Zala-Somogyi Közlöny 1863 022-024sz augusztus.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	11.04 MB
Keltezés:	2021-09-06 14:03:00

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	804
Megtekintések száma:	1451
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1863. 022-024. szám augusztus Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből II. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. TL évfolyam. 22. szám: 18<»3. aiigustus 1-én. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gaídászat, tudomány és művészet köréből, ■ 1..............................wm____■mmmmwwA......................................, mi,,, ........ {WW» 0 l»P logalább egy Ivon juliua hó 1-től kozdve minden hó 1-ón 10-én ¿TiíO-áii. — Előfizetési ár postán szétküldéssel ós helyben házhoz hordva ogésa évro OírVi félévro 3 frt. Negyed évre 1 frt 70 kr — Minden olőfizotő n tulajdonos kfhsön könyvtárát az eddigi fotnilálló foltótclok inollett fól áron használhatja* — - Niilttór egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy Insáboa l''otit sorért 1-ör 7 k\|,, 2 or (1 kr. ón minden további beiktatásért & kr. s bélyegdycrt W kr. fizetondíJ. A beiktatási dij s a lap kezdését illót» minden tárgy a kindó hivatalhoz Nogyllvani/.sára; a Ion sr.clIomlUartalumt illető közlcmónyok j»odig, ugy inindon levelük bérmontvo a szerkesztőségbe/. küldendők Kaposvárra. III. Nyilt levél. Nagy-KnnliHA város képviselő tcutületéliei! A tmiúcHÜléfiekrfll. Azt moudja a« 1847,-dik XXIII-ik t. cz. .<K). §. „Kötgyülést tartani kell mindon hónapban legalább egyszer, lehot ozonkivül többször is, valahányszor est vagy a közgyűlés elöro mogrendcli, vagy a tanács a illetőleg polgármester sürgotő körUlinónyok miatt szükségesnek tartja.u Ha a halomra gyűlt teondŐkot figyelembe vesz-• zük s ha özekhez képest crélyeson kivánunk intézkedni , akkor csakugyan nem marad egyéb hátra, mint szökésim és gyakorlatba hozni a havonként megtartandó tanácsüléseket, mert ha a tiszti karnak nem volna is elegendő mondani valója a képviselőséghez, ugy van nekUnk nagyon is sok előterjeszteni valónk; olég szőnyegro hozni valója Yan a szakbi-»ottmányoknok, Igy uizonyára tétlenül nem maradnánk a gyűlésben. Igen helyes volna, ha osakugyan előre mogtudhatnók a jövőben megtartandó gyűlés tdejéi a szőnyegre kerülendő tárgyakkal együtt, mert caak igy lehetuo saámitani elegendő személyzetre, ós hogy a tárgyak élőlegoa érett megfontolással vitattat* hatnának meg. A font emiitett XXIII. t. os. 29. §-a szerint na közgyűlés áll t a városi tisztviselőkből és képviselők-bői együttvévá, — olnöko a polgármester, vagy akadályozása esetébon a lcgidősbb tanácsbeli. — llutáro-aat hozatalára pedig kis városokban legalább 20, kö-wép varosokban lagaUbb &0, iisyv várt>sokWn legalább 40 tag együttlóto szükséges.11 Épon ez a legnagyobb bajunk, hogy a közgyűléseket nagyon gyéron látogatják a tisztolt képviselők, ugy látszik, mintha épon nem nagy hajlammal bírnának a közügyek vezénylése Iránt. Ha számba vesz-szük a Jelenlovőkot, sok osetben , nem tudunk 30 egyént Összeolvasni, ós mégis hozatnak határozatok. Ebből erednek aztán azon sok monde mondák, melyek alapul szolgálnak a tiszti kar iránti sssilárd bizalom megtörésére. Ha a törvény hatalmas hatáskört szabott számunkra, ós ha mi esőket polgári állapotunk biztonságának védőimére vagyunk kötelesek felhasz- nálni, akkor mielőtt lármát ütnénk, avagy gyanúsít-gutáitokkal büntotnónk bárkit is — fogjunk oz értelemben a közromüködóshoj-., győződjünk meg saját crotehotségünkről, u Ítéljük inog önmagunkat, hogy mit volnánk képesek mlvolni, inert csak akkor szólhatunk részrohajlatlanul mindon ügyhöz ugy mint az igazság és inéltánylat kivánja. A gyűlésekben részt nom venni, a a határozatok ollon mégis teletorokkal kikelni s azt mondani: „csak én lettem volna jelen, majd nem történt volna ez, amaz," annyit tesz mint s^j it jellemét kisebbíteni, 4* n kevésbé értelmes embert gondolkozásában, hitében és bizalmában tévútra Yozotni. Épen az ilyesek kll<er(lléséro áll fent aina törvény ós azért, hogy a nélkülünk is folytonos mílkö désben lövő tiszti kart hatásé, működése körében váll-votvo segítsük elő. Ha mi a közgyűléseket egész hi-degvérűséggol taszítjuk ol magunktól s csak ugy hagyjuk folyni, bizonyoson arra fogunk jutni, hogy elvégre a tiszti kar órzókeijyon vovéu a városi közügyek iránti részvétlonségflukot, védelmünkben mit sem birhat, végtéro ö is megunja n teherviselést, s j>en oly közönyös leend ügyeink iránt, mint önmagunk. S ekkori az Istenért mi leend bolölűnk, hová jutunk polgári jólétünkkel? bizonyára el fogunk veszni, melyért aa utókornak átkát csakugyan méltán fogjuk kiérdemelni. Én Igen hiszem, ha a tisztelt képviselők csak kissé is forróbb ragaszkodást fognak tanúsítani a gyűlések iránt, hogy a közügy vozényleto nagyobb •aer«nc»énkre fog megtörténhetni, mint vezéuyeltotett eddig. ■ , „„ • * Ha a XXIII. ». oí. 26. fl-a ezt mondja: „Mind a közgyűlésnek, mind a tanácsnak ülései nyilvánosak," miért nom intézkedünk oly kénen, hogy a közgyűlésben mindenki részt vehossen. E t. cz. senkit som zár ki tanácsülésből, és mégis oly annyira irtózik a> ember e szótól: „ma tanácsülés van." — Ugy volt szokásban ezelőtt, hogy a gyűlésen csak a moghlvottak jelenhették meg, h hogy más bo ne mohosson, hajdú állítatott az ajtóhoz, ki a bemonni kivánkozókat visszautasította, úgymond: „nom szabad bomenni, mert az urak tanács ülést tartanak" A vendég ozonvisBza utasítással eltérvén, nagyon is mólyen vésto Balvébe a aárt ta- nácskozást, jövöben félt ós végro irtózott o »zótól 1 „tanácsülés." Meg kell ozt törni annyira, hogy ezentúl a tanács ülésekbe mindenki sietvo menjen. Arosztnyi hetükkel hirdessük a tanácstorom orkólyéro felfüggesztendő ily fel irattal „Ms tnnnca ílles viiii" a megtartandó tanácsüléseket, s ha ojtónállót jolelünk ki, ennek egyedül az legyen dolga, hogy a tincstorembo lépni ,kivá-nók előtt egész illodolemmel nyisson ajtót, és mi nyá- ilc jas tekintettel, barátságos érzolemmol fogadjuk el, le gyon az bárki, szogény vagy dúsgazdag, helybeli vagy Idegen, az kűlömbséget ne tegyen. Tartsuk zsinórmértékül maiglan is aa löiV^-dik évi testvéresedési eszmét, mert okkor azt mondánk r é^alité, fratornité, Booioté stb. TEK8ANCZKY. Az észszerű gazdászat. Dr. I.Ufflrr Károly után KÉNYI REZSŐ. IV. Midőn a villanyosság és moleg együtt a sarkak iránya felé halad, közeledik, egyesül éB összpontosulván, egy erős árt vagyis több árakat képez, m«-lyek elég erősek a delejes sarkak felé törolcodnl, a nélkül hogy útközben megosztanának. Egyetlenegy hatalmas sugár éjszaki fényt szül; több hasonló villanyár a sarkudvart képezvén. Imént mondám, hogy a villanyárak a sarkak felé húzódnak, anélkül hogy a melegtől orészben elő-seglttctnénck ; ez ellen lehetne azt állítani, hogy akkor a villanyosság a föld vonzását érzoné s.mag.Vt önnek átongodnlo kellone, miután egész a sarkak közelében vihart idézno elő. Do épen az ellenkezőt tapasztaljuk. A villanyár a föld vonzása fölött erőbon előnybe lép s ez orö annyival nagyobb, mennyivol inkább a 60. szélességi fokhoz közeledik. Mogérkozvén azonban a delejes sarkukhoz, a villanyár a föld foló ürül. Miután ezen ürülés igen folytatólagos ós ugyanaionos, oz az a villanyporányok sorkositáso által történik, ugy kövotko/ik , hogy semmi lökéro sincs, hanem egy nagyobb vagy kisobb bcltorje, moly okozatit. TÁRCZA. .Cl.. üti rajzok. Atujtburg, Ulm, Stuttgart. (Folytatás.) Augsburg a Svábtartományok egyik legrégibb, városa, már a rómainktól ismertetett „August» vindelioorum" név alatt. Virágzás és gazdagságának tetőpontját főkép a lö-jkszázadban értő el, midőn az olaszország, « lovantei kereskedés kulcsát éjszak Európával kezében tartá, mind a város, mind egyesok mesés gazdagságra vergődtek akkoriban, mit még most is sóhajtva emlegotnck a békés természetű augsburgiak. Egykét nagyobbszerü középllletén kivlll jelenleg három emlőst érdemlő nevezetességgel bir: az augsburgi uso, a világhirll augsburgi kolbászok, s a jó indulatu „Augsburger Allgemeino Zeitungugal, mely még a megboldogult „Donau ZeitungMnál is jobban szeroti a magyart, ez azon lap, mely az álszenteskedés s miveltség loploalá bújva, rólunk jót soha, ellenbon roszat, a logfe-ketébb gonosz akarattal szándékosan eli''erdított, \agy ép soha ntogsem történt tényeket registrál a mivelt Németország nem osekély borzndására, »»óval minden áron ugy iparkodik bonntlnkot fewtoni; mintha mi egytől egyig a „hős Mura-w»eff,''el egy tojet szíva, —ez azon hallatlan ke-- gyetlenségeiről neverttes orosz tábornok, ki valóban uhdolc seonyfoltja az előre haladt lÜ-ik századnak — annak omborszorető szolid lelkével bírnánk... Ulm meglehetős csinosan épUlt város az itt még nem is hajózható Duna balpartján, némi történelmi nevezetességot kölcsönzött nekiaszáznd élején az itt minduntalan keresztül kasul vonuló majd franozia, majd német hadsereg, ugyanitt fogatott el Maok tábornok egyetlen kardosapás nélkül tizezemyi táborával a francziák által első Napoleon korában. Stuttgart közel hatvanezer, legnagyobbrészt protestan» lakost számláló fővárosa a wilr-tembergi királyságnak, gyönyörll erdők halmok s romek, minden fogalmat túlhaladó szorgalommal kezelt sziklás szőlőhegyektől messze terjedelemben körülvéve, sigy méltán kezdődött róla aliajna vidékon most már átalánosl''ranozia köz-mondáá: „Si l''on nocucillnit aStouttgart le rai-sin, — la villo irait se noyer dan» le vin" mi mngyarul körülbelül annyit tesz: ha nz ember nem szürotelnó lo Stuttgartban a fürtöket; ugy a város borban fulladna meg. Stuttgart osak o század elejétől kezdett nagyobb mérv, h ujabb modorban épülni, miért is a város igen Osinos, és jól rendezett, közepén roppant tágas, fasorokkal beültetett négyszög piaczczal, s két egyon-közüleg — paralel — futó gyönyörű utczával egyik a „Királyutbjia" másik a hasonnevű folyamtól nevezett „Neckarutcza." Aránylag igen kevés köz-, s nyilyános épületet mutathat föl, melyek közül legszebb a két évvel ezolőttkéBaült „Königsbau" királyilak, hol télen át aszcrfölö.t gazdng würtenbergi király lakik. Anagypiaozon két hatalmas ugrókut közt áll a wllrtenborgieknél örökrofeledhetlen ezelőtti jó királyuk Vilmosnak 66 láb magas művészileg faragott emlékszobra. Igen jeles továbbá a kéjv, s szobrászati o»ar-nok, az elsőben Raphael, s Ticziántól van rak fóstészeti remekok, — az utóbbiban egy meglepően szép Vénus szobor látható Canovától. Nagyon érdekes a királyi lak keleti részében levő inkább palota, mint istálló — Leibstall melyben a «záznál több, jobbadán vas-szürko; nomosnk német, do olasz franozia, sőt Angolhonban is egyiránt nagyra becsült würtenbergi racc paripák tombolnak, melyekből egyegyúrt gyakran moséB árt fizetnok. Stutgart festői szép vidéko számos mulató helylyel bir, közűlök legnevezetesebb a fejedelmi nyári kéjlak — Cannstatt — magas hegyen építvo, közolébon látogatott fürdőhelyiséggel,» mig alját egyfelől a kékvizü Neokar folyó zúgja körül; másrészt a hegy gyomrába roppant liosz-bzu — 1270 láb — alagút fúródik, melyen midőn áthalad a vonat, — az egész liegység megreszket belé. Végül mindon utazó, do fftkép mezei gazdákra nézvo nem oléggé ajánlhatom tllzetosen megszemlélni a két órányi távolságra fekvő Ho-henheimot Stuttgarttól délre. —Oly kitűnő mezei s erdőszeti példányintésetet talál itt az idegen; mint a milyent egész világon több» • - I . '' (< f I ...Il''t A . 4 att^jd mindig a világosság kitOrósét adja, melyből a éj»uki fények származnak. . Ha ea árak már képsődt«, akkor "<i"kat íyfli • seresen folytává, Ük ? tatják. \ * A molog ory<»»ll tájénak vonal» hatAro^aa meg a vllurok öv» 11» « vonal a sarkak ogylka f«U Mjv''. ugy a vihafOk aon saík folé kősoícdnek; ha attól eltávoaik, eltávoznak eaok is. így a mértékeit öv alatti tartományokban nyáron vannak viharok, mint a forró égöv al itti tartományokban, melyoknek lég-uiérsékét akkor bírják, télon ellenben viharaik nin-osenekj •) valamint a hideg égöv alatti tartományoknak, melyeknek légmérsékéhea uz övék közeledik. A dttlajegyonlitő a mologegyenlltőfel ugyan -asotiok vónhlt látuzik kövotni. A melegogycnlitő azonban a éjogyenlitö felé hajlott. Ezen hálása a tongorcknok földUnküni aránytalan «Iontálában fenoklik. ti valóban a szárazföld róna melegveaető. Fol-aalnére fogadja a mulegot, melyek a napsugarak által vitotuek hozzá, egy részét a föld központja felé vo-aoti, mlg más résaét a légben hagyja, ha a napsugarak befolyása ssünik és a többi résat a fénysugároso-port visszatértéig magában taraja. A tengerek ollenbon felemésztik egy mennyiségét a foUzioökro adott molegnek, mely a világosság- (;al együtt bizonyos mélységro behat \| árjuk által kü-önböző holyekre oszlanak és igy a raoleg ogy részét a légben visszahagyjak. Innen szárutazik a légmérsék különbözete az ugyanegy szélességi fok alatt levő száras fold és szigeteken. ▲ pinczóről ós címek szükséges tulaj donairól. Mindenki fogja tudni, ki maga kezelt borokat, v«gy a borok tudományos keselését magának fáradságos tanulás által szerezte meg: hogy a jó liortapin-uze teszi ét fonni- Ezen közmondást isiuéri is minden boros gazda, valamint azt; hogy egy aaeszes ital sincs ugy kitéve a külömbiiél különbfélébb alakban olöjöhe-tö be tcgségoknck, mint a bor, — habár ez a legnagyobb szorgalom és a mindennapi tigyclommel párosult for-ráaáp vitetett által. így tehát nincs c-gyóbb hátra, mint azt nagy fontossággal kipuhatolni, h<>gy egy jó pincse mily tuTi\jdonsággal építtessék, mol y építésnél upinoze hatása Uo csak a forrásra alkalmazt.\»sék, hanoin a borok jó karban tarthatására is. Jelenkorban nz ujabb vegyészeti vizsgálódások nevezetesen: hírnevet s érdemet kivívott Liohig tanár a forrás pőrét és vitatását s^ját találmánya által folvilágosltá, mi a gyakorlati rendssahályokat köve-tök előtt jelos fontosságúvá lőtt, elannyira, hogy a tu-dományoa és legértelmesebb borászok által el lön ismerve miként a boros pinezén kívül, egy forraló pin-czének kell létoani, és a borok legelsőben a kádakban vagv hordókban, az első zajongó forrásokat vigyék végliea, és csak a már tökéletesen bovégxott forrás után vitetik át a további kezelés alá a boros plnoaébe. Ily forraló helylségok Kajna vidékén, a jobb és bal parton míudon szőlős gizdánál láthatók, mik a '' II» » h>> >W»Uu>k»t nrin «ilinitj''ik, m«ljrsk MOu-t>4u ilt ikui éiUlhMurk, KoiJilá. 