polgári jog szerin*. Közönséges egyházi és hazai kútfők nyomáu. Dr. Kovát« Gyula budapesti ügyvédtől. — A dele-gáczió állása közjogunkban. Dr. Jelűnek Arthur budapesti ügyvédtől. - Külföldi jogélet Fra cziaország : A birósági re formok. A vétségi esküdtszék. Uzsora-törvény. Exceptio Veritatís. Társasági jog. Jogtudományi okia áa Tórvéoyho rcsi munkálatok. Törvénykezési Szemle. Ingatlan árverése. Telcszky István or-ssággyüléai képviselőtől. — A végrehajtási törvény 168. §-áboz. Bodon József ügyvédtől. Melléklet rCuriai halárosatok. — Törvényjavaslat a királyi Curiáiiak országos képviselő-választási ügyekben való bíráskodásáról. — Különfélék. A „Jog''udományi Közlöny" előfizetési ára félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. Irodaio m <K rovat alatt megemtitatl munka Magy-Ka óssán Wajdita J6»»ef kftoyvkeroskodi»* Utal tn«frend«lhetó.) — A „Harmónia" társulat kiadásában megjelent „Este van már" csimü magyar romancs énekhangra zongorakísérettel fízersé Aggházy Károly. Ezen műdal Csíky Gergely „Szép leányok" czimü népszínművében éne soltetik. Ara 80 kr. s kapható a társ. nemz. zenemü-kereskedésében Budapest (váczi utcza 3.) valamint vidéken minden könyv- és zeneműk ereskedésben. — Az „Orsnág Világ" XIX. füzete megjelent. Változatos, gazdag és élénk tartalmat a következő dolgozatok képezik: „A fekete ^.oktor," Eredeti elbeszélés irs* P. Gy. T. — „EUünt álom" Szemere Miklós költeménye. — „Huszonöt év múlva" kedves kis elbeszélés. — „Nem egymásnak teremtve" érdekes orosz beszély. Fordította Timkó Iván. — Rendkívül érdekesek a következő czíkkek is: „A tilalmak babonája" K. F. tói. — „Madería szigete" M J.-tól. — „A mai Görögországról" Kemeczky Kálmántól. — „Bóditósztrek" M. P. tói. — „Egy 1848/49 iki honvéd naplójából." — Apró rovatai élénkek és változatosak. Képei szépek, s kiváló metszetekben mutalvák be. Munkácsy festménye után igen sikerült rajs „A falu hőse", Temple János tehetséges festőnknek szép müve „Választó értekezlet" gyönyörű rajzban van bemutatva. Jeles képek még: „Erdői tó Norvégiában", „Hazatérés a havasokról", „A kálvintéri szökőkút", ,A azt. gotthardi vasul-? „Zsidóüldözés", „A beriiní egósz-ségügyí kiállítás palotája", „A dublini merénylet áldozatai", ,Egy tűzhányó nő vény". A jelen füzetből megiudjuk, hogy dr.Szinnyei József, ki eddig a lapot nagy ügybuzgalommal szerkesztette, visszalép, s helyét ifj. Ábrányi Kornél jeles írónk foglalja el, s e változás garaneztát nyújt arra, hogy az eddig is jelesen szerkesztett képes lap mindon tekintetben nyerni fog. Ajánljuk e kitűnő lapot közönségünk figyelmébe. — A „Vasárnapi Újság" május 28 ki száma következő tartalommal jelent meg: Az alsgutkirály. Vajda János tói. — Korylniczán. Költemény. Bartók Lajostól. — Pünkösdi királyné. Irta Gozsdu Elek. — Választói értekezlet. — Kávéházak, mint s mértékletesség terjesztői. — Egy magyar ember levelei Ausztráliából. — Egy fedél alatt. Angol regény. Irta Payn Jakab. — Egyveleg. — Uti képek Kis Oroszországból. Tisot-tól. IV. Éjjeli utazás. V. Berdicsev és szórakozásai. — Irodalom és művészet. — Közintésetek ésegyletek. — Míújság? _ Halálosások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetin»pUr. — Képek: Ssent-Gotthárd vasul: 1.Sűrített léggel hajtott mozdony megtöltése as pinnel. Egysser ast kérdezték a featő''ül, szereti-e Chop*n zenéjét. — „Egykor nagyon szerettem" — vissonzá Delacroix — ir^ág pedig akkor, midón én csókolóztam X. asszonysággal, mig a jámbor Chopin a zongoránál ült és játazott." Szerkesztői üzenetek. 1. 6 Kapssvár A kaMemínvt kR-.«r.ujflk, lia ta^tslma nein politikai kőaól^uk, ha igen, "rr intézkedését kérjak a czikk sorsár* nfxve. t. p. elmaradása uem rajtunk múlik. Kü-ISuben intézkedtünk. M 6v. VeszpréaB ön a legtliő felszólításra. mi dón t sf-rkc.ztóségi vált xán történt, nem felelt, i igy nem tájébozLathiuk további szándéka iránt l.n t van a rendel-lenség. — Egyébként intéxkedni fogunk. — Bssorottak. D. K. Sfiaegta. A kOldsméuyt vettük, de a roppant »ok mrors kftrlésrr ráró • xikkhal-maz miatt még nem közOihettdk. Mibeljt terünk lesz, kCxQijQk. A vasúti uj menetrend. Forg. irány a u i z s Érkerik Indul La) Bécaujh. —Barcs 1. 2. [12 ó. IK p ftopronb.) 10 6. 20 p iú. 11 p. b)Barcs-Béca- ujhely. II óra ¡5 6.27 p. !(»*.▼. Zá- ■jkáuyból.) '' 1 ö. 41 p. 3 6ra v.von 11 6. 2 p r voii. (sz V. Zí- kányig.j 1 56.15 p LTrtg sz. v. 12 6. fx p. Mjj sz. v. 6 6 15 p. ''reg j v.T«>n. 2 6. 65 p. Ed. a. - T.voa II. a) Hpest--1 Pragerbofl. 2. 8. b) Pragerii -Bpest. 1. 2. í 3. 2 6 5 p (2 (i. 45 p. 0 6. 80 p lo 6.50 p 4 6.31 p.| 4 0.57 p. (v. v.) ■d.n est.'' eg 5 6. 56 p. 6 ,1 6. 14 p..! t H 6. 10p.il! 6 is*- v.) ; ó. 8 p. 6 B p. sz. v ZJ y- *Z. r. I I re* id.u. 35 p.''^jj. í BT V-iz. v V.VOli. Felelős szerkesztő: SZALAÍ SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BBR3ÁT. — 7^fkos b«teJtigeket a leguj ■bb u-dományofa kutatások alapján gyógvitotc-sőt a legkétségbeesettebb eseteket, még pedig bivatalzavar nélkül. Vuiamint az ifjúkori vétkek rósz kövolkezmóuyeit, idegbajokat tehetetlenségét. A legnagyobb titoktartás biztosíttatik. K^rem a legpontoasbb betegség ludó^táu D-. Bella Mitgi. Getehrt. GeseÜsch. l''..rÍB 6. Pince de la Naii''.u 6. 526 21 -*. INT y 11 tté r.*) KOSZEN VEIX) K sokszorosan elismert'' .m<>d8zerem által műtét éa foglalkozásban! »uv.irok nélkül tartósan gyógyíttatnak. Jutalom csa» már bevégzett g>ó-gyítás után. 489 25—*^ Prof. CH. ALBERT. Paris, 29. Avenue de Wagram. Egyveleg. — Valamennyi mind hamis# Élt a világon négy legyecske és mind a négy legyecake éhezett. Az ogyik egy bnrka körül azállongott. oly azépen hevert *z ott az aaztalon s oly bivogatólag intett feléje. És a kis légy evett belőle. Másnap meghalt bélgyuladásban, mert a hurka anilínnal volt hamisítva. A másik légy a liszt körül czálongott a abból uyai*nko-dolt, — meghalt gyomonágulásbsti, mert a liszt sulypátlal volt hamisítva. A harmadik a tejesköcsöggel ismerkedett meg; kólíkában pusztult el a szegény, mer: a tej mészszel volt hamisítva. ,,Ha már mindenképen elpusztulunk, gondolá a negyedik, hát legyünk öngyilkosok, ez ma m.ir az emberek közt is divatban van!" S odarepült a légy papírhoz, melyre halálfő vala festve s alatik e szó rémlett fekete be.ükkel: „Méreg!" És a negyedik legyecske oda repült, ivott, ivott, egyre ivett, de a szegény pára nem veszett bele.,. A légypapír is meg volt hamisítva. — Ez is zenekedYeló. Delacroix, a hirea festő, évekig udvarolt egy hölgynek, ki igen meghitt víazonyban élt Cho- uem 134 T •) K ▼ál.al rovat alaU köalőtért felelSwéjtet i Sserk. HIRDETESEK. r Arv. hirdetmény! Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. § a érielmebe.-i ezennel közbirré teszi, hogy a zala eger-wzegi kir törvényszék 2063. számú végzése által Hirscler Ignácz kapornak: lakói"''-végrehajtató javára Bohm Karoly b.-szt.» lászlói lakós elleu 20<X) frt tőke es ennek járulékai erejéig elrendelt ki-legitési '' végrehajtás alkalmával biróílag lefo^la''t és 2611 frtra becsült bolti czíkkek, bútorok éa egyebekből álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eljdatá-^a elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis B. Szt.-Lászlón leendő eszközlésére 1882. juniua hó 26. napjának dé>e!ótt 9 órája határidőül kitüsetik és ahhoz a venni szándékozók ezeuuel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 188l. évi LX. t. cz. 107. §-a érteimébtu a legtöbbel Ígérőnek b*-csargn alui is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Z. Egerszegen 1882. junius hó 5-én.- ieny, 243. ss. 1882. Árver, hirdeL tu I Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. tcr. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Csáktornyái kir. járáabíróaág 2383. 1882. számú végzése által Szakonyi Zsigmond mini a muraközi takarékpénztár igazgatója HUSZONfiGYEJOKTÉVFOLYAM ZALAI :*íö>íá L O N Y ^ JUNIUS < i .. .i M.'' ; -Ou H I K I) E TESE K. » •. .: i i . • i '' z*lái v«•r''>»••nd•" inpW^ok vé^lára. «81 évi LXk?. n. §H)an nwg- állapitottfeltételek szerint leszfcifiai''teUd«.; Kelt Csáktornyán 1^8.2. évi junius , . ., c-''it''.T ü , , . - ho II. napjan. 51*7 1 — 1. 242. 1SÍ82. iu-e, hog) az érinteti intÓHiigok oaen a< r-réaen, az 1881. évi LX. U-.r. 107. §-a értelmébén a legtöbbet Ígérőnek b^csáron ;.]nl is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vétcl-ára az I88l-ik évi LX. tcz. 108. §-ában iiu-gáMaprott feltét-lnk szerint lesr kifizetendő. 596 1 — 1. Ku!t C»akt;''rnyán, 1882-ik évi ju nius hó 11 ik napján. >00 Egy ro&r hasznait, de jó karban levő 8 ló erejű gőzgép, 1 kettős járása daráló malom es az ehhezszükséges szükségletek olcsó aron eladatnak Közelebbit e lapok kiadóhivatalában ...; r • a lôl''i 691 2-2. lestikubb fpérrjtx SMNNYMJJT legjobb AsztaJí-és üditö ital, kitűnS hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége bajoksál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDECSEK (az eaésztés elősegítésére). M&ttoni Henrik, lUritóadtan cwt«mi| ¿.;>9 2 >-4* "Ii.» tiff OOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO •HL- ''I .JU .m iiiüi. 1880-ik évben 80.000 palaczk, 1881 ik évben 295000 palaczk lett elszállítva. «D «3 > CD o -œ .2? x: • « 95 M O r» -re Ní «e A mohai s a hazánk egyik legszéiisavdusabb vanyu v i z e ! • '' V ! f ! " . ! f ooooo mm^o 7lf>. <,r.ám. 18í>2. 538 1-2. kitiiuö szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántahnain ajlapuló bajaiban. Általában'' a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érde(nel9 melyekben a szervi éict támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása .kívánatos. > co I 18 használva már is kiterjedt kedveltségiek EDE 572 5—12 i.® ••» i i m. k. udvari szállitónál Budapesten, Erzsébet téren, CTgyszintón minden gyógyszertárban, fOszerfcereskedésben és vendéglőkben. I 1880-ik évben 80.000 palaczk, 1881-ik évben 295,000 palaczk lett elszaUitva. I —,—- •.r Áriejt. hirdetmény. A nagyméltóságú vallás- és közoktatási kir. minisztérium a Muraközben levő alsó-d^mborui rom. kath. paplak helyreállítását 1882. évi május hó 16 án kelt 37532 számú rendeletével 1881 frt 40 krnyi összeggel engedélyezte, megjegyeztetvén, hogy a hitközség által 238 frt 35 krnyi értéket képviselő 237 kézi és 54 igás nap leszolgálandó. Ezen munfcs^ biztositása tekintetéből az alsó-d mborui plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi junius hó 27-én reggeU 9 órakor Írásbeli ajánlatok elfő, adásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tar tatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésben! résztvevés esetére magukat a fent kitett összeg 5%-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kíteendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kitejezendó végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszerei vények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen. 1882. évi junius hó 10-én. Zalamegyei m. k. építészeti hivatal. i • • - reszere egy varrógép mindenesetre a legszorgalmasabb és hasznosabb segítség, hogyha ar egyszerűen kezelhető és minden varrómunkára alkalmasnak mutatkozik. — Az eredeti Singer Manufacturing Co:-féle varrógépek legalkalmasabbak erre, nemkülönben minden egyéb más munkára is, mint fehérvarrás, női, divatezikkek. köpeny-, corsett- és ernyógyártásra, melyre kellő bizonyítékul, szolgál, hogy ezen gépekből a mult év folyama alatt több mint íéi millió darab adatott el. Az eredeti SI Liger-varrógépek teljes biztosíték mellett és csekély részletfizéféssel, mely sohasem emeltetik magasabbra, hetenklnt egy forint részletfizetés mellett megvásárolható és alapos oktatás is | ingyen adatik. Tévedések kikerülése végett, hogy a Singer név alatt kiadott egyéb varrógépekkel fel ne cseréltessék, méltóztassék jól^4= figyelembe venni, hogy az eredeti varrógépek a czég teljes czimét: & gép oldalán viselik, továbbá a gyár pecsétjét a gép felső részén és állványán is tartalmazzák. — Szabók, czi-pészek, nyergesek, kalaposok, könyvkötők és zsákgyárosoknak kiválóan figgyelmébe ajánljuk a Singer Co.-féle különleges varrógépeket. 569 10—10. ezér-ügynöHaé The Singer Manufactur » ¡.u . r New-York NEIDLINGER G. -Kanizsán. Csakis Deák Grünliut féle Siáz 5 »4. 2—2. hirdetmény. A nagyméltóságú vallás és közoktatási kir. ministerium a tapolczai járásban levő „Halápi" rom. kath paplakon szükséges helyreállitási munkálat 1882. évi május hó 16-án kelt 30219. sz. rendeletével 1764 frt 94 krnyi összeggel engedélyezte, megegyeztetvén. hogy a hitközség által még 270 frt 40 kr értéket képviselő 270 kézi és 57 igás lesz leszolgálandó. Ezen munka biztosítása tekintetéből a halápi plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi junius hó 23-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlej tés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg. hogy az árlejtésbeai résztvevés esetére, magukat a fentkitett összeg 5%-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra leaz kiegésziieudő. * írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kíteendó. továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztól! elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajául-. fcozó a munkálatodat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Írásbeli ajánlatodhoz, melyek 50 kros bé lyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10*/0-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, müszerelvenvek és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1882. évi junius hó 8 án. Zalamegyei m. kir. építészeti hivatal. Nsgy-Kaaiaitt, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóiin. v<:^r-h»jtrttó javára Közlik Jáuon e*ák tornyai lakó* «llen 600 frt tőke, ennek 1882-ik év február hó 2ö-ik napjától s/Ámítandó ''6% kamatai éa eddig'' ííssze-»«''•n 22 frt 25 kr pt-rköltt-ég köv^ntlós éa járulék erejéig elrendelt kielégítési vég-ri''h&jtÁM «ikalraáv.il bíróilag lefoglalt é* t>70 frt 54 krra becsült szobabútorok, borok é* palinkéból álltf ingó''aágok nyíl-vauos árverés utján eladatnak. Mrly ar- vróanek a 2873 *r. v. 1882. kiküidc«? r^ndeló véltéi folytán a helyszinén, vxjjyiatJpereslakáíún Csáktornyán lo^ndö es/ko ül értére 1882-ik óv junius hó 2l-ik napjának délelőtt 9 órája é* Mártáub »u a helyszínén 1882. évi junius hó 21-ik u«pjának d. u. 2 órája határidőül kitü-zetik és nhhoz a veuui szándékozók .«zen nej oly mrgjegy/é-ts''el bivatnxlc meg, hogy az érintott ingóst''.^i»k ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Arver. hirdetmény. Alulirt kiküldőlt végrehajtó az 1881. évi LX. tcz. 102. § a értelmében ezennel kö/hirré t^azí; Hogy a oáktor-nyaí kir. jar4. birógág 1809. 882. számú vég7Ó c által <tem Frigy<8 pz''.-máriai lakos végrehajtató javára Pokomandy Elek jurcfoveeri 1-kós ellen 129 frt 33ys kr tőke, ennek 1881. év julius hó 28-ik uapjától ».zámitandó 6% kamat.ií é* eddig ^8Z--6en 12 frt 80 kr perköltség követeié* é* járulék erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 414 frtra becsült szobabuto rok. 4«»-*núl{, n>:>lac''.Z4>k 黫 kuktirítxakas- Wi álló ingoaá»ok nyilvánt* árverés ui-ján ''eladatnak. M-ly ár-..-réan..k .. 2249.1^8^.«. kiküldéxi rendelő vészéi fol) tán x hely •tinón, vagyis alpere* fakásán Jurcsov«-cz<»n leendő''-8zkK*!<«»ére 1882-ík évi jun hó 22 ik napjának déle''őt: 9 óráj« határidőül kitüsotik éd ahhoz a vonni szándékozók ezeuuol oly megjegyzéssel liivatnak j NAGY-KANIZSA., 1882. inni™ 18-án. ElöflirtKi ¿r: egész :rre......8 frt. fél é re.......4 , D,> ye<l £vre 2 „ Egy szám 10 kr. HIRDETESEK h hasábos petitsorban 7, másodszor »; s minden további sorért * kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek Kincstári illeték minden egy< tésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik éyíolyam. A kp szenemrrészét illető k^zWé-nyek s. szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézeedők: NAGY-KANIZ8A Wlatslosház. Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. >Tn^y-Kanizsa7ároshdyhatóságáMk,, nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egylef, a .nagykanizsai kereskedelmi s iparbank% .nagy-kanizsai takarékpénztár a .zalamegyei ílU.inos tanttótestnlef , „nagy-kamzsai ktfded-nevelo egyesalet , a nagy-kan,zsa, üszt, önsegélyző szövetkezet-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagykanizsai külvilasztmánya'' s több megyei és vüros v egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Rossz időket érünk. (Sz.) Mióta a közönség és különösen sajtónk, a tisza-eszlári esettel a különféle föltevések, vak okoskodások a pro et contra vélemények labirnithusába keveredett: az izgalom folyton nő és a közeli napokban bizony különös módon jutott érvényre a zsidóság iránti ellenszenv. Ama rejtelmesség óta, mely tisza-eszlári Solymos Eszter eltűnése folytán fenforog, foltevésünk lón, hogy ezen ügyhöz érdemileg mindaddig nem szólandunk, mig a törvényes kiderítés által határozott álláspontra nem helyezkedhetünk. Ezen föltevésünkhöz ragaszkodni iá> fogunk. Hogy a labirinthusból miféle ariadna-fonál vezetendi ki a közvéleményt, azt nem tudjuk. A kilátás a mai nyomasztó helyzet kérdésének lebonyolítása iránt annyira kedvezőtlen, hogy részünkről sokkal szívesebben vennők a véletlen játékát, mint azon szigorú logikai fejleményt, mely a tényekből mint előzményekből elkerülhetlenül következni szokott. A tények nagyon szomoritók. A cormptio megragadta a képviselőházat is és pedig a magyar par.''araentáns életben eddig páratlan módon. A dolog ugyan elintéztetett, miképen az irányadó »közvélemény® mondja: „lovagiasan de a szomorú következményeket nem hiszszüu, hogy ezen elintézés megállítaná utjokban! Előttünk vannak elvitázhatlanul más esetek. A „Pesti Hírlap* ju> Dia* 13-ki száma hoz egy tudósítást, mely a fővárosban. (Lipótváros) a visegrádi-utezában történt: A visegrádi- utcza 24. sz. számú házban lakik Zollner Franciska, egy zsidó hordár neje, hat kis gyermekével. Alult csütörtökön a szomszédos házban lakó 14 éves Huber Lina, az emiitett ház udvarára jött, a gyermekeket zsidó porontyoknak nevezte és véresre verte. Kiáltásaikra kijött az anya és beakarta vinni a szobába gyermekeit. Ebben a pillanatban Huber Lina anyja két emberrel ott termett, rárohantak a zsidó-asszonyra és e szavakkal: „Ha ti keresztényvért akartok inni, mi zsidó vérre szomjúhozunk,3 Zollnernét földre dobták, lábbal taposták, fejéből egy csomó hajat kiszakítottak és hátán több sebet ejtettek. Az asszony be tegen fekszik dr. Eenner gyakorló-és dr. Miskolczy rendőr orvos gyógykezelése alatt. Jelentés tétetett a lipótvárosi kapitányságnál és fenyítő törvényszéknél.* Ez az egyik eset. Nem kell hozzá magyarázat! Mindent elmond rémes vaióságával a vérlázító tett. A másik eset — valamivel szelídebb természetű, de az állapotokat épugy jellemző — szintén a Lipótvárosban történt Ezt a „P. H * tudósítója igy i/ja le: „A Katona-József-utcza 17. sz. ház első emeletén lakik Pollák I. zsidó-ügynök. Egyszer késő éjjel tért haza s a mint fölment az emeletre, az ugyanazon házban lakó Németh és Lhota nevü kézművesek derekánál fogva megragadták és „nem keli nekünk zsidó a házban* kiáltással le akarták dobni az első emeletről az udverra. Segély kiáltásaira előszaladt a házban lakó vásári felügyelő. Si került Pollákot veszélyes helyzetéből kiszabadítani. Ezt az esetet is följelentették a lipótvárosi kapitányságnak és a fenyítő törvényszéknek.* Ezek bizony szomorú dolgok. A fővárosi lapok egyike, másika nem is vett tudomást a dologról ; némelyik — mint a „P. H.* is - egyszerűen csak registrálta, nem tulajdonítván neki semmi nagyobb fontoságot. A túlzásnak, holmi hírlapi nagyításoknak mi nem vagyunk bará- tai, de itt már tényekkel állunk szemben. Előbb is történtek hazánkban zsidóheczczek ; de.& most történőknek nagyobb horderőt tulajdonítunk mert a jelen eseményei, a különböző tájakról jövő lélekronto miasmák nagyban elősegítik az ilyféle ragályt. Ily ténynyel szemben nem maradhatunk némák nemzetiségi szem pontból sem; és pedig azért, mert a fent leirt brutalitás elkövetői nem magyarok, nem a mi vérünkből valók, hanem aféle megtelepedett németek és szlávok. Ilyenek voltak intézői az előbbi heczczeknek is, ilyenek zavarják folytonosan azt a nyugalmat, mit zsidó polgártársaink részére a magyar loyalitás törvényileg biztosított. Eféle, eléggé nem bélyegezhető gazság, brutalitás a szabadságszerető és az emberi jogokat tisztelő magyar nemzet véreitől nem telik ki. Elég sajnos, hogy rovásunkra helyivel, közzel mégis megtörténik. L külföld előtt azután a mi szégyenünk; nekünk kell miatta pirulnunk; mert Magyarországon történt. Pedig mi törzsgyökeres magyarok ebben a zimankós időben is meg-mutatjüK, hogy méltók vagyunk azon nymbushoz, mely bennünket a törvények és jogok tisztelete tekintetében körit. A bennünket igazán ismerőknek elég az ily tényeket olvasni vagy hallani annak megítéléséhez, hogy azt törzsgyökeres magyar nem tehette. Hogy is volua ez képzelhető! Ártatlan gyermekeket, védtelen nőket megtámadni csak holmi földönfutó, magyar földön idegen istent bál ványozó sehonnai képes; d a letelepülőket testvérül tekintő, még vendégszeretetéről is hírneves magyar, nem soha. Erről hova-tovább ezredéves történetünk tanúskodik. Bármint történnék is a jelen zűrzavaros helyzetből való kibonta- kozás, szent meggyőződésünk, hogy a magyar nemzet százados dicsőségtől sugárzó fegyvere .... gyilokká nem aljasul soha. A ki a most itt-ott felmerült abnormis helyzetből azt várja, hogy a magyar nép egy szép napon majd a magyar-zsidók vérével mészárszékké ocsinányitja hazáját - pedig van ilyen elég — az vagy nem ismeri e nemzetet vagy hogy esküdött ellensége. Fájdalom! ezerek és ezerek vannak a nyomor azon szédületes fokán, honnét bizony az önfeledkezés lég köre már nincs messze; de mi bízunk szegény sokat sanyargatott nemzetünk energiájában és azokban, kik nyugodt álláspontokból a helyzetnek urai lehetnek. Szent meggyőződésünk, hogy köztünk törzsgyökeres magyarok között a lipótvárosihoz hasonló tettnek még csak árnyéka sem fog feime rülni. Bízunk népünkben és annak traditionalis törvény- és jogtiszteletében. És részünkről — bárhonnan jöjjön az — e féle tett-ík és czél-zatok intézőit ép oly kíméletlenül fogjuk ostorozni, mint a mily tartózkodás nélkül álezázzuk le azt a zsidó-polgártáriunkat, a ki még mindig sanyargatott ősei által bizonyos reactionalis joggal elfoglalt inhumánus álláspontba feneklett. Igenis, ostorozni fogjuk közölök azokat, kik arra érdemet tesznek akár nemzeti* ségi, akár emberi szempontból; de hogy mi, 8 miliónyi törzsgyökeres magyarok 5 —''J százezer zsidó-polgártársunk ellen támadnánk fel, azt csak a missionalis zsidófaló németek és szlávok hiszik és szeretnék ; de mi uem is álmodunk róla. Nyugton is alusznak köztünk, törzsgyökeres magyarok között Tudják, hogy mi nem varázsoljuk vissza a Szt.-Bertalan-éjt, mert azt tiltja ősi büszkeségünk, mely nemzeti nagy szeplőtelen multunkban, hagyományos szabadságszeretetünkben gyökeredzik. Kereskedelmünk magyarosítása* — Páljanyertes mii. — L Eéges régen, egy ezred éve már, Ázsiának sivatag hazáiból, vihartól üzetve-hajtva, útnak indult egy kicsiny magvacska 8 im sorsa messze űzte ót, s hosszú viszontagság után letelepítette Európa [egyik kies földjén. A föld kövér s tápláló volt, a kis magvacska nőtt, növekedett csemetévé, terebélyes fává, — mely sűrű lombjaival népek millióit fedte, árnyékában enyhe védelmet nynjta. Hosszú évek, századok nevelték hatalmát, törzse edzettebb lett, lombjai dusabbak és gyökerei szilárdabbak. Fenségét csodálták, árnyékában ezren pihentek meg. De minden buldognak és hatalmasnak vannak irigyei. — Ellenei fejére gyászos viharokat, zúdítottak, csapást csapás érte és ó szenvedett és daczolt, ágait a szél letördelte, száraz levelei széttépve bujdostak e nagy világba szerte, a, fa széttörve, zúzva : szegény volt, de törzse v még feniiállt büszkén daczolva széllel és viharral, állott hatalmasan s kidönthetlenül, mert alapja erős volt, hatalmas gyökerei erősen kapaszkodtak egyetlen védőjükbe. a földbe, a nyelv éltető talajába s mig ezt tevék a száraz ág újra zöldéit s vihar nyomán uj élet kélt s a fa hatalmas volt. Évek multak, érkeztek uj századok, s ii a fa, mely szembeszált széllel és viharral, most, midőn az ég derült mosolylyal süt reá, — a pusztulás szomorú jelképét mutatja, lassú hervadásnak indult. A suttogó *) A „Magyar Kero&kedók Lapja" eximll ftsiklapból vettük át. Helyi viszonyúink tekintetében is nagyon fején talíija a szege:. Szerk. TARCZA. Nincsen bánatomra. Verettem én szókét, barnát l''ompás változatban.... llüséget a rideg sirig Sohasem fogadtam. '' És látom, ha visszagondolok ma, Meg is bántam volna. Ha a szók* megcsal ongom Barna Uoyboz rsaptam . Hol egyik''n, hol másikon Késtegált meg ajkam. Ét ha erre visszagondolok raa, Nincsen bánatomra. A halvány és söt-''t virág Kgy formán rejt mézet.. Sz''"ko láuyny-1, barna lány nyal Egyként gyöngy »z élet.. És ezt, hogy én olyan jól tudom ma. Nn<-«fU bánatomra. TOitéiit párszor, hogy a mamák... S», do hallgass nyelvem ! Ru\ j I nyertem, hol meg aztáu L''iTjí.nannyit nyeltem J''t mivel >nin i volt csak tréfa forma, Kincsen bánatomra. i Tortr''nt végre, hogy egy szőke Valóságos angyal, Érezteti égö csókját Forró ajakammal.. Ha e gyújtó csókra gondo''ok ma Mintha vérem forrna. Es megtörtént, hogy én, a ki Oly sokat szerettem, Magamat egy stőke lánynak Ölében foled''Cm... Mama se volt... S nem i» tréfa forma, Méz sincs bánat- m a. VASS ÁLMoS. Karafiola a költő sírjáról. (Kibe»<é;és a deák időkből!) Senva Ágosttól. Fordította: PKÉMUS DOMONKOS (Folytatás.) Albert nem olvasta többé a német klassikusokat, szivarjának fástje kék karikákban ég felé emelkedők. Tréfált Örült. De ezen örömünk ia csodá''atos volt. A lány jelenlétében hallgattunk, — mint a némák. Valami szorította a torkunkat, rá sem merlünk b-csületesen nézni, cssk ugy félszemmel. Ha magunk voltunk, nevét nem is emlitetiük. Óriási terveket szőttünk, a melyeket még elmondani sem merem. Az előtt cs»k a, helység mdletti ó torony, a s/éles bóhér bárd., hosszú dárda, megaranyozott biró-jelvény, 8 más mindenféle romantikus ap róságok, a mrlyek a helységi régiségtárban őriztetnek, foglalkoztatták agyamat. Agyamban borzasztó romantikus eposok szüUttek vitézekről, boszorkányokról és magá ól értetődik, hzerencaét-len szerel-mröl. D-i most máskép kezdtünk ám gondolkodni, A romantikaság csakhamar kipároigott fejemből, azóta csak a tisz"i természetet, a bajos vidéket, hz erőteljes népet bámultam — s szivem csordultig m-gtelt boldog érzelemmel. — Albert ésén valódi delíriumban éltünk, a mely a házi asszonynak elég okot szolgáltatott arra, hogy kinevess-n, hogy tréfáljon velünk. Többször emlité, hogy Nezsa nagyon is csalódik, ha azt gondolja, hogy meggyógyultunk; — az előbbi betegség ugyan elmúlt, de mutatkozott másik betegség, sokkal veszélyesebb. Igaza volt cki. Tapasztalt asszony volt ő. Minek is tagadnám azt, a mit már ugy is kitaláltatok. Mu.daketten Nezsát szerettük. Szja! Ugy van! Mindennek az oka az a szerencsétlen bizonyságtétel Presern sirján, ama kedves-ég, ama nem tettetett természetes báj, a melynek még koros férfi sem állhatott volna ellen. Iiy bonyolódott eset, a mikor két barát beleszeretett egy és ugyanazon le inyba, nem valami uj b egészen természetes, mert én az igazat megvallva, valóban n-tm emlékszem, hogy azon időben Krainyban más oly szép virág, mint Nezsa virágzott volna. — Valóban nem tudtam, hogyan fog ezen bonyodalom kibonyolódni, mert a lány, ha talán tudta is, hogy kedves arcza folyvást szemeink előtt lebeg, még is volt oly okos, hogy minden bókot, minden hizelgést csak baráteágnak tekintsen, s egyenlő gyengédséggel viszonozza barátságunkat ugy, hogy egyikünk sem dicsekedhetett valami nagyobb eredménynyel, Mindeneseire nálunk okosabb volt. akik között mostantól fogva titkos, de szenvedélyes versengés támadott. Dalokat, ódákat, dityrambokat, sonetteket költöttünk, — de mindent nemzetünkért, hazánkért — b a szerencsétlen képzelet a teremtményeit felolvasta az egyik a másiknak. Mindamellett faragtuuk szerelmes verseket is, — értetődik, hi gy Nezsa volt az ideál, — de az ilyen portékát nem közölte az egyik a másikkal. — Versengés persze gyerekes volt. Ha Nezsa pamukját gömbölyítette, mindaketten segíteni akartunk: ha leesett a keszkenője, mindketten felakartuk emelni, stb. Ő csak mosolygott, a mint csillag szokott mosolyogni sz emberre éjfél tájban, Tetszett neki. Hogy is nel Szegényke, egész éven át egyes-egyedül, — folyvást a gaz- daságnál ! Jó gazdaasszony volt. S u''ó végre legyen az asszony bármily tökéletes is, ártatlan, mint a liliom a mezőn, tiszta, mint a hajnali harmat. Olyan még sincs a világon, a kinek hízelgő bzó az ifjú ajakáról meg nem melegítené szivét. Termész tes, hogy ezen szerelmi diplo maczia felhevült fejeink mellett nem tarthatott soká! — Egy este, — már jól későn volt, — szobánkba tértünk. Albert csodálatomra rendkívül nyugtalan volt. Bennem is forrott valami* — „Barátom! — szólt elém lépve s reám meresztve szemeit, — egy költeményemet szeretném felolvasni. Meghallgatod?* „Őrömmnl. Olvass" — válaszolok, a asztal mögé ülve szivarra gyújtok, „Egy kissé máskép fog hangzani, mint az eddigiek." — Szorehni — tevé hozzá Albert a szokottnál élesebb hangsúllyal. — „Nem bánom!" — viazouzám — Kiisé visszafojtott hangon kezdte Albert olvasni p. versszakok hosszú sorátj a melyek ugyan eléggé összhsng/ottak, de a hyperbolikus hasonlatok raja cs«k ugy hemzsegett bennok. Az egész költemény Nezsár.i vonatkozott. Hiszen ti ezt tudjátok. Ilyenkor a tündérek fiatal gyermeke szokta megrabolni Hornért, Schakespéaret, Kalidast, koránt, népdalo kat, botanikát, zsologíát, miucralogiát. görögök és rómaiakat, pogány njenyorszá-got, hozzá még a keresztények poklát is. — Albert a költemény t jól olvasta. Hangja lassanként szabadabbá lett, szavalt büszke hévvel, mig s papiros reszketett kezebou. A költemény hossza volt, do mindamellett tüzes végig. Mintha most is hallanám. Épen belekezdett, vaiódi magasztos pat hoszszal, a titáni képletbe, a mely körül- belől igy hangzott: ,Világ tengernek zúgó habjai közt, óriís kagyló ez óriás halom : Rajta egy gyöngyszem nagyszerűen ra- gy°g> Te vagy a^, te vagy, — Nezsám, angyalom!'' midőn egyszerre az éjjeli őr kürtjének bógése, s az őr farkas-hangja: „Tizenkettőt ülött az óra, stb." — megszakítja őt. Az éjjeli őr kötelességét „arez nne grace infinie* végezt«». E kutyaconczert valódi zavarba hozott. Albertnek az éjjeli őr e kanibali árijája „az isteni harmónia •gész tengerét" felzavarta. — Remegni kezd, elhalványul, félre dobja a papirost oly tekintetet vet rám, mintha megakarna fojtani, aztán az ablakhoz ugrik. — En követtem. Világos lévén az éj, észrevehettük a téren, azéjjeli őr fskete, silhouet-te''-jét, Dürer Albrechtnek élő példányát, a mint, kezében dárdával, kürtje vei és lámpájával, megrendíthetlen hídeg-vérüséggel bámulja a holdat, s pecsételi bölcs lekezióját egy apostrophával a az. Flóriánra. Albert mérgében odakiáltott neki épen nem költői „jő éjt," a mire az őr minden tekintet nélkül az illem szabályaira valamivel zsírosabban válaszolt, » aztán nyugodt léptekkel folytatta útját. — Igyekeztem Albertet megnyug tatni, de hiába. A váratlan s épeu nem kedves éjjeli kukorikolás valóban m~g-mérgesítette őt, s megfogadta. hoirv megfogja magát bőszülni a nyílványoa biztonság eme baglyán. Litván, hogy nyugtatásommal czélt nem érek, azt mondtam neki, hogy olvasson tovább. — .Nem akarok. n*m lehet." HUSZONEGYEDIK 1VFOLYAM ZALAI KÖZLÖKt zöld lombok helyett száraz galyak zörgik bus borult időben a régi hós hirnév fennmaradt emlékeit, a múltnak gyászául - és a jeleunek szégyenéül. Oh! e fát nem az ég viharja, nem a pusztitó emberek romboló eszközei, ezt a belső féreg, az hervasztja el. E fa férgei megunták az ősi hirnév diszló árnyékát, meg a talajt, melyért őseik számos százsdon küzdöttek, dúló csatákban, a fergeteg zivatarjai és csapásai ellen vérrel tartották fent, mostj elvágják gyökereit s a fát az áldott termékenj földből, az ósi nyelv védő talajából át akarják ültetni idegen mezőre. .... Hosszú hervadás emészti ezt a fát, Melyet nagy korában tettek más földbe át. — Ez ósi fa nemzetünk jelképe, addig él a magyar s daczolhat az ég villámival, mig honpolgárai híven ragaszkodnak ereklyéikhez s fentar-tójukhoz, a nemzeti nyelvhez. Tme nyelvünkhöz hűtlenek polgártársaink, a magyar kereskedők. A jelenkori megfejtésre váró kérdések között elsó helyen áll kereskedelmünk magyarosítása, mely mindenesetre legérdekesebb , — az illető hazafias köröket legáltalánosabban foglalkoztató eszme, -törekvés egy nyelv szerint idegen, elszigetelt és részben hazafiatlan (!) osztályt, melyet eddig csak önzés volt képeo a Demzethez tartozóvá tenni, keblünkbe olvasztva hazafiassá varázsolni, azaz magyarrá. Az eszme nem uj, de csak e századbeli. A mult században kereskedelmünk idegen kezekben volt., a legkezdetlegesebb állapotban a részleteiadásra szorítkozva a fejlett szomszéd német kereskedelem emlőin táplálkozva és haladva, nem csoda, ha németté képződött. A nemzeti ujjá ébredés kora kereskedelmünkre sem maradt befolyás nélkül, — az érdeklődés általánosabb lett s mi eddig csak egyesek által hangoztatott elterjedtebb alakot öltött s a nemzeti nyelv érvényre emelése által lendületet nyer s a kereskedelem haladásával kezdett magyar irányba térni, habár csak szűkebb "körben. Az ez után következő évtizedek ismét megsemmisítettek mindent, — s maradt magyar kereskedelelmünk mind e mai napig német. Látjuk tehát, hogy az eddigi e tárgy körüli eszmék csak kísérletek maradtak gyakorlati eredmény nélkül s látjuk szegény honunkban, midón a magyarosodás társadalmi téren már elfoglalta az őt megillető helyet, midón műveltebb körökben magyar szó díszeleg, midőn az elnémetesedett főurak visszatértek nemzetünk nyelvéhez, nem szégyenlik származásukat s a barbarnak nevezett nyelven mint anyanyelvükön beszélnek, midón minden szellemi felsőség honunkban magyar; még létezik és szerepel egy német tár padalmi osztály , mely szégyenéül még képtelen volt a megmagya-rosodásra. Fentebb a magyar kereskedőket idegen nyelv tekintetében elszigetelt osztálynak neveztem s emez állitásom eddig még csak részben van megmásítva s hogy hazai kereskedelmünk a tőzsdétől kezdve minden kisebb és nagyobb tagjaiban német, sajnos tény — daczára annak, hogy hazai kereskedelmünk jórészt magyar kezekban van. Ez kereskedelmünk legfőbb árnyoldala. A magyar kereskedő (mint a német hü képmása) cosmopolita. A valódi cosmopolitismus elve igen eszményi és szép; jót, neme set, czélszerüt és hasznosat létesít éc teremt, de nem önmagának s nem ~ak hazájának, hanem az egész emberiségnek javára*— ó fárad embertársai jóléteért. Ily eszményi nemzet volt a görög, oly cosmopolita, ki mind emellett jó hazafiságát is bebizonyította nem egyszer. A szédelgő világ megteremtett még egy másik cosmopolitismust, azt a korcs önző elvet, melylyel honfiatlan hűtlenségüket, csalárd haszon lesésöket kislelkü elpártolásukat, elnémetesedéseiket igyekeznek palástolni, — mint M. Terézia korában Bécsben elfajult magyar nemeseink, — melylyel takaródiva kereskedőink önző raja érvényesiti kizsákmányoló czéljait fennen lobogtatva jelenti lei, hogy neki minden föld hazája, mely neki enni ad. Az elv kecsegtető, a kivitel hasznos s ez hódit az önző világban. E cosmopolitismus, a kalmárok eme fattyú-hajtása, — mint mindenütt, ugy nálunk is kereskedőink között lelte legszélesebb elterjedését, csak sajnos^ aránylag tágabb körben. K,.eskedelmünk korcs cos mopolitismusa túltesz a németen, mert az hazáján tul is megmarad németnek, hazát cserél csak, de nyelvet nem, de a magyar meg, honában sem használja nyelvét, még itt is közömbös iránta s távozva hazánkból földet cserél csak s nem hazát, mert azt ő nem ismer. Az önzés határtalan, nem tekinti más kárát, megragad minden eszközt, melylyel vágyait kielégítheti érvényesíti honfiatlan elvét s feledi, mily vétket űz, mily árulást a társadalom ellen, s hogy elve általánosítva. mily lehetlenségig vezetne, mint taszítaná azt óriási zűrzavarba. A hazát kapzsi önzésből szeretők soha fel nem virágoztatbatják, meg nem védhetik. Olyan hon. melynek polgárai önzetlen honszeretók, kiknek minden csepp vérük a hazáért forr. szivük minden dobbanása érte ver, s karjaikban izmaik a közjóért és azzal együtt önhasznukért feszülnek, oly hon. oly társadalom biztos lehet, virulni fog s ellenség hatalma nem törheti össze. Ilyen hazát. ped«g e — korcs cosmopolitismussal nem teremthetni. Hazafiságról csak honfiak között lehet szó; oly polgárok között, kik érzik, hogy övék a hon, egyetlen htzájok, melyben születtek és élnek, melyben fáradnak, hogy boldogok legyenek, hogy jólétök által az is dus legyen; kik tudják, hogy itt van csak hazájok, hol annyi fáradtságos munkának jutalma. köztisztelet, barátság oly sok szomorú és vidító emlék fűződik nevéhez, hol minden vidék, minden tárgy és ember régi ismerőse, hogy járjon bárhol, bármily messze, vissza vonja őt e föld a megszokott ismerősök és az édesen csengő anyanyelv s kik érzik ezt, kik tudják, mi a honszeretet, azok nem áldozhatnak idegen nyelv bálvány oltárán, olyan ember nem lehet hűtlen . — az ősei által megvédett nyelvünkhöz. Hazai német kereskedelmünk -1 nél két részt különböztethetünk meg, az egyik rész az elnémetesedett magyar, másik a tökéletes német. Fő-kötelesség tehát először a magyarokat nemzeti nyelvük gyakorlatára és fejlesztésére megnyernünk és a további elnémetesedésnek erős gátat vetni. Itt az akarat megvan, csak az erély — .Alberti" — „Mit akarsz?" ~~ bE költemény Nezsára vonatkozik ! Te szereted őt 1 — „Igen, igen! — válaszol ő s megáll előttem. - Da te is szereted 1 Beszélj! — „Nem tagadom." „Tudom. Már (régóta meggyőzódte-tett erről a nagy udvariaaaág." „Magam ia észrevettem ugyanezt.