Zala-Somogyi Közlöny 1862 007-009sz szeptember.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	2.8 MB
Keltezés:	2009-01-12 11:25:06

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1126
Megtekintések száma:	5975
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1862 007-009. szám szeptember Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből I. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagv-Kttni/sa. 1. évfolyam. Y iámmMM rJflBIli szám. 1862. szeptember 1-én. ¦¦¦\'Hi fiiii lif! ¦a ií^tJ 1 Uifi! liiazLOE Inviti v& ^geeis ; an.r bíü-Knáifiatia. — Nríll U cr* n t - fi , Vk f-\'-Jii\', Li^™;- U:;liQf-r, levelek t t r 11 n l-nLíUUTimeJicUM; : Kacsiioncs le- \'¦"(¦"¦¦\' ¦ ......¦¦\'\'¦¦i\'. t Kit L-. r ir v LihJo L«i /ír, Utdv m t i . t. 1 i% it .ja boraikról m\'vri. ihn\\ir-;.r i; [ 11 a } tilfc II \| 111 z i í">zuval miiifi nienn VL.-r-fj .inteteben oda liaiin . Ik^v a ki üe.\'t magunkra vunpik. a nem LicatTM okleveleit rakjuk <i. ímnei Magyarország anyagi lr]virtt.< IK ! tg) 1 1 11 ( l ommahjul müvrl<siKn ickszik. banyákat, nem egvedul uzert m in! jovunk íg ¦ P di ! eldobta a nagyraiun s . dinsoseg muk terem elsőbbség árnnyal maját . meUert ver&enyezni kell, ha azt nem akarjuk. !»\'.;gv nevünket elmossa az idő; e n sorompónál, hol népek aratják a babért, nevet — ai örökélet e kincseit — mi tétlen nézők legyünk. Londonban kiállított boraink a világ fi- ). 1 nifl\\ re. > 1 -1 U bírnak. I1" munka lei-t\'n kenő- szorcalorv, — hazafiúi tűzzel pártiam vn — íVlel nemek meg a várakozásnak; * a munka — könnvitésbnr a megye kerületekre osztatott fel. melvekben a küldöttségek végzik teendőiket: Ij^v.--, MihaJy. Nagv ¦tnv István. íjahj Alajos. Ne- . >. ::<niti nr.ziK-i j-tvi.it. b. MnitüOnv! Kivan és László.\'. ! •< ^:^?-ti kri lüftbí\'ii: ílfgvfcspv Antal, i.ntó l-u.f:. \\ .-rtu. > i_i\\órg;. ^an\'ti I.--U-H turt-lmt\'t a küldöttségeknek, iiniji v Mvtn elvedül megvenket. de az egfcez r. ni\'ívcn érdi kK> . szol .mívcltrsllnk. bora-z.\'tinsik k-lvira^^Asara ható közügyben, az ats-i;tiií..o várakozásnak iiiff_riiJvljt:!ifck. nut erősen i\'.-/.UHk. A korniatív ulv kezekben van e téren, hogy fi i.as-.\'nalí ktkuuvbe mtasa biztos : de nem elég <» KoriuHiiv[ i.\'l [íirUin: . haiit-n: aa egves erők-:uk 1- közre ken niukodniok . hogy a vesz c« ü uíIámban az c r" v> blZ[u^ evese8 megmenti*\' a k.meseket. iíidon gazdasági egyletünknek e téreni iiLiiködéáére is áidá>t és szerencsét kivánnánk az istentől, — zárjuk be e sorokat ezen közfelkiáltással: borainknak széii jü\\ot! HUBüZ.^ Könyvismertetés. Featen Engel és Mandello-nál nyomatva megjelent a „Telekkönyvi törvények magyará-satn." Jrta RényiReaso, tulajdonos én kiadó Nagy Miklós. Az országbírói értokezletek nyomán n Telekkönyvi intézvény nálunk honoaulttá levén, nagy szolgálatot tettek a szerző és kiadd, midőn jelén müvet a közönség kezébe juttatták. A\'te-\' lekkiinyviintésménynyel ke vés kivétellel minden honpolgár árdeke érintkezésben áll T igy a vn-gyonálláa biztonsága tekintetében csak Örülnünk lefaeV mM<ín a-tÖrvi5nykezée még eddig e nem teljesen ismeretes terén biztos kalauzzal bírunk, nálunk Somogy megyében különösen, hol a telekkönyvek niostanába lépvén életbe ¦.jsa, praxis hiánya miatt oly nok nehézségekkel ktíll küzdeni. A telekkönyvi törvények, ngy mint azokat az országbírói értekezlet fenntartotta, ulv alaktalan, hogy az anyagit az alakitól megkülönböztetni alig lehet, s igy tekintve azon körülményt, hogy complicatioja mellett még a magyarszöveg hiányos is, s igya jogtudók előtt ía nagy részben értelmetlen, — bureaucraticns, meg nem emészthető paragrafus. Íze. van; valójába szükség volt egy kis magyarázat, a homályos helyek illuatrutiója, — s csak örvendenünk kell a munka megjelentén, annyival inkább, mert könnyedén magyarázd, a törvények szelleméig a részletek „kicsiségébe bocsátkozó előadással teljes munkát találunk benne, mely meglepő következtetéseivel, a törvény homályos belyeit találd felvilágosításaival, számos példáival logicai lehozásávar, erőteljes styljével arra mutat, hogy gondolkozó fÖ irta. — Volt alkalmunk több szakértő nevesebb hazánkfia e réBzben teljesen elismerő magánleveleit megtekintenünk, mely valamint magára a szerzőre, ugy a közönségnek a munka iránti részvétére csak busditó lehet. r Mi minket illet, mi réssünkről kirántok vo\'na, tekintve czélját a műnek, mit szerzó\' ; szavában maga is kitüi, hogy fejtegetéseiben, \' mely inkább a törvény philosophája, inkábh a : közéletet s-a törvénynek ezzeli érintkesésejt a l népszerű kidolgozást tartotta volna szem előtt, ! igy nem csak a jogtudósoknak, hanem a még , ^ktlunnknl: ;g huHKnow szolgálatot tehet Taía. i Ámbár más, részt be kell vallanunk, hogy ssá-i mos életből merített példái a hiányt kisebb na-i gvpbb mértékben pótolják, -r- Kérdések a faje-i letekbenlevénir\\-a,kulönösen é^rev^ha^hQgy szerző minden kérdése fejtegetéséhen gyors el-I mével átfutja az egész törvényt, hogy as oda ! vágó tételeket olvasója elé egy csomóban oda \| állítsa. j Kik a telekkönyvi intézményt nem isme-; rik, azoknak igen hasznos szolgálatot vélek te-í hetni, midőn e könyvet ajánlom. Ára Ift ÖÖfef-! Kapliatni a tulajdonos kiadónál Kaposvárott, i minden hiteles köny vkeréskedé\'sben. i - FODOR PÁL. Fény- és árnyoldalot I. Rc - .....—r ftinag\'feu JflBtLrc ÍSl.. taiítfca-csírtJSsa _E ffSáipa, hegy nisay, íelyrin a±AlU^ \' ••\' 1 jiffréi kifelasSsvo fcál«lBg najijLi, » mintha ^ -Haló Chft-ftí-B. Minden jelehetnek az életben megvan fé nyes árnyoldala^ azért választani e két ellentétet koronkénti átalánosvugy részletes szemlélődéseim mezejéül. Oly szempontból indulok ki, h^gy azok által értessem meg, kiknek e sorok ssánviík. Hogy keveset időzhetünk a fényoldalon, — természetes; mert aa ily kánikulai időben aa emberek nemcsak estenden, de még fenve* nappal is keresik az árnyé-kot. Az ilyazerü siestáknak pedig oly siralmas erkölcsi és társadalmi horderejök van, hogy azok ellen nem működni a legvétkesb indiiTerentis-mus. — Egy jeles hazánkfia keleti adomagyííjte-ményében a következőt olvaaám. Megálla egykor Koszru egy földniives mellett, ki nagy vénsége daczára, pálmafát ühete. CBudálkozva monda a király: .Remélsz-e eimi, öreg, e pálma gyümölcséből? Csak esztendők múlva terem az, s élted vécéhez közéig.\' , U király, felele az öreg, mások ültettek, rai ettünk, mi ültetünk s mások esznek.-Kossm megleuetve felkiálta: ,helves!\' * adata neki ezer aranyat. Vevé a földinives a pénzt s monda: „lásd oh király! mily gyorsan gyümölcsözött e pálma.J Helyeslé Koszm e feleletet: jelesen!* úgymond a adata ismét ezer aranvat. Vevé ezt is az öreg és monda: ,az egészben "legcsudálarosb, hogy e pálma egy esztendő alatt kétszer gyümölcsözött.u .Helyes\'1 ismét lé K.o>z-ru; ujabb ezer aranvat adata neki s to\\ábl> meue. — Keleten, a mygticus hajdanban, liul vallás és erény szenvedélyek voltak, ily virágokat terme az öntudatlan morál; a fbivilágosult phi-loBOphia éghajlata alatt ily növénvek nem tenyésznek, adegjobb esetben elfajulnak, ntszéli burjánná törpülnek. Fájdalmas kihatása nin ezen degeneratibnak nemcsak a belélctre, de a társadalomra nézve is. Es e két fogalom szoros kapcsánál fogva igen természetesen. Hol a verés nedvkeringés romlásnak indul, szakadozni Tieid alraervelés Öszfiangzata, s így fejlődési képessége ; hűl nincs fejlődés, ott hanyatlás foglalja el a kormányhatalmat, éa az- összes állomány1 leroskad s bukásával a tétlen tömeg másnak válik terhére. Ily erkölcsi halálból szülétek az — ön rés. Keformokat terveze ez a tudás és jog terén, eszközül használa a bölcseszet ^támláihadán- Módszereit, melyek az igazság állítólagos védelmében ezt legyikolták s az észt, azaz kedves énjőket kiáltották zsarnokul. Korántsem szándékom apológiát irni kelet erkölcsi fogalmai mellett, vagy azokat érvényre emelnij csak az átmeneti történet rövid rajzát _UMmjüfiiJiogy az okozat mellett lásank az ..1Ü&XLXÍlMwnk aUiy édesünket öntudatosan —¦ emberileg., ~- TTÍKoRzrn feltámadna sírjából, látná, hogy nemcsak; fákat Ültetünk, de az emberi ész leg-bánmlatosb\' teremtményéit hagyományozzuk az utoflépizedéknek, megcsudálná tevékenységün-k&\'to.-r^to&g adna három "ezer aranyat; mert\'¦nagylelkűségünk rugója — \'öníi, az -tonSpUnúvne gyengéd gondoskodásáé pedig ha nemjs önzeflenség, de legroszabb esetben h ¦Jjjj -r m^VÜtóttek/ml ettünk. Most már falával ritkul\' találkozunk, ismeretlen e^ttünk a« önzetlenség y_»z önfeláldozáfl-is^ ^Förpék vágynak a töVpereíi H ezt-monda óriás tárainak: __- íi folytonos harczban te aratod a diesn- séget^ s nekeni csak az ütlegek jutnak," } -s alhagyá. ¦,¦ ; .-; -•• \\\'r- Kigúnyolják mostanában as úgynevezett saTbak turizmust, mert kiáll katlan aí goromba stylnsa "van; én pedig megvetem a ragyogó irályt, ha az nem egyéb, mini .-zánan-dó üresség vagy jégverem lolulete. Széfek gyakran a színpad coulisse-éi. de a közön >vg bajosan jelennék meg azon elő- és utójaU-kok kedveért, melyek ezek mögött tartatnak, h.% mégis! annyira szeretik az embeiek ezen foltl-letesscget az életben: r-zegeren hazailag, dn-a-tus becsületesség.— materializmus, ratiuualis-mus vegyülete. — szóval az o n z i- s , cziírabb-: nál cziirabb takaróval ulv krdvenez e.»/.nuiok, hogy ez által hiszik magukiif m. ;! i: ¦ i; !üü n\\ , vagy egv nemzettestL-t. ¦lics". tarT.io m\\<is- üii^-j edzeni. \\ akmero onh,.u>vLr . ;>>í¦¦¦=..iU< ü^a-kasság ! — ! Valiban \\ -z mK mi i 1 ^ 1 \' dig eszembe jutnak 1 iciigr .-/.a-, ai. Krug tlii; \\ i\'rnuntt. trr^r il.\\s <.<¦ t-i,: • : \' í) ic 31 d a n li i i M ; IHet l tak \\ \\ % \\ ii i <¦ [ már ez nem i(ji.-n il i wí t. , i\'-ak híhiihhí.-. ictint-, Ily dőre t.-.sznu k rln-n vmain:i;mü i\'\'-n)iuuiu\'i i t\'ölvilágo>.Hhitti.agunk. !b-! nv.lig m-üuiiik kel-i lene. hogv a mi!v nt-hr/. e m b -1 r n t- k lenni : ¦. p i olv dicső hazai inak k-nn; ¦- s-.^z^ztM\'Un. U-i-kesén ! 1 Csak azt tudnám m.-fc it„rvn:nrt ember te\|c- \| be verni, hojív a lia/.a e r k t> 1 e > i I t;nv. ^ kell \| hugv erkolcMle^ vt-djul-. Li/ruMt^uli: az afivafii \| frjlőd( - € nt lkul a I l I i t i n\\ Itt « I méh m-l hian w.i k a.-: \\ t-t i im->t.n atkát..\' k uz-szellem s a niafj uk fa Iia^\\<in ,¦¦! s> ^ek \\i:i-I könvek knzt s7.vmli.-lik az ¦ \\ r/.i edi km-k w/.nnt \\ élctteli-n rome^\' g^ur-* n-.r-x.rmnla.-\'nt. 11 i v a t a > u n R k o tu >¦1 I v . npnidja í .irt\'f.t ; én i-edtíí baiorkudum hoz/,a tenni: gondolkozzunk róla komolvan ! MiX\'brJKrlATI. FelszóUalós a Hooibrenk szőlőkeze-lós ellen. Azóta, hogy „hasznos szöló\'mivelés-röli jegyzetei niJ a sajtó alul kikerültek, e mai napig sok tapasztalás és íöldödílzés által gyarapult a szőlőmű veién _ szak mája ; akadtak müvelés kedvelők s ezekből kéj ződtek szakértő tekintélyek; szóval megyénkben, nmlvnek számára irtam akkor jegyzeteim, ínostuiug a szőlőművelés annyi előmenetelt tett, hogy azt látni, tapasztalni, de ily rövidke fölszólalánban, mint mely jelenleg . czéloin , leírni lehetetlenség. És miután mai napún ekkép szakértőkhöz, szólhatok, — tehát minden előre bocsátás nélkül kiírom nyomtatva azt, mit minden jó barátimnak rég elmondottam, hogy megyénkben a Hooi-brenk-féle szőlökezelés kárOHahb a tulajdonosra, sem mint a hajdani hző\'IőioM legeitotós; mert ezáltal csak TíMjen féWno\'cví\'Üör jövedelmét koczkáztatta, — ltolott a llooibrenk keseléssel még évenként reá fordított kezelési nagy költségeit kockáztatja;megjegyzem:megyénkben, mert én se Vöslan, se \\Veinhunnen, vagy más vidékről nem birok,s nem akarok Hzólaní; de szólok Somogy megye- s környékéről, s itt ura leendek szavanüiak, kijelentvén, hog\'y a Hooibrenk szerinti átalánya sfoly-vásti mint.reudazerr-eli szőlokezeUs ^ze^ifényvesztés és káros; kiíros pedig merV:"" .1 \\ s/őlőtökinek Maliiban nagvu mustartalmát i^niyli e ke/.ele^í. ^ 2, Munkftittttáita tülté^Sj ^e mi eugexh ;hah kaphat 1 értő munkás) kötszer,annyiba kerkl stern rendes- kezel c»e. — t l! / 1 1 i m-r vl \\ i M / i 1 paryouaio/.za. i. Atal.\'il\'an több eveket számítva, a lio bi-enk üe^t-ies nichett. ugvan akttunt fo-d .¦ ve-sehb bort terem . sem mnu a rendem mr lt-.stl r u i it il lÍiti r\\ r> } b -\\\\ _n k \| i n i i„ n \' r iif-i t i i i i V i li k k rUt \' rf \' 1 \' -nin\' it W1 i ¦ii lúgos k-yelr.\'M a magosán ímit<: « n 1 + íj* k 11 ig\\ íz t )K n )tt i \\ it i oln laitakat vt-getto nélkülözni keiJ. \' ii t Kt 1 f^Mil nt 1)r nk a kii.lt.wl 1. r - K i rnsrí i 11 v m t i talmii 1 1 Ibrn h 1 i kt ir \\ 111 t-f.l 1 it It f 1 ! í* 11 in Mi* t i < hr tt il u ~ n\\ t( \' obb saazadok nUt t.i.-rem ualniiE w s7.\'-)"toUlek vannak nagvubb n-szmi vnlvkimkon: j-edig mini. a g\\ i-pek s ut;iü szi.-leni iavitimtasi képesetrgei bir<"\' titlafdon\'^ s ,k / 1 , h n - tt h 1 i s/ il vfssz^zé^ln 1 r 1 min íh t 1 n i nt it! rt 1 i ( i \\ It ti .kll \|1 1 I V 1 lt ll d is,l 1 U l v/ul - 7 ^> \\ lu\|. - k 7 1 k w i/ad k -v \' I M n r I a /nal al / i 1 1 1\| ,1 n- I n V m 1 hhnn n r . talniár mindenliol sz.d-vrsH/.iízesre . - di- en pri.\'ba utan-tnciTin állítani, hogy a rendes középszerű szoloiold •> ilvrn nagyobb reszt vid-j-kűnkoni.egv fvi iá1- itassál. !uit íven at jobban terem, sem mint a Hooibrenk szerinti szál-vevz-^zőzés évenkinti jnvitással; jiedig elvégre nz ar cJiiinedesi csavar mindig utt. fug rejleni. hugvan birjam ta-, bokor-, ntUénv- wigy fÜte-rmelésnéi. fóldcniet iiagyobblinmtis tartalmúvá tpnni: nem pedig hogy miké\'p bírjam kiesikarni egv időre hunms tartalmát földemnek, miután a fold, különösen sztfUfisóIdjavitás egy a legköltségesebb. Szerintem Hooibrenk ur modora a rövid időre bérlőknek alkalmas — ha alkalmas — de nem az örökös tulajdonosnak. \' IT. Azt állítom föltéve , de meg nem engedve (Jki hiphntó volna hozzá sz>ikírtö munkás) munkája kétszer ttnnifVta ktriU, engedelmet kérek, ha kalodába rekesztett kífejezésemnieS^fei ka)diató volna \'hozzá,..szakiért$;, mJD^ikas) tévedtem volna ,\'itg\\\'\'CHiití ÖrveridenéMí, qMlí az ellen kezorol meggyőzne,annak csak köszönetet szavaznék ; de maguk a szőlőtulajdonosok is nagyobb köszönetet szavaznának,séhi mint bármi növelési értekezletnek^— Hanem1 azon áHitásn-mat, hogy a Hooibrenk kezelés kétszer annyiba kerül, mint a mi kezelésünk , megczáíulm már nem engedem; itt a számtanra füvatkozona, mely nem osal, és a legszerényebb szolok apásokra, kik őszinték s igazságosok leendenek bevallani, hogy lm renden szőlőben megmetsz egy ember 400:~1 ölet egy imp alatt4 Hooibrenk szerintiiéi elprücskértz 60— öOOüllói e\'gy\'tíápY\'Im fcikó-pál 200^2 iíOPülot amáWW^ben\' \'itfQ^-\'tóOS ölet; karóz tahín egyformán; liagyomlál amabban 120-^lfiOn ölet.ebbon «i^seu 100^0^}^ kötöx (ttZ\'Ugyewégtiil%g) abban ölet, ebben 100^2000 ölet; ha megkapál?0Ö —250Habban,abban legfeljebb tiO-^BO^ ülőt, ¦ ttrt v;;n íi t, n [vk r 11i\' mrt \\ r mnt >-py i \\ l ir UH I iiil^nl, I nimk-nliit vul.\'-kilni. .-.li . „„•(;,-21j i 1 II 1 >l .1 , rJl , M 1 \| \| _ dicí.r I 1 I I f r \| 1 \| I 1 1.1 \| f l 1 rr III 1 I- l. I 1 D 1 L - » - «. uf t J L ti i m i II I i t r r Isi 1 j ül 1 m «, »¦¦•\'¦ t-n m^ifco;, II L Aj. l. ui r L- (- 1 i l \' T iv: . ttljjut., ;.>.fLT niirt tsortl- liai.>,;iu t...gY tizcfeüí-t Oi-\|í .-..Ha: r t g ¦Imánk\'- ¦ k. ji iddl uili t i - 1 1 :iiJuiiazí pliwalultKii. ¦¦¦ ra"iMiiu (-nr,-i »t:\'Mi« * irm u r tt h n I w > I , ../. : .-ia\|ataag..n rghailat, i.aiü ui»goA min, ¦infr* Ari nralp itt- - ¦ Has nap)»- hogy iCt i."(ip-v\'"U u ni.i- wv t-l r- -jutíitt f kt n \| f i ( n i k mtK Lt I b h-> pl M r r i líur Kezdtek meg enak itt ott aratni n mir.Ai - - t l ncianak, vagy flEoloiit-k nvmna sme ií: íi-ai.nu t chekorulú. As angul. mint a talán tudva van. roppant nii¦ íisoaloHü, a éghajlatánál fogva végtel.-n k.,.z.omboo Midiin mit gór ke Kel, végig pillant raj tini. r, imntrgv megmérni látazik, hogy hánv font BlerlingW érsz. asaakWüt világos, nagy kék szemeinek tekintete ol\\ bidegf oEy fagyon, mint a kígyóé, mefv egyfnrma der-meastö Essrevi) éggel néz mindjárt megrohanandó prédája-, vagy saját fajroltonára. As angol nép munkás, szorgalmas mint a méh, agyasért!, igen családias, hasában 02 idegent miguaak bo ainco matatva — el nem fogadja. A férfink izmosuk, oröteljesek, kellemeden, a ugy szólván durva k in vo -maim arcacsal, míg tt a>b meglepően azép»:k, írnak hogy lábaik majd kivétel nólkfll a topna ágig nagyok, a öltüsk&dni in köael oom tudnak ason cain- 0 ialéasel, mint a froncttta Vagy magyar hölgyek- A crinolinok itt in, mint Páriában — minden férfit valódi ürömre gurjtíastü — igen kin torimóro aauritkozvák, — i\\ y & fiúja auaaí ío tatnps \\ - .. A mi a nyilvánou álctot illett, az amcríknilag saahad, — aaólbalt bcoat\'lhot itt lolko a érzelme szerint akárki, akármit I... moctingozhul a meddig tet-esik ; osak Ingyen a ki liallgnaaa. ... itt nem hallgn-tóanak B&tán a ablakok alatt a [K)hco-manek — rend-\|ür<>k, — nem kuncuompíjftk ,iai\\lu után álruhában aaórt, bogy politikai árzelmoit kitudva — fogságba kurcEoJják ... bnnem rparkodnak a ntivitkkel jár^i kü-tcluaségnok alegot tonni. Miclütt lovoJemat bezárnám, ucándukom, habár coalr- aóhány ásóval ia, mogemlöketni a milkiáUitán-rúij fük^p a monnyiboti miukot érdekel. Ott vagyunk b,á& ml U 1 auaatcta aaaaiuak vódazárnyái alatt —^nl-rojpi aégy kia csollában osaaoaaoritva, n ui^gia — m^^ift .ÍAlkoroflott os igaaaág-on kuisvélaniá.ny , ¦ p"d.ig nion-nyirn ! kiállított tárgyainkat ngyHelv rakta priou mo-. tb magi n f -1 ktird.-í:,., iTcli rontii\' Faj dalon v la bú- i"Voi f d c> 1 ekként- ¦tc.aia ]:-:ib lanon. mint -\\ si4znd í-\'mnnvoi. (\'.-- Fi\'mraiVi\'i : akkor m CfE\'.-tt . n-jt--. m r.z emlcr íegíf-- h Iki\'KUl; pillmintatcin > igaszfcihi a nemzet nem (;np-düt.\'ti meg. ,vn( ugv vlvt;6E6ni. ol,í mvei siinlpr. minden te- ü.inti\'tlk.Tj i;nni;l is rohiabt\'. az.iz ;i hiz-tivons:ig : nr\'rt valóban Inzonvoe . liogy Iiofszii U-hnU a vege.és HzmhasniTk nMrv\'. ig^n najrv ("-irpniplnTi hzi\'ii-vtid, orvosai nom nreonek a gj-wgvitníhoz. nolliatirumot ftlludmaznak ^tak. toldozgatnak, fultozgatuak.— varlifttunb-ti tühát kt.-dvezo tiri-dmcnyt ? Pedig nem érd-\'m-\'-lné-e meg on\'n intézet, hogy abnonnifl helyzetéből szilárd akarat én ügyeo kezek által kiragadtassék ? i^t év elötl e-oak elvil.\'g ismertük.a magafizt\'s ftíladauit, mely elíitte állt, melyet megoldania kell. ma mar látjuk a fényes sikert, niulyet e túron aly-tú-mérdek akadály ellenére i« kiküzdött. Mennyit haladt a nvelv ezen időszak alatt, — mennyire magyarosodott a főváros lakoaflágíi V Mindkét tekintotbon a beuiuók volt főlinyoxi. Ép jutalmul o nagyoaöjril apolgálatért ainlnni e.ngv\'djük ? . . . ¦ V ItQi\'Qiinftt hogy kuimyed caevogée holyntli ily komoly Ügy oiámára venEem igenybo óuok ti gyeimét, dc ha az ember emlékünnepet ül, lelke clinereng a múlton, latolgatja 11 jtdeiit, áU-Hiipkudik a gondolat ezár-nyain n jövőbe, éa lehetetlen bogyói nű boruljon a kedélv, "tnidün vianzáfloSi LLtja tnofini a dolgokat. Azonban mit 6r egyea hazati feljnjduláaa, mit lunditbot aa.ügyliaV_- . . si,rjuiik úu ruinóbjOnlL. . . ilát kófiBiíluekfii a Zalu-tiuinogyink (jzoptoraber 8-dikára Peatre,? Bitón X&dig mugérdemelnéa mulnt-aág az úlovindutáat. Oly hatalmaa „liülió" leat itt akkor a miníít még, neűi igfin láüitt Biidüpeat. -^.,.-!1!-!. ..ilí" tiiuiu; 1 1 űif-n mos! tnindPlír1 - ¦.....\'¦\' ¦¦• ¦ J»ti! !T\'- >• firucramm\'.a . cifly- ¦ "\'r.if: v j.\',ü íiíijlLcíU uI.Abi: pt-rezig w ¦>!-, tc-n meg akkor if tíTf-Bzuil bushatja az - f:ei-i .i l-;.(.in.: Ii-ivrul Vfc\|. tlüliul o..-rukkol hat/. \'-BÖ u: na. ují mv Lcrűv- z„ Itruzn-rk \\<j\\ag hendduk-z.i.i; i ¦j^gfi t Lírikkur benvargidjak az uiczakat. \'¦f ¦ i.iwi^wk hirhtil:iihaval frir"«ztc-ndrk f:l ;i pubbku-> = \' ¦ 1 ¦ ¦1 ¦ /. 1; 1 ¦ ¦ ^:j a iii\'u.\'itfr;ig..t , l..-Lz^-l. minU.-nítdf Lu-¦-¦¦k-i. -k, \\ iílki-!>iLHfívruk. ¦.<¦ napon egyetlen ». TtI fzAiMü, -n.\'kt-liii ¦ diLlartbi-anncpely 1 ^ f. rk z II ibu tmllu ¦ jiü-uiüi unfcitt.-k k i/:. m<-g vilagil.itt gui". K :¦ "\'-.inc.tr-..?.\' ¦ --Bakit.,g> ci.-U n,,lia --/.a !\\ 111:1 .-llupiüik .. jtijjrikajmivbi. ezigítnvki r.-k, ¦in.\'g tnjJa kreLi es mbb efcli; fijwctaculuűi rf m:tmf-t c-íak kv( peierherr 1 lat nem Lrdi-mli t:z meg. hogy mtg mesezebb ín:i-k]>-k ip lojjt-n.-k az napra hozzánk .\' Mind.-n---!tv. Azt ma.r .iiv;lf.tíik ónok. hogv Fompery Ja-o fi - M;v: varori.z:ig- vidi izorkeszltiji; 1: \\iv IS-an viiií.ii\'.víTk- 6ijttJ.idiviig5it t ug-y kiöíJ-nj mi\'g 21 nap v.Jt hatra a roa szalmtt -í havi fogaagUil 1 : nioBt bal-\'",n- \'"\'fCl\' "kt-\'ívrl\'an meciniiiEaudo palitikai lapján, neve \'.\'tfük mint tulajd\'.n.i&e fwg alíni. imutui ne ín vax-iiíit.i h>g_v Bzerkr-pstovt kmeveztennok : ez esetben 1.1 r ¦¦ g ti s b A g 11 f l li-cnd a ezerkenitá. Az ugy iitvi\'i\'tt pe.sti dinjive-ráeár javában fir uik. de minden oldalon vpghetetl\'T.ul jianao lkodnak a y< uzluáiiynil. ee ennek kuvctLíizmanyeroi, aj. uUt \') Tb atoll burililoK uttaiil tAJiuliuinyulnak, bjv.bli ii tvlruBfüd, aug. 2G. lHf>2. (J.) TényeketI Ea a szerkesztők jelazavaj n köztcík éa tis^teletpeldAnyoa laptülkdók-BEÓllitó tény-vudászaik küzt fennálló szerx^dÁa nyomán. Könnyű azoknak ajó azorkefistö uraknak : felöltik a Soblafrockot, fejökre háló,. azaz, kérőm, akarom mondani: háxiaapkát tiyomnal: , lábukat Tett," vag_v ezerelniijtú gyanánt praesentbe kapott papu-titokba dugják; ajnégT&gadván egj-eden réd- és pusztító cBiküzük-, a vereB pl^jbászt .— turkálnak^ törül-nek a kéaz munkában,; melynök megírüaán »ok érm-filrfapuéta hűtekig izzadott. Végro kiplajbáaiíoljáV* lapba óa bülo nem való dolgokat, niiutiia caak^granaa-tíireket rázogatnának; utoljára kéasül a „nyílt paaíg," es a — aok Btóp rrifju romóByflög" megölfi tór?éöj(-azóke, melynek Ítéletei küzül a: tisatulufpéldiSnyasok lb megkapják a magukét, olyan, a „BaomiaódAaSSíPny-h nnk mondom, hogy » kugomaafl»ony U ínegóxt»«liféio modorban. Ertjük ódeo .aaexkeastö urJ a&épeiL íáeg-kúBKÖuvén aa elaö megintést^ minek köVötkestében , hogy n tisztflie^idáBy Wajdica nyomdájában megnő a k a d j o n, imtáüunk^iba í , .ti 1 tanéin inOflt vtstem ósarf, liugy tények; kírysít valami mást írtam, olyan yádfolét, mi oaonbnn —i.feo igazságosok akarunk lenni, be küll vallanubk, faugx uitiul — tény. \'-\'". ¦ Itt holybín BomjalmnlítéBÍBölflinlfincmláTéB, ha csak az iir-tii, hogj- egy fedél alatt két kusaiiiüuk van, é» mindkettő üres, nőni látogatott, a közel a „solto mortale^-caináhUlioz, továbbá hogy a ^Korona" ven ueglífbeu vándorló caeh-mussikuaok trorabita-hang-veraenyt rendestek, mely után táncs következvén, nem egy „esép reményekre jogositó" hazafi és honleány járta el azt a micsodát, amit... no hogy ia hívják ? ígaa, a jutókról jut csscmbc: keringi-1"1 MondomL más valami közérdekű esemény hianvaban lévén, forduljunk tnáa felé. Szombathelyen Dráguaa Karol v Jruiiia- es népasinmütársulata működik a práterben épített nvari sunkörben, a közönség folytonos, nem lankadó részvéte/ mellett Ssép dolog, do még szebb lösz. ha a társulat asorgalma és igyekezete szinten folytonos párvohaíban lesz a kösönség részvétével. Dru^uss év neje a drámai B/sakbán scép tehetséget tanúsító szorgalommal működnek; Miklósi, tumt-i Timten a jelesb vidéki színészek kozé tartoznak ; \\ o 1 g v : !1 népszínművekben ismeretes, neje szép haladást lármáit; Aradiné a természettől esinoo Bzinpaih külsővel megajándékozva, — hogy a szokásos rlne>vzi-?»