Zala-Somogyi Közlöny 1862 004-006sz augusztus.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.31 MB
Keltezés:	2009-01-12 11:24:09

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1150
Megtekintések száma:	6417
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1862 004-006. szám augusztus Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből I. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa I. évfolyam. 4. szám. 1862. augusztus í-éi Ismeretterjesztő\' lap \' a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdámt, todomáu}\' és művészet köréből Megjelel, « lap legalább egy ivcn julina ho 1-tul körivé minden hú 1-én, Kí-én és 20-án. - KIÖnzciÖBi ár p...táni ^<-tküldti-ns-l í-, helyben házhoz hordva évre 6 frt, felerr« Jfrt - Minden egész erei elotu«tü a lap tulajdont* kölcnon könyvtarat a/, vddig fcutólló feLlétel»k m.-lbjtt fél áron hastnálharja. - Nyílt " IV:,it, B,,r\'-^ 7 kr- L\'-°r 11 kr- mindiin további beiktatásért;, kr. B hlvegdyért 30 kr. ŰíclmúÖ. -kiadó hivatalhoz Nagy-Kan izBára; a lap nzflltmi tartalmát illető ki,zl-n..-i.v.:k Fdig, ugy minden levelek frmentve a tszcrküRztÖBéghei: küldendők Kaposvárra. tér egy Petit Borért IM kr. — Hirdetések négy 1. A beiktatási dij a a lap kezelését illető minden tá: Az irodalom hat&sa. Kzen név „irodalom"1 igen széles fogalom, melynek kiterjedt határait csak akkor jármi meg tökéletesen az értekező, ha a földtanilag én történetileg ismeretes világrészek, abban éltí népek és nemzetek irodalmi történetét előadná. ... vagv is elkezdve mindegyik nép irodalmi őskorán, annak kezdete, mozzanatai, emelkedettsége, hanyatlása vagy bukása, s ezen irodalmi vii]tudásoknak az akkor élt nemzedék életére lett egyenkinti és kölcsönös b«=í"<.\'lv;wi történeti hűséggel megírathatnék. Miután uzün-bitii c nügv tárpvgvnl gvenge erri nem nn.\'rköz-hetik. s terjedelménél lógva az nrrólie Imélkedua tr- lap szUk körén kivül is esik: én csak az iiw-dalom körvonalait ujhegygyel akarom érinteni, megkísérelvén röviden értelmezni azt: mi az irodalom á \\ a 1 ií n o s s á g b a n véve és mi rí c m-zeti tekintetben , van-e annak az epres emberre, valamint a külön népekre, söi összt-véxe magfira a polgárzatra ia hatása és minő V Az irodalom ií tálában véve az emberi társaságnak a kúzö megértésre számított erkölcsi értelembeni közlönye, továbbá a megtörtént, dolgoknak, vagy terrnéázeti igazságként feltaláltaknak mint tndománvnak leírás, közzététele. Ezen megliatározásnál fogva, az embernek mint egyesnek, minr nemzetnek, síit magának a közös polgárzatnak is egész élete, eshetősége a bölcsőtől a sirig, keserve vagy öröme, bal-sursa vagv szerencséje, botlása vagv rrénve, nemzeti es polgári életének minden mozzanata, ide véve a k ül tárgyak kai és események keli érintkezését s azok természetét is — uz irodalommal nem csak vizonos, de szükség, hogv a z u n o s is legyen, azaz a közös élet összes <-seményei teszik ni irodalom tárgyait. llai szükséges-e a közös élet eseményeinek ilvfele organnm\'? Igen! az ember társadalmi állapotban él, értelemmel beszélő műszer-n 1 alkottatott, mely azt mutatja, hogy az embereknek egymást meg kell érteniük, ez az erkölcsi tokéletesüiés mulhatlan feltétele. Ha hát ez alapba szükséges, mit eltagadni nem le-bet, ugy a közös megértés eszközének az irodalomnak tökébttsülnie kellett e amennyire to-kéletcsbült. ez az emberi nem erkölcni j fejlődésének mérfokául tekinthető. \| Minden időben érezték is ennek szükségét s al-r i kalmazták ugy és oly alakban, mint maga az \| emberi nem kifejlődése volu Hint említtetik, már Mózses a Horeb hegyéről táblán írva hozta le a tízparancsolatot. Bajza világtörténetéből olvasható, hogy az öa időben, midőn az ember a fejlődés tlsö stádiumán állott, midőn az élet jóformán csak a létei öntudatára volt szorítva, már b,e kellett állnia aeon szükségnek, hogy a közvetlen jelenlevőkön kivül az emberek a távoliakkal is érintkezzenek b a megértés jelképéül bizonyos tárgyak elküldését használták. De meg közönségesen tudva van, hogy az irodalom kifejlése előtt, vagv után is azon népeknél, kik a kifejlődés alsóbb fokán állottak közmegértés tárgyául jelvényeket, hieroglyfe-kat ltasznaltak. A cliinai állam könyvtárában Könyvismertetés. °J SUfigyarország történelme, különön tekintettel a j <j g f e j 1 é a r o. Fotanodai b magán használatid irta Bocaor látván, türtónet- éa áLlamjogtanár. l-aö fílzct Pápán 1861. Ara 1 fl 2\\> kr. (1UÜ 1\'.) 2-ik fíueL Pápán 1801\'. Ara 1 ft 2U kr. ^1U—Í03 1..) Hol vun az a magyar, kit nemzetének történelme, évezredes alkotmányának miként lett kifejlődése ne érdekelne? ki ne Ürülne, mikor látja, hogy a legnvomaaztúbb időkbeh s körülmények közepette is munkás kezek ; fáradnak azon tér müvelésén, melynek beültetése által a haza szeretete", nemzetiséghezi erős vonzalom, törvényes jogainkhoz, évezred viszontagságaival daczolt ősi alkotmáuyunkhozi rendithetlen ragaszkodás mozdíttatik elő ? Dy munkás Bocsor István, kinek neve ismeretes már az irodalomban, de ha még eddig az nem lett volna is, ez egy müve ismertté tenné. Nem puszta adatgyűjtő Ő, hanem philoso-phus nyomozó. Föfjgyelme nem annyira a kül-eseményekre, hanem azon szellemre irányul, melynek az események csak megtestesülései, a igy fíísulyt azon eseményekre fektet, melyekben a szellem nyilatkoztatta ki önmagát, s melyek egyúttal emelkedése lépcsőjét, tovább fejlődése rugóját képezték. Lépésről lépésre kiséri szerző, b mindenütt feltünteti a nemzeti szellem fejlődését, melynek a lefolyt korszakot alkotó események oly hátrahagyott lépcsői, melyeken a szellemnek a fejlődés törvénye szerint tnl é.s fólibök kell emelkednie. Míívét.nem csak fÖtimodai, hanem magán használatra is irta, s az iskola falai közül kilépett hazafi szintúgy lélekemelő s tanulság- . _ "j Caak BrömUalrat fsjwheytk ki, mW.Bsi a tndÓB-o haín= osorta tomört Bsrriöuok nagy irdokílJiyTrM üy (iv^lt tollal BitiHélIietJirfif\'int^ olrniiflc.iriíniiAfrfhíkkp]. ~" fi i r T k. . teljem ulvasmányt nyer benne, mint az iskolai növendék alapos képzettséget meríthet belőle, megismerkedvén általat közvetítettségben nem \| rsak az időrendi fejlése szerint híven adott kül-\| történettel (külső), nem csak a jog fejlésével. \' (méhnek nagv tér van szentelvej, hanem a bel-j söve-1, az események mozgató szent lélekkel, a k ül esem én vekben önmagát tovafejlodésének kü-I lönböző stádiumain megtestesítő nemzeti szel-, lemmel is. A nemzeti szellem minden működési köre ismertetve van, de — mint aczím -is mntatja — azon körbeni működése ismertetésének van legnagyobb tér szentelve, me.lyhen a jogot — az évezred viszontagságai alatt folyvást erősbült, vérünkbe átment alkotmánytmegnlkotá. Nem mellőzi azonban a szellem többi cselekvékeny-ségi sphaeráit sem, s ha nem is észtana — de észtnni világításban feltüntetése e mü a magyar történelemnek. Szerző eltér a szokott felosztásoktól. A magyar történelem felosztásához nem az uralkodott családok, hanem a szellem fejlődése adja a kulcsot. Az t-ső füzetben, mintán bevezetésül adja Magyarország történelmének fogalmát, földének leírását, benépesülését, a történelmi világgal lett hármas érintkezését, áttér n felosztásra. A nemzeti szellem fejlődésének fö-stádiumait jelöli meg, s e stádiumok adják a fo-Vorszakokat. Szerző eszerint nem annyira korszakokra osztja a magyar történelmet, mint inkább azt mutatja ki, minő korszakokat alkot tovafejlödésében a-nemzeti-szellem. Három komakot mutat föl! Áz 1-bö (900 —1301) Magyarországnak-enrópai képződését, a 2-ik (1301 —1490) az ország kül- és beTnagy-ságát s virágzását; á 3-ik (1490—1848) az ország államéleténei hanyatlását tünteti föl. .Helyteleníti szerző áz állami életkoroknak emberiekkel s így a hahyTitlásnák öregkormlí üfwzeha« sonlitásiit. -minthogy még élő nemzeteknél a kapyatlásból a íöltámadásnak szintúgy van helye, mint az elhalásnak. S hazánknak legújabb Jölébredése — mely által középkori bőrét levet-\| közvén, népuralmi eszméivel * törekszik ma^at ! az újkor színvonalára fölküzdeni, s hanyatló i életének lL48 óta nj korszakot nyitni, legjob-! ban tann^itjn ezt stb." Az 1-ső füzet az 1-sŐ fökorszakot tárgyalja, s a szellem fejlődése szerint három alkor-szakra különül. Az l-ben (900—997) a nemzet az elfoglalt főidet rendezi, b ennek birtokában megszilárdítja magát. A 2-ban (997—1114) nvngot befolvúsa alatt n kereszténység üáltal polgárisul. A\' 5-ban (1114—1301) kelet befolyása alatt életének ellentétekre fejtetése miatt megrojnlik, de visszahat, és léte minden elemeinek kiképezését bevégezi. E fejlődési lépcsőkön átvezetve mutatja föl szerző előttünk a magyar nemzetnek 1-sŐ fokorszakbeli történetét, a nemzeti szellem fokozatos fejlődését. A kültörténet idol sorrendben mindenütt adva van, de fÖfigyelem a szellem fejlődésének van szentelve, ez sugárzik ki még a k ülésemé nyék rajzából is, melyeknek mozgató s elevenítő gzetrt lelke a neinzet szelleme. Nagy gond van fordítva a jog fejlődésé-\'nek kimutatására, \'"ez\'Ölíból minden -uralkodó élete s az alatta történt nevezetesebb események hü rajza után az uralkodónak jelleme, nemzet-életrei hatása, s az uralkodása alatt tartott gyűléseken hozott törvények részletes elÖsorolása kby^kezik^ mmdeüütt éra gül átnlános átnézetét az 1-sö főkorszakban megszilárdult államelemeknek (a. földnek, népnek, jognak) — köz- és magánjog alosztályza-taikkal —. anyagi (gazdaszat, ipar, keréake-lem) s szellemi (míivészet;-irodalom, tudomány, vallás) műveltségnek, laÖViraönybk Xejí&iéáé-nék","\'R "bezárja az 1-so fUzetefe sorokfcaF: : llÍO,flfo(nÍarRbra Barnítható nagykütetil könyvök közt most is több találtatik ijv. jelvéuyek-kel; • ?8 magyará>tajik^..., ¦ s _j rM-* ¦ Ha, hátúik jtod^majj ók «nberi fejlettség mérfokául kell WuipO^Lcfey a* mái magában,1 .e,pkölo3í0g V8 ÍfJ»fföA VMfcfcfgJm és jó, mely ke^&Ől a következőkben adunk ele" némely" értelmezésekét. ... Közhitünk szerint a világ illetőleg a föld küzdtere a jó és rósz szellemnek, ugy annyira, hogy csaknem minden lépésnél találkozunk e kéjl^il^sítoseyejtott harcsával. Miért van. ez "rTfeg vallom; Tfflvel én azTroberiségrtalapban jónak, azaz erkölcsinek tartómra két említett" tatalom harczát, b félreértések harcsának nevezem inkább," mintsem hinném, hogy léteznének az emberek között akár egyénileg akár tárwiságilng daemoriök vagy is absolut ro-nzak, mélyek a nemes és jó felett liatározott gvözelemre számítanak. Ha pedig csak félreértésen alapszik aharcz\'v ugy ajó és erkölcsi győzelmére, minekünk egy vezető kell a világosság jelé, milyen az érintkezések és estmények nyilvános közlönye, az — irodalom." Igaz hogy az irodalom néha maga látszik egy részben eszközének lenni a jónak ugy mint a rosznak. Jaj de az-csák látszólagos, ez épen az irodalomba is átcsúszott félreértések harcza, de épen hogy az ide átvitetett, szükséges arra, hogy a közvélemény ítélőszéke előtt az erkölcsi való diadalé arasson, mely az erő legnagyobb súlyával van hivatva a jó és nemes valódi fogalmát megállapítani és érvényesíteni. Mindenkinek van minden__szóról bizonyos fogalma, — e fogalom egv, azon különbséggel, hogy némely emberben képzettebb, másikban homályosabb. En az igazság szónak fogalmát meglehetős kifejezetten érzem lelkemben, más vagv tisztábban éréi vagv homályosabban, de annyi bizonyos, hogy mindkettőnk lelkében az igazság alapjel- _....... _.«§ 2G _ ................. lege egy, — hiába hirdetnék az igazságot gazságnak, a bátorságot gyávaságnak, az erőt gyengeségnek. Le ha J>ár meg van is ft lélekben a\'valdála^jelíege, sjrokségca zért & közös megértés ég nyilvánosság k%sloB.yerniert minő meg-csöndaloLt, ismereteink aaennyirft egyéniob,.bizonyos mérfokig komályoaak is, nyilvánosan kell hát hatni arra, hogy atnlánosak és világosak légyenek,"-Ez az- irodalomban az erkölcsi gyarapodás. Ezen eszmének ninncs ellene, sőt mellette szól azon körülmény, hogy gyakran hozatik nyilvánosság élé olyan, melynek ellenkezője állfttatikj---igen! de az csak azt mutatja, hogy egyik állító sincs tisztában az ügygyei, vagy azt, hogy egyik bizonyosan nincs, a közvélemény állítja elő a valót, az erkölcsit az igazat, közvélemény pedig nyilvánosság, sajtó nélkül nincs, ezen kivül csupán egyéni a vélemény, mely mint fentebb megmondottuk, bizonyos morfokig mindig hiányos, homályos a akadálya az erkölcsi élet rendszeresen biztos kifejlósének. Erkölcsi életünk anyagi nyomás alatt áll. Mennyiben ez mig a földqn élünk, soha el nem különíthető: következik mikóp a gondviselés ugy intézkedett, hogy az emberi szellem fejlődése a materiális kiíejlésekkel karöltve járjon, s e tétel határozza meg az irodalom anyagi értékét. Tudjuk, hogy az irodalom nagy részét teszi —?- mint fenti meghatározásunkban mondva volt — a természeti igazságként feltalált és ilyennek megállapított dolgok és tételek leírása. Ez teszi a világirodalom könyvköteteinek azon nagy. számát, melyben mind inkább alaposabban kifejtetik az egyesek, ugy népek és az állam materiális tana. Az embernek. mint testinek anyagi táplál tatás kell, hogy a szellemet nevelje, és valójába az élheted és kényelem szükségét feltételező anyagi dolgok körüli fürkészés csodálandólag öregbiti a szellem erejét. azért, hogy ez az anyagra eYtfsegítőIeg bWsou vissza, fogná tagadni, hugy,.&ji^kii- és mértani irodalom nem ai élet anjr^p lésükségeire kiható tudomány? mondhatni-u tf&ncj[. o mellett mégis, hogy a krellóra éa iinW \\ Klek mu_ gasaága, mondhatni v&lnnorí"* j^jyságérzete nem képződik és emelkedik vele? Hajói emlékezem, Archimedes a nagy mathematicus mondta: mutassatok egy megálllmtá.si pontot, kifordítom vállamon a földet sarkaibúi. A föld- és égrajz, a mennyiben egy csillag elvezeti az eltévedt vándort a tengeren; a műipar;, gasdászat és minden szaktudomány a mennyiben eszközét és módját nyújtja a megélhetés szükségének j a természet-és vegytan, az első, amennyiben előteremti a csodálandó hatású gépeket, az utóbbi, mennyiben mesterséggel elkészíti az orvos szereket, mind az Irodalom tárgyai, melyből vette lételemét, melynek karjain emelkedett azon bámulandó nagyságra, melyet az emberi élet anyagi előnyére a mai korban tapasztalunk. Rövid átalánosságban ez az átalános irodalom szellemi és anyagi hatása; mely világosabban fog kitűnni az irodalom azon része elemezéséből, mely mindnyájunkra legvonzóbb, legkedvesebb , — ez pedig a nemzeti irodalom, miről a jövő számban különösen reánk vonatkozólag szándékom szólani. FuDOK PÁL. Néhány szó a Dunántúli vasutakrói I i\'olytatia. , Tagadhatlan, hogy a két város: Sopron és Kanizsa között, czélszerücn alkalmazott közlekedési eszközök hiánya mellett is bizonyom kereskedelmi s Üzleti élénkség tartotta fenn magát minden időben, — s a kit \\áros hirea pin-ezait — bár sokszor járhaüanul — összekötő államutakon feltűnt gyakori pezsgés nem egy- országnak áz olasz ósjiémet befolyás alatti kül-nagyságat.... a 2-dikban (143.8—1490) az országnak a keletteli küzdelem közt kivívott kül-és belnagyságát —* legfőbb virágzását terjeszti clö. ^ Párhuzamba teszi szerző nemzetünknek e korbani történetét az egyetemes történelemmel, miután annak hatása elvitázhatlan az egyes nemzetek történetére. „Európában két iránya állt elő az államalakulásoknak. Egyik az államhatalmat az egyediség összébbszorításával egy fejedelembe (f\'runcziaországi irány), másik az egyediség tágashítáBával az államfő mellett egyes vagy testületekké alakult egyedekbe (németországi irány) központosítja. Amaz az ösz-szefogott, a géppé tett erőkkel hódít, határokat szélesít, külfényt áraszt, birodalmakat alkot. Emez az egyed jogait emeli, a néperőt fejleszti, s inkább a belélet nagyságára irányniván, a kUlbefolyás ellen sokszor csatára kel. .Előkészítője a két irány azon államalakoknak, melyekre á^középkori hítbér uralomról az- ujabb korban az országok átmennek. Itt csak átmenetül, a keresztyén világ által czélul vett alkotmányos egynralom két tényezőjének: nép és fejedelmi hatalomnak előanyagául tűnnek fel. E két irány az, melynek befolyása alá Magyarország nyugottali érintkezésében esik. Külre foraultában először franczia azután német fejedelmi családokból választ királyokat. Az olasz-franczia Anjouk külnagyságát, a német Lu-xfirtbürgiak, később (a- 2-ik alkorszakban) a Habsburgok belje szilárdítására ébredését segítik ölő. Ez utóbbiakhozi viszonya s keleti birtokai fonalán megkezdi egyúttal a nemzet\'ama nágy\'-harcüot, molot Európa keletén, Ázsia vív Európával, a muhamedániftipuB a keresztyén-seggel, de a "mély harcz itt az l-^ö alkorszak-ban csak bevezető csarnok a jövő álkörszákbau viendő küzdelmére sat. \' iVí^ká,,)j>\\i» q.\' „Az ország bel- és küléletének ekkép alakultából jött ehí folytonos küzdelmek közt az a pörténelemT^afi^a—i^elsíi. század jilatt lefolyt. Azon téren —-mely eddig csak ingó hídja volt —keletnek nyugatra —, azon népiajokból, melyek önállóság nélkül élődtek Európának e keletény?-. azon elemekből — melyek a gerjnán, román és szláv Európának érintkezési pontján az ázsiai és európai szellemnek vegyületéből kelfiok ki:, bejöttével maradandó államut, ke-resztyénné létével polgárisnlt_államot^s beljé-nek megazjlárdftásával saját önségü államot ala-kított a magyar nemzet. A szinezetlen népeknek. Pontustcrl Adriáig, Balkantól Kárpátig tömörebb kozpontosítója, a keresztyén világnak kelet és éjszak, Ázsia és az ízlám ellen-f rds bástyája, a műveltségnek keletre továbbter-jesztóül — világszerii rakhelye, s a azabadság-nak.TTT.as, emberiség.Bzellqme tövábbfejlésebén —r egyjk szögletkóvojdakult meg ez által. E viszony valóaulásával befejeztetett a, magyar -állam elemér képződésének korszaka, AQndan-nakmit idővel végezni kell — bimbói kífe-tqltek az ifjú magyar népben. .A küzdések — inifb/ojüt^Jj^tóvekíko^t-e^kü]es,lés/történtí t. p. kUz4éa nyngot ^éíTcelcfr elteh, s azért s"öua sem u egyikbe séma másikba be. nem-oíva-dás>.kiizdés bej- ós .klllfóldiség közt; küzdés egyéTemesst^ és részletességek közt;_küzdés szárazfdkt és kőzéptengen világ közt; küzdés az.ázsiai ás európai ezelleniTVözi meg&zilár-• ditát^BajVtjávilertnépflzellemet. A\'küzdésck-b^idáíg^(f3_0a)jefolyi tsemények kibonták o néyyselletnet-ázsiai tcrmészctiségébbl, s minden---ttla^áv^ a szabadság azon fokára,-emelék, a .-m^eiilj^o^^ v^fr azeUeme álliítt. fix ^völt -i, aa\'\'^a§ jkorsiak ;iblJSmata^5 tósclfTimbű-" -katj ^.^^U^flzabajíiaágsarjá^at a további esc- -a magyar ,XÜálLL-í- -f^-\'í Eyiszonyoklioz képest két alkorszak^t kü- ^^tá^m^n^zátíB: ftjWtwxvleHz^. J^tiztel.nieg szerző a nenraetnek affSkorfotít\' ^MWW.felaoato." (A89-ri3.90.il.) baiíJ, életébon. Az 1-sőben (1301— Í49ÖTS tí e korszak, vagy is a magyar történelem 2-ik fökorszaka az, melynek eszményeivel, az ezeket létesítő, ezekben Önmagát megtestesítő szellemnek fejlődésével ismerkedtél meg szerző a 2-ik füzetben. Magyarország kül- és bei-nagyságának, virágzásának kora ez. A nemzeti szellem — miután a nemzet léte minden elemeinek kiképezését az 1-sŐ korszakban bevégezte — külre hat. Árpád fiága kihalván, külföldi uralkodókat választ a nemzet, kik csak nöágon Árpád ivadékai, — a külföldi uralko-ITóVcsaláüi érdekei \'külfölddel hozzák érintkezésbe a nemzetet, a nép -magáért! léte mellett, másért is léteiével, másra hatásával, közreműködésével bzóvj tovább történetei fonnlát. Az 1-sŐ fokorszakban kiképeztetett a magyar állam, itt — a 2-ik fokorszakban „a kiképzett állam világtorténctivélesz," s külügyekbe avatkozás, világtörténelmi jelentőségének valósítása, államtársai iránti rendeltetésének kivitele teázik fejlése főbb irányait. Történeteit európai szellem hatja át. Minden — mi életében nagynak nevezhető — e korszakában jönlétre. Első fejlése fonalán nyugot s kelet lőnek most is külénntkezése pontjai. S mig amott olasz ós néniét — itt lötök és vegyítve szláv befolyás-sal-kello szpm beszáll ma. A nytigottali érintke-zés,efc«í — a keletteli küzdés éveit tölti be a korszaknak. A"beléletben e"~kiUvJBZODyok mellett a már meglevő elemek virágzásra fejlesz-tetnek, a külbefolyás alatt sajátított eszmék foganatosíttatnak, a kUzdclmek (melyek a kul-és bclföldisóg, a fejedelmi és néphatalom, az egyetemesség és egyedLíég^a király és%agyok, a fd--és köznemesség:kdzt most is egyre folynak) kibékíttetneki a- igy-kül- éa belnagysága tetőpontján megdicsöül-a magyar.* (191 h) 7 4 27 f ftzer jellemzi; hogy két nevezetes kereskedelmi pont Hz, melyolt között állunk; azért, lm a szombathelyi „Strassen OmnibuH" vagy kőszegi „Eon-kutscherok" <Jvilági, döczögŐ jármüveiben nem ritkán egy-egy bécsi, soproni, vagy kanizsai nagykereskedőt, avagy bankárt láttunk távozni, jönni: csodálkoznunk kellé, ezen vonalon — jelentékeny összeköttetései daczára ifi — csak egyetlen egy állandó gyorskocsi vagy közhasználatú fuvarozás fel nem állittatása felett, s lu>gy nem lett gondoskodva, mikép a vasvári s hahúti erdők hói\'uvataiban éjszakára késett utas iMar.eppa sorsára jutva könnyen áldozata ne legyen valamely f\'arkaskalandnak ... Már magában azon üzlet i^, mely a Zalával szomszédos Slavou-, Horvátországokból megyénkén át Sopronba hajtőit nevezetes számú blavomai ökör és sertvts tálkákkal szünetlenül gyakorol tátik, s mely a soproni piaeznak I eUő rendű országszerte híres sertvés- én marhavásárjait idézi elő: elegendő ok arra. hogy a \| kuülekedés gyorsítása itt - getu kérdés s hugy uz t-zeii vonalon tervezett \\asut \\aiaiiáru lute-siüjon. Azért inuudom .valahára," mert szép idő haladt már \'1 csupán a mérnöki jelzők ki-mz-.se. hát még a terv megpendíted f\'ta! Sújtva vannak ezen késedelem által Zaln-íüt\'gyi; T(.:niK:l\'.\'i közül U-ginkább ÍIZíj 11 Ziilil-Lg^rszeg, .-s áialáhan Gocct-j vidéki birtokosuk, kik Kanizsául cp a ru»z utuk injait ui\\td v»\\(U az egerszegi lnnylia Üzletü piacira sz^-itkuzv a ¦ v \\ cdiil kft három gabnakerepkedő moiejpulizá-lá.-vU tűrni kL-nyteh:iK;k. De h gyünk a veszteség mellett in uultánvusak. s i.-inerjuk el, hogy az illetők a suproii-kanizsai va.Mit (elállítása körül n,.m kevt- akadáUUal küzdenek kezdet óta. A •nílv kőnnven épülhet c t..ii:il Sopront.il b- a Sárvár felé cső sik területekig. annyival lubb nehézség gördül az elé - tekintőlcg az épitke-kezés és htdvviszonyokra: Vasvárnak Zala im-g\\én keresztül, mely nehézségek a jelentékeny páUnvonalnak három, négy iranybani tvrvezé-- sére adtak okot, a minthogy nz előbb Keszthely, majd ismét Vasvár, Zala-Egerszeg mellett Oelyse s utóbb Körmend, Zala-Egerszeg — Söjtör felé épittetni ja váltatott. A regényes Zala délnyugoti részét, északtól délnek a Muraköz, a Kanizsa felé, három festői völgy szegi át. E völgyek mindegyikét gazdagon megáldott szőlők , s tölgyes erdőktől koszorúzott hegylánczok védik. E három völgy egyikén kell haladnia azon pályavonalnak, melyről jelenleg szólunk, — hogy Kanizsát Sopronnal összeköthesse, — minthogy azonban hiteles kútfőből tudom, hogy annak a gelyse-kanizsai, úgynevezett érvölgyben leendő építésére nézve a terv constatirozva van, s a technikai munkálatok már foganatba is vétettek, csak röviden, eső utáni köpönyeg gyanánt hozum fel azt, hogy ezen, két évvel ezelőtt már egyszer elvetett, de most ismét elővett, s mint már említem, foganatba is vett terv műértők állítása s igénytelen nézetünk szerint is nem oly előnyös több tekintetekből, mint egy másik megpendült javaslat, mely — mint azt a jeles, s ezen Ügyben is érdemdáa hazánkfia Hollán Ernő nyilatkozata után tudom -— az illetők által egy ízben élénken tárgyaltatott; e szerint a sopron-kani-zsai vonal nem ugy mint most, Vasvár felé Zala-Egerszeg a Gelysének az érvölgyén át; hanem Körmend, s ugyancsak Zala-Égerszög felé, do Söjtömek Válliczka völgyében épült volna fel. Hogy ezen utóbbi terv nagyon is elfogadható lett volna, ahhoz alig kell több commentár, mint ha mindenek előtt azon óriási akadályt vesszük figyelőmbe, mely a másik megállapított terv, t. i. az érvölgyén haladandó vasút által a vasvári alagút fúrásával a társulatra nehezedik. A mintegy nyolezezer ölnyire átfúrandó magaslat az ausztriai állami alagutak bármelyikénél is nagyobb lenne, mert a Ghega Károly által merészen terveszett s világhírű semmeringi alagúton is az átjutás hét perczig tartván, felülmúlná azt bosszúságra a vasvári, miután azon átröpülni a mozdonynak 15 pereznyi idő kel-lend. Nevezetes hátrány tehát ezen alagút, mely a \\asmcgytt Zalától félhold alakban elválasztó hegységen át terveztetett, s amely a pályára nézve kikerülhetlennek látszott, — hogy ez csak látszat volt, b valósággal nem ngv van; ha valaki Zala-Egerszegröl a Szála vize partjánZa-lalövü felé, Körmend,KÍ&-Unyom Szombathelynek Vasmegyeije majdnem folyton egyenesen utazik—kőnnven meggyőződést Bzerezhet róla. Vasvár hclvett tehát Körmendet, s minden áron Körmendet kellrrr volna kitűzni a vnat utjául, mert ezáltal . inig egy részről az éh\'uk v;i-.megvet .-/.ék\\ár\' Szombathely érintett u sZalame-g\\e e&zakuyugoti részé tői délkeleti részéig vn-T ut által végig szegetett, nii több Lend\\a vidéke is Hegedéig közelről érintetett volna, másrészről, — ?- a m! legfőbb: a kikerülhetletmek . nzó költséges alagút mellőzhető letud-, i\'üiut.ih n Zalahjvu vag\\ Kurnu-nd felé elüiurdui\'J og\\étit: n lövői part nézetünk szerint nem kivan aiag-\' utat; inert hiszen, ha ( rloggnicznál D;oí>. hih-i nyir-\'l S. nimeringig -7>> lábnyira fölröprhef! a muzduhv a vaggi.\'i:--kat ; miért im-ui történhetnék meg az a Körmend í"ek- eső pár jelei--téklelen parton néhűii\\ ölnyire, tel- s U-vezeu.-s áhiilV Igaz ugwin , hugy Körmend k-hd jővén a vui;;ii, ilkt-rulte volna az úgynevezett érvól-geet . .- akkor S/ent-Mihálv hclvett Sújt őrön kelletvén álluuuisuznia a Válliczka vT-lgyét hasi taudá végig, mely völgy Oltárcz, Kszteregnye fele megszűkülvén, I ügy ácznál a letenyei országútra kijövő vasút némi akadályra talált volna ugyan ; de a stájerhoni szük völgy ele tekén átvonuló sínekhez kéjest gyermekjáték leende ez, s min is rúgott volna a kiadás any-nyira, mint igy a posványos berküKajk, Gelyse és Gelyse szigeti lapályon lévŐturfa s ingovány miatt rug az. De a Válliczka felé azon csekély akadálvt, is mely a megszűkülő oltárczi rész felé merült volna fel; igen könnyen elkerülhette volna a társulat, ha t. i. a Válliczka völgy végénél kvletfelöl fekvő börzönczei begy alatt — mely a habot-kanizsai volt postantra néz — rövid s csekély költséggel könnyen átfúrható alagutat épített volna. 8 ekkor, — kell e több nveremény mint az, hogy igy a vasút Körmendtől Kanizsáig torony iránt haladott volna? De nekünk zalaiaknak a körmendi-rigyáezi vasút áhal a már emiitettem Alsó-Lendva vidéki kapocsból származó előnyökön kivül főnyeremény leende; 1-ször azon arány, mely az által a zalai vasuthállózatban eredményeztetett volna; mert a kehidai völgynek Keszthely és a ter\\ezett győr-keszthelyi vonat által, —az érvölgyének pedig Kanizsa által vasútja ngy is közelről lévén, Zala nagy s terjedelmes Lövő, s egerazegi járásainak a tótsággal együtt szinte lett volna közelről vasútja, miből 2-or önkényt következik, hogy Zala ezen vidékeinek bortermő hegyei, életerős erdei, fenyvesei a dunántúli kereskedelemnek ez áltat jelentékeny lendületet adván, Zala megye az Összes haza müipari jelének , fclvirágozásának még nag^yobb tényezője lett volna. _____, Fájdalom, hogy egyesek is, kiknek érdekei ez által nagy .mérvben érintettek! s kik ezt ki-vihetővé tehetik való; hideg köztinynyel nézték az egész tervnek csendes kimblásZtT Így a" kUr-mendi urodálom birtokosa berezeg Batthyányi a tetemesre rugó költségek némi részbeni viselése iránti felszóllitásra semmi intézkedést nem tett. Ep ugy berezeg Eszterházy Pál is egykedvűen nézte a vaeutnak lendvaí s nempthi nro-dalmai mellől másfelé vitelét; ] edig csupán a nempthi urodalmában 20,000 Íróidra terjedő őserdők éji homályába mennyivel-43bb\' világot vetett volna a cirili«atio, egy azoV mellett elhaladó vasút által! Vajha! most már ne kellene pusztában kiáltóknak lennünk e tárgyban! Egyébiránt az idő majd megérlel" mindent . . . Most csak annak Örüljünk, hogv a sopron-ka-nizfíii vonalon, ha nem is otí, a hol mi szeretnők, de elég az,hogy folynak a munkálatok,— s hogy megértük az időt, melyben Győr, Sopron;" Fehérvár, Kanizsa, mindannyi érdekes lánczszem a magyar kereskedelem dús füzérében --¦ egy lánr-zulatba köttetett össze, — 5 a gazdag tKzavidéki lulnáánon kivül most már tul a Dunán in indtistriával összekötött felvilá-gostadottság, kereskedelmi hajlam, s ezekből eredő jólétet, tekintélyt, anyagi és szellemi erőt. adnak édes magvar hazánknak ! Tl\'U\'tLY VIí\'TOTl. A Hooibrenk-fele szölömivelésmódjáról, mely 100 akó bor helyett 300-400-at igér. K^rkivi-l tnljilknzzék Íe a; nnW. nlig- ball ¦¦pvf\'ljríil. mint H"oibrenk és ? t- l <• r f fv\'üzőlö-ni Ívelése mö\'ijiiKil. De miről ie besreÜietDc az ember rüz>tceebben mtiFt, mint oly tárpyról. mely tárezdjá-cial; pizdap mfgtiltépt\' ipérctévcl fojrlalkorik. i i o <¦ Í \\> r e ti k Bftj jtszerü mivelésr mr-Hjaval Jtftakr\'. bor iielymt 3—i\'»>7.ilt biztnpjt. azaz: hánirji-népvMzvri;; jí\'.vütb\'lt-niröl. Ez mimli-ncüptre oly ke-tTjvgt\'tö ajánlat, vag-v biztositáe, melyet a nuffltani Bze-fény kurbnii t-.Eakugj\'an nem leltpt elvetni, de még kvwHM- lt-tiot B7.ii nélkül hagyni. llfioibrentnok n néphez, ugy nrölrAn nem-trtfkhei tett pbbeni felhívását flikrt fülekbe! elhallgatni nem lehet, mert c«(intvt?lSre h»tA Ígérete bokkal lOfghatt\'ibb, hrapy ptű nltiBzékony küzümböBBépgcl Ír-\'\'licün\' elnjptL\'tni. A munbáa kezek kitárva várván az alkalomra, mit sem kiaénok a kéanck, kapának meg-rajradaadval. Egyeack tőnek válbilatol, hogy meggaz-dapoiijiinak, áe a kiizgazdagBáp" UmogatúBára vidt-künkíjn, avapy tán az egrész országban i», csuk egy vállalkozott, p.b ez Péterffy ur, a keszthelyi vin-di-nérképesdének igaigatója, Me pert vén e dőrék honfi a knrnob ezen érett in-té?ét, mit sem ke&ett egy vinezf\'UérképezdéDek létesítésén müküdni. Éjjel-nappal fáradozott ennek élcto védelmében, mig elvégre roppant pénz- éfl idÖáldo-zattftí BtkeriÜt neki a felmerült esernyi nehézségek legyőzésével létrehozni. JScki köBzönlieti megyénk, neki más megye, hogy évenkint képezett vinczellérjir____ ket nyerend. Mint értesültem, már is 12 tanoncra és egy, a budai vinczcllérképezdében kiképzett vezérvrnczel-lérje vao. Hogy e vincíeilérképezde mint van sservesve, Bzégyeanel kell bevallanom, nem tndorn! Pedíg K.