« — Elhallgattunk, Szivem fájt. Talán az övé is. Meg kell vallanom, hogy azon pontig értünk, a hol a szerelem öntésbe megy át. Gyerekek 1 »H°gJ*n f°g ez végződni ?" kérdé Albert bizonyoa azenvedélyességgel. — „ítéljen a leány! — válaszolok. — „Jól van!« ráállok mondá:ó jobbját nyújtva. Nekünk barátoknak kell maradnunk. A Nezsa iránti szerelemnek nem szabad akadályul szolgálnia hivatásunknak. Veraengjünk érte nyíltan becsületben. Válasszon 6 maga, kinek nedvese, kinek nővére legyen. „Ugy van! ítéljen ő maga. Bármelyiket is én a azerencsétlenEég, hajoljon meg a sora előtt!" Igy békültünk ki ünnepélyesen. Gyerekek ! Mostantól fogva keveset fog-lalkoxlunk a patrioiikus költészettel, -most csak szerelmünkről daloltunk. Egyik a másiknak mindig felszokta olvasni faragványait, s a mellett elfelejtettük, hogy vetélytársak vagyunk. — Csak az éjjeli ör, e fekete daemon, emlékeztetett még a prózára. De hiszen ki kapta ő ia a magiét Lehetett egy alkalommal ugy éjfél táján. A gyertyát eloltottak, 8 az ablaknál vártuk az őrt. „Itt jön!« Egy wftk utczából ballagot ki. Megáll. Elku-konkolja magit. De e pillanatban kirepül ablakunkból a rothadt almák éa to já*>k vUódi jégesője a szerencsétlen dir-dáara, aki megijedve ezen épen nem par-filmirozott meteoroktól, kezével eita- fejét, i cttk ugy repült a téren ke-megfelejtkezvén tzeat Flóriánról, (Atko- s hebegve: „Ferdamana krota!" »ott horvát 1) Mi ideális fiatal emberek még akkor nem ismertük a p&ragraphust a nyilvános sztrázsa megsértésérói s azért nem kevéssé csodálkoztunk, hogy ezen botrány az egész városka beszélgetésének tárgyává lett. Szerencsénkre Albert nagy bátyja városi polgármester vagy tanácsos volt, s igy az egész bombázásnak nem volt valami komolyabb következménye, kivéve az ügyesen dobált tojáaok aranyszínű nyomát az őr egyenruháján. — Mindenesetre mi voltunk a győztesek. Az éjjeli őr nem kukorikdt többé ablakunk alatt. Igy aztán kényünk kedvünk szerint szavalha''tuk egymásuak, ha mindjárt hajnalig is szivünk gyár''mányáit. Eh, gyerekek! Hát mi nem kukorikol-tunkh — És Nezsa? Mit szóljon a fiatal leány, a kinek szive tiszta, mint a hegyi forrás, — mit szóljon, midőn két fiatal szivtöl egyszerre s először hall valamit a szerelemről. liert mi hébe-hóba nyilatkoztunk előtte, a mint már szokta a meggondolatlan fiatalság. Szegény egészen magánkívül volt. Mindaketten kedvesek voltuuk neki, b ma sem tudnám megmondani, melyikünket amúgy igazán szorette, annyit tudok, bogy zavart, s nyugtalan volt. Többször szokott a kertben ülni kötve vagy fonva — mi ketten mellette voltunk. Felolvas tuk neki költeményeinket. Ó szégyenkedve hallgatta glori fic«tióit, leereszté hosszú finom szempilláit, s félnevetve mondá: „Hiszen én nem vagyok az; dehogy vagyok! —Ez valódi vétek la — Én ugyanis összehasonlítottam őt valamely keresztény szent szűzzel. Albert meg bizonyos pogány istennővel, mert mi iskolás csibék még akkor nem tudtuk, hogy a természetben élő lények közt is van költészet Nezea mindig tréfával ée nevetéssel szokott felelni, de oly csodálatos nevetéssel, bogy egy párszor könyü-ket is éesrevehettem szemében. Nekünk, a kik még nem ismertük a világ logiki. ját, s as érzelmek slllogismuaait, — bo- csánat e paradoxonért, — nekünk, mondom, mindez nagyon nehezünkre esett-Az ily versengés, a mely úgysem vezet, betett czélboz — épen türhetienné vált-A háziasszony, kinek kitűnő 6zcme volt, mindennek csak nevetett s egy alkalom mai igy szólított meg : „Nem gondoltam, hogy Horvátországban annyi ¡jyuanyag lehetne. Albertem egész horvát lett8 — A metaphorát, daczára az alig letett érettségi vizsgálatnak, — nagyon is jól értettem, a csak ugyan szégyeltem magam, de az egyezerü vend asszony e diplomatikus kifejezése egyikünket sem gyógyította meg. — Ily ködös és lyrikus lelki állapotban lévén, egy alkalommal ültünk egymás átellenében ugy körülbelül három negyed órányira a városkától szivarozva és füstkarikákat eresztgetve A fÜ6t mind nagyobb éa sürübb tömegekben emelkedék a levegőbe, jele a növekvő szenvedélynek. E pillanatban a halom tetején, melyuez aljában ültünk, egy valóban csodálatos alak tünt föl, balet-léptekke! ererzkedve lefelé. Magas, vékony ember volt, szőlőka. űnak nézett ki.Fekete frakkja eléggé megkop*szodott éa látszott, hogy nem az ő testére Bzabták, fekete fehér koczkás nadrágja rövid, ingje piszkos és mellény nélkül, piros nyakkendőjét művésziesen kötötte nyakára, czipói sárgák, elhasznált kopasz czilinderjét bal fülére akasztotta, jobb hóna alatt pedig kicsike kék kendőbe burkolt pakkocaka volt. Mi annál is inkibb csodálkoztunk bzo katlan lénynek, mivel arcza gondosan meg volt borotválva. — Jellemére nem lehetett következhetni vonásaiból, —'' valódi talány volt Kitolt alsó ajka nagy uras dölyfót akart elárulni, ama két szem a vékony szemöldökök alatt vagy a delírium tremeusa-nek nevezett betegség jele vohak, vagy bólyege azon büszkeségnek, a mely mintha mondaná: „Deus est in nobis" etc. Találgattunk sokáig, hogy az emló-®ök melyik rendjébe rolna legjobb e váratlan individuomot sorozni, mig végre hiányzik. Jelen kereskedőink (nem egyeseket, de az egészet rajzolva) nem állanak azon színvonalon, melyen szerepelniük kellene, nem bírnak azzal a tekintélylyel, melylyel más országokban (pl. Arg''^a) nem azzal a befolyással, mely 6> » iUeiné s melyet tőlünk megvárunk. Ennek fóokai közé tartozik elő képeztetésük rendszertelen, mondhatni alárendelt hiányos modora. Nem szólok a gazdagabb, de igen csekély százalékot kitevő középiskolát vagy kereskedelmi akadémiát végzett egyénekről, de az óriási többség képeztetéséről — kik alig végezve el az elemi iskolákat, már egyik vagy másik üzletbe tanonczul beadatnak. Ott nagyrészc kíméletlen, sót durva bánásmódban részesül, eltanul mindent rövid idő alatt, az első utczabetyár lesz, ezután lassan-lassan, minthogy kénytelen vele, hosszú nézés, sok kártevés után beletörődik és kezdi megismerni áruit — sót ügyességet szerez a gyors kiszól • gálatban, bókolásban stb. s mikor mindezt tudja, vagy akár nem is tudja, de szerződött éve letelt 4—5 év múlva, ő kész segéd. Egy részének még ily képzés alatt is sikerül ugyan önszorgalma és életre valósága által tökéletesíteni s jeles segéddé fejlődni, de másrészt milyen segédek akadnak ? Ismernek minden árut mit elébe teszel, tudniillik megmondja nevét s kérdezed hogyan és mint, miből stb. készül ? feleletet nem kapss. rá, s mily "sok küzdelem tapasztalás és idő kell neki, hogy azt is megismerje, mire önállóvá lesz, s mindezt rendszeres nevelés mellett mily könnyen lehetne elérni A kereskedő segéd önmagára hagyatva, mint tanuló rosszul képezve, igen gyakran nem képes hivatásának megfelelni s szaporítja a társadalmi proletárok már is jelentékeny számát. Másrészt pedig életét korhelységre szenteli, s igy nem csoda, ha nem haladhat, de kötelességének sem képes megfelelni és eleget tenni. A kereskedők ilyen képzése mellett, az összesben képzett, müveit és szakértő kereskedelmet nyerni nem fogunk. Amely földön aratni akarunk, azt szántani is kell, nem eleg csak vetni. abban egyeztünk meg, hogy ezen ember a nagyon tisztelt szabó czéhnek egy sorstól üldözött tagja. De mint világfiak éa más személye? szabadságának tisztelői elhatároztuk, hogy kíváncsiságunknak nem fogunk eleget tenni, s keveredni a zsandárok tisztjébe, a kiknek joguk van minden ily forma személyiségtől számon kérni az utilevelet. Ép azért gondoltuk is, hogy a czérna és a tü eme vitéze minden szóváltás nélkül el fog ballagni tmel-lettünk. De csalatkoztunk. A koczkás nadrágu ember min''.ba nagyon aggressív természetű volt volna. Hozzánk érvén jobb papucsát, mint „maitre de piaisír" bal papucsa elé helyezte, levette kalapját, fujt egy párszor a levegőbe, aztán meghajolt jobbra éa balra, a mire gyanakodni kezdtünk, bogybát az ember nem-e valamely lófuttatási társulat „clown"-ja, aki incognito utazik. De most is csalatkoztunk. — Végre megszólalt, — földre szegezvén szemeit — ós pedig német nyelven: „Korunka művészet megsemmisitője, uti figurA docet. Én, mélyen tisztelt közöDség, nem röpülök hypogryphoc a tündérek világába, a miként Wi-land mondja, hanem csak per pedea apos''olo-rum, íme ekkéjí." — 8 itt méltóságteljes megvetéssel eldobta magától bal papu cs.it. — Igen, uraim, önök joggal kérdez-hotuek, hogy ki és mi vagyok? Hallják csak és sirjanak! Éu vagyok Moor Kó roly, Fiesko, Marquis Poza, Egmont, molnár legény Konrád, et caetera. et caetera. Emléiceznek-e még e szavakra: „ó átkozott kommentátori korszak!" „Síre, engedje meg a gondolat szabadsá got!" Tudják-e ezt? E szavaknál egyet fordult sarkán. — „Művészet! ha! ha! Phrázis! És én is művész vagyok. Trzu ben, Radoicebau, Cillyben csak én rólam beszélnek, — sőt Gráczban is kitüntet tem magam egy szolga-szerepben! És most? Ne is kérdezzenek. — Bomba esett lirsalatunkra. Elszéledtünk. Sorsom erre az útra terelt „Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés,0 mondja a híres Hamlet és nekem egy garasom siucs. Válaszoljanak Teremtsüuk tehát képzett ke-reskédől s munkánk* nem marad sikertelen. NYÁEY KÁLMÁN. A cseresznye és meggy. Irta: VÁROSY MLHALY. Van egy talány, mely igy hangzik : „Fohér előbb, mint a hó, zöld azután, inint a sóska, végre pedig veres, mint a vér cs minden gyermeknek kedves: mi az?a A felelet reá, hogy cseresznye. Ezen gyümölcs, mely az orvosok szerint is igen o^éazségea. korán érik. szépen pirosló, nagyszemü és {ropogós. Eredeti honaPontus kis-ázaiai Urtomány, honnan az eiső cseresznyefát Európába — Plinius latin iró ozerim — f,8(J. év-körül Lukuil usz római hadvezér hozta ki Mithridatesz pontuszi kíráiy ellen harczolt. Mivel pedig Cerasus városból vitte Iiáliáb. (O.aszhonba) :»s.ért latinul „ceraHus"-nak hiv.i''ik ez-n gyumólcaf*. Innen a magyar „cseresznye'' cbevezéa is. Volt öröm és ámuiat Kómában, midón a dusgazdug Luku^us asztalára, m:Jy kölönbeu i* mesés.-é és közmondásossá vált, fölségos fényvolu miatt,fjlkerült s.z első tányér cseresznye. A hires hudve/ór meghalt Kr. e. az 57. évben. Olaszországból 120 év alattegé^zeu Anguiországig elterjedt. Vaunak azoub»a olyan írók, kik azt állítják,miszerint Európában uem Itália látta először a cser -sznyét, bam-.in aztLukullus előtt Gör gország már rég''-n ismerte. Ezen gyümölcsfa'' 10—14 méter I (30—40 láb) magas, levelei kerülékes, '' fürés7e! t és kissé ránezos idomuak. fiatal j korukbanszőrö8ek ós visszás tojás alakúak, kifejlett korukban ¿pedig fényesek, kissé fodrosak éa a levél nyele kélbütykü. Virágai fehérek, hosszú kocsin uak, ket-tejévei ülnek egy egy ernyőben. Csészéje öt fogú, a virágbokréta öt fehér kerek sziromból áll, husz porodája van, melyek a virágcs''lszéből jőnek ki, terméje pedig csak egy bibe .zár % visel. Gyümölcsünk minél nagyobb szemű húsosabb 8 épebb, izo pedig kedvesebb, annál egészségesebb. Azon cseresznye: mely „milesiá" nak hivatik, pirosabb mint a többi » egyébb más fajtánál előbb va''ó. E^yplusbau nem azaporittat hatott el gyümülcsúnk, p-dtg e tekintetben a leguagyobb szerénység fejtetett ki. Ez a.t tanusitja, hogy a cseresznye a hideg hely baratja. Olaszhouból kerüh Frinczía-, Némít- s Angolországba,azonban valószínűbb, miszerint vadon termő fákról nemesítés következtében terjedt el. Hozzánk Magy.worozágba e zamatos gyümölcsötOlaszhonból, még pedigPádua városból 1536 ban Veráucz Antal esztergomi bibornok érsek hozta, kinek kertjéből terjedt el azut in lassanként az egész hazaban a cseresznye, mely hamarabb tenyészett náluak, min: Bécsben, A cseresznyefa gyümölcse gomb-szerü, kopasz s édes, juususban érik, le- önök a dán princz e kérdésére. Én tudom, bogy önök nemesek — és az én nevem Artúr Feldmann. — Kell ennél több is? Ó napja a miivel »égnek, miért nem világitasz itt is? Apolió ? Hol vagy! Oh Apolló! Hogy is jöhetne ő ide e bar bárok közé, a kit még Schiller nyelvét sem ismerik, hanem inkább ugatnak, mint a kutyák?" — Erre Moor Károly orrunk alá nyújtotta kopasz czilinderjét, s kezünk önkénytelenül zsebünkb-nyúlt ama garas után, a mely az ó zsebében nem volt. Oiympi mesoly jelent ineg a komédiás arczán, mikor két ezüst hatost pillantott meg kalapjában, a mihez mindegyíkiink még<''gy-egy íinoin szivart is adott. Fieszko föltette czilinderjét, föl-szed''e papucaát s nagy gracziává! hozzám lépett: „Uram, kérnék egy kia tüzet." Rágyújtván s kalapját büszkén megériut-vén, ajánlotta magat, a eiment. — „íme, az utazó „kultnra!" — mondám Albertnek. — „Uii*í> „cbolera", — válasz''-lt ó, „Schiller háromszor megfordulna sir-, jaban, ha megpillantaná a ném-rt mfiveit-ség eme apostolát." — „Ha megfordulna is, — miod.-n-esetre a csendőrséggel volna dolga- ~ tudnod kell, hogy az ily apostoloknak, vagy jobban mondva .schwindL-reKnek" m/\ időben sok privilégiumok van az államban..." .. — Erre fölkeltünk, hogy hazatel* menjünk. Az utazó komédiás szavalasa csodálatos benyomást gyakorolt reánk Mérgelődtünk. Ily azemé'' merészelkedi.k azlávokat gyalázni Bzláv földön. — & "" mégis megajándékoztuk 3t! O, a galamb, vagy inkább bolond szláv természet! t. — ¿Ne törődjünk v»?le," — mondám Abertnek — beszéljünk inkább másról, példáuak okáért, Nezsáról. Melyikünket szereti ? (KolyUt*»a kfivetkeaik ) HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. vese8 éa buaoa; szine sárga, fokete, piros vagy tarka. Zamatos eledelül szolgál, de pálinka is főzetik abból. Svajczban vizet ,intenek rá az aratók s a nyári melegségben büsitő ital készül belóle, kisajtolt ¡ereiéiből forrás álul igen jó bor, virágjából herba tbea s összetört magvaiból „teezes ital. Becses gyümölcsünknek számos válfaja van, melyek közül nevezetesebb a vad cseresznye, mely kesernyés izü ; a nadár vagy erdei cseresznye, mely puha fekete és tojásdad gyümölcsü; a kerti vagy közönséges cseresznye, mely sziv-jdoinu és puha; a pongorádi cseresznye, mely ropogós é* czukorban eltéve kitűnő befőtt; a varjú cseresznye, mely barna-s/inü és apró. — Április és május hóban virigtik e gyümölcsfa, mely gyakran eli"fv»rdul a hegyi erdőben, azonban több nyír- csupán egyesével. Ritkaság a „cseresznyés." Kedves gyümölcsünk magja götnb-Bierü és sima csontár, mely a két uj közé fogra játékszerül lövöldözésre használjuk nem csak a pajzáu gyermekek kezében, hanem a tündöklő uri asztal felett is, hol olykor olyktr az önmagokról megfeledkezettek kenyérrel és kalácscsal is dobálóznak cseresznyemag helyett. Pénteky György, a molnár fis, a ház eiőtt tanult, kit Küzdi Frigyej, a tiszttartó csintalan [gyermeke, meglőtt csereszoyemaggal. E magot Péuteky György sirva zsebre tette s elvetette pár nap múlva a kertben, hol abból fa lett. Ezen fa alá rejtőzött el tiz jév múlva Küzdi Frigyes, kit a molnár fia megkínált egy ku&ir cseresznyével; de amíg ez bemenK a szobába, hogy az éhes "rejtezőnek ke riycret is hozzon a gyümölcs mellé, addig f-gyver-s lovasság tört a kertbe, hol a •¡«tartónak ezökni akaró fiát az agyon lőtte. A vásott gyerekből Küzdi Frigyesből garázda rabló lett. Magasztos gyümölcsünket szereti a madár is. főképen a veréb, seregély 8 egyéb szárnyas. Fáy András szerint egy tolk-3 egy terebélyes cseresznyefára raJ kott fészket. Nyár elején elterité azt gyümölcse. „Beh boldog helyet választál! — oiripolá a veréb — bár én is felér''em volna azt észszel." De a fa lakója igy felelt: „Hidd el! mostan ís szüntelenül -peszt gondolatlanságom, melylyel ide Kszkeltcra. A számos szép cseresznye • de csábítja a gonosz o.mberekat 8 a sze-''dők majd reá találnak fészkemre, melyben nvir kicsiny fiaimat ápolom." Dicső gyümölcsünk egy talány szerint „érzéketlen teremtés, mely eleven piros szemekkel hunyorgot." Sok népdalban előfordul, melyek közül egy eképen k-zdödik: „Jaj beh édes a cseresznye iniutha csupa ezukor lenne." Piros szine s''édes volta miatt a női ajak is „cse-resznyeajk" nak mondatik. Ezen kifője zés által egy csapással két légy üttetik az ajak rózsasziue, nemkülönben méz vagy ezukor tartalma. Fölséges gyümölcsü k közönségesen nyersen élveztetik, de befőzve, szesz gyanánt « aszalva is. A cseresznyés rétes h egyéb tésztaétel sem épen utolsó. Gyümölcsünk fája asztalosnak és esztergályosnak keli. A halvány-sárga és nagyon keményfa műtárgyaknak használtatik. Az élő fából mézga szivárog ki, mely ,cera«in" nevet visel. Agai felegyenesednek és szétágaznak. Többnyire min« jelentékeny és tekintélyes fa gyanánt szerepel; azonban néha néhacserjeként szintén található. Szerfelett kedveié zamatos gyü mölcsünket — a cseh néphit szerint — a Boldogságos Szűz is. A cseh édes anya, ha meghalt gyrmeke, Boldogasszony fogantatásának deczember 8. napja előtt ... a világ minden kincséért sem etzik cseresznyét, mivel akkor megholt magzata nem kap azon cseresznyéből, me''yet e, szent ünnepen fent a mennyországban az üdvözült — kisdedeknek ad az .ég királynője. Borbála napján deczember 4 éh az eladó leány a kertben megnyirbálja gyümölcsünk fájának gályáit, vízzel telt üvegbe teszi és meleg szobiban ápolja. E cseresznyefagalyak nem sokára bimbóznak és karácsonykor virágoznak. Ezen virágokat füzővállaiba helyezi a lány, mi ¿Ital kedvesének szerelmét cióvarázaolja és fenntartja. Déli Németorözágban szintén Boj Ula napján csef.-sznyegalyakat tesz a ^bonás család a vizbe s e galy karácsodig ha kizöldül, akkor a következő esztendő áldásos leeud. S ecáeresznyégaly karácsony napján a karácsonyfa, mely több helyen szerepel fenyügaly helyett. Ezen íőünnepen az erdőben háttal fordulva s ingben a cseh legény levágja* bimbós cseresznyegalyat, viszi az'' tott ruhában az éjféli miaére és meglátja a boszorkányt. ki az Ur szine változásakor háttal fordul az oltár felé. — A hajadon leány sincsen üres marokkal ilyenkor. Ez virágzó csereaznyegalyly al j övében az éjféli misére megy. Útközben a legény forrás vagy kut vi/ébe mártja jobo ke zének két ujját és jobb arczára keresztet vet E vizet a nagy lány letörli, mit a szerelem jele a legény pedig e közben kiveszi a hajadonnak övéből a cserosz- JUMÜ8 18-án 1882. nyegalyat, — mi által viszonszerelmét tanúsítja. Edes gyümölcsünknek savanyu testvére a meggy, melyet a fekete tenger környékéről Európába szinte Lukul-lusz római hadvezér hozott legelőször. Mintj a két gyümölcsnek közös neve volt „csrisum", csakhogy acseresnye „ódes", a meggy pedig „savanyu" jelzővel (keresztnévvel) birt. Ezen utóbbi a gyógyszertárban is „cseresznye" név alatt fordul elő. Azonban Kr. e. a 4. század végén Theopbrasztua leazboazi görög természetbúvár a két gyümölcsöt egymástól elkülöníti és „Mespilue" név alatt azon gyümölcsöt irja le, melynek nevo nálunk meggy. Ezen gyümölcsnek fája 7—8 méter maga«, ágai lebajlók. Levelei simák, fényesek éa bőrnemüek, a levélezár bütyöknélküli. Gyümölcse savanyus. „Ezrével terem a fán a meggy lu mondja Petőfi Sándor. Csakugyan temérdek terem. — Nálunk mind a kertben, mint vadon gyakori, — április és május hóban virágzik. A cseresznye elfogyása utin nyári meleg napokban igen kedves gyümölcs a meggy. Nyersen vagy mint „befőtt* élveztetik, a meggymártás, meggy vastag-étei, meggyes rétes s egyéb sütemény jeles étel. Néhol télre megszáríttatik és igy vagy pedig levesnek alkalmaziatik; asztali csemege gyanánt is ki<ünő vagy Rzeazbe tétetik, melynek igen szép piros szint ad. mig maga a gyümölcs pedig megfehéredik. Összetört magvából hüsitő egészséges bor állíttatik elő. Válfajai közül említésre méitó a z e 1 n i c e meggy, mint cserje vagy g—8 méter magas fa, melynek levei fürészeltek, virágai fehérek és gazdag fürtökben lógnak le, gyümölcse pedig ber-BÓnagyságu s él vezhetlen csontár. Nevezete» továbbá az üvegmeggy, mely átlátszó, végre, a hólyagos (hajag) vagy spanyol meggy, mely setét veres éa nagysremü. — Az úgynevezett örök meggy fájából kéizül az illatos pipaszár. A vad m-ggy vadon lomboa erdőben fordul elő patak partján, de diaznövényül kertben is ter-mesztetik, májua hóban virágzik. Déli tartományokban nem ritkán kerül elő a a borostyán meggyfa, melynek ley-.-lei nagyok, bőrnemüek. fürtösek, felnyulók s örözöldek, kékenyaav tartalmánál fogva pedig gyógyszerül használtatnak, gyümölcse fekete. Savanyu gyümö''cnüok ia, míntedes testvére a Cseresznye, több népdalba ba van szőve, számos egyénnek vezetéknevet kölcsönzött, kik közt legkiválóbb Megy -gyes (vagy Medgyes) L»jos erdélyi refor matus lelkész ajirö Dees városban. Szintén Erdélyben a Szászok földén egy egéfez megye (szék) „Medgyesa-nek hivatik, melynek területe 11 négyszög mértföld lakósainak száma 30 ezer s helységeinek összege huszonhét. Főhelye M e d • y e 8 szabad kir. város hét ezer lakóssal. Régi kapójában 1533-ben Gritta Lajos porsa savanyu sót keserű volt — mint a vad me^''gy, m''rt csuful kivégeztetett. Azonban 1876 ban édes volt itten az országgyűlés örSme, mint a ropogós cseresznye níert Bitbory István itten hivatott meg •i lengyel trónra. 40 kr., Blan Nándor 70 kr., Gutmann S. H. 1 frt 70 kr., N. N. 10 kr., Blan Lijos 70 kr., Plihál Ferencz 70 kr., K.lívoda •Ián04 40 kr, Sommer Sándor 70 kr, Fri deczky alezredesné 70 kr, Lengyel Bernit 40 kr., N. N. 40 k.-., N. N. 30 kr., Gatmann Vilmos 1 frt 70 kr., Herzmann Béni 70 kr., Ebenspanger Leo 5 frt., N. N. 20 kr, Stirling kapitány 70 kr, Hor-vith György 70 kr,Kohn Károly 20 kr., N. N. 10 kr., Babóchay György 70 kr., Hauaer János 2 frt 70 kr., Grünhuth Fülöp 70 kr., Rácz Antal 10 kr., Groasmann Ignácz 70 kr., Löwinger Ignácz 2 frt., Killer N. 20 kr., Engel Árminné 50 kr., N. N. 20 kr. Reichenfeld N. 30 kr., N N. 20 kr., Ebenipanger Manóné 1 frt 73 kr. összesen 74 frt 13 kr. Amidőn ennek azivea közzétételére t. szerkesztő urat fölkérném, egyúttal az egyleti választmáuy női osztálya kedvs köteleségé ek tartja köszönetét nyilvánítani a kegyes felülfizetők és pártfogóknak, különöseu pedig Janda Károly kertész urnák, ki az összes elárusilott virágokat ingyen volt sVves az egyletnek szállitáni." A vörös keresz.-egylet nagy-kanizsai fiÓKja választmányának női osziilya megbízásából dr.Tuboly Gyula, egyi. jegyző. — Időjárásunk, a folytouosan ismétlődő eső — nem valami jó az elő széua éd a meeteraégea takarmányok be-takarithatáhát illetőleg. Egyik, másik gazdánk ugyancsak vakarja is ám a füle tövit; olyan i< van, aki bizony görbe imádságra fakad. De má* oldaltól van némi vigasztalás, mert időjárásunk a burgonya és kukoricza fejlődésére igen jó''ékony befolyású. lliíiyi, megyei és vegyes iiir*''k. — Gyászhír. F. hó 16 án kísértük örök nyugalomra istenben boldogult Koch Mihály helybeli ''ügyvédet Temetése a folyton szakadó eső daczára szép részvét mellett folyt le. A kisdcdneve!ő-egye«ület és a nagy-kanizsai takarékpénztár tagjai szép számban voltak képviselve. — A temetési szertartást Szilvágyi Gyula, előbb nagy-kanizsai, most légrádi uvang. lelkész végezte. A koporsó fölött igen szép beszedőt tartott, melynek legmeg-batóbb ré. ze az volt, mikor az eihuuyttól a szónok saját nevében búcsúzott el. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül a nagy k. nízaai takarékpénztár azon igazán példás humanitását, hogy elhunyt, mint a takarékpénztár nyug. felügyelője iránti kegyeletből — a temetési költségeket viselte. — A kiadott gyászjelentés igy hangzik: Koch Mibályné szül. Kreba Krisztina, Koch Izidor és neje Koharits Leopoldina, Koch Adolf és cej« Mittol-mann Berta, ez utóbbiak saját és kiskorú eyermekük Tivadar — nevében fájda-íomtelt szívvel jelentik felcjtbetlen szeretett férje, édes atyjuk, ipjuk, illetőleg nagyatyja tekinte''es Koch Mihály urnák hites ügyvéd és a nagy-kanizsai takarékpénztár nyugalmazott felügyelőjének 1882. juniua Í4-éu déli 123/» órakor — szélhűdés folyt n — életének 73-ik óvében történt gyászos kimultát. — A boldogullnak hűlt tetemei f. hó 16-án d. u. 5 órakor tétetnek az I. nagy-kanizsai temetkezési vállalat által az ágostai hitvallás szertartása szerint a helybeli sírkertben örök ny.ugalomra Nagy-Kanizs». 1882. évi jun. hó 14-én Áldás és béke hamvaira! — József fóherczeg, a m. k. hon védség főparancsnoka, a Buda felől ma 18 án d<-lután 2 óra 5 p-rczkor ¿rkező vonattal jő és 25perczíg időzeud a vasúti indóháznál. — A helybeli „vörös kereszt egylet" választmányának női osztálya részéről beküidetett: „A vörös-kereszt egylet nagy-kanizsai fiókja áitai f. évi május hó 7-én a Zöldfa kert hely ¡.«égében tartott bazár alkalmával megvizsgált számadások szerint az összes bevétel 430 frt 67 kr., volt, melyből a fölmerült kiadások összesen 111 frt 85 kr., levonat ván, marad tiszta jövedelem 317 frt 82 kr. Ezen ös»zeghcz felülfizetéssel já^ ruhák: Rosenberg Izraelné l frt 70 Kr., Somra«: Sándorné 70 kr., Tretter kapitány 30 kr., Pálfy Elek 10 kr., N. N. 10 kr., Piihul Ferenczné 70 kr., Ebenspanger Lipót 10 frt, Sailér Lajos 40 kr., Hirschl Ede 2 frt, Vidor Samu 2 frt, Herzog Leo 70 kr., Dr. Engel Ármin 1 frt 40 kr., Knausz Boldizsárnó 70 kr, Fesselbofer Józsefné 70 kr, N. N. 10 kr Blan Pál 70 kr., Dr. Gaó József 70 kr.'', Rosenfeld Adolf 40 kr., N. N. 10 kr.'' Oateszly Antal 1 frt 10 kr., OUop Imre 70 kr., Bl-u Pálné 1 frt 10 kr., ScherzM. J. né 70 kr., Vehsch Adolf 30 kr., Ollop Samuné 40 kr., J. N. 10 kr., MHtenbjrger Sándor 40 kr., Heimler József 50 kr., Rosenberg Adolfné 20 Kr., Dr. Hamburger Sándor 1 frt 70 kr., Weisz Sándor 30 kr.. Leszner Henrik 70 kr Dr. Schvartz 40 kr., Sómmer Ignácz'' 70 kr., N- N. 20 kr., Z*dubansky Laioané 1 frt, Gutmann S.monné 1 frt. 70 kr , Lackenbacher Béla 20 kr., Weisz Manó 5 frt, Wolheim Ernő 70 kr., Ga-ray Sándor 70 kr., Dr. Preszburger Ja-kab 5 frt, N. N. 50 kr.. Zatbureczky Z^igmoud 1 frt 10 kr., C''om mt Lipótné — Statarium a madárvilágban. Már voiuk esetek fíilemlitve, hogy a tolakodó, — tolvaj Verebet a ftcakők befalaztak a rablott fészekbe, voltak példák, hogy gólyák tö. v ényszéket üive elítélték a házasságtörő nőgólyát és r-jta az ítéletet azonnal végre ia hajtották, — hanem hogy fecskék a fészket elfoglaló verebet fölakasztották volna, arról még eddig kevés ember hallott; Ez történt e hó 12 ón Nagy-Kanizsán, a honvéd laktanya emeleti ablakai fölött az elfoglalt fecskefészek ben lószőrre fölakasztották a fecazék a rabló verebet. Dr. Tomcsinyi levétette a fészket a tűzoltók mászó ké szüléké aeglUégével és Bud-peetre küldte a természettudományi társulatnak a felakasztott verébbel együtt! Nagyszerű Volt látni a fészket és fólakasslo''t verebet. A lószőr vége a fész-k sáralkot máuy ába bele volt epitve, t fészek fenekén kilóggó hosszabb végére p dig egy sajátságos hurokba a veréb volt fölkötve. Az özvegyen maradt him vetób harminezhat óráig csíp-deste a lószört és akarta minden áron megmenteni párját, de bíz az nem sikerült. — tjoncz felülvizsgálat tartatott városunkban Gartner Antal miniszteri osztálytanácsos, elnöklete mellett a vároa ház nagytermében. — Megkerült lopott marhák. Lapunk 47. számában emiitett s Varga Ferencz magyar-utezai lakóa istállójából elhajlott két tel énen a tetteaek csakugyan nem tudtak idejekorán túladni, mert ezek a lopia után néhány napra ccirkáló megyei rendőrök által Ih.-Berény hez közel az erdőben egy fához kötve megtaláltattak. Az ugyanazonossig constatiltatván a tehenek már a tulajdonos birtokában vannak, a tettesek azonban idejekorán kereket oldva aligha lesznek kézre keritheők. — Mechanikai gxinhiz. Az alibb-szállás bizonyos fokozatosságával még egyre ígérkeznek a azinhizi melegségek. Nemsokira mechanikai színhiz érkezik ▼árosunkba — már csak az előadást tessék érteni! — Ugy mondjak, hogy „még itt nem létezett" kitűnőségeket prodoki-land Minden egyébből a falragaszok fognak szólani. — A csáktornyai nő egylet javira rendezett tavaszi mulatság alkalmival felülfizetni azivoskedtek: Konyiry Mi-hilyné 2 frt, Ziegler Kálmánné 1 frt 50 kr, Grobnt Ferencz 50 kr, Bölcs Sándor 50 kr. Csendes Géza 50 kr, Tódor József 1 frt, G.éaz Alajos 1 frt, Bernyik Ferenczné 50 kr, Pecsomik Károly 50 kr, dr. Schwarz Albert 1 frt 50 kr, Laky József 2 frt 50 kr, Csesznik Sándor 1 frt, Mayer Salamon 3 frt, Jeney Gusztáv 50 kr, Pecsomik Frigyes 50 kr, Singer Sándor 1 frt D ;urbányi Elekné 1 frt, Vol-lák Reziő 1 frt, Szinkovits Ferencz 1 frt, Bernyák Károly 1 frt, Rez ,ek Károly 1 frt 50 kr, Terbócz látván 50 kr, Tíalér József 2 1.1 50 kr, Zikál Henrik 1 frt, Buch; erger Fülöp 50 kr, Himchmann Samu 50 kr. Weis« Salamon 50 kr, Son-nenvrald 50 kr, Krasovetz Ignácz 1 frt, Weias Ede 1 frt 50 kr, Stern Jakab 1 frt 50 kr, Neumann Ignácz 2 frt. M*ndl N.-nó 1 frt, M.ndI N 50 kr, Roi^nb -rger Gyuls 50 kr. Báron Róza 1 frt 50 kr, Ro«enber-g-r Lajos 1 frt 50 kr, Heinrich Lipót 1 frt, Rosenberger Rudolf 1 frt, Benedikt N. 50 kr, Hirscbler testvérek 2 frt, Gra-ner N. 1 frt, Herlinger Mór 1 frt 50 kr, Pethő Jenő 50 kr, Göncz Lajos 50 kr, Piichta 60 kr, ifj. Seifert Antal 2 frt. Neumann Albert 50 kr, Mayercsak N. 1 frt, Hirscl»munn Adolf 50 kr, MoLár Elekné 2 frt. Öi&zeseu 52 frt 60 kr. — A mely összegéri fentnevezett hölgyek és uraknak, a nőegylet nevében bálás köszönetét nyilvánítja Csáktornyán, 1882. junius 14. Krnsovetz Ignáczué, nőegyleti elnök. — Zala-egerszegi színészet. Tudósítónk irja: F. hó 13 án „Váljunk élez. 3 felv. vigjáték Sardo V. éa Nwjac tí. tői, mü rtő és igen ns-gyszámu közönség előtt került aziure, mely előadás megyénk köztiszteletben álló főiapáuja mlts. Glavina Lnjoa becses jelenlé''ével is tiszteltettek meg. A szereplők hóseí Tóth (De Prunelles) és G. Bussai Kláris (Cyp-rienne) neje voltak és hosszantartó tapssal jutalmaztattak. „Én voltam, vagy vén asszony & Targoóezán" cz víg operetté Soupéból, f. hó 14-én nem nagyszámú közönség előtt került színre és Bokor Ágnes (Onodiné) oly nagy hatással szerepelt, hogy az elismerő közönség szűnni ■ em akaró tapsolására többször meg keHett jelennie. Ezt követte „A pajkos diákok" cz. 1 felv. víg operotte Coatától. Dancz (Geier), eredetileg alakított a diákok kö/ül G. Bussai Claris és Berzsenvi J. kitűnően játszottak. B»kor J. fFlek) szintén kitüen szerepelt és Berzsenyi J.-val többször tapnot arattak. Végre Gálosy (mesterb-gény) és Bokor Mari fLizi kedvese) igen nagy tetszésben részesültek és <-zek is többször kihivattak. — A csáktornyai nőegylet által roudezett tavaszi tánczmulatság, daczára az esős időnek, mely a közönséget fedél alá szorította, jól sí került, kevés, de válagatoti közönség voltjelen. Vígan fol^ t a táncz. Nem is csoda! Darázs Miska j<*Ies zenekara ugyancsak szorgalm-san húzta a szebbnél szebb csárdásokat. — Az anyagi eredmény nyel ia meglehet a nőegylet elégedve. 27 frt 95 kr a tiszta jövedelem. — Pisztoly utkn — fózókanal. Ha Wahrmann Mórt leteríti Iatóczy golyója, nekrologja egy adomával szegényebb lett volua. Pedig az az eaete is, melyről mostirunk, megérdemli, hogy együtt emlegessék első párbajával. Mikor vége volt a párbajnak, Wahrmann keble felszabadult a nagy nyomás alól, mely szívére 8 ennek következtében gyomrára is nehezült s. az az érzés, mely három uap zsarnokoskodott az izgalom, irgalmatlanul, türelmetlenül kezdett izgágás-kodni gyomrában. — A becsület ki lévén elégítve, az éhség is követelte jogá*. — Ember vért nem onthatván, legalább egy csirke vérét akarta folyni látni. *De hát hol kap >*nni valót? A vendéglőbe iiem mehetett, mert ott Iatóczy telepedett meg azzal pedig őmeg nem fér egy csárdában. Meg kerülni is akarta a zajos érdeklődést, melyet személye iránt tanúsítottak volna. Megemlékezett azonban arról, hogy az ercsii izraelita hitközség elöljárójával egykor valami szívességet tett. Ez nem fogja éhen veazní hagyni. Bekopogtatott hozzá. Az elóijáró rendkívül nyájasaággal fogadja. — Megértvén azonban Wahrmann kérését, sajnálkozva szabidkozik, hogy bázáoak egy főzni tudó asszonynép« sincs itthon, felesége ugyanis Budapestre ment, még pedig egyenesen wzért, hogy a Wahrmannról szóló híreket közvetlen forrásból ós frissen kaphassa meg, t szolgálónak pedig kimenő napja van. De azért sebaj. Oda se nézjő ennek * kellometlensegnek. Tud csinálni olyan csirke pörköltet, hogy a király is megnyalhatja utána a száját, olyat nem evett sohasem Wahrmaun uri asztalin. Még sakter s^m kelUtt, maga ▼itte neki a kést a csirke nyakinak és pár perez múlva mir lobogott a víz a csuporban, a két fürge kéz csak ugy söpörte a tollat a leforrizott illatt testéről. Igen im, de Wihrmannak éhaége nem birt oly türelemmel, hogy a csirkehús megpuhultit bevirbatta" volna. — „Ennem kell!« kiálti, mintha Coriolin plebsie volna. — .No, ha nem Iul várni, azon is tudok segiteni, telelt a gazda, — csinálok rintottat!" — Odatette a lábast tűzhöz, bele zsírt s kezébe nyomta Wahr-msnnak a fózőkanaUt. — „No most keverje." — S mig Wahrmann forgatta a főzőkanalat, ő csapkodta bele a serczegö tsirba a tojást. Jól esett az éhségtől kínzott gyomornak, de ez sem voK elég, még mindig zúgolódott. S Wahrm ann gyönge szemével is észrevette, hogy az a csirke gyönge tiplilék lesz neki, — kell még riadás hozzá. Jól van. A zsidó gazda még burgonyát is készített, dt a mig hámozta Wahrmaunak kellett a csirkét forgatni, hogy meg ne égjen. Végre kész volt a pompás vacsora és Wahrmann csakugyan nem evett életében jobb izüt, mert hát az éhség a legjobb szakács. 8 mikor eltávozva, megköszönte a házigazda szives- ígj szólt: „Nem hittem volna, egy nap két ily merőben különböző dolgot cselekedjem, először : ma fogtam elöazör komoly ügyben pisztolyt a kezembe a ma láttam először komolyan főzőkanalat." — Kovács Zsigmond vonzprémi megyés püspök ur ő excellentiája, a nagykanizsai kiadedncvelő egyesület sorsjátékot rendező bizotuága által hozzájutta tott 2 darab sorsj-gy ellenében, a bizottság elnöke és pénztárnoka Somssics L"-ríncz nr ő nagyságához raagánkezül*g irt hazafias ihlettől áthevüli levél kaprán egyszáz forintot küldvén, ezáltal ritka nemes humanitásának és emberbaráti páratlan érzetének szolgáltatta ujolag fényes bizonyítékát. Sugározza be amiodeohntó-sá''g e nemes fópásztornak drága életét a boldogság dicsfényével, hogy egykor ta uuja lehessen a/.on intézmények virág /.ásának, melyek síkeres előmozdítása hoz ő is jelentékenyen hozzájárult. — Hymen. A „Budapest- czimü lapban olvassuk : „Bárán\ Iguácz, » Csáktornyái állami tauitóxépzó intézet igazgató-tanára e napokban vallott jegyet Nagy-Szombztban Csorba Maria -kisasz szonynyal, egy magánneveló intézet tulaj donosival. — A 8elyemt©nyé8zté3 érdeké b-n ujabban kiváló buzgalom nyilvánul országszerte. A kormány egyik jeles teladatri-uak ismeri a községi sz-.derfaiskoi.ik létesítőét, e végből valamennyi tő»vénv-hatóság tetületén elrendeltcte''t a c/.élirá nyos intézkedések foganatosítása. Zil-.-inegye területén ía tjbb helyen buzognak ez érdembeu. Kiváló elismerés illeti rm-g e tekintetben is a csáktornyai állami tanitóképezdét, hol Csepregby Endre tanár ur minden dicséretet roegérdem''ő ügy buzgalommal és sikerrel oktatja a leendő tanítókat arra, miként kelljen egykor a ely mérek gyakorlati és elméleti bánásmódjával megismertetni népüuket, mely az ipar eme jövedelmező ágát még hírből ia alig iameri. Pedig szakértők réazrehajlatlan véleménye,'' hogy a hazánkban termelt selyem kiállja a versenyt még az olaszországival is, ahol már régi időktől f gva egyik legjövedelmezőbb foglalkozása a népnek, aggok, nők, gyermekek űzhetik a selyemtermelést éa juthatnak évennínt szép pénzhez a csekély muuka és néhány heti idő fejében. E hó folyamin a fóldmivelés-, ipar- éa kereskedelemügyi m. kir. miniaternek nN selyemtenyésztés emelése czéljábó! kiküldött meghatalmazot''ja, Bezerédj Pál is meggyőződést kivin szerezni a Csáktornyái áll. tképezde selyemtermelési eredményeiről, kiküldvén a sr.egazárdí országos telep anárát, Gundo Henriket, ki ez iparág felvirágzása érdekében hivatalos körutat tesz, roegvizBgálacdó a selyemtenyésztő telepeket. Csáktornyán f. hó G-án fordult meg a az áll. tképezde Helyemtermelési eredményeível teljesen megelégedve távozott. Egyyeleg. - — Ur a maga házában. (Jelenet egy angol biró előtt.) Mr. Barstow londoni biró előtt tiszteségesen öltözött férfi jelent meg e napokban. Kérte a bírót, hogy szabadítsa meg egy albérlőjétől, ki megkeseríti az életét s még csak nem is fizet. ; A biró: Ezt megteheti ön ¡8. Mondjon fel neki s utasi''s* ki, ha letelt a határidő. — Csak egy baj van. — Nos? — A kérdéses személy az anyósom. — Az nem tesr, semmit, ön nem köteles anyókát magánál tartani. — Az ám, csakhogy a feleségem összeszűri a levet s a két asszony eng^m... dobott ki a házból. — Hogy tűrhet ilyent? — Bocsánatot kérek biró ur;-oős -ön? — Nem. Ugy ! akkor hiáb* vesztegetem az időt, ugy aem érti meg az esetemet biró ur! E szavakkal a férfi búskomoran távozott. SZOYDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLN JUIÜS 18n 1882. — Egy hajón utazó kisasszony naplójából, 1. nap. Viharos icM, rossa társaság. — 2. nap. A kapitány igen szeretetreméltó, bovaJiotta Bzerelmét s felajánlotta szivét és kezét. Visszau''a-sitottara. — 3. n»p. A kapitány uj;a zaklatott ajánlatával s azzal fenyegetőzött, hogy megüli magát velem együtt 8 légbe röpíti hajóját és 300 utasát. Visszautasítottam — 4. nap. ^Megmentettem 300 ember éietót! M I Csáktornya Köszönjük, .r, Hallgatásodat a f«nforg<S ügybon iga-• zán nem bírommógmagyarisni. '' V. S Tapclcza. Ugyan mi van veled, hogy ugy a hallgatásba feneklett*! ? beszélj I manapság az ezüst örvend kelendőségnek? M 6y. Veszprém. T da-ca v<lQnk, hogy : mi»ly számok maradtak cl ? P. D. Zágrih. Kapja 8n rcudoaen a t p ? S/.erkesztőí üzemetek. T. Zala-Egerszeg 4 tudósitá-t megkaptuk; köszönjük. B T Csaktornya Köszönjük. Kisérje figyrlenimel a hírek rovatát! Ha csakugyan tény, honnét van az, hogy c m öntől és nem melegében kaptuk a hírt ? Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT. — Titkos betegségeket a legújabb tudományos kutatások alapján gyógyítok-sőt a legkétségbeesettebb eseteket, még pedig hivatalzavar nélkül. Valamint az ifjúkori vétkek rosz következményeit, idegbajokat, tehetetlenséget. A legna- gyobb titoktartás biztosíttatik. Kórom a \ legpontosabb betegség tudósítást Dr. | Bella Mitgl. Gelebrt. Qeaellsch. l''arís G. Place de la Nation G. 520 23 - *. ■ — Minden EpH^ptiiban (eskór) görcsben és idegbajban szenvedőknek bátrak vagyunk ajánlani Prof. Dr. Cb. Albert Paris, 29. Avenne de Wagram a világhírű, majdnwm csodálatos gyógykezelését, forduljon tehát minden beteg tel: jes bizalommal fen nevezetthez és egészségüket, melyet már veszettnek hittek, visszanyerhetik. Levél által való gyógykezelés is nyerhető, ba a betegség állapota körülményesen leíratik. Megjegyzendő, hogy Albert ur csak látható sí er után fart igényt a gyógykezelés dijra.527 isryiittó t.*) KŐ,SZENVEDŐK sokszorosan elismert módszerem által műtét ós foglalkozásban! zavarok nélkül tartósan gyógyíttatnak. Jutalom «»ah már bevér*. ''I gyó- gyítás után. 30 Prof. CH. ALBERT. Paris, ¡¿9. Aveuue de Wagram. •) K rovat alatt köalötért felelősséget nem vállal a Sterk. A tisztelettel alólirottnak van szerencséje teljes alázattal a t cz közönségnek becses tudomására juttatni, hogy női intézetét folyó évi julius hó l-én megnyitja és épen ugv mint évekkel ezelőtt helyben gyako rolta, a reábízott gyermekek kézi munkában való oktatasáru, müveié sére és nevelésére különös gondot foidltand. Tisztelettel BÖHM ANNA. Horváth Lajos ügyvéd ur házában a kegyes-rendiek átellenében. 601 1 — 3 HIRDETESEK. Az eredeti Singer varrógépek külön talajdonságuk miatt fényes sikert mutaUak fel az által, hogy az elárusitás tetemes-n növekedett, ugy, hegy a lefolyt évben több mint fél milió azaz 561,306 darab adatott el. Ez többet tészen, mint az összes varrógépek gyártmányának harmadrésze az egész földón. — Ezen-varrógépek jósága és tartósága, czélszerü szerkezete, mely által mindig tökéletesebbek lesznek éa felül mul minden más gyártmányt ez idézte elő ezen rendkívüli sikert — és ez áiu! ezen eredeti Singer varrógépek, háztartásra, ugy mint minden iparágnak legkedveltebb a világon, — ezek mostan uj szerkezetű tiporállványnval szállíttatnak, az előbbieknél, melyek szokás szerént rövid idő alatt nehezen és nagy zajjal járnak, azon előnynyel bírnak — hogy soha meg nem vásnak, tartósan és állandóan zaj nélkül és könnyen kezelhető, ugy, hogy a leggyengébb — vagy agg személy, minden erőfeszítés nélkül használhatja. * 600 1—* hogyha a gép állványán és a gépezet kanján, az ide mellékelt gyári védjegyet hordja — ezek teljes jótállás mellett gyári áron és hotenkint EGY FORINT részletfizetés *- mellett adatnak el. NEIDLINGER G. Nagy-Kanizsán Deák Ferencz-tér 460. sz Gi-rti23.li.iat: Tél© OOOGOÖOOOOCO 5St7 S~5 LANZ HEINRIK BÉCSBEN Hl. Hintere ZoUamtsstrasse 13 a. I l ''«■«ájl^&rf » t > •Wil* • < .;,» , M OLL SKIDUTZ-PORA Csak akkor ValÓdi, l?1 IEÍ"dcn doboE czimlapián a sas lenyomva ** sokszorosított rzégom van I -1 i\ej.°hb RÍkerc* ra*llett fennA" mindennemű gyomor mteg.égek cs emesztes! akadályok, (mint étvágyhiánv, ha,.,omlás), vér módot folytak1" Külön5''en «>>7 egyéneknek ajánlva, kik Ül5 élet- Hamisítások tírvéaylleg bönlettetnek _Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. emberiségnek \u?° KJ''D"«aasaai, a legtöbb betegség ellen, mitr-t fej- ZS; f,«f«i>- ^ ''érvek ésgnyut ¡ebek, íb ellen '' "emRrn,U<li«- «indennemü bénnlás Ss sérülés stb. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krohn M. és társától Bergenben. (Norvégiában.) , • u >;ten zsírolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o.é. Fő Hzállitás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs TuchlauLen. B»kt£'' az állam minden hírneves gyógyszertáráoan vagy fűszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek. A t CZ. közönség kéretik határozottan Mc''I-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját i % jegyem és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Hagy-Kanlz&a Belus J. gyógysz. Pr.-iger Béla gyógysz Fessolhofer József, Roseníeld Adoll, Rosenberg Ferencz, Strém ós Klein — Zali-Eg«rszeg Hollóey J. E. Marozall Isztl Ford. — Barcs Dorner K — Csáktornya Göncz L.. gyógyszerész. — Kaposvár Babóchay Kálm. Kohn J. gyógysz. Th. Kecskessy gyógysz. — Kaproncza Wcrli M. gyógy-tőszeg Csacainovics Ist. gyógysz. — Keszthely Wünsch F. — Könnend Rátx Ján. — Zágrjq -Irgalmaihoz gyógysz. Mittlbach S. gyógysz Holjac v---Sopron Mexey And. gyógysz. — Letbflye KallwodaJ — Kaposvárott noroTic* Ad. — Zala-Egerozefl H>llossy L E. gyógysz 451 25—52. 8 O Kézi- és járgány-cséplőgépek g Takarmány előkészitményl gépek stb. Legújabb szerkezetű, legértékesebb - rendszerre! olcsó árak mellett. K''-pea árjegyzékek ingyen és bérmentve. ügyet és szolid ügynökök és ismétcl''irusilók kerestetnek. o o o o o o o o o o c B ö O OOOQOOOOOOOOOO 715. szám. 18S2. 598 -2—2. Áriejt hirdetmény. A nagyméltóságú vallás- és közoktatási kir. minisztérium a Muraközben levó alsó-domborui rom. kath. paplak helyreállítását 1882. évi május hó 16 án keit 37532 számú rendeletével 1881 frt 40 kmyi összeggel engedélyezte, megjegyeztetvén, hogy a hitközség által 238 frt 35 kmyi értéket képviselő 237 kézi és 54 igás nap leszolgálandó. Ezen munka biztosítása tekintetéből z.z alsó-d- mborui plébánia hivatal irodájában folyó 1882. évi junius hó 27-én reggeli 9 órakor írásbeli ajánlatok elfo. adásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére magukat a fent kitett összeg 5%-val bánat- pénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmá4 ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 10%-ja. készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, • műszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. - Zala-Egerszegen, 1882. évi junius hó 10-én. Zalamegyei m. k. építészeti hivatal. KA VÉ e s thea szetküldési czég- Legnagyobb szétküldés! üz''et nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bénnentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve 21 Mocca valódi arabi ni 22. Menado igen u<-mcs Java I fár;;a neme'' — Caba *ö''d erS:elje* — Peri Mocca. igen l:-:id.>.-< Javs II. sárga nemes 32. Santo«. jóir.lésü 33. 34. Oa/.tr- ért. frt — 7 Id — (í ¡VO 24 30 27 25 Domingo kiadó« — — — - — — — — 3 90 Rio erőtoljas <;s tisz''.a — ■- - — — - — — .T"<> Thea : kilo 75 kr tó] frti^ 5-r.O. Kuglik • K''ron Sardina hordón- ként''á kilo 175 fn. Közvctl'' n ''/.étkílilis gyors é- sol d szolga at. Aijegyré kek kávé-, thea- »3 vanillátu''il. vihmiüt kis posta próbák dijui«''i>tea<''ii kiil ift- nek Kérjük b ujául tt-t és ajánljak magunkat 457 11 —->(> FUNKE & KORNBERG- HAMBURG. MILTEiE czlpész ^ir.-KiarLlzsájn a városház épületében FESSELHOFER JÓZSEF, füszerkereskedéa''í raelhítt. (a7c''ölt Baboch&y-félo házban ) T cz. Alulírott ajánlja magát mindennemű UKI-. NŐ- és valamint esiiiis szilárd, gyors éa jutinyos árakon való elkészítésére a legjobb borból, bel- c* külföldi bárminemű kel méból, gnmmi sarkokkal ngy kész lábbeliek raktárát is. Vidéki megrendflésekre legnagyobb gond fordittatik. é« azok csupán egy avult czipő av..gy centimetermérték beküldése mellett a legpontosabban eszközöltetnek B^T" a legújabb divat szerint, A n. é. kőíönség kegyes pártfogását kéri 540 8* M.LLTENBEBGEB SÁNDOR, czipéaz Hagy-Kanizsán, nyoiaatott a kiadó talajdoaos Wa]dits József gyorsaajtóján. NAGY-KANI28&, 1882. imiing 22-én. ElölLetéü ár- rcéfu: ''vre..... fél (•■ re....... n<> ved ÓTTC...... Eg\j szám ÍO kr. 8 frt 4 HIRDETESEJC * hasábos petitsorban 7, másodszor t; í minden további sorért ?» kr. NYILTTÉRBEN «őrönként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden egyes lésért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik , ; .A lap Wteürai ré**ét illeti k^zlern*-nyék a sí erkesztőbóx, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY-KANIZSA Wiassiocbáz. BénnenUtlen levelek e*ak ismert monkatárzaktól foeadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Y''.l •//.■• • . • í • ■. • 1 • • .; -3--Kanizsaváros hely ható-ágának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár8, a „zalamegyei általános tanítótestület* i • • i • j . 3 » • m1 . i » . . ^ • #« v . . . • * i • • i M i « i / i v« i / . . _ ----- -''w # ~ r------ i * '' " . i • : 1 ii . ,nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület8, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya8 s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési feihivás. A julins elsején kezdődő uj évnegyeddel tisztelettel felhívjuk a közönséget. lapunk pártolására 1 Az eddig kövelett irány elég garantiát nynjt arra. hogy t. előfizetőink "igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendünk Előfizetési ár: Félévre (julius—deczeraberlg) 4 frt. Negyedévre (jul.—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk Kiadóhivatalába (Wlassics-hriz) kérjük küldeni. N.-Kanizsán, 1882. jun. 21. A kiadóhivatal. Néhány szó a qnalificatlóról. A tisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat — ugy az ál-''am. mint a közönség érdekeit tekintve — kétségkívül egyike azon fontosabb reformoknak, melyek megvalósítás végett, a közel jövőben az országgyűlés elé kerülnek. Nem tesz tehát talán teljesen érdektelen, ha e tárgygyal egy kissé tüzetesebben foglalkozunk, annál is inkább; mert a képviselőház által, ezen javaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak j üléseiben kifejtett nézetek — indítványok — s tervezetekből, aki fl&ak egy kissé is figyelemmel kisérte a tanácskozások menetét, nagyon köny-nyen azon meggyőződésre juthatott, hogy a törvényhozás e tekintetben czélba vett reformjai által ismét az egyik szélsóségből a másikba igyekszik átcsapni s hogy a köztisztviselők qualificatiójára vonatkozólag formált követelményei csak ujabb folytatásaként ígérkeznek azon systema-ticus törekvésnek, mely az ügyvédi kart a földszínéről eltörölni szándékozik. De szóljunk világosabban: A javaslat 28. §-a értelmében ugyanis, az egyes ministeriumoknak alá ren- delt állami tisztviselők ugy, mint a törvényhatóságoknál az alispán, főjegyző. szolgabíró, a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei s a rendőrkapitány, gyakorlati közigazgatási vizsga letételére köteleztetnek. Mi c szakasznak az állami tisztviselőkre vonatkozó részét illeti, ugy az alig mond valami ujat; mert hisz, manap is. már majd minden állami hivatalnál — legalább a fogalmazási szakban való alkalmazha-táshoz - az elméleti képzettségen kivül még az illető szakvizsga letétele is mulhatlauul megkívántatik, ettől lévén függővé téve az állami szolgálat — mondhatni — minden ágában az előléptess, avagy a nyugdíjra igényt nyújtó végleges alkalmazás. Az érintett szakasznak a megyei tisztviselőkre vonatkozó intézkedése azonban már határozott ujitás s bátran elmondhatjuk, jogos követelmény is; inert a mai fejlődött viszonyok közepett sokkal bonyoló-dottabb már a közigazgatási szolgá lat, hogy sem annak, minden quali-ficatió nélkül megfelelni lehetséges volna. A törvényhozás czélba vett reformjához tehát, mely az önálló hatósággal felruházott megyei tiszt viselőktói jogvégzettségen kivül még a gyakorlati közigazgatási vizsga letételét is megkívánja, legkisebb szó sem fér, hacsak azon egyedüli r.ggoz dalomnak nem akarunk kifejezést adni, miszerint félő, — hogy mindezen üdvös reformok nagyon könnyen hajótörést szenvedhetnek akkor, ha a megyei szolgálat terén továbbra is a hatéves választási rendszert akarjuk meghagyni, kétséges lévén igy, hogy az ideig-ó.''áig t^rtó hivataloskoaásra. bizonytalan s annyi kicsinyes érdektől függő pünkösdi királyságra lesz-e majd elég jog végzett s ezen felül még a gyakorlati közigazgatási vizsgát is kiállt vállalkozó? Igaz ugyan, hogy a jogi pálya tu ltömöttsége következtében ma. -- hogy ugy mond- juk — nagy a „kínálat"; de ezzel szemben nem 3zabad felednünk azt sem, miszerint a mai reális korszakban nrhn3tenki~í "biztos eristentiának adja az elsőséget s igy, ha netán kellő számban pályáznának is a bizonytalan közigazgatási szolgálatra a végzett jogászok, azt bizonyára a nagy többség csak ideiglenes életpályának fogja tekinteni s ahoz legfe-lebb csak addig ragaszkodik, mig jövőjét valamely biztos s hálásabb téren megalapítani képesittetik. Hogy azután ezen ideiglenesség, ezen átmeneti hivataloskodás a különben is annyira ócsárolt közigazgatásunknak nem valami nagy előnyére fog szol-gájni, az sok kai kétségtelenebb, hogy sem bizonyítgatni kellene. De visszatérve magára a törvényjavaslatra, illetőleg az ezáltal czélba vett reformok tulhajtottságára, sietünk kijelenteni, miszerint a tul-hajtottságot nem a jogvégzettség s agyakorlati közigazgatási vizsga iránt formált követelményekben találjuk, hanem igenis a már többször érintett javaslatnak az ügyvédekre vonatkozó szakaszaiban, melyek szerint, igaz ugyan, hogy az ügyvédek fel lennének mentve a tervezett 2—5 évi közigazgatási gyakorlattól: de misrészt meg öl is a gyakorlati közigazgatási vizsga letételére köteleztetnének. S épen ez — szerény nézetünk szerint — a javaslat leggyengébb oldala nemcsak azért; mert gyakorlati vizsgát követelni valakitől valamely szakban, melyben soha nem practizált: képtelenség, hanem azért is, mert a javaslat ezen része ép oly méltánytalan az ügyvédi karral szemben, mint a mily inpracticus a jó közigazgatás követelményeit illetőleg. — Ozélszerütlen, inpracticus a javaslat ezen kívánalma pedig azért; mert az ügyvédet a minden ; — de főleg az önálló hi-vataloskodáshoz mulhatlan szükséges gyakorlat alól felmenti s igy csak tovább-folytatását képezendi azon eléggé nem kárhoztatható ferde s agyonvizsgáztató rendszernek, mely a gyakorlatra időt alig engedve, csakis elméleti embereket képes nevelni; méltánytalan pedig az okból, mert az Ügyvédet az ügyvédi vizsgán felül még egy hasontárgyu, de bizonyára sokkal szükebbkörü vizsga letételére kényszeríti, daczára e.nnak, hogy a jelenleg érvényben lévő ügyvédi rendtartás mellett amúgy is egy egész kis vagyon kell s fél ember élet is alig elégsé ges ahoz, hogy valaki a jogtudori szigorlatokon áttörve, ügyvédi diplomához juthasson. Igaz lehet ugyan — mint ez a képviselőház közigazgatási bizottságának üléseiben is különösen hangsúlyozva lett, — hogy az ügyvédség tultengésének egyik főoka abban keresendő, miszerint ez ideig az ügyvédi vizsga mindenre képesített s hogy ennélfogva ezen irányt továbbra is pártolni nem czélszerü; de másrészt az is igaz, miszerint az ügyvédi miseria és proietarismus másik elvitázhatlan oka meg az, hogy az ügyvéd a törvényhozás ujabb és ujabb intézkedései folytán a közszolgálat minden teréről systematicusan JeszoritUtik s igy ebből folyólag az is igaz és elvitázhatlan, miszerint ezen methodussal, mely által a társadalom egy egész osztálya a megélhetés feltételeitől egyenkint és egymásután megfosztatik, a bajt csak elmérgesitjük, de orvosolhatni soha nem fogjuk, aminthogy soha nem is hathat az oly gyógyszer, mely a kóros állapotoknak nem okát, de következményeit knruzsolgatja. Nem a megélhetés eszközeinek tervszerű és következetes elvonása által kellene tehát a törvényhozásnak az ügyvédség tultengéséból eredő bajokat. orvosolni, hanem ellenkezőleg, addig is, mig társadalmi s közgaz- dasági viszonyaink teljesen át nem idomulnak s igy ebből folyólag uj, biztos és tiszteséges existentiák alakulnak, vagyis másszóval, addig is, mig „prókátor nemzet* maradni kényszerülünk oly „moaus vivendi''-k nyújtása által, mely a feles számú ügyvédeket, tanulmányaiknak megfe-ielö állásba, foglalkozásba segíti. — Igy tett hajdan, hogy több példát ne említsünk, a classicus jogtudomány hazája: Roma is, mely a jog és igazság védőit szintén czéhekbe szorítva, gátot vetett ugyan az ügyvédek tulszaporodásának; de soha sem ment addig, hogy az ügyvédi kart kenyerétől akarta volna megfosztani, sót ellenkezőleg az ügyvédek sorából szemeitettek ki az állam elsőrangú tisztviselői''. '' A magyar törvényhozást azonban e tekintetben ugy látszik, nagyon is ellenkező intentiák vezérlik, kézzel fogható bizonyítéka ennek ujabban a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat, mely ismételt bizalmatlanságot árul el szemben az ügyvédi karral, ujabb semmibe vétele a manap mát>J ugyancsák ke-keservesen megszerezhető ügyvédi diplomának, -"ajabb törekvés az egyik szélsőségből á- másikbí. való átmeneteire. Eddig jó volt az olyan szolgabíró is, kinek összes tudománya talán csak az irás olvasás mesterségében culminalt, most meg egyszerre azt kívánjuk tőle, hogy legyen végzett jogász, doctor juris, ■ ügyvéd 8 mindezek -hegyé még a gyakorlati közigazgatási vizsgát is tegye le. Már pedig, ha valaki ainden gyakorlati, birói vizsga nélkül lehet törvényszéki vagy akár legfőbb ité-lószéki biró is, ügyvédi oklevelével, ugyan kérden^ miért nem lehetne az ugyanezzel a szegény diplomával valamely kis falusi városkában szolgabíró, polgármester, vagy akár alispán is? Erre bizonyára az a válasz, hogy azért; mert csak ügy- TARCZA. A nagy-kanizsai Frőbel-ünnepélyen. — Szavalta SOMSSICH KATINKA kisasszony.— Ünnepet tartunk ma itt, Még p''-dig k-ttős ünnepet. — A kebel érsésrit Szó nélkül lixgyni nem l«het. Hisz ragyog minden arezon, minden szemben Mily migasztosat érezünk e perezben! E. díszhelyre sereglett ♦ Kisdedek áldott sxiv-ben Ma egy nj virág termett.. Ő''izrék hiven, gyöngéden. K szép. ékea uj virág: a kegyelet! — Testvérré tesz minden népet, nemzetet. Másik virig is van még. Mely a szívben az észszel él; liteutSl rett örökség ^ igy minden kincsnél többet ér I dú« virA,j a gyermeki szeretet, Isten és ember egyiránt szeret ) * k«:5g érzelemnek ^»o «zentelve Fröbel napja, »ok szépet teremnek, fz ünnep bizonyitj«. , Wyen e kép «miék a kiided«knél: H0?y nincs drágább virág e két érzetnél ! BÁTORFI. . Karaflola a költő sírjáról. (Kibeszéli* a deák időkből!) óenva Ágosttól. Fordította: PBÉMUS DOMONKOS (Folyt-itás és vége.) — „Tudom is én ! Minek is kérdezed?« — „Hogy ne kérdezném? Néz« «"fck, mi* versengünk a lányért — éa őj Bzeret, igen, ó szeret, mert egészen meg változott. Nem vetted ezt észre?* — „De igen." — Kit szeret? Az'', egyikünk sem tudja, ő neki pedig nincs annyi bá''or-sága, bogy azt megmondja. Tndod mit ? Hagyjuk el őt egy időre, hadd'' gondolkozzék. Majd ha nem leszünk vele, meg mondja a szive, melyikünk az igazi. Akkor Ítéljen. Jói lesz-e? — „Jól van, nagyon jól van. Rá-állok." Hazaértünk vacsorára, — a mely megint a kertben volt. Az asztalnál elbe szeltük találkozásunkat „Tbalia" gj érmekével — volt elég nevetés. Végre a többiekkel is tudattuk szándékunkat és hogy másnap tovább akarunk menni -a bledi* tóig, a bobini tóig, — a Száva forrásáig — és pedig korán hajnal előtt Az ur és az asszony jóvá hagyták elha-tározatunkat, — Nezsa pedig alig észre-vehetőleg megrezzent. — „És meddig fognak elmaradni ?" kérdezte Albertet. — „Tizennégy napig," — „Es aztán ?„ — folytatta Nezsa kíváncsian. „Visszatérünk" — viszonzám. Erre az ur felkelt ós Alberttel bement a házba, hogy átadjon neki egy levelet, a mely az ur egy barátjának Bledben volt kézbesítendő, az asszony a konyhába ment dolga után. Az asztalnál •) Bio ii tó és vHéke, Krajna l«gr.>gé-nyeivbb pontja, — Bohini tó s>intén nevptete* eyönyörü vidékéről. — Mindaktt tó a Száva forrásánál vau, — a mely itt Szaviczácak nsveztetik, mivel nagyon kicsiny. A k<t tó fidéktt a ro/idck legcrftteljriebb népe lakja. maradtam magara Nezsával, ő kötött, én szivaromat azoritgatum. A gyertya remegő lángja körül röpködtek az éji pillangók, — a hold a leveleken keresztül kundikáit lug&sunkba, — a hol voltunk. Egyszerre megszólal az ó torony harangja. Tizenegy óra. „A hold világit, az óra üt" — akaratlanul ejtém ki e sorokat, ugy fél hangon. — „Igazán, — szólt Nezsa moso lyogva, — önök csakugyan mennek holnap?" — „Igen. De valóban, vissza kell adni „Prezern költeményeit " „Minek, hiss úgyis visszajönnek." „Az igaz." „Vigye csak magávai a könyvecc-két. Szavíczán olvassa el a keresztfát a Szaviczánál," s akkor adja vissza. — „Jól van. Mindent megteszek akarata szerint." Megint hallatszott az óra ütése. Negyed tizenkettőre. — »Késő van már, — mondám gondolataimba mélyedve, ideje, hogy lefeküdjünk." — „Az igaz, — válaszolt ő — bol nap korán kell fölkelnie." Felkeltünk és lassú léptükkel a ház felé tartotlouk. Minden csendes — csendes volt. Mozdulatlanul álltak a fák éi begyek. A kert ajtajáig ériünk. „Isten vele Nezsiczám, — a viszontlátásig." A lány a kapufára támaszkodott, .^ebajtotta fejét, keresztbe tette kezeit. Mintha álmodott volna. Aztán mintha valami felvillant volna agyában felemelte fejét. R4m nézett. Szemei a holdvilágnál nagyszerűen ragyogtak. Kezéhez kaptam. O mintha elakarta volna vonni, — de még se tette. — „Jó éjt 1" suttogá. Egy köny villant szemeben. Közelebb léptem hozzá. Éreztem meleg lehelletét. Ajkaim aka ratlanul az övéit érintették. Nem futott el, az ő ajkai válaszoltak az enyimnek. — "Isten vele! Isten velel" — súgta zavartan, a viszontlátásig. — »Igen a viszontlátásigI Erre elfutott: — Csend ós béke uralgott a városka fölött és midőn az éjjeli őr az éjfélt birdeté, én már álmodtam Nezsáról. Másnap mielőtt a nap sugarai fürödni kezdtek volna a harmatcseppekben mi már jó! messze voltunk Krainytól. Jóllehet a reggeli szellő iehellete kellemesen hatolt reám, szivem mégis szomorú volt. Hisz nehéz elválni bármily helytől is, a hol pár kellemes napot tölt el ae ember, hogy ne eselt volna nehezemre az elvállás nekem, a ki „éltem, haltam" Nezaáért. Midőn az cmher a természet szépségeit szemléli különböző képeiben, gyerekies vágy fogja el szivét, szeretné, ha Istenként mindesült és mindenkor jeien lehelne, és a tudat, hogy e vágy teljesit-hetlen, fájdalmas érzelmeket.kel'' benne. Nezsa csókja még lángolt ajkimon. . . Valahányszor kökény szemének ragyogására a holdvilágai gondoltam, .— aztvem remegni kezdett, s e szónak „viszontlátásig" mintegy vi*zhangja egéaz lényemet töltötte meg. Ily gondolatikkal foglalkozva lépdeltem Alberl mellett. Néha-néha eie''ni kezdtem, gondolván minél előbb érünk czélunkhoz, annál előbbj viszontlátandom Nezsát. - Róla egyikünk sem azólt egy »sót sem, — többet gondoltunk rája. — A bledi tóhoz értünk. Nem vagyok „touriata", hogy élénk színekkel le tudjam festeni e bájos vidéket. Egy fenyüvel fedett hegykoazoru-ban, magasan fekszik e tiazta hosszas tó, körülötte láthatni a nyaralók houzu sorát, — amott a parton egy piros f3delü templom áll, tovább egy a tfibbiakből kiálló s a tó fölé hajló meredek szikláról középkori vár gyönyörködik a tó fenségében, A kékes tó közepéből szigetecske emelkedik, — a Boldogasszony templomával. A hol most az isten anyja dicső-ittetik. ott hajdan szláv leányok Ladájuknak*) áldoznák. Es volna a tó prózai leirása. En Albertté] némán bámultam e magasztos képet. Kinek is volna ideje beszélni, |mikor ily varázs amphitheater tárul szemei elé, az ezüstös tó, a zöld lugasok, a kék ég, a fehér házacskák, a komor csúcsok s ehhez a nap aranyén- * garai. Ugy tetszett, mintha a Lada lugasát láttam volna a szigeten, mintha belőle az áldozat füstje emelkedett volna,'' — mintha szüzeket láttam volna koszorúkat fonni, mintha az istentiő tiszt eletére ajkaik dalokat zengedeztek volna, mintha magát az Istennőt láriam volna tnoto-lyogni, a szégyenlő, a szelid, a bájos, ai »gyszerű istennői. — Nexs* hasonképét. A templom harangja ébresztett fel álmaimból. Mily busán, mily kedvesen kon- *) Lada, — &c ósi pogáoynlárokaál a szerelem, Uv&U, fiatalság islaoaSy«. löii szímanklidz vin anilé<e!tf> Léj^ddy TasWérek könykiadibivataiáóan raegjalant kÖG/vek ós fcirlapakárjegyzéke. HUSZONKGYSMK äyfolyam Z a l ai közlöny. r» * r • . » véd, az ügyvéd földszínéről! pedig kiirtandó a De ám legyen! ha már egyszer -épen sem Jbe sem veszi a törvényho zas az ügyrédi oklevelet, kötehzze inkább átmeneti intézkedésképpen mindazon ügyvédeket, kik a quali-ficatióra vonatkozó törvény életbe lépte előtt szerezték meg a diplomá s a közigazgatási szolgálat terére akarnak lépni, a közigazgatási szolgála valamely alsóbb fokán, p. o. jegyzői, segédszolgabirói minőségben eltöltendő egy évi gyakorlatra s ennek bizonyára több practicus haszna leend, mintha a talán különben is csak elméletileg képzett ügyvéd, egy ujabbi elméleti vizsgára kényszeríttetik, mely az ügyvédeket illetőleg, minden gyakorlat hiányában, legfelebb csak névlog lesz gyakorlati vizsga; de nem val<>ságban is. Ami pedig azon ügyvédeket illeti, kik a qnalificatió törvény életbe lépte után szerzik meg a diplomát, fogadja el az országgyűlés, Chorinnak a képvjsélóház közigazgatási bizottságában kifejtett azon nagyon is talpraesett és méltányos indítványát, mely szerint az ügyvédi rendtartás olykép lenne módosítandó, hogy az ügyvédjelölt a gyakorlati évekből egyet a közigazgatásin töltvén, az ezután letett ügyvédi vizsga alapján a közigazgatási szolgálatra is kópesittetnék. Igy azután — a csupán államvizsgákat tett végzett jogászoktól, a javaslatban is tervbevett 2-3 évi gyakorlatot, ugy a gyakorlati közigazgatási vizsgát is feltétlenül fentartva, — a mai körülmények közepett, bizonyára a legméltányo-sabb s talán nem is épen czélszerüt-len megoldást nyerhetne a megyei tisztviselőket illetőleg a qualificatióra vonatkozó törvényjavaslat, melynek, ha ugyan rövid életű, félszeg intézkedés nem aitar lenni, még mielőtt törvénynyé lesz, egyébként is számolnia kell az elmélet, gyakorlat, méltányosság, czélszerüség kívánalmaival, hacsak nem akarunk az államigazgatás terén is folytonosan experimentálni s örökösen a végletek kőzött tapogatni, melynek káros következményei ugy az állam, társadalom, mint egyesekre nézve, hogy soha el nem maradnak, — ugy hiszem -- azt épen mi tudjuk és érezzük leginkább. Nagyon is itt volna tehát az ideje, ha egyszer már szakítanánk eddigi ferde tanulmányi rendszerűnkkel, buzgóságakő-etkeztében ország- melyet ha továbbra is folytatunk, féltudósokat, elméleti embereket nevelhetünk ugyan a hazának; de a gyakorlati ember — mind addig, mig realisabb alapra nem fektetjük a szellemi képzettség iránti követelményeinket — ritka lesz, mint a fehér holló, — habár agyon iskolázzuk, vizsgázzuk is a fiatalságot. JENVAY GÉZA. gcft a harang, — mintha siratna — valamit. Halljátok-e ezt a hangot, ti vend sziklák? Oh Bzegóny vend népem, nem szivedbádalának visszhangja íz? De .tovább, tovább!" súgta nyugtalan szivünk — mi hallgattunk rá és mentünk tovább, ama borzasztó vad hegységbe, a zöld pusztaságba a hol nem hallhatni emberi hangot. — A bohini tavon keresztül egy halász csónak vitt át. A tó fenekén láthattam régi tuskókat óriási szürke köveket, sietó halakat. — Titokzatos morajjal csapkodta a vis csol-uakunk oldalait. A halász csak ült, c*ak nvezett, csak hallgatott. — Meglátszott rajta, hogy zivatar volt a keresztapja, villám a barátja. Csodálatos érzelem fogta el szivemet, önkénytelenül a viz föléhajoltam, kérdeztem a tuskót, a követ: „Hol vagyon tündértek, a szép szláv tündér ? Itt idózik-e még a tó fenekén, mikor a holdvilág játszik a habokkal? Sir-e, dalol e, meghalt ?« És a tündöklő habókból mosolygott rám egy kedvea női arcx, — Nezsa. Szivemből felkiáltottam; „Ah! ól még a tündér, ól még !" Magas, meredek, komor, csúcsok emelkednek körülőttünk, mint megannyi óriás vitéz, akik őrzik a világ e varázsszögletét. Most kikötöttünk a tó túlsó partján. A halász az ezeréves erdő* kön keresztül vezetett. Mogy előttünk, msgy és hallgat, hallgat és megy. — Nincs itt ut. Csak a viharok bősze készített az erdő oszlopai kÖEÖtt itt-ott egy nyomorult ösvényt. — Az erdő mintha mormogna; a levelek mintha remegnének. — Tovább nem lehet. Egy magas fal ál! utadba. £ szikla fal zugé, fénylő, habokat hány magából, s dobálja le a mélybe, a kőkatlanba. Ast gondolnád, csupa ezüst ez. — Hátad borsózni kezd. Hogy ne! Hisz ama virágok, ama fák a zuhatag körül is remegnek a félelemtől. Most megjelent a nap is a hegy fölött. Millió drágakő/ragyogott a levegőben, millió csepp csillagként csillogott a fákon. — Szeretnél felkiáltani — de kö-vesadel. Felséges és borzasztó, Felolvasás a FrÖbel-ünnepéiyen. .Nagy-Kanizsa, junins 18 an 1882. — Peregriny njroraán. — A legrégibb időktől fogv* kiváló gond fordíttatott a nevelésre, számos iskola, tanintézet állíttatott fel. a kisdedek nevelése azonban a természeten és épen aiórt a legjobb neve-őknél — az édes anyáknál maradt ; csakis a természettudományok ejlődésével, midőn már ^a gőz, a villám csodaszerü ereje ismeretessé lón s az emberi éez azokat munkásaivá hódította, midőn az ipar oly roppant lendületet nyert r ez által az anyagi és szellemi szüaaégletek annyira növekedtek, hogy a elszaporodott munka végrehajtására több erő, tóbb idő volt fordítandó, midőn a órfi kéz már nem volt elegendő, ennél-ogva tebát a nők is a sürgés-forgásba levonultak és igy kénytelenitettek a nap nagy részét lakásaiktól távol tölteni, mi áltsl a kisdedek magokra hagyva különféle veszélyeknek kitéve maradtak és a szegény elhagyatottakat ért borzasztó szerencsétlenségek híre csaknem mindennapivá lett, vagy a szerencsétlen, anyai ápolástól megfosztott árvák az ut-czákon tévelyegve roszlelküek által elcsábítva a bün martalékaivá lettek: ekkor ö n y ö r ü 1 e t szállta meg a jólelkű e^mberek Bzivét — és állították fel a isdedovodákat, pótlásául házi nevelésnek! Szép jell»me az emberiségnek, itt nem az önzés hidegsége, hanem felebaráti szeretet melegsége utott fölényre. Ezúttal is a bőkezű és gyakorlati angolok voltak a kezdők, — kik belátták, hogy a gazdagok biz-onságát a munkás nép jóléte és megelégedése idézi elő. Az első ovoda 1819-ben nyittatott meg Westminsterben. Nálunk az áldot: emlékezetű Gr. Brunszvrick Teréz alapította az első ovodát Budán Angyalkert név alatt 1828-ban Ezóta az ovodaügy, mint minden nemes növény lassan, de erőteljesen gyarapodott. Ámde viszontagságokkal is meg kelle küzdenie, — mig hazánk legújabb korában — ki-válólag az angyali szívű jó nők, — a gyöngéd érzelmű anyák felkarolása és Szavicza ez — a kicsike Száva ZugVa, forrva tör magának utat az ős erdő köves talaján keresztül, mintegy dühvel ömlik a bohini tóba, belőle folyik tovább délre-délre. Itt olvastam át Presern „Keresztfáját a Szeviczánál", itt éreztem át e költeményt, itt vésődött szivembe. Szent félelem fogta el lényemet. A természet e fölséges zugában utolsó, elkeseredett harczot vívtak hajdan a vendek szabadságukért, — e szent helyen utolszor áldoztak ('' szabadságuknak, vérökkel, — a habok zúgása elnyelte az «lesettek jaj-kiáltásait. — Itt barátkoztam meg újra Albertemmel. Itt erősítettük meg újra fogadásunkat. Ismét Krainyhoz közeledtünk. Szivem erősen dobogott. Most keltet hallanom az ítéletet. Melyikünkre fog esni a koczka? Melyikünket szereti a lány? — Már sötét volt. Messziről integettek a kivilágított ablakok. Körülöttünk -néma hegyek, alattunk csörgadező patak, fürdik banne a hold világa. Megálltunk, néztük a telt, as aranyos holdat, elénekeltük. „A hold világit, as óra üt." — A városkába léptünk, a .stara postád hoz értünk. Mintha valami torkomba akadt volna. A kivilágított folyosón térdepelt a cselédség. Mi az ? önkénytelenül térdre borultunk mi is. A helyi plébános épen lejött a lépcsőn, karingben volt, kezében a szentség. — előtte egy gyermek lám pát vitt.Hideg futotta át izmaimat.A mel lettem lévő szolgálóhoz fordulok. — Mi az? Ki az? — ,A Nezsa — válaszol ő kö-nyesve, — nagyon rosszul van, nagyon rosszul, — nincs segítség!" Agyam megakart fordulni. Most lejött az asszony is. Sirt. — — .Samuit. — Imádkozzatok érte!'' — ,kz istenért! — kiáltok fel, — igas-e ez ?" — .Későn jöttek. Tisztelteti minda-kettőt Meghalt. Istenem! Istenem vstted «1? Ifit vétkeztünk ? — Miért Hát tud- sőt világszerte virágzik Itt ma, a nagy-kanizsai kisdedne-velő egyesület kegyelettől indíttatva egy oly férfiúnak százados születési emlékünneplésére gyűlt össze, — ki nem volt kisdodóvó és mégis a k i a d o d óvók nagy mestere lőn, — nemes eszméje által a legnagyobb gyermekbarátokegyikévé emelte maga magát. Hódolva nemes eszméjének és tisztelve érdemét,becsülve mnnkássságát egyesületünk erkölcsi kötelmét teijesité, midőn alkalmat igyekesett nyújtani intézetünk termében arczképének bírása ¿Ital az érzelem tettlegesitésére. Engedje :neg a t. közönség, ba a nemes férfiú életrajzát röviden előadom. Fröbel Frigyes »zületett 1782. év apríl 21-én Ober-Weísbachban, hol atyja lelkész vitlt Auyját korán elvesztvén, a fiu parlagon növekedett, majd egy nagybátyja vette gondjai alá, 1808 — 1810-ig Pestaiozzinál tanítóskodott. — Az itt töltött idő egész életé.''» döntő hatással volt, azután 1813—1814-ben részt vett a német szabadságharczban Lützovr seregében. 1816-ban Griesheim ben nevelő intézetet nyitott, honnan ; 1817 ben Keilhauba költözött s intézete szép hírnek örvendett. Itt adta kí 1826-ban „D«e Menschenerziehung, czimü munkáját, melyben eltérőleg az eddig követett úttól — miszerint a lélek fejlesztése csupán receptivitással eszközöltessék, — kimutatni igyekezett, hogy a nevelés lényege éppen abban áll, hogy az egyénben a tevékenység (Thátigkeit produktívig) — minden oldala kiképeztes sék, még pedig valamennyi egy egész összhangzó viszonyban. 1817-ben állította fel Blankenburgban az e!só gyermekkertet. Itt jelent meg „Koromt, lasst uns unsern Kindern leben" c*imü munkája, — mely nagy tetszéssel ÍD gadtatott. Fröbel azonban uj nevelési eszméjével — a gyermekkerttel nem szorítkozott csupán a kisdedekre, ő az ifjakat sőt a már felnőtteket is ily társalgási kertekbe kívánta gyűjteni, mi azonban nem sikerült neki, hanem azért az eszme i.em tűnt el nyom nélkül. Létesültek ily kertek is, csskhogy más különféle elnevezés alatt. Blankenburgból Fröbel Marién thalba költözött, hol kisdednevelőnők képzésére intézetet szándékozott felállítani, miben azonban halála meggátolta Fröbel mozgalmas — életéből » gyermekkert köti le figyelmünket, ez által lépünk mi, a kisdedovodák it pár tolók Fröbellel viszonyba. A kisdednevelés nem Fröbel eszméje, m«g volt az már réges régen. Ott van Spanyolországban a jámbor Kala-santi József, kinek példája az egész müveit világra kihatott. ják, vendégség volt a szomszédunknál, — ott volt ő is, — aztán meghűtötte magát, forró iázba esett, s most, — halotl. — Igen halott. Ott feküdt a fehér ágyon, megkoszorúzva, hat égő gyertya, állott őrt ágya körül. — Halavány volt, — no de hisz tudjátok, milyen a halál. Mintha mosolygott volua, —'' édesen — mint egy tündér, — mint egy csillag. Mi ketten sírtunk, mint a gyerekek. — .Albert! .