4 ioo boroapincaék tetejébe — mint nálunk rendeseu a prés építőt. "Do m égiakáJW» rfpálMqrfnek ¿UtW" MoX»'' yutnaz ky Johande^KÍTMtaaló «mak »«imé«-iét, hogy esen forraló helyiségek egyenlő mélységre lennének épitre a boros pfncaékkel és ellátva azon, o czélra szerkesststt fö\|ülröl fűtött VMkálhával, mi külföldön mindegyik pincaés gazdánál található, mi által azon helyzetbe teheti magát a tuli\jdonos, hogy az ily pincsébenja melogfttaaon legfelsőbb fokra emclhíti fel, a mennyire borai a forráa i< lŐssak alatt kívánják. . As ily beaaerolés nem csak ogyedül a forrás alatt álló borokra van nagy haszonnal, hanem még az ó borokra, ii, melyok csöndesen a hordókba fekszenok, uiiután széktől iuí uj borok elkülőnltvo lóvén, a zajongó forrás által legkovesbbé se háboríttatnak. Ezon hatásos jó tulajdonát a plnozének. hol boraink óhajtásunk szerint maradhatnak, legelőször is lovugőmérsékbon (temporatur) találjuk fel; melynek ogyformáuak kell lonni, a mennylro lehetséges, mert a borra az idő változása igou ártalmasán hat, általa mozgásban hozatván nz; éa oson kívánt egyforma légmérséklotot a pinczékbon egyedül ós legbiztosabban a megkívántató mélységrei leásáa által érhot-jök ol csak, — mi ollenben a homokföldön, mely jobb melogvezetö, mindig szoml>et(lnöbl) és nevezetesebb lészen, mint az agyag földön. Ezen kivánt egyforma levegő niérséketaz északunk fekvő holyeken lehet csak tökéletesen olérni ugy, hogy az ily pinczéknek a déli részen no legyen nyílása; melyen a napsugárai által a kivánt légmérséklct háborgattatnék, vagy felmelegítést okozna, do mindezek daczára találunk pirczéket, mo-lyokbon a légvonat uralkodván, ennek légmérsékleto is távozik, és ezen oknál fogva elvltázhatatlan, hogy az a pinczo nevezhető és állitható legjobbnak, hol a h ó v m é r ő (Thermomcter) 10 vngy 10''A Rcaumur fokot mutat, mely álláspontot ál lan dónak (temporirt) nevezhetjük. Mennyivel tehát pinczénkbcn álló hév-mérőnk állás-pontja 10''/> fo jától távozik, annyival roszabb az borainkra, és itt vau clrojtvo mértéke, módja, próbitya, jóságn, a pinezék előnyösségének. Ha tehát nem elegendő mély a pinczo, ugy mélyobbro ásandó, és más totővel födendő, és ha a szélvészes levegő hatásának igen ki van téve, ugy attól megóvandó falak megorősitésével, tető rakással, ajtók sokszorozásával vagy a szolelő lukak incekevesltésóvol; szóval mik nem a rendes és kellő helyen állanak, azok le« rontassanak és helyettök ujak nyittatván, fogják elősegíteni a kivánt jó pinczo tulajdonát. Homini szOBzcs folyadékok több éven át jó pinczo nélkül el nem tarthatók, mert ilyek magukban foglnl-nak ozukros, nyálkás részeket, melyek a meleg által bizonyos fokot olérve ogy testté vagy tiszta folyadékká válnak, ha a rendes /orráson keresztül mentük, Ezeknek kezeléséről a forrás loirásánál bővobb útmutatással szolgálok, :gy enuok részleteit, és a borász teendőit ott ronúibo elsorolom, mik után a bor alkatrészei magukUm egy tökélotes egyon-sulyt nyorvén jó izü, tartós, egészséges italul szolgálnak, és oson tartósságra, egyonsulyuságra a bor kezelőket a tapasztalás tanította; aa említetteket mognyorhetni a jó pin-oaék által. Ha tehát a ninoaében nincs mog a kívántató kellék, ugy a bent tokvő borok a ki nom kerülhető gyakori források folytán, észrovohotetlon, aa ooaotosodés és rothadás forrásában mennek át, miro a megrom- ,fíH. /!«>!''/ » I! t! lott alkatrészek szolgáWk ; rzot ricÉB láVegő, a melegÍMfc"t- hatá nak alá pinczo 4fWpl.4ri»< «egmut»i4» IdüH Irwfcy tort, igyja.« i», «gyödül jó idnc több év#fi át eltartani, uiot eresz megvitatása kö»etkatő kárdéselbc—,--- , IIUNKAK ISTVÁN. az atinosfe-folyással bir- izesfolyadéku agyia magát a jó pinczo Megyei tudósítások. Moháé«, 1803 nyárhó 24-én. Vidékünkön az anrtUsjtforfajáa má* btt vc-gexvo, kWév«^ a aM>, ö»f wv^é UWU áll.'' I " Tán nom leszok elhamarkodó, ha elove megemlítem azt, míolőtt a terményük csűrbe tétetnek, hogy az idoi búzatermés nálunk a legkiolégitöbb. Még eddig ugyan kovéa van kinyomtatva, mert vagy 10^—12 nap óta majd minden máaodik nap 6—8 óráig tartó eső gátolta u nyomtatást. Félni lehet, hogy tán aa eső, moly már fÖlöslog««só válván külőuöaen a kepékre hátránynyal leend. TiHUMrí ly önyö^rü szép, az utóbbi roá előnyös ídőr« látwóíág iij életet nyert. Kerti veteméuyek szinte m<>»i keadauolfi tiírzs-ben erősödni., Mi a gabnaüzlctet íllpti, ez szunnyadófélbon van. Árpa és tongorí ígon kerosott tárgyak. Idei búzának még niuos keleto. Tavallnak kiláju 7 fi t 7—IU kr; tengorí ö frt, árpaá frt, roas 6 frt(JO Lr kétszores ü frt 40 kr. A már többször omlitett dunapart saahályoaán végro is teljesülni fog. Multhéton lön a part felsőbb hatósági küldöttség által megvltsgálva. Az álladalom az alsó s felső part kikövozéséro vagy 150,000 ftot ajál-lótt, természetesen azon kikötéssel, hogy a felülhaladó költséget a vál''us, urodalom a gőahi\jóaáai társulat pó^ tolia. Hogy az utóbbi társulat tán legkovosohbet fog áldozni, bár logtöbb haszna van, azt alig kétlem. Ho> lyí hírek köaó aorolhatom üln azt, hogy vagy 10 nap olőtt egy itteni háztuliudonosnak szénapadíásán egy felakasztott ombort találtak. A szerenosétlennok hullája már félig feloszlásnak indult volt, s csak akkor jöttek nyomára, midőn már a szomszédbeliek is nem tűrhetvén a roppant nagy bűzt, az emlltottháxbirtokos padlásán sejdítvén a-holttestet, s igy ott meg la lelek. A szeroucsétIonnak su szülotéso bolyét, w egyéb »némelyét érdeklő h fölvilágosító körülményeit ivem ia-i merni, sőt azt Bem tudni, hogy a padlásra wikáp jutott s miért végeatn ki magát? E hó 17-én a somberki lm tár Imi n Sauska Jsnii fóldbirtokoH ur béresét sr.into egy árokbau agpyonütvo találták. Napjainkban roppant sok ssoreausétleuaég adju elő ml^Át: uémolyoket ntösaajkosad, ntásoW mog önmagukat életuntságból végezik ki. Utóbbi eset, fáidálom, ígon gyakran fordul nlő, és oz az erkölcsi sülyc-désnok hamisítón bizonyítványa. Viyha pótolhatná <« lényeges üregot az omboriség elaljasoüott közegeiben a jelenlegi szikiin népneveié», inert tán most kinál-, kőzik a legszebb alkulom, egy áldásos jövőnek szilárd alapot vetni. KUUVtíUAY. ItnlcHciiicnyck IlácHiuegyt''bñl. Haja váretsábo* oly közel eső pestmegyoí Sx.-István helységo közcléboit roppant! szeroncaátlenség fi Ka óriiifi giudnsági i.skola magában egyesít minden e szakim vágó itellókeket, vezetven legjelesebb agrioulturai tanárok által.uiennebbiminta-képezilche* tartoxnuk még „Klem-Hohenheim" — Schnnnhauaei), v» Wcil kiterjedt Imtáraikkal Hizony — bizony sokan nom tennék rotuul na-yobb ftíldbirtoko.Miink köalll, ha a drága kül-Öldi fllrdök helyett legalább egyBror életükben megtekintenék o remek gazdiüiati tanintézetet, hol gyönyör, élvezet, »anyagi haszon karöltve járnak !.,. Nem lehet utoljára utég érintetlenül hagynom azon végtelen azorgalmut, mit a mezeigaz-dáiízat, pomología kiSrlll a ívllrtenbergi nép kifejt, niuos itt uri; avagy legszegényebb pórlak, melynek udvara, kertje, h legtöbbnyire gyepllje i» a legnemesebb gyllmölosfákkal no volna telvo aöt az orazágutak mellékei iu mind ezekkel kzc-gélyezvék , ugy, hogy tavai i erro jártomban axéliben megtámogatva láttam a tulbÖ torméall fákat, nehogy lotörjenek fölön terhök alatt j — de azután nem láttam ám pajkosságból félig lenyúzott, vagy épou tövéből kivágott fiatal fákat mint sajnos! nálunk igon gyakran!... Stuttgart jóllehet a túlnépes, s szegény Wllrtenborg fővárosa, mégis sokkal olcsóbb benne aa élet; mint nemcsak lludapqat, hanem bármelyik kisebb provinciális városában is W zánVnak. NÉMETH KÁROLY. Egy kaposvári kifli története. Ha az egér és békaharozrói iveket lehetett összeirni a csikóbőrös kulaos genialis szerzőjének. Ila holmi kerti lőrét égig magasztal sok holdvilágban telhetetlen poéta. Ha egy saál ne-felojta olőtt órákig oltérdepel a szerelmes, mert galambja saemét lálja beuno. Ha a forgó szelőt kánikulát, őszt, tolat megénekeljük, s elég ogy agár, napokig olbeszélni róla; ogyCoohinohinai csirke jutalmat nyerni, — do már kórom alássan akkor megérdemli egy kiíli is o sanyarú napokban, hogy beszélgessünk velo. Ily sanyarú időben, midőn az alföldi ember kiköti éjjel rosz lovát a karóhoz, hogy a takarmánytalan világban ingyért majd csak elviszi valaki, s reggel egy hasonszőrűt talált melléje kötve. Do Somogyban csak nem állunk még ilyon osehül, hála az égnek! Nem ám ott kint a provincián, hol olyan magas a búza, hogy nem hallik ki belölo a pity-palattynzó; a legelőről jövő tehénnek már az uton folya tejő; hol selyem birkát nyirnak, nagy rendeket vágnak, h csak ugy hömpölyögnek a mangaliczák! Itt a székvárosban, itt van a hadd el hadd! a magas búzának maga« az ára; itt is Csepeg a tej, de 10 krért egy rosz it^; itt is nyirnak, hanem juh helyett embert; rond helyett /.sebet vágnak; egy ugorka 6 kr; egy szál sárgarépa .vagy hagyma 2 kr. Egy magyar nadrág 12 frt, Egy tavairól maradt de a» idén ujiT^^élolt, Pesten 80 krjávul fi0tett.zahiiakáí»p ¿írt stb.stb. Itt aztán más nótát fújnak; nem azért ám, mintha valami nagy szükség fenyegetne ben nünkot; hanem (> áldott jó'' ez a consumens nép, hogy szokásból már csak jó drágán megfizet mindent. Ily helyen és körülmények közt neái fog feltűnő lenni egy kiíli története, medvét e sorok irója az ablakon át hallott egy kávéházban. Nom rég délután egy korüloti sogédjcgyflÖ. porosan, naptól égetten veti lo magát a kávéház előtti padra; még nom is kóstolta a Steinbru-okit, midőn már halljuk a párbeszédet: — Jó napot kívánok Holdujaág ur! — Kegyed téved én nem vagyok hold-ujság. — Bocsánat! tán Sarlóéli úrhoz van tvte-reilosém? Iston őrizz! én előkelő kifli vagyok Kaposvárott, Nermaut kemonozéjéből. — Ah, kiíli ur! V rokonaihoz volt szeron-. o«ém egy időbon, do ön ugy elfogyott hogy bizony rá nem ismertem volna. Ej, ej! rosz idők járhatnak itt a székvárosban. A kiíli nagyot sóhajt, h ínég kisebbé lesz. — No nem is olyan rosaak, mint az ember gondolná, — föleit a kiíli, — az Isten éa tenué, szét mogadnak mindent, azonban- az omberok maguk csinálják a drágaságot; egyik luizza ai másikat; á máaik visszahúzna amazt; ez üyirsa* Wotvál, inig erre-arra tokint, aat veszi észre ,«v jámbor halandó, hogy mezítelenül jár. i 4 101 ért©: mart u papiakkal, 1U\ háa é» a templom lőtt n láugok áldosatj. Drága ebéd. —Madaras helységében pedig Lutinoriod L^jo» uraság földjeinek haszonbérlői, « ijiint a már liu»r»tott földön ebédjüket főzték s a Ulzro unni vigyáitAk, a nagy szélben a tarló kigyuladt, s #000 keresztre való bu«a hamvadt cl. — tízen baleset sulyja még azáltal in örogbült, högy a tarló mol-letti Állónak ókes fái in u ttls által megrontattuk. Szerencse hogy a földtulajdonosának. a haza egyik legkitűnőbb fatonyásmtőjónok Latinovios Lajos nrnnk nagyszerű faiskoláiban készek a fák, melyekkel az alléban törtónt hiány a őssszel helyre pótolható,« igy • gyttajrOrt* aló ismét helyro állitható. Eiujj&l vnóg nagyobb ozuroucsétlenség érte Hajónak helysógót, hol 12Ö0 holdnak gazdag buta torméso (ott a lángok áldozatja. — A kár 00,000 forintra be-usttltetlk. Csonoplya helységében pedig egy földbirtokos a mint cgv darab búzával vetett földjére ment ki, b a buza vetóabon járkálván, nézegette, hogy lehot-o azt már aratni, a ott szivarját gyújtogatva, égő gyufáit gondatlanul azórU— uiig földjórül haza tért, az alatt a lábon állott érett busuvetéa a nagy szél s hőségbon lángba borult » az egész termés leégett. Szerencsére a szomszédok vetései kevósbbó lóvén órot-t»k, azokban a tUz el nem harapódahato''it, s ekként gondatlanságának csak maga szenvedte sajnos küvot-kesését. 1 Id. rigiozai KOVÁCS JÓZSEF. rv''ngy-H»j(t»n, jul. 2(3. Igaz, hogy megkéstem, do a gazda most tollat forgatni neiu ór rá: nappal munka, éjjol gond! — A Shuttlovrort Wood fólo góp müküdóso nagy tetszést, megelégedést aratott, s a munkás osztályra nem hogy loverőleg hatna hanem inkább serkenteni fogja a munkára. Aratásuuk lefogyott; a zab is egészen érett 4 « kevés idő múlva ez sem lese a lábán. A volt cső daczára (uii mogfizothetlen kincs volt) roppant hőség majd újra szelők váltogatják egymást. A kévék — kivéve azon oldatokat, hol a nap nagyon mogszomo-ritotta — ¿ól fizetnok s hisaem, nem lesz okunk panaszra. Midőn egész nap izzadod, elég most o néhánykor is, ugy-e bár ? 0. II. Sió melléki levél. < Jullut 26. Tisztult Szorkesztő ur! Végro valahára rÓBzosültünk a mindenható ég áldásában, mert f, hó 19 s 20-án Ijoaszan tartó szép, esoiiuos esünk volt az egész vidókon. No de észre is vetto ám az enyingi gabnapiacip, mert a 10—11 frtos lniza Azonnal 8—9 frtra csőkkent Az aratást bevégezvén — mondhatom, hála az égnok — a folyton tarló szárazság daczára jóval felülmultA a tavali termést. A mi a tavasziakat illotí, azok sem épen oly silányak, mint minőt a képzelet alkotott magának; mórt árpánk igaz hogy igon rosz volt, do a kukoríeza én zab mcglehotős minőségű — ugy a burgonya is. Takarmány dolgában rétnitó rosz lábon áll a vidék, s a sarjuhoz semmi romény. Beieg mogbocsü^jük az idén a szalmát és törcket: inort a* egyik kiegészítő részo Igond a téli ototésnek. A marha vidékünkUn szörnyű olcsó, a stegény ember iirömest adna, do nincs aki megvegye. Lovat (roszat) iugyon is adnak. A múlt tamási vásárban egy polgártársunk 30 frtórt 6 lovat vett nyomtatni. Sokkal jobb lálxm állunk a szőlövol, inort borunk lesz quantum satis, a múlt boti cső ennek is nagy előnyére szolgált; csak ugy híznak a fllrtök, mint a lor.gyelok szivében a romóny I A vidék eladó helyo jelenbon Siófok ós Enyíng, ide hordják torinOBztmónyeiket oz eladók, fájdalom azonban, hogy van oly vovö kereskedő is itt, ki megcsalj a a szegény eladókat: mert ha a mérő szám mog van hiánytalanul, lehúznak tÖlok állítván: nom üti meg a 86 fontot. Sok szegény eladó visszahozni nom akarván, kónytclon a kialkudott diiból aranyiig vo-sziteni. Hogy e bi\jon ki seglthotno? nem tudom. Ajelon heti gabna ár Siófok és Knyingon egy. Burának (tavali) mérője 4 frt &0—60 kr., az idejió •1 frt 70—80 kr., a rozs 3 frt 10-20 kr., árpa 2 frt 50 kr., zab 1 frt 70—80 kr., kukoricza ÍJ frt 10 kr. Do most tériünk át az anyagi áldások szinho-lyétől a szellemi áldások színhelyéhez, ugyanis: Somogy megyének szellemi ereje felett meghiúsultak már a kisfclküek törpe állitásaí, mert csak tessék megnézni, melyik megyének van a dunántnli kerületben ai.nyi olvasó egylete s külcsönkünyvtára, mint a mi téjjcf-niézzol folyó édes megyénknek. Megértjük mi igenis a haladás korát s 1801-től fogva állandó rendes olvasó egyletünk van, még pedig llid-végen e megyo legszélső községóbon. Egyletünk virágzását tanúsítja a helybeli s vidéki 60 tagok egysége. De tán kérdonó valami más inogyoi celebritás, hogy csakugyan jár-o belo lap? Igenis, 0 kövotkezen-dőképen : J''esti Napló, Vasárnapi újság, Politikai újdonságok, Népbarát, Zala-Somogyi Közlöny, Bolond Miska és a liirnök. Kérdem tehát, illotőleg szólok azokhoz, a kiket illet: „Hogy termékeink kincses haladásunk folott, bűnbánó lólokkol oineljen föveget." Vagy podig: Szellemi orojo is nagy 0 mogyónok ; A hová a lapok soregestől jőnek. Kozdvo a Siótól, egész a Dráváig ; llalauó népet látsz szellemben egy szálig 1... No hidd azórt tehát jámbor atyámfia: Amit mondott rólunk régon a krónika; Mert ha most jelenben krónika támadna Bonn, virágzó mogyénk legelöl állaua !... Végre engedjo meg t. Szerkesztő ur, hogy a „Vén bögőnok" (k''i a Napkelet lHGO-ik évi 22-ik számában „Somogyi levelek" III ez alatt a keletkozö ''/,.