-. 1 éljek — a közönség kedvenccé ; de saját enh-ketien tanácsoljuk-: több igyekezetet fejteni ki a folyton1" tanulmány- éH ssorgalom által tehetségűnek fejlesztésére, nehogT ott, hol nem kell, túlzott kaczersag •» tetazelgés által színpadi jövőjét elrontsa. Az eloaun-eokat illetőleg, mint n/éle nemrég szerv.-z< r. e» zsenge tagokkal bíró színtársulatnál, sok ki^anui marad fenn. Meglátszik, hogy az igazgat,, azijíorií. pontoa ember; b egy~ixben tirttínt u votlet" alait ugyancsak vigadtak as egerek, mert ne.ni vli se:er: :\\ mocska; többet nem is kell említenem, min! § ...""ligetvári Vértanuk* eíöadúaát. Haj. uraim ,I..kiu nem asért irta ám eat a_gy.iiti.yoru müv t h gv í kényelemszeretet- és hanyagságból - tunkresilanvfi-s&k. SEkor a férj távul van. az asszony veszi !1; a háziúr sserepét; hogy engedhette, hat meg az iga/gri tóné, miaaerint a végjelcnetben a var legber.\'piteset. a színpad tetejéről leeresztett két deBzkadarabbtil a\'.-razűlják ? Gazdasági egyletünk olyan, mint a L.r^k im:-. lom : beteg; van és még sincs. AlUaarol. uiukniiese -r6l — hallgat a krónika. Szombathelyről ránduljunk at a toikuh hir-dfíbe. Minő különbség! maa légt más nyelv ruházat emberek; mintha nem íb édce hazánk földen hanem a ser- és almabor hazájában, valahol htajer- vagv Karinthiáhon volna ez a természettől szépségekkel megáldott fürdőhely, melynek átalakítására tetemes "CoÖKeget áldozott a jelenlegi nem magyar tulajdonon. " VtjH iti-aem régibon; ngyneveiert pnblikumfogó-bal, melyen a résztvevők minden tekintetben ingyen lőnek #114tva, hogy axtán a következő vigalmákban — a caáléiek után — annál Bsiveaebben vegyenek reszt. Ssép kis fogás, de igen silány eredményű. Körmend leginkább kitett magáért, belölo korült ki a icremtöl-tetók legnagyobb réose. TesHÓk csak mulatni. gv\'.-nyöru dolog bia az, kivált Üy kánikulai forróságban. Hát ás irodalom- éa möve\'»zetpártoláa ; helybeli köz-flgJBk^ iskalaí ispotály j jótékony csélu alöadáaok? — Be örömest imék én cxekröL do o tekintetben^ már nem szolgálhatok tényekkel! ~"Gafeftt«ermésank áta4ánosan vére-középszerű, némely helyütt pedig igen ailány; .arénánk feltűnően kovéa lett, sarjút tán annyit aem kaszálhatunk ; ku-koricsa, hajdina nem fejlődhetik ; a burgonyát a cae-robogarféreg (eaimasB) erfléesti meg.\' Az uj buza mé-re> 4 frt, roaaé 2 Frt" 60 kr. •V vérmü* remenvok azonban vtirütbii.,. hiúsultak, legalább egv bízom..\'" igpu kivánato* volna, hogy a Ltgi-u: nép aj^len kedvező árban be^-r.. nnt a telro élelmi szöL.M-gn-t<-i, A jelen -^nacar árak 1 1 ki Iá . lt :i tt 4ií kr 1 kr.. ketsi I it ;i [i sr. , arpa -1 ! h ft 40 kr,. sab : 3 tt—o i ! !t _j Ur \\ri ; gább. mirrt is jelenleg k: I l k V L 1 u 1 i k 1 e », U il » l 1,1 e 111 fulemelked-tl . k llitrn eskedelmi üzl.\'tn-k ¦ 1 miti ; v..lt. IIv kor-.iliné!,y .\'„Viwii r.nnaka.i 11 legkedv k r -k • Mobáes, 1862. aug. 25. - Rejtélyes napokat élűnk. Ez magában véve még ¦nesa Tolao oly nevese te a dolog, meri hajdan íb csak \'igy-vols; a non azonban- inintegy^feTadataóT "tüz\'íe\'Tti magának,emberek gazdáazati a egyéb üzleti aiá-müAHtt gnnyoaan kijátszani. Mi a kereakcdelmi üzle-tot^illeti, jeletdog-tdy kényes egy lielyzert, hogy ta-paaBtalttermétiy.kéreskcdBktótíén allnakjB bámulják fltvaágrejtélyeB eaetaónyeiL Igy\'péidáal, komink tn-ifaitimá aMrint minden Tidíkr31 lehangoltan pana--toWtá&^högy a vetéaek adányak, nWtfoij miatt Mmmiinn fog tenyészni: a hiU as égnek, most Idi-<yak csak, midőn a mag már esürben (ekáaík, hogy Bok amber jóslata, megk^índtoim magát Piacimnkon vagy -k«H lUt^ta roppant mennyiaégbert halmozódik üaazc a v^mu, «i«lnte Tolóban fölcaTgázott áron czedíék az Saénl^ kik uomédei reményben ringattá\'k magukat, miatórhjt-az idritermé«.»ilá^an^t^tkÍrttmoBtRnzr ^¦~.^:W«^tólfiJa3—tliét alatt 12ft(g íb fölszáll. tantarevauhíti! rémien t-s ¦ ¦ i.ízen; \'-.;...•;! nvi-rTiei; Hl T 7 t. I L\'vakran liir.nv..-. iskolai viinn.-i k:- g- ,/i!.-ni.-, !--.v: l-üie. r, !,.-l,i\'titk»ll h-1; " [...tidiUA keii . a uh m-m g 1 1 n k t I k I f lunl meg lufi.-li\'ii.\'.i.\'ii . in nrr:i Kr-. ¦ _- , -j, 11, ->u ld 11 tünk. ugv hisznzuk annki üem ihl- tulzokiiaK tariarn ha azt állítjuk, ho^v az említett intezi-t. !1 tiatal ke k 1 k rk I t 1 n » \\ mi It 1 1 főbb ttnvezojf. kutteje ee alnpitojrf b.-li.\'t. -MeltanvoH emlitenuiiK. líummel .1.. kőim ,J. e« hwonicsburg Antal uraknak e te.kintetbeiii nemea fáradozásukat, melv utolau mmt as itteni izr. kiHBeg elöljárója, e ezeira az izr. Unn\'dannk fgvik tantermot a b-gnagvobb keczseggf1! ajánlotta. annál taidaimash sajnálatunkat kell nyilatkoztatnunk neinelv kerenke-dok megmagyaráz hat lan részvétlensége tolott. kik jobb meggvozodeBok daczára. >.• Bzent űgvet illoleg fölkarolni meg mindig vunakudjiak. iiemeljuk azonban, hugy ez ügv idővel több tert nv.Tni en még ir g>-ozm fog. \'i 1-, - - A lépfene ellen szere. E pusztító kórnak eddig használt némely gróg-yszerL\'it közli ? Pest városi igazgató főorvosa „Gyógyászat" 29. azámriban. mond: ^Számos tapasztalások bizonyítják, hogy a lépfene posgerj behatása folytán eredt lázvegy, lényegénél fogva benső rokonságban áll a váltó láz, cholern és mocsár-Bzllhe kórok egéaz családjával. E nézetnek számos vitatúivannak és Frankhonban a „Rang des Eat" (léprér) alatt ismeretea, Németh ónban pe-, ¦úig mint lépfeneláz leirt kór lIUii ;i chiuaaó legjobb üilterrel huHznáhutolt. Kgv más, nagy hírben álló váítólázellenes (ryógyMzert ifi alkalmaztatott jótékony hatással a lépfene ellen, t. i. a m i r e n y (arsenicum), F o w 1 e r mireny olvadéka alakban n pedig egybekötve a k a-Inpoa özattyu (Tunilago Pctasitús) gyökerével. .E gyógy szer kéazitéímióilja ez: 4 lat a, nevezett gyíikbíil kis meBZHzely vizben \'/3 óráig főzetik, s e füzethez ugyan annyi mennyÍHégÜ Fowler olvadéka adatik. E keverékből a na- a f.-ll. 1 il It 1 L őrházban. Erai\'ii í összeszedvén ereiéi a kozelle r tt m dl r 1 t 1 « ali lt Kit j rt I í l r 1 r I gv t « n a t t 1 lt I 1. 1 ni g 1 n 1 Ir a 7 r X n ulklaliU íz a]t t V/ 1 1 1 1 g t 1 1 t-s leven, a heU nzmere i.-rkezett; s iniuUln a g<mionna ríd ismert begvpaAz tort. raerenvleu-lol busz talán 10 rekvek elvonni, «ot r?. otazun lialíilvíigaot intesoti a volt bíró ftdé, íb\' mit ez szerennaéscn kikerült, a miután hallotta tőle. litg v saját rpin>a véréből akarna inni," agvrinliilte. ~- l\'áslhy begy pásztor t-irta tik Hajnal l\'iota éh Csehi Miska orgazdájának, mi ab ból is kitetszik , hogy agyonlövetéae tdntt iliakál én Ferkót kiáltotta cegitségre. nn-jy iitoblü név Hajnal Pista czLmbora neve. Mondatik, hogy Páaüiy bos-v.\' akart állni a fönt rmlitntt non. ki ót lo pia miatt i>. árulta. Örülhet a környék, liogv egy gonoas pmbcrrnl kevesebb van. —- íllö megemliteni, hogy a fiatal it bátor szívű Deli, a rablók réme, főleg Coolrié, kit ö BZÜntele-n halálra korca az erdőkben ; innét gyakori vadánzata ; s méltó, hogy érdeme rridnaaék. A mnlt számunkban enditett, h magái kitűnt)-tett kapufivári tűzoltót a mng\\-nr bictoaitó táraanág már illőleg jntalrnazú : az érdemen városi tnnácti is majd csak bele törődik azon gondolatba: llogy a Iti éb-trt áldoz máar.U nyugalma a a kdzvagyon blztonnágnért, leégett ruhájára jó lenz egy darab fi fton — foltnak í fl Aug. hó íí;i-án Auer Lipót hangvernernvC adott Kaposvárott Heller Vilma k. a. éff Vcaztír írani kön remükiidéac mellett; a fiatal művészt, ngy a ki-fn-működöket élénk n tobbozon\'io tapsokkal fogadta a küzünsóg. " Somogy me gye iizékvárnaábana mükcdVelíti lár aulát nemcHuk hogy megnlakull, hímem már kfizel van azon órákhoz, melyekbon „deBükára lépjtnr.a A íiatal-nág maga Iténzíti a Bzinpndot; fór, farag, ragaeat, fftot, a boldog, ki egy szeget üthet azon hfdyré; h»wa ha nem is a művé.s/.p.t tökélyét, de az elliíe trfrö, nemes czélokért IievllUí ifjni erőt knH?^in«rii, mnvdeneBoilrft .SS-SUHL. M 1 b°ja nemsi\'li K... >i.; lS39ki Bnr.Kirv.\'k 1854 ki 18fiO-ki \|FSldlrbrriiM\'»l»ilr.i\'l. MagvRT . Bilneáci. Ii. ív Mí Ivi . . EUÉSObfopiéíii htií\\iiiv\'!.. löD/o I-Wd !E)»/b l>un»pnih«\|.\',7.:ii.i \'Uimkiiiiugl.\'v,;!,. 1:; )„.„ BaeEíSvenyck. Hltohntéílt-li .... Ndmscti bank..... Kscomnlc Imiik Uí>yd . I\'oatí lioczhi\'J Ejosaki vhb\|hiI\\ it . AllAriiviuuiJy/i" Dell ViiHjjjilya - Tinsai vanuL lift (HTEl -zi:nt;.ui •k ;i/ iMí\'J-ik ;iiiLr. ho ST-t-n tartott u-tn asir alkíiliii:t \\ ;u. ( i n l.n>n;i n1 m !firnicf.2tni(\';i> 5 " 125 h ô-6 i- !! «-io1- -7 ^es>mindkeitö Brcs, nem látogatott, .a közel a r-ultu nMrtsJe^ai&á^ a^Koroi»,,.yen- ~ \\\' ^t-jl^eír T^aflOTto osea^mmiknaok Jromhita-haiig-¦ " TUrttmyt .rendestek, moly után tánaa következvén, ;\\nem egy ,,iaép raxoányekrtjogWilö" hz^ te\'BtöJáxfe\'éVl^ no hogy is-hiv- -Ijpadom, má> TaUmi közérdakn esemény hiányában ^T^\'.förftí^aiík más Télé. -— ~ — ¦\'. ftt^bmthelyte D rágna » Király dráma- ?1 Bépas&Lmfianalabi mfikfiSik a práterbea épített nyarT" \'ben, • kBxflnség Jolytonos", nem lankadó rész-«ít-ifilép "dolog> de meg szebb-lasz) ha ¦»rgalrna~áa~ igyekeete~BiJntén~ folyto: ~ ^arrmudban leu a koxunaég-réazvétéveL- Dráguss ——és -neje. a drámai svakbannép tebetaégct tanúsító szór-grátommal mSkSdnekj Miklósi, Gönci szintén e jeteJb vidéki színészek közé tartósnak\'; V S 1 g y í a népaxinmurakben ismeretes, aeje aiép haladást tanu-tft; Aradiné a természettől csinos színpadi külsó-^>el megajándékozva,-\'— hogy a szokásos elnevezéssel «Qek a köz5hég. kédvencae j de aaját érdekében tanácsosuk r több igyekezetet fejteni ki a folytonos tanulmány- és iiorgalom által tehetségének fejleszté-¦ire7~n«nogy ott, hol nem kell, túlzott kaczérság és tetaaelgéa által színpadi jövőjét elrontsa. Az tdoadi-^•olür HletSleg, mint áfám nemrég szervezett cs- sok ssenge tagokkal bíró szm társulatnál, sok kívánni való -marad\'fenn.- Jlegiátazik^ hogy^aa__igazgqitó szigorú, pontos ember; s egy űben történt távolléte alatt - agyanoaak Tigadtak as egerek, mert nem voltjelen a macska- többet nem is kell említenem, mint „Sxi-getrárí vértanuk" e^dadáaáL Haj, uraim 1 Jókai nem ^~Tgéi t írta ám, e\'afc wgLfay^^aUmfryjtr_h^gy unok raerő-kényelemaaaretet- és hanyagságból.— tönkresilányTt-aák. Mikor a férj távol van; az asszony veszi át a - háaiar saerepét; hogy engedhette hát meg az igazga-Wné\', misMrinYVjé^elenetbcn-a vár légberöpUósét, a színpad tetejéről leeresztett két desskadarabbal áb-•ásífak? ¦ ->\' ; \'\'Gazdasági egyletünk olyan,, mint a törökbiroda-. lom: beteg;;Tan éa még sincs. AIIásáróL, működéséről-~ hallgat a krónika. ---r-—B«^bfttiiely>Bl ránduljunk át a s áj kuti- fürdőbe, MinÖ kfilBnbségJ más lég^máa nyelv, ruházat, emberek j mintha nem is édes hazánk földén, hanem ew-es. almabor basájában, ralabol Stájer- vagv --Karinthiábaa volna cs á! természettől szépségekkel megáldott ffirdÖhely, melynek átalakítására tetómes _n»liesM áldoaott a jelenlegi nem magyar tulájd melyen a résatvevoV minden tekintetben ingyen lönok ""Jjííaií^k1 nnir^\'samál-ssiTeaeUwn "¦vegycneT^Tc^Bit. kOs fogás, de igen siliny^edményü. rKörm and ">giumjj kile.lt luagáif^eW ttóUtii a Wemtül-telék kfciiagyobh rtaze. Teaeák caak mulatni; gyü-forróíágbov _^a^yaafiiaMlaV5potáry;jótókonyoaélu előadásoké nem szolgálhatok t é n y e k E eTR - \'" ~ \'¦¦—¦¦ lliSiul átahrnmsn fira kfizépAoru, r helyntt pedig. Igen ,titof} íikíáhánk feltűnően h«vé< fett, larjeV tán annyit sem kaszálharunk; ku-IwiQia, hajdina ^fejl{{dlMt!k; á Imrgonyát a cs\'é. »(• 4 ih,\' n«sé arrfreo te-—„: ••\' . — • \' ang. 20. " \' Mps^asfi»ln41s^ - -mm nlu x>ly aef^^^g^M^hMSdkii is csak\'......... ¦\'^¦Wts * tart sWa«wTímte^g7ií&aramm1^^ MgfaiS, •» "<-»%^/iiis^mmt-t 4it ^Jflaaa^áisafAL-M^a Icerfrkédelmi üú^ ~ t4bI, ^tólag^my kenrw egy-fedyset,\'hogy ta-»»^niwny^k«reskörlflt-tétí^ ^•vfls^Ml^a^eMrfpit. tjfy péWial, bomoik tn-"\'•nHsft nmdeii MdArQllehangoltan pnÍ-: -fc^y 4 Tetéaék aaányak; ea8bjtt%^ mütt\' 5 sam ftg Mayétsni 1 ¦ káht aa égtfek, ,oat Iái ¦>Y ímkr, mlMm ajasj; már atrbvé fekwik;hogy sok tabar jóalaia tsft^littiidsm^fasgAt Fiacamikon vagy ¦ ^^T^tgaasBiiJfcfeh ludmoattflk 0»ae a íif^ 4»n sxedték aa: ^iswL^dB! riTmfoyben rfagattálc magokat v. ¦\'. . ^ \'48 A vérmes remé^ok\'azónban várául/gyorsan meg-hiustiltakV legalá\\begy bizonvoajídürc, mire nézve igén kiTánátoB voln% hogy %a!axegény/ alsó oszl3lyu nép_a}fclen kedveaö árban, beszerezné tehetsége íze-\' rint a télre élelmi szükségletét. .....-,A j^l^ur piftqzi ár.ftgy^a-kuvctkezök: tiazta boza ^IáJiiTYTf2CP=fl&ífi^-WtBxe«^ rózi.: :5fF& fP40kfc; ~árpa: - 3 Lt 40—60 kr, • bukpricza: ^r^40-kr.J.«bí-^^^0^,^rumLU^sákja = 1 ft 20—4ttkr. Aránylag %/áab és árpa még a lcgdrá-gttbT^crHrjelcnleg kereB.kedéarQ nem haaználhn-Tók. AtaWvTmnd^törmérry^riiTrköiit roppnpt nagy; akalönbsőg; teval o böterméB alkalmával az uj bura igen-g^oraaaJolenielkíyleit, kilája^ ft 00 krlg, míg _rz idén, mostoha-terméb lévén, 2 fttal olcsóbb. A zab, mely a ke^es^edelmT^iletnok egyik kedvencz tárgya, at idén ellenben "niáBfél, aSt kéí forinttal drágább, mint tavai volt. Hy körülmények közt_u termeny-kc-reskedö\' valóban fönnakad: a tiszta búzát sem veszi, bár ez olcsó- do a nagy-kereskedőknél a magtárak meg mind telvék ó és drága búzával, az uj buzit nem adhatja el j a zab meg épen most, midiin vevésre a legkedvezőbb időnek kellene lennie, oly drága, hogy a kereskedő \'már azért sem használhatja nyeróazeti czikkül, mivel biztoB reménye van, hogy a kukoricza termés, mely vidékünkön dúsan Ígérkezik, a gabona üzletre italán kedvezőn határozni Fog: Időjárás bár ke-vésaé ójenkint hüvüa-, do igen kedvező, klilönöaen a szülőre. \' KUGrTERAY EDE. gyobb lUlatukiink 10 perozenk^nt ygy .<-vöka-nálnvi^adatik be, dc.;csak 15—^20 ízben 3 nem többszer; juhok, .sertések b" borjuk y, ^tájúiintr 15—cseppet legfejefeb lrS-síor. EzonkiyUl a beteget gyakran hideg \\iz?el kellöntözgctni.\' Miután az ajánltitt azer méghktosnak nem mondható, megldsértóse s "a tapasztaltaknak nyilvánosságra hozatala ajánltatik. tkbsAnczky. ___4Laposvár,aug. ho közepén. Városunk ismét megszaporodott egy közhasznú intézettel, mely — ha szivea pártolással találkozik, a legszebb reményekre jogosít foL-lIgyánis tbbb itteni kereskedőnek sikerült egy vasárnapi iskolát létcsi-teni, melyben a koreekedó tanulók a szakukba vágó tantárgyakban rondcs éa czélezerü oktatást nyernek. Ha;fontolóra veszszük, miként az efélo intéíotnok a gyakran hiányos iskolai tanítást kiegészítenie, bővítenie, jí» nem ritkán, helyre pótolnia kell; és-ha meggondoljuk, ^niként hivatásunknak CBak akkor felelhe-rüat meg-tokéletcBcn, ba arra kellúlpg clökéazülhe-tünk, ugy hÍBXBzttk senki Bem fog túlzóknak tartani, ha~azt~állit}uk, bogy-aa-eniIitett4nxéiel, ji ftatal kc-reakedíSk erkölcsi és tudományob műveltségének legfőbb tényezője, kútfeje és alapítója lehet. r Méltányos említenünk Bűmmel J, Kohn J. és Konigsb&rg Antal~uraknak a.tokintctbenÍ nemes fáradozásukat, mely utoUó mint aa itteni izr^ kiizaég elül "^T«Jt íbshii r%ib«™f wyyr^r.^pft nnbliknmfoyó-hál, ^árojapB" cielra -ax-izr.--tanodinak egyik- taatermáLa- legnagyofab" kélzaéggel-ajánlotta, do-annál-fajdalmasb. sajnálatunkat kell nyilatkoztatnunk némely kereske-dökrmegmagyará«^tlan_ részvétlonBÓge, főlűtt, kik jobb mcggyözŐdésbk daczára, ő\'azént ügyet illóleg fölkarolni még .mindig vonakodnak,~Homéljük azonban, hegy ci ügy idSrel tí>bb -tért nyürni és még Is győzni, fog. . . \' " JL^_ A lépfene elleu_swj^ E-puaztitó karnak ^ddig. használt némely gydgj-szereit közli a. Pest városi igazgató főorvosa 7GyógyáBzat,\' 29. számában, mond: „Számos:tapasztalások bizonyítják, hogy _a lépfene, posgerj belratása-folytán exedt^láavegy, Uhyegénél fogmbensö rokonságban, áll a váltő láx v cholera és mocflár-»Uhektfrok^égéax: caaládjával. E-tíézeínék szl-. mosyitatoiramiakésFranihonbdrfa flSang\'áe8 "Rat (lépyér);alatt ismeretes, Némpthonban l>e»-ifeyjnintJépffielái^ leirt kór^r^^Mi^n^ tegjobb sikerrel jiasználtatútti Egy m»U, nagy hírben HlWváltfaázellenes.gyógyBzert isílkal-maztafcött jótékony hatással a lépfene elltín;\'t. i. a...milfe-ny. fdrtmia^^, Fovrlot miréjiy ¦9),?;A$ k¦ fth^Dan » pedig egybekötve íi\'a-" PP.8;::»attyV-/7V^^ gyö. kerével. « E g^gyraexkészitésínódja ez: 4 lat a-ne-veiett-gyökbb1_ iis_ meszszery \'vuiben j/, "<5ráiL fíTzetikj e fózethez ugyan "annyi meíinyisé\'gu F»wler olva^kV adatik:^^ Hírek és események, --— .0 Kanizaa^iároojíbán ismét éled & yigíipság; ugjis mióta tjtá\'bor czigányunk kerébe hegedfi helyett puskát nyomtak: vároBUnk kevés-élvezetes zenét és mulatságot láiott. Megjött közibónk Szuper Károly színtársulata s „Jó barátok" czimü nj vígjátékával üdvö-zölte előszűr csütürtökön nzaz anguezhis 28-ánla kanizsai közönséget, hihetőleg gondolván: régi jó barátok vagyunk mi már a kanizsai közönséggel; d azért találkozásul ne szomorkodjunk bánéra vigadjunk, ígérete szerint csak rövid időig akarja\'mulattatni városunkat; ahogy ezen kis időszakot is ¦élvezettelj esbbé ^Éfy6! magyar síínészeink egyik csillagát Egressyt fön azives megnyerni véndégözoropekre. —Mali héten érkeztek meg jeles .zenészeink is a topliczaí fűpddk-böl, ahol hallaták kiképzett tchetségök valóban kclli-mcs eredményét a ugy látszik, a fürdői gyakori zenélés nagy gyakorlást"szerzett-nékik, mért uj darabokkal -lépvén fol hazajuttok alkalmával, meglep.\'téat okoztak közönségünknek. " () Aug. 20-án estveli l> óra után a vnrasdj- vagy városunk nyelvén nómet-utezán- tűz ütütt ki, mely egy ozipészt Bzegényny&tett, a tűz hamar clfojtatván tetemes kar nem.történt. 0 Környékünknostorat—tudomásunkra. Egvik Vkovocz Krisztina horvát nöKolliitszogen (Mnra»Ke-¦Tesztur)i Kftn^sától 2 órányi távolban 116 éves.— Másik 112 éves jó éjmógü fl?,opotneki koldus j nevo Máder György. * Cí> Aug. hó 20-án esti & óra tájban Becse körűi Kanizsától nem meBszo a.yasuton a ez. jakabihegypáss-tor-Fáathy t^bbszüri haszontalan „megállj" kiáltások után a vasúti őr megrettent néjet megdagadta"8"f0ld-höz vagdalván, életétől akarta megfosztani; do amint a félig, eszméletén kivül fekvő nő meggyilkolására CBizmaszárában kését kereste : a haláltól megy ed t no ítsszeszedvén erejét a közellevő őrházban, aránál ke-jejett menedéket; mitc-Pásthy a közeliovÖ hogyro szaladt baltájáért és aa elébe kerŰlöT^iérdézésoro egyenesen azt_ felelted hogy a nőnek ía<^\'kell Jbal-mia; s elérve a házhoz, fejszéatésckkclAkarta betörni üz ajtót. Azonban Deli sárszegi volt bíró, \'vadászaton levén, a hely szinére-árkezétt; a nrintán sVgónbszaág-ról-ismert hogyplaztQrtt~merénylttétbl hasztalan tö-rekvék elvonni, sütea Ötszöri haUlvágáBtintéflett a volt biró_felé, do mit ex szerenoséseh kikerfilt^ amin-tán_-_h_allotta ^Ble., hogy; snjá+r^]roa^^r4MWakar-na-inni^, agyoolutte. —^Pásthy begypásztor, tárta-tik Hajnal Pista és Csehi Miska orgalSájinak^mi ab-"bólis sutetaz-ik^hT^. agyonJövetéso-eJ^ttJ^kál.^ Ferkót kiáltotta segítségre, mely utóbbi név.-Hajnal Pista oximbora nevie. Mondatik, hogy Pástby bosint akart; álbú a főót emütattnön, ki «tlöpa«,miatt be-árulta^ Örülhet a\'^örnyók, hogy egyligoÉioss! eoibeinral kereaebb van.\'1— lHo\'megemliteni^tkog^y\'A-fiataliA.bá-tor szívű Deli,~a rihtok-.riá^SlO^Cmúas, kit » ssflntelon balálra kerea^aaerddkbedfinnét gyakori radássaái]7 s méltó, o\'ögyTjérdeTnr^dsísékr^T- t^-^-. • A\'mutt számunkban említett,-sinagát kitdnte-tatt kapos^va^Ttooiwra-magyaf bíirtositó táraaaágJnár illölog jutalmaxá; az érdemea .Tárj^jUrtáca \'Jé majd eáaWbele törődik aáon gondolatba j.\'lrbgy ia^kS-életet-^ áldoz\' mások nyűgalmn sl-a kö^ngy^iíi-Hzírmaágaért, leégett ruhájára jó lesz egy daral^B\'ftös -^\'foltnak t! 7 \', ¦• Aug. hó 2íl-<An Aixer Lipót hángveráeiiyf adbtt 3[apoavárott Heller Vilma k. al \'é\'si\'fresatftT: Imre koa-remttkődésé melletrfa fiaml mflttóBf^iigy a kfiare- -makodblcct élénk s többkxBrffa1 ttfp^ókkal-\' fogadta -a kosonség.:\'\' \'" rl",:^:.\'i;^-i::\'^r\'\'-^\'ii\'v^. ? Somogy megye székvárosában is mükod^írBi-tir-snlat nem-csak hogy thegaíákaU^hanen^ áxon~órákbOT,\'mely^kb^ ságinJ^á:kéHÍC fbat, ¦^l)\|ög^kíj^^jlggBti \'tí1&f^0ú\'^UlfyM\'. htnih* -n?íú\' is> művészetftk^é^^díaííl^ nem- -. fognak hullani a virágok\'. . ."ElUrc iíju uenizodók Itt jelen int. . . a jüvö vár !! ^ üiízuaépltigépet vittek egyik nap I—an. ke-reaítül. — NI, ni súgnr, mi iiz ? — kO-rtli a impazáiuoH az oda való kibbirót ? — Hit aógor az ar aDglafl-Bzor8zi.ni, a melyik a kévéket veri (és azon. "pnjk\'támUat, kiknek oieleg a kasza és kapa vége). * Újra küzdüiliiek u fuluBi tiujjuurú órák, mi-, iy^kben a gazda azt binja, lia pénz.\' \\an; ururuvst ódaKagyoa hazát, csak lakút kupoia WIl-! a l\'aú gok .Btnét a klieavb olott, \';\' Srorabaton (au^. délutáni ur kban beállít \' & fegyvere rabló\'Büsíibt\', UtuŰ István házához, tnaini i a háziúr távol levru , miután az ört kint fVbillitottttk, I berontotok a,lakoBz-talyba. Elkezdték a Wrrtlu-imut l vallatBj jgl&z&r szépen kulcsosai^ azután pedig húrom i fejszével, üpszu-vissza vagdalván, — de az bi?..nv 1 nem engedett; elvinni sem lilntrtt richczM-^-j ím.itt a gonosz vágyaknak tubát hajuturóet kellett uzunved- j niiik. Ekkor ÜBbZL\'BZL-dték a lajtr-ipákiit. a hdzhilrtjil^-non díszruháját, kardját; b--í\'upitták lnvait, s i o\'sz nyugalommal tovább állítottak. De kát a helysív né-js?^ néste a* utexán. és kapában egéz csoportokban, hideg vérrel, gváván ! . . . J Innét Bonnyár a mentek; rz izraelitát kirabolták, j nejét összeverve; s i-gv kűinivi s legi-nvt, iki épni <¦ pprezben dohányt akart vásáraim; özin-; iitit»gokk<l fögad\'ták; az egyik haramiának már itt oldalán 1.\'.-jrott a BüEübcn d..rz(.tt kard. A rablás kó2t B-.imy.