— szóltam, — kimondták az ítéletet; a koczka sem rám, sem rád, — hanem a sírra esett" Mielőtt a halottat a koporsóba zárták volna, megnéztem még egyszer a kedves arezot, azokat az ajkakat, .. melyek az enyéimen csüngtek. — Istenim, mily ragadozó állat a természet. Megkondultak a harangok, megindult a halotti menet azon az uton, melyen pár héttel ezelőtt Presern sirjának látogatására mentünk. Nem messze a költőtől helyeztük őt a hideg föld ölébe. — A virágok a költő sirján lecsüggesztették a fejeiket, — mintha sírnának, az a kék ég mintha ránk akart volna borulni. Másnap ott hagytuk Krainyt. Az elválásnál az asszony e szavakkal szoritá meg jobbomat. — Tartsa meg magának Presern könyvecskéjét, — Nezsa mondta, hogy önnek adjam. Isten velők. Meglátogattuk még egyszer az uj sírhalmot, aztán elmentünk. En magammal vittem Presernt s benne a szegény karafiolát. Évek és évek multak el. Istenem, hogy megváltozott volna azóta a világ. Mennyi bajon mentem már azóta keresztül. Ki tadná megszámitani. De Presern költeményei ée a virág a sírjáról még megvannak. Minden megváltozott, csak Albert és én, mi nem változtunk meg, — mindegyikünk hü maradt fogadásához, nemzetéhez, ő vend én horvát. Én versfaragóvá lettem, ő prózával védi nemzetét. Régóta nem láttuk egymást, de sziveink most is egyenlően dobognak, mint egykor a költő sirján, mint A mult szásad végén pedig Schvreiz-ban különösen Pestalozzi tűnik fel, ki azutczákról szedegette fel a szegény elhagyott gy e r mekeket A világhírű nevelő azonban nevelési módszerével elmerült szemléltetésben, — ő csak magából, az ő lángoló szerétéből kívánt meríteni; a világot megiehetősen ignorálta, nem is kivánt ő egyebet fej lenti módszerénél, mint a tárgy számát, alakját és nevét. Növendékeit órák hosszant az unalomig — eifoglalkoztatta a terem rongyos tápé tjának szakadásainál. Pestalozzi buzgóságával nem futott versenyt a paedagógiai észlelés; ő, ha megindított valamit, az azutáu, mint a kicsapott vízár czéltalanul rohant mindenfelé. Fröbel is tanítóskodott Pestalozzi-nál, évekig észlelte az ottani nevelési és oktatási módszert s < zontul is több ovo dában megfordult. Ámde miut az emberi lélekbe mélyen belátó tudós, mint Ián goló szeretet által lelkesült gyermekbarát, amint felfogta azok magasztos czél-ját, jótékony hatásukat, ugy észrevette a nagy hiányokat is és okul* a a mindennapi tapasztaláson: hogy kis gyermek-k ősz tönszerüleg vonzódnak más kis gyermekekhez. mily jótékony halkasa! vannak a gyermekek testi és lelki fejlődésére a hasouku ruakkal való társ.ilgáa és játékok, melyek testi erűiket és szellemi" tehetségűket gyakorolják, köizörülik, a kisdedovodák mintájára a jobbmódu szülők kisdedei számára felállította gyermekkertjét, hol kiválva Pestalozzi merev utánzói közül, vaiamint Pestnlo zi Rousseau elvét, hogy a nevelés természete. legyen megmagyarázta, miszerint az alatt természetszerűt kell érteni, ugy ő, t. i. Fröbel is Pestalozzi nagymesterének módszerét — minthogy az ember főhivatása & munká«ság — az egyoldnlu szem lélteléöt kibővítette a tevékenységre ébresztő, ösztönző foglalkozásokkal, mire nézve alkalmas szereket is nyújtott, melyek csakhamar világszerte méltánylásra találtak, a kisded-óvodákban is általánosan elfogadtattak ós mai uapig jó sikerrel alkalmaztatnak. Azonban valamint a tengerésznek utazásában a delejtü nem szolgál i r á-n y u 1, hanem tájékozásul, hogy a messze sík sengeren a kitűzött pontot elérje, ugy a Fröbel féle találmányok Bem követelik a szolgai utánzárt, ezek is csak tájékoztatják a kisdednevelőket, miként juthatni, mikéut férhetni a kisdedek tengernyi kiterjedésű, vagy inkább ezer ós ezerféle lelki sajátságaihoz. Ebben rejlik Fröbel puedagogia jelentősége és ez által emelkedett ő a kisdednevelők nagymesterévé Fróbel az alapnevelés e szerencsés \ vezetése által győsött. Zászlójs diadalmasan leng, mit eléggé bizonyít az, hogy világszerte megülik születéséoek évfor dulónapját, az elhomályosithatlan érdemnek méltán nyújtva a hervadhatian babérkoszorút! Mi & nagy-kan;zsai kisdbdnevelő egyesület is, mint folyvást észlelők tehát illetékei birák — dícső-itjük a gyermeki czélszerü foglalkozások szerencsés megindítóját, látván, hogy az óvodák * gyermekkertek ügyét, hangzatos, sokat ígérő szavakkal nem lehet előmozdítani, arra t é n y e k k o 1 1 f). n e k; tények, miszerint Frőbel példája szerint önzés nélkül, megtagadással, önfeláldozással szálljon le a gyermekkertész, a gyermekbarát a kisdedekhez e kifogy hatlan türelemmel foglalkozzék velők. Nehéz munka, melynek méltó jutalma csakis az igazságos Istentől telik ki. Fröbel elültolte a magot, mely áldásosán tény ész, — rajtunk a sor, a mag gyenge csiráit megóvni, ápolni és gyümölcsözővé érlelni, soha sem feledvén, hogy a különféle kerti munkának meg van a maga bizonyos ideje óe a mag* kellő módja. Nyújtsunk tehát időt és módot, ugy alkalmai az alapneveié» minél czél-irányosabb vezetésére, ezen építeni köny-nyebb, szebb és biztosabb. Mozdi''.suk elő részin*. önzetlen áldozatkészséggel, részint jóakaratú munkássággal a családok örömét, a közjólétet, hiszen egy édes hazának, egy dicső nem-zetuek vagyunk — kisebb-nagyobb gyermekei! a Szávicta zuhatagjánál. És ti virágok hogyha díszítitek Nezsa sirhalmát, hajoljatok meg, Búgjátok meg anuak, a ki alattatok álmodiic, bogy ól még az a horvát, a kit megcsókolt valaha, él és áldja az emlékét, a kit visszaadott nemzetének, őrzi még Presern könyvecskéjét, mint valami szent ereklyéts benne alszik , álmodik és álmondni is fog még soká, de soká a karafiola a költő sírjánál. Kisfaludy Sándor mint gazda és társadalmi ember. Kinek érdemeit as irodalom terén mindenki ismeri, ki anyanyelvünk haladását előmozdította, kinek müvei még most is élvezetet nyújtanak e férfiú Kisfaludy Sándor volt. Nem akarom irodalmi munkálkodását fejtegetni, mert erről már úgyis sokan szóltak, csak mint pontos ós szorgalmas gazdát és derék társadalmi embert akarom előtüntetni. Mig a többi nagy gardák figyelme gazdaságuk fontosabb ágaira ¿erjedt ki, addig Kisfaludy ^nemcsak minden nagyobb gazdasági mozzanatban ?ett részt, — de még a legcsekélyebb dolgokat»1 feljegyezte. Gazdaságához következő könyveket használt 1-ször ¡egy naplót, melybe bevezetett minden dolgot, mi legkevesebb érdekkel birt is p. o. ekkor éa] ekkor letojott a nagyjfekete tyúk, megborjuzott a tarka tehén, cseléd convenczio, lueza naptár stb. mindazon által ezen napló, moly 40 évről azól, azaz 1798-tól 1844-ig igen sok irodalmi adatot is tárt fel, nevezetesen öcscsére Károlyra vonatkozólag megtaláltam sz eddig kétes lakezimeit Különösen érdekes 1829. évi naplóban találtatott, melyben leirja öcscsének lakását, melyben meghalt fezen adatot nem is késtem Dr. Bánóczy József úrral közölni ki as academia megbízásából Kisfaludy K. életrajzát irja, hogy muukájá ban felhasználhassa), valamint gyakran találni adatokat kiídott munkáiról, — Helyi, megyei és vegyes hírek. — Hitkan látható öröm nyilvánításnak volt színhelye f. hó 18-án a vasúti indóház, Már 12YJ ó-akor csakúgy hullámzóit kifelé városunknak minden rendű és rangú lakossága. A pályaudvarra kivezető ajtók előtt a közönség zajosan kivánta a be-, illetőleg a kibocsáItatási, de e tekintetben nem mindenki részesült azon kedvezésben hogy aperronrakijutva, megtekinthesse az ünnepélyes fogadtatásnak kétségtelen jeleit. A pályaudvar igazán csinosan fel volt díszítve. Minden ajtó és ablak cserfa koszorúval b virágokkal volt körülvéve, tömérdek zászló csüngött alá, melyek miniegy hivogatólag lobogtak a k^dveS vendér< elé. Kiváló elegáns volt az I. osz''.áiyu váróterem, mely a magas rangú vendég kipihenő terméül bzolgálandott. a hol mellszobra virágok között diszle''.l. Sűrű néptöraag foglalta el a pályaudvari, melynek közepette a különféle testületek között ott láttuk a városi testületet éién a polgármesterről, a kir. törvényszék és járásbíróság tagjait, a képviselő testületet, a tiszti kart, továbbá a .vörös kereszt-egylet" tagjait karjaikon vörös kereszttel azután a kisdednevelő egyesületet, az iparos társulatot zászlójával, a torna egylet tagjait, Bzintén zászlóval, a tűzoltóságot Blb. Hosszas várakozás után végre 1980 frt rendes, 559 frt 2207 frt rendes, 107 frt melyiket adta el Döbrentey Gábor, Ságh és Skublics Imre kik testi, lelki jóbarátai voltak. 2-s. or a bevételi könyv, melyben évről évre látható gazdaságának jövedel-mezése és a rendkívüli jrtvedelrm-ic is, mit lemásolva, az eredeti könyv után erdemesnek találok közölni. Jövedelem. 1800 ban 3267 Irt rendes. 1801-ben 1838 frt rendes, 419 rendkívüli. 1802-ben rendkívüli. 1803 ban rendkívüli. 1804 beu 2835 frt rendes, 70 frt rendkívüli. 18ü5-ben 2857 frt rendes. 1806 bau 4105 frt rondes. 1807 ben 3693 frt rendes, 227 frt mndkivülí. 1808-ban 5741 frt rendes. 1809-ben 7952 frt rendes. 1810 ben 19410 frt rendes, 55 frt rendkivüii 1811 ben 11268 frt rendes, 28 frt rendkívüli. 1812 beu 4762 frt rendes. 1813 bau 1315 frt rendes, 60 frt roudkivüli. 1814-ben 6131 frt rendes. 1815-ben 4450 frt rendes. 1816 b»n 6809 frt reudes. 1817-ben 5108 frt rendes. 1818 ban 46G0 frt rendes. 1819 ben 5899 írt rend«, 160 frt rendkívüli. 1820 ban 6406 frt rendes. 1821 ben 5218 frt rendes, 40 frt rendkívüli. 1822-ben 4745 frt rendes, 49 rendkívüli. 1823-beu 5041 frt rendes, 74 rendkívüli.. . • 1824-ben 4463 frt rendes, rendkívüli. 1825 ben 4878 frt rendes. 1826 ban 5039 frt rendes, rendkívüli. 1827-ben 3801 frt rendes. frt frt 195 frt 44 frt huszonegyedik 1vf0lyam zalaiíözlöní JÜHIÜ8 22-én 1882. 2 óra 5 pereikor megszólalt a jeladó csengetyü 8 dörgő élj -n kiáltások körött berobogott a vonat, melyből ki« vártatva ó feniége József főheier«''g, egy tábornagy, egy tábornok, egy alezredes két kapitány kíséretében kiazállva. először Szalmay honvéd «zázados által üdvözölte tett, majd Babochuy György polgármester rövid lelkesült szavakban fejezte ki a kauizsai közönségnek az 6 megérkezése fölötti örömét • hozzá való ragaszkodá»át mire ó fensége Bzivélyeu szavakkal v >-laszolva harsány éljenzés közt bevonult az I. osztályú váróterembe. Itt némi fria sitöket Viívén macához 3/k óra múlva ismét megj-lent « ez alkalommal a „vörös kereszt egylet" nevében Ebenspanger Lipótné urnő, az iparos társulat nevében pedig Föidv -János és Eger Ignác . urak üdvözölték, ó fensége le-.reszkedőleg felelt mindegyikének, s miu''án a csengetyü harmadszor is megszólalt, kísérőivel felszállt kocsijába s szünni sem akaró üdvkiáltások között robogott el a vonat, mely szeretett fúherezegünket, ki & magyar nemzet iránti szeretetének mar oiy sok é* kitűnő jrlét adta, a horvát testvérek fővárosába, Zágrábba röpitse. — A „Fróbei-ünnepéiy* igen szépen sikerült f. hó 18 an » uádor-utczai óvó-heJ} ¡8Cgbeu. SoLus.sich Lő-rincz ur ez alkalommal is fényes jelét adta annak, hogy viilób*n szép gonddal viszi a gondnoki- szerepet. — Az ünnepély rendje ígm szépen folyt le. Leg-raegbatóbb részét képezte az, midőn Fröbel arozképe a gyermekek verselése közbsn lelepleztetett. — A szép szak képzettséggel rendelkező óvók, Kemény József és neje ez alkalommal fényes jelét adták jó irányú működésűknek és lankadatlan buzgalmuknak. Sok szüló •zömében ragyogott órömköny, mikor azok a kis apró jószágok olyan fontoskodó képpel raktak különböző hasábokból „Frőbel-bácainak" emlókoszlo pot. — Általában a gyermekek minden foglalkozása — különösen az udvar elején a gereblyék-, talicskák- és lapát káknak egy homokbuezkára r-kott gu Iája eléggé : izonyitá, hogy íz óvóhely czél ja itt teljesen fel van fogva, a mennyiben nem az anyagi, hanem az alaki képzésre van első sorban suly fektetve. A programmban jelzett felolvasásokat, névszerint Somssich Katinka k. a., Bátorfi Lajos és Szalay Sándor által tartva, a diszea közönség éljenek-kel fogadta. Az ünnepély valóban kedves é-i mulatságos részét a „gyermekok ozbouáztatása" képezte. Az ozsona a választmány költségén tartatott s Wit-tiugernó urnő helybeli ezukrászné, kisdednevelő-egyesületi választmányi tag altal lőn kiszolgáltatva és pedig dicséretet érdemlőleg. — Az ozsona kiosztásnál ott láttuk sürögni, forogni a gyermekek között, mintha mindnyájának édes anyj;t lutt volna, Mantuano Jó-rsefné úrnőt, ki igazán szivén hordja a kisdeduevclést. Egyszerű öltözetben jelent meg s igazi otthoniassággal osztotta a kis mosolygó apróságoknak az ozao uá''.. Sok ily lelkes hölgyet adjon Isten a kisdednevelés ügyének 1 A szép ünnepély ugy d. u. hat óra tájban ért véget — Áldás legyen pártolóin 1 — A nagy kanizsai polgári egylet tagjai közül mintegy harminczan határozati javaslatot nyújtottak be ezen egylet elnökségéhez oly czéiból, hogy az egylet epitkezése ügyében hozott végleges határozatok egy újból egybehívandó közgyűlésen hatályon kívül helyeztessenek s melyben eltérőleg az eredeti tervtől, más alapokra fektetett építési terv elfogadása, illetőleg keresztülvitele kérelmeztetik. — Tekintettel ezen ügy iránt mutatkozó érdeklődésre s a közgyűlés előrelátható lag hosszantartó lefolyására: igen kívánatos volna, ha a közgyűlés megtartásának ideje az eddigi szokástól eltérőleg — nem a rövid délelőtti, — hanem az éjszakába is benyúló délutáni órákra tü zetnék ki. — Értesítés. A nagy-kanizsai polgári iskola folyó junius hó 27 én d. u. 4 órakor a polgári iskola rajztermében ének-, z»ne és szavalatból álló zárünne pélyt rendez. A zárűnnspély műsora a következő: 1) Karének. „Verdi Nabuko-donozor" czimü dalművéből. Énekli a polg. isk. énekkar. 2) a) Próíude; b) Scherzo, B moll. Chopintől. Zongorán előadja Hook János zenetanár ur. 3) Dalok: a) Válás. Heímtől; b) Tanyám, Schubert-tői. Énekli a polg. isk énekkar. 4) Tetemre hívás. Arany Jánostól. Szavalja Szondy L szió VI. oszt. tanuló. 5) Ima, Weber bűvös vadászából. Énekli a a polg. isk. énekkar. 6) Fonódal. Li''o.fi tói. Zongorá előadja Hock J. tanár ur. 7) Nyári kép. Bulcsu Károlytól. Szavalja Wajdits József III. oszt. tanuló. 8) Hym-nus az éjhez; Beethoventől. Énekli a polg. isk. énekka. 9) Reveílle du Lyon Zongorán előadja Hock János tanár ur 10) Jutalmak kiosztása. 11) Népdal egyveleg, énekli a dolg. isk. énekkar. Mire a t. szülők és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak. Nagy-Kanizsán, 1882. junius hó 20 án. Az igazgató. — A „úyóri Közlöny0 czimü aptársunk által f.e junius 18-án megjelent 49. számában közölt „A helyzet és reményünk" ciimü czikket lapunk már május 7-dikén kibocsátott 37. száma vezérczikkül hozta. Hozzánk maga az író küldte be és Hztosan mondhatjuk, hogy laptársunk tőle nem kaphatta mint kéziratot, hanem átvette szórói-szóra lapunkból a nélkül azonban, hogy a forrást megnevezte volna. Ennyit saját reputationk szempontjából szükségesnek tartottunk kijelenteni Egyszerű híreknél fölösleges a forrás megnevezése, de már nagyobb czikknél bízocy elkel, mert a közönség ily esetben uem tájékozódhatik eléggé. — Halanyilvánitás. Mindazoknak kik boldogult férjem, illetve atyánk Koch Mihály urnák elhalálozása és eltemettetése alkalmából kegyeletük jelét testületi vagy egyéni megjelenés, ugy koszorúk adományozás által tanúsították, 8 mindezek által fájdalmunk enyhítéséhez hozzájárultak, legbensőbb köszönetünket nyilvánítjuk. A gyászoló család. — Nyilvános kószÖnet A nagykanizsai kisdednevelő-egyesület sorsjáték rendező bizottságából, folytatólag követ* kezó fel ül fizetések, ill tőleg ajándékozások érkeztek be: Pete Lajos Hetes I frt, Jankovicb Aladár Zágráb 1 frt, Sommssich Pál Budapest 2 frt, Jablanicxi postahivatal 1 frt, Jankovich Elemér Taresovats 1 frt, Gr. Zichy Nep. János 2 frt, Tabak Pál Csoknya 1 frt, Rohr bachí postahivatal 1 frt, Gr. Széchenyi Dénes Somogy vár 1 frt, Szele Gábor prépost Eger 1 frt, Inselt Samu Kaposvárott 1 frt, Merkly Adolf Hatvan 1 frt, Jankovich Tivadar Szőllőa-Cyörök 1 frt, Peit-ler Antal váczi püspök 10 frt, Báró Rothschild S. M. Bécs 1 frt, Unger Alajos Budapest 2 frt, Glavína Lajos főispán 2 frt. Mihálovics József ¿rsek Zágráb 2 frt, Tomor Ferencz Budapest 1 frt, Eisinger Henríkné Nagy-Kanizsa 1 frt, Bogyay Pongrácz Pé^s i frt, Lovag Goldschmidt Móricz Bécs 1 frt, Szegedi nőegyleti ovoda 1 frt, Milecz János Budán 50 kr, Schmiedt Emil Letenye 1 frt, Veszprémi püspök (Kovács Zsigmond) 100 frt. Dr. Pressburger Jakab N.-Kanizsa 50 kr., Pannonhalmi főapát 5 frt, Mor pnrgó és Parente 5 frt, Összesen 150 frt Előbbi kimutatás 22 frt 50 kr„ összesen 172 frt 50 kr. Mindezekért a bi zottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Nagy-Kanizsán, junius 19 én 1812. Somssich Lőriocz biz. elnök és pénztárnok. — Erdóssy Engenia diadaláról folyton ujabb éc ujabb hírek érkeznek. Tudvalevőleg ő most a berlini „Frigyea-Vilmos-városi színház" szerződött tagja. Némrégiben a „Furcsa háború* és a „Gascognei nemes" czimü operettekben lépett fel e aratott valamennyi társainál több babért. Egy brémiai lap ez alkalmakból a következőket irja a kitűnő művésznőről: „Valamennyi fölött tündökölt ismét Erdóssy Eugénia k. a., kinek szép, dallamos hangjára már föbb ször volt alkalmunk a közönség figyelmét felhivni. Kívánatos volna, hogy ezen művésznő már egyszer magasabb téren is — mint a buffo-operette tegyen kísérletet. Tehetségei erre határozottan képessé teszik.* Ezen lapnak csakugyan igaza van; ezt bizonyítja a „Berliner Frem-denblatt" ezen hire: „Erdőssy Eugénia k. a. fényes ajánlatot kapott Londonbol, hogy az ottani „Albambra" szinházban, — melyben a legközelebbi évadban a „Furcsa náboruu-t nagyszerű kiállítással akarják előadni — itten annyira megkedvelt művészetét az angol közönségnek is bemutassa. Sajnos, hogy a-'' szerződés, mely a művésznőt ide köti, nem eng«*di, hogy e csábos ajánlatot elfogadhassa." — Nagy-Kanizsa büszkén vallhatja magáénak a jeles művésznőt, kit lépésről-lépésre kisér a diadal a a kit koszorúi sem vonnak el városunktól, hanem el eljó haza babéraival, dicsőségével megmutatni, hogy az őt körítő fénynél is ragyogóbb hazaszeretete. Dicsőségén a világ osztozik velünk do emez egyedül a mienk. — Bazárt rendezett az országos vörös-kereszt egylet Keszthely vidéki 1828-ban 4509 frt rendes 1829 ben 5772 frt rendes. 1830 ban 6194 frt lendea, 100 ír rendki /üli. 1831-ben 5386 frt rendes. 1832-ben 9472 írt rendes. 1833-ban 4137 frt rendes. 1834 bea 8270 frt rendes, 5000 frt rendkívüli. 1835-ben 7638 frt rendes, 55 fr rendkivüli. 1836-ban 8643 frt rendes. 1837 ben 8870 frt rendes. 1838 ban 8180 frt rendes. 1839 ben 3250 frt rendes. 1840-ben 2488 frt rendes. 1841-ben 2610 frt rendes. 1842-ben 2338 frt rendes. 1843-ban 3154 frt rendes. 1844-ben novemberig^ 2944 frt rendes. Mint társadalmi ember is kedvelt egyén volt, ismerték is barátai azon jó tulajdonbágáról, hogy nem sokat fe cseg, de a mit beszél, az talpra esett igaz szól. Legkedvesebb mulatsága volt a gyógyszertár előtti kő-padra, moly'' je-iealeg is ott áll, összeülve barátaival órákat eltöltött, vidám adomázás éa politizálással. Barátai kikkel naponkintérínt-kezet''., két sógorán Majer őrnagy éa Farkas Gábor földbirtokoson kivül, Skotti, Eitner József és Hertelendi György voltak, kellemes szórakozást nyújtott nekik, ha az arra menőkről megjegyzéseket tehettek, így elterjedt azon közmondás: „Kit Sümeghen meg nem szólnak, Rendeken meg nem lopnak, Egerszegen föl nem akasztanak, az elmenet a világba." Egy másik kedvencz találkozási helyük "yolt. a mostani városháza átellenében ¡evő négy oszlopos épület előtt fekvő hosszú gerenda, melyen ülve szintén sokszor megforgatták a város és a haza ügyeit, e heiyen azonban gyakran megzavarták, az akkori idő, igazságszol-gáltatások jelenetei, kellemes társalgásaikat. - Egy „hon szintén ki hostákj * csapópadot és ráfektettek egy csapásra »záut 12 - 14 éves fiút, (ki tán csak a*zal érdemelte ki ezun büntetést, hogy éjjel tilosba őrz >u) s rá verték az olvasatlan tizenkettőt. Kisfaludy Sándor megütközéssel fejezi ki rosszaiását ezon barbár eljárás felett, — azonban társai egyike Eitner József, laconice rá feleié, „b.ogy nevelhetnék a gyermekeket 100 botra ha nem a 12 nél kezdenék.* Kisfaludy mint a főherczeg József nádor segédtiszttel összeköttetésben állott az udvarral, honnan gyakrau kapott történelmi tudósításokat, melyeket örömmel közölt barátaival. Mint a nemesi felkelő sereg őrnagya gyakran felment az udvari bálokba, egyszer Martinovich udvari káplán megszólitja. „Kedves Kisfaludy ur én már régen ismeretségbe óhajtottam kegyeddel jönni, ne vesse meg bnrátsá gomat, tiszteljen meg becses látogatásival I Kisfaludy kikereset'' minden kedélyes társsSágot, néhányszor ellátogatott hozzá, 3 ik látogatásával Martinovics bizalmas beszélgetés közt el mondá öeszes esküvési tervüket és kérte Kisfaludyt, hogy álljon közéjük, Kisfaludy határo zott választ nem adott, mert inkább óhajtá magát az ily dolgoktól távol tartani, Martinovics azonban rá erőszakolta összeesküvési „katéjot", Kisfaludy, midőn eljött hozzá, elhozá ma gával az említett kátét, később midőn az összeesküvés napfényre jött Martinovics lefejeztetett, a kormány Kisfalu*-dynál is házmotozást rendelt, azonban semmi irat as össseesküvésre vonatkozó nem találtatott, tehát a gyanú alól felmentetett. Midőn Kisfaludy királyi testőr lett. atyja Mihály egy szép lovat óhajtván neki venni, elment vele a keszthelyi lóvásárra, azonban akkori rósz utakon egypárszor! megaülyedés nélkül nem lehetett haladni, éppen midőn egy ily kénytelen mulatsággal foglalkostak, arra hajtott gr. Festetich György, ki megsajnálván a kmlödókat, leszállt ér lovai- válasstmánya folyó hó 11-én s sörbás kertjében Baját alaptőkéje gyarspitására. A buzgó rendezőség pár nappal a bazár előtt nagy sürgés forgás közt végezte munkáját ■ tette a efe-háskert átalakításához, díszítéséhez t/f JÓgr? intézkedése ket Gyönyörű látványt nyújtott a vörös kereszt jelvényekkel, zöld galyakkal, lampionok kai ízlésteljesen feldíszített kert. A buzgó háziasszonyok délután két órakor már elkezdték sátraik dissitését s 4 órakor a bazár megnyitásakor már minden sátor a legszebben és ízlésteljesen feldíszítve gyönyörködtette a szemlélőket. Kisértsük meg az egyes sátrak s az ezekben működő fáradha«lan háziasszonyok és pincsérnök leírását. A fagylalt06 limonádé sátorban láttuk : Vérteasy Ivánné úrnőt, Nagy Gizella és Stocker Vilma úrhölgyeket, a ezukráazdában: Csák Antal né úrnőt, Csák Irma és HofFmann Regina úrhölgyeket, a hidegételek né!: Kohn Józsefné úrnőt, Deutsch Katinka és Bre-yer Helen úrhölgyeket, a csárdában: Stocker Antalné úrnőt, Kohn Hel~n és Nagy Málvin úrhölgyeket, a kávénál : Baksay Sándorné úrnőt, Deutsch Gizella és Sujanczky E''el úrhölgyeket a szivar-árudában: Szép Lászióné ur. ót, Nagy Mariska és Ro«enbach Ilona úrhölgyeket, a gyümölcsnél: W< Itner Jakabné úrnőt, Gleiman Györgyi és Csurda Lujza úrhölgyeket, a virág-sátorban: ifj. Reiscbl Vencze né úrnőt, Welloer Adél ós Gey-schlaeger Mili úrhölgyeket, a szerencse-kosárnál: őzv. Udvardy Györgyné, Der-vsrics Imréné úrnőket é« Garger Zseni úrhölgyet, a halászlénél: Súeder Ist vánné úrnőt, Stieder Laura és Kobn Térés úrhölgyekét. Esti 9 óra tájt vette kezdetét a táncz s a kedélyes mulatlág, mely az üdvös czélra 107 fr: 69 kr tiszta jövedelmet hozott, csak a nap felkeltével ért vógot — Jótébonyczélu mükedvolői előadás. A ccurgói rform. nagy gymnasium igazgató bizottsága megbízása folytán a VH-ik és VlII-ik osztály tanszékei tőkéinek gyarapítása czéljaból Csurgón junius hó 25-én tánczczal egybekötött jótékonyczélu műkedvelő előadás rer-deztetik, melyre a n. érdemű közönséget tisztelettel meghivja a rendezőség. Műkedvelői előadás. Caurgón 1882. évi junius hó25-én a „Daru" vendéglő nagytermében adatik :„Légyott" eredeti vígjáték 1 felvonásban irta ifj. Ábrányi Kornél, rendező Báráuy Gyula ur. Személyzet: Széplaki Róbert: Győry Vilmos ur.Laura neje : Nagy Ilka kisaass. Békesy Gergely, Irén, Laura rokona, jegyesek : Ifj. Nagy Sándor ur, Héjas Irma kisassz. Szoba leány : Nagy Margit kisassz. Inas , * $ Helyárak. Támlásszei. 1 frt 50 kr. — Zártszék 1 frt. — Földszinti állóhely 60 kr. Jegyek előre válthatok az olőadás napján Domby Vincze pénztárnok ur lakásán és este a pénztárnál. Kezdete este 9 órakor. Előadás után táncz. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak éshirla pilag nyugtatva lesznek. - A t C2. szülék és gyámokhoz a budapesti állami középipartanoda igazgatóságától. Hogy azon iparos taaoccsok és segédek is — a kik régebben valamely középiskolának caak két három oaztályát végezték a azóta a gyakorlatban vannak — beléphessenek at állami középíparta-nodában : felkéretnek a t. cz. asülók éa Sámok, hogy a felvételi vizsgát illető világositásért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek, mert csak sikere« vizsga alapján vehetők fel. — Villámcsapás. Keszthelyen f. hó 11-én délután 5 órakor Boro8 Lajos házába a villám lecaapott; a konyhában foglalkozó háziasszony eszméletlenül esett el, de caakhamar magához tért a egy kia remegésnél egyéb baja nem esett A villám a konyhából át a szobába hatolt s itt egy a falon függő tükör darabokra szaggatva hullott a földre. — Hirdetmény. A keszthelyi nyitott üzlettel bíró kereskedők és iparosok egyetértóleg elhatárosták, hogy üzleteiket 1882-ik évi juniue 15 ke utáni vasárnaptól kesdve minden vasárnap délután zárva tartandják és pedig május 1-től szeptember SO-ig 1 órától 8 óráig, oktober 1-től april 30-ig 1 órá''ól 5 óráig. Ennek folytán a t. cz. közönség kéretik, hogy ssükaégleteit vasárnapokon mindenkor délelőtt vásárolja be. A keszthelyi kereskedők éa iparosok szövetkezete. — Emberölés vigyázatlanságból. Tapolcxai levelezőnk borzasztó esetről tudósít bennünket. Tapolcsától ugy félórányira fekvő Haláp nevü községben odavaló uraságnak, Bogyay István- az val kivontatta kocsijukat, beszédbe ereszkedve velük, megkérdé Kisfaludy tói, hogy mi járatba mennek Keszthelyre, K. Miháiy elbeszélé, hogy testőr fiának Sándornak lovat akarna venni, a be szélgetés tovább is folyt közönyös dolgokról, mig felültek kocsijokra éa tovább hajtattak, miután a grófnak jobb lovai levének, hamarább is beért Keszthelyre, oda értekor rögtön elküldött minden vendéglósböi azon rendelettel, ha Sü-megbről két ur jön szállásért utasitaák a grófhoz, miután szállás csak ott Kap ható, az ő vendéglője tömve vendégekkel, ugy is lett K. Mihály fiával, össze járt minden vondéglőt, de szállást nem kapva, kénytelenuietett a grófhoz menni azállásra, oda érve a gróf ispánnak öl tözve forgatta őket a kölcsönös bemula* tásuál, ő msgát Tolnai ispánnak nevezé, azon kérésükre, hogy tiszteleghetnének a gróf urnái — nem lehet, meri beteg, volt a válasz assal felmentek a kijelölt ásobába kényelemre téve magukat, elaludtak. Másnap kora reggel felkelve, kimentek a vásárra, hogy idejébe vehes -senek lovat, azonban a gróf által ember küldetett utánuk, ki vagy hibát találva lebeszélte őket a vovésr51, vagy maga verte fel az árát, így hasztalanul járva kénytelenek v o I t & k eredménytelenül visszatérni, ismét Tolnai ispán fogadta őket, midőn elbeszélék neki idejövete-lök eredménytelenségét, felazólitá őket. hogy ha a vásárba nem Kttak szép lovakat, hát nézzék meg a gróf ur istállóit, össze járva valamennyi^, ..végre azon istállóba értek, hol a gróf hátas lovai voltak, be érve, Kisfaiudy Mihály bámulva nézé a lovakat, különösen egyik nagyo ; megtetszett neki, fiinak véleményét kérdve a ló felől, azon válasst kapá. „Már ilyen lovat én se dobnék ki istálómból." Megnézve a többi gazdasági épületeket és megköszönve az ispán ssives vendégszeretetét, útnak indultak, már késő este volt, mire hasa értek; bejárva az udvarra, az istálló ajtót nyitva be kötve pedig az említett lovat, melyre Kisfaludy Sándor megjegyzését tette, találtuk, a kocsis, ki a lovat áthi zta, mindig mellék u''-akon járt — és ez ért előbb Sümeghre, a gróf egy levelet is küldött Kisfaludynak, melynek tartalma nagyjában a következő volt. „Ast hiszem, szavát bevallja és nem dobja ki istállójából ezen ajándékba küldött lovat, végül irja „Hugom-asazonynak kézit csókoltatom. Tolnai gróf Festetich György, Mint költő nagy hírnévnek örvendett nemcsak hazánkban de külföldön is, egyszer a 30 as évek elején két fran-czia utazó jött Sümeghre Kisfaludy Sándort felkeresendő mindenfelől kórde zősködtek Kisfaludt lakását azonban franczia válását adni nem volt senki képes, míg Gerzsó, ki bírta anyanyelvüke» útba igazíttá őket, — Kisfaludy szívélyes fogadtatásban részesítvén vendégeit eltávozásukkor emléket kérlek Kisfaludy 8.-tól, ki kissé kérésükre zaverba jött >en tudta mit adjon nekik, azonban a trancziák kimentették zavarából midőn aron lndtollát kérték tőle, melylyel utolán irt, mit örömmel át is adott nekik. N«gy hírnevének bebizonyitására szolgál Döbrőnley Gábor cgf gyűjteményembe levő levele, melyet az eredetiről lemásolva közölök. Döbrentey Gábor levele Kisfaludy Sándorhoz. Budán, junius 30-dikán 1828. Tek. tábla biró urll '' John Bewriag angol tudós, kiről a mult hónapi Tudományos-Gyűjtemény b*n jelentettem, hogj tőlem magyar köznépi dalokat kíván, cjonnau hozzám érkezett levelében arra kér, hogy némely elsőbb magyar költőnek kézirataikat küldjem meg neki mivel azokból gyűjteményt kezdeti r"a*t a magyarokkal is nevelni óhajtja. *'' '' ^ ''-" nak, urodalmi ispánja, Hoszok Mihály kiment a juhusztatást inspiciákii. Az egyik fiatal juhászt rendetlenség miatt megintette, mire az gorombán felelvén visaza, az iapán rajt felejtette néhányszor botjának boldogabb végét. A juhász erre az iapánt megragadta s beiedobt.. sommás eljárással az usstatóba. A kellemetlen usztatásra megijedvén, egy cselédet azonnal beküldött a faluba, hogy Perlaky József, kath. ¡lelkész-adminiatratort hívja ki A hivott — miután az ispánnak ;ó barátja — azonnal megérkezett és hogy a juhász megjuhászodjék, puskát ia vitt magával. A helyszinen megdorgálta a juhászokat s különösen azt, kí az ispánt megfürösztötte. Erre egyik juhász kivál társai kösől és vastagabb kiadásban kezdi vissssrakni az adminiatratorra, a mit tőle kaptak. A Mkéaz lekapja válláról puskáját e szavakkal: „Nem hallgatsz hitvány emberi? Nem félsz, hogy agyon lőlek.« De véletlenül a puská töltve levén, alig ejtette ki ezen szavakat, a puska eldurran s a juhász halva rogyott össze. — Az eset vasárnap f. hó 18-án történt. Másnap korán reggel személyesen ment Tapolczára az adminiszirator Adám József szolgabíróhoz jelentést tenni. Ez az ügyet áttette a járárbirósághoz. — Az illető lelkész kétségkívül nagy éa vétkes vigyizatlánságot követett el; de sajnál hatjuk, mert különben nagyon csendesen, szelíden élt kis falujában, híveinek szentelvén minden idejét éa erejét. Megtörve és kétségbeesetten futkosott a birósájnál Kijegyezik''k mult'' tn^jus 28-díkán Londonban költ *a kezeimhez s foiyó évi junius. 13,-dikán jutott levelében az emiitett czélra a tekintetes tábla jhiró ;ur nevét is különösen méltóztassék ennél fogva kérem azon ide . mellékeh -levél papirosra valamely gondolatot vagy verset felírni s azt minél elóbb nekem elküldeni, ho^y holmi egvebefcJsel a fiftffc Literáturánknak vele való bővebb megismertetéséhez tartoznak, tüstént Londoo-nak utasíthassam. A .Magyar Tudós Társaság2 plánumot Nádornak Al-Csuton által adta Gr. Revíczky«ek*zöttkicyH«(tko*atáa*al hogy alig volna egy két megjegyzései reá annyira meg van a kidoi^oaéaaa elégedve. • i i ■ > Be szerették magam is FüredöC len.ii a tekintetes tábla biró urnák ked ves társaságában, de hs megyek is csak később mehetuék. r ■ i>'' Magamat bocaes barátságába ajánlván vagyok igaz szíves tisztelettel Kedves uram bátyámnak^ hogy levéd kémet, a szívnek ezen biztosabb meg-azóllitásával végezzem alázatos szolgája, barátja Döbrentei Gábor. Kisfaludy Sándorban egy jó gazdát, kedves társadalmi ember, é* eagy hírnévnek örvendő költőt vesztettünk el de megmutatták a kedves emlékek, — melyeket hátrahag ott, melyek létezését egyedül ''nWci köszönWjftkt a BÜmeghi olvasó egylet ós a - Balaton Füreden levő ssinbáz. Barátai is mind megbaluk, kik vissza emlékeznének e hagy férfin tette és viselt dolgaira. — még ct,ak egy él közülök T. Eitner József ur, ki gyakran •ok élvezetes órát nyújt elbeszélgetve Kisfaludy Sándorról. Közli DORNER KÁLMÁN. flüSZORfiöYKDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JUHIüS 22 én 1882. éa elmondta, hogy azt Bem tudta: megvan-e a puska töltve s esze ágában se volt lőni; csak ijeszteni akart — Vidéki sz in észét. Zala-eger-8Z"gi tudósi tónk irja: „Kisasszony fele ségem" e/.. 3 felv. operette f. hó 15-én Gálosy Jáuoe jutalomjátékaul adatott, moly alkalommal a izinterera zsúfolásig megtelt. A megjutalmazandó a színpadon megjelenve a közönség által örömmel fugadialo11, ki (Frikkei) szerepét legnagyobb közlstszósre oldá meg, Daner (Palaméd) báróságárol seolgaságrft jut-. ván, sorsát türelemmel viselte és igen eredetileg játszóit; Berzsenyi Júlia (Mar jolaine) nehéz szerepet oly művészileg végzé, hogy szűnni nem akaró b^ávóval jutalmaztatott, továbbá Bokor I. (Han nibal) Somogyi. (Petersop) Bokorné Mari. (Bualio) leánya is elismerésre méltóan játszottak. WA kornevilli harangok" cz. 3 frlv. operette Hab-ttól f. hó 17 én a z«iifoIásig telt ház előtt adatott: Gálosy (Henri de Korneville) pompásan alakitott, Komlósy (Gáspár apó) müveszileg oldá meg nehéz szerepét s többszörös taps ái-ta! tüntette tett ki, Bokorné Mari (Ger-m;iine) neveltlánya helyes alakításáért megtapsoltalott, Berzsenyi JuHa (Se-po-lette) oly elragadóan játszott, hogy szintén néhányszor megtapsoltatott, a többi szereplők is megáfkák helyöket. F". hó IS-án „Az igmándi kispap" cz. 3 felv. eredeti uépszinmü Bérezik Árpádtól ke rü''It színre, mely alkalommal a műcsarnok termei a szónak nemesebb értelmében zsúfolásig megtelíek; Bokor I. (Nagy I néptanító) eredetileg alakitott, Bokorné Águes (neje) szintén, Tóth L (Ferencz fiók) kispap brnső harczával kütködve, igen jól játszott; Berzsenyi Júlia (Esztik, gyámleány) és Gálosy né (Kaszek Zsuzsa) a közönség kedvenczei ez alkalommal oly művészileg játszottak, hogy számtalanszor szűnni nem akaró Upsot aratlak s többször megujráztattak, Gálosy (Király Pista) az egyűgyÜBÓg példányképe igen helyesen alakított, végre Kelemen (Pepi) Gyórfiyné (Bini) és Somogyi (plébános) is helyesen játszottak. Ezekután merjük báior lélekkel minden elfogultság nélkül ifj. Bokor azintársulata fölött szerény vé leményünket elmondani. Ezen társulat oly jeles ós iskolázott erőkkel rendelkezik, melyek ae ország minden színpadjának tiszteletére válnának. Berzsenyi Júlia bájos éneke, kitűnő játéka által mindig ragyog, Gáioay, Rusaai élethű és lelkesítő előadása, valamint szép és meenyerő modora által mindig hódit, továbbá Komlósy, Gálosy, Dancz és Tóth is kimagaslanak, végre ifj. Bokor I. karnagy vezetése alatt álló jeles zenekara is a társulat tekintélyét nagyra emeli. Bokor mindent elkövet, hogy a műértő közönségnek élvdus szórakozást szerezzen, a többi között Újházi Ede a nemzeti színház első művészét arra megnyerte, hogy 3—4 előadásra ide jön és tegnap 21-én lepett föl, viszont a közönség is legnagyobb készséggel szivesen pártolja, mit minden előadás alkalmával a műcsarnok tág».s, de megtelt termei legszebben bizonyítanak. sammit aem tudtunk, noha mi is azon ifjak közé tartozunk, kik az idén végeztek. Puhatolásainkra azután megtudtuk, h«:gy ezen koszorúcska érettségit tett iíjaL állal rendeztetik ugyan, azouban miii.''Jós8z<) négy által, a kik — n-sm tudni mi okból —neveik kitétele nélkül ezen kifejezést használták mégie „* nagy kanizsai kath. főgymnasiumban, 1882. évben érettségit tett ifjak." Minthogy mi erről semmi: sem tudunk é« abban egyáltalán részt nem veszünk, a magunk érdekében szükségednek találjuk, hogy kijelentsük, miszerint a megtűr tandó mulatság csupán négy ifjú által rendeztetik. Midón ezen nyilatkozatunknak becses lapjábani megjelenését kérjük, egyobekben maradfunk tekintetes szerkesztő urnák : kész szolgai több 1882. évben végzett ífju. Tekintetes szerkesztő ur! Honfiúi köteiesaégamnek tartom tudomására adni a t. szerkesztő U''.nak oly esetet, mely megérdemli a közfigyelmet s mely megéidemli, hogy például szolgáljon oiy kereskedők és iparosoknak, — kik mindennemű levelezéseikét német uyel-ven vezetik. Ugyaois városunk egyik jó hirben álló pékmestere Budapestről a „Gizella" malomból német számlát kapván, el nem fogadta, hanem egy levelet mellékelve \bozzá, vissza küldte a többek közt megjegyezvén, — bogy ő mint vevő, csak magyar nyelven irt számlákat s leveleket fogad el, mert — úgymond, nem a vevő tartozik az eladó nyelvét, hanem igenis az eladó tartozik vevőinek nyelvét megtanulni. Ezen tózsgyökeres magyar ember Farkas János. Nagyon üdvös volna, ha különösen azou kereskedők indulnának példája után, kik külföldön Bzoktak bevá&árolni, mert ha ez igy történnék, mindjárt csökkenne azon levelezők 8 könyvvezetők száma, kik azon nagy büniik miatt nem kapnak helyet, mert magyarok. Ha még sok ilyen farkasa volna a hazának, — akkor mitsem árthatna a germanisatio íegfortélyosabban készített fegyvereivel aem. Legalázatosabb szolgája a tekint, szerkesztőségnek FEKETE M. Irodalom (K rovat alatt megemlített munka. Nagjr-Kajíztán Wajdits Jóttcf knuyi kfre»ke<iá»e Utal megrendtlhetA j — Ifj. Nagel Ottó budip :sti könyvkereskedő (nemzeti sziuház épül«te)ki-adáaábau megjelent az „Ouügyvéd" harmadik kiadásának harmadik íüzele. (Irta KNORR ALAJOS.) Ára 30 kr. E füzeiben a szerző az okiratuk kellékeit is merteti.^ Közli az okiratokon felhasználandó bélyegilleték lerovásának szabályait, a bélyegilletéki láblázatokkal, a bélyeg és jogilleték személyes mentesség eseteit, a''közvetlenül lerovandó illetékek kiszabásáuak és lerovásának szabályait, ismerteti a közjegyzői intéz mónyt,-különösen annak hatásköréi és eljárásának módját, közli a özjegyzői díjszabályzatot, ezután áttér a nyilatkozatok egyes nemeire, melyek közül az elismervények éa iromány példákkal is felvilágosi ja. Megjegyzendő, hogy mindezeknél, de általában & munka eddig megjelent füzeteiben is, a azerző mindenütt kiirja a vonatkozó törvényezik számát is, mi a munka használhatóságát még inkább fokozza. — A Magyar Regénycsarnok XXIII. füzete érdekfeszitő gazdag tartalommal most hagyta el n sajtót. Első közleménye az örvény a révben czimü gyönyörű regény kezdetét hozza G. Büttn*r Júlia általánosan ismert és kedvelt írónőnk tollából. — Ezt követi Arnóthi (Szabó Ignácz). A föld alatt czimü valóban szép regényének második közleménye — s egy kedves megható kis beszélyke Ember Györgytől A falu gyermekei czim-mel. Ezek után jönnek az ismeretterjesztő és tréfás Apróságok s az Aprópénz feliratú humorisztikus kópék. — E fo lyóirat, mely a legcsinosabb kiállítású füzetekben hetenkint jelenik meg kitü-nó közleményeivel egyike a legtámoga-lásra méltóbb vállalatoknak, e mellett ára oly csekély,(egy füzet ára 12 kr.) hogy azt a szegényebb sorsuak is könnyen megszerezhetik, miért is melegen ajánljuk azt t. olvasóink figyelmébe. E őfi-zetéaí ára egész évre 6 frt, félévre í> frt. Előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti könyvkiadóhoz vagy Wilckens és Waidl könyvkiadó czéghez (Budapest koronaherczeg u. 3. intézendők. — A „Családi Lapok" 36-dik számának íartalmatMár.késő ! Elbeszélés; irta Cserhalmi T. -M (Folytat/») — Dalok (I —IV); irta Zalai R. Soma. - Csak. Beszély; irta Vörös Kálmán (Vége) — Kétszeresen megmentve. Utazási emlék. H. H. utin Belladonna (Vége) — Gondolatok. — Megkérdem.! Költemény (Képpel; irta Holló. — Egy miniszter regé nye. Novella; irta Wirth Bettina; fordi- Rövid hírek. Budapesten magyar iskola-egylet van alakulóban. — A Vallásügyi mi-nlster legújabban felette erélyes hangon rendeletet küldött szét, mely szerint 1883. junius 30-án tul oly egyént, ki a magyar nyelvet tökéletesen nem birja, tanítóul alkalmazni nem szabad. — Blaha Lujza asszony Nyíregyházán vendégszerepel, onnan Egerbe, azután pedig Miskolczra megy. — P. G. fővárosi Ügyvéd a tiaza-esziárí eset miatt megőrült, az a rögeszméje, hogy őt nevezték ki nyíregyházi törvényszéki elnöknek — A Gotthard-va8nt megnyitási ünnepélye 300,000 frankbt került, — A debreczeni iparos ifjúság kirándulási tervez Fiuméoa. — A párizsi tanács eltiltotta a Vendome-oszlopra való fólme-netelt, — mert nagyon sokan ugrottak már le róla, öngyilkosságot követvén el. — Zmertich Iván f. hó 2 án Regens-burgban csolnakba szállott, hogy 28 nap alatt a fekete tengerig evezzen. — A Margit-szigetet f. hó 1 tói 15-dikéig 39444 személy látogatta meg. — Az ídén Budapesten sem lesz gubnavásár, mert azt tapasztalták,hogy az eddigieknek asm volt eredményök. — A régi 5 frtos bankjegyek csak jövő hó 1-éig fogadtatnak el. — Fiúméba az idén 74,257 ,mtm. magyar liszt azálliltatott. mig Triesztbe csak 9.348. mtm. A közönség köréből.