-Konizsa ósK.cartbcly épen uiDcscnck távol egymáB-túl. Dolgaim toriak vúasa mindeddig látogatási igyekezetemet, azonban tjaod differtnr, non un-fertur. Láttam tsnonczait, láttam a vcjérviiiciéDért és beszéltem is velük, azért elmondhatom, hogy ügj«s v\'mczeUérok képeztethetnek belőlük,-mert bennük Bem a teBti, sem pedig a lelki tehetség nem hiányzik. Kezükben jól fordul, mozog & kapa, kés, ollóéi fűrész"; igán ia kielégitoleg tudják előadni a niiv4oysersÜmt sírt- HiBBem íb, hogy\' átok, kiknek kegyéből tabtraci-kodnák, teljeB meffclégedéBt nyerendnek. Adja $b u Iüteu, merthnzink aiölBszeinek ngy^a sok Ily képezett víncze^érro van\'azükaége. \'+ \' " "Ki Ho^ibrenkaok-úbbern felhívására tát--Ion maradt,, áa csakugyan nem érdemli mega^ttuBs\'\' dennupi keiiyeVat. Ai Uy j&kor érLt^étt;figyidorátóíii inden emj^raet, rnint á:gtiteffrinTpV-^ ordító vésa iivHiísártj mini jó katonának e pa-rnnCf&zAra: halyr,o.,Ígaiiodj 1 A nagyszerű igórei ?8 as ellentét, egymá* ellenőre harcxolnaiL ugjr, hogy az -etaber^ait sem, tudja, hova, merre a munkáa kezekkell. Egyedül asok tar, a sok pénzigáret Vese ti az embert karöltve a ísölö-tőke mellé; hogy ezt -életre halilra H o o i b r e n kiróna a. Én io_ásfik egyike vagyok, kirohanva mentőm Hooibrenk kariaí köaó. Mivel pedig óazkópi clo-iameret hiányával valék, első teendőm volt H\'o o i-brenk könyvének megszerzése. Későbben került kezemm Péterffy nr könyve. E szakkönyvek megérkeztével nem maradt más — bu\\p&- a tanulásnál. Ugy ift lnrt. Jaaultain ón ezekből,mintha csakvinoaeUér^tajiarságrakéazüHcm volna. Rpfívem ugyancsak elfogyhatatlan volt, mert egyre-másra azon rajzokat néztem, melyeken a azö-lBfürtök nagy mérvben valának bithatók. H o o i-brenknek agyik rajsolt tőkéjén, mint 1 tökén, 40 fartői oh-ashatni meg, b hozzá az, hogy ezek mind valóságos katonai rendben állnak egymáa mellett Hooibrenk. könyvecskéje vékony,\' mert a azőlőmivelés módját csak kát lapra irta, mely után egyedül az indulhat,\'kinek a szölömiveléBről kiterjedtebb ismerete van és jól tudja felfogni a rajz értelmét. E kettőből készíthetni egy egészet Péterffy könyve értelmesebb. Ebben is vannak rajzok, melyek valamivel kövesebbet ígérnek ugyan amannál, de még is sokat AkölTyvok~kTjíüt^ríoötbrenké Réesben nyomatott ki 1859-ben, e csim alatt; „Nemes Verfahren sor Ctdtar dea WeinBtockes um sowoh.1 die Quuntitát zu vermehren und dje Qualitat^zu verhessem." P é-terffy urnák könyve Pesten jelent meg 1861-ben, cezim alatt: „Segédtudományok gyűjteménye mezei gazdák számára VUL—IX. füzetJ E két könyvecske közül elsőben birám H o o i-brenkót, tehát ezt kella követnem, azért már 1860-ban 8000 tőkéből álló nj azölöt telepítettem, ügy 1000 tőkéből álló anyaazölömet azonban azonnal Hooibronk szerint szálveszsxöztem, meghagyván mind a mellett a régi mód szerint elültetett tökéket azon állapotban, t. i. tökét töko után »°rt sor .után 3 lábnyi távolságban. Egy másik táblában néhány iaabellái, chaaselas ro u g e-t, ée több oportot rendeztem el H. szerint. 18Gl-ben megjárt a termés ideje ós én esalatva lettem, mert a téli fagy elől földdel lefedett Bzálvoszszöim mind megfü-ledtak, bimbói elfeketűitek és terméketlenek maradtak. Újra keilctt e szerint a tőkéket sértegetni az elhalt veszszők lenyeaésévet. 1862-ik évre ismét igy kezeltem azon szőlőmet, melyen a múltévben mi sem\'termett Ez évben a k a-darka és tÖtszőlŐ hozott ugyan, de oly Bilány fürtöket, hogy tizenkettőt alig számíthatok egy becsü- íOxtbe i szemei igen aprók és ritkák- Az i Babella, oportó éa chaaselas rouge ellenben igen is dásgazdagj, tömött, nagy szemű fürtökkel bír. E vidéken én voltom tán az elaö, ki Hooibrenk szerinti kiflérhiiet tettem. Egy évvel utóbb láttam caak ily módon kezelt szőlőket a bagolai, -..\'UtiűBiÖ.rgy^TAri, gelaei és pogánvári szőlőhegyekben. Nem kevésbé bántott a kíváncsiság, azért nem íb igen sokat késtem ezeknek megszemlélésével. r A most nevezett hegyekben csak azokat néztem meg, melyek Péterffy ur tanonczvlnczcllérjei ós vesórrinczelbirje által munkáltattak. Hogy mit tapasztaltam ezekben, ta&ubjdg a miheztartás végett tán nem fölfialeg tadnL ,.. A nevezett szőlőkben a tőkék állitólag Hooi-^ brenk werint volnának kezeltek, de nem ngy van. — FiwJc-P Aterff.j nr módjára vannak uUátva, tehát H. módjától eltórőleg. Hogy pedig mennyiben tér el a munkálati mód egyike amáaikátóL, kitűnik, ezekből. 1. H-ooibxenJt_cuk Jtz egymástól mintegy ..2jjlnTÍre tarol álló tőkéket veszi Bzálvesszőzéa alá. Pé te-r (f y nj- tanonczai a régi mód szerint, azaz: a BflrQnállókatú Biilvesazőzik, Tehát midőn Hooi-renk Oltetáu iserint egy tőkének sok földtér marad táplálásra, eklwr P. szerint a «0rÜn rakottaknak félannyi lem iiMFtai.- ¦ ., - 2. Hoofbrcnk^S BzAlveszazőt hágyjaég\'termöro/, k«ttoY pedig-egy izemre metaa Tissaa,^* ebből neveli ".fr!ii>imaL.mghtfjauta tcnnőszábit. Péterffy . jtf tjpinnniiri » igy cselekszenek, uákbogyezek még -bfyvgta&EBty-Jm-mBtfeMgjnMk a_kannadífcévre. .^X»««jWto Hooibronk 4 veizazdtncvcl-egy t#-\\\' 4 28 f kén, akkor Péterffy ur vinoaellórei 6 iiSlul hagynák meg. 3. Hooibrenk s BsálveezaEŐt nagyon közel fekteti afökÜiös-és igy hozza tovább aa ellenkezőtöké felé, hozpa Fogván az ellenkeaÖ tökének egyik saál-veáBBZÖjót és végeivel köti e kettfit egy Ub czöffekhes agy, hogy a veesszők dórokon épen nom köaelltik meg egymást, tehát minden .lehúzott egyes vpaaszo magán álh Pótorffy ur tanoncaai az egyik töko nzál-veszszőjét a miaik tőkéhez, vagy ennek karójához kötik keresztben, ha pe^ignem érnék el ezeket, akkor külön karót vernok lo számára. H. a lefektetett vobz-szÖket nom emeli fölebb soha. Péterffy ur növendékei est megteszik ugy, hogy némelyike l\'/^de 2 lábnyira is fölebb áll a földtől. Igy midőn H. szerint a BiálvesxsaÖ szoros ivben marod szüretig; P. szerint ezen tágittatík, midőn, amaa szerint a nedvkoringés korlátol tátik, P. szerint fölszabodittatik- Hooibrenk a fürtoa vesszőeskéket fürtön fölül a i-dík levél felett esipi el. Péterffy ttr vin-ezellér-tanonczai fürtön felül egy levelet sem hagynak meg, vagy elvétve csak egyet, tehát aveszszőt a felső fürtön felül azonnal megkurtítják. Igy, midőn Hooibrenk fürtjei levél-ároyfödüttek , akkor a Péterffy ur emberei által kezeltek védtelen, mezítelen csüggnok a forró nnp hevében. Ezek azon különböztető munkálatok, melyek egymásra farkas széniekkel nésnek, a a melyeknél fogva Péterffy urnák e szölömiveléBi módját inkább mondhatni: „Pétcrf fy aj szülőkezelóac módjának,- mint Hooibrenkét utánozottnak. Az igv kezelt tökékén sok volt ugyan a fürt, kivált n tökéher körei C-s a vesrarök végén, de ezek mind silányak valának: apró és ritka szemekkel birt minden egj\'ea fürt. Csak aa isabclla, a zöld muskotály éeacliasseiaa rouge, mint a la-gosmivelésre legnlkolmatüBahb azölöfajok valának jól termettek. Megnéztem ezekben a rövid csápra, az egy szemre metszett tökéket is. Ezek mind szép és telje? \' fürtökut boztak. Hinni lehet, hogy ezeken a keve-¦ Bcbb fürtök (több és jobb nedvet fognak adni. mint amazok fürtjei). Csakugyan ugy is van, hogy a azál-veszszön termettek kut.ü.1 30 fürt nem ér udu, nova a kurta csapra metszett tőkéken termettek közül S. Azt mondák a szölögazdák, hogy c szálvesz-BZŐzésBel Bok oly töko íb hozott cp---kin kóstolót, mely eddig Boha nem gvüm Öl esőzött, holott a tőkék már elég korosak a mintegy 10 év óta türctnek terbül a földön I Dc azt ia rebesgették, hogy roppant költségbe került o szálveűzszözési munka. Kedvesen hatott reám a tanonczoknak földmun-kálatt módjuk azon tehénszáju "éa görbenyolü Imával, melyet Budán átalán használnak, nálunk pedig még a vásáros boltokban sem kaphatni. A füld ugy szólván minden kapálás aal felforgatta tik, gyorsan éa bizton folyik vele a munka, legyen a föld kemény, vagy porhanyó, az különbséget nem teBE. E kapával kárt nem tehetni, mert vele nem vágatik, hanem csak hu-zatik a föld. Valóban érdeken éa tanulságos látvány a tant)dcjoknak a nevezett kapávali munkálkodása. Oly cxélazerüztek ismertem pedig e kapát ób a vele való munkálatot, hogy ezentúl mindazt, ki nem ily kapával és másképen műveli szőlőjét, nom nevezhetem szőlésznek, hanem ,ö lesznek.\' &i szavamnak nem hisz, menjen és hidjen saját szemeinek. Hogy mindezekből mí a tanulság f mondanom nem kell, hisz érett elméjű egyénekkel van dolgom. Én egyebet nem mondhatok, mint mit mondanak szakavatott országos szőlészeink, melynek rövid foglalata ez; a) a szá^vcazszozésBel, a hosszuc&apra metszéssel nincs a tőkének hosszú élete ; b) a BzálvcBzszözéssel tetemesen nő a költség. Ezt teszi a karózás én a sokszoros kötözés; a sok karró ^ — cj_az élaö évben sokat terem ugyan^aazálvcBz-bzÖ, de á töko annál kevesebbet hoz jövőre\'. Amúgy a fürtök nem tökéletesek, nem levesek, nem ízletesek, tohát eokkal kevesebb érők minőségükre nézve azoknál, melyek a fejre, a rövid csapra való metszéssel teremnek. 30 amolyan fürt ér fői 8 ily fürttel. .Munkást is sokkal többet Vesz, fel & szálveBzszŐzéa a Ttartá caapoB kezelésnél sat. Félre minden szcmólyrct czébeáeokkal. Nem akarok én őszinteségemmel bár kit is megközelíteni. Szemeim\' élött osak tőkék fénylenek ?8 élnek, egyéb temmb A pálcmttfréHéttB mái, nvatottabh b erösöbb kezekre bizom. De kell, hogy őszinték legyünk ogy- máa iránt, inert ha nem, ákkur imnét caak tapogatva haladunk a sötétségben, mig elvégre a uiulanitáo keserű következéseiben fuladunk meg. Kelt Nagy-Kaiiiznán, július 13. 1802. TErLSÁNCZKY. A kendertermelóaről. Igen helyesen jegyzi meg Sehvarz a belga gas ¦ dászatról irt rcmokmnnkájábnn: hug>\' a kendtTteruiti-lén a gazdaságiján, annak minden ágazatni küzt a legjövedelmezőbb, elannyira, hogy azt méltán hihet azon embernek tekinteni, mint a ki n^m eaak a magam forditott költséget téríti meg husáHan , de azontúl még azon kiadásokat ia pótolja, melyek több máa megkísértett gazdasági ágazatuk ostiményes meghiu-suhisa által ok Oltattak. A kendortermelésröl a magyar linzában liireti BácB megyében egyik nevezetesebb kendert termel" község Bács városa. - A forradalom eliitt jóval o megye törvényszéke eliirt, jelenlétemben egyszer a a báeBi elöljáróknak, a váronuak az uradaium ellen veazü\'tt [Hírében hirdettetett a ft\'liiöbbi ítélet, melv szerint a község az uradalomnak a Stn^111 furintra halódó summának megtérítésében marasz tiltatott el. Midőn ez alkalommal az első alispán az elöljárókkal tudatta, miszerint már a nemes megye részéről intézkedés tétetett, hogy a vároBnak könnyebbségére idö engedtessék ezen összegnek apróbb rátákbani időnkénti leüzetbetése végett. — Mire a v..rno biraja felszólalván , köBzönetét jelentette a megye ezen atyáskodó gondoskodásáért, és engedelmet kért, hogv ö ezen köriilménvt a-város lakosságával imiathasaa, át-ugy a lakosság határozatát a megyének meghozhassa. — Mire másnap a törvényszék tdött mepjelenvén, jelentette: hogy a városnak ez.^n kegyességre szuksego ninesen^ miután ö az asztalra ti\'tt pénzt elhúzta. — Melyre, mídÖn az fiÜspán kérdt\'zte, hegy bírták ezen tekintélyesebb summát ily rögtön kiúJlitnníV - Mrlv-re a biró mosolyogva azt válaszulta röviden : nemes uraira ! vessenek kendert ét* nem fogják kérdezni, hunnnn lebcaaen fizetni. E megye egyik előkelőbb ratienabilis, okszerűen gazdálkodó, « szerencsés előmenetellel számító birtokosa, Báes városa szomszédságából, esak közeliben látogatásával szerencséltetvén, —- a gazdasági tárgyakról felmerült barátságos beszélgetésünk közt értesített, hog)\' Ö a kendert nagy mérvben termeli, a noha neki a termelés egy hold után tiO forintjába kerül, mégis"neki 120 frt. körüli nyereBÓge marad. Mi a Sehvaxz megjegyzését igen igazolja. Magam is a forradalomnál jóval előbbi években a kenderterraeléat nagyban üztem.a 300 h-ddni is vetet tem, értetődvén, jó trágyáé földbe. — Én hetedik markot adtam a nyüvésért, és a tizediket az áztatásért; a kondort az áztatóba és ugy hetzn ífl sajai erőmmel hordatván, knzalokba rakattam, addig költségem nem lóvén. Azután a tiloláeért 3 váltó forintot fizettem egy mázsáért; a gerebenezéat aaját kötélgyártóm végezvén, a noha akócz még akkor áruezikk nom volt, melynek mázsája moBt 5 frton kel; ób noha én akkori időben egy mázsa kendert caak 5 pfrtért adtam, melyért most 16 frtot adnak — mégis egy hold 9 mázBa átalános terméb után 45 pengöforintot hozott; midőn akkor egy hold földért csak 5 pfrt haszonbért adtak. — Ha pedig olykor elégséges vállalkozókat a nyüvéBre nem kaptam, lekaszáltattam a kendert, midőn a hetedik marok íb nekem maradott. — Azután kendermagom, a vetőre kellőnek lerovása után 300 mérő szokott teremni, melynek mórejóí f> vfrton eladván, ebből még 1800 frtnyi jövödelmem "Volt. — A tiloláB után maradt töveket pedig hót lakó szobáimnak mnizncrféJa fűtésére használtam, egy-szerkFötéBre 3—1 kosár elég lévén, naponta 2—3-oso-roH fűtÓB mellett, sőt még a takaréktűzhelyen ia haua-nálható volt ezen tőrök, mint igen alkalmas tüzelő, miszerint a havonként kiadni szokott 3 Ül kemény tüzelő fáért fizetett 18 frtom ia megmaradt. Ezekből tehát elegendökép bebizonyul a kendor-termcsztéa haBznos volta; minél fogva az nem ajánlható elcgendÖkóp, mint a gozdÓBzatnak egyik legju-talmozóbb ágazata, azon megjegyzéssel; hogy a megvásárlásban ovatoBsággul kell lengi, én e végre a vető mag Apatin vidékéről azerzendö; miután Peotmegyé-ben, de még Bácsmegye felső részében is, a magyar lakosság által apró vékony szálú, alig egy rőf magas kender szokott termosztetni, mely váBzonkóaíItésre használtatik. Ez & gazdának mint gazdasági ágazat nem ajánlható, mert a mázsán kareset nyom, miL -4 $E azon kenderfaj, melyről J&ácnka híren, — vasbig, kél »1 mugas azárú éa a magva kis fnfonnábaii ngaHan to-reiil ; ez azután az a kender, mely az angnlnk Altul kötelekhez használtatik gályákon éH nagy árun fizettetik- — Ezelőtt a hzoiijhzóil Hurauyamegyi\'beri, esak az említett apró és buzsAknak nevezett Icndr-r volt a polgáruk földjén látható, midiin motu mar e? .17. apatini miipm k\'nd.-rfaj által Imttérb" H/uritm t\'tt Ezen kendert az angolok annyira n.-rgk. d vélték, bogy az l^k\'-ik év táján Apatinbii raktárt »\'].it< tin\\í. éa ott ügynököt tartottak n vásárlás végett. A ionban fájdalom ! némely rou7.l1.lkfi, ridekbeli megbízottjuk által, kik nyeremény végett köveket kötöttek a keiidercsotnagokba, elv atinvíra káróHltf.itLik. hogv az angol ugvnuk e miau inasai airvunhuie r az ang.j-lok a magvnr vásárlást abban híigvtak i-u ud.-s írtban kezdettek vásárolni. - Miir utóbb csnkngvan a magvar kenderért vipszaiertek. miután a majrvar h<-lv-ti_ VI k 1 tt coairamig megBzuniftnset.\'ri. líunczn. ml nt, 1 r,-j. U KKiK\'ZA! KuVA"> >\'/.SKK keaithelv. U.. levelemet trtnm . •p cMfk történek n. Mióta v,«io,it kelb 14 1 1 1 á rt n \\ I k -auMii ivmf-3 (íisnarTTioniawi volt. m«lv az urasáé u. n. f.-I \\ ÍT lm Imi! 1 ! V / pl 1 1 p A rákövetkező efltén p rí.l .Kihfalmli-. Tímeával te t k 1 n 1 imt 1 1 n 1 I f. 1 ..rph\' k f I l rUh.L.n pr kl I k ha , !U1W> 1111 1 r ula. a [A.-Hti nemzeti színpadról— neliiniy uzv-ropre hozzánk érkezik. Mint hírlik Jókainé ia szerencséltetne-bennült ku I látogatásával. A ház eddig reiideuun im-gluhetüaen látogatott, bárha ahbau hízón ma illuni korok, magyar erudetuk a nyelvük ellenére nim-Kenek in képviHelyt. A magyar nemzeti .fizbie.Uwtiht+ná] mbit latszik több élvezetet Ila kul(tiil.<jii ¦ ¦/.•A UtáTl a/ iJvuí.\'nint ügy teUzik nimt 1.. k.-u, . Ihallg.-UoV. : n-l,..gy -1 ibiábii -sp, ,n rmdyjben Haird-i »rmnv..j k-ll-ti-emberek.it nézne,,, \' iíl\'DVl. mik apa- VesznremmeíEw. ili -~. A hü Lv«ri uunok. a v^knem MvLon-». fi nairv kb A 1 V pi 1 w U időszakai, kivéve a amire rt vetett zaboi. irabnamk l n 1 t 1 u. I I .abba.! végezhetőkéin k i=- í-ti L .tt. a használatból... N-i.aDv iielyHguek , "I otLvt.iHiu.i . Valiid éjczuki ha- al lidi rtlMtalah lielr.ul apa ,uk ht-lybóget érin brVil, a veitekbe V U 1 1 I k H I l idft • 1» fiirdöazak la»«an közeledő vége miatt. l...tnuk lj,lkd kkl^hk melyekben onáti lepkékként u-rjednek el a roppant gépezetü erinolinok. A tmlntoui filrdöliáz ujabban teteni\'1(",n jiMilt - a kényelem tobb mint elején volt, mi e.gvRzerün 11 méltányos részvétnek tulaj donit ha ti\'.. Ezúttal tehát esak azt mondhatjuk: hogy az illető bérlő mindent meglett — mi tőle kitelt. A többi a közönség dolga. Ha eroníqne penndaleune-t kelleni1, a7..ti ha s/.a had vnlna írnom, egy meglebetőfi boesee (.zikra^jd gazdagíthatnám Nostradamue gyűrűjét. Faubla.-, S:unti\'-Domingo, a mások sem litVrállak mindig jobbat e genre-ben. l)o mivel a eronique seandah\'uoo oly kényes- portéka, melyet még egy merész eolporteur is coak nagy vigyázattal csempészhet be ; én elég ismerettel birok az ügy fölött, hogysem szinUi elég ügyetlen volnék —r- 0 dolgot komolyan tradálni. Bocsássanak meg tehát nekem önök, szép és nem szép kíván-coiak, hogy a dologról csak ennyit mondok. I\'e ne. bigyjók ám astc mtn^\|a>éa\' caak kiváneHiakká akartam volna önöket tenni. E napokban ieend eldöntve !1 kérdés. ¦ ..vájjon polgármestere, 1cbz-c ezentúl Keszthelynek, vagy csak egyszerűn bírája. Jli ugyan city-nk érdekéhen egy lord mnyor mellett szavaanánk ; ha t. i. bennünket kérdeznének. ¦Színházunk repertoirja eddig meglehetős volt, de még sincs eléggé A közönséghez alkalmazva. Ezzel ugyan nem akarom közönségünk ízlését kétségbe vonni ; mert az igen bő értekezésekre nyújtana alkalmat — melyekben bizonyooan ón lennék !1 veszten, — eaak mondani: hogy a társulat vezértogjai o hiányt in eléggé törekednek órezhetlehné tenni. A közönség ked-vonezűi és méltán : Hátyásinó a., Szuper-I\'olicmello, Károlyi, Jánosi. Figyelmeztetjük ezúttal a társulat egy tagját, hogy a szobaleány-azaropekheu nom föltétlen kellék ám az őrö&üa nevetés. Hint Aurora pcd.ig épen rontotta a hntásV Vágy! \'tóján, azért nevetett, mivel név-másit — a hajnal, költuTnyfikyon : a mosolygónak n«-veztatik ? Udvariasságból nom czilfoljuk e voraiot. - 1 Azonban nj élvezet vár reánk. Priolle rornólin í.l--: dm JT-ki tr iVI.-[r 11. H<,gy .vai v..l: . .ok .. ^ ¦,.] t. Lr,;ni p» «ép ....n rozs azemv elaz-rult. sok kalász ür-b ! Takarman>-n.ivenveiuk k?.zűl a moharv-t- -k , k. i ki It A Í.ÚKkőnw., zub-kUl k • s -.1:1. kni.v liU\'H- \'<-A7.\' a zaftol miiL\'iu 1; ]-,)¦ .\'. 1 1 l m M kariunuyLoVenvuíik lh ^kkai ucv h :.e á tavnliiiüt. ew. .j.un vz. az nb. iioL\'v u int.aimauv ura iwkw-k. Bolvkaknirvaert, tumori m.»si eCv <vv — i. ttot itak. raoft Ib -In trt.,1 ip-n^k - gymáara az -mi..-1; irvorrh-sek alkalmával. 1 u J m 1 11 k -v barju, d- . m- lkedrttebb .-z^rax h.dyek-n nem ,u tib.fu. * tu ilv b-. ly.-k imu i> marhalé^ !oK.il \\:,n-ik f.:lHz»Uduv«. mmthoiry .1 k.-zb gelökun .-U\'y • l-r- ilt tu^al seni latimto. MjLHiákr.\'d miL\'viiaunn nlit ni Ikiil- bum- e.j.en must — a h-fruagvubb munlui a ui-kivra» idcten. vUuazirulfc»: a rnvgv «zarazsa»: atiaii n.arbAii.k pzuj- é« LnbiuiHJilnin Rzenvf.dm.k. m-lv miatt .iji.r lolo.t lifus?.inik:it venni. Ez azonban usaki» biiint-111« - de He III V(S2eaelUie!(. I"\'-\'1\'1 \'U^\'fi fuiLu; i--g> Rem doglitt uiog e t>\'tt\'gsegb«ii. Hatraveli ez utalano-bau clterjedt Wwgség a L.ikarudal, leromlik b-\'uno a legjobb inarha in, d-- A nera véaz KiipjU Tiovényumk ig^n sz«\'\'pvk. tizolólurgyeinke.n mar pulmln-di a k-r:;i .-ziihik. ^ a k-gelsó , / ,i r-telok : H «,.rep-.\|v-k •Iar.-i7>-.k ilób^-uto «anima! .i-\|.-„-l k :n> :" ; «- \' Mubeink nagv resse .\'Ivesz. ha aupiurtn-v.\'z.\'i nem b-nd. r. 1. bzünUlásérü még Dtm tett lépéseket; mert azerlntom enok nem jogosította f9l a tárauiatot senki nem, hqgy a k^-mBÓggel kénye kedve azfsrint játazhassékl Ha bár a Tanpálya tulajduna, a füldek kbiajáÜtáaa nem a tanúdat érdeméért, hanem a kuzjóért történt; ennélfogva a közönség jogosan köveudbeti, hogy a vanpi-lya ügyvezeUMt^e re-zérÖl intézkedett történjék: mi-fczonM az olMidulábtti bizonyos határidő legj-en Pzabvit, melyre mind a társulat, mind a LutzenbaebTerck ha-jojn rnegérkezhelftkj u ha tán ez Utóbbinak hajúja e h^uridvt meg neiti tartaná, akkor a vonat elinduljon. KLijVOHAY EBE. Hírek es események. - .I.d. _4-l-ii kunizfia ván-t képviselő választ-11 t. í"1 t VTn Bich Antal biró ur elnök- uhu. A lubb elintézendő ügy között, melyekét 1 I !1 1 legelőször ;e a helybeli -u^u^mm ugy kerub taxgyaláfc alá. Elnök or Eaj- ......." f-J-" í>i körülmény f.dött, hogy a város, ... ¦_¦ 1 4 .,öí,talvu nagy gimnáziummal birt, a ¦ ..^-„.¦¦n . !KKi.nvi.lL. miatt ezr-n előnytől elesett, .... wiHMupi egviiie volt a leglátogatottab- ükuítL Kiemeli Kanizea helyzetet, mely bőven bir jutdaz^H lulajdoDoktal, amelyek egy gimnáziummal .in., varosnak fokellékti: kiváló kereskedések, a m>r L-TítiRii vaeutvonalok Lilálkosásí pontja, ...m k, raelv-kktri nem minden vároH\'dicae- .¦.í.lb^nL. lowibon. a hanzon, melv-Ílvi?n tanintézet- "i \'¦lji......i.rv, k. f.j, aitfti az egét-z városra háramlik, iuí: koíelvburol b\'f.ávs evek abm az ellenkezőt le- ..^ .. mpiisiLihu. miután a fiilgimnázíumot végezni ......... uiviri-.pu MiroLiokba vltak kénytelenek •¦\'1"ll"ri <;í vmni. rreukneg-cBsé toszi Karriznán, mint .nuilmai. hülyén folgimnaziumot f^lullitnni azon ter~ \'« kjo ubut-nv is, btig\\- e vidéknn. katselób^a «pe» iei!i lalalhaíok ílven tanintt-Eetek, s igy azámtabm jtv ¦¦0 \'-Íme szunnyad el feledékenységben, mert az ai- . iLUJiniiimü-u veg^ott szegény sopíiá ünt az anyagi Anki-t-ií icnii el a tudnmanv őpvénvéröl, s a vogvono- n\'i\'íik o> r.;),nk iiul-v áldozattal kí-pecek gyPrmnkeik js-:ie un h-ikvfj\'.izufifiri 1 efczkuzului, Dt-m említvén, bog;-1 kutcliuh > u itiHivi-r llorvuüiúrazag magyarul tanubií uui.lk\'i Ki\' rimiKeire neíve íb mily nagy (döny volna Mohám, jul. 2t>. * 1 RiiliinöB újdonságul írhatom, mely valóban meg-urdomli, bogi\' kurtudomásra jöjjön, miszerint a göz-,j bajóí versenyzés liltal a közönség részére valóban go-notc. tények jönnek létre. Nem szükség mondanom, bog* és mfkép, atalán tudva van az, hogy a duna-giizh^jó itiirBubil. midiin Moháes —Pécft közt a vaspá-lvát émtteté b a nzükit\'gi:H földrészt magának hatoa igi-lag exjjropriáItatta, bizonyuboii a közjóért történt a kisajátítás; mert ha a társulat e&ak magának épittete a vaspályát, kár volt annyi szegény földtulajdonost erőszakosan károsiuini. Azt nbmm ngj-an ebből kihozni, hogy egy vonat naponkint várakozik a Pestről jövíi hajókra, akiszálló s l\'écnro utazó utasokat szál-litundó. Fájdalom, hogy az utazókat már néhányszor naon vérig bosszantó epet érte, miszerint azok, kik a Luezvnboeher testvérek hajójával jöttek, s caak 2 perczezel később szálltak psrtm. mint a Dima-gbz-hajó-társulat hajójával jött utazók, a vaspályáról víbz-Bzamaradtak+ jScm tudom, mit akar az említett tár-Hiihvt őzzel nyerni ? \\ Ez által a Luczénbacherckct még sem dönti meg, ellenben a közönséget heves kifakadáftokra ingorli. Mindoneaetro igazságtalan, hogy ^tárenlat az trtazó-"közönaégen enyhiU boszujának szomját, s csodálom, lu>gy a liatóeág ií^- készakarva előidézett hátrány meg- "1 Meffi-infoil ün, U.i^\'v hi-Iv Bíüke miatt lercia no tf ^Ifíré-kllinsytnk. jolenú.R cdak a ,,ténjT>ta-t" vi\'UUk i^nyhe A ktípvifltlo L\'VÜios luljuaen méltányolván az el-110h. ur nluii tleaiioixakfti. mbiden utat módot megki-üerieiidunek vei cz Ül-\'v eliniézésérf;. l-mi\'-k folytán egy 8 tagból álló bizottmány ne-vuzl-ieii ki, unlynok föladata legyen az bitézel létc-bitlietefiéri; közreműködni, egyeseket ugy, mint társulatokat anyagi hozzájárulásra buzdítani, a kbltség-v.tést meghatározni, e mbithogj- az iskola helyisége jeU-nlog még nem felelne meg a czélnak, azt elég ti-gátira e- ezéUzerÜve átdlakitani. Végül meghagyatott a bizottmanyi tagok hármának azonnal Budapestre tneDiii. réscint a tervezett 8 osztályú gimnázium fel-álhthatasára fölsőbb engedély kieszközlése, részint a ft. kegyearendi fünökaéggel való abbeli értekezés Mgett, \\\\üsy már .a Ljpküzelchb bekövutkező tanérre az O-ik osztály megnyithaiása tekintetéből alkalmas egyénekről gondoskodni szíveskedjék. ( ^"L}\' hjBz-e ezúttal kivánt sikere enemea törekvésnek, azt meg nem mondhatjuk, de annyit minden esetre remélünk — a meggyőződ esünk szerint nem htában — hogy ezen «zent ügy Knnizaa vároB b a lapunk homlokán tündöklő két megye lelkes közönségének közreműködése mellett hajótörést szenvedni nem fog.\' 1.) N.-Kanizsa, jul. 30-án. A helybeli gimnáziumban a vizagálatok f. hó 26-án fejeztettek be nt. D\'obav Elek-igazgató nr vezetés0 alatt. Az ifjúság nagyobb része dicséretesen felelt meg várakozásnak. A f. évben következő tanár-urstműködtek az intéseiben: Szajrtlor Elek o 4-ik oszt. főnöke, eléadta a latin nyelvet a 4-ik éa a németet a 4 oaztálybaft; Z á m b ő J á n o b a 3-ik oszt. főnöke, eléadta a történetet, mennyiségtant és természettudományt a 3-ik éa 4-ík ofiztálvban.iKonca János., a macvar nyvtanára a 3-ik ó"a.4^xisztálybai^5>olmányoslGyŰrgy 2-ik ós líaláa Sáa\'dtfr áz l-Übsztály tanára/kA az igazgató által kezelt hittan kivótolével nartályiík-ban vobunennyi .tantárgyaMléftdtftkr Az ifjnság lót-izáma a 4-ik osztályban 2^, 3ík ^etáJyban 19,<2-ik osztályban 2i} ,a». 1-a\'^owalybwn S9.; OsraeseíKiSIi 1.) Az elemi íJBztály szintón. kibpoaá^JBBfe^fa-mekuit az ^hajtott azünidök^lvezotexe. —;Ea T^°^\'~ tán 4-ík es z tá^:baa fJru7c"s e~c s J v * a0a3?4ik^ 4?firor Eírdre, a 2-dikbnn RécsoyGyörgy^as Kaffbaii Horváth Pál tanlto üráfcTiaLrgalmas ke-. Vetése alatt fejledeatek a hasa uj reinényhímbál^ A Je-tójtoö^bro.pedig, mefyS.otótájiyt számít, Bob onv ^h\'ál HeTín aMMonyság,Boseh.thál Antal s Bi-tie r József urak TaKhan méltánylást-érdemlő fáradsággal vezették a tanügyet, mi azon nyilatkozatra máit bennünket,- vajha más felosztást nyerne jövőre^ kistanoda, ^hogy mint jelenleg jövőre h egy. Lmifi nlstt 200 kjVgyennek kénytelen ites sók tonul-ni, mi igen nehézkessé twaí aa clfimenete.lt. Az öbz-sseH^aiám a fi- s íeánytanodában 600-on felül volt. A vizsgálat kielégítő sikert tüntetett elő. (.) Kováea Gáibor aa ugy nevezett Gábor Czi-gány7~ki.mint Ügyes hegedűs jó fairben állt Zala, Somogy- és Veszprémben, e napokban testvérérelegyütt a katonasághoz Boroztatott, a azonnal Olftsz"bonba küldetett; — a kanizsai polgárok, főleg az ifjoság, húrjai zengését még nem felejtve, kiváltására akarja nyitni tárczáját; da ha Bzabad tanácsolni, kár lesz a fiatal zenész kimüvelödéBét gátolni, mulyet a katonáig fegyelme b nagyváraio kbani tartózkodása által nyerhetne. .... — Folyó juL 21-én a Kanizsától 2 órányira fekvő (Jelyge-Szigeteu:7 ház, lett a tüz martaléka melléképületeivel a a betakarított gabnával együtt. Alig gyjuladt ki Gelyse-Szigeten, a szomszéd (relyse lakos-sága töaténl"segítségre sietett, da nem Bokára víbbsa keüetTfordttbuuk, mert Gélysén ía tüz támadt s mint halljuk, 03 ott bakó kapornak! járási csendbiztosnak körülbelül 1600 ftra rugó kára lett. Szerencse, hogy gahnája b cselédháza biztosítva volt — ha igos. Minden valósain Üs ég oda mutat, hogy e szérencsétlcnBé-gek axándékoB gyújtogatás következményei, mert f. hó 23-án ismét több pajta, istálló ós kazal hamvadt el, b a lakosok annyira el vannak e csapások miatt rémülve, hogy már 3 család hagyta el a községet Elismerést óa köszönetet kell szavaznunk a pallini nro-dalom tisztségének, hogy fecskendőik- b víz telt hordóikkal a hely színére siettek b az áldozatok mennyi-fogét kisebbítették. — Jul. 29-én reggeli 9l/i órakor ismét tűzi lárma keletkezett városunkban, azon véleményben levén a lakosok, hogy KÍb-Kanizsán van a szerencsétlenség, de nem sokára vége lett a csalódásnak, mert e baleset Sormás helységet érte. 11 ház melléképületeivel, Batthyányi fogadójának fészere b benne 400 kereszt gabna lett a lángok martaléka egy ló- s majorsággal együtt; az Qeszes \'kAr kitehet 29000;ftot Mint érteiéire vagyunk, aa egéss baj oktalan vigyázatlan Bágbúl ^zártnozott t i. ncsépl8k pipájából kiesett tüz által. Mig városunk s a szomszéd falukbcli néhány egyén ír tüz körülr izorgalma mintt méltó\' dicsérettel erac-"rendö^kliJQgos boszankodást b megró váflunEat kell :nyrlviniranuzik Sormás"lakosai ellen, kik &z egész dulgpt tétlenül nézték a nélkül, hogy falubekeiknek tüIbsTkitelbetö módon Bégitaégre leitek volna. — Vajha ezen g^-akraneléfordaló szerencsétlen esetek buzdítanak azokat, kik a bizíöliiaiT~mindeddig ehuulaBZ-¦tStták! -:..... ~* > ^Dr,"Németh TCároly barátunk, a bécsi Neu-mcyer-SIihailovicíféle kéj vonattal jul. 24-én Londonba alázván, igéretét bírjuk, hogy Paris," London, Ver-. saillés, a sydenhami kristály\' palota, Ghúldhall, Hy-ds-Park sat nevezetességeivel lapunk tárczáját fogja gasdagífaiL\' - r * Aze&asaeneaényéröl ismeretes Ycsztor Imre - körünkbe érkezett PestrÖL, A hangjegyek helyett most Verbőczit forgatja. - \'Ki szép ea~jOTOdelrseafl birtokot akar vdaá-—J5i?í^ \'oItmí* «1 ezen "sorokat-A* fizd-pasztarMada-.raaz V.-félo ö22.M«/1Mi üéé7nag&Rhi>rtíiá birtok elafl árverési Jiatáraapj a f. evi izept hó 9-én, a máso- - rdk\' okt há SO-áa Lsend. A 48,601 írt 86 krrabe--vgttlt birtok: ára készpénz, állami vagy takarékpénz-Uri>kóteWvényekb«n űzethető; és pedig a Letett ^ ^flÚOlrTl^ÉtpfinTr bentmirad ánával,; tt vé telár ¦ ys ¦ egy »: hó, ,J/s kai héi /, Vgy U\'az-utolsó- rész egy év alatt • Ajbtetok 1863-dík érd aárnioc hó lWg haszonbérbe JNm.jkiadTB,:inlt a Ttv6 feltűrni tarííkik,/minden ltol^TeTtiiflleUilfltén. f- . .j ^i>Fblyó ót^goiírtBíiQ IB-in4ert Marcaalibah anya- - VhagTtV é<^sA^jutalaaztaMsft a magaa kormány -ia^keipr-: -_ - : - ^^rbtdtuimtn.tíAaéSjdH6t\\ Rock István JWUt^»»plö8P Mftmo működésben van. Hapon- ként ad bo ti magtárba 200—300 p. luéröt, a gópf<J-Ügyelfl Allitáaa szerint: a tizedik részért csépelvén, keres a gép ?0—Ho p. m. tizoiinógy órai napontai •mükMéaseL Kell hozzá paponként Vk—l öl fa, mely a vágással együtt 7 frtha kerül; (ugyanannyi fát 10 mázsa kőszén pótolna — lOfrt.) 20—24 napszámos, kik közül a nök 60 kr., a fórnak 1 frtjávol nisettctnek. * Örömmel adunk tért lapunkban e lelkes fellű-váanak ; a hitünk crös^bugy eikem lesz. Somogy megye hölgyeibe* I A megyei kórházban évenkint nagy számú sebesültek ápoltatnak, kiknek kúrállaputa o közhoazuu intézetnek érzékeny kiadást okozó tépet éa sehruhát igényel. —Felkérem a szenvedő emberiflég nevében, a minden Bzópet, jót s üdvöst oly hőn pártoló Somogy megye hölgyeit, hogy a háztartásukban elviselt vagy haszna veh étlen legparányibb vászon darabkát is összegyűjtetni, s a fenn említett czélrn hozzám küldeni szíveskedjenek. A jótett önmagában jutalmát leli, — nem szorul dicséretre, a hála azonban mindenkor a vett jókért szeut kötelesség, ezt teszem én is, midőn t szerkesztő ur engedelmével majd e becses lapok hasábbün az önzéstelen nemes adakozók névjegyzékét szivea adományaikkal koronként kÖzlendem. Kaposvárott a megyei nyilv. közkórbásbsn július hó 23-án 1862. Dr. TÖLTÉim, Somogy megye köikórliiía BlaSorToaa. * A napokban Sz. Pálou (közel Kaposvárhoz) 12 ház leégett, biztosítva nem voltak. * Ha már vasutnnk van, illő, közlekedési voaa-laink íb, melyek kivált & voaut felé irányosvák, a legjobb karban tartassanak, mert termékeink csak igy AzálUthatók biztoson és gyorsan azon utakon, melyeken tavasz- éa őazazel minden stácsió egyegy lóba körük A megyében egyik iegroBrabb, s a fenekeden Farból csak kánikulában azáradó ut a kapoBvár-móröi, mely most hatóságnak cxélszerü intézkedése fulvtán Klinker-fóle uttá varázsol tátik. A 3 Öl bzóIcs, 1400 íd hoH8z.u vonal (a kapoavári szedreakert végétől kezdve a kap.-méröi csárdáig^ kerül 35,000 a. e. frtba. Kell hozzá két millió darab tégla, s kész lesz a jövő év nyarán. Épltőjo az Ügyes éa y.Ilalkosó szellemű Souheitl FerenCE, kaposvári -ópitömeoter, ki az ínkei Klinker-féle vonalt vonalt íb készítteté • ki valóban egész lelkiismerettel lát az óriás munkához, a jó Bikert igér. Sokaknak nagy mennyiségnek tot-Bzik a fentebb említett 35,000 frt; de nincs más vá-lasztás, ha megmondjuk, hogy a Baranya- vagj Zalából szállitott termoTtöveli építés épen két annyiba jöl... Közlekedési vonalainkra egyéhiránt ínég visz-térünk; Bzolgáljoq es CBak újdonságul jelenleg. V. ÖreL Lakon. NArfolciiül bokQlduK mŰrBkot Ham kö-TnlJirtauk; ksresHii fel 3n Icrélbcn 1»önünket, mart küldoményo feljogosít arra, hogj tak jót virhalnnk. Elgiciirm Id. K. Jóncfack Nem BakÁig haver, lelkes o-íruírt fugfcdja ttityöilettiiikeL V. ügyeddel bCTíárMnk- rajta Imi hogj baMoa. Annái « ksdns körnek lopunk iránti r^flardt^rt vgj aAgj hilAnialj fakadunk mefrírácmelal. Pa. Llíílórt. A jflvfl BiAmhan fihet, a fl-ikba tnht nsegki-wstt. „Hit M ¦ \|StőT" Nekünk legalább adna — & h&jaX. Ka okát hugy nak » «»oUSl«a tArMlftphaíoBi relé. H%gjd mey aioabaa niüua. A talUkoiii tln meg leU) a togj odAbb is mab«uEuik tudasd ftlem, meddig leaa még ojtaa a Yidáksn a ,,»agy »ta-bari" H. Dímn, Lj bAuta 5n, vagy ctom T Gy3rb«, K. Pálnak, Mintha kopc^Art hallottnak volna T dobogyt — eüfa Alm.ni fai ír j,.. Dr. Táoíaciky K— nak, H.-KaBindn. KBac2nít a kflldfl-mínyírt; njat Tarunk. .Haiimhas" — akaratnnk mellett aem labet Uast kárflnk. Kon-íWt-Miki óira, B. K-nak. Kérjük tnd&fttáaait idSn^ kent\| a U»t megnadelttik. W. kiro)ysak, Feeaett, Kőiül ni fogjak. H. ítmannakv ögyanott. Kern kapbafnAnk ralaiait a, Víta-Kanl«Bnl TasutTpnal Áráekibxg T \' BogtArra. Hem aakAra magyOnk magunk. BaoViakr. Síegl«[Wtt Sn; « pAr rokonnal: adja 6á BSiSSa. tOnket; a lapot küldjük. TaMkaak. Nagyon nekeien repfll. Bácabo, á-tialt. THed fögg"; mindi tfiabaiar mn annfi jobban. aigrnlJLik; ha hema.fh-gctm, iuntad nme keaái a numi) -bogy tBlkünk Tele van. . . B \' ^ní „SxiuTd dobAny a pípamhaa" — „Dráva, Diára" Ha-ragoi a róa«Am saema\'.