-in német szavakkal mondta a vez^r : no, tm^t Kunul-, vagy Kiebárra menjünk-* V — Ki&bárm, — v<ilt n vá-"-\'laTsi. Mig a haramiák rcndvzt^k macikat, n vis/hir megelőzte ükét Kiebámu, a honn l--vü ctuMiduntk azonnal kimentek oly blztoa..helyre , honnét a haramiák I meglepetése aikort kcesi-gtetubbnek tinit í<-\\. Mi;: a csendőrök leaben álltak, — puskadúrejt hallanak \\>z-hang űzni az ci\'dbkben, a uiintba a faluból haiipzull j volna- — Máfl n Um mentek a li\'lysé^be — gondolák , magákban — s már fosztják a hrkusokat, — bi-meu-nek a hulvsegbe ; s <z vi>lt a haramiák BzerenOMje; as őrjáraton kint L\\ö eei-iK.i\'intkki\'l iltkuzt.k a haramiák, s ott dörgött a l\'< gy ver. A kishári határból aliil-dÖfctottck n mocBoládi tetőkre; itt pláne formális chaLi \' TOltjTttgyncgTVűJi h-vetváltijiiulaharamiák e^esend-iírök közt; mclvnek eredményét nu^ nem tudjuk e aorok "írásakor. - Hol állunk niegV mi leuz ennek vége V — kérdezgetjük egymástól. A nép azt mondja: ö nem lesz — pandúr; azért fisét, hogy személye: ÍK vagyona biztordtvn legyen. —Igen ámlde lwl vegyenek, b ki turt annyi csendőri, pandúrt, vadászt, hogy minden helység, puszta megrakva legyen? s még is biztos-a az eredmény, midőn a Süivánv járatlan utakon jár ... a bokortól is hírt baíl . . . p jpbbán tudja, hány forint van zsebedben, mint magad!! Mi még ugy sem hiszünk biztos sikerj.; siker ceak akkor lesz, ba minden helység maga. Őrködik a osemély éa vagyon Bzentsége felett, - ily rendkívüli esetekben]"—"b hir-már inas segély éa mentség nincs, talpon áll ón^ fagyvert — fegyverrel rer rí.;.?, .mítla? tüHtvérj^ rokona, barátja- családi nyugalma, jóléte, dúlntik .fel éa vére\'folyt\'"Midőn azt látjuk, -l.ojryjws. té^ed ídnek\', (un/t-iur.k; holitap már - megíehc-t — • A.ig. lió 24-én d. dezt( tett Man:z.il!bau a n lesére, következő miisoro: tjei,-1 f^lwhussTi: \'mrzólmre. e/imü daljatekUh- ei»kli : F.jrencr átirata, ^Vaguijr Ií. Tanninfis. r ezimu «p\' jáhól, zeng Tán flöadjn: M-áár fri-iil^. Ani M.nverbeer „l"»r.]f.g R..W" ezhun\'np-ráiábóJ, énekli H.-íl-r Vil-Hum-ir.-ík,u. f-.lilva.-isa l\'altiV Zaigmond. .lési emlék," malvar Uíku és frías, szerze criir kistT-it»-l íwiuíuráii t ln.uljn .• ^^sz..nv- A , 5 órak\'jr míiverseny ren^ pyar irúi s\'\'g!\';ly;iiap nÖVE-tttali rA tarB;isélet szükfié-\'<.-. rK.ítnáncá aTruubndour ^íe». Káln;.:«. Liszt nli^MsVt _ .,_____ a \'"rtpeket; Ifaul lenne a Xlsát. Vfi-jonk mf^ ybIb. , Keisthelyre. Err_t a »tinim iWlii Jütt N-ncíu A nem haitoAlbatá bitirlokal nntwinralíttiak A-nnk, Eé-ihe. Ai nloltó tsÍaQt hoiaid k-ildtuk, 6ogj ntiíliad Lonriunbaj nt-&;lepnLl, lm tddolaid retünk, to^y-h^I ta- Felelős szerkesztő: FÖDQRJHÁL. heti-. iaa k. a. -Ország^ t\'3 ez igán Imrer/Á-n wu. rMa<A-ar dall»k- kU: lLdler Vili.,,-.öl, Mav"rbe..-rl"trdo!r li-¦ráji ^adja: Máár <>v i.»zreraü k..dni. A s-z-l!,-¦ltunk : mi a bwét-l. - valja; l k. a. Vcszi-.-r Irarzú J. Ábr nd- -trz;„,üop--A«-r Lipéft .iWr,;UN,r... h-.riik inása- C-ak n t kjl.lj. Ns^Llt posta. S.-Vi !¦ nlran r^\'i j ¦ I ti tHlU\'l; .i:uv>u k«-h BLirnbr. 31\'Ac maip wm kaptuk Tulln!.iuik, P K -ba. A-t ,rjn •¦\'h^\'íii , Iiá: — kritUijFüEiputi \'* Y^y\'iAruat ig; b< L-«k. A p^\'.UikÁtol tivu! kell Iciuiiiiik , k. tnnít Rirír cap-r lnjHftiuknak is. Siip.-t Ti.k-kPfű, N. P^unk A\' mff u-ra 1 vuluki a hngymáíi4sbau hnnj-a:t rA^ja . magát U>>i«iilra<r?rja ; tf-BíCn mt? esi- utiik ki.-Ui nek o.i Gazdasági íadositasok» Xaa;j -Kanizsa, ang."29. Minthogy, e máj-tartat^ ísárunk itlkalüiáral a száJIitmányok.gyérebbek és id.g-.-n vevők t-pen nem..voltak, gabonaOzhídnk I lankodtabb v.jlt és eemmí tSlünGs^nagy"Vé\'vákek ue-m ! tortént\'.k, minek knYuikeztében mindennek; ára4fcjelJi j -es aa aLm^nj(^-j-przaUÁrnL-frn i^hrtny \'_^..... j kaojsur, aug. hó =A- termékárban a-mult ; bit óta kevVa-^aitaias; méröntént^iflr krajczái &0B. " " ni> kr. 4 ftífr kcJ\'t. A rozh 2 ÍL 20^50 1«»-2U krlg. 2ab I ff.\' 4S kr. t, n-hány krtijcz.-.r emelkedÍBBel. g. l\'i. A hét frjyt.-m gabnaüzl¦„•tünkben ¦ irgíilum vi:betü észre; a búzára ugy, d\'iiaiieuH\'kre nézve átabinoa csend ál-ijú uj zab érkezett már Bácskából; kn- .rpa t Uaiüt . i;,-; .1 !nk l-e ói ÚTij, i-iiitkiS tuJusitÁrT- n taUVt r .,Mi-ti]?ink Lnodimba-" Ön T.1, hr.jry kií/vlrül afi\'l.lrt Utuá íí i-nnt, kopy itt mit miveliuik , itt ni ptJijr," \' fi.if f to.it , van i-jrr Imriitiiiik k! u ( 1 nrlk .1, A buza\' krig. Az , Mobt\'ís kei Í^ÖI". ti igen es-.-ktly mint a t<ji\'»i f bitt b--. Kethüjúuj zab érkezett már Bácskából; koricsa alig található a helybeli magtárakban. A v\'iíf^ apa\'.i. az. időjárás m-dep. — Az árak következőkép j< -Ulln-tök: Báetkai <. bnxa 83— Hl\'/; font. 4 ff 40 kr.— :» ft l\'Jhr., barkai nj b. &4—>rf font. 4 ft 40—5 ft lU kr., rúzs Ttr— 7« font. 3 ft 10—40 kr.f árpk serfö-zökm_k, i\'.Ij — iM\'funt. 2 ft 20—4C\'kr^-árpa kösonség-cB, C2-$4 font.\' 2 ft—2 ft 16 kr., hindii kukoricza^82— ?4 fönt. -1 ft í>— 10 kr:, o zab 45—50-font I ft77— sj) kr., uj zab 42—ló font. 1 ft 63—70 kr. fOy.TL.) 1 \\ i\'MprOm, Buza: 4ft 10 kr. Rmb :_2 fí 50^ 75 ki-. 7-ab; I ft 65 kr. Szit;H\\iir. Btiza: 4 ft 40 kr. EoxH:\'2Jt 80\'k>, Zab: 1 ft rti • kr. • érk.\'J \'¦-Ura :juk ii Nagy -Kanizsai eleség-piaczi árak: Anirní«tua29-én 1862. - \' ;T" . <KA\'ftJunk" — nnpyon papnkL». . ingjuk \' — inogjel\'iiik Koran udn-. K.-m vuníttt fl , Q?^k kdtt van, m-hok ^vi-Ugi.t" k-ru.-k ¦ surf is nyerik . n t-.bbit >¦ k>.»i.iiij.ik. II. Ovtilinik. FnJRion. Mik.t jiln « igíret Dulmiiiiyoifiiik. íln azt irta Ipjtkurr-lcbh, h^pj ha mi-«hnl j-ti-ni, legniatib a nyílt jnnúbnü it.ljuk k. hadd li.«ía ÍJ ... Krkl ?jry.:rkii iii.tik kát, p a kiiiünst\'gre rútítunk par-UnJl\'iral. I\'ipj w- Sarr- is " aiért . flrhwPcfaAtí t slrliilrrtt\'ki, ^ W<íb-. r» Lrypnik miJrik ki . Üpymíisnak kuni., jára, Lu mu »Jt-Hitv í.m. * Máma i:iim LAjpi.iktiíii ¦ Holnap ri- t vIS W, li.-.i.JU \' Sor liot^i a kcd-tTnict — _ . S hopy mó-t «drt kin,-a»rn Epj-n gyütröl emreenft 1\'\' „A pparga turnielósiül." Ki nr. bmartiné a ?p4rpát J a-írt kevis idti nmjva — biJalaíuuk Lplölo. Si- bontsd n majrrart." Est mi is kfkflrjük maj-tmkoak. A ciiract jól valaajti de a ü>Lbi.. . tTibbi i .. . .,EljAr.\'l- cn Eü.iü-ni.\'\' Jó í Cíák küldje ün, ha m-paM i ,1p puík/.viil " ur toltál. — As pIpö küldi míny már — tüam ra. ,.Apr,-í%ok " FcHin«ii\'i!j«l. ! KinUyliíit roa na ! Zsrro\'yi-llía Krk<>ili-is.lTB.\'t -! i MarUbuc . f-i.l \' \\ B-,j..\':\|,ii!l . . \' ,. [ ! Ir.VsraJ . } Lndcsii itcr-j- i ! Szalonna . . I"..ut i ! Ilii ..... i Llara-kára j Asialt Biiiva , n t r3j . ¦ . . i, i Hl ..... . „ ! ?Ajt ktiiJJní?gei „ i I i — \|j Boíjonjn\'\' ?.\' !a^rí; : i - íj Wp. . r- J 1 \' \'„ ; - j! AJrm . u -l-l! pio . .¦•„ ít j; Píihr»" .\' ?- ¦ ít \' KulM . . ttcse - í í* fi Tíj . . . . - ¦ „- 50 i Lnd aizoi^ . danb ¦ i jc IWmJ\'w.viwjp . \' „\' " i i - jriueH . . -¦\' « JPalylS "- " - \'13 í: Ciljfa . „ -.:_{! „. 12 jj Boreewt . Itctíje SO \\\\ Gyfijn51 r»ecset „ - : 18 i Mr .... . ¦ \'-„ - ! - 36 AlUniadÓMflaK. 58/§ oBxtrák órték . . 5% MetttJJiqupn . . . v. 1899JÜ iümjtgyek : 18M-ki .» , • • 1860-ki n FiAMteheniieii(i.r.i(ctteL iífjir ,..... BAntAfPj horvAt, bzUt . Erdélyi Bécsi taörzeaug ----= --\\^r- aa-án. BMbbDÍgt kölvfnyet. 67,Lloyd . . 6^/a Dunagdchajóziui . Bftkz4lu?lfiyfiltít-12 bón Betiivenyek. HU,UaM>eti ... ¦ ^•^nui^ti twnk ..... j^foomple bank ¦. . . P.ltilinabid .-: Ejuakí-yaBnillyo AlUmvaapal^a ¦ D«li vaspálya . \'ifi vaB^rtlya iTO^ati 05 H5 B\'J Rb 62 — ?2 10 fii 60 89 40 72 50 70 75 63 7& 90 — ffiTT? Hitnlin\'fézcti 100 tó.\' .tó.l&iÓífcllnjúzisi 02 60 _. ,82 40ÍSnlm 133\'— 90 80 73 -1\' 71 28 .70 25 100 -, 91 — 97 _ 99 50100 — 2.06 — \'E67.t..rliázy lifro.40 iSnlm -. . „ . 40 ,„ Pilíy 40.;. Clary „ 40 „ Bt. (í\'cooifi pof 40-, tBndní40 „ IWmllisrlit\'rlítill.SO „ (WaMstein gróf 20 „ rJvegllíYÍcll R 10 n ¦liárpra hónapra UmstiTilam (lOOhtill. frt) IWs!mrB (lOOdélo. n)il08 60109-- 036 — 223 — 423\'-^ 402 Adfll ir Tuilott liT ¦ 129-90 130 20 94 — 94 60 93 60 94 60 36. 76 37 25 .37 75 38 25 34 76 35 26 38 - 3S 50 36 60 37 — 22 — 22 50 21 60 22 — lö — 15 25 Hamburg Lonilon \' .pétizncniek. __ Korona . . • 1940 ! Cmipziifi nrahy ¦ 4t 75i"Kai«il!7Bml!rir . r \'.mpcrialok- 205 7:76. — 032. —. 220 -!420" — 39« ••• j 1935 243 7i !156 —[161I — [Ezilit !146 =]147 ^ (ÍOOJÍ. B ( 15L. SÍ..J T100 frank ) 129-26 129 75 61 K 61 40 96 80, 17 70 6 1 JQJÜ ÍP 62 4.7-80 -B-n •rd-_32 II) .57 121\'. 76 127-26 .Piaczi árjegyzék áz 18fi2-ik aug. hó 27-én tartott -hetívásár\' alramávaL Gaboua nem : fennesxtmeny Árpa . Hajdiua . Rcpcjsa ijaá „ íavaa^\' Gabona nem tfnnet.tmeny frtíkbca PG— 84\'!. 83—821 so—íu;j -70; 70—68Í 72—~o; BS^JiOi 50—40 44-42! 86—84 52—60 72—7ff BD-FoWr babnak 70\| - \' — íjubacpnak — Iléznck \'¦a. laérBje maxfiája YoSiénának - 9 90!;íiyíipjunak SUjj 75"Őlfa . . . 70V \' - \|i0j"bornak\'akÓ3a . •¦«:, —Kjjxjrnakr..^ .. •>u: - •165-TT 125 "r\'-\'é \' 5-6 8--1Í) IIIRIJCTÚSKK Jfirdetnrény. "Ezennel-\'kö«har^tetilíTrogy--ezoii-»íiaaratt: PnlinLuro-dalmi Gyár Laarjákon Nagy-Kanizsa mellett, létezett gyári ttgyT nökgefe 1862"-3ki sz\'eptcmber PsS napjától megszűnik, és ezen ügyléttel további kötmények nem létesíttethetnek. — Mind azofc, kiknek az eddigi ügylet1 ellen küvétele\'aök volna, magukat Í862-iki szeptember G-áig jelentsék. -To-váb&i.iiwairUl adatik", hogy a lasnaki gőzmalom hat kerékre felállítva, haszonbérbe fog adatni. A bérleni kivonok meghivatnak, bogy a feltételeket a lasnaki gyárirodában megtekinteni szíveskedjenek. ^ Palin 1862. auguszttre 24-én. CLEMENT, GnEIMER, ¦ r,a d\'áus. - .-MfUtósigos-grdf Tolnaú Fésztetits-Syörgj\' nr. ö nagysága wurgói urodalmitiszrsége részéről közhírré tétetik, Jiógy a most nevezett csurgói urödalmi, mintegy 20,000\'hóld\'erdöhén ezen évhen termett rnakk, f. évi szeptember hó 9-dik napján, reggeli, 9 árakor Csurgón, az urud. gozd. irodában, hol a feltételek min—-denkor megtekinthetők, több "részletben nyilvános árveris utján fog eladatni. - \' Bérleni kívánók a jegyzett helyen és időben a s/.okutt bánatpénzzel ellátva- megjelenni szíveskedjenek. \' Csurgón, aug. 17-én 1S62. :iü 12-21 Az urod. tisztség. Halál és vész minién fcrgckiiei! 5izony^ok"liBrl"á 1. Crallra t a 11 an ___ irtószer patkányük7 egercky jjulusKak--<?s-—.7 sviíbbogprak loirtására, ~~ -iiMly;xcrt^nlirJü)á4ojiodÍkjztí_c^. közönRég figyelemébe ajánlani. Aloiirt az általa feltalált I.rtó.mt\'rének Ültet efgtflttkérjüB t ugy magánosok, -min hállamlmté^. iájtők általjdanoU bjzpnyifyápyokknl magát igazolni, minéifogva-szamos megrendeléseket remél7~~ •—s i ¦Sí kis-komáromi urodalom részéről közhírré tétetik, miflse-rint Kis-Komárom mezővárosában a bor-mérési jog, folyó évi október-20-áu reggeli 9 órakor, Kis-Komáromban az urödalmi irodában Í863-ik évi april hó 24-től számított három évekre a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni a feltételek aa irodába megtekinthetők. -----------— Kelt Kis-Komáromban 18(32.aug. 27-én. 37 (3-1) SEMETKE LáJ0S9 nrodalmi kasznár. Vas is U iieiietréí Nagy-Kanizsáról indul Budára ^ , 1 ú. 19 "Kcsztholyro érk..... - í - 2 „ 28 BogMrdra"- „........ • ... 3 „ 20 Szántódra (innen jár a gőzhajó Füredre) . . . . v. 4 „ 1 Sz. Fehérvárra éri. ... . . ... . . . 5 „ 49 Budára_ „ . . .. . . . . . . .8 ... 2 -Nagy-Kanizsáról Pragerhofra iwM\'. . ". "í „43 Csáktornyára érk............ 3 „ 6 Pottaura\' ........,..... 4 „ 27 Pragerhofra ,............ 5 „ 2 Budáról N.-Kanizsára indul ..... G „ 30 Sz. Fehérvárra érk............ 8 „ 33 Szántódra (innen ,i gőzhajó jár Füredre)..... 10 „ 29 Boglárara érk. \' . ... ....... 11 ., 4 Keszthelyre „........... 12 ., 1 Nagy-Kanizsára érk, . . . . , . i ... is Pragerhofról Nagy-Kanizsára..... 9 „ 3o Pottaura érk............ . 9 .. 59 Csáktornyára...... . . . . . . . 11 ,r 20 Nagy-Kanizsára «. . . . . -12 „ 49 P.ii&> "f \'•¦ V- ¦ ,,: .irt" ,\\ tflr ,1 reg. 1,\' v- \' „ d. n.\' : —-.-^--^Exen.szer 10 évig-is eláll és mégis sikeresen használható. \'Kkplató"Nagy-K^rrlzBanifgycdül^rak-Fe^eIliQfer Józsefnél. ^Xrm effádogM«IiiietíMlr;\'wel)vHÍe!«\'Gattm»iin névprcséttel vnn rllút-émrt használati ntanHásíal f KyQtt 1 frtltl kr. o.~í......... S0(2L-í\| BXESS OU\'WMANNj;veg7«« szabadalom-tulajdonon. =: \\i!g}\'esTonaí. Nagy-Kanizsáról Pragerhofra inchl . Pctanra érk.........^.. Pragerhofra (csatlakozik a^riesi-Béc3Í\'vonaUiöT)~ Bécsbe érk. .......... Bécsből iWhí.......__ . Pragerhofra érk. \' . . . . . . . . . . Pctaura ¦ ..... .-¦ ... . \'Nagy-Kanizsara érkezik ..... . 10 ó. io p. eitV . 4 „ 20 „ rügj! ¦ .. 8 .. i\\ . . 5 „24 „"este • 9 „ 30 „ w, . 10 „55 „ estp .12 „23 „\'éjef .5 „ 12-„-reg, könyrkereskedésében következő szakbeli munkák kaphatók, melyek a közönség figyelmébe ájálj^I^íak,,! tűni könyvek, inBgyar, német, olasz, angol,\'latin, gBrüg és sp»ny6Í"n^elt mogtariulására. — Tlieologiai, orvosi. Ügyvédi,, mérnöki, katonai\|(mjíjréii Kereskedett tankönyvet,ikönyvvezetésJszAmitás, leveiez^\'ínegtá\'niilj «ára,.áiLiiizjkj]n;gi»iiiertt!téee, árucillc Úúiif&.—~Siép. irodalmi \|ö^faw Hagyarok története s egyél7neinzeté1c\'\'t8rlénctij topograpiai és-sttt^ tistíkai leírásai; nemzetek, országok-; jeles férfiak, .városok,,furdíík^és éh neV^te»;-helyek:.ismertetése magyar^\'néniét, ¦ olasz, franczia óa angolíryelven.-^— Mezőgazdasági iAUiii.dk u. m., s^yltf-, gabona-, uiág=V . fÖldségf«yamölos-,..selyem-, méh-:\'és juhtenyésztésről szélé\'munkák. — : . :hi^(»_émta^r^íönyvpk,:-ja; egyszerű:kiitéstfll nlogdiszesebbig a lpggaz-dagabb válaratékban magyar, német és franczia nyelven; néhány uj "^trajfflutrtól egéí^ 6; forintig y "faleg bátor vagyok - a tisztelt ial. -gyeniek::.selyem: vagy \'liársony kötésű,\' bronzzal, ezüsttel vngy ^arahyV nyal.^iékiteU imakBnyvekct megtetintésrp nyalni, ára" "6 ftdl^rj 5 ftlg. ^iideiJhemtt^^^n^, falLABC-táBják Városi és falusi iskolák szt máwinmdeo hitiélelezetník. — SaSíároi, Ibliépen klemollietfi. \'fcsij&«rt«ws?.:-jlllgjr»»"\':j Szdtára" «•\' magj-i S^^Sjghjg^mmmiM: ívteSlTÚlá fllzéthek-\'_ ..... ^g-r-éi^iná^l.\'iratuk niifláen-kor— éa^jiem-szamára-;magyar, német, "¦"lí^ajangpl nyelvenj.-\'továbbá-táTntéltés neve\|8k számára.— Nyefy- regények, balladák, novellák, kbltéjzeti-és egyéb raulartaté niíi^ij^ )temekirók rniivsí^Biagyar,-némot,- olasz, angol és franpzia ftBvtet&Ws ütazdti munkák,; földabroszok, tervrajzok, éggömbBk, köszönti! iStW vok, szavalmányok, szakácskönyvek, ház t itoknokok, szerelmei leveitt LÍik. Dalkönyvck, hangjegyekkel vagy anélkül, finom társalgí^ifttnyj yokrés virágnyc]vek.-DÍBzmUvQt,gyiinyörU-katésekben, ítitfféHKimJi készitSknek divatlapok, népies naptárok, -zsebkönyvek, múttakön tW^A Í0»y«ek_épitamest^rok, képfaragók,: OAtaJosofcos;áoS(ífci«»Aaí»a\': \' _ / . is^Wajditií Tózdcf-kiadé.lati^é» nypmdatulajdlJTIos-Nngy-Kaniziiaii. Xagy-Kanksá. I. évfolyam. 8rS2ám.. í862. szeptember 10-én. ala-Somogp kö/löiij; Ismeretterjesfftő kp ilcgjclcn e lup legalább egy ivón július hú 1-tÜl kezdve minden hó i^en, lü-enps 20-áiu.~ Előfizetési ár ptwtáni ezétküldéíscl és helyben házhoz kordra egéfis évre oTrt., félévre 3 írt. — Minden egész éves előfizető a laptulajdonos kölcsön könyvtárát az eddíg fontálló feltételek, mellett fT áron lianználliatja. — Kyilt Ut egy Petit Borért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorárt 1-ür 7 kr.. 2-or 6 kr. és minden további beiktatásértő kr. s bélyegdijért 30 kr^ fizetendő, ^ A beikintúsi dij b a lap késelését illető minden tárgy a kiadó kivntulhoz >agv-Kanizsáríi; a lap szellemi tartalmit illető közlemények pedijr, inrr minden levelek hérmiüitvi\' n szurkcsztusL-glifiz küldendők Kapós va emények pedig, ugy minden levelek Hitelintézet és telekkönyv. * u. A czélszerüen berendezett telekkönyvek lehetnek ama alap, melyen egyenkint, ugy összevéve az egész nemzet szHáidan\'építhetünk. Minden idó\'kérdés. — mert minden az klff tünő szárnya körül lebeg,— ugy a telekkönyvi intézmények ielvirágozúsa, azoknak a fogaltm tuganyofságárai visszahatása is az. Idük érlelnek eseményeket. embereket, in ágiit a mindenséget. Azért ha a telekkönyvi intézménynek rögtön nem érezzük is ama hatását, mit heroícus szereknél a beteg, azt ije magyarázzuk életrevalótlanságnak, mert ennek ok\'ni nern_ magában az intézménybeli, hanem azon újdonságában fekszik, mely fiajárja annak, ki az életbe ifjúságiival lép. Ep ezért nem lehet megütközni ha ez uj-donszülöttnek nem szavaznak miudciiUtt bizalmat.. - ............... ......s. ¦ Legtöbben belátják szükség-ét, de óvatosan\' használják nagy Fokau. Nekünk magyaroknak dicséretes erényeink egyike.: szeretettel ragaszkodás fisi szokásaink--hoz-j--oz ujat, ha-^OTi-öninUrünk^fejjük.___^ Ez-oka egyrészt;-mv apatiiiánnk_^ niejy jogéletünknek a telekkönyvekkeli viszonyában észlelheti!, míg másrészt sokan nem találván törvényeinkben ez uj, magánviszonyokat formalizáló Inté-zménynek -alapot, — attól azjndl^ genathst megtagadják. Pedig lehetetlen hogy sokan tisztelt olva-J ipara^nrrm csatorna, melyen a külföld vel5i Korsóink ne éreznének jogUgyeikben hiány"t, — j zánk szivároghatnak. r különösen ha jóravaló Jnmnkás népünknek a Ki nem ismeri kisebb gazdiinknnk" ko-pénz-einbereiveli érintkezését s riszonyát taglal- rnnkban pénzbeli szükségét?, ánoa a panasz mindenütt „nincs pénz," núk, — melynek pótlását, egyéb jótéte menyein íulüí, a hitelkönyveknek ne erezhetnék. így például hasznqthajtúnak hiszem én a telekkönyveket a kölcsönpénzre, ugy a kölcsönző mint hitelező álláspontjából; mert biztosítva érezvén magát az utóbbi, kívül Hdverteti törvényes kamatokat gyümölcsöző tökéit, míg más oldalról a hitelélvezö javításokra, melyek pzoin galmát jiit\'álTnazüitá" teszik^TTtgy-tiagyebb mérvű vállalatokra fordítja ± s Így gyarapodván az utóbbi. hn egykor í\'ljön a \'fizetés órája, nem csekély nyereményei után örömmel törleszti kötelezettségeit* Szegényebb népünknek az uzsora körmeiből szabadulni út nyittatik. Az árvák fekvő vagyonának biztosb s tiszta kezelésére hathatóaeszközül ?zolg;\|]. FelszámíthatJan araa nyeremény, mely egyesek jogviszonyaiban eredményül kinálkqziJL % Mit szólhatunk,- ha ezekhez nngybirtokti polgártársaink , a fekvő vagyonnal biró keres-1o?rrok7^^ViUjina&nnJin-nínk- nrnrlalrnainak érdekeit rnérlegbu v üljük? -—¦¦ — Az alsóbb osztályok ipara csak egy megye gúnkat í a szegény földmives Iin orrával szántja is földjét, nem vagyonosodba tik. : r Azt hiszem, egy más okon felül—:ine]ynek taglalása c lap korét túlhaladja —: nagy hiány j mindnyájunkra a hitel néni léte. Sokszor kell szorgalmas s nem ritkán^vái-lálkozó" leleményes eszű mezei gazdalniriakj nemzetgazdászatunk,"és saját EZomorüságuÉra a kérlelhetlen nnonpossnmus^anrn5tgHytigT)d-niok, holott ha tér nyittatnék fekvő vagyonával a pemtplaez, forgajmábári szerepelni, aligha a németországi annyira dicsért raralis élet példányaid nem hazánkban kellene majdan keresni. így mi marad egyéb hátra, mint a személyes hitellel szoros i kapcsolatjían álló nzsora örvénye felé bátor de veszélyes lépéseket téhni, melyek iitan>gy silfeyteiimT^v^gye&émégygi a vegrofnldsba sodorják a lcgmunkasb, legvállalkozóbb földészt. * De tegyük -hagy iél a takarít-intéietek,\'" egyéb nyilvános ^pénztárak, \'ae maga alüfélin-_tijzpfe,n nvnlvánköhvvek nem létéberr,-megnyitja fáfwtsait- <i hn?7il foly\'rmiodóknák._ Ezen pénztárak mindenesetre . biztosítva is agy táj érdekeihez van köt>~e, 5ug~^~n^gypké^^karnak^lenni, im. pedig tdek^nyrek nem lé-vnn épen ödahivatva, hogy nemzeti vagyonossá- tezríck, ugyan hol találnának oly biztosítékot. feije, mekuuk -mely n^nfnf •p^-rp^it minden "csetleptffl men- TÁRCZA. A legszebb győzelem. 1 Elnémult a vihar, ^I&mét-CBöndftW minden ... Eb éh újraélek! Nem zaklatnak többé Kinzú Bzörnycim, a v.Jjízas Bzenyodélyek. —Emherekkol álltám . .\'Keserű tusában\'— •^\'Enyem a győzelem I. Uű ily harezot tifhbó, No" ily győzedelmet: " \'"Szeretett Istenein! ¦ Elég volt a feüzdéfl ; . A yégbarcz kivivfl. r.-—BékCj-erő:-gclenu \' -\'\'." Legyőzni\'önmagflm, ¦¦ . •. á"eaJoBH:— mi nytigtot ad; rr.v. \' , \' A\'-logszábh gyílíerd\'ml . ^ CONCIIA kAuüLY Kaposvár.... -Az fiphfir .ntnint ii?izik ^.rnjndennapjsag1 fo-lyójáviilv nem látja azélettó\'l az életet, nem is meri föl az embériiek sem kül-^ sem belvilágá-ban nz-Jsiént; ránézve valá csak az, mit kezével elér, öröm csak abból származik^mit övének mooidhat és ajkaihoz vihet, — vágyat csak az után.érez, mit szemével-belát, — felfogni csak azt tudja, mit tapinthat,-* s megérteni? ^j-" .semmitelÖttG ái.tél és ravasza villám és a napfény, az ég és a ÍEld ép oly talány mint ön^ ..nb\'nrlételc^Tnert-lionutiy-^ ha nincsenek tsz árnyai,— b nem érez a sziv, lia iirin In1? lrtnc"!1"" ^flm PT, "em ez az "elet j \' _ 5Ii a léleknek szárnyakat ad", a _ szívnek niclegségeE,r;az"""űl6tet—-nz a költészet. Ncm-íizt a költészetei:rérteft?í mely:az érzékiségnek kerf-: töje^Tncly titokszerii-iSbrándképeket sző* a való közé, ^TÓzsöszifíé\'ví\'l_ oíímitjao szenvedést, * meghamisitja,1 .-v^^\'mö^^Íja.a;\'u3Tb^\'p^>ésk^. törvénybe - sodorja\'a sztyet^^ lelkétv clzsibbnsztja : te^erüt^\'lianem érteni \'azt a köÍtészetct",:in^y^Nvílá^ i\'mut^jaTik^agyáTHzza tatén\' niegtéi^^U^rilá^ igát\'á: maga ^áriozl^^^^ éí^otí.nz embert TínÁwgá^l, ^ ft.;nyömcYt keii-. • a ifeít -fi maga\\u,üilölcságában, .\'a ímn\'dcn kinai- val .aTragH^^cs^";-- hií^etr^z^rök-ig^zaág^t," s az etTÍt)ereket tettekre biizditvanf^nriak apos- - -- "töíniVá~^Tli^\'Wll "rnarn\'Taivá-lelkesiti..Ez^a^" költészete," meiy^Qtúdatós^urao^ _" az embert az,élettel, az életet-a-mmrlejaaeggei; . . és:ebbcn áll lételünknek dicsősége, boldogsága. T E költészetnek magvát keblünkben hordjuk valamennyién. Hogy-ez ott életre keljen, hegykő^sefc Je^-ünt^aztmeg^ által \'emtffimátosjignnk^te^ kodjttrik: erre tamtnaTc bennÜJtketkoltdink _ átelában^mÜ^-észeink, Hogy feífbgtuk-o "a meny-\' pnViKPfögtafc xcl őket-, annnk-egyedül csalbataL- _ ián bizonysilgjcle\'nz: hogy mennyire vannak méltányolva, jutalmazva- áttafimjcr~~\\ Do mikíiit megy át ol iBltósictBiílctbc,.., — mikínt tnnit meg mJiinm, rcmólni\'ÍB 8ie-rotni,—mikínt lanit meg csoloteiii, varáiaolja Pblismírjük cit, )in.Mon-magoaaágíg,i!»iel^._ kcdüiit.\'WnahitisztAnJicUtjflk, átírtjttk a.vi-síöiiyt fefcíntmílty.ís tcrcmtS.Bmbcr, -ftnnfc; ^ gzót kSiatt; Wpat-nciífjBmi e».gtra:,iiwJ-eg) ltunk más virág, más gythijbr ntan oetnü aióhimás"nyngpontotTcoreroTvíB, feflfflMr^as"-. Ji!tnyan_™en."lK\'?!í!y1J?í o«»tofal[^J«* csak együtt moijidtnink. ¦¦¦¦„¦A- t\\^t.. \'---7~jz ¦i"" FblismcrjUk ait^szivUnk.Bobweb\'bVerésén áa aí iMiijoh^iibljro gondoláira* B-núnden ; t\'ottéíffnk Tohan ^miden a Jion, etáa^t fSlma- = 52 -Wé; másrésat hogy" a kölcsönöket igénylők, fekvő vagyoiíükhog mért aranyban részeltethetnének? ^.:,"-Fv^-^..,-r---:" - _T\\: - - A nyíl vánkönyvet hiányában, -r-Jiem "U említve a kolcflgftikgtéaét tnegelffaS utánjátás^ — költséges kimutatások, — ismét — és egye-, _dül~a~"kiiwbb\'biftokoBok;iuf intézetektől távul 1 lovfö-hátxányára,—csak a személyes hitelnek Inyi$taWíkralk^om-ir;hiteI forrásainak-él vezérére/iiii~inég~ÍB á~czélsz erűen berendezett telek> y könyvek .