-Somogyi lapról ekkép vélekedett: „Milyen lesz-o lap, szépirodalmi-e vagy vegyes tartalmú, azt bizonyosan nem tudjuk iuég,i de aat gyanítjuk, hngy nem loend hosszú életű) — egyet fújjak (de noui ám a csősz fütykössel, Iston őrizz), mort bizony most az egyszer a Bőgő bátyám rézhura roizul morogta cl magiig mort'' még eddig a mint tudom nincs HorVítdásbani ) Ebből az a tanúság: 110 legyünk előítéletesek semmi iránt, annál inkább egy oly eszme kivitolót mi által a közös czél eléretik. No do sob\j ; hogy nem rosz szándékból történt. Majd ha a csőszkcvéket elnyomtattuk, ismét teszi hivatalos jelentését a hidvéyi otUte. '') WnKUiik n bi»\vYvlnionilh«tjuk. 8«rk. Hirok ós e«emények. = A »alamegyoi Oazdauigi-EgyesUlet a KeMt-helyen felállítandó országos gaxilasági tanintézet órdo kében ez óv augusztus hava 4-én, Zala-Egorsae^n rendkívüli közgyűlést fog tartani) fulkóretnek a t. r. egyosüloti tagok, minél »hámosabban megjelenni Ta poícza, julius hó 10-ón 18G3. H o r t 0 1 e n d y Kál mán, ügyvezető elnök- , . /S, A holybeli kath. algyiunasium, valamint 1)* elemi osztályokban is a tanév befejeztetett u a tanulók szüleik körébe bocsáttattak n két havi szünetre. Mint a sajtó alól kikorült érdomsorozatokhól kiderül, n gymnasíumi tanulók száma 112. Tanári kar: ut. Do bay Elek igazgató t. Koncs Nnp. János, t. Bálás Sándor a II. oszt. fönöko, t. Saujtlor Elok a IV oszt. ftt-nöke, ut Dolmányok Qyörgy s az I. osztály főnöke. Janky Károly a III. oszt. fönöko. Az elemi osztályokba járt tanulók szánia G34. Tanítók : avt I. fiosztályban Horváth Pál II. Bócsoy Uyörgy III. Párosy Jofróni. IV. Nucsocz József az 1. loányosztályban Gvőrkös JA-nos, a II. és III. Rosenthal Antal. Felsőbb rqndflet szorint a jövő tnuóv 1863. évi okt. 1-ón veszi kezdetét vidéki tanulók próbatét napja 1803. évi szept. 29, é> 30-dika. Ismét fölmerült a kérdés, hogy a városháza Kanizsán föl lesz épltvo. Igoz, hogy 0« által sok szép czél és haszon lenno elérve, melyet igy niég képzelni som lehet. Talán u mogyo székhelyévé lenpo cz által Kanizsa, a miro hivAtva is van. Többit nyerne Kanizsa mint yosztonc Zala-Egoranegh. Ilogy Kanizsa nincs a megyo közepén, nevelaógos kifogás, melyik birodalomnak van kellő küzej>ón a »zókhely ? pedig Zala megyo nem birodalom. Kanizsán több vaautvo-nal fut összo. Ez mind igen szép : lesz városháza, lesz gymnasium, s tudja az cg még mi, les* itt mi»-don; hogy megórjük-o, az más kérdés. Beszélni » s nom tonni, roBzabb a semminél. ( A Nem tudjuk, hol jött létro azon nevezetes uj találmány, mely szerint most már az üvegkészítéshea. nom kell egyéb homoknál, sőt a közönséges por i* elegondő 0 czélra. Ily fajú üvegek vannak alkalmazva városunk lámpáiban, talán olcsóságuk miatt s átlátszóságuk oly kitűnő, hogy egyik jeles munkatársunk megjegyzése szerint, ha valaki cate azt akarja, hogy 110 lássák, czólszerücn osclokszik, ha vaUtnolyik lámjm mellé áll. Ila ez igy nom volna, tanáoaolnók az, illetőknek, hogy tegy nok egy kis sétát a Zöldfakort-ben , melynek lámpái sokkal szebben világító b (,1-cBóbb anyaggal töltvók mint az ol<y, s emellett a/.tiin mcglehotno gazdálkodni annyit, hogy a dühöngő szél által a láuipaüvegekro hordott por lQtörüIg<jté»éro valaki vállalkozzék. ■ í l\ P. hó 10-óií országos vásárunk lesz, sok kereskedő és mosteromber várja jó sikorót. { Mnjt hó 19 én szonderűlt jobb létre városunk egyik derék polgára tek. Saflfarics Foror.oz h. mérnök, és bölcsészottudor ur éltének 85bik évében. Béke hamvaira l ^ A Bizonyos egyén azt állitja, hogy a mult napokban esti 10 órakor a vasútról haziyöttében két is-moretlon késsel fegyverkezett ember megtámadván kirabolta. A W<\jdits József kiállónál st\]tó alatt van az. 6000 példánybAii megjelenő Zala-Somogyi Népnaptár 1864-ílc óvro sikorült famotszvónyok, lícszóly, élezés versok s más érdekoB olvasmányokkal, szorkeszti ■ JW''»'' Ön inkilbb egészon szoktulujxul uj ruhában vnii; nűfdlo bltötet az rajta édou kiíli ur? No toaaík ongflm uraani; ín o«ak akkor voltam uf, mid(5n kint az Isten uzabad ogo alatt, a kalózban ringatott a «¡tél; mióta UsHzc-visHza hurozoltak, törtök, alltöttok, nyomoróka vagyok a viliígnak. Ez a/, uj ruha oaak a teat aanyaru-«rfgait takarja ol, molyotNorniaut uram zsarnoksága erőszakolt rejím. Különös szoká« nemde? xó-nadV^ köménymag-plusba járni? Do ez itt már bevett szokás! .— ön nrozáról egész viazontagságos élet néz ki; végetion lekötelezne, ha elbosíélné élet-, történetét. —1 No kívánja uram, ez oaak megutáltatná velo tk-/. életet; az én életem egéas kinazenvedés. —. Annál jobban érdekel. Ám legyen, ha épen kívánja. Én Vastag Jézsi Szennai polgár sessióján láttam oltf-fyjör naJ)VÍhígot; itt éltem lo vagy nyoloz havat egész szabadságban 5 a oz volt életem aranyaza-Kbvetkezott azonnal a rabság; aat vettem észro egy pillanatban, hogy zsákban vagyok éa Vastag''Józsi qaipél Kaposvár, felé. Borzasztó volt hallanom, a mint nyilvános helyro vittok, a alkudtak felettem. Egy mezei gazda kérti lefektetni újra oda. honnét lettem — a földbe; oz nem vehetett meg; oh pedig szerettem volna; utána jött Normant'' pékmostor (borzadtam) a ez lefoglalt. Bedobtak egy. ^©riéazes boltba,egészen ismeretlenek közé, s itt hovertem vagy 3 V%.'' Három hó hiulva már Marosi (a marosi buza egyik leghíresebb hazánkban) melléknévvel tiszteltek meg. Marosi név alatt feltettek egy kocsira, ilypn parancsolat mellott: „Te kocsis! ezt elfogod vinni a Sz. Mártoni gőzmalomba." Ez azonban csak azért volt fennszóval kiáltva, hogy mások fa hallják ; mort hallottam midőn tüstént ezt súgta a kocsis flllébo Nennaut ur: „csak a ka^oa/ vári szitás malomba viazed értcd-o?u Irtózatos volt hallani végitéletem kihirdetését. A siralomházban voltam egy hétné\továfc£ -" mídőn egész patkánylcgió jött hegyib^ Vr. A íiioi-nár, látva szenvedéseimet, könyörült lajtan;'' meglocsolt vizzel, azt hittem elsőben, hogy kényé csepeg rám, pedig azért fllrösztött, hogy könnyebben elbánhasson velőm. Itt aztán eszméletlenül voltam, 10 nap múlva jövő magamhoz midőn a boltban Normant ur Össze-vissza feovert, atyafiságba léptotott többféle Mii/löm és hárságyi, gőzön született nemes osaláddal. Végro degradáltak tésztának; két izmos legény nekem állt, ugy össze-vissza pofozott, öklözött, hogy míg élek ia eszé^fetf, jut. S midőn niár kivoltam terítvo fölöl^Úájve — mint tetszhalott; — felkeltom rangomhoz illőleg, — ekkor belép Nermaut ur maga fehér tyukász süveggel fején, és stentor hangon rákiált a legényekre: „ez már megint nagyra van szabva" s egy nagy darabot lecsípett belőlem; igy lettem ily törpévé, nem is omlítvo azon égető kínszenvedést, mit a komenczében kiálltam, s melyösz-Hzo-vissza sanyart. Nokem álltak aztán mosdatni, czirógatni, do mit használt, ha már testben tönkro tettek!! — Ez irtózatos I -r- felelt bámuló avozozul a jegyző segéd, s kérdé: do hát a köménymag pluson fokete gombot ia visolnok, mint az átil-lán ? Végig néz magán a kifli, a megrázkódva vfelel " — nem gomb az uram, egy szerencsétlen ogyügyü légy, mely épen Akkor szállt rám, midőn a kemonczébe vittok, b voloin együtt — -stált... A jegyzőaogéd gly,savanyún nézott, mintha a harmadnapós'' lddo(> lrtlhé. — Hát a bélés alól mi lóg ki? — Egy darab fonál, melyet még a malomból hoztam velem, s azt mondja, mog nem válik tőlem, m/g csak egészon semmivé jtem leszek. — Aiáulom magamat édoa kifli ur! — Hova oly gyorsan? —~ Bocsánat nem a legjobban ébr.^nt magamat, mennem koll. Ha még'' láthatnám az életbon, vagy rokonait, adja Isten, hogy más egészség és állapotban láthassam. — Ha, holnap be tetszik jönni ismót láthat ön, de akkor már prézli leszek valami rántott csirkén.11''1 No, köszönjük alásan! PÁNOZÉL FERI. (,.. \ „ 1 lVtnezél Feri Somogynak egyik ¡«mert iróia s több szépirodalmi lap mutikatársa. A Czimlapon l>eák Ke-roncs és Somssioh Pál arozképével. A naiptAr három-félő kiállítása szerint az iréjMipirral ellátott komóny-köléstlnok ára 0() kr. a másodiknak 40 kr, a kin kiadásnak 26 kr. A Mult hó 23-án U veszprémi pandúrnak tudtára esvén, hogy Hajnal János rablótársnivnl a bajani malomban tartózkodik, odamentek, s mivel a rablók őri nom állítottak, észrovétlonül lopództak egészen az éptllej uiellé. A rablók benn tánczoltnk. Kis idő vártatra egy a tánozban felhovült szolgáló jött ki, ezt meg is fogták; később Hajnal maga jött ki a leány felkorosésére, do még az ajtónál agyonlőtték a pandúrok két lövéssol, azután visszavonultak, hogy a többi rablókat is kivárják, do ezok nem jöttek ki, hanem a padlására menvón, onnét kezdtek tüzelni, minek következtében egy pandúr karján megsebesült. Társai kötözni kezdték sebét, mit a rablók észrevc-vén, lejöttek a padlásról, az agyonlőtt rablótól elszedték mindazt, mi valamit ért, az udvar közepére húzták s betakarván bundájával minden feltartóztatás nélkül klmcntok a malom udvarából, elsiettek az or-dőszélro, hol még egyet puskázván, eltűntök. Hónait a törvényes bonczolás után Jul. 24-én elásták. Bizonyos tanférfiu, ki előre ki szokta adni a progrommot tanítványainak arrn, hogy mit vegyenek novo napjára, egy Ily alkalommal következőleg köszöntő meg a nagybecsű ly''ándékot: „ürülök, hogy ily hálás tk vagytok s kötolosségtoknok eleget tesztig Kivánom, hogy ha ti is professorok, vagy ulöljárók h íztok, alattvalóitok hasonló hálával toljo-sitcék irányotokban kötolosségökct. Mélyen meg vagyok hatva ez adományotok vétőiétől, s ha a vég-flnnepélyen annyi idegen vendég előtt szégyonloni fogom Is n könyezést, mint férfiú, távozástok után magányomba vonulva bizonyosan kicsurdulnak könyoim." \ olt az idő, mikor a szegény ifjúság csak egy )>ak-fong kanálba tudta önteni kéayszoritott hálaérzelmét, •do okkor durván megtámadta őket az anyagi érdektől ment(?) férfiú s a könyezés épen nom lett mogigérve. Hej I ilyenekről mondta a halhatatlan Horácziusz: „<>di profanum vulgus ct -ceo!u (JiekHldetett.) K n p » h v n r. — A Kaposvári föbérleti urodalmi Korona nagy vendéglő és Szarvas korcsma a bormérési joggal együtt f. é. augusztus 25-én rcggoli 0 órakor az urod. irodában helyl»cn árverés utján 3—1» óvro haszonbórl>e fognak adatni, melyre a bérleni szándékozók ezennel moghivatnak. Előleges felvilágosítást alulirt felügye-. lősög által nyerhetni. Kolt Kaposvárott, 1863. jul. 17. Fekete (iábur föUrl. »roá. feléri«. • Kaposvár közelében, az ugprno vezeti tókal pusztán, olégett 160 kereszt eleség kint a tarlón, és pedig világos nappal; a sok szoroncsétlenség int bennünket hogy saját érucküukben vigyázók legyünk, s ne tetézzük önvlgyázatlanság s mulasztásban eredt csapás károkkal azt, mit a sors úgyis ránk mért. A gazdák eléggé feddik, intik cselédeik, munkásaikat, do mindenütt ott nom lehotvén, — ozok tartsák lelkiismoro-tek kötelességüknek óvni, szentnek tartani annak tulajdonát, ki fizeti a bért, s bennük meghízik. • Mint Boglárról írják nekünk, ott 19-én virradóra olyan vihar volt, milyenre rég emlékeznek; ugyan cz időben Sxouicst, és Lcllo egy részét elverte » jég. • Kaposvárról küldöttség ment Bécsbe fő m. hg. Eszterházy l''ál úrhoz, hogy a gymnasium szomszédságában levő helyiséget engedné át, a vároH által adott bizonyos számú hold fűidért. • Most hasogatják ki a kaposvári tagokat. • üazdasági egyesületünk rövid idő múlva rend-ki vüli ülést tartván a székvárosban, a keszthelyi gazd. tanintézet érdekei mellett, ugy hiszszük, nem fclcdkc-aik meg azon egyik legszentebb kötelességét teljesíteni, hogy a nyomor és Ínség által sújtottak számára minél gyorsabb és nagyobb sogély nyújtassák — a más vidékekhoz képest — valóban Is ton tői áldott megyénkből. Ha gazdaaági egyleteink egyik czólja: virulóvá tenni gyümölcsözővé hazánk téroit; a másik bizonyo- 4 102 4» snn : felszáritni a küuyukot, vigaszt, segély t nyújtani a veszélyben. < '' 19-ik század! Egy Kaposvár vidéki asszony igy szólítja meg a könyvárust az x—i vásárban: — IJgyan kérem köinpaktor ur, van-o még olyan kalendárium, a melvik szennába szól? —- Van bizony nénémasszony énpen még kettő. — No csak udja oda hát egyikot, míg ol nem viszik. * J—ban a lakatos mesterrel folyvást csütölődött felesége; többször ijosztetto a férj, hogy no Jártassa nyelvét mindig, mert egyszer áristomba teszi. Történt ogy napon, hogy valami özönvízkor! bntor-mammutot visznek a lakatoshoz, plé igazgatás vógott, melyot legalább Is 20 féle zár őrzött. Az asszony boloköt férjébe. — Áristomlm toszlok, mondtam már no huszá-roskodjál. — Félek is ilyen gózengóz ombortől, — fololt dühösen a házastárs. A lakatos megnyit 4—5 félő zárt íb, s kezdi omolni a nohéa madarat a kalitkába; néhány pillanat, a menyecske rab. — Eressz ki mert megölöm magam 1 — Mivol? addig ki nem eresztelek, inig meg nem fogadod, hogy többé soha nem szekérozol. — To bormalom 1 — hangzik belülről. — Nem hallgatsz? dörg rá a férj. — To korcsniRtöltelék; to éji baktor; to sexer ovő; to kugliplatzos! — Milliom — zsámfutter — olfutja a lakatost n szent Antal tüzo — bont maradsz a kóterban estig. Csöndes lett minden I Esti 8 órakor zörget be a lakatos : — Nos, pörölsz-o még? Semmi hang! — Kunérozol-o tovább is ! Nincs egy moczczanás! A lakatos mogijed ; kezdi nyitogatni a zárakat, s bár minden generális kulcsot fölhasznál, az ajtó nom nyílik fel. Megijed, futkoz, feszogetl semmi eredmény. Csondos minden... Kap egy öreg fejszét, hátulról kezdi vallatni az öreg bútort, s nagy nohozen két szál tölgydeszkát kivág. A börtön üres... A lakatos elképed, a midőn legjobban csudálkoznék, hátulról — mint a tüzes villám — gyújt feléjo a visító hang: To bormalom; to baktor; to soxor ovő; to kugliplatzosI A lakatos akarata ellen is mosolvra fakadt feleségén, kit éssrovétleuül aa első legény eresztett ki börtönéből. Bí3mt posta. B U?—uak, UöblWá: A könyvakot legfeljebb gy Hi •Isti If/U «»!«• m«f küldeni, semmi kfelvilnk tovAbb vArakomi miután tgyr* iU öt (t«U is Jut. „KWsrt a Hf MM nepi bistosit ön T .SíUuUsbciysm Kapót, A tArciAin it tspos.'' lljrt akikruiclylk k«retktdö«fAd is mond akAr hutiat tgy-ml» után. f ■ ,HöIo»c«Aft'' trAn/a J-i; nyelv« «labAl/o» , di lapunkba hotou volna s nagyon U komoly \| kérünk inAit. Kr__nak, N-Kani na: a k tld.-m''ny mrg/rkit''ett d« n kö- iell lapba mAr kAtöa \| kö»»ön«t ftra4o,A«a^rt. UtAUó kérdMro „igont" mondunk, ha mA« nem Ion valami bökkeni. K nak i Még nem birluk elolvadni, majd rA jön a lor ; U nak: Mindkét r.aptAr k^iiúlöben, • mcgJMrnttbi''U, aion időponton majd flgyülmoitetni fogjuk a kiadókat; elitre W v>gvo kii« tünctUnkel. „Míg egy lUU''i. Uitony Jó lett volna annak idejében; a kipok soroiva vaunak, • a< utoliA ivet nyomják, igy hAt Jó aka-ratuuk inellctt lom tegitK< t luk. „Küldjük-o a* Anna bAltV Igeul ha lehet, magunk ii K. J—neki Klgi.''iAii, Kóriínk olyan aphoritma félékbal minél többet, mAthnl 1« liatinAlm akarnók; 14 napig merctntfk ba meglvpuének. .ItetyAr vagyok* Ai egyik f3 bajunk, hogy »ok a betyir \| T. V-nakj Ltvelllnk »/ért ké»lk, mert még nom végoihct-tüuk\| de 01 mit tartó«Ut léged t vagy a kepék inellott vagy * DrAvaparti Tlllnkóiuak: Kit még péniért sem lehel. P. O—nak! ? y Menj a Ryógyht.lyro, * Üdv8»öld n nagy irót n«vünkben U. t t } — nnk: A* aJAnU lovél t^redétMI bonAnk o»lme»-tetetti telték s hlrdelétbcni két betU alatt a KaposvArl póttAra kilideni. .UAgyadt lelkűm" 1)« még a ver» 1* ax Am I Vexprémbo: Amint értetltm vagyunk, aug, fO-a körül érkezik meg. ^Oatdag vsfTok* K«t mi •< r. Íjuk IcginkAbb ■ bUini.k ■Ital biionyltja bo AllitAaAt. inlk^p ver* helyett logk»»«lebb eg / db aiAiait kUtd be ai alföldi stUkÖlkMttk »>AtnAra. T. A —uak, 8 -oui Aaonual InWtk. Itiink, bogy vilAgot lAaton, ■ magunk is rajta l«»<;oik a Jó oredraóu/eu. KIÖro it köstönjllk »xlves aJAnlatAt; atvirjuk. K. K nak, K.