*) Tekintetes szerkesztő url Becses lapjának f. évi 48. számában egy meghívó jelent meg, mely szerint az 1882. évben Nagy-Kanizsán éroitséget tett ifjak f. hó 24-én a „Polgári Egylet" kerthelyiségében zártkörű tán czkoszo-rucskát rendeznek. E meghívót mi is olvasluk s nagy megütközést kellett bennünk, a mennyiben mi erről épen •) £ rovat alatt nem vállal a röxlöttért felelőséget Sserk. lotta Vrana Hermín (Folytatás) — A nihilisták áldozata. Humoreszk. Sch A. után irta Pbilantrop. (Folytatás.) — Egy bizarr éj. Beszély; irta Antonio Barillí, fordított» Nyitrai József. — Képeinkhez. - Mindenféle. Képeink: Bürke Tamás Irhon meggyilkolt államtitkára. — Tigrisvadászat elefántal. — „Megkérdem...!" Melléklet: „A. kincs" czimü regény 369-384. oldala. A boritókon: Heti naptár — Sakk talány. — Szótagrejt-vóny. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. Hir detések. A kis lottó húzásai. Előtizothet-ni: Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker., papnövelde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 írt, negyed évre 1 frt 50 kr. — A „Jogtudományi Közlöny" 22-ik száma a következő tartakmmnl jelent ra«^g: Az esküdtszék kérdéséhez Dr. Vavrik Béla egri ''örvé yszéki elnöktől. — A magyar általános törvénykönyv tervezete. Dr. Jellinek Arthur bpeati ügyvédtől. - Törvénykezési Szemle. Egy teljes ülési döntvény B F.-től. Melléklet: Curiai határozatok. — Különfélék. A „Jogtudományi Közlöny" előfiz-tísi ára félévre 6 frt, uegyed évre 3 fr:. — A magyar népdalok egyetemes gyűjtemények zongorára alkalmazott dallamköny véből, vagyis * „ Magyar Daialbum"-ból megjelent a IH-ik kötetnek 8-ik füzete Í6 az 541 — 5G0. számú, kővetkező dallamokkal: 1. Nem anyától lettél. 2. Nem hallottam soha ily dú< 3 Nem járo.í. már én sehol sem. 4. N;m messze van ide rózsám.. 5. Ne szomorkodj, légy vig. 6. Nyisd ki rózsám ablakod 7 Oda fenn a felső réten. 8. Oh én Bze-géuy kis madár. 9. Oh mi boldog az ón szivem, 10. Olyan a azemed járáia. 12. Örzse néni a csárdába. 13. Piros rózsa, fehér rozsa .14 Poprád hires város. 15. Raszállott a vadgalamb... 16 Rezes pinté, csutora. 17 Rongyos a betyárnak... 18. Rozmaring szál jaj b* illatos. 19 Rózsabokor a domboldalon. 20. Rózsa bokor tulipán- — Előfizetési ár a „Dal-Album"-ra egy évre, vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr. A „Magyar Daltár" Ill-ik kötetére mint a „Dalalbum" szövegkönyvére 80 kr. A „Daltár" III ik kötetéből az első félkötei már elhagyta a Bajtót és minden megrendelőnek azonnal megküldetík. Eiőfi-zeések Győrbe, a „Magyar Dal Album" kiadóhivatalhoz intézendők Egyes füzetek minden rendes hazai könyvkereskedésben is kaphatók. . — A „Vasárnapi Újság" Junius 4 ki száma követk**ő tartalommal jeleni meg: Markusovszky Lajos tr. — Dal. Vád. Kőkemények. Dömötör Páltól. — Az óriás zászlótartó. Rtjz. Irta P. Szath-mári Károly. — A sugáru''. — A Jeannet-te-expediczió. — A betegségek életkor szerinti statisztikája. Dr. Luby Gyulától. Egy fedél alatt. Augol regéuy. Irta Payn Jikab. — Egyveleg. — Uti képek Kif-Oroszországból. VI. A zsidók. Tis-sottól. — Az erdő nyáron. Vajda Jánostól. — Az akademi* nagy heíe. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Egyház és iskola. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivuló. — Sakkjáték. — Heti naptár. Képek: Markusovszky Lajos tr. Ellinger fényképe után. — A „Jeannetté, hajó északsarki expedieziója. (Képcso-portozat 10 képpel.) — Kepék a augárut ról. (6 kép.) Dörre Tivadar - rajzai, — Uti képek Kis Oroszországból. (9 kép ) — T. Szathmáry Károly ismeri nagyszabású müvébői az emberi művelődés tör*.énétéből ismét négy füzet je''ent meg és küldeteti be Teltey Nándor és társa budapesti könyvkereskedők által, melyekkel e női történelmi rés.e befejezése felé közeledik. A 27. és 28. füzet az újkori művészetet tárgyalják s valóságos kincstárát képezik a ozebbnél-szebb illus-tratioknak. Az építészet, szobrászat és festéziet leghíresebb emlékeit ismeri meg az olvasó képben, s mondanunk eem kell, hogy tekintet lett véve hazánk legújabban virágzásnak indult művészetére is. E kát fűzet 52 képet tartalmaz s igy oly gazdagon illusztrálja a műtörténetét, mini eddig magyar műben nem történt. A 29. és 30. füzet az újkori találmányokat, a hadászatot és politikai történelem kezdetét adják. Az eddigi tartalom után ítélve az újkor még 2—3 füzeire fog terjedni, mely után belesz jegyezve 6 a magyar irodalom egy oly díszes munkával fog dicsekedni, melynek kiállítása versenyezhet bármely miveh nagy nemzet hasonló művével. Egy-egy füzet ára 30 kr. rend és csend megzavarásának előidézésére fogják felhasználni. A miniszter bizik ugyan abban, hogy ily izgatások hazánkban termékeny talajra nem fognak találni, mindazáltal ugy hazafiúi, mint hivatalos kötelességének tartja a törvényhatóságok figyelmét az eshetőségre fel hivni, mert nem tartaná megengedhető nek, hogy Magyarország területén, hol u szabadság, egyenlőség és testvériség kö zös boldogságunkra virágzik, egyesek rossza^arata folytán ezzel ellenkező jelenségek előforduljanak. A miniszter felhívja en íek folytán a törvényhatóságokat, intézkeajenek az iránt, hogy ilynemű kísérletek meghiusitassanak; különösen utasítsák a városi és községi elöljárókat, hogy ilynemű üzelmeket a legerélyeseb ben meggátolják és előforduló esetekben a közigazgatási hatóságnak haladéktalanul jelentést tegyenek. Reméli a miniszter, hegy a tör vény es rend, a aze-mély és vagyonbiztonság s a honpolgárok nyugalma e hazában m''nden osztályéi valláskülönbség nélkül meg fog őriz teí&i és ujabb bizonyíték fog szolgáltatni arra nézve, hogy Magyarország te rületón a rend és béke teljesen bizto-sitva van. "* a A vasúti uj menetrend. I, ''org. irány K a n i z a a Érk e7Ík Indul La) Bócsujh. —Harca. 1. 12 ó. ltí p. ''(''opronb.) 2. 10 ó. 20 p 3 óra 1! ó. 2 p I (sz. v. Zákányig.) 3. 4 ó. 11 p 50.15 p l.u v.von MBarcí-Bécs-j ujhely. 1. 2. S .1 II. *) Hpert Prageriiof 1.1 2. i J1 <ír* '' 12 ó. 5 p 5 Ó.27 p. 6 ó 15 p. (tr. v. Zá- . leányból.) I ló. 41 p. 2 ó. 55 p. ''»t. v von »g; SS. V. b) Pragerb.-Bpeit. 1. 2 3. 2 ó 5 p. 2 ó 45p. 10 ó. 30 p 1» Ó.50 p 4 b. 31 p. 4 ó. 57 p. (v. v.) éjj az. v. reg v.von > I <i u. v von. d.n.1 tz. v est. gy v. reg sz. v. Kapható minden áaványviaker«-nk•xlétbqii legtöbb (ryógywaertárb-n Főraktár: Édeskuty L-, Budapesten. 602 1—''jr> _HIRDETÉS E IC 1910.1*. ik 18*2. Arv. hirdetmény. A znla egerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által közhirré tétetik, mikép Márton Rudoif végrehajtatnak St»»iner Salamon végrehajtás*, szenvedő elleni 240 frt, 260 frt és 167 frt követelése ás járulékai kielégítése végett a bezerédi 144. sz. tkjvben foglalt Stei-ner Salamon nevén álló A f 300 hzsz. clatti 360 frt értékű ingatlan Bezeréd községken a községbiró há-zánái IS82 évi juliu* hó 31. uapján délelőtt 10 órakor G6G frt 60 kr;, utóajánlati (1881. LX. t. cz. 187. §.) kikiáltási ár ugy a venni szándékozók által a birói megbizoit kezéhez leteendő bánatpunz, lovábbá a telekkönyvi hatóság kiadóhivatalában és a bezerédi községbirónái megtekinthető egyéb feltételek mellett a legtöbbet Ígérőnek eladatni fog. Zala Egerszegen 1882. évi juniui hó 2. napján. A kir. törvényszék, mint telek-könyi hatóság. j 5 ó. 55 p. '' 6 ó. 8 p. 1 ó. 14 p 2 ó 6 p jll ó. lOp 11 ó.35 p (sz. v.) i rez jjy v. d.u., sz. v. éjj I v.von. Egyveleg. — Óvó intézkedés. A belügyminiszter körrendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben utal arra, bogy néhányan aznn valótlan hirt, hogy az Orosrorazágból menekülő zsidók tö-megeseu szándékoznak Magyarország területén letelepedni, nemkülönben a Soly-mosi Eszter eltűnése folytán a zsidók cl leni fajgyűlölet szitására b a törvénye« ''elelős szerkesztő: SZALAT S.ÍN''DOR . Társszerkesztő: BÁNÓCZI BEBXÁT. KTylltté r.*) Első rangú egészségi és asztali viz. LegtartaIomdu8abb bor- és litbion-forrás S JLm V vastart alom nélkül, gazdag tenn szt-M''i vtartaloin mai. bórsaras Nátron és szénsavas LiftionbaD (0 32843 literként- (0-12:95 literként. Lipóczl forrás igazgatóság Eperjesen. A tisztelettel alolirottnak van szerencseje teljes alazattal a t. cz. közönségnek becses tudomására juttatni, hogy női intézetét folyé évi julius hó l-én megnyitja és épen ugy; mint évekkel ezelőtt helyben gyakorolta, a reábízott gyermekek kézi munkában való oktatasára, müveié sére és nevelésére különös gondot forditand. Tisztelettel * 1*0 H M ANNA. Horváth Lajos ügyvéd ur házában a kegyes-rendiek átellenében. 601 2 — 3. lejtitttibb tg»énTei r •) K rovat nem Tállal a alatt köalötért fele!<1«sét:et Sserk. SMMmi-XJJT legjobb Asztalí-és üditö ital, kitüoö hatásosak bizonyult köhögésnél, gége i bajoknál, gyoaor-é? hólyag hurutnál. EDECSEKtez emésztés elősegítésére), j Mattom Henrik, XarUAadfcar. .Cfkomig . 459 23-48. Grand Theatré mechanique. Nagy-Kanizsán a főtéren az e czélra felépített árenában A már több év óta hírneveden ismert mechanikai ön-mozdonyi színház Fr. Sierke vezénylete alatt helyben megérkezett és szombaton, azaz f. hó 24 én esti 8 órakor díszes és nagyszerű előadásokból cyklust nyit. I-ső rész. A rév New-Yorkból. II. rész. Egy téli vidék holdfelraenetelkor. Hl. rész. Egy önmozdouyu művésztársulat, állván kötéltánc zosokból, akrobata-, gymnastikus-, ballett és solotánczosokból. Végül: A kedvelt Wandl-Diorama , világítva a Dromang-féle mészvilággal Hydro-oxigengas. Helykrak: I- Zártszék számozott 00 kr, II. zártszék számozott 40 kr, máno dik hely 30 kr, álló-hely 20 kr, karzat;l5 kr. Gyermekek 12 évig a zártszók és második helyen felét fizetik, karzat 10 kr. Jegyek előre válthatók minden uappali időben az árenai pénztárnál. Fenti színház birtokosa egy dusUrt-dma repertoirnak, szeren esés volt ma gas és legmagasabb uraságok elölt előadásait ~oagy hatáss-il adni, épugy helyben is a legnagyobb megelégedést vívódja ki a nagyontiszteit közöns g előtt. Mély tisztelettel (503 1 -1 '' Pr.Glerke u********>atx*Mtntx**n*x**xxu A T t o ixr i X m-l áp só j a Soosmoorból. -láplugony .Franzensbad - Alkalmas pótlék láb fürdőknek. 544 4-10. Előállítási szer aczél- és sófürdókből. Szétküldés : Mationi és Társa Franzensbad. Kapható minden gyógyszertárban és fuszerkereskedésben. K S XI * \x X $ n * x X X X X X X XXX illírén, ajMMtott * kiadó tulajdonos Wajdits Józsof gyorseajtóján. ^AGY-KANIZSA, 1882. jpnigg Eiófliítéü ár . er - -en. 51-ik sztox Huszonegyedik évfolyam. egész tTre.......8 frt. fél é.ro.......4 , do yed övre......2 „ .Er/V szám 10 kr HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsorban másodszor h s minden további sori-:i r> kr. NYII.TTKIIUKX soronként 10 krért vétetnok tni Kincstári illet<-k minden opyes tesért 30 kr. fizetendő. A lap szellemi részét illető ktfzlemé-nyék a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY-KAKIZS A Wlasalcshái. Bérmentetlcn levelek csak hmcrt munkatársaktól fogadtatnak cl. Kéziratok vissza nem küldetnek. N.^y-Kanizsaváros helyhatóságának, ,nagy kanizsai önk. tűzoltó-egylet«. a %nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei á a „nagy-kanizsai kisded-neveió egyesület", & nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagv-kanizsai külválasztmánya" s a soproni egyesület hivatalos értesitóje. általános tanítótestület* több megyei és város Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési feihlvás. A jnlins elsején kezdődő nj év " negyeddel tisztelettel felhívjuk a közönséget; lapunk pártolására ! Az eddig kövelett irány elég garantiát nyújt arra. hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendünk Elöfizetési ár : Félévre (julius—deczemberig) 4 frt. Negyedévre (jnl.—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk ¡.iadóhivatalaba (Wlassics-ház) kérjük küldeni. N. Kanizsán, 1882. jun. 21. A kiadóhivatal. ■ Ti ii''i i Ilölsj elnk és a magyiirosíiás. ^Magyar hölgynek születtél, Áldd érte sorsodat!" pFeivirrad még valaha !" E három szóval vigasztalták egymást apáink a negyvennyolezadiki viharra következett pusztulás alatt ; c három szót volt szabad magyar nyelven egymásnak fülébe súgni, ha osztrák-german faltörő kosok által ronibadontött nemzeti órfalunkra gondoltak a bánatba merült honfiak. Ezen órfal, a magyar nemzeti létének ezen legszilárdabb bástyája, ezen áthidalhatatlan , nemzetiségünkre törő külellenséget távoltartó sánczárka nemzeti megerősödésnek : a mi édes. nekünk valamennyi nyelvnél zengzetesebben szóló magyar nyelvünk. Sokszor kisérlették meg már a magyar nemzet emez életfájának gyökerét kiirtani, hol ásóval-kapával, hol pedig a mögéje eresztett, csendcsen rágódó férgek — mézes beszédek és csalogatások — által, de egészen sohasem sikerült. Az eró-zakos germanisatió nyomában azonnal ott termett a nemzeti önérzet, melyet a Bécsből dirigáló körök már kihaltnak tartottak ; az elaltató rendszerek közepette pedig mindig akadt egy-két ébren maradt férfiú, kik a nemzetet feltuaták rázni a lethargiából. . . Ha nemzeti nyelvünk fejlődési történetét lapozgatjuk, rájövünk, hogy ennek egyes fejlődési korszakában a nőknek azon időbeli hazafias vagy ellenkező érzelmei a nyelv felvirágzása — vagy hanyatlásában igen fontos téryezóként szerepelnek. Az igazi honleányok neveit a történelem megörökítette, de a kevésbé hívekről csak névtelenül szól; csupán azt emiitvén meg. hogy a német nyelv és szellem a magyar nyelv rovására ebben és ebben az időszakban a nőkben találták meg legbuzgóbb apostolaikat. A múlt század közepéről és a jelen század elejéről tudvalevő dolog, hogy a nők annyira elnémetesitették a családban uralkodott törzsmagyar szellemet, hogy nem is jött már uriház számaa az olyan család, melyben a nevelőnő és a belső cselédek-németek nem voltak, magy.-r leány szobalánynyá nem is avancirozhatott. mig nem tudott németül és ezen nyelv volt a magán és nyilvános társalgás közvetítője, mig a magyart csak a parasztság és kurta nemesség használta még. Oly fensőbbségét nyert ezáltal a német szellem még az ifjúságban is. hogy már meg sem elégedtek azzal, hopy németül társalgó, csakis német Írókar, olvasó magyar hölgyeket válaszszanak életök párjává, hanem magából a forrásból merítettek, Ausztriából és Németországból hozván maguknak feleségeket. E szellem aztán nem csuda, ha az alsóbb rétegekre is kihatott, mely az értelmiséget bármely ferde divatban is utánozni szereti. Régi szólás, igaz mondás: „Töb • bet észszel. miut erővel!" A lehető legokosabb módon altatták el tehát a nemzeti önérzetet s elleneink már- | már örülni kezdettek e diadaluknak, midőn Kazinczy és társai fellépésűkkel megmutatták, hogy nem az egész .nemzet alszik, ók ébren vannak s , szent feladatul tűzték ki maguknak '' az egész nemzetet magyar voltára : fölébreszteni. Az Isten áldása kisérte fáradozásaikat. Idomították, finomították, gazdagították a magyar nyelvet, a többi európai müveit nyelvek színvonalára emelték. Magyar honleányaink dicséretére legyen mondva, ók is fölébredtek s újra magyar sziliem és élet lüktetett mágnás és iparos-hajlékban egyaránt. i848-ban „lón nagy vihar s utána pusztulás", de erőszakosan nyúlt a nemzeti élet vérébe — s reactiót szült. Az erőszak a nők érzelmein nem foghatván, ép ellenkezőleg ók lettek a magyar- szellem őrei a családban és nyilvánosságban. De 1867-ben visszakaptunk mindent: felvirradt Az alkotmányos szadadság ós nemzetiségi önállóságunk-napja azóta derülten mosolyg reánk és most még jobban, mint valaha. De nem éltet, hanem tikkaszt, elaltat. Külelleüség ''nem támadja meg; belellenség nincs, azt hisszük, mert a pánszlávok és omladinisták. meg a decoromanok szép csendesen ássák ellenünk az Aknákat, tehát elhanyagoljuk r^i magunk, alszunk s elfeledjük, bogy „nyelvében él a ur más helyen is épugy cselekedett. Aztán még panaszkodjunk a közös hadseregben uralkodó magyar ellenes szellemről ? Hanem igaz,, hogy, férfiak közöl ezen kivül még csak egy-két példát tudnék felhozni. De a hölgyeknél az év minden napjára esnék néhány. Utczán, sétakertekben, a háznál ritkán hallja az ember a magyar nyelvet ajkaikról. — Idegen ember azt hihetné, hogy Sopronban van, vagy Nagy Szebenben. Pedig a nők kezében van letéve a hatalom. Nemcsak maguk között, hanem másajku, de a magyar nyelvet félig meddig értő férfiak társaságában is honleányi kötelességök volna a mi nvelvünket és ennek utján a mi szellemünket is érvényre emelni. Ha a fér3 nem akar azzal a némettel ennek a nyelvén beszélni, könnyen megeshetik, hogy kerültetni fog, de a nőket, kkál a n. kanizsai szépségök- és szeli emességökröl híres nőket nem kerülné az a katonatiszt a magyar nyelv miatt, inkább megtanulná, mintsem a velők való érintkezésből ígérkező szellemi élvezetről lemondjon. Hatalmas fegyver ez a nők kezében, nagy kár tehát, hogy nem forgatják, több : honleányi kötelességmulasztás. Vagy hiszi-e valamelyikök igen t. hölgyeim, hogyha önök német .Sángerei^-ba nem akarnak menni, a férfiak ís nem Önök mellett maradnak? Vagy ha már el is ''mennek és asztaluknál 10 férfi foglal helyet, ezeknek a ,Sángerff felszólítására kedve kerekednék vele „jodlerezni* és önök közól csak egy is odavetné, hogy még sem illik ám egy oly magyar városban, mint N.-Kanizsa nyilvános helyen német jodlerekkel jodlerezni, hát azt hiszik-e, hogy mindezen 10 férfi az egy nő kedvéért is nem fojtaná magába & német szót, még ha nem is született magyar. nemzet!" E tapasztalatra vezetett több megfigyelt eset. Legyen szabad a sok közül csak két esetet felemlíteni. ~Yárorunk egyik kávéházában együtt ültek egy asztalnál 3 közös hadseregbeli katonatiszt és egy magy. kir. aliami hivatalnok; ó maga is magyar, a neve is az, talán még nemes család sarjadéka is. A tisztek tört magyar nyelven társalogtak egymással is, vele is, ó pedig mindig csak németül. Megfigyeltem s ezen Nem nagy dolgok, de jellemzők. Elég sajnos, hogy Temesvár német származású hölgyei jobban tudják, m: a missiójuk, mmt sok .származásánál és környezeténél fogva magyar nó.. Nincs forróbb óhajtásom, mint hogy a legrövidebb idő lefolyása után mellbe üthessem magamat s elmondhassam, hogy hölgyeink magyar honleányi érzelmeiben csalódtam, a mely édes csalódásnak minden igaz honn-sziv örülni fog. íme hölgyeim az önök kezében van letéve a tökéletes megmagyaro-sodás ügyének legfontosabb része, ne dobják azt el maguktóL Honosítsák meg a magyar nyelvet és szellemet a családban és a köztársalgásban s akkor idővel büszkeséggel mondhatják majd el magukról, hogy..¡N.-Kanizsát a nők tették tökéletesen magyar várossá. b-f-b. Felhívás " j • . I- - '' 1 * 1 Mágyárország t~ tűzoltó-egyleteihez'' A magyar tűzoltók NVT>. országos Közgyűlése Zaia-Egerszegen 1882. évi augusztus hó 11 — 15 napján fog megtartatni. A meghívók és bejelentési ivek a hazai tűzoltó egyletekhez f. évi márcziu8 ós április hó napjaiban már szétküldettek. AzoDban időközben is alakulhattak tűzoltó egyletek, valamint az ís megtörténhetett, hogy egyes egyletek a részükre küldött meghívókat postai, vagy egyéb akadályok miatt ez ideig meg nem kapták. Felkéretnek tehát mindazon t. egyletek: melyek meghívót és bejelentési iveket nem kaptak volna s magukat az országos közgyűlésen képviseltetni óhajtják, hogy ez érdemben egyszerű levélben, vagy levelezési lapon alulírott központi bizottsághoz fordulni szíveskedjenek. A meghívók és bejelentési ivek, valamint az emiitett TARCZA. Primula veris! i. Hsijló virágízál,'' íme i!v jókor Térté! már vissza ? Légy nt-ker.. üdvöz Primoi* veris! Lágyabb volt ¿.lmod, Mint n Tiráuyon ármely virágé. Háj ló virág-iál Piiraula veris Csupán te haliáJ Ctábitui elsS Gyengéd sugalmá*. íveltó t.va.i7cak Primula veris ! Vi ult szivemben Nékem is rgykor í- zebben mint bármely Szerelmi wrág Primula veris ! II. Bájló virágszál Primula veris ! Hit virágának Mondalak, kedves. Hívőn ax égntk Kisö fe''ére Sietsz'' éa keMed Tár.d fel néki Megjött a tavas* ; -*oriwa bir azt F*ny és borongó Köd is el újra; Virág te hisz^ Hogy as óh»jtott latsni tavasz Vigrn esik megjOtt, S megnyitod kebled, Ámde betörnek Lpskedő fagjok Gj ilkulón stüdbe. Hsrvadjon b*r ez, Hisz » virágnak Hi:tifli leik«. Nem vcjzeU még«Cm. LEXAU. A szép szemek magyarja. — Ksrciclat. — KULCSÁR JÓZSEF-töl. Nem hiába nyúl futott keresztül az utjokon: nem is járták Seb ararzkop-fék szerencsével a vásárt. Egyik bajuk kezet togott a másikkal. Alig tűnt el a vészhozó oyul, már elkészült a balsors kovácsműhelyében a veszedelmek Ián czához az első karika— Az e''adó csikók négyesbe vannak fogva a hámos lovakkal. Hanesz; gazda a hátulsó üló«ben trónol, míg Fergl a kormányzás gondjait víaelé. ''Repülnek, mint a gondolat. A szágu dó szól vész mankos öreg ember hozzájok képest. Mint as élemedett férj szemei a fiatal oldalborda csinyjait: elkerülik rendre a kocsikat. Azonban ugy van az emberek kÖ zött is, hogy szamarak állnak a lángelmék útjába: szegény Schvarzkopfékat is csacsi tet;e csúffá. Ott bakiato:t az uton a Lázár koldus gyókéoes kordéja elótt, ki nélkül egy vásár egy bucsu el nem mulhatik.(Mikor siránkozó hangján rá kezdi: „Könyörüljenek meg szegény némán:" asárival hull ccaka katona-sapkájába a jóasivü asszonyok fillére. C*ap is a vásár után n koldus-atys- fiságnak olyan dáridót, [hogy majd összedűl a zsivajtól a „Pitypalaty° csárda. A négy kézláb-járó l csárdáét rakja, a világtalan a bor szine ellen emel kifogást, a félkezü két kézzii döngeti kedves élet-párját 8 ami némánk ugy fújja hozzá a nótát, hogy: »Megesett nékem a szabadkai vásár! Elvesztettem koldus-Komtm garasos pipáját" — akár a trombita harsogás...) Tudnivaló dolog, hogy a ló olyan baráiBá^bao él a szamárral, mint a fran-czia a b''irkuMal, Neki bokrosodott az a négy táltos is a füles láttára ós szegény Schwarzkopfék egyszer csak azon vették észre magukat, hogy ott keczmereg-uek az útszéli pocséta kellő közepében: rájok dőlt a kocsi. Szegény Fergl! Hófehér pisztoly-bugyogót húzott fel a vásárra, a csattos czipője csakúgy tündöklött a gyapju-harisnya tövében e az ünneplő kék mán-lija volt rajta. S most utolsóbb a vályogvető ezigánynál ie — ő, ki első „bursch" egész Lepényesan ! Akkor is, hogy útra keltek, ugy rajta felejté szeme-bogarát a szomszédék Ke^reinja, hogy majdnem hideglelést kapott & tüzes pillantásától. Dehogy í®mern6 rá as édes ia, ka őt ilyen állapotban látná! Szeme-szája ugy tele van pempővel... Hái me^ az a négy ló i Olajoa po ztóval csiszolta azok szőrét ragyogó fényesre, hogy megbotlott rajtok a napsugár, — S most e^y sár mind a négy. Azt oem tudni, melyik szürke, melyik pej? Alig győzik őket ''.isztára csutakolni, mikor a£ ismerőshöz " érnek. Betyár, az ostorhegyes Bbo*ráA'', még meg is sántitjá a bukfenerzet. Ele nte cenk módjával biczeg, de másnap, a pihenés után, fölismerssik, hogy o lába áczamult ki. Biztatja ia Fergl az apját, hogy forduljanak vissza. Amiatt azátkozottnyul miatt még utóbb is bajbe keverednek Azonban Eanesz gazda kevésbé babonás. Még csak az kellene, hogy szégyenszemre visszatérjen s dőreségén nevessenek a falubeliek! Bajuszos emberen is megesik az efféle, még ha színe-világát sem látta is a nyúlnak. Megereszt''egy két „szapperlott''-ot, a kötőféket odakötözi gyámnak a szakadozott istránghoz b tovább hajtanak, mint a förgeteg. A következmény Fergbek adott igazat. Mit nem okoshat egy inceinfincz nyu!! Nem érte be a föl borítással, még zuhanyt is ontott a nyakuk közé. Megáztak,* mint az ürge,- pedig az egész táj verőfényben sugárzott. Köröskörül tiszta kéken mosolygott az égboltozat. * nap tündöklött, mint a boldog ara tekintete az oltár eiőtt; csak fönn, a fejők iránt szomorkodott egy árva felhőcske, köny-nyekre fakadván, mikor már buja nem fért meg keblében. Mint a magyar ember mondja: verte az ördög a feleségét. Nem tartott sokáig, de Ör?g cseppekben szakadt cz eső. Mire a csikarczi kapaszkodón főiértek, csuronviz lett még as: ingök is. Hanem még ezsel sem telt be a csapások mértéke. Amellett, hogy a''megsán-tűit betyárt féláron kellett H»nesz gazdának elvesztegetnie, még három darab hamis tis forintost ia rásóiott & tal ián kupeez, ki a csikókat megvette. Ai • uj pénz csat akkori ben kapotf lábra. Ha aesr. gardfc még nem volt benne jártae — ■Pskarg-sttc röietövéí 6 rsssppefíot;c-os: frigyre léptek a rdonnerwetter"-ekkei mikor a szódi jegyző felism<rte a hamisítványokat; de már ekkor késő volt a sopánkodás, üthette bottal a csikói nyomát. De a bajok legnagyobbik*, — legalább Ferglre nézve, — nem ez volt. Bevett szokás köznépnél — köh-ség-kimélésból — távol főidőn ismerősöket tartani, kikhez beszállanak vásár alkalmával, vagy ha arra akad atjok. Hanosz gazdának a Iepányesi sváb n&k ia ilyen ismerőse volt a tőagrökerea magyar Báivándon Hetyei -Pá) uram. Minöakettó vásározó ember. Amazt szép lovai, emext pedig czimeree ökre1* gazdagították meg. Nem beszélik ogymás nyelvét, esu-pán az idegen aeó elnyomorításával szerez mulatságot egyik a másiknak ; hsnem ex nem vont gátat barátságuk elé. Tolmácsuk, a kölcsönös azivesaég. megérteti velők, hogy többek Egymásnak a rossz atyafinál. Mikor Hanesz gazda Hetyfeiék házához közeledik, *olv''bá tarthatja, minthe haza menne* Még otthon aem viselik agy pondját. Talpra áll az egész háznép, he Ivét sem leh''k, tenyerökőn honforz''ák, tejbe-vajba fftrösztik, csakhogy ki nem szedik a kerekeit. A szívességben Lepényeser. sincs hiány. Csakhogy nem Ily magyaros módon nyilatkozik. Örvendenek otfis a vendégnek, — de többet kínálják izékkel, mint kuiacscsai. Hanesz gasda ajkán hosszabb a mosoly, mint asr''caTán a kolbász. Hiába fax ttjaink sem egyformák A ¿vendegtteretet* szót a magyar U-fáití fBíf Owda-e, ta gyakorlásában it SZOYK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLN JUÜS 25én 1882. napokon tartandó ünnepélyek már megállapított sorrendjét tartalmazó programm, ily megkeresések következtében haladéktalanul megfognak küldetni. Zala-Egerszegen, 1882. junius hó 18-án. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének közptnti rendező bizottsága: SZKGHÓ ISTVÁN, elnök. A magyar tűzoltók VI. országos kőz gyűlése alkalmával Zala-Egerszegen 1SS2. évi augusztus hó 11—15. nap jain tartandó ünnepélyek sorrendje: Csütörtök augusztus 10. A délatáni 2 órakor Nagy-Kanizsa és esti 8 órakor Szombathely felől érkező vendégek fogadása a szentiváni vaspálya állomásnál, — bevonulás Zala-Egerszegre, a városházban levő állandó irodánál megál-lás, — az egyleti zászlók elhelyezése a megye nagy termében, •- a vendégek elszállásolása. Péntek, augusztus 11. A reggeli 8 órakor Nagy-Kanizsa és 9 órakor Szombathely felól érkező vendégek fogadása a szentiváni vaspáiya állomásnál, — bevonulás, — a városházban levő állandó irodánál megállás, — az egyleti zászlók elhelyezése a megyeház nagy termében, — a vendégek elszállásolása. Délelőtt 11 órakor a kiállítás megnyitása s a bíráló bizottság működésének megkezdése. Délután 2 órakor a kiállitott tüzoltószerekkel kísérletek a kiállítás helyiségében. Délután 4 órakor összehason-litó-oltási kísérlet a Hohl-féle tüz-oltóanyaggal a vásártéren Payrleit-ner Gusztáv vezetése alatt A délutáni 5 órakor Nagy-Kanizsa és esti 8 órakor Szombathely felől érkező vendégek fogadása a szentiváni vaspályánál, — bevonulás, — a városházban levő állandó irodánál megállás, — az egyleti zász lók elhelyezése a megyeház nagytermében, a vendégek elszállásolása. Esti 9 órakor ismerkedési estély Kaszaházán a kerti helyiségben. Belépti dij nem tűzoltók részéről 20 kr. túltesz a németen! Vérré vált már ebben a kuporiság, mint a barátban a lencse. Szegény Fergl! sváb létére ugyan csehül járt. Kész veszedelemre jött Hetyeiékhez. Annak a Juliskának két fekete szeme megzavarta eszét, elűzte szive nyugalmát. Milyen szemek azok! Csodák csodája, hogy tüzet nem fog a por, ha kilép az utczára... Hisz azzal á szempárral gyújtogatni leheti Ferglnek legalább nem volna oly iszonyú melege két égő azalmakazal között »tm, mint mikor Juliska ráveti szemeit. Lehorgasztja fejét; rá nem merse tekinteni egy vak lóért. Attól fél, hogy belevakul, mint aki a nyári nappal far kas-szemet akar nézni. Két fekete gyémánt az a két szeme. A gyémánt csak arany foglalatba illik ; Juliska is gyönyörű egy leány ám ! Behunyt szemmel is van olyan szép, hogy a mesék tündér királynője sarokba bújhatna mellette... Mint a h<Sra cseppentett vér, piros-fehér az arcsa Pícziny ajka íealő rózsabimbó, melyre mosoly gyanánt a kelő hajnal szökött le az égről. Szemöldöke két fekete szivárvány.^ Holló-haja nehéz fonadékban majd a sarkát veri. Nem is fonhat bele rőföe pántlikát, mint a többi, leány, mert akkor az ut porát seperné. Náia egy csokor ia megteszi. Még az öregember szeme ia megáll rajta, hogy ne bomlanának érte a i»igények. Kettő ia jutna mindenik ujján. Ha szerelme fejében ast r.ivánnA .tőlöfc hogy fűzzenek a tejút szikráiból gyöngyöí a nyakára, — mind vállalkoznék rá . .. De szive még nem mozdult meg, hiába intésnek bucaujáráaokat a házuk tájára. Juliska csak nem tud választani. Annyi as irigye, a hány leány van Bálvindon bűbájos hirét ia költö''ték, — elnevezték boworkány-íimpásnak, kivel ugy jár a fejevesztett legény, mint ai éji lepke a gyertyalánggal, megégeti magát. Föl ¡6 teazi nem egy legény magá-bia, hogy nem járja tovább a bolondját; de fogadás ide, fogadás oda — caak^azt ▼eezi észre, hogy már megint ott áll a kapujok előtt. — Akarva, nem akarva <xia viszi a lába. Ha a felvégre van menője, vargabetűt csinál az alvég felé — A kiállítás este villam-fényü kivilágítás mellett lesz megtekinthető. Belépti dij a kiállítási helyiségbe: nappal 20 kr., este 40 kr. Szombat augusztus 12. Béggel 6 órakor ébresztő. Reggel 7 órakor az országos szövetségi választmány elóértekezlete a megyeház nagytermében. Reggel 9 órakor az országos szövetség közgyűlése szintén a megyeház nagytermében; melyen nem tűzoltók csak belépti jegygyel jelenhetnek meg; szavazati joggal pedig csak a magyar nyelven kiállitott rendes meghatalmazással ellátott egy leti képviselők s küldöttek bírnak. Délután 4 órakor kirándulás a felső erdőre, itt tánczvígalom, este tűzijáték három szakaszban és vil lam világítás. Belépti dij nem tűzoltók részéről 30 kr. A kiállítás egész napon át nyitva. Vasárnap augusztus 13. Reggel 9 órakor ébresztő. Délelőtt 10 órakor díszmenet a vásártérről a fehérkép- uri- isko la és körmendi utczákon át a Kazin-czy-térre, hol a vendég egyletek s a helybeli egylet akként fognak az állványnyal szemközt elhelyezkedni, hogy első sorban a zászlós egyletek, ezután pedig a táblával jelölt egyletek fognak betűrendben állást foglalni, végül a helybeli egylet; ezután az egyletek küldöttei által az ünnepély védnöknóje s a koszorú hölgyek a megyeház nagyterméből a számukra készített emelvényhez kisértetnek s itt helyet foglalnak; ennek megtörténtével tartatnak az üdvözlő beszédek és ezekután megkoszoruztatnak az egyleti zászlók és jelvények a koszorú hölgyek által ; végül a megkoszorúzott zászlókkal és jelvényekkel tisztelgés a védnöknő és koszorú hölgyek előtt, ezután pedig a védnöknő és a koszorú hölgyek az egyletek küldöttei által visszakisértetnek a megyeház nagytermébe. Délután 1 órakor díszebéd a .Zöldfa'' vendéglő nagytermében. Egy teríték ára 2 frt. Délután 4 órakor diszgyakorlat a Kazinczy-téren. csakhogy Juliskával — egy-két szó» válthasson. Fergllel is fölfordult a világ... A csillagvizsgálók nem vették ugyan észre, hogy kizökkent volna sarkából, — de Ferglnek ugy tűnik föl, — mintha lába helyett a tetején állana. Látta ő Juliskát ezelőtt négy évvel, hanem akkor mégcaak serdülő félben volt, nem gyakorolt szivére különös benyomást. Most azonban meg van babonázva. As öregek nagy beszédben vannak az „ország dolga" telől. Legény fiát Bálintot kiküldötte Hetysi uram a pinczéhez, hogy gondoskodjék a vacsora lelkéről. Itthon csak a csigerét tartják a bornak, hojy & java ne fogyjon. A sorbeli hcrdók vérét csak akkor eresztik meg, — ha vendég van a háznál. Hetyei uram moflt különösen meghagyta fiának, hogy annak a közepéből töltse ám meg a csobolyót, melyiken a .fekete macska ül* a a fehér tőkék veritékéből ia hozzon kóstolót. a .fehérnép- Ferglt fogja kereszttűzbe. Ostromolják étellel-itallal: pedig még hátra van a döntő ütközet, a va csora. Eltartják mézes-mázos beszéddel, melyre, — hogy még édesebb legyen — czukrot hint a sugárzó arczok mosolya. Ha Fergl csak minden tizedik szavokat érti meg, arról ők nem tehetnek. Ugy ül ott köstük » tulipános lóczán, mint a czigány vajda, k>aek az ezüstgombos botja elveszett. Farsangot járnak keblében a furcsábbnál-furcsább érzelmek, hanem azért a képe mégis nagyon böjti szint visel. Szive hangosan ver, szinte tuldobogja az óra ketyegéaét. Feje zug, mint a befütöU gőzmozdony. Bnsal, egyre boául, mint a balatoni késség .a Sióban. Elhajthatja egy szélmalmot a sóhajtására. Megesnék rajta még as ellenség szive ia. Se élt, se halt azegény.., Vicza néni — Hetyei uram hitestársa, — anyja után kérdezősködik. — Termett-e sok kendere as idén ? Eljön-e 7ássonnal a tavaszi vásárra ? De Ferglnél csak annyiból áll a felelet, bog? egyet sem szól, azt is lassan mondja. Ismétli a kérdést nagyobb hangon, hMhn nem tökéletes a fűiére. — Délután 6 órakor népünnep és tekeverseny a Rozenkrantz-kertben tűzijátékkal. Belépti dij nem tűzoltók részére 50 kr; egy verseny jegy 25 kr. Este 9 órakor zártkörű tánczvígalom az „Arany bárány'' vendéglő nagytermében. Belépti dij 2 frt. Szünóra alatt a zak-egerszegi önkénytes tűzoltó egylet betegsegélyezési alapja javára hatóságilag engedélyezett tárgysorsjáték nyeremény-tárgyainak kisorsolása a hatósági kiküldött jelenlétében. Kibocsátott 5000 drb sorsjegy, — nyereménytárgy van 100 dar*.b, melyek közül az első és harmadik főnyereményt egy—egy 3—4000 ft, illetve 100—150 frt értékű a kiállításon kitüntetést vagy dicséretet nyert ujabb szerkezetű tűzoltó-szer, a második főnyereményt pedig egy 2 -300 frt értékű 12 személyre való ezüst asztali készlet képezéndi. Egy sorsjegy ára 50 kr. Sorsjegyek kaphatók alulirt központi rendező bizottságnál és este a pénztárnál. A kiállítás egész nap nyitva. Hétfő augusztus 14. Reggel 6 órakor ébresztő. 