— „Aa én bajom\'- — „Thoiy KUManbaa\' — „(Jseavedek, de .kí-Jadja aatu — ,^Uucaa\'»,:mm kösfllletnek. Ha 3n5k a dalok helyett ait Írjak: milyen acaelos buaajofe ter raettf hogy allaaka rétek; a npeirfnek ml ax ára. — meanTiVol jobhaa ot ki a dolog? . . "^"aj"" , ~"?k^-í»">17 árnak. AlaoW Heglepat«Mel vettük a tuiry érd«k& erikiut • t olTaíkíion»egűnk taak BirendheijniaitoTla-paakbaa > tadominyok fAroálatlaa barátit MvSiSbeti. _ Tr-VMMk^H.-Eaaiiaio, Uig-nam irtOiilt rá Átolvasol luilá^aiBáat is.------- ¦ ........- ....________" ¦ 1 Felelősnzerkesztö: FODOÍtPAfT Gazdaság-i tndósítások. ftnsy-lruaulasa, jul. 30. Mai hetivásáruukon \|a-paaitalliattuk, hogy a cséplés már mindenütt javában állhat, minthogy píaezunkra ropjiaut sok uj gabonát hozlak, miért íb mindenfélének ára volamívul lejubb szállott, úgymint a buzn (mcrybBl legtöbb volt) 10, a zab 40, a hajdina 10 kr. mérőnként ía a bor íh 1 frtul letlulcsóbb; a kukoríeea ellenben 10 krral drilgább lett, éa ha az IsUui mostanában jó nagy esőt nem ád, rövid idő alatt roppant árra fog emelkedni. Kaposvár. A jul. hó 25-én tartott hetiváaArra polgáraink már vagy 00—60 kocsival uiegj olentek, a szép, nehéz buzájokat b ftra tartották; ki.lt a buza 4 fL 50 kr, — 4 ft. 70 kron. Többen nem akarván a szabott ártól tágítani, még délutáni órákban ifi tartó-gaták termékeiket A azérükröl kedvező hírek érkeznek ; a azt mondják, hogy a termékek stüyja, szépsége a a jól füz.\'téa póudják a kereszt Bzáinol. A terjedelmes giizdaságokban még tart a takarodás, a caak itt-ott hittak a nj\'uuitaüishüz ; hallottunk azonban mar szerzödéacket kötni a tiszta búzára 4 frt. i)U kr. -4 frt 6() kr. loco. A repeze kérésen éa jo árnak úr-vend, — míg sok helyen a gyapjú most ía a — liüvu-sün pihen, majd megjön a gazdája. íjjyür, juL 26-án tartott hetivásárunk mind a mellett, hogy a múlt országos vásár közelébe esett, mégis egy a nagyobbak közű! volt. Különösen kerestetett az árpa, melyet leginkább felsö-auaztrmi serfö-sŐk vásároltattak. — Be szállitta tott buza: 2227 mórö. rozs 32Ű mérő m., árpa 10Ö4 m., zab Ily. m.t kuliu-ricza 45 m., burgonya 137 zsák. Az árak követkeisök: Egy aus2tr. mérő tiszta haza 4 ft. 90 kr.—Ó ft 1(> kr. közönséges 4 ft 60—riO kr. kétszeres 3 ft 3u—b<\\ k. roza 3 ft 30—QU kr., árpa 2 Fn 70— WO kr., zab 1 ft 80 kr.—2 frt, kukoricza 3 frt. 70 kr.—1 frt., UL:g 3 frt—3 frt 20 kr./bab 3 frt 60—70 kr., széna egy niázoa 1 frt—1 frt 3l) kr., bor egy ako 7-- ft., iJei burgonya zsákja 1 frt—1 frt 20 kr, :\'. frt. A buza átírja 8 frt. 15- i frt -kr, hlu- Piaczi árak s hírek. !«•»<. S7 SS ft-.- buza b frt b kr. Kük 1-1 kr. tiz.\'tti-tik. IKs\'T. 7 frt lilj kr- Kétszeres Kozs 6 frt. Arj>a 3 fn 20 kr. Zab 2 frt. k"ru:z!i 5 ft. lin kr. köblönkint. XltNbtilri. Iluza 7 frt 70 kr. Kétzz^res 0 frt. 40 kr. Rozs 5 frt. Árpa 3 frt. 20 kr. Zab 2 ft. 30 kr. Kukoricza b frt köblönkint Üahsa. Buza 4 frt Kétszeres 3 frt kr. /.ab 1 frt. 10 kr. Kukoricza 3 ft. 30 kr. Vjvidék. Buza li ft. 20 kr. Árpa 2 ft. 60—70 k. poskorty., Buza 4 ft 10 kr.—5 frt Ifi kr. Roz« 3 frt 411 kr. Árpa 1 frt 60 kr.- 2 frt. 70 kr. Ztrb 2 frt. 1<> kr. Kukoricza 3 frt. 50—1)0 kr. Baja.\'Buza 4 frt. 20—54 kr. Kétazerea 3 frt. ííí-20kr. Rozs 2 frt 94 kr.—3 frt Árpa 2 frt. Zab 1 frt. 60 kr. ^Várz. Buza 4. frt. 30—50 kr. Rozb 3 frt. 10 — 20 kr. Árpa 2 frt 10—20 kr. Kukpriczn 3 frt. 40—50 kr. Bécs, jul. 22-éú. (Marhavásár) felhajtattok 859 magyar, ÍU\'JI gal, 50 belföldi, Összesen 2900 darab marhátt Eladtak 1586 darabot Bécs, ós 1109 darabot a vidék számára; Súlya 520—660 font. Ara darabjának 145—200 frt; niázaájának 28—31 frt (M. t.) Nagy-Kanizsai eleség-piaczi árak: Júlina 30^áu 1862. B«tjr-Kaniaaa Kegy-Kaaizaa (t KírUylblxt mfi^\'fi 18 Burgonya mírS l 40 Z«mlyclÍDit „ . 8 60 IUpa . ^ . -rí. -EanyerUaat . „ 7 50 álma . , t) _ EakarlezalLikl „ — — Dió . . . " 1( _ MerbabiiB . font — 21 Pulivá . . __ Borjáhna . . „ — 34 KSlcfl . . itcio DiflKnóhnj . — 26 T6J . . . . Dlflsajsair . „ — 48 tud hlaott . dwr&h 3 40. IrAflTaj . . „ — 50 tnd.saTáay „ \\ SQ Ludiair . — bo ríces^ . . „ w Bsaloti&a , —- 44 Pulyka .... — — H« ¦ • • .] — 60 TyA í . .-¦ „ 5,0 Dwa-kasa , „ CfiUZca . tí _ Aoialt asll^A , u — _ loyii . , . a — \'19 Boroeut . Ilasajo" — ˇ¦J- • . . „ — 60 ojt HiufUcauvu t a - — ,_ Bai . ..\';„\' --- 30 85r . , . „ ¦ 14 — 5S PillDka sánva „ _ PáUcka törküly „ — "4 31 \|> Bifeoial to&g^so jiajLfpa 30-Ém. íthwnndó»nu. tl/„ (,«t!f:íkíHúUl ¦\'. ri»,V»iJtiitH......- \' ». »./. li k„l. i«i;i>-ki 0\' Oltllt\'hfrnit iiíc-\'üt\'wt\'k Adutt ii OB 60 71 02 26 82 10 I 2fi \'.»! I Dl M.-ifTvur .... . -,¦> i": 7.\' Knlt\'-Iv\'t iiir 7] \'" Lloyd ... --Í \'•" ö"/u Dunajj\'izlLnj(\'\'7.rif i — 97 Raukz.úli\'p l\'..-yrliti 12 lu!>n. 50 !\'»> K(\'v>2\\ t\'llj fk. ! I Hiti lilltt\'Zríi ¦> i n :2Ki N\' mi- ;i íííu;k . ...», KBl.l,,„k [ I,IS ,\\ 144 !;4,m LlliliUfíi\'-itlíltMKiirt , 4:\'^ 4:51 IV\'Hti lam-zhi.l . . . 4ul l\'.j n^aki va^j\'iiíyn . \\\\i ;"» I r< A1 !;un vaapíU vii ^44 :\'i" IM.\'i 1 >i;l i vfi!1 pálya . íNyu^-titi vnapalva L;i7 1 j-i !\'i»\'/.ni vniiiit i-m ¦¦¦¦!14, Norsj-t-gj t-k. tiü riO\|llitcliiiU;af.-ti 100 frt 71 UO QöKliojAEáii 100 B Tll.-IU P2 4I>!!.S„]„, „ 41, 1-7 ]\'„lllv ,, 41! „ 7.\\(\'l„rv lUfSL ("li, !>idni Wimliaclir\'nUr WuliiBtoiii yróf K..gl,,v-;,k „ Váltók (i ,\| h á rm U u n np r i^iIlfitL\'rdiuu I HlOliufl. frt) r 4" nuis griif 40 20 10 129 80 iao 20 1 Frankfurt Haliil\'urf; I.oii.Ion I Imidéin. 1 li D. li. 1 M 111 L jfi !\'•«•\' fr-j.uk Piaczi árjegyzék az 1862-ik július hó 30-án hetivásár alkalmával. tartott íVíSZIH\'fiíE\'k. — ÍEzüpt G l P E ím ..aposvárol Síizatéren a szí. János szobrának átellenében. Tisztelettel ügy elembe ajánlja jól felszerelt vas-, faszer-, csemege-, thea-, bor-, ásványvizek-, papír- és festek-; : kereskedéséi; v . fV.fcladatulC és \'éhül- \'tűzte ki azt, hogy becsületesség, jó mérték, pontos és gyors szolgálat melletti jutiuiyos-\'áfük által, a t. ez. közönség: bizalmát megnyerhesse, ajánlja tehát magát kegyes pártfogásba- Ez úttal szolgáljon tudomásul, hogy a 31 év óta fennálló Trieszti átalános biztosító társaság (Assiourazioni Generáli 20 millió forint alaptökével) Ügynökségét átvette, és minden néven nevezendő \'" 5-, iéffkár- és embereiéi biztos a legolcsóbb díjjak mellett teljesít. \' \'\'\'\'flíll^és.iéffl\'minden férgeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer (patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely Buerfalulirt bátorkodik a t ez. kíizönaág figyelmébe ajánlani. Alnlirt az 41 tok feltalált Irtószerének sikere foliíl képes, ugy magánosok, mint államható-ságak által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minólfogsa. számos megrendeléseket remei. Ezen szer 10 évig is.eláll ósjnégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csnk Fesselhofer Józsefnél. Átb egy bi4oKate!eaeiéark. mely Rieut Guitmaun névpeeBÍÍfel van ellíi-vn, maiyar ém német Kaiumálaitl utasltásaal egyOlt 1 írí 10 kr. a. é. 30 [24—8) MESS G U\'1\'ÜMANN, vogyías ío\'nabadnlom-tulajdonoi. Haszonbéri árverési Mrdetménj.,., , Somogy megye állandó árrntöiréjiyraéWnefc\'"/.^ sz. slattí\'hatá-rozata folytán, Gyolai Gaál LSrinoz kiskorait iUet« Kazsok, Bjóöiha^-rokban és Pataki pusztán az Igali járásban fekvő mindennemű fnn3ús instrUctnssal ellátott gazdaság, — szántóföld, rét, erdB, legelő" és\'«dés-más szfflöböl álló 11.227, holdra rogó ingatlan birtok, rrrasájllakj-.is-páni lak és minden gazdasági épületekkel, malom, koresma, csárda és szlílB-kilenczed, királyi kisebb haszonvételekkel «gyntt f. 1863: éviBtt-Mihálytól kezdve öt egész évre f. á. augnfiBtns hó "35-011, .KfUSMkOp? a heryfönén, nyilvános árverésen Kaszonbétbo fog -kiadatni. Jí^lyre a venni kívánók meghívatnak. — A\'füfcltételek a venni szándéiMÍlhi 600 frt. o. é. bánatpénz ésfiOŰO frt o. é. (oautio) ovalompénz. " 33 [3—2] P \' SvÄgell Nándor - Nagy-Kanizsáu egy segéd szükségeltetik. — Ertc-5 \' kezlietni ugyan e kereskedésben. / 34 [1=11 Wajditi könyvkereskedése számára kerestetik egy a kelló ismeretekkel biró gyakornok, valamint nyomdája- s i könyvkötészetébe alkalmas inasok. ! Bővebb értesítést e lap kiadóhivatala ad. leány-, tan- Gábriel laidi és nevelőintézete (Bocs, thurmstrasse). Stadt Kothen- Ex intézetbe í> évet meghaladt leányok, minden előismeretek nélkül fölvétetnek. —\' * \' \'"\' ~" TuntártcVftk: vallás, irafl, olvasás, nyelvtan, számlán, lertm-szettórtenet éstennéHzettan^ földrajz és történelem; rendkívüli tniitárgvnk : idegen nyelvek, rajt, zene, táncz és nöi késmunkák, Táröníffáitf tfyetv rfranesía. Olynövendékek, akik az intézetben laknak »;-afctól .minden kellékekkel b koaattal elláttatnak, egy tanfolyamra (5 hóra) 2ÍWJ o. é. frtet fizettek; a kik pedig csak nappal tartózkodnak az intézetben, egy tanfolyamra tön o. é. ftut fizetnek; és a kik csupán a tanórákat hallgatják, havimklnt \\\'< o. e. ftot. E dijak mind előlegesen fizetendők. A növendékek « szükséges raházattai és ágyneművel, u. m. 1 mátráczezal, paplannal, derekajjal, 4 lepedővel, egy loször- s egy tollvánkossal s fehériK-müvel, s melyek mind tisztán kell, hugy megjegyOEVe legyenek, hazulról ellátandók í az egyformaság végett ágyfát, szalmaBUlgyét efl agjtakarűt ujs intézet fog adni. - A felafl ruházat mii ösége és mennyiség a Bzüiók te tH^sá\|öl< függi , Minden növendék leány egy magaviseleti küuyv birtokában van, a melvbe minden héten beiródik jú vagy roaz magaviselete a a szülékkel közöltetik, a kik réasükröl abban Bajármegjegyzúseket is tehetnek. A szülék gyermekeik hogyan-létéről b magukvÍHeletéröl havonkínt pontosan tudósíttatna fogunk. Megjegyzendő végül, mikép az intézet, huj^y a növendékek szünórákban minden czélBzerütlen mulatságtól lehetőleg távoltartfi* sónak,, Mzorgaltmunivl megválogatott tartalmú könyvtárral van ellátva,-* a- melyet minihivajafl\' hnsziiáJ hatnak. [28 2—2] \' " . * Na^v-Kanizsáról indul Budára.....i ú. 19 p. d u. Keszthelyre erk.............~ ~q „ Boglárdra „ ............3 20 ,, „ Szántódra (innen jár a gőzhajó ttredre).....4 „ I Sz. Fehérvárra érk............[> „ 49 ,, „ Budára.............8 „ 2 „ Nagy-Kanizsáról Pragerhofra indul . . . i 43 „ Csáktornyára érk............3 ., 5 ,, ,. Pettaura ,............4 ,, \'27 ,, ,, Pragerhofra ,,....... ^ ¦ ¦ ^ ¦¦ Budáról N.-Kanizsára imhd......<> „ 30 ., reg. Sz. Fehérvárra érk............* 33 ,. Szántódni (innen a ptizhajó jár hurvdn-j.....lu ,, 29 Boglárdra érk.......... . . 1 I „ 4 ,, .. Keszthelyre .............12 ,, 1 d. n. Nagy-Kanizsára érk..........i 13 ., Pragerhofról Nagy-Kanizsára . . . » .. 30 „ reg. Pettaura érk.............9 ., 59 „ „ Csáktornyára..............11 ,. 20 ., ., Nagy-Kanizsára érk..........12 49 d. «. Vegyes vonal Nagy-Kanizsarol Pragerhofra ínM Petaura érk........... Pragerhofra (etatlakuzik a Triest-Bécsi v<>ú<:il!bj Bécsbe érk........... BéCSlbŐl inthd......... Pragerhofra érk. Petaiira ........... Nagy-Kanizsára \'24 30 rp.B. estri refi, etite éjei e lap kiadótulajdonosa a t. közönség ügyeimébe ajánlja Nagy-Kanizsán eddigelé létrejött vállalatait, u. m.: könyv-, mű-, hangjegy-, jió-íés rajzszer-kereskedését; dómbornyomó: gépét (Hochdruck-Presse), magyar-német, kölcsőnkőnrvtárát, rlLÖii^kqt^zf^t^\'ímfllPunM^tát; ügyvivöségét a pesti, bécsi müegyleteknél, bécs-prágai papirszőnyegraktá]?át s végre ujonan fclállitott kö- és könyvnyomdáját, s tisztelettel kijelenti,. bx>gy^>áFmely-^egrendelÓ8t^iontosan és gyorsan teljesít akármi távolságra is. ili!-: - Mielőtt a\'kérésk\'eaéíenibén" féltálámató czikkek "sorozatát eléádnám, áz általam ujonan felállított k&F és könyvnyomdára bátorkodom némely észrevételeket tenni. i Nem kevés áldozattal ragadtam meg e roppant költségbe vágó \'-vállalatot, .de minthogy minden Sgyefihemét árra\'Jfórdítytfam; \'högyirbaalmnnknak Zala és Somogy megyékben égy 1uj utat törjek, és az ifodalnd- .terményeket ¦minél ¦ gyorsabban ¦ kiállíthassam, íróinkat nagyobb és szórgálmatosabb munkára bátorítsam, községeket, kereskedőket és egyéb irodákat a lehető legolcsóbb nyomtatásokkal elláthassam és végre hogy üzletemet e vállalat által, kiegészíthessem, kóréin egyszersmind, Zala-Somdgy megye lelkes kp^pnségét, é"\'nagy\'8]fórad»ágos üzletemet kegyes pártfogás alá venni szíveskedjék, s én nem fogom el- Tnnlrffizfam, minden átvett munkákat rendesen, Mbátlanul, gyorsan kiszolgáltatni, ügyes nögyarZny©m-4ai személyzetről gondoskodni el nem mulasztottam, s hiszem, hogy-nyomdám igéretemet nem Bokára tö- ^kéletesen tények általbizonyítani fogja." _ \' Wa)djt« .TozRcf kiadú Inp- éts nyumilaliilajdoliaa Niigy-Kaiiiíníii. Nagy-Kanizsa. I. évfolyam. i>. gzííih. TBB27 mifíusiítus JTTíü. @@ .. Hü- -J©®1- Ismeretterjesztő lap ( 1 a szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tttönáiy és mivésieí köréMI. Mc(jjelui o lap legalább egy íven július hú 1-töl kezdvu mindenha 1-én, 10-én én 20-án. évre. b frt., félévre 3 frt.— Minden egész éviui időíizetö a lnpralajdonos kulcson könyvtárát nz eddig Fentátló feltételek meHett tér pgy Petit sorért 10 — Hirdetések négy hasábne Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or ti kr. és minden további beiktatásértb kr. a líély^lyért 30 kr. naotendő."\'-A beiktatási dij u a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kan ízi* ára ; a kip szellemi tartalmát iltetíi közlemények pedig, ugy minden levele Előfizetési ár postáni szétküldéssel és helyben házhoz hordva egész" " ftt fél áron használhatja.---Nyílt liérmentvx a Hzerkesztöfléjrlicz küldendők Kaposvárra. Az Irodalom hatása, ii. ^einaetl irodalom. Az emberek valamint egyéniség- és természeti sajátságukra nézve különbözőt, ngy nép-faj szerint is azok; mely külön népfajok formálják az ngy nevezett n e m z e ti a-é g e k e U Ha minden ember alapban erkölcsi lény, villájában különös fogalom a külön nemzetiség, any-nyival inkább, mivel a népeknek csak elszaka-dozása- vagv egymásba olvadásáról tndtink, de eh0 keletkezésük, vagy ennek_erkölcai oka csak humályos sejtelem elb\'ttünk, melyhez maga a történelem sem szolgáltat világos adatokat. De iinnvi igaz, hogv a nemzeti lélek, lia már külön nemzetiség létezik, minden csapások és ki-nuk daczára nagyon későn hal el vagy soha! A megsemmisítés szándokával rajta ejtett sebekből ezredévekig foly a vér, és mint az UzÖU vad hordozza kínait, szenvedéseit, utóbb a helyzet által követelt Önmegadáasal ugyan, — de soha sem megtagadásával azon faj természetének, a meljhez tartozik. — Ha hát külön nemzetiség létezik, a mint hogy ez bö ismeretünk tárgya, ennek természeti okának s ebből folyó erkölcsi oknak ia kell lennie, mely hitem szerint nentj egyéb, mint hogy a külön nemzetiség az emberi nem fejlődése proeessUBá-nak szüksége. Azért nebéz meghatározni, hogy a külön nemzetiség a közös polgári élet legkifejlettebb, legokosabb szabadságában szfik-péges volna-e. — de nz említett létezési alapoknál fogra a közös emberi nem clékaladására, szellemi kifejletére mindenesetre az. Mert valamint a különböző természetű, jellemű, különböző erejű, tehetségű és hajlamú egyes emberek érintkezése szüli a mindegyik által utóbb elfogadható nemest és jót; ngv a nemzetiségek is mint testület e sajátságokban egymástól különbözik levén, a kifejlet többek- s tökéletesebbeknek, tán a tulajdonokban is magasztosabb- és erkölrsösebbeknek. úttörőknek kell lenniük a haladás mezején, hogy a szellem- és ero- vagy akaratban gyengébbek okulva n kifejlés pályáján utána meliessenek, — e nélkül — a külön nemzetiségek tényleg létezvén — a közös em- beri nem jó és nemes irányban! fejlődésének lehetősége értelmezhető Bem volna. Ha hát a különböző nemzetiségeknek oe eszme és cselekvés terem* egymássali érintke- ¦ zése, egyik által a másikbéli elsajátítása annak a mi jó, feltételezi a nemea irányú kifejlést-^éa előhaladást: ugy a nemzeti életnek kitelhető-erőben kell nyilatkoznia, külre az érintkezéseid által, belülről — mely amazt már feltételééi — a szellemi erő nyilvánulása által, — az egyén nemzeti élet" ezen nyilatkozatának pedig leghatalmasabb tere a nemzeti irodalom. Mint az átalános, ugy a nemzeti irodalomnál ia czélt és tárgyat kell keresni. Czél itt is elönyösítése és terjesztése annak mi szép-és nemes,erkölcsileg jó 4b anyagilag okos. Ebben fekszik egy nemzet erénye, életesze, ezért érdemli meg másoktól a becsültetést, ez b nemzeti élet tartósságának lételeme. E ozélra közvetve éö közvetlen eszközökkel lehet hatnunk, közvetlen a nemzeti irodalom szellemi éa anyagi gyámolítása által, — közvetve, ha mind -egyik, polgár szive melegével a nemzet erkölcsi Magyar jellem . . . JHagynr jellem, tiszta arany jellem, Megpróbálva szent hareztok tűsébe ! Az Isten az örök honszerelem Eángrózsáját szivedbe tüze le. Ki a magyar? már csak a vak kérdi, Kinek lelkét sötétség lepte el. Ki nem mer a fényes napba nézni, Mire minden tél uj tavaszra keh ,„_A. történet beirá nevünket Egykor a hir ragyogó tollával, A aicsÖség napjai letűntök, Betakart a bakóra fátyólával. Kik-fl- fitty olt azomrődélnekJutték Víg tort csaptak a nagy halott felett. De a pohárt még ki sem ürítek : A vébj halott aflellemo megjelent. . . A szellem az, mi volt —mindenható. De néha uj testet ölt magára, : Bár néha ol hal is ajkán a szó: \' A, magyar naiv olyan mint a pálma, . Terhe alatt égre emelkedik. S annál édeBb gyümölcsöket terem; Minél inkább elfojtja konyeit A megbántott, nagylelkű érzelem. 8 ha valaha: most van. itt as idő Hogy e jellem rendületlen álljon. Mit kérdenénk j jövőbe ránk rnijő — \'Magunk álljunk is 6 nagy világon ? A jövendő iBten kezébe von, Közünkbe van, s less mindig a jektn. Bántsanak bár nyíltan vagy titokban, Mind megtörik a tiszta jellemen. - Van-e magyar tisstg. jcllüm «élküL2 Hu a hazát csupán szeretni kell. Forrjon össze hát oséttőrhetlenül Hazánk üdve szivünk érzulnrivol. Oltárára ki áldozatot hoz. Oaak az tudja : legszentebb érzelem : \' A magához, az édes hazához Jóban, roazban, igaz magyar jellem 1 CSEPELY SÁNDOR. Könyvismertetés. Magyarország történelme, különös tekintettel a jogfejlésre. Főtanodat s magán használatul írta Bocsor István, történet- éa államjogtanár. 1-ső füzeL Pápán 1861. Ára 1 ft 20 kr. (190\'L) 2-ik füzet. Pápán 1862. Ára 1 ft 20 kr. (191-^403 L) Itt az első korszakban külre fordul a nemzet figyelme. Az Anjouk által az országot derített külf énTCsrUámrttrj} Tiem veszi észre a nemzet belélete hanyatlását. Olasz műveltség osztályosává lesz a nemzet, hatalmas olygarohia Alakul, mely a fénytől megszédítve — mint annak osztályosa az alkotmánynyal keveset gondol, a köznemesség háttérbe rzo rítta tik, a valódi népélet tesped — pang. A külnagyság is Csak mulókoiiymert Lajos ezerzeni -tudott ugyan, de a megszerzett birtokában nem tudta a nemzetet -rnegazDárdftani. Érdekesen s terjedelmesen rajzolja^ agnŰfisrak eseuiényeitv-a szellemnek akkor fölvett irányát a szerző. Az Anyánk utánfélig szláv, félig germán eredetű uralkodó: Zsigmond\'lép föl, ti mint szláv teljura-lomrai liajlamofj mint germán némi korláto-, zottságtűrést hoz a magyar trónra, 3é épen o miatt önmagában meghasonlott volt jelleme ia. S mert alatta már a kühiagjrtng hr hanyatlott (melynek Lajos alatti ragyogása kárpótlás volt. az egyediség háttérbe szorításaért, a beleiét hanyatlásáért).^ belfdldifiégnek a kfilföldiség^ az egyediségnek a királyi teljlmtalorn elleni küzdelmét, szóval a nemzeti széliemnek á belélet emelésére, a kül- s belnagyság párosítására czélzó irányát vonzó modorban adja el 5 a szerző. Ez irány a 2-ik jalkorszakban lép határozottabban előtérbe, s a kitűzött czél eléretik a nagy ^ nemzeti király Mátyás alatt, M a nemzet gyermeke levén, megszűnik alatta a bel- és kfllföl-diBég osatája, az olygarohiát magához hódítja, ennek, a köznemességnek s a királynak érdekeit összeegyeztetvén, a közöe ellen fprdítjaj keleten az izlamot megveri s megtörésében csak nyugoi gátolja, nyugot felett Bécs-falai között üt diadalt, szóvah a nemzetnek kül- és belnagy-ságát megteremti, legnagyobb ^virágzását előhozza ..,, a nemzetnek nagysága porba száH — éa a 2-ik fokorgzak bezáródik. Mindezt szerző terjedelmesen, élénk modorban, ihletétton, filozófusi komoly higgadt-Bággal adja elö\'. Jellemzi az egyes uralkodókat, s agy ezeknek — mint az uralkodásuk alatt alkototttörvényeknek a általok tett intézkedéseknek szellemét, irányát, horderejét, & nemzet bel-életáre hatását ismerteti, Legórdekeaebb Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás korának rajza. Végül itt is (mint az Í-so füzetben láttak «s 1-&Ő fŐkorazakra vonatkozólag) átnézetét adja a 2-ik fdkorsxakban virágzott áHamelemeknek: a földnek, nÁpnok, jognak, (fcöx-. éa magánjog alosztálysataikkal) műveltségnek (anyagi: gazdá8za^, ipar-, kereakede-lem, s szellemi: művészet, irodalom, tudományok), vallásnak, kül viszony otnak, a bezárja a 2-ik füzetet e sorokkal: nAz ország okkép alakult ktilviiwoöyai sfe a beljében virágzott államelemek SsssemukSr déso teremte meg- a 2-ík komák lefolyt törté- ( nelmét. A magyar népnek -munkás BteUeme a legördült események szárnyain virágzásra fej-leszté két század nHíTffioii^iml^ka^iiMlpt ak" 1-BÖ korszakban kifesekekr^íínra"—"fld— irányú sajátságaiba mintegy felolvad s-mags-tartásávalaz irodalomnak anyagot szolgáltat,-^ igy tess fflolgjtbtng Ío\|yaiaM jó ^d^ves, p^prjú katona, >áferaeÍ\|t íSígií& c^Ato1 jttfc az anyagi döfog Tjaff^#rgy IsmereÉéb^r iAt? na tik el, ez okboTilB csakugyan a nemzeti irodalomnak k, hogy nemes czélt érjen, tárgyat kell keresni; hogy erkölcsileg hatni képes Jö\|rye-n:- Ilyen legnevezetesebb tárgya imndefcjneinze^irodalnifoak a hazai, törté-n^reror-mely^íén-van-minden. külön nemzői jellemének, erkölcsi erejének színezett képe lefestve. Ebben különbözik egyik nemzet irodaim u~ a másikéról, így a m a g y a r é mondhatni mindegyiktől, melynek oka ezen a szenvedésekben kitartó és a küzdésben tettdúsTíemzet történeti nagysága-, fontossága- és- gazdagságában rejlik. A magyar nemzetnek nincs rokona a világon, ha ;csak magát a szeretetet s részvétet nem veszszuk, melylyel minden nemzet öleli. , Mint azvárva gyermeket elveti a sors, ki volt teve \' századok s ezredév viszontagságának. Kajó..szívvel, bár, de férfiasan, bámulandó ön-megadással és erővel kiállta a viszontagságokat. A nélküJ,, Kogy szükséges volna hosszasabban leirni," todja mindegyikünk e nemzet múltját., Mínö akadályokat kellett leküzdenie, míg mint" vihartól megmozdult erdó\'szálak a felkelő ne"m-zetsereg zömök buzogánya- és bárdjaival vállán megpillantá a keresett uj hazát. Tudjuk Ősapáink által a honalakítás bölcs müvét, — a hét vezér Összefolyt frigyvérének párolgása n szabad ég alatt hálás emlékében él az utókornak. -r-.Enemzet volt a leghatalmasabb pogány által .döngetett érezfala a remegő keresztyén-Bégnek, Ott van Hunyadi, Zrínyi, élnek a Számtalan bosfiak és martyrok emlékei, — otl van Várna,, Mohács, ott a Sajó, mely magyur vér- és kíiuyektíil kiáradt, — a bás szántó-vo}ö ekéje gyakran felveti a\'hősÜk csontjait, és a líönöfijdalom; Jiepcrgíí kiwtyer&zon földei. ím-, tilt, melyet előbb m&TnMUtífcék ásatott éVs mcgdsókolt az elesett hős,\'mígnem lelke innét elrepült. . j- ^ A magfar történet st_uj hegy gyei érintett képcinek benyomása, s ezer különféle változások oredményei a nemzet életében, egyesülve a nemzeti magyar élet 6s jellemével már rég következő\' leírással adtak képet átalában a magyarról:- a magyar arcza bátor és nemes, sajátos keleti fajtájánál fogva, deli testalkata felett eleven szemeiből, tííz és repülő lélek sugárzik elíí. Vaskos zömök termetén az ildomosság bájai hullámoznak, — súlya és kemény léptei alatt remeg a föld, épsége, életrevalósága felfrisíti a természetet. Jellemére a magyar lovagias, vitéz és bátor, a nemes és jó iránt fogékony, — az ellentéteket keresi, ha mindegyik-benerényt lát, azért szelíd, hakell vakmerő, — az alázatosság és meghunyászkodás nem természete, ¦— békeszerető éj-en ügy, mint nem -fél a harcztúl, — monarchikus határozottan, de önuralomra van teremtve, — szomorú és átalában.komoly, de időnként jó kedvében kitörő-Vendégszerető és ebbe\'i jószívűségét akkor sem bánja meg, ha ellenségévé lett az a ki vendége volt. Egy eszméért meghal, ha dicső, — halálos ellenségét ha megöli — megsiratja. Hazáját szereti forrón, szenvedélyesen.-- Ugy liiszem, ha nemzeti történetünk jeleneteit sorba előszámlálnék, mindenikből tűnnék fel kép, melynek híi festéséhez az előszámlált vonások szükségesek, — a történet egyes szakaszaiban tömegesen is jelennek meg e kedves alakok. Es ha-ez így ran; ha az említettem jellemvonásai a magyarnak, htí kinyomata mindazon szép-jó- és nemesnek, melyért küzdeni, munkálni az egész emberiség hivatva van; ha e dítzkoro-nával ákeskedÖ tíseinfe^odalmuW^\'Jkftett pél-^ból^játítni^^ok^jűn^ajfeVtJÜjxk, s el-járunk sírból fdtiöré gaL&fiei]cLA keresni éa j^ÓaftvLí-,MiwV Lo%áfiK ^^^S^megtanid-jfnk ¦ Őrffím —¦\' -nii ¦ l^é&fa./gmMIÉkrV\' bizva van — minden erények örök kútfejét a — hazaszeretetet : ugy nem lehet kérdeni sem, minő hatással van egy népre, a nemzeti irodalom történeti szempontból. — Minden fénynek vannak árnyoldalai, minden nemzet felejti ezt a magáéból, így a magyar? is, dé\' as ^tolftöttem magyar történeti sajátság nagyobb része oly polgári erény, melyet nem csak megőrizni a fenntartani, de a közös haladás és erkölcsi öreg-bülés végett az emberiség egyetemes szempontjából is egy nemzet fejleszteni, tökéletesíteni hi vatva van. A szép, nemes éB való után járni a ezt örökíteni a nemzeti történet fényképei vilii-gánál, — ez kötelességünk. Ezzel becsült a nemzet Önmagát és síkeresen tör elő hivatása pályáján s példát ad külnépeknek, hogy kövessék s becsüljék Őt s irodalmát, mely által ismerik. A szeretet minden erényével ölelje körül a magyar magát, királyát s az egész világot, ezzel a drága hazát, melyről elmondhatjuk a költővel; Magyarország menyurazag Éltem édene! Legyen ifldott földed Minden porszeme. Kejedelini ösfold — szentfuld ! --- .... ..— — — ülik rája A diepöxég legrngyiigúbli koronája! — FOPOIt PÁL. Még néhány szó a Balaton lecsápo-lása ügyében. Folyó évi május 12-énHarczaliban, midőn derék Somogymegyénk gazdasági egyesületi kiállításán Számos nagyobb kisebb földesúr és \'léten a török viasza-van tartva, nyogoton a császár visszariasztja, •> Európában a keresztyénség megvédve. A külérintet e szerint — mibe Olaszországgal az Anjouk, Németországgal a Luxen-burgiak — Habshiugok és, a császárok koronavágya, Cseh- és Lengyelországgal Ulászló-—V. László és a trónügyek, a délkeleti országokkal ez államok vazallsága, a keléti törökkel ez or-Buígok birtoka és a ker esz ty ínségnek, az izlam elleni védelme hozták—nem volt dicsőség nélküli. Egypár veresége daczára a végeredmény mindenütt diadallal koszorúzta. Kimért védelmi — de nem támadó — szerepét hiven teljesitette. Megmentette magát a körülfogó elemek elnyelésétől; de a mí legfőbb — mi világtörténelmi föladata volt: megóvta nyngot keresztyén népeit az ázsiai\'izlam felfalásától. Lerótta ez által, a mivel nyugotflafc áz adott polg-árisuláaért tar tozott. Fontos szolgálatot tett azémÜeriBégnek. Megvédte számára a terniészetiségén győzelmet vett szcllomiséget. Nem hagyta eltipratní Ázsia vád rohamától a fölearjadzott .ez^tjads^ágot. Ez volt jelentősége a törökkel vivott harczainak. Ez volt jelentősége mint egyes nápszellem-nek — az egyetemes vflagszelléipirfthyában. Ez volt jelentőségé nép-és Slamtórfcái\'tót. Az emberiség-—a többi álhtmok — a szabadság ügye egyik Iegfontasb tényezőjét hdték/fiilbenne a világtörténelmi fejlődésnek. Férfiéveit azért nem érdemetlenül élte át Magyarország;—csak akkor, mikor feladatát bevégoale,\'hajolt át virágkoráról hanyatló kólára." (301^03 1.) Sokkal nagyobb jelenleg^hazánkban az érdekeltség; nemzeti történetünk a jogaink iránt, sem mint\'kétkedni lehetne a felölj Hpgyá hazai történelemmel, aniiak: vezérlő BzéUttmévjölj,: a jogfejléssel oly alaposan s szakavatotton ismertető müve mentőnek ámlános partoltaSásnak ne Örvendene. V \' \'J»AP U, ott képződött, itt nagyszerűbbé ulnknlt. Saját egyedi s aa emberiség iránti létele teljesen meg -Volt szilárdítva az országnak. Mind két tekintetben (bel- » kuléletre) valósítva lón renaeltése. Egyediégét illetőleg kikerekített földén«8aját_ önállóságú a, a izabadság akkori fejlési fokát magában valósító-államot, "saját jellemű népét sajáb valója népszellemet tartott lenn folytonos virágzatban. A küzdelmek mikkel és mik közt e Virágzó, egyediségét kifejtette, az 1-ső korszaki, elemek :kalcs^nög_tnfiáival folytak le most is,de,im>«l az elemek nagyszerűbbek vol-tak, a /küzdelmek,: is „nagyszerűbbekké váltak. Irf^ontoabvolt^köatök — imnt alkotmányos életben lenni szokott — az egyetemesség és rész- -hjgetaégek, a fejdelmi-s-néphatalom-,-a-kül- és b^lfóldiseg "közötti harcz. Az 1-rő korszakban fejttJeTem és töntafo\'nökök, később fejedelemjás királyi herccegek, "s az ezekhez vagy amahhoz csafliközott -nemesség\'vitték a harezot. Itt a kalföldjekből választott s az ország érdekeitől Valón szaladt királyi családnak, és bcljogait az idjgeil szeHem s ftjedehni teljhatalom ellen ér1-vényewfcni ^ötekvö "nemzetnek;különösen\'tfz oly^cm^mk\'nagyszerü narczanl tűnik az föl, ^/fnH]Jnogy:\'tóég taagábdl a nemzetből tett Ttorman^őrís ;Téjedeleni: elleli sflffi &zöht_taég^ ~egéatejrT-éa táafc^Jfótyasban ¦¦ békittetett; 3ci véV-tíre.-\'Az árpádi torszakon keresztül Vo\'ntíld VÖ-rös fonál itt semr szakadt meg, g egyik főVonása l^AjMytónbaan a nemzet beTéletéiiek. A töb-^ -H\'eleniek (vaBasT nemzetiségek^ néposztályok) & még semmi, vágyasak csekély(^surlóaást _rn^^ttyf^ftí\\etík^^Íejlé^ nyomán fő-és >önemesség. keltek néW vjtara, Ez egyedi-, ségértiliarozpk egyébiránt níélyénBzÖyődtekia; tnejnzít^Glhatoaaiyal, sőt mondlia"tni\| hogyjmi- :y4itt.:i^-3aem:magábanéa ma^áérti.-hairem jwferinfg iránti, rendeltetése, volt élef^JBjrá-- nya, kiválólag kulfölddeli érintkezőében vitt küzdelmei és kűlhatása — mikbeji ama rendeltetés Bét valósitá — nyelték el minden munkásságát. Szembetűnő a párhuzam, mi e tekintetben az 1-sö és 2-ik fökorszak közt vonható. Amott Árpádtól Kálmánig nyugottal érintkezik az ország, földet foglal, keresztyénné lesz, polgárisul, a királyságnak a részlegességek feletti hatalmát központosítja, István , László , Kálmán alatt Enrópa előtti tekintélyét megalapítja, sőt ezjntóbbiak által a délkeleti Sláv országok fen-BŐbbsége csarnokába is bevezettetik. Itt, az Anjouk alatt szinte nyngottal érintkezik, a nápolyi franczia befolyástól nj-politikát, ujabb szellemet kap, a fejedelme hatalmat a nagyok -ellonében jncyarildrditjn 1 hafaírnit mPffi7!fí tfT^ jeszti, a délkeleti országokat vazalljaivá teszi,-a külnagyaigát Enrópa előtt tetőpontra emeli.— Amott Kálmán ntán ÍL Endre s IV. Béláigi kelettel jön érintkezésbefekélyek — zavarok lepik meg, a, a görög érintet szellemileg, atatár-,-yész anyagilag megrontja. IttNagy I^jos ntán Zsigmond alatt folytonos parttusik rombolják, ezek közt szelleme, liatahna, nagysága hanyatlik ,s keletti érjntkeztében á törökvészelsö szellete vészterhes csapa^okkaTivaáallörszágai vesztével rohan ¦ nyakára.^mott Endre és Béla alatt visszahat,, belszellemétföítímasztja, Tóidét \'Visszanyeri, a tatárvész elvonni nyak ár ól} s a délkeleti országokba tovább terjed nralma. Itt, Albert alatt, hasonlókép visszahat, belföldiségét föléleszti, Ulászló és V. László alatt_ Hunyady ^János vigBzaven a törökvészt, s a magyar fegyverek utat nyitnak újra a délkeleti országok felscílíbségére. Amott V. István, IV. LásztóaSs \\XU Endie^alatt az ujabb eszmék vezérletével -kcle> és nyngottali érintkeztében «j életre kel-, ve bevégri európu-képzőílését. Itt, Mityás alatf.