-KanliiAn < Volt ik de ol nem o!va«battuk o« órAigi a többire: Igértlik, ét me< t«s>. I,. M-nsk, A D—bau. ltjfM» v»ral ke.linkhí» Jíttrk • nevek luljegyosve vannak, s at llletökmk mAr tudtára U adtuk a többek köti Ha a vAlasitAa a lorólbuu foj''sltakra esik atouival Imi fogunk. Béko velUnk. II ... y—nak i Kaptuk \| Jót remélduk ön m-vo tttAn mAr a< AtolvaiAi olOtt is. — -.7.'' . » «i-.-" H -fi'' < ■ ■ »»■>♦«■ >♦-<»»■ —• •• w.m • . Felel«» »zerkeazttí: HOKOZ ISTVÁN. Gazdasági tudósítások. Nagv-kanlz»«, jul. 28. A mult hét olsőfolébon a gabnailzíot igen lanyha volt, ugy hogy 4 frt4 20 kr volt a legmagasabb ár do o két kozdoto óta ismét élénkül s 4 frt f)0— 00 kr. kol. Ennek oka még bizonytalan. Hózh, zab Vnltozatlan. Az árp t várakozáson fölül szé\|>, sörfőzésre való, tavali kukorícza nem kerestetik. A többi árak változatlanok. knpoHVÚr, jul. 25, Hosszú, majd negyven napi szünet után volt egy jó esőnk 19-én} vagy G—T óráig tartott, s a szomjas fold, mely már összo-vissza volt égve, repodozve, ugyanénak nyelto. Nem mondjuk, liogy végetlen sokat nem ért cz is, do ha az előzményt tekintjük,'' a az eső után azonnal bekövetkezett 27—28 fokú hösógot, — hatása nagyot csök-kont. — Ismét száraz, leégott minden, mintha nom is áldó osö, hanem osak harmat lett volna. A nagy szelek újra uralkodnak, s többnyire kelet és éjszakról; ha nyugot- vagy délről — honnét ily időszakban Somogy többnyire esőjét nyori — felbök tornyosulnak is, ezek pillanat alatt széttorolik s tiszta a horizon. 11a hetenként volna pár óráig tartó jó osö, Un osak oz segítene. A hajdináit ugyan kikeltek, do a roppant melegségtől lehangolva állnak, mintha aommt élet nom volna bonnök; rótok, legelők mind cső után szoiujaznok. A takarodás javában foly. Hol próbát tottok az eleséggel, 20 kévéből álló buzakoresat, — kaszait — adott másfél mérőt, az aratott egy kilát; a rozs keresztje 20-ával, kaszált — mt\Jd megadja néhány itezo híján a két mérőt. Ea még axonbrfú^aak egyesek próbája, do aa általánoságra nézve {^kedvezőt várhatunk. A buaa, tiszta, Jó mag után kitűnő, nehéz. HetivásAralate riijxrtodnuk » aaeUat, a mint a nép szabadul be a tarlóról; legközelebbi vásárra olég eleség szállltatott, a a kitűnő i\j buza kelt 4 ft 20 kr-tól — 4/tig, a középszerű 3 frt 80 kr. Itoaa 2 frt 60 kr. Árpa 1 frt 80 Vt. Legnagyobb kolendőségnek örvend a xab és hajdina, moly azonnal lefoglaltatik, a gazdára talál; a zab 2 frt 10 kron, a hajdina 2 frt 40 kron is kelt. Innét van, hogy kik kénytelenitot-nek abrakot vonni, inkább rozsot vesznek, az aránytalan ár mollott, obl>on több táperő lóvén. A zöldség piacz megegyez drágaságban a gyógy-szortárral; a káposzta fojenként— moly logínkább Baranyából szállíttatik — 26 krtól egész 60 krig kol. Még azt is meg kell érni, hogy 50 frt száz fej káposzta. Ha kedvezőro nem fordul az idő, gazdaasszonyaink aligha drágh télnek nem néznek elébe, főzelék tekintetében; a kertek itt ugy losülvék, hogy ezeken csak huzamos nedves idő segíthet. A baromfi aránylag olcsó, liba párja 1 frt 20 krtól 2 frtig, a csirkéjó 40 kr. Egy kövér lud 2 frt, egy itcao «sir •10 kr. Még mindig hajtanak makkon hízott sortvésc-kot, részint Baranyából'','' réaxint a Dráva vidékről, do nlig akad alanti ár>mollott is rájok vovő, ilyenkor a hu» tarthatjan levén, a .makkom hizlalásból nyert nyort zsír pedig hig, alig aluszik mog, a több iaöro szinto tarthatatlan. (m. p.) Veaiprém, jul. 24. A mozőföldről kitünőleg szép búzát szállitariak, leginkább a pórnép, ki apróbb szükségelt kénytolenitetik fedozni; a huza ára 4 frt 60—60 krig áll, a rozsé 3 ftig. Zab 2 frt 20 kron is keresott volt; hajdinát mi\jd alig látni, zöldségot leginkább Pápáról hoznak, do bizony jó borsos. A borokat sonki som korcéi, bár tökélnie nagyon olrugták a termést; száras ztó szelek, kevés eső. r. 1. II111 D E T É 8. Egy okszerűen vezetett, Zalamogyében lótoző gazdaságba 1803 évi Sz. Mihály naptól felvétetik 4 vagy 6 tiatal omber a gazdászat gyakorlati tanulására, ugy hogy az év lefolyta után egy gazdasági intézetbe léphetnek. A gazdaság tagosított birtok, különféle vegyülotü földekkel. A gazdaságban tormesztetnok a kalászos növényeken kivül, repezo, burgundi és r-épa, csicsóka, tengeri, ezukor szirop, hajdina, burgonya stb. A vetemények gép\|Mil aoHian vottotnek és géppel miveltetnek. Van n gaz<lusilgiiak juhászata és gúlája. A szarra* mariin télen nyáron istállóztatík és télen fülesztett szecska és répa taVarsuányn^-al tartatik. A szőlő szorgalmatosan miveltctik és a pinozo okszerűen kezeltetik. Nemcsak as általános kiadások és bovétolokröl vozettetik rendes száma-de » gazdaság mindou ügyeiről kttJön, ugy hogy a gazda azoknak hasznát vagy kátát láthatja. A gyakornokok minden mezei munkában gyakorlati és elméleti tanítást nyernek, a giéjxikkcl, azoknak szorkezetévol és használatával ismertotnek, a számadások vezetésére oktattatnnk, a gazdasági körutakban fclvilagoslttatnak a ter mésa«Uudomány alapelveiről, és télon a gazdasági vegytanból rendes előadásokban részesülnek. Erkölcsiségre figyelem fordíttatik és mivelt társalgáson kívül a gyakornokoknak több hírlap és egy szép természettudományi és történohni könyvtár áll rendelkezésükre. " ( '' Az ajálkozó lakása ¿a czime a Zala-Somogyi Közlöny szerkesztőségénél Jtiul altot ható. II i r cl e t é s. Nagy-Kaniz8A vároa tamíosa rófezérííl ezounel klJzhirrá tátetik, hogy a községi vadászati jug a tilo» alá vett városi területen f. 1863-ik évi augusztus hó 5-<5n a városi tmuies nagy tormében tartandó nyilvános árverés utján egymás után követkoztf 3 óvro a legtöbbet igórönok haszonbérbe fog adatni. > A bérleni szándékozók tartozunk 50 frt o. é. bánatpénzt letenni, a bérlő pedig a haszonbért köteles fél évenként elíiro lefizetni. A béri l''kí lcltétolek ti városi kamnrási irodában megtekinthetők. Kelt Nagy-Kanizsán Julius iió 17-én 1HG3. Wlassich Antal, városbíró." Wrtjdits Józsc/ kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Alnl irottmil talólnak a kaposvári gyumiiHium építésénél jó szakértő kőmivesek és napszámosok hnzamos munkát jó lizetés mellett. Kaposvár jul. 9-én 1863. Heindlhoffor Antal, építő mester. Két zongora eladandó. Egy Beregszászi uj zongora, elutazás végett 350 ft. o. é. eladandó, hs egy másik 6''/, ootávos 100 uj frt. Ilővebb értesítés Wajdits József könyvkereskedésében kapható Nagy-Kanizsa. Ti. évfolyam. 23. szám. 18(>3. augustus 10-én. Ismeretteijesztö lap « i szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdAszat, tudomány és mflvcs/ct kflrébfll Megjelon o lap legalább egy ivon julius hó 1-töl kozdvo minden hó l-én lO-én és 2(>-án. — Előfizetési ár postán szétküldéstől ét helyben házhoz hordva ogés« ívre 5 frt. 5 félóvro 3 frt. Negyed évre 1 frt 70 kr — Minden előfizető a tulajdonos kölcsön könyvtárát az eddigi fonntálló foltétolok mullott fó I á ro n használhatja. — NÁilttór egy íotit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Potit sorért 1-ör 7 kr,, 2or6 kr. és minden további beiktatásért 6 kr. s bélyegdijért 80 kr. Hintendő. A beiktatási dij s n lap kezelését illutö minden tárgy n kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények \|Xmig, ugy utindon levelek , , , bérmentve a szerkesztőségbe» küldendők Kaposvárra. A gazdasági egyesület rendkívüli üióse Kaposvárott, jul. hó 29-ón. Jelen voltuk: Jankovioh László, mint elnök; Csépáu József <5» Antal; gr. Somssich Imre; Somssich Miklós; Somssich Lőrinc/; Dornay István; Mérey Gyula; Bittó István; Fekete Lajos; Ivozma Sándor; Baán Gáspár; Teyeíy Klek; Koméra György; Imrédy K.; Nedcctky .1.; Gosztonyi L.; Sznluy K. stb. stb. n derék lel kés» és gazdatiszti karból többen. Az érdekes elnök Üdvözölvén a jolonlovő-ket, előadta röviden azon okokat, melyek arra inditák, hogy o rendkívüli Illést megtartsa: t. i. felterjeszteni.kollvén a leendő keszthelyi gaz-dasilgi tunintézotre tett ajánlatokat, s az öszro tervezett torménykiállítúst elhalasztani. Mely után az egyesület jogyzőjo fololvasá az igazgató választmány jolentését, s ezzel kapcsolatban a veszprémi megyés püspök, n. mólt. Kanoldcr János nrimk áldozatra serkentő, lelkesítő levelét, melybtm az egyháznagy 2000 ltot ad urbérkárpótlási kötelezvényekhon — 1. é. máj. hava 1-től kamatozót — a keszthelyi gazdasági taniutér.otro. Továbbá m. Mérey Károly Főispán urnák az egyesület elnökéhez intézett levelét a alföldi Ínséggel sújtottak fel-segélése tárgyában. ÍJatároztatott: Hogy a mostohán kiütő gyllmölostcrmés, x más gátló körülmények miatt az őszi tor-ménykiállitás ezúttal elmarad; s e kiállításra utalványozott 200 frt o. é. összeg, a megye lö-ispánjától érkezett iblhivás kövotkoztébon, önnek kezeibe tétotik le azon felkérés mellett, hogy ezeii csekély adományt illető helyérc juttatván, ugy intézkedjék, hogy hatása az érdekletteknél minél'',gyümölcsözőbb és áldásosabb legyon. M.Cormiok aratógépe szabad kézből, vagy árverezés utján eladatni rendeltetett; ugy határozatba ment a szedres kertnek, a kertészet számárai — évenként ílzotondő, lehetőleg csekély haszonbér mdlotti —» megszerzése. Olvastatott még gr. Forgáoh és Kund Vin-cze urak előterjesztése a gépészek segélyezését illetőleg; mely az illető szakosztályhoz utasíttatott véleményadás végett. A jövő nagy gyűlés f. évi oklober hó elejére tűzetett ki Marozaliha. Mintegy lánozszomot képezni a kortól sürgetett anyagi előhaladás, vívmányok terén; el nom maradni azon nagy népektől, kik a század uralkodó eszméinek hódolva, saját boldogftá-sukra óriás lépésekkel törnek olőro, — egy nagy eszmo nyert életet o napon, az egyesület elnöke által pendítve meg: a mogyo székvarosát ogv szárnyvonallal összekötni a Huda-pra-gerhuti vonalhoz. Az indítványt lelkesedéssel tette magáévá az egyesület, a volt parlamentalis élet hírben álló ősz bajnoka, Somssich Miklós ur, h többek védelme alatt. Ugy látszott, hogy as egyesület a reménynél többet is köt hpzzá— rentírozván magát a vállalat, — tetterejét s kész akaratát. Felkéretvén az indítványozó elnök, hogy ez egész megyét érdeklő eszmét némileg felderítve, kifejtve, egy körlevélben tudassa a jövő nagy gyűlésig a megye birtokos osztályával. A nagy eszme még csírában; hogy virágzik és hoz-e gyümölcsöt, — Isten után a külföldi tőkepénzeseknek nyújtott garantia , s a megye birtokos osztályának akaraterőjétől függ. KOBOZ. Méltóságos Főispán ur! A folyó hó 7-én 1986-ik szám alatt hoz/ám intézett szives felhívása folytán, távnl levő Imre testvéremmel amúgy is már feltett szándékunkat van szerencsém közölni; miszerint Inírom ezer forintot osztrák értékben utalványoztunk, hazánknak az idei rendkívüli szárazsiíg által sújtott vidékei ínsége némi enyhítésére; mely öszveg. mint öszves birtokaink után tett ajánlat, Méltóságodhoz. át fog szolgáltatna Midőn azon sommát illetőségéhez juttatni kérőm, — kiváló tiszteletem kifejezésével vagyok Méltóságodnak llorpdoon lK(J3-ik év jul. 26-én, lokütelozett szolgilja gr. Széohonyí í>é-nes m. k. 2698. Méltóságos gr. Széchenyi Dénes urnák Méltóságodnak f. hó 26-rőLkolt becses sorai következésében édes kötelességemnek tartom azon nemes és valóban nagylbjkll ajándok-ért, inelvlyel a szegény alföldiek feta-géléséro három ezer forintot felajánlani méltóztatott, hálás köszönetemet kifojeanL Midőn felebaráti sf.orelet szülte kötelesség drzoténdl fogva Somogy megye tisztolt közbirtokosságához intézett gyenge szavaimnak boldogító sikerét, ily valóban magasztos, szivre-ható, és hazánk ős aristokratiája ivadékának nemes keblét tanúsító példáját látom — r.om lehet, nem büszkén kimondanom: hogy ily megyét kormányozni szeronoso és dicsőség. Fogadja Méltóságod nagyra beosülésom és kiváló hazafiúi tiszteletem őszinte kifejezését, molylyel vagyok Méltóságodnak, Kaposvárott 1883. julius öl-én, kész köteles szolgája Méroy Károly s. k. főispán. uin-u-iít i" Ki TÁRCZA. Szóllyel nézek . ... 8óllycl nézek néped között Uram 1 Eb látok sok iHírzulmas dolgokat. Lábbal tiporva látom az orónyt, 8 megjutalmazva a gonoszokat. Csodálkozhatsz-o rajta Istenem ? Ha népedon meg-meg Uirik hitein l Utálatos haszonlesésből, oh Megtagadunk tégedet Istonünk ! S ez még mind nein elég, de hogyha kell, Hamisnu álnokul rád esküszünk. CsodálkozhntsK-o rajta Istenem? Ha nópoden mog»meg törik hitem ! Kevés mii mái''rt becsületesség, Voltaképon minek is legyen hát? Mikor a becsületes életet, Kín s szenvedések közt kell élni át. Csodálkozhatsz-e rajta Isteuein ? 11a népedon iueg-meg törik hitein! Itt ar. orény, maga a szorgalom Küzd és fárad reggeltől esteiig. 8 Uram'' bocsásd I mellőzés a dijja, — S álla ? — oh álla hányszor felkopik ! Osodálkozhatsz-o rajta Istenem ? Ha népeden meg-meg törik hitem 1 Amott a tekintélyes gazdag ur, Mutatja büszkén böfög szaruját; .Szégycnl beszélni is veled, pedig, Nem igaz uton szorzó vagyonát. Csodálkozhatsz-e rajta Intenem ? Ha népeden meg-meg törik hitem 1 A kiszenvedt Istonombor tana, Mai napság majd nom papiron áll. Hányszor gúnyolják és novetik azt, A ki szont tanában üdvöt talál. Csodálkozhatsz-e rajta Istenein ? lln népeden meg-meg törik kitöm l Ilyen igazságos panaszra kelt Szívem, egy rokon szivet koresett: Boldognak hittem már inngam, midőn Üd vöm s reményein végkép olvcszott. Csodnlkozhatsz-o rajta Istenem ? Ha néi»cden meg-mog törik hitem : Meghalt, elvetted ötot Istenem, Lóikéval ki akkép hatott reám: Hogy megmaradjak szent ösvényeden, 8 méltó iiad lehessek jó Atyáin! Bocsásd meg nekem édos Istenom ; Hogy annyiszor meg-mog törött hitem l KÁUNEK KÁLMÁN. Eichelieu''ós XIII. L^jos. Olvasóink ismerik ama befolyást, mely alatt \ XIII. Lajos állott a nagy uovü orsságlár Ilicholieu, másként Duplossis Armand Kicholieu bibornok részéről. Utóbbi éveiben e bibornok a fejedelem kötelességeiről irván azt a királynak megküldé, ki elfogadván tisztelte is s mint az ogyház parancsolatait ssivébo véste. Nem lesz órdektelon e tán következő pondjait ismernünk. így sól Rioholiou: 1. Egy fojedolemnok legyon egy miniszterelnöke, s o miniszterelnöknek károm tulajdonsága úgymint: elKszÖr: a fojodelomnél egyobot no ssorossen ; másodszor: legyon ügy«« és hü; harmadszor: lo-gyen pap. j 2. Egy. fejedelem miniszterelnökét tökóletoson szoresso. 3. Azt soha so változtassa. 4. Annak mindont kinyilatkoztasson. 6. Adjon noki szabad bejárást szninélyéhsa. ö. 8 a nép felett fonségi jogot 7. Nagy tisztolotet és sok vagyont. H. Egy fojedolemnok nincs nagyobb kincso mint miniszterelnöke. 0. Egy fojcdolom no adjon hitolt a minisstor-olnök ellőni beszédüknek, no is részesítse tetszésében a gyalázókat. 10. Egy fojcdolom mindont fedeszon (fol miniszterelnökének mit csak olleno boszéltek, habár a titok -t irtást kicsikarták is tttle. 