10 órakor a kiállítási bíráló bizottság határozatainak kihirdetése s ezutin a kiállítás bezárása. Délután 3 órakor kirándulás a ,8ziv*-hegyre. Este a Nagy-Kanizsára utazói kikésérése a vaspályához. Zala-Egerszegen , 1882. évi junius 5 én. a magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének központi rendező bizottsága: SZEG-HÓ ISTVÁN, elnök. a zalamegyei alispáni hivataltól. Hí \at*l»s másolat. A auLgy. kir. póaigyariBlstsrlaatél. S387S. «ám. Körrendelet az ország össze» törvényhatóságaihoz. Minthogy a vádászat megadózlatá sáról szóló 187Ó. évi XXI. t. cz. határo xatainak módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat még ez ideig a törvényhozás által le nem tárgyaitatott az 1882. év első felére kiadott vsdászati Ekkor meg az a válasz, hogy : — Keszene, nem iszuí, csak most letesz a csutri. Vicza néni Juliskával kinéz a / konyhára. — Fölhasználja Fergl est az egérutat, kisurran as udvarra levegő után. — A hűvös szellő és a permetező harmat annyira — mennyire magához téri-tik őt kábultságából. Időbe keríil, még egy begy üjtheti szanaszét kóválygó gondolatait. De csak azért azállinkóznak össze, hogy egy képen ezer szinben igézőbbre rajzolják előtte Juliskát. Nem hiába magyar leányról ké szült az a dal: .Nem anyától lettéi, rózsafán termettél" — de csak magyar is ma rad a magyar, sohasem lép nyomába a német. Juliska pedig a magyar lányok közt is hajnali csillag a csillagok között. Több szemrevaló van ennek az árnyékán is, mint a lepény esi lányokon összevéve. A minden lében kanál keresztanyja már csaknem összeboronálta a lenvirág szemű Puxendl Perbllel; hanem aniiük majd süt a pereczes — ő ugyan el nem veszi! — Vagy Jnliska lesz a felesége, vagy ugy marad magánosan, remete módjára... Mert ő gondolni sem tud másra Juliskán kivül. Beleesett abba a sötét, mély verembe, mit szerelemnek neveznek, ki sem szabadul belőle, mig a világ világ lesz. Szólna is vele a szive szándékáról — o»ak édes anyja meg ne tanította volna a 8félsz" szóra... De attól remeg, hátha Juliska azzal fizetné ki, hogy ma ninos április elseje. Kacaagna affólött a badarság fölött, hogy róla még egy bőr-bajssu, faczipős Fergl ia mer álmodozni, kinek a nevét aem tndja kimondani. Igen ám, ha magyar legény volna. Csak az a „ha" ott ne lenne min denütt, mint a vetemény-ágyakon a ma« dárijess''ő. Megátkozza as őshajdanker építészeit : miért nem tervezték a bábeli tor-nyot agy-két emelettel alacsonyabbra? Azok as okai, hogy annyiféle "nemzetiség van a világon. Nem fájna most az ő feje, ha Juliskával egy nyelvet beszélne, egyszerűen megkérné a keiét jegyek érvényessége pedig folyó évi ju-nius végével lejár, miheatartás végett ezennel értesítem a törvényhatóságot, hogy mindazon felek részére, kik a folyo évi juniup végéig érvényes vadászati jegyeket megújítani kivánjlk, vagy uj vadászati jegyek kiszolgáltatásáért először folyamodnak az 1876. XXI. t cz. 11. § ában megállapított tizenkét (12) frt, illetőleg hat (6) frt és a törvény 11. §-ban említett egyének hssználatára szolgáló jegyekre nézve a törvényszerű két (2) forintnyi bélyegilleték előzetes lefizetése mellet a kivánt vadászati jegyek egy évre vagyis 1882. évi július 1 tői fogva 1883. évi junius végéig terjedő érvényességgel leszu ek kiállitandók. mely czélra 12-6, illetőleg 2 frtos bélyeggel ellátott vadászati jegy űrlapok használandók. Oly felek részére., kik as idézett törvény 9. §-ának határozatai alá eső vadászati jegyek kiszolgáltatásáért folyamodnak ilyen j"gyek az idézett § ban megáll apitott 3 évre járó 12 frt illeték egy évi részletének megfelelő négy (4) frtnyi ősszeg előt-etés lefizetést mellett szintén csak folyó évi julius 1-től 1883. évi junius végéig érvényes uj jegyek adhatók ki. És miután az e czélra használható bélyegzett űrlapok forgalomban nincsenek. ezennel megengedem, hogy az utóbb említett vadászati jegyek kiállítására a 12 frtos bélyeggel ellátott űrlapok haaz-náltassanak fel, szoros kötelességévé teszem azonban a fentebb idésott törvény 2 §-a szerint eljáró törvényhatósági tisztviselőnek, hogy felelőség terhe alatt az ilyen vadászati jegy kiszolgáltatása alkalmával aunak hátlapjára a 4 frtoyí ¡lletékösszeg lefizetését — valamint az 1883. évi junius végéig terjedő érvényesség időpontját pontosan tüntesse ki és az ebbeli záradékot aláírásával és a hivatalos pecséttel is lássa el. A fentebb említett vadászati jegyek kiadása iránti folyamodványok tekintettel arra, hogy a folyó év második felében kiadandó vadászati jegyek az 1S83. év első felére is kiterjedő érvényeséggel kiállitandók, az 1875. évi XXI .tcz. 3. §-ában meghatározott 50 kr bélyegilleték alá esnek. Végül felhívom a törvényhatóságot, hogy a fentebb jelzett bélyegzett vadászati j^gy űrlapokból szükségelt készletnek az eddigi módozatok szerinti meg-kzerzése végett idejekorán intézkedjék. Budap st, 1882, junius 16 án, Gk. SZAPÁRY s. k . Időjárásunk. Ha két ismeretlen egyén egymással társalgást kezd, azt legtöbb esetben az időjáráson kezdi, de sokszor ismerősök is, ha nincs kész beszédtárgyuk — az Bálint megfordult a begyről a .lélekkel", a leves is megpuhult már a tűzhelyen, mire Juliska fölterit, Vicza. néni is késs a tálalással. Elhallgatom : hogyan felelnek meg a párolgó tálaknak; hogyan unszolja vendégeit Vicza néni, hogy ne hagyjanak ám semmit az életből, hadd legyen holnap ió idő. Elhallgatom : [hogyan köszöngetik egymásra a kulacsot; hogyan derűi két öreg lassan-lassan olyan rózsás kedvre, hogy utóbb már" komázzák is egymást, pedig teljes életökben mindig sógorok voltak egymásnak. (Tudvalevőleg a magyar ember a tótot atyafinak, a németet sógornak szokta nevezni.) Elhallgattam: szegény Fergl hogyan esik ismét önkívületbe a szép sze-mek sugárán; hogyan fújja derűre borúra a kihűlt gulyáshust, pedig annak az a baja, hogy nem német szájizre paprikázták ; hogyan virrasztja keresstül az éjszakát. Átugrom az», ami folö.leges, csnpán az el búcsúzásnál állapodom meg. A kocsi már félórája ott áll az ajtó előtt. Hanesz gazda épen harmadszor küldi kí fiát, hogy voase föl az istrángot, mert rögtön indulnak. Útnak, szónak, vendégségnek nincsen vége, ha végét nem szakítják. Hetyei uram újból visszatartja. S jókorát nyelvén egy szemfényvesztő kortyon, megtörli bajuszát az inge sipujjá-val és Ha esz gazdára köszönti a kulacsot: — Adj'' Isten minden jótl Szálljon ránk szent János áldásai Trink sógor 1 Becsülettel adom 1 Hanesz gazda közel van már Noe apánk állapotához, majd leveri lábáról a tömérdek .szent János áldása.« Szabódva fogja meg a gazda kezét. — Nana sógor, ssent János hallgass 1 nem lehet, megártik. De nincs addig maradása Hetyei uramtól, mig öesze nem csókolódzik a kulacscsal, átadván azt Ferglnek. (Vége következik.) időjárásról beszélnek. Ez annyira szo-kássá vált már, hogy némely ember nem is tud máskép beszédbe ereszkedni, b-t csak nem as időjáráson kezdi. Na de ki is kapják ezért sokszor a leczkét azok, kik az időjárással kezdik, olyanoktól, kik magokat míveltnek, szellemdusnak tartják. — mert ilyenek igen póriasnak tartják az időjárásról beszélni, állítván, — hogy csak a gondolatazegéuyes é* az együgyüeic beszélnek az időjárásnak valtozandósá írói. Mindegj, hadd beszéljenek ezek a magukat mivelteknek tudók politikáról, szinéízetről, a a/inp*-dokon fellépő egy-egy Sar.h Berubard ról lóversenyekről s az ég tudja m>-g miféle csodabogarakról, már éu csak megmaradok a régi szokásom inelle''.t — nem törődve azzal, — ha kiszólnak iB Egyébiránt mi megszólni való van abban, hajaz ember az időről beszel. Mi érdekli az embert jobban a kenyéren kívül, mint az időjárás. — Különösen, mi falusi emberek az időjárástól annyira fogva tartatunk, hogy ritkán rnulik el nap tőlünk, hogy reggel, vagy még előtte való este meg ne kérdezzük, ha más'', nem magunkat, hogy mit teendők leszünk, ha. az idő jól szolgál, v*gy mit ha rosz idő vagy e.ő lesz. Mindennap mintegy meg kell alkudni az idővel. — Különösei) * junius hónapban akaduuk el sokszor ml falusiak az időjárás miatt. A szénacz-i-rogatás közben jövő esőzések azok, melyek bennünket leghamarább] kihoznak jó kedvünkbői, azért ne Ítéljen el í. szer kesztő ur. ^ha levelem megnt csak ar. időjárásról fog beszélni. Mert hiába csak az időjárástól függ a szegény falusi ember szerencséje vagy szerencsétlensége. Istennek legyen bála! Majm bo egészen juniusnak in már fele e''mult és így a késői fagytól való félelemtől megszabadultunk, de mo*t meg c»akfcem minden n*p az össze ös.«zetorny<>auió terhes fellegek ijesztenek meg bennünket vésztjósló sötét szemeikkel. Ha már a május megkegyelmezett, mezeink, ker-teink, széleinknek óhajtjuk, hogy junius é* a következő hónapok se legyenek rosszabbak. Kérjük is ¡12 ég urát buzgó lélekkel, hogy őrködjék felettünk. Igen megijesztett a május hó is sok hideg szeleivel és hóharmataival, — de hála az égnek nagyobb volt paoaszunk és félelmünk, mint a valóság. Ha tett it vnlamelyes kárt az igen csekélység panaszra nem méltó az nálunk, más helyeken azonban, mint a tudósítások «zólnak nagyobb károkat okozott a május hideg időjárásával. A veres orrú Orbán, a pintérek pátronusa, ugyancsak jó! viselte inxgát, ha reményeink nem csalnak, az idén a ! pintérek jol összeszedjék áoi magukat, : mert lesz dolguk s ha dolguk lesz, péti-| zök is ¡esz. A szőlők a hogyan a virágzás mutatja bő szüretet ígérnek. Adja Isten, 1 hogy igaz legyen! Reá is férne a sz<5génj i magyarra, ha foganstj 1 lenne a költő j szavának .Isten áld meg a magyart jó ! kedvvel bőséggel stb," 1. Ugy látszik Medárd is igazolja az idén a róla való közmondást, .hogy h* Medárd napján eső esik akár mi kevés is, utánoa 40 n*pig esik még naponként, ha csak kevés is.'' Medárd óta csak 2 nup sem hibázett, hogy ne volt volna eső. A Medárd előtt fújdogáló déli szelek c^ak ugyan elhozták a téri tők közölt Afiiká-ban és Az»ia déli részén junius hóban uralkodni szokott esőzések fellegeit a vizpárával telt levegővel, a mi a széllel levő felszáradt szénáinkat jól meg fogja barnitaní. — No de se baj, annál tóbb sarjút fogunk kaszálni. Mert az idáig esett gyakori esők ia a sarjuk növekedéseit nagyon elő fogják mozdítani. De nemcsak a sarjuk'' növekedésére voltak az esők jó hatással, hanem a kukoricza és más kapás növényekre is . Egyedül a s/őlőnél nem volt szükség az csőre, mert az most virágzik nálunk a legjavában. Szőlőről levén a szó, nem lesz felesleges emlékeztetni a szőlős gazdákat, hogy boros hordóik tisziáu tariáiáról, illetőleg szorgalmas bekénezéséról (ein-schlagj meg ne feledkezzenek. — Számot vetvén boros edényeik mennyiségéről a remélhető borterméshez mérten a még hiányzó boredényeket most még jó előre beszerezzék, ne kelljen majd szüretkor kapkolódni, az edénynek kettős árát is megadni. Az előre való gondoskodást ritkán szokta az ember megbánni. Öreg vagy anyaszéna kevés taka-rul a azt is a gyakori esők jól megbarnítják. De inkább ázzon meg. és legyen barna, mint nedvesen összerakva penészt kapjon, melyet a marha már nem eszik oly jó kedvvel, többet a láb alá szór — mint a mit belőle megeszik a a mit megeszik is, nem válik izére. össze lehet a szénát ugyan rakni, ha nincs meg is a tökéletes száradás, de az ilyenkor igen megkell tiporni u szénát — hogy uinél kevesebb levegő férjen a szénához, a szénaboglyát azután szalmával körös-körül betakarni és jól befödni, — hogy sem viz, sem levegő a szénába be ne hatolhasson, mindaddig mig a széna jól ki nem íorta magát. HUSZONEGYEDIK ÍYPOLYAM ZALAI KÖZLÖK! JUimTB 25-éc 1882. Az igy kezelt széna a forrásban megszokott barnulni. De a széna száradási állapotának ¿időpontját jól meg kell vigyázni, mert r korán összerakott félnyers széna könnyen megromolhat. Az angolok mostanában feltalált gzénaszárogatási módjuk épen ellenkező e, mienkkel, mert ezek is elég megfony-nyadt füvet már baglyába rakják 06 alag-csövezés utján a szénában fejlődő gőzt, egy ventillátor segélyével eltávolítják. Ezt m gtehetik az angolok, de nekünk szegény magyar gazdátnak nem kerül ilyen drága Bzárogatásra. E dicsőséget hagyjuk az angoloknak, nsok ködös és borongos időjárással biró országokban megfizeti az ilyen szénaazárogatás, — di nálunk nem. Nem mind arany, a mi fómlik, — nem mind jó és nem mini praktikus, a mit az angol talái ki. Bár a törvényhozás terén se utánozták volna annyira a nagy költséggel járó igazságszolgáltatási — ¿''8 kormányzási eljárást. Már ha utánzott a magyar inkább nz észak-amerikai szabad államokba divó olcsóbb rendszert vette volna például. Da legyen lua, ha kövér, szokta a magyar mondari. Pedig semmi más — mint czifra nyomorúság. Hintós kocsi kenderhám, nevetséges egy szerszám. — Nincs rosszabb, mint az az utáazás. A mi jó az angolnak, az nem jó a magyarnak mert a magyarnak egészen más a termé Fzete és Ízlése. Az angoiuak talán jó, hogy van az anyaországon kivüi egy kelet Indiája, de már magyarnak már nem jó a bosnyák ocupátio. Bocsánat e kitérésért, a mit nem lett volna szabad tennem, — mert nekem is könnyen odavághatja valaki, maradj te az időjárásnál, éo hagyj bekét a politikának, mintáz egyszerű vargának ki nem maradt a kaptafánál, hanem a művész munkáját I irálgatla. Én tehát szót is fogadok, maradót az időjárásról értekező: P. Q. Helyi, megyei és vegyes liirvk. — József fóherczeg e hó 21-én, Zágrábból reggel 103/* órakor érkezett Pécsre- A pályaház gyönyörűen volt folckitve, kivirágozva. A honvédség főparancsnoka Hollán Ernő altábornagy, Jeliencsik honvéd-ezredes, Polka alezredes, továbbá Perczel baranyai főispán vezetése alatt a megyei küldöttség, Aidin-ger polgármester alatt a városi küldött-Rég, Feszti, mint püspüki helyettes. Du-lánszky igazgató, Troli fogadtak. A főispán és Feszti kanonok beszédeire a fóherczeg magyaros egyszerűséggel, barátságos szavakká! válaszolt. József fóherczeg a püspökn-il volt szállva. A püspöki székházban Dulánszky püspök fogadta; a nagyúri vendég kíséretében voltak: Graef lovassági tábornok, b. Nyáry tábornok. Pécsről e hó 23-án délelőtt tá- * vózott a fóherczeg. — A vasúti állami posta-épület már teljesen fölépült. Minden őseire kívánatos is volt ez a künn működő postatisztek s azok felelőssége érdekében. Eddig szinte közös volt a lakás. — Szépül városunk. A zsidó hitközség ¿hal megkezdett épiikezéa az i»ko a-utczában''szépen halad. Most érte sültünk, — bogy a mellette levő telek kiépitésél is megkezdte mára szomszédos tulajdonos, & .délzalai takarékpénztár." — Uj fóispkn. Takács Lajos Vas-megye főispánja ez állásáról leköszön vén, érdemeinek elismeréseül a Lipót reneddel diBzittetett fel. Utódjává Radó Kálmán cs. és kir. icamarás neveztjte''Vki. — Radó Kálmán ur ő mltsga Vas-megye ujonan kinevezett főispánja, julius 2-án fogja tartani bevonulását Szombathelyre, a megye székhelyére s az ünnepélyes beigtatás és megyei diszgy-ülés julius 3-áa leend. — A leghosszabb nappal 23-án volt ebben az esztendőben. A n»p ugyanis látszólagos mozgásában ekkor érte el a rakjegy első pontjában leg »agyubb északi efhajlasát s ez által a foldteke éjszaki felén a leghosszabb nappalt és legrövidebb éjjelt okozta. Ezt az időpontot nyári nap fordulásnak nevezzük, minthogy ettől kezdve a nap ismét az egyenliló felé kezd visszatérni. Ekkor a nap 4 óra 7 percz-koc-keit és 7 óra 57 perczkor nyugodt le, tehát a nappal 15 óra 10 perez volt, míg ezzel szemben az éjjel majdnem felényi rövidségti 5} ¿ra 50 perczett tett. 23-tól fogva a nap folytonosan későbben kel éa korabban nyugszik, ugy, hogy a nappalok fokozatosan rövidülnek és az éjjelek hosszabbodnak. — A »Papai Lapok" ban olvassuk a következő pikáns és iragi-toiuikus tör ténetet: G. I, e hó 9 én esküdött örök hűségei Cs. K. kisasszonynak. G. I. barátunk azonban nem a kisasszony, hanem hozománya után vágyván, azt esküvője után való nap a menyasszony szüleitől meg is-kapta. F. hó 12-én azonban amint az uj menyecske felébredt, nagy meglepetésére férje helyett as asztalon egy levelet találmellben ez volt irvs: „Különösen hü nőm! Két napi együttlétünk után már meguntam t házaséletet. Hozományodat megkaptam, azza! elmegyek, csak egyre kérlek, hogy a rendőrség által ne kerestess. Pápa, 1882. jun. 12. Volt férjed G. 1.« — S csakugyan 12-ike óta a férjnek se híre, se hamva. Ott hagyta a menyecskét, míntszent Pál at oláhokat. — Ijedtség miatt megőrült Ár* may József nagy-sági (Esztergommegye) főldmives neje, szül. Szegedi Lidi egy év előtt a mezőn egy kezére ugrott bókától annyira megijedt, hogy ágyban fekvőbeteg lett Midőn felgyógyult is, minden élő lénytől irtózott, minden neszre meg rezzent s most egy év múlva a folytonos idegrázkódá* folytán kitört rajta az elmezavar. — Gyá8Xhir. Következő gyászjelentést vettök: „Alulírottak szomorú szívvel jelentik Nagy tiszteletű Özvegy Pálfy Józiefné szül. Stelczer Erzsébetnek f. évi június hő 21-én esti 7 órakor rövid, de súlyos szenvedés után életének 61-ik évében,, tüdőszélbüdésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei junius hó 23 án délutáni 5 órakor fognak az ág. hit", ev. s.ertartás szerint, Győr Sziget, kishid-uteza 2. ss. alatti lakásából a gyór- belvárosi sírkertbe örök nyugalma helyére kísértetni. — Győrött, 1882. junius 22-én. Béke porai felett. Pálfy Ilka férj. Berecz Imréné, Pálfy Vilma, Pálfy Dénes, az elhunyt gyermekei. Németh Vilmos, Berecz Emma, Berecs Imre, az elhunyt unokái. Berecz Imre az elhunyt vője. Stelczer Paulín, Stelczer Imre, az elhunyt testvérei. Stelczer Imréné szül. Boegel Vilma az elhunyt sógornője. — Szörnyszülött. Kecskemétről írják, hogy ott a napokban egy szolgáló majomhoz — hasonlító leánygyermeket szüli. As újszülött teste egészen szőrrel van födve s farka is van. Különben jó egészségnek örvend. — Az eltűnt leány megkerült-Schneider Jetti, egy bécsi Özvegy hiva. talnokné 15 éves leánykájának eltűnését már jelentettük. M->st azt írják Bécsből, hogy az anyjáhor irt levelében említett fiatal gróf, ki őt kifogta volna, — nem egyéb meaénél. Éppen regényolvasás lói megzavart fejével ilyen ideált keresett s ezért szökött a könyvekben annyira magasztalt falura, hanem bizony az éhség hamar hazahajtotta s harmadnapra már beállított egy bécsi rokon családhoz, — mely aztán értesítette az anyát a leány megtértéről, most már otthon ran as ábrándos Jetttke. — In „Kelt-Pesten." Az olvasó közönség már hallott Uj Pestről, Buda-Pes''ről. Kispestről, hanem a „Kelt-Pestéi" a cs. kir. pénzügyigazgatóság fedezte fel. A napokban ugyanis a budap sti királyi törvényszék a következő czimen levelet veit JBécsból az említett pénzügy igazgatóságiéi : „An dem lőblicher Gericht in Kelt-Pcsien. Hogy mennyire tisztában vannak a szomszédaink velünk matatja a magyar fővárosnak az alapos ismerése is. — A cseresznyemag. A pappen-heimi (Bajország) pékmester tizenegy éves leányát a napokban temették el. A leány a mult héten cseresznyét evett e egy magot lenyelt. Néhány óra múlva a gyermek szörayü fájdalmakat érzett testének alsó részében. Sem az orvosok fáradozása, sem a szülők gondozása nem enyhitették fájdalmát, mig végre vasárnap meghalt. A bonczolás kiderítette, hogy a mag a vógbélben megakadt s ott gyuladást, majd halált okozott. — Találó feleletek. Egy szabadelvű amerikai lelkész közelebb azt tanácsolta hitsorsosainak. hogy házaikra villámhárítót alkalmazzanak. Egy jámbor ember elszörnyüködött ezen és igy kiáltott föl; „Hát akkor mivel verheti meg az az Isten rz embert?* „Butasággal !'' válaszolt a lelkész. — Erkölcsi gyilkosságért pörölte be Párizsban Delavigne grófot nővére amért az a minap, mivel a grófnő t-rkölcs-''.elec, könnye''mü életet folytatott, elterjesztette, hogy nővére meghall s misét is szolgáltatott érte Miután a gróf azt ia kihirdeté, hogy mindenki, ki nővérének adja ki magát, csaló, a napokban egy kereskedő a nővért el akaria lógatni. A nőcór 10,000 frank kártérítést követel fivérétől, valamint annak koszétevéséi minden lapban, hogy ő nem halt meg. Érdeklődéssel várják a pör kimenetelét, mert erkölcsi gyilkosság nem fordul eló a kódexben. — Guiteau, mióta börtönébe már bevonultak az úgynevezett halálőrök, egészen megváltozott. Az előbb hetyke fráter most folytonosan sir és jajgat Moat más czellába vitték, melyben marad a kivégzés napjáig, jan. 30-áig. — Szer a himló ellen- Madras indiai kereskedelmi városban, most járványosán pusztitanak a himlők. — A benssülött lakosság azért határozottan azt követelte a pspoktól, hogy a bőrbe tegségekben szenvedők védnöknőjének, Merianna istennőnek Bzobrát hordozzák körül as utczákon, a kormánysó kény telen volt ezt megengedni. A selyembe takart s aranynyai, ékkövekkel gazdagon diszitett szobrot, 23 brahmin ünnepélyes körmenetben vitte körűi a városban — beláthatlan tömeg kíséretében. A hol egy beteg feküdt, pénzt gyűjtöttek az istennőnek s mikor a menet arra ment, átadták az két brahminnak. És a csodálatos véletlen ugy akarta, hogy két nappal azu''án megcsökkent a betegek száma, a Ukósság ezt természetesen az istennőnek tulajdonítja. A közönség köréből.*) Tekintetes szerkesztő ur! Mint köztudomásu dolog, a galamboki körjegyzői üresedósben levő állomás f. hó 3 án lettes Svastics Károly járási azolgabiró ur elnöklete alatt megejtetvén, fölkiáltással t. Talabér Gyula langvizi körjegyző ur megválasztása folytán belőhetett, ki is a hivatalos esküt azonnal letevén: hivatalos teendőit Galambokon meg is kezdette. Mindazonáltal tudomásunkra jutott, hogy Halász Imre galamboki ev. ref. lelkész ur nem átalolta egy bérencze által a galamboki körjegyzői szövetkezett községek képviselőit házról-házra fölke-reste''.ni, b egy általa, nem épen lelkészhez illő iratot szerkesztve aláíratni, s azt, mint a választás megdöntésére czéUó s uj választást eszközlendó iratot a tettes alispáni hivatalhoz folterjeszteni. Hogy voltaképen miben állt legyen a választás és a szövetkezett körjegyzői képviselők érielmesbjei mit tartottak szemük élőt'', erre kívánom becses lapja olvasóit néhány sorban felvilágosítani. A nevezett állomásra pályáztak 6-an, kik mindnyájan jogosultaknak találtattak. — A választásnál azonban mégis csak kettő kőzött oszlott meg a szavazatok nyilvánítása, t. í. Talabér Gyula ós Siárzsinszki György között. Halász Imre ev. ref. lelkész ur ez utóbbi megválasztásáért erőlködött b ezért tette ki magát a gyűlölet tárgyának s ezért dobta el a sulykot, melyet Galambokon kötve hiszem, hogy helyére fogja többé tenni. Igy jár az ember, mikor saját érdekét föláldozza egy be nem vállható ér deknekü Ezért tette ki magát a gyűlölet tárgyának, mert hogy az iratot tettes Kovács Lajos ügyvéd urnái lemásolhassa másnap, 4-én, tehát vasárnap, bogy híveit az amúgy is az eg_, heti lelke oktatásban részesítette volna, kéjz volt biveil és predikácziói: elhagyni és elmulasztani, hogy oem azokat abban részeltette volne. Nem gondolta meg, hogy galria-bo& és & vsle szövetkezett községek, a közügy te^én már évek óta mennyire sülyediek s ha kedvencze választatott volna meg, hová sülyedtek volna még inkább. Avagy elfelejtette azt. hogy vé-dencae, mint fiatal 19 éves egyén, 4 évi galamboki zegedeskedése aiatt sülyedt az ügy oly annyira, hogy évek kellenek, amig a rendes kerékvágásba fog az vissza tereltetní. Nem gondolta meg, hogy az értetlenség és hanyagság, mely utóbb is volt főnöke lemondásával végződött, a szegény népnek mennyi zaklatásába és ingyen fizetésébe került, — avagy eife-lejtette-e már a lelkész ur, hogy épen kadvencse idejében egészen .nyakló nélkül kezeltetett a község ügye, s ha általam 1880-ik év november 3-án annak ros« kezelése föl nem fedeztetik, amikor egy adó forint után 20 krral több községi pótlék szedetett, tehát végképen as örvénybe jutunk? Nem is szólok arról, hogy a bírói számadások 7 éven át keresztül elkészülve nem voltak, a melyek miatt örökös vaktágban és nyomással kezeltetett a kózségügy. Esek mind valóságok, melyet mindennap, ha szükséges, képes vagyok bebizonyítani. Midőn esetet nyilvánosságra hozni az ügy érdekében szükségesnek tartot-tottam, — egyúttal maradtam Galambokon 1882. junius l7-én alázatos szolgája SZABÓ LAJOS, községi képviselő. irodalom (K rovat alatt mi gúmlitot: uiunka. N*jy-Kaaiasán Wajdita k^oyTkoroíkodv''^e által mo jreDdeibetö.) — A „Magyar Itegény Csarnok" XXIV. füzete a legérdekesebb, kellemesen szórakoztató tartalommal épen most hagyta el a sajtót. Tartalma a következő: Örvény a révben igen érdekes regény a magyar társadalmi életből G.Büttner Ju liától. — A föld alatt színién eredeti regény, mely egészen leköti az olvasó ngyel inét" Arnót''hitól (Szabó Ignácz ) A atuvi rorott orr humoros kíc párisi életkép, francz ából ford. Veres Sándor. —Mozaik czimü ismeretterjesztő és mulattató apróságok és az Aprópénz feliratú homoriszii kus tépek. Ismételve ajánljuk e diszcsen kiálltolt s valóban érdekes közleménye-kot tartalmazó c páratlanul olcsó folyóiratot t. olvasóink figyelmébe; alig van hasonló vállalat, mely inkább megérdemelje a legmelegobb támogatást. Előfizetési *ra •) E rovat alatt kftalsttért felelősséget nóta vállal a S.erk s heti füzetekben (á 12 kr csak) megjelenő folyóiratnak egéez évre S ®-t, ic: 4 frt. Előfizetési pénzek Aigac.. LijOi bu dapesti könyvkereskedőhöz vagy Wil-ckens és Waidl kiadóhivatalába (Buda peat koronahercseg-ntcza 3.) intézendők. — „önügyvéd* (Knorr Alajostól. Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) E közhasznú műnek ismét egy uj füzete jelent meg és pedig a 4 ik füzet, értekez vén a felmondások és bizonyítványokról, tárgyalja a bekeblezési és törlési engedélyeket, téritvényeket, számlákat és jegyzékeket, ezt követve kimeritőleg ismerteti a végintézkedések különböző nemeit, az írásbeli és szóbeli magán és közjegyzőkhöz Ietéteménvezett írásbeli ma-gánvógrendeleteket, a közvégrendeleteket, a közjegyzői okirat minőségével felruházott és kiváltságos végrendeleteket, fiók vérendeleteket és a II. rész 3-ik fejesetét a törvényes osztályrész ismerteié sével fejezi be. A 4-ik fejezet a szerződóseket általában tárgyalja, ismerteti azok kellékeit, a szerződésekben előforduló magánviszonyokat, a szerződések mellék meghatározásait, e szerződések értelmezésének módját és megszűntét, a szerződé sek kötésének általános szabályait és aiapját^végre a pontozatokról, a szerződések alkatrészeiről azólván, áttér a szerződések különböző nemeire, melyek közül az ajándékozási, letéti es haszon kölcsön szerződéseket kimeritőleg ismerteti, kitünteti azt is, hogy melyik ezersődés. milyen béiyegilleték alá esik ; végre megkezdi a pénzkölcsön szerződések ismerte-lését. E gazdag tartalmú fűzet ára 30 kr. 149. az. 1882 Felelős sserkesrtő : SZALAY SÍ.NDOB Társszerkesztő: BÁHÓCZI BERNÁT. Kryiltté ír.*) Első raap egészségi- és asztali-riz, Legtartalemdssabb b«r- és lltkloB-farrái vártartalom néiicül, gazdag te-rm. szén»ártartalommal tiorsaras Nátron és szénsayas LiMaii (0 32843 literként, (0-12S95 literként) Llpsczl ferrás lgazsstésáfl Eperjesen. K»pható minden ásvány rizkerMkodés ben és a legtshb pyítryiacnárb^n Fcrattár: ÉtestBty L, Budapestek 602 >—l2''\ •) E rovat alatt kSalötért fel©15»«é£«t oets vállal « S*erk. Arv. hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881''. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy zala-egerszegi kir. járásbiróság 2347. i-zámu végzése állal Ihany Miklót zala-lövői lakós végrehajtató javára Simon István zala-mind-szenti lakói ellen 300 frt lóké és ennek járulékai erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 424 frtra becsült buza és széna termésből álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek, a helyszínén vagyis Zala-Mindszenten leendő eszközlésére 1882-ik év junius hó 28-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kilüielik és anhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivstnak meg: hogy az érintett ingóságok ezer. árverésen, 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Ab elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX t. oz. 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. 605|1 — 1. Kelt Zala-Egerszegen 1882-ik évi junius hó 18. napján. 4415 sz. 1882. Arvevést hirdetmény. Alulirt kiküldött Végrehajtó 1831 . évi LX. t. cz 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 4415/1882. számú végzése általSigm Th. Weisz nagy-kanizsai lakós végrehajtató javára MülUr Ignácz nagykanizsai lakós ellen 173 frt 30 krs tőke. ennek 1882. évi april hó 1-ső napjától számítandó 6% kamatai éa eddig összesen 54 frt 70 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehejlá» alkalmával bíróilag lefoglalt éa 526 frtra becsült külömbtéle szobabútorok és kü-lömbféle kék festet kelmék, fehér pamut vászon és kék festet keszkenyőkből álló ingóságod nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árvorésnek a 4415/1882. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis alperes lakásán Nagy-Kanizsán leendő esztözlésére 1882 ik év julius hő 10-ik napjának délelőtt 9 órája kaláridőül kítüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107 §-a értelmében a legtöobet ígérőnek beesáron alul is e:ad»tni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz J08. íj-ában megállapított feltételek szerint lesz ki fizetendő. 607 1 — 1. Kelt N.-Kanizsán, 1»82. junius 22-dikén. IEDETESEK. Grand Theatré mechanique. Nagy-Kanizsán a főtéren az e czélra felépített arénában Ma yasárnap, juains 25-én 2 nagr előadás. Kezdete »z elsőnek délutáni 5 órakor, a másodiknak esti 8 órakor, előre hirdetett mÜBorral. Héttőn és kedden előadás van. g^ Kezdete 8 órakor. — TJj műsorral. Mély tisztelettel Ü08 l-l Glerlse Fr. x**xxx*n**xx*ítoxxxx********** m M ^ M T? X is fi ^-lápsója IVAS 1*1 * * tt X n I? O INT X SMsmoorból. I- láplugony Franzensbad - nfrl. Alkalmas pótlék láb fürdőknek. 544 5-10: Előállítási szer aczél- és söfCrdókboí Szétküldés: MaMoni és Társa Franzensbad. Kapható mindén gyógyszertárban v s fűszerkereskedásben. K X n n * m n % u n n IANZ HEINRIK BÉCSBEN 2,gg III. Hintere Zollamtu''.raite 13 a. B<ifi - • ! - I »> • ■ 1;'' / 9 '' I : - < • íMv v --«a .. Gőzgépek és csép/ógépek. Kézi- és járgány-cséplőgépek. Takarmány eJókészitményi gépek stb. Legújabb szerkezetű, legértékesebb - rendszerrel olcsó árak mellett. K-lpas árjegyzékek iugyen és bérmentve. ügyét <fi nolid ügynökök it üWf«Wr«tilók k«etutn*k. HÜSZOKWYSDIK^ÄTFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. HIRDETESEK. iS30-ik évben 80.000 palacix, 188! ik évben 295.000 palaczk lett elszállítva. c ■I © > I © o "5 -© © E « e 05 •fC A mohai forrás l C£> c 33 •re f>í cr. > •o CC CD N CT hazánk egyik legszénsavdusabb sava n yu vIze kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalinain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemei, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borra 1 használva már is kiterjedi kedveltségiek örvend. 11 V ííriss tSítésfeea mmdeakor 572 6—12 2 m, k udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren Úgyszintén minden gyógysi-artárban, föszerkeresfcedésben és vendéglökben r 1880-ik évben 80.000 palaczk, 1831-ik évben 295 000 palaczk lett elszallitva. -V.. - •• w • BERGER orvosi K ATRANY -SZAPPAN A or-.rt»; t''-kintélyek által ajánlva, a U-íftöbb európai államokban a legn.igyobb hatással használtatik mindennemű bőrkiütések ellen, kül<ii>"S(-n idült és sömörők, rQb, ótvar és élődi kiütések, ngyszinte vére-. orr. fagydag, ¡zzőláb, fej- és szakátpikkely. Berger kátrányszappan 40'' • < fakatráoyt tartalmaz {■» igen elkülönítendő a mi^ forgalomban l.-vő kátra-iy?z*p;-ai.<>kiól A csalások elkerülése végett kéressék vi!ágonau Horger kátrány-szapjana és ügyeltessék az ¡»meri védjegyre. 4 71 9 24 Makacs bórszenvsdéseknél a kitrány-sz*p;>aa helyett Natássa! használtatik Mm orvosi tátrány linimm é< iz-.r. ecetben, ha ez szükségeltetne. ugv kéressék CsaKis a Berger-fele kátrány kéu-szappau. rointhopv & külfűliii utánzá%o4c er dm«uy:e!wi kú''zitméiivek. Mint gyengébb kátráay-ssappau m<*ilőzésre minden tisztátlanság el öörő 23.. lőr- és í<ykiütések gyermekeknél. vaiaaint eddig elérht-U-tlen aaépiti mozsdiw 1 l '' és fűrdí-íztppan mindennapi használata szolgál BER6ER 6L YCERiN KÁTRÁNY-SZAPPAN A. mely 3ő°/4 Ulycorint tartalmaz és finoman van illatoiitr.-i. Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. -^Bg Fóarátköldés: HELL G. gyógyszerésíaél TR0PPÁBAK Raktárak : Ké<z létben van minden enropaí gyógyszertárban, főraktár Nagv Kanizsa számára • PRAGER BÉLA és BELUS JÓZSEF gyógyszerészeknél. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Gyomorszenyeflöfciiek DIETRIGH A. gy 0 ittorb eseru y éje (Universal 31 agen bittér.) Ig-o felkarolt jiui, nyálkasodás, gyenge emésztés, aranyér, altest ée gyomorszorultságok ellen tanúsított erős hatása által nagy hirnev«t szerzett é.t több nevezetes orvosuk által megvizsgáltatva, minden gyomorszenvedóuek a le.gtnclrgt b-beu ajánllatik. 539 G -6. i Raktár: Strém és Klein uraknál Nagy-Kamzsa. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXK s:8 - 819. -z. 18Ö2. 6 ! —2 a--------- ----'' — — 0 DIETRIGH A. fenyőtügléje 0 q (Fichtennadelaether.; ^ 0 A legbiztosabb ház és orvosszer köszvény, idegbánta- 0 8 lom, az idegműködés bénultsága, kereszt és. mellfájdaímak, Q ideges fó és fogfájás ellen — ajánlva és kiszolgáltatva Strém 0 0 és Klein urak czége által Nagy Kaoizsán. 533 6-6 ö 0 6 I'' t-rt Számos tekintélyes iveitzi ütmet és osxtrák orvos továbbá számos orvosi szakitp egyez^ véleménye alapján, a Schaflhausenbea lakó Brandt *Sich»r«í gyógysaerAst állal »veitxi gyógynövényekből készlett jveitzi labda-csokat,me]yck stereacsés össxetételök folytán — a nélkül, hogy a ts»t ártalmára rolnánai", ÜJ! mindet< ©setben, a hol gyenge székleté tel, - ! epe- é« aják-kiürítések, vérüszütás, az «Rész emé«t5sccrrek élénkítése, erósttése kell mint biztos, fájdalom nélkd hat-'', olcsó erórrszert, mindenkinek legmelegebben ajánlhatják. 39i 5-«. --Vételkor Braodt Richárd gy''.gy&ze- "Hz aveitzi labdacsai kérondők, melyek bá iogsaelenczékben adatnak s pedig 50 szem 70 kr. é* kisebb probadoboz 15 szemmel 25 kr. o é. A valódi svcitzi labdacsok míndtn srcleacxéjén a fentjclxett ragjegy van fohér iveitti kereszt vörös mezóben , a készítő névaláírásával. — A használati utasítás az alább^«lzett gyógyszertárakban íngy?» kapható. Raktár: Belus József gyógyss. Nagy-Kanizsán. . — « itt u?-i\i> l''> iV ,<■ l.-u r Áriejt hirdetmény. 1 ször. A budapesti-grátzi államutou levt) 78!/« és 90 Va sz. átereszek njbóii felépítését és 91. és 93. sz. átereszek kijavitását a nagyméltóságú közm. és közlek. m. kir. ministeriem 1882. évi junins hó 11-én kelt 12690. sz. magas rendeletével 2jl4frt 82 krnyi ősszeggel engedélyezte. 2-szor. A tepolcza-nagy-kanizsai államat 44—45 kim. szakaszán levő 55. sz. téglaboltozott híd helyre állítását a magas ministerium f. évi junius hó 11-én 12217. sz. rendeletével 1821 frt 35 krnyi összeg gel engedélyezte. Ezen munkák biztosítása tekintetéből alul irt hivatal irodájában folyó 1882. évi julius hó 3-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyíívános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az. ár lejtésbein részt vevés esetére, magukat a fentkitett összeg 5%''va'' mint bánatpénzzel ellássák, ruely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegésziiendő írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő ueve, lakása és polgári állása pontosan kiteendó, továbbá számmal és szó\al kiirandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatodat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, meiyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszerei vények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1882. évi junius hó 19-én. Zalamegyei 111. klr. építészeti hivatal. 4 MILTENBERG! SÁNDOR caslpész iNr.-BLanlzsán, I! f a városház épületében FESSELHOFER JÓZSEF, füszerkereskedése mellett, (azelőtt Babochay-féle házban.) T cz. Alulírott ajánlja magát mindennemű iainő- és ííymiiekczipők, valamint szilárd, eyors és jutinyos árafcun va''ó «licészitéíére a legjobb borból, bel- é* külföldi bárminemű kel- _________ ntéból, gummi sarkokkal ugy kész lábbeliek raktárát h. S^f*" Vidéki me;rrend'',lésBlcre lejoagvobb gond fordittatik, és azok csupán egy avull czípó nv. gy centiméter mérték beküldés*; mi''llett a legpon''.osabb-n eszközöltetnek a legújabb divat szerint. A n. é. közönség kegyes pártfogását kéri :>40 9« XILTENBERGER SÍ.VD0R, czipész M OLL SlíIDLITZ - PORA Csak akkor valódi, í"1''" » — 7 ej at én eokisorositott <-x<-jfem vaa lenyomva. 3(1 év óta * lesnobb -ik-Tek mellett fennáll min<leiiD<.mO gyomor beteggécek és caiésztésl akadályok, fmint étTÍgyhiánv. hassiorolás^ yér lojclas é< arenyer ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik nló ¿Ict-niódot folytatnak. Hamisítások törvéoylleti bOntettetner. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL A legmefc''b!zbat<5bb önsegélyző stere a szenved* emberiségr.«k E minden belső é< küKŐ cyalladásjál, a legtöbb Detegaég ellea. min-dennnniü sebesülések. f*-j-. fúl- és fogfájit régi sérvek ¿« ayiit «ebek, rákrekely.-k, üszíSk, s/emgyal!adás mindennemű bénaláí ss séralés ssb. Stb. ellon Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. KrohnM. és társától Bergenben. (N Xorvégiába.n.) Kzeu bal.-náj za.rojaj valamounvi, a kere«kei3elcmbt.''n előforduld faj köíött az e.-ye iüli, mely orvosi cz''éiokra hasznÁlbató. Ara egy üvegnek használati utasitassal 1 frt. o. é. Pö sin 1 I i t á 8 HoU A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs TdchlauLen K.".kt''. az állam minden hirnevoi ^yőgyszertárában vagy fűszer-kereskedésében. Rak''-ár n.-lküii hi-lvsigekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfoleló árlernged6*ber. ré«2esíllnek. A t. CZ. közű:is-''-g kérotik határozottaa Mell-fél« készítményt rendelni éi csak olyanokat elfogadni, melyek saját ^jegyen: éj aláírásommá vaunak e''látva. Raktárak: NaBy-Kanizsa Belus J. gyóeysz. Práger Béia gyógy.t Fesselhofcr József, Ros»:ní«''Id Ado''.l. Rosenberg r erencz, Strém és Kleiu — Zala-Egerszes Ho:ló»y J. ^ Ma>czaÜ I»ztl Kerd. — Barcs Dorn r K — Csáktornya Oűncz L. gyógyszerész. — Kaposvár Raböchay Kálm. K-bn J. gjógysí. Th Kecskessy jyógvsz. — Kapronozs Werli Jí. cyégv-tözieq C>áe«innrir» Int gyóirysz. — Keazlhely Wünsch F. — Körmend liátz Jáa. — Zaflríh Irgalmashox gy gys-. Mittlbach S. gyögysz. lloljac V. — Soprcn M.-z-íy And cyógysz. -- Lf tenye Ka!iwod& J — Kaposvá rott Borovict AJ. — Zala-Egerszeg H<>llo»>y I. E. gyogysz. 451 2C—52. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiaió talaj''Ionos Wajdits József gyorssajtóján ii NAGY-KANIZSA.,; 1882. junius 29-én. EI5fl/etéü ár: pcéíx ''vre .... . 8 frt. fél é re.......* » ne yed cvre......2 r Hoszone^yedik évíolyam. Egy Jtzám 10 kr. HIRDETÉSEK rt hasábos j.etitsorban 7, másodszor 6 s minden tov&bbi sorcrt * kr. NYÍLTTÉRIJÉN soronként 10 krért Tétetnek tei Kincstári illeték minden egyes *>:r»L;-tésért 30 kr. fizetendő. A lap szellemi részét illető közlemények a síerkesxtőhőz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők: NAGY-KANIZSA Wiasslcsház. Bé. r Jjtler levelek csak ismert jrmnaataraaktol fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Nn''Ty-Kamzsaváros lielyhatóságinak, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', „nagy-kanizsai takarékpénztár", a ,zalamegyei általános tanítótestület* & , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztraánya" s több megyei és város . r * . egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás. A julius elsején kezdődő nj évnegyeddel tisztelettel felhívjuk a közönséget lapunk • pártolására! Áz eddig kövelett irány elég garantiát nyújt arra. hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendünk Előfizetési ár: Félévre (julius —deczemberig) 4 frt. Negyedévre (jul.