\'bel- és külnagyöágát "betetőzi, s mind nyn-gol>imnd kelet iránti rendeltetését hevégzi. Ke- ugyesületi tag jelen volt, a déli államvnspálya igazgatója belépett az egyesületi tagok közé, előmutatandó a balátonlecsapoláai térvet, és u .Siótoknál köböl építendő vizfogó-torkolat tervét; előadta, szóval, miszerint a vasúti társulatnak ft Balaton lecsapó Itatása igen nagy érdekében van, miután a több helyen vízben is épített töltése a viz által okozott elemi ""sapasuknak és rombolásoknak vau kitéve; — egyszersmind loyalis de feltételes ajanlatával oda nyilatkozott, hogy a vasúti társulat a Balaton lecsapo-lására 300,000 forinttal járul oly formán, hogy 150,000¦forintnyi költséget, atíió csatorna tisztán tartását, .Siófoktól Kilitiig a vasúti társnlat fogja viselni, a másik 150,000 forintot pedig kblesön fejében fölajánlotta a balatoni társulatnak, oly föltétellel, hogy ezen Összeg 32 év alatt törlesztés alapján a vaspálya társulatnak visszafizettessék. — A Siúszabulyozás terve megtckinihetés végett mindenkinek szabadon áll , de feltételesen . bo^y ahhoz hozzá szólni, vogv kifogást tenni senkinek sem szabad. Telve azuu hittel, mintha a vasat társulati mérnökökön kivül ezen egyszerU.de bonyodalmas munkálathoz senki sem értene? Bonyodalmas munkálat igen is; de nemannviból. mintha végrehajtása valami oly fensó\'bb munkálat volna, melv urni egyéb cgv rg\\ szerű árukmetszésnél : hanem 1 miiyülődött azért, mert igen ?uk akadály és iotri kérdés fordul elő, m< Ív rmu-k végrehajt-hata-sát tartóztatja: mit n7;.<nbnn a vasúti társulat még imgvobb áldozatok mellett sem" t\\.-g K?.t ii uag\\>z>\' i ii uuuik.i ki \\ ih \\t-v\\ iiu-gajrtii-u-ti pénzösszeg még tahin m-m i* felel meg töltésük és puhájuk biztositratiwíiiah . ----- ha Ry.ainitjeik , liugv n Unhiinn rendkivilii áradása rhtítében az egész vonalt- járhatlaimá teszi; midül i lava-zszal a jégturh^zok. i\'tt, liul legkevésbé gwmitjak , elborítják apályát a jéghegyek, és megsemmisítik tültésöket, ott egv társulattól, mely millió kész tűkével rendelkezik, a megajánlott 150,000 forint oly kevés, miszerint a másik 150.000 forintot is ím fölajánlaná, — kereset, jövedelmük és biztosítás érdemében még csak igen csekélységgel járult; főképen azért, mert a lecsapolás által nekik azonnal hasznuk van, és czélt is értek, mert csak töltéaöket akarják a duló elemektől biztosítani. Nem így áll ez" a földbirtokosok-, kiváltképen a nagy földbirtokosoknál; midőn p. o. gróf Széchenyi családnak közel 10-000 holdnyi bozótos tért kell viznientesitetiiie; még a régi időkben készült Halász Gáspár társulati mérnök számítása szerint, egy holdnak vízmentesítene lö frtba kerül e. é. Könomlitett gróf urak maguk járulnak már 150,000 forinttal a viz-mentesitésre \\\' mit ők azonnal lefizetni kötelesek, holott a 10,"000 hold ntán még annyi hasznok sincs azonnal, mint most jelenleg, mert jelenleg a legelői téren kivül a halászatból, vadászatból akár bérbeli hasznot, akár szenvedélyből" egy kis mulatságot élvezhettek. — Mi- : dőu tehát a grófi család 10,000 hold kiszántott bozót birtokába jön, azt azonnal tisztíttatnia kell, — mely holdankinC bizonyosaan bele kerül ismét 60 forintba, összesen ezen költség 600,000 forintra rug, — az adÓbiztösbk talán lecsapolás után ismét összveirják ezen uj birtokot, mint haszon vehetőt j aztmegys adé^tfitják, és igen könnyqu meglehet, hogy azon vízmentesítettbirtokiész öNívig sommit sem teremj ezen adó fel^^talán 40,000 forintra Ö év leforgása alatt.^"BGvel ^otHgis fUmag sem a légből hull, ezen üres heiyiségefr tehát fűmaggal.el is kell vetni, szóval 5 év előtt nem számithat a gazda termeare, azért sem. mert ezen hig, iszapos bt-rekfüldet eleinte marhák legeltetése által meg kell tipratni, és solidáltatni, hogy termelésre elegendő Összetartása legyen. Még is kiszámit-hatlan marad ezen térek oeconomiai árkol tatása éa a temérdek hid felvezetése.-- Ha tehát ezen költségeket összeszámítjuk. 790,000 pfrint költséget kell a grófi családnak előlegeznie, míg egy ^in sikeres termésre szá-irritliat. Itt van tehát az arány, mely fclállittatltatik viszonyban a vasúti társnlax, éa egy 10,000 holdas birtokos „között: a vasúti társulat rendelkezik 92,000,000 forinttal, és fizet 150,000 irtot; a 10,000holdas birtokos rendelkezik talán 10 millióvá] és fizet 71)0,000 frtot. Mennyivel áldoz tehát többet egy nagy birtokos, azt kifejtettem ; holott a vaspályái társulatnál égetőbb a szükség, mégis biztosabban éri el czélját; — földbirtokosaink ellenben ugy is járhatnak némely helyeken , hogy birtokuk, közepette álló viz is maradand , melytől bizonyára a vizmente^itési költséget elengedni nem fogja a társnlat. Azon birtokosok, kik homokos tért nye-rendeuek a Balaton somogyi részéit-, kénytelenek lesznek nagy ve-szödséggel fűzfákkal- és vesszőkkel megkötni. Mikor fognak fájézhiumV azt nem tudom, de annvi bizonyos, hogy a kovácstól vesznek szenet. Az agas-bogas svllogismnsnak itt a vége; mindenki látván,hogv a vasúti társulat nem áldozott annyit, niennvit kellene. Ci-iKÖKaHKÜ (ÍM I.A. , Végr kov.i Pesti levelek. i Július ^ú-ik.) u. \| jAraiAni lvir-k.} \| tli.F- l-> Az aratást nagy reszt miudenfehy . mi^kezdték, — l uéhul már bc in végezhették i. j Nemcsak a lapkiadók, mennyiben a júliusi fél- éves elöhzetéei idény most folyt le, illetőleg folyik, mórt nz elkésett előfizetők még mindig azállinkaznak — hanem a p a z d a és nem-gaidatiiiünBég if. F.fry közmondás azt tartja: rki mint vet ngy arat.- Kégen cBinálhatták biz ezt, tán azért vonják e mai világban kétségbe. Szó a mi szó, én némely régiséget többre becsülök mint sok újdonságot, melyek bíztoBÍtnak a tnegvénülás ellen , a mennyiben űrökké f oltoztatnak, toldoztatnak, éa így mindig uj karban tartatnak, a talán épen ezért nem bírnak maguKnak köztetszóst kivívni. Nem akarnék tehát a régiségen változtatás észrevenni, mindamellett, a fölebhi közmondásra nézve el kell ismernem, hogy az nagy átalakuláson ment keresztül. A világgal együtt felfordult. Mert biz ez tdÖBzerint igen roszal arat néBa az is, á ki jól vetett, és megfordítva; sőt némelyek még ott is aratnak — legalább szeretnének aratni — a hol semmit, tehát ae roazul se jól nem vetettek. Az ízlés nem rósz, mert munka nélkül jutni valamihez , mit mások csak fáradság után érnek el, ha nem is igazságos és méltányos, de mindenesetre kényelmes dolog; pedig n kényelemre mindig többet adott n világ, mint az igazságra s méltányosságra. Ezért érkeznek nemcsak hazánk egyes vidékeiről, hanem még a kútfőidről is oly meglepő nratáei hírek. Annviban meglepők, mennyiben jóa r a t á a r ó 1 értesítenek oly helyekről, melyeken a votéaek ro-szak, éa silányról olyanokról, a jók voltik. Mondtam, hogy az aratást nngy részt megkezdték mindenfelé, mert vannak vidékek, hol még Übon áll a jáasAg- Frnncaiaorsságban példáid még nem aratnak, mert itt a vetéB —- mint mondják •— mindeddig nem k o 11 ki, tollát nincs mit aratni, és be kell nz alkalmas időt várni. I tal i a ellenben megkezdte az aratást, iín-. bár csak egy részben, mert más réathcia^m^íiqm^ érett a mag, éretlen karában pedig nem akarják leszedni lábáról, mintán így a sikertkoczkAs-tatnák, és a vetésre hiába pazarolták volna erejüket. / Észak i^merikában és Montenegróban szintén megkeadték az aratást, de bevégzésétől még távol állnak, ugy látszik, hosszura fog. nyálai .a munka. A termés mennyiségét még nem lehet meghatározni. A külföldi termést illetőleg még ksvéabá, mondhatunk caak megközelítőleg Íb valami alaposat, mert a kntfök, melyekből adatainkat -meríthetnek, homlokegyenest ellenkeznek egyméssaL Hmdealk oly termést (bővet vagy szűket) jósol, minőt saját érdekében leginkább óhajtana. E tekintetben ia ca időtől kell tehát bevárni kivan cskáguak kielégi4éaéL Hogy jelentésem teljeo legyen a termé aminőségéről íe kellene valamit mondanom; azaz, ^S)\' a gy ümiilüs jó, rósz, a főleg tartható lesz-e f Azonban ezt előre meghatározni bajos, mert különösen tarthatóoóga, — ugy hiszem — a&-"í d 3 ¦ járáaon kivül attól in függend: miképén fogják használni ée mi módon őrküdendne k fölette? feetáí-lbáBsítJ, 1862, ang. 8-án. Keszthelyről jövők, hol egy hónapot tölték a fürdőt hassnálván. Az idő ott is miat máshol eltelt végre, csakhogy talán kevesebb de drágább élvesetek között—¦ finist má&bok \' Az ok többféle; a ha a rZaia-SoraogyiEdadöny." levelezője volnék, b ha e becses lap keszthelyi levelezőjét iomerhotném — bisonyosan kezet B&orítok vele a lapban megjelent néhány leveleiért. _De cng-edJB tisztelt szerkesztő ttr a keBzthelyí eletet egj-Bzerű Btjdemben kiírhatni. Keszthelyen a szálláshiány egy/önohézség. lü-gyan nem, mindia azok valóságosan hiányoznának, mint inkább, mivel e vároa becsületes lakosai azt Bem hidják, mit kérjenek bér fejében egy hónapos szobától. Nagy ktiresÓB után végre találtam egyét—20 nj forint havi bérrel. Mihez aztán még gratulálhattam mogamnnk, mert mint mondják — ez itt igen olcsó, A szoba kényelméről nem szólhatok — mert az égessen hiányflott. Orvosi rendelet folytán, a hideg-épmeSeg íflrdÖt kcllc használnom. Sokszor kikocsiztam tehát a hévis—^ re is; de mondhatom , hogy ily drágán még Pes&m vagy Bécsben sem kocsiztam. Ha véletlenül néhány társra nem akadok, mi nekem mint idegennek nem kis föladat volt, ugy e órányi-nt$i 1 ft BOkri — vagy 2 nj forinttal kellé megfizetnem- Az élelem Keszthelyen sem drágább mint például Car la hadban; csakhogy a oaoinóí fogadót kívévB, roozabbnl ól as ember, mint bármely pestmegyei falusi fogadóban. A hideg Lö»i& anhanyai pedig oly gyéren vagy épen nem adják a viset, mint hogyha a Sahara homok-síkságai b nem is a Balaton felé volnának épülve. De azért a díj ruhával együtt 24 uj kr. mi, tekintve a nagy eoncurrencsiát — több^küvetelményekra jogosíthat bennünket, Jlost pedig, olyan félérükfogok ouólani, mi Budai ur figyelmét eddig ugy látszik kikerülte. — T.lb fuUsztó és mellet tarkelíLporrál, mely .a fontosát ós oson utat, mely a Balatonhoz vezet, Valóságos porfellegbe horkolja, melyben az ember szemét, raellát ét ruháját VDsaolyczteti. — Pedig mily egyszerű ennek Anüdotuma 1 Do ez, KcBzthély- közbnsége _eI5^t. agy látszik, még cgyvföi nem fedezi ttvabunLOntfistetaék legalább kétszer napjában a föutazát s a fürdeJtbU ennek költsége bizonyosan ncpTUgna azott^öas.ífigre, melyet igy csak a hölgyök ruhájuk károsnJása által kénytelenek viselni. ¦¦.;:<;\':¦ , A Bsbiházban is voltam, ^rielle Gornélia. a pe^ti nemzeti színpadról elSazör lépett föl, „QauA^r.^tsr^ git" szerepében- Játéka meglepő könnyű, :,binte* i s,csengő.,orgánuma rcndkivuh kelhimetgyakorol; a hallgatóra.^. -> u- i---.\'.-- ....., - ~/;;;^:.t ,fi-.ii\'« ¦ Ezúttal azonban nem hagyhatom .említi¦ íudkftl azon körülményt, hogy as előadás alatt aközim%;kö-söxt- nagy vúMzatetsaást Aült több nriewdfer ^tagavi-sclete, kik ii az egén el&ádá4 alaitr^smíni^y clnbbot-képezvóp, ;dcbaqiaikkal;gav«táfr . folyamát. Ha a csendet kérő férfiakraJieai ftgy^llek, -( 36 f- ¦ azon arak, as csak ndvariadanbágra mutat,—de hogy égypíhólyíwii Oiö rfcgna nrhölgy figyelmeztetéséra sem figyeltek, u száJiandó nyerse béget tanúéit; mit egy. idegén ellenünk hallván, bizonyosan eszünkbe jntbi tfá ama keserű ;tarhar* szót. — „A szerencse gyermeke* előadásában-jeÜg, folytonos zajos összeköttetésben \'a vünffálakkal, magát a TemlÉg-mUvcss5őt is Bze- - fepe-taSaepette^ megnevettették,mit a közönség méHán-tosz nótcü vehetett Nézetem szerint a rendező-igazgató ezúttal helytelenül volt elnéző. Ex röviden az1, mit Keszthelyen átéltem s tapasztaltam; de nem is tagadhatom el oson körülményt, hogy b» * mai fomfart világban azokra is vagyunk a Iggt-ly^kJ^froi^t ^rftga péii^n megvásárolni, de érte :raéltán kÖvefelhetjük azon tekintetet, — melyet lárcfi^&k~apályávml magánknak, a közönség részéről clegendLa kiérdemeltünk. Ha Keszthely bérlői 9 iparosai nyernek az éven-kint Itt egybögyfimiraotott vidéki idegenek által, ugy azokn&k visEOnt a méltánylást a kényelom tekinteteben nem tudom elegendően ajánlani. Fogadja ezekután L szerkesztő nr őszinte bccsÜ-lésem kifejezését. K- N. P. Véaac, 1802. .ing. íjrtó. ________„ Jk.acműgyi ág. bitv. evang. egyházmegycaiig. -4-éa Iharos Berénybe, nagytiszt.JL. Pongrácz FereneE -esperes éa tek. Kund Vincze felügyelő urak elnöklete alatt tartotta cspereíi gyűlését.\'A gyöiéa „Erős vá- —"rnk n^faiTíV tptz tujjti" f\|^Tii>klésével és a helybeli lelkéas nr imájával kezdődött. Mindenekelőtt nagyi, esperes nr rövid, de meleg azavak kai üdvözölte a jelenlevő nagyszámú gyülekezetet-, örömét fejéré ki afelett, bogy a lelkész urakat mind együtt láthatta ób hogya gyülekezetek is oly szop azámu képviselőket küldöttek e gyűlésre. Kantán fel olvas tátott a mull évben, Faiszon tartott espereBségi gyűlés jegyzökönyve. Gyűlésünk főtárgyát tette, a körlelkészeknek „iski-lai jelentése^" melyben részletesen szóltak mindegyik iskoláról, az előadatott tantárgyakról, tanulódról, fegyelemről, tanítókról és tanítványokról, E jelentés oly un volt mint egy tükör, melyben az egyházniegyo világosan, és tiaatán láthatta a népneveié a miben létet idejű is már, hogy.-felette nagy gondot fordítsunk iskoláinkra « g. nnmtft élete vagy halála kéazittethelik elöl L jelentésben több tanítókról dicsérettel emlékeznek meg a körlelkészek, a minők:- a nagy-kanizsai P. S., a pogány-sst-péteri P. O, stb., s cgyátalán azt az örvendetes hirt közlik iskoláinkról, hogy mindenütt aa fllőhaladás egembe tftnö, liogyatt iskolai látogatásnak\'jó hatását tapasztalták Ez annyira lelkiismeretes iskolai jelenté fölolvasása, után tek. felügyelő Kund Vlncse nr ugy nyilatkozott, hogy a szorgalmas tanitó.-kat jegyzi?könyvileg megdicsérni óhajtja, a hanyagokat pedig szigorúan megróvátni indítványozza. Egyúttal e nemes lelkfi nagy ur a küxlelkébxeknek 40 frt értéketaáatt oly. mt^hagyássál, bogy-axt, két legbgor-ga\|mi^-tasi^k^dtt^z^ánk ki. Vegye e szép tettéért » tek. felügyelő ur as egész egyházmegyének éa a tanítói karnak hálás köszönetét-, ki e tette, által is_a I -haíhatatianság koszorújába egy-szép virágot fűzött. ; - - Voltak-még több-rendbeli .ügycink, melyeket: • azonban nőm tartok Ssükaégosnek megemlíteni, no bogy levnlejB hosszabbra terjedjen mint azt Óbajtanám- ¦—-----~~---:—____R7.. H. Bor (Veszprémmegye) aug. 1, ;[ Szerkesztő barátom 1 .mikor megtiszteld felszólításod köTeikeztetan -mtmk ¦társaid sorába léptem, • igéretettettein, bojy Veszprémin egy ébBl rendesen le* \' velezendek, elhatároztam, hogy híven itmortetendém\' e-megyének k««- éa ms^a-, egyházi-, gaxdászati- és társadalmi életét ditrull agy mint sOtét vonásaival, ti ez elhatáiosáa folytán most nehéz helyzetben vagyok. Szeretnék nem fnii, azerotném eldobni levelezői toUa- - mai, d^ak&toleatégérzete, az igaxeághozi hűség, as -^rstagnak rn^gaértfíü ffirrvpye iránti tisztelet azt pa-_; " rmwssoíja, bo^ irjak- Sötét a kép/melyet a közönség , elé állítok, de-nem én teszem sötétté, a hivatalos ál-,:talBsi!r^aÜié1érf4iLÜr^^ Senki sem óhajfcrtU forróbínnmint én^TSJha.ily\'síHet képese ;raJ«<>lo^t^naMftn>ben.7 ha lehetne,» tttrténté\| én teméaY meg nem ferféntté... de Inét l a Kép iriég Van, \' ji^neni UtezÖvé nem ^hetss^\'folmatetom azt élofti-:-re!nyhű^_fcs<nM i -.TnáaoWt, _~ 1 - - .^.i.- .\'Buimma«om. k3Au^egrWIf W junfiw 10-én\'liri-! \'V^>ttTállAsu jiÉjé&bl Vessprém Yarosbun-az ottani : rtformih" lalk&véJU * stmri pleW* "ííídetesroli ^ifamyítyánya mefletl\' WrWnyMen ö>rac eskettetett, fenyegetés-c — v3gy tán lélekümoratére gyakorolt .hatáa következtében oly helyzetbe liosatott, hogy a kisértésnok ellcntállni nem hirván,"június lG-áu a r. fcaüy templomban, odarendelt két tanú jelenlétében hitvesével újra — s igy nenf egészen egy hét lefolyása alatt k é t b z 0 r megesküdött. Kövezett "plébánus ur a reformált lelkész által végbevitt efiketéat mit sem érőnek, kütolozÖ-orÖvol nem bírónak, a házasságot érvénytelennek nyilvánitotta^.elÍenére_.aa.J..^i4:ik évi orzzággyüléo III-Ík törvényozikke 2-ík g-ának, melyben ez áll: „azon vegyes hoiasságok is, melyek evan-gulicus lelkipász.tor előtt köttettek — törvényesek." Minő jogalapon mondhatta háf^neyczett plőbánua ur a reform, lelkész eliltt köWtt házasságÖT törvénytelennek ? . . . vagy tán 5 nem is hazai — hanem más, általunk nem ismert törvényekből ítéli meg a házasság törvény ess égét ? - . . Szabad-e törvénytelennek mondani oly házaséletet, melynek törvényességét országos törvényre támaszkodva lehet bebizonyítani? Szaliad-e földúlni a családi élet nyugalmát? Szabad-e felzavarni a közbdkét, s kitépni a testvéri szeretetnek szépen tenyésző virágait? Szabad-c felidézni a felekezetess ég flötót-BseHamét, melynek a jelenlegi fölvilágosodott kor nom\'otthona többé? Szabad-e azt mondani, hogy a törvény — az ország törvénye mit sem ér akkor , ha egy lelkésznek — kinek a családi élet békéje felett 5rködu#volna szent kötelessége, épen c béke fölznvarasára tetszik kinyújtani kezeit? . . . 8zabnd-e ezt tenni különösen Jézus szolgájának, kinek ura nszore-. -ioiui tétje Xötörviinynyá, a. béke hirdetéaétssent kötelességévé, — kinek mestere azt hirdette, hogy „miieden lélek a fensöbb liatalmaaságnak eugedelmeskedjék, a törvényeket tartan tiszteletiem, nem pedig azt, hogy lábbal tiporja az ország törvényeit, elhintse j^szerctet-lcnség maBzlagát, fíílznvarja a családok békéjét. Sok vegyes házasság küttotett már .hazánkban protestáns lelkészek által, de még nem volt rá eset, hogy bármelyiket is r. katli. lulkész általi uj übhzlm.\'b-ketéfl követte volna; nem volt rá eset, hogy a protestáns ll-lkész<-kuek ily házasság kötésérei jogosultFá-gát— mely törvéuylwn gvökerezík — barlni! a kalho-likus felkészek kétségbe vonták volna, .h gyezznk hát föl, hogy ily eset tminm,a felvíTiigosudáh száz;nt;i hetedik tizedének 2-ik évében a hatodik hónak lti-ik napján adta elő magát De jegyezzük fül azt íb, hogy a r. katholikus lelkészi rend nem okulliató értt«;, mert ez sehol sem történt — egyedül Suuron, ez az eset póldn nélküli, egy magában álío, s árnyat csak i« arra vet, n ki elkövette, nem pedig nz egjjsz testületre, erre csak akkor terjedno el az árny, ha az elkövetőt büntetlenül hagyná, s e büntetés által nem tanuaitoná azt, hogy ÍJ nom részese az ország türvényoi iránti tiszteletlenségnek, az egyenedenség — visszavonás veszedelmes konkolyát hintő botrányos eljárásnak. Nem zárhatom be tudósításomat a nélkül, hogy sajnálatomat, ne fejezzem ki a kétszeresen megeske-Tptt oj\' hásatsok iránt, mint a kik 0 lépésük által oly htfra.tettekszert, melynek nemigen örvendhetnek. Igaz, hogy előttünk ismeretlenek az okok, melyek okot e lépésre bírták, — a kísértések j melyeknek ki voltak téve ... de egy jegyzőben — mint a kinek hivatalos állása műveltséget igényel — föltételeztünk volna annyi lelki emelkedettséget, elöitélctckttili mentességet, a törvényismeretet, hogy ily lépésre ne hogy-ta vuUia magát-tántui Ubiliii, fl ojra-esküvése-által ne ismerte volna el önmaga tettleg, hogy törvénytelen volt az & viszony, melyben hat napig (aa első csküvés-töl a másodikig)\'élt nejével, mert ez elismerés által agy önmagát, mint nejét kitette a világ nyelve alá. Bármit mondott is a lelkész házasélctökre, ha njra nem cakflaznek meg, akkor\'országos törvény védi há-zasaáguk törvényességét... dó igy as oleö eskü vestül a második esküvésig lefolyt együttélóbökct — mely szinte törvényes volt -^"oTTmagok tettleg-törvénytelennek ismerték eL Intő példa ez másoknak, mit kell\' tetmiOk, minő láleksrOvel fölfegyyorkbzvo kell hasonló támadásokat víbbza,\'vcrniOk»-t\' ha tán a sötéta\'ég sírból fölkelő szelleme által az itt rajzolt hoz hasonló kísértetek közé taszittámak. ) r. L ,) Volihaa flJUIni é csnd&lnl I«hot a leirt sajno* ih-o^nrt, — ^ssttnfcrffl mim Hiájnfc:»aujfyMÍuáJteB_ujm^ tórrínyelnket ocm tUxttíí, mitíat »>4t«tkeU í» ÜaKtelbotl aa ras-ffif »";htiil, r- tik dbv MiMsök~t~hagx^í^l- Tillistt íriot bonaS ngúAuáto-if ke^retettei Uhüw\'oI^aSSni^fL tUmlmotlfta uoa nia vsIUs ir4at, mMyet j»ui tórrínyoínV •jj&riin vA&a-áik. táÜilAal Utrtto^k í.iartícntíbffunkTlup^W^k, b »1-fl^riálái «ejredia twi ^hogr jolaii e««t, kOrtcklntítclru UTp] "Vpf» •»7«\'* «ly alta\'és tTBd& Toll, imilyot atag. »• mIvnIts%.M4gM fokin Üli c^yetembj i^üi ItDiráleroíny b egy tuwg-ttUc clÜil, - Ff 1 r r k. Saéíies-ft\'héirvár, aug. 7-én. T. szerkesztő ur 1 Engedje meg, hogy azon lio Rannah-luirmoniába, melylyel a változatos a érdekeu tartalmú számok hasábjain levelezőt e lapot üdvözlék : én ía vegyítsek néhány hangot egéaz szerény a égge! — osedezvOn egy szer smLn<l, inkább a tehetség, mint íi jóakarat hiányáuak tudni be, ha ez által némi dieso-nautia tiimadiia. De nem hallgathatok, nem fojthatom viasza keblcmbo nzun örömöt, melyet mindnnnyiszor crzi-k, valahányszor közéletünk hajóját, inelv e poli-tiltai szélcsendben zátonyon veezU-glénre látszik ítélve lenni — valami véletlenül s váratlanul keletkezett ezeliö mozgásba hozza, meggyőzvén, hogv a látszat nem mindig való, hogv a konok némaság n nzon üress fecsegés s hangjának harsányságával hatni törekvő to-lotorku hírmázás közt van egy alig észrevehető középül, moly a két szélsőségtől ment igazság ösvénye. Ezen indult a ZáLi-Soniogvi Közlöny, -mely a „tett," a „működés" szükségességét érezvén, tiaztelatreméltó komolysággal óvakodott ezt szavakkal trombitálni mindenfelé, hanem bízván megyéinek értelme a kó zönségében egész csöndben, dobuzó r vásári charla-tansok eget földet igérü fogásai nélkül kelt szárnyra. Udv és szereneso tubát a lapnak e nálunk fájdalom ! kivételes foílépteért. yil legyen czélja, törekvése ezentid V ezt hoas szasan fejtegetni akkor sem érezném magam hivatva, ha .1 két lelkes megye bclsö viszonyaival közelebbi 13-merelaégben volnék; önnek tapintatoaaágn a jelen fö-munkatársanak tájékozottsága az ismeretek különféle osztályaiban remélnünk engedi, söt kész, hogy a kezdethez méltó 1.íbz a folytatiÍB, inel\\Tiek - bár a kör ¦ mondás nzerint végén e & a 11 a n az ostor — lelkemből kívánom: csak akkor legyen vége, mikoron mi\'gA\'émk közélete, a politikai viszonyok, nz ipar, a kereskedelem és más efféle szellemi s anvngi erük gyarajmhiBa, fejlettségi\' lehetővé, sőt kívánatossá t.-endi Franezía-és Ang.-Ih\'in példájára a fővároson kívül is nagyobb- éa gyakrabban nn-gjelenö Lipok szerkesztését, fennállását. Sz.-lh-mi él. tünk jobbára a f^ viiri.aban volt eddig eoneentr;ilv;i, onnét várt tjipot -.\\ vidék s ka\|iott igen gyakran, többnyire édes, de gyomorrontó silányságokat; a szépirodalom s közlőnvui képviselték az irodalmat, a n mit politikai lapjaink — a szaklapokat alig 70—Hu ember olvasván az országban — hébehóba a vidékre s a gyakorlati életre tartó zólftg haszonvehetöt mondtak, az oly kevés volt, hogv a nemzett-.\'st tagjait alkotó megyékbe éltet, ruganyos sápit önteni nem volt, nem lehetett képes. Ezt eszkö-zóbii s a tömérdek mulasztást a mennyire lehet utánpótolni: lesz most a vidéki sajtó feladata. Nem ve-i.ndi öu t;in rósz néven, h-i a ^kritikai hij»ok"ban oz ügyre vonatkozólag irt czikkeeském néhány sorát ide írom. pKisxámithatlan, mily lendület::! adhat, mily pezsgő életet, jótékony mozgalmat idézhet elő megyéjében alap, mely hivatását folfogjn. De nom besrély-kék, roaz versek a más át alános érdekű vagy inkább érdek nélküli silányságokkal kell ám azt meg-töltaní, hanem : ismertesse a megyét füld- 0 mítj iiihíbb termíazetrajsi sajátadtjaüimi, nevezetesb tVrténeti emlékű helyeit, dllapoijdt a kUzmiveltség, a gazddasat, iiz ipar, a kereskedés terén, kutassa /el a hibákat, az okukat, melyei egy vagy vtdt tekintetben hátramaradását eiijidézték, jelelje, ki a mádat, melyen ások helynhazlia-Aóky vayjf-IegaLihb a jÍJoöre né^va eUiOrülhctük, lépjen fel ideezélzó indítványok- s javaslatokkal, ásóval: legyen a megyei LUl orgánuma, a közvéleménynek no pusztán visszhangja, hanem tolmácsa, vezére, tSje, lelkiismeretes pártatlansággal registrálván minden mozzanatot, osztván.dicsér etet, vagy korholván érdem éa szükség aserint. Ekkor minden vidék becsületbeli dolognak tokintendi kUsl&nye fennmaradását, sah roszul indult vagy ssuünyadó tehetség menthstB meg, eWmozdit-tátik a közmivetteég, a kSzjálét sai." Szent meggyőződésem most is, hogy a vidéki lapok csak ugy tölthetik be hivatásukat, csak ugy lehetnek a nemzeti haladás tényezőivé, ha mcgyéjökrn szorítkoznak, fŐlog unnak érdekeit tartják szem előtt, vitatják azükségcit. Nem mondom, hogy csigaként vonuljanak hójokba, hogy az „extra hungariam" írójával ne nézzenek tuS megyójök határkövein, de inig ebből ée ebben min-dcn-t^- raég^ a jogc sekélyebbet is Ugyolomro méltatják a szomszédból a a nagy világból, csak &ny-nyit s azt vegyék, a mennyit a a mit a megyének akár anyagi, akár szellemi toron emelésére hasznor bqfo-lyáaunak bisznok. És ha nem akarom is a szépirodalmat egészen kizárni, romlott ínyünk keserűnek vévén a komolyt Ós áhítozván a bellotrísztika csomogóit; mégtn bigffiWi óhajom, hogy ez lehetőleg kövén Ingyen 3 foglalkozzék, vigye tárgyii [ inkább a megye múltjából, nyilatkozzék B történeti s népiea beazély e raj-Eok alakjában, balladák a küllői beszélyekbnn : mint ama ualonokban lefolyó nuv-üák vagy nem érzett aze-rulmeakedóstkeserveöfn dekantáló versekben, melyek ftzópirodalmi lapjaink nagy réözót élvezbrilenné teszik. Hisz fényen multunk annvi mvL\\ nzf-ní eacménve ismeretlen ni L-g és jelenünk átalakulási pror-aeusában mindinkább onyt-özvén azon alakok, azokúaok, aöt maga a i-yilv is, muly az it-y n. vz-tt ertdotibégt-ket kópeai ; megfizeti]., jlen Pz-ilgálatiit tniuc iiz utókornak ai,..-n lap, moly >.-l- k.¦ t vidvkén (jsP7."gvujti:ai, följegyezni lelknsrií»\'rct..si-n törekednék. Ks azuu megyék, melyeknek k.\'zluny t. 011 lapja, mind a multbul lobbit bírnak b..>k másnál, mind a jelenben, mint egy múlt évbe 11 Zalába tett rúvid kirándulásom alatt Íb tapasztalam a népélst EajátOHságaira nézve dua anyagot Q a fáradalmakat, kutatásokat gazdagon jutalmazó tü-n-.-menyi.ket mutathatnak f 1. Az a számtalan varrom, mely.-k közt az t-n ti ez-dlő n-géli el, mit a halLatlan ktihu meg nmi ém.-kelt, a vi, ui-iveB Halat.-n, ru-lvnek v ir.e nudtó tükre Zala-SuTriugy ¦ uvtV >•;:•¦ n-k. ni elv alatt a legnemesebb bort, ü l-\'^arebb gabonát e fnü-;:iot.\'s.jkr?t termi a regény- >, >tI ujakban is páratlan fold, Füred e Keszthely gyógyforrásai éo a vasút által szomszédunkká lett, központul helveae.11 válasz- :.L,-tt Kanizsán kivill iá VÍTagZu, l. ÍivImp VUI\'-soL Li.iE.OZU ideig aknázható bán vak az uj hip ntárnára. Kgy^b-jrant ez esak wlvmcnv ni")v umaes nem mer e ihth akar lum.i. N ár-Jöuiikrtd in íüiiuitiüjiuuii egvetniátt l-Íilüiv ííalií l.h- ln-ji\\ Ul.vwOi. 1. 1. ii\'iruszati lapunk, van, U.-tiodai- s néplap van in kcb-tk-^¦\'">!»¦ n hogy az akadémiából arrtia^"l\'->iTiíii kv.h-\|í\'<tt-\'\'g orihmk, megvizsgálandó ,1 h-d vet. L"l U\'-in r-g i niAen mozaik la ru-t uúaiiak —¦¦ ezt tmök niur ol vághattak; azt pedig, pe.iiz-, m-g pi\'iíi¦• sicrl!iL!.i>Liial\'.-k \'.-sipettek itt \'¦!, « mar- ilyf-]- afin\'.Fair\'krii hd,e gy v.n i. ii].:\'iL akkor - iii.-t\'-\'ík-i 11:1 ni. ha sü\'iti -jt¦ -i 11 -m, h-gv i >\'erkoszto í/rlkMiíírt . ílüZlKtL- l..j. . AJ. 1 >¦ \'K IMKK. M«hái-H, jld. in, J.i l-m.\'J. "I rytiup \'jj\'"\' lSr\'\' tájban ;i harangok veszt hirdető k..ngasa ibrtrtít,\' fVl \\ art.^uiik lakosait. A i\'imn tnn\'Mi.m\'t partján a pözlinjú-tiii^iital _I\\n)tnPJ novi^ 4<Hj ló i-njű, uafíy telurszálbtó hajija htdülriil kigv.iladvati, a lanjí.-k puéililó ¦•n-j»: által f,.lrineíztr-E-\'tt. \\njmi biTzaMtó, s im-pÍH paratbm, na/íji\'fztTÜ latvaoy vt-lt ei ! Az éji homályban, a Puua sima tükrén óriási met?orként loliogott a aokft-nvü lángoszlop, magával ragadván minden gyuléknnv anyagút, lleg-raeiitéí- vagy oltáBról bzó sem U\'hotott; Iwr uoháiiv perez aLitt a azinhclyen fecskendők^ roppant nagv néptönnig jckml meg segélyt nyujüindó, d<- minél jobban ffcskundezték a hajét, unnál joblwm égett: mi igín terme szeles, mivel a hajó belöy.^eBzél)en, a raktárban öt-BzeholmoziHt olaj, kátrány, kí\'neze^ fnggyu, \' b\'lmí szerek kiizt azalunna. zsir ta<gpyidadván, e gvulfkony tárgyak, ha vizzd t^rintkczni\'k, annál .!Íi:1.(a.:bl,",1 égnek. L"g;iogyobb czereneBf még az, hogy a hnjósze^ iiu\'l\\rt közül egy uein cselt a lángoknak áldozatul, bár nz i\'iiin kivül mindnyájan aludtak, h tnhbnrire az ataó részen levó gümbólyü ablakokim keresztül menekültek meg. Oly gyorsan lepték el a lángnk az égihez hajót a viz »zineig, hogy a belsejéből sem a pénztárt, süt 11 Hzemélyzet^ulajdou ruháját sem mpnthetíe meg. -Sajnálatra méltóa tnáskóntigen ügyes, tápasztalt a erélyes kapitány, Jcinok^: néhány nzáz forintja s átalán mindene elégett, eztlnkivül pedig, bár a veszély ellen mit oom tehetvén, képzelhetni, ártatlanul mily roppant izzasztó vár reá. Ma ank vidéki íb mcgazemléltu a ho-jóromokat, B valóban igen nevezetes ogy oscmeny. Magam isj>ly aBeroncnésvalék, hogy a hajónak tofjcfl osurkc^otét, bár ziláltan egész terjeddmuban láÜ\\at<-tam. Bámulatra ragadja az embert n roppant hagy Seat, körépen áll a nagy gépeünt pusztán, míndon fadtszli-vénytolmégfosztva, a^hajó ormai részén pedig biimu-\' lntöa nagyságban "moredeznok a toknyífformán: kivájt\' Üröj^ük, aa oldalak behorpadva, a kémény állurányá-val ogyütt düJKfóibeü, s csak a két öldalkorék maradt épen. A kár roppánt.oBBZCgro megy, közel félmillió" forintnyi lőhet a\'Vcaztnségi mórt n rom maradványok alig érnek néhány nzor forintot, mivel a vasrészek a tüz h<rve által megpuhulván, nzoknt a jelen álbijjűt- a /nitlíÍBÓghon használnia nriu b-iiet. Ha azonban trix -lien a hajú biít-iiitva vnu, pzí-vliokböl ..b»jtnri,-.U, h--)- ne a magyar-Uzt^itó-lár..... latot erjp a nagy ÍLár, mivel annak ogj-jn wA,í>i y hó ÚUi -lég kárusuíün k.\'llëtt kilizotnie. KUOIEIlA\\ F.UK Hirek és események. A noult ar.:vmunkhaa mtrg"Tnlitett tűzvész att.il kár.Msuli íviii-lvaiiiztüink ut<vében kü-zünetet nydrani-tunk a varr...hí tíiuáosnak azun nemtE intézkedéséén, melynél fugva képviselő gyűlésében a szerencsétiének miudegyikéo-. k b\'H» darab e&erép-zMouMyt és g^ren-dafát ingy-rf ezolgjütatni és a szuríaieActleneLet pjaz-lu:li ?-g, iyly.-l gyámulittatni elhatározta. — 11..gv pedig a nemes tamk-a e hazafias határozatát nem pusztán szavakban e érzeményekben akarfti érteni., bizonyítja azon 111 frt lu kxuyi «,. e. összep. mely feUzól:ila.sív ii tán azonnal oHazegyiüt. A résztvevő kebel — ha tfttben ;fc r y :\\\\jnvil. ¦>.,k.-Zi .rMUin könnyíti a balbort terhét! Az idén mind.\'ii t-rménv korábban indu! i.r-! U-flii»:k. nui uizoiiyit gy\\imúl\'..\'Epifl.ezunk i.", melven már I ér-tt =z." le. ^ kinaltatik az njváp. t ¦¦ly ¦¦rômn>.-i g^-I du \\ ¦: víjkiifk. un h-amzs-án ritka év!:kb-n tapuszLilu-! t\'t«. ilegv-fink legdúsabb íurtü tök t-k et í?,anilahiak. í uii tioin kevtr»; KzíilŐüiuidát, kik iiord.-roi .-it-vt- g^n-l\'^-, küiit:: v. iiak\'Kluak , kidlem^e tavarha fog }fu:. — ! Egyuttiü 0 koriuttrv.ö n-melletni eufredi. hv.gy K.ani-; zt^án is kiirábbati fog \'sni a szfirft, melv Írt az etöljá-I rosaj; alti! sz.k.¦ 11 meghaLlruíianii, c JfT1" a tannló-\\ iíjusag if reszt vehet szülei körében az elwzett-1 ii-s j fzür>.-t mulauág ban , mit lőtt a tudom mj v t barn^ka í/.-t;le! s ¦ S- tii vná öki-1. _ A bec.súl.\'ti.-ü jellem mulaeztliatlan kotelt-eüé-gén-k t.T-tja, törv-ny.\'it tihztfl-thfji tartaru annal inkább , ha <;z Kltetöj.\' dicsőségét kézvotlcn láUizik i:Uimozdítani. K. vég-böl bflven hajuk Bzerénvt-n m-tr-omiit\'tii e n.iL-y k- resk\'-deluii v.ir«.nbii^. h.d az ail.A es vi.vük s/.ánia tiLtem-s . Iiogy a hatóságot, ro-lv va-t«T !