életrevalóságával, nem egyesek hanem az égess birtok OBOsrtálynak^eló\'nyé re meg- .ssttnnék. ¦-" _____...... A oxéTsMrüen berendezett telekkönyvekről teyén említést,\' midőn errííl- tüzetesebbén szólni magamnak odábbra jcntaríom, visszatérölég raeg kell említenem a telekkönyveknek hazánk iörvényeibeni ama, jogalapját, melylyel azoknak alkotmányos ntoni honosítását bebizonyitnom BÍkeriillietentL ÍGelőrt ez érdemben bebocsátkoznám. ész--leleteim 10ÖÖ éves történetünkkel kapcsolatban álló jogfejlődésünket nem hagyhatják figycl-men kivül. / Anyagot befolyása alatti polgárisodásnnk-\'nak~nem lúszenvbcgy Jenné" czáfolója; s vala-inint^z^ha a nyugoton uralgó római és canoni -jogoknak — melyeknek nyomait magában Vcr-—büezi :3-^-kön vvébw^^lelietle^ nem —. hazai törvényhozásunkra gyakorlott, s uj. hazánkban újjá alakult jogéletünkben! félreismerheti en befolyáslfemegengedjuk—amint aztr -bevallani kénytelenek is vagyunk; úgy adjuk meg az igaznak is magáét, midőn kimondjuk hogy: az Árpádok, valamint a vegyes ház korszakában félreismerhetlenek amaz érezhető nyomai a civilisátiónak, mely jogéletünkre is. kiter- "jgdverdélrbr~Bóma- raiokáuiak-BZokásar-és-tör^ Wényeitől reánk-tapadt, — különösen tsl kell ismernünk ezt a törvényeknek scholasticus keT ¦_- zelésíben, melyek jeles példányait, i külföld. ^^retat^bén-^müvelt jogtndóink munkáiban " ffUnlltlirilr ín~erezhetjuk ezt VeTböczi mníiSajit^ nák I Részében-sa14. és 15-ik században jnegjelent aliaiaijogunk több tudományos fejtegetéseiben.. \' —-^Míndazál to^"^nbár dicső* királyunk Mátyás ázigamágos^ia a római jogot akarta honunk-: ban érvénybe emelni — förvfayhozásuntníég ie mindezen Befolyások alatt, a nemzetélet ér-1 Mtível^Tüggetlö^Ul )üadt,"mcrt jogtudóinkis inkább a hasai joggyakorlat és törvénykezés szükségeit tárták szenrrldtt. - -. \'-flyeténkóp fcjTö^ött megváltozott crópai jogéletünkkel a hasai-jog a külföld folytonos, pressiója alatt majdnem korunkig ; s igy fejlődtünk, odá ísjiogy az 1723.-107. törvényt ufc kotott a követeléseknek betáblázások általi biz-toaüísára. . HENYE. -—i-—--;. (Folyt, kav.) _____ > A nagy-kanizsai Escqmpte-B&nk. Ipar-és kereskedelem csak akkor virulhat, ha egyazeranúnd érték-méröje, azaz "pénz létezik.— csere kereskedést csak az Ős népek űztek. — A szükséges pénztömeg mennyiségét pedig csak a termesztés foka határozza meg; vagy más szavakkal élve: szükséges, hogy a pénz a termesztési erővel egy fokon álljon, a hol"aJtellÖ pénztömeg hiányzik, ott a termeszt-mények értékének szülcségkép csökhenie kell; a kereskedés hanyatlásnak indul, és u munkás keze nyugszik, mert nincs reménye, hogy fáradsága, megjutalmaz tasaék. A kereskedésre nem elég,hogy pénz létez-" zék, hanem kell, hogy forgalomba is hozassák. Volamiot az állati szervezetben a vér a sziv-kamníból kifolyván, az ereket atadáíytanul kö-rösztUlfntja,nug végfö előbbi helyére visszatér, ugy a-pénz is csak akkor nyújthat éltető-erőt, ha* a nemzeti gazdászat gépezetének minden kerekén gáf nélkül foroghat, nem pedig ha fogolyként TVertlieimféle börtönökben .z^árvn tar-tatik. Ezen aránytalanság liazánkban, de különösen vidékünkön a-JőbükkenŐ. Zala-. és Sq-_ mogymégyének millió mérő gabonát termő áldott rónái országszerte ismeretesek, és ki tagadhatná az itt termő boroknak ezer és ezer akóra menő számát V vagy ki számithatná föl a. -nyereséget, mely e táj ^Hátországából ránk "háTTmro^vagyTnkább-ltáiojiiulhaliiék?----- És mindezen áldás, ezen tömérdek bőség Nagy-Kamarát már régtől fogra kitűzte gyíílhe"-lyeül. E-város piaczán öszpontosul Zala és Sc-_mpgy termesztményéHek fölöslege-;- és. bátran mondhatjuk , hogy Kanizsa sajátságos kedvező fekvésénél fogva a kereskedelmi világban ínég nagy szerepet fog játsiani. De itt a legégetőbb kérdés: hogyan állanak aránylagos pénz viszonyai? egyensúlyban varinak-e azok a termesztési erőkkel olyképen, hogy a. külföld közbenjárását nélkülözhessük; vagy hogy a forgalomra hátrányos befolyást ne gyakoroljon ? Ily viszonyok közt Bzükséges, hogy tapasztalt hadvezérként az elszéledt pénzerőket egybe-gyiijEsÜk; éH~S2ökból egjr-eg&zet alkossunk; hogy az itt-ott haszon nélkül heverő tökéket föléleszBzük, azokat tulajdonosuk és nemzeti gazdászatunk javára forgalomba hozandók. L szempontbóLJdindnlva, elhatározta városunk néhány lakója itt helyben egy oly intézetet létre hozni, mely által, a mint reméljük, egy mélyen érzett hiányon lesz segítve; a vállalkozók nem mások., mint ama maroknyi nemes-érzelmű, e-gyjín, a ki néhány év előtt a városunkat az adriai tengerrel összekötő vaspályát legelőször ia sarkallotta. Az intézet működési köre ¦—a mit „Escom p-t e-Bank" nevezéséből is láthatunk — következőkre terjed: 1. A pénztőkék törvényes kamatra való fölvétele. 2. Oly váltók beszámitatása, melyek az illető alapszabályok szerint arra képzettséggel bírnak. "* A 200,000frtból álló alaptőke 1000 darab 2000 ftos részvényre osztatott; mely. részvények 5 % ideiglenes befizetéssel már is elkeltek. Ez-annál nagyobb biztosítékot nyújt az-érdekeltnek , mivel az alapszabályok a pesti kereskedelmi- és a bécsi.Escompte bank mintája szerint dolgozvák ki s biztos sikert ígérnek. így például csak azon_biztositási szabályt emlitjük, mely szerint minden hiteltnyerö az igénybe vett hitelnek 5^%jét betenni köteles,* ennélfogva mind a hitellel birok viszonosan egymásért "felelősek; és minthogy ezek a hitel megadására nézve érvényes szavazattal bírnak T természetesen egymás^Ielett őrködni isTognak.. Az alap-; szabályok helybenhagyás végett a nmlgu kir. -helytartó tanács elé terjesztettéks eníekmeg-nyeréso ntán a nyilvánosság elé fognak bocsáttatni. Ha ezen sokat igórií intézetnek kedvező viszahatásait fontolóra veszszük; és ha meggondoljuk Üdvös ^működésének áldását, inely-beií városunk kereskedő és iparüző része része- goalik-lelkunk előtfc-©er mc^ne-támaazHznké/el-astpptíbb. boritstmk fátyolt1 reá: mért táplál-: Jt^cw^Vfajdalomjn^ tép-: nünk a. seben, mejyet orvosolni: nem\' tudnnk\'^ -r-^ffiszen fölismerhetjük azt,., és legnagyobb aUkségünk v-an ajinak fölismerésére a társas-é^at^en. 8 van. lehet a társaséletnek költészete ? — Oh hogy\' e kérdés"fölmerülheti Oh hogy e kémkedő kérdésre czáfglya rjemmiíüi^ felel!. "Valőban, iánaaélctttzikUn ma köl&Snek nyoma sincs. Hol már a gyermeket -megfosztják korának kglténetétől, as álmieltaég \'Jifli nabályai kosé aioritvín uzt, mclvek slstt elfonnyad a termésictea ártatlanság-, de annál bUtosabban gyökeret vernek a lítkra indulatok, — > minek folytán az ifjniág alig mutat .fal egycbct,:mat ugyasazan.minta szedni idomított divatbáb-, megannyi aatomatpéldányo-kat minde» ercdcüsíg, minden ongqmütk\'odás ncTlűll,\'tnegvcsíegetett érzelmekkel, romlott TflíaMlrfelaíég szöliaokial, —"hol aí\'cmbc--rek U eletet mint. ktüBs ztókmáoyt ^kintík, roi^T>81-minfl, nagyobb fent A^uJni^öíéT^B Jelnek és abban" ha vételűtflotyitlistják aa\'erényt — ott á kolí--wetnek "Ejzíja nem.lehet, — onnan "ktflteaict testté arrva zxall tovább. - tcüig— amidffo eaak keveseknek adatoU, ¦¦^W««?fr» _a^retf81(Legy égte; nép életére hassanak közvetlenül — a.társasélct az, hol mindenki hadfatús tényezü lclict; hol akarva érvényesíthetjük RzivUiiknek minden jú és nemes indulatát, lelkünknek minden nagyra-tSrS erejét,"—hol nem akarva is magátél érvényesül mind ai a rosz, mind az a blin, mi jellemünkből fakad. Az emberek^nem gondolnak arra, ¦hogyai perez mit gyönyörben vagy unalom közt eltöltenek, as Brokkévalóságból^megannyi vész; — hogy a gondolat mi cKÓéjökben megszületik, a-szá, mely\'ajkaikf81 elszáll, — a tett miben aka-rafnk :nyilatközDr,VmggaimYÍ_mftj^milyent .a L-virág_ elhullat, a szelíd elkap ;b a termB f»rd" újra felnayel";—hogy a szeszély "és szenvedély, mi-az egyesek, magánéletében dúl vagy alkot, nyomaival ;inmt \'életér végig .vonul az egész társaság sorsán. A figyelmező bámulatos össze-, függést lel az -egyéhek klll»n világa: és az .8sz-szefr-tírsadalom világa közöttj és ami e kettőt egybefoglalja, hol u\' egyén kiemelkedik Bn-Jl^áb>iír^^ahol^»zvetlentÚ--érezheti-a^iagy-^SgeWnek éryeresét,iáthatja mint fogamzik-meg egy egy eszme, miként ;lesz testté az ige és nB órjásaá/, yagy elcacnevéraik", Ehal, — ahol a kül8n részek mint rokon életnek "egyesülnek és sstté érleük a gondolatot a városok^ * falvak, családok keh«Rn—^az-a társasaiét. - Ha a költészet sugallatára.haiígardnk, ák-i^W^^sasá^^maideiz.Jculon tagjaiban-azt Je- kintjükr, mit egyTcert Jcülön -nragaibarI:folÍ8-merüiik: mindegyiknek saját alakja, sziné, illatja és a Bzerint saját rendeltetésé van; s mit lehetne egymáson irigyelniök, gúnyobnok a violának, rózsának, ibolyának és mind e virágoknak ? —Csupán a hi&j vétkes önösségnek jut\'eszébe a tehetségeket oly szándokkal latra vetni, hogy azoknak ráviteles érdemét irigy kisebbítéssel,\'beósméreléssel egyenlítse ki. — Ha a költészet sugallatát követjük, akkor az élet nem közös.zsákmáhy, hanemjiiihely, hova ver--senyezve hord anyagot\'mindenki, táplálatul az életadó melegnek, miből hogy bőven részesül- jön mindenki: czél.- -;----.....-....... . Átálánvéve az ember életének lognagyobb részét a ósalidl éa társasági magánélet képezi, — valamint az emberi sziv legtöbb élményeit azon események, után nyeri,\' melyek egyéni világában fölmerülnek; és ha e-\'Zala-Somogyi Közlöny egyfelől, a kor materialis kívánalmainak megfelelt, akkor legszebb feladatainak ^mtén-egyikeJo^lennLmáBfelöli hogy figye-lemmel észlelje amao;egyéni világ\', amtf-társas-¦ élet mozzatait, s -visszatükrözvén annak bajait, költészetét, feltüntesse az bly könnyedén prű-saínak hirdetett .falusi életnek ugy örömeiben, finint\'irányábaniazon egyszerű fenségei>xaely razt jéllegzi, b_ mejvotabban föltalálni osak az -álmiveitség, a romlott Més nem képes. - ¦ \'", ... _ ¦ (1. J.\' sülni fog, lehetetlen hogy annak létrejöttét örömmel ne üdvözöljük. "— \' Nem lefieL_cz$liink e vállalatot a közönségnek ajánlani, minthogy czélszetüségét minden józan észszel biró átlátja, de. forró óhajtásunk., hogy annak hasznossága lehető\' legtöbb __egyénre terjesztethessék. L—Y. ) Felszólalás a Hooibrenk szőlőkeze-Xés ellen. (Vége.) III. Azt álHtom^_a_^obo?fíren? kezelés jz,e-rint a tőkék veszedelme évenként annyira bekövetkezik, hogy azon csekély nyereményt is, mikép kevesebb tűkét igényel, párvonalozza, azaz jobban vesz a töke; ennek bepróbáhísa időbe kerül; én 3 év alatt próbálgatom. Ki 185G Testen Heke-násztnál megjelent hasznos szőlőművelés gyakorlási móiija* könyvemet olvasta, s ugy tapasztalta, hogy abban mit sem nagyítottam.—az hidje el; de ki elhinni nem akarja, készen állok: vagy személyben, vagy emlékben évekig; feltéve, hogy négyszeresen jobban, mint eddfg, ne bírja javv tani szülőföldjét, különösen ott, hol még a szál-vésszözés sincs indicálva, — a Hooibrenk kezeléssel \'/j tökéje ha föl nem rag, el nem szá-rad;-dobjon követ reám, vagy emlékemre, — de tessék vissza gondolni gyümölcsfáira, egy szerfolötti nagy, p. o. szilvatermés után menynyire vette észre, hogy fáiból több elszáradt, sem mint rendkívüli termések előtt. Mar pedig a szölŐ Bzinte bokornövény, s háson-természetű t tehát ha időnként több tőkém elvesz az erőltetett rendkívüli termés miatt, mi hasznom van az elsodszöri kevesebb tÖkcültetésből, ha utólagosan reá pótolnom kell. IV. Mondám, kevesebb bort terein a Hooibrenk modorával kezelt szÖlö, mint a rendes művelés mellett; itt már ennek bepróhálására "alalinos művelési rendszerre kell hivatkoznom; hogy vagy áll az eddigi tapasztaláson épült rendszerünk, vagy nem; és ekkor Hooibrenk rendszere ?111; a régi rendszer ugyanis azt tanítja, a szőlő\' kezelesselrngy kell~t\'ljárni, miiil-a-takarékos-gazda készletével, nemcsak jelenre, de jövőre is tekintve; razaz egy részben korlátolni kell a jeleni termést, hogy maradjon a jövőre ís. Mit mutat -a szőlővessző évenkinti lemetél ése; mit a fölösleg hajtott vessző letördelése s gyomlálásn, ez bizony nem termés, de minőség potencirozá-sáraj éB\' egyenesen termé s-mennyiség~iarláto-__ zására történik; ellenben a Hooibrenk rendszere termést nem korlátol annyira; mert "az bizony-minél nagyobb vesszőt hajtathatott a tőkével, annál több termésre bazirozza rendszerét; és mintátalános-szőlőkezelési tan, a mienkkel homlok egyenest ellenkezik. Értsük meg egymást: mert átalánosan minden „kivétel nélkül szalveszáztíz f holott\'a mi tanunk kivételesen szálvesz-rzös; ott hol lehet; ez uz Aclúllcsj sarka Hooi--brenk ur tanának, hol sántít; szóljon hozzá tapasztaltabb is, ezen ferde ismétlem —szerintem ferde fogalma tení reFdszorét nálunk károssá, holott kivételesen tűrném, s elhallgat---nék vele; nem mint átahínos, hanem lugos kezelési rendszerrel. Ez okozza, hogy nálunk a.nem alkalmas helyen ezen átahínos hibás rendszer: károssá válik; ugyanis őröltetve anticipálván a V. Azt állítom, hogy utalóban gyümölcsű apróbb,, savanyúbb, szóval kíképezetlenébb\'tl^ .bora roezabb; ugy hiszem^Iti-egyBzer-^próbálta," és pedig csak egy LviLU7alIíLáib1ca^8t\'me^--gyözüdöft j ott a világos oka: egy szertehalmozott gyümölcs fa mindig satnyább-gyÜmöÜ csöt ad, sem mint a^épésint termő; mert elvégre a_legjobh_iinmus Jartalmn-föld mellett sem bír oly fölösleg gyümölcsnek megíövántatf" nedvvel a töke. - Végre yi. Hooítmnk rendszere-sok j6 alatt termő szŐlÜ/aj használatától megfoszt; már annyit mindenki beismer, hogy szálvesszőzésre -üeaa- termést, nem hogy czélt érne, do czélt téveszt h az; egyforma megbírliattí termést potom " zá-SBal elölve, meddílségot okoz, és a diametralis számitassal itt, hol nálunk a\'lwalvcsszözés-íri-dicalva nincs, termést apaszt j ugy, hogy kevesebb termést ad egy évet a másikba számítva, sem iriint a\'rendes.kezeléssel.": ..... .-aló kadarka, ködöskék, gyöngy s töBÍ igen jó termő, de alant, s kis vesszőt hajtó szőlő faj; minthogy legfelebb 2 láb magas vesszőt Iiajtó szőlő fajnak csak rajzolni lehet papirosra 4—L lábos tele fürttel lógó, és pedig a vjesszfí végén itt létező fürtöket; oly fajoknak mondom, melyek első, második legfölebö harmadik szerből hoznak szőlőt, hiszen ezt/ ma\'ga Hooibrenk is beismert, különben átalánosságba azt is, hogy legjobb minden tokét cn bloc lefektetni s megcsapni, hogy jobban hajtson s teremjen. GAAL ALAJOS. Pesti levelek. v. (Szeptember 3-án.) (Piaci, Gvlerelek, c»t»iJlrfüri!5i illjíiabAly, fo«Uk, IWiri"P4n-dör,Gii, télen lübb inogyM Tan Bndatósten mint nyárott. Quekker, gohrokk, Gaapüiok és plnndra. A» íftii iilány elöpostü. Tbea e»-h!I^k^ TafcBrífcoíiií. BbJrí népnlnfate. Garibaldi.) A pincz tele von gyümülcscBcl, a fák levelei sárgulnak s hullanak, a zöld-lakások "ürülnek, mert a természet leghívebb barátait a imádóit is bekergeti a hoazu téli esték unalma tóli félelem, a cBáBzárnirdöi dyazabályl leszállítják, (ebbül néhány lop nagyban kö-ivetkezteti a tulajdonosok óriási nagylelkűségét, a szenvedő emberiség iránti különös tekintetét b részvétét, pedig ezen árBzánítás évenkinti divat, dtTfietfi ám nyáron, hanem Őszszcl"S télen, midiin mindössze JL néhány ember fürdik), az omnibusok\' körül nem fejlődnek kJ vasárnaponkint oly tümoges BBszccsoportu-lások mint nyáron ; a fecskék ia itt hagynak bennünket, legfölebb csak egy marad nálnnk, Balázs Sin* dÖT^^Blig^tárrfecslcéjc," (most-foly ójggéayaa.^Qr^ Bzág tükre" czimtt lápban,) de „egy fecBko nem csinál nyarat," -maholnap a" „maronit" (olasz.gesztenye\')Is kezdik irulgatni,—1 e^rainderrniért? mert itt az Ssz^ s nem Bókára berukkol a téHsi Ez persto hogy nem újság ugy-c? Megengedem, de csak azért hoztam elö a dolgot, hogy megmondhass Bam, miszerint sokkal jobban szeretem a telet-mint a "nyarat azt kérdi dny ¦iUrtfr So1c^^j>faáLfjgytv már csak azért is, -Inert ekkor nevezetesen több ma-gynrcmbert lehet Budapesten látni, mint srácon;\'a nSEéi s férfiakat együttvéve. Hogyan? 77. Hit bizon csak\'azért, mert. a aok buda, mente, kncBina, meg magyar nadrág előrukkol s ismét használatba vetetik, — mig nyáron át a budik s menték Isten tudja hol voltak, mig a magyar nadrágok,—ennyi bizony a szegen lógtak, miután némelyek úgy találtak, JÍogy igen m.eIegokf és a-lötyögd fityegő franezía bugyogö-kat kezdték viselni; hölgyeink ny^káijLJsSHait peaig, Tiundcnért-A^mi honi, hőh_bu^ G1TO- látni agatttk mindenféle szintén külföldi rmgyrongygyal ugy hogy az "ember nem igen sok. teljes magyar viseletet látott Budapesten. A nőknek, viüasünljérfiakr. nak ia, egyik föle magyar s a másik Isten tndja minB volt. Ezen keleti kényelem-Bzeretctbon különösen kitűntetek magukat az omnnezipatió után sóvárgó poU girtársaink köbeiéből való.ifja^a kik.az est\' w\|rkü-letóbcn egy-eéy: „qüekktír".ö>; Bgolirokkall».is köze-^ lebbUrintkezéslw jöitek;;; "no dósa baj I itt u jö\' a~tél, és Bzomoihk Budapdst utcaáin nem fognakjűist ^mintjnagyar embert. Éri cBak.azt szeretném tud- vájjon\' ÜBapáiúk Is plundrában, üianyáink i» fran cx\'iá kondBkuonjArtak-o?_\'ntido:sMkB! kcU miad»»-lioz, majd misképen hisz oa jüvőro^ngy.e? Aj öbsí idény elopostii, ajzirnyajó Mrok, min-daüféld infivóssokrül,. hangvcrtony,eMJ_már.körünk-, ben vaiinak, TrsokTösol^n-megel^ sony, mert noha bizony nagyob!/ valakinek hire miuF valódi értéke___;:\' ...... : . =¦——Aftea éstélycVitt ott-\'ssuitén megkezdettek.mar," igen örültem midőn, néhány hámál hallim: nTársaai-guiik, valanimt napjaink ) ez idén ie a lávaliak maradnak, hanem szavunkat adtuk .egymásnak , hogy estélyein khfin m inden_pazarlist kerfllni Jogunk, .és a 4egegybzer€bí>eor-aÜitodjuk-4a5-lüsLen^^^ . lyes ÖBSzejoyetelek\' Fdsrerét ugy-sem adja meg, több siái^iáfothfTj-Arí^&hh-hnwf^ ^~rhr^Tn^^nr_iinjTi___ Ion, hanem "a fesztéin társalgás; aztán meg van ám elég közczél, a melyen^ekkjpcnjnéglakaritondó fillé— Te&kkel jócskát-lendithéHink,- M^gyíem^mlk\'ep-ezt épen nem oly hazUsBzonyoktól.haliam, a kik jö-Y^dplmükjEorUtolteága által volnának takarékosságra szorítva; annálinkább örvendtem tebat Csak aztán megta^tasBÓk az aHott~Bzó. A társadalomnak cBaknem kiirthatlan métePye a fényvágy, az-egymason-túlteani-okarág. Ezt önök a vidéken is tapasztalhatták, és mi fővárosiak annál inkább. Adjon például K. eatélyt, as utána következS már nagyobb pompát fejt ki s ez így megy folytonosan. Híre aztán ismét az elsőre kerül a aur, ez valamely, ürügy alatt szépen kivonja magát a tárHaflághol, dc a valódi ok az, mert nem\'képci oly nagj- traktátcB&prajnint a többiek. Ez még rendén és okosan, hanem hányan értik meg a tnízott kiadást, .és még íb ki akarnak tenni máson. VálóbaH id^je" volna éféle paz^Uaoknák"^lcÍonüB megállapodás és" Bzótartás által véget vetnL .- Ugj; látszik, hogy a közelebbi télen, & magyar \' TÍhig egyit kedyeacz gyüíhelyB a, budai ^épsxSih^ lpenu,- melyet már. most is többeh kezdenek. litQgatni, ami aztán természetesen szüli a jobb, kerekdedebb .. előadásokat is,-Az épület, melynek beliejé oly kétíves, oly vonzó, legközelebb külsőleg is ki fog csi-^-noBittatni. A költség mintegy 14G0 foruítha, kerü- , lend; e CzeLra a lelkes bUottmány nagyszerű táncz-vígalmat tervez, mely a peBti polgári löházban fog. rendeztetni, és neni.iétleni^mpgtormcndi az óhajtott gyümölcBÖt Vajha elmondhatnék , hogy ezen itézet, mely Buda magj\'arositáBában mindenesetre jelentékeny tényező , jó lábon áll; és hogy ezt elérhessük, nem Bokra volna szükségünk, — csak minden vidéki a ki Budapestre jö, itt mutatása alatt legalább .egyszer látogatná Jnegl — Hát hogyaaiJfiiszik_űnQknek_a_ GaribaVdi esete !,,.-) No de esit»l most jut cszemhe,^^^^ „Zala-Somogyi Közlönyében nem szabad poUtixáhiL - E g re as y^3réb&r v^r^égszexeplóae__ LbaÜielyeiu _____ ~U .\'. (l$62.évi augoaztos hó S4-^-31-:g.) B — jnt&lmad, nem fog elmaradni! És djüiend_ftjiéllányláa idője, Midőn .mindnyájunknak kedvencaeléizi - ~ , A haza^ légnéjuzerübb költője: Petőfi, igy éneklő meg egykerjt; és a jóslat betegesül t AFér3emekben"m^5sznltf~sóha-Hpft csügged művésznek^ —„ülSttjw elismerés órája! "\' 7~ Érdemeit most már az egész haxaméltányolja\\~ s bárha művészetének ragyogisanem egyfélriligra — csupán a bonra vet-fenysngarat: -diesőságunk 5 nekünk, mert a mienk! Itt lépett ama padokra, hol — aranyként — oly. gazdagon nBtt kosiarai bokra, ¦ ldn —_ buszkes;ógünk. , \' \' \'"- ^ \'\'. E g_r ess y nemcsak mini nagy művész vívta ki hazájában az elismerés éB kflsméltánylat koasomit, de míÉf"haaafiÍB\'tÍBitel«tm méltó. Ott volt 5 i», mídtoa "niágyáft K«Tlgre-.talpra hLya.. Mnréazetenek_;tem--ploinát, a koszorúkat, a dicsőséget, a tapsot — mind elhagyí, .azónjtórrcl ciéréltén fel,- melyar karddal Trjik"* bátrasrh omlok Ars-as é>demet; ¦ mjdöq » nagy--szerit drámának vége lönr ő ^átesett\\legkwri\|bb sanyar- és bujdosis-okozta megpróbáftatáson 1... ösombadielyi vendéisiöreplését-a bámnUttsIjp*-.. rosult -kösolUmerés kév^-liwJ^^^y ^.^P^\'^ sok müértűkozjmsóge büszke retélylyisl siotott anagy: művésznek letenni áraffvésiot bérét: • swaaorátat. -Z~ És begy- is "io ? — Ha ml át, -"B r an ko y.U s, tüMvék j ím psIdi^kBádsai irt e?Bflrt6«fla,»ha?mi4Skaii* \' \'n^Íítlknl«r-mli»^kíilBk,»:m^,B«^ a liirrcl i», raafadjon ol bár a müvósi meg a hangyor: •! m«^!«b»^b^^ v\' :^\'<-Í^^V^bá.ft\'^:\'íá^a.nyelrtiikiJii jnég eddig senki ál~ ~SHfciüTnlra^l\'t^--- Memélyiait^énak. láttára, jvon-o "^^kinelt"asivo édes.\'Örömben fel nem dobog,. ^^ii^étéréH^lta\'öttm^6db^ím^^^- ga^akjiclú.Uarrll^^ ~ íWar^alrtiiu 1 ?1 derék igyekweHl. igaagaUSja-: JJ/ VetkeZtében rSazéattlt a szombathelyi közönség, e soha —Ci^fdr^th"e<jPM^T«otjiePT ~ továbbá a Satal^ do ^réMSnyJrfeJogosítói_V tt Így in ó >^c^:^xa?^-^rejét^-Ha^ejjrö\'--ao^gálaI^iIlaí^ • vEgr e8 B^lrin^ralamfot^\'-airinpadonj oly _mórvb^n nyövAniiIt a stíve»~foga\'dÍ»ta8 azon kívül is. --^iCTiBi»inH- ératmÚ7"derék premontrei rendűek fbga-clák 6t^ ismert magyar vendégszeretetükbe. ¦Szomballiclyr51 Kanizsára távozott 1 ^ Kiaéijc- öt a művészet jiemtője, ca szeretetünk. COSCHA K.ÜÍOLY. __\\~ Kesithely, 1362. szept 1- »1 --^!^--A%TOuU.Jiebanyieir^hogyjiz uraság felső ma--joVja a lángok\'martaléka lett, s már ia m. IiöT.5. éjjel ajra "Earom~~IÍaz égett le a Ks.utczában. A gyuladás oka mindeddig ismeretién. A ESzak ö triesti társaságnál voltak "biztosítva. A gyakori tüzvést méltán" több .figyelemre ser-Vpiítlintnifr rAwriitmfc-tdflljArnai.fjAt, ?tz oltó vagy mentü szerek tekintetében. Me?ty" hogy egy 7000 lakossal biA^ráxoB sem csáklyaval, som vizvedrckk;cl ellátva idncir"— -az-láxonyára^nagyon szánandó. Azon regi ^monda, -hagy kárán tanul az_embor7 itt nem alkalmaz--JiflAti^^nwrEi^&nk^ngy látatík, nzon.semjqkulnak. • - Hhiml vrór-a-filrdflwak fénypontja^_ mir^dmkább beköltözik hozzánk-az unalmas egy formásig; s mar ¦g5^"ea_ í<Ligu nuket Teázunk— tJEzre^mikcnt ^öszi-fohászok-,között elkésett lepkéket Aug. hó 13-an Egressy Gábor mint „Hamlet" először mulatta-:¦"-táa közönség szellemi reszéV Azután mint Tkolosan orvos a „Jó barátok"-ban, mint „BíallkoxicrrÖylJrgy," „Saegány marnuis," „Bánk bán," s mint Sir Cobridgo aJIFclol\'va8ÓníÍ\'I-bon, osztatlan tetszés között,, de nem. C¦ ¦¦¦ ití^^^unk\'jd^kír^l? azaz bogy művészeté-" röl, — biflz 3 a régi, a járatlan tragocde, csak egyet luvinnánkj hogy a régi volna, s az a jeles művész; "rnellc,: mely a\'őkszor_értkeüen- mély- disBonanc. vegyli.-1 -^fctw-áaj _mHi -.--tt- Jftk ugyu u imgy-m&vgt/pHg ismerhetjük ftMTeuics-— r--v4rib^j\',ki égvóbini^jöjehetaégr\'^lErBliőf7~vagy" ^U^SznperbTO-liairtQa tfr^ü-barrátot-éa^aibú^ . De :mert~_ax elsőben _ncm e"gy reaVuB _ inarionettet-a-^ _i_~^lytelé^~gestícnUtíókW a tnlságos,-affcetben tinma- ^-^^«vSí^iSi^^Dll^oi^u»r^ rWÍ^fc^sItóE^fflí--^ todü.ok^_di«0- felaletnü!gt.