—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk Kiadóhivatalába (Wlassics-hr''-z) kérjük küldeni. N.-Kanizsán, 1882. jun. 21. A kiadóhivatal. Hová jutotia.Dk (Sz ) A magyar nemzet történetében fényes lapok igazolják, hogy e nemzet fiai mindenkor példás ra gaszkodással csüngtek vallásukon; a nélkül azonban, hogy ugy egyik, mint másik fél részéről ezen ragasz ■ koaás, ezen bensóségteljes valássze-retet bármikor a fanatismus vészes türelmetlenségé-el és gyűlölet szította korlátlanságával párosult volna. A vallási refonukorszakok kivé-le''ével a különböző felekezetek mindenkor békéoen éltek egymás mellett s a harcz inkább az önmagukban küzdő, forrongó elemek zaja volt. Az a kapocs, mely hosszú idók folyamán át az addig testvérelemeket összekapcsolta, elszakadván, bizonyos rázkódás uélkül egyik" fél részéről sem történhetett meg a szakadás. Mondom az ily mozgalmak kivételével. melyek itt ott tagadhatatlanul keserű emlékeket hagytak hátra az igazságos ^történelem Ítéletének — a vallásosság nemz-tünk-ben igen erós gyökereket vert. És tény az. hogy mig a valláserkölcs szilárd alapokon nyugodott, a népben sokkal nagyobb volt a türelem ugy ön — mint mások sorsa iránt. Az alap megingásával a népek lelkében egyensúlyát veszté a vallási erkölcs, lettek istentagadók, vallástalanok és közönyösek. Eleinte c*ak az úgynevezett intelligens osztályt fogta meg ezen ragály, később megmételyezé a köznép lelkét is. Ha ezen sütyedésnek okait vizsgáljuk, el kell ismernünk, hogy ugy a vallási mint a közerkölcsnek mindig a nagy jólét, a hosszas béke s az ebből eredő tespedés voltak legbiztosabban gyilkoló ellenségei. Az emberi szellem ugy van al kotva, hogy annak folytonos küzdelemben kell élnie. A munka, küzdelem a szellem élete, a nyugalom halála. Az általános, a legfőbb szellem, kit Istennek nevezünk, legfényesebb beigazolója ezen folytonos, pihenést nem ismerő örök munkának, melynek megszűntével az egész mindenség egy rettenetes chaossá szakadna össze. Az emberi szellem sem levén egyéb ezen legfőbb szellem egy szikrájánál époly szakadatlanul vé^zi munkáját. Mikor a szellemnek alkalma van kiható küzdelemre, akkor önmagával mindig bókében él az ember, sőt ilyenkor subjectivitását azon rokonszellemekkel egyesiti, kik ugyanazon irány felé törnek. De mikor a kétfelé irányult szellemi munka megszűnt s mintegy nagy nyugalomba merül, minden akkor a szellem önmagával folytat ha/czot; mikor pedig önmagával bar czol, akkor eo ipso Isten ellen küzd, hogy ugy mondjam: a szikra visszafordul a tűz ellen, melyből kipattant. Ilyenkor történnek a nagy szellemi szakadások; a szellemek meghasonlanak önmagukban; bele akarnak nyúlni azon nagy titokba , mely csak az általános a legfőbb szellem tulajdona, oly dolgokat keresnek, mely utáni küzdelmökben már fél- úton összeroskadnak. Az ily küzde-^ lem hasonló az apa ellen lázadott" gyermekek küzdelméhez. A szellem-részek harczot üzennek — . az apa — a legfóbb szellem, az Isten eilen. Ezen korszakokra vezethetők vissza és pedig történelmi alapon a legnagyobb reformok ugy az általános tudományok mint különösen a vallás tekintetében. A szellemeknek nem lévén közős munkájok, egymás ellen keltek harczra, vívtak és vívmányaikkal a mily mérvben gazdagították a tudományt, oly mérvben lettek elleneivé a legfőbb szellemnek önmaguk. Ezen korszakok emelték végre az anyagot a szellem fölé, ezen korszakokban hódoltak meg azután az egyes szellemek az anyag hatalmának , így helyezkedett az emberi jólét, boldogság azon majdnem tisztán reális alapra, melyen korunkban is nyugszik. A lélek el veszté zomán-czát — eleinte a nagy szellemeknél, később a kisebbeknél. A szellemré-szek megtagadták — apjokat — a legfóbb szellemet, az Istent, — istentagadókká lőnek ; bálványukká tevék az anyagot. Az apai kéz helyett csókolák. isteniték a földet, melyet az kezében tartott. Ezen nagy átalakulás, a vallá-alap elvetése azoknál, kiktől épen származott, nem igazolta be átkos voltát: de annál szomorúbb nyomokat hagyott, annál rettenetesebb tü-ueteket mut9t a köznép rétegében. A magasabb ihlet1, a vallásos megnyugvás elenyészett különösen az existentiális kérdések megoldása körül. így azután tulajdonképen nem is megoldások az, hanem szélvágást ; egy-egy veszedelmes gordiu3i csomó a társadalmi életben. A nép között élnek holmi istentagadó vagy idegen istent bálványozó egyének, kiknek ugy szólván kényök-kedvökíól függ a nép kenyere. És mit tapasztalunk?! Ezek a bizonyos egyének nem hogy táplálnák, növelnék a népben a még némileg meglevő valláserkölcsi alapot, ellenkezőleg még azon alkalomtól is elvonják, hogy levetkőzve a mindennapi, ngy szólván: baromi küzdelem sarát, lelkével, szivével Istenéhez emelkedhessék.... A cselédségnek nincsen ünnepje, vasárnapja ; a dolgos népet munkára kényszeritik; ha nem megy, azzal íjesz-tegetik, hogy máshonnan hozatnak munkást. Így azután a népnek alig levén alkalma és ideje lelkével számolni, : végre a közöny jégkérge borul szivére; lelkében megzavarodik azon boldogító nyugalom, azon — a társadalomra nézve is fontos egyensúly, melynek a vallás képezte alapját. Az ily egyensulyvesztésnek peaig nagyon szomora következései szoktak lenni. Azon különbségért, mely a dúsgazdag és nyomorult közölt van. eddig vallásában talált elégtételt népünk. De ha ez már megszűnt, bi zony-bizony majd a kiegyenlítés véres betűket ír a történet lapjaira. Most különösen oly társadalmi kérdések jutottak felszínre és tartják izgalomban népünket, hogyha valaha, ugy most igazán szüksége van a vallásra, mely megőrizné hogy kiáltó nyomora daczára se vetemednék végletekre. Ilyenkor nem használnak a törvények, rendszabá lyok, csakis a vallásosság, mely semmiben sem enged fékteienséget; melynél balülről jut érvényre a jótett, nem külgátok utján. IIa a jeien eseményei tán véres jeleneteket is szülnének, a kiömlő vér azok fejére szálland, akik a nép lelkéből a vallás-erkölcsöt kiirtották. — A távirat feladási lapoknak a díjfizetés mellett való kiszolgáltatása tárgyában, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister folyó évi 17,774. sz. a. következő rendeletet bocsátott ki: Hogy a távirda-feladási lapok mostani nagymérvű pazarlásának vége vettessék és a távirat feladási és kiadási lapok előállításával járó költségek a távirdát igénybe vevók által fedeztessenek, a megfelelő eddigi nyomtatványok használata és szokásban volt ingyen kiszolgáltatása folyó évi julius hó végével megszűnik és azok helyett f. évi aug. hó 1-től kezdve, kötelező használatra a következő uj'' távirdai nyomtatványok adatnak ki: a) A magyar korona területén fenálló va lamennyi állami és nyilvános használatú vasúti távirdánál darabonkint 1 krért és 100 darabot tartalmazó csomagokban 1 frtért kaphatóLag: 1) az állami táviratok feladására rózsaszínű papírra nyomott és 63. (a, b, vagy c) számmal jelölt feladási lapok ; 2) a sürgős magántáviratok feladására (melyekért a távirási díj háromszorosan fizetendő) zöld szinü papírra nyomott és 61. (b, a, vagy c) számmal jelölt feladási lapok; 3) a sürgős kivételővel bármely másfajn magántávirat feladására fehér szinü papírra nyomott és 60. (a, b, vagy c) számmal jelölt feíádási lapok. B) Ingyen kiszolgáltatásra szánva: az összes beérkező táviratok kézbesítésére: fehér szinü papirra nyomatott és 65. (a, b, vagy c) számmal jelölt kiadási lapok. A távirat feíadójának szabadságában áll táviratát akár a nyomott feladási lapra, akár pedig tartozik a feladó a nyomatott lapért, "melyre a táviratot az elfogadó távirdai hivatalnok köteles felragasztani, 1 krt megfizetni. Elrontott táv-'' ; 1 ; '') í"! i i '' j , „ • , ..• irat lapok vissza nem vétetnek. Hitelre elfogadott táviratoknál a feladási lap ára is hiteleztetik. Hatóságok vagy erre jogosított társulatok által a távirat feladásának és a befizetett távirási dijak igazolása czéljából két példányban bemutatott táviratok másod példánya közönséges T A_R_CZ A. Népdalok. IV. Leng az ákász lomb js ága, Tc vagy éltr.m boldogsága, Boldogságom, üdvösségem, Takaros kis Meségi''m. Hallod, hallod? a fa lombja Mit mi -érzünk. 0 ki uiundja, Tudod mit sug «-gyre, f..]yváat? híven szeretjük egjmást.* V. Kifejlett a rózsa fának Körül csipkés levele, Szerelemre eynl»dott a liarna kis lány kebele, S bár repkedő «»ivecskéje Olthatatlan Jangsí»! ég, I)e * titkot, hogy kit szeret, Azt magR se t»dja még. Röpköd, mint a kis madárka i Próbálgatja .izárnyait Hej ! de még a röpülé-nek Nem ismeri titkait... Szállj csak ide kebelemre; Gyémánt szemü cyöngy alak, ''1 mit ?em tuds* még, a titokra £n majd megtanítalak. MAROSHALMI GYULA. A szép ^zeniek magyarja. — Karczolat. — KULCSÁn JÓZSEF-tol. (Folytatás és vége.) Végre mégis megszabadul nagv nehezen. Csatiognuk a hatalmas parolák. Kívánnak a távozóknak szerencsén utat,'' szerencsésebbeket, mint jövet, ha látják, jó egészségben látassák egymást, kö.~ szöntetik a*otthonlevőket kicsinytói fogva nagyig. Vicza néni újra neki esik Hanesz gaziának : — Aztán el ne felejtae ám sógor, hogy mikor leaz Pál íordalása, — el ne maradjon ám az öregem névnapjáról, el horza ám a sógorasazonyt is. Hanesz gazda bólintgat: — Ja, ja sokoraszon, ha elgyisz, itt lesz minden pizonyosan, — talán. — De nem „talán" sógor, hanem okvetetlen, mert különben lesz nemulass. — S csintalanul fenyegeti meg a mutatóujjával. Juliska még hozzáteszi: K«lm«jd is eljöjjön ám Erg... perg... Fergli bácsi. Régen fúrja valami Fergl oldalát. Már ö&aze is toborzottá a szavakat, hogy szóljon. Da minceddig cserben hagyta a bátorság. A legvégső perezben mégÍB csak neki durálja magát, s ekként könnyit a terhén, m--ly lelkét nyomja, miközben egy öreg könycsepp telepsdik a szeme pillájára: — Juliska én ugy szeretni téged, hoty-hoty hoty. Akarsz-e megleez a nekem feleseget? Belelátott Juliska Fergl kártyájába észrevette, hol rejlik a bibi, mely szegényt egészen kihozta sodrából, de nem tudta hogy már ennyire érett a dolog. Szinte összerezzen , mikor egyszerre kérő gyanánt lép fői. Sajnálja lelkéből, hogy miatta lesz n kétségbeesése. Elfordul, — ho.y megkímélje a választól. Juliska helyett édesanyja felel meg neki: — Jaj lelkem nem vagytok ti egy másnak rendelv*. Hogyan vinnéd az én lányomat német faluba? ceupa idegen ajkúak közé, ahol égy lélek sincs hozzá hasonló Még a tulajdon urával sem tudna beszélni .. Igazán szánlak fiam, hogy nem teremtett az Isten magyarnak. Ht másunk születhetnél, nem mondom, hogy nem élhetnél dűlőre, hiszen nem vagy kivetni való legény. De igy... csak verd ki a fejedből ezt a lehetetlenséget. Hanesz gazda is rádőrren fiára. — Kreiz polische Wetter — szex nur nit szo tumm, tu kerli Tu machst a! G''schicht Fergl, mint a láva helyatt vizet ontó vulkán, folvánszorog a kocsira. — Keble lángol, mig arczit könyek áztatják. Nem szól többé egy árva szót sem, de nagy dolgot forgat elméjében. Köwéjök csapkod a lovaknak, mintha azok volnának okai bánatának, s elugroítak, miat a parancsolat. Ha nem volna ugy elkeseredve, nem is birná tartani a gyeplőt. Békével tűri apja korholását Szomorúan tekintazalko yuló napra Most az ő napja is leáldozott, de hiszi, hogy még hajnala is földerül. Ha Isten akarja az aludttej is elsül. Juliska is lehet még az övé. Olyan igaz, minthogy ma túrós csuszát nem evett, — félesztendő múlva fog ő tudni magyarul. S ha megszűnt a nyelvbeli akadály, — kiveszi» örökségét és vőnek megy Hetyeiékhez. Magyarabb lesz a született magyarnál is Épen kapóra éri rajt a szolgát a zab lopáson. A helyeit, hogy a lovakat tartotta volaa jól, egy fránya nagy szőr-tarisznyában a korcsmáb''a hozta esténkint. — Ki is adták tüstént az uti czéd uláját. Ferglnek -an rá gondja, hogy magyar legényt fogadjanak helyébe. Csapó Imre, k: negyedéve Langenbachéknál ozolg.Ut, most szabadult haza a katonaságtól. Lámpával sem találhatni annál jobb cselédet, Meg is fogadják, Fergl beavatja őt titkába, megnyeri törekvésének s miud-járt elkezdik a magyar leczkéket. Imrének persze bőven kijut a honorárium borban és szivarban. — Együtt vaunak mindig, mint a csigával a háza : nem csoda, ha szembeszökő a haladás. Megnöveszti bajuszát is, melyet — lepényesi divat szerint — eddig leborotvált. Mikor néha fel-felöltözik Imr« ruhájába, lelkemre olyan j dali magyar legény áll az ember előtt, el Mm hinné, aki nem ismeri, hogy Schvrarzkopf Fergl a ueve. A névnapra csakugyan meg mennek, de megint csak ketten, Fergl az apjával. Az asszony nem teheti ki lábát a házból, mert egy kicsinye beteg. Ebbe már vicza néni is belenyugszik és n*m sodrófázza el Hannesz gazdát, — amiért otihon hagyta. Fergl Imrének az ünneplős ruhájában csípett ki, ha csak az ő számára találták volna fel a borjuszáju inget. » gyolcs gafyát, a pitykés zekét, a kordo ván csizmát, az árvalányhajat, pörge kalap t, ugy illett rá minden Váltig zsémbelt apja, hogy mit komédiázik, de nem birta vele felhuzatni azt a bugyogót. Már ekkor derekasau beszélte Árpád nyelvét. El ia álmélkodtak rajta Hstyeiék, hogy magyarul köszönt. — Csés jónapot adjon Isten mind-közönségesen. — Fogadj Isten Ferg... de hiszen magyar legény ez, aki megáldotta. — Mindjárt többet érsz fiam e«er írttal — mondja ki a becsüt Vicza néni, vállát veregetve. S akkorát örül, hogy még a füle is kétfsié áll bele. Juliska is egészen más szemmel méregeti most, raint a muftkor. Azt sngja sz anyjának, hogy Bálvándon három legény sem vet rá árnyékot. Azok is rosz hirben állanak, az egy Szegő Sándort kivéve, dn az mog oda van katonának. Igazán jó feje lehet, egy Két futó hónap alatt, hogy beleélte magát a magyar bezzédbe. Csak olyan furcsán haúgzó neve ne volna. De mit szaporítsam tovább a szót, mikor rövidebben is elmondhatom, ami még hátra van. Haza sem mentek addig, mig kézfogót meg nem tartották. — Húshagyó előtt való héten pedig megtörtént a lakodalom is. Hanesz gazda szívesen odaadta fiát vőnek, hiszen van még otíhon egy rakás fia, leánya, mert a nemet faj szapora, mint a házi ''nynl. Öröksége fejében kétezer frtot olvasott le az ipa asztalára. Hogy a nevével se legyen fÖnnaka-dás, addig találgatta Hetyei uram, míg kisütötte, hogy schw-rz (a .Kopf" olajaradhat) annyi, raint fekete. S nyomban mégiratta a jegyzővel a kérvényt a névmagyarosításért. Lett belőle Fckeln Gyura.; Most boldogul ¿1 « feleségével, — mint az eresz alatt a fecsktrpár. Ez az magyarosodás legbiztosabb módja. " HUSZONEGYEDIK «TTOLYAÍM ZALAI KÖZ LÖK í . :;r ¡; JÜNIÜ8 29-én 1&8£. papírra irva mutatandó be. Ezen másodpéldány nyomatott lapra nem ragasztatik fel, hanem az igazolás megtörténte után a feladónak minden díjkövetelés nélkül adatik vissza Díjmentes közérdekű táviratok jö-vúre csak közönséges papirra irva adandók fel. Ezek szolgálati távira tokként fognak kezeltetni és mint ilyenek díjmentes nyomtatványlapra ragasztatni."'' Nyílt levél. Tekintetes szerkesztő ur! Legyen szabad becses lapjában egy kis helyet kérnem egy oly tett registrá-lására, melyről csak azt nehéz eldönteni, vájjon szebb-e, dicséretesebb-e, vagj- kő vetésre méltóbb-e? En magam szépnek tartom, mert »z önzetlen lélek kifolyásának látom, dicséretesnek, mert önkényt, minden kényszer nélkül oly forrásból fakadt, melyet vallásos érzületnek köze-, lebb hála érzetnek nevezünk, már mint ilyen követésre méltó is, s a kegyes alapító elmondhatja, még nyílt homlokkal — mondhatja el polgártársai előtt: „Exemplum dedi vobis,, azaz itt a példa, kövessétek! Nem vagyok enthusiasta, de e tett o''y nemes, hogy keblemet igazán erősebb hullámzásba hozta; mert látom e tettből, hogy e meddő korszak terem oly férfiakat, — kik reájok bizott tőkével ugy sáfái kodnak, hogy Isten és világ tetszésé; kiérdemeljék, kik anyagi erejökhöz mérten tesznek annyit és ott, mennyit lehet és ahol kell s tesznek nem díjért, nem jutalomért, ezt a szolgalélek is megteszi, hanem az önzetlen léleksugal-latából. Ily tett előtt kalapot emelnék még jakkor is, ha halálos ellenségemtől Bzármaznék, — ily tett nyilvánosságra hozatalában — még akkor is szivesen közreműködném, ha a halál mutogatná felém halálos fegyverét. Miért ne cselekedném hát akkor, mikor egy mindenben tevékeny polgártárs, egy hazájának híven szolgáló, lelkiismeretes ós pontos egyén nemes'':ettét hozhatom követendő példa gyanánt a nagy közönség elé? Teszem szívesen — a tett szenttégéhee mórt lelkesedéssel. A tett oly férfiú tette, ki előtt nem ismeretlen a kisded mustármagról szóló példabeszéd, mely oly kicsiny, hogy alig láthatod s később madarak fészkelnek ágai közt, oly férfiúé, ki tudja, hogy csekély ajándék is alkalmas az impul-susra, s talán épen Jókaink ós Petőfink példája lebegett lelki szemei előtt, kiknek a pápai önképzőkörben nyert első pálya dijuk a későbbi nagyság utjának egyen getésére szolgált, midőn nemes áldozatát meghozta. E férfiú városunknak derék közjegyzője tek. Plíhál Perenos ur, ki folyó bó 23-án a következő átiratokat küldte a főgymn. igazgatójához. Fii tisztelendő Igazgató Ur ! Vallásos érzelmeim arra ösztönöznek hogy az érettségi vizsgálatnak Viktor fiam által történt szerencsés letétele folytán engemet "ért őrömet megünnepel jem oly tettel, mely sz egek Urának is kedves, elhatároztam tehát magamat hogy a n.-kanizsai kath. főgymnasinni segély-egyletének alapitói közé lépek, ezen felül pedig egy 200 firtos alapi t-ványt teszek, melynek kamataiban minden évben azon tanuló részesítessék, ki a — magyar irodalomból és történelemből az érettségi vizsgán legjobb feleletet adott. Midőn tehát a segélyegylet alapítványi díját 20 frlot •/. (a 200 frtra yo natkozó alapítványi levelet) •//. alatt ide mellékelném, egyúttal tisztelettel kérem, miszerint azt elfogadni és erről engemet értesíteni keg- eskedjék. Tisztelettel PLIHÁL FERENCZ n.-kanizsai lakós. Alapító levél. Mely szerintfén alulírott Plihál Fe-rencz nagy-kanizsai lakós, kir. közjegyző Jedig elhatároztam magamat, hogy egy kétszáz forintos alapitványt teszek annak emlékére, — hogy Viktor fiam mind a nyolcs latin osztályt a nagy-kanizsai kath* főgymnasiumban végezte és az érettségi vizsgálatot szerencsésen letette. Ezan kétszáz osztrák forintnak 7% kamatait tartozom minden év május 1-én a nagy kanizsai kath. főgymn. igazgatóságának befizetni, elhalálozásom esetére pedig örököseim kötelesek az egész tőkét egyszerre lefizetni. A kamatok minden övben a nagykanizsai kath. fŐgymnasium tanári testülete által azon tanulónak itélendők oda és adandók át, ki a magyar irodalomból és történelemből az érettségi vizsgán legjobb feleletet adott. Kelt N. Kanizsán. 1882. jun. 22. PLIHÁL FFRENCZ. az összeggel a főgymn. sogályző-egyesület alapító tagjai sorába lépni szíveskedett amily ritka, époly magá''. dicsérő a je lemző cselekedet kalmár Bzellemü nap jainkbtin. Tekintetes Uraságodnak ezen ne mes szivére való elhatájo/ása és telto j leg agyobb mértékben meghatotta ifjúság s általa a haza javán butgólkodó tanári kart, de benső hálára kötelezte főgymnasíumot is, melynek élén állhatni e napon szerencsésnek érzem m gamat Áldja meg az ég Ura tekintetes Uraságodat és tiszteletreméltó családját ezen intézetünk évlapjain örök időre fenmaradó alapítványáért, mely tekintetes Uraságodnak, valamint szive másának, Viktor fiának nevét megfogja őrizni, ál dozatkészségét pedig a jövő nemzedék előtt is követésre méltóan hirdetni. Ki egyébiránt maradt? ra a tekintetes közjegy/ő urnák Nagy-Kanizsán, 1882-ik év jun. hó 24 én alázatos szolgája PAP JÁNOS. A fŐgymnasium érdemes igazgató jának igazán hízelgő nyilatkozatához én még csak azt csatolom, hogy a végső ok, az egyetlen gyermek is haladjon tovább is atou örvényen, melyen megindult, hogy a hazának egykor dísze, családjának s as intézetnek büszkesége legyen. Szerezzen még igen sokszor hasonló örömet édes atyjának és édee anyjának ; ezek pedig lássák majd amaz örömkönyeket, melyeket a jut: lom a jutalmazott s.eraei-ből kicsal. Éltesse Isten a derék alapitót a n»»s-torí évekig, hogy alapítványának hatását látva elmondhassa Horatiussal: „Exegi monumentum de re perenníus." . .m.....f tanár. Előttünk : Dr. Pósfai Sándor Topler György mint tanok. Jelifje Lron Az igazi szerelem. — Eredeti elbeti&é*. — ,Sokk& könnyebb «zerelmeué lenni mint attól megvállni." Jómódú molnárgazda volt Petelei ur az ő falujában. Mindene volt, mit csak képzelni lehet egy jómódú molnár gazda háza körül. Volt szép takaros felesége, a piros pozsgás Juczi néni. Volt két fakadó liliomhoz hasonló leánygyermeke, csinosan berendezett hajléka, terjedelmes földbirtoka és dúsan jövedelmező malma, melynek hire terjedt ahetedik határban is. Petelei gazda különben is elsőrangú ember volt a faluban, a falu született őreg bírája. A szellemi felsőbbség kantársaára az ő markai ban volt mindig, amióta a faludakój*. Vendég nélkül ritkán, talán sohasem volt az ő hajléka. Megfordult ő nála a viczispánytól le az utolsó vándorlegényig. Ez minden vendéget a legnagyobb szívesség- és készséggel fogadott. Hjal a vendégszeretet, melyet őse itől örökölt, ő nála sem tagadja meg magát. Csak egy volt az efcéez falu népe között, kivel rokonszenvezni a^m tudott, ez a szomszéd tiszt tar tóék kisasszonya volt kiről az a szóbeszéd forog fenn, — hegy hajdan a megye legnagyobb szépsége ő volt, ezerenkint fordultak meg a kérők udvarában s még sem ment férjhez soha. Mert csak ugy válogatott a kérőkben, mint más ember a vadkörté-ben. De meg is büntette érte az Isten, mert oly csúnya váz kép lett belőle, — hogy ha valaki a fonóban kísértetről beszél mindjárt ő reá gondolnak valamennyien. Talán azért haragszik rá Petelei uram is, ki különben nagyon humánus ember volt a maga nemében. . Ami Jucsi nénit illeti as egy mintakép a gazdasszonyok életéből. Hanem azért neki is van egy bogara. Kissé elbizakodott és nagyon büszke két serdülő leányára,; de még az mitsem tenne, hanem szüntelen uri vőlegényekről álmodozik. A kis Maris gyönyörű óz termetű leányka a tizenötödik tsvasi virágzó szakában. Olyan szép akár az égből szökött aagjfd. ~ A kath. fŐgymnasium igazgatója elragadtatva a tett szentsége által az ügy érdeméhez mérten következő levél kisé retében adott kifejezést örömének, mely lelkét betöltötte —• az alapítvány olvasásakor. A nagy-kanizsai katholikus fŐgymnasium igazgatóságától. 95. sz. Tekintetes Plihál Ferencz közjegyző urnák Helyben. Tekintetes Uraságodnak kezeimhez juttatott 200 frtról szóló alapítványlevele, valamint a mellékelt 20 frt, mely utóbbi Mosolylyal született, ugy mondják és sohasem látták a nélkül, mindig derült, mint a fellegtelen égboltozat — Szép nagy szemei, melyekből a gyermeki ártatlanság, szendeség fénye sugárzik, oly gyönyörű kék szinben ragyognak, mint tt ég azúrja. Arczainak fakadó liliomj* közé a tiszta szemérem ülteté ékes rózsa rzir-mait. Gyönyörű szőke hajfürtjeit pedig olyanok, mint az árvalányhaj, vagy mint a mélázó holdsugár Tagja minden vonásában — mintegy remekelni látszott az isteni kéz. Jó lányka, igen jó lányka a kis Maris. Rajongó szeretettel csügg övéin, de különösen édes atyját kedveié, ki szokás szerint mag-meg czirógatta érte homlokát. Sajátságos úgyszólván kimagyaráz batlan — valami hogy leány létére apját szereti jobban, holott a fiuk is rendesen édes anyjukat szokták jobban szeretni De ha a természetnek, ugy bizonyára a szeretetnek is megvannakja maga titkai. Egyébiránt szeretett ő mindenkit, őt is szerették mindnyájan, kik valaha ismerték. De tudja Isten Tilos Antit, as őrökbe fogadott árva fiút valamivel még is jobban nerette mindenkínéi. Talán azért, mert árva, vagy tudja Isten miért, lehet asis, hogy azért, mivel náluk cse peredett föl, s együtt nevelkedtek mindketten s együtt mulatoztak a gyermekkori ártatlan örömökbon. Owkhogy szerette, zerette ártatlan szivének egész hevével. Jaj de ezen titkos beoső szeretetet nem merte a világért sem elárulni, még önmaga előtt sem, annál kevésbé Antival szemben, ki hogy szinte ilyez valamit éreshetett szivében a kis Maris iránt, az bizonyok, vsgy legalább ujy látasott tetteiből. Maris dolgait titkon elvégezte, — vagy ha épen asükség«* volt, a zavarból, meglepetésből kimentette, — néha meg szinte édesen tűrte el helyette azon kellemetlenségeket, melyek az ő vállaira nehezedtek volna. De ami legfigyelemre méltóbb a dologban, Maris vasárnap délutánonként a 1«fásban szokott agy kis pihenőt tar- 7 >8/8881. szám. Felhívás a soproni kereskedelmi- s iparkamara részéről T. cz. Ismeretesek a t. czim előtt azon "zámos intézkedések. — melyek ugy törvényhozás, mint a kormány által fiumei kikötő emelkedése érdekébén az utóbbi években történtek. Ezen intézkedések nem voltak eredménynélkűliek és a fiumei forgalomra vonatkozó statisztikai adatok örvendetes képét nyújtják azon fokozatos haladásnak, melynek hazánk ezen egyedüli és ép ez okból kiváló fontosságú kikötője indul. Nem kerülhettek el a t. czim figyelmét, továbbá azon számos szállítási kedvezmények, melyek a fiumei kivitel és bevitel tárgyát képező áruknak nyújtatnak és a magyar államvasutak, — valamint az osztrák déli vasuttársulat közt létrejött és legközelebb életbelépett Carte!Iszerződéab.-n találják meg legfon-tosabb kifejezésüket. Mindezen intézkedés k ugy nem különben az 1880. XXV. t. cz. által Fiume és a nyugat európai kikötők közt létesitett a a legújabban kiterjesztett gőzhajózási összeköttetés szorosabb és közvetlenebb kapcsolatba hozzák hazán« kat a külföld egyes államival és Fiume kikötőjében, hol még néhány évvel ezelőtt a vitorlás hajók kivételével csak a Lloyd gőzösei fordultak meg, most már világ minden részéből érkeznek elsőrangú gőzösök. Mindezek következtében Fiume azai iparunk és kereskedelmüuk jövőjére nézve mind nagyobb fontosságot nyer; tengeri kereskedelmünkkel pedig már most elválásithatlan szoros össze függésben áll. ren- eladását és ,az illető összegeknek deltetóaük helyére juttatáaát a ez esetben a mintadarabok kiegészítésére vonatkozó felhívásokat. — Ezen eszme valósítása •5»>téa idővel «zen tárból ugy szólva egy ¿'' .lánc-2 ügynökség fejlődhetnék, ki, — melynek fenntartási költségei kz eladás árhoz számítandó provisióból fedeztethetnének. , A fold mi veién , ipar és kereskedelemügyi ministerium e tervet elvileg helyeselvén és ugy anyagi mint erkölcs támogatását kilátásba helyezvén a kivitelt a fiumei m. kir. tenoerészeti hatóság vévé kezébe. Ezen hatóság megkeresése folytán felhívjuk a t. czimet. sziveskedjék ezen kamaráuk részéről örömmel üdvözölt, eszme megvalósít isához személyes csatlak Ozása által is hozzájárulni s e czélbó! az ide ./• alatt mellékelt hozzájárulási , , . , i mintát kitölteni 8 aláírva lehető előbb ide Csakhogy Fiume aa,nos, jelenleg I beterjeszteni, hogy azon nyilatkozatok alapján a beküldes módozatai mogAlla-pithatók, az iile''ő vasutaknál pedig a tárgyakra nézve mérsékeltszáilitási dijak kieszközölhetők legyenek* Kelt a soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1882. májua 8-án tartott rendes közös üléséből. A Kamara nevében : tani s ha elszenderült, ébredéskor több ízben tapasztalhatta, hogy valakinek őrködnie kellett a kert körül, mert a lármázó gyermekh^at valaki a falu túlsó végére terelte. Szerették tehát egymást nagyon, a nélkül azonban, hogy egyik a másik előtt titkait elmerte volna árulni. Pedig, mily hitvány kis gyermek volt Anti, .mikor hozzájok került... Ki gondolta volna? Az igaz, hogy Maria talán legkevésbé, mivel csak mamája után tudja, hogy hogyan — és mikor lett Anti az ő fiókká. „Hát bizony édes húgom" — szokta mondani a derék Juci néne, mikor ugy a mesének vége szakadt; „hogy ne menjek messzebb, itt a kis vitéz is Iá!" ez is csak olyanformán került hozzánk, mint a mesében az ő'' árvagyerek közöl a legkisebb a tündérkirály palotájába, Isten irgalmából. ,Hanem ez már nerc tartozik ám a mezéhez." Itt a szomszédban lakott, Isten nyugosztalja, egy szegény özvegy asszony hét apró, árvájával. Az apjok egy részeges korhely, falu gonosza volt, váltig zaklatá * szegény asszonyt, pedig ugy it elég nagy igát hu zott, maga viselte gondját, szerezte élelmét övéinek: — Meg annak az ágraraló csavargónak ís, ki munkában rest volt, mint a here s csak kettő volt életében, mi után törekedett s ami boldogitott, az „ingyen" és a .potya." De megls látogatta Isten érte. Leitta magát ugy szüret után egyszer a .zavaróéból'' azután hazajövet a gátba suhant; Sohse látta többé az Isten világát. Másnsp reggel a zsilipen fenakadvs a molnár legények fogták ki, kik először megijedtek a feltűnő alaktól, azt hitték, hogy legalább is valami czethal; hát amint jobban közeledett feléje, akkor ismerték meg, hogy: sz bizony nem más, mint a korhely Tilos Ambrus. Szegény felesége pedig rá egy esztendőre mult ki sorvadásban az árnyék világból, megölte a sok munka. Kikeltett dűlnie a hámból: hivatásának nem képes megfelelni, nem '' képes az érkező hajók kapitányai és a velők utazókkal hazánk ipar és kereskedelmi viszonyait, ezen ipar-és kereskede-em fejlettségét, általában Magyarország Közművelődési állapotát megismertetni. Mert Fiume városa és környékének magának kifejlődött ipara nincs, magyar iparnak pedig Fiúméban alig van nyoma igy a más országokból sőt vtlngré-szekből ideérkezőknek nincs is alkalmuk lazánk iparával megism-rkedhetni. De a fium»i lakÓ8ság vagyonosabb része m aga Bem iismeri hazánk iparát, m ert az ottani ürlethelyiségekben hazai paiczikteket nem talalhatai. Ezen tényállás, — valamint azon meggyőződés, hogy a sajátszerű h*lyi viszonyoknak megfelelő czélszerü intéztedének által a bajon Begiteni lehetne Jurgstaller Henrik, fiumei lakóat arra indították, bogy a földmivelés-. ipar- és tereskedelmi ministeriumhoz intézett emlékiratában egy Fiúméban létesítendő magyar árumintatárt hozzon javas la tba. Ezen mintatár oly módon létesíttetnék, hogy a hazai iparosok, gyártu lajdonosok s bányabirtokosok, iparkészit-ményeik, gyártmányaik b nyersterményeik egy egy mintáját, nem különben árjegyzéküket is beküldenék. Ezen minták Fiumében megfelelő helyiségekben rendszeresen és társzerüleg elhelyeztetnék az árjegyzékek franezía és olasz nyelvre átfordittatnának, egy kötetben egyeeit-tetnének, kinyomattatnának és lehető tágabb '' örökben díjtalanul szétosztatná nak és szétküldetnének. — A mintatár kezelőjének dijjazását, — valamint a helyiség berendezését én az azokért fizetendő bért az első egy-két évre a kormány vállalná magár». A tár kezelője magára vállalná a levelezést, a megrendelések közvetítésé:, a mintatárban elhelyezett mintadarabok Hét árvát hagyott hátra, leiken Isten kegyelméből megosztoztak a falu emberei. Nekünk is jutott egy. Az ám gye rekek, nem tudja az ember mire virrad. Csakhogy ez már régen volt ám I Sok viz lefolyt azóta a Dunán, de sok ám I Antinak most már pelybedzik az álla is. Maris pedig férjhez való volna talán. Mindazon által kezdenek nem tetszeni az öregPeteiei Áronnak agyer-kek. Panaszkodni 1 egészen talán nem panuzkodhatnék, de hiába! nem ugy van most, mint volt régen. Nem tudja felfogni Bommikép az ő fürkésző eszével, hogy miért rendetlenebb egy darab idő óta az a malom. Meg aztán azok a kövek is nem zugnak annyira, mint zörögnek? Se becsületesen megvágva, ae semmi. Meg i-zok a zsilipek is félig mindig nyitva maradnak. Mi lehet az oka? töprenkedett, de biz azt nem birta kitalálni. Maris is egy ¡dó ót- nagyon szórakozott. S ami előbb ritkaság volt, most mindent összetör, «Ifelejt, vagy fonákul végez. — Ugy, bogy az asszony a gazdának és viazont panaszkodtak. De hát mft tegyenek ? . - A gyerekeknek valami bajukaak kell lenni aszó szoros értelmébeu. Szo moruak, levertek, mintha csak az orruk vére folynék. — Múltkoriban kérdeztem, de erősen tagadják, hogy bajuk volna. Nincs ám! Hej dehogy nincs, igen is nagy baj van ott de még nem lehet róla tenni s m mit. . .Na élet, balál, vasárnap délután gondolnom kell valamit, nem bánom, ha csak addig élek is. Gyönyörű vaaárnap délután volt. A vecsernyéröl már régen haza takarodott a fiatalság. — Az idő Ulán jobbsn esto felé jár, -- mint délutánra, valamint a aap lenyugta előtt. A kék eget fehér fürtös bárányfelhők borítják, mintha csak mindmegannyi ^bárányfejek volnának. A nyugta felé hajló nap sugarai megaranyozzák az -Jgési vidéket, mintha csak egy rózsa erdő volna, olyau az egész batár. A ssomazéd gyümölcsösé Az elnök : MÜLLER PAULIN. A titkár : SCHINDLER FERENCZ. Jlolyf, megyei és vegyes hí rak,. — A nagy-kanizsai főgymnasiumban 1882. évben érettségit tett ifjak által junius hó 24-én tartott jctékonyczélu tánczmulatságou fólűlfisettek: Hám József 1 frt 40 kr, ifj. Häuser János 1 frt 40 kr, Berzay Elek 1 frt, Pap János igazgató 1 frt, Knáusz Boldizsár i frt, Martin Péter l frt, Bogyay Ödön 80 kr, Dezsé-nyi Elek 80 kr, Malonyay István 40 kr, Grossmann Ignátz 40 kt, N. N. 40 kr, Kxrav Sándor 40 kr,Gózon Sándor 40 kr, Haneise Eduard 40 kr,N. N. 40 kr.Top lek N. 40 kr, Horváth Antal 20 kr. Fogadjak a iegbáUsabb köszönetet ezen hazafias áldozataikért a rendezőség részéről. — Fölébresztés dobszóval. Több király- (német) utczai lakós azon panaszt emeite nálunk, hogy a bajnalonkint gyakorlatokra kivonuló katonaság oly izgal-matlauul veri ilyenkor a dobot, hogy a nehéz napimunkát kipihenő polgárok legédesebb álmukból riasztatnak fel általa. Ajánljuk a tiszt ürakj figyelmébe és reméljük, hogy ezentúl e tekintetben sem lesz többé panasz. #) Kzen felhiváshan czélzotc| hozzájárulási ininta * kereskedelmi- és ip-rkamara hivatalos helyi* céhe» (teinplora-utczx ''2b. nz.) a rendes hivatalos órák alatt hárki álul átvehető. nek magasabb fái ugy látszanak, mintha valaki megnyújtotta volna tetejűket. Petelei uramék szomszédja p--dig. tiszttartó arról nevezetes afalub*n, hogv kitűnő vadász és jeles kertész. Gyönyörű gyümölcsöse vau a t-lek aljában, mely egyszersmind kellem-s só-lányul is szolgál kanyargós útjaival. Itt töltötte a ;dé!utant Anti olvasva, nótákat componálva a vén diófa alatti gyeppadon. Szemközt feküdt a temető szomorú füzeivel, közepén áiiott a nagy uj fa-kereazt. melyet a legutolsó bucsu uap-ján szentelt fel a szomszéd esperes ur. A temető alján dél felől csörgött az ér. melynek széleit gyönyörű nefelejts koszorú fűzte be. Inn->n jött Maris kötényében tele nefclejt8sel, valami nótát dúdolgatott a keskeny gyalogúton, hazafelé, melynek olyanforma ariája volt. „A virágnak megtiltani nem lehet" — de kivenni egészen nem lehe''eit, olyanformán zengett, mint egy messziről hangzó édes hárfsdal. Bokrétát kö''özve ballagott lassan hazafelé. D-, hogy a bokréta kötésen kivül mással is foglalkozott, azt gondolhatja az emb«r, hogy gyakran kiki tért a rendes u ból, néha''megís áilt, mintha valakivel beszélni akart volna. Hej! kivel beszélhetett az ő Jelke-titokban, és miről társalogtak, ki uidná megmondani! , . . Ha ugy közel lett volna vslaiti, könnyen leieshette volna ajkáról, aton édes megnyugvó mosolyból, melylyel dobogó sziv érzelmeinek meg nem feleli. Miutha csak mindegyik egy-egy „Igenu-nek tolmácsa lett -roina. A kert aljában találkozott Antival, ki azintéu hazafelé ballagott. S ''alán nem ís csupa véletlen ta lálkozás volt ez,''hanem czélazerü számítás, vagy ilyes valami, azt onnan gondolhatja z ember, mert nagyon meglátszott rajts, hogy vár valakit. Az öreg diófa mellett állt támaszkodva, honnsn kilátás esett'' a temetőre, mely felöl sz 6 imádott angyala ballagott, hazafelé. Vágyó tekintetiel irányozá szemeit a gyalogúton közelgő ajakra. HUSZONEGYEDIK ÍVFOLTAM : — Zsidóellenes proelamatiókat lehet itt ott látni városunkban. Bi £0nj szomorú események kUazöbén Állunk. Bennünket mégis biztat a remény, bogy már többször nyilvánított bizal munkban nem fogunk csalódni. Utánzást érdemlő nemes tett. {z esztergomi herczegprimáo 25 éves püspöki jubileuma alkalmából szülőyá- : rosa, Székesfehérvár számára 100.000 , forint alapítványt tett le egy ott léteai-teudó árvaház alapjául. „Minden Domos-thenesnél szebben beszél a tett." — Hymen. Lapunk zártakor es küdtek az izraelita templomban örök , hűséget egymásaik Grünhut Alfréd j ismert terménykereskedő ur és Dobrin Irén úrhölgy, Dobrin Benó földbirtokos ée terménykereskedő hájas, müveltlelkü leánya. — Gép. és erömüvi színház van a fó''éren. Csak nem fogyunk ki a jóból a német emberek nem birtak megélni, a vas és drót emberek pedig életet nyernek'' e^r rendkívüli ügyességgel szerkesztett géptől. Csupa eleven alak mozog a meglepően csinosan diszitett színpadon. Mire nem képes a léiéi t vaió küzdelem. Még a vasból is embert csinál s állatokat a siket érczből. ezek c*ak ¡.ntomalák, de rugójuk jz önfeutartá*i ösztön, mely a szinbáztu-lajdonosban lakozik. Eleinte *zt hittük, h"gy valami közöuséges bábszínház, de mejjgyózóatünk, hogy^ müveit közönség öleimét is képes lekötni, mert alakjai cz-''knek mozgásai, testgyakorlatai a csalódásig bivek az ¿lók mozdulataihoz. Különösen érdekes az indiai nagy mogul palotája éa a processio, valamint a néma mü-baliet. , — Halott-kiséró kereszt. A héten eg\ik temetés alkalmával feltünbett a kózotBégnek egy Hild temetkezési ellá-tasáLoz tartozó halotti kereszt, mely ezüstből van kéaxitv« és körülbelül 3/» méti-r magas. Közepén egy 15 centiméternyi átmérüje gömbje van, ebből azö-gellik ki a négy művésziesen készített ág. Az egéia kereszt kézimunka — éa a helvbeli Horschetzky aranyműves műhelyéből került ki. A munka jó bosszú időt és aok fáradtságot vehetett igénybe ós készitóje bizonyságot tesz vele arról, hogy a magyar ipar ia szépen hálád, de különösen a helybeli ipar fejlettsége mellett bizonyít. Csak az a kár, hogy nem pártolják eléggé, — jobban szeretik az idegent. — Hymen. Singer Albert f. hó 25. délután 5 órakor vezette oltárhoz Hirach-ler Karolina kisasszonyt, Hirrchler Antal helybeli ruhaüzlettulajdonos kedves 1 eá-nyá-t Áldás frigyökre ! — A tisza eszlári ügyben egyre fo''y h vizsgálat. Ujabban is tömeges el- fogatások történtek. Bizcnj már nagyon óhajtandó volna, hogy ezen odiosus dolog mielőbb lebonyolódnék! Legalább ugy egyik, mint másik részről megszűnnék a nagy izgalom. — Végtárgyalás. A még eddig el nem fogott Savanya József rablóbanda kapitány és czinkóstársai Káplár Német József, SzÜcs Zsiga János, Bálint József, Hajdú Borzas Ferencz és Tápi József ellen, kik le vannak tartóztatva és a Cs ibrendeken, Háczky Kálmán földbirtokos házánál 1881. évi augusztus 31-én este 8 — 9 óra között történt Bogyay Antal agyonlövetésével vannak vádolva, a végtárgyalás f. hó 20-án kezdődött nagyszámú hallgató közönség előtt. Bővebb részieteket a következő számban hozunk. — A magyar nyelv és a közös hadsereg. A temesvári térparancsnok az ottani városi kapitányság egyik magyar nyelvű megkeresésére ugyanazon nyelven válaszolt. A ritkaság kedveért legyen ez nyilvánosan konstatálva. — Undok bűntény. A .V. F. H. ban e czim alatt olvassuk. Egy állatias szörny tett tartja izgatottságban Keszthely város lakóit. Ez undok tett története a következő: Bizonyos Tálosné nevü keritőnő a délutáni órákban bizonyos Hajdú Mari 11-ik évében levő leánykát magához esalogatott, az ajtót rátárta s elment egy Petz Ferencz nevü főpinczér-ért. Petz, ki különben nős ember azonnal az asszony lakására ment a a fentebb érintett leánykán baromi erőszakot követett el. — A leány anyja a v.