11. Egy fojcdelomnok mindenek előtt az állam java logvon ssomo előtt, do minisiterelnöko még rokonai elé is holyezendtf. n Ils nous sont demeurés — t. i. ezen parancsok — commo un mouument effrayant de Vempire qu''un hőmmé pout arracher á foroo do temps, d''intrígues ot d''audaco" veti hozzá Alfréd de Vigny. «£ Legyünk nemcsak jó fölíimivelők, de jó í, li«>l4>aut nagy 1« liMí''-f, «¿ily iioaánkbjMi szokásos elhanyagolás által kiirbá fti«gy» én ilflwi tartom felesegetek gazdatáraaimaf "•8)'' veazteaégréfigyfllmoatotnl, mely na «góaa országban rzás még száz ozerokro megy, én könnyen olhárltha-tór — értem a tarlókon maratlt kalász és annak go-rublyélését. A mostoha viszonyok gondolkodóvá és számitóvá tehetnek bennünkot, és mintán naponta többet követelnek tőlünk, ránk fér, hogy krujezárokban kwtdünk gazdálkodni. Mindig jobban báutott a cso-létlok'' hanyagsága és szomszédok rcszh Ikitségo okozta kár, miut aaon veszteség, moly időjárás mos-tobasága vagy elemi csapások által történt, azért fő-tigyelmemot ezen kár elkerülése votto igénybo és gazdui kötelességemet nemcsak a termesztésben, do a terinesztmónyok inegtaknrásában találom. Ónálló gazdává lóvén, első "beszerzéseim közé soroztam nz angol vas gereblyét, vagy szénagyüjtö gépet. Kvvol tavai is, az idén is szénámat gereblyél-tettem és sok napszámot megkirnéltom. De folyó év-bon, hol kisebb volt a lóher és kuszált volt búzám, e»ak inag.t a buzu tarló és lóhor gereblyéléae kitízette a gép kfonatuit és törlesztését. Számitsuuk ! — Kivonatban közlöm számadásom részloteit. Volt egy 6 holdas (á 1600) buza és ogy 0 holdas lóher táblám, kT Bevé^ dás tel Idő hó Jn.< M ti n k 1« Jun. 10 Jul. 17 10 U ft Lóher goroblyclés, kocsis, 1 ló á 1 ft, naitouta, ''/» nap Lóher g ireblyélés, lóve/.ető á fxi kr. }/t nap 2 napszámos a rendeket ősz- szehuzta ,/''t nap Bohordás egy l>éres ''/» »nP » 2 frt \| Bohordás egy rakodó á 40 kr! 7» »l> Behordáskor bor 2 itezo á 6 kr. Ixstt 17 mázsa lóher á 1 frt Buza gereblyélés, kocsis, 2 ló ü 1 frt1/» nnl> Buza gereblyélés, lóvezető á 50 kr. /» nap Buza gereblyélés, Jiocsis, 1 ló 1 frt /» nap Buza gereblyézcs, lóvezető 50 kr. nap 2 napszámos \|ietronozézett kr. bére s nap a á 40 kr. á Bebordás 2 frt Bebordás rakodó U nftP Behordáskor bor 2 itozo á 0kr. Lott P/» azekér szalma 15 mázsa á 30 kr. Lett 3 mérő tiszta buzu á 4 ft 1 kr ÍHI I 25 30 20 12 •50 25 50 25 60 ft ,ki östvesen Marad bovétol A vaagoroblyo Bokor Nándortól Cxenken csináltatott, ára 105 o. é. forint, önnek évi 5% kamatja Törlesztés 107, 5 10 20 12 70 25 50 17 4 12 33 27 15J76 50 50 71 111)6 öszvesen Marad még tiszta haszon Ezen gépet nem lehet eléggé ajánlani a gazda-közönségnek. Megmentettem 12 holdon 33 frt 50 kr. értékű termést, melvet csak drága napszámossal lehotott volna összegyűjteni. Tudom, hogy régi gazdáink azon megjegyzéssel állnak elő: „Hagyján, nincs az elvosz-ve, majd megtalálja a birka, a sertés — ugy is sok a kiadás, még azokra a drága gépekre, molyok egész éven át a színben hevernek, adjunk kl j>énzt?u stb.— De k^rem ez nem pénzkiadás, csak pénzclhelyezés, mely a kantatot és tökét vissza szolgálja. Nekünk több jövedelem kell, több takarmány, logyon az bár szalma íh — melyet a birka minden esotro a logelön eltipor. — Ks még nem tannlták-o gazdáink, nem ta-pnNZtnlták-o kárukkal , hogy a tarlók mohó legeltetése, a birkának épen n legmelegebb idösznkbnn szemmel "való tartása, mennyi betogséget okoz V — „Kát a szegény zselléreknek no legyen helyök kalászt szedni V vetik fel a hamis philantropusok. Kii szegénységet, pro 1 etariusságot magyar hazánkban — kivéve az Ínségtől most stytott alföldön — nem ismerek. .Szegénység csak ott uralkodik, hol munkahiány vnn, .hol a munkabér nincs arányban az á fotszttks ég tétek he»; de hol a napszámos drága pénzárt scai kapható, Hol zsellér asszonyok meleg napokon inkább házaik felŐtt üldögélnek, mintsem hogy napszámba mennének, hol munkában válogatnak és csak oda mennek, hol y> ebédet és bort kapnak, hol a szőlő munka, a birkanvírés, az aratás csak mulat- 4" 4 104 s ig ^ed véért vállaltatik ul; ott nincs szegénység <juk fostség, tunvnság, melyet támogatni hiba. Pedig hogy" e ugy vSa, lagalább tiáluuk ugf van, mindenki tudja, ki a nép közt, a napszámosok körül forgolódik és beszédeiket, nézeteiket haiya. „En nem mogyek anttni, mond a minap egy zsellérasszony — inkább kalászt szedek, ott 60 krt, háromszor fötl ótolt éa bort kapok az igaz — de itt egy nap ogy fél köböl búzát szedtem." Ez egészon kifojozi köznépünk nézeteit. Magyar népünk pedig jó dolgos, legjobb dolgos hazánk népoi közt, ezt tudja, ki valaha különfajtu munkással dolgoztatott, mint például vasútnál, csatornázásnál atb. do nom munkás, nom törekedő, nom iparkodó, erro még növelni kell. Gazdasági fiókogyestllotoink föfoladata a munkás osztály nuveléséro irányt adni, mert gazdásza-tunk minden tanintézotek, minden szántásvorsenyok és kiállítások mellett sem fog javulni, ha u munkás osztály viszonyai, a cseléd ós napszámos ügy, a gép-i.ck ezen kis do legfontosabb korekei, nem hozatnak rendbe. Tisztelt szerkesztő ur engedelmével őrről jövő alkalommal. T. A. ) Az észszerű gazd&szat. I)r. LOfller Károly utúu KKNYl KEZSŐ. V. Ha földünknek a naptéritök közötti alakját vizs géljük, következőt kell tapasztalnunk: a nap-éjegyon-letek éjszaki vonalán t. i. nagy szárazföldet, Ázsiát és Afrikát; délen pedig határtalan tengereket. Mi «/. amerikai szárazföldöt illeti ugy ez azon vonal által felosztatik. Ázsia a nnp-éjegyenleti vonal s a noptéritŐ rák jogyo (éjszaki naptérltő) közt morül fel azOczoán-ból. Ks a földnek épen ezen részén uralkodnak az úgynevezett l''nssatszolck, melyek az Ooaeán s a szárazföld különböző és eltérő légmérsékótől orcd-nok. Ha a nap a nap-éjogyenleti vonal éjszaki résae felé halad, a molegogyenlitő követi 22. martiustól 22. szeptemberig. Ha clTenbon a n»p 22. szep''cmbertől 22. inartiusig veszi arra felé iri''.nyát, ugy ezen irányban az ázsiai és afrikai szárazföld befolyása tartja fel az egyenlőséget. Hz történik a keleti félgolyón. Mi a másik félgolyót illotí, nincs ok, a melogcgyonlitötőli eltérésre, mert ott a száraz és viz éjszakon mint dé-lon majd egyontőon van felosztva. Mindazonáltal a különböző íégmérsókü, tengerek folyamai itt is az egyenlő íuolegfokok vonalain eltéréseket, hajtásokat szülhetnek. Innon van az, hogy a dolojegyonlitő éjszakra a nap-éjegyonvonalától fekszik, mintegy 20. szélosségí fokra, nem messze Kalkuttától; s miután a nvugoti félgolyón nincsenek ennek ollontétos okai, ugy őzen egyenlítőnek hasonló vonalban kell adélsarktól állnia. Ks tettleg e/.on irányt követi is, mort Dél-Amerikában ezen vonal minden elhajlás nélkül majd 12. fok déli szélességen hnlul. Ha tehát a dolojegyonlitő alaprajzát eszerint Jeleljük, ugy éjszaki Barkának a 70'' éjszaki szélesség és 100° nyugoti hosszúság, déli sarkának pedig 70 déli szélesség és 80" keleti hosz-szaság alatt koll lenni. Ks valóban igy fekszik is, legalább az éjszaki sark, nem tekintve) n rendes hely-változást, melyről még szólni akarok. A villanyfolyamnak keringése, mely az egyen-litő tájaitól indulva ki, útját u légkörön át veszi, hogy a sarkaknál ismét a föld tömegébo vagy felülő-térő visszatérjon , innon ujolag az egyenlítő tájaiig ömölvén, — parányainak bizonyos sarkasítást látszik szerzeni. Ugy a villany parányok vonzása is sarkaik okozatiul látszik lenni. Innen van az, hogy a vasrudak, ha sarkfolyamnak mogfololő helyzettan vannak dolojcs orőt nyomok; innon magyarázható a vasnak, msstoraégcs dclojosltéso is, mely delejes erő-nok a villanyossággal nagy rokonsága vagyon. Hogy a dclejsark nem elég őrös, észlelhotő; hogy az clhajláa a 11 80'' kiindulási ponttól, 1580. évben kolctuok, 1663-ban nyugotnak indult és 1814-bon ogész 22* 14'' nyugotra jutott, honnan nyugotuak visszatért miután 1864-ben 20° 10'' nyugotnak állott. . Anélkül, bog)- a csillagászati számításokat sérteni akarnám, azt .hiszem mégis, hogy ezen mozdulatokról számot ad ni lehet, ha földünk alakját vizsgálat alá veszszük. Az éjszaki félgömbön folotto nagy szárazföld található, melynek begyoi és (tikjai, a mennyiben a tenger folszinén fölül omclkednok, ezen félgömbnek sűrűséget és súlyt szereznek, milyennel n másik félgömb, a déli sarkak jégtömegeinek daczára sem bir. Ebből következik, hogy u föld a nap körül egy ferdo állásit sulyogyenbon forog, mint ogy a ton-geíyoihoz roszul illesztett korék, miután lobbázódó kanyarodásokat tesz. Ezon lobbázódó útnak koll a meleg és delej egyenlítőit módosltni.KövotkozéBkép a dolejsurknak is kell aránylagos boly változást szenvedni. Ezekből elöro meghatározható, hogy az elhajlásnak 1965-hon ogész 0°ér, ha a föld felszínén addig valamely változás nom történik. A fiild ezon mozgásánál fogva a delojsark a fold sarka körül ogy kör vagy egy köröndbon mozog, s '') Ssorchtslltcitcn 5n bennünket minél töbUiör W»o. koile»4njreirel. S>.crk '') Ái .sbcrMhen'' .eltekintve* akarna lenni m uj nyel-vcsök («mint, ¿ti f»l ni^ryarslibsn jf.máolom kif.)n»vo » .nem lnVIntvf álUl korülbvltíl ü<>4 évet igényel, hogjMMi keresztül haladjon. 1663 l''árist legmegközeinilli J^ntot foglalta elV aa elhalás akkor 75" mutatott, fe kiötöl fogva a dolejaark folytonosan távozott a ie(\|ttstól s nyugot felé véré irányát, hol legnagyoib íltulságát 1814-ben érte cl; aa elhajlás ok\or 60* iW «mt«''-«»- Amo-rika éjszaki réazén áthaladva nyugoftink visszatér ; az elhajlás 1851-ben 66" 36'' mutatott. 1965-ik év körül lesz legnagyobb távúiban Páristól a delojsark; okkor ozután nyugotnak o város délkörén áthaladva 0 délkörtől nyugotra 2116-ik évhon éri ol legnagyobb távulságát, és 2267-lk óvbon nzon pontra fog érni, honnan 1663-ban kiindult, az az utjának azon pontjára jut, mely Páriához logközolebb. Itt azonban nz éiszuki sarkról vau csupán szó ; azonban az mi ogy sarknál áll, annak ellonkező értelemben a másiknál ís állani kell. E mozgás következtében a delej-csomók, az az azon pontok, molyekben a földegyenlltő a dolojegyonlitő által átmetszetik, óvónként kolotről nyugotnak közelednek. Ugyanazon mozdulat kövotkoztébeu föl koll tennünk, hogy lVtrisban a meleg 1663-ik évboti érto cl legkisebb fokát, s hogy ar.t ismét 2267-ik évben fogja elérni; s hogy mologénck legnagyobb fokát 1861-bon érte, s azt ismét 1065-ben érenui el. A villunyjMirányok viszonyos vonzással birnak, mint egyéb testek paránya!. Ezért tohát ha n légbon vagy egyebütt clszórvák összesodhetnek vagy tömö-rödhotnok, épon ogy mint a légben láthatlan gőzalak-ban elterjedt viz végre felhők alakjában cgyoaül. így vezethotő el igen könnyen a légköri villanyosság egy nyílt helyen és tiszta idővel néhány átvonuló felhő által. Mi belőle visszamarad, azonnal nemleges yíIIs-nyossággn változik. Állíttatik hogy a villanyosság kétfélo folyadékból áll, melynek mindegyike egymást eltaszítja, inig a másikat vonzza. Ezek egyike üvegfolyadéknak vagy tettlegesnek neveztetik, másika podlg mézgafolya-déknak vagy nemleg.-snek hivatik. Ez azonban tévedés, mert a villanyosság ogy és ugyanaz; s hozzá tonni kívánnám, hogy csak egyetlenegy lőhető. Viszonlagos mennyisége minden testben különl>özö okozatokat szül (a vonzás törvényei nlapján), melyek alkalmat nyujtának az elnovozésok-re, molyokkel megjelöltetik. Ha e mennyiség valamely testben szaporodik, ugy az tottlogesen villanyo-sítottnuk fog neveztetni, s más testekkeli viszonyában az üveg-villunyosság tulajdonait birja; ha ellenben o mennyiség kovesbedik ugy a test nemlegesen villanyosltottnak neveztetvén más testokhozi viszonyában mézgu-víllanyoRoág tulajdonaival fog hirni. Mindannyiszor tohát a monnyiszor ogy tost tettlegoson villanyos, mondható, hogy közte s a villanyosság közt ogy különös rokonság vagy vonzás vagyon. Példátili 1-sitftr. A vizony elégetésénél ez nemlegesen, az élony ellenben tettlegeaon villanyoslttatik. A villanyosságnak cszorint tehát az élenynyel nagyobb rokonsága vagyon mint a vizenynyol.llol azonban élony vogvon, ott mlndonütt villanyosság is található, ós igy l oui 11 o t folállltbatá az átalános elvet hogy: amint uz élony más testtol egyesül, mindannyiszor a villanyosság felszabadul; az élony mindig tettloge* villa nyosságot ad s az eléghető tost nem- 1 og o s o t. 2-szor. Poulllot szorint a testok valaliáuyszor, ha állajwtaikat változtatják, a villanyosságnak jeleit adják; a villanyosság amint a feloszlásban vogytanl és elváló olomok találtatnak, mutatkozik. A lúgsós (nlkalisch) feloszlásoknál a vízgőz nemleges a lugsó cllenbon tottlcgoa villanyossággal birnak. Ebből kő vetkőzik, hogy az Oozoáu s a nagy topgoiek, miután nagy gőzölgést okozunk, legnagyobb, monnyiségü villanyosságot bírnak, mely az olváláslx''il származik, s melyből a vizgöz által csak kovés mennyiségit vo-szitenok. Ennek következése az, hogy a viharoknak a nyilt tengorcn nom lehet oly gyakoriaknak lenni, minél inkább távozván a szárazföldtől; mi Arago véloményóvel s a tongorészok ta)>asztalatalval ösz-haugzik. 3-szor. A suvanyok feloazláaánál ellenben a vizgöz tottlogoson villanyos s mi visszamarad nemleges. A villanyosság tohát kövesebb rokonsággal bir a sá-vanyok mint a viz irányában. A villanyosság mint a világosság s egyéb testek a vonzás törvénye alatt áll. (Folyt, köv.) A pinczóről, ós ennek ggttkaéges tulajdonairól. ii. Mily mély legyen a j ó p i n ft z o V ni i I y magas annak boltozata, mily vastag föld alatti falazata, m i n t é p 11 e s s o n e k, és nyit-t a a a a n a k a szelelő lyukak hogy aaokjó-n a k m o n d a t h a s s a n a k ? a) A pinczo mélysége függ a holyiaég tulajdon • ságától, a melyen ásatik; ez a sik téron mindonkor mélyebben ásandó, mintsom ha az sziklába vagy domboldalba ásatnék. Egy kivágott két vagy 3 öles hosszú ürodék, melynek a két végo ajtóval ellátva van, mindenkor jobb ha hogy a légbuaat c két ajtón bo nem bocsáttatik, és még is nyaraUaaka oly hideget tart mint a jégverem; az ily plnczéknél a legfftbb teendő 106 <-sxk r»« «gyík ajtó iiyitvatnttása. Eztn pinc»e saját-hAga a, liu kősziklával van födvo, liogy se a meleg, «0 a hidog változását l»o nem erősíti. Ks csak a/, mondhatja magát szerencsésnek, ki ily helyen épit- I heti pÍHCxéjút, ha még ezt a nedvességtől is megóvhatja. A sikságon ép az ellenkező mód áll elő a pincze ópitésro, a hol is a pinczo mélysége mintegy 1G láb lehet, és a Iwltoxxt a; záró téglától a fóldszinig 12 láb magasságban állhat és az igy építtetett pínozo boltozatát 4 láb Yastag föld födje. Megiegyezvo ínég azt, hogy a falak egyoneson vitessenek fölfelé, egészen a boltozatot kezdő sorozatig. Mi pedig a hosszát illeti, a szélességével együtt, üzlet vagy szőlőkertek nagyságához alkalmazva szabad akarat szerint építhető. A tapasztalás azt tanltja, hogy az Ily mólyen ónitett pinczék, ha többi készloteivel összovágók, minden időben a legjobbaknak Ismertettek ol. Ha pedig még mélyebben épithotők,mint elmondatott, ugy még jobbak] s a kivánt czélnak tökélyo-tesen tnegfölelnek, kivált akkor, ha az alsó falak vastagságainál nom kíméljük az építő anyagot. - Láttam Di eltei pinczéjo falát Hüdcsheimban; mit óppon az egyik Bzelolő ablakjánál megmértem, egy magyar öl vastagságú volt; és ö ezen fal vastagságának nagy bordereiét tapasztalása után nyilvánította, a változó száraz fagyokkal bővelkedő téli hónapokban. A többi pinczo részleteit, nevezzük: pinczo tornácának, vagy gádornak, bojárási helynok, szelelő lyukaknak, én pinczo fokvésénok. A pinczo tornáczát, vagy gádorát, vagy boiárást mindenkor — a hol megeshető — két ajtóval ellátva kell épitoni. Ha ház alatt van a pinczo, okkor egyik ajtó fennt a házban, a másik pedig a pinczo le-járás utolsó lépcsőjénél volna alkalmazandó, mely két i\jtó iv pincRÓbo vezető lépcsőzet lejárás közét zárja, mi is a gádort vagy tornáozot képezi. 