-kiTinnnk-14m[J- hanem a mii ú& ax -^AO^thetfea kcÖTeértj-mely o ltigegysKerUbb..intCzctucK:\' - oly ai&kokjit.l melyek .legaíabb-ncm ron ».alapja - ííMíTAiíné. a. mint OphelU jU mint Mol\'ui.la, 5 v.e>dolte«; Janeis&iyj. ciakhagy\'ai atóbbi azé-: , iíegemlitjoi e»kataaLógitolnirt, ki a kűiün-- 1 légtotaiéiét IJTitel.néíkalbirja, és méltán; mert a .-..^ijli»nJ«tun koTénJj^jái kíii tirteik, kik Bzoré-\|wk Jellemet az ixlds it müvé»»( "uempóotjáKníIT-— fogni képesek, Nnia u tiilnók egrcl rterapeíbenkfi-^ lvnSHn.jLicmelu, mart eddig jnünien^ ízcropbcn\'ió volt — " _ . ¦•..\'\'\'\'::¦-!?..; • - J°jni^Sbtif,,b jelei intrieashoz Bzcronc«itkÍ- - Tihiralt «^ ttrMl»lnak, vnLuniat inapinkiak, miaun ,Ulkat)«k. " • \'•. \'SarelTLaak, u mmilig frm, tliven Drognok "(á= íztnfsdnn) feiztülcn di crednti játékában, inÁr ra-3gá-Jxm njlik lagkitfliigDb ¦\'nlmac. > jfii— 1 — \'\' - Kovác^clrfWt a Unazagtol, ^i^nijüííii: \' yül, •AennytbeiL «z tíégji comicui Tolt" , Hogy o«k útin niófC^jiirt felMÍIitjuk, cK)c. iftainí.njí.hoá .zerctnonk johnat látni bénno.Wnt -^dig liítank. Ifcrl iim^ctttnk M^füé-ikÚ »zi-aeu aiadata, iogy farki d, tteli0 M\|IU gtOaHW^ nuuate 1» a\'^U^ÍgmimlJ^Ú •un «<ltetPtt grandezai,¦mjkéat bn hire. d"-k\': . Jtaíoat lorag^TarolnC lkU,ril Julamaij.. ¦ 4f 64.. »w nak, —-^hanem a azerepbez- mírt ama természetes .könnyűaég (TéMnnre) mit ismúttermészotes bajiam-¦ mellett^ egyedül-caak azorgtíímas\' tttnulnlány- adliaL •Do kárA hogy CsjUxít ncéL/ogadja ajo tanácBot A- müvószetök pályafutását.—s ____ "Ámult bó TégévTjl átköltözött a. tilrsulat íTngy-Kanizsára, hová érdem uxtrrint méltánylftBunkÜHÍtL azon kívánattal : bogy ott több ballgatót nyerjenuk _ A túrauloXtöbbi b jelesen no tagjairóf ballgatnnk, csak azt jegyezzük még mt-g : bogy jó volna lia Vtzo-uyiis kiiAltbelyi^ginbÍrúl^\\-aanáHe^el,Les8mgLyagy legalább. Jean,Paul neStkéticáját, miutúa^ni csak iz-léstanl sttidiUTnok alapján kúpzelünk belyos iteezetoL T " BUDAI. VesxprciluiirgTe. szopt. hó 5-cn. A mult hiT elojén néhány jó barátommal kirándultam hazánk tündérszép fürdöiielyóro H.-Füredre. Nem akarom kaszámat a b.-füredi rendes levelezőnek rendűbe vágni, s igy nem rajzolom az Anna-vJgalom utóbatásdt, — n női vendúgkoszoru nagy rc-azénak távozása folytán támadott űrt, — nz Annavi-galumboa részt vett férfiak szavazatának többsége által vigalmi királynévá emelt Korma Irroa^felBasz-szonynakja külkcllemben .s lelki szépségben egj-orápt ^gaadag fürdiji-diujgykpszoni r^yik lolke8 virágának üdvüzlil küldöttség által emlékir.it mclktt tiranynTina^ vol lőtt inegtiszteltKtését . . . mtm fizomuritom o lap olvasóit annak mogirásávaL, hogy/ajj.-fürcdi színkörben— daczára a fürdőhely tuln ép ess égének, s a budai népszinháztüli tagok összevilgó és a szigorú itészetet is kielégítő niiivéazTjátékdnak\' — csaknem mindennap közönség Fogyatkozás volt, jeléül annak, bogy ahaza-jiságjsíienizetiBég szent .eszméje sok embernél csak az ajkún lebeg, do\'a BzfvlítiLnem él7~s~tcttckbon nem ^tesöül meg ... nem igj-ekczcra ecsetelni azt a nagy Iiatast, mit hegedűművész bnzánktiának Auef_ Lipótnak— e testben if}ir —do lélekben meglett müvŰBzi játéka az urödalmi voiuléglíi nagjr teremében előidézett, a melyre a zárlatul közkivánatm szülni nem n.L-nr» ^IJoti^Í- c r^pgujr, kiséretében tdjátSZOtt ItikÓCzi induló tottü föl n koronát.-., mind ezt elhidlgatom^s ezek rajzolgatása helyett ; kivezetem az olvasókat a\' -sutatürjiv-a egy ifjat mutatok meg ott; ki holavány-beeBBttnrezczaUjétálj. kinek arezáról a rózsákat — tagjai lKU-sjHé4oÍQTŰXkúXÍóxaL^ " tst^iigm- iamfirö~ azorgalom herrasztá le s emésztó ftUj-Vi lin-^nlr BTÍyi\';ln\'il Pestről jött cTflrdTftielyre, hogy a mit az orVosok gyógyszertárban már-nem tnláltik, útt^o^szép s éltető vidék levegőjében, uditú forrásaiban keresse- a gyógyeröt, mely. öt szerétérfesáTádJánakj b "tcvők3iny8ég«t-a^itzanak-megtaTlHa."zJSzTÍju-Petir József—>~a pesti ref-fÖtraodában tbeologiai tanár, kit irodalmi munkássága^. Jolyóiratokban s ^nállóbig íb segge lefolytatott Bzcllcmi bareza az egesz országban oly hamar ianieretoflBü tett, a mily hamar elvesztettük ri1t!==ígcnis, elvesztettük. A gyógyeröt esak kereste^ de nen> találta meg, a léleknek túlsúlya alatt leroskadó teatet fenntartani B\'-Füred gyögyerdi is gyengék voltak.--.PápoiJötanodaÍ_tanirj Vály—íerenojí urboz -v.mint.ipához — költázütt át B.-Fü^cjhröIJ_8off~folyiT hó 22-én a nemea. Bzitmegszünt dobogni, a közjónT világolt elütnek fáklyája véglobbot vetett. \'Porréízci 1 ugyancsak Pápán tetettek örök nyugalomra augmz-ifeflbú 23-án. ^ .. . _ . B halál uj SncLHzemet^ tüzötraT^ÉT^c^lcBog^ -LÍB4»^tá>ozr5ttE]y-et jcj^aebaknekj^ürflnkböl lctt-ki-^MtMztatása-aikot;!-.,-Iíju^ dc azeUcmkineaekbcn gazdkg^fetet-ve«zfettüak,-sf döbbT^cnTminre^kin-caeket^a^tózjó; oltórái«_ lotoheté, .a hol azok értekek áldozat lettekTolna?.—Az-ia nagy-beeaü már,- a mit. cJ^2^yw&.rt eddig aűptt..-..ji mind lett Volna .majd azon adományok értéké, molyoket azután fogót ..volna hozni a tadományoa^világ templomábalönláijg-ittiW^SeÜa^ncmca::BÍiv; átélek liatatomaulyá-:alatt.tot:mBg^a,g)reiige: teaU-Ilóke poraira,jUdás i>m-létezetére! ^ \' "p^p OÁHOA, ¦¦"•.¦-i-\'V\' Mphiws 18(12, augnaztna hó 29^n: r\' rJÍ3nértdt pirtmtH gtjtuztérl tokajivá ktítzliiuUlí, Ma Ö36 éve azon gyuazoa kimenetű napttük, Jní-id^^ldoff^mlé^JíaejBk:: á harráatomjto] iogarolyc; «í ittem^ttrönolini-iícvezetóaadgti alkongyülénck Ösí\' ^wa-az, tfzmjjg_Tttc[^BOrdák-iJflhöa bnaa^jAtTg\',.;!,;. zakodoHt,3olimán édeslinzánk iránti rát sllorrazonvót clfojtondók. E mű^asztosüliuepély ftimiégét emelendő, a lelkes pécsiek s néhány távolabb vidékiek is eljövcni;k dicső őseink poraihoz, a áhitnto^ íiozgalommál vCnck résat az oz alkalommal t;»rtott vallásos -ezertartilBban, A csatatéren az elveszett hüsök emlékére boldogult Király Jozaef pécei püspúk jjjapltváuyából épitett kLea kápolnában, reggeli 7 érakor Baerb, 5. Órakor hc\'nict, 10 órakor pedig magyar, nyelven tartatott az egyházi : fiz. beszéd; s minden egyes bu3zéd után bz. mise következett. Magj-ar nyelven szóniikultj ft. Szautner, pécsi tanitó-képezdei igazgató ur. A magyar" szV be\'Bzéű\'re ~ruppaul Bokaságu-nó]>— gyűli összo, s kivánrijinii, égűtö szomjjal, núnt Saharában a szomjúságtól ellankadt vándor az üditö viz-"csepp után sóvárg, várta a szónok lelkesítő s vignpz-tnló szavait, hogy kebeléből esak néhány perezre is távozzék a moetolm julon báűjasztú turhe. Hogy a csüggesztő szomj -tilált-QJidc forrásra, asz. beszéd foglalnia megfelelt-e a közös nemzeti gyász bánatos oüilékének, itéljcn fulöttc a jelenvolt közönség, iiem lévén. Hzándékom, az ereíhűéuyt itt elősorolni- Megvallom, hogy a beszéd igen remekül, művészi ihlettel volt szerkesztve, előadva páratlan -tiszta magyarsággal. Egj-uttal nemjia^\'iutom cmiítlenül^-kogy e lió 20-án ez. István első magyar npoBtoü király ünnepe\' is igen fényesen tartatott meg. A helybeli szent Fe--rencziük tümj)lom_a Bzi:nt István emlékére lévén föl-szenjelve, itt gyűlt öasze a roppant_sok nép, az egyház búcsúját mcgünneplcndö, K napon, nevezetesen t. Koszorú Ignácz ur, helybeli. Ecgédlelkész- jeles, nemzeties szellemű, alkalmi beszédet moudott cl^ mely az ünnepély fönségSvel méltóan megegyezett. Moliáes közönsége rég nem hallott oly szívemelö, velős beszédet, miért is méltán dicséretet érdemel az ifj-u szónokj kí nevéhez illŐlcg, szívhez szóló beszédjeivel n nép k/gyétleljoaen ijiegnycré. Ma nyitja meg a néhány bét előtt, Bzabályszerü-leg megalakult, dalárdaegylet alakulási ünnepélyét rendes előadással. Déd előtt a templomi szertartáson működött, este pedig a tervezett előadással végzi be a mai gyásznapot, melyet minden jóérzÓBÜ magyar em--bcr. -kin.ck_ero.ibcn tficsfl Iionalapjtúink véro ^még Forr, kellő tisztelettel mcgünnopel, a\'n juult bwriyain okulva, szent fogadást teszen, mondván : -„El magyar, áll Buda még. A mult cenk példa legyen moöt, -S-ógre- honért bizton nézzen.előre- szemünk, - ¦ llsjLtvirujj^gyÜEzter ! a béke malaeztos ölében ; -KjJBtZLti-n_agr>\'létünk hajdani sirja JIohácB !u ~" ~KTU YEB.«- EDE; A liazói evang. templom szentelése. Mily nagy fájdnTom tölti;el minden gondolkodó, s hónáért hon dobogó honfi keblét azon átalános pa-nnsz, hogy a közorkillcBi s vallási érzület n nép keblééül kihalni kezdj-a igy^&Jion jöyojének_alftpjai ingat-tatnak meg; uly igen fehna§Bsztosul a lélek, s Ürömmel telik "el a sziv mindazok haUáaáraf mik ennek ellenkezőjét bizonyítják. MertavallásosságTi tiszta er- . kulcs jobban biztosltja a nemzet jövőjét, mint a vérrel szerzett győzelmek. Eb ily tirvondotefl eseménynek voltunk tanúi; Trag=-4r7-én 14 szobi A Ilbzóí, alig 20Q evang.\' lelket számláló lűány-gyűlekezet csinos imabázában,rekkor zendült meg^clÖ-ször az ur dicsSitéséro}\'a buaganép ajkairól az ének,, ^ J^gyüjt aajáf íemLlomábaji".eB^^ gedelemért a királyok királyához\'; V \' j." . . ~--fc)rom-volt Iámi-ki»dCJl gyflfekezetet(jnjjy édes önérzettől íépctt^boT-kÍ8dcd--imab;ázá^ IÚBoasága, megfeszített muhká\'aiágaJi "áldozatkész--ségo által emelt a kÖzÜB atyának.\' - - - ..\' A^felszcnteléHi u^tfopéTr arkövotkczö ríridílB> \'. montvógbez. ."—Az ének clhangzáBa\' után, ¦ nagytiázWlotü Pon-;.: ^gráez Ferencz esperea .ur az 6hár;olfltt\'.egy Vörid, do nVoIÖB^cjgiyitó.beBíídDt .lOTfotj^^ufenWjflz\'^háppa.-bcr rényivlelkéBZ ur. A-_J. a, Wós}\|ko_n ¦ njkolmi TxjBzédct , mondott, míg az urvacsorájáta^súrdrlelkéaz ur B^al-,. \'¦. g.dt«Ua ki. •_ i. Azon átalátiOs órdokeltiiégnél fogva/melyetezon kia^ acvalláBOHságban nagyi kUvetésja^mélt^ gjrűlo- \' Tkczei gerjCBZteita"kljrnyékB7rf a2i^I^jit\| gyaick^gtünfc^- öBBZc,"B^indnyájftn azon éddB;remónyjy^távo»tunk J Js.y»Qg^lyJlópnek^me.y .yalláaánjai«j5tóttó!-^i\|\|^;. ^zt-tette kKül-Ub^iz\'öYyitjá^ÍBak^ Birok és események. A A magyar kii- uclrjartó ü cxeelleuczíája f. hó 4-én esti 8 óra után Zala-Egcrszogre érkezett. A város ki lön világítva, és egyik utazójában egy diázes diadalknpu volt FetÜlítva. MáBnap reggel \'/2 H órakor isteni tisztelet volt, melj után liivalalus elfogadás tartént, s délutáni 2 órakor, Pacsán keresztül Keszthelyre utazott. A Tübbekct hallottunk már panaszkodni azon sajnos körülmény Fölött, hogy daczára a dalárdák terjedésének Magyarország városaiban, Kanizsán e szép s hasznos czéliTegylot mindeddig csak óhajtás tárgva, lelrehozásám azonban erólvea kozdeménvi -zéa b kitartás szükség Ez ukból néhány szakértő a műkedvelő egyén, áthatva a vállalat iránti buzgalomtól, e laptk L.kiadójánál magánértekezést tartott az ezen iiphen _ íeendÖ előleges lépések iránL Amiben mindnyájan megegyeztek, az vnit, bogi- legelőször is egy kar alaki ttaasék, mely bármi kicsiny tegyen is egyelüre, mégis képes legyen a vállalatból eredő szellemi élv. k megízlel te tésé re- A másik kívánandó pedi^ így i- rj. -delinesebb gyűlés, nn-ly az alapszabályuk kid\'-lg-izur-ii- — s felsőbb cagíídélv kiesz közié sere ig\\ ltiz\'ttiiiinvt oevtizeu 1U, LLy 4gy n dalárda tettleg megalakuljon. — Azun biztos reményben tejlát, hogy ezen életrevaló s esak városunk szellemi érdekét <lénnzditó válbdat a L közönség részérül kellő felkarolásnak fog örvendeni; honfiúi tisztelettel s bizalommal kéri fel az indítványozó testület várösnnlít. műkedvelőit, U^gy e nő 14-én délelőtti 10 órakor a „Zöldfa" v.-miéglő ">" egyik helyiségében i melyelNeUbiedlcr 1\'. vendéglős ur Ó ezélra egész készséggel átengedett i , ez ügvUu tartandó gyűlésen rang- é» VRlt:i?kftl".nbség nélkül egyedül hazai művészetünk érdeké ben megjelenni szí vetekedjenek. : A Tisztelettel felkeretnek a peclí mücg\\l< i tagjai, hogy az IBiií-ikévi ínüképct, mely .jZi.ch Feli-czián bosszujut" ábrá/olja, Wajdits József k^nivke-reskedesébör elvitetni egyúttal a jövő évi dtjt lefizetni szíveskedjenek. MircnévBzeriiit ügyi. lint-ztetnek a következők: Fesselhofer József, Neusiedler l\'aL, ltosenatack Lipót, Lesznor Henrik, Ötolzer t hisz táv, Parázs Zsigmond, Lackenbnüicr Louíb, és Ilirschl Ármin urak Jíagy^Kaltizsán-j-továbbá Tfumu K. Bées-, Krisxt János Kaposvár-, Újlaki Imre Dombó-, é& Németh Jánus or Zala-Egcrszegon. A Ismét egy lépés rárónunk szépítése érdekében. — A hegy- és vülgvnlakbaii ineszszehuzódó pesti uíuia, Inkosainarf-nagy iirümére járdát kap, mert ez ideig, eeoa idGk~~alkalmav.nl, -nrajdmuu-iisznin. ^Ttellettr a sárbaih---I-iin. Örvendeztet beü^njket, hogy várusuuk ügyében az eddig eltianyago, életre ébred; miért nem szűnik meg VliiÜjJttyfótm-1 kiáltásunk. — De hát á város közepén levő árkokban ama fél ül magas, ujnyi vastag porral fedett pálmafák, mikriryveBznuk bueaut tőlünk? Még mi is t»dnánL kívánni rendet városunkban, főleg a tisztaságban s n heti \' vásárok alkalmával a sok szekér rendezésiben. —>.A kopasj újdondász alábk fű"Isoro"já : .mi kell Kapósban; - anagy.-kanizsni rnég hozzá. teszi: „Szólok fiamuramnak nienyomosszony is órtse meg.8 /\\ A helvbeii eraog. iskola szeptember 1-sÖtöl ismét JtnUgató kni\' fogad be Kápi F.ezsff tani tó elöadá-airil; k heJybeli.jól fiiUzcrelt és tágia. Uirra kapott izraelita iaknla pedig e hó utolján gyermekeit sziin-Jdííkro boejátja haza, melyről néhány szót a jövő számra magunknak fönntartunk. A A derék legrádi magyar urak méltáu iueger=-demlik dicséretüket lapunkban; mert bár körülbelül" csak 9¦Vágynak: mindazáltal 12-magyar- lnpot-járat-• . natf Iry irodalombarátók-n haza örömére éljenek ¦;Bokáig)4rA \\ ^Wí :Wr^ „ -;^íAiH)íkodtcfóÍ:J\'is\'h"elyéicn cselekednének,-hakegyénczeikathonnfclgtenék; bizonyny^I nem történnék, sem isteni tiszteiét, sem gyűlés és színi clö-- futás, alknlinjLval a-J»ok; zavjiir és botrány^ Augusztus utolsó nnpjénak, midőn az .aj tátong ijép M^JalÍLbucsurji gyalekezett Össze, a régi durva - -fl\'zoká«i?égyik\': borzasztó Jeleneté J\'. volt Hierencáéje u-gyl&H láfc\|í. A kArayék famsv néiKi, rég várja, a nnp . virVadíát, hogj\' egy ^yig^áplált böazuját lölfae ki cm- ; jöyen^égy^^Srdégru^cn;^.^ komoly osz- ^^"gn^y"p^ltfif\'T\'1"^/i" p1 v^gMrjwl\'^Sj- mely a-legdü:-~ I)ösobben foJVtattfltott. ^Ű«l a komáromiakat11 .(fas--kománimjá^iriyiilgássttl ciokre rontqtmk B\'rgyJknsori-kiá-"\' jisebkés\' áföí^Őr észtül szúrva, halva rogyott leje láttatá magát s kir szerint egy mesternek sr.ems szúratott ki. De a mellékütéBok aratnál"és hatását ki írhatná le? Az egy tudatik, hogy Búk kendő turbán-alakot nyert más naponta nem egy ember \' tért haza sebesülten. — B gaz tény pedíg minden évben gyakd^ roltntik ; a megbántott boszuvitgyolag mondja: n^arjí nz ujlűki bacEun !J A ki ]>edig síVrfilve^áTozik a hely színéről: szógj"en bélyeget kap sok időkre. — Ilikor tűnik már el végképen a középkorbcli radBág játéka ? ilHi, hogy az elöljáróság komoly\'Tep^sésTütie^ gyen ily unduk tények megakndulyozásáni. A IMiJJódí, a ki Pás ty begy pásztort megölte, meejutalmaztatott. ávet\'kapn- 4V. iiknakifejé t^i^^ágaT^l^ln^^ágyv^ * Mit kívánnak Kaposvárott? a) Tnzeltási rendízabályok bozassaijak (már vannak\', hogy az égő házhoz ne akkor érjenek a lajt és fce-skehdök, mikor már a tető is leszakadt, vagy a harin.ulik ház ég. 1i) A bijtok telő\' álljanak vízzel; a fecskendők jé. karban, s viz legyen benníik, nrm szijács és egérfészek, mint most pár éve tíírtént egv tűzveszélynél. c) JutalmazLiüeék hí., ki a rt-nr. helyén előttzör jelenik meg. . . <i) A bakterok ne csak lOórát kiáltsanak, Iiaucm az éj tiibbi éir\'áihaii is ébren ]egyenek^tOTok- és ébrr rigyt Krmnjel. •¦i A főuteza iepvdabli e-j.ert> ssék. ha már nem i"nit"\'zhetjiik ; mert egy crinolinHS .dámán.tk sokszor rgész a^j;«lah>!n rajia keiesziíilhatolni. J i tryujtsuk meg éjjel u lámjtákftt; a kor mlnéí jobban terjeszti fényét. Biig-irál. — mi annál nagyobb Éiitettieii li\'giiiuk? vagy a h"ldra bízzuk, baild vilá-gitfun-ez ^ földiekkel játszú égi tünemény!\'.\'\' (j) Hogy a vásárlott ölfn most se i<\'gj-en rövidebbre szabva, mint az (.lőtt. hi A turonvora hozaffek helyre; hogy ha-tilár mutatót Iát jiz ember, lásson legalább ssámokat is ! í; Hetivásiirokuii iw ca:ik helypenzt szedjen az illető, tinnem az üsszetolulí, egymáeh.i akadt koesikfit is rendezze el; mert nagyon Injos, midőn p, u. egekét mázsás gaímarnFiirló a kocsik közé szorul, se ki, se be; fin zsjíkok tetején kell neki jámin n „félelmes íigiimk.it.u h) felegyen tobb vadász, mint vad; neliéz ál-lapnt, midőn egy. fürjre sok«z«ir kptteirdupláziittk." h I..^gyi-n fürdöbáza; de elébb kérni kell az istent, hogy adjon hozzá vizet; a mostani fürdőház esak akkor elégítené ki a k.izőnség igényeit ha cletbí tulajdonosának^ gépész, szépész, művész, tör vény éne, Píiiiósz, -eriiész, vgrebész és tudja az ég, még míféio —-ész— tehetsege ujabb áldozatukat hozna, s TiíTTníVr a I>rávát n-uiiB (nnn\'t Jikartil legalább a Tajiolcza. vizét Pápáról levezetné a csapokhoz. vi) A epat\'irnák feletti deszkákat igazítsák, bzc-gezzékJwj; itcm a legjobban eBik ns embernek, midőn ostve egész merengéssel sétál,. s a deszka vége felbillenvén mint a hinti, „pá" vagy ^sűrvus humillimus-kyszontés helyett beüti az ~ orrát. n) Egy funt hus nc 24 lat legyen uak Je hold természete van, minden hóban elfogy? ---^írt-üaTis-épit^inasteriiázat épit, ne számítson a pénzhez még pár emberéletet is (vide ízraelitü tem plom, Follv-féle ház1!, hiszen a fecske is biztosabban épít. Van még clog~ki^imi valója Kaposvárnak, — majd lassan-lassan elésoroljuk.\'^ — * Veszprémi püspök, Ránolder János S excja, -bat ezer forint o. értéket ajándékozott állani kötelezvényekben a kapósvári^Ekola* n.laptokéijéa«k növelésére.:-A nevelés szentlügyeért áldozatot ltozó főpapra jildns^istentűi, s .hálaköszöncf a nagy s. nemesre tnrö ifj« nemzedék neyebcn."™7 ¦ _ • • Mcgíntgyász íiir; Sz.-Pilon >g_v polgárVfelkötötte magát" A kit az élet nem bírt meg, egy kis ág — eltartotta .. í ^_ tíomogybAn-nagyon Bok a fogaly (értjük sktt-kpriezákban); .a T»ir nagy élvezettel történnek a vadá- ¦azAtpk, még is minden foglyot wla-ádsánk agyért —i (Patkó). . . ^ ~ \' ; * KStÖBhcgy\'ií leégett; Bíámos házy^szSrakT-^! ref. templom stbv lettek .a. tűzvész álduiativá; voltak--ra btatÓBftiHbkj^réddig nincs^túdornásúnk róU. ;\'^TOnúIrn,.magány,bnjta ioVoiiit alíazftfiui-köteloB\'Bégek-ÍB erénye^ örfe^óf^mBsiclrJázsef, jkiJiiUkoaJójfattatást ren-, dezett.á polgárok számára, s á\'gjfztcsek. ra«"ReT, s" egyöb jutalmakat nyertek. ^A^olgarök iparkodni f«g-_ 7iáÍi4A l\'A^r^VJhi; \|ójjneg"fllni""n loVAt, l.s"a vaí. ekékliez keáv ét\'kapnfk" -melyaknct-iöSspÜnkHéTi^fig^ fionoaitáen-yamezei gazdászat ttkélétisbitéBc-, s a jó-lót emelésére roppant befolyássá! "bír. Az ily nemes tettek mindig saegtcrmík gyümölcsüket, s a jovfl ál--dás\'a\'el sem>msrad\'. - ~ . * Talaraí^Ierksz Károly fényképész ötölte fel sátrát Kaposvárott, ki a dámákkal oly illedelmesen . bánik ,. kogy^TÜÖS^pár^-ÓTáíg-már^nég^S^UDíta okét/szépen haza feGldp— arezképezés nélküL Ki oda -mar,\' ír, meY\'liTTita;\' liAt^Tn\'é^ az, ki" a camlra obsen-rálra belenézett* ¦ ~- " " * Ang..31-én estre 10 órakor Várdán kétjnh.-akol égett le, több Bzáz juhval. ; — * Kaprelíer Irarfy kit a köttscí szőlőhegyekbnn nem rú^jnü^hidöztekj — kötél általi halálra ítéltetett Korádon j s áz\'itélet rajta regre Tb bajtatotC ---— * Az a hír szárnyalt legközelebb, Szigetvár vidékén egy megborosodott olasz medréjét megvervén , cz.összetépte gazdáját, b müntazásra tért á kukoriczn és szőlőhegyekbe^ Bot már egy aanonyt is üiégfojtptt. E hír oly komolyan tartotta magát, mikép már hajtóvadászai rendezéséről ia gondolkodtak, s az egtszből kisült egy nagy — kacsa, A jörö napokban még már azt beszélik, hogy sz.,ette meg a medvét!.. 1" N3rlit.]>oatEi. Kiinurndra. A n^iactnjvfiri 1-itérrf. Hot naT»-ÍlLM „Sutuastch PAlUnt ¦ Hallat ;tií lenni\'k. V\'gj- t vir l3>téjjetí lelrísií rirjnk. i lio\|i-a, eitartliAtiíink rel«" \'..S Luji.s" niy tmnt-tt , nlj jó Afnral aiilj meleg napolt-\\>wi. ln\'py ?únU kedrüul; vtlna ai4ja ülni t aiai íoeJi^ ; ömnect totCrÁt TI\'>\'jíLrpnkiií-k 7 m-ijd kéw letr, Li írlfoTJik a — pagitol! U1A4ninvo»tmk_ Ai is ljaj. lia ki Tan nyomra -t at-ii )i» el Tan 1 i^jg^Uí-loii, lm clcnekli tegred a iAiiltártrü i Beg»- , liiJifi-1 filggeismx\'ik fiiiíótra. " .......- ... , .I\'r..viaciÜu liíp at üct\' — líjaii Tan űniiet, de Ily meleg iiüpokljfio níg Sí „diam^tjrortOcfc." MíbJS"iratainál; ateg t—y-nEt, Kaiiiislln. ^pg^gfflífr TirriTTf^^t^V 1 rl rnltniik fti-Wa, * a f^rJI(l?t crat Ktrxft taplüL~" . ~ T-hak, Zagriblni. ilepör jIi jak a rí> .vlin-lc; tttindes .i tiv Vúrf FCndíg ícíe ki-gyed ; majd nii ji cynjtank cjrj kii nhig i.,..-t;,i ,.Trif Tan-\' \' Addlc ntta bUituL, niig ai a biionyo* fílr« tit-m v,tí a. liaranpakAt. Kelrlrt, „TdbUkiwk.\'\' A raŰksávctal felBidank — ha a ri-:.i/-uv nem tsal —a-\|it. 20-ka körül meEkpiá5iaek. _______"ií..«»;-tiAt; rnfcVft. ^p^lfnlk. ^ , . .. (í-nxk, Cn-titi. Axl ÍíJiTSbÍ »n^e a^B^a3till<yi bíilntN túa T ltre^,B Vfi«tK8JÍ> o^\'pJAlból ; vitt ram, ae r-Au rAm a IL\'Komiroinbn. MagV^ett ( njablíat kírunk. "-uak^ Kapuitrarott ííagyiii íctcIp mccIrííRi ta&tnakr* min.lriíki-f.-l\'tolt "kirre Alilui&i-a ncinf« ügynek; tfyíbirAal nn^y>A.l müi\'lif „kfdTep Jelcnca" Ipi.i. ......... AlUia? n^ralitfi ju ürtg «r"-3k 51ir oir-^mlank a lédcik"!, ewitiSl riíkkKÍEra ""B.\' — M^aiik, ar>i; Iftlilul napjaink «í"rgyílt leeniTJ^irtrírlr1!^---- Folclcs szerkesztő: FODÖRTÍC Az-1858-ik évi „Vasárnapi uj-,sag"-ból egx teljes ssamu példány ^kerestetik. Az eladni szandékoró jelentse nrtiíraFe Inp kiadőbirntalábau Kuni-z«iin, vap^- pedig tek. Ejjrházasbftfckl D.er-raritf Kálmán urnát l^indváni \' —:—- Nagy-Kanizsai eleség-piaczi arak: Szeptember 10-Én 1862— —-- 1 Gazdasági tudósításoké » . ^-^\|^k«iilt!iraeirt. ö^A-mult-hetau gabona-liVlelÜnk tetemesen csökkent, ámbár busabál elég MiállIttatotfrpiaTaimlrTa7TOéys-Í:ükoric»át kivéve, mely - meg^lytionn^lkl^ pK-hóllOt.\'tartott: ketíwároBk-aJkaiméYi^kőtlUlwia 2000 gabonás kocsi-volt piaOaunj^n^hely^U^kereakB-dulnka gabonaara^csökkenését, aridegen vovökhiá-Arránaké a-pepaaz^fand^tT^tajf^ \' Kapoavárj azept 6. Az e bő 4-ikí orgo* vásár egy-volt- a legnéptelenebbek közül; elég kalmár, ke Vés vevő; aTaaarvaamarha és lá:iS-gyeren^épviselveí -hmet8feg-ZT»iiztalénsé^^ -ság az oktf» Czimerea szar vas mar kának párja-- 230 —300 fortig. Ssép ló alig néhány pár; — vak, sánta, kehesr-rőkkant azonban özönnek^A zöldség- és gyümölcspiaca rakva ^káposzta feje 10—15 kr. Lgy szép ~ görígdmbye. fél forint pa-azilvát majd ing/ért adták. Éatve-jegy óráig "tartó zápöfj melyet — miután már ~ ugy ia megkésett. a jóra — nem nagy örönímcl fogad-ták a.bajoros sxőlöyel biró gazdák; de alaptalan volt a felelőm, inert másnap meg máx.oly tikkaaxtó meleg. !idt;"hogy még a hidegWösek ia gőzfürdőben voltak., Az elcségár—bár kevea^^Tde iámét szilit; átálában a másnapi hetivásár oly ingadozó hitellel, oly -élénktelena égget-hirt; hogy--bÍKonyoa,- *Ggállapodott- árrórnem ia irhatok; kiki ugy adta, a mint vevője akadta —~ ——-p.) , Mohára. Buza 3 frt. 60—70 kr., ruiB 2 frt. GO kr., árpa 1 frt. 70 kr., knkoricza 2 frt 60 kr., zab 1 frt. 60 kr. , Szeged. Buza 4 frt.