{res ruha által szerzett magának tudomást ez aljas tettről b másnap reggel jelentést tett róla Keszthely város birájánál, ki a járásbírósághoz tette át az ügyet., — A járásbíróság a vizsgálatot azonnal meginditotta & Simon Lajos vizgálóbiró, valamint az aljas keritőnőt, ugy a gaz főpinczért is letar''óztatta. A szerencsétlen leánytól magától hallotta levelezőnk bogy az alj as keritőnő ez alkalommal már harmadszor csábítgatta magáboz. Hisszük, hogy az ocsmány tett gaz elkövetői a legszigorúbban fognak bűnhődni. — U£ pósta. Badacsony-Tomaj községben f. bó 16-án uj postahivatal lépett éleibe. — Ipartanműhelylyel fog a zalaegerszegi polgári fiúiskola kiegészíttetni, melynek felállításához szüksége« intézkedések megtétele végett Gönczy Pál közoktatásügyi ministeri tanácsos julius hó elején oda fog érkezni. Ezen intézmény létesítésével a polgári iskola VI osztályúvá fog kiegészíttetni. — Négyen egyszerre. Borzasztó Bzerencéllenség történt Rátóth község határában e hó 24-én este. A község Valami nagy dologban törte fejét, mert nagyon izgatottnak látszott. — Odahagyva a''diófát néhány lépésre, 8 ismét visszatért,''miutha cs.ik nem jól számított volna, histen egyszerre akart Mtiissal a kert ajtóhoz érni. Végre még ie találkoztak. Maris megijedve emelte fel az útra szegzett szemeit, egészen megzavarodott a varatlan"meglepete8 által. „Hát kinek kötöttöd angyalom azt a szép virágot", vágott közbe Anti szokott kedves mo-dorávaL Felelet helyett kalapjába tűzte a nekij szedett virágott. Azután hosszan édesen beszéllek szerelemről, boldogságról, 8 feltárták egymás előtt szivük rejtélyes titkait. S legszentebb vágyak egy forró csókban forrt össze. »Oh! örök rejtélyes-ségü érzés a szereiem." Ki írhatná le az ő boldogságukat...? azt a boldogságot, mely hasonló az elfojtott lángokhoz, melyek csak alkalomra várnak. Az ö elfojtott érzeményeik lángja is dobogó szivük börtönébe volt lezárva, de iml a börtönajtó fölszakadt. Tín maguk az angyalok se boldogabbak* az égben fent, mint most ők ide lent a földön, hisz ők nem csak lá''-hatják, hanem birják is az Isten'', a szerelem isteni szikráját. De ott fenut az égben másként van megirva a végzet könyvében, mint ide lent. — Olyan ami földi zárandoklásunk minden ösvénye, mint egy tengeri kéj-utazó boldogsága .-bizonytalan. Nem tudja, mikor fenekük meg a sátonyon, vagy mikor csalja a caáboa szirén a tátongó örvény fenekére. Mikor legboldogabbnak érzi magát, mikor lelkének ragyogó szi-várványjai az öröm óceánjában fürde nek, akkor sújthatja legérzékenyebb-n a váratlan balsors mennyköve, akko borulhat leggyászosabban rá a sötét nyomor kinterhes fátvolos éjszakája. Élt a faluban egy gyűlöletes asx-szony, kire minden halandó, ki csak ismerte ót, kimondbatlanul haragudott. Ezt az asszonyt „vén szipirtyó"-nak ne vezték. Valamikor híresjavós asszony volt, hetedik vármegyébe is elhordozták. De mióta megvénült, mindenki azt hiszi róla, ZALAI KÖZLÖNY pásztora, fia és gazdasszonya, ki vacsorát, vitt utánuk kis leányával együtt, a sord idó elöl egy föld alatti üregben kosták meg magukat, mely rájuk szakadt és mind a négyöket eltemette, másnap reggel halva találták őket a föld alatt — A t. ez. szülék és gyámok. hOX. A budapesti áll ami közép ipartanoda igazgatóságától. Azon szülék és gyámok — akik gyermekeiket a jövő tanévre az állami közép ipartanodába felvétetni kívánják — fel kéretnek, hogy őket saját érdekökben a két havi szun idő alatt gyakorlati ügyesség szerezbe-tése végett műhelyekben helyezzék el, mert ezu''án a szabályzatok értelmében a felvételnél a gyakorlati előképzés is mind szigorúbban kívántatik. — Uj neme s kitüntetésnek. Nem is fejedelem találta ki, hanem a JJ«z Nagy-Kun-Szolnok, mely a következí újdonsággal kedveskedik olvasóinak: »Bagossy Károly barátunkat s lapunk munkatársát az a kitüntetés érte, bogy a napokban neje egy egészséges, fiúgyermekkel örvendeztette meg:" — öngyilkosság méreggel. Orosz-tonyban Schmall Ferenczué megmérgezte magát, mivel 3 gyermeke közöl egyik sem fogadta magához. Nevezett nő már élemedett korú volt. Midőn magát as öngyilkosságra határozta, örag férjét ís megkínálta méreggel, de es nem vette be, s igy csak egy lett a gyermeki hálátlanság áldozatja. — Nagy jégverés pusztította el péntek reggel Balaton-Füred, ugy Tóth-Vázsony ós Péczöl Veszprém megyei községek határait. Mogyoró, sót némely helyett galambtojás nagyságú jegek hul lottak, melyek a szép reményekkel ki cssgtető szőlőtermést, valamint a már érő félben levő gabonát tönkreverték. A kárt egyelőre meg sem lehet becsülni; az illető községek elöljárósága a kár fel becslése végett azonnal jelentést tettek a szolgabiróságnál — A simontornyai esperesség kérvényt nyújtott be a főrendi házhoz a vasárnapi munkaszünet megtartása tárgyában, ugy a polgári házasság behoza tala, az egyetem államisága, — a középiskolákra gyakorolt kormányi felügyelet — s a felekezetek viszonosságáról szóló törvény ellen. A vasárnapi munka izünet meg nem tartását kizárólag a zsidóknak rója fel, pedig hát nemcsak t zsidók, de mágnások, sőt papok uradal maiban fordulnak elő halaszthatlan teendők, midőn a vasárnapi munkaszünet megtartása lehetetlen. A fővárosi sajtó egyhangúlag elitéli a kérvényt s abban, hogy a kérvény a képviselőház mellőzésével egyenesen a főrendiházhoz nyujta sott b«, — bizalmatlanságot Iát a kép viselőház iránt. JUHIÜS 29-én 1882. hogy boszorkány. Némelyek látták is, ugy kotomajtét éjeken peme''en lovagolni. Mások meg határozottan tudják''is, hogy milyen seprő nyélen lovagol a'' szt. Gellért hegyére. A mellett teheneket ront, elveszi a hasznukat. Hozzá járnak a garaboncziás diákok. — Lidérczekkel czimborál. Azért is nem ludta a Palkó sógor telvenni a műit szent György napkor a kivirágzott pénzl a »gyepes" oldalán, mert minél jobban áíták, annál jobban sülyedt, mivel a a vén »Szijártyó0 szelleme őrizte azt. R4 ismertek mind a négyen... Az bizonyos, hogy pokolra kerül. — Reggel megvasvíllázták ÍS érte kegyetlenül, még tán agyon is verik,'' ha nem segítenek. Lábait azóta vasUgon bekötözve hordja, melyek mioden ujholdra ugy megdagadnak, mint egy jó nagy mozsár. Ez a vén Szipirtyó, kit némelyek boszorkánynak, mások kuruz-tlónak tartanak, épen csalánt szedegetett ugy al konyát a telek «.Íján, s kellett is látnia valamit, meri rögtön bemondta a''gas^;-uramnak Au ti históriáját, a még felül meg is toldla nem kevéssel. Antinak másnap össze kellett szedni a sátorfaját — & eltakarodni a háztól örökre. »Élhetetlen semmire k llő !a igy hálálja meg az ember jósagát, hogy., nem hiába »jóért jót ue varj." Éics tőr gyanánt hatottak e szavak Anti szivére, mert jól ''udta, hogy mindenéi Petelei uramnak köszönheti, s talá.> nem ia csak az fájt n-ki annyira, hogy mennie kell, hanem ar, hogy háládatlannak uevezé őt. Anti a szomszéd malomba ment, s megfogadta erősen, hogy annak a vén ármánykodó boszorkánynak m-gfogjaezt fizetni, miért őt az ő boldogsága meny országából a kárhozat poklába ¿taszította. Pedig az ö fogadásaner- volt csak puszta szó, mert egy molnárhoz illő nemes bo-szuval kitöltötte rajt lelkének gyűlöletét. Egyszer észrevette, hogy a malora körül sompolyog, mint ha keresne vala miu Anti ügyesen elébe került, ■ vitte átkarolva egyenesen a zsilip felé, de ko ráotsem azért, mintha bele akarná vetni, hanem cs k megmártotta néhányszor Herékig! axután tovább ereszté. ^ — A halápi esetre vonatkozólag ujolag értesülünk, hogy a Haláp kösség közelében fekvő .Halastó«-nál Bogyay István birtokos birkáinak uiztatáaa közben, a juhászok, ©lóra megbeszélt terv szerint s fönt emiitett földbirtokos nr is-pénjával előbbi súrlódások miatt, szóváltásba keveredtek, mig végre tettlegességre került s sor. A nagyobbszámu juhászok az ispánt a vizbe Uszították s ezen megjegyzés közben — .usztattunk birkát, — osztassunk ispánt," — többször a viz alá buktatták. A plébános-helyettes kis öcscsét küldte az átázott ispán a közeli helységbe, hogy segítséget hozzon. Ez testvérjét hívta, ki fegyvere son a czivódás színhelyére sietett, öt is as ispánéhoz hasonló fenyegetésekkel — .usztattunk birkát, ispánt, usztassunk papot is" — fogadták az összegyűlt juhászok. Egy bojtár a fenyegetést végrehajtandó feléje közeledets, s többszöri figyelmeztetésre sem térvén vissza a plébános helyettes fölkapja fegyverét, lő s bojtárt hasban találva, ez halva rogyott össze. Pár peres múlva belátva a tett veszélyes voltát, magit a járás ssolgabirájánál jelentette. — Halálhír. 26-án vettük a hírt, hogy Boros, kis-komáromi kántor és tanító. meghalt. Tudomásunk szerint még fiatal ember volt s bizony korán ért meg szegény a halálra. — A halápi plébániában üresedésbe jött lelkészi állomásra tisztelendő Papp Imre ur pacsai segédlelkész neveztetett ki. — A közkedvességü, kitűnő fuvolái''" káplánnak pacsáróli'' távozását mindenki sajnálja.. — Jégverés. Folyó hó 23-án délelőtt nyoles és kilencz óra közt Bonyhádon s környékén borzasztó jégeső volt. Tönkretette a szőlőket, a-tavaszi árpát, kukoriezát, dohányt, ~sójk kárt tett a rozs s busákban. Havalaki Hajóson át Bonyhádra megy, s látja mint van tőnkre téve a szorgalmas népnek mindene, ko-nyere, bora, öröme, reménye, annak elszorul a szive. Tolns- Baranyamegye e részén a Ukósság legnagyobb része bor zasztó ínségnek néz elébe. Amit meghagyott volt a május 31-iki jégveréi, azt elvette ez, amely községet megkímélt a május, azzal annál brútalisabban bánt el a junius. — Elvitte az ördög. Mégis csak furcsa dolog az — tünődék magában a ssegény ember, — ma délután künn szántok az ökreimmel és egyszerre csak beütött valami nyavalya as egyik ök römbe. No várj csak, mondám magamban, majd elvisz téged as ördög! Alig Í''övQk haza, hát már ott van az adóvégre-* tajtó és elvissi as ökrömet. — A szombathelyi püspöki székre első sorban Königmayer Károly szombathelyi kanonok és országgyűlési képviselő van felterjesztve. Königmsyert a lelki pásztorkodás terén szerzett érdemeiért Szabó Imre volt püspök kesdeményezé-sére mozdították elő a vasvári káptalanban; hazafias pap és nagy népszerűségnek örvend azon egyházmegye körében, melynek főpapi székére most kandidálva van. — A himeTe8 czimbalmos Bertók Lajos Robitshon f. hó 30 íg hangversenyt rendez. A kitűnő művész már uralkodók tetszését is kiérdemelte. — Szomorn vfeg. A letepyei káplán hagymásba esett. Egyik éjen észrevétlenül elhagyta ágyát At esetről csak másnap vettek tudomást, midőn a malomnál a vizben megtalálták hulláját. — Halál gombaevés által. Vecsé-sen, Veszprém megyében e ''j szegény nő éí családja gombaevés által megmérgez tetett. — A gombából öten ettek, az a«z-szony és néhány gyermeke, kik a legkisebb fiu kivételével mind mégis haltak. A férj szerencsére nem volt hon. A még életben levő kis fiu életéhez sincs remény. Az étel maradékból két kutya evett, mindkettő megdöglött. 18 Rövid hírek. — József fóherczeg haza érke sett. — Ardónyi Dezsó megválta ,Po-zsonyvidéki Lapok" szerkesztésétől, nagy érdemeket szerzett Pozsony magyarosítása körül s esért gyémánthegyü arStoytollal tisztelték meg. — A brümii katonai raktár f. hó 25-én leégett, a kár 30,000 frt. — Rezsó trónörökös görgenyi vadásza tát oktober havára hclaastottájr. — A szegszárdi dalló egyesület részt fog venni az augusztusban megtartandó genfi nemzetközi dalversenyen. — Bernát milliókat sikkasztott franczia kanonokot Kuba szigetén elfogták. — Seik 61-izla-mot kap Boszuia és Herczegovina. Ez állásra Szerajevo európai1 müvelbéggal bíró polgármestere Mustafa bey van kije lölve. — Eljátszotta a leányái egy vei-kani (csehországi) kártyás-, az ellentétel 50 frt volt; leányát egy évre engedte át a nyertes félnek. — Bismarck herczeg jogi tanácsosa öngyilkosságot követeti el. Ezt azután többnek vehette Anti, mintha az Isten haragját zúdította volna fejére, mert az szenti bogy nem lesz addig, mig láb alól el nem teszi őt a vén Szipirtyó. — Vp.gy rá olvas, vagy meg önti, vagy bármi okkal, de neki vesznie kell. - El i< vesztette volna talán, ha csö-gölyi hid alatt nem találták volna agyon verve^ Volt cgv kis pénze is, volt azép tehene, ezt mind az ó tudományával szerezte. — Ki tudja, talán- ezekért, talán a lázongó fiatal legénység, kiket mindig ingerelt. kiknek mindig nyugalmukba járt. Adta meg nek: az utolsó útra valót a szt.-Gellért Legyére. — Még seprűt is hagytak mellette, de nem igen volt kedve azon elmenni, mert ott maradt mint addig, mig a hatóság nyomára jö''.t a dolognak. Másnap Antit hat szuronyos pandúr kísérte be a kanizsai törvényszékre, erősen megvasalva, ugy, bogy moczczanni is alig tudott a nehéz békók alatt. Éppen Petelei uramék előtt kellett elvonulni a gyászos menetnek. Inkább szakadt volna le az ég, vagy sülyedt volna föld alá, csak ez ne történt volna meg. Az öreg ur épen kinn áldogált felevégével a kis kapu előtt, mikor elvonult előtte a gyászos menet, az öreg ur meghatva a jelenettől, elfordult lesütött arcs-czal, hogy ne lássa azt a megtört fiatal arezot oly nagy szégyen pirban égni, de Juczi néni gunymosolylyal kiáltott a kert oldalán serénykedő Mariskának. .Nézd csak lányom azt a híres, azép vőlegényedet épen most viszik a siralomhásba. Ugy e, hogy szép kis mákvirág!" Egy rezgő konycsepp gördült le Maris szeméből, s egy elfojtott nehés sóhaj szakadt fel keble belsejéből, mely olyan formán hangzott, mintha mély sírból jőne fel, hová szerelme, boldogsága örökre el volt temetve. Petelei uram elforditá arczát, köny csordult ki szeméből, zokogva mondá: »Mire vitte!"... ,Ha azt tudom 1" ,No de igy ver az Isfen." A falubeli gyermok-csapa*. hosszú sorban kísérte végig a fala utciájáu, a kíváncsi szemek pedig a keskeny ablak^ nyílásból, vagy palánkon vágotf résen^kan''díaílíaVki. S mindenki szokás szerint kimondá s maga véleményét a dologban. A torson-borz bajszú harangozó egyet csáva rintva seprű bajuszán, ,aszóntaa ugy az orra alól. »Bizony nem gondolta volna as ember, az igaz, de nem tudni kiben mi lakik.* Lám a papék macskája is milyen alamuszi s mégis kell-e jobb egér fogdozé a világon, űiinc az! Hej! komám uram csak ismerni kell as embert, nrm hiszek én senkinek sem. Mások meg másként nyilatkoztak. A fala bölcse, ki a bibliából elő olvasni ssokott, as meg ast mondta, miután előre bocsátá, ,aok beszédnek sok az alja:* „Anti nem lehet bűnös, mert ha bántani akarta igazán, kezébe volt a malom alatt, de lám, hogyan eleresztette!" Hiába csak nem lehet a falu száját ilyenkor betömni, darál, mig bele fárad. Csak a serdülő meg az eladó lányok törölgették titokban szemeiket érte. Hogy ne, mikor olyan csinos, derék, vig-kedélyü legény volt még a mult vasárnap is, midőn a réten „Itt itt hármast" játszottak. A zöld farsang beállott, már jó ideje vigadtak a lányok és legények, ki a vendégségben, ki a réten s szerzett magának, kinek nem volt, vagy, kinek uj szerető kellett. Csak egy hiányzott, ki a szine java, szeme fénye szokott lenni a leány-seregnek, a Peteleí Maris. Vagy ha el is ment, nem vigadott ugy, mint azelőtt, hanem félre vonulva nézte a fiatalságot, vagy épen hallga''á a banyák meséit, a tündérekről, boszorkányokról, vagy as örök szerelemről. Pedig ft mama is tolja a szekere farkát, biztatja Elemért, hogy máskor másként szokta ám magát viselni, hanem tndja szomszéd uram magamról tudom, hogy az ilyen fajta leányok nagyon rá-tartósak, vagy szemérmesek. Sró ami ssó ilyeneknek a szive csúcsára keli jutni. Elérkezettnek hitte a mama a boldog időt, miről mindig álmodozott. — Az uri vő!... Szent Isten most milyea boldog lennék, csak ej a mi haszna el ne riasztaná, mi less velem teremtő Isten. Ilyen dusás partit el ssalasztani, es már több, mint fél halál. (Vége következik.) A közönség köréből.*) Tekintetes szerkesztő ur! Egyes esetek registrálására szerintem a sajtó van hivatva, hogy a megtörtént dolgokat az ő érdeme azerint emelje ki, avagy ítélje el annak idejében. Muli hó 12 én történt geisni pósta rablás már ugyan nem uj»ág, da miután a gzeren-csétlen eset fölött a mult napokban ejtetett meg a vizsgálat a nagy-kanizsai törvényszék, közigazgatás ugy a soproni főpostaigazgatósá által enDek folytán engedje meg t. szerkesztő ur, hogy Bictó Imre gelsei póstameiter ur szeplőtlen becsületessége mailett, melyet a vidék oly tennen hangoztat — sikra száljak ás at esetet — az ő tényállása szerint közzé tegyek. Commikus jelenet volt azonban B. arra meglepő, a mennyiben a routiniro-tott rablók 12 órát megközelítő éjjeli időben a postahivatal ablakát megzörgették azon nyilatkozattal, hogy ők D. J. szomszéd kösségbeli földbirtokos urn&k cselédjei és annak itt & postán levő csomagjáért jöttek,- melyet az ő sürgősségénél fogva kiadni szíveskedjék. B. nr az illető földes urat tisztelő ismerettségnél fogva a kért csomagot kiadni hajlandó volt, amint as ablakot B. ur felnyitá, az ott álló két egyén kezeit, nyakát megragadva, szemeit bekötötték, száját befogták és halk hangon kijelentették, hogy ha megszólal, azonnal halálfia. A tragicomi-cus eset után B. urat az ő gyenge testalkatánál fogva a pósta szoba helyiségébe visszataszitákér. az ott találtató 200 frtos levelet, ugy a póstamesler aaját 28 frt készpénzét ad saccum téve távoztak. A dolog lezajlását látta az alig 100 lépés távolságban épen szolgálatot teljesítő vasúti váltóőr Danczenbergw, látta midőn a kinyitott ablakon keresztül a világosság az utcsára tört, látta azon két egyént, kik az aljaknál a cs^lP;kísérletet tették, de miután mindezek csendben történtek, temmi rosszat sem sejtett és mire a vonat tovarobogott a rablók is távoztak. Mindezekből az tűnik ki,''hogy a rablást u házhoz közeli ismerősöknek kellett elkövetniök, kik lud''.ák a postán; levő összegei, de tudták azt U, hogy- ki nevére fekszik ott csomag és hogy annak leendő kiadását jpóatAinerter -meg nem tagadja és mindez kiszamitott időben történt akkor, midőn az éjjeli vonatra az expeditiót teljesité. Ily expropriátiák közepette történt a becsülettel télies családapának hivatalát és személyét bélyegző baji- A kollemetlen eset után. B. ur zavart állapotában azonnal kürgünyzött az illető ministeriumhoz, honnét el is » rendeltett a vizsgálat,- azonban a törvényes disserlátónak, mily végeredménye lesz nem tudjuk, ez ideig annyit hallunk, hogy B. ur állásától felfüggesz-tetétt, mert egy ottani izraelita vallomása •) E rovat alatt köalStték sem alakilag »em tartalmik* féletSsá^eV''.nem váftsf a"1 Sierk. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM A ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 29-én 1882. sz.-rínt B. zilált pénrviszonya idézte volna elő a bajt, holott bizton ftudjuk azt, hogy a mult években lezajlott követ váiaaztási mozgalmaknál a gelsei posta mintegy X000 frt iett valaoztási czé-í-ikr:. és kiszolgálva uz illető corifeusok-n k. Tudjuk azt, hogy a rablást megelőz."» nnpok egyikén 5000 frt érkezett egy ottani videkbeli földe.«urnak és lett atszolgálva, tehát ha már valaki mint markírozott egyén akar a világ előtt tünt.ítni, nem oly csekélységgel, hanem jövőjét biztosithaté összeggel fogja azt megkisérleni. Azonban az a hir is hallat szik, hogy az a vallomást tevő Freuud nevezetű izraelita aron nézetben volt, hogy ha B ur fölfüggesztetik, ő mint tőszomszédja fogja a póstát elnyerni. — Kívánatos volna, ha az ügy kellő eredményre vezetne, hogy az ártatan becsületével a szegény családapa kenyerével ne játszék minden haszonleső. Szigorú vizsgálat sokat felderichet éa hisszük, hogy az igazságszolgáltatás keze a büntetendőt nem fogja elkerülni. N, nak meg, hogy rósz a leves, de feleségem gyermekágyban fekati''c.« A jámbor azt ugyanis, hogy ő hivta meg ebédre házigazdáját. ^yiitté r .*) Hivatalos piaczi árak. 882. — Lapunk bezártakor vettük a következő hireket: Gyászhír. Csitáry Kálmán a „Székes-Fehérvár és Vidéke-szerkesztője folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor a Keszthely hévvizi fürdón sziv-szélhiidésbeni elhunyt. — Halálozás. Svaa:ics Károly keszthelyi apát-plébános folyó hó 27-én délután fél 3 órakor, élete 79-ik évében végelgyengülésben meghalt. Temetése 29 ón délután 6 órakor fog végbe menni. éri jun hó 2I-én tartott liethá»Arró«. UK) kilogrammjával számítva Bma 11.50—11— Ror.s 9.20- 8.50. árpa 3 —7.20 — Zab 8 «.80 — Kukoricaa 8 80— •— Bu''gonya 4.---— Rizs 32.— —.— ltua Dara 23 50--.— Egy kilogramm Árpa kása --.48 Borsó — 30 I.oucsc — 36 Bab —.10 Köles káta —.12. Hariska — ÍT. Pákotika —.15 Savanyu káposzta -.10 Répa -8. 1 Liter. Uj bor 16 24. (''» bor 24 - 4á 1 t-i. Uj'' or 8 - 6 bor 14. — 1 Kiló. Kepc^e olaj - .4S Starin gyertya 1-20 F.igya g}",,!''y- —.60 Szappan —.4" M*r!>ibn* — '',•> Borjnhn* 60-.V2 Si-rtéabii* 56 -60 Saalonna — «0 Disznózsír —.96 Marhazair 1 írt. Körm-i — 50 8<t — ¡3 Czukor — Bors 1.10 Paprika —80. 602 3—2'' eladatik és pedig telek jegy zőkönyvm-kint. — _ 2-or. Venni szándékozók kötele. ElSŐ ranp 8£éSZSé£l- és asztali-Tíz. g «ok az árverési feltételeket sajátkezüleg --- i alá::*ai ée a kiteli becsárnak 10% vagyis Legtsrtalomdasabb bor- és HtWos-forrás m 74 frt 35 8 12 frt 5G krt készpénz ben vagy óvadékkcp.s papírban a kiküldőit kezeihez letenni. Egyéb feltételek alulirott tkv. hatóság é=> Novákovecz község házánál a hivatalos órák alatt mindenkor megt-. kinthetők. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Csáktornyán 1882. évi martius hó 8 ik napján._ ____609 1 — 1. - A tisztelettel alólirottnak Tan szerencséje teljes alázattal a t- cz. közönségnek becses tndomására jut-tatni, hogj nói intézetét folyó évi jnlins hó 1-én megnyitja és épen ugy, mint évekkel ezelőtt helyben gyakori rolta, a reábízott gyermekek kézimunkában való oktatására, müvelésére és nevelesére különös gondot forditand. Tisz:eletlel BŐH.\I ANNA. Horváth Lajos ügyvéd ur házában a kegyes-rendiek átellenében. 601 3 — 3. SALVATOR vasUartalom nélkül, gazdag teríti, szétüt'' 1 vtartaloímnal borsavas Nátron és szsirns I itbionban (032843 literként 0-12495 literként) LipóczI forrás IgszgetósáQ Eperjesen. K»pható minden ásványvixkerPskedésben és a legtülib gyógyMCrtárh . n. Fórafctár: Édesknty L, Badapesteo. D E T E S E K. 6-.il 6. az tx. IfrSl Árverési hirdetmény. A csáktornyai kir. jbiróság, mint tkvi hatóság ezennel közhírré teszi, miként Pallér György novákoveczi lakós végrehajtatónak Cseh János novákoveczi . lakós végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében 58 frt tőke és járulékai kielégítése végett a novákoveczi 53. sz. tjkben I 1 — 12 és f 1 sorsz. alatt felvett : ingatlanokból Cseh Jánost illető fele rész 748 frt frt 32 kr., becsértékben, ugyan ottani 452. sz. tjkbon 1567 hzaz alatt Cseh János éa neje Nóvák Katalin tulajdonául felvett ingatlan egészen 125 frt 16 kr., becsértékben Novákovecz község háznál 1882. évi augusztus hó 1-só napjának délutáni 2 órakor nyilvános árverésen az alábbi feltételek mellett eladatnak. 1-ör Kikiáltási ár a becsár, melyen alul ís az árverés alá bocsátott, ingatlan *) E rovat alatt kőslötért felelősséget nem vállal a Scerk Irodalom regény 385-400 oldala. A borítékon: Hetinaptár. — Sakk-talány. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora— Kér dések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. — A kis lottó huzáeai. — A 38 ik szám tartalma : Mdr késő! Elbeszélés; írt. Cserhalmi T-M. (Folytatás.) — Kertben. Költemény; irta Vásárhelyi M. — Egy bizarr éj. Be-széiy; irta Antónia Barrili, fordította Nyitray Józaet. (Folytatás.) — Az asz-azony ingatag. Mindennapi história; irta Lévtí Sándor. — Egy minister regénye-Novella; irta Wirth Bettina; fordította Vrana Hermin. (Folytatás.) — Egész a trón zsámolyáig.... Történeti novella B. E, után Belladonna. — Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: A Misrisipi áradása (két képben.) — A „Joannette" t elhagyják a hajótörtek. — A fogoly. Melléklet: „A kincs" cz. regény 401—416 oldala. — „Nővilág" junius havi száma. — A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Ssólagrejtvény. — Talányok megfej téseí. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő pos.ája. — Hirdetések. — A kis lottó hu zasai. — Előfizethetni: M-hner Vil mos-''«ál, Budapest TV. ker., papnövelde-utcza 8. íz. Egész évre G frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. A vasúti uj menetrend. Egyveleg. — A nók emanczlpácziójához. Amerika tudvalevőleg a női emanczipá-czió hazája. A női jegyzők, polgármesterek, ügyvédek, birák, sőt papok is olt egyáltalában nem tartozik a ritkaságok közé. Nemrég az Egye» ült Államok szenátusa foglalkozott a nők szavazás-kópes-ségének kórdósévei s a kiküldött bizottság a nók mellett foglalt helyet. De még a nói rabszolgaság eredeti hazájában, Ázsiában is, örvendetesen halad előre a női emanczipáczió eszméje. Mint a „Pali Mail Gazette"-nek Kalkuttából sürgöny-tik, két bengáli h?lgy a rjipokban azép sikerrel tette le a tudori vizsgát a azóp-mü vészetekből. (E rovat alatt megemlitott mnnka Nngy-Kx W* úits József köny vkereskedése LUxl m^-rendelbetó ) - Az „Ország-Világi XX. füzete megjelent Mielőtt] tartalmáról szólnánk, üdvözöljük az uj szerkesztőt, ifj. ábrányi Kornélt, kinek neve garanciát nyuji arra, hogy az „Ország-Világ" csakhamar betölti ast a helyet, melyet a külföldi képes lapok bitorolnak. A szerkesztőtől van egy megragadó kedves rajz „A rózsabimbó* czimmel, Bartók Lajosnak „Szeretlek lányka" czimü hangulatteljes, magyar költeménye egy eredeti elbeszélés „A feketr. doktor" czimmel és egy szép orosz b-szély „Nem egymásnak teremtve" czimmel. Azonkívül ifj. Ábrányi Kornél egy jeles minden az utóbbi két hét alatt történt nevezete« dolgot magába öleiő tár-czával is szerepei. Könyves Tó:bKáimán „A zsidóüldözés multjá;>ól" czimmel igen érdekes, becses és tanulságos adatokat közöi, figyelemreméltó a Keraenczky K. czikke is „A mai görögorBzágról", melyben különösen a parlamenti mizériákat Ügyesen vázolja. Egyéb ki .-¿ló czikkei a wdsseufelsi tó (képpel), Elz vára (képpel.) A spalatói főtemplom és a Diclotia-iiur palota (képpel), a két előbbi tájrajz. ez p-''dig művelődéstörténeti ^zikk. A „JcanettJ hajó sorsa", melyhez sikerült kép is van » menekülőket tüntetve föl. Garibaldi hü arczképe, lakása Caprera 3zigetén, kimerítő sorok kíséretében mu-tutvák be, úgyszintén Kállay is, azuj kö zös pénzügyminister. Képei közül ha csak egyet közölt volna is a „Krisztus Pilátus tlőtl" czimü remek rajzot, elég lett volna egy számra, de hát van ott több és mind igen szépek. A Munkácsy képe ily máso latban még a külföldi lapokat sem véve ki, nem volt bemutatva sehol; b a jeles metszés becsületére válik Wilckens és Waidi előnyösen ismert metsző intézetének. Az uj füzetben egy helyes reformot lálutik, t. i. a különfélék royata alatt a kiváló napi események, ügyes kivonato-láaban, kitűnő tollra való stylusban vannak megemlítve. El nem mulaszthatjuk, hogy fel ne hívjuk olvasóink figyelmét e lapra, mely megérdemlené, hogy minden magyar család asztalának disze legyen. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadó hivataiában, |>Budapeat, Koronaherczeg-utcza 3. sz. Előfizetési ára egész évre 10 írt. félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. — Tkborszky és Parsch nemzeti zenemükereskedésében Budapestem megjelent: „Szép leányok" Csiky Gergely legkedveltebb dalai. 1) Még azt mondják ..z emberek. 2) Ha meghalok, csillag lészen belőlem- 3) Csipkéé a bzőíő levele. 4) Daru megjő, meg a gólya (Szentirmay E''cmértől.) Énekhangra zongorakisérst tel (vugy zongorára külön) Ára 1 frt. - A „Családi Lapok* 37 ik számának tartalma: Már késő! Elbeszélés: irta Cserhalmi T. M. (Folytatás.) — Szereti a csillag.... Költemény: irta Halász Feroncz. —■ Egy bizarr éj. Beszély; irta Antenio Barillí, fordította Nyitray-József. (Folytatás.) — A nihilisták áldózata Humoreszk. Sch. A. után irtaPhilantrop. — (Vége.) — A kerti fáknál.... Költemény; irta Holló. (Képpel.) — Egy minister regénye, Novella; irta Wirth Bettina; for-ditotta Vrana Hermin. (Folytatás.) — Furcsa végrendelkezések; irta Tasnádi M. — Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: Oroszországi.zsidók egy hamburgi szállón. — Temetés Flórencsben. — A kerti fáknál.:.. Melléklet: „A kincs" cz. Forg irány Kanizsa Érkezik Indul I.a) Béesnjb.tj — Barca 1.1 — 2*2,410 frt pénzbírság. Az adóügyek iránt érdeklődő közönség előtt bizonyára nem maradt észrevétlenül a fővárosi kir. adófelügyelőnek az a dicséretes törekvése, mely arra irányult, hogy a fővárosi uzsorásokat valódi jövedelmök ezerint megadóztassa, vagyis hogy e czélt az illetékes adókivető bizottságok elé indokolt javaslatot terjeszszen. E munkálat előkészítése közben azonban számtalan esetnél kiderült, hogy az illető uzsorások o foglalkozást évek óta űzik, de adófizetési köteVzettségÜknek soha eleget nem tette:. Elmúl asztották ugyanis beadni jövedelem va''lomásukat, sőt eltitkolták foglalkozásukat is. Az ilyenek ellen, mint a kik az államkincstárt megrövidítik, jö-vedel em-e!titkoIás miatt rendszeres viza-gálát indíttatik. Ha a fél és a kinc-Uár kö zött ily esetben kiegyezés nem jön léire, az ügy a fenyitőtörvényszék által birál-tatik el. — Hay Bernát budapesti lakÓ8t — s hires uzsorást pénzüzérke-déaből eredeti jövedelmeinek eltitkolása által elkövetett jövedéki kihágásban vétkesnek találta s ezért a megrövidített adó mérvéhez képest 22,4Í0 frt pénzbírság fizetésire, behajthatlanság e6ötére pedig Baját költségén kitölteudő hat havi fog-aágbüntetésre ítélte. — A szórakozottság netovábbja. Newton, a bires csillagász éa mathemati-kus, a nehézkedés törvényének fölfedezője, ntia ismeretein kivül még szórakozottságáról is hires volt. Nem akarván, hogy tanulmányai kCzben háborgassák, ugy rendezte be, bogy ebédját mindig & szomszédszobába tették a kemenczére, hol azután, ha megehezett, gyorsan elköltötte az eoédet. Egy barátja egyszer azt a tréfát tette vele, hogy megette a kamen-czén füstölgő ételt és azután rejtbelyéből le<te, mit fog majd mondani ebhez Nev. • ton. Ez vagy hét óra múlva be is jött és megpillantván az üres tálat, fejcsóválva igy mormogott magában; „Mégis csak nagyon„feledókeny vagyok; azt hittem, hogy még nem is ebédeltem!" — Sokkal érdekesebb ós pikánsabb eseteket beszélnek Bendáról, a nem kevésbé szórakozott karmesterről. Ez ugyanis egyszer egy társaságban megfogta a mellette ülő kisasszony kezét 8 bedugta kis ujját az épen kialudt pipába, a jámbor azt hitte szóra kozottságában, hogy pipuszurkálója van kezében. — Egy másik alkalommal visz Btament lakására, hogy elhozza az otthon felejtett csaernyőt. Sötét volt már b az ablakon kinéző inas nem ismervén meg gazdáját, odakiáltotta neki, hogy „nincs otthon as ur!" — „No hát akkor majd máskor jövök«, mondá Bsnda és visszaballa gott. De & szórakozottság netovábbját a következő eset képezi: Benda neje gyermekágyban feküdvén, egyik szomszédja meghívta ebédre a karmestert. Ez meg Ízlelte a levest, mely bizony elég rosz volt, Benda egy darabig csak gyűrte magába a rosz ételt, de végre nem állhatta meg tovább o igy ssólott: „Már bocsássa- 12 6.16 p ''(Sopronb.) 2. 10 ó.20p. 3. 4 ó. 11 p. b)Barcs-B6cs-, njhely. 1. ¡1 ¿ra 2. 5 ó. 27 p. !(«.r. Zákányból.) 8. : 1 ó. 41 p. 3 óra 11 ó. 2 p (sz. V. Zákányig.) il öó. 15 p. |tr "»t. v.von. 12 6 ó Og sz. V. 1 jjejj .íz. v. Ifi p. reg v.von. ó. "> ] 55 p. II. a) Bpest -Prxg^erhofl. 2 6 5 p 2 ó. 4 6p. <J.u. v.von. 2. 10 ó. SO p 1" ó. 50 p («st. 3 4 J 31 p. 4 ó. 57 p.,jreg (v.t.) ; id.n. íz. v. gy HZ. V. b"i Pragerh.- Bpeit. 1 5 ó. 55 p. 2. 1 ó. 14 p legtitrtíbb égrfrtjtf SMmU-KJJT legjobb Asztaií-és üdiíö ital, kitüoö hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyomor-éi hólyag hurutnál. m_ EDECSE.K(az emésztés elősegítésérs). Mattoni Henrik, xarisiadbaR .cs^orsa«^ 459 24-48. 3. 11 ó. 10-p ;sr. v.) 6 ó. 8 p. rog 2 « G p. ,d.u. 11 0.35 p.<-jj rs v. sz. v. v.vo r. Felelős szerkesztő : SZALAY S.ÍNDOR Társszerkesztő: B.ÖÓCZI BEBNÁT. Gl 1'' 1--1. Grand Theatré mecbanique. Ma csfitörtöiófl jnnins bó 29-en 2 nagyszerű előadás Kezdete :<z elsőnek délutáni 5 órakor, a másodiknak esti 8 órakor_ Uj műsor. I. A nápolyi tenger-öböl. II. A nagy tüz Moszkvában 1812. évben. III. Uj önmozdonyu művészek és mechanikai jelenetek. IV. A kedvelt Wandel-Diorama uj műsorral. Mély tisztelettel Pénteken nincs előadás. Q. ji © j* Ír JtT. noOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOgO no 8! 8 819. sz. : 882. SOG. 2—2. OO ismerctesen * t-rméfuctes tiKZ''itója a tétnek. Ra n«mes szervók »zabályste-rtlen működnek, akkor ar ember egészséges, háborgatások, számos és gyakran rémitö szenvedésedet idéxn-k -lő. «10 1-8 Dapulái , síelek , étvágytalanság, főf''jás, gyomor-, bél-, máj-, és epeszenvedések, vértólulás, szédelgés, sárjjasáf, a''aayér, cs<is és köszvény. bSrketegíégek. veseit«nvodí»'',k fa testi fájdalmak minden ágában, mert a kitlri-tési szorultság a testbtn, valamint méreganyagok ig maradnak bátra, melyrk fenntebb emiitett szervoket külsSleg térítették volna el. Ax egyetlen gyógyszer, mely egyszersmind ctind ezer. szervekre hat és a rendes működést leggyorsabban h ''tza helyre, ópugy a szenvedést gyökerfsen fogja éi mellSzi, a világ »•írre »xert tett é« mindenhol a legnagyobb hatással használt Braod Ricbard ffrógyszemz s w e I c z I labdacsai. Csakis ezek »egitnek es jxiz^zrok köszönhetik ennek használat* után eg.;s*-«¿gfik helyreállitását Minek «íenvrdnok tehát oly sokan oly igen, roikor kényelmeden és olcsó módou segithet magán ? Ne malaszsia tehát senki el, ki egy ilyen bajjal van terhelve, Brandt Richard-féle aweiezi labda-sait i^ejc ko-rnn megszereini. molyok bizonyosan *e-friten-k, mely már ar. clsó próbánál azonnal tapa«xtalh*tó Vigyázni kell azonban arra is. hogy a valódi Brandt RIcbard-féle sweirmi lab-d*c»okat vegyük, mert csakis ezek segíthetnek. Ezek pléd botban vannak , csomagolva és ogy cximkével ellá ra, nwly a fehír sweicxi kenrs«t»-t piros mezőbe Brandt Richárd név*el viseli. A Brandt Riebsrd-fél<- swei-xi labdacsok dobosonként 70 krért kaphatók melv 5 hétig elégséges, ugy. hogy a napi asQkséglet csak 1—3 krt tesz'' ki, •mellett a basxnálati utasítás, n^gy-taámu orvosi ítéletekkel, mely a legtöbb gyógyszertárban kapható. Nagy-Kanizsán BeltlS Joz*ef gyógyszertárában. Áriejt. hirdetmény. 1 - szőr. A budapesti-grátzi államnton levó 781/« és 90sz. átereszek újbóli felépítését és 91. és 93. sz. átereszek kijavítását a nagyméltóságú közm. és közlek. m. kir. ministerium 1882. évi junius hó 11-én kelt 12690. sz. magas rendeletével 2014 frt 83 krnyi összeggel engedélyezte. ''2-szor. A tapolcza-nagy-kanizsai államut 44 -4ö kim. szakaszán levó 55. sz. téglaboltozott hid helyreállitását 3 magas ministerium f. évi junius hó 11-ón 12217. sz. rendeletével 1821 frt 35 krnyi összeg gel engedélyezte. Ezen munkák biztosítása tekintetéből alnl-irt hivatal irodájában folyó 1882. évi julius hó 3-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak mog, hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére, a fentkitett összeg 5%-val mint bánatpénz- OO OO OO OO OO magukat bizto- zel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% sitékra lesz kiegészi''iendó . írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak cl; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kíteendó, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a mnnkálatob-at és feltételek tarulmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bé-1)éggel ellátandók, a vállalati összeg 10%-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, müszerelvénvek és feltételek i • alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegcn, 1882. évi junius hó 19 én. Zalamcsyci in. kir. építészeti hivatal. OOOOOOOOOOODOO ffacj-Kaftiaáa, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójin. |