11a pedig.a pinczo lejárás nom a ház belsőjéből, hanem kivül a szabadban van, okkor ezen lejárás a mennyire a helyiség megengedi, lőhető hosszasan építtessek, mert minél hosz-szabb annál czélszerübb és jobb. — KI végre, ha ezen lejárás délnek készíttetett volna, úgy az múlhatatlanul az északi részro áttoondő, és a déli részén elzáraudó és pedig ha ily pinczék magas helyeken, hol a levegő ig)n hidog, léteznek, — aa ily ol változtatás múlhatatlanul szükséges. A szelelő lyukaknál többnyiro az építő mesterek azon szarvas hibát — nem akarom értotlonsógnok nevezni - követik ol, hogy a megszokott, és nagyra csinált szelelő lyukak által annyi világosságot vozetnok a pinezébo, ¡dint egy élés kamnrába. Ks pedig ar. at-mosferai levegő hatása a szelelő lyukak átmérőjétől függ, és oxokcsak annyiból szükségeltetnek a pinczó-ken, hogy a bejött levegő által a pínozo légmórsékloto sxabályoxtassók. Így a szelolö lyukak az épülőt nagyságához mérve, kovesobb számmal és keskeny minőségbon alkalmazandók a pinezókon; néhány átellonben lehet a má-wikkal- melyekkel a megkívántató esetben lovcgőát-vonatot lohcsson cléídézní, do az Ily átollenben álló szelelő lyukakat mégsem szabad folytonosan nyitva tartani, miután a folytonos légvonat a pínczóbeu igen sokszor a levogőmérsékletot megváltoztatja, mely oknál fogva: Az igen örog ó boroknak, miket nem paloczkok-ban, hanem hordókban kíván eltartani a tulajdonos több időro, jég hidegségü pincze való, miáltal az igon messze elharapódzott, s nálunk már napi renddé vált utóforrási állapot egyedül, és legjobban csak ily hideg pinczo által távolittathatik el. A plnozék kiásatását árnyékszékek vagy ozok-tiok loholtozott gödrei közelébe, nagy kárral, és ártalmasa» holyozi bár kí is; azért ozokot távol kell a pinczétől tartuni. A boros pínose so nodvos, so száraz no legyen a túlságos nedvosségot a papíros és parafa dugasz mogpuhulása által tapasztalhatni, és ezontúl ha a hordókon zöld penész mutatkozik, a vas abrancsok megrozsdásodnak, és a levegő fölötto rekedt, ugy hogy büdös és rosz szagú. Egy kovéssé mérsékelt nedvesség igon jó a pin-czébe; igon száraz, okkor a borok nagyban apádnak a hordókban, mivol a fa kivülről semmi nedvosségot nom szíhatván magához, a bor könnyebben párologhat ki rajta. Ar. ily rokedt pincze levegőjén a szelelő lyukak által lobot sogítoni, melyekot a pinczo földjétől a épület falaiba vagy az épület kéményébe szoktak húzatni az ujabb épitósi móu szerint. A különféle fajú borok igen megkívánják, hogy termésxetök szerint tartassanak el, ugyan is különféle pínczékho legyenek eltóvo. — Való az, mit Angolhonban igon sokszori eset igazol, mikép a déli részekben termett borok ugy az északi vidékről jött borok külön önálló pinczéhen kezeltetnek a miért is ily borok számára vagy két vagy ogy pincze, egy választó fallal és ajtóval osztatik két felé. Ezon pinczék közül egyiknek melegebbnek kell lenni másikánál, miután vannak olyan borok molyok egyik piuczébon jobban eltarthatók, míut a másikban h uz ily boruknál a pinczo légmérsékletónok magasabban koll állani, mlht a közönséges pínczéé. Teszem Madeira Hyrakusi Alioanti Ovrusi s több ily formájú és természotü borok inkább meleg pinozét, mint .sem hideget igényelnok az dtarthatásra; míg ollonben * franci» és rajnait, éraet borok ami borainkkal egyetekben a hidegebb pinozét igénylik. Ahol tohát ily két különböző lég-mérsékletit pinczék léteznok, olt az egymásba nyíló ajtókat nem szabadj folytonosan nyitva tartani, inivel a légmérséklet cgygyé olvasztása által nagyon káros lesz a bonu fekvő borokra nézve. Elkerülhetetlenül igen szükségessé válik a pin-czékben, a hol déli borok tartatnak, a mostorséges felmelegítés, és onnok szabályozhatása; miro nézve múlhatatlan egy hóvmérő íthormometor) holyexondő be a pinezébo, és a felmelegítésre logczélszorttbb a már említett felső totojón olgyujtható vaskályha, mit az alsó részen, oldalába beillesztett szelolö lyukon fel jöhető lógvezotővol szabályozhatni, a bon levő kőszén gyorsabb vagy lassabb égését tekintve s mivel ezen kályhák kőszénnel fllttotnok, a szénsavany és szén-oxid kigőzolgóso kevéssé óvatossá teszik a bomonetelt. A pinczék fekvésénél, ha csakugyan a helyiség megengedi, az építő a pinczo fekvését észak-dél irányba válaszsza, és épitso. A kolot-nyugoti irányba épült pinczék közönségesen cstvo fris levegő beeresztés miatt igen roszak, melynek valóságáról kövotkozondő oknál fogva meggyőződhetünk. Azon tömeg, mi télon át az atmosforai meleget lü)10''/> fokra emeli, ezen tömeg szerzésére bizonyos számú szelelő lyukakat ganajjal elzárni, vagy a piu-czén létezőket mind is í>crakni kelletik, mindaddig, miglen a kívánt melegség 10 10/» fokát elérte, mert a pinczo lovegőjo magát az atmosforai levegővel egyensúlyba törokszik tonni. így tehát télen a külső levegőt, már a pinezogá-dorhau kell nékünk mérsékeltté tonni, és a melegséget a gádorba megkovositeni a pinczéhen létoző meleghoz aránylag. Ezen tárgy majd mindenki figyelmét el szokta kerülni, inert ha a külső lovegő hat hideg fokon áll, azonnal a pincze szelelő lyukait bo koll zárni, mert ha ezeket elmulasztjuk, okkor pinezónk-bon a lovegő ugyan hírt hidog fokra fog változni, mely hldogségben a hordókban levő boraink sokat szonvodvén, kívántató igényoiket elveszítik. — így tollát a szelelő lyukak a lehető legnagyobb vigyázattal annak idejében nyittassanak és zárassanak el, mely tettével a pinczo tulajdonosok azon helyzotbo teszik magokat, liogy boraikat a megkívántató lég-mérsékletbe helyezvén, ezoket több ideig oltarthntják és ez által azokat jobban értékesíthetik. (Folyt, köv.) A lépfenének legbiztosb óvszere most is a szőlőzöldjo E növény növénysavat tartalmaz, azért a vér-nok nyirkosodását töii meg, melynél fogva a könnyű és forgékony vérkorongós védolik , igy niucs ok, hogy a tályogos láz, melyből erednek nzon sokféle gyuladások : minő a lépfene is, kifejlődhessék a takarmány szüko is elegendő indok, hogy a szőlősgazda a szőlőzöldjét megbecsülvén, haza hordja marhájának. ; Lo koll tehát fattyazni, kacsázni, levelezni és megnyírni a szőlőtökét, össze gyüjtoni és o hulladékot takarmány gyanánt nyersen vagy szárazan fel-oinésztetni. Ez által nemcsak hogy hatalnian óvszert gyüjtünk marháinknak, liánom még takarmányt is. 1. Minden oly fattyuhajtást le kell tördelni, mely a töke agyából fürt nélkül van, és csapnak nom meghagyható. 2. A legalsó fürtön alól miiidon levél letördo-lendö, igy a szőlő fürtök léghez, világossághoz, harmathoz jutnak, korábban órnok, nedvdúsabbakká ■ ozukortartalniuabbakká válnak. 3. Minden könyökhajtást ki kell törni, hogy a 2-dik sz. alatti kedvezményekben annál több előmos ditás eszközöltethessék. 4. A karró hegyén felül nyúló veszszők lenyi-rondök, hogy a szőlőszemek felesleges árnyat no kapjanak — a fürtök kellő kifejlődésükben no akadályoztassanak. E munkálatnak épen most az idője, t i. akkor, midőn a szőlőszemek elvirágozván, már sörét nagyságúak. Ugy is lehet tenni a voszsző kurtításakor, hogy a karró végén levágott-venyígo tokorcsképon össze csavartatík és a karró hegyéro huzatik, hol addig lia-gyatík, mig megszáradt, megszáradván, haza horda* tik, mint legfinomabb téli takarmány oltétotik. En alig ismerek hatalmasabb óvszort a szarvasmarhák lohos jollcgü betegségei ellen, do tán még a juhoknak sein volna megvetendő takarmány. Ha az ország iniuden szölővídékében ily gond fordítatnék o dicső takarmánynak megszerzésére, ugyan hány azázezor mázsa takarmánynyal lőhetnénk gazdagabbak, és mennyivel -volnánk olöbbro a szőlőin ívelésben ? Jól meg koll fontolni, s nom elhamarkodva pál-czát törni oz ajánlatom felett. Az idő még nom késő. TERSANCZKY. Kerti és gazdaszati aphorizma. A kí az udvara sopredéko s kortjo ntkaparásai, gyomlálásainak helyet találni num tud és klszóratja: az nyíltan tanúsítja, hogy fogalma ninosoxon a kor-tészot- és gazdaságban annyira szerepelő compost trágya készítésének nagy boostt fő anyag értékéről, hogy ö a kertészetben oly kitUnő pnz«jueIUtiruá mesterségéröl nem tud, — t hogyha Kort- * csürjóben Flóra, Pomono és Ceres székeltek Is Volna, azok ál dásaikkal ezon ssontségtclonitéséii rögtön távoztak a nekik az értelom által másut emelt oltárok elfoglalására. Kigicza, 1863. jul. 20 án. Id. rigiczaí KOVÁCS JÓZSEF Megyei tudósítások. Hl«ton-l''flre4, 1803. aug. li-án. Kedves barátom! Árkádiából írom v sorokat, -s már ogy hét óta élvezem itt a kis magyar tenger üdítő hatását, — de no vodd rosz néven, hogy tollsl tnég csak ma vuttem először ssámodr kezembe. Nem röpülhet ám itt könnyen a l''egazus I mert FOredot» —'' barátom — minden ember magasabban akar röpülni másnál, n a fülrontó sxárnyesattogások — melyek azonban csak j>ort vernek a légbe — elveszik kedvedet az o 1 m ó I k o d é s t it I . . . Do ugyan hová lett innét az a tündéri fény ? u« a ragyogás V melyről Benzánk méltán olénckelhíté vala: Pompa s fény a bútorokban Kincs töméntelen mennyi nincs sohol ! Szilaj lovakkal tömve mindenhol . . . hová lelt innét ar. országunk itt nyaranta összogylllö disze, virága Y meglátszik bizony itt is a mostoha viszonyok nyomása !... és ez n Kisfaludy szobor is oly búskomoran tekint lo a Balatonra, mintha II som szeretné az idén Füredet, szinte elbúsul az ornlwr lelke az ö komor tokíntetétöl.. . Pedig szép társaság vau itt az idén mind a mellett is; mindenek előtt legnagyobb számmal van itt képviselve a péntaristocratla, oz az : a zsidók , ezután jön n képzelt-aristoeratia, utána n democratlco-aristocratí», n végre a deinoors-tia. A képzelt-aristocratiát. vngyis — Mocsáry I.^jos jeles „Társasélet- szerinti fertály-mágnást negélyxö semmiségeket eleget láthat itt a halandó. Esek azután — tisztelet a kivételeknek — azt képzelik, hogy ők ha mindig németül fecsegnek is, meg ha cse\|>per-lixqok, és télen-nyáron plumlrában járnak is: azért ők mégis magyar emberek maradnak. Már ehhez aztán nagy képzelő tehetség ssükségos. Az operettek vigan folynak. Legközelebb „Tíz leány és cgv férj somu került színro; utána „Con-fíoury ur ottfion van" czimü operotte adatott. Szilágyi mindenkor rendező; ö jeles fiatal tehetség, s kedvon-cze a közönségnek, kár hogy keddon visszament Budára. A hangversenyek is egymást érik, csakhogy azokban nom annyira a rersony mint h torem hangzik. Tegnap is ugyancsak hangos volt a ooncert helyiség, midőn Jérí Antal Velonozéböl erre utazó zongoraművész coneertjéir, csak négy omber volt jelen! Ma ismét Zellner és Ernestl urak liarmonlum (uj találmányú hangszor) vorsonyt rendoztok. Ezek az urak persze azt hiszik, hogy a fürdő közönné g is olyan mint maga a fürdő (vagyis a Balaton) t. i. kimeríthetetlen I Pedig zeno, kirándulás, tánex, színház, tombola, hajózás, szabad koldulás, jótékonycxélu lícitátíók!— mindenféle rongyos köpönyeg alatti kérngotésok ugy kimoritonok itt mindenkit, miként nomhogy ax olyan kintornafél« hangversenyek meghallgatására lennének képesek e kimorülő érzékek, — do még a máskor oly kedves hullámú balatoni fürdőt is nehéz ma kiállani, mert a lö''/j fok, a lég pedig 17 foknyi csak, bizonyos napokon, tehát hideg a vix. Ax is furcsa barátom 1 hogy a mi lapunk nem jár idei képxeld csak : Mayer vendéglős ur, m iránti kérdésemre axt feleié : mikép ő még csak most hallja először, hogy létexik n világon egy „Zala-Somogyi" újság isi ) Zalai fürdői és nincs meg benne a zalai hírlap! Csodálom, hogy Inkoy Ádám haxánkfia — ki minden közjó iránt itt érdeket gorjesxtvo — sok ügyességet fejt kí a téren — nem gondoskodott lapunk érdoko felől is. B. Bixai ur — a kedélymágnás nom egysxer villanyozza fel leleményes eszével még most ísa publiou-mot, ö életet önt itt még a müvésxotbo is — s ha a jámbor bukott ooncertisták elutazni maguktól nom tudnak, ö elutaztatja azokat Is. O valódi soin-perflorcns, s ha a rómaiak korában ól vala; biz -ton hiszem, mikép nxok kinevexték volna öt a he r-vadhntlanság istenének. Volt társas kirándulás is Badocsonha a gőzösön. Szerdán táncxvigalom Mayernál. A vendégek száma növekedőben. Nem csoda, az idő is derülni koxd. Isten velünk I TUBOLY VICTOK. Mohára, 1863 aug 4-én. Képzelem, mily unalmas lehet egy vidéki levél a közönség előtt, minthogy a levelező mindig csak a köznapiságból vévén tárgyát, irályán is prózai szárazság ömlik el. Azonban nzt sem tagadhatni, hogy a vidéki levélnek is az a jó tulajdona megvan (ha t. i. írója igazságos), hogy a földmivelő közönségnek úgyszólván nélkülöxhototlon kalausa, mert szinte tájékozván magát, termények eladásánál vagy axok vétőiénél sokszor mosolygó nyereményre tess szert. Es ex igazi tény, nem pedig légből merített Vo; holmány. \ / •» I)« ml rffsn^slljuk, hogy Umrcr ar fh^^fét uf/«>- tssk kortlik • reniMr«kk. V 4 10G > Nvpdr«^ vok.uii, tt.-»vtU vendéglőben levén »¿állva egy somogyi foldblrtokosiinl. Többük ki/zt trtiu\jn valók, hogy «földbirtokost «•''j^v vidékünkön, lakó terménykereskedő mogszólitá vaiire eladó árpája. A földbirtokot igennel v;ilaki«olt » vagy 2 ezer mérőre az árban csakhamar beleegyeztek volna, ha w eladó Idejében o lapok által nem ér-ti>aUl, hogy mily arányban áll az itteni termés én ár-kelet a többi piaczokra nézve. Azóta az árpának ár-kolete naponként javult, kilájáuál vagy '' frt 50 kral » ha az említett eladó árujával mafg várt, ez óvatosság legalább 1000 frtot biztosított részére. A vidéki levolozönek tehát ily prósai tárgyak közt kell mozognia, de azért ez mit sejn tesz; meg'' nyugtat fölötte aeon Öntudat, hogy minél kozönségesb a egyszerűbb valamely tárgy, annál eredetibb, mórt csak aa eredetiség vezeti az embert vissza uz ös tor-mésaethea. ,, Teguapi heti piacauukon elegendő élénkség mu-tatkoaotl. Tlaatabuaa éa roza rakott mennyiségbou volt, árpa középszerűn, zab meg tán 20 mérő. Tlaatabuaának kllája 7 frt 50 krig terjedt; eleinte aaonhaii U frtot ia kértek az eliulók, de oz árt senki sem adta meg. Kozs kelt ti frton, kétszeres 0 frt f>0 krig, árpa •I frt, zab 4 frt 50- 5 frtig, széna mázsája 2 frt 50 krig terjed. Tisztabuzát Itteni üzérek n petti hitel-intézet részérő veszik. Bort, vagy 3 bét óta, egészmegyéitől annyit szállítnak ido ln\ióra, hogy délelőtti órákbun a felső dunapart n kocsik által egészen el van zárva. Körülbelül 4 oaor akóra valót azállittattak már el innen föl Déealto. A bornak ukója 3 frt. Ml a kerti véleményeket illeti, daczára a gyakori esőnek (mert moat Is caak 4 előtt volt, s már ismét borul), mindcu satnya s élettelen. Kgy káposzta fojot 40—45 krra tartanuk sőt likrért mégis veszik. Élelmiszerek közt legolcsóbb még a bús. Tohéuhusnak fontja 15 kr, birkahús 14 kr so.tvéshus 1H kr, Aki tehát olcsón akar élni jfloulcg esak liust egyék, « biztosítóin hogy jobban kielégíti étvágvát 1 font hússal inint 2 font ukúi''mifél.! főzelékkel. '' KL''UYEUAY. '' I . niícHiiu''Kyi''l liirek. Közeliben Béreg dunainolletti helységben bar-niímut <m néhány li''u égett lo ez akkori ropp nt forró-éa dühöngőszélbon. Szoroncan volt, hogy .1 veszély nem bo 111 a helységben történt, hol teteme!»