\'25 kr., rozs 2 frt. 70 kr., árpa 2 frt. 40 kr., kukoricza 3 frt. 70 kr. ííiigctvár.^üuza: 4tt 00 Jtr. ltozs : j tt üO kr. Zab: 1 ff7ű kr. . - - Pécs. Buza 3 frU 80 kr., roza 2 fr\|, 85, kr., árpa 2 frt., zab 1 frt. 60 kr., kukoricza 3 frt 20 kr. Ve síp rém. Buza 4 frfcj-roz 2 frt. 80—90 kr., zab 1 frt. 70 kr., kukoricza 3 frt. (iyür,- Folyó hó G-án tartott \'keti%-»sárunk alkalmával, a piaezunkra szállított nagy mennyiségű gabonát tekintve szinte egyike volt a legnagyobbaknak, s a múltkorinak nem sokat engedett; azonban daczára annak> hogy az árak átalában.30—20 krrid álabb szállottak, oly kevés vevő jelentkezett, hogy 10 óra után a gabonának két harmada még a piacsou volt, melynek oka az, bogy a kereskedők maguk sem t"dimk -eladni,, ajnitiMadnak^jáEt isjjaak hitelre j — külföiai-váBárlók pedig, kik készpénzzel fizetnének, épen nem jelentkeznek. — Az idÖJár_á§_folytonosan meleg és száraz, pedig a gazdák estit óhajtanának. — A viz apad. — Beszállittatott: buza 5067 mérő", rozs 13Q8 nrérö, árpa 2315rmérÜ, eab 19&4 mérü, kuko-ricza 98 mérő, burgonya 390 zsákkal- Az árak következők i egy auazt. mérő tiazta, buza 4 frt. 40—60 kr., közönséges 4 frt~ÍO^--30-kr.y kétazérea-S-frt lí>—30 kr., rozs 2 frt. 90 kr.—3 frt. 10 kr., árpa 2 frt 10—30 kr., zab 1 frt. 55—70 kr., knkoricza 4 frt.—i frt, 20 kr., köles 2 frt 70—90 kr., bab 3 ft. oá—30 kr., széna\' egymázsa 1 frt. 20—36 "kr., bor egy- akó 6 frt 50 kr.—8 frt, burgonya zsákja 1 frt. —1 frt. 20 kr. ^(Qy- K;) Pest, Sertvóshos fontja 30—32 kr., azalonna mázsája 36—40 frt., disznózsír mázsája 40—11 frt. Bécs. Marhahús mázsája 28—30 frt. .Bécsi T3örase szept 9«én. ~AIlMnadÓBságr- 5b/b oextrák érték . 5?/,^LitalliqQéV . 5?/» nemzeti kölcsön 1839rki-W)riijcgyi!k ,..... 1864-ki - r ¦¦ . : l«6Ö3a .!„ . <r ¦ ¦ FflMWhernieiitMlléstk. MmgT" . «•• . • •.- Bánoági, horvát, szláv ". Erdélyi: . ¦ \\\\— ¦ ¦ Íj\'/.-Hcyd . . . ¦ ^ 5a./0T}unag3iűajózási BankznlogleVeloi 12 bún. HrKiváiiyck. Üitulintózcti .... Nemzeti-bank . . . . Eurompto Itank . . . 74=20 72 90 71 25 69~80 66 70 73 40 74-76 ^.30 Duruipi)zbiiJBSis--^~~; ÍVuttliincziíid-:—. Ej^mki A\'.Tf pulya . . . DóiiA-RBjúilJ-R . . . \'lvI.Kni wcill—:—:—:—: SorsrjcgTet.— Hitelintézeti 100 írt . Gifchpjozáfli 1W;H . Eraternázj-Ticrc.40 „ Salm „ 40 „ PiíhTy \' . „ 40 „ . rtarr „ 40 „ St. űenois gróf 40 „ Bnűai 40 n WindischgTützn.20 „ ¦Waldítein gróf 20 „ Koglevich „ 10 „ ¦ VáUék-(dt!VTtek)-három hónapra. Amjtcrdam (100hoII.\'frt) [Angsburg (100 dóin. „ )! Frankfurt (100 „ ."J )l pamburg (100 M. li. M •London ( 10 L. St, )j Parii _ 1100 frank V !\| PéuxnL\'nK.L. \'IKnrona ..... ......- .Lttaszari arany . . 131 50 94 — 9TT5Ü 37 37 34 3ó BO 3U &0 _ 21 60 16 — 132 — 94 50 "Ü4~EÖ 37 60 38 25 36 25 36 — 37 22 50 22 16 26 ÜOj^apolcond1or 261,TjroBL iinperinlok. 107/fiO 107 95 128 17 50 ¦Iü_09 10 19 10 48 120 — TatIoH - ár 108 10 108 96 128 60 -KL9.Q 17 00 0 13 \'10 24 10 53 126 50 Piaczi árjegyzék az ISö^ik szept. hó 10-én tartott hetivásár alkalmával. (iabottn* nem terruesxtiiieny Rozb . Árpa . . Zab . . K-ukoricza Hajdina . DCZC 0BX1_ . . . . 75fPchér babnak 40\| 20 Gub»cBnok 80JfMózniik Szénának 80( Gyapjúnak 40 GikoD* nem teriuemtmeDy :Ár&_OBstr&lE rinikia" frt \|b mérője m&zsája Olfa..... Uj bornak akója . O bornak . v , 165-125 8 5—6 8—10 —Jhltí-é^sz-iiiiiMllii férgeknek!- Bizonyos hálál. Csalhatatlan - :\\ irtószer piitkünyok, egerek, poloskák és Miíbbogaruk kiirtására, ^?ly^z.iü^lylii±^^rko^ik_a_t^z^z5^^^ \'^mébeajAnlani. Alulirt az általa feltalált irióhierenek rsltere felül képW; -ngy tnaganoBok, mtnrálUiiKdiató-^BÍ^olt^tttUdadott.bizonyilTADikikk^:magát:ig^ umLn«It(igvn BzAmoBÍnegrendclís«ket remei. \',. ^EMtnrjdiir.-ltí- évig.U uláll jüa.m^gút. uikeresen-luuKnálhatú. Kaji8t4 Nagy-Kanizsán epyedul_ciiok Feuelhofer Józsefnél: Ar» f\\Sf MíoíMelfííiÍDtli. llHlyDIeHH (intlnianií névprcsillrl van rllit-ra, Biaiyar e« n^ruet hanziiálatLulahltÓKsal «X) att 1 m í0 kr. o. i. " 30i24-6fl SIESS GUTTMAJÍN,\' vegyósz é". Bzabadnlom-tiilajdono... Haszonbéri árverés A kis-komilromi urodalqm részéről köühirré tétetik, miní!e>-rint Kis-Ivomiírom mezövurosiibau a bor-méréfji^jog,JfolycS évi oktoWrf 20-in reggeli 9 ómkor, Kis-Komáröi^éüaz iirudalmi iróflábaii 18634k évi april h6„?4-lüT .fizámitotÍMrom\' évekre "a 1 legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe\' fog adatni- — a feltételek az jrodába megtekinthetők. _ ^. Kelt Kifl-Kőmilromban. 1H62. aug. 27-én. - i"i (3—2) SENETKE UJOS, Jit.Pílalmi.kMinár. 7 \'^\'-.\'-\'MeHfldétöl. e számoz a kiadó tulirjdouos kölcsönkoíxyvtáráiiak (melyet minden tVelőiizetó fél árom használhat) féltételei adatnák, A 2000 kötetből álló köl^önkönyvtárnak átalános névsora e laptulaj«dt>nos könyvkereskedésében 25 Mlkajhafó^ mely áron posta Altján is megrendelhető. * _ ^_ , • -; ü. Nagy-Jíanizsa, I. évfolyam. 9. szám. 1862. s/optembcr-\'20-án. Ziiiii-Somonvi hö/Jönv. -. . jíPíj^ _ _ . ----- — -fj-Ifemeretterjeszto Tap~ " — síéulrolaloiiij kereskedelem, ipr, gazdászat. .tudamáiry és:.fl.üvé$zet \'kMrfL. Stégjeién e lap legalább egy ivenjiüius hó 1-töl kezdvo minden hó 1-én, 10-tn ós 2Ü-áiu — JEUSlizetési ár. po^táni szé^ érre Ö frt., félévre 3 frt. — Minden egész éves idilli jeti tö a lapluliíjdonos" k.desün könyvtárát az eddig fentálló f eltételek mellett f é\'l á rím használhatja. Nyiít \' tér. egy Petit sorért 1Ü kr. — Hirdetések négy hasábos Petit K.trcrt 1-öt T kr., 2-af\'o kr. éstmuden tuváhbí Ireiktatásértö\'kr. s btlyegdijért 30 kr. fizetendő. — A. beiktatási dij s a lap kezelését illető minden tárgy-a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tártai mát. illető közlemények pedig,-ugy minden levelek \'bérmentve a szerkesztőségi, ez ^küldendők Kujrosvárra. - ... _ _ —. Hitelintézet és telekkönyv. ni. Töryény^hppásTrQkban alig talál a, kutató r jogtudós nagyobb horderejű mtézmén veket mint melyek különösen Mátyás király, a nagy- 14tí6-iki ff^cretum majus^-ában foglalvák; \'határo-"Qt^tansságpt tesznek ezek miLr aíról, meny-^-Ety^._yáltozQtt nyuget befolyása alatt jogéle--tUnk\'ii^JLia.innút a törvényhozás századokon át haladó .mUveleteit átfutjuk, csak azt tapasztaljuk mindighogy -nj-upai nemzet életünk fej-, lödy^a-cíjlt^a-érintkezései-által, oly állapotokat hozott létre, melyek kölcsönzött, de szokásos, .törvényeinkkel amalgamisiüt írott törvényeknek lőnek okozatai, llindenütt a nyngot-europai polgárosodáshoz! közeledést, simulást-találjuk, s volt idő midó\'n nagy királyunk fegyverei nyomán, a reni.issnnee virágár-termettek. Hasonló tökélyesbüléa utáni törekvések küzt\'ezülomUtt az j_7J5_-_24. t. cz. által a „Com-miBsio aystematica," melynek hivatása volt a magyar jogrendszer tijjáalakitása. Ezt követte az 1723-ki országgyűlés, mely tsmétaz 1715. országgyűlés által kinevezett feu-cmlitett bizottmánymunkálatait átvizsgálván, miután azokat elégteleneknek találta, erre újatb bizottmányt nevezett ki, s a töljbek között 2^ik t. ozikkében a pragmatica sanctiót törvénytiyé fogadta, a hitbizományokat rendezte; a hűt- len s égi eseteket megszoritéttn; s a betáblőzáso- J kat erreudelte, melyek által a csüdesetekbeni I elsőség elnverettetett. \' / íme a fejleményekbén mmderiutr-nvornát találjuk az-rrj jogélet szükségeinek, melyek, hogy szorosan íárgyflmra ^térjek,, a telekkönyvek életbeléplét elŐrekéssárni látszanak; mig végre az 1840-ik XXI. -Ér"z. ezt határozottan formulázta. " - Igaz ugyan, hogy az 1840-ik XXI. t.~cz7 14. íj. eltérve aTieTnc^ekre vOnntközÖ s a megelőző szakokban meghatározott elvektől, a szab., kir. városoknál a be táblázási könyveknek a telekkönyve khezi esatlását, h ezekkel együttleges vezetését elrendelte. Űy körülményék Kost* készültek\'-hazánk nevesebb városaiban a telekkönyvek, s vezettettek azok nem csak a követelések betáblázá-sai alkalmából, hanem-a-bekövetkező birtok-váltosnsok alapján,.a tulajdonjogok biztosításának szempontjából is. Nem csalJStHn teliát midőn allituni, hugy a telekkönyvi intézet élete búzánk törvényeiben gyökercük; nem idegen növény, hanem átültetett, s mint milyen az a fennidézett törvények érteimébén, honosított; ámbár-njnbbi fejlődésünkben — Ismét a nyűgöt befolyása alatt ¦ ezen intézet határozottabb -alak-f}t-ny-ert,^mi igaz ugyany\'liogy nemzeti életünket nem érző tön:értyek> által kereteztetik, 3e még is a 1861- ki országgyűlés által elfogadott .országbírói\' értekezlet életbeléptével, honi törvényeinkben a kellő hézagot ideiglenesen\'bejtölti. - " Azt vethetik talán még .^koskodáí&im efé _ len, hogy ha törvényt-öz-ásmik emez intézel hasznos yoltátjbelátta,igyekezett volná azt Már elébbis meghonösitm, s íl^lrtBr. enyémek határozottabb alakot adni. yj;\' » \' \'; Eeledni látszanak .ezek íl^rbidin^e^t, mely^-hraai~jog&e^R&Jn: ^jp^^^j^pkillp^ _ nősen az-urJjén-viBZönyjpt^ lem s fbldmivelés érezhe^"bá^ányáffl , csfcv rögtek. } \' - ¦ Hogy szorosan1\'a részi étekbe4tat4sÍ\|j-\'csak . az úrbéri viszonyokat szelfiíztetem--\';^""j;p\|\' Tulajdonosa volt-e a jobbágy birtokának? Bizonyára nem-csak is haszonélvezőt ismertek benne törvényeink,- ki ha kötőiméinek \'-eleget nem tett, a föld ura által gazdaságától elmozi * dittathatott. _ \' \'\'"TSem. ¦ levín\'-\'ftáajdon i nem nyittathatott -m.~ n V>kknnyv Fem, \'melynek épen egyik_ főczélja, a-különböző\'\'dológbahi-jogot közt » tulajdon biztositása-is,- nem egyedül Annák birtokosát,- hanem egy hátroadikatjs p. ó.a -vétroT" vngy hitelezőt tekintve. . - " Az 184 8-ki LX. XV".\' t. CzTkkelyek által el: íttetvén az urbériség áímczá — mint a feudális kor^doAmaradványa, — el»az ősiség, tLr nyittatott az ekként bilíní^iktó^Mbadnlt jogo- TÁRGZA Emlékezet. Voscss, ne li&g^rj el hü omlékcz-ctt Műit é& jelen fog általad kezet. \' To Rbrdozod meg ott az áletet llol a hsUl lebeg-sírok felett. " S bol.millióknak üdvo porba bnllt . Ott fányeB arezod oly Botét—"borult! Jf\'Ki\'rj6píkitka.ToU: felbolygatod, \'-\'ílera\'nyughatik to tííled ily balett. I iBloidéaed atkoB szellemet Mely múlt az élet, a mit élt — Butét L, r^amutatra^ menyririrtig BzaTad : . n^Bznakriyugal!mnt.a BÍréj Bem ad. \' ^Fölötte népek atka moaydlirllg \'iivB a^pek^tlwJujpölö^orilk I • - \' ÖrSk pokolban ég az oly kouöl Ki milliéknak Üdvét dúlta fel. \' H olt,Ttfl porára rAborul a sir; ElkarbosOtt Jílkonot ililw sir: Kik\' földi fényre vagytok lőmborok Nézzetek ezt a lolkot, mint remeg 1 Áz laton areaa egykor-rajía volt • -. ^mjBzennyczi^ még akkor semmi folt. S mert földi fényre vágyva vétkezett: Az Isten arczn eltűnt, elveszett. Holt fénye meg von, ali dö nem hevít, -ítines kéz, a mely bcköBse Bebjoit. A ffildi fény,\' ttgylteelemjelck^ Itt elborulva, törten fekszenek. Sötét ólokkal bűne néz felé —., Ezt öbszo ínég a sir sem törEété. Nem lát c féreg elmúlást, llnliíí... ¦\' > Rabjára sírban is átkot-kiált.11 Emlékezeti nD hagyj e sir felett — Hisz itt a lólok ugy fázik, remeg. \'.i. . No hagyd szivünket itten verzeni, Hol faj az, a mi.JjonnÜnk erűben. - - A Hzenvcdü ~ habár omberjögot ¦ Tiporta szivünk még ia fajén dobog-.\' 5Iert oinbor ti is s .bünouármi nagy: Fáj n-íinuls, mit o kép hátra hagy. ¦. -\' \' , . _~ rAi\'.oÁiiuit. A buctrüról. Jelentékeny fogftlmakut fojoz kí nyelvünkben osz(S: „buosú." — : . ^. — -•- Nélm 8rilmk«nyllk linll»Tiiik, _vlg" mo«p-lyok jiitiaiKlornnk uzűrt, m»jJ ismít a;ííjd»lom zokogása,.\'a szív keserve\'6?tl)etnek vele iker-, tcsti-irekul. HasonMt e azá azdK féllegb«r, melynek kUls« alakja egy. de helsS elemi,eltúrna kettar Vagy is:.a mely.- mig egyfelől ál-, rlás harmat Svai ímll a tikkadt jnezBro, addig ....... rajlii istojLaijkrík jma. titá mennyk8«ket sziirnakv Már diosíi őseink alatt jellemző dolgokat kcHbttek a bnosn fogalmához. így „Bulcan" vagv- -Bticsri liirea. vezér- azért -hivatott^eué-TSn\'mert fegyverénekdontö\' hatalma által «ok ember btio»iijo.tt-e 1 bí árnyékvilágtól,.-már a, Ahét vezér" azon serleget,1 melyb81 híai karjaiból bocsátott önTÍrét itta? bnoaupohár-nak ileí-eite; nem tyártfnntifla innjjf kilW-__ >;. téee iitári! b-fios\'ut\' vettek Volna egymástól, -liahéminerezen szerit véráldomáanak "egyetlerri ~~y s iégfflentehb ölü\\]BS«a-09ak M yiJai-hogyrTa4»—- -i mint\' ük í" poterT»l\'\'\'»lb)lto»-x.»«.k\'-lt«r>tk drága- vércsíippjcitbl; épen\'iigy; b n p « n « « é k ^ el tolok, s álmagyar nemzet .falvitól wmjott^^_ vérével a"ármány, fisszavonna.íí egyetnít* - értés -drdBge\'. \' ----!—" ,--í .. ..Hásonld érdokU képiettek voU-gyBkaMvm -volt Kseinkriél á-í,bneaa," raidSh-kedves halót, tóikért Uadnrnak áldozva, Jstenes éneteket iL - ^hgéhokfsitiiiTbnn:t»tAnak-nroytave^\'a! — -" halottat »lW\'W«,BÍtaitáfc\'ll^tt«i»J%Í«\'- : -tás később kefesrt-\'filvétsle ntárfizi ftnajn. -radván, maigHs\' bncmitatjdlcJÍlhz«T»l, smeifsjk, hógy,-gMil«g\',ortk8«)k\'r}e^\'i«U«_. 6r»mUkbn k httc.nz^rftoríjanl-JhéjT^ § 4---5B- \'¦\'"taí!\':\'^i^l^dinolyit^jyjoMikBl! az jg»ip> való "thlajdönjog fpg^manak me^lelöket. te-, lekköhyveziií. JW ax ^ nyavffnkítoyvekflt alakít™, melyekbW^dáoíhadl Jogait bjegyése által egvedlll izégUlsAvtík-a tnbjdon. me\'y az mO-ik^jCí!. tr-swlskben észlelhető, taglalni fogom, ¦ \\~Z^I~^Ezön=H az_ebi bT^tö rvény ek értelmében fo-¦^nntbsitoU betáblázások által elsőséget nyer-. " iieKTa\'bi»ToBitomk"CKüd esetében,-s o- betáblázás - - átalá1^7-aV_az egyetemlegesen terhelte p. o. egy megyének több helységeiben fekvő, terjedelmes, de nem speciálisait összes b rtokokat. _ ^ --Igy-Bom-lesén bármi csekély töke. bizto-¦isitasimik eitetéban kijelölve a do^og, melyre a betáblázott követelés biztosítása köttetett,, nem levén magának a dolognak az ingatlan birtok-. nak tárgyilagos kimutatása, — . tnbelláris -feljegyzése, az ajTa mostam telekkönyvek birtok-állási lapja"— áz átalnnos^betáblnzáaok-által, mig eg}- részről az "adós Intele "csorbult ^máa riszt ismét-ér nyilt.a személyes hitelre, melyet __kisebb gazdáinkjiípe^iiemjVag^jBsak az uzsora " higodabaaBgágB alatt- élvezhettek:---- ^Eenálló; telefckönyeink mig .elvekben ellit-n\'ek, ópenV személyes hiteltteszik tönkre, egye-.dUl-ax ingatlanoknak emelvén beesét;s a részleges, be táblázások a.speoialisált hypoűiecárai be-kebfezéseknUtal szabadon tartván a hitel odábbi : élvoetér« = «rfliég-Je nem kötött, b igy nom-tcr-dielt javakat.. ~ "s -~" " — .Ebben Veknik a klUiinbség" eFébTit alijabb. ttetáblázásaink közt,.de különösen ama körülményben iahogy az ujabb Í telekkönyveinkben _ türtcnt be táblázások nemoak elsőbbséget, háti a igy dolog-bam—jogot biztosíts. ~nak-tnem;tigya7i^a .dolog álláphoz vag^ hasznaihoz yhanem, a .petán bukott ingatlanainak -arabul W>lyt.öesreghez. ¦ ¦ . w—Itt-egy. njaördiüóTpontja jö^e^to^sttirkr —~m3c—mely-elflO\'-pillaaaü\'a sióméba.ötlik-a gya? ~ --koThjtt^gíUxTiakr^ iv-ama-riawnyT-m^lyAax. sápkbaik annyira ismeretes s bonyodalmas zá-logrendízeTtoktÖl^förve, mig azt niegsemmíti, egyBzersmind;enjiek ujabb- fogalmát teremti. _____ _ (FolyctöT.)-\'--- RÉNYL - Közlés az erdöszet érdekében. jSaái^okttirterTete azon meggyőződést erőszakolta á jelenre, hogy as enlők fontossága; kétségbe vonhátlan^Eogy a nö.vényország <SriS-sBÍfröp^n>alakjó^^ icfalyilst gyjikarolnak_az egész^mzctjúlétére. Ezen fontosság-mindeniltt nyilatkozik a természctuagjf hází_rtásában~,-az egyes állati életben s az enn^rTmüködés minden irányában; Ezek szerint.az ordo\'k fontossága niütani, kereskedelmi, gazdászati és természettani szempontból fogható föl. Fullain-Grandprey - szavai oly erőteljesen fejezik ki az erdők természettani fontosságát, hogy méltónak találom azokat füljegyezni: „ti-a jövő ivadéknaku-ugymond ,cgy nemzeti vagyont adtok át, melynek föntaríásá-val a levegő jósága, a föld termékenysége, a tűz hatása és a \'vizelete a legszorosabban, van Összekötve. ¦A mint egy részről, ugy minden tehetségemből oda kivánokrtörekedni, hogy Somogyban az erdők nagyszerű contignítását n jövőben megismertessem;közvetve azok ápolását és ész-aipril L-PTi-ltkftt.hpilypnkint fll^fiVjg^ysTPmj azért .e tekintetben-több nelyen megfordulván e nyá-.ron át Somogyban, láttam, az ufodalom nagyságához képest a gondos és czélszcrü erdökeze-" lést, a jókeverékü írtiszts talajú földben ápolt fa-iskolákat, melyek közill említésre méltó1 mgs gnff "Széchenyi Dénes visontai és ns. «Knhn faiszi faiskoláik, mely elsőbbi erdőgondáfságban mivelés-folytán a tölgyftv magonezok quercus robur_ első évben 0:33 méter ,-jnásodik\'évbon Q.66 méter magasra nőnek. Itt .találtatnak a szálaserdőkben rendes beosztás ntán a mint uT palántáknak a vágásokban! növésök, és az évi faeladás — mely még osak czntán rentirozza magát-—engedi, bizonyos,mennyiségű elökimé-lések jelöltetnek ki; de nem azon czélból, hogy ezentúl a megnevezett erdőjeben ouja legelők r melyek, évenkint több fizáz szaemraarhának és .még több jaknak bó\'tápUlékütVsiiaic. ~ Vannak azonban megyénkén- urödalmi erdÖk, hol\'a rendeB^erdei" gázdászatt&l és az újra "íiíiVesztiSsscl mitsenrgotídoln~a1ff.iJ«gyobb réBzt ügyel vannak pusztítva, hogy a sztlkséges épületfát .részökro jövőben csak a rendezett erdők biztositják. Míg az oszt. államban Magyarhon iránt azon apathia s szerenasétlen közöny volt észlelhető, hogy nem sokat törődtek kereskedelmi közegeinkkel: addig nagy terjedelmi! erdeink-nek igen kevés becse volt. De midőn a halhatatlan nagy Széchenyi eszméje érvényre vergődött, s lassankint a vasutak édes Magyarhazánk téréit is beUállózzdk, azóta nagy mérvben emelkedik az erdÖk anyagi értéke is. . ^ S egyrészt innen magyarázható, hogy az erdészi törvények mOst ,már szabályozzák az erdők manipnlatióját, mondám: egyrészt, mert niLa pusztításokat illeti, épnek sokkal nagyobb horderejű indokai vannak az erdészi törvényekben. Nálunk Somogyban-a faemésztők mindenike a legszegényebb-kunyhótól kezdve_ bntiá-san élvezte az erdőt ez ideig^ tehát aá-nroíJal-mak miért ne követelhetnék a közjó érdekében a földmivestül, hogy a tüzelöszerek. használatában lehetőleg szorítsa meg magát; hisz azL a vágáson és fuvarozáson -kivül Bemmijébe séht kerül, az erdőben jiásgazdag somogyi polgár igen válogató is-szokott lenni; Ő kevesebb értékű, vagy fekvő fával be sem éri, vagy csak kényezoritve fogadja\'el, és igy "Somogyban sok helyen ezer meg ezer öffn, rothad el, melynek más megyékben, hol a szegény mint gazdng készpénzül veszi egész évi tíízelŐ fájAt,\\örömest Tzép árát adná. Tehát ha guzduságT&zémporif-bul indulunk ki, Somogyban sem léfcz fölösleges követelni, hol míg az úrbéri fáézás áll, szetes, hogy nálunk az őserdőknek, sem törzs, npm gyfik kihajtási életerő, tehelségök [nincs, hanem épen azon czélból; hogy ez által a törvényesen -rendezett erdőkezelés, a viigásokra "szükséges előkészületek v és a vadtenyésztés mi-•nél-nagyobb-níérvben"emelteasék;. Találtatnak jwUwtalr npr^ltRggpnglr^jrnprf tortán, hogy a jogosítottak faszükségletöket illetőleg jövőben takarékosan: injgszoritsák. Hol pedig a tagosítás csak ezután történik, tanácsos ^tílna n károsítások mellőzése tekintetéből oda töre-kedni, hogy az urasági erdők a Helységektől távolabb maradjanak, s azqk töszömsíé\'dsáéá-"barTv községi erdők jussanak, b hogy a kÖzsé-. "pgnf iát Íb ^iflm.eat, adnának jókor táv5L"ó\'drága _halottJQknak.v\' . ^ - ^ ^: A kereszti hadakkal Ilonunkba szivárgott b noiir^a^ma^o^^bb-^rthlM^áf ák rcn~ deletébol bríletett_tejjes buosnk megala-piták végre nálunk a templomi búcsúkat i, b lasrankint minden-fariban vagy-Bzenteg-y-nás mellett egyik vagy másik szentnek a ne-venapjin b ne a u ka t. j áT t a-kv^nraif is^jár--nak. &un járáaruíl azonban mostanság minden inkább járja, csak-a bucjía nem; különösen, járja-\'a sok lelkíA_éa lelketlen bupsiv Jiai kb^ált eb^otán midőn már járják a c^árdáat^Étkor sok derék bnosu-fiu szeret- jaert\'niQ^t inttr^minrlfinik-ild egymAanak—néhnr kívált fca-. í) ú aVn r"á válnak egymAsíúl — még csókot is____ , . - ¦ —IHr leginkább jilrjik-napjainkbftn- bnGKnk--alatt akeringé«. Meg no ijedjenek olvasóim! ín nem olyan keringést értek mint a milyen az istenben, boldogult keringő\' volt. Ez most már — hála az égnek, s nemzetem józan izlé-íének-r— a "magyar falak-közül -mint dísztelen. pókhaló, — mely lelkes hölgyeinknek halót Hiába vetett — ki\|.iuxtult, a, szttlBfdldjéro a doktoruk » valraerok- SsszállamUba mének Ult,— hanem értem az emlilettJioringés alatt azon po-hárkeritTg\'ést:, mely bticsukon déltől estig, teijaalrn«»nt nvei-n4-vnlamelvikJui- s ismét estétől reggelig kézről kézre adva k a»nxfi naroagir uemll hölgy szerelmének ol táránál. Hanem elíibb mintMm ezen oltárnál: áldozhatnék,rendesen ö losa az áldozat; vet-7^n.^zerelmi bájában óriáei tekinteteket a kantai fejiek/jte, ¦ joüán cz által ntóvégra olyan;\' <mfg,j^éjettíijií olbncsuzó álIapothAfWely-\'bbttlaz.^mber fxtum tndja,, vájjon Sea%? vsgy fi e a leány? En részemről nem ii tudom wifttTnpnrljak\'* nnew ajándékát bwnaSának? mSzcfruiirnoanlo4ii>ánii!k kellrnc aju9«Eiaí, • akkor én ia örömeit kapnék rtjta, ajfleiiiígjlltt sokan nidtvk u, do \|tr-rJk$p& .az ejittség, s ,nnd<tn 4 bnosa iiunakkercnh.lit.L.Kanno\'oni kál-"?gy inkább^ÚBtka adjun rin(v< addig meg sem Al 1, mig végre a l\'e=" •jattén. ia...bizonyóa keringés bo nem áll, ez azonban —már tessék megengedni — do rosz-szabb¦¦>. ízetlenebb keringés: még a német kc-ringőnél is.)" A.pohárkerin\'gés ntán bncsukor a b u"e sn-po-hár járja ,~s ekkor\'már Bsi -szokásként a telt kapákba a pnartaszeri-vé^ppek .gyanánt egr^gy:amciBnyj5^pjsJjsJldogálijncrt hist okkor már misének,1 -vásárnak.; ebédnek, pagáp" ultimé nak, _táncánakvés mindennemű Cűmtiíít-racrtl mnlataágnak, shatalmas izzadásnak vége szakadrin, az«élet ennyi- változass gyönyöréi •tPlf+.<;- »..»»IM>4z™inárt Wtm raji,iSm, töl válni kell, s vari-fl; nehíze\|b íij\'fcninfztóbb érzéFc n kebelnek a,válns\'gonfloiatáííál,rniidöii — habár rövid-Tdőro is—-szeretteinket elhagy-n, támznnk? Ariptha nvitláabah létünk¦krirta-Bitgát, életünk mnlandósitgat lStva, azon örök s hosszú ut ^—mely minden halandóra vár — lobegne szemeink előtt. Fájó sziwel.\'fogunk a bucsuzáshoz, s.ezen fájó.pillanaflegszebb évs ielmo_ a-jcbnosnnak.^ Solc.\'ibüos\'nglovag leginkább akkcrrrészéfilil ezenvilágfájdalombai), midón a csárdások \\iliaroa ^hogyanvoltjának" ultimátumát is eljáróvá teljea >már a bii-csuval,-yagyis teli van már szire,.Jelko — szcrelcmmcl;-<fiTokkor már osárdás helyett a bolondját "j 5 rj a, mig végre\' irkoosi el éj ár, Jiiég szeienose^ttAin;b noiíü jáT\'áa!bdl ugy térliet haza, noffy «dvrára józan fővel <bejár-hat, s hogy eszét, szivét,.péniét b.uosul\'ia-képpen inind el nem hagyva, végképpen mog nem járta! mint a hogy én megjártam bz egyszeri:.bttosnj4rá«L.al»tt/ Ezen \'pldru 1 já-r rástoszmojá r-áj folytán —\'ha megengedik kedves olvasóim rövidesen, m^ alkalommal és :FÖviden-cl-fógom mondani, motü\'aj^nban a sok .bnosuboBzéd ufán kénytelen"vagyök~"éri i. -linöktöl egy időre-buosut venríi. T) -\' _ -r; Adílig is Isten rHiökkíll\'-- ! " -j . _ r _ TUB^ILV VfCTOR. -:l On 1« Kiknf.. fti.rlr. ¦ --«t\| 5.9.....