¦ í\\i; ii.-^iuij^.ii a b-ilwkat ;lz i>tenl tiszt l.-i latoga-1 tai-a vt. yvtl b"/áratin rcmji/lte, újólag Ue kt-nyt-bn:k " pa-ao, , k ; iurdt\'teMT. b annak t.irV\'iiy.-h k. ¦ y le I-¦ mt.\'. \\z idcg-it a kűlnökböl itéli meg a vár.-K rz.-I-li/mi tuLajdoiiit e lia látja, bog vegyik kart\'skfdö addig keirik a Iv-zárásHal mip a manîlc be nrtn uirta raktárát és c/ viszont —¦ mí eddig nem egyezer történt meg — s igy 9 eni helyett du vagy 11 ora volt a bezárási időpont egyegi\'kre nézve : ugy a readotlen&ég s némi könnyelműség nyomaira Lipíntgat, Jobb p résiît.\'en a kúlfuliln\'ket rs u\\i\\> ímihi s viin">ptink példáit küvrt-nünk, hol va-ar- s Ünn-pnapon zárrák rpéz nap<«n a bulttík. Nem állhatunk ellen fipyebnteletni varuskapitányságunkat, hogv intézkedjék a temérdek idegen koldus alkülroatlankodásai ellen, kik. néha dologra igen is képi-\'8 egyének az ember ujtója előtt napúnként majd mujdim órában a künyörüleí kenyreéért esengenek, — F, részben epzünkbe jut n régi dal ^Legyen ugy mint régen volt,- mely véget vetne a tolongásnak; mert 48 előtt bádog jel külnnbözteté meg a helybeli koldusokat az idegenektől s így csak amazok gyánjc-litására volt kötelezve a polgár, mi jelenleg tudomásunkra Veszprémben szintén be van hozva. \'/T: BécsbÖl_éB Gr>tsbil^_ uJszók arról panasza kodnak, mit fílidínivelőink teljes ssivből óhajtanak b\' nyilvánosan is az ímolában kíesdckeluek. Ott t. i. folytonos az esőzés, s igen gyakran borzasato fellegár fer-getegtöl kisérve rettenti a lakókat: nálunk havakon át szárazság uralg éa a hőség oly nagy, hogy árnyékban is igen aokB^or 28 R. fokot meghalad.- ^ Hétfőn vagyis augusztus lí-én itt N.-Kanizsán országos vásár leend, mely.cn nota csak Zala- és Somogyinegyóböl, hanem, mint közönségesen, Pest, Béca és Grataból is lesznek adók és vevők ; és hetivásárainkról itólvo, hisszük nagyon halogatott fog lenni, bár vásáraink köeíH ca ssokott lenni a leggyengébb a kereskedésre nézve. Do igen kívánatos lenne, . ha yároakapitányunk gpndoaUodnék a vásártér fólün-tÖBgá^ésacöi, melyre örömmel áhWnék minden sátor-tuhydonos egy két,garast. ~ Kanizsát mint halljuk avsllatásí éa naphífség gőzfürdőjén kivül azurencBéltotni skarják-valódi gőzfürdővel la, mÜ a kBaönségl öröpimel ülvtizö! , talán még oroaényét Bura.kjmélnó.L9l4UÍbUa ügyében.. , a varasdi etcsa, egy pár évvel teflelőtt két-aaorégotntt (klinker) téglával rakatott be, ml azt\' a legszebb utczák közé omclti és most ^s árkok bolío-násóért s a jártiák elkészítéséért az állam közöl 1200C forintot küvétol vároattnktÓI; pedighujh 1 e nagj\' öbs- ez«get he Tóltudná haasnálni vSrnnnnkt íTalán okkal móddal ngy ie munkálkodó viroennknak el is engedi?) Kan izsa éftznk felöh oldalán nem messse astin kis dombtól, shol Paradeiser Oyorgy, Kanísaa vára akkori en. tábornoka a párane=noka, ki m 18<X). oatrom alatt a törökíí.bnek szulgáltatts át arulá-képen a várat, le fej (!zt« tett - tehát nem, mint Horváth Gyula ur 1 megbánta? nélkül tegyen mondva; „Kanizsa leiráBá"-hastakarja, Bét-BÍwn végeztetett volna ki — e kis dombtól, mit az időtől fogva a küsnép vérhalomnak hívott, bár már feledésnek ind:d, nem mc-Kese a palini Iakey család kia kápolnát építtetett, mely kürül kálvária volt, hova böjti időkbon czerpnkéni siettek a húzgál-kodók, mely U az Inkey caülád ekbalrját-kápasL JC kápolna forradalum hltal szentségtelenítve lőn, keresztje leültetett fi löpoTTorímvnJ liasználtatott- Jelenleg azont«m DBgt.iH palini Inkev László, Nagy-Rérat birtokosa tűmét hplyr-tgnzirtatni rendelé, melv in már munka alá vétetett, ée igy hol iísei pora hamvad, a helyet öK>kké megőrizni iparkodik a hálás ivadék. t A Lalii r. k. segédlelkész agyonlőtte magát. — Midőn ugy kellene drága árért megvenni "minden ceepp vert, eletet a — hazának. — magunk ontják ki azt!_a légbea van -ez rj innét kapja tán eebertTrirrrv, csüggedéhéi a lélek ? . , , Npih , ki-ki magában hordja ítéletét. Halai aital uieL"váltjini eg-v DemzetPt-. acent életet adni vele egy nagy elvnek, ezt értem éa fel tudom fogni, — de ha roaz órában vagyunk, egy köny, egy óra caapaaaért hogy Ezéltire pufTogassuk magunkat agyon — az élettől By meg-nilnE birn s neciEet éffhazB ellec ! . . . kinek hivatása, hogy sebeket gyógyítson s sziveken, b önmaga üti szivébe a tört . . . Kinek a hit vüagivjii a lelkeket k-ll világítania, & maga oltja el lelkének világát ... Ez kö2ös fájdalom. Találja fel BieÜeirred azt, mit az élet tőled megtagadott! . . . a Nágocson 14 ház leégett; a B2érüh íb több belén hamvadtak már el s napokban ; részint vígyásai-lanság. részint gonosz kvzek évekig tartó nyomor gyászBzjd sújthatják a gazdát, — nincs más ír, mint & bizU^Bilaa; a bit és lelkjmegnyugvas e téren nem mindig biztuB megmentök. 0 Szép találkozása a termékeknek. Antal Farkas, kotteci birtokos, jeles szőlész óe pomologus,jul. 2t>-án ó éa uj szőlővel lepte meg vendégttit. Szivesea látná IHrókuíi bátyánk ia. * Megbocsásson t. olvasóközönBégÜnk, egy már közlött hírünket helyre kell igazitanunk. Azt állítottuk ugyan ia. hogy a gyümölcsfák ágai szakadnak s gyíK-, mölee alatt; nem csak.,fw á^ik,: hpnBra most már a — duvzok ia- a Egy* Bzamár örükiteni akarván magát, addig bámulta a Pest felöl pipázó mozdonyt, mig a kerekek alatt — FzüruyeV holt. Maradt még elég\'. . . . * Két helyről is vettük a hirt, hogy az öassara-kott repczekazalok kigynladtak magoktól. Megengedjük, kivált ha még — közelében pipiztak ía. s Keszthely a napokban ugyan csak élénk volt Somogy- éa Zala megyéből számos vendég van jelen, kik a Balatoajótékony hatását jöttek élvezni; a hideg fürdő nagyban látogatott as oda vivő poros nt daczára íb ; estve Ballonnál zene-" kedélyes vig csoportot élvezik a szabadban az esi üd^to" legét, .nr^gníleiuídor fák alatt; szót a zene , hangzik a dal, fent ragyog a csillag, alant a Bzép_ozümok s a 6>kdoág_bí?bflugrikA tánezba, legyenek bár még oly meleg órák. A flzinháa ia sok élvet nyújt • Prielle Cornétia, a nemzeti színház kedvenc eb telo ház előtt aratja a tapsokat, és szedi az eléje aéórt koasoru- és virágcsokrokati-ha minden eléje ssórt virágot, Pestre visz, mü mflTéisetevel nyörtí.<\|itóbo»#fra,\'/^^y virlgos Ifewe^sa élete. Itt tttüíat m. Sxeliczy Ferenc, szombathelyi megyés -pOapI^t «Kf napokban -Tarják,Lonovica Józaef érsek 8 móltóságif. /W ^f^: ^ * Az a bir, hogy EgrcBSi Oábor MíKeBzöieiyre jfl TtndégíaeriipobiL \' j - .-í— - , 0 Egy földi a sz.-g>^rjryj lffl<mt^h ¦^ágyel-meztotés daczára u> — mikí»* ^•rkp4JJk)»«* «W-nul — botért a fogadéba egfjóiVAe\'buQMMm. Jfigy* saer éles füttyente>í hall; nV^vW.WJPira a dofgot; a mozdony njjunoiaVpipazrkilJlüre; Ljfigrik. dóból, a integet, kezében tartva akis jftpirdafabot ily kiáltaok-l^:i..«^jaBk\'i«^T^^* --P» " biüony nemˇArtAkimag. --^yií\'1\'-¦ — Jalías 28-án JarUtoil\' mstf rUpo#riro* R-a_ d i g h i o r 0 MMrtVÍ4\|?^^W^WÍf^ <TÍ kik flévlíl 13é«wok, dUkmunlüyBk:l«»l-«g]r H« ki411iláítkípTl«clti)k. Dmnirotro méltó o l»noJ«lip«- -4 36 J» ¦ oson arak, as csak ndv&riatlanBágra mutat,—no hogy c%y páholyban Ülő elegáns úrhölgy figyolmeatetóséro nm ügyeltek, aa aaánandó nyerse séget tanusjt^ mit egy idegén ellenünk hatiTanfntBOnynaan eszünkbe jutta^a ama keserű- nnarbar ssét. — „A szerencse gyormo-ke* elScdiaábaa {Mt4tg, folytonos zaj06 Összeköttetés-ben á Bzmfsiakkal, magát 0 vendég-művésznőt is szerep* kiia^pette^megBewttetíák, —rinita közönség mértan, rocs néven Tehetett, Nézetem szerint n rendező-igazgató ezúttal helytelenül volt elnéző. -\'\' \' \' Eb röviden ás, mit Keszthelyen átéltem s tapasztaltam; de nem is tagadhatom el azon körülményt, hogy ha a mai-komfort világban szokva is vagyunk a Ipgklp**** \'.éjtwJjJHtpt drága némten megvásárolni, de érte -méltátfkjfretelhetjük azon tekintetet, — melyet tárcsáttf apályával magánknak, a közönség részéről elegendőn kiérdemeltünk ¦ HaKcsstheTy bérlői s iparosai nyernek az éven* kint Itt egybegyűlni szokott vidéki idegenek által, ágy azoknak vissont a méltánylást a kényelom tekintetében nem\' tudom elegéndŐcn-ajánlani. Fogadja ezékntán~i. szerkesztő ur őszinte becsü-léeem kifejezését. K. N. P. Vésse, 1862- aug. ü-án. .: . A.somogyi ág. „hitv. eyang. egyházmegye aug^ -4-éo Iharos Berénybe, nagytiszW.X. Pongrácz Ferenes esperes és tok Kund Vincze felügyelő urak elnöklete alatt, tartotta caperesi gyűlését- A gyűlés „Eröa várnak- Tt^Vftnfc- r-h Tn«mia tdéneklesévul éa a helybeli lelkész nr imájával kezdődött. Mindenekelőtt nagyt. espereB ur rövid, de meleg szavakkal üdvözölte n je-lenlovő nagyszáma gyülekezetet; ölömét fejezé ki afelett, hogy á lelkész uraUat mind együtt láthatta és hogy a gyülekezetek is oly szép számú képviselőket küldöttek e gyűlésre. Ezután felolvastatott a mult évben, Faiszan tartott esperességi gyűlés jegyzökönyve. Gyűlésünk főtárgyát tette, a körleiké széknek „iskolai jelentésOj1* melyben részletesen szóltak mindegyik iskoláról, az előadatott tantárgyakról, tanmódrül, fegyelemről, tanítókról és tanítványokról. E jelentés olyan volt .mint egy tükör, melyben az egyházmegye világosan éa tisztán láthatta a népnevelés miben létét. Ideje is már, hogy felette nagy gondot fordítsunk iskoláinkra, n, hnl n -T"ímT*< élete vagy halála készíttethetik elöl L jelentéiben több tanítókról dicsérettel emlékeznek meg a körlelkészek, a minőka nagy •kanizsai P. S., a pogány-szk-póteri P. G, stb., s egyátalán az^ az örvendetes bírt közlik iskoláinkról, hogy mindenütt aa nlőhnlidilw esfensbe tünö, hogy az iskolai látogatásnak jó hatását tapasztalták. Ez annyira lelkiismeretes iskolai .jelentés fölolvasása-ntán tek felügyelő Kund Vincze ur ugy nyilatkozott, hogy a szorgalmas tanítókat jegyzőkönyvileg megdicsérni óhajtja, a hanyagokat pedig szigorúan megroyatni indítványozza. Egyúttal e neme lelkű nagy ur & kőrlelkészeknek 40 &\\ értékei adott7 oly meghagyással, hogy azt, két legscor-galmatb tamilé között osztanánk ki Vegye e szép tet- ¦ leért * tek. felügyelő nr az egész egyházmegyének és a tanítói karnak hálás köszönetét; ki o tette által ia a knmatazianság koszorújába egy-stép virágot fűzött. ¦... - Voltaik-még-több- rendbeli -ügyeink , melyeket azonban nem tortok BsükségeBnek megemlíteni, no hogy- levelem hoasaábbra terjedjen mint azt óhajtanám- - - . -i- ¦- ,- - _-.__R7- a \' Sonr (Veszprómmegye) aug. 1. -Szerkesztő barátom 1 mikor megtisztelő felszólításodkövetkeztében munkatársaid sorába léptem, s Ígéretet teltem, hngy Veszprémmegyéből rendesen le* velöteöáek, elhatároztam, hogy híven ismertetőidéin" eeaegyénck kős- éa magán-, egyhási-, gazdászati- és táimadalntí életét derűit ugy mint sötét vonásaival. 8 es éthataiMás forytán moat nehéz helyzetben vagyok: Saerétoak nem frni, aserfttatém eldobni levelezői tolia-nat,aa koteleég érzete, az.igazaághozi hflség, az ÖHwá^nak-megméitettJnrvénye iránti tisztelet azt pa-rtaeaotfaj hogy Írjak. Sötét a képjraelyet a közönség elé állítok, de-nem én teszem sötétté, a hivatal 0« ál-^hfsiali^Öiiaé^áí, a ffli-wftvBfétfC\'-téfetfc Senki sem 6hgiotia-4»rtbb«iriilÍnY kép ne \'- rajaolodott Tolna éfefrrikben, ha lehetne, a történtét én .~ tenném Mflynam lortentté..-. de "merTa\'kép meg Vah,\' . s nem létesővé nem tehetem* folmnUtom at élethű h0gf%»Moaiá kép rajzokaátói vÍMzadÖbbéiteek ¦ —^,ftir—\' ¦ •^7r..—,,>,. 1. - . • , ütiimm «roin- k»Si-jogyií, lti janRu 10-in W-\'yttJMtnllityi ug)é»jl Vwrprém Viroíban-íy ottani plebáao írrdetésTŐli 4rf«mjjtránya -nvslleti -WrWnyest\'n összceskettetéii, fenyegetén-e — vngy tán lólokismcroiére gyakorolt hatás követkczlóbcn oly helyzetbe hozatott, hogy a kisórtéanek olltmtálliY nem bírván, június 16-án a r. katb.. tempIoTiibnn, odarendelt kót -tanú joleulétében hitvesével újra — a Így nem egészen egy hét lefolyása alatt kó tá z or mögcBkfldött. Nevezett plébánufl ur a reformált lelkész által vógbovjtt esketést mit sem érőnek, köicloxÖ-GrÜvei nem bírónak, a házasságot érvénytelennek nyilvánította^ ellunéro_jia AlH4_:Ík ovi orfzággyülés ITI-ik tórvjjaycsikke 2-ík g-ának, melyben ez áll; „azon vegyes házasságok ia, melyek evan-gclicus lelkipásztor előtt köttettek — törvényesek." SfinŐ jogainpon mondhatta hát nevezett plóbánus ur a reform, lelkész előtt kötött házaBaágot törvénytelennek ? . . . vagy tán o nem is hozni — hanem más, általunk nem ismert törvényekből ítéli meg a\'házas síig törvényességét ? . . . tízabad-ű törvénytelennek mondani oly házaséletet, melynek törvényességét országos törvényre támaszkodva lehet bebizonyítani? Szabad-e földúlni a családi élet nyugalmát7 Szabad-e felzavarni a küzbékét, a kitépni a testvéri Bzoretetnek szépen tenyésző virágait Y Szabad-e felidézni a felckezeteeség HÖtót,szellemét, melynek a jelenlegi fölvilágosodott kor hóin\'ótthona többé? Szabad-o azt mondani, hogy a törvény — az ország törvénye mit Bem ér akkor , ha egy lelkésznek — kinek a családi élet békéje felett Őrködni volna szent kötelessége, épen e béke fölzavarasára tetszik kinyujtoni kezeit? , . . Szabad-e ezt tenni különösen Jézus szolgájának, kinek ura aszore-tetet tett/?. fötúrj^ynyQ, a béjte hirdetéjiéi_BKejlt köte-Icflségévé, — kinek ineBtere azt hirdette, hogy „mii.den lélek a fonsöbb hatalmasaágnak engedelmeskedjék, a törvényeket tartsa tiszteletben, nem pedig azt, hogy lábbal tiporja az ország törvényeit, elhintse a szeretet-lenség maszlagát, fölzavarjn a családok békéjét. Sok vegyes házaan:ig köttetett már hazánkban protestáns lelkészek által, de még nem volt rá eset, hogy bármelyiket is r. kath. lelkész általi uj öbszocö-ketés követte Volna; nem volt rá eset, hogy a protestáns lelkészeknek ily házasság kötésérei jogosultságát— mely törvényien gyüken-zik — bárhol a katlin-líkus lelkészek kétségbe vontik volna. .legyezzük hát föl, hogy ily eset Suumn,a felvilágosodás százada hetedik tizedének 2-ik évében a hatodik hónak lii-ik napján adta elő magát. Dc jegyezzük HU iizt íh, hogy a r. katholikuB Ulkéazí rend nem okolható értté, inert ez sehol Bem történt — egyedül Suuron, ez az eset példa nélküli, egy magában álló, a árnyat csak ía arra vet, a ki elkövette, nom pedig az egész testületre, erre csak akkor terjedne cl az árny, ha az elkövetőt büntetlenül hagyná, a e büntetés által nem tanúsítaná azt, hogy Ő nem részese az ország törvényei iránti tiszteletlenségnek, az egyenetlenség — visszavonás veszedelmes\'konkolyát hintő botrányos eljárásnak. Nem zárhatom be tndÓBÍtáBomat a nélkül, hogy sajnálatomat ne fejezzem ki a kétBzereaen megesketett Öj hasasok iránt, mint a kik c lépCBök által oly hírre tettek szert, melynek nemigen örvendhetnek. Igaz, hogy előttünk ismeretlenek-az okok, melyek őket e lépésro bírták, — a kísértések , melyeknek ki voltak téve ... de egy jegyzőben — mint a kinek hivatalos állása műveltséget igényel.— föltételeztünk volna annyi lelki emelkedettséget, elŐitéletcktŐli mentességet, b törvényismeretet, hogy fly lépésre ne hagy-ta volua magát tántoríttatni, # ujiu~eskiivése által-ne ismerte volna el önmaga tettleg, hogy törvénytelen volt az a viszony, melyben hat napig (aa első esküvés-tol a másodikig) élt nejével, mert ez eliamerÓB által ugy önmagát, mint nejét kitette a világ nyelve abi. Bármit mondott ia a lelkész házasélctőkre, ha njm nem esküsznek meg, akkor országos tőrvény védi házasságuk törvényességét... de igy az első esküvőstül á második esküvésig lefolyt együttélésüket — mely ssinto törvényes volt — öTTíOagok tettleg"törvénytelennek ismerték cL Intő; példa ez másoknak, mit kell tenniőkj minő lölekerővél fölfegyverkezve kell hasonló támadásokat vÍBBza.vérniOk , ha tán a sötétség sírból fölkelő szcllomo által az itt rajzoltlioz hasonló kisértetek közé taszíttatnak. ) r.L . \') Valttao, ftjlftlat és cmndalnl lehet a la irt sajnos B»anTfc — glMHlArSl.^m tndjnfc T^^-gnJ trá^b$j_ki, ^llá tLrT*7fllnket Hím Üsileíi, mlkéat iecntkeU im Uastelbcti u mn-gtí :bí»4ti r— Ok um UíUiuTt, li5K7 íajil" TdUta" Ir&at benaS rS^MilodÁt-É. iugretettel lel«!»«B",^\'amfir,-\'jk tHrolmotlen won mis júlia liánt, mty«t aasal 1oViáa^ita\|C\'a^aaa vAdo-pA. "Eg^birint Wrttnfek ?113rtíjiat: fognak ylBBiaíUMTt, a yI-g^aálií^egyBáai-tsjü^ na; Bofy\'jííén mt, kBHöklntotckon kÍTÜl ff-7 « Sí ötyL Ubi es m<téa~joltt melyot maga a mÍTBltm% nugsa fokin ül6 ceyoteiaijs kathi kHírőlomény la egy fwaiptlag elitét.-. . H z r r k. SaéLLes-B,"n,\'íiíirvár, aug. 1-én. X- szerkesztő ur ! Engedje meg, hogy azon ho-Banniib-lmrnmniába, molylyel a változatos b érdekes tartalmú szántok hasábjain levelezői 0 lapot Udvözlók : én ia vegyítsek néhány hangot egéaz nzerénységgel — esedezvén egyszersmind, inkább n tehetség, mint a jóakarat hiányának tudni be, ha ez által némi diaeo-tLUitia biimidna. De nem h:dlgatbatok, nem fojthatom vissza keblembe azon Örömöt, melyet mindannyiszor érzek, valahányszor közélctiink hajóját, ui\'dy e politikai Hzélesendben zátonyon veszteglenr^ látszik ítélve lenni — valami véletlenül s váratlanul keletkezett szellő mozgásba hozza, megelőzvén, hogy a látszat nem mindig való, hogy a konok némapág b azon Üre3 fecsegés « hangjának haraányságával hatni törekvő to-letorkú lármázáa közt van egy alig észrevehető középút, mely a két szélsőségtől ment igazság ösvénye. Ezen indult a Zala-Pomogvi Közlöny, mely a „tett," a „működés" szükscgvHHégét érezvén, tiszteletre méltó komolysággal óvakodott ezt sza.vakkal trombitálni mindenfelé, hanem bízván megyéinek értelmes közönségében egész csöndben, dobszó r vásári charla-tansok eget földet ígérő fogásai nélkül kelt szárnyra. Udv és szerencse tehát a lapnak e nálunk fájdalom \' kivételeH föllépteért. Mi legyen czélj.i, törekvése ezentúl V ezt hosz-szasan fejti\'gerní akkor sem érezném magam hivatva, h.i a két lelkes megye belső viszonyaival közelebbi io~ meretöégben volnék; önnek tapintatossága s jelen főmunkatársának tájékozottsága az ismeretük külunlelo osztályaiban n uiéliiünk engedi, töt krsz, liogv a kei-itetluz méltó l"sz a folytatás, melynek — bar a h<<7. mtiudás szerint végén csattan az oetor — K;l-kimből kívánom : csak akkor legven vége, injkoron mi\'g)-éink közélete, a politikai viazon\\ok, ipar. 11 kereskedelem és máa efféle szellemi 0 anvtigi erök gynrapuláíía, fejlettség© lehetővé, sőt kívánatossá trendi FriUK\'ZÍa-éB AngoILon példájára a fovároson kívül is nagyobb- és gyakrabluui megjelenő lapok ezer-kesztéuét, fennállását. Szellemi éh-tünk jobbára a fii-var óbban volt eddig conct:utrálv:i, onnét várt tiipot ií vidék s ka]Kitt igen gyakran, többnyire édi», de gyomorrontó BÍhinyságokat; a szépirodalom a közlőn vei képviselték az irodalmat, a a mit politikai lapjaink — a szaklapokat nlíg 70—Hl* ember olvasván az ország-biin - liéWlióba a vidékre a a gyakorlati életre tarto-zólog haszon vehetőt mondtak, az oly kevés volt, hogy a nemzettest tagjait alkotó megyékbe éltet, ruganyos-ságut önteni nem" volt, nem lehetett képes. Ezt eszkö-zöhií s a tömérdek mulasztiist a mennyire lehet utánpótolni: lesz moat a vidéki sajtó feladata- Nem ve-endi öu tiin rósz néven, li-in „kritikai lapok"ban ez ügj-re vonatkflzóbig irt czíkkeeském néhány sorát ide Írom. „Kószámílliatlan, mily lendületet adhat, milv pezsgő életet, jótékony mozgalmat idézhet elő megj-é-jébon alap, mely hivatását felfogja. De nem beazélv-kék, ruBz versek s más á talán o s érdekű Vagy inkább érdek nélküli silányságokkal kell ám azt megtölteni, hanem: ismertesse a megyét /üld- s még iiíkább terméa;ctrajzi sajátságaiban, nevesetesb történeti em-lékü helyeit, düapotját a htizmiveltség, a gázadását, az ijJor, o kereskedés terén, kutassa /el a hibákat, as okukat, melyek egy vagy mds tekintetben hátramaradását előidézték, jelölje ki a módot, melyen azok helyrehozna _ítfi, vagtf_JegaldbL-a. _/3oara uáros.-slkerü&etSk, lépjen fel ideexétzó indítványok- s javaslatokkal, szávai: legyen a megyei élet orgánuma, a közvéleménynek nn pusztán visszhangja, hanem tolmácsa, vezére, nemesi-tüje) lelkiismeretes pártatlansággal registrálván mindén mozzanatot, osztván dicséretet, vagy korholván érdem és szükség szerint. Ekkor minden vidék becsületbeli dolognak tekintendi küzUjnye fennmaradását, sok rostul indult vagy szunnyadó tehetség menthetS meg, elSmosdít-tatik a kdemiveltsSg, a közjólét sai.a Szent meggyőződésem most is, hogy a vidéki lapok caak ugy tölthetik be hivatásukat, caak ugy lehetnek a nemzeti haladás tényezőivé, ha megyéjükre szorítkoznak, ÍBlog ennek érdekeit tartják Bzem előtt, vitatják szükségeit. Nom mondom, hogy csigaként vonuljanak hójokba, hogy az „uxtra hungariam" írójával no nézzenek tul megyójök határkövein, de inig ebből óa ebben mi&r d cn t,- még sr J-frgeeekó!yobb«t hí figyelőmre méltatják a szomszédból a a nagy világból, csalt any-nyit s azt vegyék, a mennyit a a mit a megyének wMr anyagi, akár szellemi toron cmelóaóro baaznOa bofo-lyáatmak hisznek És ha nem akarom ts a Ezépiroda]-mat egészen kizárni, romlott ínyünk kesorímak vevón a komolyt és áhítozván a bcllctrisztika csomegéit; inégia legfflbb ohfljom, hogy ez lehetőleg koves Ingyen •a fuglulkozzék, vfigyo tárgyát inkább a mi-gye múltjából, nyilatkoztok a történeti a népien beszély n raj-sok alakjában, balladák b költői beazélyekben.: mint ama salonokban lefolyó novellák vagy nem érzett aze-rulmeakedóst k euurveöen deknntáló v±rsekbün, melyek szépirodalmi lapjaink nagy részét élvezbetlenné teszik. Hisz fénvpfi multunk ánnvi nagvBzfrii eseménye ismeretlen rneb\' éa jelenünk átalakulási [¦roe-asusáljan mindinkább enyészvén azon -vl^kok, szokások, síit maga a isytlv i, melv az ugy nev.-zetr eredetiségeket képezi . inegtizetlietlcn (szolgálatot t-uur. az utókornak azoii lap, m\'.ly \'-z-k\', t v ide kén összeg vujtyiii, följegyezni 1 c_-llí.!1 eni¦ ¦ r¦ ¦ t• »cn törekednék. í\\s azon megyék, melyeknek k-zlony.- i. ui, lapja, mind a inullbóf többet bírnak &,..]; maiinál, mind a jelenben, mint egy műit évben Zalába tett rövid kirándulásom alatt iö tapasztalam a ncftélsl sajátosságaira nézve dus anvagot 0 a fáradalmakat, kutatásukat gazdagon jutalmazó tüneményeket mutathatnak lel. Az a számtalan varrom, uiclv.-k kúzt uz efiti btello r. gvli el. mit a halhatlan KjjftL! meg ii"ni énekelt, a vesz-íves lialaton. in. Ívnek vize melto tükre Zala-^umogv envbt- ¦•j?t-n* k. melv «.!att a Icgn^meeebb bort. a !¦ gsrebb gafi..= iiat » gvü-cioiVsoket termi a regvnv\'-. í-1j ia latban is parat-íati fold, rurud s Ktfizthelv gvugvfyrrasai es a vasút aJuii bzumszeduiikkii lett, koip-.-íul helyesen valasz-u;\'.t Kanizsán kivu! ie vira^zo. i-su-iua varosok uotszu taeig aknashatJj hauvak az m lap i^zauiara. hgveb-jránt ez eaak í\'/l\'/ruerv. inel\\ tanaei- n"m mer a nem akar lenni. v üri\'iítiiiii:"\'..!I it> viMiMfLifiiaii: \'\'gvi-tma&i eluion-fUiui. I.le Imi.", [ia:-i.m. l í. borászati lapuek. >ao. La-nodai- s néplap van :ii k-detk.?.. .ben. b-gv az akade-tlUbnl i ( t » , 1- 1 \' t „ 1 l1 Tik 1 ^ l galand-.- a li-dy-t. h.\'l r--ni r- - -TiSeki - m.\'.\'zaikUpet í.-uailaii ........ e;t ónok mar vastiatlak : azt p\'.-dl[T M ["\'¦ ii - f li. i - I 1 I 11 tt\' 1 itt Utihá , jni. 1- ":. tájban a li.irang.-k veszt \'¦irdt-ió kutigása ebr--»ic.. ft-1 t:i,rei-unk lak\'^aiL. A Üunn uini-uso partjai) a gözbiijé-tái-t>iibit _ Pontos-nevű, 41 t\'.i ló ¦Tejii, nagy teherszállító hajója belülről kigviladvái], a lang"k pueztito ereje által fíil-metzte-tett. Vüjini bor/ar-zté, * tnégm páratlan. uagi Hzerií hitvány veit ez ! Az éji homályban, a Duna sima tükrén óriási meteorként lobogott a sokféuyü lángoszlop, magával ragadván minden gyulék<>nv anyagot. Megmentén- T^?y oltásról szó seni lehetett; bár ne hány ner^a alatt a színhelyen fecskendők, roppant nagv néptöivg jelent meg segélyt nyújtandó, de mini 1 jobban feeskendesték a hajót, annál jobban ége.tt; mi igen természetes, inivtd a hajó b<dsu .reszélwn. a raktárban Hztthalmozntt olaj, kátrány. luTtnzc. faggyú, i.d el mi szerek közt szalonna, zsir ineggyuladván, e gvulf-kuny tárgyak, ha vizz< l éríntki zmk , annál dühösebben égnek. l-"g;iagyobb szerenese még a/., bogv a hajósze^ méíw-t közül egy eein esett a lángoknak áldozatul, hrtr n/. ni ..n kivül luindnvajau aludtak, <• tnbbnvirc az alaó részen levó gömbölyű ablakek"n keresztül menekültek meg. Oly gyorsan lepték el a lángok az egész hajót a ^ iz szintig, hogy n belaejéhől sem a pénztárt, söt a személyzet.tulajdon ruháját sem menthette meg. Sajnálatra méltó* a mádként igen ügyes, tapasztalt s erélyes kapitány, kinek néhány száz forintja s átalán mindene elégett, e^\'hkivül pedig, bár a veszély ellen mit som tehetvén, képzelhetni, ártatlanul mily roppant izzasztó váí\'reá. Ma sok vidéki ie megszemlélto a hajóromokat,1 s Valóban igen nevező tea egy esemény. Magam isaly ssorencaóa valék, hogy. a hajónak te^ca flserkozetóí, bár ziláltan egéaz terjedelmóben hithat-tam. Bámulatra ragadja az embert a roppant nagy Seat, középen áll a nagy gépezet pusztán, minden fadíazít-venytül megfosztva, a hajó ormai részén pedig bámn-latOBrutgyBágban meredeznek a \'teknytífoTniSn kivájt üregek, ars oldalak behorpadva, a kémény álloványá-val együtt dt^lDfélbch, s csak a két oldalkerék maradt épen. A kár roppant ^BBZegre megy, közel félmillió" forintnyi lehe^a\'VeazteBég ; mert a rom maradványok alig érnek néhány ezer forintot, mivel a vasrészek a tüz hOvo által megpuhulván, azokat a jelen állapot- s miiiííaéghím használnia nem lehet. Hu azonban tüz .-Heti a hajé ljit..»ltva vnn, vünkből ¦¦hajlötn\'.k, b<.gy ne a ínagyivr-biztos Ít6-társ u-latot érje a nagy kár, mivel annak ngyia néhány hó óta elég Uárojjtdúit kelleti kiiizetnie. KUtíYEftAV E1>K. Hirek éa eaemóny^k.. A mult Hzámunklian mc^trmüteti tüzvósz által kárwfiiilt KU-lvjudzsaiak uevében k."<szöneft nyilvánítunk a var>.nsi Uiuiusnak azon nemes iiitézkedépéf-rt, melynél fogva képvinelö gyűlésében a szerencsétk-nek mindegyikének [)<>.\'» darab est.-rép-zsindelvt és geren---dafát ing\\«-n szolgáltatni é^ a szeri^M^tiücnek.el jtéiíz-U.-U sí-gLlylvíd gyamolittatni elhatirozta. Hog\\- pedig a nemt-s tanács e kozanas határozatát nem pusztán szavakban & erzemenvekben akartn érteni mzoDvitjn azon 111 frt iu kmvi o. e. ÖBSsep. mely felszólalása után azonnal osszegv-ült. A résztvevő kebel — ha t^tth"n l« u\\il \\ ai. .i!, -\'.k^/>)^>)l¦!ln k..nnvili a bal sort- terhet\', j Az idén minden termenv korábban uuv.\'.l -:r- l Ivunvii, mit tjuumit iívumob\'spiűfznnk ü. roelven mf«-r er. tt «7.-.l(. ^ l. ¦.uali.\'iv.k az -iiKap. \\ -.Ív .T-i\',nin, ,.i ¦ üt; U\'íukh.i, uj i Kamzs-jü ritka eVeklj.-n Lapaszta!La¦ I i.-tt, Ileg^-euik legdúsabb flirtu tokek.\'t ánddh\'-^K \| mi IV iu Leve.. i;z..d gazdát, kik h..rd,.ról Af v- ? .mi,¦ ¦ 1 dm nal ÍulI 1 ll-met zaiarbi f p i, I Egyúttal t koráneruő remeltetm engedi hngy L.an;-\| iMin ii korábban f..g cfui a szüret, melv itt az f-ifilja-\| iKibüu al-a! szok\'-ti ineebatar-\'iKlattü. k :p- a tanuli-! \'Jjuaag reazt Vubct szülei törrb^ii az v\\vezotit-l s-zur-t n:i;Lls.igW . uie-l\'jf. ^ tud.;u\'.ai:\\ :-jri. 4.a . r/.\'tiuw >\' hlVIlii okét. a beé.-i..b.te!í (ellem mulaízdiatlan ki.teí-Bte-gen-\' t; tar;; a. \'¦\'. nv-ü tisztel ib-n ta.rtina ^ ani.ai I inkább, ha ez hltetoj..- iiicBOsi-gr-t köivoü-n laiMik \| elümoza.tani. k vtícbol belvm latiuk Rí-ffnven m-\'C-•-\'mlst u; e ! aerv te r-ek\'-delmi v^n..™.. l,..\| az a.b.k .¦rt v, vuk szarna t"U.\'Dies . hoíjv a l.atosagot rnelv va-í-ar !¦- ui.\'jej.iiíip..:-! a l>oh„kat :u is-teiií tihzt. l-t latuga-4 \'...-a ^-j-vtt :¦¦ iar.Lll\\l r.udeltC, U\|-A.vg He kvr.Vt-fcftfk ¦ parars. k : hinl-le.-1- r-- s annak Lírveiiv-- k.. v.. , e ¦ -ere. Az idegen u küldőkből ite.h meg a varoh sz-1-b-iiu tuLaplonit b ha Latja, h.igvegvik korebki\'dti addu-kecik a bezárással mig a niáMik be nem zárta raktárai és ez viszont mi eddig nem egyszer történt meg -s ury \'.\' ora litily ett M vagy 11 óra vult a bíizárási időpont egyesekre nézve ; ugy a reodotlenpég s némi könnvi4mnség nyomaira tapintgjit. Jobb e resKlkcn a kult\'iddi\'kt t i« uw> szarrn* vámsunk jMdtLáit kov.t-nünk, hol va:-ár- k ünnepnapon zárvák egéer. napon a lwltuk. Nem állhatunk ellen figyeLmeztctni vánipka-pitiinysapinkat, hogy intézkedjek a temérdek idegen kolduf idkadmatiankódosai ellen, kik, néha dologra igen is képes egrének az emhe.r ajtója előtt napoukeut majd minden órában a könyörület kenyrwért esengenek, — i". réezlwn tizünkbe jut a régi dal „liegyen upy mini régen volt,- mely véget vetne a tolongásnak; mert 4H előtt bádog jel külöuliozteté meg a helybeli koldusokat az idegenektol e Így csak amazok gyámoUtasára volt kötelezve a polgár, mi jelóileg tudomásunkra Veszprémben szintén bo van hozva. ^3 B^cshöL Ggatzból as_ ufesÓ.k arxóLpanasz=_ kodnak, mit ftíhlmivelQink teljes Bsívböl óhajfcoiak o nyilvánosan is az imoIában kiesdekelnek. Ott t i. folytonos az esőzés, s igen gyakran borzasztó fellegár fer-getegtöl kísérve rettenti a lakókat; nálunk havakon át szárazság uralg és a hőség oly aogy, hogy árnyékban U igen BokBíor 28 R. fokot meghalad. ^ TlétfŐn vagyis augusztus 11-én itt N.-Karu-zsán országos vásár leend, melyen nem caak Zala- éB Somogy megyéből, hanem, »int közöna égésen. Pest, Bééa éa Gratzból is lesznek adók és vevők ; és hetivásárainkról Ítélve, hisszük nagyon látogatott fog lenni, bár vásáraink köaöl ea aaokott lenni a leggyengébb a kereskedésre nézve. De igen kivonatos lenne, ha városkáratányunk gnndnakodnék a vásártér fölön-tözge^éseröi, melyre Örömmel "áldoznék minden aátor-tulajdŐnos egy két garast. v- ^~ Kanizsát mint halljuk a volbitási ób naphfiség gőzfürdőjén kivül Bzcrtmcséltetni akarják Talódi gÖa-fürdővol Is, mit a köaünségt SrÖE^eJ ülvazöl, talán még GTsjiényót Bem kímélné, föhfdlitása ügyében.., O A varosdi utcza, egy pár évvel \'eselött két-ozorégetett (klinkcr) téglával rakatott bo, mi azt a legszebb utczák közé emelte és most -az árkok bolío-aáaáért s a járdák elkéflzité.Béért.on állam közel IgOOO forintot követel városunktól; pedig hajh 1 e nagy ősz- szvget be föltudná liasinálnl Varosunk I (Talán okkal móddal ugy in munkálkodó városunknak el is engedi?) 3\'Kanizsa éazak felöli oldalán nem messze azon kia dombtól, ahol Paradeiser György, Kanizsa vára akkori ca. tábornoka s parane»noka, ki ai 1600. ostrom alatt a törököknek szolgáltatta át árulánképen a várat lefejeztetett tehát nem, mint Horváth Gyula ur i tDt-gbántáanélküí legyen mondvaj „Kanizsa letráaá--baa-akarja, Bée^iben végeztetett volna ki — e kia dombtól, mit az idötöí fogva a köenép vérhalomnak hívott, bár már ff-lenéanek indid, nem messso a paUní Inkev cfialád kiB kápolnát építtetett, mely küríll kálvária volt, hová böjti időkben szerenként siettek a buzgól-kodók, mely\' h> azjnkey eaíiád fiirholtját.képezi. K kápolna forradalom által szentségtelenítve lön, keresztje leültetett g ISportoronynl használtatott. Jelenleg azonltfin negr..s palini Inkr-y László, iSagy-RéfO i birtokosa ismét helyr-igazittatrii rr>ndelé, melv is már munka alü vétetett, éa igy bo! ös?i pora hamvad, a helyet orvkke. me-förizni iparkodik a hálás ivadék. \| T A -abi r. k. ütgédlelkész agyonlőtte mását. — i Midőn ug-\\- kellen? dra^a árért megvenni minden 1 ett,.pp vtri, el^te: a - - hazának. ~ magunk ontjuk ki I azt ; ü legbea van V innét kapja- ián Treberr~a B-rh", f esuggedeset a lelek V . . . N<?m, ki-ki magában hordja > itfcltttt- riolal állal mcgvál-ani pgy nemzetit; az^pot i eletet adni vele egy nagy elvnek, ezt értem ée Lul tudom i fogni. — de ha roaz urában vágynak, egy köny, egy J ora csapásáért hogv ezéltire puffogaasnk magnnkj-i l agvon az elértő! iry meg-rahiE bün a nemest éa hszü \| ellen \' . . . kinek hivatáBa, hogy pr-beket gyógyítson a i ez.iv« kvu. & önmaga (iri 67.ivél>c a tört . . . Kinek & hit \| vdairsval a lelkeket kell világítania, \' maga oltja el i lelkének világát . , . Lz közös fájdalom. Találja fel s;elletned azt, mit az elet tőled megtagadott! . . . j " iNagocson 14 ház leégett; a psérük is több be- • Irm hamvadtak már el a napokban; részint vigyásat-\' lantig, reszmt gonosz kt-zfk évekig tartó nvomor éa I evasz&zal sújthatják a gazdát, — nincs más ir, mint a \| biztosítás: a hit és lelkimegnyogváa e téren nem min- • dig biztos tnpgmen tok. s hzep találkozása & termékeknek. Antal Far-1 kae, köttsei birtokofl, jeles azöléHz éa pomologus, jul. ! áb-nn o cb uj szőlővel lepte meg vendégeit. Szívesen i látná (rirókuti bátyánk ia. I Megbocsásson L. olvaBÓközönaégünk, egy már \| k\'.tb.tt hirünket helyre kell igazitanunk^ Azt állítottak ugyan is, hogy a gyümölcsfák ágai szakadnak S gyümölcs alatt; nem cas.k.as ágak,\' hirnem moat már a -duezok is. * Egv szamár örökíteni akarván magát, addig bámulta a Pest felöl pipázó mozdonyt, mig a kerekek alatt — szörnyet halt. Maradtmég elég! ... Két helyről is vettük a hírt, hogy az ÖflBzara-kott repcsekasatok kigyuladtak magoktól Megen-reá-jük, kivált ha még — közelében pip ittak is. 8 Keszthely a napokban ugyan csak élénk volt Somogy- és Zalamegy éhül axámos vendég van jelen, kik a Balatanjóíékony hatását jöttek élvesni; a hideg fürdő nagyban látogatott az oda vivő poros nt daczára is; estve Ballonnál zeneí kedélyes vig csoportok élvezik a Bzabadban az esi üdjto legét, virágos leander fak alatt; szól a zene , hangzik a dal, fent ragyog a ösilbigj alant a azép szemek.s a fiatalság be-betigrikft tánezba, legyenek bár még oly meleg órák. A ezinház is sok élvet nyújt; Prielle C-ornéüa , a nemzeti flzin-has kedvencze tele ház előtt aratja a tapsokat, éa szedi as eléje szórt koszorú- és virágcsokrokat: - ha minden eléje szórt virágot, Pestre vtsz, mit mjvénetóvel ny(bfe"a-M2iiÖnflégtó1,,/—lUfey vir&goe Jtte fegéfls élete. 