!» károkat t ihotett volna — do a szélén egy félreeső helyiségben h"\| nn g u szuri''uiuuttbatsfg annál nagyobb, hogy ott •ip\|H''ii a lakosságnál a legszegényebb része sújtatott. Továbbá Apatiu iu zü városában i» v. lt mtgy tűzveszély , mélyítőn számos ház homvadt el, do számok tudomásomra nincsen. Sajnos, hogy több oin-hordhit is, a tila ildoantáúl esett, ./''lenül Schmuuz Vgykori kamarai építő mesternek ö/vegyo a mint égő hazában visszament, onnét valamit kimenteni, a t(U roá aiakadt, melyre tia segítségére után ia sietett, de az is szerencsétlenül a tüzltou maradt. Ugy az ottani cs. k. adószedő, nőjével szinte a tűzben veszettnek mondatik. Aa >11 bukaresti btvukárháannk móly ágensai állni, Lilán nz ogész ulsó magyar hazában a selyem lior-nyó növollósével vállalkozóknak ingyen szolgálta a magot, s a tenyéaatőktöl a guhókuak tonnát 1 0. frton votto mog; az e vidékre jött ügynöke által kisaolgált h majd minden részeaitett községekben crcdméuyte-hinül maradt mag, Baracska helységében örvendetes eredményt mutatott fel, olannyiraa, hogy az''ottani tisata magyar lakoságnak eaer frton felül jövedelmo-aeU. Aa ügynök a gubókat u Baracskai roppant DO öl hosszú négy omeletos, éa píuoae u kettős emeletes tetővel ellátott magtárban eaaküzlötto a tojás terinolést különös saabályoa felügyelőt mellett. Melyekért nyert magot aa után franoaia házakkal kötött szorződéso lalilftt, azoknak általaaolgálandja. A magtermelés után a magtárt a jelenlegi tulajdonostól —• a béosi banktól — a Bajai urodalmn volt tulajdonosának, Zichy Bódog grófnak gazdaság kormányzója bérelte ki, hogy ott a vidéken összovásár-latoló kukorica lovelcit szárítsa s papíros készítésre nlkalmazsh. Mely vállalkozás ismét a honi ipar emelkedésének örvendetes tanúsága. , Id. rigiczai KOVÁCS JÓZSEF. > -t • »''. * ■ • Hirek és események. 1 A A városi törvényszéknél felmerült az adóssági fogság kérdése, do ezen kérdést megakasztotta egy másik óriási interrogatio, t. i. ki ad onni az ily l''oglyoknaky A hitelező szeretné ugyan nézni és tudni. hogy vagyonának bitorlója szabadságát veszítse darab ideig, do miután ily csetbon ugy is többnyire érvágást szenved zaobjc, sehogy sem tud megbarátkozni aaon eszmével, hogy még traktáljon is; a városnak pedig ugy is olég a kiadása, s ingyenélők tnrtásAhox semmi kedve. Legjobb les/, őket fogoly-hassal tartani. A Nagyszerű állatscreglct van városunkban, moly közt egy mvgy oroszlán inutoguttatik n UK) tallért. ígérnek annak, kl bebizonyítja, hogy Európában nagyobbat látott. Miután a tulajdonosnak nem szándéka soká itt maradni, ügyeimébe ajánljuk a t. cz. Waónségnek. ,)'' A Rendkívül élénk gyümölespiaozunkon a napok ban ritka újság volt szemlélhető, t. i. egy érett szőlőfürt. A A közlekedési eszközök egy a Dráván Ka-konyától Eszékig minden héten járó gőzhajóval szaporodtak. A A'' he in rég agyonlőtt II«\jnal rablóvozérnok egyik veszedelmes ozinkótársát, ki a sz.-lászlói, ka-pornaki, szabari rablásnál, végro a líajnal rgyonlő-vésénél jelen volt a csendőrök megfogták ós a hcly-boli katonai rögtön itélő törvényszék olé állitatott, hol el fogja venni jutalmát. Novo Székely József, 34 éves, » ík huszár czrodlwli, Iwszél magyarul, németül éa olaszul, már oaolőtt cl volt itélvo 20 évi kömény fogságra honnét megkegyclmoztctott. O sokkal garázdáikodóbb mint Kutyási volt. KnpoHvár. A hamburgi nemzetközi gazdámot! klnllítn». A „Köluischo Zeitung" jul. 27-iki számában igy ir. Különös örömmel constatiroxzuk, hogy a látogatók leginkább az osztrák s klválólug a magyar kiállítás körül érdckelvók. 8 ez utóbbi iránt teljes joggal. Ha Magyarország csodálandó termékenységének képét, vagy a vihigforguloninak még oly kevéssé átengedőit kincseinek mutatvány lapját volt a szándék adni, ugy Magyarország és kapcsolt részeinek eme mezei gazdászati torménykíóllitása feladatát Icgkíc-légitöhbun oldá illeg. Ez alkalommal ujolxg a társa-hiilán bizonyitá bo értékét és áldásait. Mert inig más erősen képviselt államok kiállításul, a véletlenre hagyva tervnélkül és hézagosan tűntek fel, a magyar mint jól átgondolt, helyesen rendezett és tökéletes egész lépett elénk. Ez onnan származik, lmgy u „ponti magyar mezei gazdászati társulat" által rendeztetett, mely még Móróez István titkár úrban, ogy olözékeny és szakértő magyarázót is küldött, kinek egy kicsiny de tanulságos röpiratot Is köszönhetünk, mclynok cr.iuie: ^Ismertetése Magyarország legfontosabb mezei gazdászati terményeinek és jegyzéke az 1803-ik évi hamburgi nemzetközi gazdászati kiállításban bo-mutatott tárgynkuak." E mű utolsó részéből kitűnik, mennyire csalékonyak a fonohhi számszerű adatok, ) mert a pesti gazdászati egyb''t által liekühlött tárgvnk sz:izaktóli küldemény s ezernyi számokat foglalnak. — Igv a magyar kiállítás főágában n borok soroznliiban s.-.er-fölott nagy sz ima I7Ö0 kül inbózö termények szere-polm k.Képzelhető a magyar bazár különösen éjszak-néiiicthoni látogatóinak Itámul.ita, midőn itt nekik egyszerre ad oculos hebi/.onvittatik, hogy Magyur-ország ar. általa termelt borok mennyisége és külün-félesége tekintetében a világ e^yik legelső tartománya, Iliiről sejditésük sem vulu. Móróez István urnnk ínlltottük „ismortetése" 2H1 az országl»an igen jól ismert hortormő helyet cmlit) hogy a kültoldöc ls moglsmertessenek, hogv oda forgalom út uyitt.issék, kivánata 0 röpiratnak s a magyar kiállításnak egyik legfőbb czélja. A magyar jolesobb borok évenkénti tormoléso 3.020.000 akóra tétetik, melynek legnagyobb részo kivihető lenne. A borok mellett loginegnyorőbb módon a magyar magteriuényok lépnek olö. Itt legfelségesebb nagy magit buza, rozs, árpa és zabon klvűl, tengeri, köles (l''anioum miliaclum) czírok (tíorghum sucha-rutum) mák, löhermag, repeze is összesen 105. szám található. Kitűnő gyapjú 40. számmal, molyoket a legismertebb magyar mágnások mint Fostetica, Károlyi, Hunyady, Zichy stb. küldöttok bo. Miliőinké-szitmények mint liszt, dara, árpadara, s oz utolsók k ö zt 0 g y különös nem „tarhonya" novezet alatt ) it kocakomét! iparogyesület által küldettek bo, s különösen ajánlhatók; kender, len és aolyeui, ea utóbbiak föltűnő nagyságú gubókban, japáni magitól, 20 számig terjedtek ; 27 dohánymuatra, szeszek meg ópen 128. ordoi tömények 8. és végre különbözők 27. számig voltak láthatók. Az egész magyar kiállítás oly izléstoljescn és csinnul berendezett, hogy már aa oknál fogva ia nagy ingerrel bir 11 látogató felett, s bizonyára ogy sora hagyja cl a bazárt, hogy szivéből no óhajtaná, vajha Magyarország politikai, vám — és forgalomviszonyai ulykún változnának, hogy hasonló felséges termények termelői, az óhnjtott kivitolbon fáradalmaikért a valóban megérdemlett Jutalmat elnyernék. («£ * Mint örvendetes oseményt írhatjuk, hogy a ntcgyo főispánja által kibocsátott fölhívásra mcgyc-szerto szép sikerről folynak nz adakozások, az alföldi szűkölködők felscgélésóre. Sok oloség gyűl bo ter-mészetbon, moly a mogyo 0 főpontján rakatlk lo biztos őrizet alá u. m. Kaposvár, Igal, Karád, Szigotvár, N. Atád, és Marozallbau; Boldogasszonyfa birtokos-osztály, polgársága maga GO p. m. i\jáulott; más pontokon is kiváló tigyelom irányul segíteni a szenvedőkön. Szereljük hinni, hogy raogyónk az első megyék •) Ml m lspn«k hxinkrs voniilkoió ii»U »ilvAu, itt m«g k''H nnliUuUnk miként • b«''vc>/etó»ben ««t ho»««, hogy: a g»«-.l.\-»li dtiUlyban • hlv.Uloi JofrjrsAk sprint Tíft tAr>ry«Uui, (t ''¿H kUIHnbö/tt Urlomiuyokból 5S7 ki&IKló tUnik kl; chelyt tehát • liivftUlot j«gy«4kro utal. ) A külul iiJiAk j»l tiflhatja, inint k^sxlll sí Eau .lo Colo«-uo, di- a tarhonyát aligha 8 g/urU Ingelöaiör, Miiolamollott akualWrt k:talSwUot »avatunk 1 Igcu, inert sü luirxak miu-dear« ssavssül noktyuk. közt fog ragyogni jótokonyság ival, nagyra törő szol-lemével. • , * A napokban meg fog nyittatni n kaposvári távírda hivatal. Izonhetünk az egész világba. * Ismét leégettek a kaposvári uradalomhoz tartósé, ogy gyönyörU erdörészt. * Bizonyos Séta Márton bűvész adott itt mutatványokat a nagy fogadó termében; halászott a légben liuldön a Balatonban sem Igen taduak) Iégot fogott az asztalon, (do kovés vendéget a torombo) nagy lánczjátékot mutatott (talán Varsóból jött ?) tájait a párizsi konyháitól (ha azt kitálalhatml, a mit a párizsi nagy szakács fő/, akkor tudom lenne publikuma). Két estvo ogyinásután varázsolt, do bizony nehéz a inal világban a sexoroket kivarázsolni a zsebekből midőn Jobbról, balról annyi u bűvész, szemfényvesztő hogy a valódiaknak som hisz az ember. * A rault hóban Köttaét ia inogvorto a jég. * A kaposvári vasut szárnyvonal ^rdekébon Itl összojövotol tartatott, annak ki tudása végett, hogy a szókváros ób vidékein melyek o vonni felé gravitálnak termékeikkel, mennyi lohot a forgalom; szóval mi n be-és kivitel. > * Kaposvártól 5 óra járásra ogy körülbelül 2I<> holdból álló tugosított'' birtok haszonbérbe adatik (1. évre 1 a kivinni szándékozók jelentsék magukat 0 lap szerkesztőségénél. * A dlnnyoízürot áll; lm ainnyoszürutnek lehet azt novoznl, hogy hol a múltban kocsiszámra termet-tok a legritkább fajok, ott most alig bir a termelő 3—4 darabot fölmutatni, ezok is akkorák, mintegy kaposvári zsemle. Erott bajurunk is vau már. * Egy hó inulvn mng''ndulnnk n szorgalomko-esik Kaposvárról Boglárra. * Aug. C-a ogy volt az idol legforróbb napok közül; a hömórsék 11 sZ. egész 31 fokig hiigott. A székváros egyik főhlánya, hpgy hideg fürdője nincs — még csak kl sora hüthoti magát az ember. Izzad most mindönki ogviráut még az is, ki senkinek sera tartozik. Nem sokára — ha igy tart —,majd ilyenféle sürgönyöket Is olvasunk : egv kövér Vendég — fogadás megolvadt, a fogadós szép leánya pmlig — elolvadt 1... . "iV II! * A hatéi gőzmalom javában őröl, s ft közoló-bon lövő sz. mártooinak inár csuk annyiban és cont-rát mond, mórt ínég Ily rendkívüli szárazságban is elég vize van. * Több holységből vottünk tmlósiblst, hogy u kutak kiszáradnaK; olyari felfordult világot Is érünk, hogy több lösz a bor, mint a víz; oz lesz a proletárok aranykora. * Megint kaptunk Baranyából néhány kocsi ká- Eoszta szállítmányt; Pápán sokkal nn^yohh vörös-agymák toromnok, s ogy fej 2—3 sexer. Ez aztiin igazán savanyu, ha bo noirt savanyitják is. * A napokban 8a. Mihályfa pusztán (B. Wcnk-heira birtoka) hat ozor kereszt closóg égott o\|. * F. hó G-án délután 5 órakor tették lo a kapós-vári gytnnasium alapkövét a Rákóczy induló mellett. * Már lohot a piarezon is kapni kicsiny görögdinnyét, darabját 30—40 krért; ha nézed diunyo, ha eszed, tök I JXTyilti posta. B. D-nsk I A k^iedelem nvnt a ml hlbAnk. T. V-nnk, Filrudeo t K<t»»<Snet a in«/''inü<koí<,»<trt : rein^« nyilnk van, hogy ti nm volt a» utolsá \| akimlit hn-pbi Uuk, hogy klvAunigoil teljrsitse. P. Ó-link : T M ,KI«(Ars<l a IlAlatnn.'''' Kt ]ir<^xAban nu alrhatta rolnaöt»''. .A hlaV." T.ltett lk, m«>rt mt iMtnínk hliiArbaa. '' T. A-nak, 8 -01» 1 As étolajt Is kaptuk, MrJUk ónt, ko-\|s>gU««» mlníl gyakrabban. t H. Oy-uak. Ö- áu: A Abrintloilf n«m Urja provinciális levélben , ogyíbblrint a IiMtuÁlhat >kat f><lktnn Aljuk. 1>. M.: l''gysn ait liclijllk; vMíkl tud^siUsban na áolgút-s^k a silv ; mir hogy ¡<tn «* kl otfymA* mellett 1 oh kák»Ág«f mi-unybolt \ to ss''raph'' a kukorica t> forint ? ! K. J-nak, O—oui KAk rlla»oi. . ; 8. J-nak, H —n: uilli«lyt lobot; <lo ily nerali »ftk vau a A&kbsii. D. 81 ifok 1 A kárd^es Ügyben testvk 8<. Oy.írökb»» Imi ; ml hslAro olt vAlaSit nom adhatunk. pHArga dinnye." Ita ti Is oly ídes, mint e lr<''fAk, akkor csak ciapja öu a fóldh^i. .Klönt a ktSny. ttoldog^A lenni Sa Kapoivár vidAkit, ha kiSnyoivel olónUmó. . Tiliuk«i»nak; Adni fogjuk, <!u a« Jitu; neu egAi^va futja ki. .S.ivctu tele, »»oboin lirc».'' TalAn Viiredr»! j«n fint ,Névnapodon * Jó ver». .A huinor." Menjen 5n Kakn. MActonhoa iakatAU. HuvArinak. Megjelenik, csak kis t u«trm , lAssuk ital minél többixiir. T. V-nek; Megkaptuk a v.;gét in , hs »« Idö engsdi, lennek hoi«A uj nevek gyftrvai a fonltUi »Ikeriilt. Fel cl íi a »zorkeaztö : HOltOZ IBTVÁK. Hibaigazítás. Mult számunk „Ilirek s események" rovatában fölülről 10. eor vé^én Jefrém holyétt Endre olvasandó. I 4 107 ^ Gazdasági tudósítások. XhKv-KwuUhu , aug. 7-én. A folyvást tartó szárazság a ínég kinn lovö terményekre roszul hat, romlásnak indul minden. Heti vásárjaink élénkek, sok gabna szállíttatik Ixi, do líra inkáhb csökkenik mint emelkedik, a bor keresettebb kezd lenni, miután Olaszhonban a szölöbctogség uralkodik. Ropczó-'' nok ára lo mogy, tán megérjük, hogy még vetni som lesz többé órdomoii, mort az nj fölfüdözött Potrohúm csak harmadában kerül s sokkal jobb világítási ad mint az olaj. Uubics nem sok mutatkozik. A gabna Arak kövotkozők : Uuza 4 frt—4 frt 50 kr. Rozs 2 frt 50 kr. Árpi, 2 frt 60 kr. Zab 1 frt 75 kr. Kukoricza 2 frt 70 kr. Cinauantin 2 frt 00 kr. Hajdina 2 frt 20 kr. Őszi ropezo 7 frt. Tavaszi G frt. l''J bor 4-6 frt. KnpoHvrir, aug. 6-án. A rökkenö hőség, 26— 27 fok, szárazság, nagy szolok folyvást uralkodnak ; még reménység sincs uz osőro. A sarjút kezdik kaszálni, alig egy araszt mngas ott is, hol máskor egymásra borult a rend. Kutak, folyók majd egészen ki-száradvák, s hol a inult években vad róczéket lődöz-tek, ott homokot korget a szól, vagy száraz Bás long. A kukoricza mi fejet hozott is, satnya, apró szemek- kel; sok fejőn szóin sincs; kik rizikóra tarlórépát vetettek, a mag hever a föld alatt; szegény gazda mindont ¡megpróbál, mindenhez kap, de az idÖ minden számítást kijátsz. Kovés gazda van olyan helyzetben, hogy teheneit ily időszakban istállón tartsa, s a kijárók elapadnak ; som tej, som tejfel, sem vaj. A teleltetök érzik o szigorú körülményeket, mert ösztönszerűleg megtakargatnak mindont, mit csak a télbon elövohetnek. Még az olajpogácsának is hiányában vagyunk, a tavaszi ropezo norn ütvén bo. A vizos-maltnok még csak nem is kotyognak ; egész vidékeken szomorú kép. E mostoha időjárás daczára a piaezon sok eleség volt eladásra szánva, s podig alább szállt ár mellett; egyedül hajdina és zab állnak szilárdan. Legszebb buza mércjo kelt 3 frt 60—00 kron, a ,rozsé 2 fton, az árpáé 1 frt 60 kron. A zab 1 frt 50—GO kr.> a haj-dinn 2 frt 20—30 kron. Aránylag legolcsóbb most a hus és bor; a zöldség cllonbon oly drága nupról-nap-ra, hogy az árulóktól majd sáfrányt vesz az omber. N.-Bajom, Szigetvár, Marczalí, Sió mellékéről tudósítások mind szomorú képét nyiytják a szárazságnak-A szérűkön részint részes esóplök, nyomtatók, ró. szint cséplőgépek erősön dolgoznak, használván a oz tekintetben kedvező időt. (tu. p.) Nagy-Kanizsai eleség-piaczi arak: augusztus 7-én 1863/ * I Kajry- i '' '' Kan ti«* \| Kaiilu>a ft. k,.