•!•» gek ne legyenek kénytelenek saját fájókat az urasági erdőn kere^iü raállitanlj ) Továbbá, hogy az erdők illő kiterjedaég a fölosztás mellett jótékony befolyással vannak a vidék nagyobb termékenysége- s egészségére, különösen az éghajlatra és időjárásra. E befolyás növekszik azon tulajdonságoknál fog-vamélyekkel az~erdok a légmérséklet Irítrryá--ban bírnak, a növényzetre ennélfogva jótékonyan ható viszonyokat idéznek elÖ. s ezzel a termékenységet gyarapítják; sőt még a gazdasági földeket segélyző keskeny faültetvények is szerfölött jótékonyak a mezőgazdaságra : mert azt csinosítják, a földmüvelés hálásabb lesz, a rétek jobban díszlenek, a legelök javulnak, mindezt tények bizonyítják; a javult földmüveléssel továbbá Biorosan Összefügg a marha-tenyésztéa, mintán a marha egészségesebb, táplálóbb legelőn Bzinte egészségesebb. erö^ebb, kitartóbb s hasznosabb lesz. Ke ismerje félre t. olvasóim közül senki c csekély nyilatkozatomat, melylyéla közjó gyarapításához járulni óhajtok,s habár szerény nézetemmel nem nyújtom is mindazt tökéletesen, mi.körülményeink között kivánatosb lehet, fog-laT" magában még Is árinyit- az iparkörébe!^ mennyi némi. vezérfonalul szolgálhat addig.!?, mig e szakban több barátommal értekezve e téren szerencsés lehetek bővebben nyilatkozni. rí. J. > Inko uradalom «r4-»ii\'. Féltékeny vagyok, Azért szivem mélyéből javaslóm, hogy tüzetesebben és nagyobb gonddal fogjanak a szülök gyermekeik anyagi és szellemi védelméhez egészségi éB nevelési szempontból, mint fognak jelenben. Azt mindenki tudja, hogy az ember testből és lélekből állván, e kettő oly kölcsönös Ösz--k^efcéebcB-vnii, melyuiélkül az anyagi és ezel-leirrí jólét Összhangzása nem is képzelhető, és ugy mint az tneki összhangzás._ melyből egyes hangokat kiszakítani lehetetlen. Ez annyit tesz, hogy embert nem nevelhetni egyedül anyagilag a nélkül, hogy jó vagy rosz szellemi nevelés-1 ben ne részesüljön. Ennek folytán az ember egészsége- és életének védelmeikkel], hogy anyagi és szellemi szempontbúi tárgyaljuk. Az ember egészségének és éledének védelme anyagi szempontból. . Az ember rendeltetése czéljúhos c?ak ép, egészséges testtel juthat, s minthog\'y "csak ép testben lak ha tik ép lélek, ¦— kell, hogy a szülök mint ugyanannyi nevelők, teljes figyelemmel legyenek gyermekeik testi nevelésére, mert .tudniok kell, miszerint korestestben a legmivel-?tebb-lélek is_nvomorult. Az anyagi ^delemben a következő átalá-noa elveket kellTcovefnl: 1. Mindent a legnagyobb szorgalommal kell mellőzni., mi által a gyermek anyagi életerejére nézve szenvedő állapotba kerülhetne. Fpí kell használni mindent, mi által a ¦ test edzett és ügyessé lehet. , 3. Taníttassuk a gyermek önvédelmi képességre, hogy az ellene fordulható viszontagságokat saját erŐtehetstígévcl győzhesse le." í 4. Kgy neveltessék n gyermek, hogy rendeltetéséhez képest a munkás élet terhes elvise- Az ember egészsége- s életének védelme Anyagi a szellemi szempontból. Irányt éa utat jelelek kt e rovat alatt az ember egészsége- és életének védelmére az élet ezer viszontagsága közepette, mert tudom ^jíugy_az ember boldogságának rendíthetlen talpkövét csak is az egéTzségteszi7Tlgy^lektr<rvírtYi--lésére- ké^cs, kitartó,.....tÜTelme^Jjühnagavise- hol egészség nincs, ott hasztalan minden kincs\'. — ^-ffrfc hjtprn Krtgy az, ki azjember egészsé. _gfr é_s_ életének védelmében \'fáradozik, az, az emberiség-jSfl. Ügna j^étérTkivui sajár-boldogsá-gán is működik, hogy ax jó keresztény és derük hazafi. & így állván az Ügy,méltán azt kívánhatjuk: Jöjön el a védelem országa, hogy elvégre boldogok lehessünk.1 Ugy>iutézem pedig nz ügyet, hogy\' az embernek anyagi és szellemi védelme egészségi és nevoVsi ezeni[ ontból tárgynltassék. Mintán pe- ""díg-a TTir^T^-fl-g^oliUgnndja, tehát ezekjiasz-n ál a tár a fogok irótullarahoz és nyomom ez ívre. Adandók kalauzt, adok szabályokat, melyek szerint lehetni leli ép, egészséges, becsületes eroV én lélekdati hoopolgárokat nevelni a hazának. Arinál kitartóbb türelemmel fogom redig emberre képzés wak is a fiatal korban jól meg. vetett anyagi éa ,me)Jemi yédelem paizsa alatt lehet életrevaló-- ~- _: -v - -i—Qda jntáflk. hol a* elkeseredés Atka alatt nyti%.\'* telít\' és lélek; hol a twmyaíusag és két-\'tfgbtetyfa tépi szét-a test é&Jtélek szentIcötelé-¦ két és annyira, ha a védelem tüzetesebben nem forgatóik, mini a jó katona kezében a kard és Biurpny, akkor sem marad számunkra egyéb az elkorwoaodásná), a vég-\'dpnstfnlamal. ¦•ttetnvlc; ki nákfeií/ pfldTia UukAt visi ft kardján, uk fakor ?•/nnjáitn vnltaiC Jbuka tanú eulqtu — minJenklMfc Iírjtb MBt » a^ tuUjdonii, — tíT U jBWtaiink-linH, httft mliuWiiüít,«r«l»>%pi^mUMb « mrOn^nyutm-* tgy * ŰF«i neg\'bVfum fejettotatt — á nilklil hogy ri!«i7"»-«.A ¦Irt;"«ntg ü V-r Mttatm tett otujGaiik, » job- "\'Utr7»% riSrTAtay JÜUl \'<4«H k«i6» tUiU jopU Unnclj Tétben li ~nt<^tBkltuÍ. • \'..... ..... fl»ark. • ."WrfHB litja «»»\'. n\\* \|N»".llíjnUlíkt* ¦¦ »•rM , létében egyszersmind ildomos és kedves legyen. A szülők kötelessége, hogy a gondjaikra nehezült gyermek minden testi sérelmek ellen megóvassék, üt anyagilag képezzék, a-nmnkás. -életre-alkalmassá, erőssé, kitartóvá tegyek, ndonntsaK^rhionriteikr-Hogy ^^gTcrrXjk.illIE: lök két ességeí\'bírjanak,— szükségkép megkívántatik : a gyermek-nevelési és egészségtani ismeretek elsajátítása. Tudjon gyermekének okos, hasznos, üdvös példát és tanácsot adni mindenben. Az embernek védelme fogantatása perczé-től kezdődik és taft, mig az Önvédelmi tehetség ki nem fejlődik. Ebből aztán az következik, hogy nz emberi lényt mái\' tu Auy-a miÜhébcn-kell gondosság tárgyává\' tenni. TERSÁNCZKY, tetű és legegészségesebb étkeknek, és n mellett nbármfil^jtnég aJegfmpmabb asztalnak is egyik\'" f3disze\'rés legkeresettebb falatja. \' Lehető meleg és száraz^emelkedetthelyjség minJderiek előtt szükaégeltetik a spárgaterme--lé[shez, és „legsilányabb Ezélhordta homok: \'-e féle helyiség a" legczélszerübb annak gazdag termelésére, csak\' a^tragyával riem "szabad fu-karköllhi. ....................- ......... .__. Es ezért Klockmann urGUsztrovi- mellett e tavaszszal égy meredek" homok "hegyet iapin, tatos választással nézett ki nagyszerű spárgául-tetvényéül.\' Mivel pedig ott a spárgát nagyon fizetik, Klockmann nr a mellett, hogy jövedelmező vállalkozásba kapott, ki iírfogja-^nníatni: miként lehessen a legsoványabb és terméketlenebb .talaj~ból legbustisb jövedelmet nyerni? Kedves talaj egészben alkalmatlan a spár-gatermeléshez. Ha ímts nincs, az akkor föJeroe-lendü, és sok..homokkal bőven keverendő". Az ily helyiségnél azonban inkább-lógané alkaU mázandó, míg száraz és meleg földben a spárgának trágyázására alkalmasabb maradand a marháé. A szokásos, régi spárgaágyak készitári modora", mely szerint az ágyak 3\' mélyre kiásat. tak, azntnn gané", féíjg^rnegemésztett anyagoké kai, fahnlladókokkal s más e nemükkel 1—2\' magasságba ismét"betöltettek^es eTrfi,"föld-faor-" datott, melybe azután a spárga ültettetett, — Belgiumban már jó ídö" óta, egy. alig V^rn, és sokkal czélszerübb Ültetési modor által háttér-; ba szoríttatott_ Á ki még az-e" féle üreg ezopfnak akar bálványozni tovább is megátalkodottan, az ve- ^ gyen kezébe valamely elavult kertészeti könyvet, melyben ezen údhn eljárási rendszer\'szabályaival találkozhatik. A Belga minden igazzal mondja: „Ti németek igazi trágya pazétok vagytok; nTrértrsü—— lyesztétek spárgaágyaitok készítésénél, olyan nagy mennylsígü trágyát oly mélységbe, mfr ty^t^—¦pá^pmiagiíny nMnlngi-1^ inkább virirá- / A spárgatennelésről. \' A gaidiszat í* kertészet keijfelomek ke3--e tárgyat taglalni, minél igmabb az, hogy «J.TM flolgot-lenni gondolok a f. évi-Frauendorfi- lapok 24. szimiBan e tárgyrúl m\'egjelentczikk-nek követkfízö másolata által: • A spargaTigyite o.rÍégkitUnöTjb konyha nBvénycknek, melynek te\'rmelése azért nem eléggé.ajánlliatú,nii»zerint csak magányosan is nBvélffctíén, már míghozzaji legmagasabb jövedelmet, minden kerti és\'gazdasági termel^s-a^oiatok klizUl, melyot a rela adni képes; a mellett hogy a spárgaágyakat épen oly kttrUen korai «aI,Sta, kolerábT é»^ más ilyes nSvényekter bellltemeti Iá számitó, éa- a földet okszerűen Jiasználrii tqddértelmes kertész," mintha azokban spárga íem lejinó, es a nélkül, liogy az a Ifle Hitetés által a spárgoJermehSsnok legkevesebb hulnyvokoztatnék. " . y- A spárga majd., mindenkinek K^ralt-ah. dele,;rnelylTOlibftrtigyjkea^\'gk8^^^ nv6san,mmt lefelé tartiTgj-ökerei soha-fór-nem -enrészthpniGÍi.M — . . Az ujabb és sokkal \'czélszerübb spárga^ ágyak készítésének rendszere a kflvEtkezöl\'i , ¦ A kertnek azon helyisége, melybe a spár-gájjövendö, 6l széles ágyakra osztandó, minden ágy oldalán\' 1V,—2\' széles jágfeJagyaUaji. A — mely járdák, ha a földdel gazdálkodni akarnnk, azonban el is maraiUintnak j azntán az ágyak öszszél f>/,—2\' toélyeii.rigÁo^dd%r<»n}u»> "szál a föld alegjengetend<) \| lohalii eriiten meg-— trágyázandó, azntán a\'B\' széles ágyak egymás után kiásatnak 1\' mélyen, ekkor a kiásott ágyak fenekére composzt trágya hordatikj az a fiildba . fcevértetik, mely végro puhára ásatik. " . -Továbbá 2\' távulságba puha földbe hát-vonal emelendő\'az ágynak egéss hoascXban:3^ magasságban^, Ezen hatvonalon-a tpárgagyff-kerek 2\' távolságban egymástól helyczetídSki; ngy hogy a gyökerek mindenfelé elágoahassa--naí / s ezért: a gyökerek gondosan eh\'gasitan.- ¦ -dók. Dyes hátvonal minden ágyba ketté jön, -~ azután reájok apró JWd terittetik-3^4ftn«ag»8-ságbn, r mely \'azután ugy elterítendő, - hogy a : hátvonalok egészen eltakartassanak.- A" 3.-dik KsaBiel: ismét ganévai -kevert ftád_--%\';aJi»g»s-„-.-ságban teríttetik az ágyakra-. - így a sjTargaülietvényntnV elkdsatlllif\'íitáir^ mindén spájf aágy 6V széles, és az élőbbem fSld tejrUlctnél í — 9^-kel - magasabb \'leendőé »\' 35 ágvakbán a spilrgnvonalofc 2Li«>foutágb«n JÉT\'" ": _mastól relluriendnek. " J. \';.;<i:A,CJ^<re.j^i -A-\'kÖyetkeííi fisuzel mindetr-ivben ^eSen~ ~ 5 CO _i> _ • ágyakkal) tonoflon 2 — 3" magasságban apró trágyával behintoudök; mely tavawwal bcka- ; ~ tial^dó: HaviUaBidly\'spárgapiláiita knessett árulná, aa kmlletendfc- -: V---mgy\'-^v^:- "--T-__ Pesti levelek. .. \' "\'_\' (Szcptombcr 13-án.) * \' -(rTf.I.) Megtörtónt! Tudniillik a várva várt nap, azaz a városligeti ^W^uüiiÍt^yr.St^Brk"éÍBett a "cl ia mult, valamint elmúlik-\' a- világon minden, -bittűk legyen bár mily múlhatatlannak a állandónak. ^Í^ToH-tvbbol^-mit- filÖbbHévelriín egyikében elősoroltam, caupán^ ezép idünem akart tenni s a vn airnap este kerekedett rendkívüli-égiháború csaknem \' azt\'hiteti el, hogy a népünnepet psajd benn a TÁ>pa-" -^b*,t; l a kívéháMkban; -vend^glükbcn üleiiujük ~ji^rmHr8inc»ak^»Vközőaaeg ÖrOmét, hanem ven-^aE^püBöSpnz^ döntötteivolna. . Azonban at cg .kegyes vidt,-s.ha.bár " hétfőn reggeli 10\'Óráig borongott ia, s a nap csak mint kaczér aaemek irányzá tekintetét olykor olykor a fel--hofc mögül afuüre, h6Ej^r6koybizöb7t-lánBA_ban ?6" fcino^kétaegben"hagyjon\' mindenkit, kvsőbb, mint táaút nem fordítja cl.azive bálványáról, egész ragyogó \'-------pöm^jiÜ»aií~ttTnr"fÉíl,_ckként-bÍztusitvan az enk-kea nap sikerét. ~ ~~ _ ^Mdndnatai- hogy Budapest üeazea lakoBságn tiil- _ ....jpoaállta már délelöttkesdó meg a vándorlást, do tömegesen csak eb«d után indult kifelé, és a kfllön-••• ben ia sxük király-a tezát ugy ellepte^ bogy valóban alig lehotott mozdulni. A tulongaajvjszcn onztálykü-- lönbaég nélküli népvegyület valóban érdekes látvány^ nyújtott _____ --—-ilondjákr, hogy a ligetben 30—40,000 ember f_rflit öaaae, a tnitnemia vonok kétségbe, mert min : hjcghagvöbbjnagyar fia,Ss-é. Lh cjiy i O d o u vlápftb -^bizöttmtoyjiatáskííre esentul, a.mint mondják\', tágaab leend, u a^&bbyk\'bzt a-sxcnödtetéackro és -á játékremí elkészítésére is ki fog terjesztetni. Mi azonban, hogy: a^iulaLriépazinház.. rendes-kerékvá- : ^ sba jójjoo, \'tusúgy ~eTeKkeben ökvetlennrrrclkcrttl-bűtlenül szükségesnek tartjuk még bogy a bizottmány n p^ M T if ,» » i* 1 fi B t ia^áliaijfl eli-értvéna^pcnz alatt az , adakozásokat ugy, mint a napi jövedelmet Ezt 3líÜ_ániak_:saját erdekében, és azon méltánylás rckintöWböl\'iv:mdylyel eddig nem mindennapi nélkül özésekkeljfüzdő tagtársai inint viseltetniköteles, szintén kell óhajtania. A budai Hzinészek nem ugy-_évexett^iropertiöra, hanem tixumra vannak ancrzöd--tetve, de ezen fixumo^ természcteseny-iisak igen ren-detlenüh sut igy^üj^pjáklki, vagy legalább koptak eddig, azon\'-eg-yszcrü oknál fogva, mert nem_voIt jövedelem, s auü volt is, róltujiz igazgató nem tartozott számolni. Eme titokbantartás, ba nem is idézett -még-clö\' -artagok közt komolyabb aurlódásoknt, do mindenesetre úgynevezett rósz vért csinált. Az igazgató, a ki saját kárára a hasznúra vállalkozik, nem köteles\' számolni a-jövedelemről, de Qsak azon eBet-- ben,~ ka rendesen képes fizetni "tagjait ellenkezőleg Baját érdek éj^njdl^jőrjjdejem legnagyobb nyilvántartás "mert caak igy igazulhatja magát kováfürditá-aát illetőleg, mert uaak igy niérsókfilketi a. tagtársak netalán túlzott követeléseit Minél nagyobb kilátás van a jövedelem .szaporodására nézve, annál nyilvá- Icnblo érzelmeit. Lagtükéjyoseblí hangszer, n kifejlett; embon-kfing, & a többi-hangtizerek la ak^ör legbájl$b: bak, mikor ezt megközelítik.! iömniB arteít Uaitatio naturac" de „nulla ara imítari solertiam naturao potest." ,, J4ntn íb UÍBzem, hogy bargóely hangszbr ís képes le-\' gyefi oly bivon visBzntakrÜtnia ke_cLhnUárnzó _tzeU műit, nynt az emberi hang; mert ez szavakba is unti azokat, míg a bangazer csak! mintegy taglejtcaekbon nvilvánul. Aa emberi Irnng mivelését minden korok művészei tanácsolták, süt sürgették, ez- levén azon kincs, "melyet a termeszei\' nem mindenkinek ajándékozott, uiig bármely bangBzert meg lehet pénzért Bze-rezni. - — Edca"faazánkban lcginkábír-szükaégc\'fi ezt el nem lianvogolni, miutánzenéíze tünk magvát szívhez bzóIó, egj\'szerD, s mégis oly vonzó népdalaink teszik, melyeket csak is szövegeikkel, tehát énekelve, lebet lcg-méltóbban_ eléadni.- Hála az égnek, hazánk szívében, mint a tudomány és művészet tiizpontjábau, már adtak néhányan közlönyt zenészetSnknek, snagyon ürülnénk, hn városunkban ia párteltatnának a szakavatott tollal ict „Zenészen" lapok," melyeknek\'basábjain művészileg szerkesztett négyesekben jelennek meg.^ép-dalaink\', ai mnüókletckbon pedig magyar szellemben kidolgozott átiratok knszornjával ékítve. Do ezen daloknak. terjcdüiÖk kell, b midzélszeriihb erre, ínint-vidóki viropainkbnn a dabírdák élotbeléptetéap, hogy ezek a központ vivmányát a néppel megiamertetvén, nemzeti zenészotflnk felvirágajását elösegitséB- noBaBbanJiéll annak kezeltetnie,"és ellcntíriztetnie, nemcsak azért, hogy a színeszek láfisdk, tnikép ba a -xumet-«em-Ísy-de améltányos oBZt^luköí^a^övedo-lcmból megkapjak, hanem azért Ís, mert a budai népszínház —-\'vállalatból netalán eredő tíazta haBZOn, mi-ként ezt a bizottmány legújabb programmja is mondja, nem magánzsebekbe fn_^_olyni, hanem a vidéki színészek nyugdíjintézetének alapítására l«sz fordítandó. Adjon tehát a bizottmány Molnárnak mint elsőrendű szines\'znek s rendezőnek méltányos fizetést, könyv—s ruhatára hasznalatáért pedig bizonyos Összeget, dc kezelje maga a minden uévun nevezendő jövedelmet^ fizesse a havidíjakat a egyéb kiadáaiikat, és tegye meg aztj mit bár a nemzeti szinhíz igazgatósága is megtenne, t. i. juttaaga évi szánidáasát a kOzönség elé. Mindezeket átgondolván jóleBcttliallánunk, kogy Kanizsa közönsége is, engedve néhány műértő indit-ványihiak, elhotáröz^v magát dalkör alakítására/) Ezen eszmének igen jó helye \'van itt, a nem lehet eléggé kivánnvuik, bogy e táraáBág kedve\'a népdalaink érdekében raincT előbhrmcgalakultnak nyilváníthass,a magát, miről az eddigi nemes részvétből követkei-tötyo, éppen nincs okunk kételkedni. X. IMasj\'-Kanizfjjij.ezöpt, 18-in. ¦ Egrepay Q-4-bor ur, a magyar Bzínmüvószot egyetemea beosüle-túuek méltó tárgya, tegnap távozott cl körünkből Egurszcgrc, Uol színtén.négyazor fog fellepni, b aztán búcsút veend Zalamogye. kiea vidéke éa bajöús virá-nyainalUolkw^ak^átéli- kik talán oobfl wl.bé. nom ibg- —-•\'r- den: zuga megtelt, éa igy meg van legalább a kezdő — Igaz, do ím\'történnék.Molnár adósságaival, meTye- zla^-melynek Be^yévTilryhrot^ognnk--raTazs.o^ ~ket-a:budai azinfiagHi^^tai^sM^ tiW?.kérilik tóba t _ -__Engem_cs alkalommal nem a rendkívüli Boka- javodfílt-et,.háromfelé • aig; Vem Toldy mutatványai, a feketére mázölt-fehér aJ^oeaan fotáaa a a aaamárveraeny lepett meg, banem némelyek; a bizottmány által törlesztetnének, mely a ják Őt, a fclejthetten művészt, körükbentláthatni.éa imgyrabeiisülandü^uüv^zetétélTezhítm. Nenr! -mert— BzineszetÜnk e jeles müvészo is, tövises pályájáról^ lana ri t^iilBazpr-az-amént : „„.lynt-knirmlwTi ritkV diruftit^^l-ftitntt-mfy- fXlr+U- P^öroTn?8nyyr"ft<^ köst_egyJáraAaágr» ae bukkantam — pedig sokat fLr-tam,—melyben úgynevezett kitörő (nem kicsapongó) kedvra" találtam vöhiS- Ettek, ittak tömérdeken, de .¦¦\'iztflgáM- mnHfaá^n hiányzott a jó kedv, mely a lia-^ao&ltV=flxnMpélyak^érdea»aaégét-(mitflé.--Nem- tiidum^ «s-j«tott4 aa illetők ftuebe,- hogy--aa egéaz.mula4aág -ii^oacaa^^Jfvá>\\CTárt vált-JcedTük iaTt«tét Tagy^ ......- BM^:-komolyabb-gondolatok nénezültek a keblekre, érintett czélra, raáaodszor a tagok hátralevő fizetéseinek lerovására, harmadszor a folyó kiadások fedezé- sére. Ily cljirás\'sokfelé, árasztaná azéf^dvöH-lratá^ sát; talán nem volt tehát-korszerűtlen, bogy meg-pcuditént - Néhány szó a .dalárdákról.. de annyi bizonyos, hogy a kedv nagyban Hiányzott^ \'Ellenben nem aünyzail a bjajnubitcrB ig_end^ mert^-da- A. munttában kifó^^^tesl éa lélek—nyugalom után^vágyld^adík^^tdyjá^m szó- rakoztató .s gyünyürködtető foglalkozásban keres kü- czára a axidtalan kocainakegyetlen elgazoláaról, dácsára a aok mindenféle embernek, semmi üasze-koescssBáardt (étthetöbben •wekedéaről) aöt jnég ziebmataséarol aelehzletl hallani; pedig ezek rendes kiaéroi ¦ haionlú tömeges mal&taáfpiknak. : Bécaböl, Temesvarrél —konna» külön~vonatok érkestek — de s orskág fiaknem minden má vidé-kUD is sok veniégünk Tölt* jól mtdattak-e, vagy awgfalal^e^a-nnp-várakoaaanknak? Bit-nem tadjlk, annyi bWyo---líogy-a bol megfordaítak, szint b&r s aromtáraainkat níindeimtt szívesen üdvft-zAuLziugadtuk őket\\ . Atsiinoasigbu ebként vélUanlagtalalübban jcl-Wmezlietoi a -awptembcr B-dikí utpűnnenet; réixléto-zésekba vem bocaitkozom, osl megtették már a napi lsjpok ojilimiUazaJ^kiknok a hlsziradt tó ia vizet haj\' tnst awlnukra, mert tárgyat azűlgüfetofe nokik iOnoseira lélek. A lovagok korában-som ritkán keres tek%bj>rftzfiaVnyngaÍm5t ég RzórákőzflBt a-ntftrészet- E4iö 14.- és 16éa megint lesznek; ttimopíly. iaVtam-eljT»»0^ af^öjdom, nem ia oiy jöveiít mesSk, mmt a tároahgati, d« iwiUonii^anuetUégi , . - telcbtatben fontnsabbsk. \' ^ " ^\'\'-ütyants abnasi nápsnnhai akko> önno,,kndí \' \'artef^tarittat alifr^itotjttUtt mpját, ^ " \'¦ skfaaVeaakk Ua miry be/ülyijazl van"a ~ torjetBlézeroLodá&, actciak az nem} lUJt^ z-ki ^ataiáu fanrmakarja Iáim ^ i^&v^fti&ipsSiMl, hogy ben, eléVzéliták a lantosokat, kik sxívemelő dalaikkal ujabb küzdelemro lelkesítek a hőst. Eléhaladt korunkban háttérbe Bzorul a kard, de elfoglalta annak\' helyét a tudomány és ipar\', melyekbea ba kifáradtál, jólesik lelkednek, ba a jelenleg már a kifejlődés nagyobb fokán álló\'mflvészut andalító^élveí közt mo-rengböt. Ez aün ingó, mely felfriaaiti a azellomet a-ujabb buzgalomra 3az"tí>ni. Ily művészetek a kálté-azotés zene, ha-e-kettő-párbaül,- származHc ~a Tégma^ gasztosabb - Bzínck^\'-a; daL Van az omber keblében oly valami, melyért" nom adhatunk eléggé hibit a jó .\'Jstennek, ses\'a lelkeactlés^ mely minden vállalat kez-dcmínyezéiébez többé kuvcalibé szüksége b. A művé-aaetckielkcaitnek, a valamint az elemek rottentő, do még is oly Bzép.caatája,,azivatar után a turméaset uj (Hotrekel, épen oly.áldáadúa következményei vannak az érzelmek XelmagaaxtoauUaának az emberi kebel -DejL^hagy:U^b^?^hisZ\'r-terméüeT:gyemeküi vo-gyönk Arköltészet izollemi világába emeli a asivet a ií^b^Té:Bzrty6tUníÜid»trLabb^^ rg/úp.-jéf-aa/erény magvait.,Talán Eeserüek voJjvának azok, :minrs tetti -«géí«iiég«t bcly?üállitó>gyógyazer(/de aa as ódta bu-^ _rok mnidLZT^ncm gyanittatja vclBqV. —i Valamint a JM kidolgLzotf.beasédnDk:csftkazugyeaazónobajka adhatja.nJeg akoll/^hatályt\|:Tigy.A kőltéazeTirczáki ikajüT fri el fenaégft>k\'gf(ihU foka^^bfl-aajit ttyaUén »4Juk elé ^nloly-kótiégkivűl az ének; A költői-lélek dalra fakód t dnpr^\'kod\'iiiargeB bímédix\' D>m unthoti maaint nem aokára lelépond. í)e ha nem igy volna is, iit, cZ-ArpátLalkotta boivw^ mindpn viH^lcf>_oIy_epedjfi-várja és évenkénti két hónapi Bzabadaág,idejét any-nyira igénybe veszi, hogy Zalában,- aligha foghat ven/ dégszerepelni. X Egreasy ur nálunk négyszer_ lépett Tel, .nevezetesen „HamletA 8Z_egóby-marquist\'-J nBranko-^ vica"- és BFclolvaaónÖlí^ben, melyet azon eate „Legjobb az egyenes ül11 követett. Ahárom öhfl darákban á"ezimazeropöt jdtaiat,1 F\'elqlvtrrfrn BVen-SiVC o»-bridge vak kapitányt óy végre Legj obbsí g yjsjLc^^t.haz^JLEUiam.llUsl.sam -:^= Tfo igénytelen sorok írójának nem lehet feladata Egrcaay ur játékát réazleteaen^ ea .mjnden momentumaiban iaincTtctni, meri akkor Ivekre terjedne a róla való mcgcmlékeaéa; hanem cgysierfen_csak aztjegy-ccm ínég felőle, hogyEgroaiy mindig igazán ém ktvea as, kit - azemélyosh. Egyetlen aaapillaniAaaái asorep . jéuok Bzellemébo Kkt, a eltalálja az siakot, melybe^ azt -művészileg ült0tetni kell.—Minft ÖBahangvan arpz-j á té ka-, t gl e j.t óbb- ét jí a v slát^ ba^n. az bámulatra méltó. A boasznAtlnét fio^yaitf,Ceje6 ki BranUovicBban, éa miriff íellsíbwt adott1! szegériy m a r q u i s n a k, azt .caak azok\' méltjoyoInalják kellőleg, kik magi^abb,\|fclfogi«i^~Ikép«Uv.Jk. ¦ Ha pedig Krumm Úléafo gondolu^ ^zkkoi^o^r jbá^ula^ tank cíéri a netovábbot Egyébiránt n«m ssándé^tmn annak magasztnaan ezép játékát jamerteini, mint fentei megjegyzem, Vert a^ki-áícmeivél >am látta/ aj valódi/ngalmá^ayáasetexől ngy aém lehelne-; a^tlkzJT" pedig játékát elvező én Umertetóflomintan leyrnk>.j ,L_J ^ Jl > Mind az 6 alakj-mclyeke^taaemeinkítí attttott Egreaay/ sokáig, inora4iUiulátt9pÍ-benrQ^ vágyunkbaaonszorüekei láthauL Hanpm itt Önkény* -~V telenftréa^flnkbírJTiti hogyha^-lotUmk sammttTAszs: , tüpk cgérlílj-¦..\'ntinf¦\'iWsz,"t8hh ^Billagunk^^uety aí-Sh^,/ k^wpéavékumokbpsr ragyogjon :í(í:iündükbljek\'^Vii«Oi . 