9 Itt mulat ni. Ssenczy Ferenc, szombathelyi _ megyés .püs^ wj\'-m napokbaa-vArják„Lonnvics József érsek ö méltóságát ^t^-n ¦ Az a hir, hogy Egrcs^i Gábor tsKeszthelyro jö vendégBLBT^eboL ,.\\ / - .^.^ -,--?-\'V-r i. ° Egy földi\'a sz.-gyorgyi ffle^s^m awfigyel-mcztaíés daczára is — miként tparkodj&^wrt elmarad — betért a fogadóba egy-jó boroaSkArt. %y-aaar élos füttyentós^ hall; ri^ta^vesii tré^sr* & dofgot; a mozdony ngyaiicaak pipiilk^Jtere j k^ögnk é-foga-dóból, s tateget, kezeben tartva a ka^papirdafsbot ily fa kiAltáoók k^í^^FArjanik rZB^x^^"frí*r-iL—^ " bisóny űCna várták.meg,. !,,-7- ,...lIr;v/T. s= Július ^8-án lartsioU peg^nosrirott Rn-d i g h.i e r o asaz^fig74\'etoyrtanín^Mtf^7 « Avi női muidLa vUsg^iflyiffeea^mWrveidig .; meg -\\b0 nyilvtno»-As ^0 Töigiri Jftmá6 lateyta, kik fi óvtöl 13éveBok, diBímankAjttkaltal egy "kb kiilUtástképvÍBeltek. Dtcaóretre méltó e tanodái ígai- 4 38 Y ^atáuji fáradhfltlan szorgalma, finom,tapintata, ialéBe éa béketűrése,, melyet » lyánkak- kőrétan tanúsított. A, kis lyáakák.p níi munkák minden nemében u. m.: ;f?ér^ftY^^^koTg^^^l^I^, bimaés min* dan nemében én a Káléíá4l^.i_» kitüntettek maguUL ^ ? Jaliua^l-én -estre bekes- éa budiban (aokan rattáa hapatban) sétáltak, —r ma már (aüg. 2.) ismét oly foJTÓjá^ Tan, hogy beillenék — Saharára. * Ismét egy láogéas l ki Bruck ésTleneí miní-stereket már többször kiakarta húzni a financiális hínárból röpirataival,^jelanlegMö^Tóri fejét, hogy le- . hetne össsekdtni a Drávát a Dunával, és pedig a Ka-poa vise által, Kis-Korpád felé (I...) Dó bátyó, midőn ea megtörténik, akkor már nem is léghajón, hanem — gyalogjárónk a holdba . > - * Legyekot a szobából kiírthatni a remek virág-aásu Apocinom androsaemifolinm növény szobában! tenyésztésével. — A nevezett örökzöld"^fi5vény mag-rol, dugványról és gyökároastás által ia tenyésztheti!, cserépben szobában igen jól diszlik, bokrosán elég ^magasra növekszik és a bamazöld, hosszúkás, örök-aOld levelű gazdag lombozata közt ezernyi apró gyöngy-virág_abikn fehér és róssassin virágok az egéas éven át díszlenek, melyek a legkellemesebb naranCBVÍrág* hon hasonló illattal árasztják el a lakot — Ezen légyfogó növény igen ügyesen végzi be feladatát, ugyannak a virágból kiizzadó kellemes méz a legyeket magánon kecsegteti s míg ások a kedves zsákmányon mohón nyalakodnak , a virágból kinyúló számszerént -Ötparoda-BEál a légy derekára csavarodik oly erősen, hogy azt agyonszorítja, egy-egy virág tehát öt legyet keríthet hurokra éa caak mintán elhervad] — ejti el asakmányátl — Kívánatos,, hogy nálunk ia e virág minél inkább elterjedjen. — Ü. L. Bán Gáspár és Kőnnendy József egyesülten cséplőgépet hozattak Boglárra. Csak örvendhetünk, midőn gazdáink ily tevékenyen műkődnek gazdáaaa-%3ik felvirágoztatására. * Beküldetett szerkesztős egünkhöz _a magyar királyság allaprajsa1 hiteles adatok nyomán , irta - Demerácz Nep. János.- Ezen Btatistikai adatok-kai bőven ellátott, azért ajánlandó mü megrendelhető kBnyvárosi nton, vagy bármantea levelek által Pécsett lobsat. Siaatter Antal igazgató tanár urnái, Pakson a Bzerzönél, valamint Wajdits József könyvke-reakedésében ia akár as ár beküldésével, akár postai atánvételíti. — Ara 1 frt. o. e, * »1, s i ragya. rertben, tnolyot k\' ololvi Ti ffjíTmApTiBk, Hűha • „Ha-AagWíB Ü, aoaaad-JAn»lí,\' — a": Un, mlg él Al imádott. V. Károlynak. Toltuk. ¦ Nom tudunk ollgawidni •, litufiuu Annak a bíi.njoi l"t<i»»»"- — ¦ ttűfc ¦ bogy a pón^ellá nág !3» ad mflmUékletot g míelíbu. ^\'sür^Lyéi,- e raléba* magfordull ,Ukg ; kfctÜnJlLk JSI] «1, iöjj ol aaürctn.-\' Mi meglóbál, bogy olm-gyün. strófák nagyon d3- ___rcrt nam JB sajtó ali. T-oek, Fívaott. Ssép as etJímo , crögoak , tehetségű ron-Hnunk eagodt, hogy Jobbal küniCt bo. „FÜatfartgó voltam.\'1 MeglftHaik a rorsen is, mert na-ffyon kormod. .... n Van még egy ttaaA Tom a fiókban, do eraltiouí aom máitok i Isűahan Hmnljnk, hogy ily roppant bőség, Biiratsigbaa a fanta-ia oly bírón tarem, a minket még mag jobb Usa dióba bos a w>k IdJlleo tormaf Horn rondw munkatársainkat kérjük laYrloik birsun test testre ; morf <H>haor ogj rcaa rtMrt 10—13 krt. fl-tetnl, — irodalmi- ét isob-kinaap. — BgflríftryMlklÓBcalt. Saombalhcljcn. Foffadja Qd-Töilítflatflt a rta-mteírt i ha a huaaak tly nap«cámoaal hordjitc a portiwaakBt. — at íplilot biionyira fölépül, tlriajnk a minél (SbbaiSrí talilkosiUt- A DTÍTapartra, LgU», hogy legyoa Talaml tány, a miről írjon j a második, hogy a toll botükbo íudja öntwnl u bbo-ményekpt, — ekkor aitin torm tiaitoletpáldány; do a moatani kÜldamétiyt nom illeti meg. Kirjlik aaón t, l8TelaiBinÍBi. kik tollakat lapnnk BcWra Migártók, do mind eddig nom »olt UBoronftínk Telbk a lapban találkattni, — kopontosnanak, nwrt a tisatelotpoldiny mogukad. „Hisaaodom." IU8 is annak, ki mir oly ré%i katonA^ a Felelős szerkesztő: FODOR VÁL. EiSbbi aiAmtiakban ..Núbiny bió a dunántúli faanlakrál" eiimü csikkben . mjtóhlbAlxil bícsusiott ¦ S(ra«»a omai-buo helyott : BtiiiBír vanlbni, érdekes linctfiaem helyett : értétCBs UaciHtm, ?11: eiotbö! orodB jelétet holjttt . Jólét olriLsandá. Saark. H i g i & a 4 r a. Varjuk a megtepetfat. B. Faradra N-vak. A nrt helratl kárjak u Anu-_jlgalom tilráaÜ, rt^y * fUrdS eletet (eatO lorolrt. \' U ram bi ty ftmo ak , miaüo. Boey-Ulnnk T temi-néajx Tilaa<t nytroL E. T. J.\'itak FtsteEU Asonnal IntáikediOnk ; faísSa j5rt a^OlAbW-kSJdem^tiy. - ^ _^ V«tipríi»b«.A rÜéti adomák mir lejárták magokat. .Jonot Lintek t»(Bi6 UiJ" — ogyaa M lÚ^tt Hyon ronda lovagot^ KÍmcb {nhA&b bala, éa olrodJoQal P a c 9 x e. A %a»t mar rigea megél fcasstt. \'KaloaiTirti, BL-aak. Nagy Tolt a meglepetáa j bit . ság ba -aefirksEik a dj4a« gyertaak T 1 M. Antalnak, kloUsáa. FooiÁra tettük a S-lh aiÁmct le } taspAk Karádoa kertaaí. Badrogitast, Hogy..KlmTSi volt," « „mégnn ra-gyASodatt swg arcsa" — taaaisfütlrkí Lőréibe a tudatai kadTasi- Megholtök névaora K.-JKanizián július 1-töI juliua utolaóig. Kiss Rozália ev- Horváth Rozi 1 év. Ver-bovccz Therezia 6 het. Harturek Eleonóra 2\'/j év. Cftóka htván 2 év. Leszják Anna 2 hó. Samu Therezia 2 lió. Pint Rozália 4 év. Molnár János óv. Tóth István 6 hó. Biaztrovtts Márí 10 év. Kanizsai Zsóá 7 het. Máyer Márton 5 het. Szabó László 86 év. Horváth Antal 5 év. líiháletz Anna -A év. Huk Gábor 5 het. Matkovits Rozália ti1/, év. (ialamboa Anna 14 nap. Varga EBztor 4 év. Rigó Cryörgy 90 év. Gazdasági tudósítások, IV\'ngy-Kanlnsa, jol. 8. Legköiolobbi tadóottá-sank óta, vámsunkban a gabonaüjslot roppantul felélénkült minthogy nemcsak Zala éa Somogy minden részeiből, hanem még Baranyából is temérdek gabonát, különösen búzát nagyon sokat szállítanak hós-zánk, minek küvetkestében a-buzának ára mérőnként 10 krral ozáUott, míg a többi termeaztmény valami caekélylyel emelkedett a^ümölcs- és zöldBégpiaczunkon is roppant élet ott, ugy, hogy a mai hetivásáron több mint &00 kosár különféle gyümölcs volt piocsunkon, miért is egy meszely ssilvát 1 kr.-, 8 körtót 1 kr.-, "6 almát 1 kr.-, I fej szŐ}őt, melyből szinte már meglehetősen volt, 2—4 krért oséltire lehetett kapni. Kaposvár, aug. 6. A mi remény volt a szépen indult kukoricza, hajdina és burgonya iránt, meg" semmisülni látszik a roppant hőség miatt, mely mindent ki szárit; aa árnyékban 28—29 fok a melegség; sok helyen a kukoricza már most learatható szárastól, mert a fejek meg vannak fonnyadva; lesz belőle legfeljebb takarmánya a hajdina alig egy láb magas, és már javában virágaik; a burgonyaazár fonnyad, a « szem a földben nem »ö; a sníilü ia kezd aQluj^ a a különben is ritka fürtök — hullani 1 Ha még egy hétig esőnk nem leíz a mezők azoniorn látványt nyuj tanak a még rajtok levő termékekkel. Sarjú nagyon kevés. Mind es az eleségárra nagyon hatni íbg, a rövid időn a búzaárnak eunelkedésás jósolhatjuli. E!r öágár : busa 4 frt. 40—GO kr., roca 2 frL 4\'\' kr zab 1 frt. 40 kr. í in, p.) Veszprém. Buza 4 ft. 60 kr., rozu \'J frt. 70 kr árpa 2 frt. 10 kr., zab 1 frt. MO kr-, knkoricjia 3 frt. 80 kr. Rloháca. Buza 4 frt. 10 kr.. rosa á frt. 70 kr . árpa 2 frt., sab 1 frt. 60 kr. IPossony. Busa 5 frt. 20 kr., rosu 4 frt,, árpa 3 frt. 30 kr., zab 2 frt. 14 kr. Őseged, aug- 3- Mintegy H aup uta nálunk -j. gabnaüxlct igen felélénkült. A mi buza a piacsra híían-tik, rögtön vevőt kap 4 frt 60—60 krou, o többayire mindjárt el is s&áflittatik a vaauton. A mult bét folytában megvéteteti mintegy mérő résaint bá- náti, részint tiazavidéki buza, e hó közepe iáján ál veendő, 87 font jót állva, mérÖnkint 4 frt b0 krral. A rozs, mclvnck aulva 78 font, mérönkint !i frt., 68—70 fonto\'e árpa 2"frt- 20—30 kr. — A vízállás r. Tiasán és Maroson oly csekély, hogy » Maroorúl) k--aaáltitáat a hajótulajdonosok nem merik elfogadni. Győr, aug. 6. A zabot illetőleg, láthattuk & legutóbbi bécsi vásáron, hogy abban csekély oladaei kedv mellett is, erőltetett volt az üzlet, a igen kevé-kelet mutatkozott. Oka ennek abban van, hogv a v.* vök Bócb vidékén előnyösebb vételt tehetnek, mim. nálunk; s az irt vásárlóttat a Cseh- és Morvnoraság-ból leszállította! kevervén, mérejét 2 frL 15—2») kein adják, mi nékiek nagyobb nyereséget igér, mintha váBárláaukat nálunk, teázik. Az ottani nj r.nii — !,2 fontot nyom. Ugy látszik az idén a zabra nézve nem lehet kedvező üzletre kilátásunk, Az e hetivásárt il tetó\'leg i" meg kell vallani, hogy aemmi üciuü üalft létrejöttéről nincs tudomásunk, miután píacsunkon vevők nineaenek. Itteni hetiváaárainli , különöaeii buza- és árpában íjjeu gazdagok voltak, de árhar mintegy 20 krral leazálltaJt. — .Vz időjárás raelf^. rendkívül száraz, és folyvást szeles. -- Vizáilaa aps dóban. — Mai árak: Bánáti buza 86—87VS font. 4 ft. (»0 kr.- D frt. 15 kr.,-bácskai buza 83—Hő font. 4 ft. 4» —65 kr., magyar b. M4 —S7 font. 4 ft kr.—5 ft kétszeres 76—80 font. 3 frt 40 -60 kr., r..zu ó 75 76 font. 3 ft—3 ft 2ó kr., roza ui 76—78 font. \'í ft. 30—50 kr., árpa BerfÜzÖknek, ó{66—6íi font. 2 ft. 30-60 kr., árpa serfözÖknek, uj 67—70 f.mt. 2 frt. 40—75 kr., kukoricza 80—83 font. \'i frt 7h_90 Lr Kflb 47, 48—51 fontos 1 frt 85—92 kr. Pest. A mult héten Összesen 2Ö.00U méríi bus* adatott el. EbbÖl kevéa ment külföldre, többnvir. "Súlybeli fugyaastáara kelt Roza 10,UíX* mérő adatot! el, többnyire szopt—okt. havi átvétel melletti uj ter mék 78—79 fontos 3 frt 40—45 krjával. Kukoricza-ból 10t0(.)0 mérőnyit vettek 5—10 krral emelkedett; irón. A zab folyton szilárdan áll. Szilvapálinka akoja 15^-16 frton kelt Trlrast* A hétfln öBBjseaen 34,000 otaar Iiukíi kelt el ; a ez 2000 at ibraili asállionánvt kivéve mind, magy-arorasági termés. Kukoricza 60,500 st. keh. részben magyar aldunai, a róasben levantói terméa ; öeszea gabnakelendőség 96,000 a tarra ment. Temesvár. Buza 86—87 foatoa 4 frt. 3&—60 kr. Rozs 3 frt. 10 kr. Zab, mely folwáit élénken kerestetik : 1 ft 75—80 k. Kukoricza 3\'ft 30- 35 kr Bécs, aug. 4-én. A felhajtott vágni való mar hák Bzáma a mai vásáron 2862 darabra rug ; má^ájn 28—31 frt "HTUTDTE TÉSE IL BiaonyoB h&t&L Osalhatatlan irtöaz\'er patkányok, r:^erék^:^loiBjKsif::és; f8tábbögarak kiirtására, , mftty.izert alolirt báfúrlú>dik a t «. V&zílniég figyel-m<Le\'íjiíiUnl Alnllrt u iUtala feltalált irtduerCBek \' «IKcreifllSl-l?p«fl>\', qgy1 magánosok, ;mmtlUamli&tó-1 tagok által kiaaott biiüuj-itvátiygkkjj magát igazolni, _j^^aúntttog?* aiiasoajnagr^ideleae^fit AmíL er:19 ívigia ^« 9»íi)í nk«reaen biucnáUisid. \' JUt^^Na^-KajniaSat eg^dulosA Feaselhofer JtesefnéL -jtVf a^\'a\\aV)ti^tg\|^y iJtlaJf.mrw\'mmm GuitaiaiiD névB»rs^t(cl van ellát-^va, "jay«»: fftmtfi 1iiJÚíUtí «U«ltása«í «gy«tt 1 frt w ur. o. i: ^-Sír"SL5^ÍJ^^ ö tít"iíMABHÍ> \'egyé.n és mbadalom-tulajiliniai. Haszonbéri árverési hirdetmény. Somogy mogyo állandá ánatörvínyszékének "Viir sz- alatti határozata folytán, Gyulai Gaál LSrincz kiskorait UletB Kazaok, Bétzi Iiatá-rokbair Pataki pusztán az Igali járáaban fekvő mindennemű fundus instmotuanal ellátott gazdaság, — szántóföld, rét, erdő, legelő és dézs-mia szíflőbdl állá 1122% holdra rngdingatlan birtok, nrasági-lak, is pám lak éa minden gazdasági épületekkel, malom, korcsma, csárda éa szBlS-kilenozed, királyi kisebb haszonvételekkel együtt f. 1862. évi Bzt.-Mihálytól kezdve Bt egész évre f. é. angnaztns há 28-én, Kazsokon a helyszínén, nyilvános árverésen haszonbérbe fog kiadatni. Melyre a venni kivánók meghivatnak. — A főfeltételek a venni szándékozókra 600 frt. o. é. bánatpénz és 6000 írt. o. é. (oantio) ovalompénz. 33 [3—3] Wajdioi Jázsef kiadd lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Knnizaán. Najtv-Kimiz.Hii. I. c\\ f<>!\\:1111. G saíiii 1SG2. auRiiÁ/liN 20-ún. ipirotfalom, kereskedelem, Ipar, gazűászat, tudomány és iilvészií .tőré.WL iU-gj. .ii u lap legalább egy ívűn juliiw, íw 1 -töl kezdve minden hu 1 -cu, l\'J-r- fn.. félévre :! frt. — Vmdei, -gé/z év t-s tizet* a iaphilajihin^ kft!.-v r W Fkíí BOTrt 1,1 kr- - Hir-.lpi.--k Ti^ry brtPáUn. P^tit tarért 1-f.r 7 kr . 2-or\'fi kr. és talmiért további beiktatásért 5 kr, a kr. fiéetejjd6 — beiktaúsi d<j s ft lap késelését íIItíö minden tárgy a kiadú hivataikon Nagy-Kaniasara; a lap saeNcmi tartalmát iUalÖ koíU-méajek pá&& ,tsgy mJodea levelek _ .............._.......................... borm-ntv,; a szurki/íztöhr^h\'-z küldendők Kjip-svarra. vb iO-án. - Ekifizeléai ár postáni Bzétküldé-aatd. éa helyben, házhoz, hordva egáajt könwtárát az eddig fontaik, fekétélek mellért f e 1 á r;Q u liaszíiálfiatui.. — Kvil\\ dók a felién s somogyi s?.án-tasversenvek felett. -1: HV-ndvii fvr.i.na wvaníi ven résztvevők. azaz a i vaia, habar .ntók szama n ^ ti nil I f 1 1 f.f i n m Tkk n r" i rasent mopT re si em roi mm mordam, varv î.îit! p;irhnxnmoî bssni f% kéî "¦¦p.zdasa\'ri eírvÍH ?i tal r n V V ri 1 11 i i 1 n t i 1 Irli \\ ^ui, Eversen y ^-y-forn.Á- >, S.-i.-5.-tv. .\'-Li..^-m 1 t \\ m a 1 I n ne! t nln n n i L I n t 1 il fzeiuu) remlfzondfi r-^m-v.-, nik\';i\|,,,v n r.omofrri insiiiitjUwniPnvpn pt>dif imiit tu ?" vi.jiifit/jf Ríifchárt ép v kit o vepr.\' luioildmt ifs^iis rosa t ve \\ en. iiirv tiiiiilinm. ho^v ninni n ItiEfo- 1 \' n pír Mindenun a szántiisvcrsen vt az jellpm^ztr v nznn csakru1 m kizár<51ap napvobb hirT^kv-? uradalmak hé\'repri vettek csak rizzi, aki- r 7 1 ük ahi: vaia képviselve itt mint amurt, zrhirruk Tökéletesen hiányzott — mig ok porahan »? ali? 1 ohe te a parasztgazdák keiTot látni mpg Somop-vban is, noha ¦ví nnilano? res/vci az ottan: kiállítást a Ív szp-.tfcti a íehéri eb,Hi. Kezdem-), ipaz rz ib io. ha az nradal-1 1 d k -zi t n a kbztfs vtr- >envzeí? aha! ramrarn;vk annak mennél jobb meLftiinulasaifi, Azonban vnn ezekre, nézve nraffc-iml is e.lep inod, okci erre raufrani ép serken-ren;. vnn is — vnfTV legalább lenét U e lép frl-i?l""v:lzht ílv szántásra -ikn tartam. Ha e?.enhii csak ennél m.\'irndna a ezan t.á>-versen ynek jel-H!m. niek. uvis\\ nem s<ik)tra nviKáims pro-•itiftiiMftvá vitina s fantina ep^e-s béreseknek. epre* )" szántásra gondosabban ndzff nrsíhiírrri tiszteknek , haszonná! npyan az íílftíí bí-re-.-¦ekre fi fellép az ffietff uradalmakra. dic&é>et-1 az illet5 risztekre nézve, de anapv közön-pí\'prr, hazánk átalínos föfdóúvelési állapotára i\'í\'zve kevis predméDynyel. A nyilvános ssán-tálversenytknek pedig C2^íja nem is l^het másr, mint a földnek jó "íniveWsét -átalduftsaii ;terjeEz-terri. mi ís, bo^\'.meg^tBrféfijfk\', a ^árrtáirrferÉe-nyekbeni átalános részvétet feltítelezi., réssint n-ézífkép, réHzmí-pedig ^blian tetüegeuen réesr-veToleg- is. BramTifem -tehát, ha ezek akarará: -\'mi. ha e nyilrdnOB\' gsántás^-erMTiyek esrSit^jét valóban a közre, a megyén s hazára nézve íTedmtnvdÚPsá akarjuk tenni, felatJátTmk pgy átalános r^sr^\'ét gerjesztÖse\' ldiet csat. Két esznje létesitéfee e teíibAtétben nézetem szerint ipeii tápnsan nrÖkbfíhefnék ngy mint t. i. egy felcíl ridík\'í fz áií táe v e r s eri y e k íétre-hoiása\'inás felöl p ed i g külön paraszt-szántán v e re enyn ek életbeléptetése. Ke mlajdorrftBíik csak VözÜrtyöaségnek, Ha a parrtfíirt^szdálrat a Bz^i^^r^erry-ékn^I vlygyé-> rt-ir Irfíhatni. J^trfliz^Téf^kftlU\' f?«4ataftóe- Zala vtonegye kisfcOLr©. Te r. nagy hasának egyik drága gyöngy1 % Hol a nf"mefl vértol Szent a föld göröngy. Te az istenektől áldott clnssiniB föld \' Hol a lélek minden perczet imába\' tolt : Mert minden bokorhoz, minden kis vírágh-iz. A mnltnak lelkű egy dicsei emléket hoz. Legv Gdvözölvej légj- ezerszer ölelve Megáldva jeléned, s multad diesosép1. Határaid Somógjj Vas, Veszprém, Stiria ; HíTvátoffiság és a aaép Balaton tava. Kz aranyrámában olyan nagy beesű kéji. Melyen mínder, ranáa megragadó, hü s ép. Egy vármegye f-oak, éa akkora határa, Fárad a gocdolai, a mig végigjárja . . , Sok uralkodónak könnyítaí! a vágyán, Ha ilyen drága kö .vojoa koronáján ... Hohensollern-HaohÜlgrKeuflfl-SchbíitZjLippe-JíeÉmold, Lieehtenfltein, Aahalt.-p^Btto, Walde^k-Pyrnsont, — S még ezek-bea véve jiár b^madrendbelit, TérnagyBágfa.nósve non^ teaanok ki ennyit... Saás nógyBz&gip^rtfbld hpgy, róna területen, Síiként a Qapatigár, ég a honasureliini; Novcl, tormekenyii^bikűsít ée megáld. Megfőrrui a jóban,, eltépni & vúziUyt. Két száz kilűnezven ayolez ^zer lakossága, Mind egymáai ölolypp,egv atj\'.afiflágha\'. Holott magyar, horvát, tót, zsidó és német, Többfélo p^elv; p hitben fél egyvintDaség-jt, Több vallás,,de,?róh\|t pezg a sziyekeh át: Ha-lai é,f te — ha kell — & bz cr c t ni a h a z á l. Földed nagy réauí dombos, Lendva a Muraköze, Van csak sima lapály-, aikBággal beszegve. sí\' be. éghajlatról, Tililit ft fiatal lAnv, 1* Ue r ni miti \\dlfte\' - PZ\'irelrra tívaezáü :". . A Balaton mellék, -Ív gazdag..d áldva .s5éfccpgrJ, termekkel, a síiv örüJ nija,. A tu- rr. nívgyj mintha gj"Oogy szemekre icpüvL Miiid"ii kip porpzemhen Linee ee dieeofrt\'g t-U A rumsik póhaja, hullámok zengése, A nniitnak un\'g\'arnyi pzép ellwezélóee . ¦ . Urzik U e kineBet a messze, jövőnek : Maga az idö. f a romkoBZOrúfl béresek, Híd az unalom hogy ne üflse taoyájiitj gprnditi edyknr Kisfaludy lantját t a n-gik beszélnek tlyaa édes uy^^en, . _ Miként ka méz f< Ívna kóvón, füvén, vizén , >zf\'peéged, bajaid hogv" nézd minden napon ; Tükor.káafi.ülűsred .ra@\'og s-Balssoa. F-IiLkí\' néni .magas Badacsoayf Tátikig > Multad i\'satáibé,! o két\'vőn katona . . . h hogj- a flok BsenvedéB. legyen jutalmazva, A nappugár iiUet mDg-mflgkoBzorúazs 1 . . . Folvóid köst első a haragos Dráva; : MmLka neheafedaia. a szataezéá. országra - • Oly Editét az arc223, súg és Bajp& kebhl, A mult éveken át kapott nehéz Bebbo ; . . . Összezúzza magánügy int buca,ut vissta; Tört köny^Btipjull a\'part virága iaz-ata! f A nem hajfizhűtÓ Éger egy ée ^afa, YiL futiU közt (duz/irt malmaidat hajtja. Mura, mtdy Légrádnál boréd n Drávára, Mint Hzoretö\'gyermek anyjának karjára. Öntüavón rétüket, virágos roozökot, \' Lapályokim elosórt-bajá b^aökatí Ruzád,\\wmrtáreiB( ürüm tája n&sm\'i ,-;:,:,\'<Í-:-:>li KaVa kolfcliowif«4H-.fclát VElaííteL/i :tvi i-.yb-. Mero, tiszta; arzel\| ifi hát raig.o Kssíjfl--^!-jL.X Velin-papir-finom ré6ee kel bölüle. Atir> í a grtm5l«^.\'-ko^«lrlfl KftlcBt \' kert, tiAr« T^iiirf\'tartwiaktt . . . Akkora az áldár, döm bh^áAnregíflj; ág, > \'ícliK-tnc rajta ég^s^&í^prorfliEAg. ;m ¦ I Szép czimeres ökriík hozzák az ekéket ; ! Büezke rá a béres, midőn hajtja Ökei. j Hajsz ide hó szilaj \'. csali pörgi, bokros ! I S a mély barázdában embermagas b rora, I Hírben áD ménesed ; lovaidban jó vér ; \| Kt\'Bztnelv ÍBtáTmja maga\'kinc.Beket ér. j A ki ilyen vérű\'paripákat nevel, i Ratran f^adiyií\'a legsebjaBebo széllel, i Vékony láb, karcsa test^ BÖiét, arany sSrény, Eg^\' kje btrtokot er míoden H"11") TaSJ mén, Annyf sertvéírí hé\'vefeKj el^g\'ot\'megyének ; Fehér zairod viazik föl ^Jprány- és Bécmek. Te adaz zstri ; óoTa feni ffeitek, —borántanak . Jahéíván : mi mindene nin^B a magyarTiak ^.í TólgyeB, bökae^dEÉd, ffeng^egIEo ts^dniSt,. Biztos tanyái 6s-^ vBddL3E2ii""e& ny^ltiafc. Találhatni bcEiaök agámtaláo oly vadat, Mely tán él0t&É7&ei& iá^4L oapsageara^ ¦ \' Mily idÖB a? .««?0^, oly idüa-asi fafyyék, 8 kániknláhaa^ts hi\|gfiffehi8Bfii&röÍéán Tölgy ée hflkka záhti, jtqáBnatefeai eSteh. j Láttak jó napokat, niegíUíak arwasnűk. — A fényük Bndarátt aádöa. öi a fitadár Csak egy BiárnjJl^jBirfé,;.4H4% 9- .WWSkba jür. F.nnyi lialmozoft.kiBüfl-l^fltal^ ^ í \' Do tán még íb eljSt&s &S-id#ryA^9; _ í ^ Midim a fának\'hs «aegleBSefcfl bfcac, - ------„ -. Vasnton repülTÓn GyfirbSl le KesEthályro. Fel pénz, tett emberi 1 feHokintély, fel ésa ! Hassatok AÁMgjp qO^WMfi^PM.\' »^ \'ü Ülere, mclyfeftft^jlÍÍéÍJ^pö\|a^ft: ; t v;í>_ Pezsgj Uing9l-ite «WJ^\'U^AjMp4jíi II)Y <§ 40\' fu- tató ok, hanem az idő s a pénzszűke gyakran a tan többnyire, a paraastnál annalcíŐoka. Igaa, hogy vásárra is gyakran mérföbiakre megy gyalog vagy haji lovaival,"Ökreivel, de oda vagy hasi sattks^letíá, eají& n&isibfcáss, elkerülhetetlen; Sadezése, "amgy másfele annak, a szorongó adó sat.: fedezésére Hsükséges pénst, terménye, növende\'kmarkája sat. eladása általi előteremtés, gyakran » többnyire mind a kettőnek egyoseramind leendő létesfthetése csődíti a p^rm^ot. — A tubát napjai- íélUnnepet képesnek jm&sstgasda-Bkptárábani Nincs mód-jábaa -sioaban -ast- még egygyal a&aporítans, még padig erőt a pénst olyan ntraköltvQ, melyből anyagi hamna — felfogása sserint — nem válna. Hossuk köselebb bo&sá & versenyt ért, tegyök lehetőbbé neki, kevesebb idövessieség- - gel, tán cffiik néhány órai m ni ásatással, keve-uebb költséggel, vagy tán minden költség nélkül abban — ka máskép nem, legalább nézőkép réastvehetni, s a parasztgazdák résséről a résasvét nem mondom, hogy átalános, de legalább mindenesetre e&ámoa&bb leend a mostaninál, (mely jelenleg = 0). & as onnan hazatérők hirül hosván as eredményt a többieknek, a verscnyssántások léte köztudomású dologgá fog válni, (mi most még igen> gyakran minden raegyesserte hirdetgetés mellett smga ngy). Lassan lassan mennél többén eleintén nézőkép, később tán réeatvevőleg ia a versenytéren fognak ások kösttl megjelenni, kikre hatni, s a kiknél as okaserü gazdálkodás 8 földmiveléa jósán elveit mennél "inkább terjessteni s átalánosítaní a vidéki, a megyei egyletek főfeladatának tar- . tom. De azonkívül & kisebb birtokosnak is lehetőbbé fog tetetni es utón, béreseivel a versenyen\' réastvehetni, mi ő nála jelenleg a távolság miatt, vajmi gyakran lehetetlenséggé válik. Aaért tartom én mükségesnek, § & megyei egyletek kstöBött feladatára eséUtosvésetőnek, a megyeaserte vándorló, a vidéki asántilsversenyek létrehos^flát, ^ Vőn as ónban még valami, mi &. párasat-, gasdát — valljuk meg físainSén — a vsrseay-beni tettleges réssvétti)! visssa tartóztatja, % ea aaon benne megrögzött meggyőződés, hogy bífba ment oda, mert as „urak" cselédje ellenében díjat nem nyerend. Van bizonyosan ezen állításban olyan, mi nem áll, mii csupán megrögzött előítéletnek mondhatni, valamint p. o. as sem áll, mit már párasat szájából említve hallottunk, hogy boldogulna ö ott, hogy nyerjen ő ott díjat, hol nem csak as „urak" cselédeivel kell neki versenyezni, hanem as urak is még a bírálók, mert esen félelmét bizonyára tökéletesen alap nélkülinek keresztelhetni. Azonban van mégis másfelől aaon állításnak, hogy a parasztgazda a béres munkájával a versenyt ki nem állhatja, valamely alapja is. Hasonlítsuk csak ösase vonósmarháját, szántóénak özeit as uradalmi cseléd kese alatt létezővel, és csak kivételesen fogjuk ast találni, hogy tökéletesen párhazamban álland amaa emessel, ugy, hogy nem tagadhatni, mikép a kettő közti egyetemes verseny hasonló ahos, ha nem trai-nirozott lovakat trainiroaottakkal egy pályán, s agyason feltétélek alatt egymással versenyt futtatni akarnánk. A lóversenyeknél is átlát tuk ezen kívánat igazságtalanságát, a külön parasstversenyeket réndezénk, más feltételeket szabván ott, mint a versenyzésre elkészített lovaknál. A szántáaversenyeknél tehát talán igazságtalanabbak legyünk-e; követeljük-e, hogy a parasztgazda idomtalan faekéjével, apró, gyenge marháján ugyanazon szántási feltételeknek alá Legyen vetve a eleget tegyen, mint a helyes vasekével, gyönyörű csíki eres ökrökkel szántó béres ? Korántsem esándékom a középponti magyar gasdasági egylet által kidolgozott óscaak- HoláasAtod híres; Keszthely fogásáról; Tihany féioaigeta tengergajdajdrcl. Mely na időn e&cpi á Balaton tavai, Ast hiszed: hogy sziget Btötte fel magát. Oda megy a csalnak nyolca kilencs haláaaasal, S ugy merik a halat kalap* éa lapáttal. . . "° Boraid ? itt ptone levessem kalaposa; SrftfgngUget, Saent-György, Temoj is Badacsony ! .Mt^^^0í.C^Ü»b» Beaípi parrriaák, ^ Hol a saktárakban tus és szilaj kedv ég. ,. ÉdM, mint anyatej; csépje réssegiio\' j Hogyha faaol, kigynjt- bódbaa kedvéhresstS. (J A legszebb asinarany, a ka pohárba töltöd. Nem győzöd csudálni a sek Bökő gyöngy g& .. . Mit« bor ereje terem a pokiroan, S mindeo nme egyegy dal u aldoiaásbaa . • . Mefjswl egy meszely t, kedved csucsorodik; MegiiMl egy itcsét, lelked saonorodík .. . Öröm és kőbánat lakják egyfltt népen; Van benneAlmnpor; feledés, nely té^eo Hindan aseas kötelet, mely & mjütfaün euatol, S asl Te«aed eeajEvkogy ébren vagy, de alasol. Vaa benn emlékesét.. .vüágimfénykén^ Ai i« eesedbe jqt,a mi B»egeem.ttrtentl. . . Bogyay Lejee e aektarakaak eftK A bira Bade^ony kenetééi papja. Ki ajkkal kinti a veser laent ifiket, Késsel a bort ep kirt terma veayigiket. Egyík ekö borau^, saftleaae a kca&ak, A ki amt ad kint a jö magyar bornak. — Egéw Zola statarram elé vató, ; -Mert_bora bú-ölö, és mind—gyuj tógától... \' ^ * - - O^Kaisdjolatt-Tu : _J A J* ««f^«tTrtkiatefleted. Vett Önyg&m> grtf Feeatatfda Oyörgynek, Tartamként a jeles i JöVsaek. Áldáa legyen a nagy hsaafi nővére, Nyomdokba járni, leaa legnagyobb emléke. A Balatonpartoa két oly fürdőhelyed, Miket bármely nemasttrigy esammel néshei. A teremtő erfi Örök hatásában, Majd nem kifáradt a szépBégalkotáshan .... S midSn megvoltak már béren, virágos vülgyak, A vini Intenek segltaégül jöttek. ?9 lön teremtve a két ssép paradicoom, ÜditÖ lég, halasam, kéj, örök vigalom. Savanyavisforrás, a lígetak árnya, Hogy ki csak álmoda, a kéjhazái lássa. », Van egy köleáayod, nagy hőséggel hoanád, Nem órea, és ácsa hall, még ta hangokai ád. örömet, bánatot vlEaaakíált feLéd, S oly rokonai, mint ha birná- aaived felet. HoUám felett lakik; osiUfig alatt alosik; Soha sem volt vágya, o caak akkor haragasik: Hogy ha vihar támad, mert es tdlkiál^ja, S elborul csüggedve, hideg némaságba. Nem banga kucoéa fény; hatalomvágy, hír, rang; Ismered e Leányi ?----A tihanyi viaahang..., Bakton-Henyénél magas Bsiklafol áll; Nagy csoport törököt ért itt hajdan halál. Ugy ugratták le a osikla tetejéről, Most íb hallani még eme népregéröl. Nagy-Kanizsa hajdan erÖs rolt várával, Most kereskedelme, ipar- r irgalmával. QahnapiacB, vaant, a termékforgalom FényeBjÖvöt ígér és tárcsát gazdagon. iW&oda, TriwBt kost öassekÖtA láncsasam; Mért nemRiuaévalT... köayU lábbad aBseml... Zala-Sgenaeg a megye asékkelyeTel j Régi é^kaöségj^l, régi kéritfssel. nem orgaágazerte kevés váltosá-sukhal elfogn-dott szántás verseny i föltételek ^l«^^yilatkuzin. sőt inkább elismerem, hogy olt;:a hol tökéletis bántás forog sióban, omk eáen Iplételek lehetnek irányadók. S igy miauénééSke országon ssántágversenynél, mint a iiííi^j-Éí& gasdíisá^í egylet által Tóthmegyeren rendezett vala, ea:ik esen asantáaversenyi feltételek létezhetnek, sőt megengedem, hogy megyei azántásveri>enyeh-nól, ha tökéletes ssántáara czélzú versenv ről van ssó, esen feltételeken kell irányadóul elfogadni. Ott asonban, hol egyáfalában csak a fentálló a léteső viszonyok köst lehetséges jó ssántás tűzetik ki versenyi irányul, hol egéss-len tökéletes s minden kifogás nélküli szántást kivánni, tukás s lehetetlenség, hol már maga ban elöhaladáa, ha a jó — ha bár nem egtsslen tökéletes ssántás mennél átalánosabbá \\tílik, ott igen is szükségesnek tartom esen ssántííüvt\'rEt---nyi feltételeket alantabbra ssáUftani, hogy a magasabb, de távolabb jövőben csak lehetséges irányt követve, meg ne felejtkezsünk arról, mit jelenleg elérni lehet, a asokat, kik köat a földnek helyesebb megmunkál tatását terjeszteni a megyei egyleteknek terméasetes feladata, reájok néave körülményeik közt tulssigoru feltételek által ki ne zárjuk a versenybeni résavéttől. Legyenek tehát igenis megyei saánfiásversenyok, m tökéletes szántásra megkívántató feltételekkel, da legyenek a mellett vidéki ssántás versenyek is leszállítóit szántási feltételekkel, a legyenek végre itt vagy amott, mig a parasztgazdák, hu bár némileg caak előítéletnek mondható in; du mindenesetre létesö, ö azért is, ha czélunkat nem akarjuk eltéveszteni, figyelembe veendő tartózkodása az „urakkal" versenyezni lassan megszűnik magától, külön parasst-ssántáaver-senyek is a körülményekhez idomított fokételekkel. Aaért, ha a parasstgasda marháját, szán tási essköseit olyanoknak tartja a tudja, hogy Szépen épült vároo, hirea megyehám; Nem jobb volna-c ca lo Nagy-Kanissám \'?\' . Murakfla vidéke hirea Coák tornyával, A nagy Zrínyiek 8s féaake, sbbolíjávaS. Zrínyi Mikléa köllö itt nyugisaik, hm íjával, Ki KurBanecg mellett mull ki vadkan által. Magyar Leonidás, Ssigetvár hSoénekj. Ide hoaták fejét, talán örök fénynek ^ Megmutatni, mikép nem kiméi drága vért, 8 hogy hal meg a magyar ^--hu kell — a hasáérí ? Ián hoaták a föí, oai égS napot, Melynek fényétől az Osman sebVt kapott: lövellvén rajok a honseerelem láncát, 8 karjával a kardnak gyí Ama villűgáaáű, Ssent itt minden porosom ; egyegy betű, vagyjol, Matatván mnltunkat nngysága-, hiréveh — <a Síivel nagynál VEgynnk; van még egy nagy hátnafl Zalának szülöttje, & haza Deáhja, Ily embert küld Isten azon nép élére, Kit be akar vinni ígéret földére.——........ - Kinek egy szavára, egy gondolatára, Milliók reménye, hite, boldogsága Énül mint Qziklafal b megáll a jövőnek, Mig csak napja ragyog a Jog- és törvénynek. Biinden saava épit, mert a hit öleli; Minden tette megáll, mert & nép saereti. Kincse as igazság; eröa vára törvény; Alap, mire épít: szilárd elv, éosf erény.... Nyugalmai dinsBhon; milliók jóléte, Jog földén a népnek megistenülése 1.... CláGsicua föld, Zalai ennyi kincsed felett: őrködjék as Isten, és a hónazarstéf I KOBOZ. «5 4 1 a szigorúbb szántási feltételekre ^lapított szán-tám-erseiivben ia résztveh@t srészt venni kivan, korántftenj akarnám ily külön paraiatBsáíitáa-verseny felállítása következtében Öt amas«kból kizárni s kizárva látni, eüt inkább ürülni lehet, lis mennél többen közülük abban részt vesznek, de miután ass eddigi tapasztalás azt mutatja, bogy abban részint előítéletből, részint & viszonyaikhoz képest igen tutazigoruan felállított szántási megkívánta tó Ságoknál b feltételeknél fogva részt nem vesznek, alkalmat s módot adni ohajtenák finekik, Eaántásversenyben részi vehetni, hogy a példa azután több a több utánzókra találván, tetté váljon közös cselünk ekö-zös óhajtásunk, basánkban t, L e par excellence főldnúvelésre hivott oraságban a jó földmivelést, a józan § okszerű gazdálkodást nem csak egyes uradalmakban a egyea birtokokban mennél nagyobb tökélyre hozni, hanem azt nagy miritkiE birtokban, urnái 3 parasztnál egyformán, as egész hass területén átolánoaítani. B. MIS KE ÍM KE. ú a Balaton lecsapó Mily olctá m életi . . . Legközelebbi dámban már emiitök egy öngyilkossági esetet; 8 jól esett megnyugodni a léleknek azon hitben: hogy ez tán utolsó less! Dehogy az! dehogy az! Tán oly vas kesékkel nyom a kor, hogy a U\'ifctr alatt a vállaknak le kell roskadniuk ? ! Tán a lélek magában hordja maga ellen "¦vülöleíét; azt as ölti mérget, melyből nincs gyógyulás, melyre nem adhat a világ írt!? Tán sok sziv öröknek látja szenvedését, melyből nincs megválnia .. . 1 könnyebb neki a koporsón egy hant, mint as életben egy percz-nok bánata ? !.. - Tán annvira elestünk egymásra nézve, hogy a bzív szívvel nem doboghat?... a kézszorítás nem meleg többé... a bizalom vissza-iitatiíttntik ... a segélykiáltás gúnyt nyer... s a bit ugy üasserombolva, mikép feltámadására egv uj teremtett világ kell?!... Jöj jós lélek, éss, világítsatok! A ssomnjomi erdész legközelebb agyonlőtte magát; 8 ugyanezen időponton itt egy takács; aug. 9-én pedig Kaposvár közelében egy ko-vácalegéey kötötte föl magát; ugyan itt a kö-20I múltban egy csinos, fiatal leány golyóval vetett véget életének. Följajdul a sziv, az érzelem ily hírekre! Mont a fiatal leány, ha pár komoly perez sújtja, szivén lÜvi magát, mérget iázik , vagy vizbe ugrik . . . 16—16 ávsa ifjak a latin nyelv vagy logika helyett pisztolyt ragadnak, a lőnek egy félreértett szóért! . . . Sok férfi eldobja a munkát; megragadja a malanoholia szele, s viszi magával; a szive hallgat, amelyet pár pillanat megfásft, megtör, o az ess ujrsSma megszűnik. Eldobja aa életet, mint Iianzohíafcan \'rongyot^\'fiielyvl a kümryelttiííaégy vagy osalóddG öaazetéptek... Kehesebb tíírní, mint meghalni Könnyebb néhány pillanat haláltusájával megküzdeni, .mini elviselni as álét gombjait l... Hágunk pusztítjuk magunkat j holoűá ha népünk BEámát ugyan ily asámmal sokszoroznánk, — tán még ekkor is jutna minden emberre egy-egy ellenség, Hvól megküldeni leli! Y&gy tán a \'f$y& évtized ragálya ? tán a légben vonT niit bL^iivünk, — ugy, kor sselle-ma, gyógyítsd a lelkeket ... JBj istenit ePÖ, gyógyi&s! mert ember nem bír a sebekkel! . . . ; liOBOZ. Még behány m< lá@a (Vége.) aUndesuu fönt elé&orolt terhek éa nt-hézat\'-gek dácsára s a vasúti társaság igazgatója felszólítása éa tett ajánlatára mltgoa Jankovich Láasló, gróf Zichy Nándor éa nmltgn gr. Zichy Ferenci urak elnökleté éa közreműködése által májas 17-án a sárvisi, sióvölgyi és balaton-le-caapoláá társulat B^Füreden Öszvegyülvén, elnök ur a balaton-csapolád ügyet esi vén hordozván, a táraulatok egyesülését óhajtva, az Ügyet végeredményhez vinni óhajtotta. — De sajnos, annyi minden ok nélküli akadályt hoztak fel némelyek , melyek aem szakértőiek, sem közhasznúak , — Kolozsvári Jóssef ur a sió berki társulat meghatalmazottja, igen alapos okokkal támogatta előadásában , miszerint a sióvölgyi alvidék érzékeny kárára, semmi fejtre pedig hasznára nem leend . ha a vasúti társulat a r\|ió szabályozási fölülről alá felé csak Kilitiig akarja műtéteibe venni. Ezen árkolás nem is lenne gyakorlati, mert álló vízből a föld hányást tenni. annyi, mint rostával vizet merni. A Sió szabályozásának és a Balaton alább rflitásának alulról föl felé kell kezdődnie, ég pedig ozorai malom megsemmisítése által, ugyan Ozorától fölfelé, a Sió torkolatjáig; mire nésve Vadnai Rudolf ur óhajtását, miszerint 9 lábnyi leszállítással vétessék eszközlésbe a műtétei, pártolandó volna, de a körülményekhez képest nem kivihető, mert a Sió torkolatától, az ozorai malom alvizszinéig , ha 2°—4\'—0" esetet felveszünk; ha leszámítjuk, hogy minden száz ölre V, hüvelyk eset okvetetlen megkívántatik vízfolyásra, hogy a nád föl ne verje magát,—akkor Siófoktól Ozoráig 16,000 öl hosz-Hzá árokra, a víz folyásra 1"—4\' —10" eset kívántatik ; marad a Balaton tükre leszállítására 0"——u eset; tehát még akkor ia , midőn as ozorai malom-fej elvágattatnék, és a Sió torkolatnál a megtorolt homok ki tisztíttatnék, csak U 5 lábbal fogna alább szállni a Balaton tükre, és igy Vadnai Rudolf ur megközelítő ólwjtása a lehetetlenséggel ütkösik. Ha azonban a vasúti társulat által Siófoktól csak Kilitiig fogna műtéteibe vétetni a sza-bálvozás, akkor alig lesz észrevehető a Balaton tükrének alább szállása; de még azon kozóhaj-tásnak sem lesz elégség téve , hogy a Sió vize hajózható legven, midÖn a balatoni társulat 150,000 forint adósságot venne a nyakába a nélkül, hogy eaak érezhető via alább szállítást ia tapasztalna birtokán, ismét csak ngy fog járni, mint a kiliti malom megvásárlásával. Egyesülni kell tehát, és a dolog bibéjén kell segiteni. Lenne pedig első teendője as e-gyesult társulatoknak az osorai malom bíróilag való kibecaültetése, vagy örök ároni megvásárlása ; ha aa ónban igen drága lenne ezen malom ^ fcárpAflaaal lehetne -talán fSmltgn-hg Essterhásy nmak kaposvári urodalmáhan egy annyi értéket meghaladó gőzmalmot építtetni, mit ő hercsegsége talán, hajlandó is lenne elfogadni , mert Zselicai óriás erdő rengetegeiben nagy mennyiségben lófcesik a fe, hogy ha ö her-cseg&ége vis helyett tusi fával indítaná meg malomköveit, fáját as által nagyon értékeaithatné, és gobü aom pana&skodnók a-íáSniár, hogy nhipo vize,— Teljesen meg vagyok gyŐLfíd\\raf hogy ilyesmi egyeakedéa fosiám ©lőbb vecat csálfeoa, mint pör utján a malmot megnyosui; ds még ia hiszem, hogy 8 hercüegsége nemöslelkü éa ha-aafíni buzgóaÓgból ezen közhassnd csélhos jótékonyan, talán még áldos&ttal is fog járulni, mit emberisserető elteivel miás többször is t&nusi-Wtt, — Ugy birsem, nem. követtemt el rossat, miden aa.érdömea társnlatokmk, tssmx kgk-Öze-lebbi uton a kiegyenlítést 3 herea^gségével, kiküldöttség által létrehozni — szivembíílajásJo^. Még ezen mellékes, éa-a^a ffiakáFfcíí^ghfs tanosó egyiskeflések, és talán\' pSskke4ésok ia — folyh&feiának, — addig hgh&ékL$hsx -feeííí^je a társulatnak a vkmenleintendő térek íöbnére-tését és tár kimutatását eszközlésbe venni, hogy ezen ujonan mületett gyermeknek neve legyen, kiki előre tudhaeaa a költség-kivetés után mennyi lesz a komaajándék, melylyeT m. egyesült komák adózni kötelesek leszidnék, kötsle-eek pedig azért, mert különben meghalt a gyer-mek. — Megjegj-sést érdemel, missé ríni a viz-mentesitendő részek kissámitóaábaa: csak olyas térek fordulhatnak elő, melyek még eddig soha sem mivel tettek; Ügyelvén egyszersmind aara, miszerint maradnak oly térek ta, — ha a Balaton 5 lábbal alább ssállana, melyek még mm maradnak a vis tói mentve. Midőn a viamente-sítendő térek kimutatása nagy pontosságot kivan, ahhoa hosszabb idő b kell; és miután © Balaton leesapolást a társulat mielőbb óhajtja, azért a fölméréseket a&onnal meg kell kesdetni, különösen ügyelvén a eióberki szabályosáai terv készítésnél: miszerint a megyei határ-kérdés megoldásában valami hibát ne kövesienek el a tervező mérnök arak; a költség kivetésre néave szakértők általi osztályozást tétetni okvetlen kötelessége lesz a társulatoknak, a vízmentesítendő téreket megbecsülvén: mert nagy igazságtalanságnak tartanám, ha a siófoki birtokos a nyert poszhomokért annyit tartoznék fizetni, mint a sióvölgyi birtokos a j& baszkföldért. Mégis meg kell említenem, hogy a költséges teherviselésre , némi jövedelme ifi leend a társulatnak, mely a Balaton-lecsapolásának leend eredménye ; t. i. a sala-völgyi társsást ed-dig már szabályozta magát 6st,-Grótig, és talán igen ke\\és sikerrel, de ezután midőn & lábnyi esetet fog még nyerni a Balaton alább azállitásá-val. — minden esetre adósók lesznek a Zala-mellékiek egész Szt.-Grótig. A vízmentesítési javadalmakon kivtil, még a Balaton körületében létező tapolczai és egyéb a vizeken lévő malmok birtokosai bisonyár-a élnem fogják mulasztani, azon jótékonyságot illő mértékben a balaton-IecaapoláBi tármüatnak megtériteni. A bahüon-leosapolási koftség kiszámításához tartoznak mindezen fönemlitett körülmények, melyek előmunkálatként kulcsúi szolgálandnak, hogy & vismenteátendÖ terekre az illetéket igazságosan ki lehessen vetni. Dicső nap lesz aug. 28-íka, mely napon talán lehet szerencsénk minden akadályok megoldásáról jó hirt vehetni; a tárhatok-alakuljanak testvérekké,a tegyék.par&d^caoBiiSá a&on téreket, melyeknek aa áQftm-éft^kö^^asdá^at érdekébani mivelhetését, haaznositha^áBát évúr sédek érlelik mérőkben. C8LÖJ G5TIJLA. Ninca a nagy mindenségben tfegj,, Q^y-nek randfilteté&a, osélja n«.volna,a^e2n is kép-sclhotonh okoa omberi, aki min dm «^él nélkül caeloködnók; mariekkoe már iwg&bm eBeatr montea m nokoau t^n^,~w^-«^,o^sfii embernek tehet tnUjdftnfoBki mindig feag miért eMletoiik KEjojnit,- Ha már o legpatáayibb j_kgjelenft#^M^ nebb tárgynak it megvm a maga esflja, ha 4§yn> ajabemaíi jsem ijzabad- ők nélkül, usm .akáeraii: mondásig ikiilsnufcrffcke4jn>rf8lte-hetjDl^^^^yJiB wuMiiU^n«k\'i>inct4ilÍH6tt ¦¦.¦zfaWM\'ll&ltetűÜ a2t"fogpJSélnJ;b>4gy nem; tabuit áwtgftfc"-""^- • " ¦ ! ¦ \'-\'JlSBi^ptSfájái>nk\'Sp\' áfl-éi\'ítSliíty \'réí mint vé^Tínyélrmég1 ffifta hsi&ozKatjnk\', de\'.arinvit TOÍgöi ibnűbitniik\', fegytrtnintó\'isíjieíetnek n\'^ÍSVtó&^-eii&mtovábtiat mi Bte\'hbiji ke- l isteni rls- —t- . ... . ..„. , . u-y ii$fig:\'veseaseíi bitünket ^Végczéí felé, Ilikor tifí* vHá^ot alfelofta s fafájűk Tifty,ex$ fizl a Vln íbl&t^tö^/Ofl\\ ;az 8 Ójrök ^öicseségéból "B>b^\'törvények,ínelyefeet roi á tejrméjze téi-^fe^SfeVt^afiVs ,?2 embert ajíkor jggöbífotto fáí -azok ^ü^atasar^ ^ \'miltor megadja neki. az ¦é^z\'tf—í ter^eskéí ÖröViörvényemek\' iijtn- " ^tá^\'a\'tndömáhy, meXy\'egy, csakhogy roppant ^é^lm^/inia^.\'agai^a ^áztótíaj^a \\jele foglal-ib^olc? tíoÁ^eVb laj^oznatáa Végett. A nfej-\'vész \'viss^jáT/aJ nógy "alakult1 természetszerűleg anyelv, a ^gv lehet azt mfivélni a nélkül.hogy a\'femestótíoT éltérnénk/A tört éne tbu vár kn-tófja azon teirm^zeti tbrv\'énjye\'ket, melyeket a letünVázáz^ÜoVléfórgasa alatt az emberiség ha iyégtax^ott,\' boldogult, Tia azoktól eltért, gyászos eafastrophal&&k volt kitéve. A bölcsészet a * gondolkozás törvényeivel b átalan az emberrel íb^íalktizík; A tóénnyiségtanrol nem is szükség %Lo^úiikl Látjuk tehát, hogy a tudomány egy, é\'%jWÍm^íi^^ kutatása.. .! \'"Tfe mit\' ciínáyunk most már a megismert \' V^tife^Wft^^ T$$<&&t, a tökélyt. A szellemnek ki keU bontakoznia az akadályok közüL 8 mi-szükséges erre ? Oly eazkö&ök, melyek a szellem Bzabad-röpté.t elősegítik, annak porhá-Ftfy^.p testet jó.karba helyezik, hogy mikor a természet Bortörvényei kutatásával foglalko-aakj.au jéaa, legmerészebb terveit no rontsa le az , \'¦ <jP^^hiánya^?3^1kfirHlhptlfviül jgükségea.tehát, hogy^jEBl%ifeseti. törvények segítségével a sxel-¦jlsmrrjjjnté könnyítsük, azokat ujabbak kikmta-íás^j házsoruk fel. « ..^^^-^aazna.a uyelvészítjiek, ha as állítólag kimüve^. nyelv nem tudja magáról lerázni aa fáptfaa/fc áltaji pákába akasztott <króczokat ? jé> a\'iöriónettudmnáiiyr ha annak víy-teáiét m»íy^,rágj^ • ., : , •i.-rn MÍWfc^liíkrilelfWö^ -»g#t>v viUanyere, tt^bjflSrtyaogy gíonyrekben\'heverjen? Kern, *WtieÍ8«f^a^ törvénye-\' ket fel kell haaznáhaunk,\' áxÁkat W^ét átvinnünk as aaya^ra^\'íi\|fytíiietb^É^e\'as anyagot, anyaöl 4a^űe^éY nyőjtanunk az észnek,hogy a tökély útját egy lépéssel tovább világítsa. . iftWrt nlV^>wfeftfHDaype^gqbzígad^r^^reke-- Aí A ítJsWk^>íém^8el.i> teát fáfig sejn «w«ahwi^4ehát[^rfa^ ---toriWk tfc^át/^ badfiyosfife^^ - lT ^Xén Wiréiry ttéj^bf yzgrf\' bdtóftioatani teunyiéayi"l.nrJ o.lapokfámában köiöh czikkére. talán neBi^^W^feWe^1^"1- ¦ « , tóth Vl.Nv"/.K. Pesti legelek. .111.,\' It^bieünk. Virrjnfc o.Wcsíofa\'t: Stuj^12?0 ParftJirsom Diflin,lí11 h pxiílLkiJátás.,,.! „YetflSttUlgujig\'\'.: Wes ós I\'Mt.kaat KHosiU. ,U oIwiűWls jünnót! Kiég ariufíuí^. \' ZaU-Soinuernil Vc^-r kC.c-katouáHtwIbűr Iíj« ninjíMÍÍéti íímttljSn wrg: \' A „ígaíir- pcn--JaegTi ^ froff-a-pcsiára, .iiáijnlítia UlííV.naffl «i<^íT ol./ ; (K. ,F. L) :IJáaj-&sor füatbo. meuiiöt na erabor.lcgsferenyebb r e nióny l\'Í ii-\'. ilcim\\ íre ürültünk külünó^en jnjr q fö-városi porhuz kötütt aadgi\'iiy jrpilalúú napezámosok, hogy egy napút maja líala-1 ön-Fű r\'e de n "töltendőnk, Íme most már tény, mikép a véleile-nöl k-Ozbojött, vrn^i- n k ö z-bűjött véletlan akadálvok minflt (mert van ára n ketiökozt különbség) aemmi ao lesa a kójntbol, db hn molaíni akarnak, toasék a dCczögíía omnibuszon ^melyet agy oluiánuz „castrum dolu r isüiLak nevezett el,) ft Zugligetbe, — a piszkos h büdün király-ufcaán végig a váruat\'rdiíbe, vngy üz ujnrtnan kinyitott régi „Kemlóub& m*ani, melvnrk knpnja elé Blníia nr (az nj vcndéplíúi"). vöriia nadrágba htrjtatntt kíipti!t ál-litutt iüzonvu biuikóe bottal ^- nem ludom mi ix^lbtjl — tanúm attán njtjrog>;dn:igái-a is fclcuigázta &/. i-tib.\'k árát, ugy, liogy .4iz jüiuliürn^k ótvágya U elcii^faaíkj vagy lift nem, legalább ís CBÍimőrt kap. "Ebbül, azáz n fítredi kiránduiáa clnuimdásAból mi a tauubap, hogy rw ember flemminek fle lirilljfin olíirtyazaz semmit a-e ol íileg o e i e n , n>itncsalt pénet, hanem olyasmit se, a m{ nem úr ugyan pénze, di^- mégis nagy árun fizetjük mog^ t. -i. a uftalüdiU árúval. 2>>i Isten neki! lüi üPtn ia utazunk Fnri.-dr", majd lejönnek hozzánk a jó hécBiek. színt.-n kitlön ro-naton,_ kejutaíáai\' azilndékkftl a vágybífl; m-rt legalább eddig aeihmi véletlen bu jrits küibe, a mi o ter-vot ia m^gsommisttüttc volna. Arcol eiüro blatnaíihn-tom ök<?t, i^áe ehb\'.\'nsemmi esatrií ae fugnák fsalódni,\' hogy ha mindjárt nem íb elágült szivcsaéggvl, mint minővel minket látnának Bécsben, da még ia szívélyes örömmel fogadandjuk ; és ha nem ia nézetbetjük a „menyorBíágba" („Himmel" mu-lotóhely Bdca raellett), vagy a „paradicsomba" (nFeradicB-Qartenu malátákért Bécsben) mert nekünk biz itt Be m any or as.á guai k., bű paradicsomunk nincs, — de majd megmutatjuk nekik a „diflznóföt" (vendéglő a Zugligetben,) meg a „Bzép kilátáat" (ugyanoi a várofi^rdöben) éa ha semmit ao bornak íb számunkra , derekasan megvendégeljük őket rántott csirkével, ámbár magunk nem an éretjük & rántást, meg som ok Bet. minek következése az leend,-hűgy bármikor mcigint örömest rándtdand-nák le hozzánk} mert most U bizonyosan jól fognak mulatni. 8#t meg vagyok gyKzfldve, mínzeruit a fontoaabb nápí kérdésekben még bizonyos me g-á l! a p o d á a („VerBtandlgajig0) jövend köztünk létre, mert hogy- jl. manóban: tálaikoznánlt egymáasaL^ ha előre nem állapodnánk meg abban: hagy például reggelin, -ebéden, uzsonnán sat itt vagy ott leszünk. , , Mondjákj Jiógy ha\'szintén nem lép közbo valami akadály^ ás! olaWók\'it jönnek.-:\'".. ámbár «z nnadaddig\'éffak: befeóá1, nierű még Bémmi bbío-nynat oo>lehet\'kaUmü;az,bánt: valóban vis^o-aoan^fö.gj.itk^iEi Mrí^aftjafc » pilok tott Muvt.ru\'?^ ueliáuy Ujdwnsággid ,kcJh:iii )miuar)u, ban 9Z(jtgálnum7 ngy:e? Van aluir mennyi. Legelííször Íb azt üern íiagvhntom rndilutlfníi!, hogy október 1-én P 0 w p é r y ó n í 0 Az ország") V.i vili még két nj lap keidi mug pályáját. 1 i rA vcsöj"\' politikai lap,\'tulajdonos szerkesztő M a j I á t b Kálmán gróf, megjelenik hütenkmt kétfisdr; uis^t; astái; lugyenek közkatonái, njiaz clüüzetNi, mert t;zt.:ii nélkül layi\'B Iííss v én u r k e d n i). \'J} rAz ifjn hem sodék" Bziipirt\'dalmi livtiLip, tidajdi\'H>i Bz-crkpu-i-t;1-Balogh Zoltán; ki vilnjiik hogy megvénül j í! n fhisaen nem ni>, bar nrni 1^02 nbn niagiit\' g#nifözni;, aaaa minél uzáiDoaahb óvn.-t éljon, anóikSlüazDuhan, hogy ifj u-s ágát olvesztetié. Ellejibüa a ^C-\'aatár* ^pulttikai lap) elfáradt a. sek harintbanj és rji r a z í v> h i( meE3"í wjz megszűnik, líiítjuiescaí ir^ pöre ! Volna még e^v p,ir újdonság, .(!\'.: n poáta índu! sietnem kell le velőmmel. JövfJre tíibbet) 1,átujja,tá»it?iU^ hJM^hggy ofrkiatotbgB röv^d-l^ön f^íjpk í^li^irl b^onyo^t .p^ni, mert az ^Íbz, köt Seledík) \'hosszura ne7ri\'"nyaj^átjáki a\'ao\|gpt,"4e\' miféle kéjatazáí1 Ü éimek-az\'óctoberi lofca-pocsbáh t^\' -Éti&ÜTinQ\'Hoíy-é&ÚM\'"fi beéüéljtihk \'és\'iim cwpffl;kií.íu d ÍÉiookrii ,¦ .Ba&hadjon kérdeznem, kedvei »»j^ú^,tjiMttt.hvi!^rú^k Kapóéban »e«»ffyiftÍi»-E sHW)fss aso^l»akesae^^egssmtofali ..,b:a;.hanam ,az elsB sorban foglaíandjaV\' él az sk^ué^ffétS^allijL .\'^ 1i0gyeiiob \'ndvökörve í .....; — ~~ Y -...... ..- . V-LemtVit, ISiW. ftug. In-in. Memcaak fis aratásnak, hanem mar a bordásnak ia vége v.in nálunk a tubb lielyeu. már a ceépíléa is javában foly . a igya iiieaön, a répamag éa hajdina (pohánka) vetést kivéve egyéb duljja nínca a gazda emliernek. míg majd a kukoricza éfs bvirgnnyasaedrn ideje be nem következik. Vidékünkül! a átálában ai". ej;eoz II ut a v d !\'g\'y?i iti iMurávaljii-tre^nevezteíih azpy. aa Aleó-Lendvai ea\'.Murakyai hegyhiHeapí; kön a -Játajur határtyl egész-Lt-tanváig levonuld ftéraég melynek cgj\'ik aztléu a liuru folyó , másik sséku Lendva vize kigyódzik b c két víz közt iaméí asámLi ian falvak és dúw mezük borítják a tért) — jó volt i tvnnés,\' lepnláhb panaszt nnm hallottam, pedig !1 fíjtd mivelü párnéppel íh igen gyskraa drintkesem; as áta-láuob jó torméa tcrméaaeteaen aem értetődik asun vi dékíkre, ínülyuk jűgveréai azanvedtek, inert atí sem-mifOle ierméöseui vult. Mint miudenknr. ugy ez idór ih lugjobban díszlett az ;trp:i a e^véb Livuszi gobunn. mert nálunk az öbli ^al>.-iiák a Sfura kíliliUfíI nckíjt Kzr-nvednek g ipy ,t ^liirniVilpvbpiti az \'isii pnbona-na ¦mekhöl igen ritkán kapunk jó t-rméBt. A kuknrjpza íp jó termént ipV-r. S/.énáuk kevés Lett, warjut ufliníDJfl ar.m remélünk, mert a roppant aaáruagág m»atL 1 fünok még^a gyökere ia kiégett, mivol tartjuk ki majd marhiÜnkat, ha a léi korán beáll éa huopzan tartV ez aggabzt bennünket leginkább, éa igy már elüre ís félünk a téltől. — Szőlőhegyeink szépen mutatnak b ha esentál minden héten egy kia esö eohetnék b reá szép meleg idö következhetnék még eok éa jé bort remélhetnénk ; a nagy azáraztuig U aokut ártott, (iyű mdloaünk ook, néhol folüslcgeaen io termett elannyira, hogy,a fák ágai íb le-letörtek aulyoa terheik alatt, igy legalább á tolvajoknak\' Io jut a a Tán i& nmrad; vidékünkön á tolvajlás már valöságOB saokáaaá lett, ? mezőn mág a gabona- ke re o stekot H-megváanolSik, hát még a burgonyát menayjre Ippják: do xa&g qsoqjo-ruabb az, hogy a azomazéd helyaégbolíok falkaaaámra legeltették lovaikat a ökreiket ro^eink-cn s gabonáink ban, b ha ilyenkor a gazda a tetemes kárt megbecaül-tette az elöljárók á!tal, hát á 10—15 ftig menő kár 1—2 ftra beesülfetett, hát a csőszök mire valók, hogy ennyi kár történik? jobban szeretnék hallgatni a-esősökről , ka önmagam nem iapabztah&m volna;, hogy CBŐgapink. i» osak_ ugy lopnak, mhrf akármojyik mas tolvaj, ez valóban azomorú dolog f De nézzünk be vá-robunkba, talán ott nem fognnk ily azomom dolgokra bukkanni. Eh enni! mindjárt sseinflhkbé akadt az sgy-m\'áahoz közöl ?116 két méfisárszék/melyek tfiifaaegyi-káben ugyanegy eaiojS-méosárob mnoopolkálja a hua-mérést; ütieztán aaíeróbdrnok nezaesah bogyj -CEudar rnnx hn^t mémpk r hanem melléje. ,1 fpn^ha cendeaen még /i oem kap, pedig 13 falnbeliak hocda&ak boai e két mészárssél^ből. Tovább meq<ío^éÍve ji aüíiík oroszlános csiinöreiJ ötfehek s^entáSslbe,\' áL\'öreáziániiak fcét elBÖ\'lábiba1 rfendeábnl (termés roteÁsea^ igefeí^elyea éa -ieles^á\'BBemlyék 4e azarvaaek Ceatetnfikyiaa\'etqbQr Bsínto étvágyat kap rajok, hftTmm íffltán^tvjágj^ ooak-haowr e\\fx9t^:.]\\f.bptíjkint: a .holtaién, $(végig .fokint a bo^ hüljfteion 6s rtpB^ul.aÜlt.s^téményekon. Vaaarha-ponkint neáig legoWoflabhan- teáz a\'ki megszökik\'Al-Bó\'-I^ndVár^\'WörVa\'m\'d^ ffijtarnnBlg^s ásetntíleti-Bé^férnyéf\'happji az\'dtctáiWnjin^íl nessiéli ese-hMelí^lkWettíök/ valébaáip^rahúa kell mind em bacgQ • letea emboraek } ilyenkor ft- fre^dftg^fekbart "í^Q BiíWt4p^héropaak eg^oa ragjaiig, s ?Hte^P, á egész,yájcpb csakúgy hangzik a uok. k^twM^Btásiél, éa gyalázatos danáktól, éa mindezen jgáráz\'do és szem tolón tettok ellen senki anm tesz, mmtlia-elÖ^járóság sem uhm a vai-.,»hau . viil.\'.bnn rzoinur-i hitvány uz b m Distaiti nemzedék mennyire elkoivinaod" tt pedi\|í Knife gondolkodni tudna. »-bspIm» jnHnunn liogv n \'¦n -)v kihápiaok r.eak e ci-kzh egriek ártnnnk. tnliíit \'vni\'tili tn-\'irinuD\'lva : onma^íi akli v;unn „ I ;\'u 1, kurafi t>s. t 1 nib t< a t rl f HUlja Ugy 10 IiallLlii; Y-, kmek kenvere i pénze nincsen : szánt a répát 13 téli et.;U-niil - kii! lesben izzad. vagv huaul Ki t;t.;m tágított Bzakmajm másoknak meg tubb li^lu 1 Udje li in..-k t 1 t 1 r, , tl MuLl u _ :<a. azt ludi liinn\' ui; lehet mini ii\'.;K hp ill svi". í\'.itíi tii+.y Li I: terh-f r n iakarir:ii aaprn I :.r\\x va ¦ ,lLa Mil- 1 .tini felre a magauirt, Log-jtikuntutits\'ík aZaÍ3-><>n \'"jafiitsrvnn <¦) n-m ;«rii--!:iTn. rr.íij..ii Murak.-z. Társalgó amnp \\ i- \'). isi V Ml Illll! t II tele t ,,i\'JM ¦Ülilj\'T . sei van nektuik gazdák unalommal ín-in a tviir.; vtisztul nzaraz. Niksz< Láthatárunkon . e.u ¦\'.). tereltek el az-.kiu: t-n siláav zab- (.-is árpán li tiszta, csa-khnpv •¦: ute gitű. Uoharvmik a m helyeken inux íp wirguló kui marad, ha e nap.\'kbaii egy k üL Isten. L-iiikorrepa nieg <dd rakna hegvemk iw SiUn-th"; i^linn rejr,- r » ;. "vi-moles mmilfniiurjiu termeti. Ez tden járván vfele t-zaj- e* t;nruuin:lii; i.i üt EsarvaBonordarik : azonlian kivéti-lepen v-- = tek gyengébb borjak. Lovaink egé-flSBépt\'Behbek. t. i. ;m Ivek nálunk vannak, az ellopottakról inasak ifibbet túrinak. A sertvéeck ph apró majorfiágunk — ért.\'in n tollasokat — három évtől fopvn., rendesen hifUannk. Murakőznek GO ezer Inkuan RiidjnGvtle.ab.il é!-méh szorgalommal munkálódván jó, de kevés földjén. G&sdáa&ifunkál előmozdítják : a rónánkon keresztül futó vaspálya, gróf Feaztetiep (rvörgynek jólk\'-zelt gasdaságn, a rsáktorDvai ezukorgyár jés & —: lmcna-Ijgyanijs vaspálya által megkőnnyeblÉiiYén^a BJöillitáB, termelőink könnyen eladhatnak : ful^únk\'soi-\' runkba ia min különben ili segítettek márl. ai un>-diilmi majorokban, hová népünk munkára jár, elta-nulbatjaajó aiant-\'iBt, lninniáhipt. s mepjutneri :\\ legjobb gépekft : a kukoricza vt?töt éa töltőt sokan t-1 is itajátitak. a í-zukorp-vár szamára pedip értékesen \|el((?t ttírmeazíűuí, minthogy 0\'.\' TijkrajArjával nzoti a répának mázsáját; gazdnsaatunk lenditéftébtín tényező a Iuxub mert fi^talaink kettÖBtrtík Bzorgülmíjkfit, ceakbo^^lí^és" \'jnfÖ^é^t, -p^íp^t ^oli^iiiyrt^iinatj gyar nadrágot éo kerékkalapot vehpesene^- vásArfiául, a nők pedig már régből eziczomrtzzAk őltözetőket, a mi termésEüteacn \|>éiizb<? kerül t ft pénz ismét mun-kálsa, j— Ae ópitkuti\'iiek is mind téglából ób csínnal haladnak \'élö.\' 5ái van bátrán-yitfa gazdászatunlcnak, _azt\' megmondpa talán jnáfikor, midőn a.jolonleg átalá-noean érintett gaidászatn\'nk epea ágairiíl Bzólandok, ha uzólbatok? B) Végre nem liagyhatom cmlitÓB nélkül ( mikép a tusi elem Mnraköiben íb annyi kárt tett éjidén, hogy liaaonlóra legörügebbjeink sem emlól égett azorotvo\' tÍBitclt G . . . J . . . - Ífl61-ik"eybeni fübi^feju>k,UkAl»áBa ib mindon gRp^dsági ápfiletpivgl cgyfltt. Beltczn fohi íb majd RgeBzen leégett, melynek egykori földesuriTa jó saávtt In^ey^Átlám-fl bátor"leL-kü hazafin kivül a kárv^^{^^SfÍ^^Íll\|l?n?^tLg^.( Fesztetica Cryürgy ur KX) p- merő gabnát, Haulik zágrábi óreok 100 frt ujpónzt; még a c»okélyobb tehetségű HKOmsséd birtokoaok aem maradtak hidegek a szegények iránt. SucraDCBetlcnBéggel végzem, de en\'yíiblt ez a meleg"réBavótnek enyhítő balzsama, ns önasotartáa által. Vcaoünk tehát vállat 1 hn nem Íb a világgal -r vooBllnk vállat azokkal, kikkol ogy honnak aaivjuk levegtíjétéB a BzercncoétlcnBegok Iegnngj-obhi-ka alaii ses roskadasdunk lletsnl Iatcn velünk. PÉTEKFALVY M. ISTVÁN. •4 -i^ kuii-^zfiiS-SHiklií!-, nug.i-1;^ n.. t-..- >/F-rkeHzLlí ur \' Mujtn. rendrji iovv t\'-\'íTvn tubb lapokban v,,J,_-k.-t kévia ¦ »üKV\'iyWm ragfcitum oly ¦ ¦ r ¦ ¦ ru rrj ¦¦ ) 1 ¦ mint jtlon ezikkem uit;gjraaaiiiil. Ig\'-n ......n,m , cl ragadó er\' urn dnpaficrja b> ¦ ¦¦ -/n^jf-jldem Siiniog}-- uö karültv: v ¦"t<-t- .:k u n ii\'.rn\'fit.írt pgvirant bnz{ru gvi-rrd-i» ¦-ut iv.Uj y za vat. a mjv»itae>; terem i,r.U<l íívijuv-.ni eHillogo pfclduiat Uiat\'Lik f.-.i \\. 1 I — m< rt 1 L ! n\\ il ¦ü-i^íií- n. ezt-lezuru novcl\'-si-nt-l-- ..p i-\'.z . r u 1 ? i l,m ^ hk v--(\|ul tfltt.-t« ű TemLu-Ui in.,tlaii>niijirt(.lf \',\'t iijuv;;lt az\'U! neniM-i. m-dvii.-i: iv^dih i in U-het mUvelt asoo nep. melv azt ar. \\ niil-\'g epvaraiit nem pártolja. "S-u\\ íim. 11 lír.orn, miszerint :\\ ki-t umv.-« il t \'L iiiüiíiraljü f \'i p ut, l, lozan «rti.\'leiiiiii(.ri !1^: jratian Csak tükinU-1 v. uúuu \\\'i,p7,i\'ti,m a tinlvab u.u^w 4 t-vre tcluit ezelőtt éo Kanaan luldert- watt est .-¦irinii nulven: Kanaan fidde pirulva elrurnoni neinplv n:l.-l az t-gj- A inarl.aví-az puBitUja a biretusuk Yagyonalt, iiiíiíi.-Bik, kwgy ti«m«lv jobbraódu gasdáiwik <f-r-4 nap alatt Irt — lü darab 02arv&a^aPbaja\' iraü^l, miadea orvoclaa pindos ápöláu-uieílfitt in ; -ftrizaoi nz Iteü miaden vidt-ket 02 ily vtazsdelcratöt. baép P&ldaja a valLiaoB buzgcjfiágiusk p ke-rtazttnyi kOtekaaégnek, itteni volt\'lakna n^W-B^rr? József, ezelőtt 4 béEtel^i^nnyt.köiüákoanak ^oelek^é-liv>.\\ m^lv megtrrií-mh. búgj- — mint neinea tett — as ntokuruak kegvfk-teb c-mlékul fuIjegv-ezteSBéEu }J litván az itU.-ni r\'j". egvlioznak éa ruf. is kólának\'vég-rtíiidtlctiíeg iülwj oszl ft-ut hagyományoao& Syagod-J..-K bek.:BBtgLteL : - . FohlmiV!í gnzrbvuik az aratást befejésve, nvom-taUshuz fogtak; a ga"bona Bsalmára kevés r "azemrü Oiunban utakban Cöompjn f\'ÍT tive) Taegsdja -a^ót vtLiii \\,i t^ka egy pesti. m,?rL), Lzemrj} nésvea7ba5a njvgk-li..-lőa Eiiep. a rosa hltv&nyaa-azamfiíea. Piaiéi arak : [Titírtabnza, pentj mérő-1 ft. 10— .>"-y.r. R,,ZB C ff Árpa 5—<i ft. Zab\'2 ft. Sukcfricza ¦ . f.\'-\'ri_)ü linyztÉ biiinya mmlt tevfe Isee... f \'jyumulcB alainbari \'¦leg van, t. i. a .gyttmölcBŐa íívli\'íkcn : nálunk azűaibaa ugy msólván eetanú, csfi-kelv rési mmosep-ü szolejL- v&gy gyfttnőkeöae le^n e var\'.\'b k(>zonseg!.\'iit-k . mívt;! itt nem tgn Hsere^ik a fa uU-.-n.\'Si t?6 ijevelt^t; ráfogjak, hogy e? a "así&BB föld ü\\im ntivtli íncg a faL. Ntjni.bia al ha cl nem, ültetjftk, ••r> na iiamtie-amraal cluitetjűk is "— ggadosaa. 3iEm Apoliuk. \' ¦ BOKÜ KÍKOLY. \' evvel e U-JJ-.I Dia-iua\|fi (ukuiinut vv-milv ifMiLraji p\|.--k.-dö k,i k 1 Ki tuk r 1. u>mzo szavakat : nil. törtvei vt itt cli-pt t 1 i.\'r « ly.tt.iüiüTli-l rcHil tfttM vi luti. > aj^lou . Ui-ui ktlFZcrvb!\' ha or„m tz-tial . niííJv k< iil-"-.íik"i útr^zgi. midiin ma mar ^omopv — mind n tudó mar. vi\'F niíivc)tpép. mind a eíélf-roríí ha=ínnn bő-v~i. ^\\ii móleni\'zo gívzdászat ó& gazdauiigi 1 gj\'t\'sulvtek, mind a szí}: niuvéozott-\'k, jt-lea nilcztlek, b evenkint s Rí\'1\'keiiő i>k Iák bib, mind meg amivi példányai il 1 tal iu óriási luüaiktsiuik ~ oív kitiinő lielvtit foplal cd kedvei hazánk többi megréi kozl, ho gi erénves népei . Diifiikun uiuiiiÜtatják, iiLtgv- iik. Sumugvmtigv^ck-iuaUv pycxni.\'ktiU Jgen is n^á^ló müveit gyermekei ! — cb mint jlv\'ineíí áüiittak. ^&zc^r^^ az^öí-useÜcijii-é^-^^y^ gi mwzpiif^u^ éb\'treVffllófl\|g\|\|^ ^Eyvíc^n ?0^^ h.P^y-ja^"É:fl^-\'.v kőz^é^M ^áágjn^ei-^áQ^lle sára jultntjiBft tekintetéből útmutató példaként saját niaguknalt t^gv ^.niillo tudomanyi-\'fi. gazd^zati. miivf--azeti és t^é^é^ti ¦ia^rp\'17^.;i5á!ycg^ lrn a pi\'iididat, az eszme igévé vált. i Fn in siíjWkí löbáj üdvü^Lilní kcdj\'ta „ZaUrli^ rnogyi EosÍ3iÍy^ke4)rodj^^U^Hopy-Akét re^^irv-i dm. b a t^riuL\'szot minden gyüaiólcBüivm lesesi tett testvér m<:gye az erény, nemeB .caelekvények^a rud<V jTOBrty- -a boh-qeaegWii haladás * a gaxikiM»^ s jólét^ :benf B^kPá-föl fapj^pirnilá^bahVniiyirií bírv^ktdjtt,^ miszerint rövid idő multán lepvén szükséges papjának nApvn^&tij. Q\|(JgfQlc\|\|flé3 éj? gJt-\'^tf^iéT\'eJ^ki\'zzék meg az irodalom föszékhelyéröl íb mint a tudományok lugföbb farrásá^óy , Ez ŐBzinto beköszöntés után t. Bzcrkraztí urnák t!ná\'tn*1vxVlgeH4\'(ít>ÍBí)fogádá,at tc-owlt-bog}- mrnt r. 1. városunk- és vidékének ezellemi és anyagi mozgalmait-folyt otíns \'Ibér figyeliaamel kÍBárre, l mindiai\' megtörtént és megtőrténhetendó dolgot, eseményt, pak nébftj kiknek az igazság kimondása fjpjök láp-ára fetik ia—mindéit ittaerdeka aolgtif Ált MVasó\'fctJtÖir-aég jfudomáBárA juttatok ; meg levén győződve, htfgy a ^"^kur^a^\|3j^\|in%\|t\|if^^ Wff "nyÍBegü BzikBot, dff SnAVÍ kaf esebb ére\'lmi aecrelreE termő földről ezt saivesen vdbzí éa unalommal nem ulvaoandja. Ez ünnfjpólycB fogndástétcl után dolngrn térve, ujdnnaágul irhntQjn—mely itt ugyan nem njdoiiság —, hogy nálunkj o müveit vároabi^jji házkiásáaok csak^ 1 nem napi — illetőleg éjjeli foglalkozásuk^ nánj^ty go^ ooBHtovö cíinkoBoknokj egyeá\'pulgártárBainkat gynk-ran.4—500 frt órtókfl Qgyetmáaok \'eltaWajÚsáWF ká-rofiltják meg, a rendönióg pom ktiposifileyagynntiee -és SrkődeBt fujtpniki, hogy a gonoHz^vo( tQlyajo.knt. ajta kaphatná, vagy azokar felfedüzhotné. ifig ezok >gy réazrül ugy történnek máa résBröI.\'\' \' \' 1 \' ¦\| Ijp(ríukábl> cieafllalnii jjír afcarn. ; \'! 1 ¦!¦ <Ha«rk. Hirek és eseményed. = Aug. hó b-en nyilvánca -tiattt ülas taríatűlt mell. Merev &árolv foiapln nr eWklgta alaitj ^i-^a jelenlevő közönséget tdvosülvén, a kurudábani áikjert korán sem magának, hanem tiazttársai bazgáloiánYk rulajdomta; g továbbra lb hmkadatlan extdy- és buzgalomra mt< ökeL Esekutan & nancellárisi létráink, helvtartóaági kíboceátvinvok. olvastattak, fel; esek kOzt legfonlajaabb volt, az or&ság különféle kálóságai-nak, a némét-azláv öröküa tartományok hojóaágaiboz intécett átiratokban hazai türvényak és több kír. rendelet értelmében használt magyar nyelvet érintő ki -bocsátváuy ; ca utóbbi hatóságok o. magyar nyelvet nem tudva, az ezen szerkesztett iratokat vagy pUaza-kiildik, vag_v uliüte«tlenüi hagyják- Hogy az e ku-rülmenybtil mind az által noa, mind t-.gyca^rdükakje hárumlu hátrány mellőz tessék a nagyméltóságú ma- ^yat- hrlytorlnbuJifia i— ^-^v&AmK$^mXL? nyiilv kizár óla a haaználntiim va!6 jogának megőrzése meW^^^SÍhatÓEágoklioi kíbocsárványt intésett, »ft^tm^^^^»)- n Lajthán tuli hatóságiikkal a gy-a-PDÄtbü^^^^p latin nyelvenl levelezéstkívánni emu \'^1^ -^-l^i^ÉI hiszi a nnilgu ro. kir. h lytartóta-náca, hogy ft német-azbiv hatonigokkal a Dámét ny!+•—.. veni érintkezés l.