\| ft. 1 kr. Klràljrll«t m lus IS 60 llurgonya . niAií 1 — Z(«mlyi''Ut<t ,, U — 1^1''»..... — — Krnjr4rllit . ,, 7 — Alma . , ,, — — KukorlcxalUil „ a — nió..... — — Marlmhim f</Ut — 18 Saliva . . „ Z) — Borjába« ;. . ,, —. 18 Kól.» .i; Itcig 8 Dlunóliua . ,, — Ï0 ■wj ..... — 6 l>i»ziH>i«ir . „ — Sí l.uü lit/.olt . ilnrali 3 — 1r<>r%) ., — <8 Lo<l aovAny „ l -- I.uilislr . ï t.-jk-jo i — K4.-»a . . ,, ... 6J Hialuuiia.. . (out — 30 Pulyka . . ,, — — luj ..... — 28 Tyuk . . „ — 60 Dara-kisn . ,, — 1« (''»Irk« . „ — Aiult Sitt» . „ — 6 lojAa v . „ • — 10 M ... . „ — IS Hurt-ex«t . Itcr/Jf t ■ t 10 Vaj . • . — -- Uy!lmHlcs<>i-jt«''» ,, — 4 1UI . . . . „ — 20 Mr..... — ja Sajt kÜiOnt/gn ,, I''Mliikn »xllvrt ,, PAlliika Ulrkiily „ 40 30 i HIRDETÉSEK. KALLENBERG a hires németalföldi nagy Allatsereglete, a legérdekesebb élő állatok. Látható M.-Kanizsán a főtéren reggeli 8 órától ; este 8 óráig. • « . < . . ■ Mélyen tisztelt közönség! Szakadatlan fáradozásomnak sikerült állatsc-rcgletomot — még pedig — oly állatokkal gazdagítani, melyok az ilyfélo gyűjteményekben vagy soha, sőt még az állatkortokbon is hasonló szépségben csak ritkán láthatók; képes vagyok tehát, az állattan (Zoologia) barátainak állataim mog-ssemléléso által még uein tapasztalt élvezotot nyújtani. — Ennélfogva bátorkodom alázatos jolontésemejt trtnni, hogy seregletcm néhány napig reggeli 8 órától este 8 óráig, szíves és számos látogatásrn nyitva áll. — A scrcgletbon van a többi között néffy orossKlto, melyek kösött NERO az órláa orusiláu látható, G hüvelyk Iiosbzu kapófogakkal, a legnagyobb.oroszlán moly Európában láttatott. — 100 TALLÉR jutalom annak, ki betudja bizonyítani, hogy ily nagyságú élő vagy holt oroszlánt látott. Figyelmeztetem a t. cz. közönséget, hogy ez az óriás oroszlán nem seroglet-, vngy ^íj^tk#rtb«n ssületott nem is kicsiny ós.orőtcloh korában fogatott mint közönsógoson Bzokott lonni és azért szolidithctő. NEHO csapdába fogatott, s nem ismer félolmot és megaláztatást, azért a legnagyobb állatszelidítö sem bátorkodik kotroosébo lépni, mort az állatok királya felBÓgcs tiszteletét érvényesíti — ha ezt az oroszlánt lápjuk, akkor szerezbotünk valódi fogalmat az oroszlánról. Egy Zebra. — Egy nilusi disznó, — első példány Európábun. Egy vörös Lania. — Egy ezüstszinü oroszlán. — Egy accier-szarvas Keletindiaból, legnagyobb és legszebb. Királytigris, legnagyobb mely Európában láttatott, 500 íprtf ijehéz, ló nagyságú. Egy Pa^duqz. Egy Leopárd. 3 hyéna, 2 folytos, 1 csikós! Egy nagy jegesmedve, melynek befogatása roppant nehézségekbe és sok emberéletbe került. — A természettanban csak néhány év óta ismeretes. Szürke praire medve Amerikából — mely azáltal tűnik ki, mert élelmét érthető szavakkal kéri és beszél. Egy kőszáli sas. — Egy orrmanyos medve. — Egy czibet macska. — Egy brazíliai lajhár. — Madarak ós majmok, melyek között két gyönyörű fülemile majom is van. Óriás vagy boaki-gyó, (Boa conatrictor) 20 láb hosszú. Egy szakaiy v. aranyfarkas. Ugyszinte. Mimi, legkisebb ló a világon, Jaffá-ból, 5 éves, s csak 28 hüvelyk magas. Naponként kétszer otetós, az olső 6 órakor a második 7\\ órakor este, mikor is 100 font húsnál több etettetik fel. Etetés alkalmával a szelídítő az orosz* lánok és hyénák ketreciébo lép. Belépti dy: Első hely 40 kV, 2-lk hely tO kr, 3-ik hely 10 kr o. é. Hirdetés. A os. kir. szabd, déli vaspálya-társulat a f. évi augusztus 18-án tartandó népUuuopély alkalmára egy külön vonatot fog indítani Bécsbe és onuét vissza, melyre nézve a magyarországi vonalt érintő állomásokon, vagyis Ka-niszátólPettauig leszállított árakon szolgáltat ki jegyeket oda éa vissza : II. Hely 16 JOrt, ITT. 9 írt o. értéH:to©n. Az augusztus 17-én délután Kanizsától elinduló személyvonat a külön vonattal cgyoteml)en augusztus 18-án reggel fog Mécsbe érkezni. Viss/.ájövetol augusztus 19-én este történnik. Hővebb értesítést a hirdetmények fognak esközölni. Héesbon, 1863. augusztus hóban. A pályaigazgatóig. 40,000 forint ezüstpénzben főnyereménye a bádeni nagyhorczegi álladalim - kölcsön f. évi augusztus 31-én vógbomonondő húzásnak, ellátva 40,000, 35,000, £4:000, 12,000, 10,000, 5,000, 4,000, 4,000, ,000, 1,000 stb. ryorvényokkel, lefeló egész 48 frtos lcgcsokólyobb nyorvényig. 1 sorsjegy a föntebbi húzáshoz 3 frt oazt. bankjegybon. 6 darab csak 15 ''rt osztr. batikjogybon. Ezzel tehát mí^donkiíiok alkalom uytytatík 3 frt betétellal.40,000 frtos legnagyobb nyereményt nyerhotni. Német nyelven írott bocscs megbízások — ha azokhoz a sorsjegy árn mellékelvo locnd — pontosan teljesítetnek, húzás után pedig húzott számog jegyzéke a résztvevőknek dljnélkü! fog megküldotnl. IfJ. Luszmann J. G., ájladálini értékpapírok kereskedése Miyna ^nJ Fraafurtban. Ilá/.i ga/.(laasy/.<>nyoL wgyeimeztetuek u Wajdits József könyv- kerefV^ésében kapható — í, % _ JmJ - y befőtt gyümölcs, üveg, óíifrnyés egyébb folyékonyság bekötésérc, ive — csak 40 njkr. Becses rendeléseikért erre nézve tisztelettel'' felkérve, bátorkodom egy úttal ajánlani bogárvesztfí papírt, egész ive 8, féliv 4, negyediv 2 njkr. -----^---;— MÁR NÁNDOR • - • . í . , , okleveles állatorvos. Tisztek ■ l értesíti a t. cz. köaönségct, miazerint NAGY KANIZSÁN megtelepedvén, állatorvosi működését megkozdé, s minden külső s belső bajokban ..zonvedő mindennemű gazdászati és házi állatokat gyógyít. Továbbá a t. cz. vidéki uraságoktól egyes állatokat, melyok orvoslása hosszabb időt igényel, költség tekintetéből hajlandó az orvoslási időre saját ellátása s folügyelete alá is elfogadni. Egyszersmind a t. közönség szíves pártfogásába ajánlja magát. Lakása: Nagy-Kanizsán „Zöldfa" vendéglő mellett a „László" fürdőben 699. szám alatt. ^ 108 <J» .i •)» »! < • 1- • Ma«wiA!at i-IStt. HaftxiiAI.il ulAn'' Lótulajdonosok különös figyelmébe ajánltatik »Z OTTENÉEITER LIPÓT rstíz-ellene s-irja lovak számára, JÁnimentum anti-rhetnnalictm equi. 10asun hathatós saor. mely * lovaknál akár frison támadott, akár idült rok, kantságánál, vagyis azok libainak csúszos-rhoumaticus gyulladásánál, marjulások-rájululások ó» bokaouklátoknál, lapoczkn s koretet bónaságánál, vagy a meghűl tés által előidézett bárminő csúsos feszesség in mcrovodcltség ellen, indaganatná idősb elgyengült, vagy kiosigázott, kimerüli és gyeng.» lovaknál alkalmazandó, és cztm elősorolt bajoknak eddig még hallatlan gyors gyógyulását hozza létre. — Kton ír nemcsak magán-blzonyitványok által,. hanoin a pesti m. k. állatgyógyin-tózut által megvizsgáltatott s valókat gyógyorojüuek tapasztaltatott s hivatalos bizonyitvány által uiofcrösittotott. —Miután ezen ír alkalmazásánál gyors és jó hatása mellett, sem a szőr színének változásától vagy annak kihullásától tartani nem kell, és több évig ¡s t gtartja gyógyercjét, azórt is czon ir nemcsak Magyarhonban, hanem austrb i irodalomon túl is a legkedvezőbben fogadtatott és jó hatású miatt elismerésben részesült. Kzon ír kapható, alulírt ezimem alatt, nevemmel ellátott pccsétnyomóvnk lepecsételt kökorsólthan a használati utasítással együtt. Ara egy kis korsónál 2 frt. 60 kr., nagy 4 frt. 50 kr., 30 kr. az olmálházás minden egyes korsótól. — Megrendelések csnk az ir é» clmálházási értéknek posla»dy mentes megküldésével azonnal pontosan toljcslttotnok. — Kapható és megrendelhető még l''esten ugyan-ndWi írtj rt mint nálaní t. cz. Török ós Wagner gyógyszorész Knchinidatcr cs Tlinlnin ver gvógynnyagkeroskedö, llolldsy T«Mtvérek kereskedő uraknál. Külföldön l.ondnn,.Parit«, llerllu, Frankfurt, a. M., l''ctcrviír, Zűri.Ii és Genfben a^bttvnlUpok hirdetési szerint. Kövotkcvő ttrakifill, vidéken a* áea egy kis korsónak 8 frt. egy nagy 5 frt. II I R I) E T É S. Egy okszerűen vezetett, Zalamogyében létező gazdaságba 1BG3 ¿vi 8z. Mihály naptól felvétetik 4 vagy 6 tiatal ornber a gssdássat gyakorlati tanulására, Úgy hogy 0» év lefolyta után og''y gazdasági intézotbo léphetnek. A gazdaság Ugosltott birtok, különfélo vogrülotü földekkel. A gazdaságban tormosztftnok a kalászos növényeken kivül, repeső, burgundi és répa, csicsóka, tongori, csukor szirop, ltajdtna, burgonya stb. A vetomónyék géppol sorban vettetnek és géppel mivoltetnok. Van a gazdaságnak juhászat« és gúlája. A szarvas marha télen nyáron istállóztatik és tólon fülosztott szecska éa répa taknrmánynynl tartatik. A szőlő szorgalmatosan mivoltetik és a pinoze okszerűen közöltetik. Nemcsak az általános kiadások és bevételekről vezettotik rondes száma. . dás, do a^ gazdaság minden ügyeiről külön, ugy hogy a gazda azoknak hasznát vagy kárát láthatja. A gyakornokok minden mezei munkában gyakorlati és elméleti tanítást nyernek, a gépekkel, azoknak szorkezetóvol és lmssnálatával ¡smoftotpok. a számadások vezetésérc oktattatnak, a gazdasági körutakban felvilágosittatnak a tor mészcttudomáiiy alapelveiről, ós télen a gazdosági vegytanból rendes előadásokban részosülnck. Erkölcsisógro figyolem fordittatik ós mivolt társalgáson kivül a gyakornokoknak több hírlap és egy szép természettudományi és történelmi könyvtár áll rendelkezésükro. Az ajálkozó lakása és ozime a Zala-Somogyi Közlöny szerkesztőségénél tudakolható. Arad Hrfil. «iit\|(cr Vlluioi. lla-bn : lUm r M. £>¿10''-ItajAut C< riiyi • T> tvérek. » Ujrarmikt i tripler Uijvérck. liA.fcr WflWn ï>rr<«yl«r. '' lir un : Knbetfh A. Juu lifts.'' (Koin. Wijfyo.): Morsay . K K/^W»s. l''rbrtK''irn i IMckl A. J. Ik»r: WpimIjt JAiios, fyifçr. Kli ni : HnrvAth Ko r, ftyif)»». tlrati j Fiacher A. U.Ur: Lehner F. r. Ii.sbr.n^ M. Knixi Novrlly ratluor Klageufiirti Skola O. KoloisvAr: Wolir K. fiy''nyn. Kronstadt ! Juki UM K. g/vçy. Krem» ; Hi i>\|\| XT. '' / l-tn r»ul..\|«i Mayer K Kiioljr I^oinbrrfCi Itorllner a. f(yófyis, 1,1 m : Cuiollc J. uookaAcido. Lueuno»; Dûbak A. M. VUkolcs: Bpuller A. J. M. MrUubcr(f i (¡.Jult Fried. Manu.-Halmot : Berlin F. Nayy-VArtd : Kl.» Sam. Najfy-Klklnda: Uarlljrubcr M. NylregyhAïaj JAro.iy O. + Oravirsa: (BiniAgb) t Becker H. OialiovKaai (HUvonla) i Hor- cioj F. OrolhAxa : Snlyoff Kde. Par»4va : KranrmivlU (1. Pttii îlald'' rk< r A. F. Poin.ny : Walko M. Priya: Lonhardt K. Pnluok: S»epeeiy Uy, f/i''y«l Ulw^ASobiUthi 0. HsmllUr Hilnirgh s ThanhotTi-r S. Sxatlimar : Wrli J. Km''kkJ i Hihlr»liigi r 1(. Hicg»»Ar<l i (lutter A. ««.-FiMrvAr i R/»»Urfçrr J. fliombathely s Krleinru 8. A. Hopron i Millier P. Stockerai! i JJurhcndurlVr J. Tata: Hxnnrl (''. \Jn(fhvAr : PollAk P. UJ-ltecM : Wsfnrr Fer. Uj-YliWk: Htlirrlbtr FcrJ. Vo»»jirim t Hnttnrr JAn. Wara<<l i Ambroaalti M. Weist Wallnrr Cslsiheck. Worsrhrts : Ouîst Ml!,. Zala-Kgcrs<(p i Haiultrk litr. Zu»ln> : Kfbiulilt (i. Zosibor : Pupit» tstvin. ]t»«»!OW. Kthaltrr J. ft lArta. .>HK) -KaniiNáu egyedül csak Fossclhofer Józsefnél a főutezában, a városházépü-letél>on kapható, ahol az ár 3 és 6 frt. o. é. W* Kapható nábun azon más hires ós lsmorotos Wagner J. vegyész és gyógyszerész ur által kés ziwtt ftl kUlönféli) barom-, táp, és gyd^yporo , mc-lyvk Ipvak- és szarvasmarháknál, juhok-, disznók- és baromfiaknál legjobb sikerrel alkalmaztatnak, ezen porok a m. k. állatgyógyintézot által megvizsgáltattak és hitelesén bizonyíttatik, hogy azok a gazdasági czélok élérésóro alkalmatosak. Az ára, mint a foltalálónál, egy na^y nyalábé 80 kr., egy kicsinyé 40 kr. o. é., használati utasítással együtt. Mcgrendelésok pontosan tegeslttetnek. Otteurelter JUlpÓt, oklevele» állatorvos, kli-kia-utcu 3. ss. VaJia»kUrt At«ll<nAb«n <■« a korep«»! uton, »t-pa<;»lrta-nk«a 10 M. -l Halál és vész minden férgeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan '' 1 irtószer patkányok, egerek, poloskák és Svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt az általa feltalált irtősxcréiiek '' »Iker« felöl képes, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott bizonyitváuyokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendeléseket roméi. Ezen Hzer 10 <5vig is cliíll <5s mdgis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Ára cnv bádoKMieluirsének, «•»••> HIchh CSutlniMun névpeoHéüel vau ellátva. magyar én német bxnáltl utahllánsnl rKffllt 1 frt 10 kr. u. é. KIESS OÜTTMANN, vegyész és szabadalom-tultydonos. ___ Alul Írottnál találnak a kaposvári gymnasinm ópitósónól jó srakórtíl kíímivesek ds napsaápiosok huzamos mnnkiít jó fizetés mellett. Kaposvár jul. 9-Cn 1KM. Heindlhoffor Antal, épít« mester. Két zongora eladandó. Egy lierogszászi uj zongora, elutazás végett 860 ft. o. 6. eladandó. És egy másik 61/, ootávos 100 uj írt. Hövebb értesítés Wajdits .József kbnyvkeroskedésében kapható Wajdits József kOiijvkercskftfésékii Nagy-Kanizsán kaphatók mindennemll lovélpapirok, u logfíuomnbb ivó- és raj/szerek, ugy szinte clíogadtatik u divatba jütl » névvel elláioll jeligés levelek h hítugatójegyek legcsinopb modorbani készítése, melyek az alább látható jegyzék Hzorint a legpontosabban tolj^HÍftf^nok. Aid ©gyíSéK., Levélpapírok 8-ad rétben. 100 Jib. frWr, rgyncrllrn fényit»®, frt. kr. borítékkal él névv«! clIAtva ctak................1 60 , fvhér rovató« (gtrippt) . . 1 40 . Ichér fényltvo..........1 70 — . kék fényltve..........t 70 — . fehér duplAn féuyltvo (dop- pelt aallnlrt)..........t 80 — . kék duplin fényltvo ... 1 80 — » fehér vonalosott .... 1 80 — . kék vonatozott .... 1 80 — . IVbér rovAtkos .... a _ — . kék rovitkos..........2 — — . fehér kocskAxott .... S 20 — . kék kooikAiott .... i 10 —• , fehér rovatol arany BtUi, 2 60 — „ külSuf. dinekkel (coleur) . 2 60 — . , . rovatol . 8 80 l.«vélps\|tlrsk 4érd rétben. 100 drb. feliér (ényltvc . • »n^fO« fhvfwe . m; í4iS — . Vik fényltve..........X » fehér duplAn fényltvo . . 2 — » fehér rovatoxott .... B — . kék vonalosott .... 2 — '' , fehér rovatos..........S — , kék rovat« ....". 3 — , fehér kocakAaott .... S — , kék koctkiiott .... * — . fehér, arany neUséiiel a — , kUtónfélo sslMkkel ... « — . ktllSnf. salnekkel rovatoava 3 100 db uttoaatójtg;/ duplán finvitv» Î frt. 30 1er. Jj«v4lpapiroin«gr*nd4Wkiuk ctak 1 frt. eo »0 so 80 40 40 60 60 »0 Kieken klvdl iiAmadAsokra, isillÜAIevelekre, reeieptekre való tiyomtatitok lehető legob tóbbért elfogadtatnak éi ponloian teljesíttetnek. Für Eltern und Jugendfreunden den zu Wien ersehnenden KLEINEN ARCHITEKTEN Vota V-i''^ -V V '' : C. TIUNKJER . nicht zu verwechseln mit Ausgaben des kloinen llaut^elsters odor (Modelior-C''arton) als das slnnreichsto und unterhalUaste «''li7t • Selbstbeschäftigungsniittel f>lr Jung und Alt, Das sind : theatralische, netzartige Flachbilder huf feinem Kartcnpaplei- iri ßfachem Farbendruck, aus welchen plastlBolie Bauwerk;©, als: Vilia''s, SchwoizorhKuschen, Krippen und ganzjB Lsadsohafton mit Figuren gemacht worden können, so rein und solid ausgeführt, dass sie, wlo kelno an-dero Ausgabe, oinon sohr gocchmuckvollen Zlmmcrschmuck goben, zu dem staunensworth billigen Preise von nur 25—00 Krbu«r ü. W. da» Stück. Spcciollo Auswalliston sind gratis zu haben in ohbezeiohttetor Handlung. ¡VI i • M > ; . ! I » i » Wajdits Jdzsef kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.