1"=- a* otW, ki a magyar pampádon Shakespearet repre-amtálbamá,.még. nem Ja mutatkozik. 0 sa egyetlen" ibeoreüco-ffitótipo »zínéatoktl A tanulásban sokszor egé.szflegónek;Cgés::s megrontásáig ment, 3b ez Őt nem tartóztatja yinsza mindazon kellők éknek meg-—sierzósétiilj m^ekálmbehazA-filiaraeréBét oly-mcl1-tóan ¦ kiérdemli ¦ [Végre sok munkássága ,é"s átvirasz-tott éjjelnek édflB gyümölcsét élvezcndiít. Éb igy n nagy Pctöfy moridalárréilíezVíí\' csokagyao beteljesült: „De nem, jutalmad nem fog elmaradni, 3áegtisztultuid-az-ériot cB^as-ósz: És üljiJvend a méltánylás idője, Midőn mindnyájunknak kedveneze lész.u yr. Kaposvár, szept. 11. Mai nap a Királynő Ó Felsége szerencsés felgyógyulása alkalmából ünnepélyes isteni^ tisztelet tartatván, az ezt kevéssel megelőzött megyei tiszti széken, főispán Merev1 Károly nr G méltósága indítványára az említett örvendetes alkalomból \' Ő cs. k. ApOBtoU FelségéhezfelterjesztendÖ, következő felirat szavaztatott meg: Feliégea Császár és Apostoli „Király ! Legkegyelmesb Urnnkl Midőn ezelőtt nyolca évekkel az isteni gondvise-lés"Bgyik~atigyttlát legdélibb asszonyi alakban — rejidelé Felséged oldala melle, bogy Ö Felséged népeinek Bzánt életének boldog perczeit kétszeresen tegye boldoggá, gondjait-padig osztván könnyitBc, a a ko-serüségatfelóre szállítsa, — urvendeti el tá^gMhíroda-lomnak minden ejjyes polgára, mert jól tudta, bogy midŐu az Isten kegyelme a trónra száll — áldáss-HU- " gárainak vakító fénye a gazdag palotáján ugy, minta pír kunyhóján keresztül hat ......Judon kétév előtt az útenl_gflndvÍBj;íésnek — az emberi és?,által fel nem fogható — de szent hitünk tanúsága szerint mindig — bölcs végzése — ezen Felségedre és népeire árasztott áldásnak visszavételével fenyegető bennünket: kesergett minden szív — b a borzasztóvcszélytöli félelem — milliókat csődített az imaházakba, begy az iBten kegyelmét s könyörét ájtatos imáikkal kérleljék. FclBégednck atyai szive, hü népének örömén gyönyörködött kesceveihen, pedig tulajdon fájdalmaidnak- enybltéaét-találta1 azon biztos mcggyőzfoléabch, miszerint azon lánczolat, mely alattvalóit Felségeddel .._w iiraHcpdA rtitAvn1 nBBTPfiiTJj npm _az uralkodó s ural- kodottak között fennforgó rideg kapcsokon, boncra a k6zéIemen4s-legSB^tabb^gédewbb-« legtartósb esa-ládí viszonyok érzületén Llapszik, — s.bogy Felséged. azon boldog atya, kinek Bzerétctében s fiui-tisztclcté-. bén"^^o"ipzeiorrnak gyermekeinek nnnjen magány, a nem ritkán ellenkező érdekei, megszűnnek a víszál-kodáaok — elenyészik a harag, s kezetfogva hódolnak éa áldoznak, — a tágas birodalomnak minden ajkú fiaju. népei Őszinte tiszta, a. hálás érzelmeiknek-" • Hintán tehát Felséged hü alattvalói ezen tánto-. rithatlan ragaszkodásának s fiúi szeretetének jeleit __nyoJcE-é/ek elött^i^mébenj-* két évek eJiíttJw?erü fájdalmában, atyai kegyes indulattal elfogadni méltóztatott, fogadja moitFeffégod Bzintc oly atyai kegyességgel ingathutation\'trónja, zsámolyához kmIuIo gyermekeit, .kik FeUége~AsBitüi)yuk, Királyiiójok — szc-. tett imádott Anyjuk szerencsés felgyógyulása által annál boldogabbak lettek, minél nagyobb s kimundhn-UUanabb-volt beteginge faletli.eddigi fájdalmak, e kik.moBt boldogságukat tanusitandók, szeretett Aty-jok lábainál\' elérzékenyült aziveik ö romkonyclt hallatják szeretetüknek, ragaszkodásuknak a tántorithatUn hüsegüknek megújított zaIogt\\tVfegadjaezekkö»tftil-légedsomogy megyei hív-alattvalót hasonló dmlnieK nek-TSén hódolatteljes feliratban gyenge- szavakban^ ~~. öatött.L^ahbutosabb és logossiniébb- kifejezését ia,"* engeajVFeUógeUrunk reménylepünk, miszerint Felséged őzen hódoli^j^oy^kízkt^W atraikí^j:e-. lemmel fogadván) Felséges\'Asszony udVb Királynénk, lábaihoz letenni kegycskedend —miért is, midőn leg-, ¦oélyebb sMBijttri tfny»r\|iflnk, magnókat Felséged . Fölséges A^aonyunkvlcgniagasb kegyeibe ajánlván,-... -ttataríth^an\'köséggól^ — ,Bu^RravAroty 1862. •zeptBmber\'lI-ón,1-fJsáBsáris Apostoli Király? -^Héged».V4e^ . . / ; «f .\'61. ^ ¦ ¦/ ben beállott körülmények hatalomszavának ^cll hódolnunk, különben vagy az indítványnál maradunk, vngy pedig \'annak kivitelét kedvezőbb időkre halasztani kénytelenek vagyunk- \' - ¦ L féle bajban-BÍnlödík a kaposvári izraelita község is. MidSnrt. u két ev előtt lÍTén~thzieleTe3j~Lfl"ra, rosunk díszére egy templom-építéséhez fogott, az egész költséget 2500O forintban nllapitotta~még, s árakor okkor még annyi pénz fölött nem rendelkezett, mégis bdtcan fogott a munkához, mert bízott a közlel-keeülésbcn Oa az érdekeltek-áldozatkészségében. Most azonban midÖn még annyi ajceudunk és még több a fizetendőnk, aggódva latjuk a kiürült pénztár tiszta feneket, a féliL~készült óriási épület pedig szemrehányó pillanatokat vet rank, mintha azt akarná\'mondani : míért emeltetek ki a porból, ha nem vagytok ke--pesek tökélyre vinni ? Igy~8ülyöBoának rajtánk a kivitel gondjai a nélkül, hogy rögtön segélyre kilátásunk volna. Erélyes elöljárónk e bajok orvoslására egy úgynevezett ünkcnytcB Zwangsanleihe-t indítvány ózott és miután ezen cszélyesen kidolgozott ^érje--hajótörést szenvedett, n városi bizottmányhoz 1ÖÜ00 forintnyi kölcsön-iránt folyamodott. Nem tudjukügyan e lépes eredményét, de\' keresztény polgártársnak értelmiségének irántunk tobb alkalommal tanúsított rokonszenve némileg biztosítja a sikert, állmdcn esetre eredeti, de szivero\'ílB volna, ha izraelita tomplom kereszténvek gyámolitásával készülne, ) maga az épület pedig, Hirek és események. - — X. A mait szamunkban közlött felhfvas folytan, ji\'há 14-én a kitűzött orabaá a-mukedvelök nagy Őrömére, város\'uiikból szép számmal jelentek meg a f Zöld-fában," oly annjnra, hogy a kuzonség teljesen képvi-sehnek \'mondható, miután majd minden állasból volt csak az\'orvosok kiizjil nem,-noj de majd ezekhez csak baj esetén folyamodjunk, a vállalat még mest egészséges. — A bcBzed a gyülcs czclja körül forgott. A műkedvelők egyike clé_adá azon sokoldaln. hasznot, szépet és jót, nrelyet"ily-vállalat ugy a közhazának, mint a liclynck, melyben működik, hozhat, íícazeti zenénk terjedését clemozdltja, mcgísmortetvén b terjesztvén dalainkat a nép között, \'Bgycsit érzelemben, s mig nemes élvekot s mulatságot nyújt- az ifjaságnak,! Till6fc lc^gtbk 1 i éa. virTsdórmr elvonja- azt a kártyajáték-,1 részegeskedés- s más test-_ és lélekölő mubitfidgoktól, felderíti a különben_LegyjL 1 ^euii^\'-TSe^SÍen^edetyEs vidámságot, teremTa munka mellé. A tudomány és művészet elhunyt bajnokai cm^ lékerc rendezett, vagy más hasonló czélu közünnepé-lyct szónoklat és ének nélkül jóformán mit Bem ér\' nek, mert e kettő axon hatalmas ^nyezfi^-inely á-Eei-- " "K#jp«»vár, lfiftS-szepL kötfipánv ¦ V,Nagyobh vállíUtÓknál"m eliöiámitás;Kndeien csBlntBaokott; olyankor nem h erodctLkölUégkive-, téa batároji,¦¦ hnnvm ai elöra. nem látottr oiak idűkos-í mint á szép egyetértés- es felebaráti szeretetnek jelképe, dicső, utánzásra méltó példa gyanánt ragyogni fogna a logkósöbb-^iemzedekig. " f . . . 1. sággal lehetatt megmenteni, vetett gátat toTibbharm-- * pódzbalAsának. Az oltásnál a- gőzmahni mUokiuk, kik hatalmas bádogedényeikkel ugyancsak hordták » — -vizet, különöscB kitüntették.nuigukat. — Ugyan***""-::" nap Sz.-Liszlóu-is nagy tüz volt ..... ... .-— .A Egy légTádijJ.isztkert!skedö b~nMf^Aa^^Z\' 23: éves.Tfjut meggyilkolván aTh-SvaTia. döSäp\'»^-^7""-T Jert^rLbefogatQJt.^AJ^tőnben-kéBheg jutott-i azt h»«- ^ Bába vágva kívánt gonosz életénekjfégetjranai, mi . . azonban nem \'sikerűit, s most a sebben kegTetíenöi— ^ szenvedj____ ~-~. ~ . . ~, _2 - ~~~ A Hollón Ernő, m. akadémiar tag köztünk idő- -zött, ittlétének czélja: a sopron-kamzsai varatvfrmd építésének megke2av8c"VDlíI—_ _~~_ _^ - r— A ltodon Berzsenyi urat^S fegyveres- rabló t>— -.. madta meg s 2000 frtot kértek tőle j fl azonban caaV 200-at adott nekik, s törább^mentek. Quosqne^idem. """ " * A kaposvári iskola alaptőkéjének növelését ü-letoleg, erős hitünk van, hogy nem sokára ujörvenV1 detes hírrel lephetjük meg t. olvasóinkat, Nem egyedül az akpüikénekakellö összegig emelésén fáradnak azonban a lelkesek, hogy a taíiiri kar \'illő évi futeté»t - . . húzhasson a kamatokból, de magát az iskolát is eme-letro akarjuk venni, melynek alsó. wztályát J»lwk \' foglalnák el^Atfjpfllet a pjaczunlgrén, fényes anyagi " sikert jóaluttk; de^_építkezés csak ngy-mrténbétík. meg, ha a megyének minden, tehetős birtokosa, pol-gára szivén, lelkén hordja;w p»zmé^jh«« f^^Ü^rry——1- teites ülés éhez tárczájokat is felajánlják. TŐke^ilno-zat szebben nm kaTnato^hfltrMik^ TnÍTT,tWft Ir>ii fa Jn-— domány világával érdemes és neves polgArqkat-adnkl_; a hazának. r. : -¦— - : .__ _ * Sok k&hö megénekelte már&^mbos, virága* ^de még a -azáraz fákat is j miért -ne: teh^&VTBÍIi^— ugyanezt a moesolidi 4^dakk^.mi^ek^a^ látB4kp-arra vannak szánva, hogynéhány utas megdicsőüljön kínszenvedések között, esvén olyan mélységbe, milyenről az özönvíz eltakarodása, után lehetett fogaim sokaknak. Kurülbclöl-5~öl hossza tölgyfadeszkMii\' -lak rá vonnak rakva két gerendára; a mint kocsi\' kerék érinti egyiket,^azonnal billenik,.s-a nyilátonrla ." látsz a pokolba, vagy ifi ason tátongó űrbe, melyet * ¦ záporok már évtizedek- át* Astaik. Nem lehet bi* itt másf tenni, ml^uép^ietzállni-* koc átbaltagui, mert az ilktő helyégbhó azt nem kÍTÍn-_ hatja; hogy minden embfanek Vaifeje legyen. >^ B. Füreden, a .hideg furdő\'köselébeo leró i- délyekben ünnepies hongnlamt idéz elé;má? pedig épen nem volna Bzép, ha Jiagyaiak omlékét-tontár- Bággal_stenriyeznfak be. Meg^e^ékeztek^némely.ek^ templomi zenénkről is, mely talán sclioL siralma\' sabb állapotban, mint nálunkholott -még TTnní-zaánál sokkal kisebb—városokban , j~8t - még—fa—: lukon íb többet tesznek ez ügyben; a vállalat zen - is lendítene. Szóval, nem-volt a- jelenlevők közt senki, aki-meleg részvéttel no viseltétet^-voína az Ügy iránt. Egy 12 tagú válaszfmány- neveztetett tehát ki, melynek-elnökségértf-Behis József„gyégy-szerész nr, a jegyzősége t\' pedig t/Darázs - ZBigmond hite* figy véd ur volt tzív&s elvallalni«\' A választmány _febvlA U mük tó ő óxr é íz trev 3 tagokat gy^j tani, -ai-aiap- szftbályokai kidolgozni ¦ a feMbtMBngedélyt tíeszkö-. jölni. -KüszfiiHíhTnkeí^nyilvaitjA-enttar^BgyjcIen-volt vidéki úrnak, ki velS* ÓAsrevételeííelkiséxpe-ar\' értflkezést, az Ügy clömeneteldt ,\'seglté.—A "további lépóífiket időnként közölni fogjuk., ¦> v\' >\\^ö^A* országa* keriéssetí .társulat- határozata; folytán\' a gyümölcskiál]ításra ¦ N.^JCanizsa rVan^f^-tUsvq. A \'kiállttá* :k«dSdik. oS%cr fnen déü\'\'12>"óra-kör#^éa tart október T-drtsgig.-"—\' :¦: A A helybeli göimalom tulajdonosaf.\'a lasnokit\' Tb bérbo vették 6000 frt eV{ nzetés mellett, így tehát \' ¦megSEÜnt a v«tseny2: " - ._ ,"¦> ; - A Németh János^ Zlanie^ye •l.-ső_lipánja ftl-ttöknek nevettetott kl"á királyi tíbÜhoz,-\' ;_- A F. hó 12-ín KlB-Kni«aVhnDérng7 tűi volt," 1\'Bmoait-kaWoHiroInoB bwrU\'^lesBnll« segfly: ij^al^ * Efc^tsén- ÍB-meghinsult egy gyújtás, gyori.M-¦gcly^lnyom>tán a-taxet -S~ miye^_tuinet" vjgyínilí^ZI" nem mulaazthltjnk el felhívni a,ssomsxédnwgyé; érdemes közönségét, » kSröshegyi Ifégettak uámárn ^ adakozásra, hol sok család^kokhubotr jutott,-* a k&* \' ^:elgő \'tétben födeltelEn^ mégmiqdennpL^yeml ¦Mypl TnBgt~fanntrfh«nm,^^\',>rf\'ti\'U—E günk is késs szívvel fogadja eim* adakozásokat fcojüe- -tök számár,"i* sdjütozA\'nevrirm\'onkient\'E&Aol7 -fogja, K&ttoén-a é^ttek-javára ^.«»u^ nak rendezni; ¦ a siomsz^dhélyságek is-mindent meg-« ^Tfa szenvedőknek arczáin," _ Köny&ket látnreiömle&t; Emberbaráti n6caiini,..... - SíeB hamar letDrleni." : r:^-i ¦ * Még mott U oly meleg napok jinak^kosBy* gazdag bxüretet reménylők—felsnlnek;-tök lesüJnek^^ olcró bortvenm_kJT»nók,a tukrhor--dócsín ál tatásban —-JaennaJÜnek. ...8 «j>géi»bal kí- aulj; htigy a* embernek terve nem m iadtg. «fll ^gl, Tt». ft5lwVago»^catart6k5fmond. ¦ A ^vapáUnkának 13—16 frt »kó> ^« mit ki nem tudnak foaaipazt befoaik !116- i», hog^- a* embxki:,é -r- TgefBizon/ puJCm öt — lef8lkl-:r. TflOKDkJo^ai y^Jkol a birtoko«g már régen azon ozíT^dilc, vs^on bai "iÜfi Járen mejpa-sen-e ki ftló^SíbíÜ temetőt, vagy nem f Ilytai i.világJ. a; legkisebb ember-ü Nagy Sándor ^akmr^BiíSu/í a -egfi» viligot nem Í», hnem ftí Tgy. nc^v«ÁrftL»-> -tárt elfoglalt verejték^ g^t_^ taozja^^i sajnál¦!a testnek\' W^hiTi tírtj^b^Ji " " megérdemli a alrt és uyngamut, mint i, Mla tír Bommivelsembirtía^dQjó^haé^igUívátttij-^ -v ^engokahni TCóbU- követkeiöleg Jt6flnIRf mely 1 hAAt htasá-tortosómellókóptíetekkel egyh^ -fiel.egyl)«! hölgyet: __\' tőn semniivór A* tskolaház, melyet\'csak nagy fárad- \' - „pBnJisaWt nsgyüd.! . -7~ - trtafnrsnhyl bajrlzzály crnyeuti gysrfo «emlregy-ra^guoket, hogy élatíebadam\'nk hun folytatására a tori igényszavaiiak fetatjnk elha\\ngsatáo,"" cssknem ¦ _ -bnátfegai salvérzete fa1U> le eifittank a teíjesitreiiT Az ezért — midőn szjgé létünk kétes körében Bflftga-f^Orflmc»Bpp ragyog tett poharában j midőn e.gyrgy bájo-an virító arcára ^"bukkanunk• Yán^rota&kL^^velyttö aivatagában :• áinas^^ ------*V . 1 -----1 • fj ¦ 1 ¦_¦ . l___.J_»L :~iJ^ UA. a gyárusrároa átengedni>azim volt. Kaposvárott, szeptember hé 12-én 1862. Dr. TÖIlényl János, Somogyoncgye-iüzkérháza clsff orvosa. Tttes StokolayTESroly-ur családjának a megyei kfizkérháx számára-küldött nagyobb mennyiségű seb-ruhákért köszönetet mond. Kaposvárott, szeptember hé 5-én 1861. ¦ . Dr. Töltényi János. tiugonkat a gondviselés magas kegyének imádó hódolattal! viszonzására; minél -mélyebben érintek lé- ^TJtoklb^sfl^tMJatrajoldtfifllt Qhhnnap kodvra intfl- ^-200(>-d»rab--faltéglát_\'éa:_4öOO darab cserépzsindclyt - langsugzraH -----:.~ Dv ritka tíromnap önnekdieső névnapja, mélyen tiazteU nagysád I melynek nyájáa feltün&lgésén bfiv--~~ ^arafl^tbonrepea az ünneplő ég gyönyörharmonínja j a a derengő orömfény foiTa^bnborekként gyöngyötteti fel keblünk szendergő mélyéből a hökivánalmak örok-llber~utdlompárátt. Legyen, tehát nekem ia szabad: e diazea öröm-ftnxtep kies verőfényében sailárd és hő tiszteletemet, - nagysád itattnoi varázaköréhez szállítani; Bfaküm - redűinek.legmélyebb i^tekébőMíivinni, hogy porvi-~-^á^S»rt"^^A«^k~fM^e^tejbjB, mind nagy^- aadnak, mind tisztelendő szüléinek, mind beesoB\'énje leendő felemásának, mind kedves testvéreinek létha-,-—:—Urát aw* ftp"-encziáa tenger partvirányain tulig .\' teajeazsse; magasztos lelkületének azenda vágyaira •p^íg1 mindenha a teljesítés üdvmalaaxtos- igen szavát ~- hangos, hugy fcüiikOlr^lkTl»\'armBtilbjtahanJ mnr" földi lété mtüo -pereseiben ia farodheasék a"tulvüági —boldogság édea-viwmanya,_ ____.- - Xeiy könyöröm^asivélyea Umétléae után, mint 5 eddig" "agy \'^nttlf\'¦¦"-=¦ ¦^gy*ha aj^lntUn nytrajnk^ ^bdavtízztelt nagyfádnak, Pécsett, 1862-ki ouguaztus itf:év,-osztate tisztelője: Zengőbalmi Tóbiás.w Iámét hajboraaazTO történet: .....— Hegy csendőr nyomában levén négy haramiának, hegy a aiker bútoaabb legyen, még négy caend- _Őrt magokhoz Tettek üernyóről, s -az- örsL pusztára (Kaeakovica Karoly birtoka) tartottak éji ¦órdSbani »B"ptpmH°- ¦ i4-éa7Jppl a négy haramia-tar tózko- " \' -62" s>- : ugy aaiuto axt ki coen ételt és"Íta 11 ily -oz$lb4I kiadja — szóval mind az, ki legkisebb hozzájiruUiá-val i közvetve, vagy ^közvetlen, a rablók gonuaxtot-tóikétól őaioauitja — nyomban elfogatok éa legsaigo-rnbb büntetés alá vonatik. ; * \'. ?L^-^j":KeIt\'Kapiisvárottf\\sse\|i\|einber l^áh 186?;::^ ¦ j Bernáto József^ ~Y •¦" .¦ : ~- :— Suiiiugjmegyerelaő aliapibiji • = AluÜrt kedves kÖteröSségénolT ismeri nyil--vánorköaiönetet mondani t. Freistadterlirnak a kaposvári nrodalom főbérlöjénck azon nemes emberbaráti tetteért, ho\'gv^a BomogymegyeikCzkórház javára. 3?ay3ULti &>oafreu ~T Jü~^~tftra.~Hon ne^étthilrinlatt^aga Tttmmtaatttnk! as M tcrT nsgyoa Biíp; ¦ Mixaiilk, hogy lx.Jcu-L fttirt eJSrel ^LíUm. A Üxssortt&i elmaradt, A" aem oki l^Bre. __„Hncitt" bem stUuto; oIvum el Sn 1>. EotTiiwít. - „EpitiQnV pJimAlmokat1\' tejDiijnk e Jcar«srQ~ PsxnHit o!y-poagjoln rnhAb^p; jó toIos uj ímhlií sdai, kerMebb ¦fcrlaug\' \'-------— ----¦ ¦" ¦fairkáalakban-j\'-aL-atendŐrbk- elárulva voljg^ mert a bia közelébe érkeztükkor lövésekkel fogadUt-\' tak; valóságos caata fejlődött ki/ aől még" birokra iz-kérfllt a dobog s^sokioyöldözéi_ntán. ileghalt négy eaesdőr, három pedig mégtflbezUU, a uaaaV egy-mene haramiák kozfil egy sem esett cl, túl-if4i4i.tli>lyY dnpU:fegyverek, rejoef . «5hes áltai As öldöklés ntsa Vzaiványok \'befogattak - tzrtffk^ltfjj"T\'^* 1n^»it, • elhftjtftttak. _ • Aa7 Uj iflU«lntí gonoBzsigok, a vakmerő rablás priíftfirirtg^1- itfggi1**** t"JjrálfV«rt hifdfltményt bo-\' ciatott fi síi^e@iihjf^=----- - kUreíeléft, A vakmerő rabbi sok — s a-rablókat j iak»gai^ m tmdokabb ¦ bűnösebb orgazdaság me-gy^n1^^_TiT^^\'^"t^T,pA,^^f~ — «»-\'"\'J-kas-1 -hirrá. tétetik^ ho"gy\'L8g^rabló, ¦ vagy • orgazda, elfogatá ^~Hsteaii8gasa"ia t imsar -/!o^öí^^jeg^JirtiJora^«^ .Elfog-lsk, is ég - föld ellenáll ii" -»riQjnit-FöfJa—e " ~PlkÓt.-Ho\|rj-lchet »«^p-14nyrül_ail_ Imii elfoglak j a még rers-beaí Horrrndnm. E- \'v ¦ * - . -..„....——tncogoito" sdnl fogjak. Mohácuts. \'i\'w»n WTTegqtBtT"! ntl al^UgoOa mwf^Wljúk^-Totae-Tirlnsk, M.-Ksal<«4n. MlelBU « ,.Nyílt iart"\'met< nyitnánk Sn kÜlugmenyeniar; IfiTiUt kell—rilhwni - gedelyeztetett,: s hogyezea jotalmak as illetőknek a zMgy o penztázanál ¦ nyómboa kifizettető ifogn ak.\' ---^-Egynttal közkilTé-tétatik, miszerint az, kiTab^ jj - t-» hélH té a, ^ há1 felőle tadomaja van,; fel nem jelenti, vagy a rablók j toyijárz^ i ta 11 h o rd, B. K.—n»k. Hasin Aljak. « K. P—nsk. Somogy rigiaigeThQ] kárunk voUtnlt. — --T-nnV\| \'KatíTT\|\|&Ht-Heia-»okftlg bevor, kérjük sioonall foly- _ C>. S-nak, Fifin. Uegirkcsítt, miclCbb rajtA lesi a for; si elftbí kíUfloménj hely Wlte mls» kiit\'H; ne Imtaljop a* apa( ¦ gjenarV tokkal életrarnUbb, mint Mm mpphalb^toM volna. 1 ,.Lxemaldaek tsgjmgáM" ítenSjíben Tsn tehetség", jelon-Ug ennyi biuditáiní. „Ax cltó pnSbft." lUgyjunk mig mórt bíkét a Biinpadnak; aanyiral Íi ink&bb, mert « beküldött mfL II cuk — pniba. Tí. F. I-uk, Pcstan. CmIc most értünk hais) kivinsiga mtelabh teljeiitre lefli; egy kU turolom. - H. V-hp«. Victori. -_-~ i "VlInfrT nr." A jncnnyitaacrtBja irt, sonjimir mej; Tolt heljen. . FBlelíía azerkeaztö:" FODOR PÁL. —Gazdasági- tudósítások 1 Nagy-KaDfssa, zzept 18. Minthogy már a szü--jetl-idŐ"- bekövetkezett, - gázdaközönaégttnk nagyobb része-a szőlőkben van elfoglalva; eimek^klWc~tk~ezlé=-elmQJCljétfacn-Bra^ítitmAnyok-gyerahbflkTvnl. :tzk7=mlört"iaa mai-hetlTáaárank alkalmával. pjaczun-kon az Üzlet átaUban lankadt volt, a a gabonaárak igen csekély változáiBol megmaradtak a régiek, ^ aiztpöavaír, azcpL 16. iíóg mindig a rigi tan-, c»ot járjuk; a forró,napok nem akarnak mnlni, me\' lyek minden tekintetben ártabnasak, a a szőlőnek is ¦ caak ugy használták ,v.obal\'-«a^«^jfr,^í;ltl^\|^\'^ Kein lehel wtőre számtani;.tőbb. helyen a hánt, fala azárazaága miatt, máshol pedig aa egér- 4a hangya tói félnek Eatvénkéat folhŐkjuBzák. a láthatárt, dp mVndig axéllbl, mely elvert a reményaéget. A legelők olyanok, -mintha tüzboronát i.hord«taíf ^Volna-^Té^ gig, lesülve, A .bafjuIo van-takarítva, do még^-thh. mint az előizéna volt; cinkor- és keríkréjia gyéren í a burgonya itt-ott\'mai-kezd j-otoodni a füW~ ben j aligha axomorú. tél, de még szomorúbb t elül tótéi - nem leaa, mit a gaad^ éreznilátsaanak, mext_már ia ^kezdik összevenni a si,tXmakazalokatr —A- hnjdúxa <em .sokat ígér, mert a szánusag miatt ez sem fejlődhutett ki, nem nítliptottpJioLAXnwbiiTi fBŐ Árt^) Hfffp»n VÍrig. \' zik, a a méhek erősen takarnak. Mindezek daczára sincs a gabnsüzletben semmi élénkség, sőt nsponta esik az ár; a kereskedő pénzét szorongatja, de nem vesz , a gazdát meg a napok szorongatják, _a nem tud eladni [ A piaezón semmi élénkség, nyomott ur, nyt-m ott. légy nyomott hangulat; de a szőlőbe gyekből már hangzik egy-egy kurjantáB, mely azt jelenti: itt\'a szüret, bár nem a reménylett bő szüret (m> p,V-Györ, szept. 13. Basa 4 frt 40—60-kr. KéUae-res 3 frt—3 frt 20 kr. Eora 2 írt 80 kr.—3 frt. II) kr. Árpa 2 frt 10—3CTkr. Zab I frt50—Gökr. Kukoricza 3 frt 80 kr.—á.frfc^Kölc».-2 frt 20—40 kr, Bab 3 fi-c —3fri. 30" kr. ~ - - \' Veszprém, azept 14. Buza 4 frtő kr. Kétaze^- .rfiB_3f_rt 15 kr. Roza.2 frt 9Q~kr. Zab 1 frt 60 kr-Kukoricza 3 frt 5 kr. p. m. értve. ~ __SilFeje\'fvaTr, azept. 13. Buza 4 fftDOkr.-Rozi- 3 frt lii kr. Árpa 2 frt 15 kr. Zab 1 fit 00 ki. Kuku-3 frt 30 kr. - " --^Z "WajditS JÓZSef könyvkorezkedéaében "érkezett könyvek, miáyík az alant -megtrt.ár.tkfcft— bár hová poatán ia azálUttatnak. Adalékoft^s^ törvénykezési szabályokhoz; ősiségi nyiltparaneB, úrbéri nyiltparancB, telekkönyvi rendslat; hitDlDa-kiadás . . . \' . . 80 kr. ¦ n n n zsebkiadás , . . . . tíOkr Deák Farkas, emlékkönyv a\'tnflgvnr irodidorabül, ~ , fttzve . . . _^ . . . \'. 1 frt.BOkr.\'^ ¦—„_diazkütés, aranvmetszéasel ~. . 2 frt" "00 lirr^ Égt SlAvátnek a kath. tanuló ifjnság üdvda haaznS-latdra, kötve ~r~. ~ 7~ 1 P~V7" 7~~—fiökrr^ „ n aranymetszéssel , . .\'vJUf\'V >~ IIIuaer^"ábrázolÖ"HíeTtan7 Arnytnn-éa tárktt, 146 nyor-^ mott idommal 2 frt. Kwié««ft\| képes naptár 186B. évre . 1 frt. ~\'-- Hoánt tízilieze, a jégkirály ttnokájo, rege msgyarhon clőkorából \' . . . ... . 1 frt. - \' - Blflllrr^Vlotár, hazonazenvi-, házi- éa oaaládorvoa_~\\ - ¦—" ¦ ¦¦¦ ¦ 2 frt.. - . ¦¦! „ protestáns kópea naptár 1863 , . . -4ökr. j Reiaz,. természetiame magyar "német nyelven -50 kr.-— kötve "~. , . . , . .\' . 6ökr. -.• "Suhaydfl, s magyar polgári:Örv^ykezte^rejtáizore^I! - . . ¦-. . - 2 frt, "Teiry," VörOamarty\'szózata görögül .7~^ :v40krr—-¦ Türvéovek. 1836, 1840, 1844,. 184\'J—4«. törvény^ • szabályok diszkötéaben zsebkiodáa 3 frt 60 kr." J Terméssétrajz, azóbaii és szinezett képjkben 4-rít - -\' fűzve -\' . . . .1 frt WacM^lrUngarns Cororte o. Minoralquellrth 4ffc , H&szoobéri árverés. 4 lúsrlnmuifomi ~nrodul<jm ténérOl Lflzhirré í^tetjt, miszo-" no^Kis-líoitiárom mezővárosában a bor-mdrési jog, folyó (ívl október 20-án reggelid órakor, Kis-Kúmáromban az pródalmi iMWUbaii JŐB3-Ut évi april hó 24-tffl számított három évekre a legtöbbet ígérőnek -haszonbérbe -fogadatn^ ^- a feltételek^az ¦ irodába óiegtekinUtetűk. ^v.\'. > « Kelt ffiá-Kűtníromban18Ö2. aug. 27-en. :^~---\\-- SEIETKÉJ.AJOS,:; Hp~ll . nmdalml Cannir. r.~~\'\\\' -ffSJiil <! M\'jSi\'-=-•- Ölesé olftjfesiinéiijek ^ •¦::>-. „U^tLajOB magyar:kírály feltalálása a mohacsicsa. tatéren"(cQpia), — „Vadkacsa-Tadaazat" (copia). — ,Zrt n^^-Wltö?-(efedetí)^-]j^pnna-deUa aedla" (<wpl(» Raptael után), czíinli festmények e láp kiadó hivatalában Waj-. ^iMa^;im>Ai^^-K^zatit-l4élttták ésjBlcsó áron mejfr-Jeátórolhatók." -~ -" -"«(1-1)" l^ajdiU f^itef kiadólaf- éa^iiyomdatnlajdnnűi Ná^-Kájiizsán.\'