-hetó, mert minden inagynrori\'iagi liat-.páp birtokában van ^ nytlvnok. Artrt rendeli, hugv mtg véglegpRen d-.ntcni fug e kerdcs felett az ország törvényhozó testülete alkftmánvi^ utnn. a nia-gj-ax,úatóbagx)k a nemet-szlav tartemanyok liatóságai-aidEiintázett irataikat az ehiókftág ulján kivételesun német nyelven Bzerk^s^szék. Azon hatóságai az or-fajjtgn\'atJ/ ű nyilíefl odnt áHi^,\\a Jtti&gyar átiratf>t küldjék fel a nmlgu m. kir. h elírta tanács hoz, m^ly AaL%LsfjuLáQK%- é s, ^sfih Otei^^áról Qjfdtó-odik. árd, marczali föbiró^ Kt-lemea Lajos raiaifiä\'^ißpan a magyar nyelvet védik , s a német nyelveni l&vefesést mellőzni kívánják; Hegyesey, szígatvári főbíró — hogv az. ugv?^ hátninyt ne szenvedjenek — igen is tíástoljaia n^tn&en>el>äy i&climULlNtgfaiWl&ig következő végBé lett kimppdva : Tndoraáaál.véteSk. ¦ \'¦\'o ^ó&%cTá;Me[^ Hira1yteol^ÍdÍ0Atn$\' pánja f.hó 9-én a külön iiülj^blroíáguk, jwk»égek es iskolák meclálAffatái* végett* m eprébe^ rútra "in 3ul s, ¦Ti iTUUjtíáRtNll tfe\'űkhViagy-kanizsai vároBház éDÖjetébcn ft padiáBon fl goNnda égni kez-—1 - falfott levő nagy csomag gyufa tneggynllfl-i^akhamar észrevétetvón minden további kár nélkül nlfcvtutt el, anélkül, hogy a harangok rém- nem méoflEÖ Íevö paáini^nradiilom, "mely jelenleg belga király birtoka, Ból^^-iwve Sárszegen lakó Tálabár ZsigWoná^nanl földbirtokos úrhoz vacsora alkalma- gett csa™rgo legek "küi[ffünljé15l,6ljiílíi1 _ íxAfoJetjiibt) fwu{>ttn>-. S«»rofc-«B!?S8!-fegT- tököl moidoil ; a legelők ki ranaak égre, » több mi-jorttiűS1 tlirkaaSgf&iJkodik•,\' JigítriUBfcH0aík "t! i .piiii^Bak. JkaKnii». ní\'mter^eliaíE\'sS-X-ofTOcgsorti Y. X. rdkiill Y-rn: 6a öotJioUonulcff ¦egyesi m&nmUi Jsem JBabad ok nélkül, ttam ^ta^mondíoipákWBnnliTisálfekediíerí0^ «^élJar.üjú>8]fW«gSn emberiség »k Tl^lkUl éo^-k^b«rÍ8ég:\'Wtátia\' s-^Ö&éT^ féli Ita-¦I^éíÍ^cs^é^^ÍefTiedig! csak ¦\'-aát-\'I^V-á™ "e ^\'júWffi^)íbiií:$p iüreí\'ítölíeiy, \'ext mint ve^lfeirjóímé^iífem hát&ozhatjak!,áe\'(annylt -géfnVm^mílzSrm^ itié&Mfo}i#k& ifötfrfbhit mi Titehbén fce-rtótilc. • ;^il»%kS^ -fefé\' naládni ^ va^y1 fetétifléz mláamtóí\'m&iónlírfa1 !«;^7ö\|armrak.M Megvezessen be^^et a/végczéí feTé.Mníoi ^vllf^ot\'alVoiíta s pályájába 1itfvej$slezt a Síén ftMett\'o]zői?/OB:, az 8 ö>ökkeseregéből s^ly^sxa^^ól\' szerint tette \'aztY\' bélerejlette 5roÍc fárve^yeít,iateíyekét mi a te rmészetéi- ^j\'j^^Ve^n^\',Js ^z embert ajcidr J9gosííqtto te^a^^^ujatasSréi^\' mikTor^^megá\'o!^ néki\' áz \'éíB:st.Af— \'Á\' \'termeszei Örök törvényeinek líuta-iltoaltfl4ómany\'1 \'mely\'egyj csakhogy roppan! Íirj^éáeinib \'miatt ágakraL^tóttaL a véle foglal-bsoa:,! z^nriyeífb táj^toznatas y\'égeti. "A\'nyelvész viasjgaT^i alakult\' természetszerűleg a\' nyelvesTapgyleiét azt művelni a nélkül, hogy^ a\'mrmészetfol eltérnénk. Á "történe tbu vár kn-tófia azon" természeti \'törvény-eltet, melyeket a letűnt száza.tÍoVleforgása alatt az emberiség ha in\'eg&rfótt,\' Dól^ognlt, Tia azoktól eltért, gyászos \'ca&tropnSknált volt kitéve. A bölcsészet a gondolkozás törvényeivel s íitalán az emberrel Ib^lalköxik; A, Inennyiségtanrol nem\'is szükség ^tfötiníik; l^ijok tehát, hogy a tudomány egy, és Qjj$aiitt^ kutatása., , l^\'mit cstna^júhk most már a megismert -.V^iifflpJ^í^^ft-yfsT0^! * tökélyt. A szel-lemnek kikéli bontakoznia az akadályok közük S mi szükséges erre ? Oly eszközök, melyek a abadr röptét elésegitik, annak- porhá- s^^_ a testet jó,karba helyesik,, hogy mikor a - te^észet ttr^-törvényei kutatásával fogíalkor ^fáfi^S ^^Sí^.^íí0 terveit ne rontsa le az , T^s^^bijny\|j..j^kerftlnetlMinl7azükségea tehát, k^^^Mk^^^^PM^; .«gítBégével. a. szel-^\|$?té^ . oi^jilftW^fti»J^^Wtafik_rh* a* ál&tálag kimttveft.ny^y. jiem rtndja magarái lerázni aa frfy$fia& iltajL ^nyakába akasztott daróezokat ? •i^u: öütjét «4történettudomány, ha annak vív- MieWlste^líWöxyfl -a g\'feV, víttányerö, ^aktgaté^inogy a kfoy-y-ekben heVerjen ? Nem, ket fel keü használnunk-; acokat\'ifidét átvinnünk az anja^ra^\'g^^jMMtVe\'az anyagot, any^\'éB^fsse^evtíy^tannnk az észnek, hogy a tökély qrtját egy lépéssel tovább világítsa. . utol h^l^t^i^giwszMí&\'^\'ÜKk^ -^^^mMkX^iaSW^^^k^ Bem f&ltfe Ma-to^ok-tehát ^rialísmtifo^ W, 1^fe^;^Sgy«litó»d«hfe^r, ...rr.F ^ Bjfe^ ^reiry HMffiiyztú bütírítodtam tejini\'itényi tur a;kpok ü-ik czikkére, tqlán ni^í^wegjjanngudHi. . ~ TÓTH Yl.V/. xölt ¦ t-Aug"1^!^ lp-di^óji.J, « , IU. \' iFüflllx! iíwnj Mifli^ek. t\'jjatrum dulseia. U. fLin-J li^ljíW loffcstüni. Virjuk McsÍi^«t.\'^L\'BTO»iii%B p4nMliMa"i DiainiSfB olasjül. is jűnact. EIég.-tt\'r4ÜiluiÍ4a. Zala-Somogyn-L Wn-T koe-feátoaAlföéilrill. KJu np^aedtíít, rfmaijAn wi-g.\' A „i^Hir" ve"~ pw^a tuc^7, ?1^ incj--&.patánv ..küJünlwnÍLlflTcl. .»aai_iTiPjij ..f. L) .jlfenjaaor f ü n t b o. m e mi o k az eiobe^ legB\|serényebb r e.niény u i it! ilcouvir-j vrui-ttlak külúníJaan.4iiir a fö-vároei porhüa kytiitt aaegfuy irodalmi napezaoiosok, hogy egy napot majd Bala-t öW-F"fl r\'o d t> n tülíűndünk, és i\'me moii( mar tény, mikép a véletlenül kö z b ej\'> 11. vagi- ti közbej Dtt vélotlon akadályok minit fmvrt van ám a ketlö;kúzt külüaheégí aummi ae a kójutböh ós ha molatni akármik, tessék a düczügüe ouinibiiBzon (_melyet agy olménoz nc asírum dolor i a"nak novazftt ebi a Zngligethe, — a piszkos s hüdüa kiníly-uttzán végig n városerdőbe, vagy az újonnan kinyitott r/gt pEomléubft mtnná, meivnek knptija elé Bt»n:i ur (az aj vundépbis"). víiroa nadrágba bujtatott kapuit ál-litütt isBonvu btinkÓB bottal — nem tudom mi (.\'erélbül — banum aztán merog^dijágara is felcsigázm &/. ¦¦(¦¦[¦k árát, ugy, hogy <az ümburnek étvágya úi cli.;u\\«eaík; yagy ha uítu, hígalálih la f-sömört kap- Kbhiíl,. azaz a ftirpdi kirándulás elmarad ás Ah<M m & tanubág, hog\\- nz ember Bemmínt?k s-1 örüljön tilílro, azaz semmit a-e olülagoemn, nitnotiali pénst, hanem olyasmit se, a mi nem úr ugyan pénzt, di^ megia nagj" urmt lizetjük mogj t. i. a cpahtda* árával. Xo Istrii ni.\'kí! Iia nem in utazunk Fün>ilr\'\\ majil l^júnnek hozzánk a jó bécsiek, szintvn küh\'-n vonaton, c-t kéjutaBáaí szándékkal s vágyból; m-Tt legalább eddig semmi vólotlen bo jótt köaW, a mi u tur-vet íb megsommiBÍtűtte volna. Arról elüro bUtonltlia-tura Őket, ^éa ebb^n semmi esetru- a<; fuguák L-salúdnij hogy ha mindjárt nem ia cbSgüU sziveaHéggvl, mint minővel minket látnának Bécsben, do még la azívélycB örömmel Fogadandjuk; és ha nem ia nézethetjük a „m e ny ötb z á gba" (nHimraelu mulatóhely Bécs mellett), vagy a „paradicsomba" („Faradiea-Qarten" mulatókért B&oaben) mert nakünk biz itt &e m any o r aaá gun k.( ao paradicsomunk nincs, — dc majd megmutatjuk nekik a „diaznóföt" (vendéglő a Zugligetben,) meg a nBzép kílátáBt" (ugyanaz a vároBerdBben) éa ha semmit ao hoznak is Baámunkra , derekasan megvendégeljük őket rántott csirkével, ámbár magunk nmn bbéretjük a rántást, meg öómok sat minek következöso az teend,-hogy bármikof megint Örömest ránduland-nak le hozzánk, mert most is bizonyosan jól fognak mulatni. Süt meg vagyok győződve, miszerint a fqntoaabb nápí kérdésekben még bizonyos m fl g-á 11 a p o d á b f nVeTstanaigungH>jöVend köztünk létre, mert-hogy -a, manáTiaw tltttJbif7ii^n>; egymássalr ha előre nem állapodnánk meg abban: hagy például reggelin, -ebéden, uzsonnán a&L itt vagy ott lcazünk,\' , . Mondják, hogy na\'szTntén nom lép közho valami ákaiálj-, áz öla\'aa\'úkÍB j6nn ok;... ámbár ez mrödeddig\' effák beszée^ meri míg Bemmi bino-nyoat se¦ lehet;hellani:az,bánt; valóban viagor ao»ni fö,gj^k^^ a, trí eeaft/la^ o Pálok tóti r^bu^í\'H^éereirti :u beszéijohk é> ősapa_kir4zt ádíáiao%tó1 / ^ssabaajon kérdeahem, kedves ss^i^rftöj®,;^ni^nl hrBaim^jöjuik Kapósban * fr^^EnfflKrPDÍT^rS?! Va^-p ax;uói »93%. nem Bziritl-e.kL a kakafiak b honleányok kebKböl i ^nVnizVfeHr\'otaofiWAVií rWUVoftr>ilLWt &e%ó&m ia iry^tótíBérlSáa?\'. mtíidfW.üir a lefíié 3«W-f yJífctvE aflaífíH Jmigffeledhotínéfe :logssentobb tö?lw^íWrJw^;rv4rhft^ak ilj:6iiito8,;ügyií)í ^^ki^r^ag^r1! ^f- hizo\'nyárarmpot \'bc mazodand-nak Útra, .kanéin áz els8 sprbui faglal^ndják el az Mtweg^fréte\'-áriási. ^Cegyétioh ÜdvOzölvaí ; . Mmíí.mé^ ut-liány ujdyaftággid.k«lli.aí huniadban azdlgábaom^ ugy^t-\'\'.\'1 Van akár meanyi, LegtlÖDzÖr is azt ueru bagvhfltuni t\'UttiMhtijül, hogy október 1-én P 0 ui p é r y é n f „Az oreiftg" 1 Ui vül mógkét uj\'lftp kezdi meg pá!vaját. 1) rA vuadr" jKiiilihai lap,\'lulajdnium szcrkraztil Majláth K ü-m.á n geéf, - megjelenik h^teuUúiS kóiHBor -v U\'sak aitAü legyenek k i).z ka t o n á i j aaaz clütir.etiá, meri czi\'ií nélkül hnjiiR lesz v e-e w r k 0 il 11 i1 „Ai ifjn licm zedék" szépirodalmi hetilap, tulajdonos azürteazíi Balogh Zoltán; kívánjuk hogy rn o gv é n ül j Ön (hiszen nem níí. bnr nem Ipbs nka magiít gTHiiro^ni L azaz minél Baámoaiibb éve t -élj on, anólkSl^aziiiiban { hogy ifjúságát (ilveBzttjné, EHoiihea a ^C&atár" \'^politikai lap) elfáradt a sak harcában^ és rp p n z i 6 b & megy, azaz inegBzünik. H^uicácaí in uiiec \' Vul na. meg egy par jdunBiig, de a posta indul etnem kell levelemmel. JrlVí)re tTibbct1\' A.-^cudvu, líUlf. ftug. lö-«n. Nemeaak az araxiLsnaJi. hanoin már a hordáarií, Ii ia végo van oiilunií a tubb helven mar a c&épídéa ia javában foly . a igy a mtaön , n repamag éa hajdina ijHfhánka) vetéat kivéve egyéb dv\\$n ninca ágazik embernek, mig majd a kukoricta eo burgonyassedén ideje be nem következik. Vidékunk\'in 5 átalaban az ¦ ¦gesz 31 ut a t ii eri- i Mflrnvölgjnre^-neveztetik ezoii, az Alsú-bendrai ?3ÍÜCuraközi hegyiáíieapk köíi a Síajor határ tói egés/.\'Lt-tejiváig levonuló\' íttrati,\', mtlyntk egyik szúléo a Üura folyó, rnáaik ssélétí Lendva vize kig\\-úJzik s c két viz bűzt iámét asámta-lan falvak és ihiü mezük borítják a térti --jó volt a termés, legalább panaszt nem hallottam, pedig a fúld mivelij párnéppel Í« igen gyakran órintkeaam ; az áta-lánoe jé tormás tcrméazoteaen oem értetődik azon vidékekre, melyük jégverést azarvedtek, inert ntl aem-miféle termét* boui vult. Mint luindeDkor, ugv vz td-\'n is lugjubhan diüzlett az árpa s egvéb Livjimzí gobiui:i, itinrl nálunk az őszi gaU\'iiák 11 Mtirn ködétííl ai\'knt Bzenvpdnek b íny* a Munivől-g%-íic;n az finzi gabona-no-mekböl igeii ritkán kapunk jó tfrm-st. A knkoriraa in jó termést v^-r. Szénánk kévén Utt, sarjút böuhdiG uem remúlüuk, mert a roppant asáxasaág miatt fi fanok még a gj-ükere íb kiégett, mivol tartjuk ki majd marháinkat, ha a tél korán iwáll éa huaezan tart? ez aggaaal bennünket leginkább, és igy már eliire ia felünk a téltől. — Szőlőhegyeink ezépon mutatnak r ha osontál minden héten egy kia asó" eahetnék b reá azép meleg idő következhetnék még eok óu jó bort re-mélhetnénk ;1 a nagy azulrazaág ia aokat ártott, llyü-mólosünk eok,néhol fölöolegesen ia termett elannyira, l\'opy-a fik ágai íb le-leü\'irtck. súlyos terheik aUtt, igv legalább & tolví^oknak ia jut a a fán Í& marad; vidé künkön á tolvajláH már valőságdB b sokassá lett, a m-e-zÖn mag a gabonáiké re astokot }i: megvámolíák, kát inég a burgi?riyát mmmyira lopják: de QEtomo-ruabb az, hogy a szomazéd helyaégbolíek falkaasámra legeltették lovaikat a ökreiket rémeinken a gabonáinkban, a ha ilyenkor a gazda a tetemen kárt megbecsül-totté az elöljárók által, háfi a 10—15 ftig menő kár 1—2 ftra beesültetett, hát a műszak mire valók, hegy ennyi kár történik? jobban szeretnék hallgatni a ea<5-sukFÖlj ha önmagam nem tapasztaltam volnaí, hogy CBÖszpink hi qoak. ugy lopnak, mini akármelyik máa tolvaj, ez valóban szomorá dolog [ Dű neszünk he vi-roBiinkha, talán ott nem fogunk ily szórnom dolgokra hukkantii.Ehen nit mindjárt szemünkbe akadt az ogy-m\'dnhoz közöl álló két mésiirBsék, -melyek nühdegyi-kében ugyanegy Eraidá-méeEáro& tnoiMpolízáljaa haa1 méróat, ittiáztón Eaicmbdrnok necaeoafo hogj" CBudíiii hanem mcUéjq ^. fpntba cendeaen még s/b sem kap, pedig 13 falubeliek horjda&ak hunt 0 két mészárszékből. Tovább mendegélve .á aü^k oroszlános czimérei brDasiánnak két etsS;lánába: íi^i!eaeni (terméö-troteBéá")!.! ígeSi\'íieíyea éa iiilafejs1 tsscmlyék éa asöt^asék foatetr] ^fry \\ mm \\ Qmbcír szinte őtvágyat kapráJQk, hftpnm ftatán-^íyágySJ csakhamar q\|gésZ}.;lfabptukint. a bpltaj^a -e,ryágig toh^nt a sok; hi)ljitp(leq és rosaul sült sütéményekon. Vaaárha-ponkin* neonig legokoBabhan teBBra,ki megszökik Al-BÓ\'-Lorid\'varÓlj\'iriöWa\'may fj^fa^sagctt^D asemtélen-¦¦éMffény\'ás-tiáp^ áz útczs^W-mindl^t nfassbéíi cse-réoek* elkövetnek^ valóboií .\'porolnia kell mindem h^ogü-le tea embornek, ilyenk\'^1" ^ k^J^amákbaji-.Esóbűj zcao »tí^4pn)birpaaak P®i)fta,reggoligL3 ag^iélsp, át as ogóaz ,vá=CQB caakugy hangzik a uok ^u^eaWatól éu gyalázatos danáktól, éa mindezen garázda és szem tolón tettek ellen Benki aem tcBí, mintha eiöyárónág sem •4 r:, L. var.mhn ulu moatillii nemzedék mennyire rlki.r. h<,fin<\|.l(t, pcdij; Li iime tí\'indolkc-dni tudna, itazel... juthatna, botrv rnir. ¦n ily kihAgaaok caak ..¦fréi.ziirr:ii..l; ártanak, tehát ma yarnn megintílidva : üniii»^;i alatt váeja n fát Icci ..Utllk r. í. 1.« kr/.em maga»; Tokintet n k d 1 k \\l .iiia.i . LLLiiea íumiv"!\' mar/ia ..•r.?.i. muuin.\'i) »:\'.í\\ui a ni..... t\'.nn. -ópát ia téli fb-b%«l : ki,:, k f.-.l.-.j.- R,„ I »! p l 1 M n )_ i ) j 1 k I] I másuknak .,¦( t„bb dolguk leinl ......i ...I. teasem felró a magaméi, ba.frv tun.\' .¦ ueüeazuniaek a/.aln-.^-. ••»!»»«> >\'l nem türi.-tnerr II 1 T»r,alp\', «„,,, .-leveli „.ml a fele í„lu.-i ,-irii-.-i Ml van nekünk pizdiikn.ifc 1. ..nainmma). mii a i.uk-.. in . VMH..I szara,.. S,.\'k»f.r ma l b U nk tereMfc el mtiii « «> 1.1 K..í\|..i,v ailAa kho i-.\'ii i.¦zuiiurn zi hegyeink ís mindennen Ke idenjar vfele mrdánk rjak. L< I mm u azonban aiTik egeaat -tuina);, az \'¦!lop^iiak ¦esek en apro majo három évio! foevu. ! ¦I. ímrébb h, k nalunl; A ser .tat 3iurnk.iin.-k f»0 Ps-?r lak^n öh szorgalommal munkálódván jo kuii-Szi-nt-Slikliiís augíJMu^ i\'l< !¦ i-. --/.-rl;eHzt6 ur \' Mióta renden lev. t---nini l-.,gva tubb lapokban >¦ vidéket kévim-l vagyyl^ uem ragadtam O.ij ^rwuuirl ti I tiiint felen czíkitcm megixiUániU. Ig\'-n U! too öröm , elragadó érzelem dagaöstja bon-ni-: i=/ií!.:.f.,KÍt-m K.\'.HioL\'-y- é!, k.-irJtve vei.- ek bí rtésd.„ j j..,idék\'B •am miíi\'i logo píddaja A marhavész puazúija a birtokosuk .Yagyuii&ít, mt^\'-Bik, kugy némely jybbraódu gaadáB&k,.$t--4 nan alatt -ltj—iü darab. Ézarri^aaThája\'bTtMLf minden orvoslás és gtmdofi áj«»LÍBTnéll«ttis ; SrlzBen rs Isten minden vidéket az ily veszedelemtől. Szép példája o. vallásos, buzgóflágnak éjji a keresztényi kötelességnek itteni voH;Ukoa néb^;BÍfiut Jozaef, ezelőtt 4 bctel xíisanrt-köal&fcaanak\'cfceiekvé-u>\'--, m«ly megérdemli, hogy — mint nemes Vett-— \'aa utókornak kegyek-u-b emlékül fúlj egy tatesséiu .0 uiryaji az itteni r::f. egyháznak és ref. iakulának \'vég¦ n-wdvlc.ilcg julXr ü«l iUiv bagyományozü®. Üyugod- ¦odalő" int u két Kr, F\'jhinii. .¦ o ga-diujik az araiiíst beffjéffve, nyom-ttiioh,.,! fYiguk ; a gabona szalmára \'kevéü, Btíemru üunbuu ataialan csomója íl7 kéve) megadja -aTsit tkűi <ií téka \'.-gy p-;b4 mero), Ezetnrp néave. a.bosi i\'-íí-1\'íim.-iui> Bní-p. a roza- hirványaa-G^emeies. t iai^.i arak :-Tipztabtrza., pesti- márö 1 ft. 10— 11 tumrabb b Mf.gva ^ . iKi,jk e„i ulti ezelőtt ¦ii: Kanaan i j ¦iturin\'tti ueuv K rul p Íj 1 za i; Tl Arpa ö1—(í a Zab 2 ft. Enktfrícza a thuzet bnuij-a miatt kevéa leez. nona at&latjan írlég van, t. i. a gyümöleeös naiunk azanbia ugy azolvan aemiai, csL-uirtoeeífu ez o leje vagy gyümölcsöse- levén e iiivei itt nem igen sEer.etik a fa üfogjúk, hogy es a aiikes főid Xtím. biz a\'. ba cl nem ülj^tjüfe, líd tétjük .ia ¦— go^dósas. asm BOBB EÍBÖLY. T ¦\'i.rnii\'tp v giiBehhek, t. ¦ hm-•1 k t/ibb. • fj/j-lágunk •- ért\'!\'.; r> ndeM-n hirtlan.ili iTildniQvt-léf.1-.. él . de kevés fol.lién. aazdássahuilial elömosditjik : a rónáiOion ker..Bzml f ,?1 a g r 1 ^ 1 gazdasaga, a efliiktomvai ezukorgyár t\'« ia—- IusüSí Ijgyanis vaspalva által megkonnyebSlvén.a H^illltáa. termelömk konnvon eladhatnak öeífe" fuWönk\'Esi-\' runkba ia min külonbt-n b> seLritettek mari. Az uro-UíUmi majorohuan, nova nepuun muimurn jar. eiui-nulhatja a jó azáutást, buroiuilrtfit, e mip.ícion a legjobb gépeket: a kukoricza vetőt és rdlöt sokat: el ít r.ajátiták. A íízukorpyár ezámiira pedip értékesen ielí<?t tertneaztani, minthogv ».," ujkrajczárjával fizeti n ró-[MÍnak mázsáját; gazdásBatunk lenditéséb-.\'n tényező a luxus ia/, mert fiatlüaink kettőstetík szorgalmakat, esakbo^Jiífry^éV [tnrfi^njyt , peéj^á M^j^ii^^imfir; gyar nadrágot éa kerékkalapot vehessenefe- vasárfiául, ii nők pedig már répböl czUrzrmázzák őltiizetnket, a mi terméséé Se sen jiénzU\' korííl, a pénz iemét mun-kátta^ — Az építkezések is mind téglából és esinnal haladnak :élő.1 Síi van hátrányára gazdászatunknak, g^t megmopdo^a talán .máskor, midőn a.jelenleg átaíá-noaon érintett gasdászaöiak egj-os ágniníl szóiandok, ha szólhatok? Végre nem hagyhatom eraiités nélkül, mik<p a tüai elem1 Muraközben is annyi kárt tett éjidén, hogy hasonlóra legöregebbjeink sem emléfafácíjjte ;Fycn\| égett szerotvo tisztelt q . . . J . . . . fíB6I-ik ívbeni ft\'i.j^^jrijí^k ^ftk-A^Agit jn mindnn ga^djlaági épjiletplvel együtt Boliezn falu ía majd cpészen leégett, melynek egykofTT31dc8urara jó snivü (tt^v Adáai s hritor\'le^ kü haznfin kivül a kárvafQ^^WN^I^^^M1. Feaztetica Gryörgy ur HX) p. mérő gabnútj llaulik zágrábi érsek 100 frt uj pénzt; még a CBckélyebb tohet-négü BEOmoséd birtokosok Bem maradtak hidegek a aaegónyek iránt. SzeroSCB étlen Béggel végzem, de enyhült ez a mcleg\'rászvdtnck enyhiW baízoamá, az öBozotartás által. Veaflünk tohát vállat! Ko nem is a világgal -r vessünk vállat azokkal, kikkol egy hónnak ssivjuk levegőjét éfl & BzercncoéÜcnBégek legnngyohbi ka alatt som roekadandunk tlaazól Ietcn velünk. PÉTEKPALVY M. ISTVÁN- nd r :éh: i ha ¦ mind : J ák etb \'¦lek, jt unna \\ 1 t ld -sület.k. évenkini nyai dl ta! v kmihö bcly.it foglal el kozt, bogv erenvee népei bufiskua lUtiiidJiaiiák. iii>gv- bomitffbUiugweiwktOóiU\' -^vcrtu^kei. tliT\'-n is nicJjto mfivi-lt gvermekei: — f-s mint il v.aaek a\'kai^k. caisz\'^al a?.. o>ese^h?Qii -é&jmyvipi gi muzgaísssui, 1 va! »&gt§gt! K itCáa SlUS^I, koj^&^\'k\'ggiij&gv kozgaafpjg^jgg oraí»ig?3^ei-fej?®Bi4s pára lutuvtasa tekintetéből útmutató példaként\'Bftiit magukui ndolat, az eszm" igévé Talt. 1 álló 1 gazd^zat F.s mogyi diis F-n u sitjUtkí tíJkáj üdvüziikii kf.^di\'es „Zaljyijv; yi Kiíslííny6-ttnketj\'adja\\iÁ \'egÉhogVft két feginy-i zet minden gyiimol testvér megye az erény, nemes isv ¦\' \' \' * \' J„. vdl felékesített ekvények^a tudö* giizdaet^ a jólét^ hfin, s^kMv\'éí íapj^párfoláíá^an^anrtyííit hírróS^tljik,-miszerint ri>vid idő multán legyen szükstíge.s apjának naponJi.élití: lajg^oicilaé^ a-^ ^e^tf jn^fe^kezzék meg az irodalom föBzékhelyérÖl ifl mint a tudományuk lugíöbb fiwrásáijóy - / ¦ :;. ¦ . ,_ ; Ke őszintű heköszéJntéB után L Bzerkeaztfő urnák tlnnnpélyi\'W TgéMiít \'3a\' fógádaet tcsj-pk•bog}\' mhit r. 1- városunk- és vidékének szellemi és anyagi mozgalmait folytóiv\'is éber figyelemmel kísérve,\', minden\' megtörtént é» megtőrtonhetendő dulgot, eseményig a h»ghiYBhbtfi eoaetetebg sj^z igazaá^saintojjaWóI ao\|n\| > Á nem terU\'-i% tó lfcgíolteVhfeÍil\| loi^^iklkJbJ nak néhűj kiknok az ígr\\z»\'ág kimondása Cf^ök lágyára eUk ifl—-mhidfetí iáaérdfekü áolgöt^á^i óiraeokusőtr-aég \|udoroáBár^ juttatok ; meg levén győződve, hogy a riyiségü \'Bzik\'sot, ^ snaöl kevesebb élelmi szereKeS f termő földről ezt saivosen veazí és unalommal nom olvasandja. Ez ünnepelyeB fogadáotétcl után dologra térve, újdonságul írhatom— mely itt ugyan nem újdonság—, h°gy nálupkj e mflwdt vároBban a házkiásrtflok c&ak^ 1 nem napi — illetőleg éjjeli foglalkoziMul^ némely LQr_ noDztovŐ cainkoaoknnk; égyea polgártóraainkat gynk-ran;4—ÖUU frt értékű QgyeMaoU eltoivajlásóva! ká-roaitjákmeg, a rendöraóg nem kápoe. űl%\'^gynlaiee és őrködést fejteni ki, hogy a gonosztévő tQlyaJqknt rajta kaphatná, vagy azokat felfedezhetné. 5Ílg ezek részről ugy torténnek mda\'r&zroi^ \' 1 , lypiaLiUib nictultatui, ijfi akárA. í ¦ \'. \'S\'nark. Hirek és események. =: Aug. ho 6-en nvxivánas -tieexi üMs. tariai^itt mell. Merev károly főispán, ur elnökisía alatt, ,ki-\'» jelenlen-ó korönséger üávosöliíén, a kŐmtjábaai atkerl korán «em magának hanem ti&sftáraai bazgáJtaánsk tulaj doni ta: e továbbra is lankádat! tm eréiy- éa-kns-galomra inte Őket. Eaekaekn -a- canceilariai leíratok, helvtartosági kaboetátvánvok alvastaxták fél; esek kdet legfontosabb volt. az ország különféle tatóaigai nak. a ntniet-aztav öroküa tartományok hasóaágaüioz intézett aurátokban baaai törvények és. több kir-fen-delet értelmében baacnáli magyar nyelvet érintő ki-boceátvanv : «b utóbbi hatóságok «. magyar nyelvet nem tudva, az esen Bzerkeszien iratakai vagy sria a lakúid ik. vagy tlmic&tttlcinul hagyjáL Hogj- az e kü-rulmenvbbl nnnd azáltal noa, mind (-gyeairdiikfikrc haroinlo hacranv melloztesfiék a nagyméltóaugu ma ^vaj.^-. hulytartetemca nr ft/.^ui^á^n^,a„mjLyjr nvt-lv kjzarolaeoB hflBznabitáni való jogának megör-zear mel^^^^Mbakibágokhuí klbocaiítvanyt intézett, fijr\'teroSi^PfwT a Lajüian mii hatóságokkal a gya-Mtbö^^^^WÍ\'bitin nvelveni levelezést kívánni sem jp hiszi a nmlgu m- kir. h ly tartóin- náca, hogy a német-szláv haLisagokkal a nemet ny- I ¦ vt-tn ermtkeze§ lehető.1 meri minden magyarorHzagi hal.\'.tág birtokában van e nyelvnek. Azért rendeli, hogv mig véglegesen dönteni fog e kérdés felett az ország tirvénvhozó Xi-Btülete nlkctmányos utón. a níS^ ar,itatoi,agi>k a neroel-t-zláv lartómanyok liatiiságai-lat^zett irataikat az elnökség utján kivételesen namet nrelyen ezerkes^azék. Azon hatóságai az or-B^ágn\'akV ;kik D BjUlfefl véd 4KlH,\\a aísagyar átiratot küldjék fel a nmlgu m. kir. bei^rtótanácshoz, mely Bfák^fftídÖS^ - éB4^Lh@jj&Qi$^áről S>fd9§ru>dik. C -Ti™ f^^Wm«I$l^8» Eduárd, marczaU fobij-ó. Kelemen Lajo& tnásnla^sÖiBpan a magyar n vei vet védik , b a német nvelveni levelezést mellőzni kívánják; Hegyes^y, szigetvári főbíró — hogy az.. Ügyek hátrányt no szenvedjenek — igen ia Etitoljaia nütaAtiiJ-cliföd Itdelfeaést,] ^é^rk^kife setkezö végxés lett kimpndva,: TniínmA«áJ.vetetik. punja f - hó 9-én a külön B^^birűaignk, kfíkzé^k « iskolák meg láthatása végetta m egy e beSí rntráTn 3nl L \' * llUnQ^h^ll ífe\'lörül^iagy-kanizBai viroBbpz éirfdetébon a padláson a gerenda égni kez- S\'ejt a fqb 6gott levő nagy csomag gyufa meggyuüfl-étfcJjÉ.-bJ(i Jpikharaar észre vetetvén\' minden további kár nélkül altatott el, anélkül, hogy a harangok rém-, \| ihg^b^j^ib^^ »^ "mi"ura4id<"n, mely klenleg belga király birtoka, Üde pj^ini uradalom, mely ielenleg i^lS^Jbel bárszegen lakó Tálabér ZBJgm^óV^tani füldbirtokos úrhoz vacsora alkalma- legek "kűEt ga-önijétol, örijáttí. fegy vurdlűl b-_ üíiüXbq Btafofgtjiilfcwitofetttt. fcMfok-»senRt fegj-ro-raflíöl ilak&WlAicIfrr ajün mlluiégat, «Tep-rej-e-ket a bokrokban megtaMlbatHÜi^— . 1 ^iBa^foÍJTiUf3e—3L foknyiinelegbíolíl-sáo- felliát, \'vngy néhány OBepb cfítv AfTlt^ íaibM^tt\'í lartíiSkelrlttt&tik -, :v, aarjurti, m^irpaien^jj^jis-tököt mondott.: a legelük ki punnak égre, » Bbb ma-jorbiii^S\'WrkiadgPuralkoiikV lÍ6*\'niIA"«r^ \'.\'" í Űrhajnak taHritM wmmíi X^jt-megíérti Y. X. rákiált Y-ra: ön Ont niollouulcg <§ 44 f> arísül rágtam\'! éa én önt oaellemilég kihívom — ptettohm, —TWelt Y. íío. igy fegalább»ncm foly vér ! * A kaposvári fhii&íaág jótékony esélra müked-veAül előadások rgadeiiéievet foglalkozik; kivonunk jó tikért. / \' • Somogy megye töbB poncán működnek a csóplöfégsk rtoint g6s», résslnt lóerővel. Mit íb te-hotoenk gsadáink- mist, midőn kasaljaik ott állnak ijasaankvBy. mashéa kés hiányában, várván a tüz- éa • "őöbi eeőkot- _.....• Aug. hó. í-én jyüléa tartatott Kaposvárott Madarasa József elnöklete alatt; a kidolgozott takarékpénztári alapasiilályok vetettek vizsgálat alá, a vitattak wsg\\ melyek felsőbb helyre terjesztetvén, megerősítésük vára tik. lAü^. 13-án a boráflsati Bsakosstály gyűlt őas-aafrfomE^iűh PáKelaökkte alatt, _a jövő borkiállítás rendezése, s a bortermelés, a termő földmennyiség, kivitel, Togyiiastáfl és1 a termelésből folyó tiszta ha-ssonra vonátkfrso ¦fitatiastikal adatok mikénti öaase-gjüjtéoe a kiiattteíáaa felett tanácakoaván. •) 8 Annyira sülnek a asüiflfürtök, hogy ha még - tovább sem tea eső, nagyban csökkentik abő bzíí retkes kötött reményeket * A kSttaei szőlők mellett ismét megleptek egy axép madarat ások kösfll. kik Vityán as ütközés alkalmával a pandúrt agyonlőtték. Kemény fejű gyerek, a mennyiben 3 repooat éa 8 saam nyuláürétet lőttek bele, s a helyett, hogy elesett volna, még elment másfél óra járásra, s ott is már borivás mellett nyomtak eh Most a megyeház hűvösében gondolkodik arról, hogy a gonosstettek sokszor mily — magas helyre juttatják embereiket. Nevor Hapreller Imre. ".Még folyvást tüzesetekről hallunk a mogyében; Kaposvárott is leégett újra egy iatálló, mely biztosítva nem vall; egy gyújtás pedig meghiúsult, a mennyiben Ucaáier L.S3sáÓ,raárs magát többször kitüntetett tflzoltó. .korán^a-kelysainén teremvén, a még alig véka nagyságú helyen égő lángra testtel ráfeküdt, a ömseegeti késsel \'tépte szét a ház üstökét Hisasük, lesz gondja a városnak ily egyén megjutalmazására, ki meglehet aa égésű házsort mentette meg a -paaistuláBtóI; de felhívjuk rá as érdemes magyar biztosító társaság igazgatóságának figyelmét is, ki az életveszély dácsára bátor s nemes magaviseletével csak ea egy esetben több száz irtot mentett meg a társulat részére. — Jatalmaazok mindenkor éa minden téren az érdemet. * Aner Lipót neves hegedűművészt B.-Füredről Kaposvárra várják, hol hangversenyt szándékozik "} As énUmefl atnlmjatily mŰMdiíftAre. me\\j mrgy^nk e tár«al aajvgi felvirígxiaát csak sietteti, — lAjjkücalobb Ttnssia- rendesni ; előre ís hiflBZük, hogy a kuzi én méltanylásáváÍ fog találkozni. .adják out. n usinera kapu"\' , i«a A ltímwn" riMd iilBn elbncstiítk naitalöialrUii, t boAMt a ,,ElTe8Htottom » pénsflmct." Tübbcn ii tül, hojTT Terset lmiiiait nU. KÜ j.-iittk\'ífsain lflT«Ut, sem külJemii ke ic m bei j3, — nyered „Tíe mond meg" — scnkiuak a fiildön. Lollira, Qj.-ank: a vüruabori medinai, van elég snuaLa-tAffl ¦ hordó ts rtm, — tnuat ünő intubbi. „Hol ran as arany T\'^FijJiüora, uem I Áthat vt%ot, őrTon-dditessea ön meg bumtllnltut irmanai, ka — csiiít Irai ia, Liröranigl Tiltja be a publikum. ^<- Bodaikra : Hier kíoiöaet. A. Imréack ¦ Mc^feledkcsetl Ju . „Habüaia ne %y," könnyen loljó e-ainoa kfiltoroény i Írtjában Tan költői éc, f hogy minél jubb nipnjDndik.it irjon, r-uk oda a aáp kŰii, bUpouí «xuk&aail, inuiidukiit, örümút ús ke^uf \\ r n, küaSlni fugjuk, 0. Alajosnak : K5ai5nj.ak ) nem nyugszik »pkiig. T. J-iímk, Irombán : amboU rumtílnilnk ? If. Jfinoanak, KSttwn : Fijlaljub a kis angyal halAlái , vi-g^ujitalja a aiomorodott naiveket e tudat ; azért vált il oly kuriin, mert tn casse kallett re p (Il nie — m épbe I DaiiaAiijüJiDQk, Kapón vár : li HÁT i slt . atf inbrticki. Ki látott Uj tUrnáról Tcmfikilui f íu-inbm.\'kl ? süMÖI ^ers m-m ogTik kí - a fBWSl ¦ Átalában türelmet kérünk t. IrótirPainktíJI ; a b»:kii)ilütt mÜTski-e néiTe Sorn?ndot kell tartanunk Felelős szerkesztő: FODOR l\'ÁL. Gazdasági tudósítások. -Sínulgfíö, aug. 18. Folyó lió 11-én tartott orazágosvásTirunk alkalmával épen nem uralkodutt ,.ly élénkség gabonapiaezunkon, mint a minőt reméltünk volna, minek egy részről az az oka, hogy ugyan e na- Kn Keszthely- a más, városunkhoz közel fekvő helyu-n ia tartatott országOB vásár, máu részről pedig az, hogy a vásár előtti nap jó nagy eső kezdettesni, mely egy pár órai szünettel egéaz vásár végéig tartott, miért ia idegen vevők hiánvában minden gabonanemnek ára valamivel lejebb azálíott. — L\'gvan e hó 13-án tartott hetivásárunk íb, a reá következő ünnep miatt igen silány volt, éa a gabona leszállított árak mellett, következőképen kelt, u. m. egy mérő buza H\'2 — 8G fnntoe 4 frt. 40 kr.—& frt. 10 kr." roza 76 — 79 fontos 2 frt. kí frt. SK) kr.—3 frt. 10 kr., árpa 70—71 fontos l frt.-. 40 kr.—2-ft 90 kr., zab 48—ül fontos 1 ft. 40 kr. 1 frt. 90 kr.,.kukoricza 4 frt. 15 kr.—4 frt. 4d kr. hajdina 3 frt 30 kr.— 3.frt. 40 kr, Kaposvár, auguaztua hó 16. A legközelebbi pár óráig tartó eaő, s utáuna az erős üjexaki uzél an- nyira moghíiUitlrk illeget, hogy alepmérŐ \\y\\ ,,¦ ma már azonban ismét az előbbi hőség látszik helvét elfoglalni* Ab eaő legfeljebb a már sülni indult azíibv fürtokro használt, de a rótok, legelő, a kint levő ter tuékekre nem volt nagy befolyósBal. A buza móron ként 40—50 krt. esett; az Arim, kukoricza ép zmh ssi Lirdan állnak ; legkeresettebb n zah, rn-\'iv lolvvónt 1 frt. 40 krun kel. Nagyobb monnyiségn-árért nem lehet szerződni ; gazdáin 1; vi magokat, í ryümőlenesei rakva n ptaez ; de ¦n faj vei i majd ute \\\'uko !br.v íiz\'mban Ili zatnrtják „ngy M- lirvunk a vha hí ........„ , ..................I szállítottak ju. görögdinnyét, mely azonnal rlkelt. A szölG éi szárazság diu\'zára íh elég levi-s. mii. n. -Prt, aug. 14. A huzat Üh-tőle I lat; külfljidre épen »emmi vácárlib. A hetivásár ai kalmával eladatott: J4U ökör, i;)0 í\'rttóJ 2S2 frtig. 7l;i telién SO frttól It.íO frtig. i>\\)) Kertvés. funtja 30 krtól 32 krig. ti" bival, párja 1 10 frtlúl 2l» i frtig. A hus mázsája 25—25 Frt. !11. Ü.) ííyör. F. hó 10-án tortott heliváajirtink iianu\'s nagy és élénk volt, s ugy látszik, ea igv fog egén?, őszig tartani. — A gabonának egv része már kor;ií; reggel elkelt, o különösen a kuzepminiinégii buza í.t" rvstetett legjobban. Kitűnő niinö"<:gii \'JUÍtuiWh buiüi b frton is megvettek, — Nem U-v,.-u kült\'öKÜ vásárlók, as árpának ára kissé esőkként, a többi g:ibousne- iu <• azonban igen csekély változást oaenvfdett. — Beszáí 1 iItatott: buza 3917 mérö, roz» 1371 mér 1442 mérő, zab 457 mérő, kukorieza S mérő, nya 3li(j zsákkal. — Az árak következők: Kg m, tiszta buza 4 frt 60—80 kr 30—50 kr, kétszeres 3 frt. 10—, 2" kr., árpa 2 frt 20—40 kr., zab\' i S5 kr.. kukoricza 3 -frt 70 kr.—ifi \'JO kr, —3 frt., bab 3 frt. 80 kr.-—4 mázsa 1 frt. lO—30 kr., bor egy akó $ frt., burgonya ssákja 1 frt.—I frt. ; f^Sfgt\'st, Buza: 4 ft 35 — 45 kr. 3 ft 10 kr. Árpa : 2 ft 40 kr. Zah : 2 ft. 3 ft iyb—HU kr. Bepc2ic : 8 ft Borsó hu3 f\'u ose : (i ft. Killfis : 3 ft. Se: loium mázsája: 37 ft 5u kr. Z Ví?cs, Buza : 4 ft 4 ft 5í kr, 34 kr. Arjai : 2 ft 30--5I l kr. Zab: Vt\'aspréiii. Buza: 4 ft Iü kr. -, l ft 60 kr. Hz,-r\'ejér\\ «r. Bur.a . b ft, Sí Árpa: 2 ft. Zab: 1 fi f=JSÍKf\'tár. iiuza Zab : 1 ft K0 kr. ¦ő. irpft bur!r, LiiaünaOj^el 4 frí-i. roi. :i frt. -:i fi. Ij 1 frt. 1 frt. 7ri -i frt., k;,l,.. 2 fri ¦—a frt., o\'üq <.-itv .; frt. M Ur. \' \'-\' kr. Km« : .1 ft. Kukuricrn - kr, L».,. n i t n : I ft i kr. i ft üaposYárott bazatéreo a szt János szobrának átellenében. llsztelettel figyelembe ajánlja jól fekzerelt vas*, ftszer-jt- csemege-, thea-, bor-, MwéMj-mzék-, papír- és testéit kereskedését; fSfeWatul és elvül tűzte ki azt, hogy becsületesség, jó mérték, pontos és gyore szolgálat meUetti jntpyos, árak által, a t cz. közönség-bizalmát megnyerhesse, ajánlja tékát magát kegyes pártfogásba. Ez úttal szolgáljon tudomásul, hogy a 31 év óta fennálló ;V " Trieszti ikSIiis biztosító társaság . (ABBicurazioni Generáli 20 millió forint alaptőkével) ügynökségét átvette, és minden néven nevezendő tűz-, jégkár- és- emberélet biztosításokat a legoleáöbb dijj&k mellett teljesít. Mátóeágoa tolnai gtóf Feazt«tiés György -.ur, ő nagysága^ jcsrá^i nrojnlmi tíízteíge részről közMrrá tétetik, hogy a most neveseit, csargói nrodalmi, mintegy 20,000 hold erdőben ezeii érben termett TOfltk,!. eyTBgcptémher hó ^-dik napján, reggeli 9 ágücor Cgqrgoa, az uród. gasd. irodában, hol á feltételek min\'- denfcor megtekinthetők, több részletben nyilvánoB árverés íntján fog eladatni. Bérleni kívánók a jegyzett helyen és időben a Bzokott bánatpénzzel ellátva megjelenni szíveskedjenek. Csurgón, aug. 17-én 1862. u [a—i] Wajdita Jéísef kiadó lap- és nyomdarnlajdoiioB Nngy-Kaniz.án.